FRANCIA FELVILGOSODS

Az angol idealizmussal majd szkeptiizmussal !tsz"tt #$lseletekkel szem#en

eg%sz m!s szellem u&alkodott a '() sz!zadi F&)o)*#an) +!s a gazdas!gi %s
t!&sadalmi ,!tt%& is) A polg!&s!g#an ekko& %&lel"dnek meg a ,-#%&is%ggel .al/
lesz!mol!s 0elt%telei1 %s a forradalom szele rezhet) Oka2 a ,-#%&i
k$t$tts%gek e&"sen g!tolt!k a szoi!lis 0ejl"d%st1 a %,ekkel kapsolatos
ko&l!toz!sok %s #els" .!mok #izon3talann! tett%k a te&mel%st %s a ke&eskedelem
#".4l%s%t)
A pa&aszts!g ,el3zete szinte t&agikus) 5e&et ,/d6tanak a t"k%s te&mel%si
.iszon3ok %s a 0$ld#i&tokosok eg3 &%sze !tt%&t az !&ute&mel%s&e s e##"l ad/d/an
kite&jesztette az u&as!gi 0$ldte&4letet a pa&asztok &o.!s!&a) +!s&%szt a p&imit6.
te&mel%si m/dsze&ek sak sz-k$s te&m%se&edm%n3eket ,oz,attak)
7$.etkezm%n3e2 %,ez%s1 pa&aszt0elkel%sek) Ezek azon#an mind el#uktak1
elszigetelt ,a&ok .oltak) Sike&&el akko& j!&,attak1 amiko& $ssze0on/dtak a
0o&&adalmasod/ polg!&s!g ,-#%&is%g*ellenes k4zdelm%.el)
E polg!&s!g %&dekeit ki.!l/ gondolkod/k juttatt!k ki0ejez%s&e) Az " .il!gn%zeti
k$.etkezetess%g4k1 &aionalit!suk azzal a 0ol3amattal p!&,uzamosan e&"s$d$tt1
a,og3an a #u&zso!zia %s a 0eud!lis ,atalmak k$zti szem#en!ll!s) Mivel a rmai
katolikus egyhz maga a legnagyobb hbres hatalom, ideolgija a
feudalizmus ltalnos szentestje, a flozfusok mind nyltabban
fogalmaztak meg egyhz s vallsellenes nzeteket! 8elent"s &%sz4k eljut
az ateizmusig) +unk!ss!gukkal el"k%sz6tik a 0&ania polg!&i 0o&&adalmat) +i.el
azon#an k4l$n0%le t!&sadalmi &%tegek elt%&" %&dekeit juttatt!k ki0ejez%s&e1
eg3sze&&e s eg34tt ,a&oltak a 0eud!lis e&"kkel szem#en1 de ug3anakko&
k$ls$n$sen #6&!lj!k is eg3m!st)
7%t nag3 t!#o&t alkottak2
"! #eitstk$ %oltaire, Montes&iueu, 'ousseau
(! Materialistk$ )amettrie, *elvtius, #iderot, *olba+h
#,-./01
2r erteljes egyhz s vallskritikkat fogalmaztak meg, nem
tagadtk meg vgs soron egy -stensg ltezst! Az " elk%pzel%s4k
sze&int azon#an1 ez a transz+endens hatalom +sak megteremtette vagy
megformlta a vilgot, de aztn magra hagyta, te,!t nem a.atkozik #ele
az esem%n3ek 0ol3!s!#a) A t$&t%n%sek m!& sz!m!&a is az o#jekt6. t$&.%n3ek !ltal
zajlanak le)Isten nem*tagad!suk oka2 nem k%n3sze&4ltek k$.etkezetes
mate&ializmus&a 9nem ki%lezett szoi!lis ,el3zet:1 m!s&%szt ol3an %&dekek
,o&doz/i .oltak1 amel3ek az istens%g l%t%nek elisme&%s%&e $szt$n$zt%k "ket
9polg!&s!g:)
%3)/4-', 5"678"99:;
A .!llalkoz/i t"ke k%p.isel"je) 8/m/d; k$zjeg3z" sal!dj!#an l!tta meg a
nap.il!got) 5$##sz$& #$&t$n$zt%k #e 6&!sai miatt) Angli!#a meg31 a,ol sod!lja a
0ejlett polg!&i .iszon3okat1 az ;j kult;&!t1 a gondolati sza#ads!got) <azat%&.e
ig3ekszik Loke szenzualizmus!t !tpl!nt!lni) Ism%t menek4lnie kell1 Fe&ne3*#en
telepszik le)
Elisme&i eg3 istens%g l%t%t2 =sz4ks%ges1 $&$kk%.al/1 %&telmes Leg0els"## l%n3) Ez
nem ,it1 ,anem eg3sze&- tud!s) = >!& el6t%li a teleologikus szeml%letet1 " maga
is g3ak&an ,aszn!lja 0el1 6g3 isten0ogalm!nak megalapoz!s!&a is) Az " .%lem%n3e
sze&int1 minden m-1 amel3 eszk$z$ket %s %lt 0oglal mag!#an1 k%sz6t"j%&e .all1
6g3 a .il!g is) 4z sz meggyz benn<nket egy lny ltezsrl, aki a vilg
anyagt elrendezte1 de nem k%pes megg3"zni a&&/l is1 ,og3 ezt az an3agot
te&emtette is1 .ag3is a semmi#"l ,ozta l%t&e) -sten s az anyag a
termszet<knl fogva vannak!
A &endezett .il!got me,anikusan k%pzeli el1 mint eg3 g%pezet)
,rk=l+sflozfja
4z erk=l+s trsadalmi termszet, az emberek egymshoz val
viszonynak a megnyilatkozsa) Az e&%n3 ann3i1 mint j/t tenni
0ele#a&!tunkkal) Csak azokat a tetteket %&t%kel,etj4k pozit6.nak1 amel3ek
em#e&t!&sainknak ,asznosak)
Az e&k$ls azon#an nem szoi!lis .iszon3ok#/l 0akad1 ,anem az istens%gt"l
e&ed"1 s mint il3en $&$k %s .!ltozatlan k%pz"dm%n3)
%allsflozfja
Elm%lete sze&int sz4ks%g .an a te&m%szet0eletti ,atalom&a1 me&t .annak ol3an
polg!&ok1 akik %&ez.%n az em#e&i g3a&l/s!got szil!&d pontot ke&esnek e&k$lsi
#iztos6t%kul1 alapot1 amel3&e t!maszkod,atnak)
?g3anakko& ez a polg!&s!g kett"s a&ulat; 9@)I):) Eg30el"l ,a&ol a 0eud!lis
eg3,!z %s ideol/gi!ja ellen1 m!s0el"l .iszont sz4ks%ge .an a .all!s&a a t$megek
kizs!km!n3ol!sa %lj!#/l)
Voltai&e ellens%ge .olt a katolikus eg3,!znak1 de megg3"z"d%se .olt1 ,og3
,el3et kell ,ag3ni a ,it sz!m!&a) A .all!si 0anatizmus ellen%#en a .il!gn%zeti
t4&elmess%g meg.al/s6t!s!t t-zte %lul) Sze&inte1 ,a eg3 !llamon #el4l sak k%t
.all!s .an1 akko& azok m%sz!&olj!k eg3m!st1 de ,a ,a&min1 akko& azok #%k%sen
meg0%&nek eg3m!ssal)
4ntro>olgija
A,og3 Isten te&m%szet%&"l sem tudunk1 ;g3 a l%lek an3agtalan .olt!t %s
,al,atatlans!g!t sem !ll6t,atjuk) E&&e nins #izon36t%kunk)
5agadja a .el4nk sz4letett eszm%k tan!t) G;n3olja Desa&tes*t) +ik%nt Loke1 " is
azt .allja1 ,og3 isme&eteink kiz!&/lag az aka&atunkt/l 04ggetlen %&z%kel%s#"l
sz!&maznak)
/ermszetflozfja
+etaAzikus1 sze&inte a .al/s!gon .!ltoztat,atatlan t$&.%n3ek u&alkodnak)
V%delmezi Loke els"dleges %s m!sodlagos tulajdons!gok&a .onatkoz/ elm%let%t)
,szttikai nzetei
Sze&inte ezek &elat6. te&m%szet-ek) Nins1 ol3an1 ,og3 a#szol;t sz%ps%g)
+indenkinek m!st jelent)
Az aka&at tekintet%#en1 " is ak!& <o##es %s Loke1 az em#e&i selekedetek
okozati meg,at!&ozotts!g!t .allja1 #!& eg3oldal;s!g#a t%.ed1 me&t a
jelent%ktelen mozzanatoknak is d$nt" sze&epet tulajdon6t)
Candide2 .il!g nem a le,et" legjo## .il!g1 tele .an &ossz dolgokkal)
M3?/,.@A-,A 5"6:7"9BB;
>!&/k%nt i0j; ko&!t/l tagja1 majd k%s"## eln$ke a >o&deauB*i @a&lamentnek)
Cbb mvei$
@e&zsa le.elek
A &/maiak nag3s!g!nak %s ,an3atl!s!nak okai&/l sz/l/ elm%lked%sek
A t$&.%n3ek szelleme
D,'E.4 ),%,),1
@olitikai1 .all!si sza#ads!g p&o#l%m!j!t elemzi %s a ko&a#eli 9CIV) Lajos: 0&ania
szok!sok1 int%zm%n3ek szat6&!j!t adja)
* #eista meggyzdse2 a termszet alkotja mozgsba hozta az
anyagot s ms az utn nem is kellett hozz, hogy ltrej=jj=n az
okozatoknak a vltozatossga!
* A nemess%get naplop/nak tekinti
* G;n3olja 0&ania Akad%mi!t2 0ol3ton 0eseg
* F%l a te,nikai i.iliz!i/t/l1 ;g3 .%li1 ,og3 ez sak az igazs!gtalans!g %s az
e&"szak mege&"s$d%s%t szolg!lja)
* 4z embereket mozgat legfbb tnyez$ az egyni rdek! L!sd a
&a#szolgas!g k%&d%s%t1 amel3et a ke&eszt%n3s%g el"## megsz4ntetett az
eg3enl"s%g ne.%#en1 majd az ame&ikai telepeseknek enged%l3ezett a ,/d6t!sok
so&!n)
* Az eg3es em#e& mindig a k$z%&dek#en tal!lja meg a legjo##an a maga %&dek%t
is1 %s aki ki.!lik a k$z$ss%g#"l1 az .eszt%&e teszi)
* A p!&izsiak !lland/an &o,annak %s k%ptelenek n3ugodtan %l.ezni az %letet)
@!&izs pedig pos,adt 0e&t")
* A t!&sadalmi sza#ads!g a n%pek #oldogul!s!nak a z!loga1 l!sd <ollandia
* 1ritikus jellemzst ad a fran+ia uralkodrl, a >>rl, a vilgi s az
egyhzi hatalom egymshoz val viszonyrl! A 0&ania ki&!l31 alatt.al/inak
a lelk%n is u&alkodik) A @!pa m%g az $.%n is) V%lem%n3e sze&int1 sosem .olt m%g
o&sz!g1 mel3#en ann3i polg!&,!#o&; d;lt .olna1 mint 7&isztus%#an) Ennek oka2 a
.all!sok nem tole&!nsak eg3m!s i&!nt) Legink!## az eg3m!s,oz legk$zele##
es"k esnek eg3m!s to&k!nak)
2rlja a rmai egyhzat2 ,!zass!g 0$l#ont,atatlans!ga1 $ng3ilkoss!g
meg6t%l%se1 $li#!tus miatt)
Nemsak a ke&eszt%n3s%get1 m!s .all!sokat is #6&!l D ld) iszl!m se&t%s,;s
0og3aszt!s!nak tilalma) 5a#ukat .izsg!l %s ,el3telen6t)
-stenfogalma$
Sze&inte az em#e&ek 0el&u,!zt!k az istens%get ol3an tulajdons!gokkal1 amel3ek a
t$k%letess%gnek meg0elel" em#e&i jellemz"k1 de nem gondoltak a&&a1 ,og3 ezek
nemeg3sze& ellentmondanak eg3m!snak) A vallsi istenfogalmak
antro>omorf termszetek! 2enn<k az ember =nmaga tulajdonsgait
vetti ki! R%ge##en j/ %s &ossz tulajdons!gokat eg3a&!nt D ld) g$&$g istenek1
8a,.e) 7%s"## azon#an sak a pozit6. jellemz"ket D ld) ke&eszt%n3s%g1 iszl!m1
ja,.izmus)
4 /F'%G?H,1 .E,)),M,
N%zetei ;j i&!n3#a te&elt%k a kialakul/#an l%." polg!&i jog* %s
t$&t%nelemszeml%letet) Sze&inte az eg3es o&sz!gok t$&.%n3einek mil3ens%ge
te&m%szeti %s t$&t%nelmi t%n3ez"kt"l 04gg) D natu&alista t$&t%netAloz/Aa)
ltal!nos6totta az angol alkotm!n3os mona&,ia #e&endezked%s%t)
A&isztotel%sz,ez ,asonl/an az llamhatalom megosztst hangsIlyozza$
t=rvnyhozi, vgrehajti, bri!
A kormnyzsnak hrom alakzatt k<l=nb=zteti meg$ demokr+ia,
monar+hia, des>otizmus) A demok&!ia alapel.e a k$zt!&sas!g1 az eg3enl"s%g
i&!nti sze&etet1 a mona&,i!% a #es.!g31 a despotizmus% a 0%lelem! -delis az
alkotmnyos monar+hia, de kisebb llamok esetben a k=ztrsasg!
Az !llamoknak is joga az $n0ennta&t!s1 ez!ltal joga .an a ,!#o&;,oz is1 amel3
mag!#an 0oglalja a ,/d6t!s jog!t) A leg3"z$tteket azon#an nem sza#ad
a&!n3talanul ,!t&!n3os ,el3zet#e tasz6tani) +inden em#e& sz!m!&a politikai
sza#ads!got k$.etel2 mindenkinek m/dja leg3en megtennie mindazt1 amit a t&.)
megenged)
7%p.iseleti ko&m!n3z!s te/&i!j!t 0ogalmazta meg D ld) mai &endsze&ek
'3A..,4A 5"9"("99:;
7ispolg!&i sal!d#/l sz!&mazott1 Gen0#en sz4letett1 a k!l.inizmus k$zpontj!#an)
Apja1 /&!smeste& .olt) <!n3atott so&s jutott oszt!l3&%sz4l)
F"## m-.ei2
Az em#e&ek k$z$tti eg3enl"tlens%g e&edet%&"l %s alapjai&/l
A t!&sadalmi sze&z"d%s
Emil .ag3 a ne.el%s&"l
Vallom!sok
,lmlkedseinek k=z>>ontjban trsadalmi krdsek llnak! 1etts
t=rekvse$
igyekszik megragadni az emberek k=z=tti egyenltlensg
kialakulsnak okait a t=rtnelem folyamatban
jogi rvekkel igyekszik igazolni a zsarnoksg erszakos
megd=ntshez val jogot!
Loke*,oz1 Spinoza*,oz ,asonl/an eg3 "s!llapotot 0elt%telez1 amel3#en az
eg3%nek sak alkalmilag t!&sultak eg3m!ssal %s eg3enl"s%g u&alkodott k$z$tt4k)
Az !llatokt/l sup!n a t$k%letesed%s&e .al/ k%pess%g4k k4l$n#$ztette meg "ket!
4z egyenltlensg a magntulajdon megjelensvel kezdd=tt) ,nnek
htterben a munkamegoszts s a termels fejldse ll! Amiko& az
em#e&ek %sz&e.ett%k1 ,og3 mil3en ,asznos dolog eg3 ,el3ett kett"nek te&melni1
elt-nt az eg3enl"s%g)
<el3enk%nt mate&ialista mag3a&!zatot ad a t!&sadalmi jelens%gek&e1 a szoi!lis
jelens%gek .!ltoz!sait azon#an t$##n3i&e idealisztikusa %&telmezi2 k%pess%g4nk
0ejl"d%s%#"l1 az em#e&i szellem ,alad!s!#/l .ezeti le)
5!&sadalmi sze&z"d%s
=Az em#e& sza#adon sz4letett %s m%gis minden4tt l!non .an)E Szem#en
A&isztotel%sszel1 azt mondja1 ,og3 az em#e&t sak e&"szakkal teszik &a#szolg!.!)
A sza#ad!s azon#an saj!t tulajdonunk1 senkinek sins joga &endelkezni 0elette)
Lemondani &/la pedig ann3it jelent1 ,og3 lemondunk em#e&i mi.oltunk&/l) Az
il3en lemond!s $sszeeg3eztet,etetlen az em#e&i te&m%szettel1 s ,a 0eladjuk
sza#ads!gunkat1 akko& selek.%s4nk is el.eszti minden e&k$lsi %&t%k%t) Nag3
k4l$n#s%g .an ak$z$tt1 ,og3 eg3 t$meget leig!znak .ag3 ko&m!n3oznak)
Az " elm%let%#en <o##es*szal szem#en a ,atalmat nem a szu.e&%n #i&tokolja1
,anem a n%p1 amel3 e&&"l so,a le nem mond,at)
Az !llam0" sup!n ,i.atalnok1 akit a n%p a maga tetsz%se sze&int ko&l!toz,at)
Amiko& az eg3%nek a te&m%szeti !llapot megsz4ntet%se %lj!#/l jogaik&/l a
sze&z"d%s ke&et%#en lemondanak1 akko& a ,atalom g3ako&l!s!.al sup!n
meg#6znak #izon3os sze&.eket) <a ezek nem a sze&z"d%s sze&int
te.%ken3kednek1 elt!.ol6t,atj!k az !llampolg!&ok) Rousseau sze&int a te&m%szeti
!llapot#/l a ,onpolg!&i#a t$&t%n" !tmenet1 jelent"s .!ltoz!st id%z el"2 az em#e&
magata&t!s!#an az $szt$n ,el3%#e az igazs!g l%p1 selekedetei#en az e&k$lsi
elem ke&4l el"t%&#e) E##en az !llapot#an #!& t$## te&m%szet adta el"n3&"l
lemond 9ko&l!tlan jog!t minden&e1 amit el%&,et:1 ,el3ette m!sokat kap
9,onpolg!&i sza#ads!g1 tulajdon:1 amel3ek !ltal %&telmes l%nn3% emelked,et1 ,a
nem %l .issza ezzel)
Az alapsze&z"d%s sup!n e&k$lsi %s jogsze&- eg3enl"s%get e&edm%n3ez)
5!&sadalmi #e&endezked%s2
* A 0",atalom oszt,atatlan1 nem le,et sz%t.!lasztani t$&.%n3,oz/i1
.%g&e,ajt/i )),atalom&a)
* Sz4ks%ges1 ,og3 az !llam#an nem leg3enek sopo&tosul!sok %s minden
,onpolg!& sak a maga eg3%ni .%lem%n3%nek adjon ,angot) Az !llam,atalom
sak a sze&z"d%s#en 0oglaltak tekintet%#en illet%kes)
* Gonoszte."1 aki megt!madja a t!&sadalom jog!t) A t$&.%n3 megszeg%s%.el
megsz-nik a t!&sadalom tagja lenni) Az !llam %s az " l%tez%se innent"l
$sszeeg3eztet,etetlen1 ez%&t pusztulnia kell)
* A t$&.%n3 a k$zaka&at megn3ilatkoz!sa1 maga az u&alkod/ is a t$&.%n3 ,at!l3a
al! ta&tozik1 mi.el " is tagja a t!&sadalomnak)
* Legjo## !llam0o&ma a k$zt!&sas!g1 a n%p !ltal ,ozott t$&.%n3ek alapj!n) Ez
azon#an nag3on ne,%z) +agasa## &end- szellemis%g&e .an sz4ks%g e,,ez2
minden em#e&i szen.ed%l3t isme&1 de eg3iknek sem &a#ja) Istenek&e .olna
sz4ks%g)
Vizsg!lja a szoi!lis &end meg.!ltoz!s!nak okait) Ennek kaps!n a 0o&&adalmak
,at!sait1 0elt%teleit) +aga1 nem igaz!n lelkesedik %&te %s ,angs;l3ozza1 ,og3
.%g&e,ajtani leg0elje## eg3sze& le,et1 %s az !ltala ki.6.ott sza#ads!got meg kell
"&izni)
A t!&sadalmi #e&endezked%st sze&inte is jelent"sen #e0ol3!solja az o&sz!g
nag3s!ga) A k$zt!&sas!g a kise## o&sz!gok#an m-k$d,et) ltal!noss!g#an .ett
legjo## !llam0o&ma nins1 a n%p k$zaka&ata t$##0%le !llam0o&m!#an is
meg.al/sul,at) A sz/ szo&os %&telm%#en .ett demok&!ia nem l%tezik1 le,etetlen
a ki.itelez%se)
<it.all!sa
* A &%gi id"k#en az em#e&ek istent !ll6tott!k minden politikai k$z$ss%g %l%&e)
ann3i isten .olt1 a,!n3 n%p D politeizmus) E##"l megsz4letett a teol/gia %s a
polg!&i t4&elmetlens%g)
* A t&anszendens e&"k ,atalma sak az "ket tisztel" n%p&e te&jedtek kis nem .olt
#e0ol3!sa m!s n%pek&e D ld) +/zes)
* <a .alamel3ik !llam meg,/d6tott eg3 m!sikat1 akko& a leg3"z$ttn%l u&alom&a
juttatta a maga isteneinek kultusz!t) D ld) zsid/k 4ld$z%se 9nem ,ag3t!k ezt:
* A &/maiak a leg3"z$ttek .all!s!t meg,ag3t!k1 #e%p6tett%k az a maguk
kult;&!j!#a)
* A 8%zus alap6totta .all!s elk4l$n6tette a teol/gi!t a politik!t/l D k$.etkezm%n3e2
pog!n3ok %s ke&eszt%n3ek $&$k$s szem#en!ll!sa) A pog!n3ok szem%#en a
ke&eszt%n3ek l!zad/k1 akik sak a&&a .!&nak1 ,og3 04ggetlen6ts%k magukat)
7ett"s ,atalom2 eg3,!zi*.all!si %s .il!gi) 7inek engedelmeskedjenekF
* Radik!lis .!ltoz!s kell2 a ,at!sk$&i $ssze4tk$z%seket meg kell sz4ntetni) D Az
eg3sze&- e.ang%liumi .all!s1 amel3nek ninsenek templomai1 olt!&ai1
sze&ta&t!sai1 ezt igenli) Az ol3an ,itet1 ami az isten,itet a t$&.%n3ek sze&etet%.el
k$t $ssze1 &%sz#en ,el3esli1 de az%&t &ossz1 me&t megt%.eszt%sen alapul)
Ez a .all!s kiz!&/lagos %s zsa&noki e&".% .!l,at1 amel3 .%&engz".% teszi a n%pet)
* A ke&eszt%n3s%g %s a t$##i .all!s1 amel3 a t;l.il!g&a konent&!l1 %s meg.eti a
0$ldi l%tet1 el.etend") A ke&eszt%n3s%g %s k$zt!&sas!g eg3m!st kiz!&/ dolgok)
* Vall!si szempont#/l sza#ads!got kell #iztos6tani az em#e&eknek) <a .alaki a
t!&sadalmi sze&z"d%s#en 0oglalt k$telezetts%geinek eleget tesz1 az !llam nem
sz/l,at #ele1 ,og3 mil3en a ,ite .ag3 %pp ateista*e) Az !llam nem is k$telez,et
senkit1 a&&a1 ,og3 ,igg3en) Gl3 m/don az !llam,atalom a .all!s 0elett !ll 9ld)
Spinoza:)
M4/,'-4)-./01
Szem#en a deist!kkal1 akik a ,-#%&i t!&sadalmat nem aka&t!k a maga
teljess%g%#en megd$nteni s g3$ke&esen ;j szoi!lis !llapotokat te&emteni1 6g3
gondolataik nem jelent,ett%k a k%s"##i 0o&&adalom alap.et" eszmei
el"k%sz6t%s%t1 a mate&ialist!k az ipa&i t"ke %&dekeit 0ejezt%k ki) Hk
to.!##0ejlesztett%k %s &adikaliz!lt!k a t$##ek k$z$tt <o##es %s Spinoza !ltal
k%p.iselt mate&ializmust) <adat 4zentek minden0%le eszmei lim*lomnak1 .all!si
n%zetnek1 %s teljesen e.il!gi alapokon n3ug./ &adik!lis szeml%letm/dot
k%p.iseltek1 amell3el sak a g$&$g szoAst!kn!l tal!l,atunk)
)4M,//'-, 5"9J7"9B";
8/m/d; nag3ke&esked" sal!dj!#/l sz!&mazik) A sz4lei papi p!l3!&a sz!nt!k1 de
"t a jo##an %&dekelte a Azika) V%g4l o&.os lett) 7atonao&.os lesz1 t$##
n%meto&sz!gi 4tk$zet#en .esz &%szt) Eg3 alkalommal saj!t #etegs%ge
tanulm!n3oz!sa so&!n jut a&&a a k$.etkeztet%s&e1 ,og3 a l%lek nem le,et $n!ll/
szu#sztania1 a gondolkod!s1 a pszi,ikum jelens%gei sup!n a test m-k$d%sei)
+-.ei2
* 5anulm!n3 a l%lek&"l
* Az em#e&g%p
Az 4ld$ztet%sek el"l az menti meg1 ,og3 >e&lin#en Nag3 F&ig3es 0elol.as/ja lesz)
+unk!ss!g!&a Desa&tes Azik!ja %s Loke szenzualizmusa g3ako&olt ,at!s1 igaz
sz!mos k%&d%s#en ko&!ntsem %&tett eg3et .el4k)
Sze&inte a t!&g3ak&/l sze&zett isme&et4nket k%ts%g#e .onni az isten&e %s a
kin3ilatkoztat!s&a .al/ ,i.atkoz!ssal ann3it jelent1 ,og3 a t&anszendens
,atalom ellent%t#e ke&4l $nmag!.al)
Nek4nk1 em#e&eknek a &ealit!st kell kutatnunk1 %s .izsg!l/d!saink#an a
megAg3el%st %s a k6s%&letet kell alkalmaznunk) Az elm%lked" #$lsel"kkel1 s
teol/gusokkal szem#en a gyakorlati kutat szavt tekinti a test s llek
krdseit illeten d=ntnek! Ezek az o&.osok s nem a Aloz/0usok m-.ei#en
jelennek meg)
Elm%lete sze&int a llek lla>otai mindig ka>+solatban vannak a test
lla>otval) A&isztotel%sz,ez ,asonl/an ;g3 .%li1 ,og3 a llek a test
meghatrozottja1 %s ,a az ut/##it t!pl!lj!k1 akko& az el"##i is %lni 0og)
5o.!##men.e meg.izsg!lja a l%leknek az em#e& eg3%ni 0ejl"d%s%.el .al/
kapsolat!t is) A l%lek k$.eti a test 0ejl"d%s%t %s a ne.el%st)
7utat!sait az !llatok&a is kite&jesztette) Sze&inte a meg0elel" e&edm%n3ek
%&dek%#en 0el kell ,aszn!lni az $ssze,asonl6t/ anat/mi!t is) 7utat!sai alapj!n
eljut a&&a1 ,og3 az llnyeknl az eszessg foka az agyvel nagysgtl
f<gg) A n%g3l!#;ak ag3!nak alakja %s sze&kezete !ltal!noss!g#an ug3anol3an1
mint az em#e&%1 de az ag3.el" az em#e&n%l nag3o## %s teke&.%n3ese## is) A
tanul%kon3s!g a&!n3!#an n$.ekedni l!tszik az ag3uk) A te&m%szet $&$k sza#!l3a1
,og3 amenn3i %&telmet n3e&4nk1 ann3i $szt$nt .esz6t4nk)
Lamett&ie sze&int az llnyek fejlettsgi sort alkotnak) +i1 em#e&ek a l%t&a
tetej%n .ag3unk1 de ez nem jogos6t 0el #enn4nket a&&a1 ,og3 meg.ess4k azokat1
akik alattunk .annak1 de .el4nk k$z$s e&edet-ek)
A te&emt%st tagad/ Lamett&ie sze&int az llnyeket a termszet vak,
tudattalan eri hoztk ltre) A mozg!s t$&.%n3ei adottak1 a te&m%szet
minden0%le +lkitzs nlk<l alkotta meg az llnyeket)
Az ember eredetre .onatkoz/an k%t ,ipot%zist dolgozott ki)
Az eg3ik sze&int az em#e&i s6&a 0$ld#"l n"tt ki1 id"#en az !llatok s6&!i ut!n1 s "k
ne.elt%k1 tan6tott!k1 mint $n!ll/.! nem .!lt) Fajokon #el4li t$k%letesed%s
0ol3amata meg3 .%g#e1 a 0ajok nem alakulnak !t) A msik hi>otzis sze&int1 a
magasabb rend fajok az ala+sonyabb rendekbl fejldtek ki1 az em#e&
maga az !llat.il!g#/l sz!&mazik) Ez m!& az e.oluionizmus el.%nek
meg0ogalmaz!sa) >!& eg3oldal;1 me&t tagadja az ug&!sok le,et"s%g%t)
Szeml%lete Desa&tes*,oz ,asonl/an me+hanisztikus jelleg-) Sze&inte is
g%pezet mind az !llati mind az em#e&i test) Az em#e&i test ol3an g%p1 amel3
maga ,;zza 0el a &ug/it) A testi me+hanizmusnak ktfle tevkenysge
van$ aktv s >asszv!
Em#e& %s !llat k4l$n#$z"s%g%#en sak a #esz%det jel$li meg t%n3k%nt1 s ezt is
sak menn3is%ginek ta&tja) Alkalmasnak ta&tja pl) a majmot1 ,og3 eg3 n3el.et
elsaj!t6tson)
Az em#e& =sup!nE az !llatok ki&!l3a1 de mint il3en1 eg3ed4l alkalmas a
t!&sadalmi %let&e)
Az emberi lelket anyagi termszetnek tekinti, s szerinte a
tulajdonsgai ala>jn kell megtlni! ?em k<l=n szubsztan+ia, +su>n a
test tevkenysgei! +i#enl%t%t ne,%z meg,at!&ozni)
,lveti az abszolIt ernyrl szl felfogst s tagadja a morlis normk
isteni eredett) Ezeket sak a papok1 az eg3,!zi %&dekek szolg!lat a%lj!#/l
,6.t!k %let&e) H az em#e&i test#en ke&esi az e&k$ls alapj!t1 ez%&t a selekedetek
mozgat/&ug/it kutatja) 8/ az1 ami az em#e& sz!m!&a j/1 .ag3is $&$m) +inden
$&$m%&zet a testtel !ll kapsolat#an) Az $&$m%&zetet a ne.el%ssel le,et n$.elni1
Anom6tani) 7$telez"nek ta&tja1 ,og3 az eg3%n saj!t #oldogs!g!&a .al/
t$&ek.%s%#en tekintettel leg3en m!sok&a is)
*,)%G/-A. 5"9"B"99";
<ollandi!#/l F&aniao&sz!g#a k$lt$z$tt a sal!dja) Apja a ki&!l3n" ,!zio&.osa
lesz) 8/ kapsolataik &%.%n a ko& eg3ik leggazdaga## em#e&e lett) Ennek &%.%n
le,et"s%ge n36lt1 ,og3 a Aloz/A!nak szentelje %let%t) <!za a ,alad/ gondolkod/k
k$zpontja1 ak!&sak <ol#a,%) 'IJ'*#en .issza.onul a k$z%lett"l)
+-.ei2
* A szellem&"l
* Az em#e&&"l
H jutott a legk$zele## a t!&sadalmi jelens%gek ,el3e meg%&t%s%,ez)
>$lselet%nek l%n3ege is t!&sadalomAloz/Aa) 7iindul/pontja Loke
szenzualizmusa %s ne.el%selm%lete1 ug3anakko& el is t%& t"le1 me&t
mate&ializmus!t azonnal a t!&sadalmi %let&e alkalmazta)
N%zetei nem sup!n a .all!si tan6t!sokkal sz!lltak szem#en1 ,anem ig3ekezt%k
megg3"zni ol.as/it a&&/l1 ,og3 a ko&a#eli F&)o) ko&m!n3zati %s politikai &endje
alkalmatlan) Ksa&noks!ggal kapsolatos 0ejteget%sei a 0&ania a#szol;t
mona&,ia ellen i&!n3ultak)
El.eti a l%lek idealista*.all!si %&telmez%s%t1 mint Lamett&ie is) H is ;g3 .%li1 ,og3
a l%lek1 az elme testi jelens%g) Az elme sup!n sze&zett #i&tokunk) A lelket1 a
gondolkod!st an3agi te&m%szet-nek ta&taj1 %s tagadja #!&mi0%le immate&i!lis
dolog l%tez%s%t #enn4nk1 em#e&ek#en)
L&telmi k%pess%geinket .izsg!l.a meg!llap6tja1 ,og3 az em#e& is1 ak!&sak az
!llat1 #i&tokolja a Azikai %&z%ken3s%g tulajdons!g!t s ennek &%.%n keletkeznek
%&zetei1 eml%kezete %s gondolkod!sa) Az em#e&t az !llatt/l a keze %s
tok%letese## .%gtagj!nak k$sz$n,et"en1 t$k%letese## %&telme k4l$n#$zteti meg)
Ezek az %&zetek g3$n3$&t1 m!sok 0!jdalmat jelentenek1 s ezek#"l 0akadnak az
em#e& sz4ks%gletei1 %&dekei)
<el.%tius az %&deket ta&tja a t!&sadalom leg0"## mozgat/e&ej%nek)
Az %&dek1 eg3 ,atalmas .a&!zsl/1 aki minden l%n3 szem%#en meg.!ltoztatja az
$sszes t!&g3ak 0o&m!j!t) E##"l sz!&mazik az em#e&ek elt%&" .%lem%n3e1
mindenki m!s %s m!s m/don 6t%lkezik ug3ana&&/l a dolog&/l1 %&dekeinek
04gg.%n3%#en) Ez nem sak az eg3es eg3%nek&e1 ,anem a k4l$n#$z" t!&sadalmi
sopo&tok&a is %&.%n3es) Ezzel szinte m!& a t!&sadalmi oszt!l3ok 0ogalm!t 6&ja
k$&4l)
+i az e&%n3esF
7%t 0el0og!st #6&!l) Az eg3ik azt !ll6tja1 ,og3 mo&!l a#szol;t1 $&$k %s
te&m%szet0$l$tti e&edet-) A m!sik pedig az e&%n3t teljesen $nk%n3esnek tekinti1
mindig minden4tt m!s e&k$lsis%get tal!lunk)
Sze&inte az e&%n3t az ol3an selekedet testes6ti meg1 amel3 a k$z%&deket
szolg!lja) Vag3is az e&k$ls e.il!gi)
Az em#e&&"l ) munk!j!#an azt 6&ja1 ,og3 a kl%&us %&dekei a ,el3t"l1
k$&4lm%n3ekt"l1 az id"t"l 04gg"en .!ltoznak1 ez%&t a paps!gnak ol3an
e&k$lstan&a .an sz4ks%ge1 amel3 ,om!l3os1 %s amel3et a pillanatn3i
sz4ks%gleteknek meg0elel"en %&telmez,et)
<el.%tius sze&int az em#e&ek a selekedetek %&t%k%t a t!&sadalmi ,aszon
m%&t%k%.el m%&ik1 s %pp ez%&t a papok sze&zetesi e&%n3%t1 ami semmi.el sem
j!&ul ,ozz! a n%p j/l%t%,ez1 negat6.an 6t%lik meg)
N%zete nem sup!n a .all!s ellen i&!n3ul1 ,anem az a#szol;t mona&,ia
&endsze&e ellen is) Sze&int a k$z%&dek nem !lland/1 t$&t%nelmileg .!ltozik) Emiatt
az e&k$lsi no&m!knak %s a t$&.%n3,oz!snak is .!ltoznia kellene1 ,a kell1 ak!&
e&"szak !&!n is 90o&&adalom ig%n3l%se:)
<el.%tius elm%lete 0ontos a tudom!n3os t!&sadalom*0el0og!s 0ejl"d%se
szempontj!#/l2
* eg3&%szt1 me&t az em#e& eg%sz te.%ken3s%g%t a #iol/giai l%t#"l1 mint
te&m%szeti alap#/l .ezeti le) Az %&z%kel" k%pess%gen alapul/ $n0ennta&t!si
t$&ek.%s#"l .ezeti le az em#e& t!&sul!si ig%n3%t is)
* m!s0el"l megmutatja1 ,og3 a .all!si1 politika lepel#e #u&kolt 0eud!lis &endnek
.oltak%pp a kizs!km!n3ol!s a l%n3ege)
?g3anakko& nem tekint,et4nk el t;lz!sait/l sem1 mi sze&int minden em#e&i
megn3ilatkoz!snak1 #a&!ts!gnak1 zsugo&is!gnak az $nz%s1 a ,asznoss!g az
alapja)
Ne.el%selm%lete
<el.%tius sze&int az em#e&ek jelleme1 e&k$lsis%ge k$z$tti k4l$n#s%g g3$ke&ei a
ne.el%s#en ,;z/dnak meg) A ne.el%s azz! tesz #enn4nket1 amik .ag3unk)
A ,el3es ne.el%snek a k$z%&deket kell szolg!lnia ;g31 ,og3 az eg3%n %&dekei se
ke&4ljenek ,!tt%&#e)
Sze&inte az em#e&eket a k$z%&dek sze&inti e&k$ls$s selekedetek&e sak e&"s
szen.ed%l3ek &%.%n le,et sa&kallni) Mg31 ,og3 az e&%n3eseket meg0elel"en
m%lt!n3oljuk) <og3 mel3 n%p ,og3an 6t%l1 e sze&int k%t0%le ko&m!n3zatot
k4l$n#$ztet meg2 j/ 9pl) &/maiak: %s &ossz 9pl) zsa&noks!g:) Ez ut/##i#an1 a
polg!&ok %&dekei megoszlanak %s ellent%tesek) A t$&.%n3ek nem eg3enl"
m%&t%k#en k%sztetik "ket a&&a1 ,og3 a k$zj/&a t$&ekedjenek) Il3en .iszon3ok
k$zepette nem le,et e&k$ls$s polg!&okat ne.elni1 ez%&t ezt meg kell sz4ntetni %s
;j alapok&a kell ,el3ezni a t$&.%n3,oz!st) Nem el%g azon#an sak meg0elel"
elm%letet kidolgozni1 ennek meg.al/s6t!s!,oz ,atalom is kell) En%k4l az etika
sak l%,a tudom!n3)
Elm%lete sze&int te,!t a t$&.%n3,oz!st/l1 a ko&m!n3zati 0o&m!t/l 04gg a ne.el%s1
ett"l pedig az em#e&ek e&k$lsis%ge)
S mit"l 04gg a ko&m!n3zati 0o&maF
>!& ,el3ek%nt utal!sokat tesz a&&a1 ,og3 a gazdas!gi .iszon3okt/l1 alap.et"
elm%lete sze&int azon#an a ko&m!n3zat az1 ami a gazdas!gi .iszon3okat
meg,at!&ozza) A t!&sadalmi .iszon3okat %s azok .!ltoz!sait a gondolkod!s1 az
em#e&i tudat !ltal meg,at!&ozottnak tekinti1 s ez%&t eg30ajta e.il!gi
idealizmussal %&telmezi)
Vajon id"#en meddig m/dosul a tudat %s a t!&sadalomF Sze&inte .%ges ta&tam;)
Van eg3 pont1 a,ol az %&telem 0ejl"d%se %s a t!&sadalom t$k%letesed%se is
lez!&ul)
#-#,'3/ 5"9"K"9:8;
+eg,aladta ko&t!&sait1 mind a deist!kat mind a mate&ialist!kat)
8/m/d; meste&em#e& sal!dj!#/l sz!&mazik) Eleinte teol/gi!t1 majd jogot tanult)
Ng3.%dk%nt dolgozott1 !m ,ama& !tt%&t az 6&!s&a) Emiatt apja meg.onta t"le az
an3agi t!mogat!st) Ne,%z ,el3zet%n II) 7atalin !&n" seg6tett1 akik meg.ette
k$n3.t!&!t s meg#6zta annak gondoz!s!.al tetemes ja.adalmaz!s ellen%#en)
Az " ne.%,ez 0-z"dik az Eniklop%dia1 mint a ko& legnag3o## tudom!n3os*
i&odalmi alkot!sa)
Nem sak sze&keszt"je1 de sok ko&t!&sa mellett eg3ik sze&z"je is .olt) Az
Eniklop%dia a mege&"s$d$tt polg!&s!g szellemi te&m%ke1 amel3 #emutatta a
#u&zso!zia gazdas!gi e&edm%n3eit1 #6&!lta a ,-#%&is%g &endsze&%t1 az eg3,!zat1
a tekint%l3tiszteletet1 s ug3anakko& !ll!st 0oglalt a politikai eg3enl"s%g1 a
te&m%szetes jogot1 a .all!si t4&elem %s a sza#adel.- ne.el%s mellett)
Dide&ot nem 6&t ol3an munk!t1 amel3#en &endsze&esen 0ejtette .olna ki Aloz/Aai
n%zeteit) +-.ei &$.ide## 6&!sok)
* Filoz/Aai gondolatok
* Le.%l a .akok&/l
* Gondolatok a te&m%szet %&telmez%s%&"l
2=l+seleti fejldsben K szakaszt k4l$n#$ztet4nk meg2
"! o#jekt6. idealista1 hith keresztny) Itt m%g a&&/l #esz%l1 ,og3 az e&%n3 az
isten,itt"l 04gg %s a ,itnek a t%teles .all!son kell alapulnia)
(! A Filoz/Aai gondolatok*#an m!& deista lls>ontot k%p.isel) Fell%p a
=gond.isel" .%gtelen4l j/ istene = ellen s ;g3 gondolja1 ,og3 a .all!s
t&anszendens l%n3e zsa&nok) +!& itt .itatkozik az ateizmussal) Sze&inte e&&e
legink!## a Azikusok1 mint NeOton e&edm%n3ei !0olnak &!) ?g3anakko& nem
,el3esli az ateist!k 4ld$z%s%t) 7$.etend" magata&t!snak az " %&.eik
meg,allgat!s!t tekinti)
A te&m%szet0$l$tti ,atalom l%t%nek a #izon36t!sa szempontj!#/l a leg0"## %&.e a
.al/s!g dolgai#an &ejl" %lsze&-s%g)
K! A k%s"##iek#en szak6t a deizmussal %s a materializmust teszi mag!%.!) A
Le.%l a .akok&/l ) 6&!s!#an m!& azt mondja1 ,og3 sup!n eg3etlen1 az an3agi
szu#sztania l%tezik1 %s k%t0%le dolog2 test %s l%lek) A l%lek maga is an3agi
te&m%szet-)
+6g deista id"szak!#an a teleol/gia el.%t ,aszn!lta 0el a t&anszendens ,atalom
l%t%nek #izon36t!s!&a k%s"## 0ell%p ellene) A %l*okok kutat!sa .%lem%n3e
sze&int ellent%tes az igazi tudom!nn3al) A teleol/gia ,6.ei jogtalanul ,i.atkoznak
a .al/s!g %lsze&- .olt!nak az igazol!sa .%gett az em#e& t$k%letess%g%&e1 me&t
nins eg3etlen t$k%letes em#e& sem) Nins te,!t alapja a 5e&emt" ja.!&a zengett
dis,imnusznak)
Ezzel a szeml%lettel szem#en az oks!g el.%t !ll6tja) A&isztotel%sszel szem#en azt
mondja1 ,og3 az okoknak %s okozatoknak nins .%ge1 sak az em#e& 0%lelm%#"l
0akad1 ,og3 eg3 .%gs" okot1 eg3 te&m%szeti ,atalmat 0elt%telez)
A mozgssal kapsolat#an az mondja1 ,og3 a test igenis k%pes $nmag!#an
aki/&a D ld) k%mia) A test l%n3egi tulajdons!gai te&m%szete 0ol3t!n tele van
ak+ival s ervel) El.eti te,!t a me,anikus 0el0og!st1 amel3 az an3agon
k6.4li %s a&&a ,at/ e&"t t%telez1 a##/l kiindul.a1 ,og3 az an3ag ,omog%n)
Sze&inte az anyag heterogn elemekbl ll, ez magyarzza a jelensgek
sokflesgt) H te,!t a t$##i mate&ialist!t meg,alad.a1 0elt%telezi a molekul!k
#els"1 $&$k e&ej%t) Sz!m!&a a .al/s!g !lland/ .!ltoz!sok sz6n,el3e1 a,ol nins
a#szol;t n3ugalom1 ez sup!n a#szt&akt 0ogalom1 a t%& %s az id" pedig az an3ag
saj!toss!gai)
Dide&ot sze&int az anyag ltalnos tulajdonsga az rzk>essg1 amel3
azon#an sz!munk&a sak az %l"l%n3ek#en .e,et" %sz&e) Vag3is az elemek#en
kezdett"l 0og.a l%teznek az %let le,et"s%gei1 ezek t$m$&4l%sei#"l j$ttek l%t&e az
%l"l%n3ek) Az elemek#"l s6&a keletkezett s ez sz!mtalan sze&.ezeti 0o&m!n %s
0ejl"d%si !llapoton ment ke&eszt4l1 amel3 m%g most sins lez!&.a) +inden l%tez"
dolog 0ejl"d%s e&edm%n3e1 ez a 0ejl"d%s azon#an 0okozatos1 min"s%gi ug&!sok
ninsenek) A l%tez"k azon#an ideiglenesek11 a,og3 l%t&e,ozta1 ug3an;g3 ki is
puszt6tja "ket a te&m%szet)
A te&m%szet %&telmez%s%&"l 1 munk!j!#an azt mondja1 ,og3 az %l"l%n3ek k$z$tt
nag3on sok a ,asonl/s!g) Ennek oka1 ,og3 a kezdet#en sak eg3 %l"l%n3
l%tezett1 minden %l"l%n3 "st6pusa) A te&m%szet pedig ezt m/dos6totta1 ,ol 6g31
,og3 ;g3)
Dide&ot a min"s%get is elisme&i1 mint $&$kt"l 0og.a l%tez" o#jekt6. t%n3ez"t) Ezek
eg3m!ssal $sszeke.e&ednek1 s ,ol az eg3ik1 ,ol a m!sik ke&4l t;ls;l3#a)
?g3anakko& nem tud teljesen elszakadni a me,anikus szeml%lett"l s tagadja ;j
min"s%gek keletkez%s%t)
Az em#e&t m!& nem tekinti g%pnek1 de m%g mint me,anikusan dete&min!lt
l%n3nek1 akinek minden te.%ken3s%ge az $n0ennta&t!s&a .ezet,et" .issza)
+inden em#e&i te.%ken3s%gnek .an .alamil3en oka) Ezek m$g$tt a sz4ks%gletek
,;z/dnak meg1 mel3eket a sze&.ezet min"s%ge ,at!&oz meg) A sz4ks%gletek
n%,a sze&.eket ,oz,atnak l%t&e .ag3 !talak6t,atj!k a m!& l%tez"ket) 9Da&Oini
te&m%szetes ki.!laszt/d!s %s Lama&ke*i k$&n3ezeti 0elt%telek,ez .al/
alkalmazkod!s:
Dide&ot az aka&atot1 a .!g3at a szen.ed%l3eket pozit6.an %&t%keli) Sze&inte az
em#e&ek sak a &ossz oldal!t ,angs;l3ozz!k1 pedig sak nag3 szen.ed%l3ek
%&lel,etik meg a lelket nag3 dolgok .%g,ez.itel%&e)
-smeretelmlete
+inden tud!st az %&z%kel%s#"l e&edeztet) +indemellett nag3&a #es4li a
megisme&%s szempontj!#/l az %&telmet is) E t%&en is szem#e0o&dul a
teol/gi!.al1s azt mondja1 ,a megtagadjuk %&telm4nket1 akko& t!masz n%lk4l
ma&adunk) Sze&inte1 ,a a ,it %s az %sz eg3a&!nt az %g aj!nd%ka1 akko& az
istens%g k%t ellent%tes %s $ssze0%&,etetlen aj!nd%kkal lepte meg a ,aland/kat)
Igazs!gke&es%se) Sze&inte ez sak a gondolkod!ssal $ssze04gg%s#en me&4l 0el)
sze&inte az igazs!g nem m!s1 mint 6t%leteink eg3ez%se azzal1 amik a dolgok2
gondolataink eg3ez%se1 azok t!&g3!.al) A megisme&%s so&!n #esz%l els"dleges
.ag3 k$.etkeztet%s alapj!n t$&t%n" 6t%let&"l) Az els"dleges1 mel3 t!&g3ak&/l
sz!&mazik k$z.etlen4l2 ezeket k4ls" .ag3 o#jekt6. 6t%leteknek ne.ezi) A
k$.etkeztet%s*sze&- 6t%letek1 ko&!##i els"dleges 6t%leteken alapulnak1 ezeket
#els" .ag3 logikai igazs!gnak ,6.)
A megisme&%s ,!&om 0ontos eszk$ze2
') A te&m%szet megAg3el%se2 eg3#eg3-jti a t%n3eket) E##en !ll,atatoss!g&a .an
sz4ks%g)
P) Elm%lked%s2 kom#in!lja a t%n3eket) +%l3s%g&e .an sz4ks%g)
Q) 76s%&let2 Ellen"&zi a kom#in!i/k e&edm%n3ess%g%t) E##en pontoss!g&a .an
sz4ks%g)
Dide&ot sze&int a megisme&%s zsakadatlan1 lez!&atlan 0ol3amat)
Fontosnak ta&totta ol3an meg0elel" tudom!n3os m/dsze& kidolgoz!s!t1 amell3el
,asznos isme&etek,ez le,et jutni) E##en " az elm%let %s a g3ako&lat k$z$tti
szo&os kapsolat megte&emt%s%t ,angs;l3ozta) A tudom!n3os te.%ken3s%g
e&edm%n3ess%g%nek eg3ik el"0elt%tele sze&inte1 ,og3 meg#es4lj%k a g3ako&lati
em#e&eket)
5!&sadalomszeml%let te&4let%n a ko&t!&sak e.il!gi idealizmus!t .allja) A
.!ltoz!sok ok!t " is az em#e&i isme&etek#en1 a tudom!n3ok 0ejl"d%s%#en l!tja)
Ezek alapj!n az $sszes .all!st tudatos megt%.eszt%s okozat!nak tekinti) Az igaz
.all!snak sze&inte $&$k %&.%n3-nek1 eg3etemesnek %s k%zzel0og,at/ak kellene
lennie1 de ez eg3ik#en sem lel,et" 0el)
H is t;l#es4li a gondolkod!snak a szoi!lis 0ol3amatok#an j!tszott sze&ep%t1
ug3anakko& a t$##iekkel szem#en %&dekl"dik a n%p so&sa i&!nt %s szak6t azzal a
n%zettel1 ,og3 F&o) t!&sadalmi .iszon3ainak az !talak6t!s!t eg3 0el.il!gosult
u&alkod/ k%pes lenne .%g&e,ajtani)
*3)24L* 5"9(K"9:7;
N%met sz!&maz!s;1 de 0&ani!.! lett #!&/) Mjgazdag apj!t/l $&$k$lt .ag3ona
&%.%n1 #iztos6tani tudta1 ,og3 sak tudom!n3os te.%ken3s%geknek szentelje
%let%t) <!za %pp;g3 a ko& gondolkod/inak k$zpontja .olt1 mint <el.%tius%) Sz%les
k$&- isme&etekkel &endelkezett) +-.eit k4l$n0%le !lne.eken jelentette meg)
+-.ei2
* A te&m%szet &endsze&e
* Szentek k%pt!&a
<ol#a, sz!m!&a az eg3ed4li l%tez" a te&m%szet) E,,ez aka&ja .isszat%&6teni a
.all!s#a1 az idealizmus#a t%.edt em#e&t1 aki t;l aka&t lend4lni a l!t,at/ .il!gon)
Sze&inte az em#e& el,an3agolta a te&m%szet kutat!s!t1 s e ,el3ett !#&!ndk%pek
ut!n 0utott1 amel3ek let%&6tett%k az igazs!g ;tj!&/l)
El.et mindennem- t&anszendens l%n3t) Sze&inte minden alapja az an3ag) Az
an3ag keletkez%s%t $nmag!.al mag3a&!zza2 l%t%nek el%gs%ges ok!t mag!#an
,o&dja) <a 0eltessz4k1 ,og3 az an3agot eg3 t"le k4l$n#$z" %s n!l!n!l
isme&etlene## l%n3 alkotta1 akko& en l%n3nek is l%t%nek ok!t $nmag!#an
,o&doz/nak kellene lennie) Nem tesz4nk te,!t m!st1 mint,og3 az an3agot
#e,el3ettes6tj4k eg3 isme&etlen l%nn3el)
Sze&inte a .il!g $&$k1 nem te&emtette semmil3en e&") A semmi#"l keletkez%s1
4&es sz/) Az em#e&nek a te&m%szet#en kell ke&esnie %s meg.al/s6tania a
#oldogs!g!t1 s e,,ez a &ealit!s tanulm!n3oz!sa .ezet)
A .il!g nem !ll m!s#/l1 mint an3ag %s mozg!s) +indkett" $&$k1 a,og3 azt
<%&akleitosz is meg0ogalmazta) Az an3ag mindig is l%tezett s ug3anazon ok#/l
$&$kt"l 0og.a mozog1 ez l%t%nek sz4ks%gsze&-s%ge) Az an3ag saj!t e&"i !ltal ,at1
nins sz4ks%ge k4ls" mozgat/&a) Ez szakadatlan mozg!s1 ez ,ozza l%t&e a
te&m%szet $sszes .!ltoz!s!t) Vag3is a mozs!g az an3ag $nmozg!sa %s a mozg!s
a#szol;t)
A .il!g#an lezajl/ 0ol3amatokat <ol#a, me,anisztikus szeml%lettel
mag3a&!zza) A mozg!sok %&telmez%s%n%l a ,el3.!ltoztat!s#/l indul ki) 5agadja a
min"s%gek o#jekt6. l%t%t1 sak a menn3is%gei .iszon3okat tekinti a .il!g
.al/s!gos tulajdons!gainak) A te&m%szet az an3agok menn3is%gei kom#in!i/ja)
Az em#e& is il3en)
A mozg!sR $&$k k$&0o&g!s2 a te&m%szet mindig ;j %let&e t!mad) <ol#a, ekk%pp
%&telmezi a t$&.%n3eket is) A#szolutiz!lja a te&m%szet t$&.%n3eit1 Ag3elmen k6.4l
,ag3ja &elat6. .oltukat) A sza#ad aka&attal szem#en a dolgok dete&min!lts!g!nak
el.%t !ll6tja2 minden1 amit sak l!tunk1 sz4ks%gsze&- %s nem l%tez,et
m!sk%ppen) A .%letlen&"l azt !ll6tja1 ,og3 eg3&%szt indete&min!lts!g1 azaz nem
l%tezik1 m!s&%szt1 ,og3 az em#e& aka&ata ellen%&e id%z el" .alamit) A
.%gzetsze&-s%g a te&m%szet#en 0enn!ll/ $&$k1 .!ltoz,atatlan &end)
?g3anezt az el.et alkalmazza az em#e&&e is) Sze&inte az em#e& sak eg3etlen
.%ges mozzanata a nag3 mindens%gnek1 s ;g3 j$tt l%t&e1 ,og3 az %lettelen an3ag
%l".% .!lt) 7eletkez%s%&"l ;g3 .%li1 ,og3 az em#e& a F$ld meg,at!&ozott idej%#en
l%t&ej$tt te&m%k1 mel3et %gitest4nk .iszon3ai ,at!&oznak meg1 s ez ut/##iak
.!ltoz!s!.al eg34tt kell m/dosulnia1 me&t ,a e&&e nem k%pes1 akko& k%n3telen
elt-nni) A &%sznek kell az eg%sz,ez alkalmazkodnia D ld) Dide&ot) S 6g31 a,og3
m!s1 az em#e& sem !lland/1 l%t%t %s te.%ken3s%g%t ug3anazok a t$&.%n3ek
sza#!l3ozz!k1 amel3eket a te&m%szet minden l%n3%nek el"6&)
Az em#e& te,!t nem sza#ad1 ,i!#a !ll6tj!k az ellenkez"j%t) A .!laszt!s t%n3e sem
#izon36tja sza#ad .olt!t) Ez a 0atalisztikus 0el0og!s azon#an Ag3elmen k6.4l
,ag3ja az em#e&nek e dete&min!lts!gon #el4li .al/#an l%tez" sza#ads!g!t)
<ol#a, sak a k4ls" t%n3ez"k meg,at!&oz/ sze&ep%t l!tja a selekedetein
,!tte&%#en1 s meg0eledkezik a&&/l1 ,og3 mi magunk is akt6. ,at!st g3ako&olunk a
k4l.il!g&a1 s nem .ag3unk azoknak puszta elszen.ed"i)
Isme&etelm%let%#en " is az %&z%kel%st %s a tapasztal!st ne.ezi meg minden
em#e&i isme&et 0o&&!sak%nt) Sze&inte az %&z%kel%s 0ol3amata eg3 ol3an t$&t%n%s1
ami !ltal mozg!s#a j$.4nk) Csak a mozg!s k%pes kapsolatot l%tes6teni
%&z%ksze&.eink %s a &ajtunk k6.4l l%tez" dolgok k$z$tt)
5!&sadalomszeml%lete
<ol#a, is a ko&t!&sak eg3oldal;s!g!nak ,i#!j!#a esett1 amiko& a t!&sadalmi
.!ltoz!sok ,!tte&%#en sak %s kiz!&/lag tudati okokat 0elt%teleznek1 s nem
kutatj!k az ezek m$g$tt meg#;./ m%l3e## t!&sadalmi %s gazdas!gi e&"ket) H az
%sz minden,at/s!g!t ,i&deti) Sze&inte az em#e& sak az%&t #oldogtalan1 me&t
0%l&eisme&i a te&m%szetet) A t%.eszm%k az okai annak &a#szolgas!gnak1 mel3#en
szinte minden o&sz!g#an s6n3l"dik a n%p1 a,el3ett1 ,og3 a te&m%szet &endel%se
sze&int sza#adon munk!lkodn%k a saj!t #oldogul!s!n) Ezeknek a t%.eszm%knek
=k$sz$n,et"E a g3-l$lk$d%s1 a #a&#!& 4ld$ztet%sek1 a t$megm%sz!&l!sok1
mel3eknek ann3iszo& .!lt sz6n,el3%.% a F$ld a menn3o&sz!g %&dekei&e .al/
,i.atkoz!ssal)
Az em#e&i tudatnak ezen elt;lzott ,angs;l3oz!sa a t!&sadalmi .iszon3ok
mag3a&!zat!#an okozza1 ,og3 k%ptelen a ko&a#eli .iszon3ok&/l .al/s!g,-
n%zeteket kialak6tani) Ez%&t jut ol3an i&&e!lis k$.etkeztet%sek&e1 ,og3 az u&alkod/
0el.il!gos6t!sa megoldja ko&a t!&sadalmi p&o#l%m!it) Sz!mos ko&t!&s,oz
,asonl/an ;g3 .%li1 ,og3 az isme&etek &%.%n1 az u&alkod/ k%pess% .!lik eg3
,um!nusa##1 igazs!gosa## ko&m!n3z!s&a1 ,isz meg%&ti1 ,og3 ez az " %&deke is)
>es4letes %s e&%n3e polg!&ok#/l !ll/ nemzet %l%n1 " is sokkal e&"se## lesz1 nem
kell k%n3sze&t alkalmazni %s salnia1 ,og3 %lj!t el%&je1 ,og3 alatt.al/it 0%ken
ta&tsa) Vag3is a #oldogs!g az igaz isme&etek#en &ejlik)
<ol#a, szigo&;an k$.etkezetes ateista !ll!spontot k%p.isel) Szellemesen
analiz!lja a k4l$n#$z" .all!sokat1 t&anszendens l%n3eiket ant&opomo&0
k%pz"dm%n3eknek tekinti) Sze&inte az isten,itet a 0%lelem %s a tudatlans!g
sz4lte) A deist!kkal %s <ume*mal szem#en szoi!lis szempont#/l k!&osnak ta&tja
a .all!st1 %s ez%&t el aka&ja t!.ol6tani az em#e&ek %let%#"l) Sze&inte1 akik
kij/zanodtak a .all!s#/l1 de azt sz4ks%gesnek ta&tj!k a n%p szempontj!#/l1 ak!&
azt is mond,atn!k1 ,og3 a m%&eg is ,asznos) ?g3anakko& tiszt!#an .an .ele1
,og3 le,etetlen a .all!st teljesen elt$&$lni1 eg3 nemzetet kiemelni a #a#onas!g
szakad%k!#/l) ez%&t azt mondja1 ,og3 az ateizmus1 ak!& a Aloz/Aa nem a k$zn%p
sz!m!&a k%sz4lt)
>6&!lja a ,itet1 a kin3ilatkoztat!st) Sze&inte a .all!s k$&%#en nins t!&g3ilagosan
megalapoz.a sem a #i#liai kin3ilatkoztat!s sem a lelki .ezet"k tekint%l3e) A
teol/gusok ezeket a Akt6. dolgokat k$ls$n$sen eg3m!s igazol!s!&a ,aszn!lj!k
0el) A #i#liai sz$.egek is kimondj!k2 az istens%get ke&es"nek el"zetesen ,innie
kell azt1 ,og3 l%tezik t&anszendens ,atalom Sz/.al a ,it ele.e meg kell1 ,og3
leg3en1 a,,oz1 ,og3 ,igg34nk a ,it sz4ks%gess%g%#en) Ez $nmag!#an
ellentmond!sos) A te&m%szet &endsze&e*#en azt mondja1 ,a a .il!g#an 0ellel,et"
!ll6t/lagos &end#"l kiindul.a a te&emt"nek ta&tott istens%g,ez .%gtelen
#$lsess%get1 %ssze&- selek.%st 0-znek1 akko& eg3;ttal k%n3telenek
&osszindulatot1 szesz%l3ess%get1 tudatlans!got1 te,etetlens%get is kapsolni1
me&t a .al/s!g#an megtapasztalt jelens%gek e&&e $szt$nzik "ket) E ne,%zs%g
kiiktat!s!&a1 ,og3 meg"&iz,ess%k az istens%g t$k%letess%g%t1 kital!lt!k a
k4l$n0%le gonosz l%n3eket1 akikt"l a &ealit!s &ossz dolgai e&ednek) Ak!&sak
Dide&ot %s Spinoza " is el.eti a sod!kat) A teleol/gia %lsze&-s%g%.el szem#e a
kauzalit!st1 az okok .%gtelenso&!t !ll6tja1 sze&inte a sod!k#an azok ,isznek1 akik
nem tanulm!n3ozt!k el%gg% a te&m%szetet1 %s ez%&t nem %&tik1 ,og3 a te&m%szet
t$&.%n3ei sosem mond,atnak ellent $nmaguknak)
7$.etkeztet%sei alapj!n " is megk%&d"jelezi az aka&atsza#ads!got) Sze&inte
$sszeeg3eztet,etetlen1 ,og3 a j/s!gos isten sza#ad aka&atot adott az em#e&nek1
aki ezzel %l.e &!szolg!l az $&$k k!&,ozat&a)
76m%letlen4l #6&!lja az eg3,!zak !ltal ,i&detett e&k$ls$t1 annak anti,um!nus
.olt!t) +egk4l$n#$zteti1 ,og3 .alaki .all!sos*e .ag3 ateista1 s azt1 ,og3 e&%n3es*
e .ag3 e&k$lstelen) Sze&inte a .all!sos eg3%nek k$z$tt is .annak e&%n3es
em#e&ek1 de ezek e&%n3ess%ge nem .all!suk#/l 0akad1 ,anem az illet"k .all!suk
ellen%&e ki.!l/ e&k$ls- szem%l3ek) Sze&inte a >i#lia ol.as!sa mindenn%l
alkalmasa## a&&a1 ,og3 a ke&eszt%n3t a >i#lia minden tisztelet%#"l ki!#&!nd6tsa D
pe&sze m!& amenn3i#en k%pes azt o#jekt6.en ol.asni) <ol#a, sze&int
meglep"d.e tapasztaln!k ezek az ol.as/k1 ,og3 a #a&#!&1 sz$&n3- dolgokat
menn3i&e ag3on,allgatj!k a teol/gusok)
<ol#a, a Szentek k%pt!&!*#an a ke&eszt%n3s%g !ltal tisztelt %s p%ldak%p4l
!ll6tott szem%l3ek szellem%t1 magata&t!s!t1 el.eit %s %&demeit .izsg!lja)
+egjeg3zi1 ,og3 a .all!s n%,a esztelen zsa&nokk%nt !#&!zolja istent1 de
g3ak&a##an t4nteti 0el .%gtelen4l #$ls1 igazs!gos1 j/s!gos at3a k%p%#en)
Sze&inte a ke&eszt%n3ek +essi!sa !ltal ,i&detett e&k$lstan#an semmi ol3an
nins1 amel3eket sokkal jo##an ki ne 0ejtettek .olna 8%zus el"tti pog!n3 #$lsek1
mint Sz/k&at%sz1 @l!t/n)
A nag3 tisztelet#en &%szes6tett szem%l3ek1 szentek1 k$z.et6t" sze&epet t$ltenek
#e a ,6."k %s az %gi ,atalom k$z$tt) Hket a teol/gusok makul!tlan e&k$ls-
eg3%neknek jelen6tik meg1 !m ezen em#e&ek k$z4l sokan az el0ogulatlan szem
el"tt ink!## a gazs!g %s az aljass!g1 mintsem az e&%n3 mintak%peinek l!tszanak)
A szent6&!s tele .an ellentmond!sokkal) +i.el ezek te&m%szet4kn%l 0og.a
megd$##entik a >i#lia minden ol.as/j!t1 az eg3,!z 0elisme&te1 ,og3 %lsze&-
.olna megakad!l3ozni a ,6.eket a k$n3. t;ls!gosan k6.!nsi 0o&gat!s!#an)
7&itik!j!#an .izsg!lja t$##ek k$z$tt +/zest1 #&a,!mot1 a zsid/k at3j!t1 L/tot1
8!ko#ot1 de az Mjsz$.ets%g eg3%nis%geit is) ?g3anakko& nem tud a .all!s
t%n3leges keletkez%s0ol3amat!&/l1 t$&t%nelmi .!ltoz!sait/l1 0ennma&ad!s!nak az
okai&/l o#jekt6. elm%letet kimunk!lni1 me&t szeml%lete &adik!lisan szem#en !ll a
,-#%&is%get szentes6t" katoliizmussal)