You are on page 1of 5

17.

tétel
A külső világ tevékeny megismerésének feladatai. A környezettudatos magatartás tartalma,
formálásának lehetőségei. Matematikai nevelés az óvodában.
A külső világ megismerésének területei:
1. Környezeti nevelés (Dr. Havas Péter)
2. Matematika jellegű tapasztalatszerzés
3. A munka jellegű tevékenységek
A külső világ megismerésének a célja: „Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!”
- magatartási, cselekvési szokások megalapozása
- pozitív érzelmi viszonyulások alapozása
- attitűdök formálása
- környezettudatos magatartás kialakítása
- életviteli értékek megismertetése, elmélyítése
A külső világ megismerésének feladatai:
Olyan képességek alakítása, melyek által a gyermek érzékennyé válik a természeti és a társadalmi környezet,
a hazai táj, a hagyományok, a szokások értékei iránt.
Emberi értékek megalapozása a külső világ megismerése során:
- az élet tisztelete
- a felelős együttgondolkodás és cselekvés
- a másság elfogadása, tolerancia, a másokra való odafigyelés
- a konfliktuskezelés
- önfegyelem
- kreatívvá fejlesztés (adjak lehetőséget, az óvodás gyermek a legkreatívabb, pl. labirintus játék: több
megoldás – melyik a legrövidebb/leghosszabb)
- logikus gondolkodás alakítása
Környezeti nevelés
Dr. Havas Péter: A környezeti nevelést négy területre bontotta
 OKI nyugalmazott igazgatója, az ELTE tanára, a Körlánc Program a nevéhez fűződik
I. Külső, természeti környezet
II. Belső, természeti környezet (egészségmegőrzés)
I. II. III. Külső, ember alkotta környezet (2 alterület: tárgyak, társak)
IV. Belső, ember alkotta: személyes én
III. IV.
Középpontban a gyermek.
Környezeti nevelés: az óvodai nevelés a környezeti nevelés megalapozója, pozitív érzelmek kialakítása,
szokások kialakítása.
I. Külső, természeti környezet: Minden egyaránt fontos, minden mindennel összefügg.
1. Élővilág sokfélesége: a fajok gazdag együttese a Föld az élet bolygója lett és maradt. Vele született
természet szeretet, erre kell építeni a pedagógusnak. Pedagógiai üzenet: az élet tisztelete. Minden ami él
egyenrangú. Mindennek megvan a maga helye. (Tápláléklánc fogó)
2. Föld űrhajó (Gaia – Föld istenasszonya): Föld olyan, mint egy jármű. Utastársak vagyunk, vigyázunk
egymásra, hogy célba érhessünk. Elszaporodtunk, kiszorítottuk a többi élőlényt (nemcsak a károsakat). A
mi terjeszkedésünk a bajok forrása, eredete.
Természet – ember kapcsolata: harc.
Gaia: anyafigura, termékenység, gondoskodás.  Hálaadás (Thanksgiving): megköszönni Földanyának
amit adott.
Zöld napok :
1. szeptember 23. – Takarítás világnapja (együtt kitakarítani az ovit, összegyűjteni a hulladékokat,
játékok, tárgyak készítése belőle, kevesebb hulladék maradt, azt a szelektív hulladékgyűjtőbe vinni)
2. október 4. – Állatok világnapja (állatok védelme, óvása, szeretete, tanyára kimehetünk, közeli vadas
parkba)
3. március 22. – Víz (víz tisztasága: szűrőpapíron átszűrjük a vizet, egy csepp olaj; takarékoskodás: ne
folyjon a csapból a víz)
4. április 22. – Föld világnapja (kő- és ásványhetek, kőtorony építése, stb., virágok ültetése)
5. május 10. – Madarak, fák világnapja (faültetés: „Mi fánk”, fa: tisztítja a levegőt, árnyékot ad,
élőhely, madárhangok hallgatása)
6. június 5. – Környezetvédelmi világnap (gyermekek megismertetése a környezettudatos életmóddal,
energiatakarékosság, stb.)
3. Természetvédelem: szülő, család (minta) hogyan viszonyul. Pl.: szelektív hulladékgyűjtés.
3 éves korba be lehet oltani a gyerekbe. Alapgondolat: „Ne árts, vigyázz rá!”. Nemzeti parkok: természeti
kincsek. „Természet egy népnek ugyanolyan kincse, mint az arany.”
Önmagunktól kell megvédeni a természetet. (emberi önzés) (ózonlyuk kilyukad, természetvédelem)
Ökológusok: minden 20. percben eltűnik egy faj  a földanya nemcsak szül, hanem el is temet (pl. dínók)
4. Kapcsolatok, ökológia: a kapcsolatokra utal.
II. Belső, természeti környezet, egészségnevelés:
1. Saját testkép: Egészség: nem a betegség hiánya. A boldogság lehetősége.
Életmód, életvitel: életviteli értékek megtanítása. Ismerje és fogadja el saját testét olyannak, amilyen.
2. Táplálkozási szokások: egészséges ételek megismertetése. Óvoda: gyümölcs, zöldség (Gyümölcs, Zöldség
napok)
3. Mozgás, életmód: boldog gyerek: nagy tornaterem, udvar. Ne vegyük el a gyerekek kedvét a mozgástól.
Megfelelő időben ébredjen fel, feküdjön le. Fontos a NAPIREND.
4. Betegségek megelőzése: kézmosás étkezés előtt, után. Fogmosás. Mosdóhasználat.
III. Külső, ember alkotta környezet
1. Tárgyak: anyag-, és energiatakarékosság (hulladékgyűjtés, elzárni a csapot), hulladékgazdálkodás,
hagyományőrzés (farsang, mikulás, bizonyos épületeket megőrizni), környezetbarát technikák,
technológiák (újra papír készítés, komposztálás, szülőket megkérni: ne autóval hordják a gyereket oviba).
A gyerekek ismerjék fel, hogy a tárgyak, amelyeket használnak, lehetnek nagyon veszélyesek is.
Óvoda udvarán komposzt: együtt végzik, a gyerekek megfigyelhetik a folyamatot.
Amit tanítunk, amit a gyerekek tapasztalnak, összhangban legyen. (hó utak sózása fák kipusztulnak)
2. Társak: konfliktuskezelés, empátia, mentálhigiénés egészség (önismereti gyakorlatok, játékok
segíthetnek), tolerancia, önfegyelem, együttműködés (ki kell alakítani a gyerekekben). Amikor az óvónő
beér az oviba, mindent félre kell tennie (fáradt, nem aludt, éhes…).
IV. Belső (énre irányuló), ember alkotta környezet: Fontos a teljesítmény (teljesítmény orientáltak
vagyunk), önismeret (erősségek-gyengeségek), önfegyelem, érzelmi és indulati stabilitás (erkölcsi nevelés).
Sok minden kihozható az egyénből, ha bízik benne, hogy véghez tudja vinni. Bízzon magában. Mindenki el
tud érni valamit, csak akarni kell.
Matematikai tapasztalatszerzés
Célja:
Matematikával való pozitív viszony kialakítása.
Aktív, cselekvésre épülő tapasztalatszerzéssel, a problémaérzékenység, a nyelvi kifejezőkészség, az értelmi
képességek fejlesztése.
Feladatai: - matematikai tények érzékeltetése
- matematikai összefüggések: téri, formai, mennyiségi viszonyainak felfedeztetése
- műveleti tulajdonságok megismertetése
Tartalma:
> Algebra:
- mennyiségszemlélet alakítása
- számfogalom megalapozása, bővítése
> Geometria:
- tér- és síkszemlélet alakítása
- testekkel, síkidomokkal való ismerkedés
- becslés, mérés gyakoroltatása
> Relációk:
- összehasonlítások
- viszonyok, kapcsolatok felfedeztetése (kisebb-nagyobb, sok-kevés)
> Kombinatorika:
- problémaérzékenység alakítása
- megoldhatósági variációk felismertetése
> Számrendszer:
- számolási készség erősítése
- csoportosíthatóság, csoportosítások felfedeztetése
Értelmi képességek, amiket fejlesztünk:
~ logikus gondolkodás
~ kreativitás
~ emlékezet
~ figyelem
~ képzelet
A külső világ tevékenységformái:
- utánzásos minta és modellkövetés
- spontán, játékos tapasztalatszerzés
- irányított megfigyelések
- szimuláció és dramatikus játékok
Várható eredmény a fejlesztés során:
- pozitív beállítódás a szűkebb és tágabb környezet iránt
- környezet óvása, védése
- pozitív énkép kialakítása
- egészséges életmódra nevelés

Munka jellegű tevékenységek
Olyan, az életkornak megfelelő tevékenységek összessége, amelyek a gyermeket az iskolára, az életre
készítik fel.

Óvodai munkaformák:
 Önkiszolgálás/gondozás
- tartalma igen hasonló, nem függ programtól (az étkező gyermekek egészséges életmódbeli
szokásaitól IGEN  ismeri-e a WC-t, evőeszközt)
 Alkalomszerű munkák
- változó tartalom, programfüggő
 Növény- állatgondozás
- tartalom programfüggő, jól kidolgozott
 Naposi munka  „másokért végzett” tevékenység
- vannak „alapelemei”, ld. terítés
- további tartalom programfüggő



Környezettudatos magatartás tartalma, formálásának lehetőségei
 Kert, udvar szépítése
 Élősarok kialakítása a csoportszobában évszaknak megfelelően
 Kísérletezési lehetőségek
 Szüretelés, levélseprés
 Komposzt telepkészítés
 Látogatás a tűzoltóságra
 Látogatás a folyópartra, tópartra – vízparti élőlények
 Kirándulás a mezőre, stb.
 Kertrendezésben segédkezés, a növények előkészítése a télre.
 Az időjárásban bekövetkezett változások figyelemmel kísérése.
 A levegő tisztasága – szennyező anyagok
 A levegő, mint erőforrás – a növények szerepe a levegő tisztításában
 Növények védelme, fontosságuk
 Növény- és állatgondozás, ápolás
 Az udvarunkon, illetve séták során rácsodálkozás a szép téli tájra.
 Madáretetés
 Csíráztatás, hajtatás, megfigyelése a csoportszobában.
 Látogatás a helyi virágkertészetbe.
 Kerti virágok kiültetése.
 Nyár az óvoda udvarán.
 Száraz virágkötészetben használatos virágok gyűjtése.
 Jeles zöld napok tevékeny feldolgozása
 Épített környezetünk
 Szelektív hulladékgyűjtés

A fejlődés várható eredménye az óvodáskor végén:
- tudják lakcímüket, szüleik pontos nevét, foglalkozását
- tudják saját születési helyüket, idejüket
- tudják óvodájuk nevét
- különbséget tudnak tenni évszakok között, gyönyörködni tudnak szépségükben. Felismerik a napszakokat
- ismerik a környezetükben lévő intézményeket, szolgáltatókat, üzleteket, esztétikai alkotásokat
- ismerik a háziállatokat, vadállatokat, madarakat, bogarakat, környezetük növényeit, azok gondozását
- gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában. Ismerik a közlekedési eszközöket
- a tárgyakat meg tudják számlálni legalább 10-ig, össze tudják hasonlítani mennyiségi, nagyság, forma,
szín szerint
- megkülönböztetik a jobbra-balra irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat (pl. alá, fölé, közé…)
- kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszédük
- ismerik az alapvető viselkedés szabályait, kialakulóban vannak a természeti és társadalmi környezet
megóvásához szükségek magatartási formák
- élvezik, többször megtekintik a kirándulásokon, rendezvényeken készült videofelvételeket, fotókat

Az óvodapedagógus feladatai:
A 3-6/7 éves gyermekek számára érthető helyi környezeti értékek összeállítása a környezetük felfedeztetése
és megszerettetése érdekében:
3-4 év: ismerkedjen meg az óvodával, ott dolgozó felnőttekkel, majd az óvoda közvetlen környezetével, az
óvoda utcájával, épületeivel, boltjaival, fodrászüzletével, az ott található intézményekkel, az utcában élő
állatokkal, növényekkel. Figyeljék meg az évszakok szépségét, színeit, jelenségeit, időjárását, növényeit.
4-5 év: összefüggések időjárás-emberek tevékenysége között. Végezzenek rügyeztetést, magvak
csíráztatását. Gyalogos közlekedés szabályait gyakorolják. Ismerjék meg a személy és teher szállító
járműveket, az óvoda környezetében élő háziállatokat, madarakat, bogarakat.
5-6-7 év: ismerkedjenek meg az óvoda tágabb környezetével, gyógyfüvekkel, mezei virágokkal, vadon termő
ismertebb növényekkel, felnőttek munkájával, szárazföldi, vízi, légi közlekedéssel, vadon élő állatok
környezetével, életmódjával. Egyszerű kísérlet növényekkel, állatokkal, vízzel, levegővel, talajjal.
A tevékenység differenciált szervezeti formáinak megteremtése:
Hetente egy természeti, tárgyi, emberi környezeti téma megfigyeltetése. Az élmények egyeztetésére az ebéd
előtti öltözködés, a gyűjtemények közvetlen megtekintése, az évszaki albumok összeállítása ad lehetőséget.
A gyermekek kommunikációs készségének fejlesztése a közvetlen tapasztalat- és ismeretszerzés során:
A valós élethelyzetek természetes módon teszik lehetővé, hogy a gyermekek alkalmazzák a helyes
köszönést, bemutatkozást, megszólítást, véleménynyilvánítást, a szándékok kifejezését, mint a kérés,
tudakozódás, üzenetközvetítés. Az óvodapedagógus tegye lehetővé, hogy a gyermekek értelmesen,
összefüggően kifejezhessék gondolataikat, érzelmeiket, kívánságaikat, észrevételeiket.

Szakirodalom:
 Kuti István – Kuti Istvánné: Környezeti nevelés az óvodában. KTF nyomdája, 1995.
 Óvodai nevelés országos alapprogramja. 363/2012. (XII. 17.) Korm. Rendelete
 Lestyán Erzsébet tanárnő órai, illetve e-mailen átküldött anyagai
ONAP – Külső világ tevékeny megismerése

1. A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a szűkebb és tágabb természetiemberi-tárgyi
környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során pozitív érzelmi viszonya alakul a
természethez, az emberi alkotásokhoz, tanulja azok védelmét, az értékek megőrzését.

2. A gyermek, miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való,
életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek. Megismeri a szülőföld, az ott élő emberek, a
hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, szokások, a családi és a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek
szeretetét, védelmét is.

3. A gyermek a környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut és
azokat a tevékenységeiben alkalmazza. Felismeri a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat: alakul
ítélőképessége, fejlődik tér-, sík- és mennyiségszemlélete.

4. Az óvodapedagógus feladata, hogy tegye lehetővé a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését. Biztosítson
elegendő alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán és szervezett tapasztalat- és ismeretszerzésre, a környezetkultúra
és a biztonságos életvitel szokásainak alakítására. Segítse elő a gyermek önálló véleményalkotását, döntési
képességeinek fejlődését, a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában, továbbá a fenntartható fejlődés
érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására.


ONAP – Munka jellegű tevékenység
1. A személyiségfejlesztés fontos eszközea játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató
munka és munka jellegű játékos tevékenység – az önkiszolgálás, a segítés az óvodapedagógusnak és más felnőtteknek,
a csoporttársakkal együtt, értük, később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízások teljesítése, az elvállalt
naposi vagy egyéb munka, a környezet-, a növény- és állatgondozás.

2. A gyermek munka jellegű tevékenysége:
– örömmel és szívesen végzett aktív tevékenység;
– a tapasztalatszerzésnek és a környezet megismerésének, a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek,
készségek, tulajdonságok, mint a kitartás, az önállóság, a felelősség, a céltudatosság alakításának fontos lehetősége;
– a közösségi kapcsolatok a kötelességteljesítés alakításának eszköze, a saját és mások elismerésére nevelés egyik
formája.

3. A gyermeki munka az óvodapedagógustól tudatos pedagógiai szervezést, a gyermekkel való együttműködést és
folyamatos konkrét, reális, vagyis a gyermeknek saját magához mérten fejlesztő értékelést igényel.