You are on page 1of 2

Megtartja a klasszikus eposzra jellemzo eposzi kellekeket: a prepoziciot- vagy targymegjelolest; az invokaciot vagy

segelykerest; a seregszemlet vagy enumeraciot; a parviadalok leirasat; csodas elemek beavatkozasat a harcban.
Mindezek ellenere Zrinyi egy monumentalis szerkezetu eposzt irt, sokmindenben elter az eposz kialakult szabalyaitol.
Olyan targyat valasztott eposzanak, amely valosagban nem felelt meg az eposzi cselekmeny rangjanak, mivel az eposz
nepek sorsdonto, hatalmas meretu osszecsapasat hivatott abrazolni. Dednagyapjanak, a Szigetvari
csatanak/ostromnak olyan hatalmas meretunek kellett lennie az eposzban, amely altal bebizonyitsa, hogy Szigetvar
ostroma egy egesz nemzet, sot az Europai keresztenyseg vedelmet is jelentette. Hogy ez az esemeny olyan nagy
jelentosegu volt, azt Szulejman Szultan halala miatt hatasosan fellehetett nagyitani. Ugy kellett megszerkesztenie az
eposzt, hogy igazolja azt a tenyt, mely szerint a veresseg tortenelmi tenye valojaban olyan gyozelem, ami egyben az
egesz orszag sorsanak jorafordulasat is jelenti. Zrinyiek kivalasztottsaga azert valik az egesz orszag gyozelmeve, hogy
helytallasanak isteni probatetelkent ertelmezi a kolto. Nem in medias res, nem a dolgok kozepebe vagva kezdodik. Az
eposz 15 enekbol all, amelynek elso 6 eneke a varostrom elokeszitese; csak a 7-dik enekben a torok sereg Szigetvar ala
kerul. Az elso 6 enek soran 5 olyan megraszkodtatas eri a torokoket, hogy Szigetvar ala mar megfelemitve ernek. 1)
Turi Gyorgy gyozelme Palotanal; 2) Zrinyi Miklos Siklosi diadala; 3) A torok csapatban kitor a panik Pusztan Zrinyi
nevenek a hallatara; 4) A sikeres rajtautes az elohadon; 5) A magyarok teljes sereg jelenletekor tornek ki a varbol. A 8-
dik enek pontosan az eposz kozepen all s ez a torokokre negativ torteneseket , erzelmeket soroztat fel, tobbek kozott a
torok hadvezerek tanacskozasan ellensegeskedes tor ki, viszaly(veszekedes), egy honap telt el a torokok megerkezese
ota. A 10-dik enekben mutatja be az elbeszelo a var ostromat: harom oldalrol tamadnak a torokok, mindket fel
hosiesen harcol, de a magyarok kiszoritjak, megfutamitjak a torokoket. A kovetkezo 3 enek epizod; a 11-dik enekben
Deliman megoli az ot gunyolo Rusztant, Cumilla ferjet. Deliman nagyszerelme volt Cumilla, Deliman elbujdosik a
Szultan haragja elol. A 12-dik enekben Deliman es Cumilla szerelmi tortenetet latjuk, a 13-dikban Borbala tortenetet,
aki harcosnak oltozve, fegyverrel megy ki a varbol, ferje, Deli Vid megmentesere. A Szultan visszavonulasra gondol, de
elfogjak a szigetiek segelykero levelet,a galambot, s elhatarozzak hogy donto ostromra indulnak. A ket utolso enek a
kereszteny mitologia es a pokolbeli szornyek es angyalok felvonultatasaval, valamint a szigetiek vertanusagaval
rekeszti be a tortenetet. Az eposz barokk sajatossagai: Az eposz metafizikai(vallasos) jellege: Az elso enek olyan
csapaskent hatarozza meg a torok megszallast, amely az Istennel szembeni hutlenseg miatt sulytja a magyarsagot, az
erkolcsi okok: irigyseg, gyulolseg, igazsagtalansag, lopas, emberoles; mind-mind az Istennel szembeni hutlensegbol
fakad. A torok viszont csupan eszkoz Isten kezeben, amibol vilagosan kovetkezik hogy az Istent kiengesztelik a torokok
legyozese, semmifele akadalyban nem utkozik: "de ha hozzam ternek, megbanvan bunoket, halalrol eletre ismet
hozom uket.""Jaj torok neked, haragom veszelyenek te vagy, de eltorlek, ha ezek megternek." A tema eposzi rangra
emelesenek legfontosabb eszkoze az isteni probatetel jelzese. Zrinyi Miklost nem mint hadvezert latjuk a kezdetben,
hanem idezo konyorgesben Isten irgalmat keri sajat lelke es a keresztenyseg vedo magyarsag szamara. A vilagi elettol
elfordulo fohosnek Isteni csoda adja tudtara kerese teljesuleset: haromszor meghajlik feleje a feszulet es a keresztre
feszitett Krisztus szavakkal is valaszol, elfogadja Isten a nemzetert, a keresztenysegert valo halalat Zrinyinek, azaz
kulonleges kegyelemkent megadatik szamara a martir halal dicsosege. Zrinyi tudja, hogy megfog halni, de vallalja a
halalt s ez hosse avatja Krisztus kovetojeve, aki az emberiseg megvaltasaert halt meg(Athleta Christie). Az Iliaszbeli
Akkileushoz hasonloan ugy vallalja a hosi kuzdelmet, hogy vilagosan latja hogy ezzel sajat halalat is valasztja. A
latomasos es valosag egybekapcsolasa: A 14-dik es 15-dik enek a pokol eroinek es a mennyei seregek abrazolasaval
vegul a ketto osszecsapasanak megjelenitesevel nagyszabasu latomassa szelesedik. Ez a vizio alkalmat ad arra, hogy a
keresztenyek es a torokok harcat a termeszetfeletti erok kuzdelmevel teljes egysegben abrazolja. Zrinyi Miklos, aki
eletet veszti ebben a szornyu csataban, miutan megszabaditja az orszagot es a keresztenyseget a legveszedelmesebb
ellensegtol, Szulimantol, mar itt a foldon a szentek boldog latomasaban reszesul es megnyilik szamara Isten orszaga. A
kolto ebben a reszben az akkori kor izlesenek megfeleloen barokk kepet formal(a barokk festeszet dolgozta ki a martir
halal abrazolasanak azt a tipusat, ahol megnyilik szamara a Mennybolt es angyali seregek sietnek le palmaaggal,
mikozben a kep eloteleben a martir eppen az utolso perceit eli). Zrinyi ebbe a megoldasba a nep hiedelembol vett
motivumokat is belefuz: az angyalok tejuton jonnek le es a Goncol szeker hozza fegyvereiket. Az esemenyek
felnagyitasa/hiperbolizalasa: A barokk stilusiranyt kovetve, felnagyitja az esemneyeket, a szigetvariak serege
batorsaganak, egysegenek felnagyitasa altal. Ezzel parhuzamosan a torokok egysegenek gyenguleset is lattatja. 6
eneken keresztul bizonyitja hogy a szigetvariak csapata egyenrangu ellenfele a torokoknek, a 10-dik enekig a vedok
lepnek fel tamadokent, mig a torok sereg folyton vedekezik. A sorozatos veressegek hatasara a torok vezerek kozott
vitak, veszekedesek tornek ki, a torokok erejenek legyengulese Arszlan kudarcaval veszi kezdetet, amikor elkell
vonulnia Palota alol. A Siklosi kaland a 3-dik enekben mar kozvetlenul Zrinyi tamadasat abrazolja es ezzel megindul a
szigetvariak katonai erejenek a felnagyitasa. Zrinyi es katonai nem egyetlen varat vedtek, hanem az egesz orszagot,
mert azzal hogy magukra vontak Szuleiman hadat, az egesz orszagot vedtek a nagyszabasu torok tamadastol. A
magyarok erejenek novekedesevel parhuzamosan a torok tabor meggyengul, elveszti a belso tartasat. Erejuk csupan a
sokasagukban rejlik, a magyarokke pedig az osszetartasban, a batorsagban es az egysegben. Deliman haragjaban
megoli Rusztant, majd elhagyja a tabort. Igy a torok hadsereg egyresze vezer nelkul marad, majd kikenyszeritik a
Szultantol Deliman visszahivasat. A vezerek tanacsa azt fontolgatja, hogy hagyjanak fel a var ostromaval sa torokok
vonuljanak el Szigetvar alol. A veletlen azonban a kezukre jatszik: elfogjak a szigetiek postagalambjat s igy a csaszarnak
cimzett levelbol ertesulnek a vedok valsagos helyzeterol. Ez a cselekmenyvezetes a vedoket tulajdonkeppen
gyoztesnek allitja be, akik e veletlen fordulat nelkul gyozelmet arattak volna a tamado sereg felett. A hosok
cselekedeteiknek felnagyitasa/eszmenyitese: A barokk stilust kovetve, a kolto eszmenyiti hoseit, akik helyenkent szinte
emberfeletti nagysagban jelennek meg. A koltonek azonban arra is gondja van, hogy a hoseit realis jellemzessel, foldi
emberekke tegye. A tortenelmi husegre is gondolnia kellett, ugy allitja elenk hoseit, hogy felvillantja emberi
vonasaikat, peldaul Zrinyi Miklost, a varkapitanyt a batorsagra, katonai kepessegei, aldozatkezsege emeli tarsai fole.
Ezert szeretik a katonak, ezert kovetik ot husegesen. Eros egyenisegkent, hatalmas uralkodokent rajzolja meg a
Szultant, azonban zsarnok, akinek sulyos emberi hibai vannak; celja a hoditas es a zsakmanyolas. Katonai felnek tole,
ezert teljesitik parancsait. Vele szemben Zrinyi a hazajat vedo ember es ezzel egyutt az Europai keresztenyseget is vedi.
A fohoson kivul a harcosok egesz sorat vonultatja fel, a vegvar hosei vallaljak a halalt, ertekuket kizarolag a batorsagok
es a vitezi ratermettseguk hatarozza meg. Ahogy Balassi irja "embersegrol peldat, vitezsegrol format, mindeneknek ok
adnak". Egymashoz valo viszonyukat az aldozatkezseg, kolcsonos megbecsules jellemzi, kiemelkedo hos a vedoknek,
Deli Vid. A barokk dekorativitas: A barokkra jellemzo dekorativitas mar a masodik enekben feltunik, a torok
seregszemle altal. Szuliman megjelenese a torok sereg rombolo, felelmetes erejet sugallja. A fekete loa
bemutatasaban hasonlatokban bovelkedo kepek, ervenyesulnek, egy barokk kep rajzolodik ki a leiras nyoman: "Veres
nagyszemei ugyan kidultenek/ szaraz fejecskejen van helye ustoknek,/ az orra likjain langos szelek mennek,/ szaja
tajtekot ver, mint vezi Istennek". Tovabba a lo hatalmas termetet elefanthoz hasonlitja, gyorsassagata sebes
solyomhoz, valamint a konnyu menyet. Maga a Szultan is fennseges festoi kepben jelenik meg: feher turbanos, kocsak
tolla, oszszakallu, halovany arcu, arany ruhazatu, uralkodo-halmozasa. A Szultan-jelenet festoisegenek fontos eleme a
mozgalmassag, a lo es a lovas utan a torok hadsereg hompolygeset latjuk, a lovas foalakot mozgo tomeg veszi korul. A
kolto egyenrangu felken mutatja be a Szultant Zrinyi Miklossal: "ilyen vitez es bolcs, ki ennyi harcokon/ Lett volna
gyozedelmes, es sok orszagon/ Poganyok kozt soha sem volt ez foldhaton./ Vitezseg s okossag nagy szorult u benne/
Ha kegyetlen szuveben jelt nem tenne/ Talan kereszteny kozt legnagyobb lenne." A VII. enekben erkezik Szuliman
Szigetvar ala. A kapitany, Zrinyi Miklos kedvelt viteze, Farkancsi Peter meghal. Zrinyi Miklos sirato enekben siratja el,
amelybena barokk kor emberenek nagy elmenye az ido mulasa, az elet mulandosaga rajzolodik meg: "O, elet, mely
hamar ez vilagbol kitunsz,/ O, rovid elet, tolunk mely gyorsan ropulsz!.../Mint harmadnap elott, mint ho az tuz elott,/
Mint alom elottunk, mint fust a szel elott,/ Vagy sebes forgoszel, mint hajtja a fojhot;/ Ugy tunsz el elottunk es
kivansagunk elott." - hasonlatok halmozasa. A VIII. enekben a hajnal lovas alegoriaja valosagos keleti pompaval festett,
a lo fekete, szaja feher tajtekot ver, az orra likabol tuz tor elo, s ahogy felkel a Nap valosagos aranylova valt at. Az
eposz Zrinyi kisebb koltemenyeivel egyutt az Adriai-tengernek Syrenaia cimu kotetben jelent meg 1651-ben. Az eposzt
a kotetben szerelmes versek elozik meg, utanna pedig epigrammak kovetkeznek. A kotetet az ugynevezett
Peroracio(berekesztes, utoszo), amelyben onmaganak josol halhatatlansagot; nem iroi munkajat helyezi az ertekrend
csucsara, hanem a hosi vitezseget.