You are on page 1of 14

SZEMMOZGS-TERPIA

2


GYAKORLAT:
EGYSZER LPSEK A STRESSZ OLDSRA
Egynileg vagy csoportban is gyakorolhat
1. Gondolj egy olyan helyzetre, amely szmodra feszltsggel teli!
(Valami egyszer, nemrgiben trtnt esetre gondolj! )

2. Mikzben erre a helyzetre sszpontostod figyelmedet, becsld meg, milyen
ers az rzelem, amely erre a gondolatra eltlt! rtkeld az rzelem intenzitst
egy 0-tl 10-ig terjed skln, ahol 0 a stressz teljes hinyt jelzi, 10 pedig a min-
denen eluralkod pnikot.

3. Mozgasd a szemed ide-oda cikk-cakkban, a bal fels sarokban kezdve, jobb-
ra-balra, elszr lefel, aztn megint flfel, ugyangy cikk-cakkban, tbbszr!
Egszen addig folytasd, amg csak gy nem rzed, hogy j lenne mr abbahagy-
ni vagy jl esne pislogni.

4. Pislogj erteljesen 3-szor, 4-szer!

5. Vgy 3 mly llegzetet, kifel mindhromszor j ersen fjva a levegt, a tdd
legmlyrl!

6. Figyeld meg az rzseidet! Figyeld meg, van-e valami klnbsg az elzekhez
kpest! Mit rzel most? Hol helyezkedik el benned az ggyel kapcsolatos stressz
szintje a 0-tl 10-ig terjed skln?

7. Ismteld meg ezeket a lpseket, ha szksges! gy, ha maradt mg stressz az els
kr utn, ettl is megszabadulhatsz. Ezek utn lpj tovbb egy msik problmra!
3



















ALKALMAZS:
MELY ESETEKBEN AJNLOTT A SZEMMOZGS-TERPIA?
Stressz s szorongs esetn
P. T. S. D. (PostTraumatic Stress Disorder) poszttraums stressz-szindrma esetn
Tnetei: rmlmok, llkpszer emlkek, hirtelen bevillan emlkkpek (flash-
back-ek), viselkedsi problmk, elkerl viselkeds. Ilyeneket lhetnek t pldul
frontszolglatbl hazatr katonk.
Fbik, flelmek, pnikrohamok esetn
Erszakos vagy egyb bncselekmny ldozatainl.
Szeretteink elvesztse felett rzett, mindent elbort, el nem
ml gysz esetn.
Vletlenl okozott hall miatti bntudat esetn, vagy ha pl. katonai szolglat
alatt trtnt ilyen esemny.
Sorsfordt esemnyek esetn: elhzd betegsg, j munka, gyermekvllals,
vls, nyugdjba vonuls, regeds.
Ha gyerekek erszaknak esnek ldozatul, vagy termszeti katasztrft lnek t.
Szexulis erszak vagy bntalmazs, kihasznls esetn.
Kapcsolati nehzsgek, szexulis zavarok esetn.
Baleseti sebeslsek, sebszeti beavatkozsok, gsi srlsek, fantomfjda-
lom (amputlt vgtag fjdalma) esetn.
Szer- s rzelmi fggsgek esetn.
Ha teljestmnynvels a cl.
Pl. az zleti letben, a sportban, az eladmvszeti gakban, kzszereplk szmra.
4



Jelmagyarzat:
Vc:Visual Constructed =Vizulis (ltssal kapcsolatos) konstrukci
Vr:Visual Recall =Vizulis emlkezet
Ac: Auditory Constructed =Auditv (hallssal kapcsolatos) konstrukci
Ar: Auditory Recall =Auditv emlkezet
K: Kinesthetic =Kinesztetikus (testi rzetekkel kapcsolatos)
Ad: Auditory Dialogue =Auditv dialgus (bels prbeszd)
5

MIBL LL EGY TERPIS LS?

1. BEVEZET BESZLGETS
Vegyk vgig a felmerl problmkat!
Nzzk t a tallkozst megelz esemnyeket! (krtrtnet"kliens-trtnet")
A traumatikus esemny elmondsa
A clok kitzse
- elmlt esemnyek
- a jelen helyzet
- a szksges kszsgek
A folyamat elmagyarzsa
- elmlet
- a mozdulatok
- amire szmtani lehet
2. ELKSZTS
Lazt technikk tantsa (relaxci, kedvenc pihenhely)
Az emlk clbavtele
Vlaszd ki a legnyugtalantbb kpet vagy jelenetet!
Becsld meg az rzelem intenzitst a 0-tl 10-ig terjed SUD-skln
(0=feszltsgmentessg, 10=az elkpzelhet legersebb rzelem
(SUD Skla =Subjective Units of Disturbance =a nyugtalansg szubjektv
fokmrje)
Talld meg az rintett testtjkot!
5a



















3. KEZELS
sszpontosts a clba vett emlkre!
Egy sorozat szemmozgs
jabb sorozatok, a vltozsoktl fggen (intenzits, j jelenet, megrts)
Minden jabb sorozat eltt ellenrzs, s/vagy rzelmiintenzits-becsls
Ha szksges, vltoztasd meg a megkzelts mdjt (szlels, testrzet)
vagy a szemmozgsok sebessgt!
SUD-rtk becslse (amg 1-re vagy 0-ra nem cskken)
Ellenrizd, maradt-e mg benned feszltsg az emlkkel kapcsolatban!
(testpsztzs)
Szemmozgs-sorozatok
Folytats egszen addig, amg a SUD-rtk 1-re vagy 0-ra nem cskken!

4. BEFEJEZS
Az j rzs vagy j kszsg beptse
Megersts szemmozgssal
Figyelmeztets: j kapcsolatok mg kialakulhatnak az ls utn!
Lazt technikk
A jv kpzeletbeli eljtszsa, kiprblsa
6

HITRENDSZERNK LLTSAI










NEGATV/KORLTOZ
a) X megijeszt.
b) Meg fogok halni.
c) Veszlyben vagyok.
d) Sebezhet vagyok.
e) Tehetetlen / ertlen vagyok.
f) Nem merek kockzatot vllalni.
g) Ezt vagy azt kellett volna tennem...
h) Bns vagyok.
i) A frjem nem szeret.
j) rtktelen vagyok.
k) Rossz vagyok. Gonosz vagyok.
l) Ronda vagyok. Az emberek undorodnak tlem.
m) Hlye vagyok.
n) Nem rdemlem meg a... (szeretett stb.)
o) Nem kellene...-nek (dhsnek, boldognak stb.) reznem magam.
p) Semmire sem vagyok j.
q) Sose fog sikerlni. Nem vagyok r kpes.
r) Nem lehet az enym, amit szeretnk.
6a


POZITV/LELKEST






a) Ez mr a mlt, vget rt.
b) Elmlt, s letben maradtam.
c) Biztonsgban, vdett helyzetben vagyok.
d) Tudok magamra vigyzni. / Meg tudom magamat vdeni.
e) Uralom a helyzetet. Meg tudok birkzni ezzel.
f) Szvesen prblok ki j dolgokat.
g) A tlem telhet legjobbat nyjtottam...
h) Nem az n hibm volt.
i) Nem az n problmm.
j) Rendben vagyok. rtkes vagyok.
k) J ember vagyok.
l) pp gy vagyok j, amilyen vagyok.
m) Tanulhatok ebbl.
n) Megrdemlem a... -t, most megkaphatom a... -t,
o) J ogom van arra, hogy kifejezzem az rzelmeimet.
p) Meg tudom csinlni. Meg tudom tanulni.
q) Sikerlhet. El tudom vgezni.
r) Megszerezhetem, amit akarok.

7



7a


8






I I I I I I I I I I I



SUD-RTKEK
AZ RZELMI INTENZITS BECSLSRE SZOLGL SKLA
0 10
Neutrlis Maximum
Annak rdekben, hogy a kliens elrehaladst nyomon kvethessk, megfelel
visszajelzsre van szksgnk. Ha csak annyit mond: "Most egy kicsit jobb lett,
vagy gy szl: "Sokkal jobban rzem magam" ez tl szubjektv, nem segti a te-
rapeutt abban, hogy pontosan fl tudja mrni, vajon a megtett lpsek val-
ban vltoztattak-e valamit a helyzeten.
1958-ban a hres dl-afrikai szlets, amerikai pszichiter s viselkedspszichol-
gus, dr. Joseph Wolpe hozta ltre a SUD-sklt (Subjective Units of Disturbance
Scale - SUDS: a nyugtalansg szubjektv fokmrje).
Ez a skla tbb modern terpis megkzelts ltalnosan elfogadott eszkze lett
Klnsen akkor hasznljk elszeretettel, ha a kezels hirtelen, gyors vltoz-
sokat hoz, s a helyzetet rendszeresen jra kell rtkelni. (EMDR: Szemmozgsos
Deszenzitizls s lmnytstrukturls, RET: Gyorsszemmozgs-terpia, FT: r-
zelmi Felszabadts Technikja, hipnzis, fjdalomcsillapts.)
ltalban a klienst arra krik, hogy az ppen tlt rzelem vagy testrzet intenzit-
snak rtkelsre adjon meg egy ennek az rzsnek vagy rzetnek megfelel
szmot 0 s 10 kztt. A 0 a teljesen neutrlis, rzelemmentes, negatv reakci
nlkli hozzllst jelzi, a 10 pedig a legersebb rzelmi intenzitst vagy a leg-
rosszabb testi rzetet, ami csak elkpzelhet.
8a


gy a terapeuta azonnal megllapthatja, mikpp halad a folyamat, s mikor lehet a
kezelst tkletes biztonsggal abbahagyni.
A kliens sajt maga is knnyebben nyomon tudja gy kvetni a vltozsokat. Amikor
egy problma megolddik, vagy egy akadly eltnik, a kliensnek sokszor nehe-
zre esik eszbe idznie a megelz llapotot. A skla segt, hogy maga is tu-
datban legyen, mennyit javult a helyzete.
Amikor egy kezelsi idszak vget r, ez az rtkelsi mdszer segt az utkezels-
ben, a kliens kvetsben is, amikor a vltozsok llandsgrl kell meggy-
zdni.
9









GYAKORLAT: EGY KSZSG ERSTSE
Ezt a folyamatot egy adott helyzetre vonatkozan lehet hasznlni, az rzelmek csil-
laptsra, illetve hogy megvltoztassuk, hogyan tekintnk egy bizonyos helyzetre.
1.a) Nevezd meg, milyen pozitv hitet szeretnl kifejleszteni!
b) Erstsd meg szemmozgsokkal!
2.a) rj listt az ezt tmogat gondolatokrl!
(Legalbb 3 pontbl lljon a lista! )
b) Erstsd meg mindegyik gondolatot szemmozgsokkal!
3.a) Nevezd meg, mi az a negatv, korltoz gondolat,
ami akadlyoz!
b) Cskkentsd az erejt szemmozgsokkal!
4. rj listt az ezt altmaszt negatv gondolatokrl!
5.a) Fogalmazd t ezeket a mondatokat gy, hogy zenetk tmogat
s biztat legyen szmodra (mg akkor is, ha ebben a pillanatban teljesen nem is
hiszed ezt el)!
b) Mindegyik j mondatot erstsd meg szemmozgsokkal!
6. Vizualizld a pozitv vgeredmnyt! Kpzeletben menj
vgig a megoldson, prbld el a jelenetet, mikzben
szemmozgsokkal is megersted a hatst!












BIBLIOGRFIA:
WEBOLDALAK:
www. emdr. com
www. rapideyetechnology. com
KNYVEK:
EMDR, the breakthrough therapy for overcoming anxiety,
stress, and trauma
Francine Shapiro, Margot Silk Forrest, Basic Books, 1996
Eye movement desensitization and reprocessing:
basic principles, protocols and procedures,
Francine Shapiro, Guilford, 1995
DO-IT-YOURSELF EYE MOVEMENT TECHNIQUES
FOR EMOTIONAL HEALING,
Fred Freidberg, New Harbinger, 2001
EYE MOVEMENT INTEGRATION THERAPY,
Dame Beaulieu, Crown House, 2003
HEALING WITHOUT FREUD OR PROZAC
David Servan-Schreiber, Rodale International, 2004
RECLAIM YOUR LIGHT Through the Miracle
of Rapid Eye Technology
Ranae Johnson, Raintree Press, 1996