A szélenergia

Kiss Ferenc
Fogalma
Szélenergia-hasznosítás: energiahasznosítási módszer, amely folyamatosan erõs széljárású területeken, közvetlen
munkavégzésre vagy elektromos energia elõállítására kialakított szélerõgéppel történik
Környezetvédelmi Lexikon
Története
! szél okozta viharok, természei "sapások#hurrikán, tornádóForrás: http://www.enn.com) hatalmas erejétõl régóta
retteg az em$er és e hatalmas energiát, a szélenergiáját is régóta igyekszik felhasználni az em$eriség ! szelet
elõ$$ használták a vízen, mint a szárazföldön ! vitorlás, amely felváltotta az evezõs hajókat, %gyiptom$a jelent
meg elõször &átránya az volt, hogy az ár$ó"ra kereszt$en felhelyezett rúdon feszülõ vászon #vitorla' "sak
hátszél$en volt alkalmazható ! hajózás függött a széliránytól mígnem a föní"iaiaknak, görögöknek, rómaiaknak
köszönhetõen rájöttek a széliránytól független hajózás te"hnikájára(itorlás hajó nélkül talán )olom$us )ristóf
sem fedezhette volna fel !merikát
Simon Jacosz !e "lieger #$%tch &'(( - &')*)+arine with $%tch Shipping, &'*) oil on can-as
*( */. / .. in. 0mage co%rtes1 o2: Fine Arts +%se%ms o2 San Francisco, Forrás: http://www.marineart.com
!z elsõ szélmalmot feltehetõleg a perzsák építeték!z idõk folyamán a szélmalmoknak sok területen volt nagy
szerepük, mind az ipar$an, mind a mezõgazdaság$an !z elsõ meg$izható emlék a (** sz+ $ól származik %z egy
víz emelésre, ga$ona õrlésre használt szerkezet volt ,*** sz+tól kezdve terjedt el -orvégiá$an a
vízszintes tengelyõ szélkerék %z azért volt döntõ lépés, mert ha a szélirány megváltozott képesek
voltak átállítani a gépezetet ! ,(*+ ,(** sz+$an élte fénykorát a szélmalom ott, ahol a szélre
$iztosan lehetett számítani #a tengerpartokon' .l &ollandiá$an már /011+as évek$en 2111
szélmalom m3ködött, melyek 4+/1 k5 teljesítményt is elértek, ami 41+/11 65+ot jelentett %zzel
az erõvel már f3résztelepek, fémmegmunkáló üzemek is dolgoztak &ollandián kívül még nagyon sok helyen
használtak szélmalmokat, szélerõgépeket
7sak századunk$an kezdõdött el a szél, mint villamos energia elõállítására alkalmas energiaforrás felhasználása 6ára viszont
elmondható hogy a szélenergiát fõleg ilyen "él$ól hasznosítják ! szélmotorokkal, szélerõgépekkel, kevés kivételével, villamos
energiát akarunk fejleszteni !z elsõ nagy szélerõm3 *89/+$en épült (ermont álam$an, mely /,:4 65 teljesítmény3 volt, de
négy év múlva egy katasztrófa következté$en # leszakadt az egyik lapátkerék' tönkre ment /801+$en &o;ards )no$on #<=!'
megépítettek egy olyan $erendezést, mely :11 "salád energiaigényét fedezte %z jelentõs elõrelépés volt a villamosenergia
termelés szempontjá$ól


3lméleti háttere
A szél keletkezése
! szél a levegõ földfelszínhez viszonyított mozgása #Környezetvédelmi Lexikon' ! légkör$en kialakuló nyomáskülön$ségek
hatására jön létre ! légkör alsó rétegei$en vég$emenõ légmozgást a -ap sugárzó energiája hozza létre ! légmozgás során a
felmelegedett levegõ ritká$$, ezáltal felfelé emelkedik és helyé$e hidege$$ levegõ áramlik ! trópusi területeken a légtömegek
erõse$$en felmelegszenek, ezért a levegõ felemelkedik és a sarkok felé kezd áramlani #antipasszát szél' ! pólusok felé haladva
leh3l, nyomása megnövekszik, süllyedni kezd, végül a föld felszínén visszaáramlik az egyenlítõ irányá$a #passzát szél' !zon a
helyen ahol a meleg levegõ fölfelé emelkedett vákuum alakul ki ! légnyomás süllyed és ala"sony légnyomású terület
keletkezik >tt, viszont, ahol a levegõ ismét a talaj felé süllyed, magas nyomású terület alakul ki
!z állandó jelleg3 szélrendszereken kívül idõszakos és helyi jelleg3 szelek is vannak ?e "sak az állandó jelleg3 szelek
használhatók megfelelõen jelentõs energiatermelésre
A szél, mint energia
! szél teljes mozgási energiáját /11 @5 teljesítmény3re $e"sülik !zon$an, hogy ennek "sak $izonyos hányadát lehet
hasznosítani ! szél munkavégzõ képessége a szélse$ességnek a harmadik hatványával arányos ! gazdasági megfontolások azt
mutatják, hogy a szelet elsõsor$an azokon a vidékeken érdemes kiaknázni, ahol a szélse$esség évi átlaga meghaladja a 9+4 mAs
értéket %z tö$$nyire "sak tengerparti helyeken van így, a szárazföld $elseje felé haladva a $elsõ súrlódás erõsen "sökkenti a szél
se$ességét Bgy 6agyarország viszonylag szél"sendes zugnak számít, még ha ezt egy+egy tom$oló helyi vihar "áfolja is
Cudapesten az átlagos szélse$esség /,2 mAs és még 6osonmagyaróváron, hazánk legszelese$$ "sü"skén sem haladja meg az 4
mAs értéket -yíregyházán van 9+4 mAs, sõt ennél nagyo$$ szélse$esség is, de nem tart annyi ideig , hogy ezt tartósan ki lehessen
használni Dáadásul a szél energias3r3sége aránylag ki"si, 91+E1 5Am
:

Tervezés
-ehéz feladat egy szélgenerátor helyének és típusának kiválasztása, mert a meteorológiai állomások átlagadatai
alkalmasak ugyan az általános tenden"iák meghatározására, de nem lehet segítségükkel az adott $erendezést
megtervezni
#Forrás: http://www.nrel.gov/data/pix/)
! szél idõ$en változó intenzitású energiaforrás, ezért nagy jelentõsége van a helyszínen végzendõ szélméréseknek és a kapott
eredmények megfelelõ kiértékelésének =zélgépet "sak olyan helyen érdemes telepíteni, melynek környezeti viszonyai és
dom$orzati fekvése megfelelõ szélenergia kinyerésére, hiszen a dom$orzat és a külön$özõ tereptárgyak nagymérték$en
$efolyásolják a szél áramlási képét @ehát helyi szélse$esség és szélirányméréseket kell végezni ! mérések alapján felvett
idõ$en változó szélenergia áramok pontos leírásához, elemzéséhez statisztikai módszerek szükségesek !z így kapott
eredmények már kellõ informá"ióval szolgálnak a $erendezések üzemeltetéséhez is
%nergiatermelés "éljá$ól a F1+:11 méter talajszint fölötti magasság a megfelelõ ! mérõ$erendezést általá$an maGimum :1
méteres talajszint feletti magasságok$an tudjuk elhelyezni, ezért a szélse$ességet a kívánt magasságra át kell számolni ! szél
munkavégzõ képességét a se$essége meghatározza ! szél se$essége # és teljesítménye' a magassággal arányosan nõ, mely egy
képlet szerint számítható át
aholH v/ I szélse$esség a talajközeli h/ magasság$an
v: I a h: magassághoz tartozó számított szélse$esség
! legmegfelelõ$$ gépet szélgenerátorokat gyártó "égek ajánlatai$ól ki lehet választani =zámos "ég foglalkozik szélgépek
gyártásával, a /11 5+ostól a néhány 65 teljesítmény3ig $ezárólag
Üzemeltetés
! szélerõm3veket általá$an két módon üzemeltetikH
/ =zigetüzem$en, azaz a termelt villamos energiát saját "élra, a köz"élú elosztóhálózattól függetlenül hasznosítják
: ! villamos áram hálózatra kap"solva, azaz a villamos áramot köz"élú elosztóhálózatra tápláláva
! termelt áram villamos hálózatra táplálásának elvi vázlatát mutatja az á$ra
! rákap"solást úgy is ki lehet alakítani, hogy a szélgenerátorral mindkét üzemmódot meg lehessen oldani ! szélgenerátor
hálózatra való "satlakoztatásánál általá$an az alá$$i szempontokat kell figyelem$e venniH
• m3szaki #generátor típus, "satlakozási pont, védelmi funk"iók st$',
• jogi #(illamos %nergia @örvény, vonatkozó rendeletek, az áramszolgáltató üzletsza$ályzata',
• gazdaságossági
! hálózati "satlakozásnál a következõ paramétereket kell folyamatosan ellenõrizniH
• feszültség,
• áramerõsség,
• frekven"ia
&a $ármely paraméter a megengedet határokon kívüli értéket vesz fel, a sza$ályozás a $erendezést lekap"solja a hálózatról
6egjegyzésH
@ová$$i informá"iók a http://lajli.gau.hu/~gabesz/menu/wind/wind.htm honlapon ill Göõz ajos ! term"szeti
erõ#orráso$r%l"ímü könyvé$en találhatók
Felhasználási lehet4sége5
Villamos energia elõállítása
! szélgenerátoros#httpHAA;;;nrelgovAdataApiGAsear"hpiG"gi' villamos energia termelés az európai országok
közül különösen ?ániá$an vált népszer3vé ?ániá$an jelenleg tö$$, mint /111 közepes teljesítmény3
szélgenerátor termel villamos energiát 41+/41 k5 teljesítménnyel !z ottani gazdasági kalkulá"iók szerint a
$eruházási költség :111+9111 JAk5 körül alakul ! farmerek és szövetkezetek ezeket a $erendezéseket jelentõs
haszonnal tudják üzemeltetni !mennyi$en a termelt villamos energiát közvetlenül használják fel, akkor
akkumulátorokat kell használni ! szélgépes áramfejlesztõk elsõsor$an ott terjedtek el, ahol az elektromos
vezetékrendszer nin"s kiépítve, vagy kiépítése nem gazdaságos ! jelenleg használatos ro$$anómotoros áramfejlesztõk
helyettesítése a gazdaságosa$$an üzemeltethetõ szélgenerátorokkal#tá$lázat' elõsegítheti a legelõterületek, távoli majorok,
telepek villamos energiával való ellátását is

Megnevezés
Benzin motoros
KG!"#$
Benzin motoros
%GA!",&
zélgé'ek
%GA!(,)
*évleges tel+esítmén, -k.) ",# #,/ ),#
0ves 1sszes 2zem3ra -4) )###,# "###,# "###,#
Termelt energia -k.54) "###,# )###,# "###,#
Ber64ázási k1ltség -eFt) (#,# //,# )"#7#
899õl: gé' -eFt) "/,# (#,# )##,#
kieg7 9eren;ezés -eFt) )/,# )/,# "#,#
Amortízáci3 -eFt5év) <,# (,( =,&
0ves 2zemelési k1ltség -eFt) //,# <,& )),/
899õl: +av7 kar9antart7 -eFt) /," ),$ >,&
2zema7 kenõa7-eFt) >$,> ),# ),#
szállítás, eg,é9 -eFt) ),$ #,/ ),/
9ér -eFt) )#,< /,( /,(
?sszes k1ltség -eFt) &>,# )>,# "),)
Fa+lagos k1ltség -Ft5k.54) >),/# )>,## )#,//
-éhány szó a szélenergia gazdaságosságáról
-emzetközi egyezmények alapján a telepítés korlátok közé nem esik !z árviszonyok okozta esetleges veszteségek enyhítése
érdeké$en a szélenergia a világ majdnem minden országá$an államilag támogatottK vagy a termelt energiát támogatják, vagy a
$eruházást, azaz a $erendezés létesítését =ok ország$an :1+91L+al magasa$$ az energia szolgáltatók által a lakosság irányá$a
eladott energia egységára, mint a szélenergiá$ól nyerhetõ energia %z mutatja, hogy saját "élra az energia elõállítása a szél
segítségével, ma már feltétlenül gazdaságos
6egjegyzésH
6agyarországon az *pari, )ereskedelmi és *degenforgalmi 6inisztérium 44A/88E#,**:1' *)*6 rendelete foglalkozik a köz"élú
villamos m3vek villamos energia vásárlási árainak megállapításával ! rendelet hatálya kiterjed az átvételi kötelezettség alá esõ
villamos energiára, annak felvásárlási árának meghatározására 9/M+a külön említi a szélerõm3$en elõállított energiát is !
rendelet /880 január /+tõl van hatály$an
Víz kiemelése
! szélmotorokat a mezõgazdaság$an pl víz szivattyúzásra#Forrás: http://www.nrel.gov/data/pix/)
ill egyé$ gépek meghajtására alkalmazzák ! szivattyúkat hajtó $elsõ égés3 motorok energia igénye jelentõs
%zért, ahol állandó szélmozgás van és nin"s hálózati villamos energia, szélmotorral hajtott szivattyúk
alkalmazása a leggazdaságosa$$ ! szélgépes szivattyúk te"hnikai megoldása eltér a villamos áram
termelésére szolgáló szélgépektõl ! jelenleg használatos típusok közvetlen meghajtásúak, a szélkerék áttétel
nélkül hajtja meg a szivattyút, amely lehet dugattyús és mem$rános 6ivel a jelenleg alkalmazott szélgépek teljesítménye,
forgási se$essége nagy$an függ a szélse$ességtõl, ezért a tur$inás szivattyúk alkalmazása nem jöhet számítás$a %zeknek a
szivattyúknak a szállítóteljesítménye a fordulatszámtól nagymérték$en függ ! vízhúzó ill a vízátemelõ szélmotoroknál a
lapátkerék forgó mozgását kulisszás, eG"entrikus hajtóm3vek alakítják át a szivattyú által hasznosítható egyenes vonalú
mozgássá &a a lapáttengely és a dugattyúrúd közé áttételi me"hanizmust építenek akkor a dugattyún hasznosítható nyomaték is
módosítható %zt a megoldást ott is lehet alkalmazni, ahol a vízszint a talajszinttõl :1+F1m mélység$en van 6ásik megoldás, ha
a forgattyú mem$ránszivattyút m3ködtet *gaz kevese$$ a vízemelõ magasság, de nagyo$$ mennyiség3 vizet tud kiemelni !
külföldi és hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy a szélmotoros szivattyúkat a mezõgazdaság$an fõleg legeltetéses állattartás
ivóvíz ellátására használják ?e gazdaságosan alkalmazható öntözésre is, de elsõsor$an felszíni öntözésnél
A szélgé'ekkel végzett vízkiemelés gaz;aságossági m6tat3i "### na'os 2zemelt esetén -kalk6láci3)
Megnevezés TGV!>,& TGV!",& TGV"
*évleges vízszállítás -@A)#m))5m "/ "" >"
0ves 1sszes 2zem3ra -4) ))## ))## ))##
Kiemelt vízmenn,íség -m
>
5év) )&/# )(/" "))"
Ber64ázási k1ltség -eFt) )=# /$ /&
Amortizáci3 -eFt5év) )/," (,& (,/
0ves 2zemelési k1ltség -eFt) =,< <,& <,&
899õl: +av7, kar9an7, -eFt) ),$ ),/ ),/
2zema7, kenõa7, -eFt) #,& #,& #,&
szállítás, eg,é9 -eFt) ),/ #,/ #,/
9ér -eFt) &,# &,# &,#
?sszes k1ltség -eFt5év) "/,# )>," )>,)
Fa+lagos k1ltség -Ft5m
>
) "(,( )",> <,>


zélmotoros szenn,víz!levegõztetõ
=ikerült már kifejleszteni szennyvíztavakon alkalmazható oGigén$evitelre képes szélmotorokat ! kísérleti gépet a
Calmazújváros határá$an lévõ szennyvíztóra telepítették ! szennyvíztárolót földmeden"ék$en alakították ki ! meden"ék$en a
szennyvíz tisztítása $iológiai le$ontás utján megy vég$e ! szélmotor a tó$an "ölöpökön helyezkedik el, mint ahogy az á$ra is
mutatja ! vízszintes tengely3 lapátkerék szöghajtóm3vön keresztül függõleges tengely3 levegõztetõ kereket
hajt ! lapátkerék /,2+:,1 mAs szélse$ességnél indul, és a védelmi me"hanizmus /1 mAs szélse$ességnél lép
m3ködés$e ! lapátkerék maGimális fordulatszáma /FFAmin ! levegõztetõ kerék legnagyo$$ átmérõje /,: m a
vízszint idõnkénti ingadozása miatt lehetõség van a kerék /41 mm+es irányú állítására


A szélenergia tárolása
! szélenergiá$ól szélgenerátorokkal átalakított villamos energiát akkumulátorok töltésére is lehet használni #általá$an /:+/9 (
feszültségen' ! folyamatos energia $iztosítás érdeké$en a szélgenerátor napelemekkel is felszerelhetõ %$$en az eset$en a nap
és a szél kit3nõen kiegészítik egymást !mikor süt a nap és nem fúj a szél, a napelemek $iztosítják az energiát, míg a téli
hónapok$an, vagy éjszaka a szélenergia állhat rendelkezésre !z akkumulátorok$an tárolt energia /:+/9 (+os egyenáramú
hálózatot táplálhat, vagy váltakozó árammá alakítható, s így valamennyi háztartási eszköz üzemeltethetõ vele &a tö$$ az áram,
mint ami folyamatosan felhasználható, akkor a plusz mennyiség a kereskedelmi hálózatot táplálja Nó példa erre ?ánia, ahol a
"saládi szélgépekkel megtermelt OfölöslegesO energia az országos hálózatot táplálja &a az akkumulátorok feltöltött állapot$an
vannak és az energiára nin"s szükség, a töltés sza$ályozó lekap"solja a szélgenerátort az akkumulátorról !z elõállított energiát
e$$en az eset$en hõvé alakítja a rendszer, melegvízet állít elõ a rendszer, ill f3ési "élt szolgál &a a fogyasztók olyan sok áramot
igényelnek, ami miatt az akkumulátor majdnem eléri a mélykisülési határértéket, a töltéssza$ályozó lekap"solja a fogyasztókat
# mélykisülés elleni védelem' ! szélenergia tárolásának egyik kémiai módszere lehet még a hidrogén tárolása %$$en az eset$en
a szél által termelt villamos energiát víz$ontásra használják fel !z így keletkezõ oGigént és hidrogént pala"kok$an, tárolják
3g1ee5, ér!e5essége5
*a'! és szélenergiával 4a+tott a6t3
6iköz$en a világ vezetõi azon tanakodnak, hogyan "sökkentsék a fosszilis források használatát, két norvég tervezõ megoldást
talált a közlekedési emissziók "sökkentésére @alálmányuk egy nap+ és szélenergiával hajtott, nyitott, alumínium vázas, autó,
amely alapvetõen a riksáhozhasonlít&arald Doestvik, stavangeri napenergia felhasználásra szakosodott tervezõ
szerintH OEz a jármû jelzi a környezetvédelem új kihívását, tekintetbe véve azokat az országokat, ahol a öld
né!ességének nagy százaléka lakik"O
! tervezõ együttm3ködve az osloi .eter >psvikkel, három évig dolgozott az új autó prototípusán !z autót
.illangónak nevezik, utalva arra, hogy a pillangók kitárják a szárnyukat repülés elõtt, hogy a nap felmelegítse
testüket és energiát gy3jtsenek a repülésre ! legendás 7itroen :7(+re hasonlító .illangó a vezetõn kívül :+
F utast tud szállítani ! tetején három napkollektor van, és hátulján egy szélkerék ! hátsó rész$en levõ
akkumulátor folyamatosan töltõdik a nap+ illetve a szélenergia hatására !z új autó sokkal lassa$$ az általános
$enzinhajtású autókkal szem$en ! végse$essége mindössze 94 kmAh, de Doestvi"k szerint ez nem gond a
zsúfolt városok$anO#z emberiség $%&'a él (zsiában" # zsú)oltság és környezetszennyezés *riási
!robléma" #z átlagos el+rej,tási sebesség a legtöbb ázsiai nagyvárosban kb % km-h, szemben !l" London .$
km-h'valO, írja a Deuters Doestvik szerint az autó ideális megoldás lenne a nap+ és szélenergiá$an $õvelkedõ ázsiai és afrikai
országok számára, amelyek költségvetésük nagy százalékát költik fosszilis energiahordozók importálására
! .illangó proje"t eleddig kizárólag a tervezõk által finanszírozott, de legúja$$an a norvég O@he Cellona PoundationO
környezetvédelmi "soport is támogatjaDoestvik felhívja a figyelmet arra, hogy O/a mindössze két norvég tervez+ egy komoly
környezetkímél+ a,t* !rototí!,sával t,dott szolgálni, vajon mire lenne ké!es egy államilag támogatott !roje0t1 2orvégia nem
vezet+ a környezetvédelem terén a gáz' és olaj érdekvédelem miatt" 3deje lenne, hogy norvégok és más i!ari államok kivegyék a
rész4ket a )osszilis energia)orrások alternatívájának keresésébenO
#@!-Q! .!-R, Deuter'
K2sz191n a szélerõmBvek korszaka
! Rreenpea"e felhívta a kormányok figyelmét, hogy amennyi$en emelkedik %urópa energiaigénye, azt a part menti szélenergia
felhasználásával elégítsék azt ki ! Rreenpea"e felhívását %urópa hatalmas szélenergiájának kiaknázására =vend !uken dán
energiaügyi+környezetvédelmi miniszter és 6i"hael 6ea"her, -agy+Critannia környezetvédelmi minisztere is támogatja S#z
energia )orradalma 5ániában már megkezd+dött" # szélenergia egy jelen+s )orrás, és ez azt bizonyítja, hogy a )osszilis
er+)orrásokat hamarosan kivonhatják a )orgalomb*l6 T nyilatkozott 7orvin 6illais, a Rreenpea"e *nternational megújuló
energiákkal foglalkozó kampányszervezõje T SE,r*!a !art menti szélenergia')orrása más)élszer akkora, mint az E,r*!ai 7ni*
teljes energiasz4kséglete"O! Rreenpea"e felkérte az európai kormányokat, hogy állítsák le a partmenti olajlelõhelyek feltárását,
és megújuló energiaforrásokkal váltsa ki azokat S#z éghajlatváltozás megállítása azt követeli a kormányokt*l és az i!art*l, hogy
a !art menti szélenergia )elhasználását támogassa, ne az olajkitermeléstO T mondta 6illais T 82em értem, hogy a
kormánynak és az i!arnak, amelyek eddig 0sak növelték a gondokat, miért kellene hanyatlani,k ett+l a megoldást*l"6!z %urópai
=zélenergia =zövetség #%5%!,httpHAA;;;e;eaorgAeuropehtm' kiadott egy tanulmányt S=zélenergia T a tények @erv az
európai ak"iókraO "ímmel ! FF1 oldalas tanulmány részletezi a földre, illetve tengerre telepített szélkerekeknek a gazdasági,
te"hnikai és környezetvédelmi elõnyeit, amelyek már ma sok millió európai energiaigényét elégítik ki !z %5%! fõigazgatója,
7hristophe Courillon nyilatkozata szerint S# szélenergia a leghatékonyabb energia)orrások közé tartozik, és vetélkedni t,d a
szénnel, az olajjal és a gázzal, s+t, vissza is szorítja majd azokat"6!z %5%! /11 ezer 65 szélenergiával rendelkezik majd
:1/1+ig, ami %urópa energiaszükségletének /1L+a
#Rreenpea"e *nternational'
Cánia szélenergiá+a D eg, i'ari sikert1rténet
• ?ánia a szélenergia tekinteté$en a világ vezetõ államává igyekszik válni =vend !uken energiaügyi+környezetvédelmi
miniszter ismertette a terveket, melyek szerint :1F1+ig az ország energiafogyasztásának 41L+át szeretnék szélenergiá$ól
kinyerni %z sok létezõ fosszilis energiaforrást fog felváltani
• !z utó$$i négy év$en a dán szélenergia+ipar megnégyszerezte eladásait ! termékek E1L+a eGportra készült, /,4 milliárd
dollár hasznot hozva ezzel :9 ezer em$er dolgozik a iparág kötelékei$en, s 41 ország$a eGportálják termékeiket
• ?ániának jelenleg 9811 széltur$inája van, amelyek az ország teljes energiaszükségletének 0L+át adják %z a legmagasa$$
arány világszerte
• /8F1+$an tö$$ mint F1 ezer szélmalmot használtak ?ániá$an a farmok gépeinek hajtására és vízkiemelésre :1F1+ra
kevese$$ mint 9111 korszer3 széltur$ina adja majd az ország energiaszükségletének felét
• ! ?án %nergiaügynökség tanulmánya kimutatta, hogy a tengerre épített széltur$inák ugyanolyan ol"són tudnak energiát
elõállítani, mint a szárazföldre építettek
• ?ánia szélenergia+ipara /: ezer em$errel tö$$et foglalkoztat, mint a halászat
• %gy korszer3, /,4 65+os széltur$ina T a szénerõm3vekkel összevetve T évente átlagosan 4111 tonna szén+dioGid+
ki$o"sátástól védi meg a Pöld légkörét, és ezer em$er számára termel elegendõ energiát
• %urópa legnagyo$$ szélerõm3telepe 7arnó$an, 5ales+$en m3ködik, amely :4 ezer em$er számára elegendõ energiát
termel ! széltur$inákat ?ániá$an gyártották
• @avaly ?ánia negyedik legnagyo$$ eGport"ikke volt a széltur$ina, ami 4:4 millió dollár $evételt nyújtott az országnak
• 6a a szélenergia 991 ezer háztartásra elegendõ energiát termel ?ániá$an, és /,4 millió tonna szén+dioGid+ki$o"sátást elõz
meg
• 6a F4 ezer széltur$ina m3ködik világszerte %zeknek tö$$ mint a fele készült ?ániá$an
#Rreenpea"e *nternational' PordítottaH 6ikola )lára
A mo;ern i;õk vitorlása
,*, sz végére "sökkeni kezdett a szél szerepe a hajózás$an ! szelet felváltotta a gõz, majd az olaj, mivel ezek az
energiaforrások meg$ízható$$ak voltak ?e a hagyományos energiahordozók "sökkenése ill az árának az emelkedése újra kezdi
elõtér$e helyezni a szélenergiát ! fejlett országok$an már kidolgozták a jövõ vitorlás hajóját, mely nem"sak tervrajzon él
Napán$an /821 óta üzemel a $eltengerek vizén az ún =&*-+!@@>)<+ 6!D< nev3 hajó, mely /E11 t, : ár$o"os, : hatalmas
méret3 #//,0 m és 0,2 m' m3anyag vitorláját a számítógép irányítja, a szelet figyelem$e véve -agyon gazdaságos mivel 41L
üzemanyagot megtakarít, szem$en a hagyományos motoros hajókkal
*,íreg,4áza
! -yíregyházi 6ezõgép (állalat kétféle típusú szélgépet gyárt a telepi villamos energia termeléshez %z a két típus
teljesítmény$en és ár$an is eltérõek =UR!+9,/ villamos szélmotorH a szélse$esség tartomány, amely$en a gép dolgozhat :,9+
/1,1 mAs -évleges teljesítménye, / k5 és :2 (+os áramot állít elõ !z állvány magassága /: m, a járókerék 9,/ m =UR!+:,E
villamos szélmotorH a szélse$esség tartomány :,9+/:,1 mAs, névleges teljesítménye 1,4 k5, és l9 (+os áramot állít elõ !z
állvány magassága 2 m, a járókerék átmérõje :,E m !z összehasonlított aggregátor típusok fõ$$ gazdasági mutatói szerint az /
k5 energia önköltsége a szélgépek eseté$en lényegesen ala"sonya$$, mint az alternatívaként vizsgált $enzinmotoros aggregátor
esetén )öltségeit tekintve a szélenergia felhasználása villamos energia termelésre lényegesen drágá$$, mint a hálózati vételezés
?e, ha a $enzinmotoros eljárással hasonlítom össze, akkor a szélgép gazdaságosa$$ ! szélgép megtérülési ideje k$ : év
Felhasznált iro!alom
Rourieves, ?VeH 5indpo;er plants .ergamon .resspp 0E+00 , >Gford /82:
Röõz VajosH ! természeti erõforrásokról, -yíregyháza, /888
Nansen, 5!6, =mulders .@H Dotor ?esign for horizontal aGis ;indmills !mersfortH =teering 7omiteeppF+:F, /800
Vedá"s )iss !ladárH ! szélenergia hasznosításának lehetõségei 6agyarországon %nergiagazdálkodási @udományos %gyesület,
/821+2:
Do$ert Ras"hH 5indkraftanlagen CR @eu$ner =tuttgart, /88/ 4 =iegfried &eierH 5indkraftanlagen im -etz$etrie$ CR
@eu$ner =tuttgart, /889
@óth Vászló, &orváth Rá$or, @óth Rá$orH ! szélenergia hasznosítása, httpHAAlajligauhuAWga$eszAmenuA;indA;indhtm

(issza





A *AE8*8FGGA
Vágv1lg,i G6sztáv
Fogalma
! -ap$an lejátszódó magfúziós folyamatok során keletkezõ energia
%nnek az energiának egy része F,2 G /1
:E
N s
+/
sugárzási teljesítménnyel szétsugárzódik a -apot körülvevõ tér$e ! Pöld -aptól
való távolságának megfelelõen a terjedési irányra merõleges sík$an a napsugárzás energiaáramának s3r3sége a napállandó =X Y
#/F01 Z 2' N s
+/
m
+/
%z azt jelenti, hogy a Pöld keresztmetszeti felületének a teljes felülethez való viszonya alapján a Pöld
felületegységére az atmoszféra felsõ határán glo$ális mérték$en =XA9 Y F9: N s
+/
m
+:
jut %nnek révén a Pöld közel állandó érték3
sugárzó energiát vesz fel 4,4/ G /1
:9
N a
+/
mennyiség$en %lsõsor$an ez a felvett külsõ energia tartja fenn a Pöld $iogeokémiai
körfolyamatait és az életet is ! -ap energiát az ultrai$olya, a látható és az infravörös tartomány$an sugároz !z
energiamaGimum 92F nm+es hullámhossznál található DefleGió és szóródás révén az atmoszférá$a $ejutó napenergiának glo$ális
átlag$an F1,4L+a a világ3r$e jut vissza ! $eesõ W reflektált hányada, az ún al$edo #a Y 1,F14' 24L+át az atmoszferikus al$edo
#refleGió, ill szóródás a felhõkön, tová$$á az atmoszféra gáz+halmazállapotú komponensein és az aeroszolokon', /4L+át pedig a
földfelületrõl visszavert energia teszi ki !z elnyelt energiá$ól #F,2F G /1
:9
N a
+/
' :,92 G /1
:9
N a
+/
mennyiséget #a teljes sugárzó
energia 94L+a' az ó"eánok, a szárazföld és jégfelületek a$szor$eálnak, a fennmaradó részt #/,F4 G /1
:9
N a
+/
, :9,4L' pedig az
atmoszféra komponensei nyelik el %z utó$$iakkal való köl"sönhatás #ózon, oGigén st$' révén a :81 nm hullámhossznál kise$$,
az élõlényekre veszélyes sugárzó energia teljes egészé$en elnyelõdik, ami azt eredményezi, hogy a földfelületre jutó hányad
spektrális összetétele eltérõ lesz
Környezetvédelmi Lexikon
Története



6ák, 0sillagok, állatok és kövek szeressétek a gyermekeinket" 9":
;anítsd, melengesd te is, drága 2a!, 0sem!észd zseb4kbe titkos aranyadat"6
9<zab* L+rin0= 3ma a gyermekekért> részlet:
A *a' szim9oliká+a
!z em$er már õsidõk óta felismerte, hogy -ap nélkül nin"s élet, ezen kívül szim$olikus
jelentõségét növelte, hogy az idõszámításnak is a látszólagos napmozgás a legfõ$$ kul"sa
%zeknek köszönhetõ, hogy a nappal kap"solatos hagyományok és szim$ólumok igen
sokrét3ek ! nap kultusza, mint egy teljes "sillagvallás része, a világvallások kialakulásához
is hozzájárult
6unká"si Cernát szerint nap szavunk eredetileg Onaj+piO volt, s Onõ+fitO jelentett +, akit sorsa
rendel har"$a szállni a sötétség és hideg hatalmaival, tavasszal gyõzedelmeskedni, õsszel
el$ukni velük szem$en, termékenyítõ halálos nászra kelni az évente ugyan"sak megújuló
Pölddel
! "sillagászat a -ap jeleként a kört közepén egy ponttal szim$olizálja, ez a jelkép igen õsi, már az õsi kultúrák leletein is
megtalálható, de ugyanerre vezethetõ vissza jin+jang jel, vagy a $eregi motívumok$an található forgórózsa is
!mikor nyáron nagyon melegünk van, azt szoktuk mondaniH O&ét ágra süt a -apO %z a magyar szólás arra vezethetõ vissza,
hogy az õsi világkép a teret a négy égtájjal és a felül+középen+alul tagolás hármasságával fejezte ki, ezért akkor süt igazán a nap
amikor a világ hét sarkát $evilágítja
A na'energia k6tatásának t1rténete
!z építészeknek az elsõ szolárte"hnikai taná"sot a görög történetíró, ,enophón #kre 9F1+F49' adtaH O! házak déli oldalát
magasa$$ra kellene építenünk, hogy a téli napot $efoghassukO
! legnagyo$$ antik szolárte"hnikus !rkhimédész #kre :20+:/:' volt, napenergiával kap"solatos kutatása nem"sak elméleti,
hanem fontos gyakorlati eredményeket is hozott &omorú tükrök segítségével, amelynek gyújtópontja kis gör$ületük miatt tö$$
száz méter távolság$an volt, a római hadvezér 6ar"us 7laudius 6ar"ellus hajóit a szi"íliai fõváros kétéves megszállásakor
felgyújtotta
%urópá$an a -ap melegének hasznosítási kérdése akkor került elõtér$e, amikor Rallilei #/4E9+/E9:' feltalálta a len"sét
!z elsõ modern napmelegtárolót a sváj"i természettudós, de =aussure #/091+/088' építette meg [t üvegtár"sát úgy helyezett el,
hogy az üveglapokat mindig légtér választotta el egymástól !z üvegrétegek közötti levegõ jelentõsen fokozta a hatásfokot
%zzel a módszerrel de =aussure 20,4 X7+ot ért el 6odern síkkollektoraink ezen az elven m3ködnek
! naperõgépek évszázada a ,*,sz volt ! moder naperõgép a fran"ia !ugust Cernard 6ou"hot nevéhez f3zõdik !lgír
közelé$en /2E9 szeptem$er ::+én helyezte üzem$e készülékét %z a nagy $erendezés egy 4 m átmérõj3 tükörrel m3ködött, és
per"enként :,4 t vizet szállított
/81: és /812 között )aliforniá$an &% 5illsie és Nohn Coyle 9,9 k5 és /4 k5 teljesítmény3 naperõgépet készített !R !neas
egy // k5 teljesítmény3 gépet szerkesztett, és ugyane$$en az év$en készült el .asadená$an a híres napenergiával m3ködõ
gõztermelõ is
Prank =human és 7( Coys /8//+$en .hiladelphiá$an egy naperõm3 modellt készítettek, amelyet két évvel késõ$$ az
egyiptomi 6eadi$an, )airótól /E km+re megvalósítottak %z a 0F,E k5 teljesítmény3 $erendezés öntözési "élokat szolgált %gy
9:11 m
:
terület3 gyapotültetvényt látott el a -ílus$ól szivattyúzott vízzel
! jénai Ueiss m3vek$en /8:/+$en dr Dudolf =trau$el professzor napkemen"ét épített, amely$en a vasrúd néhány másodper"
alatt megolvadt
! napenergiának a lakás$an #háztartás$an' történõ közvetlen hasznosítására vonatkozó elsõ kísérleteket /8F1 és /891 között
végezték
6artin 5agner német építész /8F/+$en a O?as ;a"hsende &ausO #! növekvõ ház' pályázaton mutatta $e tervét %zen egy
üvegréteg védi a külsõ falakat az idõjárás hatásaival szem$en, egy$en köztes teret is képezve, amely "sökkenti a hõveszteséget,
és a $esugárzott napenergiát hasznosíthatóvá teszi
!z elsõ nagy építés, melynek során szolár+vízmelegítõket szereltek fel, /8F8+$en Ploridá$an volt #tervezõH %dison 7ourt' !
kollektorok a"él$ól készültek kettõs üvegezéssel, a lapos, ovális formájú vezetékek vörösréz$õl ! víz néhány óra alatt 2FX7+ra
melegedett fel %zeket az elsõ, sorozat$an gyártott kollektorokat a .an !meri"an =olar &eater *n" 7ég készítette
!z <-%=7> és az indiai kormány /849 októ$eré$en szervezte az elsõ fontos nemzetközi konferen"iát, amely "sak a nap+ és
szélenergiával foglalkozott
/844 októ$eré$en az arizónai .hoeniG$en alakult meg a napenergia alkalmazásával foglalkozók egyesülete, az !P!=%
#!sso"iation Por !pplied =olar %nergy', egyidej3leg tudományos ülésszakot és a napenergiát hasznosító $erendezéseket
$emutató kiállítást is tartottak &armin"hat ország$ól mintegy ezer tudós vett részt a rendezvényen, a kiállításon 21
szolár$erendezést mutattak $e
%zek$en az évek$en, /894 és /848 között építették a legfontosa$$, úttörõ jelleg3 szolárházakat
!z idõszak legfontosa$$ felfedezése a ne;+yorki Cell+@elephone+Va$oratories "ég által /849+$en $emutatott napelem
#szolár"ella' volt %z az eszköz, amely a napenergiát közvetlenül villamos energiává alakítja át, mára már igen elterjedt
!z elsõ európai szolárházak /84E+$an épültek, különös módon a$$an az ország$an, ahol viszonylag keveset süt a nap, !ngliá$an
#Rardner és 7urtis' Viverpool közelé$en, 5allasey$en /8E/+$en építette fel !% 6organ építész a napenergiával f3tött O=t
ReorgeO iskolát
.árizs$an /80F júliusá$an OVe soleil au servi"e de l\hommeO "ímmel megtartott <-%=7> konferen"ia pontosan tájékoztatott
arról, hogyan áll a napenergia hasznosításának helyzete a világ$an E1 ország$ól 211 tudós vett részt a rendezvényen
6egállapítható, hogy ez az <-%=7> konferen"ia néhány hónappal az olajválság elõtt, a napenergia+kutatás egyik korszakát
zárta le /80F+ig a napenergia pro$lémája a tudósok kutatási területe volt, de azóta mindinká$$ a világ közvéleményének
érdeklõdési köré$e került
%gy kutatási ág$ól iparág lett ]gy, amely valamennyiünket érintH politikusokat, vállalkozókat, építészeket, építtetõket,
háztulajdonosokat és az Out"a em$erétO is, akit minden $izonnyal nem érdekel közele$$rõl az építészet vagy az
energiagazdálkodás, de mint adófizetõ polgárnak és lakás$érlõnek végül is neki kell megfizetnie a modern építészet
energiapazarlását

3lméleti háttere
! Pöldön az élet a -ap energiájának köszönheti létét Pöldünk hideg és sötét $olygó lenne a -ap sugarai nélkül ! -ap$ól
érkezõ energia az egyetlen jelentõs energiaforrás a Pöldön, tehát minden, ami
mozog, m3ködik, él, történik, a -ap energiájának köszönheti ezt Rondolj $ele^ ]lsz, és
olvasod ezt a szöveget, eköz$en szemed ide+oda jár a sorokon, ereid$en áramlik a vér, amit
szíved ütemesen pumpál, eköz$en kint az ut"án rohannak az autók, repülnek a madarak, fúj
a szél és mindez a -ap energiájának köszönhetõ ! -ap "sak egy "sillag a sok közül, amely
pusztán azért látszik olyan fényesnek, mert rendkívül közel van hozzánk &a ugyanolyan
távol volna, mint a második legközele$$i "sillag, az !lfa 7entauri, semmivel sem volna
külön$, mint a tö$$i fényes "sillag %ltekintve a $olygórendszerünk$en elfoglalt középponti
helyétõl, nin"s semmi olyan különös ismertetõjele, amely megkülön$öztetné a @ejútrendszer
sokmilliárdnyi hasonló "sillagától ! földlakók szempontjá$ól természetesen rendkívül
fontos szerepet játszik a -ap, mivel az élethez elengedhetetlenül fontos meleg és fény
forrása


A *a' ala'a;atai
! -ap a -aprendszer legnagyo$$ tagja, egy plazmaállapotú, sugárzó göm$
átmérõH /F81111 km
tömegH /828eF1 kg
a mag hõmérsékleteH /4111111
o
)
felszíni hõmérsékletH 4211
o
)
! -ap$an a -aprendszer tömegének 88,20L+a kon"entrálódik _tmérõje a Pöldének /18, míg a Nupiterének közel /1+szerese
`riási tömege révén a -ap hatalmas gravitá"iós erõt fejt ki %z az erõ tartja együtt a naprendszert, és irányítja valamennyi $olygó
és kise$$ égitest mozgását is ! -ap energiája elsõsor$an közeli i$olyántúli, látható és infravörös sugárzás formájá$an hagyja el
a "sillagot, de emellett a -ap kise$$ mennyiség$en mindenféle más sugárzást is ki$o"sát, a gamma+ és röntgensugaraktól
egészen a
rádióhullámokig ! -ap elemi része"skéket is kisugároz, amelyet napszélnek nevezünk
! -ap$ól másodper"enként kisugárzott energia teljes mennyiségét a -ap sugárzási
teljesítményének nevezzük, és ugyanúgy ;att$an fejezzük ki, mint egy villanykörte
teljesítményét %z az érték F2Ee:E 5 ! kisugárzott energiamennyiségnek legfelje$$ "sak
tízmilliárdod része éri el a Pöldet ! földi légkör / négyzetméterére merõlegesen $eesõ
teljesítmény még így is átlagosan /F4F 5 %z a mennyiség a napállandó ! nap$ól érkezõ
energia a Pöld energiaszükségletének a :1111 szeresét $iztosítja 6ég aszak+%urópá$an is,
ahol kevés a napsütés, egy egyszintes ház tetejére tízszer annyi energia érkezik mint
amennyi szükséges a ház f3téséhez Bgy a megújuló energia források közül a napenergia
hasznosítása lehet a legversenyképese$$ alternatíva a jelenlegi energiatermelési módokhoz
képest ! Pöldre érkezõ napenergia egyrészt természeti jelenségek$enK szélenergiá$an, a
tengerek energiájá$an, a légkör és földfelszín felmelegedésé$en, valamint a víz természetes
körforgásá$an jelentkezik 6ásrészt a növények fotoszintézise révén $ekerül az élõ rendszer
energiaáramlásá$a
A *a' szerkezete
! -ap középpontjá$an a hõmérsékletet k$ /4 millió
o
)+re, a s3r3séget pedig a ránehezedõ külsõ rétegek
hatalmas nyomása miatt /E1111 kgAm
F
+re #a víz s3r3ségének /E1+szorosára' $e"sülik ! -ap rádiuszának
mintegy egynegyedéig terjedõ központi mag fúziós atomerõm3ként m3ködik, ahol az energia nagyenergiájú fotonok, így
gamma+ és röntgensugárzás formájá$an sza$adul fel a könnye$$ elemek neheze$$ekké való egyesülése köz$en ! -ap
magjá$an lejátszódó fúziós folyamat$an proton+proton reak"ió zajlik le, melynek során hidrogénatomok magjai #vagyis
protonok' egyesülnek, és héliumatommagok jönnek létre 6inden reak"ió$an 9 proton egyesül egy+egy héliummaggá, kettõ
pedig átalakul neutronná 6inden reak"ió$an egy ki"siny tömeg energiává alakul át az %Ym"
:
képletnek megfelelõen Cár az
egyes proton+proton reak"iók$an a tömegnek "sak 1,0L+a alakul át energiává, a lejátszódó nagy számú reak"iók miatt a -ap
másodper"enként 9 millió tonna anyagot használ fel
fényerejének megtartására !z óriási anyagvesztés ellenére a -ap még a mostanihoz hasonló szinten 4 + E milliárd évig
sugározhat
! -ap magját k$ a sugár 01L+áig a röntgensugárzási zóna veszi körül %$$en a tartomány$an a fotonok
gyakran ütköznek, elnyelõdnek, majd véletlenszer3en kisugárzódnak %gy+egy fotont oly sokszor érik ilyen megpró$áltatások,
hogy legkevese$$ tízezer, de akár / millió évig is eltarthat mire a felszínre ér
! -ap felszínközeli külsõ, :4 + F1L+ot kitevõ részé$en nagyarányú konvek"ió zajlik ! hõ az anyag áramlása révén jut el a
fotoszférá$a, majd onnan sugárzódik ki a világ3r$e %zt a réteget konvektív zónának nevezik ! -ap átlagos s3r3sége #/9/1
kgAm
F
' a Pöld átlagos s3r3ségének "sak egynegyede, a víz s3r3ségének pedig /,9+szerese, ami azt sugallja, hogy a -apot fõként
könnye$$ kémiai elemek alkotjákH 0FL hidrogén, :4L hélium, :L+$an pedig neheze$$ elemek ! -ap gyorsa$$an forog az
egyenlítõjénél mint a pólusokon !z egyenlítõn mért forgási periódus :4 nap, a sarkok közelé$en F4 nap
A *a' légk1re
! -ap OláthatóO felszíne a fotoszféra, amely vékony gáznem3 réteg s gyakorlatilag az összes napfény e$$õl származik !
fotoszféra hõmérséklete mintegy 4211
o
) ! fotoszféra fölött a pár ezer kilométer vastag ritká$$ réteg, a kromoszféra
helyezkedik el ! kromoszférá$an a fotoszféra fölött néhány száz kilométer magas$an a hõmérséklet 9F11
o
)+re "sökken %zután
a hõmérséklet gyorsan nõ addig az átmeneti rétegig, amelyik a kromoszférát, a -ap legkülsõ rétegét a koronától elválasztja !
korona a -ap rádiuszát tö$$szörösen kitevõ távolságig terjed, hõmérséklete / + 4 millió
o
) között van ! ki"siny s3r3ség3 korona
$elsejé$en a része"skék mozgása igen nagy ! korona túl halvány ahhoz, hogy spe"iális eszközök nélkül látni lehessen, ami alól
kivétel a teljes napfogyatkozás ideje, amikor a holdkorong legfelje$$ néhány per"re takarja el a fotoszféra vakító fényét %zt
legutoljára 6agyarországon /888 augusztus // +én lehetett látni
! koroná$ól áramlanak ki azok a része"skék amiket napszélnek nevezünk
! -ap fehér fénye színképnek #spektrumnak' nevezett színes fénysávra $ontható a vöröstõl
a kékig és az i$olyáig ! látható spektrum pontosan olyan, mint a szivárvány, mert a
levegõ$en le$egõ víz"seppek fénytörõ prizmaként $ontják színeire a napfényt ! prizmával
elõállított spektrum színeirõl elõször -e;ton mutatta ki, hogy tová$$i színekre már nem
$onthatók ! napfény folyamatos színképé$en tö$$ ezer a$szorp"iós vonal található !z
a$szorp"iós vonalak ujjlenyomatként jellemzõek a -ap mélye$$ légköré$en található kémiai
elemekre
Felhasználási lehet4sége5
*a'energia 4asznosítás na'+aink9an
!z em$er a napenergiát évezredek óta hasznosítja, ennek ellenére a napenergia hasznosítással m3ködõ melegítõ és elektromos
áramot elõállító rendszerek új te"hnológiának tekinthetõk, amelyet %urópá$an a E1+es évek vége óta üzemeltetnek
! napenergia te"hnológiai hasznosítását két nagy "soport$a szoktuk osztani !z egyik eset$en nem használunk külön
$erendezést a napenergia felfogására, ekkor passzív napenergia hasznosításról $eszélünk, a másik eset$en a napenergia
$efogására és elvezetésére gépészeti $erendezéseket használunk, e$$en az eset$en aktív napenergia hasznosításról $eszélünk
Easszív na'energia 4asznosítás
6inden épület hasznosítja a ráesõ napsugarak energiáját, az egyik jo$$an, a másik kevés$é
jól !z építészet története során voltak korok, amikor elõtér$e került a környezet$e illesztése
az épületeknek, és voltak korok amikor ez a szemlélet teljesen háttér$e szorult
Pontos azt is látni, hogy a napenergia passzív hasznosításánál lényeges kérdés, hogy milyen éghajlatú területen vagyunk 6ást
jelent a napenergia passzív hasznosítás egy az egyenlítõhöz közeli, félsivatagos területen, és mást a =kandináv országok$an, ahol
még a nyári idõszak$an is gyakori a f3tési igény, és mást jelent nálunk a mérsékelt éghajlati öv$en, ahol télen kevés a
napenergia, nyáron pedig sok
!z elmúlt évtizedekre 6agyarországon inká$$ az volt a jellemzõ, hogy sem a "saládi házak, sem az intézmények építésénél nem
vették figyelem$e a napenergia passzív hasznosításának lehetõségeit, ennek két következménye lettH
• egyes épületeknél a rossz tájolás és a rosszul méretezett a$lakfelületek következté$en ala"sony a napenergiá$ól $efogható
energiamennyiség, így még a nap$an gazdag tavaszi és õszi idõszak$an is magas f3tési költséggel üzemelnek,
• másrészt vannak épületek, ahol a nyári idõszak$an túlmelegedés tapasztalható amely hátrányosan érinti a $ent tartózkodók
komfort érzetét
A 'asszív na'energia 4asznosítás Hela;ata
Penti pro$lémákon jól érzékelhetõ a passzív napenergia hasznosítás feladataH úgy hasznosítani a napenergiát, hogy az épület az
éghajlat adta keretek között optimálisan hasznosítsa a nap$ól érkezõ energiát, viszont amikor nyáron sok a napsütés sem
melegedjen túl
A 'asszív na'energia 4asznosítás Heltételei
! passzív napenergia felhasználáshoz a következõ feltételeknek kell teljesülniH
• sütnie kell a -apnak
• a napsütésnek el kell érnie a szerkezetet
• a szerkezetnek alkalmasnak kell lennie a sugárzás hasznosítására
• a hasznosítónak alkalmasnak kell lennie a hõ tárolására, és a f3tendõ tér$e való közvetítésére
Ryakran ezek az alapvetõ feltételek nem adottak, ezért nem lehet az épületet passzív napenergia hasznosításra tervezni
Rondoljunk például azokra a rendezési tervekre, ahol a $eépítési távolságok úgy vannak meghatározva, hogy az épületek a nap
jelentõs részé$en nem kapnak napfényt %$$õl is látszik, hogy a passzív napenergia hasznosítás tervezése a településtervezéssel
kezdõdik
! passzív napenergia hasznosítás szempontjá$ól a tervezés során következõket fontos figyelem$e venniH
• települési szinten
o az épületek megfelelõ tájolhatósága érdeké$en az utak optimális nyomvonalvezetése,
o a $eépítési távolságok meghatározásánál a $enapozás figyelem$e vétele,
o megfelelõ árnyékoló növényzet telepítése, amely nyári idõszak$an védi az épületeket az erõs napsugárzástól,
• építményi szinten
o az épület kedvezõ tájolása,
o a tájolásnak és a hõveszteség minimalizálásnak megfelelõ alaprajz és tömegforma tervezése,
o az üvegezett felületek nagyságának optimális méretezése,
o az épületszerkezetek anyagának kiválasztásánál a passzív hasznosítás figyelem$e vétele #pl a falak jó hõtároló
anyag$ól készüljenek',
A 'asszív na'energia 4asznosítás le4etõségei
apületek esetén a passzív napenergia hasznosítás elsõdleges feladata a temperálási "élú napenergia $iztosítása az energiahiányos
idõszak$an 6ivel a mérsékelt égöv$en a téli idõszakot az igen ala"sony napenergia mennyiség jellemzi, ezért a passzív
napenergia hasznosításnak a tavaszi és õszi átmeneti idõszak$an van nagy jelentõsége Pentiek miatt az épületek
f3tõ$erendezésének méretezésénél a passzív rendszer hõtermelését figyelmen kívül kell hagyni %z azt jelenti, hogy a
$eruházásnál nem, viszontaz üzemelésnél jelentõsköltség takarítható meg
K1zvetlen 4asznosításI é'2letek
! közvetlen napenergia felhasználásának legegyszer3$$ módja, ha a ház déli oldalán a $enapozás szempontjá$ól optimális
méret3 hõszigetelõ a$lakokat helyezünk el, az épület alaprajzát kevés kiszögelléssel tervezzük, és a lakótereket elsõsor$an a déli
oldalra rendezzük
Penti megoldást új ház építésekor $árki alkalmazhatja tö$$let költség nélkül
! közvetlen hasznosítású épületek klasszikus képviselõje az un 5right ház !z épület bj+
6eGikó$an áll, ahol jóformán egész év$en süt a nap, hidegek az éjszakák @ehát a feladat az
volt, hogy a nappali energia tö$$letet átmentsék az éjszakai órákra ! tároló nagyságát úgy
kellett meghatározni, hogy az kompenzálja az éjszakai hõveszteséget 5right ezt úgy oldotta
meg, hogy az épület központi terének déli oldalát FE m
:
nagyságú, kétréteg3 üvegfelület$õl
tervezte %z a nagyság megfelelt a helyiség alapterületének !z elnyelõ a padlószerkezet,
amelyet E1 "m vastag kerámiá$ól készített, alatta hõszigetelõ réteggel !z épület hõtároló
képességét nehéz falszerkezetekkel, és a napsütést is rész$en hasznosító víztöltet3
tárolófallal növelte ! hõveszteséget a napsütés nélküli idõszak$an az üvegfelület elõtt
le$o"sátható hõszigetelõ tá$lákkal "sökkentette, amely alkalmas volt a nyári árnyékolásra is
Üveg elõterek
! ház déli $ejáratánál lévõ f3tetlen üveg elõterek, mint például az üvegezett terasz, veranda, szélfogó vagy üvegház, jelentõsen
hozzájárulnak a ház f3téséhez
! hõmegtakarítás három ténnyel magyarázhatóH
• a $ejáratnál lévõ plusz réteg szigetel,
• a nap felmelegíti az üveg elõteret, és ez tová$$ "sökkenti az üveg mögötti homlokzat hõveszteségét,
• az üveg elõtér levegõjét a ház levegõjének temperálására is hasznosíthatjuk
%nnek kialakítása történhet az épületeknél utólag, vagy új épületeknél az épülettel egység$en tervezve



















!z üveg elõterek hátránya, hogy lakótérként nem használhatók folyamatosan, ezért érdemes ezeket a tereket OzöldO terekként
hasznosítani, azaz egyrészt itt helyezhetõk el télen a fagyérzékeny növények, másrészt kultúrnövényeket ültetve hozzájárulhat a
"salád élelmiszer ellátásához
T1megHalas é'2letek
%z a megoldás tudatos fejlesztési munka eredménye, amely @rom$e nevéhez f3zõdik
! tömegfal elválasztja a lakott teret a külsõ tértõl, és hõtárolóként felvéve a napsugárzás
energiáját közvetíti a hõt f3tött tér felé ! tömegfal védelmet jelent a lakótérnek a
hõszigetelésé$en, viszont a helyiség használata #külsõ térrel való kap"solat, természetes
világítás' szempontjá$ól elõnytelen 6a már ilyen épületet nem építenek, de az elv tová$$ él
a transzparens külsõ hõszigetelés, vagy az üveggel $urkolt homlokzat formájá$an

Veg,es 'asszív energia4asznosít3 ren;szerek
!z alkalmazott módszerek hátrányainak kiküszö$ölésére a késõ$$iek$en fenti megoldásokat vegyesen alkalmazták %nnek
érdekes példája az á$rán látható kanadai lakóház
%nnél az épületnél az emeleten nagy üvegfelületet, a földszinti részen üvegház hasznosítót, míg az épület egyik oldalán
kétszintes tömegfalat alkalmaztak ! tömegfal különlegessége, hogy közte és az üvegfal között járható tér van a tisztítás
megkönnyítésére
! passzív napenergia hasznosítás köré$e eleinte azokat a rendszereket soroltuk, amelyek m3ködtetõ szerkezetek és hõhordozó
alkalmazása nélkül üzemeltek Nelenleg már léteznek olyan hi$rid passzív rendszerek, amelyek$en m3ködtetõ szerkezet és +
általá$an levegõ + hõhordozó is van %nnek egyik hazai példája a pé"si kísérleti napház
Aktív na'energia 4asznosítás
A passzív napenergia hasznosítás elõnye az egyszer3 és ezért költséghatékony megoldások alkalmazása !zon$an ahhoz, hogy a
napenergia adta lehetõségeket hatékonya$$an ki tudjuk használni, érdemes olyan te"hnológiai megoldásokat alkalmazni,
amelyek spe"iálisan a napenergia $efogására és hasznosítására készültek %zeket az épületgépészeti $erendezésekkel m3ködõ
rendszereket aktív napenergia hasznosítóknak nevezzük
! napenergia közvetlen hasznosítására szolgáló aktív rendszerek legfontosa$$ eleme a napenergia+gy3jtõ szerkezet
#elnyelõszerkezet', az ún napkollektor ! napkollektor a napsugárzást elnyeli és a keletkezett hõt alkalmas munkaközegnek adja
át
! napkollektornak számos szerkezete ismert és kapható a kereskedelmi forgalom$an ! legegyszer3$$ felépítés3 rendszerH egy
üvegezett hõszigetelt do$oz$a épített, feketére festett a"éllemez, melyhez fémesen kap"solódik egy "sõkígyó, e$$en áramlik a
hõhordozó közeg, amelyet a -ap felmelegít ! do$ozt fényáteresztõ üveg zárja le, amely a hõszigetelésen túl me"hanikai
védelmet is $iztosít
Az aktív ren;szer elemei
!z aktív napenergia+hasznosító rendszer az alá$$i alapvetõ elem$õl állH
• az elnyelõszerkezet$õl,
• a tároló$ól,
• a hálózat$ól,
• a hõhordozó közeg$õl,
• és a m3ködtetés szerkezetei$õl
Az eln,elõszerkezet
A9szor9ereln,elõk
!z a$szor$erelnyelõk lényegé$en fedetlen, hõszigetelés nélküli napkollektorok
%zeket viszonylag kis hõmérsékletkülön$ség mellett, jelentõs sugár intenzitás esetén #nyáron' használjuk Polyadékos #víz'
hõhordozóval m3ködik, kis fajlagos tömege és könny3 szerelhetõsége miatt $árhol elhelyezhetõ, és elõnyösen alkalmazható
házilagos kivitelezés esetén is
! legkorszer3$$ az ún %.?6 gumi$ól készült "sõjáratos szõnyeg #a$szor$er', amely földre, tetõre szerelhetõ, vegyszerek iránt
érzéketlen #tehát pl a meden"e kémiailag kezelt vize is átereszthetõ rajta', fagy nem károsítja, ezért télen sem kell leüríteni
&asonló napkollektorként viselkedik a napra kitett vízzel töltött fekete hordó, vagy a vízzel teli lo"soló+tömlõ is, amelyek a
napsugárzás hatására felmelegszenek &átrányuk azon$an, hogy nagy a hõveszteségük és a napsütés elmúltával viszonylag
gyorsan leh3lnek
Vák66mcs1ves kollektorok
! vákuumos síkkollektor kialakítása a$$an külön$özik a normál síkkollektorétól, hogy az üvegfedése s3r3n alátámasztott, és a
kollektorház$ól vákuumszivattyú idõszakonként kiszívja a levegõt
! vákuum"söves kollektor kör keresztmetszet3, tökéletesen zárt, üveg$õl készült vákuum"sövek$e helyezett a$szor$er,
amelynek zárt "sõjáratá$a elpárolgó közeget töltenek ! felmelegedõ és így elpárolgó közeg a vákuum"sõ felsõ részén kialakított
hõ"serélõ$en kondenzál és felmelegíti a kollektor felsõ "sövé$en keringetett hõátadó folyadékot
íkkollektorok
! síkkollektorok a napenergia+hasznosítás legáltalánosa$$an használt szerkezetei aghajlati adottságaink mellett hazánk$an
napenergia+hasznosítására a folyadékhordozós síkkollektorok alkalmazhatók leginká$$, ezért részletese$$en ennek felépítésével
foglalkozunk az alá$$iak$an
Ceépítési módjuk alapján két változat terjedt elH
• a Odo$oz Onapkollektor #modul elem', amely önálló szerkezeti egység, alkalmas akár tetõn, akár máshol a sza$ad$an
történõ felállításra, a do$oz korrózióálló, hosszú élettartamú, tömör kialakítású hõelnyelõ+átalakító elemet #a$szor$ert',
hõszigetelést és fényáteresztõ #üveg vagy m3anyag' fedést tartalmaz, a tetõ$e épített napkollektor, amely a tetõhéjalás
része, szerkezeti elemei azonosak a do$oz kollektoréval










A 5olle5toro5 elhel1ezése és tá6olása
! kollektorok optimális tájolása déli irányú, de ettõl a felszerelési hely adottságaitól függõen +kis mérték$en+ el lehet térni
keletiAnyugati irány$a ! déli iránytól eltérés a hasznosított napsugárzás "sökkenését eredményezi, melynek mértéke Z F1o
eltérésig nem jelentõs )eletAnyugati tájolás esetén elérheti a F1o+ot &a a keleti és nyugati tájolás között kell választani, a
melege$$, délutáni léghõmérséklet és a délután kise$$ valószín3séggel elõforduló ködök miatt "élszer3$$ a nyugati tájolást
választani
! kollektorok optimális dõlésszöge a felállítási hely földrajzi fekvésétõl függ, és évszakonként váltakozik
6agyarország területén az optimális dõlésszög
egész éves üzem eseténH W94o
májustól szeptem$erigH WF1o
novem$ertõl fe$ruárigH WE4o
!z optimális dõlésszögtõl való eltérés a kollektorok teljesítményének "sökkenését eredményezi ! "sökkenés egész éves üzem
mellett, vízszintes $eépítés esetén W:1L, függõleges $eépítés esetén WF4L
6ivel a síkkollektorok a határozott irány nélküli és hazánk$an jelentõs arányú szórt sugárzást is hasznosítják, ezért viszonylag
kevéssé érzékenyek %z az oka annak, hogy a kollektorokat általá$an állandó tájolással és dõlésszöggel #fiGen' szerelik fel
-apkövetõ $eépítéssel a hasznosított energiamennyiség "sak kis mérték$en növelhetõ, ami nem áll arány$an az ilyen
mozgószerkezet tö$$letköltségével
! síkkollektor fõ részei
• az elnyelõ #a$szor$er' feladata, hogy magá$a gy3jtse a napenergiát,
• a lefedõ üveg vagy m3anyaglemez feladata, hogy a napfényt áteresztve szigetelje a kollektort,
• a kollektordo$oz és a szigetelés feladata, hogy merevítse, szigetelje, vízmentessé tegye a kollektort
Az eln,elõ -a9szor9er)
! folyadék munkaközeg3 síkkollektor energia+gy3jtõ eleme általá$an jó sugárzás+elnyelõ tulajdonságú "sõjáratos lemezlap
#a$szor$er' !z a$szor$er felépíthetõ sík $ordázatú "sövek$õl, vagy kiképezhetõ olyan fémlemezként, amelyre "sõkígyót
erõsítenek ! munkaközeg a "sõ$en áramolva a napsugárzás hatására felmelegszik Cizonyos esetek$en a "sõjáratos lemez
m3anyag$ól is készülhet
! lefedéssel készülõ kollektorok üresjárati hõmérséklete #amikor a hõhordozó közeg nem kering' igen magas lehet #elérheti a
/21+:11
o
7 fokot is' %zért elnyelõlemeznek fémet "élszer3 alkalmazni, legtö$$ször rezet vagy alumíniumot ! "sõvezeték
általá$an vörösréz
A síkkollektor eln,elõ!elemének 9evonata
! síkkollektorokkal hasznosított energia mennyisége jelentõs mérték$en függ az elnyelõlemez tulajdonságaitól ! "él olyan
elnyelõlemez kialakítása és alkalmazása, amely a napsugárzást közel /11L+$an elnyeli, ugyanakkor saját visszasugárzása
minimális %zt ún szelektív $evonattal lehet elérni =zelektív $evonatként általá$an galvanizálással felvitt nikkel+, vagy króm+
oGidokat használnak, de lehet kapni szelektív tulajdonságokkal rendelkezõ festéket, ún OszolárlakkotO is )edvezõ hatást lehet
elérni az elnyelõlemez felületének érdesítésével is
@ermészetesen alkalmazhatók szelektív $evonat nélküli a$szor$erek is %zek hatásossága kise$$, de a nyári félév$en kielégítõen
alkalmazhatók
A síkkollektorok leHe;ése
Vényegesen $efolyásolja a kollektorok hatásosságát a lefedés fényáteresztõ és hõszigetelõ képessége ! kollektor gyártók
általá$an ala"sony vastartalmú, 9 mm vastag edzett $iztonsági üveget alkalmaznak !z üveg elõnye az igen jó fényáteresztõ
képesség és a meg$ízható, hosszú élettartam !z edzett üveg a jégverésnek és a hóterhelésnek is ellenáll bj fejlesztés a
len"sefelület3 $iztonsági üveg, amelynél a felszínt $orító ki"siny len"sék a nagy szög alatt érkezõ közvetlen napsugárzást
$evezetik az elnyelõ fölötti tér$e
6ásik lefedõ lemez típus a polikar$onát lemez %lõnye az ala"sony ár, a kis súly, a sza$hatóság és a jó hõszigetelõ képesség
&átránya az, hogy a nagy termikus igény$evétel és a sugárzásterhelés mellett rövide$$ az élettartama
A kollektorok 4õszigetelése és ;o9ozszerkezete
! kollektorok a$szor$ereinek hátoldalán hõszigetelést kell alkalmazni ! hõszigetelésre szálas ásvány+vagy üveggyapot lemezt
használnak 91+21 mm vastagság$an
! do$ozszerkezet #kollektor ház' általá$an alumínium lemez$õl készül %gyszer3$$ kollektorokhoz m3anyag, vagy fa do$ozt
alkalmaznak ! do$ozszerkezet feladata a lefedés, az a$szor$er, és a hõszigetelés zárt egység$en tartása, a kollektor lezárása, a
nedvesség $ejutásának megakadályozása
)özvetlenül a tetõszerkezet$e épített kollektorok do$oz nélküliek %zek elõnye, hogy némileg ol"só$$ak és kise$$ a
hõveszteségük
! kollektorok általá$an : m
:
körüli felülettel, k$ /G: m+es méret$en készülnek -agyo$$ igények kielégítésére tö$$ kollektort
kell alkalmazni
Tárol3k
@árolót azért kell alkalmazni, mert a napsütés idõtartama + mely évszaktól és az idõjárástól függõen változó + általá$an nem esik
egy$e a fogyasztás idejével %zért a napsütés idõtartama alatt elõállított hõt tárolni kell a felhasználás idõszakára
! tárolók hatásuk szerint három félék lehetnekH
• rövid idej3, általá$an :9 órára hatásos,
• közepes idõtartamú, /+9 hetes hatásosságú,
• hosszúidej3, egész idényre hatásos tárolókra
! tárolókat töltetük szerint is osztályozhatjukH
• folyadék,
• szilárd,
• kémiai töltet3ekre
! folyadék töltet3 tárolás gyakran alkalmazott megoldás, mert
• a folyadék fajhõje nagy, a hõ $etárolása és hasznosítása egyszer3,
• adottságaink mellett a felhasználók is fõként meleg vizet igényelnek,
• az elnyelõszerkezetek nagyo$$ része folyadék hõhordozóval m3ködik
! folyadékos+tárolók $elsõ hõ"serélõ "sõkígyóval készülnek, mely$en a kollektorok$an felmelegedett hõátadó folyadék áramlik
%nnek a hõ"serélõnek megfelelõen nagy felülettel kell rendelkeznie 6a már igen jó hatásfokú k3lsõ hõ"serélõket is lehet kapni
! szilárd töltet3 tárolás az amerikai földrészen elterjedt megoldás, mert ott gyakran alkalmaznak levegõs hõhordozós
hasznosítókat
%lõnyeiH
• nin"s tömítési pro$léma,
• a töltet tág hõmérsékleti határok között m3ködhet,
• a töltet kis fajhõje miatt a tároló nagy térfogatú, rendszerint egy helyiség a pin"é$en, melynek jelentõs lehet a
hõvesztesége, de ez az épület temperálására használható
&átrányaiH
• nagy tárolótérfogat, jelentõs tömeg,
• a rossz hõátadási tényezõ miatt a tároló felf3tés és a kinyerése nehézkes, a tároló$an a hõmérsékleteloszlás nem
egyenletes, a tároló egyes részei hatástalanok lehetnek
! tároló$an leggyakra$$an alkalmazott töltés 4+2 "m átmérõj3 folyami kavi"s
! kémiai tárolás az anyagok fagyás+ ill olvadáshõjével m3ködik
-éhány gyakran használatos anyagH
• -átrium+kar$onát+dekahidrát
• -átrium+tioszulfát+pentahidrág
• -átrium+szulfát+dekahidrát
@õ4or;oz3
! kollektorok$an alkalmazott leggyakori$$ hõhordozó a víz, ill az ezzel egyenérték3 fagyálló folyadék, de léteznek
levegõhordozóval m3ködõ kollektorok is
! levegõhordozós kollektorokat az amerikai földrészen elõszeretettel alkalmazzák lakóépületek f3tésére, hazánk$an azon$an
elenyészõ mennyiség$en, fõleg terményszárítók$an használják ! levegõhordozóval üzemelõ kollektorok esetén az a$szor$ernek
lényegesen nagyo$$ felülettel kell érintkeznie a hõhordozóval, mint a folyadékos hordozós kollektornak, ezért a levegõs
kollektorok elsõsor$an táskás kollektorok
@ál3zat
! hálózat köti össze a kollektort a tárolóval ! "sõvezetékként alkalmazható vörösréz"sõ, vagy nem horganyzott, ún OfeketeO
a"él"sõ
! kollektorok hidraulikus kap"solása lehet soros, vagy párhuzamos _ltalá$an a párhuzamos kap"solás a szokásos, úgy hogy az
áramlási viszonyok minden kollektor$an azonosak legyenek
A mBk1;tetés szerkezetei
Fol,a;ékos ren;szerek
! folyadékos napkollektoros rendszerek legegyszer3$$ formája a gravitá"iós rendszer, ennek az az elõnye, hogy nem szükséges
keringetõ szivattyú, mert a keringéshez szükséges nyomáskülön$ség a felmelegedés hatására létrejövõ s3r3ségkülön$ségek
alapján alakul ki %hhez viszont az szükséges, hogy a tároló tartály a kollektorok felé kerüljön ! gravitá"iós rendszer
hatékonysága jelentõsen elmarad a direkt keringtetéssel ellátott rendszerekétõl
?irekt keringtetés3 folyadékos hõhordozóval m3ködõ rendszer esetén az alá$$i m3ködtetõ
szerkezetekre van szükségH
• keringetõ szivattyú tartja a hõhordozó munkaközeget áramlás$an a kollektor és a
hõ"serélõ között,
• "sõvezeték rendszer a kollektorokat köti össze a tároló rendszerrel,
• légtelenítõ elemek,
• tágulási tartály, $iztonsági szelep és nyomásmérõ,
• vezérlõ és sza$ályozó $erendezések, amelyek feladata, hogy a szivattyú $ekap"solásával $eindítsák a hõhordozó közeg
keringetését akkor, amikor a napkollektor$an lévõ munkaközeg hõmérséklete nagyo$$ a tároló$an lévõ hõmérsékletnél
Jevegõs ren;szerek
Vevegõ hõhordozó esetén a m3ködtetésnek és a hordozó közeg szállításának sokféle megoldása alakult ki, a levegõ áramlását
elsõsor$an ventillátorokkal oldják meg
*a'energiát 4asznosít3 ren;szerek
! napenergiát hasznosító rendszerek felhasználásuk alapján lehetnekH
• &asználati melegvizet elõállító rendszerek,
• apületek f3tését ellátó rendszerek,
• <szodaf3tést ellátó rendszerek,
• apületek h3tését ellátó rendszerek,
• 6ezõgazdasági "élokat ellátó rendszerek
@asználati melegvizet elõállít3 ren;szerek
! használati melegvíz igény az épületgépészeti energiafogyasztók között a legegyenletese$$, idõjárástól független igény %zért a
használati melegvíz elõállítása napenergiás rendszerekkel már ma is gazdaságosan megoldható
! használati melegvíz+készítés energiaigénye egy négytagú "saládnak k$ 4111 k5h évente %gy 9+E m
:
kollektorfelület3
$erendezéssel ennek az energiamennyiségnek mintegy 01L+át megtakaríthatjuk @ermészetesen ugyanez az arány jellemzõ a
nagyo$$ rendszerekre is, tehát intézmények használati melegvizes rendszerei is k$ ezt a megtakarítást tudják produkálni
! használati melegvíz rendszerek lehetnek egykörös és kétkörös rendszerek
8g,k1r1s ren;szer
%gykörös rendszer esetén a kollektorok$an közvetlenül a felmelegítendõ használati melegvíz kering !z ilyen rendszer "sak a
nyári félév$en használható, mivel télen, 1 X7 alatti hõmérséklet esetén a kollektorok$an a víz megfagyna ! rendszer elõnye az
egyszer3ség, hátránya a fagymentes idõszakra korlátozott alkalmazhatóság, valamint a kollektorok$an a vízkövesedés, lerakódás
veszélye
Kétk1r1s ren;szer
)étkörös rendszer esetén a kollektorkör a használati vízhálózattól elválasztott külön kör, mely$en megfelelõ minõség3 fagyálló
folyadék kering ! használati+víz felmelegítése a hõ"serélõ$en történik !z ilyen rendszerek egész év$en + tehát télen is +
$iztonságosan használhatók ! kétkörös rendszerek elõnye a nagyo$$ éves energiahozam, a meg$ízható, lerakódást,
vízkövesedést kiküszö$ölõ üzem, míg hátrányuk a hõ"serélõ miatti nagyo$$ $eruházási költség
Tartál,kollektor
!z egy+ és kétkörös rendszerekhez képest egyszer3sítést jelent az un tartálykollektor %z olyan hõszigetelt, üvegfedés3 do$oz$a
helyezett tartály, mely felmelegíti és tárolja is a melegvizet !z egyoldali hõszigetelés miatt természetesen nagyo$$ a vesztesége,
mint a valódi tárolóké
0'2letek HBtését ellát3 ren;szerek
! hagyományosan elõállított energiának "saknem a felét helyiségf3tésre használjuk ! -ap télen is süt, de a téli szórt és
közvetlen sugárzás melegét általá$an messze alá$e"sülik
Pis"her fizikusnak de"em$er ::+én, tehát az év legala"sonya$$ napállásánál, Uüri"h közelé$en, F X7 környezeti hõmérséklet
mellett, sikerült gõzt fejlesztenie %gy nappal késõ$$ egy 1,0 m
:
felület3 kollektorral a kerti víz"sap$ól nyert F1 l hideg vizet E1
X7 +ra melegítette
! téli napenergia nagyon jól hasznosítható kiegészítõ helyiségf3tési "élra !z átmeneti idõszak$an #õsszel+tavasszal', amikor
gyakran napos, de hideg az idõ, a napenergia szerepe az épületf3tés$en nagyon fontos lehet ! hirtelen és rövid idej3
hõmérséklet+ingadozások idején hagyományos f3tési rendszereket nem kell $ekap"solni, és így a $erendezés felf3téséhez
szükséges aránytalanul nagy energiamennyiség megtakarítható
Fol,a;ékos ren;szerek
!z épületek f3tésének kiegészítõ napenergiás rendszere amennyi$en a f3tési rendszer melegvízzel üzemel, nem külön$özik
jelentõsen a használati melegvizet elõállító rendszerektõl ! $erendezés méretei azon$an nagyo$$ak az elõzõtõl
%gy F11 m
:
kollektorfelülettel épült és F m
F
+es tárolóval rendelkezõ szolár$erendezés egy egyszer3 lakóháznál 2411+8111 k5h
évenkénti f3tõenergia megtakarítást jelenhet !z üzem$e helyezett $erendezések tanúsága szerint :9 órás tárolóval épült
$erendezéssel lehetséges megtakarítani a f3tési energiaszükséglet 94+41 L+át
Jevegõs ren;szerek
! napenergia f3tési "élra való hasznosítása nem"sak folyadék hõhordozóval képzelhetõ el ! légf3tés egyes országok$an #plH
<=!' igen elterjedt és az elsõ napenergiás kísérleti házak is elsõsor$an levegõ hõhordozóval készültek ! levegõs rendszereknek
a legnagyo$$ elõnye, hogy nin"senek korróziós pro$lémák, de a kollektor hõmérsékletének és a tároló térfogatának nagyo$$nak
kell lennie és ez a rendszert megdrágítja
Kszo;aHBtést ellát3 ren;szerek
!z úszómeden"ék vizének f3tését ellátó rendszerek igen jó hatásfokkal m3ködnek, hiszen a kinti úszómeden"ék használata
egy$eesik a legmagasa$$ napenergiás idõszakkal 6ivel a külsõ hõmérséklet ilyenkor megközelíti a kollektorok közepes üzemi
hõmérsékletét ilyen üzemállapot$an a legjo$$ hatásfoka + ala"sony optikai vesztesége miatt +a lefedés nélküli kollektornak
#a$szor$ernyelõ' van %z alapján és a $eruházási költséget is mérlegelve, az uszodavíz f3tésére az ol"só, lefedés nélküli
kollektorokat érdemes használni
0'2letek 4Btését ellát3 ren;szerek
%lsõ pillanat$an ellentmondásnak t3nik hideget elõállítani a nap melegével, de a napenergia hasznosítás kap"sán te"hnikai
lehetõségek egész sora álla rendelkezésünkre amelyek megoldották ezt a pro$lémát %z az a terület, ahol igen jók a lehetõségek,
hiszen a legnagyo$$ h3tési energiára akkor van szükség amikor a legjo$$an süt a nap
Természetes 4el,iség4Btés
*smert fizikai jelenség, hogy egy folyadék elpárologtatása köz$en környezeté$õl hõt von el, ezáltal leh3tve azt %zt a hatást
hasznosította &ay és Qelott a O=ky+@hermO rendszernél az épület klimatizálására ! lapos tetõn :/ "m vastag vízréteg van, amely
a nyári idõszak$an éjszakánként fedetlen Bgy sugárzásával és párolgásával h3ti az épületet -appal a vízréteget 9,4 "m vastag,
kemény poliuretán lappal fedik le, hogy a közvetlen sugárzás a tetõt és a vizet ne érje el ! tetõn levõ hideg víz a mennyezeten
keresztül h3ti a lakóhelységet
@ag,omán,os 4Btési el+árás
! hagyományos h3tési eljárás során egy nyomás alatt álló folyadék elpárologtatásával lehet h3teni Polyadékként gyakran a
nagyon ala"sony forráspontú ammónia vizes oldatát használják %z a folyamat energiát követel, amit $izonyos feltételek mellett
napenergiával lehet fedezni
! fran"ia 7-D= )utatóintézet kisérleti $erendezésével, amely /: m
:
felület3 para$olikus kollektorral naponta :4+41 kg jeget
állított elõ
Vehetõség van arra is, hogy napelemek segítségével elektromos áramot állítsanak elõ, és így hagyományos felépítés3
h3tõ$erendezéseket üzemeltessenek
Mezõgaz;asági célokat ellát3 ren;szerek
! mezõgazdaság alapvetõ felhasználója a napenergiának, hiszen a növények a fotoszintézis során napenergia segítségével állítják
elõ azokat a szerves anyagokat, amelyek testüket felépítik !mennyi$en a növények által elõállított anyagokat energetikai "élra
használjuk #plH a fát elégetjük, vagy a rep"eolajat üzemanyagként hasznosítjuk', úgy $iomassza energiáról $eszélünk, amely
átalakult és elraktározott napenergia
zárít3 és aszal3 ren;szerek
! mezõgazdaságnak azon$an van olyan területe, ahol igen jól alkalmazható a napenergia, mégpedig a termények szárítása vagy
aszalása %zek a szárító, aszaló rendszerek lényegé$en levegõs kollektorok segítségével üzemelnek, hasonlóan az épületf3tési
megoldáshoz, azon$an itt a meleg levegõ zárt szárító+aszaló terek$e kerül $evezetésre
A na'energiával 2zemelõ ren;szerek gaz;aságossága
6agyarországon a hagyományos energiahordozói árak rohamos és tová$$i várható emelkedésével megdõltek azok a
prognózisok, amelyek a napenergia aktív hasznosításának elterjedését + jelentõs $eruházási költsége miatt és "sekély folyamatos
ráfordításai ellenére + legfelje$$ az ezredfordulót követõ évtizedre valószín3sítették %helyett a megvalósítás+$eruházás költségei
alig növekedtek, ill más $erendezésekéhez képest "saknem stagnáltak ! folyamatos ráfordítás költségei pedig elenyészõk a
manapság F,4+9+szeresére növekedett hagyományos villamos energia+, földgáz+, pé$égáz+, távhõenergiák fogyasztói árához
képest
!z ezredforduló tájára, illetve középtávra várható pl a napkollektoros melegvíz elõállítás, ill új épületeken a teljes f3tésnek és a
melegvíz készítésnek a már mérhetõ, nagyságrendekkel nagyo$$ elterjedése
Dáadásul az ismert egyszer3, de mégis gyárilag elõállított és a kereskedelem$en forgalmazott $erendezésekhez képest a házilag
elõállított, könnyen $arká"solható kollektorok és $oylerek létesítési költsége a maiaknak a felére is redukálható
Fotovillamos 4asznosítás na'elemekkel
! napenergia fotovillamos hasznosítása alatt a -ap sugárzási energiájának közvetlenül villamos energiává történõ átalakítását és
ennek hasznosítását értjük !z energia+átalakító szerkezeteket napelemeknek nevezzük
A na'elemek t1rténete
! fran"ia !leGandre %dmond Ce"cuerel fizikus /2F8+$en rájött arra, hogy egy $izonyos réz+
oGid világítás hatására elektromos áramot termel 7harles Pritts, aki szelén$õl /221+$an
elkészíti az elsõ napelemet, már akkor azt jósolta, hogy a jövõ$en a házakat napelemmel
fedik $e, hogy az elektromos áramot termeljen !z elsõ szilí"ium$ól készült napelemet,
amelynek k$ EL volt a hatékonysága, Puller, .earson és 7hapin készítette el /849+$en az
amerikai Cell la$oratórium$an !z /8E1+as és 01+es évek$en a napelem te"hnológiá$an elért
jelentõs fejlõdés hajtóereje az 3rrepülés kutatásfejlesztése volt -apjaink$an már /4L hatásfokú napelemeket gyártanak, és
la$oratóriumok$an :1L+nál nagyo$$ hatásfokú elemek is készültek !z energia árának az /801+es évek elején $ekövetkezett
jelentõs növekedésének következté$en hatalmas összegeket fektettek a napelem te"hnológia fejlesztésé$e ! tö$$generá"iós
fejlõdés jo$$ hatékonyság, hossza$$ élettartam és ala"sonya$$ elõállítási költség eléréséhez vezetett !z egyik legjelentõse$$
vívmány az ol"só, amorf sokkristályos szilí"ium elem tömegtermelése volt 6a már rengeteg olyan termék van, amely az energia
igényét napelem segítségével fedezi .l zse$számológépek, karórák, rádiótelefonok
A na'elemek elmélete
! napelemek olyan félvezetõk$õl állnak, mint a szelén, az amorf szilí"ium, a szilí"ium kristály, a gallium arzenid, a réz
indiumdiszelin, vagy a kadmium tellurid 63ködésük azon alapul, hogy a fénysugárzás fotonjai a félvezetõ elektronjait a
kötés$õl kimozdítják Bgy elektron+lyuk párok keletkeznek %zek a$$an az eset$en, ha ellentétes típusú félvezetõ anyag
határfelületére érkeznek, kettéválnak !z n+típusú félvezetõk$en elektron tö$$let, a p+típusú$an elektron hiány keletkezik !
félvezetõk jól vezetõ alaplapra szerelve és a -ap felõli oldalán elektromos vezetõ "síkokkal ellátva a keletkezõ energia
elvezethetõ (ilágos idõ$en egy szilí"ium elem k$ 1,4 (+ot, és k$ :4 m!A"m
:
energiát termel, ami másként /:+/F m5A"m
:

Tí'6sok
6a már külön$özõ típusú napelemek vannak forgalom$an, mint pl a monokristályos, polikristályos és amorf elemek
G,ártási 'ro9lémák
! szilí"iumot kvar"$ól nyerik, amely nagy mennyiség$en található a természet$en (iszont a felhasznált szilí"iumnak nagyon
tisztának kell lennie, amihez a termelés során sok energiára van szükség ! gyártás során erõs klórtartalmú vegyületeket és
trikolint is fölhasználnak, emiatt a gyártás igen drága és környezetszennyezõ Nelenleg már folynak a kutatások környezetkímélõ
eljárás kidolgozására
*a'elemek Hel4asználása
! napelemeket, jelenleg leginká$$ azokon a területeken használják, ahol viszonylag kis áram mennyiségre van szükség
#számológép, karóra, ventillátorok, st$', vagy ahol nagyo$$ mennyiség3 áram szükséges, de nin"s lehetõség a hálózat
kiépítésére, vagy nem éri meg a hálózat kiépítése #3rkutatás, fúrótornyok, világító tornyok, távoli településeken,
kutatóállomásokon st$'

*a'erõmBvek
! naperõm3vek két alapvetõ típusa alakult ki, az egyik a nap energiáját hõvé alakítja és ezt alakítja tová$$ elektromos energiává,
a másik típus napelemek segítségével közvetlenül elektromos energiává alakítja a napenergiát
(alamennyi naperõm3 típusnak a "élja, hogy a hagyományos, környezetszennyezõ erõm3vi te"hnológiát fokozatosan kiváltsa
OtisztaO energiaforrásokkal
! napenergiát hõvé alakító erõm3vek, jellemzõen kon"entálják a napenergiát ! napenergia kon"entrálására három te"hnológia
alakult kiH
• .ara$olikus teknõk, amelyek a napsugárzást egy olyan "sõvezeték$e gy3jtik össze, amely a teknõk gyújtópontjá$an van
• %nergiatornyok, amelyeket heliosztikus tükör mezõk vesznek körül, amelyek a napsugárzást a központi toronyra szerelt
fogadó$erendezésre kon"entrálják
d
?arabolat4krök, amelyek a na!ot két tengelyen követik, s amelyek a na!s,gárzást a
t4kör gyújt*!ontjában lev+ érzékel+re, vagy motorra kon0entrálják
! napenergiát közvetlenül elektromos energiává alakító erõm3vek, m3ködési elve
lényegé$en nem külön$özik a napelemeknél ismertetett folyamattól, lényegé$en "sak annyi
történik, hogy napelem tá$lák nagy mennyiségét kötik sor$a, ezzel érve el a nagyo$$
teljesítményt

*a'energiá93l 4i;rogén
!z jövõ egyik legígéretese$$ megoldása, hogy a napenergia segítségével hidrogént állítanak elõ, majd a hidrogént mint
üzemanyagot hasznosítják

Az em9eriség válaszIt elõtt áll
! OnapkályhaO már 9,4 milliárd év óta ég és em$eri számítás szerint még tová$$i 4 milliárd évig nem fog kialudni @ehát ez az az
energiaforrás ami tartósan em$eri + léptékkel mérve + folyamatosan, megújuló módon a rendelkezésünkre áll %zért a napenergia
közvetlen felhasználást, valamint a napenergiá$ól megújuló más energiaformákat #szél+, víz+ és $iomassza energia' megújuló
energiaforrásoknak nevezzük Nelenleg az em$eriség elsõsor$an a nem megújuló energiaforrásokat használja #szén, kõolaj,
földgáz, urán' amelyek$en az uránt kivéve szintén a napenergia van elraktározva %zek az energiaforrások évmillók során
alakultak ki és a készleteik végesek, ezért nem megújuló, vagy fosszilis energiaforrásoknak is szoktuk nevezni ! megújuló
energiaforrások használata nem "sak új te"hnológia $evezetése, hanem egy olyan egyetemes elv érvényre juttatásának egyik
fontos lépése, amely által az em$eri társadalom új$ól összhang$a kerülhet a természettel
6iért is van szüksége az em$ernek külsõ energiaforrásokraZ
!zért, hogy anyagi szükségleteit ki tudja elégíteni, meleget tudjon "sinálni, ha fázik, hideget, ha melege van, melegvizet ha
fürdeni akar, világítani a sötét$en, hogy közlekedni tudjon, valamint fogyasztási termékeket tudjon elõállítani @ehát az
em$ernek nem arra van szüksége, hogy elégesse a szenet, földgázt, olajat, hanem az ezek$õl nyert energia segítségével ki tudja
elégíteni igényeit, szükségleteit %zt pedig teheti így, ahogy eddig, fosszilis energiaforrások elégetésével, környezetszennyezõ
módon, elvéve a jövõ generá"ióktól a lehetõséget, hogy õk is egy egészséges $olygón élhessenek (agy teheti a földi rendszer$e
illeszkedõ módon úgy, hogy a megújuló energiaforrásokat használja
! Raia ház ezt az alternatívát nyújtja az em$eriségnek @e"hnikailag már megoldott a megújuló energiaforrásokkal való
energiaellátás $evezetése, most már "sak rajtunk múlik, melyik utat választjuk
7r!e5essége5
A *a' és a Fák
%gyes feltételezések szerint kap"solat van a fák növekedése, és a // éves naptevékenységi "iklus között %szerint a fák
évgy3r3i a napfoltmaGimum évi$en vastaga$$ak, a minimum évei$en vékonya$$ak volnának -agyon valószín3, hogy a
földi légkör kényes egyensúlyát már a naptevékenység ingadozásá$ól származó aránylag kismérték3 energia+$evitel
változása is jelentõsen megváltoztatja, amely pl a zivatarok gyakoriságá$an is jelentkezhet
A *a' energiá+a
Pöldünket a -ap teljes energiájának "supán 1, 1/ L+a éri el 6égis ez az energia mennyiség az, ami mindent, ami él és
mozog a Pöldön, táplál és m3ködtet
avente olyan mennyiség3 energia érkezik a -ap$ól a Pöldre, amennyit E1 milliárd tonna kõolaj elégetésével nyerhetnénk
&a ennek "sak / százalékát hasznosítanánk "supán 4 százalékos hatékonysággal, akkor a világon minden em$er annyi
energiát fogyaszthatna, mint ma egy amerikai állampolgár
#@ermészetesen az ilyen mérték3 energia felhasználásnak is vannak korlátai, hiszen, ez az óriási mennyiség3 tiszta energia
rendelkezésre állása lehetõvé tenné az em$eriségnek, hogy a jelenleginél is nagyo$$ mérték$en átalakítsa a Pöldi
környezetet, ezáltal ökológiai katasztrófát okozva'
A na'Hén,9en 9enne van az 1sszes szín
@udod+e, hogy a napfény$en $enne van az összes szín %nnek szép megnyilvánulása a szivárvány, ami olyankor szokott
létrejönni, amikor a levegõ$en levõ víz"seppek megtörik a fény, és mint kis prizmák színeire $ontják a fehér fényt 6i
azért látjuk külön$özõ szín3nek a dolgokat, mert eltérõ mérték$en verik vissza a rájuk esõ fényt .l a hó szinte teljesen
visszaveri a fényt, ezért fehér, a korom teljesen elnyeli, ezért fekete, a piros virág "sak a fény piros részét veri vissza, a
tö$$it elnyeli
T6;o;!e, 4onnan van a *a' energiá+aL
! nap egy hatalmas kályha, ami fúzióval állítja elõ az energiát Vényegé$en az atomerõm3vek$en zajló folyamatnak
éppen az ellenkezõje történik, az az nem maghasadás, hanem két hidrogén atom fúziója, aminek az eredménye egy hélium
atom lesz, és eköz$en energia sza$adul fel
T6;o;!e, 4og,an alak6l ki a sarki Hén,L
! nagyo$$ napkitörések ki$o"sátotta része"skék heves mágneses viharhoz vezetnek %zek a része"skék rendszerint az
eseményt követõ pár napon $elül érkeznek a Pöldre ! napszél része"skéinek kis hányada $ehatol a magnetoszférá$a, s a
Pöld felsõ légköré$õl ki$o"sátott ionizált része"skék társaságá$an a Pöld mágneses terének fogságá$a kerülnek ! szoláris
mágneses viharok létrehozta zavarok a magnetoszférá$ól a része"skéket a felsõ légkör rétegei$e Orázzák kiO ! $elépõ
töltött elemi része"skék a felsõ réteg$en gerjesztik és ionizálják az atomokat és a molekulákat ! folyamat váltja ki a sarki
fényt, amelynek gyakorisága napfoltmaGimum idején a legnagyo$$ 6ivel északi és déli mágneses pólusa van a Pöldnek,
ezért északi és déli fényrõl $eszélhetünk
T6;o;!e mi a az 2veg4áz4atásL
! jelenség lényege a következõH a $olygó légköre viszonylag átlátszó a -apról érkezõ rövid hullámhosszúságú
fénysugarak számára !z elnyelt energia felmelegíti a talajt, amely igyekszik visszasugározni az energiát az 3r$e %z a
sugárzás azon$an már nem hasonlít az eredetihez, mert annál sokkal hossza$$ infravörös hullámok$ól áll, amelyet például
a vízgõz és a szén+dioGid is elnyel Bgy ez a sugárzás nem képes elhagyni $olygónk atmoszféráját ! légkör tehát
hasonlóan viselkedik, mint az üvegházak teteje, visszatartja a sugárzást, s hozzájárul a Pöld felszíni hõmérsékletének
tová$$i emeléséhez 6ás légkörrel rendelkezõ $olygókon is megfigyelhetõ az üvegházhatás, természetesen mindenütt más
mérték$en, és más+más molekulák is okozhatják
! napenergia segítségével hajtott járm3vekkel régóta kísérleteznek, ilyen a napenergiával m3ködõ autó


Felhasznált iro!alom
?avid .earsonH ! természetes ház kézikönyve
6agyar -apenergia @ársaságH -apenergia aktív hõhasznosítás /880
.D =a$adyH ! napenergia építészeti hasznosítása /821
%nergia felhasználói kézikönyv =zerkesztetteH dr Carótfi *stván
)örnyezetvédelmi VeGikon !kadémia )iadó /88F
! képek forrásaiH httpHAA;;;nrelgovAdataApiG
! természetes ház kézikönyve

(issza

Ví%8*8FGGA
G1õz Ja+os ! Kovács Tamás
Fogalma
VízerõmB: ! vízfolyások, tavak, tengerek, me"hanikai energiakészletét villamos energiává #rége$$en közvetlenül me"hanikai
energiávál alakító m3szaki létesítmény Ry3jtõfogalomként magá$an foglalja mindazokat a m3tárgyakat és $erendezéseket,
amelyek a villamosenergia+termeléshez szükségesek ! hasznosítható energia növelése érdeké$en a vizet duzzasztják, esetleg
tárolják, és a vízerõtelepen a tur$inákra ejtik, amelyek generátort hajtva termelnek villamos áramot ! hasznosítható esés
#vízlép"sõmagasság nagysága szerint megkülön$öztetnek kisesés3, közepes esés3 és nagyesés3 Wvet @örpe erõm3nek a /11 k5+
os teljesítmény alattiakat tekintik ! világ vízerõm3veirõl és gátjairól rendszeres statiszti+ kát közöl a 5ater .o;er " angol
nyelv3 nemzetközi szaklap &azánk elméleti víz+ erõkészlete 0902 /1E k5hAa, a hasznosítható vízerõkészlet+teljesítményt /1E1
65+ra $e"sülik, amely átlagos év$en 9411 R5h energiatermelésnek felel meg ! hazánk$an m3ködõ Wvek száma F0, összes
teljesítménye 41 65, energiatermelésük /00 R5h %$$õl 81L a @iszára és mellékf+ira jut !z egymáshoz "satla+ kozó Wvek
sorozata a Wlán" !z energiagazdaságilag egymással együttm3ködõ Wvek neve Wrendszer + ! vízerõm3vek szerteágazó
környezeti hatásai miatt mindenek elõtt a kis esés3 folyókon létesített erõm3vek "sak igen gondos környezeti hatástanulmányok
után létesíthetõk
Környezetvédelmi lexikon
Története
%gyes szakem$erek szerint víz a Pöld történeté$en mintegy 9 milliárd éve van jelen, az !r"hai"um elejétõl !z õsföldet egy
vízgõz$en gazdag légkör vette körül, amelynek leh3lésé$õl származik a jelenleg $olygónkon található víz minden formája !
Pöld különleges helyet foglal el a naprendszer$en e tekintet$en, mivel a Pöld+-ap távolság következté$en + amely átlagosan /41
millió km + a víz mindhárom formájának #gõz, víz, jég' megjelenése lehetõvé válik %z "sak a naprendszer sugarának mintegy
:L+át kitevõ keskeny sáv$an állhat elõ ! (énusz ennek nagyon keskeny sávnak, a poten"iális vízzónának a szegélyén
helyezkedik el ! víz jelenléte tette lehetõvé mintegy F,4 milliárd esztendõvel ezelõtt a szerves élet kialakulását is
! víz teljes tömegét /,9 milliárd km
F
+re $e"süljük és ennek 80,F L+a az ó"eánok$an található %zen vízmennyiség tekintélyes
része részt vesz egy nagy körforgás$an, amelynek átlagos idõtartama 8 napnak vehetõ !mikor felhajtunk egy pohár vizet,
sohasem tudhatjuk, hogy egy+egy $enne lévõ vízrésze"skét hanyadszor öntünk le a torkunkon %gy adott molekula $ejárhatta
%urópa egy részét, áramolhatott a Pekete+tenger, vagy esetleg az !tlanti+ó"eán meden"éjé$en, majd megszámlálhatatlan társával
együtt újra végigszárnyalt a szárazföld felett, valahol a hegyek$en lehullott, $eszívódott a föld mélyére, majd ki$ukkant egy
forrás tövé$en, ahol éppen kimerünk maguknak egy pohár vizet !zon$an nem minden vízrésze"ske vesz részt e$$en a
körforgás$an, gondoljunk "sak az ó"eánok mélyén lévõ vízre, amelyeket sokkal kise$$ mérték$en fenyeget az elpárolgás
veszélye % hatalmas körfolyamat éltetõ motorja a -ap, amelynek a Pöldre sugárzott energiájának egy jelentõs részét a felszíni
vizek párologtatása emészti fel % szüntelen körforgásnak alapvetõ szerepe van az idõjárás alakításá$an is
! víz óriási pusztító és építõ munkát is végez, tartós nyomokat hagy maga után ! tengerek hullámzása a szárazföldek partjait
alakítja, a vízfolyások völgyeket vájnak a szállított hordalékkal, amelyek$õl majd máshol zátonyokat, szigeteket építenek !hol a
vízfolyás se$essége a felszín erõs lejtése miatt igen nagy, mély szinte függõleges falakkal rendelkezõ ún szurdokvölgyeket
alakítanak ki a vízfolyások .éldául aszak+!meriká$an a 7olorado+folyó /111 m+nél is mélye$$ völgyet alakított kiH a Rr and+
kanyont
httpHAA;;;gandynet"omAartA6arlinA*magesA-e;e5orkARrande7anyonhtm
! felszíni folyások nem"sak me"hanikai munkájukkal pusztítanak, hanem a $enne oldott
szén+dioGid megtámadja a kõzeteket is ! mészköves dolomitos területeken ezen hatás
eredményeként víznyelõk, tö$rök, nagyo$$ uvaláka és $arlangok jöhetnek létre ! sziklák
repedésein $eszivárgó víz megfagyva mállasztja, aprózza a kõzeteket %z különösen az <=!,
<tah állam$eli földkapuk mutatják
! számítások szerint évente a folyók F111 millió tonna anyagot hordanak a világtengerek$e
! kõzetréteg lehordásával a szárazföldek tengerszint feletti magasságát pl /11 ezer év alatt / méterrel "sökkentik -em"sak
pusztítanak a folyók, hanem deltákat építenek a tenger$e, tavakat töltenek fel, pl a 6issisipi deltája :4 hektárral a ?unáé pedig
egy fél hektárral növekszik évente >tt ahol a folyó a tenger$e ömlik, a tengertõl hódít el területeket
&ozzávetõleges számítások alapján a -ap$ól Pöldre jutó energiamennyiségnek k$ :F L+a a víz körforgásának fenntartására
fordítódik %nnek az energiának mintegy 88 L+a a párolgás+le"sapódás átalakulására fordítódik, amely számunkra
kihasználhatatlan ! megmaradó töredék a földfelszínen mozgó víz helyzeti és mozgási energiája !z állóvizek "sak helyzeti és
nyomási energiával rendelkeznek, de az áramló vizeknél ezek mellett a mozgási #kinetikai' energia is megjelenik (ízenergián
ezen energiák összességét értjük Ce"slések szerint a világ hasznosítható vízenergia kapa"itása k$ :1111 @5h körül lehet !z
egész világon termelt összes vízenergia termelés k$ :111 @5h %z a m3szakilag hasznosítható energia /1 L+át jelenti


8lméleti
vízerõ!
készlet
TM4
MBszakilag
4asznosít4at3
T.4
?sszes villamos
energiatermelés
T.4
Vízenergia
termelés
T.4
Vízenergia
arán,a N
MBszaki
vízerõkészlet
4asznosítottsága
N
86r3'a (>&# )(># "/== (/> )< >"
0szak!
Amerika
&)/# >)"# >"#" &(" "# ")
Jatin!
Amerika
/&$# >$<# >$# "<) $& $
AHrika )#)"# >)(# ">( (= ") "
Ozsia "#(># $/># >($/ /&( )& $
Pceánia )/## >=# )&) >= "( )#
?sszesen )<"># )=>=# ==&" "#"< "# ))

! víz volt az a legrége$$i erõforrás, amit arra használtak, hogy "sökkentsék az em$eri és állati
terhet-em lehet tudni $iztosan mikor is találták fel a vízikereket, de az $iztos, hogy a legrége$$i
öntözõrendszerek k$ 4111 évesek ! vízikereket már az ókori )elet országai$anH %gyiptom$an,
)íná$an és *ndiá$an is használták, vízimalmok pedig az ókori Rörögország$an és Dómá$an is
m3ködtek ! legkorá$$i vízimalmok talán a függõleges tengely3 kukori"aõrlõ malmok voltak,
melyeket norvég ill görög típusú malom névvel illettek
%zek valószín3leg )r e az *+ illetve a ** század$an jelentek meg )özép )eleten, néhány századdal
késõ$$ pedig =kandináviá$an *smereteink szerint !ngliá$an már használtak mind vízszintes
tengely3, mind függõleges tengely3 vízimalmokat az angolszászok ! ,* század végén !nglia F111
felmért településén 4E:9 vízimalom m3ködött, Pran"iaország egyetlen megyéjé$en #!u$e' pedig
kétszáz 6agyarországi vízimalmokra utaló adat legkorá$$an a ,* század$ól ismert 6.@%.'ben egy
nagybirtokon AB@ mansio 9kb" .%@@ lélek: számára %, ..BC'ben egy másik nagybirtokon .B@ mansio
9..D@ lélek: számára E, ..C.'ben egy harmadik nagybirtokon .B@ mansio 9%@@ lélek: számára A,
azaz B%%, .%D, ill"B@@ lélekre esett egy malom"6
6agyarországon is fontos volt a termények nagyo$$ hatékonyságú feldolgozása érdeké$en a korá$$an használt kézi malmok
helyett a vízimalmok használata )ét em$er kézimalommal 9,4+0 kg lisztet tudott õrölni óránként, míg egy átlagos teljesítmény3
vízimalom /41 kg+ot

Megnevezés
8m9er,
emelõvel
8m9er,
markolaton
Kézzel
4a+tott
H2ggõleges
kerék
zamaras
+árgán,
?kr1s
+árgán,
Jovas
+árgán,
Al6lcsa'ott
vízikerék
Fel2lcsa'ott
vízikerék
e9esség
-m5sec)
),)# #,<# #,)/ #,<# #,&# #,=# >,## ",/#
Tel+esítmén,
-mkg5sec)
/,/# <,## =,&# )),"# >=,## (#,## )>),## )$/,##
*a'i m6nka
-mkg!9an)
)/<(## ">#(## "$&(<# >""/&# ))">"## ))&&(## ))>"<(## )/)"####
@ermészetesen a vízimalmok nagy $eruházást igényeltek, ezért rendszerint a földesúr vagy a kolostor tulajdoná$an voltak !
földesurak sokszor kötelezõvé tették ezek használatát, megfelelõ díj ellené$en, és hogy ezt ki ne játszhassák a kézi malmokat
összetörették ! víz energiáját azon$an nem"sak ga$onaõrlésre használták, hanem külön$özõ "élokraH így a teGtilipar$an, a
$ányászat$an, $ányavíz+kiemelésre is és késõ$$ a kohók légfúvóit is vízierõ hajtotta
/4E2+$an a kin"stári kezelés alá vont körmön"i, úrvölgyi $ányák$an megépítettek egy /1:42 öl hosszúságú vízvezetéket %z a
tö$$ mint :1 kilométeres vezetékrendszer látta el vízi energiával télen+nyáron körmö"i aknákat és zúzóm3veket oly módon, hogy
a segítségével vízikereket hajtottak ! vízkereket pedig közlõm3vek $eiktatásával munkagépek meghajtására használták
! ,(*** század végére három vízikeréktípus volt használat$an, amelyek a víz nyomómagasságá$an térnek elH
al%lcsapott -ízi5eré5
ennél a típusnál a lapátok $elemerülnek az áramló folyó$a, így szinte minden áramló víz$en
lehet használni ! hátránya azon$an, hogy használhatatlan ha a víz folyásiránya áradás miatt
megváltozik



2el8lcsapott -ízi5eré5
itt a zárt lappátokra felülrõl érkezik a víz, ezért maga a kerék sokkal masszíva$$ mivel el kell
$írnia a víz súlyát !z áradások nem $efolyásolják a m3ködését, mivel a víz egy "satornán
keresztül érkezik a kerékre, amelyen egy zsilipkapuval sza$ályozható a víz mennyisége


5özépen csapott -ízi5eré5
a víz itt is egy "satornán keresztül érkezik és k$ a keréktengelynél folyik a kerék lapátjai$a
%lõnye, hogy nem szükséges olyan nagy esésmagasság mint a felül"sapottnál, ahol a $eáramló
és kiáramló víz magasságkülön$ségének legalá$$ akkorának kell lennie, mint a kerék
átmérõje
! ,(*** század hetvenes évei$en az !ltaj vidéki ezüst$ányák$an áttértek a mélye$$ rétegek kitermelésére !zon$an ezeknél a
korá$$an használt, kézi erõvel ill lovas járgánnyal m3ködtetett vízemelõ gépek nem tudták $iztosítani a víz elvezetését ill az ér"
felhozatalát a felszínre %zt egy ) ? Prolov nev3 orosz feltaláló sikeresen
megoldotta !z egyik helyi folyón egy /0,41 m magas duzzasztógátat épített, ahonnan a
víz egy 99F m hosszú, spe"iális aknán valamint egy 8E m+es "satornán keresztül jutott el
az elsõ, 9,F m átmérõj3 vízikerékre amely egy faf3részt m3ködtetett %zután a vizet két
"satornán vezették tová$$ !z egyik a preo$razsenszkiji $ányához, a másik pedig egy
/:2 m hosszú föld alatti járaton át a jekatyerinszki $ányaér" felvonójának vízikerekéhez
folyt %z a kerék 94 m, 00 m és /1: m mélyrõl emelte fel az ér"et % keréktõl a víz egy
E9 m hosszú járaton át a szivattyú+$erendezéshez folyt !z itteni kerék /0 m átmérõj3
volt és egy rúd segítségével juttatták el a szivattyúhoz a hajtóerõt, amelyek :/F m
mély$õl emelték ki a vizet 6iután a víz ezt a vízemelõ szerkezetet is
meghajtotta, a víz egy másik vágat$an a voznyeszenszki $ánya
vízikerekéhez folyt, amely mind az ér"felvonót, mind pedig a vízemelõ
szerkezetet m3ködtette a tárná$an !z ér"et egy serleges felvonó E1 m
mélyrõl emelte a felszínre
! ,(*** század harmin"as évei$en született &ell Nózsef )ároly kezei alatt a fvízoszlopgépg+nek nevezett
vízikerék 63ködési elve a következõH
! "sövön érkezõ víz nyomást gyakorol egy dugattyúra 6ivel a víz nyomása
nagyo$$ volt a levegõ nyomásánál, ezért a dugattyú felfelé haladt, és eköz$en
terhet emelt !hhoz, hogy a dugattyú ismét alsó helyzet$e térjen, a vizet egy
"sapon át vissza kellett vezetni az alsó "satorná$a @ehát egy "sap
átkap"solásával sikerült egyszer a dugattyú egyik, majd a másik oldalára nyomást
gyakorolni, s ezáltal hasznos munkát végeztetni
%gy $izonyos Dei"hen$a"h *lsak nev3 helyen állította üzem$e /2/0+$en vízoszlopos
gépét, amelyet /8:0+ig szinte megállás nélkül üzemeltettek %z naponta :F1 m
F
vizet
emelt F4E méter magasra ?ugattyúja per"enként : és fél mozgást végzett %zt a század elején feljavították, így per"enként E
lökettel napi E11 m
F
vizet szivattyúzott ki a tárnák$ól
!zon$an megjelentek a gõzgépek, és így a vízenergia felhasználása az /211+as évek végére háttér$e szorult 6int sok más
találmánynál a vízikeréknél is kiszámíthatatlan volt a jövõ$eli felhasználási lehetõség %zt $izonyítja, hogy amikor Paraday
felfedezte az elektromágneses induk"iót úja$$ távlatok nyíltak a vízenergia hasznosítására, így a róla alkotott kép ismét
megváltozott
3lméleti háttere
! víz energiájának hasznosítása a kezdeti idõ$en azért volt korlátozott, mivel azt "sak hely$en tudták felhasználni ! fejlõdésnek
óriási lendületet adott a villamos energia termelésének lehetõsége + amely az energia nagyo$$ távolságra való szállítását is
$iztosította + ill amikor egy fran"ia mérnök feltalált egy új és sokkal hatékonya$$ vízikereket, amely az elsõ sikeres víztur$ina
volt ! feltaláló Cenoit Pourneyron volt Pourneyron tur$inája magá$an foglalt tö$$, addig nem
alkalmazott újítást is !z egyik legfontosa$$, hogy a víz$e merülõ tur$ina vezetõlapátokkal
rendelkezett, amely a vizet pontosan a lapátokra irányította %z $iztosította a víz egyenletes
eloszlását ezáltal megnövelte a hatékonyságot #a víz energiájának 21 L+át alakítja hasznos
me"hanikai energiává' !z elsõ ilyen tur$inát a Cadeni -agyher"egség egyik kisvárosá$an =t
Clasien+$en használták ! fejlõdés azon$an nem állt meg bja$$ tur$ina típusok jelentek meg *lyen
volt a magyar Cánki ?onát által kifejlesztett és róla elnevezett Cánki+tur$ina @ová$$i típusok a
Pran"is+, .elton+, )aplan+tir$inák !z eltérõ típusú tur$inák kifejlesztésével megpró$álták a
külön$özõ vízhozamú és esésmagasságú vizek energiáját a lehetõ legnagyo$$ hatásfokkal hasznosítani
?e mit is nevezünk tur$inánakZ (íztur$ina minden olyan erõgép, amely a folyadék munkavégzõképességét járókerék
forgatásával me"hanikai munkává alakítja 6ielõtt az egyes tur$ina típusok paramétereit megvizsgálnánk nézzük meg egy
nagyon egyszer3 vízerõm3 felépítését amely az á$rán látható ! víz a felvíz$õl egy nyomó"sövön keresztül lép $e a tur$iná$a
annak nyomó"sonkján keresztül ! tur$ina járókerekén, energiáját átadva me"hanikai energiát közöl a járókerékkel, majd a
szívó"sövön keresztül az alvíz$e ömlik

! vízhozam 9víznyelés: #h' a víztur$ina nyomó"sonkján idõegység alatt $eáramló folyadéktérfogat 6értékegységeH im
FAsj

!z esésmagasság #&' a víztur$inán átáramló, egységnyi súlyú folyadék munkaképességének #energiájának' "sökkenése 6értékegysége #mj

!z ún geodetik,s esés#&
g
' a felvíz és az alvíz vízszintjének külön$sége 6értékegységeH imj !z esésmagasság mindig kise$$, mint a geodetikus esés !z eltérés a felvíztõ* a tur$ináig #alvízig' épített "sõvezetékek
veszteségének és a tur$iná$ól kilépõ víz se$ességi energiájának #amennyi$en van' az összege )éplettelH
&Y&g + hny
#!hol hny a nyomóvezeték áramlási ellenállása'
! víztur$ina )ord,latszáma 9n: a forgórész idõegységre esõ körülfordulásainak száma 6értékegységeH ilAminj
! víztur$ina bevezetett teljesítménye 92: a folyadék által a tur$inának átadott teljesítményH
! víztur$inai hasznos teljesítménye #-h' a hajtott gépnek a tengelykap"solónál átadott teljesítményj ! víztur$ina hatásfoka # 'H
%$$õl a képlet$õl, hasznos teljesítményH


%gy+egy konkrét eset$en + ismerve a helyszín adottságait + a fenti jellemzõk alapján választható ki a megfelelõ víztur$ina mind a
típusát, mind a teljesítményét illetõen
6int elõzõek$en említettük a külön$özõ típusú tur$inákat azért kísérletezték ki, hogy az eltérõ esésmagasság és vízhozam
mellett is gazdaságosan üzemeltethetõ legyen egy vízerõm3 ! tur$inák járókerekén átáramló folyadék iránya szerint lehetnekH
• radiális,
• aGiális,
• félaGiális
!ttól függõen, hogy a járókeréken való átáramláskor a víz nyomása megváltozik, vagy sem lehet $eszélni reak"iós ill ak"iós
tur$inákról Deak"iós tur$ina például a Pran"is+tur$ina és a )aplan+tur$ina, ak"iós a .elton+ és a Cánki+tur$ina


-apjaink$an az erõm3veknél leggyakra$$an a Francis t%rinát alkalmazzák #/298' *tt a víz nyomó"sonkon
keresztül a támlapátokkal merevített "sigaház$an kör$ehalad a tur$ina
kerületén, majd a sza$ályozás "éljá$ól állítható vezetõ+lapátkoszorún keresztül áramlik a járókerékre ! járókerék
hajtja a vele közös tengelyre szerelt villamos generátort ! víz a szívósövön keresztül áramlik a sza$ad$a ! víz a
járókerékre radiális irány$an lép $e és aGiális irány$a lép ki ! Pran"is+tur$ina a közepes esés3 és közepes
vízhozamú vízerõm3vek tur$inája Pordulatszáma E1+941 #/Amin' lehet ! tur$ina járókerekének az alakja függ a
fordulatszámtól #/:/4 á$ra' 6egkülön$öztetünk lassú járású
#n Y E1+/:4', normál járású #n Y /:4+::4' és gyors járású #n Y ::4+941' járókereket
# 9án5i-t%rinaegy kétszeres átömlés3 sza$adsugár tur$ina ?o$ alakú járókereké$en két tár"sa között köríves
#hengerfelület3' lapátok vannak ! vízsugár a sza$ályozó nyelvel ellátott vezetõ"satorná$ól, vagy vízszintesen,
vagy függõlegesen a járókerék külsõ palástján lép $e a lapátok közé, majd a lapátokon túljutva $elülrõl új$ól
átömlik a lapátkoszorún %lsõsor$an törpe vízerõm3vek$en alkalmazzák

! :elton t%rinát/221+$an sza$adalmaztatta Vester .elton ! tur$inát a "aliforniai gyorsfolyású hegyi
folyókra tervezte, így a nagyesés3, kis vízhozamú vízerõm3vek$en alkalmazzák ! nyomó"sövön érkezõ víz a
sza$ályozót3vel ellátott sugár"sõ$õl nagynyomáson lép ki a járókerék kettõs kanalai$a Pordulatszáma egy sugár"sõvel 9+F1
i/Aminj, tö$$ sugár"sõvel F1+01 i/Aminj is lehet ! vízhozamot a sza$ályozót3 ellõre vagy hátra mozgatásával ill a
sugárlevágóval lehet sza$ályozni % kettõs sza$ályozással elkerülhetõk a hosszú nyomóvezeték$en kialakult nyomáslengések
!z ún szárn1lapátos -ízt%riná5ra jellemzõ a nagy fordulatszám és az aGiális átömlés %lnevezésük onnan ered, hogy a
járókerék lapátok a szárnyelmélet alapján méretezett profilok$ól vannak kialakítva &árom típusát külön$öztetjük megH
! ;aplan-t%rinána5 mind a járókerék, mind a vezetõkerék+lapátjai állíthatóak [sszehangolt
állításukkal elérhetõ, hogy a tur$ina nagy eséstartományok$an jó hatásfokkal tudjon dolgozni ! víz a
$eton "sigaházon a támlapátokon és a vezetõkerék állítható lapátjain keresztül + 81° +os irány elérést
követõen + tengelyirány$an érkezik a szintén állítható lapátú járókerékre, majd egy könyökszer3
szívó"sövön át jut az alvíz$e
! propeller-t%rinána5"sak a vezetõkereke állítható, a járókerekei fiGen vannak az agy$a erõsítve Nó
hatásfokkal "sak állandó esés és vízhozam esetén üzemeltethetõ
! Thomann-t%rinána5 "sak a járókerék lapátjai állíthatóak &atásfokgör$éje laposa$$, mint a propeller tur$ináé, de a )aplan+
tur$ináénál kedvezõtlene$$
! cs4t%rinát kis vízierõm3vek$en alkalmazzák ! víz itt szinte irányváloztatás nélkül halad át a tur$inán, ezért a hidraulikai
hatásfoka jo$$, mint a )aplan tur$ináé %lõnyei a )aplan+tur$inával szem$enH azonos járókerékátmérõ mellett nagyo$$
vízhozam és fordulatszám !zonos vízhozamnál kise$$ fõméretek kise$$ hidraolikus veszteségek &átrányaiH nehézkes
ellenõrzés, korlátozott egységteljesítmény
Váthatjuk tehát, hogy a .elton kereket nagy esésnél, a Cánki+ és a Pran"is+tur$inát közepes esésnél, ala"sony esésnél pedig a
)aplan+, .ropeller+, @homman+tur$inákat ill a "sõtur$inát alkalmazzák !zon$an az esés nem az egyetlen tényezõ amely
meghatározza, hogy mikor melyik típus a legmegfelelõ$$ ! külön$özõ tur$ináknál fontos paraméter a spe"ifikus se$esség #-s',
amely összefüggés$en van a #.ik;j' !mi számunkra elsõdleges, hogy adott paraméterek mellett midig olyan tur$inát
alkalmazzunk, amely a leghatékonya$$an dolgozik és így a legtö$$ energiát termeli
&H esés imj K nH per"enkénti fordulat i/AminjK -s H spe"ifikus se$esség K .H termelt energia


%z az egyenlet alkalmas arra, hogy mindig meghatározhassák a feltételeknek megfelelõ tur$inát ! tur$ina fordulatszámát #n'
alapvetõen meghatározza az áramhálózat, amelyhez a generátor kap"solódik #6agyarországon a hálózati frekven"ia 41 &z' !z
esést #&' maga a hely határozza, meg ahová az erõm3 épül !z -s értéket a tur$ina paraméterei határozzák meg BgyH
+ a $eáramló víz, vagy a vízsugár sugarának és a tur$ina sugarának az aránya #rAD'
+ a lapát és a víz se$esség aránya #(CA(5'
%zek alapján minden tur$inatípusnak + függetlenül a mérettõl + saját -s értéke van %zen érték alapján a tá$lázat$ól kikereshetõ a
megfelelõ tur$inatípus !z energia követelmény pedig természetesen meghatározza a tur$ina méretét is
Felhasználási lehet4sége5
! m3szaki kihasználtság lehetõsége tehát szoros kap"solat$an van a természetföldrajzi környezettel ! folyókon általá$an
szakaszjellegeket szoktunk megkülön$öztetni, ahol az esésnek megfelelõen a felsõ, középsõ vagy alsó szakasz jelleg dönti el a
vízierõ nagyságát !hol nagy esésmagasságok vannak, azok a helyek kiválóan alkalmasak vízerõm3 építéséreH pl =kandináv
félszigeten, az !lpok$an, a .ireneusok$an, a =ziklás+hegység$en !z energia hatékonyságot lehet növelni a felszíni
adottságoknak megfelelõen, ha például egy könnyen lezárható völgy$en, vagy völgykatlan$an, kanyon$an völgyzárógátak
segítségével megnöveljük a szintkülön$séget, és ugyanakkor egyenletessé tudjuk tenni a vízhozamot ! vízenergia nagysága
mindig szorosan összefügg a folyóvizek vízjárásával is ! vízierõm3vek építése szempontjá$ól a kétperiódusú esõs övezet a
legkedvezõ$$, ahol egyenletes a folyók vízjárása, pl a )ongóé, az !mazonasnak a vízjárása rendkívül egyenletes !z
egyperiódusú esõzóná$an és a trópusi monszunéghajlat alatt már igen nagy eltérésekkel találkozunk, félévenként a vízhozam
szakaszosságával kell számolni, pl a -ílus, az >rino"o, a Rangesz is e$$e a kategóriá$a tartozik ! mérsékelt öv$en, az ó"eáni
klímá$an a legegyenletese$$ a "sapadék és e$$õl a szempont$ól az itt építendõ erõm3vek igen kedvezõ helyzet$en vannak, így
=kó"iá$an, bj+Uélandon ! vízhozam$an a legnagyo$$ egyenetlenség a kontinentális és mediterrán klímájú területek folyóin
mutatkozik .éldául a @iszánál, =zolnoknál a legkise$$ és a legnagyo$$ vízszint aránya, tö$$ mint százszoros külön$séget mutat
-yilvánvaló, hogy az erõm3 kapa"itásának meghatározásánál mindig a legnagyo$$ vízhozamra kellene építeni, de ha az év
$izonyos részé$en "sak "sökkentett kapa"itással tudjuk üzemeltetni I mivel a vízhozam nem elegendõ + így ez rendkívül
gazdaságtalanná teszi az erõm3vet *lyen eset$en az a vízmennyiség számítható, ami az év nagy részé$en egyenletes hozamot
$iztosít
)orszer3 erõm3veknél figyelem$e kell venni az eljegesedést, a téli fagyást, a jégzajlást és még sok egyé$ tényezõt is !la"sony
hõmérsékletnél a folyók nem kapnak elegendõ vizet még akkor sem, ha a tél egyé$ként "sapadékos ! hosszú tél nagy pro$lémát
jelent a szi$ériai és a kanadai vízierõm3vek kihasználásá$an ?e %urópá$an is elõfordul, hogy komoly ellátási zavarok léptek fel,
pl /8E:+EF telén éppen a hideg miatt
! völgyzáró gátak igen jelentõs kultúrmérnöki teljesítmények, de nagy veszélyeket is hordanak maguk$an, ha a geológiai
viszonyok, adottságok nem megfelelõen voltak vizsgálva, nem elég körültekintõ volt a tervezés, elõkészítés .l /8EF+$an aszak+
>laszország$an (aiont+gát esete ! gát mögött felgyülemlett víz a hatalmas esõzések hatására föld"suszamlást eredményezett és
:91 millió m
F
földtömeget zúdított le a víztározó$a az óriási földtömeg nyomására a víz
át$ukott a gáton és a települések egész sorát öntötte, pusztította el, háromezer em$er halálát
okozva %ddig a világ ötödik legmagasa$$ gátjával, tehát ezzel a gáttal +ami :EE m magas+
történt a legsúlyosa$$ gátszeren"sétlenség ! vizsgálatok azt igazolták, hogy a geológiai
adottságokat nem vették kellõképpen figyelem$e
!z ala"sony esés3 erõm3veket tö$$nyire $eépítik a folyómeder$e, pl ilyen a tiszalöki erõm3
! középesés3 erõm3veknél szintén gyakori ez a megoldás, de az energia jo$$ kihasználása
érdeké$en a folyóvizet nem egyszer elzárják gáttal és az erõm3vek külön épített meder$e,
terelik !z ilyen erõm3veket üzemi víz "satornás erõm3veknek nevezik ! nagyesés3
erõm3vek építésénél különleges megoldásokat alkalmaznak, a víz esését tö$$nyire duzzasztógátakkal növelik, amellyel a
hasznosítható energia is növekszik *lyenek épültek az <=!+$an a 7olorado+folyónáltö$$ is#pl a &oover gát' -agyon gyakran
a vizet nyomóalagúton vagy nyomó"sõrendszeren juttatják el a tur$inákhoz *lyenekkel találkozunk -orvégiá$an is, de pl
Culgáriá$an a Cattak erõm3 is ilyen rendszer3 ?e itt a szomszéd$an, )árpátalján meg is lehet tekinteni szintén ilyen típusú
erõm3vet építettek, amelyet annak idején még a ** világhá$orú elõtt magyar tervezõmérnökök is papírra vetettek, de
megvalósítani már "sak a szovjet idõszak$an tudták %zekkel a módszerekkel pl a hegy másik oldalán egy völgy$e kivezetve a
vizet egy "sõrendszerrel, igen nagy esést lehet elérni, "sak rendkívül megnöveli az építési, $eruházási költségeket
forrásHhttpHAA;;;hooverdam"om
! legnagyo$$ vízenergia felhasználók a világon =váj", >laszország, -orvégia, =védország és Pinnország 6ajd az utó$$i
évtizedek$en >roszország, -émetország, <=! és ?él+!meriká$an, Crazíliá$an, valamint !friká$an is létesítettek hatalmas
erõm3veket ! világ legnagyo$$ vízienergia+készletével !frika rendelkezik *tt is elsõsor$an a )ongó áll elsõ helyen %zek a
felmérések, amelyek a vízi energia hasznosítására vonatkoztak nem mindig voltak reálisak @udniillik számítás$a kell venni a
$eruházási költségeket, amelyek rendkívül nagyok a vízierõm3veknél, az amortizá"ió hosszát, távlatait, az áramtermelésnek a
költségeit, a szállítást és még sok egyé$ tényezõt
!z erõm3vek környezeti hatása külön vizsgálatot érdemel ! vízierõm3vek gyakran egy+egy állam életé$en igen nagy szerepet
játszanak az energiatermelés$en, de ugyanakkor az ökológiai hatásuk rendkívül negatív, különösen hosszú távon számolva &a
"sak a $razíliai .arána folyót vesszük + !rgentína és .aragvay területén + itt egy egész tórendszert, tavak lán"olatát alakította ki a
kiépült vízerõm3, és így rendkívül mélyrehatóan $efolyásolta a környezetet és élõvilágot &a
például nem megfelelõ az erõm3 kiépítése, egyes halak nem tudnak eljutni a felsõ
szakaszokra, hogy ott ikráikat lerakják, így veszély$e kerülhet a faj fennmaradása ! le$egõ
vízinövények a lelassult folyókon és a víztároló$an rendkívül elszaporodhatnak, ezzel
akadályozzák a víz áramlását 6egállapítható, hogy a térség$en kialakított vízrendszer, ami
fõleg a hajózást szolgálja #pl ilyen a hidrovia terv, amely .aragvay vízrendszerét kötné
össze' egy teljes mo"sárvilágot fog majd kialakítani, vagy már rész$en kialakított
*lyen és ehhez hasonló ökológiai hatást tapasztalunk )elet+!friká$an, -yugat+!friká$an és
számos helyen, ahol ezek a gátak le$lokkolják az üledéket és a tápanyagok áramlását !
folyótorkolatok, delták, amelyeken eddig mindig mangrove+erdõk díszlettek, folyamatosan gyorsított erózióval pusztulnak el !z
üledék ellátottság "sökkenése, ami helyenként viszont a tápanyag ellátást $iztosította a part menti övezetek$en élõ földm3velési
kultúrák fennmaradását veszélyezteti, ill a tengeri élõvilágot is, hiszen a $eáramló üledék sok állat számára jelent táplálékot,
valamint a rák és kagylófélék + a meghatározott növekedési "iklus$an + ivására igen távol a parttól kerülhet sor
! világ /1 legmagasa$$ gátja
orren; A gát neve Qrszág
Magasság
RmS
BeHe+ezés
éve
) Fog6n KF >>/ )=<=
" *6rek KF >## )=<#
>
Gran;
CiTence
Mitzerlan; "</ )=&)
( Gng6ri KF "$" )=<#
/ Bor6ca Uosta Fica "&$ )==#
& Vaiont Gtal, "&" )=&)
$ Te4ri Gn;ia "&) )==#
< U4icoasen MeTico "&) )=<#
= Kis4a6 Gn;ia "/> )==/
)# G6avio Uol6m9ia "(& )=<=
forrás H httpHAAis/engkua"thAWirreA%/1@!VV&@6

! világ /1 legnagyo$$ teljesítmény3 erõm3ve
orren; A gát neve Qrszág Üzem9e4el,ezés Ka'acitás Ka'acitás
éve -K.) -K.)
)=<=!9en MaTim6m
) T6r6k4ansk KF )==( ! "#7###7###
" Gtai'6 Brazil5Earag6a, )=<> $7(##7### )"7&##7###
>
Gran;
Uo6lee
KA )=(" $7(&#7### )#7<>#7###
(
Gr6i -Fa6l
Jeoni)
Venez6ela )=&< )#7>##7### )#7>##7###
/
T6c6r6i
-Fa6l G7
J4ano)
Brazil )=<( $7(&#7### $7=&#7###
&
a,ano!
46s4ensk
KF )=<# &7(##7### &7(##7###
$
Uor'6s
Eosa;as
Argentina5Earag6a, )==# ! &7###7###
< Krasno,arsk KF )=&< &7###7###) &7###7###
= Ja Gran; " Uana;a )=$= /7>"<7### /7>"<7###
)#
U46rc4ill
Falls
Uana;a )=$) /7""/7### /7""/7###
forrásH httpHAAis/engkua"thAWirreA%/1&Q?D>&@6 forrásH httpHAA;;;a$$seApo;A//F9:htm
8rõmBHe+lesztési tervek a nag,világ9an
!z elkövetkezõ évek$en várhatóan ?él+)elet+_zsia fejlõdõ országai$an, *ndiá$an és )íná$an fognak leggyorsa$$an növekedni
az új villamosenergia+termelõ kapa"itások !z elektromos energia iránti igény növekedése _zsiá$an :111+ig évente EL+ra
tehetõ %zt követõen pedig :1:1+ig 9+4L növekedés várható %hhez a növekedéshez az ázsiai országok$an /F41 R5 új
kapa"itást kell üzem$e helyezni ! fejlett európai országok$an korlátozott az új villamosenergia+termelõ kapa"itások iránti
igény %$$en a régió$an az a trend érvényesül, hogy a régi, kevéssé hatékony erõm3vi egységeket korszer3 kom$inált "iklusú
gáztur$inás egységekre "serélik ki Nelentõse$$ új erõm3építés a kelet+európai országok$an, @örökország$an és az %urópai
)özösség déli országai$an várható ! volt szo"ialista országok$an nem a kapa"itások sz3kös volta jelentett korá$$an pro$lémát,
hanem a m3ködés ala"sony hatásfoka %zért itt a korszer3sítés, a hatásfok növelése és a környezetszennyezés "sökkentése volt a
fõ "él az elmúlt évek$en !z elkövetkezõ húsz év$en a közép+ és dél+amerikai országok$an évente :,EL+oselektromos
+energiaigény növekedés várható @ekintve, hogy ?él+!merikai igen jelentõs vízenergia+poten"iállal rendelkezik, ez a régió lesz
a vízierõm3vi $erendezések legnagyo$$ pia"a :1/1+ig várhatóan /:/ R5 új erõm3vi kapa"itást helyeznek üzem$e, amely$õl
42 R5 vízenergiára, F0 R5 földgázra, /4 R5 pedig szén$ázisra épül ! maradékot megújuló energiahordozókra tervezik Cár a
?él+!frikai )öztársság a kontinens területének mindössze 9L+át teszi ki, lakosainak száma pedig éppen, hogy eléri !frika
összes lakosainak EL+át, itt termelik az egész kontinens összes villamosenergia+felhasználásának 41L+át !z afrikai kontinens
elektromosenergia+termelése :1/1+re várhatóan megduplázódik ! ?él+!frikai )öztársaság$an termelt villamos energia döntõ
részét jelenleg hazai szén$õl állítják elõ 6ivel az ország igen jelentõs szénkészletekkel rendelkezik, a $elátható jövõn $elül ez a
helyzet nem fog változni @ekintettel arra, hogy a ?él+!frikai )öztársaság E111 65 fölös kapa"itással rendelkezik, a következõ
néhány éven $elül nem várható új, az alapterhelés kielégítésére szolgáló kapa"itások $eléptetése Pigyelemmel azon$an az
elektromos energiaigények növekedésére, várható a "sú"sigények növekedése is, ami szükségessé teszi új kapa"itások kiépítését
!z %gyesült _llamok$an a lakossági villamosenergia+felhasználás az elõrejelzések szerint :1/4+ig /4L+kal fog növekedni
<gyane$$en az idõszak$an az ipar igénye :1,FL+kal növekszik majd /889+tõl :11/+ig :4: R5 új kapa"itást helyeznek üzem$e,
amelynek 21L+át gáztur$inás vagy kom$inált "iklusú erõm3 egységek teszik ki ! szénerõm3vi részesedése //L, a maradék
8L+ot pedig megújuló energiaforrásokra, nagyo$$ rész$en vízenergiára tervezik ! nyári "sú"sigény itt az elõrejelzések szerint
évente :,4L+kal fog növekedni
httpHAA;;;perthuAtajepu$A/880e4Aerfejlehnfhtm
-em $eszéltünk még a vízerõm3vek azon fajtájáról amelyeket szi-at1<s-tároz=s er4m>-e5 névvel illetnek %zek valójá$an egy
völgykatlan$an, ill elhagyott $ányaüregek$en kialakított mesterséges tavak, ahová vizet szivattyúznak fel azok$an az
idõszakok$an, amikor az erõm3vek ol"són termelnek ! villamos energia nagyipari
méretek$en ugyanis nem tárolható ! "sú"sterhelések idõszaká$an elõnyös + a gyorsan
indítható tározós vízerõm3vi egységek + használata !z energia a víz helyzeti energiájá$an
tárolódik ! veszteség :1+:4L+os ! tározós vízerõm3 tur$ógenerátorai két irány$an
m3ködnek ajszaka munkagépként a hálózat$ól felvett villamos energia felhasználásával
vizet szivattyúznak a magaslaton elhelyezett víztározó$a -appal a "sú"sterhelés idõszaká$an
a tározó$ól lefolyó víz hajtja meg a hidrogenerátort és termel áramot
Bgy páldául VuGem$urg$an a (iaden mellett megépített szívattyús energiatárolót éjjel
feltöltik -émetország$ól vett ol"só villamosenergia segítségével, majd nappal vagy
"sú"sidõ$en + természetesen nappali tarifával, azaz drágá$$an + újra eladják a tároló
leürítésével nyerhetõ villamos energiát#6agyarországon a ?ömsöd és ?o$ogó között tervezett tározós erõm3vet nem építették
meg' ! világon k$ :11 ilyen erõm3 m3ködik .éldáulH7rua"han tározós erõm3 =kó"iá$an
! vilád /1 legnagyo$$ szivattyús+tározós erõm3ve
orrern; Az erõmB Qrszág Tátol3 Üzem9e4el,ezés
neve
ka'acitás
-milli3
m
>
)
éve
) QMen Falls Kgan;a "#(7<## )=/(
" Kari9a %im9a9Me5%am9ia )<#7&## )=/=
> Bratsk KF )&=7"$# )=&(
( AsMan, @ig4 8g,i'tom )&<7=## )=$#
/ Akosom9o G4ana )(<7### )=&/
&
Caniel
Vo4nson
Uana;a )()7</" )=&<
$
G6ri -Fa6l
Jeoni)
Venez6ela )><7### )=<&
< Krasno,arsk KF $>7>## )=&$
=
Bennett
.7A7U
Uana;a $#7>#= )=&$
)# %e,a KF &<7(## )=$<
forrás HhttpHAAis/engkua"thAWirreA%/1V!DR%&@6
forrásH httpHAA;;;geo"ities"omA@he@ropi"sA/84/Akari$ahtm
forrásH httpHAA;;;tourintelruA"itiesACD!@=)&@6
Mag,arországi energia4asznosítás és eg,é9 le4etõségek
! vízrendszer jellegé$õl adódóan 6agyarországon hihetetlenül ala"sony a folyók esése + nagy alföldi térség$e futnak ki a
hegyvidéki területekrõl + és világ legala"sonya$$ esés3 folyói kategóriájá$a sorolhatóak ! @iszának például / km+en "sak :+F
"m az esése *lyen viszonyok mellett + gazdaságossági szempont$ól + az energetikai kihasználásra nem sok remény van, ezért pl
a tervezett erõm3veket, amelyeket még évtizedekkel ezelõtt tulajdonképpen az * világhá$orú után már megterveztek, nem
nagyon tudták kivitelezni 6egépült ugyan a tiszalöki erõm3, ami már há$orú elõtti tervezés, majd késõ$$ a kiskörei erõm3, de
pl 7songrádnál már elkezdték a duzzasztógát építését, de erõm3vet már nem terveztek $e !zért is merült fel a "songrádi
duzzasztónak a megépítése, hogy így egy hosszú szakaszon a hajózást lehetne $iztosítani a megemelt szinttel 6ivel a
jugoszláviai részen a jugoszláv állam már -agykikindánál megépítettek egy duzzasztót, így tulajdonképpen a kiskörei erõm3 és a
jugoszláviai határszakasz között vált szükségessé, hogy még egy magyar duzzasztóm3 épüljön, de erre mint említettem,
energetikai felhasználás tekinteté$en még terv sem készült el
%mlítettük a @isza energetikai lehetõségeit, amelyek elég korlátozottak, de nem $eszéltünk még a ?unáról és esetleg más
folyókról ! Cõs+-agymarosi pro$léma megítélésénél már tulajdonképpen kész helyzet elé vagyunk állítva, és jelenleg olyan
utat kellene követni, ami nem jelentsen az ország számára sok százmilliárd forint kiadást, de ha lehetõség van rá, ne hagyjuk
veszni a már $eruházott összegeket %zen kívül pedig a lehetõ legkise$$re tudjuk "sökkenteni a szigetközi degradá"iós
jelenségeket és a tározó$ól megfelelõ vízmennyiséget tudnánk $iztosítani
6agyarország m3szakilag hasznosítható vízerõ+poten"iálja k$ /111 65, amely természetesen tö$$ mint az optimálisan
hasznosítható energia ! megoszlás a következõH
?una 0:L
@isza /1L
?ráva 8L
Dá$a, &ernád 4L
%gyé$ 9L
! teljes hasznosítás esetén kinyerhetõ energia 0,1+0,4 @5hAév, azaz 0111+0411 millió k5h évente ! valóság$an viszontH
• a ?unán nin"s villamos energia termelésre szolgáló létesítmény
• a @iszán a @iszalöki (ízerõm3 és a )iskörei (ízerõm3 található //,4 65 és :2 65 teljesítménnyel
• a ?ráván jelenleg nin"s erõm3
• a Dá$án és a &ernádon, ill mellékfolyóikon üzemel a hazai törpe vízm3vek tö$$sége
• egyé$ vizeken nin"s m3ködõ energiatermelõ rendszer
)örnyezetvédelmi szempont$ól, ahol viszonylag nagyo$$ esése van a folyóknak, könnye$$ olyan táj$a illõ
erõm3rendszert $eépíteni, ami nem okoz ökológiai károkat %rre számos példát találunk, fõleg !usztriá$an, ha
"sak a ?unánál maradunk, de a tö$$i folyón pedig, amelyek nagy esés3ek, ezeket az ökológiai károkat
lényegesen könnye$$en ki tudják küszö$ölni -agy divatja van jelenleg a kisteljesítmény3 erõm3veknek %zt nagy esés3
patakoknál vagy kise$$ folyóknál nagyo$$ környezeti $eavatkozás nélkül lehet kialakítani %zek a tur$inaházak néhány
méteresek, de a legúja$$ megoldások olyan jelleg3ek, hogy szinte észrevétlenül, magá$an az áramló víz$e helyezett igen
érzékeny tur$ina fejleszti az áramot és lát el esetleg kise$$ település"soportot, kise$$ elektromos
szolgáltatást igénylõ üzemet %zeknek megítélésem szerint nagy jövõje van és környezetvédelmi
szempont$ól is tökéletes konstruk"iók %zek fõleg jelenleg !ngliá$an és ugyanakkor még -émetország$an
épültek, illetve készülnek az üzemek$en futószalagon ilyen kis tur$inás erõm3vek
! hazai kis+és törpe vízerõm3vek nagy része a kedvezõ$$ adottságokkal rendelkezõ -yugat+?unántúlon, a
Dá$a $aloldali vízgy3jtõ területének kisvízfolyásain található !z itt található négy vízerõm3
együttes teljesítménye :124 k5, évi átlagos energiatermelésük /1 millió k5h ! négy erõmú közül
a legnagyo$$ és egy$en a legrége$$i az *kervári (ízerõm3, amelyet /28E+$an alakítottak át egy régi
malom$ól !z erõm3$en 4 d$ vízszintes tengely3 iker Pran"is+tur$ina üzemel, összesen /,9 65
$eépített teljesítménnyel, amelyek átlagosan évi 0,E millió k5h energiát termelnek !z ún kiépítési
vízhozam :2 m
F
As, az esésmagasság 2,9 méter ! )õrmendi (ízerõm3vet ugyan"sak egy régi
vízimalom$ól alakították át /8F1+$an !z eröm3$en : d$ Pran"is+tur$ina üzemel, összesen 1,:9
65, azaz :91 k5 teljesítménnyel, amelyek éves szinten /,F millió k5h energiát tudnak termelni ! kiépítési vízhozam 2,E
m
F
As, az esésmagasság 9,/ méter ardekessége az erõm3nek, hogy a duzzasztást egy + manapság már ritkaságszám$a menõ +
rõzsegát $iztosítja
! 7sõrõlneki (ízerõm3$en F d$ Pran"is+tur$ina üzemel ugyan"sak :91 k5 $eépített teljesítménnyel már /818 óta !z
évenként termelt villamosenergia /,: millió k5h, amelyet /F m
F
As kiépítési vízhozam és F,4 méteres esésmagasság mellett
produkál az erõm3 ! duzzasztást itt is rõzsegát $iztosítja !z !lsószólnöki (ízerõm3$en 9 d$ Pran"is+tur$ína :11 k5 $eépített
teljesítmény3 /: m
F
As vízhozammal és F méteres esésmagassággal
aszak+6agyarország területén a &ernád$ól kiágazó Cársonyos "satornán öt törpe vízerõm3 üzemel 6indegyik a század
elején létesült, helyi energiaforrásként, egy+egy 91 k5+os Pran"is+tur$inával [sszteljesítményük :11 k5, éves átlagos
energiatermelésük 1,4 millió k5h lenne, de kettõ már üzemképtelen közülük Dajtuk kívül három közepes teljesítmény3
vízerõmü hasznosítja még a &emád vízerökészletét
! )esznyéteni (ízerõm3 /89F óta üzemel )ét, egyenként :,: 65 teljesítmény3 )aplan+tur$inával az évi átlagos
energiatermelés :F,4 millió k5h ! kiépítési vízhozam 91 m
F
As, az esésmagasság /F,4 méter
! Pelsõdo$szai vízerõm3$en : d$ Pran"is+ és két d$ )aplan+túr$ina üzemel %gyüttes teljesítményük 1,4: 65, éves
termelésük F millió k5h ! kiépítési vízhozam :1,2 m
F
As, az esésmagasság F,4 méter !z eróm3 /81E+$an létesült
! Ri$árti (ízerõm3 /81F+$an létesült két d$ Pran"is+tur$inával [sszteljesítménye 1,4 65, éves termelése F millió k5h !
kiépítési vízhozam /2 m
F
As, az esésmagasság 9,9 méter
6indkét területen az erõm3vek rekonstruk"iójával növelni lehetne a teljesítményt
Felhasznált iro!alom
%nergia felhasználói kézikönyv =zerkesztõH ?r Carótfi *stván
&orváth _rpádH )orok, Répek, Peltalálók Rondolat /8E9
?r Dosta *stvánH Pejezetek magyarország te"hnikatörténeté$ól -emzeti @ankönyvkiadó /884
! ! Uvorikin + - * >szmova + ( * 7senisev + Us ( =uhargyinH ! te"hnika története )ossuth /8E9
Dosemary Curton+Di"hard 7avendishH ! világ száz "sodája
)örnyezetvédelmi VeGikon
!6.*D -atural %nergyH %cuipment 7atalogue

(issza




BGQMA%A 8*8FGGA
Monoki Okos
Fogalma
Története
3lméleti háttere
Fizi5á6a
Felhasználási lehet4ségei
? Felhasználási lehet4sége +ag1arországon
+ A szilár; 4almazálla'otI 9iomassza 4asznosítása
+ A Hol,ékon, 4almazálla'otI 9iomassza 4asznosítása
+ A 9iogáz 4asznosítása
Felhasznált iro!alom
Fogalma
CiomasszaH $iológiai eredet3 szervesanyag+tömeg, egy $io"önózis$an vagy $iom$an, a szárazföldön és víz$en található élõ és
nemrég elhalt szervezetek #növények, állatok, mikroorganizmusok' testtömegeK $iote"hnológiai iparok termékeiK és a külön$özõ
transzformálók #em$er, állatok, feldolgozó iparok st$' összes $iológiai eredet3 terméke, hulladéka, mellékterméke !z em$er
testtömegét nem szokás a $iomassza fogalmá$a vonni ! $iomassza elsõdleges forrása a növények asszimilá"iós tevékenysége
)eletkezésének folyamata a produk"ió$iológia fõ témája %nnek felmérését szolgálta a -emzetközi Ciológiai .rogram #*C.'
világméret3 ak"iósorozata, amely$en hazánk is részt vett ! növényi $iomassza a fitomassza, az állati $iomassza a zoomassza !
termelési+felhasználási lán"$an elfoglalt helyük alapján a $iomassza lehet elsõdleges, másodlagos és harmadlagos !z elsõdleges
$iomassza a természetes vegetá"ió, szántóföldi növények, erdõ, rét, legelõ, kertészeti növények, víz$en élõ növények !
másodlagos $iomassza az állatvilág, gazdasági haszonállatok összessége, tová$$á az állattenyésztés fõtermékei, melléktermékei,
hulladékai ! harmadlagos $iomassza a $iológiai eredet3 anyagokat felhasználó iparok termékei, melléktermékei, hulladékai,
em$eri települések szerves eredet3 szerves hulladékai ! $iomassza hasznosításának fõ iránya az élelmiszertermelés, a
takarmányozás, az energetikai hasznosítás és az agráripari termékek alapanyaggyártása !z energetikai hasznosítás közül jelentõs
hasznosítási mód az eltüzelés, $rikettálás, pirolizálás, gázosítás, és $iogáz+elõállítás !z aero$ $iológiai szennyvíztisztításnál a
mikroorganizmusok rohamos elszaporodása megy vég$e a rendelkezésre álló tápanyag, a víz oGigén tartalma és a hõmérséklet
függvényé$en ! $iomasszát az elpusztult mikroszervezetek testtömege képezi, amit ülepítéssel vagy flotálással lehet eltávolítani
#eleven+iszap' ! $iomassza+képzõdés oGigénmentes közeg$en anaero$ mikroorganizmusok #anaero$ szervezetek' révén is
vég$e mehet, de lényegesen kise$$ se$ességgel ! $iomassza képzõdés másik formája a fõleg élõvizeke$en, #h3tõvizek$en'
lejátszódó algavirágzás &azánk$an /82/+2F között Váng *stván, akadémikus vezetésével nagysza$ású felmérés történt a
$iomassza helyzetének és lehetõségeinek feltárására !z eredményeket /824+$en pu$likálták, O! $iomassza kompleG
hasznosításának lehetõségeiO "ímmel &azánk$an évente k$ 4F millió tonna szerves anyagot termelnek a vadon élõ és gazdasági
növények #szárazanyag$an', amelynek tö$$ mint fele melléktermék, illetve hulladék %zek hasznosítására igen sok lehetõség
kínálkozikH talajjavítás, trágyázás, energianyerés, takarmányozás, $iote"hnológiai hasznosítás, kémiai átalakítás #ipari
nyersanyagként' st$ ezek jo$$ kiaknázása a következõ idõszak kul"sfontosságú feladatai közé tartozik #)örnyezetvédelmi
VeGikon'
Története
-apjainkig a tüzelõanyagok történelme lényegé$en a $iotüzelõanyagok történelme volt %ltekintve a forrásoktól, a
tengerpartokon illetve a felszínre $ukkanó szénrétegeknél talált széntõl, a /0 századig a $iomassza volt az egyetlen hõforrás a
-apon kívül %$$en az idõ$en a világítás$an az állati és növényi olajok, valamint a faggyú gyerták égetése játszott nagy
szerepet
! legkorá$$i $ioenergia az igavonó állatok erejé$õl származott és még ma is hasznosított energiaforrás, a legnagyo$$ arány$an
a fejlõdõ országok$an, ahol leginká$$ a kis farmokon ez a legelérhetõ$$ energiaforrás, 21+81L+$an !friká$an és _zsiá$an ez a
legjellemzõ$$
&a feltételezzük, hogy minden egyes állat napi 2 órát dolgozik, /11 napot egy év$en, akkor a teljes energia termelés, 81 @5&
vagy F:1 .NAév, "sak egy kis töredéke a növények által közvetlenül termelt energiának
!z ipari forradalom elején a fát felváltotta a szén !z ipari fejlõdést általá$an három egymással ellentétes dologgal
magyarázzákH
+ ! növekvõ jólét a kívánt te"hnikai innová"iónak kedvezõ alapfeltételeket $iztosított %z vezetett a gépek növekvõ
használatához, amelyhez a szén sokkal jo$$ üzemanyag volt, mint a fa
+ ! tudományos találékonyság széleskör3 te"hnológiai változást eredményezett, a fát fel"serélõ szén$õl származó energia
hasznosításával ! növekvõ jólét "sak egy következménye volt az iparosodásnak
+ ! népességnövekedés, a szegénység és a fa növekvõ ára késztette a szén elõtér$e kerülését, amely sokkal kise$$ készlet$en állt
rendelkezésre ! külszíni szén készletek hamar kimerültek és szükségessé vált a mély$ányászata, illetve a víz mély$õl történõ
kiszivattyúzása
-epál és %tiópia összenergia szükségletét "saknem teljesen $iomasszá$ól elégítik ki
)enyá$an 04L
*ndiá$an 41L
Crazíliá$an :4L+ot állítanak elõ $iomasszá$ól
! fejlõdõ országok közel 9 milliárdos népességével tö$$, mint F Rt #lég+szárított' $iomasszát hasznosítanak évente !z
iparosodott nemzetek eseté$en is a $ioüzemanyagok hasznosítása nem elhanyagolható, a fejenkénti átlag /AF tonnaAév, ami FL+
os elsõdleges energia fogyasztást jelent
! megújuló energiaforrások alkalmazásával foglalkozó kutatások az /801+es évek végén a második energiaár+ro$$anást
követõen kezdõdtek el ! kifejlesztett, korszer3 nagyüzemi $iomassza tüzelési rendszerek az egyes országok agrártermelési,
helyi ipari, illetve kommunális szférái$an széles kör$en elterjedtek ! $onyolulta$$ és költségese$$ te"hnológiák kifejlesztése
azon$an megtorpant, mivel az energiaárak ala"sony szinten sta$ilizálódtak a nemzetközi pia"on !z elmúlt évtizedek$en
azon$an újra fokozottan elõtér$e kerültek a megújuló energiaforrásokat hasznosító te"hnológiák fejlesztése, a világszerte egyre
nagyo$$ gondot okozó környezetvédelmi pro$lémák miatt ! fejlesztések elõtér$e+kerülésének másik oka a -yugat+%urópá$an
termelés$õl kivont termõterületek hasznosításának és a falusi lakosság hely$en tartásának "élja volt Nelenleg az európai agrár
ágazatok hozzávetõleg /,0 millió t>% megújuló energiát használnak fel, melynek legnagyo$$ részét a t3zifa és az erdészeti,
valamint faipari melléktermékek teszik ki /,: millió t>% mennyiséggel, ezen kívül a szalma 1,F millió t>% közvetlen tüzeléssel
történõ hasznosítása
%gyes források szerint az %< területének egy tizedét lehetne energetikai rendeltetés3 $iomassza termelésre hasznosítani %z
körül$elül évi 21 millió t>%+nak felel meg, amely a régió jelenlegi villamos energia szükségletének :1 L+át fedezné %urópá$an
a fa energetikai "élú felhasználása évi átlag$an :,F L+os növekedést mutat
!usztria alternatív energia hasznosítása igen jelentõs =tájer tartomány$an a $iomassza energetikai hasznosítása a primer
energiafelhasználáson $elül /821+$an még "sak 0L volt, míg a fosszilis energiahordozóké 08L %kkor még egyetlen $iomassza
hasznosítású f3tõm3 sem volt, /824+$en pedig már 09 m3ködött !z összes alternatív energia felhasználás /88:+ig :FL+os
részarányt ért el, és ezen $elül a $iomassza /4L+ot tett ki
3lméleti háttere
CioenergiaH az élõ szervezetek$en és elhalásuk után a $elõlük származó szerves anyagok$an lévõ kémiai energia, amely a zöld
növények által, a fotoszintézis útján megkötött napenergiá$ól származik ! $ioenergia a Pöld legfontosa$$ megújuló
energiaforrása Pontos eszköze az üvegházhatás "sökkentésének, mert 7>: semleges ! fosszilis energiaforrások szintén
$ioenergia eredet3ek, de nem megújulóak )özelgõ kimerülésük sürgeti a $ioenergia ra"ionálisa$$ és széles kör3 felhasználásátH
$iogáz fejlesztés, termikus konverzió, "ellulóz$ontás $iokonverzióval, gázosítás és egyé$ módszerek segítségével
#)örnyezetvédelmi VeGikon'
! Pöldön föllelhetõ élõ anyag teljes tömege a nedvességtartalommal együtt :111 milliárd tonna
-éhány a $iomassza mennyiségével kap"solatos adat az >pen <niversity alapjánH
! szárazföldi növények össz+tömegeH /211 milliárd tonna
!z erdõk teljes tömegeH /E11 milliárd tonna
! világ népessége #/88F'H 4,4 milliárd fõ
!z egy fõre jutó szárazföldi $iomasszaH 911 tonna
! szárazföldi $iomasszá$an raktározott energiamennyiségH :4 111 eGajoule, F111 %NAév #84@5'
! nettó évi szárazföldi $iomassza produk"ióH 911 111 6tAév
/ %Gajoule #%N' Y / millió megajoule
/ @era;att #@5' Y / millió mega;att
!z összes energiafogyasztás #minden fajtáját $eleértve'H 911 %NAév #/:@5'
Ciomasszá$ól származó energiafogyasztásH 44 %NAév #/,0 @5'
@áplálék$ól származó energiafogyasztásH /1 %NAév #1,F@5'
! teljes napsugárzásnak "sak kis része éri el a Pöld felszínét és ennek "sak a töredékét hasznosítják a növények a fotoszintézis
révén
! fotoszintézis azon folyamatok összessége, amelynek során a növényi szervezetek és egyes $aktériumok a fényenergiát kémiai
energiává alakítják, melynek segítségével szerves anyagot termelnek
NelentõségeH
+ ! fotoszintézis során átalakított fényenergia adja az energiát az egész élõvilág energia
igényes folyamataihoz
+ ! Pöld mai légkörének az összetétele a fotoszintetikus folyamatok eredménye #teljes
oGigéntartalma fotoszintetikus eredet3, a fotoszintetikus úton asszimilált szén mennyisége
egyes $e"slések szerint eléri a 99 milliárd tonnát^'
VényegeH
! zöld növények azon képessége, hogy a zöld színtestek és napfény segítségével víz$õl, ásványi anyagok$ól, szén+dioGid$ól
képesek felépíteni saját szerves anyagaikat >lyan redoG folyamat, melynek során egy elektrondonorról úgy jut át egy elektron az
ak"eptorra, hogy ahhoz a redoGpoten"iál külön$ségek miatt szükséges energiát a fény szolgáltatja
! fotoszintézis általános egyenleteH
&:?k!Yl&:!k?
ahol a &:? a hidrogénAelektrondonor,
az ! a hidrogénAelektronak"eptor
! $aktériumok kivételével a fotoszintetizáló szervezetek a 7>: redukálásához általá$an a vizet használják ! folyamat során >:
sza$adul fel a víz oGidá"iója miatt
! fotoszintézis konkrét egyenleteH
:n&:>kn7>:Yl#7&:>'kn&:>kn>:
! folyamat$an az elektrondonor a &:> , míg az elektronak"eptor a 7>:
! folyamat során >: sza$adul fel
%gy mol 7>: reduk"iójakor //: )"al sza$ad energiaváltozás lép fel, amely kémiai energia formájá$an kötõdik meg
! növények$en raktározott energia számos kémiai fizikai átalakulási folyamat során hasznosítódik a növények$en, a talaj$an, a
környezõ atmoszférá$an, az élõlények$en, míg végülis kisugárzódik a Pöldrõl, ala"sony hõmérséklet3 hõ formájá$an, kivéve
persze azt a részét, amely az idõk folyamán tõzeggé, vagy fosszilis energiahordozóvá alakul % körfolyamat jelentõsége
számunkra a$$an rejlik, hogy ha $eavatkozunk és kizsákmányoljuk a $iomassza egy részét, a$$an az állapot$an, amely$en
kémiai energiaraktárként létezik, egy energiaforrást nyerünk
! $iotüzelõanyagok közé az energiaforrások széles skálája tartozik ide a fa egyszer3 elégetésétõl a városi hulladékégetõ multi+
mega;attos erõm3ig
! $iotüzelõanyagok halmazállapota lehetH szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú, eredetét tekinve pedig szerves
anyagok$ól, ipari, mezõgazdasági, kommunális és háztartási hulladékok$ól származó
Fizi5á6a
! $iomassza energia hasznosításának az alapja az égés, amely hõenergia felsza$adulással járó folyamat !z alá$$i reak"ió
egyenlet tartalmazza az égés folyamatának legfontosa$$ lépéseit, a metán példáján keresztül 6inden egyes metán molekula egy
szén és négy hidrogén atomot tartalmaz, képleteH 7&9 !z égés során a reak"ió partnere a kétatomos oGigén molekulaH >:
6inden egyes metán molekula az égése során két oGigén molekulával lép reak"ió$aH


!z olaj, szén vagy más tüzelõanyagok még kompleGe$$ek a metánnál, de az égésük hasonlóképpen megy vég$e
! világ negyedik legelterjedte$$ energiaforrása a szén, a kõolaj és a földgáz után a $iomassza ! $iomassza energia fedezi a
felhasznált energia /9L+át világátlag$an, míg a fejlõdõ országok$an F9L+át
Ciomassza energiaforrásnak az alá$$iak tekinthetõkH
+ mezõgazdasági termények melléktermékei, hulladékai #szalma, kukori"a+szárA"sutka, st$'












+ energetikai "élra termesztett növények #rep"e, "ukorrépa, külön$özõ fafajok'
+ állati eredet3 $iomassza #trágya, st$'
+ erdõgazdasági és fafeldolgozási melléktermék illetve hulladék #fa apríték, nyesedék, forgá"s, f3részpor, hán"s, st$'











! $iomassza, mint energiahordozó jellemzõiH
+ megújulása a fotoszintézisnek köszönhetõ
+ az energia tárolása az által valósul meg, hogy a fotoszintézis során a növények$en létrejövõ szerves anyagok$an kémiai energia
formájá$an raktározódik el a napfény energiája
+ az energetikai hasznosítást úgy lehet megvalósítani, hogy nem növeljük a légköri szén+dioGid mennyiségét
+ nagy$an elõsegíti az ásványkin"sek megõrzését
+ jelentõsen kise$$ a káros anyag emisszió #7>:, 7>, =>:, 7G&G' a fosszilis energiahordozókhoz képest
+ az élelmiszer+túltermelés következté$en felsza$aduló földterületek reális alapot adnak a ra"ionális hasznosításnak
+ kedvezõ hatással van a vidékfejlesztésre, a munkahelyteremtésre
Felhasználási lehet4ségei
A 9iomassza, mint energiaHorrás a k1vetkezõké''en 4asznosít4at3H
/ )özvetlenülH
+ tüzeléssel, elõkészítés nélkül, vagy elõkészítés után
: )özvetveH
+ kémiai átalakítás után #"seppfolyósítás,
elgázosítás', folyékony üzemanyagként vagy
éghetõ gázként


















+ alkohollá erjesztés után üzemanyagként
+ növényi olajok észterezésével $iodízelként
+ anaero$ fermentálás után $iogázként
! $iomassza energiahordozók kis+ és közepes teljesítmény3 de"entralizált hõ+ és villamos energiatermelésre, valamint
motorhajtóanyagként hasznosítható viszonylag ala"sony energias3r3sége miatt
Felhasználási lehet4sége +ag1arországon
! $iomassza energetikai "élú hasznosítására elsõsor$an a hagyományos agrártermelési ágazatok$an keletkezõ mezõ+ és
erdõgazdasági melléktermékek és hulladékok hasznosításának, az energetikai erdõgazdaság #energiaerdõk' és az energetikai "élú
növénytermesztés #energianövények' keretén $elül van lehetõség %zen források hasznosítására hazánk$an reális lehetõségek
kínálkoznak ! fejlett ipari országok$an az élelmiszer+túltermelés következté$en felsza$aduló földterületek igen jól
hasznosíthatók energiaerdõk telepítésére, vagy energianövények termesztésére, és az adott térség munkanélküliség$õl adódó
pro$lémáit is enyhíti, egy megújuló energiaforrás termelése történik, valamint az energiahordozókra kiadott pénz a térség$en
marad és annak tová$$i fejlõdését szolgálja
!z élelmiszertermelés$õl kivont szántóterületek aránya a fejlett ipari országok$an eléri a :1L+ot 6agyarország %< "satlakozása
esetén 41 111 + / 111 111 ha termelés$õl kivont termõfölddel lehet számolni
!z alternatív energiaforrások hasznosítása egyre fontosa$$ feladatunk lesz, hiszen hazánk is "satlakozott a Dioi %gyezményhez,
amely$en tagországok arról nyilatkoztak, hogy a 7>: + emissziót :111+ig az /881 évi szintre "sökkentik, majd szinten tartják
&azánk$an a megújuló növényi $iomassza mennyisége szárazanyag$an kifejezve a fõ+ és melléktermékekkel együtt 44+42
millió tonna %nergetikai "élra megfelelõ körülmények között E+2 millió tonna szerves anyag lenne hasznosítható #minimálisan
pedig F+9 millió t' a :4+:E millió t mezõgazdasági, valamint /+: millió t erdõgazdasági melléktermék$õl !hhoz, hogy ez a
hasznosítás nagyo$$ arányú illetve hatékonyságú legyen, megfelelõ ökológiai, gazdasági és m3szaki feltételeknek kell
rendelkezésre állniuk ! hasznosítható E+2 millió t $iomassza össz energia készlete k$ /,4+:,1 millió t>%+re tehetõ
411 111 ha energia erdõ 1,2+/,1 millió t>% $io+tüzelõanyagot, F11+911 111 ha $io+hajtóanyag termelõképessége hosszú távon
1,4+/,1 millió t>%+t is elérhet 6agyarországon az energia mérleg$en a t3zifa 1,F: millió t>% értékkel, az egyé$ $iomassza
energiaforrások k$ 1,/ millió t>% értékkel szerepelnek és az ország össz energiafelhasználásának alig tö$$, mint 1,/9L+át tették
ki a 81+es évek elején #)>7=*= et al, /88F'
A szilár; 4almazálla'otI 9iomassza 4asznosítása
! mezõ+ és erdõgazdaság évente igen nagy mennyiség3 mellékterméket produkál %zen melléktermékeket számos "élra lehet
felhasználni, mint például talajerõ visszapótlásra a növénytermesztés$en, az állattartás$an, ipari felhasználás$an, illetve
energiatermelésre













6a sajnos a keletkezõ mennyiség /1L+át sem használják fel tüzelésiAenergiatermelési "élra %nergiatermelésre a ga$onaszalma
és a fahulladék a legalkalmasa$$, a kukori"a+ és a napraforgószár "sak nehezen hasznosítható energetikai "élra, de annál
alkalmasa$$ talajerõ visszapótlásra ! gyümöl"sfa ültetvényeken keletkezõ igen nagy mennyiség3 nyesedék hasznosítására alig+
alig kerül sor, általá$an energia pazarló és környezetszennyezõ módon elégetik, noha aprítására és tüzelésére megfelelõ
$erendezések állnak már rendelkezésünkre
!z erdõgazdaság$an az összes kitermelt faanyag ::L+a tekinthetõ mellékterméknek ! nettó fakitermelés 9/L+a t3zifa, és az
48L+a ipari fa !z ipari fa feldolgozása, megmunkálása során szintén nagy mennyiség3 melléktermék, hulladék keletkezik,
amelyet szintén jól lehetne energetikai "élokra hasznosítani ! keletkezõ faforgá"sot, f3részport, fakérget szárítása után
$rikettálják, amely aztán könnyen hasznosítható ! fakitermelés melléktermékeit is "sak rész$en hasznosítják energia termelési
"élra, vagy lakossági igényeket elégítenek ki vele, vagy faaprítékként használják fel, illetve eladják )!7U+-%6a-Q*, /882
szerint :41+F11 111 t fakitermelési és feldolgozási hulladék, illetve melléktermék hasznosítására lenne hazánk$an lehetõség,
amely 81 111 t>%+et jelent
!z energetikai "élú növénytermesztés irányulhat alternatív motorhajtóanyag+termelésre #alkohol, rep"e+metil+észter st$',
tüzelõanyag ellõállításra #$io$rikett, energiaerdõ, rep"eolaj'
! $iomassza termelésének nettó hõ+energia hozama a mezõgazdasági éas erdészeti melléktermékek eseté$en mintegy 1,F+/,F
t>%Aha között, míg az e "élra létesített energiaerdõk eseté$en /,0+:,E t>%Aha között változik #)>7=*= et al, /88F'
!z energetikai "élú növénytermesztésnek )!7U+-%6a-Q*, /882 szerint számos akadálya vanH
a' -ehéz termelõi+társadalmi elfogadtatás
$' Peldolgozó módszerek nehéz $eilleszthetõsége a meglévõ agrárte"hnológiák$a
"' !z átalakító $erendezések kis energetikai hatásfoka
d' !z átalakítás gyenge energetikai inputAoutput hatékonysága
e' ! $iomassza hasznosításának nagy a $eruházási igénye
%nergiahasznosításá$ól az alá$$i növények jöhetnek számítás$aH
a' )ülön$özõ fafajok #energiaerdõk + nyár, f3z, aká"'
$' 6agas "ukortartalmú haszonnövények #"ukor"irok, "ukorrépa'
"' 6agas olajtartalmú növények #napraforgó, rep"e, szója'
! magas olaj+, illetve "ukortartalmú növények a hagyományos növénytermesztési te"hnológiákkal termeszthetõk, míg az
energiaerdõk telepítése, gondozása, letermelése külön$özik a hagyományostól
!z energiaerdõk telepítésének az a "élja, hogy a lehetõ legrövide$$ idõ alatt, a lehetõ legkise$$ költségekkel állítsanak elõ jól
égethetõ tüzelõanyagot @elepítésük elsõsor$an a termelés$õl kivont, kevés$é jó termõképesség3 területeken jöhet szó$a
&azánk$an az energiaerdõk telepítése szempontjá$ól a nyár, f3z, juhar, éger, aká" jöhet szó$a, melyek közül az aká"ot tekintik a
legalkalmasa$$nak, hiszen fiatal korá$an gyorsan nõ, jól sarjadzik, ki"si a nedvességtartalma és nedvesen is jól tüzelhetõ
! ?ániá$an és =védország$an történt energiaerdõkkel kap"solatos kísérletek során f3zfa telepítvényeket vizsgáltak, ahol :1
111 d$Aha egyeds3r3ség$en ültették a klónokat és három évente termelik ! telepítés várható élettartamát F1 évre, vagyis /1
kitermelésre $e"sülik 6ás külföldi, nyárfákkal végzett kísérletekkel ha+ként /1+/F t szárazanyagot értek el, háromnyomású,
hétéves rotá"ióval ! hazánk$an végzett kísérletek eredményei igen változóak, fafajtól, vágásfordulótól függõen F,4+:1 tAha
szárazanyagot kaptak 6arosvölgyi #/88E' szerint hazánk$an /:tAhaAév szárazanyag #:11+::1 RNAha évi energia hozam'
tervezhetõ a hagyományos fajokkal
! fa f3tõértéke függH
+ a víztartalmától #minél nagyo$$ a víztartalma, annál kise$$ a f3tõértéke'
+ a fafajtól #s3r3ségtõl'
6inél tö$$ vizet tartalmaz a fa, a f3tõértéke annál kise$$ lesz, mivel az égési folyamat alatt párolog el a víz, és a víz
párolgásához hõ szükséges
! $iotüzelõanyagok elégetése ritkán történik eredeti formájuk$an, fajtától függõen elõkezelést igényelnek, példáulH dara$olás
#aprítás, õrlés, sze"skázás', tömörítés #$álázás, pogá"sázás, pelletálás' ! $rikettálást, valamint a pelletálást általá$an szárítás
követi, hiszen a $iotüzelõ anyagok víztartalma magasa$$ a te"hnológia által megköveteltnél #:1L alatt kell lennie'
! mezõgazdasági és erdészeti melléktermékek könny3 szállításához, hasznosításához szükség van kise$$+nagyo$$ tömörítésre
! tömörítvényeknek két fõ fajtáját külön$öztetjük megH
.elletH /1+:4 mm átmérõj3 tömörítvény
Cio$rikettH 41 mm, vagy annál nagyo$$ átmérõj3, kör, négyszög, sokszög vagy egyé$ profilú tömörítvények, amelyeket mezõ+,
erdõgazdasági melléktermékek$õl állítanak elõ Crikettet dugattyús és "sigás présekkel állítanak elõ
_ltalá$an kötõanyag felhasználása nélkül készítik Ryakran "élszer3 a külön$özõ melléktermékek összekeverése a szilárdság
növelése érdeké$en, például a szalma $riketthez f3részpor, fenyõfakéreg
Crikettálni "sak a /1+/4L nedvességtartalmú alapanyagokat lehet, tehát, ha a tömörítendõ anyag nagyo$$ nedvességtartalmú,
szárítást igényel
%lõnyeiH
a' P3tõértéke a hazai $arnaszenekének felel meg #/4 411 + /0 :11 kNAkg', de azoknál tisztá$$
$' ! szén /4+:4L+os hamutartalmával szem$en "sak /,4+2L hamut tartalmaz, melyet talajerõ visszapótláshoz lehet használni
"' )éntartalma maGimálisan 1,/+1,/0L, amely a szén kéntartalmának /4+F1+ad része
&átránya, hogy nedvesség hatására szétesik, de nedvességtõl gondosan elzárt helyen korlátlan ideig tárolható
! mezõ+ és erdõgazdasági melléktermékek tüzelõ$erendezései hazánk$an az /821+as évek$en terjedtek el, így /88F+$an 41k5+
965 hõteljesítmény határok között már 411 ilyen $erendezés m3ködött
! tüzelõ$erendezések fõ$$ részegységei )!7U + -%6a-Q* alapjánH
+ tüzelõanyag tároló a kitároló szerkezettel,
+ tüzelõanyag+szállító rendszer,
+ tüzelõanyag+ és levegõadagoló rendszer,
+ hõ"serélõ #kazán',
+ hamuAsalak eltávolító $erendezés,
+ füstgáz elvezetés #kémény',
+ sza$ályozó és védelmi $erendezés
! $iomassza energetikai "élokra történõ hasznosításának elõnyeiH
a' )én+dioGid ki$o"sátás "sökkenése ! tüzelési "élokra hasznosított $iomassza kéntartalma minimális általá$an 1,/L alatt van
$' )ise$$ mérték3 korom ki$o"sátás
"' .oli"iklikus aromás szénhidrogének ki$o"sátásának "sökkenése
d' ! szén+dioGid ki$o"sátás nullának tekinthetõ, hiszen az elégetett üzemanyag által az atmoszférá$a jutó szén+dioGid
mennyiséget az elõzõ év$en kötötte meg fotoszintézise során a termesztett magas olajtartalmú haszonnövény ! termelés,
$egy3jtés, elõkészítés, valamint a szállítás során van $izonyos mérték3 szén+dioGid ki$o"sátás
&átrányaiH
a' -agyo$$ nitrogén+oGid ki$o"sátás #valószín3leg a levegõ nitrogénjé$õl keletkezik a magasa$$ hõfokon történõ égés
következté$en'
$' !z D6% hossza$$ idõ után megtámadja a lakk réteget, de ez a megfelelõ lakkfajta magválasztásával kiküszö$ölhetõ
"' %gyelõre nin"s rá állami támogatás
A Hol,ékon, 4almazálla'otI 9iomassza 4asznosítása
6agyarországon a magas olajtartalmú növények közül az õszi káposztarep"ének vannak alkalmas ökológiai adottságú területek,
fõleg -yugat+6agyarországon % növény termesztéséhez hazánk$an minden feltétel adott, és a kinyerhetõ rep"eolaj nem"sak
üzemanyagként, hanem kenõ+, hidraulikaolajként, valamint tüzelõolajként is hasznosítható
! növényi eredet3 $iomasszá$ól elõállított folyékony energiahordozók alkoholok, zsírok és olajok lehetnek, melyeket az alá$$i
módokon lehet hasznosítaniH
a' motorhajtóanyagként,
$' hidraulika+ és fékfolyadékként,
"' kenõolajként,
d' tüzelési "élokra,
e' vegyipari és élelmiszer+ipari alapanyagként
%zen energiaforrások tüzelési "élokra történõ alkalmazása még nem jelentõs, pedig a fosszilis energiahordozók rész$eni
kiváltásánál jelentõs szerepet játszhatnak, legfõképpen a növényi olajok
6otorhajtóanyagként az alkoholok és a növényi olajok felhasználhatóakH
a' nyers formá$an,
$' vegyi átalakítás után,
"' hagyományos hajtóanyagokhoz keverve,
d' adagolva
!z alkoholok közül az etil+alkohol #etanol' motorikus "élú felhasználása a világon sokfelé elterjedt !z etil+alkohol elõállítása
nagy "ukor+, keményítõ+ vagy "ellulóz tartalmú növényi $iomasszá$ól történhet fermentá"ió vagy hidrolízis és fermentá"ió
kom$iná"iója utáni folyamatos desztillá"ióval
Crazíliá$an a "ukornád$ól, az <=!+$an kukori"á$ól állítanak elõ igen nagy mennyiség$en etanolt
&azánk$an az ipari alkohol elõállítására a "ukorrépa, édes "irok, kukori"a, kalászos ga$onafélék és a $urgonya a legalkalmasa$$
7ukorrépá$ól és "ukor"irok$ól F111+F411 lAha, kukori"á$ól :111+:411 lAha, kalászos ga$onák$ól /111+:111 lAha, $urgonyá$ól
mintegy:111lAha alkohol nyerhetõ #)!7U+-%6a-Q*, /882'
!z etanol energiatartalma kise$$, mint a $enziné, így azonos teljesítmény elérése érdeké$en :4+41L+kal tö$$re van szükség
Bgy a tisztán etanollal üzemeltetett gépko"si motorok üzemanyagtartályának nagyo$$nak kell lennie, növelt paraméterekkel kell
rendelkezniük a keverékképzés$en résztvevõ szerkezeti elemeknek ! $enzinhez kevert etanollal kedvezõ tulajdonságú
üzemanyag nyerhetõ, hiszen nõ a keverék oktánszáma és oGigén tartalma, így javulnak az égés feltételei 4+/4L etanol
hozzáadásával kapják a motal"o, gasohol nev3 üzemanyagokat, Crazíliá$an a :1+::L alkoholtartalmú $enzint is használják
! metilaklohol #metanol' is alkalmas motor hajtóanyagnak, maGimum /4L+$an hagyományos hajtóanyagokhoz hozzáadható
komponensként, $enzinhez történõ keverésnél elegyedési pro$lémák merülnek fel, ezért etilalkoholos, metanolos $enzinkeverék
készítése a szükséges
! rep"e magja F2+94L olajtartalmú -émetország$an hektáronként F tonnát tudnak termelni, ami /,F t olajat ad !
rep"emag$ól az olajnak a felét me"hanikusan préselik ki, majd a maradék olajat a felaprított pogá"sák$ól oldószerrel #n+heGán'
kivonják, a hulladék$an mindössze 1,4+:Lmennyiség3 olaj marad
! növényi olajok hasznosításának hátrányaiH
a' nagyo$$ lo$$anáspont #neheze$$ gyújtás'
$' nagy viszkozitás #rossz porlaszthatóság'
"' kokszosodási hajlam
%zeken a tulajdonságokon kémiai átalakítással lehet javítani #rep"eolaj zsírsavainak metanollal történõ átészterezésével
rep"emetilészter, D6% nyerhetõ' ! németországi olajütõ malmok feldolgozási kapa"itása /111+F111tAh között mozog, míg az
évi feldolgozási kapa"itás k$ F,0 millió tonna %gy hektárnyi rep"e termésé$õl /F11 l rep"eolaj, ennek átészterezésé$õl /F04 l
D6% kapható, melléktermékként /009 kg, F1L fehérjetartalmú rep"epogá"sa nyerhetõ, ami takarmányként hasznosítható
! rep"eolaj+metilészter, valamint a napraforgó+metilészter elõállításakor, mint ismeretes számottevõ melléktermékként gli"erin
keletkezik ! vegyileg tisztított gli"erint széleskör3en felhasználjákH
a' szilárd f3tõanyagnak #:1L gli"erinnel f3részforgá"sot kevernek össze és $riketté sajtolják'
$' trágyának #trágyalével keverik össze'
"' semlegesítéssel tisztítják, majd mikro$ás "ukrosítással és erjesztéssel, desztillálással etanol nyerhetõ
! külön$özõ gli"erin származékokat számos "élra tudják hasznosítaniH
a' kozmetikumok
$' fogkrémek
"' gyógyszerek
d' tápanyagok
e' lakkok
f' m3anyagok
g' m3gyanta
h' dohány
i' ro$$anóanyagok készítés$en
j' "ellulóz feldolgozás$an #)!7U+-%6a-Q*, /882'
! rep"e olajtartalmának kinyerésére ma már korszer3 $erendezések állnak rendelkezésre, amelyek 81L+ot is meghaladó
olajkinyerést $iztosítanak #!z egyik legalkalmasa$$ $erendezés a )>6%@ "sigás prés' %zek a prések :+4 kg magAóra
teljesítménytõl a 01+/11 kgAóra teljesítményig állnak rendelkezésre ! "sigás prés által kinyerhetõ olaj igen tiszta, szennyezõ
anyagot elhanyagolható mérték$en tartalmaz, :9 órás ülepítéssel ez a kis százalék is eltávolítható
&azánk$an a termesztett rep"e igen ala"sony termésátlagú Ryenge minõség3, homokos területen /,4+/,0 tAha, de kedvezõ$$
területeken sem éri el a F tAha+os termésátlagot
-övényi olaj elõállításával kap"solatos kísérleteket a Cá"ska és ?una melléki 6ezõgazdasági =zövetkezetek végeztek, :,4 tAha
átlagot véve F0L+os olajtartalom mellett egy ha területrõl 2F: kg #881 l' rep"eolaj, ezentúl /EE1 kg F1L fehérjetartamú
rep"epogá"sa állítható elõ
e' !zon országok számára, amelyek a kõolaj igényüket eGport$ól fedezik, más országoktól való függõségüket ez úton tudnák
"sökkenteni
! $iomassza eredet3 energiaforrások hasznosításakor arra kell törekedni, hogyH
+ a melléktermékek, hulladékok hasznosítása keletkezési formájuk$an történjen a nagyo$$ költségek elkerülése érdeké$en,
+ az eltüzelés elõkészítése "sak a legfontosa$$ lépéseket tartalmazza, pl dara$olás, $álázás
+ a szállítás ne történjen túl nagy távolságokra
! szilárd $iomassza elégetésekor jelentõs hamu keletkezik, ami káliumtartalmánál fogva talajerõ+visszapótlás$an hasznosítható
#! szén égetésé$õl származó hamu magas kén tartalma miatt nem alkalmas ilyen "élokra'
! káros anyag emisszió nagymérték$en függ a tüzelõ$erendezés mértétõl, üzemétõl #gépi táplálású $erendezéseknél jo$$ak a
mutatók', a teljesítmény+kihasználás fokától
A 9iogáz 4asznosítása
! mezõgazdasági termék+elõállítás folyamatai$an keletkezõ anyagok$ól gáz halmazállapotú energiahordozók is elõállíthatók
Ciogáz+elõállításH kevert kultúrával + alapvetõen két lépés$en, savtermelõ $aktérium"soport közrem3ködésével + végzett
anaero$ eljárás #anaero$ le$ontás' !z elsõ lépés$en a savas erjedés során a kompleG szerves savakra le$ontó
mikroorganizmusok fejtik ki hatásukat ! második lépés$en tová$$i $aktérium"soport ezeket az anyagokat $ontja szén+dioGiddá,
metánná és egyé$ gázokká ! folyamat végeredménye a döntõen metán$ól és szén+dioGid$ól álló, energetikai "élokra
hasznosítható $iogáz ! visszamaradó melléktermék a kirothasztott iszap, melyet szerves trágyaként használnak fel % kétlép"sõs
folyamatot költség"sökkentési okok$ól leginká$$ egy reaktor$an valósítják meg, azon$an az eljárás hatásfoka növelhetõ és
sza$ályozhatósága is javul akkor, ha a savas és a metános $ontási lépést külön reaktor$an hajtják végre ! módszert már
6agyaroroszágon is alkalmazzák a szennyvíztisztító telepeken a szennyvíziszap, valamint a mezõgazdaság$an a hígtrágyák
kezelésére, ill az élelmiszer+ipari #pl "ukoripar' szennyvizek tisztítására
Ciogázkinyerõ kútH a rendezetten lerakott hulladékréteg$e függõlegesen telepített, alkalmasan kiképzett, rendszerint
m3anyag$ól készített perforált "sõ, amely a mélye$$ rétegek$en keletkezõ $iogáz kinyerését teszi lehetõvé
! kép forrásaH )örnyezetvédelmi VeGikon
Ciogáztermelés hulladéklerakónH a települési hulladékokat $efogadó rendezett lerakóhelyen döntõen anaero$ körülmények
között vég$ement $iodegradá"ió, amelynek eredményeképpen metán$an dús $iogáz keletkezik, amit a hulladék$a vízszintesen
vagy függõlegesen elhelyezett gázkinyerõ "sövek segítségével termelnek ki ! megszívott gy3jtõhálózat segítségével kitermelt
$iogázt tisztítást követõen energetikai "élra hasznosítják !z eljárást 6agyarországon is #pl a soproni rendezett lerakóhelyen'
alkalmazzák
Ciodegradá"ióH az az aero$ vagy anaero$ folyamat, amelynek során a talaj szaprofita mikroszervezetei feltárják, és a növények
számára ismét felvehetõ szervetlen állapot$a hozzák azokat a $iogén elemeket, amelyek részt vesznek a szerves anyagok
felépítésé$en, az energia raktározásá$a és transzportjá$an ! $iodegradá"ió a szervesanyag+produk"ió szakadatlanságát
$iztosítja, mivel "sak a holt szerves anyag degradá"iója és az ökoszisztémán $elül az elemek körfogása teszi lehetõvé a
korlátozott mérték$en rendelkezésre álló elemek maGimum kihasználását Ciotranszformá"iók köré$e tartozó kompleG fizikai,
kémiai és $iológiai folyamatok összessége végén a szerves anyag"seretermékek helyett is szervetlen vegyületek keletkeznek, a
folyamatot mineralizá"iónak nevezzük ! $iodegradá"ió se$essége nagy mérték$en függ a molekulaszerkezettõl #poli"iklusos és
halogénezett vegyületek rendkívül nehezen $omlanak', a környezeti tényezõktõl és az adott vegyület le$ontására képes
enzimekkel rendelkezõ mikroorganizmusok mennyiségétõl ! $iodegradá"ió mértéke határozza meg egy adott ökoszisztémán
$elül az elemek körforgalmának se$ességét @anulmányozása különös jelentõséggel $ír a hulladékok kezelésé$en és
ártalmatlanításá$an, a környezetszennyezések $iológiai úton történõ eltávolításá$an ! folyamatot széles kör$en alkalmazzák a
szerves települési és termelési hulladékok komposztálásakor, a szennyvizek $iológiai kezelése #tisztítása' során, valamint szerves
komponenseket tartalmazó szennyezett levegõ tisztításakor #)örnyezetvédelmi VeGikon'
! gáznem3 energiahordozók két fajtájaH
+ $iokémiai #anaero$ fermentá"iós' eljárások eredményeként képzõdõ
$iogáz
+ termokémiai #pirolitikus és gázosítási' folyamatok$an keletkezõ gázok
CiogázH =zerves anyagok anaero$ $omlásakor, illetve a $iomassza zárt tér$en való elgázosításakor #erjesztés, rothasztás'
$aktériumok közvetítésével fejlõdõ gáz [sszetétele k$ F1L szén+dioGid és 01L metán =ertés hígtrágyá$ól fejlesztet $iogáz
égéshõje k$ :F111 kNAm
F
=pontán keletkezik, sõt meg is gyullad mo"sarak$an, lápok$an #Olidér"fényO', trágyakazlak$an,
szeméttelepeken ! nyersanyag lehet kommunális hulladék, mezõgazdasági, vagy erdõgazdasági melléktermék %gy m
F

kommunális hulladék$ól E1+F11 m
F
$iogáz termelhetõ ! $iogázfejlesztés után visszamaradó erjesztett trágyát $iotrágyának
#$iohumusz' nevezik, ami teljes érték3, jól kezelhetõ, szagtalan, kertek, parkok trágyázására jól használható anyag
6esterségesen a /8 sz eleje óta állítják elõ !z elsõ $iogáz generátort *ndiá$an helyezték üzem$e, /24E+$an !zóta világszerte
#fõleg _zsiá$an' sok millió hasonló m3ködik, tö$$ségük O"saládiO méret3, de vannak nagyüzemi, Oerõm3O jelleg3 $iogáz telepek
is, amelyek egész városokat látnak el energiával !z elsõ $iogáz+elõállító üzemet /848+$en létesítették az <=!+$an ! $iogáz
közvetlenül is felhasználható f3tésre, fõzésre #a földgázhoz hasonlóan és ugyan azokkal a $erendezésekkel' vagy elektromos
energia termelésére, illetve járm3vek hajtására, ro$$anómotorok üzemanyagaként ! $iogáz+generátor$a mindenféle szerves
hulladék, trágya, konyhai és élelmiszeripari hulladék, vágóhídi és kommunális szennyvíz, mezõgazdasági hulladék konvertálható
$iogázzá ! $iogáz képzõdése köz$en a patogén szervezetek elpusztulnak, ami közegészségügy szempont$ól igen jelentõs !
visszamaradó komposzt minden értékes ásványi anyagot megõriz, és kit3nõ szerves trágyaként használható &azánk$an is
m3ködik néhány $iogáz reaktor, a O"saládiO méret3 hazai típus fejlesztése folyik 6agyarországon az eddig készült $iogáz
fejlesztõk nagy része még kísérleti konstruk"ió, és k$ / tAh vagy ennél kise$$ kapa"itású ! $e"slések szerint a világon m3ködõ
mintegy 8 millió $iogáz fejlesztõ$õl 0,: millió )íná$an van ! jövõ energiaforrásának lényeges alapja lehet a $iogáz, ami
rendkívül környezetkímélõ és fontos szerepet tölthet $e az organikus mezõgazdaság$an #szerves trágya visszapótlás'
#)örnyezetvédelmi VeGikon'
! $iogáz + mely a két fenti energiahordozó közül a jelentõse$$ + elõállítása történhet elsõdleges és másodlagos $iomassza+
források$ól, vagyis a növényi fõ+ és melléktermékek$õl, valamint $ármilyen természetes eredet3 szerves anyag #szerves trágya,
fekália, élelmiszer+ipari melléktermékek, hulladékok, háztartási hulladékok, kommunális szennyvizek és iszapjaik' egyaránt
történhet
@ermelésének alapfeltétele a szerves anyag, a levegõtõl elzárt környezet, valamint metán$aktériumok jelenléte *lyen
körülmények között a metánképzõdés spontán is vég$emegy !z intenzív $iogáz+termeléshez azon$an állandó és kiegyenlített
hõmérséklet, folyamatos keverés, kellõ mérték$en aprított szerves anyag, metanogén és a"idogén $aktériumok egymással
szim$iózis$an tevékenykedõ törzseik megfelelõ aránya is szükségesek
Ciomasszá$ól $iogázt mezofil és termofil zóná$an történõ erjesztéssel lehet nyerni
! mezofil hõfokú rendszer jellemzõiH
+ :4kA+4 napos átfutási idõ,
+ F4kA+:
o
7 hõmérséklet,
+ kóros véglények$en szegény,
+ viszonylag egyöntet3 alapanyag$ól, nagyo$$ hely+ és gázfelhasználási lehetõségek esetén "élszer3 használni
! termofil hõfokú rendszer jellemzõiH
+ /4kA+: napos átfutási idõ,
+ 4EkA+:
o
7 hõmérséklet,
+ káros kórokozók fordulnak elõ $enne,
+ gyors,
+ nagy energiaveszteséggel jár
! $iogázképzõdés során a szerves vegyületek egyszer3$$ vegyületekre $omlanak #savas fázis', majd szétesnek
alkotóelemeikre, metán gázra #k$ E1+01L' és szén+dioGidra #k$ F1+91L' illetve a kiinduló anyagoktól függõen külön$özõ
elemekre #&, -, = st$' #metanogén fázis'
! $iogáz összetétele és f3tõértéke nagymérték$en függ a kiindulási szerves anyagtól és az alkalmazott te"hnológiától
! termelt gáz felhasználásánál arra kell törekedni, hogy a keletkezés helyéhez közel, legalá$$ 84L+os mérték$en fel kell
használni ! gáz leggazadságosa$$ felhasználását a kazán$an, illetve légelõmelegítõ$en történõ elégetés $iztosítja, mert az
elérhetõ hatásfok 21L körüli
A 9iogáz 4asznosítási le4etõségei:
a' termikus hasznosítás
+ gázmelegítõk
+ gázégõk
$' kompleG hasznosítás
+ elektromos és termikusH gázmotorAtur$ina generátorral és hõ"serélõ
+ me"hanikus és termikusH gázmotorAgáztur$ina és hõ"serélõ
"' me"hanikus hasznosítás
+ gázmotor
+ gáztur$ina
!hhoz, hogy hazánk$an is elterjedjen az energetikai "élú növénytermesztés, meg kell teremteni a megfelelõ törvényi
sza$ályozásokat, pénzügyi feltételeket, amelyek segítenék az e téren tevékenykedõ gazdálkodókat
Felhasznált iro!alom
! képek forrásaiH ;;;nrelgovAdataApiG
?r Cai !ttila A Usuffa VászlóH ! $iomassza tüzelési "élú hasznosítása in P3téste"hnika, megújuló energiaforrások :11/ *( évf
fe$ruár
Coho"zky Peren"H 6egújuló energiák alkalmazási lehetõségei és perspektívái in P3téste"hnika, megújuló energiaforrások :11/
*( évf fe$ruár
7hristopher PlavinH _tmenet a fenntartható energiagazdaság felé in ! világ helyzete /88: 5orld 5at"h *nstitute /88:
)a"z )ároly + -eményi 6iklósH 6egújuló energiaforrások 6ezõgazdasági =zaktudás )iadó, !grárm3szaki kiskönyvtár /882
Röõz VajosH =za$ol"s+=zatmár Cereg megye természeti erõforrásai -yíregyháza, /888
(issza
A @0$ABC7D
Kiss Ferenc
Fogalma
@i;rogén: színtelen, szagtalan, nem mérgezõ gáz, mel, nag, energia Helsza9a;6lással +ár3 reakci39an vízzé ég el7
Fel4asználásának k1rn,ezeti 4aszna, 4og, ártalmatlan, vízzé ég el -9ár az égés k1z9en nitrogén!oTi;ok is keletkeznek,
és amenn,i9en víz9õl, na'energia -ill7 e99õl n,ert áram) segítségével állít+ák elõ, Hel4asználása alig ter4eli a k1rn,ezetet7
@átrán,a, 4og, k1rn,ezet9arát elõállítása és 9iztonságos tárolása +elenleg ;rága, Hel4asználásá4oz a szokván,os
9eren;ezéseket és a szállít3!, ill7 eloszt3ren;szereket át kell alakítani7
&örn'ezetv"delmi exi$on

Története
! hidrogént /0EE+$an fedezték fel -eve a görög hydrogénium szó$ól ered, ami vizalkotót jelent %$$õl származik az elem
kémiai jele is, a @ %lemi állapot$an gyakorlatilag nem fordul elõ a Pöldön, azon$an a -ap és más "sillagok fõleg hidrogén$õl
állnak ! (ilágmindenség leggyakori$$ és legõsi$$ kémiai elemének tekinthetõ, hiszen a fiatal <niverzum$an elsõként jött
létre
!z <niverzum kezdeti állapotáról $iztosat nem tudunk, elméletek$en azon$an nin"s hiány ! ma leginká$$ elfogadott modell,
amelyet R Ramov elméleti fizikus dolgozott ki az ún OCig+$angO, a nagy ro$$anás elmélete %szerint a jelenlegi <niverzum
az õsanyag gigantikus ro$$anása következté$en jött létre k$/1 + :1 milliárd évvel ezelõtt !z õsanyag s3r3sége
szerinte /1
:4
gA"m
F
, hõmérséklete pedig /1
/E
) lehetett, ezen Ot3zgöm$O ro$$anásszer3 kiterjedésével
magyarázható az <niverzum ma észlelt eGpanziója #á$ra' ! St3zgolyó$ang vagy St3zgolyók$ang uralkodó
magas hõmérséklet és s3r3ség termikus egyensúlyt hozott létre a protonok, elektronok, neutronok és a sugárzási
kvantumok között ! ro$$anás$an hidrogén és héliumképzõdési reak"iók mentek vég$eH
)
)@ k
1
/n →−>
2
1
? k γ
2
1
? k
2
1
?

−>
F
:&e k
/
1n
2
1
? k
2
1
?
→3
−>
1
Τ+
/
/&
F
:&e k
/
1n → −>
3
1
Τ +
/
/&
3
1
Τ+
2
1
? → −>
4
2
Ηe k
/
1n
%zeknek a folyamatoknak az eredményeképpen az <niverzum anyagának körül$elül /1 L+a héliummá és 81+L hidrogénné
alakult !z <niverzum anyagának tágulásával a hõmérséklet F111 ) alá "sökkent, a protonok és elektronok egyesülésével
töltéssel nem rendelkezõ anyag jött létre !z Oõsanyag$anO véletlenszer3en fellépõ s3r3södések az anyag gravitá"iós
tömörüléséhez vezettek, így jöttek létre a /1
/9
/1
/4
naptömegnyi anyagot tartalmazó +fõleg hidrogén$õl álló+ halmazok, s
ezek$õl alakultak ki késõ$$ a "sillagok, "sillaghalmazok a galaGisok, a gravitá"iós erõk hatására
!z elemi hidrogén em$eri felhasználása nem tekint hosszú múltra vissza ! legfontosa$$ak a következõkH
szállítás #3rhajó , léghajó' energia felsza$adítása #$om$a'
@ová$$i felhasználására vonatkozó kísérletek napjaink$an is folynak mint pla következõkH fúziós erõm3 ,
gépko"si üzemanyag, üzemanyag "ella szélese$$ kör3 elterjesztése, amelyekre mérg visszatérünk

PorrásH httpHAA;;;airshipsnet



httpHAA;;;nrelgovAdataApiG






httpHAA;Fouhs"eduArsoA*mageA&Com$!nimgif






3lméleti háttér
A hi!rogén általános t%la6!onságai
/ ! hidrogén (ilágegyetem leggyakori$$ eleme 6egközelítõleg /11+szor gyakori$$, mint az összes tö$$i elem együttvéve#ha
a héliumot nem vesszük figyelem$e'
: !lapeleme a kémiai elemek szintézisének
F ! földi élet szempontjá$ól fölhasználható energia és a kozmikus energia elõállítása szempontjá$ól is a alapvetõ fontosságú
9 ! hidrogén részt vehet $ármely kémiai reak"ió$an
4 !z összes vegyületet + szénvegyületekkel együtt + figyelem$e véve, a hidrogéntartalmú vegyületek száma a legnagyo$$
*tt nem ismertetjük teljes egészé$en a hidrogén fizikai és kémiai tulajdonságit "sak tá$lázat$an foglaljuk össze azokak
Dészletezésre "sak azok a tulajdonságok kerülnek, amelyek az energiatermelés szempontjá$ól fontosak
! hidrogén tulajdonságai
T6la+;onság 0rték Meg+eg,zés
6óltömeg /,11080 gA6ol +
%lektronszerkezet / s
/
+
)ovalens sugár 1,1F: nm +
*onsugár &
+
1,/4 nm +
*onsugár &
k
1,111/ nm +
%lektronegativitás #.auling' :,/ +
agési hõmérséklet :E11 X7 gáz
Pajhõ "p /9,91 kNAkg) gáz, 1+:11 X7, 1,/6.a
Pajhõ "v /1,:8 kNAkg) gáz, 1+:11 X7, 1,/6.a
=3r3ség 1,12828 kgAm
F
gáz, 1 X7, 1,/ 6.a
=3r3ség 01,2 kgAm
F
folyadék, I:4F X7
=3r3ség 0E kgAm
F
szilárd, I :E: X7
>lvadáspont I :48,/ X7 #/F,2 )' szilárd
Porráspont I :4:,0 X7 #:1,9 )' folyadék
A hi!rogén és az energia
! következõ tá$lázat adatai$ól látható, hogy ha /+nek vesszük a mai ismereteink szerinti legnagyo$$ energiaforrást, akkor ez az
érték leginká$$ a fúziós erõm3vek$en közelíthetõ meg ! fosszilis energiahordozók$ól elõállított energia, az utó$$inak
mindössze k$ /1 milliomod része %zt mutatja az alá$$i példa
PúzióH 9 g hidrogén −> :,4 G /1
/:
N
agés H 9 g petróleum −> /,: G /1
4
N
Vehetséges SenergiaforrásokO összehasonlítása
Felatív
érték
8nergia 'er
n6kleon
8rõs
k1lcs1n4atások
8lektromágneses
k1lcs1n4atások
G,enge
k1lcs1n4atások
Gravitáci3s
k1lcs1n4atások
/


/1
+:




/1
+9

/1
+E

/1
+2





/1
+/1



/1
+/:
/ Re(


/1 6e(



/11 )e(
/ )e(
/1 e(




1,/ e(


1,11/ e(
+annihilá"ió



















+magfúzió
+maghasadás
+α+$omlás





+kémiai+
$iológiai+ és
napenergia

+termikus
energia

+β+$omlás



+fekete lyukak
összeütközése
+anyagáramlás a fekete
lyuk$a














+sza$adesés
a Pöldön
-apjaink$an a hidrogén égésé$õl származó energia felhasználásának van realitása, ezért égésével részletese$$en is foglalkozunk
!z atommag fúzió folyamatait "sak vázlatosan mutatjuk $e
! hidrogén égését leíró alá$$i egyenletet már általános iskolá$ól ismerhetjük
! hidrogén égése
PorrásH httpHAA;;;nrelgovAdataApiGA
&: k /A: >:→−>↔ &:>
! hidrogén oGigén jelenlété$en 441+E11 X7+os gyújtóláng vagy szikra hatására elég, s köz$en energia sza$adul föl ! energia
mennyisége függ attól, hogy az égéstermék folyadék, vagy gõz / kg hidrogénre vonatkoztatva, ha folyadék, /9/,80 6N ill//8,E
6N, ha gõz! reak"ió ellenkezõ irány$an is véghezvihetõ ! víz $ontása lehetséges egyenáram segítségével /2X7+on
elméletileg :,2 k5h elektromos energia felhasználásával tudnánk elõállítani / m
F
#1,/ 6.a' hidrogén gázt , azon$an a
gyakorlat$an ez az érték megközelíti a 9 k5h+t %zért a hidrogén ilyen módon történõ elõállítása "sak akkor gazdaságos, ha
ol"só elektromos áram áll rendelkezésünkre, vagy így akarunk energiát tárolni &idrogén elõállítására azon$an vannak
gazdaságosa$$ módszerek isH
(ízgáz reak"ió
7 k &:> →→−> 7> k &:
7> k &:> →→−> 7>: k &:
.ar"iális oGidá"ió
7&9 k /A:>: →−>→ 7> k :&:
7&9 k &:> →−>→ 7> k F&:
A 4i;rogén tárolása
!$$an az eset$en, ha a levegõ$en atmoszférikus nyomáson 9,/+09 tf L &: van jelen, ro$$anóelegy jön létre
%zért tárolása során ezt figyelem$e kell venni
! hidrogén tárolható tartály$an nagy nyomáson vagy "seppfolyós állapot$an ala"sony hõmérsékleten, tová$$á
valamilyen anyag$an elnyeletve Bgy például a fémek$en oldott hidrogén is felhasználható energiatárolásra
)ülön$özõ hidrogén tárolási módok jellemzõit mutatja a tá$lázat
PorrásH httpHAA;;;nrelgovAdataApiG


@árolási jellemzõk
An,ag
@" térHogati sBrBség
-g5cm
>
)
@"t1meg sBrBség -t1meg
N)
8nergiatartalom
-MV5kg)
8nergiasBrBség
-MV5;m
>
)
6g&: 1,/1/ 0 8,8 /9
Pe@i&/84 1,18E /,04 :,4 /F,4
Va-i4&E0 1,128 /,F0 :,4 /:,0
Polyékony &: #:1)' 1,101 /11 /9/ /1
&: gáz /1 6.a, 1,110 /11 /9/ /
F11)
)rioadszor$er #00)' 1,1/4+1,1F1 F,2+4,:
Vátható, hogy $izonyos fém+hidridek eseté$en legalá$$ akkora energias3r3ség érhetõ el, mint ala"sony hõmérsékleten #:1)'
folyékony állapot$an =zámos fém+hidrid teljesíti a szükséges m3szaki követelményeket is, azon$an még sok pro$léma vár
megoldásra a mindennapi alkalmazásig


Felhasználási lehet4sége5

FIzi3s erõmB
!z ilyen típusú energia elõállítás nem sorolandó a O megújulókO közé, hiszen még kísérleti stádium$an van, de néhány
mondat$an meg kell emlitenünk, mert jelentõsége a jövõ$en nagy lehet
6ai ismereteink szerint a világegyetem leggyakori$$ elemei a hidrogén és a hélium # W88L', azaz az elemszintézis
Salapanyagaig @ehát a kozmosz azon része, melyet az em$eriség eddig tanulmányozott kimeríthetetlennek t3nik ezen
energiahordozó szempontjá$ól
!z elemek nukleáris fúzióval történõ keletkezése elsõ lépésének a hidrogén az SalapelemeO, ezért jelenleg a hidrogén lehet az ún
fúziós erõm3 StüzelõanyagaO
! megvalósítás pro$lémái
• 6agas hõmérsékletet #4 + /1 G /1
E
)' kell $iztosítani a $eindításhoz, ezért új te"nológiára van szükség
• !z felsza$adult energia felhasználhatóvá tétele nem megoldott
Porrás és tová$$i informá"iókH
httpHAApooh"hem;meduA"hem555A"oursesA"hem/14Aproje"tsAgroupFApage//html
httpHAA;;;ipp"as"zAtokamakAtokamaksAtokamakshtm
%lõnyei
• &osszú távú felhasználhatóság #az <niverzum "sillagai legalá$$ /1 milliárd éve Om3ködnekO
hidrogénnel'
• Peltehetõen kevese$$ a környezeti pro$léma, mint a fosszilis ill atomenergia felhasználásánál
! fúziós energia mellett, amely a "sak jövõ alternatívája, létezik néhány ma is felhasználható, de eddig kevéssé kihasznált,
környezet$arát energiaforrás isH napenergia, vízenergia, szélenergia, és a hidrogén égése
%z utó$$it az energiafelhasználás jelentõs tényezõje a közlekedés alapvetõ m3szaki változtatások nélkül képes lenne
felhasználni
@i;rogénnel 4a+tott 9elsõégésB motorok
-apjaink$an a gépjárm3vek tö$$ségét kiforrott te"hnológiájú $elsõégés3 motorok hajtják %zen a téren már évszázados
mérnöki és kutatómunka tapasztalataival rendelkezünk, és már a gázüzem3 $elsõégés3 motorok konstruk"iós pro$lémái is
megoldottak ! hidrogén üzemanyagra való áttérés nem igényelne nagy változtatást a jelenleg használt motorok$an, mert a
hidrogén is égés során sza$adítja fel az energiát mint, a ma használt üzemanyagok, azon$an tömegegységre vonatkoztatott
f3tõértéke a $enzinének vagy a gázolajénak közel háromszorosa # l tá$lázat'
/ kg &: elégése során W//8,E 6N, energia sza$adul fel ! forró kipufogógázt felhasználhatjuk a hidrogén tároló tartály f3tésére,
így gyorsítva meg a hidrogéntároló anyag hidrogén leadását
)ülön$özõ gépjárm3 hajtóanyagok összehasonlítása
PorrásH Raraguly Nózsef doktori értekezése
@i;rogén Benzin Gázola+
agéshõ &f i6NAkgj /9/,809 94,:/0 99,0/4
P3tóérték &a i6NAkgj //8,E/0 9:,1F4 9/,29F
agéstermék &:> &:>, 7>: #7>' &:>, 7>: #7>'
! hidrogéntartály$an tárolható, vezetéken szállítható /111 km+es távolság fölött kevese$$e kerül a hidrogént szállítani, mint az
elektromosságot %zért az átállási költségek nem magasak
! gazdasági és hatékonysági kérdéseken túl, egy hidrogén üzemanyagú motor teljesítené a köztudottan legszigorú$$ kaliforniai
emissziós normákat is #)alifornia _llam Vevegõtisztaság (édelmi @aná"sa #7!DC' /880+tõl kötelezõvé teszi a zérus
emissziójú közúti járm3vek #U%(' forgalmazását az állam területén /882+$an az eladott járm3vek : százalékának, :11F+ra
pedig már /1 százalékának kell zéró károsanyag ki$o"sátásúnak lennie'
-agy elõny, hogy a hidrogén égése során "sak vízgõz keletkezik, ami nem szennyezi a környezetet, sõt visszakerülve a föld
természetes vízkörforgásá$a újra felhasználható hidrogén elõállítására
! Pöld felszínének :AF+át víz $orítja Celõle napenergia segítségével
elektrolízis útján hidrogént állíthatunk elõ és a felhasználás végén a vizet vissza is kapjuk %zért a
hosszú távú felhasználásnak nin"s akadálya, mert a körfolyamat $iztosítja a OmegújulástO %lmondható
tehát, hogy olyan újrafelhasználható energiahordozó áll a rendelkezésünkre, melyet nem kell a
felhasználás után visszaszállítanunk és regenerálnunk, hiszen a visszaszállításról a természet
gondoskodik ! megfelelõ hatásfokú víz$ontási, energiaátalakítási és tárolási te"hnológiák kialakítása,
tová$$fejlesztése folyamat$an van
6ég nem teljesen megoldott viszont a hidrogén $iztonságos, elegendõen nagy energias3r3ség3, gazdaságos tárolása, valamint a
kimerült tárolóegységek újratöltése 6indkettõ fõként $iztonsági kérdéseket vet fel, de nem elhanyagolható a nagynyomású
rendszer járulékos tömegeinek hatása sem
3g1ee5, ér!e5essége5
Ezeman1ag cella

!z üzemanyag"ellák #PorrásH httpHAA;;;nrelgovAdataApiG' a szárazelemekhez hasonlóan kémiai reak"iók
útján elektromos áramot állítanak elõ !míg a ma széles kör$en használt OelemeketO kimerülésük után nem
tudjuk újra felhasználni +hulladékká válnak+, az üzemanyag"ella mindaddig újra és újra használható, amíg az
üzemanyagát $iztosítjuk %z a legtö$$ször hidrogén, de léteznek metánnal és metanollal m3ködõ "ellák is !
reak"ió során a hidrogén$õl víz keletkezik, a szénvegyületek$ml még szén+dioGid is, amely közismert üvegház
hatású gáz %zért a hidrogén felhasználása környezeti szempont$ól elõnyöse$$
!z üzemanyag"ella lényegé$en katalizátorok és spe"iális mem$ránok segítségével a hidrogén$õl és
oGigén$õl vizet és elektromos áramot állít elõ#PorrásH httpHAA;;;nrelgovAdataApiG'
!z üzemanyag"ella önmagá$an nem újdonság, hiszen a tömegközlekedés$en is használják pl az <=!+$an
és az 3rsiklón is üzemanyag"ellák szolgáltatják az elektromosság egy részét %zek a készülékek azon$an
hatalmasak, és a k5+65 teljesítménytartomány$an üzemelnek Bgéretes kutatások folynak azon$an a
miniatürizálás irányá$an, így a közeljövm$en akár mo$iltelefonra illeszkedm változat is készülhet !z üzemanyag"ellának számos
elmnye van az akkumulátorokkal szem$en @alán a legfontosa$$, hogy pillanatok alatt utántölthetm, és hogy várhatóan lehetséges
lesz a jelenlegi akkumulátoroknál sokkal nagyo$$ kapa"itásút elmállítani $elmle Dáadásul gyakorlatilag korlátlan a "ella
élettartama, ami környezetvédelmi szempont$ól fontos
Fo9otkIt 4i;rogén4ez
C65+nél már tudják, hogy a $enzinen és a gázolajon kívül rövidesen más
energiahordozókra is szükség lesz, ezért már évek óta kísérleteznek a hidrogén hatású
autókkal ! mün"heni repülõtéren át is adták az elsõ nyilvános hidrogéntöltõ állomást !
tankolást ro$ot végzi !z automatizált folyamathoz elektronikus kártyát használnak




Fel4asznált iro;alom
& Cu"hnerH %nergiespei"herung in metalhydriden, =pringer+(erlag, 5ien #/82:'
. ?antzerH 6etal+hydride te"hnologyH a "riti"al revie;, *n &ydrogen in 6etals *** .roperties and !ppli"ations, %d & 5impf,
@opi"s in !pplied .hysi"s (ol 0F =pringer (erlag #/88E'
Raraguly NózsefH &idrogén a$szorp"ió+deszorp"ió vizsgálata amorf ötvözetek$en, in+situ ellenállásmérésekkel, ?oktori
artekezés, C6% )özlekedésmérnöki )ar, 6@! =zilárdtestfizikai és >ptikai )utató *ntézet, Cudapest, /882
7! &ampel #%d'H @he %n"y"lopedia of the 7hemi"al %lements, Deinhold Cook 7orporation, -e; Qork #/8E2'
5 &oaglandH =olar energy, ="ientifi" !meri"an, /41 #=ept /884' pp /FE+/F8
) DaznjeviH &õte"hnikai tá$lázatok, 63szaki )önyvkiadó, Cudapest, /8E4
N @öpler, ) Peu"htH Desults of a test fleet ;ith metal hydride motor "ars, .ro"eedings of the 6&22 #=tuttgart, =ept 9+8, /822'
pp /94/+/9E/, Ueits"hrift für .hysikalishe 7hemie -eue Polge, Cd /E9 #/828' pp /94/+/9E/
D 5is;allH &ydrogen storage in metals, *n &ydrogen in 6etals ** !ppli"ation oriented properties, @opi"s in !pplied .hysi"s,
(ol :8, =pringer (erlag #/802'
N? PastH *ntera"tion of 6etals and Rases (ol / @hermodynami"s and .hase Delations, .hilips @e"hni"al Vi$rary, /8E4
P&6 =pit, N5 ?rijver, 5 @urken$urg and = DadelaarH @hermodynami"s and kineti"s of hydrogen a$sorption in amorphous
-iUr+alloys, *n 6etal &ydrides #ed R Cam$akidis', .lenum .ress, -e; Qork #/82/' pp F94+FE1
(issza

A geotermik6s energia
A meg,e ter2letén talál4at3 4évízk6tak általános értékelése
A 4évízk6tatás r1vi; t1rténete meg,énk9en
=za$ol"s+=zatmár+Cereg megye földrajzi felépítése és vízföldtani adottságai alapján geotermikus energia feltárásra különösen
kedvezõnek mondható a megyén $elül @iszavasvári+-agyhalász+)isvárda+Pehérgyarmat+-agye"sed+-agykálló által $ezárt
terület
6int említettük, a megyé$en az elsõ nagymélységi földtani kutatófúrást @iszta$erek község$en mélyítették le még /8F9+$en
#//14+//18 méter mélység$õl 91 liter melegvíz tört fel per"enként' Dendszeres hévízkutatás a =óstó * és =óstó ** hévízkút
lemélyítésével kezdõdött el a területen .ávai (ajna Peren" taná"sára /840+$en fúrták az * sz 882 méter mély kutat, amely$õl
41 ° 7+os kloridok$an és kar$onátok$an gazdag gyógyhatású víz tört fel #a kút pozitív volt' %nnek a két fúrásnak a jelentõsége
az, hogy egyértelm3vé tette, hogy víz)eltárásra a -yírség$en is van lehetõség és erre a )els+'!annon 4ledékek a
legalkalmasabbak
%nnek alsó határaH
-yíregyházán 041 méter
-yírlugoson 0/: méter
)isvárdán 04/ méter
@iszta$erek$en 0/4 méter
%z "sak a =zamos és a )raszna közén mélyül el, k$ 211 méterig
Pent említett : kút fúrását =óstón még tová$$i F követte, így már 4 mf található egy viszonylag sz3k k$ 411G411 m+es
területen
tá$lázat
KIt FIrás i;e+e Mél,ség Víz4õHok
* /840 812 41 ° 7
** /842 211 41 ° 7
*** /8E0 E1/ F0 ° 7
*( /8E2 819 41 ° 7
( /88/ 028 98 ° 7
! hévízkutak általános értékelése #talpmélység, hõmérséklet, vízhozam, vegyi jelleg, vízkeménység' alapján történik
! megyé$en található kutak tö$$sége felsõ+pannon üledékek$e került lemélyítésre és az ott lévõ vízadó homokrétegeket "sapolja
meg 6indössze két hévizkút$an sz3rõztek $e alsó+pannonkori rétegeket is #6átészalka, =óstó /'
! területen a geotermikus gradiens /9 mA° 7 és :E mA° 7 között változik, átlagosan /0,4 mA° 7
! kutak talpmélysége 4/F és :408 méter között változik, átlagosan 898,: méter
! kitermelhetõ vízhozamok F11 és /E11 lAper" közötti, az átlag 28:,: lAper"
! kifolyó víz hõmérséklete F4 ° 7 és E0 ° 7 között változik, átlagosan 41,F4 ° 7
! megyei termálvizeket F "soport$a soroljukH
aA hidrogénkar$orátos
$A szulfidos
"A kloridos
%zen $elül tö$$ al"soportot külön$öztethetünk meg ! megyé$en feltárt hévizek túlnyomó része #21L+a'
alkálihidrogénkar$onátos, kise$$ arány$an jódos, $rómos
)loridos hévizek plH
-yíregyháza =óstófürdõ *
-yíregyháza =óstófürdõ **
-yíregyháza =óstófürdõ ***
-agykálló
@iszavasvári


! kationok közül a nátrium és a kal"ium szerepel a legnagyo$$ mennyiség$en )eménységüket tekintve a megye hévízkutjainak
tö$$sége a lágy alkalikus vizek "soportjá$a tartozik 7sak a fehérgyarmati sorolható a kissé kemény vizek közé
! megye hévízkútjai /88F






! körök a kutak helyét, $enne a számok a kifolyó víz hõmérsékletét jelölik #°7'
Osván,vizek, g,3g,vizek
# hévízk,tak kb" E@&'ának a vize ásványvíznek min+s4l, ezek nagy része gy*gyhatású" Ezek k4lönböz+ szervi és gy,lladásos
megbetegedések ellen eredményesen használhatók fel #mozgásszervi, reumatikus, nõgyógyászati meg$etegedések' ! sóstói
kutak egy részének alkalikar$onátos és hidrokar$onátos vize gyógyvízként való pala"kozásra is alkalmas, más része + viszont +
mint pl az /88/+$en fúrt )ínál és )rn )ft hévízkútja + a nagy meta$órsav tartalom miatt pala"kozásra vagy ivókúrakénti
alkalmazásra nem javasolt # kisvárdai hévíz is gy*gyvíz" %gyaránt felhasználható fürdõvízként és ivókúrára is Nelentõs
jódtartalma miatt jódhiány$an szenvedõ $etegek kezelésére lehet alkalmazni
A 4évíz4asznosítás +elenlegi 4el,zete
A geotermik6s energia sa+átosságai, Hel4asználásának elõn,ei és 4átrán,ai
! geotermikus energia hasznosítására vonatkozóan sok még a megoldatlan kérdés @artalékaink országosan kétségtelenül
nagyok %lõnyei közé tartozik, hogy ez az energiaforrás nem okoz vegyi vagy nukleáris környezetszennyezést -agy mérték$en
gazdaságossá teszi a hasznosítást az, hogy a hõmennyiséget felszínre hozó víz sokoldalúan értékesíthetõ &átránya viszont az,
hogy helyhez kötött energia, a hasznosítási "élokat elõre kell mindig meghatározni + akár mezõgazdasági, akár kommunális, vagy
$alneológiai + s a hasznosítást tervezni, természetesen a feltárási lehetõségek, a földtani+geológiai adottságok függvényé$en
&iá$a van meg a magashõfokú víz feltárási lehetõsége #plH területünkön a penészleki körzet$en', ha az adott területen nin"senek
olyan hasznosítók, akik segítségével a gazdaságos felhasználás megoldható *lyen eset$en nem"sak hogy "élszer3tlen ennek az
energiának a feltárása, hanem környezetvédelmi és vízkészletgazdálkodási okok$ól egyenesen káros
! megyé$en jelenleg a kútállomány magasa$$ és a kitermelhetõ hõenergia is jóval nagyo$$, mint a felhasználás mértéke !
kutak vízhozamának jelenleg :AF részét, mintegy 44+E1L+át hasznosítják %gyes területeken a rétegnyomás "sökkenés mértéke
már a kritikus határhoz közelít, ami szigorú, összehangolt vízgazdálkodást követel
! kutak vizsgálata során gyakran észleljük, hogy még azonos mélység3, egymástól "sekély távolságra levõ kutak termelésénél is
rendkívül nagyok az eltérések, helyenként a vízhõmérséklet$en, a vízhozam$an és az ásványi anyagok összetételé$en <gyanez
vonatkozik a hasznosító ágazatok igenyeire is %ltérõek az igények a $erendezések, a kihasználási hatásfok, a használt termálvíz
elhelyezésének módja tekinteté$en is
<ajnos magas költségû és jelenleg te0hnol*giailag is 0sak részben megoldott a hévíz visszasajtolása 9el+zetes me0hanikai és
biol*giai tisztítás ,tán:, ami !edig a jöv+ szem!ontjáb*l egyetlen 0élszerûen járhat* út #E9 á$ra' ! tervezésnél tehát rendkívül
fontos annak eldöntése, hogy milyen formá$an veszik igény$e ezt az energiát, és az, hogy 0sak a kom!lex hasznosítást szabad
támogatni"
A geotermik6s energia 4asznosítási ter2letei
! geotermikus energia hasznosításának területei a következõkH
/ )ommunális hasznosítás
#f3tés, használati melegvízellátás, ivóvíz ellátás, h3tés'
: Calneológiai hasznosítás
F 6ezõgazdasági hasznosítás
9 #f3tés, melegvízellátás, szárítás, h3tõházak, intenzív haltenyésztés, st$'
4 %gyé$ hasznosítás
o ipari hasznosítás #konzervipar, kenderfeldolgozás egyé$területeken pl a =zentesi )ontaktagyár ílymódon tö$$
millióPt+ot takarít meg évente'
o kereskedelmi felhasználás #h3tõlán" kialakítása'
o Ogyógyászati termékekO #a gyógyvíz $epárlásával, plH =árvári termálkristály'
o ásványi anyagok kitermelése
o villamosenergia termelése #ala"sony és magas hõmérséklet3 vizekrekidolgozott te"hnológiák révén'
o hõszivattyúk alkalmazásával
4 )ompleG hasznosítás
2éhány gondolat még a )elhasználással ka!0solatosan=
%gy átlagos méret3 "saládi ház olajf3téséhez k$ /,: tAév, használati melegvízellátáshoz pedig 1,E tAév a f3tõolaj szükséglet !
termálvíz hasznosítása során a makói, mosonmagyaróvári tapasztalatok azt $izonyítják, hogy a háztartások hidegvíz igénye
jelentõsen "sökken, mivel a felhasznált háztartási víz k$ 21L+a melegvízként hasznosul
! kommunális "élokra f3tés szempontjá$ól tö$$féle hasznosítási megoldást lehet számítás$a venni ! padozat f3tés a
leg"élszer3$$ =za$ol"s+=zatmár+Cereg megye területén + a feltárható vizek hõmérséklete alapján + korszer3 hõ"serélõ
$erendezések alkalmazásával ! használati melegvíz+ és f3tési igények ellátása tekinteté$en éppen a megye területén lokálisan +
a sajátos és kedvezõ oldott ásványi anyag tartalom$ól kiindulva + esetlegesen plusz ráf3tés révén jól hasznosítható ez az energia
! nyíregyházi Nósa !ndrás )órház évente tö$$ millió Pt+ot takarít meg hévízkútjának direkt úton történõ melegvíz
hasznosításával, + tö$$ mint egy évtizede + különöse$$ korróziós gondok nélkül
!z ivóvíz+ellátás szempontjá$ól ezeknek a vizeknek a közvetlen hasznosítása már "élszer3tlen
-agyon elhanyagolt területe a hasznosításnak a h3tés, és szárítás #! mezõgazdasági energiafelhasználás$ól a legjelentõse$$
tétel még ma is a szárítás :EL, s "sak második helyen szerepel a traktorok üzemanyagfogyasztása :9L, az állattenyésztés /9L'
# k4lönböz+ hasznosítási m*dok kombiná0i*ja jelenti a leggazdaságosabb termálvíz hasznosítást" Fagyis több h+lé!0s+ben val*
hasznosítási )ormában kell megoldani és 0sak ebben a rendszerben szabad és 0élszerû vizsgálni a lehet+ségeket"
Gsszegezve tehát> a kommunális, mezõgazdasági és egyé$ igények a f3tés, használati melegvíz+ellátás ugyanazon termálvíz
$ázisra települjön, s így a kom!lex energetikai, valamint vízellát* rendszer keretén bel4l val*s,ljon meg az energia igény
kielégítése ! reális megközelítés érdeké$en a gazdaságossági szempontok, környezetvédelmi szempontok szemmel tartásával
"sak egy ilyen vertikum+költség vonzatai adnak valós képet a gazdaságos hasznosításra
! másik nagyon )ontos szem!ont ezzel kap"solat$an, hogy ha kom!lex hasznosítást tervez4nk, új, minõségi, gyakorlati
gondolkodásmódra van szükségH a termálvíz energiatartalmát ebben a hasznosítási )olyamatban az éves közé!h+mérsékletnek
megfelelõ mértékig h3tjük le és az ilymódon kinyert energiával az évszakonként is változó energia igények minél szélesebb
követelményét t,dj,k ésszerûen kielégíteni"
! dunántúli Vé$ény+i termelõszövetkezet$en érdekes kísérletet végeztek a termálvíz tárolásával kap"solat$an Pöld$e süllyesztett
+ egyszer3 ásott, majd alul és oldalt fóliával szigetelt + víztartály$a a nyáron feleslegessé vált melegvizet tárolják a téli idõszakra,
a kertészet f3tésére ! vízfelszínre k$ 9 "m vastagon m3anyag szigetelõ törmeléket szórtak, majd e fölött :1+F1 "m+re egy
takaró fóliát helyeztek el ! felületi szigetelés olyan tökéletesnek $izonyult, hogy a felsõ fólián a hó is megmaradt ! nagy
tömeg3 melegvíz $iztosítja a + ma már osztrák tulajdon$an lévõ + gazdaság kertészetének téli hõigényét
<gyanezt a te"hnológiát lehetne alkalmazni a termálvizen kívül a nyári idõszakról tárolt napenergiára is ilyen módon, hiszen a
napkollektorokkal 21+81X7+os vizet könnyen elõ tudunk állítani ! .hilips "ég kísérleti zéró+energia háza is ilyen elven
m3ködik
appen =za$ol"s+=zatmár+Cereg megyé$en az eddigi te"hnológiai tapasztalatok alapján úgy kell terveznünk a geotermikus
kutakat, hogy a kihasználtság lehetõleg egész év$en $iztosítva legyen ! kompleG hasznosításra vonatkozóan ilyen
megközelítések még a felmerülõ költségek "sökkentésére #kúttelepítés, vízkezelés megosztás' is nagyo$$ lehetõséget adnak !
leg"élravezetõ$$ útnak az látszik, ha a területünkön prognosztizálható társadalmi, gazdasági "élokat, mint perem feltételeket
kezeljük, s azt vizsgáljuk, hogy miként lehet a leggazdaságosa$$ módon ezt termál energiával megoldani és amikor a döntési
lehetõségek már megvannak, akkor a szükségletek jellemzése alapján a megoldást a gazdasági optimum függvényé$en kell
kialakítani
>rszágosan az eddigi termálenergia+hasznosítás$an a lakások, középületek f3tésére mintegy 9L jutott és a használati melegvíz+
ellátással együtt még plusz /,22L
! lakótelepek, középületek f3tésere leginká$$ alkalmas 01 X7+nál melege$$ hévíz nyerésére az ország nagy területein van
lehetõség, de sajnos =za$ol"s+=zatmár+Cereg megyé$en a geológiai adottságok e tekintet$en nem túl kedvezõek, de
hõszivattyúval ez a folyamat kiválóan és gazdaságosan megoldható %gyedül az észak+keleti területen és @iszavasvári környékén,
s néhány mély meden"é$en van lehetõség arra, hogy nagyo$$ hõfokú vizet #megközelítõen ilyen hõmérséklettel' tárjunk fel
! legúja$$ geofizikai kutatások alapján a =za$ol"s+=zatmár+Cereg megye délkeleti, a román határmenti területeken jóval /11 X7
#/41+/21 X7' feletti réteg hõmérsékletek tételezhetõk fel F411+9111 m mélység$en *tt már kõ$ányászatot is lehetne folytatni
! megye hévízkútjainak vizét legnagyo$$ mérték$en #E2,9FL+$an' $alneológiai "élokra használják ! hat fedett fürdõ$õl három
-yíregyházán, egy+egy )isvárdán, 6átészalkán és -agykálló$an üzemel
! $alneológiai "élokat szolgáló hévízhasznosítás az év meghatározott idõszaká$an teljes érték3, amikor ezek az igények
le"sökkennek, akkor a hévízkutak minimálisan vannak kihasználva Bgy pl a mátészalkai, a kisvárdai ** kút vagy a nagykállói
kút %zeknek a kutaknak a hõhasznosítását + mindenképpen + szezonon kívül is meg kellene oldani ! hasznosítás $õvítését
"élozná, hogyha még a használaton kívüli hévízkutakat is $ekap"solnák a termelés$e #9 d$' #! kutak kihasználtságára egy,
példát említek !mikor a @anárképzõ Põiskolát felépítették -yíregyházán azzal az elgondolással, hogy a megye legnagyo$$ ott
épülõ torna"sarnoka mellé uszodát is építenek oktatási "élokra, lemélyítettek egy hévízkutat is %nnek talpmélysége 811 m ! kút
termelésre történõ kiképzése során 48 X7+os vizet produkált, /E11 lAper" teljesítménnyel ! kutat /8 évig nem hasznosították !
kút pozitív kút volt Nelenleg mintegy 4L+os kapa"itás kihasználással, egy kise$$ tanuszoda "éljára hasznosítják a vizet !
rendszertelen termelés és a kútkar$antartás hiánya is hozzájárult a rétegnyomás "sökkenéshez, s így már $úvárszivattyút kell
alkalmazni'


Vavaslat a meg,e geotermik6s energiakészletének 4asznosítására, k2l1n1s tekintettel a gaz;aságilag 4átrán,os 4el,zetB
ter2letekre
!z eddig elmondottak$ól kit3nik, hogy a megye területén számos helyen van lehetõség ennek az energiának a feltárására,
hasznosítására ! termálvizek $akterológiai szempont$ól általá$an nem esnek kifogás alá ! megyé$en sajnos számos olyan kút
van, amit nem hasznosítanak, vagy "sak "sekély mérték$en !z elmaradott térségek$en létesítendõ ipari létesítmények$en vagy
más, elsõsor$an mezõgazdasági $eruházások$an #szárítás, aszalás, gom$atermesztés, fólia és üvegházak f3tése, st$' az itt
feltárásra kerülõ vizet #helyenként akár te"hnológiai vízként is' kiválóan lehetne hasznosítani
@ermészetesen a víz kémiai összetételének megfelelõen esetleg hõ"serélõn keresztül, de mindenképpen olyan kompleG módon,
ami a maGimális energia levételt eredményezné ! víz helyenkénti kedvezõ kémiai összetétele alapján, a haltenyésztés$en,
halastavak, keltetõk létesítésével is hasznosulhatnának a már feltárt kutak Gntenzív 4alten,észtés megval3sítására sz2letett
eg, terv, amel,et Tisza9ecsen val3sítottak volna meg7 ! norvég 6!D%->D $eruházó társaság magyarországi közös vállalata
a =zarvasi &altenyésztési )utatóintézet #6!R->D' zárt rendszer3 melegvizes meden"é$en tok halat és afrikai törpe har"sát
akart tenyészteni ! halak intenzív növekedéséhez :1 °7 hõmérséklet3 víz szükséges %zt a vizet E+011 méter mély$õl felhozott
94+41X7+os, valamint a parti sz3rés3 kutak$ól nyert /: X7+os víz elegyítésével könnyel lehetne itt $iztositani =ajnos a
$eruházáshoz szükséges összeg nem állt rendelkezésre, így ez az elképzelés nem valósulhatott meg ! $efektetés k$ F év alatt
térült volna meg #!zért került elõtér$e a Pelsõ+@iszavidék, mivel a ?él+!lföld hévizei, egész )ar"ag vonaláig számos helyen
magas arzén tartalmúak'
-in"s hasznosítva a nagyhalászi kút, tová$$á a nyír$átori hévízkút, ami "sak kis rész$en van igény$e véve -in"s megoldva a
gemzsei kút kihasználtsága, a vásárosnaményi kutat megfelelõ te"hnológiai igények szolgálatá$a lehetne állítani, mivel az 40 X7+
os víz hasznosítása "sak $alneológiai ! $aktalórántházi kút szintén nin"s kihasználva ! legmagasa$$ hõérték3 vizet adó
tiszavasvári kút te"hnológiai pro$lémái megoldásra várnak
! megye területén az elmúlt idõszak$an tö$$ szerkezet+ és szénhidrogénkutató fúrást mélyítettek le %zek + a .enészlek+i fúrások
kivételével + meddõnek $izonyultak %gyes "sövezett kutak viszonylagosan kis költséggel termálkutakká képezhetõk ki,
perspektivikusan a hõhasznosítási elképzelések$e esetleg figyelem$e vehetõk
A kitermelt termálvizek visszasa+tolásának 'ro9lémái
6int az eddigiek$en már tö$$íz$en említettük a jövõ$eni termálvízhasznosítás együtt kell, hogy járjon a felhasznált, majd
me"hanikai és $iológiai tisztításon átesett termálvíz visszasajtolásával %z nemzeti érdek, mivel a vízkészletek végesek,
ugyanakkor sok helyen a depresszió olyan mérték3 lett néhány év alatt, ami az eddigi pozitív kutak termelését is "sak
$úvárszivattyúval teszi tehetõvé (an olyan terület az ország$an, ahol 41+E1 méter érték3 a depressziós szint, s egy évtizeden
$elül esett ennyire vissza 6indemellett, nem ismerjük minden vízadó rétegnek a hidrodinamikai viszonyait, és nem ismerjlük a
visszaáramlás, új$ól való feltöltõdés sajátos kommuniká"iós lehetõségeit
! magyar $ányatörvény a víz elhelyezésére vonatkozóan szigorú környezetvédelmi elõírásokat tartalmaz %zek a geotermikus
energia széleskör3 hasznosítását is megkérdõjelezik, illetve nagymérték$en $efolyásolják (ízvisszasajtolásra már /801+tõl
vannak tapasztalataink, de ennek széleskör3 $evezetéséhez még pontosa$$an kell ismernünk a kísérleti eredményeket !
legjelentõse$$ víz+visszasajtolás =zeged város mellett az algyõi szénhidrogénmezõ területén volt, kísérleti jelleggel
A hőszivattyú a jövő energiaforrása.
A Föld élővilágát egy rendkívüli hőegyensúly hozta létre, mely a a! s"gárzásá#$l, valamint a Föld #első hőjé#ől és a %ilág&r dermesztő hidegének
köl'sönhatásá#$l alak"lt ki. Az ehhez tartoz$ glo#ális energiaszintet helyileg #efolyásolja a Föld forgás(tengelye, az )'eánok meleget tárol$ és a sarkok,
gle''serek hideget tárol$ hatása. A viszonylag álland$ éghajlat tette lehetővé a magasa## rend& élet kialak"lását.
A földi energia mai szintje évmilliárdok alatt alak"lt ki. )riási anyag és energiaforgalom mellett került dinamik"san kiegyensúlyozott álla!ot#a. Azon#an ez az
egyensúly igen kényes. A geol$gia és a #iol$gia tanúsítja, hogy egy(egy helyi katasztr$fa, v"lkán kitörés vagy meteor #e'sa!$dás hosszú időre fel#orította
ezt az egyensúlyt, fajok, k"ltúrák !"szt"ltak el és évezredek kellettek hozzá, hogy az egyensúly újra helyreálljon.
A földi hőforgalom egyik fontos eleme a széndio*id. +z szükséges a növényvilág felé!ítéséhez, a légkör#en jelenlévő része !edig vékony takar$ként segít
tartalékolni a földre j"t$ na!energiát, az éjszakai kis"gárzás visszatartásával.
,vezredekig az em#eriség hőigényét a fa és más növényi anyagok eltüzelésével elégítette ki. Az ezek elégésénél felsza#ad"l$ széndio*id a fejlődő
növényzet#e #eé!ült, így az egyensúly#an nem történt változás.
Az i!ari forradalommal az em#eri társadalom arra a veszélyes útra lé!ett, mely a Föld dinamik"s energia egyensúlyának megsérüléséhez vezet. A veszélyt a
fosszilis energiahordoz$k, a szén, az olaj, a földgáz egyre növekvő elégetése okozza. +zek elégetésénél a hő keletkezése során káros anyagok kerülnek a
légkör#e. A Föld hőegyensúlyára ezek közül a széndio*id az egyik legveszélyese##. A megsokszoroz$dott széndio*id ki#o'sátás miatt a -hővédő takar$-
megvastagszik és a szükségesnél jo##an visszatartja a a! hőjét, hasonl$an az üvegházakhoz. .ok mérési adat #izonyítja, hogy a légkör és ennek folytán
az $'eánok felmelegedése megind"lt. A felmelegedés folytán növekszik a légkör és a tengerek mozgási energiája. /izonyítják ezt az egyre gyakori##á és
erőse##é, !"sztít$##á vál$ orkánok, zivatarok, árvizek.
0123 $ta mérik az Al!ok gle''sereinek visszahúz$dását, fogyását, melyet szintén a légkör felmelegedése okoz. Az i!ari forradalom kezdetétől rohamosan
növekvő szénfogyasztás olyan tömeg& 456(t #o'sát ki, melyet az egyre fogyatkoz$ növényzet már nem t"d feldolgozni és növeli az üvegházhatást. 0123($ta
a légkör 456 tartalma 673(833 !!m(ről 893(813 !!m(re növekedett. Az$ta a Föld légkörének hőmérséklete 3,7
3
4(vel emelkedett. A riaszt$, hogy e##ől 3,9
3
4
az "tols$ 83 év#en állt elő és a változást leír$ grafikon e*!onen'iális emelkedést m"tat.
A szke!tik"sok szerint 's"!án egy !eriodik"s felmelegedésnek vagy"nk résztvevői, amilyenek k#. 03.333 évenként követik a leh&léseket. +nnek ellentmond,
hogy a geol$giai vizsgálatok tanúsága szerint a felmelegedés, ill. leh&lés üteme k#. 0333 évenként volt 0
3
4, tízszer lassú##, mint a most mért.
A leg"t$##i hideg'sú's 01.333 éve volt és k# 1333 évig tartott, míg a földi közé!hőmérséklet 2
3
4(t emelkedve #ekövetkezett a meleg időszak. +kkor az
$'eánok szintje 033(063 m(rel volt magasa## a jelenleginél. Az ismétlődő !eri$d"sok üteme szerint jelenleg egy lassú leh&lésnek kellene kezdődnie. +zzel
szem#en az em#eri #eavatkozás miatt m$dos"lt a glo#ális ütem.
Fennáll a veszélye a tengeráramlatok irányváltoztatásának. A :olf áramlat ad lehetőséget .kandináviának, a /rit szigeteknek a mérsékelt égövi 'ivilizá'i$ra,
szem#en a velük egy szélességi fokon fekvő Alaszkával, ,szak(;anadával. <"d$sok szerint reális a veszélye a :olf és más áramlatok útvonala
m$dos"lásának.
A változásnak vannak már igen d"rva jelei. A =éli .arkr$l olyan jégtömegek váltak le, amelyek miatt a haj$zási térké!eket m$dosítani kell . >&holdak figyelik
a az egyre magasa##ra sodr$d$, tö## tízezer négyzetkilométeres jéghegyek útját, hogy ne veszélyeztessék a haj$zási útvonalakat.
?a a tová## növekvő energia éhséget, növekvő f&tési és h&tési igényeket, a sza!orod$ gé!ko'sikat a jövő#en is a mai ütem& fosszilis energia
felhasználással elégítjük ki, akkor történelmileg rövid időszak alatt, @val$szín&leg még e##en az évszázad#an A katasztr$fa elé kell néznünk. Al :ore, az B.A
alelnöke @és lehet, hogy még e##en az év#en elnökeA a következőket írta a fosszilis anyagok növekvő felhasználásár$lC
"Ma már tudjuk, hogy halmozódó globális környezeti hatásuk halálos veszélyt jelent minden nemzet biztonságára, halálosabbat, mint amilyet bármilyen
hadászati ellenfél jelenthet, amellyel valaha is találkoztunk."
>it ért ezalattD
Az em#eriség szegénye## fele a tenger!artok 23 km(es körzeté#en él. :ondolj"nk y"gat( és ;elet Endiára, a ;ínai Alföldre, a ;özel(;eletre, a >issisi!i, az
Amazonas, a Fio de la Glata, a il"s, az +"frates, a Fajna és sok más foly$ torkolatvidékére. A tengerek szintjének néhány méteres emelkedése tö##száz(
milli$s tömegeket mozgatna meg, olyan né!vándorlást, az ezzel jár$ nemzetiségi, vallási konflikt"sokat, há#orúkat gerjesztve, amilyenekhez ké!est a
né!vándorlás, vagy a HH. század világhá#orúi gyermekjátékok voltak. +z a veszély sajnos egyre reálisa## lesz.
A fosszilis energiahordoz$k felhasználásának egyik határa a kimeríthetőségük, amire sokszor gondolt"nk, a másik a légkör 456 terhelhetősége, amit eddig
nem igen vettünk figyelem#e. ;orá##an azt hitték, hogy az elő##i rejti a nagyo## veszélyt. =e mindig fedeznek fel új olaj( és gázlelőhelyeket, a szénkin's
!edig kifogyhatatlannak t&nik. /e kell látn"nk, hogy a másik a veszélyese##, a közele##i.
;étségtelen, hogy az em#eri 'ivilizá'i$t !"szt"lással fenyegető felmelegedés megind"lt, üteme gyors"l.
Az em#eriség néhány százalékát kitevő gazdag társadalmak vezetői elszánták mag"kat a fosszilis energia felhasználás 'sökkentésére. =e a nagy tö##séget
kitevő fejlődő és fejletlen né!eket nem lehet ( és nem is sza#ad ( visszatartani att$l, hogy kövessék a k"lt"rális és 'ivilizá'i$s fejlődés útját, az azzal jár$
növekvő energiafelhasználást.
>ilyen ki"tat kell találniD %an(e egyáltalán kiútD ?iszen é! az energiatermelő és szolgáltat$ m"ltina'ionális trösztök, gáz(és olajtermelő országok érdeke a
fosszilis tüzelőanyagok minél nagyo## forgalma és az e##ől fakad$ !rofit.
/iztos, hogy ez a megoldás még tö## akadállyal fog találkozni, mint az $zonréteget veszélyeztető freonok használatának korlátozása, ami a nemzetközi
szerződések ellenére sok tekintet#en még ma is írott malaszt maradt.
=e erre az útra rá kell térnünk, még hozzá minél elő##, mielőtt a változások öngerjesztővé, vissza nem fordíthat$kká válnak.
A megoldás kétségtelenül a 456 ki#o'sátás 'sökkentése.
+nnek egyik m$dja a legnagyo## ki#o'sát$k, az erőm&vek, a háztartások, a közlekedés, az i!ar energiafogyasztásának 'sökkentése anélkül, hogy le kellene
mondani az eddig megszokott kényelemről és #iztosítani lehessen a fejlődő né!ek növekvő energiaigényét.
%együk sor#a.
Az erőm&veket eddig lakott területektől távolra é!ítették, hogy az égéstermékek ne veszélyeztessék a lakott környezetet. +légették úgy a fosszilis
energiahordoz$t a villamos áram termeléséhez, hogy ma*im"m I3J hasznos"lt, a tö##i a légkör#e vagy közeli foly$#a került. A környezetvédelmi
intézkedések úja##an kötelezik az erőm&veket, különösen újak é!ítésénél, hogy a füstgáz#$l mossák ki a !ernyét, kormot, savakat, mentesítve ettől a
környezetet. =e a hőveszteség és vele a nagymennyiség& 456 tová##ra is terheli a légkört, növeli az üvegház hatást.
A távf&tés térh$dításával azok az erőm&vek, melyek fogyaszt$k közelé#en é!ültek, legalá## a f&tési időszak#an hasznosítani t"dták a hőt és 'sökkent a
veszteségük. +gyre tö## erőm&vet é!ítenek eleve ilyen kettős'élú hasznosításra és ezzel jelentősen 'sökkentik a fosszilis energia felhasználását és a
környezet hőterhelését, mivel az által"k ellátott fogyaszt$k már nem használnak a f&tésre és vízmelegítésre más energiát.
.ok hagyományos erőm& azon#an nin's fogyaszt$i környezet#en és ezek még évtizedekig fogják h"lladék hőjükkel terhelni a környezetet. ?a'sak nem
találnak valami olyan megoldást, hogy ezt a hőt nagy távolságra is érdemes legyen szállítani.
A vízierőm&vek tisztán, káros hatások nélkül termelnek elektromos energiát, de 'sak ott, ahol é!ítésük, üzemük nem károsítja más formá#an a környezetet.
%ízierőm&vekre vannak nagyon j$ és nagyon rossz !éldák. <ervezésük mindenké!en nagy figyelmet és szélese## környezeti vizsgálatot igényel. ?ála a nagy
távolságra kis veszteséggel szállíthat$ elektromos energiának, lakott vidékektől távol még sok lehetőség van új, hatalmas vízierőm&vek kié!ítésére.
?asonl$ a helyzet az atomerőm&vekkel. +misszi$ ki#o'sátás"k nin's, nem növelik az üvegház hatást. Az üzemükhöz szükséges hasad$anyag szinte
végtelen mennyiség#en rendelkezésre áll. éhány súlyos #aleset megriasztotta a közvéleményt, az "tols$ évtized#en ennek következté#en megtor!ant
elterjedésük. Fövid ideje ismét megind"lt tö## kontinensen atomerőm&vek é!ítése. +nnél az energiaforrásnál fokozottan áll, hogy lakott terület közelé#en
nem fognak a közeli évtizedek#en ilyet é!íteni, viszont a villamos energia tőlük is szállíthat$.
%annak nagy reményekkel ke'segtető új megoldások, mint a szélerőm&vek, a na!s"gárzás közvetlen átalakítása elektromos energiává, a tengerek ár(a!ály
energiájának kihasználása, a termik"s n"kleáris energia, melynél nem kell katasztr$fával számolni. +zek azon#an annyira a k"tatás álla!otá#an vannak,
olyan költségesek, oly hosszú a #er"házás megtérülési ideje, hogy 'sak gazdag államok jelentékeny állami támogatásával lehet létesítésüket elősegíteni.
;ét olyan környezet#arát te'hnikai megoldás van jelenleg, melyek a fosszilis forrásoknál ol's$##an termelnek hőt és megtérülési idejük sem túl hosszú. +zek
a napelemek és a hszivatty!k. +lektromos energiát nem lehet velük termelni, de a f&téshez és vízmelegítéshez használt fosszilis energiahordoz$k
kiváltására alkalmasak. Amint a fenti á#rán láthat$, a háztartások és "gyanígy a közületek energia fogyasztásának nagyo## részét f&tésre és vízmelegítésre
használják, tehát nagy a jelentősége a ma ehhez használt fosszilis energiahordoz$k kiváltásának.
A na!elem nagy előnye, hogy felé!ítése "tán gyakorlatilag költségmentesen állít elő hőt. ?átránya, hogy #orús idő#en 'sökken a teljesítménye, éjszaka nem
termel hőt. F&tésre 'sak második energiaforrásként használhat$. Felé!ítése helyigényes, költséges, emiatt 'sak kise## teljesítményre ( háztartási
méretek#en ( alkalmazhat$k. 0 m
6
na!elem teljesítménye ma*.. 133 K, #orús idő#en ennek töredéke. +gy 06 lakásos társasház f&tési és vízmelegítési
hőigénye 23(033 kK, ehhez a tetőzet déli és keleti oldalát kell lefedni na!elemekkel. +z k#. a felső határa éghajlat"nk alatt a na!elemek
hasznosíthat$ságának. A rohamosan növekvő városok egyre magasa## lak$házai számára ez nem megoldás. =e terjed a 'saládi házaknál és különösen a
melege## éghajlat alatt, ahol a hossza## na!os idő és a kise## f&tési igény növeli a használhat$ságát. Legelőnyöse## ott, !l. a /alaton vagy a %elen'ei t$
mellett, ahol 'sak nyáron szükséges a melegvíz előállítása.
A hőszivattyúk hátránya a na!elemekkel szem#en, hogy meghajt$ energiát igényelnek. +z az esetek túlnyom$ részé#en elektromos energia, a hőszivattyú
kom!resszorával egy#eé!ített villamos motor, melynek energiája is hővé átalak"lva hasznos"l a hőszivattyús folyamat#an. ;orá##an gyakori volt a gáz( vagy
dízelmotorral meghajtott hőszivattyú, de az olaj és gáz drág"lása, a ro##an$ motor magasa## előállítási költsége és az egyszer&## üzem& villanymotorral
szem#eni hátrányai miatt az érdeklődés iránta 'sökkent és egyre kevese## gyár állítja elő.
A hőszivattyú olyan nagyteljesítmény& klímagé!, melyet elsősor#an f&tésre használnak, de egy átka!'solással h&tött vizet vagy levegőt t"d keringetni a f&tési
rendszer#en, tehát klímagé!et !$tol. Felé!ítése egyszer&. ;ét hő'serélőt egy körvezeték köt össze. +gy kom!resszor a 'sővezeték#en olyan m"nkaközeget
keringet, melynek igen ala'sony a forrás!ontja, 'sak nagy nyomás alatt 'se!!foly$sodik. A hideg oldali hő'serélő előtt a folyékony halmazálla!ot#an lévő
m"nkaközeg nyomását egy nyomás'sökkentő szele! leejti k#. 2 #ar(ra. +kkor a m"nkaközeg hevesen el!árolog, k#. 3
3
4(ra leh&l és a !árolgáshoz
szükséges hőt a hő'serélő másik oldalán átfoly$ környezeti közeg#ől @víz#ől, levegő#ől, termálvíz h"lladék#$l. szennyvíz#ől, st# A vonja el, annak leh&tésével.
A k#. 2
3
4(re felmelegedett m"nkaközeget a kom!resszor elszívja, #es&ríti 02 ( 62 #ar nyomásra, melytől a le'sa!$d$ m"nkaközeg felmelegszik I3 ( M3
3
4(ra.
A le'sa!$dásnál felsza#ad"l az a hő, melyet a környezet#ől elvont, megnövelve a kom!resszor#a #etá!lált és hővé átalak"lt energiával. >indezt az energiát
a másik hő'serélőn áthaladva átadja a f&tési rendszer#en keringő f&tőközegnek.
A hőszivattyú hasznosságát az jelzi, hogy egységnyi meghajt$ energiával hány egység hőt t"d a környezet#ől elvonni. +zt az arányt a hatékonysági
m"tat$val @ 45G, ε A jelzik, amely mindig nagyo## 0(nél. A 45G értéke levegő#ől történő hőnyerésnél éves átlag#an 8, talajvíznél I, termálvíz 63(62
3
4(al
elfoly$ 's"rgalékát felhasználva 2 ( 9.
/er"házási költsége viszonylag nem magas, a világ!ia'i energiaárakkal szem#en 's"!án 6 ( 2 év a megtérülési ideje. +lterjedése az olajár(ro##anások "tán
rohamossá vált, majd ennek elmúltával lelass"lt, az "tols$ M éve az olaj és gáz árának emelkedése miatt ismét felgyors"l$#an van.
A fenti ábra m"tatja .váj'#an és émetország#an az évenkénti új #eé!ítések dara#számát.
A hőszivattyú előnye, hogy ki'si a helyigénye, nagy teljesítményekre is alkalmas és önáll$an ké!es nagyo## igények teljes ellátására, hidege## vidéken is. A
kom!resszor meghajtásához szükséges vásárolt energia tö##szörösét t"dja a környezet#ől elvont hővel leadni.
+lméletét 4arnot dolgozta ki, az első hőszivattyúkat 0193 körül alkalmazta von "ittingen osztrák mérnök a .alz#"rg környéki s$#ányák#an.
0777 máj"sá#an /erlin#en tartották a emzetközi +nergia Ngynökség szervezésé#en a %E. ?őszivattyús %ilágkonferen'iát.
7 milli$ f&tési hőszivattyú üzemel a Föld országai#an. Nzemük már MJ(kal 'sökkenti a 456 ki#o'sátást. ,lenjár az B.A és Oa!án, ahol évente 0 ( 0 milli$
hőszivattyút gyártanak. =e +"r$!á#an is mindinká## teret nyer, különösen azok#an az államok#an, melyek im!ortálni kénytelenek a fosszilis
energiahordoz$kat és államilag !referálják a környezet#arát hőtermelést. A hőszivattyú nem külön#özik lényegesen a klímagé!től vagy h&tőgé!től Akkor
nevezzük hőszivattyúnak, ha elsősor#an f&tésre használják és 'sak másodsor#an h&tésre. .okan vitatják, hogy #esorolhat$(e a megúj"l$ energiaforrások
közé. +z a nézet "ralkodik kormányzati hivatalaink#an is.
A következő táblázat m"tatja 033 kK hőtartalmú fosszilis energiával előállíthat$ villamos, ill. hőenergia mennyiségét, a veszteséget és a környezet
hőtartalmá#$l hasznosított részt, kK$(#an.
8*8FGGA @A%*QWTO k.3
Cevitt
energia
@ermelt
áram
Pelhasznált
áram
energia
veszteség
)örnyezeti
energia
&asznos
energia
(illamos eromp olajjal /11 F4 1 E4 1 F4
(illamos eromp gázzal /11 91 1 E1 1 91
(illamos eromp gázzal, kom$i "iklus /11 91 1 /1 1 81
>lajkazán /11 1 1 91 1 E1
Rázkazán régi /11 1 1 F1 1 01
Rázkazán új /11 1 1 :1 1 21
Rázkazán kondenzá"iós /11 1 1 /1 /4 /14
&oszivattyú levego, talajho$ol /11 1 91 E1 21 /:1
&oszivattyú talajvíz$ol /11 1 91 E1 /:1 /E1
&oszivattyú termál "surgalék$ól /11 1 91 E1 /E1 :11
Az "tols$ oszlo!on láthat$, hogy a fosszilis energiahordoz$ elégetésé#ől hány J energiát nyerhetünk. A hőszivattyú hatékonysága, ( még ha figyelem#e
vesszük a meghajt$ elektromos energia előállításánál keletkező veszteséget is ( magasan felülmúlja még a korszer& kom#i 'ikl"sú villamos erőm&ét vagy
kondenzá'i$s gázkazánét is.
Az észszer& megoldás a jövőre nézve kínálkozik. A fosszilis energiahordoz$kkal üzemeltessünk kom#i 'ikl"sú erőm&veket fogyaszt$ helyek közelé#en.
?azánk#an már tö## ilyen üzemel, leg"t$## a 4se!eli +rőm& rekonstr"k'i$ja történt ily m$don. A termelt hővel elláthat$k nagyfogyaszt$k, távf&tött
lak$tele!ek. A villamos energiával !edig a kom#i(távf&téssel gazdaságosan el nem láthat$ fogyaszt$k egyedi és tele!i, lak$tele!i hőszivattyús f&tése oldhat$
meg.
A nál"nk fejlette## országok#an erre sok !élda ad$dik. .to'kholm#an egy 6M3 >K teljesítmény& hőszivattyús távf&tő tele! a tenger vízé#ől nyeri a hőt. +gy
023 >K teljesítmény& !edig a városi szennyvíztisztít$ elfoly$ vízének leh&tésével dolgozik.
?a nem is ekkora mérték#en, de nál"nk is vannak eredményes tele!ítések.
A ?arkányi :y$gyfürdő elfoly$ vízé#ől nyeri energiájának 2PM(od részét két 0033 kK(os hőszivattyú, mely a fürdő közelé#en lévő nagyfogyaszt$k f&tését
végzi. +redetileg I egységet terveztek, erre elegendő az elfoly$ víz hőtartalma, de a gáz(lo##y érdekek a #efejezést egyelőre meghiúsították.
A .zekszárdi ?úskom#inát#an egy 233 kK hőteljesítmény& hőszivattyú a 66
3
4(os üzemi szennyvíz#ől nyeri az energiát és a 0I
3
4 hőfokú iv$vizet I2
3
4(ra
előmelegíti a kazántá!víz készítéséhez.
A Fővárosi %ízm&vek ?alásztelki kúttele!én 071I $ta egy I23 m
6
(es é!ületet f&tenek az iv$víz#ől nyert energiával. A leh&tött iv$víz visszakerül a hál$zat#a,
ahol útja során a földhő visszamelegíti.
?azánk területén rengeteg hévíz(kút felhasználás "tán 83(82
3
4(kal elfoly$ vízé#ől 2 ( M(os hatékonysággal lehet f&tésre felhasználhat$ hőt termelni. =e a
;ár!át(meden'e alján fekvő ország"nk#an talajvíz szinte mindenütt találhat$ +##ől I(es hatékonysággal üzemeltethető a hőszivattyú.
A magyar m&szaki élet egyik nagy t"d$sa, =r ?eller Lászl$ !rofesszor ( aki 07I1(#an doktori disszertá'i$ját a hőszivattyúr$l készítette ( már az ötvenes
évek#en javasolta a Garlament f&tését és h&tését hőszivattyú segítségével a ="na vizé#ől. A ="na és más foly$ink vízének hőtartalma a hazai igényekhez
ké!est végtelen. A legkise## ="na(vízhozam#$l 6
3
4 kinyerésével 9.233 >K hőenergia nyerhető.
Az ,szak!esti .zennyvíztisztít$ elfoly$ vízé#ől k#. 033 >K hő lenne hőszivattyúval kinyerhető a környéken lévő fogyaszt$k számára.
A fosszilis energia tö## mint felét ma olyan igényre fordítják, amely na!energiával, #ioenergiával, hőszivattyúval kiválthat$. Az osztrák kormány a fosszilis
energia im!ort 'sökkentés érdeké#en támogatja a megúj"l$ energiaforrásokat. 03 évvel ezelőtt kormány!rogram#a iktatták ezek !referálását. A támogatás
tö## oldalú. Ala'sony kamatú, hosszú lejáratú hitelek, ad$ala! 'sökkentés, kedvezményes áramtarifa. +nnek eredménye, hogy ma már 0333 >K hőszivattyú
és 833 >K na!energia ka!a'itás m&ködik A"sztriá#an, jelentősen 'sökkent az olajim!ort és a ki#o'sátott emisszi$.
Az +B országai#an kormányrendelet írja elő az áramszolgáltat$knak a kedvezményes tarifa nyújtását hőszivattyús fogyaszt$k számára.
ál"nk az energiaárak jelentősen eltérnek tényleges értéküktől. A földgázé 62(83J(a, a tüzelőolajé kétszerese a val$ságosnak. . A földgáz eseté#en ez
!azarl$ használathoz vezet, dezorientálja a fogyaszt$kat.
Egen hasonl$ a helyzet, mint volt az iv$víznél. A korá##i kormányok -szo'iális- indok#$l mesterségesen ala'sony szinten tartották az iv$víz árát. A tényleges
előállítási költségnek k#. 63J(át fizették a fogyaszt$k, a tö##it az állam a termelőknek dotálta. +nnek eredménye a mértéktelen iv$víz !azarlás volt.
Az i!ari és kertészeti üzemek leállították saját kútjaikat és ráálltak a városi iv$vízre. +z lak$sági vízhiány formájá#an jelentkezett. )riási költség&
#er"házásokkal kellett a fogyasztás növekedésével versenyt f"tni. Gl. /"da!est na!i iv$vízfogyasztása a 13(as évekre elérte az 0.823.333 m
8
(t. +z tö##, mint
kétszerese volt a hasonl$ lak$sszámú és i!arú /é'snek, >ilan$nak vagy y"gat(/erlinnek. >i"tán megsz&nt az iv$víz dotálása és a fogyaszt$i áraknak
kellett a termelés költségeit fedezni, a #"da!esti iv$vízfogyasztás visszaesett kevese##, mint felére, na!i 2 ( M33.333 m
8
(re. +z a folyamat az egész
ország#an hasonl$ volt.
+z fog a gáznál is történni. +lő##("t$## kénytelenek leszünk a földgáznak az értékarányos árát #evezetni. Azonnal meg fog sz&nni az igény az úja##
gázvezeték(fektetésre, tö## marad a szennyvíz hál$zat lemaradásának #ehozására. ;i fog alak"lni lassan az egy vezetékes energiarendszer. A fogyaszt$
minden igényét az elektromos energia segítségével fogják kielégíteni.
<ermészetesen ez gondot jelentene a gázszolgáltat$knak, mert mint ahogy a vízm&veknél történt, kihasználatlanná válna a ka!a'itás"k, 'sökkenne a
nyereségük, növekedne a nem fizetők száma. =e a magasa## ár, szervezési intézkedésekkel kiegészítve, kár!$tolná őket. Az ala'sony jövedelm&
fogyaszt$k számára súlyos !ro#lémát jelentene a földgáz árának világ!ia'i szintre emelése, de a##$l a k#. 033 milliárd egy részé#ől, amit a >5L évente
ráfizet a ma már a fogyasztás 13J(át kitevő im!ort(gázra, lehetne a rászor"l$kat támogatni.
Az ország háztartásainak harmada még nin's vezetékes gázzal ellátva. +lektromos ellátás azon#an mindenütt van. +zeken a területeken és az új
é!ítkezőknek kellene az +B(hoz hasonl$an olyan kedvezményeket, hiteleket adni, hogy érdemes legyen elektromos meghajtású hőszivattyúval felváltani a
drága G/ gázt és olajat, a sok kézim"nkával és szennyel jár$, már nem is olyan ol's$ szénf&tést.
Az alanti .táblázat m"tatja a külön#öző energiahordoz$kkal f&tött 633 m
6
(es 'saládi ház átlagos f&tési költségét a használatos energia hordoz$kkal.
"## m
"
!es csalá;i4áz HXtési k1ltsége -+3l szigetelt)
Pptoanyag %gység %gységnyi @üzelési aves költség
Pt k5ó hatásfok PtAk5ó PtAév
tüzeloolaj liter /4:,11 8,:: 1,01 :F,44 /22 9/1
Pptoolaj kg 80,41 //,11 1,01 /:,EE /1/ :88
földgáz háztartásnak m
F
F/,/: 8,1F 1,21 9,F/ F9 9EF
földgáz nem házt m
F
:0,1E 8,1F 1,21 F,04 :8 8E0
.C gáz tartályos kg /:4,99 /:,21 1,21 /:,:4 82 111
.C gáz pala"kos kg /2/,0F /:,21 1,21 /0,04 /9/ 800
magyar szén kg /E,11 E,EF 1,E1 9,1: F: /00
import szén kg :0,11 4,42 1,E4 0,99 48 44F
éjszakai áram k5ó /1,12 /,11 1,8E /1,41 29 111
távfptés #gázzal' PtAm
F
Aév /111,11 8,1F 1,09 /9,80 //8 0:/
hoszivattyú viz$ol k5ó :1,89 /,11 9,11 4,:9 9/ 221
hosziv levego$ol k5ó :1,89 /,11 F,11 E,82 44 291
szennyviz$ol k5ó :1,89 /,11 9,41 9,E4 F0 ::0
+z az áramszolgáltat$k számára a !ia' növekedését hozza, nagyo## ka!a'itás kihasználást és nyereséget. =e nékik kell elsősor#an, ( mint ny"gati
!artnereik is teszik ( a hőszivattyús üzemet köl'sönökkel, vásárlási támogatással és tarifakedvezménnyel elősegíteni. ,s nem "tols$sor#an, a széles
közönség előtt ma még alig ismert hőszivattyús rendszerről a közönséget tájékoztatni. +nnek kezdeti lé!ései az +L>N, a =,>Q.R és =,=Q.R egyes
kiadványaival megtörténtek. .zükség lenne a külön#öző érdeklődési körök számára szerkesztett tájékoztat$ anyagokra. Gl. a gimnázi"mok fizika $ráján
vídeo(filmen m"tatni #e a hőszivattyú fizikai törvényeit.
.zakmai kiadványok az é!ítészek, az é!ület gé!észek, az önkormányzati hivatalok m&szaki dolgoz$i, a h&tőgé! szerelők, st# számára .
+kkor remélhető, hogy a most felnövő nemzedék már oly természetesnek fogja venni a hőszivattyú üzemét, mint egy sváj'i vagy kanadai szakem#er, akinek
akkor kell magyarázkodnia, ha az új lak$ház#a nem hőszivattyús f&tést tervez.
.ajnos hazánk#an a kormányzati szervek sem ismerték fel még a hőszivattyú jelentőségét. éhány évvel ezelőtt az +B(hoz 'satlakozni szándékoz$ országok
számára lehetőség volt a hőszivattyú széleskör& ismertetése számára jelentős támogatást ka!ni. Az +nergia ;öz!ont feladata volt ennek a megszerzése. Az
erre kiirt !ályázatot az +:E dolgozata nyerte el, mely azt #izonygatta, hogy hazánk#an 'sak igen s!e'iális esetek#en gazdaságos a hőszivattyú, általá#an
nem érdemes foglalkozni vele.
+z a vélemény az "ralkod$ ma is a hivatalos körök#en. Az +nergia ;öz!ont számos füzet#en tájékoztatta a közönséget az energia(megtakarítás külön#öző
lehetőségeiről.
A megúj"l$ energia forrásokat né!szer&sítő füzet#en hőszivattyúr$l a három mondatos tájékoztatás "tán a következő értékelést adjaC
"Mivel általában villamos energia kell m#ködtetéséhez, a hazai áramtarifa mellett nem nagyon gazdaságos $ ha%sak nem villamos f#tés helyett alkalmazzák."
Sgy >agyarország nem is igényelte a széleskör& ismertetéshez ka!hat$ +.B. támogatást mely#en a szomszédaink részesültek.
+nnek eredménye ké!en szomszédaink ala!osan megelőztek #ennünket a hőszivattyús f&tés elterjesztése terén.
A mérnöktársadalom, az áramszolgáltat$k, az illetékes hat$sági szervek összefogásával kimozdíthatj"k hazánkat a jelen elmaradt helyzeté#ől. . +z
'sökkentené energia költségeinket, javítaná városaink levegőjét, kevese## gázt, olajat kellene im!ortáln"nk, egy lé!éssel közele## kerülnénk az +"r$!ai
Bni$ elvárásaihoz.
A szélmotorok szárnyla!át tervezése.
A szárnyla!átok tervezésekor figyelem#e kell venni, hogy m"ködésük folyamán ki vannak téve a környezet kiszámíthatatlan hatásainak. >égis #iztosítani"k
kell az igényelt teljesítményt a rendszer egész életútja alatt. A szárnyla!át tervezése az aerodinamika elméletén ala!szik, mivel a la!át egy áramvonalas test
amit legjo##an a metszetével t"d"nk leírni. A tervezéshez fontos megérteni az ala!veto összefüggéseket. A következo összefüggésekkel kiszámíthat$k a
legfontosa## !araméterek.
A szélmotor teljesítménye
A szélmotor a levego mozgási energiáját alakítja át me'hanik"s energiává. Az ideális teljesítményC
A vízhúz$ szélmotoroknál ezt szivattyúzásra, míg a szélgenerátoroknál villamos energia eloállításra használják.
Szélkerékrendszerek
A szélmotorokat ala!vetően a gyorsjárási tényező nagyságával külön#öztetjük meg.
A nyomatéktényező a gyorsjárási tényező függvényé#en
A teljesítménytényező a gyorsjárási tényező függvényé#en
A λ TI tényezo a la!átkerék legkülső !ontján mérhető kerületi se#esség és a szélse#esség viszonyszáma. ?a λ TI lassújárású, ha λ UI gyorsjárású
szélmotorokr$l #eszélünk.
A '! tényező a szél energiájá#$l nyerhető teljesítményt fejezi ki.
A lassú járásúaknál ez λ V0(nél a legkedvező##, míg a gyorsjárásúaknál λ VM(03 is lehet. A teljesítmény(tényezők#ől következtethetünk a nyomaték(tényező
karakterisztikára is, mivel C
A lassú járásúaknál @ s"r" la!átozásúak A kis szélse#ességnél nagy nyomaték jelentkezik a tengelyen. Azon#an a jelleggör#e meredeken 'sökken mivel a
szélse#esség növekedésével a la!át a következo örvényé#e kerül.
A gyorsjárásúaknál széles szélse#esség tartomány#an alak"l ki megközelítoleg álland$ nyomaték.
Szárnyprofilok
A szélmotorok szárnyla!átjainak metszetei a szárny!rofilok.
A szárnyla!áton jelentkező erők a felhajt$erő és ellenálláserő. ?ányados"k a sikl$szám. A la!áton egy látsz$lagos szélse#esség alak"l ki, ami az áraml$
szélse#esség és a kerületi se#esség vektoriális összege.
+z a la!át s"gár függvényé#en változik és a helyi gyorsjárárási tényezővel fejezzük ki.
A szárny!rofilok külön#öző állásszögekhez tartoz$ felhajt$erő és ellenállás tényezőit tá#lázatok#a foglalják és közreadják. >inden !rofilnak van egy o!timális
állásszöge. +z általá#an I(1W között mozog.
A s&r& la!átozású, lassú járású szélmotoroknál enyhén konkáv !rofilú, főként lemezla!átokat alkalmaznak. A sikl$szám 03(23 között mozog. A gyorsjárású
szélmotorok szárnyla!átjainak kialakítása általá#an konve*, ívelt jelleg&. A sikl$szám 13(063 között mozog.
Szárnylapát tervezés
A tervezés egy #izonyos vsz szélse#ességhez és G teljesítményigényhez történik. +zt 'sak a rendelkezésre áll$ szél és várhat$ terhelések
figyelem#evételével t"dj"k megtenni.
.!e'iális lehetőségek @hőszivattyúk, hő'sövekA
A hőszivattyú sok szakértő szerint reneszánszát éli. >&ködési elve lényegé#en azonos a h&tőszekrényével, hasznosítási m$dja azon#an annak é!!en a
fordítottja. >ivel e két #erendezés felé!ítésé#en és alkatrészeit tekintve 'sak méretei#en tér el egymást$l, a hőszivattyút meleg nyári na!okon adott eset#en
h&tésre is fel lehet használni. >eleg éghajlatú fejlett régi$k#an gyakran használják is erre a 'élra.
A kom!resszi$s hőszivattyú @&'. ábraA úgy m&ködik, hogy egy megfelelő összetétel& ala'sony nyomású és ala'sony hőmérséklet& h&tőközeget a !árologtat$
egység#en valamely hőforrás#$l származ$ hő @!l. a talajvízé, a talajé, a levegőé, a na!energiával m&ködő #erendezések h"lladékhőjeA közlése révén
el!árologtatnak, a kondenzátor#an !edig a gázt me'hanik"s energia közlésével kom!rimálják, ezáltal nő a h&tőanyag gőzének nyomása és hőmérséklete. A
magasa## nyomáson a h&tőanyag forrás!ontja is magasa##. +z a hő vonhat$ f&tésre. A második hő'serélő#en, amely#en az anyag újra folyékony
halmazálla!otúvá válik, az ala'sony hőmérsékleten felvett !árolgási hő átad$dik a fogyaszt$kör#e @f&téskörA. Az újra folyékony halmazálla!otú h&tőanyag egy
sza#ályoz$szele!en áthaladva visszaj"t a kisnyomású !árologtat$#a, és ott új#$l el!árolog.
Annak eldöntésére, hogy alkalmas(e f&tésre a hőszivattyú vagy nem, egy(egy eset#en a m"nkaszám ad tám!ontot. A m"nkaszám azt jelenti, hogy a
hőszivattyú által leadott energiamennyiség hányszorosa a m&ködtetéshez felhasznált elektromos energiának. Az elérhető m"nkaszám elsősor#an a hőforrás
és az előremenő hőmérséklet külön#ségétől függ. A hőfokkülön#ség 0 W4(os 'sökkentésével 6,2J elektromos energiamegtakarítás jár együtt.
A talajvíz a hőszivattyúk m&ködtetésének ideális eleme, mivel egész év#en rendelkezésre áll, hőmérséklete !edig viszonylag álland$. 5lyan házak#an,
amelyeknek minden helyiségé#en !adl$f&tés m&ködik, 'sak 82 W4(os előremenő vízhőmérsékletre van szükség. +##en az eset#en az éves m"nkaszám I,
szélsőséges eset#en akár M is lehet. >ég 22 W4(os előremenő hőmérséklet mellett is megval$síthat$ a hőszivattyú monoenergik"s alkalmazása.
Levegős hőszivattyúk @&(. ábraA nagyon könnyen tele!íthetők, azon#an az ala'sony forráshőmérséklet miatt a legnagyo## energiaigény& évszak#an @télenA is
nagyon ala'sony a m"nkaszám"k. Alkalmazás"k olyan é!ületek eseté#en is meggondoland$, amelyek f&tésére elegendő a 82 W4(os előremenő
vízhőmérséklet. ?a ennél magasa## hőmérséklet& f&tővíz is kell, alternatív f&tést 'élszer& készíteni.
<alajkollektor @horizontális kivitelA, illetve talajszondák @vertikális 63(023 m mély kivitelA esetén olyan energiahasznosítási m"nkaszám érhető el, amely a
talajvizes és a levegős készülékek között helyezkedik el. +##en az eset#en olyan f&tések szolgálhat$k ki a hőszivattyúval, amelyeknek előremenő vize nem
melege## I2 W4(nál. A talajkollektorok új é!ítkezések esetén viszonylag könnyen tele!íthetők, hiszen a ház körüli környezet, a kert még nem készült el.
A hőszivattyú teljesítményére ezenkívül a talaj minősége, fajtája is jelentős hatással van. A nagy talajvíztartalmú, agyagos talaj az eddigi ta!asztalatok szerint
!éldá"l kivál$an alkalmas hőforrás, ezzel szem#en a homokos talaj nem. A talajkollektor felülete a f&tendő felület 0(6(szerese legyen. A vezetékek nem
haladhatnak #eé!ített terület alatt. Az é!ülettől mért minimális távolság"k 0,2 m lehet. A kollektorok egymást$l mért minimális távolsága 92 'm. A vezetékek
legmagasa## !ontján légtelenítőt kell #eiktatni a rendszer#e. /etemetés előtt nyomás!r$#ára van szükség. A vezetékeket k#. 63 'm(rel a fagyhatár alá kell
fektetni, de nem túl mélyre, mert a talaj a meleget 71J(#an végül is felülről ka!ja, 'sak 6J(a érkezik a mélye## rétegek#ől. Az egyes hő'serélőkörök nem
lehetnek hossza##ak 033 méternél.
A hőszivattyúk ma*imális előremenő vízhőmérsékletét a gyárt$k megadják. Qltalá#an ez az érték 22 W4(os, !ro!ántöltet& hőszivattyúk eseté#en M2 W4. ?a
meleg víz termelésére is szükség van, megfelelően mértezett !"ffertároz$t is #e kell é!íteni, az előremenő hőmérsékletet "gyanis ala'sonya##an kell tartani.
Lehetőleg minden helyiség azonos és álland$ hőmérsékleten legyen. A vezeték minden olyan szakaszát, amely hideg hatásnak van kitéve, megfelelően
szigetelni kell.
A hőszivattyúk tele!ítése drága, "gyanakkor m&ködtetésük gazdaságos, környezet#arát, ezért mindenké!!en támogatni kellene anyagilag azokat, akik az
ilyen rendszerek tele!ítése mellett döntenek.
A hő'söves hő'serélő egy köteg, kívülről #ordázott 'ső#ől áll, amelyeket egyedileg hő'sővé alakítottak. A hő'sőn vég#emenő, !árolgás#$l és
kondenzál$dás#$l áll$ körfolyamat #iztosítja a hőszállítást a hő'sövek el!árolog(tat$i#$l a 'sövek kondenzál$ szakaszá#a. Az elő##iek a##a a
gáz'satorná#a nyúlnak, amely#en a h"lladékhőt hordoz$ közeg áramlik, az "t$##iak !edig az előmelegítendő levegőt szállít$ 'satorná#an helyezkednek el. A
'satornák#an a két közeg ellenáram#an halad. +zt szemlélteti az &). ábra.
A hő'söves hő'serélők előnyei a h"lladékhő hasznosításának szem!ontjá#$l a következőkC
• in's mozg$ alkatrész és nin's szükség külső energiára, ezáltal nagy a meg#ízhat$ság"k.
• A !rimer és szek"nder közeg keveredése, vagyis egyiknek a másikkal val$ szennyeződése teljesen kizárt, mivel szilárd fal van a meleg és a hideg
áram között.
• .zéles méretválaszték áll rendelkezésre, az egység általá#an önhord$, és alkalmas #ármilyen hőmérsékleten val$ alkalmazásra, kivéve a
legmagasa## hőmérsékleteket.
• A hő'söves hő'serélő teljesen reverzi#ilis, azaz #ármelyik irány#an m&ködhet.
• A kondenzát"m összegy&jtése is megval$síthat$ a távoz$ gáz#$l és a megfelelő #ordas&r&ség& 'sövek használata szükség esetén lehetőséget ad a
könny& tisztításra.
+zeknek a hő'serélőknek az alkalmazása három fő 'so!ort#a sorolhat$C
• hőhasznosít$ és légkondí'ionál$ rendszerek alkalmazása általá#an viszonylag ala'sony hőmérséklettel és egyszer& üzemviszonyokkal,
• valamely folyamat távoz$ gázáramá#$l a hő hasznosítása helyiségek f&tőlevegőjének előmelegítésére,
• egy te'hnol$giai folyamat h"lladékhőjének visszanyerése és újra felhasználása !l. az égéshez szükséges levegő előmelegítésére.
A hő'söves hőhasznosít$ #erendezések#en használt anyagok és folyadékok fajtája nagymérték#en függ a m&ködési hőmérséklet(tartomány, és ami a külső
'sőfelületet és #ordákat illeti, a környezet szennyezettségétől is. A légkondi'ionáláshoz és más esetek#en, amikor az üzemviszonyok olyanok, hogy a
hőmérséklet nem haladja meg a 'sövek#en a I3 W4(ot, freonokat és a'etont használnak. ?a a hőmérséklet(tartomány felje## van, legjo## vizet használni.
;emen'ék és közvetlen gázf&tés& levegőrendszerek forr$ füstgáza esetén magasa## hőmérséklet& szerves folyadékok használhat$k.
Az első hő'söves hő'serélő #erendezést hővisszanyerésre használták @elvi vázlatát lásd a &*. ábránA.
A hő'söveket nem'sak a hővisszanyerés területén használják. %izsgálják a közvetlen f&tés lehetőségét !l. gázégővel. F&tési 'élokra meleg levegőt, vagy
meleg vizet szolgáltat$ #erendezést használnak. +##en a megoldás#an az el!árologtat$ szakasz a hő'ső köze!én, míg a kondenzál$ szakaszok a végeken
vannak. A #erendezést gázégő f&ti, amelyet termosztáttal oly m$don sza#ályoznak, hogy a vízhőmérséklet 22(13 W4 között legyen. A másik kondenzál$
szakasz alá ventilátort helyeztek el, amely a meleg levegőt a helyiség#e fújja.
DR. Anisits Ferenc
Xj +nergiaforrások
Az ökol$g"soknak a közlekedéssel ka!'solatos kritikája leginká## az a"t$motorok és a re!ülőgé!hajt$m"vek energiafogyasztására és károsanyag(
ki#o'sátására irány"l. Qm az -a"t$ és környezete- körül zajl$ rége##i ellenséges hangvétel& vita mára már, szeren'sére, elvesztette létjogos"ltságát.
+gyrészt az i!ar az új modellek fejlesztésekor figyelem#e veszi az ökol$giai kritéri"mokat, másrészt az -ökodiktatúra- hívei is #elátták, hogy a közlekedés#en
gyökeres ford"lat az a"t$i!ar részvétele nélkül elké!zelhetetlen
A HH. század energiagazdálkodását az jellemezte, hogy sza!orodtak az energia(átalakít$k és nőtt a teljesítőké!ességük. A !rimer energiaforrások és a
különféle hajt$m&rendszerek az energia(átalakítás lán'olatán át ka!'sol$dnak össze egymássalC a !rimer energiaforrás#$l szek"nder energiahordoz$
@üzemanyag, villamos energiaA, a kémiai ésPvagy villamos energiá#$l ( a hajt$m&rendszer közvetítésével ( "tazási @mozgásiA energia keletkezik. Amikor tehát
a gé!ko'si hajt$m&veinek hatásosságát és környezeti hatásait értékeljük, nem elegendő 's"!án a -tankt$l a kerékig- vizsgál$dn"nk. %al$s ké!et a
rendszerről 'sak akkor ka!"nk, ha az energia(átalakítási lán'ot teljes hosszá#an értékeljük, hiszen minden lé!'ső áthidalása veszteséggel jár és káros anyag
ki#o'sátásával járhat együtt.
Az üzemanyagok közül a legfontosa##akC a #enzin, a dízelolaj, a s&rített gáz, a folyékony gáz, a metil(alkohol @metanolA, a hidrogén és a #iol$giai eredet&
üzemanyagokC a #iodízel és a növényi eredet&
Biodízel rejtett sz!bvenci"
!z energia+átalakítás lán"olata
A #iodízel @egye#ek közt re!'eolaj#$l és !álmaolaj#$l készíthetőA, ez a viszonylag új üzemanyag a gé!ko'si
hagyományos, #első égés& motorjá#an hasznosíthat$. Qm használata 's"!án !olitikai és legfölje##
nemzetgazdasági megfontolásokkal okolhat$ megC a re!'etermesztéssel m"nkához j"ttathat$k az
élelmiszertermelés#ol kiszor"lt !arasztgazdaságok, a nemzetgazdaságnak a kőolajim!ortt$l val$ függősége !edig
legalá## valamelyest mérsékelhető.
A re!'e termesztésének ( mint minden nagy területen termesztett növényének ( nagy a m&trágyaszükséglete, s ez erősen megterheli a talajt és a talajvizet. A
#iodízel ökomérlege, ha figyelem#e vesszük létrehozásának valamennyi lán'szemét @a szántást, a vetést, a m&trágya gyártását, a szállítást, a m&trágyázást,
az aratást, a #etakarítást és a tüzeloanyag(gyártástA, nem é!!en kedvező. Fáadás"l a #iodízelgyártás költségei oly nagyok, hogy a termék 'sak
ad$kedvezménynyel vagy ad$mentességgel ( a mezőgazdaságnak ily m$don nyújtott rejtett sz"#ven'i$val ( tehető eladhat$vá, !ia'ké!essé. @Géldá"l az
émetország#an;#an 0 liter dízelolaj előállítása ma 3,I(3,2 márká#a kerül, ezzel szem#en 0 liter #iodízel eloállítása 0,7(6,8 márkát emészt fel.A
>indezek miatt ma nem 'élszer& re!'ét kizár$lag azért termeszteni, hogy a #előle kisajtolt olajat #elsőégés& motorok#an elégethessük. +llen#en ésszer& a
mezőgazdaság#an melléktermékként keletkező #iomasszát erőm&vek#en hasznosítaniC az ott nyert villamos árammal !éldá"l hidrogént is gyárthat"nk. +zt az
"tat járva elkerülhetnénk egy sereg fölösleges #er"házást. Géldá"l nem kellene re!'eolaj( észterező üzemeket é!íteni, #iodízel(töltőállomásokat létesíteni, s
a motorokat sem kellene #iodízelre átállítani.
Biodízel rejtett sz!bvenci"
Az alkimisták nagy álmához @$lom#$l aranyat 'sinálniA hasonlít az ötletC vízzel motort hajtani @%erne :y"laC A rejtelmes
sziget, 019IA. A vízmotor egy olyan gé!, amely vízzel ( mint üzemanyaggal ( m&ködik. Az em#eriség soha nem volt
közele## ehhez a 'élhoz, mint ma. Az álom és a val$ság közötti külön#ség -mindössze- az, hogy a vizet, mielőtt motor
hajtására használnák, a két összetevőjéreC hidrogénre és o*igénre kell fel#ontani. +hhez !ersze nagy mennyiség&
energiára van szükség.
Erimer Horrások
! primer energiaforrásokat két nagy "soport$a oszthatjuk
6eg nem újuló energiaforrás a szén, a koolaj, a földgáz és a
hasadóanyag ! megújuló energiaforrások "soportjá$a
sorolható a nap+, a víz+ és a szélenergia, illetoleg a
$iomasszá$ól nyerheto energia %zek$ol szekunder
energiahordozókatH üzemanyagot vagy villamos energiát
nyerhetünk különféle energiaátalakítási eljárások
eredményeként %zek az eljárások az átalakítás hatásfoká$an
és környezeti hatásai$an nagymérték$en külön$öznek
egymástól *lyen eljárás egye$ek közöttH a koolaj lepárlása, a
metil+alkohol #metanol' szintézise, a villamos energia
termelése, a hidrogén és a $iodízel eloállítása
T2zelYan,ag!cell mXk1;ése
A hidrogént leggyakra##an a víz elektrolízisével állítják elő, ehhez !edig villamos energiára van szükség. /ár a korszer& #erendezések#en a #efektetett
energia 13 százaléka a víz szét#ontására fordít$dik, a teljes ( az elektromos áram termeléséhez szükséges, a !rimer energiá#$l kiind"l$ ( folyamatnak a
hatásfoka 's"!án 62 százalékot tesz ki.
?idrogén ma legol's$##an földgáz#$l nyerhető @a földgáz -könny&- szénhidrogének#ől, nagyrészt metán#$lC 4?I(#ől állA, s e folyamatnak az összhatásfoka
nagyo## is lehet, mint a víz#ontásé. A f"t"r"l$g"sok szerint a hidrogént a jövő#en víz#ől na!energiá#$l származ$ villamos energiával, illetőleg #iol$giai
reaktorok#an #aktéri"mok és algák közrem"ködésével termelik majd.
Ahhoz, hogy a gé!ko'si hidrogént vihessen magával, különféle tárol$kat fejlesztettek ki.
#. A hidrogént nagy nyomású gázként szállítva viszonylag nagy térfogatú tárol$ra van szükség. +gy 23 literes tartály#a 0 kilogramm 663 #ar nyomású
hidrogéngáz tölthetőY ezzel egy közé!osztályú gé!ko'si körül#elül 033 kilométert tehet meg.
$. Folyékony és mélyh&tés" hidrogénnel ( ennek tárolására fejlesztették ki a kriogéntárol$t ( az a"t$ j$val messze##re j"that. Qm a hidrogén
'se!!foly$sítására kell fordítani a hidrogén#en tárolt energiának a 83 százalékát, s ehhez még a na!i 6 százaléknyi !árolgási veszteség is hozzászámítand$.
%. A fém(hidrid tárol$#an a hidrogén fémmel alkotott vegyületé#en tárol$dik. >aga a tárol$ ( más rendszerekkel összehasonlítva ( ki'si térfogatú, de nehéz. A
hidrogén tankolása hosszan tart$ és nem tetszés szerinti gyakorisággal végezhető folyamat.
&idro'én ( )*i'én
A t2zelYan,ag cella és rokonsága
/ az %V%)@D>)a6*!*+7%VV_$an az oGidá"ió és a
reduk"ió tér$en elkülönül, s a két hely között az elektronok
külso áramkör$en haladnak
: az %V%)@D>V*U_V`+7%VV_$an a villamos energia
kémiai reak"iót tart fenn
F a R!V(_-%V%6$en a kémiai reak"ió villamos energiát
termel
9 a @]U%Vq!-Q!R+7%VV_$an a hidrogén #az
üzemanyag' oGidálódik, s ez a folyamat termel villamos
energiát
A hidrogén#en -tárolt- energia két m$don sza#adíthat$ fel.
0. A hidrogént #elsőégés& motor#an levegővel vagy o*igénnel elégetjükY az égés végterméke víz.
6. A hidrogént tüzelőanyag( 'ellá#an hidegen égetjük, e folyamat végtermékeC villamos energia.
A tüzelőanyag('ella a villanymotorral hajtott gé!ko'si nagy hatásfokú energia( átalakít$ rendszere, egy val$ságos kis erom&. A villanymotort itt nem
akk"m"látor#$l származ$ árammal tá!lálj"k, hanem az áramot magá#an a gé!ko'si#an állítj"k elő. A tüzelőanyag( 'ellá#an a folyékony vagy
gázhalmazálla!otú hidrogénnek o*igénnel @levegővelA val$ elektrokémiai reak'i$já#$l közvetlenül villamos energia termelodik. + folyamat#an 'sak kevés
káros anyag keletkezik, a 'ella hangtalan"l üzemel, s tö## 'ellá#$l mindig az é!!en szükséges teljesítmény& -erőm&- rakhat$ össze.
A vezeto a"t$konszernek a G+> @Grotone +*'hange >em#raneY !roton'serélő mem#ránA ala!ú tüzeloanyag( 'ellát alkalmazzák. A G+> egy olyan ( !rotont
vezető ( elektrolitik"s mem#rán, amelynek a két oldalán, a !latinával @GtA #evont felületeken megy vég#e a hidrogén és az o*igén kémiai reak'i$ja. A 'ellát
'élszer& olyan tüzelőanyaggal tá!lálni, amelynek nagy az energias&r&sége, az eloszt$hál$zata !edig viszonylag kis ráfordítással kié!íthető.
A hidrogénnel üzemeltetett tüzelőanyag'ella a lehető legegyszer&## rendszer @lásd a második ké!etA. A nyomás alatt tárolt hidrogén és o*igén közvetlenül a
tartályok#$l adagolhat$. A rendszerhez ezen kívül szükség van nyomássza#ályoz$kra, s gondoskodn"nk kell a gázok re'irk"lá'i$jár$l, illetőleg a
végterméknek ( a vízgőznek ( a kondenzálásár$l és a víz h&téséről. Elyen rendszereket az &rhaj$zás#an @!éldá"l a :emini és az A!ollo &rhaj$k fedélzeténA
már rég$ta használnak. Az &reszközök fedélzetén a hidrogén és az o*igén a rakéta meghajtására és az élet fenntartására amúgy is rendelkezésre áll, és ott
sem a költségek, sem a fogyasztás nagysága nem döntő fontosságú. Qm a közlekedés#en é!! ezek azok a faktorok, amelyek egy új hajtási rendszer sorsát
meghatározzák.
+etanollal, benzinnel
A cikk szerzY+e és @enr, For;
a BM. ;ízelHe+lesztési
k1z'ont+á9an -)=<>)
A metil(alkohollal @metanollalA üzemeltetett tüzelőanyag('ella különösen j$l hasznosíthat$ az a"t$zás#an. A metanol
könnyen szállíthat$, a hagyományos #enzink"taknál ( a k"tak #izonyos m$dosítása "tán ( tankolhat$, #iol$giailag
leé!ül és minden fosszilis energiahordoz$#$l @szén#ől, földgáz#$l, kőolaj#$lA, illetőleg minden organik"s
nyersanyag#$l létrehozhat$. >etanol o*idá'i$ján ala!"l$ 'ellát már #eé!ítettek különféle gé!ko'sik#a, ám az ott
ma még nem teljesen felel meg a 'élnakC egyelőre -túlsúlyos-.
A #enzinnel m"ködő tüzeloanyag('ella fejlesztése "gyan'sak na!irenden van. Addig azon#an, amíg az ilyen 'ella mindenna!i használatra is alkalmassá
válik, még sok m&szaki akadályt kell leküzdeni. ;ülönösen a #enzin átalakítása okoz !ro#lémát, mert ahhoz nagy hőmérsékletre és #onyol"lt rendszerekre
van szükség. +z !edig 'sökkenti a meghajt$rendszer hatásfokát és növeli a káros anyagok ki#o'sátását. +gyelőre teljesen nyitott az a kérdés, hogy a
#enzinüzem& tüzelőanyag('ella egyáltalán előnyöse##(e, mint a hagyományos #elsőégés& motor. Az azon#an #izonyos, hogy ezen az úton a kőolajt$l val$
függetlenség nemérhető el.
=F. AE.E<. F+F+4 motorfejlesztő mérnök
A*GGT F8F8*U
/840+/8E:H Cudapesti 6uszaki %gyetem, okleveles gépészmérnök
/8E:+/8E4H hazai "égeknél tervezomérnök
/8E4+/82/H kutató+ és fejlesztomérnök #6!-A!ugs$urg,!dolph+=aurer A!r$on, 6 5 6A6annheim'
/82/+/888H ! C6( dízelmotor+fejlesztési központjának vezetoje #=teyr, !usztria' ! C65 központjá$an tizenöt dízelmotor+típus fejlesztését irányította, ezek$ol összesen :,4 millió dara$ot gyártottak le
>$'zár :á#or ( Farkas Estván
AG++F:EA(?A.R5.S<Q.
Metanol a cellá9an
! metanol oGidá"iójaH
%z a reak"ió két részreak"ió$ól állH
/ a metanol oGidá"iója az anódonH
: a levego oGigénjének reduk"iója a katódonH
! hidrogénionok #protonok' az elektrolitikus mem$ránon
keresztül vándorolnakK a villamos áram a külso kör$en
felhasználható
Földünkön jelenleg az ún. fosszilis energiaforrások felhasználása #ír döntő jelentőséggel. A a! s"gárz$ energiáját
magá#an rejtő kőolaj, földgáz és szén kialak"lása mintegy 03(I33 milli$ évvel ezelőtt kezdődött a Földön. >a legtö##ször
ezek elégetésével j"t"nk hőenergiához. Az i!arilag fejlett országok intenzív energiafelhasználása miatt azon#an az
energiahordoz$ készletek rohamosan 'sökkennek, a felhasználáshoz ké!est az újratermelődésük aránya is
meglehetősen ala'sony.
A készletek 'sökkenésén túlmenően az igazi veszélyt a környezet#e kerülő szennyező anyagok jelentik. O$l ismert
jelenség az ún. üvegházhatás, amely a túlzott széndio*id(keletkezéssel függ össze. Arr$l van sz$, hogy a kialak"lt
szennyező#"rok miatt a Föld hosszúh"llámú kis"gárzása jelentősen le'sökkenhet, és ennek következté#en a Föld
átlaghőmérséklete káros mérték#en megnövekedhet.
A fenti okok miatt egyre nagyo## szere!et ka!nak a megúj"l$ energiaforrásokC a na!energia, a foly$vizek és a tengerek
energiája, a szélenergia, a geotermik"s energia és a #iomassza.
A na!energia hasznosítása során a na!s"gárzást megfelelő szerkezetek révén közvetlenül hő( vagy villamos energiává
alakíthatj"k át. A vízenergia hasznosításánál a természetesen vagy mesterségesen feld"zzasztott tárol$k#$l lezúd"l$ víz
t"r#inát forgat, amely áramfejlesztőt hajt, amelynek révén villamos energiához j"t"nk. A szélenergia hasznosítása is
ehhez hasonl$, amikor is az erős szél egy la!átszerkezetet, t"r#inát forgat, amely áramfeljesztővel van összekötve. A
#iomasszá#$l történő energiatermelés t"lajdonké!!en az élővilág h"lladékának a hasznosítását jelenti.
Az elsődleges energiaszükséglet kielégítésé#en a megúj"l$k aránya a fejlett országok#an ma mintegy 03J, az +B
országai#an IJ, ;elet(+"r$!á#an 8J. Az Bni$ és a tagországok energia!olitikájá#an megfogalmaz$dott elvek és az
érvényesített intézkedések, támogatások, kedvezményes hitelek, valamint a szénre kivetett ad$ hatásaként 6303(re az
+B elsődleges energiaszükségletének 02 százalékát fedezik megúj"l$ energiaforrás#$l.
Amennyi#en a hagyományos energiahordoz$k árai#an érvényesítik a környezeti ártalmak társadalmi költségkihatásait
@e*ternális költségekA, akkor ez az arány még tová## növekedhet. Az +.R #e'slése szerint 6323(re akár a M3
százalékot is elérheti. A legnagyo## növekedési ütemet a jelenleg kis részarányt ké!viselő na!energia közvetlen
felhasználására !rognosztizálják.
>a már a megúj"l$ energiaforrások alkalmazásához szükséges eszközök, #erendezések árai hazánk#an is egyre kedvező##ek. A világ egyre tö##
országá#an államilag is támogatják ezen eszközök megvásárlását. A szoláris te'hnol$gia !ia'ké!es #evezetéséhez, a szélese## kör& elterjesztéséhez
>agyarországon is szükség lenne az állami támogatások külön#öző formáira.

A naps!'árzásb"l nyer-et. ener'ia
A a! s"gárzásá#$l származ$ energia közvetlen felhasználása már rég$ta ismert az em#eriség számára. +lég 'sak az $kori eredményekre gondolni,
nevezetesen az Arkhimédész által előállított gyújt$tükörre, vagy a még ma is korszer& .z$kratész(féle na!ház elvére, amely szerint az é!ület déli oldalát kell
magasa##ra é!íteni a téli na!s"gárzás hasznosítása végett.
a!jaink kis teljesítmény& na!energia(hasznosít$ #erendezéseinek tö##ségét a mediterrán országok háztetőin látj"k, ami általá#an egy na!kollektor#$l és a
hozzá tartoz$ melegvizes tartály#$l áll, és használati meleg vizet #iztosít a ház lak$inak. +zek#en az országok#an számos na!energiával m&ködő
gyümöl'sszárít$ és (aszal$ #erendezés üzemel.
A a! s"gárzásá#$l a földi élet számára elsősor#an az elektromágneses s"gárzás, a fény a legjelentőse##. A a! s"gárz$ teljesítményének a Földet elérő
része mintegy 098*0306 kK, ami tö##ezerszeresen meghaladja az em#eriség jelenlegi energiaigényét. Az átlagos intenzitás mértékéül az ún. na!álland$t
+"czár /ábor
használj"k, amelynek értékeC E3V0828 KPm6.
A s"gárzás egy része közvetlen m$don j"t el a Föld felszínére, míg másik része a légkör hatása miatt megtörik, visszaverődik, és így végül kialak"l a sz$rt
s"gárzási kom!onens. Az energetikai hasznosítás szem!ontjá#$l a két kom!onens összegével, vagyis a teljes s"gárzással számol"nk.

A naps!'árzással érkez. ener'ia mennyisé'e
>agyarországon a századford"l$ $ta végeznek rendszeres megfigyeléseket a na!s"gárzásra és a na!sütés időtartamának regisztrálására. A na!energia
hasznosításával ka!'solatos m&szaki tervező m"nkához elengedhetetlenül fontosak ezek az adatok, hiszen ezek#ől kiind"lva t"dj"k meghatározni a
#erendezésekkel kinyerhető energia mennyiségét.
A na!s"gárzásra merőleges síkon mért s"gárzási adatok, mint az alá##i tá#lázat is m"tatja, széles határok között változnak.
A teljes na!s"gárzás évi átlagos összege hazánk#an @>OPm6A
>erőleges síkon mért s"gárzási átlagértékek @kK$Pna!A
jan!ár febr!ár márci!s április máj!s j0ni!s
I,36 2,92 9,I8 1,76 03,8 03,1
j0li!s a!'!szt!s szept. okt"ber nov. dec.
03,6 03,9 7,2 9,17 2,90 I,M2

A naps1téses "rák száma
A meteorol$giai intézet sok éve regisztrálja a na!sütéses $rák számát hazánk#an. +zek az adatok szintén rendkívül hasznosak azon szakem#erek számára,
akik a na!energia felhasználásával ka!'solatos #erendezések m&szaki terveit készítik el.
a!sütéses $rák száma hazánk#an
jan!ár febr!ár márci!s április máj!s j0ni!s
29 16,7 082,9 01M,9 626,1 6M9,0
j0li!s a!'!szt!s szept. okt"ber nov. dec.
67M,M 691 636 081,7 M6,1 I3,6

A 2A3424R/5A&AS62)S789S +:D;A5
A na!energia közvetlen hasznosításának legelterjedte## m$djait két fő 'so!ort#a szokás sorolni. +zek egyike az ún. !aszív hasznosítás, amikor külön
kiegészítő eszköz, #erendezés nélkül t"dj"k a na!energiát ( megfelelő tájolás, 'élszer& üvegezés, hatékony szigetelés és alkalmas szerkezeti anyagok
megválasztásával ( az é!ületek f&tésére felhasználni.
A másik megoldás az aktív hasznosítás, amikor valamilyen, külön erre a 'élra készített eszköz @kollektor, na!elemA segítségével alakítj"k át a a! s"gárzási
energiáját hővé vagy villamos energiává.
<ága## értelem#en a #iomassza energetikai 'élú felhasználása is na!energia(hasznosítást jelent, hiszen a növények az asszimilá'i$ során a na!s"gárzás
segítségével alakítják át a szervetlen anyagokat szerves vegyületekké. >ás sz$val a növények kémiailag kötik meg a na!energiát, amit aztán a növényi
rostok elégetése során hőenergiaként hasznosíthat"nk.
A na!energia hasznosításának a mezőgazdaság területén van a legnagyo## hagyománya. A kezdet#en üvegezett, majd késő## m&anyag #orítású
üvegházakat évek $ta széles kör#en használják, elsősor#an zöldségfélék és virágok termesztésére. ?azánk#an tö## vidéken is igen elterjedt az ún. f$liás
termesztés, ami a mi éghajlati viszonyaink mellett is lehetővé teszi egyes zöldségfélék korai előállítását.
A takarmányszárítás is igen fontos terület. Ett általá#an a környezeti hőmérsékletnél 'sak 2(03 fokkal melege## levegőre van szükség, mivel magasa##
hőmérsékleten szárítva a takarmány már veszítene tá!értéké#ől. <ö##féle m&szaki megoldást is alkalmaznak erre a feladatra. >a már széles kör#en elterjedt
!éldá"l az a te'hnol$gia, amelynek lényege, hogy a kényszerlevegős szárít$k elé nagy átmérőj&, fekete f$liá#$l kialakított, a talajhoz rögzített 'sövet
ka!'solnak #e. A ventillátor a fekete f$lián keresztül nyomja a levegőt a szárít$#a. A 'sövön áthaladva a levegő felmelegszik, és köz#en feszesen -felfújva-
tartja a 'sövet.
A na!energia(hasznosít$ #erendezések alkalmazására azok a területek a legelőnyöse##ek, ahol ala'sony hőmérséklet& levegőre vagy vízre van szükség.
Elyen terület !éldá"l az "szodák hőellátása, ahol a használat időszaka szeren'sésen egy#eesik azzal az évszakkal, amely#en a a! s"garaival a legtö##
energia érkezik a Föld felületére. A sza#ad téren lévő meden'ék hőigénye két fő rész#ől tevődik össze.
+gyik a víz felszínén a !árolgás#$l ad$d$ hőveszteség, a másik !edig a friss víz felmelegítésének energiaigénye. a!sütéses idő#en az "szodákhoz a
szükséges energia mennyiségét kollektoros vízmelegítéssel lehet #iztosítani.
3asszív napener'ia -asznosítás
A na!energia aktív hasznosítása, mint erre már "talt"nk, ala!vetően fototermik"s vagy fotovillamos m$don mehet vég#e. A fototermik"s megoldás azt jelenti,
hogy egy alkalmas eszközön @na!kollektoronA folyadékot vagy levegőt áramoltat"nk keresztül úgy, hogy köz#en minimálisra 'sökentjük az áraml$ közeg által
felfogott energiának visszas"gárzás vagy hővezetés általi eltávozását a készülék#ől. A felmelegített folyadékot leggyakra##an meleg víz előállítására
használj"k fel, de természetesen egyé# megoldások is előford"lnak a gyakorlat#an.
A fotovillamos megoldás során na!elem segítségével alakítj"k át a na!energiát közvetlenül villamos energiává. Az ily m$don ka!ott 06 vagy 6I %(os
egyenfeszültséggel közvetlenül lehet fogyaszt$kat @!l. világítás, szellőztetésA m&ködtetni. .zükség esetén 663 %(os vált$áramú hál$zati fogyaszt$k is
m&ködtethetők egy inverteres egység köz#eiktatásával.
>indkét eset#en !ro#lémát jelent a #egy&jtött hő( ill. villamos energia tárolása. +nnek oka az, hogy az energiát sokszor é!!en akkor szeretnénk felhasználni,
amikor az a na!s"gárzás hiánya miatt nem áll rendelkezésre, vagy fordítva, akkor van energiahozam, amikor nin's igény a felhasználásra. A folyadékkal
m&ködő kollektoros hasznosítás esetén a leggyakori## megoldás egy megfelelő méret& szigetelt tartály alkalmazása. A na!elemek által szolgáltatott villamos
energiát legegyszer&##en akk"m"látorok#an tárolhatj"k.
A na!kollektorok illetve na!elemek által #egy&jthető energia mennyisége nagy#an függ a #erendezések tájolását$l és dőlésszögének #eállítását$l. <ájolás
tekinteté#en természetes, hogy a déli #eállítás a legkedvező##. A dőlésszög o!timális értéke az üzemeltetés időszakát$l függ. A /"da!esten érvényes havi
átlagos s"gárzási adatok#$l számolva egész évi m&ködtetés esetén a vízszintessel #ezárt I8,2 fokos dőlésszög& #eállítás az o!timális. yári h$na!okra a
jelentősen eltérő na!magasságok miatt ez az érték 01,2 fokra, a téli h$na!ok idejére !edig 9M,6 fokra #e'sülhető. Qltalá#an 83(M3W(os dőlésszöget szokás
alkalmazni.
A napelem
A na!elemek, vagy más néven fotovillamos elemek a fotovillamos jelenséget hasznosítják. A a! elektromágneses s"gárzása a na!elem ala!anyagát
ké!ező félvezető#en sza#ad töltéshordoz$kat hoz létre, amelyek hatására a na!elem fémelektr$dáin feszültségkülön#ség keletkezik. ?a a fémelektr$dákat
külső áramkörön keresztül összeka!'solj"k, akkor a na!elem megvilágításának hatására a külső áramkör#en azzal arányos mérték& egyenáram folyik. Az
áram nagyságát a keletkezett sza#ad töltéshordoz$k száma határozza meg, a feszültség !edig az ala!anyag jellegétől függ.
A na!elem fény hatására m&ködik, így közvetlen vagy közvetett @az ég#oltr$l érkezőA na!s"gárzás, illetve egyé# fényforrás hatására is. Az elméleti
energiaátalakítási hatásfok akár a M3 százalékot is elérheti, azon#an a gyakorlat#an ennél lényegesen kise## hatásfokú na!elemek készülnek.

A napkollektor
A na!energia összegy&jtésre szolgál$ #erendezések m&ködési hőmérséklete a felhasználási 'élt$l függően külön#öző lehetC 63 és 033 o4 között változik. A
#"rkolat nélküli hőelnyelők fekete felület& m&anyag#$l vagy fém#ől készülnek, megjelenési formáj"k lehet lemez, !a!lan, szőnyeg, 'ső vagy tömlő. +zek az
ol's$## #erendezések legfelje## I3 o4(ig alkalmasak a na!energia hasznosítására, és 'sak a nyári időszak#an m&ködőké!esek. Egen j$l használhat$k
!éldá"l "szodavíz melegítésére, vagy hőszivattyúk energiagy&jtőjeként.
A I3 o4 hőmérséklet fölötti m&ködést a hőelnyelő hőszigetelésével, j$ minőség& fényelnyelő #evonatával és fényáteresztő takarással kell #iztosítani, ezeket a
#erendezéseket nevezzük üvegezett síkkollektoroknak
A szárnyla!át metszetei
+lso feladat, hogy a la!átszámhoz megfelelo λ (t válassz"nk.
+z"tán kiszámítj"k a szükséges szélkerék(s"garatC
A következő m&veleteket minden egyes szárnymetszetre kiszámítj"k.
A helyi gyorsjárási tényezőtC
Az áramlás szögétC
A la!át #eállítási szögétC
A szárnymetszet hosszátC
A legjo## hatásfok úgy érhető el ha a szárnyla!át minden metszeté#en azonos az áramlás szöge, tehát s"gárirány#an el'savarodik és változik a
szárnymetszet hossza. +z igen összetetté teszi a szárnyla!át gyártását.
Amikor meghatározz"k a keresztmetszeteket elj"t"nk a szilárdtest modellhez. A felszerelt la!átkerék általá#an jo## sodrású.
Szilárdsá'i méretezés
A vízhúz$ szélmotorok la!átjait általá#an fém#ől, a szélgenerátorokét üvegszálas !oliészter#ől készítik. A szárnyla!átra aerodinamikai(, 'entrif"gális(, súly(
és dinamik"s erők hatnak. +##ől fakad$an hajlít$(, húz$(, 'savar$( és dinamik"s igény#evételek jelentkeznek.
a!jaink#an a megfelelő falvastagság eloszlás meghatározásához számít$gé!es végeselem(m$dszert alkalmaznak. A kialak"l$ feszültségálla!ot színskálán
érzékeltethető.
Zsszefoglalva tehát a la!áttervezés m$dszere három lé!ésen ala!szikC a szárny!rofil kiválasztása, a szárnyla!át tervezése és a terhelések meghatározása.
>ana!ság számít$gé!es segédleteket alkalmaznak ezen a területen. A tervezési adatok változtatásával testre sza#ott feladatok oldhat$k meg. A tervező így
könnyen változtat a geometriai és m"ködési jellemzokön.
;elma'yarázat
! a lapátkerék legnagyo$$ átméroje által súrolt felület #!YD

' m
:

" a szárnymetszet hossza m
"6 nyomaték tényezo +
". teljesítmény tényezo +
Vsz lapátszám d$
. teljesítmény 5
D a lapátkerék legnagyo$$ sugara m
r a szárnymetszet sugara m
vk a lapát kerületi se$essége mAs
vl látszólagos szélse$esség mAs
vsz a szél se$essége mAs
α állásszög °
β $eállítási szög °
λ gyorsjárási tényezo +
λ r helyi gyorsjárási tényezo +
ρ sprpség #a levego sprpsége ρ Y/:4 ikgAm
F
j ' kgAm
F

φ áramlás szöge °
ω szögse$esség s
+/
Fel-asznált irodalom<
• :o"rieves, =.LeC Kind!o[er !lants Gergamon Gress.!!. 9M(99. , 5*ford 0716.
• Oansen, K.A.>., .m"lders G.<.C Fotor =esign for horizontal a*is [indmills AmersfortC .teering 4omitee.!!.8(68, 0799.
• Ledá's ;iss AladárC A szélenergia hasznosításának lehetoségei >agyarországon +nergiagazdálkodási <"dományos +gyesület, 0713(16.
• Fo#ert :as'hC Kindkraftanlagen /.:. <e"#ner .t"ttgart, 0770.
• .iegfried ?eierC Kindkraftanlagen im etz#etrie# /.:. <e"#ner .t"ttgart, 077I.
@Yszivatt,I

@artalomjegyzék
6i a hoszivattyúZ
6ik a hoszivattyú elonyeiZ
&ogyan mpködik a kompressziós hoszivattyúZ
7soportosítás mpködési elv szerint
7soportosítás hoforrás szerint
Pelhasználási területek
! hoszivattyúk alkalmazásának ökológiai vonatkozásai
6agyarországon kapható hoszivattyúk
@ová$$i informá"ióforrások
Püggetlen [kológiai )özpont
)örnyezetkímélo$$ apítés !dat$ázisa

hoszivattyú
heat pump
5nrmepumpe
$om$a de "alor
Mi a 4Yszivatt,IL
! hoszivattyú a környezet energiájának hasznosítására szolgáló $erendezés, mellyel lehetséges
fpteni, hpteni, melegvizet eloállítani ! $erendezés a mpködtetésére felhasznált energiát nem
közvetlenül hové alakítja, hanem a külso energia segítségével a hot az ala"sonya$$ hofokszintrol
egy magasa$$ hofokszintre emeli, legtö$$ször a föld, a levego és a víz által eltárolt napenergiát
hasznosítva #6ert külso energia felhasználása nélkül , OmagátólO a ho "sak melege$$ helyrol tud a
hidege$$ hely felé áramlani'
! hptogép is hasonlóan mpködikH a szekrény $elsejé$ol szállítja el a hot, tehát hpti, majd ezt a
homennyiséget a hátulján levo "sokígyón adja le
! geotermikus hoszivattyú például a OföldO #talaj, talajvíz' és a ház $elso terei között szállít hot
! talaj mélye$$ rétegeinek homérséklete télen+nyáron állandó #pl E méter mélyen átlagosan k/:
X7'H télen melege$$, nyáron hidege$$, mint a levego homérséklete ! szállítási irányon változtatva
télen a talajtól hot elvonva fpthetünk, nyáron a talajt melegítve hpthetjük a házat #illetve
melegvizet állíthatunk elo télen+nyáron'
! ho szállításához folyamatosan elektromos energiát kell a rendszer$e táplálni ! rendszer
hatékonyságát az ún munkaszámmal #7>.Y7oeffi"ient of performan"e' jellemezhetjük, ami azt
mutatja meg, hogy a hoszivattyú által leadott hasznos hoteljesítmény hányszorosa a mpködtetéshez
felhasznált hajtási teljesítménynek %z azon$an az év folyamán változhat a hoforrás
homérsékletének változásával, ezért az egy évre vonatkozó energiaszám #N!U +
Nahresar$eitszahlHéves munkaszám' pontosa$$ képet ad a hoszivattyú teljesítményérol %z
elsosor$an attól függ, hogy mekkora homérsékletkülön$séget kell áthidalni #a hoforrás és a fptési
eloremeno homérséklet külön$sége', általá$an három és öt közötti érték, tehát egy egység villamos
energiával három+öt egység hoenergiát állíthatunk elo #szem$en az elektromos fptéssel, ahol egy
egység villamos energiával egy egység hoenergiát kapunk'
Mik a 4Yszivatt,I elYn,eiL
%gész év$en képes közvetett módon kiaknázni a nap energiáját, nem függ a pillanatnyi
napsugárzás erosségétol, mivel a környezet$en eltárolt energiát hasznosítja
=egítségével ala"sony homérsékletszintp hoforrások$ól is kinyerheto ho, illetve hulladékhot
hasznosíthatunk
!mennyi$en a fptést teljes egészé$en a hoszivattyú végzi #monovalens rendszer', nin"s szükség
kéményre, a helyszínen nin"s károsanyag ki$o"sájtás
@og,an mXk1;ik a kom'resszi3s 4Yszivatt,IL




)ét ho"serélot egy körvezeték köt össze
%gy kompresszor a "sovezeték$en olyan
munkaközeget keringet, melynek igen ala"sony a
forráspontja, "sak nagy nyomás alatt
"seppfolyósodik
! hideg oldali ho"serélo elott a folyékony
halmazállapot$an lévo munkaközeg nyomását egy
nyomás"sökkento szelep leejti /,0 $ar+ra
%kkor a munkaközeg hevesen elpárolog, +:X7+ra
lehpl és a párolgáshoz szükséges hot a ho"serélo
másik oldalán átfolyó környezeti közeg$ol #jelen
eset$en levego$ol, de lehet víz$ol, termálvíz
hulladék$ól szennyvíz$ol, st$ ' vonja el, annak
lehptésével
! F X7+ re felmelegedett munkaközeget a
kompresszor elszívja, $espríti /F,4 $ar nyomásra,
melytol a le"sapódó munkaközeg felmelegszik
forrásH;;;o"hsnerde


0F,4 X7+ra ! le"sapódásnál felsza$adul az a ho,
melyet a környezet$ol elvont, megnövelve a
kompresszor$a $etáplált és hové átalakult
energiával
6indezt az energiát a másik ho"serélon áthaladva
átadja a fptési rendszer$en keringo fptoközegnek
@Yszivatt,Ik cso'ortosítása mXk1;ési elv2k szerint
! hoszivattyúk dönto tö$$sége kompressziós elven mpködik elektromos vagy gázmotor
segítségével, de létezik a$szorp"iós elven mpködo hoszivattyú, vagy a kettot kom$ináló
$erendezés, ezek legtö$$je még kísérleti stádium$an van, vagy kevéssé elterjedt .élda az ilyen
típusú $erendezésre ezen a honlapon található, a mpködését $emutató videoklippel együtt
@Yszivatt,Ik cso'ortosítása 4YHorrás szerint


talajH
! tala+kollektoros ren;szer eseté$en tö$$száz méter hosszú spe"iális kemény .(7 köpennyel
ellátott réz"söveket, vagy polietilén "söveket fektetnek le /+: méter mélyen &átránya, hogy nagy
felületen #a fptött alapterület /,4+F+szorosán' kell meg$ontani a telket a "sövek lefektetésekor, ezért
leginká$$ új építésp házak esetén jöhet szó$a
=egítségével négyzetméterenként :1+F1 5attnyi energiát nyerhetünk %nnek nagysága függ a talaj
hovezetésétol, nedvességtartalmától, és az esetleges talajvíztol
! tala+szon;ás ren;szer esetén k$ /4 "m átmérojp, 41+:11 méter hosszú lyukat fúrnak a föld$e
leginká$$ függolegesen %$$e helyezik az < alakú szondát, ami$en zárt rendszer$en "irkulál a
hptoközeg :11 méteres mélység esetén k$ /0 r7+os a Pöld
Vehet két+ vagy háromkörös rendszer, attól függoen, hogy a szondá$an közvetlenül a hptoközeg
áramlik, vagy fagyálló folyadék adja át közvetetten hojét a hptoközegnek ! szondák spe"iális
esete az energiakaróH tö$$ szondát egymás mellé helyezve nyáron eltárolják a hoenergiát a föld$en,
amit télen hasznosítanak )ülönösen nyári hptési igény esetén, ill ipari méretek$en gazdaságos
-agyságrendekkel mélye$$ szondák esetén #/111+:111 méter' már nem a talajrétegek$en eltárolt
napenergia kerül közvetetten hasznosításra, hanem elsosor$an a geotermik6s energia ! Pöld
középpontjá$an lejátszódó reak"iók hoje a felszín felé áramlik, ezért mennél mélye$$ a fúrt kút,
annál nagyo$$ a kúttalp körüli réteg homérséklete %z a homérséklet a geotermikus gradienstol
függ #egy kilométerrel mélye$$en mennyivel melege$$ a földkéreg' %z hazánk$an E1X7Akm körüli
érték, szem$en a F1XAkm+es európai átlaggal
talajkollektor
talajszonda
masszív a9szor9er #$eton építmény'
Pöld alatti vagy föld feletti $eton vagy téglafal$an, $etonlemez$en mpanyag "sokígyót helyeznek
el )ülön e "élra épített szo$orszerp elemek, vagy támfalak, homlokzati $etonfelületek is
felhasználhatóak
! mpködés elve hasonló a talajkollektorokhozH ! $eton jól vezeti a hot, tömege alkalmas a ho
tárolására =egít a levego, talaj, esovíz hojének átvételé$en, a napsugárzást közvetlen is
hasznosíthatja
masszív a$szpor$er #$eton építmény'
talajvíz
! tala+víz!kIt$ól $úvárszivattyúval nyert víz hojének elvonása után a vizet vagy egy másik kút$a,
vagy felszíni víz$e #patak,tó,folyó' vezetik, vagy elszivárogtatják föld$e fektetett drén"söveken át
! talajvíz állandó homérséklete #0r7+/:r7' és jó hovezeto+képessége révén ideális hoforrás
@ová$$i spe"iális alkalmazás, amikor hoforrásként egy tó szolgál %$$e helyezik el körkörösen a
kollektorként szolgáló "söveket
talajvízkutak
levego
! k2lsY levegY ventillátorokkal kerül $eszívásra, amit a hoszivattyú hpt le &átránya, hogy a
levego homérséklete nem állandó, így a rendszer hatékonysága is változó, illetve a ventillátorok
által keltett zaj is pro$lémát jelenthet
Pelhasználásra kerülhet még a 4áz 'incé+ének levegY+e is
)özponti szellozteto rendszerrel ellátott, légmentesen szigetelt ház esetén az kifúvásra kerülo
el4asznált levegY is használható hoforrásként, vagy a $efúvásra kerülo levegot melegítve, vagy a
fptési rendszerre rásegítve #%nnél egyszerp$$ megoldás a ho"serélok alkalmazása, ahol a kifúvott
meleg és a $eszívott hideg levego egy nagy felületp $erendezésen át adja át a hot, anélkül, hogy
keveredne'
külso levego
forrásH;;;;aermepumpe+$;pdeA
hulladékho
=zámítás$a jöhet hoforrásként a szenn,víz, az el4asznált termálvíz %lo$$ire magyarországi példa
a szekszárdi húskom$inát, ahol a ::X7+os szennyvíz a hoforrás, míg utó$$ira a harkányi
gyógyfürdo, melynek F:+F4 X7+os elfolyó vizét használják fel két egyenként //11 k5+os
hoszivattyúval
A 4Yszivatt,I Hel4asználási ter2letei


HXtés:
! hoforrás$ól elvont hot a $erendezés általá$an a zárt kör$en keringetett víz fptoközeg
felmelegítésére használja fel %lsosor$an az ala"sony homérsékletp fptési módok alkalmasak
hoszivattyúval történo felhasználásra, mert akár"sak a napkollektoroknál, annál nagyo$$ a rendszer
hatékonysága, minél kise$$ a fptési eloremeno homérséklet .adló+, fal+ és mennyezetfptés jöhet
számítás$a, ahol a nagy holeadó felület miatt már F4 X7 is elegendo
6onovalens rendszerH a ház teljes fptési energiaszükségletét $iztosítja
Civalens rendszerH a hoszivattyú mellé kiegészíto fptés kell, ami lehet $ármilyen kazán, vagy
napkollektoros rendszer is
melegvíz!készítés:
&asználati melegvíz készítésére is felhasználható a hoszivattyú, de a kondenzátor oldali felso
homérséklet határ k$ 44+E1 X7, emiatt a melegvíz homérséklete E1 X7 alatt marad
4Xtés:
! folyamat megfordításával a fptésnél hoforrásként használt közegnek adja át a helyiségek$ol
elvont hot

fptés és melegvízkészítés hoszivattyú és
napkollektor használatával
forrásH;;;;aermepumpe+$;pdeA
A 4Yszivatt,I alkalmazásának 1kol3giai vonatkozásai

! hoszivattyú által szolgáltatott energia két forrás$ól származikH
)örnyezeti ho, mely egyértelmpen nyereség, akár"sak a napkollektor által gypjtött napenergia
&ptoközeg keringetéséhez szükséges energia, mely a legtö$$ készüléknél elektromos áram
!z elektromos áram erompvi termelésénél és szállításánál komoly veszteségek lépnek fel, illetve a
fosszilis tüzeloanyagok és az urán felhasználása jelentos környezetszennyezéssel jár % két tényezo
a hoszivattyúk alkalmazásának ökológiai mérlegét igen lerontjaH
6agyarországon felhasznált áram F8,/ L+a atomeromp$en, :4,: L+a szénerompvek$en, FF,E L+a
olaj és gáztüzelésp erompvek$en kerül eloállításra ! megújuló energiaforrások igen ala"sony, :,/
L+os értéket képviselnek #utó$$i részarányának jövo$eni növekedése prognosztizálható, javítva a
hoszivattyú ökomérlegét'
Pelmerülhet a kérdés, hogy nem lenne+e ökológiailag pozitíva$$, ha a hoszivattyú mpködtetéséhez
szükséges áram termelésére felhasznált fosszilis tüzeloanyagokat közvetlenül használnánk fel
fptésreZ 6int azt a hoszivattyús rendszer energia+diagramja mutatja, a válasz nagymérték$en függ
az áramtermelés hatékonyságátólH
%rompvi áram felhasználása esetén, magyarországi és németországi adatokat figyelem$evéve ! hoszivattyú
munkaszáma F,4
! diagramon jól látszik, hogy a primerenergia+felhasználás "sökkentése leginká$$ az erompvi
hatékonyság és a munkaszám növelésével lehetséges %lo$$ire a kogenerá"iós energiatermelés
jelent gazdaságos alternatívát, utó$$it a minél hatékonya$$ készülékek és a minél nagyo$$
energiatartalmú környezeti hoforrás felhasználásával érhetjük el
6íg -émetország$an egyértelmpen pozitív a hoszivattyú ökológiai mérlege, addig
6agyarországon nem feltétlenülH mint azt az alá$$i á$ra mutatja, sokkal környezetkímélo$$
hoszivattyút használni a villamos fptés helyett, viszont a kondenzá"iós gázkazánok hasonlóan
környezet$arát megoldást nyújtanak
! fenti adatok összehasonlítása a külön$özo fptési rendszerekkel a primerenergia+felhasználás
vonatkozásá$anH
#/11 k5 fosszilis energiá$ól hány k5 hasznos ho termelheto'
6egjegyzésH ! fenti adatok, diagramok, megállapítások F,4+ös munkaszám mellett tekinthetoek
igaznak, de lehetséges ennél nagyo$$ hatékonyságú rendszereket is létrehozni, melyek ökológiai
mérlege a fentieknél egyértelmpen jo$$ %z nem keverendo össze a gazdaságossággal, mert a mai
pia"gazdaság$an sajnos a nagyo$$ primérenergia+felhasználás sokszor nem jár nagyo$$ költséggel
#például a hazánk$an szo"iális+politikai kérdésként kezelt gázárak magas állami támogatottsága
mind a hoszivattyú, mind a megújuló energiaforrásokat hasznosító $erendezések megtérülési idejét
jóval hossza$$á teszi'
A K1rké' a;at9ázisá9an szere'lY 4Yszivatt,Ik:

-ordi" geotermikus hoszivattyúH O ?,,?,5O széria #folyadék+levego ill
víz'
-ordi" geotermikus hoszivattyúH O DO széria #folyadék+levego'
-ordi" geotermikus hoszivattyúH O 5O széria #folyadék+víz'
-ordi" geotermikus hoszivattyúH O>O széria #folyadék+levego'
=tie$el %ltron levego+víz hoszivattyú 5.V #/2 k5'
=tie$el %ltron víz+víz hoszivattyú 5.5% #/9 k5'

Tová99i inHormáci3Horrások:

K1n,vek:
%nergiatakarékos környezetkímélés hoszivattyúkkal
=tró$l !lajos dr
>6*)), Cp, /888
91 old
! )örnyezetvédelmi Püzetek e száma a hoszivattyús te"hnika új irányzataival, alkalmazásaival
foglalkozikK példák $emutatásával, az energatikai és környezetvédelmi szempontok szem elott
tartásával ! hoszivattyú alapelveinek és típusának rövid leírása után a legúja$$ fejlesztések
irányait összegzi, $emutatja a legkorszerp$$ hoforrásokat, felhasználásokat ! $erendezések
országonkénti elterjedtsége után a környezetvédelmi és gazdaságossági kérdések következnek,
majd irodalomjegyzékkel zárul ez a füzete"ske %lsosor$an a hoszivattyút már $izonyos szinten
ismerok számára mutat $e érdekes témákat
Jinkek:
! hoszivattyú a jövo energiaforrása
a nap és föld hojének hasznosítása
&ajdú Ryörgy tanulmánya alapos $evezetés a hoszivattyúk világá$a, ökológiai és filozófiai
háttérrel
!V+)> 5nrmepumpen
)ülönféle hoforrású hoszivattyúk és lakásszellozteto $erendezés hoviszivattyús hovisszanyeréssel
Cundesamt für %nergie Cerei"h <mge$ungs;nrme, )nlte
! környezeti és hulladékho hasznosításának, a hoszivattyúval kom$inált kogenerá"iónak szentelt
tudományos igényp honlap, ahol pu$liká"iókat tölthetünk le, kutatási $eszámolókat ismerhetünk
meg
Cundesver$and 5nrme.umpe
! hoszivattyú népszerpsítésére szolgáló oldal Cemutatja a külön$özo típusokat, azok mpködését,
gazdaságosságát .éldákat mutat külön$özo rendszerek lehetséges megtérüléseireRyártó "égek
katalógusa, hírek, újdonságok $emutatása teszi teljessé az oldalt
Reothermie + .raktis"he -ützung von %rd;nrme
ardekes és tartalmas honlap a földho és a geotermikus energiák hasznosításáról Pöldszondák,
termálvíz felhasználásának $emutatása mellett számos kevés$é elterjedt energiatermelési móddal
ismerteti meg a laikus érdeklodot Vetöltheto "ikkek, linkgyüjtemény kap"solódó egyé$
informá"ióforrások is megtalálhatóak itt
Reo;att )ft
! $ékés"sa$ai kft tö$$ek között hoszivattyúkkal is foglalkozik &onlapjukon áttekintés található a
külön$özo hoszivattyúkról, magyarországi alkalmazásuk mpszaki, gazdaságossági kérdéseirol
Vinks 5nrmepumpe
6aritime Reothermal Vtd
)anadai hoszivattyú+gyártó "ég &onlapján termékeikhez kap"solódva rengeteg hasznos
informá"ió lelheto fel a hoszivattyúkrólH mpködésük elméleti alapjai, gyakran ismételt kérdések,
képgaléria, részletes esettanulmányok, letöltheto $rosurák, linkek
>7&=-%D 5nrmepumpe
! "ég gyártmányai között szerepelnek tö$$ek között fptésre, melegvízkészítésre, hptésre szolgáló
hoszivattyúk =pe"iális $erendezések passzívházakhoz, és háztartási méreteknél nagyo$$
$erendezések, sza$ályozott hoszivattyús lakásszellozteto rendszer is megtalálható palettájukon !
honlap legfo$$ erénye a remek $emutató, leíró rész, mely segítségével rengeteget tanulhatunk a
hoszivattyúkról
Fel4asznált iro;alom:

<tr*bl #lajos, dr"= %nergiatakarékos környezetkímélés hoszivattyúkkal
>6*)), Cp /888
/ajdú Hyörgy= ! hoszivattyú a jövo energiaforrásaH a -ap és a Pöld hojének hasznosítása
httpHAA;;;in"ohuAin"oEAinnovaA"ikkFhhtm
<t,m!ha,ser ;amás, 5r" Isiszár #ntal 9ed":= %nergiahatékonysági kézikönyv ház+ és
lakástulajdonosok részére
httpHAA;;;reakhuAkkA1:2htm
Reo;att kft honlapjaH httpHAA;;;geo;atthuA
készítette:
Nároli Nózsef
lektorálta:
?r )ontra Neno okl gépészmérnök,
a mpszaki tudomány kandidátusa

F2ggetlen ?kol3giai K1z'ont
;;;foekhu
K1rn,ezetkímélY99 0'ítés A;at9ázisa
;;;foekhuAkorkepA


:11:18/1
! közölt anyagok a forrás feltüntetésével
sza$adon felhasználhatóak

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful