You are on page 1of 209

A magyar nyelvű kiadást a Komlóstetői Általános Iskola pedagógusai tesztelték tanítványaikkal: BaLOGHNÉ VaNCZa GabRiELLa FaRkaSNÉ VáGÓ JUDiT HOLLÓ GYULa KOváCS GábOR MáLNáSi ORSOLYa NYiLaS IZabELLa PáSZTOR GabRiELLa VERES ZOLTáN VÖRÖSNÉ RUZSiNSZkY ENikŐ Köszönjük a közreműködést! Kurt Lewin Alapítvány

A program a Svájci–Magyar Együttműködési Program társfinanszírozásával valósult meg.

Köszönjük a közreműködést az IPE-nek, a Zürichi Tanárképző Egyetem Nemzetközi OKtatási Projektek Központjának! / We would like to thank to the IPE, the Zurich University of Teacher Education for their contribution!

A kiadvány az Európa Tanács engedélyével és a kiadó kizárólagos felelősségével jelenik meg. A kiadványban kifejtett vélemények a szerzők álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek az Európa Tanács hivatalos álláspontjával. Copyright © Council of Europe This translation is published by arrangement with the Council of Europe and is the sole responsibility of the translator Magyar kiadás © Kurt Lewin Alapítvány, 2012

Demokráciában élni
DÁN/EJO tanóravázlatok 6–10. osztályos tanulók részére
Szerzők: ROLF GOLLOB TEd HUddLEstON PEtEr KrApF DON ROWE WIM TAELMAN Fordította: SZÉgEr KAtALIN Kurt Lewin Alapítvány Illusztrálta: PEtI WIskEMANN Szerkesztők: ROLF GOLLOB és PEtEr KrApF A DÁN/EJO hatkötetes sorozatának III. része Demokratikus állampolgárságra nevelés és emberi jogi oktatás az iskolai gyakorlatban Tanítási útmutatók, fogalmak, módszerek és ötletek

KUrt LEWIN ALApÍtVáNY, 2012

Tartalomjegyzék
Bevezető A kézikönyv fogalmi keretrendszere: a kulcsfogalmak 1. rész: Egyén és közösség
1. fejezet: Sztereotípiák és előítéletek. Mi az identitás? Milyennek látok másokat,  és ők milyennek látnak engem? 2. fejezet: Egyenlőség. Egyenlőbb vagy nálam? 3. fejezet: Sokszínűség és pluralizmus. Hogyan tudunk békésen együtt élni? 4. fejezet: Konfliktus. Mit tegyünk, ha nem értünk egyet? 

5 10  17 

19 

39 61 87

2. rész: Felelősségvállalás
5. fejezet: Jogok, szabadságok és kötelezettségek. Mik a jogaink, és hogyan védjük őket? 6. fejezet: Felelősség. Felelősségi körök 

109 
111 139

3. rész: Részvétel
7. fejezet: Oszályújság. A média megértése tapasztalati úton 

157 
159

4. rész: Hatalom és intézmények
8. fejezet: Szabályok és jogrend. Milyen szabályokra van egy társadalomnak szüksége? 9. fejezet: Kormányzat és politika. Hogyan kell egy társadalmat kormányozni? 

173 
175 195

a 8–9. a kölcsönös tiszteletet. hogy bánni tudjunk olyan nézeteltéréses nyitott és ellenmondásos helyzetekkel. hogy a gyakornokok. A könyv kilenc oktatási fejezetben foglalkozik a Demokratikus állampolgárságra neveléssel (DÁN) és az Emberi jogi oktatással (EJO). melyben az állampolgárok közösen egyetértenek. Cikk. hogy saját nemzeti alkotmányuk hogyan védi azt (ismeret és megértés tanulási dimenziója). tárgyalás – mind nyilvánosan. kelt: 1950. az érdekek és vélemények versengése a norma. valamint DÁN és EJO témájú tanárképzést tartó trénerek képzésével a háború utáni béketeremtés folyamatának támogatása érdekében. nem pedig a kivétel. hogy miként érveljenek nyilvánosság előtt (készség. osztályos tanulók számára készültek. 10. Az első kiadás Bosznia-Hercegovinában készült. amelyekben az adott kérdésekben még nem született döntés. Tanítás során megvalósuló tréningeket tartottunk tanároknak és tanárképző trénereknek. 5 . Minden fejezet egy DÁN-hoz vagy EJO-hoz kapcsolódó kulcsfogalomra koncentrál: identitás – szabadság – felelősség – konfliktus – kommunikáció – pluralizmus – szabályok és jog – egyenlőség – kormányzat. a tisztességes kompromisszumok méltánylását. A fejezetek. mind a tanárképzés számára. tantervfejlesztőknek. Ez a könyv tehát a tanároknak szól. ECHR. valamint azt a képességet. Ezek az értékek tartalmazzák a toleranciát. tudják. beleértve e kézikönyv első vázlatát is. A  fejezetekhez kapcsolódó mellékletek diákoknak szóló segédanyagokat és munkalapokat tartalmaznak. az erőszakmentességet. A tanárképzésben szerzett tapasztalataink az mutatják. Végtére is a véleménynyilvánítás és véleményalkotás szabadsága a nyitott. Tanárképzést tartó trénerek kézikönyvként használhatják ezt a könyvet DÁN és emberi jog tanárképzési tréningjeik során. hogy a 2002-ben bevezetett Demokrácia és emberi jogok című új tantárgyat támogassa. azaz a szavak útján (érvelés. valamint. mind zárt ajtók mögött) kell tudni megoldani. tanárképzést tartó trénereknek. a diákoknak meg kell tanulniuk és gyakorolniuk is kell. december 10. Konfliktusok mindig lesznek. értsék és értékeljék a szabad véleményalkotáshoz és véleménynyilvánításhoz való jogot. mind osztálytermi használatra. valamint tananyagokat fejlesztettünk. valamint a pályakezdő tanárok a részletes óraterveknek örülnek.és kompetenciafejlesztési tanulási dimenzió). melyek kikényszerítik e szabályok betartását. így a tanárok a lehető legtöbb támogatást megkapják. hogy a diákok ismerjék. melyeket agressziómentesen.. 1 Milyen a DÁN/EJO-féle megközelítés? A DÁN alapelveit talán legjobban egy példával lehet szemléltetni. amit csak egy kézikönyv nyújtani képes. de talán a gyakorlott tanárok is találnak majd olyan ötleteket és anyagokat. Minden tanórához tartozik – amennyire ez ésszerű módon lehetséges – egy sor részletesen kifejtett tanítási javaslat. A DÁN/EJO-ban fontos. Amennyiben a politikai döntéshozást a rend és a demokratikus értékek erős 1 2  A projekt bővebb leírása a sorozat I. hogy az adott ország oktatási rendszerét jellemző követelményeknek megfeleljen. A vélemény és kifejezésének szabadsága (a véleménynyilvánítás szabadsága 2) alapvető demokratikus részvételi jog. Az Európa Tanács 1996 óta foglalkozott tanárképzéssel. emellett adaptálható annak érdekében. Cikk. Egy nyitott plurális társadalom kötelező szabályok rendszerére és erős intézményekre támaszkodik. kelt: 1948. 19. amelyek hasznosak lesznek az óráikhoz. kötetében található. Az első kiadás szerzői és szerkesztői egy nemzetközi trénercsapat tagjaiként vettek részt ebben a projektben. de talán ennél is inkább egy olyan értékrendszerre.Bevezető Mit ajánl a könyv? Ez a kézikönyv az Európa Tanács országaiban élő tanároknak. tankönyvszerkesztőknek és fordítóknak szól. plurális társadalom alapja. nem pedig a diákoknak. alkudozás.  Lásd UDHR. Az ellentmondás. melyek mindegyike négy órát tartalmaz. Lefordítható. november 4. mert e jog aktív használata alapvető a demokratikus közösségben való részvételhez. Ez a kézikönyv egy javított kiadás. Épp azért.

szándékos hangsúlyok egyensúlyban váltakoznak. A demokráciának van egy kulturális dimenziója. – készség. például. hogyan integrálódott ezen emberi jogok közül néhány a saját nemzeti alkotmányukba. A DÁN és az EJO három didaktikai megközelítés rendszerén alapul: – Tanulás a demokráciáról és az emberi jogokról. amelyet e holisztikus tanulásmodell képvisel? Más szavakkal: ha ezt kell a diákoknak elsajátítaniuk. ezáltal szolgálja mindhárom tanulási dimenziót. hogy a DÁN és az EJO egy olyan rendszer kialakításával integrálja e három tanulási dimenziót. mely a politikaelmélet szerint olyan íratlan társadalmi szerződés. Ez a példa jól mutatja. akkor mit tegyenek a tanárok? Melyek a DÁN/EJO alapelvei? Elmondható. Tanulás a demokráciáról és az emberi jogokról Ez a dimenzió hagyományos iskolai tantárgyként értelmezi az állampolgári ismeretek oktatását. A DÁN/EJO kognitív tananyaga a következő elemeket tartalmazza: a diákok képesek elmagyarázni. emellett olyan szorosan kapcsolódó tantárgyakat. így bizonyára sok olvasónak ismerős lesz. A diákoknak ezért a döntéshozatalban való részvétel révén gyakorlati tapasztalatokra és gyakorlási alkalmakra van szükségük az iskolai élet keretein belül.Demokráciában élni konszenzusa támogatja és foglalja keretbe. A tanulási dimenziók e modellje az oktatásra általánosan is vonatkozik. valamint. Mindaz. – Tanulás a demokráciáért és az emberi jogokért. mint a történelem. lehetőséget kell biztosítaniuk arra. társadalomismeret és közgazdaságtan.és kompetenciafejlesztés. amit a tanárok tesznek. sokkal inkább eszköz a problémák és konfliktusok tisztességes és eredményes megoldásának megtalálásához. mind a való életből szerzett tapasztalatokból születő tanulást. hogy a hatékony kormányzatra veszélyessé váljon. Ezért tehát minden új generációnak értenie és támogatnia kell ezt az íratlan társadalmi szerződést (az értékek megszerzése). Mindhárom megközelítést megnézzük valamivel részletesebben. hogy miként működik a demokrácia. amely magában foglalja mind az osztálytermi keretek között megvalósuló. a diákok jellemezni tudják az emberi jogok hagyományát és történelmét. a társadalom a konkrét ügyeket érintő nagyfokú egyet nem értést is képes kezelni. ahol ez lehetséges és hasznos. amelyet az állampolgárok közösen kötöttek. be tudják mutatni. amelyben három tanulási folyamatot integrál: – ismeret és megértés (kognitív dimenzió). oligarchia). Az átgondolt. – Tanulás a demokrácia és az emberi jogok által. – értékek és attitűdök megszerzése. A „róla” való tanulás a tanulás kognitív dimenziójára utal. hogy a DÁN/EJO olyan holisztikus megközelítést követ. A DÁN/EJO e három didaktikus megközelítési módja egységes egészet alkot. hanem képesnek is kell lenniük használni azokat. Hogyan válaszol tehát a DÁN/EJO a kihívásra. Minden tanár számára ismert. hogy a diákok kifejthessék 6 . különösen a felsőbb osztályokban. mekkora jelentőséget kap a kognitív tanulás az iskolákban. A véleménynyilvánítás szabadsága tehát messze áll attól. A tanároknak. tartalmazza mindhárom didaktikus megközelítést. miáltal azok állampolgári jogokká válva még erősebb védettséget nyertek. Tanulás a demokrácia és az emberi jogok által A diákoknak nemcsak tudniuk kell a részvételre vonatkozó jogaikról. A tantervnek tehát DÁN/EJO órákat kell tartalmaznia. szemben a más típusú államformákkal (diktatúra.

A DÁN szerint az iskolák olyan helyek. mint például a nemi egyenjogúság kérdése. nem pedig egy elszigetelt. A tanulás „érte” a későbbi életre való tanulás fontosságára utal. ellenőröket is. Az iskola olyan mikroközösség. Sok. ahol a tanárok dönthetik el. A DÁN/EJO oktatási reformkövetkezményekkel jár az egész iskolára nézve. hanem az egész iskolát bevonja. a közösség különböző etnikai és szociális háttérrel rendelkező tagjainak integrációja. az iskolában szerzett tapasztalat visszatér majd a felnőtt élet során. hogy min szeretnének változtatni. demokratikusabb társadalom modelljévé is válhat. a hatalom egyenlőtlen eloszlásának és a kulcsfontosságú erőforrások (mint a pénz és az idő) szűkösségének megtapasztalása. mintsem tantárgy. Egy reform sok kis lépésből áll. mint ahogy az a külvilágban lehetséges. hogy fejlessze a diákok aktív részvételi készségeit. és az innen származó tapasztalatok nem vihetők át egy az egyben más alrendszerekbe. mint John Dewey (az iskola mint „embrionális társadalom”) és Hartmut von Hentig („az iskola mint polisz”). míg a demokrácia és emberi jogok által való tanulás azt. A DÁN/EJO álláspontja szerint az iskolai élet során szerzett tapasztalatok igenis számítanak az általános és politikai szocializáció terén. Ugyanakkor a nem-verbális. A demokráciáért és az emberi jogokért való tanulás a közösségben való részvétel módjának megtanulását jelenti. A DÁN/ EJO tehát mindkét dimenziótól egyaránt függ. kategóriákba rendezetten. akadémikus tanulásra szolgáló hely. a folyamat és az eredmény országonként és kontextusonként változó lesz. amely a teljes társadalom modelljéül szolgál. szisztematikus rendszert alkotva szükséges feldolgozni (tanulni „róla”). Az iskola maga az élet. hogy a DÁN/EJO. amelyet a diákoknak az iskolai tapasztalatok és az azokra való reflektálás (tanulni „róla”) során kell elsajátítaniuk. Ebből a szempontból a módszertan kérdése és a tartalom egyaránt fontos. és rengeteg múlik a tanárokon – az összes tantárgy minden tanárán –. egy olyan alrendszer. Az ilyen módon értelmezett DÁN és EJO inkább oktatási irányelv lesz. az iskola adminiszratív munkatársait és a tanügyi felügyelőket. azt. Minden tantárgyat tanító tanár feladata. beleértve az iskolai életet. A demokrácia olyan politikai kultúrára támaszkodik. a szabályoknak és a törvényeknek való megfelelés. így félrevezető az a vita. hogy a közösség demokratikus alapelvek szerint irányított. mind az iskola működtetésével kapcsolatban. Tanulás a demokráciáért  és az emberi jogokért Ez az oktatás-módszertani megközelítés az iskolai tapasztalatok és a későbbi élet közötti kapcsolatra vonatkozik. Igaz. Ugyanakkor az iskolai élet a való élet alapvető része. 3 Bizonyos fokig az iskola még akár egy jobb. az erőszak kezelése. viselkedésben megnyilvánuló demokratikus értékek nem elegendők önmagukban. Az első lépéseknek az osztályteremben kell megtörténniük. 3  E fogalmat olyan gondolkodók inspirálták. az osztályfőnököket. hiszen az iskolai közösség tagjai egy iskolai környezetben nagyobb fokig vehetnek részt a döntéshozatalban. 7 . Az iskolai élet során szerzett tapasztalatokat azokra reflektálva. Ugyanakkor e kézikönyv a demokratikus állampolgárságra nevelésre és az emberi jogi oktatásra mint tantárgyra fókuszál. ahol az emberi jogok és a gyermeki jogok pedagógiai irányelveknek tekinthetők. hogy tömören és világosan ki tudják fejezni nyilvánosság előtt a véleményüket. ahol a diákok a való élet során szerzett tapasztalataikból tanulhatnak. hogy meggyőző szerepmintát nyújtsanak.Bevezető véleményüket mind a tanórán felmerülő témákkal és a tanítási ügyekkel. a későbbi életre felkészítő. A toleranciához vagy felelősséghez hasonló értékek tapasztalás útján tanulhatók meg. például. valamint a kompromisszum elfogadása. hogy az oktatás. és nem pusztán a néhány. speciálisan képzett DÁN/EJO tanárt. illetve az állampolgári nevelés tantárgy helyettesíthető lehet-e a tantervben a DÁN/EJO általános pedagógiai irányelvként való értelmezésével. a felelősségvállalás. amely egyedi szükségletek és szabályok által vezérelt. beleértve a tanárokat.

A tanulás olyan aktív folyamat. e könyv a tanárok mint kulcsszereplők támogatására jött létre – hiszen a tanár az. hogy a diákok aktívabbá tudjanak válni. művészeti alkotások. a feladatokat és eszközöket ahhoz. A jó tanítás mindig is a két módszer kombinációja marad. A DÁN/EJO tehát azokat a módszereket emeli ki. amelyek támogatják a feladatalapú. a reflexió és visszajelzés módszerén át történő tanulást. viták. amely tanulónként eltér (konstruktivista tanuláskoncepció). poszterek. a diákok csak rendszeres gyakorlás útján tudják megtanulni élvezni a véleménynyilvánítás szabadságát – „használd. Ez a megközelítés továbbá sokkal rugalmasabban képes figyelembe venni a diákok egyéni tanulási szükségleteit. például prezentációk. a tanuló által végzett tevékenység. A feladatokhoz kapcsolódó problémák felismerése. megbeszélések. hogy az interaktív tanítás felé történő elmozdulásra van szükség. A fent ismertetett példát folytatva. valamint a megoldásukhoz vezető út önálló megtalálása során a diákok sokkal többet tanulnak. a kritikai gondolkodáson alapuló. akinek biztosítania kell a lehetőséget. A DÁN/EJO fő célja: A demokráciában való részvétel Tanulás Ismeret és megértés Készségek Attitűdök és értékek Tanítás Tanítás – róla – általa – érte Demokrácia és emberi jogok Módszerek – feladatalapú – interaktív – együttműködő tanulás Ötvözve a tanári – oktatással – irányítással – gyakorlással – szemléltetéssel Iskola „Az iskola mint mikrotársadalom” A való élet megtapasztalása az iskolában A feladatalapú oktatás hatással van az órán rendelkezésre álló időre. Valószínűleg ez az oka annak. azt kívánva tőlük. videoklipek alkalmazásával. A tanároknak – nemcsak a DÁN/EJO. hogy a feladatalapú tanulás hogyan kapcsolható az egyes témákhoz és tárgyakhoz.Demokráciában élni Hogyan kapcsolódik a módszertan a tartalomhoz a DÁN/EJO-ban? Általánosságban fogalmazva az mondhatjuk. Ezzel együtt a diákok tanulási igényeire is rugalmasabban kell válaszolniuk. és általában véve időigényesebb. mint egy frontális oktatási formában egymagukban. interaktív és együttműködést igénylő tanulást. mert az interaktív és a feladatalapú tanítás nehezebb feladatot ró a tanárokra. hogy a szerepek szélesebb tárházát alkalmazzák és rugalmasan válaszoljanak a diákok tanulási szükségleteire. Mindezek után talán paradoxonnak tűnhet a diákok helyett a tanárok számára könyvet készíteni! Ugyanakkor pontosan azért. mint a frontális oktatás. 8 . ahogy ez a kézikönyvben szereplő leckékben is megmutatkozik majd. hogy a diákok többet végezzenek el az órán. vagy elveszíted”. A könyv fejezetei bemutatják. fogalmazások. Általánosságban fogalmazva. hogy tanulási lehetőségeket és feladatokat nyújtsanak ehhez a tanulási folyamathoz. A feladatalapú és interaktív tanulás alaposabb tervezést és felkészülést igényel. hogy a tanulás egy. akkor nekik kevesebbet szabad beszélniük és kevesebb időt használhatnak föl. a vita és megbeszélés. holott mára széles körben elfogadott. hanem más tantárgyak tanárainak is – feladatuk. hogy inkább az utóbbi dominál. ha a tanárok azt akarják. Mindazonáltal a frontális ismertetés és az interaktív tanítás szembeállítása hamis alternatíva. beleértve a projekteken keresztül történő.

Peti Wiskemann illusztrációi kifejezik mindazt. Köszönettel tartozunk a szerzőknek. Az intézményes keretrendszer összetettsége. Demokrácia nem létezhet egy. 9 . figyelembe véve a tanulók hozzáértését és tapasztalatát. A demokratikus közösségek politikai kultúrájának alapjául szolgáló íratlan társadalmi szerződés megértése és értékelése a fiatalok által elsajátított értékeken és attitűdökön múlik. 4 A DÁN/EJO „európai megközelítése” Ez a kézikönyv a legkülönbözőbb háttérrel rendelkező szerzőknek köszönhetően a DÁN/EJO közös európai megközelítését nyújtja. oktatással foglalkozó szakember és tanár vett részt a felülvizsgálatában és a róla folyó vitában. az alkotmány által védett intézményes keretrendszer nélkül. Köszönjük továbbá Heather Courant türelmét. osztályig. Szükséges. majd számos. valamint a lektoroknak munkájukért és támogatásukért. Angela Doul lektorálta a végső változatokat. A DÁN/EJO a demokrácia e kulturális dimenzióját törekszik erősíteni és támogatni. Strasbourg. Svájc) Peter Krapf (Weingarten. Ez a kézikönyv a 8–9. Wiltrud Weidinger segítette a munkánkat. kötet) fogja át a tanításmódszertani megközelítési lehetőségeket az óvodáskortól a 8. Hálával tartozunk minden partnerünknek ebben a valóban európai programban. Külön hálánk illeti Emir Adzovicot. E könyv fejezetei ezért a demokrácia kulturális dimenzióját emelik előtérbe. A tanulás nagymértékben függ a tanuló előzetes tudásától. amit nem tudtunk szavakba önteni. a grafikusnak. hogy mélyen a társadalomban gyökerezzen. valamint addigi élettapasztalatától. Svájc és Németország tanítási módszereit és hagyományait képviselik. hogy elősegítse a békefolyamatot Bosznia-Hercegovinában. A könyv ötlete és első változata Bosznia-Hercegovinában született. kötet) a hangsúly a demokrácia politikai és intézményes dimenziójára helyeződik át a közösségben és a politikai döntéshozási folyamatok terén. Az átdolgozás során az Európa Tanácstól Ólöf Ólafsdótti és Sarah Keating-Chetwynd. valamint a zürichi In­ ternational Projects in Educationtől (IPE) Sabrina Marruncheddu és Dr. valamint a megvitatásra váró ügyek egy minimum szintű ismeretet és megértést igényelnek. A nyilvános vitában. azaz az ötletek és a szervezett érdekek versenyében való részvétel olyan készségek meglétét igényli. mint a nyilvánosság előtti beszéd és a tárgyalásra való képesség. hogy segít a fiatal generációknak aktív állampolgárrá válni. 2007. a vízumok megszerzése és a találkozók szervezése során tanúsított. míg a felsőbb évfolyamok számára szóló kézikönyv esetében (DÁN/EJO. osztályos diákokat tanító tanároknak szól. augusztus Rolf Gollob (Zürich. az Európa Tanács szarajevói koordinátorát. A kézikönyv szerzői és szerkesztői az Egyesült Királyság.Bevezető Mi a DÁN/EJO fő célkitűzése? A demokratikus rendszerekhez aktív demokratákra van szükség. V. Németország) 4   A DÁN/EJO minden korcsoportnak tanítható. Az ő kezdetektől tartó elkötelezettsége nélkül e könyv nem jöhetett volna létre. melyet az utazási előkészületek. A DÁN/EJO fő célkitűzése. Pontosan ezért koncentrált a Európa Tanács a tanítás során megvalósuló DÁN/EJO tanárképzésre. IV. Belgium. hogy azáltal tartsa életben a demokráciát. aki gondot viselt ránk a teljes DÁN/EJO-program során. A  Fedezzük fel a gyermekjogokat! című kötet (DÁN/EJO. Ám ez önmagában nem elegendő. Az Európa Tanács munkatársa. A demokráciában való részvétel módját pedig meg lehet és meg is kell tanulni.

az intézményi keretek és az oktatási tradíciók is országról országra változnak. hogy mikor és hogyan vezet be egy adott fogalmat. hogy azután könnyebben emlékezzen rá (konstruktivista tanulás). A fogalmak az elméletből erednek ugyan. Ahelyett. A tanár dönti el. hanem a témák és az anyagok. ahogy ez az alábbiakban részletesebben is látható lesz. amelyek lehetővé teszik a tanulónak. az elemzés és az okfejtés általánosításának eredményei. A fogalmak a megértés eszközei. ahogy a konkrét kapcsolódik az absztrakthoz. amely egy olvasmányban vagy egy szövegben szerepel. deduktíven vagy induktíven. De a fogalmak nemcsak struktúrát nyújtanak a kognitív tanuláshoz. mint a demokrácia. hogy miként használják azokat. Ez a kézikönyv alkalmazásának kiindulópontja. Nemcsak a diákok szükségletei és érdeklődése eltérő. Eszközöket nyújtanak. Ezek az összefüggések a könyv minden fejezetében bemutatásra kerülnek.Demokráciában élni A kézikönyv fogalmi keretrendszere: a kulcsfogalmak A DÁN/EJO kulcsfogalmai – eszközök az aktív állampolgár számára A fogalmakra koncentrálva e könyv az állampolgári és egyéb oktatási területekre vonatkozó klas�szikus didaktikai megközelítést követi. a konkrét felől kiindulva közelít az absztrakhoz. A fogalmak absztrakt dolgok. akkor voltaképpen egy fogalmat keresnek. és annál közelebb kerülnek egymáshoz az összefüggések és a kapcsolódások (kognitív struktúrák). hanem hatással vannak az értékek és képességek fejlesztésére is. a tanulók így az új információt az előzőleg már fölépített ismeretstruktúrához tudják kötni. hogy olyan fogalmakhoz kötődik. annál jobban megértik azt. akik a DÁN/EJO kulcsfogalmai segítségével tanultak meg kérdéseket feltenni. amelyekből e fogalmak erednek. 10 . egyetemi szintű tanulmányaikra is előkészíti a tanulókat. ahol bizonyára találkoznak majd azokkal az elméletekkel. az absztraktból vissza a konkrétba. egy esetre vagy egy tapasztalatra alkalmaznak. felkészültebben tudnak majd új fogalmakkal és problémákkal bánni a jövőben (élethosszig tartó tanulás). Hogyan értelmezik és hogyan használják a tanulók a kulcsfogalmakat? A gondolkodás és a tanulás nagyon hasonlít ahhoz. A fogalmak olyan kognitív struktúrák. A deduktív megközelítés a fogalomból indul ki. Hogyan használható a kézikönyv? A konkréttól az absztrakt felé haladva a fejezetek a tanulás két fontos lépéséből az elsőt mutatják be. hogy a könyv fejezetei általában az induktív utat követik. s amelyet aztán egy konkrét dologra. például. hogy elkülönült tényeket tanulnának meg kívülről. Ez a második lépés. A fogalmak újságolvasáskor vagy a hírek hallgatásakor is segítenek. amely összefoglalja számukra az eset általánosított vonatkozásait. és. de a tanárra és a diákra bízzák annak eldöntését. A könyvben szereplő kulcsfogalmak ennek megfelelően konkrét példákból vettek – gyakran történetekből vagy esetleírásokból. Inkább azért használjuk őket. Azok a diákok. A fogalomalapú tanulás a magasabb fokú. melyeket a tanulók az új témákra tudnak alkalmazni. amikor is egy ügy azáltal válik jelentőssé. mert hasznos eszközként szolgálnak a tanuló számára. hogy egy adott példa hogyan vonatkozik az általánosra. Az induktív megközelítés éppen az ellenkező irányba halad. Ez főként azokra a tényekre és adatokra igaz. Amikor a diákok megvitatják. amelyeket a tanulónak máskülönben kívülről kellene tudnia. a konfliktus vagy a felelősség. de a tanítás és a tanulás során nem alkotnak szisztematikus elméleti keretet. Az olvasó látni fogja. A tanulók kétféle megközelítéssel ragadhatják meg a fogalmakat. Minél gyakrabban használnak egy fogalmat. hogy értelmes kontextusba helyezze az új információt. a hatalom. A fogalmak tehát alapvető fontosságúak a jól informált állampolgár nevelésekor.

mellyel saját országuk kontextusához tudják kötni a fejezeteket. a helyi politikai kérdésekre és döntéshozatali folyamatokra. akárcsak a tanárok. a központi fogalmakkal és egymással is megannyi kapcsolatot alkotnak. hogy a demokráciák sikeresek legyenek. A demokrácia a térkép közepén helyezkedik el. jogi. mint például a szavazáshoz való jog. Ahogy minden ország kifejleszti a maga demokratikus hagyományát. E feszültségek között kell egyensúlyt teremteni – ezáltal egyúttal megérteni is azokat. ám egyetlen közösség sem maradhat fenn. hogy a tanárok vagy a diákok végezzenek anyaggyűjtést. hogy mindezen fogalmak sokféle – morális. hogy részt vegyenek olyan döntéshozatali folyamatokban. de az olvasó gyakran találkozhat majd azzal a javaslattal. egyenlőtlenül oszlanak el. hogy szükséges-e – és ha igen. 11 . a véleménynyilvánítás szabadsága. politikai vagy környezeti – kérdés kapcsán alkalmazhatók. ennek megfelelő DÁN/EJO-változatát is – referálva saját oktatási és iskolarendszerére. A következő körben három kulcselem szerepel: a jogok. különösen a versengő piacgazdaságokban. a felelősség és az igazságosság. ezt tükrözi a fogalom központi helyzete. mely a saját kulturális tradíciójában és társadalmi fejlődésében gyökerezik. A vázlatos ábra azt kívánja bemutatni. A többi fogalom. A szerkesztők és fordítók. Mely kulcsfogalmak találhatók a kézikönyvben? Az alább található fogalomtérkép koncentrikus körökben ábrázolva mutatja meg. A döntéshozás befolyásolásának lehetőségei. A politika feladata eldönteni. politikai rendszerének intézményi berendezkedésére. tudatában kell legyenek ennek a szándékosan meghagyott hiánynak. Az állampolgárok számára biztosítani kell az alapvető emberi jogokat és aktív használatukat. melyek a külső körben helyezkednek el. amelyekre szükség van. akkor mennyire – korrigálni a gazdasági és szociális szükségletek eloszlását (társadalmi igazságosság). hiszen így válnak képessé arra. a törvény előtti egyenlőség és a többségi döntéshez való jog. és kell is. Az állampolgároknak jogukban áll az érdekvédelem. úgy minden országnak ki kell fejlesztenie saját. annak jelzéséül.és attitűdfejlesztést. hogy mely kulcsfogalmakat tartalmazzák a kézikönyv fejezetei. A demokrácia versengésen alapul – érdekek. vélemények és értékek versengenek –. A kifelé mutató nyilak azt jelzik. hogy gyakorolják jogaikat érdekeik védelmében. miközben az értékes javak szűkösek. ha tagjai nem hajlandók törődni egymással vagy a közösségi érdekekkel (felelősség). Ezek arra a három független és lényeges feltételre utalnak. társadalmi szinten egyenlőtlen a jólét és a lehetőségek megoszlása. Nem vonatkoznak semelyik adott állam ügyeire semmilyen konkrét időben. ha célunk. szociális.Bevezető A könyv fejezetei olyan eszközöket kínálnak. hogy e fogalom a DÁN/EJO minden összefüggésében szerepel. hanem feszültségekkel telten kapcsolódnak egymáshoz. amelyek növelik a politikai műveltséget és elősegítik a készség. hogy a fogalmak nem önmagukban állnak. a sajtószabadság. Az aktív állampolgárok részvétele a demokratikus közösségben a DÁN/ EJO kulcsfogalma.

Mi az identitás? Milyennek látok másokat. Egyenlőbb vagy nálam? Identitás Egyén és közösség Kölcsönös észlelés Sztereotípiák Előítélet Egyéni és csoportidentitás Egyenlőség Diszkrimináció Társadalmi igazságosság Az egyenlőség mint alapvető emberi jog Diszkrimináció a társadalomban A különbözőség és hasonlóság megbecsülése Perspektívaváltás – a diszkrimináció áldozatainak szemszögéből Tolerancia Az ügyek helyett az emberekre való összpontosítás Demokratikus vita/ megbeszélés Tényfeltáró vita Tárgyalás A veszélyeztetett emberek és csoportok védelme az emberi jogi szerződésekben A diszkrimináció kihívást jelentő helyzetei Erkölcsi érvelés Perspektívaváltás A sztereotípiák és előítéletek fölismerése és megkérdőjelezése 2 3 Sokszínűség és pluralizmus. ők milyennek látnak engem? Egyenlőség. sztereotípiák. A következő táblázat azt ismerteti. rész: Egyén és közösség 1 Sztereotípiák és előítéletek. a DÁN/EJO kulcsfogalmaira utaló cím alá csoportosításra: 1. A táblázat egyben azt is megmutatja. valamint a megvalósulásukért folyó tanításhoz. Részvétel. fejezet (újságszerkesztés) önmagában áll. 4. Hogyan tudnak az emberek békésen együtt élni? Sokszínűség Pluralizmus Demokrácia A pluralizmus és annak korlátai Egyenlő jogok és az oktatás 12 . rész a jog. Egyén és közösség. a 4. majd a társadalomra fókuszál – társadalmi kölcsönhatás. 2. E négy cím alá rendezve a fejezetek egy folyamatot alkotnak. hiszen ez a fejezet kerül a legközelebb a közösségben való cselekvéshez – ebben az esetben az iskolai közösséget értve alatta. rész azt a kérdést veti föl. 3. Végezetül. sokszínűség és pluralizmus. hogy miként és miért kerültek a fejezetek négy. részben található 5.Demokráciában élni Kulcsfogalmak és tanulási dimenziók a DÁN/EJO-ban A kulcsfogalmak az adott fejezetekben tárgyalt témákhoz. Felelősségvállalás. Fejezetszám Cím DÁN/EJO kulcsfogalma Tanítás a demokráciáról és az emberi jogokról – azok által – megvalósulásukért „róla” „általa” „érte” 1. Erő és hatalom. pluralizmus és konkfliktus. jogalkotás és politika kérdéseit veszi szemügyre mind általános szinten. hogy kinek kell felelősséget vállalnia egy közösségen belül. a demokrácia és az emberi jogok általi. Az 1. hogy az egyes fejezetek mivel járulnak hozzá a demokráciáról és az emberi jogokról szóló. A 2. mind az iskolai parlament kontextusában vizsgálva. rész az egyéntől indul. valamint a DÁN/EJO e bevezetőben vázolt három tanulási dimenziójához kapcsolódnak. A 3.

szabadságok és kötelezettségek. Demokrácia Közvélemény A rovatok értelme. rész: Részvétel 7 Osztályújság. hogy a tanár jobban megfeleljen a tanulók szükségleteinek. célja A nyomtatott sajtó típusai Az információ és a véleménynyilvánítás szabadsága Tervezés Közös döntéshozatal Projektért vállalt személyes felelősség 4.és véleménynyilvánítás szabadsága Kritikai gondolkodás Vita A fejezetek kulcsterületek alá csoportosítása fokozott rugalmasságot nyújt a tanárnak. morális felelősségek A nem-kormányzati szervezetek (NGO-k) szerepe a civil társadalomban Erkölcsi érvelés Dilemmák megoldása (a felelősség konfliktusai) Egyéni felelősségvállalás 3. diktatúra. anarchia) A kormány felelősségi területei A gondolat. ha nem értünk egyet? Konfliktus Béke Győztes–győztes szituáció Igények. büntetőjog Fiatalokra vonatkozó törvények A jó törvény kritériuma Az igazságos törvények meghatározása A törvénytisztelet 9 A kormányzat és a politika. szükségletek. rész: Felelősségvállalás 5 Jogok. és hogyan védjük őket? Jogok Szabadságok Vágyak Felelősség Emberi méltóság Felelősségek és az emberi jogok védelme Alapvető szükségletek A személyes felelősség tudatossága Az emberi jogok megsértésének fölismerése és az azzal való szembeszállás 6 Felelősség. rész: Hatalom és intézmények 8 Szabályok és jogrend. teokrácia. Melyek a jogaink.Bevezető 4 Konfliktus. ezáltal lehetővé teszik. kompromisszum Erőszakmentesség Hatlépcsős konfliktuskezelő modell 2. A média megértése tapasztalati úton. A diákok által az egyik fejezet tárgyalása során fölvetett kérdések gyakran megelőlegeznek egy későbbi fejezetben bekövetkező perspektívaváltást. 13 . Milyen szabályokra van egy társadalomnak szüksége? Szabályok és jog Jogállamiság A jog értelme Polgári jog. Mit tegyünk. Felelősségi körök Felelősség Jogi. Hogyan kell egy társadalmat kormányozni? Hatalom és intézmények Demokrácia Politika Kormányzati formák (demokrácia. monarchia. társadalmi.

Ezekben nemcsak a kulcsfogalmak magyarázata lelhető meg. amelyek a fejezetekben szereplő kulcsfogalmakhoz kapcsolódnak (a demokráciáról és emberi jogokról való tanulás). hanem egyéb. A DÁN/EJO harmadik tanulásai dimenziója.Demokráciában élni A korábbiakban írtak szerint a kézikönyv minden fejezete induktív megközelítést követ. de az 5. A kilenc illusztráció a bevezetőben itt most együtt látható. Minden fejezetben megjelenik azonban az értékek dimenziója. Az ábra sokféleképpen olvasható. Minden fejezet címoldalán megjelenik a kirakós. A táblázat bemutatja azokat a kategóriákat. a közösségben való részvétel elsajátítása (a demokrácia és az emberi jogok megvalósulásáért folytatott tanulás) szintén az összes fejezetben szerepel. rész közvetlenül tárgyalja. fejezet fókuszál a legerőteljesebben erre a dimenzióra. Fogalompuzzle – a konstruktivista tanulás modellje Politika Identitás Szabályok és jogrend Média Konfliktus Jogok és szabadság Sokszínűség Felelősség Egyenlőség A fogalompuzzle vezérmotívumként vonul végig a könyvön. a demokratikus attitűdök és értékek fejlesztését a Felelősségvállalás címet viselő 2. az óra tartalmához tartozó fontos fogalmak is bemutatásra kerülnek. előtérbe emelve az adott fejezet kulcsfogalmát jelölő elemet. ahogyan azt a „Tanítás a demokrácia és emberi jogok által” oszlop is mutatja. ekként bemutatva a teljes képet. 14 . Az óravázlatok a fogalmi tanulásra vonatkozó dobozokat tartalmaznak. A DÁN/EJO második tanulási dimenzióját.

ezért fontos. ahogy az olvasónak is nehéz dolga van. mintha a könyvben szereplő kulcsfogalmak rendszere önmagában teljes egész lenne. A képek érvénye abban rejlik. Továbbá. nyitott az adaptációra és a kiegészítésre. és az óráira készül. először a képeket és a diagramokat nézi meg. A szerző. amit a puzzle úgy tükröz. Így van ez ezzel a puzzle-el is. közös tapasztalatból merítve annak érdekében. egy konkrét. például a pénz. egy kép többet mond ezer szónál. ahogyan a tanuló a jelentést létrehozza. hogy éppen melyik DÁN/EJO-fogalomra gondolt Peti Wiskemann. hiszen azt a látszatot ­ kelti. az egyes részeken olvasható szövegek világossá teszik. hogy a fogalmak a fenti ábrától és táblázattól eltérő sorrendben jelennek meg. hogy ezek a fogalmak hogyan kapcsolódnak egymáshoz. Ebben a felállásban egy elem mindig hiányzik a másik kettő kapcsolatából. A diákok esetleg hibákat ejthetnek majd saját képük összeállítása közben. Más fogalmak is érdekesek lehettek volna. ahogy művészi erejük a képzelőerőnkre hat. és olyan kérdéseket tesznek föl. a fogalmakkal foglalkozott. amelyek túlmutatnak a könyvben szereplő maroknyi kulcsfogalom céljain. akkor egy diáknak vagy egy tanárnak ki kell javítania azokat (dekonstrukció). Ahogy a közmondás szól. Valószínűleg réseket vagy hiányzó kapcsolódási pontokat fognak felfedezni. hogy a kilenc fogalom több különböző irányból is kapcsolódik egymáshoz és alkot egy jelentéssel bíró egészet. mely más területeken is. mely sok mindent elmond az olvasónak a könyvben szereplő kulcsfogalmakról. mintha a kézikönyv konceptuális kerete semmilyen előzetes didaktikai választást nem követne. A diá­ kok meg fogják próbálni egymáshoz illeszteni a DÁN/EJO kulcsfogalmait. egyéni elrendezésével. Az aktív olvasót a képek segítik az elemzésben Ez a fejezet egy absztrakt gondolatkörrel. és a konstruktivista oktatás­ elmélet szerint a tanulási folyamat a jelentésadásért folytatott erőfeszítés. saját kirakóst hoznak létre a fejükben. amikor megérteni igyekszik azt. A kutatások azt mutatják. A szerzőnek nehéz dolga van. hogy a diákok hogyan értelmezhetik vagy kell értelmezzék őket. hogy sem elvenni belőle. az olvasó és az üzenet egy háromszögű kapcsolatot alkot. amely ellentmond a szerző szándékának. A szerző és az olvasó e közös tapasztalata nagyon hasonlít a tanárok és a diákok közötti interakcióra. Ily módon a puzzle értelmezhető úgy is. és. amikor világossá igyekszik tenni a mondanivalóját. a kilenc képelem összekapcsolása által a ­ puzzle azt is megmutatja. valamint. és az elemek saját. Megéri tehát eltöprengenünk a szerző és olvasó közötti kommunikáción ebben a bevezető fejezetben. Itt megint az induktív megközelítést alkalmazzuk. Ebből a szempontból nézve a puzzle egy félrevezető üzenetet hordozhat.Bevezető Először is. A néző esetleg olyan elképzelést építhet fel elméjében. Amikor egy tanár e kézikönyvet használja. hogy megosszák munkájuk eredményét osztálytársaikkal. mintsem egy elméletet. a hatalom vagy az ideológia. mert kiemelten fontosnak vagy hasznosnak véljük őket. A tanulók az új információt előzetesen szerzett ismereteikhez és korábban elsajátított tudásukhoz illesztik. A kilenc fogalom természetesen nem alkot egy zárt elméleti vagy ismereti rendszert! Sokkal inkább azért választottuk őket. A kézikönyv inkább egy eszköztárat nyújt. hogy az információ koncentráltan jelenik meg bennük. mint annak szimbóluma. Amennyiben szükséges. A kész kirakós viszont azt a benyomást keltheti. Másrészt viszont a megértésre tett kísérlet az értelem keresését jelenti. különböző kapcsolódási módokkal. lesz egy saját elképzelése arról. elsősorban a tanítás és tanulás területén alkalmazható. Ez azt jelenti. hogy ez az információ nem-verbális csatornán keresztül jut el hozzánk. az alkotó. hogy eljussunk egy általános értelmezésig. hogy sok olvasó mielőtt elmélyedne valamely szövegben. a didaktikai döntésekből levont következtetésekről és a konstruktivista tanulásról. Különféle eredményekre jutnak majd. hogy a szerzőnek soha nincs teljes ellen15 . sem hozzáadni nem szükséges. Gyenge pontjuk viszont. és. Miközben ezt teszik.

Vagyis. Mindkét esetben háromszögű struktúráról van szó. A kép és a szöveg kombinációja segíti az aktív olvasót – és gondolkodót. amely mintegy előrevetíti. a diákokban tudatosulnak saját tanulási és értelmezési folyamataik. vagy pedig összefoglalásként alkalmazhatja a tanév végén. hogy a véleményalkotás és a véleménynyilvánítás szabadsága nemcsak a demokratikus döntéshozatal feltétele. hogy végül mit tanul meg vagy mit felejt el a diák. A képek értelmezése egy kulcskészség az úgynevezett információs társadalomban. mire számítson a szerző által nyújtott szöveg olvasása során. ami azt jelenti. Szerző és olvasó ritkán találkoznak személyesen. hanem az olvasásé és tanulásé is. A diákok fölvághatják a puzzle-t kilenc részre. hogy a diákok gyakorlatot szerezzenek benne. vagy talán azt fogja tapasztalni. Azáltal. mint ez a kézikönyv. hogy az ő képről alkotott értelmezése helyes-e – azaz. és a fejükben ténylegesen megszületett tananyaghoz illően újjáépíthetik. és hajlandó utánajárni. A tanár fölhasználhatja a kirakóst arra is. Ezért azt ajánljuk. akkor ahhoz a szerzőnek egy magyarázó szöveggel kell ellátnia a képet. Mindazonáltal a tanár és a diákok közötti személyes kapcsolat állandó visszajelzést biztosít. és beszélgetnek az elemek kapcsolódásairól és a fogalmakról. A képek segítenek egy. az olvasó elméjében zajló párbeszédet létrehozni a szerző és az olvasó között. hogy néhány elem dekonstruálódik. és a tanár személyisége a tanítási folyamat legerősebb hatású csatornája. Előfordulhat. ha az olvasót érdekli. amelyeket megjelenítenek. ahogy a tanár sem határozhatja el. hogy bemutassa a kézikönyv nyújtotta tananyagot a diákoknak. hogy az olvasó képről alkotott értelmezése megerősítést nyer. és a szerző nem kap rendszeres visszajelzést. hogy az olvasó milyen üzenetet formál a saját fejében. akár a diákok feladata is lehet. A fogalmi tanulás tanulási folyamatára való reflektálás tapasztalata révén megérthetik. és fontos. 16 . Szerző Olvasó Tanár Üzenet Diák A tanulás tárgya Érdekes összehasonlítani a szerző és olvasó közötti kommunikációs rendszert a tanár és diák közötti didaktikai háromszögmodellel. hogy egyik elem vagy szereplő sem dominál az egész fölött. Egy képet nézve az olvasó egy üzenetet alkot a fejében.Demokráciában élni őrzése afölött. hogy a tanár mutassa meg ezt a puzzle-t a diákoknak! A kép elmagyarázása akár a tanár. A tanárnak az osztályteremben nincs teljes ellenőrzése a diákok tanulási folyamata fölött. Szerkezeti analógiák és jelentős különbségek találhatók közöttük. A szerzők olyan csatornán keresztül kommunikálnak olvasóikkal. hogy összhangban van-e a szerző szándékolt üzenetével –. Ez általában egyirányú kommunikáció. hogy megosztják egymással személyes összeállításukat. A szerzőnek nincs teljes ellenőrzése az olvasó fejében születő üzenet fölött.

1. FEjEZEt: Egyenlőség. és ők milyennek látnak engem? 2. Mi az identitás? Milyennek látok másokat. ha nem értünk egyet? . FEjEZEt: Sokszínűség és pluralizmus. FEjEZEt: Sztereotípiák és előítéletek. FEjEZEt: Konfliktus. Hogyan tudunk békesen együtt élni? 4. rész: Egyén és közösség 1. Mit tegyünk. Egyenlőbb vagy nálam? 3.

.

4 Sztereotípiák rólam! Elképzeléseink más emberekről. csoportokról vagy országokról Milyennek látom magamat – milyennek látnak mások engem? .1 Milyennek látnak minket mások… Több van egy emberben. FejeZet Sztereotípiák és előítéletek Mi az identitás? Milyennek látok másokat.1. mint hinnénk 1.3 Sztereotípiák és előítéletek 1. és ők milyennek látnak engem? 1.2 Hányféleképpen lehet egy embert jellemezni? Hogyan ismerhetünk meg jobban valakit? 1.

hogy a felnőttek is küzdenek azokkal a kihívásokkal és követelményekkel. hogy beletartozzunk a családi vagy kortárs közösségbe. hogy tenni tudjunk ellenük. és azt. A gyerekeknek és kamaszoknak tudniuk kell. ki kell fejleszteniük a döntéshozás képességét. és védve legyünk általa. hogy a kölcsönös toleranciára és felelősségre támaszkodva fejlessze saját személyiségét. illetve jellemezni. személyes fejlődésüket és a jövőre vonatkozó vágyaikat. Oktatás a demokratikus állampolgárságért és az emberi jogokért A következő órák során a diákok – megismerik a sztereotipikus gondolkodás fogalmait. – fölismerik. mint az egyén identitásfejlődése. Mit tehetek és mit nem szabad megtennem? Mi a jó és mi a rossz? A gyerekek és a kamaszok gyakran tapasztalják. FejeZet: Sztereotípiák és előítéletek Mi az identitás? Milyennek látok másokat. – megtanulják. Tisztában kell lennünk a befolyásolás e nehezen megragadható formáival annak érdekében. 20 . hogy a tulajdonságrendelés ártalmas és igazságtalan is lehet. Az értékek pluralizmusát ez a két referenciapont szemlélteti egy társadalomban. az a másikban esetleg rossz. hogy identitásuk mind önmaguk által meghatározottan. hogy a tanároknak sincs a kezükben az abszolút igazság kulcsa. – megtanulják. hogy kezelni tudjuk mindennapjaink összetettségét. hogy szükségünk van arra. és hogy ez azt jelenti. illetve az emberi jogok abban szereplő megközelítése.Demokráciában élni 1. Hogyan tudom eldönteni? Mi mutathat utat? Egyéni szinten két fontos eszköz szolgál útmutatóul: az ország alkotmánya.és politikatörténete nagy hatással van mai életünkre. Hazánk társadalom. így bővítsék másokkal való kapcsolatteremtési tárházukat. A legfontosabb alapelv a személyes szabadság. valamint. meg tudjuk változtatni azokat. ha feltárják személyes érzelmeiket és szükségleteiket. hogy kritikusan tudjunk reagálni saját választásainkra. mely a kölcsönös tolerancián és felelősségen alapulva megadja a jogot minden egyén számára. hogy ez a tulajdonságrendelés segítségünkre van abban. A diákokban úgy képes e hatás tudatosulni. Szükségük van arra. – fölismerik. megvitatják azokat. és ha szükséges. előítéletekre és sztereotípiákra. illetve másokat. A diákoknak meg kell ­ érteniük. hogy ezekre a kérdésekre nem egyszerű válaszolni. hogy folyamatosan bizonyos tulajdonságokat rendelünk személyekhez és csoportokhoz. hogy az identitás összetett dolog. melyben él. másrészt az egész emberiségnek. Ami az egyik helyzetben jó lehet. hogy hogyan vitassuk meg nézeteltéréseinket békés úton. Úgy tudják ezt megtanulni. hogy különböző viselkedésformákkal kísérletezzenek. Rá kell jönniük. és ők milyennek látnak engem? Ki is vagyok valójában? A diákok napról napra az értékek és az együttélés módjainak széles tárházát tapasztalják meg. Nagymértékben különbözhetnek nézeteink és érdekeink. ha előzőleg egyezségre tudtunk jutni azon szabályokról. ha rendszeresen információt gyűjtenek az aktuális ügyekről. hogy a tulajdonságrendelés segíti az egyéni és csoportidentitás kialakulását. hanem hibákat követnek el és megpróbálnak tanulni belőlük. hogy hogyan keletkeznek az előítéletek. ha konstruktívan részt vesznek a társadalmi kapcsolatteremtésekben. mind a másokkal való kölcsönhatásban formálódik. saját véleményt alkotnak és meghallgatják mások véleményét is. és. hogy az egyének közötti különbségeket azonosítjuk. így hasznára válva egyrészt a közösségnek. A fiatalok jobban meg fogják érteni önmagukat. Annak érdekében. Az identitás egyszerre határozódik meg azáltal. hogy megtalálják saját helyüket. amelyekkel szembesülnek. Gondos figyelmet kell fordítaniuk a közvélemény részét képező nézetekre. Ez a tanítási egység olyan kérdésekkel foglalkozik. hogy minden egyes embert különbözőképpen lehet és kell megérteni. hogy miként észlelik emberek és csoportok saját magukat. – megértik.

Eszközök/kellékek Szerepleírások. óra: Sztereotípiák magamról! A tanulók jellemzik magukat és egymást. valamint. és véleményt alkotnak. nagyalakú papírok. majd összehasonlítják munkájuk eredményeit. közös megbeszélés/vita. és bemutatják írott munkáikat. 1. de igazságtalan nézetekhez is személyeket. és ők milyennek látnak engem? Az óra címe Tanulási célok A diákok feladatai A diákok egyedi szerepeket kapnak/húznak. tanulói munkalap (1–3 csoport). 2. 3. tanulói munkalap Páros munka. A diákok felismerik. hogy mások hogyan látják őket. hogy hogyan vezethetnek azok nem csak leegyszerűsített. embercsoportokat és egész országokat illetően. 4. minket mások? hogy a vélemények összetettek és saját döntéseket hoznak. és megtanulják elfogadni azt. óra: Szereotípiák és előítéletek A tanulók megértik. Csoportmunka. hogy mások hogyan látják őket. óra: A diákok Milyennek látnak megtapasztalják. közös megbeszélés/vita. hogy részvételük és hozzájárulásuk nélkül a tanegységet nem lehet folytatni. A tanulók elgondolkodnak másokról alkotott nézeteikről. Szerepjáték. rész: Identitás 1. Üres papírlapok és filctollak. A diákok elpróbálják és eljátszák a jeleneteket. és csoportokban megvitatják azokat. 1.1. Az első óra eredményei válnak a második óra alapanyagává. hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz a sztereotípiák és az előítéletek. Jobban megértik. Tudatosul a tanulókban. filctollak.1. 1. hogy különbözőképpen lehet jellemezni egy és ugyanazon személyt. FejeZet: Sztereotípiák és előítéletek Mi az identitás? Milyennek látok másokat. óra: Hányféleképpen lehet egy embert jellemezni? A diákok fölismerik. és reagálnak arra. Megbeszélik a megtekintett jeleneteket. Módszer Csopotmunka. 21 . Megtanulnak perspektívát váltani.2. bemutatók és moderált közös megbeszélés/vita.

1-es munkalap (1–3 csoport). mint hinnénk Tanulási célok A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszer A diákok megtapasztalják. Szerepleírások. A diákok egyedi szerepeket kapnak/húznak. hogy a vélemények összetettek. filctollak. és véleménytalkotnak. Megtanulnak perspektívát váltani. óra Milyennek látnak minket mások Több van egy emberben. nagyalakú papírok. 1. Csoportmunka. 22 . és saját döntéseket hoznak.Demokráciában élni 1.

és elpróbálják a jeleneteket. az erőfeszítés megtérül. hiszen minden csoport csak a történet egy részét kapta meg. Pozitív visszajelzést ad. rész: Identitás Az óra A tanulók három csoportot alkotnak. Sajnáltam. Ekkor minden csoport kitalál egy rövid szerepjátékot. tanulói munkalapot (három különböző verziót a három különböző csoportnak). amely közel van a folyóhoz. és felvittem a csomagját az ajtajáig. magammal vittem a labdát. amit gyakran nehéz szavakba önteni. Az óra végén a tanár összegyűjti a posztereket (a következő óra elején majd visszaosztja őket). és azt kérdezte: Nem tudsz olvasni?! Nem láttam a táblát. mert a pecabotom még mindig az egyik lezárt dobozban van. Még ha a szerepjáték az elején némi időt is vesz igénybe. 23 . így egyszerűen és világosan kifejezhető. (Nagyobb osztály esetében több csoport is kialakítható. amikor az iskolagondnok leállított. Csoportonként egyvalaki összegyűjti egy nagy papírra a csoportmegbeszélés során született megoldásokat a következő órai prezentációhoz. illetve. hogy segíthetek-e. ekkor a tanárnak több jelenetet kell biztosítania. és megkapják az 1. és nehezen kapott levegőt. A harmadik napon már át is jött hozzám. A családom egy másik vidékről költözött ide. amin az áll. A feladatok értelmében a csoportoknak először a melléknevek listáját kell bemutatniuk. Egy élelmiszerekkel teli szatyrot cipelt. rengeteg dolog történt velem az elmúlt napokban! Elmesélek közülük néhányat. de nem olvassa föl nekik. akár a játszótéren is. amilyen információt kaptak. aki. vagy ugyanazt a feladatot is kiadhatja különböző csoportoknak.1. hogy menjek vele horgászni. Mikor tegnap hazaértem. és levezet egy rövid összefoglaló beszélgetést. miután családjával elköltözött. hiszen jól mutatja majd. amely bemutatja a szövegértelmezésüket. mert szeretek focizni. egy nagyalakú papírt és filctollat. Ennek örültem. hogy eső után a focipálya zárva van. A diákok feladata ezen az órán az. ha az idő engedi. és elhívott. Sok tanuló számára az. és ezt tükrözi a szerepjátékban. találkoztam vele a kapu előtt. hogy posztereken összeállítsanak egy melléknevekből álló listát. Kedves Naplóm. Annyira megdöbbentem. Ennek megfelelően minden csoport csak egy részét látja a fiú személyiségének. Épp csak egyet-kettőt lőttem. Az egyik fiú osztálytársam pár ajtónyira lakik tőlünk. kezében a bevásárolt holmival. E szerepjátékokat először az osztályban kell kifejteni és megvitatni.” A csoportoknak szóló háromféle munkalap a napló különböző részeit tartalmazza. és felveti a következő óra témáját. Erre sor kerülhet a terem különböző sarkaiban vagy esetleg megbeszéléseknek otthont adó szobákban az iskolaépületen belül vagy kívül.) A tanár ezután elmeséli a fiú történetét. Mesél az osztálynak a fiú naplójáról. hogy szó nélkül hazamentem. Szóval. Megkérdeztem. A fölöttünk lévő lakásban egy idős férfi lakik egyedül. Háttérinformáció a tanárok számára A teljes szöveg így szól: „Ez az első napom az új oszályomban. hogy mennyi nagyon eltérő leírás és értelmezés lehetséges. és el akartam kezdeni gyakorolni. majd csak azután lehet elpróbálni. Jelenleg egy olyan lakásban lakunk. és még idegennek érzem magam. Dühös volt. éppen új környezetét fedezi fel. A csoportok megfigyelései különbözőek lesznek aszerint. Nemet mondtam. Az utóbbi forgatókönyv érdekes lehet. Van egy nagy focipálya az iskolánk előtt.

A diákok felismerik.. és bemutatják írott munkáikat. bemutatók és moderált közös megbeszélés/vita. óra Hányféleképpen lehet egy embert jellemezni. hogy részvételük és hozzájárulásuk nélkül a tanegységet nem lehet folytatni. A diákok elpróbálják és eljátszák a jeleneteket.. Módszer 24 . Megbeszélik a megtekintett jeleneteket Az első óra eredményei (az elpróbált szerepjáték és az összegyűjtött mellékneveket tartalmazó poszter) válnak a második óra alapanyagává.Demokráciában élni 2. Hogyan ismerhetünk meg jobban valakit? Tanulási célok A diákok feladatai Eszközök/kellékek A diákok fölismerik. Szerepjáték. hogy különbözőképpen lehet jellemezni egy és ugyanazon személyt.

Amennyiben nem. különös tekintettel a tartalomra és a formára. egy kicsit összezavarodtam. melyhez az előző órai posztert használja. hozzá van szokva ehhez a tanítási formához. mint „igaz” vagy „hamis”. kis változtatásokkal játszhatják a jeleneteket egymás után. hogy minden jelenet megszakítás nélkül kerüljön bemutatásra! Ha több csoport kapta ugyanazt a naplóbejegyzést. Lehetséges vitaindítók a tanár számára a kritikus gondolkodás elősegítésére az osztályban: – Ahogy ezeket a különböző jellemzéseket látom. rész: Identitás Az óra 1.1. akkor a tanulók továbbléphetnek a következő fázisra. majd ismét összefoglalja a jelenetsor célját. hogy valós képet alkothassunk a fiúról. Ezután a csoportok bemutatják a jeleneteket. amilyenek? 2. úgy érzem. Nagyon fontos. hogy tudatosuljon bennük. Ezután a csoport eljátsza a jelenetet. rész: Az óra második felében a diákok egy vagy két félkörbe ülnek a tábla körül. akkor tanácsos lehetőséget biztosítani a diákoknak. Javasoljuk. hogy elpróbálják jeleneteiket. a különböző nézőpontok jellemzésére. A tanár kihelyezi a posztereket egymás mellé a táblára. néhány példa arra. – Akkor most mi az igazság? – Kicsoda Marci valójában? 25 . teljesen normális. Ha az osztály ismeri. a tanár pozitív visszajelzést ad. Íme. hogyan segítheti a szerepjátékra való reflektálást a tanár: – Mi volt csoportként a tapasztalatunk? – Felfedeztem valami újat magamról? – Mennyire sikerült olyannak bemutatni a karaktereket. ahogyan kibontakozik a bemutató. Valójában ahhoz. A diákok nézik. hiba lenne pusztán egyetlen nézőpontból jellemezni őt. Ad öt percet a csoportoknak. Miután a csoportok végeztek. hogy visszatekintsenek és reflektáljanak a jelenetsorra. rész: A tanár elmagyarázza az óra menetét. Először a csoport egy tagja fölolvassa a naplóbejegyzést az osztálynak. hogy nem használhatnak olyan kategóriákat. hogy a diákok megértsék. ha különböző emberek vagy csoportok valakit különféleképpen látnak. Ilyennek látják őt mások: Az osztálytársak A tanárok A szomszédok A tevékenységet követő összegző megbeszélés során fontos.

ha jobban meg akarunk ismerni valakit. hogy adjanak visszajelzést. hisz a következő órákon így újra meg tudjuk őket mutatni. állítás – 2. – .Demokráciában élni A tanár megvárja.. megfigyeléseit. hiszen többnyire ugyanaz a néhány diák fog válaszolni. Sorban följegyzi a válaszokat a táblára vagy szerencsésebb esetben egy flip chartra (nagy méretű papírra): Mit tudunk elmondani a fiúról? – Hogyan tudjuk őt megfelelően jellemezni? – 1. hogy a különböző válaszok elhangozzanak.. állítás Az óra végén a tanár összefoglalja a diákok első két órán szerzett benyomásait. hogy ezt hogyan lehet csinálni. A tanár ezután felvázolja a következő két óra anyagát. amelyre följegyezhetők ezek a pontok. tanárok.. idegenek) teljesen különféleképpen látják ugyanazt az embert. Ez a módszer arra jó. amíg jópár diák keze a magasba lendül. barátok. Különböző megoldások léteznek arra. Előnyös lehet. – Gyakran a különböző embereknek (szomszédok. lehetővé téve az összes diáknak. hanem társadalmi csoportokkal és egész országokkal foglalkozik majd. Az alábbi pontok hasznosak lehetnek: Identitás: – Egy ember személyiségének sok oldala van. – Meg kell hallgatnunk az eltérő véleményeket ahhoz.. – . állítás – 5. A mellékletben megtalálható e visszajelző módszer részletes leírása. Az óra végén a tanár arra kéri a diákokat. állítás – 4. melyben az osztály immár nem egyes emberekkel. Az úgynevezett céltáblamodell javasolható ebben az esetben. hogy ne kommentálja a diákok észrevételeit. 26 . állítás – 3. és csak azután engedi. és a visszajelzés nem lesz elég árnyalt. Az egész osztályt megszólítani nem mindig a legjobb megoldás. ha rendelkezésre áll flip chart lap. hogy gyors visszajelzéseket kapjanak. hogy megfogalmazza saját egyéni válaszát. és ügyel arra.

A tanulók elgondolkodnak másokról alkotott nézeteikről. Üres papírlapok és filctollak. óra Sztereotípiák és előítéletek Tanulási célok Elképzeléseink más emberekről. amelyeket csoportok vallanak magukról vagy más csoportokról. 27 . valamint. de igazságtalan nézetekhez is személyeket. közös megbeszélés/vita. A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszer Kulcsfogalmak Sztereotípiák: Olyan vélemények. Előítéletek: Érzelmileg telített vélemények társadalmi csoportokról (gyakran kisebbségekről) vagy bizonyos emberekről (gyakran kisebbségi csoportból származókról). Csoportmunka. hogy hogyan kapcsolódnak egymáshoz a sztereotípiák és az előítéletek. csoportokról vagy országokról A tanulók megértik. rész: Identitás 3. embercsoportokat és egész országokat illetően. hogy hogyan vezethetnek azok nemcsak leegyszerűsített.1. és csoportokban megvitatják azokat.

ha nem fenyeget a helyzet azzal. Különböző társadalmi csoportok jellemzésén dolgoznak. etnikai csoportokat vagy országokat. aki a következő kritériumrendszer szerint képviseli a csoport munkájának eredményeit: – A mi országunk. – kontinensek. modellje található). tanároknak készült háttéranyagot. amely elszabadulhat. a diákok pedig önállóan előadást tartanak a lista formájában elkészített eredményeikről. Az érintett ország politikai helyzetétől függően lehetőség van olyat válaszani. A tanárnak óvatosan kell megválasztania. aki sérülhet ezáltal. hogy ne arra kérjük a diákokat. melyben e rövid. hogy saját személyes véleményüket mondják el másokról! Inkább azt képzeljék el. a mi csopotunk. A tanár úgy mutatja be a két fogalmat. – Saját véleményünk. A tapasztalat azt mutatja. – etnikai csoportok. – foglalkozási csoportok. a tanár segít a diákoknak abban. hogy az egyes csoportoknak miért van ilyen véleményük. Ugyanakkor a tanár csak akkor említsen az országban vagy közösségben élő etnikai csoportokat. A következő lépésben a diákok kis csoportokat alkotnak. hogy a társadalom. a szomszédok vagy a média mit mondana vagy gondolna azokról a csoportokról. egy általánosabb szintre. hogy továbbvigyék ismereteiket arról. amit a tanártól az óra elején hallottak. és csak akkor. A tanár azzal segíti a diákokat. A tanár fölírhat néhány tippet a táblára. mely tartalmazza a vélemények különbözőségének lehetőségét is. ily módon alkalmazva azt. de kulcsfontosságú előadás egy vázlata. amelyekkel az előző két órán a fiút jellemezték. amelyeket feladatul kaptak/húztak. a mi foglalkozásunk. ha nincs olyan az osztályban. hogy megértsék a különbséget a sztereotípiák és előítéletek között. hogy a későbbi megbeszélésre följegyezzék gondolataikat. hogy egy előre elkészített lista (lásd az alábbi példát) segíti a diákokat. vallási közösségeket.Demokráciában élni Az óra Az óra célja. hogy a fenti példák közül melyeket javasolja. A tanár sztereotípiákról és előítéletekről szóló bevezető előadását követően a tanulók 3-4 fős csoportokban hozzávetőleg 15 percig dolgoznak a fenti feladaton. – A csoport által megnevezett sztereotípiák. A diákok megpróbálnak különbséget tenni a sztereotípiák és az előítéletek között. – Elképzeléseink arról. hogy olyan vitát vált ki. amely közel áll a diákok saját tapasztalataihoz. hogy összefoglalja az előző két órán született tanulási folyamatokat. vagyis. kikerülhet az irányítása alól! A csoportmegbeszélések tartalma és eredményei egy közös foglalkozáson kerülnek bemutatásra. A tanár az óra elejére egy rövid. 28 . hogy képessé tegye a diákokat arra. – országok. hogy feljegyzi (címszavakban) az egyes csoportok megoldásait egy flip chartra. a mi etnikai entitásunk. hogyan ismernek meg másokat egyéni szinten. hogy visszautal azokra a különböző véleményekre. Azáltal. mint például: – fiúk és lányok. Minden csoport választ egy szóvivőt. hogy hogyan ítélünk meg nagyobb csoportokat. világosan szerkesztett előadással készül a sztereotípiák és az előítéletek közötti különbségről. eredményeket és megállapításokat. Megpróbálja sztereotípiákként és előítéletekként bemutatni ezeket (lásd a fejezet végén található. Fontos. – A csoport által megnevezett előítéletek.

hogyan lehet a tanulókat segítendő feljegyezni a megoldásokat: Csoport 1 2 3 4 5 Ország/foglalkozás/csoport Sztereotípiák Előítéletek Megjegyzések Végezetül a tanár összefoglalja az órát.1. visszautalva mind a folyamatra. mind az eredményekre. rész: Identitás Példa arra. 29 . és ismerteti az osztállyal a következő lépéseket.

hogy mások hogyan látják. tanulói munkalap. Jobban megértik. majd összehasonlítják munkájuk eredményeit. hogy mások hogyan látják őket. A tanulók jellemzik magukat és egymást. Fölfedezik saját személyiségük másokra gyakorolt hatását.Demokráciában élni 4. A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszer 30 . és megtanulják elfogadni azt.2. Közös megbeszélés/vita. 1. és hogyan reagálnak az ő személyiségükre. óra Sztereotípiák rólam! Milyennek látom magamat – milyennek látnak mások engem? Tanulási célok Tudatosul a tanulókban. Páros munka.

rész: Identitás Az óra A tanár azzal kezdi az órát. hogyan látunk nagyobb csoportokat. majd továbbhaladva megvizsgálták. amennyire csak lehetséges. amit a társaik írtak. A diákok feladata. hogy frontális tanítási helyzetben néhány diákot megkérdeznénk arról. melyeken az szerepel. Emellett vagy ennek alternatívájaként a tanár elismételheti a sztereotípiák és előítéletek kulcsfogalmainak ismertetését. hogy fölrajzolja ezt a táblázatot a táblára vagy egy flip chartra. A diákokat például olyan kategóriákkal segíthetjük. ami csak alkalmas lehet egy ember jellemzésére. Az ilyen kategóriák a következőket tartalmazhatják: Hogyan mutatjuk be az embereket: – Ha jó kedvük van? – Ha rossz kedvük van vagy akár dühösek? – Ha jó barátok? – Ha azt szeretnénk bemutatni. A tanár előveszi a munkalapokat.1. mint például a szakmai csoportokat. Ez a következő gyakorlattal 1 érhető el. Ezek abban segíthetik a diákokat. 1  Az itt javasolt gyakorlat A hallgatás fala nevű gyakorlat egy változata (lásd: DÁN/EJO. hogy készítsenek listát az összes melléknévből. Minden bizonnyal szükség lesz arra. ahogy a tanulók Marcit jellemezték. Arra is megkérheti a diákokat. de ez alkalommal önmagukra – mindenkire az osztályban. Új ötletek kifejlesztése a DÁN/ EJO területén). az egész osztály bevonására van szükség. hogy egy egyén megfigyelésétől indultak el (a fiú személyes helyzetétől). Most ismét az egyénre fognak összpontosítani. A következő kérdésre fognak koncentrálni: Ki vagyok én? Hogyan jellemezném magam? Hogyan jellemezne engem egy osztálytársam? ön-észlelés mások által kialakított kép A tanár azzal segíti az ismertetést. kötet. hogy mit gondol. melyben a diákok önálló. hogy ismételjék el. VI. Minthogy látják. Nem hivatalos fordítás – a ford. A diákok csendben körbejárnak a teremben. A terem különböző sarkaiban vagy külön asztalokon nagyalakú papírlapokat lehet megelőzően kihelyezni vagy leteríteni. hanem kommentárt fűzhetnek a már leírtakhoz vagy új ötleteket írhatnak fel a papírokra. egyéni munkában dolgoznak ki egy sor eltérő ötletet. 31 . és fölírják az ötleteiket a poszterekre (ideális esetben az egyes papírokhoz tartozó filcekkel). hogy összefoglalja az előző két óra eredményeit. hogy hogyan néznek ki? – Ha mint diákokat szeretnénk jellemezni őket? –… Ahelyett. etnikai csoportokat vagy egész országokat. hogy ezen a ponton a tanár ötleteket adjon. és elmagyarázza az aznapi óra ütemtervét. amelyek a melléknevek jelentésének és a fókuszának leírását adják. Ezeken a papírokon különböző kulcsszavak vagy kategóriák szerepelnek. hogy mit tanultak az elmúlt két órán az önmagunkról kialakított képünk és a másokban rólunk kialakult kép közötti különbségről. Ezt követően a tanár fölidézi az osztály számára. hogy annyi tulajdonságra és jellemzőre gondoljanak. a diákok nem ismétlik egymást. címként feltüntetve.

Ez azért fontos.Demokráciában élni Ennek a gyakorlatnak ilyen eredménye születhet: Milyen egy ember. A csoportok a következő feladatot kapják: Azt fogod most kideríteni. – Ezután ugyanígy jellemezd a társad. amelyek szerinted jól jellemeznek téged. mellyel a diákok foglalkozni készülnek. akik nem szeretik egymást. – Nyugodt. hiszen a gyakorlat célja az. amelyek alátámasztják a megítélésed? – Mi tekinthető (pozitív vagy negatív) sztereotípiának a jellemzők közül? A tanárnak el kell döntenie. kényes. hogy milyennek látod önmagadat és milyennek látjátok egymást. – Bájos. és válaszd ki közülük azokat. Ezért a tanárnak el kell kerülnie. –… –… Nem szükséges összegző megbeszélés. Osszátok meg gondolataitokat és érzéseiteket egymással: – Mi az. hogy olyan diákok kerüljenek össze. hogy ötleteket nyújtson a diákoknak a soron következő munkához. hogy tart-e egy lezáró közös összefoglaló megbeszélést az óra végén (mely egyben a tanulási fejezetnek is a vége. osszátok meg egymással a megoldásaitokat. A következőképp csináld: – Először egyedül dolgozz. mert a téma. – Beszédes. amelyek különböznek vagy akár ellentmondanak egymásnak. Bármelyik módszert is választja. Jegyezd le őket a munkalapra. – Éneklő. hogy 32 . amit az osztályban lévő posztereken találsz. valamint bizonyos helyzetekhez kapcsolódó jellemzőket magadról. ami meglepő számomra? – Mi tesz engem boldoggá? – Mi bosszant engem? – Mi bánt engem? – Tudsz olyan példákat mondani. hogy mely diákok dolgozzanak párban. és ügyelnie kell rá. amelyek nincsenek fenn a posztereken. – Tedd hozzá azon saját tulajdonságaidat. – Viccelődő. vagy összefoglalja az elmúlt négy óra tanulási folyamatát. – Amikor mindeketten elkészültetek. habár a folytatás lehetősége fennáll). A tanárnak ekkorra már végig kellett gondolnia. hogy senki érzelmei ne sérüljenek. Írd le őket a munkalapra. Érdekes lesz megnézni. hogy mely jellemzők és vélemények egyeznek. és melyek azok. ha jókedve van? – Vidám. azt fogja tapasztalni. – Vedd szemügyre a sok-sok jellemzőt.

és érdekes felismerésekre tettek szert. A diákok szorosabb kapcsolatokat építettek ki egymással. 33 .1. ami hasznos lesz számukra a mindennapi életük során úgy az osztályban. mint az iskolai élet egészében. rész: Identitás javult a munka légköre az osztályban a tanegységsorozat során. A diákok gyakran találkoznak majd a négy óra által fölvetett témákkal. Most már különbséget tudnak tenni: – sztereotípiák és előítéletek. Fejlődtek szociális kompetenciáik. megszilárdítva ezáltal a tanultakat. – önészlelés és a mások általi észlelés között. melyeket meg is osztottak egymással.

2.1. csoport) Szerepjáték Válasszatok egy szóvivőt. rengeteg dolog történt velem az elmúlt napokban! Elmesélek közülük néhányat. amit eljátszhattok az osztályban. Tanulói munkalap (1. amely közel van a folyóhoz.  Mit gondoltok. aki jegyzeteket készít és a megoldásotokat bemutatja az osztálynak! Bejegyzés Marci naplójából: „Ez az első napom az új oszályomban. A családom egy másik vidékről költözött ide és még idegennek érzem magam. Kedves Naplóm. mit mondana Marci osztálytársa egy másik diáknak Marciról? Próbáljatok el egy rövid jelenetet. A harmadik napon már át is jött hozzám. Jelenleg egy olyan lakásban lakunk.” Feladatok: 1. amelyekkel szerintetek Marci osztálytársai jellemeznék őt (használjátok az ötletrohamot/brainstormingot a csoportotokban). aki hangosan felolvassa a rövid naplóbejegyzést és a feladatot a csoport számára! Válasszatok meg egy másik csoporttagot. hogy menjek vele horgászni.  Állítsatok össze egy listát azokból a melléknevekből. Az egyik fiú osztálytársam pár ajtónyira lakik tőlünk. és elhívott.Demokráciában élni 1. Nemet mondtam. 34 . mert a pecabotom még mindig az egyik lezárt dobozban van.

rengeteg dolog történt velem az elmúlt napokban! Elmesélek közülük néhányat. Dühös volt és azt kérdezte: Nem tudsz olvasni? Nem láttam a táblát. Kedves Naplóm.” Feladatok: 1. amikor az iskolagondnok leállított. rész: Identitás 1. aki jegyzeteket készít és a megoldásotokat bemutatja az osztálynak! Bejegyzés Marci naplójából: „Ez az első napom az új oszályomban. Épp csak eggyet-kettőt lőttem. amelyekkel szerintetek Marci osztálytársai jellemeznék őt (használjátok az ötletrohamot/brainstormingot a csoportotokban). mit mondana Marci osztálytársa egy másik diáknak Marciról? Próbáljatok el egy rövid jelenetet. csoport) Szerepjáték Válasszatok egy szóvivőt.  Állítsatok össze egy listát azokból a melléknevekből. 2. 35 . hogy egy szó nélkül hazamentem. Tanulói munkalap (2. Szóval magammal vittem a labdát és el akartam kezdeni gyakorolni. Van egy nagy focipálya az iskolánk előtt. A családom egy másik vidékről költözött ide és még idegennek érzem magam. Annyira ledöbbentem. amit eljátszhattok az osztályban.1.1.  Mit gondoltok. mert szeretek focizni. Ennek örültem. hogy eső után a focipálya zárva van. amin az áll. aki hangosan felolvassa a rövid naplóbejegyzést és a feladatot a csoport számára! Válasszatok meg egy másik csoporttagot.

A családom egy másik vidékről költözött ide és még idegennek érzem magam.Demokráciában élni 1. aki hangosan felolvassa a rövid naplóbejegyzést és a feladatot a csoport számára! Válasszatok meg egy másik csoporttagot. hogy segíthetek-e. A fölöttünk lévő lakásban egy idős férfi lakik egyedül. amelyekkel szerintetek Marci osztálytársai jellemeznék őt (használjátok az ötletrohamot/brainstormingot a csoportotokban).  Állítsatok össze egy listát azokból a melléknevekből. csoport) Szerepjáték Válasszatok egy szóvivőt. kezében a bevásárolt holmival. Tanulói munkalap (3. Sajnáltam.1. amit eljátszhattok az osztályban.” Feladatok: 1. és felvittem a csomagját az ajtajáig. aki jegyzeteket készít és a megoldásotokat bemutatja az osztálynak! Bejegyzés Marci naplójából: „Ez az első napom az új oszályomban. 36 . találkoztam vele a kapu előtt. mit mondana Marci osztálytársa egy másik diáknak Marciról? Próbáljatok el egy rövid jelenetet. Mikor tegnap hazaértem. rengeteg dolog történt velem az elmúlt napokban! Elmesélek közülük néhányat. Kedves Naplóm. Megkérdeztem.  Mit gondoltok. 2. Egy élelmiszerekkel teli szatyrot cipelt és nehezen kapott levegőt.

Először is. vastag szájuk van és apró csontok vannak az orrukba fúrva. Milyen hatása van az előítéleteknek? Az előítéletek támadó jellegűek. Az előítéleteket tanuljuk. hogy egy kalap alá vesszük az embereket. hogy megmutassák. hajviseletük vagy az öltözködésük. hogy miért csinálta azt. általában igazságtalanok. hogy minden fekete gyorsan tud futni? Mire jók a sztereotípiák? Az előítéletek. hogy alig van már közük a valósághoz. ráadásul gyakran kedvezőtlenek vagy ellenségesek. „Pozitív” sztereotípiák Mindamellett léteznek pozitív sztereotípiák is. Mit tehetünk az előítéletek ellen? Az előítéletek nehezen szűnnek meg. amit. A sztereotípiától az előítéletig Amikor egy embert vagy egy csoportot csak sztereotípiák alapján ítélünk meg. De ebben az esetben is az történik. kevésbé bonyolulttá teszik a világot. aki megerősítené e negatív nézeteket. mint a bőrszínük. Néhány ember akkor is ragaszkodik az előítéletekhez és a populista elképzelésekhez. így meg is válhatunk tőlük. De nem kell elveszteni a reményt: senki sem születik előítéletesen. képregényekben. akiket furcsának találunk. kik is ők és mit képesek elérni. hogy leplezzük e nyugtalanságunkat – úgy tehetek. hogy meghallgatná előbb Önt. kellemetlenül érezzük magunkat. mert azt hallotta. hogy valójában ismernénk. Ennek azonban az a következménye. akkor az előítélettel van dolgunk. hogy „ők” mindig elkésnek. vallási nézeteik. úgy tűnik. Az ilyen nézeteknek vagy elképzeléseknek legtöbbször semmi közük sincs a valósághoz. kérdezze meg tőle. azaz. Például. hogy minden bizonnyal Ön sem szeretné. hogy önálló egyéniségként vagy egyéniségek csoportjaként tennénk. hogy a feketék jó futók. Gondolkozzon csak: valóban igaz. bizonyos képzeteket társítunk bizonyos csoportokhoz. „És. Emlékezzen arra. hogy már a kezdet kezdetén elvész az értelmes találkozás és valódi megértés lehetősége. Gondoljon csak például az afrikai nők képére. aszerint. Az efféle csoporthoz tartozás gyakran együtt jár azzal is. Ekkor anélkül formálunk véleményt az adott emberről vagy a csoportról. Például. ha senkit sem ismer. amikor azt mondja valaki. akkor sztereotípiákról beszélünk. rész: Identitás Háttéranyag a tanárok részére Sztereotípiák és előítéletek Mi a sztereotípia? Gyakran csoportok tagjaiként definiálunk embereket. gyakran nyugtalanokká válunk. egy munkaadó esetleg azért nem vesz fel roma származású jelentkezőt az állásra. hogy bizonyos tulajdonságokat rendelünk az emberekhez. ezért nehéz is kezelni őket. bármiről is legyen szó. vagy olyan külső jegyek alapján. Amikor olyan emberekkel találkozunk. mi ezzel a baj?” – kérdezhetné. Amennyiben ezek a képzetek annyira felnagyítottak vagy túlzók. Az ilyen helyzetekben az előítéletek lehetőséget nyújtanak arra. ha valaki anélkül ítélné meg. Sztereotípiákat könyvekben (akár tankönyvekben is). hogy Ön is találkozott már sztereotípiákkal. reklámokban vagy filmekben is találhatunk. ahelyett. méretük. 37 . mintha mindent tudnék a másik(ok)ról és semmit sem kell kérdeznem tőlük. Az előítéletek megfosztják az embereket annak lehetőségétől. akkor ezt pozitív sztereotípiának hívjuk. ahol a nők pálmalevelekből készült szoknyát viselnek. hogy milyen a kultúrájuk.1. Mielőtt megítélne valakit. Szinte egészen biztos. származásuk.

Demokráciában élni 1. Tanulói munkalap Ön-észlelés – mások általi észlelés Dolgozzatok párokban! Megbeszélés utáni megjegyzések –M  iben egyeznek a nézeteink? –M  iben különböznek a nézeteink? – Megjegyzések Hogyan jellemzem magamat? (Saját ön-észlelelésem) Hogyan jellemzem a diáktársamat? (Másokról alkotott észlelésem.  2. magam által leírva) Megbeszélés utáni megjegyzések – Miben egyeznek a nézeteink? – Miben különböznek a nézeteink? – Megjegyzések 38 .

4 Társadalmi igazságosság Hogyan bánjunk az egyenlőtlenségekkel? . FejeZet Egyenlőség Egyenlőbb vagy nálam? 2. ha velünk történne ugyanez? 2.3 Egyenlőség férfiak és nők között Hogyan bánjunk a férfiakkal és a nőkkel? 2.1 Különbségek és hasonlóságok Ugyanolyan vagyok? Különböző vagyok? 2.2.2 Vesna története Hogyan viselkednénk.

Ahogy fentebb kifejtettük. hogy teljes értékű életet tudjanak élni közösségeikben. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának preambuluma ezekkel a szavakkal kezdődik: „Tekintettel arra. az olyan kormányhivatali vagy iskolai szabályzatig terjedhet. hogy ellássa az egyéneket azokkal az ismeretekkel. kritérium vagy gyakorlat másokhoz képest de facto hátrányos helyzetbe hoz valakit vagy egy adott kisebbséget. Biztosítani kell továbbá azt is. FejeZet Egyenlőség Egyenlőbb vagy nálam? Az egyenlőség fogalma elismeri. Akkor fordul elő. mindamellett a szolidaritás legalább annyira egy gondolkodásbeli hozzáállás. hogy megerősítse. mely visszautasítja a roma származású álláskeresőt. készségekkel és értékekkel. etnikumra stb. és rendkívül nehéz megváltoztatni vagy felszámolni őket. Európa Tanács. hogy a diszkrimináció minden formája ellen fellépjenek. Az előítéletek pozitívak és negatívak is lehetnek. társadalmi nemre. DGIV/EDU/CIT (2003). amely nem ad bérbe lakásokat bevándorlók számára. 3  Uo. melyekre szükségük van ahhoz. Ez a DÁN-nak is egyik kulcsfontosságú célja. Az előítéleket szocializációnk során tanuljuk. a szolidáris cselekedet szorosan kapcsolódik a cselekvéshez. való tekintet nélkül ugyanazok a jogok illetnek meg. 4  Uo. hogy valóban megismernénk őket. Ez a pluralizmus és multikulturalizmus központi eszméje. az igazság és a béke alapját a világon…” Az állampolgárság fogalma nem választható el az egyenlőség kérdéseitől. Ebből adódóan a DÁN-nak lehetőségeket kell biztosítania az észlelés vizsgálatára. Nem hivatalos fordítás – a ford. 3 A szolidaritás az emberek azon képessége. Mint ilyen szükséges. A diszkrimináció direkt formáját az a szándék jellemzi. és. hogy foglalkozzon az egyenlőség kérdésével. meghaladva a tolerancia eszméjét. 4 Az előítélet egy olyan ítélet. hogy túl tudnak lépni saját határaikon. 40 . biológiai nemre. vagy az az ingatlanforgalmazó cég. A társadalmakban jelen lévő és a társadalmak közötti egyenlőtlenségek a hatékony állampolgárság útjában állnak. regionális és nemzetközi közösségek által befogadott és pozitívan számon tartott érték legyen. valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság. vallásra. mint férfit zár el a szakmától) az áruházon át. és mint ilyen a DÁN egyik sarokköve. melyek etnikai vagy vallási szempontból látszólag semlegesek. Az indirekt diszkrimináció középpontjában egy eljárásmód vagy egy intézkedés áll. Az egyenlőség ezért a demokratikus állampolgári nevelés központi eszméje. A diszkrimináció gyakorolható direkt vagy indirekt módon is. amikor egy kétségkívül semleges szolgáltatás. korra. amely fejkendőt viselő személy számára megtiltja a belépést. aki hosszú szoknyát visel. hogy mindenkit. mint amen�nyire egy viselkedésforma. a különbözőség valódi elismerését és értékként való értelmezését jelenti. Ezek a szabályok. A példák sora a tűzoltók minimális magassági előírásától kezdődően (mely több nőt. hogy egy másik embert vagy csoportot diszkriminálni akar. képessé tegye az embereket arra.Demokráciában élni 2. hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának. hogy tudatában legyünk létezésüknek. hiszen arra törekszik. valamint az előítéletesség és a sztereotipikus gondolkodás elleni küzdelemre. Ezért fontos. felismerik és hajlandók fellépni mások jogainak érvényesülése és védelme elősegítéséért. amely nem alkalmaz olyan személyt. hogy a különbözőség a helyi. nemzeti. ilyen például egy foglalkoztatási iroda. aránytalanul hátrányos helyzetbe juttatják azokat a hosszú 2   Forrás: Karen O’Shea: Fogalomtár a demokratikus állampolgárságra neveléshez (A glossary of terms for education for democratic citizenship). amelyet egy másik emberről vagy emberekről azelőtt alkotunk. 2 A sokszínűség.

hogy az egyéneket terheli minden felelősség saját problémáikért. hogy az emberek ne legyenek arra kényszerítve. Nem hivatalos fordítás – a ford. Human rights and global social justice). hogy meg kell változtatniuk a politikai és gazdasági rendszereket ahhoz. illetve fejkendőt viselő személyeket. a pihenéshez és a megfelelő életszínvonalhoz való jog. mintsem emberi jogoknak. 5 A gender terminus azokra a társadalmilag konstruált férfi. Abban hisznek. A gender szerepek ezért az adott szocio-ökonómiai. az osztály. és tenni igyekszenek valamit annak érdekében. 7 Különböző embereknek különböző véleménye és attitűdje van arra vonatkozóan. Úgy vélik. Az együttérzők azok. akik szolidárisak a szenvedőkkel. 8   Forrás: International Council of Human Rights Policy: Feladatok határok nélkül. és magukra kell hagyni őket. mint a faj. mint a munkához és az oktatáshoz. hogy kezeljék azokat. amelyek az egyén teljes fejlődéséhez és a megfelelő életszínvonal megteremtéséhez szükségesek. A gender szerepek tanult szerepek. akik egy adott kisebbséghez vagy vallási csoporthoz tartoznak. amelyek az illetők nemi hovatartozásán alapulnak. hogy az embereknek ösztönzőkre van szükségük ahhoz. Emberi jogok és globális társadalmi igazságosság (Duties sans Frontières. Olyan jogokat tartalmaznak.és női szerepekre utal.  Uo. a gender szerepek változhatnak. a szexuális beállítódás és a kor. melyet az Egyesült Nemzetek Közgyűlése fogadott el 1966-ban. hogy szegénységben kelljen élniük. Ezek a jogok nemzetközi szinten meghatározottak A Gazdasági. 7  Uo. Ezeket a jogokat abból a szempontból nehezebb érvényesíteni. politikai és kulturális környezettől függnek. hogy hogyan kellene társadalmunknak a társadalmi igazságossággal foglalkoznia. hogy csökkentsék fájdalmaikat.1. Ezek a vélemények és attitűdök nagy vonalakban fogalmazva három kategórába sorolhatók: A darwinisták úgy tartják. Ez gyakran vezet gyámolító hozzáálláshoz a nehéz szociális körülmények között élők iránt. az etnikum. hogy a rendellkezésre álló erőforrásoktól függenek. 8 5 6  Uo. Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában. 6 A gazdasági és szociális jogok leginkább azokkal a feltételekkel foglalkoznak. rész: Egyenlőség szoknyát. az adott kultúrán belül és a kultúrák között is nagyon eltérők lehetnek. Az igazságkeresők meggyőződése. hogy az emberekkel tisztességtelenül bánnak. A szociális és gazdasági jogokat inkább elérendő politikai céloknak tekintik.  41 . melyeket tovább befolyásolnak olyan egyéb tényezők. és ez nagymértékben a kormányzati döntések következménye. Szemben egy személy biológiai nemi jellegével. Gyakran nevezik ezeket a jogokat „másodgenerációs” emberi jogoknak. hogy keményebben dolgozzanak. A darwinisták többnyire a szociálpolitika küzdőterén kívül maradnak.

hogy ők. 4. kritikai gondolkodás. óra: Társadalmi igazságosság A tanulók megvitatják az igazságos elosztásra vonatkozó kérdéseket.1. Módszer Egyéni és kiscsoportos munka. A tanulók egyaránt értékelik a hasonlóságokat és a különbségeket. A tanlók képesek a diszkriminációs helyzetekre reagálni. A 2. tanulói munkalap részekre osztott példányai a pároknak (választható). és összehasonlítják a saját országukbeli helyzettel. A tanulók képesek megérteni a genderalapú diszkrimináció áldozatainak nézőpontját. hogy különbözőek vagyunk. A tanulók képesek megérteni a diszkrimináció áldozatainak nézőpontját. tanulói munkalap egy példánya. A tanulókban tudatosul a társadalomban jelen lévő genderalapú diszkrimináció. tanulói munkalap egyik történetének egy példánya minden 4-5 fős csoport számára. óra: Egyenlőség férfiak és nők között A tanulók átgondolják.2. Szövegalapú csoportmunka. a 2. de a csoportoknak szükségük lehet nagyalakú papírokra és filcekre. Nagyalakú papírlap és filctoll minden csoportnak. A tanlók képesek reagálni a diszkriminációs helyzetekre. Kiscsoportos munka. Szövegalapú megbeszélés/vita. 42 . A tanulókban tudatosulnak a társadalmi igazságossághoz kötődő problémák. óra: Különbségek és hasonlóságok Tanulási célok A tanulók el tudják magyarázni az emberek közötti hasonlóságokat és különbségeket. A tanulók újra átgondolják az egész tanegységet. 3.3. Lehetséges a tevékenység kiterjesztése. A tanulók megvitatnak egy diszkriminációs esetet. páros munka. A diákok feladatai A tanulók felfedezik a hasonlóságokat és a különbségeket az emberek között. Választható. Eszközök/kellékek Füzet vagy papírlapok és tollak az egyéni munkához. 2. amennyiben a tanár ezeket használni akarja. A 2. illetve általában a társadalom hogyan bánik a nőkkel. FejeZet Egyenlőség Egyenlőbb vagy nálam? Az óra címe 1. megbeszélés/vita és prezentáció. óra: Vesna története A tanulókban tudatosulnak a társadalomban meglévő előítéletek és a diszkrimináció. A diákok megvitatják néhány következményét annak.Demokráciában élni 2.

Egyéni és kiscsoportos munka.1. rész: Egyenlőség 1. hogy különbözőek vagyunk. A diákok megvitatják néhány következményét annak. A tanulók egyaránt értékelik a hasonlóságokat és a különbségeket. A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszer 43 . A tanulók felfedezik a hasonlóságokat és a különbségeket az emberek között. de a csoportoknak szükségük lehet nagyalakú papírokra és filcekre. Füzet vagy papírlapok és tollak az egyéni munkához. Lehetséges a tevékenység kiterjesztése. óra Különbségek és hasonlóságok Ugyanolyan vagyok? Különböző vagyok? Tanulási célok A tanulók el tudják magyarázni az emberek közötti hasonlóságokat és különbségeket. amennyiben a tanár ezeket használni akarja.

Szeretsz rajzolni/festeni? „B” lista A. A tanár elmondja. Tudsz úgy élni. Szeretsz utazni? N. Játszol valamilyen hangszeren? E. mint egy madár)? F. Lélegzel? H. Nő vagy? B. hogy még ha kétségeik lennének is valamelyik válaszukkal kapcsolatban. A tanár szól a diákoknak. „A” lista A. Tudsz másokkal kommunikálni? N. úgy. Folyamatosan víz alatt élsz? I. Félsz a magasságtól? Q. A tanár megcsinálhatja ugyanezt a táblán. mint a kéket? R. Fáradtnak érzed néha magad? 44 . Mindig boldog vagy? B. amelyet akkor éppen helyesebbnek gondolnak. Tudsz bármiféle eszköz nélkül repülni (úgy. Átlátsz a falakon? M. Barna szemed van? F. Tudsz egy kicsikét gondolkodni? D. hogy elég hely maradjon alattuk. hogy egyáltalán nem iszol? G. Szemüveges vagy? H. Szeretsz fodrászhoz járni? O. Könnyen megfázol? M. melyekre a diákoknak igennel vagy nemmel kell válaszolniuk. hogy írják fel a betűket ábécésorrendben A-tól R-ig vízszintesen egymás mellé. Inkább csendes típusú vagy? J.  Jobban szeretnél nem találkozni emberekkel? P. Vannak körmök az ujjaidon? C. Jobban szereted a barnát.  Jártál-e már több mint egy külföldi országban? C. Érzel bármit is? J. hogy a következőkben egy sor kérdést fog feltenni. Van nyelved? Q. Szereted a szép időt? O. Anya szült? E. mint néhány rovar)? R. miközben a diákok egyéni munkában a következő módon jegyzik le válaszaikat: 1 („igen”) vagy 0 („nem”). Példa Kérdések: A B C D E F Válaszok: 1 0 1 0 1 A tanár ezt követően fölteszi a kérdéseket az „A” listáról (A-tól R-ig). Zöld a véred? K. Minden csoportnak szüksége lesz egy papírlapra és tollra. Mindkét nagymamád él még? G. akkor is válasszanak egyet – ebben az esetben azt a választ. Tudsz a vízen járni (úgy.  Inkább szomorú típusú ember vagy (az átlagosnál szomorúbb)? L.  Inkább magasnak számítasz (az átlagosnál magasabbnak)? K. Szeretsz sportolni? D.Demokráciában élni Az óra A diákok 4-5 fős csoportokat alkotnak. Szeretsz számítógéppel dolgozni? P. Szeretsz vidéken lenni? I. Fölkészülésképpen a diákokat arra kéri. Leestél már valaha valahonnan? L.

jó dolog másoktól különbözni. hogy felírja válaszait az ábécé betűi alá a táblára. Hogyan lehet az. hogy ez így van. Érveljetek amellett. a „B” lista kérdéseire válaszoljanak. Milyen érzést kelt ez bennük? Helyzetek. amikor kellemetlen érzés másoktól különbözőnek lenni. ami a legtöbbjükben közös? A tevékenység kiterjesztése. a tanár megmutatja. amelyben kellemes. jó dolog. Akárcsak az előbb. rész: Egyenlőség A tanár minden csoporból felkér egy képviselőt. hogy különbözni kellemes. jó dolog más emberekhez hasonlítani. Találjatok példát három olyan helyzetre. Érveljetek amellett. melyekben kellemes érzés hasonlónak lenni a) b) c) Helyzetek. És ismét érveljenek. hogy tudnak-e még olyat mondani. hogy ez alkalommal szinte egyetlen különbség sincs a csoportok között? A tanár megkérdezi a diákoktól. A feladatuk a következő lesz: 1. hogy miért gondoljátok úgy. hogy írja fel az „A” listára általa adott válaszokat a táblára. hogy találjanak példát három olyan helyzetre. minden csoportból egy képviselő kap megbízást arra. hogy ezúttal a következő sor. hogy hasonlónak lenni kellemes. hogy a gondolkodási keret hogyan nyújt struktúrát a diákok válaszaihoz.1. 2. melyekben kellemes érzés különbözőnek lenni a) b) c) Miért? a) b) c) Miért? a) b) c) A tanár ezt követően arra kéri a csoportokat. és gyorsan hasonlítsák össze a sajátjukkal. hogy nézzék meg a táblán szereplő válaszokat. jó dolog. Találjatok példát három olyan helyzetre. Látnak-e különbséget a válaszok között? Össze tudnak foglalni néhányat a különbségek közül? A tanár ezt követően arra kéri a diákokat. Ha szükséges. hogy miért gondolják úgy. hogy miért gondoljátok úgy. melyekben kellemetlen érzés különbözőnek lenni a) b) c) Miért? a) b) c) 45 . Ezután arra kéri a diákokat. továbbvitele érdekében a tanár minden csoportnak ad egy nagyalakú papírt és filcet. Helyzetek. amikor kellemes.

akikkel időnként rosszul bánnak. akikkel néha rosszul bánnak a) b) c) Kik bánnak velük rosszul? a) b) c) A tanár megkéri a csoportokat. Ennek érdekében a csoportok egy-egy példányt kapnak az 5. tanulói munkalapból: az emberi jogok listájából. és kik azok. hogy mutassák be a válaszaikat.2.Demokráciában élni A tanár ezután megkérdezi a diákoktól. hogy milyen „másféle” emberekről tudnak. Az osztály később tovább fogja elemezni. 46 . hogy mely jogok sérülhetnek a példaként említett helyzetekben. akik rosszul bánnak velük? Csoportok.

hogy az óra egy megtörtént diszkriminációs történettel kezdődik. a 2. A tanulók képesek megérteni a diszkrimináció áldozatainak nézőpontját. A tanulók megvitatnak egy diszkriminációs esetet. A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszer Fogalmi tanulás A diszkrimináció egy. A tanulók képesek a diszkriminációs helyzetekre reagálni. rész: Egyenlőség 2.1. hanem sok más szerv és egyének is érintettek a diszkrimináció gyakorlása kapcsán. ha velünk történne ugyanez? Tanulási célok A tanulókban tudatosulnak a társadalomban meglévő előítéletek és a diszkrimináció. 47 . Választható. Szövegalapú csoportmunka. óra Vesna története Hogyan viselkednénk. Nemcsak a hatóságok. Azáltal. a társadalomban széles körben elterjedt viselkedési mód. hogy a diákok saját viselkedésükre reflektáljanak. és összehasonlítják a saját országukbeli helyzettel.1. megteremti annak lehetőségét. tanulói munkalap egy példánya.

és később. mi történt vele: „Láttam egy eladóasszisztensi álláshirdetést egy ruhabolt kirakatában. hogy az állást betöltötték. nemzeti vagy társadalmi származás. vallás. több mint egy évtizeddel ezelőtt. nehézséget jelentene itt dolgozni. azt mondta. Miután eljöttem a boltból. amelyet naponta meg kellett volna tennie a munkahelyére. Én 19 vagyok. Azt mondta. egy roma nő. de azt üzente. Nagyon megnehezíti a bolt vezetését. a következőket válaszolta: A boltvezető válasza „Úgy éreztem. de úgy is. cikk) kimondja: „A jelen Egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülönböztetés. hogy jöjjek vissza két nap múlva. ha a tanár fölolvasta a történetet. hogy vitassák meg a következő kérdéseket (a munkalap tartalmazza ezeket a kérdéseket. például nem. hogy tegyen valamit az ilyen helyzetekkel kapcsolatban? Mit mondjon a jog? 5. 48 . hogy minden csoport egy-egy kérdésre válaszol. Akinek az állást adtam. hogy Az Emberi Jogok Európai Egyezménye 9 (14. vagyoni helyzet. A tanár ezt követően elmondja a diákoknak. Hogyan éreznéd magad.Demokráciában élni Az óra A tanár felolvashatja vagy akár oda is adhatja a tanulóknak a 2. mert még nem jelentkezett elég ember. Ez történhet úgy. milyen csoportok lennének érintve? A tanár megkéri a diákokat. hogy minden csoport rödiven több kérdést is megválaszol. hogy elolvassák. Vesna története Vesna. hogy Vesna története valóban megtörtént. úgy föl voltam háborodva. hogy megkértem egy nem roma barátnőmet. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkoza9  Hivatalosan kihirdetett magyar elnevezése szerint: Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről – a ford. mikor a boltvezetőt a viselkedése okairól kérdezték.  Megtörténhetne ugyanez a te országodban is? Ha igen. faj. ha a barátod azt mondaná. és megkéri a diákokat. 18 és 23 év közötti jelentkezőt kerestek. miért viselkedett így a boltvezető? A diszkrimináció egy formájának tartod ezt az esetet? Miért vagy miért nem? 3. nyelv. elmondja. Amikor kijött.  Mit gondolsz. Úgy egy héttel később visszamentem a boltba. szín. ha az alkalmazottak mindig elkésnek. hogy mondják el első véleményeiket a fenti kérdésekre. a tanár 4-5 fős csoportokat alakít. politikai vagy egyéb vélemény. változtathatott volna a helyzeten? Mit tehettek volna mások érte? 4. hogy Vesna számára a távolság miatt. állásinterjúra.1. hogy menjen be és érdeklődjön az állás iránt. hogy őt behívták az interjúra? 2. születés szerinti vagy egyéb helyzet alapján történő megkülönböztetés nélkül kell biztosítaniMásrészt. Az álláshirdetés továbbra is az ablakban volt. Szívesebben választottam olyan valakit. és mindkétszer ugyanazt a választ kaptam. ha Vesna története veled esett volna meg? Hogyan reagálnál. aki a közelben lakik. hogy beszéljünk. Elvárod a jogtól. éppen megfelelt. A boltvezető túl elfoglalt volt ahhoz.” A tanár elmondja a diákoknak. hogy behívták hétfőre. tanulói munkalapot.  Mit tehetett Vesna ebben a helyzetben? Mit gondolsz. Még kétszer visszamentem.” Miután a diákok meghallgatták vagy elolvasták a történetet. nemzeti kisebbséghez tartozás. így bementem és érdeklődtem az állás iránt a boltvezetőnél. abban az esetben. írja fel a kérdéseket a táblára vagy egy flip chartra): 1.

16 éves volt. hogy így a hagyományos tanórákon kívüli beszélgetésekre is sor kerülhessen. vagyonra. akik a bolttól messze laktak. amely a diszkriminációs jog érvényre juttatásával foglalkozik. születésre. nevezetesen fajra. hogy az egész osztály megismerje e leveleket. Számos embert megkérdeztek. mint Vesna. hogy diszkrimináció áldozata lett. aki az állást kapta. vallásra. és ugyanolyan messze lakott a bolttól.1. Az óra befejezéséül a tanár elmondja az osztálynak. A bíróság megállapította. hogy mit jelent ez a szöveg Vesna helyzetével kapcsolatban. Fontos. hogy írjanak egy levelet a boltvezetőnek vagy a város polgármesterének. vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra. politikai vagy bármely más véleményre. nemzeti vagy társadalmi eredetre. 49 . A boltnak kárpótlást kellett fizetnie Vesnának az őt ért lelki sérülés miatt. rész: Egyenlőség tának 2. fehér. cikke azt is kimondja: „Mindenki. hogy mind a saját nézőpontjukból.” A tanár ezután megkérdezi a diákoktól. nemre.” Az összegző megbeszélés során a tanár arra kéri a diákokat. nyelvre. hogyan zárult a valóságban Vesna története. színre. Vesna történetének befejezése „Vesna egy speciális európai bírósághoz fordult az esetével. mind Az Emberi Jogok Európai Bírósága szempontjából meg tudják fogalmazni a leveleket. Segítsen a diákoknak annak érdekében. bármely megkülönböztetésre. A lány.

és bepillantást engednek abba. hogy megváltoztassuk néhány osztálybeli vagy iskolai gyakorlatunkat. A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszer Információs doboz Hosszú utat kell még megtenni addig. A 2. A tanulók képesek megérteni a genderalapú diszkrimináció áldozatainak nézőpontját. hogy ők. iskolában. A tanlók képesek reagálni a diszkriminációs helyzetekre. tanulói munkalap egyik történetének egy példánya minden egyes 4-5 fős csoport számára. hogyan tudjuk kezelni az ilyen helyzeteket. megbeszélés/vita és prezentáció. amíg a férfiakat és a nőket egyenlő emberi lényekként fogják kezelni jogilag és a hétköznapi életben egyaránt.Demokráciában élni 3.2. óra Egyenlőség férfiak és nők között Hogyan bánjunk a férfiakkal és a nőkkel? Tanulási célok A tanulókban tudatosul a társadalomban jelen lévő genderalapú diszkrimináció. Ez az óra is egy felhívás arra. A tanulók átgondolják. hogy fejlesszük empatikus készségünket ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban. Nagyalakú papírlap és filctoll minden csoportnak. 50 . munkahelyen előforduló különböző helyzetek azonban lehetőséget kínálnak arra. Kiscsoportos munka. illetve általában a társadalom hogyan bánik a nőkkel. A családban.

és dolgozzanak ki egy tervet arra. Biológiai nem Biológiailag meghatározott Állandó. akkor öt példa bemutatásával kell alátámasztaniuk véleményüket. hogy igen. amelyek tanultak. Példa a tervre Átfogó cél: Mit kell tenni? Ki fogja elvégezni? Mikorra kell elkészülni vele? 51 . Miután a diákok elolvasták a történetet. szociális és gazdasági tényezőktől függően rendkívül változatos lehet.1. a változás lehetséges „A biológiai nem a természetes megkülönböztető jegyekre hivatkozik. hogy mit gondolnak. Most megvitatják. Amikor ezzel megvannak. amelyek meghatározzák. földrajzi. hogy figyelmesen tanulmányozzák a táblán található táblázatot. hogyan lehet azokat az iskolai életben megvalósítani. hogy saját iskolájukban elősegítsék a nemek közti egyenlőséget. foglalja össze tömören a történetet és a csoportmegbeszélés eredményeit. minden diák érti az ott szereplő meghatározásokat. melyek azokon a biológiai jellegeken alapulnak. a felelősöket és az időtervet. hogy válasszanak ki egy vagy két ötletet. hogy megvitassák a történetek mellett található kérdéseket. amit meg lehetne tenni annak érdekében.” Saját csoportjukba visszatérve a diákok nagyalakú papírt és filceket kapnak. Minden csoport bemutatja az eredményeit.2. A tervnek tartalmaznia kell az átfogó célt. a változás nem lehetséges Társadalmi nem / Gender Társadalmilag meghatározott Dinamikus.” „A gender/társadalmi nem egy olyan fogalom. és amely történelmi. Amennyiben a tanár egy projektmunka kereteiben ki szeretné terjeszteni a gyakorlatot. amely (szemben a biológiai nemmel) a társadalmi különbségekre vonatkozik. A tanár ezután egy rövid összegző beszélgetést tart mindegyik történetről úgy. az elvégzendő feladatokat. Ha mind úgy gondolják. rész: Egyenlőség Az óra Az osztály 4-5 fős csoportokra van bontva. vajon az ő iskolájuk elősegíti-e a nemek közötti egyenlőséget. a feladatuk az. ami változhat az idővel. tanulói munkalapon szereplő három történet egyikét. fölkérheti a diákokat. vallási. hogy minden csoportból felkér egy-egy tudósítót. Mindegyik csoport megkapja a 2. Amennyiben a válasz nemleges. majd mondjanak két példát a biológiai nemi különbségekre és másik kettőt a társadalmi nem/genderbeli különbségekre annak érdekében. azokra. találniuk kell öt olyan dolgot. kulturális. arra kéri a diákokat. hogy valaki nő vagy férfi. tradicióbeli. hogy meggyőződhessen róla.

Információs doboz Társadalmunkban nincsen arra vonatkozóan konszenzus. hogy miközben a kérdés összetettségét bemutatja. Az óra során használt történet célja. Szövegalapú megbeszélés/vita. segítsen a diákoknak elgondolkodni azokon az alapelveken. A tanulók újra átgondolják az egész tanegységet. amelyekre a társadalmi igazságosságnak épülnie kell. páros munka. hogy mit is jelent valójában a társadalmi igazságosság.Demokráciában élni 4. kritikai gondolkodás. 52 . A 2. óra Társadalmi igazságosság Hogyan bánjunk az egyenlőtlenségekkel? Tanulási célok A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszer A tanulókban tudatosulnak a társadalmi igazságossághoz kötődő problémák.3. A tanulók megvitatják az igazságosságos elosztásra vonatkozó kérdéseket. tanulói munkalap részekre osztott példányai a pároknak (választható).

D. elfogadható távolságban lévő sziget. hogy az első kérdés.3. a szigeten maradhassanak. Életük igen jól szervezett volt: saját maguk számára termeltek áramot. mint: Hányan választották közületek az „A” állítást? Hányan választottátok a „B” állítást? Miért? Ezt követően a tanár kiosztja a történet második részét. mielőtt beszálltak a mentőcsónakokba. hogy feltételek nélkül élhessenek a szigeten. akik nem tudnak fizetni (pénzzel. eltekintve a Gazdagföldi családtól. hogy azok. Egy. hogy a szigetén maradjanak. hogy ki fog osztani egy négy részből álló történetet. hogy mely állítással/állításokkal ért egyet. E. hogy az emberek a szigetén maradjanak. rész: Egyenlőség Az óra A tanár elmagyarázza a diákoknak. üzemanyag és egyéb árukat tartalmazó szállítmány erejéig tartott fönn kapcsolatot a külvilággal. A villatulajdonos végignézte. hogy az Erzsébet királynő tengerjáró hajó süllyedni kezdett. B. A sziget ovális alakú volt. ahogy a mentőcsónakok partot értek csinos kis szigetén. Így az utasoknak lehetőségük volt némileg megszervezni magukat. amire csak vágytak.5 km hosszú. amely egy luxusvillában élt a domb tetején és a sziget tulajdonosa volt. A. tanulói munkalapból. a hatóságokkal adózási kérdésben támadt konfliktus miatt kiábrándult az életből. A tulajdonos valaha igazán sikeres üzletember volt. ékszerekkel vagy akár a munkaerejükkel). amennyiben biztosítja számukra a szükséges élelmet és folyadékot. A diákokat segítendő a tanár fölolvas néhány állítást (lásd alább). hogy véleményük szerint a sziget tulajdonosának erkölcsi kötelessége-e megengedni. hogy a szigetén maradjanak. Tanári példány: első rész „Több mint egy óra telt el az első riasztás és aközött. Ezen kívül nem volt másik. ameddig csak szükséges. és minden párnak el kell döntenie. E napsütötte sziget lakatlan volt. vagy meg is kérhet egy diákot. meg tudták venni a szükséges élelmiszert és folyadékot. de akár a diákok magukban is elolvashatják a történetet. Fél nappal később néhány mentőcsónak szárazföldet ért egy apró sziklás szigeten. hogy tiszteletben tartsák a tulajdonos magánéletét és tulajdonát. beszélgetni fognak róla. hogy azután kerülni fog minden külvilággal való kapcsolatot. és minden pár kap egy példányt a 2.  A tulajdonos megtagadhatja a hajótöröttektől. hogy az emberek a szigetén maradjanak. A hajótöröttek erkölcsi kötelessége. majd odament a hajótörött emberekhez. és miért. és egy részét buja erdő borította. és társtulajdonosnak kell tekintenie őket.  A tulajdonosnak meg kell engednie. A tanár fölolvashatja. A tanár visszajelzéseket kaphat az osztálytól például olyan kérdések révén. Ennek alternatívájaként a tanár fölolvashatja a történetet. A tanár ezután párokra osztja a diákokat. és csupán a szükséges havi friss élelmiszer. hogy olvassa fel ő. A diákok párokban megbeszélik és lejegyzik a válaszaikat.1. és úgy határozott.  A tulajdonos megtagadhatja. C. amit meg kell fontolniuk. Az erős vihar miatt a hajó egy olajszállító tartályhajóhoz csapódva hajótörést szenvedett.  A tulajdonos megtagadhatja a hajótöröttektől. 53 .” A tanár ezután azt mondja a diákoknak.  A tulajdonosnak meg kell engednie a hajótörött embereknek. és megvolt mindaz a modern kényelem. feleennyi széles. és mi­ után minden részt elolvastak. körülben 1. Évekkel ezelőtt telepedett le a család a szigeten.

A terhes asszony és a gyerekek.Demokráciában élni Tanári példány: második rész „A sziget tulajdonosa úgy döntött. Viktor. kekszeket. Abramovitch. hogy ennivalót vegyenek). B. Volt nála egy aranygyűrű-kollekció. hogy látnak-e más megoldást. mely állítással/okkal értenek egyet. Kati. hogy fölújítsák azt. Júliával. hogy megosztják a többiekkel a náluk lévő élelmiszert. C. 64 éves gazdag ékszerkereskedő. Mindannyiuknak volt valamicske pénze. visszautasította. magukhoz vettek a hajóraktárból: élelmiszerkonzerveket. A diákok beszámolóját követően a történet következő része is kiosztásra kerül. illetve. akik mindketten a hajó legénységéhez tartoztak. ám semmi kézügyességük nem volt. és elsimítsa a vitákat a hajótöröttek között. hogy fizessenek a szolgáltatásokért és a tartalékaiból adott élelmiszerért. hogy megengedi a hajótörötteknek. C. Egy alternatív közösség által fenntartott házban éltek régebben. amely szerény szállásul tudott szolgálni két vagy három ember számára. sem barátai. melyet maguk újítottak fel. hogy előadást tartsanak egy konferencián.  A jogász. Mindketten a bűntetőjog szakértői voltak.  Az ékszerkereskedő.  A rendelkezésre álló élelmiszert egyenlően kell elosztani a hajótöröttek között. A. hogy megtartsa az élelmiszert saját maga és a barátnője számára.  A fedélzetmesternek meg kell engedni.” Most a pároknak azt kell megfontolniuk. akik mind igen erősek.  A rendelkezésre álló élelmiszert az vehesse meg. a fedélzetmester jókora összeget hordott magánál. gyémántok és egyéb értékes ékszerek. Mindössze egyetlen szobája volt. hogy bármit is eladjon nekik. 54 . Mária. olajat és néhány főzőedényt. Velük volt négy fiatal. miért. hogy el kell dönteniük. miért. aki félállásban dolgozott az egyetemen. D. de Márton. aki fizet érte (ezáltal lehetővé téve a többiek számára. illetve. Volt a sziget domboldalában. egyetemi asszisztensével utazott. valamint a két gyermekük (3 és 7 évesek). amit csak bírtak. öreg fészer. várandós feleségével. Végül. és arra kéri a diákokat. aki a legtöbbet ajánlja érte (legyen az pénz. hogy az állítások közül mellyel/melyekkel értenek egyet. 13 hajótörött volt. hogy egy ideig maradjanak. akik egyedüliként képesek arra. A tanár ismét felolvassa az állításokat. szerintük ki használhatja a fészert. Tanári példány: harmadik rész „A hajótörötteknek azt is el kellett dönteniük. A diákok beszámolóját követően a történet utolsó része is kiosztásra kerül. és felkéri a párokat. A megosztás voltaképpen saját maga és barátnője túlélési esélyeinek csökkentését jelentette volna.  A négy fiatal. akivel éppen az USA-ba tartottak. Laci és Attila. Amíg a hajóról hozott élelmiszer kitartott. hogy kinek járna a hajókészletből származó élelmiszer. A tanár felolvassa a következő állításokat. Mátéval. Ő volt a legöregebb a csoportban. B. és akik az utolsó pillanatban. egyéb áru vagy szolgáltatás). hogy mihez kezdjenek a fedélzetmester által elhozott élelmiszer-tartalékkal. hogy közvetítsen. és nem voltak sem rokonai.” A tanár ezután elmagyarázza a pároknak. E. de nem utolsósorban ott volt Márton és barátnője. hogy párokban vitassák meg. Viki. János. Elvárta tőlük.  A fedélzetmester és a barátnője. melyet ő nem akart megosztani. hogy tudnak-e esetleg más megoldást: A. aki képes arra. amit a legutóbbi kikötőben lopott el egy lakásból. és egy könyvkiadóval egyeztessenek egy könyv megjelentetéséről. a jogász. hogy vitassák meg és döntsék el. a tengerhez közel egy apró. azzal a feltétellel. bal lábával és csípőjével való problémái miatt (baleset érte) csak nagyon lassan tudott járni. egészségesek és ügyesek voltak.

egyetlen megoldás az maradt. a jogásznak és asszisztensének lesznek problémái.  Az ékszerkereskedő megvehet mindent. a szomszédságotokban vagy a családban? B. .. és hogyan kellene ezt megtenni. de mindenkitől elvárt. További élelmiszert munka ellenében lehet venni. hogy a villatulajdonostól szerezzenek valami ennivalót.” A diákok párokban megbeszélik. A. hogy az élelmiszert mindenféle kompenzáció nélkül meg kell osztani. Az így vásárolt ételt egyenlően kell szétosztani. egyenlőségre és sokszínűségre vonatkozó alapinformációk használatával.. hogy saját életükben hogyan tudnak az egyenlőtlenségi helyzetekre reagálni.. Ebben az esetben különösen a gyerekes családnak. tekintet nélkül annak eredeti tulajdonosára. Erkölcsi kötelességérzetére hivatkozva kényszerítették Mártont.. hogy beiktat egy extra órát.. illetve a lakhatási helyzet igazságtalansága megrendít téged? A. ékszerekkel vagy munkával fizetve érte). a szomszédságodban vagy a családban? B. és megkérdezi. Ezután a tanár felolvassa a következő állításokat.1. Akár ki is oszthat a diákoknak egy ismertetőt a különböző meghatározásokról. A diákok beszámolóit követően a tanár közös megbeszélést tarthat. hogy képességeihez mérten dolgozzon és megossza az ily módon szerzett élelmet. globális szinten? Miért? Az óra végén mindenképpen szükséges elbeszélgetni a fejezet alapfogalmairól a tanulókkal. hogy látnak-e más megoldási lehetőséget. ahol az élelmiszerelosztás. Egy hét múlva minden élelem elfogyott.. 55 . . C. D. az országunkban? C. mint a „B”.. Ugyanaz. az ivóvízhez való hozzájutás. hogy mellyel/ melyekkel értenek egyet. A tanár dönthet úgy. Kezdésként a tanár rövid ismertetőt tart a fejezetben található. B. Ezután a diákok kis csoportokban töprengenek a négy óra anyagáról: Mit vitattak meg? Mit tanultak? Milyen új kérdések tudatosultak bennük? Javaslatokkal állnak elő arra vonatkozóan. globális szinten? Milyen valós helyzetekről tudsz..  Mindenkinek egyesével kell a kereskedelmi feltételekről a tulajdonossal tárgyalnia (pénzzel. amit a tulajdonos hajlandó eladni. . hogy adja át az élelmiszer-tartalékait. egyénileg. pénz) meg kell osztani a közösséggel.. hogy segítse a diákokat a történetet a valóságra alkalmazni: A saját társadalmunkban is tapasztalsz hasonló helyzeteket? A.. . miért. rész: Egyenlőség Tanári példány: negyedik rész „A hajótöröttek úgy határoztak. .. az országunkban? C.. . majd élelmiszercsomagokkal „segítheti” a többieket.  Minden rendelkezésre álló anyagi erőforrást (ékszerek. hogy kinek kellene ennivalót kérnie a tulajdonostól. illetve.

így bementem és érdeklődtem az állás iránt a boltvezetőnél. hogy megkértem egy nem roma barátnőmet. hogy jöjjek vissza két nap múlva.  Megtörténhetne ugyanez a te országodban is? Ha igen. mert még nem jelentkezett elég ember. de azt üzente. A boltvezető túl elfoglalt volt ahhoz.1. Elvárod a jogtól. miért viselkedett így a boltvezető? A diszkrimináció egy formájának tartod ezt az esetet? Miért vagy miért nem? 3. Amikor kijött. ha Vesna története veled esett volna meg? Hogyan reagálnál. hogy beszéljünk. úgy föl voltam háborodva. milyen csoportok lennének érintve? 56 . hogy őt behívták az interjúra? 2. Még kétszer visszamentem. Azt mondta. Úgy egy héttel később visszamentem a boltba. azt mondta. ha a barátod azt mondaná. 18 és 23 év közötti jelentkezőt kerestek. Miután eljöttem a boltból. Hogy éreznéd magad. hogy behívták hétfőre állásinterjúra.Demokráciában élni 2. hogy tegyen valamit az ilyen helyzetekkel kapcsolatban? Mit mondjon a jog? 5.  Mit gondolsz. változtathatott volna a helyzeten? Mit tehettek volna mások érte? 4. Tanulói munkalap Vesna története „Láttam egy eladóasszisztensi álláshirdetést egy ruhabolt kirakatában.” Kérdések 1.  Mit tehetett Vesna ebben a helyzetben? Mit gondolsz. hogy menjen be és érdeklődjön az állás iránt. és mindkétszer ugyanazt a választ kaptam. Én 19 vagyok. Az álláshirdetés továbbra is az ablakban volt. hogy az állást betöltötték.

hogy te vagy ez a lány: mit mondanál ezeknek a fiúknak? 3. letakarítsuk az asztalt. gyerekektől. hogy ez nem az ő dolguk. megfélemlít. 2. hogy ez egy lány? Nem kéne megvizsgálnunk ezt egy kicsit közelebbről?« Ezután az egyikőjük közeledni kezdett hozzám. hogy ez a te iskoládban vagy annak környékén történik? Hozz példákat! 2.” Kérdések: 1. Vacsora után az anyám elvárja tőlünk. sugalmazó vagy egyéb viselkedés. hogy mi történik. ami történt? „Szexuális zaklatásnak minősül minden olyan viselkedés. hogy minden a konyhaszekrénybe került és az egész konyha takaros és tiszta. El tudod képzelni. El tudod képzelni. lealacsonyít vagy fenyeget valakit. hogy nekem kell mindezt megcsinálnom azért. Be kellene szerinted avatkoznia? Miért/miért nem? Hogyan tehette volna? 4. történet „Számtalanszor megtörtént már ez velem. biztosak vagytok benne. o. A fivéreim ismét.2. Egyetértesz Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 1. azt tervezve. hogy hozzám ér. Ezúttal nem tiltakoztam. noha idősebbek nálam. mosogassunk el.  A következő meghatározás alapján szexuális zaklatásnak tartanád azt. hogy nem árt egy kis gyakorlás. verbális. történet „Hat fiú vett körbe az iskolaudvaron. hogy ez a te családodban történik? 2.” 10 10   Forrás: Bosznia-Hercegovina Parlamenti Közgyűlése: Törvény a nemek közötti egyenlőségről Bosznia-Hercegovinában. Elpanaszoltam az apámnak.  Képzeld el. Ebben a pillanatban az iskolaigazgató lépett az udvarra és a fiúk elmentek. 57 .  Képzeld el.1. A szexuális zaklatás olyan cselekvés. Képzeld el.” 2. A zaklató viselkedést az motiválja. egyenlő méltósággal és jogokkal születik. amely során valaki szóban. de ő azt mondta. mert lány vagyok. Tanulói munkalap Férfiak és nők: a történet 1. és győződjünk meg arról. hogy te vagy ez a lány: mit mondanál a bátyáidnak? És az apádnak? 3. azt mondták nekem. rész: Egyenlőség 2. Mind engem bámultak és piszkáltak.” Kérdések: 1. Nem hivatalos fordítás – a ford. Azt mondták: »Hé. tettleg vagy lelki módon szexuális jelleggel szándékozik vagy ténylegesen méltóságában sért. cikkével? Hogyan kapcsolódik ez a fent elmondott történethez? „Minden emberi lény szabadnak. hogy a másik ember másik nemhez tartozik vagy más szexuális orientációjú. hogy egy másik fiú látja a távolból. így jól föl tudok készülni a háziasszonnyá válásra. hogy kivigyük az edényeket és a lábasokat a konyhába. és. amely az áldozat számára nem elfogadható fizikai. mert annyira bántott. srácok.

Gondolod. Amikor sikerült elérnem. hogy gyakran a nők pár év múlva teherbe esnek. mind férfiak – kivéve engem. Anélkül.Demokráciában élni 3. El tudod képzelni. hogy nő vagyok. A következő szakaszban öt embert választottak ki interjúra az ügyvezető igazgatóval.” 11 11   Uo. mivel a technikusi csapatban mindenki férfi. hogy számításba vették-e. és ők meglehetősen gorombán viselkednek. és. aki a munkaügyi osztályon dolgozik). hogy ez a munka különösen nehéz lenne egy nő számára. o.” Kérdések: 1. de azt mondta. Tagadta. technikai és pszichológiai teszteken. hogy az ügyvezető igazgató ebben az esetben az országunkban érvényes törvén�nyel szembemegy? Ha igen. Másik 24 emberrel együtt részt kellett vennem általános. megkérdeztem. egy barátomtól. történet „Fiatal mérnökként jelentkeztem egy műszaki karbantartási vezetői állásra egy építőanyag-gyárba. 3. az álláshirdetés. Azt is mondta. hogy bizonyos munkák esetében ez a folytonosság kárára válhat. Noha a tesztek után a harmadik helyen álltam (egy nagyon megbízható forrásból tudok erről. hogy ez a te környékeden történik egy vállalatnál? 2. Szerencsésnek érezhetem magam. a foglalkoztatás és az elbocsájtás során előforduló bármilyen nemi alapú diszkriminációs forma törvénytelen. hogy nem engem választottak. Képzeld el. a kiválasztási folyamat. megpróbáltam felhívni az ügyvezető igazgatót. én nem voltam köztük. hogy említettem volna ezt az információt. 58 . hogy azt azért el kell ismerni. hogyan bizonyítanád ezt? „A foglalkoztatási folyamat. hogy te vagy ez a nő: mit mondanál az ügyvezető igazgatónak? 3.

64 éves gazdag ékszerkereskedő. Kati. hogy előadást tartsanak egy konferencián. eltekintve a Gazdagföldi családtól. meg tudták venni a szükséges élelmiszert és folyadékot. Végül. Mindketten a bűntetőjog szakértői voltak. és megvolt mindaz a modern kényelem. akik mindketten a hajó legénységéhez tartoztak.” Második rész „A sziget tulajdonosa úgy döntött. a hatóságokkal adózási kérdésben támadt konfliktus miatt kiábrándult az életből. magukhoz vettek a hajóraktárból: élelmiszerkonzerveket. Viki. egyetemi asszisztensével utazott. és úgy határozott. Ezen kívül nem volt másik. A villatulajdonos végignézte. és nem voltak sem rokonai. Ő volt a legöregebb a csoportban. Az erős vihar miatt a hajó egy olajszállító tartályhajóhoz csapódva hajótörést szenvedett. Velük volt négy fiatal. amit a legutóbbi kikötőben lopott el egy lakásból. körülben 1. és egy részét buja erdő borította. Mátéval. olajat és néhány főzőedényt. amely szerény szállásul tudott szolgálni két vagy három ember számára. Életük igen jól szervezett volt: saját maguk számára termeltek áramot. hogy megengedi a hajótörötteknek. Volt a sziget domboldalában. hogy egy ideig maradjanak. amit csak bírtak. de Márton. és egy könyvkiadóval egyeztessenek egy könyv megjelentetéséről. Volt nála egy aranygyűrű-kollekció. és akik az utolsó pillanatban. akivel éppen az USA-ba tartottak. aki félállásban dolgozott az egyetemen. bal lábával és csípőjével való problémái miatt (baleset érte) csak nagyon lassan tudott járni. Laci és Attila. hogy azután kerülni fog minden külvilággal való kapcsolatot. és a két gyermekük (3 és 7 évesek). Amíg a hajóról hozott élelmiszer kitartott. ám semmi kézügyességük nem volt. akik mind igen erősek. mielőtt beszálltak a mentőcsónakokba. János. E napsütötte sziget lakatlan volt. Mindössze egyetlen szobája volt. üzemanyag és egyéb árukat tartalmazó szállítmány erejéig tartott fönn kapcsolatot a külvilággal. Abramovitch. 13 hajótörött volt. A tulajdonos valaha igazán sikeres üzletember volt.” 59 . A sziget ovális alakú volt. a tengerhez közel egy apró. Mária. Évekkel ezelőtt telepedett le a család a szigeten. visszautasította. Viktor. a jogász. feleennyi széles. Fél nappal később néhány mentőcsónak szárazföldet ért egy apró sziklás szigeten. amelyet maguk újítottak fel.3.1. hogy az Erzsébet királynő tengerjáró hajó süllyedni kezdett. ahogy a mentőcsónakok partot értek csinos kis szigetén. Elvárta tőlük. amire csak vágytak. hogy fizessenek a szolgáltatásokért és a tartalékaiból adott élelmiszerért. elfogadható távolságban lévő sziget. Egy alternatív közösség által fenntartott házban éltek régebben. amely egy luxusvillában élt a domb tetején és a sziget tulajdonosa volt. Tanulói munkalap A hajótörés Első rész „Több mint egy óra telt el az első riasztás és aközött. a fedélzetmester jókora összeget hordott magánál. rész: Egyenlőség 2. sem barátai. Júliával. egészségesek és ügyesek voltak. öreg fészer. de nem utolsósorban ott volt Márton és a barátnője. várandós feleségével. és csupán a szükséges havi friss élelmiszer. Egy. Így az utasoknak lehetőségük volt némileg megszervezni magukat. Mindannyiuknak volt valamicske pénze. hogy bármit is eladjon nekik. gyémántok és egyéb értékes ékszerek. kekszeket.5 km hosszú. majd odament a hajótörött emberekhez.

” Negyedik rész „A hajótöröttek úgy határoztak. hogy a villatulajdonostól szerezzenek valami ennivalót. hogy mihez kezdjenek a fedélzetmester által elhozott élelmiszer-tartalékkal. melyet ő nem akart megosztani. Egy hét múlva minden élelem elfogyott. Erkölcsi kötelességérzetére hivatkozva kényszerítették Mártont. egyetlen megoldás az maradt. A megosztás voltaképpen saját maga és barátnője túlélési esélyeinek csökkentését jelentette volna.” 60 . hogy adja át az élelmiszer-tartalékait.Demokráciában élni Harmadik rész „A hajótörötteknek azt is el kellett dönteniük. hogy az élelmiszert mindenféle kompenzáció nélkül meg kell osztani.

4 Miért fontosak az emberi jogok? Miért van szükségünk emberi jogi törvényekre ahhoz.3.3 Miben különbözünk egymástól? Mennyire különbözőek a szükségleteink? 3.2 Miért nem értünk egyet? Mi az alapja a különbözőségeknek? Hogyan tudja az oktatás elősegíteni a tolerancia és a megértés fejlesztését? 3.1 Hogyan tudunk együtt élni? 3. FEJEZET Sokszínűség és pluralizmus Hogyan tudunk békésen együtt élni? 3. hogy megvédjük a sebezhető embereket? .

és a megoldás érdekében egyezkedniük kell egymással. hogy civilizálja a konfliktusokat. hogy a különböző pártok által elképzelt ideális társadalmak akár egymással össze nem egyeztethetők is lehetnek. az ilyen társadalmak garantálják a politikai kisebbségek számára a jogot. semmi esetre sem károsak. kapitalista meggyőződésű állampolgárok számára. FEJEZET Sokszínűség és pluralizmus Hogyan tudunk békésen együtt élni? Ez a fejezet három kulcsfogalomra koncentrál: a sokszínűségre. hogy társadalmi szerződést kössenek egymással. Az ilyen társadalmi szerződés magában foglalja a többségi hatalom elvét. de az ezért fizetett ár igen magas: sok probléma nincs megfelelően és tisztességesen megoldva. valamint. teljesen idegen lenne a jobboldali. a radikális szocialista pártokhoz tartozó állampolgárok egy olyan társadalomért küzdenek. és önállóan kell eldönteniük azt. demokratikusan irányított társadalomban szükségük lehet. A demokráciában az állampolgárok megegyeznek a közös vezérlő elvekben. A fogalmak közti kapcsolatok elemzése azt szolgálja. hogyan kívánják élni az életüket. hogy támogassa a diákokat azon attitűdök és készségek kifejlesztésében. egészen addig. aki a közös érdek megvalósítása érdekében mindenki nevében dönt. valamint azokról a jogokról. amelyekre egy pluralista. Az egyéneknek saját maguk számára kell és lehet kialakítanuk azokat az értékeket. Azt biztosítandó. A pluralista társadalmak tehát kihívást jelentenek az embereknek: nagyobb fokú szabadságot élvezhetnek. mely garantálja. A pluráris társadalomban jelentkező konfliktusok esélyét elnyomják. hogy kitér előle – föláldozva ezáltal az egyének szabadságát. hiszen azok többé már nem fogalmazhatók meg világosan. mint a lelkiismereti szabadság. Amikor az állampolgárok e jogokat gyakorolják. amely ha megvalósulna. visszaszorulóban van. Néhány kisebbségi csoport számára ez azzal a hátránnyal jár. az eljárási szabályokban. beleértve a vallási meggyőződéseket is.Demokráciában élni 3. hogy egy párt/szereplő előre elhatározná. hogy egy sor kérdést illetően ne értsenek egyet. pluralista társadalomban. amit együtt kell megtalálni. hogy az állam beavatkozása nélkül kövessék legitim politikai céljaikat. amelyet közösen kell kialakítani. Például. hogy radikális kormányok 62 . amelyek mellett elköteleződnek. A nézeteltérés és a konfliktus normális jelenségek. A pluralista demokráciákban mindig fennáll annak a lehetősége. amelyekkel a konfliktusok kezelhetők és végül megoldhatók. ugyanakkor keményebben meg kell dolgozniuk azért. hogy egyezségre és kompromisszumra jussanak egymással – amely nélkül egyetlen közösség sem maradhat fenn. a pluralizmusra és a demokráciára. ahelyett. hogy milyen politikai berendezkedés biztosítja a legmegfelelőbb keretet a döntéshozás megszervezéséhez egy nyitott. A demokráciában mint kormányzati formában tehát az állampolgárok egyetértenek az olyan alapvető jogokat illetően. mely értelmében a vallások és a politikai meggyőződések széles (de nem mindent magában foglaló) köre – a sokszínűség – elfogadott. Ez a megoldás úgy válaszol a pluralizmus támasztotta kihívásra. hogy az adott társadalom szociális és politikai szabályait betartják. Egy autoriter rendszerben – egypártrendszer. de amelyek egyben eszközként is szolgálnak ahhoz. mint valaha. hogy az urnán keresztül esetleg sohasem érik el a gyökeres változást hozó elképzeléseik megvalósulását. a pluralista demokrácia állampolgárai arra kényszerülnek. A pluralista társadalmakban sok hagyomány és érték hatása. a vallás és a véleménynyilvánítás szabadsága. amelyek lehetővé teszik számukra. hogy erőszakmentesen megegyezésre jussanak. Ez felveti annak kérdését. amíg a romboló tendenciákat korlátok között sikerül tartani. A pluralizmus a modern társadalmak azon alapjellemzője. hogy mindenki egyetértsen azokkal a szabályokkal. Másfelől. A közös érdek olyan. minden bizonnyal eltérő véleményekre fognak jutni. ahelyett. teokrácia vagy diktatúra – ez a probléma úgy oldódik meg. hogy elnyomná azokat. Ilyen értelemben a demokrácia úgy segíti a béke megőrzését a plurális társadalmakban. hogy a hatalom egyetlen szereplő (például egy párt vagy egy vezető) kezében van. konkfliktusaik lesznek.

Minden generációnak meg kell értenie a pluralista társadalmakban jelen lévő kihívások összetett rendszerét. többek között: – minden résztvevőnek. 63 . ne pedig a személyt támadják. amelyek a diákokat gondolkodni segítik. hanem „a probléma jobb megértése”. aki hozzá tud járulni a vitához. továbbá. hogy az ügyekre kell összpontosítaniuk. Ezért fontos. Tekintve. Kutatások szerint a diákok csak akkor beszélnek többet az órán. a demokratikus vitát a diákoknak meg is kell tapasztalniuk. attitűdjeiket és készségeiket. Azáltal. lehetőséget kell biztosítani. hogy fejlesszék az állampolgári részvétel gyakorlásához szükséges tudásukat. módszerek betartását. hogy a DÁN tanárok ahelyett. mint a tényfeltáró viták. mint az adott igazságok kinyilatkoztatása. mely nélkül egyetlen demokratikus közösség sem boldogulhat. gyakran kevésbé hasznosak. Segítségükre kell lenni. A demokratikus vita folyamatainak megtapasztalása során a diákok azt is megtanulják. hogy meghallgatják és válaszolnak társaik azonos kérdést érintő nézeteire. – az ellenséges viták. melyekben a résztvevők zárt pozíciókból vitatkoznak. hogy számos előítélet a tudatosság és a megértés hiányából fakad. melyben az érdeklődés. Oktatás a sokszínűség és a pluralizmus megvalósulásáért Ahhoz. és azt. a legtöbb bigottság csökkenthető az attitűdök racionális vizsgálata révén a megértő érvelés módszerének ismerete és fejlesztése által. hogy megtanuljanak bánni vele. Tanítási követelmény tehát. és tiszteletben kell tartaniuk az embereket. Megtanulják. Ezt hangsúlyozza a DÁN mint tantárgy. hogy megértsék a szociális. nézeteikre és érdekeikre való tekintet nélkül. ha a tanárok kevesebbet beszélnek. amelyek hajlamosak lehetnek politikai ellenfeleik aktivitását korlátozni. hogy megértsék az ilyen típusú sokszínűségből fakadó kihívások összetett természetét. és.1.és kifejezőkészségüket fejlesztik. hogy miként lehet azoknak egy demokratikus közösségben megfelelni. hogy a diákok egy adott kérdés mentén kifejthessék saját véleményüket (bármilyen kis kérdés legyen is az). – a résztvevők az érvelést. vallási és faji sokszínűség természetét. hogy a nyitott és tisztességes viták megkövetelik bizonyos alapvető eljárások. rész: Sokszínűség kerülnek hatalomra. hogy elfogadják annak lehetőségét. azokat a készségeket fejlesszék. A demokratikus állampolgárságra nevelésnek tehát minden alkalmat meg kell ragadnia arra. A demokratikus állampolgárságra nevelés és az emberi jogi oktatás abban tudja a diákokat segíteni. hogy az emberi jogokat és szabadságokat biztosító jogszabályok a demokratikus államok alkotmányába legyenek foglalva. Ez tartalmazza az íratlan társadalmi szerződés elismerését is. hogy el tudják fogadni a nézeteltéréses és ellentmondásos helyzeteket. hogy a saját álláspontjuk is változhat. Kifejlesztik a képességet. valamint megértik a különbséget a tisztességes és tisztességtelen kompromisszumok között. értékelni tudják a kompromisszumok szükségességét. – a résztvevőknek úgy kell vitába szállniuk. hogy meg is indokolják ezeket a véleményeket. hanem egyúttal egy erkölcsi és politikai sokszínűséget toleráló álláspontot is kialakítanak. melyekben nem „a vita megnyerése” a cél. a diákok nemcsak saját elemző. politikai. hogy dominálnának. hogy megtehesse. – mindenki hosszászólását tisztelettel kell végighallgatni. Oktatás a sokszínűségről és a pluralizmusról A DÁN órák során a diákokat segíteni kell abban. a vizsgálat és a vita általánosságban nagyobb fontossággal bír.

hogy ezt a megbecsülést és a közösségi ügyeket érintő párbeszédet fenntartsák. és annak biztosítására. Közös szabályalkotás. ha különböző értékeket valló és eltérő vallású közösségek próbálnak békében együtt élni. Kritikai gondolkodás. A diákok elemzik a vitatott kérdéseket érintő nézeteltérések okait. Megbeszélés/vita. Elgondolkodni azon. Eszközök/kellékek Példányok a 3. Nagy címkék a „négy sarok” gyakorlathoz. Megosztják egymással a gondolataikat. A diákok megfontolják a saját értékeiket érő hatásokat. A diákok feladatai A diákok megvitatják a történet által felvetett kérdéseket. Megfontolni. óra: Hogyan tudunk együtt élni? Tanulási célok Megfontolni azokat a kérdéseket. tanulói munkalapból. Elmélkedés. A diákok gyakorolják a kritikai gondolkodást. hogy miért vagyunk különböző véleményen fontos kérdéseket illetően. hogy milyen értékek szükségesek a demokratikus társadalmak alátámasztásához. 2. Egy kérdés mélyebb kibontására a diákok szerepjátékot játszanak. hogy vitás kérdéseket meg tudjunk vitatni. Elgondolkodni az oktatás szerepéről a kultúrák közötti megértés fejlesztése terén. amelyek akkor merülnek fel. hogy vajon egyes emberek önmagukban képesek-e hatást gyakorolni a társadalomra. és megvédik véleményüket egy sor kérdést illetően. Hipotézisalkotás. 64 . Szerepjáték. A diákok irányelveket dolgoznak ki a pluralizmus tiszteletben tartására. FEJEZET Sokszínűség és pluralizmus Hogyan tudunk békésen együtt élni? Az óra címe 1.1. óra: Miért nem értünk egyet? Elgondolkodni azon.Demokráciában élni 3. A diákok állításokat fogalmaznak meg. Kritikai gondolkodás. Módszer Megbeszélés/vita. Kialakítani a képességet.

amelyek akkor merülnek föl. Megbeszélés/vita. különösen olyan területeken. Csoportos prezentáció. 65 . Példányok a 3. A diákok összehasonlítják a forgatókönyvet a saját országukban előforduló valós emberi jogi jogsértések példáival. A diákok a saját társadalmi helyzetükre alkalmazzák az alapelveket. A diákok kritikailag elemeznek és priorizálnak helyzeteket. hogy miért hozták létre a nemzetközi emberi jogi eszközöket. rész: Sokszínűség Az óra címe 3. A diákok a szerepjáték alapján alapelveket dolgoznak ki. Az emberi jogok fő elemeit tartalmazó lista. Elgondolkodni azon. óra: Miért fontosak az emberi jogok? Elgondolkodni olyan kérdésekről. Átgondolni az egyenlőség akadályait egy szélesebb közösségben. Tárgyalás. hogy kik a felelősek azért. Megbeszélés/vita. A diákok prezentációt készítenek más diákoknak az ECHR-ből kiválasztott részekről. ahol az egyének és a közösségek sérülékenyek. Nagyalakú papírok és művészeti eszközök (igény szerint) a végső prezentációhoz. tanulói munkalapból. Eszközök/kellékek Másolatok a történetről. Kritikai gondolkodás. A diákok megvitatják az óra által felvetett fő kérdéseket. A diákok elkészítenek egy írásbeli feladatot. Írásbeli érvelés kidolgozása. amikor különböző értékeket valló és életformát folytató emberek próbálnak együtt élni. 4. hogy az egyenlőség akadályait le lehessen bontani. óra: Miben különbözünk egymástól? Tanulási célok Azonosítani az okokat. hogy bizonyos emberek miért vannak hátrányos helyzetben az oktatáshoz való hozzáférés terén. Módszer Kritikai gondolkodás. A diákok szerepjátékvitákat rendeznek a szemben álló felek között. Példányok a szigettörténetről.1. 12  Az Emberi Jogok Európai Egyezménye – a ford. Elgondolkodni azon. és összehasonlítják 12 azokat az ECHR vonatkozó szakaszaival. A diákok feladatai A diákok kritikailag elemeznek egy olyan hipotetikus helyzetet. Példány a szituációs kártyákból minden kiscsoport számára.3. amely a kulcsfogalmakkal foglalkozik.

hogy vajon egyes emberek önmagukban képesek-e hatást gyakorolni a társadalomra.1. tanulói munkalapból. Eszközök/kellékek Módszer Példányok a 3. Egy kérdés mélyebb kibontására a diákok szerepjátékot játszanak. 66 . amelyek akkor merülnek fel.Demokráciában élni 1. Szerepjáték. Elgondolkodni azon. A diákok feladatai A diákok megvitatják a történet által felvetett kérdéseket. 13  Készült a londoni Citizenship Foundation által kidolgozott óraterv alapján. ha különböző értékeket valló és eltérő vallású közösségek próbálnak békében együtt élni. Hipotézisalkotás. A diákok gyakorolják a kritikai gondolkodást. Kritikai gondolkodás. Megbeszélés/vita. Elgondolkodni az oktatás szerepéről a kultúrák közötti megértés fejlesztése terén. óra Hogyan tudunk együtt élni? Hogyan tudja az oktatás segíteni a tolerancia és a megértés fejlesztését? Tanulási célok  13 Megfontolni azokat a kérdéseket. Megosztják egymással a gondolataikat.

és miért. akkor ez nyereség vagy veszteség számukra?)” Mindez egy táblázatban is ábrázolható az alábbi módon: Résztvevő Diákok Szülők Pap A teljes közösség Egyéb? A tanár most arra kéri a diákokat. tanulói munkalap). összegző kérdések lehetnek: – Bolond volt-e. Nincsenek jó vagy rossz válaszok. A tanár emlékezteti az osztályt. és ki az. léteznek olyan emberek. Mielőtt az egész osztállyal megosztanák.1. rész: Sokszínűség Az óra A tanár ismerteti az óra céljait. mit tegyen a tanár? A tanár ezután segít a diákoknak saját közösségükhöz kapcsolni a történetben fölmerülő kérdéseket. aki nyer. hogy megosszuk egymással gondolatainkat. Lehetséges kérdések: – Gondolj arra. Elsőre egy általános kérdés: „Mi a véleményetek a tanárról?”. milyen indítékai lehettek? – Honnan származhattak a szociális értékei? – Mit tegyen most. aki veszít azzal. és miért? (Megpróbálja újra vagy adja föl?) – Ha te is ennek az iskolának a diákja lennél. A tanár körbeülteti a diákokat. – Mit gondolsz. mint ez a tanár? Nyereségek Veszteségek 67 . A tanár ezután megkérdezi: „Gondoljatok annyi emberre. és felolvassa az Iskola az erdő szélén című történetet az osztálynak (3. egy idealista. hogy koncentráljanak a tanár szerepére a történetben. hogy mit találtak meglepőnek vagy érdekesnek a történetben. vagy talán bátor? – Csodáljátok vagy lenézitek azért. amit tenni próbált? – Mit gondoltok. hogy te hol élsz.1. és arról kérdezi őket. ahányra csak tudtok. (Például: a gyerekek vagy a tanárok közül valaki? A közösség tagjai közül valaki. melyre azonnal válaszolhatnak a diákok. hogy egy „vizsgálódó” beszélgetésben az a cél. két percig „zümmögő csoportokban” (párokban) beszélgethetnek a kérdésről. További elemző. majd pedig együtt dolgozzuk fel azokat. aki fel akarhatta gyújtani az iskolát. ha az iskolát nem építik újjá? (Például: ha a diákoknak nem kell iskolába menniük. mit szeretnél. például a pap?) Mik lehettek volna a motivációik? Ki az.

mennyire érhető el. A történet által felvetett további fontos kérdések: – Mit gondolsz. hogy egyes emberek egyedül változást tudnak elérni a társadalomban? Gondolkodj példákon. hogy nem kellene a hegyvidéki gyerekek vallására tanítani a mi gyerekeinket. ezért azt gondoljuk. a síksági gyerekek szülei közül páran panasszal fordulnak a tanárhoz: „Mivel több síksági gyerek jár az iskolába. amikor különböző értékeket valló vagy különböző vallású gyerekek tanulnak együtt? Hogyan lehet ezeket megoldani? Az órát egy szerepjátékkal is kerekké lehet tenni. hogy a gyerekek együtt taníttatása révén a két nép békességre jusson? – Miféle problémákkal szembesülnek az iskolák és a tanárok. Párokban találjatok ki egy beszélgetést ez egyik szülő és a tanár között.” A tanár emiatt szomorú lesz. mint hegyvidéki. Képzeljétek el. hogy mielőtt az iskola leég. 68 .Demokráciában élni Lehetséges szerinted. Az itt tanultak szembefordíthatják őket saját közösségükkel. Adjátok elő a jelenetet a többieknek.

ahol csak egy vallás gyakorlása engedélyezett vagy ahol egyetlen vallás sem elfogadott. értékeknek vagy a meggyőződéseknek nincs hivatalosan megszabott rendje. Kulcsfogalom Pluralizmus: Azokban a társadalmakban valósul meg a pluralizmus. Ez alól kivételt képeznek azok a nézetek. és nem tolerálhatók. hogy vitás kérdéseket meg tudjunk vitatni. amelyekben az érdekeknek. hogy miért vagyunk különböző véleményen fontos kérdéseket illetően.1. Kritikai gondolkodás. és megvédik véleményüket egy sor kérdést illetően. A diákok elemzik a vitatott kérdéseket érintő nézeteltérések okait. Az állampogárok rendelkeznek a lelkiismeret. A diákok feladatai A diákok állításokat fogalmaznak meg. és annak biztosítására. Megfontolni. ezek törvénybe ütköznek. óra Miért nem értünk egyet? Mi az alapja a különbözőségeknek? Tanulási célok Elgondolkodni azon. Eszközök/kellékek Módszer Nagy címkék a „négy sarok” gyakorlathoz. 69 . Kialakítani a képességet. Közös szabályalkotás. nem tekinthetők pluralistának. rész: Sokszínűség 2. Azok az államok. Megbeszélés/vita. hogy milyen értékek szükségesek a demokratikus társadalmak alátámasztásához. Elmélkedés. amelyek más emberek vallásszabadságát veszélyeztetik. vallás és véleménynyilvánítás szabadságával. A diákok megfontolják a saját értékeiket érő hatásokat. hogy ezt a megbecsülést és a közösségi ügyeket érintő párbeszédet fenntartsák. A diákok irányelveket dolgoznak ki a pluralizmus tiszteletben tartására.

amelyekről gondolkodtunk! Melyek okozták a leghevesebb érzelmeket? Mi lehetett ennek az oka? – Honnan származnak a nézeteink. – A halálbüntetést be kell tiltani. elmagyarázva a diákoknak. A közös megbeszélés során a tanár felhívja a figyelmet arra. Írják le döntésképtelenségük okait (például: több információra lenne szükségük.). hogy az adott kérdéseket érintő vita helyett az eltérő vélemények mögött meghúzódó okokat csalogassa elő. hogy a diákok vitatkozzanak. akik nem döntöttek. – A nőnek otthon a helye. – Nem lenne szabad megengedni. miért nem tudtak választani. ahol a kérdésre vonatkozó véleményük szerinti válasz található. hogy mondja el. hogy azok segíthetnek megérteni. A tanárnak minden alkalommal elsősorban arra kell figyelnie. nem értik teljesen. Amennyiben nem tudnak dönteni. – A pacifistákat nem szabad arra kényszeríteni. – Emlékezzetek vissza a kérdésekre. miért van pluralizmus a társadalmakban. hogy gondolkodjanak el a következő vitatható állításokon – egyszerre eggyel foglalkozzanak: Egyetértesz vagy sem? – Állatokat enni helytelen dolog. – A szólásszabadság nem egy jó dolog. – A dohányzást be kell tiltani a középületekben. ahol vannak. hogy katonák legyenek. értékeink és hitünk? (Ez a megközelítés annak felismeréséhez fogja segíteni a diákokat. hogy ha valaki meggondolta magát. Ekkor bevezetheti a pluralizmus fogalmát. hogy menjenek a terem azon sarkába.) 70 . mindkét oldal mellett szólnak érvek stb. és arra kéri a diákokat. hogy 14 éven aluli gyerekek dolgozzanak. Ezután a tanár lehetőséget ad a diákoknak. A gyakorlat 4-5 alkalommal ismételhető más-más állításra vonatkozóan. hogy mondják el. majd fölteheti a következő kérdéseket. és megkéri őket. maradjanak ott. Amikor az összes tanuló választott. átmehessen a megfelelő helyre. – Az embereknek több adót kellene fizetniük. Ebben a szakaszban nem megengedett.Demokráciában élni Az óra A tanár arra kéri az osztályt. hogy az osztály különböző tagjai körében ugyanazok a kérdések mennyire másféle válaszokhoz vezettek. a tanár minden sarokból megkér egy-egy diákot. miért választotta az adott álláspontot. akkor nem szabadna az egészséges gyerekekkel egy osztályba járnia. A tanterem sarkai a következő címkékkel vannak ellátva: Nagyon egyetértek Egyetértek Nem értek egyet Egyáltalán nem értek egyet A tanár sorban fölolvassa az állításokat. hogy az egymásnak ellentmondó kérdésekről alkotott vélemények különböző forrásokból eredhetnek. – Ha egy diák HIV-pozitív. hogy miről van szó. A tanár ezután azokhoz a diákokhoz fordul.

hogy annak tagjai egy minimális szinten meg ne egyeznének egymással. Arra kéri a diákokat. – Emlékezni arra. a tévé. Mindazonáltal egyetlen társadalom sem működhet anélkül. Hasonló tényezők szerepeltek a fontossági lista élén? A tanár elmagyarázza. fontossági sorrendbe. az internet. Ha nem tudunk egyezségre jutni. a legalsó sorban szereplők pedig 2-2 pontot. ahol a legfontosabb elem van legfelül – a következő módon: elem elem elem elem elem elem A tanár arra kéri a diákokat. hogy gyűjtsenek össze néhány olyan értéket vagy szabályt. amelyekről azt gondolják. hogy döntés születhessen. hogy érdemesebb beszélgetni. szükségünk lehet olyan eszközre. mint például a szavazás. eszközök: – a szüleik elképzelései. hogy mit gondolnak. hogy párokban hasonlítsák össze a piramisaikat. A diákok ezután egyénileg dolgoznak. – a saját személyiségük. – a vallásuk vagy kultúrájuk. Hasonlítsák össze az egyes csoportok eredményeit. hogy a pluralizmus csak szabad és nyitott társadalomban fejlődik. 71 . a középsőben szereplők 4-4 pontot. rész: Sokszínűség A tanár ezt követően megkérdezi a diákoktól. – Megadni a lehetőséget arra.1. annak érdekében. – Megpróbálni „más emberek bőrébe bújni”. Melyek az egész osztály szerinti legfontosabb tényezők? Ennek eldöntésében segíthet. ha a következőképpen súlyozzuk az elemeket: a fölső sorban szereplő elem kapjon 6 pontot. A diákok például a következőket javasolhatják: – Mások véleményének tiszteletben tartása. milyen mértékben befolyásolják őket a következő személyek. mint harcolni. – a tanárok. például: az újságok. piramisformába rendezik az elemeket. hogy segíthetnek felülkerekedni az értékbeli vagy érdekeket érintő nézetkülönbségeken. – Megpróbálni nem támadóan viselkedni. hogy mindannyian elmondhassuk a véleményünket. – amit a barátaik gondolnak. – a média.

Lehetséges mindenkinek egyenlő lehetőségeket biztosítani (például az iskolába járáshoz). ám. szexuális beállítottság. Számtalan egyéb olyan tényező is létezik. Írott érvelés kidolgozása. hogy az egyenlőség akadályait le lehessen bontani. tekintet nélkül arra. nem. ezek a lehetőségek zárva maradnak bizonyos emberek előtt. Egyenlőség: Két alapvető típusa van az egyenlőségnek – az esélyegyenlőség és az eredményekben megnyilvánuló egyenlőség. hogy tanult ember legyen. Diszkrimináció: Igazságtalanul bánni valakivel faj. Az eredményekben megnyilvánuló egyenlőség célja. vallási nézetek stb. hogy kik a felelősek azért. A diákok a saját társadalmi helyzetükre alkalmazzák az alapelveket. Eszközök/kellékek Másolatok a történetről. A diákok feladatai A diákok kritikailag elemeznek egy olyan hipotetikus helyzetet. hogy milyen fogyatékossággal él.Demokráciában élni 3. és amelyek súlyos szociális különbségek okozói lehetnek – különösen akkor. ha bizonyos akadályokat (például fogyatékosság) nem sikerül leküzdeni. óra Miben különbözünk egymástól? Mennyire különbözőek a szükségleteink? Tanulási célok Azonosítani az okokat. tanulói munkalapból. alapján. ha a többség vagy azok. hogy ez megváltozzon. akiknél a hatalom van. hogy bizonyos emberek miért vannak hátrányos helyzetben az oktatáshoz való hozzáférés terén. hogy minden gyerek számára lehetővé tegye. A diákok elkészítenek egy írásbeli feladatot. Fogalmi tanulás Sokszínűség: A sokszínűség nem csak az etnikai vagy nemzetiségi kérdések kapcsán létező fogalom. 72 . Módszer Kritikai gondolkodás. a megértés vagy együttérzés hiányából fakadóan semmit sem tesznek azért. Megbeszélés/vita. Példányok a 3. A diákok megvitatják az óra által fölvetett fő kérdéseket. Elgondolkodni azon.3. amelyek megkülönböztetnek bennünket egymástól. Átgondolni az egyenlőség akadályait egy szélesebb közösségben. kor. amely a kulcsfogalmakkal foglalkozik.

hogy megkérdezi azokat a diákoktól: – Mit gondoltok. akkor a munkalapot ki is lehet vetíteni. Az elmélyültebb elemzéshez további egy órára lesz szükség. hogy minden diákkal egyformán bánjon? – Mit gondoltok. és ez konfliktusokhoz vezethet.3. de a tanár is kezdheti azzal a beszélgetést. elérte az igazgató a célját. hogy mennyire megéri e kérdésekkel foglalkozni. másodszor azt meghatározva. és elmagyarázza a következő feladatot. Jegyzetszerűen beírják ezeket a munkalap első oszlopába („Problémák”). tanulói munkalapot. A tanár választásán múlik. ha elgondolkodnak a következő kérdésen: „A menekült gyerekek mely emberi jogait – vagy gyermeki jogait – utasították el?” 73 . hogy a diákok mennyire érdeklődnek irántuk. A diákok ezután bemutatják. mint mikrotársadalomra. hogy egy kérdést részletekbe menően megvizsgálhassanak. Nagyon fontos tehát. kellő figyelmet fordítva minden egyénre és csoportra (a konkfliktuskezelésről bővebben a 4. hogy mennyi idő áll rendelkezésre. összehasonlítják és megbeszélik az eredményeiket. hogy kinek a szükségleteit érintené a probléma megoldása vagy figyelmen kívül hagyása. melyben a fiatal állampolgárok ugyanazokkal a típusú problémákkal találkoznak. A diákok előadását segítendő néhány diák elkészíthet egy. először a diákok. hogy a konfliktusokat igazságosan lehessen megoldani. Az első utat választva a diákok jobban megértik a menekült (és a helyi) diákok speciális igényeit. és. valamint megnevezik – harmadik oszlop („Felelősségek”) –. hogy miként lehet e problémákat kezelni. Fontos. hogy szerintük kinek a felelőssége e megoldások végrehajtása. majd a tágabb közösség szempontjából! Ahelyett. és pár diák kitöltheti.1. ha a bevándorló gyerekeket a többi diáktól elkülönítve tanítják? Gyűjtsétek össze az egyes megközelítések előnyeit és hátrányait. rész: Sokszínűség Az óra A tanár felolvassa a történetet az osztálynak (3. időt kell biztosítani a diákoknak ahhoz. akkor miért). amelyek a történet részletesebb elemzése nélkül esetleg elkerülnék a d ­ iákok figyelmét. hogy h ­ ogyan lehetne ezeket a problémákat kezelni („Megoldások”). a munkalapon szereplő beosztással megegyező flip chartot. amelyek az egész társadalomban is jelen vannak. Ezután javaslatokat fogalmaznak meg arra vonatkozóan.2. amelyeket az iskolai közösség képes megoldani. Ebben az esetleírásban úgy tekinthetünk az iskolára. hogy melyek azok a problémák. hogy bármelyik problémát figyelmen kívül kell-e hagynia a főiskolának (és ha igen. és külön kellett volna oktatnia a fiúkat és a lányokat? Keressetek érveket mindkét oldalon! – Jobb lett volna. hogy a pluralista társadalomban az embereknek eltérő szükségleteik vannak. illetve. amelyekre a diákoknak választ kell találniuk. amelyekkel a Remény Iskola munkatársai szembesülnek. Az utolsó oszlop az óra egy későbbi szakaszáig üresen hagyható. hogy mennyire gazdag az eset. Segítségképpen a tanár kiosztja a 3. fejezetben lesz szó). figyelembe kellett volna vennie az igazgatónak a menekült szülők értékeit. hogy minden kérdést megvitatnának. Mennyire különbözőek a gyerekek tanulási/nevelési igényei? A fő kérdések. hogy megértsék. A diákok párokban dolgozva annyi problémát azonosítanak. Ez a történet egy sor olyan összetett kérdéskört érint. Az alábbi kérdések azt mutatják. amennyit csak tudnak azok közül. Megbeszélés/vita az osztályban A diákok fölvethetnek párat a következő kérdések közül. hogy mely aspektusokat választja ki elemzésre attól függően. és. Először azt átgondolva. E kérdésekre kétféleképpen is választ lehet adni. tanulói munkalap). Ha lehetőség van projektoros vetítésre.

a tanár. például. Az iskola fejlesztésére vonatkozó stratégiákról folyó beszélgetés bevezeti a diákokat a politikai döntéshozatali folyamatok és a stratégiatervezés fogalmaiban való gondolkodásba. hogy azt nézzük. az elemzés elvezeti őket ahhoz a fontos felismeréshez. ahol a munkalap harmadik oszlopa fontossá válik. aki efféle gyökeresnek tűnő változtatásokban gondolkodnak. Témája lehet egy plenáris. a diákok vagy a szülők holnaptól meg tudnak változtatni – ha akarják. Ki a felelős. Fontolóra vehetik a kis. például). Milyen feladatot jelent minden gyerek számára a szükségleteihez leginkább megfelelő oktatást nyújtani? Mit tehet egy iskola. amelyeket mások hoznak (mondjuk. A diákok feladata. – kulturális. azaz. és beillesszék azokat a munkalap negyedik oszlopába: – érzelmi. vagy ha meg tudnak róla egyezni. hogy példákat találjanak ezekre a történetben. más diákokkal készített interjúzós projektnek. valamint. az iskolai alkalmazottaknak vagy a diákoknak)?” Különböző módszereket lehet a kérdés megvitatására használni. A diákoknak önállóan kell példákat találniuk mindegyik kategóriára. 74 . vagy akár össze is lehet kapcsolni az iskolaújság-projekttel (lásd 5. de talán sosem történnek meg.. Ez az a pont. néhány oktatási/nevelési szükségletkategória. és melyek azok a problémák. több időt igénylő lépések kombinációját is. hogy kibővítenék az iskolát vagy fölvennének speciálisan képzett munkaerőt stb. Megint csak „az iskola az élet”. rövid távú lépések és a nagyobb. kiegészítő pénzügyi támogatást a helyi közgyűléstől/képviselő testülettől? Ezeken a kérdéseken elmélkedve a diákok a második utat követik. egy mikrotársadalom. hogy melyek azok a dolgok. – nyelvi. Azok. „Milyen korlátokba ütköznek az oktatás terén a diákok a te iskoládban? Kinek a felelőssége szerinted ezeket az igényeket kezelni (például: a kormánynak. a dolgokat kis lépésekkel is előre lehet vinni. hogy vajon a kis lépések – azok a fejlesztések. Az ilyen oktatási reformintézkedések igen kívánatosak lennének ugyan. például. hiszen olyan politikai döntéseken múlnak (mihez rendeljék az adókat. – vallási. fejezet). amelyek az iskolai közösség számára is elérhetők – elegendők-e. ami ebben az esetleírásban azt jelenti. hogy másokat hibáztatnak. az iskolaigazgatónak. – tanulási. a jogok egyenlőségéről és az oktatásról szóló általánosabb jellegű beszélgetéshez. az oktatási minisztérium helyi közoktatási bizottsága). A felelősség és annak határai A történetben szereplő specifikus kérdések elvezethetnek egy. hogy az összetett kérdések általában nem oldhatók meg egyetlen nagy döntéssel – ebben az esetben ez azt jelentené. kinek van módjában/hatalmában változtatni? A diákok megvitathatják.Demokráciában élni Íme. amelyek külső segítséget igényelnek. hogy hol vannak a határai. amelyeket az iskolaigazgató. közös megbeszélésnek. Az iskola az élet A következő megközelítést követve a diákok összehasonlíthatják a Remény Iskolát a saját iskolájukban fennálló helyzettel. – fizikai. nagy valószínűséggel végül semmit sem tesznek azon kívül. Másrészt.

hogy a diákok megértették és alkalmazni is tudják a tanultakat. Ennek egyik módja. például: „Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a Gyermekjogi Egyezmény kimondja. Ez a módszer különösen azoknak lehet hasznos. Egy kicsit nagyobb kihívást jelentő gyakorlatként a diákok hivatkozhatnak az emberi jogokra és/vagy a társadalmi egyenlőtlenség kérdéseire. akik hajlamosak csöndben maradni a megbeszélések során. akik lassabban és mélyrehatóbban gondolkodnak. Ez lehetőséget teremt minden diáknak arra. hogy szerinted teljesítette-e a középiskola a kötelességét! – Mi kell ahhoz. A tanárnak el kell döntenie. hogy az állam kötelessége minden gyerek számára biztosítani az oktatást. noha igazából nagyon is sok mondanivalójuk lenne.1. hogy megbizonyosodjunk arról. ha a diákok leírják. hogy ez megtörténjen? – Az élet mely más területeit érintik a társadalmi egyenlőtlenségek? – Osszátok meg egymással a gondolataitokat! 75 . ami megilleti őket? – Mit gondolsz. rész: Sokszínűség Írásbeli feladat A tanítási-tanulási folyamatok során fontos. hogy összekötjük a közösen zajló beszélgetést egy írásbeli feladattal. hogy a gyerekek olyan oktatást kapjanak. Elegendő lehet. és saját ítéletet alkotnak róla.” – Fejtsd ki. hogy miről szólt a megbeszélés. ki a felelős azért. hogy elgondolkozzon a közösen megvitatott kérdésekről. hogy melyik téma felel meg leginkább a diákok elemzési és értelmezési szintjének.

Demokráciában élni

A közös megbeszélés javasolt eredménye (flip chart, kitöltött munkalap)
Segítség a Remény Iskola számára

Problémák (1) Menekült gyerekek nyelvi problémák

Megoldások

Felelős

Tanulási szükségletek / Nevelési igény

speciális foglalkozások, órák terápia, speciális oktatás

iskolaigazgató helyi képviselő testület/közgyűlés

nyelvi

a fiú nem beszél

nyelvi, érzelmi tanács: iskolaigazgató, tanár

a lány nem tud járni

orvosi ellátás speciális oktatás tanácsadás a szülőknek

fizikai

(2) Menekült és helyi gyerekek megfélemlítés, ugratás banda fenyegetések verekedés, sebesült fiú (3) Tanárok nem tud törődni a menekült és helyi gyerekekkel (4) Szülők nemek szerinti osztálybontást akarnak „Nem” ? „Rendben” ? ? kulturális vallási kisebb osztályok délelőtti-délutáni tanítás / osztályok műszakokban több tanár helyi képviselő testület/közgyűlés tanulási nyelvi kulturális vallási megbeszélés az osztályban magatartási szabályok diákmegfigyelők tanárok diákok szülők érzelmi szociális attitűdök és értékek

76

1. rész: Sokszínűség

4. óra Miért fontosak az emberi jogok?

Miért van szükségünk emberi jogi törvényekre ahhoz,  14 hogy megvédjük a sebezhető embereket?

Tanulási célok

Elgondolkodni olyan kérdésekről, amelyek akkor merülnek föl, amikor különböző értékeket valló és életformát folytató emberek próbálnak együtt élni. Elgondolkodni azon, hogy miért hozták létre a nemzetközi emberi jogi eszközöket, különösen olyan területeken, ahol az egyének és a közösségek sérülékenyek. A diákok kritikailag elemeznek és priorizálnak helyzeteket. A diákok szerepjátékvitákat rendeznek a szemben álló felek között. A diákok a szerepjáték alapján alapelveket dolgoznak ki, és összehasonlítják azokat az ECHR2 vonatkozó szakaszaival. A diákok összehasonlítják a forgatókönyvet a saját országukban előforduló valós emberi jogi jogsértések példáival. A diákok prezentációt készítenek más diákoknak az ECHR-ből kiválasztott részekről. Példányok a szigettörténetről. Példány a szituációs kártyákból minden kiscsoport számára. Az emberi jogok fő elemeit tartalmazó lista. Nagyalakú papírok és művészeti eszközök (igény szerint) a végső prezentációhoz. Kritikai gondolkodás Megbeszélés/vita. Tárgyalás. Csoportos prezentáció.

A diákok feladatai

Eszközök/kellékek

Módszer

Információs doboz
Az Emberi Jogok Európai Egyezménye azért jött létre, hogy védje az emberek jogait, akiknek olyan alapvető jogait tagadták meg, mint például az élethez való jog, a vallásszabadsághoz való jog vagy a törvény előtti egyenlőség joga. Az Európa Tanács tagországainak kormányai megegyeztek abban, hogy állampolgáraikra vonatkozóan betartják az Egyezmény paragrafusait. Minden országnak jelentéstételi kötelezettsége van a nemzetközi közösség felé, melyben beszámol az országában meglévő emberi jogi helyzetről. Az egyes állampolgárok jogában áll az Emberi Jogok Európai Bírósághoz fordulni, amennyiben úgy gondolják, hogy az ország, melynek ők állampolgárai, megtagadja tőlük az emberi jogaikat. Egy ország is panaszt emelhet egy másik ország ellen az emberi jogok megsértése miatt, de ez nem túl gyakran fordul elő. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye nagymértékben Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata mintáját követi, mely a második világháború genocídiumai után született.

14

 Készült a londoni Citizenship Foundation által kidolgozott óraterv alapján.

77

Demokráciában élni

Az óra
A tanár a „szerepkártyák” alapján ismerteti a helyzetet és a kétféle csoportot, akik a szerepjáték résztvevői lesznek. A tanár először a szigetet mutatja be, ehhez, ha lehetséges, használjon egy, a táblára kirakott/rajzolt térképet, majd bemutatja a generációk óta ott élő szigetlakókat. A tanár ezt követően elmondja az osztálynak, hogy a szigetre érkezett egy másik csoport, és ők is ott akarnak letelepedni. Nagyon különböznek a szigetlakóktól. A tanár bemutatja a telepeseket és az életmódjukat, majd kétfelé osztja az osztályt. Az osztály egyik fele játssza majd a szigetlakók szerepét, a másik fele pedig a telepesek bőrébe bújik. A kérdésekről kétféle módon is lehet beszélgetni (lásd az első és második módszert alább). A szerepjátékban gyakorlott osztályok esetében az első módszer, az inkább formális módszerekhez szokott osztályok esetében pedig a második módszer ajánlott.

1. módszer: szerepjáték
A diákok párokban fognak dolgozni. Egyikük lesz a szigetlakó, másikuk pedig a telepes. Saját népük szemszögéből kell végiggondolniuk a kártyákon szereplő helyzeteket. Tárgyalni fognak a másik néppel (feltételezve, hogy nincs közöttük nyelvi akadály). Próbáljanak megegyezésre jutni a következőkben: a) Melyek a legfontosabb problémák a népük számára? b) Mit akarnak a tárgyalásokkal elérni? A tanár ezután fölkér egy szigetlakó és egy telepes párt, hogy üljenek össze. Egy találkozót fognak eljátszani a két nép között, megkísérelnek megállapodásra jutni mindkét kérdésről és a jövőre vonatkozó irányelvekről. Mielőtt belefognának a vitába, emlékeztesse a két csoportot, hogy a szigetlakók esetleg nem lesznek maradéktalanul boldogok, amíg a telepesek el nem hagyják a szigetet, hiszen egész életmódjuk forog veszélyben. Ugyanakkor a telepeseknek nagyon tetszik az új hely, és akár erőszakot is készek lehetnek alkalmazni azért, hogy a szigeten maradhassanak. Kérje meg a négyfős csoportokat, hogy először a csoportokat érintő legsúlyosabb problémák ügyében jussanak megegyezésre, haladjanak a legkomolyabbtól a legkevésbé fontos problémáig, ahogy az idő engedi.

2. módszer: moderált megbeszélés  /  vita
Ez a gyakorlat szerepjátékkal a legjobb, de jól működhet ahhoz nem szokott diákok esetében is. Az osztály fele a szigetlakók szempontjából fogja nézni a helyzeteket, míg a másik fele a telepesekéből. Minden helyzetet két nézőpontból mutatnak be. Párokban dolgozva a diákok eldöntik, hogy melyek a legfontosabb kérdések, és megpróbálják a saját szemszögükből lehető legjobbnak tűnő megoldási módot megtalálni. A tanár emlékeztesse őket, hogy mindegyik problémának van „ideális” vagy „tisztességes” megoldása, de a valóság (és a történelem) azt mutatja, hogy az erőviszonyok egyenlőtlensége folytán az egyik inkább el tudja érni a célját, mint a másik. A tanár vezeti az egyes helyzetekről szóló vitákat: a probléma egyik szemszögből való bemutatásával kezdi, majd arra kéri a másik csoportot, hogy fejtse ki ellenvéleményét. A tanár megpróbál egyezséget kialkudni a két csoport között. A vitákat vezetheti a két különböző oldalt képviselő pár is úgy, hogy az osztály elé kiállva a saját szemszögükből beszélik meg a problémákat. Ennek egy variációja, ha párokban beszélik meg az egyes helyzeteket, ahol egyikük a szigetlakókat, másikuk a telepeseket képviseli. 78

1. rész: Sokszínűség

Az 1. és 2. módszer tapasztalatainak megbeszélése
A tanár a következő kérdések mentén tudja kikérdezni a diákokat a megvitatott helyzetekről: – Könnyűek vagy nehezek voltak a tárgyalások? Miért? – Minden csoport elérte, amit a tárgyalásoktól várt? – Melyik csoport jött ki jobban a tárgyalási szituációkból? Miért? – Minden esetben több erkölcsi alapja volt az egyik csoportnak, mint a másiknak? – Milyen jövő vár nagy valószínűséggel a két csoportra a szigeten? – Mi előzhetné meg, hogy az egyik csoport uralkodjon a másik felett? – Állítsatok össze egy listát azokból a szabályokból vagy alapelvekből, amelyek elősegíthetik, hogy a két csoport békességben tudjon együtt élni a szigeten! Hasonlítsátok össze ezt a listát az emberi jogok fő elemeivel (lásd 3.6. tanulói munkalap). Mely paragrafusok segíthetnének megelőzni, hogy a szigetlakókhoz hasonló emberek/népek ne veszítsék el a földjüket, életmódjukat és alapvető emberi jogaikat? A tanár rámutat, hogy ilyen jellegű helyzet sokszor megesett már a történelemben, például, amikor a brit telepesek kolonizálták Ausztráliát vagy amikor az európaiak kolonizálták Észak- és Dél-Amerikát. Akkoriban nem létezett nemzetközi emberi jogi törvénykezés, és sok olyan eset történt, amelyi sértette a bennszülöttek emberi jogait. Hasonló helyzetek ma is előfordulnak, például a dél-amerikai törzsekkel, akiket azért fosztanak meg a földjeiktől, mert nemzetközi vállalatok bányászati vagy fakitermelési munkákat folytatnak rajtuk.

Az emberi jogok jelentőségének ünneplése
A témakör utolsó gyakorlataként a tanár arra kéri a diákokat, hogy (csoportokban) válasszanak egy, az Európai Egyezményben talált olyan emberi jogot, amelyiről a témakört feldolgozó órák során szó volt. Ezután készítsenek egy transzparenst, és egy prezentációt arról, hogy miért fontos az adott jog. A gyerekek közül páran akár a szigetlakók szerepjátékából is választhatnak jeleneteket a kérdések dramatikus szemléltetésére. Ezeket be lehet mutatni az osztálynak vagy az évfolyamnak, vagy akár az egész iskolának. Ily módon, amennyiben erre idő és érdeklődés is van, a témakör egy további, kapcsolódó projekthez is elvezethet. Ilyen, az osztállyal közösen megvalósított projekt tervezéséhez lásd az 5. fejezet (média) 4. óratervét.

79

) 80 . A szülők és a vezetők mindkét közösségből aggódva figyeltek. Az erdei gyerekek mindössze a negyedét tették ki az iskola létszámának. Egykoron háborúk dúltak közöttük. A tanár mindkét oldalon beszélt a szülőkkel. s így végre béke lehet a két nép között. Mindkét közösségből eljött néhány gyerek. Egyik reggel azonban a tanár a földig égetve találta az iskolát. milyen is. hogy bíztassa és megnyugtassa őket. hogy nincs különbség a férfiak és a nők között. Mind több és több gyerek kezdett az erdőszéli iskolába járni. és elérkezett a nap.Demokráciában élni 3. és a dolgok lassan megoldódtak. Azt mondta. (Készült Ted Huddleston története alapján [Citizenship Foundation]. Vallásos emberek voltak. de keményen dolgoztak egymásért. A tanár szigorú. amikor a tanár először nyitotta ki az iskolát. Tanulói munkalap Iskola az erdő szélén Volt egyszer egy nép. Nagy síkság terült el a hegyek és az ország legtávolabbi vége között. és a férfiaké volt az uralom. hogy építeni akar egy iskolát. hogy népük isteneinek hódoljanak. akik arra nevelték gyerekeiket. és a gyerekek egymás életmódjáról tanultak.1. De a gyerekek fontosnak érezték. Hamarosan elkészült az egyszerű faház. de nem válhattak vezetőkké. Vallástalanok voltak. Ugyanakkor az is hamar világossá vált. Ádáz harcosok voltak. Csúfolták egymást és gyakran verekedtek. Egy napon egy férfi érkezett az erdő szélére. Bejelentette. A vallásuk azt tartotta. de igazságos volt. Egyszerre gyűlölték és félték egymást. amelyik egy sűrű erdőben élt a hegyvidék oldalában. Egy egészen másféle közösség élt azon a síkságon. hogy mindkét életmódot tiszteli. és minden diákot egyenlőnek kezelt. hogy megnézze. ahol mindkét közösség gyerekei együtt tanulhatnak. Kezdetben sok probléma volt a gyerekek között. Az erdei népnek semmi kapcsolata sem volt a síksági néppel. hogy iskolába járjanak. A nőket tisztelet övezte. hogy több síksági gyerek jár az iskolába.

és javasolták. hogy nem szabad elveszítenie a reményt.” A kollégák egyetértettek.” Röviddel ezután a menekült gyerekek szülei kértek találkozót az igazgatótól. „Nem akarom.” Később további problémák jelentkeztek. A háború nem az ő hibájuk. Egyesével keresték föl problémáikkal az igazgatót. hogy a fiatal menekült min ment keresztül. Az egy osztályba járó négy fiú. A gyerekek az életkoruknak megfelelő osztályokba kerültek.” Az igazgató kezdte elveszíteni a türelmét. bandába verődött.” „Az osztályomba járó menekült gyerek nem hajlandó senkihez sem szólni” – figyelte meg egy másik tanár. az igazgató nem volt biztos benne. A családjaik egy. Az igazgató azt mondta a kollégáinak: „Ezek a szerencsétlen fiatalok mindenüket elvesztették. 81 . „Talán traumát okozott neki a háború. A többi gyerek kárára válik. A tanárok azt mondták: „Megpróbáltuk. A menekült gyerekek legtöbbje egyedül volt az osztályában. hogy tanácsolják el a fiút az iskolából. hogy bizonyos nehézségek merültek föl a menekült gyerekek egyenlőként való kezelése terén.1. A tanárok elpanaszolták az igazgatónak. és a természettudományi szertárba sem tud felmenni a lépcsőn. Ebédidőben néhány menekült gyereket megfenyegettek és kötekedtek velük. ahonnan jöttek. „Az osztályomba járó menekült gyerek nem beszéli a nyelvünket” – mondta az egyik tanár. Mit tegyek?” A harmadik tanár azt mondta: „Van egy gyerekem. rész: Sokszínűség 3. de az egyik osztályban volt egy négy menekült fiúból álló csoport. a szíve mélyén tudta. hogy a fiúk és a lányok együtt vannak a tornaórákon. Fogadjátok őket szeretettel az osztályotokban! A lehető legkevesebbet szabad szenvedniük. ám tekintettel arra. a szomszédos országban dúló háború elől menekültek. „Nincs időm mindent lefordítani neki! Túl sok időbe telik. Ám noha meggyűlt a baja ezzel a nehéz helyzettel. Gúnyolták őket. hogy az iskola dolgozói elkezdték felismerni.” Egy nap aztán egy csoport menekült gyerek érkezett az iskolába. hogy bárkivel is kivételezzetek az iskolában! Az nem lenne igazságos. Egyik nap verekedés tört ki egyikük és egy helyi fiú között. Nem tudjuk egyszerre ezeket a gyerekeket is tanítani és a legjobbat nyújtani a helyi diákok számára. Nem tud járni. „Mindenki megérdemli. hogy jó esélyekkel induljon” – szokta mondani a kollégáinak. hogy menjenek vissza oda. hogy tisztességes megoldás lenne. de túl sokat szenvednek a saját gyerekeink. Azt mondták: „Nem tetszik nekünk. A menekült fiú nagyon megverte ellenfelét. Vagy csak a tanulással vannak nehézségei. Tanulói munkalap Remény mindenki számára A Remény Iskola igazgatója egy nagylelkű és humánus nő volt. és néhányan azt mondták nekik. ­ Nem telt bele sok idő. Nem tud részt venni a tornaórán. hogy megvédje magát.2. akit sebesülés ért. Ez ellentétes a vallásunkkal és kultúránkkal. Szilárdan hitt az oktatás jelentőségében.

Tanulói munkalap Segítség a Remény Iskolának Problémák (1) Menekült gyerekek Megoldások (2) Menekült és helyi gyerekek (3) Tanárok (4) Szülők 82 .3.Demokráciában élni 3.

és jólétben élhettek. melyben csak az elitnek volt hatalma. és sértetlenül hagyni a következő generáció számára. csoport: A telepesek Te és társaid Európából hajóztatok ide abban a reményben. míg a férfiak állatokra vadászva járják a szigetet és élelmet gyűjtenek a buja növényzetből. és amelyben nagy vagyoni különbségek voltak. Vita esetén közvetíthet a felek között. Nagyon egyszerű életet éltek. táncoltok és történeteket meséltek egymásnak. Abban reménykedtek. és úgy tartjátok. Úgy vélitek. hogy le tudtok telepedni. hogy családostul új életet kezdhettek. Az őseitek szent helyeken nyugszanak a hegyekben. A nők gondozzák a gyerekeket. A népetek ezen a szigeten lakik évezredek óta. Új közösségetekben demokratikusan akartok döntéseket hozni. Amikor kevés az étel. rész: Sokszínűség 3. Most olyan társadalmat akartok létrehozni. Ha szükséges. mindent meg­ osztotok. A fegyvereitek: lándzsák. ahol minden ember egyenlő vagy mindenkinek egyenlő esélye van a boldogulásra. házakat. csoport: A szigetlakók Ti vagytok a szigetlakók csoportja. amelyeket a világ másik felén fedeztek fel. nyilak és állatcsapdák. hogy minden embernek joga van ahhoz. gazdaságot építetek. 2. Kultúrátok alapja az oktatás és a kemény munka. hogy mindenkinek felelőssége megóvni a természetet. Nagyon kevés törvényetek van.4. Természetimádó nép vagytok. és kultúrátok az erős közösségen alapul. Egy olyan társadalmat hagytatok el. Magatokkal hoztátok a szántáshoz használt eszközöket és puskákat a vadászathoz. hogy a saját hite szerint éljen. a törzsfőnök hozhat törvényeket. Amikor sok élelem áll rendelkezésre. és mindenki keményen dolgozik egymásért. Nem vagytok különösebben vallásosak. íjak.1. Tanulói munkalap A szigetlakók és a telepesek (szerepkártyák) 1. közösen énekeltek. Fel akarjátok tárni azokat az új területeket. összejövetelt rendeztek. de úgy gondoljátok. 83 . Mindenki gyarapodni és nyugalomra vágyik. hogy a lelkük továbbra is veletek él.

hogy küldjék oda ők is a gyerekeiket.5. ahová a ti gyerekeiteket is hívták. 5Sz Oktatás Néhány telepes iskolát nyitott. Telepesek 1T Új kerítések A szigetlakók ledöntöttek néhányat a kerítéseitek közül. 4T Szent helyek Értékes ásványokra leltetek a hegyekben. hogy mi legyen a teendő: Szigetlakók 1Sz Új kerítések Néhány telepes kerítéseket kezdett emelni a háza köré. amit az állataitok számára kerítettetek körbe. Néhány telepes nem örül ennek. 5T Oktatás Néhány telepes iskolát nyitott. épp azokat a csapásokat keresztezve. hogy bent tartsátok az állataitokat. és az egyik telepes közösségben szeretnének élni. ahol úgy tartjátok. Figyelmeztettétek egyiküket. Ellenállásul megtámadtatok néhány bányászt. 3Sz Vegyesházasság Egy szigetlakó férfi beleszeretett egy telepes nőbe. amelyet a telepesek kerítéssel vettek körül. ami szerintetek nem más. és az egyik telepes közösségben szeretnének élni.Demokráciában élni 3. A férfi családja nagyon nem örül ennek. Hívták a szigetlakókat. Ezek a helyek szentek számotokra. 84 . hogy a szigetlakók szent helynek tartják a hegyeket. 2Sz A birtokháborító Egy szigetlakó áthaladt egy olyan területen. amelyeken a csordát szoktátok követni. 2T A birtokháborító A szigetlakók olyan területekre hatoltak be. Bányászokra támadtak. A telepesek lelőtték és ő belehalt. aztán lőttetek. 4Sz Szent helyek Néhány telepes ásványok után kutat a hegyekben. hogy írni és olvasni tanuljanak. Össze akarnak házasodni. és döntsétek el a csoportotokkal. Össze akarnak házasodni. Ledöntöttetek közülük párat. melyeket azért emeltetek. Tanulói munkalap Szituációs kártyák: a szigetlakók Nézzétek meg a következő helyzeteket. mint babonaság. Otthoni kereskedőknek el tudjátok majd adni őket. 3T Vegyesházasság Egy telepes nő beleszeretett egy szigetlakóba. Úgy tűnik. hogy őseitek szellemei élnek.

Jogok. 8. 12. 22. A szociális biztonsághoz való jog.1. A tulajdonhoz való jog. 21. 7. A szabadsághoz és biztonsághoz való jog. Az oktatáshoz való jog. A munkához való jog. 26. 15  Ez a lista az 5. A rabszolgaság tilalma. 16. 13. A házasságkötéshez való jog. Jog az élelemhez.. 27. A szabad mozgáshoz való jog. A hátrányos megkülönböztetés tilalma. Az egyének kötelességei. rész: Sokszínűség 3. 4. 25. 20. 6. A méltányos tárgyaláshoz való jog. A menedékkérelemhez való jog. 24. 19. Gondolati. A jogorvoslatért folyamodáshoz való jog. Az orvosi ellátáshoz való jog. 3. 5. lelkiismereti és vallásszabadság. 15. Az élethez való jog. A gyülekezéshez és egyesüléshez való jog. A véleménynyilvánítás szabadsága. 14. 10. A kínzás tilalma. az állampolgársághoz való jog. az egyenlőséghez való jog. 85 . Jog a kulturális életben való részvételre.6. A pihenéshez és szabadidőhöz való jog. 23. csorbításának tilalma. Tanulói munkalap Az emberi jogok fő elemei 15 1. 17. Az emberi jogokat elismerő társadalmi rendhez való jog. Az emberi jogok megsemmisítésének. A jogalanyiság elismeréséhez való jog. 2. A magánélethez és családi élethez való jog. 18. 11. innivalóhoz és lakhatáshoz. A politikai részvételhez való jog. szabadságok és felelősségek című fejezetben található tanári segédanyagon alapul. 9.

.

3 Egymásnak ellentmondó emberi jogok Összeütköző emberi jogok. Most mi legyen? 4.1 Konfliktuskezelés Hogyan kezeljük a komoly nézeteltéréseket? 4. hogy összetűzésbe keveredjünk a szomszédunkkal? 4. FEJEZET Konfliktus Mit tegyünk. ha nem értünk egyet? 4.2 A hatlépcsős módszer alkalmazása Hogyan kerülhetjük el.4.4 Az erőszak alkalmazása Elfogadható-e bizonyos esetekben az erőszak alkalmazása? .

(. Azt mondta. míg a nyugati kultúrákban a személyen kívülálló dolog (háború vagy erőszakos konfliktus nélküli állapot). hogy ne gondolkodjunk. ami az elme tökéletes rendjére vagy békéjére utal. illetve. és hogy ennek következményeként elkerülhetetlenek a háborúk. hogy az emberi lénynek »agresszív agya« van. Gandhi a filozófiáját és stratégiáját az Ahimsa világképre alapozta.) 2. Azt jelenti.hu/kompaszkezikonyv/chapter5. hogy kibontakoztassa az egyének és csoportok képességeit azért. a következő kijelentéssel támasztja ezt alá: 1.. 18  Forrás: Kompasz. Az olyan ember számára.php?fejezet=17. nem táplálhatsz gonosz gondolatokat. az beidegződés és szocializáció kérdése. ha nem értünk egyet? A béke fogalmának fontos kulturális dimenziója van. hogy az emberi lények természetüknél fogva agresszívak.. hogy a béke csak a félelem. Magában foglalja az erőszakmentes konfliktuskezelés melletti elkötelezettséget. nem léteznek ellenségek. erőszak és a háború nemléte. amelyet 1986-ban több ország tudósaiból és természettudósaiból álló csoport dolgozott ki.) 4.. valamint a konfliktuskezelés melletti elköteleződést.. 17   Forrás: Karen O’Shea: Fogalomtár a demokratikus állampolgárságra neveléshez (A glossary of terms for education for democratic citizenship). és arra törekszik. ahogyan viselkedünk.mobilitas. (. hogy foglalkoznak a hatalom és a hatalommal való visszaélés kérdéseivel. Kézikönyv a fiatalok emberi jogi képzéséhez.) A hadviselés kizárólag emberi jelenség. (. Indiában például a béke szónak a shanti a megfelelője. FEJEZET Konfliktus Mit tegyünk.” 17 „Természetes dolog az erőszak? Sokan meg vannak győződve arról. hogy a társadalmi problémákat konstruktívan tudják kezelni. 16 „A »pozitív béke« fogalma azt az állapotot jelenti. Számomra azonban sokkal mélyebb. kiadás.) 3. konfliktusok és az általános erőszak életünkben és a társadalomban egyaránt.  Bizonyos kultúrák nem bocsátkoztak háborúba évszázadokon keresztül. Nem hivatalos fordítás – a ford. elmondhatatlanul mélyebb jelentése van. aki követi ezt a tantételt. Az agresszióra vonatkozó sevillai nyilatkozat. amelynek lényegében az a jelentése. A terület más specialistái azt állítják. hogy „szó szerint az Ahimsa nem-erőszakot jelent. Tudományosan helytelen azt állítani. hogy tartózkodjunk minden ártalmas dologtól. Strasbourg. Magyarul elérhető: http:// www.. amelyben a közös szándék a béke megteremtésére.. Tudományosan helytelen azt állítani.. Ez magában foglalja a társadalmi igazságosság iránti elkötelezettséget. minden helyzetben erősítik a figyelmes hallgatás és a konstruktív párbeszéd. (.. Európa Tanács.. az életünk különböző területei között fennálló tökéletes egyensúly elképzeléséhez kapcsolódik. A DÁN-oktatók számára ez egyben az osztályban zajló demokratikus folyamatok elősegítését is jelenti azáltal. valamint a béke útjában álló akadályok elhárítására irányul. és nem fordul elő állatfajoknál.. más időszakokban nem. hogy a háború vagy bármely más erőszakos viselkedés genetikailag be lenne programozva emberi természetünkbe (. hogy igenis képesek vagyunk arra. érezzünk és cselekedjünk agresszív módon. DGIV/EDU/CIT (2003) 29.Demokráciában élni 4. Tudományosan helytelen azt állítani.. akiket ellenségeidnek tartasz. hogy állati őseinktől örököltük volna a háborúskodásra való hajlamot. ezáltal túlmutat azon az értelmezésen. 2002. még azokkal szemben sem. Hagyományosan a keleti kultúrákban a béke inkább a belső békével áll kapcsolatban (béke a gondolatainkban vagy a szívünkben). más kultúrák pedig időnként folyamatosan háborúskodtak.)” 18 16   Forrás: Európa Tanács: Kompasz.” A maja hagyományban a béke a jóllét fogalmára utal. id. 88 .. hogy nem bánthatsz meg senkit.

89 . kiadás. a gyengeség jelének számít. hogy erőszakmentesen közelítsenek a konfliktusokhoz. A legtöbb kultúrában az. A televíziós programok. Akárhol is élünk. akik ebből a szempontból egészen fiatal koruktól kezdve hatalmas nyomásnak vannak kitéve környezetük felől. halljunk. – bővíteni fogják ismereteiket. – többet fognak tudni az erőszakmentes konfliktuskezelésről. amely arra kényszerít minket. Egy gyermek már a kamaszkor elérése előtt több ezer gyilkosságot és erőszakos tettet lát csupán azáltal. rész: Konfliktus „Sokunk esetében az agresszív és erőszakos reakció környezetünk hatására kialakult beidegződés. Az erőszak pozitív értékként jelenik meg. ki vagyunk téve egy olyan társadalmi és kulturális nyomásnak. reklámok. hogy csaknem folyamatosan az erőszakról olvassunk. akár nem – felmentést adnak az erőszak kérdésében. – ösztönözve lesznek. 19  Forrás: Kompasz. és azt lássuk. hogy televíziót néz. napilapok. id. a mozi. – fejleszteni fogják konfliktuskezelési képességüket saját környezetükben.” 19 További információ a fejezet végén található tanári forrásoldalon olvasható. videojátékok. – kritikusabban fognak gondolkodni az erőszak alkamazásával kapcsolatban.és zeneipar nagyban hozzájárul ehhez a helyzethez. ha valaki nemet mond az erőszakra. különösen férfiak esetében. A modern társadalmak – akár tudatosan. Megtanulunk agresszív – és néhány esetben erőszakos – módon gondolkodni. hogy miként bánjanak az őket érő erőszakkal. és elkerüli a fizikai erőszakot vagy összeütközést.1. Tanulás a demokratikus állampolgárságra nevelésért és az emberi jogokért A következő órák során a diákok: – többet fognak tudni a konfliktusok mögött meghúzódó mechnizmusokról. – fejleszteni fogják képességüket. hogy jobban figyelembe vegyék a konfliktusban részt vevő minden érintett nézeteit és szükségleteit. érezni és cselekedni. – többet fognak tudni az összeütközésben álló emberi jogokról.

4. ahol emberi jogok ütköznek egymással.Demokráciában élni 4.1. tanulói munkalap Kiscsoportos munka. tanulói munkalap 4. óra: A hatlépcsős módszer alkalmazása 4. amelyben emberi jogok ütköznek össze. a megoldások megtalálása.2. Egy olyan helyzet elemzése. óra: Egymásnak ellentmondó emberi jogok Megtanulni felismerni és értelmezni az olyan helyzeteket. óra: Az erőszak alkalmazása Elmélkedés az erőszak alkalmazásáról és az egyéni viselkedésről. tanulói munkalap Kiscsoportos munka. tanulói munkalap 5. Kritikai gondolkodás. 90 . 2. 3. FEJEZET Konfliktus Mit tegyünk. tanulói munkalap Módszer Kiscsoportos munka. a megoldások megtalálása. 4. Kritikai gondolkodás kialakítása az erőszak alkalmazásának elfogadhatóságáról és az egyéni viselkedésről. Eszközök/kellékek 4. ha nem értünk egyet? Az óra címe 1.4.2. óra: Konfliktuskezelés Tanulási célok A hatlépcsős konfliktuskezelési módszer megismerése. Kiscsoportos munka. Konfliktuselemzés. Kritikai gondolkodás. A diákok feladatai Konfliktuselemzés. tanulói munkalap 4. Megtanulni a hatlépcsős módszer használatát.1.3.

Az óra során az alábbi konfliktuskezelési kifejezések fordulnak elő. Csak nyílt konfliktusokon és kompromisszumkeresésen keresztül érzik úgy a különböző társadalmi csoportok. hogy ne negatív eseményekként nézzük őket. amit akart.1. míg a másik veszített. amelyben a konfliktus megoldása révén egyik fél sem nyer semmit. Kiscsoportos munka. óra Konfliktuskezelés Hogyan kezeljük a komoly nézeteltéréseket? Tanulási célok A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszer A hatlépcsős konfliktuskezelési módszer megismerése.1. hiszen ezáltal biztosítható. Fontos. hogy ismét a felszínre fog kerülni. hogy meghallgatták őket. hogy a tanár tisztában legyen a jelentésükkel. Ez az óra ehhez a célhoz kíván hozzájárulni. 4. hiszen a megoldás a vesztes számára kevés haszonnal járt. hogy a konfliktus nem tér vissza. és több mint valószínű. hanem az emberek. Győztes–vesztes vagy vesztes–győztes: ez egy olyan helyzetet jelent. csoportok érdekeinek ütközését lássuk bennük. és kellően be lettek vonva. és úgy érzi. rész: Konfliktus 1. amelyben a konfliktus megoldása által mindkét fél egyformán jól jár. elérte. Vesztes–vesztes: ez egy olyan helyzetet jelent. a megoldások megtalálása. tanulói munkalap. A politikában a konfliktusok a nyilvános viták fontos elemei. amelyben a konfliktusban részt vevők egyike nyert. 91 . Fogalmi tanulás A konfliktusok a mindennapi élet részei. Győztes–győztes: ez egy olyan helyzetet jelent. Ez tekinthető a legideálisabb konfliktuskezelési helyzetnek. hogy a konfliktus csak ideig-óráig tűnik el. Ez a helyzet gyakran azt jelenti. A konfliktuskezelés (kompromis�szumkeresés) egy tanulható készség. Az ilyen jellegű helyzetek gyakran azt jelentik. Konfliktuselemzés. hogy a konfliktus vissza fog térni. ezért fontos.

ahol nem lehetséges győztes– győztes megoldást találni. melyet nemrég kapott egy barátnőjétől. 92 . hogy többféle konstruktívabb megközelítésük is lehetséges. míg a békével kapcsolatosak pozitívak? A tanár ezután arra kéri a diákokat. A második lépésben a konfliktus tárgyát fogalmazzák meg oly módon.1. melyik megoldás a legjobb (5. lépcső lényegi eleme. a tanár felkéri a csoportot. valamint. órák. határozzák meg pontosan. lépcső lehetőségét. hogy bizonyos idő után (percek. és ha szükséges. hogy vajon ezek a konfliktusok a megoldhatók közé tartoznak-e. mint például: – kortárscsoportok. és. lépésben az egész csoport együtt vesz részt. – család. Ezután megkér nagyjából 10 diákot. A 3. vesztes–vesztes kifejezések mögötti problémaelemzési megközelítéseket. Az első lépcső során fontos. Testvére. hogy hozzanak példákat olyan konfliktusokra. – osztály. ahol a felek közvetlenül érintettek ebben a konfliktuskezelési módban. Alaposan el kell gondolkodni azon. hogy gondolkodjanak el azon. Ezután arra kéri a diákokat. A tanár azzal fejezi be. akkor tovább gondolkodhatnak. lépcső). át kell dolgozni. majd a diákok a következő kérdések mentén véleményezik azokat: – Meglepő a táblára írt szavak közül valamelyik? – Minden konfliktussal kapcsolatos szó negatív. A tanár ezután ismerteti a győztes–győztes. ha igen. győztes–vesztes. ha egy ilyen eszköz széles körben ismert és használt volna. amely bármely családban előfordulhat. hogy fölírja a KONFLIKTUS szót a tábla bal oldalára. és 2. hogy a konfliktusok nem feltétlenül vezetnek erőszakhoz. A válaszok a táblára kerülnek. amelyek a „konfliktus” szó kapcsán eszükbe jutnak. működőképes lehet-e. tanulói munkalapból. hogy döntse el. majd hozzálátnak a konfliktus elemzéséhez. hiszen azok különbözhetnek a felek által mondottaktól. Ezt követően ugyanez történik a BÉKE szóval is. hogy röviden ismerteti a 6. mint a hatlépcsős módszer. akkor milyen helyzetekben.” A tanár minden diáknak kioszt egyet a 4. Végezetül a tanár egy vitát kezdeményez arról. Miután a diákok elmondták a megoldásaikat. hogy mi a konfliktus tárgya. hogy vajon egy olyan eszköz. – háború. mindig adódhatnak olyan esetek. Ehhez a hatlépcsős módszert használják: Az 1. és mi lenne a következménye. hogy egyik megoldásuk sem vezet győztes„győztes helyzethez. – sport. hogy egy darab papírra írjanak olyan szavakat. a feleknek el kell fogadniuk a megoldást. melyet a tanár a tábla jobb oldalára ír föl. Ezen a szinten a megoldásokat még sem kommentálni. A 6. sem bírálni nem szabad – minden hozzájárulás üdvözlendő. Kérje meg őket. – iskola. a 15 éves Marci kedvenc tévéműsorát szeretné nézni. hogy a felek szükségletei ne provokatív módon kerüljenek megfogalmazásra. lépcső). és arra kéri őket. vesztes–győztes. A 3. a tanár irányít. hogy derítsék ki a résztvevők valódi „szükségleteit”. – állam. és arra kéri a diákokat. napok vagy hetek múltával – a konfliktus természetétől függően) a megoldást értékelni kell. vagy pedig nem megoldhatók.Demokráciában élni Az óra A tanár azzal kezdi az órát. hogy e fogalmak használatával értékeljék megoldásaikat (4. amelyek velük vagy a környezetükben történtek. lépcső tartalmazza a lehetséges megoldásokon való gondolkodást. Ha a diákok arra jutnak. „A 18 éves Kati meg akar nézni egy videót. Ezeket a kérdéseket különböző csoportok és összefüggések vonatkozásában lehet megvitatni. és ez a kompromisszum felé vezető első lépést jelenti-e. hogy az mindkét fél számára elfogadható legyen. A tanár ezután egy olyan konkrét konfliktuspéldát ismertet. hogy mik lehetnek a probléma mögött meghúzódó valódi szükségletek. Habár. lépcsőt párokban is el lehet végezni a véleménycserékkel (vagy partnercserével?). A tanár ezután elmagyarázza. Egy valós konfliktusban. hogy olvassák föl az általuk írt szavakat.

tanulói munkalap. hogy a diákok megtanulhassák. Ez a lecke arra ad lehetőséget. óra A hatlépcsős módszer alkalmazása Hogyan kerülhetjük el. Valós készséget kell ehhez elsajátítani.2. rész: Konfliktus 2. 4. hogy miként ültethetik át a békés konfliktuskezelést a gyakorlatba. tanulói munkalap. a megoldások megtalálása. hogy összetűzésbe keveredjünk a szomszédunkkal? Tanulási célok A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszer Megtanulni a hatlépcsős módszer használatát. Kiscsoportos munka. 93 . A következő lépés az lesz. hogy ezt a tudást egy valódi iskolai élethelyzetben alkalmazzák.1. hogy megértjük az elméleti hátterét. Konfliktuselemzés. 4. Információs doboz A békés konfliktuskezelés nem valósítható meg a gyakorlatban pusztán azáltal.1.

amely hozzájuk vezetett. és próbáljanak lehetséges győztes–győztes megoldást találni. zajlanak. Válasszanak ki egyet vagy kettőt (a rendelkezésre álló idő függvényében). hogy hosszú távon jobbak lennének? Második lépésként a tanár arra kéri a diákokat. hogy osszák meg a tapasztalataikat. Az osztály 4-5 fős kiscsoportokra van osztva. annak lehetőségéről.. a helyzeteket szerepjátékkal is el lehet játszani. hogy olyan konfliktusokon dolgozzanak. néhány alapinformációt is ismertethet az országban működő igazságszolgáltatási rendszerben használt konfliktuskezelési formákról (a mediáció fajtáiról. amelyek akár régebben.). így végül az összes forgatókönyvön több mint egy csoport fog dolgozni. akár jelenleg az iskolában vagy a kortárs közösségben. tanulói munkalapból. hogy hogyan oldották meg a konfliktust. hogy a hatlépcsős konfliktuskezelési módszert fogják alkalmazni különböző konfliktusos helyzetekben.1. A diákok a 4. csoportonként egy-egy szóvivő bemutatja a csoport által kidolgozott hat lépést az egész osztálynak. Ezután a tanár minden csoportot arra kér. A prezentációk után a tanár egy közös megbeszélést tart az eredményekről. Ahelyett. hogy a hatlépcsős módszerrel közelítenénk a konfliktusokhoz. majd a 2. hogy egy konfliktust a bíróság elé lehet vinni stb. és az út is. Amennyiben a tanár a két esettanumányt használja eszközül a mediáció módszerének bemutatásához. Miután minden csoport végzett. A szerepjátékkor az egyik fél játsza A-t. Ezek a többletelemek sok időt igényelnek. ezért szükségessé válhat. illetve az országban stb. melyekről azt gondoljuk. munkalapot (A hatlépcsős konfliktuskezelési módszer) is használják. konfliktusra. és sikerült-e „meghatározni a problémát”? Vannak még megoldatlan kérdések? – Tudnánk-e más megoldásokat találni. Minden csoport egy helyzettel foglalkozik. mely során a következőket kérdezi: – Mit gondoltok. megértettük a „szükségleteket”. egy harmadik pedig a mediátor szerepét fogja magára ölteni. Eltérőek lehetnek a megoldások. 94 . Végezzék el ezt az 1. és minden csoport kap egy másolatot a 4. a másik fél lesz B.Demokráciában élni Az óra A tanár azzal kezdi az órát. hogy elmagyarázza a diákoknak.2. hogy tanórán kívüli tevékenységként vagy plusz tanegységként illesszük be.

tanulói munkalap. Egy ilyen helyzetben a kritikai gondolkodás segíthet a szóban forgó jogokat mérlegelni és a saját döntést meghozni. 95 . Valóban. Információs doboz Noha úgy tűnhet. Egy olyan helyzet elemzése. Most mi legyen? Tanulási célok A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszer Megtanulni fölismerni és értelmezni az olyan helyzeteket. 4. mégsincs mindig így. Kritikai gondolkodás. tanulói munkalap. 5. ahol emberi jogok ütköznek egymással. sok olyan eset van.2. hogy az emberi jogok első látásra világos válaszokat adnak. rész: Konfliktus 3. óra Egymásnak ellentmondó emberi jogok Összeütköző emberi jogok. amelyben emberi jogok ütköznek össze. Kiscsoportos munka. ahol az egyik ember joga szemben áll egy másik ember jogával.1.3.

döntse el. hogy mi lehet a konfliktus megoldása. A tanár felkérheti az osztályt. és most beillesztheti az érintett jogokat az első cellába. hogy egyetért-e vagy sem a csoportok elképzeléseivel. hogy mely emberi jogok érintettek a konfliktusban. A csoportok a vitához kaphatnak egy példányt az emberi jogokat tartalmazó listából (5. valamint egy nagyalakú papírt és egy filcet.3. tanulói munkalap: Öt eset. aki ismerteti a csoport válaszait az osztállyal. Amint megegyezésre jutottak arról. ahol az emberi jogok ütköznek egymással). Először azt kell megbeszélniük a diákoknak. hogy a diákok a csoportokban megvitassák. Esetszám Az érintett emberi jogok – – – Megoldás Miért? A második feladat. hogy a választásaikra vonatkozóan visszajelzést adjon a csoportoknak.Demokráciában élni Az óra A munkacsoportok (négy vagy öt diák csoportonként) egy-egy olyan esetleírást kapnak. A tanár ezt már előkészíthette a táblán. és érveiket írják is le a papírjukra. az alábbi módon osztják fel a papírjukat. tanulói munkalap). valamint. hogy mely jogok állnak konfliktusban. Ezután minden csoport szóvivőt választ.2. 96 . Érveljenek a döntésük mellett. amelyben az emberi jogok ütköznek egymással (4.

sem a nemzetközi emberi jogi törvények. óra Az erőszak alkalmazása Elfogadható-e bizonyos esetekben az erőszak alkalmazása? Tanulási célok A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszer Kritikai gondolkodás kialakítása az erőszak alkalmazásának elfogadhatóságáról és az egyéni viselkedésről. sem a nemzetközi humanitárius jog nem zárja ki abszolút értelemben az erőszak alkalmazását. 4. Ennek az órának az a célja. A diákoknak az lesz a feladatuk. Információs doboz Noha a békés világot tekintjük a végső célnak. 97 . Kiscsoportos munka. Kritikai gondolkodás. hogy saját viselkedésükre reflektáljanak az általuk vagy mások által a környezetükben alkalmazott erőszakot illetően. rész: Konfliktus 4.4. hogy fejlessze a diákok kritikus gondolkodását az erőszak bizonyos esetekben való alkalmazásának legitimitását illetően. tanulói munkalap. Elmélkedés az erőszak alkalmazásáról és az egyéni viselkedésről.1.

hogy a rendőrség addig várjon. A csoportok feladata. tanulói munkalapról. és. hogy a kártyán szereplő kérdések mentén megvitassák a helyzeteket. anyagilag támogatja az X ország ellen tevékenykedő felkelői csoportokat. A tanár ezért dönthet úgy. ha azt megelőzően a felkelőket egyértelműen felszólítják. egy további órát szán a témára. amíg vízágyúval be tud avatkozni? 4. Ha egy rendőr olyan parancsot kap a felettesétől. vagy kiválaszt kettőt a négy eset közül. kérdések és további információ 1. esetet a 4. Egy diák vagy a tanár ismerteti az 1. hogy a különböző eseteket különböző csoportoknak adja. sőt. hogy a tanár tudatában legyen. hogy elkerülje a konfliktus eszkalálódását? Információ A nemzetközi szabályozás szerint a rendőrség bizonyos feltételek teljesülése esetén alkalmazhat erőszakot. Kérdések: 1. a tanár további információt nyújthat az adott esetről. hogy milyen határig fogadható el az erőszak alkalmazása. eset Egy globalizációellenes tüntetés során az emberek egy kis csoportja köveket kezd dobálni egy ismert transznacionális vállalat székházára. az ENSZ szabályai elvárják tőle. Elfogadható lenne. valamint arányosnak kell lennie az intervenció céljaival. Elfogadható lenne. Az esetekhez tartozó tanári példány. A beavatkozás során az egyik rendőrt elfogják a köveket dobáló tüntetők. és rálőjenek a köveket dobáló emberekre? 2. Elfogadható lenne az előző megoldás. hogy a rendőri erők fegyvereket használjanak. hogy adják meg magukat. Elfogadható lenne. hogy az alapvető kérdés annak megvitatása. hogy X ország erőteljesen bombázza a falut. és megpróbálják letartóztatni az érintetteket.4. Miután minden csoport válaszolt és még mielőtt a következő esetre térnének. Elfogadható lenne. Az erőszak csak akkor alkalmazható. hogy a rendőrség nem avatkozik be erőszakkal annak érdekében. hogy csak néhány ember. hogy beszámoljanak válaszaikról.) 3. és azokkal foglalkozik. hogy a rendőrség a beavatkozás során gépfegyvereket használjon? (Ez gyorsabb megoldás volna. Előfordulhat. köztük alig néhány helyi lakos marad életben? 2. ahová biztonsági ellenőrzés után beengednék őket? 3. hogy nem avatkoznak be erőszakosan? Milyen más megoldást láttok lehetségesnek? 98 . hogy hagyják el otthonaikat. X ország titkosszolgálata felfedezi. Elfogadható lenne. 2. amely nyilvánvalóan ellentmond ennek a szabálynak. eset X ország hadat üzen Y országnak. és rájön. Fontos. és világosan figyelmeztetik a helyi lakosokat. ha az akciónak biztosan az a következménye. mert Y ország saját területén egyértelműen védelmezi. hogy nagyszabású bombatámadást készítenek elő egy fontos ipari célpont ellen. Elfogadható lenne. illetve. amennyiben szükséges. és gyűljenek össze a helyi sportcsarnokban.Demokráciában élni Az óra Az osztály 4-5 fős csoportokra van osztva. Kérdések: 1. hogy túl nehéz lenne mind a négy esettel egy órán foglalkozni. de minden bizonnyal több áldozattal járna. A helyszínen tartózkodó rendőrök észlelik a történéseket. hogy megtagadja a parancs végrehajtását. és súlyosan bántalmazzák. hogy melyik faluban tartózkodik egy jól képzett és felfegyverzett felkelői csoport.

de megtiltják a beavatkozások és fegyverek bizonyos fajtáinak alkalmazását. Ez lehet házi feladat is. ha az állam. alacsony 13 éves fiú. Kérdések: 1. be kell avatkoznia ilyen körülmények között? Információ „(…) Az államoknak el kell ítélniük a nők elleni erőszakot.. hogy kitérjenek azon kötelezettségeik elől.). Ez alkalommal visszaszól. Tájékoztatnia kellene a szomszéd feleségének a rendőrséget ilyen esetekben. komoly erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében. akár.  Be kellene Laci barátjának avatkoznia ebben a helyzetben? Hogyan? 2. hogy nem használható katonai erő a nem katonai célpontok ellen. ahol még nem tették meg. eset Laci egy vékony. és nem hivatkozhatnak semmilyen szokásra. rész: Konfliktus Információ A fegyveres konfliktusokra vonatkozó nemzetközi szabályok (az úgynevezett Genfi Egyezmények) nem vízionálnak olyan jövőt. 3. hogy elkerüljék a polgári áldozatokat azáltal. így már el tudja képzelni. Kérdések: 1.1. Ilyen módon a polgári áldozatok és az ártatlan felek (az úgynevezett „járulékos kár”) halála megelőzhetőnek tűnik.  Milyen más megoldást tudnátok ajánlani?  luszfeladatként a diákok megfogalmazhatnak egy levelet az idősebb fiúknak. eset X úr technikai asszisztensként dolgozik a helyi kórházban. hogy a fegyveres konfliktusokra vonatkozó Genfi Egyezmények elfogadhatatlannak tartanák a járulékos károkat. (b) Tartózkodjanak a nők elleni erőszak alkalmazásától. és rendszeresen veri a feleségét. derítsék fel és a nemzeti törvénykezésnek megfelelően büntessék a nők elleni erőszakos cselekményeket. ha magánszemély követte el azokat (. hogy mi történik. Ahogy a játszótérre ér. valamint. hogy mi folyik a szomszédban. Laci barátja meglátja. Bárhogyan is. akivel pár idősebb fiú gyakran erőszakoskodik. vagy órai. amikor részegen hazaér. Az egyik alapelv az. hogy nem kellene folyton zaklatniuk. Néhány idős ember is szemtanúja az eseményeknek. primitív emberek módjára viselkednek. amelyben leírhatnák. Az államoknak minden megfelelő eszközt alkalmazniuk kell. hogy csak bizonyos mértékig tartják elfogadhatónak. akár. Erre az idősebb fiúk vadul verni kezdik. aki véletlenül tudomást szerzett a helyzetről. ami olykor súlyos sérüléseket okoz neki. és haladéktalanul olyan politikát kell folytatniuk. amelyben minden katonai erő be lesz tiltva. 99 . mialatt ő a helyi játszótéren játszik. hogy tanulatlan. amelyek ezen erőszakkal kapcsolatban merülnek fel.  Be kellene az idős embereknek avatkozniuk? Hogyan? 3. hogy ratifikálják vagy fogadják el az Egyezményt a nőkkel szemben alkalmazott hátrányos megkülönböztetések (diszkrimináció) minden formájának kiküszöböléséről. és e célból: (a) Fontolják meg.” 20 Részlet: ENSZ Deklaráció a Nők Elleni Erőszak Megszüntetéséről (1993) 4. A felesége egyszer már értesítette a rendőrséget arról. amikor a kisebb hatóerejű bombák is elegendőek. hogy az nem lehet sem megkülönböztetés nélküli. (c) Kellő gondossággal akadályozzák meg. amely megszünteti a nők elleni erőszakot. 20   Nem hivatalos fordítás – a ford. hanem inkább azt. mint korábban mondtuk.. hogy tartózkodnak a legnagyobb hatóerejű bombák katonai célpontok elleni használatától olyan helyzetekben. hagyományra vagy vallási megfontolásra annak érdekében. hogy a férje veri. miközben a piaci bevásárlásból hazafelé áthaladnak a játszótéren. sem aránytalanul mértéktelen sérülést okozó: például. amikor veszekedést és üvöltözést hall odaátról. és. A szomszéd felesége. ez nem azt jelenti. vagy az a szomszédai magánéletébe való elfogadhatatlan beavatkozás lenne? 2. P hogy mit gondolnak az idősebb fiúk viselkedéséről. ha a csoportok gyorsan tudnak dolgozni. Ha valakitől bejelentést kap a rendőrség. vagy vonják vissza az Egyezményhez kapcsolódó fenntartásaikat.

várandós és kisgyermekes anyák számára. A kórházhajók védettek. melyet a világ szinte minden nemzete aláírt. megkülönböztetés nélküli vagyonrongálás és túszejtés ellen. Megfelelő védelemben kell részesüljenek a fosztogatás vagy embertelen bánásmód ellen. hogy normális életet éljenek. Az egyezmény védelmezi az egészségügyi dolgozókat. melyet a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (International Committee of the Red Cross – ICRC). gyerekek. Genfi Egyezmény védi. sértegetés és nyilvános kíváncsiskodással szemben. betegek. Nem válhatnak kínzás vagy orvosi kísérletek alanyaivá. betegeit vagy fogságba esett tagjait. valamint a polgári lakosságot védi. négy szerződés. A polgári lakosság védelméről a IV. a katonai egyházi személyzetet. Elsődleges jogi dokumentumai az 1949-es Genfi Egyezmények. kiegészítve a tengeren tapasztalható körülményekkel. A Genfi Egyezmények humanitárius segítségnyújtásra szólítanak föl. és tevékenységüket kizárólag a katonai célpontokra irányíthatják. a Vöröskereszt és a Vörösfélhold nemzeti társaságok vagy más pártatlan humanitárius szervezetek mint a konfliktusban részt vevő felek által erre felhatalmazottak végeznek. fosztogatás. valamint vallási meggyőződésüket és gyakorlatukat tiszteletben kell tartani. Genfi Egyezmény rendelkezik. A háborúzó feleknek minden időben különbséget kell tenniük a polgári lakosság és a harcoló felek között. A tengeri haderők sebesültjeit. élelmezést. idősek. Genfi Egyezmény értelmében a sebesült vagy beteg harcoló feleket – bármilyen nemzetiségűek legyenek is – össze kell gyűjteni és gondoskodni kell róluk. valamint biztosítani kell számukra a megfelelő szállást. A fogságba esett haditudósítók és a hadsereg kíséretére meghatalmazott polgári személyek szintén ezen státusz alá tartoznak.Demokráciában élni Tanári forrásoldal A nemzetközi humanitárius jog Mi a nemzetközi humanitárius jog? A nemzetközi humanitárius jog (NHJ) tartalmazza a humanitárius alapelveket és azon nemzetközi szerződéseket. valamint enyhíteni a harcoló és nem harcoló felek szenvedéseit a fegyveres konfliktusok során. Ez az egyezmény kiemelt védelmet biztosít a nőknek és a gyermekeknek. lehetővé kell tenni. családi jogaikat. emberségesen kell bánni velük. Védelemben kell részesülniük gyilkosság. Becsületüket. Genfi Egyezmény szavatolja. A hadifoglyok védelmét a III. amelyek az emberek életét igyekeznek megmenteni. a katonai egészségügyi létesítményeket és mobil egységeket. megtorlás. Tilos őket megölni. Az I. Kit véd a NHJ? Megvéd engem az NHJ? Az NHJ a fegyveres erők sebesültjeit. A szárazföldön harcoló katonákkal megegyező védelemben részesülnek. 100 . betegség miatt a harcokból kivont vagy fogságba esett katonák alapvető jogait. és védettséget kell kapniuk erőszak. betegeit és hajótörötteit a II. Az 1977-es Kiegészítő Jegyzőkönyvek. tovább bővítették ezeket a jogokat. melyek a Genfi Egyezmények kiegészítéséül szolgáltak. Az ellátásukkal foglalkozó kórházi személyzetet tiszteletben kell tartani és védelmezni kell. ruházatot és orvosi ellátást. A polgári lakosság számára amennyire csak lehetséges. kínozni vagy biológiai kísérletek alá vetni. A megszálló erőknek biztosítaniuk kell és fenn kell tartaniuk a biztonságos áthaladást a megfelelő élelemhez és orvosi eszközökhöz vezető úton. Az egyezmény meghatározza a civilek és a sebesülés. valamint kórházi és biztonsági zónákat kell létesíteniük a sérültek. kínzás.

például polgárháborúk formáját ölthetik. politikai. akár erőszak révén csatlakoztak – növekszik. E. Jegyzőkönyv. és eltérő alapdokumentumokkal rendelkezik. Ez azt jelenti. és. hogy gyerekek vegyenek részt ellenségeskedésben. nem egyértelműen vonatkozik rá az NHJ. és II. I. A gyermekeket gyakran erőszakkal bírják rá. Amennyiben a polgári lakosságot New Yorkban és Washingtonban ért sokkoló támadásokat önmagukban működő terroristahálózatok követték el. hogy ne vegyenek részt harcban. Cikk). 70. 12. A konfliktus-zónában élő gyermekek. potenciális újoncokká válhatnak.. olyan mérvű halált és pusztulást hozott. hogy korlátozza a háború okozta szenvedést. G. gazdasági. A nőket meg kell védelmezni „az erőszakos közösüléssel. hogy kiegészítő. ami emlékeztet a háborúra. Sajnálatos módon a katonává váló gyermekek száma – akár önkéntesen. Cikk). szoptatós anyák” (I.1. hogy megóvja a sebesültek. tisztelet és szerénység. www. célja. Jegyzőkönyv). akik az ellenséges fél kezére kerültek. hogy 15 év alatti gyermeket nem lehet fegyveres erőkhöz besorozni. valamint a sokak által tanúsított ellenállásról további tanulmányozás céljából érdemes elolvasni a közelmúltban született tanulmányt: Women Facing War. 14. Jegyzőkönyv. mely során megsértik az ő nemzetközileg elfogadott állampolgári. Cikk. Noha a nők ugyanazt az általános jogi védelmet élvezik. Cikk). a női hadifoglyokat vagy internáltakat a férfiaktól elkülönített részlegekben kell elszállásolni más nők közvetlen felügyelete alatt. Mindkettő az egyének bántalom elleni védelemre és az emberi méltóság fenntartására szolgál. Az NHJ elsődleges célja. de elsődlegesen arra szolgálnak. és védelmezze azokat.womenandwar. hogy csatlakozzanak egy fegyveres csoporthoz vagy túlélési lehetőségként gyerekkatonává váljanak. Az NHJ államok közötti fegyveres konfliktusokra (nemzetközi fegyveres konfliktus) vonatkozik. mint a férfiak. Az NHJ a fegyveres konfliktusok idejére vonatkozik. amelyek a nemi különbözőségből erednek. rész: Konfliktus Különbözik egymástól az emberi jogi és a nemzetközi humanitárius jog (NHJ)? Igen. Mit mond az NHJ a gyerekkatonákról? A humanitariánus jog tiltja. terhesség és gyerekszülés.. a prostitúcióra való kényszerítéssel vagy a szemérmüket sértő minden cselekménnyel szemben” (IV. a Genfi Egyezmények alapelvként tüntetik fel. de eltérő körülményekre vonatkozik. 77. Az NHJ előírja. különösen azok. 15 és 18 év közöttiek sorozásakor elsőbbséget kell adni a legidősebbnek (I. mintsem háborús cselekményekhez. A fegyveres konfliktusban nőket érintő kérdésekről. G. de a gyerekkatonák továbbra is komoly problémát jelentenek a világ sok táján. Például. hogy megóvják az embereket a kormányok azon tevékenységétől. hadifoglyok és polgári lakosok alapvető emberi jogait. III. Cikk. szociális és kulturális jogait. mind békeidőre egyaránt vonatkoznak. de kiegészítik egymást. Az emberi jogok mind háborús. melyek nemzetek között (nemzetközi fegyveres konfliktus) vagy nemzeten belüli fegyveres konfliktusok. 101 .org. betegek és hajótörést szenvedett harcoló felek. Kínál az NHJ speciális védelmet a nők számára? Igen. vagy az olyan belföldi fegyveres konfliktusokra. 27. hogy „minden lehetséges intézkedést” meg kell tenni azért. és 76. melyekre az NHJ vonatkozik. A segélyszállítmányok tekintetében prioritást élveznek a „terhes és gyermekágyas nők. akiket elválasztottak a családjuktól vagy más módon marginalizálódtak. valamint 75. Vonatkozik az NHJ a szeptember 11-i terrortámadásokra? Noha 2001. azok borzasztó bűncselekményekhez sorolhatók inkább. Mikor használjuk az NHJ-t? Az NHJ fegyveres konfliktusokra (háború) alkalmazandó. hogy a „Nőkkel szemben a nemüknek járó különös figyelmet kell tanúsítani” (I. Cikk. E. szeptember 11. mint a polgárháborúk. további védelem jár a nők azon speciális szükségleteit illetően. Genfi Egyezmény.

hogy amen�nyire a biztonság megengedi. betegek. kínzás. Jegyzőkönyv. A megszálló erőknek biztosítaniuk kell és fenn kell tartaniuk a biztonságos áthaladást a megfelelő élelemhez és orvosi eszközökhöz. és a polgári lakosság azon joga között. családi jogaikat. valamint kórházi és biztonsági zónákat kell létesíteniük a sérültek. Ugyanakkor nem minden polgári lakos halála törvénytelen háború esetén. A különbségtétel elvének alapvető szabálya az I. hogy háború során legitim katonai célpontokat támadjon meg. fosztogatás. valamint lehetővé kell tenni számára. valamint elő kell segíteni taníttatásukat. Más szóval. melyben olykor. sajnálatos módon. Habár az Egyesült Államok aláírta az I. 102 . Az NHJ megsértésének számít-e. Az NHJ nem helyezi törvényen kívül a fegyveres konfliktusokat. hogy eleget tesz ezeknek a rendelkezéseknek. A 15 év alatti árva vagy családjuktól elválasztott gyerekeknek ellátásban kell részesülniük. mindmáig nem ratifikálta azt. Különleges rendelkezések vonatkoznak továbbá a családdal nem rendelkező gyerekek szükségleteire. a pszichoszociális szükségletekre és a családi kommunikációra. ami sokak szerint egy széles körben elfogadott. Képesnek kell lenniük vallásuk gyakorlására. 48. normális életet éljen. Ennek ellenére jelezte. amely így szól: „A polgári lakosság és a polgári javak tiszteletben tartásának és védelmének biztosítása érdekében az összeütköző Feleknek mindenkor különbséget kell tenniük a polgári lakosság és a harcolók. Cikk). ha egy fegyveres erők általi katonai célpontra irányuló támadás nem veszi figyelembe a polgári lakosságot érintő túlzott negatív következményeket (I. a háború természetéből adódóan az NHJ számol bizonyos mértékű „járulékos kárral”. Becsületüket. 48. Ilyenek történhetnek például akkor. a javak megkülönböztetés nélküli elpusztítása és túszul ejtés ellen. és ennek folytán csak katonai célpontok ellen folytathatják harci tevékenységüket. A IV. Minden polgári személy védelemben kell részesüljön gyilkosság. idősek. Kiegészítő Jegyzőkönyv további részleteket szolgáltat a polgári lakosság védelmét kiterjesztendő a nemzetközi fegyveres konfliktusokra. Cikkében szerepel. Jegyzőkönyvet. évszázadok alatt kidolgozott kodifikációs szokásjog. megtorlás. Jegyzőkönyv. Genfi Egyezmény alapján a polgári lakosságot megilleti a gyilkosság elleni védelem.Demokráciában élni Hogyan védi az NHJ a gyermekeket? Az NHJ megtiltja a polgári lakosság elleni támadásokat. Az 1977-es I. hogy az ellenségeskedés hatásaitól védve legyen.” A közvetlen támadások tiltásán túl az NHJ tiltja a megkülönböztetés nélküli támadásokat is a polgári lakosság ellen. vallási meggyőződésüket és gyakorlatukat tiszteletben kell tartani. hanem inkább megpróbál egyensúlyt teremteni egy nemzet azon elismert joga között. ha civileket ölnek meg a háború alatt? A polgári lakosság védelme az NHJ nagy fontosságú célja. és különleges védelmet határoz meg a gyermekekre vonatkozóan. valamint a polgári javak és katonai célpontok között. gyerekek. polgári áldozatok is lehetnek. várandós és kisgyermekes anyák számára.

1. rész: Konfliktus 4. Értékeld a „B” fél megoldását! a) b) c) d) 6. Megoldási ötletek a) b) c) d) 4. Problémameghatározás 1. hogy hogyan és mikor kerül sor a megoldás értékelésére! 103 .1. „A” fél szükségletei a) b) c) d) 2. „B” fél szükségletei 3. Melyik megoldás a legjobb? 4. Értékeld az „A” fél megoldását! a) b) c) d) 5. Tanulói munkalap Hatlépcsős módszer konfliktuskezeléshez 1. Döntsd el.

Úgy gondolja. mert a régi már nincs jó állapotban.2. hogy távol tartsa a szomszéd kutyáját az ő kertjétől. nem szereti. Tanulói munkalap Konfliktus-forgatókönyvek 1. jobb szereti a békét és a csendet szabadidejében. hogy cseréljék le a kerítést egy újra. és ezt a tanulási folyamatot a lehető legkorábban el kell kezdeni. 104 . Emellett. hogy nem lehet egy kétéves gyereknek folyton azt hajtogatni. konfliktus Két szomszéd nézeteltérésbe keveredik a telkük között húzódó kerítés ügyében. hiszen nagyon fárasztó munkát végez. hogy fizesse ki az új kerítés költségének a felét. Azt várja a szomszédjától. amikor kétéves kisgyerekük túl nagy zajt csap a lakásban. Az apuka úgy gondolja. 2. és rossz hatással lenne a fejlődésére. mert ez túlontúl frusztrálná a gyereket. de nem akar újra költeni. Az egyik szomszéd azt akarja. hogy a kerítés nincs jó állapotban. Az anyuka azt gondolja. hogy a gyereknek meg kell tanulnia viselkedni. konfliktus Az anyuka és az apuka mélységesen nem értenek egyet abban. hogy a szomszédja folyton újabb. arra azért alkalmas.Demokráciában élni 4. hogy bár a mostani nem néz ki túl jól. még drágább dolgokkal kérkedik. A másik szomszéd egyetért ugyan abban. Emellett. hogy mit tegyenek. hogy hagyja abba a játékot vagy a sírást.

hogy elvégezzék a beavatkozást. hogy a fiatal fiút vagy a sikeres üzletembert kezeljék. semmi többre nem telik neki. Az apja azonban vallási okokból megtiltja a kórházi dolgozóknak. aki súlyosan megsérült egy balesetben. Szegény. Tanulói munkalap Öt eset. eset Máté nyolcéves fiú. mely erőteljesen hangsúlyozza a családi értékeket. a párt székházába látogató újságíró véletlenül egy sorozat. eset A helyi önkormányzat olyan helyre tervez új iskolát építeni. eset Gábor igen megbecsült tagja az egyik vallásos politikai pártnak. X-től származó személyes levélre bukkan. 3. ahol az emberi jogok ütköznek egymással 1.3. 5. Mozgalmas éjszaka van. 4. rész: Konfliktus 4. Szeretne elkezdeni tanulni. amely egyike azon kevés területnek. 2. amelyből minden kétséget kizáróan kiderül. 105 . Hazája nem képes ellátni őt a kellő eszközökkel. Minthogy még mindig két ember élete forog veszélyben. Az újságíró megjelenteti az ügyet. eset Egy kórház sürgősségi osztályán korlátozott számú ember dolgozik. ahol a gyerekek még játszani tudnak.1. és már csak további egy ember azonnali sürgősségi ellátására van lehetőség. és noha alapvető szükségleteit elő tudja teremteni. Egy. de nem találja a módját. és sürgősen vérátömlesztésre van szüksége egy kórházban. mivel a gazdaság rossz helyzetben van. eset Jutchou egy harmadik világbeli országban él. az orvosoknak el kell dönteniük. hogy Gábornak házasságon kívüli kapcsolata van. Anyja és az orvosok meg akarják menteni az életét. és minden rendelkezésre álló erőforrást a lakosság alapszükségleteinek fedezésére kell fordítani.

hogy csak néhány ember. és rálőjenek a köveket dobáló emberekre? 2. Elfogadható lenne az előző megoldás. hogy nagyszabású bombatámadást készítenek elő egy fontos ipari célpont ellen. és világos figyelmeztetésben részesítik a helyi lakosokat. Tanulói munkalap 1. Kérdések: 1. hogy X ország erőteljesen bombázza a falut. hogy mi folyik a szomszédban. A szomszéd felesége. ahová biztonsági ellenőrzés után beengednék őket? 3. amikor veszekedést és üvöltözést hall odaátról.4. amikor részegen hazaér. Tájékoztatnia kellene a szomszéd feleségének a rendőrséget ilyen esetekben. A beavatkozás során az egyik rendőrt elfogják a köveket dobáló tüntetők. ha azt megelőzően a felkelőket egyértelműen fölszólítják. hogy a rendőri erők fegyvereket használjanak. hogy a rendőrség nem avatkozik be erőszakkal annak érdekében. hogy adják meg magukat. ha az akciónak biztosan az a következménye. anyagilag támogatja az X ország ellen tevékenykedő felkelői csoportokat. Elfogadható lenne. Kérdések: 1. A helyszínen tartózkodó rendőrök észlelik a történéseket. hogy a rendőrség a beavatkozás során gépfegyvereket használjon? (Ez gyorsabb volna. hogy hagyják el otthonukat. és gyűljenek össze a helyi sportcsarnokban. Elfogadható lenne. eset X úr technikai asszisztensként dolgozik a helyi kórházban. mert Y ország saját területén egyértelműen védelmezi. Elfogadható lenne. Elfogadható lenne.Demokráciában élni 4. be kell avatkoznia ilyen körülmények között? 106 . hogy a rendőrség addig várjon. X ország titkosszolgálata felfedezi. eset Elfogadható-e bizonyos esetekben az erőszak? Egy globalizációellenes tüntetés során az emberek egy kis csoportja köveket kezd dobálni egy ismert transznacionális vállalat székházára. hogy a férje veri. Elfogadható lenne. hogy melyik faluban tartózkodik egy jól képzett és felfegyverzett felkelői csoport. de minden bizonnyal több áldozatot okozna. A felesége egyszer már értesítette a rendőrséget arról. eset X ország hadat üzen Y országnak. Ha valakitől bejelentést kap a rendőrség. aki véletlenül tudomást szerzett a helyzetről. Elfogadható lenne. és rájön. köztük alig néhány helyi lakos marad életben? 2. hogy nem avatkoznak be erőszakosan? Milyen más megoldást láttok lehetségesnek? 3. és megpróbálják letartóztatni az érintetteket. Kérdések: 1.) 3. és rendszeresen veri a feleségét. sőt. és súlyosan bántalmazzák. így már el tudja képzelni. vagy az a szomszédai magánéletébe való elfogadhatatlan beavatkozás lenne? 2. ami olykor súlyos sérüléseket okoz. amíg vízágyúval be tud avatkozni? 4. hogy elkerülje a konfliktus eszkalálódását? 2.

primitív emberek módjára viselkednek. hogy mi történik. Erre az idősebb fiúk vadul verni kezdik. alacsony 13 éves fiú. mialatt ő a helyi játszótéren játszik. Kérdések: 1. Ahogy a játszótérre ér. eset Laci vékony. és. miközben a piaci bevásárlásból hazafelé áthaladnak a játszótéren.1. Milyen más megoldást tudnátok ajánlani? 107 . Laci barátja meglátja. Ez alkalommal visszaszól. Be kellene az idős embereknek avatkozniuk? Hogyan? 3.  Be kellene Laci barátjának avatkoznia ebben a helyzetben? Hogyan? 2. Néhány idős ember is szemtanúja az eseményeknek. hogy nem kellene folyton zaklatniuk. rész: Konfliktus 4. hogy tanulatlan. akivel pár idősebb fiú gyakran erőszakoskodik.

.

rész: Felelősségvállalás 5. szabadságok és kötelezettségek. FEjEZEt: Felelősség. Mik a jogaink. és hogyan védjük őket? 6. FEjEZEt: Jogok. Felelősségi körök .2.

.

FEJEZET Jogok. és hogyan védjük őket? 5.4 Emberi jogi kvíz Hogyan létezhetnek jogok kötelezettségek nélkül? Melyik az igaz? Mi legyen emberi jogunk? . szabadságok és kötelezettségek Mik a jogaink. alapvető szükségletek. emberi méltóság és emberi jogok Mindenhez emberi jogom van. amit szeretnék? 5.2 Az emberi jogi jogsértések fölismerése Melyik emberi jogot sértették itt meg? 5.5.1 Vágyak.3 Jogok és kötelezettségek 5.

A kötelességeket általában három szinten értelmezzük: – Tiszteletben tartás – mind közvetlenül. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és az Egyezmény a Gyermekek Jogairól. a szociálisra. akinek kötelessége a jogosultságot biztosítani). a DÁN/EJO az emberi jogok integrált megközelítését támogatja. melyeket harmadgenerációs jogoknak tekintünk. ahol a polgári és politikai jogok képezik az első generációs jogokat. Nem hivatalos fordítás – a ford. nagyon fontosak mind a fogalom. a jog tartalma (amire a jog birtokosa jogosult) és a kötelezettségvállaló (az a személy vagy intézmény. Emberi jogok és globális társadalmi igazságosság (Duties sans Frontières. hogy ezen elgondolások a DÁN/EJO részévé váljanak. 23 21   Forrás: Karen O’Shea: Fogalomtár a demokratikus állampolgárságra neveléshez (A glossary of terms for education for democratic citizenship). Európa Tanács. vagy arra ösztönözne másokat. a DÁN/EJO egyre nagyobb hangsúlyt fektet a csoportok vagy népek jogaira. Nem hivatalos fordítás – a ford. gazdasági és kulturális jogok. 23  Uo. hogy jogaik tiszteletben tartásának és védelmének kötelezettsége nem teljesült. bírósági és egyéb jellegű cselekvéseket is annak érdekében. vagyis. majd a kulturális vagy fejlődési/kollektív jogok. 22 Az emberi jogok által védett szabadságok tartalmazzák a gondolat. 21 Az emberi jogoknak három eleme van: a jogok birtokosa. szabadságok és kötelezettségek Mik a jogaink. hogy embereket jogaiktól megfosszanak. – Védelem – a tiszteletben tartás kikényszerítését jelenti. politikai. szociális. másodgenerációs jogok követnek. úgy mint: állampolgári. Human rights and global social justice) alapján. Azok a törekvések. nemzetközi szervezetek. – Teljesítés – a rászorulók támogatását jelenti. amely bizonyos jogokat fontosabbnak tekintett másoknál. beleértve az olyan intézményi rendszer létrehozásától való tartózkodást is. mind közvetve tartózkodni kell attól. akik azáltal váltak jogfosztottá. annak megelőzését. FEJEZET Jogok. a politikaira. hogy a jogok védelmére a lehető legjobb eljárási környezetet lehessen biztosítani. és hogyan védjük őket? Az emberi jogok egyfelől összefüggnek az emberiség fejlődésével. egyenlő hangsúlyt helyez az összes kategóriára. vélemény és kifejezés szabadságát. magánvállalatok. mind a helyi. közösségi vezetők. amely embereket fosztana meg jogaiktól. Míg az emberi jogokat hagyományosan az állam és egyének közötti kapcsolathoz társították. hogy valakik megfoszthassanak másokat a jogaitól (legyenek azok kormányzati tisztviselők. Ezeket a kategóriákat gyakran az emberi jogok fejlődési szakaszaihoz is szokás társítani. a vallásszabadságot és annak gyakorlását. az országon belüli szabad mozgáshoz való jogot. másfelől meghatározzák a nemzetállam egyénekkel szembeni felelősségét. A DÁN/EJO arra törekszik. polgárőrök vagy családtagok).Demokráciában élni 5. hogy hogyan tudjuk képességeinket a lehető legteljesebb mértékben megvalósítani a polgártársaikkal való kapcsolataink során. hogy kiegyensúlyozza azt a múltbéli tendenciát. vagyis azzal. 112 . melyeket a szociális és gazdasági. családi életét és a törvény előtti egyenlőségét védik. 22   Az International Council of Human Rights Policy: Feladatok határok nélkül. nemzeti és regionális közösségek fejlődése szempontjából. vagy akik természeti katasztrófáknak estek áldozatul. DGIV/EDU/CIT (2003) 29. azokat is beleértve. Egyéb állampolgári jogok az egyén magánéletét. valamint a békés gyülekezési és az egyesülési jogot. az állampolgárira. amelyek azt célozzák. Ez a támogatás magában foglalja a jogalkotási. költségvetési. Fontos emberi jogi dokumentumok: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. a gazdaságira és a kulturálisra egyaránt. Az emberi jogokat kategóriákba szokás sorolni. hogy ezt tegyék. akik iránt kiemelt felelősséggel tartozunk. Nem lebecsülve a jogi kategóriák értékét.

de ugyanígy saját alkotmányuk által is nem csak erkölcsi. hogyan tudnak hozzájárulni az emberi jogok tiszteletben tartásának fejlesztéséhez. hogy aláírják a nemzetközi megállapodásokat. rész: Jogok. – bővítik ismereteiket és nagyobb rálátást nyernek a nemzetközileg elfogadott emberi jogokra. –f  okozzák rálátásukat és tudatosabbá válnak az emberi jogokkal kapcsolatos felelősségi területekkel kapcsolatban: az állam és az intézmények kötelezettségei. hogy fölismerjék az emberi jogok megsértését. hanem jogi kötelezettséggel is tartoznak. – többet megtudnak arról. A kormányok azáltal. – fejlesztik képességüket arra. hogy ne sértse meg más ember személyes méltóságát. melyek lehetővé teszik. Védelme érdekében minden jog magában hordozza a hozzá tartozó kötelezettséget mind az állampolgárokra. Mindenkinek erkölcsi kötelessége. hogy minden ember méltósággal éljen. Demokratikus állampolgári nevelés és emberi jogi oktatás Az órák során a diákok: – jobban megértik az emberi jogok természetét: előfeltételek. mind az államra vonatkozóan. szabadságok és kötelezettségek A kötelezettségek az emberi jogok logikai következményei.2. 113 . valamint saját erkölcsi felelősségeik tekintetében.

Módszerek Csoportmunka. 4. 114 . Páros vagy csoportmunka. hogy erre a munkalapra más órákon is szükség lesz. Kritikai gondolkodás. A diákok azonosítják az emberi jogok védelméhez tartozó kötelezettségeket. A diákok feladatai A diákok összekapcsolják vágyaikat és alapvető szükségleteiket az emberi jogokkal. emberi méltóság és emberi jogok Tanulási célok A diákok bemutatják. FEJEZET Jogok. óra: Az emberi jogi jogsértések felismerése 3.2. fejezet: Emberi jogi kvíz A diákok feleletválasztós kérdésekre válaszolnak. 5. közös munka. A diákok a nemzetközileg elfogadott emberi jogokról tanulnak. 5. 5. Kártyák minden diák számára – a megoldás a kártyák hátoldalán található. 5. tanulói munkalap. A diákok emberi jogi jogsértések eseteit tanulmányozzák. hogy az emberi jogok érvényesülése előfeltétele annak.Demokráciában élni 5. óra: Jogok és kötelezettségek A diákok felismerik az emberi jogi sértéseket. tanulói munkalap. A diákok megértik. hogy az emberi jogok kötelezettségekhez kötődnek – az állam és az intézmények kötelezettségéhez éppúgy. mint az ő saját erkölcsi felelősségükhöz.1. az egész tanegység során használni fogják). tanulói munkalap. szabadságok és kötelezettségek Mik a jogaink. tanulói munkalap.) Feleletválasztós kérdések. Közös megbeszélés/ vita.3. és hogyan védjük őket? Az óra címe 1.2. (5. 2. Üres papírlap és toll. tanulói munkalap. alapvető szükségletek. óra: Vágyak. A diákok megtanulják.4. és megbeszélik válaszaik következményeit. 5.5. Kritikai gondolkodás. hogy minden ember méltósággal élhessen. Páros vagy csoportmunka.2. hogyan tudnak hozzájárulni az emberi jogok védelméhez. tanulói munkalap. saját szerepüket is beleértve. Eszközök/kellékek 5. tanulói munkalap (a tanárok szóljanak.

hogy képesek legyünk különbséget tenni a vágyak és az alapvető szükségletek között. Ez az óra lehetőséget nyújt arra. közös munka. az egész tanegység során használni fogják). Úgy is értelmezhető. amit szeretnék? Tanulási célok A diákok feladatai Eszközök/kellékek A diákok bemutatják. 115 . 5. tanulói munkalap. melyből az emberi jogok megfogalmazódtak. óra Vágyak. hogy az emberi jogok érvényesülése előfeltétele annak. hogy minden ember méltósággal élhessen. hogy erre a munkalapra más órákon is szükség lesz. hogy az alapvető szükségletek képezik az alapot.2. alapvető szükségletek. amelyeknek teljesülniük kell ahhoz. emberi méltóság és emberi jogok Mindenhez emberi jogom van. Módszerek Fogalmak Fontos. rész: Jogok. Csoportmunka. tanulói munkalap (a tanárok szóljanak. Kritikai gondolkodás. szabadságok és kötelezettségek 1. hogy méltósággal tudjanak élni. hogy a tanegység kereteit kibővítő tevékenységként poszteres munkát és fogalmi gondolkodást alkalmazzunk. A diákok összekapcsolják vágyaikat és alapvető szükségleteiket az emberi jogokkal.1.2. Az emberek alapvető szükségletei azon szükségletek. 5.

nem merültek föl a beszélgetések során. hiszen a papírok később a falra helyezhetők a csoportoknak emlékeztetőül). majd pedig a fogalmak vagy elmélet magyarázatával zárta. A bevezető után (mely nem hosszabb egy-két percnél) a diákok 4-5 fős kiscsoportokat alkotnak. A diákok azzal kezdik az órát. Vitassák meg. és tervezzenek egy vázlatot. ha arra gondoltok. hogy gondolkodjanak ettől eltérő. hogy az órát a tapasztalatok és egyéni vélekedések elemzésével kezdte. Ezek akár osztálydekorációként.2. A gondolkodási folyamat ily módon folytatható. hogy a téma részleteibe belemenne. alternatív konklúziókon. hogy milyen szükségletekről szólnak ezek a vágyak. majd két menetben kapják meg a feladatot. hogy mire lenne ahhoz szükségetek. hogy mit tartalmaz az elképzelésük.Demokráciában élni Az óra Az óra bevezetéseként a tanár ismerteti a diákokkal az óra menetét anélkül. érdemes flip chartot használni. majd. Ez akár házi feladat is lehet. munkalap: Vágyak. Ily módon gondoskodik az egyéni tanulási sebességek követéséről. kontinenseken élő embereknek mire van szükségük? Milyen további emberi jogot vennétek be a listába?” A megbeszélés lezárásaként a tanár elmondja a diákoknak. szükségletek és jogok. Ezután elgondolkodnak azon. Akár ismertetheti is rávezetéses módszertani elveit. a következő napok során a diákok írják hozzá elképzeléseiket a falakra kihelyezett listákhoz. valamint gondolkodjanak el a poszter művészi kivitelezésén. hogy az egész világon vita zajlik akörül. azaz. A tanár ekkor egy rövid közös megbeszélést tart a következő gondolatok mentén: – „Úgy találtátok. amihez újságcikkeket. mikor azzal már végeztek. – 2. és megkér minden csoportból egy képviselőt. A csoportok listát készítenek a „materiális” (tárgyi) vágyaikról (például: egy jó ebéd) a munkalap bal oldali oszlopába. mely egy általuk válaszott szükségletről és a hozzá tartozó jogról szól. Ez addig megy így. – 1.1. hogy emberhez méltó életet éljen. festményeket is felhasználhatnak. Amikor a csoportmunkának vége. minden egyes csoportnak külön mondja el a következő lépést. Felosztja a táblát három oszlopra. vagy. hogy a vágyaitok és szükségleteitek összhangban vannak az Emberi Jogi Egyezménnyel. hogy: „Az emberi jogoknak lehetővé kell tenniük mindenki számára. hogy mondjon egy általuk írt vágyat. Az egyik konklúzió az. Ráadásként a diákokat föl lehet kérni. A tanár először az első feladatot ismerteti. elkezdhetnek egy emberi jogi poszter készítésén gondolkodni. amíg elkészül egy körülbelül tíz vágyak–szükségletek–jogokból álló lista (ha lehetőség van rá. akár kiállítási anyagként is szolgálhatnak. hogy megfelelő életet élhessetek. hogy mire koncentráljanak az emberi jogok. hogy kérdéseket tesznek föl önmaguknak és egymásnak a vágyaikról és szükségleteikről – az óra későbbi szakaszában észre fogják venni. valamint hozzáírják további minimum három „nem materiális” vágyukat (például: szeretve lenni). akik már végeztek az első feladattal. feladat: 5. Ki tudnátok ezt bővebben fejteni?” – „Az Egyezményben szereplő néhány jogra nem gondoltunk. Végül összefoglalásképpen a tanár röviden áttekinti a felmerült gondolatokat és az óra céljait. a diszkrimináció tilalma) az utolsó oszlopba. Ha lehetőség van rá.” A tanár ezután arra kéri a diákokat. – 3. 116 . akik hamar végeztek a feladattal. lapkivágásokat vagy saját maguk által készített rajzokat. szükségletet és a hozzá tartozó jogot. Mit gondoltok erről?” – „Nézzétek meg az emberi jogok listáját! Mi hiányzik a listáról. országokban. és arra kéri őket. a tanár odaadja az 5. hogy készítsenek posztereket az emberi jogok témakörében. a tanár felírhatja a csoportok elképzeléseit a táblára. hogy ezek közül sok megfelel az emberi jogoknak. tanulói munkalap egy-egy példányát – Emberi jogok listája –. feladat: Azon csoportoknak. Talán nem fontosak vagy egy másik jog tartalmazza. és beírják azokat a középső oszlopba. hogy a más térségekben. feladat: Azon csoportok. hogy írják be a megfelelő jogot (például: jog az élelemhez.

A diákok emberi jogi jogsértések eseteit tanulmányozzák. tanulói munkalap. pontosabb képet kapnak arról. hogy miről is szólnak az emberi jogok. Közös megbeszélés/vita.2. Módszerek Páros vagy csoportmunka. rész: Jogok. Információs doboz Emberi jogi szabálytalanságok és jogsértések naponta történnek világszerte. óra Az emberi jogi jogsértések felismerése Melyik emberi jogot sértették itt meg? Tanulási célok A diákok feladatai Eszközök/kellékek A diákok felismerik az emberi jogi jogsértéseket.3. 117 . 5. A múltban vagy a jelenben történt valódi eseteket vizsgálva a diákok világosabb.2. 5. tanulói munkalap. szabadságok és kötelezettségek 2.

mit tegyen a többi ember? Az ilyen kérdések segíthetik a diákokat. majd megpróbálnak megegyezésre jutni arról. Emberi jogi jogsértések munkalapból. tanulói.2. E-től J-ig pedig a másodiké. hogy azt sugallnánk. mondjuk. a tanár megkérdezheti a diákoktól. Az emberi jogi jogsértések példáit tartalmazó listát ezután felosztjuk a párok között. Kedvezőbb. A válaszokat megvitatják az osztályban. másoknak is felelősségük van abban.. A diákok elolvassák és megbeszélik az emberi jogi jogsértések példáit. A diákok párokat alkotnak. hogy cselekedjenek az emberi jogok védelmében. hogy meg akarjátok változtatni a sajátotokat? Ha igen. hiszen ha eltérők a vélemények. Minden pár kap egy példányt az 5.Demokráciában élni Az óra Az óra az előző órai feladatok és eredmények megbeszélésével kezdődik. hogy minden jogsértéscsoportot több mint egy pár elemezzen. hogy megvizsgáljunk néhány példát és a rájuk adott válaszokat. ha úgy osztjuk fel a listákat. hogy az említett konkrét példák közül melyik rázta meg őket leginkább. A gyakorlat kibővítése Ha marad idő az óra végén. hogy a listán szereplő melyik emberi jog sérült – az „A” esetben például a 10. A diákok bemutatják a posztereket. Ha segítséget jelent és lehetőség is van rá. Emberi jogok listája című munkalapból. akkor néhány rövid kérdés mentén el lehet róluk beszélgetni: – Hogyan jutottatok erre a véleményre? – Amikor a többi pár válaszait meghallgattátok. 118 . ha ez veletek történne? – Hogyan reagálnátok? – Miben reménykednétek. hogy rájöjjenek. A példákkal kapcsolatban a következőket kérdezheti tőlük: – Hogyan éreznétek magatokat. valamint egy másikat az 5. Itt válik hasznossá. ahelyett. a példák A-tól D-ig lehetnek az első páré. akkor a javaslatterveket papírra felírva a falakon szereplő poszterek mellé lehet helyezni. jog sérült. hogy csak egyetlen helyes válasz létezik. mi győzött meg? Miért? A megbeszélés célja. hogy több mint egy pár dolgozott egy-egy példán.3. és összehasonlítják a konklúziókat tartalmazó listákat. éreztétek-e azt.

hogy elhagyja az országot. amint éppen elhagyta a Névtelen Szenvedélybetegek találkozót. tanulói munkalap Emberi jogi jogsértések Tanári példány.  X asszony pár évvel ezelőtt egy autóbalesetben elvesztette férjét és a lányát.3. hogy a sógora erre kifejezetten engedélyt adott volna. és egy alkalommal a kutyák meg is haraptak egy fogvatartottat. Nincstelenné vált. N. noha életveszélyes tüdőgyulladásban szenvedett. és megtiltották. így ketten közülük nem jutottak ügyvédhez. hogy ügyvédhez jussanak. Gyakran megesett. O.  X. állandó nehézségekbe ütközött. megoldással Emberi jogi jogsértések a. rész: Jogok. Egy nő. az autóját és minden vagyonát. j. aki drogfüggő volt. mint férfi kollégája. a helyi lakosok létfenntartásához szükséges eszközt (növényeket. Nem hagyhatták el a tábort. m.  A börtönőrök azzal fenyegették és folyamatosan megfélemlítették a fogvatartottakat.  X úr katonai behívót kapott.  A nő ugyanazért a munkáért. állatokat. vízellátást). hogy lelkiismereti okokból ellenzi a katonai szolgálatot. hogy találkozhassanak a fogvatartottakkal. H. Y 3 nappal később meghalt. Nem mehetett újra férjhez anélkül.  Az egyik helyi gyárban a munkásoknak napi minimum 10 órát kell dolgozniuk pihenés nélkül.  X országban bárkit bebörtönözhetnek bírósági tárgyalás nélkül. C. A férfiak számára megtiltották.  X térség lakosai 70%-ának el kellett hagynia az otthonát. ahová később sem térhettek vissza. G.  Mióta letartóztatták a három férfit. hogy beszéljenek az ügyvédeikkel. lefényképezték. D. kevesebb fizetést kapott. Egy napilap 26 éves újságíróját a közelmúltban lezajlott választási kampányról szóló tudósítása miatt egy valószínűleg megtorló támadás során fejbe lőtték. L. nem kapott orvosi ellátást. majd fejen lőtte.  Fekete-afrikaiakat akár egy üveg whisky áráért is megvásárolhattak Afrikában. hogy az ügyvédek megérkeztek. de nem kaptak engedélyt.  X elrabolta és fogva tartotta Y-t három napig.2. Megsértett emberi jog 10 2 21 5 7 1 9 11 18 12 3 17 4 15 14 119 . Fegyelemsértéssel vádolták. szabadságok és kötelezettségek 5. ugyanannyi idősen és megegyező munkatapasztalattal. majd Észak-Amerikában 1200-1500 $ közötti áron adták el őket. E. akit férje bántalmazott. k. mert illegálisan érkezett az országba. hogy neki adta a házát.  X országban szándékosan elpusztítottak minden. A sorozóirodába küldött válaszlevelében úgy nyilatkozott. i. és több utat is tilos volt használniuk. A fotót később nyilvánosságra hozták. csak úgy volt képes elválni a férfitól. f.  X asszonyt. hogy művelni tudják a közeli földjeiket. és megtagadta a szolgálaton való megjelenést. b. hogy rájuk eresztik a kutyákat.

sem pedig a megfizethető orvosi ellátáshoz. T.  Az etnikai többségben lévők törvényei szerint azoknak. U. aki generációk óta ott éln. a város meghatározott területén kellett élniük. R.  X azért nem indulhatott a parlamenti választásokon. ha elválik a férjétől. ha hazatér.  A faluban élő gyerekek nem tudnak általános iskolába járni. nem látogathatják a helyi színház kulturális előadásait. Z. hogy X országban állampolgárságért folyamodhasson valaki. v. Y országba benyújtott menedékjogi kérelmét elutasították. Megsértett emberi jog 16 25 19 23 20 26 6 22 13 24 8 120 . nem kérhetett kártérítést. S. egy 47 éves nő. hontalan saját hazájában. amit így most kénytelen megtenni. mert elérhető távolságon belül nincs ilyen iskola. w. q. fizikai és mentális teszteken való megfelelésre. valamint indokolatlanul magas adminisztrációs díjak megfizetésére van szükség. hogy kínzás alá vetik. mert az ország vallási hatósága megtiltotta. x. mint például a kerekesszékesek. minden társadalombiztosítási juttatástól elesik.Demokráciában élni Emberi jogi jogsértések p. akinek leégett a háza.  Ahhoz. mert fekete bőrű. Némely országokban a hátrányos helyzetű emberek nem jutnak hozzá sem az élelemhez. akik olyan kisebbségi csoportokba tartoztak. 15 éves helyben lakásra.  A kétgyermekes X urat kormányt bíráló versei miatt X országban két évre bebörtönözték és megkínozták. sem a lakhatási programokhoz. Arra hivatkozott. X úr. Így több ezer olyan roma. mint a zsidó vagy a roma közösség. aki mindig is háztartásbeliként dolgozott és öt gyermek édesanyja. akik a Fálun Gong valláshoz akarnak tartozni. Y.  Úgymond praktikus okokból a mozgássérült emberek. X azért nem kapott orvosi állást a helyi kórházban.  X országban tilos a gyülekezés azok számára.  X.

hogy bevezetjük a pozitív és negatív jogok fogalmát. és projektmunkát alkalmazunk. A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszerek Információs doboz Egy emberi jogot sosem fognak addig tiszteletben tartani. A gyakorlatot ki lehet bővíteni úgy. Minden ember erkölcsi kötelessége. rész: Jogok. A diákok megértik. hogy az emberi jogok kötelezettségekhez kötődnek – az állam és az intézmények kötelezettségéhez éppúgy. Üres papírlap és toll. amíg az egyén vagy a hatóság nem vállalja a felelősséget azért. tanulói munkalap. Páros vagy csoportmunka. hogy hozzájáruljon egy olyan kultúrához. mint saját erkölcsi felelősségükhöz.4. saját szerepüket is beleértve. óra Jogok és kötelezettségek Hogyan létezhetnek jogok kötelezettségek nélkül? Tanulási célok A diákok megtanulják. 121 . hogyan tudnak hozzájárulni az emberi jogok védelméhez.2.2. Kritikai gondolkodás. 5. Noha ebben az esetben a fő kötelezettségvállalók az államok. mégis nagy szükség van arra. hogy azt megvalósítsa. 5. tanulói munkalap. hogy más testületek és egyének is előmozdítsák az emberi jogok védelmét. ahol az emberi jogi értékek vezetik mindennapi viselkedésünket. szabadságok és kötelezettségek 3. A diákok azonosítják az emberi jogok védelméhez tartozó kötelezettségeket.

amikor a különböző emberek jogai és kötelességei konfliktusba kerülnek egymással. felelőssége Nem szabad elolvasni egy diák naplóját. hogy tiszteletben tartjuk mások jogait. hogy tanítsa és nevelje a diákokat. hogy írjanak három olyan fontos jogot. az iskola felelőssége pedig. hogy a kapott jogok listáját a jogokhoz tartozó két felelősségi szinten elemezze (lásd példánkat): – Első szint: az egyéni felelősség szintje. amikor egy ellopott számológép után kutatnak az osztályban). amelyet a papírjukra írtak. hogy ne legyenek túlterhelve házi feladattal. hogy tiszteletben tartsa a másik diák azon jogát. fölírhatja azokat a táblára. valamint az 5. hogy rendelkezniük kellene vele otthon. Minthogy az óra hangsúlya a felelősségeken van. Amint ezzel megvannak. és megkérheti a diákokat. hogy a jogainkat bizonyos korlátok között kell gyakorolnunk. hogy zsebpénzük legyen. Emberi jog (az iskolában. Ezt kell a harmadik oszlopba írni. hogy minden jog tartalmazza a hozzá tartozó kötelezettségeket is. – Emberi jogok listája – tanulói munkalapokat. hogy fűzzenek véleményt a listákhoz. – Jogok és felelősségek –. A diákok feladata. Az iskola vagy a hatóság stb. hogy szükségük van-e a kiválaszott jogokkal kapcsolatban bármiféle magyarázatra. hogy nem kutat senki holmijában. hogy nem mondunk olyan valótlanságot. 122 . másik része pedig szórakozni szeretne. amikor a diákok egy része tanulni. otthon) A magánélethez való jog Egyéni (erkölcsi) felelősség Nem szabad belenézni más naplójába. nem olvassák el a naplót. Például: mindenki egyéni felelőssége. az iskola felelőssége. hogy biztosítsa a tanárok számára a megfelelő munkakörnyezetet (például. Továbbá. mely biztosítja mások számára.” Elmagyarázhatja továbbá. valamint. hogy ne legyen túl nagy zaj körülötte). amely lealacsonyít valakit és meggyalázza a méltósághoz és jó hírnévhez való jogát. Amikor eldöntötték. Ennél a pontnál a tanár megkérdezheti a diákoktól. hogy a jogaink és abbéli felelősségeink közötti egyensúly. hogy lennie kellene az iskolában. Az óra lezárásaként újra végignézhetik a felelősségeket. a tanár kiosztja az 5. a tanár elmagyarázza a diákoknak. amelyről azt gondolják. amennyiben erre nincs szükség (mondjuk. azt jelenti. A tanár ezután megkérheti a párokat. hogy jogaikat élvezni tudják (ez kerül a második oszlopba). hogy megvizsgálják az emberi jogok listáját. hogy felrajzolja a két üres oszlopot a táblára – az egyiket az egyéni. Példaként említhető a jog ahhoz. A tanár most arra kéri a párokat. a tanár dönthet úgy. – Második szint: a hatóságok (például: iskola vagy önkormányzat) felelősségi szintje (ahol ez létezik). és ahogy a diákok a példákat sorolják. Az új párnak ekkor az a feladata. és megvitassák. például: „A szólásszabadságot az a kötelezettség korlátozza. és három olyat. hogy biztosítsa az adott jog érvényesülését. hogy mely jogok vonatkoznak leginkább arra a hat jogra. hogy mutassanak be a listájukról egy-egy jogot és a hozzá tartozó felelősségeket az osztály többi tagjának. amelyről azt gondolják. A feladatuk. felírják a hat jogot az 5. Fontos. hogy a naplója a magánügye. vagy. hogy cseréljenek listát egy másik párral.2. Az osztályteremben például konfliktusba kerülhet a tanuláshoz való jog a pihenéshez való joggal. a másikat pedig a hatósági felelősségeknek/kötelezettségeknek –.Demokráciában élni Az óra A diákok párokat alkotnak. miközben lopás miatt a személyes tárgyak átvizsgálása zajlik. Sok olyan helyzet van.4-es munkalap első oszlopába.4. hogy páros számú pár legyen az osztályban! Minden pár kap egy üres papírlapot és egy tollat. Ha az első oszloppal végeztek.

2. valamint azt is. ezúttal a helyi/országos hatóságok felelősségét bemutatva. amelyek betiltanak vagy megtiltanak valami kellemetlent (mint például a kínzás tilalma). Kezdheti azzal. a pozitív jogok azt. hogy valami teljesüljön (mint például az élelemhez való jog: mindenkinek joga van a megfelelő élelemhez). A negatív jogok olyan jogok. rész: Jogok. hogy a diákok iskolai anyagaiba látogatók ne nyerhessenek bepillantást. illetve. hogy a hatóságok nem bánhatnak rosszul a fogva tartott emberekkel. A pozitív jogok pedig azok. akkor a következő gyakorlatokat alkalmazhatja. vagy arról rendelkeznek. (–) (állam) Törvényeket biztosítani az egyének megánéletének védelmére. csak akkor. hogy milyen feladatokat kell elvégezni és kinek kell elvégeznie azokat. hogy az emberi jogokat olykor pozitív és negatív jogokra osztják. Keressenek példákat pozitív és negatív cselekedetekre saját életükből erkölcsi felelősségük bemutatására. hogy tegyen valamit. amelyek kifejezetten fölkérnek valakit. 123 . ha az illető megengedi. Továbbá eldöntik azt is. E célból pozitív vagy negatív jellel kell ellátniuk a kiválasztott felelősségeket. Amennyiben a tanár egy projektmunka bevezetőjeként kívánja ezt a gyakorlatot használni. Majd további példákat kell keresniük. megkérheti a diákokat. Például a kínzás tilalma azt jelenti. ha a tanár kibővítené az órát azzal. A tanár azt is elmagyarázza. (–) (iskola) Nem szabad kutatni más személyes tárgyai között. A diákok ezután egy tervet készítenek. melyben megállapodásra jutnak az átfogó célról és a szükséges lépésekről. lásd az alábbi példát: Emberi jog A magánélethez való jog (= példa) Egyéni (erkölcsi) felelősség (+) Az iskola vagy a hatóság stb. hogy ne hajtsanak végre bizonyos cselekedeteket. szabadságok és kötelezettségek A gyakorlat kibővítése Ha az idő engedi. A diákok ezután visszatérhetnek az emberi jogi listáikhoz. (–) Nem szabad belenézni más naplójába. hogy beemeli a pozitív és negatív jogok fogalmát. hogy a legtöbb emberi jognak egyaránt van negatív és pozitív oldala. ha erre nincs kifejezetten szükség. amelyekkel mélyebben szeretnének foglalkozni az elkövetkező hetek vagy hónapok során. hogy válasszanak néhányat az emberi jogok közül. hogy az egyének vagy a hatóságok egy bizonyos módon cselekedjenek annak érdekében. felelőssége (+) Gondoskodni kell arról. valamint a projektmunkát. hogy a hatóságoknak világos utasításokat kell adniuk erre vonatkozóan a rendőri erőknek. Míg a negatív jogok azt várják az emberektől. Terv Átfogó cél: Mit kell tenni? Ki fogja ezt megtenni? Mikorra kell elkészülni? A következő órák során ezt a tervet kell követni és végül kiértékelni. és fölkérhetők. hogy biztosítva legyenek az adott jogok. hogy válasszanak ki a jogok közül hármat.

124 .) Feleletválasztós kérdések. tanulói munkalap. (5. emberi jogok. Kártyák minden diák számára – a megoldás a kártyák hátoldalán található. mint: ENSZ. Abban is segít. és mint ilyenek folyamatosan fejlődnek. Információs doboz Noha az emberi jogok dinamikus fogalmak. Az óra előtt a tanár ismerkedjen meg azokkal a kérdésekkel. Európa Tanács (nem összekeverendő az Európai Unióban működő Európai Tanáccsal). A következőkben sorra kerülő emberi jogi kvíz nem a tudás fokmérőjéül szolgál. és megbeszélik válaszaik következményeit. diszkrimináció. bíró vagy bírósági tárgyalás. Szintén hasznos lehet az olyan terminusok és fogalmak rövid magyarázatával kezdeni az órát. amelyek a megállapodásokkal kapcsolatban az ENSZ-ben vagy az Európa Tanácsban fölmerültek. hogy ne értelmezzék félre az emberi jogi keretrendszert.Demokráciában élni 4. A diákok feleletválasztós kérdésekre válaszolnak. a nemzetközi jog határozza meg tartalmukat és terjedelmüket. hogy az emberi jogok kidolgozásának milyen szintjén tartunk. hanem megmutatja a diákok számára. óra Emberi jogi kvíz Melyik az igaz? Mi legyen emberi jogunk? Tanulási célok A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszerek A diákok a nemzetközileg elfogadott emberi jogokról tanulnak.5. nemzet/állam.

Az EJEE 6. Érdemes időről időre újra elővenni és beszélgetni a válaszokról. A diákok maguk készítik el a kártyákat úgy. A halálbüntetés nem teljesen tiltott sem az ENSZ szerződései szerint. sem az Emberi Jogok EurÓPai Egyezménye szerint. így lehetőség van a különböző értelmezésekre is. amennyiben a kormány úgy határozott. amelyek folyamatosan fejlődnek.  Minden esetben a gyerekjogok megsértését jelenti. amely alatt e tiltás érvényes. B. C. Kérdések és válaszok Lásd továbbá az 5. a tanár elmondja. Jegyzőkönyvét (a halálbüntetés eltörléséről minden körülmények között) sok ország aláírta és/vagy ratifikálta. Jelentős a nyomás a gyerekmunka szigorúbb korlátozására. Á  ltalában a világ minden táján tiltott. tanulói munkalapot! A tanár vagy a diákcsoportok elég számú kártyalapot készítenek úgy. Minden kérdéshez három lehetséges válasz tartozik: A. Halálbüntetés: A. így a kérdések és a hozzájuk tartozó válaszok egy kártyára kerülnek. hogy felvágják a kérdéseket és válaszokat tartalmazó oszlopokat. és kérdezgetik egymást. hogy az adott kérdésre szerintük melyik a helyes válasz. bár mindkét esetben egy fakultatív jegyzőkönyv rendelkezik a tiltásról. amelyet a kormányoknak törekedniük kell biztosítani. hiszen az emberi jogok dinamikus fogalmak. B. szabadságok és kötelezettségek Az óra Mielőtt belekezdenének. hogy játékos formában tudjanak meg többet az emberi jogokról. A Gyermekjogi Egyezmény abban az esetben tiltja a gyerekmunkát. hogy tiszta és egészséges ivóvizet biztosítsanak az állampolgáraik számára. De fontos. Minden csoport kap egy adag kártyát. amennyiben a feladat ártalmas.  Az országok több mint 50%-ában eltörölték vagy kikerült a gyakorlatból. 18 év alatti fiatalok esetében nem megengedett. A kártyák hátoldalát egymás felé fordítva összeragaszthatják őket.  A kormányok nem tagadhatják meg az állampolgárok vízellátáshoz való hozzáférését. hogy olykor több helyes válasz lehetséges. Jegyzőkönyvét (a halálbüntetés eltörléséről békeidőben) és a 13. Fontos szólni. A vízhez való jog a nemzetközi megállapodások szerint: A. Az ivóvízhez való jog olyan jog. hogy meghatározzák azt az életkort. így az óra nem válik szimpla tudás­ alapú kérdés–válasz-kvízzé. és összeragasztják a lapokat.  A gyerekjogok megsértését jelenti. de mint jogra nem lehet hivatkozni rá. B és C. míg az A nem. C. Elfogadható lehet. hogy a nyilvános vitába a tudással felkészülten vágjunk bele.5. behajtják őket a hátoldalukkal egymás felé. A  kormányok kötelessége. A diákok összeülnek kiscsoportokba (vagy párokba). A vízhez való jog a nemzetközi megállapodások szerint: Az ENSZ Szociális és Gazdasági Tanácsa álláspontja szerint a B és C válaszok helyesek.2. A diákok választanak. rész: Jogok. B. ugyanakkor lehetővé teszi a kormányok számára. hanem. Halálbüntetés: B és C válaszok a helyesek. hogy felvágják az oszlopokat kérdés–válasz-párokra. hogy a munkavállaláshoz szükséges minimum életkor 17 év alatt van. Gyerekmunka 17 éves korban: A. Tilos a kormányoknak az állampolgárokat a vízellátás terén diszkriminálni. hogy a kvíz célja nem a diákok tudásának felmérése. ha az veszélyes vagy a kizsákmányolás egy formáját jelenti. C. az A nem. 125 . Gyerekmunka 17 éves korban: A C válasz a helyes.

ha a vallás ellentétben áll az alapvető emberi jogokkal. B. a B és C válaszok nem. amennyiben az a közösség érdekét szolgálja. és ennek következtében elmenekülnek a hazájukból. Az állam által semmilyen formában nem korlátozható. Nemzetközi egyezmények. akkor két szavazattal rendelkezik. Az államok korlátozhatják a vallásszabadságot például olyan esetben. mindenkire érvényes teljesítése nem elvárt az államoktól. 126 . de való igaz. hogy a kötelezettség. hogy az oktatás során a gyermekeket informálni kell az emberi jogokról. aki erre jogosult. C. Lehetővé teszi az egyén számára. egyenlő. C. B. C. Az állam megakadályozhatja. ha egy egész falut kompenzáció nélkül telepítenek ki azért. Gazdasági és szociális jogok: A B válasz a helyes. hogy panaszt tegyenek (noha bizonyos megszorításokkal az egyik fakultatív jegyzőkönyv szervezetek számára lehetővé teszi ezt). de az EU-n belül széles körben alkalmazott a menekültjogért folyamodók esetében. Olyanok számára szabályozott jog. mint sok állampolgári és politikai jog esetében.  A kormányok kötelesek minden 18 év alatti fiatal számára biztosítani a kötelező oktatást. vallási vagy politikai nézeteik miatt üldöztetésnek vannak kitéve. kikötik. hogy a szavazáshoz való jog mindenki számára. Választások: A. Az oktatáshoz való jog a záradékok alapján: Az A válasz a helyes. Az oktatáshoz való jog a záradékok alapján: A. Vallásszabadság: Az A válasz a helyes.  Azok számára is létező jog. de nincs törvényi kötelezettségük arra nézve.  A kormány automatikusan megtagadhatja minden olyan igénylőtől. hogy a kormányok ne vehetnének el tulajdont valakitől. C. A tulajdonhoz való jog: A. Ezen jogok azonnali. A nemzetek kötelessége.  A jog sérüléséről beszélünk. ám nincs olyan európai mechanizmus. amely biztonságosnak tekinthető. Nem tagadható meg senkitől azért. B. Személyek és csoportok alapíthatnak iskolát. hogy elismerjék és támogassák a vallásokat. A szavazásnak titkosan kell zajlania.  Minden állampolgárnak joga van szavazni még akkor is. hogy saját tulajdonának tekintse azt. hogy elismerjék vagy támogassák a vallásokat. A Gazdasági. hogy egy vízerőművet építsenek. Nemzetközi szabály. B. akik polgárháború vagy éhínség elől menekülnek el a hazájukból. amely lehetővé tenné az egyének számára. A menekültként való elismeréshez való jog: A. Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmánya elvárja az államoktól.  Az oktatási programok tartalmára vonatkozóan nincsenek kötelezettségek. B. amit ellopott. Vallásszabadság: A.  Kötelezi a nemzeteket. aki olyan országból jön. a C nyilvánvalóan nem. mert egy kisebbségi valláshoz tartozik. hogy faji.  Amennyiben a szavazó munkaadó. A tulajdonhoz való jog: Az A és B válaszok a helyesek. B. Nem jelenti azt. mint például a Gyermekjogi Egyezmény. C. amennyiben a minimum jogi feltételeket teljesítik. hogy a nemzetközi egyezmények értelmében menekültnek minősülnének). hogy elismerjék őket. A menekültként való elismeréshez való jog: Az A és B válaszok a helyesek (noha bizonyos országokban azok. akik elvesztették állampolgári jogaikat. hogy törekedjenek teljesítésükre. védelemben részesülnek anélkül. A C nem vonatkozik a Genfi Egyezmény szerinti menekültekre. C. Nem valódi emberi jogok. akik polgárháború vagy éhínség elől menekülnek el a hazájukból. sokkal gyengébb. hogy tiszteletben tartsák a vallásszabadságot. Hivatalosan a gazdasági és szociális jogok valódi emberi jogok. Minden egyes európai elvárhatja. akik megalapozottan félnek attól. szavazzanak. hogy olyan személyek.Demokráciában élni Gazdasági és szociális jogok: A. ha bűncselekmény miatt elvesztette állampolgári jogait. Választások: Csak a C válasz helyes.

A B válasz helytelen. ilyen a közerkölcs. Célja. A gyerekek iskolai büntetése: A. Az oktatáshoz való jog szerint: A B és a C válaszok helyesek (ezek a kötelezettségek a Gyermekjogi Egyezményben szerepelnek). hiszen az Európai Emberi Jogi Bíróság többször is úgy foglalt állást. B. hogy tiszteljék a szüleiket. hogy a nevelésnek a környezet tiszteletben tartása is célja kell legyen. B. C. Az egészséges környezethez való jog: A. ha a szülők hozzájárulnak. Az iskolában: A B és C válaszok helyesek. alapvető iskolai tevékenységekhez kötődő költségekre is vonatkozik. hogy lépéseket tegyenek a teljes foglalkoztatottság elérése érdekében. B. ha a tárgyalás olyan nyelven folyik. amennyiben ezt törvény előírja.  Az államnak minden diák számára egyenlő oktatási esélyeket kell biztosítania. szabadságok és kötelezettségek A véleménynyilvánítás szabadsága: A. Minden bűnelkövetőnek joga van ügyvédhez. hogy megóvja az embereket. ha vallomást tettek. amelyek nem univerzálisan érvényesek. Ezidáig még nincs egyetemes jogként meghatározva. Az egészséges környezethez való jog: A C válasz a helyes. Ilyen esetekben egyedül az emberek élveznek egyetemes szinten védelmet.  A kisgyerekeket meg kellene tanítani. hiszen a tiltás minden kegyetlen büntetésre vonatkozik. az egészség védelme vagy a rágalmazás elleni védelem. A gyerekek iskolai büntetése: Az A válasz helyes. Tilos. A bíróságon: A. amely a büntetést közvetlenül a szülői hozzájárulástól tenné függővé. Az Egyezmény szintén meghatározza. hogy a testi fenyítés az EJEE megsértése (ez megfelel a Gyermeki Jogok Bizottsága Gyermekjogi Egyezményhez fűzött értelmezésének). C. Az iskolában: A. C.  A kisgyerekeknek tanulniuk és gyakorolniuk kellene az emberi jogokat. C. A bíróságon: Az A és C válaszok helyesek.  A gyanúsítottnak joga van ingyen tolmácshoz. A közerkölcs okán nem korlátozható. Európában az államok kötelezettsége. A munkához való jog: A. Az Afrikai Charta és az Európai Unió Chartája. rész: Jogok. C. B. K  ötelezi az államokat. Nem jelenti azt. a bűnmegelőzés. M  egtiltja az államoknak.  Az állam kötelessége arra törekedni.  Vallási intolerancia megelőzése érdekében korlátozható. noha az egészséghez való jog védi az embereket a szennyeződéstől származó direkt ártalom ellen. A munkához való jog: Csak a B válasz helyes. hogy a lehető legtöbb diák sikeres legyen a tanulmányaiban. bizonyos mértékben rendelkeznek az egészséges környezethez való jogról. hogy olyan mérgező hulladékot tároljanak. Az oktatáshoz való jog szerint: A. A véleménynyilvánítás szabadsága bizonyos körülmények között korlátozható. B. Egyáltalán nem kellene foglalkozni a környezeti kérdésekkel. amely visszafordíthatatlanul rongálja a talajt. Csak akkor alkalmazható. hogy munkát biztosítsanak minden állampolgár számára. C. Az általános iskolai oktatásnak elvileg ingyenesnek kellene lennie. az állatok és növények nem. és ez nem csak a tandíjra. Á  ltalános iskolás gyerekeknek semmilyen tandíjat nem lehet felszámítani. hogy a kormánynak erőfeszítéseket kellene tennie a teljes foglalkoztatás elérése érdekében. B.  A testi fenyítés nem engedélyezett.  Az embereket csak akkor lehet elítélni.2. de ez nincs ENSZ-szerződésekbe foglalva. mindössze az iskolába való eljutás és az iskolai tankönyvek árát lehet elkérni. hanem más. A Gyermekjogi Egyezmény tartalmaz ilyen záradékokat. A véleménynyilvánítás szabadsága: Az A és C válaszok helyesek. 127 . A C válasz esetében nincs olyan záradék. állatokat és növényeket. amit ő nem ért. C. amennyiben a büntetés lelkileg kegyetlen.  Azt jelenti. hogy senkit sem lehet önkényesen elbocsájtani. Rágalmazás elleni védelem érdekében korlátozható. B.

Az egészségügyi ellátáshoz való jog szerint: A. hogy valaki egy adott helyre költözzön. még akkor is. hogy kevesebb hajléktalan ember legyen.  Mindenkinek hozzá kell jutnia az egészségügyi ellátáshoz. Az egészségügyi ellátáshoz való jog szerint: A B válasz a helyes. ha: A C válasz a helyes. A lakhatáshoz való jog szerint: A. M  inden államnak kötelessége biztosítani. C. C. A szabad mozgáshoz való jog szerint: Az A és a C válaszok helyesek.  Büntetlen előéletű embertől megtagadni a vízumot emberi jogi jogsértésnek minősül. ha: A. Csak bírói döntés után engedélyezett. 128 . hogy senki ne váljon hajléktalanná. mint az állam saját polgárai számára. A gyógyszerek árusíthatók. A szabad mozgáshoz való jog korlátozását közegészségügyi okból. B.  Valaki véletlenül meghal amiatt.  Valaki szükségtelen rendőri erő alkalmazása során hal meg.  Az államnak erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében. B. B. C. B.  Megengedett. nem csak bűnelkövetőktől. a közrend megóvása érdekében vagy nemzetbiztonsági okból is elő lehet írni.  Valaki háborús cselekmény miatt hal meg. amennyiben terrorcselekményt előz meg. Az A válasz esetében az élethez való jog sérülhet. C. A szabad mozgáshoz való jog szerint: A. A gyógyszereknek ingyeneseknek kellene lenniük. A bűnözőt börtönbe lehet zárni. amennyiben a rendőri erő alkalmazására feltétlenül szükség volt. Az élethez való jog sérül. B. hogy a rendőrség éppen egy másik embert érő támadást előz meg. A lakhatáshoz való jog szerint: A B és C válaszok helyesek.  A külföldiek számára ugyanolyan hozzáférést kell biztosítani a szociális lakhatáshoz. amennyiben erről jogszabály rendelkezik. Bárkitől meg lehet tagadni a vízumot. Kínzás: A C válasz a helyes (a kínzás még nemzeti vészhelyzet esetén sem engedélyezett). Az élethez való jog sérül. K  özbiztonsági okokból megtiltható. Sohasem megengedett. ha az törvényes volt.Demokráciában élni Kínzás: A. A munkahelyi balesetek megelőzése kötelezettségnek számít. A  kormányoknak nem kötelező megelőzniük a munkahelyi baleseteket. C.

szükségletek és jogok Vágyak Alapvető szükségletek Emberi jogok 129 .1. rész: Jogok. szabadságok és kötelezettségek 5. Tanulói munkalap Vágyak.2.

Demokráciában élni

5.2. Tanulói munkalap Emberi jogok listája
E lista elemei a következő dokumentumokban foglaltatnak: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (EJENY), a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (PPJNE), a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmánya (GSZKJNE), Az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE), valamint a módosított Európai Szociális Charta (ESZC). 1. Az élethez való jog. 2. A kínzás tilalma. 3. A rabszolgaság tilalma. 4. A szabadsághoz és biztonsághoz való jog. 5. A méltányos tárgyaláshoz való jog. 6. A jogorvoslatért folyamodáshoz való jog. 7. A hátrányos megkülönböztetés tilalma; az egyenlőséghez való jog. 8. A jogalanyiság elismeréséhez való jog; az állampolgársághoz való jog. 9. A magánélethez és családi élethez való jog. 10. A házasságkötéshez való jog. 11. A tulajdonhoz való jog. 12. A szabad mozgáshoz való jog. 13. A menedékkérelemhez való jog. 14. Gondolati, lelkiismereti és vallásszabadság. 15. A véleménynyilvánítás szabadsága. 16. A gyülekezéshez és egyesüléshez való jog. 17. Jog az élelemhez, innivalóhoz és lakhatáshoz. 18. Az orvosi ellátáshoz való jog. 19. Az oktatáshoz való jog. 20. A munkához való jog. 21. A pihenéshez és szabadidőhöz való jog. 22. A szociális biztonsághoz való jog. 23. A politikai részvételhez való jog. 24. Jog a kulturális életben való részvételre. 25. Az emberi jogok megsemmisítésének, csorbításának tilalma. 26. Az emberi jogokat elismerő társadalmi rendhez való jog. 27. Az egyének felelősségei és kötelességei.

130

2. rész: Jogok, szabadságok és kötelezettségek

5.3. Tanulói munkalap Emberi jogi jogsértések
Emberi jogi jogsértések a.  X asszony pár évvel ezelőtt egy autóbalesetben elvesztette férjét és a lányát. Nem mehetett újra férjhez anélkül, hogy a sógora erre kifejezetten engedélyt adott volna. b.  A börtönőrök azzal fenyegették és folyamatosan megfélemlítették a fogvatartottakat, hogy rájuk eresztik a kutyákat, és egy alkalommal a kutyák meg is haraptak egy fogvatartottat. C.  Az egyik helyi gyárban a munkásoknak napi minimum 10 órát kell dolgozniuk pihenés nélkül. D.  Mióta letartóztatták a három férfit, folyamatos nehézségekbe ütközött, hogy ügyvédhez jussanak. Gyakran megesett, hogy az ügyvédek megérkeztek, de nem kaptak engedélyt, hogy találkozhassanak a fogvatartottakkal. A férfiak számára megtiltották, hogy beszéljenek az ügyvédeikkel, így ketten közülük nem jutottak ügyvédhez. E.  A nő ugyanazért a munkáért, ugyanannyi idősen és megegyező munkatapasztalattal, kevesebb fizetést kapott, mint férfi kollégája. f.  X elrabolta és fogva tartotta Y-t három napig, majd fejen lőtte, Y 3 nappal később meghalt. G.  X asszonyt, aki drogfüggő volt, lefényképezték, amint éppen elhagyta a Névtelen Szenvedélybetegek találkozót. A fotót később nyilvánosságra hozták. H. Egy nő, akit férje bántalmazott, csak úgy volt képes elválni a férfitól, hogy neki adta a házát, az autóját és minden vagyonát. Nincstelenné vált. i.  X, noha életveszélyes tüdőgyulladásban szenvedett, nem kapott orvosi ellátást, mert illegálisan érkezett az országba. j.  X térség lakosai 70%-ának el kellett hagynia az otthonát, ahová később sem térhettek vissza. Nem hagyhatták el a tábort, hogy művelni tudják a közeli földjeiket, és több utat is tilos volt használniuk. k.  Fekete-afrikaiakat akár egy üveg whisky áráért is megvásárolhattak Afrikában, majd Észak-Amerikában 1200-1500 $ közötti áron adták el őket. L.  X országban szándékosan elpusztítottak minden, a helyi lakosok létfenntartásához szükséges eszközt (növényeket, állatokat, vízellátást). m.  X országban bárkit bebörtönözhetnek bírósági tárgyalás nélkül. N. Egy napilap 26 éves újságíróját a közelmúltban lezajlott választási kampányról szóló tudosítása miatt egy valószínűleg megtorló támadás során fejbe lőtték. O.  X úr katonai behívót kapott. A sorozóirodába küldött válaszlevelében úgy nyilatkozott, hogy lelkiismereti okokból ellenzi a katonai szolgálatot, és megtagadta a szolgálaton való megjelenést. Fegyelemsértéssel vádolták, és megtiltották, hogy elhagyja az országot. Emberi jog

131

Demokráciában élni

Emberi jogi jogsértések p.  X országban tilos a gyülekezés azok számára, akik a Fálun Gong valláshoz akarnak tartozni. q.  Az etnikai többségben lévők törvényei szerint azoknak, akik olyan kisebbségi csoportokba tartoztak, mint a zsidó vagy a roma közösség, a város meghatározott területén kellett élniük. R.  A faluban élő gyerekek nem tudnak általános iskolába járni, mert elérhető távolságon belül nincs ilyen iskola. S.  X azért nem indulhatott a parlamenti választásokon, mert az ország vallási hatósága megtiltotta. T.  X azért nem kapott orvosi állást a helyi kórházban, mert fekete bőrű. U. Némely országokban a hátrányos helyzetű emberek nem jutnak hozzá sem az élelemhez, sem a lakhatási programokhoz, sem pedig a megfizethető orvosi ellátáshoz. v.  X úr, akinek leégett a háza, nem kérhetett kártérítést. w.  X, egy 47 éves nő, aki mindig is háztartásbeliként dolgozott és öt gyermek édesanyja, minden társadalombiztosítási juttatástól elesik, ha elválik a férjétől. x.  A kétgyermekes X urat kormányt bíráló versei miatt X országban két évre bebörtönözték és megkínozták. Y országba benyújtott menedékjogi kérelmét elutasították. Arra hivatkozott, hogy kínzás alá vetik, ha hazatér, amit így most kénytelen megtenni. Y.  Úgymond praktikus okokból a mozgássérült emberek, mint például a kerekesszékesek, nem látogathatják a helyi színház kulturális előadásait. Z.  Ahhoz, hogy X országban állampolgárságért folyamodhasson valaki, 15 éves helyben lakásra, fizikai és mentális teszteken való megfelelésre, valamint indokolatlanul magas adminisztrációs díjak megfizetésére van szükség. Így több ezer olyan roma, aki generációk óta ott él, hontalan saját hazájában.

Emberi jog

132

2. rész: Jogok, szabadságok és kötelezettségek

5.4. Tanulói munkalap Jogok és felelősségek
Emberi jog Egyéni felelősség Az iskola vagy a hatóság stb. felelőssége

133

de nincs olyan európai mechanizmus. mint sok állampolgári és politikai jog esetében.   24  Az Emberi Jogok Európai Egyezménye – a ford.  A gyerekjogok megsértését jelenti.  A kormányok nem tagadhatják meg az állampolgárok vízellátáshoz való hozzáférését. 23 szerint. B. védelemben részesülnek anélkül. A halálbüntetés nem teljesen tiltott sem az ENSZ szerződései szerint. amely alatt e tiltás érvényes. akik polgárháború vagy éhínség elől menekülnek el a hazájukból. C. az A nem. A  zok számára is létező jog.  A kormány automatikusan megtagadhatja minden olyan igénylőtől. B. A  z oktatási programok tartalmára vonatkozóan nincsenek kötelezettségek. Tanulói munkalap Emberi jogi kvíz (tréningkártyák) Gyerekmunka 17 éves korban: A. A Gyermekjogi Egyezmény abban az esetben tiltja a gyerekmunkát.Demokráciában élni 5. hogy törekedjenek teljesítésükre. jóval gyengébb. és ennek következtében elmenekülnek a hazájukból. Gazdasági és szociális jogok: A B válasz a helyes. hogy panaszt tegyenek (noha bizonyos megszorításokkal az egyik fakultatív jegyzőkönyv szervezetek számára lehetővé teszi ezt). Olyanok számára szabályozott jog. Minden egyes európai elvárhatja. Tilos a kormányoknak az állampolgárokat a vízellátás terén diszkriminálni. Jelentős a nyomás a gyerekmunka szigorúbb korlátozására. A Gazdasági. hogy elismerjék őket. akik megalapozottan félnek attól. amennyiben a kormány úgy határozott. amely biztonságosnak tekinthető. mindenkire érvényes teljesítése nem elvárt az államoktól. Jegyzőkönyvét (a halálbüntetés eltörléséről békeidőben) és a 13. C. hogy a nemzetközi egyezmények értelmében menekültnek minősülnének). Az oktatáshoz való jog a záradékok alapján: Az A válasz a helyes. hogy a kötelezettség. Általában a világ minden táján tiltott. de mint jogra nem lehet hivatkozni rá. de az EU-n belül széles körben alkalmazott a menekültjogért folyamodók esetében. Gazdasági és szociális jogok: A. akik polgárháború vagy éhínség elől menekülnek el a hazájukból. Az oktatáshoz való jog a záradékok alapján: A. A menekültként való elismeréshez való jog: A. amely lehetővé tenné az egyének számára. hogy faji.  A kormányok kötelesek minden 18 év alatti fiatal számára biztosítani a kötelező oktatást. míg az A nem. bár mindkét esetben egy sem az EJEE  fakultatív jegyzőkönyv rendelkezik a tiltásról. ha az veszélyes vagy a kizsákmányolás egy formáját jelenti. 134 . B. A menekültként való elismeréshez való jog: Az A és B válaszok a helyesek (noha bizonyos országokban azok. Elfogadható lehet. de lehetővé teszi a kormányok számára. amennyiben a minimum jogi feltételeket teljesítik. A vízhez való jog a nemzetközi megállapodások szerint: Az ENSZ Szociális és Gazdasági Tanácsa álláspontja szerint a B és C válaszok helyesek. aki olyan országból jön. Ezen jogok azonnali. A  kormányok kötelessége. de való igaz. Nemzetközi egyezmények.5. C. B. a B és C válaszok nem. 18 év alatti fiatalok esetében nem megengedett. Halálbüntetés: B és C válaszok a helyesek. amelyet a kormányoknak törekedniük kell biztosítani. kikötik. mint például a Gyermekjogi Egyezmény. Hivatalosan a gazdasági és szociális jogok valódi emberi jogok. Nem valódi emberi jogok. Az ivóvízhez való jog olyan jog. hogy az oktatás során a gyermekeket informálni kell az emberi jogokról. C. amennyiben a feladat ártalmas. A vízhez való jog a nemzetközi megállapodások szerint: A. A C nem vonatkozik a Genfi Egyezmény szerinti menekültekre. Személyek és csoportok alapíthatnak iskolát. hogy meghatározzák azt az életkort. Halálbüntetés: A. B. vallási vagy politikai nézeteik miatt üldöztetésnek vannak kitéve. B. Minden esetben a gyerekjogok megsértését jelenti.  Az országok több mint 50%-ában eltörölték vagy kikerült a gyakorlatból. Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmánya elvárja az államoktól. C. hogy a munkavállaláshoz szükséges minimum életkor 17 év alatt van. Az EJEE 6. hogy tiszta és egészséges ivóvizet biztosítsanak az állampolgáraik számára. Gyerekmunka 17 éves korban: A C válasz a helyes. C. Jegyzőkönyvét (a halálbüntetés eltörléséről minden körülmények között) sok ország aláírta és/vagy ratifikálta.

hogy lépéseket tegyenek a teljes foglalkoztatottság elérése érdekében. hogy munkát biztosítsanak minden állampolgár számára.  Amennyiben a szavazó munkaadó. de ez nincs ENSZ-szerződésekbe foglalva.  A jog sérüléséről beszélünk. melyek nem univerzálisan érvényesek. Nem tagadható meg senkitől csak azért. C.  Vallási intolerancia megelőzése érdekében korlátozható.  A közerkölcs okán nem korlátozható.  Az államnak minden diák számára egyenlő oktatási esélyeket kell biztosítania. az egészség védelme vagy a rágalmazás elleni védelem. mindössze az iskolába való eljutás és az iskolai tankönyvek árát lehet elkérni. amely visszafordíthatatlanul rongálja a talajt. Az állam megakadályozhatja. Rágalmazás elleni védelem érdekében korlátozható. Az általános iskolai oktatásnak elvileg ingyenesnek kellene lennie. hogy elismerjék vagy támogassák a vallásokat. amennyiben az a közösség érdekét szolgálja. B. akkor két szavazattal rendelkezik. A munkához való jog: A. Európában az államok kötelezettsége. alapvető iskolai tevékenységekhez kötődő költségekre is vonatkozik. Nem jelenti azt. B. Az oktatáshoz való jog szerint: A B és a C válaszok helyesek (ezek a kötelezettségek a Gyermekjogi Egyezményben szerepelnek). hogy senkit sem lehet önkényesen elbocsájtani. ha a vallás ellentétben áll az alapvető emberi jogokkal. hogy a kormánynak erőfeszítéseket kellene tennie a teljes foglalkoztatás elérése érdekében. állatokat és növényeket. Célja. amit ellopott. C. C. ha bűncselekmény miatt elvesztette állampolgári jogait.  Azt jelenti. C. Nem jelenti azt. Választások: Csak a C válasz helyes. Lehetővé teszi az egyén számára. amennyiben ezt törvény előírja. a C nyilvánvalóan nem. Az oktatáshoz való jog szerint: A. A tulajdonhoz való jog: Az A és B válaszok a helyesek. ilyen a közerkölcs. hogy tiszteletben tartsák a vallásszabadságot. akik elvesztették állampolgári jogaikat. B. hogy a kormányok ne vehetnének el tulajdont valakitől. M  inden állampolgárnak joga van szavazni még akkor is. A nemzetek kötelessége. hogy saját tulajdonának tekintse azt. C. Vallásszabadság: Az A válasz a helyes. ha egy egész falut kompenzáció nélkül telepítenek ki azért.  Az állam kötelessége arra törekedni.2. az állatok és növények nem. hogy a lehető legtöbb diák sikeres legyen a tanulmányaiban. B. hogy olyan mérgező hulladékot tároljanak. és ez nemcsak a tandíjra. A tulajdonhoz való jog: A. A szavazásnak titkosan kell zajlania. hogy megóvja az embereket. rész: Jogok. Az állam által semmilyen formában nem korlátozható. Az Afrikai Charta és az Európai Unió Chartája. Választások: A. de nincs törvényi kötelezettségük arra nézve. Az egészséges környezethez való jog: A. B. Ilyen esetekben egyedül az emberek élveznek egyetemes szinten védelmet. mert egy kisebbségi valláshoz tartozik. Ezidáig még nincs egyetemes jogként meghatározva.  Általános iskolás gyerekeknek semmilyen tandíjat nem lehet felszámítani.  Kötelezi a nemzeteket. szavazzanak. A véleménynyilvánítás szabadsága: Az A és C válaszok helyesek. A véleménynyilvánítás szabadsága: A. Az államok korlátozhatják a vallásszabadságot például olyan esetben. B. A véleménynyilvánítás szabadsága bizonyos körülmények között korlátozható. egyenlő. A munkához való jog: Csak a B válasz helyes. a bűnmegelőzés. hanem más. B. noha az egészséghez való jog védi az embereket a szennyeződéstől származó direkt ártalom ellen. C.  Megtiltja az államoknak. hogy egy vízerőművet építsenek. hogy elismerjék és támogassák a vallásokat. szabadságok és kötelezettségek Vallásszabadság: A. hogy a szavazáshoz való jog mindenki számára. K  ötelezi az államokat. 135 . bizonyos mértékben rendelkeznek az egészséges környezethez való jogról. Nemzetközi szabály. aki erre jogosult. C. hogy olyan személyek. Az egészséges környezethez való jog: A C válasz a helyes.

Demokráciában élni A gyerekek iskolai büntetése: A. A szabad mozgáshoz való jog korlátozását közegészségügyi okból. B. B. Az egészségügyi ellátáshoz való jog szerint: A B válasz a helyes.  A kormányoknak nem kötelező megelőzni a munkahelyi baleseteket. Az egészségügyi ellátáshoz való jog szerint: A. hogy valaki egy adott helyre költözzön. B. mint az állam saját polgárai számára. amennyiben a rendőri erő alkalmazására feltétlenül szükség volt. A bíróságon: Az A és C válaszok helyesek. A gyerekek iskolai büntetése: Az A válasz helyes.  A kisgyerekeknek tanulniuk és gyakorolniuk kellene az emberi jogokat. A testi fenyítés nem engedélyezett. A bíróságon: A. C. Az iskolában: A B és C válaszok helyesek. M  egengedett.  A kisgyerekeket meg kellene tanítani. Az A válasz esetében az élethez való jog sérülhet. hiszen a tiltás minden kegyetlen büntetésre vonatkozik. C. Az élethez való jog sérül. B. A C válasz esetében nincs olyan záradék. A Gyermekjogi Egyezmény tartalmaz ilyen záradékokat. amennyiben a büntetés lelkileg kegyetlen. C. A B válasz helytelen. B. Kínzás: A. hiszen az Európai Emberi Jogi Bíróság többször is úgy foglalt állást.  Az államnak erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében.  Mindenkinek hozzá kell jutnia az egészségügyi ellátáshoz. A szabad mozgáshoz való jog szerint: Az A és a C válaszok helyesek. hogy a testi fenyítés az EJEE megsértése (ez megfelel a Gyermeki Jogok Bizottsága Gyermekjogi Egyezményhez fűzött értelmezésének). A lakhatáshoz való jog szerint: A.  Valaki háborús cselekmény miatt hal meg. B.  Minden államnak kötelessége biztosítani.  Valaki szükségtelen rendőri erő alkalmazása során hal meg. hogy a rendőrség éppen egy másik embert érő támadást előz meg. még akkor is. amely a büntetést közvetlenül a szülői hozzájárulástól tenné függővé.  Az embereket csak akkor lehet elítélni. A gyógyszereknek ingyenesnek kellene lenniük. C.  A gyanúsítottnak joga van ingyen tolmácshoz. A szabad mozgáshoz való jog szerint: A.  A külföldiek számára ugyanolyan hozzáférést kell biztosítani a szociális lakhatáshoz. hogy senki ne váljon hajléktalanná. B. Csak akkor alkalmazható. Kínzás: A C válasz a helyes (a kínzás még nemzeti vészhelyzet esetén sem engedélyezett). ha a szülők hozzájárulnak. Egyáltalán nem kellene foglalkozni a környezeti kérdésekkel. amennyiben erről jogszabály rendelkezik. Tilos. hogy kevesebb hajléktalan ember legyen. amit ő nem ért. V  alaki véletlenül meghal amiatt. Csak bírói döntés után engedélyezett. ha a tárgyalás olyan nyelven folyik. hogy tiszteljék a szüleiket. Az iskolában: A. A gyógyszerek árusíthatók.  Büntetlen előéletű embertől megtagadni a vízumot emberi jogi jogsértésnek minősül. A munkahelyi balesetek megelőzése kötelezettségnek számít. A lakhatáshoz való jog szerint: A B és C válaszok helyesek. ha az törvényes volt. a közrend megóvása érdekében vagy nemzetbiztonsági okból is elő lehet írni. amennyiben terrorcselekményt előz meg. Sohasem megengedett. C.  Közbiztonsági okokból megtiltható. hogy a nevelésnek a környezet tiszteletben tartása is célja kell legyen. Az Egyezmény szintén meghatározza. Minden bűnelkövetőnek joga van ügyvédhez. C. ha: A. ha vallomást tettek. 136 . B. nem csak bűnelkövetőktől. C. ha: A C válasz a helyes. Az élethez való jog sérül. C. Bárkitől meg lehet tagadni a vízumot. A bűnözőt börtönbe lehet zárni.

a Gazdasági. innivalóhoz és lakhatáshoz 3 5 4 3 10. 31 18 12 18 18 19 21. a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (PPJNE). 15 2. rész: Jogok. 28 30. lelkiismereti és vallásszabadság A véleménynyilvánítás szabadsága A gyülekezéshez és egyesüléshez való jog Jog az élelemhez. az állampolgársághoz való jog A magánélethez és családi élethez való jog A házasságkötéshez való jog A tulajdonhoz való jog A szabad mozgáshoz való jog A menedékkérelemhez való jog Gondolati. 11 8 2. Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egységokmánya (GSZKJNE). és a következő dokumentumokban foglalt vonatkozó cikkelyeket mutatja: Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (EJENY). 7 6. 7 13 14 D 4. 24 17 23 15 3 GSZKJNE 137 .2. az egyenlőséghez való jog A jogalanyiság elismeréséhez való jog. 15. EJENY Az élethez való jog A kínzás tilalma A rabszolgaság tilalma A szabadsághoz és biztonsághoz való jog A méltányos tárgyaláshoz való jog A jogorvoslatért folyamodáshoz való jog A hátrányos megkülönböztetés tilalma. 26 16. 20. az Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE). 27. 10 8 9 14. szabadságok és kötelezettségek Tanári háttéranyag E lista az Emberi jogok listája elemeit tartalmazza. 22 8 8 11 8 12 EJEE 2 3 4 5 6. Az áttekintő táblázat oktatási célból készült. 15 12 16 17 13 14 18 19 20 25 9 10 11 28 5. 9 3. E 26 ESZC PPJNE 6 7. valamint a módosított Európai Szociális Charta (ESZC).

25 22 PPJNE GSZKJNE 7. 14 6. 2. 4. más cikkei nagybetűkkel vannak jelölve. 12 13. 19.Demokráciában élni EJENY Az orvosi ellátáshoz való jog Az oktatáshoz való jog A munkához való jog A pihenéshez és szabadidőhöz való jog A szociális biztonsághoz való jog 25 26 23 24 22. 12. 24 2 7. csorbításának tilalma Az emberi jogokat elismerő társadalmi rendhez való jog Az egyének kötelességei 21 27 30 28 29 17 25 27 5. 23. 13. 138 . 25 EJEE ESZC 11 10 1. 8. 17. 7 7 9. 10 A politikai részvételhez való jog Jog a kulturális életben való részvételhez Az emberi jogok megsemmisítésének. 16. 20 2 15 5 2 Megjegyzés: az Európai Szociális Charta (ESZC) néhány cikke számokkal. 3. 14.

és hogyan tudják ezt megtenni? .3 Kinek a gondja? Mik a legjobb érvek arra. FEJEZET Felelősség Felelősségi körök 6.4 Miért válnak az emberek aktív állampolgárokká? Miért akarják az emberek megváltoztatni a társadalmat. hogy betartsuk a törvényeket? Hogyan oszlik meg a társadalmi felelősség? 6.6.2 Miért tartsuk be a törvényeket? 6.1 Otthoni kötelezettségek Kihez legyünk lojálisak – hogyan döntsük el? 6.

arra is bátorítani kell őket. Felelősségre nevelés Azáltal. illetve azt. A demokratikus állampolgári felelősségeket három fő kötelességben szokás összefoglalni: szavazási és adófizetési kötelezettség. A diákok nemcsak az osztálytermi tanulás által válnak felelősségteljes állampolgárokká. hogy törvény szerint milyen jogokkal rendelkezik. a tanárok hozzásegítik a diákokat. – elgondolkodnak a társadalmi felelősség közösségi jellegén. hogy fejlesszük a fiatalok erkölcsi gondolkodását. – megismerik az emberek jogi felelősségének természetét. Erkölcsi felelősség A DÁN-ban rendkívül fontos. hogy bátorítsa a diákokat arra.Demokráciában élni 6. Ebben a fejezetben a diákok: – megismerik az állampolgárok által gyakorolt társadalmi felelősségek sorát. hogy mások számára is biztosítsuk ugyanezt a jogot. hogy lehetőséget kapnak tapasztalati úton tanulni. hogy gyakran vannak olyan kötelességeink. hanem azáltal is. Éppen ezért. hogy a tanárok is felelősségteljes magatartást tanúsítsanak a diákok előtt. a bűnelkövetők nem veszítik el feltétlenül azt a jogot. – elgondolkodnak azon. Enélkül a képesség nélkül nem tudják a jogokat vagy társadalmi struktúrákat az igazságosság szempontjából kritikusan értékelni. mire van a többi embernek szüksége. Ennek egyik eszköze lehet a diákönkormányzatban való részvétel. vagy fölhívjuk a figyelmet. hogy kritikusan értékeljék azok funkcióját. A kötelezettségek gyakran a jogok fordítottjai. és ahhoz is. hogy tisztában legyen saját törvényi kötelezettségeivel az állam és a többi állampolgár iránt. FEJEZET Felelősség Felelősségi körök Jogi felelősség Minden ország állampolgárának joga van tudni. amelyek nem kölcsönösek. A szólás szabadságával például együtt jár a kötelezettség. ilyen például a gyermekek iránti kötelezettségeink. Ugyanakkor. hogy szükséges-e bármilyen módon változtatni rajtuk. valamint a törvények betartása. hogy jobban tudatában legyenek mások szükségleteinek és jogainak. Ebben a szellemben a jó DÁN-iskola számára fontos. hogy miért vállalnak az emberek személyes felelősséget a társadalmi változások megvalósításáért. amikor a diákoknak az őket érintő törvényekről tanítunk. 140 . miért viselkednek az emberek szociálisan érzékeny módon. Fontos továbbá. célját. amit ők megtagadtak másoktól (mint például gyilkosság vagy diszkrimináció esetén). hogy részesévé váljanak az iskolán belüli és a tágabb közösség életének egyaránt. Ugyanígy igaz az is. hogy megvizsgáljuk.

rész: Felelősség 6. – Erkölcsi érvelés. – Csoportos prezentáció. –  A diákok csoportokban kutatást végeznek egy civil szervezet vagy egy érdekvédő aktivista munkájáról. 3.2. (6. – Konszenzusteremtés és tárgyalás. – Tábla. – Annak megértése. 4. megismerése. például: nagyalakú papír. –  Kritikai értékelés. –  A diákok megvitatják az alternatív elemzéseket. – Kutatás. –  Papír az írásbeli feladatokhoz. Módszerek – Egyéni és kiscsoportos megbeszélés/vita. 2. – Eszközök a csoportok prezentációihoz. FEJEZET: Bepillantás az órákba Az óra címe 1. –  Kiscsoportos elemzés és megbeszélés/vita. –  A diákok csoportokban prezentációt tartanak a kutatási eredményeikről. A diákok feladatai –  A diákok egy erkölcsi dilemmát elemeznek. – Csoportmunka. –  A diákok kritikusan értékelik a törvényeknek való engedelmesség okait. hogy miért vállalnak emberek felelősséget mások szenvedéseiért. amelyekben az erkölcsi kötelesség fölülírhatja a törvényeknek való engedelmességet. –  A diákok egyénileg állást foglalnak. óra: Miért válnak az emberek aktív állampolgárokká? – Elgondolkodni azon. – Történetírás. –  A diákok hipotéziseket állítanak fel a társadalmilag motivált viselkedésre. –  Az erkölcsi és a jogi kötelezettség közötti különbségtétel megismerése. –  Közös megbeszélés/ vita. –  A felelősségek ütközése esetén hozott döntések mögötti erkölcsi érvelés feltárása. tanulói munkalap. – Erkölcsi dilemma közös elemzése. –  Papír az egyéni írásbeli feladathoz. hogy a felelősségek/ kötelességek olykor összeütközésbe kerülhetnek egymással. –  A diákok olyan helyzeteket gyűjtenek. –  Másolatok a levélből. – A Schmitt dilemmája című történet példányai. –  A diákok kitöltenek egy gondolattérképet. –  Papír az írásbeli feladathoz. – Tábla. – Egyéni írásbeli munka. –  A diákok elgondolkodnak a civil szervezetek szerepéről. Eszközök/kellékek – A Milán döntést hoz című történet példányai. –  A diákok megvitatnak bizonyos társadalmi problémákkal járó felelősségeket. színes tollak. –  A jogi felelősség természetének megismerése. –  A civil szervezetek társadalmi szerepének feltárása. –  Közös megbeszélés/ vita. –  A diákok csoportokban dolgozva összeállítanak egy történetet. megismerése. – Tárgyalás. – Strukturált kritikai elemzés. óra: Miért tartsuk be a törvényeket? –  A diákok egy erkölcsi dilemmát elemeznek. – Előre felvágott kártyák Jelena Santic történetéről. óra: Otthoni kötelezettségek Tanulási célok – Az emberek különböző típusú felelősségeinek feltárása. óra: Kinek a gondja? – Gondolkodás a társadalmi felelősség közös jellegéről. – Egyéni írásbeli munka.) – Eszközök a diákok kutatómunkájához. 141 . – Tanár által irányított elemzés. –  A diákok írásban válaszolnak a felmerült kérdésekre.4.

A diákok egyénileg állást foglalnak. hogy kihez legyünk lojálisak Tanulási célok Az emberek különböző típusú felelősségeinek feltárása. 142 . Erkölcsi konfliktus: Olyan konfliktus. hogy a felelősségek/kötelességek olykor összeütközésbe kerülhetnek egymással. Papír az írásbeli feladatokhoz. amely akkor tapasztalható. Állampolgári felelősség: A tágabb közösség felé irányuló kötelezettségek. attól függően. Egyéni írásbeli munka. Egyéni és kiscsoportos megbeszélés/vita. E felelősségek azért jelentkeznek. A Milán döntést hoz című történet példányai. A diákok egy erkölcsi dilemmát elemeznek. megismerése. A felelősségek ütközése esetén hozott döntések mögötti erkölcsi érvelés feltárása. erkölcsi vagy társadalmi felelősség/kötelezettség –. Közös megbeszélés/vita.Demokráciában élni 1. hogy miként merül föl. A diákok megvitatják az alternatív elemzéseket. óra Otthoni kötelezettségek Dönteni. amit az embereknek meg kell tenniük – ez lehet jogi. amikor valakinek két vagy több különböző cselekvési irány közül kell választania. mert a közösségbe tartozás jogokat biztosít értük cserébe. Annak megértése. A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszerek Fogalmi tanulás Felelősség: Valami.

Annak okait. amit Milánnak meg kell hoznia? Mitől nehéz? 4. hogy milyen felelősséggel tartoznak mások.  Mit kellene Milánnak tennie szerintetek? Van. „Milán néhány felelőssége összeütközésbe került egymással a történet során. Ezek nehéz döntések. és hogy a problémák akkor jelentkeznek. 143 . Fölolvassa a Milán döntést hoz című történetet az osztálynak. ha Milán ellenszegülne az apjának? Nehéz döntés lenne ez Milán számára? Indokoljátok meg a válaszotokat! Írásbeli feladat Saját szavaitokkal fogalmazzátok meg a levelet.  Mit gondoltok. Bizonyos kérdéseket párokban is megbeszélhetnek.  A történet szerint milyen felelősségei vannak Milánnak? Hányféle felelősséget találtok a történetben (saját magáért. amikor arra kérte a fiút. az iskoláért. – helyi közösségük. A diákok ismét csoportokban dolgoznak. akkor a tanár is hozhat példákat a helyi mindennapokból. – a tágabb világ. Egy táblázatot is használhatnak ahhoz. hogy milyen típusú felelősségekkel tartoznak a következők iránt: – saját maguk. mennyire nehéz a döntés. a családjáért. a csoportmunka után közösen megbeszélik. hogy maradjon otthon? 6.  Mit gondoltok. Egyéni állásfoglalás A tanár a következő feladatot adja a diákoknak. Gondoljatok néhány olyan esetre a saját életetekből. amikor az egyéni felelősségek összeütközésbe kerülhetnek egymással! Válasszatok ki néhány példát. amit ti írtatok. A tanár válaszol az elhangzott gondolatokra.  Mennyire lenne súlyos dolog.  Milyen típusú felelősségei vannak Milán édesapjának a történet szerint? Hányfélét találtok? 5. más kérdések esetében pedig hasznos lehet. aki egyetért Milánnal? 3. és arra kéri a diákokat. rész: Felelősség Az óra A tanár bevezetésül elmondja. hogy miként lehet az ilyen jellegű konfliktusokat megoldani!” Ha ez a feladat túl nehéznek bizonyul a diákok számára. és beszélgessetek el arról. hogy mindannyiunknak vannak bizonyos felelősségeink/kötelezettségeink. A diákok megosztják egymással a véleményüket. a többiek által írottakkal. – családjuk. ha mielőtt az osztállyal ismertetik a véleményüket. Hasonlítsátok össze. amit szerintetek Milán az édesapjának írt. Általános szintre emelés Ekkorra a diákok valószínűleg már fölfedezték az erkölcsi konfliktus pár általános vonatkozását. jegyzeteket készítenek. illetve a közösség iránt. igaza volt Milán édesapjának. hogy gondolkodjanak el általánosabb szinten arról. hogy miért nem értenek egyet az emberek abban. hogy gondolkodjanak el a következőkön. vagy arra kéri az osztályt. 1. mielőtt véglegesítenék a válaszaikat. a helyi közösségért vagy a tágabb világért való felelősség)? 2.2. hogy rendszerezzék a különböző felelősségeket/kötelezettségeket. – a nemzeti közösség. amikor bizonyos felelősségeket a többi fölé helyezünk.

amelyekben az erkölcsi kötelesség fölülírhatja a törvényeknek való engedelmességet. Erkölcsi felelősség: Azok a személyes kötelezettségek. A Schmitt dilemmája című történet példányai. A diákok egy erkölcsi dilemmát elemeznek. amelyeket az emberek személyes meggyőződésük alapján éreznek aszerint. nem pedig erőszak vagy háború által. Az erkölcsi és a jogi kötelezettség közötti különbségtétel megismerése. 144 . Az embereknek azért általános kötelezettségük. A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszerek Információs doboz Törvény: A helyi vagy országos kormányzat által hozott szabály. A diákok olyan helyzeteket gyűjtenek. hogy betartsák a törvényeket. akik hatalommal rendelkeznek. hogy betartsuk a törvényeket? Tanulási célok A jogi felelősség természetének megismerése. A hatalomváltások demokratikusan és az ország alkotmányának megfelelően történnek. mert azok demokratikus módon születtek. Jogállamiság (a jog uralma): Demokratikus társadalmakban a kormányok és mindazok. az ország törvényeinek vannak alárendelve. óra Miért tartsuk be a törvényeket? Mik a legjobb érvek arra. Történetírás.Demokráciában élni 2. A diákok kritikusan értékelik a törvényeknek való engedelmesség okait. hogy mit tartanak helyesnek. Erkölcsi dilemma közös elemzése. Törvényi kötelezettség: Azon kötelezettségek. Tanár által irányított elemzés. illetve helytelennek. Papír az írásbeli feladathoz. Közös megbeszélés/vita. Tábla. amelyeket az emberek a jog által magukra vettek.

rész: Felelősség Az óra A tanár elmeséli a Schmitt dilemmája című történetet. megint mások pedig az egész társadalom jóléte iránti felelősséget jelzik (lásd a jegyzetet a következő oldalon). hogy párokban dolgozva gondolkodjanak el azon. mert nem helyes megszegni a törvényt.2.” Vagy: „Nem szabadna lopnia. aszerint. például: „El kellene lopnia a pénzt. mint például a tulajdonhoz vagy az élethez való jogukat.” Az eltérő véleményekről azután közösen beszélgetnek. amen�nyit csak tudnak. és arra kéri a diákokat. hogy fennmaradjon. ha a törvények nem tartanának kordában bennünket. egyebek mellett például a következőket: Nem helyes megszegni a törvényt. Különböző véleményeket ír a táblára. és írásban indokolják meg véleményüket: – Schmittnek el kellene lopnia a pénzt. – a törvények megvédik az embereket attól. hogy válasszák ki a vélemények közül azt. mint a lopást tiltó törvény. A tanár fölhívja az osztály figyelmét arra. mert… – Schmittnek nem szabadna ellopnia a pénzt. – a társadalomnak szüksége van törvényekre és rendre ahhoz. hogy fejezzék be a mondatot: „Általában rossz megszegni a törvényt. hogy betartsuk a törvényeket. Erre a kérdésre az emberek általában több különböző választ szoktak adni. vagy sem. Néhány ezek közül saját érdek. arra.” „Nem szabadna ellopnia a pénzt. – a törvényszegés sérti az emberek jogait. 145 . törvények nélkül káosz lenne. – vadakká válnánk. mert a lánya élete fontosabb. mert… A tanár fölírja a táblára a diákok által javasolt különböző érveket. más okok a többi emberért érzett törődést mutatják. A tanár arra kéri a diákokat. mert: – elkaphatnak és megbüntethetnek. mert elkaphatják. – a törvényszegés aláássa az emberek közti bizalmat. amellyel egyetértenek. hogy Schmitt törvényt szegve el kell-e lopja a pénzt. Miért különböznek a vélemények? Egyes érvek jobbak. mint mások? Ezután a tanár arra kéri a diákokat. hogy számos okunk van arra. mert…” Ennek alternatívájaként a tanár arra is kérheti az osztályt. és nem helyes másokat bántani. hogy bántódásuk essék. hogy Schmittnek el kellene-e lopnia a pénzt. hogy miért nem helyes megszegni a törvényt. hogy gyűjtsenek össze annyi okot.

Példaként említhető a sebességhatár átlépése vészhelyzetben vagy a rossz vagy igazságtalan törvény megszegése. meg lehet kérdőjelezni erkölcsileg helytelenként vagy tisztességtelenként. Kisebb gyerekeknél azt tapasztalták. Úgy találták. Hangsúlyoznia kell. Jegyzet Az óra során nyújtott erkölcsi dilemma hasonló a Lawrence Kohlberg (1950-es évekbeli amerikai pszichológus) nevéhez fűződő híres Heinz-dilemmához. hogy írjanak olyan saját rövid történeteket.Demokráciában élni E fogalmak illusztrálására a tanár három koncentrikus kört rajzolhat a táblára. Érett kamaszkorukban pedig többségük további fejlődést mutatott a társadalom-központú érvelés felé. 146 . akik valójában a törvényeknek engedelmeskedtek – ahogy fogalmaztak: „csak a kötelességüket teljesítették”. amelyekkel nem értenek egyet. amelyet fölül lehet vizsgálni. amelyekben az emberek (jó okokból) fontolóra veszik. hogy tiltakozzanak ellenük vagy fellázadjanak a zsarnoki kormányok ellen. Kamaszkorukra a fiatalok már jobban tudatára ébredtek. hogy aláássák a jogállamiságot. Másfelől. Segíthet a diákoknak megérteni a törvényi kötelezettségek és az erkölcsi felelősségek e bonyolult egyensúlyát. Értelmezésük nem a társadalmi hasznosságon. hogy mikor milyen típusú érvelést használunk. hogy kritizáljanak bizonyos törvényeket. A történelem számos olyan példával szolgál. Ez egyike volt azoknak a dilemmáknak. hogy a jogokra és törvényekre mint megváltoztathatatlan dolgokra tekintettek. A kétféle felelősség közötti feszültség arra késztetheti az állampolgárokat. hogy az ilyen eseteket nem szabad könnyelműen kezelni. Néhány diák a közös megbeszélésen hangosan felolvassa az általa írt példát. hogy a törvényeknek való engedelmesség önmagában nem feltétlenül a „jó állampolgárság” jele. A tanár ezután felhívja a figyelmet az erkölcsi felelősség (melyet az emberek saját értékeik és meggyőződésük alapján hoznak) és a jogi kötelezettségek (melyeket kormányok hoznak) közötti különbségre. A különböző okok a megfelelő körökbe írhatók. amelyeket Kohlberg és kollégái hozzávetőleg háromévente 10 és 25 éves kor közötti fiataloknak tettek fel kérdésként. társadalom. hogy az idő múlásával a fiatalok kiskamaszkorukra (általában) továbbhaladtak a gyermekkori énközpontú érveléstől a személyközpontú érvelés felé. hogy időről időre még a jó embereknek is meg kell fontolniuk. habár a kontextus és a dilemma típusa befolyásolhatja. Alkalmasint még úgy is dönthetnek. hanem csak és kizárólag a szabályalkotó autoritásán alapult. ha ezután arra kéri őket. hogy egy erkölcsi szempontból helyes célért megszegjék a törvényt. mert fönnáll a veszélye annak. hogy megszegik a törvényt. a történelem azt mutatja. melytől a stabil demokráciák függenek. amelyekben az emberek azért szegtek meg törvényeket. hogy erkölcsileg igazolható okokból megszegnek törvényeket. A tanár felhívja a figyelmet arra. a belső körből kifelé haladva beírja: önmagam. mások. Ennek alátámasztására a tanár helyi példákat is hozhat. és megpróbálják megváltoztatni azokat. Sok rossz cselekedetet hajtottak már végre olyan emberek. hogy a törvényeknek társadalmi hasznuk van.

Tábla. A diákok megvitatnak bizonyos társadalmi problémákkal járó felelősségeket. A diákok írásban válaszolnak a felmerült kérdésekre. A diákok kitöltenek egy gondolattérképet. Papír az egyéni írásbeli feladathoz. Strukturált kritikai elemzés. vagy az egész közösséget terheli. ameddig valaki felelős lehet egy társadalmi problémáért. rész: Felelősség 3. A felelősség mértéke: Az a mérték. Eszközök/kellékek Módszerek Fogalmi tanulás Társadalmi probléma: Az egész közösség vagy annak sok tagja által érzékelt probléma és az érte vállalt felelősség. Egyéni írásbeli munka. Másolatok a levélből. óra Kinek a gondja? Hogyan oszlik meg a társadalmi felelősség? Tanulási célok A diákok feladatai Gondolkodás a társadalmi felelősség közös jellegéről. Konszenzusteremtés és tárgyalás. 147 . A társadalmi problémáért vállalt felelősség nem oszlik meg feltétlenül egyenlő mértékben az érintett felek között.2. mely vagy megoszlik a közösség bizonyos csoportjai között. Kiscsoportos elemzés és megbeszélés/vita.

3. Végezetül minden csoport összeadja az egyes részt vevő felek pontszámait. vagy helyettesítsük be a problémát egy. Ez megmutatja. Például: a gyerekek és a kutyák esetleg nem kapnak pontot. Ebben a fázisban a diákok megváltoztathatják a véleményüket. akik felelősek lehetnek az ügyekkel kapcsolatban. Amennyiben az idő engedi. Adjunk minden csoporttagnak annyi pontot. az iskola környezetében inkább releváns üggyel. míg a kutyatulajdonosok és a politikusok osztozhatnak a pontokon. egymás után megosztják csoporttársaikkal a véleményüket és érveiket.Demokráciában élni Az óra A tanár felolvas egy. lépés Alakítsunk ki három-. A tanár úgy bontja ki a diákok különböző álláspontjait. A tanár azzal segítheti a folyamatot. ismételjük meg a gyakorlatot a rendetlen és szemetes környezetről szóló problémákkal. az alábbi ábrához hasonló gondolattérképet a táblára: Ki érintett a problémában valamilyen módon? Kutyatulajdonosok Kutyák Politikusok Probléma: fékevesztett kutyák Gyerekek Másvalaki? Csoportmunka 1. melyben két társadalmi probléma miatti aggodalmukat fejezik ki a helyi lakosok. mint a másik. a helyi újságnak szóló képzeletbeli levelet. hogy előcsalogatja az ítéleteik mögött meghúzódó érveléseket. hogy fölrajzol egy. 148 . 2. A tanár vezetésével az osztály megbeszéli a különböző csoportok konklúzióit. ahány érintett fél van. amely komolyabb kihívás elé állítja a csoportot. négyfős csoportokat. illetve egy olyannal. lépés Először is minden csoporttag aszerint osztja szét a pontokat az érintett felek között. hogy az egész csoport szerint a probléma kapcsán hogyan kellene a felelősségnek megoszlania. A tanár a következőket kérdezi az osztálytól: a) azonosítsák a problémákat. b) készítsenek listát (mindkét ügyre vonatkozóan) azokról. vagy egyikük több pontot kaphat. lépés Amikor minden csoporttag meghozta a saját döntését. ahogyan szerinte a probléma iránti felelősségnek meg kellene oszlania a felek között.

hogy gondolkodjanak el azon. hogy szükség van arra. mint a munkanélküliség vagy a rasszizmus kérdéskörébe tartozók. Felmentést kapjanak a felelősség alól a koruk miatt? Rendben van az. Arra is fölkérheti a diákokat. A tanár elmagyarázza. Azért alkalmasak számukra. hogy több felelősséget vállaljanak. akik még nem rendelkeznek jelentős gyakorlattal a politikai problémák megvitatása terén. lépés: A tapasztalatból eredő megbeszélés/vita Az utolsó közös beszélgetés során a tanár arra kéri a diákokat. ha az emberek eleve több felelősséget vállalnának cselekvéseik következményeiért. rész: Felelősség Jegyzet A példákban bemutatott problémák olyan diákoknak valók. Segíthet-e ebben az oktatás? Esetleg új törvények vagy keményebb szankciók bevezetésére van szükség ehhez? A helyi vagy országos kormányzatnak kellene felelősséget vállalnia bizonyos problémákért? Az is kérdés. látható és viszonylag könnyen megérthető esetek (noha ettől még elég nehezen megoldhatók). Idősebb vagy nagyobb gyakorlattal rendelkező osztályok esetében olyan kifinomultabb problémákat is meg lehet vitatni. hogy a helyi és országos politikusok ismerjék a kialakulófélben lévő problémákat.2. hogy a kormányok képesek volnának minden problémát megoldani. hogy fontolják meg a fiatalok szerepét a hasonló társadalmi kérdések kapcsán. hogy mennyibe kerülhetnek az intézkedések és miből finanszírozhatók. A problémák közül sok föl sem merülne. vajon általában elég felelősséget vállalnak-e az emberek a cselekedeteikért. akkor fontolják meg. Ha nem. hogy vajon hogyan lehetne őket rábeszélni. A politika gyakran a közösségi problémák kezeléséről szól. ha a fiatalok a felnőttek közösségére hagyják a problémákat? Az ilyen jellegű kérdések alapját képezhetik egyéni írásos feladatoknak. 4. mert konrét. 149 . Ez nem jelenti azt. Ezekhez is használható a gondolattérkép.

Az állampolgárság jogokat biztosít és kötelezettségekkel jár. hogy miért vállalnak emberek felelősséget mások szenvedéseiért. és hogyan tudják ezt megtenni? Tanulási célok Elgondolkodni azon. A demokratikus társadalmakban törvények biztosítják a civil szervezetek létezését. Kutatás. A diákok hipotéziseket állítanak fel a társadalmilag motivált viselkedésre. Kritikai értékelés. például: nagyalakú papír. amelyekben a kormány az emberek jogait nem védi vagy nem ismeri el megfelelő módon. a civil társadalom részének számít. A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszerek Fogalmi tanulás Társadalmi cselekvés: Olyan cselekvés. Csoportmunka. és a társadalmi kereteken belül dolgoznak a változásért. jogaikat és védelmüket. Etikai érvelés. aki nyilvánosan lép fel egy társadalmi vagy közösségi probléma megoldásáért. Csoportos prezentáció.Demokráciában élni 4. noha az emberek kölünböző szinten éreznek felelősséget azért. Aktív állampolgár: Olyan valaki. A diákok csoportokban kutatást végeznek egy civil szervezet vagy egy érdekvédő aktivista munkájáról. non-governmental organization – NGO): Olyan szervezet. amelyet állampolgárok hoznak létre és tartanak fenn (tehát nem a kormány) adott társadalmi probléma kezelése érdekében. amelyet egy állampolgár vagy a közösség egy tagja végez egy társadalmi probléma kezelése érdekében. A civil szervezetek társadalmi szerepének feltárása. óra Miért válnak az emberek aktív állampolgárokká? Miért akarják az emberek megváltoztatni a társadalmat. ami a közösségben történik.4. Nem kormányzati szervezet (civil szervezet. Tárgyalás. 150 . A diákok elgondolkodnak a civil szervezetek szerepéről. A civil szervezetek dolgozhatnak a kormánnyal együtt és azzal szemben is. A diákok csoportokban dolgozva összeállítanak egy történetet. nem titkosak. színes tollak. megismerése. amely a kormány által elvégzett feladatokon kívül a társadalomért cselekszik. tanulói munkalap). Állampolgár: Olyan valaki. A diákok csoportokban prezentációt tartanak a kutatási eredményeikről. Gyakran foglalkoznak olyan ügyekkel. Eszközök a csoportok prezentációihoz. A civil szervezetek nyilvánosak. Eszközök a diákok kutatómunkájához. A civil társadalom az egyes állampolgárok és a kormány közötti kapcsolat részét képezi. Előre felvágott kártyák Jelena Santic történetéről (6. aki jogilag tagja (állampolgárság) egy nemzeti közösségnek. Civil társadalom: Minden olyan személy és szervezet.

melyről az óra alapján egy prezentációt készíthet. mint például Teréz anyával vagy Nelson Mandelával.2. melyhez a következő kérdéseket javasoljuk: Kérdések – Mit gondoltok.pdf. tanulói munkalap). valamint az újjáépítés.. http://transition. 151 . kutatást lehet végezni a hazai aktív állampolgárok életéről is. de a vélemények megosztása segít a jobb válaszok megtalálásában. Majd arra kéri őket. hogy amennyiben mód van rá.usaid. rész: Felelősség Az óra A tanár négyfős csoportokra osztja az osztályt. Felhívja a figyelmet. nemi egyenlőség. hogy a csoporttagok lehetnek eltérő állásponton. amennyit Jelena Santicról tudtok. hogy egy példát említsen. hogy tudnak-e olyan programokra példákat mondani. 2003-as nemzetközi jelentésből származó idézetet: „A bosznia-hercegovinai civil szektor továbbra is jelentősen hozzájárul a demokrácia és a civil társadalom építésének folyamatához. a környezetvédelem és a kisebbségvédelem terén. Csoportmunka A fejezet utolsó feladataként minden csoport választhat egyet a területek közül. Ennek egy változata. amelyek az említett különböző témakörök alá tartoznak. majd amennyire lehetséges. Minden egyes diák leírja a saját válaszát. hogy beszéljék meg a fölmerülő kérdéseket csoportszinten. az emberi jogok védelme. o. Először is arról kell elgondolkodniuk. kérdéseit. Nagyszámú civil szervezet nyújt továbbra is szolgáltatásokat az egészségügyi és szociális ellátás. 25  Forrás: 2003 NGO Sustainability Index. Ideális esetben a történet kártyákra van vágva. Ezután a tanár megbeszéli a kulcskérdéseket az osztállyal. ide értve a fiatalok. miért nem bízta Jelena Santic és a 484-es Csoport az általuk elvégezni kívánt munkát a kormányra? – Milyen igényt próbál a 484-es Csoport kielégíteni? – Milyen társadalmat reméltek Jelena Santic és a 484-es Csoport fölépíteni? – Mennyire fontosak szerintetek a civil szervezetek (mint a 484-es Csoport) egy társadalomban? Mit tudnak elérni szerintetek? Gondolkodjatok el a szerepükről a kormányokkal kapcsolatban. A csoporttagok egymás után felolvassák a náluk lévő kártyát. nyilvános kampányokat. hogy gondolkodjanak el azon. hogy Jelena Santic létrehozta a 484-es Csoportot? – Abból. felolvassa a bosznia-hercegovinai civil szervezetekről szóló alábbi. (…) A régi és új regisztrációs törvényeknek megfelelően jelenleg 7874 civil szervezet van Bosznia-Hercegovinában. kisebbségi jogok védelme stb. mik voltak a fő okai annak. hogy mennyire képesek az emberek igényeinek (jogainak) kielégítésére! – Gondoljatok a saját társadalmatokra! Milyen szükségletekről tudtok. A diákok nemzetközi szereplőkkel is foglalkozhatnak.” 25 A tanár elbeszélget az idézetről a diákokkal. amelyeken aktív állampolgári részvétellel vagy civil szervezetek felelősségvállalásával segíteni lehetne? A tanár ezután. Europe and Eurasia című USAID-jelentés. környezet. hogy irányítani tudott a bosnyák társadalom számára fontos kérdéseket érintő nagyszabású.4. A tanár arra kéri a csoportokat. jussanak közös álláspontra. A csoport ezután olyan sorrendbe rendezi a kártyákat. 42–43. és ez tárgya lehet a csoport prezentációjának. és. hogy a jelentésben szereplő témák érvényesek-e a saját országukban. hogyan jellemeznétek őt? – Mit gondoltok. (…) A civil szektor bebizonyította. ahogy szerintük leginkább értelme van.gov/ locations/europe_eurasia/dem_gov/ngoindex/reports/2011/2003complete_document. hogy véletlenszerűen osszák el a csoporton belül azokat. A tanár ezt követően arra kéri a diákokat. majd kiosztja a Jelena Santicról szóló történetet (6.

„Nem úgy.” Milán apja bosszúsan morgott. nem foglak se téged. mint a többi helybéli srác. és az ajtó felé fordult. osztályosok egyik képviselőjének. Ott fognak kikötni. hogy nem fogsz visszajönni ide. hogy szükségünk van rád itthon?! Miféle segítség leszel számunkra.1. Milán leült. Aztán megállt. becsapva maga mögött az ajtót. akik megválasztottak. amelyek összetartottak minket. Tanulói munkalap Milán döntést hoz Milán már majdnem elkészült. elfelejtetted a régi értékeinket. „Nem számít. ma vannak a tudományos szakkörök is. Aztán meg. igaz?” „Igen. igazán nagy szükségem van ma a segítségedre a földeken! Itthon tudsz maradni. amit életében tett.” „Semmi rossz nincs abban. Úgy látom. Mit törődsz te a való világgal?” Fájt Milánnak. amikor az apja belépett a konyhába. Álmodozol. hogy boldogulni akarok az életben!" – kiabált Milán dühösen. Semmi ambíciójuk nincs. Aztán az öreg megfordult. „Ettől az egész mai oktatásosditól felfordul a gyomrom. ha valaki egy kis tiszteletet mutat az öregebbek iránt” – válaszolt Milán apja egyre ingerültebben. hogy üzenetet hagyjon az apjának. „A te elsőrendű kötelességed a családod és ez a közösség! Különösen ezekben a nehéz időkben. „Ma van az iskolagyűlés első ülése. és ne érjem el mindazt. és leült. évfolyamosokat képviselik. „Milán. „Apa. akik a 8. de ha nem megyek. de nem akarta kimutatni. hogy jó tudós válna belőlem. 152 . Nem akarom kihagyni. amit az apja mondott. ha elmész az egyetemre? És hol folytatod majd. akkor cserbenhagyom azokat. és mélyet sóhajtott.Demokráciában élni 6. hogy otthagyjam az iskolát. Gondokodott egy kicsit. hiányozhatsz ma az iskolából? A növények tönkremennek. és kiment a házból. „Apa.” Milán apja az asztalra csapott. ha be akarok jutni az egyetemre. nekem ma iskolába kell mennem!” – mondta. ha sikerül jó állást szereznem. Hogy gondolhatsz ilyet? Tényleg azt akarod. mintha a családod nem is számítana! Hát nem látod. „Úgy beszélsz az egyetemre menetelről.” Milán nem örült. kivett egy papírlapot. Lesznek mások is. ami a világon mindenkinek hasznára lesz. ugye?” – kérdezte az apja.” „Örülnöd kellene. ha nem mész. Ez volt a legnehezebb dolog. ahol az apjuk. Csak saját magaddal törődsz. Át kell mennem a vizsgán. majd döntött. Talán egyszer olyan dolgot találok föl. Fölkapta az iskolatáskáját. hogy iskolába induljon. Sokszor hallotta már ezt.” Milán mélyet sóhajtott. Egy pillanatig némán dacolva állt és merőn nézett az apjára.” „De nem te leszel az egyetlen. és csak nemrég választottak meg a 8. ha tovább kint hagyjuk őket. amire képes vagyok? Minden tanárom azt mondja. ha elvégezted? Az biztos. se a családot elfelejteni.

2. hogy nem tehetik. hogy olcsóbban végezzék el az operációt. Tanulói munkalap Schmitt dilemmája Schmitt egyetlen lánya nagyon beteg. hogy kölcsön tudnának-e adni valamennyi pénzt. Sürgősen meg kell operálni. de azt felelik. és azt remélték. de így is csak egy kicsivel többet sikerül összegyűjteni. ellopja-e valahonnan a hiányzó összeget.2. pénzt kérnek az operációért. akiknek a teljes árat kell megfizetniük. hogy megmentsék a lányukat. akik meg tudnák műteni. Schmitt könyörög az orvosoknak. hogy egy kis boltot tudnak venni belőle. Elkeseredésében Schmitt azon gondolkodik. Feleségével van egy kis félretett pénzük. Schmitt nem tudja. hogy megmentse a lánya életét. Mindeközben Schmitt lánya egyre gyengébb és gyengébb lesz. Schmitt körbekérdezi a családját és a barátait. hiszen az tisztességtelen lenne mindazokkal szemben. Örömmel odaadnák. 153 . mit tegyen. de a környékbeli orvosok. rész: Felelősség 6. de az összeg közel sem elég.

azok bekerülhetnek a patakokba és a folyókba. és betegségeket terjeszt.3.Demokráciában élni 6. hogy megfelelően gondoskodjanak róla. Gazdáik vagy nem tudnak erről. helyi újságban megjelent levélen: A helyi lakosok egy csoportjaként nagyon aggódunk számos probléma miatt. különösen akkor. Ennek az az oka. ha gyerekek játszanak a közelben! Azt gondoljuk továbbá. Miért nem gondolnak az emberek jobban a cselekedeteik következményeire? És miért nem tesznek a politikusaink semmit ezekkel a problémákkal kapcsolatban? Üdvözlettel. idevonzza a patkányokat. 154 . hanem az egészségre is ártalmas lehet. Tanulói munkalap Elszabadulnak a dolgok! Gondolkodj el az alábbi. Ez ronda. hogy túl sok szemét hever szanaszét a városban és a külterületeken egyaránt. A kutyákat szigorú felügyelet alatt kell tartani. és károsíthatják az ivóvízellátást. vagy nem törődnek vele. melyek azért jelentkeznek. A kutyaürülék ott marad a járdán. mert az emberek nem hajlandók saját viselkedésükért felelősséget vállalni! Sok kutya kóboran csatangol. Pár eb falkában barangol és harapós. hogy az emberek túl lusták ahhoz. Ha elhasznált festékes dobozokat és vegyszereket hagynak szerteszét. ami nemcsak kellemetlen.

Jelena Santic a 484-es Csoport nevű szervezet alapítója és vezetője volt. 3. Jelena cikkeket írt a nacionalizmus és a rasszizmus ellen. és minden ember emberi jogaiért harcolt. A 484-es Csoport egy civil szervezet (NGO). Jelena Santic 2000-ben halt meg rákban. A Pax Christi szervezet nemzetközi békedíjjal tüntette ki munkásságáért. 2. a toleranciát és az együttműködést. rész: Felelősség 6. néhány barátja magához vett egy követ az egyik lebombázott belgrádi házból. A 484-es Csoport onnan kapta a nevét. 8. amely a szerbek és horvátok között segített bizalmat építeni az 1991-es háború után. biztonságot és jogi tanácsadást nyújtott számukra. 10. a háború következtében hontalanná vált horvát családdal foglalkoztak. 4. Jelena Santic 1944-ben született. melyek nemzetközi fórumokon is megjelentek. 6. 7. Jelena Santic háborúellenes aktivista volt. mert a társadalmak építőköveinek tekinti azokat. Munkája elismeréséül egy békeparkot neveztek el róla Berlinben. hogy egyik első programjuk során 484. Miután Jelena meghalt.2. 155 . Mindkét oldalról és a nemzetközi közösségből is csatlakoztak hozzá önkéntesek. Koszovóból származó menekült gyerekek dekorálták ki a követ. Jelena Santic világhírű balerina és balett-tanár lett. Jelena Santic és a 484-es Csoport nevéhez fűződik a horvátországi Pakrac Projekt. 9. amely szimbólumként került a berlini Jelena Santic Békeparkba. A 484-es Csoport segítette a menekülteket. Szerb nemzetiségű volt. Tanulói munkalap Kártyák: Jelena Santic élete 1. Az általa létrehozott szervezettel keményen dolgozott a Szerbiába áramló menekültek segítésén.4. A csoport ösztönzi az erőszakmentes konfliktuskezelést. 5. Jelena egy. a parkban rendezett gyűlésen beszédet mondott.

.

3. rész: Részvétel 7. FEjEZEt: Osztályújság. A média megértése tapasztalati úton .

.

3 Faliújságot készítünk 7.2 A mi újságunk a legjobb… szerinted is? Mi fán terem a jó újság? 7.7. amit tegyünk.1 A környezetünkben elérhető újságok Kinek szólnak? Hogyan szólnak? Miről szólnak? 7. FEJEZET Osztályújság A média megértése tapasztalati úton 7.4 Az első kiadás! Hogyan tovább? Minden. és pár olyan. amit ne .

illetve. Arra a sokféle médiumra vonatkozik. Azáltal. annál inkább az információkra támaszkodunk. az aktív. Minden olyan információhoz. Noha ezekkel a kölcsönhatásokkal (hogy csak párat említsünk) nem foglalkozunk közvetlen módon a média témakörén belül. A diákok ezt követően kritikusan fognak e médiatípushoz viszonyulni. a diákok bepillantást nyernek az újságkészítésbe. míg a többi tanár is meg nem győződik arról. Bizonyos esetekben az osztály nekifoghat egyedül is. hogy munkáját egy. Ez hatással van arra. Sokkal inkább beszélhetünk egy.vagy irodalomórán. új szemszögből értékelik az elektronikus médiát és saját médiahasználati szokásaikat is. 160 . a mindennapi kommunikáció fontos eszköze. része lehet az iskolai életnek. ám a diákok föl fogják ismerni elemeiket. FEJEZET Osztályújság A média megértése tapasztalati úton A média jelenléte és hatása a világon mindenütt erősödött az elmúlt évek során. mint egy elem a médiaműveltség átfogó célján belül. A média oktatási megközelítése ebben a fejezetben különbözni fog az eddig megszokottaktól. Ez az általános kommunikációs kompetencia az anyanyelv megtanulásával veszi kezdetét.Demokráciában élni 7. A faliújságot ki lehet tenni az iskolában. míg a tördelés megtervezése rajzórai feladat lehet. A tanítási tapasztalatok azt mutatják. hogy társadalmi valóság. Ugyanakkor ez az eszköz nem több.  A kommunikációs kompetencia arra az általános módra utal. Végezetül egy gyakorlati tanács: ez a fejezet kifejezetten igényli és lehetőséget is nyújt a tantárgy-koncentrációra és az együttműködésre. azaz a kommunikációs cselekvések által létrehozott valóságról. médiumra van szükségünk. hogy feladatként adjuk a diákoknak. hogy milyen mértékben jutnak információhoz. amikor összehasonlítják és speciális kritériumok mentén elemzik saját országuk vagy régiójuk nyomtatott sajtótermékeit. Fejleszteni fogják médiaműveltségüket. egy összefoglaló a médiaműveltség főbb aspektusairól: 1. hogy mekkora hatalommal rendelkeznek. hogy megértsük a minket érő hatásokat és változásokat. Minél összetettebbé válik az életünk és minél inkább függünk egymástól. ahogyan az emberek egymással kapcsolatba lépnek. amely a személyes tapasztalatunkon és közvetlen észlelésünkön túli ügyekkel kapcsolatos. és „belülről” ismerkedhetnek meg a média valóságával. alkalmat és okot szolgáltat az információ monopolizálására és eltorzítására. Íme. úgy. További fontos szempont a cenzúra kérdése. beleértve a faliújságot is. hogy saját faliújságot készítenek. Az emberek nagyon eltérő mértékben férnek hozzá a különböző tömegkommunikációs eszközökhöz. hogy érdemes ehhez csatlakozni. valamint a pártok. amely egyébként a mindennapjaik során távolabb áll tőlük. továbbá. az emberek társadalmi kölcsönhatásai által együttesen meghatározott valóságról. hogy ez a megközelítés közvetlen hozzáférést nyújt a diákok számára a nyomtatott médiához. Nem létezik olyan. amelyek használatát meg kell tanulni és gyakorolni kell – például úgy. A szövegalkotás és -elemzés történhet nyelvtan. Tanulás a demokratikus állampolgárságért és az emberi jogokért A médiaműveltség az egyik kulcs az emberi jogi és állampolgári oktatás átfogó céljának eléréséhez. a szerkesztés iránt érdeklődő diákokból álló szerkesztőcsapat segíti. A konfliktus. ide értve a társadalmi változást és a háborút is. gyakorlásra és finomításra van szükség. de további képzésre. A természet ugyan ellátott bennünket vele.  A médiaműveltség beletartozik a kommunikációs kompetencia átfogó fogalmába. Születésünktől fogva mindannyian rendelkezünk ezzel a kompetenciával. és továbbfejlődik a kompetencia közösségi használata által. 3. résztvevő állampolgár neveléséhez. 2. a kormány és a nagyhatalmú lobbicsoportok általi félretájékoztatás. A nyomtatott média. melyet a diákoknak alaposan meg kell ismer­ niük. hogy mennyire tudják az ügyeket befolyásolni. és arra is. egy közvetítő eszközre.

Csoportprezentációk. A rendelkezésre álló anyagi forrásoktól függően az eredmény a kézzel írt szövegektől a számítógéppel nyomtatott. Együttműködnek a csoportban. ollók. és kompromisszumokra jutnak. megosztják az ötleteiket és kompetenciáikat egymással. Közös megbeszélés/ vita. 4. és cikket írnak a lap rájuk eső részébe. Eredményeik bemutatására posztert készítenek. Tudatosul bennük saját szemléletmódjuk. 3. Képesek döntést hozni és felelősséget vállalni érte. Eszközök/kellékek Újságok. Megértik a tartalmi felépítésben rejlő különbségeket. digitális képpel ellátottig terjedő lehet. ragasztó. FEJEZET Osztályújság Az óra címe 1. A diákok feladatai A diákok összegyűjtik és elemzik a közösségükben népszerű újságokat és magazinokat. 161 . nagyalakú papír. hogy a projektet követően is részt vesznek-e a munkában. rész: Média 7. Az előző órán készített prezentációk.3. óra: Az első kiadás! Egy nyitott beszélgetés keretében a diákok föltérképezik. Meghatároznak az iskolájuk szempontjából releváns témákat. Módszer Csoportmunka. közös megbeszélés/ vita és értékelés. A diákoknak véleményt kell formálniuk és döntést kell hozniuk arra vonatkozóan. óra: A környezetünkben elérhető újságok A média megértése tapasztalati úton Tanulási célok A diákok megismerik a nyomtatott média számos fajtáját. 2. Táblázat a táblán vagy egy flip charton. A diákok kidolgozzák a közösen létrehozandó újságjuk szerkezetét. csoportmunka. Közös döntéshozás. óra: A mi újságunk a legjobb… szerinted is? A diákok tisztázzák. Tábla vagy flip chart. A diákok értékelik a többi csoport prezentációját. hogy melyek a jó újság/magazin kritériumai. értékeik és érdeklődésük. hogy milyen további teendőkkel jár a faliújságos projekt folytatása. óra: Faliújságot készítünk A diákok csoportokban megállaponak a témakörökről és célokról.

Megértik a tartalmi felépítésben rejlő különbségeket. Újságok. és a digitális nyomtatás válik mindinkább általánossá. óra A környezetünkben elérhető újságok Kinek szólnak? Hogyan szólnak? Miről szólnak? Tanulási célok A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszer A diákok megismerik a nyomtatott média számos fajtáját. szórólapokat. heti. A nyomtatott médiatermékeket általában papírra nyomtatják.és havilapokat (magazinokat. Eredményeik bemutatására posztert készítenek.Demokráciában élni 1. A diákok összegyűjtik és elemzik a közösségükben népszerű újságokat és magazinokat. térképeket. Csoportmunka. naptárakat és posztereket/plakátokat. ollók. katalógusokat. könyveket. Fogalmi tanulás A „nyomtatott média” terminus a nyomtatott információforrásokra vonatkozik – az úgynevezett klasszikus médiára –. prospektusokat. folyóiratokat). A nyomtatási technológia napjainkban gyors változáson megy át. ábrákat. ragasztó. nagyalakú papír. 162 . mely magában foglalja az újságokat (napilapokat). képes levelezőlapokat.

Fontos. hogy ez a projekt lehetőséget nyújt számukra. mintha reklámot csinálnának az újságjuknak vagy magazinjuknak. A tanár azzal kezdi az első órát. és elvégezni a feladatot az óra végéig. hogy ez a tanegység egy projekt kezdete. A tapasztalat azt mutatja. hogy jövőbeni újságírók számára gyakran az ilyen jellegű projektek jelentették az első lépéseket. hogy a diákok megértsék a kiválasztott újság alapszerkezetét. a tanár arra kéri a diákokat. 163 . A tanár gondoskodjon arról. hogy feltárják az újság belső szerkezetét. rész: Média Az óra Hetekkel azelőtt. hogy világosan bemutassák az osztálynak. hogy melyik újságot tartja a legérdekesebbnek és a leginkább információdúsnak. Miután az összes előadás elhangzott. az osztálynak majd el kell döntenie. és a fenti kérdéseket is meg kell válaszolni. hiszen nem minden lapot egyformán könnyű elemzeni. Kis szerencsével az egyik diák szert tehet egy használt újságtartó állványra is valamelyik újságárustól.3. kiemelve annak előnyeit és erősségeit. hogy az újságot pár hétig ingyen kézbesítsék az iskolának. Ebben a szakaszban a tanárnak tanácsadói szerepe van. ideális esetben az eredeti fejléccel. Fontos hangsúlyoznia. lehetőség szerint maximum 3-4 diák egyet. hiszen így lesznek képesek arra. Ebben a szakaszban fontos. készítsetek egy posztert! A poszternek tartalmaznia kell az újság vagy magazin címét. E lépéssel az is elérhető. amelyek a kezük ügyébe kerülnek. hogy ismerteti a diákokkal a témakör céljait és feladatait. és hozzák be az iskolába. Minden csoport más-más újságot vagy magazint fog elemezni. hogy meggyőződjön arról. hogy a diákok lássák. hogy a főbb napilapok mindegyike szerepeljen a gyűjteményben. Emlékeztetni érdemes a diákokat a világos és rendezett tördelésre/elrendezésre. Ilyen szolgáltatást sok kiadó szívesen nyújt az iskolák számára. Abban segíti a csoportokat. A csoportok úgy készülnek a következő órai bemutatóra. A tanár figyelemmel kíséri a diákok csoportos munkáját. A diákok munkájához segítségül el lehet különíteni egy asztalt az osztályteremben. hogy gyűjtsék össze mindazokat az újságokat és lapokat. minden csoport képes lesz-e jó előadást tartani. hogy ebbe a leckébe kezdene. amelyet folytatni lehet és kellene is legalább fél évig. A túlzott tökéletességre való törekvés a gyakorlatra szánt idő kárára válhat. A diákok a következő kérdések mentén dolgoznak: – Milyen rovatok találhatók az újságban vagy lapban? – Milyen sorrendben következnek egymás után a rovatok? – Ki az egyes rovatok célközönsége? A család mely tagjait érdekelheti leginkább az adott rovat? – Milyen témákat tárgyal a csoport általt vizsgált rovat? – Válasszatok ki minden rovatból egy tipikusnak mondható cikket! Vágjátok ki és ragasszátok föl egy papírlapra. amely az újságok bemutatására használható. hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek az újságírás területén. mely ideális eszközként szolgálhat az újságok és magazinok bemutatásához. A diákok kiscsoportokat alkotnak.

Az előző órán készített prezentációk. 26 26  Az állam áttételesen. Csoportprezentációk. hogy melyek a jó újság/magazin kritériumai. értékeik és érdeklődésük. hogy megvédhessék az információforrásukat. és kompromisszumokra jutnak. hogy hangrögzítő eszközökkel való korlátozás („lehallgatás”) nélkül végezhetik munkájukat annak érdekében. A gyakorlatban ez a szabadság az újságírók azon speciális jogában testesül meg. például az egyetemi. valamint. Táblázat a táblán vagy egy flip charton. A diákok értékelik a többi csoport prezentációját. Az állam nem szabályozza. óra A mi újságunk a legjobb… szerinted is? Mi fán terem a jó újság? Tanulási célok A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszer A diákok tisztázzák. hogy ki lehet újságíró. Tudatosul bennük saját szemléletmódjuk. emellett az újságíróképzés is magánúton történik. 164 . melyre nagy szükségük van munkájuk során. az információ és a vélemények cenzúrázatlan publikációjának jogával együtt. közös megbeszélés/vita és értékelés. hogy a sajtó szabadon működhet. hogy jogukban áll megtagadni a tanúskodást. kommunikáció szakos képzésen keresztül vesz részt az újságíróképzésben – a ford. Fogalmi tanulás A „sajtószabadság” kifejezés azt jelenti.Demokráciában élni 2. így az oktatás állami befolyástól mentes maradhat.

hogy az információ nem lesz hozzáférhető a következő órán. és készíthet is egy táblázatot a következők szerint. hogy átfuthassák a prezentációjukat. A prezentációkat követően a diákok a következő kérdések mentén értékelik a látott sajtótermékeket (kritikai gondolkodás): – Mi tesz egy újságot/magazint egy „jó” újsággá/magazinná? – Milyen célt szolgál? – Mit gondolunk a bemutatott újságokról/magazinokról? – Min lehetne fejleszteni? A tapasztalat azt mutatja. ötleteit. A tábla is használható. a versenyelemekkel inkább arra érdemes ösztönözni a diákokat. és azon. Tanácsos lehet 5 percet adni a csoportoknak az óra elején. de ez azzal a hátránnyal jár. 1. A csoportok ekkorra már elkészítették a posztereiket és kiválogatták a cikkeket az újságokból és magazinokból. hogy jó prezentációt tartsanak. Javasoljanak címet is az újságjuknak. csoport Az újság vagy magazin címe Poszter A prezentáció formai jellemzői A prezentáció tartalma Az újság vagy magazin formai jellemzői Az újság vagy magazin tartalma 2. Arról is gondolkodjanak el. A tanár ismertetheti ezeket a kritériumokat. hogy a tanár támogatást és struktúrát nyújthat a megbeszéléshez azzal. és tegyék ki az iskolában. hogy gondolkozzanak el a feladaton. A diákok meghatározott kritériumok alapján értékelik a prezentációkat. hogy átfogó képet mutasson az iskola életéről. rész: Média Az óra A második óra a prezentációkkal kezdődik. hogy melyik az a rovat. ha egy. hogy milyen rovatokat kellene a faliújságnak tartalmaznia ahhoz. 165 . csoport Pontok Az értékelést nem kell túlzásba vinni. csoport 3. csoport 4. az óra előtt odakészített flip chartra följegyzi a diákok véleményét. csoport 5. Az óra végén a tanár azt javasolja. A diákokat arra kell kérni. amelyet ők maguk szeretnének elkészíteni. hogy a diákok készítsenek egy iskolai „faliújságot”.3.

Demokráciában élni

3. óra Faliújságot készítünk

Minden, amit tegyünk, és pár olyan, amit ne

Tanulási célok

A diákok csoportokban megállapodnak a témakörökről és célokról. Együttműködnek a csoportban, megosztják ötleteiket és kompetenciáikat egymással. A diákok kidolgozzák a közösen létrehozandó újságjuk szerkezetét. Meghatároznak az iskolájuk szempontjából releváns témákat, és cikket írnak az újság rájuk eső részébe. A rendelkezésre álló anyagi forrásoktól függően az eredmény a kézzel írt szövegektől a számítógéppel nyomtatott, digitális képpel ellátottig terjedő lehet. Közös döntéshozás, csoportmunka.

A diákok feladatai

Eszközök/kellékek

Módszer

166

3. rész: Média

Az óra
A diákok három-négy fős csoportokban osztják meg egymással az ötleteiket arra vonatkozóan, hogy milyen rovatok nyújtanának releváns információt az iskola életéről. A tanár minden csoport számára elkészített előzőleg egy kis újságot úgy, hogy összeragasztott három A4-es papírlapot. A diákoknak feladata, hogy nagy vonalakban megtervezzék az újság felépítését, benne az újság nevével, a lehetséges tördelési formával és az általuk választott rovatokkal. Az eredmény ehhez hasonló lehet:
Diákkrónika Legfrissebb hírek Sportok Legfontosabb hírek Események Szülők Problémáink

A csoportok által készített javaslatok fölkerültek az osztályterem falaira. A diákok elegendő időt kapnak, hogy áttanulmányozhassák őket és saját véleményt alkothassanak róluk. Ezt követően a „szerkesztői ülés” hoz fontos döntéseket a következőkről: – Az újság neve (eszmecsere, vita és végső szavazás). – A diákok és az iskola számára legfontosabb és legérdekesebb rovatok kiválasztása. A diákok ekkor munkacsoportokat alkotnak, annyit, ahány rovat lesz, valamint további egyet, melynek a kivitelezés lesz a feladata. Kezdetben a kivetelezői csapat olyan gyakorlati kérdésekkel foglalkozik, mint a faliújság szerkezete, elrendezése és kiállítása. Előzőleg a tanár már szólt az iskolaigazgatónak az újságprojektről, és megszerezte a hozzájárulását ahhoz, hogy az iskolaújság az iskola épületében kerüljön kiállításra. Mialatt a szerkesztői csapatok a különböző rovatok első cikkeinek tervezésével foglalatoskodnak, a tanár megbeszéli a technikai kérdéseket a kivitelező csapattal. A diákok feladatokat kapnak, melyeket a következő hétre kell elkészíteni. Minden egyes csapat lead egy cikket, a kivitelező csapat pedig elkészíti az egész faliújságot fejléccel, logóval és az újság nevével, valamint a kiválasztott rovatokkal együtt. Ez a feladat hozzásegíti a diákokat az első sikerélményhez, de egyúttal a benne rejlő nehézségekkel is szembesíti őket. E megközelítés célja, hogy felálljon egy olyan szerkesztői csapat, amely rendszeresen megjelenteti az iskolai híreket. A csapatok különösen érdeklődő és aktív diákokból állnak össze, akik képesek lesznek arra, hogy hosszú távon folytassák a faliújságprojektet.

167

Demokráciában élni

4. óra Az első kiadás!
Hogyan tovább?
Tanulási célok

Egy nyitott beszélgetés keretében a diákok feltérképezik, hogy milyen további teendőkkel jár a faliújságprojekt folytatása. Képesek döntést hozni és felelősséget vállalni érte. A diákoknak véleményt kell formálniuk és döntést kell hozniuk arra vonatkozóan, hogy a projektet követően is részt vesznek-e a munkában. Tábla vagy flip chart. Közös megbeszélés/vita.

A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszer

Fogalmi tanulás
A megbeszélés, vitatkozás (az érvek ütköztetése, mely a latin diszkusszió kifejezés örököse) a kettő vagy több ember közötti verbális kommunikáció egyik speciális formája, melyben minden fél elmondja az érveit az adott témára, témákra vonatkozóan. A vitának a kölcsönös tisztelet légkörében kell zajlania. Egy jó vita elvárja a beszélőktől, hogy lehetővé tegyék, sőt, bátorítsák a sajátjuktól eltérő nézetek és vélemények kifejezésre jutását és alapos megfontolását, ahelyett, hogy első kézből elutasítanák. Az olyan tulajdonságok, mint a nyugalom, a higgadtság és az udvariasság, mindkét fél számára előnyösek. A legjobb típusú vita olyan, amely a probléma megoldásához vagy olyan kompromisszumhoz vezet, amelyet minden résztvevő el tud fogadni. A modern társadalmakban a viták civilizáltan zajlanak, azaz erőszakmentesen kezelik a problémát és az egymással ellentétes érdekeket és célokat. A konfliktusokat nem elnyomják, hanem megoldják. Vitakészségüket gyakorolva a diákok elsajátítják azt az alapvető eszközt, amellyel a társadalmi béke elérhető és fenntartható.

168

3. rész: Média

Az óra
Miután a szerkesztőcsapatok kiállították a cikkeiket a falon, és röviden beszámoltak a munkatapasztalataikról, a következő megvitatandó kérdés, hogy vajon folytatódjon-e a faliújságprojekt. Most, hogy minden diák fogalmat alkothatott arról, mennyi időt igényel ez a munka, és milyen szervezési nehézségeket kell megoldani, érdemi megbeszélést tarthatnak a folytatás kérdéséről. A tanár azzal segítheti, hogy a diákok megbeszélése világos és jól strukturált legyen, hogy fölírja az alábbi kérdéseket egy flip chartra vagy a táblára.
Szervezés Ha folytatjuk: –M  it kell figyelembe vennünk? – Gondot okoz majd az idő? –M  ilyen technikai eszközeink vannak? – Hogyan tudjuk megvédeni az újságunkat a rongálástól? –M  ennyi pénzre lesz szükségünk? Honnan szerzünk pénzt? Személyes vonatkozások Ki érintett? – Főszerkesztő? – Szerkesztőbizottság? – Mi a tanár szerepe? – Nevek: – – – – Együttműködés – Hogyan tudjuk a többi diák érdeklődését felkelteni? – Mely tanárokat szeretnénk még bevonni a projektbe? – Meg tudunk látogatni helyi szerkesztőségeket (nyomtatott sajtó, rádió-televízió, elektronikus média)? – Meg tudunk-e kérdezni egy újságírót szakértőként? Időbeosztás

Amint a tanárok egy ilyen projektbe kezdenek, észre fogják venni, hogy nem tudnak mindent előre megtervezni. Állandó visszacsatolást és gondolkodást igénylő folyamat minden résztvevő számára. Ez többnyire energikus és magával ragadó, de sokszor bonyolult és olykor egyenesen frusztráló lehet. A projektmunkában már jártas tanárok tudni fogják, hogy mik a szükséges lépések, és azt is, hogy erős vezetésre van szükség. Ugyanakkor, persze, ha nem figyelünk oda, egy túl erős irányítás le is rombolhatja a diákok motivációját és kezdeményező kedvét. Az ilyen projektekben való részvétel hasznos tapasztalatokhoz juttatja a diákokat az állampolgári és emberi jogi oktatás terén. A tanároknak jól kell gyakorolniuk vezetői erényeiket, hogy biztosítsák, az óra végére megszülessenek a világos döntések, és megfelelő idő álljon rendelkezésre a következő lépésekhez.

169

dimenzió: a médiáról való ismeret A médiára és a média rendszerére vonatkozó „alapismeretről” van itt szó. mely veszélyeztetheti a média demokratikus társadalomban betöltött funkcióját. Ez az aldimenzió a társadalmi interakciókban való eszközhasználatot jelöli. hogy kézikönyvek nélkül tudjuk használni azokat. Ebben az esetben például fontos tudni. Főleg a médiával kapcsolatban hajlamosak vagyunk a „többiek”-ről beszélni. és elfeledkezni saját szerepünkről. minél függetlenebbé és globalizáltabbá válik az életünk. A készségek aldimenziója az új eszközök használatának képességét adja a médiaismerethez. de tartalmaz kapcsolódási pontokat a médiaoktatás másik két. 2. akár nem. dimenzió: a média megítélése A média megítélését az ősi görög igében lehetne összefoglalni: krinein. Továbbá. annál inkább kell a médiára támaszkodnunk. valamint. a hagyományos és digitális fényképezés és videózás. 2. hogy hogyan dolgoznak az újságírók. hogy ne csak az információ befogadása által észleljük a világot. A média megítélése voltaképp a média elemzése. az internetet. Ennek egy példája a tévénézés. hanem filmnézéssel is. és hányféle médiatermék birtokosa egyazon vállalat. a tévé és rádió által sugárzott műsorok típusait. hogy az hatékonyan szolgálja a felhasználó igényeit. A média elemzése által képessé válunk arra. Ez magában foglalja a „learning by doing  /cselekvés közbeni tanulás” folyamatát. hogyan használjunk egy videokamerát stb.  A médiaeszközök használata.  A médiatermékek használati kompetenciája a médiatermékek befogadását és fogyasztását jelenti. mely eredeti értelme szerint „megkülönböztetni”-t jelentett. a videós és telefonos konferenciák/ megbeszélések tartása. a nézők különböző tévénézési preferenciáinak okait. Ilyen például a médiaüzlet koncentrációjának folyamata is. mint. Az (ön)reflektív aldimenzió azt jelenti. a másokért érzett erkölcsi felelősséget. hogy ki melyik újság tulajdonosa. és be kell illesztenünk őket kognitív rendszereinkbe és vizuális készletünkbe. Ez az elemzési aldimenzió a társadalmi változások érzékelésére és megértésére vonatkozik. hogy a médiumok kereskedelmi vállalkozásokként működnek és profitot kell termelniük. Az analitikus képesség tartalmazza a harmadik aldimenziót. ami lehetővé teszi. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejtenünk. Példa lehet erre a telebanking. azaz: hogyan kezeljük a számítógépet. fent említett dimenziójához is. hogy megfelelő módon használjuk médiaműveltségünket. A médiával foglalkozó tanegység pontosan erre az aktív médiahasználatra összpontosít. dimenzió: a média használata A média használatát szintén fel lehet osztani két aldimenzióra: 1. Ennek során meg kell értenünk a látottakat. hogy kritikusan alkossunk ítéletet a média fejlődéséről – hogy „megkülönböztessünk” –. akár tetszik nekünk. amely kiegyensúlyozza és meghatározza az analitikus gondolkodást és önreflexiót a társadalmi felelősség vonatkozásában. és a folyamatos ismeretbeli visszacsatolásra és tapasztalatszerzésre utalt. hanem előállítása révén is. A rengetegfajta eszköz lehetővé teszi számunkra. Manapság már nemcsak szövegek olvasásával fejleszthetjük befogadóképességünket.Demokráciában élni Háttéranyag tanároknak A médiaműveltség fejlesztésének három dimenziója 1. 170 . Ez két aldimenzióra bontható: Az információs aldimenzió magában foglalja az olyan alapismereteket. 3. hogy hogyan lehet egy számítógépet úgy használni. hogy saját magunkra és személyes cselekvési körünkre irányítjuk és alkalmazzuk elemző képességünket és tudásunkat. a teleshoping.

amelyek megragadják az olvasó tekintetét. Az érzelmi telítettséggel írt cikkek. így a címeknek olyanoknak kell lenniük. nagyon népszerűek az újságokban. amint leírtad. hisz elvonják a figyelmét a szöveg tartalmától. a túl sok sótól ehetetlen lesz a leves (a jóból is megárt a sok)! Ezzel el is értünk a mondathoz. Az újságolvasók gyorsan átfutják az oldalakat. de fontos. zárójelekkel terhelt bonyolult mondatszerkezetet. de idegesítők is az olvasó számára.3. Lényeges célt szolgál: nem szabad letaglóznia az olvasót. hogy felkeltse a figyelmét és felcsigázza az érdeklődését. A cím legyen rövid. A riportokban és más. hogy az információ valóságát és pontosságát ellenőrzöd). Minden körülmények között kerüld el a sok vesszővel. de a szavak adják a téglákat. hogy legyen címe. mint egy házra.és előadásmód-formák lehetnek a bútorok. 3. 171 . De vigyázat. hogy megtalálják a számukra érdekes cikkeket. addig téglák nélküli házban nem tudunk élni. mintsem tényeken alapuló szövegekben az első sorok gyakran a helyszín. nagy és kövér betűvel szedett. inkább érzelmes. akkor a különböző újságírói írás. Általában kövéren szedett. Bevezető sorok A bevezető sorok általában a cikk első bekezdése (a kiadók úgy hívják: lead). Mielőtt leadod a cikked. a stílust és a szöveg érthetőségét. Tanulói munkalap Hogyan írjunk cikket? Egy cikk alapszerkezete 1. hanem a stíluselemek. amelyekből a ház épült. olvasd el újra: ellenőrizd az információ helyességét és teljességét (ez annyit jelent. rész: Média 7. hogy minden mondatot rögtön elolvasol. 2. Világos és könnyű megérteni? Van benne fölösleges szó? A helyesírási hibák nemcsak rossz benyomást keltenek. Nyelvhasználat és stílus A gondos és kifinomult nyelvhasználat feltehetően fontosabb egy jó cikk esetében. Egy tájékoztató jellegű leadszövegben az olvasó megtalálja a választ a cikkben szereplő kulcskérdésekre.1. környezet színes leírására szolgálnak. és legyen elválasztva a cikk szövegétől. Szokd meg. Az olvasóknak nehézséget jelent 14 szónál hosszabb mondatot megérteni. melyekben benne rejlik az ember. Ha úgy tekintünk az újságra. A 25 szavasnál hosszabb mondatok pedig már egyszerűen érthetetlenek. mint az újságírói forma és stílus megfelelő használata. Amíg bútorok nélkül megvolnánk valahogy. Ebben az esetben nem a tényeket tartalmazó információ készteti továbbolvasásra az olvasót. A lead nyújtja az olvasónak a legfontosabb információt. Legyenek a mondataid rövidek és egyszerűek. Cím Minden cikknek kell. hogy tovább olvasson. a nyelvhelyességet.

.

4. Hogyan kell egy társadalmat kormányozni? . FEjEZEt: Szabályok és jogrend. Milyen szabályokra van egy társadalomnak szüksége? 9. rész: Hatalom és intézmények 8. FEjEZEt: Kormányzat és politika.

.

1 Jó törvény – rossz törvény Mitől lesz jó egy törvény? 8. FEJEZET Szabályok és jogrend Milyen szabályokra van egy társadalomnak szüksége? 8.4 A bizonyítás szabályai Hogyan bánjunk a fiatalkorú bűnelkövetőkkel? Mi számít bizonyítéknak a bíróságon? .8.3 Te vagy a törvényhozó 8.2 Hány éves kortól? Hogyan vonatkozzanak a törvények a fiatalokra? 8.

Demokráciában élni

8. FejeZet Szabályok és jogrend

Milyen szabályokra van egy társadalomnak szüksége?
Bizonyos törvények nélkülözhetetlenek bármely társadalom igazságos és hatékony működtetéséhez. A törvények minden helyzetre és az ország lakosságának minden tagjára érvényesek – bár vannak adott csoportok, mint például a gyerekek, akikre bizonyos törvények nem érvényesek addig, míg egy adott életkort el nem érnek. Az egyik mód, ahogyan a jogot fel lehet osztani, a polgári és a büntetőjog szétválasztása. A polgári jog által lehetővé válik a személyek vagy csoportok közötti vitás kérdések rendezése. A büntetőjog alá azok a viselkedési formák tartoznak, amelyekről az állam úgy gondolja, hogy vissza kell szorítani vagy meg kell előzni. Akárhogy is, a törvények sohasem tökéletesek. Emberek hozták létre őket, és néha szükséges változtatni rajtuk. Túlhaladhat rajtuk az idő, hatástalanokká válhatnak, vagy egyszerűen igazságtalanok lehetnek bizonyos társadalmi csoportok iránt. A jog nem választható el a politikától, hiszen a törvények a politikai rendszeren belül születnek, illetve ott változtatják meg őket. Demokratikus politikai rendszerekben fontos elem, hogy minden állampolgárnak egyenlő lehetősége van beleszólni ebbe a folyamatba. Az is lényeges továbbá, hogy a törvények egyenlően vonatkoznak mindenkire, és hogy senki sem áll a jog fölött. Ezt szokták jogállamnak nevezni. Végezetül, a jogoknak összhangban kell lenniük az emberi jogokkal. Ez azért fontos, hogy biztosítani lehessen, hogy a törvények igazságosak legyenek, és nem válnak elnyomás vagy diktatúra eszközeivé. A legtöbb demokratikus rendszer ezért írott alkotmányra támaszkodik, melynek emberi jogi keretrendszere az ország törvényei fölött áll. Néhány országban alkotmánybíróság is működik, amely afölött őrködik, hogy a törvények összhangban álljanak az alkotmánnyal.

Tanulás a demokratikus állampolgári nevelésért és az emberi jogokért
A következő órák során a diákok: – bővíteni fogják tudásukat a jog fogalmáról és jelentőségéről a demokratikus társadalomban; – felismerik, hogy a jog fő célja, hogy segítse az embereket és védelmezze a társadalmat; – jobban megbecsülki a jogállamiságot; – többet fognak tudni saját országuk jogrendjéről.

176

4. rész: Szabályok és a jogrend

8. FejeZet Szabályok és jogrend

Milyen szabályokra van egy társadalomnak szüksége?
Az óra címe 1. óra: Jó törvény – rossz törvény Tanulási célok Tudatosítani és megérteni azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák, hogy mitől jó egy törvény. A diákok feladatai Az iskolai szabályok megvitatása, és annak meghatározása, hogy mitől lesz jó egy iskolai szabály. Beszélgetés törvényekről, és annak meghatározása, hogy mitől lesz jó egy törvény. Közelről megvizsgálni a jog egy adott területét a saját országukban, mint például az alkoholra vonatkozó törvényeket. Javaslatot tenni saját új iskolai szabályra vagy törvényre, és megindokolni. Megvizsgálni azokat az életkorokat, amikortól a fiatalok jogosulttá válnak arra, hogy részt vegyenek különböző felnőtt tevékenységekben. Elgondolkodni azon, hogy vajon mennyire megfelelő a jelenlegi jog a fiatalok számára. Átgondolni azokat a különböző tényezőket, amelyeket figyelembe kell venni, amikor egy bűncselekmény esetében arról döntünk, hogy mi az igazságos büntetés. Elgondolkodni azon, hogy milyen bizonyítékot kell elfogadni, illetve mit lenne helytelen felhasználni a bíróságon. Eszközök/kellékek Két kártya minden diáknak – az egyiken A szerepel (zölden), a másikon B (pirossal). Tájékoztató anyag az országunkban érvényes alkoholra vonatkozó törvényekről. Filctollak és nagyalakú papírok minden 4-6 fős csoportnak. Az osztályteremben kihelyezhető flip chartok vagy nagyalakú papírok. Módszerek Kiscsoportos munka és osztályszintű megbeszélés/vita.

2. óra: Hány éves kortól?

Megvizsgálni, hogy miként vonatkozik a jog a fiatalokra.

3 nagy jel „A”, „B”, „ C” betűkkel az osztályterem különböző falaira kihelyezve. Páronként egy-egy példány a 8.1. tanulói munkalapból. Filcek és nagyalakú papír minden 4-6 fős csoportnak. A történet egy példánya és pluszinformáció a tanár számára.

Páros munka, kiscsoportos munka és osztályszintű megbeszélés/vita.

3. óra: Te vagy a törvényhozó

Megvizsgálni, hogy vajon meg kell-e büntetni azokat a fiatalokat, akik törvényt sértenek, és ha igen, akkor hogyan.

Kiscsoportos munka és osztályszintű megbeszélés/vita.

4. óra: A bizonyítás szabályai

Megérteni a bírósági bizonyítás szabályait.

Vitakártyák (8.2. tanulói munkalap) minden 4-6 fős csoportnak.

Kiscsoportos munka és osztályszintű megbeszélés/vita.

177

Demokráciában élni

1. óra Jó törvény – rossz törvény
Mitől lesz jó egy törvény?

Tanulási célok A diákok feladatai

Tudatosítani és megérteni azokat a tényezőket, amelyek meghatározzák, hogy mitől jó egy törvény. Az iskolai szabályok megvitatása, és annak meghatározása, hogy mitől lesz jó egy iskolai szabály. Beszélgetés törvényekről, és annak meghatározása, hogy mitől lesz jó egy törvény. Közelről megvizsgálni a jog egy adott területét a saját országukban, mint például az alkoholra vonatkozó törvényeket. Javaslatot tenni saját új iskolai szabályra vagy törvényre, és megindokolni. Két kártya minden diáknak – az egyiken A szerepel (zölden), a másikon B (pirossal). Tájékoztató anyag az országunkban érvényes alkoholra vonatkozó törvényekről. Filctollak és nagyalakú papírok minden 4-6 fős csoportnak. Az osztályteremben kihelyezhető flip chartok vagy nagyalakú papírok. Kiscsoportos munka és osztályszintű megbeszélés/vita.

Eszközök/kellékek

Módszerek

Információs doboz
Az órán használt módszer az úgynevezett induktív tanulás. Ennek során a tanár konkrét példákra alapozva segít a diákoknak megérteni az elvont alapelveket. Az óra ilyen példákkal kezdődik – ebben az esetben szabályok vagy törvények példáit nyújtva –, és arra ösztönzi a diákokat, hogy általános alapelveket vonjanak le belőlük. Ebben az esetben az alapelvek szolgálnak majd kritériumként annak eldöntéséhez, hogy az adott szabályok vagy törvények jók vagy sem. Igazságosak-e? Hasznosak-e? Mindenki javát szolgálják-e? A rendőrség által kikényszeríthetők-e? Könnyen megérthetők-e, valamint könnyen betarthatók-e? Amennyiben speciális anyagra van szükség az óra során, például az országban az alkoholra vonatkozó érvényes törvények szövegére, a tanár vagy a diákok feladata beszerezni azokat az órai munkához.

178

4. rész: Szabályok és a jogrend

Az óra
A tanár azzal kezdi az órát, hogy minden diáknak kioszt két kártyát – az egyiken egy nagy A betű szerepel (zöld), a másikon pedig egy nagy B (piros). Elmagyarázza a diákoknak, hogy képzeletbeli iskolai szabályokat fognak hallani, és el kell d ­ önteniük, hogy szerintük azok jó vagy rossz szabályok-e. Ha jónak tartják, akkor az A kártyát, ha rossznak, akkor a B kártyát emeljék fel. A tanár egyesével fölolvassa a képzeletbeli iskolai szabályokat. A diákoknak minden alkalommal fel kell emelniük a kártyáikat – attól függően, hogy mit gondolnak a szabályról. A szabályok többek között az alábbiak lehetnek: – Tilos a házi feladat. – Tilos az erőszakoskodás (bullying). – A diákoknak fizetniük kell azért, hogy iskolába járhassanak. – Tilos rágógumit hozni az iskolába. – A diákoknak minden tanárukat szeretniük kell. – A diákok választhatnak, hogy mely órákra mennek be. – Az idősebb tanároknak legyen könnyített az órarendjük. – Tilos a mobiltelefon az iskolában. A tanár minden kérdésnél megkérhet két-három diákot, hogy indokolják a döntésüket: – Miért gondolod úgy, hogy ez egy jó/rossz szabály? Ebben a fázisban nem szükséges a diákok véleményét tovább elemezni vagy megjegyzést fűzni hozzájuk. Ezt követően a tanár felosztja az osztályt 4-6 fős csoportokra, és arra kéri őket, hogy próbálják meg megnevezni azokat a tényezőket, amelyektől egy iskolai szabály jó lesz: – Mitől lesz jó egy iskolai szabály? A csoportok beszámolnak a véleményükről az osztálynak. Következő lépésként a tanár megismétli az egész gyakorlatot az osztállyal – állításokat olvas fel, a  diákok fölemelik a kártyáikat és érvelnek a döntésük mellett stb. –, de ez alkalommal iskolai szabályok helyett képzeletbeli törvényekre összpontosítanak. A törvények többek között az alábbiak lehetnek: – Minden állampolgárnak ugyanolyan vallásúnak kell lennie. – A gyilkosság rossz. – Hazudni tilos. – A gyosréttermi ételeket be kell tiltani. – Az állampolgárok számára biztosítani kell a jogot, hogy eldöntsék, az út melyik oldalán vezetnek. – A nők ugyanannyit keressenek, mint a férfiak. A tanár arra kéri a diákokat, hogy menjenek vissza a csoportjaikba, és próbálják meg megnevezni azokat a tényezőket, amelyektől egy törvény jó lesz: – Mitől lesz jó egy törvény?

179

amelyeket a törvényekre alkalmazhatnak. Utolsó gyakorlatként vagy házi feladatnak kiadva a diákokat fel lehet kérni arra. mint például egyenlő bér a férfiaknak és a nőknek. A munkájukhoz szükséges törvényszövege(ke)t biztosítani kell a számukra. hogy mindenki lássa őket. Ha több idő áll rendelkezésre. – Kikényszeríthetőség – a többség hajlandó betartani az adott törvényeket. mint például a járművezetésről szóló törvényekkel az utak biztonságosabbá tételéért. 180 . Feladatuk. és amelyek segítenek abban. hogy az általuk válaszott törvény(ek) jók-e vagy rosszak. akik megszegik azokat. A kiállítás címe lehet: Mitől lesz jó egy törvény? A tanár ezután arra kéri a diákokat. hogy azok jó törvényekké váljanak. és a korábban azonosított alapelvek alkalmazásával gyűjtsenek érveket a bevezetésére. – Közjó – nem csak bizonyos kiemelt csoportok – mint például a gazdagok – érdekeinek támogatása. Ennek során a tanár megpróbálja afelé irányítani a diákok gondolkodását. hogy tanulmányozzanak a csoportjukban egy.Demokráciában élni A csoportok beszámolnak a véleményükről az osztálynak. a rendőrség pedig képes arra. az eredmények flip chartokon az osztályterem falaira helyezhetők. az országukban érvényes törvényt vagy egy törvénykezési területet (például az alkoholra vonatkozó törvényeket). mint például a gyermekek és kamaszok jogairól és kötelességeiről szólót. hogy elkapja azokat. Amikor az osztály megállapodott ezekről a kritériumokról. – Hasznosság – a társadalom működését gördülékennyé tenni. a diákok további őket érdeklő anyagokat is kaphatnak. Ezek többek között az alábbiakk lehetnek: – Méltányosság – igazságosság és egyenlőség. hogy a korábban azonosított és a falakon kiállított alapelvek felhasználásával tartsanak prezentációt az osztálynak arról. A csoportok megtartják a prezentációikat az osztálynak. – Egyszerűség – könnyű megérteni és könnyű betartani. hogy találjanak pár olyan kulcskritériumot. A csoportok filceket és nagyalakú papírokat kapnak. hogy javasoljanak egy tetszés szerinti témára – például a környezetre – vonatkozó új törvényt vagy új iskolai szabályt. nincs túlbonyolítva.

hogy vajon mennyire megfelelő a jelenlegi jog a fiatalok számára. kiscsoportos munka és osztályszintű megbeszélés/vita. rész: Szabályok és a jogrend 2. 181 .4. „C” kártyák felmutatásával is szavazhatnak ahelyett. „B”.1. hogy a diákok a helyükön maradnak – például kézfeltartással vagy az „A”. óra Hány éves kortól? Hogyan vonatkozzanak a törvények a fiatalokra? Tanulási célok A diákok feladatai Megvizsgálni. hogy miként vonatkozik a jog a fiatalokra. hogy így nem felel meg a diákjainak. Megvizsgálni azokat az életkorokat. hogy az osztályterem különböző részeibe kellene vándorolniuk. Elgondolkodni azon. Eszközök/kellékek Módszerek Információs doboz Ez az óra sok mozgással jár. Páronként egy-egy példány a 8. hogy részt vegyenek különböző felnőtt tevékenységekben. a fő gyakorlatot úgy is át lehet alakítani. 3 nagy jel „A”. tanulói munkalapból. „B” és „C” betűkkel az osztályterem különböző falaira kihelyezve. Filcek és nagyalakú papír minden 4-6 fős csoportnak. Páros munka. Ha úgy gondolja. amikortól a fiatalok jogosulttá válnak arra.

igazságos-e szerintük.) A tanár ezután véletlenszerűen kiválaszt párokat. hogy mit gondolnak. pontosan milyen előnyökkel járna az általuk javasolt törvény a fiatalok számára. hogy a jog máshogy kezeli a fiatalokat. mint a felnőtteket? Miért igen vagy miért nem? A tanár ezután 4-6 fős csoportokra osztja az osztályt. kijavítja a diákok válaszát. Javasolhatnak egy egészen új törvényt: például. Záró gyakorlatként vagy házi feladatként a diákok végiggondolhatják azokat a lépéseket.Demokráciában élni Az óra A tanár azzal kezdi az órát. Minden csoport az érveit kiemelve prezentációt tart az osztálynak az általa választott témából. de javasolhatják egy már érvényben lévő törvény megváltoztatását is. filctollakat és nagyalakú papírokat ad minden csoportnak. és amennyiben szükséges. 182 . Arra kéri a diákokat. tanulói munkalap). hogy törvény rendelkezik arról. majd arra kéri őket. hogy olvassák fel egy-egy válaszukat. A foglalkozás zárásaként a tanár azt kérdezi: – Mit gondoltok. A tanár az összes kérdés kapcsán megkérdezi a pároktól: – Mit gondoltok? Ez az életkor: a) Túl alacsony? b) Túl magas? c) Nagyjából rendben van? Ad a pároknak egy percet. Arra is lehetőséget nyújt. és megkéri őket. (Előzőleg már kihelyezett „A”. vagy a fiatalkorú munkavállalóknak állapítsanak meg minimálbért. hogy a diákok hová álljanak. amelyeket ők mint fiatalok vagy mint iskolai csoport meg tudnak tenni azért. melyek azt mutatják.1. hogy töltsék ki. és kioszt nekik egy-egy kérdőívet (8. hogy hány éves kortól járjon a szavazati jog. hogy a fiataloknak iskolába kell járniuk? Miért igen vagy miért nem? A tanár ezután párokra osztja a diákokat. A tanár felkér néhány önként vállalkozó párt. A prezentációk után az osztály szavazhat arról. hogy van törvény arról. hogy megkérdezi az osztálytól. igazságos dolog az. hogyan gondolkodtak és indokolják a véleményüket. „B” és „C” betűkkel ellátott nagy jeleket a falakra. vagy. hogy a fiataloknak iskolába kell járniuk. hogy magyarázzák el. hogy hogyan lehetne az országukban érvényes törvényeken változtatni. hogy részt vegyenek különböző felnőttek által gyakorolt tevékenységekben a hazájukban. hogy a többi diák is kérdezhesse őket a döntésükről. hogy az kedvező legyen a fiataloknak. a diákok pedig beírják a kérdőíveikbe a helyes válaszokat. hogy meggyőzzék a kormányt arról. A kérdőív azokra az életkorokra vonatkozik. azzal. például. míg a felnőttek esetében nincsen: – Igazságos szerinted. amelyektől a fiatalok jogosulttá válnak arra. hogy minden iskolában lennie kell diákparlamentnek. hogy gondolkodjanak el azon. hogy menjenek a terem válaszaiknak megfelelő részébe. hogy hány éves kortól lehessen jogosítványt szerezni. hogy átgondolják a döntésüket. A tanár minden válasz után megáll. hogy melyik csoport javaslata volt a legjobb. és arról. hogy elfogadja az általuk javasolt törvényi változtatást (változtatásokat).

akkor hogyan. Eszközök/kellékek Módszerek 183 . akik törvényt sértenek. amelyeket figyelembe kell venni. Átgondolni azokat a különböző tényezőket. Kiscsoportos munka és osztályszintű megbeszélés/vita. A történet egy példánya és pluszinformáció a tanár számára. hogy vajon meg kell-e büntetni azokat a fiatalokat. rész: Szabályok és a jogrend 3.4. óra Te vagy a törvényhozó Hogyan bánjunk a fiatalkorú bűnelkövetőkkel? Tanulási célok A diákok feladatai Megvizsgálni. hogy mi az igazságos büntetés. amikor egy bűncselekmény esetében arról döntünk. és ha igen.

R  ehabilitáció. A történelem folyamán. valamint a tudományos és filozófiai gondolkodás alakulása során erre a kérdésre különböző válaszok születtek. mint nyereséggel. hogy a fiatalkorú bűnelkövetőkre vonatkozóan milyen egyensúlyi rendszert határoznak meg a büntetőjogi törvények a saját országukban. A büntetés miértje kapcsán három alapelv alakult ki: 1. addig ez az óra a büntetőjogra fog. hogy helyteleníti a bűntettet. Általánosságban elmondható. és ha igen. hogy sok ország elsőbbrendűnek tartja a rehabilitáció alapelvét a megtorláshoz és az elrettentéshez képest. hogy miként egyensúlyoznak e három alapelv között mind a felnőttek. amely elriasztja őket a bűnözéstől. A bűnelkövetés felfogható úgy. következményeit és az egyensúlyteremtés szükségességét. hogy megbüntessék. mintsem büntetésre van szüksége. A cél. A cél megelőzni.Demokráciában élni Fogalmi tanulás: a büntetés céljának három alapelve Míg a második lecke a polgári jogra fókuszált. vagy sem. De nem minden ország tart ebbe az irányba. vagyis megóvja a bűnöst az eltúlzott büntetéstől. Ez az óra a büntetés fent ismertetett három kulcsfogalmának bemutatására szolgál. abból a megfontolásból. A büntetés elmélete kapcsán felmerülő alapvető kérdés. A rehabilitációhoz szorosan kapcsolódik a kérdés. hogy „miért büntetünk?”. Az Európa Tanács az 1989-es Gyermekjogi Egyezményre hivatkozva (lásd a tanári háttéranyagot) arra hív fel. mint egy segélykiáltás. A büntető rendszerek szerte a világon eltérnek aszerint. A fogalom magában hordoz egy arányszintet is. Az óra utat nyithat egy következő projekthez. hogy hol húzható meg a határ a fiatalkorú és a felnőtt bűnekövetők között. mind a fiatalkorú bűnelkövetők tekintetében. A cél az igazságosság helyreállítása. Elrettentés. Megismerik a büntetés különböző alapelveit. Megtorlás. amely nagyjából további két órát igényel. hogy a bűnt mások is elkövessék. hogy társadalomba integrálásával segítsük őt abban. hogy vajon büntessék-e a fiatalkorú bűnelkövetőket. akkor hogyan. hogy ne kövessen el további bűncselekményeket. a társadalom így fejezi ki. hiszen a büntetés több „ fájdalommal” jár. 3. A büntetés olyan üzenet a lehetséges bűnelkövetőknek. A tanár a közös megbeszélés alatt vagy azt követően rövid ismertetőben nyújthat áttekintést a fogalmakról. A büntetés a bűnhöz és a felelősséghez kötődik. hogy a korhatár 18 éves korban legyen rögzítve. A diákok az órán megismert fogalmakat használva jellemzést készíthetnek arról. 2. A bűnelkövetőnek inkább kezelésre. ismét induktív módszert alkalmazva. 184 . A diákok egy fiatal bűnelkövető esetével foglalkoznak. A bűnös megérdemli.

és az a dolguk. hogy a bírákat. amikor egy bűncselekményért elítéltnek járó büntetésről határoz? – Máshogyan kellene szerintetek a jognak bánnia a fiatalokkal. A tanár elmeséli a történetet a diákoknak. A csoportok feladata lesz elképzelni. mint a felnőttekkel? Miért. hogy szerintetek hogyan kellene a jognak büntetnie az efféle támadást! 185 . hogyan? A tanár ezután összehívja a diákokat egy közös megbeszélésre. az újságokban. és azt mondta. Hallani fognak egy bűncselekményről szóló történetet. és a következő órán bemutassák a társaiknak. A harc közben Tamás úgy megvágta Laci arcát. amikor ítéletet hoznak egy bűnöző fölött. a jogszabályok kötik. hogy a csoportok eldönthessék. A gyakorlat végeztével arra kéri a csoportokat. és ő Lacit vádolta azzal. holott Laci fegyvertelen volt. és azt kérdezi tőlük: – Milyen tényezőket kellene figyelembe vennie egy törvénynek. Laci tagadta. Ezen az órán a diákok azt vizsgálják majd meg. A tanár ezután további információt fűz az elmondottakhoz. és lehetőséget nyújt arra. rész: Szabályok és a jogrend Az óra A tanár azzal kezdi az órát. amelyek alapján véleményt formáltak az esetről. A csoportok elmondják a véleményüket az osztálynak. hogy ellopta. hogy gondoljanak egy olyan esetre. Aznap iskola után összeverekedtek. illetve miért nem? Záró gyakorlatként vagy házi feladatként a tanár arra kéri a diákokat. hogy a jogállamiság azt is jelenti. mert neki sok barátja van. A diákok feladata. vagy éppen helyben történt –. Például: ittas vezetés által okozott baleset. Sok éve ismerték már egymást. hogy elfogadják azt a törvényt. hogy 4-6 fős csoportokra osztja az osztályt. Tamás kést rántott. A csoportoknak minden új informá­ ciónál lehetőségük van arra. amelyről hallottak – a tévében. hogy rövid fogalmazást írjanak az általuk választott példáról. mig Tamásnak egy sincs. de sohasem jöttek ki igazán jól egymással. Egyik nap eltűnt Tamás mobiltelefonja.” Feladat Mit gondolsz. és szerintük a kirótt büntetés: a) túl durva. hogy mondják el a véleményüket az osztálynak: – Milyen büntetést kellene szerintetek Tamásnak kapnia? Miért? – Megváltoztattátok az újabb információk hatására az eredeti véleményeteket? Ha igen. A fogalmazásban ismertessék azokat a tényezőket.4. és írjátok le. hogy a fiatalkorú bűnelkövetők esetében hogyan kellene ezeket a jogszabályokat alkalmazni. hogy megváltoztassák a büntetésre vonatkozó korábbi véleményüket. és ugyanabba az iskolába jártak. vagy b) túl elnéző volt. mi lenne az igazságos büntetés Tamás számára? Beszéljétek meg a kérdést a csoportodban. ahol egy fiatal megszegte a törvényt. szerintük mi lenne az igazságos büntetés Tamás számára. Elmagyarázza. hogy Tamás csak irigy rá. hogy ők parlamenti képviselők. hogy a fiú egész hátralevő életére sebhelyes maradt. amely meghatározza a bűnért járó büntetést. Te vagy a törvényhozó „Laci és Tamás mindketten 15 évesek voltak.

hogy elvegye mások – mint például Laci bandája – kedvét attól. ahol felnőtt. hogy Tamás kést hoz magával az iskolába. mert megtudta. akik mind harcra heccelték a fiúkat. úgymint: – Hogyan fejezzük ki. mint Lacinak. Tamásnak ettől rémálmai voltak. Tamás apja rendszeresen azzal kínozta a fiút. Laci volt annak a bandának a vezére. Még húsz másik fiatal állta körül akkor őket. és nem ő választotta a családot. hogy összeköti a fenti kérdéseket a három alapelvvel (megtorlás. Többször megverték. a téma folytatható. vascsővel ütötték Tamást. hogy boldogabb legyen. hogyan? Ha szükségét érzitek. Nem volt szándékában használni. akkor megvizsgálhatják. és ne kelljen a jövőben késsel verekednie? A tanár összefoglalhatja a beszélgetést azzal. hogyan? Ha szükségét érzitek. hogy a társadalom elítéli az efféle viselkedést? – Hogyan biztosítjuk. senki sem akadt. hogy az iskola olyan hely legyen. változtassatok a törvénytervezeten! 4. Tamást nagyon szigorúan nevelték. elrettentés és rehabilitáció). változtassatok a törvénytervezeten! 7. Befolyásolja ez a véleményeteket Tamás büntetéséről? Ha igen. változtassatok a törvénytervezeten! 5. de nem kérdezett semmit. hogy mindannyian tudatában lesznek azoknak a dilemmáknak. hogyan? Ha szükségét érzitek. aki bemutatja a törvénytervezetet az osztálynak. Befolyásolja ez a véleményeteket Tamás büntetéséről? Ha igen. Várható. elrettentés. változtassatok a törvénytervezeten! 6. Befolyásolja ez a véleményeteket Tamás büntetéséről? Ha igen. A Gyermekjogi Egyezményre hivatkozva javasolhatja. és az apja rendszeresen verte. láncokkal. változtassatok a törvénytervezeten! A diákok szóvivőt választanak maguk közül a csoportokban. hogy Tamás bejelentette a rendőrségen. hogyan? Ha szükségét érzitek. 186 .Demokráciában élni További információ 1. hogyan? Ha szükségét érzitek. hogy a rehabilitáció kapjon prioritást. Ha egyetértenek a rehabilitáció előnyben részesítésével. és ő kezdte a verekedést. akkor érdemes folytatni a beszélgetést. aki meghallgatta volna a problémáit. hogy ők is kést rántsanak? – Tamás viselkedése egy segélykérés. Befolyásolja ez a véleményeteket Tamás büntetéséről? Ha igen. hogy saját országuk hogyan veszi figyelembe a három alapelvet (megtorlás. botokkal. Tamás magányos volt az osztályában. Befolyásolja ez a véleményeteket Tamás büntetéséről? És ha igen. Ha az idő engedi és a diákok is érdeklődnek. hogyan? Ha szükségét érzitek. ahol tilos az erőszak? – Mennyire kell durvának lennie Tamás büntetésének ahhoz. és úgy kellene bunyóznia. hogy távol tartsa magától a támadóit. változtassatok a törvénytervezeten! 3. hogy túl puhány. hogyan? Ha szükségét érzitek. Amennyiben nincs egyetértés az alapelvek egyensúlyát illetően. Laci valóban ellopta Tamás telefonját. Befolyásolja ez a véleményeteket Tamás büntetéséről? Ha igen. változtassatok a törvénytervezeten! 2. Tamás csak azért rántott kést. amelyik hónapokon keresztül erőszakoskodott Tamással. hogy ellopták a telefonját. rehabilitáció).  Két nappal a verekedés előtt egy tanár látta. Hogyan tudunk Tamásnak segíteni abban. Befolyásolja ez a véleményeteket Tamás büntetéséről? Ha igen. amelyek az igazságosság céljai és alapelvei között feszülnek. és félt iskolába járni.

azaz olyan kérdésekkel. amelyek a szemtanúk szájába adják a válaszokat. Vitakártyák (8. Például. tanulói munkalap) minden 4-6 fős csoportnak. hogy a tárgyalás tisztességes legyen. hogy milyen bizonyítékot kell elfogadni. óra A bizonyítás szabályai Mi számítson bizonyítéknak a bíróságon? Tanulási célok A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszerek Megérteni a bírósági bizonyítás szabályait. tisztességes-e „hallomásból” (azaz.4. Kiscsoportos munka és osztályszintű megbeszélés/vita. amely meghatározza. rész: Szabályok és a jogrend 4. illetve mit lenne helytelen felhasználni a bíróságon. illetve nem szabad használni a bíróságon annak érdekében. szerzett bizonyítékokat használni? 187 . illetve „rávezető kérdésekkel”. hanem valaki más elmondásából) származó bizonyítékot. kínzás révén vagy erőszakkal való fenyegetéssel nyert információt.2. amikor a bizonyíték nem szemtanútól ered. Információs doboz Minden büntetőjogi rendszer egyik kulcseleme az a szabályrendszer. Elgondolkodni azon. hogy milyen bizonyítékokat kell.

ez az óra elvezethet egy kutatási feladathoz is. és felgyújtották. Az illetőt Mihálynak hívják. vagy. Amennyiben az idő engedi. hogy egy gyanúsítottat csak akkor lehet elítélni. melyek ezek a kérdések. ahogy van. amelyet úgy. amelyekről úgy gondolják. és megpróbálnak közösen megegyezni abban. hogy a diákok megértsék ennek az alapelvnek a tisztességes tárgyalásban betöltött jelentős szerepét. valamint. A csoportok bemutatják elgondolásaikat az osztálynak. Ezt követően a tanár egy bírósági tárgyalás esetét ismerteti a csoportokkal. A tanár ezt követően minden csoportnak kioszt egy adag tárgyalási kártyát. A tanár arra kéri a csoportokat. Lelocsolták benzinnel.” Emberi Jogok Európai Egyezménye. hogy mely bizonyítékokat lehet elfogadni. 6. Minden kártyán egy-egy olyan bizonyíték szerepel. ha a bűnösség bizonyításához elégséges bizonyíték áll rendelkezésre. Fontos. amit tisztességtelen lenne a bíróság részéről feltenni nekik? Ha igen. Házi feladatként a diákok végezzenek kutatómunkát arról. Az óra keretében a diákok a bírósági bizonyítás szabályaival fognak megismerkedni. és melyeket kell kizárni. Mihályt a hét második felében letartóztatta a rendőrség. mert nem tisztességes. 2. miket kérdezzen a bíróság a szemtanúktól vagy Mihálytól? Miért? – Van olyan kérdés. mert irreleváns. vagy azért.Demokráciában élni Az óra A tanár azzal kezdi az órát. Hozzáteheti az ártatlanság vélelmének kategóriáját is. ki kell zárni. és miért? A csoportok ismertetik az elképzeléseiket. – döntsék el. és fontolják meg a következőket: – Mit szeretnétek. majd a következő reggelen a falun kívül hagyva találták meg. 188 . Pont A tanár arra kéri a diákokat. hogy megtanulják. hogy magyarrázák el a rendelkezést. Az autó Kovács úr háza elől tűnt el az egyik este. valamint a táblára vagy egy flip chartra fel is írja az EJEE (1950) rendelkezését: „Minden bűncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni. hogy térjenek vissza a csoportjaikba. hogy ellopta Kovács úr autóját. és a következő órán mutassák be eredményeiket az osztálynak. hogy saját országukban milyen bizonyítási szabályok érvényesek a bűntetőjogi tárgyalások során. A diákok alakítsanak 4-6 fős csoportokat. hogy felolvassa. majd az osztály közösen megpróbál egy listát alkotni azokból a bizonyítéktípusokból és kérdésfajtákból. amíg bűnösségét a törvénynek megfelelően meg nem állapították. és azzal gyanúsítják. hogy van-e olyan bizonyíték. hogy helytelen lenne a bíróságon használni. amit a bíróságon az ügyész Mihály bűnösségének bizonyítására használ. Cikk. lopással és bűnügyi károkozással vádolták. hogy: – rendezzék sorba a bizonyítékokat – a legerősebbtől a leggyengébbig. A tanár arra kéri a diákokat.

Jogosítványt szerezzenek? 2. Adót fizessenek? 6. Befejezzék az iskolát? 9. Összeházasodjanak? 3. Belépjenek a hadseregbe? 5. Börtönbe kerüljenek? 8. hogy a fiatalok: 1. Gyermeket fogadjanak örökbe? 189 . Szavazzanak a választásokon? 4. Politikai tisztséget vállaljanak? 7.1. Tanulói munkalap Kérdőív: Hány éves kortól? Hány éves kortól engedik a törvények az országodban.4. rész: Szabályok és a jogrend 8.

Egy fiatalember azt mondja a bíróságnak. hogy iskolás korában több alkalommal rajtakapta Istvánt. ahogy az egyik barátja Mihállyal beszélgetett a mobiltelefonján. Amikor az ügyész azt kérdezte Kovácsék egyik szomszédjától: „Látott egy Mihályra hasonlító fiatalembert elhajtani az autóval aznap este?”. hogy lop az iskolában. hogy találkozgasson a lányával. Senki sem tudja Mihály alibijét igazolni. Tanulói munkalap Tárgyalási kártyák A rendőr azt mondja a bíróságnak. láttam. hogy a rendőrörsön tartott kihallgatás során Mihály bevallotta. amióta Kovács úr megtiltotta Istvánnak. hogy az autólopás estéjén egyedül volt otthon. hogy Mihálynak kell az első számú gyanúsítottnak lennie. hogy ellopta az autót.Demokráciában élni 8. Kovács úr azt mondja a bíróságnak. A barátja Kovács úr autójának ellopásáról beszélgetett Mihállyal. a szomszéd azt válaszolta: „Igen. Egy lány azt mondja a bíróságnak. hogy meghallotta. mert azóta ellenséges a Kovács családdal. hogy Mihály mindig az autólopásaival kérkedik.” 190 .2. Mihály tanára azt mondja a bíróságnak.

és családalapú vagy más szociális alternatíva keresése a bebörtönzés helyett. hogy a fiatalkorú bűnelkövetőket úgy kellene kezelni. Az egyik a bűntetőjogi felelősség korhatárának leszállítása. életévet –. A legtöbb európai országban a gyerekeknek 12 és 15 vagy 16 éves közötti kortól van bűntetőjogi felelősségük. és meg kell értetniük a fiatal bűnelkövetőkkel. Arról az aggasztó trendről érkezett beszámoló több országból. mely alatt vélelmezendő. Tanári háttéranyag Integráció. Éppen ellenkezőleg. Noha a Gyermekjogi Egyezmény üzenete szerint a gyermekek kriminalizálása elkerülendő. hogy vezessenek be egy minimum korhatárt. külön fiatalkorúakra vonatkozó eljárás célja kell legyen a bűnösség elismerése és a rehabilitáló szankciók alkalmazása. A Gyermekjogi Egyezmény – melyet az összes európai állam ratifikált – arra kéri a kormányokat. mint 21 nemzeti ombudsman hangsúlyozta. hogy azok a gyerekek. Mindazonáltal a bizottság. A szándék az. Ez már önmagában figyelmeztető jel. aggodalmát fejezte ki a több országban érvényes alacsony korhatár miatt. hacsak ez nem kontrapro191 . Az eljárásoknak azonosítaniuk kell a sértettek kárát. A valóságban ez persze nem könnyű. hogy több gyereket zárjanak be fiatalabb korban. hogy milyen mechanizmussal helyettesíthető a hagyományos bűntetőjogi igazságszolgáltatási rendszer az ilyen esetekben. A kérdés az. mely az egyezmény végrehajtását monitorozza. Ez nem jelenti azt. hogy fokozatosan elérje a 18. hogy megállapítsuk a felelősséget. valamint. Elvileg be kell vonni az elkövető szüleit vagy más jogi képviselőjét.4. hogy a tettük elfogadhatatlan. és az. egyre súlyosabbá váltak. mint a hét. nyolc vagy 10 éves kor. Azt javasolták. A fiatalkorú bűnelkövetőnek meg kell tanulnia a leckét. Ebben nemcsak az ENSZ egyezménye nyújt segítséget nekem. integrációjukra és rehabilitációjukra összpontosít. Innovatív és hatékony közösségi szankciókra van hozzá szükség. akik összeütközésbe kerülnek a törvénnyel. de előfordulnak példák olyan alacsony korhatárokra is. hogy a fiatal bűnelkövetők felelősek legyenek a cselekedeteikért. (…) Két eltérő irányvonal uralkodik ma Európában. A fiatalkori bűnelkövetések aránya is évről évre többé-kevésbé stabilnak mondható kontinensszerte. és például részt vegyenek az általuk okozott kár helyreállításában.1. hogy a fiatal bűnelkövetők által elkövetett egyes bűnesetek mind erőszakosabbá. akiknek továbbra is léteznek az emberi jogaik. nagyon fontos. nem kriminalizáció Thomas Hammarberg. A szankcionálási folyamatban kereshetjük az eltérést a hagyományos bűntetőjogi ügymenethez képest. rész: Szabályok és a jogrend 8. mindenekelőtt olyan gyerekek. mintha nem volnának felelősek. hogy azután soha többé ne ismételje meg a rossz cselekedetet. amely valóban az oktatásukra. hanem fölemelni – azzal a céllal. hogy olyan innovatív rendszerekkel kellene megpróbálni válaszolni az ennél fiatalabb bűnelkövetők számára. az Európa Tanács emberi jogi biztosa A legtöbb európai országban a tizenévesek nem dominálnak a bűnügyi statisztikákban. vagy másként fogalmazva. Az ilyen. és ezzel egyidőben elősegítsük a reintegrációt. hogy a probléma jelentéktelen volna. ez nem jelenti azt. A szerződés nem fogalmazza meg. A másik trend – az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye szellemében – a kriminalizáció elkerülése. A második megközelítés érdekében fogok most érvelni. hogy pontosan mely életkorban kellene meghúzni a határt. Egy 2003-as nyilatkozatban nem kevesebb. hogy az alanyok nem rendelkeznek vétőképességgel. hogy a bűntetőjogi felelősség korhatárát nem leszállítani kellene. hanem a Gyermekjogi Ombudsmanok Európai Hálózata is. A fiatalkorúak igazságszolgáltatásában nem szabadna megtorlásnak szerepelnie.

Demokráciában élni duktív a gyermek rehabilitációja szempontjából. hogy tisztázza magát a vád alól. akik helytelen cselekedeteit azonnali segélykiáltásként kellene értelmezni. Fiatalkorú vádlott esetében. Egy aspektust kell még kiemelni: a bűnre való azonnali válasz fontosságát. A késleltetett procedúrák – melyek sok európai országban problémát jelentenek – különösen szerencsétlenek a fiatalkorú bűnelkövetők esetében. a gyerek számára lehetőséget kell biztosítani. 2006. Európa Tanács.. (Nem hivatalos fordítás – a ford.) Thomas Hammarberg. Bármilyen is legyen a folyamat. részlet A fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatás emberi jogi dimenziója (The human rights dimension of ju­ venile justice) címmel elhangzott előadásból a Legfőbb Ügyészek Európai Konferenciáján.coe. a sértett és a vádlott egyetért.int/t/commissioner. Letölthető: http://www. Szlovéniában egy érdekes „megegyezéses” folyamatot vezettek be. mind a vádlott számára kielégítő. A mediátor igyekszik olyan megegyezést elérni. hogy fellebbezzen. és ezáltal elkerülhetik a bírósági tárgyalást. (.) 192 . július 5-6-án Moszkvában. amely mind a sértett. sőt. emberi jogi biztos. amennyiben az ügyész.. mediátort lehet kirendelni.

193 . Az 5. valamint joga legyen arra is. Thousand Oaks.sagepub. o. DÁN/EJO. hogy előmozdítsák különleges törvények és eljárások elfogadását. a próbára bocsátással. cikk Az Egyezményben részes államok gondoskodnak arról. c)  a szabadságától megfosztott gyermekkel emberségesen és az emberi méltóságnak kijáró tisztelettel. 2004. 4. és ­ különösen a)  olyan legalacsonyabb életkort állapítsanak meg. Budapest.2. az irányítással és a felügyelettel. és hogy az ügyben sürgősen döntsenek. ha a gyermek mindenek felett álló érdekében ennek ellenkezője tűnik ajánlatosabbnak. hogy az emberi jogokat és a törvényes biztosítékokat teljes mértékben be kell tartani. Tanári háttéranyag Egyezmény a gyermek jogairól Elfogadta az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlése 1989. sem szabadlábra helyezés lehetőségét kizáró életfogytiglan tartó szabadságvesztést ne legyen szabad alkalmazni. így különösen a gondozással. 2009. 100–101. Tizennyolc éven aluli személyek által elkövetett bűncselekményekért sem halálbüntetést. a családi elhelyezéssel. További olvasásra: Cyndi Banks: Criminal Justice Ethics. hogy a gyermekek számára jólétüknek megfelelő.” „40. általános és szakmai oktatási programokkal és nem intézményes megoldásokkal kapcsolatban rendelkezéseket kell hozni annak érdekében. embertelen. hatóságok és intézmények létrehozását a bűncselekmény elkövetésével gyanúsított. életkorának megfelelő szükségleteinek figyelembevételével bánjanak. hogy a)  gyermeket ne lehessen sem kínzásnak.4. a tanácsadással. kivéve. fejezet PDF-verziója – The Purpose of Criminal Punishment (A büntetés célja) – elérhető: http://www. vádolt vagy abban bűnösnek nyilvánított gyermekek számára. november 20-án.com. „37. Rendelkezések egész sorát.. rész: Szabályok és a jogrend 8. valamint helyzetükhöz és az elkövetett bűncselekményhez mért elbánást lehessen biztosítani. b)  gyermeket törvénytelenül vagy önkényesen ne fosszanak meg szabadságától. sem kegyetlen. amelyen alul a gyermekkel szemben bűncselekmény elkövetésének vélelme kizárt. cikk (. kötet. hogy szabadságelvonásának törvényességével kapcsolatban bírósághoz vagy más illetékes. a gyermeknek. Különösképpen el kell különíteni a szabadságától megfosztott gyermeket a felnőttektől. b)  minden lehetséges és kívánatos esetben tegyenek intézkedéseket e gyermekek ügyének bírói eljárás mellőzésével való kezelésére.) 3. független és pártatlan hatósághoz forduljon. Az Egyezményben részes államok minden erejükkel azon lesznek.. vagy vele szemben szabadságvesztés-büntetés kiszabása a törvény értelmében csak végső eszközként legyen alkalmazható a lehető legrövidebb időtartammal. rendkívüli körülményektől eltekintve. d)  a szabadságától megfosztott gyermeknek joga legyen igen rövid idő alatt jogsegélyt vagy bármely más alkalmas segítséget igénybe venni. joga van levelezés és látogatások útján kapcsolatban maradni családjával. annak fenntartásával. V. A gyermek őrizetben tartása vagy letartóztatása.” Forrás: Rolf Gollob – Peter Krapf: Fedezzük fel a gyermekjogokat! Tanóravázlatok általános iskolai osztályok számára. megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak alávetni.

.

1 Ki a felelős? Mi a legjobb módja egy ország kormányzásának? 9.9.3 Én és a szerepem 9.2 Ha te lennél az elnök Mire való a kormány? 9. FEJEZET Kormányzat és politika Hogyan kell egy társadalmat kormányozni? 9.4 Diákparlament Mit várhat el egy ország az állampolgáraitól? Hogyan kellene egy iskolát kormányozni? .

Ez a viszony többféle formát ölthet a politikai rendszertől függően. és gyakran olyan kérdések merülnek föl. hanem az egyeztetésről és a vitáról is. például: monarchia. hogy felhasználja-e azt a későbbi órák során. Egy demokráciában az állampolgárok politikai egyenjogúságot élveznek. és el kell döntenie. amely során a különböző nézetekkel és érdekekkel bíró emberek közössége dönt arról. és visszajelzést adhat rájuk. a tanár beszedhet néhányat vagy az összes írásbeli munkát. Egy másik fontos kérdés. hogy az állampolgárok maguk szavaznak. amelyek rávilágítanak. a házi feladat ismétlésként vagy utánkövetésként is szolgálhat egy dolgozatra való felkészülés érdekében. illetve. hogy hogyan hozzanak végső döntéseket. 196 . hogy a közösen hozott döntések a csoportra mint egészre vonatkozzanak. A negyedik óratervben példát is adunk az ilyen jellegű tervezésre. Alap­ elvként azt lehet mondani. A diákok önként is beadhatják munkáikat. hogy milyen mértékben legyenek az önálló intézmények – például az iskolák – demokratikus irányításúak egy demokráciában. hogy meddig bővíthető egy tanegység. – többet tudnak meg saját országuk politikai rendszeréről. hogy a tanárnak mindig mérlegelnie kell a házi feladat funkcióját. akár választott képviselőiken keresztül. A politikának elemei a hatalom. a hatalmi intézmények és a kényszerítés – ha csak annyira is. Természetesen vannak határai. valamint az állam és az állampolgárok egymáshoz való viszonya határozza meg. és ha igen. Ez sok időt vesz igénybe. A politikát ebből adódóan az állami intézmények. demokrácia vagy totalitárius rezsim. szán-e további órát a témára. Ideális esetben a rákövetkező órák a diákok beszámolóival kezdődnek. akkor hogyan. Ehhez eszközként szolgálhat a meggyőzés. a tárgyalás és egy eljárás – például szavazás – arra. akár úgy. az is előfordulhat. hogy a következő óratervekben a diákok tanulását és a téma megértését szolgáló házi feladatokat javaslunk. illetve bizonyos esetekben osztályozhatja is azokat. hogy hallathassák a hangjukat a közösség számára fontos kérdésekben. hogy biztosítsa. Végül. Az olvasó tapasztalni fogja.Demokráciában élni 9. De a demokratikus politika nemcsak a szavazásról szól. A közös döntések valamilyen típusú többségi szavazással születnek. hogy számolva a diákok tanulási igényeivel és érdeklődésével. A demokrácia egyik fontos kérdése az állami intézmények helyes működése és az állampolgárok ennek megfelelő kötelezettségei. Ha a rendelkezésre álló idő szűkös. hogy hogyan szervezze meg az életét. A tanár döntésén múlik. valamint az állampolgárok vonatkozó kötelezettségeit. Tanulás a demokratikus állampolgári nevelésért és az emberi jogokért A következő órák során a diákok: – bővítik a tudásukat a különböző kormányzati formákról és azok állampolgárokra gyakorolt hatásairól. – jobban megértik a kormány felelősségi területeit és funkcióit. FEJEZET Kormányzat és politika Hogyan kell egy társadalmat kormányozni? A politika az a folyamat. ezért alternatívákra is szükség van. hogy ismétlésre vagy további magyarázatra van szükség. hogy spontán beszélgetések indulnak el. az állampolgárok azon jogáról. – jobban megismerik a demokratikus folyamatokat.

3. Prezentációk. Minden diák számára egy példány a kérdőívből (9.4. óra: Ki a felelős? Tanulási célok A diákok a különböző kormányzati formákról tanulnak. filctollak és egy munkalap minden 4-6 fős csoportnak. és döntést kell hozniuk arról. kiscsoportos munka és osztályszintű megbeszélés/vita. óra: Ha te lennél az elnök A diákok el tudják magyarázni a kormány felelősségi területeit és funkcióit. A diákok feladatai A diákok elgondolkodnak egy elképzelt társadalom kormányzati rendszerének igazságosságáról. papír. Módszerek Történet.3. tollak. valamint a diákképviselő szerepét a folyamatban. 2. 197 . hogy hogyan működne az ideális diákparlamentjük. valamint arról. A diákok elképzelik. kiscsoportos munka és osztályszintű megbeszélés/vita. Elgondolkodnak az elérni kívánt társadalmi eszményekről. páros munka. Egy csomag vitakártya (9. nagyalakú papír és filctollak minden 4-6 fős csoport számára.1. óra: Én és a szerepem A diákok az állampolgárok demokratikus társadalmakban meglévő kötelezettségeiről tanulnak. formális vita. hogy egy kormányt alkotnak. tanulói munkalap) és egy nagyalakú papír. hogy ezeket komolyabban vegyék. kiscsoportos munka és osztályszintű megbeszélés/vita. A diákok végiggondolják. FEJEZET Kormányzat és politika Hogyan kell egy társadalmat kormányozni? Az óra címe 1. Poszterek. rész: Kormányzat és politika 9. Prezentációk. A diákok elgondolkodnak az állampolgárok felelősségi köreiről. hogy hogyan lehet őket arra ösztönözni. osztályszintű megbeszélés/vita. óra: Diákparlament A diákok meghatározhatják az iskola kormányzásának kritériumait. valamint filctollak minden 4-6 fős csoport számára. hogy hogyan költsék el a kormányzati forrásokat. tanulói munkalap). Nagyalakú papír. egyéni. Eszközök/kellékek Példányok a 9.2. például: demokrácia és diktatúra. 4. tanulói munkalapból minden diák számára. prezentációk.

hogy ki birtokolja a hatalmat. Fogalmi tanulás A kormányzati formákat különbözőképpen lehet osztályozni például aszerint. A diákok elgondolkodnak egy elképzelt társadalom kormányzati rendszerének igazságosságáról. tollak. hogy miben rejlik a szuverenitás és hogy hogyan kényszerítik ki a szabályok betartását. tanulói munkalapból minden diák számára. monarchia. hiszen a valóságban egyazon országban egyszerre is jelen lehetnek – például. teokrácia és zsarnokság vagy diktatúra.1.Demokráciában élni 1. Ezeket „ideáltípusoknak” nevezhetjük. óra Ki a felelős? Mi a legjobb módja egy ország kormányzásának? Tanulási célok A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszerek A diákok a különböző kormányzati formákról tanulnak. osztályszintű megbeszélés/vita. egy parlamentáris demokrácia tartalmazhatja egy diktatúra elemeit vagy együtt létezhet egy uralkodó királyi családdal. A gyakorlatban az alaptípusok a következők: demokrácia. 198 . Példányok a 9. hogy hogyan van az az emberekre ruházva. Történet. páros munka. papír. formális vita. például: demokrácia és diktatúra.

amiket a vita során használni tudnak. hogy prezentálják a véleményüket az osztálynak. A házi feladat az. A két csoport egymással szemben ülve helyezkedik el az osztályterem két oldalán.4. hogy hogyan kormányozzák Sikkalt: – Mit gondoltok. A történet felénél álljon meg. hogy követni tudják a tanár felolvasását. hogy minden lakos – ne csak a király – beleszólhasson az ország irányításába. hogy szerintük mik az előnyei. és a fő pontokat felírja a táblára. és arra kéri őket. visszautal a diákok által mondottakra. A diákok térfelenként egymást váltva érvelhetnek – segítségképpen egy „beszélőbot” is használható mikrofonként. illetve a hátrányai a sikkali életnek. hogy mindenki lássa. amit eddig hallottatok. hogy melyik félnek voltak a legjobb érvei. igazságosan kormányozzák Sikkalt? Miért vagy miért nem? – Ha úgy gondoljátok. és a vita kezdetét veszi. hogy gondolkodjanak el arról. 199 . hogy igazságosabban is lehetne. A tanár felírja az öt kormányzati típust a táblára. mit gondoltok. Ezután arra kéri a párokat. milyen az élet Sikkalban? A történet végeztével ismét megkérdezheti: – Most mit gondoltok a sikkali életről? A tanár párokra osztja a diákokat. Arra kéri az osztály egészét. és kérdezze meg a diákokat: – Azok alapján. rész: Kormányzat és politika Az óra A tanár azzal kezdi az órát. míg a másik csoport feladata. hogy felkészüljenek és fölírják maguknak az érveket. A diákoknál is legyen egy-egy példány a szövegből. Az osztály két nagy vitacsoportra oszlik: az egyik csoport amellett fog érvelni. Ahol lehet. hogy mondják el a véleményüket. Ezt követően a tanár arra kéri a diákokat. hogy többet tudjanak meg erről. és elmagyarázza. amire felírják. és állítsanak össze egy kvízt (5-10 kérdést). hogy miben különböznek egymástól. min kellene ahhoz változtatni? Következő lépésként a tanár arra kéri a diákokat. hogy sikkali lakosok. tanulói munkalap) történetét. hogy képzeljék azt. hogy gondolkodjanak el a sikkali életről. hogy az országot továbbra is a király irányítsa. – Monarchia – Demokrácia – Diktatúra – Teokrácia – Anarchia Az óra azzal zárul. mellyel a következő órán az osztálytársaik tudását tesztelik. hogy a tanár a saját országukban lévő kormányzati rendszerről kérdezi a diákokat. hogy amellett érveljen.1. A tanár ad néhány percet a csoportoknak. hogy felolvassa A Sikkal királyság (9. A diákok most már készen állnak egy rövid magyarázatra (induktív megközelítés). A diá­ kok egy papírlapot kapnak.

Ez több. óra Ha te lennél az elnök Mire való a kormány? Tanulási célok A diákok feladatai A diákok el tudják magyarázni a kormány felelősségi területeit és funkcióit. Elgondolkodnak az elérni kívánt társadalmi eszményekről. 200 . Nagyalakú papír. igazságosság. társadalmi harmónia. úgymint: jólét. az gyakran vita kérdése.Demokráciában élni 2. hogy mi a végső haszon a társadalom minden tagja számára. kiscsoportos munka és osztályszintű megbeszélés/vita. Számos eltérő – néha egymásnak ellentmondó – társadalmi eszményre született már javaslat. hogy a kormány rendelkezésére álló erőforrások mindig szűkösek. prezentációk. biztonság. Poszterek. és döntést kell hozniuk arról. A diákok elképzelik. Eszközök/kellékek Módszerek Fogalmi tanulás Egy demokratikus társadalomban a kormány kötelessége a közjó elősegítése. Azt jelenti. emberi jogok vagy fellendülés. filctollak és egy munkalap minden 4-6 fős csoportnak. Priorizálásuk a tényleges kiadási tervekben igen nehéz. hogy hogyan költsék el a kormányzati forrásokat. Hogy ez a gyakorlatban mit jelent. különösen. hogy egy kormányt alkotnak. mint a többség java.

a gazdaságra és a kormány feladataira vonatkozó ismeretek bevezetésére szolgálnak. és az ő feladatuk az ország irányítása – más szóval. hogy térjenek vissza a csoportjaikba. majd az egész osztályhoz fordulva a következő kérdéssel zárja az órát: – Melyik az a legfontosabb felelősségi terület szerintetek. amelyen elmagyarázzák. és mérlegelik. – igazságosság. mint például: – jólét. Arra kéri a csoportokat. A csoportok feladata eldönteni. hogy mely eszmények elérését szolgálják a költségsoraik. hogy hogyan fogják ezt a pénzt a következő évben felhasználni. – fellendülés. A papír és a tollak segítségével minden csoport elkészít egy posztert. hogy valamikor a jövőben élnek. – társadalmi harmónia. A következő lépésben arra kéri a diákokat. – emberi jogok. hogy számoljanak be elgondolásaikról az osztálynak. kérdései új. A következő óra elején bemutatják. hogy képzeljék el. hogy tudjanak meg többet arról – a tévéből vagy az újságokból –. hogy a pénz egy részét munkahelyteremtésre fordítsátok? – Mennyire fontos egy kormánynak. hogy ők alkotják a kormányt. majd prezentációt tartanak az osztály többi tagjának az elképzeléseikről. például: – Gondoltatok arra. hogy kérdéseket tegyen föl a csoportoknak a költségvetési tervekről. rész: Kormányzat és politika Az óra A tanár azzal kezdi az órát. – biztonság. Mint kormánynak 6 milliárd forint áll rendelkezésükre. amelyeket egy demokratikus társadalomban a kormánynak szándékában állhat elérni. A prezentációk zárultával a többi diák lehetőséget kap. egy listát készít a táblán – hogy mindenki láthassa – minden olyan dologról. A tanár arra kéri a csoportokat. melyen azok a társadalmi eszmék szerepelnek. hogy mit tudtak meg. hogy 4-6 fős csoportokra osztja az osztályt. amelyet a mindenkori kormánynak el kell látnia? Házi feladatként a tanár arra kéri a diákokat.4. és minden csoportnak kioszt egy nagyalakú papírlapot és filctollakat. Minden csoport kap egy listát. hogy a saját prioritásaik ugyanazok lennének-e. hogy a pénz egy részét külföldi adósságok visszafizetésére fordítjátok? – Szükségét látjátok. A tanár a saját országuk kormányának éves költségvetéséhez is igazíthatja az összeget. 201 . amelyre a kormánynak szerintük költenie kell. A tanár is kérdez a csoportoktól. hogy az oktatásra költsön? Ezt követően a tanár az egész osztállyal dolgozik. A csoportoknak meg kell próbálniuk összepárosítani a listán szereplő eszményeket a táblán szereplő listában fölsorolt költségvetési területekkel azt megfontolva. hogy mire fordítják az állami forrásokat a saját országukban. hogy kormányként mire költik a pénzt.

hogy sokkal szélesebb körű felelősséget vállaljanak. Információs doboz Egy demokratikus társadalom állampolgárai elvárhatják. vita kérdése.2. tanulói munkalap). kulturális és környezeti jogok – biztosítottak legyenek számukra. A diákok elgondolkodnak az állampolgárok felelősségi köreiről. hogy az állampolgároknak csak egyetlen felelősségük kellene legyen: betartani a törvényeket. Mások úgy vélik. hogy hogyan lehet őket arra ösztönözni. 202 . akik úgy tartják. politikai. Vannak. óra Én és a szerepem Mit várhat el egy ország az állampolgáraitól? Tanulási célok A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszerek A diákok az állampolgárok demokratikus társadalmakban meglévő kötelezettségeiről tanulnak. hogy ezeket komolyabban vegyék. szociális.Demokráciában élni 3. hogy a társadalom azt várja az állampolgároktól. valamint arról. mint ahogy a jogokkal járó felelősségek köre is. kiscsoportos munka és osztályszintű megbeszélés/vita. Egy csomag vitakártya (9. Prezentációk. hogy bizonyos jogok – mint a polgári. hogy mit tartalmazzanak ezek a jogok. nagyalakú papír és filctollak minden 4-6 fős csoport számára. Az.

és lehetőséget adnak a többieknek arra. a másodikba pedig mindazt. tanulói munkalap). és magyarázzák el. Az eredményeket a következő órán bemutathatják az osztálynak. ami ezekért cserébe az állampolgároktól elvárható (ennek a címe legyen „KÖTELEZETTSÉGEK”). Osszák fel a lapot két oszlopra. hogy kérdéseket tegyenek fel a munkájukkal kapcsolatban. hogy 4-6 fős csoportokra osztja a diákokat. hogy egy „állampolgári chartát” írjanak. amit szerintük az ország minden állampolgára elvárhat a hazájától (ennek a címe legyen „JOGOK”). ahogyan elvárható tőlük? Miért vagy miért nem? – Mit kellene tenni az emberek ösztönzésére. hogy a kártyán szereplő javasolt kötelezettség véleményük szerint az alábbiak közül: 1. és minden csoportnak kioszt egy csomag vitakártyát (9. hogy komolyabban vegyék állampolgári kötelezettségeiket? – Mit gondoltok. SENKIRE sem vonatkozik. NÉHÁNY állampolgárra. a csoportok bemutatják az elgondolásaikat az osztály többi tagjának. A tanár arra kéri a diákokat. 203 . Minden kártyán egy javasolt állampolgári kötelezettség szerepel. 2. hogy rendezzék a kártyákat három kategóriába aszerint. meg kellene vonni az állampolgároktól bizonyos jogaikat. hogy hogyan jutottak el oda. Amikor elkészültek. rész: Kormányzat és politika Az óra A tanár azzal kezdi az órát. és nagyalakú papírlapokat és filctollakat kapnak. A tanár azt mondja nekik. A diákok visszatérnek a csoportjaikba. ha nem végzik el megfelelően a kötelezettségeiket? Miért vagy miért nem? Házi feladatként a diákok egy felmérést készíthetnek családtagjaik és barátaik körében arról. hogy a feladatuk. Végezetül a tanár az egész osztálynak címezve megkérdezi: –A  z országotok polgárai szerintetek mindig úgy végzik állampolgári kötelezettségeiket. vagy 3. hogy mutassák be a megoldásaikat az osztálynak.2. Arra kéri a diákokat. MINDEN állampolgárra. Az első oszlopba írják mindazt.4. hogy szerintük mi mindennek kellene állampolgári kötelezettségnek lennie.

tanulói munkalap). Joguk van ahhoz. Az olyan folyamatok. és más módjai is vannak annak. és egy nagyalakú papír. hogy lehetőséget teremtsünk a diákok számára. hogy mik lehetnek ezek a mechanizmusok. hogy saját.3. Minden diák számára egy példány a kérdőívből (9. hanem segítenek nekik megérteni a demokratikus folyamatokat. valamint a diákképviselő szerepét a folyamatban. hogy beleszólhassanak az iskolájuk irányításába. Attól függően. Az óra kezdődhet a diákok által hozott. 204 . Információs doboz A fiatalok is állampolgárok. hogy hozzájáruljanak az iskolájuk működtetéséhez. míg mások szerint ez nem szükséges. amelyek hatással vannak rájuk és a közösségre. mechanizmusok. hogy men�nyire gazdag ez az anyag és mekkora igény mutatkozik a közös beszélgetésre. egyéni.Demokráciában élni 4. Arra azonban ügyelnie kell. a tanár össze is gyűjtheti a diákok munkáit és írásban is adhat rájuk visszajelzést. házi feladatként elkészített munkákkal. Annak megítélése. szükség lehet egy plusz óra betoldásával kitágítani az időkeretet. Ebbe az iskolájuk is beletartozik. Minthogy erre csak korlátozottan van lehetőség. akik úgy gondolják. külön diákparlamentje legyen. hogy beleszóljanak azokba a dolgokba. kiscsoportos munka és osztályszintű megbeszélés/vita. óra Diákparlament Hogyan kellene egy iskolát kormányozni? Tanulási célok A diákok feladatai Eszközök/kellékek Módszerek A diákok meghatározhatják az iskola kormányzásának kritériumait. hogy hogyan működne az ideális diákparlamentjük. amelyben élnek. hogy minden iskola esetében fontos. hogy kellő figyelmet fordítson a diákok munkájára. Vannak. valamint filctollak minden 4-6 fős csoport számára. amelyek hozzásegítik a diákokat. nemcsak ahhoz nyújtanak segítséget. már vita kérdése. A diákok végiggondolják. Prezentációk. hogy a fiatalok élvezhessék e jogukat.

Amennyiben a diákoknak jelenleg semmiféle képviseleti rendszerük nincsen az iskolában. Házi feladatként a diákok felmérést készíthetnek a családjuk és barátaik körében arról. A diákok megbeszélik az eredményeket. amely az iskola diákságának érdekeit képviseli. és további kérdéseket tegyenek fel egymásnak. A csoportok feladata. és példákat hozzon olyan szabályokra. milyen az.3. hogy a tanár elmagyarázza. A tanár ezután nagy­ alakú papírlapokat és filctollakat oszt ki. ahol van ilyen. hogy a feladatuk az. hogy ismernek-e olyan iskolát. hogy összehasonlítsák válaszaikat a csoportokban. amelyekkel egy diákparlament alkotmányában várhatóan találkozhatnak. A tanár azt mondja a diákoknak. A diákok kapnak pár percet. 205 . a csoportok bemutatják a munkájukat az osztály többi tagjának. A tanár. rész: Kormányzat és politika Az óra A diákok azzal kezdik az órát. mit értünk alkotmány alatt. megkérdezheti tőlük. hogy: – Szerinted az ország összes iskolájában szükség volna diákparlamentre? Miért (vagy miért nem)? A következő óra elején a diákok bemutathatják felmérésük eredményeit. A tanár ezután 4-6 fős csoportokra osztja a diákokat. Fontos. mint például: – Mennyi hatalommal rendelkezzenek a diákok és mennyivel az iskolaigazgató és a tanárok? – Kié legyen az utolsó szó joga az iskola irányítását érintő döntéseknél? – Hogyan lehet egy iskola demokrácia? Végezetül a diákok egy osztálybemutatót tarthatnak az iskolaigazgatónak. a diákok anyagaira hivatkozva vezeti fel az új témakört. hogy megalkossák az ideá­ lis diákparlament alkotmányát. és ha úgy kívánják. Ezután kioszt egy kérdőívet (9. és ha igen. néhány konkrét javaslatot is megfogalmazhatnak az iskolájuk diákparlamentjére vonatkozóan.4. hogy bemutatják felméréseik eredményét arról. tanulói munkalap). Amikor elkészültek. hogy elképzeljék az ideális diákparlamentet – azaz a diákok egy olyan demokratikusan választott csoportját. hogy családtagjaik és barátaik miként vélekednek az állampolgári kötelezettségekről. és arról kérdezi őket. melyet a diákok egyénileg töltenek ki. amennyire lehet. és elgondolkodnak a felmerülő kérdéseken. hogy szerintük mennyire működik jól a diákönkormányzat vagy a diákparlament az iskolájukban.

kisgyermekes családokhoz és bárkihez. Hathavonta mindenkinek orvosi felülvizsgálat jár. A kuponokat luxusholmikra (mint például parfümre. hogy pénz. hogy hány emberre van szükség az egyes munkákhoz. Végül is bolondnak kell lenned. A sikkáliak maguk termelik meg közös élelmüket. Sik király uralkodik. Legfőkképp azért. hogy ott nem létezik olyan. akinek extra figyelemre van szüksége. Ő dönti el. nagy érdeklődést váltott ki mostanában. mint például a növénytermesztéshez. a kőműveseket szakmunkás iskolába. ha azért panaszkodsz. Mindenki más munkaképes korú személy Sik király alkalmazottja. de hosszabb idő alatt össze is gyűjthetők valami különlegesre. Noha Sikkal csak egy apró királyság.1. az idős emberekhez. mert egy ilyen társadalomban kell élned. Jelenleg III. Éppenséggel nagyon ritkán történik ilyesmi. Sikkalban az élet jó dolgai mindenki számára elérhetők. Azon kevesekre. Minden család számára jár egy ház bérleti díj nélkül. Évszázadokon keresztül alig volt valami kapcsolata a külvilággal. és mindenki szüksége szerint vehet belőle. Minden család kap egy kuponfüzetet. Sikkalban mindig is királyság volt. Öt éves korukban választják ki az embereket az adott munkákra. mint ahogy a rendszeres karbantartás is. Sikkalban soha senki sem éhes. A ház mérete attól függ. hiszen már mindenkinekmindene megvan. amire csak szüksége lehet. A fűtésre és főzésre szolgáló tüzelő ingyenesen jár. Senkinek sincs szüksége fizetségre. hogy vajon panaszkodik-e valaki ezekre a körülményekre. hogy hány fős a család. mert meglehetősen szokatlan módon szerveződik ott a társadalom.Demokráciában élni 9. Ha bárki megbetegszik. és így tovább. ekkor küldik el őket speciális iskolákba képzésre. és valamelyik királyi palotában dolgozik. A legcsodálatosabb dolog Sikkallal kapcsolatban. rendszeresen gondozók járnak ki. A kuponok azonnal beválthatók. Feltehetitek magatoknak a kérdést. Tanulói munkalap A Sikkal királyság Sikkal egy ország magasan a hegyek között. akik panaszkodnak. az orvos mindig elérhető. Először is. bútorra vagy fűszerekre) cserélhetik minden évben. nem igaz? 206 . az egészségügyi dolgozókat orvosi iskolába. a házépítéshez vagy az orvosi ellátáshoz. biztonságos elmegyógyintézetekben viselnek gondot. A mezőgazdasági munkásokat agráriskolába. Hogyan voltak képesek az emberek így megszervezni az életet Sikkalban? Ameddig csak vissza tudnak emlékezni.

2. rész: Kormányzat és politika 9. Tanulói munkalap Vitakártyák Adót fizetni Egy politikai párt tagjának lenni Az országod védelmében harcolni Szavazni a választásokon Bűncselekményt bejelenteni a rendőrségen Támogatni a családodat Betartani a törvényeket Segíteni a szomszédaidnak Kiállni az országodért.4. ha kritika éri Még valami…? 207 .

3. és milyenekről nem? 7. Pontosan hogyan választanák meg a képviselőket? 3. Milyen gyakran ülésezne a diákparlament? 4. Milyen döntéseket hozhatna a diákparlament. Hogyan lennének – ha egyáltalán – a tanárok és a szülők bevonva? 6. Hány diákképviselő lenne? 2. Milyen kérdésekről vitázhatna a diákparlament. és milyeneket nem? 208 . Hol ülésezne a diákparlament? 5. Tanulói munkalap Kérdőív Az ideális diákparlamentedben: 1.Demokráciában élni 9.