SZAKISKOLAI KÖZISMERETI

KÍSÉRLETI TANKÖNYV 9. ÉVFOLYAM
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
1055 Budapest, Szalay utca 10-14. | Tel.: (+36-1) 235-7200 | Fax: (+36-1) 235-7202
www.of.hu
S
Z
A
K
I
S
K
O
L
A
I

K
Ö
Z
I
S
M
E
R
E
T
I

K
Í
S
É
R
L
E
T
I

T
A
N
K
Ö
N
Y
V

9
.

É
V
F
O
L
Y
A
M
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
SzAK_borito1.indd 1 2013.08.07. 14:37:10
SzAK_borito1.indd 2 2013.08.07. 14:37:12
Osztályközösség-építő program
Vígh Sára
Mayer József
Matematika
Szivósné Tóth Annamária
Természetismeret
Csorba László
Kerpen Gábor
Kommunikáció – magyar
Dr. Hunya Márta
Kerber Zoltán
Kerberné Varga Anna
Történelem – Társadalomismeret
Mayer József
Singer Péter
SZAKISKOLAI KÖZISMERETI KÍSÉRLETI TANKÖNYV
9. évfolyam
A kiadvány a Nemzeti Foglalkoztatási Alap
képzési alaprészének támogatásával
az NFA-KA-NGM-2/2012 számú projekt keretében,
„A szakiskolai és szakközépiskolai általános műveltséget
megalapozó oktatás kerettanterveinek kialakítása és fejlesztése,
valamint ezen feladathoz kapcsolódó kutatási,
monitoring-tevékenység ellátása” című
szakmai feladathoz kapcsolódóan jött létre.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
OKE_korr_1_66.indd 1 2013.08.09. 17:48:08
SZAKISKOLAI KÖZISMERETI KÍSÉRLETI TANKÖNYV 9. évfolyam
Alkotó szerkesztő: Tamásiné Makay Mariann
Témavezető: Mayer József
Szakmai lektorok:
Ütőné Visi Judit I Földrajz
Bánkuti Zsuzsanna I Fizika
Dr. Száraz Péter I Kémia – Biológia
Kóbor Zoltán I Történelem – Társadalomismeret
Sárik Zoltán I Osztályközösség-építő program
Sallai Tibor I Matematika
Dr. Fűzfa Balázs I Kommunikáció – magyar
© Csorba László, Dr. Hunya Márta, Kerber Zoltán, Kerberné Varga Anna, Kerpen Gábor,
Mayer József, Singer Péter, Szivósné Tóth Annamária, Vígh Sára
© Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 2013 Budapest
ISBN 978-963-682-698-7
Kiadja az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet
Felelős kiadó: Dr. Kaposi József főigazgató
Felelős szerkesztő: Tüskés Gabriella
A borítót tervezte, tipográfa, grafka: Schulteisz Hermina
Tördelőszerkesztés és számítógépes grafka: Ozsváth Miklós
Tördelés: Kovács Dénes
Kép és fotó: Vámos Norbert
Terjedelme: 21 ív
1. kiadás
Nyomta és kötötte: Duna-Mix Kft., Vác
Felelős vezető: Szakolczai Lóránt ügyvezető igazgató
OKE_korr_1_66.indd 2 2013.08.09. 17:48:10
Kedves Tanulók!
Egy új tankönyv kézbevétele mindig különleges élmény, mert ismeretlen vagy már részben
ismert jelenségek, eredmények, titkok és csodák felfedezésének lehetőségét rejti magában. Re-
ményeink szerint ez a kötet is beváltja majd a hozzá fűzöt reményeket. Olyan tankönyvet nyúj-
tunk át nektek, amely mind szemléletében, mind pedig szerkezetében eltér a korábban használt
könyveitektől.
Alapvető célunk, hogy a közismereti programmal elősegítsük az eredményes szakmatanulást,
műveltségetek bővülését, személyiségetek gazdagodását. Fontos számunkra az is, hogy átéljé-
tek a tanórákon az egyéni és közösségi tanulás örömeit.
Ez a kötet tartalmazza – az idegen nyelv kivételével – a közismereti tantárgyak tananyagát.
A kötet újszerűségét jelzi a tantárgyakat összekapcsoló integratív (egyesítő) szemlélet. Ez a
megközelítés korszerű tudás- és tanulásfelfogással jár együt. A szövegek, képek, rajzok, áb-
rák sokasága és az ezek feldolgozásához kapcsolódó változatos kérdések és feladatok lehetővé
teszik, hogy eredményesen, jókedvvel és érdeklődéssel tanulhassatok.
A közismereti órákra ezt az egy tankönyvet kell magatokkal vinni. Nagyon fontos, hogy az
órákon a kötet mindig a kezetek ügyében legyen. A szövegben található – a tantárgyak közöti
kapcsolatokra utaló, csillaggal jelzet – kereszthivatkozások azt is lehetővé teszik, hogy az egyes
tantárgyak óráin azokról a dolgokról is szót ejtsetek, amelyeket egy másik tantárgy óráján tár-
gyaltatok. Szeretnénk – és erre majd lehetőséget is biztosítunk –, hogy tapasztalataitokat meg-
osszátok velünk annak érdekében, hogy a tankönyv következő kiadásában ezeket hasznosítani
tudjuk.
Tisztelt Kollégák!
Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet kísérleti tankönyvet nyújt át Önöknek, több vonat-
kozásban is! Az elmúlt években a szakiskolai közismereti képzés keretei átalakultak, tartalmi
elemei is lényegesen megváltoztak. Az ebből eredő kihívásokra az Intézet egy többéves fej-
lesztéssel válaszolt, amelynek egyik eredménye ez a tankönyv. A kötet szerzői közöt egyaránt
megtalálhatók az Intézet tudományos munkatársai, valamint az iskolai gyakorlathoz közel álló
pedagógusok.
A másik fontos cél az, hogy mivel kísérleti tankönyvről van szó, bevonjuk az iskolákat, a pe-
dagógusokat a tankönyv kipróbálásának folyamatába oly módon, hogy lehetőséget kínálunk a
visszajelzések és tapasztalatok megfogalmazására, legyen szó akár tartalmi, akár módszertani
kérdésekről. Az így nyert tapasztalatokat hasznosítani fogjuk.
A leckék többsége bővebb és többféle feldolgozási lehetőséget kínál, amelyekből az adot ta-
nulási lehetőségek, tanulói motivációk és tanári szándékok függvényében lehet választani. A
könyv használata új módszerek alkalmazását kívánja meg. Ehhez a szakiskolákban (is) tanító
pedagógusok számára indítot továbbképzéseken nyújtunk majd támogatást. Emellet rendel-
kezésre állnak az Intézet korábbi fejlesztései is, amelyekről a www.szaki.of.hu weblapon tájé-
kozódhatnak.
Kérünk minden felhasználót, közreműködőt és érdeklődőt, legyen partnerünk a közös fej-
lesztőmunkában – ahogy ezt eddig is teték –, hogy a következő évektől kezdődően egy kipró-
bált, gyakorlatorientált, fejlesztéscentrikus, tartós tankönyv segítse a szakiskolai képzés ered-
ményes megújítását.
Budapest, 2013. szeptember 1. Dr. Kaposi József főigazgató
OKE_korr_1_66.indd 3 2013.08.09. 17:48:10
Rövid tartalom
Osztályközösség-építő program
5 – 66
Matematika
67 – 128
Természetismeret
129 – 190
Kommunikáció – magyar
191 – 272
Történelem – Társadalomismeret
273 – 334
1.
2.
3.
4.
5.
OKE_korr_1_66.indd 4 2013.08.09. 17:48:10
Osztályközösség-építő program
5
Bevezető
„Mindegyikőnk különféle emberi közösségekhez tartozik, amelyek akkor is megőrzik iden-
titásukat, ha összetételük megváltozik; természetes, hogy azonosítjuk magunkat ezekkel
a közösségekkel – a nemzetel, az egyházzal, egy adot politikai vagy társadalmi szervezetel,
adot intézménnyel, mondjuk az iskolával, a kórházzal, az egyetemmel, a várossal –, az pedig,
hogy azonosítjuk magunkat, azon érzésünkön alapul, hogy sorsunk közös az adot kollek-
tíva sorsával, s e közösségvállalás nem egyszerűen azt jelenti számunkra, hogy a kollektíva
kudarcai érzékenyen érintenek bennünket, sikerei bennünket gazdagítanak, hanem azt is, hogy
az adot közösség a szemünkben egyfajta erkölcsi képződmény, egyfajta érték. (…)
Tehát az a normális, ha nem csupán pillanatnyi érdekeinktől vezérelve vállalunk részt mind-
abban, amit a közösség tet és tesz – jót vagy rosszat –, hanem a közösség mint egész nemcsak
anyagi, de erkölcsi érdekeit is szem előt tartjuk. ”
Łeszek Kolakowski: Kis előadások nagy kérdésekről
(ford: Pályi András)
Osztályközösség-építő program
OKE_korr_1_66.indd 5 2013.08.09. 17:48:11
Osztályközösség-építő program
6
Az Osztályközösség-építő program szerzői ha-
sonló szerepet szánnak azoknak a tanóráknak
is, ahol az osztály tagjai és osztályfőnöke e tárgy
célkitűzéseit megvalósítják.
Minden órán egy-egy témát jártok majd körül,
és beszéltek meg. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy
idővel az osztály tagjai ne csak osztálytársakká,
hanem egy valódi osztályközösség tagjaivá vál-
hassanak.
Milyen témákat kínálunk?
• Miért érdemes tanulni?
• Mit és miért tanultak nagyszüleink?
• Miért (nem) szeretem az iskolát?
• Tudok-e tanulni?
• Érdemes-e jól tanulni?
• Gazdálkodj okosan!
• A családi költségvetés
• Végre van szabadidőm!
• A másik nem
… és még sok egyebet. Vessetek fel ti is olyan
kérdéseket, amelyeket meg szeretnétek beszél-
ni a tanév során!
Mi lesz a felada-
totok ezeken az
órákon?
Beszéljetek meg
minden felme-
rülő kérdést, vi-
tatkozzatok egy-
mással!
Mit gondoltok, milyen a célravezető vita? Ilyen?
Mi lett a beszélgetés eredménye?
Hogyan alakultak az álláspontok?
Melyik vélemény került többségbe?
Mit jelentenek az alábbi közmondások?
Hallgatni arany!
Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna!
Érdemes-e ezeket megfontolni és megfogadni
a viták során?
Most kerültetek új iskolába. Vannak osztálytár-
saitok, akikről szinte semmit sem tudtok. Ezek a
tanórák hozzásegítenek majd ahhoz, hogy job-
ban megismerhessétek egymást.
Elgondolkodtató, hogy vannak emberek, akiket
személyesen nem is ismertek, mégis többet tud-
tok róluk, mint osztálytársaitokról. Tegyünk egy
próbát! A következő képeket úgy válogattuk
össze, hogy azok a lányok és a fúk érdeklődését
egyaránt felkeltsék. Erre igyekszünk majd folya-
matosan ügyelni!
Mit tudtok elmondani
a képen látható személyekről?
Nos, mire jutottatok?
Itt az idő, ismerjétek meg egymást!
Az OKÉ-program célja az is, hogy az egyes té-
mák megbeszélése során olyan kérdések is fel-
keltsék az érdeklődéseteket, amelyekkel a többi
tantárgy keretei között fogtok találkozni.
Az ábra bemutatja az OKÉ-program helyét és
szerepét a tantárgyak rendszerében.
Bevezetés az Osztályközösség-építő programba
1.1
Bevezetés az Osztályközösség-építő programba
Az ókori görögök hazájában, Hellász városaiban az agora eredetileg piactér volt, ahol a helybéliek nap
mint nap találkozhattak egymással és a távolból érkezett kereskedőkkel. Idővel az agora a helyi politi-
kai és társadalmi élet központjává vált, amelyeken népgyűléseket és bírósági tárgyalásokat is tartottak.

Osztályközösség-építö
program
Irodalom – nyelv(tan)
Kommunikáció – Mûvészetek
(KOMA)
Matematika Történelem – Társadalomismeret
Természetismeret
M
t
ó
B
m
r
t
m
OKE_korr_1_66.indd 6 2013.08.09. 17:48:13
Matematika
7
Beszéljétek meg, mely tantárgyakat szerettek, és
melyeket nem! Vajon mi ennek az oka?
Milyen tényezők járulnak hozzá, hogy egy tantár-
gyat megkedveljetek vagy éppen ellenszenvvel
viseltessetek iránta? Van-e szerepe ebben a tantár-
gyat tanító pedagógusoknak?
Mit jelentenek ezek
a mondatok?
Milyen nyelven íród-
tak? Gyűjtsetek
általatok is használt
idegen szavakat,
kifejezéseket!
A 11. osztály végére ezen kifejezések némelyikét
már probléma nélkül tudjátok alkalmazni. Persze
ettől még sokkal többet is ki tudtok majd fejezni
valamely idegen nyelven.
Fiúk! Tudjátok, hogy milyen jelentést hordoznak
a következő futballcsapatok nevei: Celtic FC, Real
Madrid, Internazionale, Rapid Wien, MTK, FTC?
Lányok! Mit jelentenek a következő kifejezések:
pláza, dizájn, kapszula kollekció?
Gyakran nem értitek, másoknak mi tetszik egy
versben, egy festményen? Irodalmi, nyelvi, tör-
ténelmi, társadalomismereti és kommunikációs
tanulmányaitokat követően remélhetőleg már
nem fogtok idegenkedni a műalkotásoktól.
Törekedjetek arra, hogy megértsétek a művé-
szek azon törekvéseit, amelyeket műalkotásaik
révén kívánnak kifejezni!
A kép Salvador Dali
A polgárháború előérzete
című festményét ábrá-
zolja.
Vitassátok meg,
mit láttok a képen!
El tudjátok fogadni a szerző ábrázolásmódját
a témát illetően?
Nem szeretitek a matematikát? Száraz és unal-
mas tárgy? Ráadásul a példák megoldása is ne-
héz? Ezen lehet segíteni! A játékos fejtörők, az
izgalmas elmegyakorlatok jó edzésnek bizo-
nyulnak majd a matematikafeladatok eredmé-
nyesebb megoldásához.
Oldjátok meg a feladványt! Vitassátok meg az
eredményt! Próbáljátok meggyőzni a más megol-
dásra jutottakat!
Magyarázzátok meg a meg-
oldás menetét annak, aki
nem érti a feladványt!
Ha két íjász két perc alatt
két nyilat lő ki, akkor tíz
íjász tíz perc alatt hány
nyilat lő ki? 20 vagy 50 nyilat?
A fzika, kémia és biológia
tantárgyak számos érdekes-
séggel szolgálnak azok
számára is, akik nem feltétle-
nül vonzódnak a természet-
tudományokhoz.
Miért nem süllyed el a képen látható lány
a Holt-tenger vizében?
A természettudományos műveltség része
az ilyen jellegű tudás, ezt persze kiegészíthetitek
azzal, hogy megtanultok példákat is megoldani.
Ti is mutatkozzatok be egymásnak!
Aki tudja, az ne csupán a nevét
mondja meg, hanem nevének a jelentését is!
Készítsétek el az osztály „névtérképét”!
Például: RAMÓNA, germán-spanyol eredetű név,
jelentése: okos védelmező.
NORBERT, német eredetű név, jelentése: északi fény.
Melyek a leggyakrabban előforduló nevek az
osztályban? Van-e olyan tanuló, aki nagyon ritka
nevet visel?
15 évesek vagyunk,
de még nincs nevünk.
Kérjük, adjatok nekünk
neveket! Így könnyebben
tudunk majd együtt
dolgozni!
Az a feladatunk,
hogy végigkísérjünk
benneteket ezen a programon.
Segítünk majd, igyekszünk jó
ötletekkel, tanácsokkal
szolgálni.
Ich möchte
bitte ein Glass
Wasser.
I’d like
a glass
of water.
Prendi un
bicchieri
d’acqua.
Est-ce que je
peux avoir un
verre d’eau.
OKE_korr_1_66.indd 7 2013.08.09. 17:48:15
Osztályközösség-építő program
Miért érdemes tanulni?
1.2
Remélem,
elneveztetek bennünket…
Így könnyebben tudunk majd
együtt dolgozni!
Beszélgessetek arról,
miért érdemes tanulni!
Biztosan többen azt gondolják
közületek, hogy a tanulás
felesleges időtöltés...
„Egy valami bizonyos: korunk mérhetetlen információáradatában mindenkinek elengedhetetlenül szüksége
van információs műveltségre, ez biztosan részét kell képezze az alapműveltségnek. Az iskolában is taníta-
nunk kell, egy-egy tantárgy keretében éppúgy, mint a könyvtárban. Az információs műveltség segítségével a ta-
nulás, a kutatás, a munkavégzés és a szórakozás során is kritikusan tudjuk kezelni a különböző hagyományos
és elektronikus forrásokat, ki tudjuk szűrni belőlük a releváns információkat. Ily módon sikeresebben tudunk
tájékozódni a világban, és jobban tudjuk érvényesíteni érdekeinket is.”
Kiemelt Hozzászólás Új Ki Ki Kiem em emel el elttt Hozzászólás Új jj
„Azt gondolom, a hiányszakmák felé érdemes fordulni. Diplomával nem biztos, hogy el tud helyez-
kedni az ember, de asztalosra, pékre, hegesztőre, kőművesre mindig szükség lesz. Nekem nem egy
szakmám van, a legjobb, ha több lábon áll az ember.”
„A legfontosabb, hogy a fatalnak legyen kedve egy adot szakmához. Ha lehet, álljanak a maguk lá-
bára! Próbálkozzanak pl. a mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó szakmákban, vegyék ilyen
iskolák felé az irányt! Ezzel legalább az önállósodás irányába mozdulhatnak, ha később a gazdál-
kodást választják.”
Miért érdemes tanulni?
Egy internetes újság a következő kérdést tette fel: „Milyen szakmát érdemes ma tanulni?”
Olvassátok el a két idézett véleményt!
Vitassátok meg ezt az állítást!
Mi a véleményetek a második elképzelésről?
A tanulás célja azonban több annál, mint hogy szakmai végzettséget szerezzünk. Az is nagyon fon-
tos, hogy közben műveltebbé váljunk, és ezáltal gazdagodjon a személyiségünk. Mi is a műveltség?
Egy szakértő erről a kérdésről így nyilatkozik:
8
OKE_korr_1_66.indd 8 2013.08.09. 17:48:17
Matematika
Beszéljétek meg, hogy számotokra mit jelent az információs műveltség!
Vitassátok meg azt is, vajon rendelkeztek-e az idézetben jellemzett tudással!
Régebben művelt embernek azt tartották, akinek széles körű tárgyi – többnyire a humán területekre
kiterjedő – tudása volt. Illett tudni, ki volt Dobó István vagy Mária Terézia, de megbocsátható volt,
ha valakinek fogalma sem volt arról, milyen elvek alapján működik a karburátor. Tegyetek próbát!
Mit tudtok az említett történelmi személyekről? Milyen események kötődnek hozzájuk?
A következő képen egy karburátor ábráját láthatjátok.
Fiúk! Hogyan működik ez a berendezés?
Mit jelent a gépi berendezések karbantartása?
Miért kell a karburátort karbantartani?*
Beszéljétek meg, vajon a karburátorral kapcsolatos elméleti
és gyakorlati ismeretek részét képezik-e napjainkban az álta-
lános műveltségnek!
Lányok! Szerintetek mi a ftnesz szó jelentése?
Vajon az ezzel kapcsolatos életmód részét képezi-e mű-
veltségünknek?
Mit gondoltok, mit sugallnak ezek a képek?
Van-e az osztályban olyan lány, aki tudta,
hogy működik a karburátor?
Mit gondoltok róla vagy egy olyan fúról,
aki kozmetikushoz jár?
A lecke végére értünk.
Mit gondoltok a viták után, fontos-e,
hogy az emberek műveltek
legyenek?
És a végére egy találós kérdés!
Biztos, hogy sokan jártok diszkókba.
Mit gondoltok, mi az összefüggés
a képen látható szobor és a szóban forgó
szórakozóhely neve között?
*3.11, 5.16
9
OKE_korr_1_66.indd 9 2013.08.09. 17:48:19
Osztályközösség-építő program
10
Mit és miért tanultak nagyszüleink és szüleink?
1.3
Ma már mindenkinek
tanulni kell, ráadásul élethosszig,
mert ha nem ezt teszi, jelentős hátrányba
kerül a tanult és a folyamatosan tanuló
emberekkel szemben.
Mit és miért tanultak nagyszüleink és szüleink?
A fénykép egy felnőttet ábrázol, aki az „analfabéta-tanfolyam”
záróvizsgáján vett részt, 1950 körül Magyarországon. Sokan
fontosnak tartották, hogy idősebb korukban ugyan, de megta-
nuljanak írni, olvasni.
Az analfabetizmus, az írástudatlanság problémáját a világ szá-
mos országában napjainkban sem tudják orvosolni.*
Állapítsátok meg az ábra és a térkép
alapján, hogy az analfabetizmus
szempontjából melyek a világ legveszélyeztetet-
tebb térségei! Vitassátok meg, milyen következ-
ményekkel jár a társadalom számára, ha tagjai-
nak jelentős része iskolázatlan és képzetlen!
Magyarországon a második világháborút
követően, 1945-ben hozták létre a dolgozók
iskoláit, amelyekben olyan felnőttek tanulhattak,
akiknek nem volt alap- vagy középfokú
végzettségük.
Ezek az iskolák – más néven – ma is léteznek, és
hasonló feladatot töltenek be, mint létrehozásuk
idején.
1956 után rohamosan növekedett a magyar
társadalom iskolázottsága, de még mindig magas
volt azok aránya, akik nem szereztek érettségit
vagy felsőfokú végzettséget.
Régebben az emberek
többsége felnőttkorban
ritkán tanult
iskolai körülmények között.
Ez akár szüleinkre is jellemző
lehetett.
Az analfabéták aránya a Föld egyes országaiban**
*5.3, **2.11
A felnőtt népességből az írástudók aránya %
0-49%
50-69%
70-79%
80-89%
90-94%
95-100%
Az írni-olvasni nem tudók aránya
a lakosság százalékában
Ázsia déli és nyugati része
Afrika (Szaharától délre)
arab országok
Latin-Amerika és a karibi térség
Kelet-Ázsia és a
csendes-óceáni térség
Közép- és Kelet-Európa
Közép-Ázsia
Észak-Amerika és
Nyugat-Európa
Országok, ahol legmagasabb
az analfabéták aránya:
Mali
Burkina Faso
Csád
Afganisztán
Guinea
Niger
Benin
Sierra Leone
Szenegál
Banglades
41%
39%
34%
10%
8%
3%
1%
1%
81%
78%
74%
72%
71%
71%
65%
65%
61%
57%
Analfabéták a világon
2000 - 2004-es adatok
fab nalf faaab
%
9%
4%
0%
8%
3%
1%
1%
1%
%%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
béták a világon béták a vil béták a vil béták a vil g
OKE_korr_1_66.indd 10 2013.08.09. 17:48:23
Matematika
Állapítsátok meg, hogy nagyszüleitek és szüleitek mely időszakban és milyen iskolai
végzettséget szereztek! Mutassátok meg helyüket az ábrán!
Felsőfokú tanintézeti végzettség
Középiskolai végzettség
Szakmunkásképző intézeti és
szakiskolai végzettség (érettségi nélkül)
Befejezett általános iskolai végzettség
(8 osztály)
Befejezetlen általános iskola
Nem járt iskolába
Egy lakosra jutó iskolaévek száma
A végére maradt
egy kényes kérdés.
Mi történt az elmúlt két
évtizedben azokkal, akik nem
szereztek magasabb iskolai
végzettséget?
Lehet erről beszélni?
Ezt a kérdést így is
megfogalmazhatjuk:
mit jelenthet a jövőre nézve
a tartós munkanélküliség vagy
a feketegazdaságban vállalt munkavégzés?
Szerintem a kulcsot az érvényesüléshez
a folyamatos tanulás adhatja.
Ez azonban – lássuk be –
nem egyszerű dolog.
Beszéljétek meg az ábra tanulmányozását követően, milyen tendenciák (irányvonalak)
érvényesültek az oktatásban az elmúlt 50 év során!*
A következő ábra már rólatok
szól. Vitassátok meg, hogy jelen
évtizedünkben hogyan alakul
majd a magyar társadalom isko-
lázottsága! Mit gondoltok, rátok
melyik vonal által jelzett prognó-
zis (előrejelzés) lesz érvényes?
*2.11
11
9000
8000
7000
6000
5000
4000
3000
2000
1000
0
12
10
8
6
4
2
0
1970 1 1980 1 2000 1990 1 2 2010 2 2010 2
A magyar társadalom iskolázottságának alakulása (fő/év) (1960–2010)
ezer fő év
0%
5%
10%
15%
20%
25%
30%
35%
40%
2001 2006 2011 2016
8 osztálynál
kevesebbet
végzettek aránya
8 osztályt
végzettek aránya
középfokú
végzettséggel
rendelkezők
aránya
felsőfokú
végzettséggel
rendelkezők
aránya
A magyar társadalom iskolázottságának alakulása (prognózis)
OKE_korr_1_66.indd 11 2013.08.09. 17:48:29
Osztályközösség-építő program
Miért (nem) szeretem az iskolát?
1.4
Miért (nem) szeretem az iskolát?
Beszéljétek meg, mi-
ért éppen ezt az is-
kolát választottátok az általános
iskolát követően!
A szempontok felsorolásában
a kördiagram nyújt segítséget.
Találtatok-e egyéb okokat, ame-
lyek miatt osztálytársaitok közül
többen nem szeretnek iskolába
járni?
Ki szeret, és ki nem szeret iskolába járni közületek? Hogyan oszlik meg ebben a kérdésben az osztály
tanulóinak a véleménye? Készítsetek ti is egy kördiagramot, amelyen ezt ábrázoljátok!*
Elsőként azok kapjanak szót, akik nem szeretnek iskolába járni! Fogalmazzák meg, miért alakult így az
álláspontjuk!
Az internetről arról is gyűjtöttünk véleményeket, hogy a diákok miért szeretnek iskolába járni.
Olvassátok el ezeket a szövegeket!
Csak.
Tudom, ez nem válasz…
Jó, akkor beszéljük meg!
Szerintem nem lehet általában
szeretni vagy nem szeretni
valamit…
Legyünk konkrétabbak!
Lehet szeretni vagy nem szeretni
1. a tanárokat, 2. a tantárgyakat,
3. az osztálytársakat, 4. esetleg a tanítás
rendjét, hogy pl. korán kell kelni, hogy
megmondják, mit kell és mit
szabad csinálnom…
41,9
17,3
4,7
13,6
16,2
6,3
Ide vettek fel
A szüleim ezt javasolták
A tanáraim ezt javasolták
Engem ez a szakma érdekel
Baráti/családi körben is ezt
tanulták
Egyéb
Kiemelt Új Ki Ki Kiem em emel el elttt Újjj
„It a légy zümmögését is hallani lehet óra közben, a másik iskolában, ahonnan átjötem ide, még a
tanárt is túlordibálták.”
„Szigorúbban fogják a diákokat, mint más iskolákban, ezért szorgalmasabban tanulunk.”
„Jó, hogy it nincsenek durva dolgok, pl. drogosok.”
„Sok ismerős arc jár a suliba. Jó a hangulat az órákon. Ja, és hosszú szünetek vannak.”
„Én hamar megszoktam ugyan, de az iskola rendje it kötötebb, mint az általános iskoláé volt.
Nagyon szeretem ezt az iskolát, mert könnyen és jól tanulunk. A tanórák játékos perceiben észre
sem vesszük, hogy tanulunk.”
„A tanórák változatosak. A tanítás hatékony. Jó a tanári gárda.”
Hozzászólások
Az iskolaválasztás szempontjai a diákok szerint (%)
*2.9
12
OKE_korr_1_66.indd 12 2013.08.09. 17:48:31
Matematika
Voltak már nektek is hasonló élményeitek ebben az iskolában?
Vannak-e egyéb okok, amelyek miatt az osztály több tagja szeret iskolába járni?
Ha igen, melyek ezek? Beszélgessetek erről is!
Nem mellékes az sem, hogy a tanulás „terét” hogyan alakítják ki. Az osztályterem berende-
zése, hangulata jelentősen befolyásolhatja tanulási kedvünket. Mit gondoltok erről az aláb-
bi képek kapcsán?
Mit gondoltok rólam,
szeretek iskolába járni?
Inkább elárulom.
Igen, mert…
Ne is folytasd!
Nyilván hamar megtanultál
tanulni, így persze nem nagy
ügy az egész!
Beszéljünk akkor erről is!
13
OKE_korr_1_66.indd 13 2013.08.09. 17:48:33
Osztályközösség-építő program
14
Tudok-e tanulni?
1.5
A mai beszélgetés célja, hogy belássuk,
tanulni is meg kell tanulni! Ehhez persze
ez az egy óra nem lesz elég. Javasoljuk, hogy a
többi tanórán is kérdezzétek meg, hogyan lehet
az adott tantárgyat a legeredményesebben
megtanulni.*
Mindenki számára
megfelelő, „üdvözítő” módszert
nem tudunk kínálni. Inkább tanácsokat
fogalmazunk meg, amelyek
lehetőséget adnak közös
gondolkodásra,
vitatkozásra.**
Tudok-e tanulni?
Biztos mindenkinek volt már olyan élmé-
nye, hogy úgy érezte, alaposan felkészült
egy dolgozatra vagy feleletre, de amikor sor
került a megmérettetésre, rémülten tapasz-
talta, hogy szinte mindent elfelejtett. Vizs-
gáljuk meg, mi lehet ennek az oka! A jobb
oldali ábrán azt láthatjátok, hogy az emberi
memória milyen módon és mennyi ideig tá-
rolja a különböző jellegű információkat. Per-
sze nem kell mindent fáradságos munkával
begyömöszölni a hosszú távú memóriába. Ha azonban sikeresek akarunk lenni a tanulásban, a rövid
és a hosszú távú emlékezetre egyaránt fgyelmet kell fordítanunk.
Vitassátok meg a következő állítást!
„A felejtésben nagyon fontos szerep jut az érzelmeknek is. Általában elmondhatjuk, hogy
azokra az élményekre, eseményekre vagy tárgyakra jobban emlékszünk, amelyhez pozitív
érzések kapcsolódnak, mint azokra, amelyekhez valamilyen kellemetlen érzés köthető.”***
Tegyünk egy próbát! Csukjátok be a szemeteket, és gondoljatok vissza az elmúlt percekre! Mit láttatok? Mit
hallottatok? Mit érintettetek? Vitassátok meg a tapasztaltakat! Hányféle dologra tudtatok visszagondolni?
Mire emlékeztek az elmúlt héten tanult természetismeret vagy KOMA anyagból? Mi maradt fenn az emlé-
kezet „rostáján”? Mi lehet ennek az oka?
Tegyetek még egy próbát! Ki tudja folytatni az alábbi verssorokat?
„Talpra magyar, hí a haza…”
„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja…”
Mi lehet az oka annak, hogy emlékeztek ezekre a régebben tanult irodalmi alkotásokra?
Miért lehet az, ha nem jut eszetekbe a folytatás?
*4.2, **5.1, ***3.28,
PERCEPTUÁLIS
(érzékelem, észlelem)
EMLÉKEZET
RÖVID
TÁVÚ
EMLÉKEZET
HOSSZÚ
TÁVÚ
EMLÉKEZET
Nem kerül át a következő fázisba
FELEJTÉS
PERC
(é (é (é (é (é ((( rzé
EEEEM M EEEE L
INFORMÁCIÓ
ISMÉTLÉS ASSZOCIÁCIÓ
OKE_korr_1_66.indd 14 2013.08.09. 17:48:35
Matematika
A következő képek közötti összefüggés világos, mert ha az ember rendszeresen edz, akkor idővel
a hatások megmutatkoznak a testalkatán, az izomzatán. De mi a helyzet az agyunkkal?
Mit gondoltok? Lehet-e az agyunkat is edzeni? Vannak olyanok az osztályban, akik rendsze-
resen „agytornát” folytatnak? Milyen tapasztalataik vannak?
Soroljatok fel konkrét módszereket tanulásunk
hatékonyságának növelésére! Ezek persze – a
sikeres tanulás érdekében – újabb elvégzendő
feladatokat adnak számunkra!
Olvassátok el, majd vitassátok meg a következő
ötleteket!
Olvassátok el, majd vitassátok meg a következő
ötleteket!
k
a
Jegyzeteljünk, hogy tudjuk, mit kell mindenkép-
pen megjegyeznünk! Próbáljuk az új információt általunk
már jól ismert fogalmakhoz kapcsolni! Alkalmazzunk bevált megol-
dásokat, mint pl. az ismétlés vagy a hasonló fogalmak csoportosítása!
Fejtsünk rejtvényt! Igaz, ez hagyományos megoldás, ám nagyszerű memóriagyakorlat!
Osszuk meg tudásunkat másokkal! Magyarázzuk el valakinek a megtanultakat saját
szavainkkal! Ez nemcsak a memória erősítésének nagyszerű eszköze, hanem ellen-
őrzése is annak, hogy biztosan birtokoljuk-e a megosztani kívánt tudást! A gyakorlás
kulcskérdés. Az új dolgok tanulása mellett ismételjük azt, amit már előzőleg elsajátítot-
tunk az iskolában. (Pl. az általános iskolai tananyagot, amit már elfelejtettünk.) Vajon
tudunk időt szánni az új információk végiggondolására? Azért kulcskérdés az idő, mert
az emlékezés képessége az áttekintésen alapszik.
Arra is időt kell szánnunk, hogy gondolatainkat
szavakba öntsük annak érdekében, hogy elősegítsük az
információk észben tartását.
Van itt egy másik probléma is.
Érdemes-e jó tanulónak lenni?
Vagy az a menő, ha valaki fttyet hány az
egészre? Lehet-e példakép a rossz tanuló?
Kitűnő ötlet-e kitűnőnek lenni? Ezeket már
csak a következő órán tudjuk megbeszélni!
Készüljetek a vitára!
Tényleg nagy jelentősége
van annak, hogy tudunk-e
megfelelő módszereket kialakítani
a sikeres tanulás érdekében!
15
OKE_korr_1_66.indd 15 2013.08.09. 17:48:36
Osztályközösség-építő program
Érdemes-e jól tanulni?
1.6
Már megint grafkonok!
Hátha érdekes adatokat olvasha-
tunk ki belőlük!
Rendben.
Én azért ismét feltenném a kérdést:
Ciki jó tanulónak lenni?
Vagy másképpen:
a „jótanulóság” = stréberség?
Szóval ezt majd vitassuk meg!
Az a probléma,
hogy a szakiskolai tanulók
többségének nagyon gyengék az
eredményei a sikeres tanuláshoz
nélkülözhetetlen területeken.
Valljuk be, tényleg gáz, ha valaki
gyengén olvas, vagy alig-alig érti
a matematikát!
Nincs igazam?
Tudjátok,
mit mondanak erre a tanárok?
„Manapság a szakiskolában nagyon sokszor előfordul,
hogy a gyerekek a felszerelésüket sem hordják magukkal.
Nehéz a tanulók érdeklődésének felkeltése is. Nehéz munkára szoktatni,
nevelni ezeket a gyerekeket, hiszen sokszor a családban sem tapasztalják meg
a munka értékét. Ráadásul gyakran a szülő sem partner a rendszeres munkára
nevelésben. Ugyanakkor a gyerekeknek sokat számít kortársaik véleménye,
hozzáállása. Ezért lenne fontos, hogy egy osztályban legyenek
húzóerők is a diákok között”.
Ezekről mi a véleményetek?
Érdemes-e jól tanulni?

A grafkonok a különböző típusú középiskolákba járó tanulók eredményeit mutatják egy tanév-
ben. Értelmezzétek közösen az ábrákat! Van üzenete az adatoknak az osztályotok számára?!*
*3.1
16
T
a
n
u
l
ó
i

t
e
l
j
e
s
í
t
m
é
n
y
e
k
Tanulói teljesítmények különböző iskolatípusokban
Tanulói képességek Tanulói képességek
Matematika, 10. évfolyam
Országos
8 évf. gimn.
6 évf. gimn.
4 évf. gimn.
Szakközépisk.
Szakiskola
OKE_korr_1_66.indd 16 2013.08.09. 17:48:41
Matematika
17
De térjünk vissza a jó tanuló kérdésére!
Mit mondanak a bloggerek?
„Stréber az, aki színtiszta ötös tanuló (az persze még nem feltétlenül stréber),
de ehhez még hozzájön az is, hogy tökéletesnek hiszi magát,
és nem képes elfogadni, ha rosszabb jegyet kap, mint a kiváló.
Benyalja magát a tanárnak, mindent elmond neki, mindenkit beköp.”
„Kis okoska, a tanárok kedvence.”
„Azokat hívjuk így, akik úgy kapnak jó jegyeket,
hogy minden szünetben nyaliznak a tanároknak.
Manapság divat őket kockáknak is hívni.”
„A felelés rövid ideig tart. Félszavakban beszélnek egymással, értik egymást, lassanként intim dia-
lógus alakul ki a tanár és a jó tanuló közt: mi már nem is értjük, ez az ő kettejük dolga, két rokon lé-
lek, mely itt előttünk egyesül, a diferenciálegyenletnek éteri légkörében. Egy mondat közepén
eszmél rá a tanár, hogy miért is beszélgetnek ők, hogy ez felelés, az előmenetel megítélése. A jó
tanulónak be se kell fejezni ezt a mondatot. Minek befejezni? Maradt-e szemernyi kétség afelől,
hogy be tudja fejezni? A jó tanuló szerényen és illedelmesen ül le. A következő percben már rop-
pant érdeklődéssel fgyeli a következő felelő szánalmas dadogását: egy szónál gúnyosan és diszk-
réten elmosolyodik, és a tanár tekintetét keresi lopva, hogy még egyszer összenézzen vele, és
a tanár lássa, hogy ő, bár nem szól, arcizma se rándul: e gúnyos mosolyban jelezni óhajtja, meny-
nyire tisztában van vele, milyen marhaságot mondott a felelő, és hogy mit kellett volna felelnie.”
(Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem – A jó tanuló felel)
„Mikor kimondják a nevét, nem hisz a füleinek, körül-
néz: hátha csoda történik, hátha csak agyrém, nyo-
masztó lidércnyomás volt, hogy ez az ő neve, és most
felébred ebből az álomból. Aztán egy csomó füzetet
felkap a padról. Míg végigmegy a kis utcán, a padsorok
közt, ezt gondolja: „Ápluszbészerámínuszbé egyenlő
ánégyzetmínuszbénégyzet.” Ezt fogja kérdezni. Biztosan
ezt fogja kérdezni. „Ha nem ezt kérdezi, átmegyek külön-
bözeti vizsgával a polgáriba, és katonai pályára lépek.”
Közben megbotlik, és elejti a füzeteket. Míg a földön sze-
deget, háta mögött felzúg az obligát nevetés, amit ezúttal
senki se tilt be: a rossz tanuló törvényen kívül áll, rajta le-
het nevetni.”
(Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem – A rossz tanuló felel)*
Karinthy Frigyes erre „ráérzett”.
Olvassátok el ezt a két részletet a műből!
Nem szeretném magamat
így érezni!
Nem értem. Ha valaki jól tanul
és egyáltalán nem kérkedik ezzel, azt
miért kell stréberezni?! Miért nem az a ciki,
hogyha valaki már háromszor is
megbukott? Ezt sosem fogom
megérteni…
Ezt a témát átbeszéltük.
Talán igaza volt annak a
tanárnak, aki úgy vélekedett,
hogy kellenek a húzóerők egy
osztályban…
Én találtam ilyet.
A Szakma Kiváló Tanulója Verseny
győztesének versenymunkája
egy női divattáska volt.
A táska terveit, az egyedi díszítést az
első napon kellett kidolgoznia, a második na-
pon pedig összeállította a mestermunkát.
A győztes így nyilatkozott: „A tervem az, hogy
a szakma megszerzése után leérettségizem.
Később szeretnék elvégezni egy egyetemet,
főiskolát is. Abban gondolkodom, hogy
boltot nyitok, ahol saját készítésű
táskákat, kiegészítőket árulnék.”
*3.27
OKE_korr_1_66.indd 17 2013.08.09. 17:48:44
Osztályközösség-építő program
18
Gazdálkodj okosan!
1.7
Gazdálkodj okosan!

Tudom, tudom:
osszam be okosan
a zsebpénzemet…
„Az idő pénz” – mondta a képen látható B. Franklin.
Sőt, még azt is hozzátette, hogy: „Szereted az éle-
tet? Akkor ne vesztegesd az időt, hisz belőle áll az
élet.”
Mi a véleményetek ezekről az idézetekről?
Nemcsak a pénzzel, hanem az idővel való gaz-
dálkodást is meg lehet tanulni. Gyakran hallani
az emberek panaszkodását: „Nincs időm semmi-
re!” vagy „Kifutottam az időből!”
Mit gondoltok, milyen problémák állhatnak a hát-
térben?
Egy tanácsadó cég vezetője az idővel kapcsolat-
ban a következőket mondta:
„Az idődet nem eltöltöd valamivel. Az idődet befek-
teted. Befektetheted olyan cselekvésekbe, amelyek
közelebb visznek életcéljaid eléréséhez, vagy olya-
nokba is, amelyek eltávolítanak azoktól. Minden
időbeli befektetésed hordoz magával elmaradt
cselekvésekkel kapcsolatos költségeket. Amint ki-
választasz egy tevékenységet, elszalasztod azt az
alkalmat, hogy valami mást csinálj.”*
Készítsetek mérleget arról, hogy egyidőben hányfé-
le dologgal foglalkoztok!
Gondoljátok át, hogy a párhuzamosan végzett fel-
adatok mennyire voltak hatékonyak!
Vitassátok meg a tapasztalatokat!
Benjamin Franklin
(1706–1790) amerikai tudós,
politikus
Olvassátok el Franklin fatalko-
ráról szóló szöveget! Állapítsá-
tok meg, mi lehetett sikereinek
a titka!
Tizenkét évesen szegődött tanoncként – apja en-
gedélyével – a nála kilenc évvel idősebb bátyjá-
hoz, Jameshez, aki saját nyomdát működtetett.
Az itt eltöltött évek alatt alaposan kitanulta a
nyomdász szakmát, ami későbbi vállalkozásai-
nak alapja lett. De a tanoncság azt is jelentette,
hogy alkalma nyílt rengeteget olvasni, valamint
könyvgyűjteményét is gyarapította megtakarí-
tott pénzéből. Írásai ekkor jelenhettek meg elő-
ször a nyilvánosság előtt, igaz, csak álnév alatt.
Tizenhét évesen, egyetlen holland dollárral a
zsebében utazott a pennsylvaniai Philadelphi-
ába. 1728-ban társtulajdonos lett egy nyomdá-
ban, és megjelentette a Pennsylvania Gazette és
a Poor Richard’s Almanach című folyóiratokat.
Szorgalmas, igényes munkájának és körültekintő
gazdálkodásának hála, fokozatosan fölé került a
konkurenciájának, vállalkozása egyre nagyobb
haszonnal működött. Riválisaival ellentétben
nem hagyta, hogy adósságai elnyeljék, mihama-
rabb rendezte őket. Erre ösztönözte az az erős
meggyőződése, miszerint az adósság valójában
egyfajta rabszolgaság. Később a postához sze-
gődött, ahol a postaügyi miniszterségig vitte,
miközben megreformálta a postaforgalmat.
Vezessetek egy hétig naplót időfelhasználásotokról!
A hét eltelte után elemezzétek az eredményt!
Nekem az a társasjáték ugrik be,
amellyel még a szüleim játszottak…
Aki rendelkezik hasonló
játéktapasztalattal,
ossza meg a többiekkel!
*3.28
OKE_korr_1_66.indd 18 2013.08.09. 17:48:46
Matematika
A napi időtervezést megkönnyíti, ha listát készí-
tesz az elvégzendő tevékenységeidről, pl. ha-
sonlót, mint amilyet itt látsz. Miért segíthet az
ilyen típusú tervezés abban, hogy hatéko-
nyabban gazdálkodj az időddel?
Készítsetek tervet a mai
napra az ábra segítségé-
vel! Hasonlítsátok össze
terveiteket!
Mely tevékenységek ke-
rültek a fontos részbe?
Miért? Azt is vitassátok
meg, hogy a tervezés
összhangba került-e az iskolai elfoglaltságotokkal!
Rendszerint akkor húzzuk az időt, amikor sürgős
dolgunk van.
Mit gondoltok, miért van ez?
Mindenkinek többféle „időhúzó” technikája lehet.
Beszéljétek meg, hogy melyek ezek, és milyen alkal-
makkor kerülnek bevetésre!
Tanulmányozzátok az ábrát, amely bemutatja, mi-
lyen arányban oszlik meg a diákok iskolával kap-
csolatos tevékenységei között a rájuk fordított idő!
Mit gondoltok, hol lehet „időt nyerni” annak érdeké-
ben, hogy később több szabadidővel rendelkezzetek?
Rendezzetek ezzel kapcsolatban „ötletbörzét”!
Vannak olyan helyzetek is, amikor rajtunk kívül álló okokból „rabolják az időnket” (váratlan telefonhívás,
nem kívánt látogatók, kötelező „nem szeretem” családi feladat, pl. bevásárlás).
Hogyan kezelitek ezeket a helyzeteket?
Vonjuk le a tanulságot!
Munkánk hatékonysága a
feladatok rangsorolásával és a
feladatokhoz rendelt szigorú
időbeosztás megtervezésével
jelentősen javítható!
Igaz,
de ehhez tervezni kell,
hogy mibe, mennyi időt és energiát
fektetünk. Ne felejtsük el, hogy a tennivalók
sorrendjének felállításakor a következmények
fontossága legyen az elsődleges
szempont!
6% 6%
5%
7% 7% 8%
10% 10%
13%
64% 65%
65%
62% 61% 59%
66%
61%
69%
8%
8%
8% 9%
9%
10%
4%
7%
4%
18% 17%
17% 16% 17%
16%
15%
16%
11%
4% 4% 5% 6% 6% 7%
5% 6%
3%
0%
20%
40%
60%
80%
100%
ált. isk.
4. évf.
ált. isk.
6. évf.
ált. isk.
8. évf.
gimn.
8. évf.
gimn.
10. évf.
gimn.
12. évf.
szakköz.
10. évf.
szakköz.
12. évf.
szakisk.
10. évf.
A „diákmunkaidő” szerkezete
utazás az
iskolába
és haza
különórák
hétvégi
tanulás
iskolai
tanórák
hétközi
tanulás
19
K
n
v
t
h b k l k
A hat ékony l i st a
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10.
2
0
%

-

f
o
n
t
o
s
8
0
%

-

h
é
t
k
ö
z
n
a
p
i
OKE_korr_1_66.indd 19 2013.08.09. 17:48:50
Osztályközösség-építő program
A családi költségvetés
1.8
Franklintől tudom,
hogy minden megtakarított penny
egy másikat fal.
Sok emberben
negatív érzelmeket
kelt az a szó, hogy költségvetés.
Mégis érdemes a költségvetésnek azzal
a fajtájával megbarátkozni,
amelynek családi költségvetés
a neve.
A családi költségvetés
Egy család vagy egy közös háztartás alapvető jellemzője, hogy tagjai a rendelkezésre álló
pénzből közösen gazdálkodnak, s a pénz elköltéséről közösen döntenek. A család minden
tagjának van valamilyen szerepe a vásárlási döntéshozatalban.
Így van ez a ti családotokban is? És ha nem, mi lehet az oka? Beszéljétek meg!
A családi gazdálkodás legfontosabb szempontjait összegzi így egy női magazin:
Olvassátok el a szöveget, és vitassátok meg az egyes pontokat!
Melyek azok az elvek, amelyeket szüleid is érvényesítenek?
1. A legfontosabb lépés, hogy számold össze a bevételt és a ki-
adásokat is! Ügyelj a rezsire és a fx költségekre!
2. A bevételed 10%-át próbáld meg minden hónapban félre-
tenni!
3. Ne költs többet, mint amennyit elbír a családi költségveté-
sed!
4. Rangsorold, hogy mi az a nem állandó kiadás, amelyről
egy nehezebb hónapban képes vagy lemondani!
5. Előre készülj az ünnepekre!
6. Mindig nézd meg több helyen az árakat, és hasonlítsd őket
össze!
7. Mindig kalkulálj nem várt kiadásokkal is (pl. csőtörés, vil-
lanyszerelés)!
A családi gazdálkodás biztonságához az is hozzájárul-
hat, hogy a rendelkezésünkre álló pénzzel hogyan tu-
dunk takarékoskodni.
Mutasd be a diagramok alapján, mely ele-
mekből tevődik össze a család költségvetése!
Vitassátok meg, hogy mely területeken le-
het hatékonyan spórolni!
20
OKE_korr_1_66.indd 20 2013.08.09. 17:48:50
Matematika
Egy újsághír szerint, miközben szinte az egész világ az élelmiszerválság hatásaitól szenved, meglepő
adatok láttak napvilágot a britek pazarló fogyasztási szokásairól.
Az Egyesült Királyság polgárai naponta 220 ezer félkilós kenyeret, 1,6 millió banánt, 550 ezer adag
csirkehúst, 5,1 millió darab burgonyát, 660 ezer tojást, 1,2 millió darab kolbászt és 1,3 millió doboz
joghurtot dobnak ki a szemétbe.
A fentieken kívül a „veszteséglistán” szerepel napi 4,4 millió alma, 300 ezer zacskó burgonya-
szirom és 440 ezer adag készétel. Ennél is elgondolkodtatóbb, hogy az élelmiszerek többsége
teljesen érintetlenül végzi a szeméttárolókban, egy részük még a szavatossági idő lejárta előtt.
Szerezzetek ti is tapasztalatokat ezen a téren! Nézzétek meg a tanítási idő végén az osztályban
elhelyezett szeméttárolót! Mit tapasztaltok? Becsüljétek meg, hogy egy tanítási nap alatt
mennyi élelmiszert dobtok ki!
A családi költségvetés részét képezi a te – szüleidtől
kapott – zsebpénzed is.
Ha van zsebpénzed, hogyan gazdálkodsz azzal?
Mire és mennyit költesz a zsebpénzedből?
Készíts kördiagramot ennek bemutatására!*
Miért borulhat fel egy család
költségvetése? Ez kényes kér-
dés lehet, hiszen a háttérben
legtöbbször egy családtag
olyan szenvedélye áll, amely
„túlfogyasztáshoz” vezet.
Vannak ezen a téren tapasz-
talataitok? Osszátok meg
egymással!**
Vitassátok meg a képek mondanivalóit! Hogyan kapcsolódnak ezek
a családi költségvetéshez? Miért fontos az egyes ember felelőssége és
példamutatása?
Mit gondoltok, mi lehetett a célja ennek a plakátnak?
Milyen üzenetet közvetít a családok számára?
Kicsit zavarban vagyok.
Ezek szerint naponta csak
egyszer egyek?
Á, dehogy!
Te olvastál Franklint.
Ő azt mondta, hogy két fontos erény van
ezzel kapcsolatban: a MÉRTÉKLETESSÉG, tehát
ne edd magad degeszre, ne igyál a részegségig,
és a TAKARÉKOSSÁG! Tehát csak úgy költekezz,
ha mások vagy a magad javát szolgálod;
ne pocsékolj! Szerintem ezeken
érdemes elgondolkodni!
ek
és
*2.9, **3.28
21
OKE_korr_1_66.indd 21 2013.08.09. 17:49:00
Osztályközösség-építő program
Végre van szabadidőm!
1.9
Végre van szabadidőm!
A diagramok egy felmérésben
részt vevő diákok válaszai alapján
készültek.
Elemezzétek az adatokat! Mi de-
rül ki a szabadidő-felhasználás-
ról? Válaszoljatok ti is a feltett kér-
désre, összegezzétek az osztály
adatait, és hasonlítsátok össze a
megadottakkal! Hasonlóképpen
töltitek az időt, vagy vannak je-
lentős eltérések? Tudtok ezekre
magyarázatot?
Mit is jelent az a kifejezés, hogy
szabadidő?
Gondoljátok végig, mennyi időt
használhattok fel erre a célra a
nap 24 órájából!
Végezzetek számításokat és ha-
sonlítsátok össze tapasztalataito-
kat!
A szabadidő eltöltése lehet aktív és passzív. A szellemi munkát végző emberek szívesebben töltik
szabadidejüket aktív pihenéssel. Mások, akik fzikai munkát végeznek, előnyben részesítik a passzív
eltöltését a szabadidejüknek, mint például a tévénézést, olvasást.
Fogalmazd meg, mit jelent az aktív és a passzív pihenés! Melyik jellemző a te családodra? Mit csinál-
nak szüleid a szabadidejükben? Készítsetek erről is felmérést az osztályban!*
A szabadidő – testi-lelki feltöltődést eredményező – kulturált eltöltési formáját rekreációnak ne-
vezzük. Az ilyen típusú programok célja a jó közérzet, a jóllét, a jó minőségű élet megteremtése.
Vannak ilyen típusú programjaitok?
Vitassátok meg a képen látható szabadidős programok lehetséges előnyeit és hátrányait!**
„Jaj, úgy élvezem én a strandot,
Ottan annyi a szép és jó,
Oly sok vicceset látok, hallok,
És még Bambi is kapható !
A strandon az is jó,
hogy van még sok gyerek,
És van homokozó,
és labdázni lehet.”
Ez egy régi sláger,
ha jól tudom. Ráadásul egy
óvodásról szól, aki azt csinálja, amit a
szülei mondanak neki… Más a helyzet
nyáron, és más akkor, amikor iskola van!
Már nem vagyunk
óvodások!
tévézés
rádióhallgatás
újságolvasás
(napilap)
újságolvasás
(hetilap)
könyvolvasás
internetezés
zenehallgatás
sportolás
barátokkal
való időtöltés
Egy átlagos hétköznapon körülbelül mennyi időt töltesz
az alábbi tevékenységekkel?
5% 22% 21% 24% 16% 12%
25% 38% 13% 10% 3% 11%
25% 58% 11% 4% 1%1%
31% 34% 19% 9% 4% 3%
3% 24% 21% 19% 13% 20%
8% 12% 26% 17% 37%
28% 41% 13% 12% 3% 3%
11% 27% 16% 22% 8% 16%
26% 62% 8% 4%
0% 20% 40% 60% 80% 100%
semennyit
kevesebb mint fél órát
30-60 percet
1-2 órát
2-3 órát
több mint 3 órát
*5.2, **4.16
Vitassátok meg a képen látható szabadidős programok lehetséges előnyeit és hátrányait!
*5 2 **416
22
OKE_korr_1_66.indd 22 2013.08.09. 17:49:03
Matematika
Napjainkban a szabadidős szokásokat alapvetően meghatározza az életkor. Az X, Y, Z betűk a kü-
lönböző évtizedekben született generációk jelölésére is szolgálnak. Az 1965 és 1979 közöttiek az X,
az 1980–1995-ösök az Y, az 1996 után születettek pedig már a Z generáció tagjai.*
Mi jellemző az egyes generációk kulturális és a szabadidő eltöltésével kapcsolatos szokásaira?
(Segít a válaszadásban, ha végiggondoljátok, hogy ti, szüleitek, illetve nagyszüleitek melyik generá-
cióba tartoznak!)
Láttok-e különbséget saját, valamint a tőletek 4–8 évvel idősebb fatalok szokásai és céljai között?
Mit gondolsz, az itt bemutatott képek jellemzik azt a generációt, amelyiknek te is a tagja vagy?
Mit gondoltok, mindez jellemző rátok?
Igaz-e az az állítás, hogy zenében, fl-
mekben, divatban hasonló nézeteket
vallotok?**
Mit tennétek hozzá vagy mit vennétek
el a képekből?
Vitassátok meg, az elmondottak ho-
gyan befolyásolják a szabadidő eltölté-
sével kapcsolatos szokásaitokat!
Egy ausztrál kutatás szerint a legújabb, Z-nek
nevezet generáció tagjai nagymértékben kü-
lönböznek az elmúlt negyven év generációitól.
Ők a világ első globális nemzedéke, a globális
falu első gyermekei, akik ugyanazon a zenén,
ételen, moziflmen és divatirányzaton nőnek
föl. A jövő generációja abban is nagymértékben
különbözik a korábbiaktól, hogy ez egy olyan
digitális generáció, akik beleszületek a
digitalizált világba, így minden digitális
eszközt természetesnek vesznek. A mai
fatalok virtuális közösségekben élnek,
a világhálón töltik szabadidejük nagy
részét, és kapcsolataikat is az internetes
közösségi oldalakon építik ki.
Én azért könyveket
is szoktam olvasni…
Ti hogy álltok ezzel?
Én is,
de azért néha moziba
is elmegyek.
Ti mit láttatok utoljára?***
*4.14, **4.28, ***4.29
23
OKE_korr_1_66.indd 23 2013.08.09. 17:49:07
Osztályközösség-építő program
A másik nem
1.10
Kiemelt Hozzászólás Új
Szerintem egyáltalán nem kizárt, hogy egy fú és egy lány közöt igenis szoros barátság alakuljon ki.
Vannak olyan dolgok az életedben, amelyeket nem tudsz megbeszélni a saját nemedből való barátoddal.
Vannak olyan dolgok, amelyeket igenis egyszerűbb és könnyebb kimondani a másik nemnek.
Butaság az az általánosítás, hogy egy fú–lány barátságban valaki úgyis többet fog érezni. Nem
mondom azt, hogy soha egyik fél sem gondolkozik el azon, hogy mi lenne, ha ez a barátság kicsit
több lenne. Nem mondom azt, hogy egyik fél sem fantáziál arról, hogy milyen lehetne a másikkal.
Nem mondom ezeket, mert biztos vagyok abban, hogy az összes barátságban, mind a kető fél gon-
dolt már ilyenekre. Hisz miért ne gondolna?
„Úgy tűnik, hogy a szexuális nevelés nem nagyon halad sem-
milyen irányba ma Magyarországon. Ennek sok oka van, de talán a leg-
fontosabb éppen az, hogy nincs kultúrája a szexről való nyílt, tabuktól,
előítéletektől és még inkább szégyenlősségtől mentes beszédnek. Ezt azonban
lehet tanulni, tanítani. Én a tanítás során azt tapasztalom, hogy a legegysze-
rűbb dolog működik igazán: ha partnerként kezeled a diákokat, még akkor is, ha
15 év van köztetek, ez az egyedüli módja, hogy valódi párbeszéd alakuljon ki. Hiszem,
hogy ez az intimitás kiépülésének is feltétele; ha te magad hiteles vagy, felnőtként,
nőként, aktív szexuális életet élő emberként…”
Egyetértetek a szakember véleményével? Ütköztessétek az álláspontokat!
Vajon milyen mintákat követnek a gyerekek és a fatalok? Mit gondoltok a képek kapcsán?
Szerintem?
Ez kényes dolog, mert ha
már beszélünk róla,
érintenünk kell a szex kérdését is.
Mit gondolsz, tudunk erről
az iskolában beszélni?
Régóta vita tárgya,
létezhet-e fú és
lány között barátság.
Szerinted? Hogy került ide
ez a téma?
Erre is időt
kell szánni!
Ne haragudjatok, hogy
közbeszólok. Beszéljünk inkább a szex-
ről! Kérdezzünk meg egy szexoktatót,
hogyan látja ezt a kérdést!
A másik nem
Erről a kérdésről egy blog-bejegyzésben a következők olvashatóak:
Mit gondoltok erről? Vannak-e köztetek olyanok, akiknek van barátja a másik nemből?
Milyen tartalma lehet ezeknek a kapcsolatoknak?
24
e
l
r
őké k í áli él

lőítél t
OKE_korr_1_66.indd 24 2013.08.09. 17:49:11
Matematika
A képen Jan van Eyck 15. századi németalföldi festő
Az Arnolfni házaspár című képét láthatjátok.
Írjatok rövid fogalmazást arról, mi
történhetett a házaspárral a képen
látható jelenet előtt 8-9 hónappal
korábban!
Olvassátok fel az elkészült szövegeket!
Mi okozta a legnagyobb gondot a történet megírásában
és felolvasásában?
Az Ohiói Állami Egyetem (USA) szociológusai a világon először tér-
képezték fel egy teljes középiskola szerelmi és szexuális viszonyait.
A tinédzserek közti szerelmi hálózat felgöngyölítése a kutatók számá-
ra is meglepő eredményt hozott.
Olvassátok el a kutatási eredmények rövid összefoglalását, majd vitassátok meg!
Vannak-e hasonló tapasztalataitok?
Mit gondoltok a kutatásba bevont diákok szexuális viselkedéséről?
Figyeljétek saját viselkedéseteket is e téma megbeszélése közben! Jelentett-e problémát az
osztály számára ennek a témának a megvitatása?
Voltak-e olyan tanulók, akik nem akartak részt venni ebben a beszélgetésben? Mi lehetett ennek
az oka?
Nekem vannak ötleteim!
Te fgyusz, minek erőltetik ezt a tanárok?
Mi közük hozzá?
Végre valami más! Azt hittem, már csak a
házirendről fogunk egész évben hallani!
Lássuk be, a tanárnak sem volt könnyű!
Szerintetek?
Tehát nem könnyű
a szexről beszélni.
Tegyünk egy próbát!
Hát ezen túl vagyunk!
Kíváncsi lennék arra,
hogy miről beszélgetnek
a diákok az órát követő
szünetben…
A kutatók egy meg nem nevezet középiskola közel 1000 di-
ákjából 832-t kérdeztek meg a tanulmány készítése során. Az
iskola átlagos, az egyetlen a kisvárosban, egyórányira a leg-
közelebbi nagyvárostól. A tanulókat arról kérdezték, hogy
kikkel volt szerelmi vagy szexuális viszonyuk az elmúlt 18
hónapban iskolatársaik közül. Azt tapasztalták, hogy nem
voltak olyan f atalok, akik kirívóan sok szexuális tapasztalat-
tal rendelkeztek volna. Ehelyet a diákok kapcsolatai nagyon
hosszú láncolatokat alkot ak, amelyek az egész közösségre
kiterjedtek, de úgy, hogy a lánc tagjai nagyon ritkán „osztoz-
tak” meg ugyanazon a partneren. Ez azt jelenti, hogy közve-
tet en volt viszonyuk egymással, tehát jelenlegi partnerük
előző partnere, annak is az előző partnere és még sorolhat-
nánk tovább – mind egy láncolat tagjait alkot ák. Az egész
hálózat egyik alkotóeleme 288 diákot kötöt össze egyetlen
hosszú sorban. A másik meglepő eredmény az volt, hogy
a diákok a láncolatban hozzájuk közel álló társaikkal nem
teremtenek szerelmi viszonyt. Úgy tűnik, hogy erre szigo-
rú szabályokat alkalmaznak, és – a felnőt ekkel ellentétben
– számukra tabu például a régi barát jelenlegi barátnőjének
az előző barátja, mert így „másodikká” válnak. Ha valakivel
szakítanak, a lehető legmesszebb akarnak tőle kerülni, tehát
az ő társaságából sem randevúznak senkivel.
25
A ké
Az A
Írja
tör

ko
O
M
é
A
k
A
OKE_korr_1_66.indd 25 2013.08.09. 17:49:16
Osztályközösség-építő program
26
Gazdálkodj a közös tudással!
1.11
Ebből engem most
két dolog érdekel.
Egyrészt az, hogy ha ezeken az órákon
fgyelünk a másikra, sokat tanulhatunk,
úgy, hogy megosztjuk egymással a
tudásunkat. Másrészt, hogy közben
vitatkoztunk, bár ezen
a területen még van mit
fejlődnünk…
Még egyszer térjünk vissza
Franklinre! Azt mondta ugyanis,
hogy „a beszélgetés legfőbb célja, hogy
tudassunk vagy tudomást szerezzünk,
továbbá, hogy szórakoztassunk és
meggyőzzünk”.
Gazdálkodj a közös tudással!
Tanulni nemcsak az iskolában lehet.
Gondoljátok végig az elmúlt napo-
kat, és készítsetek feljegyzést arról,
hogy az iskolán kívül kitől és mit ta-
nultatok!
Naszreddin Hodzsa a Közel-Kele-
ten széles körben
ismert tanító volt
a 13. században,
aki néha fordítva
ült a szamarára.
Mit gondoltok,
miért tette ezt?
Olvassátok el a
történetet! Ti mit tettetek volna
a teherhordó helyében? Vitassá-
tok meg, hogy elfogadható volt-e
a tette?
Beszéljétek meg, miért nem volt
korrekt a fösvény ember!
Tudnátok-e olyan hasznos taná-
csot adni a teherhordónak, ame-
lyet elfogadna a fzetés fejében?*
Megfelelő vitakultúrára az iskolai
konfiktusok feloldásakor is szük-
ség van. Ezekben a helyzetekben
az érintettek sokszor veszekedés-
sel akarják a helyzetet megoldani
a vita helyett. A veszekedés a vita
alacsony szintjét képezi, a feleket
erős érzelmek hatják át, amelyek
meggátolhatják a probléma meg-
oldását. A vitákra tudatosan lehet
készülni!
NASZREDDIN HODZSA TRÉFÁIBÓL
Egy fösvény ember a piacra ment, ot összevásárolt néhány
edényt, berakta egy kosárba, és a kosarat odaadta egy teher-
hordónak, hogy vigye. Együt mentek hazafelé. Útközben a
fösvény embernek eszébe jutot, hogy jó volna, ha nem kellene
pénzt adnia a teherhordónak a munkájáért. Így szólt hozzá:
– Nem akarsz fzetés helyet inkább három bölcs tanácsot?
A teherhordó ismerte a fösvény embert, gondolta hát, hogy mi-
vel rendes összeget úgysem kap tőle, hátha a tanácsaiból több
haszna lesz. – Mi lenne az a három tanács? – kérdezte.
– Az első ez: ha valaki azt mondja, hogy jobb egy üres szekér,
mint egy teli szekér, ne hidd el neki
Nagyot nyelt a szegény teherhordó, és megkérdezte, hogy
hangzik a második jó tanács. – Ha új ruha van rajtad, ne nyúlj
a zsíros szádhoz, mert a kezeddel bekened a ruhádat.
A teherhordóban forrt a méreg. Közben hazaértek. A kapuban
ezt mondta a fösvény ember: – Harmadszor meg: ha valaki azt
mondja, hogy nálad ostobább ember van a világon, el ne hidd
neki. Erre a teherhordó megfogja a kosarat, nekivágja a sarok-
kőnek úgy, hogy a sok drága edény ezer darabra tört benne.
Aztán nyugodtan csak ennyit mondot: – Ha valaki azt monda-
ná, hogy maradt egy ép darab a kosárban, el ne hidd neki.
*5.4
Mindenki rendelkezik olyan tudáselemekkel, amelyek a másik
ember számára is értékesek lehetnek.
Írjátok össze, hogy a tanév során mi mindent tanultatok az
osztálytársaktól! Tudjátok az iskolában hasznosítani mindezt?
Mi lehet a magyarázata annak, ha nem? Szívesen megosztjá-
tok tudásotokat a tö bbiekkel?
Értelmezzétek ezt a szólást: A tudás hatalom!
OKE_korr_1_66.indd 26 2013.08.09. 17:49:18
Matematika
„Lecsúszva is a társadalom részének érzem magam. Elég volt néhány
rossz döntés, egy rossz válás, az alkoholizálás elkezdése. Volt egy közös
tulajdonú családi házunk a feleségemmel, két közös gyerekünk.
A váláskor, hogy megelőzzem a későbbi jogi huzavonát, lemondtam az
ingatlan és ingóságok rám eső részéről, vagyis a feléről, tehát gyakorla-
tilag mindenről, a gyerekek javára.
Azt gondoltam, majd én megoldom az életemet. Nagyon jó munkahe-
lyem, szép jövedelmem volt, úgy terveztem, hogy egy ideig kiveszek egy
albérleti lakást, és belátható időn belül összegyűjtök egy saját ingat-
lanra. Csak nem számoltam azzal, hogy 17 év házasság után képtelen
leszek földolgozni a családom hiányát. Inni kezdtem. Előbb a munká-
mat veszítetem el, aztán az albérletemet. Nekem már így, 50 évesen
nagyon nehéz fölkapaszkodnom.
Ha az ember túl sokáig él az utcán – az én esetemben ez ténylegesen
3–4 év volt – akkor nagy valószínűséggel előbb-utóbb különféle bűn-
cselekményeket is elkövet, ahogy ez velem is előfordult.
Hogy úgy mondjam, nem tiszta az erkölcsi bizonyítványom, ami meg-
lehetősen nehezíti a munkakeresést. Például egy szupermarketbe már
nem mehetek el árufeltöltőnek. Leginkább az építőiparba mehetnék fe-
ketén, aztán vagy kifzetik a munkámat, vagy nem. Nálam ráadásul
az a helyzet, hogy az egészségem eléggé megromlot az elmúlt években,
maltert, mondjuk, nem tudnék hordani.
Történelmet és szemiotikát tanultam, eredetileg könyvtáros szeretem
volna lenni. Nem végeztem el az egyetemet, de egy ideig dolgoztam az
Országos Széchényi Könyvtárban. Később nagyáruházakban jutot-
tam középvezetői szintig. Közben kitanultam az ólomüveg festést.”
Persze vitatkozhatnátok
az iskolát érintő problémákról is.
Mit gondoltok pl. az iskolaköpeny
kötelező viseléséről?
Javaslom,
hogy rendezzetek
vitát pl. történelmi kérdésekről!
Nézzetek utána, miért tartják egyesek
Görgey Artúrt árulónak, mások
meg hősnek!*
A hajléktalanok jelenléte a nagyvárosokban erősen megosztja a közvéleményt.
Mit gondoltok erről a kérdésről? Rendezzetek erről egy vitát oly módon, hogy az egyik
csoport azt az álláspontot képviseli, hogy a hajléktalanok maguk tehetnek a helyzetükről, míg a másik
csoport szerint ők a körülmények áldozatai! Olvassátok el az alábbi történetet a vita indításához!
Egyedül nem lehet vitatkozni, eh-
hez partner kell!
Mire kell ügyelnetek a vita során?
Tisztázzad, hogy pontosan mi a
vita kiváltó oka! Ne a másik fél által
képviselt álláspontot támadd, ha-
nem a sajátodat védd meg!
Elsősorban tényeket és adatokat
használj a vitában!
Ne ess abba a hibába, hogy kizáró-
lag a magad igazát hangoztatod!
Kérdések segítségével ismerd meg
a másik álláspontját!
Világosan és érthetően fogalmazd
meg a mondanivalódat!
Óvatosan bánj a példákkal!
Mit gondolsz az ilyen és ehhez ha-
sonló utcai látványról?
27
*5.14
OKE_korr_1_66.indd 27 2013.08.09. 17:49:20
Osztályközösség-építő program
Hálózatok világa
1.12
Nézzétek meg az ábrát!
Mi jut róla eszetekbe?
A hálózatok!
Ilyen a Facebook, a Tumblr,*
és a telefonom is hasonló rendszerben működik.
Ezeken sok mindent megtudhatsz az
ismerőseidről, barátaidról, sokszor még
olyat is, amire nem is vagy kíváncsi!
Kiemelt Hozzászólás Új Ki Ki Kiem em emel el elttt Hozzászólás Új jj
Hálózatok világa
„Mindennap megnézem, ki jelölt be. Fontos az, hogy minél többen bejelöljenek, mert akkor úgy
érzem, fontos ember vagyok. Ez önbizalommal tölt el…”
„Fontos, hogy sokan ismerjenek, még akkor is, ha soha az életben nem találkozunk… De virtuálisan
tartjuk a kapcsolatot. Ki tudja, mit hoz az élet….”
„Nem csak azért fontos, hogy lássam, ki jelöl be, hanem azért is, hogy tisztában legyek azzal, miért
pont engem értek el.”
„A mai világ a rohanásról szól; sokan már elfelejtik átölelni a párjukat. Ezek az oldalak azért is je-
lentősek, mert it nem kell kimutatni az érzelmeket, nincs rá szükség. A lényeg, hogy minél szélesebb
legyen a kapcsolati hálód. Ennyi. A párodnak meg küldesz egy sms puszit.”
Hálózati típusok
Milyen kapcsolatban állnak egymással a hálózatba kapcsolt szereplők?**
Elemezzétek a kép alapján az információáramlás lehetséges útjait és a résztvevők pozícióit!
Melyik típushoz hasonlít napjaink legfontosabb hálózata, az internet?
Olvassátok el az idézett válaszokat!
GYŰRŰ
HURKOLT
TELJES CSILLAG
LÁNC
BUSZ
FA
*4.15, **3.29,
28
OKE_korr_1_66.indd 28 2013.08.09. 17:49:22
Matematika
Nap mint nap megosztjuk élményeinket ismerőseinkkel, élőszóban vagy írásban.
Olvassátok el az alábbi szöveget! Csoportokban készítsetek a szövegből sms-t, írjatok levelet, táviratot és e-mailt
erről az élményről barátaitoknak!
„Ebben a tanévben egy új programmal ismerkedtünk meg az iskolában.
Osztályközösség-építés, ez a címe. Egyrészt szokatlan, másrészt érdekes.
De legalább történik valami.”
Vessétek össze az elkészült szövegeket!
Mik a tapasztalataitok a különböző műfajokban megjelenő információk mennyisége kapcsán?
Milyen problémákkal szembesültetek a feladat megoldása során?**
A hálózatok mindennapjaink elengedhetetlen kellékei.
Miért népszerűek a közösségi oldalak?
Fűzzétek hozzá saját tapasztalataitokat, véleményeteket is!
Mit gondoltok erről a képről?
Beszéljétek meg a képek alapján, miért vagytok ti is részei
ezen kapcsolatrendszereknek! Vitassátok meg, milyen
problémákat okozhat egy-egy hálózat „meghibásodása”!*
Családi ház épületgépészeti hálózata
Az erdő táplálkozási kapcsolatai
Akkor tehát a régi mondás
ma így hangzik:
„Mutasd a blogod,
és megmondom, ki vagy!”
Vagy inkább mutasd
a kapcsolatrendszered…
Tudod mit?
Ezt inkább
az osztály vitassa meg!
*4.3, **4.14
29
lllllááád ddd há hhá áá hááá éééé l éé éé há há há h ló ló ó
rdő táplálkozási kapcsolatai
Az erdő táplálkozási ka
l
AAAAAA
OKE_korr_1_66.indd 29 2013.08.09. 17:49:26
Osztályközösség-építő program
30
L12. L2. L10.
L13.
L18.
L5.
L8.
L9.
F1.
F11.
L17.
L15.
F19.
F4.
F14.
F3.
F16.
F7.
F6.
Egyének és közösségek
1.13
A céltábla-szociogramon látható, hogy a csoportszerke-
zet közepét a 15. és 17. lány, illetve a 19. fú alkotja, ők ren-
delkeznek a legtöbb kölcsönös kapcsolattal. Furcsa, hogy
ezek között a tanulók között egyáltalán nem született
kapcsolat.
Az ábráról leolvasható az ellenkező neműekkel való köl-
csönös kapcsolatokban való bizonytalanság; fúk és lá-
nyok közötti csaknem teljes elkülönülésről beszélhetünk.
Kivételt képez a 7. fúnak a 12. lányhoz fűződő stabil kap-
csolata.
Az osztályszerkezet tömbszerkezetként jellemezhető,
összefüggő, zárt alakzatokból áll, kevés a peremre szoru-
ló tanuló.
Elemezzétek az ábrán a további kapcsolatokat!
Mit gondoltok a 8. és a 14. számú tanulókról?
Mitől függ az,
hogy az egyén
milyen szerepeket tölthet be
a közösségben?
Tegyünk egy próbát!
Elég idő telt már el a tanév-
ből, hogy felmérhessük,
hogyan fejlődik az
osztályközösség!
Minden munkahelyi közösség,
csoport vagy akár egy iskolai osztály
sajátos szerkezettel rendelkezik.
Ennek a társas alakzatnak a feltárásával
meghatározható az egyén csoporton belüli helye,
vagyis az, hogyan sikerült beilleszkednie
a közösségbe.
Már beláttuk, hogy a
közösséghez tartozás fontos az
ember életében. A kapcsolatok, az együtt
töltött idő értékesebbé teheti a mindennapjainkat.
És persze mindenki oda szeretne tartozni,
ahol jól érzi magát, ahol elfogadják.
Egyének és közösségek

Töltsétek ki a következő oldalon található kérdőívet!
Őszintén válaszoljatok a kérdésekre egy külön
papíron! Minden kérdésre teljes névvel kell felelnetek, és min-
den esetben legfeljebb 3 nevet írhattok!
Osztályfőnökötök a válaszok alapján elkészíti majd az érté-
kelést! Mielőtt elkezdenétek a munkát, megmutatjuk, mire
számíthattok! (Az adatokat egy budapesti iskolában vették fel. )
OKE_korr_1_66.indd 30 2013.08.09. 17:49:32
Matematika
1. Kik a legjobb barátaid az osztályban?
2. Szerinted ki az, az osztálytársaid közül, aki valamilyen terüle-
ten (művészet, tudomány, sport stb.) tehetséges?
3. Kiket tartasz a legműveltebbnek az osztályban?
4. Ha az osztály többnapos osztálykirándulásra menne, ki-
vel utaznál szívesen egy vonatfülkében?
5. Véleményed szerint a kisebb, osztályon belüli ellentéteket
melyik osztálytársad tudná igazságosan feloldani?
6. Osztálytársaid közül ki tudna legjobban megrendezni
egy iskolai bulit?
7. Mit gondolsz, melyik osztálytársad érvényesül majd legjob-
ban az életben?
8. Iskolai eseményeket, pletykákat kinek mondanál el a legszíve-
sebben?
9. Kik azok az osztálytársaid, akik valamely képességükkel
kiemelkednek?
10. Kinek a kritikáját, ítéletét tartod a legigazságosabbnak, leg-
mérvadóbbnak?
11. Ha kisebb pénzösszegre lenne szükséged (pl. a büfében),
kihez fordulnál?
12. Ha az osztályfőnököd hosszabb ideig akadályoztatva lenne
az osztály vezetésében, a tanulók közül ki lenne a legalkalma-
sabb a helyettesítésére?
13. Kikkel szeretnél az iskola befejezése után is kapcsolatot tar-
tani?
14. Kik azok, akiket a tanulók közül a legtöbben szeretnek?
15. Ha az osztály tagjai döntőbíróságot alkothatnának kisebb
fegyelmi ügyekben, kiket jelölnél a tagjainak?
16. Ki a legtevékenyebb, legaktívabb az osztályban?
17. Személyes, bizalmas jellegű problémáid melyik osztálytár-
saddal osztanád meg?
18. Melyik osztálytársad az, aki képviselné az osztály érdekeit
a tanárokkal szemben?
Az iskolásoknak osztálytársaikon kívül
számos más kapcsolatuk is van.
Tanulmányozzátok a kutatás adatait
megjelenítő ábrát! A ti kapcsolataitok is
hasonlóak? Vitassátok meg!
Az érettségiző diákoknak az érettségit
megelőzően önkéntes közösségi mun-
kát kell végezniük.
Miért fontos ez?
Nektek vannak tapasztalataitok ezen
a téren? Mit gondolsz a képen látható
tevékenységről?
Beszéljétek meg, hogy részt vennétek-e hasonló programokon!
Milyen álláspontok alakultak ki ezzel a tevékenységgel kapcsolatban az osztályban?
Azért ez sem biztos!
Én olvastam kooperatív
tanulási formákról.
Lehet, hogy idővel ezt a formát
a dolgozatoknál is lehet
alkalmazni!
Végig a közösségről beszéltünk,
de a dolgozatokat persze egyedül
kell megírnunk!
31
Az iskolához
A lakóhelyhez
Különórához
Sporttevékenységhez
Hobbihoz
Valláshoz
32%
3%
14%
23%
4%
24%
A tanulók baráti kapcsolatainak kötődése
OKE_korr_1_66.indd 31 2013.08.09. 17:49:33
Osztályközösség-építő program
A barát, a haver és a span
1.14
A barát, a haver és a span
Mi a jelentése ennek a közmondásnak?
A mai világban nem probléma
a távolság.
Virtuális kapcsolatok létesülhet-
nek anélkül is, hogy az azt
fenntartó személyek élőben
találkoznának.
Lehetőségünk nyílik arra is,
hogy más országok kultúráját
megismerjük.
Kényes téma!
Sokszor csalódtam a
barátaimban!
Azóta kicsit visszafogottabb
vagyok!
Olvassátok el az alábbi idézeteket a barátságról! Alakítsatok csoportokat és először
csoporton belül, majd a csoportok között vitassátok meg az olvasottakat!
„Madarat tolláról, embert barátjáról!”
A nehéz pillanatokban születnek meg az életre szóló barátságok.
Ilyenkor lehullanak a maszkok, és valóban közel kerülünk egymáshoz.
(Ulla-Carin Lindquist)
Nem bízom azokban, akik azt hiszik, sok barátjuk van. Csak azért hiszik,
mert nem ismerik az embereket.
(Carlos Ruiz Zafón)
Bármennyi a barátja is valakinek, mindig akad köztük egy-egy, aki a többinél kedvesebb.
(Michael Ende)
Ha valaki olyan „barátokkal” veszi körül magát, akik pusztán csak megerősítik a kifelé mutatot sze-
mélyiségét, akik soha nem kíváncsiak álmaira és vágyaira, akik soha nem biztatják arra, hogy új uta-
kat próbáljon ki, akkor elmulasztja azokat a lehetőségeket, amelyeket a barátság nyújthat. Az igazi
barát olyasvalaki, akivel időnként bolondozhatunk, aki nem várja el tőlünk, hogy mindig a papír-
formát hozzuk; olyasvalaki, aki segít bennünket az önmegvalósításban, és ezért hajlandó osztozni a
kockázatban, amely minden komplex tevékenységben jelen van.
(Csíkszentmihályi Mihály)
eee ssz
Mit gondoltok, ez az állítás nincs
ellentmondásban a többivel?
Az utókor számos híres, történelmi
barátságot tart számon. Mi ennek az
oka?
Igazad van!
A barátság komoly érzelem!
De nézzük máshonnan!
Elmegyünk lötyögni, iszunk valamit.
Majd mindenki megy a maga dolgára!
Ehhez nem kellenek barátok!
Vajon mennyire ismerjük azokat
akikkel együtt töltjük
a szabadidőnket? Miről szól az
igazi barátság?
32
OKE_korr_1_66.indd 32 2013.08.09. 17:49:34
Matematika
Kiket ábrázolnak a képek? (Általános iskolában tanultatok róluk.)*
Mitől vált a két férf kapcsolata életre szóló barátsággá?
Beszéljétek meg a szöveg alapján, mi képezhette a két költő barátságának eszmei alapját!
Egy blogban olvastam a következőket!
barát: akiben mélységesen megbízol
pajtás: akivel jókat mulatsz
haver: akivel kikapcsolódsz
cimbora: akivel jól kijössz
span: akitől „kunyizni” szoktál
Ezek a kifejezések szinonimák.**
Emlékszel még rá, mik azok? Tartsatok közvéle-
mény-kutatást az osztályban, kinek vannak ilyen
jellegű kapcsolatai!
Készítse el mindenki a saját B-H-S (barát-haver-
span) térképét!
Üdvezlem Önt!
Pes , f b . 4. 1847.
Ma olvastam Toldi-t… Az Életkép kb n ki fog ugyan jőni, de én minél
hamarabb akarom Önnek tudtára ad ni azon meglep tés , azon örömet, azon
elragad tatás , melyet műve költött bennem. Hiába, a népköltészet az igazi
költészet. Legyünk rajta, hogy ezt tegyük uralkodóvá! Ha a nép uralkodni
fog a költészetb n, közel ál ahhoz, hogy a politikában is uralkodjék, s ez a
század fölad ata, ezt kivívni célja minden nemes keb lnek, ki megsokallta
már l átni, mint mártírkodnak mill iók, hogy egypár ezr n henyélhes e-
nek és élvezzenek. Égb a nép t, pokol a az arisztokráciát!
Szívesen gépezem,
és sok emberrel tartom
a kapcsolatot.
Ez persze sok időt elvesz, és néha
a tanulás rovására megy!
Őszintén szólva, igaza van anyámnak:
„Nyomod a szavakat, ahelyett,
hogy egy jót olvasnál,
kisfam!”
Nem gondolom,
hogy képesek érzelmileg
közel kerülni egymáshoz olyan személyek,
akik soha nem találkoznak!
Számomra fontos, hogy a másikat
lássam élőben, hogy fgyeljem
a gesztusait!
Túlságosan belemerültünk
az irodalomba…
Inkább a címben foglaltakra
keressünk magyarázatot!
Mit fejezhet ki a képen látható mozdulat?***
Ti hogyan köszöntitek egymást?
Mutassatok be „koreográfákat”!
Oldjátok fel a „kódokat”!
Mi ezeknek az üdvözlési formáknak a jelentéstartalma?
*4.5, 4.9, 5.14, **4.5,***4.4
33
OKE_korr_1_66.indd 33 2013.08.09. 17:49:36
Osztályközösség-építő program
34
Ami összeköt(het), és ami elválaszt(hat) egymástól...
1.15
Ami összeköt(het), és ami elválaszt(hat) egymástól…
Különféle kutatási módszerek segítségével kideríthető, hogyan viszonyulunk a másik emberhez.
Ilyenkor azt mérik, hogy a vizsgált személy vállalna-e közösséget egy más nemzetiségű, etnikumú,
bőrszínű stb. személlyel. A következő kérdőív ennek a felderítésére és megvitatására szolgál.
Milyen közeli kapcsolatot tudsz elképzelni egy…
származású emberrel?
Elfogadnám…
1 – közeli rokonnak, házasság révén
2 – mint személyes jó barátot
3 – utcámban mint szomszédot
4 – alkalmazottnak hazámban,
saját foglalkozásomban
5 – mint hazám polgárát
6 – csak mint hazám látogatóit
7 – kizárnám hazámból
A kipontozott helyre képzeljetek különféle
származású embereket, majd ezt követően válaszolja-
tok a kérdésekre! Beszéljétek meg a válaszokat!
Mit tapasztaltatok az előítéleteitekkel kapcsolatban?*
Készítsetek az előítéletes gondolkodás leküzdésére
felszólító plakátokat! Döntéseiteket több egymásra
ható tényező befolyásolja.
Beszélgessetek erről a problémáról!
Sok minden elválaszthat
bennünket egymástól!
A társadalomban elfoglalt hely,
a vagyoni helyzet, a különböző
etnikumokhoz való
tartozás…
Ezek rázós kérdések!
Beszélnünk kell az előítéletekről,
a „mássággal” élők elfogadásáról
és nem utolsósorban
a toleranciáról!
Nézzétek meg a képeket! Te kit szeretnél/nem
szeretnél padszomszédodnak választani
közülük? Vitassátok meg!
Ütköztessétek az érveket és ellenérveket!
Mit gondolsz, milyen okai lehetnek döntéseiteknek?
*4.7
OKE_korr_1_66.indd 34 2013.08.09. 17:49:38
Matematika
Az előítéletek leküzdése nem könnyű. A tolerancia kifejezés latin eredetű szó, elsősorban türelmességet
jelent mások véleménye, főleg vallása, világnézete, etnikai vagy nemzeti hovatartozása iránt.*
Mire utalnak ezek a plakátok? Mi a jelentőségük a színeknek?**
Kiemelt Új Hozzászólás
Nekem nincsenek
előítéleteim, bár azt mondják,
hogy mindenkinek vannak,
csak jól titkolják! Elfogadom azt is,
aki nagyon más, mint én. Miért is kellene
egyformának lennünk? Az ember
először önmagát ismerje meg!
Ezt nem én találtam ki. Tudjátok,
honnan származik
ez a mondás?
Mások elfogadása,
számomra az egyik legnagyobb
emberi erény! Ami pedig az előítéletes
gondolkodást illeti, elbizonytalanodtam.
Vannak olyan ételek, amelyekkel szem-
ben nem tudok toleranciát tanúsítani.
Képzelhetitek, mit szólnak ilyenkor
a szüleim!
Ki Ki Kiem em emel el elttt Új jj Hozzászólás
Az előítéletek hatással vannak életünkre, lehet ez jó is, de akár rossz is. Sokszor már a külseje
alapján, első ránézésre elítélünk valakit.
Manapság a külső igen hangsúlyos a megítélésben. Ha valaki jó alakkal pályázik egy állásra egy
ugyanolyan jó képességű moletebbel versengve, sokszor az előítéletek miat már a külső megjelenése
alapján nyert ügye van.
Bizonyos állások betöltése esetében pedig a férfak indulnak nagyobb eséllyel. Hasonló esetek
előfordulhatnak saját környezetünkben, akár az iskolában is. Az új diákot legtöbbször nehezen
fogadjuk be a közösségbe.
Már előre elítéljük, hogy miért éppen most és ide jön, hozzánk. Ha valaki nem szimpatikus,
már megkezdődik ellene az áskálódás, furkálódás, pedig nem csinált semmit. Ha valaki viszont
szimpatikus, alapból megpróbálunk, akár tudat alat is, segíteni neki.
Egy blog-bejegyzésből idéztünk.
Találsz benne rád is jellemző elemeket? Mit teszel, ha észreveszed, hogy vannak előítéleteid?***
Vitatkozzatok erről!
*5.8, **4.23, ***4.7
35
OKE_korr_1_66.indd 35 2013.08.09. 17:49:41
Osztályközösség-építő program
Most lehet választani!
1.16
Most lehet választani!
Ha választhatok,
akkor két dologról beszélnék:
nők és nyaralás!
A program elején az ígértük,
hogy lehetőségetek nyílik az önálló
témaválasztásra. Most segítünk abban,
hogy a képek segítségével kiválasszátok azokat
a témákat, amelyeket szívesen feldolgoznátok az órákon.
Szavazzatok oly módon, hogy mindannyian
két témát jelöltök meg a szavazólapon!
A fúk és a lányok eltérő színű lapokon
szavazzanak! Így mindenki jól jár,
mert lesz kedvére való téma!
36
OKE_korr_1_66.indd 36 2013.08.09. 17:49:45
Matematika
Ez izgalmas
feladatnak tűnik.
Remélem,
hogy nem untátok
a „használati utasítást”!
Hogyan történt
a téma kiválasztása?
Rögzítsétek ennek a módszerét is!
Hány témára esett a választásotok?
Milyen alapon kerültek be
a résztvevők az egyes projektekbe?
Hogyan történt
a feladatok kijelölése?
Ha kiválasztottátok a témát, dolgozzatok ki egy projekttervet! Miért szükséges ez?
Olvassátok el a szöveget!
Döntsétek el, hogyan osztjátok el magatok között a projektben elvégzendő feladatokat!*
1. Előkészítő szakasz
Tervezés: célmeghatározás, helyzet és problémaelemzés, paraméterek felállítása (határidők, személyi
és tárgyi feltételek), a döntéshozatal módja és a szerepek meghatározása.
2. Kivitelezési szakasz
A kivitelezés több mint felerészben az előkészítő munkán múlik. A kivitelezés akkor sikeres, ha
a munkát az áttekinthetőség, a rugalmasság és a pontosság jellemzi. A munkát a projektvezető
irányítja, akinek a legfontosabb feladatait a cél folyamatos szem előtt tartása, a projekt dokumentálása,
információgyűjtés és -adás, a munka koordinálása, szervezése, folyamatos fgyelemmel kísérése
alkotja.
3. Lezáró szakasz
A lezáró szakasz az utómunkálatok elvégzésén túl az értékelést jelenti. Megvizsgáljuk, hogy
elértük-e a célunkat, mit gondolnak az elvégzett munkáról azok, akiknek szólt és azok is, akik részt
vettek benne. Vizsgáljuk az elért eredményeket és az elérésükhöz vezető folyamatot, olyan módon,
hogy reális képet kapjunk az elvégzett munkáról, a sikerekről és a tévedésekről.**
A projekt keretében szervezett tanulás és a cselekvés szorosan összefügg egymással. A célok
meghatározásánál, a tartalom és a módszerek kiválasztásánál, a szervezésnél és az eredmény
biztosításánál egyaránt vegyétek fgyelembe, hogy szükség lesz mindegyikőtök tudásának az
aktivizálására, felhasználására. A projektkészítés során a csoport minden egyes tagja azonos jogokat
élvez, mert a demokratikus cselekvési elvek az irányadók. Mindenki számára biztosított a tervezés,
a beleszólás, közreműködés, a tevékeny részvétel lehetősége. A csoportnak magának kell céljait
meghatároznia, érdeklődésének és szükségleteinek megfelelően a tartalmat kidolgoznia, és az egész
munkát önállóan megszerveznie.
A témaválasztásról ti döntöttetek. Feltehetőleg a mindennapi problémák, valamint aktuális vagy
aktualizálható, benneteket érdeklő témák kiválasztására került sor. Ez a tanulási forma az egyes
tantárgyakon túlmutató megközelítésmódot igényel, de ez a helyzet most
már ismerős a számotokra.
A projektorientált tanulás sokszor kifejezetten az iskola falain kívül
bonyolódik le, és a legkülönbözőbb anyagok, médiumok, eszközök
alkalmazását igényli. A projektorientált tanulás megváltoztatja a tanár
szerepét is. A tanár egy személyben tanuló és közreműködő, megfgyelő és
közvetítő, valamint partner, tanácsadó és segítő a tanuló és a tanulásban
közreműködők számára. Törekedjetek arra, hogy a projektben „kézzel
fogható” produktumok, konkrét eredmények szülessenek!
Ellenőrzés
Részletes
tervezés
Projektalapítás Értékelés
Követés
Ötlet,
Igény
Meg-
valósítás
Tervezés
Befejezés
Projekt
A projektfolyamat
*4.1, **2.1
37
OKE_korr_1_66.indd 37 2013.08.09. 17:49:50
Osztályközösség-építő program
38
Hol lesz a helyem a felnőtt társadalomban?
1.17
Számomra fontos,
hogy sikereket érjek el az életben!
A hivatásomban és a
magánéletemben is!
Szeretnék példaképe lenni
a gyerekeimnek!
Megtalálni a helyem a világban?
Nem lesz könnyű!
Fontosnak tartom, hogy reális célokat
tűzzek ki magam elé!
Nekem elsősorban a tanulás jelenti
az eszközt céljaim elérésében!
Állhatatosan tanulsz,
s mindent félretéve csak arra
törekszel, hogy napról napra
jobbá tedd magad, helyeslem
is ezt, örülök neki.
Nemcsak buzdítalak, hogy
tarts ki emellett, hanem még
kérlek is rá.
(Seneca: Erkölcsi levelek, 5. levél)
Olvassátok el a következő ókori szöveget!
Van-e érvényes üzenete napjainkban
is ennek a levélnek?
Gyűjtsetek az internetről olyan bölcsességeket,
amelyek a régmúltban felhalmozódott tapasztala-
tokat közvetítik a mának! Értelmezzétek a szövegeket!
Hol lesz a helyem a felnőtt társadalomban?
Azonosítsátok a képen ábrázolt személyek foglalkozásait! Beszéljétek meg, mennyit kellett
tanulniuk ahhoz, hogy ezeket a munkákat elvégezhessék! Mennyi lehet a fzetésük?
Vitassátok meg, hogyan függ össze a jövedelem és az iskolázottság!
OKE_korr_1_66.indd 38 2013.08.09. 17:49:51
Matematika
A képen látható emberek is fontos munkát végeznek.
Olvassátok el, hogyan vélekednek jelenlegi helyzetükről! Milyen közös tartalmi elemei vannak ezeknek
a mondatoknak?
Azért tanultam, hogy…
„a munkám elegendő pénzt
hozzon a konyhára!”
„sikeres legyek az életben!”
„fontos részévé válhassak
a társadalomnak!”
„a szüleim büszkék lehessenek rám!”
Fontos volt, hogy befejezzem az isko-
lát, mert…
„az iskola elvégzésével teljesen új utak
nyíltak előttem! Örülök, hogy befe-
jeztem a sulit, és köszönöm a taná-
raimnak, akik támogattak és bíztak
bennem!”
„így el tudtam helyezkedni a szak-
mámban. Hiszen ezért tanultam!”
„így van munkám. Igaz, hogy nehéz
és fárasztó, ráadásul kevés mellette a
szabadidőm!”
Hogy megtaláljam
a társadalomban elfoglalt
helyemet,
ahhoz elsősorban morális,
vagyis erkölcsi célokkal kell
rendelkeznem!
Olyan felnőttesen
meg nagyképűen hangzik,
de szeretnék hasznos tagja lenni
a társadalomnak!
Értékeket adni és kapni!
Igen, beszélnünk kellene
a morális célokról is!
l
39
OKE_korr_1_66.indd 39 2013.08.09. 17:49:54
Osztályközösség-építő program
Jellemrajzok
1.18
Jellemrajzok
A jellemet az egyénnek azok a viszonylag állandósult tulajdonságai alkotják, amelyek rányomják
bélyegüket minden megnyilvánulására, és kifejezik viszonyát a világhoz, a többi emberhez. A jellem
meghatározza a cselekvést, a magatartást. Az ember jelleme szoros kapcsolatban van a világnézetével.
A jellemet nemcsak az egyes tettek határozzák meg, hanem az egyén gondolkodása a kisebb és
nagyobb jelentőséggel bíró kérdésekről.
Olvassátok el a két ókori szöveget!
Az ókori Görögországban Szókratészt nagy becsben
tartoták tudása miat. Egy nap egy ismerősével futot össze
az utcán, aki azt mondta:
– Szókratész, akarod tudni, hogy mit hallotam a legjobb
barátodról?
– Várj egy pillanatot! – válaszolt Szókratész.
– Mielőt bármit mondanál, szeretném, ha megfelelnél
három kérdésre. Ezt hívják a tripla szűrőnek. Az első szűrő
az Igazság. Teljesen megbizonyosodtál arról, hogy amit
mondani akarsz igaz?
– Nem – válaszolta az ember. – Éppenséggel csak hallotam
róla, és…
– Rendben, szóval nem igazán vagy biztos benne, hogy
igaz-e vagy nem. Most próbáljuk meg a második szűrőt,
a Jóság szűrőjét: az, amit mondani akarsz a barátomról,
valami jó dolog?
– Nem, épp ellenkezőleg…
– Szóval – folytata Szókratész – valami rosszat akarsz
mondani róla, de nem vagy benne biztos, hogy igaz. Semmi
baj, a harmadik szűrő még vissza van: a Hasznosság. Amit
mondani akarsz a barátomról, az hasznos lesz nekem?
– Nem igazán.
– Nos – vonta le a következtetést Szókratész – ha mondani
akarsz nekem valamit, ami nem igaz, nem jó és nem is
hasznos, miért mondanád el egyáltalán?
Ezért volt Szókratész egy nagyszerű flozófus, és ezért
tartoták igen nagy becsben.
A szószátyárság
A szószátyárság gondolatok terjengős és zagyva előadása.
Szószátyár az az ember, aki akármilyen vadidegen mellé
odatelepszik, és először is dicshimnuszt zeng a feleségéről;
aztán azt kezdi mesélni, milyen álmot látot az éjszaka;
aztán töviről hegyire elmondja, milyen fogásokból állt
az ebédje; aztán, ha már eddig jutot a beszédben, szóvá
teszi, mennyivel hitványabbak a ma élő emberek az ősök
nemzedékénél; milyen olcsó let a búza a piacon; milyen
sok idegen települ be a városba; meg hogy a Dionüszosz-
ünnepek óta hajózható a tenger, hogy szebbek lennének a
vetések, ha Zeusz több esőt adna; hogy jövőre melyik földet
fogja művelni; hogy milyen nehéz a megélhetés; (…) közli,
hogy „tegnap okádtam”, hogy milyen nap van éppen, (…)
s amíg valaki eltűri a társaságát, nem tágít mellőle. Az ilyen
emberek elől sebes vágtában kell menekülnie mindenkinek,
ha nem akar hideglelést kapni; mert nehéz dolog a védekezés
olyanok ellen, akik sem a szabad idődre, sem a munkaidődre
nincsenek tekintetel.
Mindenkinek vannak
jó és kevésbé jó tulajdonságai.
Szerintem fontos az,
hogy ezzel tisztában legyünk,
és ne ártsunk velük
másoknak!
Ha azt halljuk: „micsoda jellem”,
akkor – gondolom – ez nem a pozitív
tulajdonságokra vonatkozik!
És vajon mit jelent a mondás?
„Amilyen a mosdó,
olyan a törölköző.”
Beszéljétek meg a két szöveg tanulságait! Készítsetek jellemtérképet önmagatokról a szöve-
gekből leszűrt tanulságok segítségével! A következő oldalon felsorolt szempontok segítenek.
40
OKE_korr_1_66.indd 40 2013.08.09. 17:49:58
Matematika
Saját jó tulajdonságaink elemzése
Vedd sorra erényeidet! Például külső megjelenés, tudás, készségek, képességek, viselkedésed különféle
közösségekben stb.
Vizsgáld meg, milyen előnyöket hoztak ezek az erények eddig számodra!
Mit gondolsz a jó tulajdonságaidról? Elősegítik osztálytársaiddal való kapcsolataid kedvező alakulását?
Saját rossz tulajdonságaink elemzése
Vedd sorra kedvezőtlen tulajdonságaidat!
Vizsgáld meg, milyen hátrányokat okoztak ezek a rossz tulajdonságok eddig számodra!
Mit gondolsz a rossz tulajdonságaidról? Gátolják kapcsolataid alakulását az osztályban?
A középkor hivatásos harcosai Európában és Ázsiában egyaránt különleges erényekkel rendelkeztek.
Érvényesülnének-e ezekkel a tulajdonságaikkal a modern világban is?
A mai kor számára az ideális ember az alábbi tulajdonságokkal és erényekkel rendelkezik:
• fejlődőképes, készen áll új ismeretek elsajátítására, azok szelekciójára;
• jó önkifejező-képességgel és meggyőző képességgel rendelkezik;
• kötődik a környezetéhez, és toleráns másokkal szemben;
• felelős módon gondolkodik a környezet védelméről;
• igyekszik megőrizni egészségét;
• megállja helyét az általa választott pályán, de szükség esetén képes a korrekcióra;
• felelős állampolgár.
Mely modern erények jellemzőek rátok a felsoroltak közül?
Melyikkel volt a legnehezebb és melyikkel volt a legkönnyebb azonosulni?
Szamurájok a 19. század
második felében
bátorság, okosság,
tisztesség, hűség,
ügyesség, önuralom,
önzetlenség
Lovagi torna a középkor-
ban
erő, bátorság, ügyesség,
bölcsesség, mértékletes-
ség, igazságosság, hű-
ség, tisztelet a nők és a
gyengék iránt*
A lovagok igazán nemes
erényekkel rendelkeztek. Szerintem ez ma is
bejönne a nőknek!
Tetszik az önzetlenségük,
hogy megvédenének engem!
Tanulni mindig kell!
Manapság különórákra járunk,
hogy eredményesebbek legyünk a tanulás-
ban. Ha szamuráj lennék, akkor is egész
nap fejleszteném az erényeimet!
*5.6
41
OKE_korr_1_66.indd 41 2013.08.09. 17:49:59
Osztályközösség-építő program
42
Lehetőségek és a kényszerek a döntésekben
1.19
Sokszor halljuk
a felnőttektől, hogy
ragadjuk meg a lehetőséget!
Te mindig észreveszed
azt, amit az élet kínál?
Csak az nem látja meg,
aki nem is akarja!
Aki nem akar változtatni az életén,
azt mindig kudarcok érik!
Ezek az emberek hajlamosak másokat
hibáztatni a saját tehetetlenségük
miatt! Hú, ez is nagyon felnőttesen
hangzott, igaz?
Lehetőségek és a kényszerek a döntésekben
Életutunk során számos alkalommal kerülhetünk olyan helyzetekbe, amikor döntésünknek jelentős –
akár kedvező, akár kedvezőtlen irányú – következményei lehetnek. Ezekből a szituációkból többnyire
azok az emberek kerülnek ki sikeresen, akiknek módjuk van problémájukat másokkal megbeszélni.
Olvassátok el az alábbi történeteket!
A történet egy gyermekotthonban nevelkedő, az általános iskola utolsó évfolyamát végző lányról
szól. Készült a középiskolai felvételire, de sokszor lekötötték a barátnői és azoknak a problémái.
Nem tudott fgyelni a házi feladataira sem, mert a szobában nem volt egyedül.
Közeledett a középiskolai felvételi, és ő megtorpant! Kétségek kezdték gyötörni, hogy mi lesz vele, ha
nem sikerül a kitörés az intézet világából, és azok a lehetőségei, amelyeket a középiskola elvégzése
adhatna számára, hogy „új” életet kezdhessen, elúsznak. Fontolóra vette, hogy el sem megy a felvé-
teli vizsgára.
„Eleinte – mondom én – jó tanuló voltam, nem volt semmi gond,
de aztán, nem is a tanulás miatt, hanem az otthoni körülmények miatt
kimaradtam az iskolából. Romlottak a jegyeim, mert édesanyám
élettársa meghalt, aztán anyám elkezdett inni. Már nem voltak olyan
körülmények otthon, hogy én nyugodtan leülhessek tanulni. Így az-
tán inkább más társaságot kerestem, iskola után elcsavarogtam.
Inkább szórakozni mentünk a haverokkal, elmentünk a Plazába,
ide-oda, bulizgattunk. Így folyamatosan romlott az átlagom, a má-
sodik évet már nem tudtam befejezni, mert akkor már több tantárgy-
ból is bukásra álltam. A pótvizsgákra már nem mentem el.”
Elemezzétek a történeteket! Miért kerültek kritikus helyzetekbe a tanulók?
Írjátok meg többféleképpen a történetek folytatásait!
Mi történhetett később ezekkel a tanulókkal?*
Hol vannak a történetekben a kritikus „döntési pontok”?
Ti milyen tanácsokat adtatok volna? Miért nehéz dönteni?
*4.22
OKE_korr_1_66.indd 42 2013.08.09. 17:50:01
Matematika
Persze,
az anyagi dolgok fontosak az
életben. Bár azt szokták mondani,
hogy a pénz nem boldogít!
Hát, azért jó, ha van…
Rohanó életünkben
szinte már észre sem vesszük
az emberi értékeket! Még meg sem
ismertük a másikat, de már tudjuk,
milyen a telója,
milyen cuccokban jár…
„ Először legyen meg
a szükséges,
azután mindjárt az elégséges.
Élj egészségben!”
(Seneca)
Carpe diem! – Élj a mának!
vagy
Élj tudatosan!
Mit sugallnak a döntési helyzetekkel kapcsolatban a fenti képek?
Készítsetek üzenőfalat az osztályban! Írjatok rá ötleteket, tanácsokat a többiek számára!
Fontos, hogy az anyagokat frissítsétek az aktuális történéseknek megfelelően!
Írhattok komoly bölcsességeket és közhelyeket egyaránt. Biztos, hogy mindenki megtalálja majd
a neki szóló üzenetet! Tegyünk egy próbát!
Vitassátok meg, hogy a flozófus
Seneca mit értett a „szükséges” és
„elégséges” kifejezések alatt! Nekünk
mit jelentenek ezek?
43
OKE_korr_1_66.indd 43 2013.08.09. 17:50:01
Osztályközösség-építő program
44
I.
II.
III.
IV.
XIII.
VI.
V.
VII.
VIII.
IX.
X.
XIX.
XX.
XXIII.
XVIII.
XVI.
XVII.
XXI.
XXII.
XI.
XII.
XIV.
XV.
Az iskolába (is) vezető út
1.20
Az iskolába (is) vezető út
Sokan az iskolába vezető utat legszívesebben elfelejtenék. Pedig érdemes más szemmel is körbe-
nézni. Induljatok ki abból, hogy mindennek története van, a történetek pedig többnyire érdekesek!
Nézzetek utána, mire vezethető vissza annak a településnek (városrésznek) az elnevezése,
ahol lakóhelyetek található! Nézzünk egy példát!
Nagytétény Budapest XXII.
kerülete. Nevét Anonymus,
a középkori krónikás történe-
ti munkájában is megjelenő
Tuhutumnak írt Töhötöm
honfoglaló vezér nevéből
származtatják.*
Mutassátok be az iskola környékének nevezetességeit, fontosabb köztereit, épületeit és – ha
vannak – történelmi helyszíneit!
Kikről nevezték el a fontosabb utcákat?
Hol találhatóak a környéken emléktáblák?
Nézzetek utána az adott személyek munkásságának!
Készítsetek fényképeket a séta során!
Rendezzetek be a képekből az osztályteremben egy „mini galériát”!
A barátnőmmel
megbeszéltük, hogy találkozunk
a Széchenyi-hegyen.
Azt mondta, fogalma sincs, hol van.
Nem értem, mintha nem is ebben
a városban lakna…
Figyelnünk kell
a környezetünkre,
elvégre benne élünk! Minden érdekel,
szívesen olvasom a helyi lapokat!
Gyakran behunyt szemmel megyünk
el az érdekességek mellett; legyen szó
műalkotásokról vagy történelmi esemé-
nyekre utaló helyszínekről!
Mire utalnak ezek az utca-
táblák? Gyűjtsetek össze külön-
leges utcaneveket, és készítse-
tek egy „utcanév-katalógust”
az osztály számára!
*5.4
OKE_korr_1_66.indd 44 2013.08.09. 17:50:04
Matematika
Az ember minél előbb
intézze a maga ügyeit!
Ha elakadtok,
kérjetek segítséget!
Ha megtanulsz
tájékozódni,
sokkal magabiztosabb leszel!
Járj nyitott szemmel!

Nézzetek szét az iskolaszertárban! Kutassatok fel régi tárgyakat, taneszközöket!
Milyen taneszközt láttok a második képen?
A közlekedési eszközöknek, a cukrászdáknak és a divatnak is van
történetük.
Vitassátok meg, mikor készülhettek ezek a képek!
Milyen információk segíthetnek a helyes kormeghatározásban?
Az iskolába vezető úton olyan intézmények is találhatók, ahol a hivatalos
ügyeket kell intézni. Ez eddig a szüleitek gondja volt, most azonban meg kell tanulnotok magatok
intézni a hivatalos ügyeket!
Van valakinek tapasztalata ezen a téren?
Ha igen, nyújtson segítséget a többieknek!
Mutassátok be, hogy kell szabályosan kitölteni egy postai csekket,
feladni egy csomagot vagy eligazodni a vasúti menetrendben!
(A hivatalos ügyek egy részét ma már online is intézhetjük.)
Nézzétek meg a menetrendben, hány vonat megy
Debrecenből Tiszalökre naponta!
Mennyi ideig tart az utazás? Érdeklődjétek meg, mennyibe kerül egy diákjegy!
Milyen problémák merültek fel az ügyek intézése során, és azokat hogyan tudtátok kezelni?
Kaptatok-e támogatást, segítséget?
45
OKE_korr_1_66.indd 45 2013.08.09. 17:50:05
Osztályközösség-építő program
46
Mit illik, mit nem illik?
Mit illik, mit nem illik?
Nézzük meg a kézfogás kérdését!
Nézzétek meg a képeket! Játsszátok el a szituációkat és beszéljétek meg a tapasztalatokat!
Foglaljátok össze, mire kell ügyelni a bemutatkozásnál, a kézfogásnál!
1.21
Örülök ennek a témának!
Hiányolom az elemi szintű
udvariasságot
a mindennapokból!
Az emberek viselkedéséből
sok mindenre következtethetünk.
A különböző szituációkban felmérhetjük, hogy
kinek fontos az illem!
Bemutatkozás*
Kézfogással,
biccentéssel,
nem ülve!
Nevünket
érthetően
mondjuk,
egyszerre csak
az egyikünk!
Először mindig
a nő nyújtja
a kezét!
*4.2
OKE_korr_1_66.indd 46 2013.08.09. 17:50:07
Matematika
Nézzetek utána, hogy a nő miért a férf jobb oldalán megy!
Lehet ennek történelmi háttere?
A első kép segíthet! Mivel fejezik ki az összetartozásukat a képek szereplői?
Gyűjtsétek össze a mindennapok udvariassági szokásait! Gondoljatok a
tömegközlekedési járműveken való viselkedésre vagy a mobiltelefonok
használatának illemszabályaira! Vitassátok meg, hogy milyen céljai
vannak az etikettnek! Említsetek példákat! Állítsátok össze az osztály
etikettjét! Rajzoljatok hozzá piktogramokat!*
„Ezek a mai fatalok!”
Te is hallod ezt elégszer, igaz?
Na jó, igazuk van, mert mi,
fatalok tényleg sokszor nem vesszük
észre, hogy segítenünk kellene!
Át kellene adnunk a helyünket a buszon
az idősebbeknek
vagy a kismamáknak…
Te átadod?
Nem beszéltünk
meg mindent, de ha van
kedvetek, olvassatok utána!
Én mindenesetre azt
kívánom, bárcsak ma is
lennének lovagok!
Szerelm
espár
gróf Széchenyi István és felesége Fiatal pár (Szeghalom, 1927)
47
*4.6
OKE_korr_1_66.indd 47 2013.08.09. 17:50:09
Osztályközösség-építő program
Természet- és környezetvédelem
1.22
Nekem a hóvirág az
egyik kedvenc virágom!
Tudjátok, miért nem lehet már kapni?
Elárulom: azért,
mert védett növény!
Tudod-e,
hogy miért különböző színűek
a szelektív hulladékgyűjtők?
Természet- és környezetvédelem
Milyen védett növényeket ismersz?
Nézzetek utána, melyek Magyaror-
szág nemzeti parkjai!
Hány tájvédelmi körzetet találunk az
ország területén?
Miért van ezeknek a területeknek
nagy jelentősége? Elemezzétek a tér-
kép adatait!
Az elmúlt években hazánkban is teret nyert a szelektív hulladékgyűjtés. Beszéljétek meg a szelektív
gyűjtés szempontjait az ábra segítségével! A szelektív hulladékot tároló konténerek színeikkel is üzennek.
A leggyakrabban így: kék, szürke, zöld és sárga színűek.
Milyen következményekkel jár a természet pusztítása?
Válasszatok ki egy-egy természeti katasztrófát!
Párokban gyűjtsétek össze az arról szóló információkat,
készítsetek kiselőadást a többiek számára!
Nézzetek utána, mikor van a Föld világnapja!
Készítsetek posztereket „Ne bántsd a Földet, önmagad bántod!” címmel!
„Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”
Keresd meg szótárban vagy az interneten a két idegen szó jelentését!
Hogyan értelmezhető ez a jelmondat? Sorolj fel globális problémákat!
Milyen környezetbarát energiákat ismertek? Soroljátok fel!
Hallottál már az ökológiai lábnyomról? Keress az interneten kalkulátort!
Számítsd ki, neked mekkora a lábnyomod!
48
N
s
H
o
M
n
k
Nemzeti park
Tájvédelmi körzet
Természetvédelmi terület
Nemzeti park igazgatóságok működési területe
OKE_korr_1_66.indd 48 2013.08.09. 17:50:12
Matematika
Az ökolábnyom kiszámításánál különböző szempontokat kell fgyelembe venni. A lakhatási
körülményeket (társasházban vagy családi házban éltek?), az étkezési szokásokat (készételt vásároltok
vagy otthon főztök?), a közlekedési szokásokat (tömegközlekedéssel, kerékpárral, gyalog vagy
autóval jártok?), a vásárlási szokásokat (nagytételben vagy többször, kistételben vásároltok?), és nem
utolsósorban a hulladékkezelés kérdését (szelektíven gyűjtitek a háztartásban keletkező hulladékot,
szemetet, vagy egyszerűen csak kidobjátok válogatás nélkül?)
Az ökológiai lábnyom az a terület, amely károsodás nélkül meg tudja
termelni az aktuális életvitelünkhöz szükséges javakat.
Foglaljátok össze a kép alapján, milyen módszerekkel csökkenthetitek ökológiai lábnyomotokat!
Mi ezt üzenjük nektek! És ti mit üzentek?
49
OKE_korr_1_66.indd 49 2013.08.09. 17:50:14
Osztályközösség-építő program
50
„Én a vizilovakkal vagyok”
1.23
„Én a vízilovakkal vagyok”
Adjatok találó címet a bal oldali képnek!
Készítsetek az állatvédelem kérdésével foglalkozó plakátot!
Tanulmányozzátok az alábbi táblázat adatait!
Keressetek magyarázatot
arra, miért fenyegeti a ki-
pusztulás az egyes állatfa-
jokat! Gyűjtsetek veszélyez-
tetett állatokat bemutató
képeket!
Milyen veszélyek fenyegetik őket?
Milyen következményekkel járhat egyes állatfajok kipusztulása?
Emlékszem,
ez egy régebben készült
vígjáték címe!
Ha teheted, nézd meg!
Ugyan a rendező szándéka
más volt az alkotás elkészítésével,
a mi témánk szempontjából mégis
van üzenete a flmnek.
Az állatok veszélyeztetett világa
GERINCESEK
Az ismert állatfajokon belül a veszélyeztetettek aránya
73% 45% 86% 27%
rovarok puhatestűek rákok egyéb
GERINCTELENEK
23% 12% 61% 31% 23%
emlősök madarak hüllők kétéltűek halak
OKE_korr_1_66.indd 50 2013.08.09. 17:50:16
Matematika
Mit nevezünk állatkínzásnak?
Mi minősül állatkínzásnak, és mi az állatvédelmi törvény megszegésének?
Az állatvédelmi törvény értelmében állatkínzás „az állat szükségtelen,
fájdalmat okozó bántalmazása, vagy olyan hatást eredményező
beavatkozás, bánásmód, valamint szükségleteinek olyan mértékű
korlátozása, amely tartós félelmet vagy egészségkárosodást okozhat,
továbbá öröklődő betegségben szenvedő – nem kísérleti célra szánt –
állategyed tenyésztése, szaporítása.”
A Büntető Törvénykönyv értelmében, aki
a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan
bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy
pusztulását okozza,
b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi,
elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű
munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.
Az állattartás öröm. A sok jóért azonban nekünk is adnunk kell cserébe.
A felelős állattartás szabályai
1. Felelősség: Csak akkor vegyünk magunkhoz házi kedvencet, ha pontosan átgondoltuk az ezzel kapcsolatos
felelősséget, kötelezettségeket, ha úgy tetszik, terheket is.
2. Szeretet: Ez a szeretet azonban legyen kölcsönös: nyújtsunk legalább ugyanannyit belőle kedvencünknek,
mint amennyit tőle elvárunk és kapunk!
3. Táplálás: Egyetlen gyógyszer sem képes oly sok betegséget megelőzni, mint a helyes összetételű,
kiegyensúlyozott táplálék. Mindig azonos időben, a fajtájuknak legmegfelelőbb eledelt adjuk nekik.
Vizestáljuk soha nem száradhat ki!
4. Mozgásigény: Az egyes fajták mozgásigénye eltérő. Ezt szem előtt tartva mindig az állatok számának és
nagyságának megfelelő méretű elhelyezést alakítsunk ki!
5. Egészség: Óvnunk kell kedvenceinket a fajtájukra veszélyes betegségektől. Ezért minden kötelező és ajánlott
oltást időben adassunk be, s gondoljunk arra is, hogy akkor is lehet valami bajuk, ha nem panaszkodnak!
6. Utódok: Nemcsak kedvencünkért, de születendő utódaiért is felelősek vagyunk.
7. Környezet: A felelős állattartásnak az a lényege, hogy társállat és gazdája úgy tudjanak harmonikusan
együtt élni, hogy ebben a kapcsolatban ember és állat is jól érezze magát!
Egyetértesz azzal,
hogy az állatkínzókat
börtönbüntetéssel is
sújthatják?
Én igen!
Vitassátok meg ezt a kérdést!
Nézzetek utána az interneten, hogy milyen állatvédő szervezetek működnek Magyarországon!
Gyűjtsétek össze a legfontosabb célkitűzéseiket!
Osszátok meg tapasztalataitokat a hobbiállatok tartásáról!
Olvassátok el a felelős állattartás legfontosabb szabályait!
Ha szükségesnek érzitek, egészítsétek ki!
51
OKE_korr_1_66.indd 51 2013.08.09. 17:50:18
Osztályközösség-építő program
52
Egészséges táplálkozás
1.24
Rendszeres testmozgás!
Sok gyümölcs és zöldség
fogyasztása!
Persze csokit is eszem, de csak
mértékkel!
Állatvédelem ide vagy oda,
húsféléket is kell fogyasztanunk!
Szerintem mindenből lehet enni.
A titok nyitja: az arany középút!
Tudjátok, kitől származik ez a szólás?
Nézzetek utána!
A magyar lakosság túlnyomó része túlsúlyos. Az elhízás következtében számos betegség kialakulásának
valószínűsége megnő, pl. a cukorbetegségé. Manapság a gyermek- és serdülőkori túlzott szénhidrátfo-
gyasztás, a nem megfelelő táplálkozás eredményeképp egyre több f atal szenved ebben a betegségben.
A diabétesz súlyos, gyógyíthatatlan betegség, az ember egész életvitelét meghatározza, a várható élet-
tartamot 10–15 évvel lerövidíti. Ha valaki nem veszi komolyan a gyógyszeres kezeléseket, akár bele is
halhat, függetlenül az életkorától.*
Egészséges táplálkozás
Olvassátok el a szöveget!
A fatalok körében más – a táplálkozással kapcsolatos – betegségek is előfordulnak. Sokan – elsősorban
lányok – szenvednek anorexiában vagy bulimiában. Ezek a betegségek pszichés eredetűek.
Egy anorexiás személy testképe torzult, túl kövérnek látja magát, annak ellenére, hogy normális
testalkattal rendelkezik. Mindez felborítja életvitelét, életérzését. A bulimia falási rohamokkal járó
kényszerbetegség, melynek során a beteg rövid idő alatt igen nagy mennyiségű étel – jellemzően
édesség – elfogyasztására képes.
Ez törvényszerűen elhízáshoz vezetne, amit elkerülendő a beteg
önmagát hánytatja, hashajtókkal vagy túlzott fzikai aktivitással él.
Keress az interneten testtömegindex kalkulátort, és
segítségével győződj meg arról, ideális-e a testsúlyod!
Mi lehet az oka, hogy a fatalok körében egyre gyakoribbak az
evészavarok? Összefügg-e ez korunk szépségideáljával?
Gyűjtsetek össze egyéb egészségromboló szokásokat!
Milyen maradandó károsodást okoznak az emberi szervezetben?
*3.23
OKE_korr_1_66.indd 52 2013.08.09. 17:50:19
Matematika
Heti étrend-javaslat fogyókúrázóknak
Reggeli Tízórai Ebéd Uzsonna Vacsora
1.
nap
narancslé, zöldséges
omlett, egy szelet teljes
kiőrlésű pirítós
egy körte zöldségleves, egy
szelet teljes kiőrlésű
kenyér, sötétzöld saláta
diófélékkel
egy grépfrút teljes kiőrlésű
penne csípős
paradicsomszósszal, párolt
brokkoli
2.
nap
zabkorpás
gabonakészítmény
mandulaszeletekkel, egy
narancs
egy avokádó leves feketebabból,
egy teljes kiőrlésű pita
humusszal töltve
friss ananász,
túró
roston sült makréla,
barnarizs, párolt cukkini,
egy szelet teljes kiőrlésű
kenyér
3.
nap
narancslé, zabkása
diófélékkel és áfonyával
zsírszegény
joghurt
áfonyával
görög saláta feta sajttal,
egy teljes kiőrlésű pita
humusszal töltve
egy alma roston sült lazac,
spenótsaláta, egy szelet
teljes kiőrlésű kenyér,
párolt spárga
4.
nap
teljes kiőrlésű
gabonapehely áfonyával
és sovány tejjel
sárgadinnye,
túró
tonhalsaláta római
salátából, tonhalból és
olajbogyóból, egy szelet
teljes kiőrlésű kenyér
két kivi sült tengeri hal, párolt
zöldbab, lencseleves
5.
nap
narancslé, egy szójavirsli,
egy grépfrút, egy szelet
teljes kiőrlésű pirítós
görögdinnye szendvics két szelet
teljes kiőrlésű kenyérből,
roston sült csirkemellel
és zöldpaprikával töltve,
párolt brokkoli
zsírszegény
joghurt
gyümölccsel
teljes kiőrlésű, ropogós,
zöldséges pizza,
kertészsaláta
6.
nap
grépfrútlé, magas
rosttartalmú
gabonapehely áfonyával
és sovány tejjel
három szem
szilva
lencseleves, egy teljes
kiőrlésű pita humusszal
töltve
dinnye,
néhány
evőkanál
túró
roston sült, fűszeres sügér,
párolt karfol és répa,
egy szelet teljes kiőrlésű
kenyér
7.
nap
zsírmentes natúr joghurt
friss áfonyával, egy alma,
egy szelet teljes kiőrlésű
pirítós
egy fürt
szőlő
saláta spenótból,
feta sajtból, vegyes
zöldségekből, olívaolajos-
ecetes öntettel, egy szelet
teljes kiőrlésű kenyér
zsírszegény
joghurt
málnával
sült csirkemell, párolt,
roppanós borsó, teljes
kiőrlésű kuszkusz
Tegyetek próbát! Olvassátok el a mellékelt heti étrendet! Írjátok össze azokat az ételeket, amelyeket nem
szerettek! Mivel pótolnátok ezeket? Vessétek össze a tapasztalatokat! Melyek voltak azok az ételek,
amelyeket a legtöbben elutasítottak? Milyen magyarázatot adtak rá?
Készítsetek összeállítást arról is, hogy milyen ételeket vásároltok nap mint nap az iskola büféjében!
Döntsétek el, hogy azok mennyire „egészséges és tápláló” ételek!*
Korunk népbetegsége az elhízás, amely egyike a 21. század egészségügyi kihívásainak.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a magyar lakosság közel kétharmada túlsúlyos vagy elhízott.
Külön elgondolkodtató, hogy minden ötödik gyermek plusz kilókkal küzd.
Fejtsétek ki a véleményeteket a témában! Készítsetek kommentárokat
az alábbi állításokhoz!
Olvassátok el őket!
Vitassátok meg az eltérő véleményeket!
1. Nem az a fontos, hogy jóllakjál,
hanem az, hogy ne legyél éhes!
2. Az a tied, amit megeszel!
3. Amit ma megehetsz,
ne halaszd holnapra!
4. Annyit egyél, amennyi beléd fér!
Mit gondoltok,
hogy az ún.
magyaros ételek fogyasztása
szerepet játszhat
a riasztó adatokban?
És az életmód?
Beszélgessetek ezekről
a kérdésekről!
*3.18
53
Hmm…
OKE_korr_1_66.indd 53 2013.08.09. 17:50:20
Osztályközösség-építő program
A tudatos fogyasztó és a reklám
1.25
„Vedd meg,
mert megéri!”
„Vedd meg, mert megérdemled!”
„Vedd meg, mert most akciós!”
Nos, én megfontolom, mit vásároljak.
Nem veszek felesleges
holmikat!
A reklámok vásárlásra
ösztönzik az embereket.
Megveszünk valamit, amire nincs
is szükségünk. A termék a szekrényben
landol, amíg ki nem dobjuk, vagy oda nem
adjuk valakinek ajándékba.
A végállomás a lomtalanítás! Mennyi
felesleges tárgy van az életünkben!
Megszerezzük, majd elfelejtjük
őket örökre!
A tudatos fogyasztó és a reklám
Mit gondoltok, befolyásolják vásárlási szokásainkat a reklámok?*
Vitassátok meg! Írjátok össze az általatok az utóbbi egy héten megvásárolt termékeket!
Készítsetek mennyiségi és tartalmi statisztikát!
Gondoljátok végig, valóban szükségetek volt-e mindenre?
Mi csábított el benneteket, az akciós ajánlat,
a divat vagy pusztán csak a birtoklási vágy?
Mit gondoltok, mi a célja ennek a reklámnak?
Milyen eszközöket használ a cél érdekében?
Készítsetek ti is ellenreklámokat!
Reklámokat régebben is készítettek.
Kiket szólít meg ez a reklám?
Elemezzétek a plakát képi világát! Mit gondoltok, elérte a célját?
Manapság lehetne így reklámozni a sört?**
„A TV-hirdetések fokozottan manipulálnak.
A reklámflmek gyakran bensőséges, családi
környezetet ábrázolnak, azt sugallják, hogy
itt szeretet, boldogság van, a háttérben
vidám, lágy zene szól. A reklám készítője
elhiteti, hogy törődik velünk, mi pedig
azonosulunk a szereplőkkel, érzéseikkel.
Elhisszük, hogy a termék megvásárlásával
az ábrázolt közösség részévé válhatunk.”***
Vitassátok meg ezt a blog-bejegyzést! Gyűjtsétek össze azokat a manipulációs
reklámstratégiákat, amelyekkel naponta találkoztok!
(Gondoljatok az internetes felugró ablakokra, a tévéreklámokra, a boltokban a pénztárnál
elhelyezett termékekre stb.!)
*4.17, **4.12, ***3.30
54
OKE_korr_1_66.indd 54 2013.08.09. 17:50:21
Matematika
55
Lehet, hogy
márkafüggő vagyok?
Hogyan lehet a reklám hatásai ellen védekezni?
Olvassátok el a tudatos vásárlók 12 pontját! Jegyezd fel annak a pontnak a sorszámát, amelyik
jellemző rád! Hasonlítsátok össze az eredményeket! Elmondhatjátok magatokról, hogy tuda-
tosan vásárló osztály vagytok?
Hogyan csábítják a vevőket vásárlásra
egy nagyáruházban?
A kép segítségével válaszoljatok!
Sokkal több terméket veszünk, mint
amennyire szükségünk van. Átalakult
az értékrendünk. Manapság a márkáé a
főszerep! Egyetértetek az állításokkal?
1. A pénzeddel szavazol! A vásárlás a te döntésed. Eldöntheted,
mit és kit támogatsz, mit nem. Nem kell támogatnod a
környezetszennyezést, vegyszerezést, gyermekmunkát, a buta,
káros és felesleges dolgok tömeges gyártását.
2. A szemét a legdrágább! A szemét értelmetlen pénzkidobás ne-
ked és terhelés a környezetnek: mindig gondold végig, mennyit
dobsz majd ki abból, amit megveszel!
3. Cetli. Vásárlás előtt írd össze, mire van szükséged! A nagy üz-
letek prof módszerekkel csábítanak felesleges pénzköltésre. Ne
hagyatkozz „polctrükkökre”!
4. Helyben. A nagy bevásárlóközpontok helyett vásárolj piacon
vagy helyi boltban! Kutasd fel a jó helyeket!
5. Mennyi műanyagot viszel haza? Vigyél magaddal táskát,
szatyrot, ne fogadj el zacskót mindenhol! Válaszd az
egyszerűen csomagolt árukat! Keresd a visszaváltható, illetve
újrahasznosított csomagolást!
6. Keresd az eredetit! Ne dőlj be a szép külsőnek és a vicces dumá-
nak: kerüld a nem természetes alapanyagból, vegyszerek
segítségével, gyárilag előállított ételeket!
7. Olvasd el a címkéket! Az élelmiszerek és kozmetikumok ren-
geteg káros (és felesleges) anyagot tartalmazhatnak. Ne kezeld
magad vegyszerrel, se kívülről, se belülről, ha vegyszer nélkülit
is kaphatsz!
8. Erőszakmentes szépség. Válassz olyan kozmetikumokat, ame-
lyeket állatkínzás nélkül tesztelnek, illetve nem tartalmaznak
állati eredetű anyagokat!
9. Tartós használat! Kerüld az eldobható dolgokat,
ezek tömeges előállítása és kidobása energiapazarlással és
környezetszennyezéssel jár!
10. Frisset! Friss, hazai idényzöldséget és -gyümölcsöt vegyél az
üvegházi, több tízezer kilométert utaztatott, mesterségesen
érlelt, agyoncsomagolt és tartósított áruk helyett!
11. Helyi termékeket vegyél! Keresd a lakóhelyed közelében készü-
lő dolgokat! Így a helyi környezetedet támogathatod, valamint
kevésbé járulsz hozzá a szállítással járó környezetterheléshez.
12. Nem mindegy! Ha nincs is tökéletes termék, keresheted min-
dig a jobbat. Legyél tudatos: járj utána, hogy ki állítja elő, mit
tartalmaz, mibe csomagolják, hová kerül!
OKE_korr_1_66.indd 55 2013.08.09. 17:50:22
Osztályközösség-építő program
56
A család szerepe
1.26
Szeretem
a családi ünnepeket!
Számomra az összetartozást
jelentik!
Anyám azt mondja, menjél fam,
de a családi vacsorára gyere haza!
Fontos, hogy együtt legyen a család!
*2.7
családi
hagyományok
tisztelete
családi
legendárium
történetének
az ismerete
generációk
közötti
harmónia és az
élettapasztalatok
átadása
A család szerepe
Életünkben meghatározó a család szerepe. Az idősebb generációk
szemlélete, értékei formálhatják a fatalabbak gondolkodását.
A család is úgy épül fel, mint egy szervezet, amelyben mindenkinek megvannak a szerepei, feladatai.
Mutassátok be a családotokat! Mi a te szereped, feladatod a családon belül?
Nézzétek meg a Rippl-Rónai családról készült családfát!
Rajzoljátok le a saját családfátokat! A szülőkhöz és a nagyszülőkhöz írjátok oda azokat az adatokat,
amelyeket ismertek!
Vitassátok meg, hogy fontosnak tartjátok-e a családi múlt ismeretét!*
OKE_korr_1_66.indd 56 2013.08.09. 17:50:24
Matematika
57
Hogyan jellemeznétek a képen látható családokat? Melyik családban élnél szívesebben?
Indokold a döntésed!
Mit jelentenek nektek a családi hagyományok? Milyen hatással vannak a mindennapi életetekre?
Azonosítsd be, milyen ünnepeket jelöltünk a naptárban! Csoportosítsd az ünnepeket a következő kategóriák
szerint: vallási, nemzeti, családi ünnepek! Lehetnek családonkénti eltérések, átfedések?
Neked melyik a legkedvesebb ünneped?
Milyen szokások alakultak ki a családban, amelyek ünnepivé teszik ezt a napot?
Miért fontos az ember életében az ünnep?
Ismeretlen festő (Jean-Baptiste Greuze nyomán): A hőn szeretett anya (1769) Fernando Botero: Család (1996)
Na jó, kimondom,
amire mindenki gondol: az
iskolai ünnepélyek unalmasak!
Végeláthatatlanul hosszú
beszédek, unalmas közhelyek, na
meg rendetlenkedő diákok! Vajon ez
törvényszerű? Egyszer megrendeznék
egy ilyen ünnepséget, lennének
ötleteim. Tényleg, benne vagy?
És ti?
Milyen emlékeid
vannak az iskolai ünnepségekről?
OKE_korr_1_66.indd 57 2013.08.09. 17:50:28
Osztályközösség-építő program
58
A nemzet ünnepei
A magyarok saját magukat mindenütt a magyar névvel jelölik. A Magyar Királyság területén élőket
a középkorban a latin hungarus kifejezéssel illették, mert ezzel arra utaltak, hogy az illető a magyar
király alattvalója. Magyarország neve latinul Hungaria volt. A szó eredete valószínűleg a hun biroda-
lom felbomlása nyomán Kelet-Európában kialakuló onogur törzsszövetség nevére vezethető visz-
sza. A mai napig ebből a névből erednek az európai nyelvekben a magyarokat jelölő kifejezések
(Hungarian, Hongrois, Ungar, ungherese).
A magyar történelem kimagasló eseményeire ünnepek formájában emlékezik a nemzet.
Szent Istvánhoz és az államalapításhoz kapcsolódik az augusztus 20-i ünnep, amelyet a 18. század
óta országosan megünnepelnek. Az ünnep fontos eleme a Szent Jobb körmenet, István király épen
maradt kezének körülhordozása.*
Ehhez a naphoz kapcsolódik az új kenyér ünnepe is.
Ezt 1949-ben politikai akarattal hozták létre, éppen a
Szent Istvánhoz köthető események háttérbe szorí-
tása céljából. Érdekes, hogy ez az újabb elem napja-
inkig az ünnep része maradt.**
Mi lehet ennek az oka? Nézzetek utána annak, hogy
mi a története a Szent Jobb ereklyének! (Építsetek
történelmi tanulmányaitokra!)
Az októberi hónapra olyan történelmi események évfordulói esnek, amelyek a magyarság történelmi
tragédiáival függnek össze. Az alábbi képen
az 1848–49-es szabadságharc katonai vezetőit
láthatod, akiket 1849. október 6-án Aradon
Haynau kivégeztetett.***
Nézzetek utána a tábornokok katonai pályafu-
tásának! Hogyan emlékeznek a hősökre telepü-
léseteken ezen a napon?
Október 23. az 1956-os forradalom és
szabadságharc emléknapja. Ehhez a naphoz
kapcsolódik november 4. is, amikor a szovjet
csapatok leverték a forradalmat.****
Gyűjtsetek dokumentumokat október 23-ról!
A nemzet ünnepei
1.27
„Ria, ria Hungária!”
Ezt kiabálják a szurkolók a
mérkőzésen!
Arra gondolsz,
hogy inkább úgy kellene
szurkolniuk,
hogy „Hajrá magyarok!”?
*5.5, **5.20, ***5.14, ****5.20
OKE_korr_1_66.indd 58 2013.08.09. 17:50:31
Matematika
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Petőfi Sándor: Nemzeti dal (részlet)
Csics Gyula tanuló, aki 1956-ban 12 éves volt, naplót vezetett a forradalom és szabadságharc esemé-
nyeiről. Feljegyezte a november 4-i eseményeket:
Milyen forrásokat vett igénybe a nap eseményeinek a rögzítéséhez? Hogyan ítélitek meg e tanuló tájéko-
zottságát a rendkívüli eseményekkel kapcsolatban?
Mire utal a szobrász ezzel az alkotással? Gyűjtsetek lakóhelyeteken az ’56-os eseményekkel
kapcsolatos szóbeli vagy tárgyi emlékeket!
Készítsétek el egy-egy nemzeti ünnepünk osztályszintű megünneplésének „forgatókönyvét”!
Versenyeztessétek egymással a terveket! Minél többen vegyetek részt a tervezésben és
a megvalósításban!
Március 15. az 1848-as forradalom emléknapja.
Ezen a napon került sor a pesti radikális ifúság tüntetésére a Habsburg elnyomás ellen.
Idézzétek fel március 15. legfontosabb eseményeit! Miért kapcsolják ezt az eseményt a „márciusi
ifakhoz”? Nézzetek utána, kik voltak a nap főszereplői! Mit tudtok róluk? Hogyan alakult az életük
később?*
Varga Tamás: Nagy Imre szobra Budapesten
A kokárda az 1848-as
márciusi eseményekhez
kapcsolódik?
Igen! A nemzeti zászlóról pedig
az áprilisi törvények rendelkeztek.
Nézzetek utána, mi az eredete
a nemzeti jelképnek!
*4.9
59
zottságát a rendkívüli eseményekkel kapcsolatban?
Varga Tamás: Nagy Imre szobra Budapesten
Csics Gyula naplójának
egy oldala
OKE_korr_1_66.indd 59 2013.08.09. 17:50:32
Osztályközösség-építő program
Állam és polgára
1.28
A médiában
sokszor elhangzik az a kifejezés,
hogy „aktív állampolgár” vagy „felelős
állampolgár”. Bár nem vagyunk felnőttek,
ezek ránk is vonatkozhatnak …
Ezek egyértelmű dolgok.
A felnőttek elmennek választani, részt vesz-
nek a helyi ügyek intézésében,
vállalkozásokat üzemeltetnek,
adót fzetnek és így tovább…
Állam és polgára
Számotokra az iskolában a diákkörökben és a diákönkormányzatban végzett tevékenység keretei
között nyílik lehetőség arra, hogy felkészülhessetek a felnőttkori közéleti, politikai szerepvállalásra,
az állampolgári jogok gyakorlására. Az egyes tisztségek betöltésére önmagatok közül kell kiválaszta-
notok az arra alkalmasnak tartott tanulókat.
Olvassátok el Molnár Ferenc A Pál utcai fúk című regényéből
a következő részt!*
Aztán Boka állot a középre.
– Hát it tenni kell valamit, fúk. Mára úgyis elnökválasztást hirdetünk. Elnököt fogunk választani,
még pedig teljhatalmú elnököt, akinek minden parancsát vakon kell teljesíteni. Meglehet, hogy a
dologból háború lesz, és akkor szükség van valakire, aki a dolgokat előre elintézze, mint az igazi
csatában. Közlegény, álljon elő! Hapták! Vágjon annyi darabka papirost, ahányan vagyunk, és
mindenki reá fogja írni a papírra, hogy kit akar elnöknek. A papírokat majd egy kalapba dobjuk, és
aki a legtöbb szavazatot kapja, az lesz az elnök…
Kiosztoták a cédulákat. Mindenki félrevonult, mindenki külön ment, mert ez nagy és fontos ügy
volt. Aztán a közlegény összeszedte a cédulákat, és beledobta valamennyit a Csele kalapjába…
Az összegyűjtöt cédulákat Boka olvasta fel, és mindeniket átadta a mellete álló Gerébnek.
Tizennégy cédula gyűlt össze. Sorba olvasta: Boka János, Boka János, Boka János. Aztán egyszer azt
olvasta: Geréb Dezső. A fúk összenéztek. Tudták, hogy ez a Boka cédulája volt.
Udvariasságból szavazot Gerébre. Aztán megint csupa Boka János következet. És akkor megint
egy Geréb Dezső. És végül még egy Geréb Dezső. Tehát tizenegy szavazata volt Bokának, és
három Gerébnek. Geréb zavartan mosolygot. Most történt először, hogy nyíltan a vetélytársa
volt a társaságban Bokának. És jóleset neki ez a három szavazat. Bokának azonban a három közül
kető fájt. Egy pillanatig gondolkozot azon, hogy ki lehet az a kető, akinek ő nem tetszik, de aztán
belenyugodot.
Elevenítsétek fel a regénnyel kapcsolatos ismereteiteket! Mikor került sor az elnökválasztásra?
A szöveg alapján mutassátok be a választás folyamatát! Mi volt a választás célja?
Hogyan szervezték meg a választást? Ti hogyan szerveztétek meg az osztályban a választást?
Milyen nehézségeitek akadtak? Vitassátok meg ezeket a kérdéseket!
Milyen tapasztalataitok vannak az iskolai diákönkormányzat működéséről?
Melyek voltak azok az események, amelyeknek a megszervezésében és megrendezésében
a diákönkormányzatnak jelentős szerepe volt? Hogyan vettetek részt ezeken az eseményeken?
Rendezzetek vitát arról, hogyan ítélhető meg az osztály aktivitása az iskolával kapcsolatos ügyekben!
60
*4.24
OKE_korr_1_66.indd 60 2013.08.09. 17:50:33
Matematika
Történelmi tanulmányaitokra építve vitassátok meg a diák-tisztségviselők választásával kapcsolatos
fontos szempontokat!
A választásból senki nem zárható ki sem tanulmányi okból, sem fegyelmi miatt, sem egyéb más
okból.
Ismertek-e olyan politikai rendszereket, ahol a népesség egy része valamilyen ok miatt nem vehetett részt
a választáson?
Csak olyan jelölt állítható, aki írásban vállalja a jelöltséget.
Mit gondoltok, miért fontos, hogy mindenki egyaránt lehessen jelölt és jelölő?
A jelöltek számára időt és nyilvánosságot kell biztosítani nézeteik kifejtésére.
Mit gondoltok a választási kampány tartalmáról és eszközeiről? Mit jelent a negatív kampány?
A választásokat titkosan kell bonyolítani.
Miért jelenthetne problémát, ha nyíltan kellene szavazni?
A szavazatszámlálást szavazatszámláló bizottság végezze.
Mit gondoltok, milyen elvek alapján kell ezt a bizottságot összeállítani?
A választásokon történő részvétel előtérbe állítja az egyéni felelősség, a döntés és a következmény
kérdését.
Beszéljétek meg, hogy mikor voltatok olyan helyzetben, amikor fontos kérdésben kellett döntenetek!
Számoltatok-e döntésetek
következményeivel?
Az alábbi képek segítenek
a feladat megoldásában!
Melyek azok a helyzetek,
amikor könnyebb dönteni, és
melyek azok, amikor a döntés
nehezebb?
Mit gondoltok, mivel függhet
ez össze?
Ezt én nem találom
problémának.
Sőt! Fontosnak
tartanám, ha néha a
hétköznapokban is szót
válthatnánk „elvontabb”
dolgokról.
61
Beszéljétek meg, miért fontos az állam polgára számára a Himnusz és a Szózat ismerete!
s
Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendőt!
Kölcsey Ferenc: Himnusz (részlet)
Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
Vörösmarty Mihály: Szózat (részlet)
Úgy látom,
hogy egyre inkább erkölcsi/etikai
kérdéseket feszegetünk…
OKE_korr_1_66.indd 61 2013.08.09. 17:50:35
Osztályközösség-építő program
62
Érzelmek iskolája
1.29
Szerintem a legtöbb ember
fél kimutatni az érzelmeit, mert attól tart,
hogy sebezhetővé válik, hogy mások
visszaélnek a védtelenségével!
Megmutatni valamit önmagunkból,
ez sem könnyű döntés!
A fejezet címe
Gustave Flaubert francia író regényére
utal. Persze, ez ma már keveseket érdekel.
Az viszont igen, hogy érzelmi állapotunk jól
tükröződik viselkedésünkben, s ez a külvilág
számára egy lehetőség, amelyen keresztül
megismerhet minket!
Érzelmek iskolája
Az egyetemes vagy alapérzelmek – harag, félelem, undor, meglepődés,
szomorúság, öröm – tükröződése a mimikában (arckifejezésekben) a vi-
lág minden kultúrájában azonos.*
Nézzétek meg a képeken ábrázolt arckifejezéseket!
Milyen érzelmi állapotokat fejeznek ki?**
Be tudtok-e számolni arról, hogy milyen helyzetekben tapasztaltátok meg
az alapérzelmeket? Mindegyik élmény megosztható a közösség tagjaival?
Ha nem, mi lehet ennek az oka?
Nemcsak az arc, hanem a test egésze is képes az ember érzelmi állapo-
tának tükrözésére. Az arc mozdulatain túl a testtartás, a gesztusok, a
másik emberrel szemben felvett távolság és a hanglejtés adhat képet
érzelmi állapotunkról.
Milyen érzelmek olvasha-
tók le a képen látható pe-
dagógusokról?
Milyen jelzéseket adnak
testtartásuk és gesztusaik?
A rajzok felelési helyzeteket ábrázolnak.
Milyen lelkiállapotot tükröz a szereplők
arca és a testtartásuk?
Vannak-e taktikáitok bizonyos tanórai
helyzetekre (pl. felelés, dolgozatírás)?
Hogyan fejezitek ki érzelmi állapototokat
ezekben a helyzetekben?
Mit és hogyan kommunikáltok ekkor az
osztálytársakkal?
Mit láttok egymáson?
Osszátok meg tapasztalataitokat!
*4.4, *3.30
s,
-
OKE_korr_1_66.indd 62 2013.08.09. 17:50:38
Matematika
A művészek nemcsak közvetlenül, hanem közvetve, műalkotásaik segítségével is kifejezésre tudják
juttatni az emberi érzelmeket.
Milyen érzelmekről számolnak be a következő versek/dalszövegek? Számoljatok be azokról az
élményeitekről, amikor műalkotások erős érzelmi hatást gyakoroltak rátok! Mi lehetett az élmény oka?
Az alábbi képeken egy híres magyar történelmi témájú festményt és annak két kinagyított részletét
láthatjátok. A művész törekedett arra, hogy a kép szereplőinek az érzelmeit is megjelenítse.*
Milyen témát dolgozott fel a festő? Milyen érzelmek tükröződnek a szereplők arcán?
Összhangban áll-e ez a festmény tartalmával?
A KOMA–programban tanul-
tatok a nonverbális kommuni-
kációról. Most hasznosíthatjá-
tok az ott megszerzett tudást.
Milyen érzelmeket
közvetítenek az emotikonok?
Rajzoljatok ti is olyanokat,
amelyek más, a képeken nem
látható érzelmeket fejeznek
ki! Felismeritek-e a többiek
szándékát?**
Számban tartalak, mint kutya a kölykét
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
Az éveket, mik sorsom összetörték,
reám zudítja minden pillanat.
Etess, nézd – éhezem. Takarj be – fázom.
Ostoba vagyok – foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, – távozzon tőlem a félelem.
(József At ila: Gyermekké tet él)
é
Őrlángra tet él engem
Elhagytál, megértet em
Ösztön csak a szerelem
Gyengeség, villamosság
Ópium, hozz álmokat!
Lepkeszárnyú délibáb
Minden egyes pillanat
A boldogság ágyra jár
(Péterfy Bori & Love Band:
Ópium)
Belőlem valaki útra vált
És én utána néztem
Jól van hát, menjen, tűnjön el
Az én jobbik részem
Először úgy tűnt, semmi sem
Változott azzal, hogy hirtelen
Fogta magát a hűtelen
útra vált belőlem a jobbik részem S ú m
Az én jobbik részem
ereményi Géza – Cseh Tamás (Be s:
A jobbik részem)
Nekem számos kifejezés
eszembe jutott még: érzelgős,
érzelmes, nyálas, csöpögős…
Tisztázzuk, hogy ezek mit is
jelentenek pontosan!
És akkor a giccsről
még nem is beszéltünk…
A giccs is hat az érzelmekre.
Mit gondoltok erről?
Than Mór:
Az ónodi országgyűlés (1864)
*3.28, 5.10**4.15
63
Than Mór:
Az ónodi országgyűlés (részlet)
Than Mór:
Az ónodi országgyűlés (részlet)
OKE_korr_1_66.indd 63 2013.08.09. 17:50:41
Osztályközösség-építő program
64
Záróra
1.30
Záróra
Az utolsó órán készítsetek kilépőkártyákat, amelyeken elmondjátok, hogy milyen
tapasztalataitok voltak az OKÉ-programmal kapcsolatban!
Gondoljátok végig, hogy vannak-e olyan témák, amelyek benneteket érdekeltek volna,
de ezeknek a megbeszélésre nem került sor!
Ötletek!
Témák
Javaslatok!
Nekem lenne néhány
javaslatom: életpálya-tervezés,
családalapítás, külföldi munka-
vállalás, továbbtanulás…
De persze nem akarlak befolyá-
solni benneteket!
64
A következő két évben
vissza kellene térni a műveltség és
az illem kérdéseire is.
De az sem mellékes, hogyan lehet több pénzt
keresni! Ha kapunk visszajelzéseket, az
ötleteket beépítjük a következő évi
programba!
OKE_korr_1_66.indd 64 2013.08.09. 17:50:43
Matematika
A kérdés tehát az, hogy a tanév végére az osztály tagjának vagy az
osztályközösség részének tartod magad?
Egy közösség normarendszere, értékrendje és célkitűzései mindig pozitív töltésűek kell, hogy
legyenek. Ez azt jelenti, hogy a közösség működése és tevékenységei nem gátolhatják az egyéni
célkitűzések megvalósítását, és nem állhatnak ellentétben az egyéni képességek kibontakoztatására
irányuló szándékokkal sem. Az osztályközösség vezetését azok a tanulók látják el, akik élvezik a
közösség bizalmát, a többiek döntése nyomán kerültek pozíciókba. A pozíciók birtoklása azonban
nem „örök érvényű”. Ha a közösség ezektől a személyektől valamilyen oknál fogva megvonja a
bizalmat, akkor a feladatokat másnak kell átadni. Ez azért fontos, mert bizalom nélkül nem lehet
közösséget formálni!
A közösségeket a közös célok erősítik. Az OKÉ-program erre számos lehetőséget kínált.A tanév
végén azt kell átgondolnotok, hogy a program során mit tudtatok elvégezni, és melyek voltak azok
a feladatok, amelyeket nem sikerült megoldani! Nehéz feladat az okok feltárása, de – hiszen ez a
program is erre tanított – még konfiktusok árán is szembe kell nézni velük.
Vitassátok meg, hogy milyen sikerek és kudarcok voltak a tanév során, amelyek segítették
vagy gátolták az OKÉ-program megvalósítását! Melyek voltak azok a témák, amelyeket si-
került megbeszélnetek, és melyek voltak azok, amelyeknek a megbeszélése valamely okból elmaradt?
Melyek voltak azok az események, amelyek hozzájárultak a közösség fejlesztéséhez, és melyek hatottak
ellene? Ne felejtsétek el, hogy két tanév még előttetek áll! Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen osztály-
közösségben töltitek el!
Milyen ismérvei vannak
egy osztálynak és egy
osztályközösségnek? Fontos kérdés
az is, hogy milyen tényezőkön
múlhat a különbség!
A tanév végéhez közeledve
ez egy fontos kérdés. Mi történt ezeken
az órákon, és mi történt a többi órán?
És persze az sem lehet mellékes,
hogy tanórákon kívül voltak-e
lehetőségeitek arra, hogy formáljátok
a közösséget?
Azért a kérdésre
is válaszoljatok!
Hányan gondolják azt,
hogy az osztály osztályközösséggé
formálódott? Mivel érvelnek,
akik mást gondolnak?
Azt is vitassátok meg,
hogy mi volt az osztályfőnök szerepe ebben
a programban! Hogyan vett részt
ő a közösségépítésben?
65
OKE_korr_1_66.indd 65 2013.08.09. 17:50:45
Osztályközösség-építő program
66
1.3 Polónyi István: Az oktatás gazdaságtana Osiris Kiadó 2002
1.3. A felnőtt népességből az írástudók aránya diagram
Forrás: http://commons.wikimedia.org cc-by-sa 3.0
1.4 Fónai Mihály–Hajdu Sándor–Estók Gábor: Szakképző iskolák tanulóinak rekrutációja és motivációi
(in: Új Pedagógiai Szemle 2007. szeptember)
1.6 Országos kompetenciamérés (Oktatási Hivatal)
1.7 http://alverinfo.uw.hu/otletek/idobeosztas/az_ido_penz.html
1.7 http://hu.wikipedia.org/wiki/Benjamin_Franklin
1.8 Nők Lapja Café: 10 tipp a családi költségvetés megtervezéséhez
1.8 Statisztikai Tükör 2012. november 7. (Központi Statisztikai Hivatal) A háztartások havi fogyasztása,
2012. I. félév
1.8 Élelmiszerválság brit módra (inforadio.hu/The Independent)
1.9 Brand István: Pancsoló kisgyerek
1.9 Fanta Trendriport VI.
1.9 Tari Annamária: Y generáció: klinikai pszichológiai jelenségek és társadalomlélektani összefüggé-
sek az információs korban, Jafa Kiadó, Budapest, 2010
www.generationz.com.au
1.10 Dézsi Ildikó interjúja Mester Dóra szex-edukátorral (http://www.szeben.ro)
1.10 Ohiói Állami Egyetem tanulmánya (forrás: American Journal of Sociology/ORIGO) 2005
1.11 Naszreddin Hodzsa tréfáiból Fordította: Honti Rezső
1.11 Bencsik Zoltán a baptista Szeretetszolgálat Hajléktalanszállóján készített interjúja (Minimum+)
1.12 Budapest közlekedési térkép http://teszt.kozlekedes.org/informacio/
1.13 Wittmann Zsolt–Zvara Helga (ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar): Szociometriai vizsgálat
1.13 Falus Iván (szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe Műszaki Könyvkiadó 2000
1.14 Petőf Sándor összes prózai művei és levelezése
1.15 Bogardus-féle társadalmi távolság skála 1925
1.16 Kraiciné Szokoly Mária: Felnőttképzési módszertár
1.16 Hortobágyi Katalin: Projekt kézikönyv ALTERNATÍV füzetek 1. Iskolafejlesztési alapítvány–OKI Isko-
lafejlesztési központ
1.18 Platón: Szókratész
1.18 Theophrasztosz: Jellemrajzok Fordította: Szepessy Tibor
(http://mek.oszk.hu/04200/04240/04240.htm#4)
1.22 Nemzetipark-igazgatóságok működési területei Vidékfejlesztési Minisztérium
http://www.termeszetvedelem.hu/index.php?pg=menu_1677
1.22 Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan ÖKO-PACK Kft. www.hulladekboltermek.hu
1.23 http://okoklikk.hu/oko-pedia/szotar-1/F/Felel%C5%91s-C3%A1llattart%C3%A1s-94/
1.24 www.femina.hu
1.25 A tudatos vásárló 12 pontja (Tudatos Vásárlók Egyesülete)
1.26 Rippl-Rónai családfa http://mek.oszk.hu/02500/02534/html/eletrajz.htm Forrás: Horváth János
tudományos referens
A további képeket biztosította:
123RF.com, Cultiris képügynökség, Profmédia – REDDOT képügynökség
Forrásjegyzék
OKE_korr_1_66.indd 66 2013.08.09. 17:50:46
Matematika
67
Bevezető
Matematika
„A mathesis, Uraim, minden vallásba, minden országba, minden rend és gondolkodás for-
májába egy.
Látál-é olly ostoba babonást vagy olly vakmerő eretneket, aki valamelly ágazatját tagadta
volna?
Tudsz-é olly különböző rendtartású országot, mellyben a mathesis igazságairól ártikulusokat
hoztak vólna, és vagy egy, vagy más cikkelye változást vagy tilalmat szenvedet vólna? (…)
Ezért megérdemli ő a tiszteletet, minden bizonytalanságot, visszálkodást és tilalmazot el-
mélkedést kerűlni óhajtó lélektől.
Ezért letem én is az ő felemelt gondolkodású híveinek, az értelem rendes nyomain, követője.”
Csokonai Vitéz Mihály
Rafaello Sanzio: Athéni iskola (1509, részlet)
Matematika.indd 67 2013.08.09. 17:30:01
68
2.1
Matematika az életünkben
Matematika
MATEMATIKA?!
MINEK?!
Nem akarok én
matektudós lenni…
Értelmes, gondolkodó,
a saját dolgaiban tájékozott,
vitaképes felnőtt
szeretnél lenni?
LÉGY A MAGAD URA!
Megoldást találni, dönteni
önállóan kell. Helyes, logikus,
mások számára is követhető
gondolatmenettel kell a dol-
gok végére járni. (Nem baj, ha
nem tudsz mindent fejből, de
tudnod kell, hol tudsz utána-
nézni!)
NE HAGYD MAGAD!
Mások reklámokon keresztül,
diagramok bemutatásával,
statisztikai adatok idézésével
akarnak meggyőzni. Tudni
kell „utánaszámolni”. Mindig
fel kell tenned a kérdést:
„HOGY IS VAN EZ?”
ÉRTESD MEG MAGAD!
Néha bizonyítanod kell az
igazadat. Elmagyarázni, mit,
miért gondoltál. Bemutatni,
hogy helyesen jártál el. Ehhez
megfelelő szókincs, világos,
tiszta, logikus gondolatmenet,
gyakran számolás is szükséges.
A MATEMATIKI LOGIK:
a gondolkodás, defníciók, sza-
bályok, következtetések, bizo-
nyítások helyességét vizsgálja,
a helyes következtetési sémákat
(mintákat) írja le.
Mindig meg tudod állapítani,
hogy egy érvelés helyes-e?
A MATEMATIK
a világot, más tudományok
tárgyait sajátos módszerekkel,
jelrendszerrel, elvonatkoztatva,
általánosítva vizsgálja.
Eredményeivel visszahat minden
más tudományra, segíti, támo-
gatja azokat.
Ha tetszik, ha nem, a matek min-
denben benne van…
A GONDOLKODÁS
folyamat, mellyel az elme kü-
lönféle problémák megoldását
keresi.
A kiindulópont a probléma szö-
vegszerű megfogalmazása.
A tudományos gondolkodás
valamilyen tudományág terüle-
tét, annak sajátos módszereivel
vizsgálja.
Bármi is jár a fejedben, az már
gondolkodás…
„Aki helyes felismerésekre vágyik, annak előbb
helyénvaló kételyeket kell támasztania.”
Arisztotelész
„Tanulj a tegnapból, élj a mának, reménykedj a
holnapban! A legfontosabb azonban, hogy soha ne
hagyd abba a kérdezést!”
Einstein
Bevezető
Matematika.indd 68 2013.08.09. 17:30:03
Számtan, algebra
Kérdések, kérdések, kérdések…
A kérdéseket mindig meg kell fogalmazni, ki kell mondani! A jól feltett kérdés az első lépés a megol-
dás felé vezető úton.
Hogy is van ez?
Mit is jelent ez?
Ez a kérdés mindennek az alapja. Nem tudunk beszélgetni, együtt gondolkodni valamiről, aminek
nem határoztuk meg a jelentését. A meghatározás, a dolgok, fogalmak, jelenségek értelmének, je-
lentésének pontos magyarázata a defníció. Erre való a Magyar értelmező szótár is, de a tudomá-
nyoknak saját szótáruk van. (Ma már sokat segít az internet, pl. a Wikipédia. Persze tudni kell jól vá-
lasztani a ránk zúduló, vegyes értékű és hitelességű információkból!) *
ALGO-
RITMUS
Jól meghatározható
lépések, utasí tások
egyértelműen meg-
adott sorozata, valamely
eljárás szemléletes
leírása. (Alapvető pl.
az informatikában.)
FOLYAMAT-
ÁBRA
Egy folyamat,
műveletsor algorit-
musának szemléletes
képe, rajza.
Sok helyen találkoz-
hattál vele, legfeljebb
nem nevezted folya-
matábrának…
Mondjatok példát, amikor félreértéshez, kavarodáshoz vezetett, hogy nem ugyanarra gondolt a
két beszélgető fél! * Beszéljétek meg a tea főzés algoritmusát a fo lya matábra alapján! Gyűjtsetek
algoritmussal leírható tevékenységeket!
KÉRDÉSEK:
1. Hány defníciót találsz ebben a leckében? Szerinted hogyan kapcso-
lódnak ezek egymáshoz?
2. Mire való a folyamatábra? (Mi köze lehet a „rutin” szóhoz?)
3. Mely nagy tudósoktól idéztünk ebben a leckében? Mit tudsz róluk?
4. Szerinted miről kellene tanulni a matekórákon?
FELADAT:
Készítsd el önállóan egy megszo-
kott tevékenységed folyamatábrá-
ját! (Pl. bevásárolni megyek.)
TEGYÉL BELE
CITROMOT
TEGYÉL BELE
CUKROT
1 START
STOP
TEGYÉL BELE TEÁT
ÍZESÍTSD
ÍZTELEN
SZOMJAS VAGY
TEGYÉL BELE
CUKROT
TEGYÉL FEL VIZET
1
2
IGAZ
HAMIS
ISZOL
ELÉG
2
IGAZ
HAMIS
69
*1.16
Matematika.indd 69 2013.08.09. 17:30:03
70
2.2
Természetes számok, alapműveletek
Matematika
Számok, műveletek, számrendszer
Az arab számírás ezer éve világ-
szerte elfogadott.** A tízes szám-
rendszer alkalmas a hétköznapi
és a tudományos munkára is.
A  20. század informatikai forra-
dalma technikai okokból a kettes
számrendszert használja.
A számokkal való műveletekhez, a számok
lejegyzéséhez szükség van a számok egységes
írásmódjára (közös nyelv). Olvastam, hogy a különféle ősi
kultúrákban eltérő módon jelölték a számokat (arab
számok,
római számok, rovás-, csomóírás stb.), sőt különböző
számrendszereket alkalmaztak (tízes, hatos,
tizennyolcas stb…).
Természetes számok: a pozitív egész számok
és a 0 halmaza.
Egész számok: a pozitív, negatív egészek hal-
maza.
Racionális számok: azok a számok, amelyek
felírhatók két egész szám hányadosaként.
a – b = különbség
a + b = összeg
a · b = szorzat
a : b = hányados
A TÍZES SZÁMRENDSZER
– 10 különböző jellel (számjegy) leír bármely
számot (alaki érték);
– 9-nél nagyobb és 1-nél kisebb számok nagy-
ságát (helyi érték) fejezi ki (tízesek, százasok,
ezresek…tizedek, századok, ezredek);
– a nagyon nagy vagy nagyon kicsiny számokat
a 10 hatványainak alkalmazásával (normál
alakban) írja le.
1 5 10 50 100 1000
Az abc kis betűi az algebrában számokat helyet-
tesítenek. A műveleteket egyezményesen jelöl-
jük (+, –, =, zárójelek stb.). Így röviden, tömören,
mégis pontosan tudjuk kifejezni a szabályokat,
összefüggéseket.
Műveleti szabályok
Az összevonás és szorzás felcserélhető, cso-
portosítható összevonás:
pl. 2 + 3 + 9 = 3 + 2 + 9 = (2 + 3) + 9 = (9 + 2) + 3 =
= (9 + 3) + 2
szorzás: pl. 2 · 3 · 5= 5 · 3 · 2 = 3 · (5 · 2) = 3 · (2 · 5) =
= 5 · (3 · 2) = 5 · (2 · 3)
Az összevonás és a szorzás átcsoportosítható
3 · (2 + 5) = (3 · 2) + (3 · 5)
5(3 + 4 + 6) = (5 · 3) + 5(4 + 6) vagy
5 · 13 = (5 · 10) + (5 · 3)
Magyar rovásírás számjegyei
A geometria az ókortól
alkalmazza a körrel, szöggel kapcsolatban
ma is használatos rendszert, melyben egy teljes
kör 360 fok, egy nap 24 óra. ** Az időt és a
szögeket is hatos, hatvanas
szorzószámmal használjuk.
Matematika.indd 70 2013.08.09. 17:30:05
Számtan, algebra
Valódi osztók az 1-től és magától a számtól
különböző osztók.
Nem valódi osztók az 1 és maga a szám.
Közös osztó az, amely két vagy több számnak
is osztója.
Legnagyobb közös osztó az a legnagyobb
egész szám, amely az adott számok mind-
egyikének osztója, a közös osztók közül a leg-
nagyobb.
Prímszám: az az 1-nél nagyobb egész szám,
amely nem osztható csak 1-gyel és önmagá-
val, nem bontható fel prímszámok szorzatára.
Relatív prímek: egymáshoz képest két vagy
több szám, ha, nincs valódi közös osztójuk.
A 0 minden egész szám többszöröse, de
egyetlen számnak sem osztója.
Az 1 sem nem prímszám, sem nem összetett
szám.
Bármely egynél nagyobb
ter mészetes szám prím szá-
mok szorzatára bontható.
(Egyféleképpen). Ez a szám-
el mélet alaptétele.
KÉRDÉSEK:
1. Hány defníciót találsz ebben a leckében?
2. Milyen szabályok szerepeltek?
3. Adott két szám esetében a legnagyobb közös osz-
tójuk, vagy a legkisebb közös többszörösük a na-
gyobb?
4. Mit jelent a műveletek sorrendjének szabálya?
FELADATOK:
1. Minden szabályra, amely ebben a leckében előfor-
dult, írj egy-egy konkrét példát!
2. Bontsd fel a 10-et prímszámok szorzatára.
3. Gyűjtsd össze 100-ig a prímszámokat!
Gyűjtsetek össze néhány oszthatósági szabályt!
71
Feladat:
Karesz a barátainak kártyatrükköket mutat. Először a 32 lapos magyar
kártyával, majd az 52 lapos francia kártyával. Mindkét kártyapaklit
egyenlően szét tudja osztani közöttük.
Hány barátjának mutatja be Karesz a tudományát?
Két, azonos előjelű szám
szorzata/hányadosa pozitív,
ellentétes előjelűeké negatív.
Oszthatóság: egy a
egész szám akkor osztha-
tó b egész számmal, ha
a = c · b teljesül, továbbá c
egész szám. Az osztható-
ság csak egész számokra
értelmezhető.
Törtek szorzása: számlálót a
számlálóval, nevezőt a neve-
zővel szorozzuk.
Törtek osztása: az osztó
reciprokával szorzunk. (Re-
ciprok = számláló és nevező
felcserélése.)
Közös többszörös, amely
szám két vagy több szám
mindegyikével osztható.
Legkisebb közös több-
szörös az a legkisebb
pozitív egész szám, amely
az adot számok mind-
egyikének többszöröse, a
közös többszörösök közül a
legkisebb.
Műveletek sorrendje: a
szorzás/osztás magasabb
rendű, mint az összevonás.
Zárójel szerepe: ha más
műveleti sorrendet akarunk,
akkor zárójellel fejezzük
ki, melyek az elsődleges
műveletek.
*3.2; ** 5.8
Matematika.indd 71 2013.08.09. 17:30:06
72
*1.16
Oszthatóság, törtek, arány, hatvány
2.3
Racionális számok, alapműveletek
Matematika
Kiemelten fontosak a 10 és
az
1
10
hatványai a nagyon nagy
és a nagyon kicsi számok
írásakor.
Hatvány: szorzat, melynek minden tényezője
azonos.
Hatványozás: a · a · a · a · a · … · a = a
n

n darab azonos a tényezőből álló szorzat.
A hatvány alapja a (a-t szorozzuk önmagával),
a hatvány kitevője n (ennyi a-t szorzunk).
Számok normálalakja: egy 1 és 10 közötti szám-
nak és 10 hatványának a szorzataként felírt
szám.
Átlag, számtani középérték: Két vagy több szám
számtani átlagát úgy kapjuk, hogy a számokat
összeadjuk, majd elosztjuk a számok számával.
Érték SI
billió 10
12
tera-
milliárd 10
9
giga-
millió 10
6
mega-
ezer 10
3
kilo-
száz 10
2
hekto-
tíz 10
1
deka-
egy 10
0

tized 10
–1
deci-
Nagyon nagy számokkal a csillagászatban és az űrkutatásban
találkozunk. *
Például a Föld tömege:
6 000 000 000 000 000 000 000 t, normál alak ban: 6 · 10
21

tonna.
A kémia, biológia dolgozik nagyon kicsiny méretekkel, itt a 10
negatív egész kitevőjű hatványait alkalmazzák.
A proton tömege:
0,000 000 000 000 000 000 000 001 67 gramm.
Ez normál alakban: 1,67 · 10
–24
gramm. (A 10 negatív hatványa
=
1
10
pozitív hatványa.) Ebben a formában könnyebb a munka.
Vigyázat! Ez az átlag csalós is tud lenni!
Egy osztályban 24 gyereknek a zsebpénze 500 Ft,
egynek viszont 50 ezer Ft. Mennyi fejenként az át-
lagzsebpénz? Reális képet ad szerinted ez az átlag?
Közepes a tanulmányi átlaga annak az osztálynak, amelyiknek pontosan az egyik fele megbukott, a
másik fele pedig jelest kapott.
A számtani átlagnak reális értelme akkor van, ha elég nagy számú adatra vonatkozik, és ha nincsenek
túlságosan kirívó, szélsőséges értékek. Emiatt sokféle más átlagot is használnak. (Pl. mértani közép,
súlyozott, harmonikus átlagok stb.)
Matematika.indd 72 2013.08.09. 17:30:08
Százalék
A századrészt százaléknak is nevezzük.
A százalék alapja: az az „egész” (100%), aminek
valamekkora részéről beszélünk.
A százalékérték: az egésznek a része, amelynek
nagyságát (arányát) a százalékláb határozza meg.
A százalékláb: az a szám, amely azt mutatja,
hány századrészről van szó. Speciális jellel írjuk:
%. Jelentése századrész vagy század.
A százalékszámítás alapképlete (defníciója):
a százalékérték = a százalékalap századrészének
és a százaléklábnak a szorzatával.
Számtan, algebra
Az egész torta: EGY EGÉSZ = 1.
Egy szelet torta: egy tizenhatod rész = 1/16.
Két szelet torta: 2/16, vagy másképpen 1/8 rész,
mert a törtet egyszerűsítettük. Hogyan?
Három szelet torta: három tizenhatod rész =
3
16
.
Nem lehet egyszerűsíteni. Miért?
Négy szelet: négy tizenhatod =
4
16
, egyszerűsít-
ve
1
4
torta.
KÉRDÉSEK:
1. Milyen defníciókat és szabályokat találsz ebben a
leckében?
2. Mit értünk a 10 negatív kitevőjű hatványain?
3. Hol a hatványozás helye a műveletek sorrendjé-
ben?
4. Törteket is lehet hatványozni?
FELADATOK:
1. Egy termék árát 30%-kal csökkentik. Később mégis
emelik 30%-kal. Mi történt pontosan?
2. Hány százaléka az egésznek egy szelet torta a tor-
tás példában?
3. Határozzátok meg a Bora-Bora koktél egyes össze-
tevőinek százalékos arányát!
Határozzuk meg a torta darabjainak
nagyságát többféleképpen (szöveggel,
tört számmal)!
73
Figyeljétek meg, ha az egész tortából indulunk
ki, a szeletek annak törtrészei!
De ha egy szeletet tekintünk alapnak, akkor két
szelet annak kétszerese, az egész torta annak
16-szorosa...
Ha nem 16 darabra vágnánk, más törtekkel dol-
gozhatnánk.
Arányos osztás: amikor egy „egészet” osz-
tunk (darabolunk) adott arányú részekre.
Pl. 2:1 arányú darabokat kapunk, ha az egé-
szet (2 + 1 =)  3 részre bontjuk, és abból 2,
ill. 1 részt veszünk. A  részek egymáshoz 2:1
arányban , az egészhez
1
3
és
2
3
arányban
viszonyulnak.
BORA-BORA koktél:
Ez a koktél 10 részből áll. Az ananász, gyömbér,
lime és gránátalma egymáshoz viszonyított ará-
nya 3:3:1:2. A koktélban pl. a gyömbér aránya
3:10, vagy 0,3, vagyis 30%.
Matematika.indd 73 2013.08.09. 17:30:09
74
2.4
Matematika
Halmazok, függvények
Halmazok, halmazműveletek
Tudtad,
hogy a barkochba alapja a
halmazokban való gondolkodás?
A játék lényege, hogy egyre szűkítjük a kört
azzal, hogy a kitalálandó dolognak egyre
több tulajdonságát határozzuk meg…
A logikusan működő elme akkor is
halmazokkal dolgozik, ha nem így
nevezi őket.
Játsszunk
barkochbát!
Minden halmazt úgy kell megadni, hogy
– az elemek számát meg lehessen határozni,
– az elemek valamilyen sorba (pl. nagyság sze-
rint) rendezhetők legyenek,
– bármiről el lehessen dönteni, hogy az adott
halmazhoz tartozik vagy sem.
B
B
AA A A ∪ B
A halmaz a matematika egyik legalapvetőbb fo-
galma.
A halmazokat megadhatjuk leírással, az elemei-
nek felsorolásával, egyértelmű ábrázolással.
Minden halmazt úgy kell megadni, hogy
– az elemek számát meg lehessen határozni,
– az elemek valamilyen sorba (pl. nagyság sze-
rint) rendezhetők legyenek,
– bármiről el lehessen dönteni, hogy az adott
halmazhoz tartozik vagy sem.
Halmazokkal műveleteket is végezhetünk, ehhez néhány kézenfekvő új fogalmat használunk.
Halmazok egyesítése, uniója: két vagy több hal-
maz elemeinek összessége (minden elem).
Halmazok közös része, metszete: halmazok kö-
zös elemeinek halmaza (csak a közös elemek).
A ∩ B
B
A
A A \ B
A
B
Halmazok különbsége: egy halmaz azon ele-
meinek halmaza, melyek nem elemei a másik
hal maznak.
Részhalmaz: egy halmazon belül (annak elemei-
ből) elkülöníthető újabb halmaz.
A halmaz valamely közös tulajdonsággal ren-
delkező elemek összessége, csoportja.
Vitassátok meg, hogy van-e a jelentésbeli különbség a két kifejezés között: a tízzel osztható szá-
mok / tízzel osztható számok!
Keressetek mindegyik halmazműveletre példát!
Matematika.indd 74 2013.08.09. 17:30:11
Halmaz, függvény, sorozat
a kilencedikes lányok
iskolánk
tizedikes fú tanulói
az összes
női név
a magyar irodalom gyöngysze-
mei
minden
háromszög
szabályos
háromszögek
József Attila: Altató
József Attila
összes költeménye
hazánk
nemzeti parkjai
hazánk
megyei jogú városai
Debrecen, Szeged,
Nyíregyháza
középiskolai
tantárgyak
osztályunk órarendi
tantárgyai
a legnagyobb
matematikusok
Neumann János
Árpád-házi
királyaink
Nobel-díjas magyar
tudósok
Könyves
Kálmán
FELADATOK:
1. Keressetek hétköznapi tárgyak, eszközök körében megadható halmazokat!
Indokoljátok meg, miért tekinthetők halmaznak!
2. Keressetek ebben a könyvben olyan ábrát, felosztást, leírást, amely halmaz megadásának tekinthető! Indo-
koljátok meg, miért!
3. Készíts Venn-diagramszerű halmazábrát a magyar ABC összes betűjéből!
4. Mit jelent halmazműveleti szempontból: „Háromfordulós szépségversenyen 150 lány indult, közülük XY be-
jutott a második fordulós 50 közé, de a tízes döntőbe nem került be.” Hányadik lehet ezek szerint XY? Hány
versenyzőt előzött meg biztosan?
– Bármiről megmondható, hogy beletartozik-e a halmazba, vagy nem?
– Szerintetek melyik meghatározás nem halmaz? Ki tudjátok úgy egészíteni, hogy halmaz legyen?
– Keressetek halmaz-részhalmaz viszonyokat!
– Találtok olyan párokat, amelyeknek van (nem üres) metszete?
Beszéljétek meg, melyek halmazok ezek közül! Próbáljátok ábrázolni, melyek kapcsolódnak
egymáshoz halmazként!
Ábrázoljátok Venn-dragramon a hattal osztható számok halmazát, valamint a hárommal
osztható páros számokat!
75
Matematika.indd 75 2013.08.09. 17:30:11
76
3.3; 5.23
Halmazok, függvények
Matematika
2.5
Tudtad,
hogy a GPS a Föld bármely
pontján, a nap 24 órájában
működő – műholdas
helymeghatározó
rendszer?
Van GPS-em!
Megmutatja, hogy hol
vagyok, és hol van,
ahova menni akarok.
Azt mondja is,
merre menjek.
Gömbi koordináták
Számegyenes
A 0 pontól mindkét irány-
ban végtelen egyenes, amelyen
egységnyi távolságban az
egész számok, közötük a
törtszámok, az összes racio-
nális szám elhelyezhetők.
EGYDIMENZIÓS
Térbeli koordináták
A síkbeli koordináta-rendszert
nem nehéz térbelivé fejleszteni egy
harmadik merőleges
számegyenes felvételével.
HÁROMDIMENZIÓS
Koordináta-rendszer, függvényábra
A GPS 24 műhold segítségével 3 dimenziós helymeghatározást
végez földön, vízen vagy levegőben. A Föld felszínén minden
pont helye egyértelműen meghatározható a földrajzi koordináta-
rendszer két koordinátájával. *
Gömbi koordináták
A megközelítően gömb alakú
Föld felszínén élünk. A földraj-
zi távolságokat pontatlanul ír-
ják le a síkbeli szakaszok, ezért a gömb felszínére illesztett gömbi
koordináta-rendszert használjuk. A koordináta-rendszer egy sík,
vagy egy tér, melyben egy kezdőpontot és tengelyeket jelölünk
ki, amelyektől a pontok távolságát mérjük.
Descartes**-féle derékszögű
koordináta-rendszer
Két számegyenest egymásra merőlegesen,
a 0 pontjukkal (origo) összeillesztünk.
Mindkét számegyenesen azonos egységet
veszünk fel. A síkon minden egyes pontot
egy számpár (koordináták) ad meg.
KÉTDIMENZIÓS
A pontok és a számok között
milyen kapcsolatot teremtenek
a koordináta-rendszerek?
Matematika.indd 76 2013.08.09. 17:30:14
Diagram: adatok, mennyiségek, összetartozó értékek arányának, változásának kifejezésére szolgáló
ábra. A diagramok változatos formájúak lehetnek. Képesek ugyanazt az adatsort különbözőképpen
szemléltetni, egyik vagy másik szempontot jobban kiemelni. Fontos diagramtípus a Venn-diagram,
a halmazokat, azok egymáshoz való viszonyát síkidomokkal (gyakran körökkel) szemléltető ábra.
Grafkon: a diagram egyik fajtája, amely két vagy több változó kapcsolatát egy célszerűen mérete-
zett koordináta-rendszerben ábrázolja.
Függvénygörbe: grafkon, végtelen számú adatra vonatkozik, melyek összetartozását szabályos
Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszerben ábrázoljuk.
Egy iskola 9. és 10. évfolyamos tanulóinak összesített matematika eredményeit szemlélteti egy oszlop- és egy
tortadiagram. Mit tudtok leolvasni az oszlop-, és mit a tortadiagramról?
Halmaz, függvény, sorozat
Függvény: egy halmaz
minden egyes eleméhez
hozzárendeljük egy halmaz
egy, de csakis egy elemét.
pont pontsor grafkon
Vitassátok meg, hogy a tv-ben, interneten, újságokban,
plakátokon, könyvekben látott táblázatok, ábrák, diag-
ramok, grafkonok, görbék mire valók! A fogyasztói árak változását
bemutató ábra diagram vagy grafkon? Milyen információkat olvasha-
tunk le róla?
Pontok megadása a derékszögő koordináta-rendszerben
FELADAT:
Határozd meg településed földrajzi koordinátáit!
Gyűjtsetek különböző diagramokat, grafkonokat az internetről, újságokból!
77
Matematika.indd 77 2013.08.09. 17:30:14
78
Diagramok, korfa
2.6
Diagram, grafkon
Matematika
– Először is rendezzük táblázatba az adatokat!
– Határozzuk meg a mértékegységet, nagyságrendet!
– Válasszuk ki a diagram típusát!
– Ezután vegyük fel a diagram alapját, majd ábrázoljuk az adatokat!
– Végül ne felejtsük el az adatok jelzését, rövid, pontos cím adását!
Komoly ábrákhoz hozzátartozik az adatok forrásának feltüntetése.
Készítsünk
diagramot!
Trendvonal: egy oszlopdiagram elég sok adatot tartalmazhat, melyek alapján előre jelezhetők vele
jövőbeli értékek.
Halmozott oszlopdiagram, %-os, 3 adatsor Összetett vonaldiagram, %-os, 2 adatsor, évente több adat.
Összetett diagram: azonos alap-adatsorhoz több értéksor tartozik. Csak az összehasonlítható ada-
tokat lehet egy diagramban ábrázolni, részletes jelmagyarázattal.
Matematika.indd 78 2013.08.09. 17:30:15
Halmaz, függvény, sorozat
Növekvő népesség korfája: széles alapú, fölfe-
lé keskenyedő. A gyermekkorúak aránya magas,
az idősebbeké alacsony.
Stagnáló népesség korfája: méhkas alakú, a
fatalok, gyermekkorúak és középkorúak egyen-
súlya, az idősebbek kisebb aránya jellemzi.
Fogyó népesség korfája: keskeny alapú, fölfelé
szélesedő, a fatalok aránya csökken, a várható
élettartam hosszú, az idősek aránya nő.
KÉRDÉS:
Reálisnak tartod a 2050-re történő népesség-előrejel-
zést? (Gondolj bele! Milyen tényező, esemény változ-
tatna ezen jelentősen? )
FELADAT
Melyik diagramról és szám szerint milyen pontosság-
gal tudnád leolvasni, hányan voltak 2010-ben a kettő
éves fúk?
79
Tudjátok, mi az a KORFA?
A korfa egy különleges összetett diagram, mely
két sávdiagramból áll nagy elemszámú csoport
(népesség) kor, nem (egyéb) kategóriák szerinti
megoszlására. Fontos statisztikai, demográfai
segédeszköz. Korfák segítségével évekkel előre
is ábrázolhatjuk a népesség alakulását!
A három korfa a magyar népesség eloszlását
mutatja három különböző időpontban a KSH
(Központi Statisztikai Hivatal) adatai alapján.
Matematika.indd 79 2013.08.09. 17:30:16
80
*3.9
2.7
Egyenlet, mérlegelv, algoritmus
Matematika
Kicsit
számolnod is kell,
de nem ez a lényeg.
Az egyenletek sok matematikai
probléma megoldását
könnyíthetik meg.
Jólesett
kicsit rajzolgatni!
De mi az az egyenlet?
Megint számolnom
kell?
Az egyenlet tartalmazhat több változót (isme-
retlent), bonyolult, magasabb fokú műveleteket
(hatványozás, gyökvonás, logaritmus, szögfügg-
vény stb.).
Mi nem ezekkel foglalkozunk, hanem az egyen-
letekre jellemző gondolatmenettel.
Példa: *
Téglalap alakú kertünk kerülete 180 m, szélessége
40 m.
Mennyi drótkerítés szükséges a kert hosszabbik ol-
dalaira?
Készítsünk folyamatábrát a gondolatmenetünkről!
Az egyenlettel való megoldás sokkal frappánsabb, és akkor is célravezető, ha nagyon bonyolult
számok, műveletek fordulnak elő.
1.
MODELL
megválasztása
2.
ADATOK
kigyűjtése
adott k = 180 m.
adott a = 40 m.

3.
ÖSSZEFÜGGÉSEK
keresése
a téglalap kerülete
k = 2a + 2b.
4.
OKOSKODÁS
Ha a k = 180, akkor a
fele 90.
Egyik oldal 40, akkor a
másik oldal 50 m,
ez a hosszabbik.
2 · 50 m = 100 m
5.
EREDMÉNY:
100 m drótra van
szükség.
Az egyenlet egyenlőségjellel összekapcsolt két
kifejezés, melyeket az egyenlet jobb és bal olda-
lának nevezzük.
Mérlegelv
Matematika.indd 80 2013.08.09. 17:30:18
Matematika
Mérlegelv: Egy egyenlőség mindkét oldalával
mindig ugyanazt a műveletet szabad csak vé-
gezni. A cél, hogy egyik oldalon egyedül az
ismeretlen maradjon, minden más szám az
egyenlet másik oldalára kerüljön.
Kérdezz, kérdezz! Kérdezz! *
– A megoldást nem azzal kezdjük, hogy felírjuk az
egyenletet, hanem gondolkodunk.
– Kérdéseket teszünk fel. Értelmes-e a prob-
léma? Lehetséges ilyesmi a valóságban?
Megfogalmazható másként, egyszerűbben a
feladat?
– Modellezzük. Milyen egyszerűbb dologhoz ha-
sonlít? (Rajz, vázlat.)
– Mi a kérdés? A kérdés arra vonatkozik, amivel az
adatok kapcsolatban vannak?
– Van-e elegendő adatunk? Tudunk-e szabályt, összefüggést közöttük?
– Becslés: vajon kb. mi lesz az eredmény?
– Ezzel jutunk az egyenlethez, és a könnyebb rész következik: Egyenlet
megoldása.
– Ellenőrzés.
1-2.-3.
A modell
megválasztása,
adatgyűjtés,
összefüggés keresése.
Halmaz, függvény, sorozat
Ez tényleg nem
egyenlet.
De maradjunk ennél
az egyszerű példánál!
Alakítsuk egyenletté!
Ez még akkor is célravezető, ha
elsőre bonyolultnak tűnik.
Ezt fejben kiszámoltam,
minek ennyit vacakolni!
4.
Behelyettesí-
tés az általános
képletbe:
2(a + b) = k
2(40 + b) = 180.
5.
Egyenlet
megoldása
(mérlegelv)
b = 50.
6.
Szöveges
válasz:
50 méter a másik
oldal,
így 100 m drót
szükséges.
KÉRDÉSEK:
1. Egy feladat megoldásának melyek a legfőbb részei?
2. Mit jelent a mérlegelv?
3. Mindig van megoldás?
4. Milyen típusú szöveges feladatokat ismertek?
(A leckében a kerítéses példa a „geometriai jellegű-
ek” közé tartozik.)
5. Ha egy feladatnál a szomszédom másképpen szá-
molt, mi dönti el, kinek van igaza?
FELADAT:
Egy szobában az ott lévőknek 5 feje és 18 lába van.
Hány ember és hány macska van a szobában?
(És ha azt mondom, 9 feje és 16 lába van?)
81
*1.26
Matematika.indd 81 2013.08.09. 17:30:19
82
2.8
Bea édesapja most másfélszer olyan idős, mint Bea.
5 év múlva az édesapa 50 éves lesz. Hány éves most Bea?
BEA (most) APA (most) Lehetséges? Miért nem tetszik?
12 20 Nem Nem lehet az apa ilyen fatal.
16 24 Nem Nem lehet az apa ilyen fatal.
20 30 Nem Nem lehet az apa ilyen fatal.
40 60 Lehetne Életszerű, de még nincs 50 éves.
32 48 Hmmm!? Szerintem nem valószínű.
30 45 Hmmm?! Szerintem nem valószínű.
34 51 Lehetne Elképzelhető, de még nincs 50 éves.
Egyenlet, mérlegelv, algoritmus
Matematika
Szöveges problémamegoldás
Adhatok még
feladatot?
Csak ne legyen
unalmas!
Könnyű legyen!
Mi alapján döntöttük el egy számpárosról,
hogy képzelhető életkorok-e?
Ezek a számok (Bea 30, 32, 34, 40 éves) akkor
mind megoldások?
Akkor hogy választjuk ki a megoldást?
Van egy másik feltétel is:
az apa 50 éves lesz 5 év múlva.
Akkor most éppen 45 éves. Nem?
Számoljuk ki egyenlettel is!
A korkülönbség alapján. (Az apja biztos nem
fél évvel vagy 5 évvel idősebb…)
Nem hiszem.
Hogy?
Tényleg! Na de akkor Bea 30, és ezt meg is
találtam!
Hát ez kicsit macerás volt így…
Jóóóó, de csak ha simább ügy lesz!
Beszéljétek meg a feladat táblázatos felírását és megoldását!
Mikor: BEA APA Mi ez?
most X éves 1,5 X éves
1,5 első adat
X a keresett szám
5 év múlva X + 5 éves lesz 1,5 x + 5 = KÖVETKEZTETÉS
5 év múlva = 50 éves lesz másik adat
eredmény most X = 30 45 az egyenlet gyöke
eredmény 5 év múlva 35 50 ez ellenőrzés is.
A megoldás: Bea most 30 éves.
A feladatban két ember életkoráról van szó. Szerintem érdemes két oszlopba
rendezni az egymáshoz tartozó ismereteket.
Próbálkozzunk! Hány éves lehet most Bea?
Matematika.indd 82 2013.08.09. 17:30:20
Matematika
Halmaz, függvény, sorozat
Feladat:
Egy kamion üzema nyagtankja 420
literes. A sofőr induláskor teletan-
kolta, majd elindult az 1100 km-re
lévő cél felé. Átlagfogyasztása 32
liter/100 km. Hány liter gázolaj ma-
radt az út végén a kamion tankjá-
ban? (Közben nem tankolt, és átla-
gosan fogyasztott.)
Figyeljétek meg a megoldás lépéseit!
Mennyi üzemanyag maradt? Mi a kérdés?
Hogy mennyit fogyasztott el. Mitől függ ez?
Úgy tűnik, igen.
Elegendő ismert
adatunk van-e?
Üzemanyag, átlagfogyasztás,
úthossz.
Milyen adatok vannak?
Az összes fogyasztás az út
hosszától függ és a fogyasztási
normától. Egyenesen arányos
mindkettővel.
Milyen összefüggés van az
adatok között?
Fontos! Három adat közöti
kapcsolatról van szó, és van
három adatunk – talán még
sok is? Ezt így végiggondoljuk,
de leírni csak a legfontosabba-
kat kell.
KÉRDÉSEK:
1. Milyen típusú megoldási módszerekről esett szó?
Tudsz másféléket is?
2. Mikor célszerű táblázatba foglalni az adatokat?
FELADAT:
Botond egy 50 km-es teljesítménytúrán tartani akar-
ta a 12 órás szintidőt. Az első 4 órában megtette az út
36%-át, a következő 4 órában a maradék út 50%-át.
Hány km maradt még?
Válasz a kérdésre:
Maradt
420 – 352 = 68 liter.
Megoldás az ismert
adatok behelyettesí-
tésével:
szükséges üzemanyag
x = 1100 km szorozva
32 l/100 km.
x = 352 liter.
Összefüggés
felírása:
x = út szorozva
átlagfogyasz-
tás.
Adatok lejegyzése:
átlagfogyasztás:
32 l/100km,
összes út: 1100 km,
összes üzemanyag: 420 l.
83
Matematika.indd 83 2013.08.09. 17:30:20
84
Matematika
A problémamegoldás az adatok közötti össze-
függések keresésével kezdődik.
Ha egy problémában a szereplő mennyiségek kö-
zött függvénykapcsolatot tudunk beazonosítani,
akkor már sokkal egyszerűbb a megoldás. Ilyen-
kor a feladat a függvény vizsgálatára, az össze-
függést leíró egyenlet megoldására redukálódik.
Egyenlet, mérlegelv, algoritmus
2.9
Függvény: olyan hozzárendelés, ahol egy nem
üres halmaz egy-egy eleméhez hozzárendeljük
egy szintén nem üres halmaz egy-egy elemét.
(A két halmaz lehet azonos is.)
Szűkebb értelemben matematikai függvénynek
a kölcsönös és egyértelmű hozzárendelést
nevezzük.
Értelmezési tartomány: az a halmaz, mely-
nek az elemeihez a másik halmaz elemeit ren-
deljük.
Értékkészlet: az értelmezési tartomány eleme-
ihez rendelt elemek halmaza.
A függvénygörbe a koordinátarendszerben áb-
rázolt grafkon.
A függvényt megadhatjuk szöveges leírással,
táblázattal, képlettel, függvénygörbével.
Függvény megadása függvénygörbével a legszem-
léletesebb.
A függvény rajzát általában adatáblázatból ké-
szítjük.
A táblázatot legtöbbször a függvény képletéből,
több érték behelyetesítésével kapjuk.
A görbéről jól leolvashatók a függvény jellemzői.
Matematika.indd 84 2013.08.09. 17:30:20
Matematika
Oldjátok meg az ábra alapján felírható egyenletet al-
gebrai és grafkus módszerrel is!
Halmaz, függvény, sorozat
Függvényjellemzők
Függvény zérushelye: ahol a függvény értéke 0,
azaz, ahol a függvénygörbe a vízszintes (x) tengelyt
metszi.
Növekvő a függvény, ha nagyobb eleméhez (x) min-
dig nagyobb függvényérték (y) tartozik.
Csökkenő, ha nagyobb eleméhez (x) mindig kisebb
függvényérték (y) tartozik.
Periodikus, ismétlődő, ha egy tartományának (pe-
riódus) függvényértékei egy másik tartományban
ugyanúgy megismétlődnek.
Folytonos, ha pontjai folytonos (összefüggő) vo-
nallal ábrázolhatók.
Szakaszos, ha nem folytonos vonalból áll.
Minimuma van, ha létezik egy legkisebb függ-
vényérték.
Maximuma van, ha létezik egy legnagyobb függ-
vényérték.
Konstans, állandó függvény, ha értéke mindenüt
ugyanannyi.
KÉRDÉSEK:
1. Mondj példákat függvénykapcsolatra!
2. Melyek a legtöbbször használt, arányt jelentő füg-
gőségek?
3. Hogyan adhatunk meg egy függvényt?
4. Milyen módszerekkel kereshetjük meg két függ-
vény közös pontjait?
FELADAT:
A fenti függvényábrák valamelyikén válassz két függ-
vényt:
– írd fel képlettel a hozzárendelési szabályukat;
– készíts értéktáblázatot, majd ábrázold néhány
pontjukat,
– állapítsd meg a jellemzőiket;
– keresd meg a két függvény metszéspontját többfé-
le módszerrel!
Egyenlet grafkus megoldásakor két függvény
közös pontját a koordinátarendszerbeli grafko-
non keressük meg.
Egyenlet algebrai megoldása során két függ-
vény képletét tesszük egyenlővé, ezt oldjuk meg
mérlegelvvel. *
85
*3.1; 3.3; 3.12
Matematika.indd 85 2013.08.09. 17:30:21
Matematika
2.10
Matematikai logika
Logikai alapfogalmak, nyelv és logika…
Hány csapat indult?
Kettő!
A 9.A győztes, 9.B vesztes.
Ez az igazság?
Győzelem!
Kiemelkedő
teljesítménnyel második
lett a 9.B csapata! A 9.A
az utolsó előtti lett.
Ez a valóság.
Vicces? Inkább elgondolkodtató.
Utazik Skóciában egy politikus, egy újságíró és egy
matematikus. A robogó vonatból meglátnak egy fekete
bárányt. A politikus: „Nahát, Skóciában a bárányok
feketék!” Mire az újságíró: „Ugyan mitől let fekete az
összes skót bárány?!” A matematikus viszont azt mond-
ja: „Most már biztosan tudjuk, hogy Skóciában van
legalább egy bárány, amelyiknek fekete legalább az
egyik oldala.”
„Aki másnak vermet ás, maga esik bele.”
Látunk egy vermet, amelyben egy Péter nevű
fatalember üldögél egyedül. Melyik állítás igaz,
fgyelembe véve a közmondást? (Több válasz is
lehet igaz.)
„Nem mind arany, ami fénylik.”
Találtunk egy gyűrűt, amelyik fénylik.
Melyik állítás igaz biztosan, ha hiszünk a köz-
mondásnak? (Több válasz is lehet igaz.)
– Biztos, hogy beleeset.
– Biztosan nem ő ásta a vermet.
– Lehet, hogy ő ásta a vermet.
– Biztosan ő ásta a vermet.
– Más ásta a vermet Péternek.
– Lehet, hogy Péter ásta a vermet magának.
– Biztosan Péter ásta a vermet másnak.
– Lehet, hogy magának ásta, mert kincset keres.
– Vagy valaki más ásta a vermet saját magának,
vagy Péter.
– Biztosan aranyból készült.
– Biztosan ezüstből készült.
– Nem lehet, hogy aranyból készült.
– Rézből készült, csak ki van fényezve.
– Aranyból készült, vagy más anyagból.
A logika a gondolkodás elengedhetetlen velejá-
rója. Nyelvünk nagyon pontosan ki tudja fejezni
a tényeket. Ügyelj arra, hogy ezt felismerd, he-
lyesen értelmezd, és Te is így fogalmazz!
„Most ne matekozzunk, hanem tartsunk
egy kis szólás-mondás elemzést! Szabad
vitatkozni!”
86
Matematika.indd 86 2013.08.09. 17:30:22
Matematika
Gondolkodási módszerek
„Ki korán kel, aranyat lel.”
Az aranyásó tegnap aranyat lelt.
Mi következik ebből?
– Ma korán kelt.
– Tegnap későn feküdt le.
– Tegnap este korán feküdt le.
– Tegnap reggel korán kelt.
– Tegnap lehet, hogy későn kelt.
Logika: Már az ókori görögök művelték a lo-
gika, a gondolkodás, a helyes következte-
tések tudományát. Amit a hétköznapi élet-
ben logikus következtetésként gyakorolunk, az
nagyjából ezzel azonos.
Az algebrában a számokkal való műveletekből
algebrai műveletek váltak, amelyeket betűkkel
végzünk. A logika számok helyett igaz vagy ha-
mis ÍTÉLETEKET, ÁLLÍTÁSOKAT használ, azokkal
műveleteket végez, amelyek eredménye szintén
(igaz vagy hamis) állítás.
Egy állítás hamisságát egyetlen ellenpélda is
bizonyítja.
Egy állítás igazságát általánosan bizonyítani
kell.
FELADVÁNY:
Öt barát versenyt futott. Ki hányadik lett? (Nem volt holtverseny.)
Béla nem a második lett,
de Béla jobb helyezést ért el, mint György.
Dénes keserűen állapította meg, hogy nem ő lett az első.
György a harmadik helyen végzett,
Péter közvetlen Dénes után ért célba.
András nem lett a versenyben sem első, sem utolsó.
Segít az ábra!
Igaz? Nem igaz ?
Bármely két egész szám átlaga egész szám.
Bármely két páros szám átlaga egész szám.
Bármely két páros szám átlaga páros szám.
Bármely két páratlan szám átlaga egész szám.
Bármely két páratlan szám átlaga páratlan.
1. 2. 3. 4. 5.
D
G
B
P
A
KÉRDÉSEK:
1. Megbíznál egy olyan emberben, aki nem logikusan gondolkodik?
2. Mit teszel, ha ilyennel találkozol?
3. Mit jelent az „átlag”? (Hol találkoztál már vele?)
3. Melyik példa tetszett legjobban ebben a leckében? Tudnál te is hasonlót kitalálni?
Most másféle kérdés, másféle megoldás következik. Figyeljétek meg a táblázatos módszert!
Ez is sokféle probléma kezeléséhez alkalmas.
87
Matematika.indd 87 2013.08.09. 17:30:23
88
Matematika
* 3.1;
Matematikai logika
2.11
Logikai műveletek, problémamegoldás
Hűha…
gondolkodnom kell…
Szabad a gazda!
Akármelyik?!
„Veri az ördög a feleségét”–
mondjuk, ha egyszerre esik az
eső, és süt a nap.
Ede ma reggel így szólt: „Veri
az ördög a feleségét!”.
Mi igaz az következők közül?
Eső eset tegnap.
Nem sütöt tegnap a nap.
Tegnap biztos, hogy fújt a
szél.
Tegnap biztos, hogy sütöt a
nap, és fújt a szél.
Nem egyenlet kell ide, csak LOGIK.
Ha megvan a megfejtés, láthatod, mégis benne
van a matek!
Fejtörő :
4 hajó megy a tengeren. Egy cirkáló, egy halász-
hajó meg egy utasszállító. Minden hajó pontosan
150 m-re van minden másik hajótól.
Milyen típusú a negyedik hajó?
Ítélet, állítás: *
A logikában a kijelentő mondatok alapfogal-
mak. Állításoknak nevezzük azokat a kijelentő
mondatokat, melyekről egyértelműen megálla-
píthatjuk, hogy vagy igazak, vagy hamisak.
Egy ítélet tagadásával vagy ítéletek összekap-
csolásával új ítéleteket (összetett ítélet) képezhe-
tünk.
Logikai érték: egy állítás igaz vagy hamis
volta.
Minden állítás vagy igaz, vagy hamis.
Következtetés: állításokból összetett új állí-
tás. Értéke az eredeti állítások értékéből megad-
ható.
Fejtörő :
Az öreg arab végrendelkezett.
„A nagyfú kapja az istállóban lévő tevék felét, a kö-
zépső a negyedét, a kicsi az ötödét.”
De az istállóban 19 teve állt, nem tudták elosztani.
Mentek a kádihoz segítségért. A kádi odatevegelt az
istállóhoz, elosztotta az ott lévő tevéket. Hogy járt
el a kádi?
Hol van a fontos „trükk” a tevés feladvány szövegé-
ben?
Matematika.indd 88 2013.08.09. 17:30:25
Matematika
Életünk elképzelhetetlen számítógép nélkül.
A  gép számításokat végez, válaszol kérdések-
re, tárol és előkeres szinte megszámlálhatatlan
mennyiségű információt.
A számítógép négy alapelve a kettes számrend-
szer, a memória, a programtárolás és az utasítás-
rendszer (algoritmus).
Gondolkodási módszerek
KÉRDÉSEK:
1. Fontos adat a vízhordós példában, hogy mennyi a
hordó térfogata? Mikor válik fontossá?
2. Milyen számtani fogalom játszik lényeges szerepet
ebben a feladatban? Megoldható akkor is, ha nem
ismerjük ezt a fogalmat?
3. A tengeri hajókra vonatkozó kérdésnél milyen fon-
tos matematikai tényt kellett felismerni a megol-
dáshoz?
FELADAT
A „Hordóba hordók” példánál növeljük duplájára a
hordók térfogatát! Melyik kérdésre, hogyan változik a
válasz?
89
*3.12
Feladat:
Két egymás melletti hordóba két gyerek vizet hord.
A 84 literes hordók a kúttól 12 méterre vannak.
Az egyik gyerek egy 4 literes kannával, a másik 7 literes
vödörrel viszi a vizet, amelyet beleönt a saját hordójába.
A teli edényekkel mindig egyszerre fordulnak.
a) Az ötödik forduló után mennyi lesz a vödörrel dolgozó gyerek előnye?
b) Hány forduló után lesz az egyik hordóban 18 literrel több?
c) Hány liter víz van az egyes hordókban ekkor?
d) A nagyobbik edénnyel dolgozó gyerek azt tervezi, hogy 42 literes előnyre tesz szert. Lehetséges ez?
e) A negyedik forduló után mennyi víz lesz a két hordóban összesen?
f) Hányadik forduló után telnek meg félig a hordók?
Neumann János*
(1903-1957) (akiről kisbolygót és holdkrátert ne-
veztek el) a modern kor egyik legnagyobb ma-
gyar tudósa, az első számítógép készítője.
Ő dolgozta ki a számítógépek ideális működé-
sének elvét. Ezek szerint a gépnek öt alapvető
funkcionális egységből kell állnia: bemeneti egy-
ség, memória, aritmetikai egység, vezérlőegy-
ség, kimeneti egység, s ami lényegesebb: a gép
működését a tárolt program elvére kell alapozni.
„A munka oroszlánrészét
akkor kell majd elvégezni,
ha a gép már elkészült, és
használható lesz.
Ekkor magát a gépet kell
majd kísérleti eszközként
fölhasználni. ”
Neumann János
A kettes számrendszer két j el et
használ ( 0 vagy 1), a l ogi kai igaz
vagy hamis ál l í t ásoknak megf el e-
lően. Ez alkalmas gépi haszná-
latra (áramkör ki vagy be).
Matematika.indd 89 2013.08.09. 17:30:27
90
Matematika
– Kezdjük az elején. Számolj
egyesével!
– Jelöljük a sokadikat!
– Számolj kettesével!
– Most mi lesz a sokadik?
– Számolj hármasával!
– Minek nevezzük most?
– Így nevezhetjük az összes
hárommal osztható számot.
– Rendben. De van még feltétel. Tudod mi?
– 1, 2, 3 … sok.
Legyen n!
– 2, 4, 6 … sok.
– Legyen 2n, mert páros.
– 3, 6, 9 … sok.
– 3n.
– Akkor én tudom az összes 391-gyel oszthatót!
Tudod, mi az? 391n!
– Az n csakis pozitív egész szám lehet.
Számtani sorozatok (algoritmus)
2.12
Ez pedig
elég könnyű.
Megpróbálod?
Már megint függvény?
Sorozat is?! Hűha!
A ajánlat: a 11. hónap után kapsz majd egyszer-
re 10 ezer Ft fzetésemelést.
B ajánlat: minden hónapban emelnek 800 Ft-tal.
A esetben B esetben Általánosan
január 100 000
február 100 000
március 100 000

november 100 000
december 110 000 Ft.
január 100 000
február 100 800
március 101 600

november 108 000
december 108 800 Ft
a
1
= a
1

a
2
= a
1
+ d
a
3
= a
2
+ d = a
1
+ 2d
a
4
= a
3
+ d = a
1
+ 3d

a
12
= a
1
+ 11d
első évben 1 210 000 évi 1 252 800
Sorozatok
Feladat:
Új munkáltatód jó fzetést ajánl, havi 100 ezer Ft-ot,
sőt, emelést is ígér. De csak azt veszi fel, aki jól választ az ajánlatai közül!
Nézzétek meg a két lehetőséget, és válasszátok ki azt, amelyik szerintetek kedvezőbb!
Matematika.indd 90 2013.08.09. 17:30:28
Matematika
Számtani sorozat
Egy tetszőleges elv alapján sorba rendezett sokaság neve: sor, sorozat.
Számsorozat a számok rendezett halmaza. Minden eleme az előző elemből egyértelmű szabály, a
képzési szabály szerint keletkezik.
A számsorozat olyan függvény, melynél bármelyik elem értéke attól függ, hányadik tagja a soro-
zatnak. Ezek a „sorszámok” (n) adják a függvény értelmezési tartományát, a sorozat tagjai, elemei (a
n
)
pedig az értékkészletét.
Szükségünk lehet egy sorozat elemeinek összegére. Ezt az adott sorozat képzési szabályából levez-
hető általános képlettel számolhatjuk ki.
Nézzétek meg a képen az EU parlamenti
üléstermének széksorait! Milyen szabá-
lyosságot láttok? Sorozat-e ez? Ötleteljetek: hányféle-
képpen lehet itt valami sorozatot találni?
Halmaz, függvény, sorozat
Számtani sorozat: számok olyan sorozata,
amelynek jellemző adata a d (difencia). Min-
den eleme az előtte lévőből úgy keletkezik,
hogy hozzáadjuk ezt a számot (d).
Számtani sorozat képzési szabálya:
a
n
= a
1
+ (n – 1) · d.
Számtani sorozat első n elemének összege:
S
n
= n ·
a a
n 1
2
+
KÉRDÉSEK:
1. Milyen sorozat szerepel az első példában? Mik a
jellemző adatai?
2. Milyen jellegű függvényhez lehet hasonlítani a
számtani sorozatot?
3. Lehet-e a d (diferencia) negatív szám? Lehet-e
törtszám?
4. Sorozat-e az 1,
1
2
,
1
3
,
1
4
,
1
5
… számsor? Milyen
típusú? Mi a képlete?
5. Hogyan szól a képlete annak a sorozatnak, amely
az egymás utáni egész számok négyzeteiből áll?
6. Mondj példát számsorozatokra, és döntsd el, mi-
lyen típusba tartoznak!
7. A tízes számrendszerben a számjegyek helyi érté-
kei sorozatba tartoznak-e? Ha igen, milyenbe?
FELADATOK:
1. Oldd meg a bevezetőben szereplő példát a soroza-
tokról tanult összefüggések alkalmazásával! Lehe-
tett volna még egyszerűbben?
2. Sok kockából építsünk tömör „piramist”! Legfelül
1 kocka, alatta minden oldalán eggyel szélesebb
négyzet, ez alatt ugyanígy… Ha 8 szintesre épül,
hány kockát használtunk hozzá összesen?
Hány kockából áll a legalsó szint?
Hány kocka van az alsó szint egy-egy oldalán?
Milyen sorozatokkal kapcsolatosak ezek?
91
Matematika.indd 91 2013.08.09. 17:30:30
92
Matematika
*3.1; 3.12
Sorozatok (algoritmus)
2.13
A megfzethetetlen találmány
(legenda valós adatokkal):
Egy indiai király belebetegedet az unalom-
ba. Az udvari bölcs feltalálta neki a sakkot.
Ez a játék csodát tet: a király többé soha
nem unatkozot.
„Mit kívánsz jutalmul?” kérdezte a bölcset.
„A sakktábla első kockájáért egy búzaszemet,
a másodikért ketőt, és így tovább, minden koc-
káért kétszer annyit, amennyi az előte lévőn
volt. Amennyi búzaszem a 64 kockára jut, any-
nyi búzaszem legyen a jutalmam.” mondta a
bölcs.
„Szerény kérés.” gondolta a király.
Előhívata tudósait, számolják össze a jutal-
mat. Nekiálltak, kiszámítoták. Ha a kérést
teljesíteni akarnák, akkor x = 1 + 2 + 2
2
+ 2
3
+
+ 2
4
+ 2
5
+ 2
6
+ ….. + 2
63
darab búzaszemet
kellene adni a bölcsnek. De honnan vegyék?
Hamarosan azt is kiszámolták, hogy ezt a
„szerény” kérést egyáltalán nem lehet telje-
síteni.
2
64
– 1 = 18 trillió 446 744 billió 73 709
millió 551 ezer 615 búzaszem, amit a bölcs-
nek adni kellene, 9 mm vastagon boríthat-
nák be az egész földgolyót.
Ez egy mértani sorozat. Úgy képeztük, hogy az
első tagot mindig megszoroztuk ugyanazzal a
számmal. (1, 2, 4, 8, 16, …). De hogyan számolták
ki a végösszeget?
A sorozatok tagjainak a képzése egy elemi algo-
ritmus: kötött szabály szerint végezzük el mindig
a következő műveletet.
Ha a mértani sorozatot függvényhez hasonlítjuk,
egyre meredekebben emelkedő (vagy egyre „la-
posabban” csökkenő) görbét látunk, ez a hat-
vány-függvény.
Mértani sorozat elemeinek képzése:
a
1

a
2
= a
1
· q
a
3
= a
2
· q = a
1
· q
2


a
n
= a
a
· (q
n
– 1)
A mértani sorozat első n elemének összege:
S
n
=
a q
q
n
1
1
1
⋅ −

( )
Mértani sorozat* az olyan számsorozat, ame-
lyet úgy képezünk, hogy az előző elemet mindig
megszorozzuk ugyanazzal a számmal. Ez q, a
sorozat kvóciense.
Lekötöm
100 ezer forintomat évi 20%-os
kamatra, 5 évre. Akkor már csak ki kell
várni az 5 évet, és a dupláját
kapom vissza!
Mert ötször 20%, az 100%. :-)
Ilyenkor
kamatos kamatot számolnak,
vagyis egy év után a megnöve-
kedett összeg fog kamatozni stb.
De számoljunk
egy kicsikét!
Mértani sorozat
Matematika.indd 92 2013.08.09. 17:30:34
Matematika
Százalék = századrész
Állapítsátok meg, melyik állítás lehet igaz, és mi-
ért! Próbálkozzatok adattáblázattal!
KÉRDÉSEK:
1. Mit jelent a „felezési idő”? Mennyi idő alatt fogy el
így az anyag teljesen?
2. Egy sejttenyészetben 2 naponta kétszereződik
meg a sejtek száma. Az első nap kezdetén 5000
sejtből állt a tenyészet. Hány sejt lesz a tenyészet-
ben 8 nap elteltével?
FELADAT:
Valaki 5 nemzedékig visszakereste az őseit. Ha csak a
szoros leszármazotti vonalat nézzük, hány tagból áll
ez a családfa? Mi itt a szabály? Ha az illető tovább ku-
tat, milyen létszámú családot fog ismerni a 10. nem-
zedéknél? És a 20.-nál?
A mértani sorozat nagyon gyakori példája a hétköznapokban a kamat és kamatos kamat kiszámítása.
20 %-os kamat = 0,20-szoros növekedés Hányszorosára nő ezzel az alapösszeg?
1 év alatt 1,2-szeresére
2 év 1,2-szeresének 1,2-szeresére
3 év 1,2 ∙ 1,2 ∙ 1,2-szeresére
4 év 1,2 ∙ 1,2 ∙ 1,2 ∙ 1,2-szeresére
5 év alatt 1,2
5
-szeresére emelkedik 1,2 ∙ 1,2 ∙ 1,2 ∙ 1,2 ∙ 1,2-szeresére.
1,2
5
= 2,488 . 248,8 %-ára!
Halmaz, függvény, sorozat
Szóval nem
2-szeresére, hanem 248,8,%-ra,
2,488-szorosára nő a pénzed.
Én pedig nyertem,
majdnem 50 ezret!
Csakhogy igazából
ilyen nincs,
mert 20 %-os betéti
kamatot sehol sem
adnak.
Példa:
Kati venne egy kerékpárt, ára 10 000 fabatka.
9500 fabatkája van, ezért beteszi a bankba évi
6%-os kamatra, hogy majd egy év múlva vegye
meg a kerékpárt. De közben az infáció miat a
kerékpár ára is 7%-kal megnőt.
Meg tudta-e venni Kati a kerékpárt?
Mit tippeltek számolás nélkül ezekből az ada-
tokból?
Mit gondoltok a betéti kamat és az infáció
arányáról?
Most van 10 000 fabatkája, de csak jövőre
akarja megvenni, mire fgyeljen?
Példa:
Egy radioaktív anyag felezési ideje 10 év.
Ez azt jelenti, hogy 10 év alat a kezdeti anyag-
ban lévő radioaktív atomok száma a felére
csökken.
a) Száz év alatt az anyagnak csak 10%-a ma-
rad radioaktív.
b) Öt év alatt az anyag negyed része bomlik el.
c) 20 év alatt az anyag 75%-a elbomlik.
d) Egy év alatt az anyag 5%-a bomlik el.
93
Matematika.indd 93 2013.08.09. 17:30:35
94
Matematika
Kételkedünk.
Cáfolni akarjuk a szónok kijelentését.
Igazolni, hogy az adatokból más következik. (Ellenkező esetben
belátjuk, hogy a szónoknak volt igaza.) Olyan következtetés le-
het a megoldás, mely a kivágott fák arányára, %-ára vonat-
kozik.
A meglévő adatokból, a folyamatot elemezve várunk eredményt, amely pontosab-
ban fejezi ki a fakitermelés lényegét. Nem tudjuk szám szerint, hány fa volt az erdő-
ben ezért, választunk egy alkalmas modellt, és próbaszámítást végzünk.
Megoldás rajzzal
Ábrázoljuk négyzetrácsos papíron az erdőt, évente ugyanolyan 10-szer 10-es négyzethálóval.
Zöld négyzet jelölje a fenyőfák, sárga a nem fenyők arányát. A modellben 1 négyzet 1 fát jelké-
pezzen.
Fontos adat, hogy a nem fenyőfákból nem vágtak ki, tehát a narancssárga négyzetek száma nem
változik a 3 év során! Ebből induljunk ki! Rendezzük táblázatba az információkat, melyek alapján
levonhatjuk a következtetést!
Arány, százalék
Racionális számok, alapműveletek
2.14
TV-hír: Erdőirtás?!
A Zöldek tüntetek a fenyőfákért.
Az erdőgazdaság szóvivője így nyilatkozot:
„Emberek! A tüntetésnek nincs értelme! Két éve az
erdő 99%-a volt fenyőfa. Tavaly 98% és idén 97%
let a fenyőfák aránya. Igaz, hogy az elmúlt két év-
ben csak fenyőfákat vágtunk ki, de mit számít ez
az évi mínusz 1%? Ki mondja, hogy ez erdőirtás?”
A békétlenkedők megnyugodtak és hazamentek.
Mi a helyzet valójában?
Nézzük meg
alaposabban,
miről szólnak
a számok!
Matematika.indd 94 2013.08.09. 17:30:37
Matematika
Gondolatmenetünket bárkinek be tudjuk mutatni, „magasabb” matematika nem kell hozzá. Létezhet
másféle megoldás is, amellyel ugyanerre az eredményre juthatunk.
Igaza van-e annak, aki erre azt mondja, nem volt erdőirtás? MEGCÁFOLTUK! EZ BIZONY ERDŐIRTÁS!
Számtan, algebra
Az ő célja a fakivágás megvédése, a mi célunk
a lényeg mélyebb vizsgálata. Érdekes és fontos,
hogy ő is, mi is ugyanazokkal az adatokkal szá-
moltunk! De ha százalékkal, aránnyal fejezünk ki
mennyiségeket, nem mindegy, hogy mit válasz-
tunk viszonyítási alapnak!
KÉRDÉSEK:
1. Hol van a „kutya elásva”?
2. Miért voltak megtévesztőek ezek a számadatok
(csak évi 1 %-os a csökkenés…), melyek voltakép-
pen valós értékek, mégis a valósággal szöges el-
lentétben álló következtetésre vezethettek?
FELADATOK:
1. Számold ki, valójában hány százalékos volt az er-
dőirtás az egyes években!
2. Hány százalékkal változott az egyik évről a másik-
ra a fakitermelés intenzitása (hatásfoka)?
95
*4.16
1. év:
1% nem fenyő
(1 ),
99% fenyő
(99 ).
A nem fenyők száma nem változik,
csak fenyőket vágnak ki.
(100-nak 1%-a 1.)
2. év:
2% let ugyanaz.
Az egész így 50 .
A fenyőfákat csak már
49 jelenti.
(Minek a 2%-a 1? = 50-nek.)
3. év:
ugyanaz a 3% let az 1
az egész kb. 33 .
A fenyőfák száma 32 db.
(Minek a 3%-a 1? kb. 33-nak.)
Akkor hazudott a szóvivő? *
Még csak nem is hazudott, hiszen a %-os adatok
igazak, mi is azzal számoltunk, csak a megközelítés,
a viszonyítás alapja más.
Egy probléma megoldására több megoldási mód is létezhet, ezek azonban egyféle eredményre ve-
zetnek. (Ha helyesen jártunk el.) Ízlés dolga, milyen módszert választunk, de fontos, hogy a megoldás
„frappáns”, tömör, közérthető, ellenőrizhető legyen.
Pólya György (1887–1985) vi-
lághírű magyar származású
tudós. A Gondolkodás iskolá-
ja című művében, melyet 16
nyelvre fordítottak le, a mate-
matikai problémamegoldás
lépéseit írta le.
1. Értsd meg a problémát.
2. Készíts tervet a probléma megoldására.
3. Hajtsd végre a tervedet.
4. Ellenőrizd az eredményt, és gondold át ho-
gyan lehetne javítani rajta.
Matematika.indd 95 2013.08.09. 17:30:38
96
Matematika
Hatvány, valós számhalmaz, Venn-diagram
2.15
Algebrai kifejezések, műveleti szabályok
AZ ELEMI ALGEBRA
a számokon értelmezett
műveleteket vizsgálja állandó
számok (konstansok) és változók (betűk)
segítségével, valamint ezek szerepét
matematikai kifejezésekben és
egyenletekben.
ALGEBRA
a matematika egyik
ága, a matematikai
műveletek általános
tudománya.
Algebrai kifejezés: betűket, számokat és műveleti jeleket tartalmazó képlet.
Eddig az alapműveletek és a hatványozás bizonyos tulajdonságaival foglalkoztunk.
Ezt most tovább bővítjük és rendszerezzük.
Írj példát egynemű, különnemű, egyszerű és összetett algebrai kifejezések-
re, algebrai törtekre!
A műveleti szabályok alkalmazásával rendez-
hetjük, egyszerűbb alakra hozhatjuk (közben
a kifejezés értéke nem változhat). Ehhez ismer-
nünk kell szabályokat, de közben újabb szabá-
lyokat találhatunk…
Egy algebrai kifejezés helyettesítési értéke
egy szám, amit kiszámolhatunk, ha a változók
helyére konkrét számokat írunk. (Más számot
behelyettesítve általában más értéket kapunk.)
Két algebrai kifejezés egyenlőségjellel össze-
kötve egyenlőség. Ha fontos, hasznos, gyakori,
általános érvényű összefüggést fejez ki, elneve-
zése azonosság vagy szabály.
Alapműveletek néhány nevezetes azonossága
Fogalmazzátok meg szavakkal a műve-
leti szabályokat, majd az azokból leve-
zethető azonosságokat!
Írjátok fel a téglalapok területét többféleképpen!
Másold át a füzetedbe a táblázatot! Számold
ki soronként, és írd a táblázat üres mezőibe a
hiányzó számokat, a megadot összefüggések
alapján!
a b 2(a + b)
2a
3b
4 15
2 5
–1

1
2
a + (b + c) = (a + b) + c = (a + c) + b
a ∙ b ∙ c = a ∙ (b ∙ c) = (a ∙ c) ∙ b
(a + b) ∙ c = a ∙ c + b ∙ c
(a + b) ∙ (c + d) = a ∙ c + b ∙ c + a ∙ d + b ∙ d
(a + b)² = a² + 2ab + b²
(a – b)² = a² – 2ab + b²
(a + b) ∙ (a – b) = a² – b²
p
2
4
s
Matematika.indd 96 2013.08.09. 17:30:46
Matematika
A hatványozás műveleti szabályai (azonosságai)
Azonos alapú hatványokat úgy szorzunk,
hogy a kitevőket összeadjuk: a
n
· a
k
= a
n + k
Azonos alapú hatványokat úgy osztunk,
hogy a kitevőket kivonjuk: a
n
: a
k
= a
n – k
Hatványt úgy hatványozunk,
hogy a kitevőket összeszorozzuk: a
(n)
k
= a
(n · k)
Azonos kitevőjű hatványok szorzata egyenlő
az alapok szorzatának hatványával: a
n
· b
n
= (ab)
n
Azonos kitevőjű hatványok hányadosa egyenlő
az alapok hányadosának hatványával: a
n
: b
n
= (a : b)
n
Próbáljátok általánosan bizonyítani az azonosságokat! Még nem foglalkoztunk azzal, hogy a kitevő lehet-e
negatív vagy törtszám. Találkoztatok már ilyennel?
Négyzetgyökvonás
A hatványozásnak is van fordított, inverz műve-
lete. De ez nem olyan egyszerű, mert itt három
különféle szerepet játszó mennyiséggel van dol-
gunk: alap, kitevő, hatvány.
Pl. egy hatványozás 3
5
= 243 esetében kétféle
megfordítás lehetséges.
Vagy az a kérdés: melyik számnak az 5. hatványa
a 243?
Vagy az a kérdés: a 243 a 3-nak hányadik hatványa?
Mi csak a gyökvonással, abból is a négyzet-
gyökkel (a kitevő 2) foglalkozunk, a kiszámolás-
hoz táblázatot vagy számológépet használunk.
A négyzetgyökvonás művelet újabb számhal-
maz defniálását igényli (nem mindig van olyan
racionális szám, amely valamelyik egész szám
négyzetgyökével egyenlő).
Ezért ismét bővül a számhalmazok köre az irracionális számokkal. (Ezek olyan számok, amelyek nem
írhatók fel két egész szám hányadosaként.) Így a teljes számkört, amelyben minden eddigi műveletet
értelmeztünk, valós számok halmazának nevezzük.
Számtan, algebra
a
0
= 1
a
1
= a

a
–1
=
1
a

a
1
2
= a
Hatványozás: ismeretlen hatványérték keresése
(adott alap, adott kitevő).
Gyökvonás: ismeretlen hatványalap keresése
(adott hatvány, adott kitevő).
Logaritmus: ismeretlen kitevő keresése (adott
alap, adott hatvány).
3
2
9
2
9 3
KÉRDÉSEK:
1. Milyen defníciókat találsz ebben a leckében?
2. Milyen szabályok szerepeltek itt?
3. Milyen fajta számokat ismerünk eddig?
4. Lehet-e a hatványkitevő negatív?
5. Milyenek a racionális számok?
FELADATOK:
1. Minden itt szereplő azonosságot próbálj ki konkrét,
egyszerű számok behelyettesítésével!
2. Próbáld igazolni a nevezetes azonosságokat!
(összeg négyzete, különbség négyzete, összeg és kü-
lönbség szorzata)!
97
Matematika.indd 97 2013.08.09. 17:30:56
98
Matematika
Valós számhalmaz felépülése, számegyenes
Hatvány, valós számhalmaz
2.16
Az alapműveletekkel megis-
mert (pozitív és negatív egész,
0 és tört) összes szám a racio-
nális számok halmaza.
A
sz
á
m
e
g
y
e
n
e
s b
á
rm
ily
e
n
n
a
g
y
í-

sb
a
n
is n
é
z
z
ü
k
, b
á
rm
e
ly
ik
p
o
n
t-

h
o
z
ta
rto
z
ik
p
o
n
to
sa
n
e
g
y
va

s
sz
á
m
, ille
tve
b
á
rm
e
ly
ik
va

s sz
á
m

h
e
ly
e
m
e
g
ta

lh
a

a
sz
á
m
e
g
y
e
-
n
e
s p
o
n
tja
in
a
k
e
g
y
ik
é
n
.
A számegyenes
bevezet ése John
Wallis angol
mat emat i kus
nevéhez kötődik.
A számegyenesnek két kitüntetet pontja van. Az
egyik az origó, amely a nulla számnak a helyét jelöli,
a másik az 1 helye. A két pont közöti geometriai és
algebrai távolság az egység. A  számegyenes egységét
általános hosszúságegységben adjuk meg. (Valóságos
hosszúságát az adot feladat meghatározhatja.)
Ha megválasztotuk az egységet, azon a számegye-
nesen mindent annak megfelelően helyezünk el.
A számegyenes egységét általános hosszúság-egység-
ben adjuk meg. (Valóságos hosszúságát az adott fel-
adat meghatározhatja.)
Ha megválasztottuk az egységet, azon
a számegyenesen mindent annak
megfelelően helyezünk el.
Az egész számok
közötti pontokban
megtalálható bármely
törtszám helye.
Origó: a nulla helye a
számegyenesen.
A számegyenes
matematikai foga-
lom, a valós számok
ábrázolásának
célszerű eszköze.
A számegye-
nesen két szám
távolsága felel meg a
két szám különbsé-
gének.
A racionális
számok halma-
zának minden eleme
megfelel a számegye-
nes egy és csak
egy pontjának.
Végtelen
hosszúságban
azonos, egységnyi
távolságokban sora-
koznak a pozitív és
negatív egész
számok.
A valós szá-
mok halmazá-
nak minden eleme
szintén megfelel a
számegyenes egy és
csak egy pontjá-
nak.
Jutalomkérdés: találd meg a „négyzetgyök 2” szám helyét!
Matematika.indd 98 2013.08.09. 17:30:56
Matematika
Hogyan építettük fel a valós számok halmazát?
ARITMETIKA (SZÁMTAN) SZÁMHALMAZOK
Számlálás: 1, 2, 3, 4, 5… 10, 11, számok…
„természetesen” sorba rendezett
egyenlő, kisebb, nagyobb relációk
0 mint természetes szám
írásmód (arab számok, egyéb számjegyek…)
0, és POZITÍV EGÉSZ SZÁMOK…
tízes számrendszer, nagyságrend (10, 100, 1000
…), más számrendszerek…
TERMÉSZETES SZÁMOK HALMAZA
MŰVELETEK TERMÉSZETES SZÁMOKKAL
1. összeadás
2. kivonás (összevonás) NEGATÍV EGÉSZ SZÁMOK
3. szorzás EGÉSZ SZÁMOK HALMAZA
4. osztás (reciprok művelet)
valódi tört, tizedes tört, műveletek törtekkel
TÖRTSZÁMOK …
OSZTHATÓSÁG, PRÍM, ÖSSZETETT SZÁMOK
5. hatványozás
(szorzat, egész kitevő)
RACIONÁLIS SZÁMOK HALMAZA
műveletek szabályai (azonosságok), tulajdon-
ságai
felcserélés (kommutativitás),
csoportosítás (asszociativitás),
tagolás (disztributivitás),
hatványozás szabályai
6. hatvány fordított műveletei
(gyökvonás, logaritmus)
IRRACIONÁLIS SZÁMOK …
VALÓS SZÁMOK HALMAZA
Számtan, algebra
KÉRDÉSEK:
1. Mire való a számegyenes?
2. Milyen fajta számokat ismerünk eddig?
3. Szerinted mely számhalmazoknak van pont egyforma számú eleme? Miért gondolod ezt?
4. Hogyan szorozhatunk a számegyenesen egész számmal? Rajzolj hozzá egy példát!
99
Matematika.indd 99 2013.08.09. 17:30:57
100
Matematika
*5.22; 5.28
Valós számhalmaz és Venn-diagramja
Számhalmaz
Hatvány, valós számhalmaz
2.17
Az ilyen
folyamatot többféle
ábrával szemléltethetjük.
Ezt nagyon gyakran alkalmaz-
zuk (nem csak a matematikában)
olyankor, amikor halmazok
egymásra épülését, egymás-
hoz való viszonyát kell
bemutatni.
Ismerem ezt az ábrát,
Venn-diagram a neve.
Az adot halmazokat (csoportokat) körökkel ábrázolja, a körök mérete utalhat a halmaz elemeinek számára,
a körök egymáshoz viszonyítot helyzete (kívül van, benne van, átfedi egymást stb.) az adot halmazokat
jellemzi.
Az it vizsgált számhalmazok Venn-diagramja nagyon egyszerű, hiszen mint az előbb látuk, az egyes halma-
zok egyre bővülő, egyre nagyobb körök. (Másut találkozunk sokféle halmazzal, másféle Venn-diagramokkal,
egyéb diagram-típusokkal.) Folyamatában úgy kell megrajzolni, hogy a legbelső körrel (pozitív egész szá-
mok) kezdjük, ezt körbeveszi az összes egész számok halmaza, majd a racionális számhalmaz, végül a legna-
gyobb kör a valós számhalmazt képviseli.
Mit is jelenthet?
Ha a legelemibbel kezdjük, akkor az egész számok
halmaza jelenti az 1, 2, 3, 4, … 1000, 1001, 1002, …
(végtelenig folytatható) sor tagjaiból, elemeiből
álló csoportot. Láttuk, hogy bizonyos feladatok,
műveletek a csoporton belül elvégezhetők.
Bizonyos esetben viszont egyik-másik műve-
let értelmetlenné válik, hacsak nem találunk ki
újabb fajta számokat. Kilépünk a csoportból,
halmazból, és egy nagyobb csoportban talál-
juk magunkat, amelyben ugyanúgy érvényesek
a régi szabályok (!), de vannak újabb számok,
újabb szabályok…
Arról van tehát szó, hogy egyre „bővül a kör”, nő
a halmaz, fejlődik a szabályrendszer.
Ezt mutatja be az előző lecke táblázata is. *
Feladat: Készítsd el saját családod, baráti köröd hasonló bővülő Venn-diagramját a szűk családtól a távolab-
bi rokonságig, baráti körig! (Nem kell név szerint.)
Gondolkodjatok közösen azon, vajon mennyi az egyes számhalmazok elemeinek száma! Lehet
közöttük kisebb, nagyobb? Hány törtszám lehet a számegyenes 0 és 1 közötti szakaszán?
Matematika.indd 100 2013.08.09. 17:30:58
Matematika
Venn-diagram a valós számok halmazának felépüléséről
Számtan, algebra
0,345
–1, –2, –3, …
1, 2, 3, 4, … 11, 12, …
1
2
1
3
1
10
9
89
, , … ,
Racionális számok halmaza
Valós számok halmaza
Egész számok halmaza
Természetes számok halmaza
Megjegyzés: általában körök, ellipszisek alkotják a Venn-diagramokat,
de ez nem kötelező. Bármilyen alakú síkidomokból szerkeszthetjük, nem
az alakja a lényeg, hanem az egyes részek egymáshoz való viszonyulása.
(A fenti ábra állhatna akár egymásba ágyazott téglalapokból is.)
KÉRDÉSEK:
1. Milyen defníciókat találsz ebben a leckében?
2. Írj néhány, a legbelső halmazba tartozó számot!
3. Írj számokat, amelyeknek a legbelső és a nála egy fokozattal bővebb
halmaz határa között van a helyük!
4. Hol a helye ebben a halmazábrában a tizedes törteknek?
5. Racionális számok-e: 110, –2013, és 3-nak a négyzetgyöke? Melyik hal-
mazokba tartoznak?
6. Milyen tulajdonságúak azok a számok, amelyek az egész számok és a
racionális számok halmazának határa között helyezkednek el? Fogal-
mazd meg többféleképpen!
7. Tekinthetnénk-e számhalmaznak mondjuk a legfontosabb magyar
történelmi események évszámainak csoportját? Ha igen, akkor hol
helyezhetnénk el ezeket a Venn-diagramban?
FELADATOK:
1. Készíts Venn-diagramot a kö-
vetkező halmazokból: pozitív
egész számok, negatív egész
számok, pozitív törtek, negatív
törtek!
2. Az oszthatóságnál már szóba
került, mely számok oszthatók
pl. 6-tal. Hogyan ábrázolnád
Venn-diagram segítségével ezt
a szabályt?
3. Ha az előző feladat sikerült,
nézd meg a többi oszthatósági
trükköt is!
101
Matematika.indd 101 2013.08.09. 17:30:59
102
Matematika
Dimenziók, a geometria elemei
Térelemek
2.18
Már
tisztáztuk:
„egy nyelven kell
beszélnünk”, hogy megértsük
egymást, egy írott vagy elmondott
problémát. Ha nem ugyanazt
érted egy szó alatt, amit én,
sosem fogjuk érteni
egymást.
Hallottál
már a negyedik
dimenzióról?
Defníciók?
Dimenziók?!
Dimenzió: kiterjedés.
Egyenes: 1 dimenziós végtelen ponthalmaz.
Tér: 3 dimenziós, minden irányban végtelen.
Pont: egy „hely”. 0 dimenziós.
Sík: Két irányban végtelen ponthalmaz, 2 dimen-
ziós.
Illeszkedik egy pont egy vonalra, ha „rajta van”.
Távolságuk 0.
Távolság: Két pont közöt a legrövidebb út a sza-
kasz. Más alakzatok távolságát is visszavezetjük
két pont távolságára.
Szakasz, a szakasz hossza a két végpont távol-
sága.
Félegyenes: Egy egyenest egy pontjával két félre
osztunk.
Metsző: két egyenes: sík és egyenes vagy két sík,
ha van közös pontjuk. (Vannak nem közös pont-
jaik is!)
Szög: A síkot két metsző egyenes négy szögre
osztja.
Derékszög: az egyenesszög fele, 90 fok. Merő-
leges. (Derékszögnél kisebbek a hegyesszögek,
ennél nagyobbak – egyenesszögnél kisebbek – a
tompaszögek.)
Két pont mindig meghatároz egy egyenest.
Három pont – nincs egy egyenesen – meghatá-
roz 3 egyenest, meghatároz egy síkot, meghatá-
roz egy háromszöget, egy kört.
Négy pont általában 6 egyenest, egy négyszöget
határoz meg. A síkot vagy (ha nincsenek mind
egy síkon) síkokat is meghatározzák.
Két egyenes – ha nem kitérő – meghatároz egy
síkot.
Mi következik ebből?
Ha két egyenes egymást metszi, akkor egy és
csak egy közös pontjuk van.
Ha két sík metszi egymást, akkor egy és csak
egy közös egyenesük van (metszésvonal).
Ha egyenes metsz (döf) egy síkot, akkor egy és
csak egy közös pontjuk van.
Defníció: A szó vagy kifejezés jelentését adja
meg röviden, tömören. (Ezen nincs mit bebizo-
nyítani.)
Tétel: Állítás, amely egy (vagy több) feltétel meg-
léte esetén ezeknek egy – mindig igaz – következ-
ményét fogalmazza meg. A tételt bizonyítani kell.
Matematika.indd 102 2013.08.09. 17:31:00
Matematika
Geometria
Ne ijedj meg,
neked nem kell mindig
minden tételt bizonyítani!
De jó, ha tudod, hogy
mások bizonyították!
Rémlik valami…
Emlékeztek a „ha, .. akkor”, „akkor, és csak akkor”,
„egy és csak egy”, „mindig”, „lehet olyan”, „nincs
olyan”… kifejezésekre? Ezek a matematikai logi-
ka formulái. És a hétköznapi logikáé is. Átgon-
doltan használjátok őket!
Rajzoljátok le egy egyenes és egy sík szögét, két sík
hajlásszögét! Rajzoljatok párhuzamos és metsző
egyeneseket!
Egyenes és sík szöge: az egyenesnek és a saját, a síkra
való merőleges vetületének szöge.
Merőleges, azaz derékszögű az a két egyenes, ame-
lyeknek szöge 90 fokos (pontosan a sík negyede, más-
képp egy negyed kör…).
Két sík szöge: a metszésvonal egyik pontjában válasz-
tunk egy-egy egyenest mindkét síkban, amelyek merő-
legesek a metszésvonalra. Ezeknek a szöge lesz a síkok
hajlásszöge.
Általában: a tér egyes elemeit valamilyen egyszerű, konkrét
térbeli test felületén tudjuk szemléltetni. Mutassátok meg,
milyen helyzetű térelemek láthatók ezen a téglatesten!
Adjatok nevet a csúcsoknak, oldalaknak!
Párhuzamos, szöget bezáró (metsző) és kitérő egyenesek modellje egy
tégla élei közül.
A tégla oldalai síkokat reprezentálnak: metsző és párhuzamos síkok.
KÉRDÉSEK:
1. Mit modellez az egyenes?
2. Minek a modellje a sík?
3. Milyen térelemeknek van távolsága, és mit jelent ez?
4. Milyen térelemeknek van szöge, és mi az?
5. Mit jelent, hogy két egyenes kitérő?
6. Mivel modellezhető az Alföldön egy villanypózna?
7. Mivel modellezhető egy vasúti sínpár alatti közúti
aluljáró?
8. Mivel modellezhető egy egyszerű családi ház?
FELADATOK:
1. Rajzolj vonalzóval példát mindegyik térelemre,
illetve térelemek helyzetére, amelyek ebben a lec-
kében előfordultak! Jelöld is meg az összes fontos
elemet a rajzodon!
2. Rajzolj egy a, b, c oldalú, térben elhelyezett tégla-
testet! Adj nevet mindegyik csúcsának, szögének, és
írd össze, milyen irányok, távolságok, szögek fordul-
nak elő! Amelyikről meg tudod állapítani, annak a
nagyságát (hosszúság, távolság, szög) is jegyezd fel!
103
Matematika.indd 103 2013.08.09. 17:31:01
104
Matematika
Alakzatok csoportosítása, kerület, terület
Síkidomok, kerület, terület
2.19
Síkidomok
Kör: a legszabályosabb síkidom, pontjai a közép-
ponttól egyenlő távolságra vannak.
Sokszög: egyenes szakaszokkal határolt síkidom
(3, 4, 5, 6 … n oldalú)
Konkáv sokszög: síkidom, van 180 foknál na-
gyobb szöge.
Konvex sokszög: egyenes szakaszokkal határolt,
180 fok vagy nagyobb szöget nem tartalmazó
síkidom (háromszög, négyszög, ötszög … stb.).
Négyszögek
Oldalak szerint: lehetnek párhuzamos és/vagy
merőleges oldalaik.
Szögek szerint: lehetnek egyenlő, egymást ki-
egészítő vagy derékszögeik.
Bármely négyszög szögeinek összege 360 fok.
Háromszögek
Háromszögek oldalaik szerint: általános, egyen-
lő szárú, egyenlő oldalúak lehetnek.
Háromszögek szögeik szerint lehetnek hegyes-,
derék-, tompaszögűek.
Egyenlő szárú háromszög: két oldala (szára)
egyenlő.
Szabályos/egyenlő oldalú háromszög: mindhá-
rom oldala egyenlő.
Derékszögű háromszög: egyik szöge derékszög.
Minden alakzatot erre igyekszünk visszavezetni!
Négyszögek
A területszámítás alapja a tég-
lalap: alap szorozva a hozzátar-
tozó magassággal (a magasság
a téglalap másik oldala).
Magasságpont
Súlypont
Köré írható kör középpontja
Beírható kör középpontja
Terület: a síkidom által a
síkból kimetszett terület
nagysága.
Kerület: a síkidom határoló
oldalai hosszának összege.
Háromszögekre bonthatjuk,
így vizsgálhatjuk őket.
Súlyvonal
Oldalfelező merőlegesek
Szögfelezők
Középvonalak
A területszámítás egysége:
egységnyi oldalú négyzet
területe.
Sokszögek: a területét
háromszögekre bontva, vagy
téglalappá átdarabolva hatá-
rozhatjuk meg.
Nevezetes pontokat és vo-
nalakat választunk.
Matematika.indd 104 2013.08.09. 17:31:02
Matematika
Átdarabolás… Emlékeztek rá? Rajzoljátok meg!
alakzat jellemzők kerület terület
Kör sugár
k = 2rπ
(irracionális
szorzószám)
t = r
2
π
Négyzet
Oldalai egyenlők,
minden szöge
derékszög.
k = 4a
T = a · a = a²
alapigazságnak
tekinthető (bizonyí-
tást nem igényel).
Téglalap
2-2 szemközti
oldala egyenlő,
szögei derékszö-
gek.
k = 2a + 2b = 2(a + b)
T = ab
alapigazságnak
tekinthető
Paralelogramma
2-2 szemközti
oldala egyenlő,
magasság
k = 2a + 2b = 2(a + b) T = am,
Háromszög alap, magasság k = a + b + c
T =
1
2
am
Rombusz
Oldalai egyenlők,
m.
k = 4a T = am,
Trapéz
2 oldala (a, c) pár-
huzamos, m.
k = a + b + c + d
T =
a c +
2
m
Deltoid
2-2 szomszédos
oldala egyenlő.
k = 2a + 2b
Átlók szorzatának
fele.
Geometria
KÉRDÉSEK:
1. Egy hatszögnek hány átlója van? (Rajzold le!)
2. Egy hétszögnek hány átlója van? (Rajzold le!)
3. Egy nyolcszögnek hány átlója van? (Rajzold le!)
4. Hogyan lehetne általánosítani az előbbi kérdéseket?
FELADATOK:
1. Egy általános (nem szabályos) hatszögben szeret-
nénk a szögek összegét meghatározni. Hogyan jár-
junk el? Ha a hatszög szabályos, más lesz a helyzet?
2. Rajzolj egy általános hétoldalú sokszöget, és hatá-
rozd meg szögeinek összegét!
105
Matematika.indd 105 2013.08.09. 17:31:03
106
Matematika
Derékszögű háromszögek
2.20
Pitagorasz-tétel
Az axióma egy alapigazság, amely annyira természetes, hogy nem is kell bizonyítani.
A geometria is úgy épül fel, hogy alapjai a legelemibb dolgok. Hogy mi micsoda, mit jelent, azt a
defníciók rögzítik. (Ilyenekkel kezdtük: pont, egyenes, párhuzamos…).
Ha eldöntöttük, miről akarunk ezt-azt megállapítani, akkor előbb tisztázzuk, mit tudunk biztosan.
(Egy egyenes végtelen sok pontból áll. A párhuzamosok nem metszik egymást.) Ez elemi tény,
axióma.
Ha ezzel tisztába jöttünk, akkor kereshetünk újabb összefüggéseket. Ezek neve tétel, és a tételeket
bizonyítani kell.
Nézzünk egy példát bizonyításra!
Bizonyítandó állítás
A háromszög kerülete a k = a + b + c képlet-
tel kiszámítható.
A háromszög területe bármely esetben:
– ha derékszögű a háromszög:
t =
1
2
a · b
– ha nem derékszögű a háromszög:
t =
1
2
a · b
Bizonyítás
Ezen nincs mit bizonyítani, úgy mondjuk: defníció szerint igaz
– hiszen ezt jelenti a kerület szó.
A bizonyítást a téglalap területének kiszámítási módjára
(t = a · b) vezetjük vissza
Két ∆ egy téglalapot ad, annak területe
a · b, két ∆ területe.
Két ∆ egy paralelogramma, az téglalappá átdarabolható, an-
nak területe most am, ez a két ∆ területével egyenlő.

Minden lehetőségre általánosan bebizonyítotuk. Ami a derék-
szögű háromszögnél b oldal, az általánosságban azonos az a
oldalhoz tartozó m
a
magassággal.
t =
1
2
a · m
a
Az általunk tanult geometria axióma rendszerét Eukleidész ókori
matematikus fogalmazta meg Elemek című művében még a Kr. e.
4-3. században.
Minden lehetőségre általánosan bebizonyítottuk. Ami a derékszögű há-
romszögnél b oldal, az általánosságban azonos az a oldalhoz tartozó m
a

magassággal.
A háromszögek közül a legegyszerűbb, legszabályosabb, az egyenlő oldalú háromszög. Minden
oldala egyenlő, minden szöge 60 fokos, megrajzolni is könnyű. A magasságot berajzolva két derék-
szögű háromszöget kapunk.
Matematika.indd 106 2013.08.09. 17:31:07
Matematika
A derékszögű háromszög
Szögei közül az egyik derékszög, a többi hegyes-
szög. (Ha egy hegyesszögét megadjuk, a másik
hegyesszögét is ismerjük).
Oldalai közül a legnagyobb szöggel szemben
van a legnagyobb. A két rövidebb oldal neve be-
fogó (ezek zárják közre a derékszöget). Az őket
összekötő oldal az átfogó.
Geometria
A háromszög független adatai: Általában egy
háromszöghöz három adat kell. A derékszögű
háromszögnek két egymástól független adata
lehet. Pl. két oldala, vagy egy oldala és egyik he-
gyesszöge.
Vajon elég volna-e két hegyesszöget megadni?
Igen.
Ha megadjuk pl.
a két befogót, már megtudjuk
rajzolni a derékszögű három-
szöget – tehát a többi adat már
nem „szabadon választható”.
Ezt az összefüggést adja meg
Pitagorasz tétele.
A derékszögű
háromszög alapadatai
(oldalak, szögek) között van
összefüggés,
meghatározzák
egymást?
PITAGORASZ TÉTELE:
Bármely derékszögű háromszög átfogójának
négyzete egyenlő a befogók négyzetösszegével.
(Az euklideszi geometria egyik alapvető állítása.)
A tétel megfordítása (nem azonos magával a
Pitagorasz-tétellel):
Ha egy háromszög két oldalhosszának négyzet-
összege egyenlő a harmadik oldal hosszának
négyzetével, akkor az a háromszög derékszögű.
A tétel megfordítása azt jelenti, hogy a feltétel és
a következmény szerepét felcseréljük!
(De nem azt jelenti, hogy fordítva írjuk fel a kép-
letét. :-)
A szokásos jelölések
(a, b, c) esetén: a
2
+ b
2
= c
2
Az eddigiek alapján döntsd el, hogy melyik állítás
igaz! Nagyon fgyelmesen olvasd el!
a) A derékszögű háromszögben a befogók hosszá-
nak összege ugyanannyi, mint az átfogó hossza.
b) A derékszögű háromszögben a befogók hosszá-
nak négyzetösszege ugyanannyi, mint az átfogó
hosszának négyzete.
c) A háromszögekben a két rövidebb oldal hosszá-
nak négyzetösszege ugyanannyi, mint a harma-
dik oldal hosszának négyzete.
d) Minden háromszögben a két rövidebb oldalra
rajzolt négyzet összterülete ugyanannyi, mint a
harmadik oldalra rajzolt négyzet területe.
e) Ha egy háromszög oldalai a, b, c, akkor a
2
+ b
2
= c
2
.
KÉRDÉSEK:
1. Egy derékszögű háromszög oldalai lehetnek 6, 8,10
egységnyiek? Miért nincs a táblázatban?
2. Mit tudsz a pitagoraszi számhármasokról?
FELADATOK:
1. Egy általános (nem szabályos) hatszögben szeret-
nénk a szögek összegét meghatározni. Hogyan jár-
junk el? Ha a hatszög szabályos, más lesz a helyzet?
2. Rajzolj egy általános hétoldalú sokszöget, és hatá-
rozd meg szögeinek összegét!
107
Matematika.indd 107 2013.08.09. 17:31:08
108
Matematika
2.21
Derékszögű háromszögek
A kör részei, Thalész-tétel
A kör adatai, tulajdonságai
Kör
A legszabályosabb, legszimmetrikusabb, „töké-
letes” síkidom.
A kör a középponttól egyenlő távolságra lévő
pontok összessége (halmaza).
A teljes kör kerülete: k = 2 · r · π,
területe: T = r
2
π.
Thalész-tétel:
Ha egy kör átmérőjének A és B végpontját
összekötjük a körív C pontjával, akkor az ABC
háromszög C-nél lévő szöge derékszög lesz.
Hogyan bizonyítja ez az ábra a Thalész-
tételt?
Thalész-tétel bizonyítása
Milétoszi Thalész. A hét bölcs egyike, a matematika és flozófa atyja, a
milétoszi iskola első képviselője, a legkorábbi görög természetflozófus. Az
ókori matematikában ő volt az első, akinél a bizonyítás és az általánosítás
igénye megjelent, ezért nevezik őt a matematika atyjának. Ő az első olyan
görög matematikus, akinek neve fennmaradt.
A teljes kör 360 fok. Ívmértékben: 2 · π (radián).
Érintő: a kört egy pontban érintő egyenes.
Szelő: a kört 2 pontban metsző egyenes.
A középponti szög, a hozzá tartozó körív hosz-
sza, és a körcikk területe egymással egyenesen
arányos.
Matematika.indd 108 2013.08.09. 17:31:09
Matematika
Geometria
Mondok egy példát:
Ezt könnyen megoldom
a Pitagorasz-tétellel:
x
2
= 6
2
+ 8
2
= 36 + 64 = 100,
tehát x = 10 cm.
Melyik feladatban és hol hibázott a tanuló? Mire kellett odafgyelnie? Te hogyan oldottad volna
meg?
KÉRDÉSEK:
1. Van-e kapcsolat a torta és a szögmérés között?
2. Hallottál a kör négyszögesítéséről?
FELADAT:
Egy hajó északra 5 km-t hajózott a kikötőből, majd ke-
letnek fordulva haladt tovább 8 km-t. Milyen messze
került a kikötőtől?
Ha ugyanígy 5000 km-t és 8000 km-t hajózik, mennyi-
re változik a helyzet?
Mit kellene még fgyelembe venni ekkora távolsá-
goknál?
Egy paralelogramma egyik oldala 6 cm, egyik átlója 8 cm. Mekkora a másik oldala?
Mondok egy másik példát:
Derékszögű háromszög egy befogója háromszor
hosszabb a másik befogónál. Az átfogó 20 cm.
Mekkorák a befogók?
A két befogó x és 3x.
A Pitagorasz-tétel szerint:
x
2
+ 3x
2
= 20
2
,
4x
2
= 400 ,
x
2
= 100 ,
x = 10.
A befogó: 10 cm.
109
Thalész-tétel másféle megfogalmazásban
– Kör átmérője (AB) a kör pontjaiból (C) derékszögben látszik.
– Kör átmérője a kör bármely pontjával derékszögű háromszöget alkot (ABC).
– Derékszögű kerületi szög középponti szöge 180 fok (COB).
– Derékszögű háromszög köré írható kör középpontja az átfogó felezőpontja.
Matematika.indd 109 2013.08.09. 17:31:10
110
Matematika
*1.26
Kombinatorika
2.22
Ez igazán
szinte csak játék –
az igaz, hogy szép neve van.
Kombinálni még a Nagyi is szokott:
ha boltba küldött, vajon
merre tértem,
miért kések…
Na megint
valami „tudományos”…
Kombinatorika.
Az meg mi?
De hát ez
nem is matek.
ÚJ MŰVELET, ÚJ JELÖLÉS:
Jelöljük n!, „n faktoriális”-nak mondjuk 1-től n-ig az összes egész szám
szorzatát. (1 · 2 · 3 · 4 · 5 · … · n) = n!
A kombinatorikának kidolgozták a saját kódrend-
szerét, jelöléseit, tételeit. De nem túl sok elem közül,
nem túl nagyszámú elem válogatása, rendezése ezen
ismeretek nélkül sem okoz gondot egy logikusan, ér-
telmesen gondolkodó embernek.
Variációk:
kiválasztások (sok elemből
néhányat, a sorrend is fontos)
Permutációk:
sorba rendezések (sok elem
mindegyikét)
Kombinációk:
kiválasztások (sok elemből
néhányat, a sorrend nem
számít)
Kombinatorika a matematika egyik területe,
mely egy véges halmaz elemeinek csoportosí-
tásával, kiválasztásával, sorrendbe rakásával
foglalkozik. Az elemi kombinatorika tárgyai
a(z) (ismétléses és ismétlés nélküli) permutációk,
kombinációk és variációk.
Hányféleképpen?
Számtalan játék és fejtörő feladvány lényege, hogyan válogatha-
tunk ki sok elemből néhányat, vagy hogyan, hányféleképpen ren-
dezhetjük őket.
Gyakran ábrázoljuk a kombinatorikai problémákat gráfokkal. A gráf-
ban vonalak kötik össze az egymáshoz kapcsolható pontokat.
Speciális esete a FA gráf, amelynek közismert esete a családfa.*
Feladat:
Lilla, Kati, Márk, Éva és Gábor sorban állnak az iskolai menzán.
Hányféle sorrend alakulhat ki közöttük?
Márk és Gábor udvariasan maga elé engedi a három lányt. Most hány-
féleképpen állhatnak?
Ábrázoljátok, rendezzétek a megoldást!
Matematika.indd 110 2013.08.09. 17:31:12
Matematika
111
Gondolkodási módszerek
Kidolgozott példa:
A kapuhoz minden lakó külön kulcsot kap.
Elhatározták, hogy számzáras ajtónyitó berendezést szereltetnek
fel.
A kódtáblán 1-től 9-ig számozott nyomógombok vannak.
Minden nyitó kód pontosan három számjegyből álló szám, amely-
ben minden számjegy különböző.
Hányféle nyitó kód lehetséges?
A feladat: 9 elem közül kötött sorrendben 3 elemet kell kiválaszta-
ni, amelyek mind különbözőek.
Megoldás: mind a 9 szám lehet első, hozzá a többi 8 bármelyike
lehet második, a többi 7 közül bármelyik lehet harmadik számjegy.
Ez összesen: 9 · 8 · 7 = 504 féle nyitó kód.
Ennyire sok lakó nincs a házban.
Nem volna elég egy négy számjegyű kódtábla a háromje-
gyű kódokhoz?
Mit gondoltok? Miért?
KÉRDÉSEK, FELADATOK:
1. Egy héttagú társaságban mindenki mindenkivel egyszer kezet fogott. Hány kézfogás történt? (Számold egy-
szerű megszámlálással, keress általánosabb módszert!)
2. Gabi családfája érdekes. Ükapjának két fa volt, minden leszármazottjára igaz, hogy a fúknak két lányuk, a
lányoknak két fuk volt. Szemléltesd ábrával!
Hány unokája van az ükapának? Hány dédunokája? Hány leszármazottja van? És végül: Gabi fú vagy lány?
3. Ricsi kutatja a családja őseit, eddig már feltérképezte a felmenőinek az ötödik generációját. Ábrázold ezt a
családfát! Hány férf családtagjának adatait gyűjtötte már össze Ricsi?
4. Versenyen 8 tanuló jutott döntőbe. Hányféle módon lehetséges az első három hely elérése?
5. Öt játékos megegyezett, a vesztes minden játszma után megkétszerezi a többi pénzét. Összesen öt játszmát
játszottak, mindegyik játékos egyszer veszített. Az öt játszma befejezése után mindegyiknek 128 Ft-ja volt.
Mennyi pénzük volt külön-külön a játék előtt?
Feladat:
A 2; 3; 4; 5; 7 számjegyek egyszeri felhasználásával ötjegyű számokat képezünk.
Hány számot képezhetünk?
Hány páros lesz közöttük?
Hány olyan lesz, amely osztható néggyel?
Melyik a legnagyobb?
Melyik a legnagyobb páratlan közöttük?
Melyik a legkisebb páros közöttük?
Matematika.indd 111 2013.08.09. 17:31:13
112
Matematika
2.23
Kombinatorika
Gráfok, fák …
Akarsz egy igazi
híres matematikai,
kombinatorikai problémát
megfejteni?
Dehogyis.
Még az se baj, ha nem
oldod meg, mert nagyon
nagy tudósoknak sem
sikerült…
Nem igazán.
Nagyon nehéz?
Königsberg városban hét híd ívelt át a várost átszelő Prégel folyón
úgy, hogy ezek a folyó két szigetét is érintették. A königsbergiek
olyan útvonalat szerettek volna tervezni, hogy valaki a lakásából
indulva minden hídon pontosan egyszer végigsétálva térjen visz-
sza a lakásába.
Euler 1736-ban szembesült a „königsbergi” problémával, és bebi-
zonyította, hogy ilyen útvonal nem lehetséges. Ez a bizonyítás lett
egyben a gráfelmélet kezdete is.
A problémát leegyszerűsítette: a földeket, azaz a folyó partjait be-
leértve a szigeteket is csomópontoknak, a hidakat pedig éleknek
tekintette a mai megfogalmazás szerint. Az így létrehozott cso-
mópontok és élek pedig egy gráfot határoznak meg.
Gondold meg: a kiinduló csúcsba visszajutni úgy, hogy egy szakaszt
(élt) sem ismételsz, csak akkor lehet, ha abba a csúcsba páros számú
él vezet (kimenet és bemenet pár).
Így világos a kérdés: hogyan lehet a modellábra minden pontját
érintve a vonalakon úgy végigmenni, hogy minden vonalon csak
egyszer megyünk.
Ezen probléma alapján a kombinatorikának külön ága fejlődött ki, a gráfelmélet.
Leonhard Euler (1707–1783) svájci matematikus és fzikus, a
matematikatörténet egyik legtermékenyebb és legjelentősebb
alakja.
Matematika.indd 112 2013.08.09. 17:31:16
Matematika
Gondolkodási módszerek
Vázoljuk fel azt a vasúthálózatot, amelyben hét településről a következőket tudjuk:
Az A várost B, C és D városokkal vasútvonal köti össze, a B városból C és E városokba, valamint
a D városból az F és a G településekhez közvetlen vasútvonal vezet.
Ez az ábra egy gráf. (Mennyi az egyes városok „fokszáma”? Mennyi a fokszámok összege ebben a gráfban?)
Ezen probléma
alapján a kombinatorikának
külön ága fejlődött ki,
a gráfelmélet.
Egyszerű gráf:
nincs önmagával
összekötött csúcs,
nincs két pont között
dupla él.
Gráf: Ha véges sok pont
közül egyeseket vonallal (éllel)
összekötünk, a kapott ábrát
gráfnak nevezzük.
Fa: kör nélküli összefüggő
gráf.
KÉRDÉSEK:
1. Mi köze van az utazásnak a grá-
fokhoz?
2. Milyen matematikai formához
kapcsolódik a családfa?
FELADAT:
1. Egy 6 csapatos vízilabdatornán 3 meccset játszottak le. Szemléltesd
(gráfal) az eddig lejátszott mérkőzéseket! Egy csapatnak hány mérkő-
zése lesz? Hány mérkőzés lesz összesen?
2. Készítsétek el az osztály kapcsolati gráfát! (Ki kinek barátja, kinek
nem.) Ha volt már ilyesmi pl. az OKÉ tárgyban, beszéljétek meg, raj-
zoljátok itt újra!
Ilyen típusú kérdések például: sétautak, turistautak, ismeretségi kapcsolatrendszer, szociometriai fa-
diagram, rokonság, közlekedés szervezésében, tervezésében, családfa…
1. Válasszátok ki kedvenc Tv-sorozatotokat, és ábrázoljátok a főszepelők egyszerű kapcsolati gráfát! Milyen
jelrendszerrel kellene kiegészíteni szerintetek ezt a gráfot, hogy informatívabb legyen?
2. Rajzoljátok fel gráfal, hogy az osztályból honnan érkeztek az iskolába! Milyen ez a gráf? A ti esetetekben
érdemes ilyet rajzolni, vagy nem? Miért? (Pl. sok a bejáró a környékből, vagy mindenki ebben a városban
lakik …)
3. Készítsd el a saját családod családfáját, önmagadhoz képest 3 előző generációig!
Készítsd el egyik nagyszülődhöz képest a jelen generációig!
113
Matematika.indd 113 2013.08.09. 17:31:16
114
Matematika
Valószínűség
Vagy talán mégis?
2.24
Persze.
Csak nem azt mondod,
hogy erről lesz szó?
Eszedbe jutott már?
Elgondolkodtál már azon,
mi a valószínűsége, hogy
megtaláld életed egyetlen igazi
párját?
Vagy hogy tiéd legyen a lottó ötös?
Esetleg mennyit nyerhetsz valami
szerencsejátékon? Biztosan
elgondolkodtál már ezen!
De! Ha nem is pont így
szó szerint.
VALÓSZÍNŰSÉG
Ha egy esemény N számú kí-
sérlet során n-szer következik
be (a „kedvező esetek” száma
n, az „összes esetek” száma
N), akkor az esemény valószí-
nűségének nevezzük a
n
N
(0 és
1 közötti) számot.
L
ehetséges
(nem
lehetetlen, elképzelhető,
előfordulhat, nem
kizárt …
).
Valószínű
(van rá esély, nagyobb az
esélye) ≈ lehetséges, sem).
Biztos
(egészen biztos, feltétlenül,
100%, fx, mindenképpen,
okvetlenül …
)..
Lehetetlen
(kizárt, biztos, hogy nem,
elképzelhetetlen, nem lehet-
séges, semmiképpen sem).
Nem valószínű
(nincs nagy esélye) ≈ kevéssé
lehetséges .
Valószínűségi axiómák:
– Minden valószínűség pozitív,
értéke 0 és 1 közé eső szám.
– A biztos esemény valószínű-
sége 1.
– A lehetetlen esemény valószí-
nűsége 0.
– Különböző egymást kiegé-
szítő (vagy/vagy) események
valószínűségének összege 1.
Fontos: tömegjelenségek, tet-
szőleges sokszor ismétlődnek,
véletlenszerű eredménnyel.
Kissé tudományosan a valószí-
nűség a véletlenszerű tömegje-
lenségek (kísérletek) gyakorisá-
gi viszonyainak vizsgálata.
A KÖZNAPI BESZÉDBEN is gyakoriak a valószínűségi fogalmak. HASZNÁLJÁTOK HELYESEN!
Gyűjtsetek ilyen szavakat, és magyarázzátok el a pontos jelentésüket!
Matematika.indd 114 2013.08.09. 17:31:18
Matematika
Gondolkodási módszerek
Pénzérmét akárhányszor feldobhatunk, nem tudjuk biztosan, melyik oldalára esik. Ha tízes, százas so-
rozatokat dobunk, szinte soha nem ugyanaz a végeredmény, viszont vannak gyakrabban előforduló
esetek… (Pl. tízből szinte sosem lesz pont öt fej+öt írás, de az is ritka, hogy mind a tíz dobás fej legyen.)
Mintapélda:
Egy zsákban 11 piros, 8 fehér és 6 fekete golyó van.
Hány golyót kell véletlenszerűen kivenni,
hogy biztosan legyen közte
a) fehér vagy fekete?
b) fehér és fekete?
c) 2 különböző színű?
d) mindhárom színű?
Megoldás:
Összesen 25 golyó van, mindegyiknek egyenlően
1
25
a valószínűsége, így a 11 pirosnak
11
25
, a nyolc
fehérnek
8
25
, 6 feketének
6
25
. Ez itt most nem fontos. Nem az a kérdés, egy esetnek mennyi a való-
színűsége.
Megoldás az a) kérdéshez:
Biztosat keresünk! Tehát a lehető legkedvezőtlenebb esettel szemben is mindenképpen kedvezőt.
Fekete vagy fehér = nem piros.
Ha mind a 11 pirosat kihúznánk (legrosszabb esetben), akkor a 12. golyó biztosan fehér vagy fekete
lesz. (Lehet, hogy elsőre sikerül, de csak a 12. biztos!)
Megoldás a b) kérdéshez:
Legrosszabb esetben már mind a 11 pirosat kihúztuk, utána vagy fehér vagy fekete jön, de még 8
fehér van benne, legrosszabb esetben csak a 9. lesz fekete. Tehát csak 20. húzásra lesz biztosan fekete
és fehér is.
Folytassátok!”
Feladat:
Egy dobozban 50 darab golyó van, közülük 10 darab piros színű Mennyi annak a valószínűsége, hogy egy
golyót véletlenszerűen kihúzva pirosat húzunk? (Az egyes golyók húzásának ugyanakkora a valószínűsége.)
KÉRDÉSEK, FELADATOK:
1. Ha kilencszer egymás után feldobsz egy pénzérmét, és mind a kilencszer írás, akkor hány százalék az esélye,
hogy tizedikre fej lesz?
2. Egy dobozban három fehér, két kék és öt piros golyó van. Csukott szemmel egyet kihúzunk, de előtte foga-
dunk, hogy milyen színű lesz a kihúzott golyó. Te melyik színre fogadnál?
3. Mennyi annak a valószínűsége, hogy egy dobókockával egy dobásra hárommal osztható számot dobunk?
4. Van tizenkét piros és tizenkét kék zoknim egy fókban. Legalább hány zoknit kell kivennem ahhoz, hogy
biztosan legyen két azonos színű?
115
Matematika.indd 115 2013.08.09. 17:31:20
116
Matematika
Statisztika
2.25
Statisztika: a tömegjelensé-
gek jellemzésének módszere.
Célja a valóság tömör, szám-
szerű jellemzése.
Az egyik legfontosabb,
legrégebbi és legismertebb
statisztikai adatgyűjtés a 10
évente végzett NÉPSZÁMLÁ-
LÁS, amelyet a világon szinte
mindenütt megtartanak.
Az információ nélkülözhetetlen
az egyén, a szervezetek, a nem-
zetgazdaság, nagy közösségek
életében. Az információ értéke az
objektivitás, az egyértelműség.
Erre a számszerű információ
a legalkalmasabb, melynek fő
előállítója a statisztika.
A statisztika szó a latin
status szóból származik, ál-
lamot jelent. A statisztika
az ember segítőtársa az állam
irányításában, a társadalmi-
gazdasági viszonyok megisme-
résében.
Kapcsolódik a valószínűség-
számításhoz, ugyancsak tömegje-
lenségekkel foglalkozik. A statisz-
tika jellemzője, hogy a jelenségek
egyedeit vizsgálja, ez alapján az
egészről ad valósághű, számszerű
elemzést.
Az általános statisztika a
statisztika elméleti kérdéseivel
és a vizsgálatban alkalmazot
módszerekkel foglalkozik,
a szakstatisztikák pedig
konkrét területekre, ágazatokra
alkalmazzák a módszereket.
(Például a népesség-, ipar-,
kereskedelemstatisztika stb.)
A diagramoknál vizsgált korfák, sok más grafkon és táblázat mind a statisztika eredménye. A statisz-
tikai vizsgálat tárgya a jelenségek mennyiségi oldala. A statisztika alapvető matematikai ismeretekre
támaszkodik (mértani átlag, normális eloszlás stb.) Fontos eltérés a „tiszta” matematikától: a statiszti-
ka nem szakadhat el a vizsgált jelenségek gyakorlati, gazdasági, társadalmi, természeti aktualitásától.
Matematika.indd 116 2013.08.09. 17:31:20
Matematika
Gondolkodási módszerek
A statisztikai adatok közreadásához szemléletes, közérthető grafkus ábrázolási módszereket al-
kalmaznak, ilyenekkel már találkoztunk.
A grafkus ábra szöveges részei a cím, a léptékre vonatkozó utasítás, szín- és jelmagyarázat.
Hogy egy diagramot helyesen értelmezzünk, tudnunk kell, mit, hogyan, mikor mértek.
KÉRDÉSEK, FELADATOK:
1. Nézd meg a statisztika szemszögéből a diagramok, grafkonok című témakört!
2. Nézd újra a korfáról szóló leckét!
3. Keress a könyvben és a napi gyakorlatban példákat a statisztikai adatgyűjtésre!
4. Tudsz-e példát olyan esetre, amikor neked fontos tájékoztatást jelentett valamilyen statisztika?
117
Matematika.indd 117 2013.08.09. 17:31:21
118
Matematika
Alakzatok csoportosítása
Térbeli testek, felszín, térfogat
2.26
Hurrá,
megint geometria!
A kedvencem.
Modell –
az már más! (Lelki
szemeim előtt egy
Barbi-baba.)
Meglátjuk.
Ne felejtsd el, hogy
modellezünk!
Ez a modell
nem az a modell.
Viszont sokat segít.
Figyelj!
A csodálatosan változatos térbeli alakzatok közül a legegyszerűbbekkel foglalkozunk (mint a síkido-
mok közt a háromszöggel vagy a négyszögekkel). Valóságos testek végletekig leegyszerűsített MO-
DELLJEIVEL.
Hasáb:
Alap és fedőlapjai egybevágó síkidomok. (Olda-
lai téglalapok, esetleg paralelogrammák.)
Meghatározza: alap (síkidom)
és magasság.
Körhenger:
(egyenes vagy ferde) alapjai egybevágó körök,
palástja kiterítve paralelogramma (ferde) vagy
téglalap (egyenes).
Hasáb:
(sokszög alapú ferde vagy egyenes hasáb) alapjai egybevágó sokszögek, palástja paralelogrammák-
ból (ferde) vagy téglalapokból (egyenes) áll.
Sokszög alapú ferde hasábok
Egyenes hasábok: oldallapjai az alapra merőle-
gesek.
Sokszög alapú egyenes hasábok.
Négyzet alapú hasábok (négyzetes oszlop).
Szabályos sokszög alapú egyenes hasábok.
Téglatestek (téglalap alapú egyenes hasáb).
Kocka (négyzet alapú, négyzet oldallapú egye-
nes hasáb.
Élek. Csúcsok. Lapok
Alap (és fedőlap): síkidom (kör, sokszög).
Palást: oldallapok összessége / határoló felület.
Magasság: az alapsík és fedősík (vagy a csúcs)
távolsága (merőleges).
Alkotó: egy egyenes szakasz, a forgástest palást-
ját „írja le”.
Matematika.indd 118 2013.08.09. 17:31:22
Matematika
Kör alapú ferde hengerek
Kör alapú egyenes hengerek: forgáshengerek.
Egyenlő oldalú henger. (Alap átmérőjével azonos magasságú).
Geometria
Kúp és gúla:
Meghatározza: alap (síkidom) és csúcs.
(Az alap minden határoló pontját ugyanazzal a
csúccsal kötjük össze: alkotó.)
Gömb:
A legszabályosabb, legszimmetrikusabb „tökéle-
tes” alakzat, a kör térbeli megfelelője. Meghatá-
rozó adata a sugár.
Forgástest: egy kört átmérője körül megfor-
gatva gömböt kapunk.
Gömbszimmetrikus: középpontja szimmet-
ria-középpont,
végtelen sok szimmetriatengelye,
végtelen sok szimmetriasíkja van.
FORGÁSTEST: egy síkidom oldala, mint tengely
körül történő megforgatásával leírt térrész, test.
SÍKMETSZET: Egy testet egy síkkal elvágva
síkmetszetet kapunk.
Síkidom alapú ferde vagy egyenes gúlák és kúpok
– Egyenes gúlák (sokszög alapú, magassága az alap középpontjában).
– Egyenes körkúpok (alapja kör, magassága az alap középpontjában).
Forgáskúpok.
Egyenlő oldalú kúp (alkotója az alap átmérőjével egyenlő).
Szabályos gúlák (szabályos sokszög alapú egyenes gúlák).
Tetraéder (négy szabályos háromszög határolja).
Élek. Csúcsok. Lapok
Alap (és fedőlap) síkidom (kör, sokszög).
Palást: oldallapok összessége / határoló felület.
Magasság: az alapsík és fedősík (vagy a csúcs) távolsága (merőleges).
Egyes szabályos testek köré gömb írható.
Egyes szabályos testekbe gömb írható.
FELADAT:
A testeket alkotó alap és oldallapok síkba kiterítve alkotják a test felszínének hálóját. Rajzolj felszíni hálót egy
kockához, egy hengerhez, egy négyzet alapú gúlához, egy szabályos kúphoz!
119
Matematika.indd 119 2013.08.09. 17:31:22
120
Matematika
Térbeli testek
2.27
Felszín, térfogat
Ez eddig
nem volt rossz.
Szeretek rajzolni.
Most jönnek a
legfontosabb adatok és
képletek. De nem az a lényeg,
hogy mindet bevágjuk, csak a lényeg
a lényeg! Tudod. Minden mást
megtalálsz táblázatokban
meg a neten.
ADATOK FELSZÍN TÉRFOGAT
HASÁB általános
alap (élek),
magasság
2 alapterület plusz
palást (oldallapok)
alapterület szorozva
magassággal
Pl. téglatest a, b, c (élek) A = 2(ab + ac + bc) V = abc
HENGER általános
r (sugár),
magasság
2 alapterület plusz
palást
alapterület szorozva
magassággal
egyenes körhenger
forgáshenger
r,
m (magasság)
A = 2r
2
π + 2rπ · m V = r
2
π · m
KÚP általános
alap,
magasság
alapterület plusz
palást
alapterület szorozva
magassággal, osztva
hárommal
Pl. egyenes körkúp
r, m
vagy alkotó
A = r
2
π + rπ · a
V =
1
3
r
2
π · m
GÚLA
általános (egyenes
gúla)
alap ,
magasság
alapterület plusz
palást
alapterület szorozva
magassággal, osztva
hárommal
Pl.
négyzet alapú
egyenes gúla
a,
m
m
a
A = a
2
+ 2 · a · ma
V =
1
3
a
2
· m
GÖMB r A = 4r²π
V =
1
3
(4r³π)
Gyakorlás, értelmezés, rögzítés.
Példa: Próbáljátok használni ezeket a képleteket!
1. Vezessétek le a henger képletéből az egyenlő oldalú henger felszínét és térfogatát!
2. Adjátok meg az egyenlő oldalú kúp képleteit!
3. Vezessétek le a tetraéder felszínének és térfogatának speciális képleteit!
Rajzoljátok meg valamelyik térbeli alakzatot, és írjátok az adatokat a megfelelő helyekre!
Beszéljétek meg, melyik képlet lehet érvényes rá!
Matematika.indd 120 2013.08.09. 17:31:24
Matematika
Geometria
JÓ TANÁCSOK
Vigyázzunk a képletekkel!
Nem mindegy, melyiket mire
használjuk.
A π egy irracionális szám,
melyet a körrel kapcsolatos
számítások során vezettek
be.
A képlet csak akkor érvényes,
ha pontosan úgy jelöltük, és
pontosan azokat az adatokat
ismerjük.
A testek felszíne terület,
tehát mértékegysége az
egységnyi négyzet területe,
1 területegység (pl. 1 m
2
).
A térbeli testek adatainak
kiszámításához megkeressük
azt a síkidomot, amely az
adott test ismert és isme-
retlen adatai közötti össze-
függést adja. Ehhez jók a
síkmetszetek.
A kúp és kúpszerű testek
térfogata mindig az ugyan-
olyan alapú és magasságú
hasábszerű test térfogatának
egyharmada.
Ha szabályosabb egy alakzat,
kevesebb adat kell hozzá,
de több összefüggést kell
felhasználnunk.
A térfogat alapegysége az
egységnyi kocka térfogata
(minden éle 1 egység), ez az
1 térfogategység (pl. 1m³).
Konkrét számolásnál ügyelj
a mértékegységekre! (Egyez-
tetni, átváltani.)
KÉRDÉSEK:
1. Mit jelent, hogy valaminek a fel-
színe?
2. Mi a felszín mértékegysége?
3. Mi a térfogat mértékegysége?
4. Ismersz-e másféle térfogat/űrtar-
talom mérő mennyiségeket is?
5. Hogy számolhatjuk ki a kúp pa-
lástjának területét? Mely adatok-
ra van szükségünk ehhez?
6. Pl. az egyenlő oldalú kúp eseté-
ben hogyan számoltuk ki a pa-
lástot?
FELADATOK:
1. Rajzolj egy téglalap alapú egyenes hasábot! Tegyük fel, hogy az alap
élei 3 és 4 cm, oldaléle 10 cm. Számítsd ki a hasáb felszínét és térfogatát!
2. Rajzolj egy téglalap alapú egyenes gúlát! Alapélei 3 és 4 cm, magassága
10 cm. Számítsd ki a térfogatát és a felszínét! (Melyiket könnyebb?)
3. Készítsd el papírból ennek a két testnek a modelljét!
4. Az előző testekből rakj össze egy tornyot! Mennyi a térfogata és a fel-
színe?
5. Az előbbi hasábba illeszd bele (hegyével lefelé) a gúlát! Mennyi az így a
kettő közé zárt testnek a felszíne és a térfogata?
6. Számold ki egy 1 egység sugarú, egyenlő oldalú kúp felszínét és térfogatát!
121
Matematika.indd 121 2013.08.09. 17:31:24
122
Matematika
A szabályosság egyik esete a körszimmetria. A körbe szabályos sokszögek írhatók.
A szabályos háromszögnek három szimmetriatengelye és szimmetria-középpontja van. Három-
szor lehet 120 fokkal elforgatni.
A szabályos hatszög: 6 db szabályos háromszögből áll. Van 6 szimmetriatengelye és szimmetria-
középpontja is. Köré és bele is írható kör. A középpont körül hatszor lehet 60 fokkal elforgatni.
Geometriai transzformációk
2.28
Egybevágóság, szimmetria
Remélem,
megint rajzolni
fogunk!
Tudod, mit jelent a
szimmetria szó?
Milyen szimmetrikus jelenségeket, tárgyakat látsz? Keress a környezetedben is példákat!
Keressetek a képeken szimmetria-tengelyeket!
Találjátok meg, milyen szimmetrikus jelenségeket, tárgyakat ábrázolnak a képek!
Hol fordulnak elő?
Milyen típusú a szimmetrikusságuk (tengely, középpont, elforgatás szöge…)?
Szimmetria = Szabályosság
Szimmetrikus alakzat: egybevágósági transzformációval önma-
gával fedésbe hozható.
Matematika.indd 122 2013.08.09. 17:31:28
Matematika
Az egyenes körkúp, a kör alapú egyenes henger forgásszimmetrikus.
Síkidomok forgatásával szimmetrikus forgástesteket hozhatunk létre.
Vannak síkra szimmetrikus testek. (A szimmetriasíkra nézve önmaguk tükörképei).
Kapcsolat van egy alakzat szimmetrikussága és azon tulajdonsága között, hogy kör írható bele (érin-
tősokszög) vagy köré (húrsokszög).
Készítsetek szimmetrikus képet! Hajtsatok félbe egy lapot, majd kinyitva az egyik felére fessetek
valamit! Hajtsátok össze! A képnek odakerül a párja.
Geometria
Egybevágósági transzformáció:
átmozgatás, mely egy alakzatot önmagával
egybevágó alakzatba visz át.
Egybevágó alakzatok:
jellemzőik (oldalak, szögek) páronként
egyenlők.
Tengelyes tükrözés (szimmetria-tengely).
Pontra való tükrözés síkban, térben.
Középpontos tükrözés (szimmetria-centrum).
Pont körüli elforgatás (forgási centrum, forgatási szög).
Síkra való tükrözés (szimmetriasík).
Elforgatás térben (tengely).
Párhuzamos eltolás (vektorral).
Vektor: irányítot szakasz (hosszúság, irány).
KÉRDÉSEK:
1. Szimmetrikus-e egy gúla? Milyen esetben?
2. Keress példát egybevágósági transzformációra a
síkidomok között!
3. Keress példát egybevágósági transzformációra a
térbeli testek között!
FELADAT:
Egy ABC háromszöget eltolással mozgass el, majd
folytasd egy másik (más irányú) eltolással!
Hogyan lehetne egyetlen elmozgatással elérni ugyan-
ezt a végállapotot? (Az eredetiből a végső háromszö-
get.)
A szimmetria, szabályosság egyik esete a körszimmetria. A körbe szabályos sokszögek írhatók
(könnyen megszerkeszthető a szabályos háromszög, négyszög, hatszög, nyolcszög, tizenkétszög,
tizenhatszög…).
Ezt a gyakorlatban nagyon sok helyen alkalmazzuk (dekorációs rajzok, tortaszeletelés), és a termé-
szetben is rendkívül gyakori jelenség (virágok, kristályszerkezet…).
Szívesen alkalmazzák a szabályosságot a művészetek (a szimmetrikus dolgokat mindig „szebbnek”
érezzük), a nyelv és más tudományok is.
Keressetek konkrét példát szimmetriára a költészetben, az építészetben, a természetben!
123
Matematika.indd 123 2013.08.09. 17:31:28
124
Matematika
Mi az, hogy egybevágó?
Olyan alakzatok, idomok, amelyeknek minden tulajdonsága azonos: egyenlők az oldalaik, egyenlők
a szögeik.
A képen páronként egybevágó alakzatok láthatók.
Egybevágóak, de mégis van különbség közöttük.
Másféle módszerrel jöttek létre: tengelyes tükrözéssel, középpontos tükrözéssel, elforgatással, elto-
lással.
Készítsetek képet! Átlátszó papírra raj-
zoljatok vastag fekete flccel egy ábrát.
Tartsátok közel egy lámpához (sötét szobában), és
akkor a falon ott látszik.
Ez egy hasonlósági transzformáció.
Geometriai transzformációk
2.29
Hasonlóság
Nicsak!
Véletlenül lemaradt
a képaláírás. Vagy nem
véletlenül?! Milyen alak-
zatok ezek a képeken?
Egyformák?
Úgy is lehetne
mondani, de
a geometriában
másképp nevezik:
egybevágóak.
Hasonlósági transzformáció:
leképezés, amelyben az oldalak (hosszúságok)
egyenlő arányban nőnek, a szögek nem változnak.
Hasonlóság:
két hasonló alakzat szögei páronként egyenlők,
oldalainak aránya állandó.
Ebből következik, hogy a kerület, terület, térfo-
gat adatuk is változik. (A hasonlóság arányától
függő módon.)
Nagyítás, kicsinyítés:
A hosszúságok azonos arányban változnak, a szö-
gek állandóak maradnak.
A hasonlóságot a hasonlóság aránya jellemzi.
(Hányszorosára változik a transzformált alakzat
minden szakasza?)
Hasonló alakzatok terület-aránya egyenlő a hason-
lóság arányának négyzetével.
Hasonló testek térfogat-aránya megegyezik a ha-
sonlóság arányának harmadik hatványával.
Egybevágósági transzformáció:
egy alakzathoz egy vele egybevágó alakzatot
rendel hozzá. (Síkban és térben.)
Egybevágóság:
két alakzat egybevágó, ha minden tulajdon-
ságuk megegyezik. Így megfelelő oldalaik, meg-
felelő szögeik egyenlők. Ebből következik, hogy
minden más tulajdonságuk is azonos
(pl. kerület, terület, térfogat stb.).
Geometriai transzformációk:
(átvitel, átmozgatás, leképezés)
pontok, alakzatok, síkidomok, testek elmozga-
tása, áthelyezése, leképezés.
Matematika.indd 124 2013.08.09. 17:31:30
Matematika
Geometria
Középpontos nagyítás (kicsinyítés) Középpontból való nagyítás
(kicsinyítés)
Mit gondoltok, hasonlóak?
HASONLÓ ALAKZATOK
Minden kör, gömb, minden négyzet, kocka, minden szabályos három-
szög, tetraéder egymáshoz hasonló.
(Például két téglalap általában nem hasonló, de lehetnek hasonlóak is.)
Sokszor kell megállapítani, egybevágó-e, hasonló-e két alakzat. Már láttuk, hogy kellemesebb, ha
háromszögekre bontva vizsgálódunk, vagyis elég a háromszögek egybevágóságát, hasonlóságát
elemezni. Most minden fontos, az alapadatokra vonatkozó szabályt összegyűjtünk. (Rajzoljátok!)
KÉRDÉSEK:
1. Egységnyi oldalú kockát úgy nagyítunk, hogy olda-
la háromszorosára nő. Mekkora lesz a felszíne és a
térfogata?
2. Mekkorára kell nagyítani a négyzet oldalát, ha azt
szeretnénk, hogy a területe megduplázódjon?
FELADAT:
Egy térképen a méretarány: 1 cm = 5 km. Ha ezen a
térképen egy téglalapszerű földdarab hossza 1, illetve
2 cm, akkora mekkora ez a valóságban?
Mintafeladat
Egy derékszögű háromszög átfogója 10, egyik befogója 6 egység. Mekkora a területe?
Mekkora a területe annak a derékszögű háromszögnek, amelyet az előbbi háromszoros nagyításával
kapunk?
Mekkora a terület, ha az első háromszöget felére kicsinyítjük?
Ki talál valami ügy módszert ennek a kiszámítására?
Segítség: trükkmentes megoldás, hogy kiszámítjuk a másik befogót (Pitagorasz-t.), a két befogó szor-
zatának fele a terület. Mindegyik esetben ugyanígy…
Keress frappánsabb megoldást!
1. Egy gömböt sugarának kétszeresére nagyítunk. Hogyan változik a felszíne és a térfogata?
2. Mekkorára kell nagyítani a négyzet oldalát, ha azt szeretnénk, hogy a területe megduplázódjon?
125
Matematika.indd 125 2013.08.09. 17:31:31
126
Matematika
A geometriában is vannak számolási feladatok,
szabályok, törvények, képletek. A diagramokat,
függvényeket derékszögű koordináta-rendszer-
ben ábrázoljuk. (Még az egyenletmegoldásban
is segít.) A  matematika új ága a koordinátageo-
metria.
A szögfüggvények bevezetése a derékszögű háromszöggel kapcsolatos. A Pitagorasz-tétel az ol-
dalak közti összefüggéseket írja le.
A szögek és oldalak összefüggéseit (szögfügg-
vényeket) így defniáljuk.
A derékszögű háromszöggel kapcsolatos feladatok
Pitagorasz-tétel (3 oldal)
– a szöggel szemközti befogó és az átfogó aránya a
szög sinusa.
– a szög melleti befogó és az átfogó aránya a szög
cosinusza.
– a szöggel szemközti befogó és a szög melleti befogó
aránya a szög tangense.
Koordinátageometria, szögfüggvények
2.30
Ha ennyiből áll,
még meg is
szerethetem...
Nehéz volt ez a
matek? Még mindig
nincs kedved hozzá?
A derékszögű háromszögben a befogók neve
legyen: a és b, az átfogó neve: c.
Az a oldallal szemközti hegyesszög neve: α,
a b-vel szemközti szög: β.
Ezen háromszögek oldalai különbözők, szögei
páronként egyenlők. HASONLÓAK, a megfelelő
OLDALAK ARÁNYA állandó, csak a hegyesszög
nagyságától függ.
Ez egy derékszögű háromszög, amelyet az átfo-
gójával párhuzamos egyenesekkel néhányszor
megnagyobbítottunk, illetve kicsinyítettünk.
Nyilvánvalóan ezek mind egymáshoz hasonló
háromszögek.
Mi történt az adataival? A szögek mind változat-
lanok maradtak. Az oldalak mind a hasonlóság
arányában, egyformán változtak meg.
Ezen háromszögek oldalai különbözők, szögei
páronként egyenlők. A háromszögek hasonló-
ak, mivel a megfelelő oldalak aránya állandó,
csak a hegyesszög nagyságától függ.
A háromszögek alap-adatai az oldalak és a szögek. A derékszögű háromszögben ismerjük már az oldalak kapcso-
latát. Kérdés, mi a helyzet a szögekkel. Azt tudjuk, hogy összegük 180°. De hogyan határozzák meg a szögek az
oldalakat?
Matematika.indd 126 2013.08.09. 17:31:33
Matematika
Egyes szögfüggvényeket kiszámíthatunk nevezetes háromszögekből is.
Egységnyi oldalú szabályos háromszögnek mennyi a magassága?
Mennyi a sin 60°, a cos 60°, sin 30°, cos 30°, tg 60°, tg 30°?
Forgásszög szögfüggvényei és a sinus függvény grafkonja
Mi az egységsugarú kör?
A koordinátarendszerben felvett EGYSÉGSUGARÚ KÖR alkalmas minden
más szögnek (FORGÁSSZÖG) a szögfüggvényeit ábrázolni.
Az α szög szárának és az egységkörnek a metszéspontja a P(sin α; cos α).
Ha a szög szárát meghosszabbítjuk a kör (1, 0) pontbeli (függőleges) érin-
tőjéig, akkor α tangensének megfelelő szakaszt kapunk.
Vizsgáljátok meg a sinus α és cosinus α függvénygör-
béket, milyen kapcsolatot láttok?
Geometria
A szögfüggvény-
nyel ki tudjuk számí-
tani a háromszögek
oldalait?
Igen.
Úgy tudunk oldalakat
meghatározni, ha
legalább egy szakasz
ismert.
127
Elgondolkodtatok már azon, milyen sokszínű
ez a matematika? Egyenletek, függvények,
grafkonok irányából a geometriához jutot-
tunk, sok hasonlóságot találtunk különböző
problémák megoldásában. A koordináta-
rendszerben sok feladat szép megoldása
lehetséges. (Szükség van egyenletmegoldó és
algebrai rutinra is).
Matematika.indd 127 2013.08.09. 17:31:35
128
Matematika
1.13
Bevezető
Csokonai Vitéz Mihály: Töredék (in: Szépprózai művek, szerk: Vargha Balázs)
http://members.iif.hu
http://hu.wikipedia.org
2.1 commons.wikimedia.org cc-by-sa 3.0
2.3 commons.wikimedia.org cc-by-sa 3.0
2.5 commons.wikimedia.org cc-by-sa 3.0; www.ksh.hu
2.6 www.ksh.hu
2. 11 Neumann János http: commons.wikimedia.org cc-by-sa 3.0
http://hu.wikipedia.org
2.14. Pólya György http: commons.wikimedia.org cc-by-sa 3.0
http://hu.wikipedia.org
2.23 http://hu.wikipedia.org
2.25 www.ksh.hu
2.26 commons.wikimedia.org cc-by-sa 3.0
2.27 Betlér, Andrássy kastély
2.30 commons.wikimedia.org cc-by-sa 3.0
Fotók:
123RF.com,
Cultiris képügynökség,
Profmédia–REDDOT képügynökség,
commons.wikimedia.org/,
Szivósné Tóth Annamária
Ábrák:
Szivósné Tóth Annamária
Vámos Norbert
Forrás- és képjegyzék
Matematika.indd 128 2013.08.09. 17:31:35
Természetismeret
Bevezető
„Valamikor réges-régen, amikor az ember teste még nem forrot eggyé, hanem valamennyi
testrésznek megvolt a saját véleménye, méltatlankodni kezdet valahány, hogy övé a gond, a
munka és a fáradság, amivel mindent megszerez a gyomornak, az pedig ot középen mit sem
tesz, csak élvezi a gyönyörűségeket, amiket a többi nyújt neki. Összeesküdtek hát, hogy a kéz
nem viszi az ételt a szájhoz, a száj nem fogadja el, amit adnak neki, a fogak pedig nem rágják
meg. Haragjukban éhséggel akarván megzabolázni a gyomrot, azzal együt az egész testet
teljes sorvadásra jutaták a tagok. Csak ekkor érteték meg, hogy a gyomor sem jelentéktelen
szolgálatot teljesít, és legalább annyira táplálja a többi tagot, mint amennyire őt táplálják …
Ekként vont párhuzamot (Agrippa) a test belső lázadása és az atyák ellen föltámadot népha-
rag közöt, s ezzel megváltoztata az emberek hangulatát.”
Livius: A város alapításától (részlet)
129
Mamutfenyő
Termeszetismeret.indd 129 2013.08.09. 20:48:34
130
Természetismeret
*1.6; 2.11; **4.2
Honnan ered a természetről nyert tudásunk?
Megfgyelés útján jelenségek egyidejűsége vagy egymásra következése állapítható meg úgy, hogy
azok menetébe a lehető legkevésbé avatkozunk be.
A kísérlet során a kísérletező beavatkozik az események menetébe, mert kíváncsi a jelenségek oka-
ira (miért éppen ez történik?). Egy jelenségnek azonban mindig több feltétele (oka) van. A kísérle-
tező ezek közül egyet vagy néhányat tervszerűen változtat. Eközben fgyeli a hatást. A kísérlet ezért
mindig megfgyeléssorozat. A kísérlet megismétlésével az eredmény ellenőrizhető, kiszűrhetők az
előre nem látható hatások, a véletlenek.
Kölcsönösség, átélés, párbeszéd útján többnyire más emberekkel kerülhetünk kapcsolatba. Ek-
kor nemcsak kölcsönösen megismerjük, hanem alakítjuk is egymást. A másik ember ekkor társunk a
megismerésben.
Lapozz a könyvben a 3.3, 3.9, 3.12 és 3.30. fejezetekhez! Egyszerű megfgyelést vagy kísérle-
tet látsz? Mire volt kíváncsi a kutató ezekben a példákban?
Keressetek mintát olyan megfgyelésre vagy kísérletre, amit nem tudunk megismételni! Miért nem?
Hogyan befolyásolja az alábbi esetekben a megfgyelés ténye és módja az eredményt (a megfgyelt lényt
vagy tárgyat)? Mi okozza a különbséget? Melyik a hiteles? Próbáljátok ki a valóságban is!
– Vérnyomás mérése otthon vagy orvosi rendelőben.
– Portréfényképezés: tud-e róla az illető vagy nem.
Hogyan ábrázolhatjuk tapasztalatainkat? *
A rajz, a fénykép, a rajzok sorozata vagy a videofelvétel a térbeli elrendezést
és az időbeli változásokat szemléltetheti. A szöveges leírás kevésbé szemléletes,
de alkalmas a pontos adatrögzítésre. Mérés útján arányokat, viszonyokat jellem-
zünk számok segítségével. Mérési eredményeinket – az áttekinthetőség kedvéért
– táblázatba foglalhatjuk vagy grafkon segítségével szemléletesebbé tehetjük.
Makett segítségével nagyon kicsi vagy nagy tárgyak kézzelfogható mását alkot-
juk meg. A tudományos modellek a valóság elvont, lényeget kiemelő ábrázolásai
(például: atommodellek).
Hogyan tudhatjuk meg egy jelenség okát?
Mennyire biztos a tudásunk? **
Arisztotelész, az ókori gondolkodó szerint minden je-
lenségnek négy oka van.
Az anyagi ok (miből áll?), a formai ok (milyen a szer-
kezete, felépítése?), a ható ok (mi hozta létre?) és a
cél ok (mi a feladata, célja?). Anyag általában minden
elemi egység, amelyből valami összetett dolog fel-
épül. A háznak például a tégla az anyaga, az írásnak a
betű, az élőlénynek a sejt. Forma pedig az a szerkezet,
amellyé ezek az egységek összeállnak, például a tég-
lákból lehet fal vagy sétaút, a betűkből tragédia vagy
komédia, a sejtekből zsiráf vagy kutya.
3.1
Bevezetés
Ható ok
Anyagi ok Formai ok
Cél ok
Termeszetismeret.indd 130 2013.08.09. 20:48:35
Kommunikáció
131
*2.7
Bevezetés
Célja csak értelmes, gondolkodó személynek lehet, feladata (szerepe, funkciója) viszont bárminek,
ami egy összetett, működő rendszer része. A szem feladata például a látás, a digitális kijelző funkciója
lehet az értékek mutatása a vérnyomásmérő készülékben.
Egy vagy néhány megfgyelés alapján sejtéseink lehetnek, a rendszeres együttes
előfordulások alapján szabályokat fogalmazhatunk meg. A szabályok lehetnek fel-
tétlen érvényűek (ha eddig még nem találtunk alóluk kivételt) vagy valószínűségi-
ek (ha csak mértékekre, gyakoriságokra vonatkoznak). Ha a szabály mögött felismert
összefüggés áll, törvényt kapunk. *
Figyeld meg a rovarokat ábrázoló raj-
zokat!
Találsz-e közös jellemzőket?
Próbálj olyan képet rajzolni, amely mind-
három faj közös jellemzőit mutatja!
A „miért?” kérdésre adott válasz vonatkozhat az anyagi felépítésre, a szerkezetre, a létrehozó
okra vagy a funkcióra (ember esetében: célra). Az indoklás lehet a hiány megnevezése is. Egy
kérdésre gyakran többféle helyes magyarázatot is adhatunk. Melyikre példák az alábbiak?
– Miért szakadt le a híd? Azért, mert a betonba az előírtnál kevesebb cementet kevertek.
– Miért esik jégeső? Azért, mert a felmelegedett levegő nagyon gyorsan emelkedett a felső, hideg légré-
tegbe.
– Miért késik a vonat? Mert elromlott a mozdony.
– Miért sír Petike?
A) Azért, hogy vegyék föl.
B) Azért, mert elesett.
– Miért ver gyorsabban a szívünk futás közben?
A) Azért, hogy több oxigént juttasson az izmainknak.
B) Azért, mert ilyenkor az idegrendszer gyakoribb összehúzódásra készteti.
Miért hasznos az okok ismerete?
Tudásunk segítségével megérthetjük a múltat, emiatt biztonságosan élhetünk a jelenben és sokszor
előre jelezhetjük vagy alakíthatjuk a jövőt is. Mindez vonatkozhat szűkebb-tágabb közösségünkre és
saját magunkra is.
Valamiről tudni nem mindig kellemes. Akkor is biztonságot ad-e a tudás, ha rossz dologra
derül fény?
Sejtést, szabályt, valószínűségi törvényt vagy mindig fennálló törvényt jelentenek-e az alábbi mondatok?
– A vörös hajú nők többnyire érzékeny bőrűek.
– Szerintem ez az ember nem mondott igazat.
– A víz 100 °C-on forr, ha a légnyomás 1 atm.
– A beteg csak saját vércsoportjának megfelelő vért kaphat.
– Ha Medárd napján esik az eső, negyven napig esni fog.
Termeszetismeret.indd 131 2013.08.09. 20:48:36
132
Természetismeret
*2.51;
Na, mozgás
3.2
Miért (nem) egyértelmű, hogy valami áll-e vagy mozog?
Arról a testről mondjuk, hogy mozog, amely a helyét vagy kiterjedt test esetén a helyzetét változ-
tatja. Ezért a mozgás leírásához meg kell adnunk az eredeti helyre és a megváltozott helyre jellemző
adatokat.
Legtöbb esetben mindenki saját magához viszonyítja a körülötte levő világot. A kiindulási helytől a
végpontba mutató vektor az elmozdulás. Jele: Ds (ejtsd: delta s). Mértékegysége a méter.
Vitassátok meg a következő kérdéseket! *
Hány adatot kell megadni ahhoz, hogy valaminek a helyét pontosan meg tudjuk határozni?
Lehetséges-e olyan világ, ahol ennél kevesebb is elég?
Lehetséges-e, hogy valaki azt mondja rólad, hogy állsz, másvalaki pedig ezzel egy időben azt, hogy 60
km/óra sebességgel mozogsz – és mindkettejüknek igaza van?
Lehet-e, hogy egy tárgy egyszerre áll és körpályán mozog?
Terünk háromdimenziós, ezért minden egyes pont helyzetének megadásához három koordinátára
van szükség (x, y, z). Általában a Descartes-féle derékszögű koordináta-rendszert használjuk.
A mozgás viszonylagos, más szóval relatív.
Mondjatok példát a következő esetekre!
Egy valamilyen nézőpontból álló ember egy másikból nézve 50 km/órás sebességgel mozog.
Egy adott viszonyítási pontból nézve körben mozgó tárgy egy másikból nézve áll.
A mozgás jellemzése
A mozgást jellemzi az a pálya, amelyen a test mozog. Ez lehet egyenes,
például a leejtett tárgy függőlegesen esik, vagy görbe mint például az
elhajított tárgy útja. Ha a pálya körbeér, akkor lehetséges, hogy a mozgó
test hosszú utat tett meg, mégis van két olyan időpont, amikor ugyanott
van, vagyis elmozdulása nulla. Ehhez nem is kell görbe vonalú pálya.
Mondj példát arra, hogy valaki sokat megy és mégis nulla az
elmozdulása!
A görbe vonalú pályák közül fgyelmet érdemel a körpálya,
amelynek sugara (görbülete) meghatározó a mozgás szem-
pontjából. Az elhajított tárgyak pályája parabola, ilyen alakú a
ferdén kilövellő vízsugár is. A bolygók pályája pedig ellipszis.
Sebesség
A mozgást gyorsasága és iránya, vagyis a sebesség is jellemzi. A sebesség lehet állandó vagy változó.
A sebesség az elmozdulás és az idő hányadosa. Mivel iránya is van, ezért vektor, jele v, alapmérték-
egysége:
m
s
( ejtsd méter per szekundum).
A sebességet célszerű egyéb mértékegységben is mérni: a csiga sebességét
cm
perc
-ben, az autóét
km
óra
-ban, a hangét, a fényét
km
s
-ban. Állandó a sebesség, ha iránya és nagysága is változatlan.
Termeszetismeret.indd 132 2013.08.09. 20:48:37
Kommunikáció
133
Ezért az állandó sebességű mozgás mindig ugyanolyan irányú, vagyis egyenes vonalú, valamint ál-
landó gyorsaságú, azaz egyenletes. Legegyszerűbb az ilyen mozgásnál meghatározni a sebességet,
azonban nyilván a legtöbb mozgás nem ilyen egyszerű.
Mivel általában a testek nem egyenletesen mozognak, ezért a mozgásukat jobban jellemzi az
átlagsebesség. Átváltás: 1
km
óra
=
1000
3600
m
s
, 1
m
s
= 3,6
km
óra
.
Például a 60
km
óra
sebesség azt jelenti, hogy a test 1 óra alatt 60 km utat tenne meg, ha ugyanakkora
sebességgel mozogna.
Gyorsulás
Ha egy autó gyorsul, akkor időegység alatt egyre nagyobb és nagyobb utat tesz meg. Lassulásnál
éppen fordítva, időegységek alatt egyre kisebb utakat tesz meg az autó. Ezek alapján a helyszínelők
a fékútból következtetnek arra, hogy mekkora sebességről kezdett fékezni az autó.
A gyorsulás a sebességváltozás és az eléréséhez szükséges idő hányadosa, azaz a =


v
t
.
A gyorsulás mértékegysége:
m
s
s
, azaz
m
s
2
,
iránya megegyezik a sebességváltozás irányával.
Az alábbi táblázat egy álló helyzetből induló, gyorsuló
autó adatait tartalmazza.
1.
mp.
végén
2.
mp.
végén
3.
mp.
végén
4.
mp.
végén
5.
mp.
végén
sebesség
(v)
2
m
s
4
m
s
6
m
s
8
m
s
10
m
s
megtett út
(s)
1 m 4 m 9 m 16 m 25 m
Másold le a táblázatot és töltsd ki az üres helyeket!
1.
másodpercben
2.
másodpercben
3.
másodpercben
4.
másodpercben
5.
másodpercben
sebesség-
változás (v)
Speciális gyorsuló mozgás a szabadesés, vagyis az elejtett test mozgása, amennyiben egyéb hatá-
sok elhanyagolhatóak. Ennek gyorsulása Magyarországon g = 9,81
m
s
2
, vagyis másodpercenként 9,81
m
s
-mal növekszik az eső test sebessége.
Ha nem lenne a levegő miatti légellenállás, akkor minden azonos magasságból elejtett test egyszer-
re érne földet.
Tér és idő
Egy mennyiség változását az elé írt D
(ejtsd: delta) jellel jelöljük.
Egy mennyiség vektorjellegét aláhúzással
jelöljük.
Elmozdulás: a helyváltoztatás vektora.
Jele: Ds, mértékegysége: m.
Sebesség: helyváltozás gyorsaságának vek-
tora. Jele: Dv, mértékegysége:
m
s
.
Gyorsulás: sebességváltozás gyorsasága.
Jele: a, mértékegysége:
m
s
2
.
Termeszetismeret.indd 133 2013.08.13. 14:50:06
134
Természetismeret
*2.14
Éggömb és földgömb
Az ókori görög hajósok és csillagászok rájöttek, hogy a Föld gömb alakú.
Erre utalt például a Földnek a Holdra vetülő kör alakú árnyéka, a holdfo-
gyatkozás. *
Milyen más jelekből következtettek a görög hajósok a Föld gömb
alakjára?
A csillagok egymáshoz viszonyított helyzete alig változik, ennek alapján ismerhetők fel a csillagké-
pek. Ezek a Földről nézve körpályán mozognak, és a körmozgás középpontja a Sarkcsillag közelében
van. Ezt a tapasztalatot az ókori görögök úgy magyarázták, hogy a Földet egy forgó éggömb ve-
szi körül, ehhez vannak rögzítve a csillagok. Mivel a Sarkcsillag (az északi féltekén) tiszta éjszakákon
mindig látszik, biztos tájékozódási pont az északi irányt mutatja. A többi égtáj ennek alapján már
könnyen megadható.
Gondold végig! Lakóházad és kertjének tervezésekor milyen tájolást adnál a napkollektornak, a há-
lószobának, a nappalinak? Hova telepítenéd az árnyékadó fákat és az árnyékkedvelő növényeket?
A „tudós pálca”
Nappal a Nap segítségével tájékozódhatunk. A Nap a
Földről nézve körív mentén mozog, és pályájának legma-
gasabb pontján déli irányból süt. Ha a vízszintes talajba
merőlegesen botot szúrunk, annak árnyéka ebben a pil-
lanatban – délben – éppen északra fog mutatni. Ezt a bo-
tot a görögök „tudósnak” (gnómónnak) nevezték, mert
ügyes kiegészítésekkel az irányt is és az idő múlását is
„tudja” és mutatja. Ez a napóra.
Az égtájakat ma is könnyen megállapíthatjuk a „tudós pálca” se-
gítségével.
A vízszintes talajba függőlegesen letűzöt bot legrövidebb árnyéka
mutatja az északi irányt. Ennek kitűzése így a legegyszerűbb: a
pálca körül valamelyik délelőti órában a P
1
pontban húzot kört
egy délutáni P
2
pontban ismét érinteni fogja az árnyék. A P
1
P
2
tá-
volság felezőpontja (F) és a bot közti egyenes észak–déli irányú.
Távol, és mégis közel
Valószínűleg az ókori görögök ismerték fel azt, hogy a
mértan (geometria) segítségével akkor is feltérképezhe-
tők a távolságok és arányok, ha nem minden test érhető
el közvetlenül. A háromszögelés módszere az arányos-
ság elvén alapul.
Gondold végig! Milyen eszközökre van szükségünk ah-
hoz, hogy a háromszögelés módszerével megmérjük
egy fa magasságát? Mit kell megmérnünk és mire kö-
vetkeztetünk?
Helyünk a világban
3.3
Termeszetismeret.indd 134 2013.08.09. 20:48:44
Kommunikáció
135
*2.9
Tér és idő
Az ókori tudósok a háromszögelés geometriai módszerét kiterjesztették a Föld egészére is. Egy
Alexandriában élő csillagász (Eratoszthenész) így mérte meg a Föld átmérőjét – anélkül, hogy
Alexandriából kimozdult volna. Egy másik csillagász, Arisztarkhosz pedig a Hold és a Nap – a Földtől
számított – távolságának arányát mérte meg.
Gondoljátok végig az
ábrák alapján!
Melyik napszakban végezte a mérést
a tudós? Melyik holdfázis idején?
Mit írt fel a naplójába?
Miből gondolta, hogy a „Napból
nézve” a Föld és a Hold 3°-os szöget
zárnak be?
Arisztarkhosz módszere hibátlan, de
szögmérése pontatlan volt. A valósá-
gos érték nem 87°, hanem 89° 50’ (a
szögperc a fok 1/60-ad része). Távo-
labb vagy közelebb van a Nap, mint
Arisztarkhosz vélte?
A mai műholdak is ugyanezt az elvet alkalmazzák, amikor tájé-
koztatást adnak helyzetünkről. Ezt azonban nem a Földről nézve,
hanem a Föld körül keringő műholdak adatainak segítségével
határozzák meg. Ez a GPS (global positioning satellite system),
vagyis a műholdas helymeghatározó rendszer.
A helyzetet a fokhálózat, a hosszúsági és szélességi körök se-
gítségével adják meg. *
Figyeld meg! A modern GPS rendszer nem egyetlen méréssel,
hanem sok műhold távolságadatainak összevetése útján
adja meg pontos helyzetünket. A rajz alapján hány műhold
szolgáltat adatot a GPS-nek?
Térképek
A térkép a Föld egészének vagy valamely részletének síkbeli, kicsinyített, felülnézeti ábrázolása.
A kicsinyítés mértékét a méretarány mutatja, egyezményes jeleit a jelkulcs tartalmazza.
Térképen természeti és társadalmi jelenségek és folyamatok térbeli eloszlását ábrázolhatjuk.
A jól megválasztott tematikus térképekkel kapcsolatokat tudunk feltárni a vizsgált jelenségek között.
Milyen méretarányú és fajtájú térképet használnál az alábbi feladatok megoldásához?
– Teljesítménytúra tervezése a Börzsönyben.
– Felkészülés külföldi nyári kirándulásra.
– Autós és kerékpáros útvonaltervezés.
Tanulmányozzátok a belső borítón található térképek jelkulcsát! Mit tartott fontosnak a tér-
kép készítője?
Arisztarkhosz mérése és a mérés elve.
A csillagász egy hatalmas szögmérő segítségével
mérte meg a Nap és a Hold által bezárt szöget.
Termeszetismeret.indd 135 2013.08.09. 20:48:46
136
Természetismeret
*1.7;
Az idő mérése
3.4
Az égi óra
A térkép a térbeli, a naptár az időbeli tájékozódás eszköze. Itt is szükség van viszonyítási pontra,
amelyhez képest lehet a múltról beszélni, vagy a jövőt tervezni. Ezek a jeles ünnepnapok, melyek
naptári helyét a ciklikus (ismétlődő) csillagászati jelenségek alapján határozták meg. Vallási ünne-
peink (karácsony, húsvét) és a népi hagyományok ennek emlékét máig őrzik. *
Az ókori világkép szerint a mozdulatlan Föld a világ középpontja, és
körülötte keringenek az égitestek. Az „állócsillagok” (csillagképek)
a Földről nézve körpályán mozognak, és egy nap múlva (majdnem
pontosan) kiindulási helyükre térnek vissza az égbolton. Ugyan-
ennyi idő telik el a Nap két egymást követő delelése között. Ezen
Föld középpontú modell alapján jelölték ki az év, az évszakok és
a napok hosszát.
A csillagképek 24 óra alatt látszólag kört írnak le a fejünk fölött.
Ezt tette láthatóvá az a fénykép, amelyet hosszú (több órán át
tartó) expozíciós idővel készítettek. Minden fénycsík egy csillag
nyoma. Mennyi időn át készülhetett a felvétel?
Lehetne-e olyan fényképet készíteni, amelyen a csillagok a teljes
kört megtennék?
A nappalok és éjszakák hossza az év
során változik. Nyáron – június 21-én
– a leghosszabb a nappal, és ez pon-
tosan 1 év (kb. 365 nap) múlva követ-
kezik be újra. Ez a nyári napforduló.
Ugyancsak 1 év telik el két téli nap-
forduló közt (december 21.), amikor a
legrövidebbek a nappalok. Az évsza-
kok határát (a mérsékelt övezetben) a
napfordulókon kívül a napéjegyenlő-
ségek jelölik ki: e két napon a nappal
és az éjszaka hossza egyenlő.
Az időegységeket ma más, ponto-
sabb módon határozzák meg, de az
egységek elnevezése és átváltása
megmaradt.
A rajz a Nap látható pályáját mutatja
a mérsékelt övezet egy földrajzi he-
lyéről szemlélve.
Figyeld meg!
Hány órán át látható ezen a helyen
a Nap az év leghosszabb napján az
ábra szerint?
Hogyan változik a délben látható
Nap helyzete december 21-től június
21-ig, majd onnan a következő de-
cem ber 21-ig!
Mikor kel pontosan keleten a Nap?
Termeszetismeret.indd 136 2013.08.09. 20:48:47
Kommunikáció
137
Tér és idő
Nap középpontú világkép
A XVI. században a lengyel csillagász, Koperni-
kusz felismerte, hogy akkor is a tapasztalatokkal
egyező eredményt kapunk, ha azt tételezzük fel,
hogy a Nap mozdulatlan, és a Föld a többi boly-
góval együtt körülötte kering, miközben forog
a saját tengelye körül. Ez a Nap középpontú
modell (világkép) lényege. A Nap középpontú
modellben a Földnek a tengelye körüli egyetlen
fordulata megtételéhez szükséges idő az 1 nap,
egy év pedig ahhoz szükséges, hogy a Föld egy-
szer megkerülje a Napot.
Melyik pillanatot ábrázolhatta Matejko a Kopenikuszt bemutató festményén?
Milyen eszközöket láthatunk a festményen?
Kopernikusz elméletét igazolták, amikor megmérték, hogy a Nap sok ezerszer nagyobb a Földnél.
A modern fzika a Nap középpontú modellen alapul. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Nap hely-
zete különleges volna. Az őt körülvevő bolygókkal – a Naprendszerrel – együtt egy sokkal nagyobb
csillagcsoport, a Galaxis része. E sokmillió csillag képét láthatjuk oldalirányból az éjszakai égbolton a
Tejút halvány foltjaként.
Keressetek képet teljes napfogyatkozáshoz! Mi a jelenség oka? Miért bizonyítja ez a ritka je-
lenség azt, hogy a Nap mérete sokszorosan meghaladja a Holdét?
Időzónák
Az ókor óta egy hely földrajzi szélességét a Sark-
csillag magasságával (a látóhatárral bezárt szögé-
vel) adták meg. A földrajzi hosszúság meghatáro-
zásához az a felismerés vezetett, hogy a Föld 24
óra alatt fordul meg a tengelye körül (azaz 4 per-
cenként 1 fokot tesz meg). Az óceánok vizét át-
szelő hajósok a napóra helyett egyenletesen járó
rugós órát használtak. Így jöttek rá arra, hogy ke-
leti vagy nyugati irányba haladva a napórák által
mutatott helyi és a rugós órák által mutatott idő
eltér egymástól. A  közlekedés fejlődése miatt ez
a probléma fokozódott, amit a Föld 24 időzónára
való felosztásával oldottak meg. Az első időzóna
középvonalán, az angliai Greenwich-ben mért idő
a világidő (GMT =Greenwich Main Time). Magyar-
ország az első keleti zónában van, tehát, amikor
Greenwich-ben dél van, akkor nálunk 13 óra.
Számold ki! Tokió a +9-es, Debrecen a +1-es időzónában fekszik. Hány órakor kell Debrecenből tele-
fonálni, hogy tokiói barátaink este 8-kor vegyék fel a telefont?
A Föld középpontú világképről a Nap középpon-
túra való átérés nem ment egyik pillanatról a má-
sikra. A vitákat szemlélteti a tréfás rajz. A két rajz
közül melyik ábrázolja a Nap középpontú és me-
lyik a Föld középpontú világleírást?
Miért hihetőbb a Nap középpontú?
Mi az a valóságos jelenség, amit a rajz magyaráz,
és mi az, amit nem?
Termeszetismeret.indd 137 2013.08.09. 20:48:48
138
Természetismeret
*4.6
Állandóság és változás
Nemcsak elmozdulásnak lehet sebessége. Be-
szélhetünk a minőségi változások gyorsaságáról
is (pl. ki mennyi idő alatt barnul le a napon), vagy
lelki folyamatok sebességéről (pl. ki milyen gyor-
san reagál egy helyzetben). *
„Ugyanazokba a folyamokba lépünk,
és mégsem ugyanazokba lépünk: va-
gyunk is, meg nem is vagyunk” – írta az ókori görög
flozófus, Hérakleitosz. Értelmezzétek a mondást!
– Miért nem lehet kétszer ugyanabba a folyóba lépni?
– Van-e valami hasonlóság saját életünk és a fo-
lyóvíz között?
– Mely tulajdonságaink változhatnak életünk so-
rán, és melyek nem? Van-e olyan, ami megvál-
tozhatna, de te nem szeretnéd, hogy megváltoz-
zon? Tudsz-e olyat, ami változatlan marad, de jó
lenne, ha megváltozna?
Mi változhat, ha nem mozdulunk?
A minőségi változások hátterében többnyire kémiai folyamatok állnak. Ezek sebességét az időegy-
ség alatti koncentrációváltozással lehet mérni.
Folyamatok hálózata
3.5
A kémiai reakció feltétele a reagáló anyagok egymással ütköző részecskéinek felbomlása és átren-
deződése. Ezért minél nagyobb a reagáló anyagok koncentrációja, annál gyorsabb a folyamat. Az
energiaigényes (endoterm) folyamatok a környezetből felvett energia arányában mennek végbe
(pl. a kenyér annál jobban megpirul, minél tovább melegítjük), az energiatermelők gyorsan, akár
robbanásszerűen is végbemehetnek (lángok, gázrobbanás). Sok energiatermelő folyamat beindítá-
sához azonban aktiválási energia szükséges (akár egy gyufaláng energiája is elegendő lehet pl. a
gyertya meggyújtásakor).
Termeszetismeret.indd 138 2013.08.09. 20:48:49
Kommunikáció
139
Tér és idő
Állítsátok sorba az alábbi folyamatokat sebességük szerint, a leglassabbal kezdve!
A. Földgáz égése a gáztűzhely lángjában.
B. Földgáz keletkezése hideg, iszapos tófenéken.
C. Földgáz keletkezése langyos, iszapos tófenéken.
D. Földgáz égése bányarobbanás során.
– Mi az oka annak, hogy a B) és a C) folyamat sebessége különböző?
– Mi a fő oka annak, hogy az A) és a D) folyamat sebessége különböző? Mikor következhetne be a
bányarobbanáshoz hasonló tragédia a lakásunkban? Hogyan véd ez ellen a gáztűzhely?
Segít, de nem fogy el: a katalizátor
Néhány anyag rövid ideig megköti felszínén a reagáló vegyületeket. Így helyi koncentrációnöveke-
dést okoznak, amivel megkönnyítik az átalakulást. Ezek a katalizátorok. Ezek az anyagok gyorsítják
a reakciókat, csökkentik az aktiválási energiát.
Oda-vissza: dinamikus egyensúly
A kémiai egyenletekben a hagyományoknak megfelelően a bal oldalra írjuk a kiindulási anyagokat, a
jobb oldalra a keletkező termékeket.
Például az A + B = 2C + D egyenlet azt jelenti, hogy 1A és 1B molekulából keletkezik 2C és 1D.
Valójában a folyamat mindkét irányba végbemehet, hiszen a keletkezett anyagok is reagálhatnak
egymással, és visszaalakulhatnak a kiindulási állapotba. Sok fo-
lyamat gyakorlatilag egyirányú, vagyis a visszaalakulás mértéke
elhanyagolható. Van, amikor a szemünk előtt zajlik az oda-vissza
alakulás. Például a sav-bázis indikátorok színváltozással jelzik a
közeg kémhatásának változását, és ez a színváltozás tetszés sze-
rint megismételhető.
Zárt rendszerben – például egy jól lezárt és állandó hőmérsékle-
ten tartott szódásüvegben – egy idő után azonossá válik az oda-
és a visszaalakulás sebessége: beáll a dinamikus egyensúly.
A  katalizátorok zárt rendszerben nem tudják megváltoztatni az
egyensúly értékét, azt viszont elérik, hogy az egyensúly hama-
rabb álljon be.
Az élőlények különös belső rendje
Nyílt rendszereken anyag és energia áramlik át. Ilyen például egy melegített húsleves, egy égő
gyertya vagy egy élőlény. Nyílt rendszerekben nem áll be az egyensúly. Ha az anyag- és energia-
utánpótlás folytonos, bonyolult reakciósorok és reakciókörök alakulhatnak ki. Ilyen például a húsle-
ves ízanyagainak képződése a főzés során, vagy az emberi életműködések, például a szív ritmikus
összehúzódása.
Egyszer vagy többször? Csoportosítsd az alábbi folyamatokat aszerint, hogy
A) csak egyszer történhetnek meg; B) egyirányúak, de az ember által megismételhetők;
C) rendszeresen visszatérők (periodikusak); D) nem jósolható meg, hogy mikor ismétlődnek meg.
Kő leesése. Jégeső. Inga kilengései. Őszi madárvonulás.
Egy ember felnőtté válása. A Nyugatrómai Birodalom bukása. Ecetsav semlegesítése lúggal.
A Vezúv kitörése. Kisbolygó becsapódása a Föld felületére. Szívdobbanás.
Termeszetismeret.indd 139 2013.08.09. 20:48:50
140
Természetismeret
Lendületet kapunk
3.6
Lendület
Képzelj el egy elefántot és egy embert! Mindkettő azonos sebességgel halad.
Melyik képvisel több mozgást?
Ha egy kamion és egy személyautó ugyanolyan sebességgel megy, akkor is
úgy látjuk, hogy az egyik sokkal több mozgást képvisel. Ez nyilvánvalóvá is vá-
lik, ha a frontális ütközésük eredményét elképzeljük.
Ez a „több mozgás” valódi fzikai mennyiség. Neve: lendület. Ezt nem csak a
test sebessége határozza meg, hanem egy másik mennyiség is, amely a testre jellemző. Ebből több
van az elefántnak, mint az embernek, több a kamionnak, mint a személyautónak, több a focilab-
dának, mint a teniszlabdának, a teniszlabdának több, mint a pingponglabdának. Ez a mennyiség a
tehetetlen tömeg. Jele: m.
Azonos sebességű testek esetén annak na-
gyobb a lendülete, amelynek a tömeg nagyobb.
Azonos tömegű testek esetén pedig annak na-
gyobb a lendülete, amelynek a sebessége na-
gyobb.
A lendület a tehetetlen tömeg és a sebesség szorzata,
jelekkel: I = m · v.
Mivel a sebességnek iránya is van, ezért a lendületnek is van
iránya, azaz vektormennyiség.
A lendületmegmaradás törvénye
Általános természeti törvény, hogy egy test lendületét belső hatások (erők) nem tudják megváltoz-
tatni.
Ennek alapján igazold,
– hogy senki nem tudja felemelni magát a hajánál fogva,
– nem valósulhat meg Holdutazás Rostand: Cyrano de Bergerac című művében leírt módon!
A lendületmegmaradás törvényének következménye, hogy ha nincs külső hatás (külső erő nem
hat, vagy a külső erők összege 0), akkor a test megtartja egyenes vonalú, állandó sebességű mozgását
vagy nyugalmi állapotát. Ezért a nyugalmi állapot, vagy az egyenes vonalú egyenletes mozgás
fenntartásához nincs szükség külső hatásra.
A tömeg alapmértékegysége: kilogramm (kg)
gramm (g), dekagramm (dkg)
Egyéb, Magyarországon is használt mértékegységek:
mázsa= 100 kg, tonna= 1000 kg.
„Végül: felállok egy arasznyi vasra,
S mágnest dobok föl, mégpedig magasra.
A mágnes röppen és mint egy bolond:
A vonzot vas rögtön utánaront.
S addig vetem föl mágnes-darabom,
Amíg elérem holdam vagy napom.”
/Rostand: Cyrano de Bergerac/
Termeszetismeret.indd 140 2013.08.13. 14:51:11
Kommunikáció
141
Ahhoz annak megváltoztatására van szükség. Ezt mindenki tudja, aki jégen el akar indulni, vagy meg
akar állni, gyalog, biciklivel vagy autóval, de erről később – a súrlódásnál.
A lendületmegmaradás törvénye akkor is igaz, ha nem egy testről van szó, hanem több test együtte-
séről, több testből álló rendszerről. Zárt rendszer esetén a lendületek összege, vagyis a rendszer
lendülete állandó mindaddig, amíg a több testből álló rendszerre vonatkozó külső hatások
összege nulla.
A lendület-megmaradás törvényének érvényesülése jelentkezik a rakétameg-
hajtás elvénél is. Amíg a rakéta az indítótoronyban áll, addig összes lendülete
nulla. A beindításnál a rakétát lefelé elhagyó anyag lendülete lefelé irányul,
ezért – a lendület-megmaradás törvénye szerint, mivel az összes lendület
nulla – a rakétatestnek felfelé irányuló lendülete lesz, amivel az felfelé indul.
Útja során több fokozatot, azaz további tömeget is elhagy. Ezért a lendülete
csak úgy maradhat meg (tömeg · sebesség állandó), ha – a fokozat sebes-
ségével ellentétes irányú – sebessége megnő. Hasonló módszerrel lehet az
űrben az űrállomás körüli mozgásokat előidézni.
A lendület-megmaradás jelenségével találkozunk a csónakból való ki-
szállásnál is. Nagyon nehéz könnyű csónakból kiszállni, mert amíg a ví-
zen voltunk, addig a lendületek összege nulla volt, és ahogy a part felé
elrugaszkodtunk, úgy a csónak a víz felé indul, a még rajta lévő hátsó
lábunkkal együtt. Így marad ugyanis a csónak-ember rendszer
lendülete továbbra is nulla.
Miért könnyű csónakot indítani?
Miért könnyű hajóból kiszállni?
A lendület-megmaradás látványos megnyilvánulása a billiárd-
nál, amikor teljesen középen (centrálisan) ütköző golyók ese-
tén az ütköző golyó megáll, az addig álló másik golyó azonos
sebességgel elindul.
Vitassátok meg, mihez kell nagyobb erőhatás!
Egy elefánt vagy egy ló sebességének azo-
nos növeléséhez/csökkentéséhez?
azonos elefántéhoz lóéhoz
Egy kézilabda vagy egy medicinlabda fel-
gyorsításához?
azonos kézilabdáéhoz medicinlabdáéhoz
Egy labda sebességének megduplázásá-
hoz vagy megháromszorozásához?
azonos megduplázásához megháromszorozásához
Kis sebességű vagy nagy sebességű autó-
val kanyarodni kicsúszás nélkül?
azonos kis sebességűhöz nagy sebességűhöz
A következő alkalommal a külső hatás eredetéről, mértékéről, tulajdonságairól és a mai anyaggal
való kapcsolatáról tudsz meg sok mindent.
Tér és idő
Termeszetismeret.indd 141 2013.08.09. 20:48:52
142
Természetismeret
Az erő
A lendületről, illetve annak megváltoztatásáról szóló előző leckében sokszor hivatkoztunk a külső
hatásra. Most ezt nézzük meg alaposabban.
A külső hatás a lendület megváltozását okozza, ezért nyilván köze van a tehetetlen tömeghez (m) és
a sebességváltozáshoz (Dv), ezzel együtt a gyorsuláshoz (a) is.
Erőhatás egy testnek egy másik testre kifejtett
olyan hatása, amely megváltoztathatja annak moz-
gásállapotát vagy alakját.
A pontos összefüggés szerint egy pontszerű test len-
dületének megváltozása egyenesen arányos és azo-
nos irányú a testre ható erővel (jele: F). Az arányossági
tényező megegyezik a test m tehetetlen tömegével.
Vagyis: erő = tömeg · gyorsulás (jelekkel: F = m ·  a).
Az erő mértékegységét az összefüggés felfedezőjéről,
Newtonról nevezték el.
Mivel a gyorsulás vektormennyiség, ezért az erő is az,
ami nyilvánvaló, hiszen van nagysága és iránya is.
A fenti összefüggés Newton II. törvénye, a dinamika
alaptörvénye.
Velünk az erő
3.7
Sir Isaac Newton angol fzikus, ma-
tematikus, csillagász, flozófus és alki-
mista; a modern történelem egyik ki-
emelkedő tudósa. Korszakalkotó műve
a Philosophiæ Naturalis Principia Mathematica
(A természetflozófa matematikai alapelvei,
1687), melyben leírja az egyetemes tömegvonzás
törvényét, valamint az általa lefektetet axiómák
révén megalapozta a klasszikus mechanika tu-
dományát. Ő volt az első, aki megmutata, hogy
az égitestek és a Földön lévő tárgyak mozgását
ugyanazon természeti törvények határozzák meg.
A kalapácsvető által megpörgetett kalapács sebességének iránya
mindig a körpályához „simul” (érintőirányú). Ez nyilvánvalóvá válik,
ahogy a sportoló elengedi a kötelet. Az erő, amivel a kötél hat a
„kalapácsra” a sebességre merőleges, a kalapácsvető felé mutat – a
golyó arra gyorsul. Egy test akkor mozog körpályán (állandó nagy-
ságú sebességgel), ha a ráható erők összege a kör közepe felé mu-
tat (elnevezése: centripetális erő).
El tudod képzelni, hogy mi történik, ha ez megszűnik?
Ha ezt tovább gondolod, akkor azt is kitalálhatod, hogy a kanya-
rodáshoz van-e szükség külső erőre. Kétszer nagyobb sebességnél
négyszer, háromszor nagyobb sebességnél kilencszer nagyobb
erőre van szükség a kanyarodáshoz. Kisebb sugarú körön való moz-
gáshoz nagyobb erőre van szükség. Ha az út nem elég jó, vagy a
sebesség túl nagy a kör sugarához vagy az „útviszonyokhoz” ké-
pest, akkor az autó kisodródik és lehet, hogy a sofőr vagy az utasok
utoljára követik el ezt a hibát.
Mit jelenthetnek itt az „útviszonyok”?
Termeszetismeret.indd 142 2013.08.09. 20:48:54
Kommunikáció
143
Az erők is párosan szeretik
Világunk egyik alaptörvénye, hogy a hatások párosan lépnek fel.
Ha az egyik test erővel hat egy másikra, akkor a másik ugyan-
akkora és ellenkező irányú erővel hat az egyikre.
Ez Newton III. törvénye, vagy másképp: a hatás-ellenhatás
törvénye.
Elemezzétek a hatás-ellenhatás törvényét a hajánál fogva történő felemelés esetén!
Milyen erő hat a hajra, a kézre, a fejbőrre?
Speciális, ám mindennapi erők
A súly az az erő, amellyel egy test a felfüggesztést húzza, vagy az alátámasztást nyomja.
A súly tehát nem tömeg, hanem erő.
Próbáld ki:
Guggolj egy személymérlegen, majd hirtelen állj fel! Változik-e a mért „súlyod”?
Állásból guggolj le a mérlegen. Most változott-e?
Engedj el egy rugós erőmérőre felfüggesztett testet óvatosan és nézd, hogy közben változik-e az
erőmérő jelzése!
Gondolkozzatok és döntéseteket indokoljátok! Melyik állítás igaz?
– Egy testnek mindig van tömege, de nem biztos, hogy van súlya.
– Egy testnek mindig van súlya, de nem mindig van tömege.
Kanyarodásnál az autót az úton tartó erőt nyilván az autó és az út között ható erő – a súrlódási erő
adja. Ha ez túl kicsi, a kocsi kisodródik. Gondolj bele, mi történne akkor, ha az autóval a jégen akkora
sebességgel kanyarodnánk, mint az utakon! Ki ne próbáld!
De mi is az a súrlódás?
A súrlódás akkor lép fel, amikor két felület egy-
máson elmozdul vagy megpróbál elmozdulni.
A tapasztalatok szerint egy szekrényt elindítani
nehezebb, mint aztán folyamatosan csúsztatni,
vagyis a tapadási súrlódás nagyobb, mint a csú-
szási súrlódás ugyanolyan felületek esetén. Ha
a szekrény anyagából levő görgőt tennénk a szekrény alá, és azon görgetnénk a talajon, akkor sok-
kal kisebb erőt kellene kifejtenünk, vagyis a gördülési súrlódás kisebb, mint a csúszási súrlódás.
Miért nehezebb egy tele szekrényt csúsztatni, mint egy üreset?
Mikor előnyös és mikor hátrányos a súrlódás?
Mitől függ a súrlódás?
Hogyan lehet megváltoztatni a két felület közti súrlódást?
Az erőt, mint két test kölcsönhatását vizsgáltuk a mai órán. A következőn megállapítjuk, hogy kell-e
mindig közvetlen érintkezés az erő kifejtéséhez két test között vagy nem. Most mit gondolsz?
Tér és idő
Azonos felületek és testek közöt:
gördülési súrlódás < csúszási súrlódás < tapadási
súrlódás maximuma
A súrlódási erő a két felületet összenyomó erőtől is függ.
Tény, hogy a súrlódási erő általában nem függ az
érintkező felületek nagyságától.
Termeszetismeret.indd 143 2013.08.13. 14:51:40
144
Természetismeret
Távolhatás
3.8
Távolhatás
Az előző alkalommal megtudtuk, hogy két test kölcsönhatása az erő. Megtanultuk, hogy az erők két
test között mindig párosan lépnek fel (erő-ellenerő). Úgy tűnhetett, hogy az erő hatásához mindig
szükséges a két test közvetlen érintkezése.
Mágnesesség
Két mágnes vagy vonzza, vagy taszítja egymást. Ez magyarázható kétféle mágneses pólussal.
Az azonos pólusok taszítják, a különbözők vonzzák egymást.
A mágneses pólusok hagyományos elnevezése: északi és déli.
A mágnes mágneses mezőt hoz létre maga körül. Ezt „láthatóvá” is
tehetjük a rúdmágnesre helyezett papírlapra szórt vasreszelékkel,
ahogy a képen is látható. A mágnesen belül is létezik ez a mágne-
ses tér. Az apró kis vasdarabkák kicsiny mágnesekké alakulnak át,
az É-D-i pólusaikkal egymás felé fordulva összekapcsolódnak és
kirajzolják ezeket a vonalakat. Azokon a helyeken, ahol erősebb a
mágneses hatás, ott a vasreszelék is sűrűbben helyezkedik el. Az
így kapott vonalakat mágneses erővonalaknak nevezzük.
A mágnesesség tulajdonságai:
– a mágneses pólusok nem választhatók szét, a mágnes min-
dig két pólusú (dipólus)
– a pólusok távolságával gyorsan csökken (a távolság négy-
zetével fordítottan arányos)
– az azonos pólusok taszítják, a különbözők vonzzák egymást
A Föld körül is létezik ilyen mágneses mező, amely a Föld mágneses-
ségének következménye. A földmágnesesség bizonyítéka az iránytű
– kis mágneses dipólus – észak-déli irányba fordulása.
Az elektromos mező
Mindennapjaink során gyakran tapasztaljuk egy, a mágnesestől
eltérő „távolbahatás” jelenlétét. Műszálat tartalmazó pulóvert
vagy más ruhadarabot magunkról levéve, az hozzátapad arra a
ruhára, amelyről lehúztuk; a televízió vagy a számítógép képer-
nyője magához vonz kisebb papírdarabokat. Ha műanyag fésű-
vel hosszan fésülködsz – amikor nem rövid a hajad –, akkor azt
láthatod, hogy a fésű vonzza a hajszálaidat. A jelenség oka az
elektromosság. A jelenségek – vonzás, taszítás – leírhatók két-
féle elektromos töltéssel: pozitív vagy negatív töltések.
Az elemi negatív töltés – hordozója – az elektron. Jele: e


A mágnesességtől eltérően az elektromos töltések szétvá-
laszthatóak. Az elektromos jelenségeket éppen a szétválasz-
tott töltések okozzák. Elektromosan semleges az a tárgy, ame-
lyen ugyanannyi a pozitív, mint a negatív töltés.
Termeszetismeret.indd 144 2013.08.09. 20:48:56
Kommunikáció
145
Ha a negatív töltések többségben vannak, akkor
a tárgy negatív elektromos töltésű és fordítva.
Az azonos töltésű testek taszítják, a külön-
bözőek vonzzák egymást.
A távolra hatás oka ebben az esetben az, hogy
az elektromosan töltött testet elektromos erő-
tér veszi körül, amelynek erősségét és irányát
a tér minden pontjában a térerősséggel jelle-
mezzük. Az elektromos tér két pontja között pe-
dig a feszültség jellemzi az elektromos teret.
Bizonyos anyagok – akármilyen halmazállapo-
túak – egymáson való elmozdulását, néha érint-
kezését is, a töltések átvándorlása követi. Ezáltal
mindkét felület elektromossá válik. Köztük elekt-
romos mező alakul ki. Ebben az elektromos tér-
ben több ezer, több tízezer vagy akár több mil-
lió voltos feszültség jöhet
léte, amely szikrakisülést
okozhat. A villám is ilyen
szikrakisülés. A  tölté-
sek felhalmozódását a
földelés – villámcsapás
esetén a villámhárító –
akadályozhatja meg.
A statikus elektromosság alaptulajdonságai:
– kétféle elektromos töltés van (pozitív, negatív) és ezek szétválaszthatóak
– az azonosak taszítják, a különbözőek vonzzák egymást
– erős kölcsönhatás
– az elektromos töltések távolságával gyorsan csökken, a távolság négyzetével fordítottan arányos)
– az elektromos töltések közti hatás a töltések nagyságával egyenesen arányos
Tömegvonzás
A Föld akkor is vonzza a tárgyakat, ha nem érintkeznek vele közvetlenül. Ez a távolhatás a tömegvon-
zás megnyilvánulása.
Minden tömeggel rendelkező test vonz minden más tömeggel rendelkező testet. Ez a tömegvonzás
vagy más néven a gravitáció. Ez a hatás, amely miatt a Föld vonzza az almát, meg minden tárgyat és
testet, így téged is.
A Föld az almát, az alma Földet. A Föld téged, te a Földet. Az az erő, ami miatt az elengedett tárgyak
leesnek, ugyanaz, mint ami miatt a Hold kering a Föld körül, a bolygók a Nap körül, ami az ár-apály
jelenségét okozza.
A gravitáció húsz nagyságrenddel kisebb, mint az elektromos hatás.
Ha a Föld által az almára kifejtett erő ugyanakkora, mint az alma által a Földre, akkor miért
mindig csak azt látjuk, hogy az alma esik a Földre és nem a Föld az almára?
Tér és idő
Az elektromos tér forrása a töltés. Jele Q, mérték-
egysége: Coulomb.
1 C(oulomb) az a töltés, amely egy ugyanekkora
töltésre 1 m távolságból – vákuumban – 8,9 · 10
9
 N
erővel hat.
Coulomb törvény: F = k
Q
1 2
2
Q
r
, ahol Q
1
és Q
2
a két
töltés, r a távolságuk és k értéke = 8,9 · 10
9

N m
C

2
2
.
A jelenségek – vonzás, taszítás – leírható kétféle
elektromos töltéssel – pozitív és negatív töltések.
Elektromos mező
Termeszetismeret.indd 145 2013.08.09. 20:49:04
146
Természetismeret
*2.7
Gáz van
Gázok halmazállapota
Mindennapi életünkben anyagok vesznek körül, amelyeket általá-
ban látunk, megtapinthatunk. A levegő azonban, amelyre alapve-
tő szükségünk van, láthatatlan. A levegő gáz halmazállapotú. *
A levegőt többféle gáz alkotja. Legnagyobb része nitrogén, ki-
sebb része az élethez nélkülözhetetlen oxigén.
Ha egy kellemetlen szagú gázt tartalmazó edényt kinyitunk, ha-
marosan az egész szobában érezzük a szagát.
Egy gázmennyiség térfogata (jele: V) tehát akkora, mint az általa
kitölthető téré (például az edényé, amibe be van zárva). Ennek az az oka, hogy a gázt alkotó részecs-
kék szabadon elmozdulhatnak egymáshoz képest, nincsenek egymással szoros kölcsönhatásban, nem
úgy, mint egy folyadék vagy szilárd test részecskéi.
Tapasztalatból tudjuk, hogy a levegőnek – mint minden gáznak – van hőmérséklete. A hőmérséklet
(jele: T) a testek hőállapotát leíró fzikai mennyiség. Ez a benne levő részecskék mozgásának se-
bességével van közvetlen kapcsolatban. Minél melegebb a gáz – minél nagyobb a hőmérséklete –,
részecskéi annál nagyobb sebességgel száguldoznak véletlenszerűen.
A hőmérséklet számszerű értékét hőmérővel mérhetjük meg.
Magyarországon és a Föld nagy részén a Celsius-skálát használ-
ják. A Celsius-skála alappontjai: a jég olvadáspontja (0 °C) és a
víz forráspontja (100 °C). Az USA-ban és még néhány országban
a Fahrenheit-skálát használják, amelynek értékei eltérnek a Celsi-
usétól.
Keress valamelyik külföldi tévécsatornán vagy az interneten olyan
időjárási térképet, amelyen Celsius-fokban és Faherheit-fokban is
megadják a hőmérsékletet! Hasonlítsd össze a kétféle értéket!
A fzikusok azonban a Kelvin-skálát használják. Ezen a skálán a 0 Celsius-fok értéke 273,16, a 0 Kelvin-
fok pedig Celsiusban –273,16. Ez az abszolút nulla fok. Ez a hőmérséklet azonban elérhetetlen.
Gondolkozz rajta, hogy vajon miért!
A nyomás annak jellemzője, hogy egy adott erő mennyire nyom egy adott felületet, vagyis az erő és a
felület hányadosa. Jelekkel: p =
F
A
, mértékegy-
sége: Pascal (jele: Pa).
A gázok alapvető tulajdonsága, hogy kis meny-
nyiségű gáz is kitölt nagy teret, és kis térfogat-
ban is össze lehet sűríteni sok gázt.
A száguldozó gázrészecskék bele-beleütköznek
az edény falába, ezért erőt fejtenek ki rá. Az erő-
kifejtés nyomást okoz. Ez a nyomás a gáz nyo-
mása (jele: p).
Blaise Pascal mutatta ki azt, hogy a levegő nyomása függ a tengerszint feletti magasságtól. Minél
magasabban vagyunk, annál kisebb a levegő nyomása.
3.9
A gáz jellemzői a térfogat (jele V), a hő-
mérséklet (jele T), a nyomás (jele p) és ter-
mészetesen az, hogy mennyi van belőle,
vagyis az anyagmennyiség.
Új mennyiség a sűrűség: a sűrűség a tömeg
és a térfogat hányadosa. Jele: r (ejtsd: ró)
Jelekkel: r =
m
V
. Mértékegysége:
kg
m
3
oxigén 78%
egyéb 1%
nitrogén 78%
abszolút nulla
Fahrenheit Celsius Kelvin
–459 °F –273 °C 0 K
víz fagyáspontja 32 °F 0°C 273 K
víz forráspontja 212 °F 100 °C 373 K
Termeszetismeret.indd 146 2013.08.13. 14:52:18
Kommunikáció
147
Játék a mennyiségekkel
Állandó nyomáson növeljük a hőmérsékletet. Közelítőleg ilyen a
gyengén felfújt luf esete, ha kitesszük a napra: ahogy melegszik,
egyre nagyobb lesz a térfogata.
Mondjatok példát hasonló jelenségre!
Állandó térfogaton növeljük a hőmérsékletet
(melegítjük a gázt). Közelítőleg ilyen a napra tett
gumiabroncs esete. Előbb megfeszül, majd eset-
leg ki is pukkad: mert megnő benne a nyomás.
Állandó hőmérsékleten lassan változtatjuk a térfogatot. Ez az
eset, ha befogjuk a biciklipumpa fúvókáját és lassan nyomjuk be-
felé a dugattyút. Érezzük, ahogy a hengerben lévő gáz térfogatá-
nak csökkenésével egyre nehezebb összenyomni, vagyis a bezárt
levegő nyomása egyre nagyobb lesz.
Jegyezd meg, hogy a fenti összefüggések csak akkor igazak, ha a
gáz anyagmennyisége állandó – azaz nem szökhet ki az edényből
és nem is eresztünk bele több gázt.
Az egyesített gáztörvény megadja a kapcsolatot egy adott mennyiségű gáz állapotjelzői között, két
különböző állapotban:
p V
T
p V
T
1 1
1
2 2
2
= , ahol V
1
, illetve V
2
a kezdeti és végső állapot térfogata, p
1
és p
2
a
nyomása, T
1
és T
2
az abszolút hőmérséklete.
A meleg levegő sűrűsége kisebb a hideg levegőénél, ezért felszáll hideg környezetben. Ennek követ-
kezményeiről az időjárásról szóló részben olvashatsz többet.
A meleg levegő felszáll, mégis hó van a magas hegyeken. Miért?
Sokaság
Állandó térfogat mellett a gáz nyomása és
a hőmérséklete egyenesen arányos, vagyis
hányadosuk állandó. Ez Gay-Lussac második
törvénye.
Állandó nyomás mellett a gázok térfogata és a hőmérséklete
egyenesen arányos, vagyis hányadosuk állandó. Ez Gay-Lussac
(francia természettudós) első törvénye. Ilyen esetet szemléltet a
kép is.
Állandó hőmérsékleten a gázok térfogata és a nyomása fordí-
tottan arányos, vagyis szorzatuk állandó. Ez Boyle és Mariotte
(angol, illetve francia fzikusok) törvénye.
Gázok nyomásának ál landó
térfogat melletti hőmérséklet-
függését vizsgáló
kísérleti berendezés
n
y
o
m
á
s

(
b
a
r
)
1
1 2 4
2
4
mennyiség (liter)
4 bar
2 bar
1 bar
Termeszetismeret.indd 147 2013.08.09. 20:49:14
148
Természetismeret
Folyadékok
3.10
Folyadékok
A folyadékot alkotó részecskéket sokkal nagyobb
erők tartják együtt, mint a gázokét. Bár könnyen
elmozdulnak egymáshoz képest, nem szívesen
szakadnak el egymástól. Ezt mutatja a kép is,
mely folyékony nitrogén öntését ábrázolja.
Az edényből kifolyó folyadék gyorsan párolog,
vagyis egy része gáz halmazállapotúvá válik.
Miközben a még cseppfolyós részek egymás-
tól nem szakadnak el, a gáz halmazállapotú
nitrogénrészecskék igyekeznek betölteni a
rendelkezésükre álló teret.
Ezt általában megfgyelheted bármely folya-
dék párolgása esetén.
A folyadékok fontos tulajdonsága, hogy
gyakorlatilag összenyomhatatlanok. Ennek
oka, hogy részecskéi szorosan illeszkednek egy-
máshoz, köztük a tér nagyon kicsi.
Általában igaz, hogy zárt térben lévő folyadék-
ban vagy gázban a külső erő okozta nyomás
minden irányban gyengítetlenül terjed. Ezt
mondja ki Pascal törvénye.
Hidraulikus emelő
Ezen az elven működik például a hidraulikus tar-
gonca és ez könnyíti meg a kerékcserét is.
A hidraulikus gépekkel erőkifejtésünk nagy-
ságát megsokszorozhatjuk. Ezt alkalmazzák
az autók emeléséhez is.
Amennyiben az A
2
felület lényegesen nagyobb,
mint az emelési oldalon levő A
1
, akkor az F
2
erő
is lényegesen nagyobb lesz F
1
. Más szóval: a kis
felületen kis erővel létrehozott nyomás a nagy
felületen nagy erőt jelent.
Bizonyítás:
F
A
1
1
= p
1
= p
2
=
F
A
2
2
miatt: F
2
=
A
A
2
1
.
A két nyomás a Pascal-törvény szerint egyenlő.
Hidrosztatikai nyomás
A folyadékot nyomja saját súlya, ezért súlyánál fogva nyomást alakul ki benne, amely szintén terjed
a belsejében és szintén minden irányban hat. Nyugvó folyadék esetén ez a hidrosztatikai nyomás.
A folyadéknak a Föld vonzása következtében súlya van. A súlyából származó nyomás – a Pascal-tör-
vény értelmében – a folyadék belsejében minden irányban hat.
Pascal-féle „vízi buzogány”,
mely a folyadékot érő külső
nyomás hatásának kimuta-
tására szolgál.
Termeszetismeret.indd 148 2013.08.09. 20:49:17
Kommunikáció
149
A mélységfüggést a bal oldali ábra mutatja.
A hidrosztatikai nyomás: (p
h
) egyenesen arányos a folyadékoszlop magasságával és a folyadék sű-
rűségével. Fontos, hogy csak akkor létezik, ha a folyadéknak van súlya, vagyis például súlytalanság
esetén nincs.
Emiatt a középső ábrán láthatóak szerint a test alsó felére nagyobb erő hat, mint a felső lapjára. Ezen
erők összegét – eredőjét – felhajtóerőnek szokás nevezni. A felhajtóerő nagysága megegyezik a test
által kiszorított folyadék súlyával. (Ez Arkhimédesz törvénye.)
F
felhajtó
= r
folyadék
· g · V
bemerülő
Az úszás, lebegés, merülés jelensége tehát ugyanarra vezethető vissza (jobb oldali ábra).
Ha a test súlya nagyobb a felhajtó erőnél, akkor elmerül, ha egyenlő vele, akkor lebeg, ha kisebb,
akkor nem merül el egészen, vagyis úszik. Fizikailag ez azt jelenti, hogy ha
a test sűrűsége nagyobb a folyadékénál, ak-
kor elmerül, ha egyenlő vele, akkor lebeg, ha
kisebb, akkor úszik. A halak ugyanúgy a levegő
benntartásával vagy kiengedésével tudják befo-
lyásolni sűrűségüket, így úsznak, lebegnek vagy
merülnek.
Ennek együttes következménye, hogy az ember
– ha nem csinál semmit – elmerül a tiszta vízben.
Az ember sűrűsége kicsit nagyobb, mint a tiszta
vízé, és a víz sótartalma növeli a víz sűrűségét.
A Holt-tenger sós vizén lebeg a fürdőző, anélkül,
hogy bármit tenne. Miért?
A levegő nyomását is a hidroszatikai nyomás se-
gítségével sikerült az olasz tudósnak, Torricelli-
nek kimutatnia elsőként (1643).
Torricelli tapasztalatát Blaise Pascal francia ter-
mészettudós magyarázta meg. E szerint a hi-
ganyfelületre nehezedő légoszlop súlyából szár-
mazó nyomás, a légnyomás
tart egyensúlyt a higanyosz-
lop súlyával. Ha ez igaz, ak-
kor elég megváltoztatni ezt
a súlyt, és megváltozik a hi-
ganyoszlop magassága is.
Sokaság (halmazok)
A
h
A
h
h
mg
Toricelli egy hosszú üvegcsövet higannyal töltöt
meg, majd szájával lefelé fordítva higannyal töl-
töt tálba állítota. Azt tapasztalta, hogy a hi-
ganyoszlop lesüllyed, amíg körülbelül 760 mm-
es nem lesz. A higanyoszlop
fölöt pedig valami ,,üresség”
(vákuum) maradt. Mai tudá-
sunk szerint a higanyoszlop fö-
löti „ürességet” valójában rit-
ka higanygőz tölti meg, ennek
nyomása azonban gyakorlati
szempontból elhanyagolható.
Termeszetismeret.indd 149 2013.08.09. 20:49:19
150
Természetismeret
Áramlás
3.11
Áramlás
Az előző részekben a gázokról és a nyugvó fo-
lyadékokról olvashattál. Ebben a fejezetben ar-
ról lesz szó, mi történik, ha a folyadékok vagy
gázok mozgásban vannak: áramlanak.
Megfgyelhetted, hogy a vízcsapból kifolyó víz-
sugár elvékonyodik, de nem alakulnak ki nagy-
méretű cseppek. Ebből több következtetésre
lehet jutni. Egyrészt arra, hogy a víz nem köny-
nyen szakad el, vagyis a részecskéi közötti ösz-
szetartó erő nagy. A vízsugár felső részén a víz
sebessége nyilván kisebb, mint az alsón, ebből
az következik, hogy a gyorsabban áramló vizet a
körülötte levő levegő jobban össze tudja nyom-
ni. A gyorsabb víznek az oldalirányú nyomása
tehát kisebb. Ez ugyanígy igaz gázok esetén is.
A jelenséget felfedezőjéről, Daniel Bernoulliról
nevezték el.
A folyadék összenyomhatatlan, ezért ha szűkebb keresztmetszetű térben kell végigmennie, akkor
magától nem sűrűsödik össze. Ez csak úgy lehetséges, ha közben felgyorsul. A folyó vize is felgyorsul,
ha a meder összeszűkül. Megfgyelhető, hogy a síkságra leérő, lelassuló folyók medre kiszélesedik.
Ennek persze az is oka, hogy lerakják a hordalékot, emiatt a meder sekélyebbé válik.
Mivel az erekben áramló vér folyadék, ezért a két jelenség (a nyomás- és sebességváltozás) együttes
alkalmazása lehetőséget biztosít például arra, hogy nyomásméréssel következtetni lehet az ér álla-
potára. Ennek élettani hatásáról a könyvben a biológiánál olvashatsz.
A fenti két jelenség nagyon sokféle alakban nyilvánul meg.
Ettől marad fenn a repülő, ha elég gyors és esik
le, ha lassú.
A szárny alakja miatt a szárny felett gyorsabban
áramlik a szárnyhoz képest a levegő, mint alat-
ta, ezért a szárny irányába eső nyomása kisebb.
Vagyis a levegő alulról nagyobb erővel hat a
szárnyra felfelé, mint felülről lefelé. Amennyi-
ben a két erő különbsége nagyobb, mint a gép
súlya, akkor a gép megemelkedik. Ehhez kell az
elegendően nagy sebesség.
A szárny állásától függően különböző örvénylé-
sek is befolyásolhatják a repülést.
Bernoulli törvény: Ha az áramló folya-
dék vagy gáz sebessége nő, akkor nyomása
lecsökken.
Termeszetismeret.indd 150 2013.08.09. 20:49:20
Kommunikáció
151
*1.1
Az áramló folyadékba vagy gázba helyezett test mögött örvények jelennek meg. Az örvények ki-
alakulását a test áramvonalasításával lehet csökkenteni. Az autó kevesebb üzemanyagot fogyaszt
azonos sebesség mellet.
A parfümszóró, a porlasztó elve
A függőleges, folyadékba merülő cső alján, a csövön kívüli folya-
dék miatt hidrosztatikai nyomás, valamint a szabad terület miatt
légnyomás jelenik meg, amely azonos nagyságú a cső feletti leve-
gőével, ezért nem mozdul a csőben levő folyadék. Amennyiben
a cső felett elfújunk, a levegő sebessége nagyobb lesz, mint ko-
rábban. Ennek következtében nyomása csökken. A felülről lefelé
ható nyomás csökkenése miatt az alsó nyomás a csőben levő fo-
lyadékot – benzin, parfüm – felfelé nyomja. *
Párhuzamosan haladó hajók nem mehetnek túl közel egymás-
hoz, mert a köztük levő víz hozzájuk képest áramlik. Ezért a hajók
között a hajókra ható oldalnyomás kisebb, mint a kívülről a hajóra ható. Ez az utóbbi egymáshoz
taszítaná a hajókat. A levegővel ugyanez a helyzet: ezért veszélyes, ha gyorsan haladó autó húz el a
kerékpáros mellett.
Magyarázzátok meg, mi lehet az oka! Minél nagyobb
erővel akarjuk kifújni a pingponglabdát a tölcsérből,
annál inkább bennmarad.
Magnus-hatás, avagy hogyan kell a labdát csavarni:
A forgó labda egyik oldalán nagyobb a levegőhöz képesti sebessége, ezért itt kisebb a nyo-
más, ezért erre csavarodik. Vitassátok meg, hol kell megrúgni a labdát, hogy balra csava-
rodjon!
Sokaság (halmazok)
Termeszetismeret.indd 151 2013.08.09. 20:49:21
152
Természetismeret
Nincs új a Nap alatt – az időjárás
3.12
Arisztotelész Kozmosza
Az ókori bölcselő, Arisztotelész szerint Földünkön a változások fő oka a Napból áramló energia. Ez kör-
forgást tart fenn, például elpárologtatja és magasba emeli a vizet, amely lecsapódva folyókat táplál.
Így vennék körbe a Földet az ókorban ismert „őselemek”, ha egyensúlyi helyzet alakulna ki.
Nézz utána! Melyik négy „őselemről” írt Arisztotelész?
Mai fogalmaink szerint az anyag mely tulajdonsága alapján rendezte el ezeket?
Válasszátok ki az alábbi jelenségek
közül azt, melynek ható, létrehozó
oka valóban a Nap! Mi okozza azt, ami nem sorol-
ható ide?
a) a felemelkedő levegőből viharfelhők keletkeznek
b) a növények növekednek
c) a tengereken dagályhullám vonul végig
d) néha vulkánok törnek ki
e) az állatok növényeket vagy más állatokat fo-
gyasztanak
f ) a szelek szélkerekeket hajtanak
g) a benzin égése adja az autók mozgási energiáját
h) nagy pusztításokat okoznak a földrengések
Milyen célra hasznosítható a szél energiája?
Az időjárás elemei – műszeres mérések
Az időjárást a levegő fzikai állapotának változásai alakítják. Az időjárás elemei: a napsugárzás, a
hőmérséklet, a légnyomás, a szél, a levegő vízgőztartalma és a csapadék. Mérésük a 17. századtól vált
lehetővé a hőmérő, a barométer és a páratartalom-mérő segítségével. Rendszeres mérésük kez-
detben csillagvizsgálókban történt, ma nemzetközi megfgyelőhálózat és műholdak adatai segítik az
adatok értelmezését és az előrejelzést.
Víz a levegőben
A mérések igazolták, hogy minél melegebb a levegő, annál több vízpárát képes magába fogadni.
Lehűléskor egy bizonyos hőfok alatt a levegő telítetté válik, és a vízgőz egy része kicsapódik. Ez a
harmatpont. A harmatpont alatt indulhat meg a csapadékképződés.
Gondold végig! A harmat és a dér a mozdulatlan levegőből válik ki. Mi okból? Milyen hőmérsékleten?
A levegő legnagyobb vízgőztartalma különböző hőmérsékleteken
C° –25 –15 –10 0 5 10 15 20 25 30 40
vízgőz (
g
m
3
) 0,7 1,5 2 5 7 9 13 17 23 30 52
Számold ki! Ha 100 m
3
30 °C-os, vízgőzzel telített levegő fölemelkedik és 0 °C-ra hűl le, mennyi
csapadék hullhat belőle?
Termeszetismeret.indd 152 2013.08.09. 20:49:22
Kommunikáció
153
**2.9; 2.11; 2.13.
„A gép forog” – mechanika
Szelek szárnyán
A Nap melegíti a földfelszínt, az pedig a fölötte levő levegőt. A környezeténél melegebb levegő sűrűsé-
ge csökken, ezért felemelkedik. A helyébe tóduló levegőt szélként érzékeljük. Helyi szelek alakulhatnak
ki a tó, a tenger és a szárazföld eltérő mértékű felmelegedése miatt (parti szél), vagy a városok és kör-
nyezetük között. Amikor a felszálló levegő lehűlve eléri harmatpontját, csapadék képződhet (eső, hó).
Az egész Földre kiterjedő meteorológiai hálózat adatait elemezve is-
merték fel a légkör nagy szélrendszereit, melyeket a sarki és egyenlítői
területek közötti nagy hőmérsékletkülönbség tart mozgásban.
Olvasd le a térképről!
Hol alakult ki ciklon és anticiklon ezen a napon Európa felett? Hol hú-
zódnak a hidegfrontok?
Magyarország időjárásában a ciklonoknak és az anticiklonoknak minden évszakban meghatározó
szerepük van. A ciklonok olyan légörvények, melyekben a hideg és a meleg levegő frontok men-
tén, keskeny zónában érintkezik, majd keveredik egymással. Az északi félteke műholdfelvételein arról
ismerhetők fel, hogy felhőzetük az óramutató járással ellentétes irányban, spirálisan mozog. Belsejük-
ben a levegő feláramlik, ezért ott alacsony légnyomás alakul ki. A meteorológiai térképen a ciklonok-
ban kis háromszögek jelölik azt a területet, ahol
az örvénylő mozgás a hideg levegőt a korábban
meleg levegővel borított területre hajtja. Kis félkö-
rök jelzik a melegfront helyét, itt a meleg levegő
hódít teret a hideg rovására. A hidegfront vonulá-
sát általában zápor, zivatar követi, a melegfrontot
csendes esők kísérik. Mivel a ciklonban a hideg
levegő gyorsabban mozog, utoléri a meleg leve-
gőt, először a ciklon belsejében, később attól tá-
volabb is. Ahol a hideg- és a melegfront találkozik
(a front záródik), az időjárás igen változékony. Az
időjárási frontok hatással vannak közérzetünkre,
egészségi állapotunkra, mindezzel az orvosme-
teorológia foglalkozik.
Az anticiklonban ellentétes irányú a légáram-
lás, ezért az anticiklonok tartós, száraz időjárást
okoznak. Mindkét légköri jelenség nyugatról ke-
let felé sodródik a mérsékelt övezetben a nyuga-
tias irányú szelek szárnyán.
Nézz utána!
Keresd fel az Országos Meteorológi-
ai Szolgálat honlapját! Miről tájékoztatnak az
orvosmeteorológiai adatok, a városi légszeny-
nyezettség adatai, a veszélyjelzések?
Jellemezzétek a rajzon bejelölt három képzeletbeli település – Ágháza, Bélafalva és Cecillak – fennálló és
várható időjárását! A kék nyilak a környezetüknél hidegebb, a piros nyilak a melegebb levegő áramlási
irányát jelölik.
Termeszetismeret.indd 153 2013.08.09. 20:49:24
154
Természetismeret
Az értől az óceánig
Víz a talajban
A Kárpát-medence felszínén a talajok tárolják a legtöbb vizet. Az ide
szivárgó csapadék egy része hártyaszerűen rátapad (abszorbeálódik)
a talajszemcséket alkotó parányi humuszrészecskékre, másik része
mélyebb rétegekbe jut.
Miért előnyös a morzsalékos szerkezet a növények számára?
Nevezz meg három okot!
Nézz utána!
Mi a talajban keletkező humusz forrása? Befolyásolják-e az erdőirtá-
sok a talaj vízmegtartó képességét? Mit kell tennünk a talaj termőké-
pességének megőrzéséért?
Vízforrásaink
A leszivárgó víz kitölti a kőzetszemcsék közti hézago-
kat. A karbonátos kőzetek (mészkő, dolomit) áramló
felszín alatti vize a karsztvíz. Ez nemcsak kitölti a kő-
zetrepedések hézagait, de a kőzetet szénsavtartalma
miatt oldani is tudja. A karsztvíz ezért a hegyek belse-
jét és felszínét is alakítja (barlangok).
A felszín alatti víz forrásban tör fel. A természetes,
tiszta, ásványi anyagokban gazdag vizek az ásványvi-
zek. Betegség gyógyítására javallt forrásvíz a gyógy-
víz, a 20 °C-nál melegebb vizű forrás a hévforrás.
Gondold végig! Mi magyarázza a „csápos kút” elne-
vezést? Miért fontos a vastag kavicsréteg?
A kutakat a vízmű védőterületén hozták létre. Ezt
rendszeresen kaszálják, de nem tárgyázzák, nem
vegyszerezik és nem is legeltetik. Miért?
Az ásott kutak nagyrészt az első vízzáró
réteg fölött felhalmozódó talajvízből táp-
lálkoznak. Vizük könnyen szennyeződhet,
aszályos években ki is száradhatnak. A folyó
menti települések parti szűrésű kútjai a fo-
lyó által lerakott hordalékrétegeken átszű-
rődő vizet hozzák felszínre. A  felső vízzáró
réteg átfúrásával artézi víz nyerhető.
3.13
Az ábra a barna erdei talaj
szerkezetét mutatja.
Parti szűrésű csápos kút felépítése
g = gépház, s = szivattyú,
Csápos kutak Nagymarosnál, a Duna partján.
A morzsalékos szerkezetet fenntartó kalcium-ionokat (Ca
2+
) nagyobb
körök jelzik. Kékes szín jelzi a humuszszemcsék felszínén megkötöt
vizet. A talaj szemcséi közti üregeket (világos területek) levegő tölti ki.
Termeszetismeret.indd 154 2013.08.09. 20:49:30
Kommunikáció
155
„A gép forog” – mechanika
Az ilyen kutakban a hidrosztatikai nyomás emeli
fel a vizet. Hazánkban az Alföld vízellátását
nagyrészt artézi kutak biztosítják.
A felszín alatti vizek növekvő mértékű felhasz-
nálása miatt süllyed a talaj- és rétegvizek tükör-
szintje. Eközben a talajba jutatott mérgező anya-
gok lassan a mélybe szivároghatnak, és elérhetik
a rétegvizek mélységét. A talaj védelme ezért
ivóvízkészleteink hosszú távú védelmét is jelenti.
Melyik betű mit jelölhet az ábrán az alábbiak közül?
Rétegvíz és az ebből táplálkozó rétegvízforrás; talajvíz; talajvíz forrás; ásott kút talajvízzel; artézi kút.
Hogyan lehetséges, hogy a D jelű forrásból és a C-ből „magától” folyik a víz, az A és B helyen viszont
a vizet ki kell emelni?
Melyik víznyerő hely hogyan szennyeződhet el? Hogyan lehet megóvni tisztaságát?
A folyóvizek és az ember
Az ember ősidők óta alkalmazkodott a folyók vízjárásához. Fordulatot a 18. század vízrendezési mun-
kálatai hoztak. A nem várt problémák megoldása napjaink egyik fontos feladata.
Milyen táplálékokat kínált a fokos gazdálkodás az alföldi embereknek a középkorban? Mire
használhatták a hajó malmokat?
Mi köze van a szúnyoglárváknak a maláriához?
Miért volt termékeny az árterek talaja?
Mi az, amit ma is követhetnénk a középkori gazdálkodásból? Miért lenne előnyös? Mi az, amit ma már
nem követhető? Miért?
Az alföldi folyók árvízvédelmét ma a Vásárhelyi-terv alapján próbálják alakítani.
Nézz utána! – Ki volt Vásárhelyi Pál? Mikor élt?
Miért nem elegendő az árvízvédelemhez a gátak állandó magasítása?
Mi az, amiben a Vásárhelyi-terv emlékeztet a fokos gazdálkodásra? Miben tér el attól? Miért nem egy-
szerű feladat ma egy szükségtározó létesítése?
Sötét szín jelöli a magasítandó gátakat, nyíl mu-
tatja az elbontandó alacsony gátakat. Az alsó
szaggatott vonal a rendszeres árvizek szintjét,
a fölső a ritkább, nagy áradások magasságát
jelzi.
Talajvíz, rétegvíz és forrásaik.
A Vásárhelyi-terv vázlata
Vizeink múltja: a fokos gazdálkodás
Magyarországon az Árpád-korban az alföldi folyó-
kat kiépítet nyílásokon, a fokokon keresztül engedték
széterülni a mély területekre, és a vizet lassan enged-
ték vissza a főmederbe. Az ártereken nyüzsögtek a
halak, a ligeterdőkben a vadak, az iszappal feltöltődő
területeken gyümölcsösöket telepítetek és állatokat
legeltetek. A folyón hajómalmok sora végezte a mun-
kát. A települések nem az ártereken, hanem a kiemel-
kedő dombokon létesültek. Az ártereken tenyésző
szúnyoglárvák miat előfordult a váltóláz (malária).
A kalandozó folyómeder miat ritka volt az állandó
út, áradás idején inkább csónakkal közlekedtek.
Termeszetismeret.indd 155 2013.08.09. 20:49:31
156
Természetismeret
Munka és energia
Energiát adunk
Mi a munka? Valaminek a felemelése? Elvitele egyik helyről a másikra? Felgyorsítása, lelassítása, elin-
dítása, megállítása? Felmelegítése, lehűtése? Munka-e a tanulás vagy a felejtés? Ebben a fejezetben
ezeknek a kérdések egy részére választ kaphatsz.
Eléggé elfáradsz, amikor egy szekrényt tolsz egyik helyről
a másikra. Mert állásból el kell indítani és a mozgását aka-
dályozó súrlódást legyőző erőt kell kifejteni, hogy ne áll-
jon meg idő előtt. Itt a munka két típusú munka jelenik itt
meg: a sebesség változását okozó gyorsítási munka és az
elmozdulást fenntartó munka.
Az első nyilvánvalóan szoros kapcsolatban van a szekrény
tömegével és a sebességváltozással. Kétszer akkora se-
bes ség változáshoz négyszer, háromszoros sebességvál-
tozáshoz kilencszer több munkát kell végezni. Kétszer na-
gyobb tömeg gyorsításához kétszeres munka szükséges.
A gyorsítási munkát a W
gy
=
m v ⋅
2
2
képlet írja le.
A második esetben a munka egyenesen arányos a tolás-
hoz szükséges erővel és annak az útnak a hosszával, ame-
lyet a szekrény megtett, vagyis W = F · s.
Ha valamit felemelünk (harmadik eset), akkor az utóbbihoz
hasonlóan végzünk munkát, hiszen a test súlyának megfelelő
erőt kell kifejtenünk emelés közben. Vagyis az emelési munka
a test súlyától (m · g) és az emelési magasságtól (h) függ.
Mindhárom példa visszavezethető ugyanarra az
alaptípusra: fzikai értelemben munkavégzés
akkor történik, ha egy test erő hatására el-
mozdul.
A munka mértékegysége: Joule (ejtsd: dzsúl).
Ha például tartunk valamit, vagy vízszintesen ál-
landó sebességgel mozgatjuk, akkor az előzőek
szerint nem végzünk munkát. De akkor miért fára-
dunk el ebben? Ez a szervezetünk felépítésénél és
energiafelhasználásánál kiderül. De nem tilos ad-
dig is gondolkodnod rajta!
Mondjatok még néhány példát!
Beszéljétek meg, mennyi munkát vé-
geztek, amikor felmásztok egy 5 m magas kötélen,
vagy felmentek a harmadik emeletre, mondjuk
12 m magasra.
3.14
A munka fzikai mennyiség, jele: W (az angol
work szóból).
A munkavégzés egyenlő az erő elmozdu-
lás irányába eső részének és az elmozdu-
lásnak a szorzatával: W = F · s.
A gyorsítási munkát a W
gy
=

2
m v
2
képlet írja le.
Emelési munka: W
e
= m · g · h (tömeg · nehéz-
ségi gyorsulás · emelési magasság).
1 J (joule) munkát végzünk, ha 1 N (newton)
erőt fejtünk ki 1 m úton;
10 joule munkát végzünk, ha 10 N erőt fej-
tünk ki egy méter úton, vagy
ha egy 20 kg tömegű testet állásból 1 m/s
(3,6 km/óra) sebességre gyorsítunk.
Termeszetismeret.indd 156 2013.08.13. 13:12:35
Kommunikáció
157
„A gép forog” – mechanika
Lényeges megfgyelés, hogy a munka arra a folyamatra jellemző, amely során egy test, vagy több
testből álló rendszer eljut az egyik állapotból egy másikba. Munkavégzéssel nem csak elmozdítani,
gyorsítani, felemelni lehet, hanem például felmelegíteni is. Ez történik például akkor, ha – mint az
ősidőben – két fadarab összedörzsölésével addig melegítették azokat, amíg tüzet fogtak. Ezzel kilép-
tünk a mechanika (a mozgások) köréből, és áttérünk a hőtanra.
Energia
Az energia egy állapotra jellemző mennyiség.
Olyan állapotjelző, amelyet munkavégzéssel
meg lehet változtatni, illetve amelynek megvál-
tozása munkavégzést okoz.
Általános tapasztalati tény, a világ egyik alaptörvé-
nye, hogy egy olyan rendszerben, amelyet külső
hatás nem ér, vagy ezek összege nulla (zárt rend-
szer), az energiák összege állandó: sem több, sem
kevesebb nem lesz. Ez az energiamegmaradás
tétele az úgynevezett zárt rendszerekre. Ha eb-
ből a rendszerből kivonunk energiát, vagy magá-
tól lead energiát, akkor a benne lejátszódó folya-
matok előbb-utóbb leállnak.
Az íves falú rekeszekben nehéz golyók vannak. A jobb oldalon lévő go-
lyók az ív mentén kigurulnak a kerék peremére. Mire a golyó a kerék al-
jára ér, nagy lesz a lendülete. Átkerülve a bal oldalra, a lendületben lévő
golyó bekerül a tengelyhez, és innen nem tud kigurulni, hiszen le kellene
küzdenie az íves választófal domborulatát. A jobb oldali golyók nagyobb
nyomatéka a kereket a nyíl irányában fogja forgatni. Ha jó kenőanyagot
használunk, a forgás egyre gyorsabb lesz!
Mit szólsz ehhez?
Általában is igaz, hogy energia nem keletkezik a „semmiből”, és nem is válik „semmivé”. Ha például
egy testet leejtünk, helyzeti energiája csökken. Hová lesz? Átalakul mozgási energiává, hiszen egyre
gyorsabban mozog lefelé. Ha ez a test egy rugalmas labda, akkor földet érés után visszapattan, újra
nő a helyzeti energiája, viszont csökken a mozgási energiája, hiszen egyre lassabban emelkedik.
Vajon miért nem csinálja ezt a végtelenségig?
Ha egy gyurmát leejtünk valamilyen magasról, az a földön marad: sem mozgási, sem helyzeti ener-
giája nincs.
Mégsem igaz, hogy az energia nem tűnhet el?
Az energiamegmaradás tétele lehetővé tenné, hogy a gyurma visszanyerje energiáját, és felemelked-
jen az eredeti magasságra, mégsem történik ez meg.
Vajon miért? Ütközéskor, kis mértékben ugyan, de a testek felmelegszenek. A bekövetkező alakvál-
tozáshoz pedig energia kell.
A pattogó labda helyzeti és mozgási energiájának egy része, majd lassacskán teljes egésze hővé ala-
kul. Azonban a hő olyan energia, amelyet soha nem tudunk teljesen visszanyerni, ha a folya-
matban rész vesz. Ezért sem létezik örökmozgó.
Az energia (jele E) mértékegysége azonos
a munka mértékegységével (joule), és a rá
jellemző összefüggések hasonlóak a munkára
vonatkozókéval.
A mozgásból származó energiát mozgási
energiának nevezzük, és a test tömegétől és
sebességétől függ (E
m
=

2
m v
2
).
A test helyzetéből adódó energia a helyzeti
energia, a test súlyától (m · g) és attól a ma-
gasságtól (h) függ, ahol a test elhelyezkedik
(E
h
= m · g · h).
Termeszetismeret.indd 157 2013.08.09. 20:49:32
158
Természetismeret
Gépek és teljesítmény
Teljesítmény
Az előző fejezetben megtárgyaltuk az energiát és a munkát. Azt mindenki tudja, hogy nem mindegy,
hogy a munkát ki mennyi idő alatt végzi el. Aki rövidebb idő alatt, arra azt mondják, hogy jobb a
teljesítménye. Ez a fzikában is pontosan így van.
A gépek működését, az autók jóságát, a sporttel-
jesítményt és egyáltalán bármely munkát nem
csak az jellemez, hogy mennyi a munkavégzés,
hanem az is, hogy mennyi idő alatt végződik el.
Ha ugyanazt a munkát rövidebb idő alatt tudja
valaki elvégezni, akkor a teljesítménye nagyobb,
mint ha hosszabb idő alatt. Ez nyilvánvaló, pél-
dául a sportban. De ugyanígy tudható az autók-
nál is – a nagyobb teljesítményű jobban gyorsul,
vagyis rövidebb idő alatt végez ugyanakkora
gyorsítási munkát.
A körülöttünk levő elektromos tárgyak – va-
saló, mosógép, hűtőszekrény – teljesítménye
ennek sokszorosa . Ezért nem wattban, hanem
kilowattban (kW) adják meg, ami 1000 Wattot
jelent. Ezután meg tudod ítélni az elektromos
készülékek egy óra alatt végzett munkáját.
Eljutottunk a munka egy újabb, teljesítményen
alapuló mértékegységéhez.
Nézd meg a villanyszámlátokat, hogy mennyit
fzettek1 kWh energiáért, meg fogsz lepődni.
Számoljátok ki, hány KW a teljesítmé-
nye a 200 LE teljesítményű motornak!
A lóerő a teljesítmény korábbi mértékegysége. Elsősorban az autóiparban
használták belsőégésű motorok teljesítményének mérésére. Magyarorszá-
gon a 735,49875 wattnak megfelelő lóerő volt használatos.
A gőzgépek teljesítményét mérték először lóerőben.
A lóerő a nevét onnét kapta, hogy körülbelül megfelel annak a teljesít-
ménynek, amelyet egy ló hosszab időn keresztül ki tud fejteni.
Egy ló csúcsteljesítménye 15 LE körül van.
A lóerő 1980 óta nem hivatalos mértékegység.
Hatásfok
A munkavégzés hatékonyságát a hatásfok jellemzi. A hatásfok a hasznos munka és a befektetett
munka hányadosa. A hatásfok két munka hányadosa, ezért nincs mértékegysége.
Általános tapasztalat szerint nem hozható létre olyan periodikusan működő gép, amelynek 100%-
nál nagyobb a hatásfoka. Pedig egy ilyen gép roppant hasznos lenne. Elég lenne megépítenünk,
aztán folyamatosan működtetni, közben pedig több energiát termelne, mint amennyi a saját működ-
tetéséhez szükséges. Ezt az energiát felhasználhatnánk valamilyen egyéb hasznos célra.
3.15
A teljesítmény (jele: P) a munkavégzés (W) és
az ahhoz szükséges idő (t) hányadosa.
Képlettel: P =
W
t
.
Mértékegysége: watt. (James Watt után ne-
vezték el, íme a harmadik angol.)
1 kW = 1000 Watt
1 watt teljesítmény jelentése:
1 joule munka egy másodperc alatt.
1 watt a teljesítmény, ha egy 10 dkg tömegű
testet felemelünk 1 másodperc alatt 1 méter
magasra.
Ha egy 60 kg tömegű ember 10 m magasra
megy egy perc alatt, akkor a teljesítménye: P =
W
t
=
⋅ ⋅ m g h
t
= 60 kg · 9,81
2
m
s
·
10
60
m
s
=
= 98,1 W (watt)
Egy kilowatt teljesítmény leadása egy óra alatt,
illetve egy kilowatt teljesítményű gép egy órán
keresztüli működtetésével felhasznált energia =
1 kilowattóra, vagy röviden 1 kWh.
Termeszetismeret.indd 158 2013.08.09. 20:49:33
Kommunikáció
159
Egyszerű gépek
Biztosan használtál már a munkád megkönnyítését szolgáló nem gépszerű eszközöket. Talán nem is
sejtetted, hogy egyszerű géppel dolgoztál. Az egyszerű gép olyan elrendezésű mechanikai szerke-
zet, amely megkönnyíti a munkát. Az ember számára fzikailag könnyebbé teszi az erőkifejtést az erő
irányának megváltoztatásával az egykarú emelő és az állócsiga.
A szükséges erő nagyságát csökkenti a kétkarú emelő – ilyen az olló és a fogó is. A mozgó csiga, a
lejtő, az ék, a csavar (felgöngyölített lejtő) is az egyszerű gépek közé tartozik. Biztos, hogy használtál
már ilyeneket?!
Egyik eszköznél sem sem végzünk kevesebb munkát, mert a kisebb erőt hosszabb úton kell kifejte-
nünk ahhoz, hogy a szükséges hatást elérjük. Emlékeztetőül: a munka az elmozdulás és az elmozdu-
lás irányába eső erő szorzata. Ha a súrlódást is fgyelembe vesszük, akkor még nagyobb is a munka-
végzés.
A kétkarú emelő esetén az erőkar – az alátámasztás és az erő hatásvonala közti távolság –, valamint a
teherkar – az alátámasztás és a teher hatásvonala közti távolság – meghatározó.
Erő · erőkar = teher · teherkar.
A szükséges erő annyiad része a tehernek, mint a teherkar az erőkarnak.
Mondjatok még olyan szerszámokat, amelyek működése az emelő-elven alapszik?
Hány kg tömeggel lehet kiegyensúlyozni 1 kg tömegű testet, ha a két kar aránya 1:100?
az erő
támadási pontja
10 kg
200 kg
2
0
0
c
m
1
0
c
m
Az állócsiga
úgy könnyíti
meg a mun-
kát, hogy
nem felfelé
kell emelni
a csomagot,
hanem lefelé
húzni.
A fogó speciális kétkarú
emelő. Alkalmas arra,
hogy kisebb erőt kelljen
kifejtenünk. Azonban
ezt nagyobb úton kell
tennünk .
kar
kar
50 kg
50 kg
lejtő
csavar-
menet
menet-
magasság
h
2rπ α
henger
„A gép forog” – mechanika
Termeszetismeret.indd 159 2013.08.09. 20:49:34
160
Mozduló élőlények
Természetismeret
3.16
Talán Leonardo da Vinci itáliai művész és tudós
ábrázolta először az emberi szervezetet úgy,
mint egy bonyolult gépezetet. Minden gépre
jellemző részeinek összehangolt rendje. Így van
ez az emberi szervezet esetében is. Az élőlények
szilárd vázában azonban a tengelyek körül csak
meghatározott mértékű és irányú elmozdulások
történhetnek. A vázrendszer mozgékony kap-
csolatai az ízületek, melyek az emelő elvén mű-
ködnek.
Keresd meg az ízület rajzán az alábbi részeket! Melyik betű
melyik részt jelöli?
Combcsont:
Sípcsont:
Térdkalács:
Feszítő izom:
Ízületi nedv – a két porcfelszín közötti térben csökkenti a súr-
lódást:
Ízületi tok – termeli és határolja az ízületi nedvet.
Ín – csatolja az izmot a csonthoz.
Üvegporc – a csont felszínét burkolja az ízületben, sima felü-
lete csökkenti a súrlódást.
Vörös csontvelő – szivacsos állományában képződnek a vér
sejtes elemei.
A vázizmok nagy része inak segítségével ered az
egyik csonton és tapad egy másikon. Az eredés és
a tapadás helye a csontokon is látszik: minél na-
gyobb az izom, annál nagyobb tapadási felületre
van szüksége. Ezért a csontok arányai és felszíni
nyúlványai elárulják a szervezetben betöltött sze-
repüket is.
Egyetlen csonthoz többnyire sok izom kapcsoló-
dik, melyek egymáshoz hasonló vagy ellentétes
hatásúak. Jellegzetes ellentétes hatású izmok a
hajlítók és a feszítők. Finom és gyors izommoz-
gás az összes izom összjátékából jön létre.
Figyeld meg az emberi kar működését mutató
rajzot! Melyik betű jelöli a forgástengelyt?
Egykarú vagy kétkarú emelőként működik a
karunk?
A kar mozgatásában egymással ellentétes ha-
tású hajlító és feszítő izmok vesznek részt. Me-
lyik betű a hajlító, melyik a feszítő izom jele?
Termeszetismeret.indd 160 2013.08.09. 20:49:38
Kommunikáció
161
A légzés modellje (Donders-modell)
Sejtjeinkben oxidáció zajlik, a szükséges oxigént a légzés juttatja a tüdőből
a vérbe, majd a vérből a sejtekbe. A hatékony légzés előfeltétele a gázcsere:
az oxigéndús levegő beszívása a tüdőbe és az elhasznált levegő eltávolítása
onnét.
A levegő áramlását az élő szervezetben is a légnyomáskülönbség okozza. Le-
vegő akkor áramlik ki a tüdőből, ha az ott uralkodó nyomás nagyobb a légköri
nyomásnál. Belégzés pedig akkor indulhat meg, ha a tüdőben uralkodó nyo-
más a légköri alá csökken. A nyomásváltozások oka a tüdő térfogatváltozása.
A tüdőnek nincs saját izomzata. A mellhártya segítségével a mellkashoz ta-
pad, annak mozgásait követi. Légzőizom ezért minden olyan izom, mely a
mellkas térfogatát megváltoztatja. Legfontosabb a a mellkast és a hasüre-
get elválasztó rekeszizom. A légcsere módját a „luf-modellel” szemléltet-
hetjük (hivatalos neve készítője nyomán: Donders-modell).
Gondold végig! Melyik szám jelképezi a luf-modellben a légcsövet, a tüdőt, a rekeszizmot és a mell-
hártya két lemeze közti teret?
A luf-modell nem nagyon hasonlít egy valóságos tüdőre. Mi az, ami miatt mégis jó modellje annak?
Vizsgáljátok meg!
Mérjétek meg saját percenkénti légzésszámotokat! Mérjétek meg könnyű terhelés (10 gug-
golás) és erősebb fzikai terhelés (futás) után is! Ábrázoljátok az adatokat! Függ-e a változás mértéke
attól, hogy valaki sportol-e rendszeresen vagy nem? Miért?
A levegő útja: hogyan beszélünk? Miként köhögünk?
Belégzéskor a levegő az orrnyíláson, orrüregen, garaton át jut be a szervezetünkbe. Itt páradús
lesz és fölmelegszik. Az orrüreget és a légcsövet borító hámréteg csillói pedig kisodorják a baktéri-
umok és porszemek jó részét. Ha valami szennyező anyag mégis bekerül a tüdőbe, védekező refe-
xet: köhögést vált ki. Ekkor zárt
gégefedő mellett a hasizmok
erőteljes összehúzódása miatt
a tüdőben nagy légnyomás ala-
kul ki. Mikor a gégefedő nyílik,
az összepréselt levegő hirtelen
kitódul a nyíláson és kisodorja
a szennyeződést.
Az alsó légutak kezdete a gége.
Ez a szerv a táplálék és a levegő
keveredését akadályozza meg
és a zöngés hangok képzését
teszi lehetővé.
A légutak a léghólyagocskák-
ban végződnek. Ezek felülete a
legérzékenyebb a károsító ha-
tásokra, például a fertőzésekre
és a dohányfüstre.
Kempelen és a beszélőgép rekonstrukciója a „Világraszóló magyarok”
kiállításon
Kempelen Farkas magyar feltaláló volt az első, aki a gége
felépítését tanulmányozva az emberi beszéd utánzására képes
gépezetet szerkesztett.
„A gép forog” – mechanika
Termeszetismeret.indd 161 2013.08.09. 20:49:39
Természetismeret
Vérkeringés
3.17
A keringés központja a szív. A vér a vérerekben, a nyiroknedv a
szövetekben és a nyirokerekben kering. A szívből kivezető vér-
erek a verőerek (artériák), a szívbe vezetők a gyűjtőerek vagy
visszerek (vénák). Az ókorban úgy vélték, hogy az erekben oda-
vissza áramlik a vér. A 17. században egy angol orvos, W. Harvey
ismerte föl, hogy a vénákban lévő billentyűk csak egyirányú (a
szívbe vezető) áramlást tesznek lehetővé, ezért a vér áramlása
körkörös. Szervezetünkben két vérkör működik: a test egészét
ellátó nagyvérkör, és a szívet a tüdővel összekötő kisvérkör.
A nagyvérkör artériáiban oxigéndús (artériás), vénáiban pedig oxi-
génszegény (vénás) vér áramlik.
Miért? Gondoljátok végig!
Harvey fgyelmét a pumpákban, szivattyúkban levő szelepek irányították a vénabillentyűk-
re. Mi a hasonlóság? Ha gyakrabban veszünk levegőt, szívműködésünk is gyorsul. Miért? Fogalmazd
meg a két jelenség közös feladatát (funkcióját)! Mi a jelenség (ható) oka (mechanizmusa)?
Az artériákat és a vénákat összekötő hajszál-
ereket Harvey sejtése alapján az olasz Malpighi
pillantotta meg mikroszkópjában. Faluk igen
vékony, a rajtuk levő parányi nyílásokon át aka-
dálytalanul jut a vérből a sejtekbe az oxigén és a
tápanyagok, befelé pedig a szén-dioxid és a salak-
anyagok. Fontos szerepük van a hőszabályozás-
ban is: melegben bőrünk kipirul, hajszálerei vérrel
telítődnek, ami segíti a fölösleges hő leadását.
Szívverés, pulzus és vérnyomás
A szivet egy hosszirányú, zárt sövény jobb és bal szívfélre osztja.
A sövényre merőlegesen a vitorlás billentyűk osztják egy-egy pit-
varra és kamrára a szívet. A kamrákból kiinduló artériák falában
vannak a félhold alakú (más néven zsebes) billentyűk. A billen-
tyűk a szívben is egyirányúvá teszik az áramlást. Becsapódásuk
okozza a szívhangokat. A szív működését önmaga vezérli egy rit-
musadó központ (a szinuszcsomó) segítségével, de az igények-
nek megfelelően a szívverések szaporasága gyorsulhat. A tartós
stressz hatására kialakuló szívritmuszavart súlyos esetben be-
épített mesterséges ritmusadóval (pacemaker) orvosolják.
A maketten bepillanthatunk a szív belsejébe. Jól láthatók a vitorlás billen-
tyűket kifeszítő rostok (A) és a félhold alakú billentyűk is (B).
A szívizmot ellátó koszorúsereket a C jel mutatja.
Gondoljátok végig! Mire alkalmas a szív makettje és mire a szív dugattyús modellje? Van-e
olyan olyan állítás, amelyik mindkettőre igaz, vagy egyikre sem érvényes?
– Segítségével be lehet mutatni a szív működésének szakaszait:
– Színei megegyeznek a valódi szív színeivel:
– Arányaiban megfelel a valódi szív arányainak:
– Mutatja a szívbillentyűket.
162
Termeszetismeret.indd 162 2013.08.09. 20:49:40
„A gép forog” – mechanika
Kommunikáció
163
A rugalmas falú artériák falán tapintható a pul-
zus, a kamrák összehúzódásának nyomáshul-
láma. Ugyanitt mérhető a vérnyomás is. Két
értéke a kamra összehúzódáskor mérhető ma-
gasabb (szisztolés) nyomás, és a kamra ernyedt
állapotakor mérhető (diasztolés) nyomás. Átla-
gos értéke: 120/70 Hgmm (higanymilliméter).
Mérd meg!
Jobb kezed középső ujjait helyezd
bal csuklódon a hüvelykujj folytatásában a
csontos alapon húzódó verőérre! Enyhe nyo-
mással tapintsd ki az ér lüktetését, majd szá-
mold meg, hány lüktetést tapasztalsz 1 perc
alatt! Minek az értéket mérted ezzel? Mérésedet
legalább háromszor ismételd meg, és jegyezd
fel a mérési eredményeidet! Ezután átlagolj! Mi-
ért lehetnek különbözők az értékek?
Ereinkben a vér nyugalmi állapotban is áramlik az érfalak rugalmassága miatt. Ha az érfal rugalmat-
lanná válik, elmeszesedik, akkor a szívnek kell átvállalnia a szerepét. A kialakuló magas vérnyomás
nemcsak a szívnek megterhelő, hanem a beszűkült ereknek is. Ez az állapot gyakran bekövetkezik a
kevés mozgás, a zsíros ételek és a dohányzás hatására: ezek a betegség kockázati tényezői (rizikó-
faktorai).
Veszélyes következmények
A szívizomzat vérellátását a koszorúerek (ko-
ro náriák) biztosítják. Ezek szűkülete oxigénhi-
ányt, ismétlődő, múló szívtáji fájdalmat okoz.
Az érszűkület fokozza annak a veszélyét, hogy
rög keletkezzék – trombózis –, vagy máshol ke-
letkezett rög a szűkült szakaszon megakadjon
(embólia). Ha az így kieső szívizomterület elhal:
szívinfarktus keletkezik. Az infarktus hosszan
tartó, erős fájdalommal jár(hat), verejtékezés,
vérnyomásesés kíséri, értágítók nem hatnak rá.
Mivel hazánkban vezető halálok, fontos az azon-
nali felismerése és kórházi kezelése.
Trombózis keletkezése: egy vérrög megakad
az elmeszesedett, elkeskenyedett érben.
Szívinfarktus: a nyíllal jelölt helyen egy leszakadt vérrög megakadályozta a véráramlást a koszorú-
erek egyik ágában. A következmény: részleges szívizomelhalás (infarktus).
A szívműködés dugattyús modellje.
Ezt a modellt egy diák rajzolta. A szív izmainak és
billentyűinek működését szemlélteti. Az A jel a
vitorlás, a B jel a zsebes billentyűt jelöli.
Termeszetismeret.indd 163 2013.08.09. 20:49:41
164
Természetismeret
*2.5; 2.7
Összhang, arány
3.18
Szépség és egészség
Az ókori görög flozófus és matematikus Pü-
thagorasz, a zenei hangzást tanulmányozva
ismerte fel, hogy a természetben törvények
uralkodnak, melyek a számok arányaival kife-
jezhetők. Így  például egy oktávval magasabb
hangot akkor hallunk, ha a megpendített húr
hosszát megfelezzük. A megfelelő arányú han-
gokat összecsengőnek, harmonikusnak talál-
juk, a „jó” arányok megváltoztatása feszültséget
kelt. Püthagorasz tanítványai közt szobrászok,
építészek és orvosok is voltak. A művészek a tes-
tek arányaiban keresték a szépséget, az orvosok
pedig úgy gondolták, hogy a testnedvek meg-
felelő aránya okozza az egészséget, az arányok
megbomlása pedig a betegség jele (például ki-
száradás vagy az epe túltermelődése). *
A kozmosz szó görög eredetű, de nem nagyságot, hanem „szépséges egészet” jelent. Mi köze
van a szépségnek a kozmoszhoz?
Leonardo „mikrokozmosznak”, azaz „kicsi kozmosznak”nevezte az emberi testet. Vajon miért?
Egy római mondás így szól: „Ép testben ép lélek.” Mit fejez ki? Egyetértetek-e a tartalmával?
Keress képet olyan személyről, akit kedvesnek, vonzónak találsz!
Meg tudod fogalmazni, hogy miért?
Mások is egyetértenek választásoddal?
Változó arányok
A leves sózható, az alkohol hígítható. Ősi tapasztalat, hogy bizonyos anyagok tág határok között
sokféle arányban keverhetők, befogadják egymást. Ezek a keverékek, oldatok vagy ötvözetek. Az
oldat (pl. sós víz) és a benne oldott anyag (a só) arányát kifejezhetjük például a tömegszázalék-
kal (m%: hány gramm oldott anyag van 100 g oldatban), vagy koncentrációként (hány mol oldott
anyag van 1000 cm
3
oldatban). A mol az anyagok mennyiségének mértékegysége, 1 mol igen nagy
számú (6 · 10
23
) db elemi egységet jelent.
Az anyagok arányának pontos megadása jelentős
például az építőiparban (kötőanyagok, ötvözetek),
az orvostudományban (gyógyszerek) vagy a kony-
haművészetben (receptek).
Az arányokat megadhatjuk grafkusan, tábláza-
tokkal vagy arányszámok formájában is.
A mindennapi életben is gyakori feladat valamely
oldat hígítása a szükséges mértékig. Ha vizes ol-
dathoz vizet öntünk, akkor az oldat tömege nő,
az oldott anyagé azonban változatlanul marad.
Oldd meg!
Hány százalékosra hígul az ecetes víz, ha az így kapott oldathoz megint 200 g vizet öntünk?
Püthagorasz felismerése: a megpendített húr hossza és
a keletkező hang magassága összefügg.
Mintapélda:
200 g 20 m%-os ecetsav-oldathoz 200 g vizet ön-
tünk. Hány %-os lesz az oldat?
Megoldás:
Az eredeti ecetsav-oldatban 40 g ecetsav volt.
A hígítás után 400 g oldatban lesz ugyanennyi.
400 g oldatban 40 g ecetsav
100 g oldatban 10 g ecetsav.
Tehát az oldat 10 m%-os lett.
Termeszetismeret.indd 164 2013.08.09. 20:49:42
Kommunikáció
165
Formák és arányok
Állandó arányok: a kémia „lelke” és az atomok
A keverékekből megfelelő fzikai módszerrel (például lepárlással) elkülönít-
hetők összetevőik, a vegyületek. A vegyületek különböző kémiai elemekből
állnak. A vegyületek összetételének mind pontosabb elemzése azt mutatta,
hogy ezekben az alkotóelemek tömegeinek aránya rögzített, nem változtat-
ható tetszés szerint. Ezt a törvényt John Dalton angol kémikus úgy magyarázta,
hogy a vegyületeket adott számú és jellemző tömegű részecske – atom vagy
ion – tartós kapcsolata, kötése hozza létre. A vegyületet alkotó atomok szám-
arányát az összegképlet fejezi ki. Az összegképletben a jobb alsó sarokba írt
kis egész számok mutatják az arányokat (az 1-est nem szokták kiírni), pl: H
2
O
1
,
egyszerűbben: H
2
O. Ugyanazok az elemek többféle vegyületet is alkothatnak,
pl. CH
4
(metán), C
2
H
6
(etán), ezekre külön-külön érvényes az állandó tömegarány.
A víz esetében ez az arány oxigén : hidrogén = 16 : 2.
Másold át a füzetedbe a táblázatot az ábra tanulmányozása után és töltsd ki a hiányzó cellákat!
név
teljes
molekulatömeg
oxigén
tömege
szén
tömege
hidrogén
tömege
összegképlet
víz 18 16 – 2 H
2
O
metán 16 – 12 4 CH
4
szén-dioxid 2 · 16 12 – CO
2
szénsav 3 · 16 12 2 H
2
CO
3
etán 30 6 C
2
H
6
propán 44 8 C
3
H
8
aceton 16 3 · 12 6
A molekulák tulajdonságait nemcsak összetételük, hanem szerkezetük, alakjuk is meghatározza. Az
atomok molekulán belüli kapcsolódási rendjét a szerkezeti képlet mutatja meg.
Dalton, tömegarányok, összegképlet
Ugyanazon vegyületek tömegarányai (fent), összegképletei (középen) és szerkezeti képletei (lent).
Termeszetismeret.indd 165 2013.08.09. 20:49:43
166
Ott bent a magyarázat
„Ot bent a magyarázat”
3.19
Atomi kirakós játék: az atomcsoportok
A szerves vegyületek sokféle és gyakran nagyszámú atomból áll-
nak. Ezek puszta felsorolása éppoly keveset árul el egy molekula
tulajdonságairól, mint ha egy mozaikképről csak annyit tudnánk,
hogy milyen színű mozaikkockákból hány darab alkotja. A leg-
fontosabb a szerkezet: az alkotórészek egymáshoz viszonyított
helyzete. Jean Dumas, 19. századi francia vegyész ötlete volt az,
hogy a bonyolult molekulát érdemes képzeletben atomcsopor-
tokra bontani. Ezek olyan molekularészletek, melyek jellegzetes
fzikai és kémiai tulajdonságokat okoznak, bármely molekulá-
ban jelenjenek is meg. Éppen ennek alapján lehet felismerni
őket, majd összerakni belőlük a molekulát.
Milyen atomokból áll?


(Összetétel)
Mely atomokból mennyi kapcsolódik össze molekulává?

(Összegképlet)
Milyen rend szerint kapcsolódnak ezek az atomok?

(Szerkezeti képlet)
Milyen a molekula térbeli formája?

(Térszerkezet)
„Szeretet és gyűlölet”
Az anyagok – a mindennapi életben fontos – tulajdonságai közül a legtöbb a molekulák között
ható vonzóerő nagyságától függ. Ha ez jelentős, nehéz elválasztani egymástól a molekulákat. Ezért
az ilyen anyagoknak magas a forráspontjuk, nagy a párolgáshőjük és a fajhőjük, viszkózusak (nehe-
zen önthetők) és egymással általában könnyen elegyednek.
A vonzóerő a semleges, töltés nélküli molekulák közt kicsi. Az ilyen molekulákat pólus nélküli, más
szóval apoláros molekuláknak nevezik. Ilyenek az azonos atomokból álló molekulák (pl. N
2
, O
2
).
A bonyolultabb molekulákat apolárossá teszik azok az atomcsoportok, melyek csak szénből és hid-
rogénből állnak. Ilyeneket tartalmaznak a szénhidrogének (pl. a benzin), a festékek, lakkok, gyanták,
viaszok és zsírok alkotórészei.
Ha a molekulában más elemekkel oxigénatom
kapcsolódik, ez kissé maga felé húzza a másik
elem elektronjait, így az oxigén körül negatív, a
molekula másik részén pedig pozitív töltéstöbblet
alakul ki. A molekula kétpólusúvá, polárossá válik.
A poláros molekulák parányi mágnesként vonzzák
egymást, ezért köztük a vonzóerő jóval nagyobb,
mint az apoláros molekulák között. Poláros mole-
kula például a víz (H
2
O) és az ecetsav (CH
3
COOH).
A tapasztalatok szerint a poláros molekulák po lá-
ro sakban, az apolárosok pedig apo lá ro sok ban ol-
dódnak jól: „hasonló a hasonlót szereti” (a tőle
különbözőt pedig „gyűlöli”).
Termeszetismeret.indd 166 2013.08.09. 20:49:43
Kommunikáció
167
VÍZ
poláros
BENZIN
nem poláros
OLAJ
nem poláros
ECET
poláros
ETANOL
poláros
VÍZ poláros + – – + +
BENZIN nem poláros + + – –
OLAJ nem poláros + – –
ECET poláros + +
ETANOL poláros +
Tervezzétek meg a kísérletsorozatot, mellyel sejtéseket igazolhatjuk! (Valamely anyag ön-
magával mindig elegyedik, azt tehát nem kell ellenőriznünk.)
Hányféle folyadékot kell előkészítenünk?
Hány kémcsőre van szükség, ha minden anyag elegyedését szeretnénk minden másikkal (de csak egy-
szer) kipróbálni?
Ha két folyadék nem elegyedik egymással, mitől függ az, hogy melyik lesz a kémcső alján, melyik a tetején?
Hogyan tudnánk erről meggyőződni? Segítség: a nem poláros folyadékokat könnyen megszínezhet-
jük egy jódkristállyal, a poláros anyagokat pedig például kálium-permanganáttal vagy réz-szulfáttal.
Néhány jellemző atomcsoport
Az ábra néhány jellemző atomcsoport szerkezetét, nevét
és tulajdonságait mutatja. Egyetlen molekulán belül lehet-
nek ellentétes tulajdonságú atomcsoportok is. Ekkor a két
csoport aránya és helyzete is fontos. Az etanol molekulá-
ban például az apoláros csoport rövid, ezért az etanol jól
oldódik vízben. A butanolban az apoláros csoport hosz-
szabb, ez a vegyület alig oldódik vízben.
A szürkével jelölt csoportok apolárosak,
a kékek polárosak, a sárgák savas,
a barna lúgos kémhatásúvá teszi a molekulát.
Keressetek ebben a molekulában minél több
atomcsoportot! Írjátok le a füzetetekbe a nevüket!
Formák és arányok
CH
3
CH
2
CH
3
CH
3
H
3
C
CH
3
CH
2
CH
2
O
CH
O
O C
C C
HC
HC
CH
OH
COOH
Termeszetismeret.indd 167 2013.08.09. 20:49:44
168
Természetismeret
Egyre kisebb – mégis ugyanaz
3.20
Egyre kisebb – mégis ugyanaz
A szilárd anyagok egy része szabad szemmel is jól látható kristályokból áll. Mikroszkóppal vagy más
műszerrel gyakran még a látszólag nem kristályos testekben is kimutathatók szabályosan rendeződő
egységek. A dán Niels Stensen (Steno) a 17. században felismerte, hogy ezek azonos felépítésű elemi
cellákból állnak, melyek rácspontjain találhatók az anyagot alkotó részecskék. A kérdés már csak az
volt, hogy mik ezek?
Az elektromos áram felfedezése új eszközt adott a kutatók kezébe. Ezeket a
vizsgálatokat többek közt Svante Arrhenius svéd kémikus végezte el a 19. szá-
zad végén. Ha egy anyag vezeti az áramot, bizonyos, hogy elektromosan töltött
részecskék vannak benne, melyek képesek elmozdulni az elektromos térben.
A szilárd anyagok közül ilyenek a fémek, melyekben negatív töltésű részecskék
– elektronok – mozdulnak el az elektromos tér hatására. A rácspontokon pedig
pozitív töltésű fémionok rezegnek, melyek összes töltése megegyezik az elekt-
ronokéval, így a fémrács kifelé semleges marad.
Sünök és kristályok
A kristályban ható vonzó- és taszítóerők összjátékát érzékelteti a 19. századi német bölcselő, Arthur
Schopenhauer példázata.
Fémrács modellje
A nagy körök a fémionokat, a kis zöld körök az
elektronokat jelképezik. A fémionok helyhez kö-
töttek, az elektronok viszont elektromos tér ha-
tására könnyen elmozdulhatnak.
Ionrács modellje
A negatív töltésű klorid-ionokat pozitív töltésű
nátrium-ionok veszik körül – és viszont. Szilárd
állapotban az ionok nem képesek elmozdulni,
a zölddel jelölt elektronok helyhez kötöttek: a
kristály nem vezeti az áramot.
,,A sündisznók társasága egy hideg téli napon szo-
rosan összebújt, hogy egymás melegével védekez-
zenek a megfagyás ellen. De hamarosan érezték
egymás tüskéjét, ami szerte is terelte őket. Ami-
kor a melegedés szükséglete újból összebújtata
őket, ismétlődöt a másik baj, úgyhogy a két rossz
közt hánykódtak, míg rá nem jötek, hogy van egy
közepes távolság, amelynek betartásával legjob-
ban meg tudnak egymás közelében lenni. Így hajt-
ja a társas élet szükséglete [...] az embereket egy-
máshoz, de sok kellemetlen tulajdonságuk ismét
szétzavarja őket. A végül is kitapasztalt közepes
távolság, amely mellet az együtlét lehetséges: az
udvariasság és a fnom modor.”
Termeszetismeret.indd 168 2013.08.09. 20:49:46
Kommunikáció
169
Térbeli rend
Beszéljétek meg!
Mi az, ami (Schopenhauer példázata szerint) összebújásra készteti a sündisznókat? Miért
tartanak távolságot egymástól?
Mi az, ami a történet szerint egymáshoz vonzza az embereket? Mi az, ami
eltávolítja őket egymástól? Valóban létezik ilyen „közepes távolság” az
emberek között? A szó fzikai értelmében van ez így, vagy átvitt értelem-
ben, társas kapcsolataikban?
Az ionrácsot ábrázoló képen egy konyhasó (NaCl) kristályrácsának rész-
lete látható. Mi tartja össze a sókristályt? Miért tanúsít ellenállást a külső
nyomással szemben?
Ionok és molekulák
A kősó (NaCl) szilárd állapotban nem vezeti az áramot, oldata, a sós víz vagy az olvasztott só viszont
igen. A szilárd só rácspontjain ellentétes töltésű ionok vannak, a pozitívok a kationok (pl: Na
+
, nát-
rium-ion), a negatívok pedig az anionok (pl: Cl

-klorid-ion). Az ionok a szilárd ionrácsban helyhez
kötöttek (ezért szigetel a só), olvadékban vagy oldatban viszont el tudnak mozdulni az ellentétes
töltésű fémlemez (elektróda) irányába (ezért vezet a sós víz).
Az ionok töltését a jobb felső sarokba írt negatív vagy po-
zitív számmal jelölik: pl: Na
+
; Ca
2+
és F

(fuorid-ion), SO
4
2-

(szulfát-ion), PO
4
3–
(foszfát-ion). Az ionrácsos vegyületek
képlete az ionok arányát adja meg. Ha a képlet helyes,
ugyanannyi negatív töltés van benne, mint ahány pozitív.
Pl: NaCl ; CaCl
2
; Na
2
SO
4
; Na
3
(PO
4
).
A harmadik rácstípus a molekularács. Mivel semleges ré-
szecskék alkotják, kristályai többnyire nem vagy alig ve-
zetik az áramot, és megolvasztva sem válnak vezetőkké.
Hogyan lesz rend a káoszból?
A felületaktív anyagok – mosószerek – olyan molekulák, me-
lyekben nagyméretű apoláros, és kicsiny, erősen poláros (vagy io-
nos) atomcsoport is van. Az ilyen molekulák vagy a vízfelszínen ké-
peznek hártyát (habok), vagy az apoláros anyagot veszik körbe és
így vízoldhatóvá teszik azt (mosószerek). Hasonló szerkezetű az epe
és azok a molekulák, melyek a sejteket határoló hártyát alkotják.
Szappanmolekulák rendeződése a víz felszínén és micellákban
Egészítsétek ki szóban a szöveget az apoláros vagy poláros kifejezések közül a megfelelővel!
a) A szilárd felületre (ruhára, kézre) zsír és olaj tapad, abban korom és más ………….részecskék
oldódhatnak. Az ilyen szennyeződést nem oldja a víz.
b) A szappanmolekulák …… láncai könnyen oldódnak a szennyeződésben, ez azonban önmagá-
ban még nem elég a leváláshoz.
c) Apró gömbök (úgynevezett micellák) válnak le a felszínről, bennük a szennyeződéssel.
d) A szappanmolekulák minden oldalról körülveszik a szennyeződéssel teli cseppeket, oly módon,
hogy …………. feji részük a víz felé fordul. Az így létrejött micellák már könnyen lemoshatók.
Mi a kalcium-szulfát és a kalcium-
foszfát képlete? Az alumínium
Al
3+
töltésű ionként szerepel ionos
vegyületeiben. Mi az alumínium-
klorid, az alumínium szulfát és az
alumínium-foszfát képlete?
Termeszetismeret.indd 169 2013.08.09. 20:49:46
170
Természetismeret
*1.
Molekulaóriások
3.21
Néhány alapegységből sokféle építmény
Amikor az élőlények felépítik testüket, kis alapegységeket kapcsolnak össze nagymolekulává (szinté-
zis). Amikor emésztenek, akkor a nagymolekulákat alkotóegységeikre bontják. Óriásmolekulák alkot-
ják izmainkat, bőrünket, táplálékaink, ruháink és használati eszközeink egy részét is.
A leggyakoribb szerves anyagok
Robert Hooke angol természettudós 1665-ben megjelent művében mikroszkóp segítségével tett
felfedezései között lerajzolta a parafa kamrácskáit (celluláit) is. Mai tudásunk szerint ezek a parafa
elhalt sejtjeinek sejtfalai voltak. Ezeket nagyrészt a cellulóz, a leggyakoribb szerves óriásmolekula
építi fel. A cellulózt csak gombák és egysejtűek képesek alkotóegységeikké: szőlőcukorrá bontani.
Szőlőcukorból viszont másféle óriásmolekulák is felépíthetők. Leggyakoribb közülük a keményítő, a
lisztes magvú növények és a burgonya tartalék tápanyaga.
Jobb, mint a valódi?
Óriásmolekulák a mesterségesen előállított műanyagok is, például a szénhidrogén alapegységekből
összekapcsolt, csomagolóanyagként használt polietilén. A tartósság a műanyagok előnye és
hátránya is. Többségüket nem, vagy csak lassan képesek lebontani az élőlények, így mára
szeméthegyek vesznek körül minket. Ezek elégetése is veszélyes, mert ekkor gyakran mérgező gázok
szabadulnak föl. A megoldás a lebomló műanyagok vagy a természetes anyagok elterjedése lehet. *
Beszéljétek meg! Nézzetek körül az osztályban, otthon vagy egy orvosi rendelőben! Mi ké-
szült műanyagból? Milyen következményekkel járna, ha egy új baktériumfaj lebontaná eze-
ket? Helyettesíthetők-e természetes eredetű anyagokkal?
Alkotóegységek (monomerek)
felépítés, kondenzáció
lebontás, hidrolízis
(emésztés)
Óriásmolekula
Óriásmolekula (cellulóz) és az abból
felépülő rostok – a sejtfal részei
Növényi sejtek és az abból felépülő
szövet (Hooke eredeti rajza)
Mamutfenyő. A törzs szilárdságát a
szöveteit és sejtjeit alkotó cellulóz-
rostok adják.
Termeszetismeret.indd 170 2013.08.09. 20:49:47
Kommunikáció
171
Személyre szabott molekulák
A testünket alkotó fehérjék térszerkezete ha-
tározza meg a fehérje tulajdonságait, például a
hajszál alakját. A térszerkezet viszont a húszfé-
le alkotóelem (aminosav) sorrendjétől függ. Ez
fajonként, sőt egyedenként is különbözhet egy-
mástól. Immunrendszerünk saját fehérjéink
szerkezetét ismeri és elfogadja, más élőlények
más szerkezetű molekuláit viszont megtámadja
és megsemmisíti. Az idegen és a saját megkü-
lönböztetése és a sikeres önvédelem az egész-
ség egyik feltétele.
Gondold át! Immunrendszerünk felismeri a bak-
tériumok idegen fehérjéit és küzd is ellenük.
Nem küzd viszont a különféle sült húsok szintén
idegen fehérjéi ellen. Mi a különbség oka?
Gyöngyökből nyaklánc
A fehérjeláncot a gyöngyökből álló nyaklánchoz hasonlíthatjuk. (Bár a fehérjelánc általában nem
kapcsolódik körré.) Tegyük fel, hogy egy nagy ládában találhatók a gyöngyök, minden szín azonos
számban.
1. Mit jelképez a húszféle, különböző színű gyöngy?
2. A kiválasztott gyöngyöket egy fonálra fűzzük fel. Melyik kémiai reakciót jelképezi ez az eljárás?
3. Ha találomra benyúlunk a ládába, mekkora az esélye, hogy éppen piros gyöngyöt emelünk ki?
4. Tegyük fel, hogy a nyaklánc csak akkor megfelelő, ha első tagja piros, második tagja fehér gyöngy.
Mekkora az esélye annak (ezer esetből hányszor valósul meg), hogy véletlen választással éppen
ez az összeállítás sikerüljön? (A sorrend nem mindegy.)
5. Ha az első három gyöngynek piros-fehér-zöld hármasnak kell lennie, mi az esélye annak, hogy ez
véletlenül sikerüljön? Hogyan adható meg a valószínűség tetszőleges számú gyöngyre?
Érzékeny molekulák
Az óriásmolekulák, különösen a fehérjék magas hőmérsékleten könnyen széttekerednek, és a koráb-
ban önálló láncok egymáshoz kapcsolódnak. Ekkor a fehérje kicsapódik, egyúttal elveszti működő-
képességét. Az eredeti térszerkezet többnyire nem állítható helyre, a kicsapódás visszafordíthatatlan.
A kicsapódás lehet cél is, például a főzés és sütés során így válnak könnyebben emészthetővé a táp-
lálékok.
Kicsapódást erős savak vagy lúgok és nehézfémek sói is okozhatnak. Ilyenek például a higany és az
ólom vegyületei. Ezek mérgek. Mérgezőek azok az anyagok is, amelyek a fehérjékhez kötődnek, le-
szorítva onnan az életfontosságú természetes anyagokat. Ilyen pl. a szén-monoxid (CO), mely nem
engedi, hogy az oxigén a vérben szállítómolekulájához, a hemoglobinhoz kapcsolódjon.
Formák és arányok
Termeszetismeret.indd 171 2013.08.09. 20:49:47
172
Természetismeret
A nagy körforgás
3.22
Felépítés és lebontás
Azt, hogy táplálkozásra az állatoknak és növé-
nyeknek is szükségük van, régóta tudta a vadá-
szó és gazdálkodó ember. Az anyagcsere látha-
tatlan oldalát, a gázok áramlását azonban csak a
18. században ismerték föl.
Joseph Priestley (ejtsd: prisztli) angol tudós egy
kísérletében üvegburával borított le egy gyer-
tyát, mely kialudt. Ha élő egeret tett a bura alá:
a szerencsétlen állat elpusztult. Harmadik kísér-
letében egy napfényre tett vízimenta növény le-
vegőjét vezette a hengerbe: ekkor az egér élet-
ben maradt.
Priestley kísérleteit a 18. század végén Lavoisier
(ejtsd: lávoázijé) francia kémikus magyarázta
meg. A  gyertya égése és az egér légzése egy-
aránt oxidáció: szerves anyag reakciója a leve-
gő oxigénjével, melynek során szén-dioxid és
vízgőz keletkezik. A légzés: biológiai oxidáció.
A  növény fotoszintézise ezzel ellentétes folya-
mat: redukció, melynek során szén-dioxidból
szerves anyag keletkezik. A két folyamat kiegé-
szíti egymást, a növényvilágnak és az állatoknak
tehát szükségük van egymásra, mert az anyag-
áramlás körkörös.
Figyeld meg! Hogyan változott a vízszint a kísér-
let végére? Mit tudhatunk meg ebből a levegő
összetételéről? Miért lencsével gyújtotta meg a
gyertyát?
Mi volt a szerepe a második kísérletben a nö-
vénynek? Mi történt, ha az edényt sötétbe he-
lyezte?
Erdei séta
Amit Priestley kísérlete a laboratóriumban meg-
mutatott, az a természetben változatos formában
tárul elénk. A zöld növények szervetlen anyagok-
ból építik fel testüket, autotrófok. Az állatok, a
gombák (és a szabad szemmel nem látható bak-
tériumok nagyobb része is) a növények szerves
anyagából él, és a növények által termelt oxigént
hasznosítja. Ezek az élőlények heterotrófok.
A heterotróf élőlények közül a növényevők közvetlenül a növényekből nyerik táplálékukat, a ragado-
zók és rovarevők más állatokat fogyasztanak, az élősködők (paraziták) a gazdaszervezetük készleteit
csapolják meg, a korhadékbontók pedig már elpusztult élőlények szerves maradványait bontják le.
Priestley első és második kísérlete
A gyertyát parafadugóra rögzítette, mely lúgos
oldaton úszott. A lúg elnyelte a keletkező szén-
dioxidot. A gyertyát domború lencse segítségé-
vel gyújtotta meg.
Gondoljátok végig, beszéljétek meg!
Autotróf görögül „önmagát tápláló”,
heterotróf pedig „más által táplált” (hetero = más,
különböző, trofeo = táplálni, görögül). Mi a két ki-
fejezés magyarázata?
Mondj három okot, ami miatt nem létezhetne ál-
lati (és emberi) élet a növényvilág nélkül!
Termeszetismeret.indd 172 2013.08.09. 20:49:48
Kommunikáció
173
Felismered ezeket az élőlényeket? Mi a kö-
zös bennük? Milyen csoportba sorolhatók
táplálkozásuk szerint?
Amikor nem éles a határ
A rovaremésztő növények autotrófok, de rovarok szerves anyagából nyerik a nitrogént. A zuzmó-
telepekben zöldmoszatok és gombafonalak működnek együtt szoros egységben, szimbiózisban.
Néhány virágos növény teljes élősködő életmódra tért át.
Gondold át! Nézz utána!
Miért jelentenek kivételt ezek az élőlények? Nézz utána! Hol találkozhatsz hazánkban harmatfűvel
és vicsorgóval?
Bennünk élnek
Az anyag- és energiaáramlás változatos formái
kapcsolják össze az élőlényeket. Erre saját szer-
vezetünkön belül is találhatunk példát. Beleink-
ben sokféle baktérium és gomba él. Ezek mind
az általunk fölvett táplálék maradványait bont-
ják le. Némelyik vitaminokat termel, jelenlétük
hasznos. Mások betegségokozók. A gyomorfe-
kélyes emberek többségének gyomrából példá-
ul kimutattak egy igen ellenálló baktériumfajt
(Helicobacter pylori), mely a gyomorfekély egyik
kockázati tényezője (rizikófaktora). Előfordul,
hogy a fertőző baktériumok ellen gombákból
kivont gyógyszereket, antibiotikumokat kell
használunk. Ezek megritkítják beleink hasznos
baktériumait is. A következmény az anyagcsere-
zavarok mellett a bélben élő gombák és az el-
lenálló baktériumok elszaporodása lehet. Emiatt
antibiotikumokat csak a legszükségesebb eset-
ben – és mindig az orvosi előírás szerint – alkal-
mazzunk.
Gondold át!
Miért okozhatja az antibiotikumok tartós fogyasztása a beleinkben élő gombák elszaporodását?
Nézz utána! Az első antibiotikum a penicillin volt. Ki és hogyan fedezte föl a hatását? Miért kell fo-
lyamatosan új antibiotikumok után kutatni?
Beszéljétek meg! Jóval több ember gyomrában mutatható ki a Helicobacter pylori baktéri-
um, mint ahányan gyomorfekélyesek lesznek. Mi következik ebből?
Minek felel meg ez az energia a valódi élőlényekben?
A modellben a vízikerék forgásához az szükséges, hogy a vizet egy M motor valamilyen K külső ener-
giaforrás segítségével ismét a magasba emelje. Melyik reakció ez a motor az élővilágban, és mi a külső
energiaforrás?
Formák és arányok
Az Élet Kereke
A kép a felépítő és lebontó anyagcsere-folyama-
tok energiaviszonyait ábrázolja egy vízikerék
példájával. A kereket a lezúduló víz energiája (E)
forgatja.
Termeszetismeret.indd 173 2013.08.09. 20:49:49
174
Természetismeret
Ebből élünk – táplálkozás, emésztés, kiválasztás
3.23
Anyagáramlás szervezetünkben
A tápanyagok nagymolekuláinak hasznosítása szervezetünkben
sok lépésben zajlik. Ezek helyszíneit a rajz betűjelei mutatják.
A) Az aprítás növeli a felületet, így a tápanyagok hozzáférhetővé
válnak az emésztőnedvek számára. Az alapos rágás mellett ezt szol-
gálja az epe is, mely apró cseppekre oszlatva tartja a zsírokat, olajokat.
B) Emésztés: A szerves tápanyagmolekulák kisebb szerves egysé-
gekre bontása (hidrolízise). Három emésztőnedv – a nyál, a gyo-
mornedv és a hasnyál – végzi.
C) Felszívás: A megemésztett tápanyag a bélcsatornából a kerin-
gési rendszerbe (többnyire közvetlenül a vérbe) jut. Víz és sók is
felszívódnak.
D) Szállítás, raktározás, átalakítás: A vérben áramló anyagok
fölöslegét a máj raktározza, és később szükség szerint visszajut-
tatja a vérbe. A máj feladata a méreganyagok (pl. alkohol) lebon-
tása, ártalmatlanítása, és a tápanyagok szükség szerinti átalakítá-
sa is. Vannak olyan anyagok – például a vitaminok –, melyeket
a máj nem tud előállítani más anyagokból. Ezeket (vagy ezek
előanyagait) a táplálékkal kell felvennünk.
Hasznosítás: A tápanyagok hasznosítása minden sejt belsejében zajlik. Vagy testünk felépítésére
használjuk az anyagokat (pl. izmosodás, növekedés), vagy biológiai oxidációjuk révén energiát nye-
rünk. Az „Élet kereke” tehát rejtetten, sejtjeink belsejében „forog”.
E) A kiválasztás a vérbe került anyagok fölöslegének eltávolítása, a helyes arányok fenntartása. Ha
például sok vizet iszunk, a fölösleg a vizelettel távozik, ha pedig szomjazunk, a vizelet mennyisége
csökken. Így vérünk nem hígul fel, de nem is lesz töményebb. Fő kiválasztó szervünk a vese, de anyag
távozik a tüdőn át (szén-dioxid) és a verejtékkel is.
Gondold végig! Létezhet-e olyan élőlény, amelyik nem választ ki, hanem a táplálékát tökéletesen fel-
dolgozza?
Olvasd el, gondold végig, beszéljétek meg!
A természetismeret anyagrész kezdő oldalán olvasható idézet a latin történetíró, Livius
munkájából való. A mesét egy római előkelő, Agrippa mondta el azoknak, akik Rómából kivonulva
szakadást okoztak a városban.
– Mi a mese tanulsága az emberi társadalom és az emberi test működésére vonatkozóan?
– Az alábbiakban szervek neveit és életműködéseket sorolunk fel. Írd fel füzetedbe az életműködés
mellé annak a szervnek a nevét, amelyik azt végzi! Nem mindegyik szerv nevét kell fölhasználnod!
– Szervek: TÜDŐ, MÁJ, MELLKAS, LÉGCSŐ, GÉGE, MEDENCE, NYELŐCSŐ
2. Izmainak munkája a belégzés egyik oka:
3. Ezen át jut be a táplálék a gyomorba:
4. Itt jut be a vérünkbe az oxigéngáz:
Fogalmazd meg a többi szerv feladatát (funkcióját) is! Ki tudjátok-e egészíteni a listát?
Termeszetismeret.indd 174 2013.08.09. 20:49:50
Kommunikáció
175
Testalkat és lelki béke
A szervezet felépítő és lebontó folyamatai együttesen alakítják ki testünk látható és láthatatlan ará-
nyait, a testalkatot. Ez részben a táplálkozástól és a mozgástól függ, részben örökletes sajátosság.
Örökletes vonásaink elfogadása az elégedett élet egyik lelki feltétele. A testalkat nem mindig egyezik
az önmagunkról alkotott ítélettel, a testképpel. A túlsúly például főleg a mozgásszegény életmód
következménye, lehet és kell is tenni ellene. Az önmagunkról alkotott kép viszont társas kapcsola-
taink útján, sokszor a reklámok hatására is formálódik. Az a lány, aki mindenáron „Barbie babához”
vagy az a fú, aki „Supermanhez” szeretne hasonlítani, gyakran az egészségét és a boldogságát is
veszélyezteti.
Mennyiség és minőség
A táplálék szükséges mennyiségét főként energiatartalma és az egyén életmódja, kora szabja meg.
A  fatalemberek átlagosan 10 000 kJ energiát igényelnek naponta, a teljes nyugalomban mérhető
alapenergia-szükséglet 7-8000 kJ. Egyoldalú táplálkozás mellett fennáll a minőségi éhezés veszé-
lye: ekkor valamely anyag, pl. vitamin hiányzik a táplálékból.
A táplálék minőségéhez frissessége is hozzátartozik. Mivel ételeink nemcsak nekünk ízlenek, ha-
nem különféle baktériumok és gombák számára is jó táptalajok, állás közben elszaporodnak benne.
A rossz szagú, penészfoltos ételek nemcsak undorítóak, de elfogyasztásuk súlyos megbetegedések-
hez is vezethetnek (Salmonella, egyes penészgombák). A romlás hűtéssel vagy tartósítószerekkel las-
sítható, ám a legegészségesebb mindig a friss étel.
A tartós élelmiszerek (konzervek, húsáruk, italok) gyakran tartalmaznak tartósítószereket. Ilyen a
baktériumölő hatású konyhasó. Nagyobb mennyisége az embernek is árt (magas vérnyomást okoz).
Általában elég belőle annyi, amennyi a táplálékban amúgy is benne van. Túl sok tartósítószer fo-
gyasztása veszélyes lehet. Különösen a pörkölt, pácolt, nitrites sókkal (KNO
2
) kezelt élelmiszerek
esetén ajánlatos a mértéktartás. A tartós élelmiszerek gyakran tartalmaznak mesterséges színezéke-
ket, ízanyagokat is, melyek vonzóbbá teszik a terméket, de sokszor allergiakeltők. Listájukat a termé-
ken kötelező feltüntetni!
Amit eszel
Táplálékaink többnyire sokféle tápanyagot tartalmaznak. Ezek
mennyisége és aránya is fontos.
a) Szénhidrátok. A szénhidrátok energiában gazdagok és több-
nyire könnyen emészthetők, kivéve a cellulóztartalmú növényi
rostokat. Ezek is fontosak a bélműködés serkentése és a méreg-
anyagok megkötése miatt. A túl sok cukor fogszuvasodást és
cukorbetegséget okozhat.
b) Lipidek. Ide tartoznak az állati zsírok és a növényi olajok, a
koleszterin és származékai. Energiában gazdag, vízben nem
vagy rosszul oldódó, nehezebben emészthető anyagok. Fö-
löslegük a szervezetben, a kötőszövetekben, a zsírszövetben
rakódik le, növeli az érelmeszesedés kockázatát.
c) Fehérjék. A húsételek, tejtermékek, tojás mellett vannak nö-
vényi eredetű fehérjék is.
Formák és arányok
Termeszetismeret.indd 175 2013.08.09. 20:49:50
176
Természetismeret
Rezgések, hullámok, hang
Hullám
Vajon miben hasonlít a vízbe dobott kő által kel-
tett hullám, a stadionban a nézők hullámzása, a
megrázott kötél mozgása, a hang?
Amikor a kötél végét függőlegesen mozgatod,
akkor azt láthatod, hogy a távolabb levő kötél-
rész is mozgásba lendül. Ugyanúgy függőleges
mozgást végez, mintha ott fognád. Vagyis va-
lahogy az a függőleges, ismétlődő (periodikus)
rezgő mozgás tovább terjed. Valamennyi idő
elteltével a teljes kötél mozgásba lendül. A rez-
gés terjedése a hullám.
Mechanikai hullámról beszélünk, ha egy rugalmas közegben periodikusan keltett deformá-
ció terjed.
Tegyél néhány megfgyelést!
Milyen irányban terjed a hullám, miközben a kötél végét függőlegesen mozgatod?
Elmozdulnak-e a kötél részei a hullám irányában?
Van-e valamilyen ismétlődés a hullámban?
Hogyan változik ez az ismétlődés attól függően, hogy milyen gyorsan mozgatod a kötelet?
Milyen gyorsan terjed a hullám?
Gondolkozzatok azon, hogy miben hasonlít ez a jelenség a vízhullámhoz!
Rendszerezzük a megfgyelteket:
A kötélhullámban annak részei nem mozdulnak el a terjedés irányában.
A rezgés terjedéséhez szükség van időre, vagyis a hullámnak van terjedési sebessége. Jele: c.
Az azonos módon mozgó részek távolsága – ezt leginkább a hullámhegy csúcsainak távolságán lát-
hatod – állandó. Ez a távolság a hullámhossz. Jele λ (lambda, a görög l betű) és mivel hosszúság,
ezért mértékegysége: méter.
Ha gyorsabban mozgatod a kötél végét, vagyis egy teljes rezgés ideje – rezgésidő – kisebb, akkor a
hullámhossz kisebb.
A rezgésidő reciproka (1/rezgésidő) szintén jellemzi a hullámot. Ez a frekvencia. Ezt gyakrabban hal-
lod és használod, például a rádiócsatorna beállításánál, a mobiltelefon jellemzésénél, vagy a számí-
tógép processzorával kapcsolatban. Mértékegysége: Hz (hertz). 1 Hz a frekvenciája a hullámnak, ha
a rezgő részek 1 másodperc alatt 1 rezgést végeznek. Ez nagyon alacsony frekvencia, a mindennapi
életben ennél sokkal nagyobb frekvenciákkal találkozunk.
A hullám esetén is igaz, hogy a sebesség az elmozdulás és az idő hányadosa, vagyis a terjedési sebes-
ség, a rezgésidő és a hullámhossz kapcsolata:
terjedési sebesség = hullámhossz/rezgésidő
Amikor a stadionban a nézők hullámzásba kezdenek, akkor ülőhelyükről felállnak, majd leülnek. Ez
a mozgás terjed tovább, ahogy a szomszéd széken ülő ugyanezt teszi. Vagyis ebben az esetben ez a
változás terjed tovább és hullámnak látszik.
Hogyan lehetne megmérni ennek terjedési sebességét? Mit jelent ebben az esetben a hullámhossz?
3.24
Termeszetismeret.indd 176 2013.08.09. 20:49:51
Kommunikáció
177
A kötél vízszinteshez képesti legnagyobb kitérését,
vagyis a rezgés legnagyobb kitérését amplitúdónak
szokás nevezni.
A part közelében, a sekély vízben feltorlódik, kitérése
(amplitúdója) megnő és ezért elönti a partot. Olyan
sebességgel éri el a partot, amellyel a hullám a víz-
ben terjed. Megfgyelheted ezt kicsiben, amikor azt
látod, hogy a hullám a part közelében nagyobb.
Vannak olyan hullámok is, amelyeknél a rezgés iránya és a hullám terjedési iránya egybeesik. Ezt egy
laza rugó hosszanti megütésekor láthatod legszemléletesebben. Ekkor sűrűsödési és ritkulási helye-
ket látsz. Ilyen hullám alakulhat ki a közlekedésben is.
De mi köze ennek a hanghoz? Vajon mi a hang?
Ha bekopogtatsz egy ajtón, akkor az ajtó részecskéi rezgésbe kezdenek.
Ezt a rezgést átveszi a levegő és a rezgés terjed a szobában ülő füléig.
A halláshoz ugyanúgy szükséges egy membrán, a dobhártyád.
Vigyázz az épségére, ezért ne terheld túl, mert ha átszakad, vagy
kitágul, esetleg rugalmatlanná válik, megsüketülsz!
A hang is olyan hullám, amelynél a rezgés és a terjedés iránya egybeesik.
A hang néhány jellemző terjedési sebessége különböző anyagokban:
anyag levegő víz vas fa (fenyő)
hangsebesség
340
m
s
1500
m
s
5100
m
s
5200
m
s
A hang hallhatósága függ a hang erősségétől – jellemzője az amplitúdó –, a hang rezgésszámától,
azaz a frekvenciájától és nyilván a hallgató érzékelőképességétől. A magasabb rezgésszámú hangot
magas hangnak, az alacsony rezgésszámú hangot mély hangnak észleljük.
Az átlagos ember a 16-16 000 Hz közti rezgésszámú hangokat hallja meg, a kiválóan halló a valamivel
magasabb frekvenciájúakat is. A beszéd frekvenciája általában 80 és 1000 Hz között van.
A hullámok különös tulajdonságai
Ha két biliárdgolyó egymással ütközik, akkor megváltoztatják egymás
mozgását, de nem mennek át egymáson. Ha egy kötél két végéről in-
dítasz egy-egy hullámot, akkor egész mást tapasztalhatsz. Azt, hogy
„ütközésük” során erősíthetik, vagy gyengíthetik, esetleg ki is olthatják
egymást – mintha megszűnnének –, aztán haladnak tovább, mintha
mi sem történt volna. Ez testekkel nem fordulhat elő.
Ezt a jelenséget szokás interferenciának nevezni.
Ha egy sörétes puskával egy falon levő lyukra lövünk úgy, hogy a sörétek nagyjából a falra merőle-
gesen érkeznek, akkor nyilvánvaló, hogy a falon túl csak a lyuk mögött egy szűk sávban lehetnek
sörétek. Ha hullámot indítunk egy lyuk felé, akkor az megjelenik ott is, ahol nem várnánk, az árnyék-
térben. És nem azért, mert a falon is átmegy, hanem mert a lyuk után mintegy „szétterül”.
Leginkább akkor látszik ez a jelenség, ha a hullám hossza és a lyuk mérete hasonló. A jelenséget
elhajlásnak nevezik. Ez történik például abban az esetben is, ha egy házfal eltakar előled egy sziré-
názó autót. Hallod a szirénát, de az autót nem látod.
Formák és arányok
Termeszetismeret.indd 177 2013.08.09. 20:49:51
178
Természetismeret
*2.57
Geometriai optika
Optika
Ebben a fejezetben arra keressük a választ, hogy milyen utakon halad a fény, ha nincs előtte akadály,
illetve ha van, és milyen előnyünk származik mindebből.
Egy teljesen sötét szobában egy fekete macska gyakorlatilag láthatatlan. Miért?
Valamit akkor látunk, ha kibocsát fényt, mint a Nap, csillagok, a világító lámpa – ezek az elsődleges
fényforrások, vagy akkor, ha fényt ver vissza mint a Hold, a bolygók, különböző tárgyak – ezek a má-
sodlagos fényforrások. Ez utóbbiaknak nincs saját fényük.
Most már tudod, hogy miért láthatatlan a macska?
A kibocsátott fény egyenes vonalban terjed, amíg akadályba nem ütközik. Ez a fénysugár.
Ha egy felületet elér a sugár, akkor háromféle dolog történhet vele. Vagy visszaverődik, vagy megtö-
rik, vagy elnyelődik.
3.25
tükör fal
tükör fal
visszaverődés
teljes visszaverődés törés egy pohár vízben
Visszaverődésnél, amennyiben a felület sima, akkor bizonyos kö-
rülmények között látható a tükörkép, amennyiben azonban nem
sima, akkor a fény szóródik és nem keletkezik tükörkép. Ezért nem
tükröz a fal.
Visszaverődésnél a beeső és a visszavert fénysugár azonos síkban
van, és a beesési szög nagysága megegyezik a visszaverődési
szög nagyságával. *
Ennek következtében síktükör esetén mindent a saját méretének
megfelelően látunk a tükörben.
A keletkezett kép mindig a tükör mögött van (úgy látjuk, mintha
ott lenne), nem lehet ernyőre vetíteni. A kép látszólagos. A tárgy-
gyal azonos állású.
Vajon milyen magasnak kell legalább lennie a tükörnek, hogy lásd
benne magad?
És ha távolabb helyezed?
Ha a tükröt meggörbítjük, akkor sok érdekességet tapasztal-
hatunk.
Egy képet látszólagos képnek hívunk, ha róla széttartó suga-
rak érkeznek a szemünkbe. Egy képet valódi képnek hívunk,
ha összetartó sugarak alkotják. Ekkor ernyőn felfogható.
T K
Termeszetismeret.indd 178 2013.08.09. 20:49:53
Kommunikáció
179
A parabolaantenna is lényegében homorú tükör, amely a nagyon messzi-
ről érkező sugarakat egy pontba, a fókuszba (F) gyűjti.
Ha megfordítjuk a fénysugarak menetét és a fókuszba helyezünk egy fény-
forrást, akkor a tükör párhuzamos fénysugarat állít elő. Ez a refektor.
Homorú tükröt legtöbbször akkor alkalmazunk, ha valamit közelről nézve
szeretnénk nagyban látni. A borotválkozótükör ilyen.
Domború tükröt akkor használunk, ha nagy teret szeretnénk belátni, amely
nem előttünk van. Ezért használjuk ezt a visszapillantó tükörben. Itt a tárgyak
mérete és a távolsága jóval kisebb a valóságosnál.
Nézd meg magad a kanál belsejében, illetve külső oldalán és mondd el, mit
látsz!
Fénytörés
Ha a fény optikailag ritkább kö-
zegből sűrűbbe lép, vagy for-
dítva, akkor sebessége meg-
változik, ezért a fény megtörik.
A fénytörésen alapul pl. a na-
gyító, a távcső, látcső, a mikro-
szkóp, a diavetítő, a fényképe-
zőgép működése, továbbá a
látásunk is.
Az ezekben az eszközökben található fénytörő eszközt lencsének nevezzük – a domború lencse
alakja miatt.
Az üvegből, műanyagból készült domború lencse levegőben a fókuszba (F) összegyűjti a párhuza-
mos sugarakat, ezért gyűjtőlencsének is szokás nevezni, a homorú lencse az ilyen fénysugarakat
szétszórja, ezért szórólencsének szokás hívni.
A lencse nem csak a látható fényt gyűjti a fókuszpontba, hanem a vele együtt érkező hősugarakat is.
A következő fejezetben kiderül, hogy fzikai értelemben semmiben nem különböznek.
A nagyító esetén a tárgy és a kép a lencse ugyanazon oldalán van, a diavetítés esetén különböző
oldalon. A képet látszólagosnak nevezzük, ha szemmel látjuk és valódinak, ha ernyőn felfoghatjuk.
Ha a fény optikailag sűrűbb anyagból ritkábba
megy, akkor a közös felület felé törik. Ezért lehet-
nek olyan sugarak, amelyek már ki sem tudnak
jönni a sűrűbb anyagból. Ez a jelenség a teljes
visszaverődés.
Mondj példát teljes visszaverődésre!
A következő fejezetben a fénytörés és a teljes
visszaverődés alkalmazásával szivárványt készí-
tünk.
Formák és arányok
F
fősík
lencse
f
O O
fősík
lencse
–f –F
Termeszetismeret.indd 179 2013.08.09. 20:49:54
180
Természetismeret
Színek és fények
A fény mint hullám
Az előző fejezetben megtudtad, hogy mi történik a fénnyel, ha valami kibocsátja vagy visszaveri, és
mi történik vele, ha visszaverődik vagy megtörik. Most megnézzük, hogy miért színes a világ.
Ehhez először megvizsgáljuk, hogy a fény hullám vagy inkább részecskék áramlása, miközben egyik
helyről a másikra eljut. Emlékeztetőül: a különbség az, hogy a tárgyak nem tudnak elhajlani, miköz-
ben egy résen/rácson áthaladnak, a hullám igen (bal oldali kép).
Látható (jobb oldali kép), hogy a résen/rácson áthaladó fény pontosan úgy viselkedik, mint a hullám.
Bizonyos pontokon fényerősödés, más pontokon teljes kioltás látszik.
Vagyis a fény hullámként terjed.
Ha a fény hullám, akkor van hullám-
hossza. A látható fény hullámhossza
380 és 780 nanométer között van. A
700 nanométerhez úgy jutsz el, ha a
millimétert 10 000 részre osztod és
ebből veszel hetet.
A fény olyan hullámkör tagja, amely-
ről jövőre olvashatsz, és amelynek ré-
sze többek között a mikrohullám és a
rádióhullám.
A fény színét a hullámhossza hatá-
rozza meg.
De hol van a fehér és hol van a fekete?
A fekete a fény teljes hiánya. A fekete „színű” test nem bocsát ki fényt, minden fényt elnyel, semmit
nem ver vissza. A teljesen fekete tárgyat csak azért látod messziről, mert eltakarja a hátteret. Jövőre,
a csillagászat kapcsán olvasol majd ilyen égitestről is.
3.26
1
10
10
2
10
3
10
4
10
5
10
6
400
500
600
700
Termeszetismeret.indd 180 2013.08.13. 14:52:57
Kommunikáció
181
A fehér fényben mint keverékben meglévő el-
térő hosszúságú hullámok eltérő módon tör-
nek meg az üvegen, ezért a prizmán belül a
fehér fény színeire bomlik, majd kilépésnél újra
megtörik, ennek következtében az ernyőn, ahol
megfgyeljük, egy teljes színskála látható.
A hullámhossza miatt legkevésbé a piros, majd
a sárga, a zöld, a kék és leginkább az ibolya szín
törik meg.
A szivárvány is a fehér fény törésén alapul a következő rajz szerint.
Az esőcseppben a belépő fehér fény megtörik, színeire bomlik, a cseppben egy teljes visszaverődés
történik, majd kilépnek a fénysugarak. Mindig a piros van felül.
Színek előállítása
Vajon honnan származnak a színeink?
A fény eredetéről jövőre beszélünk.
Formák és arányok
A fehér szín a többi szín keveréke.
napfény
esőcsepp
visszavert és
felbontott fény
Kivonó (szubsztraktív) színkeverés: a három alap-
színből kivonunk színeket.
A megvilágító fény elnyelései adódnak össze.
A  saját fénnyel nem rendelkező anyagok színe
így „készül” a természetben. A festékek esetén
ez adja a színt, a nyomdai színek is ilyenek.
Összeadó (additív) színkeverés: a három alapszín
keverékéből bármely szín előállítható.
A fehér az összesből, a fekete az összes hiánya.
A  számítástechnikai eszközök, a televízió, a mo-
nitor így „készít” színeket.
Termeszetismeret.indd 181 2013.08.09. 20:49:57
182
Természetismeret
Szerkezet és szervezet
3.27
Gép és ember
A gépek szerkezetük és működésük miatt is hasonlítanak az élőlényekre. A szabályozott működés
változó körülmények között is viszonylagos belső állandóságot teremt. A gőzgépekben például a
gőznyomás nem emelkedhet túl magasra (a gép felrobbanna), de nem süllyedhet túl alacsonyra sem
(a gép leállna). Ehhez hasonlóan veszélyes a túl magas vagy túl alacsony vérnyomás is az emberi
szervezetben.
Norbert Wiener amerikai és Neumann János magyar származású tu-
dósok ismerték fel, hogy a szabályozott folyamatok fenntartásában
negatív visszacsatolások játszanak szerepet. Ezek a szervezet által
a változásokra adott válaszok, melyek csökkentik a változás mértékét.
Példál a gőzgépben a megemelkedő nyomás kinyit egy szelepet, mely
csökkenti a gőznyomást. Hasonlóképpen a vérnyomás emelkedése ki-
váltja az érfalak elernyedését, ami a vérnyomás csökkenését okozza.
Gondold végig!
Hogyan reagál az emberi szervezet a fölmelegedésre? (Hogyan
változik a verejtékezés mértéke? Mit okoz ez?) Mi történik velünk
hidegben? (Milyen lesz a bőrünk? Mit teszünk? Hogyan hat ez test-
hőmérsékletünkre?)
Mi történik, ha sok vizet iszunk? (Milyen lesz a vizelet? Mit okoz ez?)
A hormonok világa
A szabályozás feltétele a szervezeten belüli információtovábbítás. Legelterjedtebb módja a kémiai
üzenetátadás. Ennek során az egyik sejt egy vegyületet – hormont – választ ki, mely a keringési rend-
szer segítségével a szervezet minden más sejtjéhez eljut. A hormon azonban csak azokra a sejtekre
tud hatni, melyek felszínén különleges fogadó (receptor) molekulák vannak. Ezek felszínéhez úgy
illeszkedik a hormon, mint a kulcs a megfelelő zárba. A hatás lehet serkentő vagy gátló (a hormao
görög szó serkentést jelent, mert kezdetben csak serkentő hatású hormonokat ismertek). Gyakori,
hogy a célsejt is termel valamilyen hormont, amely visszahat az üzenetet adó sejtre vagy több más
sejtre is. Szervezetünk távoli pontjai így kémiai úton „társalognak” egymással.
A kuktafazékban a szelep súlya szabja meg, hogy milyen
túlnyomás alakulhat ki a fazék belsejében. A  grafkon a
nyomásértékek változását mutatja folyamatos me-
legítés hatására. A fekete nyilak a szelep zárulását,
a fehér nyilak a nyitását jelzik. A p
max
a kialakuló leg-
nagyobb, a p
min
a legkisebb nyomásérték. A  szürke
háttér az átlagos nyomást jelzi.
Neum
ann János szobra a budapesti
M
űszaki Egyetem
kertjében
Termeszetismeret.indd 182 2013.08.09. 20:49:58
Kommunikáció
183
A szervezet
„Beszélgetés” hormonokkal
A H sejt kétféle hormont is termel (háromszögekkel és körökkel jelöltük), ezekkel kétféle sejtre hatnak. A C sejt
visszajelez egy harmadik fajta hormonnal (négyzetek), amellyel tudatja a H sejttel, hogy „vette az üzenetet”.
Cukoranyagcsere
A szőlőcukor minden sejtünk számára fontos, az idegsejteknek pedig egyedüli energiaforrása. A cuk-
rot a vér juttatja a sejtek közelébe, és egy hormon, az inzulin gondoskodik arról, hogy be is jusson
oda. (Insula latinul szigetet jelent, mert ezt a hormont a hasnyálmirigy szigetszerűen elhelyezkedő
sejtjei termelik.) Az inzulin másik hatása a fölös mennyiségű cukor raktározásának elősegítése a máj-
ban. Mindkét folyamat a vércukorszint csökkenéséhez vezet. Ha tehát a vércukorszint megnő (pél-
dául egy sütemény elfogyasztása után), a hasnyálmirigy érzékeli ezt, és fokozza az inzulintermelését.
Ennek hatására a vércukorszint hamarosan visszaáll a normális értékre.
Cukorbetegség
Előfordul, hogy valami okból (például a hasnyálmirigy vírusos megbetegedése miatt) az inzulinter-
melés szabályozatlanná válik, csökken vagy leáll. A vércukorszint ezért megemelkedik, de a cukor
nem jut be a sejtekbe. A kialakuló cukorbetegség súlyos tüneteinek oka, hogy az éhező sejtek olyan
úton próbálnak energiához jutni, melyben mérgező anyagcseretermékek keletkeznek. Ez a fajta cu-
korbetegség csak mesterségesen előállított inzulin vérbe juttatásával kezelhető. A kevés mozgás és
fokozott szénhidrátfogyasztás következtében azonban kialakulhat a lebontó anyagcsere általános
zavara is: hiába van inzulin, nem működik a szabályozás (2. típusú cukorbetegség).
Amikor nem az állandóság a cél
A túléléshez sokszor nem állandó, hanem hirtelen megemelkedő cukorszint szükséges. Ez követke-
zik be váratlan stresszhelyzetben, amikor a küzdelemhez vagy meneküléshez szükséges sok ener-
giát csak a szokásosnál több cukor biztosíthatja. Az ekkor termelődő adrenalin hormon mozgósítja
a cukortartalékokat, megemelve a vércukorszintet, mely csak a veszély elmúltával, az inzulin hatására
áll vissza nyugalmi értékére.
Beszéljétek meg! A vércukorszint megemelkedésén kívül milyen más testi tünetei vannak
még a váratlan stresszhelyzetnek? Mi történik ilyenkor a pulzussal, a légzésszámmal, a vér-
nyomással, a pupillamérettel, az emésztéssel?
Termeszetismeret.indd 183 2013.08.09. 20:49:59
184
Természetismeret
Idegrendszer
A refex: válaszadás
A 17. században élt francia flozófus, René Descartes bonyolult „válaszoló
automatának” tartotta az élőlények testét. Szerinte a külvilág hatásai, az in-
gerek választ, latinul refexiót (refexet) váltanak ki, például elrántjuk ke-
zünket a forró tárgytól. A refex hasonlít ahhoz, ahogy a harangkötél meg-
rántása kiváltja a harang kondulását. Az inger és a válasz közti kapcsolatot az
idegrendszer teremti meg. Bennünk eközben érzetek keletkeznek, például
hőérzet, amelyet érzelmek, indulatok kísérhetnek, például fájdalom, megle-
petés vagy harag. Az ember kivételes élőlény, mert bennünk az értelem is
befolyásolhatja a választ.
Beszéljétek meg! Igaz-e, hogy minden érzelem: tapasztalataink öntudatlan értékelése, azaz
annak átélése, hogy hasznos vagy káros-e (veszélyes-e) számomra az adott helyzet? Milyen
helyzetben érzünk bizalmat, dühöt, szégyent, elégedettséget, vonzalmat vagy csalódást?
A 20. század elejére sokféle refexet ismertek meg, és mikroszkóp
segítségével megpillanthatták ezek közvetítőit, az idegsejteket
is. Az idegek ezen sejtek hosszú nyúlványai, ezek segítségével
tartják a kapcsolatot egymással az idegsejtek. A legegyszerűbb
refex a térdrefex, mely a combfeszítőizom elernyedésekor lép
működésbe. Hatására az izom kissé megfeszül, így nem csuklunk
össze járás vagy állás közben.
Gondold végig! Orvosi vizsgálat során a térd alatti ínra mért
apró ütéssel váltják ki a térdrefexet. Mi célból végezhetik ezt a
vizsgálatot?
Érzékeny kapcsolat: idegsejtek beszélgetése
A stressz vagy a nyugalom nemcsak hormonjaink, hanem idegrend-
szerünk útján is hat. Több kísérlet is bizonyította, hogy maguk az ideg-
sejtek is termelnek hormonokat és hormonokhoz hasonló ingerület-
átvivő anyagokat. Ez utóbbiak a két idegsejt között keskeny résben
szabadulnak fel, és a jel továbbadásáért felelősek. Az üzenetátadás – a
hormonokhoz hasonlóan – itt is úgy jön létre, hogy a fogadó sejt hár-
tyáján levő molekulák – a receptorok – megkötik az átvivőanyagot, és ennek hatá-
sára ingerületi állapotba kerülnek. Számos anyag képes megváltoztatni a receptormolekulák számát
vagy működőképességét. Ilyenek az idegmérgek, a kofein, a drogok vagy különféle gyógysze-
rek (pl. nyugtatók). Közös jellemzőjük, hogy befolyásolják az idegrendszer természetes aktivitását.
Egyes mérgek az átvivőanyag helyére kötődnek a receptorhoz, de nem válnak le róla, folyamatosan
ingerlik, és így a légzőizmok görcsös összehúzódását okozzák. A drogok hatása változatos, lehet-
nek például feszültségoldók vagy hallucinációt keltők. Használatuk gyakori következménye a hoz-
zászokás (tolerancia: egyre nagyobb adag drog szükséges azonos hatás eléréséhez), mely könnyen
függőséghez (az önálló döntésképesség elveszítéséhez, gyakran teljes szellemi leépüléshez) vezet.
A  függővé vált ember önmaga általában nem képes változtatni helyzetén, de lehet segíteni rajta.
Vitassátok meg! Egy tömör megfogalmazás szerint a hormonális rendszer: folyékony ideg-
rendszer, az idegrendszer viszont: csöveken át adagolt hormon. Mi e mondás értelme?
3.28
Térdrefex
Termeszetismeret.indd 184 2013.08.09. 20:50:00
Kommunikáció
185
Érzékelés
Mind a külvilág, mind saját testünk állapota az érzékelés révén jelenik meg számunkra. Az érzék-
szervek olyan kapukhoz hasonlíthatók, melyeken át a teljes fzikai környezet meghatározott tarto-
mányaival léphetünk kapcsolatba. Az emberi fül például csak a 16-16 000 hertz közti rezgésszámú
hanghullámokat érzékeli hangként, a többi légrezgésre „süketek vagyunk”. Az érzékelt világ elemei
az érzékletek: hangok, ízek, fények, érintések. Ezeket egyidejűleg érezzük, értelmezzük és értékel-
jük: a fontosakra fgyelmet fordítunk, a zavarókat igyekszünk kiküszöbölni, a kellemeseket újra fel-
idézni. E válogató-értékelő folyamatban formálódik belső világunk. Az emberek belső világa – eltérő
céljaik, értékeik és érzelmeik miatt – sokféle. Mégis joggal beszélhetünk helyes és zavart érzékelésről.
A helyes érzékelés a külső és belső világ közti összhangot szolgálja, a zavart érzékelésben ez az
összhang sérül vagy felborul.
Beszéljétek meg, ki mit lát a képen!
Tudod-e te is azt látni benne, amit a szomszédod?
Nézz utána!
Melyik érzékszervet tanulmányozta a Nobel-díjas magyar
tudós, Békésy György?
A zavart érzékelésre (hallucinációra) sok irodalmi példát
találhatunk. Olvasd el Arany János: Ágnes asszony vagy
Hídavatás című balladáit! Mit érzékelnek tévesen a szerep-
lők? Mi okból?
Egy kifnomult műszer: a szem
A látás aktív folyamat. Szemünk ideghártyájára a külvilág fordított állású, kicsinyített képe vetül,
ám azt, hogy a külvilág melyik részletéről szeretnénk éles képet kapni, fgyelmünk iránya dönti
el, a szemgolyónkat mozgató izmok segítségével. Szemlencsénk domborulatának változtatásával
alkalmazkodunk a változó tárgytávolsághoz, a pupilla (szembogár) méretének szűkítésével a fényerő
fokozódásához. Ezek öntudatlan, refexes folyamatok, melyeket érzelmeink is befolyásolhatnak.
A két kép azonban azonos fényerősség mellett
is készülhetett, az egyik nyugalmi, a másik iz-
galmi állapotban. Melyik kép melyik lehet?
A látvány nem a szemben, hanem az agyké-
regben keletkezik. Lényege, hogy megkeressük
az összetartozó fénypontokat, azaz értelmet,
körvonalat, határt keresünk. Ez többnyire nem
tudatos folyamat. Agyunk tévedései, a látási il-
lúziók hívják fel a fgyelmet arra, hogy akkor is
gondolkodunk a világról, ha csak szemlélődünk.
Figyeld meg egy akváriumi hal – például sügér – szemét táplálkozás közben! Mi lehet a szemmozgások szerepe?
„Olvas, szeme fénylő ablak” –írta Petőf Sándor. Mit fejez ki ez a metafora?
A szervezet
A szemet védő szivárványhártya (írisz) nyílása, a pupil-
la, erős fényben és sötétségben.
Termeszetismeret.indd 185 2013.08.09. 20:50:00
186
Természetismeret
A fertőzések megelőzése
Ősi tapasztalat, hogy aki átesik egy fertőzésen, az a továbbiakban hosszabb-rövidebb időre vé-
dettséget – immunitást – szerez az adott betegséggel szemben. A középkor végéig a járványos
betegségek (pl. himlő, pestis) ellen a fertőzöttek elkülönítésével küzdöttek.
Semmelweis Ignác magyar orvos ismerte fel a 19. században, hogy a szak-
szerű fertőtlenítés (higiéné) megakadályozhatja a betegség továbbadását.
A mikroszkópot a francia biológus, Louis Pasteur állította az orvostudomány
szolgálatába. Pasteur bizonyította, hogy a beteg szervezetben elszaporodó
mikrobák (baktériumok vagy gombák) a betegség kórokozói. Kidolgozta a
védőoltásokat a védettség mesterséges kiváltására. Pasteur magukat a be-
tegséget okozó mikrobákat használta fel legyengített formában a betegsé-
gek elleni harcban. Az oltóanyag olyan folyamatokat indított el, aminek ered-
ményeként a szervezet egy későbbi fertőzés ellen is védetté vált az adott
kórokozóval szemben. Ezt a védettséget aktív immunitásnak nevezték el.
Ma a védőoltások egy része kötelező, ez akadályozza meg a kiterjedt járvá-
nyok létrejöttét.
Nézz utána!
Hogyan ismerte föl Semmelweis Ignác a gyermekágyi láz okát? Milyen módszert talált a megelőzé-
sére? Hol vezették be először módszerét? Hol látható a szobra?
Milyen védőoltások kötelezők ma Magyarországon?
Saját vagy idegen?
Vérátömlesztéssel többször is próbálkoztak a történelem során. Sokszor sikertelenül: a kapott vér ki-
csapódott. Egy osztrák orvos ismerte föl, hogy a kapott vért csak akkor fogadja el az immunrendszer,
ha nincs benne a szervezet számára idegen nagymolekula, szakszóval: antigén. Ennek alapján kü-
lönítik el a vércsoportokat, melyek közül a két legfontosabb az AB0 és az Rh. Mindenki csak a saját
vércsoportjával azonos vért kaphat. E tapasztalatok fontos tanulsága volt, hogy az immunrendszer
nem azt vizsgálja, hogy a szervezetbe bekerült anyag hasznos-e vagy káros, csak azt: saját-e vagy
idegen? Feladata az idegen antigének elleni küzdelem.
Az AB0 vércsoportrendszer alapján elkülöníthető négyféle ember vörösvérsejtjei
vázlatosan. A négyszög az „A”, a fekete kör a „B” antigént (nagymolekulát) je-
löli. Valójában sokkal több eltérő molekulatípus van a vértestek felszínén. Alat-
ta: a vér folyékony részében, a vérplazmában található ellenanyagok az egyes
esetekben.
Hogyan működik?
Immunrendszerünk központjai a vörös csontvelő és a nyirokszervek (pl. a csecsemőmirigy, man-
dulák), nyirokcsomók. Az ezek által termelt nyiroksejtek egy része az idegen antigént kicsapó vagy
megjelölő anyagot, ellenanyagot juttat a vérplazmába (plazmasejtek, B-sejtek). Más részük elpusz-
títja a fertőzött és megjelölt sejteket, megjegyzi az antigént (memóriasejtek) és a gyógyulás után
leállítja a fölöslegessé vált védekező reakciót (ezek a T-sejtek). Ezt a bonyolult folyamatot kiegészíti
egy egyszerűbb védekezés, a gyulladás. Ilyen immunválasz fgyelhető meg például a bőrfelszín sé-
rülése esetén (pl. tüske törik bele). A véralvadás mellett pirosodás, duzzanat (ödéma), fájdalom és
Önvédelem – immunrendszerünk és az egészség
3.29
Semmelweis
Termeszetismeret.indd 186 2013.08.09. 20:50:01
Kommunikáció
187
a sérült felszín melegedése észlelhető. E tüneteket részben maga a
szervezet okozza, azáltal, hogy igyekszik „helyhez kötni” a bekerült
kórokozókat, miközben odavonzza a falósejteket. Ezek bekebelezik
a kórokozókat, ám közben gyakran maguk is elpusztulnak. Az elhalt
szövetdarabok, kórokozók és falósejtek maradványai alkotják a kép-
ződő gennyet.
Gondold végig! Semmelweis a klórmésszel elpusztította a fertőző
baktériumokat. Tartós védettséget adott-e eljárása a betegség ellen?
A kórokozók gyakran változtatják felszíni nagymolekuláikat (mu-
tációk). A mutáns baktériumok ellen már nem működik a korábban
kialakult védettség. Miért?
Lélek és test
Az emberek betegségekre való hajlama lelkiállapotuktól is függ. Ez arra utal, hogy az idegrendszer
és az immunrendszer kapcsolatban áll egymással. Ezt a feltevést Ivan Petrovics Pavlov tanítvá-
nyai kísérletileg is igazolták, amikor kutyákban sikerült feltételes refexként immunválaszt kiváltani.
Az enyhe és ellenőrzött ideig tartó stressz – amilyen például a rendszeres testmozgás vagy a fokozott
öröm – serkenti az immunrendszert, növeli a fehérvérsejtek számát. A tartós, feloldatlan stressz vi-
szont hormonok útján gátolja az immunsejtek működését. A feszültségekkel való megküzdés módja
eszerint nemcsak lelki, hanem testi egészségünket is befolyásolja.
A szervezet
A szem egyik gyakori betegsége,
a kötőhártya-gyulladás
Tanult tehetetlenség kiváltása patkányokban
Két patkányt a válaszfallal elkülönített ketrec két rekeszébe he-
lyeztek el. A ketrecek padlója közös áramkörre volt kapcsolva,
ezen át időnként kellemetlen áramütés érte az állatokat. A bal-
oldali rekeszben levő patkány egy billentyű megfelelő időben
való lenyomásával leállíthatta az áramütést, azaz megtanulhatta
ellenőrizni a folyamatot. Bár a két állatot ugyanannyi áramütés
érte, a kontrollt megtanuló állat szervezetében nem tapasztaltak
lényeges változást, tehetetlenségre kárhoztatott társa viszont elveszítette kezdeményezőkészségét, és ha-
marosan elpusztult. Szervezete a tartós stressz minden következményét mutatta.
Beszéljétek meg! Miben emlékeztet a depressziós ember viselkedése a kísérletben szereplő
jobb oldali patkányéra? Szerencsésebb helyzetben vagyunk-e amiatt, hogy gondolkodni tu-
dunk állapotunkról?
Hibás működés *
A legyengült immunrendszer utat nyit a fertőzések előtt. Sú-
lyos zavart okoz, ha a kórokozó magukat az immunsejteket
támadja meg. Ilyen betegség a HIV vírus által okozott AIDS
(szerzett immunhiányos betegség), mely nemi érintkezés út-
ján vagy fertőzött injekciós tűkkel terjed, de a fertőzött anya is
átadhatja magzatának.
Gyakori az allergia, az immunrendszer túlzott erősségű vála-
sza olyan antigénekkel szemben, melyek valójában nem ve-
szélyesek a szervezetre (például virágpor).
Virágpor-allergia
Termeszetismeret.indd 187 2013.08.09. 20:50:03
188
Természetismeret
*1; **4.17
Tanulás és emlékezet
Külvilág és „belvilág”
A legegyszerűbb élőlény is alkalmazkodik környezetéhez, képes tanulni tapasztalataiból. Ez csak
úgy lehetséges, ha kialakul benne a külvilág lenyomata, belső képe, amely a tapasztalatok hatására
módosulhat is. *
Összetett érzet keletkezése
Egy angol flozófus, John Locke szerint az alma látványa,
íze és tapintása során keletkező érzetek összekapcsolódnak
bennünk, mivel gyakran tapasztaltuk ezeket egy időben.
(Valahányszor a kisgyermek tapintotta, ízlelte és látta az
almákat.) Fogalmaink – Locke szerint – érzetek kapcsolatai
(asszociációi), a felejtés pedig ezzel ellentétes folyamat: ér-
zetek közti kapcsolat megszűnése (disszociáció).
Beszéljétek meg! Lehet-e a felejtés is tanulás eredménye, Locke szerint? Lehet-e hátrányos
számunkra, amit megtanultunk? Fontos-e, hogy rövid távú vagy hosszú távú előnyökről-
hátrányokról beszélünk?
Társítás
A flozófusok feltételezését Pavlov orosz kutató kísérletileg ki is mutatta. Egy eszközzel mérni tud-
ta a kutya által termelt nyál mennyiségét. A jóízű táplálék (húspor) megízlelése mindig kiváltotta a
nyáltermelést. Pavlov ezt úgy magyarázta, hogy a kutya agyában levő ízérző központ és nyálelvá-
lasztó központ között öröklött kapcsolat van, ennek megnyilvánulását feltétlen refexnek nevezte
el. A kutyák azonban hamar megtanulták, hogy ez a kellemes inger mindig a gondozó megjelenését
követi. Pavlov híres kísérletsorozatában mindig csengőszó után kapott enni a kutya, így a korábban
közömbös hanginger hamarosan önmagában is kiváltotta a nyálelválasztást. Kapcsolat épült ki a
hallóközpont és a nyálelválasztó központ között. Az ilyen tanult kapcsolatok megnyilvánulását felté-
teles refexnek nevezték el. Pavlov szerint még a legbonyolultabb tanulás is visszavezethető ilyen
és ehhez hasonló feltételes refexekre, állatban, emberben egyaránt. **
Gondold végig! Milyen következményekkel jár, ha a csengőszó után többször nem kap táplálékot a
kísérleti állat? Mi történik, ha ismét társítjuk a két ingert? Eldönthető-e, hogy elfelejtette-e korábbi
tudását?
3.30
Pavlovval egy időben az amerikai B. F. Skinner a
próba-szerencse típusú (operáns) tanulást tanul-
mányozta.
A kísérleti állatok it különféle viselkedésekkel próbál-
kozhatak, ezek némelyikét Skinner jutalmazta, né-
melyiket pedig büntete. A sikeres viselkedés gyakorib-
bá, a sikertelen pedig ritkábbá vált. Mindkét tanulási
típustól különbözik az utánzás (társas fajoknál) és
a belátás (embereknél és emberszabású majmoknál).
Ez utóbbira az jellemző, hogy az állat vagy ember tu-
datában van viselkedése céljának, tehát nem véletlen-
szerűen próbálkozik.
Termeszetismeret.indd 188 2013.08.09. 20:50:03
Kommunikáció
189
Rögzítés és felidézés: az emlékezet
A tanult ismeretet az emlékezet (memória) rögzíti és teszi felidézhetővé. Néha egyetlen esemény
hatása is életre szóló (bevésődés). A kislibák például kikelésüket követő órákban tanulják meg fölis-
merni az anyjukat, a magzatok pedig már az anyaméhben megjegyzik anyjuk szívének hangját.
Gyakoribb, hogy a rövid távú memória fogad-
ja be az új ismereteket. A mérések szerint ennek
befogadóképessége kicsi: emberben 7 (± 2) egy-
ség. A vizsgált egység lehet betű, szám, szótag,
szó, sőt ismert mondás is. Ha a teljesítmény ennél
jóval nagyobb – pl. 10-12 szó –, akkor a kísérleti
személy kapcsolatot tudott létesíteni 4-5 szó kö-
zött, s ezeket már mint összetett egységeket je-
gyezte meg.
A rövid távú memóriától elkülöníthetjük a tartós (hosszú távú) memóriát, mely nagyszámú ösz-
szetett képzet tárolására képes gyakran évekig. A  rövid távú memória a tartós emlékezetnek ezen
készletéből is „válogathat”. Az emberek közti gondolkodásbeli különbségek részben arra vezethetők
vissza, hogy mennyire összetett elemekből (sémákból) áll a tartós memória készletük. A sakkmester
és a kezdő sakkozó átlagosan ugyanannyi ideig gondolkodik egy-egy lépés között, a mester azon-
ban jobbakat lép. Ő ugyanis nem egyes lépések, hanem bonyolult gondolati sémák között dönt.
A lehetőségek tehát már értelmes egységekbe rendeződtek a fejében.
A szervezet
Pavlov munkatársaival és a kísérleti kutyával
Skinner-doboz
A kísérleti egér a megfelelő billentyű lenyomása
után táplálékot, a „büntetés”-billentyű lenyomá-
sát követően pedig kellemetlen áramütést kapott.
Bevésődés.
Ezek a kiskacsák anyjuk helyett egy kuvasszal találkoz-
tak először. Ettől kezdve őt követik anyjukként.
Próbáljátok ki! Egyikőtök mondjon el
egy hosszú (pl. száz, egymástól füg-
getlen szóból álló) listát, majd mindenki írja le, mire
emlékszik! Ki volt a legügyesebb? Volt-e olyan szó,
amelyet sokan megjegyeztek az osztályból? Volt
olyan szó, amire senki nem emlékezet? Vajon miért?
Például a KRÁCSONY, PÉK, PÓK, LIBA, RIT-
MUS, FENYŐ, FA, HIDEG, ALABÁSTROM,
MELEG szavakból nem nehéz a KRÁCSONY-
FENYŐ-FA fogalomhármast gondolati, a PÉK-PÓK
párost hangzásbeli hasonlósága alapján összekapcsol-
ni, s így a megjegyzendő elemek számát csökkenteni.
Termeszetismeret.indd 189 2013.08.09. 20:50:04
190
Természetismeret
Forrás- és képjegyzék
Bevezető
Titus Livius: A római nép története a város alapításától (fordította: Muraközy Gyula, Kis Ferencné)
Európa Kiadó Budapest, 1963-1976 http://mek.oszk.hu
3.5 Hérakleitosz-fragmentumok http://www.oocities.org
3.6 Edmond Rostand: Cyrano de Bergerac (fordította: Ábrányi Emil) Európa Könyvkiadó 1963
http://mek.oszk.hu
3.7 Sir Isaac Newton http://hu.wikipedia.org
3.7 http://www.vilaglex.hu
3.8 http://www.vilaglex.hu
3.10 http: commons.wikimedia.org cc-by-sa 3.0
3.11 http://www.vilaglex.hu
3.12 http: commons.wikimedia.org cc-by-sa 3.0
3.15 http: commons.wikimedia.org cc-by-sa 3.0
http://www.vilaglex.hu
3.20 Schopenhauer: Parerga és Paralipomena (fordította: Varró István) Budapest 1924-25
Fotók:
123RF.com,
Cultiris képügynökség,
Profmédia–REDDOT képügynökség,
commons.wikimedia.org/,
Csorba László
Ábrák:
Csorba László
Vámos Norbert
Termeszetismeret.indd 190 2013.08.09. 20:50:04
191
Bevezető
Szófelhő az olvasásról (Forrás: Justh Zsigmond Városi Könyvtár, Orosháza)
Kommunikáció – magyar
KOMA_kesz2_kod.indd 191 2013.08.09. 18:20:39
192
Kommunikáció – magyar
Vigyázz, kész, rajt!
4.1
Osztálykönyv
A KOMA-program ebben a tanévben három közös, az osztály számára megvalósítandó projektfeladatot ajánl
nektek. Hogy életszerűvé tegyük az iskolai munkát, és hangsúlyozzuk a gyakorlati feladatok megoldásának
fontosságát, konkrét produktumok létrehozása lesz a feladatotok.* Első projektetek eredménye Az osztály
könyve lesz. Ezt közös munkával, tervszerűen és fokozatosan, határidőre kell létrehoznotok a tanítási órákon
és délutánonként. Olyan könyvet készítetek, amelyben az osztály minden tagja bemutatkozik, és fényképpel,
de akár videóval, hangfelvétellel is szerepelhet. Hogy milyen lesz, az csak rajtatok múlik! A trimeszter1 során
fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességetek, helyesírásotok; megismeritek az online kommu-
nikáció módjait, írott és íratlan szabályait. Gyakoroljátok a néma és a hangos értő olvasást, a kulturált véle-
ménynyilvánítást. Megismerkedtek a média, a tömegkommunikáció világának néhány sajátosságával és
számos művészi alkotással is. És persze jobban megismeritek saját magatokat és egymást is: kiderül, hogy
tudtok egyedül, párban és csoportban dolgozni, kire lehet számítani.
A félév közös produktumát, az osztálykönyvet tanárotok segítségével nektek kell megterveznetek
és elkészítenetek. El kell döntenetek, mi legyen a címe, mi szerepeljen benne, milyen terjedelmű
legyen, milyen formában készüljön és kik láthassák.
Itt három lehetőséget mutatunk be, de ti választhattok ettől eltérő megoldást is. Mindenképpen
olyan munkatervet kell készítenetek, amelyben szerepelnek a részfeladatok, a határidők és a felelő-
sök is. Az osztály könyve legyen egységes, mindenkiről egyforma mennyiségű információt tartalmaz-
zon, és készüljön el legkésőbb karácsonyra! Ne feledjétek, a minőség fontosabb, mint a mennyiség!
Milyen foglalkozású emberek játszanak szerepet egy könyv létrehozásában? Nézzetek utána
azoknak a foglalkozásoknak, amelyeket nem ismertek! Válasszatok magatoknak több szerepet is, hiszen
mindannyian szerzők lesztek, de szükség van felelős szerkesztőre, tervező szerkesztőre, nyelvi szerkesztőre,
grafkusra, fotó- és videoriporterre, képszerkesztőre, tördelőre és ki tudja még, ki mindenkire!
Cím (pl.)
Az osztály könyve Osztálykönyv
Osztálytükör
Forma
(pl.)
Kézzel írott vagy nyomtatott
(fejenként 1-1 oldal)
CD/DVD-n, word, ppt vagy html
formátumban
Online (pl. az iskola honlapján
vagy a Facebookon)
Tartalom
Bemutatkozás
Fénykép
Bemutatkozás
Fénykép
Baráti jellemzés
Videointerjú párban
Bemutatkozás, fénykép
Baráti jellemzés
Videointerjú párban
Fényképalbum
Az osztály egészéről
szóló tartalom
(pl.)
Névsor
Tanárok
Fotók az iskoláról
Osztálykép
Névsor
Tanárok
Fotók az iskoláról
Osztálykép
Fotók a félév eseményeiről
Névsor, tanárok
Fotók az iskoláról, osztálykép
Fotók a félév eseményeiről
Kisf lm az osztályról, a félév
eseményeiről
Szerkesztés
(pl.)
Mindenki egyénileg,
párban ellenőrizve;
egy 3 fős főszerkesztői
csoport egybeszerkeszti.
Mindenki egyénileg, interjúk
párban, kiscsoportban
folyamatos fényképezés,
fotószerkesztés,
szöveggondozás;
egy 3 fős főszerkesztői
csoport egybeszerkeszti.
Mindenki egyénileg, interjúk
párban, kiscsoportban
folyamatos fényképezés,
fotószerkesztés,
szöveggondozás;
egy 3 fős főszerkesztői
csoport egybeszerkeszti.
1
a tanév egyharmada
*1.16
KOMA_kesz2_kod.indd 192 2013.08.09. 18:20:42
Projektbevezető – 1. trimeszter
Projektfeladat – Jegyezzétek fel, hogy milyen formában és terjedelemben kell megírnotok bemu-
tatkozásotokat a következő alkalomra! Állapodjatok meg a vázlatpontokban is, hogy nagyjából
egységes legyen a bemutatkozás. Készítsetek egymásról előnyös fényképet, és az is kerüljön bele a
bemutatkozásba! Például: 200 szó WORD programban szerkesztve, öt bekezdésben: általános jel-
lemzők, család, barátok, tanulás, hobbi…
Mit tanulunk? Mi az, amit tudsz, s mit szeretnél jobban tudni? Hogy ítéled meg most a projekt ideje alatt fej-
lesztendő képességeidet és tudásodat? Jelezd a megfelelő ikonnal a füzetedbe átmásolt táblázat első oszlo-
pában! A második oszlopba majd csak a munkafolyamat végén tegyél jelet aszerint, hogy hogyan fejlődtél!
Tűzz ki célokat a KOMA tantárgy tanulásával kapcsolatban!
Írd le a füzetbe táblázatos for-
mában, hogy a fenti terüle-
tek közül melyeken szeretnél
komolyabb fejlődést elérni!
Azt is írd le, hogy mit tehetsz
ezért!
Tanulási cél
Mit tehetek ezért?
Pl.: Szeretnék jobban olvasni,
hogy ne zavarja a megértést
a technika bizonytalansága.
Pl.: Ha nehézséget okoz,
akkor is addig olvasom a
feladatokat,
amíg megértem őket.
Hogyan tegyük
nyilvánossá?
Mi legyen benne
az osztályról?
Mi lesz benne
mindenkiről?
Milyen formában
hozzuk létre?
Miként legyen prof
a könyv?
Mit mikorra készítsünk el?
Fejlesztendő képességek és gyarapodó tudás
Szóbeli kommunikáció (helyes, kifejtett beszéd)
Kulturált véleménynyilvánítás
Írásbeli kommunikáció (fogalmazás)
Helyesírás
Hangos olvasás (technika, megértés)
Néma olvasás (technika, megértés)
Az olvasás öröme, szépirodalom, regények, novellák, versek, színdarabok
A tömegkommunikáció sajátosságainak ismerete
A képzőművészet, a zene és a flmművészet élvezete
Páros és csoportos együttműködés
Tanulási képességek, tudásvágy
193
KOMA_kesz2_kod.indd 193 2013.08.09. 18:20:43
194
Kommunikáció – magyar
4.2
Én és az iskola, én és a tanulás
Ki vagyok én? Ki vagy te?
Gondolj át magadról néhány tényt, majd válassz párként egy olyan osztálytársat, akit még nem ismersz!
Mutatkozzatok be egymásnak az információk felhasználásával, majd kérdezzetek is egymástól! (Neved,
lakhelyed, családod, barátaid, általános iskolád, kedvenc tantárgyad, időtöltéseid…)
Aztán emlékezetből írd le a füzetedbe, hogy mit tudtál meg a társadról! Kezdd a nevével!
Hogyan ismerkedünk a mindennapokban?
Alkossatok csoportokat! Idézzen fel mindenki egy hétköznapi helyzetet (lehet vicces is), amelyben megis-
merkedett valakivel!
Meséljétek el egymásnak a történeteket úgy, hogy az időpontot, a helyszínt, a szituációt és a másik embert
is bemutatjátok!
A legérdekesebb történetet játsszátok is el a többieknek!
Beszéljétek meg! Mitől függ, hogyan mutatkozunk be? Soroljatok fel néhány befolyásoló tényezőt!
Milyenek vagyunk? Milyennek látszunk?
Alkossatok párokat! Készítsetek egymásról portréképeket telefonotokkal vagy fényképezőgéppel
úgy, hogy elkaptok egy-egy pillanatot, pózoltok, vagy megpróbáljátok arcotokkal, testtartásotokkal
kifejezni jellemző tulajdonságaitokat!
Vajon miért nehéz elfogadni, ha egy-egy minket ábrázoló kép élethű?
A Mona Lisa Leonardo da Vinci (ejtsd: leonardo davincsi) 1503–1506 kö-
zött készült egyik leghíresebb remekműve a párizsi Louvre-ban látható.
A kép legtöbbet emlegetett különlegessége a hölgy titokzatos mosolya.
Szerintetek hány éves lehet az ábrázolt hölgy?
Megfelel a mai szépségideálnak? Mit fejezhet ki a mosolya?
Miről árulkodik a testtartása?
Pár vonallal rajzoljátok le egymást! Egy-egy jól sikerült fotó és rajz minden-
kiről bekerülhet az osztálykönyvbe is, az ábrázolt személy beleegyezésével.
Ne feledjétek el, hogy ezeket össze kell gyűjteni a készítő és az ábrázolt
személy megjelölésével!
A nagy művek mindig sok kreatív követőre találnak.
Fernando Botero kolumbiai festő a maga stílusára formálta a
Mona Lisa-t (1963).
Marcel Duchamp francia művész paródiát készített a festmény
reprodukciójából: bajuszt és szakállt rajzolt rá, férfvá alakította
(1919). Ez adta az ötletet Subodh Gupta indiai szobrásznak, aki a
képen látható szobrot készítette 2009-ben, És te, Duchamp? címmel
Szerintetek ez vajon képgyalázás vagy kreativitás?
Mike Newell Mona Lisa mosolya címmel rendezett egy, az 1950-es
években játszódó flmet, amelyben Julia Roberts egy előkelő leányiskolában művészettörténetet tanít.
Ha módotok van rá, nézzétek meg a flmet!
A

A
S
M
M
P
k
A nagy művek mindig sok k
KOMA_kesz2_kod.indd 194 2013.08.09. 18:21:04
195
Kommunikáció – művészet
Keressétek ki azt a négy szót, amelyeket a költő rövid magánhangzóval írt a helyesírási szabályok ellenére!
Vajon miért? Mire utalnak a következő jelek? U_ /U_/U_/UU
Iskola, osztály, tanuló
Hogyan viszonyulsz ezekhez a szavakhoz? Pozitív, negatív vagy semleges jelentést hordoznak számodra?
Mi lehet ennek az oka? Beszéljétek meg a padtársaddal, milyen tapasztalatokat szereztetek az általános
iskolában! Mit vártok most? Egyenként vegyétek sorra a címben szereplő szavakat! Miért fontos, hogy
legyenek magatokkal szemben elvárásaitok?
Célok
Beszéljétek meg azt is, hogy ki mi lesz, ha nagy lesz! Bizonyára azt gondoljátok,hogy már nagyok vagytok.
De van-e életcélotok? Vannak-e rövid távú céljaitok? Miért fontos, hogy legyenek céljaink?
Szeretnél többet tudni?
Ismerj meg egy-két tanulással kapcsolatos irodalmi művet!
Sok irodalmi mű és flm is szól az iskoláról, a tanulásról, a kamaszkorról. Kosztolányi Dezső kortársa,
a Nyugat című korszakteremtő folyóirat alkotója volt Karinthy Frigyes is, aki „a humorban nem ismerte a tréfát”.
Olvasd el A jó tanuló felel vagy A rossz tanuló felel című novelláját! Mindkettő a Tanár úr kérem című
kötetben jelent meg. Ha nincs meg a könyvtárban, elolvashatod az interneten, és meg is lehet hallgatni
a YouTube-on (kb. 7,5, illetve 9,5 perc). Érdemes egyszerre hallgatni és olvasni a novellákat! Hasonlítsd
össze az elhangzó szöveget a saját értelmezéseddel – Te másképp olvasnád fel a történeteket? Próbáld ki!
Kosztolányi Dezső: Üllői-úti fák
Az ég legyen tivéletek,
Üllői-úti fák.
Borítsa lombos fejetek
szagos, virágos fergeteg,
ezer fehér virág.
Ti adtatok kedvet, tusát,
ti voltatok az if uság,
Üllői-úti fák.
Másoknak is így nyíljatok,
Üllői-úti fák.
Szívják az édes illatot,
a balzsamost, az altatót
az est óráin át.
Ne lássák a bú ciprusát,
higgyék, örök az if uság,
Üllői-úti fák.
Haldoklik a sárgult határ,
Üllői-úti fák.
Nyugszik a kedvem napja már,
a szél busan dúdolva jár,
s megöl minden csirát.
Hova repül az if uság?
Feleljetek, bús lombu fák,
Üllői-úti fák .
Tanulási stílusok, tanulási technikák
Az eredményes tanuláshoz leginkább tudásvágyra van szükség. Neked kell akarnod, hogy többet
tudj, nem a szüleidnek és a tanáraidnak. A kitartó munkát pedig a siker táplálja, arra kell tehát töre-
kedned, hogy minél többször elégedett lehess magaddal. Mindenki másképp tanul.
Próbálj ki különféle módszereket, hogy megismerd saját tanulási stílusodat!
Egy vers megtanulására most háromféle technikát ajánlunk! Válaszd ki, amelyiket a legmegfelelőbb-
nek találod, és tanuld meg a verset! Mielőtt hozzáfognál, ismerkedj meg a szöveggel!
• Hangosan olvasd el sokszor, lassan, értelmezve, majd soronként kitakarva, s csak akkor nézd a
szöveget, ha nem jut eszedbe a következő sor!
• Írjátok fel a verset a táblára a társaddal, a csoportoddal vagy az osztállyal! Olvassátok együtt sok-
szor, de minden újraolvasás előtt töröljetek ki mindhárom versszakból egy-egy szót!
• Hallgasd és némán olvasd a verset annyiszor, ahányszor kell, társad vagy egy színész felolvasását
követve! (Több verziót is találsz a YouTube-on.)
KOMA_kesz2_kod.indd 195 2013.08.09. 18:21:10
Kommunikáció – magyar
4.3
Az élővilág kommunikál
Növényi kommunikáció
Beszéljétek meg, mit jelenthet a cím! Vajon kommunikálnak-e a növények és az állatok?
Mit teszünk, amikor kommunikálunk?
El tudjátok képzelni a társadalmat kommunikáció nélkül? Mi a kommunikáció?
A kommunikáció az információ átadásának vagy cseréjének módja. Az állatok és az emberek kom-
munikálnak, a növények kommunikációjáról még keveset tudunk, de már felfedezték, hogy például
vegyi úton és hanghullámokkal ők is képesek információt közölni egymással és az állatokkal.
Készítsetek néhány napon át fényképeket a kommunikációról! Legyetek kreatívak! Következő órán
nézzetek meg és beszéljetek meg néhány jól sikerült fotót!
Olvassátok el előbb magatokban, aztán egymásnak a következő hírt, amely egy újabban felfedezett
növényi kommunikációs eszközről szól! Beszéljétek is meg!
Gombatelefon
Földalati gombahálózaton értekeznek egymással
a növények: képesek fgyelmeztető jeleket küldeni
a többieknek a rájuk telepedő levéltetvekről – fedez-
ték fel brit kutatók. A növények akár 80 százalékán
is élhetnek olyan mikroszkopikus méretű gombák,
melyek a gyökereket körülvevő leheletvékony, fehér
fonalakból hálózatot képeznek. A kutatók szerint levéltetű-támadás esetén a növények e hálózat
segítségével vegyi jeleket küldenek, így fgyelmeztetik társaikat. Emellet olyan vegyületet választa-
nak ki, amely elűzi a tetveket, és vonzza a darazsakat, a levéltetvek természetes pusztítóit.
Forrás: Euroeco.hu, nol.hu
Az állatok nyelve. A tücsök és a hangya
Az állatok sokféleképpen közölnek egymással információkat egy-egy fajon belül,
és néha a fajok között is. Vegyi anyagokkal, elektromos ingerekkel, hangokkal
és látható jelekkel tájékoztatják egymást. A mimikri az állatok védekező maga-
tartása: formájukkal vagy színükkel igyekeznek a környezethez alkalmazkodni, hogy észrevétlenné
váljanak, így próbálnak „nem kommunikálni”, azt üzenik, hogy nincsenek is ott. A kaméleon például
nemcsak a teste színét, hanem a mintázatát is tudja változtatni.
Beszéljétek meg! Vannak természetkönyveitek? Melyik tévécsatornákon lehet megismerni az állatok életét?
„A hím tücsök, a mesék hegedűse háromféle nótát húz: az egyik a tartózkodási helyéről tudósít,
a másikkal udvarol, a harmadikkal távol tartja vetélytársait. Hangszere a szárnya tövén található;
egyik szárnyának fogazot részét dörzsöli a másik szárnyon található kemény felülethez. Persze hal-
lószerv is szükséges, hogy a zenét társaik meghallják – ez a lábukon található!
A hangyaállam kommunikációjában a szagjeleké az elsődleges szerep.
A szagokat a csápokon elhelyezkedő sajátos szaglószerveikkel érzékelik. Egyes trópusi han-
gyák mirigyei a lábfejükben találhatóak, így olyan lábnyomokat hagynak maguk után, amelyek a
táplálékig vezető nyomsáv kialakításában játszanak fontos szerepet.”
Forrás: Hornyánszky-Tasi: A természet IQ-ja. Kornétás Kiadó, 2002
196
KOMA_kesz2_kod.indd 196 2013.08.09. 18:21:11
197
Kommunikáció – irodalom
Emlékeztek A tücsök és a hangya című La Fontaine-mesére (ejtsd: láfonten)?
Olvassátok el a Szöveggyűjteményben, előbb
magatokban, majd egymásnak, ügyelve a helyes
hangsúlyozásra! A tanulással kapcsolatban melyik szerepet
érzed magadra illőnek, a tücsökét vagy a hangyáét?
Az állatok és az emberek kapcsolatának is szerves része a kommunikáció. Tapasztalataitok szerint hogyan
kommunikálnak a kutyák, a macskák és más háziállatok egymással és az emberrel?
A beszélő kutya és Az éneklő kutya
Jack London Mihályról és Jeromosról, egy ír terrier testvérpárról írta Az éneklő kutya és A beszélő
kutya című regényeit.
Olvassátok el magatokban, majd kettesével, egymásnak ezt a részletet! Igyekezzetek a tagolással, a tempóval,
a beszédszünettel is erősíteni a szöveg jelentését!
Jeromossal is megismerkedhettek a Szöveggyűjteményben.
„Mihály el tudot vonítani vagy inkább énekelni
(mert olyan lágyan és fegyelmezeten vonítot) bármilyen éneket,
amit Pincér kiválasztot ketejüknek, ha az nem haladta túl a hangterjedel-
mét. Ráadásul magában is el tudot énekelni néhány egyszerű dalt, mint az
»Othon, édes othon«»Isten, óvd meg a királyt!» és az »Édes a holnap«,
mégpedig hibátlanul. Sőt el tudta énekelni, égre emelve orrát, egészen
egyedül a »Shenandoah« (ejtsd: senandó) és a »Vigyél el Rióba!« kezdetű
dalokat, ha Pincér néhány lépésnyire állt tőle, és megadta neki a hangot.”
(Fordítota: Szász Imre)
A kommunikáció tényezői
Már általános iskolában is tanultátok, milyen tényezők játszanak szerepet a kommunikációban.
Beszéljétek meg, hogy az említett példákban mi felel meg az ábrán látható egyes tényezőknek!
Szeretnél többet tudni?
Olvasd el Az éneklő kutya című regényt!
Ebből sokat megtudsz arról is, milyen áron szórakoztatják a cirkuszi állatok az embereket.
Jules Verne A tizenöt éves kapitány című művében is fontos szerepe van egy hűséges kutyának, Dingónak.
A regény a rabszolga-kereskedelem legsötétebb korszakába visz el egy kalandos tengeri utazás során.
A címszereplő egy veletek egykorú fú, aki a véletlen és rátermettsége folytán hajóskapitány lesz.
Ha kíváncsi lettél az izgalmas történetre, akkor keresd ki a könyvtárban Jules Verne A tizenöt éves kapitány
című regényét!
Próbáljátok átírni A tücsök és a hangya című verset A tanuló és a tanár / Apa és fú / Anya és lánya címmel!
Adó
KKööörnyezet rnyezet
Zaj
Vevőő Dekódoló Kódol d ó Információ m Információ Jel, csatorna J 
KOMA_kesz2_kod.indd 197 2013.08.09. 18:21:13
198
Kommunikáció – magyar
4.4
A nyelv társadalmi jelenség
Minden nyelv rendszert alkotó jelekből áll, olyan jelzésekből, amelyeknek egy-egy közösség tagjai
állandó, közös jelentést tulajdonítanak, vagyis megértenek. A jel tehát jelentést hordoz. A leggaz-
dagabb jelrendszer az emberi nyelv, amelynek vannak verbális (szavak, szavakból álló) jelei és olyan
kiegészítő, nonverbális (nem szavakból álló) jelei is, amelyek a szavak jelentését erősítik, árnyalják,
módosíthatják, vagy akár helyettesítik is a szavakat. A nyelv társadalmi jelenség, egyénektől függet-
lenül létező valóság, míg a beszéd és az írás annak egyedi, személyekre jellemző alkalmazása.
Mondjátok el többféle jelentéstartalommal a következő mondatot! „Szeretem a spenótot.”
Állapítsátok meg társatok nonverbális kommunikációjából, hogy mi a mondat valódi jelentése!
Hogyan jellemeznéd saját beszédedet?
Milyen jellemző elemeket tudsz megnevezni saját beszédstílusodból? Gondolj a testbeszédre, a mimi-
kára s a beszéd egyéb jellemzőire (tempó, hangsúly, hanglejtés, tagolás, folyamatosság, szókincs stb.)!
Írd le a füzetedbe! Például: „Elég halkan és gyorsan beszélek, és nem szeretek beszédpartnerem sze-
mébe nézni.” – „Ha állva beszélek, a kezemet nem tudom hová tenni.” – „Szoktam fntorogni beszéd
közben, és egy kicsit éneklős a hanglejtésem.” – „Nem gesztikulálok a kezemmel. Néha nem találom
a helyes szót.”
Az emberi arc és az érzelmek
Az emberi arc a világon mindenhol egyformán fejez ki néhány
alapvető érzelmi állapotot. Ezeket az alapvető jellemzőket hasz-
nálták fel a számítógépes kommunikációban használatos emo-
tikonok (érzelemkifejező ikonok) megalkotásakor is.*
Olvasd el magadban a Paul Ekman: Leleplezett érzelmek c. könyv
ismertetőjét, amelyet az arcok mellett találsz!
Paul Ekman, a híres pszichológus Leleplezett érzelmek című
könyvében megmutatja, hogyan jelennek meg az érzelmek
az arcon. Megmutatja, miként jelzi a testünk másoknak, hogy
éppen szomorúak vagyunk vagy vidámak, vagy haragszunk,
félünk, csodálkozunk vagy megvetést érzünk. Megtanítja, miként
tehetünk különbséget az udvarias mosoly és a valódi között, és
hogyan leplezhetjük le a hazugságot.
Azonosítsátok a szövegben megnevezett arckifejezéseket képi megfelelőikkel! Próbáljátok megfejteni a többi
arckifejezést is! Ti is fejezzetek ki néhány alapvető érzelmet az arcotokkal, és olvassatok egymás arcáról!
Írjátok le a megfejtést a füzetbe, táblázatos formában!
Nyelv és beszéd
*1.29
KOMA_kesz2_kod.indd 198 2013.08.09. 18:21:15
Szemkontaktus, testbeszéd
Mindig nézz rá arra, akivel beszélgetsz, tarts vele szemkontaktust!
Így láthatod azt is, hogy érti-e és fgyelemmel kíséri-e a mon-
dandódat. Ha a szemébe nézel valakinek, kifejezed, hogy nem
szégyelled magad, nincs rejtegetnivalód, nem hazudsz, és ér-
dekel a beszélgetőpartnered és a mondanivalója. Nemcsak
arcunk, hanem egész testünk is beszél, jelei jól olvashatók.
Ezt a jelrendszert nevezzük testbeszédnek.*
Testünk beszédében nagy szerepet játszik fejünk és kezeink
mozgása, azaz a gesztusaink. A keresztbe tett karok elzár-
kózást vagy fensőbbséget fejeznek ki, a félrehajtott fej álta-
lában a fgyelmes hallgatás jele, az erőtlenül lelógó karok a
tehetetlenség, a megadás kifejezői. A testtartás is rendkívül
beszédes: két beszélő távolsága a köztük lévő viszony jelle-
gére utal. Arcunk és testünk jelei azonban nem olvashatók
szótárral, minden ember és minden helyzet más.
A gesztusok használatának gyakorisága és erőssége egyé-
nenként és kultúránként is változik.
Próbáljatok olvasni az ábrán látható mozdulatokból!
Elevenítsétek is meg az ábrákat! Fűzzetek hozzájuk szavakat, párbeszédet!
Beszéljétek meg! Láttatok már olasz flmeket? Általában mi jellemző a beszélőkre?
Az írásbeli kommunikáció nonverbális eszközei
Ezek ugyanúgy olvashatók, mint arcunk vagy testünk üzenetei. Az aláhúzás, bár-
milyen kiemelés, az írásbeli munka tudatos elrendezése is információt hordoz.
Az íráskép egésze: a betűk alakja, összekapcsolásuk módja, a sorok dőlése, a papír
kitöltésének módja és a helyesírás a szöveg szerzőjéről beszél. Ezért is fontos,
hogy kiemelt élethelyzetekben, például egy szerelmes levél vagy önéletrajz írá-
sakor különös fgyelmet fordítsunk a külalakra és a helyesírásra.
A grafológia a kézírás rejtett üzenetét olvassa, egyéni jellegzetességeiből következtet a személyiségre.
Írj magadról egy 3-4 bekezdéses, 10-12 mondatos bemutatkozó fogalmazást az osztálykönyvbe!
Alkalmazd azokat a szempontokat, amelyeket a 2. lecke első feladatában használtatok egymás
megismerésére (név, lakhely, család, barátok, általános iskola, kedvenc tantárgy, időtöltés…)!
Egészítsd ki azzal, amit ma írtál saját beszédstílusodról! Adjatok egymásnak tanácsokat, javítsátok
a hibákat!
Otthon egészítsd ki a fogalmazásodat, írd be számítógépbe, használd a helyesírás-ellenőrző prog-
ramot! Munkádat e-mailben küldd el a tanárodnak, aki majd segít továbbfejleszteni!
Szeretnél többet tudni a témáról?
Olvasd el Allan Pease Testbeszéd című könyvét!
Nyelvtan – kommunikáció
t!
n-
m
-
k
*1.14
199
KOMA_kesz2_kod.indd 199 2013.08.09. 18:21:16
200
Kommunikáció – magyar
4.5
A világ nyelvei
A képen Pieter Brueghel (ejtsd: piter brőhel)
A bábeli torony című festményét láthatjátok.
Beszéljétek meg, mit jelentenek ezek a kifejezé-
sek: „bábeli zűrzavar”, „bábeli nyelvzavar”!
Honnan származik az eredeti történet?
Írjátok le a történetet a füzetbe két-három
mondatban! Olvassatok fel néhány megoldást!
A nyelv mint jelrendszer
Miért nem tudnak még igazán jó fordítást adni a fordítószoftverek? Mi teszi rendszerré egy-egy rendszer
alkotóelemeit? Gondolj egy motorra vagy az egészségügyre!
„A nyelv az emberi képesség megszerzésének és felhasználásának komplex kommunikációs
rendszerek, és a nyelv konkrét példa egy ilyen rendszer. A tudományos vizsgálat nyelv hívják
nyelvészet. Bármilyen becslés pontos számát a világ nyelveinek függ részben önkényes különb-
séget nyelvek és nyelvjárások. Ugyanakkor becslések közöt változik körülbelül 6000 és 7000
nyelvek száma.”
Mondjatok el néhány tényt, amelyek kibogozhatók a fordítószoftverrel előállított szövegből!
Beszéljétek meg, mit jelent az Illés együttes dalának szövege (Bródy János írta)! Ha lehet, hallgassátok
is meg! A Ladánybene 27 nevű együttes is feldolgozta, a YouTube-on mindkét változatot megtaláljátok.
Másold le a szöveget a füzetbe úgy, hogy kiteszed a hiányzó írásjeleket, és a mondatokat nagybetű-
vel kezded! Több helyes megoldás is elképzelhető.
Az írók és a költők a nyelvhasználat mesterei és művészei*
Az írók szókincse rendszerint bővebb, mint az átlagembereké. Arany János vezeti a rangsort, műveiben
23 000 különböző szót számláltak össze! Őt szorosan követi Petőf Sándor a maga 22 000 szavával,
Jókai Mór a harmadik 20 000 szóval. Egy átlagosan művelt, nyelvhasználatára igényes felnőtt ember
szókincse 10 000 aktív és akár 20 0000 passzív szóból is állhat. A szókincs állandóan bővül, és tudato-
san is fejleszthető, különösen olvasással!
A szó veszélyes fegyver, és van, aki fegyvertelen…
A szót kimondják
ki tudja ki hogyan érti
A szót leírják
ki tudja ki mire gondol
A szó veszélyes fegyver
és van aki fegyvertelen
A szót hallgatják
ki tudja ki hogyan érti
A szót olvassák
ki tudja ki mire gondol
A szó veszélyes fegyver
és van aki fegyvertelen
A szó elrepül
ki tudja, kit hogyan talál
A szó messze száll
ki tudja hol áll meg végül
A szó veszélyes fegyver
és van aki fegyvertelen
Nagy kincs a szókincs
*1,14
KOMA_kesz2_kod.indd 200 2013.08.09. 18:21:16
201
Nyelvtan – kommunikáció
Te mekkora szókinccsel rendelkezel? Becsüld meg, hány magyar szót ismersz, és hányat használsz!
Az ismert és használt szavakból áll aktív szókincsünk (A). Az ismert, de nem használt szavak alkotják
passzív szókincsünket (P). Másold át a füzetedbe a táblázatot, és töltsd ki!
Az emberi nyelv gazdagsága
Az emberi nyelv gazdag, szinte korlátlan, állandó mozgásban lévő, eleven kifejezőeszköz. Jeleinek
se szeri, se száma, lehetetlen is megállapítani, hogy egy adott pillanatban hány szóból áll. Ráadásul
egy-egy szónak számos képzett, azaz más-más jelentéssel, jelentésárnyalattal rendelkező alakja létezik.
Az igekötők is számos árnyalattal gazdagíthatnak egy szót. Olyan szavak is szép számmal akadnak,
amelyeknek azonos az alakjuk, mégis több jelentésük van, mint például a „fogas”, a „török” vagy
a „lemez”. Amikor a nyelv szavainak számát próbálják megbecsülni, általában az egy- és kétnyelvű
szótárak anyagát nézik meg, és ezek alapján igyekeznek megállapítani a nyelvek szavainak számát.
Egynyelvű szótárak
Nézzetek meg néhány egy- és kétnyelvű szótárt ketten-ketten vagy kiscsoportban! Melyik mire való?
Hány szócikk, azaz megmagyarázott szó van bennük? Írjátok le a választ a füzetbe, és osszátok meg
egymással az információkat!
A Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete rendelkezik a legnagyobb szógyűj-
teménnyel, 600 000 cédula tartalmazza egy-egy szó jelentését. Az interneten található Tudomá-
nyos és köznyelvi szavak értelmező szótára kb. 150 000 szót tartalmaz. A Magyar értelmező kéziszótár
kb. 70 ezer, A magyar nyelv értelmező szótára 200 ezer szó jelentését adja meg. Szavaink száma azon-
ban jóval meghaladja bármelyik gyűjtemény tartalmát, minden bizonnyal eléri az egymilliót.
A szinonimaszótárak akkor tesznek jó szolgálatot, ha nem találjuk egy-egy szó helyzethez illő meg-
felelőjét, vagy el akarjuk kerülni a szóismétlést. Az online Szinonimaszótár például a következő szi-
nonimákkal szolgált a „néz” szóra: szemlél, mustrál, tekint, stíröl, kuksiz, szemrevételez, bámul, legelteti
a szemét, kukkol, méreget, les, hesszel, fgyel, kukkerol, kémlel, rászegezi a tekintetét, vizslat, kukucskál,
kukkant, pásztáz, skubiz, nézeget, pillant.*
Versenyezzetek! Ki tudja leírni a füzetébe két perc alatt a legtöbb rokon értelmű szót, azaz szinonimát?
Ne csak szleng szavakat írjatok! Válasszatok a következő lehetőségek közül: „megy”, „beszél”, „fut”,
„dolgozik”.
Beszéljétek meg, mit jelentenek a következő igekötős szavak, és bővítsétek is a sort! Elmond,
lemond, kimond, bemond, rámond, alámond, felmond…
Szeretnél jobb lenni?
Nézd át a jellemzést, amelyet magadról írtál! A szókincsről tanultak segítségével, esetleg szótárhasználattal
tedd változatosabbá! Használhatod a netes szinonima- és értelmező szótárakat is.
Most már sokkal jobban ismered azt az osztálytársadat, akiről az év elején beszélgetés alapján egy kis
jellemzést írtál. Azt is keresd meg, egészítsd ki, gépeld be, és küldd el neki és tanárodnak e-mailben!
Ha tetszik nekik, bekerülhet az osztály könyvébe!
Te Barátod Átlagos felnőtt Arany János
A P A P A P A P
*1.14
KOMA_kesz2_kod.indd 201 2013.08.09. 18:21:18
202
Kommunikáció – magyar
4.6
A jelek érzékelése
Csoportosítsátok az következő jeleket és jelenségeket aszerint, hogy melyik érzékszervünkkel fogjuk fel őket!
Nevezzétek meg az érzékelés módját! Készítsetek ketten-ketten gondolattérképet az érzékelésről
a füzetbe! Ha kész, cseréljetek egy másik párossal, és javítsátok
a hibákat!
KRESZ-tábla, csengetés, füst, Braille-írás, zebra az úttesten, tűszúrás, zöld
lámpa, sípszó, édes íz, bababőr, segélykiáltás, morzejel, titkosírás, kézjelek,
sziréna, virágillat.
Képi vagy vizuális jelek
Versenyezzetek! Ki tudja elta-
lálni az ábrán szereplők kö-
zül a legtöbb jel jelentését?
Írjátok le a füzetbe azonos sorrendben! Kiscsoportban
ellenőrizzétek a megoldást! *
Jel és jelentés
Minden jel jelöl valamit, vonatkozik valamire, vagyis van jelentése. A jel fzikailag érzékelhető: látha-
tó, hallható, ízlelhető, tapintható vagy szagolható jelenség, amely a valóság egy darabjára utal, azt
jelenti (mondhatjuk, hogy ahelyett áll). Természetes jel a füst vagy a letörött ágak, az előbbi tüzet, az
utóbbiak például vihart jeleznek. Természetes jel a sírás, a lábnyom és a villámlás is. Megállapodáson
alapuló, azaz mesterséges jel a stoptábla, amely megállásra kötelez, vagy a betűk, amelyek egy-egy
hangot jelölnek.
Olvassátok el magatokban, majd párosan, egymásnak, hangosan és kifejezően is az alábbi idézetet!
„Ez a döngicsélés jelent valamit. Olyan nincs, hogy csak döngicsélés van meg zümmögés, és
az nem jelent semmit. Ha döngicsélés van meg zümmögés, akkor ez azt jelenti, hogy valaki
vagy valami döngicsél, illetve zümmög, és amennyire az én műveltségem futja, az egyetlen
elképzelhető ok, ami valakit döngicsélésre, illetve zümmögésre indíthat, abban a tényben
leli magyarázatát, hogy az illető egy méhecske.”
(A. A. Milne: Micimackó – részlet; Karinthy Frigyes fordítása)
Milyen jel a döngicsélés? Mit jelent?
Írj hasonló stílusban egy bekezdést a füstről vagy a lábnyomról, úgy, hogy egy konkrét helyzetbe
képzelhessük magunkat! Olvassátok fel egymásnak párosan, majd a jól sikerülteket az egész osz-
tálynak! Egy bekezdés legalább három összefüggő, azonos résztémáról szóló mondatból álljon!
Milyen formai és tartalmi jellegzetességei vannak az írott szövegekben egy-egy bekezdésnek?
Sikerült ezeket megvalósítani?
Jelek a világnak – magunkról
Azt már tanultuk, hogy a beszédünk cselekvés is, magatartásunk része, jellemez bennünket. Igaz ez
írásunkra és öltözködésünkre is.
Tekintsd át a füzetedet, és fogalmazd meg két-három mondatban, mit árul el rólad az írásod!
Hogy viszonyulsz a fatalok jellegzetes csoportjaihoz, azonosulsz-e valamelyikkel, s ha igen, miért?
Ifúsági társadalmi csoportot (szubkultúrát) alkotnak például a hippik, punkok, skinheadek, emósok,
darkok stb. Mutasd be valamely ifúsági szubkultúra jellegzetes külsőségeit egy vagy két bekezdésben!
Jelek erdejében
*1.21
Érzékelés
KOMA_kesz2_kod.indd 202 2013.08.09. 18:21:18
203
A fatalok sokszor ruházkodással is jelzik, hogy milyen
szubkultúrához tartoznak.
Ez is nonverbális jelzés vagy kód. A „dresszkód” pedig
öltözködési szabály, pl. egy munkahelyen vagy bál-
ban.
A nyelvi jelrendszer
A jelek rendszert alkotnak. Így képes a KRESZ szabá-
lyozni a közlekedést, vagy a morzejelek így szolgálták
a hajósokat és a katonákat. A nyelv a leggazdagabb
jelrendszer, segítségével árnyaltan fejezhetjük ki gondolatainkat, ezért válhatott a költők és az írók
kifejezőeszközévé.
A nyelvi jelek esetében az alak, a fzikai jelenség az a betűsor, amellyel a szót leírjuk, illetve az a hang-
sor, amellyel kiejtjük. A hangoknak néhány kivételtől eltekintve nincs jelentésük, tehát nem jelek. A
legkisebb, önálló jelentésű nyelvi elem a szó. A szavak alkotják a nyelvi jelek túlnyomó többségét.
Nyelvi jelnek számítanak az állandóan együtt használt szócsoportok: a szólások, a közmondások és
a közhelyek is.
A hangalak és a jelentés viszonya
Minden nyelvi jel három elemből áll: ezek a jelölt (amit megnevezünk), a jelölő (amivel megnevez-
zük) és a jelentés (amit a jelnek tulajdonítunk). A nyelvi jelek többségének alakja (jelölője) és a jelölt
között nincs kapcsolat, másként is nevezhetnénk egy-egy dolgot.
Csak a hangutánzó és hangfestő szavak számítanak kivételnek, például „bumm”, zümmög, „cammog”.
A jelölő és a jelentés közötti viszony alapján beszélhetünk rokon értelmű, egyjelentésű, azonos
alakú és többjelentésű szavakról.
Az azonos alakú szavak hangalakja több, egymástól független jelentést hordoz. A jelentések szófaja
általában eltér. Ha a jelentések között van összefüggés, akkor többjelentésű szavakról beszélünk.
A többjelentésű szavak jelentéseinek szófaja mindig azonos.
Melyik csoportba tartoznak az alábbi, képekkel jelölt szavak?
Írd le a füzetedbe táblázatos formában!
Otthon egészítsd ki az osztálykönyvbe készülő, javított
bemutatkozásodat az ifúsági szub-
kultúrákhoz való viszonyodról szóló
bekezdéssel!
Küldd el a bemutatkozást egy osz-
tálytársadnak, véleményezzétek,
segítsétek egymás munkáját!
Javítsátok a helyesírást is!
Szeretnél többet tudni?
Nézd meg az egynyelvű szótárakban, mit jelentenek az
„ikon”, az „index” és a „szimbólum” szavak.
Ne elégedj meg egy jelentéssel! Gyűjts a beszéddel,
szavakkal kapcsolatos szólásokat, közmondásokat!
Kommunikáció – nyelvtan
d l i k é álh
KOMA_kesz2_kod.indd 203 2013.08.09. 18:21:19
204
Kommunikáció – magyar
4.7
Érzékelés, érzékszervek
Mindenki válasszon egy érzékszervet! Gyűjtsétek össze önállóan, mi mindent lehet érzékelni
a segítségével! Mi veszne el az életünkből, ha nem működne?
Milyen nehézségeik lehetnek a fogyatékkal élőknek? Tudjátok-e, milyen elfogadott, kultu-
rált megnevezései vannak a különböző fogyatékkal élő embereknek?
Írd le azokat a megnevezéseket, amelyek a beszélgetés során előkerültek, de korábban nem ismerted őket!
Művészek – fogyatékkal élve
1965-ben Liechtensteinben jött létre a Szájjal és Lábbal Festő Művé-
szek Egyesülete. Ma 650 tagja van, és 42 országban működik kiadója.
Jelmondatuk kezdettől fogva az volt: „Sajnálat megtiltva”.
Az egyesületnek az a célja, hogy segítse a sérült művészek megélhetését,
és azt, hogy teljesítményük alapján integrálódjanak a társadalomba.
Forrás: Natúrsziget honlap
Bizonyára láttatok már ti is olyan kará-
csonyi képeslapokat, amelyet szájjal
és lábbal festő művészek készítettek.
Nézzétek meg Krániczné Tóth Dóra
(balra) és Czibolya Erzsébet (jobbra)
festményét, majd olvassátok el
N. Horváth Péter Nem varázslat kell című versét!
Hogyan gondolkodnak a fogyatékkal élők önmagukról és a körülöttük lévő világról?
Mit tehetünk a fogyatékkal élőkért?
Horváth Péter: Nem varázslat kell
Gondoljatok ránk az utolsók közöt,
Hogy néhanapján lehessünk elsők,
Bár testünkké let vasmarkú ködök
Takarják bennünk a gyönyörű belsőt.
Mint tenger mélyén rejtező kagylók,
Gyöngyként növeszti szívünk a vágyat
Csitítgatjuk a nyugtalan alvót,
Mikor álmai tilosban járnak.
Mert, mikor úgy fest, hogy minden tiltot,
S képe jut csak az elérhetőnek,
Azt hisszük, kaput sohase nyitok,
Megértést várva, akárki zörget.
Mindössze adni szeretnénk nektek,
Valami igaz, belőlünk valót,
Amiből közös világ születhet,
Hol könnyen leszünk felvállalhatók.
Nem birtokoljuk a bölcsek kövét,
Legfeljebb van, mit más szögből látunk,
Mert más korlátok gyűrűznek körénk,
S minket még izgat, mi másnak már unt.
Nem varázslat kell, sem csodaszerek.
Ne ígérjétek tóból a holdat.
De aki minket emberként szeret,
Hű képmása a Mindenhatónak.
-
.
B
c
é
N
Mindenki más. A megértés nehézségei, előítéletek
KOMA_kesz2_kod.indd 204 2013.08.09. 18:21:22
205
Kommunikáció – művészet
Cigánynak lenni
„Nem szeretek cigány lenni, mert olyan, mint egy gyógyíthatatlan betegség” – írta magáról Jónás Tamás
cigány származású költő. Az egyik leghíresebb cigány költő, Bari Károly versét elolvasva próbáljátok
megmagyarázni ezt az életérzést!*
Hány mondatból áll a vers? Olvassá-
tok el magatokban, majd egymásnak,
értelmezve, hangosan is!
Kihez szól a költő? Kinek a nevében?
Milyen városról beszél? Milyen érzések
jelennek meg a versben? Mi az, amire
a lírai én vágyik? Foglaljátok össze
a vers tartalmát írásban, két-három
mondatban!
Hasonlítsátok össze a megoldásokat!
Tudtátok, hogy a versek nem feltétlenül a szerző érzelmeit, gondolatait fejezik ki? Bele is élheti magát
valakinek vagy valakiknek a helyzetébe. Gyakran nem lehet pontosan megállapítani, hogy magáról
beszél-e. Ezt a jelenséget fejezzük ki a lírai én fogalmával.
Füstös képek
Olvassátok el Lakatos Menyhért cigány író Füstös képek című regényének részletét a Szöveggyűjtemény-
ben! Gyakoroljátok az értő olvasást! Beszéljétek meg, mi történt az íróval gyerekkorában, magyarázzátok
meg az aláhúzott mondat értelmét! Diktáljatok le egymásnak egy-egy bekezdést helyesírási próbaként!
A kommunikáció zavarai
Általában mi lehet az oka annak, ha valaki nem érti meg vagy félreérti az információt vagy a közlő
szándékát? És az alábbi helyzetekben mi okozhat zavart? Lapozz vissza a kommunikáció ábrájához
a 197. oldalra, és vegyél fgyelembe minden lehetséges zavaró tényezőt! Elemezzetek párosan két-két
helyzetet, majd beszéljétek meg őket az osztállyal!
Írásbeli kommunikáció – az írásjelek szerepe a megértésben
Olvassátok el magatokban Merániai János esztergomi érsek eredetileg latin nyelven
írott üzenetét ! A Gertrudis királyné ellen lázadó magyar nagyuraknak küldte. Értelmez-
zétek, tagoljátok írásjelekkel! Mindenki azonos megoldásra jutott? Ha nem, mi lehet az
eltérés oka?
„A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.”
Szeretnél kifejezőbben olvasni?
Egyénileg gyakorolhatjátok a versolvasást, háromfős csoportban pedig a regényrészletet eleveníthetitek
meg. Ha kitartóan gyakoroltok, és jól megy, felvehetitek valamilyen hang- vagy videorögzítő eszközzel.
A legjobb előadás bekerülhet az osztály könyvébe. Ugyanolyan szeretnél lenni, mint a többség – vagy
másmilyen? Miért? Mi a jó az azonosulásban, és mi a jó a másságban? Írj erről!
Bari Károly: Azt hiszitek
Azt hiszitek, hogy csak én
ácsorgok fényért és szeretetért
a város kapuja előt,
én korbácsolom a ziháló szél
hátát átkaimmal és üvöltöm az
égig
kivetetségem siralmait:
tizenhat évem nem elég
arra, hogy befogadjatok,
nem elég arra, hogy fejemről
letépjétek
a megaláztatás pókhálóit?
Sokan várjuk a kapukon kívül,
hogy
bizalmatok rézkrajcárjaival
megajándékozzatok!
telefonon /
te és az egyik
nagyszülőd
szóban / te és a
szüleid
te /
tankönyvolvasás
te / egy vers
meghallgatása
szóban / te és egy
osztálytársad
*1.15, 5.17
KOMA_kesz2_kod.indd 205 2013.08.09. 18:21:24
206
Kommunikáció – magyar
rag
jel
4.8
Szófelhő
Versenyezzetek! Ki tudja meghatározni a
szófelhőben található szavak közül a leg-
többnek a jelentését?
Készítsetek ti is szófelhőt az osztálykönyv számára in-
ternetes szófelhőkészítővel! Válasszatok az iskolára, az
osztályra jellemző szavakat!
Hang és betű
A beszéd, akárcsak a zene, hangokból áll.
A beszédhangok írott jelei a betűk. A han-
gok – néhányat kivéve – nem rendelkeznek
jelentéssel. A hangok a versek zeneiségé-
ben is nagy szerepet játszanak: a magas
hangrendű szavak inkább vidám, a mély
hangrendűek pedig általában borús han-
gulatot árasztanak. A rímek is a magán-
hangzók összecsengésén alapulnak.
A rovásírás az ősi magyarok írása volt.
Próbáld meg titkosírásként használni: írd le a nevedet vagy valamilyen titkos üzenetet rovásírással!
Szóelemek, szavak
Mit rejt egy szó? Egy közepesen hosszú szó betűiből két perc alatt kell új szavakat alkotni. Felolvasáskor ki
kell húzni azokat, amelyeket más is írt. Például: napelem: nap, el, elem, epe, lep, pele, lap, nem…
A szavak szóelemekből épülnek fel. A szótőhöz járuló újabb szótövek és toldalékok megváltoz-
tathatják vagy árnyalhatják a szó jelentését, lehetővé teszik, hogy mondatba illesszük őket, és kifeje-
zőbbé teszik a szerkezetüket. Ezek a tulajdonságok is a nyelvi rendszer részei, belső logikája, a nyelv
természete szerint működnek. A nyelvtan egyik fontos szerepe ennek a logikának a megismerése.
A nyelvtani ismeretek megkönnyítik az idegen nyelvek tanulását is.
Az új szavak alkotásának igen gyakori módja a szóképzés. A képzők olyan toldalékok, amelyek
kisebb-nagyobb mértékben megváltoztatják az alapszó jelentését, esetleg szófaját is. Például: „szó”
(főnév), „szóbeli” (melléknév), „szaval”, „szól” (igék). Sokszor a képzett szavakat is tovább lehet képezni,
például „szólás” (főnév), „szóbeliség” (főnév).
Kapcsoljatok képzőket egy szótőhöz! Vigyázzatok, mert más toldalékok (jel, rag) nem fogadhatók el!
Például: „világ”, „világi”, „világos”, „világít”, „világítás”, „világosság”…
Az összetett szavak két vagy több szótövet (önálló jelentésű szót) tartalmaznak, és egybeírjuk őket
(kivéve, ha hat szótagnál hosszabbak, és kettőnél több elemből állnak, ez esetben kötőjelet haszná-
lunk az értelemhatáron). Helyes írásmódjuk begyakorlása sok tanulást, fgyelmet és gyakorlást igé-
nyel. A magyar helyesírás szabályai című segédkönyv tizenegyedik kiadásának 95–142. pontja tartal-
mazza a tudnivalókat, sok-sok példával.
A nyelv építőkövei – Nyelvi játékok
KOMA_kesz2_kod.indd 206 2013.08.09. 18:21:26
207
Összetett szó, változó utótagok
Egy egyszerű szóból alkossatok minél több összetett szót időre, versenyben!
Pl.: szó, szóelem, szószóló, szóvirág, szószedet, szótár, szókereső, szóalkotás, szójáték, szóvivő, szófukar,
szóbőség, szószátyár... Lehet utótag is: előszó, utószó, szitokszó, esküszó…
kép:…., tető:…., alak:…
Rosszul összetett szavak, vagyis mulatságos összetételek, amelyekben a közös tag teremti meg az
összekötő kapcsolatot, például: munkaügyi vezető: órabérgyilkos (órabér + bérgyilkos); hacker: adat-
bankrabló (adatbank + bankrabló); tömeggyilkos viseli: vérfürdőruha (vérfürdő + fürdőruha).
(Forrás: Wikipédia)
Alkossatok ilyeneket vagy rajzoljátok le valamelyik mulatságos összetett szót!
Barkochba
Az egyik játékos gondol egy személyre, tárgyra vagy fogalomra, a másik, illetve a többiek eldön-
tendő kérdésekkel (amelyekre „igen” vagy „nem”, esetleg „nem jellemző” a válasz) találgatnak, egyre
jobban megközelítve, hogy mire gondolt a játékos.
Szavak mondatban
A határozói jelentéstartalmakat (azt, hogy valami mikor, kivel, hol, miért, … történt) a magyar, a
török és a fnn nyelv főként toldalékokkal (ragokkal) fejezi ki, számos nyelv, pl. az angol és a német
pedig elöljárókkal (to school – iskolába , at school – iskolában, about school – iskoláról – ;
in die Schule – iskolába, in der Schule – iskolában, über die Schule – iskoláról).
A képvers is játék a szavak és szókapcsolatok formájával, át-
menet a szavakkal (verbális), illetve a képekkel történő (vizuá-
lis) kommunikáció között.
A képvers sok korszakban volt népszerű forma.
A múlt század végének magyar vizuális költészetét bemutató
Médium-Art antológia 1990-ben jelent meg.
Ötven magyar költő és képző-
művész alkotásait tartalmazza,
többek között Nagy Pál,
Papp Tibor, Petőcz András,
Tandori Dezső és Zalán Tibor
munkáit.
Próbálkozz te is képvers alkotá-
sával!
Szeretnél többet tudni?
Ismételd át, amit általános iskolában a szófajokról tanultál!
A nyelvtani ismeretek megkönnyítik a nyelvtanulást is.
Jó hasznát veheted például az interneten a Sulinet Tudásbázisnak!
Nyelvtan
ző-
za,
or
-
Petőcz András: Könyörgés
Tandori Dezső: Az én csöndem T d i D ő A é ö d
KOMA_kesz2_kod.indd 207 2013.08.09. 18:21:27
208
Kommunikáció – magyar
A reneszánsz
A középkorban oly meghatározó vallásosság szerepe a 15. századra Magyarországon is csökkent.
Mátyás idejében nálunk is gyökeret vert egy új életfelfogás. Az ember újra felfedezte a földi élet szépsé-
geit, a művészetek, a barátság, valamint a szerelem jelentőségét, az igényes környezet, a művészi alko-
tások élvezetének örömét. Ezt tükrözi egy átfogó művészeti stíluskorszak, a reneszánsz. A szó jelentése
újjászületés. A reneszánsz művészet Itáliából indult több évszázados hódító útjára a 13. században.
Első Európa-hírű költőnk Janus Pannonius volt (1434–1472), aki Mátyás király
korában élt. 13 éves korától itáliai egyetemeken tanult, 15-16 éves korában már
költőként ismerték. Hazatérve Pécs püspöke lett. Verseit latinul írta. Pannónia
dicsérete című epigrammáját tanultátok az általános iskolában.*
A Szöveggyűjteményben található verse saját sorsáról szól. Olvassátok el először maga-
tokban, majd egymásnak, hangosan! Miért és hogyan szól a vers Janus Pannoniusról?
A magyar nyelvű reneszánsz költészet Balassi Bálint (1554–1594) tollán szüle-
tett meg. Ő végvári katonaként vitézi énekeket, epedő férfként szerelmes ver-
seket, kicsapongásai miatti bűnbánatában istenes-
nek nevezett vallásos verseket írt a 16. században, a török megszállás idején.
Egy katonaének című versét megtaláljátok a Szöveggyűjteményben.**
Beszéljétek meg, milyennek mutatja be a költő a katonaéletet!
A barokk
A barokk stíluskorszak az ellenreformációval, a katolikus egyház megerősö-
désével esik egybe. Körülbelül 150 évig tartott a 16. század végétől kezdő-
dően. Újra a vallásos témák uralták a művészeteket. A magyar templomok
többsége barokk stílusban épült, akárcsak a főúri kastélyok.
Pázmány Péter (1570–1637) esztergomi érsek, bíboros,
író és hitszónok volt, a magyar ellenreformáció vezér-
alakja (jobb oldali kép). Ő alapította az első, máig mű-
ködő, Nagyszombatban felállított magyar egyetemet.
Zrínyi Miklós (1620–1664) főúr, politikus, költő és
hadvezér (bal oldali kép). Szigeti veszedelem című
barokk eposzában (hősköltemény) dédapjának állít
emléket, aki 1566-ban hősi halált halt maroknyi csa-
patával, de nem sikerült megvédeniük Szigetvárt
a török túlerővel szemben.***
A felvilágosodás és a klasszicizmus
A felvilágosodás főként 18. századi, Angliából és Franciaországból eredő eszmeáramlat.**** Elnevezése
azt tükrözi, hogy mindent tudományos vizsgálódás tárgyává tettek a szellem, az értelem fényénél.
A felvilágosodás idején a klasszicizmus vált korstílussá. A klasszicista művészek tisztelettel tekin-
tettek az ókori művekre, igyekeztek megállapítani, hogy milyen szabályokat követtek a „klasszikus”
művészek, és maguk is szerettek ezeknek megfelelően alkotni.
AA re rene nesz szán ánsz sz
AA kkö kö ö kö kö kö kkö kö kkö kö ööözzé zé zzé zz pk pk pk pk ppk pk k p or or or or r orba ba ba ba ba ba ba ba ba ba bba ba bbbann n nn nn nnnnnn ol ol ol olyyyy y y me me me me me me me m gh gh gh gh gh ggh gh gh g at at t at at aat atáár áár ár áár roz oz oz oz oz oz oz ozz oz ozó óóó óóóóóóóó va va va va va va vva va v ll ll ll l ll ll l ll llllás ás ás ás ás ás ás ás s áás ásos os os os os os os oosssáá sá sá sá sá sáá sá sá sáááááá sá s g gggg g gggggg gg gggg sz sz sz zzz sz z sz z sz zer eeeer er rrr eeee ep ep ep eep eep p ep p ep ep ep p ep ep ep ep p ep peee eeeeeeee aaa aa a aaaaaaaaaa 115 115 15 55 15 55 1155 155 11 . sz zzzzz s ááz ááááá ad ad d adra ra ra a ra aa ra aaaaaa MMMMMag ggggya aaaaaaro oo roors rs rs rssszá zá zá á zá á zá zz go go gonnnn is s is s cccsö öö sö ö sö ö sökk kk kk kk kk kkk kkkeen een en en en n en eeen nntt. ttttt. t. tt. t. t.
MMá áttty ty ty ty yyás ás ás ás ás ás ás s iiiiiiide de de de de de de de de de de de ejé jé jé éé jé jé jé jjj be be be be be bb n n n n n á ná ná ná á ná áálluu lu lu ll nnk nk nk iiiisssss gy gy ggy y gy ggg öööök ök öööök öööö er er er r er eret et et et t vvvver er er e t tttttt eg eg eg eeegy yyyy új új j új jjj új jj új ééééééééééééééle le lle le lle llle le e l tf fff t el el el ll el llllfo fo fo fo fo fo fo o fo o fo oo ffo fogá gá gá gá gá á gá á gá gá gá gá gá gá gá gggá g ss. s. s. sssssss. sss AAAAAAAAAAAAAAzzzzzzz em em mmm embe be ber r új új új új új új új j új új j új úúj újra rrra a ra ra ra rra ra a ffffffffel el eel eee fe fffe fe fe fe fede ddde e de de de de e de e dezt zt zt t zt zt ztee e eeee aaaaaaa fö fö fö fö fö ö fö fö fö fö föld ld ld ld lld lld lllllldiiiiiii él éél él éél él éél él t et t et et et et et et ssssssszé éé zé zé zé zé é zé zé zépps pppps ps pppp é-
ggeit tt it, , aa mű műűűűvé vé vé vé éééé vvész sz sz sz sz sz sz ssz z sz zet eet eet et et eeet e ek ek ek ek ek ek k eek ek ek kk,,,, aaaaaaaaa ba ba bba ba ba ba ba ba ba ba á rá rá rá rá rrrá rá rá á ráts ts ts ts ts ts tts ts ts ts t ág ág ág ág ág ááág ág ág ág ág ág,,, ,,, va va va va va va va vallla a lla la la lami mi mi mi mmi mi mnt nnt nt nt nt nnt nt aaaaaaaa sssssssze ze ze ze zze ze e ze zere re re e re re re rele lle le le le lemmmmm mje e je je je jelle le le le le le le llle le le lle llent nnt nt nt nnnt nt nttt nt ntt n őős ős ős ős őős ős ős őőős őő ég ég ég ég égéét ét ét, az az az z iiiii éé gé gény ny nnyes es e kkör örny nyez ezet et,, a a mű művé vész sz ziiii aaal a ko-
ttásso oook él lve veze zeté téne ne eeekkkkkkkk k ör ör ör ör ö öm öm öm öm mét ét éét ét éét. . EEEz EEztt t tü tü ü tükkr kröz özii eg egyy át átfo fogó gó mműv űvés és sss és és ssssszze ze ze ze ee ze ze zzeti ti ti ti ttti tt sstí tílu lusk skor orsz szak ak, , aaaaa re re re rr ne nesz szán ánsz sz. . A A A ssz sz sz sz zóó ó óó ó je je je j le lent nt nntés seee
úújjá ássz ss ül üleet t et et ee és és és és éés és. . . A A re re rene nesz szán án nsz sz sz mmműv űvés éésze z t It Ittál ál áll áll állliá iá iá iá iá iá iábó bó bb l in indu dult lt tt lt lt ltt tttttttöööb öb öb öb öb öb öb bb öb öbbb b b bbb év év év év ééév év ééééévsz sz sz sz ssz sz z sz száz áz áz áz áz áz áz áz áázad ad ad ad ad dos os oo hhhóóód ód ód ód ód ód ód ód ddít ít íít ít ít ít ít ít ít ítóóóóóóóóóó út út út úúútjá já já jj ra ra aa 11333. 3. 3. 3. ... ssssszá zá zá ááááááá zá záza za za za zza za za a za zaadb db db dban ann.
ssső ső ső sss EEEEur ur rrrrr u óp óóóp óóóóóóópa-hhhírűűűűűűűű kkköl öl öl öl llltő tő tő ttttttőnnk nk nk k n Ja Ja Ja a J nu nu nus s s Pa Pa Pann nn nnnon oon ooon niu iu iu iu iu iu uussssss vvvvvvol ol ol ol ol l ool ooo tt t tttttttt (1 ((1 (1 (1 ((1 143 443 443 43 43 43 3 43 4 44– 4– 4– 444 14 444 14 4 1472 22), ), aaakki ki ki kkkkki Má Má Má Má ááá Máty ty ty ty ty t áás ssss kkkkkiir irááály
ooorá rá áá rá á rába ba ba ba ba ba ba bann ééél éééé t. 113 év év év v év év v év év ves es es es es eees eeeeees e kkkkkkor rr o át át át áááát át át t át át á ól ól l ól ól ól ól l ól ól óó iiiiiiiitá ttá áááá ttá tá tttá tá áli li li li liai ai ai iiii aa eeeegy gy gy gyy gy gy gy yyy gyeet et et eet et t et et t et t et tt ee eeeem em em mm eeeee ek ekeennnnn tan nnn a uuul ul ul uult, t, tt, t, 1115- 5 116 16 ééévvve ve e vvessssss ko kko ko ko kkk rá á rá ábbba bbb nn n mmmmá m r
öölt ltők ők őkén én én éé tttttt ismmerrrrt rt ttték ék éék ék kkkk é . . Ha Ha H zzza aa zz té térv rveeee Pé Pé Pé Pé Pé Pé PPé Pécs cs cs ss cs cs ss pppppppppppüüüüüs üs üüüüüüüü pö pö ö pppp ke ke lleet et tttt. t. VVVVer eer eerse sse eeiit ii laat atin in nuuul ul ul l u íííírt rt rttaaa. a. PPa Pa aa PPannnnnón ónn ó ia
iiiics cs cs sér ér éér ér éret t et et e eeeee ccí c mű ű eeeeeeeppi pi pi igr gr ggr gr gr gg am am am ammmmmmáá m já ját t ttta aaaaaaaaaaaaaanu nu nnu nu nu nu nnnnu nn lt lt t lt lt t ltát át át át átt át átt á ook ok ok ok k ook oooooo aazzz ál álta a talá ááááááááno no nos s iis is i ko koolá l bba ban. n. .*******
AASSzövegggy gy gy yűj ű te e te temmé mé mé mé mé mm ny ny ny ny yyy ny ny yyyybe be be be e be eeeennnn nnnta ta aa ta ta ta a ta talllá lá lá lá llá lá llá lá álh lh lh lh hhhhh lh h lhat at at at t at tt at aaat atóóóóóóó ó óóóó óóó ve ve ve ve vve ve ve e ve ve ve ve ve ve vers rrs rs rs rrs s rs rs rrs s rse e e eee sa aa sa a sa sa sa ajá já já já já já áá já já já já já jjá j ttttt tttttttt t ttt so sssso so so so so so so so so sors rs rs rs rs rs rs s rs rs sár ár ár ár ár áár ár ár ár ár ár ár áár ár ááróóóóóóól ól ól óól ól ól sssszó zó zó zó ó zó óll. ll. l. l. l. OOOOOOOOOOOllllv lllv lv lv lv vas as as as s as as as as as as a ssá sá ss to to okkkkkk el el el el el el eeeeeelő lő lő lő lő lősz sz ssz ször r ör ör mmmag ag g ag ag ag ga- a- a- a
o to oo to to o to to tokb kb kkkb kb kb kban aan an,,, ma ma ma ajd jd d jd d jjd d jjd dd eeeeeegy gy y gy ggy gy gy áááá má má má mmá másn sn sn nn sn n sn sn sn kkkk ak ak k ak kk akk aaak ak, ,,, hhha ha hha ha ha ha ha hha ha ha hang ng ng ng ng ng ng ng ng nggggos os os os os oos ooooosan an an an an an an an aan! ! ! !!!!!! Mi Mi Mi Mi Mi Mi Mi MMi MMMiér ér ér ér r ér éér ér ér rttttttt t t t és és és és éés és és hhhhhhhog og og og og gg og ogya ya ya ya y nnnn sz sz sz sz z szól ól ól ól ól aaaaaaaaa vvvver r e ss Ja JJ nu nnu uss s Pa Pa Pa Pa Pann nn nn nn nn nn nnon on on ooo iu iu iu usr sr sról ól ól ól ól óóó ?????
A AAAA A A A ma ma ma mma ma ma mmagy gy gy gy gy gy gy g ar ar ar ar ar ar ar ar nnnnnnnyyye ye ee ye yye ye yyye yelv lv lv lv vvv lv v l űűűűűűűű re re re re re re rreeeeeenne nne ne ne ne nne nnnn sz sz sz s án ánnnnnsz sz sz sz sssz sssz s kkkkkkkkkkööl öl öl öööölté té tész sz sz zzzzzet et et et et et et tt et t Ba Ba Ba a Ba aalla a la ll ss ss s iiii Bá Bá Bá Bá Bá á BBBBBBB li ii li li liinnnt nt nt nt nt nnnnnn (((((1115 15 15 5 1115 115 11554 54 54 5554 54 5 –1 1 –1 –1 –– 59 59 59 59 594) 4) ) 4) 4) tttttttttol ol ol ol ol ol ooool o lá lá lá lá lá ááá lá áánnnnnn sz sz z sz z sz sz z sz sz szüüül ül ül ül ül üül üle- e- e- e- eee
te te e te te te te te te e tett tttt ttt tt tt tt tt tt mmmmmmmmmmmmmmmeeg eg eg eeg eg eg eg. ŐŐŐ ŐŐ Ő Ő vvvvé vé vé vvé é vé éé vé v gv gv gv gv gv gv gv vv gv gv gg áár ár ár ár ár r ááár ár ár ár á iiiiiiii ka ka ka ka ka a kk to to to tona na na aa na a naaké kkké kké kkk nt nt nt t vvvvvvvvit it t it ttttéz éz ééz éz ééz z éz é iii én én én n énn ének ek ek eee ek ek ek e et et et et, , , ep ep ep ep ep ped ed ed ed d e ő ő őő ő fé fé fé fé fé érf rf rf fkkkkén én én é t t t sz sz z sz szer er eer e el el el e me me me es ss s ve ve vver- r- r
se se se se se eee s ke ke ke ke ke kke ke keetttt, t, t kkkkkkic iic ic ic icsa sa sa aaapo ppo po po o ppo pp ng ng ng g ng g nng gás ás ás ás ás ssai aai ai ai ai ai aai mmmmmmmia ia att tt tt tt ttt tt iii bű bű bű bű bű űnb nb nb b nb bán án án án ánat at at tt a áb áb áb ááb ában an aan aa iiist st st st t s en en en en en nes es es es s es---
k k ne evve ve ve ve eeeze ze ze ze zzettt tt t tt vvval a lá ááso so so ssos ve ve vers rs rs rs s rsek ek eeeeee et et et íííírt rt rttt aaaa 11111111111666. 6. 6. 6666. 6 ssssssssssszá á zá zá zá zá zá zá zá zá zá zá zá zz za za za a za za za zzzzadb db bb ddb dddb bb db b d an an an aan an an, , , ,, aaaaa tö tö ö tttö tö törö rö rö rö öök kk kkk me me me me mmegs gs gs gs gs gs gs gs gg zá á zá zá zá zá á zá zz ll ll ll ll l llás ás ás ás ss áss ás ás s iiiiiiiide de de de de ddddddejé jé jé jé jé jjééén. nn. n.
y ka ato ooooona aa na aén n én én n ééé ek ek ek eee cí ccc mű mű műű vvver er er r ersé sé séé séé séétttt tttt mme me me me me eee me megt gt gt gt gt gt gt gggt gg al al al alál ál ál ál ál á já já já já já áá j to to to to tok k k k k aaaaaa Sz SSz SSSSSSz Sz Sz SSz Szööööv ööv öv öööv öv ö eg eg eg eg eeeeg eg eg eg eg e gy gy gy gy gy gg űűj űj űj űj űj űj űű tte te te te éé mé mé mény ny ny nybe be be be be be be e b n. n. n. n** ** ** **
zél éljé jé jé jé ééte te te ekkk k k kk kk me me me me me mmmm gg, gg, g, mmmmmmmmmmil il il il il il iil il iilyye ye ye ye e ye yye ye e yye yenn nn nnnnn nnek ek ek k ek k eeeek eek ek eek ek kk mmmmmuut ut ut ut t ut uuut ut u at at at at t at aat aa ja ja ja ja ja jjja ja ja j bbbbbbbbeee e eee a aaa kö kö kö kö kö kö kkkk llt lt lt l ő őőőőő aaa aa a ka kka ka ka a ka a kk to tto to to to o to oo tonna na na na na nna aél él él él él él élet et t et et et et et tt et et et et et t!!!!!!!!
aarokk
4.9
nek
El lllll
kkko ko kk
kkkö kö
dddi di di d
AAAAAA
ttttttttt
AAAA
ttttttt
sss
kk ne evve ve ve ve eze ze zeeett tt tt ttt t val llllá lá ásos ve ve e
Irodalmi arcképcsarnok I.
s,
-
-
*5.7, **5.10,***5.10, ****5.11
KOMA_kesz2_kod.indd 208 2013.08.09. 18:21:28
209
Katona József (1791–1830) részben klasszicista elvek szerint írta a Bánk bánt. Ez az első jelentős ma-
gyar nemzeti dráma, 1833-ban mutatták be Kassán. Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megte-
remtője is feldolgozta.*
Csokonai Vitéz Mihály
(1773–1805) rövid, szegény-
séggel, betegséggel és bol-
dogtalansággal terhes éle-
tében páratlan szépségű
költeményeket alkotott.
Sokoldalúan művelt, ki-
emelkedő tehetségű mű-
vész volt. Megismerte és
hirdette a felvilágosodás
eszméit, például Az estve (este) című költeményében.
E vers is tartalmaz olyan szavakat, amelyeket ma nem úgy kell írni, mint Csokonai korában.
Gyűjtsétek ki ezeket a füzetbe, mai helyesírással!
Beszéljétek meg! Többszöri olvasás után értelmezzétek az idézetet! Mikor volt az, amikor még „nem szüle-
tett senki gazdagnak, szegénynek”?
Lillához (Vajda Julianna) írt szerelmes versei közül A Reményhez címűt már tanultátok. Megtaláljátok
a Szöveggyűjteményben is. Olvassátok el újra! Mit gondoltok, hogy vajon ebben a versben a lírai én
azonos-e a költővel! Nézzetek utána a könyvtárban vagy az interneten! (Keresőszavak: Csokonai, szerelem)
A 19. század, ezen belül a reformkor (1825–1848) magyar kultúrája rendkívül gazdag. Ez a néhány
évtized egyben a romantika időszaka. 1825-ben alapította Széchenyi István egyévi jövedelme
felajánlásával a Magyar Tudományos Akadémiát. Romantikus mű Kölcsey Ferenc (1790–1838)
a Himnusz című műve (1823), és ekkor írta Vörösmarty Mihály (1800–1855) a Szózatot (1836). A Him-
nusz Erkel Ferenc, a Szózat pedig Egressy Béni zenéjével vált nemzeti énekünkké. Az 1848–49-es
forradalom és szabadságharc zárta le a reformkort, kettétörve a 26 éves Petőf Sándor (1823–1849)
pályáját is.**
Petőf máig a legismertebb magyar költő az egész világon, a forradalom, a
magyar szabadság egyik szimbóluma. Szabadság, szerelem! című epigram-
mája szemléletesen fogalmazza meg költői és emberi értékrendjét. Szeptem-
ber végén című versét nászútja idején írta Koltón (lásd a Szöveggyűjteményben).
Arany János (1817–1882) pályája a reformkorban
kezdődött. Petőfvel való barátságát a Toldi című el-
beszélő költeményének köszönheti (1846).*** Arany
János nehezen heverte ki a szabadságharc és ba-
rátja elvesztését, ahogyan erről a Letészem a lantot
című versében is megemlékezett 1850-ben (lásd a Szöveggyűjteményben).
Szeretnétek többet tudni?
Válasszatok párban egy-egy alkotót ebből a leckéből vagy a Szöveggyűjte-
ményből! Tudjatok meg róla minél többet, vagy tanuljátok meg egy művét
könyv nélkül! Hallgassátok meg egymást többször, hogy bátran, felkészülten
állhassatok ki a többiek elé! Vegyétek fel a versmondókat videóra, hogy be-
kerülhessenek az osztály könyvébe!
Ar
ke
be


c
S
V
m
Irodalom – művészet
y
-
-
-

este) című költeményében.
„Hajdan a termő főld, míg birtokká nem vált,
Per és lárma nélkűl annyi embert táplált, S többet: mert még akkor a had és veszet ség Mérgétől nem veszet annyi sok nemzetség. Nem volt még koldúsa akkor a törvénynek, Nem születet senki gazdagnak, szegénynek.”
(Az estve, részlet)
*5.14, **1.27, 5.14, ***1.14
KOMA_kesz2_kod.indd 209 2013.08.09. 18:21:34
210
Kommunikáció – magyar
A helyesírási szabályok a nyelv lassú változását követik. Minél régebben született egy-egy irodalmi
mű, annál régebbi nyelvállapotot tükröz szókészlete, nyelvhasználata és helyesírása is. A helyesen
történő írás a műveltség egyik fokmérője. Írásunk külalakja, helyessége és tartalma is személyisé-
günkről árulkodik. Jó, ha bizonytalanság esetén kéznél van a Magyar helyesírási szótár vagy A magyar
helyesírás szabályai. Az interneten a legmegbízhatóbb segítséget a Magyar Tudományos Akadémia
helyesírási portálja nyújtja, ahol a szabályzat is megtalálható. A kiskáté is ezen alapul.
Az ábécét meg kell tanulni kívülről. Segít eligazodni minden
betűrendes kiadványban, például a telefonod névjegyzéké-
ben és a szótárakban, lexikonokban is.
A kiejtés szerinti írásmódot kell követnünk a szavak túlnyomó többsége esetében. Gyakran vezet
helyesírási hibához, ha a magánhangzók hosszúságát hibásan ejtjük vagy rosszul érzékeljük. Jellem-
ző hiba például az í, ú, ű hang rövid ejtése a következő szavakban: színes, színész, újság, gyűjtemény,
fú, gyanú, tanú, fésű, domború, homorú, szomorú, szörnyű, kíván, kínál, megszűnik. Nagyon ügyelni kell
azokra a szavakra, amelyekben változik a szótőben lévő magánhangzó hossza, ha más toldalékot
kapnak: húsz/húszas/huszadik, bújik/bujkál.
A tárgy ragját mindig egy t-vel írjuk, ezt is hallani lehet a kiejtés alapján: hajót, könyvet, sast, sárgát,
nyolcat, valakit stb.
Mi a szabály a következő tárgyas szószerkezetekben? Mi az egyetlen eltérés oka? Foglaljátok mondatba
ezeket a szószerkezet eket, úgy, hogy kiderüljön az értelmük! Alkossatok hasonlókat! Véget vetett, számot
adott, alapot szolgáltatott, kosarat adott, szemet szúrt…
A szóelemző írásmód már egy kis gondolkodást igényel. Ebben az esetben nem a kiejtést követjük,
hanem a szó tövét és toldalékait tüntetjük fel írásban.
Keressétek meg a szótőt, az esetleges kötőhangot és a toldalékokat a következő szavakban!
Írjátok le ezeket a füzetbe a mintát követve!
szabad+ság, egészség, költség, barátság, anyja, bátyjuk, szőjön, hagyjon, bánja, nénje, különben, azonban…
A hagyományos írásmód a régi, többnyire híres családnevekre és a ’j’ hang kétféle jelölésére vonatkozik.
Kik szerepelnek az alábbi képeken? Hogy írjuk a nevüket? Írjátok le a füzetbe!
Keressétek ki az interneten az aradi vértanúk neveit, és másoljátok be őket helyesen a füzetbe
tiszteletadásul!*
4.10
Helyesírási kiskáté
2
2
kiskáté: a legfontosabb ismeretek foglalata. Eredetileg a hittanra vonatkozik. A tankönyv írása idején még A magyar helyesírás
szabályai című kézikönyv 11. kiadása van érvényben, ám hamarosan megjelenik a 12. is. Ez azt jelenti, hogy 1984 óta most változnak először
lényegesen a helyesírási szabályok. Kérdezzétek tanárotokat a jelenleg érvényes szabályokról!
Sz. I. K. F K. F. K. L. V. M.
*1.27
KOMA_kesz2_kod.indd 210 2013.08.09. 18:21:37
211
karaj, olaj,
óhaj, sóhaj,
talaj, tolvaj...
hely, súly, ilyen,
olyan, folyó, csekély,
kristály, mosoly,
pehely, tavaly...
Másoljátok le a zsákokat a füzetetekbe!
Gyűjtsetek további szavakat mindkettőbe!
(A magyar helyesírás szabályai 89. pont)
A különírás és az egybeírás kérdéskörébe
tartozik az igekötős igék helyesírása.
Ennek eltévesztése nagyon súlyos hiba.
Három alaphelyzetet kell csak megtanulni.
Írjátok ki a szabályzatból az összes igekö-
tőt (131–132. pont)! Alkossatok szavakat
a három szabály szerint külön csoportba
sorolva!
A kis és a nagy kezdőbetűk
Sok olyan szó van, amelyet az angolban és a németben nagy kezdőbetűvel kell írni, a magyarban
azonban kicsivel, mert köznevek vagy melléknevek! Például: Christmas / Weihnachten, Easter /
Ostern, May / Wonnemonat, Sunday / Sonntag, German / Deutsch…
Írjátok le a fenti szavakat magyar megfelelőikkel együtt a füzetbe! Gyűjtsetek hasonlókat!
A tulajdonnevek helyesírása
Tudtátok, hogy régen a kutyákat gyakran folyókról nevezték el (pl. Tisza, Sajó), mert úgy hitték, hogy
ezzel kiengesztelhető a vizek szelleme, a név védelmet nyújt a veszettség ellen?
A földrajzi nevek helyesírását gyakoroljátok a szabályzat 173–184. pontja alapján!
Írjátok fel a füzetbe a lakóhelyetek környékének földrajzi neveit (utcák, terek, tavak, folyók, hegyek stb.)!
Intézménynevek
A hivatalok, szervezetek, cégek, múzeumok, színházak, könyvtárak – egyszóval az intézmények – nevé-
nek minden szavát nagy kezdőbetűvel kell írni, pl.: Kölcsey Utcai Általános Iskola, Magyar Tudományos
Akadémia, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Madách Színház, Országos Széchényi Könyvtár.
Írjátok le helyesen általános és középiskolátok nevét!
Az újságok, folyóiratok címének minden szava nagybetűs az és kivételével: Élet és Irodalom,
Nők Lapja, de a nem rendszeresen megjelenő művekében, mint amilyenek a könyvek és a flmek,
csak az első szót és a tulajdonneveket kell nagy kezdőbetűvel írni, mint például: A kőszívű ember fai;
A Pál utcai fúk; Magyar értelmező kéziszótár. Angol mintára hibásan terjed a „nagybetűsítés”.
Készüljön el az osztály könyvének szerkesztett, végleges változata! Ne feledjétek a kulcssza-
vakat: válogatás elrendezés ellenőrzés  véglegesítés! Mindenkinek a munkája szere-
peljen benne! Rendezzetek egy kis projektzárót, akár a szüleiteket is meghívhatjátok az osztály könyvének
bemutatójára! Térjetek vissza tanulási céljaitok táblázatához, és töltsétek ki az üres oszlopot is!
Szeretnétek többet tudni? Válasszatok a számos online helyesírási teszt és gyakorlási lehetőség közül!
Rendszeresen készítsetek egymásnak feladatokat!
Nyelvtan
igekötő + ige = egybe kell írni igekötő + más szó + ige = külön kell írni ige + igekötő = külön kell írni
leáll, megkérdez, kitalál el szokott tévedni, ki lehet mondani,
meg szabad enni
nézd el, válogasd meg, rakja át
KOMA_kesz2_kod.indd 211 2013.08.09. 18:21:38
212
Kommunikáció – magyar
Osztályújság készítése
Kommunikáció – magyar
4.11
Ebben a trimeszterben a KOMA (kommunikáció – magyar) tantárgy keretében
elsősorban a tömegkommunikációval foglalkoztok, és közben osztályújságot
fogtok készíteni. Egy olyan újságot, amelynek a szerkesztésében, írásában az osztály min-
den tagja részt tud venni. Szerkesztés közben fejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képessége-
tek, helyesírásotok; megismeritek az írott és elektronikus sajtó, a média különféle területeit. Továbbra
is gyakoroljátok a néma és a hangos értő olvasást, a kulturált véleménynyilvánítást. Megismerkedtek
számos irodalmi művel és képzőművészeti alkotással. Az első trimeszterben már megtapasztalhattátok,
hogy milyen közösen dolgozni, közös munkát létrehozni.
A tapasztalatokat hasznosítva mostantól még jobban együtt kell működnötök. Egy újság összeállítása,
szerkesztése bonyolult feladat, rengeteg egyeztetésen, közös munkán, de egyéni teljesítményen is alapul.
Mindenki válassza ki a maga számára azt a területet, ahol úgy érzi, hogy eredményesen tud hozzájárulni
a közös munka elkészüléséhez!
A következő három hónap közös produktumát, az osztályújságot tanárotok segítségével nektek kell
megterveznetek. Létre kell hoznotok egy szerkesztőséget, ahol eldöntitek, hogy milyen újságot sze-
retnétek, mi legyen a címe, miről szóljon, milyen terjedelmű legyen, milyen rovatok legyenek benne,
ki legyen a főszerkesztő, kik legyenek az egyes rovatok felelősei, kik legyenek a képszerkesztők, a tör-
delők, a riporterek, az újságírók stb. El kell döntenetek, hogy milyen formában készüljön, és kik láthas-
sák. Mindenképpen kell egy olyan munkatervet készítenetek, amelyben szerepelnek a részfeladatok,
a határidők és a felelősök is. Az újságnak legyen egységes arculata, mindenki arányosan vegyen részt
a munkában, és készüljön el a trimeszter végére! Ne feledjétek, a minőség fontosabb, mint a mennyiség!
Az alábbi táblázatban segítséget adunk a tervezéshez, de nem kell ragaszkodnotok hozzá:
Forma
(címadással)
Osztályújság
részben kézzel írt,
részben nyomtatott
formában
Osztályújság
elektronikusan
szerkesztett és
nyomtatott formában
Osztályújság
online formában
Műfajok
(pl.)
Hírek, tudósítás
Riport
Interjú
Fotók
(Mindenki legalább egy
közösen egyeztetett oldalt
elkészít az újsághoz.)
Hírek, tudósítás
Riport
Interjú
Fotók
Kritika
(Mindenki legalább egy
feladatot vállal a megírásban,
szerkesztésben.)
Hírek, tudósítás
Videointerjú
Videoriport
Fotók, fotóalbum
Riport (írott szöveggel)
Interjú (írott szöveggel)
Cikk, kommentár, glossza,
kritika
(Mindenki több feladatot is
vállal.)
Újságírói,
szerkesztői
feladatok
(pl.)
(Egyénileg, párban,
kiscsoportban)
Cikk írása
Fotózás
Rovatszerkesztés
(Egyénileg, párban,
kiscsoportban)
Cikk írása, szerkesztése
Fotózás, fotószerkesztés
Rovatszerkesztés
Tördelés
Olvasószerkesztés
Szöveggondozás
(Egyénileg, párban,
kiscsoportban)
Online felület kialakítása
Cikk írása, szerkesztése
Fotózás, fotószerkesztés
Rovatszerkesztés
Videók szerkesztése, vágása
Tördelés
Olvasószerkesztés
Szöveggondozás
Online szerkesztés
Webszerkesztés
Munkaterv
elkészítése
Főszerkesztő és szerkesztőség megválasztása, részletes idő- és feladatterv elkészítése
(a különböző munkafázisok és a felelősök meghatározása). Az osztály minden tagja készítsen
egyéni tervet is saját feladatainak részletes ütemezéséhez!
KOMA_kesz2_kod.indd 212 2013.08.09. 18:21:39
213
Projektbevezető – 2. trimeszter
Nézzetek meg a két képet, és ezek segítségével beszélgessetek arról, mi is történik egy szerkesztőségben!
Egyéni munkaterv az osztályújság készítéséhez ( a minta alapján a füzetedbe írd!)
Saját tennivalóim: ....................................................................................................................
Határidőim: .............................................................................................................................
Egyéb megállapodások: ..........................................................................................................
Tűzzetek ki saját célokat a tantárgy tanulásával kapcsolatban! A fenti területek közül melyeken szeretnétek
komolyabb fejlődést elérni? Mit tehettek ezért?
Hogyan ítélitek meg a három hónap során fejlesztendő képességeiteket?
Jelezzétek a megfelelő ikonnal!
(A második oszlopba a munkafolyamat végén tegyetek jelet aszerint, hogy
hogyan fejlődtetek!)

Szóbeli kommunikáció (helyes, kifejtett beszéd)
Kulturált véleménynyilvánítás
Írásbeli kommunikáció (fogalmazás)
Helyesírás
Hangos olvasás (technika, megértés)
Néma olvasás (technika, megértés)
Az olvasás élvezete, szépirodalom, regények, novellák, versek, színdarabok
A tömegkommunikáció sajátosságainak ismerete
A képzőművészet, a zene és a flmművészet élvezete
Együttműködés párban, csoportban
Tanulási képességek, tudásvágy
CNN hírszerkesztőség A Vasárnapi Újság illusztrációja (1863) Korabeli szerkesztőség
KOMA_kesz2_kod.indd 213 2013.08.09. 18:21:40
214
Kommunikáció – magyar
4.12
Mit gondoltok arról, hogy egy társadalom tagjai hogyan „beszélgetnek”, azaz kommunikálnak egymással?
Elevenítsétek fel, mit tanultatok már a kommunikációról!
A társadalmi kommunikációban a társadalmat
alkotó csoportok, egyének „beszélgetnek egy-
mással”, információt cserélnek. A tömegkommu-
nikáció általában nagyon gyors, szándéka szerint
hatékony, és valamilyen médiumon keresztül tör-
ténik. Általában egyirányú (visszacsatolás nincs), és
hatása nehezen követhető nyomon, gyakran köz-
vélemény-kutatással ellenőrzik. Egyik legfontosabb
eszköze a sajtó: az írott és az elektronikus média.
Újságok és hírportálok témái
A különböző újságok (attól függően is, hogy
milyen típusúak) eltérő módon szerkesztik
híreiket, tudósításaikat. Ezáltal tudnak egye-
divé, a többitől elkülöníthetővé válni.
Alkossatok 4-5 fős csoportokat!
Gyűjtsétek össze néhány lap és hírportál
nevét!
Gyűjtsétek ki, hogy mik a vezető témák!
Honnan lehet tudni, hogy melyek ezek?
(Elhelyezkedés, hosszúság stb.)
Milyen rovatok találhatók bennük?
Állítsátok össze a napi témahálót, azaz írjátok
össze a napi vezető hírek listáját!
Határozzátok meg, hogy az egyes képek melyik műfajt mutatják be!
Alkossatok más összetételű csoportokat úgy, hogy egy-egy új csoportban többféle hírfor-
rásról tudjatok beszélni!
Válasszatok ki egy olyan témát, amelyik minden forrásban szerepelt! Hasonlítsátok össze az azonos témával
foglalkozó írások hosszát, tartalmi elemeit!
Gyűjtsétek ki azokat az információkat, amelyek csak egy-egy írásban vannak jelen!
Az ismeretlen szavak jelentését keressétek meg szótárakban, internetes keresőkben!
Kommunikáló társadalom – tömegkommunikáció
Kommunikáció – magyar
A kü
mily
híre
div
Alk
Gy
ne
Gy
H
(E
M
Á
ö
Tájékoztató sajtóműfajok:
Hír:
Közérdekű és aktuális információ tömören, röviden megfogalmazva:
Ki? Mi? Mit? Mikor? Hol?, esetleg: Miért? Hogyan?
A hír f gyelemfelkeltő, érthető, rövid és tényszerű.
Tudósítás:
A helyszínen készített érdekes, sok információt tartalmazó beszámoló.
Riport:
Színes, személyes hangvételű,
a tényeket részletesen bemutató beszámoló,
a szereplők megszólaltatásával.
Interjú:
Beszélgetés az újságíró és egy érintett, általában ismert ember között.
Az interjú szólhat egy témáról vagy magáról
a megkérdezett személyről.
KOMA_kesz2_kod.indd 214 2013.08.09. 18:21:41
Kommunikáció
Tömegkommunikációs eszközök
Az újságokon kívül milyen tömegkommunikációs eszkö-
zöket ismertek még?
Próbáljátok meghatározni, hogy ki szól kihez ezeket az eszkö-
zöket használva: ki a feladó/közlő és ki a címzett/befogadó!
Mi a leglényegesebb különbség a már korábban megismert
kommunikációs modellhez képest?
A plakátok
A plakátok a társadalmi kommunikáció régi és nagyon fontos eszközei.
Elevenítsd fel, hogy iskolába jövet milyen plakátokat láttál! Beszélgessetek arról,
hogyan kell az üzenetet megfogalmazni egy plakáton! Nézd meg a következő
két plakátot, melyek az „ARC” kiállításokon jelentek meg. Fogalmazzátok meg,
mi a plakátok „üzenete”!
A tömegkommunikáció céljai: tájékoztatás, informálás; ismeretterjesztés; szórakoztatás; közvélemény-for-
málás. Nehezebben látható, mögöttes céloknak tekintjük a normák, értékek közvetítését, ez gyakran mani-
puláció formájában jelentkezik, amikor a címzett nem is tudja, hogy hatást akarnak gyakorolni rá, véleménye,
értékei, normái megváltoztatása céljából. Ennek legjobban érthető, legegyszerűbb példái a reklámok.*
A manipuláció
A keretes szövegrészben olvashatjátok Jan Svěrák Az olajfalók (1987) című flmjének történetét.
Ez a flm a manipuláció működését mutatja be. Egy nem létező állatról szól úgy, mintha dokumen-
tumflm lenne, és egy létező állatot ismertetne. A nézőnek résen kell lennie.
A Manipuláció: nem azonos a meggyőzéssel, mert elrejti a beszélő/feladó (a kettő nem mindig
azonos) valódi szándékát, vagyis azt, hogy rá akar venni bennünket véleményünk megváltoztatásá-
ra. Nemcsak azt rejti el, hogy miről akar meggyőzni vagy azt, hogy milyen eszközökkel, de sokszor
magát a meggyőző szándékot is. Ezért veszélyes. A reklámok gyakran élnek ezzel az eszközzel, de
a manipuláció politikai kommunikációban vagy akár a párkapcsolatokban is megjelenik. Ezért fon-
tos felismerni, érteni, megérteni a manipulációt.
Hallottatok róla? 1938. október 30-án mutatták be az Egyesült Államokban Orson
Welles rádiójátékát, amelyet H. G. Wells Világok harca című könyve alapján készí-
tett, s amely arról szól, hogy bolygónkat marslakók támadják meg.
Hiába hívták fel többször a hallgatók fgyelmét, hogy kitalált történetről van szó,
a valóságosnak tűnő tudósítások, váratlan gyorshírek hatására pánik tört ki, tö-
megek szaladtak az utcákra.
Olvass utána!
tumflm lenne, és egy létező állatot ismertetne. A nézőnek résen kell lennie.
AA MMMMM i lá lá lá áá ió őőőő éééé ll ttt l jt jtii b ééélőőő/f ll dó dó ( k ttő i ddi
Felfedeznek egy új állatfajt, amely a föld mélyén levő kőolajjal táplálkozik. Egy kutató-
csapat követi az olajfalót. Egy lepusztult cseh bányavidék egyik tárnájában találnak rá,
amint éppen egy szállítószalagon ülve utazgat, a bánya egyik feléből a másikba. Filmre
veszik, majd elfognak egy f atal példányt. A kutatók rájönnek, hogy az újonnan felfe-
dezet lény szénmonoxid-alapú légzéssel él. A kis állat minden műanyagot megeszik,
különféle műanyagokkal veszi körül magát, hogy más állatok ne egyék meg őt.
(Forrás: Wikipédia)
215
*1.25
KOMA_kesz2_kod.indd 215 2013.08.09. 18:21:45
Kommunikáció – magyar Kommunikáció – magyar
Nyilvános kommunikáció
4.13
Gondolkozzatok el azon, hogy miért beszéltek másképpen egymással, tanáraitokkal, az ön-
kormányzati ügyintézővel vagy egy felvételi beszélgetésen! Miért nehéz kitölteni egy űrlapot?
Gyűjtsétek össze azokat a kommunikációs tényezőket és jellemzőket, amelyek megváltoznak ilyenkor!
A hivatalos kommunikáció a személyes (magán) kommunikációtól eltérő formákat, eszközöket (ver-
bális és nonverbális eszközöket egyaránt) használ. Más a nyelvezete, szókincse, alapvetően sokkal
kötöttebbek a szabályai. Gyakran okoz problémát ez a kommunikációs forma, ugyanakkor a társa-
dalmi sikerességhez elengedhetetlen az ebben való jártasság. Kevesebb a metakommunikációs lehe-
tőség, nagyon pontos válaszokat igényel, sokszor bizonyos rituálék (meghatározott viselkedésfor-
mák) ismeretét is, és nagyon speciális szókincs birtoklására is szükség van. Ezt is tanulni kell.
Írjatok példákat a hivatalos kommunikációs szituációkra a képeken felidézett helyeket felhasználva!
Készítsetek szótárat a hivatalos kommunikáció különböző területeihez!
Milyen szabályai és veszélyei vannak a netes regisztrációnak? Beszélgessetek erről!
A nyilvános kommunikáció általában valamilyen formális közegben zajlik. Résztvevői gyakran is-
meretlenek egymásnak, esetleg nincsenek is egy térben. A nyil-
vános kommunikáció során írott és szóbeli szövegeket egyaránt
használunk, de jellemzőbb az írásbeli kommunikáció. A telefonos
és a netes kommunikáció is gyakori.
A hivatalos szövegek néhány jellemző műfaja: kérvény, hiva-
talos levél, nyomtatvány, csekk, önéletrajz, motivációs levél, tör-
vények, rendeletek stb. Speciális szövegek a tudományos szöve-
gek, sajtószövegek és a szépirodalmi művek is.
Jegyezd meg! A magán és a hivatalos kommunikációban mutatott viselkedésünk egyaránt minősít, jellemez bennünket.
Nyelvhasználatunk igényessége, gondolataink összeszedettsége, viselkedésünk kulturáltsága rólunk, személyiségünkről
árulkodik. Mások azt látják, ahogyan viselkedünk, azaz ahogyan kommunikálunk. Ez alapján ítélnek meg bennünket.
Álláshirdetések
Olvasd el a következő álláshirdetést (egy valóban létezett állásportál – 2012-es – hirdetése)! Először
javítsd ki a helyesírási és a nyelvhelyességi hibákat! Mit gondolsz, miért van ilyen sok a szövegben?
Milyen veszélyeket rejtenek az ilyen hirdetések? Fogalmazd meg, hogy milyen munkára keresnek embereket!
Mi a munkavégzés helye?
Mit gondolsz, miért csak 18 és 21 év közötti
hölgyeket keresnek? Miért kell a paradicsom-
szedéshez fényképes önéletrajz?
Keresd meg a szövegben azokat a pontokat,
amelyek azt mutatják, hogy a munkavállaló
teljesen ki van szolgáltatva a munkaadónak!
Tudnál informálódni a cégről?
Mit gondolsz erről a hirdetésről?
Szerinted szabad ilyen állásra jelentkezni?
Paradicsom szedés, kapálás és csomago-
lásos munka Hollandiába f ataloknak !!!!!
Helység: Netherlands
Állás-kategória: Pályakezdő állások
Foglalkoztatás: Teljes munkaidő
Gyártás termelés: Összeszerelés-futószalag
munka
Job leírása
Azzonnali kezdéssel keressünk Novemberig
tartó paradicsom szedés és kapálási munkára
hölgyeket 18 és 21 év között!!!
A csomagolás az folyamatossan van.
Ugyszintén hölgyeknek 18 és 21 év között!!!
Elvárás : Angol , német vagy
Holland nyelvtudás
Munka idö napi 8 óra
Munkakövetelmények
Szállást a munka adó biztositja
Munkába való bejárásrol a munkáltató
gondoskodik
Fizetés minden héten történik, életkor
besorolása szerint
Jelnetkezni a honlapunkon lehet cim :
www......munka.hu és kérjük csatolj
egy fényképes önéletrajzot is.
Kérlek ne itt üzenj ha nem regisztrálj.
216
KOMA_kesz2_kod.indd 216 2013.08.09. 18:21:48
217
Kommunikáció – irodalom
Használati utasítás
Olvasd el Örkény István (1912–1979) Egyperces novellák című
kötetéből való írását a Szöveggyűjteményben. (Ballada a költé-
szet hatalmáról)
Gondolkozz el azon, hogy vajon ki írta ezt a szöveget valójában!
Mitől lett mégis Örkény-szöveg?
MI MINDENT KELL TUDNI
Érvényes két díjszabási övezet beutazására, egy
órán belül, legföljebb négyszeri átszállással, a
felszállóhelytől az utazás céljához vezető legrö-
videbb útvonalon. Átszállni csak keresztezések-
nél, elágazásoknál és végállomásokon lehet, de
csak olyan kocsira, melynek útvonala az előzően
igénybe vett kocsik útvonalától eltér. Egy utazás
során csak egy Duna-híd és minden útvonal csak
egyszer érinthető. Kerülő utazás és útmegszakí-
tás tilos!
Olvasd el a következő, termékek mellé csomagolt vicces (de nem viccesnek szánt) szövegű használati útmu-
tató-részleteket! Miért ilyenek ezek a szövegek? Gyűjtsél hasonlókat! Készíts hozzájuk illusztrációkat!
Projektfeladat – Tartsatok rövid szerkesztőségi megbeszélést, tekintsétek át, hogy ki hogyan halad
az osztályújságba szánt szövegekkel, képekkel stb.! A főszerkesztő vezesse a megbeszélést!
Aztán folytassátok a munkát a megbeszéltek szerint!
Egy pokrócon: „Nem használható tornádó elleni védekezésre!”
Egy amerikai visszapillantó tükörrel egybeépített biciklis sisakon:
„Ne feledje, a tükörben látható objektumok ön
mögött találhatók!”
Egy samponon: „Ismételt használata károsodást okoz!”
Egy rovarirtón: „Ezt a terméket nem tesztelték állatokon!”
Néhány országban az üdítős üvegek alján: „A másik oldalon nyílik!”
Egy szappanon: „Használata megegyezik a normál
szappanokéval.”
Egy süteményen: „Melegítés után a termék forró!”
Forrás: internet
Mennyiben jelent mást, ha egyperces novellaként olvasod, mint ha egyszerűen egy villamosjegy felhasz-
nálási útmutatójaként? Olvasd el a Szöveggyűjteményben Örkény István egy másik novelláját!
KOMA_kesz2_kod.indd 217 2013.08.09. 18:21:50
218
Kommunikáció – magyar
A Gutenberg – galaxistól az információs szupersztrádáig
Kommunikáció – magyar
4.14
Marshall McLuhan 1962-ben írta A Gutenberg-galaxis című könyvét a kommunikáció változásáról,
melyben az elektronikus média megjelenése miatt már a könyvnyomtatás, a papíralapú sokszorosítás
halálát vizionálta. A fogalom a német Johannes Gutenbergre, a könyvnyomtatás feltalálójára utal.
1840-ben ünnepelték Gutenberg találmányának 400. évfordulóját, az ez alkalomból kiadott emlék-
könyvbe írta Vörösmarty Mihály A Guttenberg-albumba (1839) című költeményét.*
Olvasd el a Szöveggyűjteményben!
Gyűjtsétek össze, hogy a könyvnyomtatás feltalálása előtt hogyan sokszorosították a szöve-
geket! A képek alatti betűk segítenek a megfejtésben! Mit tudtok ezekről a sokszorosítás előtti,
kézzel írt szövegekről?
Beszélgessetek arról, hogy szerintetek teljesen lecserélhetők lesznek-e a papírra nyomtatott könyvek!
A kultúra megőrzésében nagyon fontos kérdés, hogyan történik a tudás és információk áthagyo-
mányozása, továbbítása. A szóbeliséget felváltotta az írásbeliség, a kézzel másolást a nyomtatás,
a 20. században pedig megjelentek az elektronikus tömegkommunikációs eszközök, a rádió, a tévé
és az internet. Ma már elképzelhetetlen a világ okostelefon és internet nélkül. Régen futárok vitték
a híreket szóban, majd írásban. Annyi ideig tartott az információ címzetthez jutása, amíg a ló vagy
a postagalamb célba nem ért.
Manapság az információ az egész világot körbejárhatja néhány pillanat alatt. Ez rendkívüli változás.
A világ ritmusa alapvetően megváltozott. Meg kell tanulni élni, jól élni és gazdálkodni ezekkel az
eszközökkel, információkkal. Mondják, az információ = hatalom. De ha valaki rosszul él vele, lema-
radást, sikertelenséget, elszigetelődést is eredményezhet. Ebben a folyamatban az internet hozta
a legnagyobb változást. Máray Tamás informatikai kutató így ír erről:
„Amikor a 90-es évek közepén az amerikai kormány meghirdette az információs szupersztráda (information
superhighway) programot, sokan még azt gondolták, hogy ennek a víziónak az internet csupán egy eleme,
eszköze lesz csak. Ma már tudjuk, hogy az információs szupersztráda az internet maga.”
Johannes Gutenberg Részlet Gutenberg Bibliájából Vörösmarty Mihály Marshall McLuhan
k…………..x p……………men in………..…..lé pa………….sz
*5.9
KOMA_kesz2_kod.indd 218 2013.08.09. 18:21:58
219
Kommunikáció
Tudod-e, hogy mi a Wikipédia, és hogyan készül? Honnan tudhatod, hogy
a Wikipédia információi helytállóak-e? Hogyan tudod az interneten talált infor-
mációk helyességét ellenőrizni?
Keressetek információkat a Wikipédián a könyvnyomtatás feltalálásáról, terjedésé-
ről és jelentőségéről! Készítsetek róla kiselőadást, prezentációt A könyvnyomtatás
megjelenése megváltoztatta a világot címmel!
A következő idézeteket is felhasználhatjátok:
„A kézi r at okban a hangsúl y a képeken és az ol dal ak szépségén vol t . A kor ai nyom-
dai munkák el sődl egesen a szöveges t ar t al omki f ej t ést hangsúl yozt ák. ”
„A szer zőség kér dése nagyobb j el ent őséget nyer t . Hi r t el en f ont ossá vál t , ki mi t
mondot t vagy í r t , mi vol t a pont os f or máj a és i dej e a megnyi l vánul ásnak.
Ez l ehet ővé t et t e a hi vat kozások pont os i dézését . A könyvnyomt at ás el őt t a l eg-
t öbb munka szer zőj e i smer et l en vol t vagy el veszet t r ól a az i nf or máci ó. ”
„A nyomt at ási f ol yamat bi zt osí t ot t a, hogy ugyanaz az i nf or máci ó ker ül j ön a l ap-
másol at okr a, ol dal számokkal , t ar t al omj egyzékkel és l ábj egyzet ekkel . ”
„Az ol vasási f ol yamat i s megvál t ozot t , f okozat osan át hel yeződöt t a hangsúl y
a hangos közösségi f el ol vasásr ól a csendes magánol vasásr a. Ez a vál t ozás az
okt at ást t el j esen át al akí t ot t a, a művel t ség szi nt j ét pedi g f okozat osan emel -
t e. Amí g a kor ábbi szövegek l at i n nyel ven készül t ek, megkezdt ék a könyveket
a gyakr abban használ t nemzet i nyel veken i s el őál l í t ani . ”
Forrás: Wikipédia
Nézz utána, hogyan jött létre az internet! Készíts erről egy rövid összegzést a füzetedbe úgy, hogy csak
a legfontosabb információkat írod le! Ellenőrizd, hogy jegyzeted alapján fel tudod-e idézni az olvasottakat!
Magyarázzátok meg, mit láttok a képeken!
Mely képek mutatják a nyomtatott könyvek utáni világot?
Nézzétek meg a következő internetes irodalmi lapokat: www.litera.hu, www.irodalmijelen.hu,
www.spanyolnatha.hu! Milyen rovatokat találtok bennük? Miben különböznek a nyomtatott lapoktól?
Hallottál már az „X”, az „Y”, a „Z” és az „α” generációkról? Mi jellemzi őket? Te melyikbe tartozol?*
*1.9
KOMA_kesz2_kod.indd 219 2013.08.09. 18:22:00
Kommunikáció – magyar
Új kommunikációs lehetőségek
Válasszatok ki egy mindenki számára ismert témát! Alkossatok csoportokat! Az egyes cso-
portok írjanak a témáról a barátoknak e-mailt, facebook-bejegyzést, chat-témát, sms-t,
blogot! Figyeljetek arra, milyen jellemzői vannak ezeknek a műfajoknak! Próbáljátok ezeket
a különbségeket megfogalmazni! Olvassátok fel a szövegeket, keressétek meg a stílusbeli különbségeket!
Van facebook-proflod? Milyen adatokat nem jó megadni magadról? Vajon miért?
Beszélgessetek erről a nagyon fontos problémáról,
a biztonságotok a tét! Beszélgessetek arról is, mi-
lyen veszélyei lehetnek az internetes ismerkedésnek!
Hogyan veheted észre a
neten, ha valaki nem az,
akinek kiadja magát?
(Nézd meg a bal oldalon található képet!)
Hozzátok létre az osztály facebook-csoportját!
Beszéljétek meg, hogy milyen információkat,
képeket jelenítetek meg rajta! Mire tudjátok
használni? Milyen beszélgetős programokat szoktatok használni?
Képzeljétek el és tervezzétek meg, hogy hogyan lehetne együttműködni egy külföldi társosztállyal
ezeknek az eszközöknek a segítségével! Ha tetszik az ötlet, próbáljátok megvalósítani! Keressetek hozzá
partneriskolát, partnerosztályt! A nyelvtanulásban is sokat segíthet, és nagyon izgalmas, érdekes játék.
Virtuális, alternatív világok
A virtuális valóság (virtual reality, VR) egy olyan, számítógépes környezet által generált mesterséges,
a valóságban nem létező világ, melybe a játék résztvevője megpróbál minél inkább elmélyedni, bele-
élni magát a képzeletbeli térben és időben történő dolgokba.
Ismertek olyan játékokat, amelyek egy virtuális világot, alternatív valóságot hoznak létre? Meséljetek erről a többi-
eknek! Fogalmazzátok meg, miért szerettek számítógépes játé-
kokkal játszani! Van-e olyan közöttük, amelyet többen, interneten
keresztül szoktatok játszani? Jellemezzétek őket egy táblázatban!
A következő típusok szerepeljenek: akció-, ügyességi, kaland-, sze-
repjáték, stratégiai, szimulátor-, műveltségi játék.
Alternatív világ az irodalomban
Olvassátok el a szöveggyűjteményből Madách Imre Az ember
tragédiája című művéből a falanszterszín egy részletét!
Vajon mi köze a műnek az alternatív valóságok témához?
(Az első képen Zichy Mihály illusztrációja, a másodikon a
szerző, Madách Imre látható.)
Jankovics Marcell rajzflmet készített Az ember tragédiája
című műből, mely 2011-ben, 28 év alatt nyerte el végleges
formáját. A flm érdekessége, hogy a rendező és munka-
társai a 15 szín legtöbbjét más-más rajzolói stílusban készí-
tették el. Az első képen a rendezőt, a másodikon a műből egy
részletet láthattok.
Internetes kommunikáció
Kommunikáció – magyar
4.15
220
KOMA_kesz2_kod.indd 220 2013.08.09. 18:22:01
221
Kommunikáció
A közösségi média (social media)
A közösségi média átlép a hagyományos tömegkommunikáció központosított, egyirányú modelljén, s
helyette hálózatos modellt valósít meg: mindenki kapcsolódik mindenkihez, mindenki egyben fogyasz-
tó és tartalmat létrehozó is. Nagyon gyors szerveződésre képes, komoly közösségi, közösségformáló
ereje van. Láthattatok már példákat arra, hogy baj esetén (pl. közlekedési káosz, árvíz) hogyan segíthet.
A közösségi média alkalmazásai a következők lehetnek:
Hangulatjelek
A hangulatjelek a metakommunikációt viszik be a chat, az e-mail, az sms világába. Jól mutatja ez,
hogy milyen nagy szükségünk van a kommunikációban ezekre a plusz információkra.
Néhány leggyakrabban használt hangulatjel: *
Keresőprogramok
Gyakoroljátok az internetes keresőprogramok használatát! Egy jó keresőprogram rengeteg
lehetőséget kínál: térképeket, képeket, fordításokat. Már beszéltetek a fordítóprogramokról.
Olvassátok el a következő szöveget!
Miért nem tud a gép „jól” fordítani? Milyen tudás kell hozzá, amit a gép nem tud? Gondolj arra, mi
mindent csinálsz fordítás közben! Mennyi mindenre kell fgyelned?
Javítsd ki a szöveget, és másold át helyesen a füzetedbe!
kommunikáció blogok, mikroblogok, közösségi oldalak
együttműködés wikik, közösségi link- vagy hírmegosztás
multimédia fotót, videót és zenét megosztó oldalak
vélemények kérdés–válasz oldalak, fórumok
szórakozás média, virtuális világok, játékot megosztó oldalak
mosoly : ) vagy :-) szemüveges 8 – )
nagy mosoly :D vagy :-D zavarodott o, vagy O
szomorú :( vagy :-( angyal O:) vagy O:-)
pajkos :P vagy :-P ördög 3:), vagy 3:-)
szív <3 bizonytalan :/ vagy :-/ vagy :\ vagy :-\
„A szállodában található Montecatini Terme, csendes fürdőváros, ahol megf atalítani egy igazi egészségügyi
üdülés. A város, sőt, nagy parkok, hogy hozzon létre egy óriási, zöld tüdő, biztosítva a maximális kikapcsolódást
és segít megtalálni a tökéletes egyensúlyt szem előt tartva f zikai. Még vásárlók nem fognak csalódni, hiszen
a jelenléte a legnagyobb presztízsű márka a csodálatos butikok központjában. Montecatini, varázslatos sarka
könnyen megközelíthető a művészet és a történelem, mint a középkori városok, amelyek a hegyek tarkítják,
a régió Chianti, az etruszk romok és természetesen Firenze, Pisa és Siena."
*1.29
KOMA_kesz2_kod.indd 221 2013.08.09. 18:22:04
222
Kommunikáció – magyar Kommunikáció – magyar
Valóság és médiavalóság
4.16
A valóságshow-k világa
Az elektronikus média kedvelt műfaja lett Magyarországon is az elmúlt tíz évben a valóságshow.
Milyeneket láttatok?
Olvassátok el a következő szöveget! Próbáljátok értelmezni! Használjátok az idegen szavak megértéséhez
az Idegen szavak szótárát!
„Valóság és „valóság”
„Függetlenül attól, hogy valójában mi köze a «valóság»-hoz, a «va-
lóság-show» műfaja már nevében is jelzi, hogy «egy darab valóság-
ként» és/vagy «valóság-modell»-ként igyekszik magát elfogadtat-
ni, s bár nézői jelentős része számára ez csupán egy televíziós játék
vevőcsalogató varázsszava, a «civil» szereplők, valamint a történé-
sek és párbeszédek bizonyos mértékig spontán alakulása miatt a
nézők többsége mégis sok televíziós műfajnál «valóságosabbnak»
érzi, és ekként is reagál rá.” (Kapitány Ágnes–Kapitány Gábor)
Mit gondoltok, tényleg a valóság az, amit egy-egy valóságshow-ban látunk? Mit
gondoltok, a tehetségkutató műsoroknak mi közük van a valóságshow műfajához?
Szerintetek milyen lehet állandóan kamerák előtt élni? Melyek az előnyei és
melyek a hátrányai? Szerinted miért hiszik az emberek valóságnak az adásban
történteket? Hogyan viszonyulnak a látottakhoz? Mit gondolsz, ez milyen fele-
lősséget ró a hírműsorokra? (Emlékezz vissza az Olajfalók című flmre és Orson
Welles rádiójátékára!)
Művészek, sztárok, celebek
Miben különbözik a celeb a sztártól, a művésztől, a híres embertől (annak ellenére, hogy mind híresek)?
Mennyiben más a híres és a hírhedt? Mi a különbség a „híres lett” és az „elhíresült” kifejez ések
jelentése között? Kit melyik kategóriába sorolnál az alábbi képeken szereplő ismert emberek közül?
Mindenkit ismersz közülük?
Médiafogyasztási szokások
Az emberről az is sokat elárul, hogy mit és milyen gyakran néz a tévében, milyen újságokat olvas.
Érdeklődéséről, szabadidő-eltöltési szokásairól is sokat megtudhatunk.
Szoktad nézni valamelyik híradót? Mi érdekel benne a legjobban? Mit hallgatsz a rádióban? Olvasol újságot?
Próbáld meghatározni médiafogyasztási szokásaidat!
Két hétig készíts naplót a füzetedben erről – vagyis pontosan jegyezd fel, hogy mit nézel, hallgatsz,
s mennyi ideig!
„V „

l
Mit gondoltok té M
g
S
M
KOMA_kesz2_kod.indd 222 2013.08.09. 18:22:06
Kommunikáció – művészet
Médiafogyasztási szokások: a kifejezés azt jelenti, hogy valaki mit (milyen típusú műsort) és
mennyit fogyaszt a különböző orgánumok kínálatából. Például: hírműsorokat néz vagy maga-
zinokat (beszélgetős, könnyebb hangvételű, gyakran bulváros, de a hírekhez kapcsolódó műso-
rok), szórakoztató műsorokat, flmeket, szappanoperákat – hogy egyáltalán mennyit néz tévét,
mennyit rádiózik stb.*
A pop-art és a populáris kultúra
Nézd meg az Andy Warhol (1928–1987) alkotásait bemutató képeket!
(A fotón a művészt láthatod.) Ő a pop-art egyik legjelentősebb alkotója.
Az irányzat a hatvanas évek elején terjedt el
Amerikában, s főleg a populáris (népszerű)
kultúra termékeit (plakátok, hirdetések, tár-
gyak) emelte be a művészeti alkotásokba.
Beszéljétek meg, miben különböznek az általatok megszokott képektől, alko-
tásoktól Warhol képei! Foglaljátok össze röviden, hogy mi is a popkultúra!
Tömegkultúra: a kultúra azon szintje, mely megjelenik mindennapjainkban. Fontos jellemzője a sema-
tikusság (vázlatosság), a könnyű hozzáférhetőség és érthetőség. Mindennapi helyzeteket dolgoz fel, na-
gyon leegyszerűsített módon. Célja, hogy elfelejtsük a mindennapi dolgokat, és hogy azt higgyük, általa
kielégíthetjük a kulturálódás utáni vágyunkat. (Forrás: Filmdzsungel blog)
Magaskultúra: a kultúrának az a területe és szintje, mely az egyéni és közösségi emberi alkotóképesség
(kreativitás) magasrendű teljesítményeinek eredményeit foglalja egybe. Fontos, hogy megpróbál szem-
besíteni az életünkkel és problémáinkkal. (Forrás: Filmdzsungel blog)
Ismered Rejtő Jenőt? Nézz utána, hogy ki volt, hogyan élt! Regényei a magas- és a tömegkultúra
ízlésvilága között mozognak. Rendkívül szórakoztatóak, ugyanakkor remekül megírtak. Olvass bele, ha eddig
nem tetted!
Olvasd el Rejtő Jenő: A három testőr Afrikában című regényéből a Török Szultán elnevezésű szereplő le-
velét! Bogozd ki a szöveg értelmét (már amit lehet), és írd le helyesen! A hibák javításakor próbáld elmon-
dani, hogy milyen helyesírási problémákat ismersz fel benne! (A humoros hibák mindig egy-egy problémát
rejtenek: pl. hosszú mássalhangzók, hasonulási törvények, szavak és mondatok tagolása stb.) (A képeken
a regény egy kiadását, egy részletet a Korcsmáros Pál rajzolta képregényből, illetve a szerzőt láthatod.)
A Török Szultán nyomban fe-
lelt. Kissé különös írása volt:
„Ketves Fijjugg? Tsagg két.
Holnappja, hoty idd vagok.
Orranband. A sog bénccel. De
mmár ki. Lyoszanotam. Merdd.
Elleinte kiccsit iddam. Musszáj
folt. Neggem. Ma nem dechetek
sem. Mit. Vas sárnap De holnap.
7-főn kezdem kutatni. Aszt.
Gh!!!t. Mosd már. Utána nészeg.
Hodj mit lehhedd avval a Hopp
kincsel tenni. Ámpár. Mi vollna.
Ha! Lezolgállnná assz. Idejjét?
Ráf ér. Kiválló Tisztellleddel:
Marradddam.”
223
*1.9
KOMA_kesz2_kod.indd 223 2013.08.09. 18:22:09
224
Kommunikáció – magyar
Szöveg és reklám
Kommunikáció – magyar
4.17
A reklámok
A reklámok életünk részévé váltak. A média és a reklám összekapcsoló-
dó fogalmak, utóbbi már nagyon régóta létezik. A reklám, a manipulá-
ció, a propaganda kultúránk része.*
Nemcsak vásárláskor találkozunk velük, vannak politikai reklámok, társa-
dalmi hirdetések stb. Minden kommunikációs csatornán zúdulnak ránk
a valamiről bennünket meggyőzni igyekvő szándékok.
Beszélgessetek arról, hogy miben különböznek
egymástól a rádióreklámok, tévéreklámok,
plakáton megjelenő reklámok, internetes rek-
lámok! Írjátok le a legfontosabb jellemzőket a
füzetetekbe! Miért szerepelnek híres emberek a
reklámokban? Szeretnél te is úgy élni, ahogyan
a reklámokban mutatják? Milyen reklámokat szeretsz?
Hatnak rád a reklámok? Vettél már valamit azért, mert reklámokban láttad? Elhiszed azt, amit a reklá-
mokban mondanak a termékekről? Hallottál már a reklámzabálók éjszakájáról? Tájékozódjatok róla!
A reklám kezdetei visszanyúlnak egészen az ókor-
ba, ahol a borokat tartalmazó amforákra írtak rek-
lámokat, de jellemző volt már a falra festett hirde-
tés is, például a politikai hirdetések.
Beszélgessetek a következő kérdésekről: Kinek szól a
reklám? Mi a reklám célja? Milyen eszközöket hasz-
nálnak fel a reklámok? Milyen reklámokat szeretsz? Mit jelent a manipuláció? (Már tanultál róla, idézd fel!)
Foglald össze egy rövid szövegben a füzetedben, hogy mi minden szükséges a reklám működéséhez!
Figyelj a megszerkesztéskor arra, hogy egységes (koherens) szöveget kapjál! Törekedj arra is, hogy hatásos
szöveget írjál! Használd a hatáskeltés különböző eszközeit (pl. humor, túlzás, ellentétezés stb.)!
Plakátok
A plakátokkal már foglalkoztunk, akkor műalkotásként vizsgáltuk őket. A reklámok ugyan nem műal-
kotások, de mindig valamilyen jó ötleten alapulnak. Nézd meg a következő plakátokat! Mit gondolsz,
mikor készültek?
Fejts meg a plakátok üzenetét! Mit gondolsz róluk? Honnan tudjuk első pillantásra, hogy nem ma készültek?
Jellemezd őket egy-egy szóval! Válaszd ki valamelyiket, és írj hozzá egy kis „történetet”!
t ?
*1.25
KOMA_kesz2_kod.indd 224 2013.08.09. 18:22:11
225
Kommunikáció – nyelvtan – irodalom
Olvassátok el Aldo Palazzeschi (ejtsd: áldó palacciszki) (1885–1974) olasz költő Séta című versét
a Szöveggyűjteményből! A költemény úgy mutatja be a reklámokkal tarkított várost, mint egy flmet.
Keressétek ki a szövegből, határoljátok el a különböző szlogeneket! Mondjátok meg, hogy mit reklámoznak,
milyen eszközökkel! Rajzoljátok le az utcát!
A szöveg
A beszéd eredménye nem mindig szöveg. A szövegnek szerkezete van, tartalmi és nyelvi kohézió
(összetartó erő) jellemzi. Összekapcsoló elemek (nyelvtani, logikai stb.) tartják össze. Ha jól megvizs-
gáljuk, láthatjuk, hogyan kapcsolódnak az elemek egymáshoz, hogyan teszik a mondatok halmazát
szöveggé. A tartalom egysége is ilyen összekapcsoló elem. Az irodalmi szövegek ebből a szempont-
ból is sajátosak. A reklámok is speciálisak. Rövidek, tömörek, egy ötletre, sokszor egy poénra épülnek,
és általában több területet, szempontot kapcsolnak össze, ugyanakkor a kihagyás is jellemzi őket.
A szövegekben nyelvtani (névelők, névmások, kötőszavak) és jelentésbeli összetartó elemek (cím,
téma, kulcsszavak, ismétlés, szinonimák) vannak, ezek hálózata adja a szöveg vázát.
Szöveg-e a reklámszöveg? Olvasd el a következő reklámszlogeneket! Miért nevetségesek? Írj hasonlókat!
Találd ki, milyen termékeket reklámoztak velük! Készítsetek hozzájuk reklámterveket!
Mert megérdemlem! / Az élvonal. / Ha kell egy kis energia. / I’m lovin’ it (Szeretem). / A világ fnomabb tőle!
/ Megszelídítettük a fényt.
Legyetek kreatívak! Olvassátok el József Attila versét többször, és beszélgessetek róla! Figyelj a maitól
eltérő helyesírásra! Szerinted mi ennek az oka?
Miért kell próbálkozni? Készítsétek el a vers alapján egy kisflm forgatókönyvét! A vers milyen nyelvi
elemei segítenek abban, hogy el tudd képzelni az egészet képekben is? Ha tudjátok, forgassátok le
a flmet! Előtte hallgassátok meg a verset a Szélkiáltó és a Kávészünet együttes feldolgozásában.
Nézzétek meg segítségül a hozzájuk tartozó klipeket is!
Mikor az uccán átment a kedves
Mikor az uccán átment a kedves,
galambok ültek a verebekhez.
Mikor gyöngéden járdára lépet,
édes bokája derengve fénylet.
Mikor a válla picikét rándult,
egy kis fúcska utána bámult.
Lebegve lépet – már gyúlt a villany
s kedvükre nézték, csodálták vígan.
És ránevetek, senki se bánta,
hogy ő a szívem gyökere-ága.
Akit ringatam vigyázva, ölben,
óh hogy aggódtam – elveszik tőlem!
De begyes kedvük szivemre rászállt,
letörte ot az irígy virágszált.
És ment a kedves, szépen, derűsen,
karcsú szél hajlot utána hűsen!
1925. június / 1928
Beszélgessetek arról, milyen egy forgatókönyv! Milyen információkat kell tartalmaznia?
Miben különbözik egy dráma szövegétől? Mi a párbeszéd lényege?
Mit gondoltok, minden „beszélgetés" egyúttal „párbeszéd" is?
KOMA_kesz2_kod.indd 225 2013.08.09. 18:22:13
226
Kommunikáció – magyar Kommunikáció – magyar
Művészeti ágak, műnemek, műfajok
4.18
„Ide a papucsom, meg a hálósipkám!”
Olvassátok el a következő szöveget! Mulatságos párbeszéd (Molière (ejtsd: molier) egyik darabjából vett
részlet) a tanulni vágyó úr és az őt tanító tanár között. Arra mutat rá, hogy mennyi mindent tudunk, amiről
nem is tudjuk, hogy tudjuk. Mellesleg arra is rávezet, mi fán terem a próza. Van-e szerintetek olyan élet-
helyzet, amikor valaki versben beszél? (A képen a szerzőt látjátok.)
A művészetről
Amióta csak tudomásunk van az emberről, mindig is folytatott alkotó, művészi tevékenységet. Vagy-
is – kis túlzással szólva – mondhatjuk, hogy a művészet egyidős az emberiséggel. Nem tudunk olyan
más élőlényről, amelyik művészeti tevékenységet végezne, ez az ember sajátja: énekel, táncol, fest,
verset ír, flmet forgat, fotóz, zenét szerez stb., azaz alkotó formában viszonyul a világhoz. Az ősem-
ber mágikus-vallási céllal barlangrajzokat készített, énekelt, táncolt, próbálta
megérteni a világot. A mai ember rendkívül sokféle művészeti ágban alkot,
de ezek a művészeti ágak időnként egybefolynak, határaik elmosódnak,
megváltoznak.
A művészet szó jelentése sokat változott az évszázadok során. Az ókor-
ban minden alkotó tevékenységet, még a tudományokat és a logikát is a
művészetek közé sorolták. Később azonban már csak a szép fogalmához
kötődtek a művészetek. Ma a művészet fogalma ismét kitágult, nagyon
sokféle tevékenységet, alkotást sorolunk ide, a performansztól (a művész
általában saját testét, illetve személyiségét s annak közvetlen környezetét
használja fel a műalkotáshoz, amelyet „élőben” mutat be) egészen a mű-
vészi tárgyformálásig (design).
Művészeti ágak: képzőművészet (festészet, szobrászat, fotóművészet),
irodalom, zene, építészet, flm-, színházművészet stb. Minden művészeti
ágnak vannak műnemei, műfajai, s mindegyiknek saját története van.
De ez a történet évszázadokon át együtt haladt, hiszen a különböző történelmi korokban mindig
volt egy-egy meghatározó korstílus (román stílus, gótika, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika,
realizmus stb.), amely meghatározta az egyes művészeti ágak fejlődését is. Ma már művészeti irány-
zatok vannak, egységes korstílus nincs. (Bár vannak vélemények, melyek szerint korunk posztmodern
művészete éppen abban „egységes”, hogy nincsen benne egység.)
„FILOZÓFIATANÁR: ... az emberi kifejezésmódnak mindössze két faját
ismerjük: a prózát és a verset.
JOURDAIN ÚR: Csak a prózát és a verset?!
FILOZÓFIATANÁR: Úgy van, uram. Mindaz, ami nem próza: vers. Mindaz,
ami nem vers: próza.
JOURDAIN ÚR: Hát amikor csak úgy beszél az ember, az micsoda?
FILOZÓFIATANÁR: Próza.
JOURDAIN ÚR: Hogyhogy? Mikor azt mondom: „Nicole, hé! Ide a papu-
csom, meg a hálósipkám!” – ez próza?
FILOZÓFIATANÁR: Úgy van, uram.
JOURDAIN ÚR: Teringetét! Negyven esztendeje beszélek prózában, de azt
se tudtam, mi az!”
(Molière: Az úrhatnám polgár. Fordítota: Mészöly Dezső)
g
be
me
de
m
A
b
m
k
s
á
h
v
D tö té t é á d
KOMA_kesz2_kod.indd 226 2013.08.09. 18:22:14
Irodalom – művészetek
Alkossatok csoportokat, és készítsetek kiselőadást az egyes korstílusokról (elevenítsétek fel a ko-
rábban tanultakat)! Keressetek a korstílust jellemző műalkotásokat minél több művészeti ágból!
Határozzátok meg, hogy a képek melyik korstílust mutatják be, kik az alkotók, hol találhatók az épületek!
Irodalmi műnemek és műfajok
Az irodalmi műveket jellemzőik alapján nagyobb
csoportokba: műnemekbe, ezeken belül különböző
műfajokba soroljuk. A három alapvető műnem: a líra,
a dráma és az epika.
A líra a görög eredetű lyra szóból
származik, mely egy húros hangszer neve.
Ez azt mutatja, hogy a lírai művekhez korábban szorosan hozzátartozott a zene és
a dallam. A lírai művek legfőbb sajátossága, hogy személyes hangvételűek, elsődleges
témájuk az egyén, az én világa.
Írjatok egy verset, határozzátok meg előre a témáját, olvassátok fel egymásnak!
Milyen nehézségekkel találtátok szembe magatokat?
Ha elkészültetek, írjátok át prózába!
A dráma eredetileg színpadra szánt alkotás; az eseménysort, a szereplők jellemét, gondola tait, egymás-
hoz való viszonyát tettekből és dialógusaikból (párbeszéd), monológjaikból (magánbeszéd) ismerjük meg.
Fontos megkülönböztetni a dráma szövegét és a színházi előadást.
A dráma és a színjátszás az ókori Görögországban (Hellászban) alakult ki
a Kr. e. 5. században.*
Az elbeszélés epikai műfaj. Az elbeszélés során egy történetet ismerünk
meg, szereplőkkel (jellemekkel) találkozunk. Mindezt az elbeszélő (narrátor)
„meséli el” nekünk, olvasóknak.
Értelmezd Marno János kortárs költő két nagyon rövid flozofkus szövegét (versét)!
Milyen információk szükségesek ahhoz, hogy megértsd a szövegeket?
Értelmezd, magyarázd el, milyen abszurd gondolati és nyelvi játékot rejt a két szöveg! Milyen módon
formabontóak ezek a szövegek a hagyományos vershez képest?
Egysoros
Van egy rossz hírem, jó lesz, ha meghall-
gatod.
Metaf zika
(in. mem. Isaac Newton)
Leejtet em.
Felejtet em.
227
*5.1
KOMA_kesz2_kod.indd 227 2013.08.09. 18:22:16
Kommunikáció – magyar
Olvassátok el Esterházy Péter kortárs író sorait! Az előadáson, ahol elhangzottak, az író arra próbált
meghatározást keresni, mi az irodalom, mi az írás.
„Az írónak testközelből kell ismernie a szavakat, kézbe kell venni őket, fog-
dosni, mit lehet velük csinálni, mit engednek magukkal, hogyan öregsze-
nek, fásulnak el vagy kezdenek el hirtelen gügyögni, épp milyen a kedvük,
milyen lábbal keltek föl, babusgatni kell őket és olykor üvöltözni velük,
vagy ők babusgatnak és ők üvöltöznek. Civil ember is ismeri ezt, csak nem
szóval.”
(Esterházy Péter: A szavak csodálatos életéből)
Az irodalmi nyelvhasználat eltér a hétköznapi nyelvhasználattól. A köznyelv
a nemzeti nyelv beszélt változata, az emberek mindennapi nyelve, változé-
konyabb, mint az irodalmi nyelv. Utóbbi szókincsében gazdagabb, egysé-
gesebb és igényesebb a köznyelvnél.
Nézzetek utána, hogy mi volt a nyelvújítás mozgalma! Milyen történelmi idő-
szakra tehető? Mi volt a célja? Kedvcsinálóként néhány olyan szó, melyek nem honosodtak meg
a nyelvben. Találjatok ki ti is hasonlókat olyan szavakra, melyeknek nincs bevett magyar elne-
vezésük (pl. e-mail, chat stb.)!*
Bankár:  bankúr, pénzcsűrnök, pénzkereskedő. Lényeg:  mivolt, létalap, léteg, léteny,
létedelem. Téglalap: hosszas négyszegelet, lapegyközény, egyközű négyszög, közarány.
Rögtönző:  improvizátor, hevenyező, rögtön verselő, gyors költész, rögtönész. Tegez (ige):  téget, tégez,
teget, teeget, teegez, teez, téz. (Forrás: www.nyest.hu)
Régebben a köznyelv és az irodalmi nyelv jelentősen különbözött egymástól. Ma már nincs ekkora
különbség a kettő között. A kortárs irodalmi művek egyik jellemzője, hogy igyekeznek nem eltérni
a köznyelvtől, és nem használják azt a fennkölt irodalmi stílust, mely az irodalmi műveket korábban
jellemezte. (Ugyanakkor persze ez is csak látszat, valójában az irodalmi művek csak mímelik azt, hogy
„olyanok, mint a hétköznapi beszéd”.)
Olvassátok el Tóth Krisztina alábbi versét! Írjátok le a füzetbe a versben használt jellemzően köznyelvi ele-
meket! Mitől különbözik a szöveg mégis a köznyelvtől?
Vagyis, amikor az író, költő irodalmi szövegeket alkot, akkor a nyelv másként működik, mint a hét-
köznapi használatban. A szavak képszerűen viselkednek, jelentéskörük kitágul, módosul. Az irodalmi
alkotások nem közölnek információkat, nem a közlő funkció a meghatározó bennük, sokkal inkább
az emocionális (érzelmi), illetve a poétikai (költészeti) funkció (Roman Jakobson orosz nyelvész és
irodalmár kifejezései) a fontos.
Kommunikáció – magyar
A nyelv másik élete – az irodalmi nyelv
4.19
Tóth Krisztina: Letölthető csengőhangok (részlet)
I.
Ez a világ egy mélygarázs,
sose tudod merre állsz.
Az első óra ingyenes,
utána fzetsz. Így megy ez.
II.
Kiraktalak a szívemben a képernyőre,
és az összes ikonom eltűnt tőle.
Nézlek egymagam – közben vívódom.
Légy a jelszavam! Légy a PIN-kódom!
III.
Megvan az, amit szednék,
csak az adagolást nem értem.
Kockázatok és mellék-
hatások tekintetében.
IV.
Ez a világ egy huzatos metró.
Befelé sem jó, kifelé sem jó.
Nézd, a sok utas milyen árva!
Gyere, lépjünk a biztonsági sávra.
228
*5.12
KOMA_kesz2_kod.indd 228 2013.08.09. 18:22:18
229
Irodalom
Szóképek
Szóképeknek a „természetes”, eredeti és elsődleges jelentésüktől eltérő értelemben használt szava-
kat nevezzük. A hétköznapi nyelv is használ szóképeket.
A leggyakoribb szóképek:
Metafora (görög eredetű, jelentése: átvitel): hasonlóságon
alapuló szókép, amely azonosító (kép) és azonosított (tar-
talom) elemből áll, ezeket vetíti egymásra valamilyen közös
jegy alapján. Például: „Fa leszek, ha fának vagy virága” (Petőf).
Megszemélyesítés: olyan, (többnyire igei) metafora, amely
élettelen tárgyakat élő tulajdonságokkal ruház fel.
Például: „Beszél a fákkal a bús őszi szél” (Petőf).
Szinesztézia: metafora jellegű szókép. A különböző érzék-
területek összekapcsolásán alapul. Például: „A kirakatban lila
dalra kelt egy nyakkendő” (Tóth Árpád).
Szimbólum: metafora jellegű szókép, amelyben nincs egyértelmű
megfeleltetés a megjelenő kép és a fogalom között, amelyet fel
akarnak idézni.
Szókép (Széchenyi word mosaic)
Minek a szimbóluma a Picasso-képen látható galamb?
Olvassátok el a következő, hétköznapokban is használt kifejezé-
seket, s állapítsátok meg, hogy milyen képeket tartalmaznak: búzaszem, galambom, a város
szíve, zsákutca, rohan az idő, mindjárt felrobbanok, kattog az agya, színes program!
Milyen képpel mit helyettesítenek? Melyik az azonosító, melyik az azonosított elem, és mi az azonosítás közös
jegye? (pl. villanykörte: azonosító a körte gyümölcs, azonosított az elektromos izzó, közös jegy a körte alakja.)
Írjátok le a füzetbe!
Alakzatok
Az alakzatok esetében az eredeti értelemben használt szavak „természetes” sorrendje és/vagy
összetétele változik meg, és ebből a változásból adódik a stilisztikai hatás.
A leggyakoribb alakzatok:
Ismétlés: szavak, szószerkezetek változatlan formában ismétlődnek, vagy csak a szótő ismétlődik.
Például: „Szeretném magam megmutatni, / Hogy látva lássanak, / Hogy látva lássanak” (Ady).
Rím: szavak szóvégi összecsengése. Például: „Száll a szikra, fojt a füst, / Fő a fürdő; forr az üst” (Arany).
Felsorolás: nem rokon értelmű szavak azonos mondatrészi helyzetben való szerepeltetése tartalmi
hangsúlyozás céljából. Például: „Adjon az Isten sz erencsét, szerelmet, forró kemencét…” (Nagy László).
Fokozás: az azonos mondatrészi elemek egymáshoz képest érzelmi, értelmi többletet fejeznek ki.
Például: „Én szívem, lelkem, szerelmem, / Idvöz légy, én fejedelmem!” (Balassi).
Ellentét: egymással ellentétes értelmű, érzelmű szavak, kifejezések egymás mellett szerepeltetése
nyomatékosítás szempontjából. Pl. „szeretlek, te édes mostoha” (József Attila).
KOMA_kesz2_kod.indd 229 2013.08.09. 18:22:19
Kommunikáció – magyar Kommunikáció – magyar
Néhány mondat a mondatokról
4.20
A mondat a kommunikáció eszköze, jelentéssel rendelkező, a szónál na-
gyobb, de a szövegnél kisebb egység. Kapcsolatot teremt a beszélő, a hall-
gató és a valóság között, kifejezi a beszélő szándékát és azt a tartalmat,
információt is, amelyről a mondat szól. A szándék megértésében a meta-
kommunikáció és a szövegkörnyezet is segít, mert egy mondat néha ép-
pen az ellenkezőjét jelenti valójában, mint ami a szó szerinti jelentése.
Olvassátok el fgyelmesen a következő mondatokat, és találjá-
tok ki, hogy mit akart velük mondani/kérni a feladó!
Fogalmazzátok át őket úgy, hogy felszólítás/kérés legyen belőlük!
(Több megoldás is lehetséges!)
Magyarázzátok meg, miért kell a szituációt is ismerni hozzá!
1. (Szoba, nyitott ablakkal.) Nagyon hideg van, fázom!
2. Nem tudom megoldani a feladatot.
3. Éhes vagyok.
Mondjatok hasonló, cselekvést érő mondatokat: A hajót Napfénynek nevezem el!; Szeretlek!;
Uram, a lelete alapján Önt egészségesnek nyilvánítom.; Ne haragudj!
Ezek a példák azt mutatják, hogy vannak olyan esetek, amikor egy mondat
kimondása valamilyen cselekvéssel egyenértékű. Ilyenkor mondataink
nem a nyelven kívüli világ leírásai, hanem cselekvések. Nem lehet számon
kérni tőlük, hogy igazak vagy hamisak. Például: „Az ég kék.”
Ezt a mondatot vizsgálhatjuk az igaz–hamis lehetőségek szempontjából.
A „Húsz év letöltendő börtönbüntetésre ítélem!” mondatot azonban nem,
mert egy cselekvést, az ítélet kihirdetését valósította meg a beszélő.
A cselekvést erősíti meg a szimbolikus kalapácsleütés is, ahogy például
ilyen funkciója van az árverések esetében is ennek a mozdulatnak.
Alkossatok jelentés nélküli hangsorokból mondatokat! Például vegyetek ki „szavakat” a fenti „szövegből”,
mely Kálnoky László drámaparódiája!
Honnan tudjátok, hogy ez a szöveg mondatokból áll? Honnan tudjátok, hogy hol vannak a szavak határai?
Határozzátok meg az alábbi szavak szófaját: csotválja, vatyorgó, habkaságos, ponyább, pöhöndiek!
Keressétek ki a valóban létező hangsorokat! Írjátok át a szöveg egy részletét értelmes mondatokra!
Találjátok ki, hogy szerintetek mit jelentenek a halandzsaszavak!
HENRIK:
Csitándiságomat csotválja még
e purhonya, ez a pöhös nyagóg!
S Richárd, a nyekre? Hát ő? Mondsza csak!
DOWNTAR:
Csáp cselkesiddel sunnyog és butog
a Vérgonyasztón…
ANYAKIRÁLYNÉ:
A Vérgonyasztón? Ó, süh! Pém! Piha!
Szotykon vatyorgó, páhás veckelem!
Süly rá, ki vity-váty cselkesek közin
ennhorja ellen ily pórén pocáz!
Csorhózzék szik töpörré jonha, vetyke,
folyánk cihó duzzon rút harpocsán!
Ó, habkaságos, pátyos-szép nyoszolma,
hol monhóm szörnyt csüvöllött, süly reád!
Süly rátok, hónál hóbb, duzos gemellők,
miknek nedén a ded földemhedett!
Mert nincs ponyább, nincs csetvesebb,
riháltabb,
még torzs pöhöndiek között se, mint
e csép, ki szét mandangolá a hont!
Leggyakoribb mondatok
a suliban
Hány óra?
Bemenjünk órára?
Van egyáltalán tanár?
Fáradt vagyok! Nem lógunk?
Nem értem! Éhes vagyok!
Van kajád?
Fázom!
Milyen óra jön?
Ideadod a házid?
Ezt a feladatot pont nem tudom.
Haza akarok menni...
230
KOMA_kesz2_kod.indd 230 2013.08.09. 18:22:19
231
Nyelvtan
Gondolkodjatok el azon, hogyan lehetséges ez a játék! Milyen, a nyelvről
való tudás van a fejetekben, amelyet ilyenkor felhasználtok?
Úgy hívják ezt a nyelvi jelenséget, hogy nyelvi kompetencia. Noam
Chomsky (1928–) amerikai nyelvész írta le először. A nyelv használa-
tának képessége minden ember veleszületett tulajdonsága. Chomsky
gondolata forradalmian új volt a nyelvészetben.
Figyeld meg magadat, milyen gyorsan és könnyedén tudsz mondatokat
fogalmazni, amikor beszélsz, és ugyanilyen könnyedén érted meg a még
korábban sosem hallott mondatokat! Érdekes, ugye?
Vajon hogyan lehetséges ez?
A beszélő szándéka és a valósághoz való viszonya is kifejeződik ab-
ban, ahogyan a mondatot megfogalmazza. Ezt nevezzük a mondat
modalitásának.
Határozd meg a következő modalitások jellemzőit!
Milyen írásjellel fejezzük ki: kijelentő, kérdő, felkiáltó, óhajtó, felszólító?
Írjatok a füzetetekbe két-két példát mindegyik típusra!
A mondatok szerkezete
A mondat állhat egyetlen egységből/tagmondatból (egyszerű mondat) vagy több egységből/tag-
mondatból, akkor összetett mondat. Az összetett mondat részei (tagmondatok) között szoros tar-
talmi, logikai kapcsolat van.
Az összetett mondat olyan mondat, amely nem csak egy gondolatot (tagmondatot) tartalmaz,
hanem legalább kettőt. Ezeket általában vessző választja el egymástól. A tagmondatok közötti
viszony lehet alárendelő és mellérendelő. Vannak többszörösen összetett mondatok is.
Az alárendelő összetett mondat két egységből áll: főmondatból és mellékmondatból. Például:
„Ha esik a hó, akkor nem megyünk a városb a.” Ezek nem egyenrangú tagmondatok, a mellékmon-
dat általában a főmondat egy mondatrészét fejezi ki. Hogy melyiket, azt a főmondatban található
utalószó mutatja meg. Így tehát, a kifejtett mondatrész típusától függően, beszélhetünk állítmányi,
alanyi, tárgyi, határozói és jelzői alárendelő mondatokról.
Határozd meg, hogy az alábbi mondatok melyik típusba tartoznak!
A mellérendelő összetett mondatban a két tagmondat egyenrangú. Önálló mondatként is meg-
állhatnak. A tagmondatok között tartalmi, logikai összefüggés van. Fajtái: kapcsolatos, ellentétes,
választó, magyarázó, következtető.
Határozd meg, hogy az alábbi mondatok melyik típusba tartoznak!
Csak az menjen, akinek tudása van hozzá!
Olyan az arcom, mint a tiéd.
Az légy, aki vagy!
Mesélj annak, aki meghallgatja!
Olyan kávét igyál, amilyet ismersz!
Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra!
Szeretlek, és elveszlek feleségül.
Sokat kérdezett, hiszen minden érdekelte.
Vagy igazat mondasz, vagy hazudsz tovább.
Minden érdekelte, ezért sokat kérdezett.
Te olvastál, én pedig itthon írtam.
KOMA_kesz2_kod.indd 231 2013.08.09. 18:22:21
232
Kommunikáció – magyar
Ebben a trimeszterben nagy kaland vár rátok!
Ti is alkotóvá váltok, egy történetet fogtok írni, méghozzá közösen! Mindannyian részt vesztek a tör-
ténet kitalálásában, alakításában, amely csakis a ti alkotásotok lesz, egyetlen eleme sem adott.
A történet kitalálása és megírása közben megismerkedhettek néhány kulisszatitokkal, azokkal a fela-
datokkal és problémákkal, amelyekkel az igazi íróknak is szembe kell nézniük. Nektek kell eldöntene-
tek, hogy hány fős csoportokban tudtok leginkább dolgozni. (Mi a 4–6 fős alkotói közösség alakítását
javasoljuk.) Annyi történet jön létre, ahány csoportot alakítotok. Ezekből a történetekből készülnek
majd a következő félév képregényei is.
E munka során továbbfejlődik szóbeli és írásbeli kommunikációs képességetek, szövegértési és szö-
vegalkotási képességeitek, helyesírásotok; megismeritek a történetalakítás és a szövegalkotás szabá-
lyait, felfedezitek, hogy milyen a viszony a történet és a szöveg között. Gyakoroljátok a közös munkát,
a vélemények ütköztetését, ellenvéleményetek kulturált megfogalmazását, a megegyezést.
Megismerkedtek az irodalom, a kortárs művészet néhány jellemzőjével, a történetek szerkezetével,
flmekkel, a média, a tömegkommunikáció néhány további jellemzőjével, a reklámok működésének
módjával. Filmeket, fotókat néztek és készítetek. Megtanuljátok, hogyan használhatjátok, és hogyan
érthetitek meg a vizuális (képi) kommunikáció elemeit; képessé váltok arra, hogy a vizuális nyelvet és
az irodalom nyelvét egyszerre, értőn fogadjátok be, és így is használjátok.
A három hónap közös produktumát, egy izgalmas, vidám vagy szomorú, kalandos vagy fantasztikus
történetet tanárotok segítségével tervezitek és írjátok meg. Meg kell határoznotok, hogy kikről szóljon,
mi történjen velük, és mennyire legyen bonyolult, szerteágazó a történet.
Azt is el kell döntenetek, hogy milyen hosszú legyen, hogyan írjátok le, kinek mutatjátok meg.
(Néhány könyv, melyeknek a címében is szerepel a történet szó.)
Készítenetek kell egy részletes munkatervet, amelyben szerepelnek a részfeladatok, a határidők és
a felelősök is. Ebben segít, ha kitöltitek, illetve folytatjátok a következő táblázatot. Természetesen vál-
toztathattok is rajta, ha más részfeladatokat határoztok meg, esetleg másként tervezitek a munkát.
Használjátok ezt a segítséget kreatívan! Friss ötleteitekre egyébként is szükség lesz a történetalko-
tásban, ha nem akartok unalmas szöveget létrehozni!
Történet írása
4.21
KOMA_kesz2_kod.indd 232 2013.08.09. 18:22:23
233
Projektbevezető – 3. trimeszter
Részfeladat Határidő Produktum Felelősök
A történet alapjául szolgáló esemény
kiválasztása: kitalált/valós?, mikor?,
hol?
A történet alaphelyzetének
meghatározása (mikor?, hol?,
kitalált/valós?).
Diákok, tanár, külső
segítő
A főszereplők meghatározása Főszereplők listája, indoklással
A mellékszereplők meghatározása Mellékszereplők listája,
indoklással
A szereplők jellemvonásainak
meghatározása
Minden szereplőről külön
adatlap a fő jellemvonásokkal
A szereplők közötti viszonyok
meghatározása
A narráció (elbeszélés) módjának
meghatározása
A történetelemek meghatározása
Legyenek-e párbeszédek, és ha igen,
kik között, milyen gyakran, és hogyan
jelölitek ezt?
Egyéb
Hogyan ítélitek meg a három hónap során fejlesztendő képességeiteket?
Jelezzétek a megfelelő ikonnal! (A második oszlopba a munkafolyamat
végén tegyetek jelet aszerint, hogy hogyan fejlődtetek!)
Szóbeli kommunikáció (szituációnak megfelelő verbális és nonverbális viselkedés)
Kulturált véleménynyilvánítás, közös vélemény kialakítása, közös munka
Írásbeli kommunikáció (fogalmazás) különböző műfajokban
Kreativitás: kreatív szövegalkotás
Az olvasási készségek fejlettsége: könnyen megy-e, élvezetet okoz-e az olvasás
A manipuláció, a befolyásolás szándékának felismerése például reklámokban
A fotó- és flmművészet élvezete, esetleg fotózás, flmezés
Tanulási képességek, tudásvágy
Információszerző technikák, az információ megbízhatóságának megítélése,
ellenőrzése
Folytassátok a táblázat kitöltését a füzetben! A tervezés és a határidők, felelősök meghatározása
nagyon fontos, minél gondosabban végzitek, annál könnyebb lesz a későbbi munka. Ha erre lehe-
tőségetek van, és találtok megfelelő személyt, akkor külső segítséget is igénybe vehettek, például
a drámaszakkör vezetőjét, helyben élő mesekutatót, mesegyűjtőt stb.
Feladataim az egyes fázisokban: …………………………………………………………………………
Határidőim: ……………………………………………………………………………………………………
Határozzatok meg néhány tanulási célt, amelyeknek az elérésére törekedni fogtok a félév során!
KOMA_kesz2_kod.indd 233 2013.08.09. 18:22:26
234
Kommunikáció – magyar
A világ mint történet – a történetmesélés hatalma
4.22
Játék: Valaki közületek kezdjen mesélni egy történetet! A többiek egyenként (néhány mondat elhangzása
után) mondjanak egy-egy szót. A mesélőnek ezeket a szavakat mindig bele kell szőnie a történetbe úgy,
hogy azért összefüggő maradjon a „mese”. Figyeljétek meg, hogyan változtatja meg egy-egy szó a törté-
net menetét!
Írjátok le a füzetetekbe az általatok mondott szavakat, majd húzzátok alá azokat, amelyek tényleg
megváltoztatták a történet menetét! Magyarázzátok meg, hogy miért voltak éppen ezek a szavak
ilyen hatással a történetre! Használjátok a magyarázatban a következő szavakat: téma, jelentés,
hasonló jelentésű szó, stílus stb.!
A történetmesélés mint a világ megértésének eszköze
Alkossatok csoportokat! Gondoljátok végig, majd írjátok le, hogy mikor, miért és kinek szok-
tatok történeteket mesélni! Segítségül olvassátok el Ottlik Géza Iskola a határon című regé-
nyéből a következő részletet, és beszélgessetek róla!
„Töprengve lépegetem barátom nyomában lefelé a lépcsőn, hogy mit szólhatnék
én ehhez. Valaha, amikor valami baj, rosszízű kitolás, megaláztatás ért bennünket,
éppen Szeredy találta ki a megoldást rá: elmesélte. Délután a tanteremben, ha tíz
percre kiment a felügyelő altiszt, vagy este az árnyékszéken, ahol mindig össze-
gyűltünk, Dani elmondta újra, eljátszota egy kicsit, hogy hogyan is volt a dolog.
S mint egy keleti sámán, afikai varázsló, ezzel a ráolvasással, vajákolással, egyszerű
elmeséléssel elvarázsolta, ártalmatlanná tete, átformálta az egész rosszat, s szinte a
szemünk látára semmisült meg a mérge, szinte érzékelhetően szakadt le lelkünkről
gonosz nyomása. Pedig Szeredy sosem humorizált, sosem parodizált, sőt, a lehető
legszabatosabban, a valósághoz teljesen hűen foglalta szavakba a történteket. Ta-
lán éppen az volt a titka, hogy a teljes és hű valóságot mondta el.
Látszólag mi sem volt ennél könnyebb. Szeredy Dani elmesélte, hogyan is történt,
s a zűrzavarból egyszerre rend támadt, a dolgok formát kaptak, s az élet érthetetlen-
sége érthetővé vált.”
Mit jelentenek a következő szavak: sámán, vajákolás,
felügyelő altiszt, parodizál, szabatos? Ha valamelyiket
nem érted, nézz utána! Miről szól szerinted az idézet? Kik szerepelnek
a történetben? Hol játszódik? Magyarázd el saját szavaiddal, hogy miről
szól a dőlt betűvel szedett két mondat!
Tapasztaltál már ilyet?
A történetek szerepe rendkívüli az ember és az emberiség életében:
a világ megértésének, birtokba vételének egyik módja. Amit elmesé-
lünk, azt rendeztük, sorrendbe, időrendbe állítottuk, oksági összefüg-
géseket teremtettünk a dolgok között. Vagyis saját gondolkodásunk
rendjét adjuk az eseményeknek. Ez azt jelenti, hogy megértettük.
Az ősi kultúrákban a sámán, a varázsló vagy a vezető történetmon-
dással tette érthetőbbé, emberléptékűvé a világot, hasonlóan ahhoz,
mint ahogyan az elejtett állatokat ábrázoló barlangrajzok jelentették
a győzelem forgatókönyvét.
ék
t,
z
-
.
ű
KOMA_kesz2_kod.indd 234 2013.08.09. 18:22:27
235
A történetmondás hatékony módja egy közösség kommunikációjának. Erősíti, építi a hagyományt, a
közösség érzését, a közös megértés és világértelmezés illúzióját adja. Történeteink által mélyrehatób-
ban megismerjük magunkat, egymást és a világot.*
Biztosan tudjátok, hogy egy-egy balesetet, bűncselekményt a szemtanúk mind máshogyan mesélnek el
(gyakran erre épülnek a krimik is)! Ennek vajon mi lehet az oka? Beszélgessetek erről a következő szavak
értelmezésével és használatával: érzékelés, emlékek, saját tapasztalatok, történetté alakítás, memória, ér-
telmezés stb.!
Történetek képekben
Alkossatok 3-4 fős csoportokat!
Találjatok ki egy-egy történetet
csoportonként az összes kép
felhasználásával!
Mondjátok el egymásnak
a történeteket!
Mennyire különböznek az
azonos képekből összerakott történetek? Mi ennek az oka szerintetek?
Mennyire határoz meg egy
történetet a helyszín vagy
egy-egy tárgy, esetleg szín?
Nézd meg a következő ké-
peket!
Határozd meg egyenként
a helyszíneket és az ott ját-
szódó lehetséges történe-
tek elképzelt főszereplőit!
Akira Kuroszava A vihar kapujában (1950) című flmjében a tanúk egy gyilkosság történetét mesélik el.
A flm bemutatja, hogy a különböző emberek mennyire eltérően mesélik el azt, amit láttak, átéltek!
Gyűjtsetek össze olyan krimiket, amelyekben a szemtanúk történetei a döntőek!
Projektfeladat – Alkossatok 4–6 fős csoportokat! Beszélgessetek arról, hogy milyen történetet sze-
retnétek közösen létrehozni! Vitassátok meg a lehetséges műfajokat is (pl. mese, krimi, humoros
történet), a történet idejét, helyét, a főszereplők jellemét! Gondolkodjatok rajta, hallgassátok meg
egymás ötleteit! Most még ne döntsetek el semmit véglegesen, gondolkodjatok, szervezkedjetek!
Irodalom
té t k? Mi kk
*1.19
KOMA_kesz2_kod.indd 235 2013.08.09. 18:22:28
236
Kommunikáció – magyar
4.23
Kultúrák és emberek, népköltészet, hagyomány
Szájhagyomány, népköltészet
Az írás megjelenése előtt (a szájhagyományon alapuló kultúrákban) is voltak az
egész gondolkodást szervező, meghatározó történetek. Ezek szóban terjedtek,
az emlékezet, a hagyomány elmondott történetek formájában élt tovább, és el-
meséléssel (szóbeli elmondással) adták tovább. Homérosz eposzainak (hősköl-
teményeinek) szerzőségéről, keletkezéséről (Íliász és Odüsszeia) a tudósok máig
vitatkoznak. A legvalószínűbb az, hogy eleinte szájhagyomány útján terjedtek,
és csak később írták le a szövegeket, a leíró neve pedig ismeretlen. (Rövid rész-
letet olvashattok a Szöveggyűjteményben az Íliászból.)
Így van ez a népdalokkal, népmesékkel is. Ezek tartal-
mazták egy közösség tudását, a hagyomány, a tudás szó-
ban áthagyományozható elemeit. Olyan tapasztalatokat
rögzítettek, amelyek segítettek a közösség tagjainak a
normák, értékek, viselkedési formák megértésében, megtartásában. Azonos
történetek – mítoszok, mondák, regék – ismerete egyet jelent az azonos kul-
túrához tartozással. (A Szöveggyűjteményben találtok egy népballadát és egy
népdalt.)
Akiknek közösek a történeteik, jobban, könnyebben megértik egymást.
A különböző, nagyon eltérő kultúrák nehezebben találnak utat egymáshoz. Ebben a nyelv termé-
szete is nehézséget jelent. Mert a különféle nyelvekben nem csak a hangsorok különböznek, hanem
a jelentések és a jelöltek is mások. (A jelekről már tanultatok, idézzétek fel!) Minden kultúra a saját
nyelvéből, a saját szemléletéből, a saját történeteiből nézi és érti meg a világot. Nagy fgyelem, türe-
lem, empátia (beleérzés), tolerancia (mások elfogadása) és érzelmi intelligencia kell a más kultúrák és
általában a másság megértéséhez. Ki kell lépni a saját világunkból, a saját történeteinkből. Nyitottan
és bátran kell szemlélni a világot.
Nézzétek meg Kepes András Világfalu című televíziós sorozata valamelyik epizódjának
néhány részletét a YouTube-on!
Beszéljétek meg, hogyan változnak az élet egyes eseményei a különböző kultúrákban!
Beszélgessetek a képek kapcsán arról, hogy milyen jelentős eseményei vannak az életnek!
z
k,
-
-

egtartásában Azonos
let
Íg
m
b

n
t
t
KOMA_kesz2_kod.indd 236 2013.08.09. 18:22:34
Miért mondhatjuk, hogy az események más-más jelentésük és jelentőségük van a különböző
népeknél (kultúrákban)?
Milyen népművészeti ágakat ismertek? Soroljátok fel ezeket! Mit jelent az, hogy „száll a madár ágrul ágra,
száll az ének szájrul szájra”? Miben különbözik a népköltészet a műköltészettől?
Sorolj fel népdalokat, népmeséket, népballadákat! Beszélgessetek arról, hogy a magyar népi hagyomány
és a magyar történelem hogyan kapcsolódnak egymáshoz!
Hagyomány, irodalmi hagyomány
Egy-egy nép történelmében és kultúrájában rendkívüli szerepe van a hagyománynak. Vannak
kiemelkedő események, és vannak kiemelkedő fontosságú személyek. A magyar irodalom története,
a magyar irodalmi hagyomány is számon tart számos kiemelt jelentőségű alkotót.
Soroljatok fel olyan szerzőket,
– akikről azt gondoljátok, hogy nagyon fontos szerepük van a magyar irodalom történetében!
– akikről azt gondoljátok, hogy nagyon fontos szerepük volt, nemcsak az irodalom,
hanem a magyar nemzet történetében is!
– akiket kedveltek!
Mit gondoltok, hogyan alakul ki az irodalmi kánon, vagyis azon szerzők és művek köre,
akiket meghatározónak, nagyon jelentősnek vagy kevésbé fontosnak gondolunk?
Kik kerülnek be a tankönyvekbe? Változik-e időnként ez a névsor? Ha igen, akkor milyen
okok miatt?
Olvassátok el Kölcsey Ferenc Nemzeti hagyományok című művéből (1826)
a következő részletet!*
„A nemzeti hőskor hagyja maga után a nemzeti hagyományt; s nemzeti ha-
gyomány és nemzeti poesis szoros függésben állanak egymással. Ahol ősi
hagyomány vagy épen nincsen, vagy igen keskeny határokban áll, ott nem-
zeti poesis sem származhatik; az ott születendő énekes vagy saját (tisztulást
és folyamot nem található) lángjában sűlyed el, vagy külföldi poesis világá-
nál fog fáklyát gyújtani; s hangjai örökre idegenek lesznek hazájában.”
Elevenítsétek fel, hogy mit tudtok Kölcsey legjelentősebb és legismertebb verséről, a magyar nemzeti kul-
túrában alapvető szerepet betöltő Himnuszról (1823)! Olvassátok el a Szöveggyűjteményben, és beszélges-
setek róla! A zenéjét Erkel Ferenc szerezte (1844), a mű nemzeti himnuszunk lett.
Nemzeti hagyományunk másik rendkívül jelentős verse Vörösmarty Mihály Szózata (1836).
Olvassátok el ezt a verset is a Szöveggyűjteményben! Hasonlítsátok össze a két szöveg motívumait! Mit gondol-
tok, miért éppen ez a két szöveg vált ilyen meghatározóvá a magyar nemzet és kultúra
önmeghatározása számára? Hallgassátok meg a megzenésített változatokat is! Mi a him-
nuszok jelentősége egy-egy ország életében? Milyen más országok himnuszait ismeritek?
Számodra mit jelent a hagyomány fogalma? Milyen családi hagyományaitok vannak?
Írj ezekről fogalmazást! Hallgasd meg a többiek írását is!
Olvassátok el a Szöveggyűjteményben Szabó Magda Régimódi történet című regényé-
nek rövid részletét! A regényében saját családjáról és annak hagyományairól ír az alkotó.
Megmutatja, hogyan határoznak meg bennünket a családi hagyományok, a közös érté-
kek és érzelmek. Az is fontos, hogy ezek miként öröklődnek át generációról generációra.
Irodalom– művészet
y
)
237
*5.14
KOMA_kesz2_kod.indd 237 2013.08.09. 18:22:36
Kommunikáció – magyar
4.24
Irodalmi arcképcsarnok II. (Próza)
A Nagy Könyv-szavazás (2005) első öt legnépszerűbb magyar regényének borítóit láthatod a ké-
peken. Megkérdezték az embereket, hogy melyik könyvek tetszenek nekik a legjobban, s a válaszaik
alapján született meg ez az eredmény.
Szerintetek miért jelentek meg a legnépszerűbb regények között ilyen nagy számban a kötelező olvasmányok?
Melyik regényt olvastátok ezek közül? Elevenítsétek fel a történetét!*
Az epika prózai műfajai és rövid jellemzőik:
Regény: hosszabb terjedelmű elbeszélő mű, amely külső vagy belső történések elmondásával ad
képet az emberről, a világról, a társadalomról. Az események (cselekmény) középpontjában a hős áll. 
Novella, elbeszélés: rövid terjedelmű alkotás, általában egyetlen eseményt mond el kevés szereplővel,
rövid időszakra korlátozódva, gyakran drámai kifejlettel.
Legenda: a szentek életével, csodatetteivel foglalkozó rövid történet.
Monda: az egyes népek, népcsoportok történeteit mondja el, általában valamilyen történelmi
személyhez vagy helyhez, esetleg eseményhez kapcsolva. Hasonlít a meséhez, de valós magva is van.
Vannak történetmondák és eredetmondák.
Mese: Népmese és műmese. Gyerekeknek szóló történet, fantasztikus szereplőkkel, kalandokkal.
A legismertebb magyar prózaírók: Jókai Mór (1825−1904), Mikszáth Kálmán (1847−1910),
Krúdy Gyula (1878−1933), Kosztolányi Dezső (1885–1936), Móricz Zsigmond (1879−1942),
Márai Sándor (1900–1989), Mándy Iván (1918–1995), Mészöly Miklós (1921–2001),
Kertész Imre (1929–)***, Esterházy Péter (1950–), Nádas Péter (1942–).
Készítsetek kiselőadást néhány kiválasztott szerző életéről, jelentőségéről! Használjatok in-
ternetet, menjetek el a könyvtárba, ott is keressetek anyagokat! Kérjetek segítséget a könyv-
tárostól! Készíthettek ppt-s előadást!
Olvassátok el a Hegedűs Géza íróportréiból vett rövid részleteket, hogy kedvet kapjatok a szövegíráshoz
és az olvasáshoz is! Ha valamelyik szót nem értitek, nézzetek utána, és írjátok ki a füzetetekbe! A Szöveg-
gyűjteményben találtok szövegrészleteket mindhárom szerzőtől. Olvassátok el őket, beszélgessetek róluk!
238
*1.28, **5.4, ***5.17
KOMA_kesz2_kod.indd 238 2013.08.09. 18:22:38
Irodalom
Téma
Valós/kitalált
Hol történik?
Mikor történik?
„Jókai Mór mindmáig a legolvasotabb magyar író. Jókaival let
teljessé a magyar romantika. Életműve a száznál is több kötetben fel-
idézi a nemzeti múlt egészének látomását, és tanúsítja azt az utat, amelyet
a magyar társadalom a nemesi világtól a kibontakozó polgári világig megtet.
Ez a romantika számos mozzanatában realista tanúságtétel.”
„Mikszáth Kálmán életműve a nagyregénytől a röpke novellá-
ig, a Jókai életéről szóló nagy korrajzi műtől a napi karcolatig
átfogja a széppróza és a publicisztika minden műfajárnyalatát.
Korai művei közöt gyakori a történelmi regény, egészen sohase
hagy fel vele, legvégső remekműve, A fekete város is az. Ezekben
a múltidéző művekben különösen sok a romantikus színezet, de gyakori a kritikus jelenre
utalás is. Az akkori jelenben játszódó műveiben is általános jelenség az erős fordulatosság,
az anekdotisztikus csatanóra élezetség.”
„A XX. század magyar szépprózájának mindmáig Móricz Zsigmond a legnagyobb
képviselője. Jelentősége a regény- és novellairodalomban csaknem olyan méretű és olyan
hatású, mint Adyé a költészetben. Elbeszélő művészete mellet a hazai drámairodalom
megújítója, legjelentékenyebb publicistáink egyike, és egész „mellékesen”, költőként a
legjobb magyar gyermekversek szerzői közé tartozik.”  
Krúdy Gyula kedvenc olvasmányából, Az Ezeregyéjszaka
meséiből vette át Szindbád fguráját, és írta meg több
könyvében a történeteit. Krúdyra nagyon hatottak a
20. század fordulójának művészeti irányzatai: impresszio-
nizmus, szimbolizmus, szecesszió.
Nézzetek utána, melyek a jellemzői ezeknek az irányzatoknak!
Olvassátok el az egyik Szindbád-novella részletét a Szöveggyűjteményből!
Krúdy írói stílusára jellemző a hangulati elemek, asszociációk (gondolattársítás)
megjelenítése, az idővel való játék. Huszárik Zoltán 1971-ben megflmesítette
a történeteket. A haldokló főhős felidézi utazásait, emlékeit, kisvárosok, foga-
dók hangulatát, korábbi szerelmeit.
Nézzetek meg részleteket Huszárik Zoltán híres flmjéből! Szindbád fgu-
ráját Latinovits Zoltán formálja meg. A flm egyik leghíresebb jelenete,
amikor egy fogadóban a címszereplő végigeszi az étlapot (gyönyörűen
fényképezve), és közben egy tragikus szerelmi történet is feltárul előttünk.
Az író gasztronómiai érdeklődése különös előfutára a manapság nagyon
divatos gasztronómiai irodalomnak.
Projektfeladat – Az egyes csoportok gondolják végig, hogy miről
szóljon a történet! Olyan legyen, amelyik valóban megesett veletek, vagy kita-
lált történet? Valószerű vagy mesés? Mi legyen a történések ideje: a jelen, a múlt vagy a jövő?
Hol legyenek a helyszínek: a valóságban vagy kitalált világokban? Hogyan változzon a helyszín a
történet során? Sok helyszín legyen vagy kevés? Jellemezzétek a helyszíneket!
Írjátok le a döntéseiteket,
készítsetek táblázatot!
239
KOMA_kesz2_kod.indd 239 2013.08.09. 18:22:42
240
Kommunikáció – magyar
4.25
A cinkotai kántor története három változatban
Biztosan tudjátok, hogy a népmeséknek, mivel szájhagyomány útján terjedtek, különböző változa-
tai léteznek. Ennek oka, hogy sokan, sokféle módon mesélik el őket, térben és időben nagy távolsá-
gokban.
Az egyes változatokat például a memória korlátai is eredményezhették. A mesélő az elfelejtett rész-
leteket saját ötleteiből pótolta ki. Így jöttek létre a különböző változatok/variánsok.
Olvassátok el fgyelmesen a három mesét a Szöveggyűjteményben! Ha ismeretlen sza-
vakat találtok, keressétek meg őket a szótárban! Ki volt Mátyás király? Miért tartja őt a
hagyomány igazságosnak? Beszélgessetek róla történelmi ismereteiteket felidézve! Milyen
Mátyás királyról szóló irodalmi szövegeket ismertek még? Soroljatok fel olyan városokat, ahol Mátyás-
emlékek vannak! Segítségül néhány kép, keressétek meg, melyik városokban találhatóak ezek az emlékek!*
Mátyás király udvara (az 1470-es évektől haláláig, 1490-ig) a humanista
műveltség és a reneszánsz kultúra egyik európai központja volt. Számos
művész, építész, szobrász, tudós érkezett Itáliából budai palotájába. A reneszánsz művészet hatása
Mátyás visegrádi nyári palotájában is látható. Mindebben óriási szerepe volt feleségének, Aragóniai
Beatrix nápolyi hercegnőnek.
Európa-hírű volt Mátyás 2500 kötetet számlá-
ló könyvtára, amelynek díszes, kézzel írott kó-
dexeit corvináknak (ejtsd: korvina) nevezzük.
Nevüket a Hunyadi-címerben látható holló
alapján kapták
(holló latinul: corvus).
Mit tudtok a híres corvi-
nákról?
Készítsetek prezentációt Mátyás király reneszánsz udvaráról!
Csoportokban is elkészíthetitek különböző témákban (pl. művészetek, corvinák,
udvari élet).
Miben hasonlítanak, és miben különböznek egymástól az egyes mesék? Keressétek meg az
azonos és az eltérő elemeket a történetekben!
Ugyanaz, de mégsem – történetek változatai
Eur

de
Ne
a
(h
M
á ű é t h tá
*5.7
KOMA_kesz2_kod.indd 240 2013.08.09. 18:22:45
Gyűjtsétek össze, hogy kik szerepelnek a meseváltozatokban! Jellemezzétek a szereplőket! Figyeljétek
meg azt is, hogy mindhárom változatban ugyanolyan jellemvonásaik vannak-e a szereplőknek! Tudtok-e
egy-egy jellemző szót találni minden szereplőre?
Keressétek meg a cselekményben található különbségeket! Írjátok le a cselekmények vázát a füzete-
tekbe! Készítsetek táblázatot az alábbi minta alapján!
Keressétek meg a második mesében azokat a nyelvi elemeket, amelyek a szöveg kohézióját (összefüg-
gését) megteremtik: kötőszók, mutatószók, névelők, névmások, határozószók, egyéb nyelvtani viszonyító
elemek (igei személyrag, birtokos személyjel stb.)! Készítsetek ezekről is táblázatot a füzetetekbe!
Nyelvjárások, tájnyelv
Húzzatok alá öt tájnyelvi szóalakot a harmadik mese szövegében! Írjátok le a füzetetekbe a szava-
kat, melléjük pedig a szavak mai köznyelvi alakját! Használtok ti is tájnyelvi szavakat? Soroljatok fel
néhányat! Vajon miért furcsa és ismeretlen ma már sok tájszó?
A nyelvjárás valamely nyelvnek vidékek szerinti elkülönülő változata, más szóval tájnyelv, tájszólás.
A magyar nyelvterületen nyolc nyelvjárást különböztetünk meg: a nyugati, a dunántúli, a déli, a tiszai,
a palóc, az északkeleti, a mezőségi és a székely
nyelvjárást. A magyar nyelvjárások egyike sem
különbözik annyira egymástól vagy a köznyelv-
től, hogy a megértést akadályozná. (Forrás:
Kislexikon.hu) Eltérnek azonban egymástól szó-
kincsben, esetleg néhány nyelvtani jellemző-
ben, s főként kiejtésben. Mára a nyelvjárások
használata már kevéssé jellemző, általánossá
vált az egységes köznyelv és irodalmi nyelv.
Melyik nyelvjárást nem találod meg a térképen?
Miért?
Projektfeladat – A történetetek helyszínét, idejét és témáját már meghatároztátok. Tudjátok, hogy
valós vagy képzeletbeli történet lesz. Most tisztázzátok a szereplők kilétét, jellemvonásait!
Készítsetek hasonló táblázatot a füzetetekbe!
Irodalom – nyelvtan
Eltérő jellemzők: 1. változatban 2. változatban 3. változatban
Szereplők:
A történet legfontosabb elemei:
Nyelvezete:
nnnn nnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnn
241
Neve Külső tulajdonságai Jellemvonásai Milyen viszonyban van a
többi szereplővel?
Főszereplő 1
Főszereplő 2 stb.
Mellékszereplő 1
Mellékszereplő 2
stb.
KOMA_kesz2_kod.indd 241 2013.08.09. 18:22:46
Kommunikáció – magyar
4.26
A Nyugat, a 20. századi magyar irodalom legjelentősebb, az
egész korszakot meghatározó folyóirata, 1908. január 1. és
1941. augusztus 1. között jelent meg Budapesten. Ez a 33 év
meghatározó volt a magyar irodalom történetében. A magyar
kultúra és irodalom legjelentősebb képviselői publikáltak e fo-
lyóiratban. A szerkesztők és szerzők fontos flozófai, művésze-
ti törekvése volt, hogy a magyar irodalmat a korabeli európai
szintre emeljék.
A Nyugat szellemisége írók, költők, gondolkodók generá-
cióit határozta meg, alapvetően megváltoztatva az addigi
irodalmi életet és a kánont. A lap óriási jelentősége kis példányszáma ellenére
is vitathatatlan. Hozzá fogható jelentőségű irodalmi lap, műhely nem volt a
magyar irodalomban. (1923-ban a Nyugat ellensúlyozására létrejött a Napkelet
című folyóirat, mely a történelmi és irodalmi hagyományok ápolását tűzte ki
célul.)
A Nyugat számai 2000-től digitalizálva is hozzáférhetők
(www.epa.oszk.hu). A Nyugat köréhez alkotók több generációja
tartozott, több főszerkesztő, szerkesztő (például Ignotus, Fenyő
Miksa, Osvát Ernő, Ady Endre, Móricz Zsigmond) jegyezte
a lapot a bő három évtizedes működés során. A szerkesztőség
gyakorlatilag a Centrál Kávéházban működött, itt volt asztala
a szerkesztőknek és az alkotóknak.
Gyűjtsetek információkat a Nyugat történetéről, szerzőiről, a külön-
böző nemzedékekről! Készítsetek bemutatót! Több csoportban is
készülhettek.
A Nyugat leghíresebb alkotói:
Ady Endre, Babits Mihály, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső,
Móricz Zsigmond, Juhász Gyula, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós,
Weöres Sándor. Olyan tekintélyes névsor ez, amely gyakorlatilag a korszak
irodalmi kánonjába tartozó szerzők jelentős körét lefedi.
A Szöveggyűjteményben találtok verseket az alkotóktól.
E korban kapott jelentős szerepet a kávéházi élet mellett az irodalmi
paródia is, Karinthy Frigyes Így írtok ti című kötetével. A szerző minden
jelentős kortársat a tolla hegyére tűz, mégpedig remekül, nagyszerű
humorral. Paródiái ugyanis a szerzők stílusának, világlátásának, költői
nyelvének kiváló kifgurázásai, a szövegek egyúttal a költő portréját,
egyéniségét is megrajzolják.
Babits Mihály-paródia:
A KLASSZIKUS GYOMORGÖRCSÖK
CIKLUSBÓL
FUTURUM EXACTUM
Plutó e torzót márványból szoborta
Ó torzók torza, bőrző Dunakorzó
Ó korzók, korza, őrző dunnaorzó
Mint ferde torta és megint retorta.
De Áfrikában fú az ántipasszát
És négerek masszálnak pántlimasszát
És ot az ég oly régi, égi méla.
S tán pápuákok pengetnek poros fát
S nem lesz Nyugat már, sem Fenyő, sem Osvát
S még él Balázs, még él a méla Béla.
Így írtok ti – a Nyugat költői
242
KOMA_kesz2_kod.indd 242 2013.08.09. 18:22:47
243
A magyar kultúra rendkívüli három évtizede volt a Nyugat története.
A folyóirat első nemzedékének három nagy költőjétől olvashattok itt egy-egy verset.
A Szöveggyűjteményben is találtok még költeményeket!
Olvassátok el, beszélgessetek a versekről, ismerkedjetek a szerzőkkel!
Projektfeladat – Határozzátok meg a történet felépítését, azt, hogy milyen cselekményelemek épül-
jenek egymásra! Mi legyen a kiinduló helyzet, a konfiktus, milyen harc, próbák jelenjenek meg ben-
ne, mi legyen a végkifejlet, a megoldás, a befejezés? Készítsetek táblázatot!
ADY ENDRE (1877–1919)
Régi, boldog idill (részlet)
Most harminckét éves vagyok.
Nyár van.
Lehet, hogy tán ez amire 
Vártam.
Egészség duzzaszt hallgatag,
Bronz arcom égeti a nap
És lassan
Megyek fehér ruhában a 
Lugasban
Pipámban sárgálló dohány,
S a füstje kékes, halovány,
A fák alat egy kerti széken
Alszik szelíden feleségem.
A küszöbön fam. A szeme kék láng,
Nagy szőke fej,
Álmos puha száján csiklandva csorran
A lanyha tej.
Vad délután, a föld parázsló, 
Részeg virágok és darázs-szó.
Megjelent: Nyugat, 1919
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ (1885–1936)
Jónás imája
Hozzám már hűtlen letek a szavak,
vagy én letem mint túláradt patak
oly tétova céltalan partalan
s ugy hordom régi sok hiú szavam
mint a tévelygő ár az elszakadt
sövényt jelzőkarókat gátakat.
Óh bár adna a Gazda patakom
sodrának medret, biztos útakon
vinni tenger felé, bár verseim
csücskére Tőle volna szabva rim
előre kész, s mely it áll polcomon,
szent Bibliája lenne verstanom,
hogy ki mint Jónás, rest szolgája, hajdan
bujkálva, később mint Jónás a Halban
leszálltam a kinoknak eleven
süket és forró sötétjébe, nem
három napra, de három hóra, három
évre vagy évszázadra, megtaláljam,
mielőt egy még vakabb és örök
Cethal szájában végkép eltünök,
a régi hangot s szavaim hibátlan
hadsorba állván, mint Ő sugja, bátran
szólhassak s mint rossz gégémből telik
és ne fáradjak bele estelig
vagy mig az égi és ninivei hatalmak
engedik hogy beszéljek s meg ne haljak.
BABITS MIHÁLY (1883–1941)
Irodalom
Párisban járt az Ősz
Párisba tegnap beszököt az Ősz.
Szent Mihály útján suhant nesztelen,
Kánikulában, halk lombok alat
S találkozot velem.
Ballagtam éppen a Szajna felé
S égtek lelkemben kis rőzse-dalok:
Füstösek, furcsák, búsak, bíborak,
Arról, hogy meghalok.
Elért az Ősz és súgot valamit,
Szent Mihály útja beleremeget,
Züm, züm: röpködtek végig az uton
Tréfás falevelek.
Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé
S Párisból az Ősz kacagva szaladt.
It járt s hogy it járt, én tudom csupán
Nyögő lombok alat.
KOMA_kesz2_kod.indd 243 2013.08.09. 18:22:51
244
Kommunikáció – magyar
4.27
Történet – kép – tér – idő
Nyár, némaflm
Ma bolyhos csönd a nyár, keringő vatazápor,
válik a nyár, fehér bohóc a cirkuszától,
a cintányér, a dob, a síp, a kasztanyét*
cihát lobogtat érte, pár dunyha tollpihét,
meleg szél szórja szét pr üszkölve és kacagva,
vedlik a nyár, az ágynak, asztalnak is vacak fa,
bár kormos és vörös szemed az éjszakától,
s nem látod tán e boldog, fehér erdőt a fától,
szeretnek, mind szeretnek, hajlong a kába rost,
majd fognak és kifőznek, irkába papirost.
Vedlik a nyár, szivem, lenyergelt vatapóni,
na bumm sztarára bumm, hát nem fogsz folytatódni,
pofozgatsz, mint a szél, cihát és tollbabát,
na bumm sztarára bumm, nyitsz ugróiskolát,
kis ródlizó anyák, kis kölykök szája kapkod,
mi hát a fulladásod e sürgő vatahadhoz?
az ugrabugra hóhoz egynyári némaflmen,
mind elmegyünk, na bumm, ma épp te mégy el innen,
hol forrón és puhán kering a vatazápor,
s válik a nyár, fehér bohóc a cirkuszától.
*Kasztanyeta: spanyol népi ütőhangszer.
A szöveg időben mesél el egy történetet, a kép pedig térben.
Gondolkozzatok el ennek a mondatnak a jelentésén! Hogyan tudja
ábrázolni a szöveg a teret, a kép az időt? Gondoljatok a képregé-
nyekre is! Nézzétek meg Székely Bertalan Vérszerződés és Salva-
dor Dalí Az elfolyó idő nyomában című képét, illetve a vanitas
csendéletet (a 17. században elterjedt, az emberi élet mulandósá-
gát ábrázoló festmény)!
Milyen eszközökkel tudja egy festő az időt
ábrázolni?
Székely Bertalan a vérszerződés melyik
pillanatát örökítette meg képén? Miért
pont ezt? Hogyan érzékelteti Dalí és
a vanitas csendélet az idő múlását?
A szövegeket vagy a képeket érted job-
ban? Miért könnyebb megérteni, ha a
szöveg mellé kép is társul? Hogyan lehet
írásban érzékeltetni a teret? Próbáld meg te is!
Szöveg és kép
Olvassátok el hangosan és magatokban is többször Parti Nagy Lajos versét!
Láttátok már, amikor tavasszal a nyárfák szösztengerbe borítják az utcákat? A szöveget olvasva fel tudjá-
tok idézni ezt a jelenséget? Gyűjtsétek össze azokat a képeket, szavakat a versből, amelyek a követke-
ző fogalmakhoz kapcsolódnak, és írjátok le a füzetetekbe: „szösz és a fa”, „cirkusz”, „zene”, „halál”!
Értelmezd a vers utolsó négy sorát, ahol minden motívum összekapcsolódik! Miért némaflm a vers címe?
Inkább képeket látsz magad előtt, amikor olvasod a szöveget?
KOMA_kesz2_kod.indd 244 2013.08.09. 18:22:53
245
Az irodalmi szövegek jellemzője, hogy képeket használnak.
Sorolj fel néhány költői képet! Készíts illusztrációt a szöveghez! Miért lehet jól lerajzolni?
Közben hallgassátok meg a vers megzenésített változatát a Magashegyi Underground előadásában!
Mit gondolsz a feldolgozásról? Szerinted illik a zene a szöveghez? Keresd meg a következő szavak
jelentését, és írd le a füzetedbe: groteszk, abszurd, ironikus, gúnyos, humoros, melankolikus, tragikus!
Ezek közül melyik szavak jellemzik a verset? Mivel egészítenéd ki a jellemzők felsorolását?
Olvassátok el Kukorelly Endre versét!
Rajzold le, hogy miről szól a szöveg! Lehetséges? Indokold!
Keresd meg azokat a szavakat, amelyek a „veszteség” fogalmához
kapcsolódnak!
Képek helyett miből építkezik ez a szöveg? Milyen költői alakzatokat (ismétlés, ellentét, fokozás, parado-
xon) használ a költő? (Ezekről már tanultatok, elevenítsétek föl tudásotokat!) Olvasd fel az előbbi két verset
a szövegfonetikai eszközök használatával! (Segítségül: hangerő, hangmagasság, hangszín, tempó, szünet,
hangsúly, hanglejtés – emlékezz a metakommunikációról tanultakra!)
Kép és szöveg
Nézzétek meg Chagall Én és a falu című képét! Mondjátok el, hogy mit
láttok a képen! Nehéz elmesélni? Miért sikerül nehezen? Próbáld megfo-
galmazni, hogy mi fogott meg a festményben! Mit gondolsz a színekről,
formákról? Tetszik a kép? Hasonlítsd össze Munkácsy Mihály Honfog-
lalás című festményével! Meséld el, hogy mit ábrázol ez a kép! Jobban
boldogulsz, mint az előző képnél? Melyik tetszik jobban?
A vizuális kommunikáció eszközei, többek között, a színek, vona-
lak, foltok. A színeknek fzikai/mentális (értelmi) hatásuk és szim-
bolikus jelentésük is van. Például a vörös szín ingerlő, ezért lett a forradalmak és a bikaviadalok színe.
Stendhal Vörös és fekete című regényének címében a vörös a katonai, a fekete a papi pálya jelképe.
A menyasszony fehér ruhája az ártatlanságot jelképezi, míg a fekete a gyász színe. (Más kultúrákban
ez másképpen is lehetséges!) Hasonlóan lehet értelmezni a vonalakat is, melyek mozgalmasságot,
dinamizmust vagy lágyságot fejezhetnek ki. Egy-egy kép kompozíciójának megértésében nagyon
sok momentumot kell fgyelembe venni. A vizualitás nyelve ugyanúgy érthető, mint a verbális nyelv.
Projektfeladat – El kell azt is döntenetek, hogyan írjátok meg a történetet. Milyen narrátor lesz?
(Egyik szereplő meséli, vagy egy mindentudó külső elbeszélő mondja el?) Mekkora legyen az
elbeszélő szerepe? Miről tudjon, miről nem? Milyen legyen a szöveg hangvétele (vicces, szomorú,
gúnyos stb.)? Lesznek-e benne párbeszédek? Milyen történetelemek derüljenek ki a párbeszédekből?
Jellemzi-e majd a szereplőket a beszédük? Milyen egyéni stílusuk lesz? A sok előzetes tervezés
mellett most már írjátok a történeteket is!
Marc Chagall: Én és a falu
Munkácsy Mihály: Honfoglalás (1893)
Irodalom – művészet
Talán a könnyem
Talán a könnyem
nem potyog.
Talán, ha könnyebb lenne
lenni.
Talán az van, hogy
nem vagyok.
Nincs, nem, talán minden csak
ennyi.
Talán az élet
túl komoly.
Túl sok az, ami elvész
innen,
s már nincsen rajtam
egy mosoly
sem. Komoran néz le az
Isten.
KOMA_kesz2_kod.indd 245 2013.08.09. 18:22:56
246
Kommunikáció – magyar
4.28
A következő tanév egyik projektfeladata egy képregény megal-
kotása lesz, mégpedig a most megírt történetből. Milyen képregé-
nyeket ismertek? Soroljatok fel néhányat! Értelmezzétek a Wikipédia
alábbi szócikkét!
„A képregény az irodalom és a képzőművészet sajátos keveréke,
amelyet gyakran a kilencedik művészetnek neveznek: egymás után
következő képek sorozata, amelyek egy történetet mesélnek el.
A képeket rendszerint (elbeszélő vagy párbeszédes) szöveg egészíti
ki, amely általában úgynevezet szóbuborékokban helyezkedik el. Eredetileg csak egyszerű, szórakoztató
történeteket díszítetek képsorozatokkal, mára azonban széles körben kedvelt műfajjá nőte ki magát
a képregény, és számos alműfajra tagozódot.
Gyökerei évszázadokra, a kora középkori kódexekig és falfestményekig nyúlnak vissza, sőt, egyesek akár
a barlangrajzokig is visszavezetik (némi joggal, hiszen végső soron minden képzőművészet a barlangraj-
zokból ered). A képregény szoros értelemben
vet, mai formája (képkockák, szóbuborékok,
oldalszerkesztés stb.) azonban nagyon fatal,
a 19. század végén alakult ki az Egyesült Álla-
mokban. Tipikusan 20. századi műfaj, a popu-
láris kultúra része.”*
Beszélgessetek a képregényekről!
Miért szeretitek őket? Használjátok fel hozzá
a következő kifejezéseket, kérdéseket: „az irodalom határterülete”, „popkultúra”, „kép és szöveg”, „szóra-
koztató műfaj”, „színek”, „szavak”! Művészet-e a képregény? Irodalom vagy inkább képzőművészet?
Segítségül olvassátok el a következő idézetet!
Nézzétek meg a következő képeket
(kódex; falikárpit; Traianus oszlopa)!
Mi közük lehet a képregény-műfajhoz?
Miért nevezhetjük ezeket az alkotásokat a képregények elődjének?
Gondoljatok arra, hogy például képekben mesélnek el egy-egy történe-
tet, vagy például hogyan használják fel a szöveget!
„A képregény kép és szöveg kombinációja, ebből a szempontból multimédiás eszköz, akárcsak a televízió, a f lm vagy
az internet. A képregény azonban eltér ezektől a médiumoktól, hiszen alapvetően nem elektronikus, hanem nyomta-
tot alapú. Ezenfelül a képregény abban is különbözik az említet ektől, hogy csupán egyetlen érzékszervünkre hat,
hiszen a szöveget és a képet egyaránt a szemünkkel érzékeljük. A képregény olvasása az említet digitális multimé-
diás eszközök közül a leginkább az internet használatához hasonlítható aktív felhasználói tevékenységet igényel.
Korunk kommunikációs eszközei egyre növekvő mértékben építenek kép és szöveg integrációjára, ezek megértésé-
hez/használatához bizonyos vizuális műveltségre van szükség.”
Dunai Tamás: Képregény Magyarországon című tanulmánya
Beszélő képek – a képregények világa
*1.9
KOMA_kesz2_kod.indd 246 2013.08.09. 18:22:57
247
Irodalom – művészet
A képregény elengedhetetlen
tartozéka a szöveg, amely általában
szövegbuborékban szerepel. A szövegnek több
funkciója is van, nemcsak a szereplők szavait
mutatja meg, hanem a képek közötti kapcsolatokat is
megteremti, segít megérteni az adott szituáció körül-
ményeit (cselekmény helyszíne, ideje stb.).
A szöveg rövid és lényegre törő legyen,
a rendelkezésre álló buborékok mérete
erőteljesen korlátozza a szöveg
lehetséges hosszát.
Gyűjtsétek össze a leghíresebb képregényeket, amelyeket ismertek, és külön azokat, amelyek-
ből flm is készült! Mit gondoltok, miért lett gyakorlat, hogy a képregényeket megflmesítik?
Beszélgessetek arról, hogy milyen a jó képregényhős! Milyen tulajdonságai vannak?
Az alábbi képeken különböző képregényhősöket láthattok, nevezzétek meg őket, majd a füzetbe írjátok le
a legfontosabb tulajdonságaikat!
Gondoljátok végig az alábbi kérdések alapján,
hogy az általatok írt történetek vajon megfelelőek
lesznek képregények készítéséhez!
Ha nem teljesen, akkor min kell majd változatni?
• Hány szereplő kell a képregénybe?
• Hogyan bonyolódik a történet?
• Mi jellemzi a fgurákat?
• Jó-e, ha nagyon szerteágazó a történet?
• Hogyan kezelik (mutatják) az időt a képregények?
• Milyen időszerkezete legyen a történetnek?
Egy kis segítség – így építkezhet a képregény:
• A cselekményt időpillanatonként jeleníti meg a kép.
• Csak a lényeges mozzanatokat jeleníti meg. Ilyenkor lendületesebb, cselekményesebb, pergőbb a törté-
netmesélés.
• A szereplőkre fókuszál: párbeszédekkel építkezik.
• Jeleneteket mutat be: térben és időben ugrik.
Képregény és művészet
Roy Lichtenstein (1923–1997) amerikai képzőművész, a
pop-art mozgalom egyik vezető képviselője műveihez
a fő ösztönzést a képregények adták. Egyik leghíresebb
műve az 1963-ban készült Whaam című kép.
Nézzétek meg k. kabai lóránt költő képsorozatát!
Mit gondoltok róla? (k. kabai neve nem véletlenül szerepel így.
Nézzetek utána, hogy ki a "kisbetűs költő"!)
Projektfeladat – Minden csoport olvassa fel a saját írását,
nem baj, ha még csak egy része készült el a szövegnek!
Véleményezzétek, vitassátok meg, segítsetek egymásnak ötletekkel, javaslatokkal, javítási szempontokkal!
Néhány hét, és el kell készülnötök!
KOMA_kesz2_kod.indd 247 2013.08.09. 18:22:58
248
Kommunikáció – magyar
4.29
A mozgókép
A flmezés története nem nyúlik vissza nagyon régre, az első moz-
góképet a Lumière (ejtsd: lümjer) fvérek mutatták be nyilvánosan
1895-ben Párizsban. Ők szabadalmaztatták találmányukat, a kine-
matográfot, ezzel megkezdődött a flmezés tör-
ténete. A mozgókép először hangzó szöveg nél-
kül, feliratokkal volt látható.
Láttatok már némaflmet? Szeretitek? Soroljatok fel
néhányat! Beszéljétek meg, hogy a némaflm miért
különbözik alapvetően a hangosflmtől! Hogyan
kapcsolódik a fotóhoz? Miért szólhatott alatta zene?
Csináljatok mozgóképet! Készítsetek el ehhez néhány
fázisrajzot! Biztosan csináltatok ilyet kiskorotokban
a füzetetek sarkára. Ha nem, próbáljátok meg! Miért
nehéz elkészíteni? Hány kocka kell egy néhány másod-
perces „mozgóflmhez”?
Miért van szükség feliratokra a némaflm esetében? Hogyan segítenek
a történet megértésében? Mikor van szükség leginkább a feliratokra?
Nézzétek meg a nemaflm.blog.hu-t, mely a magyar némaflmekkel fog-
lalkozik!
Charlie Chaplin (1889–1977) volt az egyik leghíresebb némafl-
mes, de hangosflmeket is készített.*
Melyik flmjéről hallottál már? Válassz ki egy képet, s írj feliratot hozzá a füzetedbe!
Ismeritek Dolák-Saly Róbert diaflmes vetítéseit Winnetou kalandjairól?
Nézzétek meg őket a YouTube-on! Hogyan értelmezi félre a képeket úgy, hogy
humoros legyen?
Beszélgessetek az abszurd humorról! Mit tudtok az indiánregényekről?
Készítsetek ti is vicces kommentárokat a képekhez!
Mobiltelefonoddal készíts rövid, néhány perces felvételeket, amelyekhez
vicces kommentárokat tudsz fűzni!
Film és irodalom
y j gy j
*5.15
hozzá a füzetedbe!
közb n hazaért a f ldühödött f rj,
és rátámadt a gyanútlan as zonyra…
KOMA_kesz2_kod.indd 248 2013.08.09. 18:22:59
249
Filmek és irodalmi művek
Irodalmi műveket, főként regényeket gyakran flmesítenek meg. A magyar flm történetében volt több
olyan időszak is, amikor sok, jól ismert magyar regényt megflmesítettek.* Néhány példa (DVD borítókon):
Szerinted miért a regényeket flmesítik meg szívesen
a rendezők?
Sorolj fel még regényekből készült flmeket!
Mit jelent az a kifejezés, hogy „kosztümös flm”?
Mit jelent az, hogy flmes adaptáció? Keressetek
olyan, általatok is olvasott irodalmi műveket, amelye-
ket megflmesítettek! Mennyire ragaszkodott a flm az
eredeti történethez? Miért térnek el sokszor a flmek az
eredeti műtől?
Ismeritek A Gyűrűk Ura című flmtrilógiát?
Olvastátok a könyveket?
Beszélgessetek arról, hogy mitől lehet ez a mű ilyen népszerű!
Hogyan lehetséges, hogy a flmtrilógiát többen ismerik, mint
az alapjául szolgáló könyveket?
A flmkészítés másik sikeres ága, amikor korábban
már elkészített flmeket újraforgatnak. Ezeket hívják
remake-nek. Magyar remake-flmek is születtek ko-
rábbi nagyon sikeres flmek újraforgatásával.
Melyiket láttad, mennyire tetszett?
Hogyan viszonyulnak szerinted az
újraforgatott flmek az eredetikhez?
Jobbak?
Rosszabbak?
Miért forgatnak újra egyszer már
elkészített flmeket?**
Beszélgessetek egy olyan regényről, amelyet mindannyian ismertek! Használjátok a következő
szavakat: cselekmény, szereplők, jellemek, fkció, korrajz, párbeszédek, leírások, elbeszélő,
társadalmi környezet, színhely, idő!
Projektfeladat – A következő alkalomra már el kell készülnötök a történettel.
Egyeztessétek, javítsátok, készüljetek a bemutatására!
Me
Hog
újr
Jo
Ro
M
e
Irodalom – művészet
rű!
int
n
k
*1.28 **1.9
KOMA_kesz2_kod.indd 249 2013.08.09. 18:23:02
250
Kommunikáció – magyar
A kortárs irodalom a ma élő írók, költők alkotásait, törekvéseit, munkásságát
jelenti. Nehéz meghúzni a határt, hogy meddig nyúlik vissza, kit számolunk
még kortárs alkotónak a nemrégen elhunyt, de már klasszikusnak számító al-
kotók közül, mint például Weöres Sándor, s kit tekintünk a mai fatal iroda-
lomból már ide tartózónak, mint például Nemes Z. Márió, Bartók Imre, akik
még nagyon fatalok, de verseikkel már bekerültek az alkotók sorába.
Nézzétek meg a Szép versek 2013 és a Körkép 2013 című köteteket!
Az Ünnepi Könyvhétre minden évben megjelenik ez a két kiadvány, melyek
az előző év legszebb verseit és novelláit tartalmazzák.
Lejjebb néhány ismert kortárs költő képét láthatod.
A költők neve balról jobbra: Tandori Dezső, Borbély Szilárd, Tóth Krisztina, Lackf János,
Parti Nagy Lajos, Kovács András Ferenc.
Gyűjtsetek róluk információkat! Csoportok-
ban készüljetek fel rövid bemutatásukra!
Keressetek tőlük egy-egy verset!
A Szöveggyűjteményben is találtok.
Melyik tetszett a legjobban?
A kortársak itt élnek közöttünk, nemcsak
műveik, de ők maguk is elérhetők.
Tájékozódhatunk róluk az internetes – : pl. Litera, Irodalmi
Jelen, Kulter vagy nyomtatott irodalmi lapokból: pl. Alföld, Holmi,
Kalligram, Jelenkor, Műút.
A kortárs művészetben keverednek
a művészeti ágak is, a képzőművészet,
a zene, az irodalom, a flm, a színház:
olyan összművészeti alkotások, ese-
mények jönnek létre, ahol nehéz szét-
választani a területeket, illetve sokszor
maga az esemény is műalkotás.
A szerzők sokszor kalandoznak a műfajok
között is, illetve olyan területekre lépnek,
melyek korábban nem tartoztak a szépiro-
dalom körébe: pl. dalszövegek, krimi, sci-f,
horror, fantasy, képregény.
Slam poetry: kortárs zene és verses szöveg keveredése.
A szövegeket hallva jól érződik a ritmus, a szabadszájú,
hétköznapi beszédet követő jelleg.
A szövegek némelyike azonban sokkal többet ad, mint
egy rapszám. Vannak vicces, komoly, irodalmi értékű, de
hétköznapi szövegek is.
Nézzetek utána az interneten!
4.30
t
k
Élő írók – élő irodalom
m
KOMA_kesz2_kod.indd 250 2013.08.09. 18:23:05
251
Nehéz tájékozódni, ha a kortárs irodalom értékeire vagyunk kíváncsiak, hiszen az élő szerzők még
nem a kánon részei. A kortárs irodalomban való tájékozódást meghatározza az egyéni ízlés, az irodal-
mi közvélemény és persze az irodalmi divat is. Van irodalmi divat, vannak felkapott szerzők, művek,
műfajok.
Olvassátok el a Quimbyegyüttes Most múlik pontosan című számának szövegét a Szöveggyűjteményből!
Ez a szöveg dalszöveg, nem vers. De segít, hogy könnyebben lépjetek át a kortárs versek birodalmába, ahol
a dalszövegek is helyet kapnak. Hallgassátok meg három előadásban is (Quimbyegyüttes, Janicsák Veca,
Csík zenekar)! Figyeljetek nagyon, hogyan változik a dal, hogyan kap új/más értelmet a szöveg az előadá-
sokban, illetve egyáltalán a zenétől! Beszélgessetek arról, hogy mit adnak hozzá a szöveghez az előadók!
Olvassátok el Karafáth Orsolya Lunatics are in my head című versét a Szöveg-
gyűjteményben! Ha megértettétek a szöveget, mondjátok el, hogy miről szól, milyen
érzést fogalmaz meg! Milyen flmes és zenei utalásokat ismertek fel? Angolul tanuló
társaitok segítsenek az angol szövegrészek lefordításában, vagy használjatok szótárt! Miért vicces, hogy
ez a közös „dalszövegkincs” dolgozik a szövegben? Keress a mai Magyarországra jellemző helyszíneket,
eseményeket, mozzanatokat, és jegyezd le ezeket! Írd le a véleményedet a versről néhány mondatban!
Használj szövegszerkesztő programot, és végezz helyesírás-ellenőrzést!
Olvassátok el Nagy Gáspár versének egy részletét!
Próbáljátok meghatározni, hogy ki a vers beszélője,
és kihez szól a szöveg! Milyen a vers hangulata? Keres-
sétek ki a versben található színeket, illetve a valami-
lyen módon színekre utaló szavakat! Mit gondoltok,
miért nem használt írásjeleket a költő? Keressetek
tematikai azonosságokat az olvasott három szöveg-
ben (szerelem, távolság, közeledés, ígéret, reménység,
beteljesülés stb.), hangulati azonosságokat, különb-
ségeket, a költői eszközök különbségeit! Idézzétek fel
József Attila Óda című versét, különös tekintettel a
Mellékdalra! Olvassátok el a Szöveggyűjteményből
Kovács András Ferenc Litánia című versét is!
Olvassátok el Garaczi László versét!
Határozzátok meg, hogy milyen elemekből
építi össze az „otthon/megjöttem” fogalmát!
Készítsetek fotókat a szöveghez illusztrációként!
Értelmezzétek a következő állításokat:
• a kortárs irodalom nagyon gyakran hét-
köznapi nyelvet használ,
• a hétköznapi élet tárgyait, apróságait
emeli be a szövegbe,
• kerüli az emelkedett, „irodalmias” stílust,
• mindezek ellenére/vagy éppen ezért
rendkívül erős, hatásos szövegeket hoz
létre.
Irodalom
(nincs it)
a bejáratot sokáig nem találom
a várfalat támasztó omladékban
és a lakás már nem kulccsal nyílik 
hanem egy recés szélű zsetonnal
minden úgy van ahogy hagytam
ablakban a táj edények a polcon
lili is ugyanúgy ül bent a szobában 
és nem tudom hogy odaköltözzön-e
a kéményből szürkésfehér hab száll 
a varjak mozdulatlan pötyeire
se dolgom se keresnivalóm nincs it
ebből jövök rá hogy megjötem
Szerelem holdja (részlet)
szerelem holdja telihold volt
énekszakajtó éjszaka volt
énekszakajtó gyönyörű hajad
szerelem holdja bűvölve apad
zúzmarás melled hófehér folt
gyönyörű hajad nyakamra fond
zúzmarás melled énekszakajtó
szerelem holdja szerencse patkó
KOMA_kesz2_kod.indd 251 2013.08.09. 18:23:08
252
Kommunikáció – magyar
Képjegyzék
Fotók: 123RF.com, Cultiris képügynökség, Profmédia–REDDOT képügynökség;
244. oldal: Fehér nyár: Gervai Péter;
250. oldal: Lackf János: Fejér János;
Ábrák: Schulteisz Hermina
KOMA_kesz2_kod.indd 252 2013.08.09. 18:23:10
Szöveggyűjtemény a Kommunikáció – magyar fejezetekhez
253
Az élővilág kommunikál
Jack London: A beszélő kutya (részlet)
Jeromos, az intelligens ír terrier sokat megértett az emberek beszédéből, de Nalasu, az öreg, vak bozótlakó beszélni is
megtanította egy olyan jelnyelven, amit erre a célra fejlesztett ki.
A vak Nalasu nem látta ezt a levegőbe írt füstbeszédet. Házának elszigeteltsége miatt senki sem jött, senki sem szólt
neki. Az első fgyelmeztetést akkor kapta, mikor asszonyok éles hangját, gyerekek kiáltozását és valami megnevezhetet-
len félelemtől síró csecsemők hangját hallotta a főösvény felől, amely a faluból Somó belországi határai felé vezetett.
Csak félelmet és rémületet olvasott ki a hangokból, s kikövetkeztette, hogy a falu a hegyi erődítményekbe menekül, de
nem tudta a menekülés okát.
Odahívta Jeromost, és utasítást adott, hogy menjen felderítő útra a négy banánfáig, ahol Nalasu ösvénye és a főös-
vény összefutott, fgyeljen és adjon jelentést. És Jeromos a banánfa alatt ült, és fgyelte az egész Somó menekülését.
Férfak, asszonyok és gyerekek, fatalok és öregek, szopó csecsemők, botra és mankóra támaszkodó patriarchák vonultak
el előtte, s mind nagy sietséget és izgalmat árult el. A falusi kutyák éppúgy meg voltak rémülve, nyüszítve és vonítva
futottak. A rémület ragálya erősen hatott Jeromosra. Érezte az ösztökélést, hogy csatlakozzék a futókhoz, s meneküljön
valami elképzelhetetlen, fenyegető katasztrofális esemény elől, ami felkavarta ösztönös halálfélelmét. De belső ösztön-
zésén úrrá lett hűsége a vak emberhez, aki hat hosszú hónapon át etette és simogatta.
Visszatért Nalasuhoz, s térde között ülve megtette jelentését. Ötnél tovább képtelen volt számolni, bár tudta, hogy
a menekülő lakosság sokszorosan többre rúg ötnél. Így hát öt férft és még többet jelzett; öt asszonyt és még többet; öt
gyereket és még többet – még disznót is ötöt és még többet jelentett. Nalasu füle elárulta, hogy sokszorta, de sokszorta
többről van szó, és nevek után kérdezett. Jeromos tudta Bashti, Agno, Lamai és Lumai nevét. Az ő kiejtésében ezek a leg-
kevésbé sem hasonlítottak szokásos hangzásukhoz, mert azzal a vau-vau gyorsírási beszéddel fejezte ki őket, amelyre
Nalasu tanította.
Nalasu sok más nevet is megemlített, ezeket Jeromos hangzásra ismerte, de maga hanggal felidézni nem tudta őket,
s ő a legtöbb névre igennel válaszolt: egyszerre bólintott a fejével, s dugta előre a jobb mancsát. Némely név után moz-
dulatlan maradt, annak jeléül, hogy nem ismeri őket. És más nevekre, amelyeket felismert, de viselőjüket nem látta, bal
mancsát előredugva nemmel válaszolt.
(Fordította: Szász Imre)
Mindenki más. A megértés nehézségei, előítéletek
Lakatos Menyhért: Füstös képek (regényrészlet)
Nagyon szigorúnak ígérkezett az iskola. A folyosón nem lehetett szaladgálni, ott állt egy fekete kabátos ember a csen-
gő mellett, megfenyegetett mindenkit. A tanító bácsi azt mondta, hogy tanár úrnak szólítsuk… Napközben erős fejfá-
jás gyötört, szédülve jöttem ki az órákról, mindig úgy éreztem, hogy a tanár nekem beszél, minden szavát elnyeltem
az utolsó hangig.
Feleltetéskor átsiklott felettem, csak azt kérdezte, aki önként jelentkezett. … Az osztálynapló kinyitásakor mindig
rám nézett, aztán mást szólított. Szerettem volna már átesni a próbán. Hallani önmagam, lemérni a gyötrelmes éjszakák
és nappalok eredményeit, de nem volt bátorságom, valamitől féltem, talán magamtól. Amíg mások magukkal hozták
a bátorságukat, az otthont, a levegőt, addig én gyáva idegen voltam. Mindennap azzal indultam el, hogy ma, de ma sem,
holnap sem, talán soha, amíg az őrületbe nem kergettek a gondolatok.
És egyszer, önkéntelenül, minden tiltakozásom ellenére, felnyújtottam a kezem.
– Nicsak, nicsak, hát te is tudod? – kérdezte a tanár, mintha csak az utcáról lépett volna be egy idegen, akit most lát először.
La Fontaine: A tücsök és a hangya
Mit csinált a tücsök nyáron?
Csak muzsikált hét határon.
Aztán jött a tél a nyárra,
S fölkopott a koma álla.
Szomszédjában élt a hangya,
Éhen ahhoz ment panaszra,
S arra kérte, egy kevéske
Búzát adjon neki télre.
Búzát? Szólt a hangya sógor.
Már ez aztán sok a jóból!
Tél elején sincs búzád már?
Hát a nyáron mit csináltál?
Mit csináltam? Kérem szépen,
Muzsikáltam – szólt szerényen
Tücsök mester. – Aki kérte,
Nótát húztam a fülébe!
Nótát húztál, ebugatta?
No, hát akkor – szólt a hangya
Járd el hozzá most a táncot!
Jó mulatságot kívánok!
(Rónay György feldolgozása)
szoveggy_kesz1_kod.indd 253 2013.08.07. 18:06:04
254
Kommunikáció – magyar
Lehet, hogy csak én hallottam úgy, lehet, hogy úgy volt, belegabalyodtam a szavaimba, és ha még soha életemben, most
még nyekegtem is. Egy szabadtéri színpadon éreztem magam, ahol én vagyok a bohóc…
Még ebben az órában leszámoltam mindennel. Gondolatban már otthon voltam a barátaim között, akik úgy fogadtak,
mintha nagyon-nagyon messze földet jártam volna be, akiről már azt hitték, hogy nincs is. Nem az én világom ez, gon-
doltam tisztán, józanul. Délután összeszedtem mindent, ami nyomot hagyott volna utánam, nem búcsúzkodtam, nem
is marasztaltak pedig mindenki tudta, hogy csak voltam...
...Anyám nem szólt egy szót sem, pedig első dolgom az volt, hogy bejelentsem a szándékomat, megvárta, amíg min-
denki elaludt. A tiszta abrosszal, mint mindig leterítette az asztalt, most nem kiabált, csendben beszélt.
– Jól van fam, én megértelek, tudom, hogy nem könnyű cigánynak lenni, de holnaptól kezdve már nem leszel az.
– Hát? – néztem rá érdeklődve.
– Semmi hát, csak az iskolában voltál az, ahol megvetettek, gúnyoltak, kinevettek, itthon más leszel, gyáva, bolond,
akinek nem fog a feje, hiába szeretnék taníttatni. Csaló, aki becsapta a testvéreit, szüleit, fajtáját, mert ő nem akar cigány
lenni. Ha csak ez volt a vágyad, akkor ezt elérted. Azt hiszed, ezután is úgy tisztelnek majd, mint eddig? Nem érted, hogy
mindenki szeret, rajongva vesznek körül, mert azt hitték, hogy majd te, aki annyi voltál, mint ők, megmaradsz nekik,
értük, velük? Ne akarjon az ember más lenni, mert úgysem lehet más, de az legyen, ami. Azt hittem, tudod, hogy cigány
vagy, és ez elég útravaló lett volna ahhoz, hogy megmutasd, amit senki nem hisz el, most már én sem.
– Te is azt hiszed, hogy nem tanultam, nem minden éjszakát végigvergődtem? Itt vannak ezek
a könyvek, kívülről elmondom az egészet.
Csak a fejét ingatta.
– Nem, nem - tette hozzá –,, amit én elmondtam neked, nem megtanultam, hanem tudom. Választhatsz te is, most
lefekszel, vagy fenn maradsz.
Értettem, hogy nem az ágyról beszél, de nem is az ébren maradásról. Szó nélkül vettem elő az órarendemet.
Irodalmi arcképcsarnok I.
Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról
Herkules ilyet a Hesperidák kertjébe’ se látott,
Hősi Ulysses sem Alkinoos szigetén.
Még boldog szigetek bő rétjein is csoda lenne,
Nemhogy a pannon-föld északi hűs rögein.
S íme virágzik a mandulafácska merészen a télben,
Ám csodaszép rügyeit zuzmara fogja be majd!
Mandulafám, kicsi Phyllis, nincs még fecske e tájon,
Vagy hát oly nehezen vártad az ifu Tavaszt?
(Weöres Sándor fordítása)
Balassi Bálint: Egy katonaének az „Csak búbánat” nótájára
Vitézek, mi lehet ez széles föld felett
szebb dolog az végeknél?
Holott kikeletkor az sok szép madár szól,
kivel ember ugyan él;
Mező jó illatot, az ég szép harmatot
ád, ki kedves mindennél.
Ellenség hírére vitézeknek szíve
gyakorta ott felbuzdul,
Sőt azon kívül is, csak jó kedvébűl is
vitéz próbálni indul,
Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik,
homlokán vér lecsordul.
Veres zászlók alatt lobogós kopiát
vitézek ott viselik,
Roppant sereg előtt távol az sík mezőt
széllyel nyargalják, nézik;
Az párduckápákkal, fényes sisakokkal,
forgókkal szép mindenik.
Jó szerecsen lovak alattok ugrálnak,
hogyha trombita riadt,
Köztök ki strázsát áll, ki lováról leszáll,
nyugszik reggel, hol virradt,
Midőn éjten-éjjel csataviseléssel
mindenik lankadt s fáradt.
Az jó hírért, névért s az szép tisztességért
ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát
mindeneknek ők adnak,
Midőn, mint jó rárók, mezőn széllyel járók,
vagdalkoznak, futtatnak.
Ellenséget látván örömmel kiáltván
ők kopiákot törnek,
S ha súlyosan vagyon az dolog harcokon,
szólítatlan megtérnek,
Sok vérben fertezvén arcul reá térvén
űzőt sokszor megvernek.
szoveggy_kesz1_kod.indd 254 2013.08.07. 18:06:04
Szöveggyűjtemény a Kommunikáció – magyar fejezetekhez
255
Petőf Sándor: Szabadság, szerelem!
Szabadság, szerelem!
E kettő kell nekem.
Szerelmemért föláldozom
Az életet,
Szabadságért föláldozom
Szerelmemet.
Pest, 1847. január 1.
Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez
Főldiekkel játszó
Égi tűnemény,
Istenségnek látszó
Csalfa, vak Remény!
Kit teremt magának
A boldogtalan,
S mint védangyalának,
Bókol úntalan.
Síma száddal mit kecsegtetsz?
Mért nevetsz felém?
Kétes kedvet mért csepegtetsz
Még most is belém?
Csak maradj magadnak!
Biztatóm valál;
Hittem szép szavadnak:
Mégis megcsalál.

Kertem nárcisokkal
Végig űltetéd;
Csörgő patakokkal
Fáim éltetéd;
Rám ezer virággal
Szórtad a tavaszt
S égi boldogsággal
Fűszerezted azt.
Gondolatim minden reggel,
Mint a fürge méh,
Repkedtek a friss meleggel
Rózsáim felé.
Egy híjját esmértem
Örömimnek még:
Lilla szívét kértem;
S megadá az ég.
Jaj, de friss rózsáim
Elhervadtanak;
Forrásim, zőld fáim
Kiszáradtanak;
Tavaszom, vígságom
Téli búra vált;
Régi jó világom
Méltatlanra szállt.
Óh! csak Lillát hagytad volna
Csak magát nekem:
Most panaszra nem hajolna
Gyászos énekem.
Karja közt a búkat
Elfelejteném,
S a gyöngykoszorúkat
Nem irígyleném.
Hagyj el, óh Reménység!
Hagyj el engemet;
Mert ez a keménység
Úgyis eltemet.
Érzem: e kétségbe
Volt erőm elhágy,
Fáradt lelkem égbe,
Testem főldbe vágy.
Nékem már a rét hímetlen,
A mező kisűlt,
A zengő liget kietlen,
A nap éjre dűlt.
Bájoló lágy trillák!
Tarka képzetek!
Kedv! Remények! Lillák!
Isten véletek!
Az nagy széles mező, az szép liget, erdő
sétáló palotájok,
Az utaknak lese, kemény harcok helye
tanuló oskolájok,
Csatán való éhség, szomjúság, nagy hévség
s fáradtság múlatságok.
Az éles szablyákban örvendeznek méltán,
mert ők fejeket szednek,
Viadalhelyeken véresen, sebesen,
halva sokan feküsznek,
Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója
vitézül holt testeknek.
Óh, végbelieknek, ifú vitézeknek
dicséretes serege!
Kiknek ez világon szerteszerént vagyon
mindeneknél jó neve,
Mint sok fát gyümölccsel, sok jó szerencsékkel
áldjon Isten mezőkbe!
szoveggy_kesz1_kod.indd 255 2013.08.07. 18:06:04
256
Kommunikáció – magyar
Petőf Sándor: Szeptember végén
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok,
Még zöldel a nyárfa az ablak előtt,
De látod amottan a téli világot?
Már hó takará el a bérci tetőt.
Még ifu szivemben a lángsugarú nyár
S még benne virít az egész kikelet,
De íme sötét hajam őszbe vegyűl már,
A tél dere már megüté fejemet.
Elhull a virág, eliramlik az élet...
Űlj, hitvesem, űlj az ölembe ide!
Ki most fejedet kebelemre tevéd le,
Holnap nem omolsz-e sirom fölibe?
Oh mondd: ha előbb halok el, tetemimre
Könnyezve borítasz-e szemfödelet?
S rábírhat-e majdan egy ifu szerelme,
Hogy elhagyod érte az én nevemet?
Ha eldobod egykor az özvegyi fátyolt,
Fejfámra sötét lobogóul akaszd,
Én feljövök érte a síri világból
Az éj közepén, s oda leviszem azt,
Letörleni véle könyűimet érted,
Ki könnyeden elfeledéd hivedet,
S e szív sebeit bekötözni, ki téged
Még akkor is, ott is, örökre szeret!
(Koltó, 1847. szeptember.)
Arany János: Letészem a lantot
Letészem a lantot. Nyugodjék.
Tőlem ne várjon senki dalt.
Nem az vagyok, ki voltam egykor,
Belőlem a jobb rész kihalt.
A tűz nem melegít, nem él:
Csak, mint reves fáé, világa.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifusága!
Más ég hintette rám mosolyját,
Bársony palástban járt a föld,
Madár zengett minden bokorban,
Midőn ez ajak dalra költ.
Fűszeresebb az esti szél,
Hímzettebb volt a rét virága.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifusága!
Nem így, magánosan, daloltam:
Versenyben égtek húrjaim;
Baráti szem, művészi gonddal
Függött a lantos ujjain; -
Láng gyult a láng gerjelminél
S eggyé fonódott minden ága.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifusága!
Zengettük a jövő reményit,
Elsírtuk a mult panaszát;
Dicsőség fényével öveztük
Körűl a nemzetet, hazát:
Minden dalunk friss zöld levél
Gyanánt vegyült koszorujába.
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifusága!
Ah, látni véltük sirjainkon
A visszafénylő hírt-nevet:
Hazát és népet álmodánk, mely
Örökre él s megemleget.
Hittük: ha illet a babér,
Lesz aki osszon... Mind hiába!
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifusága!
Most... árva énekem, mi vagy te?
Elhunyt daloknak lelke tán,
Mely temetőbül, mint kisértet,
Jár még föl a halál után...?
Hímzett, virágos szemfedél...?
Szó, mely kiált a pusztaságba...?
Hová lettél, hová levél
Oh lelkem ifusága!
Letészem a lantot. Nehéz az.
Kit érdekelne már a dal.
Ki örvend fonnyadó virágnak,
Miután a törzsök kihal:
Ha a fa élte megszakad,
Egy percig éli túl virága.
Oda vagy, érzem, oda vagy
Oh lelkem ifusága!
(1850 márc. 19.)
szoveggy_kesz1_kod.indd 256 2013.08.07. 18:06:04
Szöveggyűjtemény a Kommunikáció – magyar fejezetekhez
257
Alternatív világ az irodalomban
Madách Imre: Az ember tragédiája (Falanszter – részlet)
Az ember tragédiája Madách Imre legfontosabb és legismertebb műve. Nyomtatásban először 1862. január 12-én
jelent meg. Színpadi bemutatására 1863-ban került sor. A tizenkettedik szín már a jövőben játszódik, ahol a tudomány
célszerűsége határozza meg az életet, egyéniség, szépség, szerelem jelentőségüket vesztik.
TIZENKETTEDIK SZÍN
(U alakra épült nagyszerű falanszter udvara. A két szárny földszintje nyílt oszlopos csarnokot képez. A jobb oldali csar-
nokban mozgásban levő kerekes gőzgépek között munkások foglalkoznak. A bal oldaliban a legkülönfélébb termé-
szettudományi tárgyak, mechanikai eszközök, csillagászati, kémiai műszerek s egyéb különösségek múzeumában egy
tudós működik. Mindnyájan a falanszterhez tartozók – egyenlően vannak öltözve. Ádám és Lucifer az udvar közepén
felbukkannak a földből. Nappal.)
ÁDÁM
Mi ország ez, mi nép, melyhez jövénk?
LUCIFER
E régi eszmék többé nincsenek.
Nem kisszerű volt-é a honfogalma?
Előitélet szülte egykor azt,
Szűkkeblüség, versenygés védte meg.
Most már egész föld a széles haza,
Közcél felé társ már most minden ember,
S a csendesen folyó szép rend fölött
Tisztelve áll őrűl a tudomány.
ÁDÁM
Beteljesült hát lelkem ideálja,
Ez mind derék, ezt így kivántam én is.
Egyet bánok csak: a haza fogalmát,
Megállott volna az tán, úgy hiszem,
Ez új rend közt is. Az emberkebel
Korlátot kíván, fél a végtelentől,
Belterjében veszt, hogyha szétterül;
Ragaszkodik a múlthoz és jövőhöz;
Félek, nem lelkesűl a nagyvilágért,
Mint a szülők sírjáért lelkesült.
Ki a családért vérét ontaná,
Barátjaért legfeljebb könnye van. –
LUCIFER
Eszményedet, mint látom, elveted,
Előbb még, mintsem testesülhetett.
ÁDÁM
Korántse hidd, de kandivá levék:
Mi eszme az, mely a széles világot
Eggyé olvasztja, melly a lelkesűlést,
Az emberszív e szent, örök tüzét,
Mit eddig száz hitványsággal szitott,
S ábrándos harcra zsákmányolt ki csak,
Nemesb célhoz vezérelendi végre. –
De mondd, hol állunk mégis, mily hely ez?
Aztán vezess, hogy lelkem kéjelegjen
A boldogságban, mellyet annyi harcra
Jól érdemelt dijul kapott az ember.

LUCIFER
Sok más hasonló közt ez egy falanszter,
Tanyája az új eszmék emberének. –
ÁDÁM
Jerünk tehát.
LUCIFER
Megállj, ne oly sietve.
Előbb levetjük ezt a régi bőrt.
Ha mint Ádám s Lucifer érkezünk,
Nem hinne bennünk e tudós világ,
S megsemmisülnénk, vagy lombikba zárna.
ÁDÁM
Mily oktalan beszéd ez már megint.
LUCIFER
Már az nincs másképp a szellemvilágban.
ÁDÁM
Tégy hát, amint akarsz, de szaporán.
(Lucifer mindkettőjüket átalakítja a falanszterbeliekhez
hasonlóvá.)
LUCIFER
Im, vedd e gúnyát. El hajfürteiddel –
Készen vagyunk. –
ÁDÁM
Szóljunk be e tudóshoz.
LUCIFER
Üdvöz légy, túdós!
TUDÓS
Meg ne háboríts
Nagy művemben, nem érek rá fecsegni.
LUCIFER
Nagyon sajnálom. Mink az ezredik
Falanszterből vagyunk tudósjelöltek,
S ily messze útra nagy hired hozott.

szoveggy_kesz1_kod.indd 257 2013.08.07. 18:06:04
258
Kommunikáció – magyar
Népköltészet, műköltészet, hagyomány, a reformkor nagy versei
Homérosz: Íliász (részlet)
Haragot, istennő zengd Péleidész Akhileuszét,
vészest, mely sokezer kínt szerzett minden akhájnak,
mert sok hősnek erős lelkét Hádészra vetette,
míg őket magukat zsákmányul a dögmadaraknak
és a kutyáknak dobta. Betelt vele Zeusz akaratja,
attól kezdve, hogy egyszer szétváltak civakodva
Átreidész, seregek fejedelme s a fényes Akhilleusz.
És melyik égilakó uszitotta viszályra a kettőt?
Létó s Zeusz fa: mert neki gyúlt a királyra haragja,
s ártó vészt keltett a seregben; hulltak a népek:
mert ama Khrűszészt megsértette, az ő szent papját,
Átreidész: odajött az a fürge akháji hajókhoz,
végtelenül sok váltsággal megváltani lányát,
messzelövő Phoibosz koszorúját tartva kezében,
fönt aranyos botján, s kérlelte az összes akháj hőst,
Átreusz két sereget-tagoló sarját a leginkább:
„Atreidák s valamennyi remek-lábvértes akháj hős,
nektek az égilakók adják meg, hogy Priamosznak
várát feldúlván, haza épen térjetek innen,
csak szeretett lányom kérem, s ti vegyétek e díjat,
Zeusz sarját tisztelve, a messzelövő nagy Apollónt.”
TUDÓS
Dicséretes buzgóság, mondhatom.
De hisz müvem most félben is maradhat,
Csak a meleg ne fogyjon lombikomban,
S akaratomnak enged az anyag. –
LUCIFER
Ah, nem csalódtam, megmaradt tehát
Még benned is, ki a természetet,
Embert leszűrted, mint végső salak,
A nagy hiúság. –
TUDÓS
Most mulathatunk már. –
De mely szakmába tartoztok sajátlag?
ÁDÁM
Mi a tudvágyat szakhoz nem kötők,
Átpillantását vágyjuk az egésznek. –
TUDÓS
Ez helytelen. Kicsinyben rejlik a nagy,
Olyan sok a tárgy, s létünk oly rövid.
ÁDÁM
Igaz. – Tudom jól, hogy kell ollyan is,
Ki homokot hord, vagy követ farag:
Nélkűle nem emelkedik terem.
De ez csak a homályban tévelyeg,
S fogalma sincs arról, miben segít. –
Csak az építész látja az egészet,
S bár megfaragni nem tud egy követ,
A művet ő teremti, mint egy isten. –
Ily épitész nagy a tudásban is.
LUCIFER
S azért jövénk tehozzád, óh, nagy ember.
TUDÓS
Azt jól tevétek, méltányolni tudlak.
A tudománynak gazdag ágai
Egy organizmus sok külön vonása,
Együtt igéző csak.
szoveggy_kesz1_kod.indd 258 2013.08.07. 18:06:04
Szöveggyűjtemény a Kommunikáció – magyar fejezetekhez
259
Kőmives Kelemen
(A falba épített asszony)
Tizenkét kőmives összetanakodék,
Magos Déva várát hogy fölépittenék.
Hogy fölépittenék fél véka ezüstér,
Fél véka ezüstér, fél véka aranyér.
Magos Déva várhoz hozzá is kezdettek.
Amit raktak délig, leomlott estére,
Amit estig raktak, leomlott reggelre.

Megint tanakodék tizenkét kőmives,
Falat megállítni hogy lesz lehetséges.
Egymás között szoros egyességet tettek:
– Melyik felesége hamarább jő ide,
Azt gyengén fogjuk meg, dobjuk be a tűzbe,
Annak gyenge hamvát keverjük a mészbe.

Csak így állítjuk meg magos Déva várát,
És így nyerhessük el annak drága árát…
– Kocsisom, kocsisom, nagyobbik kocsisom!
Én uramhoz menni lenne akaratom.
Fogd bé a lovakat, induljunk el útra,
Induljunk el útra, magos Déva várra…

Erős idő vala, záporeső hulla.
– Asszonyom, csillagom, forduljunk meg vissza!
Nem jó álmot láttam az éjjel álmomba;
Asszonyom, csillagom, forduljunk meg vissza!

– A hintó nem tiéd, a lovak nem tiéd,
Hajtsad a lovakot, hadd haladjunk elébb!

– Nem jó álmot láttam az éjjel álmomba:
Kőmives Kelemen udvarába jártam;
Hát az ő udvara gyásszal van behuzva,
Az ő udvarába egy mély kút fakada,

Az ő kicsiny fa oda beléhala.
Asszonyom, csillagom, forduljunk meg vissza!
– A hintó nem tiéd, a lovak nem tiéd,
Hajtsad a lovakot, hadd haladjunk elébb!…

Mennek, mendegélnek Déva vára felé.
Kőmives Kelemen őköt észrevevé.
Szörnyen megijedett, imádkozik vala:
– Istenem, istenem, vidd el valahova!

Mind a négy pejlovam törje ki a lábát,
Vessen a hintómnak négy kereke szakát,
Üssön le az útra tüzes istennyila,
Horkolva térjenek a lovaim vissza!…

Mennek, mendegélnek Déva vára felé.
Sem hintót, sem lovat semmi baj nem lelé.
– Jó napot, jó napot tizenkét kőmives,
Tizenkettő közül Kelemen kőmives!

– Jó napot, jó napot asszony feleségöm!
Hát ide mért jöttél a veszedelmedre?
Most szépen megfogunk, bédobunk a tűzbe,
Neked gyenge hamvad keverjük a mészbe.
Csak így állítjuk meg magas Déva várát,
És így nyerhessük el annak drága árát.

– Várjatok, várjatok, tizenkét gyilkosok,
Hogy bucsut vehessek asszonybarátimtól
Asszonybarátimtól, szép kicsiny famtól!…

Kőmives Kelemenné mikor hazamene,
Őt szépen megfogták, bédobták a tűzbe…
Kőmives Kelemen mikor hazamene,
Az ő kicsiny fa elejébe jöve:
– Apám, édesapám, mondja meg igazán,
Hogy hol van s merre ment az én édesanyám!

– Ne sírj, fam, ne sírj, hazajő estére.
Ha estére nem jő, hazajő reggelre…
– Istenem, istenem, reggel is eljöve,
Az én édesanyám még haza nem jöve!

– Menj el, fam, menj el magas Déva várra,
Ott van a te anyád, kőfalba van rakva…

Elindula sírva az ő kicsiny fa,
Elindula sírva magos Déva várra.

Háromszor kiáltja magos Déva várra:
– Anyám, édesanyám, szólj bár egyet hozzám!

– Nem szólhatok, fam, mert a kőfal szorít;
Magos kövek között vagyok berakva itt. –
Szíve meghasada, a föld is alatta,
Az ő kicsiny fa oda beléhala.
Szentegyházasfalu (Udvarhely)
szoveggy_kesz1_kod.indd 259 2013.08.07. 18:06:05
260
Kommunikáció – magyar
Kölcsey Ferenc: Himnusz
A magyar nép zivataros századaiból.
Isten, áldd meg a magyart
Jó kedvvel, bőséggel,
Nyújts feléje védő kart,
Ha küzd ellenséggel;
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendőt!
Őseinket felhozád
Kárpát szent bércére,
Általad nyert szép hazát
Bendegúznak vére.
S merre zúgnak habjai
Tiszának, Dunának,
Árpád hős magzatjai
Felvirágozának.
Értünk Kunság mezein
Ért kalászt lengettél,
Tokaj szőlővesszein
Nektárt csepegtettél.
Zászlónk gyakran plántálád
Vad török sáncára,
S nyögte Mátyás bús hadát
Bécsnek büszke vára.
Hajh, de bűneink miatt
Gyúlt harag kebledben,
S elsújtád villámidat
Dörgő fellegedben,
Most rabló mongol nyilát
Zúgattad felettünk,
Majd töröktől rabigát
Vállainkra vettünk.
Hányszor zengett ajkain
Ozman vad népének
Vert hadunk csonthalmain
Győzedelmi ének!
Hányszor támadt tenfad
Szép hazám kebledre,
S lettél magzatod miatt
Magzatod hamvvedre!
Bújt az üldözött s felé
Kard nyúl barlangjában,
Szerte nézett s nem lelé
Honját a hazában,
Bércre hág és völgybe száll,
Bú s kétség mellette,
Vérözön lábainál,
S lángtenger fölette.
Vár állott, most kőhalom,
Kedv s öröm röpkedtek,
Halálhörgés, siralom
Zajlik már helyettek.
S ah, szabadság nem virúl
A holtnak véréből,
Kínzó rabság könnye hull
Árvánk hő szeméből!
Szánd meg Isten a magyart
Kit vészek hányának,
Nyújts feléje védő kart
Tengerén kínjának.
Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbünhödte már e nép
A multat s jövendőt!
Cseke, 1823. január 22.
Hej, rozmaring, rozmaring…
Hej, rozmaring, rozmaring,
Leszakadt rólam az ing.
Ha leszakadt, se bánom,
Úgy sincs, engem ki szánjon.
De sok esső, de sok sár!
De sok kislány megcsalt már!
Ha még ez az egy megcsal,
Megátkozom, ha meghal!
Hogyha én azt tudhatnám:
Szebbet szeretsz nálomnál,
Itt a Tisza folydogál,
Mindjárt beleugranám.
Házad előtt sétáltam,
A kapudba megálltam.
Sírásodat hallgattam;
Jaj, de megszomorodtam!
szoveggy_kesz1_kod.indd 260 2013.08.07. 18:06:05
Szöveggyűjtemény a Kommunikáció – magyar fejezetekhez
261
Vörösmarty Mihály: Szózat
Hazádnak rendületlenűl
Légy híve, oh magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is,
Mely ápol s eltakar.
A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze;
Itt élned, halnod kell.
Ez a föld, melyen annyiszor
Apáid vére folyt;
Ez, melyhez minden szent nevet
Egy ezredév csatolt.
Itt küzdtenek honért a hős
Árpádnak hadai;
Itt törtek össze rabigát
Hunyadnak karjai.
Szabadság! itten hordozák
Véres zászlóidat,
S elhulltanak legjobbjaink
A hosszu harc alatt.
És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán.
S népek hazája, nagy világ!
Hozzád bátran kiált:
«Egy ezredévi szenvedés
Kér éltet vagy halált!»
Az nem lehet hogy annyi szív
Hiában onta vért,
S keservben annyi hű kebel
Szakadt meg a honért.
Az nem lehet, hogy ész, erő,
És oly szent akarat
Hiába sorvadozzanak
Egy átoksúly alatt.
Még jőni kell, még jőni fog
Egy jobb kor, mely után
Buzgó imádság epedez
Százezrek ajakán.
Vagy jőni fog, ha jőni kell,
A nagyszerű halál,
Hol a temetkezés fölött
Egy ország vérben áll.
S a sírt, hol nemzet sűlyed el,
Népek veszik körűl,
S az ember millióinak
Szemében gyászköny űl.
Légy híve rendületlenűl
Hazádnak, oh magyar:
Ez éltetőd, s ha elbukál,
Hantjával ez takar.
A nagy világon e kivűl
Nincsen számodra hely;
Áldjon vagy verjen sors keze:
Itt élned, halnod kell.
1836
Vörösmarty Mihály: A Guttenberg-albumba
Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek
S a kitörő napfény nem terem áltudományt;
Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből
S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;
Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús
S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;
Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról
És áldozni tudó szív nemesíti az észt;
Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával
És eget ostromló hangokon összekiált,
S a zajból egy szó válik ki dörögve: „igazság!”
S e rég várt követét végre leküldi az ég:
Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez
Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.
1839. szeptember 5. előtt
szoveggy_kesz1_kod.indd 261 2013.08.07. 18:06:05
262
Kommunikáció – magyar
Szöveg és reklám – reklám az irodalomban
Aldo Palazzeschi: Séta
– Sétáljunk?
– Sétáljunk, nem bánom.
Hímzett-varrott áruk,
paszományok nagybani gyártása,
alkalmi rendelés, ellátás hosszú távon.
Mlle & Mlle Purtarč,
párizsi szalon,
modes, nouveauté.
Michele Salvato
1843-ban alapított cége,
tulajdonos: Benedetto Paradiso és Paradisóné.
Hölgyek fgyelmébe!
Ragyogó arc,
alabástrom kebel,
bársonyos bőr!
Parlament, a tér teli emberekkel.
Az elnök diadalmas szónoklatát mondja,
tömeg balra, tömeg jobbra.
A török szultán várhat sorára.
Egy ablakból csalódott szerelmes ugrik ki.
Napkirály gyógycukorka.
Ibolyaillatú szappan: nincs párja!
Precíziós órák.
93
Lutri, hetente kifogják!
Régi korok
„Béke” vendéglője,
kerthelyiség,
palackozott és folyóborok.
Lofredo és Rondinella,
a legfnomabb kelmék,
felöltöztetjük gyapjúba, selyembe, fanelba.
Régiséget adok-veszek,
képek, díszek műkincslerakata.
26
26/A
A legmodernebb írószerek.
Bonaparte Napóleon sétány.
Gyakorlott varrónőt keresek.
Hanyatlás, veszteség!
Csőd a láthatáron!
Végkiárusítás!
Tessék! Tessék!
Mindent potom áron!
Risorgimento Hotel,
Magyarország Szálló.
Lastrucci és Garfagnoni
a korszerű fűtésért,
új idők hősugárzói.
Bandiera testvérek útja
(a volt Kereszt út).
Szezon végi
vásár,
alkalmi árak,
most mindenre futja!
Diodato Scatolera,
kartondoboz mindenféle célra.
Hallatlan gonoszság!
Talmone az Ön csokoládéja!
A legnépszerűbb keksz.
De Randa és De Pinduri.
Karitász utca
2, 17, 25, 49
Splendor Mozgóképszínház,
Aki Berlin legmélyén jár,
Utazás Japánba,
Névnapi zsúr Stefaninóéknál.
Korunk nagy látványossága!
Reuma kínozza?
Nem talál rá enyhet?
Manganello tapasz!
Fiumicellói Fájdalmas Szűzanya
Jótékonysági Egylet.
Luigi Cacace,
lámpák gazdag választéka.
Fűtőanyagtelep,
szén, faszén, fa,
fűrészpor,
tetszés szerinti rőzsekötegek,
fenyőtoboz, samott-tégla.
Prof. Nicola Frescura,
fatalok reszkessetek!
Megrendelés ingre, blúzra.
Buf testvérek,
kipufogók, dűznik, fékek.
A nagyvilág kicsiny terembe csukva.
Ruhatisztító.
Kályhásmester.
Nyomda.
Szálas virágok boltja.
Fodrászat.
Könyvkereskedés.
Kalapszalon.
Világítás, irodai berendezés.
„Hazaszeretet”,
régi idők kávéháza.
Kiadó lakás, tágas beltér,
érdeklődni a házmesternél
(2-től 3-ig lehet).
Adamo Sensi,
ügyvéd.
Szakorvosi rendelés,
I. emelet.
Kenyér, buci.
Pecsenyesütő.
Konyhafelszerelés.
Vasbolt,
festékek, kencék árusítása.
Massenet: Manon,
szoveggy_kesz1_kod.indd 262 2013.08.07. 18:06:05
Szöveggyűjtemény a Kommunikáció – magyar fejezetekhez
263
Irodalmi arcképcsarnok II. (Próza)
Jókai Mór: A kőszívű ember fai (Régi jó barátok – részlet)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc huszadik évfordulójára készült a regény, Jókai 1869-ben, a kiegyezés után
két évvel írta. Először folytatásokban jelent meg a Hon című folyóiratban, csak később jelent meg egyben a tudatosan
48 fejezetből álló mű.
Augusztus tizenharmadikának éjszakája volt. Baradlay Ödön a világosvári úrilak ablakából nézte a csillaghullást
az égen. Régi talány, miért hull augusztus tizenharmadikán ezer meg ezer csillag alá, miért jön elő ezen az éjszakán ama
csodás tűzijáték meteorokkal? Ödön most már tudta, miért van ez éjszakán e sűrű csillaghullás. Ahány csillagot látott
leesni, még meg is tudta nevezni, „ki” volt az, „mi” volt az.
És azután elmélkedett felőle tovább. Azon égő aszteroidok közül, melyek az égen végigrepülnek, tűzvonalat rajzolva
az álló képletek közé, nem mindenik hull le a földre. Sok csak meggyullad a föld gőzkörének erős súrlásától, s aztán to-
vábbrepül az égen. Van saját körpályája. Vajon a mostani éj futó csillagai közül hány van olyan, mely továbbfut az égen,
mely nem esik alá, földbe, tengerbe temetkezni; hanem útjára megy, ismét megjelen egy új találkozáskor. Saját csillagát
nem számította azok közé. Az bevégezte futását. Mikor az ember szükségtelenné vált a földön, akkor lemenni jó. A magyar
hadsereg e napon lerakta a fegyvert. Ödön nem tartozott azok közé, akik önámítással ússzák meg a délibábot.
Tudta, hogy vége van mindennek. Csak az eszmének nincs. Ez a generáció lejátszotta szerepét. De befejezte azt becsü-
lettel. Az eszme fennmarad, és élni fog. Azoknak pedig, akik érte küzdöttek, meg kell halni. Meg kell halni azért, mert már
semmit sem tehetnek érte egyebet, mint azt, hogy meghaljanak.
Ez volt a vége minden apostolnak. A mártírkoszorú: az a korona. A golgota: az az eszmének a koronázási dombja.
Ödön megírta a búcsúleveleket anyjához és nejéhez; tudatta velük, hogy balvégzetét nyugodtan fogja bevárni, mint
bevárták Róma atyjai, kerekes székeiken ülve és menekülésre nem gondolva. Annyi veszteség jutott e napra, hogy egy
ember elvesztén keseregni sem illik. Majd megnőnek, akik most kicsinyek, s ismét nagy lesz a világ. Ödön egész flozófai
nyugalommal állapodott meg ebben, s nem osztozott abban a tétova sietségben, amivel sok pályatársa kereste az utat
a személyes menekülésre. Ő még csak arról sem gondolt, mivel sokan mások előre ellátták magukat: külföldi útlevélre.
Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma (részlet)
Mikszáth Kálmán Beszterce ostroma című regényének alapjául Pongrácz Károly képviselőtársának anekdotája szolgált. Elő-
ször a Pesti Hírlap közölte folytatásokban, kötetben 1895 novemberében jelent meg. Ebben az időszakban Mikszáth már
egyre jobban kiábrándult saját korának politikájából. Ez is közrejátszhatott abban, hogy a műben a jelent negatívan ábrázolja.
Valóban nagy dolgok készültek. A budetini vár, mely hajdan a jeszenici Szunyoghoké volt (most gróf Lazsánszky-
birtok), ez idő szerint honvédkaszárnya. A parancsnok (szintén egy Pongrácz gróf) derék, kedélyes ember, egy nap meg-
látogatta Nedec urát és így szólt hozzá.
– Kedves István. Mi hadgyakorlatot tartunk a nyáron; s minthogy valamely pont bevétele a kitűzött feladat, engedd
meg, hogy egy igazi várat vehessünk be, a te váradat, a te katonáid ellen.
a Városi Színház
díszelőadása,
főszerepben: Michelina Proches.
Manzoni Játékszín,
matiné:
Kutyakomédia.
Faanyag.
Kalocsnijavítás,
csizmadia.
Goldoni Színpad,
Mindenkitől elhagyatva,
népi játék.
El ne szalassza!
Gyerünk Bocconiékhoz!
37
38
Sarkcsillag kávézó.
Assunta Chiodaroli,
bába.
Parisina Sudori,
varrónő.
Száz fortély, hogy ne legyen kisbabája.
Gabriele Pagnotta,
hangszer, kotta.
Narciso Gonfalone,
vászon, szövetáru.
Ulderigo Bizzarro,
kandírozott gyümölcsök, cukorkák.
Giacinto Pupi,
fekvő- és ülőkád.
Pasquale cipőbolt (a volt Melissa),
43…
– Forduljunk vissza?
– Forduljunk, nem bánom.
Szénási Ferenc fordítása
szoveggy_kesz1_kod.indd 263 2013.08.07. 18:06:05
264
Kommunikáció – magyar
A gróf majd a nyakába borult az őrnagynak örömében. Igazi háború. Igazi honvédek. Igazi királynak az emberei.
Ez már valami!
– Hurráh! Elfogadom a hadüzenetet!
S ezzel másnap egy lovas herold által, ki mellén a Pongrácz-címert viselte, egy fehér kesztyűt küldött a budetini tiszti-
karnak.
A vártoronyban pedig egész nap kongott a vészhirdető harang, s felváltva harsogott a kürt.
A gyülekező katonakötelezett parasztoknak aztán a tornácról kiáltozta le a »hadsegéd«:
– Katonák! Péter-Pál napján háború lesz. A mi urunk őméltósága hadserege fegyverre kel a király őfelsége budetini
legényeivel!
Az összegyűlt tótok vidáman, katonásan ütötték össze a bocskoros bokáikat és tovább adták
a harci jelszót:
– Megyünk a király ellen!
Négyszáz és egynéhány esztendeje múlt már, ahogy ez a szó komolyan hangzott ezekben a völgyekben, mikor
Szentmiklósi Pongrácz, a nagy oligarcha, üzente a hadat Ulászló királynak, meg azután később az öreg Hunyadinak...
Azok az ős tölgyfák a felvonóhíd mellett még talán hallották csemete korukban.
Péter-Pál napja még messze volt, de már addig is hadi zajjal, készülődéssel telt meg a vidék. A „Rákóczi” vojna óta nem
volt még ilyen felfordulás errefelé. István gróf kölcsönt vett fel a birtokaira. Pozsonyban megbukott egy színtársulat;
legott odasietett a várnagy; megvette a vitézi darabok kosztümeit az árverésen, hogy a hadi ruhatár szaporodjék.
A „Klojka” nevű szép darab birtokát, a rétséggel együtt, az önkénteseknek osztotta ki használatba, a hadi létszám
gyarapítása végett. A Beszkid-hegységből egyre szállingóztak le a bonyikok a jó pecsenye hírére, s a várban csakugyan
menedéket, szolgálatot találtak, katonaruhába öltözködtek.
A harci mámor átragadt az egész vidékre, mert szép a háború, mihelyt ki van belőle zárva a halál. Hiszen még a pokol
is csinos hely lehet, csak a katlanokat kell kihajigálni belőle, amelyekben a bűnösöket főzik. Az orgonafa rügyezésétől
a mályva-rózsa hullásáig, tavasz kezdetétől a nyár derekáig folytak a hadgyakorlatok nemcsak a várudvaron, hanem
a falvakban is a káplárságokra felosztott csoportok közt. Még a gyerekek is ellopdosták a félszerekből az üres pálinka-
hordócskákat, s egész napokon doboltak és exerciroztak. […]
Az új ezred-tulajdonos úgy élt Nedecen, mint a pók, de mivel mindinkább közeledett július elseje (s vele az ötezer
forintos ráta), kezdte nem sokra nézni a szép karriert, amit csinált. (Pedig ha így kedvez a szerencse, még táborszernagy-
ságig is fölvihette volna.) Mind szemtelenebb és vakmerőbb lett, utoljára már ő kezdte dirigálni István grófot. Csipkedte,
szurkálta, bosszantotta, de az úgy tett vele, mint egy nagy kutya, ha valami apró dongó molesztálja, csendesen kitért
előle.
– Te voltaképpen nevetségessé teszed magadat, István, ezekkel a sületlen katonai komédiákkal. Hiábavalóságokra
pocsékolod el az életedet.
A várúr lenézően, nyugodt fenséggel mosolygott, csak Shakespeare vághatna olyan arcot, ha azt mondanák neki: „Ne
rontsd hiábavalóságra a papirost!”
– No, no – szólt Pongrácz István és egy barackot nyomott hálátlan kedvence fejére. (Volt valami ebben a bolondban
a nagy emberből, mint ahogy minden nagy emberben van valami a bolondból.)
Krúdy Gyula: A vendéglátás (részlet)
Krúdy a mitologikus hajós, Szindbád alakját mint motívumot az Ezeregyéjszaka meséiből kölcsönzi. Az ő Szindbádja Pest
és Buda utcáin, és más magyar tájakon „hajózik”. Utazásainak „állomásai” egy-egy szerelmi kaland, egy ifú lány vagy
vonzó úrinő, vagy épp egy múltbeli, régi szerelmi élmény. Az 1911-től megjelentetett Szindbád-novellák és regények
különleges ciklust alkotnak az életművön belül. A novellákat később maga a szerző rendezte nagyobb egységekbe:
Szindbád ifúsága (1911), Szindbád utazásai (1912), Szindbád: A feltámadás (1915), Szindbád megtérése (1925) címeken.
Ibolyka fehér kötényt kötött, és úgy sürgött-forgott a tűzrakás és a présház körül, mintha azt akarná elhitetni Szind-
báddal, hogy most már így fog történni mindig az egész életen keresztül. Szindbádnak eszébe ötlött, hogy Ibolyka nagy-
apja fogadós volt a városkában, nyilván itt tanulta gyermekkorában az asszony a szíves vendéglátás különböző fogásait.
A csirkecombokat oly gondosan forgatta a roston, mintha gyermekei lettek volna. Az olvadó zsírokat, szalonnákat olyan
lágy cipóra csurgatta, amilyen cipót Szindbád még életében nem evett. A kasokból a legépebb fürtöket válogatta ki,
mintha egy herceget várna vendégségbe. Szabó nénit, egy öreg asszonyságot úgy megfuttatta a présház körül, mintha
nem is egyszerű szüretről, hanem legalábbis eljegyzésről volna szó.
Szindbád csak nézte, nézte azt a repkedő fehér kötényt a tűz körül, amelynek környékén most mindenféle régi ízek,
zamatok, szagok jutnak eszébe... Régi fogadók, amelyek előtt alkonyattal állott meg a postakocsi az utazókkal, és
a konyhában már nagy piros láng emelkedett, mint a beteg ember előtt a jó egészség képe. Kövér asszony siet elő kövér
konccal, amelynek fűszerein, ízén át újra virulni kezd a koplalásban hervadó gyomor. Piros bort tesznek piros abroszra, és
piros ablakon át néz be az ebédlőbe a piros napsugár. Szentkép van a falon, amely áldólag tekint le a falatozó utazó felé,
szoveggy_kesz1_kod.indd 264 2013.08.07. 18:06:05
Szöveggyűjtemény a Kommunikáció – magyar fejezetekhez
265
úgyhogy az utasnak kedve szottyan néma, de annál bensőségesebb felköszöntőt rebegni a fogadó pátrónusa felé. Majd
papucsaival jókedvű ütemeket verő szolgálóleány viszi előre a gyertyát a kanyargós grádicson, ahol kellemetes ágy várja
a fáradt utazót, hogy abban szülőföldjéről álmodjon.
– Mily jó volna elutazni! – mormogta Szindbád félhangon, hogy Ibolyka darab időre abbahagyta a pecsenyeforgatást.
Elámulva nézett Szindbádra:
– Hová az ördögbe menne? Nem jó tán itt a szüret, nem eresztett elég bőven a hegy, nem kísérte el idáig étvágya vagy
szomjúsága?
Szindbád egykori utazásaira gondolt, száncsörgést hallott képzeletében, mikor is piros derekú tornyok felé nyargalt
a Kárpátok között.
– Mit ér, ha nem enged megismerkedni idegen nőkkel, akiknek újra meg újra elmondhatnám azokat a bevált szép
szavakat, amelyeket a nők állítólag életök végéig nem tudnak elfelejteni?...
Ibolyka villájára tűzött egy csirkecombot, és fgyelmesen vizsgálta, hogy mennyi sütés szükséges még a jóízűségéhez.
A villa két ága között fürkésző pillantást vetett Szindbádra, és minden harag nélkül azt kérdezte:
– Hazudni szeretne nőknek?
Szindbád szótlanul bólintott.
Ibolyka felelet helyett elővette a kávédarálót, és két térde közé szorítva, letelepedett Szindbád szomszédságába:
– Ne mondja, hogy nem látom szívesen. Az én vendégszeretetem híres messzi vidéken. Nem akarom, hogy elégedet-
len legyen nálam. Hazudjon tehát, Szindbád. Hazudjon, amíg a csirke megsül, és ezt a kávét megdarálom.
Móricz Zsigmond: Rokonok (részlet)
A Rokonok című regény 1932-ben jelent meg, hátterében az 1929-ben kezdődő gazdasági világválság áll, mely felszínre
hozta a társadalom vezető rétegének korruptságát is. Móricz egy alföldi nagyváros, Zsarátnok korrupciós ügyeit leplezi le.
Kopjáss István, az új főügyész, a nagy gazdasági válság idején foglalja el hivatalát. A város is csődhelyzetben van, hisz a nagy
pazarlással felépített sertéstenyésztő csődbe jut, s a város nyakába zúdul az adósság. A részvénytársaságban érdekelt volt
a város, a főispán, az alispán, a nagybirtokosok és a kisgazdák széles tömege. Az épület „hulladékából” Boronkay Ferenc
igazgató úrnak luxusvillát építenek. Ezt a botrányt kell az úri társaságnak valahogyan eltusolni. Ezért a városnak szüksé-
ge van egy tiszta múltú főügyészre, akitől nem kell tartani. Így esik a választás Kopjáss Istvánra.
Valamennyi levél fel volt bontva, Linának többek közt megvolt az a rossz szokása, hogy az ura leveleit mind felbontotta.
Azt mondta, hogy neki sincs semmi titkolnivalója... Egy szerény levelet vett most fel, Lina odaszólt:
– Azt ne is nézze, kedves.
Erre fokozottabb fgyelemmel olvasta el.
Lajos bácsi írta, az édesanyja testvére faluról. Már tíz év óta nem írt.
Azt írta, hogy édes egy jó öcsém, most olvasom a budapesti lapokban, hogy milyen nagy szerencse ért, nekem
nagyon rosszul megy, de neked bizony jól. Az egész Kopjáss család nevében gratulál és Isten áldását kéri. Aztán azt írja,
hogy ha volna egy jobb ruhája, személyesen eljönne gratulálni, mert vannak is elintézni való dolgai a városban, de nem
tud eljönni, mert lehullott már róla minden ruha, ha volna valamije, amit nélkülözhet, az isten szerelmére kéri, sajnálja
meg, s küldje el evvel az emberrel, aki a levelet viszi, mert ki se tud mozdulni a faluból, pedig szeretné személyesen
megölelni a legkedvesebb öccsét, de hát az idők zordonsága úgy hozza magával. A fa is, Elemér, olyan állapotban van,
hogy elvégezte a Zeneakadémiát, de most nincsen semmi állása, szegény gyermeknek kávéházban kell muzsikálnia, úri
bandában az igaz, kvartettnek híjják, de azért mégiscsak banda az, a fene ette volna meg ezt a muzsikálási szenvedélyét,
ha a Városi Zenedébe be tudná nyomni, hiszen neki most mindenre hatalma lesz, az Isten is megáldaná érte... Adjál vala-
mit ennek az embernek, jó öcsém, és a kabát zsebébe is tegyél vagy húsz pengőt, mert a malacok döglöttek, most olyan
szegénység van falun, hogy azt leírni nem lehet... stb...
– No, a Lajos bácsi – mondta óvatosan.
Tudta, hogy a felesége tele van a rokonokkal, s az ő szája íze szerint mondta ezt a szót, hogy: no, a Lajos bácsi... Pedig
a szíve megmelegedett, hogy legalább egy rokon már megszólalt a legelső levelek közt, s eszébe jutottak jó gyermek-
kori emlékek. Ez a Lajos bácsi a legfatalabb volt anyja testvérei közt, neki gyermekkorában igen kedves embere, leg-
nagyobb mulattatója, mindenféle mesét, mókát tudott, fütyölni, zenebohóckodni, csínyekre mindig szer volt. Mindent
tudott, csak egyet nem: élni... Vajon melyik ruha ellen nem volna kifogása. Már tudniillik Linának, ha odaadná.
szoveggy_kesz1_kod.indd 265 2013.08.07. 18:06:05
266
Kommunikáció – magyar
Örkény István: Egyperces novellák
Az egyperces novellákkal új műfajt teremt Örkény. Az egyperces jelző a terjedelmükre utal, ugyanis „egy perc alatt” elol-
vashatók. A szerző szerint kevés szóval is sokat lehet mondani. Groteszk látásmód jellemző rájuk. Többféle műfajt képvisel-
nek: vicc, anekdota, példázat, mese, újsághirdetés. Rejtélyesek, talányosak. Maga a szerző matematikai egyenletekhez ha-
sonlította az egyperceseket: az egyik oldalon az írói közlés minimuma, a másikon pedig az olvasói képzelet maximuma áll.
Apróhirdetés
Örök nosztalgia
„Joliot Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral fölszerelt, Sas-hegyre néző lakásomat
sürgősen, ráfzetéssel is elcserélném Joliot Curie téri, ötödik emeleti, kétszobás, alkóvos, beépített konyhabútorral fölsze-
relt lakásra, a Sas-hegyre néző kilátással.”
Ballada a költészet hatalmáról
A körúton állt egy telefonfülke. Ajtaja sűrűn nyitódott-csukódott. Az emberek megtárgyalták ügyes-bajos dolgaikat,
fölhívták a lakáshivatalt, megbeszéltek egy találkát, pénzt kértek kölcsön a barátaiktól, vagy féltékenységükkel gyötör-
ték kedvesüket. Egy idős asszony, miután visszaakasztotta a hallgatót, egyszer nekidőlt a készüléknek, és sírt. Ilyen eset
azonban csak ritkán fordult elő.
Egy napsütéses nyári délutánon a fülkébe lépett a költő. Fölhívott egy szerkesztőt, és így szólt:
– Megvan az utolsó négy sor!
Egy piszkos papírszeletről felolvasott négy verssort.
– Jaj, milyen leverő! – mondta a szerkesztő. – Írd át még egyszer, de sokkal derűsebben.
A költő hiába érvelt. Hamarosan letette a hallgatót, és eltávozott.
Egy ideig nem jött senki, a fülke üresen állt. Aztán megjelent egy javakorabeli asszony, feltűnő kövér termettel, feltűnő
nagyságú keblekkel, nagy virágos nyári ruhába öltözötten. Ki akarta nyitni a fülke ajtaját.
Az ajtó nehezen nyílt. Először nem is akart kinyílni, de aztán hirtelen kivágódott úgy, hogy valósággal visszalökte az
utcára a hölgyet. A következő kísérletre az ajtó olyan módon válaszolt, hogy az már rúgásnak is beillett. A hölgy hátra-
tántorodott, és nekiesett a postaládának.
Az autóbuszra várakozó utasok odacsoportosultak. Kivált közülük egy aktatáskás, erélyes fellépésű férf. Megpróbált
benyitni a fülkébe, de olyan ütést kapott az ajtótól, hogy hanyatt esett a kövezeten. Mind többen és többen gyűltek
oda, megjegyzéseket tettek a fülkére, a postára és a nagy virágos hölgyre. Egyesek tudni vélték, hogy magas feszültségű
áram van az ajtóban, mások szerint a nagy virágos hölgy meg a cinkosa el akarták rabolni a készülékben lévő érméket,
de idejében lefülelték őket. A fülke egy ideig némán hallgatta oktalan találgatásukat, aztán megfordult, és nyugodt lép-
tekkel elindult a Rákóczi úton. A sarkon éppen pirosat jelzett a lámpa, a fülke megállt és várt.
Az emberek utánanéztek, de nem szóltak semmit; minálunk semmin sem csodálkoznak, legföljebb azon, ami természetes.
Megjött az autóbusz, elvitte az utasokat, a fülke pedig vidáman ballagott végig a Rákóczi úton a verőfényes nyári délutánban.
Nézegette a kirakatokat. Elácsorgott a virágüzlet előtt, egyesek látták bemenni egy könyvesboltba, de lehet, hogy ösz-
szetévesztették valaki mással. Egy mellékutcai italboltban felhajtott egy kupica rumot, aztán végigsétált a Duna-parton,
és átment a Margitszigetre. Az egykori kolostor romjainál meglátott egy másik telefonfülkét. Továbbsétált, aztán visz-
szafordult, végül átment a másik oldalra, és tapintatosan, de kitartóan szemezni kezdett a túlsó fülkével. Később, amikor
már sötétedett, belegázolt egy virágágyba a rózsák közé.
Hogy éjszaka mi történt a romoknál, mi nem, azt nem lehet kideríteni, mert a szigeten rossz a közvilágítás. De másnap
a korai járókelők észrevették, hogy a romok előtti fülke tele van dobálva vérvörös rózsával, a telefonkészülék pedig egész
nap tévesen kapcsolt. A másik fülkének akkor már hűlt helye volt.
Ő pirkadatkor elhagyta a Szigetet, és átkelt Budára. Fölment a Gellérthegyre, onnan hegyen-völgyön át a Hármashatár-hegy
csúcsára kapaszkodott föl, aztán leereszkedett a hegy oldalán, és nekivágott az országútnak. Soha többé nem látták Budapesten.
A városon kívül, a Hűvösvölgy utolsó házain is túl, Nagykovácsi községtől azonban jóval innen van egy vadvirágos rét.
Akkora csak, hogy kifulladás nélkül körbe tudja futni egy kisgyerek, s olyan rejtve él a magas törzsű fák közt, mint egy
tengerszem. Túl kicsi még ahhoz is, hogy valaki lekaszálja; ennélfogva nyár közepén már derékmagasságig nő rajta a fű,
a gaz meg a virág. Ez az a hely, ahol a fülke letanyázott.
A kirándulók, akik erre vetődnek vasárnaponta, nagyon megörülnek neki. Kedvük támad megtréfálni valakit, aki még
az igazak álmát alussza, vagy eszükbe jut hazatelefonálni, hogy tegyék a lábtörlő alá az otthon hagyott kulcsot. Belép-
nek a fülkébe – mely kissé rézsút dőlt a puha talajon –, s miközben az ajtón utánuk hajolnak a hosszú szárú vadvirágok,
fölveszik a telefonkagylót.
A készülék azonban nem ad vonalat. Ehelyett négy verssor szólal meg a telefonkagylóban, olyan halkan, mintha hang-
fogós hegedűn... A bedobott pénzt a készülék nem adja vissza, de emiatt még senki sem tett panaszt.
szoveggy_kesz1_kod.indd 266 2013.08.07. 18:06:06
Szöveggyűjtemény a Kommunikáció – magyar fejezetekhez
267
Szabó Magda: Régimódi történet (részlet)
Az írónő édesanyjának, Jablonczay Lenkének életét és sorsát mutatja be regényében, mindeközben egy egész család
és egy egész korszak történetét is megírta. Regényének forrásai naplók, háztartási könyvek, a szereplők versei, elbeszé-
lései, levelei voltak, illetve rokonok, ismerősök szóbeli és írásbeli visszaemlékezéseit és beszámolóit is felhasználta.
A regény 1977-ben jelent meg.
Úgy gyűjtöttem az anyagot, mint egy nyomozó. Voltak hónapok, amikor egy ország szinte minden vidékére
elszármazott, nagy família és több református és katolikus lelkészi hivatal búvárolt régi írásokat, hallgatott meg még
élő tanúkat, hogy fényt deríthessünk régen halott családtagok életének bizonyos fordulópontjára, amely viszont
anyám sorsát szabta meg valamikor. Fényképek nyomába kellett erednem a remény szikrája nélkül, tudva, hogy aki
külsejére kíváncsi vagyok, annak az arcképét minden tisztességes családtag kitépte annak idején az albumából, s az
unokatestvéreim se hagytak kétséget afelől, amire az ő egykori lakásukban emlékszem, elveszett a költözködéskor. Pe-
dig a szemébe akartam nézni a nagyanyámnak, a sárréti szirénnek, aki feltételezésem szerint az oka volt, hogy mind-
végig rengett a talaj a Jablonczay Lenke lába alatt, s annak is, ha ketten maradtunk a lakásban, és én, nagy ritkán, mert
nem voltunk érzelmeskedő családtagok soha, magamhoz öleltem, anyám az enyémhez simította az arcát, de nem azt
mondta, amit mindenki várt volna, hogy „kislányom”, hanem hogy „édesanyám”.
Aztán meglett minden, amit kerestem. Mészáros nagytiszteletű úr rábukkant a füzesgyarmati anyakönyv feljegyzései
közt arra az adatra, ami választ adott a Régimódi történet legfontosabb kérdésére, akadt egy elszánt rokonunk is, aki
megőrizte azt a fényképet, aminek eredetije miatt olyan sok álmatlan éjszakát töltöttek el egykor Debrecenben egy
Kismester utcai házban. Meglett a nagyapám novellás kötete, két füzet verse, sőt a naplója is, Jablonczay dédanyám
háztartási könyveivel együtt, amelyekből olyan pontosan rekonstruálhattam az életüket és a szokásaikat, hogy csak
a rend kedvéért kellett egyeztetnem a beírásokat a naplójegyzetekkel. Jártam a szirén és az anyám születési helyén,
Füzesgyarmaton, tartottam a kezemben a kancsót, amelyből mindkettőt keresztelték, olvastam Gacsáry Emma nagy-
apjának, a nagy Gacsárynak híres művét, a Füzesgyarmati Krónikát, Jablonczay Lenke anyósának naplójával együtt, de
segített legjobb barátnőjének, Bellának a lánya is, megkaptam tőle anyja teljes levelezését, végigolvashattam a szüleim
esküvőjének a leírását, tudom, ki állt mögöttük az úrasztalánál. Találtam olyan rokonra, aki még pontosan emlékezett a
Kismester utcai ház beosztására, anyám lánykora eseményeire, ismerte a fatal Józsefet, s amire nem leltem magyaráza-
tot vagy adatot, arra válaszolt a nagyapám naplója, verseskötetei. Bella lányával összeállítottuk Jablonczay Lenke olvasmá-
nyainak jegyzékét, az ócskapiac könyvárusainál megtaláltam mindent, amire szükségem volt, gyermekkori, döntő hatású
olvasmányát, az Aranyország útjá-t a Széchényi könyvtárban másolták ki nekem a Kislap 1894-es évfolyamából.
A cinkotai kántor története három változatban
A király és a cinkotai kántor
A cinkotai kántor a kocsmában iddogált, mikor Mátyás király bement, s a kántor mellé telepedett. Azt mondta,
ő Mátyás király íródeákja, rendelt is mindjárt tíz icce
1
bort. A kocsmárosné akart is, nem is hozni neki, gondba esett, hogy
a fatal deák ki tudja-é fzetni. Azt mondja Mátyás:
– Hozza csak nyugodtan, van sárga csikó! – Már hogy van neki aranya.
Két szál cigány épp arra vetődött, rázendítettek a muzsikára. Ittak mindnyájan, jókedvük lett. Mátyás elhívta táncolni
a szép kocsmárosnét. Tánc közben mondta neki, hogy ha majd fzetni kell, azt mondja, elveszett a sárga csikó, de ezt
csak képleg
2
mondja.
Tánc után, hogy most már fzetne, keresi a deák a sárga csikót, nincs sehol. Biztos tánc közben veszítette el, mondják,
s kezdik négykézláb keresni, még a kántor is, de nincs sehol. Na, mondja erre a szép kocsmárosné:
– Itt marad a deák zálogba!
„Ments isten!” – gondolta a kántor. Szerette a szép kocsmárosnét, s féltette a deáktól. Kitalálta, hogy hazamegy pénzért.
Csakhogy a kántornak otthon sem volt pénze, s az apja mentéjét zálogosította el.
Mátyás király, látva a kántor nagylelkűségét, azt mondta neki, hogy ő a király legkedvesebb embere, feltétlen látogas-
sa meg. A kántorné meg szidta, hogy nem volt elég a mente, most még az út is fel Budára! De a kántor nem engedett,
a kántornénak is menni kellett véle.
– Nagy ember az – magyarázta a kántor –, őt szereti a király legjobban!
A palotában egy katona várta őket, vezette Mátyás király szobájába. A király az elzálogosított mentét vette magára, s
a kántor meg a kántorné csak nézték, hogy kerül Budára, a deákra a mente.
De a katona máris egy másik szobába vitte őket, itt már a királyon a saját mentéje volt, teli arannyal, gyönggyel, ott ült
a trónusán, grófok, bárók, hercegek álltak körülötte. Akkor már a kántorné is tudta, kihez jöttek valójában. A király felállt,
és az ő drága mentéjét akasztotta a kántor nyakába.
1 kb. 8 dl-es űrmérték
2 képletesen
szoveggy_kesz1_kod.indd 267 2013.08.07. 18:06:06
268
Kommunikáció – magyar
– Ez a nagylelkű ember még az apja mentéjét is zálogba csapta értem!
Biztatta, kérjen tőle, amit akar.
– Aranyat, ezüstöt kérj! – súgta a kántorné, de a kántor, italos ember lévén, csak azt kérte, hogy Cinkotán kétszer akkora
legyen az icce, mint máshol.
Mátyás király nevetve ígérte meg neki, megvendégelte, s útnak bocsátotta őket.
A kántorné még kint is duruzsolt, hogy mért nem kért aranyat, ezüstöt, csak mikor kikutatta a mentét, hallgatott el.
Mert teli volt minden zsebe arannyal.
Fótonfót király, válogatta: Dömötör Ákos (mek.oszk.hu)
A cinkotai kántor
Mátyás kiment egyszer Cinkotára. Meghallotta, hogy a pap, a katolikus pap duplán szedi a béreket. Felhívatta Mátyás
király az udvarába, halálbüntetés mellett, hogy reggel jelentkezzen. A cinkotai kántor meghallotta, hogy a plébánosá-
nak föl kell menni a Mátyás király udvarába. Azt mondta neki, hogy adjon neki egy öltözet ruhát a plébános úr.
– Én megyek föl a plébános úr helyett Mátyás király udvarába. Én majd megfelelek a királynak.
Mátyás, mikor felérkezett a papruhába öltözött cinkotai kántor, azt kérdezi tőle, hogy megjöttél, pap?
– Megjöttem.
Az első kérdés az, hogy hol kél fel a nap. Azt mondja, hogy kegyelmednek Budán, nekem pedig Cinkotán.
A másik kérdés, hogy mit ér a király.
– Hát, hogyha Jézus Krisztus őfelsége harminc ezüst dénárt ért, akkor a mi Mátyás királyunk is megér huszonkilencet.
– Jól van, plébános, megfeleltél! Hanem most mondd meg, hogy mit gondol a király!
– A király őfelsége azt gondolja, hogy a cinkotai pap áll előtte, pedig a cinkotai kántor áll előtte.
– Ez is jól van, hanem most, cinkotai kántor, mit kérsz, amiért megfeleltél a papod helyett?
– Azt kérem, hogy Cinkotán még egyszer nagyobb legyen az icce (nagyon szerette a sört), mint másik helységekben.
– Megadom neked!
Csak elfelejtette a kántor kérni a Mátyás királytól, hogy ugyanaz az ára legyen annak a nagy iccének is, mint a másik
községekben a kicsinek.
Jókai Mór: A magyar nép élce, Anekdoták Mátyás királyról
Mátyás király a cinkotai kántornál
Öcsöd (Vajdaság)
Utazásba indult Mátyás király, bevetődött a cinkotai kántorhon. Szállást és vacsorát kírt, de nem volt egyebe a kántornak,
csak három tojása, azt is megsüttette Mátyás királynak a cinkotai kántor. Kérdezte Mátyás királyt, hogy:
– Egy kis bor jó vóna?
– Ne tessík hozni! – mondta Mátyás király.
– De kírem, hozatok, mer ín is szeretem – mondta a kántor.
Mátyás király ellenire hozatott bort, píze nem vót, ekűdte a bibliát, és mégis hozatott bort Mátyás királynak, osztán
elbúcsúzott.
Mikor Mátyás király hazaírt, mingyá eszibe jutott a cinkotai kántor. Levelet írt, hogy keresse fel Budán, a lakásán Mátyás
Sándort. Útnak vette magát a kántor, hogy felkeresi azt a Mátyás Sándor pajtást. Fel is ment, fel is találta Mátyás Sándor
házát. Nem akart bemenni, mer a királyi palotába utasították, hogy itt lakik, de mit vót mit tenni, csak bement. Mátyás
király már akkor királyi ruhába vót, és tévesztésse nem merte ráfogni, hogy ez a Mátyás Sándor. Kérdezte Mátyás király,
hogy mi járatba van. A cinkotai kántor aszonta:
– Mátyás Sándornak egy íccakára szálást adtam meg vacsorát: megevett három tojást, aszonta, most nem fzetek, maj
eljön hozzám Budára látogatásra, akkor megfzetek.
Mátyás király osztán összehítta a főtanácsosokat, hogy őtözzenek a legszebb ruhába, jőjjenek el ebídre. Akkor elmen-
tek ebídre, a cinkotai kántort felesígestől felültette az első helre, amazok meg csak csodálkoztak rajta, hogy mifíle ember
lehet. A cinkotai kántor osztán megköszönte a szívessígét.
Mikor felálottak, Mátyás király kihítta a palota közepire a főtanácsosokat, aszonta:
– Vessék le magukról egyenkint a felsőruhájokat, tegyék a cinkotai kántor hátára!
Görnyedt mán alatta a cinkotai kántor, nem tudta, hogy mit akarnak véle. Eccer csak aszonta Mátyás király, hogy:
– Mindenki váltsa ki a maga gúnyáját!
Ami írtíket írt a ruha, az asztalra kellett letenni mindenkinek, a Mátyás király elébe, a ruha árát. Odahítta osztán az asztal-
hon, a pízt nekiadta, de meghatta neki, hogy amihent hazaír, a bibliáját kiváltsa.
Kriza Ildikó gyűjtése (matyasmesek.oszk.hu)
szoveggy_kesz1_kod.indd 268 2013.08.07. 18:06:06
Szöveggyűjtemény a Kommunikáció – magyar fejezetekhez
269
A Nyugat, a huszadik század magyar költői
Ady Endre: Biztató a szerelemhez
Szép asszonyom, a szerelem
Ötlettelen és ócska jószág,
És mégis, hidd el, ez az egy
Hajszás valamink: a valóság.
Az ember mindent elfeled,
Élni, hazudni, halni, adni,
De csók-kérő daganata
A sírban sem fog lelohadni.
Drágám, az évek és napok,
Hidd el, nem lesznek sohse szebbek:
Holnap s mindig az emberek
Ölelnek, szűlnek és temetnek.
Tóth Árpád: Körúti hajnal
Vak volt a hajnal, szennyes, szürke. Még
Üveges szemmel aludtak a boltok,
S lomhán söpörtek a vad kővidék
Felvert porában az álmos vicék,
Mint lassú dsinnek, rosszkedvű koboldok.
Egyszerre két tűzfal között kigyúlt
A keleti ég váratlan zsarátja:
Minden üvegre száz napocska hullt,
S az aszfalt szennyén szerteszét gurult
A Végtelen Fény milliom karátja.
Bűvölten állt az utca. Egy sovány
Akác részegen szítta be a drága
Napfényt, és zöld kontyában tétován
Rezdült meg csüggeteg és halovány
Tavaszi kincse: egy-két fürt virága.
A Fénynek földi hang még nem felelt,
Csak a szinek víg pacsirtái zengtek:
Egy kirakatban lila dalra kelt
Egy nyakkendő; de aztán tompa, telt
Hangon a harangok is felmerengtek.
Bús gyársziréna búgott, majd kopott
Sínjén villamos jajdult ki a térre:
Nappal lett, indult a józan robot,
S már nem látták, a Nap még mint dobott
Arany csókot egy munkáslány kezére...
Juhász Gyula: Anna örök
Az évek jöttek, mentek, elmaradtál
emlékeimből lassan, elfakult
arcképed a szívemben, elmosódott
a vállaidnak íve, elsuhant
a hangod és én nem mentem utánad
az élet egyre mélyebb erdejében.
Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,
ma már nem reszketek tekintetedre,
ma már tudom, hogy egy voltál a sokból,
hogy ifúság bolondság, ó de mégis
ne hidd szivem, hogy ez hiába volt
és hogy egészen elmúlt, ó ne hidd!
Mert benne élsz te minden félrecsúszott
nyakkendőmben és elvétett szavamban
és minden eltévesztett köszönésben
és minden összetépett levelemben
és egész elhibázott életemben
élsz és uralkodol örökkön. Amen.
Szabó Lőrinc: Dzsuang Dszi álma
Kétezer évvel ezelött Dzsuang Dszi,
a mester, egy lepkére mutatott.
– Álmomban – mondta, – ez a lepke voltam
és most egy kicsit zavarban vagyok.
– Lepke, – mesélte, – igen, lepke voltam,
s a lepke vígan táncolt a napon,
és nem is sejtette, hogy ö Dzsuang Dszi...
És felébredtem... És most nem tudom,
most nem tudom, – folytatta eltünödve, –
mi az igazság, melyik lehetek:
hogy Dzsuang Dszi álmodta-e a lepkét
vagy a lepke álmodik engemet? –
Én jót nevettem: – Ne tréfálj, Dzsuang Dszi!
Ki voltál? Te vagy: Dzsuang Dszi! Te hát! –
Ö mosolygott: – Az álombeli lepke
épp így hitte a maga igazát! –
Ö mosolygott, én vállat vontam. Aztán
valami mégis megborzongatott,
kétezer évig töprengtem azóta,
de egyre bizonytalanabb vagyok,
és most már azt hiszem, hogy nincs igazság,
már azt, hogy minden kép és költemény,
azt, hogy Dzsuang Dszi álmodja a lepkét,
a lepke öt és mindhármunkat én.
szoveggy_kesz1_kod.indd 269 2013.08.07. 18:06:06
270
Kommunikáció – magyar
Élő írók, élő irodalom, határterületek
József Attila: Óda (részlet)
(Mellékdal)
(Visz a vonat, megyek utánad,
talán ma még meg is talállak,
talán kihűl e lángoló arc,
talán csendesen meg is szólalsz:
Csobog a langyos víz, fürödj meg!
Ime a kendő, törülközz meg!
Sül a hús, enyhítse étvágyad!
Ahol én fekszem, az az ágyad.)
1933. jún.
Radnóti Miklós: Nem tudhatom…
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.
Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,
s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.

Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.

Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
(1944. január 17.)
Tandori Dezső: Doboz és tulipán
Kis medve jött a házba
Csokisdoboz-fedélen.
Egy tulipán lett a barátja –
Nem ritka barátság télen.

Egy fényes, hűs ablakkal
Hamar összeismerkedtek.
Ott álltak éjjel-nappal,
De főleg: egymás mellett.

A tulipán tudta: a medvét
Mért hívják Kis Doboznak…
De még így sem hihették
A kinyitást ekkora rossznak.

Kinyitottuk… Ő is várta!
De attól fogva folyton
Feküdnie kellett: állva
Potyogott belőle a bonbon.
A tulipán nyugtalan lett
A fekvő beteg láttán.
Nem érzett többé kedvet
Semmihez az ég-világán.

Mi nyomban megigértük:
„Álltok még egymás mellett!”
S ők azt felelték: „Kérjük,
Siessetek valamelyest.”

A csokit sietve megettük,
De a tulipán lehullott…
Most már fekhetnek együtt
– Vagy: most megint csak fekhetnek! –
Kis Doboz s benne a Szirmok.
szoveggy_kesz1_kod.indd 270 2013.08.07. 18:06:06
Szöveggyűjtemény a Kommunikáció – magyar fejezetekhez
271
Koan I.
Tőled távolabb-e?
Hozzád közelebb-e?
Tőled se, hozzád se.
Távol se, közel se.
[Töredék Hamletnek, 1968. A Koan bel canto ciklusból]
Marno János: Búcsút
venni azonban nem áll szándékában,
szárnyalni lombok között, estefelé,
denevérek közé vegyülve; Nárcisz
akkor is gyalog, ha már ágyáig se
futja erejéből; ha ágyékának
hűlt helyét is benőtte már a tüske,
a gyom, amelybe vasorrát ütötte
bele egy púpos vénasszony. Apjának
az anyja. Vagy, esetleg, az anyjáé.
Estére gyűltek a tűz körül egybe,
egy tisztáson, vacsorára. Mindenre
nem emlékszik. Mintha gyomra se lenne.
Kis forró zene
Szemhalász. Válla mögött a táj zöldje,
sárgája és kékje, és pipacsrőtje
főleg! És a szélcsend! Emelkedettség,
az nincs benne, kerékpárja a forró
aszfalton egyre hajthatatlanabb;
le fog csúszni a nyeregből a vázra,
lábfejével el-elvétve a pedált.
A nadrág rövid rajta. Zenét hallgat,
néhány gombostűt tűz ki az ablakba,
s pengeti őket dőlve félig hanyatt.
Mikor lesz, hogy ott terem a kanyarba,
megtelvén a szeme hajjal, mely barna?
Borbély Szilárd: A költészet már
A költészet már régóta halott
a versek már a nyelvet át nem írják
csak verset írnak át a verstelenbe
az egyik formából a másik formát
az alakokkal leplezett mögöttes
formát a beszélgetésbôl kibontják
az áthatolhatatlant nem remélik
a forma mögött lévô tiszta formák
hogy megszólaljanak és elbeszéljék
megismerését annak ami formát
ad minden elbeszélhetô beszédnek
a versben elbeszélhetô valóság
amely még nincs csak lesz alakja majdan
a költészetben nem találja formát.
Kovács András Ferenc: Litánia
Miként az ujjak más ujjak közé
Fonódva szinte összefekszenek:
Csak úgy. Szorítja, nyomja, összefogja
Egyik dolog a másikát… Amint
Megíratott… Akárha volnánk éjszakák,
Napok, szerelmes ujjak párbeszéde…
Ujjperc a perchez, lét a pillanathoz:
Úgy elvegyülni és kiválni végül.
Úgy lesz egésszé, lassan összeáll majd
Eggyé világunk – semmihez simul,
Mint hallgatag kés megszegett kenyérhez.
Élet halálra fordul, összefér,
Egymásra nyílik, már-már összeér:
Egymásra néz két reszkető tenyér.
Parti Nagy Lajos: Gesztenyeméz
Zölden zsúrnak a gesztenyék,
ikrásodás a május,
ikrásodik a veszteség,
de ne félj, bárhová juss,
megvagy már, mint a lomb, az ég
sormintája a bőrön,
vedlik az árnyék, semmiség,
ne félj, elrendeződöl.
Zölden zsúrnak a gesztenyék,
ne kérdezd, hogy mivégre,
lemertük habját és tejét,
tehát jó vég a vége,
s ne sajnálj semmit, kedvesem,
mi műméz volt, ma mézmű.
Tóth Krisztina: Holdvándor
Tudom, amit tudok és tudom, amit csak sejtesz,
de így éjfél után ez együtt is kevés:

kevés a sokhoz és túl kevés az egyhez,
fogja magát és útra kel az ész,

fogja magát és a sötétbe kortyol,
egyre messzebb megy, részegen a Holdtól,

pedig sejti, hogy már semmit se nyerhet,
kockára téve az Egyetlen Egyet,

az ég órája nagy szerencseszámlap,
leül, körülnéz és rendel magának,
nyugodtan ül, lassan borába kortyol,
tizenkilencre lapot kér a sorstól,

aztán veszít, és nem is megy haza.
szoveggy_kesz1_kod.indd 271 2013.08.07. 18:06:06
272
Kommunikáció – magyar
Kukorelly Endre: Sétálnak, kiülnek a parkba
Sétálnak, kiülnek a parkba, kijönnek, a Nap, a
Nap felé fordítják az arcukat, leülnek, le-
fekszenek a fűre, járkálnak a bokrok között,
halkan beszélgetnek, lassan, egymás mellett,
néha nevetnek is, valaki élesen nevet,
vagy ücsörögnek egy padon, nézik a vizet,
a kis szelet a vízen ahogy fodrozódik,
megállnak a fák alatt, valami madárhang,
micsoda erős illatok, hogy van-e ott ő, és
hogyan legyen, bűzös és piszkos és rohadt,
hogy végül is mindegy, mivel játszanak,
aztán a rügyeket vizsgálják, megtapogatják a fák
törzsét, ezekről beszélgetnek vagy hallgatnak,
a fákról, bokrokról, hogy az miféle fű,
a vízről, a Napról meg a szélről, ezekről.
Karafáth Orsolya: Lunatics are in my head
Málnás és dinnyés robbanó-cukorka,
s mellette még vagy négyüvegnyi bor.
December nyolc, a győri fesztivál.
Dustin? Robert? Már tényleg nem tudom.
„Have a cigar?” - lépett az asztalomhoz.
„I like the Pink Floyd” - mondtam erre én.
Fél óra kellett, míg végül levágta:
a nyelvtudásom némileg csekély.
Addig jól dolgozott a dalszövegkincs,
s később se lett a problémánk nagyobb.
Kevert nyelven egész kilenc utánig.
A sétánál mindkettőnk hallgatott.
Arcán a város lehunyó fényei,
és sorra apró elragadtatások.
Fáradt, alig szitáló hóesésben
az utca könnyű végtelenre játszott.
Utáltam őt, hogy elgondolni hagyta:
ez rendben lenne tíz év múlva is.
Gyarló vagyok – rendeztem végül el,
s vettünk együtt még négy doboz cigit.
Aztán a szálloda, Győr főterénél,
aztán a hajnal, s még aztán a reggel.
Aztán a cím, mi biztos elveszett.
London hatalmas. Én meg hol keressem.
Ha látod őt, kérlek, mondd meg neki:
ha Pestre jönne, bárhol megtalálhat.
A változó albérletek miatti
tipp: Libella, Múzeum, Vadállat,
vagy lebzselek lent, a bölcsész-büfében.
Ha Pestre jönne, nálam ellehet.
Talán a pulcsiját is visszaadnám,
és lenne Borsodi, mit úgy szeret;
És összehoznám őt a kishúgommal,
aki eléggé jó angoltanár.
És mondd, hogy néhány szót már megtanultam-
villoghatnék vele, ha erre jár;
és mondd, hogy hozzon robbanós izét,
tegnapra már az összes elfogyott.
És mondd, hogy voltam párszor újra Győrben...
meg máshol is. Mint a holdkórosok.
Quimby (Kiss Tibor): Most múlik pontosan
Engedem hadd menjen,
szaladjon kifelé belőlem
gondoltam egyetlen.
Nem vagy itt jó helyen,
nem vagy való nekem.
Villámlik mennydörög,
ez tényleg szerelem.

Látom, hogy elsuhan
felettem egy madár,
tátongó szívében szögesdrót,
csőrében szalmaszál.
Magamat ringatom,
míg ő landol egy almafán,
az Isten kertjében
almabort inhalál
Vágtatnék tovább veled az éjben
az álmok foltos indián lován.
Egy táltos szív remeg a konyhakésben,
talpam alatt sár és ingovány.

Azóta szüntelen
őt látom mindenhol.
Meredten nézek a távolba,
otthonom kőpokol.
Szilánkos mennyország,
folyékony torz tükör.
Szentjánosbogarak
fényében tündököl.
Egy indián lidérc kísért itt bennem.
Szemhéjain rozsdás szemfedő.
A tükrökön túl, fenn a fellegekben
furulyáját elejti egy angyalszárnyú kígyóbűvölő.
szoveggy_kesz1_kod.indd 272 2013.08.07. 18:06:06
Kommunikáció
Bevezető
„Az idő, mely feltartóztathatatlan áradatban csobog tovább, feledésének örvényébe kergeti
bele a megemlékezésre nem méltó teteket éppúgy, mint a nagy s csodálatos dolgokat;
miként  a  tragédiaíró mondja – elővarázsolja az előtünk rejtet folyamatokat, majd fátyollal
vonja be mindazt, ami szemünk előt pereg le.
A história az egyetlen hatalmas gát, mely szembe mer szegülni az idő rohamával s megfékez-
heti ezt az ellenállhatatlan áradatot.
E tudomány átkarolja mindazt, amit össze tud gyűjteni az események felületéről s ha meg-
ragadta, nem engedi többé e teteket elmerülni egészen a feledés mélységeibe.”
Anna Kommémé: Alexiasz
Történelem – Társadalomismeret
Sebastian Münster: Európa királynő (Bázel, 1570)
273
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 273 2013.08.09. 17:32:33
Történelem – Társadalomismeret
14%
9% 41%
36%
Athén
lakossága
Teljes jogú
polgárok
Rabszolgák
Metoikoszok és
családtagjaik
Teljes jogú
polgárok
családtagjai
5.1
Európa arcai – Európa bölcsői
„[Szolón] Több törvénye közül a legkülönösebb az volt, amely polgárjoguktól megfosztja a pártviszályok idején
egyik félhez sem csatlakozó polgárokat. Ezzel, úgy látszik, azt akarta elérni, hogy senki ne legyen közügyek iránt
érdektelen vagy közömbös, és othoni dolgait rendbe szedvén, szép szavak leple alat senki meg ne tagadja az együt-
érzést a haza gondjával, bajával, hanem mindenki csatlakozzék azokhoz, akik a jobbat és az igazabbat keresik, nekik
segítsen, és vállalja velük a veszélyt is, és ne biztonságban várja, hogy ki győz.” (Plutarkhosz: Párhuzamos életrajzok)
Mely társadalmi csoportok nem részesültek politkai jo-
gokban az athéni demokráciában? Mekkora hánya-
dát adták a jogfosztottak Athén lakosságának?
Gyűjtsétek össze a demokrácia ismérveit! Ezek, és
újságokból, interneten gyűjtött képek felhaszná-
lásával készítsetek tablót a demokráciáról!
Európa mai arculatának kialakításában meghatározó szerepe volt az ókori görög és római civilizáció-
nak, valamint a zsidó-keresztény hagyománynak.
Az ókori görögök a Balkán-félszigeten és az Égei-tenger partvidékén poliszokban (városállamok) él-
tek. A poliszok közül kiemelkedett Athén, amelyben a Kr. e. 5. században demokratikus politikai rend-
szer alakult ki. A demokrácia az athéni férfak számára lehetővé tette a politikai jogok szinte teljes
körű gyakorlását.
Állapítsd meg, milyen színpadi karaktereket ábrázolnak ezek a maszkok!
Válassz ki egy karaktert, és rajzolj egy rá jellemző álarcot!
Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal a forrásban ismerte-
tett törvény rendelkezését! Vitassátok meg, hogy miért van
nagy jelentősége napjainkig az aktív állampolgári magatartásnak!
Az európai színjátszás az
ókori görög kultúrában
született meg.
© Stiefel Eurocart Kft.
274
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 274 2013.08.09. 17:32:35
Történelem
Kommunikáció
„Hallot átok, hogy megmondatot : Szemet szemért
és fogat fogért. Én pedig azt mondom néktek: Ne áll-
jatok ellene a gonosznak, hanem ki arcul üt téged jobb
felől, fordítsd felé a másik orcádat is. És ki törvény-
kezni akar veled és elvenni a te alsó ruhádat, engedd
oda neki a felsőt is. (…). Hallot átok, hogy megmon-
datot : Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet.
Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségei-
teket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegye-
tek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok
azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket. Hogy
legyetek a ti Mennyei Atyátok f ai, aki felhozza az ő
napját mind a gonoszakra, mind a jókra, és esőt ád
mind az igazaknak, mind a hamisaknak.”
(Jézus hegyi beszéde, Máté evangéliuma)
A rómaiak hosszú évszázadok hódító harcai után kiterjesztették hatalmukat a Földközi-tenger me-
dencéjére. A meghódított területeken kialakított tartományok adóikkal és árucikkeikkel jelentős
mértékben hozzájárultak a jól szervezett birodalom fenntartásához, amely magas életszínvonalat
biztosított lakossága egy részének.
A kereszténység a Római Birodalom Júdea nevű – az egyistenhívő zsidók által lakott – tartományá-
ban született. Az új vallás megalapítója, Jézus a szeretetről és a megbocsátásról szóló tanokat ter-
jesztett, amelyek szemben álltak
a zsidó főpapság elképzeléseivel.
Jézust a rómaiak halálra ítélték és
keresztre feszítették. Halálát köve-
tően egyre gyarapodott a szemé-
lyét Megváltóként hirdető híveinek
száma. Jézus tanításait tanítványai
írásban rögzítették. Részben ezek
az írások alkotják a kereszténység
alapkönyvét, a Biblia részét alkotó
Újszövetséget.
Melyek a kereszténység er-
kölcsi tanításai? Mennyiben
új a kereszténység tanítása
az emberről?
Az ókori római civilizáció mely jeles alkotásait ábrázolják a képek?
Beszéljétek meg csoportokban ezen alkotások jelentőségét!
Utána mondjátok el a többieknek!
Milyen tanítási módszerekről tanúskodik a forrás?
Írjatok szónoklatot és tartsátok is meg az osztály előtt
a különböző pedagógiai módszerekről!
Foglaljatok állást a helyes módszerek mellett!
bbbbbbbbb
-
d
n-
t.
ei ei ei--
ye ye ye--
ok ok ok
gy gy gy
k ől t ú k dik a forrás?
„De nem vagyok az életkorokban annyira járatlan, hogy az egészen f atal
gyermekeknek mindjárt keményen a sarkukban akarnék lenni. (…) At ól
különösen óvakodni kell, hogy a gyermek a tanulmányokat (…) meg ne
gyűlölje, és az egyszer tapasztalt keserűségtől a gyermekéveken túl is visz-
sza ne ret enjen. Játék legyen a tanulás. (…) A tanulót veréssel illetni, ám-
bár nagyon divat (…) nem tartom megengedhetőnek. Először azért, mert
lealázó és szolgai, meg aztán bizonyára van benne valami jogtalanság is,
(…) aztán meg, ha már valamely gyermek annyira alacsony, szolgai gon-
dolkozású, hogy dorgálásra sem javul meg, annak a verés sem használ.”
(Quintilianus szónoklat ana)*
*1.5
275
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 275 2013.08.09. 17:32:38
Történelem – Társadalomismeret
Az ókori olimpiai játékokat a hagyomány szerint első alkalommal Kr. e. 776-ban rendezték meg egy
görög városállamban, Olümpiában. A játékok eleinte egyetlen versenyszámból, a stadionfutásból
álltak. Később a kétszeres stadionfutás, a fegyveres futás, a birkózás, a pentatlon (öt számból álló
verseny), az ökölvívás, a kocsiversenyek, a pankráció és a lóverseny is bekerült a versenyprogramba.
A versenyzők a győzelemért pajzsot, gyapjúköntöst és olajágkoszorút kaptak, de előfordult, hogy
pénzdíjban részesültek. Theodosius római császár a 4. század végén államvallássá nyilvánította a
kereszténységet, és betiltotta a pogány rendezvényeket. Erre a sorsra jutottak az olimpiai játékok is.
Rómában a kocsiversenyek nyújtotta látványosság a politika eszközévé vált. A versenyzők egy-egy po-
litikai csoportosulás támogatását élvezték, az adott párt színeiben (pl. fehér, vörös, kék, zöld) indultak.
A nézők elköteleződve egy-egy versenyző mellett, a maihoz hasonló szurkolótáborokat alkottak. A ko-
csiversenyek színhelye Rómában az akár 200 ezer nézőt is befogadó Circus Maximus volt. A versenye-
ken a nagy tét miatt éles küzdelem zajlott, sok súlyos balesettel. A gladiátorjátékok a rómaiak kedvelt
rendezvényei voltak. A jól képzett, többségükben
rabszolga harcosok hatalmas tömeg előtt küzdöt-
tek, gyakran az egyik versenyző haláláig. A nézők
fogadásokat kötöttek a harcosokra, akárcsak ma-
napság a futballcsapatokra. Ennek a küzdelemnek
a szellemisége él tovább a mai utcai harcosok via-
dalaiban.
Az első ismert győztes – az egyébként szakácsként
dolgozó – Koroibosz volt. Mai fogalmaink szerint ő
amatőr sportolónak számított.
Nézzetek utána, hogy mit jelent az amatőr kifejezés! Napjainkban az élsportolók többsége profesz-
szionális versenyző. Miért használjuk rájuk ezt a kifejezést? Mi az, amit ma szokatlannak tartanánk
a versenyzőkkel kapcsolatban? Mutassátok be a Ben-Hur című flm egyik képe alapján, milyen ko-
csikkal versenyeztek a résztvevők!
A száguldó cirkusz kifejezést ma is használják a Forma 1-es autóver-
senyekkel kapcsolatban.
Mit értenek e kifejezésen? Milyen hasonlóságokat láttok az ókori
kocsi- és a mai autóversenyek között?
Milyen létesítmény manapság a cirkusz? Milyen jellegű műsorokat
láthatunk ezeken a helyeken?
5.2
Görög kocsiverseny ábrázolása
„Ha férfteteket kívánsz,
Kedves szívem, zengeni,
Ne keress napnál melegebb s ragyogóbbat
az ég tágas mezején,
ünnepi játék nincs, ami méltóbb
dalra, mint Olümpia!”
(Pindarosz: Első olümpiai óda – részlet)
A Ben-Hur című amerikai flm (1959) kocsiverseny jelenete
Kik vehettek részt – a versrészlet és a képek tanúsága szerint –
az olimpiai versenyeken?
Hogy alakult ez az újkori olimpiák kezdetekor? És manapság?
Mi a különbség a gladiátorviadalok és a sport között?
Európa arcai – A sport és az olimpia eszméi
Gladiátorok ábrázolása római mozaikon
276
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 276 2013.08.09. 17:32:40
Történelem
Kommunikáció
Északi sarkkör
Déli sarkkör
Egyenlíto´´
Ráktéríto ´´
Baktéríto ´´
10° 40° 20° 50° 80° 110° 140° 70° 100° 130° 160°
10° 40° 20° 50° 80° 110° 140° 70° 100° 130° 160°
60°
30°
30°
60°
60°
30°

30°
60°

St. Louis
1904
Atlanta
1996
Los Angeles
1932, 1984
Mexikóváros
1968
Montréal
1976
London
1908,
1948,
2012
Párizs 1900,
1924
Barcelona
1992
Antwerpen
Amszterdam
Berlin
München
Róma
1960
1972
1936
1928
1920
Stockholm
Helsinki 1912
1952
Athén
1896,
2004
Moszkva
1980
Peking
1964
2008 Tokió Szöul
1988
© Stiefel
Melbourne
1956
Sydney
2000
A görögök törekedtek a test és lélek egységének, harmóniájának megteremtésére. A szobrászok ezt
a sportolók testének arányos és esztétikus ábrázolásával igyekeztek kifejezésre juttatni. A szép test
iránti igényt ma egy sajátos sportág, a testépítés jeleníti meg. A versenyeken a győzteseket a test
esztétikumának megítélése alapján állapítják meg.
Az ókori olimpiai játékok felújítására csak másfél évezred múlva került sor. Az első újkori olimpiát
1896-ban Athénban rendezték meg. A programban kilenc sportág szerepelt (atlétika, birkózás, ke-
rékpározás, sportlövészet, súlyemelés, tenisz, torna, úszás és vívás). Manapság több mint 380 ver-
senyszámban mérik össze erejüket és ügyességüket az olimpikonok.
60° 60° 60° 0000 60° 60° °° 60 60° 60 600 660 60° 60 0° 0° 6 °° 666666660
efel
1956 666666
D
Eg gggyen gy gyen gyenl gyen yen gy gyenl yenl yen yenl en gye yenl l Eg ggggy yen en en enl gyen gyen yenl l ggggyen gggggyen ggg l gg lll gggye l ggy gy gyy ít íto´´ to´´ to´´ to íto´´ íto´´ íto´´ íto´´ to´ íto´ ííto´´ o´ to ítto íííto ííto o t
B kt Baktér Baktér Baktér Bakté akt Bak akktér Baktér Bakté Bakté Bakté ér ér ér kté Bak Bak Ba Ba íto´´ íto´´ íto´ íto´´ íto´ íto´´ to´´ íto´´ tt´ íto´´ tto í o í BBBBa Baaa Ba BBa Ba a BBa a BBBa Ba a Baa éééééééér éérrríííttt íít éé oooo ér ér érrr
30° 30° 30° 30° 30° 30 30° 30° 30 0° ° 30 000° 30 30 33 ° 30° 30 30 0000
66666660° 6666660 660 60 60 6600 60 660

Testépítő
Polükleitosz: Dárdavivő
A nyári olimpiák színhelyei
Citius–Altius–Fortius (Gyorsabban–Magasabbra–Erősebben)
(Az olimpiai mozgalom mottója)
Mire kívánják ezzel a jelmondattal felhívni a fgyelmet?
sssssssaaaarkkör
10° 40° 20° 50° 0° ° 80° 110° 140° 11 70° 100 100 100 100 100 100 100 100° 130° 1 ° 130° 1 ° 130° 1 ° 130° 1 ° 130° 1 ° 130° 1 ° 130° 1 130 1 0 6660 60 60° 60° 60° 60° 60°
©©©© Stie ©©©©
DDééééllliiii
Melyik kontinensen rendezték a legtöbb ver-
senyt? Melyek a világnak azok a részei, amelyek
kimaradtak a rendezésből? Milyen okokra ve-
zethető vissza az „aránytalanság”?
A görögök harmónia-szemléletét az „Ép testben
ép lélek” kifejezés tükrözi.*
Mit gondoltok e kijelentés tartalmáról a képek
kapcsán?
A modern olimpiák jelképe, az „ötkarika” a sport
alapelveit – szenvedély, hit, győzelem, munkaer-
kölcs, sportszerűség – jelképezi, másrészt a ver-
senyeken részt vevő kontinensekre utal.
Vitassátok meg, hogyan függnek össze a sporttal ezek az alapelvek! Maradéktalanul
érvényesülnek-e napjainkig ezek az eszmék?
Hasonlítsátok össze a modern olimpiai versenyeket az ókori görög rendezvényekkel!
Rendezzetek vitát arról, hogy összhangban állnak-e a mo-
dern testépítés célkitűzései az ókori görög eszménnyel!
*1.9
277
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 277 2013.08.09. 17:32:41
Történelem – Társadalomismeret
A középkor kezdetét Európában a Nyugatrómai Birodalom bukásához (476) kötjük. A Római Biro-
dalom Kr. u 395-ben politikai okok miatt kettészakadt. Hanyatlását és későbbi bukását siettette a
meginduló népvándorlás. Az Ázsiából, illetve Észak-Európából érkező népcsoportokat a birodalom
megerősített határai sem tudták feltartóztatni. Keletről az ázsiai eredetű hunok érkeztek, akik Attila
uralkodása idején jelentős kiterjedésű birodalmat hoztak létre. A hódító barbárok megszállták a ró-
mai tartományokat, és összeolvadva az ott élőkkel, később új államokat hoztak létre.
Európa arcai – A korai középkor
5.3
Hun lovasok rekonstruált képe
Nyugat-Európa jelentős része 800
körül már a Frank Birodalom részét
képezte. Ebben az évben a nyugati
keresztény egyház feje, a pápa csá-
szárrá koronázta a Karoling család-
ból származó Nagy Károlyt. Az állam
szilárdságát az biztosította, hogy min-
den állami tisztség összekapcsolódott
a földbirtokláson alapuló személyi
függési rendszerrel. A királyi hatalom
helyi képviselői a grófok voltak. Az ál-
taluk irányított grófságok voltak a bi-
rodalom közigazgatási egységei.
Nézzetek utána, hogyan
szervezték meg seregei ket
a hunok!
Miért lehetett sikeres a hunok
harci taktikája?
Miért nem volt hosszú életű
a hunok birodalma?
Mit jelent a közigazgatás
kifejezés?
Miért fontos ez az állam
működtetése szempontjából?
„Meg volt ajándékozva a kerek és folyékony beszéd adományával (…). Nem érte be pusztán az anyanyelvével,
de gondot fordítot rá, hogy idegen nyelveket is tanulmányozzon. Különösen a latinnak volt mestere, annyira,
hogy ugyanolyan jól beszélte, mint az anyanyelvét; de a görögöt jobban értete, mint ahogy beszélte. (…) Sok
időt és munkát töltöt a szónoklatan, a dialektika és különösen a csillagászat tanulmányozásával, megta-
nult számolni és nagy kíváncsisággal tanulmányozta az égitestek mozgását. Megpróbált írni is, és rendszerint
írótáblákat és lapokat tartot ágyában a párnája alat, hogy a pihenő idejében hozzászoktassa kezét a betűk
formálásához, de mert nem kezdte erőfeszítéseit idejekorán, hanem már idősebb korában, ez kis sikerrel járt.”
(Einhard: Nagy Károly császár élete)
Vitassátok meg, Nagy Károly mely tulajdonságai
szolgálhatnak példaként a ma embere számára is!
© Stiefel Eurocart Kft.
278
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 278 2013.08.09. 17:32:45
Történelem
Kommunikáció
„Allah – rajta kívül nincsen más
isten – az élő, a magában létező.
Mohamed Allah küldöte és a pró-
féták pecsétje. (…) Hirdesd Urad
dicsőségét napkelte és napnyugta
előt! És magasztald őt az éjszaka
bizonyos óráiban, és a nap két vé-
gén! Fordítsd orcád a Szent Me-
cset felé! (…) Adakozzatok azok-
ból a becses dolgokból, amelyeket
szereztetek, és azokból, amelyeket
kisarjasztotunk nektek a földből.
(…) Előíratot nektek a böjtölés.
A böjt ideje a ramadán hónap. (…)
Végezzétek el a zarándoklatot.”
(Részletek az iszlám
szent könyvéből, a Koránból)
„Ami az olvasni tudóknak az írás, a tanulatlan szemlélőknek
ugyanez a festészet” – érveltek a római egyház vezetői a fest-
mények fontossága mellett.*
Miért tartották fontosnak, hogy hívők ne csak hallgassák, ha-
nem láthassák is a keresztény tanokat? Milyen szerepük volt
a katolikus szerzetesrendeknek a képek tanúsága szerint?
Az 1453-ig fennálló Keletrómai (később Bizánci) Biroda-
lom fővárosa Konstantinápoly lett. A nyugati és a keleti
kereszténység egymástól való eltávolodása 1054-ben
egyházszakadáshoz vezetett; a Róma vezette katolikus és
a Konstantinápoly irányítása alatt álló ortodox egyházra.
A görög nyelvű Bizánc kulturálisan egyre markánsabban
különbözött Európa nyugati felétől. Bizáncban egy ideig
tiltották a vallással kapcsolatos képes ábrázolást, sőt szá-
mos alkotást elpusztított a képrombolók mozgalma.
Az iszlám vallást Mohamed alapította
meg a 7. században. Az új vallás egyesí-
tette arab törzsek hatalmas területeket
hódítottak meg a Földközi-tenger me-
dencéjében. Európa számára nyugaton
és keleten egyaránt fenyegetést jelen-
tettek. A 8. században az arab seregek
átkeltek Európába, és megvetették a lá-
bukat az Ibériai-félszigeten.
Melyek az iszlám vallás legfőbb előírásai? Nézzetek utána, nap-
jainkban milyen formákban érintkezik egymással az iszlám és az
európai civilizáció!
Nagy Károly halála után birodalma hanyatlásnak indult. Utódai felosztották egymás között a biroda-
lom területét. Az így kialakult helyzet a mai Nyugat-Európa előképének tekinthető.
A felosztott Frank Birodalom nyugati felén új állam jött létre, a Német-ró-
mai Császárság. I. Ottó császár nemcsak a birodalom területén kirobbant
lázadásokat verte le, hanem gátat vetett a magyarok keletről érkező táma-
dásainak is. Idővel a császárok hatalma meggyengült, a császárválasztás
joga a választófejedelmeké lett.
Európa középső és keleti felében létrejövő államalakulatok lakói ebben az idő-
szakban tértek át – nem minden ellenállás nélkül – a kereszténységre. A hit
terjesztésben a Német-római Birodalom mellett fontos szerepe volt a Pápai
Államnak is.
A középkorban az uralkodó hatalmát Istentől származtatták.
A koronázás mely körülménye támasztja ezt alá?
I. Ottó császárrá
koronázása 962-ben
*1.3
© Stiefel Eurocart Kft.
279
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 279 2013.08.09. 17:32:47
Történelem – Társadalomismeret
A magyar nép őstörténetét illetően számos kérdés vitatott, hiszen kevés és gyakran egymásnak el-
lentmondó forrás áll rendelkezésünkre erről a régmúlt időszakról. A nyelvüket tekintve a fnnugor
nyelvcsaládhoz tartozó ősmagyarok az Urál-hegység keleti oldalán – vadászatból, gyűjtögetésből –
éltek a Kr. e. 2. évezredben. A következő évszázadokban egyre nyugatabbra költöztek.
A sztyeppén történő vándorlás során nomád életmódot folytattak, melyet elsősorban vándorló ál-
lattenyésztés, és az ennél kisebb jelentőségű földművelés határozott meg. A vándorlás során török
népekkel kerültek kapcsolatba. Törzsi szervezetben éltek, a törzsek egymással szoros kapcsolatban,
később szövetségben voltak. A hét magyar törzs szövetsége élén két vezető állt: egy vallási és egy kato-
nai vezető. 895-ben a Kárpát-medencébe történő honfoglalást Árpád fejedelem, mint katonai vezető
hajtotta végre.
A honfoglalást megkönnyítette, hogy a Kárpát-medencében nem volt olyan hatalmi tényező, amely
eredményesen szembe tudott volna szállni a többségükben a Vereckei-hágón keresztül beözönlő
magyar törzsekkel. Időközben a be-
senyők megtámadták az Etelközben
maradt magyarokat.
Az Etelközből menekülők csatlakoz-
tak a Kárpát-medencében tartózkodó
fősereghez. Az ezt követő évek során
pedig sikerült a Kárpát-medence tel-
jes területét a magyar törzsek fennha-
tósága alá vonni.*
A honfoglalás után a magyar törzsek
egy része sikeres zsákmányoló hadjá-
ratokat (ún. kalandozásokat) indított
Nyugat- és Dél-Európa államai, terü-
letei ellen.
Magyarok Európában – A honfoglaló magyarok
5.4
A honfoglalás
A nomád magyarok lakóhelye,
a fából és nemezből készült jurta
Állapítsátok meg a térkép segítségével, hogy milyen népek, népcsoportok éltek a
Kárpát-medencében ekkor!
Kik élnek ma is a magyarság közelében?
Gyűjtsetek török jövevényszavakat nyelvünkben!
Állapítsátok meg, milyen kulturális hatásra utalnak!
Miért volt ez a sátorszerű építmény megfelelő szállás
őseinknek? Mely népek laktak (laknak ma is) jurtákban?
Nézzetek utána az interneten, hogy mi a nemez, hogyan
készítették!
Készítsetek ti is nemeztárgyakat! Az interneten találtok
segítséget!
*4.27
© Stiefel Eurocart Kft.
280
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 280 2013.08.09. 17:32:49
Történelem
Kommunikáció
„A kiküldöt kémlelő (Kusid) mintát hozot Pannóni-
ából: a Duna vizéből kulacsát megtöltöte, perjefűvel
tömlőjét megrakta, aztán a fekete földből rögöket vet
fel, azzal az övéihez visszatért. Amikor elmondota
mindazt, amit látot és hallot, és a kulacs vizet, a föl-
det és a füvet megmutata, a magyarok nagy örömmel
örvendeztek. Mindjárt felismerték, hogy a föld igen
jó, a víz édes, a füve hasonlatos ahhoz, amit Kusid
nekik elbeszélt. Ezután közös határozatal Kusidot
a fejedelemhez visszaküldték, és Szvatopluknak egy
nagy fehér arabs paripát, arábiai aranyozot nyereg-
gel, aranyos fékkel a földért elküldötek.
Amikor Szvatopluk az ajándékokat megláta, még
jobban megörült, mert azt hite, hogy ezt földjéért,
mint telepesek küldték. Ekkor Kusid azt kérte, hogy
földet, füvet és vizet adjon. A fejedelem pedig moso-
lyogva így szólt: – Legyen nekik ezért az ajándékért
annyi, amennyit akarnak. Kusid pedig ezzel a hírrel
az övéihez visszatért. Árpád vezér ezalat a hét vezér-
rel Pannóniába bejöt, de nem mint vendég, hanem
mint a föld jogos örököse és birtokosa.
Ekkor a magyarok egy másik követet küldtek Szva-
toplukhoz, és ilyen üzenetet bíztak rá: Árpád és vité-
zei azt mondják neked, hogy azon a földön, amelyet
tőled megvetek, tovább semmiképpen se maradj.
A földedet lovon, a füvedet féken, a vizedet nyergen
megveték, és te szegénységed meg kapzsiságod mi-
at a földet, a füvet és a vizet nekik átadtad.
(Turóczy János XV. századi krónikaíró)
Magyar harcos ábrázolása (Aquileai székesegyház)
Nézzetek utána, mi volt a hét törzs elnevezése! Keressetek a honfoglalás kori törzsneve-
ket vagy a törzsi vezetők neveit tartalmazó településneveket (pl. Dunakeszi)!
Készítsétek el Magyarország vaktérképét, amelyen jelöljétek be ezeket a településeket! Állapítsátok
meg, hol „sűrűsödnek”, és hol találhatók ritkábban! Mi lehet ennek az oka?
Mai kifejezéssel élve miért nem volt ez egy korrekt alku? Mi okozhatta a „félreértést”?
Ti hogyan kerültétek volna el a „kommunikációs zavart?”
Jellemezzétek a magyarok harcmodorát!
Nézzetek utána, hogy milyen következmé-
nyekkel jártak a zsákmányszerző hadjára-
tok a magyarságra nézve! Gyűjtsetek mon-
dákat a kalandozó magyarságról!*
Milyen kép őrződött meg Nyugat-Európában a magyarokról?
„A magyarok népe vadságát csaknem minden
nemzet tapasztalta [...] A türkök hátat fordít-
va, mintha megfutamodnának, serényen kilőt
nyilaikkal igen sokat leterítenek.”
(Részlet Liudprand egyik történeti művéből)
*4.24
281
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 281 2013.08.09. 17:32:50
Történelem – Társadalomismeret
Magyarok Európában – Az államalapítás
5.5
A kalandozások veresége új helyzet elé állította a magyarságot. Árpád vezér dédunokája, Géza fe-
jedelem ezért úgy döntött, hogy békét köt az európai keresztény államokkal, és elkötelezi magát és
népét a kereszténység felvételére. Géza fát, pogány nevén Vajkot 1000-ben I. István néven keresz-
tény királlyá koronázták.*
István éveken át tartó belháborúkban győzte le ellenfeleit, akik egyrészt személyét, másrészt pedig a
nyugati kapcsolatokat és a kereszténység felvételét ellenezték. Az ország népe idővel kereszténnyé
vált, és fokozatosan átvette a nyugat-európai kultúrát és szokásokat is. A belső rendet István törvé-
nyekkel, valamint a királyi vármegye- és egyházszervezet kiépítésével erősítette meg.
„És mert minden egyes nép saját
törvényeivel él, ezért mi is, kik
birodalmunkat Isten akaratából
kormányozzuk, régi és új ural-
kodókat utánozva, a törvényen
elmélkedve megszabtuk népünk-
nek, hogy mi módon élhet tisztes
és háborítatlan életet.”
(Részlet I. Szent István
törvénykönyvéből)
Tapasztaltátok, hogy sokszor
nehéz az iskola által alkotott
„törvényeket” betartani?
Szent István ábrázolása
a Képes krónikában
Milyennek kívánta láttatni a
rajzoló az uralkodót? Ti hogyan
jellemeznétek a kép alapján?
Készítsetek rajzot aszerint, ti
hogy örökítenétek meg állam-
alapító királyunkat!
Milyen volt István államának politikai környeze-
te? Kik fenyegethették az államot? Milyen típu-
sú ellenfelekkel kellett Istvánnak és utódainak
szembenézni?
„Oktaták őt híres doktorok,
öntözték bölcsességgel őt,
s jámbor erkölcse ragyogot
már zsengén, férfkor előt.
S már életének hajnalán
osztota üdvnek életét,
s a magyar nemzet, a pogány
hamar keresztény hitre tért.
Feltűnt az égi fényesség,
s a nép, mely tévelygésben élt,
elhagyva sűrű éjjelét,
Krisztus szent igájába tért.”
(Részlet egy 13. századi himnuszból)
Szent István
mely erényeit
sorolja fel
a költemény?
Mil lt I t á áll á k litik i kö
Vármegyehatár
Szent István által alapított
egyházmegyék határa
Sznet lászló és Kálmán
által alapított egyházmegyék
határa
Beszéljétek meg, miért! Melyek az
ütközési pontok? Lehet-e megoldá-
sokat találni az ilyen típusú konfiktusokra?
Nézzetek utána, mi történt azokkal a nomád
népekkel, akik korábban érkeztek erre a terület-
re (hunok, avarok)! Beszéljétek meg, mi az oka,
hogy ezek a népek nem tudtak tartós államot
létrehozni a Kárpát-medencében!
A honfoglaló magyaroknak is voltak íratlan tör-
vényeik.
Miért kellett Istvánnak újakat alkotni? Milyen
értékrendek ütköztek egymással?
*1.27
282
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 282 2013.08.09. 17:32:52
Történelem
Kommunikáció
István utódai, az Árpád-házi királyok 300 éven keresztül követték egymást a magyar trónon. Az egyik
legjelentősebb Árpád-házi királyunk volt IV. Béla, aki az 1241–1242. évi mongol pusztítás után hatal-
mas energiával újjáépítette Magyarországot. A középkori Magyar Királyság megerősödött és gyara-
podott; Közép-Európa vezető állama lett. 1301-ben azonban III. András fú utód nélkül halt meg, így
kihalt Árpád nemzetsége. Ez válságba sodorta Magyarországot.
Szent István
kézjegye
Írd össze, milyen betűket vélsz felfedezni az
uralkodó kézjegyében!
Állapítsd meg a betűk helyes sorrendbe raká-
sával, hogy hangzik latinul: „István király”!
„Bárkit is, aki… a királyi mentesség védelme alá helye-
zet [egyházi] birtokokat gyalázatal illeti, vagy megká-
rosítani merészkedik, mint Isten házának megtámadó-
ját és megsértőjét, közösítsék ki.
Világi személyek tanúbizonyságát egyházi személy el-
len senki se fogadja el. Senki se merje ugyanis egyházi
személy ügyét világi nyilvánosság előt kivizsgálni, ha-
nem csak az egyházban.
Vasárnap menjen mindenki templomba (kivéve azo-
kat, akik a tüzet őrzik).
Ha valaki hús evésével megsérti a mindenki előt isme-
retes négy böjti időszakot, akkor egy héten át bezárva
böjtöljön.
Ha valaki pénteken, amelyet az egész kereszténység
megtart, húst eszik, egy héten át sötétbe zárva böjtöljön.
Tíz falu építsen egy templomot, amelyet két házzal,
ugyanannyi rabszolgával lássanak el, lóval és kancával,
hat ökörrel és két tehénnel és harminc aprójószággal.
Ruhákról és oltártakaróról a király gondoskodjék, pap-
ról és könyvekről a püspök.
Ha valakinek az Isten tízet adot egy évben, a tizedik
részt adja Istennek, és ha valaki tizedét elrejti, kilenc
részt fzessen.”
(Szent István törvényeiből)
Szent István ábrázolása a Képes krónikában
Milyen tárgyak jelképezik a király hatalmát a
kép alapján? Mi volt ezeknek a szerepe?
„A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy
méltán állhatnak a királyi méltóság hatodik helyén. Hi-
szen kezdetben úgy növekedet a római birodalom, úgy
magasztaltatak fel és letek dicsőségessé a római királyok,
hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb
tájakról. (…) Mert amiként különb-különb tájakról és
tartományokból jönnek a vendégek, úgy különb-különb
nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoz-
nak magukkal, s mindez az országot díszíti, az udvar fényét
emeli, s a külföldieket a pöfeszkedéstől elretenti. Mert az
egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennél-
fogva megparancsolom neked, fam, hogy a jövevényeket
jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad
szívesebben tartózkodjanak, mintsem másut lakjanak.”
(Szent István intelmei fához, Imre herceghez)
A király a műben olyan tanácsokat fogalmaz meg,
amelyek megtartása sikeressé tehet egy uralkodót.
Vitassátok meg, miért volt szük-
ség ezekre a törvényekre! Mi le-
hetett a célja a törvény praktikus előírásainak
(pl. böjt, tűzőrzés)?
Vitassátok meg, hogy manapság is
érvényesek-e ezek a tanácsok! Mit
gondoltok, számotokra is van ebben a részben
hasznosítható tanács?
283
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 283 2013.08.09. 17:33:00
Történelem – Társadalomismeret
Európa arcai – A lovagok világa
5.6
A lovagok földbirtokos nemes
emberek voltak, ők engedhet-
ték meg maguknak a nehéz-
páncélzatú lovas felszerelés
kiállításának magas költségeit.
Milyen volt a lovagok felszere-
lése? Hogyan harcoltak ezek
a katonák? Miképp edzették
magukat a békeidőben?
Mi lehetett annak az oka, hogy
vállalták ezt a veszélyes élet-
formát?
Lovagi torna ábrázolása
egy középkori kódexben
Mivel magyarázhatók a lova-
gi seregek hosszan tartó harci
sikerei? Vajon mikor és minek
a következtében áldozott le a
lovagi hadviselés?
Lovagok harcának ábrázolása
Európa keresztény királyságai az ezredfordulót követően egyre gyakrabban indítottak hadjáratokat
iszlám megszállás alatt álló területek ellen. A legnagyobb ilyen vállalkozás a kereszténység kialaku-
lása színhelyének, a Szentföld felszabadításának kísérlete volt. A vallási-ideológia szempont mellett
egyéb okok is közrejátszottak a keresztes hadjáratok megindulásában. Ebben az időszakban Euró-
pa népessége jelentősen megnőtt. A mezőgazdaság a hagyományos két- és háromnyomásos gaz-
dálkodási technológia mellett nem volt képes eltartani Nyugat-Európa megnövekedett lakosságát.
A nemesi földbirtokot általában az elsőszülött fú örökölte. A birtokhiány a lovagokat Európán kívüli
területekre vezetett föld- és zsákmányszerző hadjáratokra csábította. Vallásos hitük mellett tehát a
vagyonszerzés is hajtotta a keresztes lovagokat. Az iszlám hitű arabok és törökök ellen indított ke-
resztes hadjáratok végül katonailag kudarcot vallottak. Sikeres volt ellenben az Ibériai-félsziget visz-
szafoglalása a móroktól; a 15. század végén megszületett az egységes Spanyol Királyság.
© Stiefel Eurocart Kft.
284
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 284 2013.08.09. 17:33:01
Történelem
Kommunikáció
Vogelweide ábrázolása
egy kódexben
Milyen technológiai és techni-
kai újítások következtében vált
hatékonyabbá a földművelés a
középkorban?
Milyen demográfai következ-
ményei voltak a mezőgazda-
sági művelés hatékonyabbá
válásának?
Melyik időszakban növekedett legdinamikusabban (legnagyobb arányban) Európa lakossága?
Nézz utána, mi volt az oka a 14. századi demográfai (a népesség számát érintő) visszaesésnek!
Földművelés a középkorban
Európa lakossága
Néhány lovag nemcsak a harchoz, hanem a költészethez is értett.
A versek és egyben a lovag hódolatának tárgya előkelő, férjezett
hölgy. A nők tisztelete lovagi erénynek minősült.*
„A hársfaágak
csendes árnyán,
hol ket őnknek ágya volt
ot láthatjátok
a gyeppárnán,
hogy fű és virág meghajolt.
Fölöt ünk az ág bogán
Ejhajahujj!
dalolt ám a csalogány!
Vigan futot am ki a rétre
és kedvesem már várt reám
Oly izgatot an jöt elémbe!
–Mily boldogság volt,
Máriám!
Hogy megcsókolt-e?
Meg biz ám!
Ejhajahujj!
Most is pirul belé a szám.”
(Részlet Walther von der Vogelweide verséből)
Mit sugall a lovagköltő ábrázolása?
Milyen érzéseket tükröz a szöveg?
Van-e a szövegben utalás a testi
szerelemre?
Készítsetek magatokra jellemző lo-
vagi címert! (Ne felejtsétek el, a cí-
mer alapja mindig egy pajzs!)
Írjatok lovagverset szívetek höl-
gyéhez!
*1.18
285
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 285 2013.08.09. 17:33:03
Történelem – Társadalomismeret
Az Árpád-ház kihalása után ország területét tartományurak szabdalták fel, ez könnyen a magyar ál-
lam bukását is jelenhette volna. Több jelölt közül végül 1308-ban a nápolyi Anjou családból szárma-
zó Károly Róbertet választották királlyá.
Károly Róbert legyőzte a tartományurakat, visszaszerezte a magyar királyi tekintélyt. Ennek egyik
eszköze a gazdaság fellendítése volt. Ekkor vált jelentőssé a magyar nemesfémbányászat; az Európá-
ban bányászott arany több mint háromnegyed része magyarországi bányákból került ki. A király a
kibányászott aranyból jó minőségű pénzt, forintot veretett.
Károly Róbertet fa, I. (Nagy) Lajos követte a trónon 1342-ben. Számos háborúja eredményeképp
befolyása alá vonta déli és keleti szomszédjainkat. Diplomáciai egyezség révén megszerezte a len-
gyel trónt is. Lajos számára a terjeszkedő
Oszmán-Török Birodalom nem jelentett
közvetlen fenyegetést, de utódai már nem
tudták elkerülni az összeütközést a hódí-
tókkal.
Luxemburgi Zsigmond magyar király
1396-ban támadást indított az Oszmán
Birodalom ellen, de hadai Nikápolynál ve-
reséget szenvedtek. A vereség rámutatott
a török hadsereg fölényére a lovagi hadvi-
seléssel szemben. Ezután Zsigmond nagy
költséggel kiépítette a védelem új rend-
szerét, a törököket egy évszázadon át fel-
tartóztató déli végvárrendszert.
Magyarok Európában – Virágzás és hanyatlás
5.7
Középkori pénzverde
Milyen műveleteket végeznek
a képen?
Milyen tartozékai vannak egy
pénzverő műhelynek?
Nagy Lajos országai és hódításai
Igazoljátok vagy cáfoljátok a térkép alapján azt a közkeletű ál-
lítást, hogy „Nagy Lajos korában Magyarország partjait három
tenger mosta”!
Vitassátok meg, hogy a Magyar Királyság nagy-
hatalomnak számított-e ebben a korban? Fogal-
mazzátok meg, mitől függhet egy ország hatalmi helyzete!
Soroljátok fel és indokoljátok meg, napjainkban mely országok
számítanak nagyhatalomnak!
Elevenítsétek fel, hogyan harcoltak a lovagok! Idézzétek fel,
amit erről Arany János Toldijában olvastatok! Rajzold le, te mi-
lyennek képzeled a nagy erejű vitézt!
Toldi Miklós 16. századi arcképe
és mellvértjének rajza
© Stiefel Eurocart Kft.
286
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 286 2013.08.09. 17:33:04
Történelem
Kommunikáció
Hogyan egyeztethető össze a
népmesék igazságos Mátyá-
sának alakja a népet kemé-
nyen adóztató uralkodóval?
Gyűjtsetek emlékeket Mátyás
királyról!
Mivel magyarázható, hogy
a mohácsi csata kivételesen
tragikus emlékként hagyo-
mányozódott az utókorra?
Az 1440-es években Hunyadi János katonai sikerei eloszlatták a török legyőzhetetlenségének mítoszát.
Hunyadi legnagyobb sikere a déli védelem kulcsának számító Nándorfehérvár megvédése volt 1456-ban.
Fia, a szinte gyerekként a trónra került Hunyadi Mátyás (1458–1490) erős, központi hatalmat épített
ki, ahol a döntések saját kezében futottak össze. A jobbágyokra nagymértékű adókat vetett ki, me-
lyekből tőle függő hivatalnokszervezetet és zsoldoshadsereget (fekete sereg) tartott fenn. Az ekkor
már szomszédos törökkel – akinek nem titkolt célja Buda és Bécs elfoglalása volt – ritkán került össze-
tűzésbe. Mátyás fgyelmének egy részét – és az ország katonai erőforrásait – dinasztiaalapítási szán-
dékai (a német-római császári cím elnyeréséért folytatott, végül sikertelen küzdelem) kötötték le.
1526-ban a törökök támadást intéztek a Magyar Királyság ellen. II. Lajos király az anyagi források és
a nemesség politikai támogatásának hiánya miatt nem tudott megfelelően felkészülni a támadás
elhárítására. Az 1526. augusztus 29-én Mohácsnál lezajlott ütközetet a török sereg nyerte meg. A ma-
gyar sereg java része, köztük számos országos méltóság elesett a csatatéren, a fatal király menekülés
közben vesztette életét. A török végigdúlta az országot, de még ebben az évben kivonult.
Hasonlítsátok össze az egymással szemben
álló felek: Mátyás Magyarországa és a Tö-
rök Birodalom erőviszonyait!
„Corvinus (Hunyadi János) meglátja, hogy Mahomet (II.
Mohamed) othagyta a muníciót meg az ágyúkat, társai-
val kirohan a városból, azonnal elfoglalja azokat, az érc-
masinákat szöggel keresztülüti, betömködi, használha-
tatlanná teszi, egy részét az ellenségre fordítja és rásüti.
A török (…) [az ágyúk] visszaszerzéséért az alkony beáll-
táig harcol, de (…) társainak súlyos veszteségeket okoz-
nak, ezért éjszaka gyalázatos szökéssel hátrább fekvő tá-
borba húzódik vissza. Corvinus a megszerzet muníciót
felgyújtja. A török megérti, hogy a várostól számtalan-
szor visszaverték, az ázsiai tábor és a hadifelszerelés oda-
let, hát éjnek éjszakáján Macedónia felé veszi az útját.”
(Antonio Bonfni történetíró a nándorfehérvári csatáról)
Mátyás király emlékmű Kolozsvárott**
(Fadrusz János szobra, 1902)
Derítsétek fel a környéketeken található középkori emlékeket! Osszátok meg egymással
az ezekről gyűjtött adatokat! Készítsetek tablókat a gyűjteményből!
Miért volt Nándorfehérvár a déli vé-
delem kulcsa?
Mutass rá a vár stratégiai szerepére!
Hogyan sikerült Hunyadi Jánosnak
megvédenie Nándorfehérvárt?
Nézz utána a Hunyadi család ere-
detének! Mi lehet a magyarázata
annak, hogy egy híres történelmi
személyt több nemzet is magáénak
vall?
*4.9, **4.25
287
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 287 2013.08.09. 17:33:06
Történelem – Társadalomismeret
Az olasz származású Kolumbusz Kristóf 1492-ben nyugat felé indult el, hogy megtalálja az Indiához
vezető utat. Hosszas hajózás után érte el a Bahama-szigeteket, ezzel felfedezte Amerikát. Kolumbusz
haláig azt hitte, hogy Indiába jutott el, az őslakosokat ezért nevezte el indiánoknak.
Az Európát, Ázsiát és Afrikát összekötő selyemúton luxuscikkek (pl. se-
lyem, szatén, pézsma, rubin, gyémánt, igazgyöngy, rebarbara) érkeztek
Európába. Ezt egészítette ki a teaút, amely Kínából az orosz területeken
keresztül teát közvetített Európába.
Mire használatosak ezek a luxuscikkek? Miért voltak ezek olyan értéke-
sek? Milyen szerepe van a teának napjainkban?
Mit feltételezett a csillagász a Föld alakjával kapcsolatban?
Melyek voltak az új hajótípus
jellemzői? Miért volt a karavella
alkalmas a nagy távolságra tör-
ténő utazásra?
Vajon Kolumbusz ismerte ezt a térképet? Mivel nem számolt
sem Toscanelli, sem Kolumbusz?
Gyűjtsétek össze, milyen technikai eszközök álltak a hajósok
rendelkezésre!
Európa arcai – A nagy földrajzi felfedezések
5.8
Toscanelli, frenzei csillagász világtérképe
Európaiak a 15. századot megelőzően is eljutottak távolabbi területekre. Az utazók többsége keres-
kedő volt. A távolsági kereskedelem útvonalai Európát Ázsiával és Észak-Afrikával kötötték össze. A
keletről érkező árucikkekért Európa nemesfémmel fzetett, amelyből egyre nagyobb hiány mutat-
kozott. A közel-keleti területek a törökök kezére kerültek, akik adóztatták a kereskedelmi tevékeny-
séget. Új kereskedelmi útvonalakat és új nemesfém-lelőhelyeket kellett keresni. Az új útvonalak az
Atlanti-óceánon keresztül vezettek. A korabeli hajósoknak csekély tapasztalata volt a nyílt tengeri
hajózást illetően. Az új technikai találmányok segítséget adtak ehhez. Kulcsfontosságúak voltak azok
a térképek, amelyek a partvonalak és kikötők pontos feltüntetésével segítették a hajósokat.
Készítsetek hajónaplót Kolumbusz első tisztjének helyébe képzelve magatokat! Ismer-
tessétek a megtett utat, a megismert új területet, lakosait, növényeit és a fogadtatást!
Készítsetek táblázatot a térkép-
vázlat alapján, melyben megje-
lenítitek a legfontosabb felfede-
zők nevét, utazásaik időpontját és
felfedezésüket/tettüket!
Az új hajótípus, a karavella
288
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 288 2013.08.09. 17:33:07
Történelem
Kommunikáció
Írd le maja számokkal, és végezd el ezt a műveletet a maja
számrendszerben!*
Hasonlítsátok össze eredményeiteket!
M
aj a szám
ok
A mai amerikai kontinensen az euró-
paiak megjelenése előtt számos indián
civilizáció létezett. Az európaiak megje-
lenése után a hódítók és az őslakosság
között fegyveres harc bontakozott ki,
melyben az indiánok államai – részben
a belső konfiktusok, részben az euró-
paiak katonai fölénye miatt – összeom-
lottak. A spanyol és portugál hódítók a
lakosságot kiirtották vagy rabszolgává
tették, a területeket gyarmatosították.
Az őslakos indiánok leszármazottai idő-
vel összeolvadtak a hódítókkal.
Chitchén Itzá maja romváros, az UNESCO kulturális Világöröksége része
Nézzetek utána, milyen szervezet az UNESCO, és milyen
kritériumai vannak annak, hogy egy helyszín a Világörök-
ség részévé váljon!
Miért nem Kína fedezte fel Európát?
A kínai császár Kincses Flottájának mind a 307 hajója tízszerese
volt Kolumbusz vezérhajójának, a Santa Mariának. A kínai hajó-
kon 27 ezer tengerész szolgált. A Kincses Flotta a 15. század első
harmadában hatalmas területeket járt be. A kínai császárok vé-
gül az elzárkózás politikája mellett döntöttek, így véget vetettek
a tengeri felfedező utaknak. Ez a döntés nemcsak Kína jövőjét,
hanem a felfedezések menetét is döntő módon befolyásolta.
20 + 22
0

1

2

3

4
5

6

7

8

9
10 11 12 13 14
15
16
17
18
19
*1.15, **2.3
Cobá
Dzibilchaltun
Uxmal
Yaxuna
Jaina
Xtampak
(Santa Rosa)
Calakmul
Río Bec
Río Azul
El Perú
Piedras Negras
Tikal
Uaxactún
Naranjo
Caracol
Yaxchilan
Quiriguá
Altar de Sacrificios
Copán Kaminaljuyu
Toniná
Palenque
Comalcalco
Tulum
Chichén
Itzá
Mayapán
Santa Rita
Huaxacac
Oztomán
Tollocán
Atlan
Quauhtochco
Xoconochco
Zaculeu
Utatlan
Malinalco Xicalango
C
S
E
N
D
E
S
-
Ó
C
E
Á N
A
T L A N
T
I
-
Ó
C
E
Á
N
TEOTITLÁN
TLAXCALA
TOTOTEPEK
T
o
to
n
á
k
o
k
H
u
a
z

k
o
k
Taraszkok
Taraszkok
M
ixtékek
Zapotékok
Nahuák
Csicsimékák
Mexikói-völgy
Azték Birodalom területe
(XVI. sz. elejlén)
Jelent•s város
Maja birodalom területe
Városállamok
Maja kereskedelmi útvonal
Hegyi templom
Azték Birodalom területe
(XVI. sz. elejlén)
Jelent•s város
Maja birodalom területe
Városállamok
Maja kereskedelmi útvonal
Hegyi templom
© Stiefel Eurocart Kft.
A maják állama az európai hódítók érke-
zése idejére már összeomlott. A város-
ok lakossága tisztázatlan okok miatt el-
hagyta a településeket, és az őserdőbe
vonultak vissza.
289
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 289 2013.08.09. 17:33:09
Történelem – Társadalomismeret
Európa arcai – Az átalakuló Európa
5.9
A nagy felfedezések és az azt követő gyarmatosítás következtében új helyzet jött létre. A kialakuló világ-
kereskedelemnek Európa lett a központja. A felfedezések következtében az Európát elárasztó különféle
nyersanyagok (arany, ezüst, fűszerek) jelentős erőforrásokhoz juttatták a nyugat-európai hatalmak egy
részét. Mindez Európán belül is politikai és gazdasági változásokat indított el.
A katolikus egyház tekintélyét aláásta a pápai udvar fényűzése és a papság egy részének erkölcstelen
életmódja. Ezek ellen lépett fel a német Luther Márton 1517-ben. Ezt tekintjük a reformáció kezdetének.
Melyek voltak azok az országok, amelyek áttértek az új tanokra? Hol sikerült megtartania, illetve
visszaszereznie befolyását a katolikus egyháznak?
Állapítsd meg a kép alapján, me-
lyik új találmány segítette elő
a reformáció terjesztését!*
„Pál apostol írja a korinthusbelieknek: mindannyian egy test vagyunk:
e test minden tagjának saját feladata van a többiek szolgálatában. Hiszen egy
a hitünk, egy a keresztségünk, egy az evangéliumunk, egyformán kereszté-
nyek vagyunk. Ebből következik, hogy nincsen alapvető különbség papok
és világiak, fejedelmek és püspökök közöt. A egyetlen különbséget a végzet
munka és feladat, nem pedig a rang teszi.”
(Luther Márton)
Miben egyenlőek és miben különböznek az emberek Luther
Márton szerint?
Hogy viszonyult ehhez a tanításhoz a katolikus egyház?
„Isten törvényei tiszták, világosak és határozotak; annálfogva azok sze-
rint élni kötelezve vagyunk, s a ki azokat megsérti, büntetésre méltó; Isten
elővégzeti akaratja ellenben titkos, elrejtet, s e felet tépelődnünk nem kell.”
(Kálvin János)
Hogyan vélekedik Kálvin János a szabad emberi akaratról?
Mitől függ szerinte az üdvözülés?
*4.14
© Stiefel Eurocart Kft.
Luther nem jutott egyezségre a katolikus
egyház vezetésével. Később más reformáto-
rok is elindították vallási mozgalmaikat. Az
egyházi és a világi hatalom betiltotta az új
hit terjesztését, ez ellen a hívek tiltakoztak
(latinul: protestáltak), ezért nevezzük a refor-
máció során megjelenő új keresztény fele-
kezeteket és egyházakat összefoglaló néven
protestáns vallásoknak, egyházaknak. A leg-
ismertebbek az evangélikus (lutheránus) és a református (kálvinista) egyház. A reformáció irányzatai
nemcsak a hitélet gyakorlását alakították át, hanem egyúttal jelentősen befolyásolták a hívők gon-
dolkodás- és életmódját.
290
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 290 2013.08.09. 17:33:11
Történelem
Kommunikáció
A világgazdaság átalakulása nyomán Nyugat-Európában (legkorábban és legteljesebb formájában
Angliában) létrejött a középkori (feudális) kötöttségektől mentes, vállalkozáson alapuló rendszer, a
kapitalizmus. A kapitalista vállalkozó célja a haszon növelése. A teljesítmények mögött álló tisztessé-
ges munkavégzés értékké és erénnyé vált.
A korszak Angliájának életében egyre jelentősebb erőt képviselő polgárosult nemesség ellentéte az
uralkodói dinasztiával, illetve a megjelenő reformáció híveinek üldözése a 17. század közepén polgár-
háborút robbantott ki. Ennek lezárultával létrejött az alkotmányos monarchia (királyság), amelyben
a végrehajtó hatalom (kormány) és az igazságszolgáltatás (esküdtbírák) már nem a királynak, hanem
a törvényhozó szervnek (parlament) tartozott felelősséggel. A parlamentben kialakultak a modern
értelemben vett politikai pártok. Idővel a választójog bővítésével olyanok is részt vehettek a politikai
életben, akiknek erre korábban nem volt lehetőségük.
A 17. századi Franciaország más utat járt be, mint Anglia. A francia uralkodók teljhatalmat, abszo-
lutizmust vezettek be. Akaratukat az állam egész területén érvényesítették a tőlük függő hivatal-
nokszervezet, az állandó hadsereg és az általuk kivetett adók segítségével. XIV. Lajos (1643–1715), a
Napkirály fényes versailles-i udvara az európai kultúra központja lett.
Az ország lakossága
A KIRÁLY
uralkodik, de nem kormányoz
A PARLAMENT
Í ÓSÁG
v
k ők
LORDOK H L Á HÁZA A ÓHÁZ KORMÁ MÁNY ÁN
Az angol alkotmányos monarchia államszervetete
VÁ VÁ ÓK
XIV. Lajost ábrázoló festmény
Pénzváltók
Miért ebben az időben terjedtek el széles körben a bankok és a külön-
féle típusú hitelügyletek?
Vitassátok meg, hogy ezeknek az intézményeknek a működtetése mi-
ért nem képzelhető el bizalom nélkül! Vitassátok meg, mit jelent a tisz-
tességes és a tisztességtelen haszon? Hogyan lehetett tisztességtelenül
haszonhoz jutni?
Magyarázd meg az ábra alapján az alkotmányos monar-
chiát jellemző mondást: A király uralkodik, de nem kormá-
nyoz! Kinek a kezébe került a tényleges hatalom? Milyen
feltétele volt a politikai életben való részvételnek?
Vitassátok meg, milyen okai lehettek annak, hogy nem
akarták kiterjeszteni a választójogot a lakosság egészére!
„Szerete mindenben a pompát, a nagyszerűséget, a pazar bőséget. Ízlését kiszámítot-
tan és szándékosan terjesztete el egész udvarában. Aki meg akarta nyerni jóindulatát,
mindenét eltékozolta az asztal örömeire, ruhára, fogatokra, kastélyokra, szerencsejá-
tékra. Ilyesmire gyakran fel is szólítota egyiket-másikat. És, miközben a luxust, a pa-
zarlást valósággal becsületbeli kérdéssé, sokaknak egyenesen kötelességévé tete, sor-
ra tete tönkre a főnemesi családokat, míg végül egyes-egyedül csak az ő kegyétől és
irgalmától függtek. Gőgjét és becsvágyát kielégítete ez a ragyogó, tündöklő udvar.”
(Saint-Simon herceg emlékirataiban XIV. Lajosról)
Mivel magyarázzátok azt, hogy a király korlátlan hatalom-
mal rendelkezett?
„Az állam én vagyok!” (XIV. Lajosnak tulajdonított mondás)
Magyarázzátok meg az idézet alapján az uralkodónak tulaj-
donított kijelentést!
Egy magad készítette – Európát ábrázoló – vaktérképen jelöld be, mely
államokban van ma is alkotmányos királyság!
Milyen művészi eszközökkel áb-
rázolta a festő az uralkodó kor-
látlan hatalmát?
291
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 291 2013.08.09. 17:33:13
Történelem – Társadalomismeret
A mohácsi csatát követően az országban két megkoronázott magyar király, Szapolyai János és
Habsburg Ferdinánd között dúlt háború a hatalomért. Kihasználva a helyzetet, a törökök Szapolyait
szövetségesükké tették, azonban halála után elérkezettnek látták az időt Magyarország megszállá-
sára. 1541-ben a török csellel elfoglalta Budát, így a török megszállás nyomán az ország három rész-
re szakadt. A török több alkalommal támadta a magyarországi végvárakat, 1552-ben Dobó István
megvédte Eger várát, 1566-ban II. Szulejmán szultán százezres hadával szemben Zrínyi Mikós,
Szigetvár védője a megadás helyett a hősi halált választotta.*
A közel másfél évszázados török uralom
alatt a hódoltsági és a végvári vidékeken
zajló háborúk, illetve a törökök gazdaság-
politikája a megszállt területeket visszave-
tette a fejlődésben. Az Alföld jó része la-
katlanná vált, az egykor megművelt földek
elvadultak.
Állapítsátok meg a térkép alapján, milyen
részekre szakadt az ország! Nézzetek utána,
mi volt az oka annak, hogy a nyugati hatal-
mak nem támogatták megfelelő erőkkel a
magyar királyságot a török elleni harcban!
Magyarok Európában – Birodalmak szorításában
5.10
A szigetvári vár
Milyen védművekkel látták el a szigetvári várat? Miért dönthettek
a vár védői a kitörés mellett? Mit gondolsz, miért voltak biztosak
abban, hogy áldozatuk nem lesz hiábavaló
cselekedet?
Állapítsátok meg, miért értékelődött fel a kortársak sze-
mében Mátyás király és uralmának időszaka!
Nézzetek utána, ki volt Balassi Bálint! Miért hitelesek a
végvári életmódot megjelenítő versei? Hogyan jellemzi
Balassi a versrészletben a végvári vitézeket? Vitassátok
meg, összeegyeztethető-e a háború és a költészet! Em-
lítsetek más költőket is, akik részt vettek koruk fegyve-
res harcaiban, és akár meg is énekelték azokat!
, ogy á do atu ába a ó
kedet?
„Az jó hírért-névért s az szép tisztességért
ők mindent hátra hadnak,
Emberségről példát, vitézségről formát
mindeneknek ők adnak,
Midőn mint jó sólymok mezőn széllel
járnak,
vagdalkoznak, fut atnak.
Az éles szablákban örvendeznek méltán,
mert ők fejeket szednek,
Viadalhelyeken véressen, sebekben
halva sokan feküsznek,
Sok vad s madár gyomra gyakran koporsója
vitézül holt testeknek.”
(Balassi Bálint: Egy katonaének – részlet)
„Életében mind az egész ország reá kiált vala Mátyás királyra,
hogy igen kevély, nagyravágyó, hirtelen haragú és felet e igen
telhetetlen volna: megnyúzná és megönné az egész országot a
sok vámokkal és a nagy rovásokkal, mert négyszer rója vala min-
den esztendőben az országot(azaz: négyszer veti az adót min-
den évben). De mihelyt meghala, minden ember ot an dícsérni
kezdé őtet. Mert mindjárt meg kezde romlani a békesség az
országban. Ot an megelevenülének a törökök is, és az ország az
egyik nyavalyábul a másikba esék. Akkoron kezdé minden em-
ber megismerni, micsoda jeles fejedelem volt volna az Mátyás
király. És akkoron kezdének az emberek mind mondani: De csak
élne Mátyás király…”
(Heltai Gáspár, magyarul író krónikás, 1575)
*4.9
© Stiefel Eurocart Kft.
292
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 292 2013.08.09. 17:33:14
Történelem
Kommunikáció
Miért terjedtek el a reformáció tanításai a korabeli Magyarországon? Milyen kulturális hatása volt
a reformációnak?
Miért volt különösen fontos ebben az idő-
szakban a magyar nyelvre lefordított Biblia
és az iskolák alapítása?
Mányoki Ádám:
II. Rákóczi Ferenc arcképe
A három részre szakadt országban bonyolult politikai helyzet alakult ki. A két nagyhatalom ütközőzóná-
jába került magyarság vagy a törökök ellen indított támadásokat a Habsburgokkal szövetségben (vagy
éppen az ő megbízásukból), vagy a törökkel szövetségben robbantott ki Habsburg-ellenes küzdelme-
ket. Másfél évszázad elteltével a hatalmi erőegyensúly felbomlása tette lehetővé a török kiűzését. Az eu-
rópai összefogás eredményeként a Habsburg-lengyel vezetésű Szent Liga seregei 1699-re felszabadí-
tották Magyarországot a török alól. Az ország jövőjét nagyban meghatározta az, hogy mindezt nem
tudta önerőből megvalósítani. Ezt követően a Habsburgok tartósan berendezkedtek Magyarországon,
és ezen II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc (1703-1711) sem tudott változtatni. Bár a Rákóczi-féle
szabadságharc idején tartott ónodi országgyűlésen (1707) kimondták a Habsburg ház trónfosztását, a
nemzetközi helyzet, valamint a katonai események kedvezőtlen alakulása miatt a kuruc seregek végül
letették a fegyvert. A szabadságharc kompromisszummal zárult, a szatmári béke kegyelmet biztosított
a mozgalom résztvevőinek, és megerősítette Magyarország különállását a Habsburg Birodalmon belül.
Károli-Biblia
Sárospataki Református
Kollégium
Nézzetek utána, milyen híres történelmi személyek voltak II. Rákóczi Ferenc felmenői között! Mi lett a
sorsa a fejedelemnek a szabadságharcot követően?
Mivel indokolja Rákóczi a szabadságharc jogosságát? Mit jelent, ha egy szembenállás, vita kompro-
misszummal zárul? Mikor kedvező a kompromisszumos megoldás a felek számára?
„Az oly sok nagy mozgalom legfőbb oka most is mindig – az ősi törvények szégyenletes eltör-
lése (…) kierőszakolták a beleegyezést, s az országnak a szabad királyválasztásban (…) fenn-
álló arany szabadságát szolgai átváltozással örökletes királyság képére alakítoták át. Hogy
pedig annál jobban növeljék uralmukat, kikényszeríteték az ország főurai egyetértését (…)
eltörölték (…) azt a jogot, hogy törvénysértés esetében szembeszegülhessen a királyokkal.
(…) Szomorú látvány, hogy ezt a nemzetet, (…) most megfosztják érdemeitől (…) alig találni
egy-egy erőd élén magyar embert. (…) kizárják az ország nemeseit minden tanácskozásból,
s minden, az ország közügyeit érintő ügyben nélkülünk határoznak feletünk. (…) az ország
területének nagy részét elveték törvényes birtokosától, (…) idegeneknek adományozták,
csak azért, mert az országból kiszorítoták a törököt.”
(Rákóczi kiáltványa 1703-ban)
Hol találhatóak ezek a török
emlékek? Milyen funkciókat
láttak el ezek az épületek?
B a
l a
t
o
n
Sopron
Veszprém
Pozsony
Óvár
Gyõr
Komárom
Fehérvár
Esztergom
Trencsén
Buda
Pécs
Temesvár
Arad
Szolnok
Gyulafehérvár
Kolozsvár
Szatmár
Ungvár
Nagyszombat
Szakolca
Egerszeg
Szombathely
Kõszeg Pápa
Tata
Kismarton
Bécs
Eszék
Varasd
Kõrös
Zágráb
Károlyváros
Zengg
Nándorfehérvár
Szerém
Karánsebes
Lugos
Csanád
Szeged
Kecskemét
Hatvan
Eger
Selmecbánya
Zólyom
Besztercebánya
Körmöcbánya
Szentmiklós
Késmárk
Lõcse
Bártfa
Kisszeben
Eperjes
Kassa
Diósgyõr
Patak
Munkács
Debrecen
Várad
Gyula
Zilah
Nagybánya
Beszterce
Székelyvásárhely
Udvarhely
Segesvár
Nagyenyed
Szeben
Brassó
Hunyadvár
Osztrozsác
Ogulin
Petrinja
Sziszek
Ivanics
Csáktornya Kanizsa
Zalavár
Szigliget
Tihany
Palota
Sümeg
Szentgotthárd
Újvár
Csepreg
Sárvár
Szentmárton
Csorna
Moson
Nyitra
Beckó
Zsolna
Szentmárton
Árva
Gömör
Gönc
Vizsoly
Újhely
Tokaj
Putnok
Ónod
Sztropkó
Homonna
Németi
Kálló
Böszörmény
Ecsed
Huszt
Nagyszõlõs
Sziget
Székelyhíd
Belényes
Dés
Torda
Régen
Abrudbánya
Szereda
Szentmiklós
Torjavására
Sepsiszentgyörgy
Törcsvár
Fogaras
Szászsebes
Déva
Hátszeg
Szendrõ
Lippa
Nagykõrös
Szekcsõ
Siklós
Szigetvár
Szekszárd
Simontornya
Koppány
Nógrád
Szécsény
Fülek
Jenõ
Komját
Znióváralja
Cegléd
Hercegszõlõs
Beregszász
Erdõd
Marosvásárhely
Simánd
Ladány
H
O
R
V
Á
T
O
R
S
Z
Á
G
B O S Z N I A I V I L A J E T
R U M É L I A I V I L A J E T
T E M E S V Á R I
V I L A J E T
B U D A I
V I L A J E T
H
A
V
A
S
A
L
F
Ö
L D I
M
O
L
D
V
A
I
F
E
J
E
D
E
L
E
M
S
É
G
F
E
J
E
D
E
L
E
M
S É G
N
É
M
E
T
-
R
Ó
M
A
I
B
I
R
O
D
A
L
O
M
L
E
N
G
Y
E
L
K
I
R
.
F E J E D E L E M S É G
E R D É L Y I
O S Z M Á N
B I R O D A L O M
M
A
G
Y
A
R
K
I
R
Á
L Y S
Á
G
J
K
K
K
J
J
1576
K
K
K
J
J
K K
K
Jelentõs középfokú iskola
Katolikus
Egyetem
Fõiskola
Ferences
Jezsuita
Piarista
Állandó nyomda
Zsinat Nagyszombat
F
J
P
Jelentõs középfokú iskola
Református
Fõiskola
Állandó nyomda
Vándornyomda
Zsinat Debrecen Zsolna
Evangélikus
Unitárius
Fõiskola
Állandó nyomda
Város várral
Város
Szabad királyi és bányaváros
Vár
Hitvita protestánsok között
Könyvtár
Katolikus-protestáns hitvita
K
Szabad protestáns vallásgyakorlás
Korlátozott protestáns vallásgyakorlás
© Stiefel Eurocart Kft.
293
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 293 2013.08.09. 17:33:17
Történelem – Társadalomismeret
Európa arcai – A főszerepben: Franciaország
5.11
A 17-18. században abszolút monarchiák alkották Európa nagy részét. A hatalomgyakorlásnak ezt
a módját kérdőjelezték meg a felvilágosodás gondolkodói. A felvilágosodás a 18. század szellemi
mozgalma volt. Eszméi (tolerancia, társadalmi szerződés, egyenlőség, szabadság, tulajdon) egyrészt
a feudális gazdaságot meghaladó, majd azt felváltó tőkés piacgazdaság működéséből, másrészt a vi-
lágkép korábbi századokban történt megváltozásából vezethetők le.*
Az abszolutizmus miatt mély válságba sodródott Franciaországban a flozófa szinte közüggyé és –
a később bekövetkező társadalmi és politikai változások – előkészítőjévé vált. A francia flozófusok
ezért az élet minden jelenségét az ész (ráció) mérlegére helyezték, s csak azokat a dolgokat fogadták
el természetesnek, valóban létezőnek, amelyek ezen a próbán megállták a helyüket. Az embereket
gondolkodásra biztatták, a dolgok mérlegelésére, s ez elvezetett a korábbi tudományos és társa-
dalmi tekintélyek megrendüléséhez, majd elvetéséhez. A korszakban az eszmék és ismeretek ter-
jesztésének fontos eszközei a flozófai szótárak és enciklopédiák voltak. A legjelentősebb kiadvány
a francia Enciklopédia volt.
Változtatnál-e a mű céljain, ha te kapnád feladat-
ként megalkotását?
Mit gondoltok, napjainkban mi tölt be hasonló
szerepet?
„A felvilágosodás gondolkodói úgy hitték, hogy az emberek egyformán születnek, akár az üres táb-
lák, s minden különbség, ami köztük van, neveltetésükből és a környezeti hatásokból ered. Ma már
képtelenség lenne ebben hinnünk, hisz tudjuk, hogy az emberek más-más genetikai útravalóval jön-
nek a világra, s bár korántsem tudunk még mindent az emberi genetikáról, mégsem kételkedünk ab-
ban, hogy mindnyájan öröklött vonásaink és neveltetésünk közös termékei vagyunk, és hogy örök-
lött tulajdonságainkat tekintve is különbözünk egymástól. Senki sem állíthatja, hogy Hitler génjeiben
előre megmásíthatatlanul meg volt írva Hitler egész karrierje, vagy hogy Teréz anya génjeiben Teréz
anya minden tette és gondolata, de feltételezhető, hogy léteznek bizonyos öröklött vonások, ame-
lyek elősegítik – bár nem írják elő –, hogy valaki inkább Hitler legyen, mint Teréz anya.”
(Kołakowski, 20. századi lengyel flozófus)
Hittek-e a felvilágosodás hívei az ember nevel-
hetőségében? Melyik két történelmi személyre
hivatkozik a forrás szerzője? Mit tudtok róluk?
Miért pont őket választotta példaként? Szerinted
öröklött vonásainknak vagy neveltetésünknek
van nagyobb szerepe jellemünk kialakulásában?
Vitassátok meg, milyen szerepe
és felelőssége van a családnak és
az iskolának a gyermeknevelésben!
Hogyan osztható meg ez a felelősség?
„Észrevetem, hogy ebben: gondolkodom, tehát vagyok,
csak egy dolog az, ami meggyőz e tétel igazságáról, tud-
niillik az, hogy egészen világosan belátom: ahhoz, hogy
gondolkodjunk, léteznünk kell.”
René Descartes (1596–1650)
Milyen különbséget látsz politikai értelemben
az alattvaló és az állampolgár fogalma között?
„Egy enciklopédia célja valójában az, hogy ösz-
szegyűjtse az egész földön elszórt ismereteket,
hogy általános rendszerüket bemutassa kor-
társainknak és átadja az utánuk következők-
nek, nehogy az elmúlt századok munkássága
hiábavaló fáradozássá váljék a rákövetkező
századokban, hogy unokáink tanultabbak ré-
vén egyben erényesebbekké és boldogabbak-
ká legyenek.”
(Részlet a francia Enciklopédiából)
„A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kis-
korúságából. (…) Merj a magad értelmére támaszkodni!
– ez tehát a felvilágosodás jelmondata.”
Immanuel Kant (1727–1804)
Vitassátok meg az idézetek alap-
ján, miért jelentett veszélyt a hata-
lom számára a „gondolkodó alattvaló”!
*4.9
294
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 294 2013.08.09. 17:33:20
Történelem
Kommunikáció
1789 nyarán kitört a francia forradalom. A király kísérletet tett uralma megmentésére, de hatalmát
megdöntötték. Az éveken át tartó belpolitikai válság során különböző politikai csoportosulások ra-
gadták meg a hatalmat. Az 1793–1794 között hatalmon lévő, szélsőséges nézeteket valló jakobinusok
diktatúrát vezettek be, és terror (megfélemlítés) alatt tartották szinte a teljes lakosságot. A helyzetet
egy katonatiszt, Bonaparte Napóleon szilárdította meg, aki 1804-ben a pápa jelenlétében császár-
rá koronáztatta magát. Az európai hatalmak ellen vezetett hadjáratai nyomán átalakultak az európai
politikai erőviszonyok. Európa jelentős
részét uralma alá vonta, meghódítva
vagy szövetségre kényszerítve az orszá-
gokat. Napóleon felett – az európai ösz-
szefogással – aratott győzelem nyomán
új politikai rend jött létre Európában. Az
abszolutizmus újra megerősödött.
Az Európa középső és keleti felében
fennmaradt birodalmakban számos
különböző népcsoport élt. A francia
forradalom nyomán közülük egyre töb-
ben fogalmazták meg önálló állam lét-
rehozásának igényét.
„Minden ember szabadnak és jogokban egyenlőnek
születik és marad.
A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami
másnak nem árt.
Senkit meggyőződése, vallási s egyéb nézetei miat há-
borgatni nem szabad, feltéve, hogy e meggyőződés s e
nézetek megnyilvánulása a törvényes rendet nem sérti.
A gondolatok és vélemények szabad közlése az em-
bernek egyik legértékesebb joga; ennélfogva minden
polgár szabadon szólhat, írhat s nyomtathat ki bármit,
felelősséggel tartozván viszont e szabadsággal való visz-
szaélésért a törvény által meghatározot esetekben.
Tulajdonától – lévén a tulajdonjog szent és sérthetetlen
– senki meg nem fosztható.”
(Részletek az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatából)
Hogyan és miért korlátozzák az állampolgárokat
ezek az elvek?
Napóleon koronázása (David festménye)
Mennyiben mások a koronázás körülményei,
mint I. Ottó esetében (lásd 279. oldal)?
Mi ennek a szimbolikus jelentősége?
Nézzetek utána, mivel magyarázhatók Napóleon
példátlan katonai sikerei!
Beszéljétek meg, hogy a forrásban megjelenő emberi jogok hogyan értelmezhetőek diákjogokként!
Gondolkodjatok közösen, lehetne az iskolákat ezen elvek alapján működtetni!
1789. július 14-én az abszolutizmus jelképének számító párizsi börtön,
a Bastille elfoglalásával és lerombolásával kezdődött a francia forradalom.
Szabadság, egyenlőség, testvériség! – ezek voltak a francia forradalom
jelszavai.
Miért tartották az európai uralkodók veszélyesnek ezeket a jelszavakat?
295
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 295 2013.08.09. 17:33:20
Történelem – Társadalomismeret
Magyarok Európában – A Habsburg Birodalomban
5.12
Nézzetek utána, milyen módon vett
részt Mária Terézia gyermekei neve-
lésében! Vajon ez általános volt ab-
ban a korban az uralkodói körökben?
Mutassátok be a különbsé-
geket és hasonlóságokat a
mai iskolarendszerrel, a mai
tantárgyi struktúrával össze-
vetve!
Mely etnikumok éltek a legnagyobb számban a Magyar Ki-
rályság területén? Nevezd meg az általuk lakott területeket,
tájegységeket!
A török hódoltság idején a megszállt területeken a lakosság nagy része elpusztult vagy elmenekült.
Ezért a török kiűzése után kulcskérdés volt az elnéptelenedett területek benépesítése. A sűrűbben
lakott északi megyékből belső vándorlás indult meg a ritkábban lakott részek felé. Az osztrák kor-
mányzat és a magyar nemesség pedig német parasztokat (svábokat) telepített be különböző jutta-
tásokkal, pl. adókedvezménnyel csábítva őket az országba. Az ország déli területeire érkező szerbek
településeit határőrszervezetbe tömörítették, mentesítve őket az adófzetés alól. Erdélybe és az Alföld
keleti vidékére nagyszámú román népesség telepedett be. Mindezek megváltoztatták az ország nem-
zetiségi (etnikai) viszonyait: a magyarok az
ország népességének 40%-át tették ki.
A Habsburgok az ország irányítását Bécs-
ből, a birodalom központjából, és az új fő-
városból, Pozsonyból intézték.
Mária Terézia (1740–1780) és fa, II. József
(1780–1790) uralkodásuk alatt – részben a
felvilágosodás eszméinek hatására – szá-
mos reformintézkedést hoztak. Ezek egyi-
ke volt Mária Terézia oktatási rendelete, a
Ratio Educationis, amely új, egységes okta-
tási rendszer kialakítását tűzte ki céljául. Az
iskolák felügyeletében megnőtt az állam
szerepe.
Az 1777. évi Ratio Educationis tantárgyfelosztása
Heti
óraszám
25
20000
155
10 00
555
000
Gimn Gi áá öölcs l éészeti tagozat ii
Irás
Latin
Etika
Logika
Német
Történelem
Földrajz
Fizika
Természetrajz
Újságolvasás
Olvasás
Matematika
Magyarország etnikai (nemzetiségi) viszonyai
Mária Terézia és családja –
Az uralkodónő 16 gyermeket szült.
Az iskolarendszer
Mária Terézia korában
4 év elemi iskola
3 év kisgimnázium
5 év nagygimnázium
2 év akadémia
4 év egyetem
© Stiefel Eurocart Kft.
296
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 296 2013.08.09. 17:33:23
Történelem
Kommunikáció
II. József reformjait sok vita övezte. Nagy vitát váltott ki pl. nyelvrendelete, amellyel a német nyelvet
tette hivatalos nyelvvé. Közvetlenül halála előtt rendeletei többségét visszavonta, az egyik kivétel a
jobbágyrendelet volt. A jobbágyrendszer azonban továbbra is fennmaradt az országban.
A kor fontos mozgalma volt a nyelvújítás.*
A magyar nyelv megújítása közben számos fur-
csa „szóteremtmény” született.
Fejtsétek meg, mit jelentenek ezek a – nem meg-
honosodott – kifejezések!
éleny, jegőc levegő, csucsag, hignyugtan, forgony,
fahordó górugrány, nyaktekerészeti mellfekvenc,
foltos nyakorján, csurrancsepp
A nemesi származású Fábián Júlianna férje, Bédi János csizmadiaként kereste meg a megélhetésre
valót. A férj keresetét a feleség főkötők készítésével egészítette ki, miközben verseket írt.
Ez a verse a hétköznapok világába enged bepillantást:
Mit fejez ki ez a kép
a nemesek és jobbágyok
közötti kapcsolatról?
Milyen különbség
mutatkozik
az öltözködésükben?
„Fejedelemre nézve absolute szükségesnek tartom az utazásokat, (…) hogy politikai,
polgári és katonai tekintetben maga nézze meg, mi történik. Nem mintha együgyű vol-
nék, hogy higgyem: jelenléte és felügyelete egyszerre véget vet minden bajnak. De még
néhányért is érdemes, és bár csak álarc alat és jó színben látunk mindent, mindazáltal
gyakrabban visszatérve, kitűnik a különbség, meghalljuk a panaszokat, megismerjük az
embereket és aszerint felhasználhatjuk őket, megítéljük a mások teteit, látjuk a fzikai
helyzetet és végre, fogalmat nyerünk a miniszterek több vagy kevesebb buzgóságáról és
tehetségéről… Körüljárok, tanulok, látok, okulok s jegyzek. Mindez inkább hasonlít az
iskolához.”
(II. József trónörökös korában, álnéven tet utazásairól)
II. József
Mit fejezhet ki az uralkodó mozdulata?
„Miolta egyé tet házasság kötele,
ezen idő alat éltünk békességben.
De gyakran főfájás, mint járvány-nyavaja
Kínoz engem, s etől színemnek van baja,
Mert barnácska képem sokszor megsárgítja,
Érzékeny szívemet bú bánat borítja.
Az uram gyakorló mesterséges élte
A csizmadiaság, mert mindég azt vélte,
Hogy ezután lészen egy darab kenyere,
Izzad is valóban érete tenyere.
És hogy segítsége lehessek uramnak,
Mindenfélét varrok másoknak s magamnak,
Kevés jövedelmünk ekkép szaporítom,
Gazdasszonyságomat ezzel nem fogyasztom,
De a verselést is azért nem halasztom…”
Milyen érzésekről
számol be a vers? Mi
lehetett az oka, hogy
az előkelő származású
lány hozzáment egy
csizmadiához?
„Hivatalra ezután sem a kormányszékeknél, sem a vár-
megyéknél, sem az egyházi rendbe senki nem juthat, aki
németül nem tud.(…) Az országgyűlés nyelve is német
leszen, s azért követül oda nem küldhető, aki németül
nem tud. (…) latin iskolába csak azokat szabad felvenni,
kik németül írnak s olvasni tudnak.”
(II. József nyelvrendeletéből)
Hogyan ítélitek meg II. József gondolatait?
Mi az, amit ti is hasznosíthattok mindebből?
Beszéljétek meg, kik ellenezték legin-
kább ezt a rendeletet! Miért? Vitassá-
tok meg, hogy egy soknyelvű birodalom irányítá-
sában milyen egyéb megoldás képzelhető el!
Milyen nyelvhasználati jogokkal rendelkeznek
a mai magyarországi nemzetiségek?
*4.19
297
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 297 2013.08.09. 17:33:24
Történelem – Társadalomismeret
Európa arcai – A modern világ születése
5.13
Milyen irányú mozgás végzésére képes ez a gőz-
gép? Mire tette ez alkalmassá?
Képzeljétek magatokat a gőzgép/
gőzmozdony/gőzvasút/távíró felta-
lálójának helyébe!
Győzzétek meg a szabadalmi hivatalt és egy
gazdag vállalkozót, támogassák a találmány
gyakorlati megvalósítását!
Soroljátok fel a találmány előnyeit, lehetősé-
geit! (Otthon készüljetek föl előre!)
Miért foglalkoztattak
gyermekeket a bányákban?
Bányában dolgozó gyerekek
London
az ipari
forradalom
korában
Melyek a környezetszennyezés formái? Melyek
voltak jellemzőek már az ipari forradalom korai
időszakában is?
A 18. század elején Anglia és Skócia egyesülésével, majd Írország bekebelezésével megszületett
Nagy-Britannia. A gazdaság fejlődése töretlenül folytatódott. A század végétől a kézi szerszámokat
használó ipari üzemeket felváltották a gépeket alkalmazó gyárak. A nyersanyagot és felvevő piacot
biztosító gyarmatok révén elsőként a textilipar lendült fel, melyben tért hódított a korszak megha-
tározó találmánya, James Watt tökéletesített gőzgépe. A gőzgépek alkalmazása forradalmasította a
közlekedést; a gyorsan elterjedő vasút húzóágazattá, a fejlődés mozgatórugójává vált. A gépesítés
és a vasút terjedése a nehézipar fellendülését hozta magával. Az elsőként Nagy-Britanniában lezajló
ipari forradalom hosszú időre gazdasági és nagyhatalmi vezető szerepet biztosított a briteknek.
A gazdasági fejlődés nagyarányú népességnövekedéshez vezetett. Átalakult a társadalmi szerkezet
is, megváltoztak a hagyományos nemi szerepek. Eddig a férfak voltak a családfenntartók, a nők ház-
tartást vezettek, gyermeket neveltek. Az ipari forradalom korai időszakában az alacsony munkabérek
miatt szükségessé vált a nők, sőt a gyerekek munkába állása is. Az embertelen körülmények között
végzett gyermekmunka az ipari forradalom egyik árnyoldala. A vállalkozásokban érdekelt polgárság
megjelenésével idővel a társadalom középső és alsó harmadában megindult egy kiegyenlítődési fo-
lyamat. Az ipari forradalommal új probléma
jelent meg: a környezetszennyezés.
Mutassátok be az ipari forradalom elterjedé-
sét a térkép alapján!
Miért folytatódik napjainkban a hagyomá-
nyos nemi szerepek átalakulása? Milyen
okok miatt erősödött fel újból ez a folyamat?
James Watt
gőzgépe
Az ipari forradalom bölcsõje
A XIX. sz. közepére iparosodott
A XIX. sz. végére iparosodott
A XIX. sz. végén kevéssé iparosodott
Az országok fejlettsége a XIX. sz.-ban
© Stiefel
Az ipari forradom bölcsője
A XIX. sz. végére iparosodott
A XIX. sz. közepére iparosodott
A XIX. sz. végén kevéssé iparosodott
298
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 298 2013.08.09. 17:33:25
Történelem
Kommunikáció
A 19. század második felében Európába és Észak-Amerikába az ipari forradalom új korszaka köszön-
tött be. Ebben a második szakaszban a gazdasági fellendülés szorosan összefonódott a tudományos
fejlődéssel. Új energiák (elektromosság, robbanómotorok) felhasználása került előtérbe, új iparágak
(pl. vegyipar) és új alapanyagok (pl. alumínium, műanyag) jelentek meg. A találmányok alkalmazá-
sában új államok jártak az élen; az Amerikai Egyesült Államok és Németország, miközben pl. Nagy-
Britannia vesztett gazdasági pozícióiból. Mindez átalakította a korábban kialakult erőviszonyokat a
világgazdaságban.
Miért az USA-ban alakult ki az autó tömegter-
melése? Milyen munkaszervezési eszköz alkal-
mazása látható a képen?
Nézzetek utána, milyen autómárkák léteztek
már a 19. század végén, a 20. század elején!
Az amerikai gyarmatok már a 18. század végén
kivívták függetlenségüket Angliától; létrejött az
Egyesült Államok.
Milyen okok vezettek a polgárháború kirobba-
násához? Melyik fél győzött? Mit jelentett ez a
rabszolgák számára?
Érveljetek a rabszolgamunka alkal-
mazása ellen egy szónoklat kere-
tében! Soroljatok fel humanitárius, gazdasági,
társadalmi vagy akár vallási szempontokat!
Alakítsatok parlamenti vizsgáló-
bizottságot, és vizsgáljátok ki egy
gyermekmunkásokat alkalmazó vállalkozás
ügyét! Idézzétek meg és hallgassátok ki az érin-
tetteket! Hozzatok határozatot is a gyermek-
munkáról! (Dönthettek arról, hogy a jelenetet
az ipari forradalom korába vagy a jelenbe he-
lyezitek!)
Termelés a Ford autógyárban
Karikatúra
Észak és Dél
ellentétéről
Melyik állam részesedése volt a legnagyobb a
19. század első felében? És a század végén? Mi-
vel magyarázható a változás? Milyen összefüg-
gés van a forradalmak és az ipari teljesítmény
növekedése között?
Gyermekmunka a világon
ILO-jelentés, 2011
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet becslése szerint 2008-ban
215 millió ágon.
Ebbő végzett veszélyes munk t.
ii mill mill 122,3 m óó
Ázsia és ÓÓceánia
li mil 49,3 m ó
Afrika Fekete A
ii mill mill 5,7 m óó
merika Latin-Am
ó
tö égió
Nagy-Britannia Németország Franciaország Egyesült Államok Ál
Össztermelés (%/év)
Termelékenység növekedése (%/év)
2,2 2,2
1,5 1,5 11
2,9 ,9
2,1 , 2
1,6 ,
1,8 ,
4,1 4,1
2,4 ,
A főbb országok termelésének átlagos évi növekedése (1870–1913)
299
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 299 2013.08.09. 17:33:27
Történelem – Társadalomismeret
Magyarok Európában – A reformok százada
5.14
Hogyan kapcsolódnak a reformokhoz a térképen látható, Széchenyi nevéhez köthető alkotások?
Az egész Európát felforgató napóleoni háborúk alapvetően nem változtattak az ország helyzetén. A ma-
gyar nemesség a háborúk alatt nem fordult szembe a Habsburgokkal. Ez részben arra volt visszavezet-
hető, hogy a háborúk a mezőgazdaságból élő nemesek számára jelentős jövedelemforrást biztosítottak.
Az átmeneti fellendülés sem fedhette el azt a tényt, hogy az ország – különösen ami a polgárosodást il-
leti – jelentősen elmaradt Európa nyugati feléhez képest. Az 1825–1848 közötti időszakaszban, a reform-
korban, a korszak kiemelkedő képességű politikusai a reformországgyűléseken arra törekedtek, hogy
elhárítsák a polgári fejlődés útjában álló akadályokat. Így fgyelmük elsősorban a jobbágyfelszabadításra
és az önálló, modern ipar megteremtésére irányult. A korszak jelentős politikusai – bár gyakran éles,
nyilvános vitában álltak egymással – a reformok szükségességében egyetértettek. Az egyik legnagyobb
problémát a nemzetiségi kérdés jelentette. Gróf Széchenyi István gyakorlati munkássága nyomán
megindult az országban a modernizáció. Széchenyi 1825-ben a pozsonyi országgyűlésen birtokai egy
évi jövedelmét ajánlotta fel egy „tudós társaság”, azaz a Tudományos Akadémia létrehozására. Felaján-
lásához többen csatlakoztak. A  Magyar
Tudományos Akadémia (MTA) 1830-tól
kezdte meg működését. Kossuth Lajos
először az 1832–36-os országgyűlésen
tűnt fel a politikában, ahol kézzel másolt
politikai tudósításokat küldött szét az
országban, majd később a Pesti Hírlap-
ban folytatta újságírói tevékenységét,
így népszerűsítve a reformeszméket.
A mérsékeltebb Széchenyi és a radikáli-
sabb (mélyebb és gyorsabb átalakulást
szorgalmazó) Kossuth között éveken át
tartó vita kezdődött, melyben a köz-
vélemény inkább Kossuth oldalára állt.
Szembenállásuk egyik sarkalatos pontja
az ország Ausztriához fűződő viszonyá-
nak értelmezése volt.*
A Kossuth szerkesztette Pesti Hírlap első számának fejléce
„Azt hisszük: megmentjük a hazát toldozó-foldozó reformkáinkkal?
Azt hisszük, biztosíthatjuk nemzetünk jövendőjét, ha a jövendő
épületének alaprakását elmulasztotuk? És mi lehet ezen alap más,
mint a néppeli egy testé forrás, s ekként egy ép, egészséges nemzeti
test előteremtése, erről pedig miként lehet csak álmodunk is, míg az
úrbéri viszonyoknak gyűlölség-nemző választófala fennáll.”
(Kossuth Lajos, 1846)
Mivel indokolja az idézetben Kossuth a job-
bágyfelszabadítás szükségességét?
Miért volt szüksége Kossuthnak a sajtó
nyilvánosságára? Mit jelent a cenzúra kife-
jezés? Mi a hasonlóság és mi a különbség a
Pesti Hírlap és a mai újságok között?
Vitassátok meg, miért alapfeltétele a
demokráciának a nyilvánosság!
Képzeljétek magatokat az 1832–36-os re-
formkori országgyűlés egy vitájára! Érvel-
jetek egy reformellenes arisztokrata szere-
pében a jobbágyfelszabadítás ellen, és egy
reformpárti köznemes szerepében mellette!
Gyűjtsetek információkat a képen látható
politikusokról, országgyűlési követekről!
Hogyan alakult a pályafutásuk?
*4.9
300
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 300 2013.08.09. 17:33:28
Történelem
Kommunikáció
1848-ban Európa számos országában forradalmak robbantak ki. A március 15-i pesti forradalom nyo-
mán a bécsi udvar hozzájárult ahhoz, hogy Batthyány Lajos alakíthasson kormányt. Az uralkodó
által aláírt áprilisi törvények megteremtették a polgári és alkotmányos Magyarország alapjait; meg-
szüntették a jobbágyrendszert, felszámolták a nemesi kiváltságokat, bevezették a népképviseletet.
Az osztrák kormányzat a politikai eredmények visszavonására törekedett, ám a Batthyány-kormány
ezt visszautasította. A bécsi udvar a magyarokkal szembenálló nemzetiségeket fordította a ma-
gyar kormány ellen. A horvát bán csapatai – osztrák parancsra – megtámadták az országot: kitört
a szabadságharc (1848–49). A kormány lemondása után Kossuth Lajos vállalta a politikai vezetést.
A rövid idő alatt felállított honvédsereg számos
alkalommal legyőzte a császári haderőt; Kossuth
javaslatára az országgyűlés kimondta Magyaror-
szág függetlenségét. Az osztrák vezetés, miután
önerőből nem bírt úrrá lenni az eseményeken,
Oroszország segítségét kérte. Az orosz cári sere-
gek beavatkozása eldöntötte a küzdelem kime-
netelét. A bécsi kormányzat véres bosszút állt:
a levert szabadságharc vezetői közül sokakat
– így 13 honvéd főtisztet, az aradi vértanúkat –
kivégeztetett. A korábbi miniszterelnököt, gróf
Batthyány Lajost is kivégezték.*
Mutassátok be a
magyar huszár és
a gyalogos honvéd
fegyverzetét!
Nézzetek utána annak, hogy milyen politikai
nézeteket képviseltek a kormány tagjai!
Kinek mi volt a kormányban a tisztsége?
Vitassátok meg a 12 pont tartalmát!
Mit gondoltok, miért voltak fontosak ezek a
követelések a korabeli fatalok számára?
Kövessétek nyomon a térképen a győztes tava-
szi hadjáratot! Milyen tényezők vezettek a si-
kerhez? Vizsgáljátok meg, milyen okai voltak a
katonai vereségnek!
A 12 pont
A Batthyány-kormány tagjai
A honvédsereg katonái
*1.27
© Stiefel
301
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 301 2013.08.09. 17:33:30
Történelem – Társadalomismeret
Mely szövetségi rendszerekhez tartoz-
tak az egyes európai államok? Melyek
maradtak semlegesek?
Melyek voltak a legnagyobb gyarmat-
tartó államok?
Miért tudtak az európai hatalmak saját
területüknél sokkal hatalmasabb terüle-
teket meghódítani és hatalmuk alatt tartani? Miért volt fontos, milyen előnyökkel járt a gyarmatok
birtoklása?
Nézzetek utána, mi az oka annak, hogy a legkorábbi gyarmatosítók (pl. Spanyolország, Portugália)
jelentősen lemaradtak a gyarmatokért folytatott küzdelemben!
„A birodalmi ellentétek 1914-ben kirob-
bantották az első világháborút, melyet
végül, több mint négyévnyi öldöklő harc
után 1918-ban, az USA segítségével az an-
tant hatalmak nyertek meg. A világhábo-
rút lezáró Párizs környéki békék nyomán az
Osztrák–Magyar Monarchia szétesett, Né-
metországot súlyos jóvátételi kötelezett-
séggel sújtották. Új államok jöttek létre, és
számos, korábban már meglévő államnak
is jelentősen megváltoztak a határai.
Európa arcai – Az első világháború
5.15
Anyaország területe(km
2
) Gyarmat területe(km
2
)
USA 9 369 400 324 200
Franciaország 536 464 11 569 000
Nagy-Britannia 314 377 29 395 000
Németország 540 877 2 953 000
Oroszország 22 390 640
Spanyolország 497 924 379 000
A 19/20. század fordulójára az európai hatalmak jelentős gyarmatbirodalmakat építettek ki. A ver-
senyben Nagy-Britannia és Franciaország járt az élen. Néhány európai hatalom, így például az egyre
erősebbé váló Németország későn kapcsolódott be a gyarmatosításba. Az új szereplők megjelenése
felvetette a világ újrafelosztásának a kérdését.
A gyarmati területekért folytatott versengés nyomán Európában két erős katonai szövetségi rend-
szer – az antant és a központi hatalmak – jött létre.
Mely nemzetek/államok számára jelentett sikert a hábo-
rút lezáró párizsi békekötés?
Vitassátok meg a két térkép
összevetésével, hogy me-
lyek voltak a legjelentősebb változások
Európa politikai arculatán! Mely nemze-
teket érintett leginkább az országhatá-
rok módosítása?
A központi hatalmak
a háború kitörésekor
A központi halamakhoz
csatlakozott országok
Az antant hatalmak
a háború kitörésekor
Az antant hatalmakhoz
csatlakozott országok
Semleges országok
302
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 302 2013.08.09. 17:33:32
Történelem
Kommunikáció
Halottak Rokkantak
Németország 1 850 000 4 250 000
Oroszország 1 700 000 4 950 000
Franciaország 1 390 000 2 500 000
Monarchia 1 200 000 3 620 000
Anglia 997 000 2 300 000
Európa 8 144 000 19 440 000
Milyen fegyvereket vetettek be az első világhábo-
rúban? Milyen következményekkel járt ezeknek a
fegyvereknek az alkalmazása?
Milyen eszközt választottak a plakátok készítői a
háborús részvétel népszerűsítése céljából? Készít-
setek toborzó, illetve háborúellenes propaganda-
plakátokat!
Vitassátok meg, hogy alakították át a min-
dennapi életet a képen látható új eszközök,
új jelenségek! Térjetek ki a nők megváltozott
szerepének megbeszélésére is! Gyűjtsetek az
életforma megváltozására utaló további régi
képeket! Gondoljatok bele, ha akkor éltetek
volna, mit hiányolnátok a ma világából?*
Veszteségek az első világháborúban
A háborút népszerűsítő plakát és képeslap
(Az angol nyelvű felirat fordítása:
„Papa, és TE mivel járulsz hozzá a nagy háborúhoz?”)
*4.29
Elemezzétek az emberveszteségről szóló adato-
kat! Állapítsátok meg, mennyiben és miért mások
az adatok a korábbi háborúkhoz képest!
A 20. század első évtizedeiben az ipari forradalom újabb eredményei nyomán az emberek hétköz-
napjai is megváltoztak. A technikai találmányok eljutottak a harcterekre is, ezért az első világháború-
ban átalakultak a 19. századi hadviselés szabályai. Az első világháborúban a háborús propagandának
nagy szerepe volt az emberek tájékoztatásában és egyben befolyásolásában.
303
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 303 2013.08.09. 17:33:33
Történelem – Társadalomismeret
uralkodó
Magyarország
országgyű yűlés
felelős kormány
önálló
közigazgatás
közös ügyek
hadügy
kü külügy
é zü
(a k k kö égeire)
Ausztria
birodalmi gyű yűlés
felelős kormány
önálló
közigazgatás
A dualizmus államszervezete
Magyarok Európában – A dualizmus kora
5.16
Transzformátor Telefonközpont Karburátor Hengerszék
arisztokráciaa
középbirtokoosok
dzsentrik
parasztság
mezőgazdasá
munkások
agypolg na árok
polgári
kközéposztály
kispolg k árság
ipari
munkások
A magy yar tá d l / rsadalom a 19/20. század fordul zad ford óján
A szabadságharc leverését követően Magyarországot ismét beillesztették a Habsburg Birodalom ke-
retei közé. Az ország gazdasági fejlődését azonban nem lehetett megakadályozni. 1849–1867 között
megteremtődtek a kapitalizmus kialakulásnak a feltételei. Az európai fejlemények nyomán a Habs-
burgok számára is létkérdés lett a Magyarországgal való kibékülés. Az 1867-ben – Deák Ferenc el-
képzelései alapján – megkötött kiegyezés értelmében létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia, amely
az első világháború végégig (1918) állt fenn. A következő évtizedekben a létrehozott rendszer szilárd
maradt, annak ellenére, hogy számos égető problémát nem sikerült megnyugtató módon rendezni.
A legkényesebb kérdést a Magyarországon élő nemzetiségek helyzete jelentette. A dualizmus korá-
ban (az elnevezés a kétközpontúságra utal) Magyarország is modernizálódott. A látványos gazdasági
fejlődés következtében felgyorsult a társadalom szerkezetének átalakulása. Budapest világvárossá
fejlődött, ám a magyar vidéket alig érintette a változás.
Állapítsátok meg az ábra alapján, hogy az önálló-
sághoz képest mi volt a „deáki kompromisszum!
Kiknek a nevéhez köthetők ezek a magyar találmányok? Világítsatok rá a találmányok jelentőségére!
Milyen új társadalmi rétegek jelentek meg a
gazdasági fejlődés hatására?
Nézzetek utána, mihez kötődött az 1896-os
millennium (ezeréves évforduló)!
Milyen építményeket ábrázolnak a képek?
Hogy viszonyulhattak a rendezvényekhez az
ország magyar, illetve nem magyar lakosai?
Vitassátok meg, mit nyert Magyarország a kiegyezéssel! Mi volt a legfőbb ellenérvük
azoknak, akik nem fogadták el ezt a koncepciót?
304
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 304 2013.08.09. 17:33:35
Történelem
Kommunikáció
Népeimhez!
Leghőbb vágyam volt, hogy az Isten kegyelméből még hát-
ralévő éveimet a béke művének szentelhessem és népeimet a
háború áldozataitól és terheitől megóvhassam. A gondviselés
másként határozot. (…) A határon bűnös áramlat csap át,
amely a monarchia dél-keleti részén az állami rend alapjainak
megingatására, a népnek, amelyről oly atyai szeretetel gon-
doskodom, az uralkodóház és a haza iránti hűségtől való el-
tántorítására és a felnövő ifúság félrevezetésére s az őrület és a
hazaárulás bűnös teteire való felizgatására irányul. (…) Ezt a
tűrhetetlen aknamunkát meg kell állítani. Szerbia ezen folya-
matos kihívásának véget kell vetni, ha sértetlenül fenn akarjuk
tartani monarchiám méltóságát és becsületét. (…) Ebben a
komoly órában tudatában vagyok elhatározásom egész horde-
rejének s a Mindenható előti felelősségemnek.
Mindent megfontoltam.
Szeretet hős szerbjeimhez!
Nagy baj szakadt Szerbiánkra. Ausztria-Magyarország hadat
üzent nekünk. Mindannyiunk összetartozására és hősiességé-
re szükség van. (…) Szerbia kifejezte őszinte sajnálatát e vég-
zetes esemény (a merénylet) miat, elítélte azt, és készséget
mutatot arra, hogy a merénylet minden résztvevőjét átadja a
bíróságnak, de hamarosan döbbenten láta, hogy a merényle-
tért az osztrákok nem a saját rossz közigazgatásukat vagy a tet
elkövetőit okolják, hanem a Szerb Királyságra hárítják a fele-
lősséget. (…) Kormányunk eleget téve a nép kívánságának
és a béke utáni vágynak, amelyet nem csak Szerbia, de egész
Európa is érez, mindenáron el akarta kerülni az összetűzést; a
végső határig engedet az osztrák–magyar kormánynak, ame-
lyen túl egyetlen független állam sem tehet engedményeket.
(…) Szerbek, minden erőtökkel védjétek othonotokat és a
szerb törzset!
Hasonlítsátok össze az idézetek alapján a két uralkodó érvrendszerét!
Magyarországon a háborús vereség nyomán kibontakozott politikai válság és társadalmi elégedetlen-
ség 1918 őszén forradalomhoz vezetett. A hatalomra kerülő, Károlyi Mihály által vezetett kormány
polgári demokratikus rendszer kialakítását tűzte ki célul, de nem tudta megoldani az egyre súlyosab-
bá váló gazdasági és politikai válságot. Képtelen volt megszervezni az országhatárok fegyveres védel-
mét. A kormányzat tehetetlensége elősegítette a Kun Béla vezette, világforradalomban bízó kommu-
nisták hatalomra kerülését. A bolsevik mintára létrejövő proletárdiktatúra társadalmi támogatottság
hiányában csak terrorisztikus eszközökkel volt képes – rövid ideig – hatalmon maradni. A Tanácsköz-
társaság bukását követő zűrzavarban szétesett az állam, román csapatok szállták meg Budapestet.
Az első világháborút lezáró békediktátum, az 1920-ban megkötött trianoni béke súlyos következ-
ményekkel járt Magyarország számára. Magyarország 282 000 km
2
területe 93 000 km
2
-re csökkent,
lakosságának létszáma pedig 18,2 millióról 7,9 millióra. Több mint 3 millió magyar került idegen állam
fennhatósága alá, akiknek jelentős része a határok mellett, tömbökben élt. A békeszerződés területi
rendelkezései nem igazodtak a valóságos
etnikai viszonyokhoz.
Mely elcsatolt területeket kaptak meg
az utódállamok?
Miért érezték a kortársak súlyos büntetés-
nek a trianoni döntést?
Hogyan változott meg területi szempont-
ból az Osztrák–Magyar Monarchia oszt-
rák oldala?
Az első világháború kirobbanásának közvetlen oka a szarajevói merénylet volt; 1914. június 28-án
egy szerb merénylő lelőtte Ferenc Ferdinándot, a Monarchia trónörökösét. A szemben álló felek
lelkesen készültek a háborúra.
Az Osztrák–Magyar Monarchia és Szerbia uralkodói egyaránt kiáltványt intéztek népeikhez.
© Stiefel Eurocart Kft.
© Stiefel Eurocart Kft.
305
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 305 2013.08.09. 17:33:36
306
Történelem – Társadalomismeret
Európa arcai – A szélsőségek évtizedei
5.17
Az első világháborút lezáró békerendszer a vesztes hatalmak (pl. Németország, Magyarország) szá-
mára megalázó és elfogadhatatlan volt. Területeket vesztettek el, és súlyos jóvátételi kötelezettség is
terhelte őket. A győztes Olaszország sem volt elégedett területi nyereségével. Idő kérdése volt, hogy
bekövetkezzék a békeszerződések revíziója (felülvizsgálata). A győztes Egyesült Államokat a hábo-
rú után kevéssé foglalkoztatta az európai politika, bár gazdasági befektetések terén érdekelt volt
a térségben. Nagy-Britannia és különösen Franciaország a legyőzött Németország megerősödését
kívánta megakadályozni.
Oroszországban 1917-ben forradalom döntötte meg a cár hatalmát. A kialakult válsághelyzetben a
Lenin vezette kommunista (bolsevik) párt szerezte meg a hatalmat. Az általuk létrehozott proletár-
diktatúra korlátozta az emberi jogokat; a sajtó-, gyülekezés- és vallásszabadságot, államosították a
magántulajdont. Lenin halála után a párt új vezetője, Sztálin egyszemélyi diktatúrát épített ki. Nem-
csak a párton kívüli, hanem a párton belüli vélt vagy valós ellenfeleivel is leszámolt. Sztálin személyét
államilag kikényszerített dicsőítés, személyi kultusz övezte.
Németországban a háborút követő időszak demokratikus törekvései a nagy gazdasági világválság
idejére kudarcot vallottak. 1933-ban a választásokon Adolf Hitler nemzetiszocialista (náci) pártja
győzött. A nácik rövid idő alatt felszámolták a demokráciát, és az emberi jogok korlátozásával dikta-
túrát hoztak létre. A párt élén álló vezér és az általa irányított egypártrendszer az élet minden terüle-
tét (gazdaság, kultúra, sajtó, magánélet) ellenőrzése alá vonta.
Sztálin és Lenin (1919)
„Egy nép, egy birodalom, egy vezér!”
Kényszermunkatábor (Gulag)
„Szeretett Sztálin – boldog nép!”
Sztálint dicsőítő plakát
Milyen embernek kívánták láttatni a dik-
tátort a plakát tervezői? Milyen rajztechni-
kai megoldásokat alkalmaztak?
Vitassátok meg, mit fejezett ki ez a jelszó!
Hogy győzhetett törvényes választáson
a szélsőséges náci párt? (Gondoljatok Németország
politikai és gazdasági helyzetére a gazdasági
válság éveiben!) Vitassátok meg, miért erősödnek
meg a politikai szélsőségek a gazdasági válságok
időszakában!
„Aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot,
ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet a köznyugalom
megzavarására alkalmas – különösen az önkényuralmi rendszerek
áldozatainak emberi méltóságát vagy kegyeleti jogát sértő – módon
a) terjeszt,
b) nagy nyilvánosság előt használ, vagy
c) közszemlére tesz,
(…) vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.”
(Részlet a magyar Büntető Törvénykönyvből)
Beszéljétek meg, mi indokolhatja az önkényuralmi
jelképek használatának tilalmát!
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 306 2013.08.09. 17:33:39
307
Történelem
A kommunizmus ideológiája szerint az egymással szemben
álló társadalmi osztályok harca akkor szűnik meg, amikor
a kommunisták átveszik a hatalmat, és felépítik az egyen-
lőségen alapuló kommunista társadalmat. Világforradalom
megvalósítására, és a munkásosztályon kívüli társadalmi
osztályok (arisztokraták, polgárok, jómódú parasztok) fel-
számolására törekedtek. A sztálini Szovjetunióban népeket
telepítetek át, milliók pusztultak el a szibériai munkatábo-
rokban.
A náci ideológia a fajelméletre épült; a felsőbbrendűnek
hirdetet német „faj” az alsóbbrendűnek minősítet népek
meghódítását, szolgasorsba jutatását és bizonyos esetek-
ben kiirtását tűzte ki célul. A zsidókat, romákat koncentrá-
ciós táborokba zárták, hogy megsemmisítsék őket. A  zsidó
népirtásnak (holokauszt) kb. hatmillió európai zsidó eset
áldozatul. A haláltáborok (pl. a lengyelországi Auschwitz) a
náci embertelenség jelképeivé váltak.
Beszéljétek meg, mivel magyarázható, hogy még napjainkban is vannak hívei a totali-
tárius eszméknek!
Mi növelte Hitler népszerűségét Németországban 1933–1941 között?
A náci Németország az
első világháborút lezá-
ró békerendszer felszá-
molására törekedett.
Kihasználva a Nyugat bé-
nultságát és az USA kö-
zömbösségét, 1938-ban
bekebelezte Ausztriát,
majd feldarabolta Cseh-
szlovákiát. A Szovjetunió-
val kötött titkos megállapodás nyomán 1939. szeptember 1-jén megtámadta Lengyelországot. Kitört
a második világháború, amely Európában 1945. május 8-án ért véget. A  szövetségesek (az USA, a
Szovjetunió és Nagy-Britannia) legyőzték a hitleri Németországot és szövetségeseit. 1945 augusztu-
sában az USA két japán város – Hirosima és Nagaszaki – ellen atombombát vetett be, ami százezres
nagyságú halálos áldozattal járt. Az atombomba a pusztítás szimbólumává vált.
„Első s legfontosabb dolog minden körülmények közt a mosakodás (vályúk párhuza-
mos sora a kilyuggatot vascsövekkel elöl, szabad ég alat, a tábornak az országút felé
eső oldalán). Ugyanily lényegbevágó – ha van, ha nincs – a fejadag takarékos beosztá-
sa. A kenyérből, akármi szigorba kerüljön is önmagunknak ez a megrendszabályozá-
sa, a másnap reggeli kávéhoz, sőt egy darabnak még – zsebünk felé vándorló minden
gondolatunk, no meg főként meg-meginduló kezünk kijátszhatatlan őrzésével – az
ebédszünet idejére is maradnia kell – így, és csakis így kerülhetjük el például a kínos
gondolatot: nincs mit ennünk. Hogy (…) menetben mindig csak a sor közepe a biztos;
hogy levesosztásnál (…) inkább hátra kell törekednünk, ahol (…) már a kondér aljából,
(…) a sűrűjéből mérnek; hogy kanalunk nyelének egyik oldalát késnek is használható
eszközzé kalapálhatjuk át: mindezt, és még sok egyebet, csupa szükséges tudományt a
rabélet területén, mind Citrom Banditól tanultam meg, lestem el s iparkodtam magam
is hasonlóan alkalmazni.”
Kertész Imre Nobel-díjas magyar
író a holokausztról írt regénye egy
gyerek szemszögéből mutatja be
a történteket.*
Beszéljétek meg, milyen „tudásra” volt szükség ahhoz, hogy
valaki túlélhesse a tábort!
b l d
*4.24
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 307 2013.08.09. 17:33:39
308
Történelem – Társadalomismeret
Magyarok Európában – A Horthy-korszak
A Tanácsköztársaság bukását követő válságos helyzetben a magukat ellenforradalminak nevező
erők, élükön Horthy Miklóssal kerültek hatalomra. Horthyt 1920 márciusában kormányzóvá válasz-
tották, ő állt az ország élén 1944. október 15-ig.
A Horthy-korszak megszilárdulásában meghatározó szerepe volt a 20-as években a miniszterelnöki
tisztséget betöltő Bethlen Istvánnak. Intézkedései stabilizálták az ország politikai, társadalmi és gaz-
dasági helyzetét. A rendszer szellemiségét a revízió – a Trianon előtti országhatárok helyreállításá-
nak – követelése, illetve a lakosság többsége által is elfogadott keresztény-nemzeti eszme határozta
meg. A háború után bevezetett általános választójogot némileg szűkítve korlátozott parlamentáris
rendszert alakítottak ki. A hatalom intézkedéseket hozott a jobb és baloldali szélsőséges csoportok
visszaszorítására.
5.18
Revíziós plakát
Milyen képi és nyelvi eszközök segítségével kíván
a plakát érzelmi hatást elérni?
Álláskereső
Milyen – világméretű –
jelenséghez kötődik a 30-as
évekbeli fénykép?
Horthy Miklóst népszerűsítő
propagandaplakát
Mit sugall Horthy személyével
kapcsolatban a korabeli plakát?
Milyen eszközökkel kívánt
a szerző hatást gyakorolni?
Horthy Miklós bevonulása Budapestre 1919. november 16-án
Volt-e annak jelentősége, hogy Horthy fehér lovon ült?
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 308 2013.08.09. 17:33:41
309
Történelem
A 30-évek második felére a revízió szellemiségétől áthatott magyar közvélemény egyre nagyobb szim-
pátiával tekintett a békerendszert nyíltan megszegő náci Németországra. Szövetségest látott és talált
benne az elveszített országrészek visszaszerzésében. Az ún. bécsi döntések értelmében – a német (és
olasz) segítséggel – visszakapott területekért később súlyos árat kellett fzetni. Magyarország 1941-
ben a németek oldalán lépett be a második világháborúba. A magyar katonai részvétel – összefüg-
gésben a német katonai vereségekkel – katasztrofálisan alakult; 1943 januárjában a szovjet fronton, a
Don-kanyarban elpusztult szinte a teljes 2. magyar hadsereg. A háborúból kilépni szándékozó orszá-
got 1944 tavaszán megszállták a német csapatok. Horthy októberi sikertelen kiugrási kísérletét köve-
tően pedig a náci érdeket feltétel nélkül
kiszolgáló, Szálasi Ferenc vezette nyilas
párt jutott hatalomba. A nyilasok kímé-
letlen terror alatt tartották a lakosságot,
és hadszíntérré tették az egész országot.
1944 ősze és ’45 áprilisa között a szovjet
csapatok hadműveletei rengeteg civil és
katonai áldozattal jártak, megsemmisült
a nemzeti vagyon jelentős része is. Ha-
zánk szovjet megszállás alá került.
Mely területek kerültek vissza Magyar-
országhoz?
Nézz utána, hogy mi volt a  nemzet közi
háttere a két bécsi döntésnek!
© Stiefel Eurocart Kft.
Revíziós eredmények
Vitassátok meg, hogy milyen okok vezettek a Horthy-
rendszer bukásához! Nézzetek utána, miért került sor
Budapest ostromára!
Mutassátok be a képek segítségével a háború utolsó hónapjait!
Mutassatok rá képek által bemutatott események közötti össze-
függésekre!
Magyarország német megszállása
Zsidók deportálása Szálasi esküt tesz a Szent Koronára
A nácik által felrobbantott Lánchíd romjai Magyarország szovjet megszállása
Budapest az ostrom után
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 309 2013.08.09. 17:33:41
310
Történelem – Társadalomismeret
A háború végére a hatalmi-befolyási
övezetek (érdekszférák) kiterjesztése
miatt egyre mélyülő ellentét alakult ki
a nyugati hatalmak (főleg az USA) és a
Szovjetunió között. A szovjetek az általuk
felszabadított és megszállt közép- és
kelet-európai országokban a kommu-
nista pártokat juttatták hatalomra, és a
felszabaduló gyarmati országokban is
befolyásra törekedtek. A világ és Euró-
pa „kettészakadt”. Az elkövetkezendő
évtizedeket a fegyverkezési versenyt
folytató két szuperhatalom, az Ameri-
kai Egyesült Államok és a Szovjetunió
szembenállása határozta meg. A szu-
perhatalmak között közvetlen katonai
összeütközésre – a kölcsönös nukleá-
ris fenyegetettség és az erőviszonyok
kiegyenlítettsége miatt – nem került
sor. De számos helyi fegyveres konf-
liktusban (pl. Korea, Kuba, Vietnam,
Afganisztán) támogattak egymással szemben álló feleket. Ezt az 1946–1989 közötti időszakot hideg-
háborúnak nevezzük.
A világháborúban legyőzött Németországot a szövetségesek meg-
szállási zónákra osztották. Az elmélyülő ellentétek miatt azonban
nem kerülhetett sor egyesítésükre. Németország két államra sza-
kadt: a Német Szövetségi Köztársaságra (NSZK) és a szovjet befolyás
alatt álló Német Demokratikus Köztársaságra (NDK). Az utóbbin be-
lül fekvő Berlint is két részre osztották. Az NDK – a keletnémetek
nyugatra való távozását megakadályozandó – 1961-ben felépítette
a keleti és nyugati részt elválasztó berlini falat.
Miért vált a berlini fal a megosztottság
és az elnyomás szimbólumává?
5.19
A berlini fal
Karikatúra a kubai válságról
Nézzetek utána, mi volt a kubai vál-
ság! Miért állt nagyon közel a válság
során az emberiség egy újabb világ-
háború kirobbanásához? Miért nem
tört ki mégsem – a karikatúra szerint –
a háború?
„Sötét idők köszöntenek ránk újból. A kőkorszak térhet vissza a tudo-
mány fénylő szárnyain, és az, ami mérhetetlen anyagi áldást hozhat az
emberiségnek, teljes pusztulást is okozhat. Árnyék borult a szövetséges
győzelem korábban oly fényes színtereire. (...) azt hiték, hogy soha töb-
bé nem lesz háború. Én most nem érzem ezt a bizalmat (…) A balti-ten-
ger melleti Stetintől az Adriai-tenger melleti Triesztig egy vasfüggöny
húzódik keresztül a kontinensen. E vonal mögöt Közép- és Kelet-Euró-
pa államainak valamennyi fővárosa.(…) E hatalmas kommunista biro-
dalom (...) ambíciói messze túlszárnyalják a cári idők álmait.”
(Churchill, volt brit miniszterelnök fultoni beszédének részlete, 1946)
Milyen jellegűnek ábrázolja Churchill a szovjet kommu-
nizmust?
Készíts vaktérképet Európáról, és jelöld be rajta, hol húzó-
dott a képzeletbeli „vasfüggöny”!
Európa arcai – A megosztott világ
Moszkva
Washington
Peking
I
N
D
I
A
I
-
Ó
C
E
Á
N
A
T
L
A
N
T
I
-
Ó
C
E
Á
N
C
S
E
N D E S
-
Ó
C
E
Á
N
1945
1949
1952
1960
1964
1970
SZOVJETUNIÓ
EGYESÜLT
ÁLLAMOK
Grönland
KÍNA
KANADA
MEXIKÓ
KUBA
INDIA
3
2
1
4
11
5 6
8
9
12
13
PAKISZTÁN
7
10
INDONÉZIA
D
É
L
-
A
M
E
R
I
K
A
A F
R
I
K
A
DÉL-JEMEN
ETIÓPIA
JUGOSZLÁVIA
ALBÁNIA
AFGANISZTÁN
LAOSZ
KAMBODZSA
VIETNAM
Szovjet hadihajók
Az elsõ atomfegyver elõállításának éve
Amerikai hadihajók
Az USA és szövetségesei
A Szovjetunió és szövetségesei
Atomfegyverrel rendelkezô országok
A kommunista tömböt besugárzó rádióadók
1960
Nem szövetséges kommunista országok
Magyarország
Románia
Bulgária
Olaszország
Észak-Korea
Észak-Vietnam
1
2
3
4
5
6
7
Nagy-Britannia
Franciaország
Spanyolország
NSZK
NDK
Lengyelország
Csehszlovákia
8
9
10
11
12
13
© Stiefel Eurocart Kft.
Az USA és szövetségesei A Szovjetunió és szövetségesei
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 310 2013.08.09. 17:33:43
311
Történelem
A két nagyhatalom versenye az űrkutatás területén is folytatódott. 1961. április 12-én a szovjet Gagarin
az első emberként repült az űrbe. 1969. július 20-án történt meg a holdra szállás. Az amerikai Neil
Amstrong lépett első emberként a Holdra.
Amerikai újság híradása
Gagarin űrrepüléséről
Magyar újság híradása
Gagarin űrrepüléséről
Angol napilap híradása
a holdra szállásról
Magyar újság híradása
a holdra szállásról
Fordítsátok le az újság sza-
lagcímét! Honnan ismeritek
ezeket a kifejezéseket? Milyen értelemben hasz-
náljátok őket? Beszéljétek meg, mire helyezte
a hangsúlyt a korabeli magyar újság!
Hasonlítsátok össze a cím-
lapokat! A tartalom mellett
fgyeljetek a külső megjelenési formára is! Vi-
tassátok meg a tapasztalatokat! Készítsetek ti is
címlaptervet a két témában!
Nézzetek utána, mi lehet ennek az oka!
Gyűjtsetek adatokat, melyekkel bemutatjátok
az érintett országok szegénységét, gazdasági és
kulturális elmaradottságát!
A 20. század második felében megtörtént a gyarmatok felszabadulása. A függetlenségüket kivívott
országok nagy része napjainkig is a világ legszegényebb országai közé tartozik.
Nézzetek utána a képeken látható két politikus életrajzának!
Hasonlítsátok össze őket! (pl. Hol és milyen jellegű tanulmányokat
folytattak? Milyen eszközökkel küzdöttek hazájuk függetlensé-
géért?) Tanulmányozzátok, hogyan alakult országaik történelme
a függetlenség elnyerése után!
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 311 2013.08.09. 17:33:44
312
Történelem – Társadalomismeret
5.20
Magyarok Európában – A vasfüggöny mögött
A második világháborút követően Magyarország is a Szovjetunió által megszállt európai országok
sorába került. A megszállt országokban 1948-ra a kommunista pártok a kialakuló hidegháborús vi-
szonyok között – Moszkva segítségével és az általa kidolgozott „forgatókönyv” alapján – diktatúrát
hoztak létre.
A háború befejezése nem hozta el Magyarországnak a nemzeti önállóságot. A szovjet megszállás
azzal a következménnyel járt, hogy a lakosság támogatottságát alig élvező, de a szovjetek érdekeit
kiszolgáló kommunista párt egyre meghatározóbb hatalmi tényezővé vált. Kezdetben még fenntar-
tották a demokrácia látszatát, de a hidegháború kialakulásával párhuzamosan 1947-től egyre nyíl-
tabban a kizárólagos hatalom megszerzésére törekedtek. A kommunisták a belügyi tárca birtokában
választási csalásokkal, törvénytelen eljárásokkal és koholt perekkel fokozatosan kiszorították politi-
kai ellenfeleiket a hatalomból. A kiépülő Államvédelmi Hatóság (ÁVH) segítségével megfélemlítették
a lakosságot. 1949-ben az új alkotmány kiadásával törvényesítették a nyílt kommunista diktatúrát,
amelyben a hatalom a párt (és vezetői) kezében összpontosult, mindenféle társadalmi kontroll nél-
kül. A diktatúra ideológiai alapon vallásellenes volt, illetve centralizáltsága feleslegessé (és lehetet-
lenné) tette a társadalmi, politikai, vallási és egyéb, civil jellegű szervezetek működését.
A diktatúra kiépítse során, államosították a bányákat, az ipari üzemeket, a bankokat, nagyvállalato-
kat. Később felszámolták a kisipart és a kiskereskedelmet, majd az 50-es évek elején kezdetét vette
a parasztság termelőszövetkezetekbe (téesz) kényszerítése. A harmadik világháborúra készülve eről-
tetett nehézipari fejlesztés bontakozott ki. A politikai, gazdasági változások nyomán a társadalom
korábban magántulajdonnal rendelkező polgári rétegei, illetve a birtokos parasztság elvesztették
addigi megélhetésüket, és bomlásnak indult a hagyományos polgári, paraszti életforma. A nők tö-
meges munkába állásával megkezdődött a kétkeresős családmodell kialakulása is.
Inota és Sztálinváros építése
Mit fejezett ki a „Vas és acél országa leszünk!”
jelszó? Miért fektették a hangsúlyt a nehézipar
fejlesztésére?
Vitassátok meg, mit
jelentett a gyárak
és üzemek állami
tulajdonba vétele!
Hogyan és miért
alakult át a gazdaság
szerkezete?
Nők új szerepben
Vitassátok meg, mivel
magyarázható a hagyo-
mányos nemi szerepek
megváltozása a szocia-
lista országokban!
Hol találkoztál történelmi tanulmányaid során
a sport politikai célokra való felhasználásával?
Nézz utána, melyek voltak a korszak magyar
sikersportágai!
A Népstadion építése
Állami vállalat dolgozói
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 312 2013.08.09. 17:33:46
313
Történelem
Az 1948–1956 közötti időszakot a párt
vezetője, Rákosi Mátyás után nevezték
el. A Rákosi vezette párt szolgai módon
másolta a szovjet mintákat az élet min-
den területén. Az egyéni és közösségi
szabadságjogokat súlyosan korlátozták,
tömegesen követték el a törvénytelensé-
geket. Az összlakosság közel 10%-át internálták (kitelepítették), munkatáborba vagy börtönbe zárták.
Az erőszakos téeszesítés következtében a mezőgazdasági termelés visszaesett, romlott az élelmiszer-
ellátás, a lakosság életszínvonala a háború előttit sem érte el. A társadalom elégedetlensége 1956.
október 23-án Budapesten forradalmi felkeléshez vezetett. Az idegen elnyomást jelképező Sztálin
szobor ledöntői a demokratikus viszonyok és a nemzeti önállóság visszaállítását követelték. A beavat-
kozó szovjet csapatokkal a megszerveződő fegyveres felkelőcsoportok felvették a harcot. A nép sza-
badságharcát november 4-én a Budapestre benyomuló szovjet túlerő leverte.
A szovjetek támogatásával a kommunista Kádár János került hatalomra. Az új hatalom éveken át
megtorlást folytatott a forradalom és szabadságharc résztvevőivel szemben. Több száz ember ki-
végeztek, köztük Nagy Imrét, a forradalom miniszterelnökét, ezrek kerültek börtönbe, és közel 200
ezer ember menekült el az országból.
A pártvezetés okult a forradalom tanulságaiból: kevésbé korlátozta az emberi szabadságjogokat,
enyhítette az ideológiai harcot, folyamatosan emelte az életszínvonalat, sőt lehetővé tette az embe-
rek szerény mértékű anyagi gyarapodását is. Ezért a korszakot gyakran „gulyáskommunizmusnak”
vagy ironikusan a szocialista tábor „legvidámabb barakkjának” nevezték. A hatalom és a társadalom
hallgatólagos kiegyezése, a lakosság többségének javuló életkörülményei Kádár és rendszerének
fokozatos hazai és nemzetközi elfogadottságát eredményezték.
A Kádár-rendszer a ’80-as évekre súlyos válságba került, már nem lehetett elfedni az egyre súlyo-
sabb és mélyebb válságjelenségeket. A párt régi vezetőit leváltották vagy háttérbe szorították, így
1988-ban Kádár János is elvesztette hatalmát.
Kövessétek nyomon
a forradalom
és szabadságharc
eseményeit
a térképen!
Nézzetek utána,
mi történt az egyes
helyszíneken!
Beszéljétek meg a képek segítségével, melyek voltak a Kádár-rendszer legfontosabb
„juttatásai”! Miért váltak ezek fontossá az emberek számára?
Az 1956-os forradalom és szabadságharc Budapesten
II
VI
V
VII
VIII
XII I
Széna tér
Bem szobor
Parlament
Amerikai
nagykövetség
Déli-pu.
Jugoszláv
nagykövetség
Sztálin-
szobor
Baross tér
Köztársaság-tér
Rádió
Corvin köz
Kilián laktanya
Mûegyetem
Petõfi-
szobor
© Stiefel
Szobor
Közintézmény
Hírközlõ szerv
Egyetem
Fegyveres csoport
Szovjet csapatok fõbb
felvonulási útvonala
Tüntetési menetek útvonala
Fegyveres összecsapások
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 313 2013.08.09. 17:33:47
314
Történelem – Társadalomismeret
5.21
Magyarok Európában – A hidegháború vége
Az 50-es, 60-as években a keleti tömbön belül kitört válságokon a Szovjetunió úrrá lett. A közép-
és kelet-európai rendszerek válságának első súlyos jelei az 1973-as olajárrobbanás után mutatkoz-
tak. Egyértelművé vált, hogy a szocialista gazdaságokat sem lehet teljes egészében függetleníteni
a világpiaci hatásoktól; a világgazdaságtól való mesterséges elzárkózás behozhatatlan hátrányt je-
lentett a gazdaság, a tudományos élet, a kutatások terén a szocialista országok számára. Az egyre
globálisabbá váló világgazdasági rendszer és a terjedő telekommunikáció mind szélesebb körben
tudatosította a szovjet tömb lakosaiban, hogy a nyugati demokráciák nemcsak nagyobb szabadsá-
got, hanem lényegesen jobb életkörülményeket biztosítanak. A kommunizmus válsága egyre szem-
betűnővé vált. A 80-as években a Szovjetunió már képtelen volt lépést tartani az Amerikai Egyesült
Államokkal a fegyverkezési verseny terén, így „birodalmának” feladására kényszerült. Mindez és a
szovjet tömb országaiban történt negatív jelenségek (megszorító intézkedések, életszínvonal csök-
kenés, eladósodás) társadalmi feszültségekhez, majd különféle ideológiák alapján álló ellenzéki moz-
galmak megjelenéséhez vezettek. Magyarországon is megteremtődtek a demokratikus átalakulás és
a nemzeti önrendelkezés helyreállításának feltételei.
A Szovjetunió válságát az elöregedő politikai vezetés,
az Afganisztánban folytatott háború, a csernobili
atomerőműben történt eltitkolt katasztrófa és a
szinte kezelhetetlen lengyel helyzet jelezte.
A szovjet blokk felbomlásában – és ez által Európa egyesíté-
sében – kulcsszerepe volt a ”be nem avatkozás” elvét valló
Mihail Gorbacsovnak, az SZKP utolsó főtitkárának. Így a kom-
munista országokban 1988 után sorsdöntő politikai változá-
sok mentek végbe. Az addig hatalmat gyakorlók tárgyalásokra
kényszerültek az egyre markánsabb vonásokat mutató, külön-
böző politikai irányokat megtestesítő ellenzéki csoportokkal,
pártokkal. Ezzel kezdetét vette a rendszerváltások folyama-
ta, melyek többségében békés, tárgyalásos módon mentek
végbe, de volt, ahol népfelkelés döntötte meg a diktatúrát.
A Szovjetunió Közép- és Kelet-Európából
kivonta megszálló csapatait.
Reagan és Gorbacsov genf találkozója 1985-ben
„Annyira szükségünk van a demokráciára,
mint a szabad levegőre! (…) Csak a szoci-
alizmus lényegéhez tartozó demokratikus
formák következetes kifejlesztése és az
önkormányzatok kiszélesítése teszi lehető-
vé az előrehaladást a termelésben, a tudo-
mányban és a technikában, az irodalomban,
a kultúrában és a művészetben, valamint a
közösségi élet minden szférájában.”
(Részlet Gorbacsov
beszédéből, 1987. január)
Magyarázzátok meg az idézet alapján, miért választhatta Gorbacsovot
az amerikai Time Magazin „Az év emberének” 1988 januárjában!
Ronald Reagan amerikai elnök
csillagháborús terve kilátástalan
gazdasági, pénzügyi, technikai
és technológiai versenyfutásra
kényszerítette a Szovjetuniót.
Nézzetek utána ezeknek az események-
nek! Gyűjtsetek róluk információkat!
Mit sugall a tárgyaló felekről ez a kép?
Vitassátok meg, milyen jövőképet köz-
vetített a korszak legismertebb flmal-
kotása, a Star Wars!
Rendszerváltások a keleti tömb országaiban
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 314 2013.08.09. 17:33:48
315
Történelem
1988-tól Magyarországon is felgyorsult a politikai rendszerváltozás folyamata. Kádár Jánost, aki több
mint 30 évig állt az ország élén saját párttársai leváltották. Sorra jöttek létre, illetve szerveződtek újjá
a különböző ellenzéki csoportok, mozgalmak, pártok (pl. Magyar Demokrata Fórum, Szabad Demok-
raták Szövetsége, Független Kisgazdapárt, Fiatal Demokraták Szövetsége, Kereszténydemokrata
Néppárt). Az ellenzéki erők térnyerését mutatta az 1989. március 15-i tömegdemonstráció és június
16-án Nagy Imre és mártírtársainak újratemetése. Az egypárti diktatúra meghátrálásra kényszerült,
megkezdődtek a tárgyalások a hatalom és az ellenzék képviselői között, melyek során megállapodás
született a kommunista alkotmány alapvető módosításáról. Megegyeztek a demokratikus viszonyok
alapjainak megteremtésében (pl. többpártrendszeren alapuló szabad választások, az Alkotmánybí-
róság felállítása). 1990 tavaszán került sor a többpárti országgyűlési választásokra, amelyet az Antall
József vezette Magyar Demokrata Fórum nyert meg. 1991 júniusára befejeződött a szovjet csapatok
kivonása, ezzel Magyarország visszanyerte függetlenségét.
Fogalmazzátok meg saját szavaitokkal
a rendszerváltó ellenzék követeléseit!
Nagy Imre és társai újratemetése
Miért volt a rendszerváltás folyamatában
kulcsfontosságú ez az esemény?
MIT KÍVÁN A MAGYAR NEMZET?
Szabad, független, demokratikus Magyarországot.
1. Valódi népképviseletet és többpártrendszert.
2. Rendőrállam helyébe jogállamot.
3. Szólás-, sajtó-, lelkiismereti és oktatási szabadságot.
4. Jogot a sztrájkra.
5. Méltányos közteherviselést, a közkiadások társadalmi ellen-
őrzését.
6. Ésszerű gazdálkodást, működő piacot, a tulajdonformák
egyenjogúságát.
7. A bürokrácia és az erőszak-apparátus leépítését.
8. Szabadságot és önrendelkezést Kelet- és Közép-Európa né-
peinek.
9. Semleges, független Magyarországot.
10. Felelős kisebbségi és menekültpolitikát.
11. Nemzeti önbecsülést.
12. Igazságot ’56-nak, tisztességet a forradalom mártírjainak.
(Az ellenzék 12 pontja, 1989. március 15. )
Elemezzétek a 1990-es választások eredményeit
bemutató ábrát! Állapítsátok meg, mely pártok
jutottak be a parlamentbe a 4%-os választási
küszöb átlépésével! Nézzetek utána, kik alakítot-
tak kormányt, és kik alkották az ellenzéket! Mely
pártok azok, amelyek ma is parlamenti pártok?
Elemezzétek a pártok választási pla-
kátjait! Vitassátok meg, milyen törek-
véseket fejeznek ki! Mit gondoltok a plakátok kül-
sejéről, tartalmáról?
315
MDF
42,5
24,1
11,4
8,6
5,4
5,4
2,6
SZDSZ
FKGP
MSZP
FIDESZ
KDNP
egyéb
Mandátumok (képviselői helyek) eloszlása (%)
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 315 2013.08.09. 17:33:49
316
Történelem – Társadalomismeret
5.22
Magyarország szomszédjai és Európa
Az 1867-ben létrejött Osztrák–Magyar Monarchia, az Osztrák Császárság és a Magyar Királyság állam-
szövetsége, 1918-ban, az első világháborúban elszenvedett vereség hatására felbomlott. Ausztria és
Magyarország független államok lettek. A történelmi Magyarország szétesett, területén új államok
jöttek létre, vagy már létező államok részesültek belőle. Létrejött Csehszlovákia és a Szerb–Horvát–
Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia), Románia pedig jelentős területekkel gazdagodott. A mes-
terségesen kialakított államok azonban nem voltak hosszú életűek, a közép- és kelet-európai rend-
szerváltások után szétestek; Jugoszlávia 1991-től indult bomlásnak (ma: Szlovénia, Horvátország,
Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia és a nem minden állam – de Magyarország
– által elismert Koszovó), Csehszlovákia pedig 1993-ban vált szét Csehországra és Szlovákiára.
Az Osztrák–Magyar Monarchia
Közép-Európa államai
Mi a közös a 6 országban:
Magyarország, Szlovénia,
Ausztria, Szlovákia, Romá-
nia és Horvátország?
Az 1920-as trianoni béke-
szerződés értelmében je-
lentős számú magyar né-
pesség került a szomszédos
államok fennhatósága alá.
Állapítsd meg a térkép
alapján, melyik szomszédos
országban élnek nagyobb
számban magyarok!
A térség államai közül először Ausztria lett az Európai Unió tagja, 1995-ben, majd 2004-ben csatlako-
zott Magyarország, Szlovénia és Szlovákia, 2007-ben Románia, 2013 júliusában pedig Horvátország.
Szomszédaink közül három országban – Ausztriában, Szlovéniában és Szlovákiában – az euró a hivata-
los fzetőeszköz (pénznem). Románia és Horvátország kivételével valamennyi említett ország tagja az
Európai Unión belül létező, úgynevezett „schengeni övezetnek”, amely a tagállamok közötti belső ha-
tárok felszámolását jelenti. Ez az áruk, a szolgáltatások és a személyek szabad mozgását teszi lehetővé.
© Stiefel Eurocart Kft.
© Stiefel Eurocart Kft.
© Stiefel Eurocart Kft.
Azonosítsd a sorszámok alapján Közép-
Európa jelenlegi országait! A füzetedbe
dolgozz! Nézz utána, hogy nevezik ezeket
az országokat saját nyelvükön!
1.
2.
9.
8. 888888
3.
4.
5.
6.
7.
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 316 2013.08.09. 17:33:50
317
Társadalomismeret
Azonosítsd az Európai Unió térképén
az eurót használó tagállamokat, és
írd le a füzetedbe a nevüket!
Azonosítsd az Európai Unió térképén
a schengeni övezetbe tartozó tagálla-
mokat, és írd a füzetedbe a nevüket!
Készíts a két halmazból
Venn-diagramot!*
Az alábbi képek a szomszéd orszá-
gok fővárosainak nevezetességeit
mutatják be. Készíts a füzetedben
egy táblázatot, ahol Bécs, Bukarest,
Ljubljana és Pozsony neve alá írd
be, hogy melyik ország fővárosa, és
mely képek tartoznak hozzá! Hasz-
náld az internetet segítségként! Vi-
gyázz! Szerepel egy „kakukktojás”
kép is, amelyik egy másik ország
fővárosából származik! Melyikből?
Neked melyik város tetszik a legjobban? Írd le benyomása-
idat a képek alapján! Gyűjts a városról még több képet az
interneten! Készíts tablót az összegyűjtött képekből!
Az Európai Unió
1 2 3
4 5 6
7 8 9
*2.17
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 317 2013.08.09. 17:33:55
318
Történelem – Társadalomismeret
5.23
A magyar társadalom a rendszerváltás után
Az 1989–90-ben bekövetkezett rendszerváltás nyomán megindult a magyar társadalom átalakulása.
Az addigi, a piaci viszonyokat fgyelembe nem vevő gazdálkodást és erre épülő társadalmat a tőkés, sza-
bad piaci gazdálkodás váltotta fel. Ez a változás sokak számára új lehetőségeket nyitott, mások számára
azonban kedvezőtlen helyzetet teremtett. Ezért beszélhetünk a rendszerváltás nyerteseiről és vesztese-
iről. A nyertesek leginkább az újonnan induló vállalkozások tulajdonosai, vezetői lettek. Az állami tulaj-
donban lévő gyárakat, vállalatokat privatizálták, vagyis magánkézbe kerültek. Az új gazdasági viszonyok
jelentős keresletet teremtettek az értelmiségi (jogász, közgazdász stb.) pályákon is. Az idegenforgalmat
fellendítette a határok szabadabb átjárásának biztosítása. Mindemellett, világszerte tapasztalható jelen-
ségként, a szolgáltató szektor folyamatos bővülése is növelte a vállalkozók lehetőségeit és gazdasági
szerepét. A privatizáció azonban gyakran gyárbezárással járt együtt, nőtt a munkanélküliség, tömegek
vesztették el munkahelyüket, különösen a szakképzetlen és az idősebb munkavállalók. Nehéz helyzetbe
került a nyugdíjasok egy része, puszta megélhetésük is veszélybe került.
Milyen következtetéseket tudsz
levonni a térkép adataiból? Vitas-
sátok meg, milyen okai lehetnek a
területi különbségeknek! Melyek az
ország leghátrányosabb térségei? Hol a
legkedvezőbbek a kereseti lehetőségek?
(A kérdések megválaszolása előtt tisztáz-
zátok, mit jelent a bruttó jövedelem!)
Nemzetiség: Nem tagja nemzetiségnek 94%
Cigány 3% Német 2% Román 1% Szlovák 1%
Nyelvtudás: Valamilyen idegen nyelvet beszél 25%
Semmilyen idegen nyelvet nem beszél 75%
Iskolai végzettség: Általános iskolát nem fejezte be 4.8%
Nyolc általánost elvégezte 28,4% Középfokú iskola érettségi nékül 19,6%
Érettségi 30,5% Egyetem/főiskola 16,7%
Családi állapot: Elvált 11% Özvegy 11%
Házas 44% Nőtlen/Hajadon 33%
Település méret: Falusi 31% Kisvárosi 32%
Nagyvárosi 32% Fővárosi 17%
Életbiztosítás: Életbiztosítás nincs 78%
Életbiztosítás van 22%
Vallás: Római katolikus 37% Nem válaszolt 27%
Reformárus 12% Egyházhoz nem tartozik 17% Evangélikus 2%
Görög katolikus 2% Ateista 2% Más egyház 2%
Adózók: Adót fizetők 51% Adót nem fizetők 49%
Lakások: Négy- és többszobás 21%
Háromszobás 33% Kétszobás 37% Egyszobás 9%
Gyerekek a családban: Négy vagy több 2% Három gyermek 5%
Két gyermek 16% Egy gyermek 25% Gyermek nélkül 53%
Alkoholfogyasztás: Szociális ivó (alkalmanként) 80%
Absztinens 10% Alkoholista 10%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
%
A 2011. évi népszámlálás alapján készült a sávdiagram. 11 témakörbe csoportosítva láthatod a főbb
adatokat százalékos arányban.
Keresd meg a következő
kérdésekre a megfelelő
választ!
a) Melyik méretű
településtípusban élnek
a legtöbben?
b) Az adót fzetők vagy a
nem adózók vannak
többségben? Mekkora
a különbség?
c) Igaz-e, hogy többségben
vannak a gyermektelen
családok?
d) Száz emberből hánynak
nincs életbiztosítása?
e) Melyik a legtipikusabb
lakásméret ma Magyarországon?
HA MAGYARORSZÁGON SZÁZAN LAKNÁNAK
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 318 2013.08.09. 17:33:58
319
Társadalomismeret
Az ábra a magyar társadalom tagozódását mu-
tatja az elmúlt évtizedben.
Fogalmazzatok meg következtetéseket
az adatok alapján arról, hogy
a) nőtt-e a szegénység Magyarországon!
b) hogyan alakult a gazdagok aránya!
Milyen társadalmi, gazdasági jelenségekkel
lehetnek összefüggésben ezek a folyamatok?
Gondoljátok át, hogy családotokat melyik
rétegbe sorolnátok! Indokoljátok a válaszokat!
Végezz egy mini felmérést szűkebb környeze-
tedben arról, hogy 10 személy közül hánynak
van meg az alapfokú végzettsége (8 általános),
hány rendelkezik szakmai oklevéllel (szakmá-
val), érettségi bizonyítvánnyal vagy egyetemi,
főiskolai oklevéllel, és beszél-e valamilyen ide-
gen nyelven! Az adatokat írd be egy táblázatba,
majd készíts belőle hasonló diagramot! Hason-
lítsd össze a többiek adataival! Vannak hasonló-
ságok? Vannak-e jelentős különbségek? Tudtok
magyarázatot adni ezekre?*
Foglald össze, hogy mi számodra a cikk tanulsága! Mivel magyarázható a térképen és a hírben
szereplő átlagkeresetre vonatkozó összegek közötti eltérés?
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
szegények alsó középosztály
középosztály felső középosztály gazdagok
2012 2009 2007 2005
9
25
33
23
10
7
25
36
22
10
8
27
31
22
12
8
27
30
21
14
A 15 éves és idősebb népesség megoszlása
iskolai végzettség szerint
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
16,5
18,7
25,4
30,5
11,0
15,0
18,6
19,6
32,8
35,6
33,8
28,4
33,9
1980 1990 2001 2011
21,9
11,2
4,8
5,8
8,8
11,0
16,7
Egyetem, főiskola stb. oklevél Érettségi
Középfokú iskola érettségi nélkül, szakmai oklevél
Általános iskola 8. évfolyam Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb
Ötszörös a különbség Magyarország leggazdagabb és legszegényebb települése között – derül ki
egy marketingcég felméréséből. A rangsort a főváros II. kerülete, a Rózsadomb vezeti, a sereghajtó
pedig egy kis baranyai falu.
Átlagosan 158 ezer forint jutott havonta egy főre Budapest II. kerületében a tavalyi évben. Ezzel a budai
városrész az ország leggazdagabb területének számít, maga mögé utasítva az eddigi leggazdagabb Tel-
kit – derül ki egy marketingcég felméréséből. Rózsadomb körzete igen frekventált és jól szituált, számos
vállalkozás található a kerületben, és sok tehetősebb ember vesz itt ingatlant. Nem maradt le sokkal a II.
kerület mögött a XII. kerület sem, ahol 153 300 forintot keresett átlagosan egy lakos.
Ezzel szemben a Baranya megyei faluban a lakók átlagosan havi harmincezer forintból tartják fenn ma-
gukat. A 150 fős, főleg nyugdíjasok és nagycsaládosok által lakott településen alig van munkalehetőség, és
arra sincs mód, hogy kihelyezett tanfolyamon részt vegyenek, mert túl kevés a jelentkező. A falu már-már
az önellátásra rendezkedett be, a helyi bolt is csak a reggeli és esti órákban van nyitva. Mégis a falu lakosai
közül többen is igazságtalannak tartják a besorolást, szerintük annyira azért nem állnak rosszul.
(Kossuth Rádió, hírek, 2009)
*2.6
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 319 2013.08.09. 17:34:00
320
Történelem – Társadalomismeret
5.24
Társadalmi kérdések – Szegénység
A társadalomban a rendszerváltást követően mindennapossá vált negatív jelenségek (munkanélküli-
ség, eladósodás, elszegényedés stb.) következtében kialakultak azok a társadalmi rétegek, amelyek-
nek a helyzete rendkívül nehézzé vált. Elsősorban a munkanélküliekről van szó. A munkanélküliség
számos, a társadalom számára súlyos következményekkel járó jelenséghez, alkoholizmushoz, bűnö-
zéshez, végső soron pedig szegénységhez vezethet. Ezeknek a jelenségeknek a tanulmányozását a
szociológusok (társadalomkutatók) végzik oly módon, hogy adatokat gyűjtenek az emberek helyze-
téről, majd ezeket feldolgozzák és elemzik. Az alábbi térképeken ezeknek a kutatásoknak az eredmé-
nyeit láthatjátok.
Jelentős problémát jelent a mai ma-
gyar társadalomnak és a gazdaság-
nak, hogy a 80-as évektől folyamatos
a népességfogyás. Ennek több oka
is volt, ide sorolható a nők tömeges
munkába állása, az életszínvonal
csökkenése és a társadalom érték-
rendjének változása. A születések szá-
mának csökkenése és egyéb tényezők
(pl. az orvosi ellátás javulása) a társa-
dalom folyamatos elöregedéséhez
vezet, vagyis az idős emberek száma,
aránya nő a fatalabb korosztályoké-
hoz képest. Mindez számos gazdasá-
gi-társadalmi problémához vezet (pl.
a nyugdíjrendszer fenntarthatósága).
Vitassátok meg a térkép adatainak felhasználásával, mivel magyarázható a
munkanélküliek számában mutatkozó jelentős területi különbség! Mit gondoltok,
hogyan lehetne ezen a problémán segíteni?
Az ábrán Magyarország korfáját láthatod.*
Elemezzétek az ábrát! Milyen
következtetéseket tudtok levonni az
adatokból?
Számoljatok! Hogyan alakult 2010-ben
a) a felnőtt lakosság és a gyerekek aránya?
b) a gyerekek, a nyugdíjasok és a
munkavállalók aránya?
Milyen adatokra van szükségetek a
számítások elvégzéséhez?
Milyen egyéb következtetéseket tudtok
levonni az ábrából?
500 000
k
o
r
c
s
o
p
o
r
t
2010
400 000 300 000 200 000 100 000 0

Férfak Férf-többlet Nők Női-többlet
100 000 200 000 300 000 400 000 500 000
85–x
80–84
75–79
70–74
65–69
60–64
55–59
50–54
45–49
40–44
35–39
30–34
25–29
20–24
15–19
10–14
5–9
0–4
GEOINDEX © GeoX Kft. 2013.
Forrás: NFSZ / ArcAdat / ArcMagyarország 6.3
Munkanélküliségi helyzet Magyarországon (2013)
Nyilvántartott álláskeresők / munkavállaló korú népesség
Munkanélküliségi arány (%) 2013. május
Relatív mutató az országos átlaghoz képest
*2.25
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 320 2013.08.09. 17:34:01
321
Társadalomismeret
A társadalom elöregedésének problémája mellett fontos a szegénység kérdése. Ennek kapcsán be-
szélnünk kell a létminimumról. A létminimum egy olyan küszöbszám, amely azt a pénzösszeget mu-
tatja meg, amely még elegendő ahhoz, hogy valaki – szerény körülmények között – biztosítani tudja
a folyamatos életviteléhez szükséges javakat. Ma Magyarországon közel 4 millió ember él a létmini-
mum környékén vagy alatta.
A szegények és a nem szegények száma és aránya településtípusok szerint
Településtípus
Nem szegény Szegény Összesen
ezer fő % ezer fő % ezer fő %
Budapest 1 580 18,7 130 9,5 1 710 17,4
Megyeszékhely 1 765 20,9 142 10,4 1 907 19,4
Többi város 2 497 29,5 437 31,9 2 935 29,9
Község 2 621 31,0 659 48,2 3 280 33,4
Együtt 8 462 100,0 1 368 100,0 9 831 100,0
Alkossatok csoportokat! Keressetek
összefüggéseket a táblázat adatai kö-
zött, majd hasonlítsátok össze eredményeiteket!
Szegénységi kérdőív
Az Európai Unióban egy kérdőívet használ-
nak a szegénység megállapításra. A követke-
ző kérdéseket teszik fel az embereknek:
1. Tud-e egy 50 ezer Ft-os váratlan kiadást
fedezni?
2. Megengedhet-e magának évi egyhetes
üdülést?
3. Igaz-e, hogy nem kell takarékoskodnia a
fűtéssel?
4. Jut-e kétnaponta húsétel az asztalára?
5. Igaz-e, hogy még sohasem került hátralék-
ba a hiteltörlesztéssel vagy a számlákkal?
6. Van-e telefonja?
7. Van-e színes TV-je?
8. Van-e kocsija?
9. Van-e mosógépe?
Akinek legalább 4 kérdésre NEM a válasza,
az szegénynek minősül.
Vitassátok meg a kérdőívben
feltett kérdések szempontjait!
Egyetértetek-e a feltett kérdésekkel? Mit
gondoltok, a kérdésekben szereplő javak
hiánya (telefon, tv, autó, mosógép) valóban
szegénynek minősíti a válaszadót?
Értelmezzétek a diagramok adatait! Mi jelent-
heti a legnagyobb problémát a társadalom szá-
mára? És az iskolák számára?
25%
20%
15%
10%
5%
0%
Összesen 0–17 18–24 25–49 50–64 65–
Szegénységi arány az egyes korcsoportokban
2008 2009 2010 2011 Forrás: KSH, Portfolio.hu
Nézzetek utána, milyen tényezőktől függhet a születéskor várható élettartam! Gyűjtsetek informá-
ciókat, adatokat! Adjatok magyarázatot a térképen látható különbségekre is!
+80
+77,5
+75
+72,5
+70
+67,5
+65
+60
+55
+50
+45
+40
– 40
A születéskor várható
élettartam a világon
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 321 2013.08.09. 17:34:01
322
Történelem – Társadalomismeret
5.25
A deviancia olyan magatartás, mely megszegi a közösség vagy társadalom nagy része által elfoga-
dott normákat. A társadalomban élőknek többféle normának kell megfelelni. Az emberek közötti
együttműködés részben a jog által előírt szabályok mentén zajlik, ugyanakkor vannak olyan erkölcsi
előírások és szokások, amelyeket a törvények nem szabályoznak. Ilyen például az, hogy számos tár-
sadalomban a férfak a bejáratnál előreengedik a nőket. Ha nem teszik, a törvény nem ítéli el őket, de
a társadalom valamilyen formában elutasíthatja magatartásukat.
Az emberek többsége igyekszik normakövető (konform) magatartást tanúsítani. A normák azonban
nem állandók, időről időre változhatnak. A társadalom, a kultúra, az értékek és normák válsága, eset-
leg pusztulása elősegíti a deviáns magatartásformák kialakulását.
A DEVIÁNS VISELKEDÉS FAJTÁI:
bűnözés • öngyilkosság • kábítószer-fogyasztás • nem szervi eredetű mentális betegségek • prostitúció
Kit tartotok deviánsnak a képeken
látható személyek közül? Indokol-
játok a véleményeteket!*
Az iskolában is előfordulhat olyan
tanuló, akinek a viselkedését devi-
anciaként kezelik.
Vitassátok meg, hol
húzódik az a határ az
iskolában, amelyet átlépve egy
diák már deviáns magatartást
tanúsít?
Az egyes szertípusokat életükben legalább egyszer fogyasztók aránya
a 9. és 11. évfolyamos tanulók körében, 2006-ban és 2010-ben (%)
a
e f g
Tiltott és/vagy
legális drog
0 5 10 15 20 25 30 35
Forrás: DROG FÓKUSZPONT
2006 2010
Kannabisz
Visszaélésszerű
gyógyszerhasználat
Amfetaminok
Ecstasy
Inhalánsok
Társadalmi kérdések – Deviancia
*4.6
b
c
d
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 322 2013.08.09. 17:34:02
323
Társadalomismeret
Az ismertté vált bűncselekmények száma és megoszlása
Magyarországon (1990–2012)
Az egyik legsúlyosabb problémát a rendszerváltás utáni Magyarországon a kábítószer-használat el-
terjedése okozta.
Elemezzétek az előző oldali ábrát! Miért jelent különösen nagy veszélyt a fatalkori drogfogyasztás?
Milyen egyéni és társadalmi következményi lehetnek a kábítószer-fogyasztás növekedésének?
„Magyarországon a legtöbben, 4911-en 1983-ban vetetek véget életüknek.
Ez az év volt az 1955-ben kezdődöt meredek emelkedésnek a csúcspontja.
Néhány évig számuk magas szinten ingadozot, majd 1987-től csökkenni
kezdet. 18 év leforgása alat a százezer lakosra jutó öngyilkosságok száma
47%-kal csökkent, 2006-ban számuk 2460 volt. Az öngyilkosságok arányszá-
ma idős korban a legmagasabb, de magas a 45–55 év közöti életszakaszban
is. Idős korban az életerő csökkenése és az ezzel járó időskori depresszió, az
életút közepén pedig az életközepi válságnak emlegetet jelenség lehet ennek
háterében. Nemtől függetlenül a házasok arányaiban ritkábban követnek el
öngyilkosságot, mint az özvegyek vagy elváltak. A különbségek a férfaknál
markánsabbak: az elvált férfak 3,2-szer, az özvegyek 3,7-szer több öngyil-
kosságot követek el 2006-ban, mint nős társaik. Az elvált nők 2,8-szor, az
özvegyek 2,5-szer többször dobták el maguktól az életet, mint a férjezetek.”
KSH-elemzés
A 20. század során Magyar-
ország az öngyilkosok arányát
tekintve mindig a világ élme-
zőnyéhez tartozott. Az utóbbi
másfél évtizedben javult ez a
helyzet.
Olvassátok el a Központi Sta-
tisztikai Hivatal elemzését! Me-
lyek lehetnek azok a tényezők,
amelyek csökkenthetik az ön-
gyilkosság esélyét?
Alkossatok csoportokat! Vitassátok meg csoporton belül azokat a kényes kérdéseket,
amelyek az elmúlt években jelentősen megosztották a hazai társadalmat! Javasolt
témák: homoszexualitás, egyneműek házassága, legális kábítószer-fogyasztás, dohányzás tilalma
nyilvános helyeken. Ismertessétek a többiekkel a csoporton belül kialakult álláspontokat vagy
éppen nézetkülönbségeket! Van-e jelentős különbség a csoportok álláspontjaiban, vagy inkább
hasonlítanak egymásra?
Elemezzétek az ábra adata-
it! Melyek voltak a legfon-
tosabb változások ezekben
az évtizedekben?
Vitassátok meg, van-e ösz-
szefüggés a deviáns visel-
kedés (pl. drogfogyasztás)
és a bűnesetek számának
növekedése között!
600 000
500 000
400 000
300 000
200 000
100 000
0
1
9
9
0
1
9
9
1
1
9
9
2
1
9
9
3
1
9
9
4
1
9
9
5
1
9
9
6
1
9
9
7
1
9
9
8
1
9
9
9
2
0
0
0
2
0
0
1
2
0
0
2
2
0
0
3
2
0
0
4
2
0
0
5
2
0
0
6
2
0
0
7
2
0
0
8
2
0
0
9
2
0
1
0
2
0
1
1
2
0
1
2
forrás: KSH
vagyon elleni
gazdasági
közrend elleni
közlekedési
személy elleni
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 323 2013.08.09. 17:34:04
324
Történelem – Társadalomismeret
5.26
Társadalmi kérdések – Nemzetiségek, felekezetek
Magyarország az első világháború befejezéséig soknemzetiségű ország volt. A magyarság számará-
nya a 20. század elejére elérte, sőt valamivel meghaladta az 50%-ot. A trianoni béke által megszabott
ország területén a magyarság aránya viszont jelentősen meghaladta a nemzetiségek összarányát. Ez
a helyzet napjainkig sem változott.
Magyarország mely területein éltek elsősorban
nemzetiségek az első világháború előtt?
Hogyan változott ez a trianoni békekötés után?
Magyarország nemzetiségi összetétele
1910–1930 (%)
Az 2011. évi magyarországi népszámlálás adatai szerint 644 524 fő, vagyis a lakosság 6,5%-a vallotta
magát hivatalosan elismert nemzetiséghez tartozónak. Jelenleg Magyarországon 13 törvényben el-
ismert nemzetiség él. A 2011. évi CLXXIX. törvényben rögzítették a nemzetiségeket megillető jogokat.
Ezek a következők:
„Magyarország védelemben részesíti a nemzetiségeket, biztosítja saját kultúrájuk ápolását, anyanyelvük használatát,
az  anyanyelvű oktatást, a saját nyelven való névhasználat jogát, kollektív részvételüket a közéletben, elősegíti a kulturális
autonómiájuk megvalósulását, garantálja a valós közösségeik önigazgatáshoz, önkormányzatisághoz való jogát.”
Gyűjtsetek adatokat csoportmunká-
ban a hazai nemzetiségek kulturális szokásairól!
Mutassátok be egymásnak az eredményeket!
Az első jelentősebb bevándorlási hullám az 1980-as évek
végén zajlot. Ekkor többnyire magyar nemzetiségű román
állampolgárok kértek menedéket hazánkban. A Magyaror-
szágra érkező bevándorlók legnagyobb része a mai napig a
szomszédos országokból érkezik, túlnyomó többségük ma-
gyar nemzetiségű. Európán kívülről legnagyobb számban
kínaiak érkeztek a kilencvenes évek elejétől kezdődően.
Mára, összesen kb. 20 ezer kínai él Magyarországon. Ötven
ázsiai és afrikai országból is érkeznek bevándorlók, legin-
kább Afganisztánból, Irakból, Iránból, Grúziából, Örmény-
országból, Törökországból és Nigériából.
Azonosítsátok az ország azon tájegységeit,
ahol nagyobb arányban élnek nemzetiségek!
Milyen okokkal magyarázzátok ezt a területi
megoszlást?
A nemzetiségek területi megoszlása napjainkban
100
90
80
70
60
50
40
30
20
10
0
1910 1930
Egyéb
Ruszinok
Szerbek
Horvátok
Szlovákok
Németek
Románok
Magyarok
© Stiefel Eurocart Kft.
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 324 2013.08.09. 17:34:05
325
Társadalomismeret
A magyarországi cigányok alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert nemzetiségét. A ma-
gyarországi nemzetiségek közül ők az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal. A nép-
számlálás szerint Magyarország 3200 települése közül 2000-ben élnek cigányok. Vidéken a három
északi megyében a legnagyobb a népességük. A fővárosi cigányság lélekszámát 80–100 ezer körülire
becsülik. A rendszerváltás után a romák munkaerő-piaci helyzete drasztikusan megváltozott, álta-
lánossá vált közöttük a munkanélküliség. Elindult egy elszegényedési folyamat, amely napjainkban
számos család esetében „mélyszegénységgé” változott. A kifejezés arra utal, hogy ezek a családok
önerőből már nem tudják ezt a helyzetüket megváltoztatni. A legkomolyabb problémát a romák
iskolázatlansága jelenti. Ennek fennmaradása egyrészt továbbra is rontja esélyeiket a munkaerő-
piacon, másrészt erősíti a többségi társadalomban az előítéleteket.
A történelem során a magyarországi társadalmat a felekezeti-vallási hovatartozás is megosztotta.
A legutolsó népszámláláson az alábbi eredmény született a magukat vallásosnak mondók között:
Katolikus: 71,28% • Református: 21,23% • Evangélikus: 3,9% • Ortodox: 0,25 • Izraelita: 0,20 • Egyéb vallás: 3,08%
Elemezzétek az adatokat! Nézzetek utána, hogy milyen történelmi okokkal magyarázhatjuk a
felekezeti arányokat! Milyen történelmi okai vannak az egyes felekezetekhez tartozók területi
elhelyezkedésének?
Állapítsátok meg a toronydíszek alapján, milyen vallás/felekezet templomát ábrázolja az adott kép!
Nézzetek utána a jelképek eredetének!
© Stiefel Eurocart Kft.
Római katolikusok 66,6% felett
Római katolikusok 50 - 66,6% között
Római katolikusok relatív többségben
Reformátusok 66,6% felett
Reformátusok 50 - 66,6% között
Reformátusok relatív többségben
Görög katolikusok 66,6% felett
Görög katolikusok 50 - 66,6% között
Görög katolikusok relatív többségben
Evangélikusok 66,6% felett
Evangélikusok 50 - 66,6% között
Evangélikusok relatív többségben
Egyéb vallásúak 66,6% felett
Egyéb 66,6% alatt, többségben
A magyarországi lakosság
vallási megoszlása
Nézzétek meg az előző oldali térképen, hol vannak azok a területek az országban, ahol jelentős
számban élnek romák! Vessétek össze ezt a térképet a 318. és a 320. oldalakon található térképekkel!
Fogalmazzatok meg következtetéseket!
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 325 2013.08.09. 17:34:06
326
Történelem – Társadalomismeret
5.27
Magyarország képekben – A hungarikumok
Az oltalom alatt álló hungarikum különleges, egyedi, jellegzetes, csak Magyarországra jellemző do-
log, amelyről a magyarok ismertek a világban.
„Megkülönböztetésre, kiemelésre méltó érték, amely
a magyarságra jellemző tulajdonságával, egyedisé-
gével, különlegességével, minőségével a magyarság
csúcsteljesítménye, amelyet külföldön és belföldön
egyaránt a magyarság eredményeként, kiemelt ér-
tékként tartanak számon, védet természeti érték,
kiváló nemzeti termék, amit a Hungarium Bizotság
hungarikummá minősít, és ami a törvény erejénél
fogva hungarikum.”
2012. évi XXX. törvény a magyar nemzeti
értékekről és hungarikumokról
1972-ben született meg a legjelentősebb eszköz
Földünk egyetemes természeti és kulturális ér-
tékeinek megőrzésére: az UNESCO Világörökség
Egyezménye. Az egyezmény globális felelősség-
vállalást tesz lehetővé a világ kulturális és termé-
szeti értékeinek megóvásáért.
A Világörökség Egyezményhez Magyarország
1985-ben csatlakozott.
Ismerjétek fel, mit ábrázolnak a képek!
Nézzetek utána, miért ezek a dolgok válhattak
a világörökség részévé!
Ti mit javasolnátok felvenni
a hungarikumok közé?
Állítsátok össze a listát! Támasszátok
alá érvekkel javaslataitokat!
Az elmúlt évszázadban számos magyar termék készült, melynek révén Magyarország ismer tebbé és
kedveltebbé vált a világon.
Ismertek-e egyéb világhírűvé vált magyar találmányokat?
Mit gondoltok, őket miért ismeri a világ?
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 326 2013.08.09. 17:34:09
327
Társadalomismeret
A hungarikum nem magyar találmány. A legtöbb nemzet gyűjti az önazonosságához kapcsolódó
anyagokat. A képeken olyan különlegességeket láttok, amelyekről összetéveszthetetlenül felisme-
rünk egy országot.
Találjátok ki, melyik ország jellegzetességeit mutatják be a képek! Miért váltak ezek ismertté szerte
a világon?
Alkossatok csoportokat, válasszatok országokat! Gyűjtsétek össze a választott
országhoz kapcsolódó, kizárólag rá jellemző, fgyelemfelkeltő jellegzetességeket!
Készítsetek albumot a képekből! Kedvcsinálóként mutatunk néhány jellegzetességet!
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 327 2013.08.09. 17:34:10
328
Történelem – Társadalomismeret
5.28
Mióta járunk iskolába?
A modern világban természetes, hogy a gyerekek 6-7 éves koruk körül elkezdik iskolai tanulmányai-
kat. Bár iskolák már a legrégebbi történelmi korokban is léteztek, ezeket az intézményeket az ókori,
középkori és kora újkori civilizációkban általában csak a társadalom kiváltságos rétegeihez tartozó
családok gyermekei látogathatták. Az oktatás célja többnyire az volt, hogy őket vallási vezetőkké,
hadvezérekké, hivatalnokokká vagy politikusokká képezzék és neveljék.
„Légy írnok, hiszen karod gyenge, s kezed is könnyen fá-
rad. A testi munkától hamar kiégnél, mint a lámpás. (…)
Szép hivatás az írnoké, az való neked. Szavadra ezrek vála-
szolnak, s engedelmeskednek. Szabadon járhatsz utadon,
nem löknek félre, mint valami állatot.”
(Egyiptomi forrás az írnokok sorsáról)
Milyen érvekkel buzdítja tanulásra tanítványát
a mester?
A sumér iskolák a legko-
rábban létrehozott intéz-
mények közé tartoztak.
A  fában szegény vidéken a
tanulók agyagtáblákra írtak
ék alakú jeleket, speciális fa-
eszközökkel.
„A tábla házában a felvigyázó rám szólt: ’ Miért késtél el?’
Megijedtem, hevesen vert a szívem,
mesterem szeme elé kerülve földig hajoltam.
A tábla házának atyja kikérdezte a táblám,
elégedetlen volt vele, és megütöt.
Majd a leckével buzgólkodtam, a leckével kínlódtam.
Mikor a mester a tábla házának rendjét ellenőrizte,
a nádpálca embere rám szólt: «Az utcán körül kell nézni:
ruhád nem szabad elszaggatni!» – és megütöt.
A tábla házának atyja teleírt táblát tet elém,
a tanterem embere ránk szólt: «Írjátok!»
Táblámat kézbe vetem,
táblámat írtam,
de volt, amit nem értetem rajta, amit kiolvasni se tudtam.
Ekkor a felügyelő rám szólt:
«Engedélyem nélkül miért beszélgetél?»
– és megütöt.”
(Költeményrészlet, Kr.e. 2. évezred)
Állapítsátok meg, mi volt a forrás által
bemutatott sumér iskolában a legfontosabb
nevelési elv és eszköz! Miért nem értünk egyet
ma ezzel az elvvel és gyakorlattal?
Mit gondolsz, hogyan kellett használni a
papirusztekercset?
Egyiptomi írnok szobra
Az ókori egyiptomi iskolák Kr. e. 2000 körül ala-
kultak ki, ahova ötéves kortól 15–20 éves korig
jártak a tanulók. Kezdetben folyóírást tanultak,
és csak később kezdődött a hieroglifákkal való
ismerkedés. Néhány évi tanulás után a gyer-
mek írnok lehetett. Tanulmányait az írnokis-
kolában folytathatta. Az egyiptomi iskolákban
sem volt szokatlan a testi fenyítés.
Hogyan dolgozhattak az írnokok? Milyen
eszközöket használhattak? Készítsetek
gyurmából írótáblát és írjatok rá szöveget!
Milyen betűtípusokat érdemes használni?
Az ókori római iskolákban többnyire görög
rabszolgák tanítottak, alacsony bérekért.
A  grammatikainak nevezett iskolában a gye-
rekek a görög kultúrával ismerkedtek meg, de
ezen kívül történelmet, földrajzot és alapvető
matematikai-csillagászati ismereteket is tanul-
tak. A  retorikai iskolában szónoklattant taní-
tottak. Ez nemcsak a politikai pályára készü-
lők számára nyújtott fontos alapismereteket,
hanem azok számára is, akik a közélet egyéb
területein kívántak érvényesülni.
Tanulók papirusztekercsekből tanulnak
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 328 2013.08.09. 17:34:12
329
Társadalomismeret
A középkorban az oktatás anyaga a legtöbb iskolában a vallási és erkölcsi ismereteken túl latin szö-
vegek olvasására és egyházi énekek tanítására szorítkozott. Több helyen, így a 11. század végétől
megszülető egyetemeken azonban a hét szabad művészet tárgyait is tanították.
Ebben a programban alapszinten (a triviumban)
a grammatikát, retorikát és dialektikát tanítot-
tak. Magasabb szinten (a quadriviumban) arit-
metikát, geometriát, asztronómiát és musicát
tanulhattak a diákok.
Találjátok ki a képek segítségével, mely
tantárgyakat fedik ezek a latin kifejezések!
Melyeket tanuljátok ezek közük a mai iskolában?
Állapítsátok meg a képek alapján, hogyan
olvasták a könyveket a középkorban! Mi lehet
az oka, hogy kézzel kellett másolni a könyveket?
Találtok-e hasonlóságot a képen látható és a
mai iskolák között?
A felvilágosodás és az ipari forradalom hatására
erősödött az állam szerepvállalása az oktatás-
ban. Így lehetővé vált nagy tömegeket célzó –
igaz, többségük számára csak alapvető ismere-
teket közvetítő – oktatási rendszer kialakítása.
Változott az iskola arculata
a középkor óta?
Tömegoktatás a 20. században
Mit gondoltok,
ezekben
az iskolákban
hogyan tanulhatnak
a gyerekek?
*2.3, 2.18
Oktatás a Sorbonne egyetemen
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 329 2013.08.09. 17:34:13
330
Történelem – Társadalomismeret
5.29
Az iskoláról és a tanulásról
A tanítás és a tanulás színhelye az iskola. Persze, tanulni nemcsak az iskolában lehet és kell. A tanulás
egész életünket végigkíséri. Mindig, mindenből és mindenkitől lehet tanulni. A tanulás élvezetes is
lehet. Amikor egy kisgyerek megtanul járni, aztán szavakat kimondani, az számára sikert és ezért
örömet okoz. Hasonlóképpen lehet öröm a tanuló számára, amikor sikeresen felel, meg tud oldani
egy feladatot, önállóan elkészít egy munkadarabot.
Az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb felismerése az volt, hogy az embereknek minél hosszabb
időt kell életük során tanulással eltölteni. Az egész életen át tartó tanulás magában foglal mindenfajta
tanulást, művelődést, ismeret- és tapasztalatszerzést – az óvodáskortól a felsőoktatáson át egészen
életünk végéig. A hosszan tartó tanulás célja, hogy az alapkészségek és képességek fejlesztése révén
az emberek képesek legyenek eredményesen megoldani a gondjaikat (pl. a munkahely elvesztése).
A tanulás formái az elmúlt évtizedek alatt jelentősen átalakultak. A legfontosabb változást a tanári és
tanulói szerepek megváltozása jelentette. Ezt a folyamatot mutatja be a következő ábra.
Vitassátok meg az ábrákon mutatkozó hasonlósá-
gokat és különbségeket! Magatokat melyik típusú
tanulásba soroljátok?
Egy-egy dologról nemcsak az isko-
lában hallhatsz, hanem más helye-
ken is. Fontos, hogy a használd ki
a különféle tanulási helyzetekben
rejlő előnyöket! Próbáld ki a követ-
kező példa alapján!
A megtanulandó dologról min-
dent, ami eszedbe jut, írj le egy
lapra! Ha a leírtak között kapcso-
latot találsz, kösd össze egy vonal-
lal! Írd oda, milyen körülmények
között hallottál róla!
Készíts téma- és tanulástérképet!
Hasonlítsátok össze
rajzaitokat! Vitassá-
tok meg, hol tanultátok a számo-
tokra leghasznosabb ismereteket?
Tanulás 1.0 Tanulás 3.0
tanuló
tanuló
tanuló
tanuló
tanuló
tanuló
tanuló
tanuló
tanuló
tanuló
tanuló
tanuló
tanuló
tanuló
tanuló
tanuló
tanuló
tanuló
tanuló
tréner
tanuló
TANÁR
Tanítás
TUDÁS
Tanulás 2.0
TUDÁS
Tudásépítés Mindenhol jelenlévő tanulás
TANULÓ
tudás
tudás
tudás
tudás
tudás
tudás
tudás
tudás
tudás
tudás
tudás
tudás
tudás
tudás
tudás tudás
tudás
tudás
Miért kell iskolába járni? A tanulók gyakran teszik fel ezt a kérdést, különösen akkor, ha nincs kedvük
tanulni. A legegyszerűbb válasz az, hogy mert bizonyos életkor alatt kötelező mindenkinek iskolába
járnia és tanulnia, ez a tanuló kötelessége. Ennél azonban jobb válaszok is kínálkoznak erre a kérdésre.
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 330 2013.08.09. 17:34:14
331
Társadalomismeret
1. Az iskolában számos olyan dologgal lehet megismerkedni, amivel máshol nem. Az iskola éppen
azért van, hogy olyan ismeretek szerezzél, amelyeket később, felnőtt korodban hasznosíthatsz.
Lehet, hogy most ezt még nem így látod. Később azonban rájössz majd egy-egy dolog kapcsán,
hogy te ezzel már találkoztál az iskolában is.
2. Mindenki járt és jár iskolába. Ha te nem járnál, kimaradnál azokból a dolgokból, amiket a többiek
megismernek, így velük szemben hátrányba kerülnél.
3. Ha eredményesen befejezed a kötelező iskolai tanulmányaidat, erről bizonyítványt kapsz, amely
több mindenre feljogosít. A munkavállaláshoz, a továbbtanuláshoz és még egyéb dolgokhoz is
szükséges ez a bizonyítvány. Tehát a megszerzése elsősorban a te érdeked!
1. Az anyanyelven folytatott kommunikáció;
2. Az idegen nyelveken folytatott kommunikáció;
3. Matematikai kompetenciák es alapvető kompeten-
ciák a természet- és műszaki tudományok terén;
4. Digitális kompetencia;
5. A tanulás elsajátítása;
6. Szociális és állampolgári kompetenciák;
7. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia;
8. Kulturális tudatosság és kifejezőkészség.
A következő szöveg a jövő iskolájáról szól.
Tanóra 2018
Gyerekek, laptopokat elő!
A kérdések az üzifalamon
vannak! A válaszokat privibe
kérem. Holnap küldjetek egy
számot, és kiírom állapotba,
hányas lett. Aki javítani akar,
az bökjön meg!
A tanulási kedvet az is javíthatja, hogy milyen
iskolai környezetben tanulsz.
Beszéljétek meg, mitől jó egy iskola! Hogy néz-
ne ki egy álom-iskola? Milyen lenne a felsze-
reltsége? Milyenek lennének a tanárok? Milye-
nek lennének a diákok? Nézd meg a képeket a
három iskoláról! Mit gondolsz ezekről?
Milyen érvek szólnak
mellettük és ellenük?
Nemcsak az a kérdés, hogy miért kell tanulni, hanem
az is, hogy mit kell tanulni? Felnőtté válva olyan tudás-
ra lesz szükségetek, amelynek segítségével el tudtok
helyezkedni a munkaerőpiacon. Ezek a tudáselemek
részben beépülnek szakmai tudásotokba és támogat-
ják a munkatevékenységeteket, részben pedig ezek
segítségével vehettek részt kisebb vagy nagyobb kö-
zösségek életében. Az Európai Unió felnőtt munkavál-
lalói számára meghatározták azokat a tudáselemeket,
melyekkel rendelkezve biztosan munkát találhatnak
az Unió országaiban. Ezek a következők:
Milyen következtetéseket tudsz leszűrni a
következő adatokból?
Értelmeezzétek ezeket a tudáselemeket!
Milyen tartalmi elemeik vannak?
Mi a véleményetek? Beszéljétek meg,
hogyan működhet ez az iskola!
Mindezt azonban sokan nem így gondolják.
Egyetértesz ezekkel az érvekkel?
Neked milyen érveid és ellenérveid vannak?
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 331 2013.08.09. 17:34:15
332
Történelem – Társadalomismeret
5.30
A tanuló társadalom
Már az ősembernek is sokféle információra volt szüksége. Tudnia kellett, hogy melyik növényt lehet
megenni, melyiket nem; hol járnak a vadászható állatok; melyik állat veszélyes rá; a közösség hol le-
het biztonságban; és még sok egyéb információt kellett gyűjtenie és továbbadnia társainak.
Az emberiség fejlődésével a társadalmak egyre bonyolultabbá váltak. Manapság a gazdaság működ-
tetése, a társadalom – és benne az egyén sikeressége – egyre inkább az információhoz való gyors
hozzájutáson múlik.
Ahhoz, hogy valaki értékes információkhoz jusson, sokat kell tanulnia. Magyarország és az Európai
Unió számára kulcskérdés, hogy itthon és az Unió egyes országaiban milyen arányban vannak jelen
a tanult és képzett emberek.
Az ábrákon azt láthatjátok, hogy a régebbi korokban, illetve napjainkban milyen lehetőségei vol-
tak/vannak az embereknek arra, hogy információkat közölhessenek, illetve, hogy azokhoz hozzájut-
hassanak.
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 332 2013.08.09. 17:34:16
333
Társadalomismeret
Azonosítsátok a képek által bemutatott hír- és információforrásokat! Vitassátok meg, hogy melyik
történelmi korszakra voltak jellemzőek! Milyen képzettséggel és tudással kellett rendelkezniük azok-
nak, akik a látott hír- és információcsatornákat működtették? Beszéljétek meg, melyiket tudnátok
magatok is működtetni!
Az információk (pl. a hírek) valóságtartalma nagyon fontos. Ennek ellenőrzése a hír létrehozójának,
illetve továbbítójának a feladata. Nem keveredhetnek a hírek közé álhírek, valótlan állítások. Ha a
hírszolgáltatók ilyeneket továbbítanának, akkor megbízhatatlanná válnának, és a későbbiekben min-
den információjukat kétkedéssel fogadnák.
Nézd meg fgyelmesen a képet! Írj róla egy hírt a
füzetedbe!
Alakítsd át a képről szóló híredet! Bővítsd
további információkkal, hogy
a) a hírben a balesetet elszenvedő ember
gondatlansága legyen hangsúlyos; a hírt
olvasó a takarító személyzetet ne tartsa
felelősnek;
b) a takarító személyzet felelőssége legyen
hangsúlyos; a hírt olvasó az elcsúszott nőt ne
tartsa hibásnak!
Olvassátok fel a híreiteket! Beszéljé-
tek meg, miképp értétek el az egyik,
illetve a másik célt!
A következő évtizedek társadalmát sokan infor-
mációs társadalomnak (angolul: network society)
nevezik. A kifejezés arra utal, hogy már napjaink
munkavállalói közül is sokan új típusú tudást
igénylő kapcsolatrendszerben – hálózatban –
dolgoznak.
A jövő kutatásával foglalkozó szakemberek úgy
látják, hogy a jövő társadalmában a társadalmak
„csúcsain” azok fognak elhelyezkedni, akik az
információk feldolgozásával kapcsolatos nagy
értékű alkotó munkát végzik. Az információk és
más jellegű árucikkek tömeges méretű előállí-
tását végzők sokkal alacsonyabb bérért végzik
majd munkájukat. A társadalom alsó harmadá-
hoz azok tartoznak majd, akik fzikai erőkifej-
téssel a természeti nyersanyagok kitermelését
végzik. A jövő társadalmában a tanulatlan, isko-
lázatlan emberek a legalacsonyabb bérezésű,
csekély presztízsű (alacsony megbecsültségű)
munkákat fogják végezni.
Az élethosszig tartó tanulás az Európai Unió szá-
mára a versenyképesség növelésnek az egyik
legfontosabb eszköze.
Mit sugall számotokra a kép?
„Once you stop learning,
you start dying.”
Albert Einstein
Fordítsátok le az angol nyelvű idézetet!
Beszéljétek meg, mi az idézet üzenete! Nézzetek
utána, ki volt Albert Einstein!
Szakiskolai Tankönyv Történelem.indb 333 2013.08.09. 17:34:18
334
Történelem – Társadalomismeret
Forrás- és képjegyzék
Címlap:
Anna Kommémé: Alexiasz (fordította: Passuth László, 1943) Lectum Kiadó 2002
5.21 http://en.wikipedia.org/wiki/File:EasternBloc_PostDissolution2008.svg szerző: Mosedschurte (2009)
5.22 http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Central_Europe_location_map.svg
5.23 TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. Társadalmi Riport 2012
2011. évi népszámlálás KSH előzetes adatok http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/nepsz2011/
nepszelo2011_2.pdf
http: //www. mr1-kossuth. hu/hirek/radio-100409/a-rozsadombiak-a-leggazdagabbak-a-
siklosbodonyiak-a-legszegenyebbek.html
5.24 Fehér Katalin: Munkanélküliség alakulása a magyar városokban GeoX Kft 2013
Wikipédia, Világtérkép a várható élettartamról Szerző: Fobos92 http://hu.wikipedia.org/wiki/
F%C3%A1jl:Esperanza_de_vida.PNG
Statisztikai tükör 2013. május 13.
http://www.rtlklub.hu/musorok/hazonkivul/cikk/509537
Statisztikai tükör 2012. szeptember 21.