You are on page 1of 37

TERMÉSZETFÖLDRAJZI FOGALMAK

I

Abrázió: tengermarás, tengeri korrózió. A tenger pusztító munkája, mely jellegzetes partformát alakít ki. A
tengervíz oldó hatása mellett a hullámzásnak, az áramlásoknak, dagályhullámnak és a szállított törmeléknek van
kiemelkedő szerepe. Pl. Bretagne, Dover
Allochton szén: a képződés helyétől elszállítódott széntelepek. Ma nem azokon a helyeken találhatóak, ahol
az eredeti keletkezésük végbement. Az ilyen telepek ritkák, bennük az összemosódottság jelei jól
felismerhetőek.
Allogén-karsztfejlődés: domborzatának és formáinak fejlődésében jelentős szerepet játszottak a szomszédos
nem karsztos területekről származó felszíni vizek is. Kezdeti felszíni folyás után a denudációs munka a felszín
alatt folytatódik.
Alpesi triász: a Tethys geoszinklinálisában keletkezett vastag üledék, az Alpok területére is kiterjedt, ezért
nevezik a tengeri triászt így. Nyílttengeri üledékképződés: karbonátos kőzetek: mészkő, dolomit
Alpi-Pacifikus orogenezis: a kainozoikumban kezdődő hegységképződés 60 millió éve. A jurában
kezdődött, de legnagyobb intenzitását a harmadkorban érte el. Az egész Földre kiterjedő hegységképződés.
Eurázsiái- és a Pacifikus-hegységrendszer tagjai ekkor alakultak ki.
AJpi-típusú gleccser: erősen tagolt magashegységek völgyeit jellemzi. Kicsi a firngyüjtője, és minden
gleccsernek önálló firngyüjtője van. Morénatermelése jelentős. Más néven völgyi gleccserként is nevezik. Jól
fejlett végmorénai vannak. Pl. Alpok-Aletsch, Pasterze, Mer de Glace
Ancylus-tó: Észak-Európa: a jégkor utolsó évezredében a beltengerré vált Balti-tenger neve (Ancylustenger-Yoldia-tenger). Az Ancylus fluviatilis kagylóról elnevezve. A jégtakaró súlyától megszabadult
Fennoskandia megemelkedett, ezáltal a Yoldia-tenger lefolyása elzárult, vize kiédesedett, beltóvá vált. Ez a
rövid életű tó, a benne lévő kagylóról kapta az Ancylus-tó nevet.
Andezites-riolitos vulkanizmus: szinorogén vulkanizmus. A hegységképződés szubdukciós övében. A
törésvonalon feláramló magma magába olvasztja a szárazföldi kéreg anyagát is, ezért a láva magasabb
szilicium-tartalmú, sűrűn folyó, semleges vagy savanyú kémhatású lesz.
Andezitvonal: az övezet, melyet külső határának tekintettek a belső pacifikumnak, ami elválasztja a
cirkumpacifikus területeket a belső pacifikus magmatikus tartománytól.
Angol Riviéra: Brit-szigetek, legdélebbi pontja, enyhe télhez alkalmazkodó örökzöld növényzet.
Legkeresettebb üdülőhelyek itt találhatók. Pl. Wight-szigetek.
Angol Svájc: (Laké District): angol sziget északi része. Észak-Skót felföld- zord, jégformált táj
Anteklízis: tömbboltozat: kontinentális táblákon található gyenge felboltozódások, amelyek oldalai csak
gyengén lejtenek.
As (óz): morénavidékek elnyúló, sáncszerű, keskeny kiemelkedései, amelyek tartalmaznak moréna anyagot
is. Belföldi jégtakarók alján olvadékvizek rakják le őket. Pl. Svédország-Uppsala óz
Aszimmetrikus poliantiklinális takaróredős gyűrthegység: több felboltozódásból, redők sorozatából áll
(poliantiklinális). Takaróredős- rendkívül erőteljes gyűrődés- takaróredők, áttolódások. Aszimmetrikus- a
központi vonulathoz nem szimmetrikusan gyűrődtek fel. Pl. Alpok (alpi típusú hegység) Kárpátok (gyengébb
kifej lődésű)
A-típusú karszt: (autogén): önmagában kifejlődő, nemkarsztos térszínből kiemelkedett, magasabb
nívóhelyzetben lévő mészkőhegység. Benne a vízáramlások iránya a nemkarsztos felületek felé történik. A
karszt hidrogeográfiájában csakis a karszttérszínek beszivárgott saját karsztvize vesz részt. Pl. szigetkarsztok,
magashegységi karsztok.
Atlasz-típus: szerkezetileg már átmenet a röghegységek töréses szerkezete felé. Az övezet nagyon erősen
gyűrődött, sőt takarók is vannak, de a harmadkorban a hegység elég meredek, töréssíkok mentén

2

összetöredezett, ezért hosszú áttolódások nem tudtak kifejlődni. Pl. Magas-Atlasz (legkifejezettebb), BettikaiKordirellák
Autochton-tömeg: helyben maradt: ott található ahol keletkezett
Autogén-karsztfejlődés = A-típusú karszt
Azori-maximum: azori-szigeteknél található magas nyomású hatásközpont (anticiklon) egész évben hat:
télen-nyáron a leszálló légáramlás miatt derült, száraz időt hoz. Ősszel ez okozza a vénasszonyok nyarát.

3

Benioff-zóna: mélytengeri árkoknál keletkező alábukási zóna síkja. főleg karéj alakú tavak. bazalt-gabbró Belomoridák: a Balti-pajzson található kőzetcsoport maradványok. Gyakran több lOezer km2-es magmás kőzettömeg. Batolit: (mélytömzs): legnagyobb tömegű intrúzió. pl. Barna sziget: ír-sziget: Barna lápjainak kiterjedése az erdőterületeinek a tízszerese. A magmadifferenciáció fő helye. Bajkál-gyűrődés. Erdély. A batolit magmája legtöbbször nagytömegű idegen kőzetanyagot beolvasztva. Széttartó (divergens) lemezszegélyek vulkanizmusa (Izland). Ezeket öntötte le a tenger a jégtakaró elolvadása után. Gázrobbanás. Pl. fiatalabb-Brioveri. Az újabb kutatások ide sorolják északon a Tajmír-fsz. A nemkarsztos terület felszíni vízfolyásai ráimportálják a karsztra a szilárd hordaléktömeget szállító folyók medervájó erózióját. ENY-i csapású szürke gneiszösszlet. A 2200-2000 millió évvel ezelőtti hegységképző ciklus eredményei. sőt a Ny-Szibériai alföld mélyén is feismertni vélik. barnás vagy zöldes színű túlnyomóan homokos kőzeteiről nyerte. hogy a víz a meder fenekén elnyelődik. mely szénsavtartalma és oldott ásványi sótartalma miatt savanyú. Pl. sekély. Ilyen orogenezis nem volt. kalciumoxidot. amelynek hidrogeográfiájában nemkarsztos területekről is származik víz. magnézium-oxidot tartalmaznak. ezért bazaltplatókat (trap). B-típusú karszt (allogén): olyan karszt. A korábbi mészkővölgy az elnyelődés után száraz karsztvölggyé válik. Beddenes-part: Balti-tenger D-i partján: a tercierből származó üledéket a gleccsernyelvek kitakarították. föleg folyóvízi és tavi fáciesű. és vált szárazulattá. A Föld nagy karsztbarlangjai kivétel nélkül B-típusú karsztokban találhatók 4 . Reka-folyó-Skocjani barlangban. A mészkőhegységek folyóival gyakran megesik. A láva hígan folyós. Bazalrv ulkanizmus: finális hegységképződést lezáró. de a benne előforduló éles kavicsok a szél szerepét is bizonyítják. Velencei-hegység Batükaptúra: mélységi folyólefejeződés: a karsztokban jellegzetes módja a mederváltoztatásnak. Ezekbe nyomult be a tenger. a Jenyiszej-hegylánc és a Bajkál-hegytömeg nagy része tartozik. Kevés alkáli elemet és sok vas-oxidot. káros hatású. és az így kitisztult medencéket a visszahúzódáskor lerekesztették. Az alábukási szög általában 45 és max. Vulkáni utóműködés eredménye. Az üledékösszlet az asszinti-orogenezis során metamorfizálódott. nevét tarka. nagy faj súlyúak. A vízfolyás a mélyben újmedret (barlangrendszert) mos ki magának. K-Európai-síkvidék É-i részén pedig a Tyiman-hátság magját is. 750 km mélyen haladhat a földköpenybe. létrehozva ezt a partformát: Bóra: az Adriai-tenger nevezetes helyi hideg szele. sötét színűek. lassan. nagy gyűrt hegységek gyökérrégiójában fordul elő. teljesen átkristályosodik. Ez az ún. Szabálytalan alakú. bázikus láva jellemzi. fokozatosan hűlve. Germán-triász legalsó üledéksor. amelyhez a K-i Száján. A szilárd kéregbe benyomuló. amely nagy sebességű. Felszínre kerülhet a fedőrétegek lepusztulásával. Buntsandstein: szárazföldi alsó triász tarka-homokkő. Óceánközépi-hátságok tengelyvonalában lévő repedésvölgyekhez kötődik (hasadékvulkanizmus). de megrekedt magma csúcsa. melyek a jég visszahúzódását követő időszakban végmorénák által elrekesztett medencékben alakultak ki. vörös. Ez a masszívum É-i és Ny-i része. Pl. tufaszórás nem jellemző (effuziós). Kovasavban szegény. ami egy idő után áttevődhet a felszín alá. Bázikus kőzetek: kovasavtartalmuk (Si02) 55% alatt van. Főleg. A földrengések kipattanásának helye általában kirajzolt 45°-os szögben a felszín alá bukó sáv. Nagy sűrűségűek. Bodden: olyan lapos.Bajkál-gyűrődés: az Angara ősföld déli szegélye az ősidő vénén gyűrődött fel. Mátra Brioveri: a Cseh-masszívum prekambriumát két részre osztjuk: idősebb Moldanúbiai. Borvíz-forrás: olyan forrásvíz. Pl. Rigai-öböl. pajzsvulkánokat hoz létre. Ennek következtében a karszt felszínén normális folyóvízképződés jelentkezik. Szárazföldi.

szélesség).Cala-part: nagy esésű. Júliai-Alpok Cseh-Svájc: Az Elbai-homokkőhegység Decinig nyúló cseh részének a neve. A süllyedő konkordáns partvidéken a tenger benyomulásának 3 fokozata van: ingresszió. kialakulása során több kárfülke szakad egybe. 5-15 km mélységben. Cirkuszvölgy: nagy kiterjedésű kármedencék neve. cirkumgresszió. A porózus homokkő a ráhulló esővizet átengedi. (cala vagy calanca part) Szardínia Cirkumgresszió: (körülfogó). Több típusuk van: pl. Nagyságuk változatos (lOOm-több km-es átmérőjűek). Meredek lejtőkön a lejtés irányába rendeződnek. meredek falakkal határolt. Félkör alakú. ahol a földrengéshullámok sebessége hirtelen megnő. Legnagyobb a Pireneusokban a Gavaniére-cirkuszvölgy Conrad-féle törésfelület: Conrad-féle diszkontinuitás: olyan törésfelület a földkéregben kb. Ezek vájó és oldó munkája hozta létre Európában csaknem egyedülálló változatos bizarr formákat (középen hatalmas kanyarokkal szeli át az Elba) 5 . alsó-bazaltöv. melyek a karsztosodé kőzet felszínén végbemenő oldódás legközvetlenebb formai megnyilvánulásai. Csapadékkarr: karsztos mikrofonnak. így keletkeztek az Égei-tenger szigetei vagy a D-dalmát szigetek. A cirkumgressziós part úgy jön létre. hogy a tengerelöntés továbbfokozódásával a part szigetekre bomlik. pergresszió. A határa a savanyú (gránitos) és a bázikus (bazaltos) jellegű kőzetek között. Szárazföldi kéreg felső része: gránitöv. szűk völgyek merülnek a tenger alá. rinnenkarrok (dm-es szélesség és mélység) pl. Baleári-provencei elnevezés. rillenkarrok (cm-es mélység.

Több fajtája létezik. valamint mögöttük a sekély Watt-tenger kialakulása Dűne: szél által felhalmozott dombhoz hasonló szárazföldi képződmények. Többnyire csoportosan fordulnak elő.Dalmát-parttípus: pergressziós parttípus: a part süllyed. Atlanti-hátság két oldalán az E-amerikai és az Eurázsiai-lemez. agyaganyagok miatt a hulló csapadék nem tud elszivárogni. Az ilyen partok tagoltak. ezért az megmarad a felszínen. Ez lehet morénaanyag és fluvioglaciális üledék. barkán stb. Driftelmélet: kontinensvándolás: geoszinklinálisok kialakulásának 2. Holt-tenger. kerek vagy szabálytalan alakú mélyedés. A transzgresszió újra erősen fenyegette a partokat. majd lerakott anyag. Az óceáni kéreg oldalirányú gyarapodása Drumlin: leggyakrabban 500-2000 m hosszúságú ovális vagy csepp alakú. amelyek valaha jégtakaróval fedett területeken jöttek létre. Fő alakjuk a hosszú. Depresszió: tektonikai eredetű süllyedéssel vagy beomlás hatására kialakult morfológiai eleme a felszínnek egyes hideg időszakokban a hóhatár süllyedését is így nevezik. elrekesztett Divergens lemezek: egymástól távolodó lemezszegélyek. Dalslandium: Dél-Norvégia és D-Svédország É-D-i csapású hegységei. Óceánközépi hátságok. Alakjuk változik. Az ie. Észak-Európában Dunquerqui transzgresszió: holland Ny-német alföld. Dolinató: karsztfelszínek dolináinak repedéseit elzáró por. míg partvidékeken a parti dűne alakult ki. amely nem más mint a jég által szállított. Pl. Gyarapodó vagy akkréciós lemezek. Ezek a mélyedések a tengerszint alatt vannak. Aggtelek-Vörös-tó Drift: a glaciális üledék megnevezése. Pl Kattara-mélyföld. Dolina: (töbör): karsztfelszíneken a kioldás hatására létrejövő ellipszis. öblök szegélyezik. párhuzamosan elrendeződő homokhátak. félszigetek. más formákba mehetnek át. bálnahát bucka. melyek 1100-850 millió évvel ezelőtt gyűrődtek meg. karbonátos és vulkáni kőzetek. a víz be tud nyomulni a part menti hegyvonulatok mögé. Elnevezése: Dalmácia Ny-i partjairól az Adriai-tengernél. fázisa. Pl. szigetek. bucka. 6 . rejtett. Fajtái: valódi. Pl. A meggyűrődött üledékek arkózák. és így kialakulnak a tavak. Századokban újra megindult a tenger előrenyomulása. 5-10 m magasságot eléró morénaanyagból felépülő dombok. Pl. Belső központi részük más anyagból is felépülhet (kavicsból). Ismét feldarabolta az egységes dűnesávot. és megkezdődött a mai Fríz-szigetek. Száraz területeken a kontinentális dűne. Növekedésük eredményei a poljék.

Effúzió: a nyúlós vagy hígan folyó lávaanyag vulkáni kráterből való kiömlése. Pl Hawaii vulkános (robbanás nélkül. Pl. Franciaországban: Landes. kálisók (KCL). Bennük a szigetívek gátja miatt szárazföldi eredetű üledékes kőzetek nem fordulnak elő. az izosztázia törvényei szerint a sima visszaáramlott a hajdani jégtakaró által elborított területek felé és azt megemelte. teljes bepárlódás csak kivételes esetben. Leggyakoribb a vegyes típus. A víz mélysége 7m-nél kisebb.effúzió). Watt-tenger Epicentrum: rengésközpont: a kipattanó földrengések fészkére sugárirányban elhelyezkedő pontja a földfelszínnek. ellenálló kőzetekben alakul ki. Az európai vándorkövek a skandináviai jégközpontból D-i irányba utaznak és hosszú szállítás után rakódnak le a Belorusz-síkságtól a Hollandiáig. Evaporit rétegoszlop: evaporitok=sókőzetek: lehetnek szárazföldi és tengeri evaporitok. amelyek nem ömlenek tengerbe. Eu=igazi. Az utolsó jégkorszakban 1500 m vastag jégtakaró borította E-Európát. száraz. gipsz (CaS04 x 2H20). A tengeri evaporitok keletkezhetnek. a kemény kőzetbe mélyíti a völgyét és azt már akkor sem változtatja meg. kősó (NaCl). hamu). Hawaii-szigeteken: Mouna Loa. mert itt volt a jégtakaró a legvastagabb. lagúnákban. hol a fák legalább 5-8 m magasak és a fák a terület egyharmad részét lefedik. Erózióbázis nélküli folyók: olyan folyók. Fahatárnál alacsonyabban. A hatalmas jégtömeg okozta süllyedés a Botteni-öböl környékén volt a legnagyobb. amely robbanással keletkezett. Duna-völgye-Passau és Linz között. Le Gatin-dombvidék partjainál Eugeoszinklinális: iniciális magmatizmusú ortogeoszinklinális fajta. a mélytengeri árok vonalában alakulnak ki. az egykori eljegesedés területén szétszórt kőtömbök. Eusztatikus izosztázia: változó jégnyomások okozta egyensúlyi mozgások.óceáni hátságok repedésvölgyei Előstrand: állandó vízborítás alatt lévő partszegély. Marosvölgye-Lippánál. hogy a vulkán által produkált anyag mekkora része szilárd termék (szétszóródott kőzet. 7 . vulkáni homok. Pl. anhidrit (CaS04). lefuződő tengeröblökben. dolomit (CaMg(C03)2. epsomit (MgS04). a szárazság miatt nagy a párolgás vagy elöntözik a vizüket. A földrengéshullámok kipattanása helyének felszíni vetülete. Etang: turzásokkal elgátolt öblök. maar-vulkános (lávaömlás nincs. amely forgó mozgásával fúróra emlékeztet. tóba. Vizek örvényei és hullámos üstalakító tevékenysége. Zeravsan Nyázsiai síkvidéken. A szigetívek óceán felöli részén. Aljzatuk óceáni típusú kéregrész. ha közben az üledékes takaró lepusztul. Erdőhatár: zárt erdők felső határa. A munka eredményesség tételében a szállított törmelékek és homokanyagok is szerepet játszanak. Miután átvágja az üledéket. csak törmelékszórás). lávafröccs. sőt még Anglia területére is eljutottak. Amikor a jégtakaró elolvadt. Csu. Evaporit rétegoszlop: Mg-klorid (MgCL2). Evorzió: kimélyítő tevékenység. Vizük kevés. Explóziós index: explózió= robbanás: azt mutatja meg. ahol a felszín lejtésviszonyai a kemény kőzet fölé terelik a folyót. Legalább 100m2 terület. óceánok keletkezésének kezdeti szakaszán. Pl. folyóba. átöröklött völgy: üledékkel fedett. A folyó eltűnik a sivatagban. Effúziós vulkán: főleg lávát produkáló vulkántípus. Erratikus tömb (vándorkő): a belföldi jégtakaró vagy gleccserek által szállított. Epigenetikus völgy: rávésődött. A belföldi jég fenékmorénájában található. Pl.

ezért folyami marschoknak nevezzük. közben melegszik. hosszú. hajdani jégtakaró által letarolt. Firnvonal: a firn elterjedésének alsó határát jelölő vonal. A szívó hatásra a hegység másik oldalán a levegő megindul felfelé. sűrű tektonikus vonalakkal való feldaraboltsága segített. hűvös nyarú. Kárpátokban kialakuló havasi vagy hangarózsások is. fiatalon feltöltött folyóvölgyek tagolják. mély. harmadkor). Pl. Belorusszia Folyami marsch: folyóvízi iszapból keletkező talaj. Az egykori nyíres-tölgyesek kiirtott helyén keletkeztek. Alpokban. így keskeny. enyhe telű területeken van. és ez a partvidék fokozatos. Jég és a olvadékvizek együttes hatására kialakuló felhalmozódási forma pl. lapos. olvadás és újrafagyás sorozatával keletkező. Jégkorszak előtti folyók völgyei nem vágódtak olyan mélyen a felszínbe. magas fennsíkszerű= kisebb foltokban. NyNorvégia pl Dovre-fjell Fjord: tengerbe süllyedt glaciális teknővölgyek. 8000 évvel ezelőtt indult meg az É-i tenger erősebb előrenyomulása az un. melynek szemcseállománya változatos. Ősmaradvány kevés és vulkanikus kőzetbetelepülések sincsenek.és Ny-Európában jellemző. A gleccserjég aljára kerülő törmelék. flandriai transzgresszió. gyakran elágazó öblök rendszere alakult ki. Holland-Nyugat-német alföld a geesteket széles. Brit-szigetek erős parttagoltságát elsősorban szerkezete. Fjell: Skandinávia nagy kiterjedésű. alacsonyabb oldalú teknővölgy. Ezek hasonlítanak a tengeri marschok egyhangú sávjaira. lassú süllyedésével társult. mely a gleccser által a hóhatár alatt lerakott morénákból származik. ahol jórészt örökzöld félcserjék az erős szelekkel szemben tűlevél alakúra összegöngyölődött. Hófaló (lavinákat indíthat el) 8 . Rétegzett felépítés (kréta. A jégtakaró elolvadása azonban fokozatosan megemelte a tenger szintjét 80-100 m-re. A jégkor végén ugyanis az alföld még az É-i tenger D-i felére is kiterjedt. homok. homokkő. Olykor km-es szélességű medrében nyáron alig van víz. mint a norvég partokon. Magas fekvésű hegységi fennsíkok. Firnmező: firn: a gleccser egyik része. Fenyérek: (Helde): Közép. Pl Oslo-fjord. Lényegében ehhez hasonló cserjések a fahatáron túl az Alpokba. Skóciában és az ír-sziget nagy részén a gleccserek nagyszerű fjordos övlöket vájtak ki. Fiumara-típusú folyók: időszakos vízfolyás a mediterrán területeken. mély jégvájta völgyekbe a jégtakaró visszahúzódása után a tenger benyomult. Firth: fjordos öböl: Skót-hegyvidék nyugati részén. illetve a mozgó jégtömeg súrlódása miatt leszaggatott szikladarabok a jégbe belefagyva fenékmoréna formájában szállítódott tovább. gyakran agyagos-márgás üledék. Legszebb és legnagyobb a Rajna-széles marschföldje a Betuwe. amely a hóhatár feletti tartományt foglalja magába. Firnjég (csonthó): szemcsés szerkezetű. kb. Emiatt a tengerbe kifutó jégtakaró. Leggyakrabban a hegység előtt elhaladó ciklon váltja ki. Elérve a hegytetőt hirtelen lefelé bukik. alpi formakincsű= É. agyag. közben relatív nedvességtartalma megváltozik. amelyek az erdőhatár fölé emelkednek. Medre csak télen telik meg vízzel. Flis: tengeri eredetű márga. Adige Fjárde: rövidebb. amely hegységekben fordul elő. 3 altípusa van: általános= közepes magasságú kerekded hegység és lejtő. Norvégia partjainál jellegzetesek. Svédország d-i része alacsonyabb fekvésű volt. a gleccser hűtő hatása miatt. Sogne-fjord Flandriai transzgress'zió: holland Ny-német alföld jellemzői: 2000 évvel ezelőtt zajlott tengeri előrenyomulás az Északi-tenger partjainál. Általában lOOm-rel alacsonyabban fekszik a hóhatárnál. hófehér színű jég. vizenyős. Anyaga: agyag. levegőt még tartalmazó. mint a gleccser tápláló és gyűjtő területe. kőzetliszt. meredek falú. Főn: az egyik leggyakoribb helyi szél. Táplálékszegény talajon. Kárpátok Fluvioglaciális síkság: olyan képződmény. illetve a gleccserek rövidebb és alacsonyabb völgyoldalú teknővölgyet alakítottak ki. Nem más. A főnös oldalon felszakadozik a felhőzet és megszűnik a csapadékhullás. A jégkor után. melyet az olvadó jégből származó víz átrendez. Svédország. Jellemzi az ingadozás. A jégkorszakban keletkezett. Pl.Fahatár: a magányos fák felső határa Fenékmoréna: a gleccser illetve a jégtakaró alján felhalmozódott hordalék. Lassan emelkedő hegységek. Levélformával védekeznek. tundrával borított fennsíkjainak a neve. lassú lepusztulás. tengervályúban felhalmozódás.

ilyenek pl. Pl.5 m-nél. Növényei sok illó olajat tartalmazó ajakosok. levendula. Alaszka Függővölgy: a gleccserek által kialakított völgyekbe. mint a völgy alsó része csatlakozó egyéb völgyek. D-re néző hegyoldalakon telepszik meg. Kamcsatka. rozmaring Fumarola: posztvulkáni jelenség. mintegy lépcsőzetet alkotva. melyek úgy keletkeznek. Dánia K-i partjai Frigana: a mediterrán területek félcserjése. Pl kerti kakukkfű. Általában nem magasabb 0. amelyekhez különféle vegyületek (NaCl. 200-900 °C-os főleg vízgőzből álló kigőzölgések. gleccserek mellékvölgyei rendszerint magasabb szinten torkollanak a fővölgybe. magasabban. A fehér sziklák sok helyen kilátszanak az alacsony növésű frigana közül. Aroktavak helyett alakulnak ki. KC1) társulnak. Tarpatakivízesés Fyn-Alpok: Fyn-sziget (Dánia) legmagasabb végmorénája (131 m-Bavnehöj) 9 . de nem alkot összefüggő növényzetet. Az ilyen függővölgyek patakjai zuhatagokkal ömlenek a fövölgybe. e felett savanyú fumarolák működnek. 400°C alatt szalmiákfumarolák.Förde: sekélyvizű szárazföld felé elszűkülő öblök. hogy a szubglaciális eróziós medrekbe a jégtakaró visszahúzódása után tenger nyomul be. Pl.

Túlnyomórészt agyagos morénából és a jég alatti vizek homokos hordalékából felépült terméketlen felszínek. teknő a földkéregben.középső triász: tengeri kagylós mészkő . így már tengeri elöntéstől nem veszélyeztetett geestek. Több típusa van: geogeszinklinális (valódi). germán medence területén. rendszerint tengermedence. Európai tábla felszíne között. az un. izlandi elnevezés. belorusz síkság. Onyega tó. A gőzképződés megindulása után emelkedik a víz egy része a felszín fölé.laterális pusztító munkája. Germán triász: Európában. A süllyedés befejeztével az üledék meggyűrődik.glaciális teknővölgy. Pld: Alpok: Pasterze. síkságok stb. Globális lemeztektonika: A földtudományok új ágazata. — alsó triász. Hőeloszlása egyenlőtlen.Európa területét a mezozoikumban csak időnként árasztotta el a víz. tarka homokkő (buntsandstein) szárazföldi. Elnevezése: Svájci — Alpok egyik településéről (Gletsc-) származik. Old Faithfully-USA-Yellowstone NP. miogeoszinklinális (szegély). felszínformálást végez.talajfolyás) Vizes. Ez a lassú folyamat jellegzetes lepusztulást. amely a tengerfenék. amely a firmgyűjtőből táplálkozik. (Periglaciális területeken nyáron. a belföldi jégnek a morénával (befagyott kőzettörmelékkel) mozgás közben létrejövő. Gleccsernyelv medence: U alakú teknővölgy. Szemcsénkénti elmozdulása. de Glace. óceáni üledékgyűjtő. a mezozoikumban alapvetően két üledékgyűjtő terület különíthető el. Közép . Néhány 100 km hosszú. kontinensek vándorlását tanulmányozza. Délen a Tethys. kiemelkedik.triász rétegei alulról felfelé a következők. Kanadai pajzs és a Préri tó között. Pld. Északon az epikontinentális . Időszakosan működő szökőhévforrás. Vizsgálja az óceáni aljzat szétsodródását és alábukását.Geest: a marsch földekből határozott peremmel emelkednek ki a magasabb. Mer. Geesteket folyami marschok tagolhatják. A lépcső homloka a letarolt. pld. elpárolog. az üregekben akár 100 C fölé is melegedhet a víz hőmérséklete. magmás és epirogenetikus folyamatokat. Kialakíthat tavakat. síkságokat. ahol több hó esik. mélyítő -'lineáris. gyakran több 100 km hosszú üledékgyűjtő vályú. lassan folyik le a lejtőkön. Glint lépcső: Tönkfelszínek és üledékes táblák szerkezeti határát a jégtakaró letaroló tevékenysége erősen kiélezte. A teljes víztömeget kilöki a rendszerből.és felső triász: keuper (márga)szárazföld eredetű. kratogeoszinklinális. hegységé válik. Jellemzőek: Fennoskandinávia és a K. Hosszan tartó süllyedés következtében 100 m vastag üledéksor felhalmozódására is alkalmas. tengeri hátságok. Leghíresebb gejzírek: Nagy-Gejzír (Izland). de végmorénáik helyenként 100 m fölé emelkednek. Geoszinlinális: Óriási kiterjedésű mélyedés. Folyóvölgyekben haladva formálja a felszínt . Ilyen módon keletkezhetnek a tavak. nagyrészt lápokkal és fenyérpusztákkal borítva. Ennek előterében a jég vájta sziklamedencéket a glintavak vize tölti ki. és így most már egész tömegében forrpontja fölé hevült víz a mélységben robbanásszerűen gőz halmazállapotba megy át. Glaciális erózió: A glecsereknek v.: Német. Glacis (hegylábfelszín): Lazább üledéken kiformálódott hegy lábfelszín. mely olyan helyen keletkezik. A gleccernyelv a gleccser szerkezetének fogyasztó területe. Intenzíven a fagyott területeken is tapasztalható jelenség. így a germán . ortogeoszinklinális. Glaciális akkumláció: A jégtakaró által lerakott üledék felhalmozódás. A firngyűjtő felöl a hegyoldalon lefelé lassan mozgójégár. vagy lavinák formájában eltávozni. így ott meredek lejtőjű réteglépcső. Pl Holland-Ny-német alföld Gejzír: a vulkáni utóműködés megnyilvánulása. Nagyobb részei: fim és a jégnyelv. amikor a fagyott talaj felső vékony része felenged. Két jól elkülöníthető részből álló képződmény. Új-Zéland Geliszoliflukcíó: (fagyos . Ennek következtében lecsökken a korábbi hidrosztatikai nyomás. A folyamat nagyobb darabú részeket is magával tudja szállítani. orogenetikai. 10 .: Lagoda. Gleccser (jégár): A magashegységek völgyeit kitöltő jégtömeg. Működése: az alsó részén a víz a forró kőzettel érintkezik. Ezekből vezeti le a különböző tektonikai. Glint lépcső keletkezett. ezért alulról melegszik. hóból kialakult plasztikus jégtömeg. . oldalazó. mint amennyi elolvad. lassú ütemű folyása áll. elegyengetett (üledékes) felszínre néz. képlékeny talaj. Általában 40-70 m magasak. a megolvadt massza népszerűen. Nevük fríz nyelven terméketlent jelent. földkérget alkotó lemezek.

Gutenberg csatorna: a felső köpenyben 60-250 km között levő kis szizmikus sebességű ás csökkent fajlagos ellenállású kontinensek alatt 100-200km.* nehézségi erő anomáliái mindig a Föld anyagi. D-Amerika. AZ anomáliák tehát arra utalnak. benne áramlások vannak.: baktériumok) élettevékenysége következtében mészagresszivitás tapasztalható. harasztok). plasztikus. az alacsonyabb rendű (mohák. járatok különösen gyakoriak a magas és középhegységi karsztok talaj borította kőzeteiben. részben az ott dúsan tenyésző mikroflóra (pl. hogy a különböző felszíni pontokhoz tartozó földsugarak szelvényében valahol egymástól különböző sűrűségű anyagoknak kell lenniük. Sajátos flóra és fauna elemekkel rendelkezett. amely magába foglalja Ny-Ausztrália. Az összes karbon (paleozoikum) rétegében kimutathatók az eljegesedések nyomai (permokarbon jégkorszak) Gotidák: Konglomerátumukból. fillitből. sűrűségi. inhomogenitásának következmányei. Gyökérkarr: gyökérkarrnak nevezett lyukak. óceánok alatt 50-400 km vastagságú zóna. Mezozoikumban a szétdarabolódás folyamata során bomlott fel a déli kontinensekre. Olvadt állapotú. Afrika. pl. részben a gyökérlégzés és az anyagcsere. Gravitációs anomália: Egy adott terület valamely pontjának észlelt nehézségi gyorsulását összevetjük az adott pont földrajzi szélességi helyzet alapján kiszámított normális nehézségi gyorsulásával igen gyakran £S®$8É)í&}2pas8ű)ii£ií. Arábia egyes részeit. 11 . A talaj alatt.J> T&&g?2yMS2&t&m>?£2>d^£®£ss£g&: 1 ^0322■ észtet2&^sM>#s2ész>}te>tt>zs>i. a Balti-pajzs területén.Gondwana: A dél földgömbön a prekambriumtól fennálló nagy kiterjedésű ősi kontinens. magasabb rendű (fák) növényzet gyökereinek közvetlen környezetében. kvarcitból álló 1250-1500 millió éves gyűrt forma DélSvédországban. Elő-India.

Anyaga főleg másodkori (mezozós) mészkő. Hawaii szigetek. pediment.mészkő Helyi izosztatikus kiegyenlítődés (Airy): a magashegységek kiemelkedésének az az oka. de különböző környzetben keletkeztek. a Föld hőáramlása lényegesebben erőteljesebb. 12 . vagy amilyen az egész Föld hőáramlását magában foglaló átlagérték. a térhullámok kiindulási pontja a kéregben Holtjég: a gleccserek előterében visszamaradó. lazább kőzeteken=glacis Helvét-takaró: az Alpok legidősebb takarója. függetlenül attól. amelyek azonos korban. de különböző korú fáciesek. nagyobb sűrűségű mélytengeri medencefenekek és a hegységek kivastagodó gyökerű kéregdarabjai egyaránt bemerülési (úszási) egyensúlyi helyzetben vannak. azaz fészke. bennük holtjég tavak keletkeznek.: Gellért hegy. rengésfészek. Ez a jelenség a hullámmorajlás. gyökerük van. A felszínen található: Berni Alpok. Pl. Legfelső szakaszán a lejtés 5-15°-os. így hosszú időn át megmaradnak. A hegységek általában szélesebb-keskenyebb. a hullámhátak fekszíni víztömegei tehát hozzájuk képest előresietnek. flis. A földrengés alsó központja. Nyugati alpok oldalán helyezkedik el. Alul a hegyvidékcsoport északi szegélyén helyezkedik el. Gyakran vékony hordalékrétegek borítják.éppen ez magyarázza az elnevezést. A rajnátől keletre erősen elkeskenyedik. Sas hegy Hot spot (forró pont): forró pontok. Tehát a vastagabb. Horszt (sasbérc) a sasbérccel azonos kiemelt rög. Hullámmorajlás árka: a lapos partokra kifutó hullámokban a fenéksurlódás egyre jobban lefékezi a vízrészecskék orbitoidális pályájának alsó szakaszát. ahol a földkéreg kissé megemelkedik. Párhuzamos vetősík mentén a közbülső rög kiemelkedik. különböző lejtésű hegylábi felszínek kapcsolják a velük érintkező síkságokhoz. alsó triász . melyek a kontinensek és az óceánok egyes részein jeletkeznek. Pl.Haliig (Vorland): a Watt-tengerből dagálykor is kiemelkedő kis. Jellemző üledékei: homokkő. Vagyis a hegységeknek lefelé is kivastagodásuk. hogy a kérdéses pont óceáni vagy kontinentális kérgen helyezkedik e el. Elolvadásuk után a helyükön terepmélyedések maradnak vissza. hogy még az ember talpa alól is kimossa a talajt. mint más vidékeken. Hipocentrum: más néven. Ez akkora erővel sodorja a kavics és homoktalajt. néhányszor 10 vagy 100 km átmérőjű területek. A helyüket hosázú időn át megőrző gomolyáramlások mindig újabb és újabb pontokon olvasztják meg a felettük elmozduló litoszféra lemezt és produkál vulkanizmust. majd tarajosán feltorlódva előrebuknak (a hullám összomlik). A holtjég-darabokat az olvadékvizek hordaléka borítja. Denudáció révén keletkezett hegylábfelszín=pediment. Svájci-Alpok északi előtere. Másrészt a forró pontok fölött . hogy ott a sial kéreg vastagabb. A kiemelt rög a horszt. alacsony szigetek Hegylábfelszín: más néven. részben törmelékfelhalmozással keletkeznek. eocén flis. Ezért a körök eltorzulnak. Heteropikus fácies: egyidős (egyidőben keletkezett).Alpi triász . Azok az üledéksorok. PL: alsó triász germán medence-tarka homokkő. Ezek a hegylábo felszínek részben lepusztulással. mintegy dómszerűen kiduzzad. de könnyebb kontinentális kéregtömbök. az olvadó gleccserből levált jégtömeg. A partra kifutó hullám visszaáramló vízszőnyegét soognak nevezzük. A forró pontok viszonylag kicsi.

különösen a rengeteg jégvájta tó jellemzi. meleg éghajlaton keletkezett. A kréta rendes sótartalmú tengerének a fenekén. Hideg iszapvulkán: (iszapfortyogók) általában nincs kapcsolata a vulkánossággal. Laza talajú.Ingresszió: epirogenetikus mozgásból származó. melyek egyszer már az oligocén végén kialakultak. Ez valójában fehér színű. lisztfinomságú szemcsékből álló különleges mészkő. Dinamikus okokból jön létre. Ezzel a jelenséggel magyarázzuk Airy (1855) óta a kéreg nagyságrendileg nagyobb vastagságát (30-50 km) a kontinensek (főleg a magashegységek) alatt. többnyire agyagos területeken jellemzők. Izosztázia: elmélet. Ciklon. Különösen kőolajvidékeken jellemzőek: Baku. magmás injekciók (ez utóbbiak szubvulkáni képződmények) Irókréta: a felső kréta jellegzetes fáciese a fehér írókréta. Málta D-i partjai Intrúziók: a felszín felé haladó magma benyomulása más kőzetekbe. Agyagos felszíneken jelentkeznek. plutonitok (batolit. A litoszféra és a köpeny közötti hidrosztatikus egyensúlyi állapot. kis keménységű. Ír-Svájc: Dél ír-hegyvidék. lakkolitok. Izópikus fácies: különböző helyeken kifejlődött azonos fáciesek. a nyár hűvös és csapadékos (Medárd-nap). A tenger mélysége 10-100 m között lehetett. A meleg iszapvulkán: a vulkánosság kísérője a vulkáni területeken. Iszapvulkán: az iszapvulkánok nem a magmatizmus felszíni megnyilvánulásai. Spanyolország Földközi-tengeri partjai. ahol Carrantuohill az egész sziget legmagasabb hegye (1042 m). 13 . A kráterben lévő sáros. melyeknek formája változatos lehet. mofetták gázai telítik. Előfordulása: Anglia-Dover. ahol a part süllyed. A köpeny plasztikussága miatt a litoszféra mintegy úszik a köpenyen. Két különböző típusa van. de más helyeken is megjelenik. A tenger felé tartó eróziós völgyekbe és azok torkolatába nyomul be a tenger. az epikontinentális tenger azonban ezt nem tette lehetővé. Hatására a tél enyhe és csapadékos. cikloncsaládok szállítják Európába az óceáni légtömegeket. formakincsét elsősorban szépen fejlett glaciális formák. Az írókréta sok rétege márgás. amely az egykori keletkezési körülményeket tükrözi. Izlandi minimum: Izland szigeténél keletkező alacsony légnyomású légköri hatásközpont (akciócentrum). Pl. A mélyebb tengeri hasonló mésziszapok már kemény mészkővé tömörödnek. tömzs). híg iszapot a szolfatárák. Szécsényi és a Kárpáti Slír izópikus fáciesek. Innen ciklonok. mely szerint a nagy tömegű hegységeket a kéreg más részein nagy méretű ellentömegek egyenlítik ki. ezért az izosztáziára az úszás törvényei érvényesek. deltákban. Ingresziós part= jellegzetesen pusztuló part. Németország-Rügen-sziget. Általában a legerősebb a ciklontevékenység áprilisban. mely ott a leggyakoribb. valamint kivékonyodását (6 km) az óceánok alatt. telérek. A miocén közepén megismétlődnek azok a környezeti feltételek. ahol a talaj szervesanyagainak elbomlása különösen sok szén-dioxidot produkál. lassú. Akármelyik évszakban érkeznek nagy relatív páratartalmúak ezért érkezésük idején csapadékos az időjárás. hanem sarkvidéki eredetű levegőt is hozhatnak hozzánk. ezért maradt meg a laza szerkezete. Jellemző előfordulás: Izlandon. Fácies: a kőzetek és a beléjük zárt ősmaradványok olyan tulajdonságainak összessége. A gázok a felszín alatt gyűlnek össze—robbanás. homokos vagy kemény mészkő. tengerelöntés. Főleg mészanyag alkotja (70%-ban kokkolitot tartalmaz) felépítésében az élő szervezetek maradványai uralkodnak. amikor a ciklonok nemcsak tengeri. Legmagasabb Ny-on a Kerry-hegységben. P. Különböző korú azonos fáciesek pl. így a partot gyakorlatilag kicsipkézi. Ezért változékony szeles az április.

Jégtószökés: ha a gleccser fővölgyébe jég nélküli mellékvölgyön víz érkezik. Alig tektonizált. 3-4 évente kiürül. 100*Rheinfall. 1300 millió éves késői molasz a jotni formáció. Pl. Pl. amelyben több. és a tavat lecsapolja.Jaj la: a Krími-hegység fővonulatának központi része nem képez éles gerincvonulatot. átalakulatlan kőzet. annál jóval keskenyebb is. Graneai-tó (2 Balaton nagyságú. Oulujárvi Jégborjadzás: a belföldi jégtakaró a tengerparton feldarabolódik (borjadzás). Az ordovicium végére az óceáni kéreg szubdukciós folyamatok hatására felemésztődött és a szilur végére Laurencia és Fennoszarmácia ütközésével teljesen be is zárul: kialakul a Kaledóniai-hegységrendszer. hanem 1200-1500 m átlagmagasságú fennsíkok találhatóak. (a jajla szó tatárul nyári legelőt jelent) Japetus-óceán: (Kaledóniai óceán-Kaledóniai geoszinklinális): Új-Proterozoikum (kambrium): az akkori D-i féltekén lévő Fennoszarmáciai-kontinens (magja a Balti-pajzs és a Kelet-Európai tábla). amelynek száradási repedései. Jég alatti tűzhányó: megolvasztja a jeget a mélységben egy tó keletkezik: nagyobb térfogat—megemeli a jégkérget— áradás—gáz. utat tör magának. száraz klímára utalnak. szárazföldi. gyorsan süllyedő terület volt. Amikor a tó eléri a jég vastagságának 90%-t megemeli a jeget. 6000 m3/s sebességgel ereszti le-néhány nap alatt lecsapolódik. Ettől kezdve a krétáig (Atlanti-óceán kinyílásáig) Laurencia és Fennoszarmácia egységes volt. Ez a geoszinklinális a szilur végéig rendkívül aktív. illetve a gleccserek is kimélyítenek tavakat. Az óceán a D-i féltekén meridionális irányban húzódott. Jökulhlaup: (jégárfolyás): jégmezővel borított vulkán kitörése. 1918 Katla 100 000 m2 víz/sec. mint 10 000 m vastag üledék halmozódott fel. 200 m mély). Jarvi: (finnül tó): a gleccsernyelv-medencéket kitöltő holtjégtömeg elolvadása sokáig tartott. melyeket folyók mély szurdokvölgyei választanak el egymástól. a víz tóvá duzzad. valamint a Laurenciumi őskontinens között húzódik. Finn-tóvidék tavai Jotnium: a Balti-pajzs része. a jégtakaróperemi hordalék már nem tudta feltölteni: helyükön többnyire kéregszerkezetileg kiformált mélyedésekben keletkeztek Finnország és Svédország nagyobb tavai. fodornyomai és éles kavicsos. gőz kitörés 14 . Pl. Az időben jóval későbbi Atlanti-óceánhoz semmi köze nincs. Pl. Vatnajökuli peremén gyakoriak. A levált jégtömegek a jéghegyek. mely Svédországban és Finnországban a Karelidák lehordott rögeire települt diszkordánsan a Dala homokkő és a vörös jotni homokkő. Por és gáz+láva: hirtelen megolvasztja— láva és a víz együttes pusztítása (jégolvasztás). Jégvájta tavak: a belföldi jégtakaró szelektív glaciális eróziójával kivésett sziklamedencék amelyekben tavacskák foglalnak helyet.

A szilurban bekövetkezik a Fennoszarmácia és Laurencia összeütközése.Kaldera: spanyol szó. 10 000 m vastag üledékösszlet alakult ki a folyamatos süllyedés hatására. Kaptura: völgylefejeződés: amikor a hátravágódó folyó egy másik folyó vizét hódítja el. a száraz klíma alatt a természetes növényzet hatására kialakult csekély mélységű rendzina talaj és az alapkőzet rossz vízmegtartó képessége miatt a növényeknek a szárazsághoz kell alkalmazkodniuk. Kanyon: spanyol szó. Gyengén lejtő. fent említett körülmények között a sziklai szukcesszió első erdőtársulásai. Skóciában. A csapadékosabb lejtőn erőteljesebb a völgyek mélyülése. elliptikus vagy szabálytalanul lekerekített formák. száraz mező. Rendszerint kör alakúak. A lepusztulás után különböző magasságokba emelkedtek. gyorsabb a völgyfők visszavágódása. magasságuk ált. Kame: a jégtakaró olvadékvizéből lerakódott szabálytalan alakú forma. É-Svédország. hátráló eróziója. A bokorerdők cserjeszintje a fák lombkoronájának alsó részével egybefonódik. Elnevezése az USA-ból származik.7-1. hanem eltolódik a szárazabb oldal rovására. amely főleg száraz éghajlaton. ettől nyerve el sajátos formáját. Aljukon törmelék. alacsony (4-6 m). mely főleg homokból és kavicsból áll. a karsztosodó kőzetek felszínén végbemenő oldódás legközvetlenebb formai megnyilvánulásai. karrmaző kialakulásának folyamata Karsztbokorerdő: mészkövön elterjedt növénytársulás. Kiszélesedett kör vagy medence alakú bemélyedés a vulkáni kúp tetején. Pl. A Karelidákban ezenkívül kvarcitos homokkövek. A 15 . de előfordul a spanyol Mezeta peremén bevágódó folyóknál is. 1. Legismertebb a Colorado Grand Canyonja. Kamenica: (oldásgödör): nyílt karr-kopár sziklafelszíneken-vízfolyással kapcsolatos formák. a felhalmozódott üledékanyag felgyűrődése. A folyamat 400-450 millió éve játszódott le. Finnország. Kárpáti tetők szintje: a miocén második felében szubtrópusi tönkösödés eredményeként enyhe hullámos felszín alakul ki. Rétegzettségük és anyaguk egyértelműen bizonyítja a fluvioglaciális folyóvízi eredetüket. halmoknak tűnnek. ekkor mélyülésük meggyorsul és a félig szabad karrok közé sorolódnak. karrgerincek. elágazó törzsű fákból álló erdőfoltok. heterogén összetételű sziklafelszíneken jönnek létre. Kalderató: már nem működő tűzhányók kalderájában kialakult tó. mészkövek. dolomitok fordulnak elő. Körkörös.9 milliárd évvel ezelőtt lezajló hegységképződés során alakult ki az É-ÉNY csapású. Az ózokhoz hasonlóak. valamint É-Amerikában (É-Appalache) található meg. azokkal gyakran összekapcsolódó fluvioglaciális formák. A bokorerdők. fillitté alakult agyagpalák. Karrok. Az Alpoknál hasonló a Rax-szint Karrosodás: karsztos mikrofonnak. Karelidák. A társulás lombkoronaszintjét molyhos tölgy és virágos kőris alkotja. ezzel kialakul a Kaledóniaihegységrendszer. 1. Méretük eltérő. Karélián áthúzódó. közöttük lévő szárazságtűrő. de lehet lapos is. Ezt a területet a Japetus óceán borította. mint a szárazabb oldalon. így szerezte meg a Zala a Marcal felső részét. A szilur végéig kb. Mészkő alapkőzeten. Karelidák: kb. melegkedvelő gyepekkel. Gyakori oka lehet egy vízfolyás mederváltásának. Alakjukat tekintve csoportosan jelentkező sáncnak. növények telepedhetnek meg. A Karelidákon belül előforduló hatalmas konglomerátum sorozatot a Svekofennidahegység törmelékanyagának tekintik. A társulást kialakító másik jellemző hatás a meleg.7-1.9 milliárd éve metamorfózist szenvedett miogeoszinklinális kőzetek. Keletkezhet a vulkáni tetőrész szétrobbanásával és a magmakamra beszakadásával. Az ordovicium végére az óceáni kéreg a szubdukciós folyamatok hatására felemésztődik. Közel azonos magasságú felszínek= Kárpáti tetők szintje. kemény. jelentése: üst. jelentése mély völgy: mélyen bevágódó szurdokvölgy. ha egy hegylánc egyik lejtője csapadékosabb. Képződését a terület emelkedése is elősegíti. hosszúságuk néhány száz méter.és makroklíma. amelyek kis kiterjedésű. A vízválasztó tehát nem maradhat helyben. mint a másik. 20-30 m. A világ egyik legnagyobb kalderája az Aso kaldera. Skandináv-fsz Nyi szegélyén. A Kaledóniai-hegységrendszer maradványai Éírországban. Felszínük domború.. Lazio (Appennini-félsziget) Kaledóniai-orogenezis: a fennoszarmáciai kontinens és a Laurenciumi őskontinens között az új proterozoikumban kialakul a Kaledóniai-geoszinklinális. ellenálló kőzetekben alakul ki. de ilyen képződmények ismeretesek É-Európából is. Ilyen körülmények között nem alakul ki nagyméretű fákból álló erdőtársulás. görbe. Sok kalderában tó alakulhat ki. talaj. Ez a kiemelkedés jóval kisebb volt mint az Alpoknál (900-2200 m).

szigetívek. A kontinensek alatt a hőfelhalmozódás miatt felfelé tartó hőkonvekciós áramok alakulnak ki és ezek emelik ki a kontinenseket (epirogenezis). Jellemző fajai a sárga koronafürt. A cserszömörcés molyhos-tölgyes bokorerdők gyepszintje virággazdag. Katavotra: (víznyelő): a poljék fenekének szélein előforduló katavorták. mert itt a hegységképződés megindult és be is fejeződött. Ilyenkor e tágas kőzettorok forrásszájjá változik és szökővízként önti a felszínre a megduzzadt karsztvizet. Keuper rétegek: felső triászban képződött vörös és tarka rétegsor. Főleg migmatitok. aragonit stb) oldódását jelenti. A mészkő illetve az összetevő ásványok (kalcit. meredek fal képződik. a magma lokálisan helyhez kötött. A harmadkorban az Alpok jelentős részét befedte. Pl. így az alpi-orogenezis bevezetőjének tekintik. Hőáramlás van. A szilárd kőzet vizes oldatba való átmenete. A kőzetlemezek mozgásában is fontos szerepet kap. a húsos som. felső-mészkő. zárt rendszerek alakulnak ki. a hőkülönbség következménye. Himalája területe. csak foltokban található meg a Genfi-tó környékén. Hinco-tó.5 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek. orto. Gyökérterülete a Dráva vonalán. gránitok. Nem önálló orogenezis. Kimmériai-orogenezis: főleg É-Amerikában és K-Azsiában a mezozoikumban lejátszódó orogenetikus mozgások. A Ki-Alpokat nagyrészt betakarja. A Nyi-Alpok erőteljesebb kiemelkedése miatt már lepusztult. A Kolafélszigeten találhatóak. Karsztkorrózió: a mészkövek oldásos lepusztulási folyamatai (karbonátos és hidrokarbonátos oldás) A karsztosodás meghatározó folyamata a karsztkorrózió. Fogarasi-havasok-Bilea. a nagy ezerjófű. Radioaktív elemek bomlása miatt alakul ki. fiatal lánchegységek keletkeznek. Japán-szigetek térsége. meredek falakkal határolt alján gyakran túlmélyített csonthógyűjtő medencék. csak a magasabb részeken koptak le (tektonikai ablakokban bukkan az idősebb penninni takaró a felszínre pl. hőkonvekciós örvényeket tart mozgásban. egybibés galagonya. Magas-Tátra: Zöld-tó. A jég elolvadása után tavak keletkeznek bennük-tengerszemek. Szubdukció. Magas Tauern) Keuper: germán felső triász elnevezeése. Karsztosodási permanencia: a karsztosodás intenzitása (sebessége). Katarchaidák: 3-3.és paragneiszek alkotják legidősebb kőzeteiket. Három rétegsorból áll: alsó-pala. Pl. (A szárazföldek sziálkérge jó hőszigetelő. vertikálisan keverőáramlások) Konzekvens völgy: a lejtő irányának megfelelően futó hosszanti völg 16 . Mélytengeri árkok. a bibircses kecskerágó. Amelyek az év nagy részében víznyelőkén működnek. Konvekciós áramlások: kb 100-600 km mélységben a földköpenyben a hőmérsékleti és sűrűségkülönbségek miatt kialakuló anyagáramlás. Pl. középsőkristályos kőzet. Lefolyás nélküli medencében keletkeztek. a Föld belső hője a kontinensek alatt felhalmozódik. Konvergens lemezek: egymáshoz közeledő lemezszegélyek. Kliff: (abráziós partfal): a szárazföldek a hullámmarás által alámosott meredek partja. dolomit. A fülkék felett alátámasztás nélkül maradt fal leomlik. amelynek során a mészkövön oldásformák (korróziós formák) keletkeznek. magmaövben folyamatos. A Balti-pajzs legidősebb részét alkotják. Hirtelen hóolvadáskor vagy nagy esőzések idején a karsztvízszint erősen megemelkedik és a föld alatti kavernarendszerek nem tudják elvezetni a beléjük került vizet. Ha csak ezt a területet nézzük (K-Szibéria. hogy a Föld belsejében tárolt hő. Az alpi-pacifikus orogenezis kezdete a jurában. Kelet-alpi takaró (ausztriai): az Alpok legfiatalabb takarója. mert nem terjedt ki mindenhová. Függőleges síkú. Verhojanszki-hg. méreggyilok. sóskaborbolya. ahol a medencét a folyók hordaléka csaknem teljesen feltöltötte. a Ki-Alpok Éi vonulatait hozták létre (jórészt triász mészkő). amelyek az áramlás irányát vízszintesre fordítják. Kártó: (neve: Karwendel-hegységből származik) a hegységek hóhatár feletti magassági övezeteiben félkör alakú. piros gólyaorr. Párizsi medence kréta táblája a La Manche csatornánál a tenger által alámosott meredek abráziós partfallal végződik. CserszkijVhg) lehetne önálló orogenezis.lombkoronaszint cserje alakú példányai mellett jellemző fajok a cserszömörce. Legjelentősebb az intenzitása a trópusokon.

Mély. bázikus és ultrabázikus.és a Párizsi-medencékben. Pl a Londoni. Széles alapzatú. fázisa. 50-300 m magas kúp alakú szigethegyes karszt. Csomád-vulkán kettős kráterében a Szent Anna-tó és a Molyhos-tó. Kueszta: (réteglépcső): ellenállóbb és lazább kőzetekből felépített térszíneken az exogén erők szelektív pusztító munkája során kialakult lépcsők. A karszttérszínek trópusi lepusztulásának 3. Főleg a víz lepusztító hatására jöttek létre. nem függőleges lejtőjű formák a kúpkarszok. A kúpkarsztok csúcsszintje az eredeti platószintet jelzi. hideg vizű kör alakú. Eróziós réteglépcső üledékkel feltöltött. Változatos alakúak. Krátertó: kialudt vulkán vízzel töltött krátere. föleg trópusi. Bolsenai-tó. Kúpkarszt: karsztos maradványforma. szubtrópusi intenzíven oldódó karsztokban leírt formák. mert róla a talaj lepusztult. egymással váltakozva felépült. puha és kemény kőzetrétegekből felépült. Endogén eredetű tómedence.Kovasavtartalom: szilícium-dioxid tartalom. semleges. a karcsú. függőleges oldalúak a toronykarsztok. pl. Vizük összegyűlt csapadékvíz. Időtálló forma. A magmás kőzeteket a leggyakoribb alkotórész a kovasavtartalom alapján lehet 4 csoportba osztani: savanyú: 65% felett pl gránit. medencékben alakult ki a folyóvizek mélységi és oldalazó eróziójának hatására. Jellemző előfordulás: D-Kína-Kuanghszi 17 .

Lapos tengerpartokon előforduló tószerű képződmény. Fennoszarmácia. majd kiédesedik. és csupán csak az irányuk egyezik a hajddani antiklinálisok csapásirányával. Felül boltozatos.(Protogea) a Paleotethys egy Éi kontinensre -Laurázsiára és Kire Gondwanara bontotta. a harmadkorban kiemelkedtek-vulkánosság. lepusztult hegység. Megjelenési formájukat tekintve lánchegységnek tűnnek. anyaga csak részben kristályos inkább porfíros szerkezetű. kiemelkedett. karcsú vonulataik párhuzamosan elrendeződve. gomba vagy esernyő alakú felszínalatti magmatikus származású kőzettömeg. Ezek belsejében gyakran láva-cseppkövek is vannak. később elzárt tó lesz belőle. kitűnő talajon termesztett szőlőfajta. A laguna tehát lassanként félsós vizűvé válik. a vonulatok közt hosszanti völgyesekkel az alpi típusú gyűrthegységre emlékeztetnek. Lidó: parti túrzás. Ilyenkor a szigetek közötti lidókapuk még lehetővé teszik a laguna vizének nyílttengeri kapcsolatát Lakkolit (kőlencse): a legtípusosabb szubvulkáni forma.hegység peremein levő üledék redőkbe gyűrődött. A hosszanti völgyek keskeny tektonikus árkok. Pó torkolat környéke. így édesvizű holtlagúna lesz. mélységben megmerevedett magmatömeg. Magyarország Dunabogdány Csódi-hegy Láncos röghegység: idősebb. Laurázsiát É-Amerika. Kunlun. Hosszan elnyúló. Lávabarlang: a lávafolyás végén és a felszínén szilárd kéreg keletkezik. felboltozta. Pl. a hajdani magmafészekkel csak keskeny csatorna köti össze. Eria. horsztok. A lidó gyakran nem összefüggő hosszú turzásgát. mely sekély. lapos tengerpartok vonalát gyakorta füzérszerűen kísérik a turzásokkal elzárt lagúnatavak. hanem csak kisebb-nagyobb turzásszigetekből felépült szigetlánc. keskeny rögök. hosszan elnyúló homokturzás választ el. összetöredezett.Lachrima Christi: a Vezúv oldalában. Porhólavina: saját súlya vagy a szél miatt indul meg. Altáj. sűrű. Belső-Ázsia magas variszcida. azaz lávabarlang keletkezik. A tenger a parttal párhuzamosan rakja le üledékeit. Nan-san. Feltöltődő partszegélyen lagúnatavak fűződnek le a tengerről. melyet a nyílt tengertől vsak egy keskeny. fehérbor (Vezúv könnye) Laguna mortua (holtlagúna): amikor a túrzások a további homokfelhalmozódások révén a tenger szintje fölé magasodnak és a túrzás és a part közötti lagúnákat lassanként teljesen lezárják. Balti-tenger-lengyelországi partszakaszán Laguna viva: (élő laguna): rekesztőturzással leválasztott vízfelület. Lavina: a felhalmozódott hóréteg lecsúszása a hegységek lejtőin. Kiegyenesedő. Lagúnató: rekesztőturzással elhatárolt vízfelület. amelyet még izzón folyós belső tömeg áttör és a külső szilárd lávakérgen belüli híg folyós láva gyorsabban lefolyik. Európa. A láncok nem szerkezeti kiemelkedések (felboltozódások. ilyenkor a szigetek közötti alacsonyvizű lidókapuk még lehetővé teszik a laguna vizének nyílttengeri kapcsolatát-laguna viva. amely a Grönlandot és Amerika magjait a központban fekvő Kanadai-pajzzsal foglalja magába. Töréses gyűrthegységek. így ott zátony képződik. amely a felette lévő rétegeket benyomulásakor nem beolvasztotta. Karakorum (ebbe sorolták a Mecsek hegységet is) Laurázsia: a prekamriumi őskontinenst. Transzhimalája. Angara) alkotott az Éi félgömbön. altaida röghegységei: Tien-san. mely valamilyen folyamat hatására újra gyűrődött. íves. kásás hó. amelybe eleinte még a lidókapukon át behatolva a tengervíz. Abban különbözik a batolittól. elmocsarasodik( laguna mortua). Keletkezésük: röghegységek az újabb hegységképző mozgások során feldarabolódtak. előbb-utóbb megszánik a lagúnába való vízbeáramlás lehetősége. Pl. 18 . a tengervízzel folyamatos kapcsolatban van. A jurában vált el a Tethys-öböl mentén a Gondwanatól Laurencia: az Észak-amerikai tábla őskontinense. Pl Franciaország-Landes-vidék. A valóságban azonban röghegységek. antiklinálisok). fenéklavina: olvadásos időben. hanem megemelte. lapos partokon alakul ki. amely feltöltődve parti síksággá alakulhat. Ilyen módon egyes helyeken km-es nagyságrendű lávaalagutak is képződtek. egyenes vagy gyengén hajlott. Félsós vizű. így a salakréteg üreges csatornakeretté alakul. hanem csak kisebb-nagyobb szigetekből felépült szigetlánc. a parttól nagyobb távolságra lévő túrzás neve: lidó. Rendszerint savanyú magmából keletkeznek. Pl. hogy kisebb. hanem hosszú. Legfeljebb néhány km átmérőjű. mert a lidó még nem összefüggő turzásgát. Ázsia őse (Laurencia. legvégül pedig hordalékokkal fel is töltődik és parti síksággá (marsch) alakul át. Az apály szintjéből kiemelkedő. üregeket zár be. Ha azonban a idó szigetei golyamatos gáttá összenőnek. Pl. Pó-delta.

melyeken a szél és a víz munkája fantasztikus formákat hozott létre. A húzó igénybevétellel keletkezett repedések vonalai mentén aktivizálódik. Loch: sziklamedencés tavak: jég munkája által túlmélyített gleccser-árok tavak. ezért hasonlóak a mészkő pusztulásához. Jylland-félsziget mai képét e tenger előrenyomulása alakította. az óceáni vízszint általános emelkedésével. löszbaba.Gutland vidéke. Rendkívül változatos formákat produkál. melyből több ezer m vastagságú lávatakaró. A repedésvulkánoknak nincsenek nagy gázrobbanásos. Pl. amelyekben a szén tavakban keletkezett. löszcirkusz. A devon palák alól kibukkannak a homokkő lépcsők. löszpiramis. Izland Laki-hasadék.Limán: lapos tengerpartokon előforduló tószerű képződmény. barlangszerű járatok Luxemburgi Svájc: Luxemburg Di része. K-Német-Lengyel-síkság. vulkáni tufák képződnek. Ilyen képződmények: löszkút. A Keleti-tenger parti szigeteit leszakította. löszvölgy. Skóciában. Általában kevés. Pl Saar-vidék (Európa legnagyobb limnikus széntelepe). Gyakran használják az atollgyűrűk belső területének megnevezésére is Limnikus szénképződés: (tavi szénképződés): többnyire hajdani tengerek parti övezetében lefűződött medencékben kialakuló széntelepek. löszdolina. Csehország Lineáris vulkanizmus: (hasadékvulkanizmus): a földkéreg hasadékain fölnyomuló magmaömlés. anyaguk többnyire bazalt. Olyan telepek. Az óholocén Litorina-transzgresszió választotta el a Brit-szigeteket. de jelentős vastagságú telepekből állnak. törmelékszórásos tünetei. Eusztatikus eredetű transzgresszió. Pl. Alsó-Szilézia. lösztorony. hosszan elnyúló homokturzás választ el. Dán-szigeteket. Loch Ness Löszformák: a löszképződés megszűnte után a csapadékvíz kioldja a lösz mészanyagát. 19 . melyet a nyílt tengertől csak egy keskeny. A kanyargó völgyek és bizarr sziklaképződmények világát Luxemburgi Svájc néven is szokták emlegetni. löszszakadék. beszélhetünk lösz karsztosodásról (valójában nem karsztosodás-szuffúzió). óceánközépi hátságok hasadékvölgyei Litorina-tenger: az Ancylus-beltavat felváltó utolsó stádiuma a Keleti-tenger fejlődési szakaszának. hanem csaknem mindig és mindenhol hígan folyós (bázisos) lávát termelnek.

mely szerint léterzik tengeri marsch. fátlan. hangafélék. Ezek a mikrolemezek különbözőképpen mozognak (rotálnak) befolyásolják a hegységképződéseket. A Rhone-folyó torkolatvidékén fellépő északi szél. amelyek a feküből kirobbant kőtömbökből és vulkáni törmelékből halmozódtak fel. és fajsúlyuk szerint elkülönülnek: előkristályosodás: szulfidok. a seres partok. nagy sebességet is elérhet. Kicsik. metaszomatózis.5 m de néhol 3-4 m magasra is megnő. mely egyre vastagszik. Lagúnák feltöltődésével keletkezik. mészkövet. Két kontinentális lemez találkozásánál egyik lemez sem képes sima alábukásra. de nemritkán 100 m mélységű tavacskák. tehát javarészt a szárazföldek felől származó üledékösszletből áll. hidrotermális. Alaprajzuk kör. 20 . Aljzatuk kontinentális kéreg. a mélybetolódásnál található. Téli félévben jellemző a Földközi-tenger partvidékén. Magassága 1. Kráterüket gyakran víz tölti ki. agavé. tőzeges síkságként a szárazföldet gyarapítja. sziderit. Pl. Európában: Eifel-hg. Pireneusi-lemez. csak kisebb-nagyobb törmelékgyűrűk a kürtők körül. perem geoszinklinális: a kontinentális és az óceáni kéreg érintkezési sávjában. nedvesebb területeken. melyeket a tenger és a jég munkája együttesen alakított ki. Legjellegzetesebb cserjéi: boróka. Eifelben található. és legjellegzetesebbek a Rajnai-Palahegységen. A Földközi-tenger vidékén alakult ki a magasabb. csökkentsósvizi marsch. Csaknem teljesen járhatatlan. paratölgy. Magmadifferenciáció: a magma kihűlése folyamán teljesen átkristályosodik. Először a jég. Alacsony tengerpartokon a dűnegátak védelme mögött kialakuló tökéletes síkságok. 5-20 km széles. legyezőpálma. Endogén eredetű tótípus. Itt-ott lombhullató bokrok is keverednek hozzá. magnetit. Erős. Az egykori vulkánembriók kürtőtorkában találhatóak. mely ott alakul ki. Franciaország-Lotharingia Miogeoszinklinális: szegély. aztán a víz formálja. vizenyős mocsarak. Adriai-lemez (jurában az Alpi-orogenezisben jelentős szerepet játszottak) Minette: meleg.5 km-Lachi-tó. kemény levelű cserjés. illetve az árapályövezet talajaira is használt elnevezés. RómaNápoly között a Pontini-mocsarak. Lehet elsődleges és másodlagos kialakulása.Maar: monogenetikus vulkán: a legkisebb explóziós vulkáni képződmények. oleander. fördék és a boddenek. A legtöbb. főkristályosodás. folyami marsch. és az árapály területe széles. Diszkordáns-pusztuló partok Marsch: alacsony fejvésű parti síkság. legnagyobb 2. vizenyős rét. alacsony part a tengerrel érintkezik. A kisebb öblökben iszapot halmoz fel a tenger. utómagmás szakasz. sűrű. A szigetívek és a kontinensek pereme között alakul ki. Maar-tavak: a maarok kráterében található víz. végül a laza üledékkel feltöltött felszín mocsaras. Másodlagosan a kiirtott erdők helyén jött létre. Előfordulás: Luxemburg. Megszabják a kialakuló hegységrendszerek irányát. A lecsapolásig hírhedt maláriafészkek voltak Marino-glaciális part: olyan partok. fügekaktusz. Auvergne Macchia: mediterrán területeken. pirrhotin. örökzöld. Marschföldes épülő partok. amelyeknek krátere a felszínbe mélyed be. ahol a lapos. exhalációs fázis Maremma: a Tirrén-tengerparton a turzásgátak mögött rossz lefolyású. Javarészt különleges negatív vulkánok.5-2. Átmeneti sáv a tenger és a szárazföld között. Ezért az ütközés során mikrolemezek töredeznek le. Legnagyobb a Rajna folyami marsch-ja: Betuwe marsch Mikrolemez: kisebb kőzetlemezek. ahol az erdő soha nem tudott megtelepedni. pegmatitos. agyagpalából. lemezdarabok. egyhangú. Szabályos kör alakúak. humid klímán keletkezett. pneumatolitos. sima. Tulajdonképpen már nem is hegyek. mirtusz. Pl. Ehhez a típushoz tartoznak a fjordos partok. A hőmérséklet függvényében a lihűlés következtében meghatározott sorrendben válnak ki a magma alkotórészei. molasz típusú üledéksor. lápmarsch. oxidok. Tengeri feltöltődéssel épülő part. Üledékes kőzetei uralkodóan mészkőből. Elsődlegesen a délre néző meredek lejtőkön alakul ki. Folyami marsch: a geesteket tagoló folyóvölgyek sávjaiban folyóvízi iszapból keletkezett. jórészt az emberi beavatkozás eredménye nyomán létrejött cserjés. szentjánoskenyérfa. amely 30-40% vastartalmú. középső jura (dogger) oolitos vasérc. átmérőjük általában néhány száz méter. arkózás homokkőből. többek között a Rhone-Saone medence csatornahatása miatt. és egykor selfterületek voltak Mistral: a mediterrán hegyvidékekből lezúduló zord szél. Egyetlen heves robbanással keletkeztek.

Torjai-büdös barlangSzékelyföldön Mohorovicic-féle törésfelület: a kontinensek alatt átlag 25-40 km óceánok alatt 10 km mélyen elhelyezkedő törésfelület. Több típusa ismert. a homlokvagy végmoréna halmozódik fel. amely kiágazásait a maiágy zárja le. Lehet vegyes felépítésű monogenetikus vulkáni kúp is. Ny-i Alpok: Rigi. A Cseh-masszívum prekambriumának két része. Alacsony hőmérsékletű utóvulkáni szén-dioxid exhaláció. az idősebb Moldanubiai és a fiatalabb Brioveri. Erős kiemelkedés: gyors lepusztulás: durvaszemű üledék cementálódása (görgeteg. Mongenetikus vulkán: egyetlen kitörés eredményeként kialakult vulkán. jórészt száraz szén-dioxid gázfeltörés. sokszor rétegezetlen. Szövete lazább. hagymaszerkezet. Tengeri vagy folyami vagy édesvízi eredetű márga. Kutya-barlang-Nápoly mellett. dagadókúp: sűrű. Általában 100°C alatti. kevésbé cementált. mint a flis. de a glaciális erózió is rengeteg kőzettörmeléket termel.Mofetta: posztvulkáni jelenség. Pl. kavics). Pl. Muschelkalk: középső triász kagylós mészkő 21 . Duna mellett Szelidi-tó Mour (lápok): Kelet-Német-Lengyel síkságon pl Bourtanger Mour. Molasz: gyűrthegységek kiemelkedése során képződő későorogén fácies. és melyet a jég szakított ki a felszínből. A vándormoréna pedig a még mozgatásban lévő moréna. Főleg délen és keleten.Puy de Döme (Auvergne). Morotva: a folyó által egy korábban kialakított meander átvágásával születő tó. Pl. A felület a földkéreg és a földköpeny határán van. Monté Nouvo a Flegrei-mezőkön (Appennini-fsz. Chimborazó (Ecuador). A fenékmoréna pedig a gleccserek alján található. Pl. Kevésbé ritmusos kifejlődésű. Ha a törmelék szállítódás közben bekerül a jégbe akkor belső morénává válik. A gleccser homlokrészénél. Pl. Oligocéntől a pliocénig (miocén végén gyűrődött fel). Legnagyobb része a jégárat határoló lejtőkről gurul rá a jég felszínére. ahol a földrengéshullámok terjedési sebességének erőteljes és ugrásszerű növekedése tapasztalható. gázszegény láva. homok cementált konglomerátuma. Amennyiben ezeket a jégár fel is torlaszolja úgy végmorénasáncok alakulnak ki. A gleccserek oldalainál oldalmoréna helyezkedik el. Pilátus Moldanubiai-orogenezis: a középső Proterozoikumban zajlott orogenetikus mozgások Közép-Európa területén. Megfelel a Dalslandium-Gotida-hegységképződésnek.) Moréna: a gleccserek által szállított és lerakott törmelék. A felszíni moréna a völgyi lejtőkről származó tovaszállítódó törmelékek alkotta anyag.

telurral alkotott vegyületei. A Watt-tengernél a strandövezet három részből áll: előstrand. titán. Azért hideg ez a szél. amely a szárazföldeket közvetlenül övezi. apálykor szárazulatra kerül. mert kiindulási helye 200 m-rel van a tenger szintje felett. 22 . nedves strand. Észak-Európa Nyelvmedence: a végmoréna mögött visszamaradó gleccser vagy belföldi jég elolvadása után kialakuló üreges forma. amely a Kárpátok Ki lejtőjéről indul el. Nehézfém-szulfidok: fémeknek kénnel. száraz strand. A jég előtti domborzat maradványa. Gallivare. króm. Normandiában és Angliában is megtalálható. vörös fekvő. A Kárpátok gerincére felfelé vezető lehűlő szakasza jóval hosszabb. melyben gyakran tó helyezkedik el. Pl. Pl. Pl. New Red Sandstone: (új vörös homokkő): a permben a hercinai hegységképződést erős lepusztulás követte. Nunatok: a jégmezőből magányosan kiemelkedő hegycsúcs vagy szirt. vanádium. Angliában a devon időszaki Régi Vörös Homokkőtől megkülönböztetésül Új Vörös Homokkőnek nevezik. Fe203)Kiruna. szelénnek. Az angliai perm rétegekkel való kapcsolatot Helgoland szigetek alsó-permi vörös palás homokkőzet-rétegek adják. ezért a jégtakaró elolvadása után merész csúccsá alakul. Garda-tó alsó része. és a székely kismedencékbe szállít hideg levegőt. amely valószínűleg sivatagi vagy szemiarid jellegű fácies. ezért nincs ideje az erőteljes felmelegedésre. A rotliegende a Francia-középhegységben. molibdén. kobalt. Oldalait a jég meredekre és meglehetősen simára csiszolja. homokkő összletből álló sorozat( Németországban jellemző rotliegende). Nehézfém-oxidok: fémeknek oxigénnel és hidroxiddal alkotott vegyületei. Pl. A lepusztulásból keletkezett molasz-konglomerátum. a medencék pedig 600-800 m magasan helyezkednek el. Nedves strandot csak dagálykor borítja víz.Nedves strand: strand= partszegély. vasoxid (FeO. mint a leszálló. nikkel-pentlandit: liqiudmagmás fázis a legfontosabb Ni-érc Nemere: Erdélyben fújó bukó szél.

egyenes vonalú szakaszokból állnak. Ezek a bizonyos Ős-alpi falak. A folyamat kezdete a fiatal óceáni korból indul ki és a szárazföld és az óceán határán az óceánok továbbnövekedése mellett szól. homokkő. A hátságok rövid. sivatagi. a két méternél sekélyebb. Pl Atlani-hátság. Ilyen pl a Mariana-árok. mert az óceáni medencében hiányzik a felső granodioritos kőzetöv. Orogenezis: az a folyamat. folyamatosan szétterjednek. Faunája egyhangú. elszegényedett. Szárazföldi kifej lődésű. Az óceáni kéreg a kontinentálisnál vékonyabb. Diabáz. felső köpeny anyagából keletkezett magmás kőzetasszociációk (gyakran szerpentinesednek-zöld kövek) Old Red Sandstone: Régi Vörös Homokkő: a devonban a Kaledóniai-hegységrendszer lepusztulásából származó kontinentális törmelékanyag. óceánok. E hátságok tulajdonképpen Földünk leghosszabb hegyláncai. A hátság déli folytatása a K-afrikai-árok. (konglomerátum. sekélytengeri hullámveréses partokon. hátság húzódik. Párhuzamosan futnak az óceáni hátságokkal. hiszen összhosszuk eléri a 80 ezer km-t. melyek keskenyek és hosszúak. melyek a hegységképződésben (mint ahogy a nevük is mutatja) falként viselkedtek. mely geoszinklinális periódusok alkalmával tör fel a felszínre. márga) összetétele alapján hegységközi molasznak tekinthető. a későbbi orogenezis során nagyon fontos szerepet játszottak. arkóza.nagymértékben ezeknek az Ős-alpi falnak köszönhető az a takaróredős szerkezet. Oolit: kalcitfajta. Aiguilles Rouges. hosszú. l-l szemcse körül a felhalmozódásukból oolit keletkezik. keskeny. Ős-alpi fal: az Alpok mai területén a karbonban a Variszkuszi-hegységképződés során felgyűrődtek az üledékek. Gotthárd. a repedésvölgyből kőzetolvadék (magma) jut a felszínre. Keskeny gátszerű vonulatok. néha több enyhe lejtőjű tengeralatti domborulat. erősen turbulens vízből apró. illetve emelkednek ki. Sziklaaljzatukon nincs üledék.Óceáni árok: mélytengeri árok: közeledő lemezszegélyeknél. Pellvoux. Óceanizálódás: a gránitos bazaltos szárazföldi kéreg másodlagos átalakulása vizes bazaltos óceáni kéreggé. amelyek az egykori jégtakaró pereme felé tartanak. Szélhordta. Óceánközépi hátság: az óceáni medencék kb. Többféle típusa van. Általában lagunákban. amelyek közepén a hátság csapásával megegyező irányú repedésvölgy húzódik. Óz (As): a jégtakarók alatti olvadékvizek által felhalmozott.masszívum. Pl. a több ezer km hosszú hátságok a föld gömbölyű felszínén azonban nem lehetnek mindvégig egyenesek. hasonló sors vár Izland szigetére is. Az ekkor képződött variszkuszi tönkök. amelynek földjét az Atlanti-hátság szeli ketté. néhány mmes mészgömböcskék válnak ki. folyóvízi és tavi törmelékes összletből áll. szerpentin. Mont Blanc. középvonalában egy. mely apró és gömbös üledék. Ezek a variszkuszi tönkök tehát az Alpok nagyon fontos részét jelentik. A leggyakoribb a mészoolit. Sajátos hátság húzódik a Vörös-tenger alatt. amely során hegységek gyűrődnek fel. de ettől eltérő irány is lehetséges. Pl Mercentour. szubdukció. ahol jelenleg születik egy új óceán. tehát ennek a viszonylag kemény. diabáztufa. esetleg a kovaoolit. szemiarid fácies. kavicsos homokból álló gát vagy sánc. A kérget csak a gabbró-öv képviseli. amely mentén Afrika néhány tízmillió év múlva ketté fog hasadni. a vasoolit és a borsókő. Átlagos vastagsága 6 km. Aare-masszívum 23 . Főleg a Csendes-óceán nyi medencéjében gyakoriak. Fülöp-árok Óceáni kéreg: a földkéreg különböző felépítésű és vastagságú a szárazföldek és az óceánok alatt. A képződmény zöldre színeződött kőzet. Az óceáni kéreg és az aljzatában lévő. Szeizmikusán aktív árok a tengerfenéken. az óceáni oldalon alakul ki. a Gondwana szétszakadásakor a triászban. masszív tönknek gyűrődtek neki a fiatalabb üledékek és tolódtak is át részben. Ofiolit: alkálifémekben és vasban gazdag bázisos és ultrabázisos magma. Divergens (távolodó) lemezszegélyeknél jellemző. amely lehűlve hozzáforr a hátság pereméhez. Belladonne. A kis gömböcskék belsejében kristályos mag található. A hátságok térképen is kirajzolódó íves futása a rájuk merőleges haránttöréseknek köszönhető. ami az Alpokra jellemző.

9-3. Ultrabázisos mélységi kőzetek. mely gyakran földpátmentes olivinből. amikor a kitörési csatorna oldalfalára hatalmas nyomást gyakorol a magma Párnavegetáció: magashegységi vegetáció-típus. szerpentinit. Feldarabolódása a Mezozoikum kezdetén történt. A legnagyobb fajsúlyú magmás kőzetek. mely abban az esetben alakul ki. hogy ugyanazon módon alkalmazkodnak a szélsőséges körülményekhez. krioturbáció.werhlit-Szarvaskő mellett Periglaciális formák: jégtakaró illetve eljegesedések körüli formák. Színük feketés. ezért a kiömlött láva a felszínen igen enyhe lejtőjű lapos kúpot épít fel. szártalan habszekfű. Olyan szénmedencék. szoliflukciós takarók. Dalmát-partvidék (dalmát parttípus). melegebb mikroklímát teremt a párna belsejében a növény biokémiai folyamatai révén. Pennini takaró: az Alpok második legidősebb takarórendszere (jura. A paralikus medencéket az egyenletes vagy szakaszos süllyedés következtében létrejött soktelepes szénösszletek jellemzik. nalegy. tengerparton feküdtek és így az egyes szénrétegek közé tengeri eredetű lerakódások kerültek. sziklafelszín. álász stb. A kéreg alatti köpenykülsőt peridotit kőzetek építik fel. Szerveztük olyan anyagot tartalmaz. Moritz környékén. Ezek a kőzetek földpátokat gyakorlatilag nem tartalmaznak.5. Az Ős-alpi falaknak ahogy nekiütközött olyan.Pajzsvulkán: nagy mennyiségű bazaltláva felhalmozódása. Oldalai rendszerint lankásak. Kifagyással keletkezik: kriopediment. a Föld legnagyobb vulkáni képződményei. jégékek. fagyhalmok. Ezeknek a növényeknek el kell viselniük a tél és a nyár akár napi változásait. Pl. Kialakulása a karbon végére illetve a perm elejére tehető. A törpecserjés állomány magasságában a lágyszárú növények párnavegetációt alkotnak. Fő elegyrészük az olivin. felszínen kevés van belőlük. ott a völgyeket.peridotit öv. Működésük viszonylag nyugodt. gneisz. Kristályos kőzetekből áll: gránit. tektonikai ablakokban bukkan a felszínre a Kelet-alpi takaró alól. így védekezik a szél és a hideg ellen. Lenyesett félsíkok. Pl. denudáció révén keletkeznek. A tovább süllyedő partvidéken a parttal párhuzamos hegységvonulatok harántvölgyein áthatol a tenger a hegyvonulatok mögé. amely a vizet oldatban tartja és ami megakadályozza annak elpárolgását és csökkenti a fagyáspontját. hogy metamorfizálódott. szerpentin. medencéket mély öblökké alakítja. amely a Pangeát vette körül Paralikus szénképződés: tengerparti. Gondwana és Laurázsia összekapcsolódásával kialakult az egységes őskontinens. fagyékek. Tartalmazhat króm. A bazaltláva híg. kőtengerek. A hegységek szegélyéből lenyesett eróziós félsík. piroxénből vagy amfibolból áll. kristályos kőzetté alakult. A Keleti-Alpokban csak foltokban ún. Ruhr-vidék. hin felső völgyében St. ahová időnként a csökkent sósvizű tenger is benyomulhatott. melyek a kialakulásuk idején. szerkezeti talajok. Térfogatsúlyuk: 2. Egyik hajtás sem nyúlik magasabbra a többinél.Engladinablak Pergresszió: konkordáns. Közös jellemzőjük. palák. nagy nyomás). Rajna-Vesztfáliai kőszénmedencék. nikkel és platinatelepeket. ezáltal felerősíti a nyugati 24 . krátere gyakran meredek falú és lávató tölti ki. amelyek csak femikus ásványokat tartalmaznak. Főként a Nyugati-Alpok belső kristályos övezetét alkotja. kréta kori). gyakran vékony hordalékréteg borítja. Kotori-öböl Peridotit: feketészöld vagy zöld szemcsés mélységi kőzet. Ez óriási szívómotorként működik. Pl jégkitörések. pusztuló parttípus (ingresszió-pergresszió-cirkumgresszió). A lávaömlés több kráteren vagy hasadékon keresztül jut felszínre. Ekkor a Paleotethys a Hercinai-hegységképződés mentén bezáródott. erős volt a hatás (magas hőmérséklet. Pl. Alapterületük a magasságukhoz képest rendkívül nagy. Perzsa-öböli minimum: a Perzsa-öböl környékén kialakult alacsony légnyomású légköri hatásközpont (ciklon). Donyec-medence. Magas Tauern-Tauern ablak. Csak a nyári évszakban alakul ki. palsák. Pl. A növények egyedei nagy csoportokban találhatóak vagy egyazon növény sok hajtást párnaszerűen növeszt. kifagyásos teraszok. Hawaiitöbb mint 4000 m magas és Izland vulkánjai. Pangea: egységes őskontinens Wegener kontinensvándorlás elméletében. A szubnivális zóna párnavegetációjának jellemző képviselői a kötörófűfélék Pediment: (hegylábfelszín): legfelső szakaszán a lejtés 10-15° . szilárd kőzeteken jönnek létre. dunit. A mai kontinensek kialakulásának kezdete a Pangea részekre szakadása. Panthalassza: a Wegener által feltételezett ősóceán neve.ide tartoznak a kimberlit. Pl. Felső-Szilézia Parazitkráter: nagyobb vulkánok valamely lejtőjén keletkezett kisebb kráter. mocsári övben. berogyott pingók. Pl.

nagyobb kiterjedésű. Az asztenoszférából származó (nagy mélységből. Kárpátok. amit gátrendszer ölel körül. lejtőkkel határolt. Bettikai-Kordirellák Polje (lápa): karsztos térszínek képződménye. és lényegében ugyanazok az indító okok működtetek Pillow-láva (párnaláva): tengeralatti vulkánosság. A 15. Kaukázus. Nagyjából egyenletes. amely a vízzel érintkezve. Planációs felszín: elegyengetett felszín. enyhe reliefenergiájú. A középső (autochton) kristályos tömegeket északon és délen takaróredős szerkezetű üledékes övezetek kísérik. erős lepusztulással kialakult. amelyekben apály idején a visszaáramló víz összegyűlik és jelentős eróziós tevékenységet fejt ki. melyek a tengerszint alatt helyezkednek el. dolinák is kialakulhatnak. A repedésekben szilárdul kőzeté a magma (telérkőzet). vagy állandó vízűek: Preszpa-tó. poliantiklinális takaróredős gyűrthegység. Pireneusi-típus: szimmetrikus felépítésű. A denudációs polje a nem karsztosodé kőzet felett alakul ki a karsztos mészkőtakaró lokális lepusztulásával a tektonikus polje beszakadásos. lapili és bomba. horzsakő. A tenger alatti lejtőkön leguruló rögök belseje még izzik. Balkán-hegység. Atlasz. Penck. A poljében megmaradó víz tavakat hoz létre.geomorfológiai analízis. Az óceánok mélyek kibuggyanó bazalt jellegzetes kerekded formában szilárdul meg. Ilyen párnalávákat láthatunk a Bükkhegység peremén fekvő Darnó-hegyen. Watt-partokkal. Fenékrégiójában víznyelők. Alpok. Poliantiklinális takaróredős gyűrthegység: poliantiklinális= redők sorozatából. Ezt nevezzük európai monszunnak. Óceáni fenék szétterülése. mint az ázsiai nagy monszunrendszer. Ezért nyár elején még elég erős izlandi-minimummal együtt ciklonok egész sorát és velük bőséges esőzéseket küld a kontinensre. (a párnaláva kővánkosai még évmilliók múltán is elárulják az óceánfenéki eredetét. Az a Földön a legelterjedtebb hegységtípus. töréses medence. Hőmérséklete igen magas. rendszeréből áll. ahol erős az apály a Watt-tengerre jellemző vonások alakulnak ki az ún. Tartós. Pregotidák: 1250-1500 millió évvel ezelőtt a középső-proterozoós tektongenezis alakította ki 8idősebb kőzetek de valószínűleg a középső-proterokoikumban alakultak ki) a Balti-pajzs része. Ezt több m mélységet is elérő apálymedrek (sekély vízerek) ún. Davis-ciklustana. Ezek a tavak lehetnek időszakosak. századtól polderesítési munkálatok zajlottak. meredek. Valamennyi altípusnak egyező sajátsága a rendkívül erőteljes gyűrődés. Szlovénia. Végeredményben sokféle belső és külső erőhatás munkájának összjátékaként jönnek létre. A sík watt-felületen lebegő agyag-iszap rakódott le. D-Svédországban: konglomerátum. 25 . fillit. Szerkezeti tekintetben a Pireneusokkal a Kaukázus mutat közeli rokonságot. klimatikus felszínfejlődési elméletek. Ohridi-tó. a Watt-tengertől elhódított részek. nagyjából sík felületek. záporokkal köszönt be és jelentős lehűlést okoz. Prielek: a sekély tengerpartnak azon részein. Piroklasztikus kőzetek: piroklasztit: vulkáni por. Kialakulásuk kétféle lehet Denudációs vagy tektonikus úton képződhetnek. vukanitokból álló sorozat. Polder: körülgátolt és a tengertől védett mocsaras ártéri földek vagy pl. Pl. Ezen elnevezésen belül a redőtakarós szerkezet szélsőségesebb vagy gyengébb kifejlődése szerint különböző altípusokat szoktak megkülönböztetni. mely a dolináknál és az uvaláknál sokkal nagyobb méretű karsztos medence. Kialakulását többféle elmélet magyarázza. Takaróredős poliantiklinális gyűrthegységet alpi-típusú hegységnek nevezzük. kismélységi kőzetek.1100-1200°C) bázisos (hígan folyó) lávát produkál. Előfordulásuk: Balkán-hegység. megszilárdul és az óceáni lemezek szegélyéhez forr. külső burka viszont már lehűlve bekérgeződik. Vihardagályok által elöntött terület. Ezen a kérgen azonban még ki-kibuggyan a forró anyag és így jön létre a kerekded párnaláva. Az óceánközépi hátságok mély repedésvölgyeihez kötődik. Shodrai-tó Porfir: tömött vagy finom szemű alapanyagban beágyazott nagyobb kristályokat tartalmazó minden kiömlési kőzet megjelölése. Pl Cerknicai-polje (Szlovénia). Kelet-Szerbia Polje tó: csapadékos időszakok után a polje víznyelőin feltörő karsztvíz elönti a poljét. kvarcit. A gyorsabb lehűlés miatt a szerkezetük porfíros. takaróredők. lehűl. Vulkáni törmelékszórásból származó anyagok. mert többnyire éppúgy erős zivatarokkal. Pireneusok. prielek tagolják. Gyűjtőnevük: tefra. Az alpi-típus elnevezés gyűjtőfogalom.szeleket. áttolódások formájában. Polderek: tengertől visszahódított szárazföldek.

törésvonalak mentén gyorsan csökken a nyomás. északi Laurázsia. A két rész között egy geoszinklinális jön létre. déli Gondwana. A nagy nyomás miatt az anyagok olvadáspontja eltolódik. Pl. Ha az egyensúly felbomlik. 26 . Leggyakrabban a nyomás változik meg. ez a Paleotethys vagy Reich-óceán P-T-C egyensúlyi állatpot: nyomás-hőmérséklet-kémiai összetétel egyensúlyban van. akkor van magmaképződés.Protogea: a prekambrium végén kialakult összföld (szuperkontinens) a proterozoikum (hajnalkor) végére két részre szakad.

Normál redő esetében az antiklinális szárnyai a redő tengelysíkjától elhajlanak. A Kárpáti szint tetőrégiójával egyezik meg. Hatalmas szárazföldi kontinens jött létre. A völgyrendszer belsejében állandó jellegű. az un. partforma. Nyeregnek és antiklinálisnak is nevezik. alacsony középhegységgé tárolódott le. A devonban ezen a területen a Kaledóniai-hegységrendszer elpuszutulásából származó törmelékanyag gyűlt fel és rakódott le. míg a parttól nagyobb távolságra kialakult rekesztőturzást lidónak is nevezzük. Quader-homokkő. különböző szemcseméretű homokkő. Reliktumtó (maradványtó): hajdani tengerek visszahúzódásával elzáródásával keletkeztek. Aral-tó. Riapart: olyan partok. Egyesek szerint az ez időben lezajlott mélységi vulkánossággal függ össze a világhírű finn rapakivi gránit képződése is. minthogy legszebben a Raxalpe fennsíkja őrizte meg. de lassú robbanásmentes vulkanizmus zajlik. fácies. ahol sok riaöböl található. és az Alpokra annyira jellemző egyenletes csúcsmagasság 8sok egyenlő magasságú csúcs) tanúskodik. legváltozatosabb parttípus. a partoktól távolabb épülő turzásgátak magasodása is elérheti a tenger tükrét. Előfordulása. míg Dre a Laurenciumi-és Fennoszarmáciai-őskontinensből egységessé váló kontinens. Diszkordáns. Balti-tenger német.6 milliárd éves középső-proterozoós vörös rapakive gránit már nem metamorfizálódott. Nyi vidékén bukkan elő az agyag vékony takarója alól a húspiros rapakivi gánit. Egykori létezéséről azonban többnyire csak a tönkből kialakult.Quader-homokkő: felső-kréta. de szintén már lepusztult fennsíkrészletek tanúskodnak. Fennoszarmácia és Gondwana között húzódott a meridionális irányú Paleotethys. wattokon. Ettől Éra van Angara. a Palmai-öböl Mallorcán. Ezek tengelyvonalában egy hosszanti mély völgy húzódik végig. feltűnő. Ilyen: Írország. és a kanyargós szűk. gyakran durva szemű homokkőből áll. Az elnevezés ENY-Spanyolország tölcsértorkolatairól. amelyek összefüggő rendszert alkotnak. amelyet a Régi Vörös Homokkő összletnek neveznek. A mai Norvégiától Skócián át E-Amerikáig erősen kiemelkedtek a Kaledonidák. öblök közrefogják a hegységnek a tengerbe előreugró félszigeteit és szigeteit. Riapart: ria= az eljegesedést követő tengerszint emelkedés miatt elöntés alá kerülő folyóvölgy. Ebből az enyhén tagolt felszínből (tönkfelszín) fejlődött ki az újra meginduló erős emelkedés során az Alpok mai gazdagon tagolt magashegységi domborzata. amely világos színű. lengyel partvidéke. mivel elzárják a part menti sekély vizeket a nyílt tengertől. Ott jön létre. pusztuló. A legtagoltabb. Kaszpi-tenger Repedésvölgy: az óceánok aljazatában az óceáni fenékhez képest 2000-3000 m magasra kiemelkedő hosszú. A D-i sark Dél-Afrikában vagy Dél-Amerikába tevődött át. Finn-Karéliai ősmasszívum DNY-i parti síkságának Ki. Ilyen pl.) Rax-szint: az Alpok a középső miocénben erősen megemelkedett. és annál erősebben felszabdalták. mélységi és kiömlési vulkánosság is lejátszódott. Jellegzetes előfordulási területe az Elbai-Szászhegység (Bad Schandau környéke) Rapakivi gránit: a Balti-pajzs idősebb metamorf sorozatát áttörő 1. Ezen a szárazulaton néhány száz m-től több ezer m vastagságig kontinentális törmelékanyag konglomerátum. Ez többnyire lapos partokon. majd a szubtrópusi éghajlat alatt erősen lepusztult. Ezt nevezik a Keleti-Alpokban rax-szintnek. gerincszerű kiemelkedések (ridge) vannak. Ennek eredményeképpen a középső-miocénre az Alpok már gyengén tagolt. A tenger mélyen benyomul a hegyvonulatok közti süllyedő völgyekbe. Minél erősebben kiemelkedett a harmadkor végén (pliocén). amelynek európai része is igen jelentős. Ezeket rekesztőturzásnak nevezzük. esetleg folyamai hordalékként vagy dűnékben halmozódott fel. Pl. Redőboltozat: a redő hullámhegyet képviselő része. (A fennoskandiai pajzson a földtörténeti ókorig tartó kőzetlepuszulással párhuzamosan gyűrődések. márga és palaösszlet települ. 27 . A régebbi tönkfelszínről csak e völgyek közt ritkán megmaradt. sőt a további homokfelhalmozódások révén a tenger szintje fölé is magasodhatnak. A rekesztőturzással elválasztott vízfelület neve a lagúna. Anglia Dnyi partjai. Régi Vörös Homokkő: a devon elején az akkori Egyenlítő mentén húzódott az Urali-geoszinklinális. Rekesztőturzás: a sekély tengeröblöt a nyílt tengertől lezáró turzás. Az epikontinentális és a nyílttengeri kifejlődést elválasztó szárazföldek közelében az írókréta heteropikus fáciese. ahol a partvonalra merőlegesen futnak ki a hegyvonulatok. A partok alaprajza általában ágas-bogas alaprajzú. elsősorban a nehezebben pusztuló mészkőhegységekben. A víz szintje alatt. néha arkóza. Gyakran kőolaj-földgáztelepeket tartalmaz. annál mélyebbre vágódtak a völgyek. Bretagne-i partok.

lejtésirányba kiékelődő vályúszerű formák együttesei. A mozgás sebessége is arányos mind a szögsebességgel és a vizsgált terület rotációs tengelyétől való szögtávolságtól. Az Éi-tenger medencéjében jó szénhidrogéntároló. ahol Németországban pl. Ez alatt a lejtőn a lefolyó víz vízágakra különül el. és ezekben a vízágakban az örvénylő víz hatására alakulnak ki a rinnenkarrok. amely valószínűleg sivatagi vagy szemiarid jellegű. így a lepelvíz telített lesz. Az örvények a kőzetrétegre tapadó és gyorsan telítődött határréteget (vízfilmet) széttördelik. Lepelvíz-karrok csoportjába tartozik.Rillenkarr: (rovátkakarrok): nyílt karr. Deciméteres szélességet és mélységet is elérhetik. Rotáció: körforgás. mivel a lemezek gömbfelületen mozognak. Itt még a csapadék és a hólé nem különül vízágakra. A kőzetlemezek vándorlása is ilyen rotáció. és a felületi oldódás megszűnik. hanem kürtőkhöz vagy hasadékokhoz vezetnek. A lejtő felsőrészén alakulnak ki. A lejtő alsó részén a vízbevonat megvastagszik. forgás Rotációs pólus: az a pont. Néhány cm-es szélességű és mélységű. és az esőcseppek már nem képesek örvénylést előidézni a 0. hosszuk több méter is lehet. homokkőösszlet és konglomerátumból álló tagozat a rotliegende fejlődött ki. hogy a vízlepel oldódás nélkül lefolyjon. Nem ékelődnek ki.15 mm-nél kisebb. 1-2 dm hosszúságú. tengely körüli forgás. így az tovább oldja az alatta lévő kőzetet. Rotliegende: (vörös fekvő): a permben a hercinai-hegységképződést lepusztulás követte. hanem felületileg áramlik. Rinnenkarr: a meredek lejtőkön a lejtésirányban képződött. így megakadályozzák. A gömb alakú Földön minden mozgás rotáció. 28 . amely körül az elfordulás történik. A meredek lejtőkön a lejtésirányban képződött. oldásmentes zóna alakul ki. (Angliában-Új Vörös Homokkő) a perm alsó emelete. Az ebből származó molasz legismertebb helye ma Ny-Európa. Az ismételten kialakuló határréteg telítetlen lesz. A lejtő felső zónájában a tartós oldás biztosítja a rillenek kialakulását.15 mm-nél nagyobb vízvastagság esetén. A vízbevonat vastagsága 0. az esőcseppek a vízbevonaton turbulens áramlást hoznak létre.

Csuszamlások vízszintes településű rétegekben is létrejöhetnek. Alt) tartalmaznak. fogalom SoII: kisebb. Pl. Észak-Európa (É-Amerika). 200-300 m átmérőjű. riolit. A sorozat az egykori Saamiumi eugeoszinklinálisban képződött. Általában világos színűek.7-1. amely agyagból. Spreading: (óceánfenék szétnyílása. Fajsúlyuk 2. A jég gyalulta.7 milliárd éve. amelynek csak felső része áll ki a vízből. ha a domborzat élénk tagoltságú. gyakran szénhidrogénlelőhelyeket tartalmaz. és a lépcsős tömbszeletek anyaga kagylós felülien csúszik le a lejtő lábához. A batükaptura után az elhagyott folyóvölgyek sordolinákká alakulnak. főként a homokot hatalmas hordalékkúp formájában felhalmozták. É-Európa Saussure és Balmat Savanyú kőzetek: szilícium-dioxid tartalma több mint 65%. Pl Német-Lengyel-alföld. Azok a hőkonvekciós áramlási cellák. Mélysége nem haladja meg a 200m-t . fenyvesekkel borított.és vályoglejtők anyaga a gyakran önmagában kialakult belső ívelt csúszópálya mentén mozdul el. Közép-európai síkvidéken. Északi-tenger kontinentális talapzata. A sekély tengerből a partok felé közeledve egyre több. amely a szárazföldeket közvetlenül övezi. B-típusú barlangképződés. Pl. nedves strand. apálykor szárazulatra kerül. Ilyenkor a meredek falú agyag. esőktől átitatott rétegfelületek miatt mehet végbe.7 g/cm3. Pl Aggtelek. (vásott sziklaszigetek) pl. Suvadás: dőlt agyagfelszíneken lévő kőzettörmelék hirtelen lecsúszása. A csúszás a nedves. valójában kontinentális méretű hőkonvekciós nagyrendszerek Strand: (nedves. vásott szikla sorakozik Sandrmező: (olvadékvízsíkság): enyhe lejtésű szubglaciális homokos hordalékkúp. jég formálta sziget bukkan elő. Folyamatos feláramlás esetén az óceáni hátságok gerince mentén állandóan új óceáni fenékanyag képződik. homokkőből és vulkánitokból 2. A jégtakaró alól a peremen kilépő olvadékvizek a magukkal szállított finomabb hordalékot. gránit. prekambriumi hegység maradványa. száraz): strand: partszegély. A terület a kontinensekhez tartozik. kvarcit és amfibolit sorozat települt. A fjordok kijáratánál rengeteg kisebb-nagyobb sziget és a tengervízből kiálló.4-2. Ezáltal az eredetileg meredek lejtőjű hegyoldal karéj os elválású lépcsőkké tagolódik. amelyek az óceánfenék spreading-jét okozzák. amely a régi óceáni feneket jobbra-balra széttolja (ocean floor spreading). K. ilyen mélységig hatol le a fény és a hullámzás. valamint a Kola-félszigeten található. nagy nyomáson és magas hőmérsékleten alakult át. régi elegyengetett fölszín középső része sekély tenger alá került. szétsodródása): az óceáni hátságok gerince alatt olvadt anyag áramlik felfelé a Rift Valley-n keresztül. jégsúrolta szikla. kerekded szubglaciális tó. Nedves strandot csak dagálykor borítja víz. tehát könnyűek pl. Kattegatt partvonala mentén számos füves fürdőhely sorakozik ezt a területet nevezik Svéd-Riviérának Svekofennidák: a Balti-pajzs része. ezért Saamidáknak nevezzük és NY-ÉNY-K-DK-i csapásiránnyal ÉkFinnországban. száraz strand. A jégtakaró peremétől távolodva általában finomabb szemcséjű. Self: (kontinentális talapzat): a kontinensek tenger szintje alatt lévő pereme és a parttól erősen dőlő mélytenger felé húzódó kontinentális lejtő kezdetéig tart. pl. A Katarchaidákra diszkordánsan olyan gneisz. a száraz strandot csak a vihardagály éri el. Apró holtjég darabok elolvadása útján keletkeztek. Ezen kívül viszonylag sok alkáliát (Na.Saamidák: a Balti-pajzs része. kb 1. A Watt-tengernél a strandövezet három részből áll: előstrand. Skar lásd 250. csillámpala. Sordolinák: fedett karszt. amely a felszínre érve kihűl és jobbra-balra hozzánő a régi óceáni fenék anyagához.8 milliárd évvel ezelőtt metamorfizációt szenvedett miogeoszinklinális kőzetek összlete található. A Belomoridák metamorfitjai fölött. Saari (skar): olyan vásott szikla. Pl Európa Nyi partjai. A partszegély után található. Riolittufákból és más vulkánitokból 29 . Ózd környéke-Arló Svéd Riviéra: Dél-Svédország-Skáne-félsziget.

A tél különösen akkor hideg és tartós. kitágult barlangmennyezet boltozatának beomlása. filloszilikátok. barometrikus-Vojejkov féle tengely egész Európán keresztül —s az azori és a szibériai maximum összekapcoslódik. így akár több száz méter mélységű és sok km hosszú medencék emlékeztetnek a jégár helyére Szilikátok: a földkéreg felépítésében uralkodó ásványok. Legtöbbjüket a közös oxigénatommal egymásba fűződő tetraéderek hálózata építi fel. gabbró. A Pirnáig terjedő német része Szász Svájc Szelektív denudáció: kőzetminőségtől függő lepusztulási. cikloszilikátok. A Svekofennidák csapásiránya É-ÉNY-D-DK és Ny-K-i között erősen ingadozik. Szifon: karsztforma. Alakjuk és méretük is más mint a rogyott dolináké. Szakadékdolina. diffundál. A légkörihez hasonló arányban épül be a növényi és állati szövetekbe a C02 útján. C14 izotóp N14 nitrogénné alakul felezési ideje 5570 év. elegyengetési folyamat. Szénizotóp vizsgálat: a radiometrikus kormeghatározás része. mélysége 100-150 m. Az orogén övekben a hegységképző mozgásokkal egyidőben fellépő szárazulatképző epirogenetikus mozgások Szoffioni: fumarolák közé tartoznak a borsavas kilehelések is. Kifejlődése lehet tömeges vagy palás. télen kialakuló magas nyomású légköri hatásközpont (anticiklon). diabáz. inoszilikátok. A gleccsernyelv végénél mindig visszamarad a völgy fenekének egy sziklaküszöbe is amely később felduzzasztja az eső és olvadékvizeket. Főleg kristályos palák közt fordul elő. A könnyebb szénizotóp C12 az oldatokban könnyebben. vastag mészkőben a széles. beszakadása következtében keletkezett forma. mint a nehezebb C13: az élő szervezetek nagyobb mértékben építik be. kénhidrogén vagy kéndioxid. átmérője többszáz méter. gyakran teljesen függőlegesek. ha a maximumok erő kiterjedése következtében a Kárpátokon és az Alpokon át kialakul az un. Hideg száraz telet okoz. Metamorfózisa révén keletkezik. 500 m átmérőjű) 30 . Kőszegi-hegység. A C14/C12 arány a radiokarbon képződésének és lebomlásának egyensúlyi állapota miatt konstans. Európában a tél az izlandi minimum és a szibériai-maximum erősségétől függ. D-Kárpátok. Toscana itt a harmadidőszaki rétegek hasadékán (nem vulkáni térszínen) mélybeli intrúzóból eredő 120-150°C-os gőz tör fel. tektoszilikátok Szingenetikus barlang: a kőzetekkel egyidőben keletkezett barlang Szinorogén. mint a keményeké. Sok C12-t von el: a tengeri üledékekben nagy a C13 aránya Szerpentin: metamorf kőzet. Karsztterületen. Akis felezési idő miatt 50 ezer évesnél fiatalabb anyagoknál használható. Szolfatára: a posztvulkáni tevékenység egyik megnyilvánulási formája. Szász-Svájc: az Elbai-homokőhegység lepusztulásformáit az ellenálló kőzetanyagának megfelelően bizarr formák jellemzik. Hőmérséklete 200°C alatti (Nápoly melletti Solfatára kráter. si04 tetraédercsoportok nagysága és kapcsolódási módjaik alaján különböztethetők meg a szoroszilikátok.keletkezett finomszemű gneisz alkotja. Lejtői meredekek. Alacsony tengerszint: nagy kontinentális kéregfelület: erózió révén sok tápanyag kerül az óceánba (P. Pl. Olivin és piroxéntartalmú kőzetek. Barlangok kivezetője Sziklamedencés tó: a gleccser helyenként túlmélyíti a völgy talpát. Sűrű szövedékű zöldes színű kőzet. pl. Az epi és mezozónában keletkezik. Szarvaskő mellett. melyből kénes vízgőz kiáramlások törnek elő pl. A kéregnek mintegy 75%-át alkotják. Szibériai-maximum: Szibéria felett. pleisztocén kutatás. Pl Alpok. A C 14 a felső légkörben keletkezik N14 és neutronok kozmikus sugárzása révén. San Canziano-i szakadékdolina a legismertebb Szárazstrand: csak a vihardagálykor borítja el a víz a partszegély ezen részét. Radiokarbon módszer. Szerkezetük alapján osztályozhatók. Gyűrődésük illetve utolsó metamorfózisuk a Karelidákéval egy időben történt. Pl. mely utolsó kitörése 1198 körül volt. valóságos medencéket váj a kemény sziklaaljzatba. a puhább kőzetek pusztulása sokkal gyorsabb.N): nagy biológiai aktivitás. nezoszilikátok.

Kopár terület benépesülése (pionier társulás: zárótársulás) Szuperkontinens-ciklus: ciklikus vagy véletlenszerű a kontinensek szétszakadása illetve egybeforrása? Fő hajtó erő a hő: hővezetés: hőveszteség . 500 millió évenkénti folyamat. sűrűsödik. Bizonyítható 570 millió évre. Hasadás után 90 millió évvel elválnak. felboltozódik. kisebb fajszám. felerősödik a víz cirkulációja: oxigén és tápanyagok egyenletes eloszlása + szárazföldről sok tápanyag: biológiai tevékenység: de selfek szárazon. hogy az a maga számára egyre kedvezőtlenebb legyen és előkészíti egy nála magasabb rendű társulás számára a feltételeket. Kb. 570 millió évre bizonyítható.N): nagy biológiai aktivitás: sok 12C-t von el: a tengeri üledékekben nagy a 13C aránya. Nincs. mely során a könnyebb szialikus anyagokat a nehezebb magmatikus anyag lehúzza és elnyeli. lávát és törmeléket egyaránt termel. Fő felhajtóerő a hő. vagy minimális a cirkuláció. a bioszférára: tengerszint alacsony: egyetlen szuperkontinens vagy a legtávolabb vannak. Társulások időbeli változásának egyik típusa. előrehaladó változás. Pl Vezúv-Etna-típus. hogy a földtörtének során többször egybeforrtak illetve szétszakadtak a kontinensek (ciklikus vagy véletlenszerű). Ellentét az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán peremének fejlődése között: Csendes-óceán az ős-óceán utóda. Természetes folyamatban úgy jelenik meg. Csendes-óceán: egyen sem. szárazföldek viszonylagos kiemelkedése. felszabadulás.Felboltozódás. gyors. mint a nehezebb 13C: az élő szervezetek nagyobb mértéken építik be. Strombolitípus. alacsony tengerszint: nagy kontinentális kéregfelület: erózió révén sok tápanyag kerül az óceánba (P. ezért réteges vagy sztratovulkán a neve. A vulkáni kúp a kitörések során kidobott törmelék és láva egymásra települt rétegeiből épül fel. Hatása az éghajlatra és. hanem a hővezetés és hőveszteség. 160 millió év szubdukció: 80 millió év viszonylag nyugalom (szuperkontinens) 31 . Egyszeri. óceán keletkezik (bazalt felömlése). hegységek kialakulása. Hegységrendszerek életkora szabályosságot mutat. kisebb élettér. új óceáni lemezeken távozik a hő. szuperkontinens. Hegységképződési és hasadékképződési időszakok szabályszerűsége: kb. lökésszerű). szegély a szárazföld alá süllyed. Ca-szilikátokból: oldott állapotban a folyók az óceánba szállítják: a tengervízzel érintkezve Ca-szilikát+C02=CaC03+Si02 (C02-t von el): csökken a levegő szén-dioxid tartalma: üvegházhatás csökken: éghajlat lehűl. alatta felgyűlik a hő. amely a szuperkontinens körülvette. sűrűsödik): szubdukció: hegységek kialakulása. szárazföldi kéreg fele annyira vezeti a hőt. (hőbevitel egyenletes.pl Wilson-ciklusra épül a modell. hogy egy adott növénytársulás az életfeltételeket úgy változtatja. sarkokon eljegesedés. Wilson-ciklus: (szárazföldek felhasadásától a tenger bezáródásáig). Szubmarin vulkanizmus: tengerfenéken zajlódó vulkáni tevékenység. amely az effúziós és explóziós vulkáni jelenségeket együttesen mutatja: gőzöket. nagy faj szám. óceáni lemezalábukás. Litoszfératáblák-asztenoszférán úsznak. Tovább csökken a tengerszint. kis egyedszám. Pl egy tó feltöltődése 8fertő-mocsárláő-alföld). Szétszakadás: hő tavozik. szétszakad. Bizonyítékok. mindig óceán. tengervíz pang. szénizotóp-vizsgálat: a könnyebb szénizotóp (12C) az oldatokban könnyebben diffundál. de nagy élettér. 200 millió évvel a repedés után). 100 millió évvel utána hasadékképződés. fenék anyaga öregszik. Szubdukció: (lemezalábukás): ferdén lefelé irányuló mélyáramlás következtében kialakuló folyamat. kevés oxigén és tápanyag. szubdukció (kb.kal magasabb dagály. 500 millió évente különösen erős + utána 100 millió évvel hasadás (köpenyből származó magma). Forró foltok kialakulása. kb 160 millió év múlva érik el a legnagyobb távolságot. Pl. Forró foltok: repedésvölgyek: széthasad a kontinens: bazalt felömlése: óceán keletkezik: fenék anyaga elöregszik (lehűl. Tengerszint magas (szétszakadás): transzgresszió: kevesebb szilikát+ óceáni hátság: forró magma: szén-dioxid: + szubdukció: vulkánok: Jéghiány. lehűl. radioaktív elemek bomlásából származik. mint az óceáni. Pl. tengerfenék kialakulása. A sztratovulkánokon belül is több különböző típusú vulkánt különböztetünk meg. A változás következtében az illető társulás elveszti eredeti jellegét és helyette fokozatosan más összetételű társulás alakul ki. A döntő nem a hőtermelés. újra elindulnak egymás felé. gázokat. nagy egyedszám. Repedésvölgyek kötik össze. Ciklus hatása a vízszintre: két tényező határozza meg: tengerek együttes térfogata-tengerfenék mélységétől függ. Szukcesszió: egyazon térségben a növénytársulások egymásra következése. alásüllyedt.Szökőár: a tengerjárás periodikus változásai során akkor kialakuló átlagosan 20%. A lemezeket a köpeny konvekciós áramlása mozgatja. Utolsó szuperkontinens: Pangea jelenleg távolodunk (Wegener). Szilikátásványokból sok mállik el. Magas vízszintnél fordítva. É-Atlanti-óceán: több Wilson-cikluson ment keresztül. széthasad a kontinens. amikor a Nap és a Hold konjukcióban van (együttáll)vagyis nagyobb a tömegvonzás (Újhold és Telihold esetén gyakori jelenség) Sztrato-vulkán: (rétegvulkán): vegyes típusú vulkán.

Pl Dunajec áttörése a Pienninekben. állócseppkő) Sztalaktit: cseppkőképződmény. Hegységekben a felső szakaszjellegű folyó alakítja ki. hőveszteség miatt mélyebbre süllyednek + tengerfenék magasan van (atlanti típusú alakul ki): amikor domináns lesz az atlanti-típus: öregszik. amely a barlang alján található és felfelé növekszik (oszlopszerű kalcit. Békás-szoros. nehezen málló kőzetben (mészkő. Iszker a Balkán-hegységet. szint csökken szubdukcióig. keskeny és meredek lejtőjű szurdokvölgy keletkezik. keskeny.(hőfelhalmozódás). Szűrt: magas fennsíkok. Szűk. amelynek oldalfalai függőlegesek. amely a barlangok mennyezetéről jégcsaphoz hasonlatos alakban csüng lefelé (függőcseppkő) 32 . kemény homokkő. Tenger szintje: szuperkontinens összenyomódik+ hő emeli: tengerszint alacsony. süllyed. konglomerátum) mély. esetleg a völgyhöz befelé hajolnak. Elba-Elbai-homokkőhegységet. szint emelkedik. Tömör. emelkedik a szint. feldarabolódik. dolomit. alábukás után a fenék fiatalabb és sekélyebb lesz. ellenálló. 3000-4000 m magas medencék neve a Tiensan-ban és a Kaukázusban (legelők) Sztalagmit: karsztterületek barlangjaira jellemző cseppkőképződmény. összeütközés+ hő emelése: szint csökken (570 millió évre bizonyított) Szurdokvölgy: olyan völgy. mert a darabok megnyúlnak.

Jakucs L. teraszokon. ezáltal a víz felületi feszültsége csökken. Takaróredő: a gyökérrégiótól nagyobb távolságra elmozgott. Magassága kb. azaz az egymás mellett vízszintes síkban elmozduló lemezek harántsíkjai. Száraz. főleg a nedves területeken megjelenő sajátos formájú karsztlepusztulási termék. hogy a felszín alatt (barlangokban) a biogén tényezők (vízinövények) nem segítik a kalcium-karbonát kiválását. barlangok. Zöld-tó (Kárpátok). Kőzetüregek vagy méhsejtszerkezetűek parti sziklák árnyékában vagy kőzettömbök alján. szétterül a köveken. pl Dél-Kína Transzform törés: óceánok alatt húzódó hátságokra merőleges törések. száraz időben a tengerből sókristályok válnak ki. A víznyelőkön illetve a repedéeken keresztül érkező víz. sókristályos aprózódás. Pl. Thermokarszt: periglaciális tajgán és tundrán előforduló nem korróziós képződmény hanem a fagyott talaj nyári félévének kiolvadását kísérő speciális szoliflukciós mozgásfázist jelző ideiglenes formaalakzat. ahol sivatagi éghajlaton a nedvesség legtovább megmarad. hanem a magmakamrában a gránit megszilárdulásakor alakult ki. Fekete-erdőben Titisee. A különbség az. Pl. Ezen a helyen tektonikai ablak nyílik. amelyen át a lepusztult redőtakaró alatti szerkezet tanulmányozható. A rátolt redőtakaró egy-egy része a külső erők munkája következtében lepusztul. Korzika. Leggyakrabban mészkőterületeken keletkezik. Az ilyen haránttörések mentén az egyes darabok oldalirányban is elmozdulhatnak. montenegrói tengerparton Sveti Stefan. ezért alig van humusz-felhalmozódás. Az ilyen turzásgátak rendszerint párosak. A két íves turzáskaréj között leggyakrabban csendes vizű apró lagúna van körülzárva. Főleg lánchegységek területén gyakoriak. A nedvesség vagy a hőmérséklet változás hatására az ásványszemcséket bekérgező sók kitágulnak . amikor a hegyközi síkság denudációja már a helyi erózióbázisig előrehaladt és emiatt rajta megjelenik a felszíni folyóhálózat. (gejzírek munkája során kialakuló medencék. Tengeri színlők: a régi abráziós teraszok és partfalak a kiemelkedés hatására szárazra kerülnek és a tenger szintje felett alkotnak színlőpárkányokat. Pl. Tetarata: (mésztufa gát): a barlangi patakok és karsztforrások vizéből lejtős felszínen mésztufa válik ki. amely vízszegény vasvegyületeket tartalmaz. melyekben a gejzír vize a működési szünetekben tükörsima) a mésztufagátak mögött víz duzzadhat fel-tavak keletkeznek. Poprádi-tó. Skocijani-barlangban. jéglakkolit. üregek kialakulása. Ezáltal folyamatosan épül a kis terasz. Franciaországban jellemző. Először földrengés. és az alatta lévő kéregrészlet a felszínre kerül. ha letarolódik egy gyűrt és kiemelkedett kéregdarab. a kármedencében elhelyezkedő tó. és kiválik a kalcium karbonát. Pl. A konvergens lemezszegélyek egyik speciális altípusa. PLMagas Tauernben-Tauern ablakban. A gránit sajátos lepusztulási formái. nedves időszakok váltakozása a tengerpartokon. amely teresztülhaladván a mészkövön telített. Alpok Tektano-vulkáni hatás: tektonikus eredetű jelenség hat a vulkánra. szerint: nem külső erők hatására jött létre. A szigethegyes karszt egyik jellegzetes pozitív formaeleme. A mediterrán éghajlati területen jellegzetes. Tomboló: vékony homokturzások a tengerparton melyek összekötik a partközeli szigeteket magával a parttal. mely akkor alakul ki. Bükk-Szalajka-völgy. Pl Csorba-tó. légkamrák keletkeztek (endogén erők hatására). pingó. vagy az Engdin-ablak-a pennini takaró látszik a K-alpi takaró alól. Tengerszem (kártó): a gleccserek firngyűjtőjében. A kis medencék ma már csak gyors hóolvadáskor vagy heves esőzéekkor telnek meg vízzel. Kúpkarsztból jön létre a lepusztulásnak abban a szakaszában. Formáját és alakját tekintve ívesen hajló. Plitvicei-tavak. keletkezhetnek a felszínen és a felszín alatt is. idegen esetleg már meg sem gyűrődött tömegekre ráboruló fekvőredő. Az olvadást követő térszínberogyások. Pl. Szardínia. Óceánfenéki táblák nagy transzform vetői 33 . összehúzódnak. 50-150 m.Tafoni. Terpek: Watt-tengernél néhány méter magasra halmozott tetők (Benelux államok előterében) Terra rossa: meleg és nedves környezeti feltételek mellett kialakuló téglavörös színű iszapban gazdag talaj. Mállás az esős évszakban gyors. eltávozik belőle a szén-dioxid. majd vulkánkitörés követi (BLOT) Tektonikai ablak: olyan képződmény. Olaszország partjain Toronykarszt: trópusokon. a barlangba érkezik.

Barlangszálaknál. A hullámmoraj lás a partszegélyen egy vagy több egymással és a parttal párhuzamos törmelékgátat épít. Az északi fahatár és a sarkvidéki jégtakaró között elterülő növényzet. moha. A hideg övezet (sarkköri öv) még növényzettel borított része. Az érintkező Transzgresszió: tenger előrenyomulása és a szárazföld nagyobb területeinek elöntése. ami csak nyáron enged fel 0. Turzásháromszög: azonos a tombolóval. Olyannak tűnnek. Transzkurrens-törés: vízszintes eltolódású vető. rekesztőturzás (parttól távolabb). (kb. Pl. mely egy korábbi V alakú periglaciális folyóvölgy átalakításából származik. hanem vízszintes irányban mozdulnak el. Minthogy a jégtömeg olvadását a felszínét borító vastag kőtakaró erősen késlelteti. ott természetesen megszűnik a hullámmoraj lás is. sziklaereszeken gyakori a cseppkő. Tunturi: az erdőhatár fölé emelkedő. Az ilyen vetők a kontinensek legnagyobb törésvonalai is. A nyíltvízi hullámok ugyanis már az öböl belseje irányában ragadják magukkal az idesodort homokszemcséket. 500 virágos növényfaj)+ zuzmó. mely a magashegységekben lévő jég egyik legjellemzőbb formaalakító tevékenységének eredménye. amelyek végül is a fenékre ülepszenek. de magasabb kopár hegyek. Pl. Ha a növekvő turzásgáttal elrekesztett öblök vize valahol elmélyül. a meredek formákat levési. vagyis nem képes változatlan irányban tovább növekedni a rekesztőturzás. akkor nem tud tovább fejlődni és kampó alakban véget ér. mely kiváltó okai vagy a tenger vízszintjének eusztatikus mozgásra történő emelkedése vagy a szárazföld lassú epirogenetikus süllyedése. Elolvadása után marad vissza a szárazon maradt trogvölgy. A terület jó részét fajokban szegény.5-1 m mélységig. Altaj. A fahatár fölé emelkednek. Pallastunturi. Trapp-bazalt: lineáris (hasadékvulkanizmus) által termelt folyékony bazaltláva által létrehozott több száz m vastag. amikor a turzás egy mélyebb öbölszakaszhoz érkezik. alul kiszélesíti. Ilyenkor a részek oldalirányú eltávolodása akár több száz km-es nagyságrendet is elérhet a törési sík mentén.és függönyszerű mészkiválás. szélsőséges hőmérsékletingadozású hegységeinek (Pamír. Megkövült vízesések. Ilyenkor az egész terület mocsárrá változik. Több típus: szegély vagy parti-. a Balatonban a Tihanyi-félszigettel szembeni szántódi turzásháromszög Turzás kampó: a turzások kialakulásának folyamatában. Pl az óceáni hasadékoknál figyelhető meg. Pl. Pl. melynek jellemvonása a fás növényzet hiánya. Eurázsia és É-Amerika jeges-tengeri partvonala és a sarki szigetek jó része. A gleccser anyagával fokozatosan oldalt. ezek a gleccserek viszonylag kisebb kiterjedésű táplálóterületük ellenére is messze eljutnak a völgyekben. mintha egy sziklatömegekkel borított völgysík haladna mozgószőnyegszerűen előre. egymással szemben dolgozó hullám interferenciája révén. Ma már az U alakú helyett inkább parabola keresztmetszetű völgyről beszélünk. Tundra: az a terület. Tufafüggöny: trópusi karsztosodási forma. Déli félgömbön: Antarktisz partján csak foltokban fordul elő. Pl. Talaja több tíz méter mélyen fagyott tundratalaj.többnyire merőlegesek az óceánközépi hátságok repedésvölgyeinek lemezszegélyek vízszintesen is elcsúszhatnak egymás mellett csapásirányára. Dél-kínai-hegyvidék. amely a 0 és a +10°C-os júliusi izotermák közé esik. Ilyen helyeken a turzás az öböl belseje felé görbített horoghoz vagy kampóhoz hasonló formát mutatva földnyelvszerűen ér véget. Az itt kialakuló vegetáció neve is tundra. Ha a széttört kőzettömb vagy rétegösszlet szárnyrészei egymáshoz képest nem térben (magasságban). Alacsonyabb lejtőiken a törpecserjések között tundranövényzet található. kaliforniai Szent-András vető. -India. Ázsia kontinentális éghajlatú. de létrejöhet sziget nélkül is. Fedcsenko-gleccser a Pamírban 77 km hosszú. több száz négyzetkilométer kiterjedésű lépcsőszerű takarók. Keresztmetszete U alakú. 34 . magányos. Dekkán-fennsík. Speciális formái az óceánfenéki táblák nagy transzform vetői. hogy a jég már nem is látszik alattuk. í Turkesztáni típusú gleccser: a hegyoldalak kőzeteinek kifagyásából származó kőzettörmelékek olyan vastagon és teljesen beborítják a gleccser felszínét. Pl. Lapföldi magányos tanúhegyek. Tian-san) gleccserei tartoznak ebbe a csoportba. de összefüggő vegetáció borítja. Izland Trog: glaciális teknővölgy. Turzás: a lagúnát a nyílt tengertől elválasztó hosszanti keskeny lapos partok mentén található homoklerakódások (törmelékgát).

NyEurópában. Túlfejlődve vakvölggyé alakuLmegnyúlt. melynek szilícium-dioxid tartalma 45%-nál kevesebb. peridotitok. Uvalák: több dolina összeolvadásából keletkező tál alakú mélyedés krsztfelszíneken. Fenekén rendszerint dolinák ülnek. tulajdonképpen a Szibériai alföld gerince. Ultrabázikus kőzetek: olyan mélységi magmatit. diabáz. A lepusztulásból keletkezettt molasz: sivatagi. Pl gabbró.alföldön jellemző hátságok. Uvalok: Nyugat-Szibériai.3 g/cm3 között van. Rotliegende-vörös fekvő Ukrán-Riviéra: a Fekete-tenger partvidéke. zárt mélyedés. Kovasavtartalmuk: 30-40% között van. fajsúlyuk:3-3. Leggyakrabban mélységi lefejezéssel (batükaptura) szárazzá vált völgyszakaszok. Ilyenek a piroxének. melyek több km hosszúságot is elérhetik. A permben a hercinai-hegységképződést erős lepusztulás követte. Pl. Szibériai-uvalok. 35 . Általában sötét színűek.Uj Vörös Kontinens: (new red sandstone): A Perm elejére a Hercinai-hegységrendszer mentén Laurázsia összekapcsolódott Gondwanaval és kialakult a wegeneri Pangea. Mediterrán éghajlat. szemiarid fácies: új vörös homokkő. trachitbazalt. nefelin.

darabjai a jurában szétúsztak. A wattokat összeköti a nyílt tengerrel. Fiatal állapot: fokozatos eltávolodás (divergens lemezszegély): fiatal óceán születése. Watt-tenger-Fríz-szigetek és a szárazföld közötti sáv. kétszer dagály. mely megakadályozza a ciklonok érkezését Közép-Európába. Előtér-haliig. Érett állapot: egyre szélesedik. A végmorénákban összekeveredett állapotban együtt van jelen a felszínen szállított morénak és a fenékmoréna anyaga. Hideg idővel jár. mely hatalmas hullámokkal és nagy erősséggel jellemezhető. Alesi-folyóig). Watt-sík: nagyon lapos. Vaspart: Dánia Ny-i részén tagolatlan. melyek oldalai simák. A másik irány EK felé haladó Hercinai-ág. Kis vízerek (prielek) tagolják. amikor a Szibériai-maximum és az Azori-maximum Közép-Európa felett összekapcsolódik. Wattáramlat: (tengeri csatorna): 30-50 m mély. Embrionális állapot (Kelet-Afrikaiárokrendszer). Európai két vonulat csomópontja a Massif Central. hajózásban fontos. Vorland: Watt-tengernél jellemző. Tholeit+ óceáni üledék: 2. Variszkuszi orogenezis: karbonban (paleozoikumban) zajlott fő fázisú hegységképződés Közép-Európában. Vindeliciai-küszöb: a Tethyst a Germán-medencétől elválasztó hát. ez az igazi watt. Végmoréna: jég által (gleccser) szállított és lerakódott glaciális üledékek anyaga. Az összes geoszinklinális bezáródásával létrejön a szuperkontinens a Pangea a karbon végére. A dagály hordalékot juttat be. Idősebb (karbon eleje. magmageneráció: bazalt 36 . A dagálymagasságot a part irányába fújó erős tengeri szék fokozhatja. emelkedő part. csak a jég mozgásával szemközti irányban laposabbak. Vihardagály: a viharral egyidőben érkező dagály. Wilson-ciklus: az óceánok születése: 6 állapotot különböztetünk meg. Egyre magasabb a hátság. Mindig tenger borítja. (óceáni és kontinentális lemez találkozásánál nincs változás). A Pangea az ókor második felében összetört. Wegener-elmélet: kontinensvándorlás elmélete. Pl Koli vaara a pielinen-tó Di partján. Különösen pusztító hatású. Vándorkor a jégkorszakokban a jég a felszínén és belsejében hordott hatalmas szikladarabokat olvadása során lerakta és azok származási helye több száz kilométerre található jelenlegi helyüktől. Naponta kétszer apály. Szerinte az Atlanti-óceán Nyi és Ki partvonalának egybeillő futása a Föld kontinenseinek hajdani egységét bizonyítja. küszöb a triászban és a jurában (mezozoikum) Vojejkov-tengely: magasnyomású övezet. mely tagjai a variszkuszi geoszinklinálisból emelkedtek ki. ami ha erős hullámzással jár együtt a lapos tengerpartokon árvizet okozhat. Földünk legterjedelmesebb hegységrendszerét hozta létre. melyből Enyi irányban Bretagne-on át D-Anglia felé húzódott az Armorikai-ág. Watt (gázló): szökőárkor (újhold és telihold idején) a kisvíz szintje fölött és a magasvíz szintje alatti terület. Az európai vándorkövek a skandináviai jégközpontból a jég fogjaként Di irányban utaznak és rakódnak le a Beloruszsíkságtól Hollandiáig. Tholeites bazalt: óceánközépi hátság. illetve a hátság hosszában fáziskülönbségek vannak: sodródási sebességkülönbségek: transzform vetők (horizontális elmozdulás): óceáni kéreg alsó részének olvadása. újabb tholeit: új óceáni kéreg (Vörös-tenger). A feltételezett egységes őskontinenst Pangeának. melyek Németországon keresztül a Szudétákig vonultak.Vaara: a finn nép az erdőborította nagyobb szikladombokat nevezi waaraknak. A szökőár szintjét is méterekkel emelheti meg. Vásott szikla (skar): a pleiszocén eljegesedések folyamán legömbölyített sziklák. derült éggel. Továbbá E-Amerika keleti partjainál (Appalache-hegység Di része). pl a holland és német partoknál. ami naponta kétszer kapcsolódik a szárazföldhöz. A tengerből dagálykor is kiemelkedő kis szigetek. a körülötte lévő ősóceánt Panthalasszának nevezte. ami a gleccsernyelv végén halmozódott fel. Tagjai megfigyelhetők Eurázsián keresztül is. Kialakulása akkor biztos.

Jeges-tenger) hanyatló állapot: mivel több konvekciós áramlatrendszer egyidőben: fiatalabbak. A karsztvízszint felé haladnak Yoldia-tenger: a Yoldia kagylóról elnevezett. kálisó. Z-K-H vonal (Zágráb-Kulcs-Hernád vonal): Magyarország medencealjzatában található nagyszerkezeti vonal. mansfeldi rézpala található+ kősó.(magasabb alkálitartalom (Ca. A Balti beltóból indult ki. Kanári-szigetek. Ez a rövid életű tenger a benne található elterjedt kagylóról kapta a Yoldia-nevet Zechstein: felső-perm megfelelője. Atlanti-óceán. erősebbek: nagy. zechstein mészkő és üledékek keletkeztek. Egyre inkább összeszűkül de még tenger (Földközi-tenger). és a DKi eurázsiai eredetű kőzetlemezeket. A zechsteini-rétegösszletben jelentős rézérc. Lemezek érintkezésénél kompressziós feszültségek: törésrendszerek. az un. de még a Botteni-öböl nélkül. Na). A hegység emelkedésével a folyóvíz mélyíti a medrét: a hegység oldalában lyukat fúr: konvergálnak. E törésvonal választja el az ENyi afrikai eredetű. Keleti-tenger holocén kezdeti állapotú elődje. Y-zóna: (barlangok divergálási övezete): az előzőhöz hasonló folyamatok játszódnak le. A keletkezett lagúnákban gipsz és só rakódott le. valamint fődolomit. Szent Hona. összetartanak a karsztvízszint felé. elöregedett: gömb alak. Pl. A felső-permben a mai É-atlanti térségnek megfelelő területet a Zechsteini-beltenger (selftenger) öntötte el. A kifolyásnál a hegység emelkedésével egyre mélyebb üregek keletkeznek. Szubdukció: szelektív megolvadás. sós agyag. itt keletkeznek a legnagyobb barlangok. Köpenyanyag + óceáni üledék 8szárazföldi eredetű) + víz + kontaktus a gránitos résznél: andezites vulkanizmus (Csendes-óceán). Elhaló állapot. Végső állapot: teljesen összezárul: lánchegységek: Himalája X-zóna: (barlangok konvergálási övezete): allogén (B-típusú) barlangképződés. 37 . A jégkor utolsó szakaszában újjászületett a Keleti-tenger. Madeira. Skocj ani-barlang. Transzform vetők itt is: vulkáni szigetek. melyben anhidrit. Más területről érkező folyók eróziójával mélyül a barlang.