Mikro tananyag Samuelson-Nordhaus: Közgazdaságtan (kijelölt fejezetek) III – XIV. és a XVII., XIX.; XXXV. fej.

A fejezet száma a fejezet címe

III. A kínálat és kereslet alapvető összetevői IV. A kínálati és keresleti elemzés alkalmazásai V. Kereslet és fogyasztói magatartás V. függelék A fogyasztói egyensúly geometriai elemzése VI. Termelés és üzleti szervezet VII. Költségelemzés VII. függelék Termelés, költségelmélet …. VIII. Tökéletesen versenyző piacok viselkedése

1

IX. X. XI. XVII.

Tökéletlen verseny szélsőséges esete: a monopólium Oligopólium és monopolisztikus verseny Bizonytalanság és játékelmélet A piaci hatalom féken tartása

XII. Tényezőpiacok; Hogyan határozzák meg a piacok a jövedelmeket?
XIII. XIV. XIX. A munkapiac Föld és tőke Hatékonyság vagy egyenlőség: a nagy választás Komparatív előnyök és protekcionizmus

XXXV.

2

A közgazdaságtan tárgya, területei

A közgazdaságtan a döntések/választások szándékolt és nem szándékolt következményeinek az elmélete.
2 fő területe: makroökonómia mikroökonómia

3

A mikroökonómia tárgya
 Az egyéni gazdasági szereplők –az egyes fogyasztó,

vállalat – gazdasági döntéseit elemzi.  A döntések során a várható hasznosságot vetjük össze a várható költségekkel  Alapfeltevés: az emberek racionálisan gazdálkodnak Cél: hasznosság (profit) maximalizálása az áldozat minimalizálása
A gazdasági szereplők döntéseiket a piacon hozzák meg.
4

A mikroökonómia szereplői
 háztartások(egyének)

VÉGSŐ JAVAK KERESLETE TERMELÉSI TÉNYEZŐK KÍNÁLATA

vállalatok (üzleti cégek) VÉGSŐ JAVAK KÍNÁLATA TERMELÉSI TÉNYEZŐK KERESLETE
5

PIACAI
Végső termékek(fogyasztási javak, szolgáltatások piacai) Termelési tényezők (munka,tőke,föld, vállalkozó) piacai

Az áruk és piacok körforgás-modellje
D Fogyasztók S Tényezőpiac Termékpiac S Termelők D

(demand = kereslet; supply = kínálat)

6

A kínálat és kereslet összetevői
A keresleti görbe Miért csökkenő a keresleti görbe? Ár ($/doboz) Kereslet (millió/év) P Q 5 9 4 10 3 12 2 15 1 20

A B C D E

A keresleti görbére ható tényezők
7

A kínálat és kereslet összetevői
A kínálati görbe Miért növekvő a kínálati görbe? Ár ($/doboz) Kínálat (millió/év) P Q A 5 18 B 4 16 C 3 12 D 2 7 E 1 0

A kínálati görbére ható tényezők
8

A kereslet és kínálat egyensúlya
Marshall-kereszt Lehetséges ár ($/doboz) Kereslet (millió/év) Kínálat Piaci helyzet Nyomás

A 5 9 18 többlet lefelé B 4 10 16 többlet lefelé C 3 12 12 egyensúly semleges D 2 15 7 hiány felfelé E 1 20 0 hiány felfelé A kínálat vagy kereslet eltolódásainak hatása Keresleti/kínálati eltolódás Hatás az árra és mennyiségre Kereslet nő Keresleti görbe jobbra, és… ár fel mennyiség fel Kereslet csökken Keresleti görbe balra, és… ár le mennyiség le Kínálat nő Kínálati görbe jobbra, és… ár le mennyiség fel Kínálat csökken Kínálati görbe balra, és… ár fel mennyiség le
9

A kereslet és kínálat rugalmassága (elaszticitása)
IV.fejezet.

Vázlat 1. A kereslet árrugalmassága 2. A kereslet jövedelemrugalmassága 3. A kereslet keresztár-rugalmassága 4. A kínálat árrugalmassága

10

A kereslet és kínálat rugalmassága
Rugalmassági együttható = függő változó %-os változása független változó %-os változása

Azt mutatja meg, hogy a független változó 1 százalékos változásakor hány százalékkal változik a függő változó! (ceteris paribus)

11

A kereslet árrugalmassága
Q %-os változása Kereslet árrugalmassága= P %-os változása

15 50 = 0.75 EP = = 2.5 E P = 20 20
12

A kereslet árrugalmassága
Példa:

az ár nő 20%-kal,  a keresett mennyiség 50%-kal csökken. A fogyasztók viszonylag érzékenyen reagálnak.  Rugalmas Példa:  az ár 20%-kal csökken,  a keresett mennyiség 15%-kal nő. A fogyasztók viszonylag érzéketlenek. Rugalmatlan

13

A kereslet árrugalmassága
Rugalmas kereslet:  Árrugalmasság > 1 Rugalmatlan kereslet:  Árrugalmasság < 1 Egységnyi rugalmasság: Árrugalmasság = 1

14

A kereslet árrugalmasságára ható tényezők
 A termék helyettesíthetősége (minél több
közeli helyettesítője van a terméknek, annál rugalmasabb)

 Az idő (minél hosszabb idő áll a fogyasztók

rendelkezésére az árváltozás okozta alkalmazkodáshoz, annál rugalmasabbá válik a kereslet)

 A fogyasztó költségvetésének az adott

jószágra költött hányada. Minél nagyobb ez a hányad, annál árrugalmasabb a jószág.  A létszükségleti cikkek kevésbé rugalmasak, mint a luxuscikkek.
15

A kereslet árrugalmassága
Termék vagy szolgáltatás Villamos áram Villamos áram Víz Mozilátogatás Benzin Benzin Külföldi utazás Becsült árrugalmasság --0,13 (rövid távon) --1,89 (hosszú távon) --0,14 (hosszú távon) --3,69 (hosszú távon) --0,15 (rövid távon) --0,78 (hosszú távon) --4,10 (hosszú távon)
16

A kereslet árrugalmassága
 „Ha rugalmas az egyetemi oktatás

kereslete, akkor az egyetem tandíjakból származó összbevétel megnőne, ha 20%kal csökkennének a tandíjak.”  Az árak 20%-os csökkentése több, mint 20%-kal emeli a keresett mennyiséget.  Rugalmas kereslet Az árak és az összbevétel ellenkező irányban változnak.
17

A kereslet árrugalmassága
“Furcsa, de igaz. Ha rugalmatlan a búzakereslet, akkor a búzatermelők több pénzt kapnának, ha összefognának és elégetnék a termés egynegyedét.”

 A mennyiség 25%-os csökkenése az árak 25%-

osnál nagyobb emelkedésével jár együtt.

Rugalmatlan kereslet Az árak és az összbevétel változásának előjele megegyezik.

18

A kereslet árrugalmassága
P Búza kereslete rugalmatlan
Az ár, ha a termés 1/4-ét elégetik. A piaci ár, ha az egész termést piacra viszik

Q
19

Rugalmasság és árbevétel

20

A kereslet árrugalmassága
Kérdés

Szabhatnak-e bármekkora árat az élelmiszerboltok azért, mert élelmiszert árulnak? Kérdés  Bölcs dolog volna-e az asztali sóra adót kivetni? Kérdés  A tengeri só kereslete rugalmasabb vagy rugalmatlanabb, mint a só kereslete?

21

A kereslet árrugalmassága
P P1 D P2

tökéletesen árrugalmatlan keresleti görbe

Q
22

Rugalmas – rugalmatlan?
 az inzulin kereslete
 Ha a só ára megduplázódna, akkor is

ugyanannyit vennék belőle  Ha a vevők ugyanannyi pénzt költenek marhahúsra, függetlenül annak árától, akkor ….  A furgonok kereslete, vagy a piros Ford furgonok kereslete rugalmasabb-e?
23

Lineáris keresleti görbe

A meredekség nem azonos a rugalmassággal.

Lineáris keresleti görbe mentén a meredekség nem változik, a rugalmasság igen
 Qd =4 - 4P

24

Az árrugalmasság alkalmazása gyakorlati problémákra
 Agrárgazdaságtan – a rekordtermés

paradoxona, vetésterület korlátozások
 Adóteher-megoszlás ( az adó átháríthatósága)  Minimálárak és maximált árak (vita a

minimálbérről, az energiaárak szabályozása)

25

Az árrugalmasság alkalmazása gyakorlati problémákra
A szenvedélybetegségek gazdaságtana

26

A kereslet jövedelmrugalmassága
E= a keresett mennyiség százalékos változása/a jövedelem százalékos változása
A termékek csoportosítása jövedelemrugalmasságuk szerint EI > 1 luxus termék EI > 0 normál termék EI < 0 inferior termék

27

A kereslet keresztárrugalmassága
 E = x termék keresett mennyiségének

változása/y termék árának változása  A termékek csoportosítása - ha E pozitív szám: a két termék egymás helyettesítője - ha E negatív szám : a két termék egymás kiegészítője - ha E = 0 a két termék kereslete egymástól független
28

A kínálat árrugalmassága
Es = a kínált mennyiség százalékos változása/az ár százalékos változása

29

A kínálat árrugalmasságára ható tényezők

a termeléshez szükséges inputtényezők „beszerezhetősége” , avagy „ korlátozottsága”

az idő:

piaci időtáv rövid gazdasági időtáv hosszú gazdasági időtáv

(minél hosszabb idő áll rendelkezésre a termelés bővítéséhez, annál rugalmasabbá válik a kínálat)

30

Kereslet és fogyasztói magatartás (V. fejezet)

Hasznosság(Utility)

kardinális és ordinális értelmezése

p

Összhaszon Határhaszon = MU =
összhaszon változása

elfogyasztott mennyiség változása
31

Kereslet és fogyasztói magatartás
A határhaszon függvény az összhaszon függvényből vezethető le Gossen I. törvénye = a csökkenő határhaszon (élvezetek) törvénye

32

Kereslet és fogyasztói magatartás
Előnykiegyenlítődés elve Gossen II. törvénye MUáru1 P1 Miért csökkenő a keresleti görbe? Fogyasztói többlet
=

MUáru2 P2

= egy pénzegységnyi

jövedelem határhaszna

33

Kereslet és fogyasztói magatartás
 Miért negatív meredekségűek a keresleti

görbék? - csökkenő határhaszon elve - helyettesítési hatás - jövedelmi hatás
34

Az értékparadoxon

35

Értékparadoxon-fogyasztói többlet
Kérdés: mennyit volna hajlandó évente fizetni annak fejében, hogy nem kell teljesen lemondania a mozilátogatásról?
Mennyit költ ténylegesen mozira? Adjon hozzávetőleges becslést fogyasztói többletéről! f Mi lenne akkor a válasza, ha a mozilátogatás helyett levegőt Írnánk?

36

A fogyasztói egyensúly geometriai elemzése
Optimalizáció elve: a fogyasztók a számukra: megfizethető, legjobb fogyasztói kosarakat (a fogyasztók preferenciarendszere) választják.

37

Megfizethető: költségvetési halmaz – költségvetési egyenes (korlát)

38

A fogyasztók preferenciarendszere
Közömbösségi térkép – közömbösségi görbék

)
= -

39

A fogyasztók preferenciarendszere

MRS(marginal rate of substitution) helyettesítési határráta
  

a közömbösségi görbe meredeksége MUé/MUr megmutatja, hogy mennyi ruházatról hajlandó a fogyasztó lemondani egységnyi élelmiszerért (U változatlansága mellett)

Kérdés: miért csökkenő az MRS?

40

Optimális választás
Adott jövedelem és termékárak mellett maximalizálni a hasznosságot MRS = MUé/MUr=Pé/Pr

MUé/Pé=MUr/Pr

41

A fogyasztói egyensúly geometriai elemzése
Költségvetési egyenes változásai
Jövedelemváltozás Az egyik ár megváltozása (az egyéni keresleti görbe levezetése) Pé = 1,5 Péúj = 3 Piaci keresleti görbe: az egyéni keresleti
görbék horizontális összege

4) 5)

9)

42

Termelői magatartás

A kínálat (VI-XI.; XVII. fejezetek
 2. 3. 4.

5.

6.

Vázlat A termelési függvények A költségfüggvények A tökéletesen versenyző vállalatok; ill. iparágak kínálata A tökéletlenül versenyző vállalatok kínálata A tökéletlen verseny szabályozása
43

Termelői magatartás
(a termelés technológiája)
A termelési függvény a termelési tényezők kombinációi és az általuk termelhető maximális termékmennyiség közötti összefüggés.

Gazdasági időtáv hosszú Hosszú táv az az időperiódus, amelyen belül a cég valamennyi termelési tényezőjének mennyisége megváltoztatható. rövid Rövid táv az a periódus, amelyen belül a vállalat legalább egy termelési tényezője adott, megváltoztathatatlan, miközben legalább egy másik tényező megváltozhat.
44

Termelői magatartás (a termelés technológiája)
Rövid távú termelési függvény Q = függ (L) Átlagtermék= Q/L Határtermék= ∆Q/∆L

45

Termelői magatartás
(a termelés technológiája) A csökkenő hozadék elve: egy ráfordítás mennyiségének növelésével minden újabb egységének határterméke csökken, a többi ráfordítás változatlansága mellett. (igaz a tanulásra is??) A technológiai változás a termelési függvényt felfelé eltolja! (a termelési függvény mentén való elmozdulás és az eltolódás nem azonos!) Mérethozadék: megmutatja, hogy hogyan változik a kibocsátás minden tényező arányos változtatásával Lehet: növekvő, állandó és csökkenő
46

Hosszú távú termelési függvény

Mérethozadék Q = 100√2*L*K

6 5 4
tőke

346 316 282 245 200 141 1

490 448 400 346 282 200 2

600 548 490 423 346 245 3

692 632 564 490 400 282 4

775 705 632 548 448 316 5

846 775 692 600 490 346 6

3 2 1 0

munka
47

Hosszú távú termelési függvény
(az izokvant-térkép)

Egyenlő termék (izokvant görbék) meredeksége= technikai helyettesítés határrátája= MPL MPk

48

Hosszú távú költségek
(Izocost-egyenesek)

Egyenlő költség (izocost egyenesek) TC = PL * L + PK * K PL = 2 PK = 3 Meredeksége = PL PK

49

Optimális inputfelhasználás
Költségminimalizálás Hogyan lehet a legolcsóbban 346 egységnyi outputot megtermelni?
Optimális tényezőkombináció

MPL = PL MPK PK

MPL = MPK PL PK

50

Költségelemzés
A költségek számviteli értelmezése (számviteli konvenciók)

a) Jövedelemkimutatás (bevétel – számviteli költség) időszakra Eszközök Források b) Vagyonmérleg időpontra
Forgóeszközök Pénz Készletek Állóeszközök Gépek, eszközök Épületek Kötelezettségek Rövid távú Kötelezettségek szállítók felé Rövid lejáratú hitelek Hosszú távú Hosszú lejáratú hitelek Nettó vagyon Saját tőke Összesen Összesen
51

Költségelemzés A költségek gazdasági értelmezése
Gazdasági költség (alternatív költség, opportunity cost) (minden tényezőt a piaci árán kell számbavenni)

Gazdasági költség:

számviteli költség + saját tulajdonú termelési tényezők elmaradt haszna (normálprofit) bevétel – számviteli költség bevétel – gazdasági költség

Számviteli profit: Gazdasági profit:

52

Gazdasági költség
 A gazdasági költségek tehát az explicit

pénzráfordításokon túl elmaradt alternatív jövedelmeket is tartalmaznak, melyek abból erednek, hogy a szűkös források más módon is felhasználhatók lettek volna.  Jól működő piacokon az ár megfelel a gazdasági költségnek.
 ELSÜLLYEDT KÖLTSÉG! (pl. a piacra lépés

költségei.) AMI TÖRTÉNT, MEGTÖRTÉNT!
53

Költségfüggvények
Q 0 1 2 3 4 5 6 7 8 FC 55 55 55 55 55 55 55 55 55 VC 0 30 55 75 105 155 225 TC 55 85 110 130 160 210 280 370 480

C=függ (Q)
MC AC AFC AVC

85 55 43,3 40 42 46,6 52,85 60

55 27,5 18,3 13 11 9,1

30 27,5

54

Költségelemzés, költségfüggvények

Rövid távú költségek, költségfüggvények fix költség (FC) átlagos fix költség (AFC) változó költség (VC) átlagos változó költség (AVC) összköltség (TC) átlagköltség (AC) határköltség (MC)

55

Rövid távú költségfüggvények
 AC, AVC MC (U alakúak, mert

feltételezzük, hogy kezdetben a határtermék növekvő, majd csökkenő!!)  Az AC és AVC „összetartó” függvények, mert különbségük az AFC csökkenő  Az első egység MC-je és AVC-je azonos  Az AVC alacsonyabb Q-nál éri el minimumpontját, mint az AC  Az MC függvény mindkét függvényt azok minimumpontjában metszi!!
A z
56

A termelési és költségfüggvények összefüggése
A költségfüggvények a termelési függvények inverz függvényei.

57

Mérethozadék és a hosszú távú átlagköltségfüggvény (LAC)
LAC (Long-run Average Cost Curve) a rövid távú átlagköltséggörbék burkoló görbéje (rövid táv: adott az üzemméret)

58

Kínálat Profitmaximalizálás
Feltételezés a vállalat célja a profit maximalizálása kínálat = értékesítés bevétel – gazdasági költség TR = Q * P TC = Q * AC

Gazdasági profit Bevétel Gazdasági költség Összprofit

T∏ = TR - TC M∏ = MR – MC

MR = MC
59

Az összbevételi és a határbevételi görbe
Tökéletesen versenyző cég (árelfogadó) Tökéletlenül versenyző cég (árképző)

60

A tökéletesen versenyző piacok viselkedése (vázlat)

• • •

A tiszta verseny (tökéletes verseny, kompetitív piac) vállalatának kínálata A kompetitív iparágak kínálata A kompetitív piacok különleges esetei Hatékonyság és méltányosság a kompetitív piacokon

61

ACél: a profit maximalizálása cég kínálata kompetitív
Általános szabály: a profit annál a kibocsátási szintnél maximális, ahol MR=MC Mivel a kompetitív cég esetében MR=P; ezért a profitmaximalizáló kibocsátási szint ott lesz, ahol P = MC A tökéletesen versenyző cég kínálati függvénye megegyezik a határköltség függvényével (annak emelkedő szakaszával) Ábrán szemléltetve: a profitmaximalizáló kibocsátás ott van, ahol az emelkedő MC görbe metszi a vízszintes keresleti görbét.
62

A kompetitív cég kínálata
 Miért csak az MC

emelkedő szakasza?

63

A kompetitív cég kínálata
Ha P > ACmin, vagyis TR > TC van gazdasági profit

Ha P = ACmin, vagyis TR = TC a gazdasági profit nulla Fedezeti pont (fedezeti ár)

64

A kompetitív cég kínálata
Termeljen –e a vállalat (rövid távon), ha az árbevétel már nem fedezi az összes költségének a megtérülését? (emlékeztetőül: rövid távon a vállalat fix költségei ugyanakkorák, akár termel, akár nem)

65

A kompetitív cég kínálata
Rövid távon veszteséget minimalizál a cég ha termel akkor is amikor ACmin > P > AVCmin. vagyis TC > TR > VC (Az árbevételben megtérül az összes változó költsége, és fix költségeinek egy része. Ha nem termelne, vesztesége egyenlő lenne a fix költséggel)

66

A kompetitív cég kínálata
Ha P = AVCmin.; vagyis TR = VC veszteség = FC

(Üzembezárási pont)

67

A tökéletes versenyző cég kínálata

68

A kompetitív cég kínálata (rövid távon)
A tökéletesen versenyző cég kínálati függvénye rövid távon megegyezik a cég határköltség függvényével, ha az ár nagyobb mint az AVC minimuma. Ezen ár (mellett) alatt a vállalat nem termel.

69

A kompetitív iparágak kínálata
Egy termék piaci kínálati görbéjét megkapjuk, ha horizontálisan összegezzük a terméket előállító minden cég kínálati görbéjét.

70

A kompetitív iparágak kínálata
 Rövid és hosszú

távú egyensúly
(ha rövid távon van gazdasági profit belépések – S eltolódikP csökken (ACmin) Hosszú távú egyensúlyban a gazdasági profit nulla.

71

A kompetitív iparágak kínálata
 Hosszú távú
Ha egy iparágat azonos költségszerkezettel rendelkező kompetitív vállalatok látnak el, s ha a vállalatok szabadon léphetnek be az iparágba és léphetnek ki onnan , a hosszú távú egyensúlyi feltétel az, hogy az ár egyenlő a határköltséggel, s ez egyenlő a minimális hosszú távú átlagköltséggel.  P = MC = minimális hosszú távú AC = fedezeti ár (zérus profit ár)  Ez a hosszú távú egyensúly zérus profit hipotézise.

egyensúly kompetitív iparág esetében

72

A kompetitív iparágak kínálata
(összefoglalás)

Az egyéni kínálati görbék horizontális összegzése Hosszú távú egyensúly Zérus profit

P = MC = minimális hosszú távú AC = fedezeti ár (zérus profit ár)

Hosszú távú iparági kínálat
feltétele: konstans költségek mellett legyen bővíthető a kínálat (állandó mérethozadékú ágazatok)

73

A kompetitív piacok különleges esetei
 emelkedő hosszú

távú kínálati görbe
 függőleges kínálati

görbe
 visszafelé hajló

kínálati görbe

74

Hatékonyság és méltányosság a kompetitív piacokon
 A hatékonyság fogalma:
 Q* piaci egyensúlyban MU = P = MC

allokációs hatékonyság akkor van, ha a termelés egyetlen lehetséges újjászervezése réven sem lehet senkit gazdaságilag jobb helyzetbe hozni anélkül, hogy valaki más helyzetén ne rontanánk.

vagyis MU = MC  P= MU A fogyasztók addig növelik vásárlásukat, míg a határhaszon le nem csökken az ár szintjére.  P = MC Termelőként mindenki addig kínál terméket, amíg a termék árát el nem éri annak határköltsége (határáldozata)  E két egyenlet alapján MU=MC

75

76

Hatékonyság és méltányosság a kompetitív piacokon
Allokációs hatékonyság (Pareto-hatékonyság)
P = MU P = MC MU = MC

A kompetitív piac hatékony, de nem feltétlenül méltányos (normatív közgazdaságtan – szavazók)
77

A TÖKÉLETLEN VERSENY
1. 3. 5. 7. 9. 11. 13.

Lényege Típusai Okai A tiszta monopólium kínálati magatartása Oligopólium Monopolisztikus verseny A tökéletlen verseny további jellemzői; a profitmaximalizálás akadályai: tulajdon és ellenőrzés elválása korlátozott racionalitás az információs piacok kudarcai A tökéletlen verseny gazdasági költségei : holtteher-veszteség Beavatkozási stratégiák.

 

78

A tökéletlen verseny meghatározása
A tökéletlen verseny kifejezés azt jelenti, hogy: az egyes vállalatok képesek befolyásolni áraikat, ezért negatív meredekségű keresleti görbével szembesülnek. Eszerint ha egy vállalat többet akar eladni, akkor csökkentenie kell termékének az árát. Ha emeli az árat, akkor kevesebbet tud ugyan eladni, de vevőinek jelentős része megmarad. Az árbefolyásolási lehetőség annál nagyobb, minél inkább monopolizált a piac.
79

A tökéletlen verseny
 Típusai

- a termelők száma és a -termékdifferenciák mértéke szerint
 Tiszta monopólium  Oligopólium  Monopolisztikus

verseny

80

A piaci szerkezet típusai
Szerkezet A termelők száma és a termék-differenciák mértéke Sok termelő; azonos termékek A gazdaság mely részében meghatározó Pénzügyi piacok és mezőgazdasági termékek Az ár befolyásolásának lehetősége Nincs Alkalmazott marketingmódszerek Piaci csere vagy aukció

Tökéletes verseny

Tökéletlen verseny Monopolisztikus verseny (sok eladó differenciált termékekkel) Oligopólium Sok termelő; sok valós vagy vélt eltérés a termékek között Néhány termelő; legfeljebb kis különbség a termékekben Néhány termelő; az árucikkek differenciáltak Monopólium Egyetlen termelő Kiskereskedelem (pizza, sör …) Reklámozás és minőségi versengés; merev, rugalmatlan árak

Acéláruk, vegyipari termékek

Bizonyos szintű

Autók, cereáliák

Helyi áram- és vízszolgáltatók (természetes monopóliumok)

Számottevő, de rendszerint szabályozással korlátozott

Reklámozás és a szolgáltatások 81 promóciója

A piaci szerkezet mérése
n

Koncentrációs ráta:
Koncentrációs görbe
i=1

CR = ∑ MS(i)

MS(i): az i-edik nagyvállalat piaci részesedése n: azon vállalatok száma, ahány céges koncentrációs rátát számolunk
n 2

Herfindahl-Hirshman index:
n: a vállalatok száma i=1

HHI = ∑ MS(i)

Probléma: A releváns piac definiálása.

82

A piaci szerkezet mérése
Példa:
Tekintsünk két, egyenként 10 cégből álló iparágat. Az A ágazatban a legnagyobb cég piaci részesedése 49 %. A következő három cég egyenként 7 százalékos, a maradék 6 cég egyenként 5 százalékos részesedéssel rendelkezik. A B ágazatban a négy legnagyobb cég mindegyike 19 százalékos, az utána következő legnagyobb pedig 14 százalékos részesedéssel rendelkezik. A maradék 10 százalékon öt kisebb cég egyenlően osztozik.

Feladat: - határozzuk meg a CR4 és HHI értékét minkét ágazatban.
- melyik ágazat áll közelebb a tökéletes versenyzői helyzethez? - melyik mutatóra érdemes alapozni a következtetésünket?

83

A piaci erő mérése
A piaci koncentráció és a piaci magatartás (az összefüggés nem egyértelmű)

Lerner index = LI = P – MC P

(vagyis 1/Ep)

LI = 0 ha P = MC (tökéletes verseny) maximális értéke = 1; ha MC = 0 (Mivel a LI a keresleti árrugalmasság reciproka, amiből az következik, hogy a tiszta monopólium soha nem termel a keresleti görbe árrugalmatlan szakaszán!)
84

Koncentrációs mutatók – Lerner index
Iparág CR4 HHI
2446 94 2562 2863 0.811 0.214

LI

reggeli gabonapehely 82.9 élelmiszerek; jellegű.. textiltermékek 13.8 repülőgép 80.9 személygépkocsi 79.5 Gépjármű nyomdaipar kommunikáció elektromos-gáz-és közegészségügyi szolg.

0.433 0.950 0.972 0.921
85

A tökéletlen verseny
A tökéletlen verseny kialakulásának főbb okai 1. Méretgazdaságossági előnyök („természetes monopólium ill. oligopólium) 2. Belépési korlátok:
jogi korlátok magas belépési költségek reklám és termékdifferenciálás

3. Történeti fejlődés során

86

A tökéletes verseny
Méretgazdaságossági előnyök
Az optimális üzemméret kicsi a piaci kereslethez képest, ezért ezen a piacon sok vállalat „elfér”, ez a piac versenyzői piac lesz. Nincs „méretgazdaságossági” előny.

87

A tökéletlen verseny
Méretgazdaságossági előnyök
Az optimális üzemméret viszonylag nagy a piaci kereslethez képest, ezen a piacon csak néhány vállalat „fér el” Oligopolpiac

88

A tökéletlen verseny
Méretgazdaságossági előnyök

Az optimális üzemméret „lefedi” a piaci keresletet, egyetlen vállalat „fér el” a piacon. Ez azt jelenti, hogy egy cég alacsonyabb átlagköltséggel képes kielégíteni a keresletet, mintha több, kisebb cég lenne a piacon. Ez a természetes monopólium esete.

89

A tökéletlen verseny
Belépési korlátok
jogi korlátok
szabadalmi védelem, importkorlátozás, monopoljog megadása

magas belépési költségek

reklám vagy termékdifferenciálás

90

A tiszta monopólium kínálati magatartása
„Mivel

állandó áruhiányt idéz elő…a monopolista áruját jóval a természetes ár felett adja el, s így jövedelmét, legyen az munkabér vagy profit, jelentősen a természetes ráta szerinti szint fölé emeli”

Adam Smith: A nemzetek gazdagsága

91

A tökéletlen verseny
A tiszta monopólium kínálati magatartása
P = a – bq TR = aq – bq2 MR= a – 2bq A határbevételi függvény a keresleti függvény alatt van, meredeksége kétszerese a keresleti függvény meredekségének. P > MR
92

A tökéletlen verseny
A tiszta monopólium kínálati magatartása
A profit annál a kibocsátási szintnél lesz maximális, ahol MR = MC

93

A tiszta monopólium kínálati magatartása
Profitmaximalizálás

maximális profit ha MC = MR

94

A tökéletlen verseny
A tiszta monopólium kínálati magatartása

Az ábrán bevonalkázott téglalap a monopólium gazdasági profitja. A monopolista rövid és hosszú távon is realizálhat gazdasági profitot, mert az ágazatba kivülállónak szinte lehetetlen belépni.

95

Példa

P = 1000 – 10Q TC = 500 + 100Q
a) b) c) Mekkora a monopolista ár? Mennyi lenne a társadalmilag optimális ár? Mekkora a holtteher-veszteség?

96

Az oligopólium
 néhány cég uralja a piacot (vagy egy nagy cég
+ sok kicsi…)

 Termékeik vagy homogének vagy

differenciáltak

 az egyes cégek üzleti stratégiája

kölcsönösen függ egymástól  matematikailag nehezen modellezhető, a stratégiai akciók és reakciók kimenetelének elemzéséhez a játékelmélet nyújt segítséget
97

Oligopólium
 Stratégia

- kooperatív (összejátszás) a) nyílt (kartell) b) hallgatólagos - nem kooperatív árháborúk - stratégiai interakció – játékelmélet
98

Játékelmélet és oligopol piacok
Két légitársaság (A és B) indít naponta járatokat Bostonból Budapestre. Mindkét cég meghatározta már a jegyárakat, de a járatok indulási idejét még nem. Ebben a játékban tehát a az indulási idő lesz a döntési változó. Tegyük fel, hogy egy piackutatás szerint, a járatok potenciális ügyfélköréből 70 % este, 30 % reggel szeretne indulni. Mindkét cég ismeri a fenti adatokat, és tudják azt is, hogy amennyiben ugyanazt az indulási időt választják, akkor egyenlő arányban kénytelenek megosztani a piacot. A profit mindkét társaságnál arányos a szállított utasok számával, ezért mindketten maximalizálni szeretnék piaci részesedésüket.
99

Domináns stratégián alapuló egyensúly
„B” légitársaság
reggel este
(30;70) (35;35)

„A„
lég-i társaság

reggel

(15; 15) (70;30)

este

Domináns stratégia: függetlenül a „többiek” stratégiájától, van legjobb stratégia A játék jóslata: este;este
100

Nash-egyensúly
Két légitársaság indít járatot Bostonból Budapestre. A fogyasztók kizárólag a jegy ára alapján választanak. Konkrétabban: 60 „utas” 500; 120 „utas” 220 dollárt hajlandó kifizetne a jegyért. Ha a két társaság azonos árat szab meg, a vevők egyenlően oszlanak meg köztük. Mindkét társaságnál 200 dollár/utas a költség. Döntési változó: a jegy ára
101

Nash-egyensúly
„B” légitársaság
Pm=500

Pa=220
(0; 3600) (1800; 1800)

„A„
lég-i társaság

Pm=500

(9000; 9000) (3600; 0)

Pa=220

Nash-egyensúly: a másik fél adott választása melletti optimális választás
102

Játékelmélet
Fogolydilemma Piros fogoly
kooperál (nem vall) árulkodik (vall)

Kék fogoly

kooperál (nem vall) árulkodik (vall)

-1, -1

-9, 0

0, -9

-6, -6

103

Játékelmélet
Fogolydilemma
A játékosok tökéletesen racionálisak A játékelmélet jóslata: vall, vall Pareto-hatékony kimenet: nem vall, nem vall

Társadalmi csapda

A „láthatatlan kéz” :az önérdek követése nem segíti elő a közérdeket. Kialakulhat-e a kooperáció?

Kérdés Véges ismétlésszám
nincs kooperáció

Végtelen ismétlésszám
van (lehet) kooperáció

104

Monopolisztikus verseny
 sok cég  az ágazatba szabad a be-és a kilépés  differenciált termékek, s emiatt negatív

meredekségű a keresleti görbe  nem árelfogadó Profitmaximum: MR = MC Hosszú távú egyensúly : P = AC, ezért hosszú távon a gazdasági profit = 0 Ugyanakkor : P>ACmin
105

Monopolisztikus verseny

106

Elmélet és valóság (a profitmaximalizálás akadályai)
 A tulajdon és ellenőrzés szétválása a

részvénytársaságoknál és az ebből fakadó érdekösszeütközések
 Racionalitás és „hüvelykujjszabályok”

a korlátozott racionalitás és informáltság
 Az információs piacok kudarcai
107

A tökéletlen verseny mérlege
• + Schumpeter K+ F tevékeység
2.

- holtteher-veszteség

Ha az ágazat tökéletesen versenyző lenne, a kibocsátás a keresleti görbe (P) és az MCfü metszéspontjában lenne. A monopolista ennél kevesebbet termel, és magasabb áron és ezzel hatékonyságveszteséget okoz. Holtteher-veszteség: az elveszett kibocsátásból származó fogyasztói és termelői többlet csökkenés.

108

A monopóliumok szabályozása Beavatkozási stratégiák
 „Csak három rossz közül választhatunk: - a szabályozatlan magánmonopólium - az állam által szabályozott

magánmonopólium - állami monopólium között” „Milton Friedman” Nobel-díjas közgazdász
109

Beavatkozási stratégiák
 Trösztellenes politika (tilt, korlátoz)  Szabályozás (reguláció)  A verseny elősegítése  Államosítás  Hatósági ármegállapítás  Adóztatás

110

A termelési tényezők piaca (Kinek?)
(XII-XIV.fejezetek)
A jövedelemelosztás elmélete

Munkapiac Föld Tőkepiac Vállalkozó

BÉR Földjáradék Kamat Profit

111

A jövedelem és a vagyon
Jövedelem időszak; összes bevétel

piaci (tényezőjövedelem) munka (kb. 75%) tulajdon személyi jövedelem: piaci jövedelem + transzferek
Vagyon időpont; a vagyonelemek nettó piaci értéke = vagyonelemek értéke – kötelezettségek

materiális (reál) eszközök pénzügyi eszközök
A jövedelem és a vagyon összefüggése
112

A határtermelékenységen alapuló jövedelemelosztás elmélete
Alapelv: Minden tényezőtulajdonos kapja meg azt az ellenértéket, amennyivel hozzájárult a „tortához”. De  a tényezők kereslete származékos kereslet (végtermék)  a tényezők kereslete kölcsönösen összefügg egymással  a tényezők csak együttesen képesek „termelésre”

113

A TÉNYEZŐKERESLET
- a tényezők kereslete származékos kereslet (végtermék)

114

A TÉNYEZŐKERESLET

115

A profitmaximalizáló vállalatok tényezőkereslete
 Az egyes

inputtényezők keresleti görbéje megegyezik a határtermék-bevételi görbéjükkel

116

A profitmaximalizáló vállalatok tényezőkereslete
MPinput x Poutput = VMP = MRP határtermékérték = határtermék-bevétel = az a többletbevétel, amely egy tényező pótlólagos egysége révén érhető el, ha egyéb tényezők változatlanok (ha az outputpiacon nincs tökéletes verseny, akkor MP input x MR output = MRP = határtemék-bevétel)

117

A termelési tényezők kereslete és kínálata – a tényezőárak (jövedelmek) meghatározódása

MPinputtényező * Poutput = MRP(határtermék-bevétel) = inputtényező ára

118

A profitmaximalizáló vállalatok tényezőkereslete
profitmaximalizálás = költségminimalizálás

Általános költségminimalizálási szabály:
MRP = P input többletbevétel = többletköltség

vagyis:
MPmunka x Poutput = munka ára = munkabér MP föld x Poutput = föld „ára” = járadék……

119

A nemzeti jövedelem megoszlása

120

A nemzeti jövedelem megoszlása

A vagyonból származó jövedelmek különbségei

121

A nemzeti jövedelem megoszlása
 Munkásvezér: „a munka hozzájárulása nélkül

nincs termék. Ezért a munkát illeti meg a teljes kibocsátás”  A tőke szószólói : „Vegyük el az összes tőkeeszközt, s a munka legfeljebb csak a föld puszta alamizsnájához jut; a létrehozott össztermék gyakorlatilag a tőkéhez tartozik”  A fenti érvelésekben az a hiba, hogy a kibocsátás 200 – 300 százalékát osztanák el a tényezőtulajdonosok között., holott csak a 100 százalékát lehet elosztani.

122

A nemzeti jövedelem megoszlása
Hogyan oldja meg Clark határtermelékenységi elmélete ezt a problémát? Egyszerűsítő feltevések: egyetlen termék ; a termék ára = 1; kibocsátás értéke = Q - minden munkás az utolsónak felvett dolgozó határtermékének megfelelő bért kap; - az összkibocsátás meghaladja a bérköltséget, hiszen a korábban felvett munkások határterméke magasabb, mint az utolsóé -a korábbi munkások által megtermelt határterméktöbblet a földtulajdonosé lesz

123

A jövedelemelosztás határtermelékenységi elmélete
(összefoglalás)

….azt elemzi, hogyan kerül elosztásra a teljes

nemzeti jövedelem a különböző tényezők között. Ez a mechanizmus a megtermelt jövedelemnek 100 százalékát osztja szét. Mivel a változó tényező minden egysége csak az utolsó alkalmazott egységének MP értéke szerinti díjazást kap, a kibocsátásnak lesz egy olyan maradványa, amely megelőző ráfordításegységek nagyobb MP értékei révén keletkezik. Ez a maradvány pontosan egyenlő lesz az összes többi tényező jövedelmével.
124

A munkapiac
 Általános bérszínvonal = átlagos reálbér (egy órai munkáért kapott bér

vásárlóértéke)  Nemzetközi összehasonlításban óriásiak a különbségek az egyes országok bérszínvonala között.  Oka: a munka kereslete saját határtermelékenységét tükrözi

125

A munkapiac
Munkakínálat: az az időtartam, amennyit a népesség dolgozni kíván Meghatározó tényezői  Munkaképes népesség nagysága  Aktivitási ráta (foglalkoztatottak/munkaképes korú népesség)  Az egy fő által ledolgozott munkaórák átlagos száma  Bevándorlás

A egyéni és a piaci munkakínálati görbe alakja

126

Munkapiac és munkabér

Munkabér (nominál, reál) Bérkülönbségek okai
     eltérő munkafeltételek: kompenzációs bérkülönbségek eltérő emberek: különbségek a munka minőségében (humán tőke) különleges képességek (járadék) a munkapiac nem kompetitív piac diszkrimináció (faji, nemi, statisztikai)
127

Bérkülönbségek
Az életpályák jövedelemprofilja
Éves jövedelem

Menedzser

Menedzserasszisztens

20

30

40

50

60

70

80
128

A jövedelemtulajdonos életkora

Föld és földjáradék

Föld: mennyisége (kínálata) adott
használatának ára = földjáradék
/járadék: fix kínálatú tényezők bérleti díja/

Henry George egyetlenadó-mozgalma Ramsay-féle adók Föld ára = föld jelenértéke földjáradék V=N kamatláb i
„A búza ára nem azért magas, mert magas a földjáradék, hanem azért magas a földjáradék, mert magas a búza ára. D. Ricardo
129

Tőke és kamat
A tőkejavak termelésben létrehozott tartós eszközök, amelyeket később felhasználnak a termelési folyamatban (kerülőutas termelés) A tőkeberuházás elhalasztott fogyasztást jelent. A jelenbeli fogyasztás későbbre halasztásával a társadalom bővíti jövőbeli fogyasztását. Technológiai törvényszerűség, hogy a kerülőutas termelésnek pozitív a megtérülési rátája.

130

Tőke és kamat

131

Tőke és kamat
Tőkejavak:
olyan tartós eszközök, melyek a jövőben hozamot eredményeznek /elhalasztott fogyasztás; kerülőutas termelés/ a tőkejavak nettó éves pénzhozama tőke nettó éves hozama beruházott összeg % / év

Tőkehozam

Megtérülési ráta

Tőkejavak (vagyonelemek) ára = jelenérték jelenérték (PV) = N1 + N2
1+i (1+i)2

+ … + Nt
(1+i)t

N = nettó hozam i = kamatláb (reál) t = évek száma

nettó jelenérték (NPV) = PV – C0
132

Tőke és kamat
 Példa: 10 dollárért veszek mustot, s egy évvel

később borként eladom 11 dollárért. Ha egyéb kiadásaim nincsenek a beruházás hozamrátája 1/10 = 0.1 = 10 %  Példa:A kertész elültet 100 dollárért egy fenyőcsemetét a kertembe. 25 évvel később a kifejlett fát 430 dollárért lehet eladni. Mennyi az éves hozamráta? 430/ (1+r)25 = 100 (ez kb. évi 6 %-os hozamrátát ad)
133

Tőke és kamat
 A tőkejavak általában nem egyszer, hanem több éven

keresztül tartós jövedelemáramlást eredményeznek. E jövedelemáramlás értékét a tőkejószág jelenértékének nevezzük.

 Jelenérték: egy vagyonelem feltételezett jövőbeni jövedelemáramlásának jelenbeli értéke.
 Gyakorlatilag arra a kérdésre válaszolunk, hogy mekkora

jelenbeli pénzösszeg nyújtaná a feltételezett jövőbeli jövedelemáramlást, ha ezt a piaci kamatláb mellett fektetnénk be.

134

Tőke és kamat
 Példa: valaki egy olyan üveg bort ajánl megvételre, amely

pontosan egy év múlva lesz élvezhető, s akkor pontosan 11 dollárért adható el. Kérdés: mennyi a bor jelenértéke, azaz maximum mennyit fizessünk érte a mai napon?

A válasz a piaci (alternatív) kamatlábtól függ. Ha a piaci kamatláb i = 10 % , akkor  V = 11/1+0.1 = 10 dollár Ha a piaci kamatláb i = 20 %, akkor V = 11/1+0.2 = 9.16 dollár
135

Tőke és kamat
Példa: Mennyit ér ma egy olyan gép, amely 20 éven keresztül évi nettó 100 dollár hozamot hoz? I = 6 %

136

Tőke és kamat
 A jelenérték általános képlete:

V = N1/1+i + N2/(1+i)2 + ……..Nt/(1+i)t
i = éves piaci (alternatív) kamatláb N1 = a nettó jövedelem (pozitív vagy negatív értéke) az első év végén N2 =
a második év végén ….

-„-„137

Nt =
a t-edik év végén

Örökjáradék jelenértéke
(a jövőbeni pénzhozam állandó „örök” ideig) V = N/i például ilyen vagyontárgy a föld V = a föld jelenértéke(ára) N = állandó évi hozam (földjáradék) i = piaci (alternatív) kamatláb
138

Tőke és kamat
 A pénztőke hozama; mértékegysége %/év  Nominális kamatláb: a befektetett pénz pénzhozama  Reálkamatláb: (r) a befektetett pénz reálhozama;

termékekben, szolgáltatásokban kifejezve
 A reálkamatláb pontos képlete: 1+r = 1+i/1+p

(p = inflációs ráta)
 A reálkamatláb megközelítő képlete: r = i – p

(ha az inflációs ráta alacsony)
139

Tőke és kamat
 A kamat funkciói:

motivációs eszköz – ösztönöz a
megtakarításra

adagolási eszköz – adagolja a tőkejavak
szűkös kínálatát azokra a felhasználási területekre, amelyek várhatóan a legmagasabb megtérülési rátát eredményezik

140

Tőke és kamat
 Érvényes-e feltétlenül a csökkenő

hozadék a tőkére is?
 Az innovációk hogyan hatnak a

tőkepiacra?

és egy nagymértékű államadósság?

141

Vállalkozó és profit
Számviteli (üzleti) profit : maradványjövedelem
   A profit mint implicit hozam (a cégek tulajdonában lévő tényezők elmaradt haszna) A profit mint a kockázatvállalás jutalma A profit mint az innováció jutalma

142

Hatékonyság vagy egyenlőség: a nagy választás (XIX.fejezet)
„Az egyenlőség és a hatékonyság közötti konfliktus a legnagyobb társadalmigazdasági problémánk, ez a társadalompolitika több dimenziójában okoz nehézségeket. Nem tehetünk szert a piaci hatékonyság tortájára, ha azt egyenlően próbáljuk elosztani” Arthur Okun (1975)
143

Jövedelemegyenlőtlenség
Vázlat 1. A jövedelmi (vagyoni) egyenlőtlenségek mérése 2. Az egyenlőtlenség forrásai - tendenciái 3. A szegénység 4. A jövedelmek újraelosztása (jóléti állam) és annak költségei

144

A jövedelmi egyenlőtlenség mérése
Az összjövedelem százalékos megoszlása jövedelmi kvintilisek szerint (családokra számítva)

USA-adatok
1950 Legalsó ötöd Második ötöd Középső ötöd Negyedik ötöd Legfelső ötöd Legfelső 5% 4,5 12,0 17,4 23,4 42,7 17,3 1960 4,8 12,2 17,8 24,0 41,3 15,9 5,4 12,2 17,6 23,8 40,9 15,6

Az is fontos, hogy a legfelső kvintilis családjai négyszer annyi munkahetet dolgoznak, mint a legalsó kvintilis családjai,

1970 1980 1990 2000 5,3 11,6 17,6 24,4 41,1 14,6 4,6 10,8 16,6 23,8 44,3 17,4 4,3 9,8 15,5 22,8 47,4 145 20,8

A jövedelmi (vagyoni) egyenlőtlenség mérése
Lorenz-görbe

Gini együttható

146

A szegénység
 Szegénység
 

abszolút, ha a jövedelem alacsony, relatív, ha a jövedelem az átlagosnál (lényegesen) alacsonyabb.

 Ha változatlan elosztási arányok mellett az

összjövedelem tízszeresére nő,
 

az abszolút szegénység csökken, a relatív szegénység nem változik.

147

A szegénység és az egyenlőtlenség csökkentése
• A szegénység csökkentése és az egyenlőtlenség csökkentése nem ugyanaz, történhet egyszerre, de külön-külön is. • A szegénység csökken, ha a jövedelmek emelkednek. A termelés (= makroszintű jövedelem) fellendülésével automatikusan csökken a szegénység. (Ha nagyobb a torta, mindenki kevésbé marad éhes.) • A jövedelmek egyenlőtlensége a gazdasági növekedéssel („magától”) nem oldódik meg. (Új szeletelési elveket kell alkotni.)
148

Szegénység (abszolút)
A szegénységi küszöb alatti jövedelemből élő családok százalékos aránya (USA-adatok) 2000 1990 1980 1970 1965 1960 11,3 10,7 10,3 10,1 13,9 18,1

149

Szegénység
 Szegénységi küszöb

az a (család méretéhez igazított) jövedelem, amely a megfelelő élethez minimálisan szükséges; a megfelelő táplálkozáshoz szükséges jövedelem háromszorosa; értékét évente kiigazítják.

150

A jövedelem újraelosztása
Láttuk: a jövedelem a kereslet és kínálat alakulását tükrözi. A piaci alapon kialakuló elosztás lehet „túlzottan” egyenlőtlen.
• • •

Mi az egyenlőtlenség „optimális” mértéke? Jó-e, ha mindenkinek pontosan ugyanannyi a jövedelme? Miért baj, ha szélsőségesen nagyok a különbségek?

 Jövedelmi újraelosztás: a játékszabályok

megváltoztatása, azaz a magas jövedelmek csökkentése és az alacsony jövedelmek emelése az adók és támogatások rendszerén keresztül.  Az újraelosztás költségei (nehezen számszerűsíthetők) „Okun” lyukas vödre; ld. 19-4 ábra

151

A jövedelem újraelosztása
A magas jövedelmek csökkentésének eszköze: progresszív adórendszer. Nagyobb jövedelem: nagyobb adókulcs.
DE: az emberek úgy módosítják viselkedésüket, hogy a lehető legkevésbé érezzék a jövedelmüket csökkentő szabályok hatását, azaz megkerülik vagy elcsalják az adót.

152

A jövedelem újraelosztása
Az alacsony jövedelmek növelésének eszköze: az állami támogatások (segélyek/transzferek) rendszere.
DE: az emberek úgy módosítják viselkedésüket, hogy megfeleljenek a jogosultsági (rászorultsági) szabályoknak. Lásd: a munkanélküli segélyezés különbségei Európában és az USA-ban. (Hol várunk több munkanélkülit: ahol viszonylag nagyvonalú és hosszú ideig jár a segély, vagy ahol szigorú, kemény és fukar a rendszer?)

153

A jövedelem újraelosztása
Miért nem változtatjuk folyamatosan a szabályokat a kívánt állapot (jövedelemelosztás) eléréséig?
Az emberek ösztönzőkre, játékszabályokra reagálnak. A folyton változó szabályok aláássák a társadalmi együttműködést. A változtatások költségesek. Mi történne, ha a KRESZ szabályait a pillanatnyi zsúfoltságok, útépítések vagy a Felsőbb Úthatóság elképzelései alapján időről időre újrafogalmaznák?

154

A nemzetközi kereskedelem
(XXXV.fejezet)
Okai A komparatív előnyök tana
A termelés munkaráfordításai Amerikában és Európában A termeléshez szükséges munka (óra) Termékek Egységnyi élelmiszer Egységnyi ruházat Amerikában Európában

1 2

3 4
155

A nemzetközi kereskedelem

156

Külkereskedelem-politika

Szabadkereskedelem (elméleti alapja, komparatív előnyök)
Nemzetközi szervezetek: IMF, Világbank, 1944 Bretton Woods, WTO

A WTO (World Trade Organization, azaz Kereskedelmi Világszervezet) 1994. április 16-án, Marrakesben, Marokkóban alakult. A világszervezet célja a nemzetközi kereskedelem liberalizációja.

157

Külkereskedelem-politika

Protekcionizmus
Eszközei:     

export ösztönzése import korlátozása

Vám Szubvenciók Kontingensek, önkéntes exportkorlátozó egyezmények „Vásárolj hazai árut” mozgalom Valutaárfolyam-politika

158

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful