You are on page 1of 2

Delphi feladatsor

Gyakorlásra ajánlott.
Minden feladatnál a műveletek indíthatóak gombbal, menüponttal, eszköztárról, helyi
menüből. A mentések, visszatöltések rugalmasak legyenek, ahol helye van szín, és
fontbeállítási lehetőségeket adjunk.

1. Egyszerű kódoló eljárással egy memoba betöltött szöveget kódoljunk, és mentsünk el.
Illetve visszatöltve tudjuk dekódolni azt. Lehet kódolni a Xor módszerrel, Ceasar
módszerrel, Huffmann kóddal, stb.
2. Készítse el egy egyszerű számológép programját.
3. Készítse el az aknakereső játék programját.
4. Készítsen programot, melyben 2 listába fel lehet tölteni (beviteli mező segítségével is
és fileból is) gyümölcsöket és zöldségeket. Tudjak ezekből összeválogatni egy
harmadik listába elemeket, és elmenteni ezeket fileba.
5. Két beviteli mező segítségével kérjen be egy alsó és felső korlátot. Az ezek közé eső
prímszámok közül tegye az első listába minden páratlanadikat, és egy második listába
minden egyéb prímet! Lehessen a listákat külön-külön is menteni, illetve visszatölteni.
6. Egy memoba nyisson meg egy szöveget, és készítsen a tartalmából karakter
statisztikát. A statisztika eredményeit jelenítse meg egy második memoban. Lehessen
menteni és visszatölteni.
7. Töltsünk fel egy A[N x N] mátrixot 100-200 közötti véletlen számokkal. Az N-t
kérjük be, de nem lehet 20-nál nagyobb. Transzponáljuk a mátrixot! Jelenítsük meg az
eredeti és a transzponált mátrixot is.
8. Coxeter algoritmus megvalósítása
Algoritmus:
Egy max. 19 x 19 bűvös négyzetet építsünk fel, a méret legyen beállítható, de mindig
páratlan szám. Miden sor, minden oszlop és minden átlójának összege egyezzen meg.
A kezdőszám legyen 1-639 intervallumban. A kezdőszámot, kiválasztás után
helyezzük el az első sor középső cellájába. A következő szám helye mindig eggyel
balra és eggyel felfelé lévő átlós szomszéd lesz. Ha kiérünk a papírról, akkor a másik
oldalon lépjünk be ciklikusan. Ha az így adódott helyen már van szám, akkor az
eredeti hely alá kell tenni az új számot. Pl. egy 5x5 négyzet esetén 3 kezdőszámmal a
számokat 27-ig kell elhelyezni a fenn leírt elrendezési módon. Ellenőrizzük az
összegek helyességét is.
9. A matematikusok barátságos számoknak nevezik azokat a számpárokat, ahol az egyik
szám nála kisebb osztóinak összege egyenlõ a másik számmal és viszont. Ilyen
számpár például a 220 és a 284, hiszen: a 220 nála kisebb osztói: 1, 2, 4, 5, 10, 11, 20,
22, 44, 55, 110, s ezek összege 284; a 284 nála kisebb osztói: 1, 2, 4, 71, 142, s ezek
összege 220. A feladat egy olyan program írása, mely a barátságos számpárokat állítja
elõ megadott határig
10. A számok világa rengeteg apró érdekességet rejteget. Vannak önmagukban érdekes
számok, vannak amelyek párosával mutatnak valami különöset. Ilyen párosával
speciális szám a 12 és 42, mivel 12*42 = 504 = 21*24, azaz a két szám szorzata nem
változik, ha számjegyeiket felcseréljük. Vajon van-e még ilyen kétjegyû számpár, és
melyek azok? A feladat a keresett párokat elõállító program írása!
11. Egy természetes számot "majdnem prímnek" nevezünk, ha felírható két (nem
feltétlenül különbözõ) prímszám szorzataként. Ha két szomszédos természetes szám is
"majdnem prím", akkor nevezzük ezeket "iker-majdnem-prímeknek". Ilyen például a 9
és a 10, hiszen 9=3×3, illetve 10=2×5, azaz mindketten "majdnem prímek", és
szomszédosak. A feladat olyan program írása, mely egy megadott határig elõállítja az
összes "iker-majdnem-prím" párokat.
12. Adott egy színház, melynek a földszintjén egy 20x30 fõs, míg emeletén egy 10x30 fõs
nézõtér van. A színház az idényben 5 elõadást tervez. Ezekre lehet bérletet, illetve egy
konkrét elõadásra jegyeket váltani. A bérletek minden elõadásra érvényesek,
ugyanarra a helyre. A bérletek közül a jegyiroda már eladott 600-at. Ezek
elhelyezékedése véletlenszerû a nézõtéren. A program tegye lehetõvé bérlet, illetve
jegy vásárlását az üres helyekre a vevõ kívánsága szerint. (Földszint, emelet, melyik
sor, helyek.) Szintén tegye lehetõvé a jegyek visszaváltását. A program jelenítse meg
az adott elõadáshoz tartozó nézõteret jelezve a szabad és foglalt helyeket. Írja ki az
üres és a foglalt helyek számát.
13. adott N település, melyek mindegyikérõl tudjuk, hogy melyik másikkal állnak
közvetlen közlekedési összeköttetésben. Írjunk egy olyan programot, mely megadja,
hogy egy A faluból/városból eljuthatunk-e egyáltalán egy B településre.
14. a kártyákat! Számos kártyajátéknak létezik számítógépes változata (Black Jack,
passziánsz, stb.). A megoldandó feladat egy bridzs leosztást kiíró program. (Csak a
biztonság kedvéért: az 52 lapos francia kártyát négy játékos között kell egyenlõen
szétosztani - lehetõleg gyorsan!)
15. Csináljunk memóriajátékot, pontosabban azt játszó programot! A képernyõn le van
fordítva valahány kártya (számukat a játékosok határozhatják meg). Két kártyát, amit
egy játékos kér, felfordít a program. Ha ezek egyformák, akkor a játékos megnyerte
"õket", s eltûnnek a képernyõrõl, ellenkezõ esetben "visszafordulnak" a helyükre.
Ilyenkor új játékos következik. A játék addig tart, amíg a kártyák el nem fogynak. Az
gyõz, aki több párt nyer. Ezt a gép közölje a játékosokkal. (A kártyák megtervezésére
ne fordítsunk idõt, legyen egy kártya pl. egy karakter a gép készletébõl!)
16. Egy szigeten szürke, barna és zöld kaméleonok élnek. Ha két különbözõ színû
kaméleon találkozik, akkor annyira megijednek egymástól, hogy mindketten a
harmadik színre változtatják bõrüket. Két azonos színû kaméleon nem ijed meg
egymástól, így találkozásuk nem jár színváltozással. A sziget korlátozott kaméleon-
eltartó képessége miatt legfeljebb 100 állatkával lehet dolgunk (azaz S+B+Z<101).
Adjuk meg – egy program segítségével – azon S, B, Z számhármasokat, mely
"létszámokból" indulva egy idõ múlva a szigeten minden kaméleon ugyanolyan színû
lesz.

Radványi Tibor