You are on page 1of 68

VÁLTOZÓ VILÁG

www.valtozovilag.hu

VVM 1.

A VÁLTOZÓ VILÁG
MOZGALOMRÓL
Írta Szimeonov Todor

VÁLTOZÓ VILÁG
www.valtozovilag.hu

VVM 1.

A VÁLTOZÓ VILÁG
MOZGALOMRÓL
Írta Szimeonov Todor

BUDAPEST

Tudás, közösség, öröm
A Változó Világ Mozgalom jelszava

VÁLTOZÓ VILÁG
www.valtozovilag.hu
Többnyelvű Könyvtár és Elektronikus Tudásszolgáltató
Főszerkesztő Szimeonov Todor
TÖRTÉNELEM
JOG
ÉLETMÓD
FÖLDRAJZ
KULTÚRA
EGÉSZSÉG
GAZDASÁG POLITIKA MESTERSÉGEK TUDOMÁNYOK

VVM 1.

A VÁLTOZÓ VILÁG
MOZGALOMRÓL
Írta Szimeonov Todor
Folyamatosan szerkesztett munka, 2.2 változat (2014. augusztus 29.)

Szimeonov Todor (1947) 1973-ban diplomát szerez az ELTE-n elméleti matematikából, ugyanott 1982-ben doktorál társadalomtudományokból. 1991-ig állami intézményeknél kutatásokkal és modellezéssel
foglalkozik, ezt követően könyvkiadó és szerkesztő.
Vélemények, kérdések a szerző részére, a kötet témájával kapcsolatban: szimeonov.todor@valtozovilag.hu; a szerkesztőség részére, bármilyen témában: kiado@valtozovilag.hu
ISSN 1219 5235
ISBN 978-963-9001-??-?
© Minden jog fenntartva!

Változó Világ
A Változó Világ Mozgalomról
Szimeonov Todor, 2014

Felelős kiadó a VVMA képviselője

I. A jövő
1. Látni a célt
Egy békés emberi világot látunk.
Egy világot, ahol nem dúlnak háborúk, ahol nincsenek hadseregek. Egy világot, amely egészen más, mint a mai, ahol hatalmas seregek készülnek háborúra, vagy éppen háborúznak, ahol
az emberiség erőforrásainak harmadát áldozzák gyilkolásra,
pusztításra, elnyomásra, erőszakra.
Egy világot, ahol minden ember fenség! Olyan világot, amely
egészen más, mint a mai világ, ahol az emberek többsége pária,
ahol sokan még rabszolgasorban élnek, ahol még természetes a
hatalmasok és a gazdagok sérthetetlensége és gőgje.
Egy világot, ahol mindenki egyenlő, és a kölcsönös tisztelet
természetes és feltétlen követelmény, ahol mindenkinek biztosítva van a sérthetetlen élettér.
Egy világot, ahol mindenkinek van értelmes munkája!
Egy világot, ahol mindenkinek biztosítva van a tanulás lehetősége képességei szerint egy életen át, ahol mindenkinek biztosítva van a hozzáférés az emberiség teljes kultúrájához, a sportolás lehetősége, az utazás lehetősége.
Egy világot, ahol mindenkinek reális esélye van egészségben
és örömben élni 100 évig.
Egy világot, amely egységes, oszthatatlan és demokratikus,
ahol mindenkinek biztosítva van a közéletben való részvétel
lehetősége.

6

A Változó Világ Mozgalomról

Egy világot, ahol humánus jog biztosítja az emberek együttélését, ahol mindenki becsületesen teljesíti kötelességeit, és
bátran védelmezi jogait.
Egy világot, ahol mindenki hisz az emberben, és hisz magában.
Egy világot, amelyet az ember szabad és teremtő szelleme ragyog be.

2. Jövő
A tudatra és öntudatra szert tett embert két egyedülálló kérdés
foglalkoztatja: az élet és a halál kérdése. Minden hangya, mindenélőlény elkeseredetten menekül az őt éppen pusztítani próbáló ellenség elől – amíg az el nem tűnik látóköréből. A strucc ezt
röviden intézi el, bedugja fejét a homokba. Bizonyára a fejlettebb élőlény képes hordani magában valamilyen állandó halálfélelmet, de a halál elkerülhetetlenségének tudata az ember privilégiuma. Ugyanakkor ezt a terhet azzal a másik tudattal
kompenzáljuk, hogy élünk, azaz, van jövőnk.
A jövővel minden pillanatban találkozunk. Amikor belekezdünk egy műveletbe (megsütni egy csirkét vagy felépíteni egy
házat), a művelet elejét, mint egy zászló rúdját szorosan fogjuk a
jelenben, de a művelet vége a jövőben lobog, mint szándékunk,
tervünk lobogója. A jövőt elképzeljük, a jövőt tervezzük. Közben tapasztalatból tudjuk, hogy a jövő ritkán az, amit elképzeltünk, elterveztünk. Néha jobb, néha rosszabb. Többnyire árnyaltabb, bonyolultabb, tele kisebb-nagyobb meglepetésekkel, de
rendszerint káprázatosabb, és főképpen azzal a varázzsal rendelkezik, hogy egy megvalósult – és nem mellesleg: megért – jövő.
A jövő kiszámíthatatlansága a létezés lényegéhez tartozik, és
ez jogosan kelthet, és kelt is kisebb-nagyobb szorongást. Ezért
még inkább biztosat szeretnénk tudni a jövőről. Az igény hamar

I. Egy lehetséges jövő
7
kínálatot szült: a jóslás számos mestersége, sőt művészete alakult ki. Ezek között a legnagyobb pályát a sok ezeréves asztrológia futotta be. Legújabban a jövő tanulmányozásával kapcsolatban a futurológiát tartják számon, bár az egyelőre nem okozott
nagy izgalmat a társadalomban. A hivatásos futurológusokon
kívül igen kevés olvasója akad a futurológiai tanulmányoknak.
Közben az emberek jó része szívesen bújja a „sci-fi”, vagyis
„tudományos-fantasztikus” irodalmat. A szorosan vett sci-fi
irodalom kétségtelenül Verne Gyula – csakugyan fantasztikus –
munkásságával robbant be, de valójában a legtöbb, beleértve a
legősibb mitológiai legenda is tartalmazott a világ teremtése
mellett valamilyen tanítást a világ és a történelem menetéről,
végéről is, még ha ez a vég adott esetben csupán egy kor vége.
Így a bibliai hagyományok is számon tartottak, és tartanak ma is
különféle jövendöléseket a Messiás visszatéréséről és ezeréves
királyságáról. Az efféle legendák és híresztelések néhanapján
fölöttébb komoly nyugtalanságot tudnak kelteni, mint például a
maja naptár alapján 2012. december 21-re megjósolt világvége
előtt.
A múlt-jelen-jövő az idő dimenziója. Megszoktuk azt a
pszichofiziológiai tapasztalatot, hogy a térben léphetünk előre,
aztán hátra, de ugyanez az időben lehetetlen. Valójában a térben
sem (mindig) létezik a „vissza”, ami ugyan ritkán szúr szemet
(talán éppen akkor, amikor egy mögöttünk omladozó hídon
szaladunk), és amit jól fejez ki Hérakleitosz közismert intelme:
„Kétszer nem lépsz ugyanabba a folyóba.”
A jövő felelősség. Az emberi jövő az ember felelőssége. Ami
volt, volt. Ahogy már Agathón is tudomásul vette: „A múltat
még Isten sem tudja megváltoztatni.” De a jövőt nekünk kell
kialakítanunk. Felelősség felépíteni, de nem kisebb felelősség
elképzelni, megtervezni. Hatalmas felelősség a jóslás. A hétköznapi gyakorlatban is jól ismerjük a jóslások beteljesülésének
törvényét. Ha növekvő inflációt várunk, az bizonyosan megnő.
Ha azt mondjuk magunkban: „Ez nem fog sikerülni nekem…”, a

8
A Változó Világ Mozgalomról
dolog nem is szokott sikerülni… Ha túlontúl félünk egy eseménytől, egy találkozástól, az hamar bekövetkezik. Könnyű és
csábító lehetőség egy új Nostradamus szerepében tetszelegni.
Szerencsére a világ nem így működik, nem fog kitörni egy újabb
világháború, mert valaki ezt jósolgatja, de a jóslatok hatását
alábecsülni sem szabad. Bizonyos események, tendenciák, konfliktusok stb. vizionálása elültetheti a víziót a közgondolkodásban, a közös gondolkodásban, és ez már befolyásoló tényezővé
válhat, a legkülönfélébb mechanizmusokon keresztül.
A jövő esély. Esély arra, hogy ami tegnap nem sikerült, holnap sikerülni fog. Esély arra, hogy amit tegnap elmulasztottunk,
holnap bepótoljuk. Esély arra, hogy amit tegnap elrontottunk,
holnap kijavítjuk. Esély arra, hogy amit vétettünk, holnap jóvátesszük. Esély arra, hogy amit tegnap nem tudtunk, holnap megtudjuk. Esély arra, hogy ha vagyunk, holnap is legyünk.
A jövő azáltal válik számunkra erőforrássá, éspedig talán az
egyik legfontosabb erőforrássá, ha tervekkel behálózzuk. Az
ember akkor cselekszik bölcsen, ha mindig rendelkezik jó, napra
kész tervekkel: tervekkel a következő 10 évre, tervekkel a következő egy évre, tervekkel a következő hétre, és lehetőleg pontos tervekkel a mai napra, ahol jelen és jövő közvetlenül kereskedik-viaskodik. Ugyanez érvényes a társadalomra is, azzal a
kiegészítéssel, hogy ma már a társadalomnak igenis rendelkeznie
kell átgondolt tervekkel a következő száz, és bizonyos elképzelésekkel a következő ezer évre. Kétségtelen dilemma az ezeréves
távban való jövőtervezés komolysága. Bulgakov Wolandja maró
gúnnyal szól erről két halandó beszélgető partnerének:
„- Engem azonban a következő kérdés foglalkoztat: ha isten
nincs, akkor vajon ki irányítja az ember életét, és általában a
földi eseményeket?
- Maga az ember irányítja – sietett a válasszal Hontalan; kissé
ingerült volt a hangja, mert nem egészen értette a kérdést.
- Bocsánat – mondta az ismeretlen szelíden. – Ahhoz, hogy
valaki irányítson, szükséges, hogy pontos tervekkel rendelkez-

I. Egy lehetséges jövő
9
zék valamelyes nem túlságosan rövid időszakra. Engedje meg
már-most, hogy megkérdezzem: hogyan irányíthatja az ember a
földi dolgokat, ha még nevetségesen rövid időre, nos, mondjuk,
egy ezredévre sem készíthet tervet...”
Nos, az ember az elmúlt sok ezer évben hatalmas kompetenciára tett szert tervek készítésében, és ez ma már tudományos
tevékenység, de ami a legfontosabb: ez nem egy-egy ember
magányos teljesítménye, hanem közös, összemberi, össztársadalmi folyamat. Valóban, igen mulatságos egy százéves írást,
mondjuk egy Verne Gyula regényt, vagy egy tolsztoji röpiratot
olvasni a jövőről. De gyakran még a 10-20 éves elemzések is
bántóan idejét múltak.
Sok-e valójában ez a bizonyos ezer év? A múltnak érdekes
optikája van. Amikor kisgyerekként már megjegyeztem azt a
félelmetes szót, hogy háború, annyit fogtam fel, hogy ez valamikor réges-régen volt, amikor még nem is éltem… Vagyis, tudom
ma már, két évvel születésem előtt ért véget! Később, minél
jobban távolodtam az eseményektől, egyre jobban fogtam fel,
hogy ezek éppenséggel nem régen zajlottak. Az idő zsugoródása
egyre érzékletesebbé vált. Amikor egy hajdani, addigi érzésem
szerint a régmúltban élt híresség száz vagy akár kétszáz éves
megemlékezését tartották, belém nyilallt, hogy az illető akár
élhetett is életemben, vagy éppenséggel szüleim életében. Személyes helyzetem is élénken érzékeltette az idő furcsa kettősségét: mostanában, a 21. század második évtizedében sokszor
eltűnődöm az apámhoz kötődő emlékek elevenségén, igen,
apámról, aki a 19. században született. A sors fintora, hogy ő
fiatalabb a ma (e sorok írásakor) élő legidősebb embernél.
Nem régen elolvastam Lloyd C. Douglas És köntösömre sorsot vetettek című regényét, nem sokkal ezután Gerald Messadié
Mózes című munkáját. Mind a kettő lenyűgöző élményt nyújtott,
de ami igazán érdekes volt: döbbenetes közelségbe hozták a
régmúlt eseményeit. Az első történet 2000, a második 3300
évvel ezelőtt játszódott, de nekem ezek tegnapivá lettek. Mond-

10
A Változó Világ Mozgalomról
hatjuk, hogy ez merőben szubjektív érzés. Csakhogy az már nem
szubjektív érzet, hogy az élettapasztalat, a tudás képessé tesz
minket áttekinteni, átölelni, a tenyerünkbe venni hatalmas korszakokat, akár magát az örökkévalóságot. Akár a múltba, akár a
jövőbe tekintve is.
Azt viszont be kell látni, és szem előtt kell tartani, hogy komoly különbség van a múltba és a jövőbe való tekintés, és különösen annak optikája között. Az egy évvel ezelőtti események
sokszor olyan frissek, elevenek, olyan közel vannak hozzánk,
mint a szó szerint tegnapi történések. Egészen másképpen érezzük az egy év múlva várható eseményeket. Még szembeötlőbb
ez a különbség, ha egybevetjük a 10 évvel ezelőtti és a 10 év
múlva várható eseményeket stb. Ha folytatnánk a sort, hamarosan rájönnénk egy még furcsább jelenségre: a legtöbb ember egy
határon túl talán képtelen rá, talán hárítja is az előretekintést.
Hogy fog festeni a világ 50, 100, 200 év múlva? Ki tudja! Kit
érdekel! Ennek több oka is lehet. Az egyik, nem elhanyagolható
ok az, hogy tudat alatt is működik a számvetés: bizony, akkor én
bizonyára már nem is élek… Foglalkozni a 2000 évvel ezelőtti
eseményekkel? Miért ne? Mind ez akkor azért történik, hogy
összeálljon az én világom! Hadd történjenek a dolgok! Minél
jobban, ha lehetne. Mert majd jövök! De a jövő történései? Nélkülem? Utánam? Amiről én már nem is szerezhetek tudomást? A
halálom utánra gondolni majdnem olyan kínos és nyomasztó,
mint a halálomra gondolni.
Ezen a pszichés ellenérzésen segíteni a jó testi-lelki egészség
és a gyarapodó bölcsesség tud. Igen, fontos, érdemes ezt a jó
testi-lelki egészséget óvni, erősíteni, a bölcsességet tisztelni és
gyarapítani. Mert így nyithatunk szellemünk számára ablakot a
jövő felé, és abból fény és friss levegő áramlik.
Az elkövetkező száz évről egészen eltérő, de emberi számítás
lehetséges forgatókönyvek állíthatók fel. A demográfiai helyzet
bizonytalan. Minden esély megvan a népesség-gyarapodás megállítására, akár a lakosság némi csökkenésére. Nem zárható ki

I. Egy lehetséges jövő
11
viszont, hogy ez a fordulat késik, és így a demográfiai helyzet
alakulása, több más tényezővel együtt szociális és egészségügyi
katasztrófákhoz, akár háborúkhoz vezessen. Az összehasonlítást
érdemes plasztikusan látni: nem régen a Földön néhány millió
kis növésű, zömében sovány, erősen edzett ember élt. Ma már 8
milliárd nem kis részben elhízott és tohonya ember…
A jövőt lehet elképzelni. A jövőt lehet tervezni. Mindkettő
fontos. De ehhez nem elég szabadjára engedni vágyainkat. Felelősséggel mobilizálni kell összes tudásunkat, és erre támaszkodva számításba kell venni azt, ami biztosan, magától lesz a jövő
része, félig-meddig a jövő alakítója, és számításba kell venni azt,
amit nem ismerünk, ami majd meglepetésként bukkan fel. És
ehhez az összetett, felerészt kiszámítható, felerészt kiszámíthatatlan világhoz kell igazítanunk a jövő építésének közös stratégiáját.
Közben jó, ha tudjuk: semmi sem fedi fel jobban az ember
személyiségét és nézeteit, mint jövőképe. Ítélje meg az Olvasó,
itt a szerző hite jövőnkről:
A jövőben a béke természetes állapot lesz. A 21. században
még sok konfliktus alakulhat ki, de ezek egyre korlátozottabbak
és rövidebbek lesznek, egyre kevesebb emberáldozattal, és egyre
súlyosabb következményekkel a felelősök részére. Hamarosan
létrejön a világkormány, közös földi és űrvédelemmel. Kialakulnak hatékony mechanizmusok az érdekkonfliktusok kezeléséhez
minden szinten. Hosszú, akár több évszázadig tartó harccal, de a
társadalmak végre igazságossá válnak. Hosszú, akár több évszázadig tartó harccal, de az ember jobbá, bölcsebbé, mértékletesebbé válik. A Föld, az ember élettere egy egységes, a természethez szervesen illeszkedő település lesz Az évszázad végére
az átlag életkor 120, az évezred végére 200 év lesz. Közben az
emberiség megtanulja szabályozni a demográfiai folyamatokat,
és eléri a fenntartható gazdálkodás és fogyasztás egyensúlyát. Az
emberek egyre több betegséget megtanulnak megelőzni, és gyógyítani. Minden tudás mindenki számára elérhető lesz, és a leg-

12
A Változó Világ Mozgalomról
nagyobb dicsőség lesz azt gyarapítani. Mindenki megtalálja a
neki való szabad közösségeket.
Az élet, minden küzdelmével együtt értelmes és örömteli lesz.

Mit kíván a Változó Világ Mozgalom?
1. Egyesült és békés világot!
2. Mindenki számára munkát és önmegvalósítást!
3. Fenntartható és igazságos gazdaságot!
4. Fenntartható és igazságos fogyasztást!
5. Közös fellépést a veszteségek, a tartozások és a veszélyek
ellen!
6. Mindenki számára jogot egészségre, tanulásra, kultúrára,
sportra, utazásra!
7. Az állam, a vallás, a nemzet és a politika szétválasztását!
8. Humánus jogot és nevelést!
9. A tudást vezető erőnek!
10. Demokratikus és önigazgató közösségeket!
11. Paradicsommá tenni a Földet!
12. Értelmes és örömteli életet!

Gondolkozz, és cselekedj!
Cselekedj, és gondolkozz!
Van kérdésed? Kérdezz! vvm@valtozovilag.hu
Változó Világ Mozgalom

I. Egy lehetséges jövő

www.valtozovilag.hu/vvm

13

II. Programot az országnak
A Változó Világ Mozgalom Magyarországon született, ezért
javaslatai nagy része elsősorban Magyarország problémáira
kínál megoldásokat.

Magyarország kihívásai
A magyar társadalom, mint sok más helyi társadalom nehéz,
növekvő megpróbáltatásokkal és fenyegető bizonytalanságokkal
terhes időszakot él át.
Ezt sokan tapasztaljuk – sokszor saját bőrünkön, de a problémák súlyát és jellegét, helyzetünk okait és perspektíváit nem
látjuk világosan. A megértést nehezíti a minden irányból harsogó
és zömében kritikátlan kritika. A helyzet jó meghatározása pedig
fontos és sürgető feladat. Ennek érdekében elkerülhetetlen a
kritikátlan, sokszor demagóg kritika elvetése, bármennyire is
hálátlan ez a társadalmi támogatottság szempontjából. A kritikátlan kritika helyett a társadalomtudományi elemzés legjobb hagyományait kell feltámasztani.
A számos tévedés egyike az a feltételezés, amely szerint
olyan mély válságba kerültünk volna, amelyből most már mindenképpen, majdhogynem törvényszerűen ki kell, és ki lehet
vergődni. Ezzel szemben egy olyan rossz pályán mozgunk, amelyen kisebb és nagyobb válságok végeláthatatlan sora vár ránk.
Helyzetünk viszont akkor is méltatlan és dicstelen, ha éppen
nem válság dúl, hanem reform vagy konjunktúra szédíti a közvélemény-formálók hiszékeny közönségét.
A baj valójában globális, de következményei különbözőképpen oszlanak el a világon, jelentős helyi különbségek alakulnak

16
A Változó Világ Mozgalomról
ki. Nekünk itt és most saját feladatainkra kell koncentrálni, felelősen kell gazdálkodni nemzeti kapacitásainkkal. Hiba lenne a
világ megváltására, a globális problémák globális megoldására
törekedni. De az is hiba lenne, ha önző és rövidlátó módon alakítanánk nemzeti stratégiánkat. A nemzetiszocializmusnál már
csak a nemzeti nacionalizmus rosszabb.
Magyarországon most nem kedvezőek a körülmények egy jelentős fordulathoz, de annak lehetősége nincs kizárva. Ehhez a
legfontosabb előfeltétel annak a történelmi előnynek a feltámasztása lenne, amelyre a magyar társadalom szorgos és alkotó
munkával, komoly áldozatok árán szert tett a 20. század második
felében.
A pozitív fordulat egyik legkomolyabb akadálya a mostani
társadalmi elit alkalmatlansága. Azt radikálisan lecserélni illúzió, de egy új mozgalom megjelenése hozzájárulhat egy jelentős
átrendeződéshez és megtisztuláshoz. A legfontosabb az lenne,
hogy maga az új mozgalom hosszú távon megőrizze tisztaságát
és alkalmasságát.
A pozitív fordulat másik legkomolyabb akadálya a magyar
társadalmat ma jellemző eszmei-szellemi zűrzavar.
Nincs pozitív fordulat a munka és a tőke egyidejű elismerése
és megbecsülése nélkül, azok korrekt, értékteremtő szövetsége
nélkül.
Nincs pozitív fordulat, ha a munka és a tőke nem fogadja el a
társadalmi érdek autonómiáját, amelyet a tudásnak, ezen belül
legkövetkezetesebben az új mozgalomnak kellene képviselnie.
Az új mozgalomhoz új eszmék, új formák, új emberek kellenek, de egyúttal szükséges a legjobb nemzeti és európai hagyományok feltámasztása. Különösen az antik kor, a reneszánsz, a
felvilágosodás, a polgári és a proletár forradalmak nagyszerű
eszményeit, a modern kor ember- és társadalomtudományi
eredményeit kell vállalni, és tovább menni az általuk megjelölt
irányban.

II. Programot az országnak

17

Civil az ágak között
A Változó Világ Mozgalom fontosnak tartja, hogy minél
gyakrabban emlékeztessen a hatalom megosztásának új kihívásaira, és azokra az elvekre, koncepciókra, megoldásokra, amelyeket a VVM javasol ebben a témában.
Az egyik alapvető tézisünk, hogy a demokrácia európai modellje hamissá teszi a hatalom klasszikus megosztását, ezzel a
hatalom olyan mérvű koncentrációjához vezet, amely mellett a
demokrácia is hamissá válik. Ennek a tragikus európai modellnek a lényege az, hogy a parlamenti többség, és ezen keresztül a
teljes törvényhozó és végrehajtó hatalom egy vagy több párt
birtokába kerül.
Erre a drámai torzulásra megoldás lenne egy új modell,
amelyben nagyban hasonlít az amerikaira (a végrehajtó hatalom
fejének közvetlen választása), de amelynek egy másik meghatározó eleme lenne az állam és a politika határozott szétválasztása,
olyan szétválasztás, amely hasonló az állam és egyház – elvárható – szétválasztásához.
Sajnos, reálisan nézve, ma Magyarországon nincsenek meg a
feltételek a társadalmi-politikai modell korrekciójához. Annál
fontosabb a VVM egy másik víziójának ismertetése, megvalósításának ösztönzése. Ez pedig az a felismerés, hogy a klasszikus
hatalommegosztással szemben fontos lenne további független
hatalmi ágak kialakítása. Ilyen lenne első helyen az Akadémia
védőernyője alatt szervezett tudomány, de igen fontos szerepe
lenne a civil világnak.
Az elmúlt időszakban hangos lett az ország a Norvég Alap
körüli botrányoktól. Itt mind a két félnek a másikkal szembeni
kritikájában vannak részigazságok, de ami lényeges: a civil
szféra méltatlanul kevés támogatást kap, és a neki szánt kevés
támogatás is csupán a pénzosztó kegyeit kereső, vagy azokat
éppenséggel elnyert szervezetekhez jut.

18

A Változó Világ Mozgalomról

Van-e, lehet-e ennek ellenszere? Avagy talán bele kell nyugodni abba, hogy azt rendeli a nótát, aki fizeti a zenészt? A kormány ezt a nótát szereti, a Norvég Alap meg azt…
Az önszerveződés sem csodaszer, mert minden csoportban jelentkeznek belső problémák, ellentétek stb. De mégis ez lenne az
adekvát magatartás, ettől lenne a civil szféra civil szféra, és nem
a közigazgatás vagy a szolgáltatóipar egy sajátos területe.
Az önszerveződés nem csodaszer, de főleg nem egy könnyű
feladat. A pénzszűkösség további csapás. De mégis ez az egyetlen út, amelyen érdemes haladni. És ha a szolidaritás is érvényre
jutna ebben a mozgásban, a civil világ maholnap valóban a hatalom egy független ágává nőheti ki magát.

A pártfinanszírozás
Általánosan elfogadott vélekedés, hogy a pártok közfinanszírozása indokolt, mi több, csak ennek jelentős növelésével előzhető
meg a politikai korrupció.
Ezzel szemben a VVM úgy tartja, hogy a fő kérdés az: miképpen tehető a pártfinanszírozás hatékony eszközzé a demokrácia megerősítésében és fejlesztésében?
És erre az új kérdésre a VVM-nek válasza is van: az államnak
elsősorban nem szabad felhasználású közpénzeket kellene biztosítania a pártoknak, hanem egyrészt finanszírozási kereteket jól
meghatározott célokra, másrészt szolgáltatásokat, harmadrészt
pedig különféle, ellenszolgáltatással járó megbízási lehetőségeket.
Ezekre első lépésben nem kodifikációs javaslatokat, hanem
konkrét példákat hoznánk fel.

II. Programot az országnak

19

Finanszírozási keretek
Pénzügyi keret tanulmányok készítésére (a tanulmányok készítése állami vagy tudományos, esetleg más akkreditált szervezettől rendelhetők meg)
Pénzügyi keret foglalkoztatásra (meghatározott munkakörökben, egyéb feltételekkel, például pályakezdők, idősek, megváltozott munkaképességűek, tudományos fokozattal rendelkezők
stb., a támogatás vonatkozhat a közterhekre vagy a bér egy részére)
Pénzügyi keret tanulmányi ösztöndíjakra
Szolgáltatások
Választási tájékoztató füzetek kiadása és eljuttatása minden
választóhoz
Választási programok biztosítása a rádió és tv-csatornákban
Ellenszolgáltatással járó megbízási lehetőségek
Hatástanulmányok készítése a törvénytervezetekhez
Ezekhez a lehetőségekhez a pártok, illetve a választásokon
résztvevők kizárólag normatív módon juthatnak hozzá. Ha ezek
a lehetőségek létrejönnek, a pártoknak juttatott minden közvetlen pénztámogatást meg kellene szüntetni.

Likviditási szövetkezetek
Ez fontos eszköz a gazdasági válság leküzdéséhez. A Változó
Világ Mozgalom likviditási szövetkezetek alapítását javasolja,
ami rövidtávon is fontos eszköz lehet a gazdasági válság leküzdésében.
Hogyan működnének ezek a likviditási szövetkezetek? Azokat vállalkozások nagyobb csoportjai hoznák létre. Célszerűnek
látszik, hogy azok helyileg, egy nagyobb településen vagy egyegy régión belül jöjjenek létre, de más összekötő szempontok
alapján is alakulhatnak (például egy-egy ágazatban stb.) Még

20
A Változó Világ Mozgalomról
fontosabb kapocs lenne egy közös kiszolgáló bank közreműködése.
A likviditási szövetkezet legfőbb feladata a tagok kifizetéseinek meghitelezése. Ebben a szövetkezet, vagyis a tagok által
önállóan megállapított szabályokat kellene alkalmazni, a hitelezés forrása pedig a tagok folyószámláinak összesített követelése
lenne. A különféle szabályoknak a működés ésszerűségét, biztonságát és igazságosságát kellene szolgálniuk. Így például ki
lehetne kötni, hogy a szövetkezet csak bizonyos, a gazdálkodást
közvetlenül biztosító kifizetéseket hitelez meg, éspedig csak
meghatározott mértékben. A meghitelezett tag pedig köteles
lenne a számlájára érkező bevételekből elsőbbséggel visszafizetnie a szövetkezettől kapott hitelt.
Ez a konstrukció akkor tudna hatékonyan működni, ha egyrészt a tagok között nagyfokú bizalom áll fenn, és az egyes ügyletek ezzel arányban jönnek létre, másrészt, ha a működtetési
költségek szinte elhanyagolhatók.
A szükséges bizalmat elsősorban a területi közelség alapozhatja, de emellett elvárható lenne olyan kölcsönös információszolgáltatás a tagok általános és különösen likviditási helyzetéről, amely egyben a szövetkezet több irányú hasznosságát is
növelheti. Így például a tag köteles lenne napra kész információval szolgálnia lejárt és várható tartozásairól és követeléseiről. A
hitelezést ugyanis a szövetkezet akkor vállalná, ha a várható
bevételek valószínűsítik a hitel visszafizetését a szövetkezet által
megszabott, általában rövid (30-90 napos) határidőn belül. A
vállalt hitelezés aránya és futamideje erősen függhet a tag általánosan megítélt likviditási helyzetétől, ezen belül a várható bevételek megítélésétől (tervezett vagy már számlázott tételekről
van-e szó, a vevő megítélése stb.) Végső soron a tagoknak nagyon erős eszközeik lehetnek a kölcsönös bizalom érvényesítésére. Ezt mindenek előtt azzal tudják elérni, hogy szabadon
eldönthetik: kinek javára mekkora meghitelezést vállalnak folyószámlájuk terhére. A gyakorlatban ez úgy valósulhat meg,

II. Programot az országnak
21
hogy a tag legelőször megszabja, hogy összességében folyószámlájának hány százalékát hajlandó átengedni hitelezésre
(például 10 %-át), utána pedig minden egyes tagra vonatkozóan
felállíthat ilyen korlátot (például 1 vagy 5 %-ot). A különféle
részletszabályozást egy-egy szövetkezet szabadon, illetve a
kiszolgáló bankkal közösen szabhatja meg. Ezek a beállítások a
többi tag számára megismerhetők kell, hogy legyenek, ami a
kölcsönösség elvét is szolgálja, de így minden tag számára igen
fontos és értékes visszajelzésekké válnak.
Itt még megemlíthető, hogy a kölcsönös tájékoztatásnak a tartozásokról és követelésekről olyan kedvező következménye
lehet, hogy ezt ismerve egyes tagok jelezhetnek egymásnak
körbetartozásokat, illetve megelőzhetik olyan harmadik vállalkozás kifizetését, amely más tagtársnak tartozik.
A likviditási szövetkezetek hatékony működésének másik feltétele a működési költségek minimális szintje. Ezt az biztosíthatja, ha a működés egy közös bank korszerű elektronikus szolgáltatása. Ehhez az szükséges, hogy a működés szinte kizárólag
előre egyeztetett elvek és automatizmusok szerint történjen,
megbízható szoftver segítségével, élő banki munkaerő nélkül, a
tényleges pénzmozgás minimalizálásával.
Mellékes, de kedvező körülmény, hogy a likviditási szövetkezet egyesített követelésére jobb kamatfeltételeket kaphat kiszolgáló bankjától.
A kezdeményezés számára fontos lenne magának a bankszektor, továbbá a kormányzat támogató hozzáállása. Ennek minimálisan a működés kedvező szakmai, politikai és jogi feltételeinek
biztosítását kellene, hogy jelentse, de e mellett sokat jelentene az
is, ha a kiszolgáló bank maga, az egész pénzügyi szektor és
maga a költségvetés is vállalna szerepet a likviditási önsegélyezés hatékonyságának és gazdasági jelentőségének növelésében.
A társadalmak közvetlenül nem a pénzügyi válságoktól, hanem a nyomukban kialakuló gazdasági recesszióktól szenvednek. A likviditási szövetkezetek jelentős mértékben járulhatná-

22
A Változó Világ Mozgalomról
nak ahhoz, hogy a gazdaság élő szövete akkor is működhessen
többé-kevésbé egészségesen, ha a nagy pénzkeringési rendszerekben válságok alakulnak ki.
Mikróhitelezési rendszerek, takarék- és hitelszövetkezetek,
önsegélyező csoportok most is léteznek. Ehhez képes a likviditási szövetkezetek koncepciója más, és talán a mostani gazdasági
helyzetben többet tud nyújtani. Ezt a gyakorlat tudná alátámasztani, vagy megcáfolni.

Van kérdésed? Kérdezz! vvm@valtozovilag.hu
Változó Világ Mozgalom
www.valtozovilag.hu/vvm

III. Programot a világnak
Sürgetjük a világkormány alakítását
Ha holnap kezdene munkához a világkormány, akkor is jelentős késésben lennénk. Nem kevesebbről, mint a világbéke megőrzéséről, az emberiség túléléséről van szó. Igen hamar szembesülhetünk világméretű tragédiákkal és katasztrófákkal. Akkor
viszont késő lenne szervezni az egységes fellépést. Ma még van
esélyünk.
Többször jeleztük, hogy az út egy világkormány kialakításához hihetetlenül egyszerű feladat. Nem kellene más, minthogy
az, hogy az egyik érintett szervezet vezetője (mondjuk UNESCO
vezérigazgatója) vagy egy bölcs állam vezetője (mondjuk Svédország miniszterelnöke) egy kötetlen munkaebédre hívná meg az
ENSZ 12 legfontosabb szakosított szervezetének vezetőjét, és
természetesen az ENSZ főtitkárát. És íme, a folyamat elindul.
Minden résztvevő át fogja érezni a találkozó hasznát – és főképpen történelmi jelentőségét, és így könnyű lesz elhatározni, hogy
a továbbiakban rendszeresen találkoznak. Először évente egy
alkalommal, később negyedévente, utána havonta…
Ez ne legyen senki számára rémisztő, a szent szuverenitásukban lubickoló nemzetvezetők számára sem – ha valamennyire is
éreznek felelősséget.
Igen, messze lesz a világkormány a mi falunktól, de így is egy
közös szervezet ésszerű záróköve lesz az, a demokratikus működés minden ésszerű lehetőségével. Lássuk be, hogy ez a megoldás összemérhetetlenül ésszerűbb, demokratikusabb és előrevivőbb lenne, mint mondjuk egy Bilderberg-csoport vagy annál is
titkosabb szervezet.
Végül, íme, a meghívandók listája:

A Változó Világ Mozgalomról

24

Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO)
Kereskedelmi Világszervezet (WTO)
Menekültügyi főbiztos
Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA)
Nemzetközi Egészségügyi Szervezet (WHO)
Nemzetközi Fejlesztési Szervezet (UNIDO)
Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap (IFAD)
Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO)
Nemzetközi Távközlési Egyesület (ITU)
Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO)
Nemzetközi Valutaalap (IMF)
UNESCO
Felelős vezetők, cselekedjetek!

Béke, NATO, ENSZ, békemozgalom
A béke veszélyben van. A nemzetközi tendenciák azt vetítik
előre, hogy ez a veszély növekedni kell. A béke megőrzése érdekében radikális lépésekre van szükség.
Megérett a helyzet a NATO átalakítására. Mindenek előtt az
Európai Unió feladata lenne közösen és egységes megoldani
védelmét, és ennek alapján egységes szervezetként részt venni a
NATO munkájában.
A világbéke szempontjából viszont ennél is fontosabb lenne a
NATO-t nyitottá tenni, és az ENSZ égisze alá helyezni.
Ezek egyszerű és ésszerű javaslatok, de nem lehet nagy reményünk közeli megvalósításukra, ha a nemzetközi közvélemény
nem hallatja hangját, ha nem fejt ki nyomást a politikai döntéshozókra.
Égető szükség lenne egy új hiteles és hatékony békemozgalomra.
Szükség van mozgósításra!

II. Programot az országnak
25
Szükség van minden felelős és békeszerető ember közreműködésére!
Szükség van rád!

3. Európa kihívásai
Alapvető kérdés az európai integráció programja. Komoly tévedés, valóságos zsákutca az a vélekedés, hogy az integráció
előbbre vétele nem más mint kisebb-nagyobb lépések sorozata
az Európai Egyesült Államok irányába. Ez a fajta végső integráció helyes és szükségszerű folyamat, amelyet a világ fejlődése,
különösen az Egyesült Államok és Kína növekvő túlsúlya sürgetővé is tesz.
Mégis, reálisabb és hatékonyabb feladat lenne az Európában
hosszú ideje elnyomott vagy éppen rosszul kezelt regionalizálás.
Ezt a mozgást két síkon párhuzamosan kellene ösztönözni. Az
egyik szint államok feletti, a másik államon belüli. Ha csak az
egyik szinten történnek mozgások, az jóval nagyobb kockázatokkal járna, mintha ezek mozgások kellően kompenzálnák,
kiegyensúlyoznák egymást.
Így például az egyik nagy tartaléka a belső integráció gyorsításának lehetne Németország és Ausztria egyesülése. Ennek
többé nem lehet akadálya a nyolcvan évvel ezelőtt kierőszakolt
tragikus anschluss bénító hatása. Ebben az esetben a belső
regionalizálás egyébként sem jelentene gondot, hiszen az NSZKban és Ausztriában kialakított és kiválóan működő tartományok
önmagukban követendő példát adnak a kontinens többi részének.
Skandinávia és a Baltikum integrációja már nem lehetne egyből ennyire mély, de így komoly előnyt biztosítana. Még többet
ígérne az északi, illetve a déli szláv államok integrációja, amelyet politikai előítéletek megkeseríthetnek és késleltethetnek, de
akadályozni nem lesznek képesek. Ez természetesen nem a régi

26
A Változó Világ Mozgalomról
Jugoszlávia és Csehország restaurációja, hanem szervesen összetartozó részek szerves összenövése.
Jóval bonyolultabb a latin térség (Franciaország, Olaszország,
Spanyolország) és a brit térség (Egyesült Királyság, Írország)
helyzete, különösen a hiányzó – vagy éppenséggel elnyomott –
belső regionalizáció miatt. Így Franciaország előbb-utóbb kénytelen lesz valamilyen önállóságot biztosítani Korzikának, Bretagne-nak és talán még néhány további régiónak. Hasonlóképpen
Spanyolországnak lesz feladata Baszkfölddel és Katalóniával;
Olaszországnak Lombardiával stb.; az Egyesült Királyságnak
Skóciával, Wells-szel, Észak-Írországgal stb.
Talán legkuszább a helyzet Délkelet-Európával, Magyarországtól Ciprusig. Magyarország a mélyebb integráció szintjén
kakukk-tojás lenne az északi szláv államok körében. Ennél már a
német-osztrák integrációhoz való csatlakozás is eredményesebb
lehet. Jóval vonzóbb változat lehet egy magyar-román unió,
amelyen belül már inkább reális lehet Erdély és Székelyföld
regionalizálása.
Egy ilyen termékeny és sokat ígérő fordulatot az európai integráció kezelésében az tudná méltó módon megkoronázni, ha
Európa bajnokává válna egy világkormányzat létrehozásának.

Európa ünnepe
Ünnepeljük közösen július 14.-ét! Ez a francia történelem, de
talán az egész történelem legszebb napja! – állította 1880-ban az
a francia szenátor, aki előterjesztette az új, egy cikkelyt tartalmazó törvényjavaslatot július 14. francia nemzeti ünneppé nyilvánításáról.
Nem vitás, hogy a modern Európa számára ez valóban a legszebb ünnepnap. E nélkül a nap nélkül, a nélkül, amit ez a nap
jelképez, ma Európa nem lenne az, amivé tették polgárai, és
amire joggal büszkék vagyunk. Azóta – kisebb megszakításokkal – Franciaország pompás össznépi ünnepségekkel emlékezik

II. Programot az országnak
27
meg a forradalom nagy napjáról. A francia nép sok barátja, a
szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavát valló megannyi
európai polgár is sajátjának érzi ezt az ünnepet, megemlékezik
róla, ha módja van rá, örömmel, felemelő érzésekkel vesz részt
megünneplésében.
Nincsen más, szépségében és jelentőségében ehhez fogható
közös ünnepünk. Éppen ezért fontos lenne tudatosan és teljes
mértékben közös ügyként vállalni július 14. közös megünneplését.
Legyen ez szabad polgári kezdeményezés! Nem kell, hogy az
Európai Unió intézményei intézményesítsék azt, jogi formában
kanonizálják. Először maguk a polgárok vállalják fel, maguk
találják fel a megünneplés módját, formáját, maguk gondolják
végig az ehhez társuló régi és új gondolatokat, érzéseket, eszméket.
Ünnepeljük közösen július 14.-ét! Szabadságot, egyenlőséget
és testvériséget Európának!

Van kérdésed? Kérdezz! vvm@valtozovilag.hu
Változó Világ Mozgalom
www.valtozovilag.hu/vvm

IV. Programot az embernek
Munka és tőke
A szociális demokráciában alapvető cél a szükséges anyagi és
szellemi javak környezet- és jövőtudatos, fenntartható biztosítása, és azok igazságos elosztása.
Ez az elosztás csak akkor lehet igazságos, ha
- mindenki érdeme szerint részesül a javakból,
- senki nem lesz kitéve méltatlan nélkülözésnek,
- végül a közösség nem engedi meg, hogy szakadék legyen a
legjobb és a legrosszabb helyzetben lévők között.
A modern fejlődés kezdeti időszakában szigorú és feltétlen
piaci diktatúra érvényesült. Akkor a magántulajdon szó szerint
szentséggé vált:
- a magántulajdon sérthetetlen volt, közösségi érdekből történő elkobzása, államosítása ismeretlen volt (legfeljebb, ha rablása
legálisnak volt beállítható),
- a magántulajdonosnak minden eszköz meg volt engedve tulajdona védelme érdekében, akár fegyver használata, akár háború indítása (ez értelemszerűen az állam szent kötelessége volt,
teljesítette is rendesen, milliók életének feláldozásával),
- szent volt a vállalkozás szabadsága, senki nem korlátozhatta
azt,
- senki nem szólhatott bele a magántulajdonos vállalkozásába,
- szent és sérthetetlen volt a vállalkozás gyümölcse, a profit.
Ebben a kapitalista berendezkedésben a munkájukból élő emberek tömege sorsszerűen ki volt rekesztve a tulajdonosok klubjából.

30

A Változó Világ Mozgalomról

Csakhogy ez nem a piac, hanem a diktatúra következménye
volt. Ezt Marx alábecsülte, részben félreértette.
Az ő modelljében a vállalkozás egyszereplős játék. A magántulajdonos megalapít egy vállalkozást, működtetéséhez folyamatosan vásárolt nyersanyagokat, gépeket, energiát, szolgáltatásokat és munkaerőt. A munkaerőt a tőkés birtokának vaskerítésén
keresztül kiszívja az oda sereglő bérmunkásokból, de ők magukat soha be nem engedi a birtok területére. Így magától értetődő,
hogy a vállalkozás teljes profitja maradéktalanul az övé. A szituáció félre van értve (aminek a tőkés a legjobban örül), de következményei, a munkabérből élők folyamatos elszegényedése és
elidegenedése tragikus méretekben jelentkeznek.
Igazi történelmi fordulópontnak tekinthető a profit első állami
adóztatása.
Minden adónak valamilyen szerepe van a társadalom működése szempontjából. Ilyen szempontból szinte mellékes, hogy az
állam mit és hogyan adóztat. Például Hollandiában évszázadokon keresztül az ablakba tett függöny után is szedtek adót. A
profit adóztatása viszont szinte kopernikuszi fordulatot hozott az
addigi kapitalista rendszerben. Az, hogy az állam elviszi a profit
mondjuk 10%-át kimondatlanul is azzal egyenértékű, hogy az
állam, azaz a közösség olyan jogosítványt szerzett magának,
amilyen egy (társ)tulajdonost illetne.
Az állam ezt a jogosítványt egyoldalú aktussal szerezte meg,
ami nem éppen illendő a piactéren. Mégis, megszületett a precedens.
Ezek után végképp érthetetlen, miért nem indult el egy tisztességes alkufolyamat tőkés és bérmunkás között? Miért ad
abszurdum (?) nem a bérmunkás vonja be a tőkés tőkéjét saját,
de leginkább egy közös vállalkozásba?
A bérmunkások kemény évszázados harcot folytattak, és folytatnak ma is különféle jogaikért, anyagi és egyéb követeléseik
teljesítéséért, de csak kevés és zömében sikertelen kísérlet történt a munka és tőke történelmi együttműködésének kiépítésére.

IV. Programot az embernek
31
Ezzel szemben elkezdődött az egyre radikálisabb kommunista
mozgalom, amely nem együttműködést keresett a tőkével, hanem annak teljes megszüntetését.
A nyers kommunizmus csődöt mondott, de a kapitalizmus
sem vált alkalmassá a történelmi problémák megoldására.
Van esély, hogy a kapitalizmus és a kommunizmus romjain
felépíthető szociális demokrácia képessé válik az előttünk tornyosuló történelmi problémák megoldására.
Ezen az úton az első lépés a tőke profitjának megadóztatása
volt, de az előttünk álló út még hosszú.
Két területen a modern társadalmak komoly eredményeket értek el. Évszázados, ma is éles harcok árán kialakult
- egy viszonylag racionális és hatékony közteherviselési rendszer,
- egy viszonylag méltányos nyugdíjrendszer.
A kommunizmus vereségei, a kapitalizmus válságai most
komoly fenyegetést jelentenek e két fontos rendszer számára. Itt
pedig nem visszafordulásra, hanem további fejlődésre, igazi
fordulatra van szükség.

A békés társadalmasításért
Hegel, a nagy német gondolkodó vallotta: ami valóságos, az
ésszerű. Kapott is ezért mindenféle kritikát. A Változó Világ
Mozgalom azt vallja: ami valóságos probléma, arra van ésszerű
megoldás.
Ma a társadalom számára a növekvő szociális különbségek, a
szegények mérhetetlen elszegényedése, a gazdagok mérhetetlen
gazdagodása valóságos probléma. Olyan valóságos probléma,
amely komolyan fenyeget azzal, hogy kilép a valóságos problémák körébe, és történelmi katasztrófává válik.
Mi lehet a megoldás? Erre nem elég egy megoldást kiemelni,
hanem legalább 12-ből kell összeállítani egy programot. De egy
megoldás is csillapíthatja a robbanásveszélyt, indíthat pozitív

32
A Változó Világ Mozgalomról
folyamatokat. Egy időben nagy reményeket fűztek a Tobinadóhoz, amelyeket nem is szabad feladni, bár be kell látni, hogy
ez a megoldás nem ígér drámai változásokat.
A Változó Világ Mozgalom most egy másik megoldást javasol egy stratégia irányba: a vagyon folyamatos, békés és szerves
(„normatív”) társadalmisítása. Ennek egyik módszere különösen
egyszerű és igazságos: minden közbeszerzésnél ki kellene kötni,
hogy az ár 5%-ával a nyertes megemeli törzstőkéjét és azt az
államnak (önkormányzatnak) engedményezi.
Könnyű belátni, mi történne egy olyan akár tipikusnak is
mondható esetben, amikor egypár millió forintos törzstőkével
rendelkező cég elnyer egy több milliárdos megrendelést.
Még könnyebb belátni, mi lesz az akár kicsi, akár nagy törzstőkével rendelkező vállalkozások reakciója erre a javaslatra.
Abban viszont lehet és kell bízni, hogy a társadalom, és főleg
a becsületes szakemberek felveszik és megnyerik a harcot a
javaslat ésszerű megvalósításáért.
Várjuk minden elkötelezett ember közreműködését és támogatását.

A gyógyszeripar társadalmasítása
A Változó Világ Mozgalom azt vallja, hogy a társadalom
szükség van olyan mechanizmusokra, amelyek révén folyamatosan, hatékonyan és konfliktusmentesen zajlik a privatizált társadalmi termelőerők újratársadalmasítása.
Ezt ésszerűen csak a különböző szektorok sajátosságainak,
ezen belül fontosságának figyelembe vételével történhet. Hosszú
ideje ilyen kritikus, társadalmasításra érett szektor a gyógyszeripar, amely mindenféle összeesküvés-elméletek, de főleg valóságos problémák és feszültségek forrása.
Itt a társadalmasítás útja az lehetne, ha a gyógyszervásárlók
egyéni „gyógyszeripar-fejlesztési” számlákkal rendelkeznének,
amelyekre kerülne a gyógyszervásárlásaik néhány (például 5)

IV. Programot az embernek
33
százaléka. Az ezeken a számlákon lévő pénzt a számlatulajdonosok vagy esetleg az általuk megbízott egészségpénztárak,
szakosított pénzügyi szervezetek stb. csak befektetésre használhatnák a gyógyszeriparban.
Indokolt lenne, ha ezek a befektetések más, ésszerűen megkülönböztetett státuszt kapnának, mint a gyógyszeripar egyszerű
„pénzügyi” befektetői.
Ezáltal a hatalmas profitmaximalizálási nyomás csökkenne,
de főleg kedvezőbb feltételek mellett működne a gyógyszeripari
kutatás és fejlesztés.
Könnyű belátni, hogy ez a modell egy sor hasonló szektorban,
így mindenek előtt a helyi közműveknél, az energia- és a kommunikációszektornál is alkalmazható lenne.

Menhely, nyughely könyveknek
A Változó Világ pályázatot ír ki könyv-menhelyek és könyvtemetők létesítésére.
Minden könyvnek van sorsa. Minden egyes könyvnek is. És a
vége nem mindig jó. Az a társadalom, amely megbecsüli a
könyveket, köteles lenne gondoskodni a gazdátlanná vált, de
különösen a már használhatatlanná váló könyvekről.
Sok könyvtisztelő ember szerint méltatlan, mi több, bűn a
szemétbe dobni egy könyvet. Elégetése is gyalázatos emlékeket
ébreszt.
Nagy szükség lenne olyan helyiségekre, könyv-menhelyekre,
ahol tárolni lehetne nem csak kiadók és kereskedők elfekvő
könyvkészleteit, megszűnő szervezetek könyvtárállományát, de
a magánszemélyek fölöslegessé váló könyveit is (például az
antikváriusok számára értéktelen könyvhagyatékok).
Nagy szükség lenne olyan helyiségekre, könyvtemetőkre,
ahol őrizni lehetne a végképpen használhatatlanná váló könyveket.

34

A Változó Világ Mozgalomról

Egyes hagyományok ismerik ezt az intézményt, de azt hangsúlyosan szent könyvekre tartogatják. De ki mondhatja egy jó
könyvről, hogy az nem szent?
Számítunk, hogy erre a pályázati felhívásra jelentkeznek üresen álló helységeket kezelő költségvetési szervek, intézmények,
önkormányzatok (különösen kistelepülésekről), gazdasági társaságok, kulturális, szakmai, nonprofit stb. szervezetek, magánszemélyek.
A pályázóktól – talán szokatlan módon – elsősorban felajánlásokat várunk, amelyek lehetnek a célnak megfelelő helyiség,
őrzési, marketing vagy egyéb szolgáltatás, könyvkészlet, könyvespolcok, pénzadományok.
Természetesen a pályázók komplett terveket, illetve támogatási igényeket is jelenthetnek be.
Minden pályázó oklevelet és nyilvános elismerést kap, minden jó pályázat hasznosításához a szükséges szakmai és szervező
munkát biztosítjuk. Anyagi támogatást viszont a felajánlások
erejéig tudunk biztosítani.
Jelen kiírás végső határideje 2014. december 31. A jelentkezés és értékelés folyamatos.
Minden érdeklődésre készséggel válaszolunk. Ilyen esetben
kérjük, hogy emailben keressék a kiírót a vvma@valtozovilag.hu
címen.

Van kérdésed? Kérdezz! vvm@valtozovilag.hu
Változó Világ Mozgalom
www.valtozovilag.hu/vvm

V. A mozgalom születése
A Változó Világ Mozgalom születésnapja 2001. július 22. De
mit is jelent ez?

1. Kezdetben volt a Változó Világ
1995 őszén Magyarországon Változó Világ néven új ismeretterjesztő könyvsorozat indult el. A sorozat a méltán klasszikussá
vált francia Que Sais-Je ? [magyarul: Mit Tudok Én?] (QSJ)
sorozat példáját követte, így többek között szigorúan ragaszkodik egy kényelmes zsebformátumhoz és a fix, 128 oldalas terjedelemhez. Ennél is fontosabb viszont a sorozat tartalmi igényessége és enciklopédikus jellege, az állandó törekvés, hogy a kis
kötetekben foglalt tudás hitelesen, világosan és élvezetesen legyen közvetítve. A QSJ a modern francia történelem egyik legtragikusabb pillanatában, a náci megszállás kezdetén fogant, míg
a Változó Világ a kapitalizmus magyarországi restaurációjának
kezdetén született.
A két sorozat hasonlóságának igazából nincs különösebb jelentősége. A francia sorozat, amely – talán nem egészen véletlenül éppen akkor átélt egy nagyobb válságot, és kénytelen volt
átalakulni sajátos szövetkezetből egy klasszikus gazdasági társasággá – következetesen és eredményesen működött, katalógusa
pedig átlépte a hihetetlennek látszó 4000-es számot. És bár a
QSJ szerkesztősége szemmel láthatóan társadalmilag elkötelezett, és nem idegenkedik az innovációtól sem (több lépésben
felújította a sorozat félévszázados arculatát, wiki szoftverre tette
katalógusát, megteremtett egy új kötettípust, ambiciózuson és

36
A Változó Világ Mozgalomról
nem sikertelenül foglalkozik szerzői jogainak nemzetközi forgalmával), a francia sorozat megmaradt annak, ami: egy könyvkiadási projekt.
Ezzel szemben a Változó Világ – kezdetben inkább spontán
módon, de hamarjában tudatosan – egy más, izgalmas úton, más
cél felé indult el, és ez a cél: egy társadalmi projekt.
Így még az indulást követő év, 1996 elején a Változó Világ
szerkesztősége hagyományteremtő szándékkal meghirdette A
tudás 10 napja rendezvénysorozatát, a sorozat 10 főtémaköre
tiszteletére, azokat november első 10 napja között szétosztva. És
itt következett be az első figyelemre méltó véletlen: néhány
héttel később a kormány elhatározta, hogy november 3. lesz a
magyar tudomány napja. Ennek folytatásaként a Magyar Tudományos Akadémia is meghirdette A magyar tudomány napjait,
természetesen novemberre, amiből a későbbi években A magyar
tudomány hónapja lett.
Egy másik, még jelentősebb véletlen a UNESCO 2000-ben
hozott döntése, amely november 10-ikét nyilvánította ki a tudomány napjává, tehát azt a napot, amely A tudás 10 napjában
kezdettől fogva a tudományoknak volt szentelve.
Ezernyi más apró siker és kudarc, visszhang és visszhangtalanság, jel és véletlen, belső és külső impulzus terelte a Változó
Világ fejlődését. Másfél évtized alatt 80 kötet jelent meg, ezen
belül 8 kötet 5 idegen nyelven. Tucatnyi új kezdeményezés és
megannyi – folyamatosan hirdetett – pályázat született, amely
már határozottan túlmutatott a hagyományos könyvkiadási kereteken. Időközben – kísérletképpen már 1997-ben, önállóan, saját
névvel 2000-ben - létrejött a Változó Világ internetportál, ami
jelentősen bővítette a lehetőségeket különféle közösségformáló
szolgáltatásokhoz, kezdeményezésekhez.
1998 őszén a Budapesti Nemzetközi Vásáron a Xeroxstandon elkészült az első magyar digitálisan előállított könyv,
2007 óta az egész sorozat áttért a folyamatos digitális nyomtatás-

V. A mozgalom születése
37
ra, ezzel nagyszerű perspektívát biztosítva akár egy a francia
nagytestvér példányszámával is vetélkedő tudásbázis számára.
Ezt tetézve, a Változó Világ 2008-ban egy különleges, nagyszerű hármassággá vált: az 1995 novemberében indított Változó
Világ könyvsorozat, a 2000 decemberében létrehozott Változó
Világ Internetportál, és a 2008 novemberében meghirdetett Változó Világ Közössége. Ennek az új háromságnak hármas jelszava: Tudás, közösség, öröm! A tudás a létezés hatalma, a közösség a létezés erkölcse, az öröm a létezés értelme.
Sokak számára érthetetlen, hogy ilyen szakmai eredmények
mellett, miért maradt a Változó Világ gyakorlatilag marginális
jelenség? Ennek több oka van. A rendszerváltás után Magyarországon a könyvvilág az egyik legnagyobb átalakuláson ment át.
Lényegében teljesen szétestek a régi, jól működő intézmények.
A könyvkereskedelmi piac olyan kezekbe került, amelyek Európa legmagasabb árrését érték el (ennek ellenére igen ritkán számoltak el korrekt módon a kiszolgáltatott kiadókkal). A piacot
elárasztotta irdatlan mennyiségű pornografikus, vallásos, okkult,
reakciós, szenzációhajhász és egyéb szennyirodalom. Ebben a
helyzetben nem volt kis teljesítmény, hogy a Változó Világ
kötetei hosszú ideig ott voltak megtalálhatók a jobb könyvesboltokban Budapesten és vidéken, könyvbemutatók, író-olvasó
találkozók százaira került sor az egész országban. Ugyanakkor
ez egyre nehezebben volt biztosítható, így a 2010 óta a sorozat
kötetei – leszámítva a rendszeres könyvesbolti és egyéb akciókat
– elsősorban az interneten rendelhetők meg.
Egy másik nyomós oka a Változó Világ marginális helyzetének a kiadó szigorúan őrzött eszmei és pénzügyi függetlensége.
Ez kétségtelenül sebezhetővé tette, kapott is nem kevés sebet. Ez
nem csak emlékeztette arra, hogy nincs egy elefántcsonttoronyban, hanem egyenesen az emésztő társadalmi problémák
tisztítótűzében tartotta. Ez végül nagymértékben segített meglépni egy döntő lépést a Változó Világ Mozgalom (VVM) meghirdetésével.

38

A Változó Világ Mozgalomról

2. A mozgalom küldetése
A Változó Világ Mozgalom (VVM) küldetése munkálkodni egy
sor fontos feladaton:
– a tudás révén jobban megérteni a világot, amelyben élünk;
– emlékezni mindazokra az alapvető célokra, nemes eszményekre, amelyek vezérelték az emberi szellemet az évezredek
során;
– világosan megfogalmazni a mai nemzedékek megújuló közös céljait, e nemzedékekre háruló új feladatokat;
– minél több erőt felszabadítani és egyesíteni a közös célok
eléréséhez.
A mozgalom az emberiségben összegyülemlett hatalmas tudás iránt tiszteletet, őszinte alázatot táplál, de fontosnak tartja az
újítást is.
Működésében a mozgalom számára fő támasz a VÁLTOZÓ
VILÁG könyvsorozat és internetportál, ugyanakkor szükségesnek és fontosnak tartja, hogy valóságos mozgalomként fejlődjön,
egyre többet tegyen, felelősséggel kihasználva a rendelkezésre
álló lehetőségeket, és éberen őrködve függetlenségén és önállóságán.
A mozgalom fel van készülve számtalan kihívásra, amelyekre
legtöbbször újszerű válaszokat kell adnia.
A mozgalom meggyőződése összecseng Ray Bradbury szavaival: „Az a nagyszerű az emberben, hogy soha nem veszti el a
bátorságát és a kedvét; újra és újra kezdi, mert tudja, hogy fontos
és érdemes újrakezdenie.”
A mozgalom nyílt kapukkal fogadja a gondolkodó emberek
érdeklődését, a gondolkodó és tenni akaró emberek csatlakozását.

V. A mozgalom születése
39
A VÁLTOZÓ VILÁG MOZGALOM szolgálni akar. Szolgálni akarja az ember boldogságát, szolgálni akarja az emberi
haladást. Olyan nemes és fontos célokat kíván szolgálni, amilyenek évezredek óta vezérlik az emberi szellemet. Nem új célokat
kíván hirdetni a VÁLTOZÓ VILÁG MOZGALOM, de hozzá
kíván járulni ahhoz, hogy ezek a nemes és fontos célok fényesebben világítsanak, hogy jobban értsük meg a világot, amelyben élünk, hogy több erő szabaduljon fel az emberekben céljaik,
boldogulásuk és boldogságuk eléréséhez.
Ebben a törekvésében a VÁLTOZÓ VILÁG MOZGALOM
számára kiindulópont és jelkép a VÁLTOZÓ VILÁG Könyvkiadó azonos tartalmú szolgálata. Kiindulópont ez a szó szoros
értelmében, mert a mozgalom is az ismeretek, a tudás terjesztésében teszi meg első lépéseit. Jelkép viszont azért, mert a
VÁLTOZÓ VILÁG Könyvkiadó is tanúsította már eddigi szolgálatával Ray Bradbury szavait: „Az a nagyszerű az emberben,
hogy soha nem veszti el a bátorságát és a kedvét; újra és újra
kezdi, mert tudja, hogy fontos és érdemes újrakezdenie.”
Ugyanakkor a VÁLTOZÓ VILÁG MOZGALOM szükségesnek és fontosnak érzi, hogy valóságos mozgalomként fejlődjön,
egyre többet és többet tegyen, felelősséggel kihasználva a rendelkezésre álló lehetőségeket, és ugyanolyan felelősséggel át
nem lépve azokon.
A kezdeti ismeretterjesztő és művelődési jellegén túl, a mozgalom tudományos, közösségépítő, karitatív – és ha szükségessé
válik – politikai jelleget is nyerhet. Ez nem öncél, még kevésbé
reális közeli perspektíva, de ennek lehetőségét becsületesen ki
kell mondani.
Ennek mélyebb alapja az a meggyőződés, hogy a mozgalomnak fel kell készülnie számtalan kihívásra, amelyekre nem ritkán
valóban újszerű válaszokat kell adnia. A mozgalom az emberiségben összegyülemlett hatalmas tudás iránt feltétlen tiszteletet,
őszinte alázatot táplál, de lehetségesnek és elismerendőnek tartja
a valódi újítást is. Ezért a mozgalom különösen őrködik majd

40
A Változó Világ Mozgalomról
függetlenségén és önállóságán, sem közvetlenül sem közvetve
nem kíván betagolódni meglévő mozgalmi, tudományos, karitatív, politikai stb. struktúrákba.
A legfőbb értékek, amelyek szolgálatát vállalja a Változó Világ Mozgalom:
Béke
Munka
Tanulás
Egészség
Művelődés
Életöröm
Alkotás
Szeretet
Szabadság
Felelősség
1. Egyetlen nép, embercsoport vagy egyes ember nem jogosíthatja fel magát, hogy más népeket, embercsoportokat vagy
egyes embereket háborúba sodorja, gyilkolja, veszélyeztesse,
kínozza. A civilizációnk egyik alapvető szellemi öröksége kimondja: Ne ölj. Aki ezt elfogadja, annak kompromisszumok
nélkül el kell utasítania a „Ne ölj, ha nem indokolt!” barbár
szabályát. Soha nem élhet békében mindenki, amíg lesz, aki
indíthat háborút. Soha nem élhet erőszaktól való fenyegetettség
nélkül mindenki, amíg megmaradnak a világon az erőszak jogi
és tárgyi eszközei. Soha nem élhet biztonságban mindenki, amíg
a társadalom nem követ el feltétel nélkül és egységesen minden
szükségeset a biztonság fenntartásához.
2. A munka jog és kötelesség minden cselekvőképes ember
számára, a korosztályi sajátosságok figyelembevétele mellett, 5
éves kortól halálig. Teljességgel elfogadhatatlan az, hogy a társadalom eltűri a munkanélküliség jelenségét.

V. A mozgalom születése
41
3. A tanulás, az egészség, a művelődés és az életöröm lehetősége mindenki számára legyen hozzáférhető, anyagi akadályok
nélkül, a társadalombiztosítás alapján, egy életen át!
7. Alkotást!
8. Szeretetet!
9. Szabadságot!
10. Felelősséget!
Az alapértékeket csak akkor tudjuk igazán szolgálni, ha
kompromisszumok nélkül szolgáljuk az igazi értékeket.

Az MTI Országos Sajtószolgálata (MTI-OS) útján
közzétett közlemények

2012
1/15 Az ismeretek tiszteletéről és az ő terjesztésük fontosságáról –
2012. szeptember 25.
http://os.mti.hu/hirek/78014/az_ismeretek_tiszteleterol_es_az
_o_terjesztesuk_fontossagarol
2/15 Olvasva jó! – 2012. november 7.
http://os.mti.hu/hirek/79346/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
3/15 Esély a cigányság számára – 2012. november 22.
http://os.mti.hu/hirek/79966/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
4/15 A tudomány a vezető erő – 2012. december 3.
http://os.mti.hu/hirek/80405/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
5/15 A humános büntetőjogért – 2012. december 6.
http://os.mti.hu/hirek/80553/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
6/15 Az ünneplésről – 2012. december 10.
http://os.mti.hu/hirek/80723/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye

A Változó Világ Mozgalomról
7/15 Norvégiáról és az EU-ról – 2012. december 12.
http://os.mti.hu/hirek/80833/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
8/15 Az állam és politika szétválasztásáról 2012. december 15.
http://os.mti.hu/hirek/81004/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
9/15 A kiszolgáltatottságról – 2012. december 17.
http://os.mti.hu/hirek/81033/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
10/15 A valódi hatalommegosztásról 2012. december 20.
http://os.mti.hu/hirek/81185/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
11/15 Az adósságról és a nemes célokról 2012. december 23.
http://os.mti.hu/hirek/81278/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
12/15 A politika becsületéről – 2012. december 27.
http://os.mti.hu/hirek/81292/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
13/15 Az innovációról – 2012. december 28.
http://os.mti.hu/hirek/81311/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
14/15 Az igazságosságról – 2012. december 29.
http://os.mti.hu/hirek/81347/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
15/15 Az örömről – 2012. december 31.
http://os.mti.hu/hirek/81406/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye

42

2013
1/15 A világkormányról – 2013. november 25.
http://os.mti.hu/hirek/92323/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
2/15 Mindenkit várunk! – 2013. december 2.
http://os.mti.hu/hirek/92564/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye

V. A mozgalom születése

43

3/15 A népszuverenitás – 2013. december 6.
http://os.mti.hu/hirek/92724/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
4/15 A meditáció – 2013. december 9.
http://os.mti.hu/hirek/92807/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
5/15 A hatalom megosztásáról – 2013. december 17.
http://os.mti.hu/hirek/93113/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
6/15 A törvényhozó és a végrehajtó hatalom megosztása – 2013.
december 20.
http://os.mti.hu/hirek/93258/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
7/15 Állam és politika – 2013. december 20.
http://os.mti.hu/hirek/93288/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
8/15 Állam és egyház – 2013. december 21.
http://os.mti.hu/hirek/93331/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
9/15 Állam és nemzet – 2013. december 22.
http://os.mti.hu/hirek/93339/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
10/15 Állam és polgári szférák – 2013. december 28.
http://os.mti.hu/hirek/93379/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
11/15 Kormányzat és fejlesztés – 2013. december 29.
http://os.mti.hu/hirek/93388/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
12/15 Igazságszolgáltatás és kapcsolt részek – 2013. december 29.
http://os.mti.hu/hirek/93400/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
13/15 2013-ról – 2013. december 30.
http://os.mti.hu/hirek/93408/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye
14/15 A választásokról – 2013. december 30.
http://os.mti.hu/hirek/93442/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye

A Változó Világ Mozgalomról
15/15 2014-ről – 2013. december 31.
http://os.mti.hu/hirek/93452/a_valtozo_vilag_mozgalomert_k
ozhasznu_alapitvany_kozlemenye

44

Van kérdésed? Kérdezz! vvm@valtozovilag.hu
Változó Világ Mozgalom
www.valtozovilag.hu/vvm

VI. Programot a mozgalomnak
A VÁLTOZÓ VILÁG MOZGALOM most még csak barátok és
ismerősök együttgondolkodása, eszmecseréje. Várjuk újabb
barátok és ismerősök csatlakozását. És várjuk azt a pillanatot,
amikor tenni akaró emberek színre lépése nyomán elkezdődik a
tényleges mozgalmi szervezés.
Követelmények a követőkkel szemben:
- legalább két idős embert kell gondozni
- legalább két nőt kell szeretni
- legalább két gyereket kell nevelni és támogatni
- legalább két nyelvet kell ismerni és állandóan tanulmányozni
- legalább két kenyérkereső szakmát kell ismerni és gyakorolni
- legalább két történelmi személyiséget kell ismerni és tanulmányozni
- legalább két szerzőt kell ismerni és tanulmányozni
- legalább két, ezen belül legalább egy jelentős élő vallást kell
ismerni és tanulmányozni
- legalább két sportot, ezen belül legalább egy versenyjátékot
kell ismerni és gyakorolni
- legalább két kézügyességi mutatványt kell ismerni és gyakorolni

46

A Változó Világ Mozgalomról

A szociális demokrácia
Az emberek hosszú évezredek óta közösségekben élnek, olyan
közösségekben, amelyeknek működése egyre meghatározóbb az
ember élete szempontjából.
A közösség működése sokszor nagyobb jelentőséggel bír,
mint a természeti környezet milyensége.
Termékeny alföldön is élhetnek nyomorultul emberek, a sivatagban vagy a jég birodalmában is élhetnek boldog emberek.
Azt látjuk általános gyakorlatnak, hogy egy közösségen belül
különböző csoportok alakulnak: vannak gazdagok és szegények,
elnyomottak és elnyomók, urak és szolgák.
Azt látjuk, hogy ezekben a közösségekben nem csak jelentős
különbségek alakulnak ki az emberek között, de ezek a különbségek könnyen ellentétekké válnak, súlyos konfliktusokhoz, a
közösségek rossz működéséhez vezetnek. Ezek a problémák
többnyire mindenkit elérnek, az urak és a gazdagok sincsenek
biztonságban. A közösségek fokról-fokra többet fordítanak erőforrásaikból az ellentétek kezelésére, mint az emberek jólétére.
Az emberek évezredek óta gondolkoznak a közösségek jó átalakításán. Azt sokan látják, hogy ahogy minden az életben, így
maguk a közösségek is változnak. Tehát igen is lehet azokon
tudatosan, az emberek érdekében változtatni.
Minden korban voltak gondolkodók, akik igyekeztek megérteni a közösségek működésének törvényszerűségeit, a rossz
működés okait, kidolgozni javaslatokat, terveket a közösségek
jobbá tételére.
Így kialakultak általános fogalmak és eszmék. Olyan fogalmak, mint állam, polgár, társadalom, politika, jobb- és baloldal,
olyan eszmék, mint igazságosság, szabadság, demokrácia, haladás.
Már az ókori gondolkodók alakítottak különféle modelleket
és rendszereket. Ezek ritkán jártak konkrét eredményekkel, mint
például Platón elképzelései az államról, de évszázadokon át

VI. Programot a mozgalomnak
47
termékenyen hatottak a későbbi korok gondolkodóira. Ezzel
együtt szinte minden korban akadtak bölcs gondolkodók, akik az
uralkodók szolgálatába álltak, és kisebb-nagyobb befolyással
voltak a történelem alakulására, ahogy például Arisztotelész, aki
Nagy Sándor tanítója és tanácsadója volt.
Az elmúlt évezredekben tervszerű közösségalakító munkát
különféle vallások és szekták végeztek, de tartós és kedvező
eredmények nélkül.
A reformációt és a reneszánszt követő viharos európai fejlődés mélyreható közösség-átalakítást indított el. Ez döntő részben
az ipar és a kereskedelem, egy szóval a tőke spontán munkája
volt, de a felvilágosítás, majd a forradalmak kora egy sor gondolkodót adott a modern társadalomnak.
Döbbenetes módon, a soha nem látott fejlődés, az emberi
szellem által elért szédületes csúcsok iszonyatos szenvedést
zúdítottak az emberekre. Ekkor születtek, immár a tudomány
igényével újabb forradalmi társadalom-átalakító elméletek. A
Marx tanításaival felvértezett munkásmozgalmak harcolni kezdtek egy új társadalmi rend, a kommunizmus kialakításáért. Ez a
mozgalom először 1917-ben Oroszországban, nem sokkal később még több tucat országban, beleértve Kínát győzött, egy
radikálisan új társadalmi berendezkedést és életmódot honosítva.
A kommunizmus megjelenése a Földön sokak számára lelkesítő győzelem volt, amely előrevetítette egy osztályok nélküli
társadalom, egy békés világ felépítésének vízióját. Ezzel viszont
a világ két ellenséges részre szakadt. Kapitalizmus és kommunizmus halálos ellensége lett egymásnak. Elkezdődött egy világméretű polgárháború, amelyben a kapitalizmus 1989-ben
jelentős csatát nyert, az ős ellenség Szovjetunió ellen. A kapitalizmust sokáig ezt végső és totális győzelemnek akarta láttatni a
kommunizmus fölött, de hamarosan el kellett csöndesednie,
hiszen a kommunizmus igazi óriása időközben Kína lett, amely
hamarosan az egész világ megközelíthetetlen szuperhatalma

48
A Változó Világ Mozgalomról
lesz, változatlanul a sajátos – és a külvilágban eléggé kevéssé
ismert – kínai kommunizmust követve.
Marx annak idején úgy gondolta, a kapitalizmus túlhaladása
véget vet az antagonisztikus osztályokra tagolódó társadalmaknak, az emberiség előtörténetének. A kapitalizmus apologétái
viszont egyenesen a történelem végét vizionálták az 1989-es
győzelem után.
A zavaros ezredvég, amelyben most élünk, drámai erővel teszi fel a kérdést: hogyan tovább?
Alig lehet kétséges, hogy a kapitalizmus, ahogy eddig megismertük, nem alkalmas a közösség jobbá tételére az elkövetkező
évszázadokban.
Alig lehet kétséges, hogy a kommunizmus, ahogy eddig megismertük, sem alkalmas a közösség jobbá tételére az elkövetkező
évszázadokban.
Nincs embertelenebb és gyalázatosabb az emberi történelemben, mint a piaci diktatúra.
Nem lehetünk büszkék a szociális diktatúrára.
Nem számíthatunk a piaci demokráciára.
Még nem ismerjük igazán a szociális demokráciát.
Tudnunk kell, hogy a piaci diktatúra kísértete még itt van a
Földön!
Tudnunk kell, hogy a szociális diktatúra kísértete még itt van
a Földön!
Tudnunk kell, hogy a piaci demokrácia csak erős, virágzó és
bölcs társadalmak sérülékeny vívmánya.
Tudnunk kell, hogy a jövő egy szociális demokrácia alapján
építhető.

VI. Programot a mozgalomnak

49

Öt név
Az elmúlt évszázadban világképünk mély változásokon ment át.
Ha áttekintjük ezeket, az ezekhez hozzájáruló több ezer és tízezer jelentős gondolkodó közül öt tudóst lehetne kiemelni.
A világ megértésében látványos fordulat Albert Einstein
(1879. március 14. – 1955. április 18.) zsidó származású német
fizikus nevéhez fűződik. Ő alkotta meg a relativitáselméletet, és
hozzájárult a kvantummechanika és a kozmológia fejlődéséhez.
Nevéhez főződik különösen a tér és idő, a tömeg és az energia
egységének, a tér görbületének koncepciója.
Az élet megértésében alapvető fordulat Johann Gregor Mendel (1822. július 22. – 1884. január 6.) szudétanémet származású
cseh botanikus nevéhez fűződik. Ő alapozta meg a tudományos
örökléstant. Munkásságának meghatározó eleme az öröklés
anyagi mechanizmusának, a később génnek nevezett struktúrának koncepciója.
Az élővilág megértésében igazi forradalom Charles Robert
Darwin (1809. február 12. – 1882. április 19.) angol természettudós nevéhez fűződik. Ő dolgozta ki az evolúció fogalmát és
elméletét, de példamutató kutatómunkát is végzett.
Az ember megértésében mélyreható fordulat Sigmund Freud
(1856. május 6. – 1939. szeptember 23.) zsidó származású osztrák neurológus és pszichiáter nevéhez fűződik. Ő alapította meg
a pszichoanalitikus iskolát, ő tárta fel a rejtett, mindenekelőtt a
szexualitásban gyökerező motivációknak, és általában is a tudatalattinak a jelentőségét.
A társadalom megértésében jelentős fordulat Karl Heinrich
Marx (1818. május 5. – 1883. március 14.) zsidó származású
német filozófus, közgazdász nevéhez fűződik. Ő dolgozta ki a
kapitalizmus és a kommunizmus elméletét, ő alkotta meg a társadalmi formák, az osztályharc, a társadalmi forradalmak fogalmait.

A Változó Világ Mozgalomról
Ez az öt tudós szinte egy időben élt a alkotott. Életük, sorsuk,
hírnevük, örökségük nagyon különböző. Hozzájárulásuk világképünk átalakításában viszont vitathatatlan. Különböző időszakokban ez az öt név heves vitákat provokált. Nagyon sokak, jelentős szakmai, eszmei és társadalmi mozgalmak számára ezek
néha istenek, néha ördögök voltak. Különösen Marx, Freud és
Einstein kultusza ért el néha groteszk és abszurd méreteket.
Akárhogyan is legyen, az öt emblematikus személyiség által
fémjelzett fordulatok megtették hatásukat, drámai módon, addig
soha nem látott mélységben átalakították világképünket, újabb
horizontokat, újabb kihívásokat tártak elénk. Fontos és sürgető
feladatok várnak a mai és a következő generációk számára. Ezeken évtizedről évtizedre több és több elszánt és tehetség ember
dolgozik. Ma már több milliónyian vannak az ilyen tudósok és
gondolkodók.
De legyünk készek és nyitottak azok színre lépésére, akikből
új fogalmak, új koncepciók, új paradigmák megalkotásával
újabb mélyreható átalakulások úttörői válhatnak.

50

Van kérdésed? Kérdezz! vvm@valtozovilag.hu
Változó Világ Mozgalom
www.valtozovilag.hu/vvm

Levél S. J.-nek
Kedves barátom!
Örülök, hogy hosszú hallgatás után életjelt adtál magadról.
Örülök, hogy változatlanul a társadalom ügyei izgatnak, és ebben továbbra érdekelnek gondolataim, továbbra is számítasz
rám. Igen, számíthatsz rám, szívesen megosztom veled gondolataimat, elképzeléseimet.
Az ember változik is, meg nem is. Egész életemben bárkivel
örömmel megosztottam gondolataimat, aki kíváncsi volt azokra.
Össze sem tudom számolni hány embernek, hány társaságnak,
hány szervezetnek és pártnak fejtettem ki véleményemet, javaslataimat. Az elmúlt két évtizedben a tenni és segíteni akarásom
vagy éppenséggel a véletlen tucatnyi párttal és kezdeményezéssel
hozott össze. A személyek és szervezetek listája hosszú, meglepően hosszú, és bizonyára sokak számára döbbenetes lenne.
Soha nem a szereplés, a kaland vonzott. Mindig azt keresem,
kiben találhatok partnert a világ jobbításához. Azt többé-kevésbé
reálisan láttam, hogy az adott személy vagy szervezet milyen
messze áll attól, amivel tudok azonosulni, de mindig hittem, és
ma is hiszem, hogy bárhol is álljon valaki, elindulhat a jó irányba. A jó irányba elindulni, a jó irányt tartani könnyű. Ez a hitvallásom. Közben a legkevésbé érdekelt, hogy az illető személy
vagy szervezet megfelel-e emberi, kulturális és politikai ízlésemnek. Ezt magánügynek tekintettem, amelyet a cselekvés érdekében félre kell tenni. Hozzáállásomat nem tartom idealizmusnak,
és ahogy már mondtam, változatlanul vállalom, hogy bárkinek
próbálok segíteni tervei véleményezésével, elemzésével, saját
terveim, javaslataim megosztásával.

Ugyanakkor a világ időközben alaposan megváltozott. Megszületett a Változó Világ Mozgalom.
Ezzel minden megváltozott. Megváltozott az én gondolatvilágom is.
Most nem kezdhetek másképpen egy beszélgetést a társadalom ügyeiről, mint azzal a kérdéssel: mit tudsz tenni a Változó
Világ Mozgalom szolgálatában?
Aki kíváncsi gondolataimra, ismerje meg a Változó Világ
Mozgalom üzeneteit!
Aki igényt tart gondolataimra, szellemi munkámra, szellemi
erőmre, az legyen része a Változó Világ Mozgalomnak!
Aki egy jobb világot akar, az álljon a Változó Világ Mozgalom szolgálatára!
Nem ígérhetem, hogy holnap jobb lesz a világ.
Nem ígérhetem, hogy holnap felforgatjuk a világot.
Jelszavam egyszerű: Tudás, Közösség, Öröm!
Ilyen alapokon szeretném szolgálni az új, előzmény nélküli
társadalmi mozgalmat.
Ahhoz, hogy őrizzem a magvakat a jövőnek, senkire nincs
szükségem.
Ahhoz, hogy ezek már a jelenben hajtsanak ki, mindenkire
lenne szükség.
Számítok rád!
2010. június 25.

Todor

VII. Az új szövetség
1. Az Emberhit
Egyszer valamikor valami új és szokatlan történt a tudó emberrel: kérdés született benne. És idővel az elméjében ki nem alvó
kérdésekből összeállt egy szellem, az ember szelleme. Egy szellem, amely nem fér el benne, hanem átöleli az egész világot. Ez
a szellem kérdéseket tesz fel. Egyre újabb, egyre merészebb
kérdéseket. Ez a szellem kérdezi: van valami, ami nálam hatalmasabb? Ha lenne, lenne út hozzá? Történelmük során az efféle
kérdésekre az emberek a legkülönfélébb válaszokat adták, tapasztalataik és fantáziájuk szerint.
Valamikor az ember megalkotja az isten fogalmát. Később
már azt is elfogadja, hogy maga ez az isten alkotta meg az embert. Az isten keresésében megtalálja az egyházat, és hamarosan
nem csak mind a kettő szolgálatában, hanem mind a kettő foglyaként találja meg magát. De már évezredek óta születnek gondolkodó és bátor emberek, akik kimondják: Istenek pedig nincsenek! Legtöbbjüket az egyházak szolgái elpusztították, esetleg
éppen elégették. Elégettek sok ezer olyan szerencsétlent is, akinek más volt a véleménye a hit valamilyen – a mai szemünkben
nevetséges – részletkérdésében. És ez még mindig csak egy
csepp a vallásháborúkban elpusztul sok tíz- és százmillió ember
tragédiájának tengerében.
Régen a nagy tanítók úgy tudtak nagy jelentőségű, nagy tömegeket elérő új tanításokat hirdetni, ha isteni sugallatra hivatkoztak. Így az új tanítás rendre új vallást is jelentett. Ebbe a
sorba tarozik Buddha, Mózes, Jézus, Mohamed. Az ő idejükben
nem is lehetett másképpen eljárni, hiszen akkor mindenki, vagy

54
A Változó Világ Mozgalomról
majdnem mindenki hitt az istenek, de legalább egy isten létezésében. Igaz, már az ókorban voltak gondolkodó emberek, akik
szkeptikusan vagy gyanakvással fogadták az istenek létezését,
így jelentkeztek is olyan filozófusok, akik meg voltak győződve,
hogy úgy is lehet tanításokat hirdetni, hogy azokat nem isteni
útmutatásoknak állítják be. Ez ekkor, és még az elkövetkező
2500 évben nagy bátorságot igényelt, és csekély sikert ígért,
hiszen azok, akik nem hittek az istenekben és az ő nyilatkoztatásaikban mégis elenyésző kisebbségek jelentettek. A Felvilágosodással viszont kezdetét vette egy történelmi folyamat, amely
azóta egyre gyorsuló ütemben terjed. Így ma az emberek többsége erősen kételkedik az istenek létezésében, igen sokan pedig
tudatosan és szilárdan tagadják azt.
De ki és miért vonná kétségbe a vallások terjedelmét és jelentőségét vállaló tanítások létjogosságát? Lenin ópiumnak tartotta
a vallásokat. Ilyen kábító, a gondolkodást tompító vagy akár
bénító hatása valóban van a vallásnak, de azt kell mondani: a
vallásnak is. Mert hasonlóképpen működnek a modern szekularizált ideológiák is, a kommunista ideológiától kezdve a piacimádásig.
De jogos-e elvetni minden vallást és ideológiát csak azért,
mert az uralkodó erők igen tudatosan kábításra, uralmuk őrzésére használják fel azokat? A műtétre váró ember számára a kábítószer, a korszerű altató és fájdalomcsillapító éppenséggel életmentő. Arra, amit a vallások és az ideológiák hagyományosan
adnak az embereknek, nekik nagy és valóságos szükségük van.
Egyszerűen arról van szó, hogy a vallások és az ideológiák a
tudás lefordítása, levetítése a gyakorlati ész nyelvére, az egyszerű józan emberek nyelvére. Ez a vetítés hasonlatos, mint a Föld
levetítése egy papírlapra, amiből nélkülözhetetlen térkép születik. Nem kétséges, hogy a tudás levetítése a gyakorlati ész nyelvére bonyolultabb, mint a hatalmas Földgolyó levetítése a kis
sima lapra. Az egyszerűsítés és a torzítás mindkét esetben elkerülhetetlen, de ahogy a térképnek sem az a rendeltetése, hogy

VII. Az új szövetség
55
helyettesítse a Földet, hanem az, hogy segítsen a hajósnak eljutni
Gibraltártól a Jóreménység-fokig, a vallásnak sem az rendeltetése, hogy helyettesítse a Tudást, hanem az, hogy segítsen a vándornak eljutni a születéstől a halálig.
Sorsdöntő időszakban vagyunk. Súlyos megpróbáltatásokon
megy át az ember. Súlyos változásokon megy át a világ. Fenyegető szakadékok szélén haladunk. Ám elvezet út a felemelkedéshez, egy jobb és szebb világhoz.
Egy új Emberhit felépítése került napi rendre. Az Emberhit
azt vallja: minden ember szabad és szuverén, minden ember
fenség, minden ember szentség! Az Emberhit felszabadítja az
embert minden testi, lelki és szellemi elnyomástól. Az Emberhit
felszabadítja az embert minden ideológiai manipulációtól, minden transzcendens és ezoterikus dogmától, minden rögeszmétől.
Az Emberhit megsegíti az embert, hogy magához találjon. Az
Emberhit visszaadja az embernek a boldogsághoz és a felemelkedéshez szükséges összes eszközt. Az Emberhit az emberek
közös, a tudomány által megerősített tudásából és az emberek
személyes élettapasztalataiból építkezik. Az Emberhit hisz az
emberben. Az Emberhit hisz abban, hogy holnap az élet szebb,
bölcsebb és boldogabb lesz. Az Emberhit hisz abban, hogy érdemes és fontos hinni mindezekben! Az Emberhit hisz abban,
hogy az emberek ezt megértik, és magukévá teszik.
Lehet-e elvárásokat megfogalmazni a vallásokkal kapcsolatban? Lehet-e elvárás egy olyan vallással szemben, amely évszázadok, netán évezredek óta őrzi önazonosságát? Ha ezt a vallások képviselőitől kérdeznénk, sejthetően nemleges választ
kapunk, de ha a józan észtől, a felelősen gondolkodó emberétől
kérdezzük, akkor csak igenlő válasz jöhet.
- ne tekintsen kirekesztő módon azokra, akik nem ismerik,
nem osztják meg az adott vallást, esetleg más vallást vallanak,
ne tekintse azokat „vadok”-nak, „pogányok”-nak, másodrendűeknek, még kevésbé bűnösöknek.
- ne büntesse, ne közösítse ki azokat, akik elhagyják a vallást.

A Változó Világ Mozgalomról
- ne támogasson semmilyen erőszakot.
Ma egy még bátrabb kérdést is feltehetünk: nem lehetséges,
hogy az isten nem csak egy mitológiai, hanem reális teremtése
az embernek? Ennek és sok hasonló kérdésre keresi a válaszokat
az Emberhit, egy új gondolkodás csirája, az új évezred gondolkodása.
Ez az új gondolkodás büszkén fogadja el a hit kultuszát, de
azé a kultuszé, amely nem érzi magát veszélyeztetve az ész szabad mozgásától, a tudomány légióitól. E hit középpontjában az
ember áll. Alapunk van hinni, hogy a Nap holnap is felkel. De a
hit értelme az, hogy az ember holnap is feláll. Feláll, mert van
ereje, van feladata, van hite, van tudása. És az ember diadalmaskodni fog. Az Emberhit üzenete most fogalmazódik. És megfogalmazódik, mert az új évezrednek életbe vágó szüksége van rá.
Kezünkben az Emberhit laboratóriumának kulcsa: Egy vagyok
én! És minden ember a testvérem.

56

Ismertető az Emberhitről itt
(www.scribd.com/doc/35176222/Az-Emberhitről)

2. Az Élet Útmutatója
A Változó Világ ismeretterjesztő könyvsorozat alapítója és főszerkesztője igen részletes és szigorú szabványt dolgozott ki a
sorozat köteteire. Ez, többek között, előírja, hogy a szerzőnek
korlátozódnia kell a kiválasztott témához tartozó tudományos
ismeretekre. Az egy-egy nyitott kérdéssel kapcsolatos vitákat
röviden be kell mutatni, de azokba elmélyülni, feltételezésekkel
spekulálni, friss és bizonytalan eredményekkel, és főleg személyes élményekkel és meditációkkal előállni szigorúan kerülendő.
Szakmailag kínos, hogy ebben a kötetben éppen a főszerkesztő,

VII. Az új szövetség
57
mint szerző hágja át ezeket az előírásokat, és túl azon, hogy
eleve olyan témakört hozott be a sorozatba, amely – jellegének,
fontosságának és aktualitásának okán – legalábbis határesetnek
tekinthető a klasszikus ismeretterjesztés szempontjából, három
sajátosan személyes kitérővel egészíti ki a kötetet. Ezek Az élet
útmutatója, az Emberhit és a Változó Világ Mozgalom. Utóbbi
kettő viszont annyira egyértelműen illeszkedik a kötet mondanivalójához, hogy szerencsére teljességgel fölösleges a személyes
vonatkozások ismertetése. Annál inkább kívánkozik megosztásra
Az élet útmutatója-terv előzménye.
1989-ben megtalált a patinás, de negyven éve eltűnt Budapesti Útmutató és Címtár évkönyv feltámasztásának lelkesítő feladata. A tartalmában teljesen megújult kiadvány sikeres újjászületését követően még hosszú évekig igen intenzíven
foglalkoztam az évkönyv gondozásával. Közben több hasonló
sorozattal is találkoztam, megannyi komoly szakmai csábítás.
Egy tavaszi nap viszont egy sötét és poros kötetekkel zsúfolt
antikváriumban kezembe akadt egy vaskos szép kötet. Címe
nyomban megfogott: Az Élet Útmutatója. 1937-ben adta ki a
Pesti Hírlap. Nem filozofikus, inkább a hétköznapoknak szánt
mindentudó kézikönyv, a két világháború közötti zsurnalisztika
minden bájával és korlátjával. Elvarázsolt, azonnal megvettem,
és azóta is kitüntetett helyen áll otthoni könyvtáramban. Nagyszerű mintának találtam, és elhatároztam, hogy előbb-utóbb
összeállítok egy hasonló kiadványt.
Közben a hagyományos könyvkiadás évről-évre nehezebb,
veszélyesebb szakma lett, különösen az igényes kis magánkiadók számára. Szerencsére az internet és a digitális nyomdatechnika új perspektívákat nyitott. Így néhány év elteltével a Változó
Világ portálon megszületett Az Élet Útmutatója első elektronikus változata. Ez még szerénynek is csak jó indulattal nevezhető,
inkább az illik rá, hogy jelképes vázlat, ugyanakkor az egész
terebélyes Változó Világ-komplexum – számomra – egyik legfontosabb szellemi vállalkozása lett.

A Változó Világ Mozgalomról
Az azóta eltelt évek alatt Az Élet Útmutatója tartalma a portálon keveset bővült, de a terv jelentősége, és főleg a terv jelentőségének a megértése drámai fordulatot vett. Rá kellett jönnöm,
hogy az élet útmutatója a jövőben a modern ember számára
hasonló, vagy talán még fontosabb szerepet játszik, mint a Talmud a zsidók számára. A Talmud is a mindentudás minden embernek szánt kincsestára, csakhogy az megdermedt 7. századi
változatában, és onnantól kezdve tartalmában érinthetetlen szentírássá vált (erre lejjebb még visszatérünk).
Az élet útmutatója ezzel szemben egy lehetőség mindenki
számára, hogy maga igazítsa saját magához, saját egyéniségéhez, saját igényeihez a mindentudás összefoglalóját. Ennek is a
mindenkori ősanyaga – idővel – ezer, sok ezer bölcs közös munkájává nemesedik majd, de akkor és így lesz az én életmutatóm,
ha én vállalom saját változatom felelős szerkesztését. Nem mellékes körülmény, hogy ehhez a forradalmi fordulathoz a mindentudás egyéni birtoklásában nem kell több, mint némi okosgépes
szövegszerkesztési gyakorlat. És majd ennek, és még bizonyos
módszertani segítségnek köszönhetően minden ember szert tehet
egy új és stabil tengelyre.

58

Az élet tudománya
Minden ember egy vándor. És végig kell járnia egy utat, az élet
útját... Egyszer...
Ezen az úton vannak kellemes, és vannak csodálatos szakaszok. Ezen az úton vannak nehéz, és vannak gyötrelmes szakaszok. Sokszor nehéz és bonyolult helyzetbe kerülünk. Sokszor
eltévedünk, és újra magunkra kell találnunk, rátalálni a helyes
útra, a saját utunkra. Sokszor fontos döntéseket kell meghozni.
Sokszor kiutat kell találni reménytelennek látszó helyzetekből.
Sokszor el kell tudni viselni az elviselhetetlent. Ilyenkor az ember úgy érzi, hogy jó lenne egy útmutató.

VII. Az új szövetség
59
A mi útmutatónk bennünk rejtőzik! Agyunk állandóan dolgozik. Állandóan fogadjuk a kívülről érkező üzeneteket, állandóan
támaszkodunk arra a hatalmas tudás- és tapasztalatanyagra,
amelyre szert tettünk, és állandóan gondolkozunk. Ez a folyamatos munka folyamatosan írja, szerkeszti ezt az útmutatót. Mégis
az életben sokszor következetlenek, hűtlenek, tájékozatlanok
vagyunk, folyton külső segítségre, külső tanácsokra is érzünk
igényt.
Ahogy az éhezőnek nem halat kell adni, hanem megtanítani
halászni, így az embereknek sem alkalmi tanácsokat kell adni,
hanem meg kell tanítani őket saját Életútmutatójuk megírására.
Ha összeszeded élettapasztalataidat és tudásodat, megalkothatod magadnak saját Életútmutatódat. Akkor az utad soha többé
nem lesz a bóklászó vándor útja, hanem egy nagyszerű út, amelyen biztonsággal és örömmel haladsz céljaid felé!
A modern idők egyik jellemző filozófusi tépelődése a szabad
akarat dilemmája. Ebben a kérdésben aligha juthatunk jó válaszokra, ha nem látjuk tisztán minden létező alaphelyzetét. Egyik
oldalon van a szubjektum, az ő szervezetével, vagyis testével, az
ő képességeivel, és az ő akaratával, és van a másik oldalon a
külvilág, vagyis a környezet, az ő – a szubjektum részéről ekként
értékelt – minden káoszával.
És ebben a helyzetben mennyire, de mennyire szabad az ember akarata. Ám közben másra nem vágyik – tudatosan vagy
tudatlanul – ez az ember, hogy ne legyen ennyire szabad, legyen
támasza, legyen segítsége, legyen tanítómestere, legyen útmutatója. A modern ember hajlamos lázadozni a kötöttségek, a hagyományok ellen. Évezredekig azt tanulta, hogy élete legapróbb
részletét szabályozó hagyomány szent és áthághatatlan. Áthágása többnyire valóságos életveszélyt, vagy legalább is igen durva
büntetést hozott a számára, közben meg maga az élet örök változásaival tanította arra, hogy bizonyos dolgokat, ismereteket,
technikákat, mintákat el kell hagyni, újakat kell teremteni. Az
effajta teremtés megízlelte az emberrel a szabadság ízét, a sza-

60
A Változó Világ Mozgalomról
badságé, amely majdnem olyan erős érzéssé, motivációvá vált az
ember életében, mint a boldogság. Ezzel az ember helyzete nem
lett egyszerűbb, ellenkezőleg. Az ezernyi motivációk, impulzusok és kényszerek szövevénye, mint egy megzabolázatlan ár
sodorja az embert. Megszerezni a napi táplálékot, megvédeni a
lakhelyünket a természeti elemektől vagy a brigantiktól, meggyógyítani magunkat vagy a szeretteinket a csúf kórtól, megbirkózni a gyereknevelés szűnni nem akaró feladataival, elintézni a
hatóságok packázásait, tisztességesen megünnepelni ünnepeinket, elintézni vitáinkat, kielégíteni feszítő vágyainkat… A puszta
sor is szédületes.
Ma már mindenre van tudomány, és minden tudományra van
egyetemi tanszék és akadémiai részleg. A legfontosabb tudományokat, úgymint az anyanyelvet, a számtant, a fizikát már az
iskolában kezdjük elsajátítani. De hol az élet tudománya?
Nem vitás, hogy erre a kérdésre tudományok százai, ezrei
emelnék kezüket: „Én is annak része vagyok!” felkiáltással.
Igen, így igaz, az emberre vonatkozó legtöbb tudomány, és megannyi máshova sorolt tudomány is, például az etika érintve vannak.
Úgy látszik, részek vannak, de egész még nincs. Vagy legalább nincs valamilyen jól felismerhető formában. A látszat
jogos, mert még nem alakult egy igazi és egységes tanítás az
élethez. Erről nyomban két alapvető megállapítást kell tenni.
Először is ez a tanítás nem tudomány. Másodszor ilyen tanítás
igenis létezik.
Mi a különbség tanítás és tudomány között? A tudomány a
tudósoknak szól, a tanítás az embereknek. A tudomány azt kutatja szüntelenül, örök kételyek között, hogy állnak a tények. A
tanítás elmondja, hogyan jó csinálni valamit, bizonyosság birtokában.
Tanítások hosszú évezredek óta szolgálják az emberi közösségeket. Minden közösségnek, minden népnek van egy saját
tanítása, amely bizonyára a legnagyobb kincse. Ez a legtöbbször

VII. Az új szövetség
61
a világ és a közösség teremtésének legendáival kezdődik, és a
hétköznapi élet feladatainak aprólékos előírásain át a közösség
törvényeiig és szent titkaiig mindent átölel. Minden nép tanítása
egyedi és felbecsülhetetlen érték. Egy kis, írással nem rendelkező népcsoport is adhat az emberiségnek olyan értéket, mintát,
amely nem csak csodálatra méltó, de megőrizendő is lehet.
Afrikában él egy nép, amely a gyermek megszületésének idejét nem a világrajövetelének napjától, és nem is a fogantatás
napjától számítja. Náluk az ember születése az a nap, amikor a
leendő anya meghallja a jövevény lelkét. Ennek hagyományos
rendje van. A várandós megérzi az előjeleket, és ekkor elvonul
az erdőbe a legjobb barátnőivel. Ott ülnek egy nagy fa alatt
mindaddig, amíg bensőjében meg nem hallja az új lélek dalát.
Amint a csoda megtörtént, az anya elkezdi énekelni az új dalt,
lassan csatlakoznak hozzá barátnői is. Így indulnak vissza a
faluba, ahol legelőször megtanítják az éneket a leendő apának.
Ezután ezzel az énekkel nap mint nap hívogatják a gyereket.
Időben megtanítják a dalt a falu bábáinak és öregasszonyainak
is, akik ezzel az énekkel könnyítik meg a vajúdást, és köszöntik
a jövevényt.
A szülés után valamennyi falubeli megtanulja az újszülött dalát. Az elkíséri élete minden fontos pillanatában. Ezt éneklik
neki, amikor valami baja esik, ezt éneklik sikerek, győzelmek,
szertartások, felavatások alkalmával, ezt éneklik esküvőjén is.
De egyéb alkalmakkor is felhangzik a lélek dala. Ha valaki súlyosan vét a közösség, vagy valamelyik embertársa ellen, a falubeliek kihozzák a vétkest a falu közepére, körbe fogják, és énekelni kezdik a dalát. Ugyanis ez a nép úgy tartja, hogy nem a
büntetés, hanem a szeretet és a lelkünkre való emlékeztetés segít
az embernek visszatérni a helyes útra. És amikor az ember élete
végéhez ér, szerettei összegyűlnek ágyánál, és utoljára hangzik
fel a békét hozó dal.
Ez a szép legenda több amerikai szerzőnél olvasható (Allan
Cohen, Jack Kornfield). Eredete és hitele bizonytalan, de jó

62
A Változó Világ Mozgalomról
hinni, hogy ez a nép, és ez a hagyomány valóban létezett, és
létezik ma is. Mindenesetre jó példa arra, milyen csodálatos
keretet képes adni az emberi élet számára egy egyetlen egyszerű
szokás.
Az ehhez hasonló egyszerű, de szép és értékes örökség elismerése mellett különös figyelemmel és tisztelettel tartozunk a
nagy kultúrák nagy teljesítményeinek. Ezek többnyire hatalmas
kincsestárak, amelyekben materiális és eszmei, szóbeli és írásbeli hagyomány szerves egységet képez. Említhetünk az emberiség
egységes folyamába veszett régi, és imponáló szívósságot és
folyamatosságot tanúsító, ma is virágzó kultúrákat. Ezeknek
értékes, népszerű hagyományokat, nagy hírnévre szert tett könyveket, iskolákat, mozgalmakat, életformákat köszönhetünk.
Kiemelkedő szerepet játszott többek között a kínai, az indiai, a
perzsa, a maja és még több tucat nagy kultúra. Ebben a vonatkozásban külön is meg kell említeni a diaszpórába szóródott zsidó
nép párját ritkító kincsét, a Talmudot, amely a szorosan vett
vallási témákon túl az élet szinte minden vonatkozását tárgyalja,
tanítja – a családi élettől kezdve a társadalmi és gazdasági kérdéseken át az orvoslásig. Mindezt emberi, érthető, világos, mondhatni: élvezetes nyelven, rengeteg példával, történettel kiegészítve. Ez sajátos emberi életforma hatalmas és időtálló műve,
amely majdnem ezer évig formálódott, seregnyi tanító és bölcs
(„rabin”) közös munkája. Figyelemre méltó, hogy ezek közül
vagy nyolcszáznak a neve is megmaradt a Talmud szövegében.
Vajon a modern kor emberének van-e szüksége hasonló életútmutatóra? Jó ideje nem lehet kétségünk, hogy igen. Az életnek, a mindennapi életvitelnek két hatalmas forrása van: a jog és
a tudomány. Jól látható, hogy az egyes ember elidegenedett
mind a kettőtől. Ez nem véletlen szerencsétlenség, nem egy
gonosz szándék eredménye. A társadalom fejlődése szükségszerűen eredményezte mind a jog, mind a tudomány olyan mérvű
fejlődését, amely azokat reálisan csak rendkívüli képességekkel
rendelkező szakemberek számára teszi érthetővé. A feladat most

VII. Az új szövetség
63
a jog és a tudomány vulgarizációján, ismeretterjesztésén túl,
azok átváltása életviteli tudássá, életviteli mesterséggé, életviteli
művészetté.
A leendő Élet Útmutatója nem lehet a jog és a tudomány alázatos magyarázata, de nem is lehet konkurenciája sem, hanem
azok belső tükröződése, jobban mondva belső párja. Az új kor
emberének szánt Élet-útmutató ma még csak csira. Körülötte
köd, amelynek része a millió számra születő cikkek a női magazinokban, egészséget és boldogságot ígérő könyvek, filmek,
előadások és tanfolyamok. De ez a köd lassan eloszlik, az apró
vízcseppek megtisztulnak és összefolynak egy új egységbe, egy
új folyamba. És hamarosan felfedezünk új kristálytiszta forrásokat. Ez az Élet rendje.
Ismertető Az Élet Útmutatójáról itt
(www.scribd.com/doc/238750063/Az-Elet-Utmutatojarol)

3. A szövetség ereje
A Változó Világ Mozgalom, az Emberhit és Az Élet Útmutatója
olyan jó és erős egységet képez, mint a tudás, közösség és öröm
csodálatos hármasa.
Ez egy új szövetség, egy új kor szövetsége.

Van kérdésed? Kérdezz! vvm@valtozovilag.hu
Változó Világ Mozgalom
www.valtozovilag.hu/vvm

VÁLTOZÓ VILÁG VVM 1.

A VÁLTOZÓ VILÁG MOZGALOMRÓL
Írta Szimeonov Todor

Ajánlott irodalom
A család, a magántulajdon és az állam eredete, Friedrich Engels,
Budapest, 1982
A hatalom és az egyén, Bertrand Russell, Budapest, 1997
A szocializmus fejlődése az utópiától a tudományig, Friedrich Engels, Budapest, 1948
A társadalmi formák elméletéhez, Tőkei Ferenc, Budapest, 1968
Előadások az emberről, Aldous Huxley, Budapest, 2006

További irodalom, naprakész információk:

www.valtozovilag.hu

VÁLTOZÓ VILÁG VVM 1.

A VÁLTOZÓ VILÁG MOZGALOMRÓL
Írta Szimeonov Todor

Tartalom
I. A jövő ……………..…….…..………..………………...…… 3
II. Programot az országnak ….……………………………..….. 5
III. Programot a világnak …….…………………………….... 13
IV. Programot az embernek ….……………………..……….. 19
V. A mozgalom születése ....…....……………………..…….. 25
1. Kezdetben volt a Változó Világ (25) 2. A világ helyzete (27) 3. A
mozgalom küldetése (29)

VI. Programot a mozgalomnak …………………….…..……. 35
VII. Az új szövetség .......…...……………………..……..…... 43
1. Az Emberhit (43) 2. Az Élet Útmutatója (45) 3. A szövetség ereje
(51)

A kötet digitális nyomtatással készült.
Printed in EU

M e g r e n d e l h e t ő a ki a d ó w e b o l d a l á n :

www.valtozovilag.hu