P. 1
2004 a szovegi -ce, -ci jelek kiejtese az urartui nyelvben

2004 a szovegi -ce, -ci jelek kiejtese az urartui nyelvben

|Views: 22|Likes:
Published by BuhályAttila

More info:

Published by: BuhályAttila on Nov 26, 2009
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

02/01/2013

pdf

text

original

TANULMÁNYOK AZ EGYETEMES , .. , ES MAGYAR TORTENELEM KÖRÉBOL lll.

Szerkesztette: Czövek István tanszékvezeto egyetemi tanár

Bessenyi György Könyvkiadó Nyíregyháza .2004

Tartalomjegyzék
Tanulmányok az egyetemes és magyar történelem köréboilII.
'. .\
::-'

Buhály Attila: A szóvégi -Ce, -Ci jelek kiejtése az urart:uinyelvben Kávássy Sándor: A nemzetség Mohács elotti törvényeinkben Szakállas Sándor: A Rákóczi-szabadságharc Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegyékben Zsoldos lldikó: Marie Antoinette és Joséphine megítélése a korabeli Közvéleményben
Fazekas Rózsa: A Magyar Gazdasági Egyesület tevékenysége 1835 és 1849 között

9 27

Szerk,~:?tette: Czövek István tanszékvezeto egyetemi tanár Lektorálta: Tímár Lajos egyetemi docens A kötet megjelenését támogatta: a Nyíregyházi Foiskola Bölcsészettudományi és Muvészeti Foiskolai Kar Tudományos Bizottsága Kiadja: a Bessenyei György Könyvkiadó Nyíregyháza
Kiadóvezeto: Karakó András

45

59

75

Molnár lldikó: A görög kérdés és az európai politika Újj Anna: Szent István jelentosége a magyar történelemben Amiröl Hodinka Antal még nem tudhatott

89

103

ISSN: 1785-7392

Reszler Gábor: A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elvándorlás néhány gazdasági, társadalmi összetevoje (1945-1995) 127 Muhely ( 'zövek István: A francia konzervatív közvélemény és a kettös szövetség

Készült: a Nyíregyházi Foiskola Nyomdájában

141

2004.

BUHÁLY ATTILA

;':

A szóvé'~ -Ce, -Ci jelek kiejtése az urartui

. nyelvben

kutatásának egyik problémája:a névszók szóvégi magánhangzóinak pontos kiejtése. Az lJI'aI1UÍrásbeliségben az ékjeí lek között "felülreprezentáltak" a CV-jelek, azaz azok a jelek, amelyek hangsora egy kezdo mássalhangzóból (consonans) és egyzáró magánhangzóból (vocalis).áll. Nagyon gyakran azonban, és szinte kizárólag az lel és az Iif. hang esetén, a használt ékjelbol nem lehet eldönteni, hogy pontosan mi az adott jel vocalisának az olvasata, mivel a7;adott CV -jel többféle, általában két olvasatot is lehetové tesz: egy o-/Ce/, ill. egy 0_ ICi! olvasatot. Segítséget nyújthatna az olvasathoz a scriptio plene és a scriptio defecta használata. Problémát jelent azonban az is, hogy a scriptio plene esetében megismételt magánhangzó nem minden esetben egyezik meg a szóvégi CV-jel záró magánhangzójával, így az adott szó kiejtése bizonytalanná válik. Az l.I1'a$1iszójegyzékekben és a szövegek transzkribált kiadásaiban általában Ii!-vokalizációt találunk, de ez inkább egyfajta közmegegyezésen, mint biztos vizsgálatokon nyugszik. Az alábbiakban az l.I1'a$1i sZ9~egkorpusz jelentos részét kitevo ISpuini és Minua lJI'aI1UÍ királyok ál~l'emelt szikIafeliratok szókincsébol azokat a névszókat válogattuk ki, amelyek többszöri elofordulásuk során legalább egyszer szóvégi scriptio plenevel vannak ellátva. Az áttekintett anyag alapján a következo szóvégi CV-hangsorpárok tekintetében lehet következtetéstlevonni: -Idei,-/di/; -/bel, .;/biI; -/lel, -/li!; -/ne/,'-/ni!; -Ire!, -Iri!; -Isel, -Isi!; -Isel, -/Si!. TermésZetesen egyéb Ce/i-végzodésu szavak is elofordulnak az urat1Ui nyelvben, ezek azonban az emIített foITIÍsanyagban vagy nem kello mennyiségben fordulnak elo, vagy pedig pusztán scriptio defecta formában bukkannak fel, így az alábbi vizsgálódási körbe nem lehet ezeket bevonni.
)

o. Az lJI'aI1UÍ yelv n

1. -IdeI, -/di/ = DI (No.459, 154i A DI az ékírás használatának

szinte

összes

korszakában

polifó~ jel, így Ura.rtuban is feltételezheto a ldi/ JI!. Idei olvasata egyaránt. Az Ura.rtu-kutatók azonban egyezmériyesen legtöbbször ldi/ként szokták olvasni. Ern1ített ISpuini-Minua-szövegkorpuszunkban egy névszó és egy istennév esetében fordu1 elo egyaránt scriptio defecta és scriptio plene. Ijaldi isten neve három tekintetben is vizsgálható, attól ruggoen, hogy milyen suffixurnIánc kapcsolódik az istennévhez. 1.1. gi§ufde "szoloskert,,3

2. A -/b.e/, -/b.iI hangsorpárt két jellel adja vissza az ékírás. Ura.rtuban többnyire a ijI, I:IE (Nr.396, 135) jelet aIkalmazzák, ritkábban a l:IE2(Nr. 143, 62) jelet. (1.alább) Ezzel a végzodéssei három, hasonló funkciójú névszórag esetén találkozunk: -!Je (egyfajta "melléknévképzo", valamihez, valakihez tartozást fejez ki),4-t(u)be (absztraktkifejezésekje1zésére),s valamint -s!Je.6 2.1. ar!Je "sors, siker, szerencse" (2.1de~ ar;'ijI/E abs. KUKN 43:14, 56:27, 60:12, 101b:42, 118: 17 (2.1P1j ar-ijIlE-e abs. KUKN 80:14 2.2. kamna!Je "korábban, elobb, hamarabb"(?) (2.2p1j ka-am-na-a-ijIlE-e abs.(?) KUKN 75:27 2.3.panit!Je "puszta, elhanyagolt"(?) (2.3P1j pa-a-ni-it-ijI/E-e abs.(?) KUKN 75:28

(1.1de~gi§ul-DI abs.:KUKN38:30a,b, 42:12,82:13,27 (1.1p1j gi§ul-DI-e; gi§ú-lu-DI-e abs.: KuKN -38:27, 20a:12, 148:27, 82:15, BELL! I DIN((OL,-JKF 8,
1980: 167 ff. 2.sor
1.2.1. dIjaldi + dativuslgenitivus (1.2.1 de(.1) dlnl-DI-e dat. KUKN 30:28 passim (1.2.1def.2) dlnl-DI-i gen. KUKN 56:13 passim (1.2.1p1ene.3)dlnl-DI-i-e dat. KUKN 36:1 passim (1.2.1p1ene.4)dlnl-DI-i-e-i KUKN 106:7 (1.2.1P1ene.5)dlnl-DI-e-i KUKN 20:6, 36:2, 38:3, 39a:4 1.2.2. 'Baldi (1.2.2p1j
..
~)' ."
I ~

~: , . 1.

l'

2.4. sube "új" (2.4def.1)ú-(ú-)1:IE2bs. KUKN 38:27,28,29, 20a:ll, s a 12,13,42:11 ,
(2.4def.2)sú-ijIIE abs. KUKN 125:7 (2.4P1j sú-ú-ijI/E-e abs. KUKN 82:30 2.5. uris!Je "eszköz, tárgy, dolog" (2.5PIene.l) ú-ri-is-ijI/E-e abs. KUKN 30:8 (2.5PIene.2) -ri-is-ijI/E-i-e dat. KUKN 38b: 14 ú 3. -Ilel, -ilii = LI (Nr.59, 19) A LIjel a DI-hez hasonló polifónikusjel, Urartu esetében a kutatók általában a ilii olvasatot preferálják. Szövegeinkben a LI esetében scriptio plene és scriptio defecta egyetlen szó kapcsán bukkan fel.

+ instrumentalis
dlJal-DI-i-niKUKN 20:10

(1.22de~ dlJal-DI-ni KUKN 38:24 passim

1.2.3. dijaldi + ergativus (1.2.3de~dlnl-DI-se KUKN 148:20 passim (1.2.3plenj dlnl-DI-i-se KUKN 101:40

10

II

..li. 3.1.pile

"csatorna"

.

(3.1de~ pi-(i-)LIaDs. KUKN 60:2, 3, 74:16', 75:30, 77:5', 8', 79b:9, DINyOL I KAVAKLI,JKF Beiheft 1, 1978:59 ff. b1.sor ... (3.1pl) pi-i-LI-e abs. KUKN 76:3, 4

4.3.2. KUR "ország" (4.3.2de~KUR-NI abs. KUKN 39a:3, 48:3a, b (4.3.2P1enjKUR-NI-e abs. KUKN 39a:3, p2, 56:3a, b 4.4. inaine "isten(i)ség, isteni"(?) (4.4de~i-na-(a-)i-NI abs.? KUKN 56:27,60:13, 74:22', 118: 18

4. A -/ne!, -Ini!hangsorpárszinténkétjellel írható le. Az \lI'a$ri ékírásban sziI)tekivétel nélkül a NI (Nr.231, 89) jel használata teIjedt el, míg a NE jel (Nr.172, 74) (amelyik pedig rendkívül gyakori a Bogazköy-i hUITi yelvu ékírásos szövegekben)csak elvétve fordul elo; n elofordulhat,hogy akkor sem ne, hanem re4,vagy esetleg de2hangértékkeC Tovább árnyalja a képet, hogy a -Inel, -Ini! hangsor szintén nem csupán névszóvégzodés lehet, hanem (a hUITinyelvhez hasonlóan) a suffixumIáncban is taIálkoztp1kvele: mint egyes szám 3. személyu absolutiv-suffixum, mint .egyes számú vonatkozórag,9 vagy mint 8
instrumentalis-dimensionalis-rag.lo Mivel az uraqui írásbeliségben a

(4.4P1ene.1)i-na-i-NI-e abs.? KUKN 80:15. (4.4P1ene.2)i-na-a-i-NI-i abs.? KUKN 101b:43

4.5. sersine "karám, istátló,,12 (4.5P1j se-er-si-NI-e abs. KUKN 80:2 4.6.1. ~uine
(4.6.1
de~

+ dativus miS-pu-ú-i-NI_e dat. KUKN 20a: 18, 38a: 18

(4.6;lP!j '\S-pu-ú-i-NI-i-edat. KUKN 141b:2
,

-

CIC\- hangkapcsolat kifejezése nem szokásos, az egyediséget kifejezo hUITinni rag ur~i "páIjaként"is a -ni suffixumjöhet szóba.11 . 4.1. aldine "tavasz"(?) (4.1PI) al-di-NI-i-e dat.? KUKN 38:29

4.6.2. "Tspuine + adjectivsufflXUm (4.6.2~ miS-pu-ú-i-NI-!Ji KUKN 30:5, 101a:28, 129:9, 145a:3', 158:2, DONBAZ I WILHELM,.SCCNH 8, 1996:269 ff. 7.sor (4.6.2P1j miS-pu-ú-(i-)NI-e_!JiKUKN 118:6 passim

4.2. a{lsuine "nagy" (4.2de~al-sú-(ú-i-)NI abs. KUKN 36:3 passim (4.2plej al-sú-(ú-i-)NI-e, a-la-sú-i-NI-e abs. KUKN 56:19, 90:5, 144:6', 172c:12, DINyOL, JKF 11, 1989:138,5.sor 4.3.1. kurebane"ország" (4.3.1d~ kure-ba-a-NI abs. KUKN 148:11, 25 (4.3.1p1ene.1) kure-ba-NI-e abs. KUKN 56:8,9 (4.3.1P1cne.2) kure-ba-a-NI-i abs. KUKN 148:15 (4.3.1plene.3) Ufe-ba-a-NI-i-edat. KUKN 75:21 k
12
.1-.... ;.\.

4.6.3. ~uine

+ ergativus

(4.6.3de~miS-pu-ú-i-NI-se KUKN 18:1 passim (4.6.3P1j miS-pu-ú-i-NI-i_se KUKN 16

5. -/re/, -/ri! RI (Nr. 86, 36) A RIjel szintén polifónikus jel az lIfaI1Uiékí$;ban is. Olvasatáként 11 /re/, sot a /sarsl is szóba jöhet. A rendelkezésünkre álló szövegekIri!, ben néhány szó esetében bukkan fel a kétféle írásmód, de fontos lehet a RI jel kiejtése a Sardure személynév esetében is. .

5.1. 'are "magtár"
(5.1Plene) 'a-a-RI-e ilbs. KuKN 139:3

6.2. aSi!Juse (bizonytalan jelentésu szó;:\r~tannlyen épület) (6.2ple") a-si-lJu-ú-SI-e abs. KUK.N'108' .,,' 6.3. inuse "ilyen, olyan" (6.3PI) i-nu-SI-i-ni abs.suff.3.sg.? KUKN80:3
6.4. Dapuluse "sztélé, felirat" (6.4def) Dapu-lu-(ú-)SI abs.:KVJ<N 39a:4 passim (6.4~1) napu-lu-SI-e abs. t.W<N. . 130:5,132:3, 172c:7 . . .

5.2. pare "valameddig" (praepositio) (5.2de) pa-RI KUKN 76:5, 6, 79b:4, 148: 16a, b . (5.2Plen)pa-(a-)RI-e KUKN 56:11, 75:25, 76:7 LI,'
,

instr.-dimensionalis?

5.3.patare"város,település"

,"

(5.3def)pa-a-ta-RI abs. KUKN 82:11, 90:1 (5.3ple")pa-a-ta-RI-e abs. KUKN 76:12 5.4. ~sure "fegyver'; " (5.4ple") sú-RI-e abs. KUKN 56:2, 148:9 5.5.'~zare "gyümölcsöskert"" (5.5de) ~za-(a-}RI abS. KUKN 20a:13, 38:28, 38a:3 (5.5plen) ~za-a-RI-e abs. KUKN 82:13, BELL! I DINyOL,JKF 8, 1980::t67 ff. 3.sor
5.6. IDSardure + adjectivsuffixum (5.6de) IDsars-du-RI-lJi KUKN 30:2,27 passim (5 .6plen)IDsars-du-RI-e-lJi KUKN 30: 18 pass im

6.5. suse "szent~ly, toronytemplom" (6.Sde) su-SI abs. KUKN 20:6, ~~:2, 90:9, 91:3 (6.SPI) su-SI-e abs. KUKN 88:4, 89:4, 90:3, 172b:4

7. A -1Sel,-lSiIhangsorpár bizonyos értelemben eltéro az eddigi

hangpároktól. . Azért eltéro,mert az urmtuiírásbeliségben úgy tunik,
szigorú éIgel-hangsor-azonosság érvényesül ebben az esetben: A mezopotámiai éIgelkészlet SEjelének (Nr,367, 124) olvasata minden esetben /~e/, a SI jelnek (Nr.449, 151) pedig (úgy tunik) lSiI. Az adott eV-jel és; .,'criptioplene.,je közötti anomáliákra azonban itt is érdemes felfigyelni. Ebben az esetben is tovább árnyalja a képet az, hogy a -se nemcsak egy önmagában értelem nélküli hangsor, hanem a (hurri-)urmtui nyelvben

6. -Isel,-/sil~ SI (Nr.ll2, 48) ,), ' Ezzel a hangsorrál szintén az uranui (és a hurri) suffixumláncban találkozunk. Az -usse, -ussi rag jelentése a hurri nyelvben a hozzáilloség, hozzátartozóság kifejezésére használatos.13Ennek a ragnak az uranui megfeleloje (a fentebbemlítetturanui orthográfiaiszabály miatt, '1::4.) -usi/e s~um. '~
l'JJ.. :o<1:.~U.' I ,", '
' " "

suffixumként,az absztraktkifejezésekképzéséreis szolgál.14
n'

"

7.1. alsuise "nagyság" (7.1.1de~al-su-i-SE abs. KUKN 141:6 (7.1.1P1en) al-su-i-SE-e abs. KUKN 119:7,120:7,121:7 (7.1.2de~al-su-i-SI-e dat. KUKN 38:12

(7.1.3de~ al-su-(i-)SI-ni instr.-dimensionalis KUKN
60:4 passim

6.1. aluse "kormányzó" : (6.1de) a-lu-(ú-)SI abs~'KUKN 30:4, 19passim (6.1p1en)a-lu-(ú-)SI-e KUKN 56:21, 101a:31, 132:13

(7.1,3plen) al-su-(ú-i-)SI-i-ni KUKN 56:17passim

instr.-dimensionalis

..

14

15

7.2. bauSe "szó, dolog" (7.2.1plenjba-ú-SI-i-e datJ KUKN 122:5. . .,. (7.2.2deC) ba-a;.ú-SI-ni instr.-dimensionalis KUKN 148:5

7.3. daJe "fény,világosság"i

.

(7.3p1ej da-SI-i-e dat. KUKN 38:15

7.4.uSmaJe "hatalom" . (7A.1plenjuS-ma-SI-i-edat. KUKN 38:17
(7A.2de~us-ma-SI-ni instr.-dimensionalis KUKN 25 passim
(7A.2P,enj us-ma-(a-)SI-i-ni

. instr.-dimensionális
' '
,

KUKN 127:l.passim

8. Az adatok áttekintése után az alábbi következtetéseket lehet levonm: 8.1.1. A polifón, vagy legalábbis Ce, Ci jelek szóvégi vokalizációja a scriptio plene használatának tükrében a legtöbb esetben lo..Cel: ufde ill. ufdé(1.1), ar!Jeill. arfJé(2.1), kamnafJé(2.2),panitfJe (2.3), sulJe ill. sufJé (2A), pile ill. pilé (3.1), 'aré (5.1), pare ill. paré (5.2), patare ill. pataré (5.3), suré (5A), zare ill. zaré (5.5) és a személynevek közül Sardure ill. Sarduré(5.6)..' 8.1.2. 1°-Cel vokalizáció figyelheto meg a NI jel esetében is. p0 absolutivusban álló névszók esetében egyértelmuen megfigyelheto ez alsuine ill. alsJné(4.2),

hagyomány "öröklodött" át,16amelyik a Inel hangsort a NE jellel Ílja le, hanem a NI jelnek van egy Ine-j olvasata. . 8.1.3. Ugyancsak IO.Cel vokalizáció figyelheto meg a SI jel esetében is: a/use ill. alusé(6.1), aJi!Jusé(6.2), pu/use ill. pu/usé(6.4), suse ill. susé(6.5). Egyetlen kivételünk van ebben az esetben is, a meglehetosen bizonytalan jelentésu és bizonytalan szövegkörnyezetben jelentkezo inusI=no. (6.3p1ene A rag talán instrumenta/is-dimensiona/is?) 8.2. lo..Cil vokalizáció csak egyetlen esetben bukkan fel kizárólagosan, {fa/di isten nevénél. (legegyértelmubben 1.2.2-3) 8.3. Fentebb azonban, az 1. pontban említettük, hogy az istennév esetében elofordulnak bizonyos "anomáliák", bizonyos részes- ill. butokviszonyt kifejezo ragok esetében. Ha megnézzük, hogy milyen szövegkörnyezetben fordulnak elo az 1.2.1. pont hivatkozásai, azt látjuk, hogy azokban különféle ij"aldi isten tulajdonában levo, vagy neki szánt, szentelt épületekrol, esetleg tulajdonságokról, vagy áldozatokról esik szó. Ha nyelvtanilag tagolt átírásban akmjuk megadni az istennevet és a részes- ill. birtokviszonyt, a következo eredményre juthatunk:

(1.2.1 <lelj')

[~

(1.2.1 deC.1 '')

(1.2.1

pJeneA ~

Ijaldi=e
(1.2.1 plene.3')

ij"aldi=(i)e]

ij"aldi=ei

ijaldi=e

~ (1.2.1p1ene.3'') (1.2.1P1ene.5~ ij"aldi=ei ij"aldi=ie

a

tendencia, ugyanakkor bár kevés számban, de itt akadnak kivételek:
ebane (4.3.1de~ill. ebané(4.3.1p1ene.1)(de: ebanl [4.3.1P1eDe.2] egyetlen esetben), KUR-ne ill. KUR-né (4.3.2), inaine ill. inainé (4Adef,4Aplene.1)(de: inainl[4Aplene.2] szintén egy esetben, meglehetoseIi bizonytalan szövegkömyezettel), sersiné (4.5). ISpuine=!Ji ill. ISpuin€=!Ji (4.6.2), ISpuine=siJ (4.6.3de~, de: ISpuinI=siJ szintén egy

esetben. (4.6.3P1~ Ez a vokalizációcsak akkor lehetséges,hogy ha feltess* hogy az urartui írásbeliségbenem az a Bogazköy-i és Mittanni-beli kancelláriai
.

16

17

';"

~;.t 8.4.

Ha a tábláiátból a (1.2.1def.1 és a (l.2;1PleneJ') átirást fogadjuk )
vs. uriS:!}l=e (dat.). (2.5p1ene.1_2)Ez a zavar azonban kiküsz-

el, anomáliák maradnak bizonyos szavak vokalizációjánál,mint például
~rislJé(abs.)

Öbölheto, ha a részesviszonyt az (1.2.1PleneJ"),lletve az ez alapján i
PésZtulált (1.2.1 def:l") nyomán tagoljuk: uriSlJe=ie.

"'.lA Az =ie részesviszonyt további példákra is kiterjeszthetjük: aldine=ie (4.1), ebane=ie (4J.1P1eneJ), ISpuine=(i)e (4.6.1de) ill. ISpyine=ie (4.6.1p1enj.17 Ezekben az esetekben ezzel k:iküszöböltük azt a problémát, ami szerint ellentmondás lett volna a.Nl-jel IneJ olvasata és a rögtön az ez után a je},\:\tát:1 övt?1k~zoI jel o}vasata között. (vö. 8.1.2) k

Így itt az I jel nem scriptioplene, lultÍema rés~srag elso hangja.

,

9. Összefoglalva a rendelkezésünkre álló anyagmennyiség alapján a következo szabályszeruségek állapíthatók meg: i) A szóvégi -Ce, -Ci jelek kiejtése a vizsgálatba bevont névszók esetében kevés, bizonytalan hátteru kivételt leszánútva 1°-Cel. ii) Kivétel ez alól.a vizsgált névszók esetében lftldi isten neve. iii) 10-Ce/-vokaljzáció áll fenn (szintén kevés, bizonytalan hátteru kivételt nem számítva, és absolutivus esetén) a vizsgált névszói sufftxumok mindegyikében: -!Je,-t!Je,-s!Je,-ne, -use, -se. iv) A részesviszonyt kifejezo rag: -e, -ie. v) -no insrumentali~:-dimensionalis rag elott aszóvégi le/-. vokalizáció liI-re vált és l vagy megnyúlik. Természetesen az uraI'tUiorthográfiának és a nyelv hangtani szabályainak összefiiggései még korántsem lezárt kutatási témák. Az lJraqu-kutatás épp azért kalandos vállalkozás, mert mindig számítanuhk kell arra, hogy egy, a vizsgálódásba bevont új szöveg, vagy valamilyen Újszöveglelet többé vagy kevésbé módosíthatja korábbi következtetésemket. Ezenkívül persze nem lehet elfeledkezni aITólsem, hogy a "rokon tudományterület", a hurri nyelvészet eredményei is folyvást befolyásolhatják az ókori kelet egyik méltatlanul bár, de kicsit háttérbe szorított birodalmáról szóló ismereteinket. Nemcsak a nyelvj ismereteinket, mert az Uraqu-kutatás másik "íze'Laz, hogy muveloi még ,elmondbatják: Ilistoria est grammatica...i,~'S;

8.5. A SE ésa SI jelek esete külön fejezetet .érdemel. A többi Ce/Gi jeltol eltéroen a két jel használata a dokumentumok alapján megleh~osen konzekvensnek tunik. Nem világos ugyanakkor, hogy a két jel párhuzamos használata milyen hangtani törvényszeruséget szolgál; ha sZ(JIgál egyáltalán. Példáink absolutivusbanálló alakjai ,esetében egyértelmu a helyzet: 41suiSe ill. alsuis€ (7.1.1). Gondok datiVus- és istrumentalisdimensionalis-ragok esetében lépnek fel. "~,,, 8.5.1.i}.részesyi&zony kifeje7!é~ körüli eltéro~IrS~ jelhasználattal és eltéroscriptio plene-vel kapcsolatos zavarok kiküszöbölhetok, ha a fentebbi: példákra alkalmazott =ie ragot feltételezzük, valamint azt, hogy a SI jelnek az Uf8.1'!UÍak használták a /S~OI olvasatát: alsuise=(i)e (7.1.2de), bauSe=ie (7.2.1P1~, daSe=ie (7Jple~, uSmaSe=ie (7.4.1P1enj. 8.5.2. Komolyabb probléma merül fel az instr.-dimensionalis esetén. Itt az elozoektol eltéro tendencia érvényesül, azaz scriptio plene esetében kizárólag liI-vokalizáció (és SIjelhasználat) figyelheto meg. A szakirodalom korábban kizárta egy =ini, =ino suffixum meglétét,'8 így az liI hang nem lehet a rag elso hangja.Ez a jelenség annyira gyakori, hogy a scritio defecta esetében is kizárhatjuk a /Se201 olvasatot: alsuisi=no ill. alsdSJ=no (7.1.3), bauSi=no (7.2.2de), uSmaSi=no ill. uSmaSi=no (7.4.2). A jelenségre egyelore nem tudunk magyarázatot találni, de feltuno, hogy a korábbi esetek közül is elofordulhat hasonló módon viselkedo: inusi=no (6JPlene,vö. 8.1.3), vagy egyébként liIvokalizáció esetén: lftldi=no(1.2.2pl~. Talán egyfajta szógyölmyúlásról vagy esetleg hangsú1yje1zésrollehet szó?

.. .,-'f':

18

19

Jegyzetek
*

lJatt=o=!Je "hettita", aSt=o=!J!Je"noi",.tur=o;=!J!Je!'férfi". (Einf. p.

47 f.; HuU p. 70,rTab. 11-2)

:!

'

Rövidítések:

AMI = Archiiologische Mitteilungen aus Iran AoF = Altorientalische Forschungen Einf. = I. WEGNER: Hurritisch. Eine Einfilhrung. Wiesbaden,

2000

HuU = I. M. DIAKONOFF: Hurrisch und Urartiiisch.München, 1971 (MÜllchnerStudienzut Sprachwissenschaft.Beiheft 6) JKF = Anadolu Ara§tzrmalan. Jahrbuch filr Kleinasiatische
Forschungen KUKN = N. V. ARUTJUNJAN: Korpus urartskich klinoobraznych nadpisej. Erevan, 2001 OLZ = Orientalische Literaturzeitung SCCNH = Studies on the Civilization and Culture of Nuzi and the
Hurrians' SMEA = Studi Micenei ed Egeo-Anatolici UPM = W. C. BENEDICf: Urartian Phonology of Michigan, Ph.D, 1958 ZA = Zeitschrift filr Assyriologie ' and Morphology. Univ.

~. Pl. LUGÁL "király,", LUGÁL-tu~.!Je "királyság" KUKN 174 A3:19 , passim. A Mittanni..hurriban. ~ -:-t/Jeigenévképzoként viselkedik, pl.: PaSs- "küld",paSs=i=tlJi "követ{=küldött)". (Einf. p; -52; HuU p. 70, Tab.1~ ,',;', 6. Utóbbi a hurri nyelvben valamilyen speciális kapcsolódási viszonyt fejez ki, amiben a képzett szót jelzo dolog kimondottan ahhoz a fogalomhoz kapcsolódik, amelybol aszó képzodött, pl.: alJri "tömjén", alJr=u=s!Je "tönijéntartó"'JtiY~ "sZÓ",tiv=u=s!Je "beszéd". (Einf. p. 50; HuU p. 70, Tab. 15)Aképzo QraI1Uielenlétére jó példa a 2.5. hij vatkozás: ur- "tesz,készít'~;ur.:=i=s!Je "táTgy,dolog, eszköz". 7. L.: a Karahan-sztélék egy eddig ismeretlen kifejezése körül kirobbant vitát: AKarahan 2:6 és Katahan 8:2,23 sorokban (= KUKN20b:6) található NE-ri-bi szó olvasata A. M. DIN<;:OL E. KAVAKU'(JKF / Beiheft 1:55) és N. ARUr~JAN szerint feribi, M. SALVINIszerint nerlbi. (SMEA 22, 19801179. Megjegyzendo azonban, hogy M.
SALVINI

a KUKN-ról írt 'recenziójában minden egyéb megjegyzés

nélkül a fe:rri-bi átírást közli: M. Salvini, SMEA 43,2001:246)

1. Önálló' kötetként uraqui szótár mindezidáig még nem jelent meg. A teljes urarpri szövégkorpuszt publikáló szövegkiadásoknak mindig voltak azonban részletes szójegyzékeik, legutóbb: KUKN pp. 405530. Hurri szótár több, mint két évtizede jelent meg (E. LAROCHE: Glossaire de la language hourrite. Paris, 1980), ez azonban az utóbbi évtizedek eredményei után frissítésre szorul. 2. Itt és a továbbiakban a zárójelben szereplo elso szám R. LABAT: Manuel d'épigraphie akkadienne. Paris, é.n. jelkatalógusára utal, a dolt betus szám pedig GAÁLE.: Urarfui jellista (kéziratban) számozására. 3. A szavak jelentésének meghatározásában a továbbiakban -ahol másként nem jelezzük- N. V. ARUTJUNJANszójegyzékét követjük. (KUKN pp. 405-530) 4. Hurri -(lJ)!Je "Adjektivsuffix" , általános értelemben a "valamihez tartozóság", "hozzátartozóság" kifejezésére, pl.: lJurr=o=!Je "hurri",

R.Hurri -nna, -n (Einf.p. 79 f.) > uraI1Uino enklitikus~bsolutivsuffixumsg.3., ' ",'

9. 1.WEG~ER_ésmások szerint "Artikel": Einf. p. 53. Mások viszont, pl. G. WILHELMa "vonatkozórag" ("Relator") kifejezést használják. (1. pl. G. WILHELM:Suffixaufhahrne in Hurrian and Urartian =F. Plank (ed.): Double Case Agreement by Suffixaúfnahme. New York / Ox-

ford, 1995pp. 113-135)

"

10. I. WEGNER szerint "Lokativ-Instrumental (Ablativus-Instrumental)" &inf. p. 57). ,A hurrinyelvben ez a rag csakugyan kifejezhet ,instrumentalist (",mivel?"), vagy ablativust ("honnan?"). Ugyanakkor a hurri-hettita bilingvis,tanulmányozása során kiderült, hogy egy bizonyos ne/i rag directivlJ$i (hova?") vagy akár locati~s~ '("hol?") szerepet is elláthat'E.NW" a bilingvis elso teljes feldolgoiója szerint az "Artikel"-nek(op. ~it,)1.enne egy hely- és / vagyiiányhatározói funkciója: Das Húrritische~"~ine a/torientalische Sprache in neuem Licht. Mainz / Stuttgart, 1988 p. 31 f., ill. uo: Der hurritische

20

21

Absolutiv als Ortskasus. Zur Syntax der hurritisch-hethitischen Bilingue aus ljattuSa = H. ütten et al. (Hrsg.): Sedat Afp'a
Armaghan. Festschrift fUr Sedat Afp. .Hittite and Other Anatolian and Near Eastern Studies in Honour of Sedat Afp. Ankara, 1992 pp. 391-400. Mások viszont az újonnan kimutatott funkciókat nem az "Artikel"-hez I vonatkozóraghoz kötik, hanem az eddig instrumentalis-ablativusnak nevezett .raghoz .(aminek nyelvtörténeti szempontból ugyan~kkor persze lehetett valami köze.a vonatkozóraghoz, valamilyen általános "viszony,esetet" kifejezv:e), és tágabb jelentéstartományt feltéte1eznek: a hurri.nyelyben .~flstritmentalisJabla-

korabeli írnoki tradíciót jeleníte.~. meg Ura$ban: G. WILHELM: Urartu als Region der KeilschriftkuItll = V. Haas (Hrsg.): Das Reich Urartu. Ein altorientalischer Staat in.h 1. Jahrtausend v. Chr. :..',;t
Konstanz,1986pp.95-113 , 17.1. M. DIAKONOFF szerint az urart. dativus-rag: -U)o(HuU p. 95, Tab. 3). Talán felállítható egy hurri-uraJ1Uinyel~~ szabályszerus~g, ami két pilléren nyugszik: Egyrészt a hurr. lvi> urart. I*j/, vö. hurr. -va.> urart. - *)lo dativus (HuU p. 93, 95, Tab. 2, 3;Elnf. p. 57) illetvé'a nem-indikatív igemódok esetén megfigyelt hurr. -eva.> urart. ""~~J. (HuUp. 130, 135, Tab. 8; Einf. p. 93 (a.Másrészt ezek a példák~.:ki~'i; gészülve továbbiakkal, azt jelzik, hQgy legalábbis a Mittanni-b~li.éf3' ,a Bogazköy-i hurri dialektushoz képest,p;UrartW szóvégek zártáb~~J válnak: hurr. -da> urart. -do directivus (HuD p. 93, 95, Tab. 2; ~;, Einf. p.' 57), a feritebb em1ített absolutiv-sufflxum: hurr. -nna > urart. -nt:7,hurr. atta> urart. ato"atya", hurr. savala > urart. saval(7~'év,"" hurr. taie > urart. taSo"adomány, ajándékll, hurr. pala> urart. pile "csatorna" (HuD p, 76 f., vö. p. 56 is) ,
.

tivus és directivus-jelentést, ami azonban az'uraJ1Uiban csupán instrumentalisra korlátozódott. (M. GIORGERI:Di~ hupjtische
Kasusendungen = SCCNH 10, 1999:273""256;G. WILlfELM~ ZA 83, 1993:105 ff.; AoF 24, 1997:284~ A ~'ne!i-végzodés roblém~jamég p mindig a hurri nyelvészet nyitott kérdése. (1. M. GIORGIERI,op. cit. 243 ff.) ll. Pl. MaSria=nni "Egyiptom",. mqria=nni "harci kocsizó", fandari=nni "szakács", tabiri=nni "kovács". A hurri -nni suffixum kiterjedt használatára 1.'Einf. p. 49 12. M. SALVINI szerint = V. Haas (Hrsg.): Das Reich Urartu. Ein altorientalischerStaat In 1. Jahrtausend v. Chr. Konstanz, 1986 p. 35 ff. 13. I. WEGNERnélmint -(u)zzi: pl. asti "asszony", aSt=uzzi (egy noi ruha megnevezése)' (Einf. p. 49 f.; HuU p. 70, Tab. 14) 14. Pl. aSti "asszony", aSt=a=sse "noiesség". A hurri -sse rag szélesköru használatára 1.Einf. p. 48 ff. 15. M. SALVINI,Orientalia 60,1991:344-346; SMEA 43,2001:243 f. 16. A szakirodalomban I. M. DIAKONOFFvallotta azt a nézetet, ami szerint az uraJ1Uiírásbeliség egy, a Mittanni-beli orthográfiai Örökséget megorzo hurri írnokiskola muve lenne. (HuU p. 33, majd újabban: AMI 22, 1989:78-79) Ellentétes nézetet fogalmazott meg W. C. BENEDICT(upM p. 11), majd M.. SALVINI(OLZ 71, 1976:29). A legkorábbi, I. Sarduri által íratott szikiafeliratok jel-' és ~iPkészletének vizsgálata alapján G. WILHELMazt állapítottá rp.eg,'hogy a legelso feliratok írója a n. ASsur-nasir-apli asszírkirá1y ~.~.' 8'83-859)

18. Legalábbis mint .egy i speciális melléknévképzot (,,zugehörigkeitsuffix"): G. -WILHELM: Zur urartaischen Nominalflexion = ZA 66, 1976:105-119. .1
<'

,

,>
'. (~.

22

23

I

Rezümé
The Pronunciation of Final-Ce, -Ci-signs in the Urartian

..1:.j" . .,

.

iv)

'.,}

There are lots of ev -signs in the Urartian clUleiform texts, which have two possible pronlUlciationsofthe last vowe1: -Ce or -Ci. The use of the scriptio plene would help to decide the right pronlUlciation but in this case the repeated vowel sign often does not fit in aith the vowe1 of the prior stayed sign, thus the pronlUlciation becomes lUlCertain. We... have colIected in this study words of the Urartian texts dated the time o~~ two Urartian kings, ISpuini and Minua, which are written at least oncel

v)

Mths~M~~ . To surnrnarize our investigation, the next phenomena could be observed: The pronlUlciation of the final -Ce, -Ci-:signs is i)
.

The suffixes of the dative case are -e, -ie: .fIaldi=(iJe (1.2.1 def.1") vs. ijaldi=ie (1.2.1 plene.3), " uriS!Je=ie (2.5p1ene.1_2),aldine=ie (4.1). ~bane=ie (4.3.1pleneJ), ISpuine=(i)e vs. Ispuine=ie (4.6.1), alsuiSe=(iJe (7.1.2~, bauSe=ie (7.2.1Plenj, daSe=ie (7.3P1j, uSmaSe=ie (7.4.1p1enj.The last four exarnples suggest that the sign SI has got a reading lse2r:!in the Urartian. Jn the case of instr.-dimansionalis, we find other liI-pronlUlciation. This phenomenon is such fi'equent that we can c10se the reading lse2r:!in the case of scriptio defecta: alsdsi=no vs. alsuisi=no (7.1.3), bauSi=no (7.2.2de~, uSmaSi=novs. uSmaSi=no (7.4.2).

ii) iii)

;O-Cel: ufde vs. ufde (1.1), arlJe vs. arlJe (2.1), kamnalJe (2.2), panitlJe (203), sulJe vs. sulJ~ (2.4), pile vs. pile (3.1), 'are (5.1), pare vs. pare (5.2),patare vs. patare(5.3), sure(5.4), zare vs. zare(5.5), Sardure vs. Sardure(5.6); aZsuinevs. alsuine(4.2), ebane (4J.1de~ vs. ebane (4J.1p1ene.1),KUR-ne vs. KUR-ne (403.2), inaine vs. inaine (4.4def, 4.4Plene.1), sersine (4.5), ISpuine=!Ji vs. ISpuiné=!Ji (4.6.2), ISpuine=so(4.6Jde~; aluse vs. aluse (6.1), aSilJuse (6.2), puluse vs. puluse (6.4), suse vs. suse (6.5). There are any exceptions, ebani (4.3.1plene.2), inaini (4.4p1ene.2), ISpuini=so (4.6.3P1enj,inusi=no( 6JP'j The pronlUlciation of the name of god .fIaldi is ;O-Ci!(1.2.2-3) As the exarnples show above, alI of the investigated nominal suffixes have fO -CeIpronlUlciation (at least, if they stay in absolutive case): -!Je,-t!Je,-slJe, -ne, -use, -se.

There are similar phenomena in the above mentioned examples: inusi=no (6.3p1enj,laldi=no (1.2.2p1j. It f seerns that the final lel becomes liI and I or longer in
the case of instr.-dimensiona/is.

24

25

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->