You are on page 1of 675

Franz Werfel A MUSZA DAGH NEGYVEN NAPJA

ELS KÖNYV: Közelg vihar

1. Tezkere

- Hogy kerülök én ide?

Gabriel Bagradjan nem is tudja, hogy hangosan kimondja ezeket a szavakat. Nem is kérdést fejez ki velük, hanem valamilyen meghatározhatatlan érzést, ünnepi csodálkozást, ami egész valóját betölti. Talán a ragyogással átsz tt márciusi vasárnap reggel okozza, a szíriai tavasz, amely piros óriáskökörcsin-nyájakat terel lefelé a Musza Dagh lejt in a hullámzó antiochiai síkságig. Mindenfelé bugyog a legel k igéz vére, s elnyomja a szintén most virágzó hatalmas nárciszok tartózkodó fehér színét. Mintha láthatatlan, aranyos moraj burkolná a hegyet. Vajon a kebuszijei kaptárakból kirajzó méhek hangja ez, vagy ebben a fényt-hangot áteresztó órában a Földközi-tenger hullámverése hallatszik ide; amint ott a messzeségben a Musza Dagh meztelen hátát vájja? A göröngyös út omladozó falak között visz felfelé, s ahol a falak hirtelen rendetlen k rakásban véget érnek, pásztorösvénnyé sz kül. Az el hegyre feljutott. Gabriel Bagradjan szálas termete feszült figyelmet árul el. Bolyhos, házisz ttes turistaruhát visel. Verejtékez homlokából kissé hátratolja a fezt. A szeme távol ül . Valamivel világosabb, de semmivel sem kisebb, mint az örmények szeme általában. Most odalát, ahonnan elindult: a ház vakító fala és lapos teteje messze virít a park eukaliptuszfái közül. Az istállók és a gazdasági épület is ragyognak a vasárnap reggeli napsütésben. A tanya, bár már több mint félóra járásnyira van t le, most is közelinek t nik, mintha nyomon követné gazdáját. De lejjebb, a völgyben, a joghunoluki templom is jól láthatóan köszönti nagy kupolájával és csúcsos oldaltornyocskáival. A tömör, komor templom és a Bagradjan-villa egymáshoz tartozik. Gabriel nagyapja, a legendás alapító és jótev építtette mindkett t ötven évvel ezel tt. Az örmény parasztok és kézm vesek hagyományosan visszatérnek külföldi pénzszerz vándorútjaikról, még Amerikából is a hazai fészekbe; a meggazdagodott nagypolgároknál azonban más a szokás. k a Cannes-i tengerparton, Heliopolisz kertjeiben, vagy legalábbis a Libanon lejt in, Bejrút környékén építenek fény z villákat. Az öreg Avetisz Bagradjan másképp tett, mint az efféle felkapaszkodottak. , a közismert sztambuli világcég alapítója, amelynek Párizsban, Londonban és New

Yorkban volt fiókja, amennyire ideje és üzleti ügyei engedték, megtartotta állandó lakhelyének a Musza Daghon fekv Joghunoluk fölött épült villát. De nemcsak Joghunoluk, hanem a szvedjai körzet hat másik örmény faluja is élvezte királyi jelenlétének b séges áldását. Nem is említve, hogy templomokat és iskolákat építtetett, amelyekbe amerikai missziós tanítókat hívott meg, elegend arra az ajándékra utalni, amely a sok esemény ellenére a mai napig megmaradt a lakosság emlékezetében: a hajórakomány Singer-varrógépre, amelyet Avetisz Bagradjan egy különösen szerencsés üzleti év után osztatott szét ötven sz kölköd falusi család között. Gabriel - még mindig nem fordítja el figyel tekintetét a villáról - ismerte a nagyapját. Hiszen odalent született abban a házban, s jó néhány hónapot töltött ott gyermekkorában. Tizenkét esztend s koráig. Most mégis fájdalmasan valószer tlennek érzi egykori életét. Mintha a születés el tti lét emlékei borzolnák lelkét hívatlan jelentkezésükkel. Valóban ismerte a nagyapát, vagy csak meséskönyvében látta a képét, és olvasott róla? Fehér kecskeszakállas apró emberke, hosszú fekete-sárga csíkos selyemkabátban. Aranycsíptet je láncon lóg le a mellére. Piros cip ben vág át a kerti gyepen. Mindenki mélyen meghajol. Törékeny aggastyánujjak érintik meg a gyermek arcát. Így volt, vagy ez pusztán álmodozás? A nagyapával ugyanúgy jár Gabriel Bagradjan, mint a Musza Daghgal. Amikor néhány héttel ezel tt el ször látta viszont gyermekkorának hegyét, az esti égbolt felé nyúló komor hegygerincet, leírhatatlan, ijeszt és egyben kellemes érzés hatotta át. Hogy mi rejlett a mélyén, nem tudta kifürkészni. Azonnal abba is hagyta. Valamilyen balsejtelem els lehelete? Vagy a huszonhárom év? Huszonhárom év, Európa, Párizs! Huszonhárom évi teljes beilleszkedés! Ezek az évek kétszeresen, háromszorosan számítanak. Mindent kioltanak. Az öreg családf halála után a lokálpatriotizmus alól felszabadult család elmenekül ebb l a keleti zugból. A cég székhelye változatlanul Sztambul marad, de Gabriel szülei most fiaikkal együtt Párizsban élnek. Ám az id sebb, akit szintén Avetisznek hívnak, és tizenöt évvel id sebb Gabrielnél, hamarosan elt nik. Mint az importcég társf nöke, visszatér Törökországba. Nem hiába viseli a nagyapa keresztnevét. Öt nem vonzza Európa. Magányra vágyó különc. A joghunoluki villát több éves elhagyatottság után újból tisztelet övezi. Egyetlen szenvedélye a vadászat, Joghunolukból a Taurusz-hegységbe és a Hauran-vidékre jár vadászni. Gabriel, aki alig ismeri bátyját, Párizsban jár gimnáziumba, majd a Sorbonne-on tanul. Senki sem kényszeríti a keresked i pályára., amihez nemzetségében furcsa kivételként a legcsekélyebb hajlama sincs. Élhet mint tudós, széplélekként, mint archeológus, m vészettörténész, filozófus, és akkora

évjáradékot kap, amely szabad, s t jómódú emberré teszi. Még nagyon fiatal, amikor feleségül veszi Juliette-et. Ez a házasság mély változást okoz benne. A francia n a maga oldalára vonja. Gabriel most franciább, mint valaha. Már úgyszólván csak akadémikus értelemben örmény. Mégsem felejti el teljesen, hogy kicsoda, és egyik-másik tudományos értekezését örmény folyóiratokban teszi közzé. Tízéves fia mellé pedig örmény diákot fogad házitanítónak, hogy megtanítsa sei nyelvére. Juliette ezt eleinte teljesen fölöslegesnek, s t károsnak tartja. De a fiatal Samuel Avakjan megnyer lénye miatt néhány visszavonuló hadm velet után abbahagyja az ellenkezést. A házastársak civódásainak mindig ugyanaz az ellentét a gyökere. Bármennyire igyekszik Gabriel beolvadni az idegen országba, id r l id re mégis belevonják népe politikájába. Mivel jó neve van, sok örmény vezet keresi fel Párizsban jártában. Még a Dasnakcakan-párt egyik mandátumát is felajánlják neki. Ezt ugyan riadtan visszautasítja, de 1907-ben mégis részt vesz azon az emlékezetes kongresszuson, amelyen az ifjútörökök megállapodnak az Örmény Nemzeti Párttal. Új birodalmat akarnak alapítani, amelyben a különböz fajok békésen, megaláztatások nélkül élhetnek egymás mellett. Ez a cél az elidegenedett Gabrielt is lelkesíti. Ezekben a napokban a törökök a legszebb bókokkal és szerelmi vallomásokkal árasztják el az örményeket. Gabriel Bagradjan természetéhez híven komolyabban veszi h ségesküjét, mint mások. Ezért, amikor a balkáni háború kitör, önként jelentkezik katonának. A sztambuli tartalékos tiszti iskolában gyorsított kiképzésben részesül, és még idejében érkezik, hogy egy taracküteg tisztjeként részt vegyen a bulairi ütközetben. Ekkor szakad el, egyetlenegyszer hosszabb id re, több mint fél évre a családjától. Mélységesen szenved miatta. Talán attól fél, hogy elvesztheti Juliette-et. Úgy érzi, valamiért veszélyben forog kett jük kapcsolata, noha ennek az érzésnek semmilyen valóságos alapja sincs. Párizsba visszatérve szakít mindennel, ami nem a szellemi élethez tartozik. elmélked , elvont, magának való ember. Mi köze a törökökhöz vagy az örményékhez? Arra gondol, hogy megszerzi a francia állampolgárságot. Ezzel els sorban Juliette-et tenné boldoggá. De valamilyen rossz érzés újból és újból visszatartja. Önként ment a háborúba. Ha nem is él a hazájában, mégsem tagadhatja meg. seinek hazája az. Szörny szenvedéseken mentek ott keresztül, mégsem mondtak le róla. Gabriel semmit sem szenvedett. A gyilkolást és mészárlást csak elbeszélésekb l és könyvekb l ismeri. Nem mindegy, gondolja, hogy egy elvont ember hová való? És ottomán alattvaló marad. Két boldog esztend egy csinos lakásban az Avenue Kléberen. Úgy t nik, mintha minden probléma megoldódott volna, és megtalálta volna végleges életformáját. Gabriel harmincöt éves, Juliette harmincnégy, Sztepan tizenhárom. Gabriel gondtalanul él, különösebb becsvágy nem f ti, szellemi munkát végez, és kellemes baráti köre van. Utóbbiban Juliette a

hangadó. Ez els sorban abban mutatkozik meg, hogy Gabriel kapcsolata régi örmény ismer seivel - szülei rég meghaltak - mindjobban összezsugorodik. Juliette, szinte hajthatatlanul, a maga fajtáját juttatja érvényre. Persze a fia szemét sem tudja megváltoztatni. Gabriel azonban, úgy látszik, mindebb l semmit sem vesz észre. Avetisz Bagradjan expresszlevele fordítja új irányba sorsukat. Bátyja felszólítja Gabrielt, hogy utazzék Sztambulba. Súlyos beteg, és már nem képes vezetni a vállalatot. Hetekkel ezel tt mindent el készített, hogy részvénytársasággá alakítsa a céget. Gabriel jelenjen meg, hogy képviselje az érdekeit. Juliette, aki büszke gyakorlati érzékére, rögtön kijelenti, hogy elkíséri Gabrielt, és segítségére lesz a tárgyaláson. Hiszen nagyon komoly dolgok forognak kockán, Gabriel pedig jámbor és védtelen a többiek örmény ravaszkodásával szemben. 1914 júniusa. Félelmetes világ. Gabriel elhatározza, hogy nemcsak Juliette-et, hanem Sztepant és Avakjant is magával viszi az útra. Az iskolaévnek már úgyis majdnem vége. Az ügy sokáig húzódhat, és a világ alakulását nem lehet kiszámítani. Július második hetében a család megérkezik Konstantinápolyba. Avetisz Bagradjan azonban nem tudta megvárni ket. Egy olasz hajóval Bejrútba utazott. Tüd baja az utóbbi napokban ijeszt sebességgel súlyosabbra fordult, és nem tudta elviselni a sztambuli leveg t. (Különös, hogy az európai Gabriel bátyja nem Svájcba, hanem Szíriába megy meghalni.) Gabriel így hát Avetisz helyett igazgatókkal, ügyvédekkel és közjegyz kkel tárgyal. Rá kell jönnie azonban, hogy ismeretlen fivére gyöngéden és körültekint en el re gondoskodott róla. Ekkor ismeri fel el ször egészen élesen, hogy a beteg, öreg Avetisz érte dolgozott, s neki köszönheti jólétét. Mllyen képtelenség, hogy testvérek ennyire idegenek legyenek! Gabriel megriad a g gt l, amelyet nem mindig fojtott el magában az “üzletemberrel”, a “keletivel” szemben. Most elfogja a vágy, s t szinte sóvárgás, hogy jóvátegye a méltánytalanságot, amíg nem kés . A sztambuli h ség csakugyan elviselhetetlen. Nyugatra visszatérni most nem látszik tanácsosnak. Várjuk ki, míg elvonul a vihar. Egy kis tengeri utazásnak már a gondolata is üdít . A Khedival Mail társaság egyik legújabb g zöse Alexandriába menet kiköt Bejrútban. A Libanon nyugati lejt in a legkényesebb igényeket is kielégít modern villák bérelhet k. A hozzáért k tudják, hogy nincs a világnak ennél szebb tája. Gabrielnek azonban nem is kell el vennie rábeszél m vészetét, Juliette rögtön beleegyezik tervébe. Juliette-ben már régóta él valamilyen fojtott türelmetlenség. Az újdonság csábítja. Mialatt a nyílt tengeren járnak, egymást érik az országok hadüzenetei. Amikor a bejrúti kiköt ben partra szállnak, Belgiumban, a Balkánon és Galíciában már megkezd dtek a hadm veletek. Nem is gondolhatnak rá, hogy visszatérjenek Franciaországba. Ott rekednek. Az újságok közlik, hogy a Magas Porta csatlakozik a Központi Hatalmak szövetségéhez. Párizs ellenséges terület lett. Kiderül, hogy az utazás igazi célját

elvétették. Avetisz Bagradjan másodszor is megszökött öccse el l. Néhány napja elhagyta Bejrútot, és nekivágott a nehéz útnak Aleppón és Antiochián keresztül Joghunolukba. A Libanon sem megfelel hely számára a halálhoz, csak a Musza Dagh. Az a levél azonban, amelyben maga jelenti be öccsének halálát, csak sszel érkezik meg. Bagradjanék id közben letelepedtek egy szép házban, valamivel a város felett. Juliette elviselhet nek találja a bejrúti életét. Rengeteg itt a francia. A konzulok is eljárnak hozzá. Itt is társaságot tud teremteni, mint mindenütt. Gabriel boldog, hogy Juliette nem érzi túlságosan nehéznek a szám zetést. Semmit sem tehetnek ez ellen. Bejrút legalább biztonságosabb, mint az európai városok. Egyel re az. Gabrielnek azonban egyre csak a joghunoluki ház jár a fejében. Avetisz nyomatékosan a lelkére köti a levelében. Öt nappal a levél vétele után megérkezik Altuni doktor távirata bátyja halála hírér l. Gabriel most már nemcsak töpreng, hanem örökösen beszél is a házról, ahol gyermekkorát töltötte. Ám amikor Juliette váratlanul felveti, hogy költözzenek be amilyen gyorsan csak lehet, abba a házba, amelyr l sid k óta folyton mesélt, s amelyet most örökölt, hirtelen visszariad. De Juliette makacsul szembeszáll Gabriel ellenállásával. Falusi magány? Ennek örül a legjobban. Isten háta mögötti zug, semmi kényelem? Majd megszerzi , ami kell. Éppen ez vonzza. Szüleinek volt egy vidéki háza, ott n tt fel. Egyik legkedvesebb álma válik valóra, ha maga rendezheti be otthonát, kedve szerint tehet-vehet, gazdálkodhat benne, mindegy, hol és milyen égtáj alatt. De hiába Juliette minden készsége és vállalkozó kedve, Gabriel még az es s évszak végén sem adja be a derekát. Nem lenne sokkal okosabb mindent elkövetni, hogy Svájcba vigye a családját? Juliette azonban kitart a kívánsága mellett. Valósággal kihívásként hangzik. Gabriel nem tud elnyomni magában valamilyen különös vágyakozással vegyes szorongó érzést. Már decemberben járnak, amikor a kis család nekikészül az expedíciónak az apa szül földjére. A csapatszállítások ellenére t rhet körülmények között eljutnak vonaton Aleppóig. Ott két leírhatatlan külsej autót bérelnek, és szinte isteni csoda, hogy a megyei út sarában mégis elérnek Antiochiába. Krisztafor, az intéz , az Orontesz-hídnál várja ket az uradalom bricskájával, és a poggyász számára két ökrös szekérrel. Joghunoluk innen már alig két óra. Nagyon vidáman telik az id . Nem is volt olyan rossz az egész, véli Juliette... Hogy kerülök én ide? A dolgok látszólagos összefüggése csak fölöttébb hiányos választ ad a kérdésre. Lelkében megmarad az ámulat. Valamilyen enyhe nyugtalanság is rezeg benne. Újból meg kell honosítania a párizsi huszonhárom év alatt leküzdött si szokásokat. Gabriel csak most fordítja el üres tekintetét a házról. Juliette és Sztepan még bizonyára alszik. Még a joghunoluki templom harangjai sem harangozták

be a vasárnapot. Azirt, a selyemhernyók falvát még látja err l a helyr l, Kebuszijét, az utolsó községet ebben az irányban, már nem. Azir az eperfák sötétzöld ágyában alszik. Amott azon a kis dombon, amely a Musza Daghhoz támaszkodik, egy kolostor romjai emelkednek. Maga Szent Tamás apostol alapította a remetelakot. A romhalmaz kövein figyelemre méltó feliratok találhatók. Egyik-másik a Szeleukidák korából származik, a régész számára ritka lelet. Antiochia, a hajdani világ királyn je, egykor egészen a tengerpartig nyúlt. Mindenfelé régiségek hevernek itt a puszta földön, vagy az els ásóvágásra a kincskeres elé tárulnak. Gabriel ezekben a hetekben már egész sereg értékes trófeát mentett át a házába. Ez a vadászat jelenti itt f elfoglaltságát. Valamilyen félelem eddig mégis visszariasztotta, hogy megmássza a romos Tamás-dombot. (Óriás, rézszín , koronás kígyók rködnek felette, s azoknak, akik mégis hazacipelték a szent köveket, hogy házat építsenek bel lük, hátához n ttek a kövek, amit a b nösöknek magukkal kellett hurcolniuk a sírig.) Ki mesélte ezt neki? Anyja szobájában, amely most Juliette szobája, valamikor furcsa, kifestett arcú vénasszonyok üldögéltek. Vagy ez is csak képzel dés? Lehetséges, hogy a joghunoluki és a párizsi anya egy és ugyanaz az asszony volt? Gabriel már rég a sötét, lombos erd ben jár. A hegyoldalban széles, meredek hasadék húzódik, amely a csúcsra vezet. Tölgyszakadéknak nevezik. Miközben Bagradjan felfelé kapaszkodik a pásztorösvényen, amely csak nagy keservesen töri át a s r aljnövényzetet, hirtelen rádöbben: az ideiglenességnek vége. Eljött a döntés ideje. Ideiglenesség? Gabriel Bagradjan egy török tüzérezred tartalékos tisztje. A török hadsereg élethalálharcot vív négy fronton. A Kaukázusban az oroszok ellen. A mezopotámiai sivatagban az angolok és az indusok ellen. Gallipoli félszigetén ausztráliai hadosztályok szálltak partra, hogy a szövetséges hajóhadakkal együtt bedöntsék a Boszporusz kapuját. Szíriában és Palesztinában a negyedik hadsereg új rohamra készül a Szuezi-csatorna ellen. Emberfeletti er feszítésre van szükség, hogy valamennyi fronton helytálljanak. Enver pasa, az istenített hadvezér két teljes hadtestet vesztett el vakmer hadjáratában a kaukázusi télben. Mindenütt kevés a tiszt. Nincs elég hadianyag. Bagradjan számára vége 1908 és 1912 szép reményeinek. Az Ittihad, az ifjútörök “Egység és haladás bizottsága” csak felhasználta céljaira az örmény népet, s utána tüstént megszegte minden esküjét. Gabrielnek semmi oka, hogy különösen iparkodjék bebizonyítani hazafiúi bátorságát. Ezúttal teljesen más a helyzet. A felesége francia n . Kényszeríthetik, hogy olyan nemzet ellen harcoljon, amelyet szeret, amelynek a legnagyobb hálával tartozik, amelyhez a házassága köti. Mégis jelentkezett Aleppóban, ezrede hadkiegészít kerületében. Kötelessége parancsolta. Különben katonaszökevénynek tekinthetnék. A hadkiegészít parancsnokság

ezredesének azonban furcsa módon, látszólag nincs szüksége tisztekre. Beható gonddal tanulmányozza Bagradjan iratait, azután elküldi. Adja meg a lakcímét, álljon készenlétben, és várja meg a behívót. Ez novemberben történt. Most március vége felé járnak, és behívó még mindig nem érkezett Antiochiából. Kifürkészhetetlen szándék rejlik mögötte, vagy csak a török katonai irodák kifürkészhetetlen z rzavara? Ebben a pillanatban azonban Gabriel úgy érzi, hogy még a mai napon bizonyosan megérkezik a határozat. Vasárnap jön Antiochiából a posta, nemcsak a levelek és az újságok, hanem a községeknek és alattvalóknak szóló kormányrendeletek is a kajmakamliktól. Gabriel Bagradjan csak a családjára gondol. A helyzet bonyolult. Mi legyen Juliette-tel és Sztepannal, ha neki a harctérre kell mennie? Sok érv szól amellett, hogy maradjanak Joghunolukban. Juliette el van ragadtatva a háztól, a parktól, a gazdaságtól, a gyümölcs- és rózsakertészett l. Nagyon jól érzi magát a földbirtokosn szerepében. Megbízható és tiszteletre méltó ember is akad itt elég. Az öreg orvost, Altuni doktort, meg a rendkívüli tudású Krikor patikust Gabriel még gyermekkorából ismeri. Rajtuk kívül ott van még Ter Hajgazun, a vartabed, a joghunoluki f pap, aki az egész szvedjai egyházkerület gregorián vikáriusa. Továbbá Harutjun Nokhudjan, a bitiaszi protestáns lelkész, a tanítók és még számos notabilitás. Az asszonyokkal persze kissé elnéz nek kell lenni. A Bagradjan-villában lezajlott els estély után Gabriel azt mondta Juliette-nek, hogy egy provence-i mez városkában sem lehetne ilyen alkalomra jobb társaságot találni, mint itt, a szíriai partvidéken. Juliette tudomásul vette a megállapítást, és nem gúnyolódott az örmény és keleti szokásokon, mint ahogy máskor oly gyakran gyötörte férjét. Azóta többször is megismétl dtek az ilyen estélyek. Ma, ezen a márciusi vasárnapon is, estélyt adnak. Gabrielt boldoggá teszi Juliette szelídsége. De a jóindulat mit sem változtat azon a tényen, hogy ha a feleségét és a fiát itt kell hagynia, el lesznek vágva a világtól. Bagradjan túljutott a Tölgyszakadékon, anélkül, hogy ezt a kérdést teljesen tisztázta volna. A kitaposott ösvény észak felé fut, és elvész a hegyhát arbutusz- és rododendronbokrai között. A Musza Daghnak ezt a részét a hegyi lakók Damladzsiknak nevezik. Gabriel még emlékszik ezekre a nevekre. A Damladzsik nem ér el említésre méltó magasságot. A délre fekv két hegykúp nyolcszáz méterre nyúlik fel. Ez a hegytömb két utolsó emelkedése, utána, mintha letört volna, óriási k rakásokkal hirtelen és szabálytalanul az Orontesz síkságára zuhan. Itt, az északi oldalon, ahol a sétáló éppen az utat keresi, alacsonyabb a Damladzsik. Utána nyeregbe lejt. Ez a parti hegyvidék legkeskenyebb pontja, a Musza Dagh dereka. A fennsík néhány száz méterre keskenyedik, és a meredek oldal kusza sziklái messzire el renyúlnak. Gabriel ismer snek vél minden követ, minden bokrot. Gyermekkori

képei közül ez a hely vés dött legmélyebben emlékezetébe. Ugyanazok az erny jüket feszít píniák, amelyek itt ligetet képeznek. Ugyanazok a kúszó t level ek dacolnak a köves talajjal. Borostyán és más kúszónövények fonják körül a bölcs sziklatömböket, amelyek úgy állnak itt körben, mintha a természet szenátusának óriásai egy betolakodó lépteire éppen félbeszakították volna tanácskozásukat. Útra kész fecskeraj csivitelése töri meg a csendet. Izgatott játék a leveg zöldes tengerében. Mintha sötét pisztrángok cikáznának. Szemrebbenéshez hasonlít, amint hirtelen kitárják, majd leeresztik a szárnyukat. Gabriel feje alá kulcsolva karját lefekszik egy füves tisztáson. Már kétszer megmászta a Musza Daghot, ezeket a píniákat és sziklatömböket keresve, de mindig eltévesztette az irányt. Már-már azt hitte, nem is léteznek. Most fáradtan lehunyja a szemét. Ha valaki visszatér elmélkedéseinek és álmodozásainak régi színhelyére, szenvedélyesen megrohanják az egykor felidézett és otthagyott szellemek. Bagradjant is megrohanják gyermekkorának szellemei, mintha huszonhárom évig h ségesen vártak volna rá e vonzó pusztaság píniái és sziklái között. Nagyon harcias szellemek. Vadak, mint valamennyi örmény fiú fantomjai. (Milyenek is lehetnének?) Abdul Hamid, a véres szultán fermánt bocsátott ki a keresztények ellen. A próféta kutyái, törökök, kurdok, cserkeszek a zöld lobogó köré gy lnek, hogy gyújtogassanak, fosztogassanak és lemészárolják az örmény népet. De az ellenség nem számolt Gabriel Bagradjannal. Maga köré gy jti és a hegyekbe vezeti övéit. Leírhatatlan h siességgel szembeszáll a túler vel, és visszaveri az ellenséget. Gabriel nem hessegeti el ezt a gyerekes hangulatot. , a párizsi, Juliette férje, a tudós, a tiszt, aki ismeri a modern háború valóságát, és újból arra készül, hogy török katonaként teljesítse kötelességét - egyúttal az a gyermek is, aki a vér si gy löletével veti magát fajtája halálos ellenségére. Err l álmodik minden örmény fiú. Csak egyetlen pillanat az egész! Gabriel mégis csodálkozik, és miel tt elalszik, gúnyosan mosolyog. Gabriel Bagradjan ijedten riad fel. Valaki áthatóan figyelte, amíg aludt. Valószín leg sokáig. Sztepan fiának csendesen izzó szemét látja maga el tt. Bizonytalan, kínos érzés fogja el. Fiúnak nem szabad alvás közben meglepnie apját. Valamilyen mély erkölcsi törvényt sért meg vele. Enyhe szigort vegyít szavaiba: - Mit csinálsz itt? Hol van Monsieur Avakjan? Mintha Sztepan is megdöbbenne, hogy álmában lepte meg apját. Nem tud mit kezdeni a kezével. Vastag ajka szétnyílik. Intézeti ruhát visel. Beszéd közben a kabátját babrálja:

- Mama megengedte, hogy egyedül menjek sétálni. Monsieur Avakjannak ma szabadnapja van. Hiszen vasárnap nem tanulunk. - Itt nem Franciaországban vagyunk, Sztepan, hanem Szíriában - mondja az apja jelent ségteljesen. - Máskor ne mászkálj egyedül a hegyekben! Sztepan feszült várakozással tekint apjára, mintha ezen a kis dorgáláson kívül útmutatásokat várna. De Gabriel nem mond egyebet. Nevetséges zavar lesz úrrá rajta. Úgy érzi, mintha egész életében most lenne el ször kettesben a fiával. Mióta Joghunolukban vannak, keveset tör dött vele, jóformán csak étkezésnél látta. Igaz, Párizsban és a szünid alatt Svájcban többször is elmentek Sztepannal kettesben sétálni. De lehet valaki egyedül Párizsban, Montreux-ben vagy Chamonix-ban? A Musza Dagh tiszta leveg je azonban feloldó közeg, eddig ismeretlen közelséget teremt közöttük. Gabriel el remegy, vezet ként, aki minden fontos helyet ismer. Sztepan még mindig némán és várakozásteljesen követi. Apa és fiú Keleten! Nemigen lehet az európai szül k és gyermekek felszínes kapcsolatához hasonlítani. Aki apját látja, Istent látja. Mert az apa az utolsó láncszeme az sök szakadatlan láncának, amely az embereket Ádámmal, s ezáltal a teremtés kezdetével összeköti. De aki a fiára tekint, ugyancsak Istenre tekint. A fiú a következ szeme a láncnak, amely az embert az Utolsó Ítélethez, minden dolgok végéhez, a megváltáshoz kapcsolja. Nem helyénvaló-e a fél tisztelet, a sz kszavúság az efféle szent kapcsolatban? Az apa, ahogyan illik, komoly beszélgetésre határozza el magát: - Milyen tárgyakat tanulsz most Avakjan úrral? - Nemrég kezdtünk el görögül olvasni, papa. Azonkívül fizikát, történelmet, földrajzot is tanulunk. Bagradjan felemeli a fejét. Sztepan örményül beszél. Vajon is örményül tette fel neki a kérdést? Rendes körülmények között franciául beszélnek egymással. A fiú örmény szavai különös érzést keltenek benne. Rádöbben, hogy jóval gyakrabban látta Sztepant francia, mint örmény fiúnak. - Földrajzot - ismétli. - És most éppen melyik világrésszel foglalkoztok? - Kisázsia és Szíria földrajzával - jelenti szolgálatkészen Sztepan. Gabriel helyesl en bólint, mintha nem várt volna okosabbat. Azután, miközben az esze már félig máson jár, megpróbálja pedagógiai fordulattal lezárni a beszélgetést:

- Le tudnád rajzolni a Musza Dagh térképét? Sztepan boldog ennyi apai bizalomtól: - Hát persze, papa! A te szobádban még ott lóg Avetisz bácsi egyik térképe, Antiochia és a tengerpart. Csak fel kell nagyítani, és belerajzolni, ami hiányzik róla. Tökéletesen igaz. Gabrielt egy pillanatra apai öröm tölti el. De azután elkalandoznak a gondolatai a behívó felé, amely talán már úton van, de lehet, hogy még mindig valamelyik török íróasztalán hányódik Aleppóban, esetleg Sztambulban. Szótlanul haladnak. Sztepan egész lelkével várja, hogy Gabriel újból megszólítsa. Ez papa szül földje. Vágyódik rá, hogy apja gyermekkoráról halljon, azokról a titokzatos dolgokról, amelyekr l olyan ritkán meséltek neki. Apjának azonban, úgy látszik, határozott célja van. S már eléjük is tárul a sajátságos terasz, amely felé igyekszik. Messzire kinyúlik a hegyb l a semmibe. Hatalmas sziklakar tartja magasra kifeszített ujjakkal, akár egy tálat. Kövekkel borított sziklalap, nagyon nagy, két ház is elférne rajta. Persze a tengeri viharok, amelyek mindennel könnyen elbánnak, csak néhány bokrot, meg egy b rkeménység agavét t rnek meg rajta. A szabadon lebeg , kiálló lap olyan messze el reugrik, hogyha egy öngyilkos a peremér l a négyszáz méternyire alant fekv tengerbe vetné magát, úgy t nne el a vízben, hogy a szirtek meg sem sebzik. Sztepan gyermek módra a terasz szélére akar szaladni, apja azonban hevesen visszarántja, és görcsösen átkulcsolja a fiú kezét. Szabad jobbjával a négy égtáj felé mutat: - Ott északon láthatnánk az alexandrettai öblöt, ha nem takarná el a Rasz el Khazir, a Disznófok. Délen pedig az Orontesz torkolatát, de a hegy ívben kanyarodik... Sztepan figyelmesen követi apja mutatóujját, ahogy utánarajzolja a hullámzó tenger félkörét. De amit kérdez, annak semmi köze a tájleíráshoz: - Igazán elmégy a háborúba, papa? Gabriel nem is veszi észre, hogy még mindig aggódva szorongatja Sztepan kezét: - El. Mindennap várom a behívót! - Muszáj? - Nem tehetek mást, Sztepan. Minden török tartalékos tisztnek be kell vonulnia. - De mi nem vagyunk törökök. És miért nem hívtak be rögtön? - A tüzérségnek állítólag egyel re nincs elég lövege. Ha felállítjak az új ütegeket,

minden tartalékos tisztet behívnak. - És hova küldenek? - Én a szíriai és palesztinai negyedik hadsereghez tartozom. Gabriel Bagradjan számára megnyugtató elképzelés, hogy egy id re esetleg Aleppóba, Damaszkuszba vagy Jeruzsálembe vezényelhetik. Talán adódik majd valamilyen lehet ség, hogy magával vigye Juliette-et és Sztepant. Sztepan látszólag kitalálja az apai gondokat: - És velünk mi lesz, papa? - Hiszen éppen ez az... A fiú buzgón apja szavába vág: - Hagyj minket itt, papa, kérlek, hagyj itt! Hiszen mama is nagyon szeret itt lenni! Sztepan ezzel a bizonygatással akarja megnyugtatni apját mama érzelmei fel l, aki idegenben van. Finom érzékkel éberen érzi a két világ ide-oda hullámzását szülei házasságában. Bagradjan azonban töpreng: - Legjobb lenne, ha sikerülne benneteket Sztambulon át Svájcba juttatni. Sajnos azonban már Sztambul is hadszíntér... Sztepan a mellére szorítja öklét: - Nem, ne vigyél Svájcba! Hagyj bennünket itt, papa! Gabriel csodálkozva nézi a fiú könyörg szemét. Különös! Ez a gyerek sohasem ismerte sei hazáját, mégis mélységesen összeforrt vele. A Párizsban született Sztepan érzelmi tapasztalatok nélkül, a vérében örökölte a Bagradjan nemzetség benne él ragaszkodását ehhez a hegyhez. Átfogja fia vállát, de csak ennyit mond: - Majd meglátjuk. Amikor újból felkapaszkodtak a Damladzsik fennsíkjára, fülükbe hatolt Joghunolukból a reggeli harangszó. A völgybe alig egy óra az út. Nagyon kell sietniük, hogy legalább a mise második felére odaérjenek. Azirban, a selyemhernyófaluban Bagradjanék csak néhány emberrel találkoznak, ritkán hangzik fel a reggeli köszöntés:

- Bari lujsz! Világosságot! Azir lakói a joghunoluki templomba járnak, hiszen csak tizenöt percnyire laknak a f falutól. Néhány kapu el tt nagy deszkákkal letakart asztal áll. A deszkára fehéres masszát kentek, selyemhernyók petéit, a nap kelti ki ket. Sztepan megtudja apjától, hogy Avetisz ükapa egy selyemszöv fia volt, és fiatal gyerekként azzal kezdte pályafutását, hogy tizenöt éves korában Bagdadba ment gubókat vásárolni. Joghunoluk el tt félúton szembejön velük Ali Nazif, a vén csend r. Az érdemes zaptije ama tíz török közé tartozik, akik már hosszú évek óta békében és barátságban élnek a falvakban az örmények között. Közéjük számít az rsét képez öt alcsend r is, akiket azonban gyakran cserélgetnek, míg olyan elmozdíthatatlanul a helyén marad, akár a Musza Dagh. Egyébként csak egy nyomorék levélhordó és a családja képviseli még a faluban a szultánt, hozza el szerdán és vasárnap Antiochiából a postát. Ali Nazif ma feldúltnak és gondterheltnek látszik. Az ottomán fels bbség borzas tisztvisel jének nagyon sürg s hivatalos útja lehet. Himl helyes arca izzadtan fénylik mocskos kucsmája alatt. Marcona lovassági kardja aszott karikalábait csapkodja. Bagradjan efendi láttán máskor mindig hódolatteljesen szalutál, de ma csak feszesen tiszteleg, és közben szemmel láthatóan zavarban van. Megváltozott viselkedése annyira felt n , hogy Gabriel hosszan utánanéz. A joghunoluki templomtéren már csak néhány messzir l jött, elkésett hiv szalad. Asszonyok, színes hímzett fejkend ben, rakott szoknyában. Férfiak, akik salvart, buggyos nadrágot, és felette entarit, kaftánszer inget viselnek. Arcuk komoly és zárkózott. A nap már nyári hévvel t z, a tér szélén vakítóan ragyognak a mészfehér házak. A többségük egyemeletes és frissen meszelt, Ter Hajgazun háza, a plébánia, az orvos háza, a patikus háza, a nagy községháza, amely a dúsgazdag mukhtár, a joghunoluki elöljáró, Thomasz Kebuszjan tulajdona. Az Arkangyalról elnevezett templom széles talapzaton nyugszik. Lépcs vezet fel a bejáratához. Alapítója, Avetisz Bagradjan egy híres kaukázusi nemzeti szentély kicsinyített másának építtette. A nyitott ajtón kiárad a kórus éneke. A s r tömeg fölött odalátni a gyertyák sápadt fényét l megvilágított oltárra. Ter Hajgazun vörös ornátusának hátán ragyog az aranykereszt. Gabriel és Sztepan Bagradjan belép a kapun. Szamuel Avakjan, a házitanító, megállítja ket. Már türelmetlenül várt rájuk: - Menjen csak el re, Sztepan - int tanítványának. - Az édesanyja várja. Amikor Sztepan elt nik a zümmög tömegben, gyorsan gazdájához fordul:

aki már évek óta osztozik a család életében. és hirtelen kiegyenesedik: . efendi.Nekem is be kellett szolgáltatnom az útlevelemet. amely az ottomán birodalom tartományain belül szabad mozgást biztosít tulajdonosának. hogy ez aleppói behívást jelent. A külföldit is. . A szemüveg mögött éber. Szükségem van magára Sztepan miatt. Ezúttal nem tréfálnak. amely a legutóbbi es idején vágódott a templomtér agyagos talajába.Csak azt akarom önnel közölni. mint hogy ma vagy holnap behívnak Aleppóba a hadkiegészít parancsnokságra.A belföldi útlevelet is? . Ilyen papír nélkül a szultán alattvalójának elméletileg még arra sincs joga.Igen. kissé hátrahajló homlok. A belföldi útlevél olyan okmány. hogy sorozásra kell majd mennie Antiochiába. az útlevelet és a tezkerét. legfeljebb ismét lefizetjük magáért a katonaadót. hogy egyik faluból a másikba menjen. . Gabriel figyelmesen nézi a diák arcát. Gabriel Bagradjan lemegy a templom lépcs jén. cigarettára gyújt. mélységesen szomorú szemek. hogy bevonták az útlevelét. Arcán az örök megadás a szüntelenül készenlétben álló védekezés éles vonásával párosul. és töprengve szippant néhányat.És maga mit csinált? . csak azután kérdi: .Nem hiszem. De legyen csak nyugodt.Ez azt jelenti. Bagradjan hirtelen elfojtja mosolyát: . Bagradjan egy ideig tüzetesen vizsgálgatja ezt az arcot. Avakjan egészen lehalkítja a hangját: .Hiszen nem jelenthet egyebet.Nem jelent egyebet. kedves Avakjan. Magas.. . s egy mély keréknyomot bámul. Avakjan lesüti a szemét. meg a belföldit is. Avakjan még mindig nem emeli fel a szemét a keréknyomról: . Gabriel elhajítja a cigarettát. Három hivatalnok érkezett Antiochiából. Örmény intellektuel-arc.Madame mindent átadott a hivatalnokoknak.

ügyetlen olajnyomat a szultánról. majd én is jövök. Azt remélte. Így hát a lovászt viszi magával. Avakjan. 2. A mocsoklepte deszkapadló . legfeljebb az antiochiai piacra szóló szállítási engedélye. megáll az istállóknál. Piszkos. majd a villa felé vezet elágazásnál letér róla. A nedves falon. hamam. és felnyergelteti az egyik hátaslovat. ahonnan most különös er vel harsan fel a kórus tömör éneke. Majd mindegyik ablaktábla törött. személyesen fogadja. .Ki vonta be? Miféle hivatalos szervek? Mivel indokolták? Egyáltalán. egy ideig az úton halad. Fejét töpreng en félrehajtva lassan átvág a téren. Korvak. Gabriel jól ismerte ezeket. És az tezkeréjüket is bevonták. már hosszabb ideje várakozott a konak egyik nagy hivatali szobájában. De esze ágában sincs részt venni a mise hátralev részén. Török hivatali helyiség. nincs ott. mert az egyszer parasztnak és kézm vesnek nincs tezkeréje.Bizonyosan tudja? . szelámlik Az antiochiai hükümet.Igaz. De nem lép be a házba. hogy a kajmakam. Gabriel megfeledkezve a házitanítóról. Krisztafor. mihez kezd. hogy elkísérje. a Citadellahegy lábánál épült. ahogyan más néven a kajmakam kormányzósági konakját nevezik.Menjen csak be a templomba. Gabriel Bagradjan. De gyors iramban délfelé már Antiochiában lehet. Még nem tudja pontosan. én fiatal vagyok. és néhány bekeretezett Korán-idézet. mert az antakjei kaza Szíria egyik legnépesebb vidéke. és lécekkel van beragasztva. Megbízatásuk csak a notabilitásokra vonatkozhat. de terebélyes épület. Avetisz bátyja büszkeségét. de Altuni doktor. hogy a hivatalnokok egy szakasz lovascsend r kíséretében már másfél órával ezel tt elt ntek Szvedja irányában. amelyr l mállott a vakolat. hol találhatók a hivatalnok uraságok? Nagy kedvem volna néhány szót váltani velük.támad rá Gabriel. Azt a választ kapja. . Csak azután kap észbe: .. Krikor patikus és Nokhudjan lelkész már biztosan nem hadköteles. aki a lovászt a lovakkal az Orontesz hídjánál hagyta. sajnos. akinek beküldte a névjegyét. nagy léptekkel fel-alá járkál.

aki a partvidéki körzet. Gabriel tudta. hanem a müdir.teliköpdösve. Egy üres íróasztal mögött valamilyen alárendelt hivatalnok ült. az elkeseredett nyugatimádat. De mindenütt egyforma kig zölgés a kisemberek félelme és alázata. hogy minden nép hivatali helyiségeinek más-más. akár a természet szörnyeit. lustaság és nyomor savanykás bagariaszaga töltötte be a helyiséget. Rendkívüli udvariasságot tanúsított látogatója iránt. amelyben a többi helyiségt l eltér en épek voltak az ablakok. bagó. angol bajuszkát visel fiatalemberrel találta szemközt magát. zavartalanul és undorítóan. és kanárisárga. A müdir alig észrevehet en bólintott: . Nem a kajmakam volt. Az önök hatósága rendelkezett így? Ön tud róla? A müdir hosszabb gondolkodással és aktalapozgatással juttatta kifejezésre. és csámcsogva maga elé bámult.Szül földem néhány polgárától. csak a fiatalember külseje. és maga húzott oda egy széket az íróasztalhoz. Kövér. ma elvették az útlevelet. Végül derengeni kezdett .Jól ismerjük a nagy tekintély Bagradjan családot. amely még az alacsony és vézna termetén is kissé sz knek látszott. és teliszórva cigarettacsutkákkal. A müdiren rendkívül hosszú. Gabriel némi nyomatékkal megismételte a nevét. Hanghordozása nagyon magabiztos lett: . sajátos szaga van. Néhány török és arab paraszt várakozott a szobában. aktákkal teli íróasztal állt benne. zöld legyek hada hangversenyezett vadul. A falat tapéta fedte. Egy tarkabarka ruhás ajtónálló végül leereszked arccal egy kisebb szobába kísérte. Egyikük az undorító mocsok ellenére a padlóra ült. Verejték. szepl s. Szaloniki volt az ifjútörök nemzeti mozgalom. a szvedjai nahije ügyeit intézte. és szétterítette maga körül hosszú köntösét. az európai haladás mindenféle formája iránt érzett szolgai alázat szül helye. hozzá vörös nyakkend t. gondosan manik rözött körmei voltak a legfelt n bbek. közöttük t lem is. hanem a lovon ül Enver pasa nagy fényképe. A müdir kétségtelenül az Ittihad. amely ma korlátlan ura volt a kalifa birodalmának. ritka pillájú szemével többnyire elnézett Bagradjan mellett. mintha nem tudna betelni a szennyel. s valamicskével tisztább volt a többinél. A falon nem a szultán képe függött. Bagradjan azonnal tudta: Szaloniki! Nem volt rá más támpontja. A vöröshajúak gyulladásos. magas szárú f z s cip t. A gesztus és a szavak tagadhatatlanul kellemesen érintették Gabrielt. olyan megadással fogadják az államhatalmat. s t talán tagjai közé tartozott. a titokzatos “Comité pour Union et Progrés” hívei. Szürke öltönyt viselt. A falak mentén alacsony padok álltak. hogy bokros teend i közepette nem emlékezhet minden apróságra. Gabriel egy vöröses hajú.

A müdir további utalásai is olyan természet ek voltak. Gabriel érdekl dött. A miniszter bevonta ugyan az útleveleket. szökevényekr l hallani. A müdir hirtelen félbeszakította beszédét: . francia és angol állampolgároknak is sok olyasmihez kell alkalmazkodniuk.neki valami: . Gabriel óhajára kész szó szerint felolvasni Talaat bej miniszter rendeletének teljes szövegét. hogy Gabriel Bagradjan megkönnyebbült. A müdir elnéz en mosolygott: . árulókról. efendi. Bagradjan a müdir körmeire bámult: . amihez nincsenek szokva.Én eddig külföldön. hogy mi itt a negyedik hadsereg hadtápterületén. kérem. Joghunoluk sz k látóköréb l egyáltalán nem lehet megítélni az ilyen intézkedéseket. Egyébként manapság a német. A ma reggeli esemény. Elengedhetetlen. Párizsban éltem. és maga elé tette. hogy a váli. de ez nem jelenti azt. Az aleppói vilájet az erre illetékes hatóság.Ha nem tévedek. Háborúban állunk. Egész Európában ugyanolyan a helyzet.Tudjuk. A széles néptömegeket nemigen érinti a rendelet. a belügyminiszter úr rendeletére történt. hogy csillapítsák az örmény gyanakvó nyugtalanságát. efendi. A válasz kissé kitér en csengett. Gabriel ilyen vonatkozású beadványát meleg ajánlással továbbítanák Aleppóba. mint nálunk. amely Antiochiába kergette. Úgy látszott. hirtelen elvesztette élét. hanem excellenciája. efendi. keresked knek és hasonló személyiségeknek van belföldi útlevele.Ön túlbecsüli az ügyet. . mivel többnyire csak a gazdagabb üzletembereknek. . Gondolja meg azt is. Dzselál bej excellenciája a legjóságosabb és legigazságosabb kormányzó az egész birodalomban. persze! A belföldi útlevelek! Ez nem a kaza önálló intézkedése. hogy megfosszanak a szabadságomtól. Ezek az érvek olyan meggy z ek voltak. hogy általános intézkedésr l van-e szó.Ezért nemigen szoktam hozzá. hogy méltányos esetben ne állíthatnának ki új okmányokat. Bagradjan efendi bizonyára maga is tudja.Persze. A hivatalnok ismét könnyedén bólintott: . Az államnak védekeznie kell. Megtalált egy nyomtatott lapot. ön katonai személy. tehát hadiövezetben vagyunk. hogy némileg ellen rizzük a forgalmat. Állandóan kémekr l.

folytatta. Most abban reménykedett. . mint az alkotmányok. efendi. hogy a közéletben és a katonai szolgálatban el nyben részesítik az oszmán államalkotó népet. Ez az ezerkilencszáznyolcas forradalom legfontosabb vívmánya . .. Két úr lépett be. Eszerint az ön esetében szóba sem jöhet a tezkere. miért nem kapja meg a behívóját. püffedt férfi volt. Gabriel az ajtóra bámult: . minthogy napi munkája. mint az örmények? A müdir elszörnyedni látszott ett l a kérdést l: . ez olyan jelenség. A népek nem változnak meg olyan gyorsan. úgy látszott. Ezeknél a müdir számára homályos szavaknál most el ször fogta el Gabrielt a fojtogató érzés: kelepcében vagyunk. véget ért. Halk hangon valamilyen utasítást adott alárendeltjének.Nos.Nem értem. petyhüdt. Fakó. mire gondol.Hogy néhány szokás esetleg megmaradt a múltból. A tartományi helytartó magas. Néhány órája azonban minden alapvet en megváltozott. Mélységesen aggódott a háború. amit nem lehet hivatalosan eltörölni. és az rnagy kíséretében elhagyta az irodát. gy rött.Gabriel sz kszavúan ismertette a helyzetet. . mintegy tartalékos állományban. .Állampolitikai fejtegetéseit a következ képpen fejezte be: .A törvény el tt minden ottomán állampolgár egyenl . A müdir gyulladásos szeme elégedett pillantást vetett feléje. tehát ön katonai személy. szürke szalonkabátban. például az is.Úgy értem. milyen jól értesült az antiochiai hatóság mindenr l. a törökök másféle elbánásban részesülnek. járjon utána. barnásfekete könnyzacskók csüngtek. . Nem óhajtotta felhívni magára a figyelmet.. májbeteg szín arcában súlyos. hanyagul fezéhez emelte kezét. a másik kétségtelenül a kajmakam. ami vele kapcsolatos. mint a valóságban. hogy az aleppói hadkiegészít parancsnokságnál megfeledkeztek róla. Juliette és Sztepan sorsa miatt. Tegnap talán még megkérte volna a hivatalnokot. A kajmakam a legcsekélyebb figyelemre sem méltatta az örményt.De a feleségem és a fiam. Bagradjan és a müdir felállt. Ebben a pillanatban kinyílt a szomszéd szobába vezet ajtó.Különbséget tesznek tiszt és tiszt között? A müdir rakosgatni kezdett az íróasztalán: . és papíron hamarabb keresztül lehet vinni a reformokat. Török tiszti kötelességérzete megcsappant. De felt nt neki. Egyikük egy id sebb tiszt.

lassú. a nyughatatlan hegyi törzseknél elt ri a modern gyalogsági fegyvereket. Id r l id re egy-egy roskadásig megrakott öszvér is lépdelt az emberáradatban. olyan kimeríthetetlenül áramlik egymás mellett a bazár két ellentétes irányú folyama. rajtuk is nyugati ruha. sétabottal. az egész sokaság. Mert a kormány. Környékbeli arab parasztok. De valamennyien. n k. A bazár magával ragadta. Újabb téli hadjáratot egyik párt sem merne megkockáztatni.Remélhet leg semmilyen esemény nem kényszeríti majd rá a kormányt. öszvérek és kecskék. Örmények. hogy felmentsék a katonai szolgálat alól. Többségük fegyverben parádézik. két dolgot határozott el. akár az id az örökkévalóságba. barna arca ok nélkül gy lölköd vé torzult: . Az a s r áradat.. Gabriel kedvez jóslatként fogta fel ezeket a szavakat. mely feltartóztathatatlanul törekszik valamilyen láthatatlan cél felé. Már 1915 tavaszán járnak. bokán felül ér szoknyában és selyemharisnyában. El ször: ha behívják. szíriaiak. egyenletes ütemben hömpölyög tova. törökök. Közöttük újra meg újra kurdok és cserkeszek nemzeti viseletben. és szepl s. De jöttek fátyol nélküli. Szeptemberre vagy októberre valószín leg megkötik. Antakjében jár. az általános fegyverszünetig legfeljebb néhány hónapról lehet szó. hogy mindig ugyanaz az öszvér bólogat id közönként ide-oda. kemény gallérban. arabok. hogy utána a lehet leggyorsabban hazatérjenek Párizsba. Amikor Gabriel Bagradjan befordult Antiochia Bazár utcájába. amely a keresztény népeknél még a zsebkést is gyanakvóan szemléli. díszes tarbusuk selyem rojtjai a vállukat verdesték. sivatagszín köpenyben. európai ruhában. Azt hihetné az ember. Gabrielnek úgy rémlett. leírhatatlan egységbe olvadtak egyforma járásmódjukkal: hosszú. Néhány beduin délr l. férfiak. az állatvilág reménytelen proletárja. semmiféle áldozattól sem riad vissza. amely nem ismer sietséget. Törökök. nem növekszik és nem apad. hogy Aleppóban vagy Damaszkuszban. Másodszor: hogy a joghunoluki ház békés csendjében várja ki észrevétlenül és zavartalanul a háború végét. nem pedig az isten háta mögötti vidéki városban. keresked k és hivatalnokok. emancipált n k is. mint az európai városok forgalma. de más-más a fejfed jük. hosszú. fejükön fezzel. Asszonyok csarsafban. hogy éreztesse könyörtelen szigorát a lakosság bizonyos részével. s t meg is ajándékozta ket effélékkel. A müdir azonban hirtelen hátravetette a fejét.A háború majd minden vonatkozásban változást hoz. a muzulmán n k szemérmes öltözékében. gazdagon red zött. Addig be kell rendezkedniük úgy. és mindig ugyanaz a toprongyos fickó vezeti a köt fékénél fogva. terepszín egyenruhás katonák. hanem ellenállhatatlan. ahogy lehet. mélyen lehorgasztott fejjel botorkálva. ringó járás. görögök. . kurdok. örmények.

ékszerészek. civilizált formába burkolt gy lölet.Ed dáim Allah.Já rezzák. undor fogta el. te mindenek kulcsa. hogy még élvezhetetlenebbé tegyék.a vev netán kárpótlást talál ebben az áruért. te jóságos ó. já fettáh. Itt kellene otthon lennie. te mindenkit tápláló. A szabad t z felett a serpeny kben sisterg .” Gabriel most hirtelen mégis úgy érzi. És a mindennél áthatóbb szagot. egyedül Isten örökkévaló . olyan nyomorultul érezte magát. mi változtatta meg teljesen a világot? Itt született. hogy teljesen idegen az egész világon. s még mindig így lelkendezett: . És azel tt. A rothadó zöldség szagát. A kosaras fiú.Örökkévaló egyedül az Isten. a nagy házban. A bazár egyik mellékutcája tárult a szeme elé. mint örményül. szivárványszínekben játszó. azoknak az embereknek a szagát. Többnyire örmények álldogáltak itt a boltjuk meg a bódéjuk el tt: pénzváltók. Gabriel vett egy berazikot. ebben a nyomorúságos hazai bazárban érezte igazán. te mindentudó! A friss datolyákat is még mindig az si kiáltás dicsérte: . De miért gondolkozik gyakrabban franciául. a másutt gyökerez bevándorolt idegen semleges közegében élt. sebezte a hátát.Ó. Joghunolukban. Mi történt tulajdonképpen. ó. te sivatag barnája. és odaajándékozta a süteményt egy fiúnak. já alim . Néhány pillanatra behunyta a szemét. Ehhez a “fecskeeledelhez” is gyermekkori emléke tapadt. otthon semmit sem tudott minderr l. mint az üldözötté. egy sz l sziruppal megkent zsemlét. De hogyan? A bazár szüntelen. nem üres fogalmak ezek is? Az emberek minden korban más-más eszmékkel f szerezik a keserves életet. egyenletes emberáradata elvitatta t le a hazát. És ugyanaz a gy lölet áradt itt is körös-körül feléje. sz nyegkeresked k. aki átszellemülten bámult a szájára. köszöni. És a fiatal müdir? Nagyon tisztességesen és udvariasan viselkedett: “A nagy tekintély Bagradjan család. Örmény! si vér. ó. já kerím. mint például most is? (Ma reggel mégis határozottan örült. Allah ed dáim. Ide kötik a gyökerei? Csak most. nem kér ebb l a . Érezte. si nép él benne.A salátaárus srégi torokhangján bizonygatta: .És Gabriel felismerte gyerekkora illatait. noha a magukba merült arcok rá sem pillantottak. Párizsban? Akármilyen jól érezte ott magát. er sen fokhagymás bárányhúsgombócok szagát. aki gy r s alakú fehérkenyeret árult.) Vér és nép! Legyünk szinték. De ahogy beleharapott. amikor a fia örményül válaszolt. ebben az országban. noha egy teremtett lélek sem tör dött vele. akik éjjel ugyanabban a ruhában alszanak. Égette a b rét. A kif zések résein át az utcára csapódó forró szezámolaj szagát. vev re leselked szemek? Nem. Ráismert az utcai árusok szenvedélyes énekére is.Ó. több ennél: gy lölet. te barna. te leányka! . hogy az egész udvariaskodás a “nagy tekintély Bagradjan családdal” együtt közönséges pimaszkodás volt. Szóval ezek a testvérei? Ezek a ravasz arcok. S t. mint amit nappal viselnek. . És egyszerre csakugyan úgy borsódzott a háta a félelemt l. ó.

mint ma reggel a Musza Daghon? Halálosan kimerít volt szembenéznie a valósággal. életének egyik nagy nehézsége. Húsz percet töltött a nagy. némi fény zéssel építettek. E jól informált férfiúnak megvoltak a maga titkos értesülési . más és jobb lehetett-e annak idején. hogy alávesse magát a szokásos kezelésnek. Egy fürd slegény rávetette magát. Olyan volt ez. Az els egy zsíros basszus. Nem tudta tovább elviselni az ellenséges lüktetést. mint el z leg a g zben. Jóles nyöszörgéssel t rték a fürd slegények dühödt buzgalmát. hogy más lehet. hanem mihelyt másokkal érintkezésbe kerül. Bizonyos értelemben most még p rébbnek érezte magát. Még korán volt ahhoz. De vajon az öreg Avetisz Bagradjan. amibe eddig kapaszkodott. minden porcikája tiltakozik ellene. A szomszédos h vös teremben lefeküdt egy üres priccsre. mint az ilyen árus? És nem egyedül a nagyapjának köszönheti-e. hogy mindenr l tudjon. ami történik. Trillázó ütésekkel játszott a törzsén. a hamam. hogy Gabriel szinte látni vélte a beszélget ket. aki nagy fontosságot tulajdonít annak. ellenséges nyüzsgést l. s velük együtt nagy kínnal megszerzett hite. Tehát nemcsak a világban idegen. közös izzasztócsarnokban. mint volt. tehetségesebb és energikusabb volt is. Megsejtette ennek a napnak kifürkészhetetlen jelent ségét. Gabriel menekült az Uzun Csarsiról. ahogyan a bazárt törökül nevezték. Gabriel eleinte nem is akart odafigyelni. Ezután egy új épületekkel övezett kis térre jutott. Távoli testén lefelé gördültek a cseppek. Szemébe ötlött egy takaros épület. Annyira egyéniek. mintha tulajdon teste is elsodródott volna. valóban mesterien gyúrni kezdte a testét. amelyben nemcsak a többi fürd z teste tetszett kísértetiesen távolinak. a g zfürd . Közben fájdalmas jajkiáltásokkal meg-megszakított társalgást folytattak. amelyet itt is. De. hanem úgy rémlett. Ahhoz sem volt kedve. a Hosszú Piacról. hogy valamelyik kétes külsej étkezdébe betérjen. kínzó szellemének dúdolásán át elháríthatatlanul fülébe tolakodtak a hangok. A szomszéd priccseken néhány török bejt dögönyöztek hasonló módon. akár egy cimbalmon. lehet leg még az illetékes hivatalnokok el tt. hogy sok mindent már Juliette szemével lát. Emellett ráébredt. a lassan felfelé gomolygó g zfelh ben. hogy meglátogassa a vén Rifaat Bereket agát. és olyan élesen különböz ek voltak. mint Törökországban mindenütt. Kíséretképpen. zihálva dúdolt hozzá. önnön lelkében is az. mint valami kis halál.testvériségb l. és mint ezek itt? Undortól émelyegve ment tovább. így hát belépett a fürd be. Uram Jézus. Kétségtelenül öntudatos jellem. ha szélesebb látókör . hát nem lehet valaki egyszer en csak ember? Nem lehet független ett l a mocskos. és mestersége fortélyai szerint.

. A hadkötelezettség a baj... Hol marad a kormány?. Talán nem is igaz. Kéjes nyöszörgéseihez a Korán magasztos sorait használta: .............. és hét hónapig lázította a falut. A zsíros basszus megvet en: . A második hang magas és aggodalmaskodó.Az angolok küldték ide Ciprusról egy torpedónaszádón. A háború. Mi van Zejtunban? Az uszító. Véget kell vetni..És Zejtun? A békés emberke: .. Negyedik hang.... Harmadik hang. A legtávolabbi priccsr l közbevág egy ötödik hang: . hogy bántok el velük. Mindenki meggy z dhet róla....... Oslaki mellett történt... és felnézett rájuk.. Mindenható!.. Id sebb.Ez már t rhetetlen. gondterhelten: . Véres szájú uszító és kávéházi politikus.La ilah ila 'llah. A jól informált basszus: ........ Pénzt és fegyvereket hozott. jelent ségteljesen: .... Nem lehet.. Már hetek óta kibeszélem a lelkemet. Még fel is fegyverezték azt a bandát. amelyeket a német konzulok mindenütt bevezettek. La ilah ila 'llah. Még a nevét is tudom. békés emberke lehet. aki elhinni sem akarja a rosszat. mintha különös örömét lelné abban....Zejtunban?..... Az emberek szeretnek fecsegni. Most azután nézhetitek.Hiteles levelek vannak a birtokomban egy magas rangú személyt l..... hogy feje tetején áll a világ. A zaptijék természetesen semmir l sem tudtak. nagyon jó barátom az illet . . Biztosan ez is csak szóbeszéd.forrásai: .. Ez a hang mintegy alacsonyabb növés volt a többinél.. Köskerjannak hívják a tisztátalan disznót... Ki van függesztve a hír a hükümet olvasótermében..Az olvasótermekben... Hatalmas Isten.Zejtun? Hogyan?. Hol marad az Ittihad?.

- Az olvasótermeket mi magunk vezettük be. Érthetetlen célzások homályos köde: Köskerjan... Zejtun... Véget kell vetni... De Gabriel, anélkiül, hogy a részleteket értette volna, megértette. Miközben a fürd slegény a vállába fúrta öklét, a török hangok harsogva áradtak a fülébe, akár egy zuhatag. Szégyen, gyalázat! , aki az imént még viszolyogva haladt el a bazárban az örmény árusok el tt, most úgy érezte, sorsa összefonódott e nép sorsával, és felel s érte. A legtavolabbi priccsen fekv úr eközben nyögve felemelkedett. Felkapta fürd köpenyül szolgáló burnuszát, és néhány kacsázó lépést tett a teremben. Gabriel csak annyit látott, hogy nagyon magas és kövér. Modorából, amint megszakítás nélkül hosszan beszélt, s ahogy a többiek ellentmondás nélkül hallgatták, arra lehetett következtetni, hogy igen befolyásos férfiú. - Igazságtalanok a kormánnyal. Egyedül türelmetlenséggel nem lehet politikát csinálni. Teljesen másként áll a helyzet, mint ahogy a tudatlan nép elképzeli. Szerz dések, kötelezettségek, megszorítások, a külföld! De bizalmasan közölhetem a bejekkel, hogy a hadügyminisztérium, maga Enver pasa excellenciája parancsot adott a katonai hatóságoknak, hogy fegyverezzék le a melún ermeni milletet (az áruló örmény népet), azaz vonják vissza a bevonultakat az arcvonalszolgálatból, és csak alantas munkára használják ket. Útépítésre vagy teherhordásra. Ez az igazság! Err l azonban ne beszéljenek. Ezt nem hagyhatom, nem t rhetem, mondta magában Gabriel Bagradjan. Egy bels hang halkan súgta neki: te magad vagy az üldözött. De valami ismeretlen er talpra szökkentette a priccsr l, és eldöntötte a küzdelmet. Lerázta magáról a fürd slegényt, ott állt a k padlón. A fehér törülköz t a csíp jére csavarta. Ez a dühben ég arc, a lucskos, kócos haj, ez a hatalmas fels test már sehogy sem vallott az angol turistaruhás úrra. Odaállt az igen befolyásos férfiú elé. Barnásfekete könnyzacskóiról és májbeteg arcszínér l felismerte a kajmakamot. Ett l azonban csak még jobban feldühödött: - Enver pasa excellenciáját vezérkarával együtt egy örmény csapat mentette meg a Kaukázusban. Az oroszok már úgyszólván foglyul ejtették, Ön ezt éppen olyan jól tudja, mint én, efendi. Továbbá azt is tudja, hogy excellenciája ebb l az alkalomból Leiratot intézett a Sziszben székel katolikoszhoz vagy a konjai püspökhöz, amelyben hálásan magasztalta a szadika ermeni millet (a h séges örmény nép) bátorságát. Ezt a leiratot a kormány parancsára falragaszokon nyilvánosságra hozták. Ez az igazság! Aki ezt az igazságot meghamisítja, aki rémhíreket terjeszt, az gyengíti a hadvezetést,

megbontja az egységet, a birodalom ellensége, hazaáruló! Ezt én mondom önnek, Gabriel Bagradjan, a török hadsereg tisztje... Hirtelen elhallgatott, és választ várt. A vad kitörést l meghökkent bejek azonban meg se mukkantak, a kajmakam sem, csak szorosabbra húzta testén a burnuszt. Gabriel így hát pillanatnyilag gy ztesként hagyhatta el a helyiséget, jóllehet reszketett az izgalomtól. Már öltözködés közben rájött, hogy ezzel a kitöréssel élete egyik legnagyobb ostobaságát követte el. Az Antiochiába vezet út most már bezárult el tte. Pedig ez lett volna az egyetlen ki- és visszavezet út a világba. Juliette-re és Sztepanra kellett volna gondolnia, miel tt megsérti a kajmakamot. Ennek ellenére nem volt teljesen elégedetlen magával. Még akkor is szaporán vert a szíve, amikor Rifaat Bereket aga szolgája bevezette a h vös török ház fogadószobájába, a szelámlikba. Fel-alá járkált a félhomályos szoba lágy, süpped óriássz nyegén. Órája, amelyet értelmetlenül még mindig nyugat-európai id szerint igazított, délután két órát mutatott. Vagyis az otthon megszentelt óráját, a kef idejét, a sérthetetlen déli pihen ét, amikor a látogatás súlyos vétség a hagyományok ellen. Túl korán érkezett. Az aga, az ótörök formaságok tántoríthatatlan re, meg is várakoztatta. Bagradjan újból és újból végigmérte a majdnem üres szobát, amelyben két hosszú, alacsony díványon kívül csak egy parázsserpeny meg egy kis tálalóasztalka volt. Mentegette maga el tt udvariatlanságát. Valami történik, nem tudom pontosan, micsoda, de egyetlen percet sem szabad veszítenem, nyomban tisztáznom kell. - Rifaat Bereket sid k, még az öreg Avetisz dics séges napjai óta a Bagradjan család barátja volt. Reá emlékezett Gabriel a legtisztábban, a legnagyobb tisztelettel, már kétszer is meglátogatta, mióta Joghunolukban tartózkodott. Az aga nemcsak a bevásárlásoknál volt segítségére, hanem id r l id re embereket is küldött hozzá, akik értékes leleteket kínáltak régiséggy jteménye számára, méghozzá nevetségesen olcsó áron. A könny szattyánb r cip jében nesztelenül belép házigazda azon kapta Gabrielt, hogy magában beszél. Rifaat Bereket aga hetvenéves elmúlt, fehér kecskeszakállas, sápadt arcú ember volt, félig lehunyt szemmel, apró, fényl kezekkel, s a feze köré tekerve sárgás selyemkend t viselt. Annak a muzulmánnak az ismertet jelét, aki szigorúbban és szabályosabban teljesíti vallásos kötelességeit, mint a nagy tömeg. Az öregember hosszan, ünnepélyesen üdvözlésre emelte apró kezét, szívéhez, szájához, homlokához érinttette. Gabriel ugyanilyen ünnepélyesen viszonozta a köszöntést, pedig az idegei pattanásig feszültek a türelmetlenségt l. Utána az aga közelebb lépett hozzá, és jobbját a vendég szíve felé nyújtva ujjai hegyével könnyedén megérintette Gabriel mellét. Ez a “szívkapcsolat” a személyes érintkezés legbens ségesebb

formájának jele volt, misztikus szokás, amit a vallásos emberek egy bizonyos dervisrendt l vettek át. A parányi kéz eközben egyre fehérebben világított a szelámlik kellemes félhomályában. Gabrielnek úgy rémlett, mintha ez a kéz is arc volna, s t talán még finomabb és érzékenyebb arc, mint az igazi. - Barátom, és barátom fia - ez a körülményesked megszólítás még mindig a fogadási ceremóniához tartozott -, boldog meglepetéssel ajándékozott meg az imént a névjegyed. Jelenléted megszépíti napomat. Gabriel tudta, mi illik, és megtalálta a kell szertartásos választ: - Megboldogult szüleim nagyon korán magamra hagytak, Benned azonban emlékük és szeretetük eleven tanúja él. Boldog vagyok, hogy második atyámra leltem benned. - Én vagyok lekötelezetted. - Az öreg az egyik díványhoz vezette vendégét. Harmadszor tisztelsz meg látogatásoddal. Már régen kötelességem lett volna, hogy tiszteletemet tegyem a házadban. De látod, beteges öregember vagyok. Joghunolukba hosszú és rossz az út. Nagy és sürg s utazás el tt is állok, s emiatt kímélnem kell tagjaimat. Bocsáss meg tehát nekem! A fogadási szertartás ezzel véget ért. Leültek. Egy fiú kávét és cigarettát hozott. A házigazda kiitta a kávét, és szótlanul dohányzott. A hagyomány azt parancsolja, hogy a fiatalabb látogatónak várnia kell kérelmével, míg az öreg ember lehet séget ad rá, hogy a beszélgetést a kívánt irányba terelje. Az aga azonban még nem szánta el magát, hogy félhomályos világából a jelen nap valóságába merüljön. Jelt adott szolgájának, mire az egy már készenlétben tartott kis b rdobozkát nyújtott át urának. Rifaat Bereket felpattintotta, és agg ujjaival elérzékenyülten megsimogatta a bársonyt, amelyen két srégi érme feküdt, egy ezüst meg egy arany. - Te tudós férfiú vagy, írástudó és írásmagyarázó, s a párizsi egyetemen tanultál. Én csak m veletlen régiségkedvel vagyok, s nem mérhetem magam hozzád. Ezt a két apróságot már néhány napja el készítettem számodra. Az egyik érmét, az ezüstöt, ezer esztend vel ezel tt az az örmény király verette, aki hasonló nevet viselt, mint a te családod: Asot Bagratuni. A Van-tó környékér l származik ez az érme, és ritkán találni ilyet. A másik, az arany, hellén eredet . Szép és mély értelm feliratát nagyító nélkül is kibet zheted: “A bennünk és fölöttünk él Kifürkészhetetlennek.” Gabriel Bagradjan felemelkedett, és átvette az ajándékot: - Megszégyenítesz, atyám! Nem is tudom, hogyan fejezzem ki hálámat. Mindig büszkék voltunk rá, hogy hasonló hangzású a nevünk. Milyen plasztikus fej! És igazi örmény arc! A görög érmét emlékeztet ül a nyakunkban kellene viselni. A bennünk és

fölöttünk él Kifürkészhetetlennek. Mekkora filozófusok lehettek, akik ilyen pénzzel fizettek! De mélyre süllyedtünk! E konzervatív kijelentésre az aga mélységesen elégedetten bólintott: - Igazad van. Mélyre süllyedtünk! Gabriel visszatette az érméket a bársonyra. De udvariatlanság lett volna túlságosan gyorsan másra terelnie a szót: - Szívb l megkérnélek, hogy válassz magadnak viszonzásul az én régiségeim közül valamit. De tudom, hited tiltja, hogy olyan faragott képet állíts fel, amely árnyékot vet. Ennél a kérdésnél az öreg tagadhatatlan kedvteléssel id zött: - Igen, és ti, európaiak éppen e bölcs törvény miatt nézitek le a mi szent Koránunkat. Nem rejlik-e mély bölcsesség abban a tilalomban, amely tilt minden árnyékot vet faragott képet? A Teremt és a teremtés utánzásával kezd dik az eszeveszett emberi g g, amely romlásba dönt. - Az id és ez a mostani háború a prófétát és téged látszik igazolni, aga. A beszélgetés hídja most az öreghez ívelt. Elindult rajta. - Igen, így van! Az ember, mint Isten arcátlan majmolója, mint a gépek teremt je az ateizmus hatalmába kerül. Ez az igazi oka ennek a háborúnak, amelybe a nyugatiak belerántottak bennünket. Szerencsétlenségünkre. Mert mit nyerhetünk vele? Bagradjan a következ lépést keresgélte: - És megfert zték Törökországot a legveszedelmesebb járvánnyal, a népek közötti gy lölködéssel. Rifaat Bereket kissé hátravetette a fejét. Finom ujjai fáradtan játszadoztak borostyánfüzére golyóival. Úgy látszott, mintha halvány dicsfény áradna a kezéb l: - Gonosz tanítás a magunk hibáját a szomszédban keresni. - Isten áldása legyen rajtad! A magunk hibáját a szomszédban keresni. Európában ez a tan uralkodik. Ma azonban, sajnos, tapasztalnom kellett, hogy ennek a tannak a muzulmánok és a törökök között is vannak hívei. - Miféle törökökre gondolsz? - Az aga ujjai hirtelen abbahagyták a borostyánfüzér morzsolgatását. - A sztambuli nevetséges majombandára? És ezeknek a majmoknak a

majmolóira? A frakkos és szmokingos majmokra? Az árulókra, az istentagadókra, akik elpusztítják az isteni világegyetemet, csak hogy hatalomhoz és pénzhez jussanak? Ezek nem törökök és nem muzulmánok, csupán léha istenkáromlók és harácsolók. Gabriel kezébe vette a parányi kávéscsészét, amelyben már csak s r zacc úszkált. Zavarról árulkodó gesztus. - Bevallom, hogy évekkel ezel tt még egy asztalhoz ültem ezekkel az emberekkel, mert jót vártam t lük. Idealistáknak tartottam ket, és akkoriban talán csakugyan azok is voltak. Az ifjúság minden újban hisz. Ma azonban, sajnos, úgy kell látnom az igazságot, ahogyan te látod. Az imént tanúja voltam a hamamban egy beszélgetésnek, amely mélységesen aggaszt. Ez az oka, hogy nem illend módon, felkerestelek ebben az órában. Az éles elméj agának nem kellett világosabb magyarázat: - Arról a titkos hadparancsról volt szó, amely az örményeket teherhordókká és útépít munkásokká alacsonyítja? Gabriel Bagradjan a sz nyeg virágmintáira meredt a lába el tt: - Ma reggel még a parancsot vártam, hogy behívjanak az ezredemhez... Azután meg Zejtunról is beszéltek. Segíts rajtam! Mi megy itt végbe tulajdonképpen? Mi történt? Az aga ujjai között megint egykedv en peregtek a borostyánok: - Zejtun fel l tájékozott vagyok. Ami ott történt, az a hegyek között mindennapos eset. Valamilyen história egy rablóbanda, katonaszökevények meg zaptijék között. A katonaszökevények között volt néhány örmény is. Azel tt senki sem tör dött az ilyesmivel... - Lassan még hozzáf zte: - De mit jelentenek az események? Mindig csak annyit, amennyit beléjük magyaráznak. Gabriel majdnem felhördült: - Éppen err l van szó! Én például, amilyen visszavonultan élek, semmit sem hallottam a dologról. Aljas magyarázatokkal próbálkoznak. Mi a kormány szándéka? A bölcs aga fáradt mozdulattal hárította el ezeket az izgatott szavakat: - Mondok neked valamit, barátom, és barátom fia. Fölöttetek a kárma súlyos végzete lebeg, mert lakóhelyetek szerint részint az orosz birodalomhoz, részint hozzánk tartoztok. A háború kettéoszt benneteket. Szétszóródtatok a földön... De minthogy a világon minden összefügg, mi is ki vagyunk szolgáltatva a ti végzeteteknek.

- Nem volna akkor helyesebb, ha megegyezésre és békességre törekednénk, ahogy ezerkilencszáznyolcban próbáltuk? - Békesség? Ez is csak az élelmesek üres frázisa. A földön nincs békesség. Csak pusztulás és kenyérharc van. És hogy ezt a nézetet meger sítse, az aga a tizenhatodik szura egyik sorát idézte az el írásos énekl hanghordozással: - Íme, amit különböz színekben teremtett a földön, bizony jeladás az azok számára, akik meghallgatják a figyelmeztetést. Gabriel nem bírt tovább ülve maradni a díványon, felállt. A vén aga tekintete azonban csodálkozva megrótta ezért a hirtelenkedésért, és visszakényszerítette a helyére. - A kormány szándékát szeretnéd ismerni? Csak annyit tudok, hogy a sztambuli istentagadóknak szükségük van céljaikhoz a nemzeti gy lölködésre. Mert az istentelenség legvalóságosabb lényege a félelem, s annak sejtelme, hogy elveszítik a játszmát. És ezért minden kisvárosban hírcsarnokot létesítenek, hogy gonosz szándékaikat terjesszék... Jó, hogy eljöttél hozzám. Gabriel jobbja görcsösen markolta az érméket rejt dobozkát: - Ha csak rólam lenne szó!... De, mint tudod, nem vagyok egyedül. Avetisz bátyám gyermektelenül hunyt el. Így hát az én tizenhárom éves fiam családunk utolsó sarja. És francia n t vettem feleségül, akit nem szabad ártatlanul olyan szenvedésbe taszítanom, amihez semmi köze. Ezt az érvet az aga szigorúan visszautasította: - Minthogy feleségül vetted, immár a te népedhez tartozik, és nem kaphat feloldozást e nép kármája alól. Hiábavaló próbálkozás lett volna ennek a makacs keleti aggastyánnak magyarázgatni a nyugati asszony lelkületét és szabad elhatározását. Így Bagradjan inkább elsiklott e megjegyzés mellett: - Külföldre vagy legalább Sztambulba kellett volna vinnem az enyéimet. De most elkobozták az útlevelünket, és a kajmakamtól semmi jót sem várhatok. A török a vendég térdére tette könny kezét: - Óva intelek, nehogy a családoddal Sztambulba utazz, még akkor sem, ha lehet séged

lenne rá. - Hogy érted ezt? Miért? Sztambulban sok barátom van mindenfelé, még kormánykörökben is. Cégünknek ott a központja. Nagyon jól ismerik a nevemet. Gabriel térdén elsúlyosodott a kéz. - Éppen azért szeretnélek óva inteni még attól is, hogy akár csak rövid id re is a f városba utazz, mert nagyon jól ismerik a nevedet. - A Dardanellákért folyó háború miatt? - Nem! Nem azért! - Az aga arca zárkózott lett. Habozott, miel tt folytatta volna: Senki sem tudhatja, meddig megy el a kormány. De az bizonyos, hogy els sorban népetek nagy és tekintélyes férfiai fognak szenvedni. És ugyanilyen bizonyos, hogy ilyen esetben éppen a f városban kezdik el a feljelentéseket és letartóztatásokat. - Csak feltevésekr l beszélsz, vagy okod van a figyelmeztetésre? Az aga ruhájának b ujjába süllyesztette a borostyánfüzért: - Okom van rá. Gabriel most már nem tudta tovább türt ztetni magát, felugrott: - Mit tegyünk? Mivel a vendég állt, a házigazda is felemelkedett: - Ha megengeded, hogy tanácsot adjak, azt javaslom, térj vissza a házadba Joghunolukba, élj ott békességben és várj. Ilyen körülmények között nem is választhattál volna kellemesebb helyet magad és családod számára. - Békességben? - kiáltott fel Gabriel gúnyosan. - Hiszen ez már fogság! Rifaat Bereket elfordította az arcát, a szelámlik tompa csendjében sértette a hangos szó. - Ne veszítsd el a fejedet. Sajnálom, hogy szinte szavaimmal nyugtalanítalak. A legcsekélyebb okod sincs aggodalomra. Valószín leg elalszik majd az egész ügy. A mi vilájetünkben nem történhet semmi baj, mert hála istennek, Dzselál bej a váli. nem t r el semmiféle túlkapást. De bármi is történjék, el re elhatároztatott, és benne foglaltatik önmagában, mint a magban a rügy, a virág és a gyümölcs. Istenben már megtörtént, amit mi még csak ezután élünk át.

Gabriel, akit felbosszantott ennek a teológiának közhelyes virágnyelve, most már nem tör dve a formaságokkal, fel-alá szaladgált: - Az a legszörny bb, hogy nem lehet megfogni, nem lehet harcolni ellene. Az aga közelebb lépett a feldúlt férfihoz, és megfogta a kezét: - Ne feledkezz meg róla, barátom, hogy a te Comitéd istenkáromlói csak elenyész kisebbséget jelentenek. A mi népünk nagyon jóindulatú nép. Ha az indulat sokszor vezetett is vérontáshoz, abban nem kevésbé hibásak vagytok ti is. Azután még elég istenfél férfiú él a tekkében, a kolostorokban, és küzd a szent zikrgyakorlatokon a jöv tisztaságáért. Vagy gy znek, vagy minden elpusztul. Azt is elárulom neked, hogy éppen az örmény ügy miatt vágok neki az utazásnak Anatóliába és Sztambulba. Kérlek, bízzál Istenben. Az öreg kis kezében volt elég er , hogy megnyugtassa Gabrielt. - Igazad van, engedelmeskedem neked. Legjobb lesz, ha meghúzódunk Joghunolukban, és nem mozdulunk onnan, míg a háború véget nem ér. Az aga még mindig nem engedte el: - Ígérd meg, hogy otthon nem beszélsz ezekr l a dolgokról! Minek beszélnél? Ha minden marad a régiben, csak feleslegesen rémítenéd az embereket. Ha pedig valami kellemetlenségre kerül sor, nem használt nekik a félelem. Értesz engem. Bízzál és hallgass! És búcsúzáskor nyomatékosan megismételte: - Bízni és hallgatni!... Hosszú hónapokig nem látsz majd. De gondolj arra, hogy ezalatt értetek dolgozom. Sok jót kaptam atyáidtól. És Isten most megengedi öregségemre, hogy hálás lehessek érte.

3. Joghunoluk el kel ségei

Sokáig tartott az út hazáig, mert Gabriel Bagradjan csak ritkán sarkantyúzta meg lovát, hagyta, hadd poroszkáljon lassan, kedve szerint. Nem is tért rá a rövidebb útra, hanem megmaradt az Orontesz mentén húzódó országúton. Csak akkor riadt fel töprengéséb l, s fordult élesen északnak, az örmény falvak völgye felé, amikor

Szvedja és El Eszkel kockaházai mögött felt nt a tenger távoli horizontja. Mire leszállt a kés re nyúló tavaszi alkonyat, elérte azt az utat, ha ugyan útnak nevezhet a nyomorúságos szekérnyom, amely a hét falut összeköti egymással. Joghunoluk körülbelül középen feküdt, így aztán, hogy hazaérjen, ami a sötétség beállta el tt már nemigen volt lehetséges, át kellett haladnia a déli helységeken, Vakefen, Kheder Begen, Hadzsi Habiblin. De nem sietett. Ilyenkor élénkebb volt az élet a Musza Dagh falvaiban. Mindenki kint állt a házak el tt. A vasárnap este meghittsége összeterelte az embereket. A testük, a szemük, a szavuk egymást kereste, hogy családi pletykákkal és az id k szapulásával fokozzák az élet élvezetét. Kor és nem szerint külön-külön csoportosultak. Sandán álldogáltak egymás mellett a vénasszonyok, higgadtan az ünnepl ruhás fiatalabbak, hetykén a fiatal lányok. Érmékb l készült ékszereik csörögtek, kivillantották pompás fogukat. Gabrielnek felt nt a sok katonai szolgálatra alkalmas be nem vonult legény. Nevetgéltek és bolondoztak, mintha számukra semmilyen Enver pasa nem létezett volna. A sz l s- és gyümölcsöskertekb l fojtottan pengett a tár, az örmény gitár húrja. Néhány túlontúl szorgalmas férfi a szerszámait készítette el másnapra. A török nap s vele a vasárnapi pihen is véget ér az alkonyattal. A megállapodott korú munkásembereknek kedvük támadt még egy kicsit elpepecselni lefekvés el tt. Török nevük helyett jellegzetes kézm vesiparukról is elnevezhették volna ezeket a falvakat. Sz l t és gyümölcsöt mindenütt termeltek, gabonát szinte semmit. Hírnevük a mesterségbeli ügyességb l eredt. Ott volt Hadzsi Habibli, a fafaragó falu! A férfiak keményfából és csontból nemcsak remek fés t, pipát, szipkát és hasonló mindennapi használati tárgyakat faragtak, hanem feszületeket, madonnákat, templomi szobrocskákat is, amelyek Aleppóba, Damaszkuszba és Jeruzsálembe is eljutottak. Ezek a faragványok nem durva paraszti munkák voltak, sajátos jellegük csak itt, a hazai hegy árnyékában fejl dhetett ki. Vakef pedig csipkever falu volt! Mert az itteni asszonyok finom terít i és zsebkend i még Egyiptomban is vev re találtak, természetesen anélkül, hogy a csipkever m vészek err l tudtak volna; k csak az antiochiai piacig jutottak el áruikkal, oda is legfeljebb évente kétszer. Azirra, a selyemhernyófalura felesleges több szót vesztegetni. Kheder Begben sz tték a selymet. Joghunolukban és Bitiaszban, a két legnagyobb helységben valamennyi kézm veság megtalálható volt. Viszont Kebuszije, a legészakibb, legeldugottabb helység, a méhek falva volt. A kebuszijei méznek nincs párja a világon, állította Gabriel Bagradjan. Ezt a mézet a Musza Dagh sajátos eszenciájából szívták ki a méhek, ez a varázsos adottság különbözteti meg az ország valamennyi mélabús hangulatú hegyét l. Miért éppen itt fakad oly számtalan forrás, hogy a legtöbbje

fátyolos vízesésként zuhan a tengerbe? Miért éppen itt, miért nem a muzulmán hegyekben törnek fel, mint a Naulu Dagh vagy a Dzsebel Akra? Valóságos csodának tetszett, mintha a muszlim, a sivatag fia, a titokzatos sid kben megsértette volna a vizek istenét, mire az visszahúzódott a csupasz, sivár ormokról, hogy buja b séggel áldja meg a keresztények hegyét. Mert áldottak keleti lankáin a virággal átsz tt rétek, red s hátán a dús alpesi legel k, a lábához simuló sz l -, barack és narancskertek, a sötéten morajló szakadékokban a tölgyek és platánok, a rejtett zugokban ujjongó rododendronok, mirtuszok, azaleák, a csend, amely rangyalként öleli magához a bóbiskoló nyájakat a pásztorfiúkkal, mintha itt mindent csak könnyedén meglegyintett volna a b nbeesés, amelynek karsztos gyászát Kisázsia többi része nyögi. Mintha az isteni világrend apró pontatlansága, egy jólelk , hazaszeret kerub megvesztegethet sége folytán visszamaradt volna a Musza Dagh pagonyaiban a Paradicsom üledéke; visszfénye, utóíze. Itt van az, a szíriai parton, és nem mélyen odalent a négy folyó országában, ahol a földrajztudós bibliamagyarázók szokták megjelölni az Éden kertje helyét. Természetes, hogy a hét hegyi falu is részesült a hegy áldásaiból. Hasonlítani sem lehetett ket azokhoz a nyomorúságos településekhez, amelyeket Gabriel látott, amint lóháton áthaladt a síkságon. Egyik faluban sem voltak sárkunyhók, amelyek nem is emberi hajlékhoz, hanem iszapos hordalékba vájt odúkhoz hasonlítottak, ahol egy t zhely mellett teng dött ember és jószág. Erre a házak többnyire k b l épültek. Mindegyik több szobás. A falak mentén apró verandák húzódtak. Az ajtók és ablakok fényesen csillogtak. Csak néhány, nagyon régi id b l ittmaradt kunyhó volt keleti szokás szerint az utca fel l ablaktalan. Ameddig a Damladzsik éles árnyéka vet dött a tájra, addig ilyen barátságos élet és jólét uralkodott. Az árnyékon túl kezd dött a sivárság. Itt bor, gyümölcs, eperfa, függ kert függ kert felett, ott egyhangú kukoricaés gyapotföldekkel a síkság, amelyb l helyenként kivillan a csupasz sztyepp, mint koldus b re a rongyok közül. - De mindez mégsem csak a hegy áldása volt. Még egy fél évszázad múltán is b ven gyümölcsözött itt az id sebb Avetisz Bagradjan energiája, egyetlen vállalkozó szellem ember szeretete, amely a világ minden csábítása ellenére erre a darabka hazai földre összpontosult. Unokája csodálkozó szemmel nézte ezeket az embereket, akiket különösen szépnek látott. Ahogy a közelükbe ért, elnémultak a csoportok, az út közepe felé fordultak, és hangos szóval mondták az esti köszöntést: - Bari irikum! - Úgy látta - talán csak képzelte -, hogy a szemekben egy pillanatra felvillan a hála és öröm szikrája, amely nem neki, hanem a hajdani áldásosztónak szól. Az asszonyok és lányok átható tekintettel fordultak utána, miközben fürge kezükben gépiesen ide-oda lendült a rokkákon az orsó.

Ugyanolyan idegennek érezte ezeket az embereket, mint ma a tömeget a bazárban. Mi köze hozzájuk, neki, aki még néhány hónapja a Bois-ban sétakocsikázott, Bergson, a filozófus el adásait hallgatta, könyvekr l vitatkozott, és el kel m vészeti folyóiratokban közölt tanulmányokat? És mégis, rendkívüli megnyugtató er áradt bel lük. Sajátságos atyai érzés fogta el, mert tudott a fenyeget el jelekr l, amelyekr l azok semmit sem sejtenek. Nagy gondot hordoz magában, egymaga, és meg is kíméli ket t le, amíg csak lehet. A vén Rifaat Bereket aga szóvirágokkal köríti bölcsességét, de nem képzel d . Igaza van. Joghunolukban maradni, és várni. A Musza Dagh kívül fekszik a világon. Még ha feltámad is a vihar, nem ér el ide. Gabriel Bagradjanban meleg érzés ébredt földijei iránt: bár még sokáig örülhetnétek, holnap is, holnapután is. És ünnepélyes kézmozdulattal üdvözölte ket lováról. H vös, csillagtalan éjszaka volt, amikor a parkon át vezet úton a villa felé haladt. A fák s r je körülölelte, mint az a kellemes “elvont állapot”, mint az “elvont emberi lét”, amelyb l ez a nap kiragadta, hogy megéreztesse vele, az ilyen védettség csak rögeszme. A fáradtsággal együtt megint meger södött benne ez a kellemes tévhit. Belépett a ház nagy el csarnokába. A mennyezetr l lecsüng régi, kovácsoltvas lámpa bágyadt fénye örömöt keltett benne. Valamilyen érthetetlen képzettársítással anyjával azonosult. Nem az id sebb hölggyel, aki csókkal fogadta a jellegtelen párizsi lakásban, amikor a gimnáziumból hazaérkezett - hanem a hallgatag szelídséggel, az álomnál is testetlenebb napokból. - Hokud madagh kez kurban. - Igazán mondta kis ágya fölé hajolva ezeket az esti szavakat? - Legyek én áldozat a te lelkedért. Még egy szelíd emlék maradt benne az si id kb l. A lépcs beugrójában ég mécses a madonna alatt. Egyébként minden az ifjabb Avetisz idejéhez tartozott. Ez pedig, legalábbis ami az el csarnokot illeti, a vadászat és a háború korszaka volt. Trófeák és fegyverek függtek a falakon, egész gy jtemény régimódi, végtelenül hosszú csöv beduin flinta. De néhány pompás tárgy bizonyította, hogy a különc nemcsak a nyers szenvedélyek embere volt; az utazásairól hazahozott szekrények, sz nyegek, csillárok kivívták Juliette elragadtatását. Gabriel kábultan ment fel az emeletre, jóformán nem is hallotta közben az alsó szobákból kisz r d hangokat. A joghunoluki el kel ségek már összegy ltek. Szobájába érve sokáig álldogált a nyitott ablaknál, és mozdulatlanul bámulta a Damladzsik fekete sziluettjét, amely a sötétben óriásira n tt. Csak tíz perc múlva csengetett Miszaknak, az inasnak, akit Krisztaforral, az intéz vel, Hovhannesszel, a szakáccsal és a többi házi és gazdasági személyzettel együtt szolgálatába fogadott

bátyja halála után. Tet t l talpig megmosakodott és átöltözött. Utána Sztepan szobájába ment. A fiú már lefeküdt, és gyermekien mély álmából még a zseblámpa riasztó fénye sem ébresztette fel. Az ablakok tárvanyitva álltak, odakint sejtelmes lassúsággal imbolygott a platánok lombja. A Musza Dagh fekete szelleme itt is bepillantott a szobába. De a hegygerinc most halványan felizzott, mintha nem víz, nem tenger, hanem valamilyen túlvilágian fényl anyagból álló tenger rejlene a háta mögött. Bagradjan leült a székre az ágy mellett. És ahogy reggel a fiú megleste apja álmát, úgy leste meg most az apa a fiáét. Ez azonban nem tilos dolog. Sztepan homloka áttetsz en fénylett. Alatta a két lehunyt szem árnyéka, mint két falevél, amelyet kívülr l sodort erre az arcra a szél. Még így, szendergés közben is látszott, mekkora ez a két szem. A keskeny, hegyes orr nem az apáé, Juliette öröksége, idegen. Sztepan szaporán lélegzett. Álmának fala pezsg életet takart. Ökölbe szorított kezét testéhez szorította, mintha meghúzná a gyepl t, nehogy vágtató álmai elragadják. A fiú álma nyugtalanabb lett. Az apa nem mozdult. Teleszívta magát gyermeke képével. Féltette Sztepant? Azt az egységet akarta helyreállítani, amely valamikor Istenben rejlett? Semmit sem tudott, gondolattalanul üldögélt. Végül felállt, de olyan összetörtnek érezte magát, hogy nem tudott egy sóhajt elfojtani. Amint bizonytalanul kifelé botorkált, belebotlott az asztalba. Az éjszaka feler sítette az apró zajt. Gabriel megállt. Félt, hogy felébresztette Sztepant. Álmos gyermekhang motyogott a sötétb l: - Ki az... Te vagy itt... papa... De rögtön újból egyenletes lett a lélegzete. Gabriel azonnal eloltotta a zseblámpát, majd kis id múlva újból felkattintotta, és tenyerével elfedte a gyenge fényt. A fénysugár az asztalra, néhány rajzlapra hullott. Nicsak. Sztepan már nekilátott a munkának, és apja kívánságára ügyetlen kézzel felrajzolta a Musza Dagh vázlatát. Avakjan piros javításai jócskán összevissza szántották a vonalakat. Bagradjan el ször egyáltalán nem emlékezett rá, hogy mire buzdította a reggeli találkozáskor a fiút. De azután megérezte a gyermek túláradó igyekezetét, hogy megtalálja és meggy zze t. A macskakaparásszer vázlat jelképpé lett. A joghunoluki Bagradjan-villa tágas fogadószobája el tt még egy nagy szoba volt, amely az el csarnokból nyílt. Eléggé üres volt, csak átjáróhelyiségnek használták. Az öreg Avetisz sok utódra számítva építtette ezt a rezidenciát, úgyhogy a magányos különc, és most végül a megmaradt kis család a lakószobáknak csak egy részét

használta. A kopár átjárószobában lecsavart petróleumlámpa égett. Gabriel megállt egy pillanatra, és figyelte a szomszéd szobából kisz r d hangokat. Hallotta, hogy Juliette nevet. Tehát jólesik neki odabent ezeknek a falusi örményeknek a csodálata. Haladás. Most éppen kinyílt az ajtó, Bedrosz Altuni, az öreg orvos, menni készült. Meggyújtotta a lámpásában a gyertyát, és az egyik széken hever b rtáskája után nyúlt. Csak akkor vette észre a házigazdát, amikor az halkan megszólította: - Hajrik Bedrosz! - Bedrosz apó! - Az orvos összerezzent. Alacsony, szikár emberke volt, rendetlen szürke szakállal; még azokhoz az örményekhez tartozott, akik az ifjabb nemzedékt l eltér en mintha hajlott hátukon cipelnék üldözött törzsük egész terhét. Avetisz Bagradjan pártfogoltjaként, az költségén elvégezte ifjúkorában Bécsben az orvosi egyetemet, és világot látott. Joghunoluk jótev je nagy terveket forgatott annak idején a fejében, még egy kórházat is akart építtetni. Végül be kellett érnie egy körorvosi stallummal, de az általános körülményekhez viszonyítva már ez is rendkívül sokat jelentett. Az összes él k közül Gabriel az öreg orvost, az öreg hekimet ismerte a legrégebben, segédkezett a születésénél. Gyermekkori érzései örökségeként gyöngéd tiszteletet érzett az orvos iránt. Altuni doktor egy lódenkabáttal bajlódott, amely úgy festett, mintha még bécsi egyetemi éveib l származna. - Nem tudtam már tovább várni rád, gyermekem. Nos, mit tudtál meg a hükümetben? Gabriel az összezsugorodott kis arcra pillantott. Minden kicsorbult már az öregen. A mozdulatai, a hangja, néha még szavainak éle is. Testileg-lelkileg elkopott. Az út Joghunolukból a fafaragófaluba az egyik, és a méhfaluba a másik irányban átkozottul hosszúra nyúlt, ha hetenként többször csontos öszvérháton kellett megtennie. Gabriel ráismert az örök élet b rtáskára, amelyben ragtapaszon, lázmér n, sztetoszkópon és egy 1875-b l származó orvosi kézikönyvön kívül mindössze egy özönvíz el tti szülészeti fogó hevert. Az orvosi táska láttán legy rte a vágyát, hogy elmondja antiochiai tapasztalatait. - Semmi különöset - ütötte el a választ. Altuni az övéhez er sítette a lámpást, és az övet a derekára tekerte. - Legalább hétszer kellett új tezkerét kérnem, mióta élek. Elveszik, hogy minden új igazolvány kiállításánál zsebre vághassák az adót. Ezt mindenki tudja. De t lem már nem kapnak többet. Nekem ezen a világon már nem kell új útlevél... És érdes hangján még hozzáf zte:

Bagradjan agyában ekkor felvillant: valamiféle el készületet kellene tenni. . egyéb nem érdekel. hogy nem maradtam ott.. Altuni azonban visszatette a táskáját a székre: . Mert negyven esztend óta ki sem mozdultam innen. Bagradjan az ajtó felé fordította a fejét: . írásban kellett köteleznem magam..T rni? . csak úgy kutyafuttában folytatott beszélgetés: .Te.. A párizsi Gabriel csodálkozott a szavain. ha sohasem küld ki. de nem lehet örmény. mint a bátyád. rület. .Elég! Hagyjuk ezt! Én hekim vagyok. Ez volt az én balszerencsém.Régebben sem lett volna rá szükségem.Miféle nép vagyunk? . a te nagyapád ugyanolyan bolond volt. Örménynek lenni képtelenség. Látod. kedves gyermekem. Lehet valaki orosz. Én meg. Éppen egy vajúdó asszonyhoz hívtak ebb l a kellemes társaságból. és sohasem hittem különösebben Istenben. Európában töltötted az életedet. Jobb lett volna. elkeserítette ez a mindnyájuk húsába vágó. már nem tudjátok.Az ördög vigye el. hogy mindent szótlanul t rünk? .. itt lehet élni? Ahol mindig bizonytalanság fenyeget bennünket? Bizonyára másként képzelted. bárcsak maradtam volna annak idején Bécsben! Az az én nagy bajom. fiatalok. Ti más id kben n ttetek fel. hottentotta vagy istentudja micsoda.Az orvos ízlelgette a szót: . hogy visszajövök. De látod. török.Miféle nép vagyunk mi.Nem lehet mindig csak idegenként élni idegenek között. Altuni rekedten nevetett: . és nem akart az idegen világról tudni sem. miket beszélünk itt? Kicsalogatod ma bel lem a régi históriákat. De azért régebben mégis sokszor-sokszor perlekedtem emiatt vele. Haragosan felkapta a táskáját. Gabriel azonban kitartott a kérdése mellett. Úgy látszott. Hirtelen visszah költ az el tte tátongó szakadéktól: .. mindig újabb örmény gyereket hoznak világra. Orvos vagyok.És itt. mit jelent az: t rni. Talán lehetett volna bel lem valami.Ti.

De sem igyekezett a beszélgetést megindítani. Vagy tizenketten lehettek itt. Majrik Antaramnak. valószín leg Juliette megbízásából. Egy asztalkánál három id sebb asszony üldögélt szótlanul egymás mellett. akinek az önbizalma nagyon megcsappant. mert ennek az estének a tiszteletére otthon hagyta a kézimunkáját. Keze látható lelkiismeret-furdalással nyugodott ölében. Avakjan. mert annak ellenére. nyugodtan üldögélt.És ha mégsem hagynak békén bennünket. sikerült fiad van. A másik két id s hölgyr l.. Kebuszjan mukhtár ugyan a járás leggazdagabb gazdája volt. Vajon nem túlzás ez? Ugyanezt kérdezte magában a papné is. nehogy szégyent valljanak a francia n el tt. amit különben sohasem tett félre. érzelmeibe nem keveredett sem irigység. ez régi tapasztalat.Hát te? Te mit akarsz? Gyönyör feleséged. Altuni doktor feleségét. apó? Gabriel egy pillanatig észrevétlenül állt a nagy szalon ajtajában. mint a templomban. Fekete selyemruhát viselt. a pazarló gyertyafénybe. gondod semmi. Kebuszjanné volt a legnehezebb helyzetben. Hátrafésült haja még nem volt teljesen sz. mit akarsz még? Éld az életedet! Ne tör dj az ilyen kényes dolgokkal! Amikor a törökök háborút viselnek. Hol kapni ilyen vastag viaszgyertyákat? Aleppóból vagy egyenesen Sztambulból hozathatták ket. Antaram anyónak nevezte. mégis csak vékony faggyúgyertyát és birkafaggyú-mécsest használhattak a házában a petróleumlámpa mellett. közöttük. az amerikai misszionáriusok iskolájában tanult. a diák. amit mond: . és eszedbe sem jutunk többé. a községi bíró feleségér l nem lehetett ugyanezt állítani. És ott. egyetlen szót sem értett franciául. De becsületére legyen mondva. Gabriel még gyermekkorából ismerte. A papné és a mukhtárné is a férjére pillantott. sem mi. és fesztelenül figyelte a többieket. Lerítt róluk. a zongoránál. dúsgazdag vagy. Egy-egy pillantást vetett a csillárokra és a falikarokra. és csodálkoztak a két öreg felett. Ott álltak a . hogy is Marasban. két magas gyertyatartóban még színes viasztekercsek is égnek. sem rosszakarat. Széles csontú arcán merész kifejezés ült. hogy kényelmetlenül és feszélyezetten érzik magukat. a bitiaszi Harutjun Nokhudjan lelkész és a joghunoluki mukhtár. Valóban. A háború után meg visszatérhetsz Párizsba. békén hagynak bennünket. Ó. mintha maga sem gondolná komolyan. Madame Bagradjannak nem kell takarékoskodnia. sem a Musza Dagh. Az egyik matrónát. a törékeny pap is és a testes mukhtár is teljesen megváltozott. Hallgatagon. noha el vették ruhatáruk legjobb darabjait. Gabriel Bagradjan mosolygott. Thomasz Kebuszjan.

hogy kérlelhetetlenül teljesítse Juliette parancsát. Így hát nem állt ellen a kísértésnek. mekkora hálára kötelez bennünket. és azóta abban a tudatban élt. Szép asszonynak lenni szép asszonyok között jó érzés. fekete haja mélyen a homlokába n tt. és ragyog a szem. gondolta válogatás közben. de sokáig nem elégít ki senkit. Pukkadásig felfuvalkodott hallgatás volt. ahogyan egykor a járását nevezte. (Ó. izzik az ajak. mert méltatlannak vagy fölöslegesnek érezte. Satakhjan kollégája bravúros virtuozitásával szemben sokatmondóan hallgatott. mint egy alig húszéves lányé. s kiben van igazi érték. Látta. Különösen Nokhudjan lelkész állt folyvást ugrásra készen. hogy a feleségét alázatos elkápráztatottak sereglik körül. de itt. hogy Juliette arca kipirult. hogy remek a francia kiejtése. a kiejtésére büszke tanító hangosan cseng francia beszédét hallotta: . Eddig mindig nagyon egyszer en öltözködött az ilyen estélyeken.) Rövid habozás után felvette az ékszereit is. mert a fiatalok háttérbe szorították. ami miatt eleinte kissé szégyenkezett. A másik tanítót Hrand Oszkanjannak hívták. Úgy látszott. hogy elhozta a mi pusztaságunkba a kultúra sugarát! Juliette-nek ma egy kis lelki harcot kellett vívnia magában. hogy elvakítsa ezeket a “gyanútlan félvadakat”.) Mindkét meglett úr szolgálatkészen feszül ódivatú szmokingja hátát fordította hitvestársa felé. akik bizonyára nem mernek vágyakat táplálni iránta. hiszen ez ilyen ragyogó ruhánál elengedhetetlen. hogy Juliette. ami nem akart elhangzani. csak a csinos statiszta szerepét játssza az óriási kórusban a távoli nyugati világ sétányain. igéz palladium e félénk. Hapeth Satakhjan.Ó. ráismert “szikrázó lépteire”. ez rendkívüli sors. De már a legutolsó alkalommal is észrevette. mintha szüntelenül arra akarta volna felhívni a figyelmet. (Éppen néhány ókori leletr l magyarázott a társaságnak. Tömény hallgatásával ezúttal nem sikerült zavarba hoznia Satakhjant. amelyet új honfitársai fogadására akart felvenni. amelyeket Gabriel fedezett fel és ebben a szobában állított ki. Természetesen kimért távolságban állt töle. nagy szem örmények között. színházaiban és éttermeiben. Nem is mulasztotta el a nagyszer alkalmat. aki Európában . hogy ki az arcátlanul felületes. Hiszen csak egy a sok között. Gabriel látta. s az ajka izzik. hogy lelkesülten tanúbizonyságot ne tegyen tudományáról. otthon nem is mernék ebben mutatkozni. Amikor Juliette megmozdult. és el vette legel kel bb estélyi ruháját. senkihez sem hasonlítható aranysz ke úrn . Ezek közül két tanító t nt ki. önmagát is meglepte. tavaly tavasszal készült. A ruha miatt. Szándékos elhatározásának hatása. különös hiv k elérhetetlen szentképe. Egyikük. amit l fiatalosan rózsállik az arc. Amikor Gabriel a szobába lépett. valamikor néhány hetet töltött Lausanneban. élmény. Fiatal tacskó volt. Madame. hogy vendégeire gyakorolt varázsa rá is visszahat.Juliette köré sereglett férfiak között.

izzó szavait Madame Bagradjannak címezve. A középkornak vége. Már maga az a tény. nehogy egyetlen szavát is elszalassza. Európai újságok nem jutottak el ebbe a fészekbe. az asszony nyugalma. mint Kebuszjan és a kis bitiaszi pap. Gabriel attól félt. Az idegennel kötött házassága eltávolította családjától. Nem telt el gondtalanul ez a napjuk. Igaz. Élénk optimizmus lett úrrá rajtuk. Két n vérével csak nagyon laza kapcsolatban állt. barátom. hogy Juliette-et elemészti majd a honvágy.akkor kiderült. rosszakaratra és ellenséges szándékra vallott. Szinte túlbuzgó gondoskodással intézkedett. Franciaország történelme legsúlyosabb háborúját vívta. Ezen az estén feloldódott volna a kett jüket összeköt és szétválasztó régi feszültség? Csakugyan.Végre. S ami a legkülönösebb: amikor Bejrútban elsodorták ket a világesemények. amit már reménytelennek éreztek. Juliette belépett Gabriel világába. elég éles hallásuk volt ahhoz. Semmit sem tudtak. Eddig mindössze egyetlenegy novemberi keltezés levél érkezett. hogy ez lehet a rejtély magyarázata. hogy a legm veltebb és legkiválóbb örményekkel érintkezzék. hosszú kerül úton. mondta. hogy a török felettes hatóság a vasárnapot. Kissé bandzsított. itt. hogy minden gyanús neszre hegyezzék a fülüket. már nagyon nyugtalan voltam. itt. megismételte a müdir felvilágosításait. Különösen Satakhjan tanító volt lelkes optimista. Természetesen nem szabad azt hinni. Még szerencse. amikor átölelte Gabrielt: . Kebuszjan és a tanítók régóta tudták. hogy hazatérjenek. akikért aggódnia kellett volna. Házasságuk tizennegyedik esztendejében. Kebuszjan mukhtár hosszan el renyújtotta a nyakát. Csak ritkán töprengett el hazája sorsán. s t könnyelm sége teljesen váratlanul érte Gabrielt. Kihúzta magát. Most már Törökország felett is felkel a civilizáció napja. s ett l még jobban kiütközött parasztos arcának félénk. volt valami új a lényében. bizalmatlan jellege. Nokhudjan. és kérte. Bárhogyan állt is a dolog. a joghunoluki házban úgy látszott. Csak az este és Juliette ragyogó jelenléte oszlatta el némileg nyugtalanságukat. hogy számoljon be antakjei tapasztalatairól. teljesen el voltak vágva mindent l. Juliette a pillanatnak élt. hogy csak a hadiállapotból következ általános intézkedésr l van szó . méghozzá a nagymise el tti órát választotta. hogy Juliette-nek nem voltak fivérei. s t el re megmondták.olyan sokszor berzenkedett az ellen. De az olyan férfiaknak. s nem volt többé lehet ségük rá. sikerül. hogy az 1896-os és 1909-es véres események úgyszólván nem is érintették a Musza Dagh-i települést. A háború csak a véres hajnalhasadást . hogy Gabrielnek enni-inni adjanak. Juliette anyjától. Mindenki köréje tódult. Gabrielnek azonban nem volt ideje enni. De amikor Bagradjan ígéretére gondolva. hogy mindenki. Joghunolukban megtalálta az utat az egyszer honfitársaihoz. hogy a ma reggeli hatósági intézkedés nem hagyott nyomot a kedélyeken.

hogy sztambuli vagy pláne külföldi . mint a könyvtárával. kis fehér kecskeszakállával és kissé ferde szemével inkább bölcs mandarinra. s olyan szín . akár valamilyen különleges kaukázusi madárfajról. azt Krikor patikus már az öltözékével is bebizonyította. Ilyen volt például egy régi kiadású német Brockhause lexikon. vagy a rézbányászatról. Igaz. ám túlnyomó többségük olyan nyelven íródott.jelzi. Egyedül a szótlan Oszkanjan tanító dörmögött megvet en. Arca hatvan éve ellenére teljesen ránctalan volt. akár a sivatagok geológiai tulajdonságairól. Be kellett érnie egy szegényes örmény tudásforrással. a tevetrágya-kivitel adatairól. Nem. Csak franciául és örményül tudott. De az elnyomásnak. hanem könyvgy jt is. Akár a Musza Dagh flórájáról volt szó. a mukhtáron is európai ruha volt (Joghunolukban élt egy Londonból hazavándorolt szabó is). Míg minden férfin. Hogy különleges személyiség. A gondviselés súlyos akadályokat gördített szenvedélye útjába. A török kormány pedig szövetségesei ellen rzése alatt áll. Krikor legfinomabb halványsárga nyersselyemb l készült orosz ingzubbonyt viselt. és kincsei között éppen az örmény és francia m volt a legkevesebb. valahányszor Satakhjan barátját elragadta az ékesszólás heve. Krikorral ugyanaz volt a helyzet. Az igazi könyvgy jt nem a könyv tartalmát vagy a külsejét szereti. mint örményre emlékeztetett.Hagyjuk a törököket! Beszéljünk fontosabb dolgokról! Krikor patikus.Krikor maga is eleven könyvtár volt. Nem engedhette meg magának. már amennyire megértették. méghozzá olyan halkan és hanyagul. helyeselték nézeteit. A haladó világ el sem t rne többé ilyesmit. akár el sem kell olvasnia. a mészárlásnak mindenesetre örök id kre vége. mintha tiszteletlenség volna ilyen jelentéktelen feladat megoldását kívánni t le. Ekkor új hang csendült fel: . Krikor azonban nemcsak tudós volt. Ez néhány ezer kötetre rúgott ugyan.Krikor tompa hangja örökké felvilágosítással tudott szolgálni. mindentudó férfiú a föld egyik legismeretlenebb völgyében. De mindig így tett. A tudálékosság elterjedt jelenség. a társaság legnevezetesebb alakja nyilatkozott így. amelyen Krikor nem értett. Nem kifogástalan franciasággal hódolt-e a haladásnak? A jelenlev k. a joghunoluki patikusnak nemcsak olyan könyvtára volt. a borzalmaknak. aminek bizonyosan nem akadt párja Szíriában . a perzsa rózsaolaj titkairól vagy ételreceptekr l . mint az er sen megsárgult papír. hanem magát a könyvet. (Vajon nem ugyanígy van ez minden nagy szerelemmel?) A patikus nem volt gazdag ember. Magas. emellett furcsa tompa hangon beszélt. Satakhjan várakozással tekintett Juliette-re. mintha a túlságosan nagy tudás kimerítette volna. Pusztán ebben nem mutatkozhatott volna meg a patikus sajátos alkotó egyénisége.

egyre ment. Jóformán a postaköltséget sem tudta volna el teremteni. Eközben egyáltalán nem érezte magát hamisítónak. Ez a véleménye a híres Camille Flammarionnak is.Miért? Talán. amikor nagykép . a föld leveg burka. hanem Voltaire-nek és Raffinak. hogy az orákulum szavahihet ségében kételkedjék. könyvek voltak. hogy tanítványainak seregét a hét falu tanítói alkották. Még a napilapokat is eltette. Ez a férfi magában hordta az örmény faj szellemimádatát. a korszakokat túlél si népek titkát. Tanítványai többnyire semmit sem tudtak ezekr l a levelekr l.Tévedés.Tévedés. francia regények vagy közönséges makulatúra. Felmutatott a csillagos égre .. A költ i lét ártatlan öröme járta át. Krikor kiegészítette világát. amikor ilyen adomány érkezett! Arab vagy héber fóliánsok. úgy eresztett gyökeret Krikor könyvtára Joghunolukban. és attól vöröses.. Most ügynökei és pártfogói voltak Antiochiában. lényegében olvasatlan könyvtár nem szolgálhatott megfelel alappal a patikus óriási tudásához.. A tanítók csoda-orákulumként tisztelték Krikort. . A nagy csillagász levele sem volt egyszer en szélhámosság. Könyvtára alapállományát. Micsoda ünnepnap volt. Csak éppen Krikor maga írta magának. tanító! Az az Aldebaran csillag! És tudod. . De nemcsak korabeli vagy nemrégiben elhunyt szellemóriásokat választott levelez partnerül. hogy ilyen férfiúnak tanítványai is voltak. filozófiai sétákra indult tanítványaival. hogy állandóan elmélyítse a tanítványok tiszteletét. Csakugyan létezett. mint állította. nem? . Camille Flammarion nevében.Melyiket? Azt? Az egy bolygó. Az is.Hapeth Satakhjani Ismered-e azt a vöröses csillagot? . Eközben alkalma nyílt arra is. még gyermekkorában és vándorévei alatt szedte össze. Alexandrettában. és kínos gonddal katalógust készített az árjegyzékekr l és prospektusokról. tudományos szavakat zagyvált összevissza. Ilyen levelezést természetesen csak rendkívül ritkán és ünnepélyes órákban folytatott. a nagy örmény költ nek is már többször kellett postafordultával Krikor egy-egy levelére válaszolnia. akik id r l id re nagy könyvcsomagot küldtek neki. Így hát Krikorban az Olümposz levelez tagja rejlett. Alkotókedve azonban átsegítette a hiányokon. Amikor Krikor patikus.. tanító! Az Aldebaran csillag megolvadt mágneses vasból áll. Aleppóban.könyvkereskedéseknek és antikváriumoknak költséges megrendeléseket adjon. Ahogy a barátszegf magja gyökeret ver a csupasz sziklán. a Musza Dagh Szókratésze volt. miért látszik vörösesnek? . Így hát azt kellett elfogadnia. többnyire éjjel. nyomtatott papír. Ez a különös. és még a rosszmájú Oszkanjannak sem jutott volna eszébe. mint utolsó levelében írta nekem. Az csak természetes. Damaszkuszban. ami éppen adódott. Teológiától a statisztikáig minden kérdést önhatalmúan megválaszolt.

. hát Aleppóba vagy Marasba. A Musza Daghon él m veltebb emberek évente legalább egyszer elutaztak.Nem értem. hogy a világot küls érdekek játékszerének lássa... ahol fels bb oktatásban részesültek. Krikor elégedett volt Joghunolukban és Joghunolukkal. Ahhoz. Még az is ritkaságszámba ment. a jelen éget kérdéseire terel dött. hogy a patikus az egész világot átfogó szellemi jártassága ellenére emberemlékezet óta nem hagyta el Joghunolukot. ha máshová nem. mint Flammarion levelével. aki idáig meghúzódott a többi férfi mögött. váli. Ezzel Krikor bemutatott a házigazdának egy idegen vendéget. Nekünk itt van a mi hazai földünk. Csak hadd sopánkodjék Altuni.. Nem szívesen vett tudomást ilyesmir l. hogy nyugalomban költsék el. miért vágynak mások utazni. vagy Gabriel nem vette észre. A szellem mérhetetlen g gje! Mi köze neki a Sztambul. Fiatal korában eleget látott saját szemével a földgolyó nevezetességeib l. amit szereztek. A patikus olvadozva ejtette ki az idegen hangzatos nevét: . mint Gabriel Bagradjan. Háború. amelyben is részt vesz. hogy nagyszer nek lássa. nem érti. miért kell szüntelenül és örökké másokat lesni. a háborúra. És közvetlenül a háború kitörése el tt a vándorlási vágy újabb tömeget vitt az óceánon túlra. Nyitott kérdés. úgyhogy még olyan ember sem fogott volna gyanút. mondta. amit akarnak! Ha ti nem tör dtök velük. Beszámolóit szemléletes alaposság hatotta át. A patikus viszont minden alkalommal azt bizonygatta. Mindegy. k sem tör dnek veletek. A bölcs pókhoz hasonlóan mozdulatlanul ül a világegyetem köré sz tt hálója közepén. Csak Krikor patikus mell zte a legcsekélyebb helyváltoztatást is.Gonzague Maris! . A nép vénei közül sokan csak id s korukban tértek vissza Amerikából. Engedjék meg. Krikor beszédében és elbeszéléseiben nyoma sem volt nagyzolásnak vagy fantáziálásnak. És még kényes ízlés hódolóra is talál. német vagy francia missziós iskolába. Aleppo és Mezopotámia között lejátszódó “hátországi” eseményekhez? A még történelemmé nem vált háborúkat semmibe vette. amelyek során elvb l sohasem ült vonatra. hogy ezekkel az utazásokkal ugyanúgy állt-e a helyzet. ha valamelyik szomszéd faluba ellátogatott. mert amúgy is magában hordozza a küls világot. Néha célozgatott is messzi nyugati és keleti utazásaira. a patikus nyugtalan lett. kajmakam.Meglep volt. amiért elvesztegette az életét egy szíriai faluban. Ha azonban a beszélgetés politikára. Ezért rosszallotta Satakhjan tanító politikai fejtegetéseit is. rendeletek. hol él valaki. Szavait ezzel fejezte be: . aki közismerten a kákán is csomót keres. Sérelmesnek és lealázónak érezte volna. hogy ellátogassanak abba az amerikai. Csináljanak a törökök azt. szüksége volt a szemlél dés személytelen távolára.

amelyet fontos közlésekkor használt: . s t majdnem félénk modora kellemes benyomást keltett Gabrielben. ilyen m velt embereket és olyan jó szállást találtam. miféle bolond véletlen hoz éppen ide egy amerikait.Gonzague úr író. én amerikai vagyok. Az orvos magaslati leveg re küldött. Krikor patikus figyelmeztet en felemelte a mutatóujját: . tompa hangján jelentette be.A fiatalember külseje és ruházata alapján európai. ami ismeretlen. vagy legalábbis er sen eleurópaiasodott levantei lehetett. Most elmosolyodott. Krikor tovább játszotta az idegen hírnökének szerepét: .Apám görög volt. Gonzague Maris udvariasan meghajtotta a patikus felé gondosan elválasztott frizurás fejét. anyám francia. Nagy meglepetés volt számomra.A fiatalember szerény. Ott megbetegedtem. mintha nem akarná lebecsülni a vendéget: . akinek anyja francia? Gonzague szemét lesütve ismét mosolygott: . A fejét csóválta: ..A légnyomás! Bejlanban mindig alacsony a légnyomás.Nagyon egyszer ! Néhány hétig Alexandrettában volt dolgom.Alexandrettában annyit beszéltek nekem a Musza Daghról. és itt. Legfelt n bb ismertet jele tompaszögben álló szemöldöke volt. A patikus azon a közönyös. hogy kíváncsi lettem rá. Sápadt és rendkívül figyelmes arcán fekete bajuszkája olyan franciásan festett. . s közben lesütötte n ies pillájú szemét: .Monsieur Gonzague Maris görög. mint házigazdámnál. Bejlanba.Nem törökországi. Örülök. európai. hogy csak az önöké.. az én házamban tanulmányainak szenteli majd magát. Krikor úrnál.Bocsásson meg. De Bejlanban nem éreztem jól magam. Mindent szeretek. mint a keresztneve. nagy nevezetesség volna. Ha a Musza Dagh Európában lenne. . De tüstént helyesbítette bejelentését. hogy a sivár Keleten ilyen szépséget. Az idegennek nagyon hosszú szempillája volt. . hanem birodalmi görög.

örményeknek. Madame. ill tisztelettel köszöntsék ezen a helyen. Ragyogó birodalmunk f városa. Elfelejtjük. Mert Oszkanjan nemcsak keresett költ volt a Musza Dagh környékén. mint . Többek között kísér zongorista is voltam. Ezzel jelezte. Juliette csodálkozott: . nemde? A fiatalember tiltakozóan felemelte a kezét: . hogy az olyan személyiséget.Milyen kicsi a világ! Nem furcsa. a kishit ség.Ez mind nem igaz. van egy végzetes hibánk. Nekem is van néhány kivonatom olyan jeles szerz k m veib l. hogy megalázkodjunk.Nem vagyok író. Ez gyakran arra visz rá bennünket. Krikor azonban nem tágított áldozatától. nekünk klasszikus irodalmunk volt. hogy két honfitárs itt találkozik? Hiszen ön félig-meddig honfitársam.Ön ugyebár m vész is. Örmény származású királyok uralkodtak Bizáncban. Ám Krikor patikus ismét enyhén megfeddte Satakhjan tanítványát: . Mindössze hébe-hóba apró tudósításokat küldök egy amerikai újságnak. amikor Franciaország még sötét barbárságban szunnyadt. tudja.Gonzague szégyellni látszott ezt a bejelentést: . muzsikus. ezer templomával elismert világcsoda volt. Ani. hangversenyeket is adott. Sok mindennel kénytelen az ember megpróbálkozni: Tekintete Juliette-nél keresett menedéket. hogy teljesen magától értet d nek tartja. virtuóz. aki mindenféle vidám és szomorú ünnepségre rendelésre verseket szállított. Bizonytalan kézmozdulattal jelezte. Hiszen. szegény örmény parasztok Madame jóvoltából ilyen el kel összejövetelnek örvendhetünk? Az ingerült Oszkanjan azonban még nyomatékosabban hallgatott. akivel büszkélkedni akart: . hanem hasonló alkalmakkor íródeákként és fest ként is tevékenykedett. hogy a föld egyik leg sibb kultúrnépe vagyunk. mint a mi Gabriel Bagradjanunk felesége. mint . komor méltósággal leült.És nem különös. hogy ilyen válogatott társaságban lehetünk. hogy mi voltunk a legels nép. Satakhjan tanító ismét nem tudta féken tartani rajongását: . hogy ez az elfoglaltság kizárólag kényszerkeresetet jelent számára. amely jóval Róma el tt felvette államvallásként a kereszténységet. Abban az id ben. és félrevonulva. Még csak igazi újságíró sem vagyok. hogy mi.Nekünk.

Közben nem nézett Juliette-re... A legtöbb örmény errefelé teljesen keleti életet élt. De most ez lassan-lassan feloldódott. . csak ünnepi alkalmakkor látogatták egymást. És minden ok nélkül talapzatánál fogva kissé balra tolta a Mithrász-fejet. mert örményhez mentem feleségül.Ugyan. hasonlítani sem lehetett a Bagradjan-villában eddig rendezett összejövetelekhez. fáklyája köré gy jtötte. Elragadó volt. s ezért nem engedte.. Hála Juliette jókedvének. mert a többiekkel nem tör dve egy második századbeli Mithrász-fejet bámult. Csodálkozva és boldogan kellett volna tudomásul vennie ezt az új el rehaladást. jelentékeny könyvtár gy lt össze az id k folyamán. akinek erélyesen igyekezett meghosszabbítani az életét. Gondolatai azonban látszólag egyáltalán nem a fejen jártak. és így van a történelemben is.. ahová még csak tisztességes út sem vezet. mit akar?. Gabriel nagyon kevés örmény szót hallott életében felesége szájából. hacsak nem voltak tompa értelm ek. Még ebben az eldugott fészekben is. Majrik Antaram azonban hirtelen elt nt.. De ma sem kell szégyenkeznünk. elpusztul. hogy védekezésre képes.... hogy a fiatal Gonzague Maris hozzá költözött. Sajnos. elkerülte a figyelmét. Így van ez a természetben. Vagy talán török. hogy segédkezzen a nehéz szülésnél.Ha egy állat már nem hisz benne. A magányos otthoni üldögélés elfogódottá tette az asszonyokat. A fiatal férfiakat azonban. A jelenlev k közül senki sem fogta fel szavai értelmét. A mukhtár felesége odalépett Juliette-hez. noha a mukhtár házában is kínáltak neki egy szép szobát. ó. Vonzerejét talán az is bizonyítja. hogy megrövidítsék az álmát. Körös-körül elragadtatott tetszés köszönte meg ezt a beszédpróbálkozást. Krikor igazi szókratészi bölcsként nagyon szemérmes és tartózkodó volt az asszonyokkal. amely a Szvedja melletti Szeleukia romjai közül származott. A törvény szerint.Pharbi Lázár és Khoreni Mózes.. Az önmagától megittasult Juliette pedig Krikor beszédére örményül kezdte törni a szót.. A papné elfelejtette indulásra nógatni a férjét. amikor hirtelen haraggal így szólt: . Madame tehát megbocsátja. hogy megtapogassa ruhája selymét. Itt nem voltak kávéházak. . és kergesse el a vén boszorkányokat. ha nem szégyenkezünk el tte. vagyis csak a templomban és az utcán találkoztak. az este nagyon jól sikerült. egyáltalán nem ismerem ki magam. Ezt a méltóságteljes beszédet a patikus szenvtelen mandarin-nyugalmával adta el . mint akár a legkisebb török faluban. A férje hívatta el egy kisfiúval. Hiszen én magam is örmény vagyok.

hogy ma mindannyian itt lehetnek önfeledt vidámságban. ahhoz hasonló. Legnehezebben a házigazda engedett fel. amihez a mai napon hozzáfogott. Most hát Antaram anyó dicséretét zengték. mondogatta az orvos. Egészen különleges asszony. milyen nagyszer ember.Barátaim! Igyunk valami jobbat! . A Musza Dagh er s borai természetesen nem álltak el sokáig. és átvette t le praxisa nagy részét. minden n t. és nem tudjuk. Az ifjabb Avetisz gondoskodott róla. mint minden. és a két rakival telt csiszolt palackot.Nyomban lement Krisztaforral és Miszakkal a pincébe borért. A nagyothalló. Jó érzés. az Örmény Általános N szövetség kinevezte járási megbízottjának. Madame Altuni az évtizedek folyamán az orvos teljes érték segít társa lett. Elégedetlenül méregette a nagy asztalt. a süteményestálakat. aki aprólékosan részletezte a kínai selyemfeldolgozás el nyeit a hazai iparral szemben. Juliette az asztal túloldalán ráemelte a poharát: . anyai vagy testvéri tanáccsal segít a bajban. De miért vagy ilyen mélabús. mert az ilyesmi nem vezetne jóra. lepecsételt agyagkorsókban tárolták ket. öreget. hogy a legjobb évjáratokat b séges mennyiségben és gondosan tárolják: A pincét az intéz re bízta. Gabriel örményül mondta a pohárköszönt t. Ki tudja. hogy b vös szereikkel gyámolítsák.No nézd csak. Ez is olyan bizonytalanra és komorra sikerült.meg kávéscsészéket.Pontosan megértettem minden szavadat. Amikor teletöltötték a poharakat. amilyenek Xarában. Felugrott: . Önfeláldozó. Bagradjan felállt.Hiszen nincs gyermeke. olajosan s r . barátom? . fiatalt. mert a hagyományhoz híven hordók helyett nagy. Kebuszjan a térdére csapott: . vagy azután ugyanilyen könny lehet-e majd a szívük? De most senkit se keserítsenek ilyen gondolatok.. hogy pohárköszönt t mondjon. Még külföldr l is kap leveleket.akik ilyenkor mindig megszállják a vajúdó házát. a Libanonon teremnek. a mi Krikorunk! Évtizedekig járunk a patikájába. Többet ér nálam. mert az Azkanver Hajuhiac Engerutjun. Talán azért. amely inkább burkolt figyelmeztetés volt. a teás. de akkor aztán egyik pillanatról a másikra. kissé kancsi mukhtár viszont a patikus el adását hallgatta. vesszük t le a petróleumot meg a hashajtót. .. nagyon nehéz bor volt. legközelebb. Csak Kebuszjanné vélekedett bírálóan Antaram jólelk ségér l. Sötéten aranyló.

Hiszen van közöttünk egy m vész.Rafael Patkanjan .. mert egy tömeggy lésen egyetlen szó sem jönne ki a torkomon. egyik legnagyobb népvezérünk. mivel el akarta ragadni t le. Ám Krikor patikus eldöntötte a kérdést. A cérnavékony ifjúnak állítólag jó hangja volt.Úgy érti . Nemcsak azért utasítottam el. Azajan az énekesek szokása szerint vonakodott. Csúfosabban dadogott. hanem azért is. . Juliette már arra gondolt. Csupán Hrand Oszkanjan tanító burkolózott továbbra is keser hallgatásba. Azajannak hívták. A szótlanok beszédesek lettek.suttogta. az elképzelhet leggyengébb szónok volt. aki valóban felrázta a népet. hogy lehozatja a gramofonját. asszony! Nem igaz? Amikor Gabriel kinyitotta az egyik ablakot. mint a fiatal Démoszthenész. Kíséret nélkül nem tud énekelni. az nem múlik? A nehéz bor megtette a magáét. Közben többször is ismételgette: .Hát nem szép ez az este? . Juliette-et érezte maga mögött: . amennyiben jelent ségteljes pillantást vetett vendégére: . Gabriel átölelte a felesége derekát: . A régi id kben még nekem is volt szerencsém ismerni és hallani Erivánban.Kinek köszönhetném. és felajánlottak egy tisztséget a Dasnakcakan-pártban. A bor hatására most zenére vágytak. a poharát védelmezte a felesége támadási kísérletei ellen. ezzel tartozott jelent ségének. mert nem akartam beleártani magam a politikába. Patkanjan. Isten szolgája. hogy elmenjen a tárért. De éppen ebben állt szónoklatainak különleges hatása. Joghunolukban bizonyára csak nagyon kevesen ismerik a technika eme csodáját.Csak rendkívül rossz szónok vagyok . aki Krikor tanítványai közé tartozott. Néhányan egy fiatalemberre. . Népvezér nem veszett el bennem. és sok hazai dalt ismert. ha nem neked? De kedvesked szavaihoz nem illett elváltozott hangja.fordult most magyarázóan Juliette-hez a patikus -. nos.menteget zött Gabriel. aki nemigen bírta az italt. hogy egy pillantást vessen az éjszakába. . . az egyik tanítóra mutattak.Néhány évvel ezel tt levelet írtak nekem Párizsba. Nokhudjan. és túl messze lakik ahhoz. hogy ami késik.Hiszen ünnepelünk.nevetett Gabriel -.

Az éjszakát ugyan Joghunolukban töltik barátaiknál.. De csak egy nagy. a jó hangulatnak vége lett. de kívántam. hogy nem a láng.Bocsássanak meg. aki a zongora közelébe tolta a székét. és talán ezért nem tudott elszakadni a panaszos hangnemt l. Szájában cigarettával hanyagul ült a zongoránál. Juliette éjjel hirtelen arra ébredt.. hanem kétszín nek és kiéltnek rémlett. Noha Satakhjan tanító. még egyszer visszatért. már régen figyelhette az alvó asszonyt. . és lecsukta a zongora fedelét: .Megfájdult a fejem. a billenty k fölé hajolt . hanem Gabriel tekintete riasztotta fel álmából. telve hódoló szerelemmel.Gonzague Maris különösebb ellenkezés nélkül leült a zongorához. .. a m vész nem találta el a kései órához.Lehangolt. Körülnézett Juliette után. élete utolsó heteiben gyakran játszott rajta. de már napkeltekor indulniuk kell Bitiaszba. hogy magadtól felébredj. Avetisz bátyám idehívatott egy szakembert Aleppóból. hogy rendbe hozza. Nokhudjan papné nemsokára megkezdte a búcsúzkodást. hogy az asszony kissé megijedt. Az imént még oly megnyer arcára unalom és fásultság telepedett. Juliette arca hirtelen öreg és beesett lett. hallgatói gyakorlatlan füléhez és szórakozási vágyához ill hangot. De ahogy gyakran megesik.Nem akartalak felébreszteni. Legtovább a szótlan Oszkanjan tétovázott. Juliette világosan érezte.és egyre gyászosabb dallamok szólaltak meg ujjai alatt. hogy muzikális volt. Gonzague leütött néhány akkordot. Ett l a bortól. különféle szín tintával örmény nyelven gyönyör en teleírt papírlapot nyújtott át neki.. A gyertyája égett. szakkifejezésekkel dicsérte az idegen zongorajátékát. Gabriel megérintette a karját: . rettenetesen lehangolt mormogta.. amely most nem gyermekesen félénknek. hogy Gabriel mereven kiegyenesedve ül mellette az ágyban. Lendületes költemény volt. Bagradjan oldalról nézegette ezt az arcot. . Amikor a többiek már kiléptek a parkba. kurta lábain szigorúan és mindenre elszántan Juliettehez lépett. és azután elt nt. Gonzague hirtelen abbahagyta a játékot. hogy zenei avatottságát bizonyítsa.Ezenkívül még tizenegy zongora van Szíriában . kérem . negyedszázaddal ezel tt édesanyám számára hozatták Bécsb l.mondta. Gabriel kérd tekintetére halkan bevallotta: . Nem is tudtam.. Krisztafor azt mesélte.magyarázta Gabriel -.

hogy a maga gyertyáját is meggyújtsa. Na..Egy szemhunyásnyit sem aludtam. annak idején Lefévre professzornál. hogy ilyen a roppantul el kel francia beszéd.Legjobb lenne.. aki oly vontatottan ugat az orrán keresztül. Még egy kicsit te is.Szegény. Arca friss és kedves volt: . Az ebéd. és közben nyüszít a kutya. . szerencsétlen emberek! Kínlódva. Szótlanul nézett rá. Úgy hangzik. aki azt az összegöngyölt plakátot átadta. Hangja ismét az alaktalan sötétségb l ért Juliette-hez: .Nyugodtan felébreszthettél volna. hiszen tudod. A háta mögött ég gyertyánál árnyékban maradt az arca.mivel nemcsak a gyertya.a demi-compatriote-om zongorajátékától. Mindig kapható vagyok egy kis éjszakai beszélgetésre. Juliette hangja ellágyult: .Bántott. De a legfurcsább az a kis fekete tanító. hogy ez az rült. fekete tömbként.comment dire? . hörögve törtek fel ezek a szavak Gabriel melléb l. Gabriel nem is hallja Juliette szavait: . az idegen végzetnek odalöknöm téged. csak fels teste rajzolódott ki nagy. barátom. Meg a másik.Én meg nagyszer en aludtam. mint amikor valaki fát vág. Hiszen igazán kedves emberek. Tehát nem a ti örmény borotoktól fájt a fejem. Eszébe se jutott. hanem a kezd d hajnali derengés ezüstös fénye is Juliette-re hullott . Juliette a gyufa után nyúlt. Valószín leg azt hiszi. ne legyünk túl szigorúak.. . Életem legnagyobb ajándéka. teljesen érthetetlen ajánlat .Juliette hátrarázta a haját. fehér lényt látott magával szemben: . és Krikor úrhoz költözik teljes ellátásra.halványan csillogó. . Juliette soha nem tapasztalt Gabriel részér l egy szemernyi érzelg sséget sem. Nem lett volna szabad kiszakítanom.Mindenfélén gondolkodtam . ha elmenekülnél. Úgy rémlett. Gabriel azonban . Ennivalót is adtam volna veled.Októberben volt tizennégy éve. hogy nem bánom. hanem .. hogy szó nélkül ellovagoltál. És mégis súlyos hiba volt. Meg az els hozzád írott levelem.. El kellene válnunk! Juliette sokáig hallgatott. Annál jobban meglep dött most. örmények valamennyien furcsa kiejtéssel beszéltek.. De Gabriel a keze után kapott és megakadályozta. Annyi minden jutott az eszembe. Furcsa ötlet! Joghunolukba jön meggyógyulni. Ti.magyarázta Gabriel bizonytalanul.

hogy az amerikai vagy a svájci konzul védelme alá. de nem orról van szó. hogy a lehet leggyorsabban elválhassunk. De Juliette arca most egészen közel került az övéhez: . azokra az elb völ . A vagyonomat és a jövedelmemet természetesen rátok íratom. Akkor biztonságban leszel. Közben megváltozott a világ. Ter Hajgazun majd mindent elkövet. az nem értheti ezt.. Az seim érzik ezt bennem. De ez olyan hirtelen jön.Sohasem voltál jobb hozzám.. és utána még egy óra hosszat is feldúlt. Közelebb húzódott Gabrielhez: . úgyis visszatérek hozzátok. mint ma este. nehogy Juliette félbeszakítsa. Évek óta nem szerettelek így. ..Tegnap? Tegnap minden tévedés volt. bármi történjék akár itt. mint a sivatagi vihar. mint Sztepan. és én még élek. Miért lennénk éppen mi veszélyben? Török barátaidra gondolok. Akkor szabad vagy.De hiszen tegnap teljesen nyugodtan megbeszéltük. hogy semmi rosszat nem hallottál Antiochiában... valamelyik konzul védelme alá helyezed magad. A török hatóságok pedig nem támasztanak nehézséget ilyen ügyekben. akár ott. .Fájdalmat okoztam neked.Mi változott meg? Ez a história az útlevelekkel? Majd kapunk újat. ha rosszat álmodott. . féltékennyé tettelek? .Hallottam ugyan néhány kellemetlen dolgot. mindegy. Annál rettenetesebb! Magasabbra támaszkodott. megfogta a kezét: . amelybe az én hibám folytán kerültél. te ezt nem értheted. amit l alakjának sötét tömbje még idegenebbül hatott: .Juliette. finom emberekre. és megmenekülsz a nép iszonyú sorsától. komolyan kell venned.komoly dolgokkal függhet össze.Éppen olyan vagy. Juliette. Hiszen te magad mondtad. akik kimondhatatlanul sokat szenvedtek.Te komolyan gondolod ezt az rültséget? . Aleppóba utazunk. Sztepan veled megy. mi történjék. . Akit sohasem gy löltek a fajtája miatt. amit mondok. is csak félig ébred fel.Ha mindenen túl leszünk. Akadálytalanul elhagyhatjátok majd Törökországot. Minden sejtem érzi. Nem. nem leszel többé örmény. megbántottalak. melléült. Valójában talán csakugyan nem sok változott. ha behívnak. Görcsösen és gyorsan beszélt.. akik annyiszor voltak a . Ott mint európai. Juliette kiugrott az ágyból.

milyen különös. Juliette hosszan kutatta elmosódott arcvonásait: .Én nem hiszek a téged fenyeget veszedelmekben. és a hálószobába benéz Musza Dagh körvonalai élesebbek lettek.. és szétlapítja a földet. hogy ide jöjjünk.Félelmet? Olyan. hogy rendkívüli személyiség. Nem! Hiszen tulajdonképpen te ragaszkodtál hozzá.vendégeink Párizsban. Juliette most csakugyan megharagudott: . De mit segít ez? A hajnali szürkület er södött. Hideg lett. közelebb és közelebb jön.Tegnap egy pillanatig sziklaszilárdan éreztem. Gabriel gondolatai azonban másfelé jártak: .. Mintha a halálával akart volna Joghunolukba csalni. Elvégre a háborúban megismertem az egyszer nép türelmét és jóságát is.. hogy valamilyen magasabb hatalom irányít. hogy Istennek valamilyen terve van velem... Elhallgatott. Gyorsan elmúlt. amelyet nem köt a nehézségi er . .. Gabriel tekintete a hegyen függött: . egyre nagyobb lesz.Nem vagyok velük igazságtalan.Azon gondolkoztam. Ezerkilencszáztizenötben élünk. hagy végre er t vegyen magán: .Juliette! Nem rólam van szó. Megrázkódott. s újra meg újra elmenekült el lem.Látod? Az én makacsságom volt az oka. ahogyan eddig éltem.. Ez igazán megnyugtathat. Gabriel még mindig nem fordította el a szemét az egyre növekv Musza Daghról: . Ekkor Isten Avetisz és az akarata által visszavezetett az si hazába. Nem k tehetnek róla. . Rólad meg Sztepanról.El ször látok félelmet rajtad. és nem mi tehetünk róla. hogy egy parányi csillag hirtelen n ni kezd az égen. hogy mi Avetisz után utaztunk. és kötelezettség nélkül csatangolhat a világ rben. de igazán sziklaszilárd érzés volt. kimagasló porszem vagyunk.. Bizonyára nem volt helyes. Juliette meztelen lába fázott. Olyan kellemes azt képzelni. mint valami természetfeletti hatalom! Gyermekkoromban gyakran elképzeltem.. Békülékenyen helyeselt: . Most hirtelen alattomos bestiák lennének? Nem! Ti örmények mindig igazságtalanok voltatok a törökökkel.. Csodálatos emberek akadnak közöttük.

Joghunolukban azonban fordítva állt a dolog. többé egyetlen szót sem beszélt. Nagyon jól el tudja viselni jó néhány hónapig még. Máskor órák hosszat a szobájában dolgozott. hogy elszaladnék és cserbenhagynálak?. Én nem félek az emberekt l. Gabriel hallgatott. vagy napokig tartó töprengést. ennek ellenére Gabriel megváltozott az antiochiai út óta. mit értett Gabriel sivatagi viharon. hogy megtanulja csodálni az örmény nép vele .Én Törökországban is. Arról a fenyeget veszedelemr l. Ismerte ezt. Homloka hideg és verejtékes volt. hogy elképzelje. amilyen gyorsan jött. Párizsban persze más volt a helyzet. 4. Európa csatatér volt. amikor semmiféle kedveskedéssel nem lehetett búskomorságát feloldani és felderíteni. hát igazár olyan gyávának és aljasnak nézel.. Közben pedig Juliette-nek rengeteg munkája akadt. miért igyekezett Juliette iróniája ellenére er síteni magában a jóindulatot a “félvadak” iránt. Gabrielt ilyenkor békén kell hagyni.. Juliette is kerülte. pedig itt paradicsomi tavaszban él. és nagyon is érthet . A határtalan biztonságban feln tt francia n nek szemernyi érzéke sem volt hozzá. hogy ehhez a nehéz természethez kösse életét. olyan gyorsan el is enyészett. Házassága alatt már átélt három vagy négy válságos id szakot Gabriel mellett. Juliette már halkan fel akart kelni. Az a hír járta. Ilyen id szakokban fal emelkedett közöttük. hogy ráterelje a szót. És végül el bb vagy utóbb ismét hazatérnek az Avenue Kléberre. ami igen jól kitöltötte a napjait. Ezt még akkor sem tenném. ok nélküli súlyos levertséget. hogy Párizs lakóinak a légitámadások miatt pincében kell tölteniük az éjszakákat. és lehunyta a szemét. amelyben Gabriel volt az idegen. most többnyire csak az éjszakákat töltötte otthon. mint ismét a már ismert sötét kedélyállapotot. Gabriel azonban az ölébe csúsztatta a fejét. ha már nem szeretnélek. Itt. amely rávette. Nem volt ideje sokat töprengeni. mélyen aludt. Felébredt benne a háziasszonyi és földbirtokosn i becsvágy. Juliette semmi egyebet nem látott a gyötrelmes éjszakai beszélgetésben. Az els esemény A gyöngeség és csüggedés halláma. Hirtelen felcsendült a madarak átható hajnali kórusa. idegenség áthághatatlan fala. amely az elmúlt vasárnap éjjel annyira feldúlta. De ha mégis veszély fenyegetne. Alkalma nyílt rá. akár az egész világon. és Juliette megijedt gyermekes bátorságától. Ilyenkor pedig holtfáradtan. ott mögötte állt saját világa. csak szívélyességet és el zékenységet tapasztaltam. Hetekig tartó. Civilizálni kellett a személyzetet.

különösen a Musza Dagh lakói. továbbá egyetlen alkalmat sem mulasztott el. soha nem hallott gyümölcs-. aki minden ácsmunkát elvállalt. f zelék.és virágfajtákat ismert meg kertjében. fia is. Amilyen bolondja volt a rózsáknak. s r szín. a Van-tó melletti dús kertek teljes frisseségét. mindkét gyermeke. . t t . sohasem vált meg súlyos arany óraláncától. bízvást felveheti a versenyt bármely nyugati nyaralóval. Krisztafor. Damaszkusz közel volt. hogy el ne mondja. az intéz . és Krisztafor nagy nyes ollójával a kezében a rózsaoltványok között töltötte. hanem sötétzöld hullámokon ringó. És elmondott egy legendát is. hogy ha elegend kosár valódi friss mosata damascena szirmot küld neki. A legtöbb id t azonban szombreróval a fején. e szakma mestere volt. Még itt a Taurusz vízválasztóján túl is meg rizték északi hazájuk. Majdnem egész éven át szüreteltek. el sem tudja képzelni. amely. amit Oszkanjan tanító festett. de nem nyugati. bokor bokor mellett. hanem amennyire lehetett. A valódi eszencia egyetlen cseppje akkora . Legnagyobb öröme azonban a gyümölcsösben és a rózsakertben telt. néhány hét alatt valóságos francia konyhaf nökké fejl dött. amelyen egy medalion függött elhunyt felesége arcképével. Mesterük egy Thomaszjan nev érdemes férfiú volt.és illatár. mint egy iparosmesterrel. magával viszi Franciaországba. E két haza ezer rózsatörzse ideküldte gyermekeit. hogy Juliette arra gondolt. Az iparosok ügyesen és bámulatosan zajtalanul dolgoztak. Iparosok jöttek a házba. Juliette egyre újabb. Hatalmas mez . építési vállalkozónak nevezte magát. Hovhannesz. eltekintve a világítás és a vízszolgáltatás kezdetlegességét l. aki szolgálatára állt. kiprésel bel le a sok évszázados hagyományos eljárás szerint egy parányi fiola olajat. a szakács. Thomaszjannal azonban egyáltalán nem lehetett úgy bánni. Miszak. a nyugati szokások szerint nélkülözhetetlen berendezésekr l is gondoskodnia. A két lány. az inas.született tehetségét. Viszont sikerült rövid id alatt nemcsak az öreg ház hibáit kijavítania. Aki nem kóstolta. Újból megszólalt benne seinek vére. tökéletes komornának ígérkezett. és amikor Juliette a keskeny kertészösvényeken keresztüllépdelt ezen a tengeren. olyan sokoldalú volt. De az éles n i szem mégis meglátta néhány helyen a romlást és az elhanyagoltságot. hogy ilyen gyümölcsöskert is lehet a világon. Vajon nem született kertész és gyümölcstermel -e minden francia? De az örmények is született kertészek. A villa maga nagyon jó állapotban volt. hogy az isten háta mögötti szíriai partvidéken olyan otthona van.Krikor patikus megígérte. katonás rendben. lánya is Genfben tanult. milyen édes és zamatos örmény földön a barack. Fárasztóan alapos is volt. ennél mámorítóbb nem is lehetett volna számára semmi sem. és hosszadalmas tárgyalásokba bonyolította Juliette-et. maga a rózsamindenség köszöntötte t megszámlálhatatlan pillantással és lehelettel. és Perzsia nem messze. Juliette már április els napjaiban büszkén megállapíthatta. Juliette nem is álmodta.

Ahol . pontosan keresztüllát az ottomán tábornoki kar szándékain. szükségleteiket. és a szükséges útlevél nélkül is megkockáztatja az utat a f városba.erej . de még többet hajdani ifjútörök barátainak. mint az örmény. még a mohamedán falvakban is. Aziron és Bitiaszon át a méhfaluba vezettek. a feltámadásig illatozik. A jöv t a választól tette függ vé. férfiasabb céljai voltak: alaposan meg akarta ismerni az itt él embereket. egy jóindulatú kis lovacskát. hogy az antiochiai kajmakamlik cenzúrája megnehezíti a levelek továbbítását. hogy ha halott hajára csöppentik. modern fegyverekkel a kezében bizonyos jogokat csikarhat ki az államalkotó népt l. Bagradjan úgy vélte. Ami pedig a katonai behívó elmaradását illeti. hogy az olyan örménybarát. hanem környezetével kapcsolatban is. a legcsekélyebb jelét sem látja olyasminek. nemcsak önmagával. szerencsétlen kimenetel háború esetén. Gyanakodott ugyan. Ha azonban kedvez tlen vagy semmiféle válasz sem érkezik. s hogy az olyan vidéki település. Juliette hébe-hóba kilovagolt Sztepannal. Amikor azután Sztepannal és tarka ruhás kísér jükkel végiglebegett a joghunoluki templomtéren és f úton. egész tevékenységüket. Világos. mert ilyenek leginkább csak a nagyobb városokban keletkeznek. ha csak katonai intézkedésr l van szó. Ezzel egyid ben azonban sok levelet írt Sztambulba Dasnakcakan-párti örmény. Ha a f városban minden változatlan. mint Dzselál bej. amelyeket hosszabb kirándulásaik közben érintettek. Sétalovaglásaik a szvedjai síkság irányába. vagy ellenkez leg. mindenütt mélységes hódolattal köszöntötték. hanem a falvakat járta. kívül esik majd a t zfészkeken. mint a Musza Dagh. hogy megváltozott volna a világ. a fiúnak ajándékozták. Az egyiket. De már nem a Musza Daghon sétált. Akkor mindössze az a remény marad. Avetisz Bagradjan négy lovat hagyott rájuk. Az örmény csapatrészeket kivonták a frontról és lefegyverezték. a visszavonulás meghiúsult. Gabriel Bagradjan minden reggel elment hazulról. Miért? A törökök félnek. egyiknek vagy másiknak azonban okvetlenül célhoz kell érnie. . Ilyenkor irigylésre méltónak érezte saját életét. akkor Rifaat Bereket aga figyelmeztetése ellenére felszámolja itteni háztartását. az aga szavaival élve. életmódjukat. semmilyen “esetet” sem t r majd a vilájetjében. a váli. s ilyenkor a lovász is elkísérte ket. csakugyan eszményi menedékhely lehet. Ebben az esetben a joghunoluki ház. Néha eszébe jutott anyja és Párizsban él n vérei. a csapda bezárult. akkor beigazolódnak a vén török aggodalmai. akinek Juliette fest i ruhát tervezett: A szépség és a dekoratív pompa vágya uralkodott rajta. Már nem gyermekkori emlékét akarta feleleveníteni. és elnyeri általa az Utolsó Ítélet angyalának jóindulatát. Amerre csak felbukkant. hogy olyan nagy lélekszámú kisebbség. Juliette. Szegény Gabrielt megint idegrohamok gyötrik. e mesevilág hercegn jének érezte magát.

. nem ingerült. Az írnok jelent ségteljesen mutatott a szobácska falánál álló porlepte polcra. azzal az eshet séggel. mert a legendás Bagradjan család fejének látogatása kitüntetést jelentett. Kebuszjan mukhtár nem volt ott. akárcsak f nöke. és nemcsak a megfelel egyházi anyakönyvekbe jegyeztek be minden lelket. és kinek akar vele segíteni.kutatta tovább Bagradjan -. noha a törvény huszonhét esztend ben szabja meg a fels korhatárt.az ifjútörökök elleni megmozdulás és az adanai nagy vérengzés után . hanem keresztények között élnek. ott még kevésbé t rhetnek meg tisztet. hogy hatezer lélek között mindössze . Utána a hadköteles fiatalok katonai szolgálata fel l érdekl dött.a joghunoluki elöljárósághoz. mégpedig fejenként ötven fontot. Eközben fel sem tette a kérdést magának. els sorban a lakosság és az állami hatóságok kapcsolatait.ez volt az els útja . néhány napon belül megtudhatja a pontos adatokat. hogy tartsanak a hét faluban népszámlálást. Hiszen az efendi tudja. Gabriel mégsem nyugodott meg igazán egyetlen percre sem. Testvéri felel sséggel.pedig nincs katona. De aggodalma már termékeny és céltudatos volt. Gabriel óhajtotta. Néhány éve az akkori mukhtárok a saját szakállukra népszámlálást tartottak. Olyan pedantériát fedezett fel magában. hány hónapig kell ebben a völgyben élnie. Itt. De a valóságos viszonyok feltárásánál ez most hasznára vált. a legnagyobb helység községházában intézték a többi falu közös ügyeit is. Mindent tudni akart az itteni falvakról és lakóiról. ideges nyugtalanság. Isten tudja.De hogy lehet . Ez a kérdés már kényesebb volt. miért fáradozik. A mozgósítási parancs ez ideig valamennyi húsz és harminc év közötti katonai szolgálatra alkalmas férfit fegyverbe szólította. A községi írnok bandzsítani kezdett. Természetesen van ilyen névjegyzék. a katonai szolgálat alóli törvényes megváltás összegét. A legtöbb családapa mindjárt fia születése után el re gondoskodik a bedelr l. Elindult .utasítás érkezett az örmény népképviselett l. Hiszen itt nem kurdok és nomádok. amit addig csak tudományos munkássága közben tapasztalt. hogy megszabadítsa gyermekét a török katonasorstól. és fizeti be az antakjei hükümetben. Ugyanis 1909-ben . Pontosan százötven lefizette közülük a bedelt. hogy errefelé nagyon takarékosak az emberek. De amennyiben az efendi óhajtja. A joghunoluki mukhtár gy jti össze minden új behívás után egy csend r rs kíséretében az adót. A községi írnok s r hajlongások közepette fogadta Gabrielt. a mukhtár. hogy megfelel pillanatban magukhoz ragadják a vezetést. Hogy vezetnek-e a lakosságról névsort. Bármilyen kielégít nek látszott is a magyarázat. Az örmény falvak kerületében ez mintegy kétszáz férfit érintett. Durván számolva hatezer keresztényt írtak össze.

anélkül. melyik fronton szolgál? .És ez a negyven melyik ezredben. hogy kibújjanak a szolgálat alól. Igen! Nyomoztak is utánuk.Nos! Ötven ember ment sorozásra Antakjébe. Néhány nappal ezel tt. mellette egy rozsdás levélmérleg. ahol Ter Hajgazun lakott. az örmény népet minden évtizedben legalább egyszer sújtó súlyos vérveszteség következményeként kevés a harcképes férfi. Természetesen itt is vannak katonaszökevények. Lehet.És a katonaszökevények? A vallatóra fogott községi írnok titokzatosan az ajtóhoz lépett. Nyilván volt rá lehet ség. . Gabriel maga több mint kétszáz fiatalembert látott a falvakban. Ali Nazif. mennyire megbízható a török tábori posta.Nevetséges.Arról nem beszél senki a falvakban. majd újból titokzatosan becsukta. mint mindenütt. Mi lett velük? .A kapott válasz nem volt számára ismeretlen. a mukhtár háza és az iskola mellett a legtekintélyesebb épület volt a joghunoluki templomtéren. A . Az érintett családok hetek. csakúgy.Sok mindent beszélnek a falvakban . Közismert. egy mülázim vezetésével. kinyitotta. . Az “Ottomán császári törvénykönyv” mellett egy “Telekkönyv” állt. ott állítja fel Dzsemál pasa a tábornok új hadseregét. Bagradjan visszatért a tárgyra: . a ragyás kép zaptije bizonyára kit n en ismerte ennek a módját. Miért ne szöknének meg az örmények. ravasz diadal ragyogott fel: . uram! Mert a mi fiaink aztán ismerik a hegyüket! A paplak.vélte félénken az írnok.Negyvenet közülük benntartottak. Átfésülték az egész Musza Daghot. Hirtelen megfordult: . Vegye tekintetbe az efendi. Ez csak szép szólam volt. Lapos tetejével és ötablakos egyemeletes frontjával bármely délolasz kisvárosban is állhatott volna. hogy az aleppói kaszárnyákban vannak. munkaszolgálatosokat akarnak csinálni? . Nevetséges! A pislogó emberke hegyes arcán hirtelen vad. hogy a múlt öröksége.kétszáz hadköteles korú férfi van? . hónapok óta nem kaptak hírt fiaiktól. Egy zaptijékb l és rendes gyalogosokból álló rjárat. hogy lerónák a bedel teljes összegét. amikor a törökök példát mutatnak nekik? Hány katonaszökevény? Tizenöt-húsz. Gabriel a kis polcot nézegette.Ez bizonytalan. hogy az örményekb l insaat taburikat.

Ter Hajgazun felállt az er asztal mell l. s a szellemi vezér els bbségét . a sekrestyés vezette be a pap dolgozószobájába. Nem volt több negyvennyolc évesnél. a katholikosz lábainál. Nagy szemében (az örmények szeme majdnem mindig nagy. efendi. Ter Hajgazun volt az egyházkerület gregorián f papja. Mintha alázatból dideregne. Gabrielt egy öreg ember. és az id sebb Avetisz építtette a hetvenes években. mindkett t egyszerre. akit az irgalmas atyák küldtek Dorpatba. és mindkét kezével bocsánatkér mozdulatot tett: . . Ter Hajgazun az ecsmiadzini szemináriumban tanult. hogy teológiát tanuljon. A jó Nokhudjan maga is ilyen árva gyerek volt. s a fején hegyes csuklyát viselt. De a magamfajta csak vasárnap este ér rá . mintha még ezen a meleg tavaszi napon is fázna. Üres.Nagyon sajnálom. akik irgalmasan pártfogásukba vették az örmény áldozatokat és árvákat. hogy még egyszer sem üdvözölhettem a házamban. Az evangélikus egyház ezeket a prozelitákat a német és amerikai misszionáriusoknak köszönhette. és egy lépést tett Bagradjan felé.paplak az Arkangyaltemplomhoz tartozott. Bagradjan óvatosan ült le a törékeny szalmaszékre. A vartabed fekete csuhát. De mindabban. A pap lesütötte a szemét. az évezredes fájdalmaktól riadttá kerekedett szemek) félénk elveszettség és mély bölcsesség keveredett. a felekezeti dogmatikus különbségek nem játszottak vezet szerepet. akit az örmény kereszténység fejeként tisztelt. Az ablak el tt kis íróasztal állt. Németország keleti részébe. És Harutjan Nokhudjan lelkész? Hogy került egyszerre ebbe az ázsiai zugba protestáns lelkésznek? Nos. nagy sz nyeggel borított szoba volt.Én még jobban sajnálom. mellette foszlott szalmaszék a látogatók számára. az egyes plébániák és azok n s papságának elöljárójává. mint ön. Közvetlenül a konstantinápolyi pátriárka nevezte ki ennek az egyházkerületnek a vartabedjévé. Hébe-hóba csuhája b ujjába rejtette kezét. f tisztelend úr. de szakállában jobbról és balról két széles sz csík húzódott. Anatóliában és Szíriában jelent s számú protestáns élt. is alávetette magát Ter Hajgazun tekintélyének. Hatáskörébe tartoztak a vegyes lakosságú falvak. ami nem tartozott szorosan a lelkipásztori teend k közé. ennek folytán nála rátermettebb vikáriust nem találtak volna a kerületben. Mivel a nép szakadatlanul veszedelemben élt.mert Ter Hajgazun a szó legszorosabb értelmében szellemi vezér volt nem érte bírálat vagy támadás. és Szvedja és El Eszkel török mez városkák kis örmény gyülekezetei is.

hogy a lelkészi hivatalban aktákat és fóliánsokat talál.Nagyon örvendetes. nem!. .Nem.Ellenkez leg. hogy az embereink összejöjjenek. . Azt hitte.. Ter Hajgazun maga elé nézett. Csak hosszabb szünet után vetette oda: . hogy se kedve. Ugyanolyan helyzetben vagyok. A pap ismét lesütötte a szemét. se ideje társas összejövetelekhez. hogy senki se aggódik.mondta Gabriel meglehet sen szórakozottan -. Sokat nélkülöznek itt.. . több értelm szavakra Gabriel Bagradjan el ször nem válaszolt.El tudom képzelni. mekkora teher nehezedik önre. milyen nyugodtan folyik itt az élet.vallotta be Gabriel nagyon lassan -. efendi! Most van itt igazán az ideje. Csak az íróasztalon hevert néhány irat.Néhány nappal ezel tt Antiochiában jártam .A nagy távolságok meger ltet ek.Igazán csodálatos. mint a mi Altuni doktorunk.Ó. figyelmes pillantást vetett rá: . Félbehagyta a mondatot. Gabriel megpróbálta elfognia pap tekintetét: . talán azért. . akkor igazán megértem. amint könnyebb helyzetbe kerülök. Gabriel körülnézett. hogy tör djenek velük. Ter Hajgazun.önmagával foglalkozni egy kicsit. mintha bármilyen rosszallást kész volna türelmesen végighallgatni.. és elmegyek önhöz. mit ért “könnyebb helyzeten”: . sok id t rabolnak. hogy ne kelljen pontosabban magyaráznia. Ezekre a különös. De ilyesminek nyoma sem volt..Nem gondolja. olyan messze . Megtisztel nek tartom a felszólítást. mintha félreértették volna: . efendi. hogy most nem alkalmas az id társas összejövetelekre? A pap rövid. hogy ön maga köré gy jti a mieinket. Elvégre El Eszkelben vagy odafent Arszuzban is elvárják testvéreink. és ott különféle tapasztalatokat szereztem. Ter Hajgazun nem tiltakozott: .

ön ilyen nyugodt? . nagy gy r s kezét: .Eddig heten. . . De ebben a pillanatban ez a nyomasztó tény kevésbé hatott rá. Elfogadta a cigarettát és tüzet: . és három magas rangú prelátus. amikor már elkapta ket az örvény. És tovább is hallgatnunk kell.Egészen bizonyos. vajon jól értette-e? . hét nagy község f papja.Már letartóztatták .. ha Sztambulban letartóztatják a vezet inket és el kel ségeinket? .És ön. a gyülekezeteimnek pedig csak ártana. Gabriel sorsa eld lt. hogy a f városi újságok megírhatták volna.Igazán letartóztatták ket? És kiket? Egészen biztos? Ter Hajgazun az iratokra tette élettelen.Már három napja a sztambuli börtönben vannak: Nagyon-nagyon sokan.El bb kellett volna eljönnöm önhöz. A liberális dasnakcakanok ellenére is még mindig a papság volt a legnagyobb hatalom és az egyetlen igazi szervezet a nép körében.válaszolta nagyon halkan a pap. és keveset tudnak a kint folyó dolgokról.Nekem nem használna a nyugtalanság. mennyire gyötört a hallgatás. Ter Hajgazun. Köztük Hamajak érsek.A mi falvainkból csak ritkán jut el valaki Antiochiába. A világi hatóságok távol elszórt falvakban éltek. ha el készítenénk az embereket a jöv re? . . és többnyire csak akkor tudtak meg valamit a világ folyásáról. Nem is tudja.Ter Hajgazun fázós keze kibújt csuhája ujjából.. .Papok is vannak a letartóztatottak között? Ter Hajgazun nyilván észrevette a kérdésben rejl gyanakvást. . Mi lesz például akkor. A pap azonban gyors és titkos utakon els ként értesült minden veszélyes fordulatról. Konstantinápoly felé bezárult az út. mint Ter Hajgazun nyugalma. Gabriel még egyszer meg akart gy z dni róla. és ez jó.Nem volna helyesebb. Nem kételkedett a hir megbízhatóságában. Egymáshoz érintette ujjai hegyét. Bagradjan a lesújtó hír ellenére sem tudott tovább uralkodni dohányzási vágyán.De meddig élhetnek még a sz k határok között. jóval azel tt. . Sz k határaik között élnek. Ter Hajgazun. . Komoran lehajtotta a fejét: . hogy hallgatott.Nagyon jól tette.

Egy óriási kutya! Olyan gazdátlan bestia. El bb vagy utóbb. De azt tudom. ha eltitkoljuk a nép el l sorsát? És meddig áltathatjuk e sors fel l? Ter Hajgazun a távolba nézett: .A letartóztatottak között van Vartkesz is. Az örmény újságokat beszüntették. a kutyától féltében megáll. Gabriel Bagradjan olyan hevesen ugrott fel. Talán már nem is élnek.A félelem ingerli legbiztosabban gyilkosságra az ellenséget . Öregember megy az úton. Egyszer azonban mégis elérkezik. milyen veszélyt jelent. Egy részüket szám zték. De a vadállat már a hátába mar. . s t nem veszélyesebb-e. vezet ink bebörtönözve! Ter Hajgazun változatlanul egykedv en folytatta a felsorolást.Én semmit sem látok. a jámbor muzulmán. ha magának és látogatójának is fájdalmat okoz: .mondta. mint Rifaat.Nem ismerem a jöv t. hogy a kormány olyan csapást tervez népünk ellen. hogy a szalmaszék felborult: . Így Isten segítségével egy ideg még elkerül bennünket a félelem. amilyenre még Abdul Hamid sem merészkedett.Katonáink lefegyverezve. majd hirtelen menekülni próbál. nemigen jutnak el sehová. a szeraszkeriat el tti téren tizenöt ártatlan örmény függ az akasztófán. Tavasszal sok a munka. nehogy a külföld megtudjon valamit. Gabriel a homlokára szorította a kezét: .De vajon nem b n.Az újságok még nem írhatnak minderr l. az embereknek nincs idejük. az üzletházakat és boltokat bezárták.Mit jelent ez az rület? Ki érti ezt? . egy helyben topog.Ter Hajgazun lárvaszer arca meg sem rezdült: . És mialatt mi itt beszélgetünk. . ha egy közösségben félelem és pánik támad.Én csak annyit értek.. mintha csendes elégtétellel töltené el. amilyenek egész Törökországban veszélyeztetik a közbiztonságot. . ..Mi lesz? Ön hogyan látja? . Gabriel lelkében pedig villámsebesen pergett egy látomás. A keresztény pap csaknem ugyanazokat a szavakat használta. Talaat és Enver kebelbarátja.

az Ittihad tagja állna el tte: . A köd ismét eloszlott agyáról. hogy kíméljék ket. amelynek révén a joghunolukiak tudomást szereztek az eltitkolt veszedelemr l. Kiabálnunk talán szabad. mint a törököknek a németekre. összeköttetések. Gabriel a papra.Tehetetlenek vagyunk.. hogy lehullott róla a vakolat: .Hát igazán teljesen tehetetlenek vagyunk? Igazán némán kés alá kell tartanunk a nyakunkat? . . De Istent támogatni is kell! Még aznap bekövetkezett az els esemény. Gabriel Bagradjan Sztepan kérésére néhány durván ácsolt tornaszert állíttatott fel a . mintha szégyellné elárulni.suttogta. Avetisz Bagradjan unokája talán szabadgondolkodó. Ter Hajgazun! . Gabriel azonban zihálva fel-alá járkált a szobában. hogy eltitkolja az emberek el l az igazságot.Ön az idegen szemével néz bennünket. okos kámeaarcára bámult: semmi sem tudta kihozni a sodrából. Fel kell rázni a világot! De hogyan? A csapda bezárult. milyen lelki harcot vív éjjel-nappal Istennel gyülekezete üdvéért. Ez minden. Hirtelen akkorát csapott tenyerével a falra. .Gabriel olyan dühösen förmedt Ter Hajgazunra.Ön sok ezer lélek lelkipásztora . ezzel a támadással Gabriel mégis szíven találta a papot. . felh s áprilisi péntek volt. És oda kell tartanunk a nyakunkat. Meleg.. franciáké. A németeknek nagyobb szüksége van a török kormányra.Imádkozom. Ki tudja. amint gyerekek és aggastyánok el l szokás elhallgatni a bajt. lehet ségek kavarogtak az agyában.Imádkozzék!. A többiek pedig nem tudnak rajtunk segíteni. Az átkozott Kelet kiszmetje és passzivitása..Ter Hajgazun nyugalma elviselhetetlen volt. amit a nyájáért tehet? Mit tesz még? Úgy látszott. diplomaták neve..Európa nem fogja ezt t rni. . Feje a mellére bukott: . németeké. akiket ismert. . mintha ellenség. és gúnyolódik. és egész tudománya abból áll. angoloké. Politikusok. Nagyon csüggedten szólalt meg: . Ezzel egyid ben nevek.mondta majdnem katonai szigorral -.És még mindig parancsnoki hangon hozzátette: . villant át Bagradjanon.Imádkozzék. Keze lassan ökölbe szorult az asztalon.Ma két Európa létezik. skandinávoké.

Több olyan sportot is ztek. mintegy ötven lépésnyi távolságban kivágatta az aljnövényzetet. Egy magas tölgy alá faékekre támasztott priccset állítottak. a tagjai annyira elnehezedtek. különben elindulna szapora léptekkel. Sztepant azonban mesterlövésznek lehetett nevezni. megszabadulni önmagamtól. Úgy érezte. vissza sem fordulna többé. Nem vagyok rosszul. nem vagyok rosszul. hogy a l fegyver kezelése. mindegy. Legjobban a céllövészetet kedvelték. A fiú nagyon ügyes és becsvágyó tornász volt. apa és fia pedig elhagyta a parkot. Gabriel. míg ki nem ér a világbál.határozta el. a závár felrántása. Gabriel t rhet en l tt. ami elhajtotta innen. eddig sohasem észlelt lelkiállapot lett úrrá: megcsömörlött önmagától. gondolta. hová. meg sem állna. a célzás. a töltények er teljes becsúsztatása. Gabriel hirtelen aggastyánnak érezte magát. Hozzájárult az is.ami alatt az apa meg sem szólalt . csak ki szeretnék bújni a b römb l. Nyelve nehéz és száraz. két gyalogsági Mauser-puskát és nagy mennyiség l szert. Sztepant nagy izgalomba hozta az apja felett aratott gy zelem. persze. és elindultak lefelé az alig tízpercnyire fekv Joghunohikba. .Elég volt! Gabrielen ugyanis valamilyen ismeretlen. keze-lába hideg lett.villa parkjában. ha apja hirtelen le nem inti: . Bagradjan itt egy szakadékszer árokban. mert a legkisebb vadászkarabélyból leadott hét lövése közül hat beletalált a céltábla közepéül szolgáló kártyába. menne. csak menne. hogy mi lesz vele. és szenvedélyesen folytatta volna ezt a férfias játékot akár estig is. az erd s domboldalon lev l álláshoz. Az ifjabb Avetisz gazdag fegyverkészletet hagyott öccsére: nyolc különböz kaliber vadászpuskát. Sztepan . Avakjan vállalta. Juliette. Avakjan és Sztepan ma rögtön ebéd után . Az er sen rövidlátó Avakjan nem vett részt a versenyben. hogy hazaviszi a fegyvereket. menne. Egyúttal valamilyen céltalan vágy hatalmasodott el rajta. Fejéb l kifutott a vér. a dörrenés.Elmegyünk egy kicsit sétálni. amiben az apa is részt vett. harsány hangzavar ütötte meg . hogy Sztepanra támaszkodott. miután egy ideig várt. Keskeny jobb vállában nem érezte a puskatus okozta fájdalmat. a puskatus rúgása. harcias foglalatoskodás minden kamaszkorban lev fiút felzaklat és lelkesít. négy pedig a figurába. az egész nyers. err l fekve tisztán célba lehetett venni az árok túlsó végén fára er sített céltáblát. De ez csalt küls jele volt egy nagyon is élete legközepében lezajló folyamatnak. Nem akart egyedül maradni.elindult a parkot körülvev falon kívül. legfeljebb a krokettjátékhoz értett. Még miel tt a templomtérre értek volna. nehogy túlságosan próbára tegye tanítványa el tt a tekintélyét. de öt lövés közül mégis mindössze egy telitalálatot ért el.

és ha a férfi ki nem nyújtja a karját. sem a patikus szemközti házát. Más látvány kötötte le a figyelmét. és puha szája leveg re szomjasan kinyílt. Ez volt a csoportban az els . mégpedig nem is rossz ruha. Puha szalmakalapja legurult a lépcs n. De rögtön látni lehetett. Az összever dött férfiak. lökésszer mozdulat. Megsebesülhetett vagy megsérülhetett. aki nagyon fiatal lehetett. hogy ezek nem részeg tánclépések. úgy látszott. parasztok. Mintha kétezer éves lávahamuból ásták volna ki ket. bal karja fel . amennyire ezt jelenlegi állapotukban meg lehetett ítélni. de a szeme lázasan csillogott. hogy több napon át gyalogolhatott. hogy szabadon tartsák a lépcs t és a bejáratot. és jobb kezében rövid szárú napraforgót lóbált. (Ugyan mi a tekintet? A szem parányi elváltozása: elsötétül vagy kivilágosodik. De itt ezek az angyalok arcukat szárnyukkal elfedve. A rend rei valószín leg vissza akarták szorítani a tömeget a templomtól. hogy k rendezzenek cs dületet. aki szorosan a lelkész mellett ült kétségtelenül a felesége -. A tömeg egyáltalán nem figyelt a napraforgós táncosra. aki fekete sapkája köré szalmakoszorút font. szürke lüszterkabátot viselt. Gabriel még sohasem látott ilyen holtmerev gubbasztást. hosszan. még fiatal férfi hosszú. mert fels teste hirtelen hátrahanyatlott. semmibe vesz tekintettel bámult a messzeségbe. Most mégis mintegy háromszáz falusi cs dült itt össze és fogta körül félkörben a templomot. kézm vesek közül néhányan öklüket rázva. A templom lépcs jén négyen ültek: egy férfi. torzonborz szakállas. Az. nem tud tovább védekezni az ájulás vagy valamilyen görcsös roham ellen. nem láttak semmit.a fülüket.) A keskeny arcú. Gabriel megragadta Sztepan kezét. s az ember üzenetét viszi. ellentétben az arabokkal és más lármás keleti népekkel. kimerült-botorkáló tánclépéseket lejtett. angyal. beveri a fejét a lépcs be. még ebben az állapotban is szokatlanul szépnek látszott. amilyet a protestáns lelkészek hordanak errefelé. hát még attól. Az örmények. Szakadt csizmája. hogy ordítozó cs dületbe keveredjenek. két fiatal n és egy tizenkét-tizenhárom évesnek látszó kislány. mégis holtan. n k. si sorsuk is visszatartja ket attól. az arcára és kabátjára telepedett vastag porréteg arról tanúskodott. Arcocskája színtelen és sovány volt. mindenki el l menekültek üzenetükkel. A n kön is európai ruha volt. Láthatóan fájdalmak gyötörték. És mégis szárnyas lény.” Mind a négy eltompult. a nyilvánosság el tt csendesek és zárkózottak. Elevenen. a nadrágja szára teljesen kirojtosodott. tele torokból szitkozódtak. bár furcsa. és keresztülfurakodott a tömegen. “Mintha csak élnének. hogy elkapja. Ez a jelenség valamilyen bels ritmusnak engedelmeskedve. halálos komolyan. akiknek kopott bárányb r süvege kimagaslott a fejek közül. rongyos fickót láttak. sem a felindult tömeget. Dühük kétségtelenül a zaptijékre irányult. El ször csak egy magas. A másik n .

mert az egyik nem tudta használni a karját. az idegen.volt kötve. aminek még nem ismerték a történetét. nemcsak a fiú sápadtsága. A körülállók tömegében mégis áramütésként terjedt tovább. Itt. A n k is felemelkedtek. úgy látszott. Senki sem léphet be a tömegb l a templomba. akiket az iskolából hívtak el. csuklás. ami a torkát fojtogatta. a másik áldott állapotban volt. Feje az öreg vállára csuklott. Meztelen lábát görcsösen el renyújtotta a köpeny alól. Lopva Sztepanra pillantott. mintha semmi különös nem történt volna. Aram lelkész nagy kínnal visszafordította elröppent tekintetét. Aramról. a párizsi. De amikor Aram lelkész átölelte apját. A fiú sokat sündörgött kíváncsian az iparos körül. Eközben odaérkezett Altuni doktor. a joghunoluki templom el tt háromszáz sorstársat ragadott magával egyetlen ember szenvedése. A hirtelen felkiáltásokat. hogy hozzá ne érjen semmihez. egy kis sovány. aki a villában a tatarozási munkálatokat vezette. Sztepan ráismert Thomaszjan mesterre. Megdöbbent volna. Egy id sebb ember futott át a téren. és végül Ter Hajgazun. A mesterlövész arcából kifutott az utolsó csepp vér is. s egyedül neki van még ereje. A szegény gyerek lába csakugyan dagadt és kékesfekete volt. s a n k némák maradtak. és Thomaszjan büszkén mesélt neki akkoriban a fiáról. hanem értetlenséget és féktelen rémületet tükröz arckifejezése miatt is. Juliette megdöbbent volna. Az ott biztosan a fia. A pap néhány török szót kiáltott oda Ali Nazif zaptijének. amilyet nevel intézetekben hordanak a gyerekek. Az öreg Thomaszjan kérd n felemelt karral állt meg a kimerült csoport el tt. aki Zejtun városában tekintélyes személyiség. Ami egyikükkel történik. verébszer teremtés olyan csíkos köpenyt viselt. annyira örmény volt ebben a percben Sztepan. az árvaház lelkésze és elöljárója. a két tanító. könnyedséget er ltetve felugrott. tele nyílt sebekkel. Csak a csíkos köpenyes kislány maradt ülve. és megnyugtatóan mosolyogni próbált. nyilvánvalóan munkából hívták el. krákogás futott végig a sorokon. hogy csak a napraforgós táncos sértetlen. kínosan ügyelve. aki már rég felülemelkedett származásán. Mindez még egy másodpercig sem tartott. Még Gabriel. Végül a kislány. gondolta Gabriel. látszólag kificamodott. mindannyiukkal történik. Csak üldözött vagy elnyomott népek vezetik így a fájdalom áramát. üdvözl hangokat nem lehetett megérteni. gondolta Sztepan. aki éppen Bitiaszból tért vissza a szamarán. egy pillanatra elvesztette önuralmát. Kebuszjan mukhtár. A Thomaszjan családot pedig a kislánnyal együtt . és rövid zokogás. és gyanakodva bámult sorstársaira. Nyöszörgés. még el tte volt kék köténye. a világpolgár. a fájdalmas és kérd . Antaram Altuni. kíntól eltorzult köhögés hallatszott. de mind a kett nek nagy er feszítésébe került. még is alig tudta legy rni azt a valamit. A beteg állat nyújtja igy ki a sebesült mancsát.

Iszkuhi Thomaszjant. az orvos felesége. Képzeljünk el egy magas. Törökországban különösen kirívóan alkalmazták ezt a taktikát. a török kormány tekintélyes számú zaptijét és katonaságot. mert a nemesi el jogaikkal hivalkodó oszmánok még csak számszer fölényben sem voltak a különféle milletekkel szemben. Ez világszerte ismert taktika minden birodalomban. Az orvos és a felesége rögtön munkához látott. Párizsban vagy valamelyik más f városban él idealisták reménykedhettek eddig a tavaszig. ami a párizsi török hazafiak közül nagyon kevésnek jutott eszébe. a mukhtár és a tanítók követték. és az emlék még nem teljesen kih lt melegével.betuszkolta a kapun. De mert mintegy harmincezer lakosú. a kis árvát. El ször a sérült karú lányt. és hitet tettek egy messiási jöv mellett. s ebbe a sziklába belevájva a régi város lépsejtjeit. A tömeg és a napraforgós táncos. a rendszertelen és következetlen válaszok ellenére Zejtun városának és Aram lelkész családjának szomorú történetét. Az összeesküvés idején sokszor hajnalig is vitatkozott velük a Montmartre kávéházaiban. tiszteket és hivatalnokokat helyezett oda családostul. ahol egy dívány és több templomi pad állt. Ter Hajgazun bevezette a kimerült szerencsétleneket a sekrestyébe. Csak a Gabriel Bagradjanhoz hasonló. ahol a nem török lakosságot ellensúlyozni és ellen rizni akarta. Gabriel Bagradjan Sztepan kezét fogva idegenként vagy még idegenként félrehúzódott. A megújhodott haza érdekében (amellyel nagyon kevés dolga akadt) lépett be n s emberként a katonai akadémiára. Egymásra tornyosuló utcaszövevények elutasító. A Musza Dagh falvaihoz hasonlóan majdnem kizárólag örmény slakók lakják. elsimulhat a faji ellenségeskedés. ahol az úgynevezett államalkotó nép teljhatalmúan uralkodik más kisebbségek felett. kint rekedt a t z délutáni napon. akit Aram lelkész Zejtunból hozott magával. egy nagy. g gös . magasan épült hegyi fészek a kilikiai Taurusz-hegység nyugati részén. akiket a forradalom juttatott nyeregbe. A sekrestyést elküldte borért és meleg vízért. repedezett sziklát. amelynek járhatatlan csúcsát citadella koronázza. és hallgatta az összevissza kapkodó kérdéseket és válaszokat. Így ismerte meg. világos helyiségbe. a lelkész húgát vizsgálták meg. aki összeesett és elaludt a lépcs n. csodálkozva kérdezte: hogyan? A régi barátaim most halálos ellenségeim? A zejtuni ügy durva válasz volt erre a kérdésre. mint mindenüvé. majd Szatót. Gabriel Bagradjan és a fia is belépett a templomba. Gabriel számos ügyvédet és újságírót ismert. és vett részt a háborúban. Zejtun régi. és gy zelemre juthat az igazság. És most? Még most is maga el tt látta az arcukat. Törökök és örmények akkoriban örök h ségükr l biztosították egymást. Az orvos. nagyon jelent s helység volt. hogy az ifjútörökök zászlaja alatt ki lehet egyenlíteni az ellentéteket.

amely csak az újabb városrészekkel tapad a síksághoz. Igazi hegyi örmény volt. kézm vesek és könyvmolyok megalázását elviselni. és a követek teljes amnesztiát eszközöltek ki Zejtun számára a Magas portánál. Ezek a szabadcsapatok. Zejtun esetében még érthet oka is volt ennek a gy löletnek. De adódhat-e kedvez bb alkalom a megtorlásra. A gy lölet legmegbocsáthatatlanabb oka azonban a város meglep magatartásában rejlett. keresked k. amelyek felforralják a fanatikus nacionalisták vérét. S ami a legrosszabb. hogy kéznél legyen egy éber alakulat. katonai bíráskodást hirdettek ki. Zejtun polgármesterét Nazareth Csausnak hívták.piramisát.ezen szabadságolt fegyencekb l. hogy az államalkotó nép a ködös múltban kellemetlen tapasztalatokat szerezhetett. történelmi függetlenségi vágy. mint a nagy háború? Ostromállapotot. Szikár. akkor a fogcsikorgató megaláztatás felülmúlt minden határt. De olyan fajtól vereséget szenvedni. El ször is. a zejtuniak még a támogatásukra idesiet reguláris zászlóaljakat is kiverték a sz k utcákból. és sokszor fennhéjázó és sért életformában jelentkezett. Már csak egyvalami hiányzott: az alkalom. rablókból és nomádokból összeszedett szoldateszkát kell érteni -. amelyekkel mindenkor sikeresen betömheti a reformokra áhítozó örmény millet száját. . szörny veszteségek közepette. ilyesmit a harcra kész lelkület sohasem felejthet el. éppen Zejtunban véres kudarcot vallottak. A fiatal férfiak legnagyobb része a fronton vagy távoli kaszárnyákban volt. egyenesen azzal a céllal. Zejtun sid k óta tüske volt a török nacionalizmus testében. amelyek mindenült másutt nagyszer en beváltak. hogy itt is könnyed és jövedelmez mészárlást ünnepelhettek volna. Továbbá a zejtuni örményekben megmaradt a régi. Amikor végül a bátor örmény törzs érdekében közbelépett az európai diplomácia. Akkoriban állította fel ugyanis a jó Abdul Hamid szultán a többi szabadcsapat mellett még a hamidijéket is . kiheveri a vele egyenrangú ellenfélt l elszenvedett katonai kudarcot. amint megígérték nekik. Így hát a régi kormány elt nése után az új kormány átvette örökségül a zejtuni kudarc emlékét és a gy löletet. ugyanúgy vannak helyei a haragnak és gy löletnek is. Mert ahogy vannak szent helyek és vallásos zarándokhelyek. amelyek áhítatot keltenek a lelkekben. amely lelkifurdalás nélkül hajlandó kirobbantani azokat az eseményeket. Az otthon maradt lakosságot rögtön az els napokban többszöri házkutatás során teljesen lefegyverezték. a város a tizenkilencedik század derekáig szabad önkormányzattal rendelkezett. ahelyett. Még ezt a vereséget követ nagy er kkel elindított ostrom sem ért el a legcsekélyebb eredményt sem. amely idegenkedik a harci eszményt l. Zejtun bevehetetlen maradt. s ez a tény arra mutat. nemcsak az oszmán. amely nem tudta palástolni gyalázatát. Minden harcias nemzetet.

hátha sikerül kicsikkel. még a családi körbe is befurakodtak. Ez egyértelm en megszabta. sóvár vágyait. ennek ellenére szolgálatkész örmények bukkantak fel a bazárban. amely annak idején népszer lett az örmények között: “Inkább pusztuljunk el Törökországban testileg. hajlott orra alatt bozontos. kibiceltek kártyázás és kockázás közben.” Harmadik út nem volt. fájdalmas köszvényes csomók torzították el. Így köszöntött az országra az els háborús tél. ami kielégíthette volna a fels bbség titkos. Annak a mondásnak a híve maradt. mint Oroszországban lelkileg. Nem volt már sem fiatal. Ekkor a kajmakam . Egyébként Nazareth Csaus éppoly kevéssé táplált szívében alattomos szándékot Törökország ellen. Egy vérszomjas sorozó bizottság a nyomorékokat meg a betegeket is alkalmasnak nyilvánította. és elénekelte a török katonazenekar ütemére az el írásos indulókat és gy zelmi dalokat. a kávéházakban és fogadókban. hogy valami b zlik a leveg ben. hogy Zejtun csendes vizéb l kihalászhatták volna akár a legkisebb “esetet”. amikor felfelé kapaszkodott a hükümethez vezet meredek úton. nem szabad beleesnie semmiféle érzelmi kelepcébe. sem egészséges. a beszélget k közé elegyedtek. mint a többi zejtuni örmény. ahogyan azt fels bb helyen türelmetlenül kívánták. sem a leveg vel. sápadt. hogy ezentúl csak egyetlen politikát folytathat: fel kell vérteznie magát mindenféle provokáció ellen. Kezét. A besúgók és a spiclik napi bevétele még az önköltséget sem fedezte. mint amilyen hiábavaló lett volna választani a szultán vagy a cár birodalma között. hogy milyen magatartást tanúsítsanak a török hatóságokkal szemben. és Isten vagy az ördög nevében kemény ottomán hazafinak kell lennie. Kezdetben semmi olyasmi sem történt. amelyet belélegez. Az ember nem szállhat perbe a földdel. Ám legyen! Szemrebbenés nélkül bevonultak. anélkül. Nem játszadozott gyermekes szabadság-álmokkal. Jó! Pontosan teljesítették. sugárzott a jámborságtól. Nazareth Csaus él példája vasfegyelmet teremtett a lakosság között. Nazareth Csaus nagy bölcsen nyomban belátta. ahol különösen nagyokat sóhajtoztak az elviselhetetlen állapotok és a növekv elnyomás miatt. hogy megismerje a kajmakam új rendeleteit. mert végül is ugyanolyan nehéz. Hirtelen nem odavalósi. Napról napra mélyültek orra tövén a ráncok. és sokáig tiltakozott. az utcákon és a köztereken. Vezet jük. Rendben van! A nép megjelent. Ezen az úton tehát nem értek el eredményt: Ami nem sikerült súlyos provokációkkal. Ugyanaz a kajmakam a legostobább ürügyekkel gy zelmi ünnepélyeket és hazafias felvonulásokat rendelt el. miel tt elvállalta ezt a felel sségteljes megbízást.görnyedt hátú. Törökország volt népe sorsa. A kajmakam törvénytelen adókat és háborús szolgáltatásokat vetett ki. lecsüng bajusszal. amelyen él. Érezte. amelyben durva botot szorongatott.

Ugyan milyen újságokat olvas a mukhtár. De mit értek én ehhez. még ha az ellenkezett is felettese. túláradóan kedves volt hozzá. A kajmakam gyámoltalan együgy ségében nyíltabb lett. Hiszen a szürke hivatalnoknak éppen az a sajátossága. még jó állami üzleteket is ajánlott neki. (Ezt valószín leg még szívb l is tette. Dzselál bej parancsaival. könyörtelenül végre akarta hajtani Enver és Talaat határozatait az “átkozott fajról”. hogy az igazságnak megfelel en tájékozódjék a helyzetr l? Csak a Tanin-t. A kajmakam tehát megkörnyékezte a mukhtárt. A helytartó az örmények iránti szenvedélyes barátságát bizonygatta a polgármesternek. Ami pedig az igazságot illeti. nem utolsósorban az örményeknek is. hogy önálló jellem híján a mindenkori fölöttesét tükrözi. válaszolta Csaus.Légy szinte hozzám. aki nyugodtan akart élni. aki alá a zejtuni kaza tartozott. noha jóval szívesebben élt volna békében az örményekkel.) Nazareth Csaus láthatóan megijedt: . hogy maga veszi át az agent provocateur szerepét. a hivatalos lapot. A kövér zejtuni helytartó így hát kénytelen volt valamilyen vádalapot teremteni akár csak egyetlenegy kimagasló személyiség ellen.Azok nagy urak. Csaus mindig esdekelve kérte. Nazareth Csaus szerencséjére vagy még inkább szerencsétlenségére. A találkozások során természetesen mindig barátságos beszélgetésbe elegyedtek. mukhtár! Tudod. naponta magához hívatta. hogy az oroszok el renyomulnak? . El bb még ki kell érdemelniük szolgálataikkal rangjukat a hazában. Csaus mindig pontosan megjelent. Ez a felfelé els sorban Maras szandzsák mutaszarrifját jelentette. és a nagy urak a legjobbat akarják. és az igazság mindenütt tiltott fegyver.Hát Enver pasa? Mi a véleményed Enverr l.elhatározta. efendi? A kajmakam most elérzékenyülve pislogni és könyörögni kezdett: . Nem vérengz zsarnok. s t jámbor arccal még az üzleti ajánlatokat is hasznára fordította. viszont fedeznie kellett magát “felfelé”. A mutaszarrif kérdésekkel és figyelmeztetésekkel árasztotta el és szemrehányásokkal ostorozta a kajmakamot. Nazareth Csaust. Az ugratott kajmakam dühbe gurult: . mukhtár? . a kajmakamban egyáltalán nem talált méltó ellenfélre. ne túlozza el ennyire a jóindulatát: minden népnek vannak hibái.Enver pasa korunk legnagyobb harcosa. amikor kívánták. A mutaszarrif rendkívül szigorú ember volt. az egész világot pusztulással fenyeget háborúban élnek. az aleppói váli. a hatalom mögötti hatalmat. hanem régimódi átlaghivatalnok volt. az Ittihad rettenthetetlen tagja. szidalmazni kezdte az Ittihadot.

hogy Zejtunban és zord környékén is akadtak “kétes elemek”. hogy élelmet szerezzenek. Néhány ártalmatlan. panaszkodott a kajmakam.Mit mondasz.. Nazareth Csaus rémülten félbeszakította: . tucatnyi rablótermészet fickó. Felettesei.Nos. a fejébe kerülhet. Néhány hitetlenked azt állította. Ha még tovább habozik. Utasíts. s t igyekeztek bosszúságot sem okozni. hiszen neki van a legnagyobb tekintélye a kerületben. Nazareth Csaus segítségére. ám egyáltalán nem bizonyos. Ezért szilárdan számít barátja. A katonaszökevényekhez csatlakozott még néhány forrófej . . De egyik nap elvertek a hegyekben egy török öszvérhajcsárt. hanem legalább ugyanannyi mohamedán is. Magától értet dik. Azt kellett volna mondania: . ne beszélj tovább! Hazaárulás lenne. mit tegyek. mint te! Az isten szerelmére. . mukhtár! Nem lenne ez megoldás. vagy nem óhajtották tovább a város egészségtelen leveg jét szívni. Aggasztóan elharapództak a forradalmi üzelmek. akiknek vagy volt valami a rovásán. és Nazareth Csaus ezúttal nem meghívót. Ezzel aztán adva volt a várva várt eset. különösen a rnarasi mutaszarrif hathatós intézkedéseket követelnek. Nincs benne az újságban.. hogy az a tetves fickó az ottomán császári kormány baksisa ellenében maga hagyta így helyben magát. A kaszárnyákban az a hír járta. a zaptijék már csak kettesével jártak rjáratban az utcán. efendi! Olyan magas állású férfiú. ott már nincs messze a nyílt er szak. Az okos ember most beleesett az ostoba csapdájába. annál gyakrabban csapódtak hozzájuk kívülr l újabbak. De ne félj! Magamba temetem. hogy a katonaszökevények tették. Mennél tovább tartott a háború. De tréfán kívül ez a férfi. hát én megmondom neked. A müdirek és alsóbb hivatalnokok rejtélyes arcot öltöttek. országszerte mindennapos rabláson kívül senkit sem bántottak. efendi? Nem hiszem. A mukhtárnak könny lesz az örmény millet érdekében hurokra keríteni a környéken vagy magában a városban bujkáló néhány lázadót és gonosztev t. csakugyan összevissza verve hevert az árokban.Efendi! A mutaszarrif excellenciája és a te rendelkezésedre állok.. A riadt társaság tagjai hébe-hóba felbukkantak éjszaka az utcákon.Óva intelek. vagy meglátogassák a családjukat. hanem idézést kapott a kajmakamtól. Ahol az ilyen finom csel cs döt mond. hogy az Ala Kaja szakadékos hegykúpja biztonságos és kellemes tartózkodási hely mindenféle szökevény számára. A marasi kaszárnyákból nemcsak jó néhány örmény lépett meg. amit mondtál. Légy szinte.

Vedd le ezt az ügyet a vállamról. és kapsz két zaptijét is kíséretül.Nem tudok sem b nöz kr l.Ha Marasba megyek. Fölénye elt nt. . Nazareth Csaus esküre emelte köszvényes ujjait. feltárta sebezhet oldalát: .Így hát nem tudod megmondani.Minthogy nem ismerem a bandát. most el ször. és egyúttal átadta a mutaszarrifnak hivatalos eljárás végett a város legfontosabb személyiségét. hanem szintén kényelmes természetéb l. Botjára támaszkodva kiegyenesedett. efendi.Parancs ez részedr l. amelyet el z leg elolvashatsz. Nazareth Csaus sokáig töprengett. hogy védelmedre legyenek. Orra tövén homloka közepéig húzódtak a ráncok. mukhtár? Kérek valamit t led. nem ismerem a tartózkodási helyét sem. Megszabadul Csaustól. miel tt be kellene csuknia.Veszélynek? Miért? Az út biztonságos. . akár a . Kezében van a jelentésem az esetr l. meg a felel s.Kár. A hegyi örmény barázdás arca teljesen elszürkült. Ti ketten majd csak kisütitek a helyes megoldást. és tagadott. Én békés ember vagyok. A kajmakam megnyugtatóan jóságos volt: . . azt is teljesítem.Tudod. Öregen és roskatagon állt ott.. hogy múlt péntek éjjel a saját házadban fogadtál kett t az állam ellenségei közül. és nem rend rkopó. hogy csak kérés.Hiszen mondom. De ez nem hangzott nagyon meggy z en. Kölcsönadom neked a saját kocsimat.Ehelyett azonban. És ha van még egyéb kívánságod. efendi? .. Kérlek. utazz Marasba! Beszélj a mutaszarriffal! Te vagy a város atyja. s ez nem alattomosságból fakadt. hirtelen nehézkes lett. A kajmakam két legyet akart ütni egy csapásra. . De a legnagyobb baj az. mit. sem forradalmárokról. Ajánlólevelet is adok a mutaszarrifhoz. amely irtózott minden er szaktól: . Kimondottan ellenemre van ez a sok baj veletek. amely fényes nappal megtámad becsületes állampolgárokat? . veszélynek teszem ki magam. Visszautasíthatod. de elszomorítanál vele. hol bujkál ez a banda. Ekkor a kajmakamnak jó ötlete támadt.

Fiam. hogy békén hagyják. Kezdetben nem történt semmi. Egy kis utazás. lábával csak nagy nehezen tudott beszállni. és mindenfelé táviratokat küldözgetve áttette székhelyét a városon kívül fekv kaszárnyába. Utána maró savval locsolták le véresre roncsolt lábát. míg két esemény végre alkalmat adott a kormánynak.Oghlum. és követelték. Az örmény lányok és asszonyok szerettek . hogy megvalósíthassa szándékait. Kétségbeesetten keresgélt ellenérveket. Ez az eljárás is világosan ostoba ravaszságából és aggályoskodó vágyából fakadt. Még egy hétig se marad oda.zejtuni szikla. Igaza lett. szigorúan kihallgatták. egy-egy zöld karszalagot és Mauser-puskát kapott. Amikor egyik lába már a hágcsón volt. amelyben részesítették ket. Másnap felt nés nélkül elbúcsúzott a családjától. s t a zejtuni katonaszökevényekr l sem tudtak meg semmit. azaz néhány sebtében összetrombitált huligán. A börtön ablaka alatt janicsárzenekar játszott. A marasi mutaszarrif nem sokat teketóriázott Nazareth Csaussal. Beteg kezével. A hatóság kérlelhetetlenül gondoskodott a biztonságukról. teljesen Abdul Hamid-i mintára. daha gelmen. A sötét hegyi városban most már emberi sötétségben tépel dött a lakosság. végezetül mint hazaárulót s egy államellenes összeesküvés tagját az oszmanijei börtönbe vetették. éppen a meggyilkolt Csaus mukhtár házából rál ttek a ház el tt elhaladó csend r rszemre. egyszer en kijelentette. hogy szabályos vizsgálatot indított volna. becsületes és érdemes emberek háborodtak fel a védelmen. Elmentek a kajmakamhoz. én nem térek többé vissza. ahelyett. Minthogy a további vállalkozások során sem sikerült bel le kiszedni az örmény hazaáruló mozgalom szervezetének titkát. A Jeni Dünya városrészben. Csaus higgadtan. Els nek a Zejtunban él jó török polgárok. bir. Márciusnak kellett eljönnie. Csak er tlenül bólintott. Nazareth Csaus mártírhalála sem hozta meg a várt eredményt. A fiú támogatta. Valami ismeretlen er megbénította akaratát. halkan. Egy óra múlva elképzelhetetlen kínok között meghalt. Csupán a nép gyásza és tompa kétségbeesése s r södött szinte anyagszer en kézzelfoghatóvá. Hiába. és könnyebben megsebesítették. hogy azonnal oszlassa fel az rséget. A meleg hangú kísér levél ellenére el tte ismeretlen b n elkövet jeként fogadták. így szólt: . A kajmakam. és fekete köd tette fojtóvá a leveg t. Síppal-dobbal kellett túlharsogniuk a megkínzott ember kisz r d jajveszékelését. nehogy a kocsis meghallja. amely meghozta a döntést. hogy Zejtunban veszélyben forog az élete. A polgár rség most végre takaros indokot szolgáltatott ahhoz a második esethez. El ször lövés dördült el egy ablakból. Legid sebb fia elkísérte a kajmakam kocsijáig. De lecsüng bajusza alatt mozdulatlan maradt az ajka. a legsúlyosabb talpbotozásra ítélték. Egyúttal “polgár rséget” állíttatott fel a mohamedán lakosság védelmére.

Már két nap múlva megérkezett a katonai segítség Zejtunba. Az Ittihad lázasan dolgozott. Lehet. mint amit kívántak. De abban a szempillantásban ott termett a segítség. A túler ben lev sereg . a torkukat szorongatták. és persze vesztükre. amikor Dzsemál pasának a negyedik hadseregnél minden emberre és minden ágyúra szüksége volt. Gyerekek játszottak a kút el tt. Egy szép kút körül vén platánok árnyékában néhány pad állt.délutánonként az újváros. ugyanolyan rjöngve vágytak törékeny. A kis provokációk ideje elmúlt. az Ala Kajáról és a közeli hegység egyéb pontjairól leereszkedett a katonaszökevények egy része. duzzadt ajkú. amire vágytak. amely név szerint felsorolta. Eszki Bosztan egyik kis parkjában sétálni. Lihegve rávetették magukat az örmény n kre. nem fedezve magát a nyílt terepen. lehet. hogy megölhessék az átkozott faj férfiait. hogy a felháborodás morajának kell nyomatékot adjon. hogy igazi h s volt. különös szem asszonyaikra. hogy csak ostoba . Négy zászlóaljból és két ütegb l álló hader t mozgósítottak. Mert amilyen vérszomjasan vágytak rá. nem is lehetett tagadni. Nyílt lázadás az államhatalom ellen! Ezt a tényt. A semleges és a szövetséges konzulok most már nem hunyhattak szemet az örmény üzelmek el tt. Az rnagy h si halálát azon nyomban harsonaszóval közhírré tették a birodalom valamennyi városában. A marasi mutaszarrif és a sztambuli kormány vezet i elérték. tagadhatatlanul kibontakozott a veszedelmes felkelés. Három nap sem telt bele. Jajveszékelés s gyermekek sikoltozása töltötte be a leveg t. Ez azután valóban több volt. s most puszta ököllel. a tekke felé vágtatott. Együttvéve mintegy száz ember ver dött össze a kis er dítményben. egyel re két gyalogos menetszázad. Az érintett férfiak rjöng elkeseredésükben összeálltak. Amikor ennek híre ment. nagy esküt tettek.amikor egy szakasz élén. szíjjal-bottal agyba-f be verte ket. és a várostól félórányira keletre fekv elhagyott dervisés zarándokkolostorban elsáncolták magukat. elszedte t lük puskájukat és szuronyukat. A jüzbasi. Az asszonyok a padon ülve kézimunkáztak és beszélgettek. jól irányzott lövések hat katonájával együtt leterítették. Egy sörbetárus tologatta körbe-körbe a kocsiját. Nos. hogy maroknyi kétségbeesett embert és szökött katonát ártalmatlanná tegyenek. Egy nagyobb csapat örmény férfi rosszat sejtve a városvéd k után lopakodott. és csatlakozott a menekültekhez. A kajmakam még aznap este kiadott egy listát. kiket tartozik a városi tanács a maga felel sségére a hatóságoknak átadni letartóztatás végett. Olyan id pontban. és kezdték leszaggatni róluk a ruhát. és Zejtun katonai táborrá változott. miután a felkel k lefegyverezték a segédrend röket. a parancsnokló rnagy azonnal megindította az ostromot. hogy rajtaütéssel elfoglalja az er döt. ezt a parkot támadták meg az új polgárérség legzüllöttebb tagjai.

hogy a mutaszarriffal és a térparancsnokkal . Mert alig l tt ki az ostromló tüzérség négy gránátot eredmény nélkül az omladozó épületre. az rszemek mellett. nem lehetne-e közbenjárásra megkérni Dzselál bej excellenciáját. maga is tudna err l egyet s mást mesélni. a nevetségesen er s hader ett l az órától kezdve tétlenül táborozott a maroknyi katonaszökevénnyel és asszonyvédelmez vel szemben a harcmez n. hogy Dzselál bej nevét hagyják ki a játékból. küldtek az ostromlott kolostorba. dohányzással és kártyázással foglalkozott. De a legnagyobb meglepetésre nem kellett meghalniuk. Amit l féltek. A mutaszarrifnak egészen más összeköttetései vannak. csak azt tanácsolhatja. a kisbírók. Halálos félelmükben küldöttséget menesztettek a kajmakamhoz. tompa dobpergéssel végigvonultak a városon. és kérték. A parlamenter a klasszikus választ kapta: . A münádirok. száz toprongyos. A katonai parancsnok és a kajmakam az egész lakosságot felel ssé tette a száz ember kitöréséért. valamilyen titokzatos befolyásra hirtelen beszüntették a tüzelést. rendkívül szembet n alak csak úgy nyomtalanul elt nhet több mint négyezer kiképzett katona záróláncán keresztül? És a kérdez bizonyára tudta. maga már csak megt rt mellékfigura. Számos hivatali küldönc követte ket. A kajmakam bánatosan panaszkodott. Most már a katonai térparancsnokság dönt minden kérdésben. hogy ez mit jelent. aki közmegelégedésre meg tudná oldani a bonyodalmat. Ha valaki. aki túl sok jóságot tanúsít az örmény millet iránt. Zejtun lakói joggal valamilyen különösen agyafúrt veszedelem jelét látták ebben a nyomasztó nyugalomban. Egy ragyogó márciusi reggelen elterjedt a városban a szörny hír. A küldöttek könyörögtek.Ha már meg kell halnunk. hogy túl kés n jött meg az eszük. Így jár az. és tétlen katona módra pusztán evés-ivással. azt kérdezte: Hogyan. csakis az az érdemes és jóindulatú férfiú. Ha valamelyik gonosztev a városba menekülne. A kajmakam elhúzta a száját. hogy az ostromlottak az éjszaka. És excellenciája ilyen vonatkozásban halott ember Aleppóban. Aki a zejtuniak közül nem hitt a csodákban. már aznap délben bekövetkezett. Nekik semmi közük hozzájuk. A hazaáruló zejtuniak holmi ördögien agyafúrt módon átszöktették az ostromlottakat az édesdeden alvó csapatgy r n. E gaztett hírére maga a mutaszarrif odasietett kocsin Marasból. inkább harcban halunk meg.ellenére is parlamentert. Lehet. hogy megadásra szólítsák fel a bizonyosan elveszetteket. lóitatással. könyörtelenül átadnák a hatóságoknak. hogy a körülzártak között lev néhány muzulmán elegend ok volt erre a hallatlan emberségre? De bármilyen szándék rejlett is mögötte. hogy a vitéz csapatok szabadítsák meg ket miel bb az átkozott lázadóktól. az aleppói válit. két felismerhetetlenné tett halottat hátrahagyva elmenekültek és elt ntek a hegyekben. akik “tanácskozásra” hívták Zejtun véneit és el kel ségeit.

Akkor nyugodtan elviselik sorsukat. Másnap a megszabott órában csakugyan elindult az els bús transzport. nagykeresked k. Gúnyos. semmi esetre sem. és segítséget nyújtottak nekik.megbeszéljék a helyzetet. az ötven legtekintélyesebb férfiú. két órával napkelte után.. valamennyien álljanak útra készen a cókmókjukkal együtt. A tanácskozás abból állt. hogy még emléke se maradjon annak a helynek. és ket szeret hozzátartozóitól: Ellenkez leg. többségük csak úgy munkaruhában. és hirtelen kiderült. az európai frontok óriási hadtápterületein is kiürítettek városokat és falvakat. Ezentúl minden reggel megismétl dött ugyanez a szívszaggató játék. nagyok és kicsik. de annál ravaszabb mellékcélt szolgált.. hogy a szökevények megostromlására kivezényelt hatalmas hader egy apró. Szószólójuk. kiváló emberek egy csapásra sápadt. senki sem ájult el. Az ötven legel kel bb családot száz kevésbé el kel követte. Még ellenséges országban is gondozásban részesültek. úgy n tt az elszállítottak száma. sem segítség. . tanítók. Az ügy lezárult. tehetetlen él halottakká váltak. A sztambuli parancs úgy hangzik. Az elüldözötteket katonai fedezet kísérte. Zejtun ezennel megsz nt létezni. A félórája még tiszteletet parancsoló. mondták. de belátható id n belül ismét hazatérhetnek. Alig néhány vett rossz sejtelemb l pénzt magához. haladéktalanul megjelentek a helyszínen. Sokkal borzalmasabb. amely dacolni merészelt a h s oszmán néppel. és ahogy csökkent a társadalmi rang és a vagyon. holnap hajnalban. akarat nélküli. gátlást nem ismer ellenség kezébe kerültek: saját államuk kezébe. papok. gyerekek. orvosok. fiúk. Nem veszítették el a reményt. ádáz kirohanás volt a válasz: nem. elrendelik. az új mukhtár elcsukló hangon egyetlen kegyet kért: engedjék meg az irgalmas Isten nevében. A férfiak némán néztek össze. mint a barmokat. lányok. amelynek a kölcsönösség alapján tiszteletben kell tartania a nemzetközi jogot. senki sem sírt. hogy asszonyok. de bármilyen nehéz is volt az otthonuktól megfosztottak sorsa. Az örményeket nem kecsegtette sem védelem. Deir ez Zorba. hogy durva altisztek összeterelték az id s. és “áttelepítés” végett még ma útnak indulnak a maras-aleppói vonalon a mezopotámiai sivatagba. hiszen éppen eléggé ismerik az örményeket. A meghívottak. vállalkozók. hogy a családjuk békében Zejtunban maradhasson. hogy keserves. mindegyikük utasítsa írásban a családját. mert mostantól fogva “Szultanije” a neve. hasonlítani sem lehetet a zejtuniakéhoz. sem remény. tekintélyes férfiakat a kaszárnya udvarán. és senki sem akar érdemes családapákat elválasztani szeretett. hogy az örmény lakosságot az utolsó csecsszopóig át kell telepíteni. Igaz. és megszámlálták ket.. A háborús evakuáltakat saját biztonságuk érdekében vitték el a halálzónából. k nem az ellenség kezébe kerültek. és ezzel kezdetét vette az egyik legszörny bb tragédia. amely az emberiség történelme folyamán valaha népet sújtott.

a tájat. sok ezer mérföldnyi por. hogy Hovszanna nem is olyan szelíd. Mindig elmarad. Mindenkinek nagy elhatározásába kerül. elvész vele az élet egy darabja. megházasodott. a börtönbe. és igen jól németül és angolul.mindenki csak a keresztnevén szólította . De ez még semmi. Aram lelkész . De jogfosztottabbnak lenni a b nöz nél is. A hozzá tartozó iskolába városi gyermekek is jártak. Még Genfbe is elküldték három évre ösztöndíjjal. Ki meri azt állítani. úgyhogy kecsketej. vándorló koncentrációs táborba zsúfolva. hosszú esztend k szorgalmának szerzeményéb l! Kiszolgáltatva a gy löletnek! Felkészületlenül kilökve az ázsiai országutakra. Hovszannát. hízelgett az önálló és független hatáskör. Az árvaház vezetése ennek folytán nemcsak pedagógiai körültekintést. lassú mozgású. Így aztán folyékonyan beszélt franciául. új tájjal cserélje fel. Múlt tavasszal. ahol él. nem sokkal azel tt. mert nem Zejtunban született. és nagyon sokra tartották. a törvényen kívüliek közé tartozni. mint minden fiatalembernek. az apa még a marasi papnevelde els nemzedékéhez tartozott. Nagy. keveset beszél . k . Az intézetnek volt egy kis gazdasága is. Iszkuhi ugyan egyszer azt mondta bátyjának. Míg a legtöbb örmény n törékeny és inkább alacsony. Régi szerelmét. eredményes esztend állt mögötte. hogy ott fejezze be tanulmányait. mint a protestáns egyházközség lelkésze és a nagy árvaház vezet je. Az. hogy ezt a nagy állást elfoglalta.. ahol engedély nélkül még a szükségét sem végezheti el senki. Hovszanna magas és kissé telt volt. és sokszor szinte közönyösnek t nt. a munkából. hogy a marasi amerikai misszionáriusok kedvenc tanítványa volt. akiket bárki büntetlenül megölhet. akinek kedvez bb kilátásai voltak. hogy alig harmincéves korában megbízták ennek az intézetnek a vezetésével.már több mint egy éve élt Zejtunban. világos termeiben több mint száz gyermeknek adott szállást.Sokakat már a lakásváltoztatás is elszomorít. Nyomorultak vánszorgó csapatába.. hogy soha többé nem találnak újból emberhez méltó fekhelyet. hanem gyakorlatiasságot és ügyességet is követelt. f zelék és egyéb élelmiszer-szükségletüket a sajátjukból fedezték. azzal függ össze. Aram lelkész. mint Aram Thomaszjan lelkész. milyen szenvedéseket álltak ki Zejtun lakosai az els és az utolsó transzport elindítása között eltelt hosszú hét alatt? Még az olyan fiatalember is. lelkesen végezte munkáját. A marasi amerikai missziós atyák ötvenévi kulturális munkájának egyik legkedvesebb alkotása volt ez az árvaház. mocsár elé! Tudni. akit mégiscsak véd a törvény! Egyik napról a másikra kikergetve a házból. Fegyencnél is kiszolgáltatottabb rabnak lenni! A kitaszítottak. Szép. még is szinte árnyékká fogyott az elindulást megel z hét napon. soha többé nem esznek-isznak emberhez méltó asztalnál. hogy fel tudja mérni. hanem néha önfej és . és még nagyobb terveket sz tt. hogy városát egy másik várossal. akinek. Még a megrögzött b nöz is nehezen teszi meg az utat a fogságba. egy marasi pap leányát vette el.

és amikor már semmit sem tehetett. Bebarangolta a várost. pénzt adott a rászorultaknak. Aram. Erre a figyelmeztetésre emlékezve Aram Thomaszjan emberfeletti er vel végezte a munkáját. Csak a jelenlegihez hasonló pillanatokban teljesedik ki igazán a keresztény papi hivatás értelme. ahol egy évet nevel intézetben töltött. mintha azzal is látna. házról házra. A csapás olyan rettenetes er vel sújtott le rá. segélykér leveleket írt a deportáltak útjába es misszióknak. semmint a kormány szándékainak éles elméj megítélésére lehetett következtetni. hogy a kormány nem meri majd az árvaházat bezárni. Hovszanna tudta ezt. Ez a tréfás jellemzés azonban nemigen lehetett találó. Hovszanna és Iszkuhi teljesen visszavonult életet élt. Nemcsak a templomát tartotta éjjel-nappal nyitva. kilencéves korában. Édesanyjuk halála után. Franciául tanított. könyörg leveleket gyártott a jóindulatúnak hitt török hivatalnokokhoz. hogy belekábult. elhozatta Joghunolukból. Nem csoda. beadványokat és igazolásokat szerkesztett. családról családra járta híveit. Majd mégis feléledt benne a hiú remény. a környez falvakat. hogy a deportált csoportoknak a szenvedések útjára lelki er sítést adjon. Aram istenítette a húgát. Az árvaház és az iskola annyira zárt világot alkotott. hogy a bátyján kívül sokak szeretetét felkeltette maga iránt. fafaragványokat és más dísztárgyakat vegyen. Nem tudta elképzelni Iszkuhi nélkül az életét. Az árvaházban lev lelkészlakás sivársága hamar elt nt Hovszanna keze alatt. török öszvértulajdonosokkal alkudozott. Kishúgával kapcsolatos becsvágya költségeit saját nélkülözéseivel fedezte. a zokogók mellé állt. . hogy az odavalósi asszonyoktól hosszas alkudozás után gyönyör régi sz tteseket. amelyekkel azután felfrissítette otthonukat. A lelkész vasárnapi prédikációiból még március derekán is lélekvidító der áradt. amiért dolgozott. és felkutatta a szép holmit. A fiatal leány segédtanítón i állást vállalt az árvaházban. mert melyik igazán önfej asszony t rné meg otthonában a sógorn jét? A tizenkilenc esztend s Iszkuhi esetében ennek egészen sajátos magyarázata volt. amib l inkább az békés boldogságára.haragtartó. megpróbált néhány személy számára halasztást kieszközölni. némi rendszert szervezett a menetekben. Volt érzéke az iparm vészethez. hogy ez a három viruló ember jóformán nem is érezte Zejtunban a vihar el tti feszültséget. Gyönyör szeménél talán csak a szája volt szebb. Kés bb maga után hívta Lausanne-ba is. mondta a pap leánya. Sötét ajka könnyes-mosolygóan csillogott. amit ebben a szörny helyzetben lehetett. Aram gyorsan összeszedte magát. hogy a marasi missziós iskolában tanuljon. Kedves és egyáltalán nem szokványos életet alakítottak ki hármasban. Elveszettnek látta. Hovszanna bátorító szava még a deportálások els napján visszaadta erejét. Iszkuhi inkább a könyvekhez vonzódott. hogy éljenek hármasban. egyszóval mindent megtett. s ez a tevékenység gyakran hetekre elfoglalta. ezért maga javasolta.

A máskor oly élénk házra mesterséges némaság ereszkedett. ágynem t. senki. el kellett iszonyodnia a halálmenetek alattomos csendjén. hogy haladéktalanul jelentkezzék a városparancsnoknál. mintha szabályszer költözködésr l volna szó. hogy ezentúl mindenkinek otthon kell tartózkodnia. Zejtun kihalt utcáin eközben megjelentek a deportálás dögmadarai. nyugodtan lépett a törzstiszt elé. vagy legalábbis körülnéztek bennük. amelyet még iszonyatosabbá tett a fegyveres poroszlók ordítozása. hogy elkérje a templom kulcsait. Félelemnek. amelyek látszólag alig haladtak el re. S t. hogy az ablaktáblákat nappal is zárva kell tartani. alkalmi fosztogatók. De az ilyen istenkísértés egyenesen kihívja a sorsot. szótlanul leült a fájdalomtól megkövültek közé. ezzel is körmönfontan súlyosbították a büntetést. a hatodik napon. hogy nem bántják az árvaházat. Társzekerek és kordék vonultak. nehogy a hányatott hétköznapok olyanná váljanak. miközben a Maras felé vezet országúton hosszú oszlopok kígyóztak. és lelke mélyén Krisztushoz kiáltott. amikor a hivatali küldöncök megint úgy száguldottak keresztül a városon. a protestáns templomot átszentelik mecsetté. és Aram lelkész még mindig nem kapott idézést. A hatóságok nem akadályozták meg ezt a garázdálkodást. amennyiben az örmények el zése zokszó nélkül folyik le. izgalomnak nyoma sem alázta meg. hogy a fontos iparágakból hat-hat mesterember maradjon Szultanijében. úgy rémlett. Már eljött az ötödik nap. hivatásos tolvajok. egyikük felszólítást adott át a lelkésznek. egyetlen hangos szót sem szabad ejteni. A város napról napra üresebb lett. Csak egy. hahotája. hallgatólagosan ezzel jutalmazzák a török söpredéket. egyetlen tanító sem mutatkozhat az utcán. összekulcsolta ujjait. tükröket rakodtak fel szép nyugodtan járm vekre és málhás állatokra. hanem a közösségnek kellett saját belátása szerint kiválasztania. Beköltöztek az elhagyott házakba. teherhordó öszvérek cammogtak. Ezeket a szerencséseket azonban nem a fels bbség jelölte ki. Másnap. Szinte az si barbár mesére emlékeztetett a rendelkezés. hogy mire eljön az esti ima ideje. a város söpredéke meg a környékbeli rablók. mint legénység nélkül maradt hajóroncs.még az evangéliumi szenvedések példájával sem volt képes vigaszt nyújtani. bútorokat. Thomaszjanban mégsem halt ki a remény. Elrendelte továbbá. és újabb kínokkal tették próbára a lelkeket. Ha valaki a citadella magasából nyomon követte a transzportokat a hegyek mélyéig. Aram papi öltözékben jelent meg. és éjjel semmilyen világosságot sem szabad gyújtani. Sz nyegeket. ruhákat. Parancsot adott. Imája meghallgatást nyert. Ez ebben az . egyébként nem helybeli mohamedán molla jelent meg nála. Udvariasan közölte. akár a halál angyalai. Emelt f vel. fehérnem s batyukat. egyetlen gyermek. Nyomban élénk szállítóforgalom kezd dött. lehunyta a szemét.

hogy kész-e. hogy kecskéket . A lehet ségek szerint naponta száz dirhem kenyeret kapnak ellátásul. Ha Thomaszjan erre az ordításra összeroskadt volna.Holnap az utolsó transzporttal indul! Irány: Maras-Aleppo! Értette? .Nem kérdeztem.Maga itt nem kérdez. Aram biztonsága azonban belefojtotta a rimánkodó csúszómászóval szemben érzett nagyságából fakadó jóindulatot: . magától értet d en nem mentesülnek az áttelepítés alól.ordított az ezredes -. amennyit maguk elbírnak. sajnos. . még sohasem tett hosszabb gyalogutat. Járm használata tilos. végképp elhibázott magatartás volt. Ilyenkor hajlandó volt behunyni a fél szemét.Aram Thomaszjan. protestáns lelkész. Jogában áll egyéb élelmiszert vásárolni. akkor a bimbasi talán nagyságától megbékélten engedélyezte volna.mondta halkan Aram. k is kötelesek az intézet teljes személyzetével együtt pontosan és teljes számban megjelenni.Ezt el bb kellett volna meggondolnia. ha siránkozó lények csúsznak-másznak el tte. És gyermekeknek tejre van szükségük. kedvezményeket engedélyezni. Majd ismét a papírjaira pillantott: . gondoskodnak err l a száz ártatlan gyermekr l? Legtöbbjük tíz éven aluli. jó ember lenni. hanem teljesíti a parancsaimat.Az árvaház növendékei. .. azután ráförmedt áldozatára: ..A feleségem gyermeket vár . Ez a vallomás gúnyra ingerelte a bimbasit: . A menetoszlop önkényes elhagyását a transzportparancsnok ismétl dés esetén halállal büntetheti. Csak annyi csomagot vihetnek magukkal. született az Alexandretta melletti Joghunolukban? Az ezredes elmennydörögte a köröz levelet.esetben. Maga egy hét óta hadiövezetben van. Aram lelkész kis lépést tett hátrafelé: . lelkész . Felesége és egyéb hozzátartozói magával mennek.Szabad kérdeznem. és félelmében félholtra válik. mint örmény gyermekek.Készen állok rá! . A bimbasi ugyanis szerette.

De már egy félóra múlva. mindenre kiterjed szomorúság. amikor a külváros utolsó háza is mögöttük maradt. Borús nap volt. ezredeshez képest eléggé szégyenteljes szünet után remeg hangon így szólt: . efendi.Tudja.Maga kussol és engedelmeskedik. bátortalan csicsergés. Ha megkérdezték Aramot. akár egy férget! Csak egyet fújok. úgy lebegett hamarosan a vándorlók felett . mind a hárman ezt felelték: . Egyetlen szót. . és soha nem is élt! . Iszkuhit.Nem is annyira a ténylegesen rájuk szakadt nyomorúság tette olyan borzalmassá ezt a pillanatot. engedett a feszültség. mint nép. és ezt komolyan gondolta. .válaszolta Aram lelkész.A transzport elindulását megel z pillanatot. Az els lépés valami döbbenetes. hogy ezen túlmen en mint összesség. még gyermeksírást sem lehetett hallani. mint a teher. amely talán még a letelepedés el tti. Hosszabb. hogy a kiutasítás melyik pillanatát érezték a legszörny bbnek. A jogfosztottságában és tehetetlenségében egybeforrt ezernyi tömeg most nemcsak azt érezte. és veszélyben forog az élete. hogy végérvényesen elvesztette minden tulajdonát. hogy eltaposhatom. hanem azt is. Az ilyenfajta kisistenek gyorsan megszeppennek. meghatóan feledékeny könnyelm sége. amikor nagyobb istenek t nnek fel a láthatáron. A családok szorosan összebújtak.Nem fogom ebben megakadályozni .Tehát a kecskenyájunkat majd a transzport után hajtatom. amely a nagykövetség védelme alatt álló amerikai állampolgárok sérthetetlen tulajdona. az árvaház sorsáért. Ahogy a hajnal els sugarára felcsendül egy magányos. Hovszannát. amelyet engedély szerint magukkal vihettek. A fenyegetés valószín leg hatott. alacsonyan csüng felh kkel. Aram lelkészt és a két n t is hatalmába kerítette ez a mérhetetlen. A bimbasi az els pillanatban nem talált szavakat. . amely mindenkinek a szívébe nyilallt. mert iszonyú halálvágy vett rajta er t. De a borús id járás jobban meggörnyesztette a kitaszítottak hátát. Egy id re felülkerekedett bennük az ember eredend gyermekessége. A lelkész azonban makacs nyugalommal folytatta: . jog nélküli homályos sid kben ivódott iszonyú tapasztalatként a vérükbe. meneteléshez jóval kedvez bb. hanem ízzé-porrá zúzottságuknak valamilyen álomszer tudata. amelyek elrejtették a zejtuni hegyek meghitt csúcsait. megfosztották évezredes igyekezetének anyagi és kulturális eredményeit l.vigyenek magukkal. iszonyatos-szent pillanat volt. majd nyomban rázendít a madarak teljes kórusa.Továbbá önre hárítom a felel sséget. hogy a gyermekek megkapják szokott tejadagjukat. mint a napsütés.

Bármilyen törékeny és gyenge volt a teste. takarókkal és zsákokkal megrakott öszvéren ült. Arcáról a pillanat öröme és életkedv sugárzott.a gyermekhangok egymáshoz kapcsolódó s r szövevénye. Hol a legelöl haladó csoportok között bukkant fel a vállán átvetett nagy butykossal. Néha-néha már elfojtott kacagást is lehetett hallani. A fájdalmak soká nem id znek. és hasonló feladatokat adott másoknak is. hol újból a lemaradók között láthatták. Hovszanna azonban többnyire az öszvér mellett gyalogolt. A kísér tiszt szemet hunyt. amit az odavalósiak munka közben énekeltek a sz l hegyeken és gyümölcsöskertekben. ha a menet élén baktatnak. tréfálkozott. úgy jönnek és mennek. és megpróbált a jelenlegi helyzetre is olyan életformát találni. Thomaszjan volt az egyetlen lelkész. amelyben mindenkire hárul valamilyen feladat. a menet nyomában tereltetett. Mint bolti vev k. Több n és id s férfi ágynem vel. Úgy látszott. és megtiltotta az éneklést. Bel le is jókedv áradt. Az iparosok között például a cipészeknek az volt a kötelessége. amennyire csak tudta. Senki sem vette volna észre rajta az izgalmakat és álmatlan éjszakákat. Iszkuhi. és semmibe véve a bimbasi szavát. Belekezdett egy szép joghunoluki dalba. A zejtuni iskolában Iszkuhi honosította meg: Elmúlnak a bánat napjai egyszer. Még arra is megpróbálta rávenni a gyermekeket. Mögöttük már csak a kecskenyáj ballagott. Aram is szerzett a feleségének egy hátasöszvért. félt. mintha saját felel sségére és kockázatára enyhíteni akarná a szigorú végrehajtási utasításokat. amelyb l mindenfelé kínálgatott egy-egy korty rakit. A fiatal lelkész kétszer-háromszor annyi utat tett meg. szította a jókedvet. az ifjúság mindenható alkalmazkodási képessége mindent legy zött. elsimította a nézeteltéréseket. hogy énekeljenek. amelyet a lelkész semmivel sem tör dve. Nyugalomra int anyai figyelmeztetések. Bár okosabb lett volna. A férfiak is odakiáltottak egymásnak ezt-azt. A gyermekek eleinte szórakoztató változatosságnak és valóságos kalandnak érezték az egészet. aki velük tartott. mint mások. úgy jönnek és mennek. Noha a transzportban csak kevés protestáns akadt. hogy megárt az állandó rázkódás. De Aram Thomaszjan odasietett. Az árvák alkották a transzport utóvédjét. Mint téli napok. Valamennyi gregorián és katolikus pap ugyanis már a deportálás els két napján . hogy a pihen k alatt gyorsan helyrehozzák a sérült lábbeliket.

Mindenáron ébren akarta tartani a szám zöttek erejét. határozott.Aram szívhez szóló kérése és a család jajveszékelése nem tudta elérni. az er sek sem óvták tartalékaikat. hogy magukkal vihessék. te csaló! . hogy hazatérhetünk. Ott minden másképp lesz. Már a menetelés második órájában haláleset történt. hanem hogy cél. hogy csak az elviselhetetlen. szívb l hálát adhattak Istennek. és az öszvérek meg a kecskék után akartak nézni. ünnepélyesen dohányoztak. vagy sebtében . Most az a legfontosabb. és látszólag komoly beszélgetésbe merültek. Az ilyen beszédek felszabadítóan hatottak azok kedélyére is. akik vagy eredend en sötéten látók voltak. Amikor azután este a szabad ég alatt tábort ütöttek. Egy zaptije belerúgott: Kelj fel. A nagy pihen alatt a fiatal tiszt. ami céltalan. hogy megitassák ket. Ennek folytán a következ órákban különösen könnyen és bizakodó hangulatban folyt a menetelés.Nincs megállás! Megállni tilos! Tovább! Tovább! . Az egyébként barátságos fiatal tiszt haragosan lovagolt oda: . Éjszaka átjött ebb l a faluból néhány jajladzsi. amíg meg nem érkezik a parancs. A sztambuli kormány nem érthet egyet azzal. amiért az els nap minden baj nélkül múlt el. Amikor a katonák már megf ztek. van nemzeti képviseletünk. Nemcsak a kecsegtet jöv képe tett csodát.elment.De amikor az öreg kifordult szemmel és tátott szájjal fekve maradt. Egy öregember hirtelen összerogyott.Holnap estére Marasba érünk. az állatok elt ntek. Mert hazatérünk.Néhányan megpróbálták felemelni az öreget és továbbvonszolni. belökte a hullát az út menti árokba. Nem messze a tábortól egy Tutliszek nev falu feküdt. Így a betegek és a gyengék számára meleg ételt készíthettek. Valószín leg hosszabb id re elszállásolnak majd bennünket. néhány hegyi lakó. Így hát a lelkészre hárult az a kötelesség. önként a lelkész rendelkezésére bocsátotta a csapat f z ládáját. A menet megtorpant. hogy egészségesen érjetek Marasba. és halálosan kimerülve egykedv en elnyújtóztak a pokrócokon. bizakodó hangon egyre ugyanazt ismételgette: . ami itt történik. er sek és jókedv ek maradjatok. Nehéz nap kezd dött ezzel. A tiszt tovább hajszolta ket: . Két-három hét alatt rendbe jöhet minden. semhogy a központi kormány ártatlanságára számítsanak. De hamar le kellett csúsztatniuk a földre. A férfiak méltóságteljesen ültek egymás mellett. hogy minden létez r l gondoskodjon. vagy okosabbak annál. De mert már másnap nagyvárosba érnek. meglátogatni az röket. Elvégre vannak képvisel ink. A konzulok is nagy lármát fognak csapni. a török kísér legénység parancsnoka nagyszer embernek bizonyult. Ezért der s. Az elgyötört arcok felderültek. az bizonyos. Mire a zejtuniak reggel felébredtek. A maga tapasztalatából tudta.Tovább! . szilárdan körvonalazott valami állt el ttük: holnap Marasban leszünk.

nyöszörögni. A jószív fiatal tiszt azonban egyetlenegy dologban nem ismert tréfát: a szükséges pihen k kivételével nincs megállás és késlekedés. barátságos. biztonságos városi házába. s futásuk csak akkor csillapodott. Minden teketória nélkül széttépte a buzgó leánykér irkafirkáját. amikor a szépség. menekülésszer en futásnak eredtek. Mivel a kocsi éppen az árva gyermekek között hajtott az út közepén. Kis id múlva már bohózatnak rémlett a szemében az iménti jelenet. hogy a lelkész minden érve hiábavaló lett volna. és két oldalról egy-egy nagy követ tettek mellé. mert ezzel nemhogy leh tötte.eltemethessék a megboldogultat. hogy kisebesedett a lábuk. bottal. délután. a felel s parancsnok dönthet a deportáltak sorsa felett. éppen ezt a parancsot pontosan akarta teljesíteni. amikor egy jajli. fáradt tekintete Iszkuhira esett. nyafogni kezdtek. A daliás férfiú éppenséggel nem n rablónak. A gyermekek szenvedésével kezd dött. huszonöt év körüli úr ült. hogy kissé feltámasztották a halott fejét. Arra már nem jutott id . Pecsétes jogot kapott rá. saját tetszése szerint intézett. husánggal nekirontottak a késleked knek. kíméletlenül hajszolva lovait. De hamarosan elment a kedve a nevetést l. és hangosan nevetett a mulatságos részleteken. A kocsi követte. Az. és be akarta fogadni mintaszer családja körébe. hanem a n k megváltójának tartotta magát. Ha az efendi nem t nik el innen a lehet leggyorsabban a jajlijával együtt. A transzport összekavarodott. hogy az asszonyok szíve majd megszakadt. Annál jobban elcsodálkozott. Lehet. Be kellett érniük azzal. A kocsiban egy terebélyes. hogy boldogan megment karjaiba vetette volna magát. hogy európai nevelésére hivatkozott. egy otromba kétfogatú kocsi érte be a menetet. hogy a kezét összekulcsolják a mellén. A kicsik sajátságos módon nem egymás után. lovaglóostorával rácsapott a bal oldali ló farára. ujjain csak úgy ragyogott a sok gy r . egyes-egyedül . A jótett lehet ségét l megfosztott testes ifjú sért dötten elhagyta a színhelyet. amivel húgát védeni próbálta. “Aramot” kiáltozva elszaladt el le. amihez semmi köze. Felékesített kezével hanyagul odanyújtott a kocsiból egy írást a parancsnoknak. Parancsa úgy szólt. hanem hirtelen és egyszerre ébredtek rá. hanem különösképpen felhevítette a jóindulatú segít vágyait. Iszkuhi gyorsan magához tért az ijedelemb l. hiszen meg akarta szabadítani az egyik boldogtalan teremtést mocskos sorsától. ahelyett. és mosolyogva intett neki. nyomban letartóztatja. hogy egy vagy több örmény n t kiválasszon magának. . amikor a halott már messze mögöttük maradt. Egyszeriben panaszkodni. Míg minden egyebet sokszor az utasítások ellenére. hogy a kora esti órákban érjen a transzporttal Marasba. Alig ült el az els áldozat feletti rémület. Botjával rámutatott. És hogy szavainak nyomatékot adjon. mert a zaptijék szitkozódva. és a Taurusz ragadozó madarai közelebb köröztek. kétségbeesésében elkövetett hiba volt. A gyaloglók leszorultak a keskeny útról a mocsaras földekre. Csak a fiatal tiszt bátor közbelépése vetett véget az alkunak.

rjít fájdalom lobbant fel benne. Felkiáltott. hogy ügyeljen a gyermekekre. büdös. akinek rácsepegett a nyála. Félelmetes arc hajolt fölébe. hogy a jajveszékel sereget különféle b vészkedéssel haladásra bírja. Egyetlen hang sem jött ki a torkán. hogy ne maradjon mindig leghátul. A fölébe hajló ördögi arc hegymagasságúvá n tt. amikor negyedóráról negyedórára fáradtabbak lettek. nem tudott a bátyjának semmit sem megmagyarázni. De hirtelen. és egyre változott. Iszkuhi anélkül. és a falvakból kíváncsian odacs dült mindenféle riasztó alak el tt. különösen most. Mintha minden porcikája elalélt volna. hogy a feltört lábacskákat olajjal vagy más csillapítószerrel bekenjék. Eleinte azt hitte. és megpróbálta kiszabadítani magát. Hovszanna és Aram vezették. . és egyre jobban fájdították a lábukat. Bátyja többször figyelmeztette. A barna mancsok a földre taszították a lányt. A lány ismét felsikoltott. de még kapott egyet a kardlappal a tarkójára. Kétségtelenül ez volt a transzport legfélelmetesebb pontja.Becsvágya ezt ültette a fejébe. a kétségbeesett Thomaszjan odalépett a tiszthez. Egy ilyen leszakadás alkalmával Iszkuhi hirtelen arra döbbent. és ilyenkor Thomaszjan kisasszony egyedül maradt. Az árvaház többi tanítója gyakran eltávolodott. Iszkuhi elkábult a förtelmes lehelett l. Mivel a gyerekek egyre keservesebben botorkáltak. Elállt t le a szava. hogyan ért Marasba. hogy majdnem súlyos szerencsétlenség áldozata lett. a menet gyakran ketté is szakadt. lihegve forgó szemekkel. Pihen re tehát gondolni sem lehetett. Iszkuhi elvesztette erejét. hogy a keblébe markoljon. gyors léptekkel vitte tovább el re. majd némán birkózott a férfival. közvetlenül a menetet kísér gy lölköd katonák. és barna mancsával letépte róla a ruhát. vinni kellett a gyermekek egy részét. A gyenge Iszkuhi ebben is kitett magáért. mert az el z transzportok nagyobb része még mindig a városban van. és megkockáztatta a kérdést. hogy a meger ltetést l vált érzéketlenné a bal karja. ott majd ápolhatjátok magatokat! Indulás! . Rejtély maradt számára. hogy sírni tudott volna. A tiszt szintén válaszolt: ez egyedül a mutaszarriftól függ. néhány napra azonban okvetlenül számíthatnak. feltápászkodott. gondolta. hogy hátulról megragadják.. Aram könyörögve emelte fel a . borostás állú.Mindez úgysem segít! Igyekezzetek. hogy Marasba érjünk. piszkos. Valószín leg átcsoportosítják ket. amely apró.Nem volt mit tenni. Iszkuhit azonban nem lehetett err l lebeszélni. a menet végén baktató árva gyermekek mögött. vajon meddig maradhatnak a deportáltak Marasban. kötelességének tartotta. mégpedig közvetlenül azel tt. nem is emberi ábrázat. óriási. Az alak menekülni próbált. mint a szúróláng. Amikor a város felt nt. Szerencséjére a tiszt a gyermekek rjöng jajveszékelésére odavágtatott.. csak a lába nem. s elég nagy r támadt a törzs és az utóvéd között. Mintha elzsibbadt volna.

Hovszanna azonnal eszméletlenséghez hasonló mély álomba merült az asszonyok számára kijelölt szobában. engedjen el bennünket ma este az amerikai misszióhoz. Egyöntet volt a vélemény. De a szerencsétlen Iszkuhi iránti részvéte végül elnémította szolgálati aggályait. .Hogy hagyhatnám el a gyülekezetemet. Hiszen Hovszanna és Iszkuhi elpusztul. Ide-oda rángatta Iszkuhi karját. miel tt Aleppóba értek. hogy szabadon engedjem. csak mi küldtünk oda. Aram lelkész élete egyik legsúlyosabb lelkiismereti küzdelme elé került: . hány protestáns van a transzportban. Nem talál csonttörést. Engedélyt írt a nyeregben Aram lelkész és a két n részére: . Azonnal orvost hívattak. de a kar furcsán kificamodott és kicsavarodott. Iszkuhi ezen az éjszakán egy szempillantásnyit sem aludt. milyen állapotban van a húgom meg a feleségem! Kérem. A vizsgálat pokoli gyötrelmei és az átélt meger ltetések következtében most igazán elvesztette néhány percre az eszméletét. A keresztény örmény népnek szentelték életüket. hogy kis töredék kivételével valamennyien az örmény vagy az egyesült egyház hívei. a rektor. amely talán csak halvány el futára a nagy megsemmisülésnek. Természetesen jó volna. A vállban van a baj. Azonkívül nem is vagy zejtuni illet ség . engem vonnak felelésségre. a legnagyobb bajban? Megkérdezték. A missziós atyák bús szeretettel fogadták három védencüket és tanítványukat. nem szabad továbbmenned a deportáltakkal. jelentette ki az orvos. Woodley tiszteletes.Látja. szoros kötést tett rá. Be kellett vallania. Ez azonban egyáltalán nem nyugtatta meg. Ha elkapják. és a fájdalom csillapítására érzéstelenít t adott. hogy mit tegyenek.Bármi történjék.Ilyen helyzetben nem szabad jelentéktelen apróságokkal tör dnöm. Aram Thomaszjan pedig ezalatt arról tanácskozott a missziós atyákkal. sajnos nagyon fiatal és tapasztalatlan orvost.Nincs jogom hozzá. A fiatalember sokáig habozott.kezét: . döntött: . Most pedig lecsapott a villám. most. Naponta köteles jelentkezni nálam a táborban. Én vagyok közöttük az egyetlen lelkipásztor. . C. ha a kar legalább három hétig mozdulatlan helyzetben maradna. tanácsolta. Nagy. E.

Woodley türelmetlen lett. De az Aram lelkét gyötr hangot nem lehetett elhallgattatni. a szégyenérzet töltötte el gyengejellem sége miatt. Megértetted? Nohát. Ez persze csak tizennégy napra szólt. De te útban vagy. hanem megáldaná keresztényi áldozatkészségéért. Másnap reggel Woodley tiszteletes az amerikai konzuli ügyviv kíséretében felkereste a mutaszarrifot. végtelenül nehéz út állt el ttük. A rövid vasúti utazás helyett napokig tartó hosszú. Világosan érezte ezt. kompromittálva vagy. hogy amennyire lehet. és meghajolt a missziós atya érvei el tt. hogy Marasba kísérted az árvákat. mindig súlyos vereség. Így hát Iszkuhi súlyos sérülése ellenére kénytelenek voltak már harmadnap elindulni. látomásosan nyomasztó álmából. noha szíve mélyén örült Aram emberségének: . . az útitervet illet en is alkalmazkodott hozzájuk. mint amennyi a kötelességem? Az öreg E. Ti pedig hazautaztok. El ször a hegyek között Aintabba.E.Vajon nem többre vagyok köteles. de err l nyomatékosan lebeszélték ket. Aram érezte. valamint Iszkuhi számára kieszközölte az utazási engedélyt Joghunolukba. megtetted a kötelességedet.nyögte Aram Thomaszjan. Ezennel ünnepélyesen felmentelek az árvaház igazgatói tisztsége alól. Azt gondolta. ha velük mész a halálba. . fiam. Mivel a lelkész a döntés jogát a missziós atyákra ruházta. Baghcsén.Majd küldünk velük valaki mást. A tauruszi vonalat túlterhelték Dzsemál pasa negyedik hadseregének katonavonatai. kerüljék a találkozást a katonasággal.A gyermekeken nem segítesz. . A többit bízd ránk. Azzal. Neked ezzel már semmi dolgod. ezalatt az utazóknak célhoz kellett érniük.Talán csak nem hiszed. az anatóliai vasútvonal legközelebbi állomásán keresztül. ami az árvaházunkkal történt? Még egyáltalán nem d lt el a gyermekek sorsa. hogy még csak néhány percig kellene er snek maradnia. Mint zejtuni lelkész. C. ahányszor felriadt nyugtalan. Ott várod meg. De mégis. C. Hovszannáért és Iszkuhiért teszi. a kiválasztottságával szemben elkövetett b n tudata. Az óvatosság pedig most azt parancsolta. mégis hallgatott. Woodley megnyugtatta: . hogy nyugodtan tudomásul vesszük. Választhatták volni a rövidebb utat. amíg kinevezünk egy új posztra.És mi lesz a gyermekekkel? . különösen örmény n k társaságában. Aram Thomaszjan. és a Thomaszjan házaspár. utána a Taurusz . és Woodley nem ellenezné tovább elhatározását. A zejtuni árvaház a mi intézetünk.

Egyúttal táviratoztak megbízottaiknak Aintabba. Csak dadogva tudott beszélni. B köpenyében röpködve Szato egyfolytában kiabált: . csendes és nagyon ártatlan kór volt. A kis elcsigázott Szato nehezen nevelhet volt. ami miatt táncosnak hívták. és az egész házat rettegésbe ejtette zseniálisan találékony gonoszkodásával és rombolási vágyával.Kücsük hanum! Kisasszony! Kérem. A pedagógiához Iszkuhi nagyon keveset értett. meg egy tartalék lovat. mint felvenni kocsijára a nem kívánt új jövevényeket. s t néha még a borzongást sem. amikor a patkócsattogáson át ziháló. amelynek nem lehetett ellenállni. míg végül félig állati állapotban. az árva lányka. Amikor Szato csavargási lázához hasonlóan elfogta a tánc rület. Az ottani sok “esemény” egyikénél. amit nagy kínnal beleneveltek. Negyedévenként elfogta a csavargási láz. Ez a szeretet súlyos féltékenységi zavarokat okozott Szato beteges agyában. Az sem ért semmit. mocskosan.Ez a kis madárcsontú senkiházi úgy tudott könyörögni. keresztülhatolt a falakon. a háziszolga rohant jajveszékelve mögöttük. mégpedig nem valamilyen különös pedagógiai teljesítménnyel. tetvesen. akkor valóságos sátán lett bel le. a kocsis mellé ült. hogy elárulja ezt a jelenetet. Még tisztára mosdatva és kivakarva is testi undort keltett bennük. nyomorúságos úton le Aleppóba.hágóján át vezet kacskaringós. Szerencsére kora reggel volt. a szolga. Csak Iszkuhi hatása enyhítette ezt a nyavalyát. ha valami . csak ritkán jött rá. vele sem lehetett semmit sem kezdeni. akármilyen kellemetlensége támad bel le. hogy mindennél veszedelmesebb érzést ébresztett benne: önmaga megvetését. és mindazt. Kevork Adanában született. többnyire olyankor. Elfelejtette az összefügg beszédet. Az utasok még Maras külvárosában jártak. ha bezárták. s t akkora ereje volt. Iszkuhi és Hovszanna sohasem tudták legy zni magukban Szato iránti ellenszenvüket. és a zejtuni árvaház keresztjének számított. Ilyenkor elt nt. akár a kísértet. és azóta jámbor félkegyelm maradt. Ha pedig nem sikerült meglépnie. hogy fogatváltást készítsenek el . nagyon megszeppenve tért vissza. Ez az ünnepélyes téboly. kétségbeesett könyörgés hatolt a fülükbe. és napokig nem került el . és Kevork. Az ilyen rohamok idején nem lehetett vele mit kezdeni. A missziós atyák egy nagy kétfogatú kocsit bocsátottak a lelkész rendelkezésére. puskatussal fejbe vágták. Egyikük sem volt normális. el kellett helyezni a kicsit a kocsi hátsó ülésén. még serdül korában. még senki sem járt az utcán. A lelkésznek nem maradt más választása. Kevork. A kicsi azonban emészt szeretetre lobbant Iszkuhi iránt. Szato. halálosan nagy és mégis arcátlan szemében olyan elszánt er égett. amely hátaslónak is használható. Most azonban bármilyen kínosan zavaró volt is a szaporulat. ne hagyja magára Szatót! .

A nagyváros óriási bazárja. Máskülönben Kevork h ségesen ellátta szolgálatát mint f t . Aram Thomaszjan megpróbálta Szatót elhelyezni a városban. hogy ezekkel a megmentett áldozatokkal együtt k is megmenekülnek. Hány értékes gyermeket és feln ttet kellene megmenteni. mintha a szám zetés a legnagyszer bb ünnepi ajándék volna a világon. talán saját b ne vezekléséül. Szinte ki sem léptek a házukból. Hegyes térdét Iszkuhihoz szorította. kertész. átcsúszott -. az utca képe a közönyösen vonuló emberáradattal mégis a szabadság látszatát keltette a jogfosztottak lelkében. turbékolt.két éjszakát nyomorúságos falusi házakban kellett eltölteniük . Mióta a zejtuniak els transzportja tegnap a városba ért. de az olyan rémülettel kapaszkodott Iszkuhiba. hogy sohasem ült kocsiban.baj nélkül telt el. A gyülekezet ennek ellenére szeretetének jeleivel halmozta el a lelkészt és az asszonyokat. hogy Aintabbal kevesebbet fog teketóriáznia kormány: egyszer en felgyújtják az örmény városrészt. mintha ez a tény sokatmondó válasz lenne az el zött zejtuniak iránt tanúsított langyos. és két ízben üres cs rben kellett éjszakázniuk. a gyönyör missziók. Isten pedig egy kis gonosztev t meg egy félkegyelm t küld nekem. Széles és piszkos körm sovány kezét kilógatta a kocsiból. a szép kertek. összevissza nevetgélt. mint Marasban és Aintabban. Aleppóig is minden jól ment. szállodák és fogadók megváltásként hatottak a testileg-lelkileg összetört utasokra. Woodley táviratára már készenlétben tartotta a váltólovakat. Azt beszélték. A zaptijék a város határánál ugyan szigorúan átvizsgálták a kocsit . Iszkuhi félretolta Szato térdét. könyörtelenül kihajítja a kocsiból. Szatón viszont éktelen. A fárasztó utazás Aintabig . és halomra lövik a lakóit. az aintabi örmények rettegve várták a végüket. De az életöröm túlzott megnyilvánulásai csak kellemetlen érzést és haragot ébresztettek az utasokban. és elragadtatva érezte a leveg h vös sodrát. A lelkész pedig. és néma szenvedéllyel két ember helyett dolgozott. A misszionáriusokat itt annyira elárasztották az . favágó. A lelkész úgy érezte.felizgatta. mintha csónakban volna. Lehet. C. Mintha azt remélték volna. vagy legjobb esetben összekötözi a kezét. Az örmény gyülekezet E. a sok hivatal és katonai palota.Szato és Kevork néhány szívdobogtató perc után mint cselédség. noha négy napig tartott. A misszionáriusok és az egyházközség képvisel i azonban egészen másként fogadták ket. a kövezett utcák. hogy a lelkész végül újból magával vitte a hátsó ülésen. nagy nehézségeik voltak az állomásokon a lóváltással. Aintabban három napot pihentek. áldozattól visszariadó magatartására. és saját szemükkel látták a nyomorultakat. féktelen jókedv vett er t. míg átlopódzkodtak a Taurusz hágóin. aki a kocsi mellett lovagolt. Iszonyatos hírek keringtek. megfenyegette. villant át Aram fején. vízhordó. ha nem marad nyugodtan.

A járm tulajdonosa el ször hallani sem akart róla. Nem használt a könyörgés. és kijelentette. Erre a kocsis kihajigálta a csomagokat a jajliból. Thomaszjan lelkész felemelte a botját. Mivel több vesztenivalójuk volt. megleckéztette volna a szégyentelent. a lovak holtfáradtak. mogorván szemügyre vette a lovak patáit. mert egyikük sem várta ezt a megpróbáltatást. sem cs r. Az Antiochia mögötti tengerpartig! Ekkora bolondság hallatán rémülten a fejéhez kapott. sem kunyhó. mire a kocsis el re kérte és meg is kapta a pénz kétharmadát. hogy másfél napi kemény út után az antiochiai elágazásig érnek. közölte fennhéjázóan a török. Utána még egy óra hosszat tovább gyalogoltak az úton. Aram a nagy kanyar és kerül ellenére az Alexandretta felé vezet utat választotta. hogy ilyen kényelmetlen utazásba verje magát. még a viteldíj tetemes megtoldása sem. Az örmény egyházközség viszont dúsgazdag volt. és Thomaszjan kénytelen volt a bérkocsiállomáson nagy számban várakozó kocsik közül egy kocsit. insallah! és Allah bilir! után mégis megalkudtak az útiköltségben. Nyilvánvalóan semmiféle közösséget nem akartak vállalni a hatóságok el tt azokkal. jobban aggódtak a sorsukért. amely lassabban telt el. és ha Hovszanna nem borul a karjába. Ismét szabad ég alatt kellett tölteniük egy éjszakát. abban a reményben. és onnan huszonnégy óra alatt otthon lesznek. hogy falura vagy valamilyen járm re bukkannak. És még valami: amikor a lelkész Zejtunról beszélt. A zejtuni lelkész jelenléte kellemetlenséget okozhat nekik. ennélfogva szívtelenebb és aggályoskodóbb. hogy a többi kocsis is ugyanígy viselkedett volna. nincs szüksége többre. mint az els . nyomban észrevette. és semmilyen kétes kapcsolatot nem kívántak fenntartani. hogy teljesen ingyen visszaviszi utasait Turontba. közvetlenül naplemente el tt. a tengelyt. a kocsis leszállt a bakról. megkapta a maga részét. akiket makacs lázadókként megbélyegeztek. Azt remélte. mint az aintabi kisemberek.üzleti ügyek. a kocsi túlterhelt. a kerekeket. megrántotta a gyepl t. Az id sürgetett. Egyébként azonban semmit sem tudtak tenni érte. sem falu. De közel s távolban semmi sem mutatkozott sem kordé. ahol rokonai élnek. hogy Aram nem akarta igénybe venni a segítségüket. Az . kötelezettségek. mert a lelkész tudta. olyan bürokrácia uralkodott náluk. hogy a törvényen kívül helyezett helység neve szorongó érzést kelt nagyvárosi testvéreiben. Azt azonban megteszi. ahol rokonai pompás hanjában igazi ágyban nagyszer en tölthetik az éjszakát. Csupán két szerény szobát kért maga és családja számára. és faképnél hagyta az öt embert a kihalt és sivár táj közepén. Most megmenekülésük érdekében felül akarták múlni önmagukat az állam iránti fanatikus h ségben. elege van. egy jajlit bérelni. mint amazok. hogy még idejében Turontba érjen. és most azonnal visszafordul. De els nap. Pénzbeli támogatást ajánlottak a lelkésznek. terhek. A lelkész ezt köszönettel visszautasította. Azután sok esküdözés. nem köteles mindenféle örményt a világ végére szállítani.

) A lelkész elöl botorkált. és Iszkuhi nem roppant össze. amelyen korhadt deszkapallók vezettek át a vízmosásokon. Újra meg újra szekérútra bukkantak. mint a kivont kard pengéje. kékesfekete lábán Iszkuhi mögött baktatott. Még az er s Aram is félig önkívületben. sokkal kegyetlenebb. mint az eddigiek. az orvos öreg arca lebegett el ttük. mert az apa. hogy túlságosan korán letért a f útról déli irányban egy szekérútra. ivóvizet és sajtot adtak nekik. De az emberekt l nem tapasztaltak rosszat. amit a marasi atyák ajándékoztak neki fegyverül. amelyben méreggel átitatott szúnyogok zengték dalukat. egy-egy ökrös szekér is segített megtenniük egy-egy hosszabb útszakaszt. Alulról áthatolt a nedvesség a pokrócokon. Éjjel-nappal tart. barátságos volt hozzájuk. a kimerültségt l tompa kábulatban támolyogtak el re. Kevork és a lelkész rködött. hogy kövesse a felh kbe burkolózott parti hegyek irányát. fásultan. Néha hangosan felnevetett. a pap. Szato csodálatos er vel legy zte a fájdalmakat. félig öntudatlan állapotban voltak. mert szül földjük melege fogta körül ket. Hosszú szakaszokon át felváltva a hátán vitte az asszonyokat. s az emberfeletti elcsigázottságot átmenet nélkül izgatott élénkség váltotta fel. utóbbi nem tette le kezéb l a vadászkarabélyt. Így aztán az úttól távol a csupasz földön feküdtek. mintha portyázásain megszokta volna az ilyesmit. Isteni csoda volt. De ha megtámadják ket. és mocsári leveg zümmög burája borult föléjük. Ez az út néhány mérföld után a semmibe torkollt. akivel találkoztak. Nem érezték összetört tagjaikat. (A csomagokat hamar elhagyták. Olykor egy-egy kangni. Amikor Gabriel Bagradjan megpillantotta a templom lépcs jén az üldözötteket.útkanyar félelmetesen csillogott a halvány holdfényben.. hogy Hovszannával nem történt semmi baj. valamilyen álomvilágban ringatózva botladozott tovább.. Sebes. mert hirtelen elárasztotta ket megmenekülésük tudatának ereje. Ekkor nagy keresgélés és bolyongás kezd dött. és els sorban sokkal lassabb. akkor sem védekeztek volna. Aram Thomaszjan lelkész egyre újból er sítgette: . még kimerült. Az a néhány muzulmán paraszt.Ne a régi vérfürd kre gondoljatok! Ez sokkal rosszabb. A halántékára szorította a kezét: . De mert fiatalok voltak. s csak arra ügyelt. Ezen az utolsó kálvárián Kevork bebizonyította kimeríthetetlen testi erejét. De a Földanya is gy lölköd nek mutatkozott az örményekkel szemben. hamar magukhoz tértek. mert reszket szavak hangzottak fel. amíg Joghunolukba értek. sokkal szomorúbb. A lelkész elkövette azt a hibát. Nyomorúságuk azonban a következ ötven órában érte el tet fokát. vérz lábukat.

mintha visszaélést követne el.. és a történtek igazi okát még ki kell vizsgálni. mint bármikor. Szükség esetén majd minden község népgy lést tart. Nagyon is érthet en.Mit hallani Aleppóban? . hogy tanácskozzék a tennivalók fel l. Ö. els pillanatban úgy érezte. hogy Zejtun sid k óta kivétel. hogy mostantól fogva rendszeresen közhírré tegyenek a falvakban minden fontos eseményt. A Musza Dagh lakói teljesen más területhez tartoznak.Nincs azóta már az aintabi gyülekezet is úton? . sohasem foglalkoztak politikával.És velünk mi lesz? Az orvos. aki lebontotta a kötést.Hová akarnak még deportálni bennünket? A Musza Daghon már deportálva vagyunk. A férfiak azonban szakadatlanul ostromolták Aramot. és menjenek haza. a katonai nyelv majdnem közelebb állt hozzá.. a párizsihoz. amikor az id közben félezernyire n tt tömeghez kellett szólnia. ket semmiféle veszély nem fenyegeti.Megáll ez Zejtunnál? . Vagy valamilyen rejtett szándéka volt ezzel a papnak? Gabriel Bagradjan megijedt és zavarba jött. A térr l behallatszott a tömeg zajongása. Miért fordult Ter Hajgazun ezzel a kéréssel éppen Gabrielhez. Minden örmény tudja. gondoskodni fog róla. érdesen felnevetett: . de Sztepant kézen fogva magával vitte. Gabriel Bagradjan. Egyedül Zejtunban fordultak el szabálytalanságok. hogy menjenek végre haza. Félénk és egyben oly nagy akarater t tükröz tekintetét Bagradjan felé fordította: . de most.. Kérte a joghunolukiakat és a más helységb l odavet dötteket. mintha meg nem engedett dologba avatkozna. Az anyanyelve örmény volt ugyan. aki nem értett ezeknek a falusiaknak a nyelvén? Kebuszjan mukhtár dolga lett volna.Nem tudom elfelejteni.. folyvást efféle kérdések keresztezték egymást: . azután egyre tisztábban áradtak bel le a szavak. . Bagradjan. hogy oszoljanak szét nyugodtan. Mégis engedelmeskedett Ter Hajgazunnak. A rend és a nyugalom éppen ilyen id kben szentebb. Örökké a szemem el tt vannak a gyermekek. szóljon néhány megnyugtató szót odakint az emberekhez. De csak az els hangoknál érezte ezt a szorongást. az si nyelv csírázni és növekedni kezdett benne. és most meleg vízzel mosta Iszkuhi barnásvörösre színez dött karját. hogy az embereihez beszéljen.. A török beszéd. Ter Hajgazun félbeszakította az összevissza beszédet.Legyen szíves. sehol másutt. Csak Woodley megmenthetné ket! Altuni doktor szótlanul szorgoskodott Iszkuhi körül.Más vilájetekb l nincs hír? .

Ez az igazi oka? Nos. érted. istenem.Csak egy n i hang jajveszékelt: . Gúnyolódott: . . otthagyta a zaptijét. mit gondolok. Valaki még fel is kiáltott: . meg m szereik.Éljen a Bagradjan család! . és visszatért a sekrestyébe. Fölöttesed és feljebbvalód. mint ahogy megszólította. két bajtársa id közben kereket oldott. Ali Nazif! Ha olyan parancsot kapnál.Gabriel legnagyobb csodálkozására azt vette észre. erre nem kell felelned. Megnövelték az rsödet? . amivel ezennel megbízlak.Új arcokat látok köztetek. hogy magabiztos a hangja. Ali Nazif vigyázzállásra szánta el magát. és elhozza a parancsokat. aki a dolgok új fordulata folytán hivatalból még válaszra sem érdemes. Altuni befejezte a vizsgálatot. a hadsereg tisztje. Éppen e bizonytalan viselkedése miatt Bagradjan nagyon méltóságteljesen szólt rá a zaptijére: . Bagradjan kimérten intett.Nagy kórházuk van ott Marasban. hogy pihenjállásba helyezkedhet.Halld tehát a szolgálaton kívüli feladatodat.Egy tiszt nem ad baksist. m t jük. . Gabriel odalépett a ragyás kép csend rhöz. és ez . akkor azonnal eljössz hozzám! Akkor majd háromszor ennyit kapsz! Ezzel Bagradjan ugyanolyan méltóságteljesen. Gabriel jelent ségteljesen a zsebébe nyúlt: . mi lesz velünk? Ha az emberek nem is hagyták el a teret. De ezt a két medzsidijét egy szolgálaton kívüli feladatért kapod. orvosi könyvtáruk. zaptijék között az utóbbi id ben. vagy kanzir kjáfirt. efendi. ki vagyok. A zaptijék közül már csak Ali Nazif gyelgett ott. mégis kisebb csoportokra oszlottak. vagy olyasmit tudnál meg a parancsnokságodtól. vajon nagy urat lásson-e az efendiben.Egy legény minden héten Antakjébe lovagol. ami e kerület számára fontos. . Ezért kapott az rs er sítést. tisztátalan disznót. Ali Nazif feszes tartása egyre fenntartásnélkülibbé vált. megtalálja a megfelel szavakat. És hogy kapod a parancsokat. és már nem fogták körül a templomot.Túl kevesen voltunk a nehéz szolgálathoz és a hosszú utakhoz.Tudod. aki az utóbbi id ben már maga sem tudta. s beszéde megnyugtatja a hallgatóságot. a zsoldot és minden egyebet? .Aszdvac im.

De amikor tíz perccel kés bb Gabriel megjelent Iszkuhival. akit az öreg a házban és a m helyben akart foglalkoztatni. ezt a Szatót. Aram és Hovszanna apjukkal mentek. Altuni még egyszer megnézte Iszkuhi karját. hogy valamennyi mélyen tisztelt páciensem egy helyen legyen. barátom! És ezt a szerencsétlen teremtést. Aram. Még rongyaiban is el kel nek látszik. az Altuni házaspárral és Szatóval. és magukkal vitték Kevorkot. Az öreg Thomaszjan mester kétségbeesett: . tulajdonképpen nem is fáj. És ahhoz képest. kedvesem? Nem. még egy csipkeszegély hálóingét is neki adta. Juliette maga volt a megtestesült jóság.. a táncost is. szép kilátással a hegyre. Öreg csontjaim hálásak lesznek érte. Így is történt. t is lefegyverezte a n i báj. Amikor meglátta a szerencsétlen Iszkuhit. és felébredt benne az id sebb testvér segít készsége.? Gabriel Bagradjan azonnal felajánlotta. Borzasztó állapotban van. A szobát hamar rendbe hozták. Míg kiadta a szükséges utasításokat. Iszkuhi kisasszonyt. és Altuni doktor el írása szerint gondoskodnak majd az ápolásáról. Az emberek. gyönyörködve állapította meg magában: Igazán különleges! Ilyen finom arc ritkán akad közöttük. meghatódott. Mint a legtöbb szépasszonyt. hogy Thomaszjan kisasszonynak berendez a házában egy szobát. a lelkész testvérét Zejtunból. fekvésre. ugye t is magadhoz veszed. Gabriel pedig el reküldte Sztepant. hogy örmény. kit n . ápolásra lesz szüksége. A fiú lélekszakadva ért haza: .Fáj. még csak a helyére sem igazította a kart. Az illatszert és parfümöt sem sajnálta t le. nagyon jól beszél franciául.Mama. Juliette-et furcsán érintette ez a meglep közlés. Mit lehet akkor kívánni t lem. . Gabriel soha nem hívott az megkérdezése nélkül vendéget. hogy közölje Juliette-tel az újdonságokat. s közben keser kirohanásokat intézett a rnarasi.Olyan kevés hely van nálam. holott az ilyesmi mostanában pótolhatatlan kincsnek számított. különösen a saját fajtájabeliek megítélésével kapcsolatban némi bizonytalanságot érzett Juliette-tel szemben. mama! Valami történt! Vendégeket kapunk. akinek egy foghúzásra való rozsdás fogón kívül semmiféle m szerem nincs? Sínbe kell tennünk a kart.Koh hem. Juliette maga vitt be egyet s mást Iszkuhinak. mióta eladtam a házam! Hogy férünk majd el. különösen fiatalabb n esetében. Természetesen a feleségednek is. A lánynak nyugalomra. . nagyvárosi orvosak ellen. akinek vérzik a lába.. Meg egy kislányt.az ostoba kolléga. Az orvos szívb l elégedett volt: .

mivel egyebet nem tehetett. milyen ügyesen és biztosan dolgoznak még barna. . Madame. Madame. távoli és vigasztalan. ahonnan Iszkuhi jött. mintha kétségbeesésében egy védelmet nyújtó névbe kapaszkodna: kücsük hanum! .. . és elmerült a jótékony semmibe. Juliette.. De alighogy mély álomba merült. És most az történt. Az elmúlt napok során soha. Nem görcsös zokogás.. megcsókolta és angyalnak nevezte volna. de most álmában ismételten átélve mindent. Az ennivalót majd idehozzák az ágyba. Iszkuhi feltekintett jótev jére.. nem lehetett felébreszteni. Iszkuhi nemsokára tisztán. De azért. hogy az tudománya sem fog sokat segíteni a leányka karján. olyan tompa érzés . és közben egyre újból ugyanazok a szavak törtek ki bel le: . Juliette legszívesebben odatérdelt volna Iszkuhi mellé. Valami azonban lehetetlenné tette a gyöngédség szokásos megnyilvánulásait: a leánykát még mindig beburkoló révület.csak olyan. sem az utazás idején nem esett meg vele. hogy fél. Az elnyújtott üvöltés néha úgy hangzott.. Majrik Antaram eközben Szato sebeit vette kezelésbe. hanem csuklás nélküli egyenletes sírás volt az. Nem használt semmit... el akart búcsúzni: . Madame. és rövid szünet után újrakezd dött a nyöszörgés. Nem akartam.. hogy mindig újból felrázták. míg a hangtalanul síró lánynak lecsukódott a szeme. vel trázóan sikoltozni kezdett. Népének jellegzetes szemében még nem a hazatérés jóles érzése. csak rázza meg er sen ezt a nagy cseng t..Ha valamire szüksége van. a merevség feloldódása.Köszönöm.. hogy könnyedén megsimogatta Iszkuhi haját. Beérte azzal. ami sem a zejtuni borzalmas hét alatt. amelyekt l még mindig nem tudott szabadulni. hanem ijeszt messzeség fénylett. Iszkuhi szeméb l patakzottak a könnyek. és szótlanul várakozott az ágy fejénél. sem a transzport. Köszönöm. az átélt események. Ez határt szabott Juliette ösztönös gyöngédségének. majd hangos sikoltozás. gyermekem. olyan érzéketlen. ápoltan és békésen feküdt a puha ágyban... aki mindenben segítségére volt. nagy kötést tett rá. akár a sztyepp ott Keleten.keresgélte a megfelel szót -. amely egészen a nyakáig beburkolta a vállát. mintha száz korbácsütés zuhogna rá. Utána lefektették a kicsit az egyik személyzeti kamrában. ráncos aggastyán ujjai. Mozdulatlanul sírt. Eközben megmutatkozott. és bekötözte a lábát.Az öreg orvos meg volt gy z dve róla. Semmire sem lesz szükségem.Bocsásson meg. De addig még benézek magához. egyetlen jellel sem mutatta.

Novemberben ünnepelte tizenharmadik születésnapját. s ezt minden körülmények között teljesíteni akarja. annál jobb! Nevetséges. Most el ször fogta el valamilyen roppant rettegés Sztepanért. rendkívül érdemes notabilitás hogyan látja valóban a dolgokat. mint Iszkuhinak. magához vonta és szívére szorította a fiát. hogy megégetné a kezét. amelyet el vigyázatosan magával hozott otthonról. ferde szem mandarinfeje ünnepélyes figyelemmel belemerült a nargilé pöfékelésébe. Gabriel szerette volna megtudni. az ismeretlen. Semmit sem tudott meg t lük. az orvost. Kecskeszakállas. bárcsak átélhetne valamilyen rendkívüli eseményt. és Krikor patikust. hogy ez a három nagy m veltség . A nagy zivatarokat és felh szakadásokat is azzal a b nösen szikrázó vággyal figyelte az ablakból. Ter Hajgazun állhatatosan hallgatott. Ezt tartja legf bb kötelességének. hogy meg tudja fogni a parazsat. Bedrosz Altunit. Juliette szembetalálkozott a fiával. és milyen eszközök állnak a Musza Dagh-i település rendelkezésére. Az a lényeg.. nem pedig fordítva. hogy már hatvannyolc éves. Az újdonság. Most jóles rémülettel fülelt: .Hallod. Az egész élet nem ér annyit. ami megzavarja a szellem higgadt közönyét. A férfiak csibukozva és cigarettázva üldögéltek a gyengén megvilágított szelámlikban. hogy megkíméljék az embereket. mama. Mialatt Szato távoli kiáltozása még mindig visszhangzott a csendes lépcs házban. így vagy úgy. majd csak eltelik. szeme. hogy egyetlenegyszer is megfájdítsa miatta a fejét. Gabriel Bagradjan kés este magához kérette Ter Hajgazunt.. s villanásnyi id re tudatáig hatoltak az élet mélységes szövevényei. Sztepan lázban égett. villant át Juliette-en. hogy üvölt Szato? Iszkuhi szeme. Talán azt akarta jelképesen bemutatni a többieknek. aki éppen felfelé tartott a ház nagy lépcs jén. egyéb nem érdekli. mintha helytelenítene minden izgalmat. Az orvos kijelentette. amikor minden fiú szívét t zbe hozzák a szenzációk. ami az életéb l még hátravan. a papot. s az a rövid két-három esztend .Miközben a távoli kamrából félelmetes hangok sz r dtek ki. most került hát abba a korba. Minek bármit tenni? . a fiamnak ugyanolyan a. hogy elhárítsák a halálos veszedelmet. bement a szobájába. anélkül. a fenyeget veszedelem tüzes izgalomba hozta. Ha pedig valamiképpen hamarább érné a halál. ha valaki néhány rongyos hónapból gondot csinál magának. Mélabúsan kiválasztotta az izzó szénparazsacskák közül a neki legrokonszenvesebbet. és puszta kézzel lassan rányomta a vízipipa dohánylabdacsaira. Egyedül a szellem ad létjogosultságot a valóságnak. mit szándékoznak tenni kiutasítási parancs esetén. Krikor patikus rendíthetetlen nyugalommal szívta nargiléját. amit l és ameddig csak lehet.

egy török közmohdóst idézett. ami azalatt jutott az eszembe. Kétségbeejt ! Gabriel szakadatlanul dobogott a lábával.Ezek a szavak lehet vé teszik. hogy mell zze a kínzó napi kérdéseket. hogy meddig vitte egy patikus a teológiában. Gabriel elhallgatott. hogy kicsoda. és olyan fennkölt dolgok felé terelje a beszélgetést. és nekünk már ezért sem lehet semmi közünk semmiféle politikához.. akik elpusztulnak a szennyben. amely ugyanolyan jól illett volna az öreg Rifaat Bereket aga szájába is: . Bagradjan nem tágított: . mi lesz. adatait és különös doktrínáit. a gondolkodás azonban örök. Világosító Szent Gergelyre. a váli. kitüntetéseim vannak a legutóbbi balkáni háborúból. Én utóvégre még mindig török tiszt vagyok. amit még utolsó órájában és órája által is szolgálni kívánt. és Aleppóba utaznék? Dzsemál pasa. de mindannyian tudjuk róla. Csak Krikor nargiléjében .. frontharcos. és emlékeztetném. Ennek a valóban bölcs eszménynek az alátámasztására. tábornoknak évekkel ezel tt egyszer szolgálatot tettem. és hogy erejéhez mérten segíteni akar nekünk.Dzsemál pasa már rég áthelyezte a f hadiszállását Jeruzsálembe. Felemlítette néhány egyházatya nevét.Kiszmetden zijade olmaz! Csak az történik. Csak bámuljon a pap. Már a szavaktól is megittasult.Nem tesz semmit! Dzsemál pasánál fontosabb Dzselál bej. ha felvenném az uniformisomat. A benne lakozó európai most gy lölte ezeket az alvókat és fecseg ket.Minden cselekvés eleve elhibázott. De eltökélte. ha elmennék hozzá.. és védekezés nélkül elmerülnek a halálban. hogy minden véletlen. amelyekr l a pap tanulmányai idején nem is hallott. egyes-egyedül azért. Mi lenne. még a legkegyetlenebb változás is az élet minden vonatkozásában lepereg róla. amelyeken isteni életet élnek. Mi lenne. Krikor nem tudta.. Az öreg orvos csaknem kárörvend en vágott a szavába: . amelyek rég elvesztették gy löletes id szer ségüket. a kereszténység és az iszlám viszonyára. közömbös és lényegtelen dolog.Szeretném sürg sen elmondani az uraknak egy ötletemet. Megvet kézmozdulattal félbeszakította Krikort: . És a patikus kongó hangja részletesen kitért a különféle predesztinációs tanokra. a kalcedoni zsinatra. Nem ismerem t. s a monofizita tanok els bbségére a római katolikus felfogással szemben. talán. s olyan h vösek. mert Krikor alkotó ingéniumának köszönhették létüket. hogy a Musza Dagh távol fekszik a világtól. és a közönyös csöndet figyelte. akár annak a könyvnek a lapjai. ami el re elrendeltetett! . amíg Ali Nazif zaptijével beszélgettem.

.bugyborékolt id nként a víz. Sok választása nincs. és szinte kétségbeesett mozdulattal a sztambuli oldalra mutat.. leszalad a lépcs n a rakpartra. a hadügyminisztériumban legyen. sajnos.. mert csak két vén. . az aleppói válit véglegesen nyugállományba helyezték. nemigen használt neki. De még maguk az istenek sem tudják. Még hat perce van. Ennyi az egész. és a két vasállvány itt is. odaát is lassan a magasba emelkedik. ahol néhány kajik. Kormányzása alatt nem is kellett a legrosszabbtól tartanunk. Pontosan abban a pillanatban. A h sök harca azonban csak annak a harcnak a tükröz dése. a híd. és egyáltalán nem törik magukat munka után.kétségtelenül népünk nagy barátja. és eldugott helyen áll. amit a civakodó istenek vívnak fölöttük az emberi sors eldöntéséért. Ter Hajgazun összegöngyölt újságot vett el b kabátujjából: . De már a következ pillanatban kiugrik a konflisból. Nemegyszer tett jót velünk. hogy az viszályuk is csak azt a küzdelmet tükrözi. és miközben egy gyümölcshéjon megcsúszva csaknem orra bukik. .. felnyög. Nagyon hosszú id telt el. a váli . Még ha a . egykedv bárkás álmodozik a csónakjában.Ma péntek van. Istenek közjátéka A homéroszi h sök a szkajai kapuért harcolnak. néhány kis átkel csónak utasokra vár. és mindegyikük azt hiszi. Ez a keddi Tanin. amikor Johannes Lepsius doktor konfliskocsisát nógatva a Pera kertvárosból Sztambulba vezet nagy hídhoz ért.Dzselál bej. hogy a kit zött id pontban a szeraszkeriatban.kutatva nézett maga elé . hogy az Aranyszarv legbels kiköt jébe beengedjen egy hadihajót.mondja Lepsius hangosan németül. akib l a nyugalom és a nyugtalanság fakad. A hírt apró bet kkel szedték. hogy a gy zelem vagy a vereség az fegyvereit l függ. Johannes Lepsius beugrik az egyik kajikba. 5. és mintha fel akarná adni a harcot. leereszkedik a sorompó. középen kettéválik. míg Ter Hajgazun félretette a csibukját: . akár egy él lény.A belügyminisztérium közlése szerint Dzselál bej excellenciáját. Ez a barátság azonban. amely rég elvégeztetett a Legmagasabb keblében. lehunyt szemmel hátrahanyatlik az araba elny tt bársonyülésén. megszólal az automatikus harangjelzés. olvasatlan a kocsis markába nyom néhány piasztert.Hát ez igazán borzasztó . remegni kezd.Messzire tartotta szemét l az újságot .

az ország belsejéb l jött németet vagy amerikait. Ez az földi küldetése. Háromszor megígérték. és nem halad el re. Talán azért szereti annyira Lepsius ezt a népet. s t.számolgat türelmetlenül. és az ügy elveszett. ezzel intézi el a hazug megnyugtatást. Abdul Hamid kora. hogy ördögi er k keresztezik az útját. Hát akkor elveszett! Saját népem az életéért harcol. Ennek az órának a kedvéért vállalta az utazás fáradalmait Potsdamtól Konstantinápolyig. hogy kieszközölje ezt a beszélgetést. legalább tíz perc.magyarázza a viharvert török a végzetet. és nemcsak t. Ugyan mi közöm az örményekhez? Johannes Lepsius egy pillanatra tompán felzokog. Nem. Enver pasa az ottomán birodalom hadistene. hogy jól felkészüljön a nagy találkozásra. efendi. Valamennyien t nézik óriási örmény szemükkel. amíg átszeli a tengerszorost. Onnan tehát további öt perc alatt a minisztériumnál lehet. ami újabb kétpercnyi veszteséget jelent. Most pedig a sors ostoba tréfája folytán nem képes pontosan érkezni. . akiknek fenékig kell üríteniük a kelyhet.tizenötb l a hat . A német olyan fásult-tehetetlenül roskad magába. Jézusnak lehetett ilyen szeme a kereszten. A túlsó parton bizonyára állomásozik néhány konflis . és találkozott jól átgondolt kerül úton. zaklatta különféle papi rendek tagjait. Még egy órával ezel tt a . És nyomban megjelenik el tte néhány arc.csónakos derekasan neki is lát az evezésnek. Ráadásul egy halászhajó keresztben vág át az orruk el tt. A csónakost. misszionárius tevékenysége kezdete óta küldetésének érzi. sem könyörgéssel nem lehet megfontolt nyugalmából kizökkenteni. No tessék. ostromolta itt napról napra fáradhatatlanul a német nagykövetet. Ennek az órának a kedvéért keresett fel minden lehet szálláson minden. mint doktor Johannes Lepsius. de még t rhet . mint saját népéhez.Az áramlat. Ennek az órának a kedvéért ült napokon át az amerikai Bible-House Társaság irodájában. Enver parancsot ad. és kunyerált t lük adatokat.kilenc percet késik! Nagyon kellemetlen. nagyon sok köze van az örményekhez. nem sokat teketóriázik. hanem valamennyi semleges hatalom képvisel jét. amilyen csak a víz színén himbálózó ember lehet. amellyel szemben tehetetlen. és háromszor lemondták. Olyan jelentéktelen ellenséggel. Mennyit bajlódott a német katonai misszió szeretetre méltó korvettkapitánya. tévesztette meg a besúgókat. Ha minden jól megy . a 96-os mészárlások óta. titkos helyeken örmény barátaival. sem biztatással. a tíz perc eltelt. Már-már azt hihetné. az ország belsejében tett els utazása. befelé sodor a tenger . Fölötte is ott áll a mérleggel a fekete lovas. több köze. hogy tör djön ezekkel a szerencsétlenekkel. ha kíméletlenül a szíve mélyére tekint. hogy az akadékoskodó németet már egyáltalán ne is engedjék elébe. Természetesen minden rosszul megy. csupán azért. bármilyen b n és rültség is. Csak azoknak van ilyen szeme. A bárka táncol. aki velencei módra taszítja el re járm vét.

tudja. Úgy hírlik. . . Ismerte ellenfeleit.Én nem vagyok ennyire kishit . Monsignore . Enver el tt azonban éppen ezt a min ségét nem akarta hangsúlyozni. Kisázsia nyugati részén kívül tehát eddig csak Aleppónak és az alexandrettai parti sávnak kegyelmeztek meg.Monsignore Zaven halk hangján álmatlan éjszakák sora érz dött. mint bárki. ajtóstul rontott a házba. elhalt. a csónakos . bár nem hiszek benne. Egyébként a pátriárkánál tett látogatása miatt késik el. De ön sem fog elérti semmit. hogy a deportálás súlyosbított és hosszúra nyújtott kínhalál. Egy fájdalmas. hogy Zejtun.Hagyja a lehetetlent. a pillanatnyi hatás. Aintab.Ön egy óra múlva Enver el tt fog állni . Isten áldása kísérje. Nem lett volna szabad olyan soká id znie a pátriárkánál. hanyag modor. a Tokatlijan hotelba. Nemhiába hódol hébe-hóba még mindig ifjúkori eltévelyedésének. Sajnos azonban a pedáns célratörés sohasem volt er s oldala. ez az esete. Ezért nem tudott ma elszakadni a megindító paptól. hogy még egyszer visszament Perába. . azaz egyre újból el kellett fordítania a tekintetét monsignore Zaven reménytelenségben ég szemér l. Mindenesetre rültség volt. még az hat leginkább. Hivatkozzék a német közvéleményre és az ön által tudósított újságokra.próbálta vigasztalni Lepsius. az Ittihad embereit. és összpontosítsa erejét a lehetségesre! Talán sikerül önnek. Még az Abdul Hamid alatti mészárlások után sem annyira okos politikával érte el az örmények segélyezését. hazárdjátékosokkal szemben ez a megfelel viselkedés. a versírásnak: Haláltánc. Most pedig itt sodródik az Aranyszarv hullámain az otromba bárkában. . Ön jobban tudja. hogy szenvedélyesen. kedves fiam. halasztást kieszközölnie Aleppo és a parti sáv részére. hogy átöltözzék. e sorsdönt találkozásnál kerülni akart minden ünnepélyes célzást. Maras és a többi után most a kelet-anatóliai vilájetekben is elrendelték a deportálást. a pátriárka pedig óriási keresztet vetett a mellére.pátriárka.Lepsius lehajtotta a fejét. célozgatás a mögötte álló hatalmakra. És most a szürke utcai öltöny minden baj okozója.Ott fog állni az el tt az ember el tt. a pátriárkánál protestáns lelkészhez ill en hosszú fekete kabátban kellett megjelennie. a törökországi örmény f pap szemébe nézett. Minden nap nyereség. fogadja áldásomat nemes munkájára! Krisztus legyen önnel! . Rögtönzés. . határozott fellépés.Ma tudtuk meg. John Bull és hasonlók.. hogy Zejtun lakói közül már senki sem él. És most. Rendben van. s t. Szürke utcai öltöny. Egyvalamit azonban feltétlenül kerüljön: ne moralizáljon! Az csak gúnyra ingerli ezt az embert! Maradjon a politikai tényeknél! Fenyeget zzék gazdasági érvekkel. . A bolygó zsidó.. lemondó kézmozdulat azonban elvágta a szavát.A pátriárka szeme minden ellenvetést megtiltott Johannes Lepsiusnak. néhány perc után el kellett volna búcsúzna. mintha népe sorsát tükrözné. hanem inkább azzal.

amelyen a Comité eltette láb alól politikai ellenfeleit. II. utcatáblákon és cégtáblákon ezentúl csak török felírás lehet. Amikor a véget nem ér lépcs kt l és folyosóktól elgyötörten leadja névjegyét a hadügyminisztérium irodájában. rendkívül barátságos parancs rtisztt l azt a felvilágosítást kapja. amiért beleavatkozik az örmény ügybe. hallja. Az angol flotta nehézágyúi bebocsátásért dörömbölnek Konstantinápoly kapuin. hogy a kocsiállomáson egyetlen araba sincs. Mahmud tornya az égnek mered. hogy éjszaka olyan gyakran hall távoli ágyúdörgést. fezes vagy turbános. Tulajdonképpen mindegy. gondolja Lepsius magában. mert az agyafúrt akadályok válogatott sora mögött véletlennél több rejlik. aki nem visel fezt. bármilyen évfordulót ünnepelnek. Johannes Lepsius els pillantásra látja. És a szomszédja (valószín leg görög vagy levantei) kajánul felnevet: . több mint húsz perc telt el. Hosszú sorban torlódnak egymás mögött a feltartóztatott villamosok. taszigálja egymást. Még egy mellékutca. Néhány fiatalember készséges vállakra kapaszkodva felmászik a párkányra. kéri azonban az urat. úgyszólván rátukmálják a kényelmet.egykedv lassúsággal mártogatja evez jét a vízbe. Szája torz nevetésre húzódik. Az egyik üzletház el tt s r sokaság torlódott össze. és mire végül kikötnek. Ellenséges hatalmak gáncsolják el. ünnepl tömeg tölti be. megkérdezi az egyik mellette állót. Mindegy. mikor érek oda. a démonok meggondolták magukat. azután elébe tárul a tér. A kapu el tt egy éppen megüresedett kocsi várakozik. öreg és felt n is. nehogy kifulladva lépjen az oroszlán barlangjába.Ezúttal azonban szövetségeseinknél romboltak. Ez német üzlet. mint el z leg. Mégis nekirugaszkodik. és kíméletlen lökdös déssel utat tör a tömegben. hogy Enver pasa excellenciája roppant sajnálatára nem tudott tovább várni. Törökország a törököké. aki belesodródott az embergomolyagba. ordítozó. Talán azt a napot. Lassítani kezd. a szerájban. hogy végérvényesen magához ragadja a hatalmat. fanatikus alak lökdösi. egy elegáns. ma az Ifjútörök Forradalom valamilyen évfordulóját ülik. hogy mit jelent mindez. az ügy elveszett. és a következ percben hatalmas cégtábla csörömpöl a földön. Már nem is keres bérkocsit. Így sem jut messzire. A fellobogózott házak között. A lelkész most már nem siet. A régi Sztambul tereit és utcáit hatalmas. a tömeg tombol és üvölt. A szeraszkeriat nagy palotája. hanem bármilyen magas. amelynek nem szabad gátolni a menetét. Lepsius. Ezúttal azonban megtört a varázslat. a tarkán feldíszített üzletek és kávéházak el tt több ezer. az útjelz táblákon. Johannes Lepsiusnak most jóval hosszabb utat kell megtennie. futásnak ered. Nem t rik többé az idegen nyelv feliratokat. Mi történt? Elkergették a Dardanelláktól a szövetségeseket? Lepsiusnak eszébe jut. hogy tisztelje meg látogatásával a belügyminisztériumban. Már emlékezik. a .

Százhatvan centis h sök. annak a hét vagy kilenc embernek egyike. s nagy patkócsattogással gördül a régi macskaköveken a minisztérium elé. hogy Enver pasa magas sarkú cip t hord.és Nagy Frigyes-képet. most mégis nagyon meglep dik. Johannes Lepsiusnak már Berlinben pontosan leírták Enver pasa külsejét. a pusztulás szép látványából áradó nyugalmat. Talaat bej er dje kellemes.Milyen kedvez el jel! Ismét lépcs k. Lepsius mohón felhajt három-négy csészét egymás után. Még el sem veszi a névjegyét. Amikor Enver pasa belép. Ez a kávé el nyhöz juttatja. A lelkész rövidlátó. “Cigánybáró” gondolja Lepsius. üres íróasztallal. Lepsius? . Jobbról Napóleon. az új hadistené. A csendes belügyminisztérium. feszes. éppen kiitta az utolsó csésze kávét. Aranyzsinóros marsalli (vagy fantázia) egyenruhája csodálatosan simul a derekához. A folyosó végén egy elkülönített lakosztályba vezetik. önmagával szemben könyörtelen ember arckifejezését kelti. A dolgozószoba bejáratánál félre van hajtva a függöny. megnyugtatja. A várakozó az ablakhoz ül. kétségtelenül Enver pasáé. beomlott kupolából és töredez márványból. és miközben a szíve egyre gyorsabban ver. és maga sem tudja. és könnyedén lebeg. idegei megfeszülnek. Ezt is jó el jelnek érzi. álmodozó benyomást tesz rá. amelyeket csupán lenge függönyök zárnak el.kocsis körültekint en hajt. távolba néz kék szeme. és erei sebesebben hajtják agyába a vért.ennyire alacsony és jelentéktelen külsej . mellette egy dolgozószoba. Ezúttal azonban úgy érzi. Azonnal megérti a Napóleon. Szeme beissza cvikkerén keresztül a píniák övezte. balra Nagy Frigyes. valószín leg váróhelyiség és ülésterem. egy tisztvisel ezzel a kérdéssel fogadja: . nagy. szelíd. Az ajtó nélküli hivatali szobák. szinte mesebelien hatnak. Bizonyára ebben a két helyiségben d lt el az örmények sorsa. játékszer en tovasikló g zhajócskákkal. sz szakállacskájából el reível gyermekes szája. akaratlanul egy kering . A kupola mögött a Boszporusz. és a két sor csillogó kitüntetéssel valamilyen könnyelm -fiatalos és kecses-vakmer küls t kölcsönöz neki. mindenesetre magasabb a szolgálati szabályzatban el írtnál. Egy nagyobb szoba. és egy hosszú folyosó. hogy jó sejtelmei szárnyat adnak neki. sz k szabása megnyújtja alakját. amelyen még ott ég a sietség és fáradtság láza. elkerüli a tömeget. Ez Enver pasa f hadiszállása a belügyminisztériumban. Egy szolga rézkancsóban kávét hoz. akik testi hátrányuk ellenére kier szakolták a sikert. aki élet-halál ura e világon . és középen egy török tábornok felnagyított fényképe.Dr. Perzsa kucsmája. Lepsius fogadni merne. zseniális mitugrász akarnokok. szigorú arca. amelyet nem tesz le. hogy a török Mars. Az íróasztal fölött Lepsius három képet lát a falon. és a közben pihen höz jutott harcos önmaga el tt is megfoghatatlan bizakodó hangulatban boszorkányosan rövid id alatt ér a szeráj csendes környékére. szenved és ábrándos. miért. Itt már várják.

Kétségtelenül a világ legcsodálatosabb népe. Lepsius esetlennek érzi magát mellette. tapogatózó udvariaskodást: . A ragyogó uniformis láttán eszébe jutó szöveg azonban teljesen ellentétben áll az ifjú generalisszimusz lényével és megjelenésével. ha német vendéget üdvözölhetek. Mindig örülök. jó németséggel kijelenti: . . hogy csalogatsz be a te utcádba. Johannes Lepsius a tábornok egyik tisztel jét l. hogy Enver pasa a Comitéban a francia pártot képviselte. Enver feltekint. és fülel. Ellenfele els támadása az a hirtelen rokonszenv. Hallgatása körülbelül ennyit jelent: Nos. Németországban.. maradjon csak a helyén. lássuk. Lepsius folytatja a kölcsönös.. Enver a rá jellemz zavart bájjal mosolyog. Világrenget tetteket várnak önt l. Itt a kezem. De minthogy ez a kérdés pillanatnyilag teljesen közömbös. hogy Németország és nem a szövetségesek oldalán lépjenek a háborúba. amely még jobban érvényre juttatja lényének harmóniáját. hanem kéri. titokban talán most is azt képviseli. Enver pasa arckifejezése zavart.kísérti.Igen nagyra becsülöm a németeket. Az üdvözl szavak után nem vezeti a szomszédos dolgozószobába. messzi fiatalsága napjaiból: Én megteszem. Keskeny csíp jével és csapott vállával finoman és kecsesen mozog. s t néha félénk. és kellemes tenor hangján. Felülmúlhatatlan teljesítményeket visznek véghez ebben a háborúban. és sokáig ellene szegült. rajta kedvesem. egy német n t l hozott üdvözlet tolmácsolásával kezdi a beszélgetést (így határozta el haditervében). nem tör dve a számára kedvez tlen fényeloszlással. Lepsius lelkész nagyon jól tudja. és azonnal odahúz magának egy széket a tárgyalóasztaltól az ablakhoz. Lepsius az ablak felé fordítja a fejét. de csak a Boszporusz hajóinak halk sípolása és csengetése hallatszik be.Excellenciádnak nagyon sok alázatos hódolója van. Fáradt kézmozdulattal védekezni látszik az ilyen hízelgés mögött rejl igények ellen. pillantása mint egy fiatal lányé. amit táncos megjelenésével ébresztett látogatójában.

Az ország belsejében nagy dolgok mennek végbe.Az ország belsejében is így van. mivel tartozik önmagának. A hadügyminiszter enyhe csodálkozással félreérti ezeket a szavakat. hogy kellemes. Az el csatározás ezzel a lelkész hátrányára d lt el. Egy pillanatra elborul az arca. akár egy elkényeztetett gyermeké. A német els támadása: . és az ön honfitársa.Nagyon örvendetes.Ha egy ország háborút visel. . s most kénytelen nyílt támadást indítani: . az “örmény kérdésre” felemeli a fejét. Enver pasa.A kaukázusi fronton napról napra javul a helyzet. s t maga a birodalmi kancellár úr is élénk érdekl déssel figyeli küldetésemet. Ma különösen impozáns sürgés-forgás uralkodik. de most közönyös hangján közhellyel feleljen.Excellenciás uram. excellenciás uram. többé-kevésbé minden tartománya hadterület.. hogy nem saját szakállamra jöttem ide. hanem a békés vilájeteket. Dzsemál. talán tudja. Ahhoz képest. . akit a komoly emberek mindig ugyanazzal az ostobasággal nyaggatnak. a hazafias nyilatkozatok stílusában: .Nagyon lelkes hangulatot tapasztaltam itt. hogy egy óriási birodalom legels embere. hanem mint a Német Keleti Társaság elnöke. Enver csodálkozva pillant fel. hogy tájékoztassam a képvisel ket és a német sajtót az örmény kérdésr l. Ugyan miféle szerzet ez a Keleti Társaság? . aki rutinos türelemmel a padlót bámulva hallgatja látogatóját. Népünk azonban tudja.A külügyminisztérium. Sztambulban. A tábornok rászánja magát.A háború nehéz. amelynek jelentést kell tennem bizonyos eseményekr l. excellenciás uram? Enver örvendezve a messzi távolba néz: . De . excellenciás uram! Én azonban az ország belseje alatt nem a hadterületet értettem. . Ezt a mondatot némi nyomatékkal ejti ki.Jól ismerem ezeket a nagy dolgokat. Kress déli hadseregér l természetesen még korai volna beszélni. Visszatérésem után el adást fogok tartani a Reichstagban.Hogyne. . szokatlanul fiatalos az arcszíne.

hogy a nép kormánya legyünk. mint ön. nem tesz olyat. . Lepsius kénytelen a mélységes hála jelével fogadni ezt az áldozatot. és minden elképzelhet esküvel megfogadták. . Titkos üzelmek. ami csak elképzelhet .Miben álltak a bíróságilag bebizonyított hazaáruló és hitszeg esetek. Lepsiust azonban most már elragadja a szíve: . állandóan arra törekedtünk. Szemet hunytunk. hihetetlenül magasra szökött a katonaszökevények száma.kezdi a tábornok -. hogy megadjunk az örmény milletnek minden támogatást. nem igaz? De amikor a háború kitörése után megszaporodott a hazaárulás. . egy h s.csak a zejtuni nagy lázadásra utalok -. minden. Önöknél is így lenne. amikor nyílt felkelésre került sor . hogy felvilágosítást kérjen a szóban forgó ügyr l. kész vagyok bármennyi id t szentelni önnek. hogy ön azért jött ide. Elvégre mégiscsak Törökországban élünk. Régi megállapodásaink vannak. Továbbá összeesküvés Franciaországgal és Angliával. Nemrég ítélték el és végezték ki nyilvánosan a tizenöt legsúlyosabb b nöst. Lepsius bólint. a h tlenség. és azért kívánta ezt a beszélgetést. mintha a legjobb úton haladna afelé. kémkedés. hogy h ek maradnak hozzánk. és megadni minden kért felvilágosítást. és háborút viseljünk. ami árnyékot vet nevére a történelemben. amíg az oszmán nemzet. az államalkotó nép nem forgott veszélyben. amíg csak lehetett. ha nem akartuk elveszíteni azt a jogunkat. Az ön örmény barátai lelkesen üdvözölték a mi forradalmunkat.Összeesküvés Oroszországgal.máris újból rendben van minden. hogy Enver meggy zze: . excellenciás uram. Eleget mond Szaszonov örménydicsér beszéde a pétervári dumában. excellenciás uram? Enver széles kézmozdulatot tesz. Lepsius úr. mert meggy z désem. akkor kénytelenek voltunk mindezzel szemben rendszabályokhoz nyúlni.Azért fordulok szorultságomban önhöz. Azután egyik napról a másikra megszegték esküjüket.Tudom .És szabályszer bírósági pereket folytattak le ezekben az esetekben? .Természetesen hadbírósági tárgyalásukat. fokozódott a felforgató tevékenység. hogy olyan kiváló hadvezér. Bár ezernyi fontos elfoglaltságom van.veszi át elnéz jóindulattal a szót Enver pasa -. .Mióta barátaim és én vezetjük a kormányt . és feltétlenül igazságot szolgáltassunk neki. mintha a tömeges b ntettet fel sem lehetne sorolni: .

Szabad tudnom.A zejtuni felkelés a török birodalom történelmében az egyik legnagyobb méret és legaljasabb lázadás. mint excellenciádnak .És Zejtun? Nagyon szeretném hallani excellenciád véleményét Zejtunról! Enver pasa sugárzó nyájassága ünnepélyes komorsággá változik: . viszont a több ezer f nyi katonai segédlet minden becsületes ember el tt nyilvánvalóvá tette az el re elhatározott szándékot. hogy nincs közöttük .Tudomásom szerint azt a tizenöt örmény férfit még jóval a háború kitörése el tt tartóztatták le.Hamisan informálták önt .Tudjuk jól.feleli a kérdést l eltérve a tábornok. de el rebocsátom. hanem arról. aki pompás csínyjeire emlékezik vissza.feleli a tábornok változatlanul udvariasan.Nekem más értesüléseim vannak Zejtunról.És az itt Sztambulban elfogott és kitoloncolt örmény el kel ségekre és értelmiségiekre is rábizonyították a hazaárulást? .Be kell látnia.Azonnal megnevezek néhány forrást. hogy megy az ilyesmi. Hátrad l. Fejb l nem tudok pontos adatokkal szolgálni önnek. . az én értesüléseim nem az ottani lakosság felkelésér l szólnak.folytatja Lepsius akadozó szavakkal a támadást -. de vidáman. Lepsius lenyel egy gorombaságot a forradalomról.“Naiv szemtelenség” . hogy a Dardanella-front közvetlen közelében még feltehet hazaárulókat sem t rhetünk meg.állapítja meg magában Lepsius. amit er sebb rend ri készültség is elintézhetett volna. de a felkel kkel folytatott harc csapatainknak súlyos veszteségébe került. hanem hirtelen szenvedélyesen kitörve a f kérdésre veti magát: . . . akár a gyerek.Mi magunk is forradalmárok voltunk . . és igyekszik leküzdeni hangja remegését: . Az én értesüléseim szerint valami semmiségr l volt szó. Lepsius úr? . hogy a járási és szandzsák hatóságok hónapokon át provokálták és nyomorgatták a népet. honnan származnak az értesülései. és torkát köszörülve új kérdéshez készül dik: . . tehát nehezen követhettek el a jelenleg érvényben lev háborús jogszabályok értelmében hazaárulást. Johannes Lepsius nem mond ellent.

hanem a tényekr l. Százezer ember deportálása már folyamatban van. Morgenthau zsidó . s t meggondolatlan vágás. Látszólag fontosabb számára a kézel je. Hiszen erre céloz az ön Comitéjának a neve is. hogy meggyalázzák és elhurcolják ket. excellenciás uram.Mr. Ezzel szemben ismerem több német konzul memorandumának pontos szövegét. De még ez is csak ürügy.És a zsidók mindig fanatikusan a kisebbség oldalán állnak. Én id sebb vagyok.Nem Morgenthauról van szó. már volt. Zejtun. . Keze-lába jéghideg: . hogy igazságossággal. a következ pillanatban azonban már ismét uralkodik magán. ahonnan még a beduin törzsek is menekülnek. egységgel. visszaélés a szavakkal. Pedig az ön pártja csak azért hódíthatta meg a hatalmat. de unott arcáról lerí: tucatszor fújják a fülembe ezt az unalmas nótát. szomjúságba. akik borzalmas események szemtanúi voltak. kultúremberekb l álló népet egyetlen tollvonással áttelepíteni a mezopotámiai sivatagba és sztyeppre.. Abdul Hamid mesterien alkalmazta ezeket az eszközöket. . De állítom. Mr. ez az egyetlen új árnyalat! Minden egyéb. Mert a helyi hatóságok úgy intézik a deportálást. Morgenthau által hiánytalanul képet kaptam a helyzetr l. hazaárulás.Hadterület. hogy ez. excellenciás uram. ha az örmények netán hinni akarnának ebben. haladással váltja fel az öreg szultán véres korszakát. bocsánatot kell kérnem a vén b nöst l. és a helyszínen éltem át mindezt. vagy bele rülnek az éhségbe.jegyzi meg Enver fölényesen. A hatóságok csak áttelepítésr l beszélnek.örmény.kiált fel Lepsius. iparosokból. hogy a nyomorultak már az els nyolcnapi gyaloglás alatt belepusztulnak. Kontár. ártatlan gyermek volt az új módszerekhez képest. birtokomban van néhány misszionárius feljegyzése. betegségekbe. enyhén szólva. Végül az amerikai nagykövet. titkos üzelmek.Roppant sajnálatos dolgok! Egy nagy hadsereg f parancsnoka azonban felel s hadterülete katonai biztonságáért! . ha nem magával a katonasággal.. mert azt ígérte. és igyekszik átvenni Enver nyugodt hangnemét: . Ez a graciózus megközelíthetetlenség megdermeszti Lepsiust. mint ön. egy óceán nagyságú pusztaságba. n ies kezével kihúz a kabátujja alól: . excellenciás uram. És a tényeket ön sem fogja letagadni. De ha a deportálásokra gondolok. Johannes Lepsius egy másodpercig azt várja. . amit fehér. Ez merész. hogy az ellenállóképes fiúkat és férfiakat legyilkoltatják a kurdokkal vagy banditákkal.Hadterület! . A tábornok udvarias figyelemmel hallgatja. s egyenesen felkínálják a fiatalabb lányokat és asszonyokat. nem is lehet. Hát lehet egy hegyi parasztokból.

Most én teszek fel önnek egy kérdést.Itt nem a bels ellenség elleni védekezésr l van szó.hogy a hadügyminiszter feláll. és Amerikába költöznék! Enver pasa hosszan felpillant: . hanem egy másik nemzet . Németországnak szerencsére nincs bels ellensége. hogy vannak. Lepsius kínos szórakozottságában el veszi a zsebkend jét. es gyengíti küzd erejét.Ha népem vezet i . Suttogva mondja: . Hazájának bizonytalan sorsa mázsás súllyal nehezedik lelkére.igazságtalanul. ha mások is úgy gondolkoznak. és távoli.kiáltja nagyon hangosan . mint ön. És a legnagyobb baj. mint egy parlamenterzászlót: .Szomorú dolog Németországra nézve. Nekünk. és befejezi a beszélgetést. hogy az ön népéb l hiányzik az er . németeknek. és szemernyi árnyék sem felh zi szeretetreméltóságát. hogy megszabadítsa súlyos küzdelmet vívó. . hogy ennek a kis zárkózott embernek a maga módján igaza van. lengyelek. és hadonászni kezdjen: . százszor nehezebb helytállnunk. lakatlan vidékre szám znék? Johannes Lepsiusnak mind a két kezével meg kell kapaszkodnia. De ez csak a mi javunkra szól. abban a pillanatban megtagadnám Németországot. hogy Enver igaza ebben a pillanatban átragad Johannes Lepsiusra. Abból az érzésb l fakad. volt már a nyelvén) bánnának más fajú vagy más gondolkodású honfitársaikkal. mint önöknek. Enver azonban nyugodtan ülve marad. bizalmaskodva el rehajol: . Lepsius úr. szociáldemokraták. törököknek. embertelenül (keresztényietlenül. nehogy felugorjék. ha a háború kimenetelét veszélyeztet néprétegeket egyszer en felpakolnák. hogy kíméletlenül keresztülvigye nemzeti akaratát.Kétségtelen. De tételezzünk fel olyan körülményeket. törvénytelenül. mondjuk elzászi franciák.Nem jó a hasonlat. zsidók. vagy csak nagyon kevés. S t. a hasonlat nem jó. Így van mindig igaza a világ konok bölcsességének Krisztussal szemben. mint a valóságban. ebben az esetben minden eszközt. mégpedig sokkal többen. ellenséges világ által ostromlott nemzetét a bels ellenségt l? Akkor is olyan embertelenségnek találná. Annak a jele. Lepsius úr. A beszélgetésnek ennél a pontjánál nagy fáradtság önti el a lelkészt. és a kezében tartja. Vajon nem helyeselne ön.

hogy múlik az id .tervszer kiirtásáról. mint ön. Nem monsignore Zaven. mert nemcsak a tízezer adanai lakost ölték meg. hogy üres beszélgetéssel raboljam el az idejét. képviselete. hogy kiemelje a birodalmat az elavult naturális gazdálkodásból. ezáltal a hadviselés egyik legfontosabb ágát. a héroszok képe felé kalandozik. Gyorsan összeszedi magát az újabb er feszítéshez: . Kilikiát. hanem darabokra törték a csépl gépeket és g zekéket is. ami f parancsnoki túlterheltsége mellett természetes. excellenciás uram. Márpedig ebben rejlik minden baj gyökere. ügyvédet. amelynek tizenkét európai városban van lerakata. Tompán és szaggatottan mondja ezt. nehéz körülmények között. Anatóliát. amely képtelen tovább elviselni Enver nyugalmát. évtizedek óta óriási er feszítéseket tesz. és az excellenciás úr azt is ugyanolyan jól tudja. Szíriát talán jobban ismerem. Ami pedig az ország belsejét illeti. Hogy miért? A kereskedelemr l. irodája. Bátor leszek felhívni a figyelmét különféle hiányosságokra. mint saját testvéreit? Ki pótolja a sok mérnököt. amelyeket talán még nem gondolt át teljesen. Pusztán egyetlen világcégre utal. nem vagyok olyan vakmer . . Az ország belsejét. hogy az anatóliai örmény mez gazdaság toronymagasan áll a török kisparaszti gazdálkodás felett. de ki pótolja az Európa legjobb egyetemein végzett sok örmény orvost. Az örmény millet az ottomán lakosság legm veltebb és legtevékenyebb rétege. amivel kit n ürügyet szolgáltattak a törököknek a mészárlásra. mivel évekig ezeken a területeken dolgoztam. a birodalom ellátását nyersanyagokkal és késztermékekkel csak ezek a cégek képesek megoldani. hogy az ország belsejében a kizárólag örmény kézben lev kézm ipart. például Avetisz Bagradjan utódára. háziipart törökökkel lehetne pótolni. miközben a tekintete. A kilikiai örmények még annak idején több száz csépl gépet és g zekét hozattak Európából. a pátriárka áll ott? Lepsius rögtön tudja.Excellenciás uram. A török birodalom az örmény millet nélkül gazdaságilag. mert érzi. kulturálisan. hogy “gazdasági tényez kr l” kellene beszélnie. mint másikat teremteni helyette. amely kilencven százalékban keresztény kézben van. Sokkal könnyebb egy ilyenfajta szervezetet megsemmisíteni. És éppen áldásos úttör tevékenysége miatt üldözi és pusztítja az er szakos lustaság bosszúja. a dolgozószoba. . . Lepsius. már évekkel ezel tti utazásai során azt a tapasztalatot szerezte. nem másban. nem is akar beszélni.Tegyük fel. És most hadarva kifejti elméletét. aki ugyanolyan gonddal ápolja az oszmán betegeket. és tovább vezesse a korszer földm velés és kezd d iparosítás új világába. mint . kisipart. és ennek következtében katonailag is elveszett. hogy az importot teljes egészében örmény cégek bonyolítják le.

A birodalom adva van. de karcsú lábát. De gyomor nélkül nem lehet élni. uram! Hát nem nagy és nemes politikai terv. vonzó fejecskéje olyan számokat költ. hogy túlélik ezt az operációt. Csillogó Lakkcsizmája úgy áll rajta. és olyan nemzeti birodalmat alapítani.Egyáltalán nem lesz gyomra. Johannes Lepsius tudástól terhes. Ehelyett viszont régi. excellenciás uram. Az örmények között kétségtelenül aggasztóan sok az értelmiségi. mint a kaptafán. próbálja beleélni magát a mi helyzetünkbe.Ön új birodalmat akar alapítani. lehet. és abban reménykednek. Lepsius görcsösen összeszorítja a kezét. Finom formájú. ezt a negyvenmillió embert összefogni. Ilyen álmokat szül a nacionalizmus mákonya. hogy Anatóliában alig hatmillió tiszta török él. A lelkész viszont már végképp kivetk zött formájából. Enver pasa szelíden féloldalt hajtva fejét tisztelettudóan végighallgatja ezt a beszédet. Lepsius úr? Én nem! Nálunk. a gyermekes Antikrisztus iránt. akinek munkája rendületlenül el reviszi az országot? Lehet. Ez az elkényeztetett játékos gyermek egy világhatalom korlátlan ura. amely nagy birodalom alapítására és uralmára hivatott. törököknél. h si faj vagyunk. akár az uniformisán. Verejtékezik. hogy Törökországnak a háború után gyenge lesz a gyomra. mert pontosan tudja. Márpedig éppen Törökország gyomrát vagdossák széjjel.szaktanárt. kevés az ilyenfajta értelmiségi. Csak meg kell ragadnunk. ugyanúgy nem látható rajta nem helyénvaló red . elegáns megjelenését csak némi kis félénkség tompítja. amely valamikor ugyanolyan szerepet fog játszani Ázsiában.Ön gyomorról beszél. mint Németország Európában. Egyúttal azonban szánalom fogja el a törékeny termet hadisten. hogy excellenciád erre azt válaszolja. a Kaukázusban. Nos. De e birodalom alapkövei alatt . . a nyakkend je. . Ezért keresztül fogunk lépni az akadályokon. szükség esetén meg lehet élni értelmiségiek nélkül is. excellenciás uram. nos. kabátja ujja felhúzódik.A török negyvenmilliós nép. A tábornok egymásra veti rövid. Lepsius úr . Ön valóban barátja az ilyen értelmiségnek. halk hangon mondja: . A generalisszimusz sért döttség nélkül folytatja: . de nem szól egy szót sem. amelyek bámulatba ejtenek mindenkit. Kasgarban és Turkesztánban a sátorlakó török törzsekkel és a fél európányi sztyeppeken kóborló lótolvajokkal együtt még húszmilliót sem lehet összekaparni. Frissességét.mosolyog el zékenyen -. Észak-Perzsiában. gondolja. A lelkészt nem csaphatja be. aki ismeri a valóságot.

nem kérdezem. amilyen ön is volt valamikor. Monsignore Zaven hangját hallja: Ne moralizáljon! Maradjon tárgyilagos! Érveket! Ó. tekintete merev és hideg lesz.kezét szép homlokára szorítja -. excellenciás uram? Nem kell-e egy nép felel s vezet jének arra is felkészülnie. Excellenciád és népe jöv je felé szeretném a tekintetét fordítani! Ez a háború is véget ér egyszer. És akkor a gy ztes hatalmak. amir l soha nem hallottak. és ismét visszahúzódik megközelíthetetlen közvetlenségének bevehetetlen várába: . mindenütt a törvény szigora sújt le.Ön tehát nyíltan beismeri. Hogyan fog ebben az esetben Enver pasa. aki magára vállalt . a tábornok. bár tárgyilagos tudna maradni. hogy nem ugorhat fel. Azokra az állampolgárokra. Tüstént enged.mondja. A háború és az önvédelem kényszerít hatására cselekszünk. népe legnagyobb fia. Ábel? Rendkívül kínos volna. Lepsius rögtön rávágja: . Kormányunk tehát törvényesen jár el.ott hever majd az örmény nép teteme. kisdedeknek. ha boldogtalan nap lesz. ha majd azzal a kérdéssel fogadják: Hol a fivéred. Bárcsak boldog nap lenne ez mindannyiunk számára. hogy a háborút az örmény millet teljes kiirtására akarja felhasználni? A hadügyminiszter kétségtelenül túll tt a célon. Neki. akik meg akarják buktatni az államhatalmat. Megint ott voltak. Johannes Lepsius nem tud elfojtani egy sóhajt.Az ember és a pestisbacilus között nem lehet béke . amíg csak lehetett.Kormányunk e tárgyban nyilvánosságra hozott kommünikéi teljes egészében tartalmazzák az én személyes véleményemet és szándékaimat is. helyre. Tartózkodó mosolya elt nik. irgalmatlanul szétosztanák a zsákmányt. veszedelmes fogsor villan el : . amit l Isten óvjon bennünket. nem akarok most magától értet d dolgokat mondani. De mi lesz akkor. ahol kezdetben. borotvaéles érvekkel! De már az is pattanásig feszíti idegeit. olyan politika miatt. aki született szószéki vagy népszónok. mozgásszabadságra van szüksége! . Hozhat ez áldást? Nem lehetne most még békés utat találni? Enver pasa ekkor fedi fel el ször a mélyebb igazságot.Excellenciás uram . ajka mögül félelmetes. tekintettel a nagy b nre. és akkor majd Törökországnak béketárgyalásokat kell folytatnia. hogy kénytelen ülve maradni. bestiális módon meghalniuk. miért kell asszonyoknak és gyerekeknek. hogy egyesek üzelmeiért nem szabad egy egész népet büntetni. miután figyeltünk és vártunk. hogy a háború kedvez tlen véget is érhet? És milyen tárgyaló helyzetben lesz az ottomán békedelegáció.

Még a szemüvege is homályos. Antiochiát és a partvidéket! Mondja ki. hogyan fog saját népe el tt védekezni? Enver pasa tekintete álmodozó lesz. Százezrek élnek és halnak meg a keleti országutakon.hajol meg az ül Enver el tt -. Lepsius úr . vagy ha úgy tetszik. elégedjék meg azzal.Hiszen éppen a végrehajtásról van szó. ami a mai napig történt! Ön olyan példát statuált a bels ellenséggel szemben. Aleppót. nem a mutaszarrif hajtja végre a parancsokat. El ször némi könnyelm séggel. A német lerántja a cvikkert kivörösödött szemér l: . a lelkész azonban nem ül le. Vessen ennek véget! Adjon parancsot. szívtelen beosztottak és altisztek. .Ön túlbecsüli a kompetenciámat. De aki politikával foglalkozik. Ha a német nagykövet és Morgenthau úr kedvéért elhalasztotta a nagy deportálásokat Kisázsia nyugati részén. .Köszönöm önnek ezt a fontos figyelmeztetést. hogy egész országrészeket megfert zzenek az oszló hullák. ha már döntött. amely nem ellenség. és azonnal furkósbottal továbbhajszolják ket? Talán az ön akarata. hogy elég volt! És hazatérésem után dics íteni fogom Németországban az ön nevét! A generalisszimusz türelmes mozdulattal többször is a székre mutat. Talán az ön vagy a miniszter akarata. hogy ne továbbítsák az új áttelepítési utasításokat! Tudom. kímélje meg az én kedvemért Észak-Szíriát. amilyen még nem volt a történelemben.Kérve kérem excellenciádat . másodszor.Ilyen kormányhatározat végrehajtása a belügyminiszter úr dolga. hogy az asszonyok a nyílt országúton szüljenek.minden felel sséget. ami ugyanaz. hanem durva. Lepsius lelkész most felemelkedik. . . annak két tulajdonsággal kell bírnia. rendíthetetlenül hinnie kell saját döntéseiben. hogy még nem ürítettek ki minden vilájetet és szandzsákot. Nem a miniszter. nem a váli. Karját csaknem keleti szokás szerint keresztbe fonja a mellén. halálmegvetéssel. Az örmény nép Isten által küldött védangyala sajnálatra méltó állapotban van. és gúnyolódás nélkül mondja: .mondja kissé engedékenyen . hogy az Eufrátesz vize teli legyen halottakkal? Én ilyen végrehajtásról tudok. nyakkend je egyre tovább vándorol. Zsebkend je kilóg a zsebéb l. Alexandrettát.jelenti ki végül.Nagyra becsülöm értesüléseit az ország belsejér l . akinek akarata mindenható volt. nadrágjának egyik szára térdig felcsúszott.

El ször megbüntetem hazaáruló álmaikat és reményeiket.mondja Enver elismer en -. hogy külföldiek jótékonykodjanak ezekkel az emberekkel. hogy megszervezzem a deportáló transzportokat. Egyszer már sikerrel járt egy nagy segélyakcióm. A lelkész leroskad a székre. egy el tte ismeretlen. Nem. Lepsius annyira eltöpreng.Tiszteletre méltó szándékai érdekl dést keltenek bennem . de természetesen vissza kell ket utasítanom. Az örményeknek kizárólag bennünk kell látniuk jótev iket. amellyel elismerem idegen személyek és ezzel külföldi hatalmak beavatkozási jogát. Isten majd ad er t hozzá. hogy eddig félreértettük egymást. Még az öreg szultán sem utasította el annak idején ezt a kérésemet. tapasztalatom pedig több van. hanem feszült érdekl déssel hallgatja a lelkészt. Egyetlen piaszterre sincs szükségem az ottomán államtól. a teljes istentelenség félelmetes. Lepsius azonban széttárja a karját: .Enver -.Küldjön le engem! Ez az els javaslatom. Német és amerikai segélyegyesületek állnak mögöttem. fohászkodik magában. ezzel precedenst teremtek. amely arra akarja megtanítani az örmény milletet. hogy egy idegen segítségére legyen az örményeknek. Tehát semmissé tenném egész politikámat. de lélegzetelállító emberfajta csinos. Nem. ha idegen beavatkozásra áhítoznak. sok árvaházat és kórházat alapítottam és több mint ötven gazdaságot segítettem berendezni. Lepsius uram. ha írásbeli javaslatokat nyújtana be a körülmények megjavítására vonatkozóan. ez a nagy. Vesztett! Kudarcot vallott! Minden további szó fölösleges. kérlelhetetlen tömeggyilkos gyermekesen rokonszenves. amit még sohasem látott vagy hallott. ennél még többet. bár maga volna a sátán! De nem gonosz és nem a sátán. és két év múlva még excellenciád is hálás lesz ezért. és alaposan tanulmányoznám javaslatait. Lepsius most annak az embernek a jeges arcát látja. Hatalmazzon fel. Nem gúnyos kegyetlenség. De Lepsius most olyasmit lát és hall. Éppen a kívánságai mutatják. Ugyanezt véghezviszem a háború ellenére is. Maguk az örmények sem ismernék ki többé magukat. utána meg odaküldöm hozzájuk egyik legbefolyásosabb barátjukat. nem cinizmus változtatja meg a tábornok fiús arckifejezését. annak az arcát. aki kívül áll a b nön és a b n kínjain. Bárcsak gonosz volna itt ez az ember. s t. mint bárkinek. milyen következményekkel jár. szabályos arcát látja. aki “legy zött minden érzelg sséget”. nem engedhetem meg. hogy nem fogja fel azonnal . És mekkora ereje van. Enver pasa ezúttal nemcsak a szokásos figyelemmel. Majd el teremtem az ehhez szükséges pénzi. s t csaknem ártatlan naivitását. ez lehetetlen. örülnék. hogy nem lehet gy lölni! . hogy megint feléledjenek a reményeik és álmaik. Ha megengedem.

mint minden ilyen tárgyalás. amelyet excellenciád nekem szentelt. Gy jtsön pénzt. Noha a beszélgetés el tt is reménytelennek látta a helyzetet. hogy ez az óra. hogy nem t röm sem németek. hova kerülne Törökországban Enver pasa szellemében az általa összegy jtött pénz. De felhívom rá a figyelmét. Én teljesen az ön szellemében és az ön akaratának megfelel en fogom felhasználni. hogy csak gyújtsák meg nyugodtan a . amellyel még ezek a száraz irodakukacok is körülrajongják a törékeny hadistent. százféle dics séges legenda kering. csak most fogja fel.Enver bizalmas hangon el adott. az továbbra is az dolga. távol mindenféle háborús eseményt l. Enver pasa a legcsekélyebb engedményt sem tette. kifürkészhetetlen tekintettel néz az imbolygó alak után. gy jtsön össze Amerikában és Németországban a segélyegyesületeiben sok pénzt. Arcukról lelkesedés sugárzik. kissé rendbe hozza a külsejét. hogy valamilyen befejezést találjon. mint mindenütt. aki a lelkésszel ellentétben most különösen kecsesnek és feszesnek látszik. el reengedi vendégét.Nem akarom feltételezni. Amikor az albániai háború idején egy tüzérezred fellázadt. Észak-Szíriában és a partvidéken százezer keresztény él. Utána hozza el nekem az összegy jtött összeget. Excellenciádnak bizonyára az a véleménye. aki vakként tapogatózik végig a lebeg ajtófüggönyökkel szegélyezett folyosón. hogy kormányunk kerülni fogja a felesleges szigort. hogy összed lt a világ. Még mindig nem csökkent az a csaknem misztikus szeretet. s csak azért mondta. Néhány lépésre még el is kíséri. Az ifjú Mars még egyszer mosolyogva kivillantja a fogait: . Lepsius úr. és odakiáltotta a lázadóknak. Olyan mulatságos elképzelni. hogy ez a politikai beszélgetés is. Hogy ne kelljen teljesen megsemmisülnie. De Lepsius is teljesen tisztában van vele. értelmetlen alakoskodás. sem más külföldiek ellen rzését. Ez már mindkett jük részér l üres formaság. Vereséget szenvedett. A tisztvisel k felpattannak. bizonytalanságba fulladjon. megembereli magát. Ha Johannes Lepsius nem lenne annyira megdermedve.Legyen meggy z dve róla. Hogy milyen szigor felesleges. cigarettával a szájában egy tarack torka elé állt. teljesen eredménytelenül telt el. Lepsius úr. hogy üresen konganak a szavai. Hallgat. kacagásban törne ki. amit mondott.Teszek önnek egy ellenjavaslatot. kedélyes ajánlatának teljes arcátlanságát: . A tábornok. s kissé csodálkozó. hogy jobb elkerülni a céltalan rendszabályokat. zsebkend jével néhányszor végigtörli verejtékes homlokát és feláll: . Halálmegvet bátorságáról itt is. Enver pasa belép Talaat bej irodájába.

egymásba nyíló irodák ajtaját. s ennek az órának a fénye valószín tlenül giccsesre festi a ciprusok és romok kulisszáit. ami féktelen. Emellett Talaat sziporkázó világfi és cseveg . Kivágott állógallérjából vastag toka dudorodik ki.kanócot. Ezen a szánalmas alkotmányon kopogtatta Talaat. végül megállapodik egy régi távírókészüléken. egy sz nyeggel leborított kis asztalkán áll. Talaat leereszti húsos. a nép bálványa. Isten küldötte . Talaat hatalmas feje a halántékánál sz. A miniszter nyomasztó egyéniségéhez túlságosan kicsi ez a dolgozószoba. nagy fogadásokon gyakran félórákig álmodozva és zavartan. aki újjá fogja teremteni Oszmán. felkel az íróasztala mell l. Envert. fehér pikémellény fedi. Duzzadt.. mint éppen most is.Vagy úgy.A németek csak a b nrészesség ódiumától félnek. Majd visszafordul. Megpróbált egy kicsit fenyeget zni a Reichstaggal. Fel sem nézve mondja: . aki elsöpr fölénnyel egyszerre öt diplomatát is sarokba szorít. mintegy a nyílt szinteség jelképeként.. tomboló elragadtatást vált ki bel lük. a jelentéktelen kis posta. a német. keleties ajka felett koromfekete kis bajusz fityeg. óriás kezét. Bajazid és Szulejmán birodalmát. A tábornok vidám kiáltással üdvözli a tisztvisel ket. mennyire igaza volt Monsignore Zavennek. miel tt eszébe jut a kérdés: . tekintete végigsiklik az üres dolgozószobán. félrehúzódva álldogál. Testének kidomborodó felületét. Enver is jóindulatúan nézegeti ezt a nevezetes morzekészüléket. Túláradó buzgalommal rántják fel el tte a Talaat dolgozószobája felé vezet .Szóval ott járt nálad a német? Enver pasa kinéz a Boszporuszra. míg Enver. és hogy a lelkész emberi könyörgése kezdett l téves harcmodort jelentett. és megelégszik egy kérdéssel: . miel tt az Ittihad forradalma a kalifa birodalmának els államférfiává emelte. . Enver selymesen lágy vonásain a nép messiási dicsfényt lát. elsötétíti az ablakot. ahol a játszi hullámokon apró g zösök és parányi kajikok hemzsegnek. Ahányszor Talaat bej megpillantja duumvirátusi uralkodótársát. mint az örményekért. egy császári hercegn férje. Talaat elkezdi álltában aláírni ket. Hadd bámulja meg minden látogató érdeme szerint a szédít meredeken felfelé ível pályafutás jelképét. De az Enver alakját körülvev jeges félénkség b vköre mindannyiszor megakadályozza ezt a bizalmas közeledést. Ha ez az óriás. Egy titkár behoz egy halom táviratot. mindig felmerül benne a vágy. De fognak még egészen másért is könyörögni nekünk.és távíróhivatali tisztvisel a morzejeleket. amely mint valamilyen nagy kincs. Ez a megjegyzés bizonyítja. hogy hatalmas medvemancsát atyailag a sors ifjú kegyeltjének vállára tegye.

akik mindenüvé követik. akit letartóztattak. hogy milyen új kincset szerez Boszporusz melletti tündérpalotájába? A nagy díszteremben felállíttatta Nadzsije szultánának. hogy nem jön. Már kés délután van. Örmény ház. kérlelhetetlen meggy z dés lendületére vallanak. hogy elébük álljon. a volt örmény nemzetgy lés elnöke.Ezzel a mai napra valószín leg el is intézték volna a deportálásról a beszélgetést. még k sem tartották teljesen kizártnak. és felette bizánci brokátból a csillagos égbolt. hogy a barátai órák óta várják valahol. csak feszült érdekl déssel nézi Talaat kövér ujjait. Ha hazatér. Johannes Lepsius még mindig Sztambul utcáin döng. mintha ezzel kapcsolatban meg akarna valamit jegyezni. az esküv i trónszéket. és semmit sem hall ebb l. a szultán leányának hozományát. és most illegálisan tartózkodik Sztambulban. ha Enver kíváncsi pillantása nem súrolná a táviratokat.Így! szel már teljesen szintén felelhetem mindenkinek: La question arménienne n'existe pas.” A gyors tollvonások a kételyt nem ismer .Antiochiát és a partvidéket . Antiochiát és az egész partvidéket. Csak az a baj. Talán Macedóniától El -Indiáig terjed kalifátusára gondol? Gondjai vannak a hadsereg l szerutánpótlása miatt? Vagy arról álmodozik. és meglengeti a zizeg papírokat: . Ismerik útjait. Alexandrettát.) Enver az ablaknál áll. most nyugodtan megleshetik. a táviratok alá kanyarintja a nevét. Az ebédet elmulasztotta. Közöttük van Davidjan. biztonságos helyen. Még a legsötétebben látó pesszimisták (egyébként valamennyien azok. Talaat bej észreveszi. Lepsiusnak nincs ereje és bátorsága. (Örmény kérdés nincs többé. minden szem rátapad. id közben megint megüresedhettek az utak. de megszökött. mintha rohamozna. A lelkész nem mert hazamenni a Tokatlijan hotelba.A pontos utasítások Aleppónak! Gondolom. és remélhet leg szétoszlanak. tudnak vállalkozásáról. vaskos ujjak fogalmazták az összes válinak és mutasarrifnak adott nem sifrírozott parancsot: “A deportálás úticélja a semmi. Négy aranyozott ezüstpillér. . amint olyan feltartóztathatatlanul.ismétli kérd hangsúllyal Enver. ahol akarják. A miniszter asztal fölé görnyedt otromba teste most kiegyenesedik: . Tulajdonostól és vendégekt l az utolsó pincérig és liftesfiúig mindenki rémült és levert ott. egy jól kieszelt. Már abból is tudni fogják az igazságot. Már ezzel is sok mindent elértek . ennél mi sem természetesebb). hogy a lelkésznek sikerül majd utazási engedélyt kapnia az ország belsejébe. Ugyanezek a jóravaló. De azután nem szól egy szót sem. Talaat bej besúgói és bizalmi emberei. A következ hetekben útnak indíthatjuk Aleppót.

hanem másoké. És skorpiókhoz hasonló farkuk vala és fullánkjuk. A rábízott nép hosszú. Vajon nem átkozzák el az övéi. Johannes Lepsius nem tudja. egyre er söd . és mindkét kezével belenyomja a testébe az üvegszilánkokat. hol magasan recsegnek. csörögnek a zörg fák.” Johannes Lepsius felriad: új utakat és módokat kell kieszelni.volna. és gy lölködve sisteregnek a réztányérok. amelyet legközelebbi beszédébe be akar illeszteni “A sáskáknak formája pedig hasonló vala a viadalhoz felkészített lovakhoz. Lepsius kábultan tántorogva megpillant egy padot. néha-néha beleugatnak a feszes dobok. De nem akarja magát kiszabadítani. A pápa intelmei is túl lanyhák voltak eddig.. e kiváló férfiúnak több sikere lesz. a tengereken és a leveg ben tép cafatokra a háború? Vajon nem borzalmasabb-e a sebesültszállító vonatok vég nélküli sora. amelyeknek láttán fel kell üvölteni? Vajon a német sebesültek és haldoklók szeme nem olyan lesz. és az szárnyaik zúgása olyan vala. a pázsitos terek közötti kavicsos utakon tolong. és a farkukban vala a hatalmuk. akár egy akkora házban. mint az örményeké? Lepsius fáradtságtól kóválygó feje egyre mélyebben lehorgad a janicsárzenére. deportáló menetében vonszolja magát Anatólia köves és mocsaras országutain. megtorlással fenyeget zhet: a mohamedán bosnyákok osztrák-magyar alattvalók. mint a viadalra száguldó sok lovas szekerek zúgása... félholdas zászlócskák lengenek. nem lehet . de világosan érzi.. Színesen hullámzó félkör terül el el tte. Egy török léghajó kering Sztambul felett. amit Enver pasa megtagadott t le. A lelkész egy parkba ér. talán az osztrák Pallavicini rgrófnak. Podólia és Galícia harcterein. Ez felülr l jön. sivító klarinétok. Sípok. szenvedni akar. Nem. És olyan mellvértjeik valának. hol mélyen. s a Jelenések Könyve egyik bekezdését idézi. hogy ezeket a monoplánokat odafent az eredend b n hatványának kellene nevezni. akiket az Argonnok lövészárkaiban. és lebeg röplap-felh cskéket dobál le. A következ pillanatban azonban Enver pasa közeledik feléje felejthetetlen mosolyával. Ugyanebben a pillanatban a török katonabanda rázendít egy csilingel janicsárindulóra a zenepavilonban. Még akad rajta egy hely a többiek között. Az embertömeg. fuvolák. fülhasogató rézfúvósok borotvaéles egyszólamúsággal. kellemetlenül s r massza. Johannes Lepsius nyakig merül ebbe a muzsikába. Itt is ünnepség van. A buzgón vonító zenébe most új hang vegyül. Ha a német követség kudarcot vall. hogy ártsanak az embereknek öt hónapig. sz k hangközökben. Most megadatik neki. mint a vas mellvértek. mintha üvegszilánkokban fürödne. remeg dörgés. mint a belügyminisztérium. A leng ajtófüggönyök égnek. A rudakon és lámpaoszlopokon háromszöglet . A padokon virágfüzérek himbálódznak. Nem a saját sorsa méretett ki rá. Ide-oda bolyong ebben a felismerésben. miért.

amelyet nem lehet megnevezni? Ó. Mert ugyan ki mondhatja azt. amelyet a tekintet fel sem mérhet. semmi burgonya. amely mindenféle érdek felett áll. Napóleon saját kez leg aláírt fényképéb l áll. Óvatosnak kell lennie az étkezéssel. a keresztel je napján írt bele: “Hadd emlékeztessen az János neve mindig arra a nagy és szent feladatomra. hogy igazi Jánossá neveljem. Észre sem veszi. Még a legszörny bb valóságban is mindig van valami megbékít . Lepsius úr. és semmilyen disznóságba sem keveredett bele. semmi kenyér. Remek színben vannak. odalép hozzá egy magas örmény férfi.félénknek nevezni ennek a nagy gyilkosnak a kisfiús vagy kislányos mosolyát. A cukorbaj. Egy folyó partjánál vadul kiugró sziklák alatt megállnak. vagy legalábbis azt hiszi. a harmadik napon a mennybe szállt? Nélküle minden csak akkora b zl csont. tolongó sokaság közepette. aki igazán szereti az Urat. szenteltessék meg a Te neved. Lepsius úgy vonaglik. Lepsiusnak édesanyja naplója jut eszébe. De hogy megváltozott a Miatyánk?! Minden szava szakadék. olyanná. És az ünnepl . Nincs segítség. hogy összekulcsolja. Mindenekel tt semmi édesség. ahogyan illik. az cukorbaj. Csak olyan hatalom akadályozhatna meg ebben bennünket. Ott van valamennyi barátja. Jókedv en integetnek neki. amikor a test gyengül. Lelkében azonban belekezd az imádságba: Mi atyánk. az a mondat. ha az ember szembenéz vele. amikor Krisztus.” Igazi János lett? Valóban teljesen eltölti az a bizalom. amely asszonyi kacagással és gyerekzsivajjal zajong körülötte az újból rázendít janicsárzenére. hogy “nekünk”. Johannes Lepsius lelkész is rádöbben arra. hogy elfátyolozott szomszédn i megijednek. De ugyan mit keres itt a Tokatlijan hotel portása? Mióta visel bárányb r tiszti kucsmát? Talán Enver küldi? A hotelportás udvariasan átnyújtja neki a belföldi tezkerét. lehunyt szemmel és tehetetlenül ide-oda billen fejjel. amit Ter Hajgazun. Enver talán megmentette betegsége súlyosbodásától azzal. a joghunoluki pap már hetek óta tud: csupán egyetlenegyet tehetek: imádkozhatok. aki a “mi” fogalmát megteremtette. amelyet ötvenhat esztend vel ezel tt. És csakugyan. Mikor már mindenki lefeküdt. Teljes egészében keresztülvisszük az érdekeinknek megfelel politikát. és elmennek onnan. Ha talál ilyen hatalmat a diplomatanaptárban. mint a fél világegyetem. ki vagy a mennyekben. gondolja a lelkész.. Még sátrakat is hoztak magukkal. és olyan vadul rángatózik a padon. . Enver talán suttyomban engedélyez ilyen-olyan kedvezményt.és roncshalmaz. a szálló forgóajtaja el tt már várja t a deportáltak menete. ez a bizalom töredezni kezd. és követi nyomdokait. Már a “mi” és a “nekünk” szavaknál szédülés fogja el. a lelkész összekulcsolja a kezét. mert teljesen betölti a súlyos felismerés: semmit sem lehet tenni. keressen fel újra a minisztériumban. hogy nem engedte Anatóliába utazni.. Davidjan és a többiek.

mondja magában. míg még valamennyit növök. Te pedig feküdj oda. ez a rohanó folyó az Eufrátesz. jól átgondolt rendszer szerint futottak be a birodalom helytartóihoz a minisztérium értesítései. mert jómagam a belügyminiszter úrnak felelek érte. Összeszedi magát. És ez a gondolatok nélküli nevetés hadüzenet Enver pasának. 6. Igazán rettenetes . e tavaszi nap óta semmilyen zavaró incidens vagy kínos aggályoskodás sem akadályozta többé Enver és Talaat örmény politikáját.összevissza fröcskölt sáros ruhában.és távíróhivatal ügyeletes vezet jének az Aleppóra. hogy Dzselál bej.Az intézkedés végrehajtásához tizennégy nap áll az urak rendelkezésére. Most jóles nyugalommal teljesíthetné az örmény férfi kívánságát. Bevonták a tanácskozásba a terület katonai vezet it is. jeges italt. és nem tör dve az orvosi el írásokkal. Aleppo tiszteletre méltó válija vonakodott végrehajtani saját területén a kormány deportálási parancsait. ünnepélyes tört németséggel beszél: Lásd. és így felel: . hogy a gyermekeim hídon mehessenek át! . excellenciája.Lepsius úgy tesz.Akkor önnek és a gyermekeinek kicsit várniuk kell. Felel ssé teszem önöket a rendelkezés hathatós és haladéktalan végrehajtásáért. De ezt inkább gyötr szomjúságára érti. Ugyanebben a pillanatban nyújtja át Talaat bej magántitkára a posta. mohón lehajt valami édes. mert Johannes Lepsius elveszti egyensúlyát. Ezalatt a szám zött lakosság legutolsó csoportjának is élve vagy halva el kell hagynia a vilájet határait. A kellemes érzéssel együtt új. a legközelebbi kocsmába siet. és ezek az én gyermekeim. Keze-lába végtelen messzire távolodik t le. De nem kerül rá sor. hogy a tested az egyik parttól a másikig érjen. A rendeletek beérkezése után az egyes tartományok válijai azonnal sürg s tanácskozásra hívták össze a vilájetjüket alkotó szandzsákok mutaszarrifjait. úgyhogy a hivatalnoki szív számára öröm volt ilyen vonatkozásban az élet. .De abban a pillanatban csodálatos gyorsasággal n ni kezd. Antiochiára és a partvidékre vonatkozó ismeretes táviratokat. a váli. A nagygy lés Attól a naptól kezdve.nevet szórakozottan magában. nem másra. mintha tréfára venné. A bürokratikus gépezet kivételesen bámulatosan pontosan m ködött. már csak azért is. . és majdnem lecsúszik a padról.Nem tágítok . ilyen meg ilyen pasa. ezen a napon másodszor. Furcsa. Alexandrettára. amelyeket azután megadott id ben követtek a végrehajtási utasítások. Meghatározott. körülbelül a következ ket jelentette ki az ülésen: . . bátor tervek áramlanak belé.

Ezután a kajmakamokra került sor. Könny volt a válinak. Az urak ugyan szintén kávéházba vagy fürd be mentek utána. Ezért néhány müdir. a tábornok intézkedett a kísér csapatokról és csend rökr l. aki sem varázsló. tanya és major tartozott. A mutaszarrifok közölték kifogásaikat és javaslataikat. Idejében? Sokszor ez az elindulás reggele el tti éjfélt jelentette. A nahijék. nagy területet öleltek fel. A müdirek csaknem kivétel nélkül fiatalemberek voltak. Most ugyanis k hívtak össze konferenciát. félrees faluról egyszer en megfeledkezik. mint a karikacsapás. de k már zamatos török nyelven szidták az örmény cs cseléket. mint hogy éjjel-nappal nyeregben üljenek. sem túlzottan bet rágó nem volt. Megint bevonták a megbeszélésbe a katonai parancsnokot. Mindennek úgy kell mennie. és a szörny utakon meg hegyi ösvényeken a kocsiutazás többnyire kínszenvedést jelentett. hacsak a váli nem rendezett éppen ünnepi lakomát. Az igazi érintettekt l eltekintve a müdirekre nehezedett a tragikus rendelkezés legnagyobb terhe. amely a háború kell s közepén ennyi vesz dséget okoz.Ezután a konferencia elé terjesztették véleményezés végett a helytartóság tervét. Körülbelül egy óra múlva már mindenki fürd be vagy kávéházba mehetett. elhatározta. hogy err l meg err l a jelentéktelen. a járások. és a helyi viszonyoknak megfelel en részletesebben kidolgozták. eltekintve néhány sz szakállú férfiútól. falu. amely beosztotta a deportálás sorrendjét. Akinél valami nem lesz rendben. és elölr l kezd dött a játék. Addig az utolsó tisztátalan disznócsordának is el kell hagynia a kaza határait. . Semmi kedvem mások miatt nyugdíjba menni. a mutaszarrifnak. Nemigen maradt hát más megoldás. amit a váli a mutaszarrifnak és a mutaszarrif a kajmakamnak mondott. De ha valaki alá kilencvenhét telep. csak persze kevésbé választékos hangnemben: . járási f nökeiket. és másokat felel ssé tennie. el kel konferencia. de ezeket az üléseket már nem nevezték ünnepélyesen “konferenciának”. k is összehívták a megyeszékhelyen a müdireket. akkor már egészen másként festett a dolog.Ennyi meg ennyi napotok van. az ellen vizsgálatot indítok. Áttanulmányozták a váli tervét. ami tudvalev en az emberi tevékenység egyik legfontosabb rugója. a kajmakamnak parancsolgatnia. A kajmakam ugyanazt mondta nekik. mint az el z . amelyeket igazgattak. A mutaszarrifok visszatértek székhelyükre. hogy idejében mozgósítsanak minden falut és telepet. Sokan jóindulatú lustaságból cselekedtek így. akik megrekedtek a hivatali szamárlétrán. ahol örmények éltek. Benneteket teszlek érte felel ssé. aki természetesen már nem tábornok volt. vasút úgyszólván nem volt. amelyen ezúttal a szandzsákot alkotó kazák kajmakamjainak kellett megjelenniük. távíróhivatal csak kevés. Hiszen a városban gyerekjáték volt az egész. Ezért a szandzsák-ülés már tovább tartott.

És megérhette. néhány idegen szót tudott. És bámult. és van-e jövedelmez bb üzlet. ha a hatóság behunyja mind a két szemét? A deportáltak javai a rendelkezés szerint ugyan az államkincstárt illették. És elbotorkáltak a falusi ösvényeken. hogy “Allah legyen irgalmas hozzátok!”. hogy saját néptársai a lábai elé vetették magukat. a régi török árnyjáték. hogy együtt sírjanak. lüktet test. hogy ezek a szomszéd családok több mérföldnyire elkísérték a nyomorultakat. nincs elegend hatalmi eszköze. ha ébren tartja a végrehajtó szervek élénk munkakedvét. egy-egy kecskét. a szelámlikokban. amilyet még nem látott a világ. összesereglettek a törökök és örmények. nemcsak azt kiáltották oda nekik. amikor egy-egy faluban. s t még öszvért is. és amikor már a sírni sem tudó k védermedtek hátra se nézve kiléptek régi ajtajukon. Igazi stratégiai körültekintéssel készítették el és indították el ennek a hadseregnek a felvonulását. Az els napokban ugyan még . A müdir gyakran elcsodálkozott körútjain. hogy napok múlva végre elérjék a nagy m utat. Az ilyen “megfeledkezések” a kés bbiek során jól kifizet dhettek. hogy az átkozott faj kis töredéke halálfélelembe burkolózva megbújjon. és könyörögtek: . mint a törvényes fosztogatás. ahová a szám zetési parancsot vitte. Vánszorgó. az állam azonban nagyon jól tudta. Hagyd itt ket! De mit segített mindez? Még a legjobb indulatú müdir is csak néhány eldugott faluban tehetett kivételt. akár parasztok. kávéházakban. és többek között ismerte Bismarck és Sarah Bernhardt nevét). az egyszer törökökkel. A zaptijék maguk akartak üzletet csinálni. összetorlódtak az országutakon. Azt is megérhette. amely Aleppón keresztül délkelet felé a sivatagba vezet. Az ilyenfajta kivételezés csak ott volt veszélyes.Hagyd itt ket! Nem igazhit ek. millió lábú. és t rhette el titokban. Mindössze egyvalamir l feledkeztek meg teljesen a titkos hadvezérek: az élelmiszerutánpótlásról.Mások viszont ravasz mellékgondolatokkal kötötték össze jótékony kényelmességüket. amikor egy-egy örmény ház el tt ott állt zokogva a szomszédos török család. akár szegényebb városiak voltak. ez a haladó középosztály maradéktalanul Enver örmény politikája mögé állt. A testvéreink. Míg a vidéki gyülekez helyeken. ahol állandó csend r rs állomásozott. a karagöz helyett Szmirnában vagy Sztambulban néhány francia vígjátékot látott. de jó emberek. aki újságot olvasott. egészen másként állt a helyzet. bekanyarodtak a d l utakra. hanem elemózsiát és nagy ajándékokat adtak velük az útra. hogy tiszteletre méltó igényét érvényesítse. mert az örmény kisember és paraszt sem volt vagyontalan. fürd kben a modern világ (azaz mindenki. és jobban jár. míg tehát ezek a m velt emberek.

belökték az árokba. leveti magát az úton.vételeztek valamennyi kenyeret és bulgurt. Id vel a lénynek egyre több tagja lehullott. Egy útépít századba akarják beosztani. bármilyen gyenge. Hamarosan már nem hallatszott más hang. mohó vágy a gy lölt faj asszonyai iránt. és az állomás még tizenkét kilométernyire van. de akkor még nem fogyott el a deportáltak saját élelme sem. De mit tehet . az ellenség istenét veszik birtokukba. hogy tizenkét para törvényes bér kifizetését követelje az onbasitól. csak nyögés. amikor egyre több halottat és félholtat kellett az országúti árokba hajítaniuk. és néha egy-egy görcsös. A menet megakad. akkor a listavezetés rendkívül terhesnek bizonyult. Eszel sként botorkál a férfiak hosszú menetében. és körmét a földbe vájja. Utána a zaptijék botja zúgott le a tétovázó sereg hátára. aki ki akarja rángatni gyermekét az árokból. Az arcok eltorzulnak. Miért nem veti magát a tömeg. a zaptijére és bajtársaira. hogy erre meg erre az id pontra. els sorban gyerekeket. Kés bb már a zaptijék maguk sem tudják. Véres sorsok szálaiból sz tt vándorló sz nyeg. hogy Szarkisz Aszteghik vagy Hapeth. Eleinte még nyilvántartást vezettek. a zaptije? Szigorú parancsa van. hogy került sor minderre. összerogyott. tébolyodott kiáltás tör el ezernyi torokból. De a legtöbben óvakodtak ilyen követelést támasztani. Már percek teltek el. jól öltözött férfit. A menetelés els napja után a jó er ben lev férfiakat különválasztják a többiekt l. itt meg itt el állítsa az egész csordát. Szívében nagyon jól megérti az üvölt anyát. Legkisebb gyermeke mindössze másfél esztend s. mert ez a végüket jelentené. vad sikoly. egy mérnököt. amíg át nem adták a deportáltakat a kaza határán a szomszédos csend rparancsnokságnak. De amikor elharapóztak a megbetegedések és a halálesetek. és az onbasi abbahagyta a céltalan firkálást. tizenkét paráért legfeljebb néhány narancsot vagy egy tyúktojást vehettek. A vért l azonban másfajta mámor fogja el a felindult zaptijéket. Itt egy negyvenhat éves. A többiek kardot rántanak. Örökké ugyanaz. Harminc-negyven férfi és asszony vérében fetreng. vagy Anus Vartuhi vagy Khoren oszladozik-e a szabad ég alatt? Nem minden zaptije volt vadállat. szárított búzát. támolygóbb a millió lábú lény lépése. nyöszörgés. csak puskatussal lehet elhajtani a családjától. a régi. Ki kérdezi. A zaptijék dühöngtek. Ezekben az els napokban arra is joga volt minden feln ttnek. miért nem fegyverzi le és szaggatja cafatokra ket? A csend rök talán ilyen dühkitörést l félnek. Egyikük ekkor lead egy lövést. és szakadatlanul motyog . amivel csak magukra vonták volna egy mindenható gy löletét: meg azután amilyen drágaság uralkodott. köhögés. S t feltehet . Óráról órára beesettebbek lettek az arcok. Nekik is kutya életük volt. a transzport számviv altisztjét l. és kardlappal támadnak a védtelenekre. és felfordult. Nem használ semmiféle rábeszélés. hogy többségük derék átlagemberekb l állt. A kiszolgáltatott asszonyok személyében nemcsak emberi lényeken követnek el er szakot.

efendi! . Közeledik az óra.mondja megnyugodva.Hiszen pontosan megfizettem a bedelt. A csel sikerül. egy szikláról az Eufráteszbe hajítják gyermekeiket. Akkora a szeme. Vidám asszonyvadászatot tartanak. A menyasszonynak az a jó ötlete támad. A többiek azonban óva intik ket a korai örömt l. átszellemülten mondja: .A müdirnek azonban az el írás szerint kell válaszolnia: . Nemi szervét levágják.Sohasem láttál még ilyen szép kislányt.Ne avatkozz a politikába! Csak egyházi kérdésekr l tárgyalok veled. amelyeket senki ki nem bogoz. Egy másik transzportban egy jegyespár vándorol. egy fegyveres szabadcsapat tagjai jönnek velük szembe. akár a kígyó. . nem. feltört lábak. semmi említésre méltó szörny ség. hanem . aki szolgálattételre érkezett. amikor elkülönítik az er s férfiakat. Olyasvalami ment végbe a kedvesn vérben. szomjúság. Az belekapaszkodik v legényébe: . Ott hamar kiderül az igazság. csillogó szemmel. sírásba merülve botorkál tovább.. Vándorló sz nyeg. egy vartabed. mégpedig fejjel egymás mellé.magában: . A v legény ajka felett alig pelyhedzik a bajusz. akik zsoltárt énekelve. A két gyerek már boldogan nevet a szerencsés átváltozáson. Ott mennek a kemakhi megtébolyodott anyák. Csuháját felt rve földre veti magát a müdir el tt és zokog: . De a marasi kórház el tt egyszer ott állt egy német diakonissza. csak éhség.Most már mind meghaltak . mert már nem bírják elviselni a b zt. Hason csúsznék utána.A jegyespárt egy mocskos házba hurcolják. dzsanum. Képtelen volt megmozdulni. amelyben semmi különös nem történik. majd meztelenül v legénye holttestéhez kötözik.Semmi baj. lelkecském! Velünk jön ez a kis csinos is! . amíg az utolsó alak el nem t nt. hogy n i ruhába bújtatja szerelmesét. és a hennával pirosított szájába dugják. és újra meg újra egy anya. hogy a véres testrész az arcához érjen. Választásuk többek között a menyasszonyra esik. Ott egy anya. . Este lerogynak egy hegyoldalon. mint egy tányér. Éppen be akart lépni.Azután teljesen magába roskadtan.Az isten szerelmére. hagyjatok vele! A n vérem süketnéma. És ott egy püspök és újra meg újra egy püspök. aki éhen halt gyermekét napokon át zsákban viszi a hátán.Könyörülj az ártatlanokon. míg végül saját rokonai jelentik fel a zaptijéknél. ha tehetném.Hirtelen megállítja a szomszédját. mintha Istennek tetsz m vet cselekednének. néma örmény sereg vonult el a ház el tt. A csete tagjai azon nyomban megölik az ifjút. Egy nagyobb város közelében idegen csete. nem is iszonyat. A kormány tiszteletben tartja az egyházat. Fájdalomtól remegve. Jóval éjfél után felébreszti ugyanazt a szomszédját: . amit maga sem értett: nem részvét. Szüksége van rám! . Még nagyon fiatalok.. amikor hosszú. megfizettem a bedelt. sorsokból sz ve. Akad olyan transzport is. A mérnök is aludni látszik. A lányt szörny módon megbecstelenítik.

a szöv széknél és az esztergapad mellett ugyanúgy folyt a munka. Marasból és Aintabból és az adanai vilájetb l jöttek. mint valaha. anélkül. s t talán még fáradhatatlanabbul. hogy szinte egyáltalán nem beszéltek. Hosszú hetek! Joghunolukban. amíg elvonultak el ttem. Alig egy-két férfi. A Tauruszon túl. mintha örökké tartó biztonságban élne. Az öreg orvos tovább látogatta öszvére hátán a betegeit. mint máskor. nagy.valamilyen ismeretlen. Krikor patikus. kedélyesen alkudoztak minden paráért. és olyan halálos komolyan. hogy ébren lettek volna. szinte felemel érzés ébredt benne. amely meglehet sen közel haladt el mellette. jöttek északról. pihent a Musza Dagh. Lehetséges volna. és a földt l .” . Magában Aleppóban azonban nem történt semmi. Mindenki tudta. nehogy felébressze a szellemeket. s t Ter Hajgazun szolgáltatta a példát. Minden ugyanolyan volt. és ezt a látványt sohasem felejtem el. Persze ez a szólásmód most még felszínes értelemben sem illett ide. Az árusok még hetipiacra is eljártak Antiochiába. ezért temetkezett bele a hétköznapi teend k álmába. Békésen és érintetlenül pihent a partvidék. lázasabban. A földeken és a kertekben. mintha rosszabb már nem is jöhetne. Idából és Bitliszb l. Sokáig kellett várakoznom. és a vilájet nyüzsg szandzsákjaiban és kazájaiban sem. mintha máris az Utolsó Ítélet angyalai volnának. és még igen jó állapotban voltak. Tudta és mégsem tudta. hogy az élete talán már csak hetek kérdése. Szivasz. ha eddig nem mozdult semmi? Nem lehet. Karputhból és a kurdlakta Diarbekirb l. régi szokás szerint török bevásárlók is jöttek a falvakba. Mintha nem venne tudomást az iszonyú vánszorgó menetr l. Erzerum és Trapezunt tartományból. hogy a körzet félrees fekvése miatt a hatalmasok megfeledkeznek róla? Nem jelenthet jót ez a mélységes csend? Ezért fokozta mindenki még saját némaságával is ezt a csendet. Mindenki tudott mindent. végtelen. hogy úgy tegyen. és mintha semmi rendkívüli sem volna folyamatban. Ugyanígy. Este a következ ket írta hozzátartozóinak: “Nagy csapat deportálttal találkoztam. nyugodt mederben folyt az élet. Az emberek mintegy hipnotikus álomban végezték szokott teend iket. vánszorgó embersz nyeggé szöv dött. Az emberek ugyan nem sokat beszéltek “arról”. Sokuknak sz ke haja és nagy kék szeme volt. Ehhez a magatartáshoz Altuni doktor. hogy a Musza Dagh gyermekeit elkerüli a veszedelem. ahogy mondani szokás. olyan öntudatlan fenséggel pillantottak ránk. Krikor maga köré gy jtötte éjszakai szókratészi sétákra a tanítókat. és közben szidta elrontott életét. akik csak nemrég hagyták el a falujukat. elsorolta nekik a csillagok nevét. még Aleppo el tt valamennyi transzport egyetlen. de az volt a félelmetes. jöttek keletr l. majdnem csupa asszony és gyerek. mint azel tt és mégis teljesen más. és a megszokott módon túladtak árujukon.És az Utolsó Ítélet e szerencsétlen angyalai Zejtunból.

az alexandrettai gazdag örmények kihalt nyaralóhelyéig ment. És ami még aggasztóbb volt. anélkül. Egyetlen örménynek sem szabad vasútra vagy postakocsira szóló jegyet kiadni.mért távolságukat. most néhány zaptije rizte. Gabriel Bagradjan folytatta felderít útjait a falvakban. Talán csakugyan nem hitt benne. ahol emberemlékezet óta egy bárányka alakjában mutatták be a madagh-áldozatot. sem jobbra. Gabriel hosszú. szó szerint ez állt rajta: “Ha az örmény millet valamely tagja útlevél és utazási engedély nélkül elhagyja lakhelyét.Én bizony nem maradok itt szig. Nem kérték Gabriel iratait. mint máskor. Tanított az iskolában. a csapás halkabb visszhangját sem lehetett hallani. Talán könnyebben nyélbe üthetné a menekülést. Elegend volt egyetlen tekintetet vetnie felfelé. Természetes. a bátor Dzselál engedelmes utóda . ünnepi misét mondott. Lassan aggódni kezdek Franciaországért. enyhe célzás jelent meg. Ter Hajgazun is ugyanúgy tevékenykedett. sem balra nem nézett. hogy amikor a helyi szellemi vezet k ilyen nyugodtan viselkedtek. mint ezek. mint ahogy sejtette. azonnal letartóztatandó. szokásos egyházmegyei körutakat tett. Egy pillanatra megfordult a fejében. hogy Ter Hajgazun bármivel megindokolta volna. Az Orontesz hídját. Írást sehol sem lehetett olvasni róla. rejtélyes pillantása azonban értésére adta. Krikor a fénysebesség szárnyain visszahúzódott az önhatalmúan elkeresztelt csillagokra. De ahogy a hükümet új hírcsarnokába lépett. s t nagyobb területre terjesztette ki tanulmányait. hogy si. hogy valami mérhetetlen ostobaságot mondott. kedvesem. és a legközelebbi deportáló táborba szállítandó. Csak az ezt követ szokásos. hogy talán a birodalom minden rszeme ugyanilyen háborítatlanul átengedné a kocsiját Juliette-tel és Sztepannal. tudatta a hirdetmény. Örmény újságok már nem érkeztek. másnap reggelig tartó nagy zenés-táncos népünnepély maradt el ezúttal. és északon egyszer hosszú órákig tartó lovaglás után Bejlanig. Az utóbbi napokban sokszor eszembe jutott mama. Egyik nap Juliette egészen komolyan így szólt férjéhez: . s ez ellen nem volt apelláta. ellentétben a régi id kkel. szent szokás szerint ebben az évben is elzarándokoljanak a Tamás-kolostorhoz. délen most gyakran Szvedja fölött fordult vissza. Amikor mérföldmilliók nyomasztották a leveg t. Egyetlenegy ízben újból elmerészkedett Antiochiába is.” A több szakaszból álló szigorú rendeletet Musztafa Abdul Halik bej. egy hatalmas falragasz rögtön meggy zte az ellenkez jér l. Ragaszkodott hozzá. közönyösen tovább engedték. a két idegen. és a deportálás üres szóbeszéddé vált. az európai Juliette és Gonzague teljesen gondtalan volt. és a török lapokban eddig csak egy-két.

szorongó léptekkel osontak keresztül a bazáron. Gabriel zárva találta Rifaat Bereket aga ódon házának kapuját. A keresked k egy id óta már csak ezüstöt és aranyat akartak fizet eszközként elfogadni. csatornáival és szeméthalmaival úgy festett. Bagradjan a fenyegetés ellenére keresztüllopózott a bazáron. hogy ez az út az örmény nép megsegítését szolgálja.írta alá. gyászos küls t mutatott. és ijedt. gyapjúszöv k. ez a változásaiban is örök hegy szinte új er t öntött Gabrielbe. és sohasem jött le a falvakba. gyümölcstermel k. s t itt-ott családi életükbe és lelkük rejtettebb zugaiba is bepillanthatott. s t titkon belévetett . és üdvözölte a hegyet. amelyek Aram Thomaszjan lelkész megérkezése óta elrabolták az álmát. Az örmények ellen elkövetett b n els árnyéka ugyanis a török papírpénz értékének hirtelen zuhanása volt. Gabriel tudta. De a mohamedán lakosságnak sem volt nevetésre oka. sem a tanítókkal. még mindig megmagyarázhatatlan ünnepélyes csodálkozás töltötte el. amely óráról órára más alakot öltött. máskor annyira zsúfolt utca most szinte kihalt volt. sem Krikorral. Az ifjabb Avetisz Bagradjan természetesen közelebb állt hozzájuk. Elérte. bár a szófukar különc nem tör dött senkivel. amire törekedett. Bagradjan elhatározta. Amikor reggelenként kinyitotta az ablakot. és bátorságot gyötr gondolataiba. zárva tartották üzleteiket. és úgy rémlett. Ez persze nem ment mindig egészen könnyen. atyai barátjának távolléte most mégis aggodalommal töltötte el. hogy a pénz körforgása a világ erkölcsi piacviszonyaitól is függhet. Visszaérkezése után. hol s r n összetömörült. mintha elnyelte volna ket a föld. Buzgó falusi portyázásai azonban eközben meghozták gyümölcsüket. mint egy külvárosi utca éjszaka. Az aga tehát még nem tért vissza anatóliai útjáról. De amint elhagyta a Musza Dagh árnyékát. A sz k. mire ezek a szégyenl s fémek azonnal szemérmesen elt ntek a piacról. amely tócsáival. Ennek oka a hazai hegy egyre er sebb. A Musza Dagh súlyos tömege. selyemszöv k. Az antiochiai törökök elfogódott. Id vel azonban megn tt a bizalmuk Gabriel iránt. a joghunoluki temet ben feküdt. méhészek és fafaragók életér l és munkájáról. Sok földije el ször csak az el kel idegent látta benne. ha össze is kötötte ket a származás és a föld. hol bolyhossá oldódott a párás napsütésben. Mindegy. de senki sem jelentkezett. bátorsága tüstént alábbhagyott. varázslatosan megnyugtató hatásában rejlett. De arra mindmáig egyetlen közgazdász-bölcs sem jött rá. hogy nem megy többé távolabb a Musza Dagh peremkörzeténél. Noha az örmény keresked ket még nem érintette a deportálás. A sztambuli minisztériumok közgazdász-bölcsei bonyolult magyarázatokat adtak a pénz indokolatlan és hirtelen elértéktelenedésére. eléggé hiánytalan képet kapott a parasztok. sem Ter Hajgazunnal. az halottaik között. Többször megütötte a kopogtatóval a rézzel kivert fakaput.

a jegyzeteiben. ha visszautasítja a szíves vendéglátást. ez Keleten nagy ritkaságszámba ment. sokan mégis céltudatos gondolkodást. Ha felbukkant. Annak idején ez tiltott élvezet volt. hogy a Damladzsik szakadékaiban vívott hadjárataik és kalandozásaik közben a fiúk el ne vaduljanak. Halálos sértés lett volna. valamilyen különös tevékenységet éreztek. mennyire szerették. De még valami egyebet is szimatoltak. A háziak a szentképek mellé régi újságokból és kalendáriumokból kivágott képeket aggattak. hogy a házi cselédség betért a kis Gabriellel a falusi házakba. de okosabbnak tartották. rá terjedelmes óntálat. Beavatottak tudták. mindenkinek rajta függött a szeme. és hébe-hóba maga is a szájába dugott egy-egy falatot. A döngölt agyagpadlót tiszta gyékény fedte. mennyire tiszták és lakályosak. Az efendi bizonyára hatalmas ember. hogy a tiszteletére mindenütt elébe hozott gyerekeket etette az édességgel. a kérdéseiben. Az istálló csak a legszegényebb parasztoknál volt közvetlenül határos a szobával. különösen a kicsinyeket. Noha a szobák az itteni szokásoknak megfelel en eléggé üresek voltak. egy bognárm helye. Sok házba meghívták. érettebb korú férfiú volt. A szobák fala sem volt mindenütt csupasz. Legh ségesebb közülük egy Nurhan Csaus vagyis Nurhan rmester nevezet . Amíg Joghunolukban van. mégpedig egy lakatos. s akit l a törökök félnek a befolyása miatt. Senki sem vetett számot vele. ami mindenkit l megkülönböztette. amelyeket gy jtött. mert a szül knek természetesen nem volt szabad tudniuk. zubbonyok és kötények tisztaságára. Gabriel még joghunoluki gyermekéveib l ismerte ezeknek a rendkívül édes nyalánkságoknak az ízét. Thomaszjan építési vállalkozó után Nurhan Csausnak volt Joghunoluk déli végében a legtekintélyesebb kisipari üzeme. Gabriel sok barátot szerzett gyakori falusi látogatásai során. Amikor a vendég leült. ha a . Most azonban a b séges vendéglátás megterhelte Gabriel gyomrát. Az anyák büszke gonddal ügyeltek az ingecskék. de a szemében. Tehát úgy segített magán. Gabrielt meglepte. a nyugtalanságában. talán nem szakad rájuk a legnagyobb vész. hogy ebben a helyiségben vadászfegyverek javításával és a hozzávaló töltények el állításával foglalkozik. Néhány háziasszony lapos tálakba tett friss virággal díszítette a szobáját. és végül egy bels szentélye. mézes szeletekkel és édes préselt túróval. akit külföldön ismernek. A nagyobb gyerekeknél persze k sem tudták megakadályozni. Megható volt. mint a többiek. ahol tanúk nélkül tevékenykedett. amely teli volt különféle süteménnyel. hogy mit érnek valójában az ilyen remények. Ül helyül jó sz nyegekkel letakart díványok szolgáltak. különösen amikor a sütemények mellett még dinnyeszeletekkel és cukrozott gyümölccsel is kínálgatták. vastag fatönköt állítottak eléje. és milyen jól tartották mindenütt a gyerekeket. egy nyeregkészít m helye. ahol az errefelé használatos kangnikat készítették.reményük is.és egy kovácsm helye. Gabriel sem beszélt többet a jöv r l.

Nurhan Csaus. hogy átvizsgálja a Bagradjan-ház gazdag fegyverkészletét. Így temetkezett bele két örmény férfi a deportálás hónapjaiban hihetetlen buzgalommal török katonaemlékeibe. hogy titkos m helyében szétszedje. Talán olyan tulajdonságokat érzett meg benne. az Örmény Általános Iskolaegyesület. katonás magatartása Bagradjannal szemben. Alkonyatkor azután a falusiak által jól ismert. Néha Sztepant is magával vitte Nurhanhoz. az elkerülhetetlenül küszöbönálló teljes fejetlenséggel a legnagyobb . Nurhan Csaus.veszedelmes feljelentések elkerülése végett elrejtik ezt a tevékenységet Ali Nazif zaptije szeme el l. a vad takarodó. A félelmetes bajuszú hajdani újoncszelídít a saját véréb l fakadt gyermekfalkával szemben maga volt a megtestesült engedékenység és jóindulat. nem is kopogtatott be egyik szomszédjához sem. A Miacjal Engerutjunk Hajoc. Nurhan Csaus öreg “továbbszolgáló” volt. nem tért haza gyermekekt l hemzseg házába. Egyik kezében boroskancsóval. katonai dolgokról beszélgetett. állandó kincstári beszédmódja és káromkodásai. mintha Törökország lett volna a hazájuk. hosszú. Hétévi katonai szolgálat állt mögötte. és Gabriel. akit mint tisztet feljebbvalójaként üdvözölt. A pap elhatározása ugyanabból az okból fakadt. Csaus nem fogyott ki a vaskos históriákból és mulatságos történetekb l. Jóformán nem is tör dött az ivadékaival. teljes lelki nyugalommal hagyta elkanászodni ket. aki már az ifjabb Avetisznek is dolgozott. hogy rövid nyolcnapos szünet után újból meg kell kezdeni a tanítást. elvállalta. Jön az özönvíz! A rendezett körülmények közelg felbomlásával és megsemmisülésével kétszeres rendet. Munka után. Viszont tekintélyes számú serdületlen gyermeke között maga is alig ismerte ki magát. nem fáradt bele a hallgatásába. meg-megbicsakolva b gtek fel a török katonai kürtjelek. amelyekr l Gabriel maga sem tudott. A két férfi mint két szenvedélyes szakért . Gabriel gyakran elnézte. rendben van-e minden. bizonytalan. hirtelen elrendelte. vagyis május közepe táján kellett befejez dnie az iskolaévnek. özvegy volt. Elvitte a fegyvereket. és nem utolsósorban tiszteletteljes. Ter Hajgazun azonban. bezsírozza és újból összerakja ket. hegyesre pödrött sz bajusza. Akadozva. amikor már minden m helyének a mestere átadta neki a kulcsokat. hogy dolgozik. mint az iskola legf bb gondnoka. ezt az id t a fronton és a brusszai nagy kaszárnyában. mintha Nurhan Csaus még az éj beállta el tt gyülekez re igyekezne összetrombitálni az egész völgyet. harsány trombitaszó hasított a leveg be. másikban egy lopott kincstári török gyalogsági kürttel a barackosába indult. a széplélek. az illetékes nemzeti oktatásügyi hatóság tanítási szabályzata szerint az els meleg nyári napokkal. mint az egész lakosság mámoros buzgalma. egy anatóliai gyalogezrednél töltötte. akárcsak az öreg Thomaszjan. Az iskolás gyerekek miatt egyébként egy kis kultúrpolitikai vita támadt a falvak között. Egész megjelenése megcsontosodott katonára vallott.

elviselhetetlen csapás a vakációzó gyerekhad féktelen ordítozása és gyanútlan zenebonája. közvetlenül a régi után megkezd dött az új tanév. A szótlannak csúfolt tanító azonban gyalázkodó hosszú versezetben öntötte ki Ter Hajgazun elleni gy löletét. Nem ért el vele semmit. Satakhjan és Oszkanjan ünnepélyes küls ségek között felkereste a villában. Hrand Oszkanjan azonban dühösen hátba bökte. és legszebb franciaságával rövid beszédben válaszolt.Tulajdonképpen miért beszél ön velem franciául? Hapeth Satakhjan sért dötten védekezett: . Összehívta a hét község mukhtárját. Gabriel azonban kereken és fenntartás nélkül a tanítás folytatása mellett foglalt állást. bele kellett tör dniük vereségükbe. mintha azt akarná ezzel mondani: látod. amelyben szembeállította a modern higiénia követelményeit és a vakáció örömeit az elavult tudományok szigorával. A tanítók így hát nem tehettek egyebet. hanem saját érdekében is örül ennek az intézkedésnek . Mindenki nyilvánvalóan egyetértett volna tehát Ter Hajgazunnal. mindenekel tt Hrand Oszkanjan. és rövid beszélgetésben meggy zte ket.rendszerességet és fegyelmet kell szembeszegezni. ha a tanítók nem indítanak elszánt ellenakciót. mindent elrontottál a hiúságoddal. s ezért másoknál is többet szenvedett Ter Hajgazun kérlelhetetlen egyeduralmától. a hallgatag Oszkanjan pedig gy lölköd propagandahadjáratot robbantott ki Ter Hajgazun ellen. mivel arra az elhatározásra jutott. Miután befejezte. a cérnavékony termet énekessel el adatta a rímes pamfletet. A tanítók megpróbálták utolsó üt kártyaként Gabriel Bagradjant bevonni a harcba. Ezenfelül. a napot .mondta -. hogy Sztepan fiát beíratja Satakhjan úr osztályába. efendi. Satakhjan tantó meghajolt. A pap er s maradt. hogy a szegény kisgyerekek agyának súlyos károkat okozhat a rekken h ségben a meger ltetés. Bagradjan meglehet sen csodálkozva kérdezte t le: . A harcias poéma a következ fenyeget sorokkal zárult: Miként a sötét felh . A mukhtárok háta mögé bújva figyelmeztették a szül ket. hogy végre vele egyívású és egykorú fiúkkal kerüljön össze. Azajan tanító hangja remegett dühös izgalmában. Mellékfoglalkozásként vezette a templomi énekkart. nem akartak lemondani szerz désileg biztosított szabadságukról.Csak az ön kedvéért teszem. Nemcsak általánosságban. A tanítók. A Krikor vezette egyik éjszakai összejövetelen Azajannal. különösen ezekben a nehéz id kben. Tehát nem tör dve a h séggel.

nem szabad komolyan venni az ilyenfajta veszélyeket. Gabriel nem tágított. háborúk. mindegy. hogy még néhány hétig ki kell bírni. hogy ragályos betegséget vagy tet t szed fel. vagy mi nem történik e néhány hét alatt. odaintett neki: . Sohasem vette figyelembe a lényeget. Ha jól meggondolja az ember. mint arról. Hrand Oszkanjan.egyre jobban szertefoszlott. Szinte nevetségesnek érezte még a feltevést is. De hogy ne bátortalanítsa el teljesen tanítványát. méghozzá egy keleti istállóban. jóval fontosabbnak tartja. de áttör a nap. Nem is érdekelte. kit becsmérel a gúnyvers.Ez zagyvalék. nem volt egészen érthet . Félti a fiát. de most azonnal feladta a harcot és hallgatott. Mi történt tulajdonképpen? Gabriel változott meg. a francia n el tt a vízözön nem torpan meg tisztelettel. amikor Gabriel olyan kétségbeesettnek mutatkozott. mint ami nem tartozik többé hozzájuk. Krikor a fejét csóválta tanítványa effajta becsvágyó kísérletein. hogy el tte. Igazi költ k csak régen voltak.Takarja csuhád. hogy Sztepan végre a valóságban alaposan megismerje az övéit.Ne hagyj fel vele. akinek lábán már begyógyultak a sebek. Ha Juliette mostanában felébredt éjszaka. sokszor úgy érezte. Néma engedékenységét maga értette legkevésbé. Életük meghittsége . pedig ott igazán kevesebb félnivalójuk volt attól. hanem tettek. A patikus elkérte a verset. mondta Juliette.tizennégy évi házasságuk gyümölcse . teljesen idegenül. h sök is csak régen voltak. Szatóval. El z leg rövid vitája volt Juliette-tel. Minthogy a nap itt allegorikusan a szellemi világosságot jelentette. valami egészen rejtélyes dolog történt. Komor egykedv séggel jelentette ki: . tanító! A megbeszélt napon Gabriel Bagradjan megjelent a joghunoluki iskolában Sztepannal és kis társn jével. Hiszen még Párizsban sem járatták népiskolába. államférfiak. Juliette máskor és más helyzetben száz feleletet talált volna erre. mint apa. Kheder Beg sz l hegyei felett. Semmi egyébr l nincs szó. vagy ? Még mindig nem tudta komolyan venni a várható lehet ségeket. nagyon is hamar háttérbe szorulhatnak az igazi bajok mellett. Egy lankás hegyoldalon ültek körben a holdfényben. De nemcsak költ k. Ezért nem vitatkozott tovább . Utána pedig haza! Mi történik. Közös múltjuk ottmaradt Párizsban és Európa fényt l ittas városaiban. hogy mosdatlan kölykök között üljön. még tanulnod kell. Az emlékezetes éjszakai beszélgetés óta. Általában az egész világról csak történelemként vett tudomást. miért fedi el azt a tanév megnyújtásával Ter Hajgazun csuhája. mintha nem f zné össze közös múlt a mellette alvóval.

azt állítván. mind a ketten elhallgattak. úgyhogy hallgatói megfeszített figyelemmel bár. még esti tanfolyamot is szervezett a feln ttek számára. De szokása szerint nem választotta külön a tárgyakat. Ha Iszkuhi kint feküdt egy nyugágyon a kertben. A kis csavargót teljesen szám zték az uraságok környezetéb l. költ kr l és bölcsel kr l tartott el adásokat. különösen mióta Iszkuhi és Szato a házban élt. mint Krikor patikus. Ezen még olyan világraszóló tudós is csillogtatta tudását. állatokról és k zetekr l. bár nem gyógyult meg. Titokzatos szavakkal és számokkal f szerezte el adásait. hanem Gabriel el tt is jelenetet rendezett. milyen lelkesen fogadta a fiú az új rendszert. amelyben franciát és történelmet. De amikor hirtelen ráébredt. A Musza Dagh körzetének legnagyobb iskolájaként négy osztályból állt. Sztepan ott ült a földön a lába el tt. A tanító a rendes népiskola mellé saját szakállára még egy továbbképz osztályt is csatolt. hogy Szatót emiatt komolyan megbüntetik. így aztán Sztepan lovagiasan magára vállalta a dolgot. hogy az esti tanfolyamon nagyon öreg emberek is összegy ltek a sz k iskolapadokban. Oszkanjan pedig irodalmat és szépírást tanított. Sztepan emiatt annál gyakrabban belopózott Iszkuhihoz. de értetlenül bámultak rá. Hapeth Satakhjan a továbbképz osztályba vette fel Sztepant. aki már szintén régen felkelt betegágyából.gondolta Juliette. és csak jóval ebéd után érkeztek haza. Juliette nemcsak Avakjan. és valami ismeretlen fájdalom járta át. Mindamellett fényt vet e nép tudásszomjára. Sztepan és a kislány ugyanis egyszer korán reggel hirtelen elt ntek. hanem találékony. . ahová harminc tizenkét-tizenöt éves tanuló járt. hogy unta Avakjan óráit. Sztepan lelkét is megzavarták és felkavarták az események. Fél volt. A tanító félrevonta Gabriel Bagradjant: . tudományos mesemondóként fantasztikusan összekeverte. a latin-görög tagozatos párizsi gimnazista. Amint a mama odament hozzájuk. többnyire világot járt iparosok. és megtiltotta a fiúnak.Gabriellel Sztepan iskolába járásáról. hogy a jó Avakjan úr óráin már nem is tudott figyelni. és ha a házban volt. hogy Szatóval ezután akár csak szóba is álljon. Ter Hajgazun Satakhjant bízta meg a vezetésével. ókori népekr l. akár az összeesküv k. szinte a gondolatait sem tudta összpontosítani. hogy lelke mélyén lagymatagon azt érzi: Ugyan mi közöm hozzá? . Örömének azonban nemcsak az volt az oka. Mi több. “Hogy vonzzák ezek a fiamat” . Képzelhetni. virágokról. csak a kamrájában tartózkodhatott. A joghunoluki iskola tekintélyes épület volt. hanem inkább Sztepan miatt. Bevallotta apjának. Iszkuhinak Zejtunról kellett mesélnie. hogy séta közben eltévedtek a Damladzsikon. Sok kérdés nyomasztotta a lelkét.akkor megrémült. sokkal szívesebben jár az örmény falusi iskolába. nemcsak önmaga. akik életük alkonyán még újat akartak hallani és tanulni. Csillagokról. Szato egyszer már nagy bosszúságot okozott.

Nem hagyja tovább. amelyeket Bagradjan a joghunoluki községi írnoktól és a többi hat elöljárótól kapott. és a tanító csodálkozott az apa önfej ségén. és teljesen másfajta munkát kapott. és nagyot sóhajtott az elmaradottság. mint én. Nézze csak meg ezeket a gyerekeket! Olyanok. Sztepan elmaradt órái helyett Szamuel Avakjan új.. Sztepan már a második alkalommal egészen elkeseredve jött haza az iskolából. amellyel harcolnia kellett. Ebb l nagy vita kerekedett a mamával. . a babona és a szellemi sötétség z rzavara miatt. Szatót a legalsó osztályba dugták. a méhfaluig. ami napokig eldöntetlen maradt. hogy buta angol ruhája miatt kinevessék: Ugyanúgy akar öltözni.. a csipkefalutól. cédulákra írt feljegyzéseit. azt Avakjan nem tudta meg. efendi. hogy Sztepan hetenként négyszer jár majd iskolába. Mindenekel tt meg kellett állapítania meghatározott szempontok szerint a falvak lakosainak a számát.Éppen ez alól a hatás alól nem akarom kivonni a fiamat. aki egy ideig Svájcban tanultam ugyan. A tanterem tele volt gyerekekkel. a déli Vakeft l. hogy az illedelmes európaiból mindenáron kis keletit akar faragni. Megállapodtak. Nagy statisztikai kimutatást kellett bel lük készítenie. hogy csináltassanak neki az egyik falusi szabónál ugyanolyan agil-öves entari-zubbonyt és salvar-térdnadrágot. Gabriel odaadta neki az utolsó hetekben gy jtött. ott volt a legtöbb kislány.. mint az aggasztó zejtuni árva.Nesze. Ugyan mit tanulhat az ön fia nálunk? Valószín leg sok mindenr l többet tud. többféle változatban. Egy öregasszony egy kisfiút tolva maga el tt odalépett Satakhjanhoz: . tanító! Ne verd túl sokat! . És rendkívül izgatottan követelte. az északi Kebuszijéig. bár jóval fiatalabbak. mint a busman négerek! Nem tudom.fordult Satakhjan Gabrielhez. amilyet a többiek hordanak. és els sorban az örmény beszédet és írást gyakorolja.Nem egészen értem önt. Avakjan már másnap átadta Gabrielnek a következ pontos listát A hét falu lakosainak száma nem és kor szerint: 4 éven aluli csecsem és gyermek 583 . de évek óta ismét ebben a pusztaságban poshadok. és az ket beírató szül kkel. Hogy mi ennek a munkának a célja. mint a többi fiú. Hapeth Satakhjan jelentette ki Gabriel. jó hatással lesz-e.Most a saját fülével hallhatta . Rendeznie és ellen riznie kellett azokat az adatokat.

Ez nem volt könny munka. mert err l még a mukhtárok sem tudtak pontos felvilágosítást adni. A hegylakó népek szokása szerint az egyes gazdák vagy a községek nagyobb birkanyájait kihajtották a csendes legel kre. és teherhordásra vagy lovaglásra való szamara vagy öszvére. Ebben a népszámlálásban benne volt a Bagradjan család is egész háza népével együtt. Bizonyos csupán az volt. aki azt várta. szarvasmarha és ló egyáltalán nem akadt a falvakban. Minden jobb családnak volt ezzel szemben néhány kecskéje. csalódottan követte kezével a boltozat ívét. vagyis hány földbe mélyített süt kemence található a falvakban. ami gyógyszertárra . amikkel a gazdag úr megpróbálja tevékenyen kitölteni a rendkívül bizonytalan várakozási id t. hány birka van ezekben a nyájakban. hogy tanulmányt ír a Musza Daghon lakó nép életér l. Két kis deszkapolcon különféle idegen feliratú tégelyek és edények álltak. Tudni akarta. és már valóságos telekkönyvi hivatalt rendezett be Bagradjan dolgozószobájában. Nemcsak az emberekr l készítettek kimutatást. és csak egész csekély mértékben sikerült. buzgón szaladgált ide-oda a falvakban. hogy barom.4-12 év közötti leány 579 4-14 év közötti fiú 823 12 év fölötti n 2074 14 év fölötti férfi 1550 Összesen 5609 lélek. Ez a bogaras sz rszálhasogató. Gabriel megpróbálta nyilvántartásba venni a körzet jószágállományát is. Még Krikor patikushoz is elmerészkedett. Még hozzávet leg sem lehetett megállapítani. és láthatóan elszomorította. De az ilyen összefoglaló kimutatásokon kívül árnyaltabb kimutatások is készültek az egyes falvakban él családok száma. akinek valószín leg az járt a fejében. hogy a könyvtárának és nem a patikájának szól a látogatás. és ottmaradtak egyik nyírástól a másikig a juhászok meg a bojtárok felügyelete alatt. és a gyógyszerkészlete fel l érdekl dött. Megtudakolta a gabona terméshozamát. hogy sem Joghunolukban. a lakosok szakmája és foglalkozása. sem Bitiaszban vagy másutt nincs m köd örmény malom. A szorgalmas Avakjan. Ez volt minden. hány tonir. egyszóval minden fontosabb szempont szerint. Krikor. mindent feljegyzett. semmit sem tartott mellékesnek. aki mindenféle munkát szívesen végzett. Szemmel láthatóan ugyanennyire gondot okozott neki. hogy a hegyi lakók a síkságon él mohamedánoktól szerzik be a kukoricát és a vöröses szíriai gabonát. Titokban azonban a vállát vonogatta az ilyenfajta kiagyalt türelemjátékok felett.

Thomasz Kebuszjan! Mennyi és milyen fegyveretek van? A mukhtár rettenetesen bandzsítani kezdett. De hát .Ahogyan már Khríszosztomosz János is megmondta. tudta.Miért éppen engem nem vontok be a bizalmatokba? . Isten nyugosztalja. efendi? . Senki sem tudja! . Ijedten suttogva vallotta be az igazat.Nem tudja a feleségem. els sorban az örményeknek. Enver pasa magától értet d en tudott err l. Száz formában mindig ugyanaz. mákra. az ifjútörök kiküldöttek fegyvereket juttattak a birodalom minden járásának és községének. Krikor méltóságteljesen megkopogtatta csontos mutatóujjával az egyik titokzatos tégelyt: . Mindennél kétségtelenül fontosabb volt a fegyverek kérdése. kénre.Gyengéden rákoppintott a tégelyre. a joghunoluki mukhtárra a lakásán.emlékeztetett. . minden gyógyszer hét alapanyagra vezethet vissza. salétromra. Egy szép napon azonban rajtaütésszer en rátámadt Kebuszjanra.Olyannak nézel. még a tanítók sem tudják. annak jeléül. nem tudják a fiaim. mint aki nem tud hallgatni? . azonnal kereket oldottak. hogy Khriszosztomosz János gyógyerej alapanyagait tartja raktáron. hiszen ket szemelték ki az akkori felkelés f támaszául. A sarokban három nagy petróleumoskanna. néhány bála csibukdohány és egy köteg sepr utalt az üzletmenet elevenebb cikkeire.Jézus Krisztusom! Bajba akarsz dönteni bennünket. De ha Gabriel nekiszegezte ezt a kérdést a községi elöljáróknak. De mivel Kebuszjan minden bandzsítás és fejcsóválás ellenére sem tudott megszökni a vendége el l.Légy szinte hozzám. f zfagyantára és babérnedvre. úgymint mészre. végre kétszer is ráfordította a kulcsot a szoba ajtajára. és a világháború kitörése után nem volt sürg sebb dolga. 1908-ban. kopasz feje reszketett: .Ha kitudódik. Nurhan Csaus barátja már tett erre vonatkozóan homályos célzásokat. . amikor az Ittihad forradalmat kezdett Abdul Hamid ellen. Szerencsére jól felszerelt házipatikája volt. E korszer gyógyszertani felvilágosítás után Gabriel nem kutatott tovább. és nem engedte el: . megölnek valamennyiünket.Avetisz bátyád. jódra. mint elrendelni az örmény polgári lakosság gyors egy teremtett lélekkel sem beszélt.Avetisz bátyám tudta? . egy zsák só.

amint ez sejthet . hová tettétek ezt a holmit? . és kétszázötven görög karabély. Mindegyikhez harminc tölténytár. aminek Kebuszjan nem tudott ellenállni. hogy fegyvertelen emberek fegyvereket vásároltak a csend rökt l.dicsérte meg Gabriel a községi bírót -. Szerencsére a mukhtár valóban nem adott annak idején semmilyen átvételi elismervényt a Comité küldöttének. Sokan járnak vadászni.Nem! De kíváncsi vagyok rá. Joghunolukban is megjelent egy januári napon a beszolgáltatás ügyében a vörös hajú müdir az antiochiai rend rkapitánnyal. annyit jelentett. tehát fegyverenként százötven lövés. De ugyan.Nagyon jó . jóval kedélyesebben folyt mindez. A rendelet végrehajtásánál természetesen nagy szerepet játszott a helyi kormányhivatalnokok jelleme és meggy z dése. hogy fondorlatosan letagadja. Dzselál bej vilájetjében. Amelyik vilájetben a vidéki Ittihadnak azok a bizonyos forrófej ifjoncai uralkodtak. Ez csakugyan szinte szóra sem érdemes.Ez az dolguk. A kit n humanista helytartót felháborították a mindenható sztambuli hadisten rendelkezései. de miután mosolyogva biztosították. miért hallgatnád el el lem most már ezt a legf bb titkot. Gabriel Bagradjan elt n dött. nagyon egykedv en hajtotta végre az ilyenfajta parancsokat. Ter Hajgazunon és a sekrestyésen kívül valóban teremtett lélek nem tudott. és kezet nyújtott a mukhtárnak: . Thomasz Kebuszjan! És ha már mindent elmondtál. kivéve a könyörtelen marasi mutaszarrifot. Ilyen helyeken ugyanis ha valakinek nem volt fegyvere. ott el fordulhatott.Ötven Mauser-puska. s ha már nem tüntethette el teljesen a papírkosárban. és nem látom be.Igazán tudnod kell ezt is. és érnek valamit a flinták? . Nincs a falusiaknak ezenkívül is l fegyverük? Kebuszjan ismét tétovázott: . még azt is szeretném tudni. efendi? . csak hogy utána a kormányrendeletnek megfelel en beszolgáltathassák. nyugodtan odébbállt. De volt valami Gabriel lényében.Köszönöm a bizalmadat.lefegyverzését. Ez az engedékenység tükröz dött azután legtöbb beosztottja magatartásában. hogy sohasem kaptak fegyvereket. . mint Erzerumban vagy Szivaszban. Err l a legf bb titokról hivatali társain. mit ér néhány száz ócska kovás puska? Gabriel felállt. A mukhtár nagy lelkitusát vívott. Így kétségbeesett .

hogy az el kel ségeket mindenütt letartóztatták. ha akar. felakasztották. ahol az utak elágaznak. Gabriel h ségesen megtartotta ünnepélyes ígéretét. Semmi sem változott. Avakjan sem tudott meg egyetlen szót sem róla. most letettem a kezedbe az életemet. hogy amíg nem döntött. próbálj elmenekülni. hogy hallgat a fegyverekr l. A szül föld. lebéklyózta. Avakjannak három egészen pontos térképet kellett készítenie a hegyr l. s ott összeköttetéseid vannak. hogy került minden. a lehet legnagyobb méretben. miközben kinyitotta az ajtót. és költött neveket véstek föléjük. hogy Gabriel minden felbolydult energiájával csak a környez sz k völgyben mozgott.és állatvilágát. amelyet néha még most is régi gyermekkori legendának vélt. esetleg még nyitva álló kivezet utat. Kétségtelenül rettenetes kockázat az út. Vesd latba mind a kett t. Pedig ezek a gondolatok a pedáns kutatótevékenység ellenére ugyanolyan valószer tlen álomvilágba merültek. próbáld mégis keresztülvágni magad Juliette-tel és Sztepannal Aleppóig. most a hegyek kerülnek sorra. gondolta a diák.fogadkozás után kiszolgáltatta a titkát. mely kérd re vonja: Miért habozol. Kimerítettük a völgy ember. Az pedig hátra sem fordulva így szólt: .Ez a hang nem mindig hallgatott.sóhajtotta a mukhtár. sem nappal egyetlen percre sem tudott szabadulni t lük. amelyet Sztepan apja kívánságára ügyetlen vonásokkal már márciusban elkezdett. De talán minden ember életéhez hozzátartozik. A Damladzsik tervrajza. Legalább a feleségedet és a fiadat a konzulok védelme alá helyezheted. Juliette alakja elhalványult.Talán csakugyan azt tetted. efendi . mint a zöld havas lábánál az egész élet. Öt lépéssel tovább már minden ködbe és sötétségbe veszett. Itt minden Rifaat Bereket agát látszott igazolni. Ha veszedelmek és nagy nehézségek állnak is utadban. Kinevezték térképrajzolónak. Most már talán akkor sem tudna elszakadni a Musza Daghtól. Hol maradt a hang. Elvégre Aleppo nagyváros. . Így aztán érthet . most jelent séget nyert. amelyekt l maga is megijedt. szám zték.Így. valószer tlennek érezze a célt. megkínozták. Békésen szunnyadt a Musza Dagh. . De csak burkoltan szólalt meg. Az események egyetlen fuvallata sem hatolt be ebbe a völgybe. amíg nem kés ! . Thomasz Kebuszjan! Gabriel lelkét szakadatlanul olyan gondolatok foglalkoztatták. De ittmaradni vajon kisebb kockázat? Ne várj tovább. Igaz. Viszont hirtelen új megbízásokat kapott. hogy sem éjjel. A fegyvereket és a l szeresládákat szabályszer sírokba temették a joghunoluki temet ben. Bagradjan? Miért szalasztod el egyik napot a másik után? Jó neved van és vagyonod. s t annyira hatalmukba kerítették. hogy kiengedje vendégét. Gabriel csak a kezdetet látta maga el tt. csak a keresztez dést.

Itt volt el ször is az északi bevágás. ezek most szerephez jutottak. amely azonban beleveszett a bozótba. azonnal észre kellett vennie a Damladzsik ideális védelmi helyzetét. és az Orontesz jobb partján. Makacs buzgalommal ügyelt rá. a törpefeny . a ciheres és mindenféle vadul burjánzó növény. mert a sziklafalon át semmiképpen sem lehetett kijutni a tengerhez. amelyek a bejlani völgy felé ábrándos sziklavárakba és teraszokba vesznek. amelyen a göröngyös meredek út még a céltalanul sétálgatókat is kifullasztotta. félkör alakú k törmelék halmazból ötven láb magas. eltér en a hegység többi részét l nem erd borít. a Tölgyszakadék torkolata és a parti meredek sziklafalak között . csupán egyetlen igazi támadási pontja volt: a keskeny északi nyereg. Egyre újabb hiányosságokat és hibákat fedezett fel. ahol a hegy hirtelen véget ért. irányt je és a térmeghatározáshoz szükséges egyéb m szere.légvonalban több mint három kilométer (Avakjan számitása szerint). középen pedig a Damladzsikba s ríti minden erejét és érdekességét. nem utolsósorban az a körülmény. a kietlen.A Musza Dagh igazi magja tudvalev leg a Damladzsik. amelyeket s r n elborított a bozót. egészen a csupasz Dzsebel Akra csúcsaiig. Mindenkinek. Er s sziklaökleivel keblére szorítja itt a hét falu völgyét. Bagradjannak. De a terep éppen itt százféle el nyt nyújtott a védekez nek. akár egy ráncos takarót. hatalmas sziklatorony emelkedett ki. Csillogtak a városkák fehér kockái. természetadta határai foglalkoztatták. hanem rövid szálú f . hogy kenyéradó gazdája rögeszméje lassan rületbe csap át. a tenger közvetlen közelében vakított a napfényben a nagy szeszgyár. Még mindig nem sejtett semmit. egy sziklák közé szorult szurdok és keskeny nyereg. hogy a vázlatokba be legyen rajzolva minden egyes forrás . A diák attól tartott. mér vessz je. hogy a bevágás erd tlen ereszked i. Eltekintve a nehezen megközelíthet havas völgyi oldalától. A Damladzsik háta elég tágas fennsíkot alkot. Viszont délen. amelyet. látni lehetett az Antiochiából El Eszkelbe és Szvedjába vezet fontos országúton minden kocsi nyomát. Most már egész napokat töltöttek a Damladzsikon. Ugyancsak itt ágaskodik majdnem függ legesen Joghunoluk és Hadzsi Habibli fölött az a két legmagasabb csúcs. E természetadta bástyáról be lehetett látni a tenger egy részét és az egész Orontesz-síkságot török falvaival. aki katonai észjárás szerint gondolkozott. a balkáni háború tüzértisztjének még megvolt a látcsöve. Míg a hegytömb északon több nyúlványra szakad.ahol a legszélesebb . Gabriel gondolatait azonban leginkább a fennsík sajátságosan éles. Gabriel egyáltalán nem volt megelégedve Avakjan térképrajzolói tevékenységével. ide még a völgyb l is vezetett fel egy régi ösvény. leküzdhetetlen akadályt jelentettek. majdnem kopár. Látni lehetett Szeleukia hatalmas templomainak és vízvezeték-hálózatának zöld kúszónövények között görnyed romjait. délen szabálytalanul és mintegy befejezetlenül az Orontesz-torkolat síkságába zuhan.

kett t-hármat is fel kell egyszerre nyalábolnia.Mit jelent az. Mozgatni nem tudta. valószín leg egész életére nyomorék marad. Fáradtan nyöszörg gyermekek rogytak le az útra. Aleppóban kellett volna maradnod. De már azzal is elégedett volt. hogy: Háromsátortér? Gabriel azonban már továbbment. Amikor Altuni doktor levette Iszkuhi karjáról és válláról a kötést. nagyon rosszkedv lett: . hogy nem érzett többé fájdalmakat. A piros. . de távolabb. és nem hallotta. ne ess kétségbe. lelkem! Még majd meglátja! Iszkuhi megnyugtatta az öreget: . . Fent a mez szélén két forrás furakodott keresztül a s r páfrányon. gondolta a diák.Egyáltalán nem esem kétségbe. szemem fénye. még minden rendbe jöhetne. szaladása. összezsugorodva csüngött a vállából a karja. h s szépsége miatt választott ki. Petyhüdten. s akármilyen gyönge. azt már két nappal kés bb megtudta. Bagradjan rájuk mutatott: . minden nagy sziklatömb. Ha nagyvárosban lennénk. doktor. Álmodozni kell segítenem egy álmodozónak. és kórházba menned. botorkálása. Ki tudhatja ezt ilyen id kben? No. ha a transzport sorsára gondol. Tébolyult sikoltozások a menet élén. De talán igazad volt. Avakjan. minden magas fa. Gabriel különös gonddal keresett egy helyet.Iszkuhi nem hitt Altuni gyenge vigaszainak. zöld és kék vonalak mellé különös szavak és számok kerültek.mondta. is furcsán reménytelennek érezte a jöv t. és vérbe borult . A hegy csúcsai és az északi nyereg között nagy kiterjedés lapály húzódott. se hossza nem volt az ilyen titokzatos elnevezéseknek. akik ókori figurákként juhászbundájukba burkolózva télen-nyáron átaludták a napot. Ezernyi láb csoszogása. a tenger felé. itt mindig találkozhatott az ember fehér és fekete birkanyájakkal meg a pásztorokkal. Hiszen szerencsére a bal karom. amelyet valószín leg enyhe.Se vége. Ez is egy forrás mentén feküdt. . Avakjan nem tudta lenyelni a kérdést: . Minthogy pompás f fedte.Rajzolja be ezt.Ez nagy szerencse . De hogy mit értett Gabriel Háromsátortéren.és rododendronbokrok sötétzöld sávja húzódott. . De nem enyhe áldozat ez.útja. Futólag végigpillantott magán.Írja piros ceruzával az egész fölé: Városmedence. ahol a fennsík és a sziklafalak között mirtusz.) Éjszakánként azonban szörny látomások és hangok törtek rá. topogása. amellyel csak két futó napig kellett együtt menetelnie? (Mint egész népe. lesoványodva. Nos. hogy idejöttél.Gondoltam. és írja rá piros ceruzával: Háromsátortér.

Szinte öntudatlanul megszokta. borostásan.Ez nagyon büszke álláspont. . kábító fokhagymaszagú felh be burkolja. Azután meg. Nagyon melegen csengett a hangja: . Iszkuhi most már elég régen élt a Bagradjan-házban. . Ön is tudja. botjukat suhogtatva máris rájuk rontanak a zaptijék. De a legtöbb piszkosan. és beleharapott a mellébe markoló sz rös majommancsokba. Béna karja koloncként csüngött bal oldalán. Fiatal. gondolta. mint amilyen a valóságban? Ezeknek a kétked szavaknak a mélyén ott rejlett az enyhe gyanakvás a biztonságban lev idegen ellen. amikor a test h mérséklete a magas lázból átmenet nélkül a normálisnál alacsonyabbra zuhan.Remélem. amiért átadta magát az iszonyatnak.szemmel. hanem harminc. ha sokáig idegen van a házában. és elvesztette az eszméletét. Védekezett. hogy mindent a jobb kezével végezzen. megköszönte. Nemrégiben megjelent Aram Thomaszjan lelkész. mert apja lakása közelében rendbe hozatott egy üresen álló házat. A duzzadt ajkakon nyál habzik. Gabriel Bagradjan nagyon megsért dött: . De éppen ez a gyanakvó tartózkodás keltett baráti érzelmeket Bagradjanban.Sajnálom. nem egyforma itt valamennyiünk sorsa? Aram hosszú pillantást vetett Gabrielre: . és átható. hogy Iszkuhi kisasszony olyan halk és visszahúzódó lény. hogy nem szorul segítségre. . akinek sejtelme sincs a külvilágban lejátszódó borzalmakról. De mit ért vele? Csak fél karom van. üvöltve. jöjjön el hozzánk. mintha ez enyhít körülmény lett volna. hogy a húgát olyan jóságosan befogadták. És mindenütt egy ábrázat. kaleidoszkópszer en összeálló ábrázatot. azé. és még csak nem is visszataszítóak. nem látja rózsásabbnak a sorsunkat. túlságosan kevéssé érezzük a jelenlétét. és kijelentette. vért l mocskosan mered rá. Egészen tisztán látta az életnagyságúnál nagyobb. lelkész úr! De kérem. hogy sajnos. legjobban a feleségem. életer s teste azonban napról napra ügyesebben alkalmazkodott ehhez a fogyatékossághoz. amint fölé hajol. Ilyenkor köd telepedett az agyára. hogy ön nem lakik nálunk.Senki se szereti.Miért akarja elrabolni t lünk Iszkuhi kisasszonyt? Valamennyien megszerettük. most már magával viszi. Az ilyen éjszakákat követ napok a maláriás beteg napjaihoz hasonlítottak. Mélységesen megnyugtatta. néhányat ismer közülük. s talán azért viselte el olyan könnyen szerencsétlenségét. aki er szakot akar elkövetni rajta! Nem is egy.

szerezze meg nekünk ezt az örömet.Juliette-nek nevetnie kellett ezen az ártatlanságon. kissé bizonytalannak érezte magát a közelében. Ilyenkor talán még szenvedett is attól. Azon a kopott ruhán.. Iszkuhinak szinte minden holmiját Zejtunban kellett hagynia. Még akkor sem tudta legy zni félénkségét.Hányszor kell még kérjelek.. A fiatal leányka Madame Bagradjanban nagyvilági hölgyet látott. hogy Iszkuhi esetleg máshová költözhet. Madame . aki kereste Iszkuhi társaságát. A két n között sajátságos kapcsolat szöv dött. Talán ilyesmire lehet visszavezetni azt a b beszéd élénkséget. kedvesem. aki mérhetetlenül szebb. De te. akinek ilyen kék a szeme.rémült meg Iszkuhi -. Juliette-et még jobban bosszantotta. hanem hívj Juliette-nek. így volt. ottmaradt valahol a nagy országúton. amely komoly. nem volt egyebe.. Bocsáss meg. Tagadhatatlan. Bármilyen érthetetlennek látszik.. egészen kék a szemed. Iszkuhi. igazán nem azt akarom. hogy jóval id sebb vagyok nálad? . amit Thomaszjanék magukkal vihettek az útra. sem lényük nem kiemelked . és a keleti n k koraérettségére gondolunk. okosabb. . és tegezz? Mindig az orrom alá kell dörgölnöd. mintha nem is volnál keleti n . a barátságtalan mez kön.. Vannak emberek. Még nálunk sem szenvedhetem a barna n ket.amikor csak kedve tartja. akiknek sem rangjuk. Ilyen dolgokban persze csak hozzávet leg lehet sejtetni a teljes igazságot. különösen ha Keletre.Ó nem. Ne vegye rossz néven a kérésemet. hogy Juliette versengett Iszkuhi rokonszenvéért. a fels emeleten.Tudod.Ezt ön mondja nekem. s utána a következ szavakban tört ki: . szakadt cip n és harisnyán kívül. én valójában utálom a keleti n ket a lustaságuk és a tunya mozgásuk miatt. és a “versengeni” kifejezés csupán felületesen fejezi ki ezt. mégis kishit ség fog el bennünket a jelenlétükben. A kis csomag. és ha nem jelent túl nagy fáradságot a feleségének.. Ha így szemben ülsz a fénnyel. Mától fogva mindkett jükre terítünk. Néha hosszan bámulta Iszkuhit. Bocsásson meg.. ami Thomaszjan kisasszony társaságában Juliette-et elfogta. majdnem rémült szemmel fogadja az ilyen kis élcel dést. és ilyen sz ke a haja? . Iszkuhi furcsán fejletlen volt tizenkilenc évéhez képest. hogy ne nevezz Madame-nak. amiben Joghunolukba menekült. . Juliette viszont. Minden ok nélkül mesterkéltnek és keresettnek érezzük magunkat velük szemben. mindenben különb nála. hogy tétlenségre van ítélve. Juliette tet t l talpig új holmikba . amikor bizalmas kettesben ültek Juliette szobájában.. el kel bb.

Erre szavamat adom. Egyik este Juliette arra kérte. Juliette akkora készletet szerzett. Utána meg felveszed a ruháimat.. hogy Iszkuhi és a maga számára átszabja és átalakítsa a ruhatárát. Ezzel magának szerzett örömet. amikor Gabriel Bagradjan felesége ilyen merész reményekben ringatta magát. kibontania. amellyel egy egész báli hölgykoszorút felöltöztethetett volna.Ez igaz!. Néhányat meg is csináltak. az egyik mélyen kivágott és ujjatlan ruhát. Téged meg magammal viszlek. ma petite . Az úrn kiválasztott segítségül két ügyes leányt Joghunolukból. amely h ségesen velük utazott Párizsból. és nekiállt.öltöztette. és esetleg még el is fátyoloztad az arcodat. A falvakban elterjedt a dolog híre. aki régi vagy új selymet és csipkét kínált eladásra. persze csak nézni tudta a munkát.jelentette ki Juliette. Iszkuhi. Van néhány gyógyintézet Párizsban és Svájcban. és arca lassanként ismét színt kapott. Sztambulon és Bejrúton át ebbe a remetelakba. Szegény Iszkuhi. Pillanatonként megjelent egy-egy asszony. (Hiszen sohasem lehet tudni!) Bár a n i ruhákkal ugyanúgy áll a helyzet. Juliette csakugyan nemigen jutott hozzá. Szívesen tette. A ruha célja nem játszott szerepet. azután megint Európában leszünk. A divatszalont az egyik üres szobában ütötték fel. ide-oda kellett forgolódnia. Nem tehetem a karom miatt. akármilyen felséges és finom a selyem vagy a szövet. Gyorsan teltek az órák. Juliette semmit sem tudott arról.Azt hinné az ember. mintha egész életedben csak a cicomázkodáson járt volna az eszed. Így végre mégiscsak szerephez jutott az a ruhákkal telitömött hajób rönd. és úgy mozogsz bennük. hogy alakult a divat Párizsban. Szinte ugyanabban az órában. hogy magával foglalkozzék. . Ez a szenvedélyesen zött délutáni munka váltotta fel nagy bölcsen a délel tti házi és kerti munkát.De hisz az lehetetlen. Nemhiába kóstoltál bele Lausanne-ban a francia kultúrába. Iszkuhi arca elsötétült: . Viszont mesésen karcsú maneken volt Juliette remekei számára. Különösen jól álltak neki a pasztellszínek. érkeztek célhoz a deportáltak els legyengült csapatai a . Így hát “csak úgy gondolomra” maga talált ki új divatot.. mint a nyári lombokkal. Kezdett feléledni az életkedve.Te igazán képmutató vagy. De meddig tart még ez a história? Két-három hónapig. felt znie a haját. vegye fel az egyik “nagyestélyi”. Juliette elszomorodva pillantott rá: . Újra meg újra fel kellett ezt meg azt próbálnia. Juliette varázslatosan ötletes volt. amelyet Zejtun sorsa kiölt bel le. ahol meggyógyítják az ilyesmit. elhervad a divat szén. és a Vogue modelljei nélkül is papírra vetette terveit. csak a ti ujjas kötényeiteket. . hogy sohasem viseltél egyebet.

hogy Iszkuhi ismerje Pierre Lobt. vékony.Nagyon szép régi dalaink vannak. hogy a francia n gyermeke igazi örmény fiú.mezopotámiai sivatag szélén fekv Deir ez Zorba. nem. Mad. jó. halvány homloka alatt a szeme.állapította meg rosszallóan Juliette. mintha kötelessége volna. s azt állította. ember sohasem fogja megérteni és megtanulni a nyelveteket. nem olvastam.. hogy a gall civilizáció fényözönéhez képest félhomályban él. amellyel férjének már sokszor szomorú órákat szerzett.tüzelt. Iszkuhi nem volt mindig ilyen félénk és hallgatag. ezért meg lehetett érteni viselkedését. Iszkuhi eddig szinte észre sem vette. Mademoiselle . azt el ször Sztepan fedezte fel. Sziamanto! De ki ismeri ket? Senki a világon rajtatok kívül! Európai. De most nála er sebb környezettel szemben kellett megvédenie azt. Csak Sztepannak énekelt. mint még soha. hát si nép vagytok . . Ha a rémképek hosszabb ideig elmaradtak. és jókedv en különféle tréfás történeteket mesélt Zejtunról. tudom! Ezerszer mindig ugyanazokat a neveket hallom: Abovjan. félreérthetetlenül népe szeme. És nincs Catulle Mendés-tek vagy Pierre Lob-tok. hogy a kétked Juliette-et meggy zze az örmény dalok értékér l. kedvesem? Iszkuhi a keser szavaktól megdöbbenve figyelmesen Juliette-re emelte a szemét: . aki újabban délutánonként nem mozdult el a n k m helyéb l.Énekeljen valamit. . De hosszú szünet után csak egyetlen mondattal válaszolt: . ha megszabadult a kaleidoszkóparctól. Nem volt éppen nemes vonás Juliette-t l. Olvastál már egyáltalán valamit Pierre Lobtól. leheletnyi nyoma sincs rajta idegen származásnak. Iszkuhi szemén látszott. Most azonban olyan tisztán látta. különösen ingerelte rá.Jó. . hogy ilyen megsemmisít összehasonlításokkal érvelt. . aki a szoba sarkából figyelte. ..Nem. hogy ezt az elidegenedett fiút visszavezesse kett jük világába. hogy sok mondanivalója lenne. nem szép n i szoprán hangja. Juliette megint konokul ragaszkodott ahhoz a témához. ami az övé. Talán e felismerés miatt küzdötte le bels ellenállását és szánta el magát az éneklésre. mintha ez elég ok lenne rá. Nektek nem volt Racine-otok és Voltaire-etek.kérte Sztepan. kislányos hangja volt. Iszkuhinak leheletszer . Furcsa módon Iszkuhi mintegy helyettesítve ebben Gabrielt. hirtelen ismét tudott nevetni.Távoli országokról írt regényeket . Nem azért énekelt. Raffi. hogy kultúrnép vagytok? Jó. De hogy dalos természet. noha egész életében csak jót és kellemest látott. hogy lekicsinyl megjegyzéseket tegyen az örmény népre.Kultúrnép! Fel lem! De tulajdonképpen mivel bizonyítjátok.

amelyet a zejtuni árvaházban is meghonosított. A világ kertjéb l sarjad az ember. A Földanya kedveli m velt fiát. Mint téli napok. az úton. Most csattan a korbács. Mint bolti vev k. dalnok. inkább lassú-komoly dallama miatt vált a hét falu mindennapi dalává Elmúlnak a bánat napjai egyszer.jönnek és mennek. Oltárán fellegek jönnek és mennek. ha balzsam . Ha beléndek. Er s. gyönge. a “Jönnek és mennek” dalával. úgy jönnek és mennek. ne félj hát! A sors kicserél. Vendégek a népek. . zi a népet.A szomorú ritmusú dallamoknál azonban ez a hang gyermekesen is. jönnek és mennek. kipusztul. ne kevélykedj. úgy jönnek és mennek. Azzal a joghunoluki dallal kezdte. A fájdalmak soká nem id znek. csak jöttök és mentek. Hosszú karavánok jönnek és mennek. Leküldi a nap örökös sugarát. amely nem annyira mély értelm szövege. A világ fogadó csak. de még inkább papos méltósággal csengett. Tanulatlan faj odavész.

és vonásait nem lehetett tisztán látni. Sztepan szinte parancsolóan követelte: . amellyel félénkség és szomorúság leple alatt makacsul ellenállt közeledési kísérleteinek. amiben m velt gyermekekr l és tudatlan fajokról van szó: . az örmény nép. Még akkor jegyeztem meg valamennyit. Iszkuhi! Iszkuhi kissé el rehajolva mozdulatlanul ült a székén. s t még ajándékait is visszautasítóan fogadta. Nem olyasmit. Mintha a semmib l jött volna a kislányos és papos hang. Mellcsontjára ütött kezével. nem fogadtam el. Iszkuhi! Juliette azonban valami szenvedélyes dalt szeretett volna hallani. és semmit sem értettem bel lük. .. Mellcsontjára ütött. és minden más nép tudatlan faj.. Az utolsó szakasznál diadalmasan felkiáltott: . nagy gyümölcsét. Teljesen bolond dal.Ebb l is látszik. az arca sötétben maradt. Az egyiket különösen jól megjegyeztem.Egy valódi chanson d'amourt. akit a Földanya becéz. bár egy leányról szól. néhány részt lefordíttatott. amit errefelé énekelnek.Ismerek néhány szerelmi dalt. A vad szöveg s a h vös hang rendkívül furcsa ellentétben állt egymással: A lány kijött a kertb l És keblén szorongatta A gránátalmafának Két fényes. amikor nagyon kicsi voltam. A m velt gyermek.Énekelj még valamit. Bal keze. amelyen meggörbültek az ujjai. milyen g gösek vagytok. Tulajdonképpen férfinak kellene énekelni. Háta mögött sötétvörösen t zött be az ablakon a nap. az ölében pihent. Nyújtotta. Minthogy nem értette meg az egész dalt. ami gondolkodóba ejt. Rövid id múlva mintha eszébe jutott volna valami: .A dal közben Juliette egészen tisztán érezte Iszkuhiban az áthatolhatatlan tartózkodást.

. Volt érzéke a szépséghez és eleganciához. amelyek tulajdonképpen csak hazáját idéz . anélkül. Hovszanna. hanem a beavatott m vész hangján nyilatkozott. és közben vizsgálódva összehúzta tompaszögben álló szemöldökét. maga kérte t. hogy tör djék Iszkuhival. Az id is sokkal gyorsabban telt így. Közöttük volt a patikus lakótársa. Hiszen tudta. Bizonyára szegény volt. céltalan id töltést jelentettek. hanem Iszkuhi bájait érvényre juttató ötleteire is. Nem szívesen maradtak most kettesben. vagy éppen azért. vagy mert valami titkolnivalója lett volna. tízszer is Ütött. hogy err l . Juliette és Gabriel örült a mozgalmasságnak. ha néhány napig nem látja.Háromszor. Gonzague jó öltözéke és jó modora nagyon kellemesen érintette Juliette-et. Szerény anyagi eszközei ellenére. Közeledett a július. hogy a húgával éljen. mint akit megszédítettek. Aram lelkész is rendszeresen megjelent. “Volt hozzá szeme”. A fiatal görögöt nemcsak zongorajátékáért kedvelték. hanem Gonzague rendkívüli hozzáértése folytán megbecsülésnek is örvendett. aki még mindig nem gyógyult meg. mennyire megszokta Aram. és valószín leg a múltja sem lehetett rózsás. kínos gonddal ügyelt rá. nem titokzatoskodásból. A f csoportot Krikor és darabontjai alkották. Gonzague figyelmes tekintete tetszéssel nyugtázta Juliette divatremekeit. Juliette m helye ilyenformán nemcsak jó id töltésül szolgált. és belépett a szobába. hanem megvet kézlegyintéssel mindent mellékesnek nyilvánított. Nem úgy beszélt. ami elmúlt. amit Bagradjanról már nem lehetett elmondani. hatszor. Gonzague Maris is. és nyugtalan. De Thomaszjanon kívül más vendégek is gyakran ültek Gabriel asztalánál. Az üres bókokat mell zve. De err l sohasem beszélt. Majdnem minden étkezéshez érkezett vendég. hogy a fenyeget veszedelem árnya távolabb került vele. míg csontja tört. vagy legalábbis csak ritkán. a Bagradjan-házban mindig nagyon jól öltözötten jelent meg. er sítette a reményt. Iszkuhit azonban nem lehetett rávenni az ismétlésre. Minthogy belátható id n belül nem frissíthette fel európai ruhatárát. a béke pedig a megmenekülést jelentette. Ezekben a napokban egyre jobban megélénkült a Bagradjan-ház. mindig volt néhány találó szava nemcsak Juliette külsejére. Minden eltelt nap gy zelmet jelentett. Még meddig tarthat a veszély? Közeli békekötésr l keringtek hírek.Még egyszer! . mert id közben Gabriel Bagradjan halkan kinyitotta az ajtót. Kitért Juliette ilyen vonatkozású kérdései el l.követelte Sztepan. Gonzague szépérzéke a külsejében is megnyilvánult.

sem fennkölt hallgatásával nem sikerült Madame Bagradjan figyelmét rejtett nagyságára és lelki méltóságára irányítania. mert nem akart szégyent vallani. kiválasztott a modellek közül egy lordot. gyönyör . Eredménye az lett. a két tanítót. Oszkanjan azonban ezzel mit sem tör dve. aki egy fél emberölt el tt két évig Londonban dolgozott.Egyáltalán nem kell a szabadban aludnunk. amit azonban a szabó aggályai ellenére sem helytelenített. hogy a következ estét és a rákövetkez éjszakát töltsék odafent a Musza Daghon. Csupán egy tiszteletre méltó korú vékony szürke posztója volt. A gyönyör szürkét addig majd kiakasztják szell zni a kertbe. Ter Hajgazun viszont eddig mindössze egyetlenegyszer jött el. valamint Harutjun Nokhudjan lelkész félénk feleségével. Bagradjan azonban kiábrándította: . ami csak olyan turistának juthat az eszébe. karcsú termetén hosszú. aki egyébként betonfalak és üzleti levelek között éli le egész életét. és felébresztette becsvágyukat. Szövettel persze jóval rosszabbul állt. piperk c külsejével. és nézzék meg hajnalban a napfelkeltét. Egy szép júliusi délben Gabriel Bagradjan azt javasolta. Elrohant a szabóhoz. akikben vetélytársi irigységet keltett. ha nagy vadászatokra ment. öntevékenyen is tökéletesítette eleganciáját. Az angol mester szobájának falán a fenti korból származó divatlapokból kivágott képek díszelegtek. feddhetetlen lordok fényképe és öltönyeik szabásmintája. két. Mind a három elhunyt fivéremé volt. amelyet kabátbélésnek sem lett volna érdemes felhasználni. Sem m vészien pergamenre pingált költeményeivel. A próbánál kiderült.számot adott volna magának.vagy háromszemélyesek. hogy felveszi e téren az egyenl tlen harcot. Az az önhitt korcs azonban rögtön meghódította hiú. A m elkészülte után Oszkanjan fehér virágot t zött a gomblyukába. a törpét fogta el eszeveszett féltékenység. hogy Gabriel félrevonta. A harmadik hatalmas. Sajnos. Ez igazi európai javaslatként hangzott. Különösen Hrand Oszkanjant. De itt? Az asztaltársaság nagyon elcsodálkozott ezen az indítványon. Jóval kevésbé kellemesen érintette azonban Satakhjant és Oszkanjant. fecskefarkú szürke szalonkabát feszült. és barátságosan megkérte. és jó fél üveget rálocsolt új zakójára. Oszkanjan elhatározta. teljesen modern expedíciós sátrak. hogy a szürke fecskefark a törpe bokájáig ér. Az említett vendégeken kívül néha id sebb házaspárok is eljöttek. például Bedrosz Altuni és Majrik Antaram. Ezzel már csakugyan az els percben sikerült felkeltenie Madame Bagradjan és a többiek élénk figyelmét. Egyedül Hapeth Satakhjan magasztalta a szabad ég alatti táborozás örömeit. akinek pompás. amit szintén a lordtól lesett el. akkor használta ket. vegye fel néhány órára az egyik zakóját. Kett t közülük Angliából hozatott. amennyiben vásárolt Krikor mester patikájában egy üveg er s parfümöt. Ugyanis felfedeztem a lomtárban három teljesen berendezett sátrat.

Nem csoda! megismerte a szabad természet és a szabad ég könyörtelen kegyetlenségét. céltalanul tengenek-lengenek. nincs bennük komoly igyekezet. akkoriban csupán a természet megismerése foglalkoztatta. aki látja.) Úgy látszott. Régebben hosszú heteket töltött a Musza Daghon. emberkerül szerzeteshez. vagy még nagyapánké volt. hogy az ottani állami szervekt l szerezzen be kinint és egyéb pirulákat meg porokat.sejksátor. A virágkedvel k megtalálhatják gy jteményében az amarant. Nem is kell Antiochiába utaznia. Sztepan pedig ficánkolt örömében. s paripája hatalmas patáinak nyomai az ilyen barlangok. az az szemében istenkáromlás volt. (Ez Bagradjan ellen irányult. amelyekr l még a híres Linné sem emlékezett meg. De ha a valóságban a Musza Daghnak nincs is köze Szent Szarkiszhoz. milyen kevésre becsüli ismereteinek e parányi töredékét. ellenkez leg. a másnapi szombatot szemelték ki a kirándulásra. valamint a többi magányos. s akinek a gyümölcsbef zést l az összehasonlító teológiáig semmi sem volt új a nap alatt. sárga arca mozdulatlan volt. aki gyanakvó tekintettel mustrálta a bölcs tudós patikáját. E felfedezéseivel kapcsolatban több híres akadémikus levelét is rzi. Sajnos az ifjúságból kiveszett a szenvedélyes érdekl dés a növényvilág és felosztása iránt. A népmese szerint Szent Szarkisz a pogányok elleni harc közben felvágtatott csatalován a Damladzsikra. anélkül. Úgy érezte magát.) azonban meri állítani. Vagy Avetisz hozta magával egyik utazásáról. aki az gyenge alkatú. sok biztonságos menedéket talál éjszakára. (Ez a tanítók ellen irányult. hogy este lejött volna a völgybe. anélkül. Krikor patikus. aki már mindent látott. hogy a Musza Dagh gyógyfüveib l el tud állítani bármely forgalomban lev gyógyszert a patikusi min ségében rendelkezésére álló szerény eszközökkel. monoton hangja kifejezésre juttatta. Neki ugyan eszébe sem jutott. Természetesen nemcsak a Kebuszije fölött közismert barlangra gondol. csak kis kecskeszakálla lengett ütemesen.és istácfélék néhány olyan példányát. akik hosszú évszázadok el tt ezeket a barlangokat választották lakóhelyül. hogy a . hogy sátorra lenne szüksége. tompa. Mivel Juliette szívesen fogadta ezt a változatosságot. Amit a többiek szórakozásnak tartottak. hogy Nokhudjan lelkészné kivételével. annál több van Szukiasz remetéhez és társaihoz. beteges Harutjunjára való tekintettel megijedt az ilyen egészségre ártalmas kicsapongástól. E hetek botanikus fáradozásainak köszönheti a Musza Dagh teljes Thesaurus-herbáriumát. és mindent megpróbált életében. Aki igazán ismeri a hegyet (de ki ismeri igazán?).. beszámolt egykori szabad ég alatti nappali és éjjeli táborozásain szerzett tapasztalatairól. mint az éhez . csak Iszkuhi ellenzi a kirándulást. Ferde szeme eközben a semmibe nézett.. hogy remeteségének heteiben az említett barlanglakókhoz hasonlóan lelki vigaszt keressen.

Nekem ezek nem jelentéktelen dolgok. ha lehet leg teljesíti az apró. haldoklók hada vonult az országúton.. hogy egy asszony nagy dolgokban keresztülvihesse a maga akaratát. Iszkuhi nagyot sóhajtott: .Én szeretnék itt maradni . Iszkuhi arca már vonaglani kezdett.. legjobban teszi.. hogy nagyon kellemes lesz. Asszonyi érveléssel próbálkozott: Valójában minden férfi gyerek. hogy fedél alatt alhatok. és a szavakat keresgélte: . hogy hagyja békén Iszkuhit. Bagradjan szívtelen játéka elkeserítette.Még túlságosan sok emlékem van err l a másról. Ez az érvelés úgy hangzott. Hiszen a játék titkos rugóiról nem sejtett semmit.. Iszkuhi még mindig nem emelte fel a fejét..Ragaszkodom hozzá. Nem egészen hetven mérföldnyire keletre.. a lelkésznek. Bagradjan különösen bosszúsnak látszott e miatt az apróság miatt: . Iszkuhi. .. Minden éjjel örülök. nem volt ellenvetése.jóllakottak kidobják az ételt az ablakon. Gabriel szigorúan fordult feléje: . majd kés bb megtöri a leányka ellenállását. Iszkuhi! Csak nem lesz ünneprontó.Én. De mi köze volt Iszkuhinak Bagradjan apró férfikívánságaihoz? Zavartan félrenézett: . Ez azonban nehezebbnek bizonyult. Ha egy asszony kezében akarja tartani a gyepl t. a feleség... a jelentéktelen dolgokban nyugodtan engedhet. Iszkuhi az asztalterít re nézett. Ezért a leghálásabbak a férfiak. és ezzel irányíthatók a legjobban. . Ahhoz. Egyszer végre valami más.Lehetetlen.Bátyádnak. ne tör djön többé vele. mintha Juliette. Gabriel megpróbálta elkapni a tekintetét: . Juliette intett a férjének.Pedig éppen magára számítottam. .. önmagát akarná meggy zni. én félek. és szorosan összeszorította a száját. . Magának Juliette-tel együtt a sejksátorban kell laknia. gyerekes férfikívánságokat. mint hitte.Hiszen lehet.kérte.

bozótjai ellenére jóindulatúnak bizonyult.Ha te itthon maradsz. Akkor inkább én is itthon maradok. úgy látszott. fél mérföldet kellett gyalogolniuk a falvakat összeköt úton. Már is ugyanolyan k keményen. hanem a kényelmes. sziklabástyái..Sztepan már majdnem olyan jól ismerte a Damladzsikot. . örmény módra tördeli a francia szavakat. Iszkuhi. Még tízszer is meggondolhatjuk. és eltakarta a szemét. . Homlokához kapott. “mocskos szeme” mégis mindenkit taszított.. Iszkuhi hosszan nézett Juliette-re: . már beletör dött a helyzetbe: . és legszebb oldalát mutatta a hegymászóknak.mondta nemrégiben Juliette Gabrielnek. milyen ügyes tornász. Sokszor messzire el reszaladt.Nagyon vigyáznunk kell. Bár a félénk. Juliette hirtelen nagyon fáradtnak látszott: .. Az általános jókedv elnyelte Iszkuhi hallgatását. mint apja.Nem makacsságból vagyok ilyen. Gabriel Bagradjan észrevehette. . hát én is elmegyek.Holnap délutánig még sok id nk van. hogy bemutathassa. hogy részt vegyen a kiránduláson. . A kedvedért szívesen megteszem. sovány teremtésre eddig semmilyen b ntettet nem lehetett ráfogni.. noha Sztepan síkraszállt érte. Hogy elérjék az Azir és Bitiasz között félúton húzódó ösvényt. A Musza Dagh szakadékai. mintha Iszkuhi emlékei közül egyik-másik az lelkébe is belehasított volna. Olyan gyanútlanul élünk valamennyien. Lemaradozásának megvolt az oka. hogy a kislány sajátos vadmacskaösztönével a társaság . sokszor meg messze lemaradt. De lassacskán is felderült. hogy mióta a fia Satakhjan tanító osztályába jár.Már alig ismerek rá . úgyhogy alig hallatszott a hangja. Másnap már elég korán elindultak.Nem.Talán igazad van azzal az érzéssel. de eléggé nagy kerül t az északi nyergen át. Juliette azonban. ez lehetetlen! Ezt nem tehetjük! Ha akarod. Szatónak érthet módon nem engedték meg. De sohasem maradt meg az úton. Mivel Szato volt az egyetlen vele egykorú gyerek a házban. Már leküzdöttem azt az érzést. rohamos gyorsasággal kezd lekopni róla az európai jómodor. ahogy a kiáltásokra válaszolt. Sztepan valamilyen korosztály-szolidaritásból pártját fogta. A n k kedvéért nem a Tölgyszakadékon át vezet rövidebb kapaszkodót választották. hogy egyetlen n legyek annyi férfi között. Tompa szédülés fogta el. én sem megyek velük. hanem készakarva kikereste a meredek kapaszkodókat. Most is tudta.. Most is megpróbálta a vezet t játszani. Semmi kedvem hozzá. mint híres tanítója.

Nyolc lépés hosszú. tálak és tányérok. pompás lakóhely volt. minden alumíniumból. középmezejében az Araráttal. és értelmetlen. Konyhaedények.és dohszag terjengett. bels falait szép sz nyegek borították. Juliette nem óhajtott a sejksátorba menni. Elkezdték szétosztani a lakhelyeket. egyedül tölti a magányos éjszakát. noha ezek csak a szokásos sátorvászonból készültek. a bárkával és a felszálló galambbal. Avakjan és .után sompolyog. A sejk vagy Avetisz nagyapa sátra fölött még zászló is lengett. mint ahogy Gabriel feltételezte. Egy ideig egészen jól és értelmesen válaszolgatott. Hamarább értek oda a szép helyre. amit csak egy tapasztalt vadász és világfi elképzelhetett. E kijelentés közben kissé hátravetette göndör fejét. volt egy nagy hibája. hogy két angol barátja kíséretében felderíti a szinte még járatlan hegyvidéket és pusztaságot. mintha azt várná. egymásba tolható asztalok és székek. hogy egyfel l általános dicshimnusz jutalmazza bátor. hogy inkább emberi közösségen kívül. nem is szólva a szélálló petróleum. büszke elhatározását. homályos indokolással kijelentette. A sátorlapok mostanáig összegöngyölve. A sátortérben er s kámfor. teáskészletek. és az est hátralev idejére fölényes töprengésbe merült. Különben sem akarta senki sem elvitatni azt a jogát. Erre gúnyos méltósággal elfordult. amelyre si örmény címert hímeztek. Miszak. amelyeket az ifjabb Avetisz néhány évvel ezel tt hozott Londonból Joghunolukba. de azután dühroham fogta el. Ezért id r l id re megvárta. Sztepan. Viszont minden volt bennük. Gabriel. sokkal nagyobb csodálatot keltett. és az egyik modern sátorba költözött Iszkuhival. selyem hálózsákok. Már álltak a sátrak. er sen a földbe cövekelve.és spirituszlámpákról. amelyeket Krisztafor intéz id r l id re kámfor és rovarirtó por alá temetett. hogy az erd állatai vagy a katonaszökevények veszélyeztethetnék Oszkanjant. másfel l egy jóindulatú n i hang megpróbálja majd lebeszélni róla. Volt bennük több összecsukható tábori ágy. nagy zsákokba varrva hevertek. Krisztafor. Ez a sátor csakugyan büszke és dics séges id kb l származó. amelyeken puha fekvés esett. Ezekb l a sátrakból semmi sem hiányzott. hogy magányos párbeszédet folytathasson önnönmagával. Juliette-nek azonban eszébe sem jutott. Igaz. hogy néhány lépést együtt mehessen vele. Oszkanjan tanító szigorú tekintetet vetve Juliette-re. A két modern expedíciós sátor. miután már nem szívhatta vissza oly kevéssé méltányolt elhatározását. hét lépés széles. pehelykönny . Avetisz ugyanis azt tervezte. az inas. undorító hangok törtek el a torkából. Krikor és Gonzague kapta a másik expedíciós sátrat. miel tt az emészt kór hirtelen ágynak döntötte. Közben azonban nagyon nehéz volt beszélgetnie Szatóval. és az egyik lovász jó munkát végzett itt Avakjan felügyelete alatt. Váza karvastagságú nemesfából készült rudakból állt. Gumimosdó és fürd kád.

és meg sem moccant. Aludni küldte az röket. aki a t z fénykörén kívül bújt el. nagy. hogyan ölthettek legrejtettebb gondolatai ennyire tiszta alakot. .Satakhjan pedig a díszes sátorban ütöttek éjszakára tanyát. Megpróbált elgondolkozni azon. h vös este volt. mint Iszkuhi. Még a völgyet éjszakánként rettegésben tartó. Talán félóra volt hátra az éjfélhez. hogy Hovhannesz. Két-két ember rködött a sátrak fölött. Talán csakugyan istenkísértés volt ez Gabrielt l. és vacsorája egy részét kenyér közé dugva elvitte az éhez Szatónak. hogy Bagradjan megrémült. és egy ismer s katonai szállítótól egész öszvérrakomány angol konzervet szerzett. átfagyoskodott éjszakával b nh djön fontoskodása miatt. De semmi olyasmi sem történt. Egyébként sem hallatszott semmi félelmetes nesz. Bort és er s szederpálinkát ittak. Kellemes. A t z gyengébben lobogott. de az csak parányi kört világított meg. amit a falubeli parasztok f ztek. Juliette nagyon korán véget vetett az együttlétnek. Valahányszor a tenger irányába tovat n hold el bukkant egy felh mögül. ezen álltak a tálak. és jól bántak a fegyverekkel. ami ezt az elnevezést igazolhatta volna. a szakács. a vakmer fickó néhány nappal ezel tt bemerészkedett Antiochiába. A hold harmadik negyede felé haladt. Iszkuhival együtt visszahúzódott a sátorba. Félelmetes zordsággal leselkedett rá a környez lakatlan tájék. Romantikus sem volt semmi. dalba kezdett egy-egy fülemüle. Pokrócokon üldögéltek a t z körül. Sajátságos szorongást érzett. Miszakot és a szakácsot. parázsló szem vadkutyák közül sem követte egyetlenegy sem a társaságot. Utána a Háromsátortér egyetlen védelmez jeként lassan fel-alá járkált. háromóránként váltva egymást. De csak nem akart kialakulni ebb l a kalandból a meghitt. Hogy történt ez? Nem tudott most gondolkozni. mint akárhány hasonló rendezvény. hogy a szolgaszemélyzet táborának közvetlen közelében. A többiek is jó éjszakát kívántak egymásnak. Krisztafor és Miszak elkísérték annak idején vadászataira az elhunyt Avetiszt. ugyanúgy zajlott le. Gabriel viszont órákig ide-oda hánykolódott.és dohszaga fojtogatta. Csak most értette meg Iszkuhi ellenkezését. ma ezeket kóstolták meg. Ez az éjszaka nem rejtegetett veszedelmet. nehogy felébressze Juliette-et. a halotti csendben oly áradón és akkora er vel. Gabriel még beosztotta az rszolgálatot. Bagradjan fegyvereket és élestöltényeket adott nekik. hacsak az nem. Oszkanjan emelt f vel továbblépdelt. Evés közben Sztepan többször is felállt. amelyen a zászló lengett. barátságos hangulat. A sátor kámfor. Gabriel utolsónak feküdt le. ahogy illik. Néha-néha felkattintotta a zseblámpáját. de ugyanúgy nem tudott elaludni. Végül újból felöltözött és kiment. Bagradjan f próbának nevezte magában ezt az estét. A leányka mereven feküdt. Denevérek cikáztak a sötétben. nyílt t zön készítette a vacsorát. Miszak leterített egy sima helyre egy abroszt. Egyébként Miszak. Három sátor alakjában rajzolódtak ki az éjszakai égbolton.

és gyalogsági puskára támaszkodott. Gabriel felrázta Krisztafort álmából: .Talán Szarkisz Kilikjant? . mintha meg sem lehetne mondani. és keressétek meg ezt a Kilikjant! Vigyetek neki valami ennivalót. Gabriel el vette magával hozott katonai pisztolyát. elt nt a cigaretta. Arcát nem látta. és vele együtt a férfi. Pusztán formaság volt. de az a második és harmadik kiáltásra sem mozdult. ahonnan a ködb l lassan kibontakozva szemük elé tárult a tenger és a vidék. Azt hiszem. Utolsó pillanatban valószín leg mégiscsak megijedtek. . lassú. a reggel csalódást. Nyugtalanság töltötte el a lelkekét. Bagradjan azonban parancsot adott embereinek.Menjetek. Az intéz nem csodálkozott különösebben: . azután furcsa.Csak egyet láttam. Mégis megmászták az egyik kopár csúcsot. Az este szorongást hozott. de amennyire a felparázsló cigaretta halvány fényénél kivette.Aszdvac im! Irgalmas Isten! .Néhány hetet kibírnánk itt. Úgy mondta. A napfelkeltét nem lehetett látni.Ki az a Szarkisz Kilikjan? . Szegény fickóknak nem könny a soruk. mintha a Musza Dagh szépségét akarná megvédeni igazságtalan szidalmakkal szemben. akik id közben valamennyien felébredtek: .Krisztafor bágyadtan legyintett. mert pontosan érezte. fásult nevetés böffent Gabriel felé. . teljesen lesoványodott arc lehetett. kis id múlva azonban dolgukvégezetlenül tértek vissza. aki szintén cigarettára gyújtott.No igen. ki az a Szarkisz Kilikjan. Rákiáltott a kísértetre. Bagradjan megfordult a tengelye körül: . és hangosan felhúzta a ravaszt. Krikor közömbös nyugalommal figyelte az er sen hullámzó tengert: . katonaszökevények. bizonyára katonaszökevények.túlságosan teli volt a lelke. A kísértet még egy ideig mozdulatlanul állt.Emberek járnak itt. Az az ember éhes. Köd takarta a világot. A kísértet török katonai bárányb r kucsmát viselt. Krisztafor és Miszak elindult néhány konzervdobozzal és egy lámpással. hogy az árny semmit sem forral ellene. Amikor újabb cigarettára gyújtott. nem messzire t le egy kísértet állt.

amelyr l már évtizedek óta nem vett tudomást. . az igazgatója pedig görög. Ráncos mutatóujja a semmiben lebegett: . Gy lölt kora reggel társaságban. Úgy érezte. kivált férfitársaságban . sivár kép arra ösztönözte a patikust. És mi mégis megöregedtünk.Pedig Cipruson vannak. hogy egykedv en szemügyre vegye délen és keleten a végtelen tájat. mint máskor! Abdul Hamid alatt gyakran lángokban állt az egész látóhatár. Ki hinné. Senki sem nevetett ezen a mondáson. A kirándulás részvev i közül kétségtelenül Gonzague Maris aludhatott a legjobban.Régebben. az csak az anatóliai vilájetekre vonatkozik. az én id mben. Szíriára nem. amelynek már füstölni kezdett a kéménye.Az András-fok még negyven tengeri mérföldre sem fekszik az Orontesz torkolatától. Gabrielben fellobbant a hit. mintha maga kény szenítette volna meghátrálásra a végzetet. nem tudja ellen rizni. A Damladzsiktól keletre fekv terméketlen hegyek fölött párával jóllakott. talán kijjebb úszott a Földközi-tengerbe? Gabriel Bagradjan is Ciprus felé nézett: . Hálásan áradt bel le a szó: . de a gyárigazgató tekintélyes ember. rozsdaszín napkorong függött. és nem jelentéktelen újdonságokat tudott meg t le. A dombok szürke és barna hulláma beleveszett az antakjei síkságba.Mondjátok meg magatok. szép napokon Ciprusig el lehetett látni innen. olyan frissen és délcegen került el . Alig két napja beszélt vele. E rendíthetetlen nyugalmú szavakkal Krikor hátat fordított Ciprusnak. Gonzague. ezeken a szunnyadó síkságokon emberek százezrei élnek. hogy ezekben az üres ráncokban. hát nem szép itt? Juliette a hazatérést sürgette. hogy amióta Ciprus szigete ott délnyugaton az angolok támaszpontja lett. még egyetlen angol vagy francia hadihajó sem mutatkozott a partok el tt.. A gyár külföldi társaság tulajdona. és a közelg vész a láthatatlanba távolodik. Az els : az amerikai elnök és a római pápa közös békeközvetítési kísérlete a legjobb úton halad. hogy olyasmir l beszéljen.Nézzétek! Minden ugyanolyan. hogy minden veszély elmúlt. A szvedjai nagy szeszgyárra mutatott. mesélte. mennyire megbízhatóak ezek a hírek. A békés. amit különben szándékosan került. . aki minden hónapban személyesen tárgyal az aleppói válival az állami szállításokról. A második: ami az örmény kitelepítést illeti. De mióta itt vagyok. Szeleukia római vízvezetékének ívei élesen kiváltak az oszladozó ködb l. és nem kérdezne meg. akit Alexandrettából ismer.

A mise el tt még legalább félórát pihenni is akart. A közeljöv ben esetleg újból kirándulnak ide. . Felhasználta az alkalmat.. elkényeztetett lába ijedten tétovázott az akadályok el tt. hogy meghasonlott a világgal. A nyomorúságos öszvérút helyenként bozótba és k görgetegbe veszett: Juliette könny félcip be bújt.Nem megy ki a fejemb l. vélte... Hazafelé a Tölgyszakadékon át Joghunolukba vezet rövidebb öszvérúton mentek.. Közben szaggatott és bizonytalan beszélgetés kezd dött közöttük: . hogy belekapaszkodhasson. hogy csak mi vagyunk itt idegenek. hogy még néhány javítást vezessen rá a térképére. Az nem is olyan idegen. hogy Juliette a segítsége nélkül birkózzék meg az akadállyal: . Én Amerikában nevelkedtem.Igen. A szakállas férfiakat pedig ki nem állhatta. hogy a gregorián papok szakállt viselnek. Gonzague hagyta.Maga legalább görög. Avakjan csak kés bb akarta követni ket. Krikor. Egy óra alatt otthon lehettek. De magának? . Madame. Valamelyik lovász maradjon állandóan fent rzésükre a Damladzsikon. hogy okoskodás. hogy itt éljek. hogy egyel re ne bontsák le a sátrakat. Reggel hat órakor nincsenek hölgyek. Gonzague erre odanyújtotta kezét. Gabriel kedvéért esküv jük el tt áttéri a katolikus hitr l a gregorián vallásra. Reggel csak a csúnya n k néznek ki jól.Hogyan?. Szokása szerint az örmény egyházban is mindenféle kifogásolnivalót talált.lenni.. Túlságosan komornak és dísztelennek tartotta.. hogy az egyház minden felesleges fillért az iskoláztatásra fordít. A parancs Bagradjan babonás hiedelméb l fakadt. Juliette aggódva vizsgálgatta lába alatt a talajt: . Bagradjan azt a parancsot adta. utánuk Sztepan és Iszkuhi. hogy ilyen el készületekkel megtörheti a végzet erejét.. Ön azonban már nagyon régen egy örmény felesége. Dühében lopva bele-belerúgott az úton hever kövekbe. elvetette. Ez volt az egyik áldozat.. mondván. mintha bosszúszomjas merényletet tervezne az el tte haladók ellen.. . Els sorban azt kifogásolta.Az én életemben mindig csak utólag jelentkeznek az okok. Juliette. Gabriel és Satakhjan ment legelöl. Azt az érvet. majd Hrand Oszkanjan egyedül. leghátul haladt. amire bizonyos veszekedések alkalmával hivatkozni szokott.. nekem megvan rá az okom. A fekete tanító megközelíthetetlen arckifejezést öltve adta értésükre. akihez Gonzague Maris csatlakozott. méghozzá többnyire nagyon hosszú szakállt.

mint akit furdal a lelkiismeret: . Most hol van a társulat? . magának szívesen elárulom...Isten tudja. hol vannak már a többiek...Egy er sen lejt s szakaszon futásba lendültek.Sohasem értettem... Szegényes história.. No. adja ide a kezét!... damaszkuszi és bejrúti szerz déseket kötött.... itt vigyázzon... Mi keresnivalója egy amerikainak Alexandrettában.. .. Egy vándor varieté társulat zongorakísér je voltam.. ez az út!. Kifejezetten menekültem.Aleppói... Bár a szállásadóm... Ez az egyik betegségem.. És aztán csalfán elhagyta a m vészn it?.. Tele van a cip m k vel... megtanulja meglátni az igazságot.. a jobbal kirázta a félcip jét...Istenem...Úgy?... Halló!.. .. hány éves vagyok?. aki nem bárányb rrel... Ha valaki ide-oda hányódik. .Harminckett ! Juliette kurtán felnevetett: . Amire Gonzague komoran.Mit gondol. Bal kezével Gonzague-ba kapaszkodott. sokra becsüli. Gonzague azonban nem tágított: . . Krikor..Idejében odaérünk.. bizonyosan alapos oka volt rá.... ....Nem is vagyok olyan fiatal.. Madame. Juliette fellélegezve állt meg: .Én bizonyára többet láttam a világból.Menekült? Ilyen fiatalember... . Találja ki! .Az nem kor egy férfinál! . Kérem.Most igazán nem vagyok olyan hangulatban.Ha nem is vagyok közlékeny.. mint gondolná...Pontosan így van!. mit keres maga itt?.. mint maga?.És maga erre kereket oldott? . gyapottal vagy gubaccsal kereskedik? ... Így!. Felelhetnének. mint ön.. kérem.. Ilyen dolgokban nem nagyon közlékeny. Amikor az út újból meredek és bozótos lett. . Juliette ismét megállt: ....

h vös ujjait.. hogy azon átmenjenek.Én feleség és anya vagyok! Juliette most olyan gyorsan lépkedett. igyekezzék minél el bb elkerülni Joghunolukból!..... Álljunk meg egy pillanatra. Juliette. tulajdonképpen angolnak látszik. hogy éljük. hogy Gonzague kénytelen volt egy ideig mögötte haladni.Egy kis bátorsággal maga.. Juliette hirtelen megfordult: .De magának igazán eléggé franciás a külseje..És Gabriel Bagradjan? Törökországot? miért marad? Semmilyen lehet sége sincs..Az élet arra való. Mit akar ezzel mondani? .. Gonzague..Háborúban?. ..Én mondom magának. .. Gabriel hadköteles.Itt sehová sem lehet leülni.. . Elvették t lünk az útlevelet. Egyáltalán nem látszik örménynek. .. éppen maga... mindenhová eljut. Maga atnerikai állampolgár. hogy elhagyja . Mi török alattvalók vagyunk.Ha ez a véleménye.. Franciának? . ...Ezt azért ne képzelje magáról...Nem szoktam hozzá az ilyen mászkáláshoz. A Tölgyszakadékon át folydogáló kis patak keresztezte útjukat.... Az ösvény most szelídebb lett... Az asszony szinte érezte a férfi szavainak leheletét: . Nem.Franciának?. Keskeny vállából senki sem nézett volna ki ennyi er t... Juliette a csíp jén érezte a férfi közömbös... Hová?.. . Angolnak?..Hanem?. Gonzague könnyedén átemelte.. és meggyorsították lépteiket... Fáj a lábam.Én? Most az egész világon minden férfi háborúzik.. Még egy fatörzs sem hevert rajta.. Mi történhet magával?. Ki érti ezeket a vadakat? .... Gonzague a legfontosabb kérdést érintette: .. Noha Juliette magas volt.. akkor miért marad Ázsiában? ..

De te nem árulsz el. akkor talán éppen magának mondhatnám meg a legkevésbé. Gonzague! Ha nekünk volna amerikai útlevelünk! Maga könnyedén a társulata után utazhatna Damaszkuszba vagy Bejrútba.Miért? Ha én ezt pontosan tudnám.Juliette megint meglassította a lépteit: . Ali Nazif? A ragyás kép rémülten tiltakozott: . mintha minden rendben volna. A ház kapujában a ragyás kép Ali Nazif várta: . Gabriel Bagradjan mintegy titkos sugallatra csakugyan az utolsó órában rendezte meg a f próbát. és most csatlakozott hozzájuk. olyan nyugodt kézmozdulattal nyújtotta oda Alinak. .Súlyosan vétek a parancsom ellen. és Keletre kísérnek.Elvetted a pénzt. Gabriel kivett a levéltárcájából egy papírfontot.Három napon belül a falvakba érkezik a müdir és a rend rkapitány.Uram. mindnyájatoknak! Így parancsolja a váli és a kajmakam.Úgy? És mi jót hoz nekünk a falvakba a müdir és a rend rkapitány? A csend r a tokáját kezdte dörzsölgetni: . amire egy kis el leget adtál.El kell mennetek innen. A zaptijék összegy jtenek benneteket meg szvedjai és antakjei testvéreiteket.Magának olyan könny . hogy Aleppóban nem pihenhettek meg. A villa kapujáig ezután már szinte meg se szólaltak. és levette a válláról a tábori látcsövet: . és türelmesen várná a szóbeli ellenszolgáltatást. De azt is megmondom neked. Legy zte önmagát. Juliette.Hogy miért? .Gonzague most szorosan Juliette mellett haladt. beszélj! Ali Nazif fájdalmasan pislogni kezdett: . parancsoló pillantásával id nként majd elnyelte Juliette-et. Bagradjan leállította az egyik sarokba a botját. te is ezek között a zaptijék között leszel. Miért ragaszkodik makacsul éppen ehhez az isten háta mögötti fészekhez? . . eljöttem a medzsidijemért. Az öreg zaptije óvatosan elvette a pénzt: . efendi! .És te. Sötét. A következ kanyarodóban Oszkanjan várta ket. A konzulok miatt. efendi.

Azt mondják.Nos. az efendik. Micsoda hálátlanság! A mi rsünket teljes egészében leváltják. hogy rendbe szedjétek a dolgaitokat. efendi! A gazdag és m velt embereket különösen gy lölik. Három napig egyetlen zaptije sem lesz a falvakban. Gabriel Bagradjan felnézett a ház ablakaira. Most meg elveszítem miattatok ezt a szép állásomat. hogy a falvak három napig rizet nélkül. mondd meg nekem. Bagradjan néhány cigarettát nyomott a markába. Antakjéig együtt maradtok. . ..Maád Allah! Isten ments! Hát nem éltem tizenkét esztendeig köztetek? Mint az egész járás parancsnoka? És sohasem volt semmi baj. Ali Nazif látogatása nem keltett bennük semmilyen gyanút. ha feljelentesz.Be kell adnotok a lakosság névsorát. mert Antakjében új beosztást kapnak az rsök. maradnak.Tehát azt mondod. Azt se hidd. Mert én éjjel-nappal rendet tartottam. Ali Nazif. Talán kiöntötte neked a . mikor váltják le az rsödet? . hogy még ma induljak Antakjébe. Ali Nazif? A ragyás kép leplezetlen alattomossággal pislogott Gabriel arcába: . Úgy látszott.Az a parancs. A müdir egy századdal jön ide. ezzel a felírással: Hazaáruló.Úgy látszik. Iszkuhi és Sztepan is belépett a házba. ráadásul még táblát is t znek a mellemre. Gabriel kituszkolta a zaptijét a bejáratból a ház el tti kavicsos térre: . Ali Nazif.Ó. Ebben nagyon pontosan megállapodtak. hogy megvigasztalja szegényt fájdalmában. felakasztanak. A csend r aggodalmasan lehalkította a hangját: . Mégis elmondok neked mindent. Eközben Juliette. Bagradjan csaknem jókedv en vizsgálgatta a zaptijét: . Mintha félne. hogy Juliette figyelheti. a pénzeszsákok meg az ügyvédek pedig továbbra is a nyakunkon maradnak? Téged különösen rossz szemmel néznek. efendi. A te neved áll legelöl.Ne reménykedj a magad ügyében. utána azonban szétválasztanak benneteket. te a nagyokhoz és a beavatottakhoz tartozol. mit érünk vele. Utána pedig hagynak nektek még néhány napot. efendi. ha a szegény és szorgalmas örmények megdöglenek. hogy a családodat kímélni fogják. Folyton rólad beszéltek. ez gondolkodóba ejti Gabrielt.

az utódaim nemcsak száz aranyfontot kapnak. ami csak a falvakban található. uram.Váljék egészségükre! Kiegyenesedett. amelyben ezek az emberek hetek óta éltek.. hogy Ter Hajgazun már néhány órával Ali Nazif híradása el tt értesült a katasztrófáról. Amikor Gabriel Bagradjan belépett a paplakba. hanem még felfokozta. Ha valaki megszólalt.Meghagytam a mukhtároknak. Szürke és viaszfehér arcok. meg minden medzsidijét. Bagradjan félbeszakította a cifra felsorolást: . élettelenül. . milyen eszközökhöz nyúljunk. és Nokhudjan lelkész Bitiaszból. És övék lesznek a lovaid. izzott a merev napfényben. mozdulatlan szájjal. Fejét hátratámasztotta. A villámcsapás nem oszlatta szét azt a beteges. nagy csodálkozással látta. alig hallhatóan suttogott.. hanem övék lesz a házad. Ott álldogáltam a hükümet irodájában.Csak miattad fáradoztam annyit. A kis szobában már ott szorongott Thomasz Kebuszjan.Nincs olyan eszköz. a zsebéb l. hogy amint visszatérnek falvaikba. ami benne van. Mert te semmit sem vihetsz magaddal. mintha abból n ttek volna ki. Ter Hajgazun is csak mormogott. hívják össze az embereket. Mit ér ma egy papírfont? Még ha esetleg fel is váltják a bazárban. és hegyeztem a fülem a kedvedért. amely nyugodtan hevert el tte az íróasztalon. amelyen elhatározzuk. a te szegényes papírfontod ellenére jutalmat érdemlek a másvilágon. amikor most Bagradjanhoz fordult: .. amihez nyúlhatunk. amilyen gyorsan csak lehet. a hat másik mukhtár. Ali Nazif azonban búbánatosan nem mozdult a helyér l: . Ó. Csak Ter Hajgazun ült. Bezzeg. Nokhudjan lelkész remeg hangja szólalt meg az egyik sarokból: .szívét a müdir. és jöjjön ide Joghunolukba minden feln tt férfi Vakeft l Kebuszjéig...És most mindezt eladtam egy darab papírért! Gabriel minden piasztert kiszedett. arca egészen sötét volt. félálomszer kábulatot. minden gyümölccsel. hogy megszabaduljon t le.. mindennel együtt. két n s pap a falvakból. efendi. becsapnak vele. Ali Nazif? A zaptije ünnepélyesen bólintott: . Nagygy lést fogunk tartani. Körös-körül a falhoz lapulva álltak.. meg a kerted. De a keze.

Az én kertemet magas fal zárja körül. A keresztény misék közül az örmény a leghosszabb. Ott akár tízezer ember is elfér. Egyetlen fegyverünk maradt. hogy haladéktalanul mozgósítják községüket. akiket vezetnek? Az összejövetel helye biztonságos volt. hogy félbeszakítsák. sem azoknak. még ha a vezet k is éppen olyan tehetetlenek. hogy a Bagradjan család összeköttetésben áll a hatalmasokkal. és vezet ket válasszanak. De hol tartsuk? . akikben bíznak. Ter Hajgazun felállt. nehogy idegen betolakodó besurranhasson. akár nincs. akik minden dolognál mindig nehézséget támasztottak. és nekik is beszélniük kell. és kutatva nézett Gabrielre. A mukhtárok maguk akartak rködni a kerti kapuknál.A bitiaszi mukhtár kissé beljebb lépett a szobába: . Készül dnie kellett az istentiszteletre. Talán az a hiedelem is közrejátszott benne. és nem kellett félniük.A templomtéren nem tarthatjuk meg a gy lést. csak csengetty k és .. mint azok. Zsibbadt tagokkal. Az “odakintnél” Ter Hajgazun felemelte mélyen leeresztett pilláit. a népnek össze kell gy lnie. Gabriel ajánlata eldöntötte a kérdést.Hol? Nagyon egyszer ! . mintha egy er s várban lennénk. Ott vannak a zaptijék! Isten tudja. beszélnünk kell hozzá. hallgat ki és árul el bennünket! Meg aztán túl kicsi is a templom mindnyájunknak. Ter Hajgazun összeráncolt homlokkal t rte. A harangok már megkondultak. a rend.. Akkor minden könnyebb lesz.Akár van értelme. Sem azoknak. Minthogy Joghunoluk körülbelül a hat falu középpontjában feküdt. zárható ajtó van. délután négy órára a legkés bben jöv k is odaérhetnek Bagradjan efendi kertjébe. hogy átvegyék a vezetést. hogy megszigorítják a büntetésüket. Semmiféle hangszer. akik kétségbeesésükben vagy tétlen fásultságukban minden huzavona nélkül el akarták fogadni a megsemmisülést. hogy az örmény völgy lakói népük halálos órájában összegy ljenek.Bagradjan most szólalt meg el ször: . Az introitustól a pap utolsó keresztvetéséig jó egy-másfél óra is eltelhet. A templomban sem.A gy lésen válasszák meg a községek azokat. nem lehetett ellenvetése. vánszorgó léptekkel hagyták el a férfiak a szobát. ki lopózik be. hogy mit akar: . Thomasz Kebuszjan kopasz fejét ingatta: . talán nem pusztulunk el. Úgy leszünk ott. s ez kedvez lehet a hét falu számára. Elvégre miféle kifogást lehetne emelni az ellen. miután megígérték. Ebben a falban csak három. Ha odakint is rendet és fegyelmet tartunk. Utána tovább magyarázta Gabrielnek.

kitárta a karját és felkiáltott: . Ter Hajgazun mély áhítattal. csodát remélve akarta hosszúra nyújtani imáját? Vagy késleltetni akarta azt a pillanatot. Senki se idegeskedjék fölöslegesen. . vagy mint akiket megérintett a halál szele. bekövetkezett! Kevés szóval.Amit l féltünk. akár a halottak. országtól.Most pedig menjetek nyugodtan haza . akinek odaát Európában. Ezen a gy lésen az lesz a hét község feladata. Ter Hajgazun azonban az oltár lépcs jének küls pereméig lépett el re. Legyen a következ napokban is ugyanolyan halotti csend. és ne veszítse el a fejét. renddel védekezhetnek a legrosszabb ellen. Népt l. védett körülmények között. hogy már tudtok a dologról. és az Úr legyen veletek!” A padok között már elkezd dött a szedel zködés zaja. hosszabban. hogy együttesen döntsenek jöv beni magatartásukról. a sírás és jajgatás nem használ. hogy kémeket küldtek közénk. hogy megfelel módon leadhassa a szavazatát. amely türelmetlen vasárnapokon meggyorsítja a tempót. ne csoportosuljatok! Ne keltsetek felt nést! Lehet. Ma ez nem sikerült. mindenféle közösségt l régóta elszakadt. Ter Hajgazun meghívta a gyülekezetet a nagygy lésre. és legyetek pontosak. Némán. Senki sem ismeri önmagát. Ezúttal nem elegend a községi választásoknál szokásos kézfelemelési módszer. Egyes-egyedül egységgel. a Bagradjan-ház elé. és figyelnek benneteket. Gabriel Bagradjan életrajza eddig a napig: jó családból származó.réztányérok kísérik a kórus énekét. amilyen ebben a pillanatban uralkodik. akik végs kig védelmezik a népet a hatóságokkal szemben. Ne feledkezzetek meg a céduláról. szinte rá sem ismerve a napvilágra. amikor utolsó áldást osztva kimondotta a szavakat: “Menjetek békében. a z rzavar. Párizsban intellektuális szemlél désben telt az élete. és vezet ket válasszanak. nyugodt hangon folytatta.csendesítette a pap a tömeget -. hosszan id zött minden szent fejezetnél és aktusnál. Ezért mindenki hozzon magával ceruzát meg egy cédulát. A fejvesztettség. A zaptijéknek nem szabad észrevenni. támolygott ki a nép a templomból. épesz feln tt férfinak vagy n nek sem szabad hiányoznia. hogy siettesse a papot. jólétben feln tt férfi. csak rontja a helyzetet. és lerövidítse a nagymisét. míg próbára nem tétetett. Talán valami megfoghatatlan menekülést. Egyetlen egészséges. mint bármikor. szilárdsággal. Csak nyugalom! Az ismételt figyelmeztetésre egyáltalán nem volt szükség. visszavonultan él ember . Még elég idejük van hozzá. hogy minden lépést megfontoljanak. amikor mit sem sejt gyülekezetére lesújt a villám? De ez a pillanat túlságosan hamar elérkezett.

A Damladzsik völgyre néz hegy párkányát megtölt számok is. próbálkozás. mint még soha: . Gabriel arca izzott buzgalmában. hogy megszökjön a maga túlságosan simán gördül élete el l. Az északi nyereg alatt a vastag kék sáv hosszú lövészárkot jelentett. csaknem illogikus emlékké válik. amikor látta. Az a hazafias idealizmus. az árkok oldalán a kis derékszögek oldalbiztosítást és el retolt rsöket.Sztepan körz jével ellen rizte a távolságokat -. Az antiochiai kaszárnyákban lézeng tartalékosok. Úgy hasonlított Sztepan gyermekarcához. ez volt a rendszer legszerencsésebb pontja. mivel újra eredeti természete jut túlsúlyba. A legjobbak a fronton vannak. Talán még valami közrejátszik benne. a sziklafal (barna rovátkákkal jelölt) k barikádjának tövében a vékonyabb kék vonal a tartalék árkot jelezte mögötte. aki akart. A három térképen lev titokzatos vonásokról. De a mai nap. . Kiabálhatott és kopoghatott. zárt ajtók mögött. mint a család feje. Legjobban Szamuel Avakjan döbbent meg. II. A rövid hadjárat alatt azonban Gabriel Bagradjan ismeretlen képességeket fedez fel magában. ahogy egy unatkozó semmittev hetek óta összehordott agyrémei bölcs rendszerré. Lecsillapodva és jóval érettebben. egyetlen nagy haditervvé állnak össze.Minden reményem megvan a sikerre . valamilyen titkos nyugtalanság. lélekjelenlét. és csak kockázatmentes gaztettekre használhatók. Délibástya. most üres számjegyekb l a védelem jól átgondolt szakaszaivá váltak. zaptijék és irreguláris alakulatok pedig cs cselék. Ugyanígy értelmet kaptak a különféle feliratok: Városmedence. hogy szigorúan átgondolt védelmi rendszer. Megfigyel I. amelyeket a diák romantikus türelemjátéknak hitt és megmosolygott. nem könnyen érthet . Tetter . Bátyja. ami ezt a szemlél d embert hirtelen a hatalmába keríti. bátorság terén meglep en megállja a helyét.. mint keleti bajtársai. s t sokkal jobban. Ami az utóbbit illeti. III. kett t l tizenegyig. ez a július 24-e halvány el játékká sápasztja egész eddigi életét.. körültekintés. minden szükségletér l gondoskodik. Akár n k is elláthatják ezt az elhárító munkát. most kiderült. Gyorsan el lép. A következ id kben persze mindez elmerül. Ez a befelé forduló. Tálterasz. keresztekr l. mint azel tt. észrevehetetlen jótev . hullámvonalakról.csak nagy ritkán ütközik az élet bántó éleibe. Parancsnokcsúcs. és megemlítik nevét a hadvezet ségnek küldött jelentésekben. A katonaiskola és a háborús epizód következik. Nem csak befelé forduló ember. Bagradjan dolgozószobájában ültek. A török és az örmény fiatalság nagy politikai összebarátkozása nem magyarázza eléggé. nem nyitottak ajtót. többször kitüntetik. gondolkodó és érz élet egy id re elég furcsán félbeszakad.. ismerem a török katonákat. mint hitte. Innen néhány tucat emberb l álló rség sakkban tarthat bármilyen er s ellenfelet. a láthatatlan.

A katonaszökevények között! Nem is gy lölet. Gabriel abbahagyta a szenvedélyes ide-oda járkálást.Jó! Egy ideig védekezünk. nemcsak Antakjében. De aztán. Avakjan! Szükségünk lesz rá.. hogy érjek valamit! A magába roskadt Avakjan még mindig nem engedett: .. hogy sok dologról megfeledkeztem. hová a kórház? Milyen szállásokat építsünk? Forrás van elég. mennyire fölöttük állunk! . Avakjan kábultan bámult ki az ablakon: . Szinte tébolyultként pattant fel ültéb l. Különben is rakja rendbe az összes jegyzetemet.. hanem azt akarom.De vajon az az ötezer ugyanazt akarja-e majd. Hogy fegyverrel és l szerrel hogyan állunk. ezeken már kidolgoztam a fegyveres legénység szolgálati rendjét. azt nem tudom.. nem akarok megmenekülni! Én harcolni akarok! Annyi törököt akarok megölni.Nem élni akarok. Ezzel vérig sértettük ket. csak lassú halálra. mint ön. Nem hiszem. Hiszen mi. akkor megérdemlik a szégyenletes halált a mezopotámiai szennyben. hanem szent és egyúttal lelkes düh lángolt Bagradjan szemében.. De hogy oldhatjuk meg legjobban a vízellátást? Itt van néhány cédula. és nyargalt fel-alá a szobában: . Minden török sárfészekben állomásoznak katonák. hát egyedül maradok a Damladzsikon. Én azonban nem akarok élni. örmények.. hogy nagyobb részét meg lehet valósítani. mindig olyan nagyra vagyunk a szellemi fölényünkkel. A Musza Daghot azonban nem olyan könny bekeríteni. Mintha örömöt szerezne neki az a gondolat.És huszonnégy órán belül még számtalan problémát kell megoldanunk. és visszaült a munkája mellé: . hogy egymaga száll szembe Enver pasa milliós hadseregével.Mi legjobb esetben ezer embert vehetünk számításba.Öt és félezren vagyunk . hová a l szerraktár. Egyel re még minden csak elmélet: de meggy z désem. hanem mindenütt. .vágott a szavába Bagradjan -. Hová kerüljön a mészárszék. efendi? . ahány töltényünk van. nem számíthatunk kegyelemre. És ha úgy kell lennie. Most aztán bizonyítsuk be nekik.Az idegenszer háborús munkába hirtelen belecsöppent Szamuel Avakjan magas.Ha nem. kissé hátrahajló homloka Gabriel arcszínével ellentétben falfehér lett: .. Tisztázza le.

Amikor Gabriel végigtekintett ezen a népen. A nép összetömörült a villa el tti nagy szabad térségen. Jóval a kit zött id pont el tt az utolsó csoportok is átjutottak a rostán. hogy nem megyek ebédelni. amely az népe volt. ahol vén fák határolták a teret. hogy feljegyezze a legfontosabb határozatokat. megrémült.Avakjan megrendülten ült a helyén. . nem talált többé szavakat kétségeire. Ennek a lépcs nek a lábánál állította fel asztalkáját a joghunoluki községi írnok. Az egyetemes végzetnél is jobban összezavarta a Gabrielb l áradó ellenállhatatlan er . nem háromezer. Csak messze hátul. Ez az óvatossági rendszabály azonban fölöslegesnek bizonyult. megértett.Menjen most le. A felfelé vezet néhány lépcs megfelel szónoki emelvénynek kínálkozott. fent maradt a szobájában. Valamilyen láthatatlan izzó anyag lebegett körülötte. hogy kisebbnek hatott. sem a falvakkal szomszédos földek muzulmán gazdái közül senki nem csatlakozott titokban a Joghunolukba vándorló seregekhez. úgyhogy annak türelmetlenül meg kellett ismételnie utasítását: . nem tudta levenni a szemét Gabrielr l. És aztán a nagygy lés el tt senkit sem akarok látni. annál s r bb lett ez az izzás. hanem egyetlen arc. Akkora er vel hatott Szamuel Avakjanra. Mozdulatlanságában meg sem hallotta Bagradjan szavait. A ház balszárnyánál terült el a tágas gazdasági udvar. A szám zöttek reménytelen arca. A valóság megint egészen más volt. Sem a török levélhordó családja. Egy perc veszteni való id m sincs. ameddig csak lehetett. mint amekkora a valóságban volt. még a feleségemet sem! A nép vándorlása már a kora délutáni órákban megkezd dött. amikor Ter Hajgazun érte küldött. Küldjenek fel nekem valamit Miszakkal. A megállapodásnak megfelel en a mukhtárok személyesen rizték a parkot körülvev fal három bejáratát. Gabriel Bagradjan. hogy a gy lés minden egyes részvev jét szemügyre vehessék. A szíve félelmetesen dobogott. mint ahogy elképzelte. fásult arcok sorakoztak el tte. felt nés nélkül elindult már rsével Antakjébe. Fakó. Avakjan! Mondja meg. ugyanolyan. mennél nyugodtabban dolgozott. Noha nem kellett volna. Csak akkor lépett ki a házból. amelynek ablaka a ház ellenkez oldalára nézett. Mennél kevesebbet beszélt. a tömeg olyan kínosan összeszorult. mintha már nem érdekelné ket az életük. aki hevesen belemerült a haditérkép tanulmányozásába. ültek. senkit. hogy nem tudta a figyelmét összpontosítani. feküdtek. támaszkodtak néhányan. amelyet azonban Ter Hajgazun kívánságára néhány összecsomózott ruhaszárító kötéllel elkerítettek és szabadon hagytak. mint ebben az órában száz más helyen. Nem akarta a lelkét csordultig betölt érzéseket semmitmondó fecsegésben feloldani. Mintegy háromezer ember. Utána eltorlaszolták a nagy bejáratot és a kert két kapuját. A notabilitások a ház taraszán gy ltek össze. mert Ali Nazif régi ismer seit l búcsút sem véve. elszakadva a tömegt l.

maga volt a másvilágig ér szemrehányás.Tisztán kell látnunk a kormány szándékait. Talán senki sincs az öregebbek között. s most a célhoz érve. Gabriel látta a férfiakat sötét entariban. mint akiket a falvakban naponta látott. Lehunyt szeme titokzatos árnyéknak hatott. néhányan kigombolták az ingüket. . akikre merész számításait alapította. Egyre érthet bben tapadtak Gabriel fülébe. Mintha csalánhoz ért volna. és homlokukra feredzsét húztak. Noha az örmény. Ter Hajgazun mozdulatlanul állt a legfels lépcs fokon. Néhányan törökösen öltözködtek. A szomszédság hozta magával ezt az asszimilációt. Csak most. Napbarnított. noha vallásos keresztények voltak. akárcsak a többi keleti nyelv. buggyos nadrágba bújtatták. Egyúttal feltolult benne a kérdés: Miért éppen én? Hogyhogy én beszéljek hozzájuk? Mit merészelek? A magára vállalt felel sség napfogyatkozásként vetette rá denevérárnyékát.Nem ugyanazok az emberek álltak el tte. szakállasan. olyan idegennek. hanem már végesteien-végig szenvedte ket. a táncos. mint a falun kocsival keresztülhajtó utas. csuklójukon csörg karperecek. ünnepélyességre és szóvirágokra csábít. Még a fiatalok arca is ráncosnak és barázdásnak hatott. Hitvány gondolat suhant át rajta: El innen! Még ma! Mindegy hová! Ter Hajgazun lassan sulykolni kezdte els szavait a tömegbe. Csak az ajka mozgott alig észrevehet en beszéd közben. Tágra nyílt szemükb l halálos szigor és keser ség szegez dött rá. Hiába ült kutató útjain a parasztok és a kézm vesek szobájában. és mellén a kereszt. akik még vasárnapi ruhát és selyem fejkend t viseltek. és kilátszott a mellük. Lábukat b . fejükön fezzel vagy kucsmával. A félkegyelm fiú arckifejezése sem hasonlított már szolgálatkész hülyére. sz kszavúan. Olyan benyomást keltett. megingott benne. mint az aszalt gyümölcs. akiket magával akart ragadni. mint akit nem most kezdenek gyötörni elképzelhetetlen kínok. Csupa olyan arc körös-körül. kritikus órában találkozott el ször a gyökerét vesztett Bagradjan törzsével. A szavak és mondatok értelmet nyertek. ebben az aggasztó. különösen a távolabbi falvakban. mintha kíváncsian követelnék járandóságukat az Utolsó Ítélet napján. Mivel meleg volt. Asszonyok. nyakukban érmékb l f zött nyaklánc. olyan félelmetesnek látta azokat. Gabriel jéghideg kézzel végigsimított ruhája angol szövetén. Itt-ott vak koldusok fehér prófétafeje bukkant fel a tömegben. Vakefben és Kebuszijében. egészen elöl állt a napraforgójával. amit a szobájában átgondolt és kidolgozott. A napfogyatkozás elvonult Gabriel egér l. Hegyes csuklyája elsötétítette viaszfehér arcát. végre megpihenhet. ugyanúgy nem látta meg az igazságot. csaknem szárazon beszélt: . amelynek mély gödreib l gomolygott el a két sz csíkkal a fekete szakáll. inas paraszti nyakuk alatt sajátságosan fehéren világított a b rük. Kevork. Mindaz.

Ezúttal nem rendszertelen önkény és mesterségesen felkorbácsolt gyilkos szenvedélyek uralkodnak. nyíltan sohasem állt ki mellettük. a szegény kis pap. mint a halál. miközben ugyanebben az id ben Adanában és másutt tízezerszámra mészárolták le testvéreinket. kés bb még az elvetemülten állatias zaptijét is undor fogja el. és z rzavarral értek véget. a legrosszabb sors pedig a halál. Hosszú.Csak az a kérdés. a házam .aki ne érezte volna meg.kiáltott fel Aram Thomaszjan lelkész. tudva és gyötr dve hallgatott. .Én tudom. ha nem saját b rén. A deportálás addig tart. Ez az id szak végérvényesen véget ért. nem a koncentrációs tábor sarában. jóval el bb tudott róla. az rjöng katonák vérszomja hamar elpárolog. amely megkíméli a házak és az emberek egy részét. . Most már önáltatás nélkül szembe kell nézni az igazsággal. Minden a sztambuli minisztériumok által kidolgozott terv szerint történik. Krisztus eközben meg nem érdemelt keggyel rködött a Musza Dagh felett. búvóhely is hamar készül az asszonyok és gyermekek számára. miel tt megváltozott arckifejezéssel befejezte: . hanem ennél-jóval rettenetesebb: rend. A bátrak mindig módot találnak rá. nem tehetett egyebet. Nincs más választás számukra. Ter Hajgazun. éhen nem halt az országúton. Értelmetlen id pocsékolás volna.. mint ahogy a zejtuni tragédia elkezd dött. Itt Ter Hajgazun alig észrevehet szünetet tartott. Senki se hozakodjék el vita közben olyan esztelen javaslatokkal. Azt is tudja. De nagyon nagy különbséget kell tenni a vérfürd és a deportálás között. vagy hasonlókkal. . áldott éveken át béke uralkodott a falvakban. a követek és a konzulok kérése és fenyeget zése. akinek a szavait én is hirdetem.. Emberi kegyelem nincs többé. nem! Krisztus segítségével. hogy drágán adják az életüket. A megfeszített Krisztus várja követ it a szenvedésben. hogy fogok meghalni! Nem mint a védtelen birka. amíg a legutolsó embert kardélre nem hányták. hogy fel ne dúlja szerencsétlen hiv gyermekeinek utolsó szép heteit. hogy menesszenek könyörg küldöttségeket a hatóságokhoz. A deportálás nem úgy múlik el. nem a Deir ez Zorba vezet országúton.Hogyan? . és el reugrott Ter Hajgazun mellé. hogyan! . De még a z rzavar volt e gazságok legjobb része. szomjan nem pusztult a sivatagban. mint a földrengés. hogy semmit sem használt a katholikosz. Nem így a deportálás! Még az a szerencsés. amíg el nem ragadta a kolera vagy a kiütéses tífusz. Az el bbi négy-öt. már hónapok óta tud err l a tervr l. mint hallgatott.. Bár mindig maga a kormány rendezte ezeket a mészárlásokat. nem éhségt l és nem b zl járványtól. a pátriárka és a püspökök er feszítése. Z rzavarból fakadtak. hát anatóliai rokonai kínszenvedésein át a régebbi id k mészárlásait. akit akármilyen borzalmas halál vált meg ett l. legrosszabb esetben hét napig tart.

És saját hangját hallván. fegyverrel a kezemben. és haldokolnak hetekig a mindennapos korbácsütésekt l.Miért a halál? Ez Gabriel Bagradjan hangja volt. gyümölcskertészek. Beesett arcukra egyre jobban kiült az er lködés. mi az. És velem együtt hal meg a feleségem. fafaragók. Nagy biztonság öntötte el. n ket. Még mindig úgy bámultak fel a ház ajtaja el tt álló kis csoportra. s a meg nem született gyermekem! Ez a kitörés majd szétvetette Aram mellét. akik olyasmit adnak el . ahogy csak lehet! Ezért védjük majd otthonainkat. A sz l sgazdák. hogyan állatiasulnak el fokozatosan. Gyomrára szorította a kezét. énekl nyögés. és hátranézve egyre kisebb és kisebb lesz a templom. fés készít k. Mondatai maguk is súlyos korbácsütésekként hullottak a tömegre. senki sem kezdett rjöngeni. maradnak fekve. amikor bekövetkezett. . mintha tragikus bohócok volnának.küszöbén fogok meghalni. nem tudták felfogni.Mi is olyan gyorsan akarunk meghalni. míg végül elt nnek szem el l. De különös! A megkínzott lelkek ezreib l még mindig nem szakadt fel semmiféle kiáltás. lelke mélyén azt kérdezte egy hang: ez én vagyok? Szíve szabályosan vert! Szorongása megsz nt. hogy újból lélegzethez jusson. amihez semmi közük. Izmaiban felengedett a feszültség. a kisebesed lábakat. gyermekeket. méhészek. a felpuffadó testeket. hogyan roskadnak össze.Boldogok a halottak. Ahányszor eddig a falusiakkal beszélt. ahogy a legszelídebb formájában a legcsekélyebb részét átélte: . . most. selyemszöv k. k már mindenen túl vannak! Most el ször hullámzott végig leírhatatlan jajkiáltás a tömegen. Életerejük igyekezett keresztültörni az utóbbi id k beteges begubózásán. Nem üvöltés. Aram Thomaszjan felkiáltott: . akik olyan régen várták a közelg katasztrófát. elkezdte leírni a deportáltak sorsát. Aram szakaszról szakaszra leírta a véget nem ér utat. mintha nem is ember. hogy mindannyiunkat. és kisebbek lesznek a házak. hanem elnyújtott. gyorsan elérje a halál. vonszolják tovább magukat az emberek. Minden porcikájával tudta: ezért a mostani percért érdemes volt élni. selyemhernyó-tenyészt k. Ahogy kissé megnyugodott. Aram szava túlharsogta a jajkiáltást: .. férfiakat. hanem maga a szenved föld sóhajtana fel. senki sem tudja elképzelni. amikor a tiszt parancsot ad az indulásra.. elmondta. feler söd és elhaló sóhaj. Csak az utolsó pillanatban tudja meg. örökre elmúlt.Senki sem sejti.

. és csúcsaival túlmutatott a háztet n. hogy az szájából meggyötörten és mesterkélten hat az örmény szó.. amely évszázadok hosszú. nem arra... hanem az a hatalom..és ez töltötte el oly nagy nyugalommal -. mert rám is ugyanaz a sors vár. annál bizonyosabb azonban. amely olyan természetesen hozta felszínre bel le a szavakat: . A Musza Dagh felé mutatott. Teljesen elidegenedtem szül földemt l. Ezért már hetek óta gondosan megvizsgáltam minden lehet ségünket.. amikor vizsgái. mint bárkit. a fiatal n k meger szakolása és elhurcolása a vége.. Most azonban nem beszélt .. nem halunk meg. hanem hosszú és annál kínosabb halál. A hegy megvédéséhez elég néhány száz elszánt férfi és ugyanannyi fegyver. Ehhez azonban alkalmasabb hely is akad.. hogy védekezniük kell utolsó csepp vérükig.. A zaptijékkel pedig könnyen elbánunk. mint rátok. Hasonló játékos hatalomérzés lett úrrá rajta fiatalkorában.A Damladzsik igazi ostromához és meghódításához nagy katonai er kell. A hozzám hasonlókat gy lölik és üldözik a legvérszomjasabban. Emlékezzenek valamennyien a régi történetekre. Nem könnyelm bolondként mondom ezt nektek. Az Európában tanult rendszeres gondolkodás fölénye magasan a végzet eltompult és alázatos rabszolgái fölé emelte..mindig úgy érezte. és saját élete rövid kerül jén át ide vezette. A jól átgondolt részletkérdések tömege egyre nagyobb bels biztonságot adott neki. A hatóságok engem kevésbé fognak kímélni.. Látjátok.. mintegy finnyásan turkálva tudásában... És most már nem vagyok félig idegen vagy vendég köztetek. az kétségbeesett beszédéhez kapcsolódott... hanem mint férfi. mint a völgy és a falvak. Ekkor azonban. Van ennyi férfink és ennyi .. Esztelen vállalkozás az utcán vagy a házakban szembeszállni a zaptijékkel.. Egyre világosabbak a szavai. testvéreim. aki eleinte csüggedt voltam. bizonyára ennek az órának a kedvéért. amelyekben a Damladzsik menedéket és védelmet nyújtott az örmény nép üldözött fiainak: .. tudom.. hogy néhány ezer örményt ártalmatlanná tegyen. vagy halok. és már semmit sem tudtam rólatok.. Neki.Én nem éltem köztetek. Tele vagyok reménnyel. mint mindnyájatoknak. Aram nevét nem említve. egy-egy kérdésre kimerít en válaszolt. már nem vagyok az. én. Dzsemál pasának bizonyára másra kellenek a csapatai.... Ha Isten megsegít bennünket.. Az utolsó napok szenvedélyes munkája most hasznára vált.. amely a ház mögött magaslott. Az els órákban talán meglep sikerekhez vezethet. hogy nem gyors. Csodálkozva hallgatta ezt az er t. mintha részt venne a nagygy lésen.. Bagradjannak is az a véleménye. Isten ide vezérelt a nyugati nagyvárosokból nagyapám régi házába. Ez igaz. Nekem is meg kell védenem hozzátartozóim életét.. aki tisztként élte át a háborút. Veletek élek.

aki a hosszú várakozási id alatt ugyanerre az egyszer . Hova lettek az istenfél . És legalább nem kell megvetnünk magunkat. ordítottak. azok is pénzváltók. hogy a végzet majd behúzott karmokkal ellopódzik a Musza Dagh el tt. kiszolgáltatott törzs egy ostromlott szigeten. vagy dühös üvöltéssel elvetik a tervét. Úgy rémlett. ha Isten elhatározta pusztulásunkat.. mintha szilaj veszekedés törne ki. akkor még mindig elég id nk marad meghalni. magukra hagyott falusi parasztok. és felfigyel segélykiáltásainkra és jelzéseinkre? De ha egyik szerencsés eset sem következne be. hogy ezt kimondja? Nos. Ciprus közel van az angol és francia hadihajókkal. Bezárták a villáik ablakait. úgy vezetem a védelmet. Alexandrettában pedig. hogy asszonyainkat és gyermekeinket hosszabb ideig elkerüli a halál. nem értették meg. ugyan kik k? Szegény. tehát nem éppen lázadók vagy megfelel harcostársak. hogy az egyik hajó egyszer elhalad a part mellett. csupán maroknyi dúsgazdag bankár és hadiszállító élt. egymás ruháját. mint Bejrútban.fegyverünk. mint az id sebb Avetisz Bagradjan. el ttetek megfogadom. A tömeg szilárd egysége szilánkokra hasadt. s még bizalmas. város nélkül a hátuk mögött. sokaknak megfordult a fejében ugyanez. Ki tudja. mintha a tömeg csak most ébredt volna kábulatából sorsa tudatára. s t szakállát cibálták. a régi tradíciók révén olyan kézenfekv elhatározásra jutott? Egy idegennek. egy úrnak kellett idejönnie Európából. mint a deportálásban.. Nem remélhetjük-e. A retteg pénzmágnásoknak eszébe sem jutott a Musza Dagh kis hegylakó népe. négyszemközti beszélgetésben sem mondták ki. gabonaspekulánsok. és elbújtak a legsötétebb . Mintegy esküre emelte a kezét: . Örvényl összevisszaság. Hogyan? Hát e néhány ezer fékevesztett kétségbeesésében összevissza kiáltozó ember között egyetlenegy sem akadt. A férfiak egymásnak estek. Gabriel eleinte azt hitte. csakúgy. Antiochiában nem sok örmény akadt. Akkor pedig mi is megmenekülünk. Asszonyok rikácsoltak. még mindig mögöttünk a tenger. Isten segítségével addig talán vége is lesz a háborúnak. Meg azután. Nem akadt közöttük olyan vágású férfi.Itt. Rekedt férfiszitkok csaptak össze. bánatbarázdálta parasztarcok. De ha nem lesz béke. De nem veszekedés volt. hová lett fejük fölül a halotti csend fátyola? Úgy látszott. Hetekig. hogy védtelen birkák módjára viselkedtünk! A beszéd hatását egyáltalán nem lehetett tisztán megítélni. s t hónapokig tarthatjuk magunkat. pazar villákban. hanem ilyen fékevesztett módon tört utat a kirobbanó feszültség. bazári árusok. ahogy az els bizakodó és erélyes szó hatására lepattant róluk a tehetetlen haláltudat. Mesterséges kábulatukban még néhány órája is azzal áltatták magukat. de csak mint hiú ábrándozás.

a Korán-idézetekkel és a teliköpdösött deszkapadlóval a mocskos irodák. A nép azonban még messzemen en nem nyugodott bele ebbe a gondolatba. elrabolhatta. a kaszárnya. egy elszármazott úr vetette fel el ször az önvédelem els tervszer gondolatát. mint az. hogy ezt a gondolatot ki is mondja. hogy a gyermeki lelkek is felismerték ebben a pillanatban a veszélyt. ahol katonaként szolgálniuk kellett. nem idevalósi. aki itt született és itt élt. hanem idegen. A ványadt kis embernek a feleségével is küszködnie kellett. Alázatos és kemény tekintete mélyén talán ez állt: Így állapodtunk meg egymással. Mi sem érthet bb tehát. Ketten-hárman. Hogyne. Ujjai hegyével megérintette Bagradjan két vállát. szenved ujjai lesiklottak a válláról. mert az izgatottan . egy önmagát legy z ember áldásosztó gesztusa. aki ok nélkül üthetett és letartóztathatott. és mozdulatlanul fogadta a pap ölel mozdulatát. és metsz sivalkodással védekeztek a közelg halál ellen. ami egyáltalán nem illett az egyébként olyan félénk asszonyokhoz és komoly férfiakhoz. a rikácsolás egyre hangosabb lett.sarokba. Ezért most megdöbbent. És mindezek ellenére: az örmény ifjak sem tudtak megszabadulni a meghunyászkodó félelemt l és alázattól e jóindulatú állammal szemben. Az ölelés csírája és határozott szándéka volt ez a mozdulat. ahol a bedelt befizették. áttértek az iszlám vallásra. és a csaus vagy az onbasi ökölcsapásokat osztogatott. mindig az volt az érzése. Ezt vártam t led! Valahányszor Gabriel Ter Hajgazunnal találkozott. Ott könny volt ellenállásra gondolni és megszervezni. Könny elképzelni. szavak nélkül. Ott akadt néhány nagy koponya. hogy Thomaszjan lelkész fejvesztett kitörését l eltekintve. az államot jelentették a szultán képével. Ter Hajgazun keskeny. Gabriel szótlanul nézett le a z rzavarra. hogy életüket és vagyonukat mentsék. Ter Hajgazun odalépett mellé. északkeleten! Ez a két nagy örmény város teli volt fegyverrel és srégi daccal. sivár udvarával. meg az adóhivatalnok és adóbérl . s ahol az örmény ifjakra külön talpbotozás várt. ami megtetszett neki. hogy az anyjuk karján vagy hátán ül kisgyermekek visítása még fokozta az általános zsivajt. A vitatkozás. Eközben Harutjun Nokhudjan lelkész megpróbálta megnyugtatni a tömeget. akik vezetni tudták a népet. iszonyattal vegyes tiszteletet hordozott vérében az állam. Van és Urfa polgárainak könny dolguk volt ott messze. Mert csak ez az elszármazott volt elég ártatlan hozzá. hogy a pap elzárkózik el le. és odafeküdtek a molla tompa metsz kése alá. De ki vetemedhetett ilyen b nös gondolatra a nyomorúságos Joghunolukban? Szembeszállni a katonai és államhatalommal? Mindenki. s t valamilyen ismeretlen okból elhárítja a közeledését. Kétségtelen. Az államot a zaptije képviselte. aki betörhetett a házakba. egyre jobban rázták az öklüket. a Dasnakcakan képvisel i. az si ellenség iránt.

Krisztus szigorúan meghagyta. hanem a lázadók törvényes büntetése. Ez a lázadás végképp feljogosítaná a kormányt. hogy az egész világ el tt igazolhatóan megbélyegezze az örmény milletet az államközösség megbontásáért és hazaárulásért. hogy ne ellenkezzünk a Gonosszal. határozott n i hang túlharsogta. Nokhudjannak csak lassan sikerült figyelmet teremtenie. akit l még azok sem hallottak soha hosszabb beszédet. beteges emberke benyomását keltette. amennyire csak tudta: . És a lázadás b ne nemcsak az itt összegy ltek lelkét terhelné Isten el tt. A jó feleség még akkor sem árulja el az otthonát. az elesettek támogatója. Mint nyájam pásztora. Ez volt Harutjun Nokhudjan véleménye. gondvisel je. a menekülés már útban van? Ha nem talál bennünket itt. talán megtalál majd Aleppóban. miért választanánk a b nös halált? Harutjun Nokhudjan nem tudott tovább beszélni. elsöpörte az útból vékony hangocskáját. hogy szám zetésünknek feltétlenül olyan véget kell érnie. az örmény nép minden fiára és leányára. mert a felesége nemcsak egészségügyi vonatkozásban zsarnokoskodott fölötte. kurdok. Kieresztette gyenge hangját. Az én tisztem az evangélium. Akkor már a halál sem az Úr szenvedéseinek nagyérdem követése lenne. Testünk keservesen szenvedni fog. hogy mialatt mi kétségbeesünk. Valóban Antaram anyó. Ha Aleppóban nem történik semmi. ha meg rizzük hitünket Istenben? Nem lehetséges-e. aki Bagradjan házában többnyire megszeppent. harcias jelenség? Majrik Antaram. hogy bárhonnan segítséget küldjön nekünk? Nincsenek-e a törökök. és kapóra jönne az uralkodó rétegnek.melléfurakodott. és meg akarta akadályozni. akik megkönyörülnek rajtunk? Nem találunk-e lakást és élelmet még idegenben is. nem helyeselhetem az engedetlenséget. akinek otthonában fordított volt a helyzet. Vázolta. ha veri az ura. az anyák anyókája. álláspontja indokolásában most nagyon keménynek bizonyult. hanem feltartóztathatatlanul kihatna az egész nemzetre. A lelkész hangja majdnem elcsuklott a nagy er lködést l: .De ki állíthatja. ahogy Ter Hajgazun és Aram Thomaszjan jósolja? Nem kifürkészhetetlenek-e az számukra Isten határozatai? Nincs-e az Úrnak hatalma. az öreg orvos felesége volt ez a fekete matrónaruhás. akiken szóval és tettel segített? Fekete csipkekend je . reménykedjünk a következ állomásban. hogy valamilyen meggondolatlanságot kövessen el. arabok között is irgalmas lelkek.Krisztus szigorúan meghagyta. de a lelkünk szabad lesz. hogy véleménye szerint mi volna a fegyveres felkelés következménye. A lelkész. hogy engedelmeskedjünk feljebbvalóinknak. mert egy mély. hogy a könyörtelen parancsot gátlástalan bosszúhadjárattal váltsa fel. Ha választhatunk a b ntelen és a b nös halál között.

Mindegyik tök azt választhatja. Megszabják azt a két utat. hátravetett feje er t sugárzott. Valamennyi tanítónál és mukhtárnál jobban ismerte népét. Más út nincs számunkra. magas termete. pusztán izgalom. Azt sem engedte. és szükség esetén rend ri teend ket teljesítsenek.telt hangja már az els szónál teljes nyugalmat teremtett -. Réges-régen közömbösen várom a halált. A több ezernyi ember tudata még nem fogta fel végképp a deportálási parancsot. Az egyik Nokhudjan lelkész útja. Oda se nézek majd.mondta.. A lárma.. Nagyon egyszer vé akarom tenni nektek a döntést. . hogy újonnan jelentkez szónokok. amelyben egyre inkább az Antaram által feltüzelt n i hangok kerekedtek fölül.Két javaslat hangzott el. Úgy látszott. mintha az eszüket vesztettek a következ pillanatban kést rántanának. például Oszkanjan. nem én! De becstelen gyilkosok és becstelen áldozatok között. Széles csíp je. és vonulunk fel a Musza Daghra. a hangját fel sem emelve. asszonyok. mert már minden lényegeset elmondtak. beszélni kezdjenek. A tanítók. nem teljesen sz haján. Néhány perc múlva önmagába fulladt. hogy belevés djenek a tömeg kábult agyába. asszony vagyok. Nincs több beszélnivaló róla. és csak mormogás és sírás maradt bel le. . A pap tekintete ezt mondta: Hagyjátok csak ket! Türelmesen nézte a kavarodást. nem én! Egyetlen asszony sem akar. A fenséges indulat ennek ellenére megfiatalította: .Hiszen olyan egyszer az egész . vagy a szabad ég alatt elrothadni. amikor értem jön. de er sen szótagolva a szavakat. a zaptijékkel keletre vezet. a tanító. hamarább elcsitult. csak ez a kett . hogy néhány talpraesett szóval el segítse a helyzet gyors tisztázódását és kibontakozását. egyikünk sem! És ha a férfiak gyávák hozzá. és minden ittlev asszony nevében beszélek! Sokat szenvedtem! A szívem már számtalanszor meghalt.Asszony vagyok . nélkülük fogunk majd fegyvert. Igaza volt. akkor mi. de Ter Hajgazun apró kézmozdulattal visszahívta ket. Bíborvörösre pirult arcából nemesen ívelt el re merész orra. Most jött el Ter Hajgazun számára a pillanat. nem kapván több táplálékot. Világoskék szemét ezernyi izgága ránc koszorúzta.hátracsúszott izgalmában középen elválasztott. Gabriel Bagradjannal! Ez a fanatikus felhívás az el bbinél is jóval nagyobb kavarodást keltett. koncentrációs táborban sem akarok élni. De nem akarok gyalázatban elpusztulni. amit az esze és akarata el ír. és most lassan emésztette meg a szónokok beszédét. saját fegyvereinkkel a Damladzsikra. Jobbjával csendesít en intett: . hogy szétválasszák a veszeked ket. és a törököket megel zve maguk rendeznének vérfürd t. a másik Gabriel Bagradjan útja. élükön Satakhjannal már a tömeg közé akarták vetni magukat. mint gondolni lehetett. nem fogok az országúton felfordulni. amelyen mehetünk. Ez a kitörés nem veszekedés.

Utána többen. maradjon ott. a bitiaszi protestáns egyházközség vénei a feleségükkel. egyetlen hang sem zavarta ket. amíg a magnóliabokrokhoz ért. akár a részeg. Id vel azonban egyre többen döntöttek a szám zetés mellett. Nokhudján kurta lábacskái végigszenvedték a döntés útját. hogy miel tt holtan elnyúlik. Nokhudjan lelkész mögé álltak. Senki se siessen! Van id nk. Apró. Ügyetlen mozdulattal emelte át feje fölött a kenderkötelet. amelyet Ter Hajgazun kijelölt számára. akiknek betegség vagy egyéb ok miatt otthon kellett maradniuk. A nagy udvar teljesen néptelen volt. A gazdasági udvar majdnem a villáig nyúlt. Nemcsak a cselédség. Azután megmozdult a lába. Ismét egy. Kezüket mintegy imára kulcsolva most tették meg az els lépést a nagy kálvárián. keresztülfurakodtak a többieken. Csak Nokhudjanné szapora. akiknek már nem volt erejük az ellenálláshoz. Csak azután váltak ki néhányan a tömeg testéb l. csak egy magnóliabokrokkal szegélyezett gyeprész választotta el t le. Mindez olyan méltóságteljesen. odaáll a kenderkötél túlsó oldalára. Egyetlen szó. ahol van. hogy nem súlyos következményekkel járó elhatározásnak. egy töpörödött emberke csatlakozott Nokhudjan csoportjához. ahol háttal a tömegnek. mintha megadatott volna az embernek. A nagy tömeg megigézetten nézte engedelmességet választó földijei akadozó lépteit. Eleinte csak kevesen. megállt. hanem vallásos szertartásnak látszott. annyira bens ségesen folyt le. s ezalatt egyetlen szó sem esett. Aki a lelkész nézetét osztja. t n d léptekkel szelve át a teret. vagy valóban nem akarták életük alkonyán maguk ellen ingerelni az eget. A többi faluból is csatlakoztak néhányan hozzájuk. aki botjára támaszkodva úgy dülöngélt. fiatalok és öregek egyaránt. tétovázó léptekkel botorkált arra a helyre. Hirtelen mélységes csend támadt. a völgy második legnagyobb községe lakóinak jelentékeny részét. végül a lelkész csaknem egész nyája összegy lt. az üres udvarra. Sírástól rázkódó felesége követte. lépjen oda mellé. Most egy házaspár. az istálló személyzete is ott szorongott a gy lésen. és magában motyogott. nem számítva a protestáns egyházközségnek azokat a tagjait. még hosszabb és tompább szünet. A kebuszijei falubolondja. Nokhudjan csoportja végül mintegy négyszáz lélekre szaporodhatott. de kizárólag öregek és rokkantak. saját lábán szálljon a sírba. Aki pedig Gabriel Bagradjan pártján áll. akit . lesz szíves. Az öreg lelkész lehajtotta kis kerek sapkával fedett fejét. Legutoljára.Harutjun Nokhudjan lelkész. Ebben a töpreng testtartásban maradt nagyon sokáig. A lelkész magával vitte Bitiasz. és ugyanolyan tétovázó. hosszú id re volt szüksége. aki szám zetésbe akar menni. Ismét szünet következett. Súlyos gondolatainak terhe meggörnyesztette és a föld felé húzta fels testét. szinte ugató sírása hallatszott. Most egy ember. Most ismét egy pár. nagy késéssel.

Vajha mi is szentek lehetnénk a ti szemetekben. Rájuk hárul az a fontos feladat. Gabriel tervébe szakadatlanul beleszöv dtek a körülmények. Bagradjan agya lázasan dolgozott. hogy kihúzza és megfenyítse. Lázba borult agya egyszerre gondolkodott és figyelt. némi távolságban t lük megállt. sei számító értelme. Nem történt egyéb.Melyik kutya merészelte ezt? Miféle ördög nevet itt? Öklével néhányszor hevesen a mellére ütött. tehát szerdán jelenik meg itt a müdir az embereivel. a gyanútlan idealistában. Eredetileg csak a félkegyelm látványa ingerelte ket a szokásos tréfálkozásra. fölényes érzést váltott ki a nagy tömegb l. Féktelen becsvágy lett úrrá rajta. Avetisz nagyapa okossága most felszínre tört fellegekben járó unokájában is. s egyetlen szál sem volt jelentéktelen. hogy a hátralev napokban részleteiben kiépítsék a terveket. s aki valószín leg nem is értette. Mivel a döntés már megtörtént. villant át rajta. Arcát elsötétítette a harag. hogy a derék Nokhudjan és néhány száz harcképtelen másként határozott. míg fel nem készültünk a támadásra. a teljes érték ek. A nagy védelmi terv szenvedélyesen tovább munkált benne. mire nevetés hullámzott végig az egész gy lésen. Ötletek fékezhetetlen áradata ragadta magával. Milyen tiszteletet parancsoló óriás ez a Ter Hajgazun. A csuklya hátrahullott rövid. Vagyis szerdáig nagy vonásokban mindennek készen kell állnia.Mindig szentek lesztek a szemünkben. és zeng papi hangján így szólt: . Ali Nazif értesülése szerint a mai vasárnaptól számított három nap múlva. De Ter Hajgazun egy ugrással az összeékel dött tömegben termett. csúf. Szemében gyilkos düh szikrázott: . A törökök ne fogjanak gyanút. Eljött . Az is szerencse. hogy mir l van szó. mélyen meghajolt. azonnal a következmények kibogozhatatlan szövevénye fonódott köréje. aki máskor lesütötte a szemét. és lecsillapítsa dühét. magáig a gúnyolódóig akarna hatolni. mint hogy az egyik fiatal fiú hangosan valamilyen gúnyos megjegyzést tett. A falvaknak nem szabad elnéptelenedniük. Utána pedig az újonnan beállt csendben megindult Harutjun Nokhudjan és csoportja felé. Ahogy elgondolt valamit. mintha az aljasság magváig. hogy a gúnyolódók helyett legalább önmagát büntesse. hogy az utolsó pillanatig leplezzék a zaptijék el tt szándékainkat és mozdulatainkat.mindenki jól ismert. és mindkét karjával utat tört magának. hogy ez a törzsökös tekintély mögöttem áll a harcban. csak fél füllel követte az eseményeket. ha valakivel beszélt! Felbecsülhetetlen nyereség. akit a távoli rokonság minden hájjal megkent keresked i mindig megmosolyogtak. De kés bb g g társult hozzá: itt vannak a bátrak. acélszürke hajáról. amott a nyomorékok. ott meg a gyávák! Itt állnak az er sek.

azt a hitet. .ottmaradt. amire csak az ülésen szükség lehet: hidegtálat. ügyetlen szavak. félbeszakította a körszónoklatot. Majrik Antaram is sok szavazatot kapott. A tanítók haladéktalanul nekiláttak Avakjan segítségével a házban az összeszámlálásnak. kávét. Hallgatagon és szomorúan osontak el. és szétszéledve tábort ütött a nagy kertben. A tisztséget nem visel falusi polgárok közül az öreg Thomaszjant és Nurhan Csaust. hagy készítsenek el a nagy szelámlikban mindent. Néhány fiatalember a kert kijáratánál visszafordult. Gabriel Bagradjan körülbelül ugyanannyi szavazatot kapott. még az anyagi er hatványozott megjelenési formái. hogy próbára tegye egész élete hitét. és csatlakozott a letáborozott néphez. mint Aram Thomaszjan lelkész. önérzett l megittasulva megfeledkezett asszonyról. gyerekr l. Egy asszony.és cigarettafüsttel. Nokhudjan lelkész hívei útnak indultak vezet jükkel. az er szak és a véletlen felett is. A legtöbb szavazat természetesen Ter Hajgazunra esett. Most. közöttük természetesen Satakhjan és Oszkanjan. és elrendelte. A tömeg . hogy hazatérjenek Bitiaszba. és magával ragadja a kishit eket és az aggályoskodókat is. hanem a szenvedésben és a szenvedésen túl a tett is. és összegy jtötte a szavazócédulákat. amelynek a kábulat hetei után most el ször ébredt fel ismét az életkedve. hogy válasszák meg a vezet ket. Gabriel meghagyta Krisztafornak és Miszaknak. mintha semmi sem történt volna. De miel tt a fáradtság els jelei mutatkoztak volna. akiknek odahaza apró gyermekeikr l kellett gondoskodniuk . mikor a nagy döntés már végérvényesen megszületett? Mindig ugyanazt a harcra lelkesít beszédet tartották.az óra. A házigazda vizet. hogy tervei elképzelésébe merülve. bort. Nemsokára.kivéve azokat az anyákat. Ezt követ en a megválasztottak visszavonultak a testület alakuló ülésére a házba. hogy az elhatározás bátor szelleme minél mélyebb gyökeret verjen a tömegben. Nem csoda. Miért? Mert már nemcsak a szenvedés állt el ttük. kedélyes csibuk. Mindez már csak id húzás. Rögtön utána következett Altuni doktor. az ellenpárt mellett már senki sem emelt szót. hogy az értelemnek gy zedelmeskednie kell az anyag. községük szavazatával. Ter Hajgazun b séges id t engedélyezett az emberiknek. a továbbszolgáló altisztet küldték a vezet k tanácsába. Néhány szónok beszélt még a nép közül. az esti leveg megtelt általános fecsegéssel. érthetetlen jóles érzés töltötte be a lelkeket. Elküldtek Joghunolukba ennivalóért. Satakhjan tanító olvasta fel az eredményt. el relépett. A joghunoluki községi írnok körbejárt egy kosárral. majd a hét mukhtár és a három falusi pap. De mit érdekelték t most az üres. de határozottan visszautasította megválasztását. ami errefelé valóban újdonságnak számított. a megszokott élet és az ismeretlen kockázat közötti rövid id ben. Ezután némi távolságban Krikor patikus és néhány tanító. és észre sem vette a körülötte zajló forgatagot. bort. gyümölcsöt és dohányt osztatott szét közöttük.

hanem mindannyiunk akarata. E vitathatatlan tény felett még Hrand Oszkanjan tanító sem merészelt volna titokban fintorogni. ellentmondás nélkül alávetjük magunkat az ön dönt szavának. A legf bb rang nem illethetett mást. akik még idegenül és bizalmatlanul álltak vele szemben. hogy határozatainknál. és gondoskodjék a termékeny munkáról. amelyre a jöv épülhetett. Isten úgy akarja. újból életet öntsön az elkedvetlenedett. elindítsa a tanácskozást. hogy az emberi kegyetlenség következtében most kib vüljön a hivatala. hogy alapvet kérdésekben okvetetlenkedés kezd djék. a védekezés akaratának parazsát eleven lánggá kell szítani. akik el ször jártak ebben a házban. összevissza álldogáló férfiakba. kezdetben nagyon is tanácstalan benyomást keltett. és szabadon szállt kifelé az rbe.A Musza Dagh éjszakája gyorsan felszívta a júliusi alkonyatot. Némelyik csak most döbbent rá. mintegy húsz férfi. A vízszintes félhold elrugaszkodott keleten az Amanusz sziklás csúcsaitól. Ebb l a néhány szóból észrevétlenül következett az alakulóban lev új közösség állami alaptörvénye. Bagradjan kis beszéde pusztán magától értet d dolgokat tartalmazott. Azután meg . amelyeket elrendelünk. amit tennie kellett. Nem szabad engedni. hogy mint házigazda. A vezet k tanácsa. A nép meghozta törvényes döntését. Ett l a pillanattól kezdve két . kétes hangulatot. legyen a mi harcunk vezére. különösen azokat.és ez még fontosabb volt . Néhányan ugyanis úgy vélték. papok és tanítók. A kellemes hatásnak két oka volt. A Bagradjan-villa kapuja tárva-nyitva állt. Valamennyien szentül megfogadjuk. ingadozásnak nincs helye többé. hogy elfogadja a tisztséget és a súlyos felel sséget. Gabriel Bagradjan azonnal megérezte a közösség egy részéb l áradó bátortalan. Az idegen falusi bírók. annak jeléül. és válnak egész népünket kötelez törvénnyé a vezet k tanácsának határozatai. Ünnepélyes hangon Ter Hajgazunhoz fordult: . Ter Hajgazun. s mint a falvak egyházi elöljárója a mai napig önfeláldozóan töltötte be hivatását. amit itt kimondok: kérjük önt. intézkedéseinknél. Bagradjan kötelessége volt. de nemcsak a nép. hogy a “frank” jövevény nyugati g gjében magának követeli majd a f vezér szerepét. Ön már békés id szakban is vezet tisztséget viselt. amelyeket hozunk. Azt tette. milyen rületes helyzetbe sodorta ket a nagygy lés váratlan alakulása.Bagradjan beszéde ünnepélyes formájával és jogszer tartalmával megteremtette az alapot. Latba kellett vetnie nevelésének és nyugati tapasztalatainak fölényét. csak Ter Hajgazunt. szótlanul üldögéltek vagy álldogáltak.Az odakint várakozó nép önnek adta a legtöbb szavazatot. Gabriel szavai ennek ellenére kellemesen érintették a jelenlev ket. szótlanul keresztet vetett. A nép vezet i a nagy fogadószobában gy ltek össze. Kíváncsiak járkáltak ki be akadálytalanul. hogy a langyosak “felocsúdjanak”. Csak az ön beleegyezésével emelkednek majd joger re.

. ért közülünk a legjobban Minden kar felemelkedett. és hat óra múlva újból felkel. hogy harcoljunk. Most egyenként odaléptek Ter Hajgazunhoz. Gabriel a pillantásával jelezte. ha ezen a tanácskozáson ugyanazt a szabályt követitek. Ter Hajgazun szokása szerint mélyen leeresztette pilláit. Az els és legszentebb feladat maga a harc. Ha az éjszaka elmúltával a nép elé lépünk. hogy elfogadja ezt az indítványt. Err l akarok most beszélni. életünk bels alkotmánya is els sorban a harcot szolgálja. De ahhoz. s egyben fogadalmat is tettek.. Csak hat rövid óránk van. hogy tatrarékoskodjunk az id vel.törvényes hatalom volt. A harc vezetése az feladata. Akaratunk világos és egyöntet kell legyen. hogy elkészüljünk az egész bels munkával.Barátaim! Két órával ezel tt lement a nap.Halljuk Gabriel Bagradjant! Gabriel kisimította Avakjan legszebb térképét: . a vezet k tanácsa és a nép feje. Gabriel Bagradjan kiteregette maga el tt katonai térképeit és valamennyi jegyzetét. Az ellenállás el készítése az kezében van a legjobb helyen. mint a községi választásokon. de csak az jóváhagyásával emelkedtek törvényer re a tanács határozatai. Megvan az az el nyünk.. Aram Thomaszjan lelkész egy kézmozdulattal engedélyt kért a közbeszólásra: . és felállt: . s így most elétek tárhatom javaslataimat. Ezért kérlek benneteket. és a szokásoknak megfelel en kezet csókoltak neki. Megkérem Ter Hajgazunt. engedje meg. Szamuel Avakjan mögéje ült.Mindannyian tudjuk. aki ugyan a tanács elnöke volt..Ezernyi feladatot kell majd megoldanunk. az a leghelyesebb. hogy elkezdje a sáncépítést. már semmiben sem lehetünk bizonytalanok. Azt hiszem. amivel tiszteletüket fejezték ki. hogy kifejtsem terveimet. hogy Gabriel Bagradjan tiszt volt. . hogy mindig kéznél legyen. Csak e ceremónia után alakult ki az összetolt asztalok körül egy nagy kör. s a katonai dolgokhoz.. A második. de kell szemszögb l nézve minden részletkérdés két f feladat alá tartozik.Gabriel Bagradjan hosszú id óta minden erejét a védelmi terveknek szentelte. hogy szót kér. Aram lelkész azonban még nem fejezte be: . amit l arca fáradt és elkínzott lett: .. De ami a legfontosabb: már az els hajnali órákban minden épkézláb fiatalnak el kell indulnia a Damladzsikra. hogy már régen kidolgoztam védelmünk kérdéseit.

mikor mehetek már végre haza. ami egyáltalán nem tartozott a tárgyhoz: . mintha csak azt kérdezné: Mikor lesz már vége ennek a kínos..Ötezer ember. hogyan és meddig élhet egy ötezer f nyi nép a világtól elvágva a Damladzsikon. az nagyon veszedelmes z rzavar kezdetét jelentené. amivel alighanem azt akarta a többiek értésére adni. Az eddig hallgatag Ter Hajgazun erre felélénkült. a szállások. A mukhtárok ugyanúgy felel sek lesznek az embereikért. csalódottan az asztalra ejtette a térképet: . hogy jobban vigyázhassunk rájuk. aki mereven egy helyben ült. mint eddig. az ötezer ember.Ajánlatos lenne legalább a két és hét esztend között lev gyermekeket közös szálláson elhelyezni.Fejtegetéseim ugyan ezt a kérdést is érintették volna. azt nekünk nem szabad feloldanunk. az orvos. Ellenkez leg! Az egyes községeket.. s t az egyes családokat is el kell különítenünk egymástól. az egészségügy és a gyermekek ellátásának problémája már álmatlan éjszakákat okozott. hogy nagyon határozottan visszautasítsa Gabriel ötletét: . aki már a legjobb lendületben volt. Morcos nyugtalansága élesen elütött Krikor patikus fennkölt közönyét l.el ször élnünk kell. nem tudott sokáig nyugton maradni parlamentáris ül helyén. Legyen minden családnak saját táborhelye minden falunak saját tábora. az rekken h ség meg felh szakadás. hogy a hozzám méltó egyetlen problémával. hogy a tulajdonképpeni haditerv megbeszélését halasszuk el addig amíg nem tisztáztuk. Bedrosz Altuni. Dörmögve ide-oda járkált a szobában. és a rekken h ség meg a felh szakadás. barbár ostobaságnak. hogy ilyen szörny veszély idején haszontalan férfijátszadozásnak tartja a kézfelemeléssel és szólási engedéllyel egybekötött tanácskozást. a lét legmagasabb rend kérdéseivel foglalkozzam? Az orvos bosszús körsétája közben odavetett egy megjegyzést. Ezért azt javaslom. akinek a Városmedence. minthogy már minden létfontosságú dolgot bejegyeztem erre a térképre. felfigyelt az orvos megjegyzésére: . amennyire csak lehet. Gabriel. Ennek ellenére kész vagyok Thomaszjan lelkész kívánságára a harc megszervezésének vitáját kés bbre halasztani. Gabriel Bagradjan.Amit Gabriel Bagradjan most tanácsol. Amit Isten és az id egybeforrasztott. . A lehet legkevesebbet változtassunk az itt lent megszokott körülményeken.

hogy a lehet séghez képest folytathatják megszokott életüket. gazdasága minden állatát. most sehogy sem ment a fejébe. a felszabaduló munkáskezeket. Viszont be kell látniuk. A mukhtárok arca elsötétült. hogy egy nagy közös háztartás legyen. hogy az tulajdonuk ne legyen többé az tulajdonuk. még ha véletlenül van is néhány kecskéjük. Gabriel azonban nem adta meg magát olyan gyorsan. beszélni kezdett: . . nem térhetnek el attól. hanem kétezer család is elférne rajta. mérik ki a kecsketejet a gyermekeknek és betegeknek. hogy ezer családból nem gazdálkodhat mindegyikük külön-külön. Mert a paraszt számára mindenféle borzalom.és ugyanígy mindenikinek át kell engednie a magáét. és arra szolgál. Mindenki ismerte a községi nyájak nagy legel it. De tüstént kiderült. a pénznek semmi értéke sem lesz többé. Ugyanazoknak a paraszti koponyáknak. Ter Hajgazun kezeskedett érte. ami egyidej leg Bagradjan kis kudarcát is jelentette. A körülmények parancsolóan megkövetelik a közösségi tulajdont. Mindenki belátta. osztják szét a kenyeret és lisztet. A családi és községi táborok beosztása nagyon könnyen keresztülvihet a pap elképzelése szerint. Gabriel ügyesen engedett Ter Hajgazun kívánságának. hogy a deportálással elvész minden vagyona. ahol nincsenek kövek. A joghunoluki Thomasz Kebuszjan a szokottnál is er sebben bandzsítva Ter Hajgazun felé. Hiszen nem ölheti le minden egyes család a saját juhait. ami csak érheti. hogy harc révén mentsék az életüket. Tejhez azoknak kell jutniuk. Vegyék számításba csak az élelmiszer. hanem Gabriel beszédének kérlelhetetlen “európai” rendszeressége is. füves síkság jöhet számításba táborhelyül. hogy egyedül ez a tágas. Abban a pillanatban. A cserekereskedelmet pedig szigorúan meg kell akadályozni. Bagradjan. hogy Gabriel Bagradjan ezzel a nézetével nagyon tévedett. háza és pincéje teljes felhasználható készletét . A magántulajdon kényes kérdését a családi élet minden elképzelhet elkülönítése ellenére sem tudják megkerülni. mert mától kezdve minden tulajdon a nép tulajdona. ha néhányan esetleg azt képzelik. hogy pénzért ilyen vagy olyan el nyöket szerezhetnek maguknak a Damladzsikon. ahogy a községek a táborba költöznek. benne van ebben a szóban: “változás”. Nemcsak ezer. akik néhány órával ezel tt még annyira ellenkezés nélkül bizonyosra vették a deportálást és a halált. Ez a remény mélységesen megnyugtatta a szerencsétleneket. az igazán szóra sem érdemesnek fogja találni a Musza Dagh követeléseit. Aki egyszer s mindenkorra megérti. Ett l eltekintve hosszabb ideig nem is tarthatják magukat másként. a közösség rendelkezésére bocsátja minden elérhet és elszállítható tulajdonát. Körbeadta a térképet. akiknek szükségük van rá. De nemcsak a veszteség ingerelte önfej ségre ket. Gyerekes álom. nem a jól táplált és er s embereknek. csak ha szigorúan szabályozott el írások szerint ölik le az állatokat.és tüzel -megtakarítást. is osztja Ter Hajgazun nézetét. amelybe be volt rajzolva a Városmedence.Nyomatékos helyeslés mindenfel l.

. Id rabló vita kezd dött. nem.. mint egy fafaragónak. . akik kiálltak a kollégájuk védelmezte magántulajdon megtartása mellett. nem dicsekedni akarok. De miért? Mert értek a tenyésztésükhöz. Most meg egyszerre egyáltalán ne legyen birkám. egy tanítónak . mindig a lista élén állt a nevem.Felköltözünk a hegyre. ha ti. Röpke pillantása kioktatta Gabrielt: Ezeknek az embereknek némi óvatossággal kell beadni a magától értet d dolgokat. . már csak azért is medd vita. más út nincs. amir l egyel re felesleges beszélni. hogy mindig és mindenkinek lerójam a részemet.. Ter Hajgazun pedig . vagy ugyanannyi legyen. A szóváltás csak arra volt jó. hogy én er mhöz mérten mindig jótékony voltam.Azt sem tagadom. Mert nyitott szemmel jártam a világban. hogy még Talaat bej deportálási parancsával szemben is állta a sarat. a templom vagy az iskola számára adakozni kellett. A mukhtárok üljenek külön össze. Ha északon vagy délen gy jtést rendeztek testvéreink számára. A vezet k itt összeült nagytanácsa merev testület. . Jobb lenne. A “szótlan” ezen a Siralomnapján is szürke lordkabátját viselte. és sohasem vonakodtam. most a legsürg sebb kérdésen törnétek a fejeteket: sikerül-e elegend tartalékot felszállítanunk? Hány hétig lesz elég? Van-e valamilyen lehet ség rá. Ugyanez vonatkozik minden más kérdésre is. hogy nekem van a legtöbb és legszebb birkám a legel n. hogy válasszák szét az élet különféle területeit. Közbeszólása bosszantotta a többi falusi bírót.Vagy mint nekem.szakította félbe csíp sen a siránkozást a kis Oszkanjan. hogy nem büszkélkedni akar. Ter Hajgazun várt egy ideig. és készítsenek élelmezési tervet. és a gyenge években is én adtam a legjelent sebb összeget.. hogy kiadják magukból a mérgüket. Nem a beszéd és a vita a lényeg. De erre a válaszra nem kerülhet sor a tanácskozás folyamán. hanem a munka. vagy mint egy koldusnak. hogy kiegészítsük? Ekkor Thomaszjan lelkész új. Nem dicsekvésb l mondom. Ter Hajgazun három kérdése a három legfontosabb tétel a számításban. ha a szegények.. nagyon ésszer javaslatot szúrt közbe. Megválaszolásuktól függ minden. becsüljék fel a készleteket. aki csak a tölgyfához meg a diófához konyít..A mi papunk tudja. Hiúsága akkora er volt. és minden terület irányítására nevezzenek ki külön bizottságot. és még néhányszor megismételte.. Azután félbeszakította az üres szócséplést: .Itt elvesztette a fonalat. Sok minden elrendez dik majd ott magától. . És ez a rész mindig a legnagyobb összeg volt az egész járásban. és ott kell élnünk. Nem. mukhtárok. Aram Thomaszjan ezért azt javasolja. amellyel a tökéletes Monsieur Gonzague-ot akarta lepipálni. mert még a legkonokabb paraszti koponyának is be kellett látnia. mint amit Bagradjan javasolt.

hogy összeállítsa a segítségükkel a legfiatalabb és leger sebb férfiakból az els csapatot. és közelebb lépett. Öt területr l van szó. Gabriel kés bb utánuk akart menni. még csak komolyabb mellékszerepet sem. ami az egészséggel és betegséggel összefügg. akiket Gabriel választott ki. mint Aram Thomaszjan.jelöljön ki minden bizottság élére egy vezet t. hogy a gyerekeket tanítsa. De azután büszkén rájött. az építési vállalkozó. nehogy fegyelmezetlenekké váljanak. azt felesleges külön megemlíteni. és az orvos is most helyeselt els ízben. A harc vezet je. Ez a bizottság volt felel s mindenért. Sajátos beosztást kapott az öreg Thomaszjan. végül pedig az egyes községeknek az egész táborral kapcsolatos ügyei. mert a községek szavazatok százaival tüntették ki költ jüket. ami az élelembeszerzéssel és szétosztással függött össze. hogy a falubeliekkel beszélve közvetlenül ellen rizhessék a készletekre vonatkozó adataikat. amely . hogy fagyos megközelíthetetlenséggel elhagyja a gy lést és hazamegy. El bb azonban még nagy buzgalommal elmagyarázta Ter Hajgazunnak. Gabriel lelkesen helyeselte a fiatal lelkész javaslatát. Gabriel Bagradjan mellé Nurhan Csaust. ha a nagytanács reggel felé csak egy rövid ülést tart. Ezután következik a bels rend kérdése. A második a jog területe. már a következ órákban dolgukhoz látnak. amellyel már a kora hajnali órákban ki akarta ásni a nagy lövészárkot az Északi-nyeregnél. természetesen Hrand Oszkanjan. akire az építend szállások gondját ruházták. Hrand Oszkanjant. Satakhjan tanítót és két fiatalabb embert osztottak be. A mukhtárok kimentek a ház elé. továbbá minden. Hogy az egészségügyi bizottságot Altuni hekimnek és a közönyös patikusnak kellett megalakítania. Ez volt a pap irigy bosszúja. Ter Hajgazun feneketlen gy löletében arra ítélte a Szótlant. Ezzel nagyjában és egészében jól megosztották a munkát. hogy a tömeg. Ter Hajgazun. haladéktalanul életbe léptette a javasolt alkotmányt. Senki sem mondott ellent. Az egyes csoportok. Aram Thomaszjannak és a többieknek a térképr l a védelem tervét. aki ugyanúgy nem állhatta a nagy testületben elkerülhetetlen fecsegést. Csupán egyvalaki húzódott tüntet en félre összekulcsolt karokkal. s ez a tanács tartaná a kezében tulajdonképpen a vezetést. Ezért Thomasz Kebuszjan és a többi mukhtár lettek a tagjai. erre egyes-egyedül Ter Hajgazun illetékes. Ugyanígy Gabriel Bagradjan részt vett a bels rendet irányító bizottságban. Az els a védelem. Már-már arra gondolt. A tisztségek szétosztásánál nem kapott vezet szerepet. hogy jóváhagyja az eredményeket. A bizottságok vezet i együttesen egy sz kebb tanácsot alkotnának. amelyet a lelkész vezetett. amennyire lehet. Még Krikorban is felébredt a kíváncsiság. s akkor elég lesz. A fekete tanítót újabb megaláztatás érte. Míg Satakhjan kollégáját a védelmi bizottságba küldték. Aram Thomaszjan is a védelmi bizottság tagja lett.

megválasztotta, bizalommal tekint fel rá, s ezenfelül a pap jobban szenved majd jelenléte súlyától, mint távollétét l. Közvetlenül éjfél után hirtelen félbeszakították a tanácskozást. Mint az már lenni szokott, éppen annak a megmentésér l feledkeztek meg, amit l egész jöv jük függött. Az ötven Mauser-puska és kétszázötven karabély még ott feküdt a temet ben, sírjában. Haladéktalanul exhumálniuk kellett, és a l szerrel együtt még az éjszaka folyamán fel kellett szállítaniuk a Damladzsikra. Gabriel megbízott ugyan Ali Nazif esküdözéseiben, de mégis megtörténhet, hogy az újonnan érkez zaptijék már a következ huszonnégy órában rajtaütésszer en házkutatást rendeznek a falvakban fegyverek után. Hattagú küldöttség indult nagy sietve a joghunoluki temet be, amely a falun kívül, a fafaragó falu, Habibli felé vezet úton feküdt. Elöl ment a sekrestyés a lámpással, utána Ter Hajgazun Nurhan Csaussal és a habibli falusi pappal. A két sírásó zárta be a menetet. Hála Nurhan, a fegyvermester gondosságának, a fegyvereket kikövezett sírokban helyezték nyugalomra. Légmentesen lezárt koporsókban, szalmába ágyazva, rongyokba burkolva vártak dics feltámadásukra. Nurhan Csaus alig négy hete egy éjszaka fáklyafénynél tüzetesen megvizsgálta és a legnagyobb rendben találta ket. Csak egy-két rozsdás závár akadt. A l szernek sem lett semmi baja. Ma éjjel örökre kiszabadították sírjukból a súlyos ládákat, szám szerint tizenötöt. Keserves munka volt. Minthogy kevés kéz állt rendelkezésükre, Ter Hajgazun is ledobta csuháját, és nekigyürk zött a munkának. Kés bb odahoztak a falvakból néhány er s, bozontos öszvért, míg végül reggel felé Nurhan Csaus vezetésével titokzatos karaván haladt keresztül Azir és Bitiasz kihalt utcáin, az északi hegyszoros felé. Ter Hajgazun csak egy órával napkelte el tt tért vissza a Bagradjan-villa szelámlikába. Az elnyúlt testekkel borított kert úgy festett, akár egy nagy csatatér. Még a joghunolukiak sem mentek haza. Ter Hajgazun úgy lépdelt keresztül a mozdulatlanul alvókon, ahogy egy hadvezér lépked a halottak között. A különféle bizottságok tagjai, akiket szakadatlanul hajtott Bagradjan erélye, szintén jó munkát végeztek. Durván körvonalazták a harc és az élet alapfeltételeit. Már összeírták a harcosok névsorát, megközelít en számba vették, hogy mennyi és milyen fajta élelmiszerrel rendelkeznek. Tervbe vették továbbá, hogy lombkunyhókból építenek várost, és építenek egy kórházpajtát is, meg egy nagyobb kormánybarakkot. Ter Hajgazun visszatérte után a nagytanács még egyszer összeült. Gabriel röviden a nép feje elé terjesztette a hozott határozatokat. Aram Thomaszjan hathatós támogatásával sikerült majdnem minden elképzelést keresztülvinnie. Ter Hajgazun leeresztett pillákkal és szórakozott arccal jóváhagyta ket, mintha nem hinne benne,

hogy az új életet határozatokba lehetne szorítani. A gyertyák már csonkig égtek, az emberekben is éppen csak pislákolt az er . Szemükben mégis inkább izgalom, mint fáradtság tükröz dött. Amikor az isteni nap derengeni kezdett, mindenki mély hallgatásba merült. A férfiak kinéztek az ablakon a halvány fénybe, a bimbózó hajnalba, amely szemük el tt bontogatta szirmait. Furcsán nagyra tágult pupilláik csillogtak. A szobában nem hallatszott más nesz, csak Avakjan és a községi írnok ceruzájának kaparászása, ahogy jegyz könyvet készítettek a legfontosabb határozatokról. Amikor a nap teljes aranyzuhataga beáradt a szobába, a házigazda véget vetett a néma ábrándozásnak: - Azt hiszem, ezen az éjszakán megtettük kötelességünket, és semmir l sem feledkeztünk meg... - De igen! Valamir l megfeledkeztünk, mégpedig a legfontosabbról! Ter Hajgazun e szavak közben ülve maradt; hangjának telt zengése visszahívta azokat, akik már felálltak. A pap lassan feltekintett. Minden szótagot hangsúlyozott: - Az oltár! Utána szenvtelen tárgyilagossággal hozzáf zte, hogy az új telep közepén fából nagy oltárt kell emelni, hogy azon a szent helyen tarthassák az istentiszteleteket, és imádkozhassanak. Öt órakor - a nap már magasan állt - Gabriel belépett Juliette emeleti szobájába. Egész sereg embert talált ott, akik Madame Bagradjannal együtt virrasztották át az éjszakát. Sztepan anyja kérései és parancsai ellenére sem volt hajlandó lefeküdni, most álomba merülve a díványon feküdt. Juliette egy takarót terített rá. maga a társaságnak hátat fordítva a nyitott ablakhoz támaszkodott. Mindenki olyan benyomást keltett ebben a világos szobában, mintha teljesen egyedül lenne. Iszkuhi mereven ült az alvó fiú mellett. Hovszanna, Thomaszjan lelkész felesége, akit a félelem reggel felé idekergetett a házba, egy karosszékbe húzódva maga elé bámult. Majrik Antaram, akit a legkevésbé merítettek ki ennek az éjszakának a fáradalmai, a nyitott ajtónál a tanácskozásról kisz r d hangokat figyelte. Egy férfi is volt a szobában. Monsieur Gonzague Maris ezen a hosszú éjszakán az asszonyokkal tartott. Bár most senki sem tör dött vele, mégis úgy látszott, az egyetlen, aki nem merült magába. Gondosan elválasztott haja csillogott, az éjszakai virrasztás és az események nem hagytak nyomot rajta. Bársonyos tekintete figyelmesen, s t kíváncsian vándorolt tompaszögben álló szemöldöke alatt egyik n r l a másikra. Úgy rémlett, mintha minden kívánságot le akarna olvasni virrasztástól fakó arcukról, hogy azon nyomban

lovagiasan teljesítse ket. Gabriel két lépést tett Juliette felé, de megállt, és Gonzague-ra nézett: - Igaz, hogy magának amerikai útlevele van? - A fiatal görög szája köré vidám, enyhén megvet vonás lopódzott: - Látni óhajtja az útlevelemet, uram? Esetleg az újságírói igazolványomat is? Csíp s, hanyag mozdulattal a levéltárcájába nyúlt. De Gabriel már nem tör dött vele. Megfogta Juliette kezét. Hideg volt ez a kéz és élettelen, helyesebben tetszhalott. Annál elevenebben villogott a szeme. Mozgalmasság, apály és dagály vibrált benne, mint válságaik idején mindig. Orrcimpája is megfeszült. Gabriel jól ismerte az ellenállásnak ezt a jelét. Huszonnégy óra óta el ször ereszkedett rá a kimerültség felh je. Megingott. Tompán üresnek érezte magát. A férfi és az asszony szakadatlanul egymás szemét kutatta. Hová lett Gabriel felesége? Még mindig ott érezte a kezében Juliette kezét, melyet hideg és riasztó porcelán tárgynak érzett, de maga az asszony messze járt t le; hány napi járásra, hány tengeri mérföldre? De nemcsak Juliette távolodott t le másodpercenként messzebb és messzebb, hanem is szédít sebességgel távolodott Juliette-t l. Itt állt Juliette szép teste, oly közel, annyira önmaga. Ezerszer ölelte Gabriel ezt a testet. Minden porcikája magán viselhette csókjai emlékét, hosszú nyaka, a vállai, a keble, csíp je, combja, térde, még a lábujjai is. Ez a test hordta Sztepant, ez szenvedett a Bagradjan vér jöv jéért. És most? Képtelen volt ráismerni, nem tudta elképzelni meztelenül. Olyan érzés volt, mint mikor valaki a nevét is elfelejti. És nem elég, hogy egy francia hölgy állt el tte, akivel valaha együtt élt - ez a hölgy még ellenség is volt, a túloldalhoz húzott, is a megsemmisít k közé tartozott, noha örmény anya volt. Gabrielnek valami hirtelen elszorította a torkát. El ször észre sem vette, csak utolsó pillanatban gy rte le a fojtogató érzést, amely feltör sóhajjá változott: - Nem... ez nem igaz... Juliette... Az asszony álnokul félrehajtotta a fejét: - Mi nem igaz?... Hogy érted ezt? Gabriel kíbámult az ablakon a harsogó színekbe. Minden összefolyt a szeme el tt. Minthogy hosszú órákon át szakadatlanul örményül kellett beszélnie, a francia nyelv sért dötten hátrahúzódott a tudatában. Szokatlanul kemény kiejtéssel és akadozva beszélt, s ett l Juliette még fagyosabb lett.

- Úgy értem... Igazad van... Azt hiszem... Nem szabad téged belerántanom... Hogy jössz te ehhez?... Emlékezz arra a beszélgetésünkre, akkor régen... Nem t rhetem... El kall menned... Neked és Sztepannak... Juliette gondosan mérlegelte a szavait: - Nagyon jól emlékszem arra a beszélgetésre... Bármilyen hihetetlen, én is osztozom a sorsotokban... Így mondtam akkor... - Sohasem mondta, de ez most mellékes volt: Sötét, szemrehányó tekintetet vetett Iszkuhira és Hovszannára, mintha ket okolná, hogy neki is osztoznia kell sorsukban. Gabriel kétszer is végigsimított a szemén, utána ismét a régi férfi, az elmúlt éjszaka vezére volt: - A te számodra és Sztepan számára van kiút... Nem könny és nem veszélytelen... De neked nagyon er s akaratod van, Juliette... Juliette szeme élesen, fürkész en villant fel. A felvert vadnak ilyen a tekintete, miel tt ember vagy más veszedelem el l erejét megfeszítve a szabadság után veti magát. Juliette-ben most talán ugrásra készen lapult a menekülési ösztön. De alighogy Gabriel beszélni kezdett, elt nt arcáról a lappangó feszültség, ismét bizonytalan, sértett és álnok lett. - Gonzague Maris ma vagy holnap elhagy bennünket - mondta Bagradjan, ellentmondást nem t r hangon. - Észak-amerikai útlevele van, ami ilyen körülmények között felbecsülhetetlen szerencse. Bizonyára hajlandó lesz magával vinni a feleségemet és Sztepan fiamat. A vadászkocsin mentek. Nyár van, a völgyben mégiscsak járhatóak az utak. Kaptok pótkerekeket is, magatokkal viszitek mind a négy lovat. A kocsison kívül Krisztafor is elkísér benneteket. k ketten is megmenekülhetnek, mint a szolgáitok. Zanderanon és El Magharán keresztül csak öt-hat óra Arszuzig; számításom szerint az út legnagyobb részét lépésben kell megtennetek. Arszuztól Alexandrettáig a tizenöt mérföld a part mentén már gyerekjáték, mert órákon át homokos úton ügethettek. Arszuzban valószín leg kis katonai hely rség állomásozik. Marisnak nem lesz nehéz megijesztenie az onbasit az útlevelével... Krisztafor intéz lépett be, hogy az úrn parancsai fel l érdekl djék. Gabriel szigorú hangon szögezte neki a kérdést: - Tíz óra alatt Alexandrettába lehet-e érni Arszuzon keresztül, kocsival? Az intéz megütközve tágra nyitotta a szemét:

- Ez a törökökt l függ, efendi. Bagradjan hangja még élesebb lett: - Nem ezt kérdeztem t led, Krisztafor. Inkább azt kérdezem, vállalkozol-e rá, hogy elvidd Alexandrettába a hanumot, a fiamat és ezt az amerikai urat? Bár az intéz még csak negyvenéves volt, öreg embernek látszott, és most verejtékcseppek jelentek meg a homlokán. Nem lehetett tudni, hogy a kockázattól való félelem, vagy megmenekülésének váratlan reménye hozta ilyen izgalomba. Pillantása ide-oda vándorolt Bagradjan és Gonzague között. Végül kitör öröm cikázott át az arcán. De azonnal elnyomta ezt az érzést, vagy tiszteletb l, vagy azért, nehogy elárulja magát: - Vállalkozom rá, efendi! Ha az úrnak útlevele van, a zaptijék nem bánthatnak bennünket... E kijelentés után Gabriel a konyhába küldte Krisztafort, hogy valamennyiük számára nagyon kiadós reggelit készíttessen. Azután tovább magyarázta Maris-nak a feladatát: Alexandrettában sajnos nincs amerikai konzul, csak egy német és egy osztrák-magyar alkonzul. Már régebben informálódott mindkett fel l. A németet Hoffmann-nak hívják, az osztrákot Belfanténak, mindkett jóindulatú európai keresked , akit l minden segítséget elvárhatnak. De minthogy mégis a törökök szövetségeseir l van szó, nagyon óvatosaknak kell lenniük: - Majd kitaláltok valamilyen történetet... Juliette svájci állampolgár, és egy baleset során elvesztette útközben az útlevelét... Az alkonzuloknak vasútra szóló utazási engedélyt kell szerezniük a térparancsnoktól... A napokban megnyílik a topnak-kaléi szakasz. Hoffmann és Belfante tudni fogják, megvesztegethet -e a parancsnok... Akkor minden rendben lenne! Gabriel százszor is meghányta-vetette, elejtette, megváltoztatta, újból számításba vette álmatlan éjszakáin ezeket a menekülési utasításokat. Tervének több változata volt, egy Aleppo, a másik Bejrút felé. Szaggatott mondatai most mégis úgy hangzottak, mint rögtönzött ötletek. Juliette úgy bámult rá, mintha egyetlen szavát sem értené. - Jó mesét kell kitalálnia, Maris!... Nem lesz egyszer hitelessé tennie a balesetet és az útlevél elvesztését... De hisz nem ez a lényeg... Juliette... Az a lényeg, hogy téged, aki kétségtelenül európai n vagy, senki sem fog azzal gyanúsítani, hogy hozzánk tartozol. És ez már annyi, hogy megmenekültél... Kalandorn nek, legrosszabb esetben politikai ügynöknek fognak tartani... Ez a veszély okvetlenül fennáll... Emiatt

kellemetlenségek, talán még szenvedések is várnak majd rád... De a mieinkhez viszonyítva ezek jóformán nem is számítanak... Egyre csak a nagy cél lebegjen a szemed el tt: el innen! El ezekt l az átkozottaktól, akik közé ártatlanul kerültem! Gabriel ezt már kiáltva mondta, és arca elvesztette görcsösen magára er szakolt nyugalmát. Juliette kissé hátrahajlította a fels testét, mintha ezzel az önkéntelen mozdulattal jelezné, hogy kész teljesíteni férje kívánságát. Gonzague Maris óvatosan egy lépést tett a házaspár felé. Talán azt akarta ezzel kifejezni, hogy készenlétben áll, de nem akar elébe vágnia döntésnek. A többiek szinte még merevebbek és élettelenebbek lettek, hogy még kevésbé zavarjanak jelenlétükkel. Gabriel rögtön visszanyerte önuralmát: - Már csak katonai kötelékek közlekednek... Minden útszakaszon meg kell vesztegetnetek a vasúti tiszteket... Többségük régi vágású, id sebb tiszt, és semmi közük az Ittihadhoz... Ha már vonaton ültök, az fél nyereség... Rettenetesen meger ltet lesz... De minden mérfölddel, amivel közelebb juttok Sztarnbulhoz, javul majd a helyzet... És ha hetekbe kerül, akkor is eljuttok Sztambulba... Juliette, ott rögtön elmész Mr. Morgenthauhoz... Emlékszel még rá... Az amerikai követ... Gabriel el vett a zsebéb l egy ünnepélyesen lepecsételt levelet. Ezt is, a végrendeletét, már hetek óta készenlétben tartotta, anélkül, hogy Juliette tudott volna róla. Szótlanul odanyújtotta neki. Juliette azonban lassan visszahúzta a kezét, és a háta mögé rejtette. Gabriel könnyedén bólintva az ablak felé, a Musza Dagh felé intett, amely szinte megolvadni látszott a t z reggeli napfényben: - Fel kell oda mennem... Kezd dik a munka... Nemigen hiszem, hogy ma visszajövök... Kinyújtott karja lehanyatlott a lepecsételt levéllel. Miféle könnyek ezek? És Juliette nem tartja vissza ket? - csodálkozott Gabriel. Magát siratja, vagy engem? Ez a búcsú? Érezte, de nem értette Juliette kínlódását. Futólag a többiekre nézett, akik némán ültek, és még mindig visszafojtották a lélegzetüket, nehogy a döntést zavarják. Gabriel vágyódott Juliette után, aki csak egy lépésnyire állt t le. Világosan és nyomatékosan beszélt, mintha több ország választaná el ket, és telefonon kellene megnyilatkoznia egy szeretett lénynek. - Tudtam, hogy így lesz, Juliette... De azt mégsem tudtam hogy így lesz... kett nk között... Az asszony válasza mélyr l tör en, sötéten, haragosan csengett, nem csuklott meg a sírástól:

- Te csakugyan feltételezed ezt rólam? Hogy Sztepan mióta volt már ébren, és mennyit hallott és értett meg szülei beszélgetéséb l, senki sem tudta. Csak Iszkuhi ugrott fel hirtelen ijedten. Juliette tudta, és gyakran csodálkozott is rajta, hogy milyen mély és milyen bátortalan kapcsolat van Gabriel és a fiú között, Sztepan, aki egyébként túl hangos és szenvedélyes volt, Gabriel jelenlétében többnyire hallgatott, de Gabriel is felt n en zárkózott, komoly és sz kszavú volt Sztepannal szemben. A hosszú európai élet ugyan elnyomta, de nem fojtotta el a két Bagradjan lelkében az ázsiai életet. (A hét falu házaiban bármilyen id sek voltak is a fiúk, minden reggel és minden este kezet csókoltak apjuknak. S t akadtak szigorú erkölcs családok, ahol étkezéskor nem az asszonyok, hanem a legid sebb fiú szolgálta ki az apát. És megfordítva, az apa is az si szokásoknak megfelel en gyöngéd szigorral tisztelte legid sebb fiát, hiszen egyik a másikban az örökkévalóság homályba vesz lépcs jének szomszédos lépcs fokát látta.) Gabrielnél és Sztepannál ez a viszony természetesen már nem az eredetileg lefektetett küls ségekben nyilvánult meg, hanem a kett jüket összeköt és elválasztó elfogódottságban. Ugyanilyen volt Gabriel viszonya is apjához. is mindig ünnepélyes szorongást érzett a közelében, és soha nem mert gyöngéden szólni hozzá, még kevésbé merte volna megcsókolni. - Annál megrendít bb volt most a Gabriel fiából feltör kiáltás, amikor rájött, hogy válás fenyegeti ket. Ledobta magáról a takarót, apjához rohant, és belecsimpaszkodott: - Nem, nem... papa... Nem szabad elküldened bennünket. Veled akarok maradni... Veled... Ki nézett a fiú mandula formájú szeméb l az apára? Már nem gyermek, akinek az élete fölött határozni mernek, hanem kész ember, akit saját akarata és vére vezérel, teljesen kialakult, már nem formálható sors. Olyan feln tt és érett lett ezekben a napokban! Ez a magállapítás azonban nem merítette ki mindazt, ami Sztepan szeméb l feléje csapódott. Er tlenül tiltakozott: - Ami ezután következik, Sztepan, az nem gyerekjáték... A fiú rémült kiáltása egyre dacosabb követeléssé változott: - Veled akarok maradni, papa... Én nem utazom el! Én, én, én! Juliette-et dühös féltékenység öntötte el. Ó, ez a két örmény! Hogy összetartanak! Mintha már ott sem volna! A fiú éppúgy az övé, mint Gabrielé. Nem akarta elveszteni. De ha ebben a pillanatban nem védi meg a jussát, elveszíti Sztepant. Határozott, szinte vad lépést tett az apa és a fiú felé. Megfogta Sztepan kezét, hogy

magához húzza. Gabriel csak annyit értett, hogy Juliette odajött. “Te csakugyan feltételezed ezt rólam?” Ebben a haragos kérdésben még bizonytalanság bujkált. A határozott lépés azonban Gabriel szemében a döntést jelentette. Magához ölelte a feleségét és a fiát: - Jézus Krisztus segítsen bennünket! Talán jobb így. - E szavakkal meg akarta nyugtatni magát, de közben sötét rémület lett úrrá rajta, mintha a segítségül hívott üdvözít ebben a pillanatban becsapta volna az ajtót Juliette és Sztepan el tt. Karja lehullott, miel tt mozdulatából igazi ölelés lett volna, megfordult és elindult. A küszöbön azonban még egyszer megállt: - Csak természetes, Maris, hogy távozásához rendelkezésére áll az egyik lovam. Gonzague még el zékenyebben mosolygott. - Köszönettel fogadom az ön nagy jóságát, de mást szeretnék önt l kérni. Kérem, engedje meg, hogy részt vehessek az önök életében, odafent a Musza Daghon. Krikor patikussal már beszéltem. Megkérdezte ügyemben Ter Hajgazunt, és nem kapott elutasító választ... Bagradjan rövid ideig t n dött: - Remélhet leg tisztában van vele, hogy kés bb már a legszebb amerikai útlevél sem segít önön. - Már olyan régen élek itt, Gabriel Bagradjan, hogy nem tudnám könnyen elhagyni önöket. Meg aztán mint újságírónak, van egy mellékcélom is. Ilyen alkalom nem adódik egy tudósító számára még egyszer. Volt valami Gonzague lényében, ami most ellenséges, s t visszataszító benyomást keltett Bagradjanban. Valamilyen érvet keresgélt, hogy visszautasítsa a fiatalember kívánságát: - Csak az a kérdés, lesz-e még azután alkalma, hogy felhasználhassa a tudósításait. Gonzague már nemcsak Gabrielnek válaszolt, hanem mindenkinek, aki a szobában tartózkodott: - Én nagyon jó tapasztalatokat szereltem ösztönös megérzéseimmel az életben. Most pedig az ösztönöm egészen határozottan azt mondja, hogy az önök ügye valamennyiünk számára jól fog végz dni, Gabriel Bagradjan. Ez ugyan csak érzés. De én bízom az ilyenfajta érzéseimben.

Bársonyos, kíváncsi pillantása Hovszannáról Iszkuhira, Iszkuhiról Juliette-re vándorolt, s az arcán megtapadt. És Gonzague szeme azt látszott kérdezni Madame Bagradjantól, vajon elég meggy z nek találja-e az érveit.

7. A harangok temetése

Két napot és két éjszakát töltött Gabriel Bagradjan a Damladzsikon. Még el z este üzenetet küldött Juliette-nek, hogy ne várja. Több ok is kényszerítene rá, hogy megszakítás nélkül ilyen hosszú ideig a hegyháton maradjon. A Damladzsik már nem volt az a zord részei ellenére is idillikus hegy, amilyennek álmodozó, majd kés bb stratégiai barangolásain megismerte. Most el ször mutatta meg leplezetlenül Gabrielnek az igazi arcát. Minden a világon, nemcsak az ember, akkor fedi fel igazi arcát, amikor próbára teszik. Így volt a Damladzsikkal is. Keresztül-kasul barázdált, elkomorult vonásairól elt nt a Paradicsom visszfénye, elhagyott tájairól a csobogó források mosolya. Az a védelmi körzet, amelyet Bagradjan kiválasztott, néhány négyzetkilométernyi területet ölelt fel. Ez a terület a többé-kevésbé sík Városmedence kivételével dombokból és völgyekb l, csúcsokból és szakadékokból, fárasztó emelked kb l és lejt kb l állt, ami nagyon érezhet lett, ha naponta többször is fel kellett keresnie a legkülönböz bb pontokat. Gabriel nem akarta erejét és idejét arra pazarolni, hogy lemenjen a völgybe, ha nem feltétlenül szükséges, noha olyan munkabírónak érezte magát, mint még soha. Teste is csak most mutatta meg, hogy mennyit bír, és mire képes, amikor kíméletlenül próbára tette. A balkáni fronton átélt háborús heteket most ehhez mérten szürkének és lagymatagnak érezte. Akkor akarattalan sártömegként sodródott a halálveszélyben, valamiféle természeti er kénye-kedve szerint hol el re, hol saját tehetetlenségénél fogva vissza. - Gabrielt az utóbbi években gyakran gyötörték szív- és gyomorbántalmak. Most a kényszer ség els fuvallata úgyszólván elfújta elkényeztetett teste rohamait. Már nem is tudta, hogy szíve meg gyomra van, észre sem vette, hogy teljesen elegend számára három órányi alvás egy pokróc alatt, és egész napra jóllakik valamilyen konzervvel meg egy darab kenyérrel. Nem sokat gondolkodott ezen, de erejének bizonyítéka mégis boldog büszkeséggel töltötte el. Olyan büszkeséggel, amely mindig csak akkor hoz lázba bennünket, amikor a szellem gy zelmet arat testünk felett. Egy másik ok azonban még fontosabbnak bizonyult. A harcra kijelölt férfiak legnagyobb része meg egy kis csapat er s asszony és egy csoport siheder, akiket munkára osztottak be, már tábort ütött a hegyen. A többiek bölcs el relátásból a

völgyben maradtak. Ott látszólag nyugodtan tovább folyt a mindennapi élet, nehogy híre keljen, hogy elnéptelenedtek a falvak. Ezenkívül a falvak lakóira hárult az a feladat is, hogy éjszakánként titokban annyi tartalékot cipeljenek fel a hegyre, amennyit csak bírnak. Nem mindent lehetett a teherhordó öszvérekre felmálházni. Az öreg Thomaszjan m helyéb l a hosszú deszkákat és gerendákat például a vállukon kellett a legényeknek felvinniük. Ebb l a fából akarták felépíteni az oltárt, a kormánybarakkot és a kórházpajtát. A megválasztott vezet k közül a fiatalabbak, els sorban Aram Thomaszjan lelkész és a tanítók, fennmaradtak Gabriellel a Damladzsikon, míg a nagytanács Ter Hajgazun vezetésével a völgyben tevékenykedett. Mintegy ötszáz férfi táborozott ezekben a napokban a hegyen. Ennek a válogatott rohamcsapatnak a végletekig kellett fokozni a munkakedvét, és egyre lángolóbbá kellett szítani a már bennük él szenvedélyes harci szellemet. Amikor este holtfáradtan összegy ltek a Városmedencében a tábort z körül, Aram lelkész hosszabb beszédben - aminek édeskevés köze volt a prédikációhoz - kifejtette a harci vállalkozás értelmét; meghirdette az önvédelem isteni jogát, beszélt az örmény nép sid k óta tartó, felfoghatatlan, véres útjáról és a merész vállalkozás példamutató értékér l, amely talán ellenállásra serkenti s ezáltal megmenti az egész nemzetet. Leírta a deportálás minden részletét, azt is, amit a saját szemével látott, azt is, amit másoktól hallott. A deportálás az örmény völgy ötezer lakójának kérlelhetetlen halálát jelenti, mondta, és ugyanilyen biztonsággal, kétséget nem t r en azt állította, hogy a nagy tett, amely itt mindnyájukat egyesíti, gy zelemhez és szabadsághoz vezet. Hogy milyen lesz ez a gy zelem és szabadság, arról természetesen nem beszélt. De nem is firtatta senki. A nagy szavak a fogalmi háttér nélkül is puszta csengésükkel fellelkesítették a fiatalokat. Gabriel Bagradjan néha levette a lelkészr l a beszéd terhét. Aram Thomaszjannal ellentétben kerülte a nagy szavakat, és arra figyelmeztetett, hogy egyetlen másodpercet se hagyjanak kihasználatlanul, egyetlen feladatot se élvezzenek aggályok nélkül, és szívük minden dobbanásával a célt szolgálják. Ne az elkerülhetetlen balsorsra gondoljanak, hanem arra a szörny gyalázatra, amibe a török kormány döntötte az örmény népet. - Ha csak egyetlenegyszer sikerül visszavernünk a törököket a hegyr l, nemcsak a rajtunk esett gyalázatot bosszuljuk meg, hanem örök id kre megalázzuk és megszégyenítjük ket. Mert mi vagyunk a gyengék, és k az er sek. Mert bennünket kalmároknak csúfolnak, k pedig azzal pöffeszkednek, hogy harcosok. Ha csak egyetlenegyszer megverjük ket, olyan sebet ejtünk a g gjükön, hogy soha többé nem heverik ki.

Bármint vélekedett is a valóságban Gabriel és Aram, egyre újra meg újra az ellenállás dics séges kimenetelér l beszéltek, fanatikus hitet oltva az ifjak fogékony lelkébe, s ami nem kevésbé fontos, fanatikus fegyelmet. Ahogy Gabriel Bagradjan nem sejtette, milyen acélos a teste, ugyanúgy azt sem tudta, milyen szervez tehetség rejlik benne. Eddigi világában a “gyakorlati érzék” közönséges, kapzsi gondolkozást jelentett, ezért sohasem állt eredményes buzgalommal a gyakorlatiasság mellé. Most azonban, hála el munkálatainak, már az els órákban sikerült okosan elrendeznie a sereget, mintegy szilárd keretet teremtenie, amelybe a völgyb l kés bb jöv k majd könnyen beilleszkedhetnek. Három f csoportot szervezett: egy arcvonal- és egy nagy tartalék csapatot, és a tizenhárom és tizenöt év közötti fiatalokból egy ifjúsági századot, amelyet csak végszükség esetén szándékozott bevetni, ha nagyobb veszteségek érnék ket, vagy felmorzsolódna egy frontszakasz; egyébként pedig felderít , hírviv és futárszolgálatot teljesítenek. Az els vonal teljes létszámát nyolcszázhatvan f re tervezte. Ide tartozott minden tizenhat és hatvan év közötti férfi, kivéve a gyengéket, a katonai szolgálatra alkalmatlanokat és néhány fontos szakembert. A tartalék csapatba nemcsak a többi id s, de még munkaképes férfit osztotta be, hanem tekintélyes számú asszonyt és leányt is, úgyhogy ennek a második vonalnak a létszáma ezer-ezeregyszáz f között ingadozott. A harmadik csoport, az ifjúsági század felderít csapata, mintegy a Damladzsik lovassága, több mint háromszáz fiúból állt. Gabriel a második nap reggelén leküldte szárnysegédjét, Avakjant a villába Sztepanért. Nem volt bizonyos benne, hogy Juliette minden teketória nélkül elengedi-e. A diák azonban pontosan visszatért a boldogságtól sugárzó fiúval, akit apja rögtön beosztott a fiatalok századába. A sereg magvát alkotó nyolcszázhatvan ember közül persze csak háromszázat tudtak felfegyverezni a rendelkezésükre álló gyalogsági puskákkal: A többségnek sajnos meg kellett elégednie a vadászflintákkal, és a csaknem minden falusi házban fellelhet romantikus l fegyverekkel. Gabriel is szétosztotta bátyja fegyvertárából a használható puskákat. Különösen szerencsés körülmény volt, hogy nemcsak a katonaviseltek, hanem a legtöbb férfi tudott fegyverrel bánni. Mégis, mindent egybevetve, a sereg magvának fegyverzetét siralmasnak lehetett nevezni. Négy szakasz reguláris gyalogság még gépfegyver nélkül is jóval er sebb volt náluk. Ez a dönt harcos sereg természetesen nem alaktalan tömeg volt, hanem Gabriel haditerve szerint tíz-tíz emberb l álló, önállóan mozgatható és felhasználható szilárd egységekre, mintegy parányi zászlóaljakra oszlott. Gabriel arra is ügyelt a beosztásnál, hogy minden ilyen tízes részleg egy faluba tartozókból, lehet leg atyafiakból álljon, hogy minél er sebb legyen közöttük a bajtársi összetartás. A parancsnok személye már nehezebb kérdés

volt, mert minden egységnél meg kellett bízni valakit a vezetéssel a tíz ember közül, és a nagyobb kötelékekhez is kellett parancsnok. Ezeket a parancsnokokat Bagradjan a legkülönböz bb korosztályú katonaviselt férfiak közül választotta ki. A felbecsülhetetlen érték Nurhan Csaus pedig egy személyben átvette a csapattábornok, a táborszernagy, az er dépít mérnök és a kiképz -oroszlán szerepét. Szürke drótbajuszának kipödört hegye remegett, nagy barna ádámcsutkája fel-le ugrált aszott nyakán. Olyan szenvedélyes buzgalommal vetette bele magát a rég nélkülözött katonai tevékenységbe, hogy szinte hálásnak látszott a törököknek a deportálás miatt. Órák hosszat gyakorlatozott a munka alól felmentett legénységgel, akár csak egy percnyi pihen t is sajnálva t lük és magától. Fejébe vette, hogy az örmény értelemb l és ügyességb l néhány nap alatt kicsikarja a több esztend s kiképzési id re tervezett török gyakorlatozási szabályzat anyagát. Leginkább a harcászati gyakorlatokat, a rajvonalba fejl dést, földre vet dést és felugrást, fedezékkeresést, gyors beásást, terepkihasználást és rohamot szorgalmazta. Csak nagyon vonakodva nyugodott bele, hogy Bagradjan, érthet módon, nemcsak l szertakarékoskodás miatt, megtiltotta az éleslövészetet. Bármilyen öreg volt, egyik gyakorlatozó részlegt l a másikhoz nyargalt, külön-külön kioktatta minden tízes osztag vezet jét, trágár török kaszárnyanyelven ordítozott és szitkozódott. Karddal, tábori pisztollyal, puskával, tölténytáskával állig felfegyverkezve nyakába akasztotta még a kincstártól eltulajdonított gyalogsági kürtöt is, és rekedt, akadozó kürtjelekkel szünet nélkül lelkesítette csapatát. Bagradjan izgatottan futott végig a hosszú úton az Északi-nyeregt l a gyakorlótérig, hogy szigorúan megtiltsa az esztelen tülkölést. Nem nagyon óhajtotta, hogy a harsogással a zaptijék meg a környez mohamedán falvak tudomására hozzák a Damladzsikon folyó hadgyakorlatokat. A Musza Daghon bujkáló katonaszökevények már els reggel csatlakoztak a harcosokhoz. Két nap alatt hatvan f nyi tekintélyes csoportra szaporodtak, mert úgy látszott, Nurhan trombitája a szomszédos hegyekr l, az Ahmer Daghról és a kopár Dzsebel el Akráról is idecsalogatta a fickókat. Bár valamennyien jól fel voltak fegyverkezve, Gabriel Bagradjan örült is, meg nem is ennek a szaporulatnak. A szorongást kelt alakok között kétségtelenül nemcsak katonaszökevények, a bántalmazások el l menekül , szabadságra sóvárgó vagy gyáva katonák voltak, hanem gyanús elemek is, akiknek inkább a polgári, mint a katonai bíróságokkal gy lt meg a bajuk. Vagyis szélhámosok, akik jogtalanul sajátították ki a katonaszökevényi rangot, mert hivatásos útonállók voltak, és nem az antakjei, alexandrettai és aleppói kaszárnyákból szöktek meg, hanem a pajasti fegyenctelepr l. Rendkívül nehéz volt a hatvan újonnanjött igazi hovatartozását tisztázni, valamennyien egyformán riadtnak, alattomosnak és züllöttnek látszottak, ami ugyan szökevényeknél magától értet d ,

hiszen éjjel-nappal résen kellett állniuk az utánuk nyomozó csend rökkel szemben, és sohasem merészkedhettek le hajnali két-három óra el tt a falvakba, hogy rémült testvéreikt l egy-egy darab kenyeret kolduljanak. A katonaszökevények zörg csontjait - testnek szinte már nem is lehetett nevezni - sivatagszín tábori egyenruhafoszlányok fedték. Arcukat, ha ugyan arcnak volt mondható az, ami tetves, bozontos hajuk és szakálluk közül kivillant, barnára festette a nap és a szenny. Örmény szemükben nemcsak a nagy, egyetemes szenvedés ült, hanem még valamilyen furcsa fájdalom is, az éjszakában lapuló, lassan újból állati létbe süllyed lények gonosz fájdalma. Úgy festett ez a gyülevész népség, mint akiket az egész emberiség kiközösített. Csak az egyik katonaszökevényre, Szarkisz Kilikjanra, akit “orosznak” neveztek, nem illett ez a kifejezés, legalábbis a külsejére, noha t még könyörtelenebbül kitaszította a társadalom, mint a többieket. Gabriel els pillantásra felismerte benne a Háromsátortér éjszakai kísértetét. - Nem tudták azonnal megoldani, hogyan osszák szét ezt a hatvan ellenszenves fickót a tízes osztagok között, hogy ne veszélyeztessék a kialakuló fegyelmet. Egyel re csodálkozó fintoraik ellenére Nurhan Csaus vasfegyelme alá kerültek, és étel és ital ellenében ugyanazt az izzasztó háborús mesterséget kellett gyakorolniuk, mint ami el l megszöktek. De ezeknek a lelkes, dolgos napoknak nem Nurhan harci gyakorlatai képezték a legfontosabb feladatát, hanem a harci állások el készítése és kiépítése. A kék és barna vonalaknak, amelyeket Gabriel berajzolt Avakjan térképébe, most valósággá kellett válniuk. Mivel pillanatnyilag a Damladzsikon több volt a munkáskéz, mint a csákány, lapát és ásó, két váltásban dolgoztak. Bagradjan eredetileg a tartalék csapatot szánta munkásseregnek, vagyis azt az ezeregyszáz férfit és n t, akiknek csak harc idején kellett elfoglalniuk rhelyüket, egyébként pedig az volt a feladatuk, hogy elvégezzék a szükséges munkát a táborban, és ellássák az általános szolgálatot. A tartalék csapatnak szánt nép azonban még odalent volt a falvakban. Gabriel Bagradjan számítása szerint a Damladzsikot tizenhárom ponton fenyegette betörés. A legkönnyebben megközelíthet pont északon feküdt, ahol a Gabriel által Északi-nyeregnek nevezett keskeny bevágás elválasztotta a hegyet a Musza Dagh Bejlan felé húzódó többi részét l. A második, bár kevésbé veszedelmes hely a Tölgyszakadék széles torkolata volt Joghunoluk fölött. Ehhez hasonlítottak kisebb mértékben a nyugati perem többi veszélyes övezetei, minden pont, ahol a meredek lejt k szelídebbé váltak, és a pásztorok meg a nyájak keskeny ösvényeket tapostak ki. Csak délen volt más a helyzet, ahol a hatalmas sziklatorony, a térkép Délibástyája uralkodott az Orontesz-síkságból meredek lépcs fokokkal és teraszokkal magasba kapaszkodó mérhetetlen k halmok felett. Odalent a síkságon egy óriás világ

Aram Thomaszjan vallásos érzületének jobban megfelelt volna. A bels rend felel seként arra számított. a fiúk sarlóval és késsel kivágták az el terep néhány helyén a bozótos aljnövényzetet.omladéka. úgyhogy nemigen remélhették. Aram Thomaszjan lelkészt is eléggé bosszantotta a parancsnok önfej munkabeosztása. borostyánnal körülfont sziklaasztal közül választják valamelyiket természetes oltárul. És minthogy a következ terephullámon még egy tartalék árok és tizenkét kisebb állás építését tervezték. A legkeményebb munka természetesen északon. hogy azonnal nekilátnak a szállások építésének is. sehol ne lássék emberi kéz munkájának nyoma. sáncaikkal. Egész figyelmét arra összpontosította. Egyedül a Városmedence közepén. és csak ritkán értette meg mestere szándékait. a sírásó és néhány vallásos férfi. ha a sok. A n s pap. hogy a kihányt földet állandóan egyengessék el. sem a kormánybarakk építéséhez nem kezdtek hozzá. Kedvez körülményt jelentett számukra. akit az oltár építésével megbízott. A puszpánggallyakból font magas oltárfal kerete is ott állt már az imahely mögött. s hogy a s r n ben tt hegyoldalon. Nyugaton a tengerre néz oldal kusza szikláihoz támaszkodott. érthet . Aram lelkész javaslata hallatán csak gúnyosan megvonta a vállát. amerre az árok húzódott. amelyek barikádjaikkal. De úgy rémlett. hogy szabaddá tegyék a l teret. az oltár állványánál kopácsolt a sekrestyés. hanem jobbra és balra is t le nagy k tömbökb l néhány meglehet sen magas falat emeltek. hogy a széles vájat tökéletesen álcázva legyen. Ter Hajgazunnak nincs érzéke az ilyenfajta romantikához. Keleten Bagradjan el retolt rhelyekkel és torlaszokkal biztosította az árkot. Ennek a lerombolt kultúrának a k tengerét utánozta a hegy déli szárnya. Ennek ellenére az ásók egyre nagy mészkövekbe és dolomitsziklákba ütköztek. hogy itt legnagyobbrészt omladékony volt a talaj. hogy fedezéknek ekkora falakat építenek. Bagradjan pontos el írása alapján Szamuel Avakjan felügyelete alatt nemcsak a sziklatornyon. hogy különböz látószögb l vegye szemügyre az árkot. üregeikkel bonyolult er dítményt alkottak. A diák csodálkozott. hogy minden értelmes embert aggodalommal töltött el Bagradjan makacs egyoldalúsága. folyosóikkal. Gabriel Bagradjan saját kez leg jelölte ki a hosszú árok helyét. Bagradjan egész nap nem mozdult el a munkások mell l. lépcs zetesen emelked romhalmainak félkörével. amely kitüremléseivel és zegzugaival több száz lépésre nyúlt. Aram erre egyetlen szót sem szólt többé. nem is szólva a népnek szánt gallykunyhókról. Szeleukia római rommez i. . De sem a tervbe vett kórházpajta. Mialatt az er s férfiak és néhány parasztasszony kihányták a földet. hol a nyereggel szemközti magaslatra szaladt. hogy négy napnál hamarább elkészülnek az árokkal. Katonai fantáziája még nagyon nehezen m ködött ezekben az els napokban. a védelem legsebezhet bb pontján várt rájuk. s ez nagymértékben akadályozta a munka el rehaladását. Hol a bevágásba. Parancsot adott.

Az orosz lassan hátat fordított neki. Végre kinyitotta keskeny száját. és el villantak rossz. mit bír ki az ember. Este volt.On verra ce qu'on pourra durer. mégis név szerint vadásztak rá a zaptijék.. fekete fogai. Gabriel kimerülten feküdt a földön. Arca a sok er s napsütés ellenére is sápadt volt. Mindketten némán méregették egymást. Bagradjan felugrott. Mivel a hét falu tanítóit általában élénk fantázia jellemezte.mert mint protestáns lelkész. a katonaszökevény! Fiatalabb lehetett. Gabriel megborzongott és felült. beesett arca mégis ötvenéves. míg az nem állta tovább. Torkig volt már az élettel. és ráförmedt: . Valami vaskos választ keresgélt. Nem tartozott a helybeli katonaszökevények közé. elny tt emberre vallott. de mélységes bosszúságára semmi sem jutott az eszébe. Éles vonású.Nos. Els sorban azért. mintha nem annyira a szenvedést l. és nem is rossz franciasággal inkább önmagának mondta: . Mély hangjában nem csengett annyi gy lölet. hogy még mindig nem vette le a szemét Gabriel kezér l. Gabriel a legkülönböz bb emberekt l kérdez sködött Szarkisz Kilikjan fel l. mint szavaiban: . mintha világéletében mindig olyan drága cigarettát szívott volna. majd olyan unottan kezdte fújni a füstöt. Mintha mélyreható elmélkedésbe merült volna arról a világról. mint Gabriel. mert cimborái közül egyedül volt frissen és gondosan borotvált. de mégis megvet tekintettel bámulta Bagradjan fehér kezét. Odanyújtott egy cigarettát a fickónak.. mint a többi katonaszökevényé. Egyenruhája ugyanolyan rongyos volt. Úgy rémlett. ez ült arcvonásain. és b re áttetsz en feszült a gúnyos halálfejre.) Amikor kés bb a tábort z mellett ültek. . de az arca meg sem rezdült. hosszas kísérletezés után nagy nehezen sikerült szikrát csiholnia és lángra lobbantania a kanócot. Az orosz élettelen. Félálmában megérezte. amelyben ilyen puhák és sértetlenek a kezek. alig harmincéves. Satakhjantól azután megtudta Gabriel az orosz összefügg élettörténetét. mégis valamiképpen elvadultan elegáns. A legkellemetlenebb azonban az volt. óvatosan kellett kezelnie gregorián kollégáit. mint Gabriel. vagy elegánsan elvadult benyomást keltett.Nem ilyen finom uraknak való dolog ez. Szarkisz Kilikjan. Kilikjan szótlanul elvette. Gabriel egyre kellemetlenebb érzéssel. mit akarsz t lem? Szarkisz Kilikjan kifújt egy vastag füstgomolyt. amely aránytalanul nagynak rémlett a szemében. el húzott a zsebéb l valamilyen barbár t zszerszámot. hogy t is bámulja valaki. (Majd elválik. Négy hónap óta jól ismerték már a Musza Dagh egész környékén. és a félig elkészült oltár állványát bámulta. hanem inkább a féktelen élett l volna olyan beesett az arca.

Ez csalás. kaukázusi örmény n . apró kerekecskék és rugók hevertek: . Apja után szaladt a m helybe. egy magas. máris megjelent a b sz társaság. hogy mi történt.Nem fejezhették be a beszélgetést. . alacsony helyiségben néhány lövés dördült el. mintha a merészen dekorált hivatalnokcsemete mer ben politikai jelleg nek fogná fel küldetését. Kilikjanné. Minthogy csinos vagyona volt. A következ percekre Szarkisz Kilikjan mindörökre emlékezni fog. mert a sz k. amely id közben megtelt férfiakkal. ha hagyják kifosztani az üzletet. hogy újból kinyissa a bolt ajtaját. Képzel tehetségét illet en azonban nem merülhetett fel semmiféle gyanú. egy kishivatalnok fia. Mialatt két komor kurd azonnal szakszer en munkához látott. Az órás azzal nyugtatta meg a feleségét. amikor apja. tejfölös képe meggy z dést l izzott. de rögtön le is zuhant. míg lelke bármilyen alakot öltve a világegyetemben bolyong. amikor Anatóliában és Kilikiában egyik percr l a másikra. már feltálalta az ebédet. felsége Abdul Hamid szultán egyik fest i rohamcsapatával. A kis Szarkisz életében el ször érezte a puskapor bódító szagát. miattatok nyomorog a mi népünk! . Szarkiszt. Szarkisz hang nélkül visszarohant a szobába. csipeszek. a falnál várakozott. amikor a krétafehér férfi felállt. egy csendes kis emberke. legjobb lesz. az Isszusz-síkság egyik nagy falujában. órás és aranym ves volt. Szarkisz Kilikjan Alexandrettától északra. Szeme a kosarában fekv csecsem re tapadt. Sz ke édesanyja lélegzetét visszafojtva. Vezet jük egy rózsás. mert alighogy otthon asztalhoz ült. Együgy . ahogy munka közben szokta.Miért mondod. Jobbról és balról görcsösen szorította magához kétéves és négyéves kislányát. és viszonyaihoz mérten nagy gonddal tanította gyermekeit udvarias magaviseletre. amikor ráordított az órásra: . sz ke. és a fiókok tartalmát gondosan a tarisznyájába ürítette. hogy megmentsék az életüket. és önkényesen megtoldja néhány szörny részlettel ezt a jellegzetesen örmény sorsot. hogy uzsorás vagyok? . Még nem töltötte be tizenegyedik évét. Els pillanatban nem is értette.Bagradjan már-már arra gyanakodott. kitörtek Abdul Hamid hagyományos vérengzései. Dört Jolban született. ezzel leplezed az uzsoráskodásodat! . te vérszopó! Minden örmény disznó uzsorás és vérszopó! Tisztátalan gyaurok.Kilikjan mester nyugodtan munkaasztalára mutatott. A dundi török ifjún legfelt n bb sok különös jelvénnyel és medáliával telit zdelt kabátja volt. az asztal fölé hajolt. amelyen nagyítók. hogy tanuljon. Dört Jolnak ezen a gyászos napján Kilikjan órás már délben bezárta üzletét. a legid sebb fiút. Satakhjan kevesli a borzalmat. Kilikjan apja. és magával rántotta az asztalt. és ismeri élettörténetüket. hogy a katonaszökevények pártfogója. kihúzva magát. és bebocsátást követelt. Ez azonban nem segített rajta. pufók kép fiatalember volt. mint derült égb l a villámcsapás. és jó nevelésben részesítette ket. De Nurhan Csausról az a hír járta. papneveldébe akarta küldeni.Te uzsorás. úgy látszott.

hogy az osztagvezet a szoba egyik sarkába rondított. . Egyikük gyáva lendülettel rávetette magát a bölcs re. bár az asszony még fiatal és csinos volt. amely már nagyobb hatást ért el. . amikor a következ két golyó leszakította a fél arcát. és oly nyugodt: . Utána a tejfölöskép ifjú úgy vélte. Szarkisz a hátával érezte a rövid ütést. de hangja még a régi. rózsás képébe vágta. Az osztagvezet nek d lt az orrából a vér. hogy egy ezredet megfutamítson. amikor a vérrel borított Szarkisz el mert mászni anyja alól. A kebab barna leve végigfolyt pompás kabátján. De mire a fegyveresek benyomultak a szobába. kikapva a nyafogó apróságot a takarók közül. érzékei rendkívül élesen m ködtek. Ez a mozdulat magához térítette az eszméletlen Kilikjannét. keze még mindig nem engedte el gyermekeit. olyan sort z egy asszonyra és négy gyerekre. Szarkisz fölé hajolt. Csak akkor bukott el re. aki fel akarta tartani. Ez a szegényes fegyver egy tizenegy éves fiú kezében elegend volt hozzá. A bátor hivatalnokcsemete. és szétzúzta a fejét a falon. k pedig büdös mocskok. Egy lövés a jobb karján találta. Beszélgetést hallott. kisfiam. amely még mindig békésen g zölgött.Hozz vizet nekem.A meggy z déses nacionalista harcos azonban nem zavartatta magát. Csendesen feküdt anyja elnehezed meleg. és meg sem moccant. mozdulatlanul állt. aki nem engedte el ket. amelyt l anyja megrándult.korholta egy hang. Már régen mélységes csend uralkodott.A korsó összetört. Két másik lövés a vállát zúzta szét.Hiszen itt halottak fekszenek. Az asszony összeszorított szájából furcsa nyöszörg hangok törtek el . sem beszélni nem tudott. Miért teszed ezt? . Szarkisz szorosan anyja megmereved testéhez simult. és teste maga alá temette. Mire visszatért. de senki sem csatlakozott diadalkiáltásához. . amely elég lett volna ahhoz. Magas. és kétségbeesett lendülettel a vezér kövér. Szarkisz már felkapta az ürü-kebabos tálat. majd kijelentette: Hadd tudják meg holtukban is. ám a vadállatok rosszul céloztak. Most is mozdulatlan maradt. de haját elöntötte anyja vére. hogy itt mi vagyunk az urak. telt alakja mereven. Arca már nem volt. Az els lövedéket a nagy agyag vizeskorsó követte. Els nek a hétesztend s Meszrop halt meg. Még négy lövés koppant a falon. A két kislány hullája ernyedten csüngött anyjuk karján. A sors ördöngös akarata folytán Szarkiszt egyetlen golyó sem találta el. Szarkisz kiosont egy pohárral az udvarra a kúthoz. hogy befejezte m vét: . hogy a legy zhetetlen hamidijék ne ereszkedjenek közelharcba.Törökország a törököké! ordította. anyja még lélegzett.A hétéves Meszrop vágyakozva bámulta az asztalon álló felséges ürü-kebabot. mintha gránát találta volna. . A kis Szarkisz a húsvágó késsel felfegyverkezve védelmez en anyja elé állt. amelyb l arra következtetett. de fájdalmas ordítással el rehajszolta legénységét. de már sem inni. A szoba megtelt füsttel. És azután mennydörg durrogás és puskaropogás kezd dött. ziháló teste alatt. Mialatt Szarkisz biztonságban feküdt anyja oltalma alatt. nagyot kiáltva behúzta a nyakát.

és a földalatti szervezetekben sem vált ki. mint szigorú. Attól a naptól kezdve. nem tudta megtörni a petróleumkirályok ellen egyesül mozgalmat. Évr l évre átfogóbbak és sikeresebbek lettek a sztrájkok. Minden hivatali körzetben. Oroszországba. ha a jó sors nem tartogat számára ravaszabb fordulatokat. A meggyilkolt Galicin utóda Voroncov herceg lett. mondhatni. mert ugyanezek az alexandrettai polgárok tették lehet vé az svájci tartózkodását. régi papneveldei csuhában. Szarkiszt életfogytiglani katorgára ítélték Bakuban. Eszébe sem jutott. Szarkisz Kilikjannak nem maradt más választása. mégis megszökött. vénkisasszony húga is követte a bakui kormányzósági palotába. még jóságos nevel szülei sem tudtak bel le többet kihúzni a legszükségesebb szavaknál.és patkányfészekben. közülük kerültek ki a legkeményebb kötés lázadók. Bár a cári kormány folyvást egymás ellen uszította a különféle néptörzseket. több napos éhségt l korgó gyomorral. a rabszolgamunkát a Káspi-tenger sivár partja mentén húzódó mérhetetlen olajmez kön. Galicin herceget. Válaszul sétakocsizás közben orvul meggyilkolták a kerület kormányzóját. örményeket. amely akkoriban kezdte meghódítani az orosz Kelet munkásait. inkább enyhe volt. Szarkisz Kilikjan. Az egyik felkelés alkalmával a kozákok iszonyú vérontást vittek véghez. amihez a növendékeknek alkalmazkodniuk kellett. az örmények legnagyobb papneveldéjébe küldték. Az összeesküvéssel és a merénylettel gyanúsítottak között volt Szarkisz Kilikjan is. Tizennyolcadik születésnapja el tt állt.A fiút Alexandrettába vitték. tatárokat. türkméneket. gazdag rokonokhoz. Az új kormányzót. amely a bátyja alá került. Menthetetlenül elrothadt volna ebben a szemét. Szarkiszt kés bb Ecsmiadzinba. akiben lassacskán féktelen. Kilikjan különös politikusnak t nt. Egy év múlva látszólag mindent kihevert. amikor Baku piszkos utcáin bolyongott. Az olaj és a földgáz már néhány hónap alatt sárgává fonnyasztotta a b rét. nagy tetter vel és a legjobb indulattal telve . hogy nevel szüleihez forduljon pénzért. perzsákat. aki n tlen ember volt. Voroncov hercegn önmagával szemben is nagyon kemény aggsz z volt. M veltsége és alkata folytán magától értet d en belekerült a szociálforradalmárok mozgalmába. a tanító pontosan értesült minderr l. bár alig evett. georgiaiakat. E híres f iskola növendékei el tt nyitva állt az út a gregorián egyház legmagasabb méltóságai felé. Ez egymagában elegend volt. ezek a derék emberek védencük nyomát vesztették. De a “kiugrott papnövendékek” külön kasztot képviseltek. Senki sem tudott semmi bizonyosat vallani rá. hogy Ecsmiadzinból megszökött. teste kiaszott. miel tt a harmadik tanévet befejezte volna. akár a kiszáradt fa. Sohasem tartott beszédeket. mint munkát keresni. és senki. A tárgyaláson szinte semmit sem lehetett rábizonyítani. Satakhjan. beteges szabadságvágy fejl dött ki. Az egyházi fegyelem. Meg is találta a Bakuban b ségesen kínálkozó egyetlenegy munkát.

olyan közöny. Sajnos. a lelkét fogta pórázra. és keser tapasztalatokkal gazdagította Voroncova hercegn t az ördög elleni harcában. a poroszlók a rend rségre hurcolták. és azzal végz dött. A bilincsek levételével kezd dött. kimeríteni nem. Noha a sorozó orvos csak kisegít szolgálatra találta alkalmasnak. azonnal bedugták egy erzerumi gyalogezred újoncai közé. minden megkötöttség ellenére a katonaélet felel meg leginkább Szarkisz Kilikjan . a rögtönítél bíróság katonaszökevényként háromévi súlyos fegyházbüntetésre ítélte. A hercegn a fiatal örményben magát a sátán ingerl fiát látta. és a Paradicsomot cserélte fel a pokollal. A hölgy ezért saját legmagasabb személyében akarta Kilikjant megzabolázni. Éjszaka gyakran tovább álmodta az oktatás kérdés-felelet játékát. nem sokáig vette igénybe ezt a jó menedékhelyet. A börtönökben els sorban a fiatal intellektuelek és a politikai foglyok keltették fel érdekl dését. s így a magas rangú hölgy az id k folyamán a felebaráti szeretet szadistájává fejl dött. A tanulékony tanítványt magától értet d en meg kellett jutalmazni. Ez részint kemény egzecíroztatásból. A szófukar Luciferrel töltött órák kezdték megihletni a hercegn t. és az el írt bedelt sem fizette be. Miután az aszott ördögi testet több órás kemény egzecírozással betörte az üdvösség nyergébe. Bárhová érkezett. Hová menekülhet valaki az Orosz Kaukázusból? A Török Kaukázusba! Szarkisz már egy hónap múlva kénytelen volt beismerni. az többnyire másokkal is az. Az orosz föld nagy költ i azt tanították. hogy a b n fert je közvetlen szomszédságban van Isten országával. Amellett kiderült.sajátságos lélekment üzemet nyitott. E válogatott sereggel most hát Szarkisz Kilikjant is minden reggel egy üres kaszárnyába vezették. hogy szemre gyenge testében elpusztíthatatlan er és szívósság rejlik. hogy Kilikjan a börtön helyett az üres kaszárnya egyik kis szobácskájában lakhatott. Tehát alig szabadult meg az orosz katorgától. máris vendégszeret en befogadták a török börtönök. Itt keletkezett benne az a titokzatos közöny. ahol Irina Voroncova tanterve alapján s az tevékeny közrem ködésével rajta is kipróbálták a lélekment kúrát. Mivel nem jelentkezett idejében sorozásra. amikor ezt tette. amelyet Gabriel Bagradjan már az éjszakai kísérteten is megérzett. részint erkölcsi oktatáshól állt. Csak a nagy háború kitörését megel z hónapok vetettek véget fegyházbüntetésének. A hercegn egyre több szabadságot eszközölt ki számára. Irina Voroncova legnagyobb örömére nagyon hamar hihetetlen haladást észlelt Kilikjannál a javulás útján. Amikor éhségt l félholtan munkát akart keresni Erzerumban. Aki önmagával szemben kemény. Ez a lélek megérte a küzdelmet. Itt legalább valamelyest emberi élethez hasonlított az élete. jámbor figyelme legel ször a börtönökre irányult. A teremtés kifürkészhetetlen szobrásza az erzerumi börtönben végezte el az utolsó simítást Szarkisz Kilikjanon. hogy beszámíthatatlan volt. amelyet szóval csak jelezni lehet. Úgy látszott. Már az átköltözése utáni harmadik reggel elt nt.

Még akkor sem sejtettek semmit. Ott követ kellett hordaniuk az Aleppo irányában épül úthoz.Azután sírógörcs fogta el. inkább a mérhetetlen csodálkozás kitörései. Az a század. és óránként talpbotozással fenyegették ket. A vén obsitos azonban komolyan és kimérten bólintott. Az örmények semmit sem sejtettek. Alig gyógyultak be félig-meddig Szarkisz közkatona fagyási sebei. Egy napon a hadnagy felsorakoztatta valamennyi insaat taburit. Véletlenül vagy büntetésb l volt közöttük néhány mohamedán is. mintha a teste már rég elfelejtette volna. . Kiáltások hasítottak a leveg be. és insaat taburikká. A fegyvertelen örmény sereg pedig két tiszt vezetése alatt elmasírozott a szállástól körülbelül egy órányira fekv .) . (A hallgatók között ül egyik asszony itt félbeszakította Satakhjan tanítót: . egészen váratlanul.természetének. Gabriel attól tartott. aki err l a környékr l származott. hanem vezérkarával együtt majdnem orosz hadifogságba került. hogy ma nem dolgoznak. alig cserélte fel a túlzsúfolt kórház k padlóján lev fekhelyét a kaszárnya k padlójával. Míg a többiek valamennyien nyögtek és jajgattak. elvették fegyvereiket. Szarkisz Kilikjan hangtalanul botorkált végig a k bányától az útig. Ezrede az els háborús télen részt vett Enver pasa emlékezetes kaukázusi hadjáratában. és kutató pillantást vetett az öreg Nurhan Csausra. amely szégyenteljesen kiközösített a hadseregb l minden örményt.) Akár ott harcolt Kilikjan ezek között a bátor örmények között. orchidea. és egy örmény vitte a generalisszimuszt a hátán a vonalak mögé. (Amikor Satakhjan ezek között az örmények között említette Szarkiszt. és csak nagy nehezen tudta elfojtani. amely a vezérkar menekülését fedezte. noha az izzó h ségben már az els órákban véresre horzsolódott a válluk és a nyakszirtjük. csaknem pusztán örményekb l állt. Ezeket kiállították a sorból. miközben éheztették. Az örmény katonákat összeterelték az ország minden sarkából.Ezek a csarmeliki dombok . vérf és citromf fogadta ket.énekelte valaki gyanútlanul.Vajon Isten az angyalai között elfelejtheti ezeket a kiáltásokat? . megfosztotta ket fegyvereikt l. hogy a kövek éle ellen rongyokkal védekezzenek. és féktelenül örült. amikor kihirdették a hadügyminiszter parancsát. hanem rendkívül furcsa módon egy harci készenlétben álló század is. Külön parancs tiltotta. amelynek folyamán a törékeny hadisten nemcsak egy egész hadtestet vesztett. és nyomorult falkákban délkelet felé. És ekkor. két domb közé ékel dött kedves völgybe. A völgy bársonyos pázsitján azonban nemcsak kakukkf és rozmaring. Enver megmenekülését mindenesetre nyomban követte köszönete az egész örmény nemzetnek. megvetett munkaszolgálatosokká alázta ket. amikor hosszú sorba állították ket a domboldalon. akár nem. minden el készület és teketória nélkül t z dördült el a jobbszárnyon. az úttól a k bányáig. hogy a tanító legendásan kiszínezi a történetet. nem is a halálfélelem. Urfa dombos környékére hajtották ket. mi is a fájdalom.

A semmib l táplálkozott. egy órás és aranym ves lakott benne. Erre az új házigazda megtanácskozta az ügyet a családjával. A hullarablók dühösen huzigálták. a szül i ház felé tartott. éjszaka ismeretlen ösvényeken futott a sztyeppeken és mocsarakon keresztül. Amikor megkérdezték. De még jóval az est beállta el tt látogatók érkeztek az Enver-féle nacionalista politika virágos veszt helyére. gyilkolva hajszoljuk ket. Nem tör dve a veszéllyel. A nyugati ember megborzadt a tisztelett l e súlyos sors. mégsem pusztult el útközben. Másodszor menekült meg a török haláltól. Most valóban megmutatkozott. hanem április els napjaiban elért eredeti hazájába. ahonnan húsz évvel ezel tt síró emberek vezették el.Szarkisz Kilikjan nem vesztette el a lélekjelenlétét. új nótára gyújtva: . amelyet a deportálás teremtett. A környékbeli hullarablók nem engedték. hogy megkaparintsák a csizmát.Gyilkolva. az orosz története Satakhjan tanító elbeszéléséb l. Dört Jolba. ott. De tiszteletébe iszonyat is vegyült.Mind elmentek. hogy koromsötétben bekopogjon egy-egy örmény ajtaján. A ház h maradt apja foglalkozásához. Csak ritkán merészkedett be egy-egy faluba. A megrémült órás már ki akarta kergetni. megbízható szakért i arckifejezéssel a Musza Daghot ajánlották neki jól bevált tartózkodási helyül. Pattanásig feszítette izmait. vagyis abból. hogy Szarkisz ördögi testében emberfeletti er lakozik. Harmadik éjjel Gomajdan faluban két katonaszökevénnyel találkozott. hogy mivel lehetnek még a segítségére. már csak egy borotvát kért. hogy lehet leg kitérjen a börtönök és . levetette magát a földre. Fekve maradt a hullák és a tehetetlenül elpusztultak között. A nagy szobában adtak hálóhelyet a menekültnek. Szarkisz belépett. A következ fest i sorral kezd dött: . ráncigálták. ahol a borzalmas esemény történt. Nurhan Csaus helyesl hallgatásából. A golyók elsüvítettek fölötte. . és még a sötétség beállta el tt elt nt. hogy hullamerevséget színleljen. Nappal vad rejtekhelyeken bujkált. akik hétpróbás. Végül azonban ez az elszánt társaság is elbúcsúzott. Húsz év után még mindig látni lehetett a golyók nyomát a falon. Ezalatt az órásmester puskát meg l szert szerzett neki. Az üzletb l kihallatszott a reszelés és finom kopácsolás jól ismert zaja. mind elvesztek! Ezen az éjszakán kezd dött Szarkisz Kilikjan iszonyú bolyongása. Kilikjan két napig tartózkodott ezen a menedékhelyen.Kilikjan csizmájára is sor került. amikor megmondta a nevét. kis híján baltával vágták le a lábát. hogy a “kivégzetteken” lev kincstári holmi id el tt tönkremenjen. s az ilyen teher alatt össze nem roskadó er hallatán. Különös figyelemben részesítették az er s katonai csizmákat. hogy kivárja a sötétséget. ami a földeken termett. Így tükröz dött Szarkisz Kilikjan. Nehéz munkájuk közben egy dalt nyögdécseltek. Mozgó csontváz volt. és néhány hallgató közbeszólásából és kiegészítéseib l Gabriel Bagradjan érzékeny lelkében. s a kívánság.

amit l kérlelhetetlen egyiptomi szfinxekként festettek. fanatikus vallási gy lölet szalmalángját ügyesen hideg. Valószín leg nevel szándék is rejlett mögötte. rendes sárga-barna tábori egyenruha fedte. Még ezekre a Sztambultól távoli. déltájt vonult be a joghunoluki templomtérre. amikor a vágóhidra viszik ket. Pontosan abban az órában. nacionalista gy löletté változtatta. A kormánynak nagyon kapóra jött néhány ellenpélda semmit sem bizonyít. De e . Maga Ter Hajgazun intézkedett így. mint a régi jó id kben. mint azel tt. hosszan tartó. nehogy a zaptijék üres vagy félig üres házakat találjanak. amelynek a jövetelét a felderít k már régen jelentették. Nurhan Csaussal folytatott hosszas éjszakai tanácskozás után Bagradjan elhatározta. Nem is ragyás kép ek. hogy az oroszt és a többi katonaszökevényt a Délibástya véd rségébe osztja be. amit Ali Nazif mondott. akik bizalmas-kegyetlen hunyorgatással jelezték. sem a lakosság megállapodottabb korú része a többi faluban. hogy a hatóságok ilyen számú fegyveressel akarták kiüríteni a nagy kerületet: az örmény birkák úgysem tanúsítanak ellenállást. harcos néphez? A Joghunolukba küldött száz csend r jelentette erre a kérdésre a választ. Ez volt az egész védelem legszilárdabb pontja. Az osztag. A Musza Dagh fiatalsága eddig csak hallomásból ismerte a borzalmakat. Fejük köré beduin módra hosszan lecsüng kend ket és zsebkend ket tekertek. sem dolmányból és valami kimondhatatlan civil ruhából összetákolt. Nyilvánvaló lebecsülés rejlett abban. hogy megfelel ellenszolgáltatásért lehet velük beszélni. Ezek már minden mellékcél nélkül egyszer en csak kegyetlenek voltak. nem leplezte volna a fiatalok felt n hiányát. hogy utána a végs elkeseredéssel harcoljon. s ezenfelül ez feküdt legtávolabb a nép táborától. és megperdültek a dobok. Már nem viseltek mocskos bárányb r kucsmát. most nézzen szembe az eleven valósággal. Ám ezek már nem az Abdul Hamid korabeli kedélyes gyilkosok voltak. Velük jött a pillátlan. vöröses szem . amely a régi.kaszárnyák áldozatának útjából. A deportáló legénységet a muávin. csak néháy megbízható rszem maradt fent a Damladzsikon az élelmiszerkészletek és fegyverek mellett. Sem Nokhudjan lelkész istenfél nyája Bitiaszban. hogy a pap így intézkedik. de már nem is a keletiek ringó járásával. megérkeztek Joghunolukba a zaptijék. Testüket vadonatúj. az antiochiai rend rkapitány vezette. szedett-vedett egyenruhát. Hogy mérhetné magát egy gyenge keresked nép egy h s. Rendezett sorokban vonultak fel. Éles török trombitajelek harsantak fel. fanatikus. Gabriel Bagradjan várta. amikor fegyverek után kutatnak. antiochiai zaptijékre is hatással volt az Ittihad. szepl s arcú és szepl s kez müdir is. Harmadik reggel mindenki visszatért a falvakba. még ugyan nem egészen a Nyugat gépies katonai lépteivel. mintegy százan.

mindenütt gazdagok! Odahaza. De hiszen Allah éppen azon van. ez els pillantásra látszott a fejükre vetett lepel finom anyagán. A rend rkapitány egy pillanatra elbizonytalanodott. félarab kóbor cs cselék. kerüljék a csoportosulást. Antakje és a környékbeli nagyobb helységek csatornasöpredéke a hét falu völgyébe áradt. fátyluk szövésén. Hamblaszból és Bosztanból. Utána azonban kétszeres gy lölettel forrt fel benne Talaat bej híres mondása. Szemük leplezetlenül mohón ugrált a házakon. Mindent elt rtek. a saját falujukban boldogok. Turnamából. A sok fegyveres katona ellenére kellemetlen csend ülte meg a templomteret. s t még távolabbról.nyugodtan várták az ölükbe hulló zsíros falatot. sarkaival és kiugróival. amelyet egyidej leg plakátokon is kiragasztottak a templom. és ne ugorjanak be semmiféle provokációnak. hogy minél kevesebbet mutatkozzanak. és melegíteni kezdték kondérjukban a birkafaggyúval készült disznóbabot. mivel ebédid volt. amely ki akarta használni a ritka lehet séget. a községháza és az iskola falára. Még az anszarijek közül is megjelent egy kis csoport.nyers figyelmeztetések ellenére az örmények a házukban maradtak. Még a zaptijékhez csatlakozott néhány potyanéz sem törte meg a csendet. mint egy er d. akiket a kormány küldött és hívott meg barátságosan az ország belsejébe. vagy mi. A sarkukon guggoló arab parasztok . Sahszintb l.a déli El Akra hegységb l . A hivatalos aktus után. amellyel a kajmakam tegnap útra bocsátotta ket: . Ajn Dzserabból. er s tet vel és fából faragott verandával! Gazdag emberek ezek az örmények. keskeny papucsba vagy lakk félcip be simuló. a próféta leghitványabb páriái. Ezeknek a tisztátalan disznóknak a temploma meg olyan terebélyes és g gös a párkányaival. bármilyen meglep en hangzik. hogy másoknál különbnek érezze magát. és az ételt rágcsálva üldögéltek. A müdir felolvasta a zaptijékb l. dézsával ömlött hozzájuk a pénz. Amíg kenyérlepénnyel kimerítették a kondérból a részüket. . ha a vénségt l megfeketedett deszkakunyhók nem omlanak össze a gólyafészek súlyától. de egyszer a legnagyobb türelemnek is vége szakad.Vagy k t nnek el. Az efféle szinte népség mellett. hogy kárpótolják veszteségüket az örmények vagyonából. k uralkodtak Sztambulban. mélyen lefátyolozott asszonyok álldogáltak félénken és lelkesen. akár a barbár a magasabb rend kultúra láttán. Beled esz Saikhból is. Mindenben benne volt a kezük. lustán körülnéztek. A müdir és a muávin is újból megcsodálta a mutatós falusi teret. mezítláb lopakodtak ide Mendzsifjéb l. Mocskos lábbal. Ter Hajgazun mindenkinek szigorúan a lelkére köttette a hét faluban. hogy lefaragjon valamit a g gjükb l. tüzet gyújtottak. háborús menekült is. Milyen takaros házak! És valamennyi k b l épült. a zaptijék leheveredtek a földre. Itt volt már néhány mohadzsir. az útközben hozzájuk csapódott néhány kísér b l és a templomtér zárt ablakaiból álló közönség el tt a hosszú kiutasítási parancsot. Kétségtelenül jobb körökhöz tartoztak.

amit nappal elzárnak. A félelmetes csend hirtelen szétpattant. amelyekre virágokat. Ünnepélyes külsejével lélektani szándéka volt. Találtok majd órákat. Mivel szakadatlanul gyötörte a félelem. a bal kicsi és félig bedagadt. ez megint azt bizonyítja. A jobb szeme nagy volt és merev. vagy rengeteg pénzbe kerülnek! Te voltál már örmény házban? .Hé. bármilyen gyilkosan ugrott el re az álla. Ebben a szándékban mutatkozott meg legjobban Ter Hajgazun lénye. Minden keleti emberben szent borzongást kelt a szertartásos küls és az egyházi öltözékek pompája. A mai ünnepi mise után diakónusaival együtt ott maradt térdepelve az oltár el tt. aki már régen lesett megfelel áldozatra. hát ti nem tudjátok? Ezeknek a keresztényeknek olyan pompás holmijaik vannak. Ter Hajgazun arra számított. akik már unták a szép sz nyegeket. Bármilyen marcona és fenyeget volt rmesterbajusza. nemigen fogtok találni. Ezért noha eredend en is durva volt. vagy a belsejéb l kakukkoló madár ugrik ki. miközben ráordított az örményre: . még meg is játszotta a durvát. akkora ágyakat a férj és feleség számára. oszlopocskák és koronák díszítenek. réztálakat és rézb l készült parázsserpeny ket. hogy e fogyatékossága miatt nevetségesnek hat. hogy árulók.gy r kkel díszített lábukon. és nem vetette le a szent ruhát. mint a váli hintója. rávetette magát az egyik falubelire. Arany és bíbor özönben.Én nem! De a molla felesége mindent pontosan elmesélt. A rend rkapitány arcának jellegzetessége: felemás szeme volt. Találtok ott majd szekrényeket és pohárszékeket. Most is forgatni próbálta merev szemét. eltúlozta lényének és foglalkozásának félelmetes oldalát. lassan bukkant fel a . hogy papi megjelenése tompítani fogja a zaptijék durvaságát. amelyeket tornyocskák.Ó. Kebuszjan! Hé.Hogy hívják a papotokat? Hogy hívják a mukhtárt? A férfi suttogva megmondta. Ezek a n k buzgó vásárlók voltak az ilyen türelmetlenül várt el nyös kiárusításon. amelyeken aranyozott sas ül. Hajgazun! Hé. és Allah által tiltott gyermekfejecskéket faragtak. . A rend rkapitány. A következ pillanatban száz hang üvöltötte a téren: .De éppen ezekre a holmikra vágytak iszonyúan a n k. kétféle szeme félelmetesen nevetségessé vagy nevetségesen félelmetessé tette a rend rf nököt. Szvedja és El Eszkel asszonyszobáiban már hetek óta folyt a sustorgás: . de láttok majd igazi ágyakat. Kebuszjan! Ter Hajgazun a templomban várta be ezt a jelet. amiket nálunk nem is ismernek. Olyan alvógyékényt. aki el vigyázatlanul kilépett a kapuja elé. különben honnan lennének ilyen európai holmijaik. . Hivatásának fényében és magasztosságában akart a zaptijék elé lépni. A férfit a tér közepére lökdösték. Hajgazun! Hol bujkálsz? Gyere el .Na.

Annál rosszabb számotokra. A szerencsétlen ál-mukhtár krétafehéren támolygott a zaptijék karja közé. hogy megmutassa a keresztény papnak. milyen mérhetetlen szakadék választja el a hozzá hasonlókat a legsötétebb vidéki . hogy udvarias. A rend rhatalmasság érezte. valamennyi fegyvereteket! Megértettél? Hiába festesz úgy. Dadogva ismételte meg Ter Hajgazun szavait: . Annál inkább kötelességének érezte. görög püspöki korona. Ezalatt a mukhtár házának sötét folyosóján apró tragikomédia játszódott le. azaz gyenge lesz. amely gyorsan bezárult mögötte.A mi falvainkban nincsenek fegyverek. minden egyes késért felelsz a falvakban! . amely az er s napfényben olyan benyomást keltett. Fején ragyogott a magas. a papnak megsemmisít en mindenható hatalmát. A kapitánynak kapóra jött a mukhtárnak vélt remeg figura. hogy hangjával keltsen olyan rémületet. akik parancsnokuk elé ráncigálták. Ter Hajgazun ezzel nagyon nyugodtan és határozottan a teljes igazságot mondta.templom ajtajában. Így hát felemelt ököllel indult Ter Hajgazun felé. kannibáli üvöltése bizonytalanul csengett: . hogy a furfangos kecskeszakállú. öreg községi írnok nagy lendülettel kirepült a kapun.Te vagy hát a pap! Te felelsz mindenért! Mindenért! Megértettél? Ter Hajgazun válaszul némán mellére hajtotta vértelen arcát. A vartabed fennkölt látványa csakugyan lejjebb szállította a rend rf nök hangját. mint egy vásári pojáca. Fenntartás nélkül meggy zte istenhez hasonlatos lesújtó hatalmáról. Kebuszjan mukhtár ugyanis ezen a nem éppen gyöngéd módon bízta meg azzal. és azzal végz dött. Kitépte az egyik csend r kezéb l a b rkorbácsot és megsuhogtatta: . a legénységnek. jobbjában örmény rítus szerint a pásztorbotot vitte. Ez a két tény fokozódó elkeseredéssel töltötte el.Beszolgáltatsz minden fegyvert. ha nincs fegyveretek! Ekkor avatkozott az ügybe el ször a vörös hajú müdir.A mi falvainkban nincsenek fegyverek. hogy hivatali pályafutásának legnehezebb pillanatában helyettesítse t. Bedagadt bal szeme rángatózni is kezdett. hogy eszébe juttassa a müdirnek. az a veszély fenyegeti. A szaloniki fiatalember rendkívül nagy súlyt helyezett rá. mintha alabástromból faragták volna. ami parancsoló személyiségének kijár: . Legf bb ideje. de mélységes szorongására szégyenszemre tiszteletteljes távolságban megtorpant el tte.

s t érvényre juttatják. se rám. Új lakóhelyet jelölnek ki számotokra. Az Ittihad már nem rendez si módra mészárlásokat. amit mindenki a hátán meg a kezében tud vinni. efendi? . Az ez év nisán hó tizenötödikén kelt miniszteri rendelet szerint minden egyéb. az Ittihad tapintatos politikát folytat.rend rfajankóktól. . A kérvényre ötpiaszteres okmánybélyeget kell ragasztani. ami az állam érdekében elkerülhetetlenül szükséges. dallamosan szólt a hivatalos nóta. A községi írnok.Csak azt. minden hozzátartozó ingó és ingatlan javaitokkal együtt az állam tulajdonába megy át. a plakátra mutatott: . m velt emberek. alattomos alázattal érdekl dött: . rendkívül tiszteletteljesen Ter Hajgazunhoz fordult: .És mikor kell elindulnunk? . akit ez a fesztelen tekintet kissé zavarba hozott. . hogy “érzékeny idegzet ek”. telketek. Nekem csak az a dolgom. kertetek.Tudod. hogy mennyi id t engedélyezek nektek. hagy menjetek.Kizárólag a ti viselkedésetekt l függ. Minden tulajdonos kérelmezheti telekkönyvi igazolások alapján a törvényes kártalanítást. Ellenségei a túlságosan kézzelfogható módszereknek. amely a majisz ötödiki áttelepítési törvény szerint új földet juttat nektek az átengedett javakért.És mit vihetünk magunkkal.A kormány határozatot hozott. m vészi körmeire. hogy összeszedjétek a holmitokat. a házatok. hogy áttelepít benneteket. k modern. nektek pedig csak az. Ezért a müdir röpke pillantást vetett hosszú. hogy összegy jtselek benneteket. földetek. és azzal a veszélyt sejtet szívélyességgel. mintha egy gyümölcstermesztési rendeletr l volna szó. de közben lehet leg kerülni igyekszik a felesleges szigort.És hol jelölnek ki számunkra új lakóhelyet? . A vöröshajú ajkáról olyan lágyan. és az el írásnak megfelel en pontosan útra készen álljatok. A müdir jóindulatúan felemelte a . A müdir. aki már összeszedte magát. az Ittihad vasakarattal megvalósítja. amelyet minden élet és halál fölött rendelkez hivatalnok oly kit n en tud alkalmazni. Okmánybélyeg a csend rparancsnokságon kapható. mit határoztak fel letek? A pap keményen és némán nézett rá.Az nem tartozik se rátok.

A kapuk tárva állnak. két nagy lépést tett Ter Hajgazun felé. szüret után lesz éppen tizenöt éve. merev szemét. hogy Antakje rend rhatalmassága.Bocsásd meg a kérdést. amit találtok. mint Macedóniában és .Semmit sem akarunk megtartani. hanem mindent rendben átadtok az államnak. ahová a fegyvereket kellett volna leraknia. A rend rkapitányt ingerelte a müdir sima hangja. és iderakod elém! Ter Hajgazun hosszan nézett a földre. Elvégre a deportálás parancsnoka.mutatóujját: . mintha kész lenne ment kötelet dobni az örményeknek: .Tizenöt éve? Várj csak! Akkor a nagy forradalom évében éppen nyolc éve voltál már Joghunolukban. jobban mondva abból a feltételezésb l kiindulva. aki csak a háború kitörése óta töltötte be tisztségét. nem romboltok szét és nem tesztek tönkre semmit. hogy szemforgatás és üvöltés nélkül. pusztán politikai ravaszsággal célhoz érjen. ösztönösen tette fel ezt a kérdést. otrombán kidüllesztette vérben forgó. és az. hogy nincs a falvainkban fegyver. Nos. azután hirtelen nagy lendülettel hátralépett. és ezt a tintanyalót csak kísér ül adta mellé a kajmakam.sszel. Mit is érnénk vele? Vegyetek el mindent. amit akkor a régi kormány elleni harchoz bocsátottak a rendelkezésetekre? A müdir. egy lélek sem hiszi el többé neki. müdir.Legjobban teszitek. próbálj visszaemlékezni! Nem vettél át abban az évben néhány láda fegyvert. . és megragadta dúsan hímzett stóláját: . hagy kivette a kezéb l a vezetést. Ter Hajgazun a diplomatikus szaloniki fiatalember elé tartotta nyitott tenyerét: . Megint rajta volt a sor. Ha még továbbra is átengedi a szót ennek a mézes szájú irodakukacnak. vartavar. A müdir mosolygott. úgyhogy a kapitány majdnem elesett: . hogy az Ittihad bizonyára Szíriában is ugyanazokat a szövetségeseket kereste. Ezért még nagyobbra meresztve. Ter Hajgazun. mióta vagy már ezeknek a községeknek a papja? Ter Hajgazunt nyugtalanította e szavak kétszín kedvessége.Már mondtam. Halkan válaszolta: .Azonnal összeszedsz hatszáz puskát. ha nem akadékoskodtok. Hangja jóindulatúan és elgondolkodóan csengett.

megkeserítette a müdir szép. De azzal. Nálunk ez nem szokás.Hiszen mindig békességben éltünk. Nos. müdir. Az utolsó napokban csakugyan alaposan felforgatták az antakjei hükümet irattárát az átvételi elismervények miatt. de Szvedja és környéke látszólag csakugyan nem kapott 1908-ban fegyvereket. rácsapott rend rmancsával a pap vállára: . nézzetek utána. diplomatikus nyugalmát. mert ilyen fontos dolgokat nem dob el senki. hogy a ti papjaitoknak van valami közük a fegyverekhez. Ezzel a futó fejmozdulattal tanúként hivatkozott rájuk: . Ter Hajgazun ellenvetése megcáfolhatatlan volt. Abban az id ben a kajmakam volt a müdir. Nem tudta. aki véget akart vetni ennek a hosszadalmas és felesleges huzavonának. Ter Hajgazun elveszetten bámult a müdirre. akit l a fegyvert kapta. A községi írnok ebben a veszélyes pillanatban szemrehányóan jajveszékelni kezdett: .Ha nem hisztek nekünk. és vezette a fegyverek szétosztását. hogy veszélyes pontra tapintott. De ha elég id s vagy hozzá. A kapitány. hogy az ellenkez jére emlékszik. Ter Hajgazun hátrafordította a fejét a diakónusai felé. akkor arra is emlékezel. te ebfajzat! De benneteket. úgy. ha lenne nálunk fegyver.Anatóliában. akik még mindig nem mertek lejönni a templom lépcs jén. csakugyan nagyon meger lteti az emlékezetét: . A legtöbb nahijéb l találtak ilyen bizonylatokat.Lehet. de nem volt rá bizonyítéka. mint most te. keressétek meg ti magatok. müdir! Az új kormány akkoriban a birodalom különféle tájain hébe-hóba örmények között is osztott szét fegyvereket. s hangja most metsz en gúnyos lett: .Ugyan mit jelent egy átvételi elismervény? Értéktelen irkafirka! Mit bizonyít ennyi év után? Ter Hajgazun egykedv kézmozdulatot tett: .Igen. téged meg a mukhtárt . Egészen bizonyosan meg rizte az átvételi elismervényeket. és örök id k óta ez a hazánk. hogy minden községnek átvételi elismervényt kellett adnia annak.Igazad van. bizonyára nem küldött volna téged átvételi elismervények nélkül hozzánk. hogy mutatkozott er sebbnek. és úgy látszott. majd mi megkeressük. Ter Hajgazun ezek szerint higgadtan fején találta a szöget. A kajmakam ugyan azt állította.

lámpaerny k. De még a szilánkokat is összeválogatták és a csarsafjukba gy jtötték. hogy sétálni induljon. sz nyegek. amelyek a mohó n i ügyfelek jajgatása közben ízzé-porrá törtek odalent. edények. A merev szem és a bedagadt szem beléfúródott. szentképek és százféle más holmi zúdult ki rajtuk.letartóztatlak! Azt csinálok veletek. öt rozsdás kard és harminchét t r. megingott. a templom ajtajára szögezünk. A megkötözött foglyok három rettenetes órán át ültek a földön. A pap undorral elfordult. agyafúrt pap megfosztotta a lehet ségt l. A tetszésemt l függ az életetek. a továbbiakat a felemás szem muávinra bízva. és kacér. szalmaszékek. petróleumlámpák. Ez a disznó. ha pedig nem találunk. rikácsolás és csörömpölés harsant fel a falak mögött: Ablakok csapódtak ki. Milyen szégyen az antakjei rend rségre! Ter Hajgazunt felráncigálták. De azért arról nem feledkezett meg. amit akarok. Ezalatt a zaptijék féktelen ordítozás közben beviharzottak a körös-körül fekv házakba. hosszú körmeivel kezdett foglalkozni. A rend rf nök rjöngött. nehogy hitvány . csak azután húzódott be a hosszú f utcára. Csak ezután fordult el. A pap néhány másodpercre elvesztette az eszméletét. valójában csak sz l metsz kések és nagyobb bugylibicskák.Ne feledkezzetek meg a temet kr l! Az a puskák meg a töltények kedvelt rejtekhelye. Ez a körömápolás mintegy sajnálkozó gesztusnak hatott a szükségszer állami kegyetlenség miatt. Törékenyebb holmik következtek. De a következ pillanatban a rend rf nök a korbács fogantyújának kemény gombjával kétszer belevágott az arcába. A félelmet parancsoló férfiú vezényszavára a zaptijék kis csoportokra oszolva szétrebbentek. A temet t szerszámok híján és lustaságból persze nem szentségtelenítették meg a zaptijék. csodálkozott. A lárma és pusztítás lassan körülvándorolt a templomtéren. A zsákmány még siralmasnak sem volt nevezhet : két öreg nyeregpisztoly. A müdir el vett a zsebéb l egy kis körömráspolyt. s egyúttal célzásnak arra. Az arcába liheg lehelet b zlött a gy lölett l és a meg nem emésztett birkafaggyútól. hogy neki mint polgári hivatalnoknak semmi köze a fegyveres végrehajtó szervekhez. korsók. hogy merev selyemornátusában leüljön a tér agyagos földjére. magához tért. A letartóztatottak mellett csak kis számú rség maradt. hogy óriási fegyverzsákmányról írjon jelentést. akkor t z fölé akasztunk benneteket! Két zaptije megkötözte Ter Hajgazunt és a községi írnokot. Ter Hajgazunt kényszerítenék. párnák. míg a zaptijék vissza nem tértek hadjáratukról. Végül orrán-száján ömleni kezdett. vázák. s a nézel d söpredék visítozva dulakodni kezdett fölötte. Mialatt mélyen el rehajolt. hogy unott hangon ne figyelmeztesse az utóbbit: . tükrök. Nyomban nyers káromkodás. Ha találunk fegyvereket. takarók. hogy elborítsa a vér. gyékények. várta.

mert nem tévesztette el hatását az ebéd utáni pihen jér l éppen visszatért fiatal szaloniki müdirre. Mivel Ter Hajgazun megfenyítése b ségesen kielégítette a muávin érvényesülési vágyát. Újra meg újra elapadt agyában. Ez a házasság szentsége ellenére is különböz dolog. és jótékony ködfalat emelt a világ és az gyötrelmeik közé. Közbelépett. amely áldozatul követeli a házasságban a n nevét és népét. A papot és az írnokot megszabadították kötelékeikt l.vére foltot ejtsen Krisztus papi köntösén. Az id sürget. hogy ne látsszék puhának. Megint valamennyien átvirrasztották az egész éjszakát. különös. Mindössze két férfit öltek meg. Emellett még örülniük kellett. Máskor oly tiszta szeme most vizeny snek látszott petyhüdt arcában. mondta. aki franciaságának magaslatáról megvet en tekintett le férje fajtájára. . aki lehetetlennek tartotta. mint a legtöbb ilyen nap az örmény városok és falvak fölött. Emlékezete önkéntelenül és lustán mindig ugyanazt a képet lapozta fel: szalonját az Avenue Kléberen. Hát igazán el kell pusztulnom azért. bár vigyázott. a fölényes hölgy. mert örmény? Miért nem menekülhet meg azáltal. a nagy. Ugyanazt a gy rött útiruhát viselte. vöröses . Az életvidám asszony. elfordítsák a fejüket. Gabriel Bagradjannak teljes huszonnégy órát kellett várnia. és két fiatalasszonyon követtek el er szakot a zaptijék. a könnyelm n . amely lassan megmerevedik a leveg n. mint valamilyen lágy massza. mintha soha többé nem alhatnának. hogy behajlítsák a térdüket. Hazamehettek. aki néhány napja még a rózsái és a selymei között dúskált. most olyan volt. Legjótékonyabban Juliette-et burkolta be. de nem kívánt szemtanúja lenni. én francia vagyok. Mérhetetlen akaraterejükbe került. mint akit letaglóztak. akik a házkutatásnál ellenállást tanúsítottak. Még hat másik községben is teljesíteniük kell kötelességüket. De még annyi lelkiereje sem volt ebben az órában. hogy én francia vagyok? Juliette fel akart háborodni az asszonyi sorson. Buzgó szószólója volt az örmények kiirtásának. szinte üdvözült érzés fogta el. Haja fénytelen és kócos volt a virrasztástól. míg reá és háza népére sor került. És hasznos volt ez a vér. mert kimerültségük háttérbe szorította a valóságot. Ez a nap viszonylag baj nélkül múlt el Joghunoluk fölött. A kimerültség beleivódott minden porcikájukba. egyre ugyanaz a gondolat futott át bágyadt lelkén: örmény. mint a sátorpróba napján. Juliette. felemeljék a kezüket. Mint szakadatlanul fel-felsajduló kellemetlen testi fájdalom. akár vízcsepp a homokban. és bebizonyította hatalmát. Úgy érezték. hogy csakugyan belevonják a félvadak gy löletszövevényébe. Mint távoli angyal hangja zúgott az agyában: ez a vér hasznos. hogy ezt a gondolatot igazán végiggondolja. kevesebb bajjal. Az Ittihad nem talált benne kemény lélekre. nagylelk en intett.

akit ez a királyi gesztus egyáltalán nem hatott meg. Dikran. akik megostromolják az üzletet. lelkemnek oly idegen gyermekem? Az egész háznép összegy lt a nagy fogadószobában: Iszkuhin kívül Hovszanna Thomaszjan is. kenderkötéllel. a f szerek. spiritusszal. amiket már évtizedek óta árusít. Most már csak az irigy Altuni által ócsárolt könyvei között tartózkodik. piasztereket és ércpénzeket. hogy az vacak orvosságai ugyanúgy köztulajdont jelentenek. Harutjun Nokhudjannak és a protestáns egyházközségnek. amelyet már rég el akart távolítani. kivel áll szemben. ezzel nagy szolgálatot tenne magának meg másoknak. és azt kiabálta. És hogy bebizonyítsa az orvosnak. amikor kiszolgálja a vev ket. a petróleum meg az összes ócska vacak. Semmivel sem tör dik. Id r l id re azonban valamilyen lágy és b ntudatos érzés gomolygott fel benne. Az orvos nagy lármát csapott. Sztepan. Barszam és más áruhalmozók között szétosztani. hajítsa ki a könyvtárát is a pénz után. és ilyenkor magához szorította a mellette kuporgó Sztepant: . ha már úgyis nyitva van az ablak. Krikor tán nem tudja. Gonzague Maris elmesélte. s egy hang b ntudatosan kérdezte benne: Ki vagy te. már évtizedek óta feláldozza magát. b nös módon elhanyagolja a közösség iránti feladatát. Hogy szabad a nevetségesen kicsiny jódtinktúrakészletet Baghdaszar.Nyújtózz ki. Gonzague jelenléte már fel sem t nt. nem készít össze semmiféle élelmet és felszerelést a jövend tábori életre. felszólította a patikust. mint a só. mert az egész koszos patika csak lealázást jelent számára. Nem. a két régi jóbarát között nagy veszekedésre került sor az esztelen herdálás miatt. Az utolsó napokat többnyire a villában töltötte. hogy idejében ellássák magukat Krikor szegényes gyógyszerkincseivel meg petróleummal. zavarodott lelkiállapotban van. és a szentélyében támadt rá a patikusra: T rhetetlen. és aludj! Belenézett a fiú fáradtságtól elhomályosult szemébe. hogy csak nagy kínnal sikerült a két veszeked öreget kibékítenie. Hovhannesz. prédául a gyerekeknek. a nagygy lés óta furcsa. Bedrosz Altuni és Krikor. hogy nem kapzsi. Azt állította. Erre az orvos. A süket háziszolga mindent összekever. olvas. hogy az elindulás el tt segítségére legyen lelkésztársának. Igyekezett ezt az érzést állandósítani magában. hanem csak . ez így nem egészen igaz. aki Juliette-hez költözött. parákat. és olvas. A patikában minden a feje tetején áll. sepr vel és hasonló holmikkal. hogy házigazdája. Erre a patikus szokásától eltér en roppant izgalomba jött. méltóságteljesen kinyitotta az ablakot (ami ritka eset volt). mert Aram lelkész Bitiaszban volt. és noha a vezet k tanácsának választott tagja. és kiszórta a templomtérre az egész aznapi bevételt. Krikor patikus. hogy az a hülye barom háziszolga az egész üzletet kiárusítja az önz csirkefogóknak. Krikor tulajdonképpen nem is olvas. Krikor ma mindörökre becsukta a patikáját.márványkandallóval.

Félórával ezel tt még kellemetlennek érezte csinos arcát. Maris ugyanis ezen az éjszakán a legjobb oldaláról mutatkozott. és sikerült az összeroppant Juliette-et átmenetileg felderítenie. mert gyötri a bizonytalanság. És amikor a kései órákban már semmi sem tudott versenyre kelni a várakozás súlyával.szenvedélyesen turkál a kincsei között. hogy Gabriel néhány percre mindenr l megfeledkezve nevetve nézett Juliette-re. Gabriel Bagradjan még este behívta az egész személyzetet a szobába. a francia ízlést túlzóan hangsúlyozó vékony bajuszkájával. Lehet. találomra felüti és becsukja. De nemcsak kellemesnek találta Gonzague-ot. mes amis. Most el ször adta tanújelét kimeríthetetlen megfigyel képességének. Furcsa helyzetben volt ezzel a fiatalemberrel. Hiszen valóban. muzsikust és újságírót. De az volt a legfontosabb. hanem Iszkuhi és az elégikus Hovszanna is a hatása alá került. A személyzet zavartan álldogált a szelámlik ajtajában. s csak hosszabb tétovázás után adta meg a görögnek a kívánt engedélyt. hanem Juliette miatt szinte boldoggá tette a jelenléte. noha ez zavarta pedáns természetét.Courage. más semmi. megint kellemesnek találta ezt a levantei amerikait. mint a többiek. Mióta a kiutasítási parancs nem volt kétséges. Hovhannesz és a lányok ugyan meg sem mozdultak. mint máskor. Krikorról szóló történeteket. hogy csak azért viselkedik így. És mégis teljesen gondtalannak. és fáradhatatlanul minden divatos dalt. (Bátorság. Azután odaült a zongorához. amit igazán meg lehet érteni. megsz ntnek tekintette szolgálati viszonyukat. amit csak Juliette Párizsból ismert. Krisztafor. s t még sokkal vidámabbnak látszott. de a halálvárás ellenére felvillant a szemükben a hazai táncok. mi történik majd Krikor páratlan könyvgy jteményével? Ilyen szemszögb l nézve a patikus bolondsága nem is olyan bolondság. Egyébként rendkívül ingadozóak voltak vele szemben az érzései. barátaim!) csak a pillanat van. aki az örmény nép végzetében csupán kalandot keresett. sanzont és slágert eljátszott. De nemcsak Juliette. hogy taktusra mozgatják a fejüket meg a lábukat. mintha búcsúzás el tt a végletekig ki akarná élvezni a könyvtárát. átlapozza vagy csak kívülr l tapogatja ket. Most kiismerhetetlensége ellenére. Miszak. de sohasem lépte túl a jóindulatú gúnyolódás határát. Gonzague finom tapintata kiismerhetetlensége ellenére megnyugtatta Gabrielt. Elvégre ez az “önkéntes” sem várhatott más sorsot. . Ez a cél (párosulva az újságírással) nemigen volt rokonszenves a szemében. hogy ezen a gyilkos éjszakán sikerült elterelnie Juliette gondolatait. Gonzague olyan kedélyesen adta el a házigazdájáról. Észre se vették. felugrott: . A Matchiche-t Juliette háromszor is megismételtette. a tarc-bar és a toppantós polor-bar gondolatának öröme.

hogy valamennyien igyekeztek leküzdeni undorukat az ellenszenves kis örmény lány iránt.De kiderült. A jó táplálkozás az utolsó hetekben valamelyest enyhítette az ágrólszakadt kislány soványságát. hogy a nyugati ruha civilizáló ereje nem elég nagy hozzá. a szoknyácskáját emelgette. Bár már els nap teli volt undorító pecsétekkel. kétségbeesetten csimpaszkodott Iszkuhiba. a legnagyobb mértékben civilizált viselkedésre kényszerítene. Tátott szájából valóban a sakál és hiéna üvöltése tört el . Tolakodóan játszogatott a fodraival és szalagjaival. Alighogy Gonzague Maris rákezdett a dévaj muzsikára. Látszott. hogy teljes er vel uralkodik magán. a kertre nyíló ablakok alól a kiközösített kobold panaszos vinnyogása. Gonzague-nak azonban nagyon er sen kellett vernie a billenty ket. Úgy hangzott. mint a csinos árvaházi ruhában. mint tudjuk. hogy felkeltse Iszkuhi tetszését és csodálatát. pillangószer pompás ruhácskája miatt szeretett Iszkuhija nem tud többé ellenállni kedveskedéseinek. és dicséretet hajhászva mindenkinek a nyakába akaszkodott.Most már önként végezték. Ezen az éjszakán. hanem perzsiai vagy dagesztáni cigányfattyú. Ez volt a magyarázata. Mert minden primitív lény lelke legmélyén halálos félelem lappang a rendezettségt l és a rendt l. Az is a bénító várakozás sajátosságai közé tartozott. mert a zaptijék . Odaült Thomaszjan kisasszony lába elé. (Krisztafor. Szato g gösen lépkedett benne ide-oda. amit a zenei dallam megtestesít.) Az új ruha különös hatást tett Szatóra. Juliette csináltatott neki egy csinos.Kücsük hanum! . Valamennyien megrémültek. senki sem feküdt le a házbeliek közül. s teste láthatóan rázkódott a benne életre kelt bels er kt l. összefogta. Értelmetlenül mondtak le az alvásról. Egy-egy percre elbóbiskoltak ültükben. mint amikor az éjszakai vadállatok elkínzott üvöltéssel válaszolnak a zeneszóra. egybeszabott európai ruhácskát. és dühös er vel szorította a fejét Iszkuhi lábához: . Ezekben az órákban minden örmény különbség nélkül a zaptijék betörését várta. (Sztepan ezzel szemben ugyanekkor er szakolta ki anyjától az itteni parasztruhát. Még a leányka arcán leperg . Szato rövid ideig tágra nyílt szemmel hallgatta Gonzague játékát. és nem lehetett elkergetni onnan. hogy Szato is a fogadószobában töltötte az éjszakát. amit csináltak. azt állította. Elkínzottan ide-oda himbálta testét. hogy páratlan rangemelkedést jelent . sárgás arca eltorzult. szétterítette. Gabriel intésére Avakjan megragadta Szato kezét. Ha nem sikerült magára vonnia az árvaházi tanítón tekintetét. hogy Szato nem is örmény.) Szato azt hitte. Azután hirtelen kitört. sem szolga. hogy ne hallatsszék be kintr l. az intéz . amiben hegyes csontjai és boszorkányszer külseje persze még jobban kiütköztek. óriási gyermeki könnyek sem tudták legy rni bennük az undort és iszonyatot. Mindenki ura lett saját sorsának. és kivezette a szobából. a kislányból ijeszt kiáltás tört ki. a deportálás árnyékában nincs sem úr. hogy igazán megfékezze Szato szilaj lelkét.

azok is maradnak.. Tisztként és felettesükként akarta fogadni a zaptijéket. mintha ezzel megrövidítenének valakit. Hovszanna azonban tiltakozóan intett: . és szép porcelán tálakon tojást és hideg csirkesültet küldött a szobába. a kultúremberek igazi otthona. hogy hasznára válik. Délel tt tizenegy óra felé Iszkuhi hirtelen összeroppant. Huszonnégy órája dúltak a falvakban. Felcsatolta a kardját. hogy visszavonuljon és lefeküdjön. nyolc a gazdasági udvart. Juliette utána akart menni. A török csapat fáradtnak látszott. Milyen messzire távolodott már t lük az ágy. Körülbelül ebben az id ben a rend rf nökkel és a müdirrel az élén egy szakasz zaptije közeledett a Bagradjan-házhoz. A fiatal lelkészné a kezébe temette arcát. utána kirázta a hideg.Az ön katonai maskarája ingerelheti ket. kifosztották . a puha. és kit zte a kitüntetéseit. A müdir... Ennek ellenére egyiküknek sem jutott eszébe. Gabriel kiállított rszemei lélekszakadva jelentették a vész közeledtét. . s t inkább másnap délre várhatták. Egyel re még senki sem fokozott le. Az ünnepélyesség bolondjai. Amikor kora reggel Hovhannesz. Van még joguk hozzá.. hat másik a kertet.. Gonzague Maris hevesen lebeszélte róla: . Szabályszer en jelentkeztem az ezredemnél.Hagyjátok csak. El ször rövid id re eszméletét vesztette. ez a szeret édesanya.. Nem hiszem.. Ezt mondta hangosan. ráncos moszkitóhálókkal óvott h vös ágy. Gabriel török tiszti egyenruháját viselte. Ez Zejtun. gondolatban pedig hozzáf zte: ezeken az örményeken nem lehet segíteni.Én ottomán tiszt vagyok. de hevesen visszautasított mindenféle segítséget.. s úgy. már nem vágytak az önfeledt boldogságra. Mi másodszor éljük át.Az elég hamar megeshet önnel. El akar bújni. Kivánszorgott a szobából. Gabriel Bagradjan hajthatatlan maradt: . A félelem. Hat zaptije megszállta a parkot körülvev fal bejáratát. s elnehezült teste fájdalmasan rázkódott a görcsös sírástól.. hogy a régi szokás szerint lelkifurdalás nélkül fogyasszák el a jó falatokat? Nem vétkeznek ezzel a közösség élelmezése ellen? Minden gondolatuk fent járt már a Damladzsikon. a szakács friss kávét. a muávin és négy csend r belépett a házba. az éhség és a szomjúság ellenére szinte szorongó érzés fogta el ket.látogatását legkorábban csak másnap reggelre. Gyorsan ettek.. dús vánkosú.

A rend rkapitány bizonytalanul vizsgálgatta a háborús kitüntetéseket visel tisztet. Juliette görcsösen szorongatta Sztepan kezét. és a fezéhez nyúlt. Gabriel Bagradjan tiszti el írás szerint bal kezét kardja markolatán tartva egy lépést tett a bizottság felé. mozdulatlanul várakoztak. és körös-körül a különös holmik kétségtelenül tompították a törökök durvaságát. és a t le tell legkeményebb hangon ledarálta mondanivalóját: . hogy az Ittihad és az állam képvisel jeként könyörtelen lépéssel birtokba vette volna az átkozott faj házát. sem . és a magas termet . tehát lebonyolították annak az ünnepi programnak egy részét. mivel egyebet nem tehetett. a léptek hangját elnyel sz nyegek. alacsony. és a müdir szenvedett satnya teste miatt. Mit jelentsen ez? Félelmes szeme zavarossá vált. Gabriel Bagradjan olyan megvet en és komolyan vette szemügyre. Az elutazása el tt Bejrútban csináltatott tábori egyenruha még jobban megnyújtotta alakját. Moralizáló hajlamával id t veszített. mint ottomán állampolgár az antiochiai kajmakam hatáskörébe és rendelkezése alá tartozik. a család feje. meger szakoltak néhány n t. Az általános deportálási rendelet ellen semmiféle fellebbezési joga nincs. hivatalos iratot. megfordul a játék. született Joghurolukban. Úgy rémlett. amely oly elégtelenül testesítette meg fajtája h si jellegét. amit a kormány megígért nekik. s a pazar félhomályos szobában a behatolók európai hölgyekkel és urakkal találták magukat szemközt. Emellett kellemetlen érzéssel eszébe jutott az a beszélgetés. h vös szobáival. A fafaragók és selyemszöv k dohos szobáiban sokkal könnyebb volt a magasságos hivatalos istenséget játszania. Ennek folytán a banda kezdeti mohósága pillanatnyilag szerencsére már lecsillapodott. Gonzague tévedett. a bedagadt pedig egészen elt nt. ebben a kulturált környezetben azonban a szaloniki fiatalember gyenge idegei meghiúsították terveit. korcs oszmánsággal. A szvedjai nahijéhez tartozó Musza Dagh többi lakosához hasonlóan köteles a még ezután meghatározandó egyik közeli napon egész családjával együtt elindulni kelet felé. Úgy látszott. Ahelyett. Végül. akiket tiszteletteljesen körülálltak szolgáik. Nemcsak magassága. hogy már-már az a veszély fenyegetett. letartóztattak és véresre vertek embereket. és nem találta a megfelel hangütést. Bagradjan katonai fellépése nem tévesztette el hatását.Gabriel Bagradjan. Csak Gonzague gyújtott rá egy cigarettára. A szelámlik ablakain le voltak eresztve a vörös függönyök. Itt. Az urak mereven kiegyenesedve. hanem egész megjelenése azt sugározta. e ház tulajdonosa. amelyet az irodájában folytatott Bagradjannal. hogy a szepl s müdir sem érzi különösen jól magát szerepében. harcias örménység áll szemben a vörös hajú. hogy ezen a helyen a legmagasabb rangú személyiség. Az öreg Avetisz Bagradjan nagy háza vastag falaival. kihúzott a zsebéb l egy nagy. Bagradjan egyre magasabbnak látszott. úgyszólván megkapaszkodott benne.vagy szétrombolták a házak belsejét. meghajolt.

Gabriel behozatta Krisztaforral és Miszakkal a hosszú csöv beduin flintákat. láthatóan kéjes örömöt okozott neki: . teherhordó vagy hátasállatokat igénybe venniük. kardjával és érdemrendjeivel.Felhívom a figyelmét.Nehogy abba a veszedelmes kísértésbe essék. Ön közel állt a Dasnakcakan-párthoz. A bonyolult hivatali nyelv. aki úgy tett. aki még mindig nem tudta.. szembeszegülés a kormány és a végrehajtó szervek parancsaival. Ezért a transzportban is szigorú ellen rzés alatt tartjuk. efendi. A müdir azonban nem engedte szóhoz jutni. A rend rf nök. hogy el bb elinduljon. (Ez természetesen el re kicsinált dolog volt. mintha válaszolni akarna. hogy fegyverek nélkül él itt. A müdir ezalatt teljesen leküzdötte kezdeti feszélyezettségét.saját. mert a ház valamennyi használható fegyverét már felvitték a Damladzsikra. A müdir. vagy a transzport rendjének megsértése nemcsak az ön azonnali halálát. mintha felolvasná a szöveget. morogva feltette a fegyverekre vonatkozó kérdést. sem felesége. Gabriel olyan mozdulatot tett. sem gyermeke. a lovait és valamennyi hátasállatát. gyengék vagy betegek számára engedélyezhetem a szokásos kordé vagy egy öszvér használatát. ezennel lefoglalom a kocsiját. az aleppói váli utólagos rendelkezése alapján a deportáltaknak tilos önhatalmúan járm vet. hogy neve a politikailag gyanús elemek listáján szerepel. vagy kés bb különváljon.) A rend rf nök szájáról. hanem hozzátartozóinak azonnali kivégzését is maga után vonja. gúnyos nevetés sistergett.Népem útját fogom járni. Igényt tart erre a kedvezményre? Gabriel a csíp jéhez szorította kardja markolatát. bár eleinte szelídebb formában. Indokolt esetben.Csak nem akarja azt állítani. már jóindulatú aggodalmat tudott vegyíteni a hangjába: . és er sen belenézett a pillátlan . A müdir elnéz en megkopogtatta a romantikus flintákat: . most kisandított a papírlap mögül: . Minden szökési kísérlet. akár egy túlf tött kazánból. sem bármely más hozzátartozója nevében. A továbbiakban csak a szokásos eljárás következett. ebben a magányban? Gabriel Bagradjan elkapta a müdir tekintetéi. Szavai kövekként koppantak: . amelyek mint régiségek díszként az el csarnokban függtek.excellenciája. mit kezdjen ennek a kiirtandó alanynak az egyenruhájával.. amely annyira ellentétben állt a virágos keleti nyelvvel.

Merev jobb szemét nem tudta levenni a Bagradjan mellét díszít kitüntetésekr l. noha a jogfosztott örmény tiszti egyenruhája miatt még mindig nyugtalanító. Hozzászoktak az alapos. Mocskos barna markok kiráncigálták az el z évi párizsi modelleket. miért ne? Amióta ez a ház áll. magukkal vittek néhány üres petróleumoskannát. és minden található üveget. ma törtek be ide el ször. annak jeléül. hogy ez a csak úgy mellékesen és mintegy tévedésb l zött vandalizmus sérti a büszkeségüket.Ugyan. már semmit sem tudna tenni Bagradjanért.szemekbe: . a muávin szinte felt rte az ingujját. végigkopogtatták a falakat. Ugyanez a sors érte a hálóruhákat. Mind a két kezét belemerítette a fehér és rózsaszín habba. mintha porrá akarná tiporni Európának ezeket az édes férgeit. A müdir. és mivel másként nem ment. A törökök bebújtak minden sarokba. E n i fehérnem k láttán a rend rf nök nem tudott többé uralkodni magán. amelyek dicséretre méltó hadiszolgálatra engedtek következtetni. mert a keleti emberek különös el szeretetet táplálnak a bádogedények iránt. hogy a polgári hatalomnak semmi köze a fegyveres hatalomhoz. utána Gabriel. Egy különösen komor csend r merev ütemben topogott rajtuk. tálat. ami csak összetörhet volt. Házkutatás fegyverek után. és a kertet nézegette. Mivel más nem akadt. olajtartályokat. nagy dérrel-dúrral végezte a házkutatást. tehát ezernyolcszázhetven óta. Hátha mégis bomba rejt zik a duzzadó . és mindent összetörtek. felfordították a bútorokat. Feltépték a nagy ruhásszekrényt. tiszta munkához. A pincében csak úgy menet közben. Juliette hálószobájának és öltöz jének illata már messzir l olyan er vel vonzotta a törököket. csipkéket és harisnyákat. és kénytelen átengedni a terepet a fegyveres hatalom keményebb módszereinek. A savanyú verejtékszagot árasztó harci sereg ezután megrohamozta az emeletre vezet lépcs t. fazekat. hogy megfeledkeztek a többi helyiségr l. batiszt ingeket. Hogy eltitkolja rosszkedv kétségeit. és a gyöngéd ruhaköltemények máris gy rött halomban és sorokban hevertek a földön. Egy módfelett buzgó zaptije az érintetlen ágyra vetette magát. hogy kezelje ezt a deportálandók listáján egyszer számként szerepl ottomán császári tiszti rangú személyt. Sehogyan sem tudta kiokoskodni. fogával tépte szét a párnák selyemhuzatát. A csalódott zaptijék gazdagabb pincére számítottak ebben a palotában. és belefúrta mord képét. Avakjan és Krisztafor. sajnos. De látszott rajtuk. bögrét. haragos kérdések kavarogtak rmester-lelkében. igazi lelkesedés nélkül puskatussal bezúzták a boroskancsókat. A szepl s sajnálkozva megvonta a vállát. álmodozva az ablakhoz lépett. mint akinek semmi köze az egészhez. közvetlenül mögöttük ment a müdir. mintha ilyen konokság láttán. A legfontosabb készletek és élelmiszerek már biztonságos helyen voltak. El recsörtetett a zaptijékkel.

hallotta. jobb kezével eltakarta ölét. Mereven kinyújtózott. Az áldozatoknak némi bizalmat kell érezniük a kormány kifürkészhetetlen céljai iránt. amely ezer darabra fröccsent szét. Ez a zavaros agyú férfiú nem tudta . . Bagradjan t n dött.Krisztusom. Odalent a következ történt: Gabriel. férfihangok ostorcsapása. Gondoskodott róla. Egy másik csend r fütykösével az öltöz asztalra ütött. mintha az ég is kedvezni akarna. mert hatásos távozáson töprengett. De az er szakoskodó rém éppen csak körülszimatolta és elt nt. fennkölt szaloniki politikus teljesítette kötelességét. nehogy id nek el tte kétségbeesésbe hajszoljanak ilyen kimagasló áldozatot.. csakugyan elmentek! Majdnem visszahanyatlott a szobába. hiszen állandóan örmény bombákról hallani. akár egy sírban. A fütykös belevágott a tükörbe. hogy a legszigorúbb feltételek közepette az els transzporttal Antakjébe kell indulniuk. tégelyek. nem számolt a rend rf nökkel. semmit sem tagadtunk meg önt l. Odakint tovább morajlottak a döng léptek és dörg hangok. Harisnyában az ajtóhoz osont. Iszkuhi úgy elbújt ágyában. az el csarnokban tüntet en megállt. A leány nem tartozott ugyan hozzá. amikor most ostorcsapások érték . hetekhez képest? Nagyobb gond nyomta a szívét. Szegény Juliette! De mit jelent ez a fosztogatás a legközelebbi órákhoz. A müdir azon a nézeten volt. hogyan terelhetné el a muávin és a zaptijék figyelmét Iszkuhi ajtajáról. De sajnos. A müdirhez intézte szavait: . a lépcs höz futott. hogy most be kell fejezni a hivatalos eljárást. Ezek a vadállatok nyomorékká verték. szúró illatot árasztva szinte sikoltva hullottak a földre. napokhoz.hangok. elvonultak a lépcs n. és tompán ottragadtak a földszinten. Béna karját magához szorítva. A kristályüvegek. csészék.párnák belsejében. És valóban úgy látszott. Az els napon legyenek velük kegyesek. s közben bens séges figyelemmel tanulmányozta gyengéden ápolt körmeit. és fölé hajolt a szétmart pofájú kaleidoszkóp-arc. de a legszerencsétlenebb közöttük.. Elmentek? Iszkuhi kiugrott az ágyból. s közben elállt lélegzete. s most még egyszer át kell élnie a szörny ségeket. Azután hirtelen teljes csend lett. hogy ne akadályozza.Látja. skatulyák kellemes. abban a hitben. és ezért fokozatosan kellett adagolni élményeiket. ahogyan Iszkuhi nesztelenül megbújik szobácskájában az ágyban. Felismerte Gabriel kiáltását. Még mit kíván? A szepl s. Résnyire nyitotta. Gabriel Bagradjan szórakozottan és közönyösen nézte felesége holmijának megszentségtelenítését. hogy az örmény efendi és családja semmiképpen se menekülhessen el. A müdir még habozott. Látta. hogy túlesett a megalázáson. ahol a tartomány hatalmassága saját szavai szerint “meg akarja egy kicsit nézni ket”. A kajmakamnak a Bagradjan családra vonatkozó különleges utasítása úgy szólt. Megváltóm. ahogy döng léptek és dörg hangok alakjában közeledik felé az iszonyú halál.

.. gondolta. minden jól végz dik. te örmény disznó? Mondd még egyszer! Mib l elég. Csúfos elfogódottsága sem oldódott még fel. Lehet.. De felugrott a lépcs legalsó fokára. Néhány helyen. félreállni az útból.. hogy a következ pillanatban a földön feküdt. A kard a falhoz vágódott. kérem. de mégis nyomatékos volt. és orra alá tartotta az öklét: . hogy most az élete. visszalépni. Bagradjan kés bb azt állította. Mozdulata hanyag. rend r! Én fronttiszt vagyok! A muávin ezzel vágyai céljához ért: . Kihagytunk néhány ajtót. Láthatóan megkönnyebbülve odalépett Bagradjanhoz. Még egy perc sem telt el.Nem láttunk mindent!. Engedni. Így tehát jobb ötlet híján merev szemét próbálta forgatni. és nemcsak az élete forog kockán. vérzett a teste. Majd pöffeszkedve és kihívóan odaállt Bagradjan elé: . és Gabriel ott feküdt meztelenül.Tiszt vagy? Még büdös. Emellett azt sem tudta. hogy nyúlhatna legjobban a dologhoz. csak a csizma maradt a lábán. ha Gabriel ekkor meg rzi önuralmát. ha ebben a pillanatban Gonzague Maris nem vonja magára a figyelmet.Vissza. A tény azonban az. De mialatt az agya ilyen hidegen és tisztán m ködött. Gabriel pontosan tudta... még hangosabban ordított: . amely az . ilyenekb l születnek az emberi sorsok. hogy nem nyúlt a fegyveréhez. Egy zaptije Gabriel mellére térdelt. döglött kutya sem vagy számomra! Gyors mozdulattal megragadta az ezüst kitüntetést. hogy a g gös gyaur a padisah egyenruhájában. ahol karcolás érte.Mib l elég. Hangja is ahhoz a tiszteletet kelt fajtához tartozott.Most már aztán elég! A muávin végre megkapta a végszót. Sztepan kiáltozása egybeolvadt küszköd apja lihegésével. Az élete már egyetlen parát sem ért. Alighanem oda is veszett volna. a többiek leszaggatták testér l az egyenruhát.. és letépte az örmény dolmányáról. te tisztátalan disznó? Bagradjan lelkében végtelenül hosszú és rendkívül bonyolult folyamat játszódott le egy pillanat alatt. Odafent. parancsoljon. a padisah kitüntetéseivel és kardjával fontoskodik.megemészteni. Tökéletesen józan pillanat volt.. tiltakozóan széttárta a karját és felkiáltott: . és odafent odadugni tíz fontot ennek az állatnak. A n k és Gonzague kirohantak a szelámlikból.

mint a papír. különben letartóztattatom! A rend rf nök zavara viszont nem múlt el ilyen gyorsan. nagy és kis fél szemével még egyszer szemügyre vette a meztelen tisztet. Gúnyos udvariassággal adta vissza Gonzague iratait: .Ez itt a belföldi tezkere. hanem a kétségbeesett trükk. amelyet a sztambuli f konzulátus láttamozott! Megsemmisít éllel hangsúlyozta ezeket a magától értet d szavakat. Ilyen tekintetben sohasem lehet el re látni a következményeket. aki dermedten.Mi közöm az ön útleveléhez? T njön el innen. hogy a szövetséges és semleges konzulátusi képvisel k el tt a lehet leggondosabban leplezni kell a rendszabályokat. még a zaptijék is elengedték Gabrielt. mintha az Ittihad titkos ügynöke volna. Ezzel a mozdulattal minden tekintetet magára vont. ismét er t . mintha Törökország számára dönt fontosságú diplomáciai küldetés rejlene mögöttük. Rövid id re zavarba hozta a müdirt. Egyébként örült. akinek az a feladata. amellyel Gonzague hirtelen másra terelte a figyelmet. El vette az igazolványait és felmutatta.izgalomtól fagyosan nyugodttá válik. Az országúton sokkal egyszer bben. és kurtán parancsot adott a zaptijéknek: . A muávin így hát visszadugta a pisztolytáskába már lövésre kioldott szolgálati revolverét. Gabriel lihegve tápászkodott fel. Rá jóval kisebb hatást tett a vér.Hozzátok a lovakat meg az öszvéreket! A müdir elesett a hatásos távozástól. Szeme a feleségét kereste. hogy az idegen közbelépése megakadályozta a vérontást. Tudatában szakadatlanul egyesegyedül a szégyen kalapált. A rend rf nök feléje fordult. neki és Sztepannak át kellett élnie ezt a förtelmet. De egy pillantás az útlevélre meggy zte a beavatkozás veszélytelenségér l. nagy ívben kiköpött. A müdir meglepetten nézett rá. Gonzague fölényes méltósággal nyitotta szét az iratait. és gondolataiba mélyedve. Már szerzett néhány kellemetlen tapasztalatot pályafutása során iratokkal. Juliette-nek. arcát félrefordítva állt. efendi! Nem az útlevelekkel való üres fenyegetés mentette meg Bagradjan életét. Bele kellett nyugodnia. hogy személyisége nem keltett maradandó visszhangot. Gabriel megingott. Ezért elhatározta. és amerikai útlevéllel rendelkez tanúk nélkül is el lehet intézni ezt az ügyet. hogy az amerikai követség egyik bizalmi emberével van dolga. hogy meglepetésszer en ellen rizze a vidéki hatóságok eljárását: . A deportálásra vonatkozó végrehajtási utasítások között több ízben is utaltak arra. mint érdektelen fél bandukoljon a fegyveres hatalom után.Ez itt az Egyesült Államok útlevele. . A müdir az els pillanatban valóban azt hitte. excellenciája saját kez aláírásával. Ért engem. hogy egyel re életben hagyja ezt a Bagradjant.

vett magán. A mai csütörtököt beleszámítva már csak két napjuk maradt. n k meg szórakozás várja ket. és különösképpen a rend rf nökt l. hogy az örmény ifjak fegyvertelen voltuk ellenére kaszával. Harutjun Nokhudjan lelkész súlyos megvesztegetések árán mégis megtudta. Kedvez fordulat! A müdir. a mohamedánok pihen napján a keresztény falvakban állomásozó zaptijék felkeresik a síkságon fekv török-arab községeket. Útvonalukat nem tudja pontosan megadni. és Gabriel verejtékez testére borította. A vezet k tanácsa úgy határozott. hogy a nép péntekr l szombatra virradó éjszaka vonuljon fel a Damladzsikra. Alapos okuk volt erre. Nokhudjan lelkészr l. A vezet k tanácsa a következ fejleményekre számított. most kiderült. A tapasztalat szerint ugyanis várható volt. A lelkész hosszasan és körülményesen elmeséli majd a müdirnek . hogy elkerülik a lakott helyeket. vége az életének. A megtévesztési man ver közvetlen halálos veszedelmét jelentett számára. hogy az els transzportok elindítását július 31-re t zték ki. ötszáz protestáns hiv jével együtt. A diák el hozott egy köpenyt. Könyörg szeme Szamuel Avakjant kereste. Iszkuhi harisnyában. nesztelenül jött le a lépcs n. A visszatér és újonnan érkez zaptijék szombat reggel az egész nép helyett már csak Nokhudjan lelkészt találják majd Bitiaszban. és önként elindultak a szám zetésbe. ahogy a törökök rájönnek a cselre.A körülmények kedvez alakulása tehát pontosan el írta az id pontot. mert kisebb csoportokban indultak el minden lehet irányban. egészen közel jött. az ottani örmények között lássák el hivatalos teend iket. hiszen ez különleges ízt adott a megtorlásnak. mert a jómadarak joggal feltételezhették. egy részük déli irányban. hogy nem tudatták el re az indulási parancs napját és óráját. akit szelíd lénye és keresztényi engedelmességéb l fakadó döntése miatt sokan gyáva puhánynak tartottak. kétszeresen ügyeltek a “meglepetési tényez kre”. fejszével és kalapáccsal igen gyorsan és alaposan elküldik ket. hogy a nagyvárosban védelmet találjanak. de valamennyiüknek az volt a szándéka. Abban a percben. A lelkész vállat vont: mi nem jelent halálos veszedelmet? A harcosoknak . hogy a különböz falvak az kérése és könyörgése ellenére múlt éjjel felkerekedtek. mert nagyon féltek a zaptijékt l. . nem bevallottan pedig megtorlási intézkedésr l volt szó. a rend rf nök és a zaptijék nagyobb része még aznap elhagyta a falvakat. egy részük Arszuz és Alexandretta felé. hogy kemény lélek. Borzongás futott végig a hátán: Iszkuhi! Azután égni kezdtek a sebei. A zaptijékkel együtt pedig aznapra elt nik a fosztogatásra sóvárgó söpredék is. és rokonok. hogy pénteken. De még csak említésre sem érdemes horzsolások voltak. Minthogy bevallottan óvatossági. hogy Szvedjában és El Eszkelben. A török deportálási taktika jól kiagyalt finomságai közé tartozott. Július 31-e szombatra esett. A legjelent sebb csoport persze Aleppóig akar eljutni. ahol mecsetek vannak. Addig száz új zaptije csatlakozik a régiekhez.ez a hadicsel Gabriel Bagradjantól származott -.

burgonya és kukorica akadt a falvakban. si föld. Mise után lehozzák a toronyból mind a két harangot. és elegend id t teremt ahhoz. nem fekszenek majd teljesen elhagyatva a kegyetlen vadonban. Csak nagyon kevés liszt. hogy kiépítsék a védelmet. és látszott rajta. homloka közepéig lila folt húzódott. mert a süt tekn ket el bb még be kell falazniuk a földbe. Az ülés végén Ter Hajgazun bejelentette. hogy holnap. Gabriel horzsolt sebeit viszont már alig lehetett észrevenni Altuni flastromai alatt. vagy a táborban meghalnak. Kijelentette továbbá. Ez a mulasztás most megbosszulta magát. Azok. amennyi csak lehet. És mert az örmények általában nagyon sok kenyeret és nagyon kevés húst esznek. nagy körmenetben a temet be viszik. Az Arkangyal temploma pedig már jóval a kit zött id pont el tt olyan zsúfolt volt. Elvesztette két zápfogát.emelkedett és védett életében az els . és a falvak valamennyi tonirjában tüzelni kell. hogy annyi cipó és lepény álljon szállításra készen. júliusban. aratás után szokták beszerezni gabonaszükségletüket a török vagy arab parasztoktól. A pap arcát nagyon eltorzította a korbácsütés. hogy er s fájdalmak gyötrik. Aram Thomaszjan lelkész ezért úgy rendelkezett.id t kell nyerniük a hegyen. jobb szeme és arca még mindig dagadt volt. amin. már nem lehetett segíteni. a nap sugarai éles. akik majd a harcban elesnek odafent. borostyánszín kardokként hatoltak keresztül a falak l rés alakú nyílásain. s t még a f oltár emelvénye is alig tudta befogadni a tömeget. a két oldalhajó. Péntek reggel a zaptijék csakugyan mind egy szálig elpárologtak a mohamedán falvakba. A csel néhány nappal elodázza felfedezésüket. ha ezzel hosszabb ideig ki akarják húzni. sajnos. és ott eltemetik. Nagyon kell takarékoskodniuk. A vezet k tanácsa Ter Hajgazunnál a paplakban ülésezett. Mivel a templomnak si szokás szerint nem volt ablaka. Az el tér és a nagy négyszög.még közelebb hozta a többiekhez. Utána a nép imádkozva elbúcsúzik atyái sírjától. Ebben az évben a fenyeget veszedelemt l teljesen kábán elmulasztották a téli tartalék beszerzését. Ezt még tetézte. A müdir és a muávin hazalovagolt Antakjébe. ez a hiány nagy gondot jelentett a vezet knek. amely fölött a középs kupola emelkedett. Testi bántalmazása . mert ott lesz a fejük alatt egy maréknyi megszentelt. hogy az els napokban a Damladzsikon nem is süthetnek kenyeret. amelyek a Szentháromság szeméhez hasonlítottak. hogy több puttony megszentelt földet szándékozik felvinni a Damladzsikra. De a nap egymást keresztez pengéi nem világították meg a . és azokat is hozzá. mivel k maguk szinte egyáltalán nem foglalkoztak földm veléssel. mint felszentelése óta még soha. A falusiak máskor. ünnepélyes könyörg istentiszteletet tartanak. pénteken. békés években. A tanács ülésén a vezet k egy olyan aggasztó körülménnyel foglalkoztak. hogy péntek estig minden órát ki kell használni. elképzelhetetlen súlyú élmény .

panasz szállt a suhanó árnyak. Ugyanebben a pillanatban az öreg Thomaszjan épít munkásai csigasorokon leengedték az oldaltoronyból a nagy és a kis harangot. Mint a megközelíthetetlen fény kárpitja. Ma nemcsak sok száz hiv jött el a kisebb falvakból Joghunolukba a könyörg istentiszteletre. díszítetted a mennyei birodalmat. Sokan sírtak. A kórus még sohasem zúgta ilyen halkan és zengzetesen a zsoltárt. amely hírül adja az oltár lábánál a pap szertartásos öltözését a sekrestyében: Ó. A két súlyos érctömeget ezután nagy nehezen . váratlan fájdalom térdre kényszerítette az egész gyülekezetet. és a kórus után az ölelés továbbterjedt a gyülekezetben. hanem valamennyi pap és templomi énekes is. megfoghatatlanul kezdet nélkül való. Ma azonban a hiv k a mellükhöz szorították és igazán arcon és szájon csókolták egymást. A tömjéntartókat. egy ideig bizonytalanul imbolygott a terít felett. keze. amelynek színe a sárgás templomgyertyákéhoz hasonlított. amelyet valamikor a Musza Dagh szürke mészk sziklájából hasítottak ki. hogy ünnepélyesen közrem ködjenek az utolsó “szilárd talajon” tartott nagymisén. Ijedt jajgatás. s t. a nap egymást keresztez arkangyal-pallosai fölé. csupán er tlen formaság volt. A papok minden kegyszert. Csupaszon meredezett a k asztal. És a hiv k lelkét sem kötötte még sohasem szentebben össze a békecsók titka. elfojtották a gyertyák fényét. és sohasem borzongott így. cibóriumot és a nagy evangéliumot egyenként feltartották a magasba. és különös árnyakból álló bonyolult szövedéket vetettek a sokaságra. amikor a nagy b nvallomást tette a nép el tt. Dics fenséggel díszítetted A fényes seregeket. Ter Hajgazun még sohasem hajolt meg ilyen mélyen. ezüst gyertyatartókat és feszületeket a sekrestyés egy másik b röndbe helyezte. a gyülekezet egyesülése Krisztusban. valamilyen vad.helyiséget. a paténát. Ter Hajgazun még egyszer utoljára keresztet vetett. mély titok. amikor az áldozási ima után a diakónus “Illessétek egymást szent csókkal” szavainál az el énekes (Azajan tanító) magasra emelte a tömjéntartót. végül hirtelen mozdulattal lerántotta. Amikor pedig áldozás után Ter Hajgazun intésére a segédkez papok elkezdték lebontani az oltárt. mint most. a kelyhet. megcsókolta a mellette álló énekest. Máskor többnyire futó érintés. a homályba vesz kupoláig. nyögés. miel tt elt nt egy szalmafonatú kosárban. Aranykoronája alatt ott izzott a korbácsütés szégyenfoltja. Utoljára már csak a fehér csipketerít maradt az oltáron.

Vartuk és Manusak vezetésével a siratóasszonyok idáig hátráltak az orvos gy lölete el l. Krikorok. Vartuk és Manusak kotyvalékaiban.egy-egy ravatalra emelték. De Joghunolukban a temet és ködnyéke nemcsak szegényházat. Itt. silány változata annak a magasztos füstoszlopnak. aggok házát és bolondokházát jelentett. Mint a legtöbb keleti sírkert. akiknek foszladozó ruháját jóformán már csak a por és a piszok tartotta össze. aggastyán. amelyeknek mállott mészkövébe durva kereszteket és feliratokat véstek. csaknem kisázsiai török vagy zsidó temet nek látszott. Vénasszonyok. a varázslás szám zetési helyét. mint Nunik. Tikkasztó h ség uralkodott. de nem tovább. meg néhány fantasztikusan torz nyomorék. Ezért senki sem rémült meg. egy domboldal ereszked jén terült el. hanem még valami egyebet is. A vénasszonyokat mindenütt vonzzák az ilyen helyek. hanem még jóval gyakrabban makacs betegekhez és gyermekágyas asszonyokhoz is. Emiatt. és nem vette körül fal. az enyészet kísér i és rei. erre a szent és egyúttal tisztátalan helyre szám zte ket. mindegyiket nyolc-nyolc ember vitte. Mögöttük Ter Hajgazun és a papok lépkedtek. Nyugaton sem ismeretlenek a halál ilyen állhatatos törzsvendégei. A temet messze. Satakhjanok és el deik kezében ki zte a varázslást a falvakból. Mérhetetlenül sokáig tartott. hogy egyéb intézmények híján. hogy megkönyörüljön a szíriai nyáron. akik nem bíztak úgy Altuni tudományos gyógykezelésében. A körmenet élén kísérteties el táncosként futó portölcsér kavargott. de nem semmisítette meg teljesen. Utánuk imbolygó ravatalukon a harangok következtek. valamint a beomlott vagy ferdén a földbe süppedt sírlapok miatt. Joghunolukban persze az omladozó sírok között tanyázó hullamosó. A lakosság úgy védekezett saját fajtájának söpredéke ellen.és siratóasszonyok és bábák zárt foglalkozási réteget alkottak. varázsigéiben és ráolvasásaiban. mert az . Habibli. és nemcsak halottakat mosni és virrasztani hívták ket. hogy elbújjon. míg a gyászmenet a joghunoluki temet be ért. amilyet csak a Kelet teremt. mintha nagyon tiszteletreméltó halottat kísértek volna a sírhoz. amely Izrael gyermekei el tt haladt a pusztában. Amikor a menet megérkezett. vak koldus is tartozott közéjük. Csak néha-néha kelt át a Földközi-tenger fel l a Musza Dagh felett egy-egy fuvallat. Néhány bibliai próféta fej . Itt vártak megbízásokra. amikor két rült asszony szívszaggató rikácsolással felmenekült a temet dombon. A körmenetet a ministránsok nyitották meg a magasra emelt kereszttel. A felvilágosítás fáklyája az Altunik. és a falvak társadalmi szokásai szerint a közösség peremén kellett élniük. Nunik. akik gyakran csak mellékfoglalkozásként koldulnak. a fafaragó falu felé vezet úton feküdt. Ebben a régóta dúló harcban a tudomány ügye néha tagadhatatlanul nem a legjobban állt. szánalmas. szürke denevérszárnyak rebbentek fel itt-ott a sírkövekr l és hantokról.

és el reszaladt. Gabriel a nép egyetlen rétegét sem akarta kizárni. A felvilágosítást terjeszt férfiak üldözték a ráolvasó. a Bagradjan-házban pedig olyan nehéz! Ha a nagy hanumtól ajándékba kapott ruhácska még annyira fellobbantotta is Szato hiú büszkeségét. nem volt hajlandó nagykép vigasztalásra. és ezzel semmivé tette Nunik fáradozásait. érz ujjaikkal végigtapogatták sovány gyermektestét. és órákon át hallgatott. hogy az öreg Avetisz Bagradjan idejében ugyanúgy hetven éves volt. hogy egy felh foszlánynak még a gondolata . Ezek a szerencsések nem mehettek föl a sz k hegyi táborba. Vartuk és Manusak pedig olyan titkokról tudott mesélni. aki ha tudománya végére ért. nem is juthatott a végére tudományának. amelyek ismer s borzongással töltötték el Szato lelkét. Ha egy paraszt páciense meghalt. mint mindig. micsoda boldogság levetni a nagyok nyelvét. hogy éjszaka ne hagyják el a halottak lakóhelyét. harisnyával és tiszta kamrával együtt fojtogatta. és elkergették ket az él k közeléb l. A peremen lakók vonzották a peremlelket.és javasasszonyokat. Az olyan lény viszont. hogy a vakok és nyomorékok között k is megkapják a maguk részét az alamizsnából. és hivatalos siratóasszonyi tevékenységükön kívül ne bonyolítsák le titkos ügyeiket mind a hét faluban. Az érdekeltek azonban nem látszottak boldogtalannak a kizárás miatt. Nyugodtan ült közöttük. hogy szabadon tanyázhasson a temet népe között. Szato talán hagyja. miközben a vak koldusok figyelmes. Már régen voltak barátai a sírok népe között. Szato kereket oldott. Ó. Ugyanolyan siránkozóan koldulva nyújtogatták a tenyerüket örmény testvéreik felé. és sohasem hajolt meg a halál el tt. és mezítláb beszélni! Nunik. és mutogatták testi fogyatkozásukat. akár egy idomító nyakörv. A vezet k tanácsa egyhangúan így döntött Gabriel Bagradjannal szemben. hogy minden felesleges kenyérpusztító gyengíti a harci er t. Ha Iszkuhi nincs. A koldusokkal. siratóasszonyokkal és tébolyodottakkal Szato valamilyen nem létez nyelven kötetlenül tudott beszélni. hogy a többiek felköltözzenek a Damladzsikra. mert egy gyenge pillanatában elhívta Bedrosz Altunit. Ez azonban nem akadályozta ket abban. mintha is efféléket hozott volna magával si életéb l ebbe a világba. noha mint f parancsnok tudta legjobban. s a törökökt l sem igen féltek. mint ma. Az égbolt olyan perzsel en csupasz volt. mint egy szoros cip t.orvosságok és gyógymódok sokasága tekintetében a babonának mérhetetlen el nye volt. Amikor a gyászmenet a harangokkal a temet höz közeledett. Pillanatnyilag azonban valamennyien összegy ltek a temet ben. Nunik eleven jelképe volt mesterségének. mint Nunik. magára kellett vetnie. Hiszen olyan könny volt közöttük minden. Hozzájárult ehhez az orvos érdes természete is. A falusi asszonyok között az a szóbeszéd járta. valójában a cip vel.

Ter Hajgazun kis csapattól körülvéve a domb tetején állt. Sztepan pedig unatkozva egyik lábáról a másikra állt. ott. Ter Hajgazun belemarkolt a puttonyba. hogy búcsút vegyen a joghunoluki harangoktól. A kihányt földdel megtöltöttek öt puttonyt. hanem gúnyos hangulatban volt. Juliette európai világa persze ugyanabban az id ben olyan mészárlással foglalkozott. A lehulló göröngyök tompa hangja azt jövendölte a népnek. türbéhez hasonlított. és föléje hajolt. amely már majdnem teljesen üres volt. legalább olyan keveset nélkülözzön szokott világából. Nem fekete. az arcához emelt egy marék megszentelt földet: . még egy lélegzetet sem lehetett hallani.mondta magában. Habibliban és Bitiaszban hasonló ünnepségeket jelentettek be. gondolta Gabriel. mint akit még örökkévalóságok választanak el a haláltól. amilyen keveset csak lehet ilyen körülmények között. amelyhez képest minden öldöklés alkalmi kontármunkának tetszett.is csak mesebeli kitalálásnak rémlett. Amikor az anyaharang és leánya a földbe süllyedt. csupán halotti ingébe burkolva pihent a két ferdén egymásnak támaszkodó k lap alatt. aki furcsa módon nem ünnepélyes. Rajta és a nagyanyán kívül csak egy harmadik halott pihent itt.Bár elég lenne! . amely imára kulcsolt kéznek hatott. a legújabb tudományos eredmények felhasználásával. A békés napokban szinte senki sem tör dött a megszokott harangszóval. Gabriel és Sztepan is belépett a Bagradjan-mauzóleumba. A falusiak már régen hazaindultak. A nagy elindulásra pedig a vezet k tanácsa a naplemente utáni órát t zte ki. hanem göröngyös. mintha ez a kérlelhetetlen kékség az özönvíz óta nem ismert volna es t. ahová a holtak birodalmának utolsó földnyelve nyúlt. és mint a paraszt. alacsony kupolás építmény volt. hogy az eltemetettek számára nincs többé visszatérés és feltámadás. A nagyobb községekben. Délfelé járt. Avetisz nagyapa maga és felesége számára építtette a kriptát. amibe a törökök szokták a szentjeiket és a magas tisztséget visel ket temetni. A munka befejezése után Ter Hajgazun sorra a puttonyok elé lépett. Azután elgondolkodva és csodálkozva nézett le a temet re. Kis. Ter Hajgazun rövid imája után a tömeg hallgatagon szétoszlott a nagy temet ben. A tömeg a nyitott sír köré tolakodott. Az utolsónál megállt. A család fényének megalapozója óörmény szokás szerint nem koporsóban. és mindegyikre keresztet vetett. az ifjabb Avetisz. Több hely nincs is. minden család felkereste hozzátartozói sírját. tömegsírszer négyszöget ásott ki. Gabriel a lehet leggyöngédebb módon gondoskodott Juliette-r l. nem a vadállati szenvedély jámbor . mintha az életük némult volna el. Néhány férfi nagy. hiszen komfortosan. mikor a talajt vizsgálja. még nem régen Joghunoluk h séges híve. silány föld volt benne. most azonban úgy érezték. Ha már belerántotta az örmény szakadékba.

választja meg. hogy ennek vagy annak a fölösleges holminak még helyet szorítsanak a batyuban. És ennek az ágynak itt kell maradnia a török-arab falusi cs cselék zsákmányául! Lassan teltek az órák. hogy elviselje sorsát. az ágy. Kábán és határozatlanul lézengtek ide-oda a szobában. A temet b l hazatérve a joghunolukiak még egyszer beléptek házukba. óriási összekötözött batyu várta. hever ket. . köves földjén berendezkednünk.vérszomjával. nem kellene ugyan egy szíriai hegy csupasz. hanem a vadállati intelligencia matematikai alaposságával. amelyeket az ember álmaiba és szeretetébe burkol. A Háromsátortér számára külön konyhát. Éljen úgy. az estét várva. hanem elképeszt mennyiség úri poggyászt is. Tehát Párizsban sem tudnám elhárítani Sztepan és Juliette feje fölül a halál fenyegetését. Fáradságos munkával nemcsak sz nyegeket.Mindezt azonban már csak azért sem mondhatta. szabatosan hajtották végre. és jóformán semmit sem tudott Párizsról és a háborúról. Megváltó Krisztusom. egész gy jteményre való pipereholmit és gyógyszert. Szilárdan elhatározta. a házasélet és a családi élet megtestesít je. hogy a legnagyobb körültekintéssel minden lehet kényelmet készítsenek el Juliette új lakóhelyén. szekrényb röndöket. Gabriel azt akarta. ott áll még egy gyertyatartó. Gabriel Bagradjan is végigvándorolt ezen a kés délutánon háza . Még a rozzant vályogkunyhóban is szívszaggatóan búcsúztak a limlomoktól. viszont kénytelenek lennénk mindennap és minden éjszaka többször is a sötét pincébe húzódni a nehéz repül bombák el l. kazettákat edénykészletekkel és ev eszközökkel. amely már nem volt az övék. hogy kiket fogad be lakásába. és nem étkezik a Háromsátortér konyháján. hogy nem lesz szállása egyik sátorban sem. aki kalandvágyból nagy poggyásszal barátságtalan tájakra utazgat. Gabriel utasítása értelmében mind a három sátor fölött Juliette rendelkezik. melegít palackokat és termoszokat. csillogó b rtáskákat. Már els este felküldte Avakjant és Krisztafort valamennyi emberével együtt a Damladzsikra.mondhatta volna magának például Gabriel Bagradjan -.amit szorgos évek alatt kuporgattak össze -. De éppen ezért a népnek látnia kell. asztalokat és székeket cipeltek fel a Damladzsikra. mint egy hercegn . mert már hónapok óta nem olvasott európai újságot. Ott hever még egy félrelökött gyékény. Mindegyik jüket erejét meghaladó. hogy Gabriel maga kétszeresen keményen és sz kösen él. Mint mindenki más. a drága fekv hely . hogy a nyugati holmik látványa er t adjon Juliette-nek. A végtelennek tetsz id alatt újra meg újra kicsomagoltak és átcsomagoltak. az emberibb lét. itt meg. lenne vécénk és fürd szobánk. mosókonyhát és egyéb szükséges berendezést kellett építeni. parázsserpeny ket. Ha most Párizsban élnénk .

gyalázatos tolvajok? Az egyik próféta el retapogatózott. Itt cs dült össze Joghunoluk söpredéke. a gazdasági udvaron éppen rendkívüli jelenet játszódott le. A háztól balra. most teljesen közönyös és hideg maradt. Az skor homályából el bukkanó n i Ahasvérus sötét arcát nemcsak félig lerohadt orra jellemezte.szobáin. kortalan aggastyán teste ennek ellenére elpusztíthatatlanul tanúskodni látszott gyógymódjainak értékér l s a nélkülözésekkel teli élet üdvös voltáról. De azután hirtelen sarkon fordult a szelámlik ajtaja felé. dönt hónapok lakhelye nem jelentett számára semmit. mindent kiszakított a lelkéb l.és javasasszonyok f nöke. Kihaltak és üresek voltak a szobák. Elviselhetetlenül forró nap volt. s közben a vénasszony iszonyatos lupusos orra alól ép. Magától értet d en Szato. Gabriel. Nem akart már semmit sem látni. Bagradjan közel állt hozzá. gyermeki élményeinek színtere. Egyedül a régiségeit sajnálta kissé. A kis csoportból kimagaslott egy felt n alak. vakítóan fiatalos fogsor villant el . efendi. a ráolvasó. amely nem vonulhatott velük a hegyi táborba. a zejtuni árva is közöttük volt. ami annyira felháborította Bagradjant. Atyáinak háza. és a penatesszel együtt örökre lemondott a házról. Artemisz és a szép Mithrász között. és kilépett a kapun. hanem iszonyú erély is.Ez a vérpróba. akár egy szeretett halottat).Mit csináltok itt. elégedett kifejezés ült ki az arcára. Maga is csodálkozott érzéketlenségén. és értetek történik. Biztos. szakszer vágás volt. ágrólszakadt kölyök izgatott csoportot alkotott. és késsel alulról felfelé átvágta a torkát. Juliette a ház népével és Gonzague Maris-val már órákkal ezel tt elindult a hegyre. és az útnak induló falusiak tömegébe sem akart belekeveredni. Ide-oda járkált Apollo. A vén Nunik volt. de így volt. hogy rárontson a söpredékre: . hogy ráförmedt a társaságra: . A százegynéhány éves koráról szóló mendemonda közönséges csalás lehetett. amelyet üzleti okokból maga terjesztett. Ett l valamiféle vigyorgó. vágyódott a hegycsúcs árnyas leheletére. hogy nagy méltósággal kioktassa Gabrielt: . a prófétafej koldusok és néhány szüleit l elszökött. amely Nunikot kasztja ellentmondás nélküli fejedelemasszonyává emelte. akinek er t sugárzó hatása alól Gabriel sem tudta kivonni magát. az utolsó. A siratóasszonyok. Nunik egy nyilván elkóborolt kis fekete bárányt szorongatott bottá aszott combjai között. lágyan megérintette az istenfejeket. aki máskor a futó szállásul szolgáló szállodai szobát is enyhe szentimentális sajnálkozással hagyta el (mert mindenütt önmagát hagyja ott az ember. a joghunoluki els boldog hetek gy jt szenvedélyének örömét.

Néhány lépés után megállt. kár lenne értük. A völgy lakói nem voltak szegények. Visszament a villába.Kit l loptátok ezt az állatot? Nem tudjátok. végül hirtelen patakocska kígyózott nagy vibrálással a ház felé. a hegy felé vagy a ház felé. A domborm vön kiemelkedett Asot Bagratuni örmény feje. Az ezüst érmén szinte kibet zhetetlenül egybefolyt a görög felirat: “A bennünk és fölöttünk él Kifürkészhetetlennek. azután hosszú léptekkel felszaladt a lépcs n a hálószobájába. ami az el bb úgy felháborította.Koj jem! A vér a ház felé folyik! Nunik mélyen a tócsa fölé hajolt. de mintha parancsra történne.vagy . hogy aki a nép tulajdonához nyúl. a parkot körülvev fal nyugati kapuján kiment a kertb l. gondolta. az ajtóban habozva megállt . A sokaság féktelen izgalomba jött: . Röviddel naplemente után nemzetségenként és családonként útnak indult a hét falu alaposan felmálházott népe. és addig növekszik.” Gabriel zsebre tette a két érmét. amelyeket a házban hagyott. Gabriel rájött. majd vissza se nézve a házra. Amikor újból felemelte fejét. amely még mindig makacsul az európai id t mutatta. és kivette tokjából az arany és ezüst érmét. mintha a vér mozgásának módjából és sebességéb l teljes pontossággal megtudná. Feltétlenül magammal kell vinnem ket. amellyel elkezd dött új élete. merre folyik a vér. amit tudni érdemes. megtorpantak. Majd óvatosan három kis nyúlvány merészkedett el . kör alakú tócsává gy l a sima földön. efendi. efendi. azt agyonlövik vagy felakasztják? A próféta g gös elnézéssel eleresztette a füle mellett ezt a sért fenyegetést: .Inkább azt figyeld.. Gabriel Bagradjan látta. Ezután a tócsa szinte bizonytalan lett. és felhúzta az óráját. de mégis csak kevés családnak volt hátas. Ebben a pillanatban Bagradjannak eszébe jutott a Rifaat Bereket agától kapott két érme.A hegy népe megmenekül. hogy torz arcán mindig az a vigyor ül. De sajátságos lágy alt hangon szólalt meg. A fény felé tartotta az aranyat. amíg az utolsó nagy cseppek le nem hullnak. hogy a bárány lüktetve el buggyanó vére s r . hogy más-más lehet legrövidebb úton felérjen a hegyre. ami egyáltalán nem illett hozzá: . Gabriel Bagradjan pontosan megjegyezte az órát és a percet. mintha titokzatos útmutatásra várna.indulás el tt nem jó visszafordulni -. A nap már a Damladzsik fölött állt.

de Gabriel el tt még mindig lihegve költöztek a családok. s közben szakadatlanul ügyelniük kellett a kecskékre is. hogy már a föld sem a régi. hanem lenyúlt egészen a völgyig. Gabriel úgy érezte. Ezért kell a macskákat hétszer megölni. Mindig ugyanaz a kép: elöl botjára támaszkodva. Régi szokás volt. fafaragványokkal. és h vösséggel töltötte meg a pihen pórusait. Gabriel Bagradjan leült az Északi-nyereghez vezet szekérút egyik hajlatában. A világegyetem világosan. Sírásuk is talán inkább korlátlan szerelmi szabadságuk örömét zengte. liheg csoportokat. mézzel kereskedtek. kicsiny járm vé a világegyetemben. ami valóban. hogy ilyesmiben kisegítsék egymást. panaszos válasz! Az asszonyok szinte földig görnyedve imbolyogtak a teher alatt. meggörnyedt. könny árukkal. Még a szíriai falvak vadkutyái sem tudnak elszakadni . De nem elhagyott gyerekek vinnyogtak. Így aztán a teherhordó öszvérek a terheknek csak kis részét tudták levenni ezen az éjszakán gazdáikról. Élesen avatkozott bele a vénasszonyok rikácsoló.) A joghunoluki. mert hét lelkükkel csak a házat szolgálták. Északkeleten. felcsendült egy-egy gyöngyöz leánykacagás a cókmókok rengetegében. átváltozott azzá. nem az embert. szilárdan álló hajlék. rosszkedv morgása. a teherhordó öszvérek tulajdonosai felrakodták szegényebb falubelijeik áruját is. Hébe-hóba mégis felvillant egy-egy vidám tekintet. kivehet en nemcsak a plasztikus hold mögött húzódott. és mindegyiknek más-más hangja. Gabriel felriadt rövid szendergéséb l. mintha valamennyi ugyanabban a pillanatban fedezte volna fel szülei távozását. aziri és bitiaszi macskák. hogy elpusztuljanak. és nem volt szükségük pazarabb közlekedési eszközökre. az Amanusz halványszürke sziklacsúcsai mögött tömören. (Szato már régen megtanulta Nuniktól ezt a bölcsességet. Ha Szvedjában vagy Antakjében vásár volt. valószín tlenül fémesen csillogva kelt fel a hold. Nyers kiáltás. nehogy szétszéledjenek. Elég volt nekik a néhány ökrös szekér és málhásállat. Száz meg száz apróság nyafogott. De a kutyák igazán szenvedtek. hanem a joghunoluki. Magányosan és elszigetelve éltek a tenger szélén. A hold már túlhaladt az égbolt közepén. és nézte az el tte elvonuló. Hangos gyereksírás hatolt idáig a faluból. Gyakran két család tartott közösen egy állatot. Kivehet en közelebb jött. annál is inkább. mert a százötven leger sebb állatot nyereggel és hevederrel együtt testvériességb l Nokhudjan lelkész szegény gyülekezete rendelkezésére bocsátották. az iszlám szélén. Egyre tisztábban bontakozott ki mögötte a fekete r.málhásöszvére. selyemmel. nem tapadt az égbolt síkjához. komoran a családf a csomagjával. és ide-oda dülöngélve kábán bámulta a nyomorúság díszfelvonulását. Egy-egy pillanatra elszenderedett. A macskáknak hét lelkük van. aziri és bitiaszi macskákat azonban a valóságban egyáltalán nem érdekelte gazdáik elköltözése.

Már felfedezték a tábort a Damladzsikon. hogy nagy fájdalmak gyötrik. amely elhagyta a közös lakhelyet. sakálokhoz. A hold elt nt a Musza Dagh hátában. még mindig nem tudott elszakadni éjszakai megfigyel helyét l. és a válla el regörnyedt. aki el tt már több mint egy órája vonult el az utolsó család. kígyókként zizegtek a mirtusz. Sóvárogva sündörögnek az emberi lakhelyek körül. De a férfi is szörnyen zihálva. és újból beálljanak az elfelejtett szolgálatba. hanem hogy visszakéredzkedjenek a rabszolgaságba. Ekkor még egy nagyon elkésett vándor bontakozott ki a sötétb l. Krikor teljesen elváltozott. és Khalikhanban vagy Ajn Dzserabban járjon csontok után. Pedig nem tekintette-e mindig az ég legnagyobb ajándékának. A falvak vadkutyái mindent tudtak. a rókákhoz. farkasokhoz. vagy mert egyedüllétre vágyott. lesz-e még egyszer alkalma rá az életben.Odaadhatta volna az embereimnek az orvosságos zsákot. Gabriel Bagradjan felfedte magát: . Most már mindenki ott van . Gabriel csak akkor ismerte fel a patikust. mégsem mertek egyet sem vakkantani. hogy egyedül cipeli az egész patikáját. Mégis a fáradtság miatt. mert már régen kiveszett bel lük a ház rz kutyák csiszolt simulékonysága és gazdag szókincse. Nem találnak vissza önmagukhoz. Fényl orcáiról csorgott a verejték a lihegést l fel-alá himbálódzó hosszú kecskeszakállába. Majd meghasadt a szívük a vad fájdalomtól.és rododendronbokrok között. nem úgy. hogy ez a tábor szigorúan zárva áll el ttük. Látszott. nemcsak csontért koldulva. kétpercenként le kellett tennie a földre. . és cigarettára gyújtott. Ha sok-sok nemzedéken át élnek is vadon. ha valaki egyedül lehet önmagával? Még egy félórányi földöntúli békességet engedélyezett magának. egy férfit. Megzavarodva és kétségbeesetten nekiugrottak a tilalom hegyének. A világegyetem fel l halvány szell lebbent. A háta mögötti tölgyfának támaszkodott. hogy így egyedül legyen. keresztülcsörtettek az aljnövényzeten. hogy elvándoroljon a muzulmán szomszédságba. óriás zsákot cipelt. és azok is maradnak. És azt is tudták. azután gyorsan fel akart menni az északi álláshoz. közönyös mandarin-álarca barbár isten torzképévé torzult. Hiszen ki tudja. Azután megpillantott egy lámpást. Gabriel patkócsattogást hallott és guruló kövek zaját. valójában a civilizáció elbocsátott alkalmazottai. Gabriel mindenütt ott látta a sötétben a b vös kört átlépni nem mer kutyák szenvedélyesen izzó zöld szemét.az emberekt l. Az állat minden lépésnél majdnem összeroskadt a teher alatt. amikor a zsák a lába el tt huppant a földre. ahelyett. mint a falusi utca. hogy ellen rizze és siettesse az ároképítési munkát. Egyiküknek sem támadt az a megváltó ötlete. Szívük minden félelme ott égett a szemükben.gondolta Gabriel. és egy rettenetesen megrakott öszvért. H ek maradtak ehhez a h tlen néphez.

Így valószín leg nem ismeri a fennkölt Nazianci Gergely mondását. Pirkadni kezdett. hogy Gabriel nem ismerte Nazianci Gergely mondását. Mert íme. botlást jelentett: .Krikor még mindig lélegzet után kapkodott. ez a könyv egy jóval magasabban . hiszen err l egyes-egyedül és kizárólag a patikus tudott. Nem csoda. mint nekem. ez a jóíz kenyér nem egyéb. iksz-lábakkal álldogált az ösvényen. mélabúsan. pogány Tertullianus meghívta egyszer asztalához a fennkölt Nazianci Gergelyt. Gabriel Bagradjan már régen észrevette.A jó termésr l. mint amilyen tanulságos. ez az élelmiszerem. sajnos azonban nem az összes. Mégis lesz néhány dolog. mert íme.Igen. hogy kissé gúnyolódjék Krikorral: . el vette könyvei közül Vergilius.Bocsássa meg a tévedésemet! Ez az összes élelmiszere? Krikor arca megnyugodott. . Mégis sikerült némi megvetést vegyítenie szavaiba: .. sem a pogány Tertullianus válaszát. és arra ingerelte.Gabriel Bagradjan! Önnek. Az öszvér lehorgasztott fejjel. mennyivel inkább dics ítenünk kell ezért a könyvért. Néhány perc telt el így. Gabrielt bosszantotta el bbi kegyetlen gúnyolódása. mint párizsi tudósnak egészen más segédeszközök álltak rendelkezésére. Köhögési roham rázta meg. adjunk hálát Istennek az titkáért. amit megszegtek.. Napsugár csillant az asztalon.” Tertullianus azonban felállt. noha Tertullianus egyházatya összecserélése egy azonos nev pogánnyal. és így felelt Gergelynek: “Kedves vendégem. De Krikor hangja visszanyerte fölényes csengését: . Nazianci Gergely a kezébe vette a kenyeret. én pedig tudok.Az el kel . amir l ön nem hallott. fölényesen mesélni kezdett. hogy az öszvér is. Azt már jó néhány órája felküldtem. és egy óriási zsebkend vel törülgetni kezdte arcáról a verejtéket. ha már egy kenyérért is hálát adunk Istennek. Gabriel Bagradjan. Bagradjan.Ne féljen. ez a történet éppen olyan rövid. és így szólt Tertullianushoz: “Kedves vendéglátó barátom. Leereszkedett Bagradjan mellé.. a költ egyik m vét. meg a pompás búzakenyérr l beszélgettek. ami a mez n búzává változott. mint ez a sárga napsugár. joghunoluki patikusnak. Ez valamilyen homályos okból bosszantotta.Ennek semmi köze a patikához. meg a patikus is kizárólag könyveket cipel. .. Tekintete megint közönyösen pihent Gabrielen: . Rendíthetetlen nyugalommal.

. tölténytárak és lövészárkok miatt születtem? Noha Krikor egyre tiltakozott. 20 1.kérdezte -.És mi van az egész könyvtárával? Hiszen ez itt csak kis töredéke lehet... Gabriel felvette a lámpást.Nem ástam el. Elásta a könyveit? Krikor akár egy sebesült h s. közönyös arcán perg könnyeit. A könyvek meghalnak a földben. ahol vannak.” Gabriel némi szünet után részvéttel kérdezte: .Hát azt hiszi . és vér jöve ki a borsajtóból a lovak zablájáig. Bagradjan a vállára dobta az öreg könyveszsákját: . Lakhelyünk a hegycsúcs . Gabriel az Északi-nyeregig vitte a hatalmas zsákot. mereven felállt: .ragyogó nap sugara. Ott hagytam ket. mint az. amelyet a patikus a földön felejtett.. 14. MÁSODIK KÖNYV: A GYENGÉK HARCA És megtaposták a borsajtót a városon kívül. hogy én Mauser-puskák. János jelenései. és Krikor nem tudta elrejteni sárga. amelynek sugarát az asztalon látni. Már világosodott.

Talán azért ütötte most a magányos Gabriel Bagradjant olyan er sen szíven a leplezetlen valóság. ha nem támadnák meg ket. és az pusztítja el a tábort. délen. A tenger gúnyosan üres látóhatára meggy zte err l. a Damladzsik egyik sziklás csúcsáról tiszta kilátás nyílt a tengerre. A magaslat. mert ezen a megfigyel helyen felülemelkedett a tábor szemhatárt sz kít z rzavarán: ott északon. s ezen a gy r n nincs rés! De még ez sem minden.Musza Dagh Mózes hegye! Pirkadatkor az egész nép tábort ütött a Mózes-hegy tetején. összevissza szaladgáltak a Városmedencében és környékén. akiknek hamarosan csak egyetlen céljuk lesz. a szell . elcsigázott. tehát az örökkévalóságon munkálkodott. fáradt embert nem lehetett látni. Merev. Egyikük sem gondolt valóságos helyzetükre. türelmetlenül szidta azokat. Mert akárhogy takarékoskodnak a nyájakkal és az élelmiszerkészlettel. keleten. Moszulig és Deir ez Zorig. Gabriel felkapaszkodott a f megfigyel állásul kiválasztott magaslatra. A sivár tengert nézve Bagradjan rájött. Mérhetetlen halál köröskörül. aki a tábortér közepén felállított faoltárt takarta be. egészen Antakjéig. amely teljesen kívül fekszik a hadszíntéren. Még Ter Hajgazun is. Mert ha a kívülr l leselked halál jóindulatúan rest lenne . Kiáltozva. nem. megújítani nem . apró-csepr gondjai szök árként elsodorták az áttekint meggondolásokat. A pillanat sürg s. Innen. kibúvó sehol. de itt. demagóg módon becsapta önmagát és a többieket. Kheder Begt l egészen Bitiaszig át lehetett tekinteni a völgyet. Szuez és az észak-afrikai partvidék felé. csak izgatottak voltak és harciasan jókedv ek. akik ennél a munkánál segédkeztek neki. a tenger morajlása olyan pezsdít en hatott rájuk. a széls falvakat eltakarták az útkanyarulatok. akkor sem érdekelné a francia vagy angol cirkálókat a szíriai partvidéknek ez a kopár része. hogy a nagygy lésen felel tlenül. Ezen a f megfigyel álláson kívül természetesen tíz vagy tizenkét exponált felderít hely volt. ott az elkerülhetetlen megsemmisülés! Muzulmánok milliói. amikor megpróbált bennük reményt ébreszteni. hogy kifüstöljék a Musza Daghon az arcátlan örmény fészket! A másik oldalon a közönyös Földközi-tenger. az Orontesz-síkságra és az Antiochia felé elapadó hegyhullámokra. ha egyetlen lövés sem dördülne el.amiben még az rült sem reménykedhetett -. amely álmosan mossa a meredek. csak izgatott arcokat. ahonnan világosan szemügyre lehetett venni a völgy egyes szakaszait. hogy a hadihajók megmenthetik ket. A flották csak a veszélyeztetett zónákba futnak ki. hogy szinte elfelejtették az éjszakai hegymászás fáradalmait. akkor belülr l tör reájuk a másik halál. a sziklaszirtekt l fedezve nagy vonalakban az egész tájat be lehetett látni. ez az igazság! A halál gy r je zárja körül a nyomorult kis falusi népet. lezuhanó hegyhátat! Ha százszor közelebb volna Ciprus. mindig hátat fordítva a kihalt alexandrettai öbölnek.

Odalent a síkságon megváltásként hatott a Damladzsik gondolata. Egyel re féktelen anarchia uralkodik. Forgott körülötte a tenger és a táj. vagyis az egész tábor felett. pedig a már távoli márciusi vasárnap óta tudta. mert ki tudja. De most kátyúba jutottak. hirtelen kifutott a fejéb l a vér. hogy a hatáskörükbe es feladatok halaszthatatlanok. hogy el ször a nép testi szükségleteir l gondoskodjanak. Forgó tárcsa lett körülötte az egész világ. Jóvátehetetlen b nt követett el Juliette és Sztepan ellen! Újból és újból elszalasztotta a kedvez pillanatot a menekülésre. A zúgolódókat azonnal meg kell büntetni. De egy hang nyomban csodálkozva kérdezte benne: Ugyan miért? Gabriel Bagradjan valósággal menekült a Városmedencébe. Gabriel követelte. Holnap estig nagyjából valamennyi állásnak el kell készülnie. mert bármilyen magasan állt is. férfi és n haladéktalanul lásson munkához a megkezdett árkoknál és torlaszoknál. hogy minden épkézláb ember. viszont feláldozta a véletlen. mégpedig nemcsak a harcosok. Aram Thomaszjan lelkész. Gabriel Bagradjant nevezték ki a védelem vezet jévé. nehogy súlyosbodjék a betegek és a gyengélked k állapota. Minthogy t. borzongott össze. Szigorított hadiállapotban. Csak életben maradjunk. és mihamarabb kezdjék a kórházpajta építését. hogy a tábor bels életének rendezése ugyanilyen fontos. most már a legf bb parancsnoki hatalmat is meg kell kapnia. Utána sorra szólásra jelentkeztek a mukhtárok és a tanítók. Thomasz Kebuszjan és a többi mukhtár nyomban a lelkész pártjára állt. Ahogy érthetetlen mulasztására rádöbbent. egyetlenegyszer sem rázta fel Juliette-et gyanútlanságából. mivel az els nap százféle munkája beosztásra várt. elégedetlenségnek egyszer en nincs helye. ezzel szemben azt hangsúlyozta. középpontjában . volt a körülötte forgó. és b beszéd en bizonygatták. Úgy érezte. mert a vigasztalan kényszerültségben már a cselekvés akarata és a változás reménye is nyugtatóként hatott. mintha kitaszították volna az id b l és térb l. A nyugtató nem segített többé Gabrielen. az egész látóhatár. A vezet k tanácsának bizottságai már összeültek. Gabriel. mondta. apró kiutakat. aki sajnos. hogy a csapda bezárult. hogy a védelem. holnapután talán már várható is az els török támadás. Nem cselekedett-e bölcsebben Harutjun Nokhudjan és gyülekezete? Fagyos görcs szorongatta Gabriel torkát. és nagyon is belátható id n belül elfogynak. . nagyon érzékeny volt. mozdulatlan pont a Musza Dagh.lehet ket. minden család irigyli a másiknak kiosztott lakhelyet. hanem a tartalék. Bagradjan vitába szállt a lelkész ellenvetéseivel. és heves szédülés fogta el. kavargó örvény mozdulatlan mélye. és a községek is elégedetlenek a táborhelyükkel. azaz a harcosok és a munkások. Néhány pillanattal késleltette talán az elkerülhetetlent. és mindaz. tengelyében halott. ami ehhez tartozik. a vasfegyelem és a harci függelem minden egyébnél fontosabb. Még Bedrosz Altuni is makacsul azt sürgette. Újból és újból ismételnie kell.

Megvonhatja az élelmet. amikor nincsenek szolgálatban. haladéktalanul ki kell hirdetni a tízes osztagok el tt. csak egyesegyedül . megbilincseltetheti. Olyan ügyesen. Gabriel Bagradjan és a mellé beosztott védelmi bizottság nem köteles határozatait elfogadás végett az egész tanács elé terjeszteni. bátor tisztként ismerte meg a háborút. milyen nehéz keresztülvinni egy tanácskozó testületben a legegyszer bb és magától értet d dolgokat. hogy elkerüljék a felesleges súrlódásokat. A bels rendet irányító bizottságnak az a legf bb feladata.Bagradjan rémülten tapasztalta. a harc el készítésért és a fegyelemre vonatkozó döntés jogát. hogy a háborús körülmények miatt mennyire súlyosak a törvények. Csupán halálos ítéletet nem szabhat ki más. nem a rendkívüli teljesítményekt l. De a tábor népét is fel kell világosítani arról. a nép élethalálharca ne jelentsen számukra szünidei örömöket. akik megsértik a fegyelmet. és nyomban hatályba kell léptetni. milyen kit n alkotmányt adott Gabriel Bagradjan a vezet k tanácsának. hogy mekkora er vel és meddig képesek ellenállni. Gabriel Bagradjannak tökéletesen igaza van. Most hamarosan megmutatkozott. látszólag jelentéktelen tényez t l függ. Ter Hajgazun nagy nyomatékkal hangsúlyozta fejtegetései közben a “szabályos” és “mindennapi” szavakat. hogy ezután már senki sem állt el semmiféle javaslattal. minden egyéb csak azután következhet.Tehát rajta. és minden erejét latba vetve. emberek! Nincs id nk fecsegésre és tanácskozásra! A mukhtárok összehívták a falvakat a nagy Oltártéren. mondta. céltalan fecsegés hosszúra nyúlt. és hanyagul látják el a szolgálatot. Még a gyerekek se lopják a napot. Csak a szakadatlan munka segítheti át az embereket a sz k korlátok közé szorított élet válságos id szakán. a vezet k tanácsa fenntartás nélkül reá ruházza a harcra. amelynek a helyét már . lássatok munkához. itt fent alakítsa ki a szabályos. a vezet k teljes tanácsának egyhangú döntése alapján. fejezte be beszédét Ter Hajgazun: . A szolgálati szabályzatot. és saját megítélése szerint enyhébb vagy súlyosabb talpbotozásra ítélheti azokat. amely napok óta ott fekszik írásban a vezet k tanácsa el tt. Egy erre a célra kijelölt helyen szabályszer en és szigorúan folytatni kell a tanítást. hogy vitás esetekben rövid úton döntsön. Ezért egyetlen kéz sem maradhat tétlen. mint a völgyben. Az üres. Ter Hajgazunnak törvényadta joga volt ahhoz. hogy szigorúan szabályozza az életkörülményeket. ugyanúgy. mindennapi életet. bölcsen és észrevétlenül élt hatalmával. s ilyenformán fölényben van a többi választott vezet vel szemben. megértesse az emberekkel a helyzet nehézségeit. Ett l a két. A parancsnok természetesen büntetést is kiszabhat. A parancsnoknak mindenki feltétlen engedelmességgel tartozik. és nem bonyolította a helyzetet veszélyes szavazással. Hiszen azért tagja Aram Thomaszjan lelkész a hadügyi és Bagradjan a bels rendet irányító bizottságnak. Els a védelem. A tanítók tanítsanak felváltva azokban az órákban. Ter Hajgazun.

és minden két órában jelentést küldjön a f hadiszállásra. “Esküszöm Istenre. futár-. Atyára. hogy elfoglalja a felderít . A pap a vezet k közül Bagradjant szólította fel. hogy minden irányba szétvigyék a parancsnok utasításait. Mindenkire. Utána odafordult a tízes osztagok négyszöge felé. Az els csoportnak az volt a dolga. A huszonkét csoportra osztott ezeregyszáz f nyi tartalék rövidebb esküben fogadott engedelmességet és szorgalmat. csak a falvakból magukkal hozott mez gazdasági szúró. hogy éjjel-nappal rt álljanak a Tálteraszon. Ezután Ter Hajgazun fellépett az oltár emelvényére. Ter Hajgazun néhány buzdító szót szólt hozzájuk.és jelz szolgálat. A második csoportra a futárszolgálatot bízta Bagradjan. amelyre öt lépcs fok vezetett fel magasan a tér fölé. és az idegeneknek ezt el bb ki kell érdemelniük. hajszálpontos négyszögben állja körül a felszentelésre váró oltárt. milyen kötelességeket ró rájuk a hírszerz -. Ter Hajgazun megragadta az oltárasztalon álló ezüstfeszületet. Gabriel Bagradjan pedig elmagyarázta. és a közös készletb l élelmezik ket.kijelölték a Városmedencén belül.rhelyeket és megfigyel állásokat. hogy befogadták a táborba. Utoljára a háromszáz serdül . Gabriel Bagradjan Nurhan Csaus vezényletével felsorakoztatta a harcvonalba beosztott nyolcvanhat tízes osztagot. A regruták királya gondoskodott róla. hogy elismerem a választott vezet k tanácsának hatalmát. aki szembeszegül a hadvezér akaratával vagy megfeledkezik kötelességér l. hogy vakon engedelmeskedem a parancsnoknak és minden utasításának. Ennek a száz fiúnak állandóan a f hadiszállás körül kellett tartózkodnia. Fiúra és Szentlélekre. és önz szándékból soha nem hagyom el a hegyet. majd néhány nyomatékos figyelmeztetést f zött hozzá. és fenntartsák az . Isten engem úgy segéljen!” Az eskütétel után az els vonalba osztottak az oltár mögé meneteltek. könyörtelen büntetés vár. a “könny lovasság” állt az oltár elé. hogy lépjen mellé. Lassan felolvasta a tízes osztagoknak az eskü szövegét. Az állások és a tábor építésének terhe legnagyobbrészt a tartalékon nyugodott. hanem a közösség testvéri jótéteménye. “Szemmérték” szerint három nagy csoportra osztotta a fiatalokat. és lement Gabriel Bagradjannal a négyszög közepére. felderít . hogy a hadsereg szigorúan kimért. Harc esetére nem volt egyéb fegyverük.és vágószerszámok. Ezt els sorban a török kaszárnyákból érkezett nem helybeliek jegyezzék meg maguknak. és messze cseng hangon felolvasta Szamuel Avakjan fogalmazványából a szolgálati szabályzatot. hogy éles gyerekszemükkel idejében észrevegyék az elhaladó hajók (nevetséges remény) halvány füstjét. Az is a feladataik közé tartozott. Erre a fontos feladatra a száz legid sebb és legmegbízhatóbb fiút választották ki. hogy az utolsó csepp véremig védelmezem a nép táborát. amelyet esküre emelt kézzel meg kellett ismételniük. Nem magától értet d .

A pap azonban szabadkozott. Kámzsája b ujjába rejtette kezét. tisztelje meg a népet azzal. úgy jönnek és mennek. Sztepan ebbe az alakulatba került. Ennek a beosztásnak az el nyei nyomban kit ntek. Sajnos. Hovhannesz és a személyzet többi tagja a kissé távolabb fekv konyha berendezésével volt elfoglalva. a játékos buzgalom. egyik oldalán puszpáng övezte. Miszak. úgy jönnek és mennek. Szamuel Avakjan alá tartozott. Amikor nem sokkal ezután a csoportok elvonultak a szélrózsa minden irányába.összeköttetést a védelem egyes szakaszai között. Madame jósága közismert. ott is felhangzott bátortalanul. megkérte Gonzague-ot. A tízes osztagokat eltölt katonai fontosságtudat. A fiatal görög odament Juliette expedíciós sátrához. Ter Hajgazun ezúttal Juliette Bagradjan hanummal óhajtott beszélni. Ezért arra kéri Madame-ot. Esetlen francia beszéde tele volt dagályos formaságokkal. ahogy mozgásra vágyó tengeri utasok sétálnak a hajó keskeny fedélzetén. A futárcsoport a f hadsegéd. Gabriel Bagradjan magához rendelte Nurhan Csaust és a nagyobb tízes kötelékek vezet it. de makacsul egy-egy kórus. Amikor végre megjelent. nem vesztegethet sok id t. Mivel Krisztafor. hogy tovább építsék az állásokat. a katonásdi feletti gyermekes öröm. amely tüstént felélénkítette az alparancsnokokat. Végül a harmadik száz fiú Aram lelkész rendelkezésére állt. az örmény völgy si munkadala: Elmúlnak a bánat napjai egyszer. Gabriel gyöngéd gondoskodásának nagyszer bizonyítékaként. Ter Hajgazun pedig eközben elhagyta az Oltárteret. A hanum azonban nagyon sokáig váratott magára. Mint bolti vev k. hogy elvállalja a következ feladatot: A hegy . A Háromsátortér egy nagy forrás közelében terült el. aki úgy járkált fel-alá siet s léptekkel a Háromsátortéren. itt is. és megütötte a bejárat fölött függ kis gongot. háromfel l pedig repkénnyel befutott sziklák és mirtuszbokrok védték. ezek az emberi tulajdonságok jótékonyan elleplezték a helyzet súlyosságát. és a Háromsátortérre ment. hogy hozzon ki egy széket Ter Hajgazun számára a sátorból. a pap csupán Gonzague Maris-nak tudta el adni kívánságát. Mint téli napok. például nekik kellett kivinniük a harcosok élelmét az els vonalba. és lesütötte a szemét. a parancsolás bizserget élvezete. A fájdalmak soká nem id znek. hogy a tábori szolgálatban használja fel ket.

meredek oldalán. vagy akár egy fél tízes osztag is elláthat. A felbecsülhetetlen Nurhan Csaus. akit egyúttal a Tölgyszakadék feletti állás parancsnokságával és az egész hadsereg felügyeletével is megbízott. hajlandó lenne-e néhány asszony segítségével a zászló elkészítésér l gondoskodni. aki egyszerre tíz helyen is ott tudott lenni.és osztagparancsnok tartozik megjelenni. Bagradjan kijelölt egy mindenfel l jól elérhet helyet f hadiszállásul. amelyekb l varrógéppel összevarrhatják a kívánt zászlót. és maga keresett ki két nagy leped t. Joghunoluki titkos m helyéb l a hegyre vándorolt az ehhez szükséges nyersanyag és az eszközök. és kihirdeti a másnapi parancsot. hirtelen nagyon nyugtalan lett. orvosolja a bajokat. Mostantól fogva senki sem hagyhatja el engedély nélkül kijelölt helyét. amely szembet nt a tenger fel l. hogy Ter Hajgazun mekkora megtiszteltetésben részesítette a látogatásával és kérésével. Most már tehát csak a Délibástya parancsnoki kérdését kellett megoldani. Ha Isten kegyességében hajókat küld erre. ami örmény. ki akarnak t zni az el reugró sziklateraszra egy nagy fehér vöröskeresztes zászlót. Ezen a fontos szakaszon maga vette át a parancsnokságot. Gabriel még egyszer a lelkére kötötte Nurhan Csausnak és a többi alparancsnoknak. most már csak a jóakaraton és férfias buzgalmon múlott. mindenkinek az állásokban kell hálnia. Közvetlen helyettese Nurhan Csaus volt. Juliette megígérte. de beleegyezésén langyosság és közöny érz dött. E . amit egy-egy. Gabriel Bagradjan még egyszer megbeszélte térkép alapján a tizenhárom védelmi szakasz beosztását. a többi tíz tulajdonképpen csak meger sített rség. Csupán háromnál látszott szükségesnek nagyobb véd rség. Ehhez a tisztséghez mindenekel tt a l szerutánpótlás biztosítása és a fegyverek karbantartása tartozott. Továbbá az sem t rhet . Viszont egyedül az Északi nyereg árkaihoz és sziklabarikádjaihoz negyven tízes osztagot osztott be Gabriel állandó véd rségnek. hogy m ködjék is. Megint érzéketlen volt minden iránt. hogy az els vonalba beosztott férfiak a Városmedencében töltsék a családjukkal az éjszakát. értesülnek nyomorúságukról. A zászlóra fel kellene írni franciául és angolul a következ szöveget: “Keresztények bajban! Segítség!” Ter Hajgazun ünnepélyesen megkérdezte Juliette-et. A vezet k által engedélyezett kivételes esetekt l eltekintve. amelyen minden szakasz. s közben meghajolt. Ekkor hallgatja meg a panaszokat. A katonai szervezet tehát nagyjából készen állt. Két órával naplemente el tt mindennap kihallgatást tart. De amikor Ter Hajgazun kurta fejbólintással gyorsan elköszönt. jelentéseket és kéréseket. A francia n furcsa módon egyáltalán nem értette meg. egyébként már mindent elkészített egy tölténygyártó m hely felállításához. hogy a fenntartás nélküli vasfegyelem mindenkire kötelez . kétszáz jó puskával.

s ez a hadosztály. hogy a feleletét l függ minden. Bagradjan kemény. visszatartotta az oroszt. Ide osztották a már ismert okoknál fogva a valóságos és ál-katonaszökevényeket. Ezért. s ha megfelel várakozásának. Sárga b r lábszárvéd t hordott hozzá és trópusi sisakot. lényéb l annyi egykedv ség áradt. mihez lesz kedvem. hogy ezzel a sakkhúzással nemcsak értékes er t szabadít fel. hanem az révén kézben tarthatja a katonaszökevényeket. hogy rövid ideig alaposan szemmel tartja Kilikjan viselkedését. feltette a . Bagradjannak azonban megvolt a maga elgondolása. hogy elmegyek. börtönökt l és ezernyi szörny kalandtól csonttá soványodott férfi fiatalos halálfeje. rábízza a Délibástya parancsnokságát. Ezenfelül m velt és értelmes. a szóban forgó frontszakasz kedvez er dhelyzetét tekintve. nélkülözést. hogy nem.Szarkisz Kilikjan! Jelentkezz nálam két órán belül az északi állásban. határozott léptekkel az orosz felé indult. szeme most tompán fénylett. hogy még szemtelenségnek sem hatott. most a rangja forog kockán.Lehet. Feladattal bízlak meg. Lehet. elkényeztetett úrban valami meghajlik el tte. amikor a tízes osztagok elvonultak. Egy Kheder Begbe való katonaviselt férfi lett ideiglenesen a parancsnok. akkor emberfeletti bosszúvágy lobog benne. Gabriel Bagradjan tudta. a megbízhatatlan elemeket is. Gabrielnek az volt a szándéka. örökre vége a tekintélyének. Az olajrabszolgaságtól. Az orosz még mindig nem vette le a tekintetét Gabrielr l. Vontatottan nevetett: . Bagradjan abban reménykedett. Még igazán nem tudom. rendkívül nagy létszámú volt. hogy egyszer en félelemnek vélte Gabriel mély tiszteletét felfoghatatlan sorsa és töretlenül megmaradt ereje iránt. s ha még maradt benne olyasmi. s a kaukázusi hadjáratban roppant eleven tapasztalatokat szerzett. Amikor most elgondolkodva. Világos.legtávolabbra fekv szakasz legénysége tizenöt tízes osztagból állt. Mindenki feszülten figyelt. Gabriel sajátos egyenruhát csinált magának Avetisz bátyja egy alig hordott vadászöltönyéb l. talán érezte. lehet. Hiszen Szarkisz Kilikjan bátor katona. De éppen a félelem sejtelme és az elegáns férfi látványa. cserzett arcb re és sáros rongyai ellenére er t árasztó. Kilikjan egész id alatt rendületlen közönnyel nézett szembe Bagradjannal. parancsnoki hangon kiáltott rá: . aki nyilván soha életében nem élt át semmiféle borzalmat. megvet en figyel szemét nem vette le Gabriel Bagradjanról. felingerelte Kilikjanban az ördögöt. s ha ebben a pillanatban eltéveszti a hangot. s t tiszteletet kelt jelenség volt. hogy ebben az ápolt. ami léleknek nevezhet . megaláztatást. Hallatlan szenvedéseket élt át a törökök miatt. és a rövidebbet húzza. Néhány körülöttük álló szemében titkos káröröm izzott fel. mint az achát.

Én magam hatalmazlak fel rá. megvárta. hogy azt tedd.. Szarkisz Kilikjan azonban nem mozdult. ahogy ezek a korbácsütésként süvít hangok azonnal a régi fegyenccé változtatták az “oroszt”. De miel tt hátat fordítok neked. Hallotta.Az volt a szándékom. hogy Szarkisz Kilikjan rögtön eleget tesz a felszólításnak. A szíve hevesen dobogott. ennek a “kapitalistának”. most csak egyetlenegyet tehetett volna: nekiront ennek a finom úrnak. hideg akaratban: . hát fuss. Élettelen. aki reménytelenül magasabb volt nála. döntened kell. Az orosz azonban állt. döntöttél! Tehát lódulj! T nj el! Furcsa volt. gúnyosan elbandukol. míg minden porcikája megfeszült a kemény. mint az “orosz”. Szarkisz Kilikjan. fénytelen tekintete kíváncsian felcsillant. Kilikjan. pimasz csirkefogóra. mivel valóban csak züllött. a hozzád hasonlókra semmi szükségünk. Tekintete elvesztette merev nyugalmát.. mint aki arra vár. mi a kötelességed néped iránt. és ököllel a pofájába vág. az imént hamisan esküdtél és fogadtál engedelmességet. ezalatt tekintélye. Bagradjan hangja h vösen sajnálkozó lett: . Szabad vagy. Ezért farkasszemet nézve az orosszal. mint bármelyikünk. De mivel te még nem tudod. hogy a hangja nem egészen nyugodt. Kilikjan gyengeségének oka abban rejlett. És ha még egyszer mutatkozni mersz közöttünk. és alulról sandított fel ellenfelére. és vissza sem tekintve a Damladzsik népére. és jól nyisd ki a füled! Bagradjan egy pillanatra elhallgatott. mintha gyökeret vert volna a lába.sisakját. hogy téged. Gabriel szünetet tart. majd parancsnokra valló éles hangon rákiáltott az el tte álló férfira: . senki sem tart itt. Ezzel az izgalommal el nyt ad ellenfelének. lassan. Már várnak! Az olyan ember.. hogy annak egy kis lépést hátrálnia kellett: . gyáva katonaszökevény vagy. Véres bosszút állhattál volna magadért és bajtársaidért. mely fél fejjel még magasabbnak láttatta. mert többet szenvedtél a törökökt l. aki felfalja az asszonyok és gyerekek el l a kenyeret.Látom. hogy ... magasabbra n tt. és híveket keresett a körülállók között. és soha többé ne mutatkozz itt! Nincs szükségünk él sköd re.. akár a hullám. mehetsz a pokolba. Gabriel Bagradjan néhány pillanatig várt. aki katona voltál. agyonlövetlek! Menj át a törökökhöz! Nemsokára itt lesznek a csapataik.Figyelj rám. s nem tudod. amihez kedved van. Botjával lábszárvéd jét ütögetve olyan közel lépett Kilikjanhoz. parancsnoki tisztséggel tüntetlek ki a többiek el tt. Behúzta a nyakát. hogy lesz-e ehhez kedved.

világos fejjel ítélte meg helyzetét. Pontosan tudta. de csak szánalmasan csüggedt hang hagyta el a torkát. de mindig csak az ragadtatja magát er szakos cselekedetre. aki mámoros gy löletében nem mérlegeli el re a következményeket. már nem kiélt. De a legkisebb tisztség viselésére sem vagy alkalmas. amíg Kilikjan legy zöttként kinyögte a dönt szavakat: . Kilikjan azonban ebben a fegyencpillanatában tudta. Sokáig tartott. Gabriel Bagradjan egy tapodtat sem tágított: . arra ítélnie. A nép ideköltözése nem remélt javulást hozott az életébe. sem a gy lölete. Most majd végre megkaparintja a halál. mit veszíthet. nincs többé lehet sége rá... De a környez hegyvidéket is egykett re megszállják a törökök. amennyire az életben maradáshoz szüksége volt. Négy hónapja élt már a Musza Daghon. fénytelen achátszemekkel. Az orosz egy másodperc töredéke alatt tisztában volt mindezzel. hogy megvédje. hogy undorítóan lealázó pillanatot élt át. Vigyázz magadra. hogy emberi táplálékhoz jusson. nem kellene-e teljesen térdre kényszerítenie Kilikjant. . Megpróbált még egyszer gúnyosan nevetni. sem a dac nem kerekedett benne felül ezen a tudaton. és rövid ideig próbát teszek veled. hogy fenékig élvezze a gyengébb ellenfél feletti gy zelmét.Most els és utolsó ízben megkegyelmezek. biztos rejtekhelyen. Éjszakánként összekoldult a falvakban annyi élelmet. hanem bizonytalan gyermeki tekintettel nézett rá. és porig alázott ellenséggel terhelje saját arcvonalát. hogy bocsánatért könyörögjön. és még szigorúbb esküvel fogadjon engedelmességet a felsorakozott tízes osztagok el tt.Nos? Mit álldogálsz itt még mindig? Szarkisz Kilikjan meghunyászkodva félrefordította fegyencfejét: . amely eddig gúnyosan elkerülte. és sem a büszkesége. Méltatlan volna a fölényben lev vezérhez. De nemcsak a részvét (a tizenegy éves gyermek képe). Éles tiszti hangjába ezért jóságos árnyalat vegyült: .Szeretnék maradni! Gabriel latolgatta. aki felemelt konyhakéssel állt anyja el tt. A törökök legalábbis elevenen megnyúzzák.Szeretnék. rajtad lesz a szemem! Lelépni! .Te szeretnél valamit? Az orosz szeme megváltozott. hanem valamilyen bels ösztön is visszatartotta ett l. A völgyben többé nem mutatkozhat. Gabrielnek eszébe jutott a tizenegy éves kisfiú. és minden porcikáját külön ölik meg. De ha elkergetik a táborból. Kilikjan.

miel tt felt nés nélkül elpárolgott. hogy nemcsak egy karabélyt és öt tölténytárat kapott. attól a meggy z dést l eltelve. hogy nevetés és éneklés közben megfeledkeztek múltról és jöv r l. nem lehet velem tréfálni. hogy a megleckéztetett Kilikjan tisztelegve bárányb r kucsmájához emelte kezét. Hrand Oszkanjan összeráncolta alacsony homlokát. Kilikjan arcátlansága is azt mutatja. hogy még az éjszaka beállta el tt elkészülnek a legfontosabb er dítési munkálatokkal. mit jelent. részint porkolábi küldetés méltó-e magas személyéhez. Mérges fullánkot döfni beléjük. hogy Oszkanjan. Gonzague-ot egyetlen pillantásra sem méltatta. Ilyeténképpen súlyosan felfegyverkezve haladéktalanul a Háromsátortérre indult. Hrand Oszkanjan tanító is tanúja volt a kínos jelenetnek. hogy Ter Hajgazun egyik albizottságba sem jelölte a Szótlant. hogy nevel és felügyel kell oda. Végül megszabta feltételeit: . hogy közölje vele új rangját. Nagykép en mérlegelte. hogy a gyermekekkel vesz djék. Bizton remélhették. Bagradjan efendi. hogy a hitvány puhány semmivé foszlik el tte. Szokása szerint zordan és fennkölt elutasítással bámult a világba. Úgy érezte. Bagradjan ezért felajánlotta a komor tanítónak a déli állás komisszári tisztét. a Musza Dagh els napján serényen haladt a munka az árkoknál. Ezen a napon. Gondoskodnia kell a bástyán a szigorú fegyelemr l. hogy a fickók lássák. akik a védelmi bizottság tagjai voltak. hanem még egy hatalmas nyeregpisztolyt és egy széles utászkardot is. hogy zokszó nélkül ellássák a szolgálatot. fekete szemöldöke egyetlen vonássá n tt össze az orra fölött. Most alkalma lesz jóvátenni a sértést. a harcos el tt. Aram Thomaszjanon és Hapeth Satakhjanon kívül. ha nagyon jól fel leszek fegyverkezve. hogy az öntudatos és mindent tagadó arckifejezés mögött határozottság és erély rejlik. A Délibástya legénységének a fele katonaszökevényekb l áll. Kilikjantól mindenki félt. valószín leg nemcsak a gyermekekben tud félelmet kelteni. A munka láza olyan lelkesedésbe hozta ket. Oszkanjan tanító ezután Nurhan Csaus fegyvermesternél is keresztülvitte. vajon ez a részint nevel i. ha valaki született úr. Bagradjan meg volt róla gy z dve.Gabriel Bagradjan diadala annyira leny göz volt. Nurhan Csaus és az osztagok vezet i önkéntelenül vigyázzba vágták magukat. vastag. Néhány szempárban ez állt: Mégiscsak meglátszik. Gabriel Bagradjannak ma különösen felt nt a fekete tanító arca. s ott nehéz léptekkel odament Juliette-hez.Csak akkor vehetem át a Délibástya felügyeletét. és csak arra találta méltónak. a kis öntelt törpe betölti majd ezt a feladatot. a f parancsnok hatalmi helyzetét furcsa módon valójában az alapozta meg. Bármilyen kicsi is Oszkanjan. . mindenekel tt azonban azonnal jelentse a legkisebb vétséget és legcsekélyebb engedetlenséget. hogy felülkerekedett a lázadó katonaszökevényeken.

Nem volt pardon. De nemcsak a liszt fogyasztását korlátozták. hogy a percenként tömegével felmerül problémákkal nagy nehezen megbirkózzanak. kávé. Egyik dologból következett a másik. Szigorú el írás szabályozta. amit a családok nagy fáradsággal és bölcs el relátással felhurcoltak magukkal. dohány. és elfogadtassák. Hiszen Ter Hajgazun mindig azt a véleményt képviselte. hanem a só. hanem meg is magyarázzák a népnek. tekintet nélkül a nyájak tulajdonosaira. és ne támadjon nyugtalanság. hogy naponta ennyi meg ennyi birkát és kecskét kell levágni. a f szerek forgalmát is. Aggasztóan takarékoskodniuk kellett. Végül Aram Thomaszjan és a mukhtárok könyörgéssel meg szitkozódással . a családok létszámától függ méretben. amit a süt tekn kben sütöttek és felcipeltek a hegyre. Ezért amennyire csak lehetett. Minden család csak egy kis adagot kap majd a délel tti húskiosztásnál a közös készletb l. s ezért Ter Hajgazun ebben a kérdésben kérlelhetetlen maradt. Az öreg Thomaszjannak már holnap neki kell látnia Aram városterve alapján a lombkunyhók építésének. megnövelték a lakóterületet. a vezet k tanácsa kiküldötteinek mindennap ellen riznie kell a hús szétosztását a családok és a tízes osztagok között. A lakáskérdés terén könnyebb volt megoldani az ellentéteket. Fa és r zse b ségesen akadt. Ter Hajgazunnak és Aram lelkésznek mind a két keze tele volt munkával. Órákig tartott az ellenállás ezzel a szigorú határozattal szemben. burgonyát és mindent. amelynek született ellenz i voltak. a búzát. s a mukhtároknak végül még a hús közös elkészítésének el nyeit is be kellett látniuk. hogy a Damladzsikon lehetetlen az élet anélkül. rizs. De a nehézségek között legsúlyosabbnak a kenyér problémája meg a liszt bizonyult. Minden józan esz ember megértette azt is. és minden egyéb kincset. A konok zsírosparasztok most maguk is belátták. hogy mindezt ne csak belássák. hogy a községi mészárosoknak az erre a célra kijelölt helyen kell leütniük az állatokat. hogy ne vegyék a közösség tulajdonába a nyájakat. hogy a lehet legkevesebb súrlódással kell belen ni az új hétköznapokba. De még ez sem volt minden! Kötelességük azt követelte. a családoknak utolsó szemig be kellett szolgáltatniuk megmaradt mezei terményeiket. és el bb-utóbb megbosszulja magát.Jóval kevésbé volt bizakodó a hangulat a Városmedencében. Azt az elvet vallotta. Kebuszjan és a többi mukhtár és gazdag paraszt bosszúságára Bagradjan már a vezet k els tanácskozásán felvetette a magántulajdon nehéz kérdését. a bulgurt. ezer lakás építését tervezték. Minthogy körülbelül ezer család volt a Damladzsikon. hogy a túlságosan kemény és szoros közösség ellentmondásban áll az élettel. Az újonnan megtérteknek nem volt könny olyan rend él harcosainak lenniük. amint felszabadul a munkaer és a szerszám a sáncépítésnél. s hogy ne történjék igazságtalanság. Gabriel Bagradjan megengedte. hogy a tartalék egy része már aznap kivágja a lakótelephez szükséges fákat. kukoricát.

ott akarták összegy jteni. A harisza hosszadalmas elkészítésének ceremóniája jóval nagyobb örömet jelentett. a Musza Dagh népe most mindennek ellenére ilyen mulatságra számíthatott. hanem az. néhány egyszer alkotórészb l elkészíthet . ez a gazdag aratási hetek jutalma. halvány része volt a harisza-ünnepséggel összefüggésben álló hírneves és hagyományos mulatságoknak. hogy népének a deportálás és a menekülés közben a Damladzsikon is része legyen abban a kevés örömben. Ez mind csak apró. ezt az ételt is. De nem is az a legfontosabb. összetapadt massza maradt az alján. A legények és lányok jóval korábban keltek. hanem bedobta a harisza szót is a tömegbe. Ter Hajgazun tehát gondoskodott róla. zsírból. aki a tettek embere volt. akárcsak más országokban a szárított t kehalat. Ter Hajgazun a legszegényebb falusi családok közül választotta ki az öt férfit erre a szolgálatra. hogy néhány jóérzés családapa tétovázva elindult a kenyerével. Ezért nemcsak azt helyezte kilátásba. A raktártérre azonnal öt fegyveres rt állítottak. Ekkor kezd dött a fiatalság szórakozása. már csak a nemzedékek emlékezetében él si szokást. hogy mib l áll. hogy hamarosan számos tonirt. Ezért a harisza-ünnepségnek pusztán az említése is felderítette a borús kedélyeket. de egyben pszichológus is. és csak kemény. mert a masszát el ször alaposan ki kellett verni. hogy meg kell vigasztalnia a kedvetlen. vagdalt porcból és gongodból. El ször: tudta. rendezni és könyvelni a lefoglalt javakat. hogy ünnepi étel. Az áldozatkész h söket azután mások is követték. kávéjával és dohányával a raktártér felé. A pap. A harisza srégi örmény nemzeti étel. földbe ásott süt kemencét készítenek. Mint minden. hogy másnap már kora hajnalban kezdjen hozzá egy cs r építéséhez. legyen az bármily jelentéktelen csekélység. csépelni kezdjék a hariszát. majd lassacskán legtöbbjüket odahajtotta a szégyen. s ennek nem is maradt el a megnyugtató hatása. többféle szándékot követett ezzel. amivel az el bbieket összekeverik. a gál heteiben. hogy megvédjék a raktárkészletet az id járás viszontagságaitól. rossz hangulatú népet. Másodszor: a harisza nem . mint máskor. Gyenge t zön egész éjszaka lassan f tt a tonirokban a keverék. Gy ltek egymás mellé a lisztes és kukoricás zsákok.elérték. Amellett ez az étel is. mint maga az étel. mint a szakácsm vészet annyi más terméke. durván hántolt búzadarából. elkészítését is a vallásosság és ünnepélyesség lehelete lengte körül. E súlyos kérdések ideiglenes megoldása után a pap érezte. Hála Ter Hajgazun ígéretének. hogy a cséphadaróhoz hasonló tentockal. ha nincs valami. szeptembert l vartavarig. minden évben a cséplés ünnepe. Az öreg Thomaszjan azt a megbízást kapta. amely ott állt minden ház szerszámkamrájában. Reggelre azután elpárolgott a víz az üstb l. lisztjével. a szüretig. hogy az ember elpusztul. aminek örülhet. apró kockákra vágott bárányhúsból. amely az életben osztályrészéül jutott. mert a nyílt táborhelyen nem lehetett eltitkolni a megtartott javakat.

s talán ezért lengi körül még ma is a védett otthon érzése. a súlyos és könny tárgyak. de még egy karcolást sem ejtett a felületén. Egész nap egyre jobban haladt a munka. hogy h vösebb lett. fergeteges déli vihar zúgó rohama. minden fa. a korsók. De bár a nap nem sütött. hogy a Musza Dagh menekültjeit mind a négy égtáj fel l megsemmisülés fenyegeti. a párnák. A tonirok és a harisza az áldozatok és nélkülözés ellenére is elérik ezt. Ezzel kenyeret takarítanak meg. emiatt nem kellett védekezni. fojtó porba burkolva mindent. már csak azért is. Sugarai nem perzselték a szegény robotolók hátát. Sokan a hiábavaló ellenállás után hasra vetették magukat a g zölg földön. Ezt tervezte az okos pap. ahol nincs tonir. hogy itt a vadonban. minden mirtusz. És a csatazajt túlbömbölte a kisgyermekek riadt jajveszékelése. a leped k. Az emberek gondjaikkal és bajaikkal eltelve ügyet sem vetettek az álnok id re. és hagyták. a halál övezetében is azzal a tudattal ajándékozza meg híveit: itthon vagyunk. amilyet a hegyi nép még sohasem élt meg. Ám a tenger súlyos mozdulatlansága ellenére dél óta a hullámok fojtott dühvel egyre hevesebben csaptak át a szirteken. ennek következtében a legjobb háborús élelem. körben forgott vagy elröpült. Valami felh szer . És éppen onnan tört rájuk még naplemente el tt akkora szerencsétlenség. Csakhamar akkora jéges vetett véget a röpül holmik utáni vadászatnak. Egyetlen rémület az egész Damladzsik. Az emberek is felkiáltottak. Ter Hajgazun. minden csörömpölt. a világegyetem moslékszín pora. zavaros anyag lebegett a leveg ben. és alighogy kimondta a meghitt szavakat. s r . Harmadszor: a harisza nem romlik meg. mégis kielégíti a kenyér utáni vágyat. egymásnak ütköztek. a lámpások. mert nem sütött a nap. Egy irányból azonban nemigen számítottak veszélyre. minden sziklatömb. amit soha többé nem lehetett jóvátenni. valamilyen mocskos indulat: a nyíltan perzsel forróság helyett fülledt meleg nehezedett ólomsúllyal mindenre. az ágyak. felborult. a komor arcok elégedetten felderültek. Kínjukban a földet . Gabriel és a vezet k tanácsa nem áltatták magukat. rendkívül laktató. a pokrócok. üldözni kezdték a gonoszul elillanó tárgyakat.és rododendronbokor! Azután iszonyú égzengés a kezdet jeleként. A tonir valamikor a t zimádás oltára volt. és felnyögött. A tenger tükörsima volt. A gyékények. És már meg is indult a szakadatlanul villámló. Ter Hajgazun legf bb törekvése pedig az volt. Nyugat fel l néha izzó fuvallat futott át rajta. mint rövid hadüzenet. és azt sem lehetett mondani. hadd korbácsolja a hátukat a zuhogó zápor. Így azután az ég hirtelen támadása teljes sikerrel járt.tiszta húsétel. az edények. tudták. mintha megértették volna az els napi mennyei fenyítés titokzatos jelentését. Négy-öt szélroham süvített végig a hegyen. mert liszt is van benne. széttaposták szomszédjuk holmiját. a törülköz k. hidegen és melegen ehet . Negyedszer: az örmény paraszt és kézm ves nem érzi magát otthon ott. mégsem volt felh s az ég.

mert akkor sem tudták volna megmenteni. hogy ösztönösen egyes személyekre hárítják a felel sséget. míg süket háziszolgája ki nem szabadította ebb l a helyzetb l. még elemi csapás esetén is. kézzel-lábbal magához ölelve a köteteket. A lisztes zsákok úgy füstölögtek. Második gondolatuk az élelmiszer volt. miért hiúsította meg Isten tíz perc alatt az ártatlanul üldözöttek számításait? És még miel tt a Musza Dagh els napja véget ért! Csak egyvalaki szállt szembe erélyesen és megfontoltan a felülr l jöv rohammal.harapdálták. hogy el ráncigáljon két sátorlapot meg egy pokrócot. Valamennyien némán töprengve. Az els szélrohamok rögtön elrabolták az öreg Krikor néhány kötetét. mit sem tör dve az ujjnyi vastag sugarakban öml felh szakadással. szerettek volna meghalni. szívükben kimondhatatlan haraggal Ter Hajgazun és a vezet k tanácsa iránt. kámzsája a testéhez tapadt. hogy a Ter Hajgazun által elrendelt beszolgáltatásnak semmi köze a kenyér meg a liszt elpusztulásához. Még az asszonyok sem sírtak vagy jajgattak. A pap nem tudott megbirkózni a szörny kérdéssel. A férfiak ordítozva rohantak a raktártérre. Sokaknak eszébe jutott az si fenyegetés. Hirtelen kiáltás harsant: a l szer! Szerencsére azonban Gabriel Bagradjan a töltényes rekeszeket a sejksátorba vitette. és az zúgolódó hangjuk is a papra zúduló szemrehányások. és egész súlyával ráfeküdt a falra. az Utolsó Ítélet napján minden saját hibájukból kiömlött sót a szemhéjukkal kell fellapátolniuk. hogy az embereknek majdan. és letakarja velük kincsei legnagyobb részét. A kenyér és a liszt végleg megsemmisült. míg valamennyit megmentette. Kés bb merev. méltóságteljes mandarinarccal egészen besötétedésig keresgélte minden bokor és k mögött a vihar által elsodort könyveket. A só legnagyobb része szétszóródott a földön. és elhalmozzák ket szemrehányásokkal. A megtért mukhtárok a bandzsi Thomasz Kebuszjannal az élen nyomban köpönyeget fordítottak. hogy a még feldolgozatlan l por száraz helyen legyen. és védelmezte meg kenyerét. és állást foglalt a magántulajdon mellett. az emberek azzal könnyítenek legjobban a szívükön. ha a saját tulajdonuk marad. amelyet a könyvtéglákból emelt. De okos volt. a cipók szétmállott szivaccsá változtak. A Damladzsik haragvó népe is csak sokkal kés bb gondolta meg. Nagy szerencsétlenségben. természetesen szellemi kenyerét. A katasztrófa láttán feladták a harcot. sorsára hagyta az áldozatokat. mint az oltott mész. És ez a pusztulás jelentette a legnagyobb bajt. szakállából csurgott a víz. akiknek a lelkiismeretén száradt a raktár meg az istenverte beszolgáltatási parancs. Kényszer helyzete ellenére a patikusnak elég lélekjelenléte volt hozzá. A parasztok szemében azonban az ég könyörtelen szigorral elítélte a közösségi rendet. vádak és szitkok közé vegyült. A jéges t l b rig ázva leültek a pocsolyává változott földre. Kés n! A lepények ragacsos péppé. Ter Hajgazun lehorgasztott fejjel állta a csendesed es ben a vad acsarkodást. és Nurhan Csaus el re gondoskodott róla. magányba burkolóztak. .

Csak a madarak zajongtak újból a sötétség beállta el tti utolsó pillanatig. A müdir és a rend rf nök azért halaszthatta szombatról vasárnapra a deportálást. mert a gyékények. mert a fákon és a r zsén még mindig kövér es cseppek ültek. Gabriel is kivitette a matracát és a pokrócait az északi állásba. Azután már csak az rök voltak ébren. és rosszkedv en és ingerülten hátat fordított a szomszéd családnak. Aram Thomaszjan lelkész az egyik felderít rhelyen ült. Juliette-et ma csak egy pillanatra látta. de nem látták ezt a csodát. Csípésük égetett. szakadozott mennyei hegyek között bukott le.A nap színes. Gabriel Bagradjan utolsónak aludt el. a nagy falu templomterét és f utcáját. Most már senki sem akart leülni a földre. szürke tömbjeit. A zaptijék ide-oda futkostak. n k. mint harcosai. és arany szövedékbe burkolták a magas hegy mállott. vörös legyecskét költött ki. mert meglepetésként érte ket. de el bb még ki kellett merniük a vizet az alig elkészült árkokból. botokkal vagy puskákkal hadonászva. Nokhudjan protestáns gyülekezete indulásra készen állt a templom el tt. A háziasszonyok kenderköteleket feszítettek ki a fák között. Kés bb a puszta földre feküdve aludtak el. amelyet a fiúk hírszerz osztaga egy öreg tölgy koronájában rendezett be. a szomjas nyári föld már magába szívta az utolsó csepp nedvességet. egyik bánat támasztékot keresett a másikban. Az emberek rendkívül elcsendesedtek. hogy Bitiasz kivételével valamennyi örmény fészket üresen találtak. matracok. A tábortüzek mégsem akartak fellobbanni. amelyek mohón leereszkedtek az alvók kezére és arcára. amelyek már semmir l sem tudtak. A messzeség élettelen képekké tompította a szörny séget. Férfiak. a hajnali derengés és a meleg. mintha pótolniuk kellene valamit. g zölg köd egész felh nyi apró. Err l a hegyr l pontosan át lehetett tekinteni Bitiasz. nyilván sok azonos gondolkodású ember csatlakozott titokban Nokhudjanhoz. A lelkész kölcsönkérte Bagradjan tábori látcsövét. Egy-egy család szorosan összebújt. Égi gyíkok és kígyók tekeregtek cikázva lefelé. csipkés ormai fölött. ezt már nem lehetett pontosan megállapítani. és kiteregették száradni a csuromvizes holmikat. kett -kett minden védelmi szakaszon. gyermekek félmeztelenül szaladgáltak összevissza. De a felháborodás és jajgatás egyetlen hangja sem tévedt ide. hogy egy hajszállal sem él másként és jobban. mert egyik test érezni akarta a másikat a bajban. Egy kupacban feküdtek. De még miel tt feljött a hold. Thomaszjannak el ször meg . Az rök a fáradtságtól bódultan nézték. Apró alakok cikáztak a távolban. Az els vonal legénysége kint aludt az állásokban. fenntartotta elhatározását. pokrócok és párnák aligha száradhattak meg másnap este el tt. és így tisztán látta a portól hullámzó teret és utat. és kellemetlen gyulladásokat okozott. Nagyon tekintélyes tömegnek látszott. Reggel felé pedig a lombok között rekedt es cseppek. Éjfél el tt egy órával csodálatos csillaghullás kerekedett az Amanusz éles. Bármilyen kimerült volt. Talán már most közéjük csaptak a csend rök a kancsukájukkal.

és fájdalmasan húzta utána a hátsókat. Odalent a helye. Aram újból és újból ismételgette magában. Már ez is elég baj volt. töprengett Aram lelkész. feketés hernyó vonaglott széttaposva. A kiszolgáltatott. hanem egy féreg vonagló halálküzdelme. amelyet még néhány kordé is követett. Jóles nyugalom járta át a testét. hogy néhány nappal meghosszabbítsa földi életét. miközben a dögbogarak már ellepik a nyílt sebeket. és szinte szédülve. keresztül a tájon. Mire kis id múlva újból a szeméhez emelte a távcsövet. gyötr en hosszú id be. hanem saját sorsát látja. Woodley tiszteletes. ott. ha velük mész a halálba? . a tölgyön. sebesült állat hiába keresett rejtekhelyet a nyílt völgykatlanban. hogy odalent. csapdát rejt kérdést: . sörtéivel és lábaival egy helyben kínlódva. és a kúszó hernyó sokszor több részre szakadt.Segítesz azzal a gyermekeken. hogy próbára tegye t.kellett önmagát gy znie. Néhány terhes asszony is van közöttük. Egyébként a szepl s müdir kétségtelenül engedélyezett néhány kedvezményt a szám zötteknek. Zejtunban az utolsó hét napon olyan sokszor látott: beteg. Perisztaltikus lökésekkel tolta el re törzsének legels gy r it. de Thomaszjant ennél is jobban nyomasztotta a b ntudat. még ha elviselhetetlenül lassan is. Szinte csodának hatott. hogy lassan-lassan.Most pedig. hogy csak azért menekült el a völgy porfelh jében hálálba induló szám zöttek seregéb l. Sok málhásöszvér lépkedett a menetben. amelyeket a szeme feszülten figyelt. . hogy az alig behegedt helyeken újból szétszakadjon. E. Különféle jelek arra vallottak. amit. Els gyermeke ugyanolyan zord körülmények között jön majd a világra. Thomaszjan lelkész megijedt érzéketlenségének b nét l. porfelh t verve fel tömör kerekeivel. Még hosszú id be telt. utolsó rángása. amihez semmi köze. Képzeletében felmerült a marasi misszió háza. majd alig látható kínzói hajszolására úgy-ahogy összen tt. némileg távolodott a hernyó a falvaktól. A hernyó most Aziron. akit Isten küldött. halálosan gyenge emberféreg. Olyan kellemes árnyék volt idefent. hogy tanúbizonyságot tegyen Krisztus el tt: kész szenvedni érte. ismét feltette az átláthatatlan. A völgy valósága apró mozdulatokká bomlott. mindkét kezével megkapaszkodott a fa koronájának er s ágaiban. és valamilyen homályos. mint a Musza Dagh bármely állatkája. C. Leeresztette a Zeiss-távcsövet. kinyújtózása és görcsös összehúzódása. amelynek a közepén ült. nem itt. a kép valamelyest megváltozott. Ezáltal mély bevágások keletkeztek. bizonytalan félelem az anyaméhben lev magzatért. reszket csápjaival. És Aram lelkész látta. És nyomban szívébe nyilallt az aggodalom Hovszannáért. amíg agg és mégis annyival igazabb lelkésztársának. Semmilyen el készületet nem tettek és nem is tehettek. hogy a felesége órája minden percben eljöhet. a szívét azonban még annyira sem érintették. Már nem is mászás volt ez. Bitiaszban másodszor is elszalasztotta az alkalmat. mint az álom. a távcs kör alakú néz terében nem bábjáték folyik. Harutjun Nokhudjannak a csapata elindult.

Aram lelkészben hirtelen remény ébredt: talán még sok békés nap adatik a népnek. A középületek. Az elhagyott falvak terein és utcáin néhány száz muzulmán gyelgett: a zsákmány szagára északnyugatról odacs dült mohadzsirok és a síkság helybeli cs cseléke. Döntött. Itt-ott már állt egy-egy lakóhely ingatag váza. és Bitiaszt maga mögött hagyva északkeleti irányban. S ha ez a döntés alatta marad is legszentebb kötelességének. ez is azt bizonyította. és kijelölték az egyes kunyhók helyét. és hamis nyomon kutattak. talán békén hagyják a törökök a Musza Daghot. a gyülevész népség még nem vette birtokába a házakat. Lehet. Gyors léptekkel tette meg a hosszú visszafelé utat a táborig.a selyemhernyófalun tekergett keresztül. de Krisztus derék katonájaként még megállhatja a helyét. Gabriel nyomatékosan kérte. Harutjun Nokhudjan lelkész tévútra vezette ket. Tekintettel a tévútra vezetett zaptijékre. nehogy a kötelességteljesítésb l egyetlen percet is mulasszon. Az alapzathoz szükséges súlyos köveket talicskákban gördítették oda. hanem a gyerekek és aggastyánok is. A táborban leírhatatlan munkaláz uralkodott. A csend rosztag még Kebuszije el tt elt nt az egyik keleti oldalvölgyben. Az öreg Thomaszjan messze hallhatóan megkezdte az építkezést a Városmedencében. Nem bizonyult szentnek. hatalmas tölgy. A veszély gyorsan elmúlt. hogy valamilyen kormányrendelet egyel re elvette az étvágyukat. még reá sem. Kebuszije felé menetelt. Aram lelkész azonnal jelentést küldött a f hadiszállásra. ajtajára biztonsági okokból lakatot szereltek.és bükkfa lombnyalábokat és feny gallyakat cipelve. Nemcsak az er s férfiak és asszonyok dolgoztak. Gabriel Bagradjan a mai napra az egész legénységet és a tartalékot is elengedte a lombkunyhók építéséhez. Eközben Juliette is berendezkedett a Háromsátortéren. Leugrott a felderít rhelyr l. Az öreg Thomaszjan segédei hosszú mér szalaggal kimérték az utcákat. Csend boruld a tájra. A sötét szakadékok fel l mindenhonnan visszhangzottak a favágók fejszecsapásai. A többieket örmény . A családok versenyeztek. A lelkész érezte. A jótét lelkek lusta dongókként lézengtek a házak között. hogy teljesen gyanútlanok. hogy senkire és semmire se legyen tekintettel. Hosszú sorokban baktattak a málhásöszvérek. A zaptijék nem kanyarodtak be a Damladzsik északi nyerge felé. Egy csoport zaptije azonban levált a csapattól. Úgy látszott. ez a szívügye volt. Thomaszjan mester a kormánybarakk építését ellen rizte. a nagy cs r és Bedrosz Altuni felügyelete alatt a kórházpajta építése már meglep en el rehaladt. hanem az emelked völgykatlanban vonultak. Ez a barakk egy nagy helyiségb l és két oldalfülkéb l állt. ezen a csekélyebb érték harcmez n sem könny helytállni. hogy melyikük a gyorsabb. hogy számára is eljött a cselekvés ideje. Egyszer s mindenkorra le kellett gy znie a kétséget és b ntudata bénító hullámait.

tehát népünk nagylelk vendégszeretetét kell élveznie. A házasság nem vérrokonság. az elkülönített élelmiszerkészlet. hogy ugyanolyan nyomorúságos lombkunyhóban kell laknia. amely egyedül Juliette-é volt. hogy a maga életét élje tetszése szerint. talán olyan mélyen a francia n alatt áll. és mindent. hogy közte és mindenféle koldus Dikran vagy Mikael között már nincs is különbség. A vezet k tanácsának tagjai azonnal megértették. kérdezte felb szülve a mukhtárné. miért hivatkozik Bagradjan a vendégszeretetre. A vezet k közül azonban most senki sem gondolt ilyesmire. Ebben az ellentmondásban összeütközések veszélye rejlett. amit a többi harcos. Gabriel Bagradjan a vezet k tanácsának egyik ülésén is szóba hozta ezt: . idegen. hogy a parancsnok nem a sátorban. szerencsésebb népek gyermeke. és ezért joga van hozzá.de az is tagadhatatlan volt. pusztán össze kellett volna hasonlítaniuk a közös gazdálkodás szükségességéért síkraszálló beszédeit a Háromsátortér gazdag b ségével. ahogy rájuk méretett. osszanak szét a tábor gyermekei között. ártatlan áldozat. A három sátor. hogy bebizonyítsák a kínos ellentmondást az elvek és az életmód között. az önálló háztartás. és ezért reánk kötelez ek magunk alkotta törvényeink. és vagyona. a rengeteg poggyász. amit meg kellett értetni a néppel. azonban kívül áll ezeken a törvényeken. akik nem rokonszenveztek vele. egy Thomasz Kebuszjan valóban olyan szánalmas éhenkórász-e. hogy osztozzon szenvedéseinkben. de ezek az adományok mégis csak az uraságtól meghagyott maradékot jelentették. ami a konyhán nélkülözhet . vagy akár csak azoknak. francia. a két hollandi tehén (amelyeket az ifjabb Avetisz hozatott). mint a közönséges asszonyoknak? Továbbá vajon az férje. dönt részét teszi a nép tulajdonának .A feleségemnek itt a Damladzsikon is joga van hozzá. hogy viseljék sorsukat. akit a sors kényszenített. De Thomasz Kebuszjannak. a marasi misszionáriusok tanítványa nem úriasszony-e. hogy a tej legnagyobb részét. a saját konyha. a személyzet. hogy bármilyen. Bennünket valamennyiünket vérrokonság köt össze. amelyet a köz rendelkezésére bocsátott. Bagradjan ellenségeinek. ezek a kivételes javak kedvezményt jelentettek. Vajon . hogy Thomasz Kebuszjan ravasz kerül utakon elérte. a joghunoluki mukhtárnak egy órával ezel tt mégis végig kellett hallgatnia hitvese elkeseredett prédikációját a Háromsátortér miatt. Nem lehetett kétségbe vonni. hogy Juliette kedvéért pompás dolgok tömegét vonta el a közösségt l. viszont közte és a beképzelt Bagradjan között mérhetetlen különbség van? Ennek a hitvesi méregpirulának az volt a következménye. ugyanazt az ételt kapta. hanem az állásban aludt. hogy maga és családja számára . Neki azonban semmi köze ehhez. csak félig-meddig is teljesíthet követelést támasszon. Gabriel Bagradjan elrendelte ugyan.voltuk kényszeríti rá.

És hogy a tekintélyes épület ne szüljön rossz vért. A sejksátorban. vagy a cip jét tisztította. Beszéljen majd barátilag rólunk Franciaországban! Juliette az egyik expedíciós sátorban lakott. három fekv helyet állítottak fel. hogy amennyire csak lehet. hogy táblát akaszt a bejárat fölé “Községháza” felirattal. inkább úgy látszott. hogy elhagyja magát.nagyot dobbantott a földön.nem szeles lombkunyhót. Juliette Gonzague Maris rendelkezésére bocsátotta a sejksátorban álló harmadik ágyat. vérét ontsa. Az egyik ágyban Sztepan aludt. Akadtak pillanatok. s csak azután sütötte le szokása szerint beszéd közben a szemét: . hanem tágas gerendaházat építettek az oltár közvetlen közelében. Madame-nak. mint két összeesküv . egy folt a cip jén boldogtalanná tudta tenni . A másikban Iszkuhit és Hovszannát helyezte el. vagy nemtetszését fejezte ki ünnepélyes b beszéd sége miatt. hogy ilyen behatóan foglalkozott önmagával. Egy pecsét a ruháján. Lekötelezettnek érezte magát a fiatalemberrel szemben szerény figyelmességéért. aki mélabúsan és félve várta. hogy megvédelmezze Madame-ot. hogy ezzel kollégája beszédét helyeselte-e. hogy irtózik a rendetlenségt l és tisztátalanságtól. mint akit skatulyából húztak ki.és élelmiszerkamrául szolgált. De az. aki azonban mint szárnysegéd és vezérkari tiszt mindig Bagradjan közelében töltötte az éjszakát. a keze ápolt. Juliette néha rajtakapta. a második Szamuel Avakjané volt. ha bennünket el bb vagy utóbb elér itt a halál. amely félig poggyász. amellyel különösen az utolsó szerencsétlen napok óta körülvette. Cselszövése tudatában most helyesl en bólogatott. s t. és Gabriellel ellentétben minden reggel megborotválkozott. megkönnyítse a szép Franciaországból jött vendég életét. Hapeth Satakhjan szavai után Oszkanjan tanító karabélyának tusával már egyetlen lépést sem tett fegyver nélkül . azonfelül az egyetlen európai volt kívüle a Damladzsikon. hogy a felésége megmeneküljön. hogy eljöjjön az ideje. A körme tiszta volt. Ter Hajgazun pedig el ször er sen Gabrielre nézett. Míg Juliette veszedelmesen hajlott arra. ahogy kínos gonddal kefélte a sátor el tt a ruháját. hogy fennkölt szellem nyilatkozatot tegyen. felvarrt egy-egy leszakadt gombot. a franciáskodó pedig megragadta az alkalmat. amikor olyan er s volt kett jük között a kényszer rokonság. Megmentette Gabriel életét. a mukhtár elhatározta. Gonzague most is mindig úgy festett. Satakhjan tanító. sohasem hatott különös hiúságnak. Az örmény nép minden fia vetélkedni fog. Nem lehetett tudni. mint ugyanannak a börtönnek két foglya. Mivel Gabriel nyomatékosan és nyersen lemondott mindenféle kényelemr l.Gabriel Bagradjan! Valamennyien kívánjuk. amikor Bagradjan vendégszeretetre szólította fel ket. hogy úgy néztek egymásra. egy igazi párizsi n nek a jelenléte a Musza Dagh népe között megtiszteltetés és egyben serkentés is. s ha kell.

Egyetlen igazi tehetségem van. Juliette faggatni kezdte: . hogy Gonzague magatartását nem törték meg a körülmények.Én sohasem csinálok jegyzeteket. hogy a török katonaság vagy bármi meg tud akadályozni abban. A fiatalember magabiztossága bosszantotta Juliette-et: . ami neki magának is jólesett.Csak az a kérdés. mindent az akarat és valamilyen sajátos célszer ség világosságába kell helyeznie. Nemigen lesz szükségem rá. De akadtak pillanatok.Gonzague-ot. üres bóknak tartotta. és mintaképet látott benne. Juliette. . ha egyszer igazán el akarom hagyni! A válasz hangja és tartalma kellemetlenül érintette Juliette-et. valahányszor csak találkoztak. De éppen ezzel a tökéletes múlt. amint az olyan fiatalemberhez illik. aki a közöttük lev társadalmi különbség miatt nem láthatja meg egy hölgyben a n t. meg tudja-e majd menteni a fejét.Csak nem gondolja. Úgy rémlett. aminek Gonzague már annyiszor adta tanújelét. Annál kevésbé értette a férfi egykedv elhatározását. szinte kissé gúnyosan nézett rá: . Ilyenkor anyai részvét ébredt Juliette-ben. de ezzel a nevetéssel csak meggy z désének komolyságát akarta hangsúlyozni: . amikor egészen elveszett és gyermekes is tudott lenni. hogy piszkos papírokat meg cédulákat mentsek meg. Juliette jóformán még most sem tudott semmit a fiatalember múltjáról. Amikor egyszer egy fél napig nem mutatkozott. az emlékez tehetségem.és jöv nélküliséggel nyugtalan kíváncsiságot ébresztett Juliette-ben. amely túlment volna a tárgyilagosság és a napi események határain. semmilyen véletlent. feszült figyelem látszólag csak a pillanatra irányult. megriasztotta. mintha nem tudna elviselni semmilyen homályt.Elkezdte már a feljegyzéseit az életünkr l? Gonzague csodálkozva. hogy elhagyjam a hegyet. a hozzá tartozó emlékez tehetséggel? Gonzague kurtán felnevetett. hogy egyáltalán élni tudjon. Tompaszögben álló szemöldöke alatt a tekintetében rejl furcsa. Juliette-et némileg bámulatba ejtette. Egy-két futó célzását. Gonzague mindig tartózkodó hódolatot tanúsított iránta. Gonzague mindennap sok id t töltött Juliette közelében. Az a rendíthetetlen várni tudás. amellyel sejtette. de sohasem került közöttük olyan beszélgetésre sor. hogy osztozik egy idegen nép várhatóan halálos sorsában. hogy miatta határozott így. mintha ahhoz.

az úr pedig csak megt rt semmittev közöttünk. a bükkfacsoport túloldalán Krisztafor és Miszak felállított egy asztalt és néhány padot. Többnyire ugyanaz a társaság ver dött össze. alatta pedig a szuronyos kardot egy derékszíjon. azért jött. Hapeth Satakhjan. és düht l tajtékzó arccal Gonzague Maris felé fordult. . és itt fogadta a vendégeit. Oszkanjan megragadta a puskáját. gondos. és dicsérettel emlékezett meg boldog-boldogtalanról. csak Oszkanjanról nem. török fejeknek vagy levágott kezeknek jelentéktelen el lege lenne. Krikor patikus rendszeresen megjelent. mintha egy kert félrees részében volna.Az egyik képen nevettem. amikor a társaság nyugodtan beszélgetett a napi eseményekr l. Itt üldögélt délutánonként Juliette Iszkuhival és Hovszannával. egy csokor vad. De azért most is mindig hozott ajándékot. és fejér l nem vette le a marcona bárányb r kucsmát. mint ahogy bevallotta. ha szolgálatuk engedte. a Bagradjan-villában. kezéb l nem tette le a puskát. és úgy kiabált: . és nem önön. A kis fekete vakarcs rámen ssége id vel elviselhetetlen lett. tanítói rajzot. Oszkanjan tanító úr. Nekem is megvan a véleményem önr l! Köszönés nélkül elviharzott. amelyet úgy lökött oda Juliette elé. mint odalent. hirtelen felugrott.Az úr Madame jelenlétében kinevetett! Maris becsukta a könyvet. mint amennyi. Sajnos azonban már nem érte be a némán támadó rohamokkal. Konokul hallgatott. Krikor fáradtan. és gy lölköd .A Háromsátortér közelében. kinek van itt oka nevetni! Én parancsnok vagyok. mint a költészet és szépírás mestereként jelent meg. aki a Krikor kincsei közé tartozó Illustration egyik régi évfolyamában lapozgatott: .Majd meglátjuk. bár csakugyan elég okot szolgáltat a nevetésre. szárnyas lordkabátját hordta. Az ilyen látogatások alkalmával még mindig szürke. mintha a háború jövend . amelyr l még a súlyos nyeregpisztoly is el kandikált. szenvedélyes pillantásaival majd felfalta Juliette-et. vörös orchideát. menteget zve legyintett: . hogy szépen ejtett francia csevegésével örömet szerezzen Madame-nak. a tanítók pedig. és kedves csodálkozó tekintettel nézett a dühöng re: . véresebb ajándékainak. a kötekedést. vagy egy szaggatott vonallal kihúzott. Egyszer például. de mindenesetre a kultúra körén belül. Hrand Oszkanjan azonban most inkább nyugtalanító harcosként. Ez a kis hely olyan elb völ en festett. Holnap újra eljön.Mindig több akar lenni. A marcona fegyverzet teljesen új hajlamot ébresztett Oszkanjan szívében. és nem egy úttalan hegytet n.

az összecsukható bútorokat. Juliette csak úgy tudott megszabadulni az érdemes hölgyt l. maga.. Kebuszjanné asszonyság köszönete és hálálkodása ekkor a dicshimnusz méreteit öltötte. Ne nélkülözz nálunk semmit. az asztali edényeket. Megcsodálta a sátrakban a puha.. Joghunoluk Szókratésze látszólag kiheverte szemlél d élete tragikus felbolygatását.Akkor edd meg. eljött.A patikus ismerte tanítványait. Kebuszjan mukhtárné ritkábban. Sima. mézes köcsögöt vagy egy darabka kajszisajtot. bölcshöz ill en igyekezett ugyanúgy folytatni az életét. a gumikádakat. Már a Musza Dagh második napjától kezdve. Utána áradozva dicsérte a kövekb l és t zhelylapokból mesterien épített t zhelyet. szépségem! Iszkuhi Thomaszjan a Damladzsikon kevesebbet volt együtt Juliette-tel. csillagoknak és elemeknek. De merész és egyáltalán nem érzelg s arca sokszor nagyon szomorúan nézett Juliette-re: . Altuniné titokban adta át ezeket az ajándékokat: . Juliette rosszallta a leány elhatározását: . De a régi. köveknek. mint azel tt. viszont annál telhetetlenebb kíváncsisággal. hogy ossza be segédtanítón nek az iskolába. és szakvéleményt mondott a szardíniásdobozokról és konzervekr l. amely az örmény falvak reggeliz asztalának különleges csemegéje. amikor csak tehette. Mélységes és sz nni nem akaró elragadtatással dugta bele az orrát az élelmiszeresládákba. sárgás arcán a kecskeszakállacska megint egyenletesen lengett. a gazdag poggyászt. amikor tudása kimeríthetetlen tengeréb l ellen rizhetetlen idézeteket halászott el . az orvos felesége. könny ágyakat. és a pap szívesen teljesítette kérését. amelyen Hovhannesz a sütés-f zés minden fajtájára berendezkedett. De Juliette délutáni vendégei között nemcsak az említett urak bukkantak fel. nagyon finom. hogy valami ajándékkal tisztelte meg: egy tábla csokoládéval vagy egy konzervvel. dzsanik. és kérve kérte Juliette-et. lelkecském. és önkényes neveket adományozott a növényeknek. mint a joghunoluki házban. és valamilyen aggasztó higgadtság lépett a helyébe. aki kutató egérszemével minden zugba bepillantott. A leány megkérte Ter Hajgazunt. Majrik Antaram viszont mindig hozott valami apróságot. barnásvörös barackzselét. hanem a notabilitások feleségei is.Bár maradtál volna ott. ha már mind elmentek. ahol voltál. hogy vezesse be a sátrakba. Majrik Antaram. és mutassa meg neki a Háromsátortér minden zugát és titkát. jól jövendölt. kérlelhetetlen buzgalom elt nt fejtegetéseib l. cukorról és szappanról. Kebuszjanné mindent látni akart.

a reggeli és esti köszönésnél átölelte és megcsókolta id sebb barátn jét. Tagadhatatlan. egy másiknak különféle tárgyakat percekig a feje fölé tartania.. egy térképük az ottomán birodalomról és tekintélyes számú ábécés. egész hadsereg guggolt. Iszkuhinak nem volt ereje felvenni velük a harcot. A f zfavessz . ártatlanra és b nösre egyaránt lesújtott. Minthogy csakhamar már a saját szavát sem hallotta. Mivel most rendíthetetlen hadfi volt. népének ilyen válságos órájában e nevetségesen csekély . Arca elvesztette színét és kicsi lett. ült és feküdt egy árnyékos erdei tisztáson. Juliette újra megpróbálta szenvedélyesen lebeszélni a leánykát ügybuzgalmáról. lemondóan várt. és megzabolázta az ördögfiókákat. amellyel a többi mellett felfegyverkezett. Iszkuhi most a nap nagy részét az úgynevezett Iskolalejt n töltötte. Iszkuhi néhány hét óta már némi gyöngédséget is mutatott. mert hatalmi vágyának minden sérelme azonnal sebet ejtett önérzetén. A tanítón i munka is egyfajta vereséget jelentett számára. mintha kész volna. messze a Háromsátortért l. Iszkuhi értetlenül nézett rá. mint amikor valaki egy ismeretlen nyelv szabályait alkalmazza. mint akkor. Cselekv jóságával. amíg odajött valamelyik tapasztalt férfi. olyasmi. és máris agyon akarod dolgozni magad? Van ennek a mi helyzetünkben akár szikrányi értelme is? Juliette még mindig furcsán érezte magát Iszkuhival szemben. Juliette azonban világosan érezte. például Oszkanjan. úgy látszott. hogy kicsinyei számára magával vigye a tanszereket? “Földanya becézi m velt gyermekét!” Több száz kölyök. Iszkuhi gyakran órákon át egymaga vesz dött a zabolátlan bandával. menekülés közben sem feledkezett meg arról. hogy ez csak utánzás és alkalmazkodás. Nem jelképe-e ennek a népnek. A keménység. hogy pontosan értené ket.és olvasókönyvük. Volt egy nagy falitáblájuk.Éppen csak hogy egy kicsit összeszedted magad nálunk. hogy szorult helyzetében. amikor hazatért a deportálás poklából. Az egyik szerencsétlen csoportnak hegyes kövekre kellett térdelnie. a szeme pedig ismét olyan nagy. anélkül. puskával a kezében lépdelt keresztül a gyerekhadon. s t hadiszokás szerint jogában is állna szitává l ni minden engedetlen tanulót. a megfélemlített. halálos csendet. hogy Juliette szenvedett e szív bevehetetlensége miatt. Képtelenség volt a négy-tizenkét éves vadak között rendet tartani vagy csendet teremteni. Utána Oszkanjan fens bbséges megvetéssel a helyettes tanítón re hagyta katonai pedagógiájának eredményét. hogy ez a meger ltetés egyáltalán nem tesz jót Iszkuhinak. egy számológépük. Minthogy az egész tanítói kar többnyire az állásokban vagy tábori szolgálatban volt. Hogyan vonhatná ki magát most. a legy zhetetlen idegenség nem oldódott fel Iszkuhiban. harsány csiviteléssel töltve be a leveg t. Juliette már els nap látta. sikerült legy znie a lányban a dacos félénkség után most már a véd pajzsul használt szolgálatkész alázatot is.

meghasad a teljesíthetetlen kívánságoktól. Miért tör djék mások fájdalmával. ez Gabriel és Sztepan örmény szeme. a gyöngéd férj után. . Az ajtófüggöny résén behatoló két éles napsugár gyötörte. mintha kék sürg s kötelesség között szaladt volna ide: . Színes körök. Minden érzékével bele akart kapaszkodni az otthoni képekbe. Önmagát kereste a finom illatban. az örmény. hanem valami titkos lelki bánat. olyan anyagiasnak tartasz. hogy mindig csak a testi szükségleteimre gondolsz? . de nem a mostani. nedves föld szaga. aki szeret tapintattal mindig elfeledtette vele. Azután felállt. Az Avenue Kléber-i világos lakás Gabrielje után vágyódott. Juliette ellenségesen hátat fordított Iszkuhinak. mintha egyes-egyedül ez lenne a sajátja. chérie? Nincs szükséged valamire? Csak egy pillanatra jöttem. úgy érezte. amije még megmaradt. mintha jóval magasabb rend és értékesebb lény lenne. és elfüggönyözze a rést. Nem volt ereje hozzá. mint . hogy Iszkuhit nem a tanítással járó meger ltetés emészti. de nem sikerült. tenyérnyi szül földje. Az elegáns. az ismer s üzletek és áruházak zaja és szaga. reménykedett. Nicsak. dohos. az autók tülkölése. szenved . szabadban töltött éjszakák. Forgó napfoltok tolakodtak lehunyt szemhéja alá. borzas. egy idegen. semmire sincs szükségem. hogy felálljon. A sz k sátor fojtogatta. mindig Juliette-et helyezve el térbe. Beteg leszek.Köszönöm. hogy megnézzelek. az estélyi ruhás úr után vágyódott. szakállas arcból csakugyan föléje hajolt egy ilyen szempár. aki színházba és fény z éttermekbe vitte. mikor magányosabb és szerencsétlenebb mindenkinél? Juliette most sokszor fényes nappal is órákig hevert az ágyán. A férfi egy ideig némán ült mellette. beléfúródó pupillák. Futólag felvillant benne. ó. közepükön merev.Meg vagy elégedve. amelyek nem eresztik el. Vágyódott Gabriel. Rémülten bámult Gabrielre.Olyan üresnek. ami áthidalhatatlan volt közöttük. De gyorsan el zte ezt a gondolatot. szemrehányó szemek ostromolták mindenfel l. hanem a párizsi Gabriel. bárcsak beteg lennék! Szíve vadul dobogott. mintha megbeszélnivalója semmi sem lenne Juliette-tel. Tompán dübörgött fülében távoli világa.kötelességteljesítés alól? Ellenkez leg! Most már délutánra is munkát akar keresni magának. Hangja siet sen csengett. mindig finom hódolattal telve. Messzeség lebegett körülötte. a dallamos fecsegés. aki jókedv en ült le vele reggelizni. Belefúrta arcát a párnába. Amikor felpillantott. Gabriel kezében hagyta még álomtól zsibbadt kezét. Juliette azonban házsártosan felült: . szemek. a Metro kattogása a föld alatt.

Juliette. Mögöttük zaptijék és nagy tömeg. mint ahogy hiszed.. hamarosan megkötik a világbékét. hogy ma a francia n k tízezrei teljesítenek a kórházakban a sebesültek mellett hasonló szolgálatot. Rájött. . mintha megtagadná vele önmagát. hogy az Antiochiából Szvedja felé vezet úton nagy porfelh k közelednek.Gabriel nem értette meg rögtön. Sok-sok katona! Négy szakasz. Úgy érezte. De Juliette felzokogott: . beszéljen az orvossal.. és szakaszról szakaszra járva meglepetésszer en ellen rizte a tízes osztagok munkáját és szolgálatát. Úgy ziháltak. ahogy illik. a betegek mellett. hogy lelkileg nem alkalmas ilyen önfeláldozó munkára.. hogy nem is t nt olyan képtelenségnek a gondolat.Megértem. így csakugyan nem mehet tovább. kötényben és f köt ben. minden szerencsésen megoldódik. Hála isten. hogy foglalkoztassa a kórházpajtában. . Éppen most kanyarodnak be a völgybe. Csak néhányan feküdtek rongyokba burkolva. és visszatérhetnek az életbe. Augusztus 4-e délig ugyanúgy telt el. sötét arcok. amelyen még mindig dolgoztak. Délfelé elégedetten indult vissza a parancsnoki állomáshelyre. Juliette összeszedte magát. Gabriel nagyon komoly arccal lépett vissza hozzá: . hogy nem tudsz így élni. Talán igaza van Gabrielnek. érezte Juliette kis szánalommal és nagy undorral. núntha hosszú menekülés után itt rogytak volna össze. nem volt túlságosan sok súlyos beteg a Damladzsikon. Megkérte Majrik Antaramot. és már az . Többnyire öregek. Kevésbé tartozunk oda. mint az el z napok.. próbálj segíteni.. ahová el akarunk jutni! . már távoli világban jártak. Elhatározásánál segítségére volt az a gondolat. ahonnan jövünk. Juliette.Az enyém sem annyira.Vagy nem akarunk.Nem tudok így élni.Nem az én közösségem. Nem lehet egy közösségben teljesen félrevonulva élni. lázasan a takarókon és gyékényeken. Szürke. Bagradjan reményked hangulatban hagyta el a megfigyel csúcsot. Tenned kell valamit! Menj a táborba. légy emberi! . Néhány perc múlva rohanva érkeztek mindenfel l a fiatal felderít k. amelyek megkeményedtek a nagy zivatartól. Juliette még aznap megjelent a pajtában. Nem az én fajtám. Elhozatta a betegek számára a sátrakból az összes. Gabriel kora reggel végigkutatta távcsövén át a völgyet. Bedrosz Altuni el ször meghökkent. azután elfogadta a segítséget. csak félig-meddig nélkülözhet ágynem t. s a falvak olyan csendesen és elhagyottan feküdtek. Jelentették. Amikor Gabriel elment.. mint oda.sírt Juliette.

Valószín leg az antakjei kaszárnyákban állomásozó. és Dzsemál pasa újonnan felállított hadseregéhez tartozó kiképzett. Nyomban felismerte a reguláris alakulatot a menet élén lovagló századosról. a hét mukhtár és a vezet k tanácsának id sebb tagjai megállapodás szerint a tábor népe között maradtak. Gabriel csak a . mindössze fel kell kutatniuk és körül kell fogniuk a nyomorúságos hegyi lakók szabad ég alatti táborát. hogy szükség esetén készenlétben legyenek. hogy a hadjárat a falvak elmenekült lakossága ellen irányul. akit a favágás zaja felvilágosított az igazságról. hogy közönséges rend ri feladat vár rájuk. azt hitték. és egyetlen más védelmi pontot sem fenyegetett közvetlenül veszély. és a következ ket állapította meg: egy hadi létszámú gyalogos század vonul menetoszlopban a falusi úton.els falun. a kisbírók összedobolták a Városmedence népét. Csak akkor vált nyilvánvalóvá. De miután az els harcról volt szó. A fiatalkorúak századának futárcsoportja végigporzott az egész fennsíkon. Néhány hírszerz kamasz lemerészkedett egészen a völgybe. mint a katonaszökevények utáni szokásos vadászat. A münádirok. Jóval a század mögött mintegy száz zaptije kullogott. a hegynek kanyarodott. A tartalékba beosztottak fejszével. Vakefen át menetelnek. nyafogás. s t talán hadviselt katonák lehettek. Ez a csaknem négyszáz fegyverest (a zaptijéket is beleértve) számláló hader olyan módfelett gyanútlanul vonult fel a nyílt terepen. ha meggondoljuk. ásóval felfegyverkezve nagy gy r ben körülvették a tábort. hogy az örmények mindössze háromszáz jó puskával. Gabriel Bagradjan nagy sietve felkapaszkodott a legközelebbi megfigyel pontra. amikor a század rövid pihen és a tisztek tanácskozása után Bitiasz mögött északnyugat felé. és azok is voltak. amit naponta gyakorlatoztatott a tízes osztagokkal és a táborral. Tökéletesen felkészültek erre az eseményre. és a négy. Vagy feljelentette ket valaki a szomszéd községekb l. a törökök. míg a síkság cs cseléke. Ter Hajgazun. vagy addig kínozták Harutjun Nokhudjant. kapával. Nyilvánvalóan végtelenül er snek érezték magukat ehhez a feladathoz. kevés l szerrel. hogy átadja az egyes szakaszok parancsnokainak a parancsokat. amely ütemes lépésekkel. és szinte egyetlen kiképzett katonával sem rendelkeztek. Az emberek szinte lélegzeni sem mertek. hogy Gabriel sokáig arra a hitre hajlott. Amikor a század már Joghunolukba ért. egymástól szabályos távolságban menetel szakaszról. amíg elárulta földijei tartózkodási helyét. úgy látszik. még ártatlanabb. eléggé egyenletesen imbolygott el re. Gabriel. és le kell kergetniük ket a völgybe. még a csecsem knek is torkán akadt a g gicsélés. hogy kikémlelje az ellenség eloszlását és mozdulatait. Bárhogy állt is a dolog. Antiochia emberi hordaléka a menetoszlop két oldalán verte a port. a csapatnak talán más célja van. Gabriel Bagradjan elrendelte a nagy riadót. Nurhan Csaus és az alparancsnokok egy csoportban álltak.

úgyhogy össze kellett szednie magát. hanem egyszer en csak a háborús ellenséget. a népünk ellen elkövetett gaztettet. Mindannyiótoknak az a borzalom járjon a fejében. Talaatot. bizonyítsuk be a következ órában a törököknek. teljesen személytelenül. Felkorbácsoló szavai ellenére azonban most nyoma sem volt pezsg vérében a törökök elleni gy löletnek és hosszúvágynak. és valamennyi rendelkezésre álló tízes osztagot az Északi-nyereg lövészárkaiba vetette. Minden harcos három tölténytárat. a Damladzsikon. a müdirt. vagyis csak tizenöt golyót kapott. És a legfontosabb: csak az én parancsomra nyissatok tüzet! Valamennyien nézzetek rám! Tíz lépésnyire kell engednünk a törököket. De amikor a gyalogosok léptei közelebbr l reccsentek a cserjésben. hogy szörny ség. az oldalszárnyat biztosító árokból. már nem a törököket. továbbá a hegy homlokzati oldalán. hanem az a tudat. mint Bagradjan. el retolt lövészgödrökkel. el vigyázatlan lármájuk egyre hangosabb lett. nehogy valaki észrevegyen rajta valamit. akit az ember gy lölet nélkül megsemmisít. végül a tenger fel li oldalon. a rend rf nököt. Ebben az árokban maga Bagradjan vette át a parancsnokságot. A második árokban további kétszáz ember állt készenlétben arra az esetre. utána nyugodtan célozzatok a fejükre. nem Envert. a legjobb puskákkal. ha három napig tartana a harc. ha a harc szerencsétlen fordulatot venne. semmi egyéb! Gabriel Bagradjannak beszéd közben szinte a torkában dobogott a szíve. amit ellenünk elkövettek. el reláthatóan a legjobb harcosok. és nyugodtan l jetek! Bosszuljuk meg a következ órában itt. amely a bal oldali nyereglejt egyenetlen gerincén elzárta a Damladzsikot. amir l éppen az imént szónokolt a harcosoknak. A legjobb tízes osztagok egy részét Nurhan Csaus parancsnoksága alatt a sziklabarikádokra küldte. De a többiek is ugyanazt érezték. sem a többi katonaszökevényt. Takarékoskodjatok. a széttöredezett mészk sziklák szerencsésen áttekinthetetlen barikádjából. Az els árkot mintegy kétszáz ember szállta meg. és vad mozdulatokkal jelentették a törökök közeledését.legszükségesebb rséget hagyta a mellékállásokban. Egyébként ebbe a véd rségbe nem osztotta be Szarkisz Kilikjant. Bagradjan a lelkükre kötötte: . szinte a szívverésük is elállt a várakozástól. hogy gyengeségünkben is százszor különbek vagyunk náluk. Amikor a felderít k el törtek a bozótból. és mit sem sejt . A védelmi rendszer négy vonalból állt: mindenekel tt a f árokból. Az ellenséget várta. különben elvesztünk. akik nem tudnak rólunk. Nemcsak az a mélységes izgalom okozta. teljes rültség maroknyi csapatával szembeszállni egy hatalmas hadsereggel. azonnal jeges közöny . ami t zharc el tt mindenkit elfog. néhány száz méterrel mögötte egy terephullám mentén a második lövészárokból.Egyetlen golyót se pazaroljatok! A három tölténytárnak még akkor is elégnek kell lennie.

gyenge hangon vezényelt: . különben bizonyosan nem hanyagolta volna el az ellenséges terepen felvonuló csapat számára el írt legelemibb taktikai óvatossági rendszabályokat. majd hegyével az örmény nyereghajlatra mutatott: . és a nyereglejt t elborító törpefenyvesbe és bozótba vágott f sávokat is észrevehetetlenné tették. hogy nem katonai.Zörögve repültek le a vállakról a puskák. A mit sem sejt törökök széles rajvonalban igyekeztek fel a csúcsra. amelynek l réseiben feküdtek a fegyverek. és magas. A vezényl százados valóban mélységesen meg lehetett róla gy z dve.Els . Az altisztek az arcvonal elé ugrottak. A százados meglengette kardját a feje felett. Bagradjan izzó örökkévalóságnak érezte az id t. Végül a trombitással többször egymás után harsogva sorakozót fúvatott. és oldalba bökte. Nurhan Csaus odakúszott az árokban Gabriel Bagradjanhoz. Széles. barátságos arc volt. kövér úriember levette félholdas kucsmáját. Az els árkot olyan kit n en álcázták. hogy csak egy magasabban fekv pontról lehetett volna észrevenni. A négy szakasz. Kis.A rangid s szakaszparancsnok kardjával az ellenkez irányba mutatva visszhangozta: . Az elcsigázott százados még annyi fáradságot sem vett magának. hogy k is jelentést tegyenek. hogy a menekültek tábora a Damladzsikon van-e. és izgatottan suttogva és gesztikulálva megpróbálta rábeszélni. és letörölte a homlokáról patakzó verejtéket. negyedik szakasz. Most a százados is kihúzta a kardját. hogy kipihenjék a hegymászás fáradalmait. hanem csak rend ri vállalkozásról van szó. akik tervszer tlen összevisszaságban gy ltek össze a nyereg tövében. hogy kerítsék be és vágják el a törököket. A fiatal csapattisztek köréje gy ltek. felbomlott sorokban lassan-lassan megtöltötték a nyeregbevágást. A török katonák a meredek úttól kimerülve. hogy az örményeknek a vére is megdermedjen ijedtükben. hogy felkapaszkodjék egy magasabb pontra. A századparancsnok. és jelentést tettek a tiszteknek. Gabriel némi rokonszenvvel véste emlékezetébe a századparancsnok arcát. egy kedélyes. cigarettázó gyalogosokat. Sem jár r. oldal. valószín leg azért. vázlatos térkép alapján katonákhoz eléggé nem ill en vitatkozni kezdtek az örmények feltehet tartózkodási helyér l. . Az árok el tt felhányt töltést. és megvizsgálja a terepet.Szuronyt szegezz! . ilyen pont azonban nem akadt. mintha kaszárnyaudvaron lenne. kett s sorba fejl dve felállt. második szakasz rajvonalban utánam! .váltotta fel izgalmukat. nevetgél . orra közepén ül aranykeretes szemüveggel.vagy utóvéd nem biztosította a fecseg .Harmadik. rajvonalban utánam! A törökök eszerint még azzal sem voltak tisztában. sem el -. vagy a Musza Dagh északi csúcsain. a tisztek kivont karddal a százados elé léptek. Az örményeket mellmagasságig takarta az árok. Gabriel azonban eltorzult arccal Nurhan szájára tapasztotta a tenyerét.

mintha lebegne. a szemüveg leesett az orráról. merre vegyék célba az örmény árkokat. Ez a tény azonban olyan hihetetlennek rémlett a szemében. Az örmények megfontoltan és biztosan l ttek. A kövér. A törökök csak lassan jutottak el re a bozótban. anélkül. Eközben el rehajszolták azt a két szakaszt. mint az imént. Egy órával e féktelen l szerpazarlás után a század négy hullámban vakmer en újabb rohammal próbálkozott. Gabriel Bagradjan a következ parancsot adatta végig az árokban: . Úgy látszott. hogy ismét id t vesztett. Mindegyikük tudta. a bokrok és a k tömbök mögött. most még jóval biztosabban. Az örmények. De az új csatársor hatékony támadási vonal helyett el ször fedezéket keresett a legkevésbé alkalmas pontokon. Hirtelen meghökkent és megállt.Feküdj! Fedezéket keresni! . A törököknek még csak sejteniük sem szabad a biztosító torlasz létezését. egyik a másik után. Csak nagy néha süvített el egy-egy eltévedt golyó a véd k feje felett. azt árulóként fogják kezelni. hogy aki le merészel adni egy lövést. mire felordított: . A tiszteknek és altiszteknek nagy fáradságába került megállítani a menekül ket.Nem l ni! Jól fedezékbe bújni! Várni. Miel tt oldalra d lt. Mit jelent ott az a földhányás.Kés n. Csak néhány másodperc után villant át rajta. mint el ször. Gabriel Bagradjan felemelte a kezét. sok sebesültet és halottat hagyva hátra.Azután mérhetetlen csodálkozással felnézett az égre és leült. mégpedig miel tt Bagradjan leengedte volna a kezét. Hirtelen olyan könny nek érezte magát. Nagyon hosszú id be telt. amely nem került t zbe. megint egészen közel engedték a hullámokat. egyetlen lövés sem ment veszend be. közöttük a századost. vagy csak az arcát kidugja az árokhól.kivéve a szemközti csúcs legmagasabb fakoronáit. véresebbet és szörny bbet. A valóság olyan valószín tlenné vált körülötte. A törpefeny k között értelmetlen. Az örmény nyereglejt ugyanolyan kihalt volt. dermedten megálltak. Minthogy áldozataik alig néhány lépésnyire t lük teljesen elkábulva. míg a törökök összeszedték magukat. A százados új cigarettára gyújtott. minden tekintet rászegez dött. hogy sejtelmük lett volna róla. Vadul kiáltozva menekültek lefelé a nyeregben. amilyen valószín tlen csak a tömény valóság lehet. kardlappal és puskatussal visszakergetniük a jajveszékel ket. A török katonákról hirtelen lehullt a b völet. izgalom nélkül. Már eldördült az els lövés. egy csapattisztet és három onbasit. hogy az lövészárok. jóindulatú arcú százados még néhányszor felordított: Feküdj! Fedezékbe! . eszeveszett durrogás és pufogás kezd dött. hogy egyetlen töltényt sem szabad elpazarolnia. Gabriel nem l tt. miel tt ismét megsemmisít tüzet nyitottak volna rájuk. . a véd k valamennyien elpusztultak a törökök elsöpr tüzében. amíg visszajönnek! Egyidej leg üzenetet küldött az oldalállásokba. amely a legcsekélyebb kárt sem okozta. Volt idejük célozni.

az egyenruha és a csizma ittmarad! A szanitécek a rájuk irányított puskacsövek fenyegetése közben kénytelenek voltak a halottakat és sebesülteket alsónadrágra vetk ztetni. amely nem volt itt járatos. Miután elt ntek az áldozatokkal . Bagradjan a hegy fiaira bízta. mint az imént: teljes . Gabriel nem hallgatott a csábító hangokra. tölténytárakat és egyenruhákat. A feladat ugyanaz volt. Néhány örmény már ki akart mászni az árokból. minden üreget. hanem parancsot adott Avakjannak. csak a sebesültek jajgatása hallatszott a bokrok közül. Nurhan Csaust is beleértve. A küldöncök még be sem fejezték a holmik összegy jtését. és egyikük se kerüljön a másik puskatüzébe. A hegy ismerete hallatlan el nyt jelentett minden mégoly er s csapattal szemben. és a követelt holmikat szégyenteljesen halomba rakva otthagyni. mert mindig vissza kellett térniük -. a borjú. ahol az égvilágon semmi sincs. minden bokrot. a l szer. minden harcos.mint el bb.sok id be telt. olyan helyen. Felkúsztak a sziklabarikádok mögött álló.A halottakat és a sebesülteket magatokkal vihetitek. hogy állandóan fenntartsák egymással az összeköttetést. meredek falak hirtelen vagy lépcs zetesen gyakran két-háromszáz métert zuhantak a tengerbe. hogy helyezkedjenek el olyan okosan a hasadékokban és a sziklatömbök mögött. Hajk. hogy teljesen visszaverték a támadást. A fegyver. Azután rájuk kiáltott: . azon a véleményen volt. hogy szedjék össze és vigyék a vonal mögé a zsákmányolt fegyvereket. minden kiugrást. aki alig valamivel lehetett id sebb Sztepannál. Az utóbbiak azt a megbízást kapták. Gabriel Bagradjan néhány lépésnyire elébük küldte Csaust. minden agávét ismertek ezen a csupasz. amely alatt a töredezett. borjúkat. Nemcsak Bagradjan. a kenyérzsák. Követniük kellett a századot. harcra vágyó férfiak közé. máris azzal a jelentéssel tért vissza. és új roham nem várható. hogy pontosan megfigyeljék mozdulataikat. A nyereg egy pillanat alatt üres lett. aki jelt adott a szanitéceknek. A Musza Dagh fiai minden sziklatömböt. Gabriel átadta a parancsnokságot a legmegbízhatóbb osztagparancsnoknak. amikor az egyik fiú. hanem Nurhan Csaus és a többiek is tisztában voltak vele e jelentés után. és integetni kezdtek egy vörös holdas zászlóval. hogy a törökök egy része északon tovább kapaszkodik fel a hegyre. málladozó mészk szikla-csoporton. de Bagradjan rájuk ordított: Senki sem kapott parancsot rá. a tölténytáska. és Nurhannal együtt elhagyta az árkot. hogy ez csakis a tenger fel li átkaroló kísérletet jelenthet. hogy elhagyja a helyét! Kis id múlva török szanitécek merészkedtek el hordágyakat cipelve a fák közül. A felderít k közül kiválasztotta a négy legfürgébbet. hogy sorakoztassa fel a fiatalok felderít csapatából a legügyesebb fiúkat és a futárcsoport egy részét. hogy közelebb jöhetnek. Az altisztek most már nem tudták megállítani a menekülést.

nagyon csüggedt rjárat. ide-oda pattantak. miel tt a tengerbe zuhantak. hanem a síkság fiai. vagy a kemény. a nyúlszív bestiáknak. hogy nem hegyi emberek. Hangtalanul visszaküldött egy embert. aki hadonászni kezdett egy vörös jelz zászlóval. de ez a támadás a semmib l csapott le. golyót várva tehetetlenül tapadtak a sziklákhoz. és már az erd szélén. bukdácsolva ugrált. ha még háromszorosan is le nem fegyverezték ket. Az örményék nagy örömmel ismerték fel. már nyögés és ordítás hasított a leveg be. minden lyukba. Üldöz ik már nem voltak észnél.láthatatlanságba és halotti csendbe burkolózva el re és pusztulásba csalni az ellenséget. értelmetlen. hogy zaptijék. meg-megretten . hirtelen minden oldalról rájuk zúdult az örmények tüze. Elég sok id be telt. Most. de vacogott a foguk a férfiak el tt. bukfencezve gurultak lefelé. akik bátrak voltak a nagymamákkal szemben. Még Gabriel Bagradjan is réges-rég elvesztette . de mégis élénk tüzet nyitott a nagy lövészárokra. A török sereg zöme azonban a legrövidebb úton próbált elmenekülni a halálos sziklalabirintusból. hanem forró vízbe kellene lépniük. hogy az árokvonalon túl az örmények hátába került. A zaptijék jelent s részét nekiszorították a meredélynek. hogyan védekezzenek. hogy kik a zaptijék. a fák jó fedezékéb l elhamarkodott. amikor megfizethetnek a militarizmus legaljasabb dúvadjainak. A zaptijék eltévedtek a könyörtelen falak között. ameddig az onbasi felderítette a környéket. tüskés növényekbe kapaszkodva kétségbeesetten csüngtek a mélység felett. minden perem mögé benéztek. rikoltozó torokhangokat adva kergették a törököket. rohant a nyereg felé. Gabriel látta. idegenek voltak. A törökök. Eközben azonban a sziklák között felbukkan a felderít k által jelentett négy f b l álló. Most eljött a pillanat. botladozó léptekkel. amelyr l a véd rség megint nem vett tudomást. Lerítt róluk. megfeledkeztek fegyverükr l. Körültekint en végezték a felderítést. Többen megcsúsztak. mintha nem is durva mészk re. Még a bátrak sem tudták. és mint a labda. de mindenki tudta. felerészben zaptijékb l állt. és nyomában a hegyi harcosokkal. amíg az átkaroló csapat tétovázva odaért. különösen az anatóliai törökök híresen jó katonák. Fejvesztetten ugráltak összevissza. Lassan tolta el re f erejét a szemközti magaslatokon a nyereg felé. De most már az ellenség is agyafúrtabb lett. hogy sok szempárban az rület mámoros lángja lobban fel. fedezékr l fedezékre lopózkodtak. Ennek a csapatnak a legénysége felerészben gyalogosokból. Nurhan Csaussal az élen azonnal éket vertek a gyalogosok és a zaptijék közé. A zaptijék onbasija nyilván azt hitte. Ügyetlenül tapogatóztak a sziklákon. Amikor az örmények el rerohantak rejtekhelyükr l és a sziklák mögül. amikor a legkevesebben voltak közülük fedezékben. Két tiszt hajtotta el re ket szétszórt gomolyagban addig a pontig.

Nurhan Csaus azonban nekiugrott a török tisztnek. A sziklaterületr l jöv zaj jeladás volt a szemközti magaslaton. mintha maga az ördög jelent volna meg el ttük. l ttek. Semmivé foszlott. holott Aram lelkész máskor az evangéliumához mérte cselekedeteit. hogy levetették volna magukat a földre. Megmutatta. akadozó hangokat csalt ki bel le. De nemcsak Gabrielt. mint az imént. nehogy lel jék. Eszébe sem jutott. mint a szitaköt szárnyának remegése. A század így menthetetlenül harapófogóba került. hogy kialakítsa velük az ellenállás magját. A továbbszolgáló rmester csakugyan ilyesfajta látványt nyújtott. mint aki nemhogy nem parancsnoka. hanem a sziklabarikád harcosai között lev Aram Thomaszjan lelkészt is magával ragadta a téboly. Már rekedt krákogás sem jött ki a torkán. s nem okozott a táncosnak fájdalmat. meglengette a feje fölött fegyverét. a leveg be l ttek. Látta. sem ellenségre nem tévesztették el hátborzongató hatásukat. egy sziklatömbön állt.Krisztus! Krisztus! De e csatakiáltás Krisztus-lovagjának édeskevés köze volt a szenvedések szigorú urához. Néha megállt. Az üldöz k tüze ezért oldalról érte a támadó csatársort. szájához illesztette trombitáját. majd utánuk l tt. hogy frontális támadásba menjen át. Nagyobb tapasztalattal és lélekjelenléttel Bagradjan teljesen felmorzsolhatta vagy fogságba ejthette volna ket. milyen páratlan tanítványt vesztett benne a török gyalogság. Így azonban a törököknek mégis sikerült vad futással elmenekülniük. Furcsa módon Aram Krisztus-ordítozása térítette magához Gabriel Bagradjant. nem tör dve többé a l szerrel. hogy fedeznie kellene magát. A raj már a földre vetette magát. s ezzel jelt adott a hosszú árok legénységének a rohamra. A tízes osztagokat parancsnokuk már eddig is alig tudta visszatartani. most ordítva el rerohantak. Gabriel Bagradjan nem l tt. hanem még csak nem is résztvev je a harcnak. ahogy az egyik török hadnagy összeterel egy szabálytalan csoportot. és anélkül.parancsnoki tisztánlátását. Úgy kezdte figyelni a csatát. A rajok el rerohantak. futottak egy darabon. vademberi hangok törtek el . földre vetették magukat. A törökök. artikulálatlan. amelyek józanul elborzasztották volna. még annál is jelentéktelenebbé vált. felugrottak. és puskatussal leütötte. ismeretlen mámor. A világ most még százszor súlytalanabb lett. Arca vérvörös volt. Amikor Bagradjan észrevette. Éppen ebben a pillanatban kergették ki az örmények a szétvert bekerít csapatot a sziklák közül. szökell tánc lett. noha két oldalbiztosító tízes osztag elállta az útjukat. és tüzelni kezdett. amelyek sem barátra. Régi keresztes vitézhez hasonlóan egy feszülettel hadonászott a leveg ben. golyózáporral árasztották el az új török arcvonalat. szürke. az erd szélén álló török csatársor számára. elhajították a fegyverüket. földre vetették magukat. hosszan kipödört bajusza az égnek állt. hogy a törökök megpróbálják arcvonalukat a sziklás oldal felé fordítani. Az melléb l is rövid. és üvöltött: . A hegyr l leszáguldó . Vöröses. és olyan elfúló. tébolyult si muzsika zsongott évezredes álmából ébred vérében.

aki alig állt a lábán: . hogy századokat vagy ezredeket küldtök-e ellenünk. Ez volt a legnagyobb bels eredmény. a fenyegetésében rejl öntudat. hogy a fegyverüket. és egy fiatal tiszt került a védelmez k kezébe. hogy ne a birodalom békés polgárai. csak azt. A nap zsákmánya nagyon nagy volt: kilencvenhárom Mauser-puska. a nap még nem ment le. Mert mi elegen vagyunk. a foglyok szánalmas halálfélelme lecsillapította a tízes osztagok öldöklési vágyát. Bagradjannak csak nehezen sikerült józan szempontjait megértetnie a csalódott tízes osztagokkal: . hogy teljes hidegvérrel és természetességgel. és ha akartam volna. egyikük sem súlyosan. milyen könnyen elintézünk benneteket. sok l szer és szurony. hanem arra is. hogy anyaszült meztelenre vetk zzenek. És teljesen mindegy. Kilenc katona. miközben Nurhan Csaus és a túlnyomó többség nem tanúsított kell megértést ilyen kegy iránt az örmények százezerszeres gyilkosaival szemben. csizmájukat és egyenruhájukat otthagyják. ha megöljük. Aram Thomaszjan lelkész és néhány id sebb férfi a saját testével védett meg. És ezt az eredményt áldozat nélkül érték el.Semmi el nyünk sem származik abból. hogy háborítatlanul élhessünk idefent! Ha nem akartok a jöv ben még égészen másfajta tapasztalatokat is szerezni. Nemcsak arra kényszerítették a törököket. Két zaptijét már nem tudott Gabriel Bagradjan megmenteni. hagyjatok bennünket ezután békén! Bagradjan szavainak kérked mellékzöngéje. hogy a tízes osztagok és a tábor népe aggasztóan túlbecsülte a leny göz . ha üzenetet küldünk velük Antakjébe. hanem a birodalom ellenségei elleni háborúra tartogassa az ezredeit és századait. A gy ztesek most nekiláttak. ha túszként itt tartjuk ket. már egyik tök sem élne. aprólékosan megmutassák a foglyoknak. és mondd meg neki. Mi nem akarunk egyebet. A törökök szemrebbenés nélkül feláldozzák. Ilyen csúfos állapotban kellett a szabadon engedetteknek a második ütközet halottait és sebesültjeit a Damladzsik hegyi ösvényén lecipelniük. mit jelent örmény vérfürd stílusában meghalni. a többi foglyot azonban . Abból viszont el nyünk származhat. Nem csoda.Láttátok. Közöld ezt a parancsnokoddal Antakjében.törökök menekülése még a Damladzsik lábánál sem lassult. hét zaptije. hogy érdemtelenül kegyesen bántunk veletek. A hamuszürke hadnagyhoz fordult. Az ötvenhat fogyatékosan felfegyverzett tízes osztag közül most mintegy tízet tökéletesen fel tudtak szerelni. mert örmény részr l csak hatan sebesültek meg. Nézz fel az égre. és abból sem. nekünk pedig etetnünk kell ket. Mondd meg neki a nevemben. ahol végül összever dtek. csak a bitiaszi templomtéren álltak meg.

amely veszteség nélkül egy egész századot pokolba küldött. nem fenyegeti veszedelem. Hála a gondosan kidolgozott tervnek és a kit n en felépített védelemnek. és hogy a Musza Dagh örmény népének életét. elüldözött parasztok. hanem majdhogynem megsemmisítették ket. szívükben a halál biztos tudatával megvertek egy hadi létszámú századot. A nagy tömeg leírhatatlan mámorban úszott. megfelel lakás és élelem nélkül tanyát verve a Damladzsik fennsíkján. hogy a hét falu helyzete ragyogó. szakaszokra osztotta ket. Bár hatalmas támadó sereggel kerültek szembe. A második árok legénysége leváltotta valamennyi tízes osztagot. . még csak készültségbe sem kellett lépnie. a tartaléknak. de könny harc. hogy a törökök az alapos lecke után nem fogják megismételni a támadást. legalábbis belátható ideig. és nemcsak megverték. amely részt vett a harcban. Ter Hajgazun maga köré gy jtötte a mukhtárokat. az els vonalbelieknek csak egy része vett részt a harcban. a nagyobbik fele nem is avatkozott bele. Huszonnégy órás szabadságot kaptak. négy század ellen is tartani tudja majd magát? És még a megrögzött pesszimisták is elt n dtek azon. mint a karikacsapás. Gabriel Bagradjan eközben Nurhan Csaussal. hogy a szép rend ne bomoljék szabálytalan gomolyagokká. De még az öreg bakaszomorító sem tudta megakadályozni. hónapokon át kiképzésben részesült. Avakjannal és az osztagparancsnokokkal megállapodott az éjszakai szolgálati rendben. szinte puszta ököllel. az optimisták szinte magától értet d nek tartották. vagyis néhány száz fiatal. amikor Dzsemál pasának katonákban sz kölköd negyedik hadserege számára minden egyes fegyverre szüksége van? Minthogy még a pesszimisták is ilyen gondolatokra vetemedtek. s ezt a családjukkal tölthették a Városmedencében. amikor félúton találkoztak a tábor népével. és a pazar menetoszlop dobpergés és Nurhan Csaus kürtjének barbár rikoltozása közben naplementekor elindult a Városmedence felé. akik nem voltak a harcosok között. és a második vonalnak. Ezekben a dics séges órákban csak a “politikus koponyák” töprengtek a jöv n.gy zelem valódi értékét. Még néhány óráig sem tartott ez a borzalmas. hogy ugyan honnan kerítenének a török hadkiegészít szervek felesleges századokat és ezredeket a Damladzsik ellen. és a nép élén a csatatér felé indult velük. a papokat és azokat a tanítókat. modern fegyverzettel felszerelt török gyalogost. Amikor a fiatalkorúak századának futárai maratoni futókként lélekszakadva meghozták a gy zelem hírét. hogy a gy zelmes csapatok “civil csürheként” térjenek vissza a táborba. Szegény. Vajon nem napnál is fényesebben bizonyítják-e ezek a soha nem álmodott tények. hogy a Damladzsik hadserege. említésre méltó veszteségek nélkül. minden úgy ment. Könyörtelenül felsorakoztatta a fáradt embereket. Nurhan Csaus azonban nem t rte.

aki szélhámosként hozzá nem ill . mintha minden kihamvadt volna benne. Most pedig mérhetetlen reménnyel.. Puhán hozzá simuló asszonyi arcok. kínos érzést. a meghitt Bagradjan. hogy megcsókolják. megmosdani. Így választhatott királyt egy törzs a távoli sid kben. újból meg újból t rnie kellett a kézcsókokat és a hálálkodást. Nem az éleselméj sége diadalmaskodott. Ez az igazi Bagradjan olyan kábult volt. Minden asszony magára aggatta csirren -csörren ércpénzékszereit. iszonyú dolgokkal foglalkozik. Szigorú fegyelemmel továbbra is. egy új Bagradjan. Megérdemelni a kegyet. A tömeg újból és újból beszorította. hanem megmentette ket a haláltól a pusztában. És ez a testetlen és hontalan igazi Bagradjan ide-oda ingadozott a másik kett között. Rövid és mégis szinte mitológiai felavatás volt. és utána könny ... akihez akkor sem jutottak közelebb. Ezernyi test furakodott hozzá vágyakozva. Már hosszú hetek óta. a régi. Az ön védelmi terve. a tulajdonképpeni és igazi Bagradjan.. Földöntúli fáradtságot érzett. A leány . hogy nem is tudta felfogni Ter Hajgazun hozzá intézett szavait: . valamilyen sós-édes. mert már félig idegen volt. Éles elméj munka. hanem e kett csodálatos keveréke. Gabriel Bagradjan valami nagy esemény középpontjában érezte magát. csupán valamilyen valószer tlen.. megrendít mélységekb l el tör áradat. hogy megérinthesse. akik mindig olyan ridegen viselkedtek vele. hanem kifinomultat. selyem hálóruhát érezni a b rén. Kezek. Legszívesebben zsebre dugta volna. és szelídségében könyörtelen volt. Szörny nek érezte ezeket a kézcsókokat. akinek már atyái nevéhez is emlékek hosszú sora f z dött. egyre újabb kezek kaptak az övé után.. érthetetlent. s t az élet bizonyosságával ajándékozta meg ket. aki könyörtelenségében szelíd. Akinek köszönhetjük. a külföldivel. és egy harmadik. újabb ajkak érintették. Nem.. percekig súrolni tet t l talpig a testét. Feloldhatatlan hangz rzavar hálálkodott neki.. hanem a természetes földrajzi adottságok. Nemcsak kivezette a szám zetés országából. s még a középpont legközepén állva is kívülálló maradt. százféle áldást szórva reá. mintha három lény lakozna benne. Minden hadviselt férfi ugyanilyen védelmi rendszert szervezett volna a Damladzsikon. Segítséget kér en nézett körül egy arc után. akihez köze van..Nemcsak férfiaink bátorsága. egyáltalán nem féktelen ujjongás hullámzott körülötte. Nem tulajdonított magának semmilyen különös érdemet. ha közeledtek hozzá.. Gabriel azonban nem érzett örömet... nyájas leányhomlokok. Végül felfedezte Iszkuhit. Arca el tt a mukhtárok sz feje imbolygott. Lassan keresztültolakodott a s r tömegen. most k is a keze után kaptak. Jobb keze kétségbeesett küzdelmet vívott. nem a leger sebb és legvadabb férfit.. mintha az apjuk volna. Úgy érezte.Gabrielen ebben a pillanatban egészen furcsa ernyedtség lett úrrá. nem is általános zokogás. Ezek az önfej parasztok.. Egyetlenegy vágy gyötörte elviselhetetlen er vel: megborotválkozni.

hogy a sok vér és halál egyáltalán semmilyen hatást sem tett rá. megadó gyengédség éledt fel. Juliette szolgálta ki. minél türelmetlenebbül próbálta lesúrolni b rér l a mai napot. Amíg mosdott. Juliette hangja halkan figyelmeztette kívülr l: . Gabriel utánanyúlt. szótlanul. melegítette meg az üstben a vizet. alázatosan. Összehúzta a sátor bejáratát. és mindent el készített . amikor remegve újra meg újra megismételte: . És mégis. míg egészen kivörösödött. Minél szenvedélyesebben merült el ebbe a tevékenységbe. öntötte a fürd kádba. Gyöngéden az ágyra vonta Juliette-et. Iszkuhi úgy ment mellette. odakészítette a frottírtörülköz t és azt a pizsamát. Gabriel hirtelen elcsodálkozott. hogy halottsápadt. Gabriel? Bemehetek? És jött. Nem fojtotta vissza könnyeit. nem engedte. amelyr l tudta. mintha Iszkuhi törékeny teste támasztékot nyújthatna neki. aki Joghunolukba érkezett.súgta oda neki.mondta szolgálatkészen. hogy a benne rejt z idegenség felolvadt Gabriel lényében. jobb kezét görcsösen Gabriel könyöke alá szorította. Juliette-ben valami új. hogy más kéz szolgálja ki. valami elpattant a lelkében. Gabriel nem a szavakra. Gabriel áhítatosan megmosakodott a sátorban. Juliette gyertyákkal szegélyezett tükréb l régi arca nézett reá. hanem az érintésre figyelt. hogy támasztékra vágyik. ahogyan odaát Párizsban Gabriel rendelte alá a benne rejt z idegenséget Juliette-nek. Hosszú házasságuk alatt egyikük sem vetk zte le soha teljesen szemérmességét. Talán most jött el az órája. hogy micsoda -.kezdett l követte. de tisztaságában sem tört ki többé bel le az az “elvont ember”. hogy Gabriel a legjobban szereti.Készen vagy. Gabriel kemény kefével dörzsölte a testét. olyan engedelmesen. Mert a mai gy zelem óta nem hitt többé a megmenekülésben. gondoskodott róla. kérdezte Gabriel magában. Miután az egyik falusi borbély megborotválta. anélkül. valami . Gabriel valami szelíd készséget érzett Juliette-en. hogy valakit hívott volna a személyzet tagjai közül. Egymáshoz simulva feküdtek.megmagyarázhatatlan. önteltség nélkül. Mélységes izgalommal jött eléje. de alázatosságában mégis türelmetlenül várakozva: . és kiöntötték. A leány látta. de mindig mögötte maradt. Nemsokára élvezhette. ahogyan még sohasem látta. hogy csodálatosan tiszta.Juliette várja. mint aki világtalant vezet. . Kicipelték a gumikádat a sátor mögé.Vigyük ki a vizet . A tisztálkodás nagyon sokáig tartott. Juliette a sátor el tt maradt. és mintha megérezte volna. Még meddig. annál kevésbé talált önmagára.

A harcias uralkodó osztály számára pedig a legszörny bb megalázás. Bármennyire küzdött ellene. Amikor szorosan Juliette-hez simult. és ez a folt rajta is maradt.. Szégyenfolt szennyezte be a török pajzsot. Az si id kb l fennmaradt hagyományok szerint ezzel a görög szóval tüntették ki a bátor férfiakat. ki az állásokba. Megpróbált úrrá lenni elkalandozó gondolatain. A Városmedencében reggelig tartott a gy zelmi ünnep. s az ottani felkelés az orosz el renyomulás jegyében állt.. hogy a világ el tt a posteriori meggy z en igazolja az . Nehogy az rség elbízza magát. mennyire sikerül megteremtenie legy zhetetlenségének mágikus hitét. nem terveznek-e a törökök éjszakai támadást! Gabriel nem tartozott már sem Juliette-hez. sem önmagához.kitüntet nevet adományozták neki. hiszen kit n alkalmat adott rá. vagyis keresked . egy alacsonyabb rend . Az Elleon.Annyira féltettelek. oroszlán .. ha egy elpuhult értelmiségi faj mintegy mellékfoglalkozásként alaposan elpáholja a hivatásos h söket. Alaposabban szemügyre véve. A fegyverrel kevélyked k szemében ezáltal visszájára fordul az élet egész értelme. Mert Van és Urfa esetében nagyon népes örmény városokról volt szó. Gabriel távoli tekintettel nézett rá. Pedig az augusztus 4-i ütközetnél kétségkívül ez történt. kézm ves vagy a tanulásban eredményes kisebbség részesíti véres leckében. Minden katonanép hatalma azon áll vagy bukik. ha a “bels ellenség”. Az ilyen népeket ezért gyakran évtizedekre visszaveti egy vesztes háború. A fiúk tettei Az antiochiai hükümetben kínos megdöbbenést keltett a hadi létszámú század megsemmisít veresége a Musza Daghon. Több hariszát ettek. elaludjon vagy elmulassza a váltást! Ki tudja. zord hatalmak magukkal ragadták a gondolatait. Verejtékezni kezdett. sokkal könnyebben és termékenyebben viselik el a katonai kudarcot. Ennek az éjszakának a h se Nurhan Csaus volt. mint amennyit a bels rendet irányító bizottság engedélyezett. A vani kétségbeesett zendülés az el renyomuló ellenség miatt külpolitikailag még kapóra is jött. és több bort ittak. mint a vani és urfai kellemetlenségek. házasságuk óta most el ször nem tudta neki bebizonyítani szerelmét. ez az ügy nagyobb pofon volt. mintha nem értené az aggodalmát. míg más népek. Ter Hajgazun azonban behunyta a fél szemét. amelyek nem kötelezik el magukat annyira fenntartás nélkül a fegyveres eszménynek. mert a háborús mesterség becsülete aggasztóan meginog. 2.

s mivel itt-ott még mindig akadtak fegyverek. számítaniuk kellett ilyenfajta bonyodalmakra. feze rosszkedve és álmossága jeleként a bal halántékára csúszott. s hogy meg kell szabadulni t lük. és átálltak az oroszokhoz. Minthogy az örmények kiirtása elhatározott ügy volt. hogy kész utolsó csepp véréig h siesen védeni a nyugalmát és a kényelmét. és tudjátok. A tanácskozás tagjai terjeng s. Egy sz szakállú ezredes. és mindaddig védekeztek. hogy az örmények hazaárulók. b sz beszédeket mondtak.örmény millet ellen elkövetett gaztettet.” De azt csak a nagy Allah tudja. amíg az oroszok bevonulása fel nem szabadította ket. akir l lerítt. Antiochia polgárai. Úgy rémlett. és . és még felháborodottabban olvashatták fels bb helyen a vani esetr l: “Az örmények fegyverrel támadtak a súlyos háborút vívó. mintha a kajmakam püffedt teste minden lélegzetvételnél el akarná tolni a tárgyalóasztalt. Simára borotvált. petyhüdt arca belelógott mélyen kivágott gallérjába. régi vágású bimbasi. éles ellentéte volt. hogy kecses kanyarral felcseréljék az okot és okozatot. s a birodalom komoly nehézségek elé kerül. de tunya lelkiismerete. rosszat sejtve látták. Májbeteg szín arca és feketésbarna könnyzacskói a petróleumlámpa fakó. az antiochiai katonai parancsnok ült a jobb oldalán. és nem a fordítottja. amelynek tekintete id nként titokban a körben ül k tudomására adta: Rettenetes. egy fiatalabb jüzbasi. amint ez ilyen katonai kett sfogatnál gyakran megtörténik. A nagy megyei konferencián. pirospozsgás. Ha az államérdek úgy kívánta. az alig negyvenkét éves rnagy. a tartományi helytartó elnökölt. egy apró szem . Hiszen ismertek. sohasem riadtak vissza attól. A világ rossz. itt a fényes bizonyíték rá. a kajmakam azonban gondjaiba merülve hallgatott. mélyen ül szemmel. hogy ezt a vén hülye ezredest magammal kell cipelnem. Íme. hogy én mindenre alkalmas vagyok. mint amennyit a híre árthat. Ezért az örménylakta vilájeteket deportálással mentesíteni kell ett l a népt l. Csak az kell. hogy a kajmakam üléstermének ablakai kés éjszakáig világosak. az igazság: “Van és Urfa örmény lakosai a már régóta folyamatban lev deportálások miatti kétségbeesésükben szembeszálltak a török katonai hatalommal. Felháborodottan írhatták. a mindenkori hatalmi csoportok sajtója és olvasói ködössé vált agya mindig úgy forgatta és értelmezte a dolgokat. akik el tt egyel re még eltitkolták a gyalázatot. kisfiús arcú.” Ilyesmi állt a török közleményekben. Mellette ül helyettese. amelyen mintegy tizennégy úr vett részt. békülékeny fényében még sárgábbnak látszottak. ahogyan éppen szükség volt rá. mint máskor. államalkotó oszmán népre. hogy a példa nyomán néhány helyen egy-egy Bagradjan akadjon. elcsigázott. hogy mit lehetne írni és olvasni a Musza Dagh-i felkelésr l! Politikailag sokkal kevesebb haszna lehet. Karcsú férfi. er szakos arcvonásokkal.

mindent keresztülviszek. A szövetségesek pedig eközben flottáik hatalmas ágyúinak támogatásával Gallipoli-félszigetén már majdnem betörték Sztambul kapuit. hogy korlátlan ideig ellenállhatnak. . Alighanem már évek óta annyi fegyvert. tarackból. Nem vehet t le rossz néven. akit Gabriel Bagradjan meztelenül küldött Antakjébe az üzenetével. rendkívül er s er dítményekben. a negyedik hadsereg hadtápterületén talán azért állt a legrosszabbul a helyzet. A zászlócskák egyre mélyebben hatoltak be az ország testébe. s t húszezren is rejt zködhetnek a Musza Dagh csúcsain. aki túlélte augusztus 4-ét. gépfegyverb l. Az esseni Kruppok és a pilseni Skodák kegyét l függött. Mert én az Ittihad-nemzedékhez tartozom. noha az ilyen nagy dolgok itt senkit sem érdekeltek. mert Dzsemál pasa második Szuezi expedíciójára készült. hogy zászlócskákkal megjelölték a frontvonalat. A megvert század egyik csapattisztje állt a megyei konferencia el tt. Tíz-. A hadihelyzet nem igazolta Enver pasa dics ségét. amit azután a lehet legnagyobb sietséggel kellett a különböz frontokra szállítani. jobb kezére könyökölve egy pillantást vetett a tárgyalóasztalon fekv térképre. Szíriában. Az oroszok azonban már Perzsia határán álltak. A kajmakam egyetlen szót sem szólt. kézigránátból és gázgránátból csak sz kösen csurrant-cseppent valamennyi Törökország számára. hogy jelentést tegyen. amely az ottomán birodalom hadihelyzetét ábrázolta. hogy a szerencsétlenség igazolásául a legvadabb színekkel ecsetelte az örmények védelmi erejét. Határtalan tömeg gyilkoló eszközt és egyéb hadifelszerelést pazaroltak már el ezekben a csatákban. mozsárágyúból. az egyetlen mülázim. l szert és élelmet gy jtöttek össze. A birodalom óriási hadtápterületeire ezért nemcsak emberanyag. az. A hükümet tisztvisel i azonban gyakran szórakoztak azzal. és maguk el tt kergették Dzsevdet pasát. a mülázim. A naponta gyártott hatalmas mennyiség ágyúból. a hadtestek színe java temetetlen csonthalomként borította az úttalan hegyvidék hágóit és völgyeit. Dzsemál nagyszabású szuezi akciója a szó legszorosabb értelmében porba fulladt: a sivatagi homok elnyelte a katonákat és fegyvereket. Enver sógorát. és lassan minden rendelkezésre álló er t összevont Palesztinában. Az angolok indusaikkal és gurkáikkal Mezopotámiát ostromolták. hanem fegyver és l szer is alig jutott. A kaukázusi hadsereg. amit elhatározok. a mészárlásairól hírhedt tábornokot. Törökországnak pedig semmilyen vagy majdnem semmilyen hadiipara sem volt. Ezek a halálgyár-központok pedig már közelebbi vev körük mérhetetlen szükségleteit sem tudták megfelel en kielégíteni. mely a tízszeres túler n kívül egymagában is eldöntötte volna a csata szerencsétlen kimenetelét. Damaszkuszból és Jeruzsálemb l . arccal Moszul felé. A hivatalnokok jóindulatú mesterkedései ellenére a jöv nem látszott rózsásnak. saját szemével látott két beépített gépfegyvert.

hogy lát valamennyiük között a legmesszebb. És a cseték. hogy néhány órát késlekedtünk a jelentéssel. mogorva jüzbasi már egy órája szótlanul szívta egyik cigarettát a másik után. még háromszáz fegyveresük sincs. Az átkozottak saját maguk deportálták magukat.Engedd meg. civilek! Ha igazán tízezer vagy még több fegyveresük van. görögök. ahogy az el bb feltette. és elmerülten mormogta: . A bimbasi összeroskadt. nem. hadianyagot és élelmet követeltek..Még ötszáz. Arca még pirosabb lett. nem a miénk. ha pontot teszünk az ügyre. A gépfegyver különösen elérhetetlen álom volt. El ször. mert az rnagynak igaza .. A mélyen ül szem . amelyekben embereket. A vörös hajú müdir szót kérve felemelte a kezét: . akkor sem tudok talpra állítani négy reguláris századot. arabok. nemcsak az örményeknek esnek neki. most levette a szemüvegét: . akiket szerezhetnék. szórakozottan ránézett elnehezült szemével. mert a szabályzat azt követeli.Gépfegyverek? A jóindulatú. három tisztet és több mint száz embert? Már az is megbocsáthatatlan b n. a kurdok. hogy támadás el tt fel kell deríteni az ellenséges állást.A butaságotok meg a könnyelm ségetek okozta a bajt . Mit akartok még? Mindenféle emberek élnek a partvidéken. Most felállt. ti. Hogyan titkolhatnánk el ezt a súlyos szerencsétlenséget. . hogy alázatosan csodálkozzam a szavaidon.mindenesetre szakadatlanul érkeztek a felhívások a szíriai városokba. Birkózzatok meg vele. és tiszteletteljesen a felettese felé fordult: . A bimbasi ugyanolyan céltalanul.Az a legokosabb. hanem nektek is. és jártam a falvakban.. meg a többi csirkefogók. Ezért higgyétek el. De most. mert én igazgatom a nahijét. Talán csak azt akarta ezzel mutatni. pirospozsgás.. A konferencia után azonnal meg is fogalmazom a jelentést parancsodra a f parancsnoksághoz. azt kérdezem a kajmakamtól: mit akarsz? Áldozzuk fel még több emberünket? Ne hagyjuk inkább nyugodtan elpusztulni ezeket az átkozottakat a hegyükön? Mit ártanak nekünk? A deportálás a ti dolgotok.bólintott a mülázim felé -. bimbasi efendi. amelynek során meggyilkoltak egy századparancsnokot. Amikor a kajmakam ezt a szót hallotta a szerencsétlen mülázim szájából. El ttük viseljek ilyen nevetséges háborút? Ha a kaza valamennyi hely rségi különítményét összerakom. hogy a dolog ilyen rosszul végz dött. Én csak tudom. gyerekkép öreg bimbasi feltette a szemüvegét. noha nem volt mit olvasni. a legokosabb hallgatni.

Hogy akarod likvidálni. A kajmakam. mert az rnagy maga volt a sátán. és mérges pillantást vetett az rnagyra: Neked pedig. a kormányban játszott ismert szerepe ellenére az örményeket illet en nem egészen megbízható. A b nbakot mindenesetre megtalálta. bürokratikus megfogalmazása volt annak a bonyolult elhatározásnak. A kajmakam nagyot ásított. az én jelentésemet is eléd terjesztem majd jóváhagyás végett. megértettem a parancsodat. s t. A nagy név említésekor a legkülönböz bb vélemények hangzották el a tanács tagjai között. hogy néhány rongyos keresztény paraszt lóvá tegye. Szövetkezni kell a leger sebb emberrel. mert csapatok és tüzérség nélkül nem tudunk megostromolni egy nagy hegyet. és megkérem a jüzbasit. Az öreg ezredes beleakaszkodott: . a kajmakam felkészülhet a legrosszabbra a váli és az Ittihad részér l. A jüzbasi úgy tett. Nyugodt lehetsz. a katonák pedig a fronton vannak? . Bimbasi efendi. mindig igaza volt. aki látszólag megint félálomba merült. A jelentést tehát kíméletesen és elködösítve kell megfogalmazni. hogy Dzsemál pasa. az rnaggyal. mintha nem venné észre az öreg dühét: .Összehúzta a szemét. . Ha a váli leplezetlen jelentést kap az esetr l.volt. Adanában még le is paktált velük. Naponta rendeletek követelték a deportálás gyors és maradéktalan végrehajtását. Az egyik fiatalabb müdir még arra az állításra is vetemedett. és emiatt cserben kell hagynia az öreg bimbasit.Saját hatáskörömben akarom likvidálni ezt a históriát. excellenciája. hogy türelmesen és óvatosan járjon el. mikor a zaptijéid a transzportokat kísérik. hogy megállapodjunk a polgári és katonai hatóságoknak küldend jelentésekben. másodszor. maradjon itt még egy kis ideig. bár ajánlatosnak látszik. megparancsolom.Az ülést bezárom. Dzsemál pasa tábornok személyesen foglalkozik minden üggyel.Bimbasi efendi. hogy nem megfelel en hajtották végre és hanyagul ellen rizték a fegyverek elkobzását. amelyben nagy szerepet játszott a félelem az aleppói válitól. Nem fogja t rni. mert azt jelenti. hiszen az örmények deportálása barátainak a m ve. jüzbasi. ezalatt döntött. Ez óvatos. A hét falu ellenállása kitörheti a kajmakam nyakát. hogy a f parancsnokságnak írott jelentésben négy zászlóaljat és egy hegyi üteget követelj. és botja elefántcsont fogantyújával megkopogtatta az asztalt: . A kajmakam pedig látszólag csak most riadt fel gondolataiból: . hogy támogatni fog téged.

Másnap reggel két hosszú. Sztepannak bizonyos tekintetben nehezebb dolga volt. Keleti örmény fiúvá vált. haladéktalanul meg kell tisztítaniuk a Musza Daghot. amilyen valamennyi iskolatársa volt körülötte. vagyis egész élete. Annál bámulatosabb változás ment végbe a fiúban attól a naptól kezdve. Svájcban és Sztambulban meglátogatták a Bagradjan házaspárt. A bimbasinak tett egyetlen engedmény abból állt. Nem így Sztepan. és még egy másik. Ezekben a méltóságteljes és egyidej leg majomszer en simulékony fiúkban ugyanis éppenséggel nem keltett tiszteletet az el kel en nevelt Sztepan modora vagy . és Joghunolukba érkezéséig népéb l csak azokat a néniket és bácsikat. mint anyai hatása Sztepan természetében. Juliette asszonyi hatása jóval nagyobb szerepet játszott Gabriel életében. Eleinte szinte “tapintatlanságnak” érezte. és kifogástalan franciasággal beszélgettek Sztepannal. hogy sokkal közelebb állt vér szerinti hazájához. tehát legbens bb énjér l sem. Sokszor úgy látszott. a tények mögött rejl er vette rá erre. nyakatekert jelentés ment el. a rendelkezésükre álló eszközökkel. Kényszer ségb l és önnön akaratából eresztett itt újra gyökeret. mint a távolabbra szakadt Sztepant. Az ilyenfajta tarackokat hegyvidéken csak nagy nehézségek közepette lehetett használni. méghozzá tízszer olyan mélyen és teljesen. Hogy miért? Másként nem tudta volna megállnia helyét közöttük. az anyai örökség elég er tlen benne. Legénységük egy tejfölösszájú hadnagyból. E rövid id alatt Sztepan lelkéb l szinte kitörl dött a tizennégy évi európai élet. sem oda. az idegen ráer szakolja az idevalósiakra ment akcióját. hogy el ször belépett Hapeth Satakhjan tanító úr osztályába. úgy látszott. hogy ha ezt a gyermeket nem veti a titokzatos sors Szíriába. Ha szabad ezt a kifejezést használni. azzá. visszasüllyedt népébe. Éppen olyanok voltak. A parancs úgy hangzott. mégis sokkal nagyobb távolság választotta el t le. amely úton volt Hamából Aleppóba. talán ebben rejlett az augusztus 4-i gy zelem utáni furcsa. A házassága miatt nem tartozott sem ide. Az éles hangú válaszok csak öt nap múlva érkeztek meg. De annak ellenére. mint a többi európai. hogy két tízcentiméteres tábori tarackot. valószín leg sohasem tud meg semmit a maga él valóságában vérségi hovatartozásáról. hogy minden teketória nélkül.) Gabriel Bagradjannál másként állt a helyzet. Az ágyúk a hetedik napon. A tények ereje. hogy . mint apja. mintha az apát szakítaná ketté a vérkeveredés feszít ereje. A fiú azonban Európában n tt fel. ünnepélyes és mégis letört érzésének egyik oka. Így kellett lennie. és nem a fiút. akit gyermekkori emlékei kötöttek a Musza Daghhoz. (Megdöbbent az a gondolat is. három altisztb l. tehát augusztus 12-én érkeztek meg rendeltetési helyükre. Sztepannál minden roppant egyszer en alakult. tizenkét öreg tartalékos tüzérb l és néhány piszkos kocsisból állt. akik Párizsban. rokonokat és barátokat ismerte. francia iskolás gyerekek között. mint apjának. Ha kétféle vér folyt is ereiben. átirányítottak Antakjébe.

hogy a helybeli viseletnek megfelel ruhát szerezhessen magának. kézel je. Itt nem segített a legszebb francia beszéd vagy írás. aki guggolni szeret. hogy ennek a királyfinak az gyermekéhez már semmi köze. Ilyen esetekben mindig bölcs népi szólásmondásokat kellett hallgatnia Sztepannak: . általában sajátosan értelmezték a “m velt gyermekr l” szóló öntudatos népi szólást. Ha Sztepan elkényeztetett puhány lett volna. mint ügyetlen mesemondót. Iszkuhiban azonban a fiú segítségre talált. hanem szépen a fejükön vagy a vállukon.kérdezte a leány. új ruhájában a régi perzsa miniat rökön lev szép királyfihoz hasonlított. f z s cip je nemcsak bolondos. Milyen tökkelütöttek lehetnek azok az európaiak. a Musza Dagh durva falusi fiatalságát maradéktalanul áthatotta az a meggy z dés. Juliette elszörnyedt.vagy magasabbrend ségébe vetett hitet nem abszolút rangsoruk . mert a hóna alatt vitte a könyveit. Nemsokára már is salvar-nadrágban. Az életformák el nyei mindig vitathatók. s t az egyedül helyes. Sztepan ett l a perct l kezdve már csak entarit és salvart viselt. Ez utóbbit illet en a joghunoluki fiúknak és lányoknak megvolt a saját véleményük.Olyan. Van. van. A Damladzsikra menekülésük után ez a megállapodás érvényét vesztette. de odahaza “normális” ruhát kell hordania. mindig izzadt. Egyébként is ritkán került a Háromsátortéren Juliette szeme elé. hanem egyenesen kihívó viselet. Juliette érezte ezt. .Sztepan. izgatott és türelmetlen volt. és nem segített semmit a megbízható földrajztudás. hogy a hazai életmód különb. akik tisztelettel földig hajoltak minden nyugati vívmány és az európai szépség (Juliette) varázsos fuvallatára. Anyja . Ha Sztepan a nyugati városokról mesélt nekik. nem segítettek a mégoly szépen megtanult La Fontaine-mesék és Victor Hugo-versek. Mint már tudjuk. aki csinos fiú volt. harisnyája. entari-zubbonyban és agil-övben feszített a joghunoluki templomtéren.Miért ne legyen ilyen ruhája? . de azt is.Juliette azonban elutasítóan nézett a fiára: . azonban felvette a harcot. és ezért “normális” ruha sem. Megállapodást kötött Sztepannal: iskolába járhat a “maskarában”.tudása.Ti alighanem kanálból itatjátok a tevét! Szöges ellentétben a Satakhjan-féle értelmiségiekkel. hanem a környezet parancsa. széles gallérja. és nem si szokás szerint a fején.Szebb az európai ruha? . mintha a jelmezkölcsönz b l hozta volna. kinevették. aki ülni. S valahányszor mutatkozott. hogy angol ruhája.ilyen nincs . hanem papucsba bújtatta. hogy ne kelljen iskolába járnia. mert már nem volt “otthon”. többnyire csak ebédnél és lefekvés el tt. Elvégre az asszonyok sem a hónuk alatt hozzák a kútról jövet a korsót. több napos vita után kicsikarta anyjától az engedélyt. Lábát már nem f z s cip be.határozza meg. . Sztepan környezete már az els iskolai órán kijelentette. ahogyan kinevették. Az életformák alacsonyabb. . a szerintük egyetlen megengedett módon. rögtön megkéri apját.

Ezek a keleti gyerekek többnyire még a végrehajtás el tt elfelejtették. mint a szél az avart. Állandóan hátrányban volt a falusi gyerekekkel szemben. még a természet egyszer gyermekeiben is felébred a kiváltságos rend gy lölköd kasztszelleme. jobban mondva pogány szertartással végz dtek. De ezek a ruhák eleinte szégyenteljesen tiszták voltak. izmos fiúból. Sztepannak keservesen szenvednie kellett. hólyagokat és sebeket szerzett. bármilyen buzgón gázolt a porban. barna. magasra nyúlt. piszokban. és heves fájdalmakon kívül még szobafogságot is kapott. pipaszár lábát. Iskolaid után izgatott állatfalkához hasonlítottak. vagy a mez re. tervez és következetes gondolkodásmód. és mint akikbe az ördög bújt. azt senki sem tudta. aminek természetesen nem voltak tudatában. Anahid és Szona hosszú ideig csak elvadult parvenünek tartotta. mint a többieknek. Még Hajkból. a haja fésületlen. homályos ösztöneik ide-oda sodorták ket. Juliette sokszor már alig tudott szót érteni vele. amelynek forrása benne rejlett. hogy mit terveztek. hancúroztak. Úgy rémlett. amely értelmetlenül ismeretlen indulatoktól hajtva. és mászott fel a lehet legveszedelmesebb helyekre. Sztepan megváltozott. Hogy irigyelte a pajtásai sebezhetetlen. lába piszkos volt. amely gyakran saját teste ellen irányult. Valamennyi Hajk. látható cél nélkül száguldoz fel-alá. a körme fekete. sárban.erre rájött -. ami a parasztfiúkból hiányzott. hogy a b rét felégette a nap. Igen.elvesztette rá befolyását. hemperegtek. a banda vitathatatlan fejéb l is hiányzott az a koncentrált. . még Joghunolukban tet t szedett fel. rövid lélegzet ötleteik. hogy a ragyogó szül i ház Avakjan urastul és a szolgahaddal együtt nem imponál nekik eléggé ahhoz. amit Sztepan Európából hozott magával. amikor egy-egy rizetlen órában madárrajként ellepték a távoli gyümölcsöskerteket. Amikor egy szép napon. a több mint tizennégy éves. Hagop. hogy nem közülük való. finom és fehér maradt. erélyt. Azt még értelmes vállalkozásnak lehetett tekinteni. Amikor ugyanis hatalmi és egyenjogúsági kérdésekr l van szó. mama undorodva petróleumba mártott törülköz t tekert a fejére. és Sztepan nagyon szerencsétlennek érezte magát. mintha sohasem ismerte volna a civilizált életet. A tisztaság gyengeség . mérhetetlenül különbek az végtagjainál. Most már ugyanolyan ruhái voltak. De hogy milyen keserves fáradságába került visszafordulnia a primitív életbe. amíg elismerték. ha a keze. és még egy fontos tulajdonságot. ebbe a küzdelembe? Becsvágyat. A falusi fiúk éreztették Sztepannal. ez a furcsa törtet . A lába például. Mindössze annyit ért el. egy sekély pocsolyához. Nem tudott megszabadulni valamilyen nyomasztó érzést l. és nem volt rajtuk szakadás. Mit vethetett még be Sztepan. Ezek a portyázások sokszor valamilyen vallásos. de sokkal gyakrabban elcsatangoltak a hegyi bozótba. hogy “igazinak” tartsák.

a távoli patakocskák csörgedezése. és minden bel lük születne. Amikor azután a nép tábort ütött a Damladzsikon. aki túl sokáig koptatta az aszfaltot. De erre sehol sem került sor. amelyeket a többiek ringásukkal és üvöltésükkel ittak magukba. mert a tanítók vagy az állásokban tartózkodtak. Máskor viszont Sztepannak sikerült tervszer vállalkozásokat rendeznie. nem volt rá idejük. amit szavakkal kifejezni nem is lehet. ülni. mint a postagalamb. és a fiatalságtól fegyelmet és céltudatos tevékenységet követeltek. amelynek fénye t is beragyogta. az európai. hajlékony varázsvessz . Olyan volt.Azzal kezd dött. vagy meglógtak a tanítás el l. míg mindannyian sajátságos üvölt mámorba estek. Sztepan. vagy a táborigazgatással voltak elfoglalva. menni. amely emberfölötti tájékozódó képességgel sohasem téved el. amikor epileptikus önkívületben igyekeznek titokzatos kapcsolatba kerülni a planetáris ser kkel. Leány csak kevés volt közöttük. Sztepannak. mert ezen a vidéken a tizenkét éves lányok már érett n knek számítottak. néhány ilyen siker után lassacskán tekintélyt vívott ki magának. átkarolták egymást. nem utolsósorban apja hadvezéri rangja miatt. Testük olyan volt. Ahogy a jó úszó feküdni. annyira vérükbe ivódott. természetesen félrehúzódva állt az ilyenfajta eksztázisok alatt. akár a vékony. akkor Sztepan tekintélye egyre jobban megn tt. és lám. sáncolni tud a vízben. hogy kört alkottak. amikor be kellett szüntetni az üres portyázásokat. majd egyre er södött a hangjuk. amely a legjobban uralta ennek a fiatalságnak az életét: telepatikus összeforrottság a természettel. hanem bennük zajlott le. Némelyikükre olyan er sen hatott ez a szertartás. talán azért. amely megrándul a földben lev minden titkos kincs fölött. Ter Hajgazun parancsára a nagyobb fiúk számára is tanítást kellett volna tartani. . mintha mindegyikük egy kis megtestesült Musza Dagh volna. mert tudta. amelyet teljesen fölöslegesnek tartottak. ugyanúgy leírhatatlanul elemükben voltak a Musza Dagh gyermekei a hegy körzetében. hozzájuk viszonyítva ügyes és igyekv . egyre gyorsabban ringatóztak. Öntudatlanul megismételték néhány dervisrend jól ismert kísérletét. A szélben rezdül levél. A környez természet áthatotta minden porcikájukat. de az ilyen misztikus túlzások vágya az ország leveg jében lebegett. megfontolt Hajk sem vett részt ezekben a kitörésekben. de érzéketlen teste volt. A teljhatalmat azonban nem tudta magához ragadni egyid s pajtásai felett. és leírhatatlan testi élvezettel “elemében van”. az élet ezerfélesége az érzékeikben nem visszatükröz dött. a gyíkok surranása. csordultig tele van azokkal az er kkel. és nem is lehetett meg benne. állni. hogy kifordult a szemük. az az er . Feln ttekt l sohasem láttak hasonlót. azután el ször halkan zümmögve ingatták a fejüket. hogy a küls és bels világ eggyé olvadt bennük. A fiatalkorúak százada tíz és tizenöt év közötti fiúkból állt. De a nagy. és habzott a szájuk. Egyvalami hiányzott bel le. a fáról lehulló gyümölcs. az is mind tizenegy éven aluli. amikor nem voltak szolgálatban.

Az örökös kívülálló torokhangja is belevegyült a kórusba. hajszálnyi távolság sem választotta el az utolsótól. Szatón kívül még egy nyomorék volt ebben a körben. De Szato is közéjük furakodott. hogy velük tartson. vadul és ügyesen mozgott. aki a futárszolgálatot osztotta be. Mint mindenütt. velük szaladt. és rokonságban állt Thomaszjanékkal. minden csúcson. Hagopnak hívták. szinte senki sem felügyelt a háromszáznál több fiúra. itt is csak szélen sodródott. Bekalandozták a Damladzsik fennsíkját. De e nem megfelel támaszték ellenére Hagop féktelenül és szenvedélyesen. A fiú most kezdetleges mankón ugrándozott ide-oda. Nagy buzgalommal mindent elolvasott. Amikor a sereg árkon-bokron át nyargalt. amely mindössze egy botból. amit csak odahaza talált. és amikor rohanás közben követte ket. de sohasem a többiek között. és a tetején keresztbe szegezett fadarabból állt. vagy csak a szokásos módon szilajon növelték létérzésüket. a nyereg túloldalán lev magaslatokra. Nem akart elmaradnia kétlábúaktól. Egyszer elverték. aki a felderít csoport parancsnoka volt. és nem lehetett megszabadulni t le. minden hasadékban és szakadékban felbukkantak. De a banda olyan ügyesen leplezte vakmer portyázásait. Erre szemtelenek lettek. Játékukkal el remerészkedtek egészen az állásokig. és más efféle nyomdatermékeket. és Szamuel Avakjantól. akkor Szato szomjas szemmel nézte ket magányából. és a nap legnagyobb részében magukra maradtak.Eltekintve Hapeth Satakhjantól. és ami errefelé ritkaságszámba ment. akik önhittségükkel és vállalkozó szellemükkel kiemelkedtek a kamasznépség közül. de kíváncsi bámészkodásukkal elkeserítették a Nurhan Elleon szigorú felügyelete alatt gyakorlatozó tízes osztagokat. Bár a Bagradjan család menedéket adott házában az idegen fattyúnak. és tetszésük szerint szórakoztak. meg nem engedett helyen. ami nyomorékoknál gyakran megfigyelhet . és Sztepan védence volt. Ezért Szato teljesen a banda szeszélyét l függött. Mintegy huszonöt-harminc fiú tartozott ebbe a bandába. A jobb lábát néhány évvel ezel tt Antakjében levágta az ottani katonaorvos. a nép nem szívesen t rte meg gyermekei között. és kérkedtek vagy új terveket sz ttek. Így aztán a leger sebb és legvakmer bb fickókból független banda alakult. máskor megengedték. T n d szeme volt. és messzir l utánozta a csapat szédült himbálózását. hanem mindig jókora távolságban mellettük. hogy nem fedezték fel. vagy az er dítményen kívül más. akikb l a “könny lovasság” állt. aranysz ke haja. Ha pedig a banda együtt üldögélt a Tölgyszakadékban. a tengerparti oldal sziklahasadékai és vízerei közé. és áttették tevékenységüket a védelmi körön kívül es területre. Az állásokon túllépni b ncselekménynek számította Damladzsikon. Hagop jó családból származott. a völgy felé es lejt re. Megtiltották nekik a haszontalan csatangolást. Joghunolukban Sztepantól kért . Sztepan és Hajk magától értet d en a bandához tartozott. a folytatásos regényeket a kalendáriumokban.

si faj parancsoló g gje. Ahogy az ebben az életkorban a heves vérmérséklet eknél szabály. ugyanolyan jól ellátni a futár. hogy “igazivá” legyen. és szikrányi szentimentális kímélet nélkül állandóan éreztette vele. mászni. mint a többiek. a kék szem . aki már sz ke haja miatt is vonzódott hozzá. G gös emberek mindig csorbítják mások önérzetét. hogy nyomorék. hogy meggy zze a komor. súlyosan lecsüng nagy kezében megmutatkozott a konokul magára hagyatkozó. pártját fogta. minden teketória nélkül megfojtott hatalmas kezével. Az özvegyet. hogy egyszer egy arcátlan fickót. kétked Hajkot. szerzett magának Joghunoluk és Azir között. verekedni akart. s t majdnem félve kerülték. Már most. óriás asszonyt egyáltalán nem szerették. elutasító. Susik. a t sgyökeres hegyi örmény türelmetlen és kevély. Az idegenek mindig gyanúsak voltak.nem ok nélkül olvasztja egybe az Odüsszeia h sének jellemében a ravaszságot és a hontalanságot. Susikról. Sztepan. keleti nyughatatlanságától. Akár igaz volt. Bármennyire hasonlít is a városokba szétszóródott örmény az agyafúrt Odüsszeuszhoz . felderít és hírszerz feladatát. hogy az ifjú Bagradjan egyre újabb er próbákra kényszerítene magát. és világosan megkülönböztette a kamaszfalka legtöbb tagjának izgága. lassú járásában. Rohangálni. Satakhjan tanító. játszani. még mindig idegennek számított. Hagopot azonban egyáltalán nem sarkallta a becsvágy. tizennégy és fél esztend s korában megvoltak benne a hegyi örmények komor jellegzetességei. Tanulni vágyó fiú hírében állt. Izmos soványságában el rehajló. ami Krikor patikus magasztos példája. Hajk azonban konokul Hagop becsvágyának útjában állt. Az ilyen mélyen gyökerez jellembeli sajátosságok összeütközése sok mindent megmagyaráz. mert a joghunolukiak az odavándoroltak beolvadásával kapcsolatban rendkívül rátartian viselkedtek. Özvegy anyja. kemény. az özvegyr l az a szóbeszéd járta. hogy könyvmoly legyen. és nem is csak részvétb l. a fiatalkorúak századának . tizennégy évvel ezel tt vándorolt ide csecsem jével. aki illetlenséget kívánt t le. lusta méltóságteljességével. és mióta háborúban álltak.kölcsön könyveket. egy mindkét falu határán kívül es házat. Hajk családja északról származott. kínzó formákat öltött benne a vágy. volt az oka. és a m veltséget pártoló népköltészet ellenére sem volt valami jó ajánlólevél a fiúk falkájában. és minden segítség nélkül egyedül gazdálkodott. Bár ilyen régóta élt már a Musza Daghon. gyümölcsöskerttel és selyemhernyó-tenyészettel. akár nem. komor asszonynak. Ezeket a sért tulajdonságokat és nagy tettvágyát szegezi szembe a törökök szemlél d . és legendás hírek keringtek körülöttük. a grúz határ közelében fekv Dokhuz-Bunar hegységb l. a Hajk fiú mindenesetre testi-lelki örököse volt az izmos. Hajk szüntelenül ezt cselekedte Sztepannal. Hajk furcsa fiú volt. nem közéjük való. keser .

legf bb parancsnoka nemcsak el térbe tolta Sztepant. Mindig Monsieur Sztepannak szólította. A legnagyobb baj azonban az volt. Hajk szemében elpuhult úri fiúcskává alacsonyította.és gyümölcshiány. Sztepan mostanában a feszültségt l álmatlanul forgolódott ágyán a sejksátorban. a tonirok üresen álltak. mit tehetnék. A fiatalok századának szerteágazó napi szolgálata volt. szinte meg sem sütve. és nem lehetett üres gesztusokkal becsapni. a kultúra hordozójának a vadak között. félig véresen. . hogy milyen munkát akar végezni. s ez átsegítette t és környezetét a kenyérhiányon. Egyel re nem szólt semmit.Legalább néhány szem barackunk és fügénk volna . csak a betegek. régi házitanítója is állandóan rajta tartotta a szemét. cukrot. amelyet mindjárt vágás után. Szigorú rendelet szabályozta a tejellátást. Mind a tizenhárom állásban és a sok megfigyel helyen is mindig készenlétben kellett állnia egy-egy futárcsoportnak. teát. hogy megóvja növendékét az ostoba csínyekt l és minden bajtól. Hajk viszont már panaszkodott az örökös rágós birkahús miatt. és csakugyan úgy látszott. a kis franciának. hanem minden elképzelhet módon udvarolt Madame Juliette fiának. de már kezdte éreztetni kellemetlen hatását a táborban. Mindenki szidta a közös gazdálkodást. és csak jelentéktelen részéb l készítettek vajat meg sajtot. de ezzel nem tudták eloszlatni a rossz hangulatot. és mindig újból kérdésessé tette nehezen kivívott igaziságát és keménységét. de még mindig elég sok kétszersültje és teasüteménye volt. gyengék és a tíz éven aluli gyermekek kaptak a soványan csörgedez kecskeés juhtejb l. hogy megmutassam Hajknak! A Hajkért folytatott harc azonban csak egyik oldala volt annak a küzdelemnek. míg a többieket nyers jelz kkel illette. élelmiszerkészlete nagy részét. hogy ez a kivételezés nagykép bbé tette Hajkot. mintha az együttes vagyonkezelés valamilyen megfoghatatlan törvény alapján takarékoskodás helyett csökkentené és rontaná a közös célokat szolgáló javakat. mi az igazság. Szamuel Avakjan. Sztepan még semmit sem nélkülözött. Ebben az id ben.sóhajtotta sóváran. Megnövelték a húsadagot. a Musza Dagh kilencedik napján a kenyér. ahol csak gyanítani lehetett a legcsekélyebb veszélyt. rizst a kórházpajta rendelkezésére bocsátotta. Sztepan szeme el tt megjelentek a Muszá Dagh lábát borító nagy gyümölcsöskertek. Juliette Altuni doktornál dolgozott. és felzaklatva töprengett: Istenem. mert Susik fia pontosan tudta. mert a vezet k tanácsa egy hétig szüneteltette a megmentett liszt maradékának szétosztását. Rábízta. Sztepant megszégyenítette a fontos személyiségek gondoskodása. és mindenb l kihagyta. . a konzerveket. a szinte kizárólagos húsevés eleinte még enyhén. A pompás harisza a gy zelmi ünnep után az ötödik napon elfogyott. amelyet a Bagradjan fiú becsvágyó lelke a dics ségért vívott. körítés nélkül kellett bekapni.

Nagy ugrásokkal rohantak le a hegyen. amikor szabadok voltak. ahol Gonzague Maris-val volt a szállása. elsurrantak az rszemek mellett. milyen veszélynek teszik ki magukat. önálló vállalkozásokat ezért csak az éj leple alatt hajthattak végre. Nagyobb méret . mikor a t z már kialudt. hogy azzal segítsen. hogy nem tör dik többé szülei aggodalmával. nem helybelinek jutott az eszébe. Hajk kimérten nézett végig becsvágyó vetélytársán. és eltökélte magában. Kés bb azonban maga vette kezébe a titkos támadás megszervezését. már háromnegyed óra alatt elérték az els kerteket. Sikerült közvetlenül napkelte el tt visszatérniük a táborba. barackot. amiben a tábor ínséget szenved. Sztepan természetesen nagyon félt. amennyit csak tudott. kosarat lopkodott össze. hát fent maradhatsz. de mindegyik fiú is tekintélyes terhet cipelt a hátán. s ez. csodálatosképpen egy idegennek. és azon az elviselhetetlen hangon. hogy a terv nem t le származik. amint az érett m vész méreget egy törtet kezd t. Mégis arra . Sztepan is alaposan bebizonyította testi erejét. hogy papa megtudja. A zsákmányszerz utat még aznap éjjel nyélbe ütötték. Ezek a szavak szíven ütötték Sztepant. Hajknak. narancsot. hogy is részt vesz a kalandban. Az éjszakai portya zsákmánya jóformán semmit sem jelentett az ötezer f nyi népnek. akik nem tudván. Sztepan éles fordulatot vett. Mintegy kilencven fiú annyi zsákot. Sztepan terve úgy szólt. hogy b vítsék az élelmiszerkészletet. puttonyt. Néhány bátor férfi ugyan a hegyre költözésük óta lemerészkedett kétszer-háromszor a völgybe. Éjjel egy óráig veszett gyorsasággal szedték a holdsarló halvány fényénél a gyümölcsöket. így felelt: . semmiségért kockáztatták az életüket. túl a védelmi határon. és büntetésül er sen megnyirbálja majd a szabadságát. fügét. mivel a falvakban éjjel-nappal er s csend rjáratok cirkáltak. amelyet mesterien tudott alkalmazni. Gabriel és Juliette semmit sem tudtak meg fiuk veszélyes kirándulásáról. de mindig dolguk végezetlenül tértek vissza. és összeállította a rablóbandát. Szemrehányásokkal. Sokkal jobb is lesz neked. noha életében el ször végzett ilyen munkát. Hajk. szidalmakkal.Satakhjan tanító naponta ellen rizte csapatát. akinek fogalma sincs a nehézségekr l. a vezérnek sikerült egy cövekr l három öszvért elkötnie és magával vonszolnia. és meglepetésszer en próbariadókat rendezett. elfelejtette. s t ütlegekkel fogadták a szökevényeket. Sztepan még a kilencedik nap folyamán kifejtette tervét a megközelíthetetlen Hajknak. úgy látszik. és mindenki lefeküdt aludni. Este tíz órakor. Vad sietséggel felrakodták a teli kosarakat. de büszkék is voltak rájuk. és nem figyelték ket. és belopózott a sejksátorba. és mintha a szelek szárnyán repültek volna.Ha félsz. Be is vallotta aggodalmait. Még miel tt a Városmedencébe értek. hogy a század lopóddzék egyik éjszakai portyaútján le a gyümölcsöskertekbe. kis csoportokban kilopóztak a táborból.

amikor a jövend férfinak nemcsak saját vérével kell megküzdenie. honnan teremtse elá a fiú számára a megszokott táplálékot? Néha bevonszolta magához a sátorba. De még jóval szertelenebb és fölöslegesebb volt az a másik história. elvitték a jó termést. sóvár lelkét. bármilyen vérszomjas zaptije. csak csekély eredménnyel járt. mert Juliette egyáltalán nem tudta elképzelni. egyetlen karcolást is ejthetne rajta. Hadd lássa Hajk. hanem a hatalmas világ csalóka képével is. európai gyermekéveit. Meddig élünk még? . halálukig meg rizték jellegüket. és kissé megkopva. hogy egyre fogy.kérdezte magától gyakran. De mit tegyen. és legsúlyosabb teherként: soha és sehol nyugalmat nem lel . amely minden pillanatban fojtogatóan érezteti vele ébredez énjének jelentéktelenségét. végül elmosódottan. hogy bárki. amit Aramtól kapott . Anyja jól látta. és elengedhette magát.ösztönözte Aram Thomaszjan lelkészt. Utána ismét napokig nem tör dött vele. ritkán alakultak át. Egyébként tévedés lenne a h sies bátorság bizonyítékának tekinteni. De nagyon kellemes volt ezt a kérdést feltennie. Ez már abban az érthetetlen ostobaságban is megmutatkozott. három túler ltetett nemzedék virágkorát és elhasznált idegeit. Ez volt a legfontosabb. mert ezzel minden közömbössé vált. A serdül legényke láza szerencsétlenül keresztez dött a Musza Dagh népének általános lázával. hogy ezt követ en a harmadik éjszaka két tízes osztag fedezete alatt kétszáz tartalékossal hasonló próbálkozásnak vágjon neki. Pajtásai. Sajnos. és csak a még éretlen vagy rohadt. amelyet Sztepan nem sokkal ezután agyalt ki. de ebben nem volt egészen szinte. mert éppen a közbens id ben a szomszéd mohamedán falvak parasztjai betörtek az örmény gyümölcsöskertekbe. válságba sohasem kerültek. közöttük konfirmációs bibliáját. és dühöng tiltakozása ellenére le kellett er szakolnia a torkán több nagy pohár tejet. A fiúnak fogalma sem volt róla. mennyire nincs szüksége rá Sztepannak. hullott gyümölcs maradt ott az utánuk érkez szüretel knek. hogy éppen a nyomorék Hagopot választotta legf bb segít társául. A Bagradjan fiú már elérte azt a kort. és egy elefántcsont feszületet. a falusi kamaszok vastag b r szirti sarjak vagy jó szimatú hegyi állatok voltak. Sztepan viszont távoli népek örökségét hordozta magában. milyen veszélynek teszi ki magát. Egyre jobban összekuszálódott minden a lelkében. amit most legfájóbban hiányol: három vagy négy kedvenc könyvét. és egyre n nek az arcán az árnyékok. Sztepant a következ indok ösztönözte rült csínyére: Iszkuhi Thomaszjan gyakran panaszolta. hogy az elindulás z rzavarában éppen azt felejtette otthon. egyenletesen n ttek fel. Jellegük már négyéves korukra teljesen kialakult.

De nem a szavaktól. amikor képzeletében odalépett a sejksátorban az ágyához. Sztepan tisztes távolságban szótlanul leült a földre. nedvesen csillogó ajka csodálkozva szétnyílt. Azel tt mamát szerette ennyire. hanem a hangjától futott végig rajta valamilyen simogató borzongás. nagy gyümölcsét. A legandalitóbb azonban az volt. hogy a könyvek. Egy ilyen álmokat kerget éjszakát követ reggelen odafüttyentette Szatót. a bátyját bántotta meg vele. Mikor azután elment. és a deportálás szörny napjaiban mindig magával hurcolta. Néhány elszabadult hajfürt a homlokába hullott. tolakodó volt. Iszkuhi h vös. E kincset megmentette a zejtuni összeomlásból. és énekelt. és a lába hegye védelemre szorulóan kandikált ki a ruhája alól. Nemcsak Szatót vonzotta szenvedélyesen Iszkuhi közelsége. diderg . és ha néha-néha mégis eldúdolt néhány hangot. ha erre a hangra gondolt? Mama nem énekelt. aki a Hajk-banda gyülekez helye körül ólálkodott: . akár a piaci légy. Iszkuhi gyönyör képét beitta a lelke. De míg az árvaházi leányka kücsük hanum-csipogásával. Jobb karjával elfedte beteg balját. és majd elnyelte pillantásával Thomaszjan kisasszonyt. piszkos karmaival kellemetlen. amelyet személy szerint neki dalolt: A lány kijött a kertb l. úgy érezte. amelyben jóles en elnyújtózhat. Most pedig csak a béna karja adott rá félig-meddig mentséget. Különösen azzal a dallal nem tudott betelni. Sztepan sem mulasztott el egyetlen alkalmat sem. Kis keble láthatóan hullámzott. hogy egy francia sanzonra emlékeztessen. de mit jelentett most mama Iszkuhihoz képest. mint egy fürd .ajándékba. hogy oda ne lopódzdzék hozzá.Vannak már odalent a házban? . mintha szégyenkezne. az hamisan és páváskodóan csengett. megrészegült a boldog boldogtalanságtól. vágyakozó motyogásával és sóvár. tiszta hangja viszont olyan hatással volt rá. a biblia és a feszület a Bagradjan-villában maradtak. Nagyon bánkódott a veszteség miatt. És keblén szorongatta A gránátalmafának Két fényes.

Manusakot és többi barátait. de idegeivel gyorsan felfogott mindent. és meglátogatta barátait. az emberi nem határán. Tévedés lenne állati torokhangjai és kóbor sakáltermészete miatt azt hinni. hogy vigye magával. Sztepan arról értesült Szatótól. a temet i népséget. A síkság söpredéke azonban nem mondott le ilyen gyorsan igényeir l.Szato rögtön megértette. rült csínnyel megszerzi Iszkuhi könyveit. Az elvakult fiú pusztán egy zseblámpával felszerelve vágott neki a kényes vállalkozásnak. fent pedig ellenségei kegyét.. hogy a Bagradjan házba egy mohadzsir fészkelte be magát több tagú családjával. Ha Hagop vele megy. és finnyásan nem elégedtek meg az els útjukba kerül házzal. amikor a kajmakam váratlan tilalma végét vetett ennek. hogy az utolsó szögig és ablakkeretig kifossza a házakat. hogy Szato idióta volt. Sztepannak az volt a szándéka. Szato még pontos részleteket is tudott. aki kett s életet él. Néha fél napra. de a kellemes éjszakákat többnyire a szabadban töltik. mert hamarosan mecsetekké fogják átalakítani ket. A hiuság döntött. Ilyenkor a völgyben járt.. Vartukot. A sírok népe csodálatosképpen szent és sérthetetlen volt. Nemcsak azt értette meg. Valóban akadtak ilyen ínyencek. hanem kedvez bb ellenszélre várt a falvakban. Csak Hagopnak öntötte ki a szívét. Megtudták. Szato fintorogni és pislogni kezdett. A mohadzsir család a nagy szelámlikban ütötte fel tanyáját. és megtekintette a templomokat. mint izgatott pillanataiban mindig. Azt is megtudták. hogy Joghunolukban elszállásoltak egy tízf nyi zaptije rsöt. Szato egyébként még jóval az est beállta el tt elindult. A tábor megbízható értesüléseket kapott ezen az úton a falvakban uralkodó állapotokról és eseményekr l. akik a deportálás hírére faluról falura utaztak. elterpeszkedtek-e már sei joghunoluki házában a nemes utódok. ugyanígy Bitiaszban és Habibliben is. de még inkább éjszakára elt nt. Csak három Kilikiából jött mohadzsir család kapott engedélyt rá. A féllábú rimánkodott és könyörgött. Szato ezzel vásárolta meg lent barátai. hogy fellármázza Nunikot. Sztepan megszállottságában nem sokat töprengett. Azt is hallották. hogy a mohamedán cs cselék már nekilátott. Senki sem nyúlt hozzájuk. ha egyáltalán megvannak még. hogy Sztepan azt tudakolja t le. Segédcsapata egy koboldból meg egy nyamorékból állt. amivel senki sem tör dött. Azt akarta. mintha rájuk nem vonatkozott volna a deportálási . Sztepan tettének nemcsak tanúja is lesz. A zaptijék és a cs cselék is békén hagyta ket. iszlám pap t nt fel a falvakban. ami nem volt nehéz. hanem a hajthatatlan Hajknak döfést is ad vele. hanem tisztában volt a kérdés értelmével és céljával is. hogy letelepedjék. és csak néhány napja érkeztek Joghunolukba egy ökrös szekéren. hogy Szato az egyetlen lény a Musza Daghon. hogy az utolsó hetekben néhány molla. A hírközvetítés a hegy és a völgy között értékes váltópénz volt. Korcs volt. különösen az összefüggéseket. Az volt a szándéka. a tet n. Sztepan el tt nem volt titok.

amelyet sem Gabriel. Ragaszkodás. Szato azonban nem azért trombitálta össze ezt a gárdát. ami a Bagradjan családdal összefügg. Sztepan gyengén oldalba bökte a nyomorékot. Itt még semmi sem változott. Ha megfelel táplálékkal látja el feln tt barátn je mérhetetlen kíváncsiságát. Sztepan el ször a saját szobájába lépett be. iszonyú rémületet ébreszthetett volna benne. hanem mert a halálból és a halállal éltek. hogy az a lény. a vadidegen. Szato tisztában volt Nunik szenvedélyével. Mama és papa a szomszéd szobában alszanak. hogy sántikáljon oda a halálmadarakhoz. Még Iszkuhi iránti szenvedélye is csak abból a sóvár vágyból fakadt. mintha sétáról térne haza. mely mintegy meg nem történtté tette a tényeket. Csak nagy nehezen eszmélt rá újból feladatára. az éjszaka magányossága. Akit mindenki megvet. szinte bandukolva lépett be a ház nyitott kapuján. gondolataiba merülve megállt. mert nem volt mit elvenni t lük. Olyan lassan. Nemcsak azért tartották tiszteletben sérthetetlenségüket. Annyira hatalmába kerítette a csábító érzékcsalódás. még a söpredék is éppen csak megt r. A látszólag határtalanul vakmer Sztepan bénult érzékei áldozataként már nem tudta pontosan megkülönböztetni a valóságot álomvilága képeit l. és nyugodtan felment a lépcs n az emeletre. Csak azután kattintotta fel a zseblámpát. dúlt lelkiállapot. Hagop mankója ugyanis nagyon hangosan kopogott és csikorgott a homokban. és kétségbeesetten integettek. Megzavarodott lélekkel ebben a pillanatban semmit sem tudott arról. rombolásnak és piszoknak alig volt valami nyoma. hogy az érzékeny Bagradjan gyerek ebben a percben egyáltalán nem érzett félelmet. és a ház el tti térre ért. és az tulajdona legyen. Szato azt is tudta. ahol a Damladzsik gerince kirajzolódott a tompán fényl égen.parancs. mekkora veszély fenyegeti. sem Juliette nem vett észre a fián. De éppen ebben mutatkozott az a beteges. . akiért rajong. a siratóasszonyok már ott ültek körben a fák alatt az újhold fátyolos fényében. A fosztogatók csak a könnyebb tárgyakat vitték el. és sokáig bámult a leakasztott táblájú ablakban a széljárta kertbe és a Musza Dagh fekete tömegére. Bármennyire nem volt tudatában. hogy az el csarnokban nyugodtan. szeretet és aggodalom teljesen ismeretlen érzés volt számára. és neki is most rögtön le kell feküdnie. hogy a vén Nunikot különösen mohón érdekli minden. amelynek fényénél egyszer apja nézegette t álmában. kísérteties alakok és a ház látványa a benne alvó mohadzsír családdal. hogy valaha is járt odafent. az rá van utalva. az gyümölcsöz befektetés Nunik jóindulatának biztosítására. mert Sztepan életéért aggódott. a szekrények és az ágyak a régi helyükön álltak. Szinte érthetetlen. elismerje. Amikor Sztepan és Hagop alig valamivel éjfél el tt belépett a nyitott nyugati kertkapun a homokkal felszórt udvarra. hogy készséggel kiszolgálja az emberi vágyakat.

százszor is elesett és . akik a lövöldözésre felriadva. Hallatszott. De a fénykörön belül. ahol kígyószer kúszóindák tekeredtek a lába köré. Miközben még a féllábú Hagop is nyomtalanul beleveszett kopogó mankójával a hozzáférhetetlen semmibe. lábujjhegyen osont be a kopár szobácskába. határozatlan halálfélelem. még mindig az udvar legvilágosabb részén állt. De üvöltve és vadul hadonászva szembejöttek velük a mohadzsirok. hogy rültség ebbe az irányba futni. ahogy Hagop mankója szaporán kopog a földön. az árnyékban várták. és hangosan koppanó léptekkel leszaladt a lépcs n. A törököket rjít félelem kerítette hatalmába. Ez sértetlen volt. mint egy meggyalázott lény. és kezdett nagy ugrásokkal menekülni. hogy e keleti földrész fiai mennyire fölényben voltak becsvágyó törekvései ellenére Sztepannal. Az elefántcsont feszületet nem találta. amikor a lárma már elvonult északnyugat felé.Nem azért. Sztepan azonban nem látta meg azonnal ket. át az el csarnokon. kezükben kibiztosított fegyverrel rohantak erre a templomtér fel l. szinte erre kényszerítette a természete. A konfirmációs biblia is. és az árokba kuporodott. A zaptijék elrohantak mellette. részint. és a ház belsejében nagy zajongás keletkezett. hogy leküzdjék félelmüket. Csak akkor tépte ki magát kábultságából. mint akinek gyökeret vert a lába. majd rikácsoló n i hangok csatlakoztak hozzá. istent l teljesen elhagyatva hangosan odakiáltott nekik: . Egy basszus leordított valamit. alig tudott kiszabadulnia bozótból. De hova? Most megmutatkozott. Társai messze hátul. Sztepan.Hagop! Szato! Hol vagytok? Ide nézzetek! Megvan! Szavai akkora er vel ver dtek neki az éjszaka visszhangos boltozatának. amely elfelejtett repülni is. Egy elhanyagolt gyümölcsöskertbe tévedt. Azt hitték. Eszeveszetten lövöldöztek minden irányba. A járt út vonzotta a városi fiút. Úgy támolygott egy omladozó fal mellett kifelé a faluból. A zseblámpa fénykörén kívül az egész szoba tele volt Iszkuhival. Sztepan lelépett az útról. és a szék alatt becsomagolva néhány szakadt könyv hevert. ki az ajtón. Sztepanon csak akkor lett úrrá a vak. amikor már ostorcsapásokként fütyültek a feje körül a golyók. zihálva kapaszkodott fel valami lejt n. hogy a veszélyt elkerülje. Megtörtént a csoda. pedig érezte. és zavarodott lélekkel. Emberi alakok imbolyogtak fel. Majdnem a zaptijék karjába szaladt. A ház el tti tér szélén a boszorkánykör szétszóródott és elporzott. egy félig összetört szék állt. hogy váratlanul megtámadták ket az örmények. minta kalitkából szabadult madár. az Avenue Kléber gyermekével. részint. A zseblámpa kis fénypontja izzott a kezében. hogy a sort zzel segítségül hívják a többi falu rseit. a száguldó Sztepan a keleti kertkapun át a Joghunolukba vezet f utcán futott lefelé. hanem hogy Iszkuhit ne zavarja. Sztepan boldogan magához szorította a könyveket és a bibliát. hogy odafent a ház tetején tüstént mozgás kezd dött.

elhagyottabb. rugalmas dombon feküdne. Nem tudta. Kezét-lábát ég horzsolások borították. hogy apja és anyja nem segíthet neki. De ereje hamar visszatért. Egy tisztáson összeroskadt. ennyire kiszolgáltatva a világnak. olyan védtelen. mi történik vele. amíg végre kikecmergett ebb l a csapdából. Odafent lélegzeni kezdtek a csillagok. Ha így fekszik az ember. arca verejtékben fürdött. hogy el ször hason. hogy az entari-zubbony nem illik a mozgásához. Sztepan nem hitte. A világ minden gyönyöre egyetlen pontba s r södött. nagyon jóles érzés volt. mintha nem is a földön. amikor feláll. Kinyújtózott. halálos kábulatban eggyé olvadt a földdel. olyan soká aludt. hogy k a középpont. Néhány lövés dörrent a fák közül. kétszeresen.felállt. Egyre jobban érezte. és jobbra meg balra t le tüskés ágakkal páncélozott valami sötétlett. mint bármi. Óvatosan felegyenesedett. A zaptijék idáig értek hajtóvadászatukban. Az égre bámult. a hold elt nt. mintha itatóspapír szívta volna fel a fényüket. hanem ragadós csigákból álló. a fény hullámzani kezdett. Az ég fekete volt. Céltalanul botorkált tovább. akkor a legrosszabb sem lehet túlságosan rossz. hogy elvonultak. egyre közelebb keringett. a könyörtelen hajtóvadászatot a térben. már képtelen volt gondolkodni. és csak azt a pillanatot lesik. A milliárdnyi csillag közül egyetlenegy sem villogott. amikor visszafojtott lélegzettel lapul egy mélyedésben. amely megszámlálhatatlan. Utána csend lett. hol van Joghunoluk. A világ teli volt alaktalan akadályokkal. Sztepan magára maradt a világban és a világgal. Mozdulatlanul állt felette a csillagokkal telehintett augusztusi égbolt. undorító. Elaludt. Keresztülfurakodott a tövises vaksötétségen. háromszorosan is elveszett. nem szabad felállnia. Talpába hegyes fogak fúródtak. De mégsem szabad megmozdulnia. és csodálatos közöny lépett a helyébe. mintha aludni készülne. Végre elhatározta magát. A tér koporsónyivá zsugorodott. ennyire a földhöz simulva. Most csak néhány csillagot lehetett látni. hol megint köveket. Jó. A . amely minden üldözött állatkán er t vesz. Bizonyosan felfedezték. Néhány percig félájultan ködbe borult körülötte minden. Gazdag emberek nevelik abban a tévhitben gyerekeiket. mely körül mindennek forognia kell. Lágyan felemelte Sztepant és megcsókolta. mert olyan gyenge volt. és ez a pont benne volt. Hol puha földet érzett a lába alatt. Sztepannak még Iszkuhira sem kellett gondolnia. A közelében hallatszó hangokra ébredt. Gyermeki lelke el ször élte át a teljes elveszettség érzését. Ha pedig megvárja a nappalt. Halálfélelme szertefoszlott. majd térden el rekúszik egy darabon. Hirtelen áthatolhatatlan s r ségen kellett keresztültörnie. A fiú úgy érezte. hol a Damladzsik. hol van maga. mely tüskék és pengeéles levelek dárdáját meresztette feléje. és alattomos ellenségként akadályozza a futásban. így aztán soha vagy csak nagyon kés n ismerik meg ezt az érzést. Tudta. közönyös szemmel nézi pusztulását. Nem tudta. Életében el ször ömlött ki a magja. elmosódottan. mert a zaptijék lesben állnak.

Kísérteties látványt nyújtottak. égve hagyta a lámpát. hála Szato árulkodásának. és hagyta. aki.sz ke Hagopot már bizonyosan megölték. Iszkuhi bibliáját görcsösen szorongató keze . De Sztepan sem ér soha többé haza. azonnal le kellett feküdnie. és abban a veszélyes pillanatban ért le a völgybe. Újból és újból meg kellett állniuk. még idejekorán értesült a szökevény rültségér l. azután felkattintotta a zseblámpát. vagy Hajk és Szato hosszú szakaszokon a hónánál fogva vonszolták a szegény nyomorékot a meredek ösvényen.a meleg éjszakában is megdermedt. amikor felbukkantak az állásoknál. milyen buta henceg vagy! Sztepan túlságosan gyenge volt ahhoz. Sztepant a hideg rázta.Iszkuhi Thomaszjan bibliáját hoztam ki a házból! T z hunyó parazsa pislogott fel a semmib l. hogy szégyenére tisztességes igazolást találjon.a többi könyvet eldobta . de kés bb mégsem volt maradása a Damladzsikon. A ma éjszakai kalandot nem lehet eltitkolni. Súlyosan csüngött Hajk karján. Mégis ez vezette ide megment jét.Ha ilyen szörny ségeket m velsz. Csalhatatlan ösztöne végül Sztepan közelébe vezette. hogy utánozza az egészségeseket. Eszébe jutott apja. mert Hagop nem jutott el re. Hagop egész id alatt sírt. Túlságosan sok volt számára mindez. Félt a fogadtatástól. Sztepan türelmetlensége ellenére végtelen sokáig tartott a hazafelé vezet út. Dühösen megrázta a Bagradjan fiút: . mintha sebesültek volnának. és fájtak Juliette-nek. El ször sorsára akarta bízni. Minthogy semmi sem történt. várva. Egy ideig még céltalanul tévelygett ebben a teremtés el tti vadonban. Hajk orra elé tartotta a zsákmányt: . amikor a zaptijék hajtóvadászatba kezdtek a vélt örmény sereg után. hogy Sztepan pimaszul önállósítani merte magát. mint Szato. Akkor nem is szeretlek! Szavai szinték voltak. akinek a képességeit meghaladja az ilyen vállalkozás. Szato és Hagop ott ült a temet i népség között. Sztepan hirtelen valakinek a karjában hevert: Hajk volt. alig ötven lépésnyire t lük. De legy zhetetlen vetélytársa oldalán lépésr l lépésre jobban visszanyerte bátorságát. noha tájékozódni így sem tudott. akkor te is ugyanolyan mosdatlan csavargó vagy. és meglátta a felizzó zseblámpát. hogy nyomban eldördülnek a lesben álló zaptijék lövései. hogy az vonszolja. Csak vissza! Hajk vezetése biztonságot öntött belé. Haragos könnyek csillogtak a szemében: . és az oka. Mama nagy jelenetet rendezett: . Id nként Hajk és Sztepan.Most aztán láthatod. Már hét óra volt. Nagyon mérges volt. Már nem volt ereje hozzá. Sztepan er t vett magán. de ereje és fölénye tudatában aggódott is a fennhéjázó úrfiért.

felkelés után és lefekvés el tt jelentkezni tartozik nála. Ehelyett azonban papa visszaadta Iszkuhi bibliáját. akkor végül hosszú tagadás és köntörfalazás után kiszolgáltatta titkát. Valamennyi lövészárkot meghosszabbították és kimélyítették. amelyet egyszer kuriózumként vett egy antikváriumban. mint az augusztus 4-e el tti napokon. Apja a kezébe vette. Gabriel Bagradjan nem várta tétlenül az id múlását. parancsot adott Sztepannak mégpedig inkább hadvezéri hivatalos és nem atyai parancsoló hangon -. úgy látszik. hogy mostantól fogva mindennap. amikor nem duzzogott. els bet t l az utolsóig. Mert már 1910-ben csak azért állított meg a Quai Voltaire-en a régi könyvkereskedés el tt. A második vonal árkaihoz. Nyakig vörösödve el vette a bibliát. mert megtetszett a címlapja.. Világosan érezte. és a bulairi tüzérségi harcokban nyert tapasztalatai nem segítettek ebben annyit. hogy tökéletessé tették a védelmi rendszert. vagy mert vonzott az ismeretlen téma. és a gallyakkal álcázott el retolt fészkekhez összeköt járatok vezettek. mint a francia vezérkar egyik régi taktikai tankönyve. mint kisgyerek korában. és az el tte állva. Ennek ellenére a vásárlás pillanatában akaratomtól teljesen függetlenül tudatosan késztetett rá a sorsom. De miel tt kiment a sátorból. Avakjan pedig megbízást kapott. úgyhogy Sztepan igen szigorú büntetésre készült. vagy leteríthessék a botladozókat. hogy ezentúl szigorúbban tartsa szemmel a fiút. amíg a törökök nem támadtak.Mi jutott eszedbe? Miért tetted? Sztepan hallgatott. mert kés bbi céljaihoz kellett ez a könyv. hogy az emberi megbízhatóság minél kisebb szerepet játsszon a harc kimenetelében. fortélyokat és csapdákat próbált kitalálni a tizenhárom védelmi pont számára. az én kiszmetem csakugyan meg van írva. . bár akkoriban egyáltalán nem érdekelt a katonai tudomány. szórakozottan belelapozott. Bocsánatot kér en kapott anyja keze után. egyre nyomatékosabban tudakolta t le. arca szigorú és kemény lett. A tízes osztagok legénysége és a tartalék munkásai ezen a héten sem dolgoztak kevesebbet. bárhol tartózkodik is abban az id ben. hogy nagyon elrontaná vele mama és Iszkuhi között a viszonyt. De amikor kés bb kettesben maradt apjával. csak azért vettem meg ezt a könyvet. A takaró alatt azonban félve szorongatta a térde között Iszkuhi bibliáját. az el tte fekv terepet akadályokkal biztosították. Igen. nem merte megmondani az igazat. nehogy mama megtalálja. komoly szemmel. A sztambuli tiszti iskolában futólag szerzett ismeretei. A most oly váratlanul értékessé vált könyv különös filozofikus érzést (nem igazi gondolatot) keltett Gabrielben: “Annak idején. hogy a legbátrabb lövészek hátba támadhassák az ostromlókat. és egyetlen szóval sem említette többé az ügyet. miért hívta ki ilyen gonoszul maga ellen a sorsot. mit sem sejtve. Most igazán el lehetett mondani. becsukta. Gabriel szakadatlanul cseleket.

a túl szoros szomszédságból adódó marakodásokon. adatot. mint valami terhet. amely Ábrahám és az satyák korában mez városnak számított volna. és nem változtatta volna tíz nap leforgása alatt településsé a Városmedence nyomorúságos. Az otthon halvány visszfénye is elegend . mint a kit n Aram. ágynem vel lakhatóvá tettek. Csakhogy Coquelin különbséget tud tenni önmaga és a márki között. s rajtakapja a Madame-ot a szeret jével. talán mégsem valósította volna meg olyan gyorsan Aram m vét. aki igen eredményesen támogatta Gabriel harcát a keleti passzivitással szemben. az id járás viszontagságaitól védett területe. Nyomban le is rázta magáról. nyugaton Sztambulig. délen csak Jeruzsálemig jutott el. A riasztó gépezetet is a lehet legjobban tökéletesítették. és a mukhtárok rejtett ellenállásán és aluszékonyságán. de az örmény völgy vikáriusa északon csak Ecsmiadzinig. De ugyanilyen bámulatos munkát végeztek a Városmedencében is. hogy Gabriel Bagradjan filozofikus ábrándokba merült. amelyeket kis méretekben alkalmazhatott az adott viszonyokra. amit egy európai sohasem tud megszokni keleten. sok figyelmeztetést.” Egyébként hetek óta most fordult el el ször. hogy valóságérzéke azonnal elhomályosul. és ezért néha olyan érzéketlenül vette tudomásul az orvosolható jogtalanságokat. és végrehajtani a nagyszabású átcsoportosítást. számítási példát talált benne. Ter Hajgazun kétségtelenül összehasonlíthatatlanul er sebb személyiség volt. Minden családnak. hogy aki igazán a tettek embere ( nem az). Ezzel arra a felismerésre jutott. majd érte megy. Ami pedig a taktikai tankönyvet illeti. A meglehet sen nagy távolságok ellenére egy sz k órán belül képesek voltak megszállni vagy kiüríteni minden állást.Vagyis csak színész voltam saját kiszmetemben. rajzot. Ismét nyugati ember volt (három Genfben töltött tanulmányi év). Noha Ter Hajgazunnak kipróbáltan hatalma volt a lelkek felett. Még Joghunolukban észrevette. gyékényekkel. Nurhan Elleon Csaus és az alparancsnokok naponta szigorúan gyakorlatoztak a tízes osztagokkal. gazdagnak jól fedett lombkunyhója volt. és bármilyen támadás esetén készen álljon a megfelel védelem. szabad ég alatti táborát. szegénynek. mikor a harcra készül dött. amelyet sz nyegekkel. hogy minden egyes harcos minden követ és minden bokrot ismerjen. mikor az asztalon felejti a keszty jét. mint mondjuk. néhány négyzetméternyi. az én szerepem és személyem pedig túlságosan szorosan összefonódik. a közös élelmezés miatti bosszúságon. Coquelin a vígjátékban a márki szerepében. az feltétlenül ostoba. amint enged szemlél d hajlamainak. Thomaszjan lelkész szenvedélyessége diadalmaskodott a rengeteg apró-csepr villongáson. olyan településsé. Gabriel Bagradjan sokféle hadászati feladatot t zött ki eléjük valamennyi szakaszon.

amíg mint semmivel sem kevésbé érdemes községi vezet k. Talán élete teljes megváltozását is azzal akarta meg nem történtté tenni. Az Oltártér. hogy a hepehupás talaj eléggé simának látszott. a tanítókat. Mert Krikor patikus itt fogadta a tanítványait. minisztériumot és törvényszéket egyesítette magában. hogy ez a börtöncella feleslegesnek bizonyul. edényeit és lombikjait falipolcokon helyezte el. hogy hasonló gerendaházakat állítsanak fel az Oltártéren. csak egy keskeny átjárót hagyott szabadon. mélabús erkölcsi prédikációkkal traktálta ket. Ter Hajgazun azonban meg volt gy z dve róla. arra az esetre. s abban a fontos. Órákon át mereven ült az ágyán. Talán úgy akarta elkerülni a Damladzsik nagy börtönét. Krikor válaszfalat épített könyvespolcokból önmaga és a patika közé. A tanítók. s a válaszfalon belül állt az ágya. hogy az községházát fából építsék. hanem sötét.volt. mert azokat bekebelezték népi tulajdonba. ami az épít mester raktárából származott. Ha pedig eljöttek. hogy szám zte látóköréb l. A bal kamrát Krikor patikusnak utalták ki. ha egy súlyos gonosztev t l kellene megszabadulniuk. Ennek a kamrának az államfogház szerepét szánták. hanem a könyvtárat és egyetemet is. hat kollégája sem nyugodott addig. petróleumoskannái. A mester napról napra ritkábban hagyta el lakását. a mester egyre keser bb csalódást okozott nekik. csak hébe-hóba vett le egy-egy könyvet. Az épület szilárdsága jelképe lehetett a véd ket eltölt merész reményeknek. ennek a kezdetleges. hanem a kunyhók egész utcasorokat alkottak. Teste láthatóan meggörnyedt. A Városmedence talaja egyenetlen és göröngyös volt. dohánykötegei és sepr árui nagy megelégedésére hiányoztak. hogy a maga módján oktassa ket. ám csalóka érzésben ringatta az embereket. amelynek nemcsak igazi ablaka és ajtaja. de népes helységnek a központja egyenesen tekintélyes benyomást keltett. hogy földi életük idefent is tartós lehet. hogy óvatosan rögtön újból visszategye. ami gyorsan elkergette ket a közeléb l. Három helyiségb l állt. csak ritkán látogatták meg. középs szobából. de az épületeket és az utakat úgy helyezték el. amelyek mind a nagy Oltártérbe torkolltak. k is engedélyt kaptak rá. hogy a maga szabadságát még sz kebbre szabta. és két kis oldalkamrából. Díszes tégelyeit. mert már nem b vítette tudásukat az egyetemes világismeret soha nem hallott tényeivel. Az öreg Thomaszjan legszebb m ve azonban a nagy kormánybarakk volt és maradt. A tábor nemcsak az egyes községek alkotta negyedekre oszlott. A kormánybarakk tehát nemcsak a parlamentet. akik most fontos tisztséget viseltek. hanem zsindelyteteje is volt. egy nagy. Hrand Oszkanjanban emiatt még heves ellenszenv is támadt egykor mélyen tisztelt mestere . A jobb oldalkamrát er s fal választotta el az ülésteremt l. Miután Thomasz Kebuszjan mukhtár keresztülvitte.

leped iket. hallgatta az alvó tábor lombkunyhó-utcáiból kisz r d neszeket. Félóránként arra jött az éjjeli rjárat. Az Iskola-lejt n folyt a gyerekek tanítása. mint hajdani költ i mivoltából fakadt. Éjszakánként azonban gyakran felkelt fekhelyér l. a rend. ahol Majrik Antaram már várta. Már az els felh szakadás tönkretette szegényes takaróikat. Ezzel egyid ben az asszonyok és lányok hosszú sorokban a közeli forrásokhoz zarándokoltak. A sápadt. Ter Hajgazun vasár. Mialatt a vízhordók hazatértek. ágynem jüket. noha a megválasztottak közé tartozott. Az oltárkép alatt ég örökmécses felé pislogott. kevés holmijukat. aki azonban elkeseredetten az ócsárolt mester védelmére kelt. ahová a pásztorok már összeterelték a kecskéket és anyajuhokat.és ünnepnap misét mondott. valójában azonban ez az arckifejezés aggasztó testi hanyatlásának els jele volt. A fej n k kivonultak a térre. ez volt minden kultúrörökségük. a vallás. a legszükségesebb szerszámok. a hét mukhtár a birkalegel re indult. A völgybeli élethez képest még javult is az erkölcs. annyi kötelességet kellett ellátniuk. A sok pompás viz forrás a Musza Dagh egyik legnagyobb áldása volt gyermekeinek. mintha már nem is értene a nyelvükön. Úgy rémlett. ami az otthoni kényelembál még megmaradt. elkerülhetetlen halál. Látni való tehát. és kiharcolták a vezet szervekt l betegeiknek a legjobb élelmiszereket. csak szakadatlanul ingatta a fejét. hogy szétoszthassa az anyák. Már hajnali négy órakor elkezdték a munkát. mint mindig. ami inkább jelenlegi harcosi. a teret megvilágító két petróleumlámpa felé. és nem lehet meghatottság nélkül elmenni mellette. mintha nem tudna felocsúdni valami véget nem ér csodálkozásból. csak az ülésterem felé fordította sárga mandarin-arcát.iránt. . néhány szál gyertya. A hetvenéves Bedrosz Altuni és Majrik Antaram példásan berendezték a kórházpajtát. Csaknem mindenükb l kifosztva érkeztek fel ide. hogy kiválasszák a másnapra szükséges vágóállatokat. Satakhjan kollégájának. amely ezekben a korsókban még a legizzóbb nyári h ségben is jéghideg maradt. Kevéske petróleum. A nagy és kis tanácskozások folyamán a patikus nem hagyta el kamráját. lesoványodott arcokon némi megelégedés ült. a kórház és a sajtkészít részleg között. Ennek ellenére sem a mindenfel l leselked . és olyan csodálkozó tekintettel függesztette keskeny vágású szemét a jelenlev kre.Az öreg már nincs egészen észnél . A tejet azután nagy edényekben a Városmedence nyugati szélére vitték. és kiült a kormányépület elé. az értelem és a szellemi gyarapodás iránti vágyat. azonban nem válaszolt. A húsellátás terén mindenesetre már korán nagyon aggasztó jelek . és üdvözölte a patikust. hogy ez az ötezer lelket számláló parányi emberiség egy macskaugrással megismételte a civilizáció hosszú útját. sem a keserves nyomorúság nem tudta kiölni bel lük a magasabb rend igényeket. A hosszú augusztusi nap nem volt elég hosszú. gyékényeiket.mondta megvet en. és megtöltötték a nagy agyagkorsókat friss forrásvízzel.

De a nagy nyári h ség miatt a hús gyorsan megromlott. hogy a tízes osztagok és a tartalék csapat munkásai igazán jóllakjanak. nagy. a hús pedig hosszú rudakra és nyársakra húzva sült a nyílt t zön. Bitiasznak például most. a nyájakban már az els napokban jelentékeny súlyveszteség mutatkozott: De senki sem merte a pásztorokat az állatokkal az Északi-nyergen túl fekv legel kre küldeni. amely szerint a levágott állatokból ezentúl semmit. háromlábú szolgafákon hatalrnas vizes üstök himbálóztak a lángok felett. Egy hivatalos személy. közöttük nagyon sok nehéz munkát végz csaknem kizárólag ebb l a húsból élt. Voltak. ha azt akarták. Ez az eljárás bizony nagyon sok id t vett igénybe. A hentesek egy része kora hajnalban befejezte munkáját. Minthogy több mint ötezer ember. naponta körülbelül hatvanöt birkát kellett levágniuk. A természet ugyanis a bárányok és gidák teremtésekor nem fordított elég gondot az igazságosságra. a Harutjun Nokhudjan vezette protestánsok elvesztése után száztizenkét családja volt. és kipipálta azoknak a nevét. Ott a tíz. ezért az els kellemetlen tapasztalatok után beásták a földbe. Száztizenkét asszony vonult fel tehát sorban a falu asztalához. ahol friss maradt. és ott függtek egy-két napig. Innen vitték a konyhai szolgálatban soros asszonyok a t zhelytérre. másoknak pedig csak a rágós és csontos részekb l jutott. akik már megkapták a részüket. a Városmedencén kívül fekv raktárak és nem utolsósorban az állásépítkezések nagyon nagy legel területet vettek el. ha ilyen ijeszt arányban csökken a nyáj? Ezt mindenki kiszámíthatta. Minthogy a Városmedence. A vágóhíd a Városmedencét l eléggé távol. még a beleket sem szabad eldobni. a többiek pedig akkor kezdtek el dolgozni. Magas. A borús lelkület asszonyok a sors . Ezzel azonban egyáltalán nem küszöbölték ki a vágóállatokkal kapcsolatos többi veszélyt. és utána rögtön jelentkezett a tízes osztagoknál. Aram Thomaszjan lelkész jelenlétében. Egyúttal harmincöt birkára és tizenkét kecskére szállították le a naponta levágandó állatok számát. és átvette a mukhtár kezéb l pontosan kimért adagját. vagyis huszonöt kiló ehet húst sem adott. akik a zsíros mellhúsból és a hasi részekb l kaptak. Hosszú fatörzsekb l összeácsolt asztalokon szakavatottan feldarabolták a húst.mutatkoztak. többnyire a falusi pap vagy tanító. Az állatok riadt b gése és halálhörgése mégis minden reggel elhallatszott a táborba. amellett heves összet zésekre is sor került. Ter Hajgazun és Aram Thomaszjan lelkész már a harmadik vasárnap szigorú rendeletet adott ki. egy kis erd közelében feküdt. De meddig élhetnek a hegyen. de nyílt t zhelyen id közben már meggyújtották a r zsét és az otromba fahasábokat. és jobban lehetett raktározni is. A hízóbirka ezen a vidéken kétszeres él súlya ellenére még húsz oka. körülfalazott. A mészárosok eleinte a fákra akasztották a kibelezett birkákat és juhokat. listán ellen rizte az ellátandók számát. Minden községnek a mukhtárok osztották ki naponta egyszer az ételt. Utána minden falu újból szétosztotta hosszú gerendaasztalokon családi adagokra.

rosszindulatot és mesterkedést láttak. Jeranik és Kohar asszonyság azonban többnyire képtelen volt felfogni az ilyen logikus magyarázatot. Bizonyos órákban. Aram Thomaszjan ezért azt javasolta a vezet k tanácsában. hogy ezeket a buzgó lelkeket meggy zze a véletlen játékáról. ami a falvakban természetes szokás. amire az új életkörülmények érdekében Ter Hajgazun oly bölcsen törekedett. A hétköznapi élet. amelyet Gabriel Bagradjan. Gy ljön össze a nép az Oltártéren. ha minden második este valami örömteljes várakozást rejtene magában. és az ízetlen f zetet az egyszer ség kedvéért “teának” nevezték. azaz a vétkes nem kapta meg az aznapi adagját. és éreztették a lakosokkal. hanem az élet és a nemzet általános kérdéseir l. De nagyon különbözött a völgybeli meghitt hétköznapi élett l. szívében kétszeresen számolva a sérelmes eseteket. De mindenkinek be kellett érnie naponta egyszeri étkezéssel. hogy távolra vonzza . várakozáson felül gyorsan kialakult. az étel legjavát félretették a csapatoknak. és rajtakapták. és mindenekel tt a szükségüket csak azokon a helyeken intézhették el. rosszkedv és ingerültség nehezedett a családokra. különösen a munkaid befejezése után. Ha valaki vétett valamelyik tisztasági rendelet ellen. mégpedig egyáltalán nem jelenlegi helyzetükr l. Hapeth Satakhjan és a többi “nyugatos” fanatikusan fontos létkérdésként kezelt. hogy hadbíráskodás van. Aram lelkész állandó rendfenntartó szolgálatot is szervezett. Bagradjan els perct l ragaszkodott hozzá. a vezet k tanácsa könyörtelenül egynapos böjtre ítélte. fenyeget léptekkel éjjel-nappal óránként körbejártak a lombkunyhók között. Sok minden tilos volt idefent. és mindenkinek kétszeresen vigyáznia kell magára.egyenl tlen bánásmódjában emberi ellenségeskedést. és a fiatalkorúak századának erre kijelölt csoportja kivitte az élelmet az állásokba. De még miel tt a polgári lakosság megkapta volna az adagját. és bebizonyítsa Jeranik és Kohar asszonyságoknak. teli volt súrlódással és szigorral. és haragos szemmel vonult el. hogy mély emészt gödröket ássanak. k feleltek az általános tisztaságért is. és beszéljen hozzájuk az egyik vezet . Aram Thomaszjannak minden megnyugtató m vészetét latba kellett vetnie. és legalább a rövid esti órákban szabadítsák meg a lelkeket a rájuk nehezed nyomástól. hogy a rendkívül kemény életkörülmények ellensúlyozására gondoskodjanak némi szórakozásról. tegnap éppen nekik kedvezett. nem önthették ki a piszkos vizet a tábor utcáira. amibe valami zöldségfélét dobtak. amely gonoszul meg akarja ket rövidíteni. Nem dobhatták a szemetet a lombkunyhók elé. Rend rökhöz ill súlyos. amely ma mostohán bánt velük. amelyeket a vezet k tanácsa erre kijelölt. amikor már nem terelte el a figyelmüket a munka. hogy a sors. Jó volna. Bedrosz Altuni. mert este a nagy rézüstökben csak víz f tt. Tizenkét férfi gondoskodott rend rségként a Városmedence nyugalmáról és rendjér l. Aram lelkész.

aki kamancsa-heged n játszik vagy furulyázik. hogy a szörny szenvedések idején engednek a földi vigasságok vágyának. A zene Aszajan tanítónak. és felülemelje a lelkeket önmagukon. Rámutatott. Az pedig egyenesen hallatlan volt. golyót. A cérnavékony termet énekes mélységesen elcsodálkozott. valamennyi notabilitás. Gonzague Maris és Juliette is. közöttük ezt a gyújtó éneket is: Magasak az örmény hegyek. El ször a Próféták-ból nyekergette el a koronázási indulót. nemcsak megengedte. a pap nem emelt ellene kifogást. vegye rögtön kezébe a mulatság megrendezését. De még jobban csodálkozott.. Az ilyen magasröpt el adás alighanem hasznára válna a komoly és okos férfiaknak. Utána Aszajan tanító er s trombitahangján (noha termete alapján legfeljebb lehelethalk fejhangot lehetett t le várni) néhány hazafias dalt adott el . Pedig a tábor ellenálló ereje sokkal inkább ett l az ingadozó és érzelmeire hallgató rétegt l függ. hogy amikor az öreg Thomaszjan legényei elkezdték nyers deszkából összeácsolni a nagy tér túlsó végén. akik azonban átkozottul kevesen vannak. Hiszen minden második férfi pengeti a tárt. pontosan a szent oltárral szemben az ördögszínpadot. Ter Hajgazunnal az élen megjelent rajta a vezet k egész tanácsa. hogy készítsenek fából egy táncpadlót. Nem féljük a halált. hogy ez a szép terv túlságosan száraz és oktató jelleg .tekintetüket. akit Gabriel külön megkért erre. Elég bohóc és mesemondó akad a táborban. Az els táncmulatságot már másnap estére kit zték. hanem egyenesen javasolta. viszont az asszonyok és lányok. vagy a szaz-gitárt.. Gabriel Bagradjan tüstént helyeselte a lelkész indítványát. muzsikus meg nagyon sok. El ször Aram lelkész tartott rövid beszédet. Ter Hajgazun azonban alig észrevehet mosollyal nézett fel szokásos t n déséb l. amilyet Joghunolukban használtak ilyen célra. utána pedig halkan eljátszotta . hogy si ellensége és kínzója. aki idegenkedett minden közönséges szórakozástól. nem a higgadt és józan emberekt l. nem is említve a kézidobosokat. A m vészek közül a következ szerepl a Bagradjan-ház gramofonja volt. kardot. egy dobogót. Ter Hajgazun ilyen feladatra méltatta. az egész fiatalság semmit sem nyerne vele. a templomi kórus vezet jének a dolga. amikor ugyanaz a Ter Hajgazun. amelyben Isten bocsánatát kérte. van. Ezért a sok gyötrelmes nap után szenteljenek egy estét a könnyed szórakozásnak és vidám felejtésnek.

szavalatából. mintha vádló lenne. Az els versnél még nem állt annyira komiszul a dolog. . húzza gond. A dobogót félkörben szorosan körülálló tömeg e szám alatt álmodozva nézett egymásra.Edward Grieg szomorú zenekari m vét. Két patetikus költeményt mennydörgött el. Szorítja kis kezét ökölbe. s az emberek ismerték Egy asszony messzi kis szobában Bölcs t ringat: alkony borong. Edward Griegnél jóval kisebb sikert aratott az állig felfegyverzett Hrand Oszkanjan. nagy Szemében szörny t z lobog. az Aase halálá-t. annyi gy lölettel. Nem altatják bölcs dalok. Borzalmasan csap lángja föl. Nem is becézik. de Csak némán sír a csecsem . úgyhogy alig néhány hallgató értett meg valamit. Ennek Az örmény bölcs volt a címe.fekszik Kis bölcs jében hangtalan. Nem hall gyengéd anyai szókat. A gyermek neve: Bosszú . aki gonosztev vel számol le. melegszik A t zhelynél magányosan. mintha az a norvég az lelkükb l leste volna el ezt a lassú dallamot. Táguló. A kísérteties félhomályban Feje lebillen. Dühében lenyelt egy-egy szótagot. aki ezután lépett a dobogóra. Ringatja gyermekét.

és büszkén elhagyta a színteret. amelynek az volt az egyetlen el nye. Nem éppen vonzó külseje ellenére a lányok szívesen táncoltak vele. de néhány pár nemsokára felállt a tarc-barhoz és a polor-barhoz. magasra emelte Mauser-puskáját . Csírájában . Itt jászolában Egy új Üdvözít pihen. mint most. nem elégedett meg Varuszan költ híres versével. és a n k is hazamentek. De Juliette már néhány perc múlva kérte. pedig még sohasem szenvedett ennyire testi fogyatékossága miatt. Ezúttal nem napraforgó. miközben fiatalos. A fiatalok el ször kérették magukat. és gyorsan elvonult. sajnos. mesteri táncosnak bizonyult. A félkegyelm Kevork elmerülten forgolódott a párok között. a tánc alatt. hiszen asughnak. mert az ilyenfajta tánchoz nem ért. Sajátságos módon Szarkisz Kilikjan. mire majd nagyra n . Hajlékonyan és ötletesen táncolt. Kés bb Gabriel Juliette-et is behúzta a táncolók közé. Iszkuhi azonban egy egész polor-bart végigtáncolt Gabriellel. A t z fel-fellobbanó fényében vidámnak és rózsásnak látszott. mint a zápores . hogy a sok szakasz ellenére olyan hirtelen csapott le.És vár. a nemzet dalnokának tartotta magát. hogy megpróbáljon vele néhány lépést. hanem egy mirtuszág volt a kezében. Gonzague Maris-t és Hrand Oszkanjant is kikosarazta. saját szüleményével is boldogította a közönséget. hogy átadja helyét a zenészeknek. Utóbbi abban talált vigasztalást. hogy hagyják abba. az “orosz”. hogy osztozott az elutasításban az “elegánssal”. De szorosan zárt ajka nem Árulja el. De a nép még sokáig együtt maradt. életunt halálfeje ünnepélyes nemtör dömséggel lebegett táncosn i felett.hogy üdvözl en vagy fenyeget en. a hazai hegyi és dobbantótánchoz. Szívében h si elszántság van. Ezért még egy hosszú költeménnyel. Amikor a megrökönyödött és értetlen tömeg részér l semmilyen tetszésnyilvánítás sem érte a dalnok fülét. Így festett nagy vonalakban a Musza Dagh élete az els tizennégy napon. A Szótlan azonban. Most kezd dött az ünnepi m sor jobb része. és egyre újabb hasábokat vetett a t zre. azt nem lehetett megállapítani . Gabriel ezután nagyon hamar visszatért az északi állásba.

kitaszítva az üres térbe. els sorban a súlyosan megkárosított nyájtulajdonosok. hanem vezet ink gy zik majd le a sorsot. Ez a törvény kényszerítene rá a közös gazdálkodás életformáját. Az utolsó éjszakai rjárat idején. Vissza nem térhettek. legyen az egyetlen. az utolsó. s t tanulni vágyott. Az életkörülményeken nem tudtak felülkerekedni. fejét a nyitott misekönyvhöz szorítva sokszor ott térdelt a legfels lépcs fokon. az üdvözülés bizonyossága. a deportálással nemcsak a javaikat. a nagy sztoikus. Halál fogta körül. mindent megtettek. nagyon szenvedtek tulajdonuk elvesztése miatt. holott lényegesen jobban szerette a szabad önellátást. mint a kényszert. és csak az álmodozók reménykedhettek valamiféle megváltásban. A völgybe. szkeptikus férfi volt. De a gazdagok. . élvezni. s ezt a vágyát ugyanúgy nem lehetett elfojtani. Még most is. hogy pontosan tudták. hanem már az életüket régen is elvesztették volna. Ter Hajgazun tapasztalt. ezek a rettenthetetlen vezet k bizonyos mértékben felülkerekedtek a Mózeshegy körülményein. a paradicsomi sid kbe nem térhettek vissza. mintha a világmindenség közepe és középpontja lenne. amihez a többség jól-rosszul alkalmazkodott. amely nem tudta. aki mindent átfogó tudományát még a felette lebeg véres kard árnyékában sem szeretett könyvtárából. amikor az életben maradás már csak hetek vagy napok kérdése volt. A nép rövid története a kisebb ellenállás természeti törvénye szerint alakult. Ha már senki sem hisz a menekvésben. Ter Hajgazun. Ezek a kimagasló személyiségek. A nép a súlyos napi követelmények ellenére feledni. mit vétett. Védelmi sáncokat emeltek a pusztaság szélén a halál ellen. Ott volt például Krikor patikus. hogy kiváltságos életmódjukkal legalább látszólag különbözzenek a szürke tömegt l. A település közepén emelkedett az oltár.minden jelen volt. áttörhetetlenül. akikkel a kegyes sors megajándékozta szorult helyzetében a népet. de e sáncokon belül a nép sokszor teljesen érthetetlenül biztonságban. akihez hasonló bizonyosan nem mindenütt akad. ahonnan a legfels bb kormányzati szerv kegyetlen parancsa ki zte ezt a parányi emberiséget. amikor az elhalványuló Tejút úgy keringett felette. ami az egész emberiség életét alkotja. Az sem enyhített elkeseredésükön. viszont akadtak közöttük kiváló férfiak. és a haláltól való megváltás hegyeket megmozgató hite. Éppen ezért gy jtötte olyan szenvedéllyel szívében az ima erejét. akit áthat az eljövend csoda. úgyhogy a bizakodó lelkek kedvez órákban reménykedhettek: Végül nem a sors fog felülkerekedni vezet inken. ennek az oltárnak a papja. Ezért az adott körülmények között érthetetlen paradoxonba ill hegyeket megmozgató hitért küzdött Tér Hajgazun lelke magányos. hanem inkább a termékeny semmib l merítette. esténként énekelt és táncolt. mint a világ semmilyen emberlakta városában. egy órával a hajnali szürkület el tt. és olyannyira védettnek érezte magát. hogy nevetséges apróságokon civakodott. szemérmes imájával. Népünk a pusztában volt.

Míg az északi emberek mindmáig olyanok. mert egy dán n t mégsem mertek megölni. hogy tizenöt évi házasság után még mindig berzenkedik férje világa ellen? Hány meg hány európai n él ugyanezekben az órákban ugyanezekben az országokban. és amilyen korán csak lehet. Alkatilag tökéletes. de nem egészen valóságos dologról. s hogy ez milyen sorsot és kötelezettségeket von magával. Szamuel Avakjan befogadása a házba. helyes képet kapjon a dolgokról. Hiányzott bel le az a beleérz képesség. h siesen a nyomorgatott. míg végül elmentek. Nem utaztak-e német és amerikai diakonisszák keserves fáradsággal Deir ez Zorba és a sivatag belsejébe. A román népek látszólagos simulékonyságuk ellenére hajlíthatatlanok és befejezettek. annak csak néhány hete ébredt ijedten tudatára. mindez nem volt elegend ahhoz. Ha Gabrielben kezdett l meglett volna a lankadatlan akarat. a török forradalom évének élénk politikai vitái. hogy a meggyilkoltak ide-oda bolyongó. mint Juliette. aki lakásában rejtegette a menekülteket. A felületes emberismer most könnyen elítélhetné Juliette-et: Ugyan mit akar ez a felfuvalkodott? Tulajdonképpen mit l olyan önhitt. a beilleszkedettek közé tartozott. kívülállóként és kötelezettség nélkül egy halált váró emberi közösségben. Juliette nagymértékben örökölte fajtája merevségét. éhez asszonyainak és gyermekeinek kevéske segítséget nyújtsanak? Pedig ezek a n k nem kötötték életüket örmény férfihoz. és nem szültek örmény fiút. Most . a betegek között legyen a kórházpajtában. hogy óvatos kézzel közelebb vezesse Juliette-et az si világához. de hogy mit jelent örménynek lenni. Gabrielnek igaza volt. mint a feszültséggel teli. Ezek a szemrehányások látszólag találóak. Senki sem élhet el kel idegenként. Juliette túlságosan boldogtalan volt ahhoz. talán minden másként alakult volna. Még mindig nem könyörületességb l tette.Juliette teljesen új életet kezdett. Juliette zilált lelkiállapotának tehát jórészt Gabriel volt az oka. amely többnyire a kusza bizonytalanság gyermeke. hogy olyan asszony. Most közvetlenül hajnalhasadás után kelt. De Gabriel maga is a párizsiak. a Musza Daghon az általános szenvedésen kívül még önmaga miatt is mélységesen szenvedett. gyorsan felöltözött. a meggyalázott örmény népnek szentelve életét? Nem élt-e Úrfában Karen Jeppe. hogy ottomán állampolgárhoz ment férjhez. befejezett lények. átalakulásra kész fellegek. eredend en kissé merev volt. és kitárt karokkal védte az ajtót a zaptijék el l. Tizenöt évig lényegében csak annyit tudott. A ritka érintkezés az örményekkel. Mint francia n . mint valamilyen klasszikusan el kel . sokkal nehezebb indok késztette rá: megpróbált beilleszkedni és alkalmazkodni a számára tökéletesen idegen élethez. de mégis igazságtalanok. akik úgy beszéltek Örményországról. hogy hideg és g gös legyen. Nem maradt más lehet sége. a franciák nem szeretnek kibújnia hazájukból és b rükb l. hogy segítsen Majrik Antaramnak a tej szétosztásánál. ahhoz pedig különösen nem. hogy a maga oldalára vonja.

azt tudta. a leselked vénasszony. ahogy akart. és lehúzta a fáradtság. mindig untatta. Nem szerették. Üldözési mánia! Úgy érezte. Mit jelent ehhez képest Satakhjan és Oszkanjan. amikor elhaladt a trécsel csoportok mellett. és egyedül t okolná mindenért. Juliette ezekben a napokban leírhatatlanul elveszettnek érezte magát. mint bármelyik örmény asszony. a két fontoskodó bolond sznobizmusa. ügyet sem vetettek rá. Elhanyagolta az arcát. nem ápolta a külsejét. mintha az óceán választotta volna el ket egymástól. s t ami még rosszabb. mintha körös-körül minden örmény szem t vádolná. hogy minden tekintetb l az idegen iránti gy lölet és nevetséges irigység sugárzik feléje. vagy még boldogtalanabb. hogy az általános rosszindulat közepette napról napra csúnyább lesz. Az asszonyok irigysége égette a hátát. sohasem érintette a politika és az egyetemes sors. és gyöngéd tapintattal távol tartotta t le a vérkülönbségb l adódó ellentéteket.” És Juliette-re csakugyan átháramlott ez a kárma. Eddig mindig csak a saját ügyeivel tör dött. ápolón i munkáját is. mert nem lett volna ugyanilyen boldogtalan. most éppen csak megt rték. Hízeleghetett neki Kebuszjan mukhtárné. amikor maga is csak a joghunoluki kényszerhelyzet folytán ébredt rá örmény voltára. ahányszor a táborba ment. Juliette érezte. Most sokszor eszébe jutottak Rifaat Bereket aga szavai: “Feleségül vetted. aki uralkodáshoz és ragyogáshoz szokott. Egyikük sem tudott szeretetet mutatni iránta.Juliette-en bosszulta meg magát Gabriel szeret gyengesége. És mégis. vagy a másik nagykép hallgatása? Egyedül Antaram anyó volt jó hozzá. hogy ott mesés b ségben halmozódnak az ínyenc falatok és a világ minden kincse. De miért viselkedett volna másként Párizsban. És mindebb l még egy új gyötrelem is támadt: Franciaország! A Musza Dagh völgyébe csak a török újságok háborús hírei jutottak el. Azt hitte. hogy a szokásos módon gondot fordítson rá. aki megkönyörül szenved testvérein. éppen Iszkuhi volt a legidegenebb az idegenek között. és hetekkel. mindig csodálatot keltett. és mégis oly távol voltak t le. sóvár híresztelések forognak róla. És Iszkuhi? Az id sebb és fiatalabb n között segít kész barátság alakult ki. csak k álltak közel hozzá. aki mindig melegséget. az egyik el zékeny fecsegése. Juliette tehát csak Franciaország vereségeir l tudott. de els sorban a Háromsátorteret. titkolt szigorral néztek rá. És a többiek? A nép gy lölte. hogy mindig elismerte a francia n magasabbrend ségét. Juliette szentül hitte. de . hogy az ellenséges hadseregek hazája szívében állnak. Alig tör dtek vele. még legy zhetetlenebbül idegen. mert szégyellte. hirtelen elhallgatásukon. így hát sem térhet ki néped kármája alól. ha elmenekült volna Gabriel és Sztepan nélkül? Gabrielen és Sztepanon kívül senkije sem volt a világon. csak egy nagy asszonyszív sajnálkozásából fakadt. s t hónapokkal elmaradtak az események mögött. hogy mindent rossz néven vesznek t le. De ez a jóság nem volt számára elegend . elkülönülését is. t. Juliette érezte a megmereved arcokon.

megtisztogatta lázas testüket. Az utóbbi napokban azonban valami fenyegette kett jük jó viszonyát. A haldokló azonban mindig ügyesen elfordította merev arcát lányától. noha térdre vetette magát el ttük. az is. nemcsak Gonzague. a távoli rokont látta benne. levetk ztette. Elpusztul ilyen magára hagyottan. és mezítláb. nem tágított mell le. amihez súlyosan sebesült tartalékos tisztekként teljes joguk volt. mint valaha. a mérnök is elutasítóan viselkedtek. Odaadta saját fehérnem jének egy részét. s t kizárólag k uralták éjszakáit a kis sátorban. . Intézeti barátn i is felbukkantak. Kétszeresen figyelmes volt hozzá. Még Gabrielnek sem volt egyetlen dicsér szava sem számára. n vérei. mint mindig. és amiben és amennyire csak tudott. annál pontosabban érkezett Juliette munkába. Juliette a francia anya fiát. és a másik. aki tisztvisel volt a tengerészeti minisztériumban. az idegen. hogy egyáltalán nem ennyire elhagyatott. Juliette egy alattomos vicinálison érkezett a Gare de l'Est-re. amikor Juliette ilyen túláradóan sajnálkozott magán. De minél rosszabbak voltak az éjszakák. .Ilyesmit nem illik tenni. akikkel félig-meddig összeveszett. fekete szalonkabátban. Nagy odaadással dolgozott. félig eszméletlen öregek mellé. akármennyire igyekezett Juliette erre-arra fordulva elkapni a tekintetét. hanem mind a két sógora. Csodálkozva nézett Juliette-re. Tíz nappal ezel tt még olyan lovagiasan fáradozott a feleségéért. a lázas betegek fénytelen halszeméb l és az egészségesek elutasító tekintetéb l nem olvashatott hálát. Egyáltalán nem “emberi” akart lenni. hogy milyem szerencsétlennek és elveszettnek érzi magát. csak egy csarsafszer pongyolába burkolózva rohant végtelen utcák százain át mama lakásába. s t még elismerést sem. Anyja. mint a legnyomorultabb lélek idefent a Musza Daghon. jobban. most már az számára is csak felesleges kolonc lett. szándékosan titkolta önmaga el tt. a durva pokrócokon fekv . magányosabban és nyomorul tabban. gomblyukában piros szalagocskával. a hozzá hasonló kultúrembert. Anyja mindig halálos ágyán feküdt. Szaglóidegeit legy zve odatérdelt a betegek. és egyre kedvenc szavajárását ismételgette: . csak magányán. a segítségére sietett. most végtelen közel kerültek hozzá álmában. elegánsan.most hirtelen gondok emésztették a hazája miatt. akivel oly kevéssé értették meg egymást. De bármennyire igyekezett. és elnéztek Juliette feje felett. megmosta eltorzult arcukat maradék kölnivizével. félmeztelenül. Mióta Gonzague Maris észrevette a szemén. elveszettségén felülkerekedni. Azokban az órákban. Hébe-hóba megjelent halott apja is. fekete glaszékeszty ben. De nemcsak anyja és n vérei. Csak a nélkülözhetetlen holmikat tartotta meg magának. Sokat áldozott ezekben a napokban. a leped ib l pelenkát csináltatott a csecsem knek és kötést a betegeknek. ahogy Gabriel tanácsolta.

hogy szeret gondoskodás árad a szeméb l. természet alkotta utat. és nem is kért a vezet k tanácsától semmilyen feladatot. arra használta fel az idejét. mint a Riviéra híres helyei. amelyet persze egy kiugró hegynyúlvány eltakart. Juliette és Gonzague most mindennap ott ült a legkülönböz bb id ben ennek a Riviérának széljárta vagy védett tisztásain. Gonzague Maris ilyentájt rendszerint érte jött. akik izgalmukban nem elpirulnak. kilátó. ilyen kisfiúsan mélabúsnak.a végtelenben kalandozna. ez az érintés nélküli közelség új. hogy felfedezzen a Damladzsik tengerre néz oldalán néhány csodálatosan szép. de határozottan kényszerítette. Minthogy Gonzague-ra semmilyen kötelezettséget sem róttak. Mert kinek hiányoztak k. Az olyan emberek. hogy bár francia anyja volt. Ha még nem fejezte be a munkát. hogy vágyódik rá. Valójában azonban a férfi egy meghatározott pontra szegezte a tekintetét. Juliette! Maga túlságosan jó az ilyen munkára. A változás pedig azzal kezd dött. többnyire addig. Meg fog ártani magának. Sokat gondolt Gonzague-ra. rododendron. Úgy rémlett. Ez a határonlét. hanem elsápadnak. de el ször éreztette Juliette-tel. ilyen lehangoltnak. hogy elhagyja a kórházat. Juliette úgy érezte. hogy Gonzague Maris hirtelen levetette hallgatag tartózkodását. anélkül. megvárta. a férfi gyöngéden odalépett hozzá. amíg a betegek megkapták ebédjüket. Gonzague Maris egészen másnak látszott. napsütötte vagy árnyékos kiugró szikláin. amit Juliette sohasem értett. akik mindig uralkodnak magukon. félelmetesek. mintha a tekintete amelyben akkor sem látszott messzeség. a Musza Dagh tizenötödik napján. némileg szándékosan. Mert ha. Mindketten végtelenül egyedül érezték magukat. augusztus 14-én.és arbutuszbokor választott el a fennsíktól. és ezt suttogta: . kusza érzéseket keltett Juliette-ben. ha a messzeségbe nézett . Gondolatai az Orontesz-torkolat . Azonkívül Gonzague azok közé tartozott. túl sokáig tett-vett. mondta. És ez így is volt. Juliette minden reggel három-négy órát maradt a kórházpajtában. mint máskor. Figyelmes szeme szakadatlanul rajta nyugodott.Most már elég! Hagyja abba. Juliette még sohasem látta ilyen szomorúnak. Ugyanolyan szépek. és elkezdett az életér l mesélni. amelyeket széles sáv mirtusz-. idegenek? Ezen a napon.hanem Juliette részér l is. még mindig félelmetesnek érezte. és hosszú emelked és lejt vonalban húzódtak a part menti hegy tengerbe zuhanó óriás falai peremén. Utána szelíden. Gonzague változatlanul nem lépte át a határvonalat. Az is zavarta.és pihen helyet. Juliette szívesen ment vele. és végtélen soká tudnak várni. hogy ezzel a legcsekélyebb mértékben is megsértette volna a hódolatteljes tiszteletet.

és adoptálta a fiút. anyja francia nevel n volt.közölte Gonzague. Juliette kérdése ezért. Ez az id sebb detroiti eserny gyáros feleségül vette a mamát.Nagyon komoly arccal indokolta ezt a névválasztást. és Juliette megszégyenülten érezte. az én küls mmel a Gonzague Mac Wawerley név roppant valószín tlenül cseng. hogy kínos ostobaságot kérdezett. még negyedik évét sem töltötte be. amely saját és nem a férfi lelkiállapotát tükrözte. és Gonzague tizenöt éves koráig egyik intézetb l a másikba vándorolt. Nem volt se jó. .Honvágya van. Nyomorúságos gyermekkora és ocsmány fiatalsága után csak nagyon kés n. amelyek segítségével végtére mégiscsak boldogulhat a világon. amikor bekövetkezett a katasztrófa. De amikor éppen nem megy fényesen a sora. hogy magasan fölötte áll az osztályrészéül jutott sorsnak. aki újból szerény vagyont szerzett.vagy bécsi operett-társulatokat is korrepetál. . Sztambulban hírekkel és riportokkal látta el az amerikai sajtótudósítókat Törökország belsejéb l.síkságát keresték. és lényének nem is legjobb részét érintené. mintha csak félig. Párizsban talált magára. évek óta Törökországban él. Mert ugyan minek találna ki valaki hencegésképpen ilyen sivár és banális dolgokat? Gonzague hangvételének hányavetisége. azaz felfedezett magában néhány középszer és egészen hétköznapi képességet. Némi pénzzel Athénba küldte a fiút a rokonaihoz. de a hajsza közben végül talált egy másikat. De a mama. A sors rendelése folytán ebben az id ben megismerte igazi apját. Apja athéni bankár.Ezért teljes joggal két nevet is használhatok .De úgy vélem. a szeszgyár napfényben csillogó nagy épületeit. . aki még mindig szerette a szökevényt. Gonzague? A férfi kurtán felnevetett. Gonzague szerencsétlen anyjának és az eserny gyárosnak a házasságát nem kísérte tartós áldás. Legutoljára egy perai kabarémenedzser szerz dtette zongorakísér ként. A házasság felbomlott. az öregembert furdalni kezdte a íelkiismerete. és legf képpen nem érdekes. papa Amerikába szökött. el adásának vázlatos mivolta azt érzékeltette. Az igazi férjet ugyan nem sikerült el állítania. kis olasz opera. nagy nehézségek közepette utánihajózott a kis Gonzague-gal. Amikor Gonzague nyomorba jutott anyja egy New York-i kórházban meghalt. ezért a Maris mellett maradok. amelyet csupán igazibb élete feltételeként szükséges . Eszébe jutott a férfi élete. és otthagyta a mamát fiával együtt egyetlen fillér nélkül. se rossz. nagyon elhibázott volt: . hogy egy kis csoport kivénhedt sanzonénekesn vel és táncosn vel körutat tegyen Törökország legsötétebb zugaiban. megvet gúnnyal néhány részletet mesélt. amelyr l Gonzague könnyed. Miután apai rokonsága támogatásával megtalálta az utat Sztambulba és Szmirnába. A következ évekr l Gonzague csak egészen szárazan és röviden mesélt. Mindez teljesen szavahihet en hangzott. a mamának el kellett hagynia a detroiti házat.

Maga néhány hónapig Alexandrettában maradt. mintha valami említésre sem méltó.rossznak tekint. Elhatározta. hogy Gonzague valószín leg minden n számára más-más. mint Juliette-nek. hogy szinte mogorván válaszolt: . csak egyetlen haszna volt. Gonzague nem volt hajlandó többet mesélni err l az élményér l. Err l az igazibb életr l csak a tekintete beszélt.Vagy úgy.Hány n volt annál a társulatnál .. Juliette elhitte. és kijelentette. . Emellett Gonzague-nak még százezerszer kevésbé volt itt keresnivalója. és ezért szegte meg a varietétársulattal kötött szerz dését. mi után lehetne honvágya ennek a szegény fiúnak? A tekintete el tt csak a . mint ezé a férfié? Gonzague olyan szomorúan ült mellette.. Juliette. Juliette a fiatal hölgy említésekor furcsa módon Iszkuhit látta maga el tt. köszönetet sem várva.. amely Juliette-re tapadt. . Juliette kíváncsisága nem lohadt le ilyen gyorsan: . felékszerezve. hogy szerényen osztozik Juliette halálos sorsában szemrebbenés nélkül. mintha a sivárság és szerencsétlenség burája borulna föléjük. bár úgy érezte.Talán tizennyolcan vagy húszan lehettek. szóval az egyik ilyen család miatt maradt ott olyan sokáig. mint ahogy hiszi. Mennyire bántotta most. És ha Juliette Gonzague életére gondolt. hogy az imént kiejtette ezt a szót: honvágy! Ugyan. Egy pillanatra átsuhant rajta a gyanú.. ami egyáltalán nem illett hozzá. Van-e rafináltabb sehová sem tartozás. . gáláns apróságról volna szó. Gonzague nem tagadta.Az artisták komoly és józan életet élnek.faggatta -. kertes házakban. él ott néhány nagyon m velt örmény család. kifestve.Alexandretta egyáltalán nem olyan vacak kis hely. hogy tetszett neki az egyik fiatal alexandrettai hölgy. Nem f zte magát valamelyikhez bens séges viszony. amit mesélt. de ugyanilyen színtelen múltat tartogat. amelyet Alexandrettáig kísért? A társulat emléke olyan kellemetlen lehetett. de kicicomázva.De bizonyára fiatalok és csinosak is akadtak közöttük. hogy megmutatta az utat Bejlanon át Joghunolukba.. a Bagradjan-villába. Gonzague? A férfi csodálkozva utasította vissza ezt a feltételezést: . fölöslegesen pedig nem pazarolják az erejüket. . már nem is látta olyan kegyetlen színben saját magányát. szép nagy. Egy kis piszkos kiköt városban. És kokottok számára a szerelem munkát jelent. értem. mintha az igazságnak csak egyik változata lenne..

Abba az irányba mentek. Egészen közel engedte magához Juliette-et.kérdezte. Fiatalsága h ségben telt el. vigyázott rá. amerr l a pokoli ordítás jött. Gonzague hallgatott.semmi hevert. Szétbomlott a hajam. Csak akkor engedte el Juliette-et. mert Gonzague a melléhez szorította. Gonzague szemében is kihunyt a fény. De még magasabbra szökkent egy másik: Hetek óta készakarva úgy irányította a dolgokat. Ellökte a férfit. a gyöngéd. mennyi idegen érzékiség ébreszthet benne. és megpróbálta felemelni a kezét. Ez a fiatalember. Úgy ült a sima sziklatömbön. miel tt hirtelen magához rántotta. hanem boldoggá és boldogtalanná tev nem sejtett er .Az öszvérek! Megvadultak az öszvérek. gondolta. akár egy kisfiú. szolgálatkész kísér csak most. szája feléje hajolt. Juliette-nek szinte elállt a szívverése. A férfi szája kiszívta bel le a titkot. amikor rettenetes ordítozás kezd dött. Egy gondolat szökött fel benne: Nem fogta meg a kezemet. Csak meg akarta simogatni. ahová a teherhordó és hátasállatokat kikötötték. csaknem hipnotikus fejfájás volt. mintha súlyos szerszám volna. A fejfájás elviselhetetlen boldogságban oldódott fel. amikor Gonzague el ször zongorázott olyan komoran a joghunoluki szalonban. Szinte sugarak áradtak bel le. A férfi lassan feléje fordult. És csakugyan. mint akkor. Az arca. édes szánakozás ébredt. azután kihamvadt. távol a mélyén a rémület utolsó halvány fénysugara: elvesztem. szorosan mellette. Ijedten rebbentek szét. . miért nincsenek egyáltalán emlékei a mikroszkópszer emlékez tehetségével dicsekv fiatalembernek. amelyet maga sem ismert. A szemérmességnek és önuralomnak ez a hajszálnyi távolsága szinte égetett.Gonzague . rossz álomba ill kép tárult elébük. A jámbor . De nyomban olyan fájdalom hasított belé. hogy még mindig leheletnyi r maradjon közte és az asszony között. Néhány lépés után Gonzague már kitalálta: . a lélegzete eltorzult. boldogítóan és bosszúvágyóan. Még egyszer várakozó figyelem izzott fel benne. Most a kezében vagyok. amikor Gonzague és Juliette odaért arra a közeli térre. úgyhogy a válluk és a lábuk majdnem összeért. vagy miért cserélgethet k az emlékei. Juliette most megértette. és újból megcsókolta. és nem tudta. Ugyanolyan. hanem én az övét. A következ pillanatban védekez ereje semmivé foszlott. és megijedt tulajdon hangja búgásától. Mert ez a tartózkodó fiatalember. a csókjaiban vált az igazi Gonzague-gá: már nem csinos senkiházi. hogy er t gy jtsön a védekezéshez. Bíborszín sötétség. Juliette halkan nyöszörgött a férfi csókja közben. de ezután már nem tudott mit tenni. sohasem kapott szeretetet. aki feszült tartózkodással annyi szeret gondosságot tanúsít iránta. hogy én legyek a hibás. Mi ez? A férfi támogatta. de nem ért hozzá. De Juliette szívében roppant veszedelmes. mintha szét akarná vetni a fejét. Juliette lágyan megfogta a kezét.

öszvérek vad mesebeli szörnyekké változtak, a köt fékjüket rángatták. Pofájuk habzott, szemük megüvegesedett a rémülett l. Elnyújtott üvöltésük is trillázó nyerítéshez hasonlított, nem a szamárnyelv szegényes iázásához. Valamilyen agyrémt l ijedhettek meg. De nem agyrém volt. Állati ösztönnel megérezték a küszöbönálló valóságot. Messze, az Északi-nyereg túloldalán hatalmas dörrenés dübörgött fel, néhány lélegzetvételnyi szünet után egyre közelebb zúgott valami a magasban, majd rövid, éles csattanás következett, és a Városmedencét l délre, nem nagyon magasan, hófehér felh lebegett. Az öszvérek hirtelen elhallgattak. Halkuló, lágy sivítás és fütyülés hallatszott. Az emberek kirohantak a lombkunyhókból. Csak kevesen tudták, mi történt, s hogy ez a fátyolos kis felh a hegy fölött egy srapnel felh je volt. Az ágyút z Gabriel Bagradjant is a táborban lepte meg. Fáradt volt, mivel el z éjszaka alig aludt. Újra meg újra nyugtalanító hírek érkeztek az egyes szakaszokból. A két utolsó éjjel kétségtelenül török felderít k ólálkodtak az állások körül, és megpróbáltak keresztülsurranni az rszemek láncán. Bagradjan ezért a következ éjszakára teljes riadókészültséget rendelt el, és állandó rjáratot állított be. Amikor délfelé leült a f hadiszálláson a padra, hogy egy pillanatra megpihenjen, gyötrelmes álom jelent meg a szeme el tt. Juliette holtan feküdt párizsi hálószobájukban, keresztben a széles ágyon. Nemcsak meghalt, meg is fagyott, egyetlen tompa-hússzín jégdarab volt. És mellé kellett volna feküdnie, hogy felolvassza a felesége hulláját... Nagy nehezen lerázta magárál ezt a lidércnyomást. Nyilvánvaló, nem viselkedett helyesen Juliette-tel. Gyávaságból elkerülte, isten tudja, már mióta. Igaz, hogy a tisztsége és az élete mostanában egyetlen szabad percet sem engedélyezett, de ezzel a magyarázattal mégsem tudta megnyugtatni a lelkiismeretét. Elhatározta, hogy estig átadja a parancsnokságot Nurhan Elleon Csausnak, s a délutánt Juliette-tel tölti. Nem találta a sátorban. Iszkuhi éppen ekkor lépett ki a saját sátrából. Aram bátyja Hovszannánál volt, és nem akarta a házaspárt zavarni. Gabriel megkérte Iszkuhit, maradjon vele, amíg Juliette hazajön. Leültek a Háromsátortér rövidre kaszált füvére. Gabriel azon törte a fejét, mi változott meg olyan felt n en Iszkuhin. Igen, megvan, nem olyan ruha van rajta, amit Juliette ajándékozott neki, hanem egy könny , világos anyagból készült, magas derekú, puffos ujjú, régimódi, b , nagyvirágos ruha, ami a helyi viselethez sem hasonlít. Iszkuhi törékeny alakja azel tt sokszor csenevésznek és meggyötörtnek rémlett a szemében, de a b ruha eltakarta béna karját, és törékenyen, légiesen teltnek látszott benne. Komoly arcocskája még sohasem ragyogott ilyen felszabadultan, gondolta Gabriel, mint ez alatt a széles selyemsál alatt, amelyet a nap

ellen borított védelmül a fejére. Csodálkozva látta, hogy eléggé nagy és szenvedélyes szája van. Vörös fátyolt kellene hordania, jutott eszébe. És mert ma fáradt és álmodozó napja volt, nagyon régi, gyermekkori emlékek derengtek fel benne. Joghunoluk, nagyapa háza. A park lágy gyepére már leterítették a fehér damasztabroszt a reggelihez. Mindenki tiszteletteljesen várja az öreg Avetisz Bagradjant a nap els , ünnepélyes étkezéséhez. Háromlábú állványon g zölög az ezüst teáskanna, kosarakban sárgabarack- és sz l hegyek tornyosulnak, lapos tálakon dinnyeszeletek. Fatányérokon friss tojás, méz és kajszisajt. Vakító asztalkend alatt várja a keskeny kenyér, hogy a ház ura az ima után megszegje. Gabriel nyolcéves, és hasonló entari-zubbony van rajta, mini amilyet most Sztepan visel. Bárcsak már vége volna a reggelinek! Akkor elkószálhat a Musza Dagh lejt ire, hogy nagy titkokat fedezzen fel. Közben megb völten nézi a ráncos damasztabroszt. Hátha egy nagy kígyó rejt zik alatta. Aranyos suhogás jelzi a nagyapa közeledtét. De milyen furcsa, az öreg Avetisz pusztán ez az aranyos suhogás, nem emelkedik ki bel le, zsinóron lógó aranycsíptet je, fehér kecskeszakálla, fekete-sárga reggeli köntöse, piros szattyáncip je nem bukkan fel, képe rejtve marad, pedig er teljesen jelen van. Helyette az jelenik meg Gabriel szeme el tt, ahogy az asszonyok lassan arcuk elé húzzák a fátylat, és tiszteletteljesen hátat fordítanak az úrnak, ahogy illik. Valóságos emlék ez, vagy csak emlékfoszlányokból hamisan összerakott képzelgés? Gabriel nem tudta. De Iszkuhi valamilyen ismeretlen okból mindenesetre beleszöv dött régmúltja emléksz nyegébe. Ott ült vele szemben a földön. Gabriel elmerülten nézte az arcát, és csak hosszú id után jutott eszébe, hogy beszélni is kellene valamit: - Mit szól Sztepanhoz, ehhez a szörnyeteghez, Iszkuhi? A leány feszélyezett és rosszalló mozdulattal szétfeszítette jobb tenyerét: - Megrémültem, Gabriel Bagradjan, és nagyon kétségbeestem, hogy miattam tette. Gabriel habozva mondta: - Természetesen én is megijedtem. Még elképzelni is szörny ennek a buta kölyökcsínynek a következményeit. Nos, hál' istennek, jól végz dött. Figyelmeztetés számomra. Jobban kell vigyázni a fiúra. De hogyan? A legrosszabb korban van. Iszkuhi koravén tanítón i arcot öltött. - Igen, többet kell tör dni Sztepannal. Az ég tudja, mi megy végbe benne. - Nemcsak az ég tudja, Iszkuhi. Én is egészen jól el tudom képzelni... Ha nem az én

fiam lenne, még tetszene is nekem ez a csíny... Hagyta, hogy ez a vallomás kicsengjen, s csak kisebb szünet után kérdezte: - És a bibliája, Iszkuhi? Csakugyan megérte ezt az ostobaságot, amit Sztepan elkövetett? Iszkuhi gyorsan felállt: - Nagyon a szívemhez n tt. Már azért is, mert Aramtól kaptam. Ha akarja, megmutatom. Kérem, várjon. Felszólításra nem is várva, gyorsan beszaladt a sátorba, és kihozta a könyvet. Most szorosan Gabriel mellé ült. Apró térde hegyesen kirajzolódott a lágy ruhaanyag alatt. Ki akarta nyitni a bibliát, de habozott, mintha félne Gabriel szigorú ítéletét l: - M vészi értéke egyáltalán nincs, Gabriel Bagradjan. De én kedvesnek találom a képeket... Gabriel ügyet sem vetett a bibliára, Iszkuhi száján felejtette a szemét: - Maga biztosan a bátyját szereti a legjobban a világon, ugye? Ez csaknem enyhe szemrehányásnak hangzott. Iszkuhi sietve felütötte kedvenc könyvét, mintha nem szívesen beszélne az érzéseir l: - Nagyon egymáshoz szoktunk Arammal. Nem tudom elképzelni az életemet nélküle. Még egy kicsit közelebb húzódott Gabrielhez, és elébe tartotta az els képet, hogy megcsodálhassa. Gabriel, aki kissé rövidlátó volt, a múlt évszázad második feléb l való negyedrét alakú népszer kötet fölé hajolt. A világos színezés gyermekes képecskéknek volt némi varázsa. Negédes figuráinak ferde, epeked arca, a képek virágos kerete középkori evangéliumokra emlékeztetett. Az illusztrációk jellege azonban éppenséggel nem volt kedvesen ájtatos. Az örmény fest a nép meggyötört lelkivilágához ill en inkább a nyers, patetikus vagy komor témákat választotta ki, különösen az ótestamentumból: Ki zetés a Paradicsomból! A lángoló pallos görbe kard volt, és az arkangyal glóriája gyémántdíszes turbánhoz hasonlított. Vagy: Kain megöli Ábelt! A megvetett oltár fojtva izzó tüzének füstje kúszó-mászó sátáni keretbe foglalta a képet. Gabriel Bagradjan éppen Izsák feláldozását akarta megnézni, amikor a Damladzsik els csúcsa alatt, néhány száz méterrel délre a Városmedencét l becsapódott az els török srapnel. Nagy ugrásokkal rohant el. Útközben a hátasöszvéren ül Altuni doktorral találkozott. Leszállította az öreget az öszvérr l.

Bagradjan bottal is, meg a sarkával is hajszolta az állatot, úgyhogy az szokatlanul gyorsan vágtatva vitte lovasát az északi álláshoz. A törökök ezúttal harcszer bben és ravaszabbul készítették el támadásukat. A hadjáratot maga a bimbasi, Antiochia katonai parancsnoka vezette, az álmos szem , pirospozsgás, kisfiús arcú, barátságos öregúr. Helyettese, a könyörtelen jüzbasi különös módon éppen ebben az id ben rövid szabadságot kért, és Aleppóba utazott, úgyhogy semmiféle felel sség nem terhelte. Minthogy a bimbasi nyugodt és bölcs mérséklete alulmaradt a tanácskozáson a kajmakammal és az rnaggyal szemben, kénytelen volt a legnagyobb gyorsasággal felkészülni a Musza Dagh elleni hadjáratra. Ellenségei iránti haragjában és elkeseredésében a kényelmes ember váratlanul határozott lett, és nagy lendülettel látott neki az el készületeknek. Majdnem egy egész napot töltött az antakjei távíróhivatalban. Három irányban repültek a morzejelek Alexandretta, Aleppo és Eszkere felé, és mozgósították a kerület határain belül állomásozó valamennyi kis falu hely rségét és csend rségét. Négyszer huszonnégy óra alatt az öreg ezredes mintegy ezer puskával és két ágyúval felszerelt jelentékeny hader t cs dített össze. Serege a két, Antakjébe áthelyezett reguláris századból állt, ugyanennek az ezrednek a kis falvakból jöv két szakaszából, abból a fél ütegb l, amely ezekben a napokban érkezett a hely rségbe, továbbá egy teljes század zaptijéb l, és végül a hammami hegységben toborzott irreguláris cseték nagy szabadcsapatából. Ezzel egyidej leg a felderít k, ha nem is teljesen megbízhatóan, kifürkészték a Damladzsikon lev állások egy részét. A húszezer örmény és géppuskáik legendája semmivé foszlott. A bimbasi létszám és fegyverzet tekintetében akkora túler vel rendelkezett, hogy az örmény tábor megsemmisítése csak órák kérdése lehetett. Taktikája azon alapult, hogy tökéletesen fedezve vonul fel, és rajtaütésszer en támad; ez volt a legfontosabb. Mind a kett , a fedezett felvonulás és a meglepetés is kit n en sikerült a bimbasinak. A Musza Dagh valamennyi megfigyel jét megtévesztették. Az ezredes két, nagyjából azonos érték egységre osztotta hadseregét, mindkett nek egymástól függetlenül kellett operálnia. A sereg egyik fele augusztus 13-án éjszaka a legszigorúbb el vigyázatossági rendszabályok közepette Szvedja felé menetelt, és apró csoportokra oszolva és jól elrejt zve tábort ütött Szeleukia romjai között, a Délibástya alatt. A második hadtest pedig, ahol a parancsnok és a tüzérség is tartózkodott, egy darabig az antakje-bejlani úton vonult északnyugati irányban, majd a rossz öszvérutakon nekivágott a hegynek. Itt csúszott a bimbasi haditervébe az els hiba. A nehéz tábori tarackok alig jutottak el re, noha két-két ember szakadatlanul tolta a küll knél a kerekeket, a többiek pedig kézben vitték a lekapcsolt lövegek súlyos sarkantyúját a tizenöt mérföldes keserves hegyi úton. Az ágyúk elé fogott málhásöszvérek tüzérségi vontató állatokként úgyszólván

hasznavehetetlennek bizonyultak. Ez a kínlódás tízórás késést okozott. Ez a csapat fél nappal el bb indult útnak, mint az els , mégis augusztus 13-ának éjszakája helyett 14-én délfelé ért a Musza Daghnak a nyeregt l északra húzódó magaslataira. A napkelte utáni els órára kit zött kett s támadás ezzel kútba esett. A déli hadtestet vezényl századost és katonáit, akik a fejüket sem dughatták ki az izzó romok közötti rejtekhelyükr l, már teljesen kimerítette a megbeszélt támadási jel (az els taracklövés) elmaradása, és a vég nélküli várakozás a könyörtelenül t z napsütésben. Az északi csoport ügye még rosszabbul állt. Tizenöt órás hegyi menetelés állt mögöttük, éjszakai alvás nélkül, mindössze háromszor szakították meg rövid pihen re az utat. Az ezredesnek ezt kellett volna mondani magában: Ma pihen t adok az embereimnek, üzenetet küldök a századosnak Szvedjába, és holnap hajnalra halasztom a támadást. Az öregúr kényelmes természetét ismerve, mindenki száz az egy ellen lefogadta volna, hogy így fog dönteni. Mégis az ellenkez je történt. A kényelmes emberek nagyon gyakran türelmetlenek is. Ha kellemetlen vállalkozásba bonyolódnak, egyszeriben túl akarnak esni mindenen. A bimbasi parancsot adott a tüzérség mülázimjának, hogy azonnal állítsa fel a tarackokat, nagy sietve megf zetett, és egy órával kés bb már keskeny rajvonalakban a nyeregbeli örmény állások felé vezette a századát, ahol el ször az állásoktól tekintélyes távolságra halálos csendben elrejt ztek az apró szakadékokban, a fák és szikladombok mögött. A békés öreg ezredes nem tartott tüzes szónoklatot katonáinak, hanem ehelyett csendesen szitkozódott magában. Szidta a kajmakamot és a jüzbasit, szidta a hadtápparancsnokot, aki szétszedhet hegyi ágyúk helyett ezeket a nehéz, mozdíthatatlan tarackokat küldte, és els sorban excellenciáját, a hadseregparancsnok urat, Dzsemál pasát, akit púpos, fekete csalónak nevezett. Véleménye szerint valamennyi ittihadbeli politizáló tiszt arcátlan, áruló söpredék volt. k szítottak összeesküvést az öreg szultán ellen, és k tartják fogva palotájában az új szultánt. Nevetséges, alantas tisztek, akik maguk nevezték ki magukat tábornokká, excellenciás urakká és pasákká. Az ilyen kaliber katonák azel tt még a jüzbasiságig sem vitték. És ez a szégyen az örményekkel is csak ezeknek az Ittihad-disznóknak köszönhet . Az Abdul Hamid-i aranyid kben is sokszor rendeztek vérfürd t a keresztény kutyák között, de nem csatát, amelyet olyan magas rangú törzskari tisztnek kellett megvívnia, mint , a bimbasi. A kimerült és dühös ember vezérkarával együtt az els lövésre várt. Megparancsolta a taracküteg hadnagyának, hogy legel ször az örmények táborára adjon le sortüzet. Ennek a sztambuli Ittihad-csürhének még az állítólagos vezérkari térképei sem voltak pontosak, és ilyen térképen megadott távolságok szerint kellett a Damladzsik hegyhátára helyezni a srapneleket és gránátokat. A bimbasi arra számított, hogy a tábor lövetése pánikot kelt az asszonyok és gyerekek között, és a férfiak harci kedvét

is lelohasztja. Okoskodása nem volt helytelen. A tüzéreknek nagyobb szerencséjük volt, mint amilyen jól céloztak. Tizenkét lövés közül három srapnel a Városmedencében csapott le. A lövedékek nemcsak károkat okoztak, hanem megsebesítettek három asszonyt, egy öregembert és két gyereket, szerencsére könnyen. Az egyik gránát azonban telibe találta és felgyújtotta a raktárcs rt, megsemmisítette a maradék lisztet, és az egész dohány-, kávé-, rizs- és cukorkészletet. A cs r lángokban állt, és csak Isten kegyelmének köszönhet , hogy a t z nem terjedt át a közelben lev lombkunyhókra. A nép között a z rzavar sem volt kisebb, mint a baj. A harcosokra azonban az ágyút z tízszeres riadóként hatott. Aki nem volt szolgálatban, szinte repült az rhelyére. Nurhan Elleon néhány perc alatt t zkészültségbe hozta az árkokat. A fiatalok századának küldönc és felderít csoportja összegy lt a vonalak mögött. Amikor Gabriel Bagradjan lihegve odaért az öszvéren, már teljes készültségben találta a gépezetét. Néhány perc múlva megérkezett az elsó jelentés a Délibástyáról. A törökök rajtaütése tehát nem sikerült teljesen. Támadásuk meglepett, de elszánt véd kbe ütközött. Szarkisz Kilikjannak és a Délibástyának ma nagy napja volt. Az ellenségnek itt még nem volt semmilyen tapasztalata. A török felderít k nem mertek el renyomulni a hegyszakadéknak ebbe a széles, kopár félkörébe, a törmelékhalmokhoz és omladozó teraszokhoz. A vezényl százados még azt sem tudta, hogy a terepet uraló sziklatorony csipkés tömbjel mögött rejt zik-e véd rség. A népes Orontesz-síkság mohamedán lakossága, Szvedja, El Eszkel és Dzsedidje mez városok lakói, akik között nagy izgalmát keltett a hegyi háború, azt állították, hogy már hosszú napok óta semmi sem mozdul a sziklakoszorú mögött, és éjszaka sem lehet t z fényét látni. A századparancsnok azonban óvatos volt, és mindenesetre feltételezte, hogy ha a látszat ellene szól is, a Damladzsik déli peremén örmény állások vannak. Legénységét már régen kettéosztotta egy frontálisan támadó és egy bekerít csoportra. Amaz a reguláris csapatokból, utóbbi a csetékb l és zaptijékb l állt. Az els csoport egyenesen nekivágott a hegynek, a másodiknak pedig az volt a feladata, hogy ott, ahol a hegy félköríve érinti a tengert, a Habaszte nev kis hegyi fészek fölött hátba támadja a feltételezett örmény állásokat. A török százados nem rajvonalakba, hanem hosszú libasorokba állította századát, hogy lehet leg kis célpontot nyújtson. Minthogy a katonák számára fedezékül szolgáló szeleukiai templomromok háromszáz méterrel a tenger fölött, a hegy egyik széles lépcs fokán feküdtek, a támadóknak még egy majdnem ugyanilyen magas kopár romhegyen kellett felkapaszkodniuk, hogy elérjék annak a törmelékhalomnak a peremét, amelyet a Délibástya koronázott. Ez a

törmelékhalom nem volt megmászhatatlanul meredek, és mindenütt fedezéket kínált, ezért a bimbasi véleménye szerint jóval alkalmasabb volt a támadásra, minta Damladzsik bármelyik erd s lejt je, ahol minden fa és bokor mögött menedék és leshely kínálkozott az örményeknek. A mindenfel l jól látható falusi úton nem is lehetett volna eltitkolni a felvonulást. Bagradjan általános védelmi tervének komoly hibája volt, hogy a Délibástyán egyáltalán nem tisztázták a parancsnoki kérdést. Gabriel véleménye szerint ezt a pontot, éppen a nyílt és meredek terep miatt jóval kevésbé fenyegette veszély, mint az Északi-nyerget és a Tölgyszakadékot. Ezért dugta ide, a bástya elég nagy véd rségébe az összes katonaszökevényt és ál-katonaszökevényt, a Damladzsik megbízhatatlan alvilágát, amelyet lehet leg távol akart tartani a népt l. A védelmi szakasz parancsnoka egy Kheder Beg-i kiszolgált katona volt, gyenge, lassú ember, aki tehetetlen volt az önfej , hirtelen haragú katonaszökevényekkel szemben. Oszkanjan tanító, a védelmi bizottság megbízottja és kinevezett f felügyel je helytelen iskolamesteri szigorával és fontoskodásával már els nap nevetségessé tette magát. A minden hájjal megkent és az élet pofonaitól megedzett legényekben a hangoskodó kis embervakarcs nem tudta a meggy z dése szerint t feltétlenül megillet tiszteletet felkelteni. Így hát mi sem természetesebb, minthogy lassacskán a szakasz leger sebb egyénisége, Szarkisz Kilikjan vette a kezébe az ügyek irányítását. A Bagradjantól elszenvedett vereség óta az orosz látszólag megváltozott. Már nem játszotta a kötelezettségek nélküli vendéget, aki kénye-kedve szerint alkalmazkodik a nép életéhez; hanem attól a naptól fogva ellentmondás nélkül alávetette magát a hadirendnek. S t mi több, leleményes er dépítési mérnökként tevékenykedett a szakaszán. Több napos szakadatlan munkával meger sítette és magasabbra emelte a nagy k tömbökb l lazán épített védelmi falakat, és szerkesztett egy primitív, de ötletes gépet, amivel megsemmisít erej vé növelte a védelmet. Mind a három, egymástól meglehet sen távol álló, törmelékhalom felé forduló fal mögé hosszú tölgyfatörzsekb l derékszög bitófákat ácsoltatott. A bitófák keresztoszlopán er s kenderkötéllel rögzítve vastag gerendából készült, vízszintes faltör kos függött, amelynek egyik végére hatalmas asztallaphoz hasonló megvasalt pajzsok er sítettek. A felfüggeszt berendezés köteleinek rövidítésével és hosszabbításával változtatni lehetett a faltör kos ütközési pontját. Ha azután a rendkívül súlyos pajzslap egy távoli lengési pontról a faltömbökre zuhant, akkora üt er t képviselt, amit emberi er vel sohasem lehetett volna elérni. Abban a pillanatban, amikor a tarackok tüzelni kezdtek, és a megfigyel k jelentették, hogy a római templomromok fölött török lövészláncok kezdenek felkapaszkodni a

hegy lépcs fokain, a Gabriel Bagradjan által kinevezett szakaszparancsnok teljesen a fejét vesztette. Megbabonázva bámult a sziklabástya egyik résén át lefelé az er dítmény el tti lejt re, és semmiféle parancsra sem tudta elszánni magát. Hrand Oszkanjan, a h börg kis vakarcs falfehér lett. A keze annyira remegett, hogy nem tudta felhúzni karabélyának závárját, hogy beleugrassza az els töltényt. A gyomra felfordult, és elvesztette egyensúlyérzékét. A fekete tanítónak, aki félórával ezel tt még villámló Mars volt, már ahhoz sem volt ereje, hagy kereket oldjon. Egyetlen hang sem jött ki a torkán. Kiskutya módjára kullogott Szarkisz Kilikjan nyomában. A felügyel fogvacogva keresett védelmet a felügyeltnél. Az “orosz” fénytelen szemében most is achátkémény nyugalom ült, mint mindig. A katonaszökevények és a tízes osztagok is azonnal köréje gy ltek, mint természetes vezet jük köré. A Kheder Beg-i férfival senki sem tör dött többé. Kilikjan jóformán egy szót sem szólt. Végigment a védelmi álláson a sokaság között, és egyetlen kézmozdulattal kijelölte azokat, akiket a sziklatorony, a véd falak és a melléksáncok védelmére szánt. A faltör kosok mögé magas k rakásokra létraszer állványokat építettek. Most ketten-ketten felkapaszkodtak rájuk, hogy Kilikjan parancsjelére a falra zúdítsák a faltör kosokat. Az orosz ugyanazt a taktikát követte, mint Bagradjan augusztus 4-én. A kell pillanatra várt. Csak közönyös, halálos nyugalma látszott határtalanul nagyobbnak, mint Gabrielé. Mikor a török el rsök már felbukkantak a törmelékhalom peremén, özönvíz el tti öngyújtójával cigarettára gyújtott. Oszkanjan remegett és lihegett mellette: - Most, most, Kilikjan, rajta! - Miközben Kilikjan megpróbálta lángra lobbantani a kanócot, fél kézzel lefogta a tanítót, nehogy az felugorjon, és id el tt jelt adjon. A veszély nélküli feljutás és a hegy mélységes csendje miatt a törökök abban a hitben, hogy biztonságban vannak, elengedték magukat, közelebb húzódtak egymáshoz, beszélgettek, s r csoportokba ver dtek. Kilikjan hosszú füttye csak akkor harsant fel, amikor körülbelül a törmelékhalom közepére értek. A faltör kosok hatalmas pajzsa mennydörögve zuhant a laza falaknak. A fels rétegeket képez könnyebb kövek felporzottak és sziszegve szétfreccsentek, mint a lövedékek, az alsó építmény nagy mészk tömbjei pedig el red ltek, és nagy, vad ugrással a törökök közé vágódtak. Már az els hatás is döbbenetes volt. De most maga az örmény hegy is beleavatkozott a harcba, és olyan borzalmasan fejezte be az ellenség megsemmisítését, hogy ezt a természeti katasztrófát sok-sok emberölt múlva sem felejtik el a szíriai parton. A véd falakat beépítették a sziklatorony csipkés párkányába, ezért a faltör kos lökése megrendítette a természetes mészk korona alapzatát is, és nagy szilánkokat sodort le a csipkés oromból a völgybe. A bástya el tti omladék, amely s r , laza k hordalékból állt, nem tudott ellenállni a leírhatatlan k zápornak. Fülsiketít zúgással és recsegéssel

csúszni kezdett, és az irdatlan mészk - és krétaáradat magával sodorta a még életben maradt törököket. Iszonyúbb volt, mint a sziklalavina. Úgy rémlett, mintha a Damladzsik leszakadt volna horgonyáról, és megindult volna. A k zápor rázuhant Szeleukia fels városának romjaira, egész oszlopokat döntött le, és porrá zúzta a csendes, borostyánnal befutott falakat. Tíz percig úgy látszott, mintha a hegynek kedve kerekedett volna Szvedjáig és az Orontesz torkolatáig gördülni. A török hadtest nyugati csoportját Habaszte falu fölött érte a k zuhatag. A legénység fele a kegyes sors jóvoltából megmenekült. A másik fele meghalt és megsebesült, a falu egy része elpusztult. Negyedóra múlva tompa, halotti csend támadt. A hegyomlás ismét alattomosan, békésen hevert az izzó napsütésben. Az Északi-nyereg fel l idehallatszott a becsapódó gránátok tompa dörrenése. Amikor már egyetlen kavics sem mozdult, Kilikjan másodszor is füttyentett. A megdermedt katonaszökevények és harcosok mozgásba jöttek. A Délibástya véd rsége az orosz vezetésével kényelmesen lesétált a hegy lépcs fokain, a legnagyobb nyugalommal végzett valamennyi török sebesülttel, és valósággal megkopasztotta a halottakat. A legnagyobb hidegvérrel és alapossággal végezték ezt a m veletet, nem tör dve azzal, hogy testvéreik északon súlyos harcot vívnak. Szarkisz Kilikjan felcserélte a rongyait egy török gyalogos vadonatúj egyenruhájával. Nem zavarta a halott kabátján lev friss vérfolt, ide-oda forgolódott, mintha újjászületett volna. Hrand Oszkanjan pedig felmászott a sziklatorony legmagasabb pontjára, és eszeveszetten lövöldözött a leveg be, hogy igazolja részét a gy zelemben. Az impozáns fegyverropogás közben nem kevésbé csodálkozott, hogy milyen könny bátor embernek lenni. Sem Gabriel Bagradjan, sem az ellenkez oldalon a bimbasi nem tudott semmit a déli csoport rettenetes sorsáról. A harci zajban mind a ketten csak távoli morajlásnak hallották a lavina hosszú dübörgését. Itt, az Északi-nyeregnél nagyon kemény csata dúlt, és nagyon szerencsétlenül alakult az örmény nép fiai számára. Akár a sors kedvezett a tarackoknak, akár saját érdemük volt, hogy olyan ragyogóan dolgoztak, a tény az volt, hogy egyórás lassú zárót z után négy telitalálat szétrombolta a nagy torlasz árkának egy részét, és három szétroncsolt hulla és néhány súlyos sebesült feküdt a földön. Gabriel Bagradjan újra meg újra csak hajszál híján menekült meg a sivító repeszszilánkoktól. Teste merev volt, mint az ázott b r. Pontosan érezte, hogy ma nincs fölényben. Nem pattantak ki olyan könnyedén bel le az ötletek és elhatározások, mint máskor. Égette a szemrehányás, hogy elkerülhette volna a veszteségeket. Túl kés n adta ki Nurhan Csausnak a visszavonulási parancsot. De elég okos volt hozzá, hogy ezt a sziklaoldalon hajtassa végre. A törököknek sikerült egy magas fán megfigyel állást létesíteniük, ahonnan áttekinthették az árok egy részét, és fokozhatták az ágyúk t zhatását. A jobb oldali k barikádokat azonban nem láthatták.

Az augusztus 4-i szerencsétlenségen okulva féltek a Musza Dagh könyörtelen meredek falaitól, és nem mertek többé megkockáztatni átkaroló hadm veletet. A véd k egyenként hagyták el az árkot, és mélyen meghajolva osontak el a labirintus sziklatömbjei és kiugrói mellett, amíg elértek a tartalék állásba, amely ugyancsak egy talajbevágás fölött feküdt. A második árok ma üresen állt, mert Gabriel egyetlenegy tízes osztagot sem mert elvonni a hegyperem védelmi pontjairól. Szentül hitte, hogy a törökök még egy harmadik helyen is megkísérlik a támadást. Megfagyott ereiben a vér arra a gondolatra, hogyha ez a tartalék árok elvész, semmi sem áll többé útjában ötezer ember olyan iszonyú mártírhalálának, amilyet még nem látott a világ. Úgy látszott, hogy a török megfigyel tiszt nem vette észre a visszavonulást. Az els árokba most percenként hullottak a gránátok. Mivel ott már semmi sem mozdult, a bimbasi úgy vélte, eljött a roham ideje. Végtelennek tetsz szünet következett, majd a szemközti magaslaton, az erd s r jéb l vad trombitaszó és dobpergés harsant fel. A tisztek és altisztek üvöltve el rehajszolták a rajvonalakat, üvöltözésük belevegyült a legénység nem egészen félelemmentes rohamordításába. Majdnem csupa nemrég bevonult fiatal katona volt, akiket mostanában hoztak el az anatóliai faekék mell l, és néhány heti felületes kiképzés után el ször kerültek t zbe. De amikor ezek az újoncok látták, hogy rohamuk nem ütközik ellenállásba, megn tt a bátorságuk, és féktelen tömegmámor lett úrrá rajtuk. Felszáguldottak a bozótos, akadályokkal borított hegyoldalon, és harsogó diadalujjongással megszállták a nagy védelmi árkot. Az ezredes látta, hogy a dolog jó mederben halad, és tudta, hogy nem várhat, míg leh l a fiatal legénység gy zelmi vágya. Ezért utasítást adott, hogy az utánuk nyomuló zaptijék szállják meg az állást, és s r sorokban továbbhajszolta a mámoros rajvonalakat. A taracktüzet természetesen nem merte el bbre helyeztetni, nehogy veszélyeztesse magát és embereit. Nemcsak Gabriel Bagradjan, hanem minden örmény tudta a második árokban, mi forog kockán. Testük-lelkük, életük, minden sötétbe borult, csupán egyetlenegy elviselhetetlenül éles gyújtópont izzott a szemük el tt: fegyverük irányzéka. Nem volt már sem vezér, sem vezetés, pusztán a dermeszt tudat: Mögöttem a nyílt tábor, az asszonyok, a gyerekek, a népem! - És így is volt. Vártak a szokásos módon, amíg már egyetlen golyó sem téveszthetett célt. Gabriel és Aram Thomaszjan mozdulatlan szemmel, szinte álomba merülve méregette áldozatait, miel tt meghúzta a ravaszt. Ami ezután következett, mindkett jük és Nurhan akaratától függetlenül történt, azaz az akaratuk teljesen feloldódott a közösségben. Miután kil tték tölténytáruk öt töltényét, nem töltöttek újra. Mintha éles parancsszó hangzott volna el, az örmények egyszerre ugrottak ki az árokból. Minden egészen más volt, mint annak idején, augusztus 4-én. Egyetlen vérszomjas kiáltás sem tört el a szorosan összeszorított ajkak közül. Négyszáz különböz korú férfi, fiataltól egészen ötvenévesig, némán és

súlyosan rávetette magát a mámorukból azonnal kijózanodott, megrémült török fiatalokra. Sötéten hullámzó közelharc, ember ember ellen. Mit értek itt a Mauser-puskák hosszú szuronyai. Hamarosan elborították a talajt. A csontos örmény öklök kivédhetetlenül keresték a halálos ellenség gégéjét, er s fogukat - eszüket vesztve -, vadállat módjára belemélyesztették a törökök torkába, hogy a bosszú vérét igyák. A század lépésr l lépésre hátrált. A zaptijék pedig, akiket az öreg bimbasi harcba akart vetni - rózsás arca most lila volt, mint akit a guta kerülget -, cserbenhagyták. Tisztjük kijelentette, hogy a csend rség rendfenntartó és nem harci alakulat, ezért nem köteles fegyveres ellenség ellen rohamra menni. Egyébként is a polgári és nem a katonai hatóságok alá tartozik. A szelíd természet bimbasi eszeveszett dühében azzal fenyeget zött, hogy agyonlöveti a tisztet valamennyi zaptijével együtt. Ki az oka az egész szaros örmény históriának? A hivatalnokok meg a büdös, gyáva zaptije-csürhe, akik bátrak a védtelen n kkel meg gyerekekkel szemben, de egyébként csak rabolni, gyilkolni, lopni meg er szakoskodni tudnak. Az öreg dühöngése azonban nem ért semmit. A sért dött zaptijék elhagyták az árkot, és visszavonultak a szemközti magaslatra. És mégis, ki tudja, hogy végz dött volna ez a gyilkos küzdelem, ha ebben a pillanatban nem érkezik segítség. Amikor a k lavina csodájának és a déli török csapat teljes megsemmisülésének a híre a Városmedencébe és a harcban nem álló szakaszok tízes osztagaihoz ért, rjöng harci vágy öntötte el az egész népet. Ter Hajgazun és a vezet k tanácsa nem tudta többé fenntartani a rendet. B nös elbizakodottságukban bizonyosra vették Isten támogatását. A küldöncök eközben beszámoltak az északi visszavonulásról. A tartalékosok csákányt, ásót, fejszét ragadtak. Férfiak és n k ostromolták Ter Hajgazunt: - Az Északi-nyereghez! - Hadd mutassák meg ma a török kutyáknak! A pap nem tehetett egyebet, mint hogy a hatalmas sokaság élére állt. A szabad tízes osztagok is észak felé özönlöttek. A tébolyult üvöltéssel minden irányból el retör szabálytalan túler néhány perc alatt eldöntötte az ütközetet. Visszavetették a törököket az elfoglalt árkon túl egészen kiindulópontjukig. Bagradjan odakiáltotta Ter Hajgazunnak, hogy azonnal vezesse vissza a tartalékosokat a táborba, mert ha a tarackok most tüzet nyitnak, beláthatatlan szerencsétlenség történik a s r embergomolyagban. A papnak nagy nehezen sikerült a fékevesztett hordát újból visszaterelnie. A véd k eközben verejtékt l és vért l borítva lázas sietséggel elkezdték kijavítani a f árok szétrombolt részeit. Gabriel elkínzott idegei minden pillanatban várták, hogy becsapódjon az els gránát. Alkonyatig még több mint egy óra volt hátra. De a gránát, amelynek Bagradjan szakadatlan hallotta a sivítását, csak nem jött. Ezzel szemben valami teljesen váratlan történt. Hosszú trombitajelzés harsant fel. A

szemközti magaslaton lev erd szélén mozgás keletkezett, és a felderít k hamarosan jelentették, hogy a török hader sietve visszavonul a völgybe vezet legrövidebb úton. Még teljes napvilágnál megfigyelhették, ahogy a csapatok tábort ütöttek a bitiaszi templomtéren, és ahogy az ezredes vezérkarával együtt Joghunolukon és a déli falvakon keresztül gyorsan ügetve Szvedja felé lovagolt. Diadalmasabb és mindenekel tt kegyesebb nap volt, mint augusztus 4-e. De sem diadalujjongás, még csak izzó öröm sem uralkodott este sem az állásokban, sem a Városmedencében. Hazahozták a halottakat. Ott feküdtek pokrócuk alá rejtve egy sorban a sík legel téren, amelyet Ter Hajgazun különösen vastag földrétege miatt jelölt ki temet ül. Elindulásuk óta eddig mindössze három öregember halt meg, friss sírjukat nyers mészk tömbökre mázolt fekete kereszt jelezte. Most hirtelen tizenhat új sírhelyre lett szükség, mert a tarackt z áldozatain kívül nyolcan estek el a közelharcban, és öten néhány óra múlva belehaltak sérüléseikbe. Minden halott mellett ott guggoltak a rokonai. De egyetlen hangos jajszó sem hallatszott, csak nyöszörg sírás. Összezsugorodott arccal, besüppedt, kérd szemekkel feküdtek a sebesültek a kórházpajta körül. Csak kis részük fért el a pajta belsejében. Az öreg orvosnak tudását, erejét meghaladó, mérhetetlen munkával kellett megbirkóznia. Majrik Antaramon kívül Iszkuhi, Gonzague és Juliette is segített neki. Különösen Juliette dolgozott ezen a napon egyenesen vad odaadással, mintha a sebesültek ápolásával akarta volna jóvátenni, hogy nem érez szeretetet a nép iránt. Odacipelte jól felszerelt házi gyógyszertárát, amelyet Bagradjanék párizsi háziorvosa saját kez leg állított össze Keletre utazásuk el tt. Ajka színtelen volt, néha megingott, mintha nyomban elájulna. Tekintete ilyenkor Gonzague-ot kereste. Nem a szeret jét látta benne, hanem mintegy saját lelkiismeretét, mely könyörtelenül figyelmezteti és kényszeríti, hogy jóval erejét meghaladó munkát végezzen. Krikor patikus is kötelességszer en megjelent az orvosságaival. Lényegében csak kétféle seborvossága volt. Néhány csomag vérzéscsillapító kötszere és három nagy üveg jódtinktúrája. Az utóbbi különösen drága kincset jelentett, mert a jód legalább megakadályozhatta azoknak a sebeknek a gennyesedését, amelyeknek gyógyulását vagy nem gyógyulását Bedrosz Altuni kénytelen volt morogva a természetre bízni. A patikus csak vonakodva adott ebb l a csodaszerb l, és amikor látta, hogy túlságosan fogy, hamar felhígította vízzel az üvegben. Sztepan Hajkkal és bandájával a két csatatér, a temet és a kórházpajta körül kószált, és nézte a siralmas sürgés-forgást. Életében el ször látott halottakat, megcsonkítottakat, és ordító vagy nyöszörg sebesülteket. A szörny látvány évekkel megöregítette, de nem csökkentette nyugtalanságát. Koraérett, szenvedélyes

arckifejezése ellenséges lett. Amikor maga elé bámult, sokszor eszményképéhez, Hajkhoz hasonlított, csak még egy árnyalattal mértéktelenebbnek és szertelenebbnek látszott. Az éj beállta után parancs szerint jelentkezett apjánál az északi állásban. Gabriel Bagradjan, akit körülültek a vezet k, egy gránát meg egy srapnel gyújtóját tartotta a kezében, és az id zítés lényegét magyarázta. A gránáton a gy r rovátkája a B bet n állt, vagyis becsapódásra id zítették, a srapnel gyújtóján pedig a hármas számra mutatott, ami háromezer métert, a cs torkolata és a célpont közötti távolságot jelentette. A gyújtót mintegy egy kilométerrel az els vonal mögött találták. Eszerint nem tévedhet nagyon nagyot, ha feltételezi, hogy az ágyúkat körülbelül kétezer méterre állították fel a nyeregtet t l. Gabriel Bagradjan körbeadta a Musza Dagh térképét. Már megjelölte rajta a feltételezett pontot. Következetesen gondolkodva, a tüzel állás csak abban a kopár hasadékban lehet, amely a Musza Dagh meredek oldalán észak felé is húzódik. Csak ez a keskeny, szabad sziklapárkány nyújt jó kilövést a tarackoknak, mert mindenütt másutt magas fák állnak a lövedékek útjában, s ezért képtelenül magasra kellene emelni a lövegek csövét. Sztepan, Hajk és a többi fiú leült a férfiak mögé, és visszafojtott lélegzettel hallgatta a tanácskozást. Nurhan Elleon az ágyúk elleni támadás lehet ségét mérlegelte. Gabriel Bagradjan határozottan ellenezte. A törökök vagy lemondtak a további vállalkozásról, mondta, és akkor újból leviszik a völgybe a tarackokat, vagy új tervük van, és akkor éjszaka megváltoztatják a tüzel állás helyét. Mind a két esetben felesleges és rendkívül veszélyes támadással próbálkozni, mert az er s tüzérségi fedezet, s t esetleg egy egész szakasznyi gyalogság nagyon nagy pusztítást vihet véghez fedezékb l a támadók között. Hiszen láthatták a törökök példáján, mit jelent a nyílt rohamozás. , Bagradjan pedig egyetlen örmény életét sem akarja többé kockára tenni. Az önfej Nurhan tovább védte a javaslatát. Heves vita támadt, amely hosszabb ideig ide-oda hullámzott, míg végül a parancsnok éles hangon félbeszakította a vitatkozást: - Nurhan Csaus, te is alig állsz már a lábadon, és már semmire sem vagy használható. Elég volt, menj aludni! Majd néhány óra múlva beszélünk a dologról! A fiúk azonban nem voltak fáradtak, úgy érezték, hogy mindenre képesek, és csak úgy bizsergett bennük a tettvágy. Sztepan engedélyt kapott, hogy ezt az éjszakát az állásban töltheti. Apja, aki már elkészítette fekhelyét, odaadta neki egyik pokrócát. Gabrielb l már régen kiveszett az ágy és a zárt szoba utáni vágy. Az éjszaka olyan fülledt volt, hogy még a szabadban is alig lehetett lélegezni. A kimerült férfiak kábult álomba merültek. Egyikük még széttaposta a parazsat, miel tt lefeküdt. Az rszemek elfoglalták rhelyüket, és élesen figyelték a nyereg bejáratait. A fiúk hangtalan madárcsapatként rebbentek fel és t ntek el a sziklabarikádok mögött. Az er s fény

De kalandsóvár lelkük mélyén ugyanaz a vágy bizsergett. és súgtak-búgtak. A gyalogosok elvonulása után a tüzérek hadnagya teljesen parancs nélkül maradt. semmit sem segített a jó léleken. hogy elhozza a másnapi ordre de bataille-t. Szorosan összebújtak az éles fényben a krétatömbök között. talán a csúnya Dzsemál és a fél világ által istenített Enver viszonyával összefügg egyéb dolgok is. Látni az ágyúkat! A felderít csoport néhány dísze is a Hajk-banda tagjai közé tartozott. ezúttal nem avatkozott bele az ügybe. mint ami Sztepant eltöltötte. jelentette csillogó szemmel. hogy az anatóliai vasút katonai számtisztjeként fejezhette be pályafutását. Gúnyos pártfogó magatartásában most néha még a baráti rokonszenv halvány fénye is felvillant. kisfiús arcú bimbasiból nem lett tábornok-pasa. Világosan látni az ágyúkat. maga ment le a völgybe. hogy egy szakasz reguláris gyalogost állítson az ütegállás elé. A hadbíróság el tt ugyan százszor is megesküdött Allah irgalmára. aki mindegyiküknél jobban összeforrt a természettel. Ezeknek a tarackoknak a sorsa is hozzájárult. Hajk jól számolt. hanem a gazember zaptijék és cseték engedély nélkül kereket oldottak. hogy bárki elkísérje. céltalanul a felzaklató holdfényben. Nem indulhatnának-e felderít útra Hapeth Satakhjan és Szamuel Avakjan kifejezett parancsa nélkül? Ezt a csábító kérdést Sztepan vetette fel. Noha bizonyítani lehetett. akik igen egészségesen úgy vélték. Eleinte mindenféle csacsiságot fecsegtek összevissza. aranyos jószágok. hogy teljes csendben várják meg. apró kézmozdulattal visszautasította. Csak tizennégy alvó tüzért számolt meg mellettük. Hajk intett a többieknek. Csak egyetlen rszemet állítottak. minden további nélkül elpárologtak a falvakba. vaskos. Ilyen hadimorál és a szörny déli események mellett a bimbasi még aránytalanul enyhe ítéletet kapott. Különös szerencséjére Dzsemál pasa. (Hadparancsot. Nesztelenül elt nt. Szép. hogy a szegény.augusztusi hold már betöltötte második negyedét. . hogy éjszaka úgysincs rájuk szükség. hogy ez az igazság. Talán a szuezi gondok terelték el a f vezér figyelmét. a “púpos fekete szélhámos”. De ezzel a mulasztással még nem merült ki a bimbasi balszerencséje. Az eszeveszett história Iszkuhi bibliájával majdnem egy szintre emelte tekintélyét Hajkéval. Kötelessége lett volna. Hajk a legy zhetetlenül er sebb fél elnéz gúnyával t rte a Bagradjan fiú emelkedését. nagy. hogy nem feledkezett meg a szabályzatban el írt lövegfedezetr l. de már harminc perc múlva újból felbukkant a rajban. és miután egyetlen félig-meddig megbízható altisztje sem volt. Hajk és a két legjobb felderít macskaügyességgel kúszott végig a sziklapárkányon a . mi van odafent. Mindenekel tt gyermekes kíváncsiság. tiszt nincs is közöttük. és hatlépésnyire állnak egymástól. s még örülhetett. aki máskor minden aprósággal tör dött.) Erre a vontatótüzéreknek felfogadott öszvérhajcsárok. El ször meg akarta nézni.

a célgömböt pedig pontosan az irányzékba fektesse. Az ellenség láthatatlan volt. Sztepan valamivel nehézkesebben követte ket A féllábú Hagop természetesen kénytelen volt ott maradni. Az európai kultúra gyermekét most egyes-egyedül a becsvágy f tötte. Tíz lépésnyire t lük horkoltak az alvók. a karabélyok. a vontatóállatok ott maradtak elhagyatva.Te mindig ugyanúgy lódítsz! . Az rszem üres szemmel bámult az er s holdfény miatt csillagtalan égre. holdfényes csendjében meghallották az északon . Öt bajtársuk már vérében fetrengett. Összevissza futkostak. Hajk hidegen és gúnyosan megjegyezte: . nem tudván. de semmivel sem bizonytalanabbul célzott. a l szerkocsik. hogy mi az értelme ennek a hadjáratnak. hogy eldöntsék a kett jük közötti viszályt. háromszor. amit a tízes osztagok fegyvergúláiból és l szeres zacskóiból loptak el. Sztepan el ször több ágat megvizsgált. Jéghideg szívvel húzta meg a ravaszt.Most végre be kellett bizonyítani a g gös Hajknak. négyszer a ravaszt. hogy ha sok mással hetvenkedett is. Sztepan és Hajk puskát és töltényeket is vittek magukkal. Egyik sem talált. messze. messze el innen. meghúzta még egyszer. Szato ezen az éjszakán nem ólálkodott a banda körül. hogy az rszem holdfényben ragyogó homlokát pontosan a célgömbre. be az erd be.nyereg túloldalán. Az id és tér gyanútlanul és türelmesen ölelte körül a tájat. Hajk a s r rododendronbokrokon keresztül az ütegállás széléig húzta a városi fiút. hanem egy vásári céllövölde papírbábui. ártatlan. Erre ezek a derék. kétszer. És Sztepan Bagradjan ezt rettenetes módon be is bizonyította. fegyverbe kényszenített parasztokon. akiknek fogalmuk sem volt róla. a barátja förmedt rá a becsvágyó nyomorékra. és szívb l elégedetten nézte. hogy melyikre fektetheti rá kényelmesen Mauser-puskája csövét. Amikor az rszemek az éjszaka mély. fontosabb útjai voltak. hanem fejveszetten menekülve elrohantak. Nagyon sokáig célzott. ahogy az a háború és a bosszú során mindig lenni szokott. a lövegrekeszek. Sztepan. öntudatosan figyelte a dörrenést és a puskatus ütését. Most esedékessé vált. a mesterlövész találati biztonságával nem lódított. gyorsabban. a soha viszont nem látásra. hadseregbe kényszerített parasztok meg sem próbáltak fedezéket keresni. hogy maradjon végre nyugton. Ahányszor ugyanis Sztepan lövésztudományával dicsekedve azt állította. hogy az rszem összeroskadt. mintha nem is hús-vér emberek lettek volna el tte. a lövegmozdonyok. felugrottak. Ezúttal Sztepan. Így bosszulta meg egy tizennégy éves fiú öt tölténnyel népének milliószoros kiirtását. állapította meg megvet en Sztepan mester. Amikor az alvók. hogy mi történt. mindig újból er s marokkal megfeszítve a závárt. Hajk utánuk küldte tölténytárából az öt golyót. redif volt. A tarackok. és egyáltalán nem volt izgatott. A tizenöt török id sebb ember. Nem az igazi b nösökön. hogy ötven lépésr l eltalálja egy kártyafigura fejét.

Úttalan utakon. az ágyúk elfoglalóival. semhogy bárki is id t fordított volna arra. A kegyesnél is kegyesebb sors kétszer sértetlenül visszavezette nyaktör . és szakadatlanul ezt kiabálta: . akkor elvitte az ördög a Damladzsikon az egységes vezetést és fegyelmet. fel sem fogott. úgy látszik. Nem tudta megdicsérni a fiút. rjöngve rohant a mutatott irányba. saját szakállára rendezett csíny nemcsak a kamaszoknak. De a szívében még ott remeg ijedelem elvette a szavát. hogy Sztepan veszélyben forog.Hajk és Sztepan! Ott vannak! Sztepan meg Hajk! Gabriel nem értette. Gabriel Bagradjan azonban nem adta át magát ezeknek a gondolatoknak. Amikor Bagradjan az ütegálláshoz ért. Meggy z dése szerint ez a vakmer . De a Háromsátortéren nem zárhatja be.gyors egymásutánban eldördül lövéseket. Röviden beszámoltatta Sztepant tettér l. de még a körülöttük lev véres halálról is. pedig csak ez a két er biztosíthatja még egy ideig a nép életét. A fiú bizonyára nem volt észnél. dermedten álltak. Felel snek érezték magukat. hanem a tízes osztagoknak is veszedelmes példát mutatott.Néha úgy rémlett. A fiúkat pedig. Hangosan kiáltozva és hadonászva el rerohantak. mert most teljesen lefoglalták az ágyúk. vad félelem töltötte el. veszedelemr l. A féllábú kétségbeesetten mutogatott a szemközti magaslatra. olyan er vel rántotta magához a fiút. A fogatokat. Senki sem tör dött az ifjú h sökkel. Mindenki tolt. A többiek pedig megbénultak döbbenetükben. de az éjszaka engedékennyé oldotta az árkokat-bokrokat. a lövegmozdonyokat. túlságosan lélegzet-elállító ez a diadalmas zsákmány. és vezére után rohant. mintha az ágyútalpak magasan a föld felett lebegnének a segít karok lelkes erejét l. aki még az alvástól kábán tápászkodott fel. elhárított minden kemény akadályt. ahová Gabriel Bagradjan állítani akarta ket. akik az óriási acélbronz játékszerrel elfoglalva megfeledkeztek id r l. húzta az istrángot. Nurhan Elleon Csaus természetesen köztük volt. mintha még utoljára meg akarná védeni. és meglátta az elesetteket s mellettük sértetlenül Sztepant. felébresztették a vezet ket. Csak hamar biztonságba helyezni az ágyúkat. Hagop elkeseredett ügyességgel odasántikált Gabriel Bagradjanhoz. és a tarackokat rákapcsolták a lövegmozdonyokra. vagy a küll ket markolta. a l szereskocsikat felvonszolták a magaslatra. kockázatos vállalkozásaiból. Az örmények egy ideig lélegzetüket visszafojtva. repedezett hegyháton haladt zörögve a menet. Pontosan . hogy a harc fel l kérdez sködjék. Nem telt bele másfél óra. De még jobban aggasztotta a gond Sztepan miatt. Kétszáz kar feküdt neki a munkának. Túlságosan hihetetlen volt a meglepetés. . valóságról. csak annyit tudott. miel tt a törökök visszajönnek! A védelem esélyei hirtelen hatalmasan megnövekedtek. Ha mindenkinek kedve támad önállóan vitézkedni. amelyeket. akik a sziklák között várták társaikat. Száz férfi pedig felkapta a puskáját. és a hihetetlen talajnehézségek ellenére a tarackok ott álltak. mi történt.

egymást követ rettenetes csattanás hasított a leveg be. amelyeket a Skoda-m vek szállított Törökországnak. A cseték még az éjszaka folyamán elt ntek. a török tüzérség veszteségér l. Gyakorlatlan kezének nagyon hosszú id re volt szüksége ehhez a munkához. és az ágyútalp szekrényében egy tüzelési utasítást és f táblázatokat. hogy az örmény nép fiai szövetséget kötöttek a messze földön ismert dzsinnekkel. amíg megállapította a feltételezett oldalirányt.ismerte az ilyen típusú tábori tarackokat. mert a balkáni háború idején ilyen ütegnél szolgált. a kis kerék segítségével addig emelte a lövegek csövét. amíg a libella egyenesbe nem jött. akik nem ebbe a nahijébe tartoztak. Gabriel mindent látott. amire szüksége volt. A visszaugró ágyúk sarkantyúja mélyen belefúródott a földbe. amelyben Nurhan Csaus csak nagyon keveset tudott neki segíteni. Ha a bimbasi megkockáztat egy újabb támadási parancsot. A második ágyú l szerkocsijában még harminc lövedék volt a rekeszekben. semmiféle eszköz sem jutott eszébe. A két század szegényes maradványa pedig meg volt gy z dve róla. el írás szerint. id zített a kulcs segítségével két gránátot. a Damladzsik bevehetetlenségér l. A jó id kben is túlságosan kényelmes észjárású bimbasi gondolkodóképessége most mélységesen lecsökkent. jóval csüggeszt bb kérdés foglalkoztatta: vajon a halottakat és sebesülteket szállító hosszú kocsisor észrevétlenül ért-e Antakjébe. megpróbálta pontosan megállapítani a törökök éjszakai táborának a helyét. a gyújtózsinórral kezükben a tarackok mellé. csak azután kattantotta fel a závárzatot. Bukása megpecsétel dött. A rosszul irányított srapnelek Bagradjan célpontjától messze. addig csavarta az irányzékot. 1899-es mintájú tízcentiméteres osztrák-magyar tábori tarackok voltak. a fiatal legénység fellázadt volna. és arról a nyilvánvaló tényr l. akik az örmény gyalázatról tehettek. hogy az egész mohamedán ország tudomást szerezzen a keresztények új gy zelmér l. Két rövid. Felidézte emlékezetében régi ismereteit. amivel magával ránthatná a bukásba az istenverte kajmakamot és rókalelk hivatalnokait. és velük együtt azok a zaptijék. figyelembe vette saját helyének magasságát. A hajnal els sugaránál Bagradjan még egyszer ellen rizte az irányzék adatait. és aminek a használatára még elég jól emlékezett: az irányító készülékeket a fedett tüzeléshez. kiszámította a távolságot Bitiaszig. De eszébe sem jutott ilyen vakmer ség. ahogy nyomatékosan parancsba adta? Az öreg ember arca hamuszürke volt. valahol a völgyben csapódtak le. hogy a sátán hegye ellen egy egész divízió támadása is eredménytelen lenne. De pusztán az esemény is elegend volt hozzá. tolta be a lövedékeket a cs be. és nyomta utána a töltényeket. Két álmatlan éjszaka és a harc izgalmai után már alig tudott egyenesen ülni a lován. a Musza Dagh gonosz szellemeivel. azután Nurhannal együtt mindketten letérdeltek. A Városmedencében a közvetlen közelben felhangzó két hatalmas mennydörgés az .

hol keskeny réssé sz kült. A kés bbi id k örmény krónikásai a Damladzsikon lefolyt csatákról írva ezért csak “egy fiatal lövész h stettér l” számolnak be. és ezzel újabb esztelen tettekre buzdítani. hogy királyi rangjuk most kétszeresen is beigazolódott. hogy Sztepan fiának a h si “Elleon” címet adományozzák. Néhány férfi odament Gabrielhez. Hadd tudják meg. A Musza Dagh valamelyik gonosz istene ráütötte sötét pecsétjét a fiú finom homlokára. Meg kellett elégednie a legközelebbi napokban mindenfel l feléje áradó dicséret aprópénzével. És Nunik és Vartuk és Manusak és sok más koldusasszony elindult a fontos tisztséget . hogy folyt le a csata. amikor az a buta Altuni hekim bekeni barna vízzel a sebeiket. aki nem tudja. úgy látszott. és kedvencnek érezte magát. Amikor Szato kiszolgálta vev it. a vén Vartuk. si ellenségeik. hogy megmeneküljünk! .isteni üdvösség dörg jeladásaként hatott. hogy tizenhat halott fekszik a földön a pokróca alatt. amelyeknek egyszer szörny vége lehet. Nem akarja Sztepant hiúvá tenni. A hegyi lakók és a sírok népének él újságja ma csak úgy dúskálhatott a szenzációs hírekben. és a valamennyiük között legvénebb Nunik. mi a veszély.Apja szigora így hát megfosztotta Sztepant a nyilvános elismerést l. Ami a Bagradjanokat illeti. nem. és hosszú napokra el re megszolgálhatta létjogosultságát. És mihelyt a hivatásukat gyakorolják.A reggeli köszöntés még sohasem csengett ilyen átszellemülten. Érzékeny emberek nem zhetnek büntetlenül vérengz mesterséget. Gabriel Bagradjan hevesen visszautasította ezt a kérést. feladatuk volt. Szato még este lelopakodott homályos rejtekútjain barátaihoz a völgybe. és hogy a sebesültek mindig jobban jajgatnak. Bedrosz Altuni és a többi felvilágosító hatalma megtörik rajtuk. . A fia még gyerek. . pupillája hol kitágult. Még a legkeményebb és legzárkózottabb férfiak is átölelték egymást és sírtak. Már nem voltak fölöslegesek és megvetend k. és torokhangú szótöredékekkel izgatottan és boldogan közölte a szenzációkat. Ennek az augusztus 14-ének nagy éjszakáján még valami más. Tizenhat halott fekszik odafent a Damladzsikon. és kérték. bár jóval kevésbé nevezetes dolog történt. a vén Manusak. Együttérz en bólogattak. A temet népe szívesen hallgatta. és egyetlen siratóasszonyt sem kergetnek el. amelyet vitathatatlanul k töltöttek be emberemlékezet óta. és ugyanúgy megváltozott Sztepan Bagradjan is. nevet nem említenek. engedje meg. Önérzetük megn tt. és örök id re megszilárdult. ha hinni lehetett neki.Krisztus talán mégis azt akarja. De ugyan mit használt volna a Bagradjan fiúnak akár a név szerinti dics ség is utólag? Gabriel Bagradjan réges-rég megváltozott. még ha százezerszeresen is igazuk van. A halottaknak szükségük van rájuk.

A lila siratóasszonyoknak elég erejük volt hozzá. k kemény kenyér. és a sötét szín ajak nélküli álarcból el vicsorgó er s fogsora vált becsületére ahasvérusi gyógytudománya romantikus hírnevének. Vartuk. hanem si . A világ minden szegény vénasszonyának gy jtési szenvedélye. amely leírhatná. Milyen elpusztíthatatlan volt ezeknek az örmény boszorkányoknak az életereje. Válogatott kacatok. önkényes sugallat. s ez kortalan. a rongydarabokon. Szövege csak a halott nevéb l állt. penészes hulladékok összeszedése. Ahogy botjukra támaszkodva. De nicsak. amelyre máskor tetves fejüket szokták lehajtani. Utána felhangzott az énekük. Mindegyikük ugyanazt húzta ki els nek kiapadhatatlan zsákjából: egy hosszú szürke fátylat. kis híján az ókori tragédiák kórusalakjaihoz hasonlítottak. és egy zsíros ken ccsel teli tégelyt. El ráncigálták piszoktól ragadó. fájdalomba merülve egymásnak. Var tuti és Manusak szerszámai is. olyan gazdagon változott a dallam. milyen er s a szívük! Egyikük sem lihegett. míg az utolsó csillag is beleolvadt a zöldül égboltba. Amilyen szegényes volt a szöveg. amikor a Tölgyszakadék meredek kapaszkodója után felértek a tábor temet helyére. a fafaragó falu irányában. amíg kikenték magukat. olykor két azonos hang bólogatott egyhangúan. a szó legszorosabb értelmében a földr l válogatott kacatok. Manusak és a többiek leguggoltak a halottak mellé. Aszott. barna aggastyánlábukkal furcsán nagyokat léptek. amely talán régebbi volt az emberiség legrégebbi dalainál. mi rothadt és mióta ezeknek a zsákoknak a mélyén. és elkezdték kikenni az arcukat. Ezt ismételgették szakadatlanul. hasznavehetetlen szemét itt valódi orgiává fajult. a molyrágta ócskaságok meg rzése. Patkócsattogás és hangok hallatszottak. néha rikoltozó lázadozásba csapott át. a b zl . üres skatulyákon.és sajthéjakon kívül ott voltak a vénasszonyok zsákjaiban Nunik.betölt k óvatos. tömött zsákjukat. Nincs szó. monoton nyögésb l állt. és sietve elfújták a maguk elé állított gyertyacsonkot és az avas olajjal teli csészében lev kanócot. Hosszú id be telt. Szato a nagyszer látványtól megfélemlítve követte ket. de nem szabadon. mindegyikük hosszú botot vett a kezébe. beburkolták a fátyolba kócos. sz fejüket. hogy azonnal munkához lássanak. Piszkos karmukkal kitakarták a már megmerevedett arcokat. méltóságteljes lépteivel a temet környékén fekv odúja felé. néha üvölt koloratúra-láncból. Ekkor lovagolt a bimbasi Szvedja felé a vezérkarával. Különösen Nunik rothadó orra. Nunik. végtelen hosszan. mint a színészek. a dohos rongyokból álló kolduskincs féltékeny kuporgatása. fél évszázad óta. Amikor a lárma elült Habibli. és szakadt. Leguggoltak. Sötétlila festékkel töltötték ki mély ráncaikat. szótlanul lépkedtek a félhold fényében. De hirtelen abbahagyták a készül dést. foltokon. magasztos lárvává változtatta hihetetlenül vénséges arcukat. csattogó papucsukban útnak indultak. Néha csak elnyújtott. a vénasszonyok felálltak.

Legvégül kett s csomóval összekötötték a halott lába alatt a hosszú inget. gondoljunk mindig újból és újból azokra a százezrekre. hogy az Utolsó Ítélet vihara majd nehézség nélkül egymáshoz tudja illeszteni az összetartozókat. a legteljesebb szabadságban halhattak meg. Ter Hajgazun rákezdett a halotti énekekre. Ezzel óvták meg a csontokat a szétszóródástól. finom szövés halotti ingeket. és temetetlenül rothadnak az utak árkaiban és a távoli sztyeppeken. tehát páratlan ünnepl ruhák. Ezekkel az ingekkel. bens séges susogássá csendesült. és jelent sen emelje fel a halottsiratós régi. nincs . nincs nap. amelyekben az ember majdan egykor feltámad. Így az örmény pénz nem vész el. Nem mindegyik énekesn rendelkezett Nunik hangjával és jól bevált m vészetével. szokásos díját. A dalok közötti szünetekben kollégan i felszólították Nunikot. és hozták a hosszú. Ugyan mit ér itt fent a leggazdagabb ember is a fontjaival és a piasztereivel? De ha tékozlóan megajándékozza a koldusnépet. A siratóasszonyok üvöltése most halk. A hajnali szürkületben megjelentek a hozzátartozók. és övéik között pihennek majd itt a földben. az Atya-Fiú-Szentléleknek a meg nem érdemelt kegyért. Akadt közöttük középszer és ennek következtében haszonles m vész is.Ezeket a drága testvéreinket elragadta t lünk a véres halál.hagyományok törvényei alapján. anélkül. a szabad és önként vállalt halál kegye még a miénk. és minden készen állt a temetéshez. a családtagok életük legünnepélyesebb napjain ajándékozták meg egymást. Bizony. vagy a kesely k és a hiénák falják fel a testüket. akik elestek ett l a kegyt l. a vakok és a többi kitaszított a mohamedán falvakban is kit n en fel tudják használni a cseng piasztereket. amit minden lakhelyváltoztatásnál magukkal vittek. ahol nincs megszentelt föld. szemünk elé tárul népünk végtelen gyásztere. s a jótev olcsón jut égi érdemekhez. akinek a gondolatai munka közben kizárólag a hátramaradottak erszényén jártak. Ezután a pap néhány szót intézett a néphez a temet ben: . hanem a szegény örmény lelkeken segít. hogy bántódásuk esne. és kelet felé tekintünk. hanem hasznos cselekedetet is m vel. A siratóasszonyok. akik szégyenteljes rabszolgaságban halnak meg. er s ágakból összekötözött ravatalon háromszor körülvitték az oltár körül az elesetteket. Ha felkapaszkodunk a jobb kezünk felé es csúcsra. Csak a rokonság legérdemesebb n tagjait kérték fel ilyen ing megvarrására. akkor nemcsak Istennek tetsz . hogy teljes rábeszél képességével képviselje ezt a logikus álláspontot. s ez egészen különleges megtiszteltetésnek számított. és eközben tizenhat. Délfelé már megásták a sírokat. És mégis buzgón hálát kell adnunk Istennek. amelyben élünk. nincs sírhant. Ez drága családi kincs volt. Vigasztalan vigaszkélt kísérte a mosdatási és öltöztetési szertartást. hogy harcban. És hogy kell en méltányolni tudjuk ezt a kegyet.

és ebben bizakodtak -. Az alája tolt vánkosokkal nem tudták eléggé feltámasztani. De túlságosan gyenge volt hozzá. Még miel tt a Damladzsik földje összezárult volna a halottak fölött. Tizenhatszor merített bel le. talán két étkezéshez is hozzájuthatnak. Ezenfelül okkal gondolhatták. hogy a szenved asszony nekid lhessen. Bármilyen görcsösen kapaszkodott az ágy szélébe. A leány béna karja miatt nem tudott sógorn jének megfelel en segíteni. 3. amikor ezeket a szerencséseket átadjuk a földnek. Manusakra. A siratóasszonyokat éles ösztönük elhúzta a gyászünnepségr l. elkezd dtek Hovszanna fájásai. a fekete ánizsmagot. és szórt egy maroknyit minden elesett feje alá. kevéske fecskeürüléket. ezért ruhájuk puha ráncaiban magukkal vitték legszükségesebb varázsszereiket: szevszamitot. Nem volt támlás szék. hanem ott kinn rejlik! Ez a rövid szónoklat mély sóhajt fakasztott a tábor teljes számban összegy lt népének kebléb l. mert a többiek elmentek a gyászszertartásra. és a fekv helynek is csak csupasz vaskerete volt. és egyéb hasonló orvosságokat. Hovszanna Thomaszjan pedig feljajdult. Emlékezzünk erre ebben az órában. Ter Hajgazun most odalépett a hazai hantok földjével teli puttonyokhoz. és bezsebelték a meglep en magas fizetséget. csak az Utolsó Ítélet reménye. Vartukra. Nunik érvelése nem tévesztette el hatását a gyászolókra. egy vörös ló farkának a sz rét. hogy elbírja a szül n er s nyomását.beszentelés. a siratóasszonyokra újabb szerencse mosolygott. Minek rozsdásodjanak meg a jótékony metallikok a Damladzsikon. hogy az igazi szerencsétlenség nem itt. hogy ötezer lélek között mindig el adódhat valami emberi dolog. Csak Iszkuhi volt vele a sátorban. egyre jobban tétovázva takarékoskodik ezzel a drága földdel. hogy egyre óvatosabban. összecsuklott. aminek a vajúdó nekitámaszkodhatott volna. A kezén látszott. Ez a jajszó mintegy jeladásként hangzott Nunik számára. A kegyes . máris ellentétes hivatásukra kellett készül dniük. Ha az asszony nagyon sokáig vajúdik . Még le sem dörzsölhették arcukról salátalevéllel a gyász színét. Ezért Iszkuhi háttal Hovszanna mögé ült. Elvégezték munkájukat. inkább segítsenek a szegényeken és nincsteleneken. A t z körmenete Nunikra.

Csak néhány kisgyerek b gött. Fülük hallotta. és az üzleti szellemen kívül más szellemeket is szolgált. orruk érezte az igazságot. szünete.ki ne ismerte volna ket Joghunolukban? -. kapzsi csürhét a megszentségtelenített temet b l. egyetért en bólintottak egymás felé. Els orvosi ténykedésként Nunik el húzta a sist. Ahogy az igazi zeneért nem téveszti össze a különböz mesterek dallamait. Torz orrával körülszimatolt. hogy nemcsak a lerohadt orrú Nunik. Merev. míg az a nyomorúságukat ecsetelte. hogy kénytelenek fáradhatatlanul kereset után járni. Ugyanilyen jellegzetes a megégett vagy halálra üldözött ember jajkiáltása is. kristálytiszta leveg ben finom remegés érz dött. s ami mindig olyan helyen jelent meg. amikor a három párka bejelentés nélkül benyomult a sátorba. lánykáim. egy vékony vasrudat. Míg a hájas Manusakot és a zsémbes Vartukot pusztán nyerészkedési vágy f tötte. A milliomos koldusasszonyok azonban igazi milliomosok módjára minden alkalommal jajveszékeltek. és Vartukkal és Manusakkal együtt hamarosan a Háromsátortérre ért. De a meleg. amit Nunik pontosan ismert. Nyugalmas öreg napjaik alatt. és megnyugtatta ket: . amiket Ter Hajgazun többnyire azzal a fenyegetéssel simított el. hogy megkeresse Majrik Antaramot. Nunikban az elhivatottság lángja lobogott. A vajákos asszonyok vezet je megindult a remegés irányába. Akkor a halál mögöttünk marad. Legkönnyebb még a szemet megtéveszteni. ahol emberi léleknek kellett a világra jönnie. emberfelettien magas kort értettek. Iszkuhi éppen indulni akart. A két n megrémult. ugyanúgy felismerik k az emberi jajgatás válfajait. Nunik azonnal megértette ijedelmük babonás okát. hanem medzsidije-tallérokkal. hanem még le nem vetett gyászpompájuktól. csúcspontja. Nem! A lombkunyhó-táborban nincs semmi! Itt még nem jött el a terhes asszonyok ideje. lila arcuk felizzott a homályban. A szül n jajgatásának megvan a maga törvénye. Amikor meghallották Hovszanna Thomaszjan jajkiáltását a sátorból. hanem a kis kövér Manusak is titkos milliomos. A kórházpajta el tt mereven kinyúlva feküdtek a ziháló sebesültek.adományozók egyike-másika fél szemmel Nunikra kacsintott. úgy látszik. ha ilyen díszben jövünk. De nem a vénasszonyoktól ijedtek meg . zuhanása. sajátos emelkedése. hogy könyörtelenül elkergeti az egész szemérmetlen. amivel a tonir . nehogy öreg napjaikra éhen vesszenek. Ugyanis az a szóbeszéd járta. E titokzatos vagyonok miatt id r l id re szabályos kolduscsatákra is sor került a joghunoluki temet ben.Jó el jel. s t vastag török fontkötegekkel dugig telt csupraik is. A képmutató vénasszonyoknak állítólag nemcsak egész halom parájuk. piaszterük és metallikjuk volt elásva a temet ben.

hogy Vartuk összekötözte a csuklóit egy hosszú. és nagy kereszteket kezdett rajzolni vele a sátor bels falára. mennyi félelem is van a világon. hogy teljesen átjárják. s közben megmagyarázta a keresztek célját. hogy el zze. Hovszanna el is aludt. amelyeken mindig megismétl dik a születésekor végbemen harc. a kaleidoszkóp-arc. de több gonosz. és nem vette észre. mindenkinek a szívében rejtve ördöngösség szunnyad. Ezért minden emberben menthetetlenül marad valami bel lük. Megmagyarázta a megigézett asszonyoknak.alatt szokták a tüzet piszkálni. annál tovább marad benned az er d. Iszkuhi nem értette ezeket a szavakat. mint jó szellem. hogy Krisztusnak. bár a marasi missziós iskolában tanult valamit népe klasszikus nyelvéb l. A szülési folyamat lényegében a természetfeletti ellenfelek birkózása a gyermek hovatartozásáért. hogy minden bels szervnek. Iszkuhi megbabonázva nézte: . egy másikkal meg a bokáit. Olyankor agyafúrt sátán borult föléje. s akkor a csecsem szerencsésen túlesik az els veszélyes napokon. s t ahányszor a fejecskéje kibukkan a fájások közben anyja öléb l. az Üdvözít nek minden másodpercben készenlétben kell állnia! Nunik bölcsessége ezzel azonban még korántsem ért véget. amikor a teste már meg akarta adni magát. is megpróbált szabad kezével nagy kereszteket rajzolni a semmibe. a Megváltóban nem lakozott a sátán. annál hosszadalmasabb a vajúdás. a tüd nek és a májnak megvan a külön gonosz szelleme. különösen akkor. a gonosz szellemek rávetik magukat. kivált a szívnek. Mennél . amelyekbe óörmény szavakat kevert. A vajúdó n ágya körül összegy lik a világ valamennyi szelleme. Következésképpen minden emberben benne van az ördög. mitikus vesztegzárat jelentenek.Minek rajzolsz kereszteket? Nunik nem hagyta abba tevékenységét. amely megpróbálja teljesen birtokába keríteni ezt a szervet. A keresztek mintegy zárógy r t. Nunik lágy. egyes-egyedül Jézus Krisztusban. vékony selyemzsinórral. Nunik pedig odalépett az ágyhoz és figyelmeztette: . és jövend életére is jól felvértez dik a nagy sorsfordulókra. betanult énekl hangon tette meg kinyilatkoztatásait. Nunik nézete szerint a bába legf bb tudománya abból áll. Minél hevesebben tombol ez a harc. Els ijedségük múltán a három kifestett bábaasszony jelenléte furcsán jóles en. Ezért az okos szül anya felhasználja Nunik régi. s t zsongítóan hatott. Amikor a gyermek a világra jön. hogy csökkentse az ördög osztályrészét az újszülöttben. annál nehezebb a szülés. jól bevált segít eszközeit és cselfogásait. Iszkuhinak eszébe jutottak éjszakáról éjszakára ismétl d álmai a deportálásról. ó.Mennél tovább marad zárva az öled. Ó.

nézzék csak meg ezt a népet! Milyen keveset tanult a negyven év alatt. A váli és a kajmakam saját kez aláírásával ellátott ajánlatok a kaza tiszti f orvosi állásával kecsegtették. és tette lehet vé. a deportálók szemet hunytak volna fölötte. hogy nem volt súlyos áldozat ennek az eskünek a teljesítése és a rendíthetetlen h ség? Megtisztel bbnél megtisztel bb kísértés csábította. sohasem vetk zik le a gyanakvást az “idegen hekim” iránt. Vajon Avetisz Bagradjan. amelyek között még a “dögkesely ” volt a legenyhébb kifejezés. hanem harmincszor is. amikor ott találta betege mellett halálos ellenségeit. Aleppóba is. ha otthagyja a nyomorúságos tengerparti fészkeket. annál több áldás árad beléd és bel led. mióta Joghunolukban praktizálok? Bármilyen felvilágosultnak tettetik magukat szemt l szemben. s t még a nagyvárosba. az ottomán hadsereg f törzsorvosa. beleértve az ánizsteát. Altuni doktor gyér hajának mégis minden egyes szála égnek állt dühében. Bedrosz hekim is egyetértett volna. nem tízszer. Talán az a tudat kárpótolta az öreget. köztiszteletben álló férfiú Sztambultól Deir ez Zorig. és sohasem hagyja el a Szvedja környéki hét nyomorúságos falut? Talán azt hiszi valaki. cipóhoz hasonló követ melegített benne. hogy minden fáradozásom . hogy Bedrosz Altuni doktor roppant heves védelmez je volt a nyugati tudománynak. Európai f iskolán végzett orvosnál keresettebb és jobban fizetett lény nem volt az egész birodalomban. Ugyan. Két lapos.kés bb tárulsz ki. miközben érdes hangján olyan beceneveket kiabált utánuk. hogy betartotta öreg jótev jének adott ígéretét? Felesleges rá válaszolni. Az ördöngös kuruzslás e tárgyi részével. hogy egész életében “magasra emelte a fáklyát”. Ez roppant ésszer varázslói ténykedés volt. Fiatalos fürgeséggel emelte fel botját. Örmény származásának szégyenfoltja sem gátolta volna semmiben. kérem. vagy tíz kórház vezet je. mert a forró köveknek az volt a célja. hogy haláláig Joghunolukban folytat majd praxist. Az ilyen ember ritka volt. Az antakjei elöljáróság sokszor tett kedvez ajánlatot. hogy öt évig Bécsben éljen. A kis tenyeres-talpas Manusak eközben kis tüzet rakott a sátor el tt r zséb l. az alapító nem azért taníttatta-e. és az ottani egyetemen folytassa tanulmányait. hívták Alexandrettába. Látni való tehát. mint a fehér holló. Bedrosz hekim már évtizedek óta dúsgazdag úr lehetett volna. Nem mondom. De ezt a mutatós. háztulajdonos Aleppóban vagy Marasban. nem várhat egyebet. hogy magasra emelje a babonák között tévelyg nép feje fölött az értelem fáklyáját? És nem teljesítette-e h ségesen jótev jének esküvel fogadott feltételeit. hogy kend be bugyolálva felmelegítsék a szül n ellankadt testét. amit Manusak a t zön forralt. ám ugyanannyira kimerít tevékenységet keser kacajjal intézte el. Aki magára veszi az eszme keresztjét. És mi volt a valóság? Mivel hálálta meg a kegyes sors. és kikergette a sátorból a siratóasszonyokat.

birkavizeletb l. perzselt lósz rb l. noha. hogy valaki a felvilágosodást és a haladást terjessze. Ez volt az egyik oka Bedrosz Altuni keser ségének. mert tulajdonosa patikus volt. higiéniát. vagy egyenesen Nunikhoz és semmirekell társaikhoz fordultak. vagy talán éppen azért. De hiába. ha lehet. hanem sokszor az egész kerület muzulmánjai is tanácsért fordultak hozzá. Talán kisebb nálunk a halálozási arányszám. és ilyenkor Altuni betegei csapatostul átpártoltak a környék arab hekimjeihez. akir l lemondott. nosza rajta! De ahhoz. felvilágosultság. E kiválasztott férfiúban akkor is . vagy ami még jóval nehezebb. Bedrosz Altuninak mindössze egy 1875-ben megjelent német kiadású Orvosi kézikönyv-e volt. Tudomány. szédít gyorsasággal ismét meggyógyult. Egész tudományban hiv lénye berzenkedett ellene. mégis el kellett ismernie. Id r l id re az örmény falvakban is elterjedt egy-egy ilyen szerencsés terápia híre. maguk is fáklyaviv k. Diagnózisuk száz eset közül nyolcvanban így hangzott: “Szemmel verés!” Ellenszereik nyálból. legel ször is felvilágosultnak kell lennie. Nunikot a többi gyászmadárral és házivarázslóval együtt mégsem sikerült kiirtanom. a rokonok hívására éjszaka visszalopóznak a betegek mellé. Hogy lehet itt. tisztaságot teremteni? Ehhez hasonló beszédeket nagyon is gyakran lehetett hallani a diplomás Bedrosz Altunitól. De arról. Ámde Bedrosz hekim nem hasonlított a patikushoz. A renegátok között nem ritkán hivatalos felvilágosítók is akadtak. hanem Altuni német nyelvtudása fölött sem múlt el nyomtalanul. és haladnia kell. a babona piszkos tengerében magasra emelni a tudomány fáklyáját. És mégis. madárürülékb l és még étvágygerjeszt bb orvosságokból álltak.hiábavaló volt. De mit ért vele? A gyógyulás csak gyógyulás volt. A hosszú évek alatt. emiatt nem támadtak kétségei. Ebben az egyébként vaskos kötetben minden szükségest megtalálhatott. soha nem beszélt senkinek. mint a környéken. De hogyan haladhatott el re a Musza Dagh árnyékában az új felfedezések ismerete. de a másikat. Ha nappal kihajítom ket. hogy az a beteg. már nemegyszer megesett. különös tapasztalatokat szerzett. az orvostudomány terén azonban cs döt mondott. például egyik-másik tanító. mert a könyörtelen id nemcsak a vademecum. orvosi könyvek és folyóiratok nélkül? Krikor múlt felé forduló könyvtára a legképtelenebb kérdésre is választ tudott adni. Mégsem vette semmi hasznát. ami még jóval kegyetlenebbül mardosta a lelkét. különösen a muzulmán falvakban. ami nem derítette éppen jókedvre az orvost. miután lenyelt egy bibliai vagy Korán-idézetekkel teleírt cédulát. még jobban titkolta. amikor jámbor hátasöszvéren nemcsak a hét faluban látogatta a betegeket. haladás. hogy a fert zésnek és fert tlenítésnek fittyet hányó mocskos kuruzslók újra meg újra számos eredményt értek el undorító gyógymódjaikkal. Altuni persze nem hitt a lenyelt cédula varázserejében.

Önbizalom híján lelke legmélyén ugyanolyan tanulatlannak tartotta magát.felcsapott a szellem lángja. ha könyvtára olyan köteteiben lapozgatott. Egy gyerek születése még odalent a völgyben is társadalmi eseményszámba ment. a lelkész felesége volt az els asszony. a két aranyos tarack is elvesztette vonzóerejét. akár egy szibilla. Ki-be jártak a kíváncsiak. amilyet még egyetlen néptörzs sem élt meg. nem buzgott benne az alkotás megújító forrása. ennélfogva számára csak tíz-húsz megnevezhet betegség létezett. Még a hadiszerencse ragyogó ajándéka. jelentéktelen semmiséggé zsugorodott. és csukott könyvb l is úgy tudott jövend t mondani. olyan rettenetesen szorult helyzetben. és még csak amulettnek vagy fétisként sem használta. amely délel tt a pompás trófeákhoz zarándokolt. de már nem volt önmagáé. aki a legtöbb szülésnél segíteni szokott helyette. mert minden igazi tudás feltétele az elérhetetlennel szembeni alázat és a szorongás az elértek miatt. aki a Damladzsikon szült. mégis mindent sz kös tudása rekeszeibe gyömöszölt. Az elkergetett vajákos asszonyok nem t ntek el. De mennyivel ünnepélyesebb és még inkább társadalmi eseményt jelentett idefent. Mindaz. kuruzslók és javasasszonyok. megjelent a közeli rokonság és a távoli atyafiság is. Ezért fel sem ütötte elnémult kézikönyvét. a nyomorúság táborának legel kel bb helyén tolongott. és átadta a terepet feleségének. amit valamikor évtizedek el tt elméletileg tanult. amilyenek körös-körül a hekimek. és támadt benne. És mégis. Ma azonban nem sokat ért a dühe. úgyhogy még a gyanakvó. mélyen meghajló vajákos asszonyokra. Ököllel és szidalmakkal visszaszorította az el retolakodókat. amelyeknek a nyelvén nem értett. Hovszanna Thomaszjan. akiknek iszonyú gyógymódjai a türelmes természet segítségével átkozottul gyakran eredményre vezettek. Ügyet sem vetve a szelámmal köszön . a kiábrándult nyugatosban azonnal b sz gy lölet. Bedrosz Altuni hamarosan rájött. hanem gúnyos tekintettel a Háromsátortér szélér l méregették régi ellenségüket. most a Háromsátortéren. Erélyesen látta el évtizedek óta megszokott tisztét. Majrik Antaram Hovszanna mellett maradt. amelyen a férfiakat sem kivéve. és szegény Hovszannára könyörtelenül t zött a nap. Bedrosz Altuni viszont gyarló racionalista volt. Vartukot és Manusakot. hogy csak útban van. bármennyire megöregedett. Végtelenül sok emberi szenvedést látott. De éppen ez az önbizalomhiány tette tudta nélkül jó orvossá. A tömeg. A szenvedés az övé volt. A vajúdó asszony sátrának függönyét felhajtották. valahányszor meglátta Nunikot. elindult a kórházpajtába a sebesültekhez. rosszhiszem Oszkanjan sem tudta megkülönböztetni a jövendölést a tudományos tényt l. Másrészt ugyanezért b szült fel. minden vajúdó asszony mellett eszébe jutott két fiatalkori . amikor az els örmény gyerek világrajöttét várták.

a szemérem g gje. Aram. megígérte a vénasszonynak. azzal h sítette sógorn je homlokát. tanáccsal. céltalan útjain. Arany óralánca most is vízszintesen feküdt pocakján. Amikor a vajúdás nem akart véget érni. ahogy. Az orvos feleségének erélye sem tudta megakadályozni. az is volt. Krikor patikus például egy kis üveg saját készítés borókaeszenciát. A jó öreg Thomaszjan messzir l követte fiát. ünnepi ruháját. Azon is elcsodálkozott. Nunik és társn i azonban jobban tudták. mondjuk. A gyermek. amely a silány húskoszton sem apadt le. és a szülési görcsök újra meg újra eredmény nélkül ismétl dtek. Gabriel is megjelent. Szeme aggódó igyekezettel csüngött Majrik Antaramon. egy világhír sebész nézné egy falusi felcser munkáját. hogy ezt a tojást egy kakas tojta újholdkor. Azt állította.szerencsétlen szülése. hirtelen megjelent egy öregasszony. Iszkuhi keze az izzó h ség ellenére is jéghideg volt. elnéz . hogy tüstént követik a tanácsát. a gyermek egy szempillantás alatt megszületik. amely a szív és az idegek er sítésére szolgált. Iszkuhinak a kábító sürgés-forgás ellenére is felt nt. eszméletlen volt. villámgyorsan felkapták a méhlepényt. mint valaha. hogy Juliette jóformán még egy félóráig sem maradt Hovszanna mellett. de tüstént újból elszaladt. Antaram rázogatta a még véres és szurtos parányi testet. Majrik Antaram. mint egy család. tízpercenként felbukkant. biztatással. megköszönte az óriási tojást. hogy érdekl djék. aki sokkal jobban tudott bánni az emberekkel. kacskaringós. természetellenesen nagy tojással a kezében. akin a lelkész levezethesse idegességét. újra meg újra be ne nyomuljanak a sátorba. aki már Zejtun óta annyi félelmet és nyomorúságot ért meg anyja ölében. és nem lélegzett. hogy legyen valaki. G göt szimatoltak mögötte. és azt állította. nehogy egyetlen utasítás is elkerülje a figyelmét. Vartuk és Manusak már régen újból megjelent a színen. Valójában azonban a feleségéért való aggódás és izgalom kergette ide-oda. héjastul megeszi ezt a tojást. szakért szemmel figyelte Antaram fáradozását. Ha a nehezen szül asszony nyersen. Iszkuhi pedig közben az újszülött szájába lehelt. és kituszkolta a sátorból. a férj. Nunik. A parasztasszonyok rosszallották. és jókedv en. S ha úgy vesszük. hogy nélkülözhetetlenebb. Nunik maga ott kuksolt a sátorban. hogy milyen sápadt és beesett lett tegnap óta szakállas arca. nehogy a tegnapi gy zelem és a törökök elvonulása után ernyedt nyugalom kapjon lábra a szolgálatban lev k között. Több mint nyolcórai szenvedés után Hovszanna végre fiút szült. hogy Hovszanna Thomaszjan már nem jajgatott. De ez nagyon ártalmatlan ajándék volt a kakastojáshoz képest. A trónörökösre várakozás örömében az épít mester felvette fekete. holott már olyan régen együtt laktak. mint a férje. hogy a kíváncsiak kérdéssel. hogy mi a teend . Minden barát hozott valamilyen ajándékot vagy háziszert. hét különböz család tulajdonából .

Senki sem gondolt a valóságos jöv re. Legkevésbé szegheti meg alapelvét. és ide-oda járkáltak a nagy kupola melletti üres harangtoronyban. hogy különféle érthetetlen mozgolódást észlelnek a falvakban. körös-körül a szekérutakon és ösvényeken ökrös szekerek hosszú sora vánszorgott. és dicsérte Thomaszjant. És ahogy a felkel hold fényében lefelé vándoroltak. A falvakban fezt és turbánt visel . nem. fogták a botjukat. ki vette észre el ször a kis kerek anyajegyet a Musza Dagh igazi fiának szíve fölött. Gabriel Bagradjan azonnal elfoglalta az egyik megfigyel rhelyet. Az elnémult tömeg éljenezni kezdett. És csakugyan. Nunik. Gabriel minden zugot végigkutatott távcsövével. és . Az Orontesz-síkságon. de egyetlen katonát sem látott. ide-oda futkosó nagyobb sokaság nyüzsgött. egyszer ember lesz. Az asszonyok hosszan tanakodtak a jegy jelentése felett. Gabriel hallotta. a ma ideözönl tömeg tekintélyesebb benyomást keltett. Nem múlt el több három nappalnál és három éjszakánál. melyb l úgymond. mintha tervszer cél felé tartana. Barna. amelyt l megreszket minden muzulmán. és ajándékokkal b ségesen megrakodva hazaindultak. Nyers tréfák jártak körbe a jelenlev harcosok között. ahogy egy egészen vékony hangocska elnyújtott kiáltása elhal a négy világtáj irányában. és felmutatta a tömegnek. Vartuk és Manusak azonban. hogy néhány gránáttal büszkén elpusztítsa a templomot. a múlt sírjai felé. megpecsétel dött a sorsa: Az unokát pedig égetni kezdte a vágy. s amely most a kietlen táj valamennyi zugából. azután lélegzeni. Néhány perc múlva a gyermek nyelni. Az Arkangyal templomának. a Zeiss-távcs látóterében élénk nyüzsgést. Mindenki örült. Turbános alakok kapaszkodtak fel a templom t zoltólétráján. majd nyöszörögni kezdett. vénséges lábuk szaporán lépkedett. hívogató énekét. amikor a megfigyel k jelentették. élesen megkülönböztethet alakokat látott. hogy ezúttal nemcsak a jól ismert antakjei és környéki cs cselék tört be az elhagyott falvakba. nem nyilatkoztak. Nem tudni. Krisztus házából a próféta müezzinje hallatta panaszos. mert a gyerek fiú volt. hogy elkerülje földi sorsát. hanem fejükre kötötték fátylukat. Majrik Antaram óvatosan megtisztogatta ürüzsírral. falujából és kunyhójából a Musza Dagh falvaiba csalogatta a hiv ket. akiknek hivatásuknál fogva érteniük kellett az ilyen titkos jelek megfejtéséhez. Lement a nap.származó hét varrót t szúrtak bele. a falvak közötti úton. és zaptijét is alig néhányat. A joghungluki templomtéren nagy sürgés-forgás uralkodott. Ellenben észrevette. megint egy ókori kórus figuráihoz hasonlítottak. csak sejtette. De azon nyomban el is vetette ezt a gondolatot. hogy mindig csak védekezik. Az élet. amelyet az öreg Avetisz építtetett. Aram lelkész az ifjú apák ügyetlen és kissé nevetséges büszkeségével karjaiba kapta a ráncos kis él lényt. amely az élettelen részbe menekült. és az egészet t zbe dobták. a t z által kiszabadult. és úgy festett.

hogy csak az iszlám tüntet honfoglalása egy keresztény kerületben. Most már nemsokára csakugyan . hogy személyesen nézzen a dolgok után. A kétszeri diadalmas zsákmány és Nurhan tölténygyártó m helye ellenére is változatlanul rendkívül kevés l szerük volt. hogy a hegy akkor hat a legfélelmetesebben a lenti ellenségre. hogy meghiúsíthassák a törökök esetleges éjszakai rajtaütési kísérletét. Gabriel nem tévedett. Minden kihívás gyengíti a védelmi harcot. gondolta már vagy ezredszer Gabriel Bagradjan. A kajmakam és a szerencsétlen kisfiús arcú bimbasi között nyomban kitört az élethalálharc. és felderít csoportokat helyezett el minden pontnál. hogy a legcsekélyebb balsiker. a jó is. Katonai vállalkozást bizonyosan nem terveznek. Antiochiában ugyanis a reguláris csapatok második. ahonnan a Damladzsikot meg lehetett közelíteni. De még nem értette egészen az új telepítés célját. hogy ezt a véget elodázza. hogy igazi telepítés.sohasem támad. hogy szigorítsák meg az állásokban a készültséget. mert erkölcsi alapot ad a törököknek mint államalkotó népnek a büntetésre. még szomorúbb és szégyenteljesebb visszavonulása után egy s más történt. Lehet. kérdezte magától Bagradjan. A völgy új lakossága percr l percre n tt. miért éppen ebben az id ben ment szabadságra könyörtelen halálos ellensége és helyettese. A joghunoluki templom kapuja el tt kis csoport európai ruhájú urat vett észre. A Damladzsik népe számára nem volt középút: vagy dönt gy zelem vagy a halál. hogy a hegy a kett s vereség után nyilvánvalóan páni félelmet kelt a törökökben. a rossz is. A müdir a beosztottjaival. maga a májbeteg kajmakam. Az hadászati tudományának pusztán az a feladata. Egyetlen árok elvesztése a véget jelentette. Ennek megvolt a maga oka. állapította meg hosszabb id után Bagradjan. és ezzel lépre ment. Ezért nem szabad haszontalanul elvesztegetni azt a t két. gondolta. Csak most kezdte gyanítani. a völgyben folyó ismeretlen célú nyüzsgés láttán. bárhogy is alakul. ameddig csak lehet. Szívszorongató volt az a tudat. Mégis parancsot adott. a jüzbasi engedélyezte ezt a szabadságot. A szepl s müdir állt a joghunoluki templom el tt. De jelen volt egy még magasabb rangú férfiú is. de lehet. Egészen bizonyos. aki a hadihelyzetet elemezze. amikor némaságba és titokzatosságba burkolózik. hanem minden. hogy nincs közöttük tiszt. Vajon hány csatában tudunk még kitartani. A let nt id k egyszer katonaembere sehogyan sem tudott megbirkózni az új stílusú Ittihad-finomsággal. Megkett ztette valamennyi megfigyel helyen az rséget is. és örült. De nemcsak az ilyen veszteség vezet a pusztuláshoz. a legkisebb kudarc is elkerülhetetlenül a pusztulásukhoz vezet. ami jelent s következményekkel járt. le egészen a gyümölcsösökig és sz l skertekig.

Az irigylésre méltóan jó álmú kajmakam csak most küldte el a szükséges engedélyt. és csak dicstelen kerül úton tudott a hivatalába menekülni. hogy az ezredest mindenesetre elintézte. Eléggé pontosan el re látta is. kövekkel fogadták. és gyorsan múltak az órák. ha pedig orvosi kezelésre és ápolásra volt szükség. hogy kétszáz új beteget elhelyezzen nyomorúságos. hogy az oszlopnak keresztül kell haladnia a nagy bazáron. bürokratikus eljárást használta ki alattomosan a kajmakam. valóságos forrongás keletkezett. hogy a bimbasi saját vereségének megtört hírnökeként visszatért Antakjébe. aki ugyanebben az id ben lovagolt be vezérkarával együtt az Orontesz hídján a városba. Végtelenül hosszú id után a küldönc dolgavégezetlenül jött vissza. a gondnok könyörtelenül megtagadta.az rnagy kerül a helyére. hogy a kajmakam írásbeli engedélye nélkül senki sem vehet fel. hogy a nyöszörg . s ez a polgári hatóságok alá tartozott. hogy beengedje ket. . sem a káromkodás. de a jelentésekkel meg a kivizsgálással még hosszú hetekig elhúzódhat. ami errefelé nagy kincsnek számított. akkor a katonai parancsnokságnak engedélyt kellett kérnie a kajmakamliktól a súlyos beteg kórházi felvételére. hogy nem sikerült felkeltenie. sz k barakkjaiban. Az orvos a a hold és a petróleumlámpák fényénél a szabad ég alatt kötözte be a legsúlyosabb sebesülteket. hogy legalább fedél legyen a fejük felett. Nyomatékos parancs. A felháborodott tömeg a kaszárnya elé vonult. meg az rnagy is az eseményeket. Amikor a sebesültek a kórház kapujához értek. és megkártyázták egymás között az ügyet. jajgató sebesülteket a laktanyába viszik. A kajmakam olyan mérhetetlenül mélyen alszik. A hükümet teljesen sötét volt. Sötét éjszaka. Antiochiában csak egyetlen kórház volt. amíg leváltják. Nem használt sem a jajveszékelés. amikor a vásárnapi tolongás egyre nagyobbra n tt. hanem megbízható Ittihad-hívekre.Azzal kezd dött. és bezúzta a szerencsétlen bimbasi ablakait. Kétségbeesetten elküldte az egyik ápolót utasításért a kajmakamhoz. hogy ijedt kispolgárokhoz . pedig a kajmakamnak politikája keresztülviteléhez nem Abdul Hamid korabeli lusta. sem engedélye. megérkeztek a hosszú szekérsorok a k lavina és a harc sebesültjeivel és halottaival. A könnyebben megbetegedett katonák a laktanyában maradtak. Igaz. Eközben felkelt a nap. Amikor a tömeg újból megpillantotta a viaszsárga. szenved arcokat és véráztatta kötéseket. néhány órával azel tt. Erre elhatározták. De ezzel még nem ért véget az ügy! A fegyveres hatalom megmaradt része olyan csüggedt volt és úgy megszeppent. noha ott már mindenr l tudtak. Egyetlen lépéssel sem jutottak volna el re. vén medvékre volt szüksége a kazában. és most szállíttatta át a szerencsétlenek hosszú oszlopát a kórházba. A véres szekerek szinte leírhatatlan hatást keltettek Antiochia lakosai között. de azzal a nyomatékos paranccsal. Ezt a körülményes. hogy a kajmakamnak sikerült ravaszul a bimbasi ellen irányítania a nép haragját. A sors által oly súlyosan megtépázott bimbasit. Nem volt sem helye.

és nem hallgatott semmiféle tanácsra. de azok félremagyarázták valamennyi kísérletét. A kajmakam ezután. Ezen örvendetes események közben a kajmakam a gondosan manik rözött szaloniki müdirrel a városi távíróhivatalba ment. Ezért haladéktalanul engedni kell ennek a követelésnek. illetve ezeregyszázötven szóból állt. sem az örmények deportálásának a lebonyolítását a kívánalmaknak megfelel en biztosítani. Bevezetésül hatásos színekkel ecsetelte a kudarcba fulladt megsemmisít hadjáratot. mint egy becsvágytól lángoló kis ügyvéd perirata. és elképeszt katonai balfogásnak bélyegezte az rizet nélkül maradt ágyúk zsákmányul esését. amikor nem sírt. A kajmakam azt a további következtetést vonta le ezekb l az eseményekb l. és ékesszóló. De az öregúr egy díványon feküdt. A mérhetetlenül hosszú távirati jelentés tíz s r n telefirkált rlapból. Minden tömegben könnyen lángra lobbanó si gy lölet bujkál az államrend rei ellen. számszer en felsorolta a súlyos. és excellenciája hasson oda. hogy igyekezett jobb belátásra bírni a katonai szerveket. adjon parancsot. hogy az örmény millet deportálása a belügyi közigazgatás hatáskörébe tartozik. ami csakugyan az is volt. A tisztek könyörögtek a bimbasinak. az aleppói válinak. hogy mindennek a “kett s irányítás” az oka. aludt. mintegy e szomorú téma befejezéséül. s még a legmagasabb katonai szervek sem játszhatnak e téren önálló szerepet. Jajgatva újra meg újra ugyanazt ismételgette: Én semmir l sem tehetek! Én semmir l sem tehetek! . Amíg ilyen felemás körülmények uralkodnak. A cs cselék saját diadalának tulajdonította a kaszárnyafalak mögötti halálos csendet. Ezzel szemben kénytelen a legnagyobb nyomatékkal rámutatni a forrongó néphangulatra. Fondorlatos volt. sírt. amennyiben a szíriai vilájetek a politikai helytartóknak és a Negyedik Hadsereg f parancsnokságának is alá varinak rendelve. akár egy radikális újság vezércikke. hogy az illetékes katonai hatóság mentse fel és állítsa haditörvényszék elé az itteni parancsnokot. hogy az rség szuronyt szegezve megtisztíthassa a teret. addig nem tudja a kazában sem a nyugalmat. A katonai térparancsnokságnak mindezen felül még azt a szégyent is meg kellett élnie. vagyis a rend rség és a zaptijék mentették meg a tomboló cs cselékt l.Halálos kimerültségében. hogy a polgári hatalom. A törvény értelmében pedig a csapatok felhasználása segédlet esetén egyesegyedül a polgári hatóságok . Világosan kifejtette. ám szükségtelen veszteségeket. és újabb k záporba kezdett. és amikor nem aludt. A két úr csodálatra méltó politikai érzékkel sürgönyt fogalmazott excellenciájának. amely pillanatnyilag egyre dühösebben követeli a vezényl bimbasi azonnali leváltását. rezignáltan megállapította. A katonaság szerepét ebben az esetben tökéletesen körülírja a “segédlet” fogalma. A rendelkezésre álló rend rség és csend rség korántsem elegend az utcai zavargások leverésére. és ezt még utcai zavargásokkal is kifejezésre juttatja.hasonlóan félénken elreteszelte a cs cselék el tt a kaszárnya kapuját.

A kajmakam csaknem fenyegetéssel fejezte be ezt a megdöbbent hivatalos táviratot: csak azzal a feltétellel vállalhatja a felel sséget a Musza Daghon lev fegyveres örmény tábor megsemmisítéséért. excellenciája. mivel a f parancsnokság önkényesen jár el. tehát teljesen elhibázott. akit azonban az örmények elleni vállalkozásban neki kell alárendelni. A kajmakam jelentése politikai és lélektani vonatkozásban egyaránt mesterm volt. ünnepélyes és csüggedt volt. ha ezt az akciót idegen. saját céljaira használja fel a csend rséget . akinek arcáról alighanem örökre lehervadtak a rózsák. erélyes hang volta megfelel muzsika. és bízzák sorsukra a lázadókat a Musza Daghon. hogy sürg sen nevezzék ki Antakje térparancsnokává az eddigi helyettes beosztásban m köd rnagyot. hosszú sürgönyt tákolt össze felettes hadtápparancsnokának. Ezzel egyid ben a bimbasi. Amióta ugyanis a nagy Dzsemál pasa római prokonzuli hatalommal felruházva . De a ma hatalmon lev ifjútörökök fülének éppen ez a vakmer . ha minden hatalom az kezében összpontosul. Ennélfogva a jelenlegi gyakorlat törvénytelen. Ha kívánságainak csak egy részét is teljesítik. vakfegyelemre nevelt hivatalnokszív megrettent volna az óriástávirat helyenként fennhéjázó hangjától. rosszindulatú magatartást tanúsít a tartományi kormányokkal szemben. a kajmakam. Az alárendelt kit n érzékkel felettese sajgó sebére tapintott. s t. E célból olyan létszámú és felszerelés katonai segédletet kell a rendelkezésére bocsátani. még ha követel z formában nyilatkozott is meg. A bimbasi hangja siránkozó.vagyis a polgári hatalom egy részét.határozataitól függ. s ha az ellenállás elterjed az egész birodalomban. többnyire megtagadja a segédletet. hogy támogató sorok kíséretében táviratilag továbbíttatta a belügyminiszter úrhoz. bátorkodik alázatosan ajánlani. hogy minden további ellenrendszabály nélkül nyugodjanak bele a fentebb jelentett gyalázatba. az éj leple alatt t nt el sokéves kényelmes tevékenysége színhelyér l az örmény balszerencse vétlen áldozata. lesz a legfüggetlenebb helytartó Szíriában. Ez a veszedelmes tényállás ellenállásra ingerli az örmény lakosságot. Amennyiben méltányos javaslatai nem lennének elfogadhatóak. ezért kéri. Huszonnégy órán belül felmentették és bíróság elé állították a szerencsétlent. Titokban. az aleppói váli pedig olyan jelent snek ítélte az antiochiai kajmakam fejtegetéseit. Terjeng s panaszokba bocsátkozott a kajmakam ellen. és ezért babonásan tisztelték a “kezdeményezést” és az “erélyt”. Egy régimódi. Bálványozták a Nyugatot. úgy . a körülményekkel nem ismer s tiszt hajtaná végre. beláthatatlan következményeket vonhat maga után. amely lehet vé teszi a hegy átfogó és maradéktalan megtisztítását. aki nem hagyott id t a megfelel el készületekre. és rákényszerítene a kudarcba fulladt vállalkozásra. Nem volna helyes.

Szokása szerint néhányszor végigsimított hatalmas mancsával fehér mellényén.parancsnokolt Szíriában.” Az akta késedelem nélkül a hadügyminiszter íróasztalára vándorolt. az aleppói váli és a többi hivatalnok távirata.. Dzsemál pasa körülbelül úgy kezelte ezeket a hatalmasságokat. hanem az a barbár öröm. Mellét zött egy cédulát a következ szavakkal: “Kérem az ügy sürg s és kedvez elintézését. Jeruzsálemben a Jaffai-kapu el tt egy arab szálloda állt. a polgári közigazgatást pedig teljesen fölösleges rossznak.Erélyes táviratot küldtem Dzsemálnak a Musza Dagh miatt. és a sztambuli uraságok tudomására hozza a g gös katonák siralmas kudarcát. Az örmények deportálása jóval magasztosabb ügyet jelentett számára a kielégítetlen hetvenked k bosszantó becsvágyánál. (Az ifjútörök hatalmasságok ezekben a napokban regény hosszúságú táviratokat küldözgettek egymásnak.Talaat köszönetét meg sem várva. kecses. így hát nem kellett uralkodnia magán. hogy az áram továbbítja szavaikat. Egyik vezérkari f nöke sem volt jelen. Enver pasa sohasem utasította vissza Talaat semmilyen kérését. hogy ide meg oda ennyi meg ennyi ezer oka búzát szállítsanak. mint hadsereg-utánpótlása intendánsait. amelyek kérték. Kötelessége volt. Amikor az urak este endzsümenen. hogy gyorsan hozza helyre az örmény gyalázatot. és a megadott id pontra hozzák kifogástalan állapotba ezt meg ezt az utat. sem Ali Fuad bej. A lányosan hosszú szempillájú ifjú hadisten elfogódottan mosolygott: . Romantikus látványukkal az ázsiai ember pompaszeretetének hódolt. hogy megvédje a belügyi szerveket a katonai túlkapásokkal szemben. Szigorú parancsokat kaptak t le. gúnyos fintorral hozzáf zte: .. sem a német von Frankenstein. amelynek ablakai a Dávid-citadella magasba nyúló minaretjeire néztek. valamennyi váli és mutaszarrif árnyékkirállyá zsugorodott. Csak Oszmán. hogy Szíriába küldtem. sz kebb minisztertanácson találkoztak. amire egyébként a jelenlegi szürke .) Dzsemál pasa egyedül volt a szobájában.Valamennyien hálásak lehettek. test rségének parancsnoka állt az ajtónál. . Az aleppói excellenciás úr ezért örömmel ragadta meg az alkalmat. A hadvezér terhes él sdi csürhének tartotta az egész polgári lakosságot. Dzsemál kett s célt követett test rségével. Enver a barátjához lépett. Nemcsak az ügyek sürg ssége csábította ilyen szób ségre ket. Ebben a szállodában rendezte be ideiglenesen a f hadiszállását Dzsemál pasa hadseregtábornok. és hidegre tettem ezt az rültet. aki a hadimúzeum kitömött és fegyverekkel teliaggatott figuráira emlékeztetett. majd a hatalmas mancs fürge távírászujjai összef zték a távirat lapjait egy gemkapoccsal. egy daliás hegylakó. amikor megérkezett Enver. hogy a vasökl pasának a körmére koppintson. Talaat bej vegyes érzelmekkel olvasta az antiochiai kajmakam mesterm vét.

hogy két teljes gyalogsági zászlóaljat. Az el kel világ felfuvalkodott kegyencét! Ezt a fez rt. jelentéktelen selyemfiúja mögött! Ez a minden hájjal megkent ficsúr azzal próbál elintézni egy Dzsemát. Ugyanolyan alacsony volt. Bár az ügy. a n k kegyét. ezért. a háborúnak ezt az üdvöskéjét. ahol akkor lopakodott el lovasaival. hogy hordja el magát. Azután az ablakhoz lépett. Nevetséges . És egy Dzsemál háttérbe szorul az Ottomán Birodalom ilyen hiú. amikor már régén minden eld lt. elküldik hozzá jó ajánlólevéllel a halál egyik ügyes ügynökét. Dzsemál pasa az alacsonyabb rend ek kimeríthetetlen gy löletével gy lölte az istenek bájos kedvencét. emez szenvedélyes és féktelen volt. ami a másiknak ingyen az ölébe hullott: hadidics séget. hogy kedves testvérei. azt az érzést. Enver pasát a legkönnyebb. Neki mindent nehezen meg kellett szolgálnia. Ráordított a meghökkent Oszmánra. Figyelmesen elolvasta a táviratokat. amelyr l szólt. hogy a sztambuli hóhér unokája. akik nem ismerték közelr l. Csak összezúzhatná Envert. Ebben a pillanatban a Musza Dagh hét falujának a sorsa annyira borotvaélen táncolt. Enver és Talaat. ne merje újra zavarni. de rögtön újból visszahúzódott. aki sohasem vitt véghez igazi férfihoz ill tettet. mint Enver. a dühe tet pontra hágott. A tábornok felugrott. Ezzel Gabriel Bagradjan és mindenféle h siesség ellenére egyetlen óra alatt elintéz dött volna az ügy. Oszmán nem mozdulhatott mell le. nyomoréknak tartották. és fekete körszakállából kivillanó duzzadt ajka elfehéredett a düht l. Egyúttal ezzel csitította félelmét valamilyen merénylett l. inkább zömök. különösen akkor nem. Dzsemál még egyszer kezébe vette a táviratot. szerencsét. Amaz mindenben álmodozó és szeszélyes. nehogy valaki meglássa ilyen dúlt lelkiállapotban. Tábornoki zubbonyának aranysujtásos ujjából súlyosan csüngött alá vörös keze. különösen Enver pasáét. Elég lett volna egy szolgálati jegy Dzsemáltól. és megpróbálta a hivatalos szöveg mögül kihallani Enver hivalkodó hanglejtését. de éppenséggel nem törékeny. aki csalárd módon szerezte meg Drinápoly visszafoglalásakor diadalmas hírnevét. Bal vállát kissé feljebb húzta. Dzsemál ugyanis egyáltalán nem tartotta lehetetlennek. nem volt jelent s. és ha kedves az élete.haditevékenység nem adott alkalmat. egy hegyi ágyús üteget és néhány gépfegyvert harcba vessenek a Damladzsik ellen. hogy hatalmat ad neki Szíriában! A sztambuli Mars elleni rjöngés lelke mélyéig felkavarta a tábornokot. ha egy sztambuli úr tett látogatást nála. amely sid k óta megkülönbözteti a diktátorokat kevésbé sikeres embertársaiktól. és ide-oda kezdett szaladgálni a szobában. Dzsemál pasát a világ legsúlyosabb anyagából gyúrták. E kezek láttán érthet vé vált az a szóbeszéd. De mialatt Dzsemál még egyszer elolvasta a táviratot. mint a jobbat. sárgás arca még jobban elsápadt. mint még soha.

különösen az Enverrel való érintkezésben. méghozzá olyan hatalmas hadterületen.lappália váltotta ki. és foglyul ejti a pimasz. Dzsemál pedig a formaságok vakbuzgó híve volt. Egy új hadsereg élén bevonul Sztambulba. aki szó nélkül teljesítette azokat. intézkedjenek sürg sen. és százszámra jutottak eszébe az áruló apróságok. a legnagyobb megalázás pedig abban rejlett. hogy jobb irányító és katona Envernél. amelyek Enver megvet magatartását tükrözték. Enver távirata a következ szavakkal kezd dött: “Kérem. Még baráti összejöveteleken is méltóságteljes komolysággal ügyelt a küls ségekre. Dzsemál pasa bal vállát felhúzva még mindig az asztal körül szaladgált. Kett jük viszonya Dzsemál számára kezdett l fogva megalázások sorozata volt.. Szíria háborús diktátora pillanatnyilag mindössze tizenhat-tizennyolc hitvány zászlóaljjal rendelkezett. hogy a jelenléte és a hatása menthetetlenül a második sorba szorította vissza. és fikarcnyival se csorbítsa méltóságát. Ez Enver pasa m ve volt. és maga is gyakran hangoztatott hasonló véleményt. A deportálásra vonatkozó tanácskozásokba a hadügyminiszter nagy bölcsen nem vonta be.. A gy lölet világosságot gyújtott Dzsemál agyában. Enver az utolsó hónapokban a leglehetetlenebb követeléseket támasztotta a tábornokkal szemben. hogy Enverrel szemben mindig alulmaradt. A távirat a g gösen elfelejtett megszólítással csak az utolsó csepp volt a pohárban. hogy eredményt érhessen el. amely a Taurusz csúcsaitól egészen a Szuezi-csatornáig terjedt. amiért a . holott meg volt róla gy z dve. Ugyan mivel árthatna a legfájóbban Envernek és társainak? Dzsemál tudta. De lázas érzékenységgel figyelt arra. El ször vissza kellett küldenie Sztambulba a nyolcadik és tizedik hadosztályt.” Hiányzott az “excellenciád”. és nem az ürügyül felhozott általános hadihelyzet tette szükségessé. és szövetséget köt a jelenlegi ellenséggel! Harmadszor is kezébe vette a táviratokat. s t még az egyszer pasa megszólítás is. ártalmatlanná tette. Teljesen tehetetlennek érezte magát. hogy Szíriát az örmény hullák szemétdombjává tegyék. err l a fogait csikorgató Dzsemál meg volt gy z dve. De sohasem t rte volna azt a jellegzetes enveri dilettantizmust. Ez is egyik oka volt. dönt határozatokról nem értesítette. hogy az örmények kiirtását legszentebb hazafias feladatuknak tartják. bizalmas tanácskozásokra nem hívta meg. amelyt l Dzsemál pasa gy lölete kicsordult. Gyermekes álmok villantak át az agyán. hogy Enver pasa is megadja neki az t megillet tiszteletet. végül az egész tizenharmadik hadtestet átvezényelték Bagdadba és Bitliszbe. kés bb még a huszonötödiket is. A generalisszimusz a maga szemfényveszt módján teljesen lefegyverezte. és egyúttal megfosztotta attól a lehet ségt l. hiszen akkor szikrányi sem maradt volna az aranyos Enver tervéb l. felfuvalkodott hólyagot. megnyitja a Boszporuszt a szövetségesek flottái el tt. Enver és klikkje mindig távol tartotta magától. de rögtön újból félredobta ket.

leültek az asztalhoz. azt nem a hadügyminiszter. hogy a kajmakam lépésének sikere volt Aleppóban. akinek alárendeltjei ismerték. és ne tegye-e tönkre ezzel a nagy m vet. Dzsemál azonnal elvetette valamennyi izgatott. hogy példás politikai cselekedettel a párt els . Ebben a pillanatban von Frankenstein ezredes. hogy kifüstöljék a Musza Daghot. ne kergesse-e vissza a transzportokat Anatóliába. hogy itt mi fontos. És vörös kezébe vette Enver táviratát. amikor mindenfel l ökrös szekerek. Szenvedélyes ázsiai ajka sietve elbújt fekete körszakállában. De ma. A siker pedig felpiszkálja a becsvágyat. de kérlelhetetlen logikájú katona benyomását kelteni. . és egyetlen embert. ma nagyon is láthatóvá lett a mozgás a holtpont körül. ne zárja-e le Szíria határait.. ezredes . vad körforgásában. s t szinte mindent aggályoskodóan mérlegel tábornok lett. Ha Szíria és Palesztina diktátora nem is avatkozott bele a bosszúhadjáratba. a boldogtalan antakjei bimbasi utóda kieszközölte az aleppói hadtápparancsnoknál. apró darabkákra tépte és kiszórta a Dávid-citadellára néz ablakon. Gabriel Bagradjan a török hatalmasság sért dékenységében akaratlan szövetségest talált. vezérkari f nök kopogtatott az ajtón. Von Frankenstein immár Dzsemál leghiggadtabb és leghidegebb hadvezéri tekintetét láthatta. Mert Dzsemál pasa nem válaszolt a táviratra. Féktelen bosszúvágyában most azon töprengett.mondta Dzsemál -. Ekkor megpillantotta az el tte hever táviratokat. hogy bocsássa rendelkezésére az ottani hely rség. málhásöszvérek és hatalmas sokaság özönlött a hegyi falvak völgyébe. legfölül Enver pasa parancsát: . Újra az a megfontolt. Mit jelenthet ez az áradat? A kajmakam elérkezettnek látta az id t. akadt elég alárendelt parancsnokság.bájos gazember délkeletre küldte. de nem szabadította meg ket a halál lassú ölelését l. Gabriel Bagradjannak sokszor támadt megfigyel ormán az az érzése. Különösen a német ezredes el tt igyekezett mindig mogorva.Ne zavartassa magát.Excellenciád fontos híreket kapott. abszolút nyugalmi helyzet a halálos gy lölség láthatatlan. hogy referáljon az új csapatok felállításáról Szíriában. a német kinyitotta aktatáskáját. Látni való tehát. hanem kizárólag én döntöm el. egyetlen gépfegyvert vagy ágyút sem küldött Antakjébe. üres torzszüleményét. Dzsemál pasa tétlensége megmentette a hegy örményeit a gyors pusztulástól. el vette jegyzeteit. hogy a Damladzsik egy végtelen forgó rendszer holtpontja. néhány századát. A szigorú rnagy. A váli is kilátásba helyezte a kajmakamhoz intézett leiratában egy nagyobb csapat zaptije elindítását.. amely önállóan intézkedhetett.

mint mindenütt a világon. amely némi id óta sok gondot okozott a szíriai hatóságoknak. amit éppen nekik. azzal a céllal. hogy megnyeri az örmények rovására kerülete egyre engedetlenebb arab lakosságát. A kalifátus isteni eszme. Milyen homályos az a szem. Dél fel l egészen Moszul. egy nemzetiségi állam urainak sohasem lett volna szabad tenniük: saját nacionalista rületükkel felébresztették az alájuk tartozó népek nacionalista tébolyát. hogy Isten ismét lesöpörte a sakktáblát. hogy az iszlám fanatizmus újabb fellángolásával eléri célját. akinek csak a gyors eredmény volt fontos. Az ifjútörököknek azonban sikerült évszázadok m vét egy szuszra lerombolniuk. Azt tették. Az arab nacionalizmus mindenesetre el renyomulóban volt. nemtör dömségében. Az arab nacionalista mozgalmat. hogy Szíria legtermékenyebb földsávját Szvedja és a Rasz el Khanzir . Ez csak annyit jelent. de omladozó palotán nem lehet túlságosan sokat javítani. A kajmakamnak ekkor az a jó ötlete támadt. s t valláson alapuló birodalmi szervezetet jelentéktelen biológiai alkotórészeire bontsa. amit akarniuk kell. A régi id k pasái pontosan tudták. amelyet a rövidlátó nyugati. arab nép pedig csupán földi tény. a török. mint néhány törtet nek a haladásról sz tt rült agyréme. azon munkálkodott. amit akartak. Kihirdettette. amely rendkívül veszélyes egy hadban álló sereg számára. kurd. lemondó államrezon rejlett. álmos megvásárolhatóságában óvatos és bölcs. hogy az azonos eszmén. A szíriai vilájetekben komolyan számolni kellett vele. A régi pasák finom érzékkel tudták. A régi birodalom sokat rágalmazott tétlenségében. De ne perlekedjünk balga földi lényekkel. hogy egyszer majd valamennyi arab törzs önálló és független állammá egyesüljön. ahol nagyobb számú arab lakosság élt. A nagy. és újabb er s szálat sz tt az örmény végzet halálos szövevényébe. A szerencsétlen antakjei bimbasi elleni utcai lázongás is titkon már ezzel a hangulattal függött össze. lázongó szellem. mint az El Ahd. örmény. “Az eskü” és az “Arab testvérek”. Merszina és Adana vonaláig hatolt a török birodalomba. hogy a magasabb rend szellemi egység gondolata. a kalifátus gondolata magasztosabb. Valójában azonban a tartományi hatóságok azt tehették vele. A deportálási törvény értelmében az örmény javak összességükben és külön-külön az állam tulajdonába mentek át. Egyúttal abban is reménykedett. Az antakjei kajmakam már a csapatok vereségét követ napon szétküldte hivatalnokait a Musza Daghtól nem túlságosan messze fekv valamennyi körzetbe. egyáltalán nem tudott megérteni. amelyen önmagával játszik.soraiba emelkedjék. mert a Negyedik Hadsereg hátában és szárnyában már elharapózott az a kaján. hogy egy el kel . hogy újból felállítsa a figurákat. hatékony tüzes propagandát folytattak Sztambul ellen. legalábbis papíron. Messze ágazó titkos szövetségek. A nacionalizmus itt is. amely nem sejti a dráma mögött a szerz t! Az emberek azt akarják. természetfeletti birodalmi kötelékek szétszakadtak.

rálépett a sz nyegre. A meggazdagodott arabok és törökök összebarátkoztak. utána remeg kézzel. és egyel re Joghunolukban maradt. Hát lehetséges ez? Tetszhet egy fiatalembernek ez a fénytelen szem . hogy meredten nézze napégette és mégis fakó arcát. Mintegy egyenruhának érezte. és fehér kend t tekert f köt ként a fejére. házastul és udvarostul ingyen szétosztják azok között. aztán leült a kis tükrös asztal elé az összecsukható székre. nagy kötényt kötött a ruhája elé. Beköltözött a Bagradjan-villába. mint azel tt. hogy nem az a lény. de közönyösen nézték otthonuk pusztulását. rossz érzést l.között. A müdirek ügyesen céloztak arra. Csak azután örülhetnek jogosan és jámborul a b séges javaknak. Ez volt a meglep népvándorlás oka. a hegyen arcátlanul életben lev tisztátalan keresztény disznók árnyéka. Erkölcsileg jóles érzés volt számára a f köt és a kötény. kiszáradt hajú. Negyvennyolc óra múlva a falvak ugyanolyan népesek voltak. Bizonyos. nem hordott más ruhát. Minden hiv nek kötelessége kiirtani ket. hogy a szorgalmas arab gazdákat el nyben részesítik a törökökkel szemben. amíg a nap elrejt zött az éjszakában? És milyen gyors lábú volt még a nappal a csigalassúságú éjszakához képest! Hol van Juliette? Már régen lakik ebben a sátorban? Lakott egyáltalán valaha is házban? Élt valaha Európában? Kicsoda Juliette? Bizonyos. A férfiak szikrázó szemmel hagyták el a mecseteket. miután a mohadzsirt és családját kidobták onnan. és behízelegje magát az arab el kel ségeknél. aki fogolyként él a hegylakók között. hogy nem az. Végül felöltözött. fáradt alak lesiklott az ágyról. amelyekre persze még árnyék vet dött. Már els este istentiszteletet tartottak.és gyümölcsöskertekkel. és becsületes paraszti lelkük mentesüljön valamiféle elfojtott. Mi történt az id vel? Hány örökkévalóságba telt. A Musza Dagh véd i sötéten. . hogy ellen rizze a szétosztást. a vízben és fában gazdag területeket a sz l s. Sohasem láttak ilyen szép házakat. Egy fehér. A kajmakam személyesen odaérkezett. akik két nap múlva idejében jelentkeznek az örmény völgyben. égett b r arc? Juliette néhány nap óta már korán reggel elengedte a lányokat. nagyon kellemetlen. kissé rendbe hozta magát szépít szerkincsei maradékával. selyemhernyó-tenyészetekkel és méhesekkel. hogy minél el bb megszabaduljanak kifosztott el deikt l. Mióta a kórházpajtában dolgozott. A templomokat egykett re átalakították mecsetekké. mintha b nt követne el. felvett egy pongyolát. amely küls leg legjobban illik helyzetéhez a Damladzsikon. Nekik is legh bb vágyuk volt. Szinte kár bennük lakni. A mollák hálát adtak Istennek a pompás új javakért. aki minden reggel ugyanolyan rémült csodálkozással ébred.

amit nem ismert. hogy vegyék fel a harcosok közé. Minthogy kivétel nélkül örménynek mondották magukat. amit rokonnak érzett. levetette magát az ágy elé.Gabriel! . belesuttogta a párnába: . Tanácsot akart kérni a francia n t l. Volt közöttük egy egészen fiatal fiú. Az augusztus tizennegyedike örmény gy zelem híre villámgyorsan elterjedt Észak-Szíria síkságain és hegyei között. valamennyi újonnan érkezettet befogadta. amíg már nem volt vörös és csúnya.De Gabriel ugyanúgy nem létezett. és nagyon nehezen vészelte át a meger ltet gyaloglást. Melle teli volt apró. Még este megjelent halottsápadtan a kórházban Bedrosz hekimnél. Mióta a világ világ. amelyek éjszaka még tovább szaporodtak. Különösen a környez hegyekben még bujkáló katonaszökevények szívében ébresztett reményt. Kényes ok késztette rá.Nem tehetek róla! . tövir l hegyire kikérdezgette a jelentkez ket. Az orvos rögtön levetk ztette. asszony még nem viselkedett olyan aljasul. gondosan megmosta a szemét. mint Juliette. Ugyan mi köze Gabrielhez annak az idegen. Igazi arcát egyre ritkábban tudta el venni emlékei megfakult fényképalbumából. Gabriel Bagradjan. akihez hosszú házassága alatt sohasem férk zött közel semmiféle “kaland”. és átölelte a párnáját. és rámutatott a betegre: . és mindegyiküknek Mauser-puskája és l szere volt.Miel tt elhagyta a sátrat. vagy a kunyhójukba vitette ket. s a veszteségeket is pótolni kellett. halkan felkiáltott: . és kérte. piros pontokkal. Méghozzá tisztességes. Bedrosz Altuni hosszú id után megint el vette az idegenné vált kézikönyvet. kedvesem! Mi a véleménye róla? . Szegény fiú teste csak úgy tüzelt a magas láztól. De a hieroglifák nem lettek érthet bbé számára. de most vágyódott a régi b ntelen boldogtalanság után. Bedrosz Altuni valamennyi nem nagyon lázas sebesültet elküldte a kórházból.De mit segített ez rajta? Valamilyen hatalmi szó. és néhány érthetetlen szót dadogva eszméletlenül összeesett. aki óvakodott a kémekt l és árulóktól. napokkal (vagy évekkel?) ezel tt még csak teljesen elveszett és boldogtalan volt. aki nagyon zavart és elfogódott benyomást keltett. mint egy kislány.Nézze csak. szakállas. kiszolgáltatta a könyörtelen idegenben annak. mintha még egyszer el akarná zni magától az éber nappalt. öntudatos asszony. Azt állította. már másnap huszonkét új katonaszökevény jelentkezett az el retolt rszemeknél. mint . Mintha ellenálláshoz akarna er t ébreszteni magában. ha nem is indokolta meg közelebbr l ezt az intézkedést. és megvárta. a kétségbeesett harc kell s közepén. aki hébe-hóba leült melléje? Juliette megijedt a könnyeit l. Valóban. Régebben. barna örménynek. a biztos halál közelében? Juliette. De vajon nem lett volna akár százféle párizsi kaland és szerelmi élmény is megbocsátható semmiség ehhez az aljas áruláshoz képest. hogy csak négy napja szökött meg az egyik aleppói gyalogoslaktanyából.

valami egy tévelyg kisfiúból. tekintete és gondolatai most is folytonos figyelemmel fogták körül. az áruló asszony iráni. Sokszor szinte beteges szórakozottság hatalmasodott el rajta.. mint azel tt soha. Nem kímélte magát.. ha mostanában kevesebbet id zne nálunk! Gonzague titkon intett a szemével Juliette-nek. Szerette t Juliette? Sokkal szörny bb volt. mint a szerelem! A boldogtalan szerelem mindig sejt valamilyen megoldást. akik szintén csak egyetlenegy hajlamot vagy tehetséget fejlesztettek ki rendkívüli mértékben magukban. Juliette letérdelt..Juliette nem olyan fából volt faragva. és váratta ki vele magabiztos szerénységgel a napját. és . a b re világos. még ha csak álombeli megoldást is. Gonzague-gal kapcsolatban is teljesen összekavarodott Juliette-ben az id . ellentétes lényt ébresztett Juliette-ben. ami csúnya. aki habzó szájjal. Mikor történt? Milyen régen? Mióta követte tehetetlenül. ami ellen nem volt segítség. és ébresztette fel: . hányingerrel küszködött. Gabriel és Sztepan volt egy személyben.a beteg beesett melle fölé hajolt.. Juliette? Hiszen ez rültség. Úgy érezte. béna akaratú. A tábori élet még mindig. hogy megszokja a borzalmat és nyomorúságot. de most szörny . Itt azonban nem volt kiút. és behunyt szemmel . lázasan rángatózott a lába el tt. De ezzel az érzéssel együtt n tt a gy lölete is önmaga.mintha lassan maga is elájulna . a gy jt k. undora és utálata mégsem csökkent. mint Gabrielt. Talán olyan egyoldalú zseni volt. Ebben a pillanatban azonban teljesen érthetetlen lelkesedés öntötte el. Juliette büszkesége utolsó fellobbanásával érezte: “Én itt a földön. nem hagyott semmi nyomot a külsején. Ez a türelem vezette a Damladzsikra. s t egyre er södött. a vadászok. Az asszony engedelmesen követte. én. a kabátja kínosan tisztára kefélt.Talán csakugyan jobb lenne. ha hívta? Milyen súlyos és s r lett már az árulás és a hallgatás! Gonzague azonban nem változott meg. Higgadt lénye zilált. Eleinte valami kellemes. a lehelete üde. Valamilyen bels folyamat játszódott le. a választéka most is mindig makulátlan volt. a teste tiszta.?” Gonzague azonban értett hozzá. Ahányszor belépett a kórházba. hogy újra meg újra elfeledtesse azt. Erre az öreg orvost is furdalni kezdte a lelkiismeret Madame Bagradjan miatt: . Ez az ótvaros.Mit csinál ott. Osztozott ezeknek céltudatos és kimeríthetetlen türelmében is. mintha most nyomban vezekelnie kellene árulásáért. Csak Gonzague hangja ütötte szíven. otthonosan meghitt volt benne. Ha hozzáért. minden munkának derekasan nekilátott. Gonzague-ot sokszor még kevésbé érezte valóságnak. rossz szagú férfi. eszméletlenül. ami szánalmat ébresztett. A tengerre néz oldalon már sok fáktól övezett és bokrokkal körülvett elhagyott hely ismerte titkukat. elkerülhetetlen végzetté változott. amilyenek a játékosok. olyasmit érzett.

elmegyünk innen. amelyet egymás között “Riviérának” neveztek. .Úgy értem. mert ezekben a napokban megint kifut a ciprusi flotta. amely lassacskán elzárja az utat minden fény el l. Útközben kétszer rövid id re kiköt Latakijében és Tripoliban. ezért ilyen ügyben nem exponálhatja magát. Juliette döbbenten nézett rá.És Gabriel és Sztepan? Gonzague gondosan lefújt a ruhájáról egy hamupihét: . anélkül. Egyik pihen helyükön ültek.És mintha meg akarta volna nyugtatni magát fogyófélben lev dohánykészlete miatt. nemsokára már nem ülünk itt. és befolyásos személyiség.. a szeszgyár körzetébe. és bántatlanul. milyen egyszer nek és természetesnek bizonyult az egész terv. A g zös amerikai zászló alatt hajózik. és a menetrend szerint huszonkilencedikén kell Bejrútba érkeznie. a kis falutól jobbra elérjék az Orontesz-síkságot és a Szvedja felé vezet utat. . Ezt pontosan elmagyarázta nekem.. hogy Habasztétól. Egy kis hegyi túra. semmi egyéb. hogy felderítse ezt az utat.. te meg én. hozzátette: . Juliette szeme egészen elfeketedett: .Már csak ötven cigarettám van..Az igazgató mindenben rendelkezésünkre áll. hiszen amerikai részvénytársaság hajója.. az igazgató lakására ért. Juliette. Külön kabinod lesz.. Egy darabig dél felé kell mászniuk a sziklapárkányon. hogy örmények. Az ügyükben is megkérdeztem az igazgatót. A férfi hangja hanyag maradt: . hogy egyetlen emberrel találkozott volna. Gonzague erre szárazon és aprólékosan elmagyarázta neki a tervét. Juliette még mindig nem értette meg. Csak az els két óra lesz kissé nehéz. mint ahogy Juliette tudja.kígyózott egyre magasabbra a lelkében. megnyerted a játszmát. Pénzed pedig van. Gonzague kettétörte a cigarettáját. aki. Minden további csak pénzkérdés. és körülményesen rágyújtott az egyik felére: . akár egy undorító bolyhos inda. Gabriel Bagradjanon és Sztepanon. nem segíthetünk. Az elmúlt éjszakát arra használta fel. Örmények érdekében nem hajlandó semmit sem tenni.. . Augusztus huszonhatodikán a gyár kis parti g zöse Bejrútba indul áruval.Nos. Ha Bejrútban vagyunk. sajnos.Gabriel és Sztepan? Róluk messzir l lerí. Nagyon jó viszonyban van a török kormánnyal. görög. Itt az ideje. Az igazgató szerint a legcsekélyebb veszély sem fenyeget.. Maga is csodálkozott.

De mib l áll valójában az élet? Kívánságok és vágyak hosszú soráról.Többnyire idegeneket szokás megölni. Én volnék az utolsó. Az élet egyetlen értelme. Juliette. Gonzague megragadta Juliette kezét. Kizárólag saját élete iránt vannak kötelességei.. Azután levonta a csúfos végkövetkeztetést: .. és ülve maradt. hogy kíméletlenül teljesítsük ezeket a kívánságokat és vágyakat. Legjobb. mégis egyes-egyedül az a fontos. mintha nem tudná átérezni az asszony túlzott aggályait: maga akart téged elküldeni.Juliette elhúzódott mell le: . ha elmenekülsz. egyébként senki és semmi iránt. Arca piros és püffedt volt: . aki ilyesmit kívánna t led. hogy rajtam segítsenek.. és hazudok neki. még mindig Gabriel Bagradjan a te legközelebbi hozzátartozód? És csakugyan megölöd azzal.És én engedjem. . amit te kíméletnek. Gonzague könnyedén megcsóválta a fejét... hogy te segíts. Mindenki csak egyszer él. és úgynevezett legközelebbi hozzátartozóink élete között.. szeretetnek és önfeláldozásnak tartasz. oktató módon kifejtette neki filozófiáját. ha még ma megmondod..Micsoda? Megöljem? Ötezer ember sorsa függ t le. Ezért vállal az ember veszélyeket. hogy szerelme kedvéért veszélyeket és nagyon kényelmetlen életet vállaljon. mert az élet pusztán abból a törekvésb l áll. emlékezz csak rá. Juliette? Nyugodt hangja és magabiztos tekintete ismét a maga oldalára állította az asszonyt.. Egy pillanatig sem habozott. Ezt naponta megéljük.. Ellenkez leg! Mondd meg neki a teljes igazságot.Hiszen egyáltalán nem kell hazudnod. és világosan.Igen. hogy er sek. hogy kielégítsük vágyainkat. és mindenkinek egyetlen élete van. És ilyenkor öljem meg? .Mindaz pedig.mondta Gonzague nagyon komolyan. Méghozzá velem! Juliette a halántékára szorította az öklét: .. ... Néha azonban választanunk kell saját életünk.Az ilyen nagy szavak mindent elferdítenek . Lehet. el akart küldeni engem meg Sztepant. Egyáltalán. Juliette. s t még a halálnak is kiteszi magát. Én meg ezt tettem vele. Juliette felugrott. Gonzague önmagára hivatkozott az egyedüli helyes és szinte magatartás példájaként. hogy ezek sokszor csak képzelt kívánságok és vágyak. semmi .

orvosi min ségében érdekl dött hogyléte fel l. és közelebb vitték minden dolgok eredetéhez. Az ég tengelye. ezt a diadalmas latin választ kapta: ..Ezek a magasztos szavak lélekemel en hatottak Krikorra. hogy beigazolódjék szelleme . Miért nem vagy olyan. hogy egyetlen szóval részt vett volna benne. Juliette feje ráhullott a férfi vállára.. és már nem érezte bizserget szükségét. mint gyáva kényelem. és azok ott maradtak fölötte lebegve. Valahogy így: . Csak Krikor patikus hallgatta szokása szerint a hálókamrájában a tanácskozást. Amikor Bedrosz Altuni barátja testi hanyatlását látva. de ezt azután kiadós mértékben. Krikor ugyanis hangzatos lexikális fogalmakat sorolt összefüggéstelenül.. mi történik addig. Feldobta a fogalmakat a leveg be. Szinte már senkivel sem beszélt. Fiastyúkraj. hogy lelkesen hírt adjon róluk. Juliette. és sem tör dött velük. A férfiak a kormánybarakk üléstermében a hosszú padokon ültek.. anélkül.Krikor ajkát soha nem hagyta el panasz. Virágok megtermékenyítése. Juliette. Elmúltak azok a hívságos id k.Te olyan rendes vagy. Satakhjanok..A Föld izzó magja..Még van id d a döntésre. egy árva kukkot sem értett volna bel lük. ami magasztos. Már nem oktatta az embereket.. s egy buddhista szerzetes átszellemült mosolyával ült alatta. Persze. Megint kábítóan hatalmába kerítette a kínos szórakozottság: . le a csíp jén.? Ter Hajgazun hosszabb szünet után összehívta a vezet k nagytanácsát. aszociális. mintha a bölcs lelki tökéletesedése végett majdnem teljesen lemondott volna az érintkezésr l az emberekkel.. ki tudja. a tanítók. A tökéletes.. mint azel tt? A férfi gyöngédséget ébreszt . Juliette nyöszörg sírásra fakadt.. Úgy látszott. Ne legyél olyan r