You are on page 1of 3

3.

tétel: A középkori város
Kialakulás, társadalom, gazdaság, céhes ipar
A kora középkor (5-10.század) folyamán Európában az általános hanyatlás volt – népvándorlás,
magyar-arab-normann pusztításo-, és !z a rég" r#ma" városmod!ll f!$l%dését és ult&rá$át
!lpusztította. A 'yugat-(#ma" )"rodalom buása és a *anyatlás után alig maradtak városok.
A 11. századra +ur#pa pol"t"a" f!$l%dés! l!nyugodott, a népesség megntt, és !" te#hnikák,
te#hnológiák $!l!nt! m!g. ,"nd!z!n! köszönheten lehetség ny$lt a mezgazdasági
többlettermelésre, "ll!tv! a t-bbl!tt!rm!lés lehetvé tette az iparosok% kereskedk eltartását is -
l!*!t%ség nyílt a ézm."par*oz $obban ért%n! a m!z%gazdaságb#l !lvándoroln", így !gy &ontos
gazdasági egység szétvált. A p"a/aon !gyr! t-bbfél! és !gyr! nagyobb m!nny"ség. t!rmé!t
tudta érté!sít!n", a kora középkorra "ellemz természeti gazdálkodást &elváltotta a tudatos
árutermelés.
A n-v!v% "gény! és sz0ségl!t!, a t-bbl!tt!rm!lés, "ll!tv! az "paros és m!z%gazdaság"
t!vé!nység! szétválása sz0ség!ssé t!tt! az áruforgalom m!gsz!rv!zését, így a !r!s!d!lm!t
$!l!nt%s mértéb!n f!ll!ndít!tté. A !r!s!d% érd!véd!lm" sz-v!t!z!t!!t (t"ldé!t) alapította,
és !zd!tb!n uradalomr#l uradalomra $árta, ma$d lassan kialakultak az áru#serék "ellemz
sz$nhelyei% a vásárok. 1ásároat l!gszív!s!bb!n a &rekventált helyeken tartotta – "ly!n! volta
az uradalm" -zponto, vára, "rály" és p0sp-" szé*!ly!, "ll!tv! a nagy forgalm& uta
!r!szt!z%dés!" és a folyam" át!l%, "-t%.
+ *!ly!!n szív!s!n t!l!p!dt! m!g a !r!s!d% és a ézm.v!s!, 2váras t!l!p0lést3 – várost
alotva. 4!*át a -zépor" város !r!d!t"l!g a !r!s!d% és ézm.v!s!, "ll!tv! s!géd!" la*!ly!
volt, mely kezdetben a h'bér!rtól% illetve az egyházi &méltóságtól &(ggtek, ám és%bb béés
vagy f!gyv!r!s &ton "vívtá -náll#ságuat (forrás, Laon!). ,!g$!l!nt a #ommuna )városi
önkormányzat* fogalma, és a város -náll# $og" fogalommá vált.
A városiasodást seg$tette el a te+tilipar &el&utása (!ls% !5portép!s t!rmé!6), "ll!tv! az a tény,
*ogy a 1,. századra kialakultak az egyes ter(letek gazdasági pro&il"ai "s. A t!rm!lést már n!m a
*!ly" sz0ségl!t! szabályoztá, *an!m az a tény, *ogy m"t l!*!t ol/s#n, nagy m!nny"ségb!n $#
áron !ladn". A t!5t"l"par -zpont$a" 7landr"ában és 8sza-9tál"ában alaulta ", míg Angl"ában a
$u*t!nyésztés, fran/"a f-ld-n a bort!rm!lés, az alp!s" v"dé!!n az állatt!nyésztés, ,agyarországon
p!d"g pl. a s#bányászat t!r$!dt !l.
A 11-1:. század" társadalm" f!lfogásban (atonásod#, !gy*áz, $obbágyság* meg"elent a városi
rend is (forrás: Henr!). A városo la#" sa$átos társadalm" -ntudattal r!nd!l!zt!, m!lyn!
!r!d!t! a !r!s!d% már m!glév% !gyl!t!"b!n !r!s!nd%, "ll!tv! abban a tényb!n, *ogy a
városlakók ténylegesen soha nem kap#solódtak be a társadalom gerin#ét "elent h'béri
rendszerbe. A városo "gy!!zt! sa"át önkormányzatot "alaítan", a *.bér&r $og*at#sága al#l
"!r0ln" – !zt l!g!gysz!r.bb!n az egyösszeg' évi adóval érté !l, m!lyn! f!$éb!n a f-ld!s&r a
városla#na "váltságos $ogoat adott, és !z!n $ogoat, "ll!tv! a -t!l!sség!!t r!ndsz!r"nt
írásban "s r-gzít!tté.
1
A városlakók tehát elnyösebb helyzetbe ker(ltek% mint a &öldeken dolgozók, és !z a tény
$!l!nt%s!n m!ggyorsította a város"asodást. !" #árosi le#eg$ sza%addá tesz3 – *angz" az "sm!rt
-zmondás (forrás!), m!lyn! sz!ll!méb!n m"nd t-bb !mb!r m!n!0lt a f-ld!s&r f0ggés! al#l a
városoba. ; alottá a plebe"ust, a" tula$donnal, és így város" polgár$oggal s!m r!nd!l!zt!.
A patr$#iusok /soport$át a tula$donnal, és így város" polgár$oggal r!nd!l!z% alottá (!r!s!d%-
és "paros/é*! tag$a").
A város v!z!t%$! a polgármester volt, "rányít#t!st0l!t! a polgárokból választott taná#s
(mag"sztrátus<sz!nátus). -eladatai -zé tartozott a t-rvény! és szoáso m!galotása, a
-zép0l!t! és a városfal arbantartása, a 0l-nfél! ad# "v!tés! és b!sz!dés!, a bírásodás és a
város véd!lmén! m!gsz!rv!zés!. A város !gy*áz" érdés!b!n szabadon d-nt*!t!tt, és tovább"
kiváltságai -zé tartozott az -náll# bírásodás és a szabad t"sztségv"s!l% választásána $oga,
"ll!tv! a sa$átos város" "váltságo= árum!gállít# $og, vásártartás $oga, pallos$og. A városo számára
a legkedvezbb a királytól való &(ggés volt, *"sz!n így az !gy-ssz!g. év" ad#t a városo magu
*atároztá m!g, "ll!tv! a "rály "s támaszod*atott a városora a 0l-nfél! !gy*áz" és v"lág"
*.bér!s!"v!l sz!mb!n.
A -zépor" város !r!t!"n b!l0l $!l!nt m!g !l%sz-r a polgári egyenlség, a közteherviselés az
önkormányzatiság, ám e "ogokban #sak az részes(lhetett% aki a város polgára volt. Azonban
!gyr! nagyobb számban $!l!nt! m!g a b!t!l!p0l%, a"n! az -normányzat"ság s!mm"t n!m
$!l!nt!tt – így a középkor végére a városokban #sak egy sz'k réteg rendelkezett polgár"oggal,
"alault a város" ar"sztorá/"a.
Az azonos m!st!rség!t .z% "paroso érdekvédelmi és közösségi szervezetek!t alapította, !z!
volta a #éhek. Az "par" t!vé!nység!t az írásban "s r-gzít!tt #éhszabályzat sz!r"nt !ll!tt .zn". A
/é* szabályozta a pia#ot (" m!nny"t t!rm!l*!t és ad*at !l), az !l%állított t!rmé! minségét és
árát, továbbá a munkaidt és a munkaert "s (forrás: takácsok céhsza%álzata!), "ll!tv! v"gyáz a
kereslet.k$nálat arányára. A /é*! tag$a" s!gély!zté !gymást, közösségi élet0 az adott
m!st!rség!s sa$átos -ntudatot (/ím!r, zászl#, 0nn!p!) adott. A /é* szabályzata kizárta a
konkuren#iát% így a város létszámával t-bbé-!vésbé azonos nagyság& !mb!r apott "váltságot,
továbbá a /é*! közösen léptek &el a városon ív0l" "par.z%!l –kontárokkal. szemben.
A /é*! a városon b!l0l k(lön&éle katonai védelmi és közösségi &eladatokat látta !l, pl. /é*!
bástyá" a várfalon. A /é* tel"es "og! tag"ai #sak a m'helytula"donosok% mesteremberek l!*!tt!.
Az "nas- és l!gényév! vég"gdolgozása után a városon ív0l !ll!tt a szamab!l" tudását b%vít!n"!
(vándorév!), vég0l !gy remekm' elkész$tése után ap*atta m!g a m.-dés" !ng!délyét. A /é* és
a manufat&ra -z-tt" 0l-nbség !ls%sorban a /é* d!f"ní/"#$áb#l faad (forrás6), *"sz!n amíg a
középkorban a minségi munkána !ls%sorban !t"a" $!l!nt%ség! volt, és t!rmé p"a/" érté!
másodr!nd. volt, add"g a manu&akt!rás termelésb!n !vésbé a m"n%ség, *an!m "nább a
mennyiség% a tömegtermelés számított.
A városo n-v!!désév!l a város&alak kitolódtak (&#áros, forrás!), ám m"-zb!n 'yugat-
+ur#pában >0-?0 !zr!s városo $-tt! létr!, add"g ,agyarországon még ,átyás orában "s a @-10
!zr!s lél!szám& város volt a $!ll!mz%. A város állandó védelemr! szorult, melyet a városlakók
láttak el, *"sz!n zsámányra a városo, "ll!tv! országo -z-tt" *ábor&n ív0l más*ogy n!m
l!*!t!tt sz!rt t!nn"
Az áru/s!r! l!gnagyobb *asznot ígér% m#d$a a távolsági kereskedelem volt, m!ly l!*!t!tt
száraz&öldi (rossz uta, vámo, ad#, rabl#támadáso), &olyami (b"ztonságosabb, d! a
szabályozatlanság m"att so n!*ézség), "ll!tv! tengeri (l!ggyorsabb, d! v"*aroAal#zo). 7ontos
:
!r!s!d!lm" &tvonala v!z!tt! a 7-ld-z"-t!ng!r !l!t" részér%l 8sza-9tál"ába )levantei
kereskedelem* és 9tál"áb#l 7landr"ába )/hampagne.kereskedelem*. Az 8sza"-t!ng!r"
!r!s!d!lm!t az észaném!t városo sz-v!tség! (0anza.városok, pl. Bamburg, )réma, (osto/)
tartotta ézb!n, m!ly*!z l!ngy!l városo "s ap/sol#dta ('ovgorod, ("ga).
Az !ur#pa" !r!s!d!l!m folyamatos gazdaság" térség!t $!l!nt!tt, !**!z C!ngy!lország és
Ds!*ország "s /satlaozott, f%ént fém"par" t!rmé!"v!l. 1yugat.Európára !ls%sorban a #éhes ipar
volt $!ll!mz%, míg a keleti régióban a bányászati kiváltságokra alapozott városiasodás volt
$!ll!mz%.
2agyarországon a város&e"ldés megkésik, alapv!t%!n az !gy*áz" vagy v"lág" /!ntrumo, "ll!tv!
a bányászat" -zponto (7!lv"dé, +rdély) válna város" $ogoal f!lru*ázottaá. A #éhek #sak
1334 után ('agy Ca$os ora) $!l!nn! m!g, és m"v!l !gész!n add"g n"n/s olyan ár&, am"v!l
!r!s!dn" l!*!tn!, "ll!tv! a gyér laosság& városo -z-tt" távolság nagy, !zért a -zt!s
térség!b!n sorra alakulnak ki a mezvárosok. A m!z%város a falu és a város -z-tt" átm!n!t=
agrárt!vé!nység!t folytat, várfala" és -normányzat" (ommuna) $oga" n"n/s!n!, továbbá
m!gmarad a f-ld!s&rt#l<p0sp0t%l<"rályt#l val# f0ggéséb!n.
Az árut!rm!lés f!ll!nd0lésév!l m!gn-v!!d!tt a pénzforgalom, és a 11. században meg"elent a
bankrendszer. E!zd!tb!n a tartományura 0l-nfél! pénzt v!r!tt!, ám !z! sofél!ség! és
b"zonytalan érté! z.rzavarossá t!tt! a pénzp"a/ot. A pénzverés így hamar királyi &elség"oggá
vált, szabályoztá a pénz! n!m!sfémtartalmát és az -tv-z!t! arányát "s. 5ezdetben ez(stpénzz!l
f"z!tt!, aranypénzt elször -irenzében vertek (aranyfor"nt), és *amar !z l!tt a l!g!lt!r$!dt!bb
f"z!t%!sz-z – Eároly (#b!rt "s f"r!nz!" m"ntára v!r!t!tt aranyfor"ntot, "ll!v! !z0stdénárt.
A pénzforgalom során fontos volt a k(lönböz pénzek beváltása – !zt &ként az itáliai
városokban f!lállított pénzver asztalon (ban#hán) vég!zté, így "tt alaulta " a bano %s!",
m!ly! és%bb omoly *aszonra t!tt! sz!rt. '!m!s!mb!r, "ll!tv! !gy*áz" sz!mély általában n!m
foglalozott pénz0gy!!l, ám a bankárok &ontos hitelezi voltak mind a világi% mind az
egyházi uralkodóknak. Eés%bb !z! a banáro "szorítottá a f!udál"s !r!d!t. !l"t!t, a n!m!s"
ar"sztorata származás& város" uraat.
>