You are on page 1of 97

CSUKLÓ-KÉZ

FIZIOLÓGIA, PATOFIZIOLÓGIA, VIZSGÁLAT,
SÉRÜLÉSEK-BETEGSÉGEK KEZELÉSI
SZEMPONTJAI

Dr. Darabosné Tim Irma
SE-ETK Fizioterápiai Tanszék
A CSUKÓ-KÉZ KOMPLEXUM FIZIOLÓGIÁS JELLEMZŐI
Bonyolult anatómia struktúra, az izmok inak,
ízületek egybehangolt egysége
Képes a finom mozgások kivitelezésére
Egyéb funkciói mellett, érzékszerv amely
összeköti a az agy szellemi tevékenységét, a
pszichét
Az idegsérülések helyreállítása után agykérgi
ujjászerveződés jön létre

(Bíró Vilmos dr., 2012.)

ALAPVETŐ AFIZIOLÓGIÁS, PATOLÓGIÁS ÁLLAPOT
VÁLTOZÁSOK
Tanulás, sport, hangszer használat problémái
Szociális problémák a kéz károsodásánál
Étkezés
Testápolás
Kézfogás (szociális kapcsolatok)
Tapsolás (testbeszéd)
Jellemző tengelyek
ANATÓMIAI JELLEMZŐK
A csukló-kéz komplexum csontjai
Alkar csontok: radius, ulna
 Kéztő, csukló:
Proximalis kéztőcsontsor /os scaphoideum, -lunatum,-
triquetrum, -pisiforme/
Distalis kéztőcsontsor /os trapezium, -trapezoideum, -
capitatum, -hamatum /
Kézközép és ujjcsontok:
Öt kézközépcsont /ossa metacarpalia/
Ujjperccsontok /ossa digitorum manus/ : phalanx proximalis,
-media, -distalis

ANATÓMIAI JELLEMZŐK
A csukló-kéz komplexum izületei
Alkarízület: articulatio radio-ulnaris distalis
Kéztőízületek /artculationes manus/:
Articulatio radiocarpalis /csukló ízület v proximalis
kézízület//
Articulatio mediocarpalis /distalis kéztő ízület/
Articulationes intercarpales /kéztőcsontok közötti ízületek/
Ujjízületek:
Articulationes metacarpophalangeales /kéztőcsontok és az
ujjperccsontok közötti ízületek/ MP
Articulationes interphalangeales /ujjperccsontok közötti
ízületek/PIP, DIP

ANATÓMIAI JELLEMZŐK
Az kéztő statikus stabilizáló
rendszere:
1.Membrana interossea
2.Lig. radioulnaris distalis+
discus articularis (TFC)
rögzülése = triangularis
fibrocartilaginealis complex
(TFCC)
3. A kéztőtájék szalagjai
4. Retinaculum extensorum



TFC (fibrocartilago
triangulare):az os lunatum és
az ulna vég közötti teret tölti
ki, elválasztja a DRU izületet a
RC izülettől
TFCC: TFC (fibrocartilago
triangulare) rögzülése a
gyűrűszerű radioulnaris
szalaghoz dorsalisan és
volarisan, os lunatumhoz,-
triquetrumhoz, ext. carpi
uln.ínhüvelyéhez, proc.
styloideus ulnaé-hoz az
ulnocarpalis szalaggal együtt
A kéztőtájék szalagjai

1. alkar - carpus
2.ligg. intercarpalia
3. ligg.carpometacarpalia
4. ligg. metacarpalia



A kéz ívei

Transzverzális ív carpalis (os lunatum, -capitatum,
III. MC)
Longitudinális ív: C –MC- Ph
Obliqus ív
os pisiforme-II. MC
pollex – index,
pollex –dig.min,

Alkar –csukló-kéz komplexum izmai
Működés szerinti csoportosítás
Csukló mozgások
Dorsalflexió 0
o
-85
o
ED, ECRL, ECRB,
EI, EPL, EDM
Palmarflexió 0
o
-85
o
FDS, FDP, FCU, FPL,
FCR, AbPL
Radialabductio 0
o
-15
o
ECRL, AbPL, EPL,
FCR, FPL
Ulnaradductio 0
o
-45
o
ECU, FCU, ED, EDM
o
A ventralis alkarizmok felületes és mély hajlítói
A dorsalis alkarizmok felületes rétege
A dorsalis alkarizmok mély rétege
A thenar, mesothenar és a hypothenar izmai


Osteo- és artrokinematikus mozgások
1.Art. radiocarpea
volarflexió (60-90 ) -dorsalextenzió (40-90 ) : csúszás
radialis abdukció (25- 30 ) -ulnaris addukció (35-40 ) :
csúszás
2. Art. mediocarpea et artt. intercarpeae
3. Artt. carpometacarpeae
4. Art. carpometacarpea pollicis
flexió(60 )-extenzió
abductio (35-40 ) – adductio
oppositio – repositio


Osteo- és artrokinematikus mozgások
5. Artt. Intermetacarpeae II. III. IV. V.
6.Artt. Metacarpophalangeae: csúszás
flexió (90 ) – extenzió (20 )
abdukció (40 ) – addukció
7. 5. Art. metacerpophalangea pollicis
Flexió (70 ) – extenzió
8. Artt. Interphalangeae PIP
Flexió (110 ) – extenzió: csúszás-ellenirányú csúszás
9. Artt. Interphalangeae DIP: csúszás-ellenirányú csúszás
Flexió (90 ) – extenzió (5 )
10. Art. interphalangeae pollicis
flexió (40 ) – extenzió


Vérellátás
• Arteria radialis, ulnaris

ÉRZŐBEIDEGZÉS
szegmentális
perifériás

A leggyakoribb szenzoros problémák a kézen 1.
A hüvelykujj tűszúrás szerű zsibbadása a n.medianus
thenar ágának helyi sérülésére utalhat

A hüvelykujj és a mutató ujj paresthesiája nyaki
discus (C5), vagy C6 gyöki laesióra utal

A hüvelykujj, mutató ujj és középső ujj
paresthesiájának leggyakoribb oka C5 discus
probléma, C6 gyöki érintettség, vagy thoracic outlet
szindróma (TOS)

A hüvelykujj, mutató ujj, középső ujj és a gyűrűsujj
radiális oldalának paresthesiája a palmaris oldalon n.
medianus, a dorsalis oldalon n. radialis érintettségre
utal

A leggyakoribb szenzoros problémák a kézen 2.
A mutató ujjban, a középső ujjban és a
gyűrűsujjban jelentkező paresthesia oka nyaki
discus probléma (C6), C7 gyöki probléma, vagy
carpalis alagút-szindróma lehet

A középső ujj önálló paresthesiája C6 discus
problémára, vagy C7 gyöki érintettségre utalhat

A kisujj és a gyűrűs ujj ulnáris részének
paresthesiája n. ulnaris érintettségre utal

Mind az öt ujj paresthesiája TOS-ra utal, ha a tünet
kétoldali, nyaki centrális discus herniára utal
Magee, David J., 2002.

GYÖKÖK SZERINTI MOTOROS BEIDEGZÉS A
KÉZEN
C6 könyök flexió és csukló extenzió
C7 könyök extenzió és csukló flexió
C8 hüvelykujj extenzió és ulnáris deviáció
Th1 hosszú ujjak abdukciója

Plexus brachialis (C5-Th1)

A fasciculus letaralisból (C 5-7)
Nervus musculocutaneus
(C5-7)
Nervus medianus radix
lateralisa (C5-7)
A fasciculus medialisból (C 8-Th
1)
Nervus medianus radix
medialisa (C 8-Th 1)
Nervus ulnaris (C 8-Th 1)
Nervus cutaneus brachii
medialis (Th 1)
Nervus cutaneus antebrachii
medialis (C 8-Th 1)
A fasciculus posteriorból (C 5 -
Th 1.)
Nervus axillaris (C 5-6,
alkalmanként C 7)
Nervus radialis (C 5-8)
Az izomkárosodás igazolható az izmok izometriás,
izontóniás tesztelése valamint az idegkárosodás okozta
deformitás obszervációján keresztül

eskükéztartás
(papal vagy preacher
hand) proximalis
majomkéztartás(ape hand)
distalis
karomkéztartás (claw
hand) proximalis
püspöki kéztartás (bishop hand)distalis
lógó kéztartás (drop hand)
N. medianus (C6-Th1)
N. radialis (C5-C8)
N. ulnaris (C8- Th1)
A csukló-kéz területének környező struktúrákból
származó neurológiai károsodása
• A csuklón és a kézen perifériás idegek felszíniekké
válnak és más szövetek való kapcsolatuk révén illetve
külső erők okozta kompresszió vagy éles tárgy pl. üveg,
kés által sérülhetnek
• Nyaki ideggyöki becsípődés oka lehet csukló és a kéz
érzéskiesésesének és gyengeségégének
• A szimpatikus idegrendszer túlzott aktivitása (Th 4’
szindróma) valószínűsíthető, amikor az egész kéz
érzéketlen, dagadt és izzadt (kesztyű disztribúció)
feszességgel és fájdalommal párosulva
• Banks, Kevin 2010

A KÉZ VIZSGÁLATÁNAK SAJÁTOSSÁGAI

Megfigyeljük: a bőr állapotát, a műtéti sebek illetve hegek
elhelyezkedését,a keringési viszonyokat
Az ízületi mozgásokat fokokban és centiméterben mérjük a kézen.
Az aktív és passzív mozgáshatárokat egyaránt kontroláljuk
Megvizsgáljuk az izmok erejének minőségét a 0-5-ig skálával, kéz
szorító erejét dinamométerrel, denervált izmokról I/t görbét
veszünk fel
Vizsgáljuk a kéz szenzibilitását, szubjektív és objektív tesztekkel
A kéz funkcionális állapotát a fogástípusok vizsgálatával
Moberg séma: a kéz állapotának egyszerűsített, gyors vizsgálatára
jól alkalmazható tesztsorozat, főleg palmaris ín és ideg sérülések
gyors feltérképezésére alkalmas
Speciális tesztekkel tájékozódunk, hogy szövődmények nem léptek-
e fel
Az érintett végtag minden ízületének mozgásállapotát
feltérképezzük a kéz sérülésekor, tájékozódunk az esetleges
fájdalom jellegéről és lokalizációjáról


A csukló-kéz területének motoros vizsgálata



A csukló-kéz területének motoros vizsgálata
A kéz motoros vizsgálata

I/T görbe( intenzitás/tempus) ábrázolása
I/T görbe alapján
végzett szelektív
ingeráram terápia!
Normál izom
görbéje
Denervált
izom görbéje
Denervált izom
szelektív ingerlési
tartománya
Szenzoros
ideg görbéje
Hosszú
háromszög impulzus
0
10
20
30
40
50
60
70
80
90
100
0 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500
Impulzus szélesség
I
m
p
u
l
z
u
s

á
r
a
m
e
r
ő
s
s
é
g
a

m
a
x
i
m
á
l
i
s

á
r
a
m
e
r
ő
s
s
é
g
s
z
á
z
a
l
é
k
á
b
a
n
[
%
]

(Wenk, Werner, 2004., 2011.)
A kéz szenzibilitásának vizsgálata szubjektív és objektív
tesztekkel
Moberg-féle felszedési
próba
Weber-féle kétpont
diszkriminációs vizsgálat
A kéz funkciójának vizsgálata a fogástípusokkal 1.
Erő/durva fogások
horgas vagy kampó
henger, ököl
kerek vagy gömb

A kéz funkciójának vizsgálata a fogástípusokkal 2.
Precíziós/finom
fogások
csipesz
kulcs
csúcs

Moberg séma
Speciális tesztek
Ízületi diszfunkcióra utaló tesztek
 Finkelstein-teszt
 Bunnel-Littler-teszt
 Retinaculum teszt
 Linburg-jel
Instabilitásra utaló tesztek
 Murphy-jel
 Watson-teszt
 Varus-Valgus teszt
Neurológiai diszfunkcióra utaló tesztek
 Tinel-jel
 Phalen-teszt
 Froment-jel
Speciális tesztek
Speciális tesztek
Speciális tesztek
FDP
FDS
ED-MP
ED-PIP
A betegvizsgálat
kiemelt elemei
INSPEKCIÓ




ANAMNÉZIS
Mozgáskorlátozottság
Éjszakai fájdalom
A bőr állapota, a műtéti
sebek illetve hegek
elhelyezkedése
A keringési viszonyok
A sérült kéz állapotán túl, az
egész végtag megtekintése
PALPÁCIÓ :Tájékozódás
a fájdalomról
 az anatómiai
struktúrákról
FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATOK
Aktív, passzív, ellenállásos
mozgásvizsgálat kizárólag a
megengedett irányban és
mozgástartományban
Funkcionális és speciális
tesztek kizárólag az adott
védelmi fázisnak
megfelelően
A szenzibilitás vizsgálata a
n. medianus, n. ulnaris, n.
radialis területén
A csukló-kéz panaszok objektivizálása
pontrendszerekkel 1.
Michigan Hand Outcomes Questionnaire (MHQ):
37 kérdésből álló teszt általános kézfunkció valamint a
kézfunkcióban bekövetkező változások felbecslésére
Kézfunkció, mindennapi tevékenységek, fájdalom,
munkateljesítmény, megjelenés (esztétika), kézfunkcióval való
elégedettség
 Minimum pontszám (gyenge, silány funkció) = 1
 Maximum pontszám (ideális, megfelelő funkció) = 5
A csukló-kéz panaszok objektivizálása
pontrendszerekkel 2.
Functional Status Scale (FSS):
A mindennapi életben előforduló cselekvést tesztel, így az
írást, a gombolkozást, olvasás közben egy könyv
megtartását, telefon felvételt és markolást, befőttes üveg
kinyitását, mindennapi házimunka elvégzését, táska
cipelését, a fürdést és az öltözködést
A fő kérdés, hogy a vizsgált személynek okoztak-e
bármiféle nehézséget a már említett tevékenységek az
esetlegesen fellépő tünetek miatt, mint például fájdalom,
erőtlenség, érzéketlenség.
 Minden cselekvés 1-től 5-ig kerül pontozásra.
 A cselekvést nem tudta kivitelezni = 1
 Egyáltalán nem volt nehéz kivitelezni = 5
Minél több pontszámot kap a vizsgált személy, annál jobb a
funkciója

A kéz szorító erejét mérő eszközök
Jamar dynamometer
Jellemző problémák a kéznél
Mozgáskorlátozottság : az radius és az ulna
közötti mobilizálhatóság korlátozottá válhat
főként a csuklótáji törésenél és
osteoarthritiseknél, de kéz valamennyi
régiójának károsodásánál
Éjszakai fájdalom: kapcsolódik perifériás
idegbecsípődéshez vagy radicularis kisugárzó
fájdalomhoz

A kéz funkcionális helyzete
FIZIOTERÁPIÁS CÉLKITŰZÉSEK
Legfontosabb a kéz elsőrendű funkciójának a fogáskészségnek a
kialakítása
E funkciónál nagy jelentőségű
 Az izületek mozgathatósága :
o a sérülés miatt közvetlenül érintett ízületek mozgásainak
helyreállítása
o az érintett végtagon a sérüléstől proximálisan és
disztálisan fekvő izületek mozgásainak megőrzése
 A kéz bőrének rugalmassága
 Az izmok összehangolt működése
 A kulcs-ízületek stabilizálásának elősegítése
 A normális szenzibilitás
A fizioterápia szempontjai és módszerei csukló-kéz sérülteknél
A rögzítés ideje alatt 1.

1. A nem rögzített szegmentumok mozgatása az egész végtagra
kiterjedően
2. A rögzítésben lévő izmok izometriás gyakoroltatása:
a proprioceptivitás
o az izmok erejének megőrzésére,
o a keringés javítására
3. A kéz keringésének karbantartása:
o a kéz felpolcolása
o Ratschow féle aktív keringés javítás : a kéz magasra
emelése és leengedése, az ujjak pumpáló jellegű hajlítása
mellett, légzéssel egybekötve
4. A kéz ellazítása
5. A fájdalom csillapítása

A fizioterápia szempontjai és módszerei csukló-kéz sérülteknél
A rögzítés ideje alatt 2.
A rögzítés esetleges hiányosságainak észlelése és jelzése a
kezelő orvos felé:
– rövid vagy hosszú,
– szoros vagy laza a rögzítés,
– nincs funkcionális helyzetben a kéz,
– túl rövid vagy túl hosszú ideig tart a rögzítés.

Szövődmények kialakulásának észlelése és jelzése a kezelő
orvos felé:
– Sudeck szindróma(SSRD, CRPS)
– Volkmann féle ischémiás kontraktúra,
– carpal-tunel szindróma,
– perifériás idegek károsodása
A fizioterápia szempontjai és módszerei
A rögzítés eltávolítása után 1.

1. A keringés javítása, a fájdalom csillapítása:pozícionálással,
krioterápiával, subaqualis mozgásterápiával
2. A kéz ízületi mozgásainak megtartása, mozgásterjedelmének
helyreállítása a meghatározott síkokban és mozgáshatárokon
belül: subaqualis térben; passzívan, asszisztált aktívan vagy
aktívan,
biztonságos kiinduló helyzetből, stabilizáló fogások segítségével;
fél passzív módszerekkel; önállóan kontrolálva
3. Az ízületkörüli lágyrészek adhéziójának megakadályozása ízületi
és lágyrész mobilizációs technikákkal: Kaltenborn, Maitland,
Mulligan, Terrier



A fizioterápia szempontjai és módszerei
A rögzítés eltávolítása után 2.
4. Az izomerő analitikus, fokokozatos helyreállítása:
izometriás kontrakciókkal, tehermentesítve, ellen állással
szemben
5. Az ízületek mozgását biztosító izomzat funkcionális
gyakoroltatása: analitikusan, komplexen, PNF módszerrel
6.Az izmok erejének, állóképességének fejlesztése
ellenállással szemben
7. A funkcionális mozgások és a koordináció fejlesztése
8. A szenzoros funkciók gyakoroltatása


A fizioterápia szempontjai és módszerei 1.

o A keringés javítása
o A fájdalom csillapítása
Krioterápiával
Subaqualis
mozgásterápiával
Pozícionálással
A fizioterápia szempontjai és módszerei 2.
A kéz ízületi mozgásainak
megtartása, helyreállítása a
meghatározott síkokban és
mozgáshatárokon belül
Subaqualis
térben
Önállóan,
kontrolálva
Biztonságos kiinduló
helyzetből,
stabilizáló fogások
segítségével
Passzívan,
asszisztált
aktívan vagy
aktívan
Fél passzív
módszerekkel
A fizioterápia szempontjai és módszerei
Stabilizáló fogások a kézen
a. Üdvözlő fogás RC
b. Pisztoly fogás I CM
c. Olló fogás I MP, I IP, II-V MP
d. Legyező fogás II-V MP
e. Csőr fogás MP PIP DIP
a)
b)
c)
d)
e)
A fizioterápia szempontjai és módszerei 3.

Az ízületkörüli lágyrészek
adhéziójának
megakadályozása ízületi és
lágyrész mobilizációs
technikákkal
Terrier
Kaltenborn,
Maitland,
Mulligan
A fizioterápia szempontjai és módszerei 4,
Az izmok analitikus, fokozatos
erősítése
Izometriás
kontrakciókkal
Tehermentesítve
Ellenállással
szemben
A fizioterápia szempontjai és módszerei 5.
Az ízületek mozgását
biztosító izomzat
funkcionális
gyakoroltatása

PNF
módszerrel
analitikusan
komplexen
A fizioterápia szempontjai és módszerei 6.
Az izmok erejének,
állóképességének
fejlesztése ellenállással
szemben
A fizioterápia szempontjai és módszerei 7., 8.
A funkcionális mozgások és a
koordináció fejlesztése
A szenzoros funkciók
gyakoroltatása
Patológia
Lágyrész problémák
Dupuytren-kontraktúra
1. stádium: a tenyér területén
tömött köteg tapintható, amely
a bőr ráncolódását idézi elő
2. stádium: az érintett ujj(ak)
kinyújtása akadályozott
3. stádium: az érintett ujj(ak)
behajlított kényszertartásban
rögzülnek


Kétoldali Dupuytren-kontraktúra

Fizioterápia Dupuytren-kontraktúránál

Elektroterápia:
 Részleges elektromos fürdő
 Iontoforésis : Hyase vagy Hyason, kalium- vagy
natrium – jodatum
Fototerápia: infravörös sugárzás
Ultrahang : 0,6-0,8 W/cm
2
, 6-8 perc
Termoterápia: iszappakolás
Mozgásterápia: passzív, aktív
Manuáterápia: Terrier, Maitland(postoperatív)
(Csermely Miklós dr., 2009. Géher Pál dr.,2001)

Ízületi problémák
• Osteoarthritis (I. carpometacarpal ízület)
• Rheumathoid arthritis
• Arthrosis (törések szövődményeként: pl.
supraarticularis csuklótáji, os scaphoideum, I.
MC (Benett))
• Ganglionok a csuklótájon
• Ínhüvelygyulladások



A: RA „swan neck” B:”Boutoniere” C:
„Baseball”
A rheumatoid arthritis fizioterápiás stratégiája
Cél:
• Funkciók megtartása
• Deformitások megelőzése
• Deformált ízületek maradék
funkciójához való alkalmazkodás
• Izomerősítés – izometriás
gyakorlatok
• TENS-, galván, diadinamikus
áram, nagyfrekvenciás kezelések,
foto-, krioterápia
• Tengelyeltérést korrigáló sínek,
egyéb segédeszközök
• Ergoterápia
Csont problémák
Nekrózis: Kienböck-betegség
(oslunatum osteochondritis)
Fájdalom a kéztő
dorsalis területén!
Dorsalextenzió
korlátozott!
Alagút szindrómák
Carpalis alagút-szindróma (n. med)
Guyon alagút-szindróma (n. uln.)
Tabatiere entrapment (beszorulás, becsípődés))+ de Quervain
tenosynovitis (n.rad.)


Fizioterápia carpalis alagút-
szindrómánál
• Manuálterápia: a carpalis csontok Maitland
technikával végzett mobilizációjánál rövidtávon
szignifikáns tünet enyhülés jelentkezett . (O’Connor
et al (2008))
• Elektroterápia:
• Iontoforésis : hyaluronidase (+), kaliumjodid 1%(-)
• Ultrahang, fonoforézis
• Fototerápia: Laeser (Wenk, Werner, 2004., 2011.)


Posztoperatív teendők Carpalis alagút-szindrómánál

10 napig a kar felkötése háromszög kendő
segítségével, komfortkötés vagy gipszrögzítés
A 2. posztoperatív naptól fokozatosan kéz
minden ízületére kiterjedő mozgásterápia
végezhető, ha az inak épek
A thenar funkciók kiesése esetén szükséges a
szelektív ingeráram kezelés mindaddig, amíg a
beidegzés helyre nem áll
Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja
Készítette: Az Ortopédiai Szakmai Kollégium 2008.


Compartment syndroma










Volkmann féle ischémiás kontraktúra

Izomrekeszen belül
fokozódó nyomás feszülés!
Tünetek:
Korai: fájdalom, ödéma,
paresthesia
Késői: pulzus nem
tapintható, paralysis
Poszttraumás Sudeck-féle sympathicus reflex dystrophia SSRD

• Korábban: Sudeck- syndroma
• Napjainkban: Komplex regionális fájdalom szindróma
Az SSRD négy, elsődleges
(kardinális) tünete

o a fájdalom
o a duzzanat, amely
diffúz és nem kizárólag
az ízületekre terjed ki
o a merevség
o az elszíneződés

SSRD másodlagos
tünetei
•a csontok
demineralizációja
•szudomotoros tünetek pl.:
fokozott verejtékezés,
hőmérsékletváltozás
•vazomotoros instabilitás
•trofikus változások
•palmaris fibromatosis

Az SRD klinikai formái
• minor causalgia: a végtag distalis területén,
tisztán érző ideget érint
• minor traumás dystrophia: idegsérüléssel nem
járó sérülések váltják ki az ujjakon
• major traumás dystrophia: az egész kezet és a
csuklót is érinti
• váll-kéz szindróma: proximalis végtagsérülésnél a
fájdalom, merevség, duzzanat proximál felől
terjednek a karra, majd a kézre
• major causalgia: a proximalis végtagrész valamely
kevert idegének részleges sérülése okozza
(Lankford, L. Lee, 1993.)

Az SSRD kórkép lefolyása

• Akut szak (I. akut stádium, hyperaemia
stádiuma, vasodilatatio időszaka) 3-6
hónap
• Szubakut szak (II. disztrófia stádiuma,
ischemia stádiuma, vazolabilitás időszaka)
6-9 hónap
• Krónikus szak ( III. atrófia stádiuma,
vasoconstrictio időszaka) 6-9 hónap
elteltével kezdődhet


Sudeck szindróma(SSRD, CRPS I.)
Az SSRD I. II. III. stádiuma
AZ SSRD PATOLÓGIÁJA
Meghatározó az a tény, hogy a perifériáról érkező
fájdalmas afferentációk mindig ugyanarra a
gerincvelői területre futnak be
Az efferens szimpatikus rostok stimulációja hozza
létre azokat a klinikai tüneteket, amelyek a circulus
vitiosust képezik

Patofiziológia neurofiziológiai szempontok szerint

Patofiziológia a vazomotoros keringési zavar alapján
Circulus
vitiosus
Kiváltó történés
fájdalom
Szimpatikus
Idegrendszer
zavara
Perifériás
vérkeringés
zavara
Perifériás
mozgásfájdalom
spontán fájdalmak
Akut perifériás
Ödéma
Trofikus zavarok
Patofiziológia a Lankford szerinti háromtényezős elmélet
alapján
Fizioterápia SSRD-nél

Fájdalomcsillapítás: TENS, PEMF, autogén tréning
Keringésjavítás: Ratschov szerinti keringés javítás,
szakaszos intermittáló krioterápia, limfdrenázs,
szegmentális kötőszöveti masszázs Fvt: C7-Th1
Mozgásbeszülés csökkentése:
•aktív mozgatás → fájdalommentesen
•manuálterápia (Kaltenborn, Maitland → izületi
mobilizáció, Evyent → stretching, Terrier → ízületi
és lágyrész mobilizáció)
• PNF : kontraktúra profilaxis , ill. nyújtás →
posztizometrikus relaxációs fázisban
Izomerősítés : fokozatosan, PNF → irradiáció

A csukló- kéz sérülései → Az alkarcsontok distalis vég
törései

F. radii loco typico
o Az esetek 2/3 részében 4-6 hét
gipsz
o Tűződrót + gipsz
o Lemezes, csavaros osteosynthesis
(AO mozgásstabil)

Lehetséges szövődmények:
Sudeck–féle sympaticus
reflexdystrophia (SSRD/ CRPS
Carpalis alagút-szindróma
Extensor pollicis longus rupturája

BÖHLER szerint: "A helyesen
kezelt radius törésnél a kéz
funkciói megmaradnak,
szövõdmény nem alakul ki.„

A radius distalis végtöréseinek mozgásterápiás
szabályai a rögzítésben

Már a sínben (első nap) óvatosan mozgatni kell az ujjakat
a keringés javítása érdekében
Pihenés közben a sérült végtagot fel kell polcolni
Ratschow–féle keringés javítás: a gipszelt, sérült kezet
óránként egy percig, váltakozva fej fölé emelve, majd
leengedve mozgatni kell, az ujjak erőteljes flexiójával,
extenziójával pumpálva a vénákból (fent) és az artériákba
(lent) a vért
Körkörösítés után a kéz funkcionálisan használható
Azonnal jelezni kell a kezelő orvosnak, ha a sérült a törés
körüli fájdalmat érez→nagy a rediszlokáció veszélye → ha
szorosnak érzi a gipszet, duzzad, zsibbad a keze
→gipszcsere
A radius distalis végtöréseinek mozgásterápiás
szabályai gipsz levétel után

Gyakoroltatni kell az alkar, csukló ujjak mozgásait és
ezalatt törekedni kell a kéz funkcionális tartására
Pro- szupinációt könyök támasszal végeztessük
A kéztő flexió-extenziójának gyakoroltatásánál az
alkart az alátámasztási felület sínezze a csukló volaris
területéig, a törés területét manuálisan védjük
 Nagy figyelmet kell fordítani a kéz, az ujjak
funkciójára, mert a flexió gyakran korlátozott !
Vigyázni kell, hogy a csukló- és ujj flexiót együtt ne
végeztessünk, mert nyíróerők keletkeznek a törésben!
Funkcionális károsodást okozó sérülések → Ficamok

A distalis radioulnaris ízület sérülései:
os radii distalis vég sérüléseihez társulva (20 fok,
2mm) = DRUC
Prelinuráis ficam
/Luxatio perilunaris/
3-4 hét rögzítés
Fel nem ismert
sérülésnél műtéti
repozíció
A csukló- kéz sérülései →Kéztőcsontok törései

F. ossis scaphoidei
• Tranzverzális törésnél 10-12 hét
gipsz
• Vertikális törésnél 12-20 hét
• Álízületnél Matti műtét + 12 hét
gipsz
Az os scaphoideum parciális avascularis
necrosisának elkerülésére a csont sérülését
követő 48-72 órával későbbi ismételt Rtg.
MR vizsgálattal egyértelműen kimutatható a
törésvonal
A mozgásterápia során a törés maradéktalan
átépülését támogatja, ha a radiál- és ulnár
deviációt védett mozgásnak tekintjük.
A kéz sérülései →Kézközépcsontok törései

F. metacarpi
• Kirschner drót + 3-4 hét gipsz
• Lemezes, csavaros
osteosynthesis (AO
mozgásstabil)
Bennett törés: az egyes
metacarpus bázisának
intraarticularis törése
• 3-4 hét gipsz
• Húzócsavaros (AO
mozgásstabil)
A kéz sérülései →Ujjperc törések

• 3-4 hét rögzítés
• Mozgásstabil szintézis
(AO
A kéz sérülései →Ínsérülések →Hajlító inak sérülései

Flexor digitorum prophundus et
superficialis nyílt sérülése
Primer, vagy halasztott ínvarrat,
rögzítés 3-4 hét
Kleinert-féle ínvarrat
aktív extenzió→passzív
flexió

Az ujjhajlító inak varratát követő mozgásterápia
szabályai

A megvarrt ín az elsőnapi teherbírását csak a 21.
napon éri el
A megvarrt ín a műtét utáni 8-11 nap között a
leggyengébb
A 28. napig mozgatásnál, terhelés nélkül is
„szakadás veszély” áll fenn
Aktív óvatos mozgatás a 4. héten kezdhető
Kis ellenállással szembeni flexió az 5. héttől
„Normális” terhelhetőség a 42. naptól
Passzív extenzió csak a 8. héttől biztonságos
A kéz sérülései →Ínsérülések →Feszítő inak sérülései
PIP ízületnél az ujjfeszítő inak
zárt sérülése (Boutoniere-
sérülés, vagy gomblyuk
sérülés)
• Carpenter sín 6 hét
DIP ízület az ujjfeszítő inak zárt
sérülése (Baseball sérülés)
• Brooks gyűrű 6 hét

Az ujjfeszítő inak sérülését követő mozgásterápia
szabályai
Óvatos, kismértékű aktív flexió korán
kezdhető, mert ingerként hat az extenzor ín
gyógyulásához
Segített aktív extenzió a kíméletes flexióhoz
kapcsoltan végeztethető
21. napig ínruptura veszély
Ellenállással szembeni terhelés a teljes
extenziós terjedelem elérése után
Passzív flexió a 8. hét elteltével biztonságos
A kéz sérülései →Idegsérülések

Nervus medianus és/vagy
nervus ulnaris csuklótáji
nyílt serülése
• Idegvarrat + 4-6 hét
rögzítés
Nervus digitalis-ok nyílt
sérülése az ujjakon
• Idegvarrat + 4-6 hét
rögzítés
Fizioterápiás célkitűzések a perifériás idegsérülteknél
A vegetatív, a szenzoros és a motoros funkciózavar tüneteinek
csökkentése


A vegetatív tünetek csökkentése: különböző keringésjavító
fizioterápiás módszerekkel
A szenzoros tünetek csökkentése: az érzésfunkciók károsodásából
adódó problémák és feladatok megoldásával
A motoros tünetek csökkentése denervált izmoknál:
 az izmok kontrakció képességének megőrzésével
 az izmok elfajulásának megelőzése szelektív ingeráram kezeléssel
 denervált izmok agykérgi reprezentációjának ébrentartása mentális
tréninggel, ún. innerváció tanítással
 A reinnervált izmok működésének helyreállítása:
o az érintett izmok funkcióinak fejlesztésével
o a normál izomerő helyreállítása elektroterápiával, mozgásterápiával
o a reinnervált izmok működésének integrálása a
mozgásfolyamatokba, PNF módszerrel
o a koordinált mozgás és az állóképesség rekonstrukciója, a felső
végtagon a durva és finom fogások gyakoroltatásával
A kéz sérülései →Égési sérülések

Tehermentesítő bőrmetszések a kézháton
Cérnakesztyű a sérült ujjak
fedéséhez és mozgatásához
Másodfokú, mély
égés
Harmad?
Negyedfokú égés
Másodfokú, felületes égés
A kéz égettek fizioterápiájának célkitűzései
A mozgásbeszűkülés csökkentésére, a kontraktúrák
elkerülésére a maximális védelmi fázisban meg kell
kezdeni a mozgások gyakoroltatását
A gipszsínben nyugalomba helyezett kezet
antibiotikummal impregnált cérnakesztyűbe
célszerű bújtatni, mert így könnyebb az újjak
mozgatása
Az ödéma csökkentésének érdekében a sérült
végtagot már az ágyban fel kell polcolni
Az izomzat pumpa funkciójának gyakoroltatása már
a korai szakaszban is hatékony módja az ödéma
csökkentésének
A kéz égettek ellátásának sajátosságai
Tünetek
Másod- és harmadfokú égési sérülésnél a kéz bőre sárgásfehér,
esetleg feketére égett
Szövődmények: ödéma, fertőzés, ízületek mozgásbeszűkülése,
heges kontraktúrák képződése
Az ödéma a lokális keringés károsításával a kézen „sebészi
vészhelyzetet” okozhat:
a szenzibilitás zavara
a kisizom rekeszekben compartement –szindróma
A fertőzés heges kontraktúra képződést idézhet elő



A sürgőséggel elvégzett, tehermentesítő, fiziológiás bőrmetszések a
kézháton és a
korai hegkimetszés, bőrpótlás és lokális antibakteriális kezelés
megakadályozza a fertőzés kialakulását !

Irodalomjegyzék 1.
• Banks, Kevin; Hengeveld, Elly: Maitland’s Clinical Companion. Churchill
Livingstone Elsevier, 2010.
• Bíró Vilmos dr.: Gondolatok az emberi kéz és az agy kapcsolatáról. Magyar
Traumatológia. Ortopédia. Kézsebészet, Plasztikai Sebészet. 2012. LV.
Évfolyam 1-2 szám
• Dutton, Mark: Orthopaedic Examination, Evaluation, and Intervention.
Second Edition. McGraw Hill Medical. New York, London, 2008.
• Csermely Miklós dr.: Fizioterápia. Budapest, Medicina Könyvkiadó Zrt., 2009.
• Egyed Béla dr.: Mozgásszervi sérültek rehabilitációja. Budapest, Medicina
Könyvkiadó, 1983.
• Embey-Isztin Dezső dr.: Komplex regionális fájdalom szindróma (Complex
Regional Pain Syndrome). Ideggyógyászati Szemle - 2008; 61 (1-2): 49-53
• Frenyó Sándor dr.: Reflex sympathicus dystrophia. In: Traumatológia.
Szerkesztette Dr. Renner Antal. Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt.,
Budapest, 2000. 103-106 old. p.
• Géher Pál dr.: A lágyrészek lokális betegségei. in: Reumatológia.
Szerkesztette: Gömör Béla Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest. 2001.


Irodalomjegyzék 2.
• Gellman, Harris MD, and Markiewitz, Andrew D., MD: Reflex
Sympathetic Dystrophy. In: Clinical Orthopaedic Rehabilitation.
Mosby, 2005. 543-553. p.
• Kahle, W.: Anatómia III. Idegrendszer, érzékszervek. SH atlasz.
Budapest, Springer Hungarica Kiadó Kft., 1996.
• Lankford, L. Lee: Reflex Sympathetic Dystrophy. Operatíve Hand
Surgery. Ed: Green, D.P. New York, Churchill Livingstone, 1993. 3. ed.
627-655.p.
• List, Margrit: Physiotherapeutische Behandlung in der Traumatologie.
Belin, Heidelberg, New York, Springer-Verlag, 1996. 2004.
• Magee, David J.: Orthopedic Physical Assessment. Philadelphia, W. B.
Saunders Company, 2002.
• Renner Antal dr.:Traumatológia. Szerkesztette: Renner Antal dr.
Budapest, Medicina Könyvkiadó Rt., 2000. ,2010
• Wenk, Werner: Elektrotherapie. Springer - Verlag Berlin, Heidelberg,
New York, 2004., 2011.