You are on page 1of 192

Képeslapok, életképek a katonai gyógyítás múltjából

Bevezető

......................................................................

7

Családi emlékezet 9 ........................................................

Katonai egészségügy

35 ...................................................

A 10. hadsereg 7. tartalékkórháza 38 ........................

Hadiesemények

59

 

...........................

103

 

135

Vöröskereszt

.........................................................

151

Gyógyfürdők

.........................................................

173

SV

\M 9 N .

V

n

r z - M

ic ih

o

i^

z

a

a

o

s

Vu i'/////

///.

/?.

rs

a

//ai-y

/f ? i / u / r

ASV, ?.

er/

cVí \

.)

/ rö ;//■//'}f

//.> í/ /

o r m i/

/ w / W

/ v / j zaAu.')

'n r*T O U » t\ s

A

szerző, Katona József egy személyben orvos és gyűjtő. Hivatásátte­ kintve gyógyító, akit tudományának szerteágazó hazai története is

érdekel. A szájsebész főorvosként praktizáló lelkes gyűjtő képeslap­ jai, fényképei és tárgyi emlékei segítségével idézi fel családi indíttatását, élmé­ nyeit, amelyek pályaválasztását is eredendően meghatározták. A gyógyítást, a humánus segítségnyújtás kényszerét családjában generációk számos képviselője érezte élethivatásának mind békés körülmények, mind hadiidők közepette. Ez a kötet tisztelgés az ő emlékük előtt, hogy ne vesszen az örök feledés homályába mindaz, amit megéltek és cselekedtek. Az album az összegyűjtött dokumentumokon keresztül háborús nemzeti kataklizmáinkról, önfeláldozó ápolószemélyzetről, neves és ismeretlenné vált katonaorvosokról, elfeledett kórházakról, híres gyógyfürdőkről és szanatóriu­ mokról mesél. Képeslapjainak mondanivalója sokrétű: a képi üzenet néha bá­ jos, néha propaganda ízű, máskor szokatlanul személyes vagy éppen morbid. A ráírtak tartalma is széles skálán mozog: a pajkos enyelgéstől a hadifogságba került családfő elkeseredéséig mindenfajta megnyilatkozással találkozunk. Az író különös szeretettel állít emléket a Magyar Vöröskereszt, azon belül az önkéntes ápolónők magas színvonalú tevékenységének, hiszen ez is része örökségének, édesanyja vöröskeresztes műtősnőként szolgált a második világégés alatt. Az orvosnak hálás betegei - ismerve gyűjtőszenvedélyét - sokszor aján­ dékoztak ritkaságszámba menő képeslapokat; a hírességek gyakran dedikálták is azokat. Egy gyűjtő számára minden megszerzett darab két történetet rejt, a megszerzés kalandján túl ezért igyekszik vallomásra bírni azt. Egy megírt képes­ lap rövid üzenete, a feladás vagy fogadás helyszíne is megindíthatja fantáziáját éppúgy, mint a képeslap látványi része: a nagy múltú gyógyhely vagy fürdőhely históriája. S ami az átlagember számára szimpla kórházi, ápolási jelenet, az a szerzőnek egzakt módon körülírható pillanata a gyógyításnak. A kötetet lapozgatva szemünkbe tűnnek féltett tárgyi relikviák is: jellegzetes orvosságos fiolák, tégelyek, gyógyfürdői emlékként hazavitt ivópoharak, elsőse­ gélydobozok, patikai állványüvegek, vöröskeresztes emléklapok, orvosi műszer­ készlet vagy a zsebóra, amely a halálos lövést fogta fel. Az album, amelyet az Olvasó a kezében tart, tallózás egy színvonalas egészségügyi szakgyűjteményben, egyben böngészés egy család múltjában, szellemi hagyatékában, s végül, de nem utolsó sorban értékes adalék a magyar gyógyítástörténet még ma is jelentős

fehér foltokat mutató speciális területéhez. Szerencsés egybeesés, hogy a Medi­ cina Könyvkiadó ötvenedik születésnapján vehetjük kézbe ezt a kötetet, hiszen a kiadó tevékenysége éppoly sokrétű és mindig az orvoslás szolgálatában álló, mint a szé.es körű érdeklődéssel és gyűjtőszenvedéllyel megáldott szerzőé, aki mrc3e~ zeoen a gyógyításért és annak holdudvaraiért él. És mint minden igazi szake^^e-^ek. saiátos szemszögéből neki is gyűjteménye minden darabjáról eszá-e .* .ás.m Ezekből próbál ízelítőt adn' az Olvasónak.

Szoieczky Emese

+ Dr. Katona József az I. vi- agháború alatt kezdetben a Bakats téri kórházban gyó-

g -totta a háborús sérülte­

ket. majd az olasz fronton -.ÖDoek közt az Osztrák­ Magyar Monarchia utolsó "agy offenzívájának nevezett 9 8. júniusi piavei átkelés seDesút katonáinak életéért '’a'Tolt. Am'nt azt a fenn­ maradt családi fotók is bi­ zonyítják, a Bakats tér-, r^a Schöpf-Mérei Ágost Kórhaz- zsar dr Katona józsefr^e er. 5 "’kénes ápolónőkén* cö- %S3D á~yz~ Margit s ~e e<e-

saládomban négy nemzedék tizenöt tagja az 1880-as évektől napja­ inkig - békében és háborúban egyaránt - folyamatosan az egészség­ ügyben tevékenykedett, tevékenykedik. Szerencsére a dokumentu­ mok nagy részét generációkon keresztül megőrizték, majd az utóbbi évtizedek során a hagyaték a családi fotókkal, képeslapokkal fokozatosan bővült. A múlt ismerete és megbecsülése arra kötelez, hogy e fennmaradt dokumentumok, illetve a gyógyítás, katonai orvoslás témájában általam összegyűjtött képeslapok segítségével az egészségügyben, különösen a legnehezebb időkben tisztességgel helytálló embereknek emléket állítsak. A témakör képeslapjainak felvételein a mentés, a segélyhelyre szállítás, a helyszíni ellátás, továbbszállítás, elhelyezés momentumai villannak fel egy-egy pillanatra, általuk bepillantást nyerhetünk a különböző katonai és polgári kórhá­ zak kórtermeibe, műtőibe. Az egyik lapon az egészségügyi dolgozó Auguszta főhercegnő kórházvon atáró I referál törzsorvos főnökének. Más lapok segít­ ségével a fővárosi kórházépítések eredményeinek lehetünk tanúi. A képek a háborús időben végzett emberfeletti munkát is tükrözik; egy részük a magyar nép nagy összefogására emlékeztet, amelynek eredményeként a vöröskereszt révén a hadirokkantak, özvegyek és árvák némi segélyhez jutottak, főleg az el­ ső világégés után. Az összeállítás a századfordulós, I. világháborús egészségügyi lapokból nyújt ízelítőt - néhány II. világháborús kivételtől eltekintve - egészen az 1930-as évekig. A korai képeslapok és fotók egyértelmű és fontos kortörténeti dokumen­ tumok, amelyek alapján múltunk eredményesen kutatható. A kötet hazai törté­ nelmünk olyan szegmenseibe enged betekintést, amelyről soha nem tudhatunk eleget. Ugyanakkor bemutat egy gyűjteményt, amely egyrészt megismerhető, fejleszthető, kiegészíthető és gazdagítható, másrészt serkenthet a téma hasonló feldolgozására, kutatására, az azóta eltelt időszak emlékeinek valós kultúrtörté­ neti megjelenítésére, különösen hangsúlyozva annak egészségügyi vonatkozásait. Lehetőséget teremt az emlékezésre, a közös gyász lebeszélésére, a lezajlott események valós értékelésére. Apáink gyakran beszéltek arról, hogy nyomokat kell hagynunk magunk után, mert ezek a nyomok az emberiség javát szolgálják, nem csupán saját létezésünk bizonyítékai. Célom nem az egészségügy képes történetének megírása volt, ha­ nem a képeslapok segítségével, több összeillő mozaik összeillesztésével eddig alig látott érdekességek, ritkaságok bemutatása. Amennyiben a kötet forgatása jóleső szellemi örömöt okoz az Olvasóknak, vagy nemes gondolatokat ébreszt, emlékezést vált ki, már érdemes volt belefognom megjelentetésébe. Szavakkal nehezen kifejezhető az az áldozatos munkavégzés, az a szerep­ * az és a II. világháborúban a vörös keresztes munkások, ápolók, .e-e< ’tősok. orvosok és katonák végeztek. E területe mind a hadtörté- nevek. ~ " az egészségügy történetének a mai napig feldolgozatlan, feltárat- i a eza ott eserrér e«ke összevetve nagyon szegényes. A tények

azonban makacs dolgok. Az igaz króniKásoK még az 1980-as évek e éjén is jelen voltak életünkoen, javarészt másodrangú, ellenőrzött, esetenként kitelepített, koholt váciakkal meggyanúsított állampolgárokként vagy külföldre menekült honfitársakként. Történelmi tény, hogy az Isonzónál, a Piavenál és Doberdónál tízezrek es­ tek el. Gyermekkori emlékeimben ma is él, ahogy az idősek szomorúan me­ séltek szeretteikről, akik ott vesztették életüket az olasz frontokon, akiknek földi maradványai azóta is ismeretlen sírokban nyugszanak. Sokan súlyos testi fogyatékossággal, mások örök depresszióval, megnyomorodva tértek haza csa­ ládjuk körébe, de legalább hazatértek. Emlékszem iskolatársam állandóan fo­ telben üldögélő nagyapjára, akit csínytevéseink néha felbosszantottak, ilyenkor arca rángatózni kezdett, amitől mi futva menekültünk, idős felesége nyugtató­ an magyarázta nekünk: „Tudjátok, a papának Doberdója van." Nem, mi akkor semmit sem tudtunk. Nemeskürty István a ,,Requiem egy hadseregért” című írásában őszinte vallomásra bírta a doni katasztrófa túlélőit, akik pontos képet adtak a 2. ma­ gyar hadsereg keleti hadszíntéri szerepéről, viszontagságos tevékenységéről. Sára Sándor és alkotótársai 1979 és 1982 között fáradtságos munkával vitték filmre all. világháború doni eseményeit. Nem felejthető el az a katarzis, ami a katasztrófa idős túlélőiben végbement, amikor a dokumentumfilmet végignézve bajtársaik elmondásai alapján újra megélték a há­ borús eseményeket a tévéműsor-sorozat vetítése során. A túlélőket nehéz volt megszólaltatni, hiszen életük során magukban hordoz­ ták szomorú és tragikus élményei­ ket, de jutott nekik a szoron­ gásból és megfélemlítésből is. A hazatérőknek, akik életükön át a lelkűk­ ben és a testükön hordozták kegyet­ len háborús em­ lékeiket, az átélt szörnyűségekről

+ Dr. Katona József családja, felesége és négy gyermeke:

József, István, Ilona, a szintén Ilona nevet viselő felesége és Margit. A felvétel hátoldalán

szereplő felirat szerint a fény­ kép 1914-ben a családfő 49. születésnapjára ajándékként

Készült.

hallgat''. , ce e- -asokat, fényképeket, képeslapokat, tényfeltáró dokumen­ tumokat °e r /o i tanácsos megőrizni, jobb volt azokat megsemmisíteni. A be­ csülettel szo.ga ÓKnax a béke évtizedeiben is némának kellett maradniuk. A némaság évtizedek után sok esetben oldódni kezdett. így történt ez édesanyám, dr. Katona Istvánné (1919-1997) született Tatár Ilona - Ha test­ vér - vöröskeresztes műtősnő esetében is, aki szerényen mesélt orvos fiainak II. világháborús - frontvonali és hátországi - élményeiről. Bátyám, dr. Katona István (1947) idegsebész főorvos a katonaorvosi pályát választotta, évtizedekig dolgozott a Róbert Károly utcai Központi Honvédkórházban, majd vezette annak idegsebészeti osztályát nyugdíjazásáig, azaz 2007-ig. Munkásságával a napjaink­ ban szintén gyakori lőtt sérülések műtéti ellátásában is sokat tett. Speciális szak­ értelmet igénylő munkája során szerzett tapasztalatait - illetve édesanyánk visz- szaemlékezéseit - könyvekben jelentette meg, hozzátéve ehhez aranydiplomás szájsebész apánk, dr. Katona István (1906-1983), tiszti főorvos nagyapánk, dr Ka­ tona (Kmetykó) József (1865-1920), valamint nagyapánk testvére, dr. Kmetykó János (1874-1940) körorvos tudományos tevékenységét. Dr. Kmetykó János nem sokkal az I. világháborús frontszolgálat után a fehérvárcsurgói Károlyi­ kastélyba került, ahol közel két évtizedig volt gróf Károlyi József háziorvosa, miközben a környék orvosi ellátását is végezte. Az apai ágat tekintve napjainkban családunk negyedik ge­ nerációjának két tagja is az orvos­ lást választotta hivatásául,

+ Atyai nagyapám, dr. Kato­ na (Kmetykó) József ( 1865— 1920) a felvidéki Alsódras- kócon született Kmetykó Pál alsódraskóci jegyző gyerme­ keként; tizenketten voltak testvérek. Az orvosi egyete­ met Budapesten végezte, s

itt is élt haláláig a IX. kerület

tiszti főorvosaként a Mester utca I. szám alatti lakásában, Vezetéknevét a testvérek kö­ zül egyedüliként a millenni­ um évében Kmetykóról Ka­ tonára változtatta. Fiai, István és József szintén az orvosi, la- nyai, Ilona és Margit a peda- ^ gógusi hivatást választották^

+ A felvételen dr. Katona i József a Bakáts téri kórhá^ udvarán lánya, az önkénte; ápolónőként dolgozó Margit és dr. Tatár János társaságá­ ban látható 1915 júliusában. A Schöpf-Mérei Ágost Kór­ házban, amelyben ekkor a háborús sérülteket, sebesül­ teket gyógyították, 1884-ben közadakozásból létrehozták a gyógyíthatatlan gyerme­

kek 35 ágyas otthonát

is. A

Knézich utcai és a Bakáts té­ ri tömbből álló intézményt az 1949, évi államosításkor egyesítették, majd a magyar gyermekgyógyászat megala­ pítójáról nevezték el.

acj v ja to to t«

-11

t i tá b o m o lla

a p a :

e j

a

1

jtjijapja:' rciaci looac]ja,a j

 

it

w

az 9 ¿ x u iá il

 

a]

 

t

llöiül „'ictzctt

mjcli

IcafőGb tulakionoJ>a

 

áCtaC

C<

 

cu

s

jt c

c

t o

T

 

M

X

 

_

( i o

x

í

l

.

-

l

V J C

a

k a to n a i

a|c^cqiic)i|

líöiüt’ a líáínr

a vörös kereszt [.osztályú díszjelvényét

liibcfcül> (uáflíttattani a oajc

cKcl’t

tuta/jdonoóa,

¡ M

t ü b

t v i H

tő itc í

uú-Cj

 

t

£ i tá

l\| i

 

c,

;

c C u M

u e x ó e i c

a

l a

(rí

t ó t t

d u > 2 j o l t * 2 -

u

w c É Í’ c n

c it u tlm x ö

tt

It a t ó s ftö t b en

? C

p

l u c t i

ImIouc\> ételei u á

cíi.>meii23^űi

ilménnyel díjmentesen adományozom.

Lxi-váooniiuaf el’t'áto tt icCc »a űlllcf cUt-

J

+ Amint az a katonai egész­ ségügy fejezetében bemuta­ tott hármas képsorból 2005- ben kiderült, nagyapám, dr. Ka­ tona József a legnehezebb I. világháborús offenzíva so­ rán dr. Hegedűs Józseffel és dr. Bánó Lehellel egy törzs­ karba tartozott. Szinte csoda, hogy mindhárman hazatértek a harctérről. Nagyapámnak a katonai egészségügy körül a háborúban szerzett különös érdemei elismeréséül Ferenc Szalvátor főherceg, az Orszá­ gos Magyar Vöröskereszt he­ lyettes védnöke 1916. április 18-án a Vöröskereszt II. osz­ tályú díszjelvényét a hadiékít­ ményekkel adományozta.

+ A képeslap a Bakáts téri kórház ápoltjait, az I. világ­ háború sebesültjeit mutatja 1915 júliusában az egészség- ügyi személyzet társaságában:

balközépen dr. Katona József, jobbközépen dr. Tatár János, előtte Katona Margit nagy- néném látható. Nagyapám frontszolgálatot az 1914-ben Kolozsváron megalakult, s mind a keleti, mind a dél­ nyugati harctéren bevetett 38. honvéd gyaloghadoszta.y tagjaként teljesített, amelyhez bizonyára akkor csatlakozott, amikor azt 1918 februárjában az olasz frontra vezényelték.

+ Nagyapám lestvéröccse. dr. Kmetykó János (1874- 1940) az orvosi egyetemet szintén Budapesten végez­ te. Gyakorlati képzését kö­ vetően 1905 és 1921 között Bodajkon, 1922-től Suron, 1923-tól Fehérvárcsurgón volt körorvos. Emellett a Fejérmegyei Orvos Szövet­ ség választott tagjaként, illet­ ve községi képviselőtestüle­ ti tagként is tevékenykedett. Az I. világháborúba 1914-ben vonult be, s a 17. honvéd gya­ logezredben szerb, román és olasz frontokon teljesített szolgálatot, majd főorvosként szerelt le. Háborús érdemé­ iért Signum Laudis, Koronás Arany Erdemkereszt kitünte­ tésben részesült, és a Károly Csapatkereszt viselésére is jogot szerzett.

*• - j r

»

^

• *

ir i o í

;

-

tai Boaajkról '913. decem­ ber 31-én testvérbátyjának, dr. Katona Józsefnek új évi jókívánságként küldött ké­ peslap igazi különlegesség. A lap a háttérben a település látképét, előtérben a bodajki korzót mutatja a helyi előke­ lőségek karikatúráival. A kifi­ gurázott személyeket a cím­ zett valamelyik gyermeke, talán éppen a későbbi ha­ gyatékőrző Ilona, beazono­ sította: a képoldali beszá- mozás szerint a szövegoldal üresen maradt helyén neve­ sítette őket. I. Bakó refor­ mátus tiszteletes, 2. Janota Jenke, 3. Musi, 4. Jolán, 5. re­ formátus tanító, 6 . Tompa segédjegyző, 7. Traxler G„ 8 . Janota, 9. Winkler taní­ tó, 10. Jeszenszky, Andocsy puskával, II. Laszczik, 12. Andocsy Karcsi, János bácsi hóna alatt hőmérővel - feje­ zi be a felsorolást az egyéb­ ként a kép bal oldalán első­ ként szereplő rokonnal, a la­ pot küldő dr. Kmetykó János­ sal. A lap érdekességét csak fokozza, hogy a feladó test­ vérétől szerényen, de orvo­ si folyóiratokat kér, mint írja:

„Az Orvosi Hetilap meg az Egészség elkellenének.”

 

b

r v ó

n

u

r w

 

h / é o ^

 

i

0

^

 

>

i V

'p

T

/

7 J

 

P o < déos.oo

 

, e

k,

C M

 

» * '*

tof®**

 

i

jfis T V

& *

.m

g !

 

/

'

''

!

'

'

'

¡T

* * '" "“

 

J

t

f

 

'-? '■■'■ j

 

w.

   

.

ta/tiembres

 

Q

o d

^ e )

 

P O ^

'6S

 
 

,Gt o t o X

° '< 0 '

 

J

e

C

h o r n ö f e

 

d e

 

r e Q 1'

t/ L

/h

+ Dr. Kmetykó János miután szerencsésen hazatért az I. világháborúból, orvosi pályá- at 1923-tól Fehérvárcsurgó körorvosaként folytatta, ahol gróf Károlyi József uradalmi orvosa is volt. Ebben az idő­ ben a Károlyi-kastélyban la­ kott, s a több szakvizsgával ■endelkező főorvos a Károlyi család minden orvosi ellátásra szoruló tagját kezelte. A kas­ télyban nagy megbecsülésnek ¿■"vendett, a grófi família ki­ vite tette barátságával, ami- ~ek több tárgyi bizonyítéka s '"ennmaradt saját családom -tokában. A képeslap szö- egoldalán a „Dr. Kmetykó = ~os uradalmi és köror- -? Fehérvárcsurgó’' felira- • - bélyegző is jól olvasható.

-

gróf

Károlyi

György

844 és 1853 között » Li:zcista stílusban építte- •"ehérvárcsurgói Károlyi-

• - re

/t magyar zászlóval és

oarkrészlettel ábrázoló apót dr. Kmetykó János -1- áorilis 26-án Budapest- - -‘ester utca I. szám alá, onka unokahúgának - aK'nek nagy szerepe ■ iooan, hogy a családi do- • —e^jm ok épségben meg-

Gróf Károlyi

Km Ií It .

Bőm. fcath. templom,

 

t e m

p l o m

,

Községben én

F e h

é r v á fc s u

r g ó

JegyzíHah.

 

Fehérvárcsurgó.

érdi

flanflya tagj ízűntkaut Oxltl«

' V

V

W

ß

• * • • •—» AIL

i

B

¿•■Gr e c ia

O

y

C

c

a

i *:t

S-ÎV

- ik

ALMA

'( > V

AC

f

'

,

f

sc ien t ia r u m

u

LECTUR C ; ' C { Jß . • , . / fO / f //,
LECTUR
C
;
'
C { Jß
.
,
.
/
fO / f
//, S
»
, - A ,,,,
,
< ,/
f/ f, f
¡ f
o
f-/fa.
/
/
cm/m /
4k<¿m/tt *X't/MtM,
a¿ td/ráo/t
t*(tcáácn<4 »tm,
/< .////>.,."■■„< /,w//;/w
'¿c w m ./iS
7 /
/
/
/
/
V /
(
/
? /
/
f
r
6
4
a c
'¿ / / / / r / tú fe .
A
'S f
■?////n r t- JJt / ,
a fe / tif
/'///t.
/
/
'
/
J mf a / , / r / ,
,
,
,
,
.
/
/
'
aiuf
/tex&já,ij/z////,.
//y /" ¡ ¡////'//y/o
Q¿y ¡m í^t/tác,?/, /m i tu //'/*/*
fae44e /teny'tojjw/Mi,
w r/fo /tm »
>fw//t //c ^Mtí/fCf/trft:ft* -rt/fw/t ///tu*/* Q/li¿>/áftvé&mí/, /t/enZe* c&n/tt/eMf/j^n
C
t f 't / w
%
/
¡
'
%
,
& - n c tJ- ife á
\0 y
1
(O
f'/ >
'/ f M
/ f- - ttr/ ú á 4 t'/ / tffM ,
'//*> //,////// (,
e tc
Ü ffic c / tM
e m
M
H
I)¡H /()l t7/l
%^/if'///ct/tm
M (‘(h( ‘til(1C
1
itlt't i S(f(: y j/ '
-
'
’Vf f ■"> /?£
f/4
{/
/w'/ár/My/'e
fouvt a><?»
czftcevtd
•J//•ft
f / " f/ t
C¿/// '/"-
,
cmmttm^¿(ûm
jDÍjjfoiitU dcc, mate.
n s ,?
Bndapestmii r„
I
I
t/t-
O
M
tt m
/
t'
/
'
*
, /« ¡ i
i-! ( *- {
/
/ fi ¿
f ^
.•4/1
U .
f'lith Sophia
Dador,
< 1
f.intpuv
G tt mantea-
e!
l.U f.iurum
¡ h e d o r.
Get-
mtiiUi.it un: I ’i.iJ
¡\
..
C- m
mmisl
..
tus!,
ti :ní
f'ro/c'
S.
i.
ñ ’ni■•!.
mi J a n .’
I/.-I
tot, el l ‘rof„ CViKunv
xwitm .
S : M i
p
.
.
G yiilitd íw
a n tJh L U M M
H
.....
.I,,;
-
Sen lit.
If *
V,
^
/
¡
At/'k íc i.l .*
A ts f ,l i l i l í
,,,11,1
,V( . f i l i l í
I I
1.11 III.'
S i
It'1
/ f u l l ,
/
/, (
iociil,
l ï u i o h i ,
ltliiíil¡ Y 5 tlr.í l is is
fr .i S i‘.
/■'.(. lili
¡ 'm i
f i t u
j u
/ Jr.'J
A’
&*««/ Unir
Urn
h
t. Re. tur Majntfuus.

V

\

'

í

#

»

= J® » '

•LE BE K Rí.VIA

9

9

J

VERSITAS

O

"

HUNGARICA

C X v V ^

-ÜTEM.

'j (/((t 4cJe (/'(/¡.ftcMmé, /oft(y""/zt w/wA/t cíMmtott-J f/mm c/

//<?

f/m

fU t:

/■*<*///■> Jf/ J/ f'- t

(<£'C S/i6'*Ú > tii//U C i

<tc

C< /(-Jóf/zH/4

(¿j0 t- //ifz U f4

<te ct ztfís'/z//, mmif'

^

r jX

/

Z

-

Z

JL

L

iL

t A /f/4 ,

sys-p if////

ff/

'•''//•)/

< /ffz/z

??‘z z / r

/

/ <

/ / / ■' i

zzf'zfz^ zz/f.C fd

s / l,

f/ '/ f/ z / .

zzj.jzz/fzz/,-z/g

m tz tá r- /-j/'/s-t z/i«4." Qsk-J, / f^tntfr •**/// ty/v rz/fc/.z/f/z/t cmzz/ (Hzzí w/t-*' 4tMinie-?i'/WMtt4. Jk&mtt cccmectte ctwi ae/iriíam

'¡■ )t/ y (Z r

zz■

i

,

h

é

f f

'

y M

z

/

i

'

/ /

/

.

'"//

M 'r/f/t.z z /z co

,

c/c c / m

j/ '/ í,

ju - a e

c o z / v c

.

.

.

/.

z

/ ,

>io*zzh,y//f ver/tfá-

/{(■y/cjáj <i/wif.e4 (/t. ót/t/a. ^ftywofi/éA fa/t >/v/e a//u fjtM/f.ueMfJ <ií%w~

L'

Mf

/

/

'

x

/ / / / ú t í

 

'

f/te, mértéé, a/ mmc

 

cv/z 4r ■ €/*&»/

 

< / r//

zzz/t zz/

&> ?*

/ / 'A ,

 

a c

f/ e

m

tit/ fC fn ff

v t - i/ o / r Á /

/ tfú ,

 

/ f& e W

m

tit/ z

ff/

tiv o -

if/ '

^ % c c / c * 6

/ e m

 

tftu

c /

a ü m

M

e fw

/ m

»

¿ / t/ ’tu

¿m

m

/ .

 

&

 

ff " »

,

(&

£

< //■ (

C

ftz '.z z iiz z iU X

 

.

/ A

^

/

*

*

/

/*

\

i

I.

/>

SUJicimv untrtrsiT Dodor. anatomix descriptivee, lopographicec el embryología:

f ’iofesscr ;

. Sí Jahs de., (te., júcuit

unt.

unalom,

ct Must;

,V"

I. fhrector,

Acad Síiéiig, Ilung.

Sti.iicj; h.

I

Nótárius,

+ D r Kmetytó János Buda­ pestem megszerzett orvosi

+ Atyai nagyapám követke­ ző testvérbátyja, dr. Kmetykó Károly (1875-1948), a későb­ bi nyitrai érsek is kivette ré­ szét a háborúból: az I. világ­ háború alatt tábori lelkész­ ként szolgált. Püspökké 1921, február 13-án szentelték, ér­ seki kinevezésére 1943-ban került sor. A II. világháborút megelőző, majd az azt köve­ tő események Csehszlováki­ ában sem kedveztek a papi hivatást gyakorló egyházi személyeknek. Ezt csak te­ tézte a nyitrai székesegyház 1948 novemberében történt kirablása, ami az érsek életét teljesen megtörte, még az évben elhunyt. A felvétel a püspökké avatás alkalmából készült.

+

Az

1934.

május

6-án

Nyitrán készült felvétel kínai misszióba induló papokat áb­ rázol, akik közül egy magyar, egy lengyel és 26 német nemzetiségű volt. Az ülő sor­ ban balközépen a kínai püs­

pök, mellette a nyitrai

püs­

pök, azaz dr, Kmetykó Ká­

roly, mögöttük egy idősebb atya látható. A képeslapot 1934. május 15-én dr Kmetykó Károly fivérének, dr. Kmety­ kó Jánosnak küldte.

+ Dr. Kmetykó Károly pálya­ futása alatt megkülönbözte­ tett figyelemmel viseltetett a missziók, az iskolák és a papi utánpótlás ügye iránt. A postatiszta, így semmiféle kiegészítő információt nem tartalmazó képeslap felvéte­ le a két testvért, dr. Kmetykó Károlyt és dr. Kmetykó Jánost ábrázolja egy nyitrai ünnep­ ség alkalmából.

+ Dr. Kmetykó Károly püs­ pök középiskolai tanulmá­ nyait Nyitrán, az egyetemet testvéreihez hasonlóan Bu­ dapesten végezte, ahol a sze­ mináriumban a nagy reform­ pápa, XIII. Leó hatása alá ke­ rült. Tanulmányainak befeje­ zése után visszatért szülő­ földjére. 1918 őszén a Szlo­ vák Nemzeti Tanács tagja volt. 1928-ban a Csehszlová­ kiával kötött modus vivend szerződés támogatói közé tartozott. A képeslap felvé­ telén 1932. december 22-én a nyitrai érsekség udvarán látható áldásosztás közben.

+ A Nyitrán a Szenthárom­ ság-szobor körül szánkózó gyermekeket ábrázoló ké­ peslapot dr. Kmetykó Károly küldte 1932. december 22- én ünnepi üdvözletként a Fe­ hérvárcsurgón dolgozó test­ vérének, dr. Kmetykó János uradalmi és körorvosnak. Akárcsak az 1938. október 18- án postázott lapot, amely egy nyitrai kis katolikus templomot ábrázol, s amelyen a cenzúra­ bélyegző is jól olvasható.

I

+ Az atya, nagyszülők ágán - r,agyapárr' és testvére után - edesapám. dr. Katona István '906-1983) is a gyógyítást választotta hivatásául. A bu­ dapesti orvosi egyetem el­ végzése után pályáját szü­ lész-nőgyógyászként kezdte, de közben a szájsebészeti szakvizsgát is letette. 1933- tól három évtizeden keresz­ tül a Mária utcai Szájsebésze­ ti Klinikán volt egyetemi ta­ nársegéd, majd ezt követően 1976-ban bekövetkezett nyug­ díjazásáig a MÁV Kórházban dolgozott, ahol kialakította a szájsebészeti szakrendelést.

+ A képen dr. Katona István egyetemi tanársegédként száj­ sebészeti beavatkozást vé­ gez. Mint ahogy a háborúk alatt sokan a hátországban maradtak, a trianoni tragédia után sem soroztak be min­ denkit; édesapám a II. világ­ háború idején itthon végzett hátországi orvoslást, és nagy nehézségek közepette a kö­ rülzárt Budapesten még az ostrom idején is dolgozott.

+ Dr. Katona István egyete­ mi tanársegéd részére 1945. január 27-én Budapest pol­ gármestere által kiállított iga­ zolvány arról, hogy az egye­ tem alkalmazottjaként újra felvette munkáját, s más mun­ kára nem vehető igénybe. Ez

-

l

*

"

*

.

*

* * *

* *

*

c®5

V '”

Leverkusen a. Rh„

1936

aug.

szerencsp.kivánatainkat

ki a berlini olimpiászon elért

magyar siker alkalmából.

: is tapasztaltuk, mily nehéz

kivívni és őszintén örü-

diadalának. Szolgálatára

kiváló tisztelettel

» fiaye t a

I

hirt**nind"tiri*

Aafl

fogászati osztály

az igazolvány tulajdonosát egy esetleges málenkíj ro­ bottól mentette meg, amely­ ből - a Gulágról, a Szovjet­ unióból - ezrek nem tértek haza.

+ Az 1936. évi berlini olim­ pián elért magyar sikerek al­ kalmából a német Bayer gyógyszercég fogászati osztá­ lya olyan reklámképeslapot adott ki, amelyen amellett, hogy nemes gesztusként ha­ zánk sikeres szereplése felet­ ti örömét fejezte ki, a magyar fogorvosoknak - esetünkben dr. Katona Istvánnak - szét­ küldött lapon a Bayer-készít- ményeket reklámozta, misze­ rint a gyógyszereken a Bayer- kereszt a megbízhatóság jele.

+ Lábbal hajtható fogászati fúrógép a hozzá tartozó fú­ rókészlettel

+ Az 1881-ben megalakít Magyar Szent Korona Orszá­ gainak Vörös Kereszt Egyle­ tébe bejutni rangot, elisme­ rést jelentett. A vöröskeresz­ tes képzést az 1930-as évek­ ben báró Apor Gizella (1886— 1971) országos főápoló ve­ zette. Aki a képzést vállalta, háborús időben is rendelke­ zésre kellett álljon. A mun­ kás, polgári és arisztokrata családból származó jelentke­ zők azzal a nemes céllal vé­ geztékéi a tanfolyamot, hogy a legrosszabb körülmények között is szolgálni fogják a rá­ szorulókat. A lenti képeken báró Apor Gizella, illetve Tatár Ilona látható műtősnő- tanuióként egy barátnőjével.

+ zcesanyam, Taiar iona 919-1997) a Magyar Vö­ röskereszt ápolónői, majd műtősnői képzője után 1942- ben a Gyáli úti Helyőrségi Kórházban kezdett dolgozni. Ugyanezen év június l-jén a 2, magyar hadsereg részét képező 102. betegszállító oszlop tagjaként - kilenc vö-' röskeresztes ápolónő társá­ val együtt - a Don-kanyarba vezényelték. Az embert pró­ báló frontszolgálatból 1943 elején tért haza. Egész életét az egészségügynek szentelte, a háború után műtősnőként, majd röntgenasszisztensként dolgozott.

+ Tatár Ilona nővére, Tatár Margit vöröskeresztes ápoló­ nővér nyomdokaiba lépve és hozzá hasonlóan szintén bá­ ró Apor Gizella jóakaratú ta­ nácsára vett részt a vöröske­ resztes képzésben. A misszi­ ót a két testvér mind a hábo­ rú alatt, mind békeidőben becsülettel teljesítette. Tatár Ilona vöröskeresztes testvért az ellenség előtt tanúsított önfeláldozó, eredményes és bátor magatartásáért 1943. január 23-án a kormányzó a Magyar Arany Erdemkereszt a hadiszalagon kitüntetésben részesítette. Nyikolajevka, Ilona balról a második.

+ Dr. Katona Istvánná Tatár Ilona II. világháborús élmé­ nyeit katonaorvos fiának mag­ nóra mondta. Visszaemléke­ zéseit a gondosan megőrzött

dokumentumokkal kiegészít­ ve bátyám, dr. Katona István ,,lla testvér" címmel, ,,Egy vö­ röskeresztes műtősnő hábo­ rús emlékei” alcímmel 2004- ben adta ki könyv formájá­ ban. Szerencse, hogy a mesé­ lő túllépett szerénységén, hi­ szen ezt megelőzően mindig szűkszavú volt, amikor fiai há­ borús vöröskeresztes helytál­

lásukról

kérdezték. Ha testvér,

dr. Éles

István és a doni ka­

tasztrófát átélt emberek sor­ sa mind regénybe illő törté­ net, s e sorsok megismerésük révén követendő példát mu­ tatnak a mai ifjúságnak.

+ A felvételen Tatár Ilona lát­ ható kollegájával valahol a Don-kanyarban. Édesanyám a keleti fronton Kurszkban és Nyikolajevkán teljesített szol­ gálatot a 102. betegszállító osz­ lop tagjaként, amely emlékei szerint tíz orvosból, száz egész­ ségügyi katonából, az őrséget képező mintegy száz fegyveres katonából, illetve a hozzájuk csatlakozó tíz vöröskeresztes nővérből állt. Szolgálatának vi­ szontagságos élethelyzeteit, a fronton való gyógyítás nehéz­ ségeit visszaemlékezései alap­ ián felnőttként ismerhettük ~~eg. ensz'e—ÜK át .gazar

+ Dr. Éles Isivánné Tatár Margit (1911-1981) vöröske­ resztes ápolónő, az első ma­ gyar női ejtőernyősök egyi­

ke, Ha testvér nővére, az ápo­ lónőképzőt 1934-ben Sátor- a.jauihelyen végezte, ahol 936-ig dolgozott. 1936 őszé­ től Budapesten a Verebély- Klinikán teljesített szolgálatot. A légi elsősegély-tanfolyam­ ra 1937-ben iskolázták be. Légi mentő bemutatójára, el­ ső és utolsó ejtőernyős ugrá­

sára az Első Nemzetközi Lé­

gi Mentésügyi Konferencia al­ kalmából 1937. június 12-én került sor a Mátyásföldi re­ pülőtéren.

-a e so magyar ■ .‘ősök MedveczKy Gaöriel a és Tatár Margit vöröskeresz­ tes testvérek, dr. Lehoczky Béla honvéd főorvos és Híd­ végi Géza egészségügyi kato­ natársaságában, sikeres ejtő­ ernyőugrásuk után üdvözlika közönséget. Bátor tettükkel bekerültek a magyar repülés és ejtőernyőugrás nagyköny­ vébe. Az egészségügyi sze­ mélyzetet az ugrásra Czékus Ferenc százados, a 2/1. bom­ bázó század parancsnoka ké­ szítette fel, aki korábban egy égő gépből éjszaka hajtott végre sikeres ugrást,

+ A bemutatón a szimulá­ ciós gyakorlat keretében a f Fokker F-VII típusú kórház- gépből ledobott anyagok­ ból pillanatok alatt elkészült az egészségügyi segélyhely.

....................................

A

400 méter magasból ér-

kezo

két

kosár egy tábori

 

^

X

<

"

f

m

^

 

0

2

-

^

kórházsátrat, egy vizsgáló­ asztalt, székeket, hordágya- kat, mosdót, fertőtlenítőesz «őzöket, gázmaszkokat, se­ bészfelszerelést, gyógy-, ápo­ ló- és kötszereket tartalma­ zott. A ledobott kórházse­ gélyhely mintegy 200 sebe­ sült gyors sebészi és 100 be­ teg egyszerű orvosi vizsgála­ tára volt elegendő. A hadi­ tudósítói felvételen látható 52 típusú német szállító­ repülőgépbe azonban már gazi sebesülteket, fejsérül­ teket helyeztek, hogy mie- óob tábori vagy hátországi <ór ázba kerülhessenek.

♦ Többfunkciós

sebészeti

~jiőasztal makettje

+ Dr. Éles István 1904­ 1988) a Debreceni Tudo­ mányegyetem Orvosi Kará­ nak elvégzése után a Szolno­ ki Megyei Kórházban dolgo­ zott, majd körzeti orvos lett. 1937-ben házasságot kö­ tött Tatár Margittal; 1941-től Szentlőrincen volt tisztior­ vos. A II. világháború alatt egy egészségügyi oszlop orvosa­ ként több mint egy évig az orosz fronton teljesített szol­ gálatot. Példamutató helyt­ állásáért 1943-ban kardok­ kal díszített Kormányzói Di­ csérő Elismerésben részesült. A háború után nyugdíjazásá­ ig Szentlőrincen, majd Sellyén volt tiszti főorvos,

+

Valahol

Kurszk és a Don

között dr. Eles István, Pan- kotai szakaszvezető, Weisz ápoló és Béla tisztiszolga előtt bombaszilánktól se­ besült asszony vár kötözés­ re. Az agyhártyagyulladása miatt már menthetetlen nő összekötő volt a partizá­ nok és a magyarok között. A partizánok vajúdó asz- szonyhoz is hívták Éles dok­ tort, ami csapda is lehetett volna, de ő bátran levezette a szülést. Orvosi esküje mel­ lett a hasonló emberi gesztu­ soknak is nagy része lehetett abban, hogy Éles doktor, ké­ sőbbi keresztapám visszatér­ hetett a Don poklából.

+ „Saguny, a járványkórház, én foglaltam le, 8 fertőzött sebesült volt benne" - írta Éles doktor a fénykép hátul­ jára. A felvétel az egészség­ ügyi oszlop egyik szakaszve­ zetőjének temetését ábrá­ zolja, s bizonyára dr, Éles Ist­ ván készítette, aki sokat fény­ képezett a fronton.

Y

J

+ Választ keresve a kér­ désre, hogy miért vállalták a vöröskeresztes testvérek a missziót, miért mentek el a háborúba, elmondhatjuk, munkájukkal csak megerősí­ tették azt, hogy nem a va­ gyon, a rang, a rendszerek a legfontosabbak az emberi­

ség életében, hanem a hű­ ség, a tisztesség és a jóakarat. Az önként vállalt küldetésből, munkából egyaránt kivette részét vitéz nagybányai Hor­ thy Istvánná, azaz Ily testvér,

a képeken látható Ha testvér,

valamint az összes vöröske­

resztes nővér. Segítőkészsé­ gük, alázatuk, önzetlenségük eggyé kovácsolta őket.

+ Önként nper* a háooruba

. itéz nagybányai Horthy Ist­

ván kormányzó-helyettes, ki­ váló pilóta, repülő főhadnagy is. A képen a repülőtéri tá­ bor nyírfából ácsolt kapuja látható llovszkoje mellett, há­ rom kilométerre Alekszejev- kától, ahol a 2. magyar-had­ sereg parancsnoksága székelt ‘ dr. Jány Gusztáv vezérezre­ des vezetésével, s ahol a leg­ keletibb magyar repülőterek voltak. 1942. augusztus ele­ jén a repülőteret Ha nővér is meglátogatta barátnőjével, Gyulai István pilótatiszt fele­ ségével, aki Horthy István szárnysegédje volt.

+ A Nyikolajevkán dolgozó vöröskeresztes nővérek által meglátogatott repülőtéren, ahol egy vadászosztály, egy közel- és távolfelderítő osz­ tály és egy bombázó osztály teljesített szolgálatot, azok­ ban a napokban az a hír jár­ ta, hogy Horthy István kor­ mányzó-helyettes augusztus 20-a után haza fog térni Ma­ gyarországra, és valószínűleg a vadászosztály is hazatele­ pül. Aznapra azonban két gép számára légi felderítés vált szükségessé. A felvétel a parancshirdetéshez felsora­ kozott katonákat ábrázolja,

+ Az amatőr fényképet édes­ anyám, Tatár Ilona őrizte meg háborús emlékei között a többi repülőtéri felvétellel együtt. A máig publikálatlan fényképfelvételen Horthy Ist­ ván kormányzó-helyettes lát­ ható a repülőtéri táborban 1942. augusztus 19-én, amint az asztal fölé hajolva ismer­ teti a másnapi felderítő repü­ lés terveit.

+ A következő két repülőté­ ri felvétel 1942, augusztus 5- én készült: az első egy Sztarlj Oszkol és Novij Oszkol kö­ zött kényszerleszállást vég­ rehajtott német gép roncsa­ it, a második egy llovszkoje mellett túl alacsonyan repü­ lő s emiatt lezuhant orosz gép roncsait mutatja, Az au­ gusztus 20-án történtekre a szemtanú, Nemeslaki Zol­ tán őrmester így emléke­ zett: ,,A megállapodás úgy szólt, hogy az első felderí­ tőgép biztosítását Horthy István meg én fogom végez­ ni. Nem emlékszem ponto­ san, valamelyikünknek a gé­ pe nem indult be, és mivel .dőben voltunk, a kormány­ zó-helyettes átszólt a másik gép párnak, vegyék fel az el­ ső gépet, majd mi felvesszük a másodikat. Addig hátha be­ idül. Levegőt kellett hozat­

  • - amivel az indítást végez­

ték a gépen. Mi is beindul­ tunk, lemotorpróbáztunk, e startoltunk, volt egy külön ~ely. ahol a géppuskákat ki­ próbáltuk, s körülbelül olyan 350-400 méter magasan fölé irtünk a közelfelderítő rep­ te re k . Akkor startolt el a geo A kormányzó-helyettes, "ogy észrevegye a felderítő- geD. egy kicsit megnyomta a géoet, alacsonyabbra ment, e ég nagy sebességgel. Én a ■ _ ső oldalon kísértem akkor, és -gy ereztem, hogy túl szűk esz ez a forduló, amibe bele- ^szaett. Úgyhogy én följebb e emelkedtem, kicsit maga- s.=:^ra. hogy elvesszem a se­ bességem. és úgy tudtam ezt - szűk fordulót megcsinálni, • seDb sebességgel, Körülbe- . száz méterrel magasabbra ~e~tem. és amikor újból be­ - tettem, hogy ne legyek ra~_zamosan, akkor láttam, ~ z g • a gép először bara, a

te egy horhos, ami hatvan­ nyolcvan méter magas lehe­ tett, annak körülbelül a köze­ pébe belerohant, belévágó- dott, egy pillanat alatt fölrob­ bant az üzemanyag. Az esti órákban tudtak csak hozzá­ férkőzni a roncshoz, mert az égő gépet be kellett először takarni, hogy elaludjon. Este szedték ki a holttestet."

+ Vitéz Horthy István kor­ mányzó-helyettes, repülő fő­ hadnagy fel ravatalozott ko­ porsója a táborban 1942. au­ gusztus 20-án. A szintén Ta­ tár Ilona hagyatékából szár­ mazó publikálatlan felvételen a koporsó előtt elhelyezett légcsavar, a nemzetiszínű sza- s koszorú, Illetve a ko­ porsó két oldalán álló díszőr­ ség is látható.

+ A cssec Tudatos összegv . tese -meg­ őrzése edesapám nővérének. Katona Ilona (1900-1976) pedagógus nagynénémnek köszönhető. Amint az álta­ la egybegyűjtött képeslapok bizonyítják, érdeklődése a lapok, régi dokumentumok iránt már gyermekkorában jelentkezett. Ezt bizonyára édesapja testvérei is érzé­ kelték, hiszen a legidősebb fi­ vér, az édesapa 1920-ban be­ következett halála után üd­ vözlőlapjaikat nem sógornő­ jüknek, hanem unokahúguk­ nak küldték. Hagyatéka ké­ pezi alapját családi emléke- nk gyűjteményének. A ké­ pen édesapám három test­ vére, Ilona, József és Margit látható.

+ Katona Ilona, aki a ré­ gi képeslapokat a dolgozók esti 'skolájában szemléltető eszközként is felhasználta, a családi levelezés háborús és békebeli darabjai mellett sa­ ját címére barátnői, ifjúko­ ri hódolói, ismerősei vagy a család barátai által írott la­ pokat, leveleket is megőriz­ te. Közöttük persze a csa­ lád orvos tagjai - édesapja és két fiútestvére - számára érkezett gyógyszerismertető vagy egészségügyi témájú la­ pokat is gondosan archiválta csakúgy, mint azt az emlékla­ pot, amelyből kiderül, hogy a tizenkét Kmetykó testvér kö­ zül nagynénje, Bonifácia irgal­ mas rendi apácaként segítet­ te, gyámolítottá a rászoruló­ kat. Az emléklapot 1931. feb­ ruár 2-án Zso.nán adták ki, Kmetykó Bonifácia elhivatá- sának 50. évfordulóján.

Magníficat anima mea Dominum

Luc.

I.

46.

Rozpomienka

na

den

50

roc. jubileuma

suojho sv. povolania

1881— 1951.

B onifácia

K m e fk o

milosrdná sastra Stf.

Vincenta.

V Ziline

2. febr.

1931.

^

M

^

^

ja

a

^

e

s

s

U

,g

s a j a t

 

r e *

i k

i l iv f o r -

v

O a g o n

^

r

h e c

s íro Iin

 
 

¿g p ed ig

a~

pflntop°n

 

X h i°c°

 

yíIlo” flI

 

sedob rol

 

stb.-r'■

D ig flíen

 

Secac°rnin

 

m ^ b i^

flt0

 

f e l h í v 1* ."

 

L

,

W

^

nI

W

r <

*

.

w

*

-

*

*

 

K

<

(\>

-

i L

í -

 

I

u

f t «

* *

'

+ A Tokióból 1927 decem­ berében ifjabb dr. Katona Józsefnek, édesapám testvé­ rének érkezett díszes kivi­ telű újévi köszöntőn a Hoff- mann-La Roche cég ta­ nulmányi osztálya a híres Roche-féle gyógyszerkészít­ ményeket ajánlja, jó reklám­ fogásként a cég bécsi kiren­ deltségének megrendelőlap­ ját is mellékelve. A kihajtha­ tó képeslap bal oldalán a To­ kió utcáit énekszóval, muzsi­ kával járó újévköszöntőket látunk, a jobb oldalán a cég meleg hangú jókívánságait olvashatjuk a megrendelhe­ tő Roche-készítmények fel­ sorolásával együtt.

+ A Magyar Pharma Gyógy-

árú

Rt.

által

1944. március

22-én szintén ifjabb dr. Kato­ na József címére küldött ké­

peslap a Betaxin nevű gyógy­ szer reklámozására szolgált. Előlapján az atlétikai témájú szobrairól híressé vált görög szobrász, Myron alkotása, az egészséget is szimbolizá­ ló diszkoszvető alakja látható.

v

-

?

 

,

—^

 

---

 

,

of

.

.

th a

N « t]o n * J

O

*

]

]

«

?

 

Iba

S.

I

.

t l a

S q u a r a

li a r a

(a

a

S t a t i o n

 

o f

4

 

0

 

-

 

I,,

+ Azt, hogy a csaiád

barátai

 

• •

»as»

-'

• *

e > • *.

 

»n Cs'.uml IW

..

 

•« |-

 

T

b f ^ i

i

n

 

i l

i

;

M

 

H

' f

!

c

l

A

S i r

f

   

is levelezést folytattak Katona

 

ir.-»

C’t c

r

; ^

o i

b t - M

'•» u r i n

 

fi; d e

t * e

I w p

= * i o S

f r c n t

Ilonával, talán a legjobDan a

w ith

JU

p f ir a le a i

tr*»jnr© *.

 

— ^

opao a

 

in to

th a

i t r a e d

s o d

 

t h e

B a k a r l o a

H * .II w a ,

 

dr. Ernőd aláírással 1909. júli­ us 20-án Londonból dr Kmety-

 

7*1. “ I" ?

kó János részére küldött egyetlen képeslappal, illetve az Ernőd Aurél +estőművész által Ilonához írott kötegnyi- levél és képeslap illusztráció-

 

/

■n keresztül érzékeltetnető. Ernőd Aurél az I. világháború alatt az olasz fronton szol gált, nagynénémhez, .lletve családjához szóló számos írá­ sát is onnan küldte

4.

+ Az I. világháború idején olyan postai levelezőlapok is forgalomba kerültek, amelye­ ken nem volt illusztráció. Eze­ ket a vállalkozó szellemű ka­ tonák rajzaikkal maguk alakí­ tották képeslapokká. Katona Ilona hagyatékában ilyen la­ pok is fennmaradtak. Erre a példát Ernőd Aurél alkotásai szolgáltatják, aki igazi festő­ művész módjára nem állhat­ ta meg, hogy lapjait, leveleit legalaDD rajzzal ne illusztrál­ ta volna. A távoli tálján, az­ az olasz frontról 1918. már­ cius 9-én Katona Ilona diák­ lánynak küldött, éppen harc­ téri nyugalmi állapotot tükrö­ ző levelének befejező részé­ hez a művész illusztrációt is készített, „Én örvendek ví­ gan a becses egészségemnek. Mint a 6. század parancsnoka sokféle privilégiumnak örven­ dek. A táltosomon bejárom az egész tálján csizmát. Stíl­ szerűen kurizálok az ódon ta-

T v jo o t»

- E

T fiÍT V É R

 

|*MLYEM

MAV

V F N M A l

 

-T uD j A

^

O

n

s i b

.

N

I

H

LCHESSCW

A i“

TUB

Wi .Mi<OR (v|«MCfcMHA? GVJLYAt VAN1

lián nőknek, lásd az alábbi áb­

rát ...

Kezeidet csókolja: Relli”

- írja. A stílszerű kurizálást bemutató illusztráció magá­ ért beszél éppúgy, mint a kö­ vetkező lapok tusrajzai, ame­ lyek a háborúba besorolt tál­

tosok sorsát parodizálja. Vagy az általunk ismeretlen alkotó által készített lap, amely az állóháború egyhangúságát, a zord időjárású keleti fron­ tot tükrözi. Dr. Kmetykó Já­ nos elbeszéléseiből is tudom, hogy télen a helyzet sokszor elviselhetetlen volt a mínusz 20-30 Celsijs-fokos h.deg-

ben. Az otthonról kapott, a képen is jól látható kötött sá­ lak, kesztyűk ruházatuk kiegé­ szítésére szolgáltak.

+ A doni pokol után évti­ zedekig hallgattak a félszáz­ ezernyi hősi halált halt, illet­ ve 15-20 ezer hadifogságban elpusztult férfit gyászoló öz­ vegyek, árvák és szülők is. A frontra vezényeltek hősök, az elveszettek áldozatok vol­ tak, semmiképpen sem bű­ nösök a hitlerizmus oldalán. Az áldozatok legdrágább kin­ csüket, életüket adták hazá­ jukért, de fájdalmukra, szo­ morú tapasztalataikra, át­ élt élményeikre csak keve­ sen voltak kíváncsiak. Elma­ radt a gyász feldolgozása is. Megbélyegezték őket. Mi­ ért? - kérdezem én. Kato­ náink, az egészségügyiek, a hátországbeliek nem a ma­ ximumot nyújtották az első és második világégés során? Az első ejtőernyős ugrás­ ból. mint hadtörténeti, tör­ ténelmi aviatika1 eseményről, annak 65. évfordulójáról id. Füiöp Tibor emlékezett meg szép méltatásban. A fronton szolgáló ápolók emberfeletti "•'unkájára emlékezve a do­ ' katasztrófa 63. évfordu­ lóján a Hadtörténeti Múze­ umban avattak emléktáblát. Az ápolónők, orvosok, gyó- gWtók sokszor arctalanok, személytelenek maradnak, maradtak a háború forgata­ gában, de békés hétköznapja- nk során is. Egy-egy életünk­ ben kiemelkedően fontos szerepet játszó egészségügyi egyéniség nevét, képét azon­ ban mindegyikünk megőrzi. S természetesen óvja, to- ábbviszi a családi emlékezet

s. rrédéric Joliot-Curie fran­ . :a atomfizikus (1900-1958) szavaival: „Valójában csak az ~al rrjeg, aki nem hagy örök­

séget

... "osszú láncokból áll s ezek ~ "den egves szeme ’ öcoe- <evésbe n ve- és . í í z ss."

maga

után

A

ét

-«-öz e

\

?

r

0 - lA J

A i L é )

-

*

Z -

A

mikor a Monarchia haderejét kiszolgáló egészségügy témájával kap­ csolatos képeslapokkal találkoztam, számos kérdés merült fel ben­

nem. Hogyan is működtek a kiszolgáló egységek, miként történt a segélynyújtás, mentés, ellátás, szállítás, gyógykezelés? Tanúk, mesélők, túlélők nincsenek már, így nehéz a kérdések megválaszolása. Hány segélyhely, kórház, járványkórház, nyugvóhely létezett? Milyen volt közöttük a kapcsolat? Hogyan történt a sebesültek osztályozása, ellátása, elkülönítése, az egészségügyi szer­ vezés? E témának az ad különös jelentőséget, hogy megdöbbentő ellentmon­ dás feszül a háború előtt becsült és a valós veszteségek között. Az előre jó­ solt személyi veszteségeket jelentősen meghaladták a háború folyamán. Ennek megfelelően a háborús egészségügyi ellátás nagy valószínűséggel - dacára az egészségügyi személyzet áldozatos munkájának - jóval a megkívánt szint alatt működött. A témával kapcsolatban végzett kutatásaim során tapasztaltam, hogy az ide vonatkozó irodalom szegényes, hadtörténetírásunk a mai napig adós a részletek feldolgozásával. A háborúban a katonaorvosi és egészségügyi szolgálat feladata - a moz­ gósítási tervnek megfelelően - a szükséges egészségügyi tervek végrehajtása,

a tábori és csapatkórházak láncának kialakítása, a megfelelő személyi és beren­ dezési tárgyak, eszközök előkészítése volt. E témáról, a katonai egészségügyi intézetekről nem jelent meg kiadvány, ezért külön is érdekes az ezzel kapcso­ latban fellelhető képeslapanyag. A magyar királyi honvédség a megbetegedett vagy megsérült tisztek és hon­ védek ápolására egészségügyi intézeteket tartott fenn, amelyeknek két fő válfaja működött: az állandó egészségügyi intézetek és a tábori egészségügyi intézetek. Az állandó egészségügyi intézetek keretébe a helyőrségi kórházak, a csa­ patkórházak, a honvédkórházak és a gyengélkedőházak tartoztak. A nagyobb helyőrségekben ápolásra és kiképzésre szolgáló helyőrségi kórházakat állítottak fel. A császári és királyi közös haderő a Monarchia területén az I. világháború idején 27 helyőrségi kórházat működtetett - ebből egy a haditengerészeté volt Pólában -, amelyeket az adott település helynevével és a hozzárendelt arab számmal jelöltek. A magyar királyi honvédség egy helyőrségi kórházzal rendel­ kezett Magyar királyi budapesti I. honvéd helyőrségi kórház elnevezéssel, ame­ lyet 1898-ban adtak át a Gyáli úton 204 férőhellyel. E kórház később fertőző és megfigyelő osztályokkal bővült, az I. világháború kitörésekor 6 osztállyal és 341 férőhellyel rendelkezett. Az ol/an he veken, ahol a helyőrségi létszám az 500 főt meghaladta, és nem volt he 'őrséit, kórház, csapatkórházak működtek. Feladatuk az ápolószemély­ zet. sezes~~- /ók és gyógyszolgák kiképzése volt. Önállóan tevékenykedtek, ce sa át a c^ á— /a nem rendelkeztek: személyzetüket azok a csapatok adták, £rTV£ „ 5> ~e-eg <£-oná:t áoolták. Szükség esetén bővítették vagy feloszlat­ nia -zz- -.* - zc. ze~ csapatkórházai tartaíékkórháznak, amennyiben erődített

-«e

e-

.

< c*'Tkíz 3Í< rtói’. "*2. ezté<.

HonvédKÓr+iázakat rendszerint olyan helyen állították fel, ahol a honvéd­ csapatok létszáma az 500 főt meghaladta, de ott császári és királyi helyőrségi kórház nem működött. Feladatuk az egészségügyi személyzet, az önkéntes hon­ véd segédorvos-helyettesek kiképzése volt. Az első honvédkórházakat 1896- ban például Debrecenben, Szegeden, Sziszeken, Marosvásárhelyen, Munkácson alapították, ezeket állomáshelyükkel jelölték. A kórház parancsnoka törzsorvosi rangban szolgáló katonaorvos volt, aki a kórház orvos-főnöki teendőit is ellátta. Minden olyan helyen, ahol a helyőrség létszáma 300 és 500 fő között moz­ gott, gyengélkedőházak működtek. Fölállításukat, például járványok esetén, az ezzel megbízott csapattest végezte, amelynek alosztályaként működött, s pa­ rancsnoka a csapattest orvos-főnöke volt. A tábori mozgó kórházakat és gyógyszertárakat a világon elsőként az 1848-as honvédsereg alkalmazta. Tábori egészségügyi intézeteket 1914-től, a mozgósításkor állítottak fel. Ezeknek az intézeteknek két feladatuk volt: a se­ besültek és betegek hátországba szállítása orvosi segély és kórházi ellátás biz­ tosítására, illetve a sebesültekés betegek hadszíntéren kívüli, hátországi vagy más területen való szétosztása a járványok fellépésének elkerülése érdekében. A tábori kórházak általában mozgó intézetek voltak, amelyek követték a hadsereg mozgását, és csak szükség esetén, a harcvonal mögött 10-15 lem­ re települtek be egy-egy erre alkalmas épületbe, egy őrnagy törzsorvos parancsnoksága alatt. A tábori kórházak mellett mozgó tartalékkórházak, tábori gyengélkedőházak és betegnyugvó állomások működtek. A mozgó tartalékkórházak a tábori kórházak befogadóképességének harmadrészével rendelkeztek. A tábori gyengélkedőházakat és betegnyugvó állomásokat a környék vasútállomásairól nevezték el. Az egészségügyi vasútvonat, a tábori

ruha- és egészségügyi anyagraktár, illetve a hadosztály-egészségügyi intézet is a tábori intézetekhez tartozott. Az egészségügyi csapat önálló katonai csoportot alkotott, amely a bécsi egészségügyi csapatparancsnok alá volt rendelve. Ennek állománya 85 tiszt és 3100 egészségügyi katona volt, Háború esetén az egészségügyi osztagok a mű­ ködő hadsereg területén telepített tábori kórházakban - tartalékosokkal kiegé­ szítve - biztosították a sebesült- és betegellátást, vezették a tábori egészségügyi intézeteket: a kötözőket, beteggyűjtőket stb. A hátországban hasonló intézeteket telepítettek és működtettek. A magyar királyi honvédségnek egészségügyi osz­ taga nem volt, mozgósításkor a behívott önkéntesekkel és tartalékosokkal szer­ vezték meg a hadműveleti területeken a tábori intézményeket, amiben nagy sze­ repe volt a Magyar Vöröskereszt kiképzett háborús egészségügyi osztagainak is. A szervezés tehát a háború előtt így nézett ki. A rideg leírás után a valóság kijózanítóbb és borzalmasabb képét kapjuk a háborút követően - 1933-ban Pilch Jenő szerkesztésében - megjelent, ,,A magyar katona. Vitézségünk ezer éve” című műből: „Az 1914 derekától 1918 végéig terjedő istenítéleti viaskodás- ban, amelyet az emberiség történetében világháborúnak neveznek, a magyar nemzet emberben és anyagban mérhetetlen áldozatokat hozott. Mert nem csak a katonáknak kellett vérezni fegyverrel a kezében, hanem mindkét nembeli meglett embereknek, az aggoknak és a csecsemőknek is át kellett szenvedniük a gazdasági háború nélkülözéseit. A rettenetes felfordulásban a magyar katona megint rendíthetetlenül küzdött a világ minden táján, éspedig nem csak száraz­ földön, a nyílt, a mozgó háborúban, hanem a tengeren és a levegőben, valamint az árokharcokban is. Szilárdan állott azokban a rettenetes csatákban, amelyek heteken és hónapokon át viharzottak.”

K .U .K .

RES. SPITAL St.MICHAEL °/L KRIEGShVEIHNACHTEN 1Q Ê

 

RendíoVoz^

 

I

a Z

-

^

„ /

'

Ä

i

q

f

- Æ

-

-

 

S

-

r *

 

y r- 'i-

 
 

B*o

S

tájerország második legnagyobb városa, Leoben közelében fekszik Sankt Michael kicsiny települése, ahol az első világháború folyamán a

(császári és királyi 10. hadsereg 7. tartalékkórháza nyert elhelyezést. • iMuka dr. PáKh Albert magyar királyi honvéd ezredorvos volt, akinek iiQSztoitíai - tisztek, orvosok, tisztviselők - 1916 karácsonyára bőséges -* «K Ugal ellátott albumot ajándékoztak. A család birtokában megma-

  • - becses és a háborús egészségügyről sokoldalúan informáló albumból az

unfla, p H

?\

Miklós hozzájárulásával közlünk képeket.

jdSe.'Üs,

A felvétel dr. Pákh Albert magyar királyi honvéd ez- ■Edorvost, a tábori tarta- ekkórház parancsnokát mu­ tatja hivatali környezetében, lid 1917. november 6-án már twzsorvos volt, s hivatalo­ san a 13. honvéd gyalogez­ red állományába tartozott. Az album borítóját díszítő, az ^ársdékozás alkalmáról és £f)réről árulkodó fém név­ tábla mellett a kórházpa- nocsnok személyes iratait, ¿ive a 10. hadsereg sasos- szidás jelvényéé is láthatjuk.

d«> j “ “ ' c a M < * ' l l n » '
d«> j
'
c
a
M
<
* '
l l n » '
"
_
o d tr -
v
W
Ö
1

' k

i

t

A hegyek és a Mura fo­ lyó melletti Sankt Michael településtől jól elkülönülve a császári és királyi 7. tar­ talékkórház 1915-ben alapí­ tott épületegyüttese látha­ tó. Kissé távolabb, a temp­ lomkertben a helyi temető is kivehető, megjegyzendő azonban, hogy még ugyan­ ebben az évben a falu hősi tem etőjét is létrehozták.

A felvételen a kórházpa­ rancsnok az ápolószemély­ zet körében látható. A vörös­ keresztes parolival ellátott téli egyenruhás hölgyek kö­ zül többek „kebelét" az oszt­

rák-magyar Vöröskereszt Díszérem ezüst vagy bronz fokozata, illetve ápolónői jel­ vény ékesíti.

+ - "■ nadsereg 7 -ana- lékkórházának szinte város­ sá nőtt objektum-együttese a település mellett fából ké­ szült 24 épületével a népis­ kola kétszintes kőépületét vette körül. A felvételen a 7. őrbarakk és a súlyos betegek barakkja elé vöröskeresztes szállítmány érkezik. A 10. hadsereget atiroli offenzívá­ ra készülve 1916 februárjá­ ban hozták létre, parancsno­ kává Rohr Ferenc táborno­ kot nevezték ki. S bár a tiro- li offenzíva elmaradt, a had­ sereg 1916-ban már a május 15. és június 10. között lezaj­ lott asiagói csatában is jelen­ tős szerepet játszott.

+ A kórházparancsnok vala­ mely ünnepélyes alkalomból felsorakozott személyi állo­ mány jelenlétében kitünte­ tést tűz egyik katonája mellé­ re. A mozgóháborúról az ál­ lóháborúra való áttérés a fő hadszínterek közelében már 19 16-ban az egészségügyi in­ tézetek és berendezések fo­ lyamatos fejlesztését követel­ te, A sebesülteket a fogatolt és közúti motoros járművek mellett vasúton és repülőgé­ pen is szállították. A fejlesz­ tések, a szállítás tömegessé válása az egészségügyi kisegí­ tő személyi állomány létszá­ mának folyamatos növelését is megkövetelte.

+ A kiszolgáló konyhai sze­ mélyzet csoportképe. A kato­ nák táplálása különösen fon­ tos és kiemelt szerepet kapott az egészségügyi intézmények­ ben. Dacára a háborús viszo­ nyoknak és a világégés folya­ mán bevezetett korlátozá­ soknak, a betegeknek mind­ végig bőséges és tápláló kosz­ tat igyekeztek biztosítani.

+ Kés, villa, fanyélbe erősí­ tett kiskanál, házilag „megre- parálva". Az alpakka evőesz­ közöket a világháború előtt és annak folyamán ugyanaz a Krupp cég gyártotta, amelyik a tüzérségi és gyalogsági lő­ szerek jó részét is ...

' kórház élelmezés te­ stében is teljesen önellá- olt: állatokat - baromfi, . sertés, szarvasmarha - ottak, tejgazdaságot mű­ tettek. A környék lakos­ ból, mind beszállítótól, lenként gyümölcsöt, to- ás egyéb friss élelmisze­ re szereztek be, lehető­ : <hez mérten. A háború m án azonban az élelmi- xészletek beszűkülése, a ■endszer bevezetése mi­ e forrás lassan elapadt.

+ £gos. tiszt- kcr:erem s~- *t egymás meJé állított ágyaKKal, az ágyakban ,obb oldalt a fényképen látsza­ ni vágyó betegek még előre is hajolnak a vaskályha mel­ lett. A falon hátul feltehető­ leg a barakk rendjére vonat­ kozó feliratok, táblák köze­ lében egy térkép körvonala sejlik fel, amelyen a katonák a hadi helyzet változását kö­ vethették.

+ Sebesült, gyógyulófélben levő katonák kosárfonás köz­ ben, amely időtöltés az ön­ ellátáson túl jótékony célt is szolgálhatott, A kosárfonás később az I. világháborús ha­ dirokkantak társadalmi beil­ leszkedését segítő, a modern rehabilitáció alapjait képező kórházi átképző tanfolyamok meghatározó tevékenységét jelentette. A hadirokkantak rehabilitációja, a társadalm beilleszkedés, illetve a pro­ tézisekkel való ellátás érde­

kében az I. világháború után először az Amerikai Egyesült Államok hoztak különböző intézkedéseket. 1920-ban ki­ adták a szakmai rehabilitáci­ óról szóló törvényt, s még

ugyanebben az évben

N é­

metországban megszületett a porosz rokkantgondozási törvény is. Magyarországon a hadirokkantak átképzésével a hátországban már a háború folyamán is intenzíven foglal­ koztak. A csonka, béna vagy hiányzó végtagok látványának széles körű társadalmi elfoga­

dását propagandakiadványok­ kal, kiállításokkal segítették.

+ A felvétel épp a beállítat- lansága miatt érdemel figyel­ met: egymással trécselő ápo­ lónők, a fess tiszt felé szen­ dén hajló nővérke ...

+ Kezelőhelyiség ápolósze­ mélyzettel, A sebesültek és betegek ellátása, gyógyítása, hátországi gyógyintézetekbe való szállítása mellett a járvá­ nyok érdekében tett tájékoz­ tatások, illetve óvintézkedé­ sek is a tábori egészségügyi intézetek feladatkörébe tar­ toztak. A cél a keleti hadszín­ téren tomboló tífuszjárvány visszaszorítása, terjedésé­ nek megakadályozása, vala­ mint megelőzése volt.

+ A betegek tisztán tartása, a tetvek távol tartása érde­ kében kopaszra nyírják a pá­ cienseket, de a személyzetet is. A nyugati hadszíntéren a lövészárokharc, az állóhábo­ rú kellemetlen ismérvei, a hi­ deg, a nedvesség, a tetű és a .sztálkodási lehetőség hiá­ nya okozott járványveszélyt. Ennek megfelelően atetvetle- nftés a higiénés intézkedések •"endszeres elemévé vált, ami­ vel a ruhatetű által terjesztett Kiütéses tífusz ellen harcoltak. A hadikórházakban atetvet- enítés részeként különle­ ges fürdő- és fertőtlenítőbe- -endezéseket is alkalmaztak.

+ A gőzmosodának komoly szerep jutott a fertőtlenítés­ ben, a járványveszély csök- <entésében. A harctéri meg­ betegedések száma azon­ ban csupán akkor csökkent e entősen, amikor a szolgá- atot teljesítő katonákat vé­ dőoltásban is részesítették.

«megfelelő védőoltásokkal =- "'fuszt, a himlőt, a diftériát és a hasmenéses megbetege­ déseket is vissza lehetett szó­

.. tó Épen a hántolt fűzfavesz- szóből készült, talán éppen a sebesült katonák által fonott ^-náskosár is jól kivehető.

tan

A gőzmosodát muta­

.

J

•!

+ A sebesültszállítás m:n- dennapos látvány a tartalék­ kórházban, feltehetőleg álla­ potváltozás, javulás vagy sú­ lyosbodás miatt szállítják a betegeket az egyik barakk­ ból a másikba. A háttérben az erdős hegyoldalon emlék­ mű épül.

+ Ahol az utak összefutnak:

az előtérben a 7. számú őr­ barakk és a súlyos betegek épülete látható, előtte pádon üldögélő katonák. A kiépített járda középen a parancsno­ ki épületként használt népis­ kolához vezet, amely mögül a templom tornya látszik. A háttérben pedig a békés­ nek tűnő, helyenként havas hegyek, ahol ez idő tájt már véres harcok folytak.

+ Sorban állás menázsiért, a kincstári kosztért sáros idő­ ben a konyhabarakknál, ame­ lyen jól kivehető a kemence magas kéménye is. Kitűnően látható a katonák kezében a kosár is, hiszen a járóképe­ sek egymást váltva vitték el a kenyeret, ennivalót a töb­ biek részére.

+ A megfigyelés alatt álló oetegek barakkja. Az elkülö­ nítést szolgáló, ezért körül- <erftett, kapuval ellátott ba- -skK mellett a bejáratnál őr­ katona áll bódéja előtt, mel- ette osztrák-magyar tiszt.

+ Téli tűzoltási gyakorlat és szemlélése a 10. kocsiszín, egyben a tűzoltóság előtt a szabadban. A fabarakkokat . -¿kályhákkal fűtötték, ame- • sk télen még gyulladásve- szé yesebbé tették azokat.

+ Sorban álló személyzet az s í . k raktárbarakk előtt, na­ : :evékenység közben

WACEN n iA L L t

Tábori mozielőadás, ter­ mészetesen némafilm; a vász­ non lelkészek számára rend­ szeresített érdemkereszttel kitüntetett - talán éppen tá­ bori - lelkész és hölgyisme­ rőse látható. A korban rit­ ka látványosság iránt a kép tanúsága szerint nem csak a betegek, hanem a személy­ zet is élénken érdeklődött. A belépőjegyek árából ké­ szült el a közeli Annabergen az a vöröskeresztes emlék­ mű, amelynek építését, ün­ nepélyes felavatását a felvéte­ lek szintén megörökítették.

+ A Sankt Michael ob Leo- Den közelében fekvő Anna- oerg tetején a császári és ki­ rályi 7. tartalékkórház sze­ mélyzete 1916-ban ott tar­ tózkodásuk és a császári és rályi 10. hadsereg emlékére navasi gyopárral, kardot mar- <oló ököllel, „Szeretett szül­ őföldünk nagy időszakának” 'e '-attal díszített vöröske- 'esztes emlékművet állított. A Kom oly alapozást, mérnöki munkát és előkészítést kívá­ nó építkezést, az ünnepélyes _e jvatást, az elkészült em- e<művet fényképsor örökíti ~eg az albumban, Ma ez az emlékmű jelenik meg Sankt v ichael címerében.

+ A kórház patikabarakkjá- ~sk tornácán az udvari gyász­ o k megfelelően fekete kar- sza agot viselő tisztek és höl- g-ek csoportja látható - kö­ tőén dr. Pákh Albert kór- -zparancsnokkal. Amint a sd hangulata is visszatükrözi, =z 916. november elején be- "eeződött kilencedik isonzói zsaza után atiroli határon el- -e"desedett a harc. Az egy­ — =st követő három őszi csa­ ptán a tartalékkórház éle- :esen is békésebb napok kö- .e:<eztek, s bár a harci csend - "iegy fél esztendeig tar- ~ békét nem hozott, csak . =ob isonzói csatákat, újabb sebesülteket és áldozatokat.

+ Sankt Michael temetője a :emplomkertben, behavazva, -ártérben a népiskola épüle­ té, el. S amint azt már az elő­ zőekben is említettük, a tá- :o r létrehozásával egy idő- :;efl a falu határában katonai temető is létesült.

 

S | K

 

| g

v ;" :

 
 

m

c

 

Ï V

-

r

.

► »'Itt-L*, E T

'-

 

-

 

.

 

_

2

S W

.

 

l

v

n

,A £ * ' i ' Jù ~ r •• - _ X * " O
,A £ * '
i
'
~
r
••
-
_
X
*
"
O -.- *"“
'
y .1
*
-
-
'• ^
L
;
^
r
v
V
-
^
:
-
~
f >
>
-
-
g
-
T '
-
^
s
i
»
'
i T
v
- K . "‘ *• »/■
£
* 4
á
£
.
~
B
3
s£2>
-
,
*
, y
_
;
:
.
.*>* ^
*
-1
-s

g

¡

«

.

i

A z I. világháború alatt az osztrák-magyar haderő egészségügyi szolgá­ latának egyik legfontosabb feladatát a sebesült katonák ellátása jelen­

tette. Harc előtt a csapatoktól minden harcképtelen katonát hátra­ szállítottak. Az ütközetmenetek alatt a csapatokat beosztott egészségügyi sze­ mélyzetük követte. A szükséges gyógyszer- és kötszerutánpótlást a hadosztály egészségügyi intézetének járművei szállították. Az ellenséggel való első össze­ ütközéskor az egészségügyi személyzet a harccselekmények közelébe sietett. A harc közvetlen közelében csak a sebesültvivők dolgoztak, akik a sebesülteket a legközelebbi segélyhelyre szállították, ahol a járóképes betegek is gyülekeztek.

+ Képeslapként kiadott I.

világháborús felvétel, amely

24 magyar honvédet ábrá­

zol egy olasz villa feljáratá­

nál, két bekarikázott arccal.

A szövegoldal azonban fájó-

an üres, így kilenc évtizeddel

az I, világháború után, ki em­

lékezne arra, hogy közülük ki

tért haza, ki sebesült meg, ki

szorult kórházi ápolásra. Egy

bizonyos: alig akad olyan ma­

gyar család, amely ne vesztett

volna apát, fiút vagy fivért a

nemzetpróbáló háborúban.

+ Az alpesi környezetben lé­

vő falu földútján keresztben

‘elsorakozó katonákat ábrá­

zoló képeslapot, amelynek

szövegoldala szintén üres,

dr. Hegedűs József törvény­

széki táblabíró küldte ha­

za az olasz frontról. A 38-as

zászlószám alapján hadtör­

téneti nyomozásba is kezd­

hetnénk, de küldője balkö­

zépen saját magát, az autó-

“ oz közel álló dr. Bánó Lehelt

es Molnár Dezsőt bekarikáz­

ta. A jelölés alapján a kül-

cő vagy a címzett számára

c . Donovitz Tibor, Reicher

-dolf és dr. Katona József

.-ak is fontosak lehettek.

+ E képeslap alapján töb­

bet tudunk az előbbiről is,

a. 'elvételen dr. Hegedűs Jó­

zsef és Molnár Dezső a be-

a-ikázésok nyomán jól azo-

Tcs'tható. A szövegoldaíra

f Hegedűs József a követ­

kezőket írta:,, 1918. június 14.

  • - 7 utolsó Piave-offenzíva.

  • - 38. hadosztály törzskara:

.özépen Molnár Dezső altá­

bornagy, balról Koszmovszky

ózsef vezérkari főnök, jobb-

rz Reuter Artúr tüzérdan-

ca'-parancsnok. - Engem

'"egtalál-e drága Mártám?”

  • - gondviselés által hazave-

zá^elt dr. Hegedűs József év-

•tzedekig bíróként praktizált,

  • c Katona József cerencváros

t szt főorvosa ért. c--. B=i~c

M

l

+ A felvételen ötven egyenruhás, vöröskeresztes karszalagot vise­

lő egészségügyi katona látható parancsnokukkal: bal szélen a zász­

lóvivő és a kürtös, középen a második sorban a tisztek. Bár a szöve­

ges oldal üres, tehát a felvétel készítésének Ideje Ismeretlen, a né-

hányuk által viselt kitüntetés azt jelzi, hogy az I. világháború mar el­

kezdődött. Létszámuk alapján a fotózáshoz egy nagy korház köze­

léből gyűlhettek egybe.

'

»

v

*

+

- z

I-1“

ja ^ á r ¿Ö-ír.

S-

dápesirő! dr. Kev.czky Dániel

jg yed n ek Ipolyságra fel­

adott képeslapot a 32. gya­

logezred özvegy- és árva­

alapja javára adták ki. A fel­

vétel a császári és királyi 32.

gyalogezred tábori távbeszé­

lő osztagának tagjait mutat­

ja, amint 1917-ben a harcoló

csapatok és a hadvezetőség

összeköttetését biztosító táv­

beszélővonalat építik, Miként

a következő két lap felvéte­

le is bizonyítja, a frontokon a

honvéd hadosztályokhoz tar­

tozó tábori távírda és távbe­

szélő osztagok a távbeszé­

lővonalak kiépítése után tá­

bori távbeszélő-állomásokat

állítottak fel, amelyeken ke­

resztül a hadvezetőség szük­

ség esetén a harcoló csapa­

tokat irányította: például elő­

renyomulási és visszavonulá­

si parancsokat adott ki, vagy

a harcban kifáradt csapatok

megerősítésére útnak indí­

tott segélycsapatok érkezé­

séről küldött üzeneteket.

+ A József főherceg vezér­

ezredes erdélyi hadikiállítása

alkalmából kiadott, 1917. ok­

tóber 7. alkalmi keletbélyeg­

zővel ellátott képeslap egy

leégett székely házat ábrázol,

amelybe a tábori posta köl­

tözött be. A szintén a hon­

véd hadosztályok köteléké­

be tartozó tábori posta fel­

adatát a katonai célokat elő­

segítő hivatalos küldemények

gyors és pontos továbbítása

képezte, illetve a magánkül­

demények közvetítésével a

hadra kelt seregek és az ott­

hon maradottak közötti ösz-

szetartozás érzésének fenn­

tartása és megerősítése.

+ Kemény tekintetű magyar

huszárról, Sztraka Lászlóról

készült harctéri felvétel, ame­

lyet 1915. szeptember 30-án

Fábián Gyulának küldött em­

lékül a Hont megyei Ipoly­

ságra. A képeslapként elkül­

dött harctéri fényképek az

otthoni családtagokra meg­

nyugtató hatással voltak, hi­

szen egyrészt hírt kaptak a

fronton harcoló szeretteiktől,

másrészt jo esetben pompás

egészségben, rosszabb eset­

ben sebesülten bár de életben

mutatta hozzátartozójukat.

 

W

I

" V

.

-

a

 

&

,

 

/

 

'

:

,

\

-

.

«

\

*

\ A

• <

.• *

i

\

*

\

;

a

.

*

.

.

A

• .'.4

/

<k .

*

\

< \

y

}

;

:

-

v

*

.

\

,

v

1

•’• ' a

.« '

r

%:

*'

<

-____________________

v

+ Cszirá<-magyar tuzer-

ség1 - ,z a gorlicei áttörésnél.

Ritka légi felvétel. A közpon­

ti hatalmak tüzérsége 1915.

május 2-án kora hajnaltól

kezdve négy órán keresztül

a nyugat-galíciai orosz arcvö-

nalat 1500 ágyútüzével borí­

totta. Az I. világháború egyik

legsikeresebb akciója volt a

német és az osztrák-magyar

haderő részéről.

+ A katonai repülés az I. vi­

lágháború folyamán alakult

ki. Az 1914-ig felállított 15

repülőszázad még csupán

felderítési feladattal vonult

ki az egyes hadszínterekre.

A fegyvertelen felderítő re­

pülőgép első ülésében a meg­

figyelőtiszt, mögötte a piló­

ta ült; kezdetben a gép ma­

ga után vontatta a császá­

ri és királyi hadilobogót is.

A háború végén már 54 ve­

gyes harci, 20 vadász és 5

vadászbombázó repülőgép

harcolt a frontokon.

+ Orosz nehézütegekre do­

bott bombák tűzhatásának

megfigyelése repülőgépből.

A fényképet az előző lap fel­

vételével együtt a Budapes­

ten 1917, április 29. és május

29. között megtartott hadi­

repülőgép-kiállítás alkalmá­

val adták ki képes levelező­

lap formájában, tudjuk meg a

lapok szövegoldalára ragasz­

tott alkalmi bélyeg és alkalmi

bélyegző szövegéből.

+ A légi megfigyelés eszkö­

ze lett a léggömb is. A hid­

rogénnel feltöltött, 600 köb­

méter űrtartalmú osztrák­

magyar megfigyelőgömb 9

méter átmérőjű volt, és 800

méter magasságig emelked­

hetett fel. Kikötve és szabad

repülésben is használták, ked­

vező széljárás esetén szemé­

lyek és tábori posta szállítá­

sára is igénybe vették.

+ A felvételen kikötött lég­

hajót láthatunk, alatta a

Hofmann-hadtest katonáit.

Az 1914-re kiépült békés lég­

hajózás eszközállományát a

háború kitörése után a szá­

razföldi hadsereg és a tenge­

részet vette át, majd további

hadászati célokat szolgáló lég­

hajókat építtettek. Elsősor­

ban felderítésre, de teherszál-

ításra is használták azokat.

targégészt ab^azoio ke-

^es ao még békeidőben ké­

szük. a háború hamarosan a

tengeren is megindult. Meg­

jegyzendő, hogy a mintegy

56 000 fős haditengerészet j

világháború folyamán a had­

erő- és fegyvernemek közt

a legkisebb összveszteséget

(3,5%) szenvedte el.

+ A képeslap alapjául szol­

gáló fénykép a hadihajó pán­

céltornyából leadott pusztító

tüzet mutatja. 1914 és 1918

között az antantállamok 59

kereskedelmi és 25 hadiha­

jóját lőttek ki. Az osztrák­

magyar haditengerészet fel­

adata az ellenség tengeri ere­

jének megtörése, a partvi­

dék védelme, a saját csapa­

tok utánpótlásának szállítása

és a saját kereskedelmi hajók

megvédése volt.

+ Osztrák-magyar torpe­

dónaszádok támadás után az

Adrián. Az Osztrák-Magyar

Monarchia kereskedelmi ha­

jóvesztesége 24 gőzös, ebből

3 kórházhajó volt a tengere­

ken 19 14 és 1918 között.

+ A képeslapon a VI. Károly

osztrák császár nevét vi­

selő cirkáló látható. A szö­

vegoldalon a hajón szolgáló

Kari 1915. október 7-én írott

cenzúrázott üdvözlete szállt

Budapesten az Alkotás ut­

ca felé Pólából, a tengeré­

szet központjából, haditen­

gerészeti és tábori postai fe­

lülbélyegzéssel.

+ Az I. Ferenc József császár

nevét viselő cirkálón szolgá­

latot teljesítő matrózokat áb­

rázoló képeslapot 1917. de­

cember 11-én Bóján küld­

te emlékül Klucsai Imre ko­

májának Castelnuovoba, re­

ményei szerint „utolsó kará­

csonyi üdvözletként a kato­

naságtól”. Valószínűleg a mai

montenegrói Hercegnovi vá­

rosról van szó, Cattaro - ma

Kotor - közelében, ahol nagy

katonai kórház is működött.

+ A Bécsben 1914-ben ki­

adott képeslap egy tengeri

csatát ábrázol. A háborúban

a hajóhadat mozgó egész­

ségügyi intézetként kórház­

hajó kísérte, amely a sebe­

sültek és betegek átvételén

túl az egyes hajók egészség­

ügyi készletének feltöltésérői

is gondoskodott. A kórház-

‘■'ajót, csónakjait és személy­

zetét elméletben az 1907-es

hágai egyezmény értelmében

megkülönböztető jelzés véd-

+e az atrocitásoktól. A hadi­

tengerészet személyi állomá­

nya haditengerészeti törzsre,

etve legénységre tagozó­

dott. A törzset tisztikar, lel-

icészség, hadbíró kar, orvos-

<ar és tisztviselőkar alkotta.

SMS.

„K a iser

Karl

VI

D é r

H e ld c n k a m p f

dér

Z ciiIj

¡Si

+ Az s eiveszé.yt f r á ' •;

vagy a halasztott sebészei

beavatkozás - lövedékek, re-

peszdarabok kivétele, sebel­

látás, amputácló stb. - lehe­

tőségét a készenlétben lévő

szerény sebészi eszköztárak

biztosították, amelyek már az

1830-as években is léteztek,

majd fokozatosan moderni­

zálódtak. Tartalmuk hasznos

= :■

e eT ~ e"~ .c

: e -esze-

* Qeavatkozás elvégzését tet­

ték lehetővé. A képen bámu­

latos épségben fennmaradt,

különleges, többrekeszes

sebészeti eszköztár látha­

tó az I. világháború idejéből, ■

dr. Nyulasi Tibor orvos ha­

gyatékából, amely ma is csa­

ládja, pontosabban sürgőssé­

gi orvos fia, ifjabb dr. Nyulasi

Tibor tulajdonában van.

+ A Budapest csatahajót

ábrázoló képeslapot 1906-

ban Udvardy Bélának küldte

Pólából Lajos keresztnevű

rokona. A hajót elsődlegesen

a partvédelemnél használták.

_ o O

* V iV '

X>to V *

I ~engerészeteit. és

'2 . ^é'viévé vált. A ten-

gera attjároról kilőtt torpe­

dót: olyan erőt képviseltek,

hogy az antant súlyos veszte­

ségei után nagyobb egysége­

it már nem vezényelte az Ad­

riára. Helyette az Otrantói-

szorosnál tengeri aknazárat

alakított ki, hogy a Monarchia

tengeralattjáróinak mozgását

megakadályozza. Ezt a zárat

törte át Horthy Miklós ten­

gernagy, aki a Novara gyors­

cirkálón teljesített szolgála­

tot, s aki egyben az osztrák­

magyar támadókötelék pa­

rancsnoka is volt.

+ A Novara hajó az olasz

Porto Corslnl kikötője mel­

lett 1915. május 24-én, amint

a partról tüzelnek rá. Az an­

tant és az osztrák-magyar

haditengerészet által .vívott

otrantói csatában Horthy Mik­

lós sorhajókapitány kitűnő

manőverezéseinek köszön­

hetően sikerült a tengeri zá­

rat áttörni, és a Monarchia

flottájának egérutat nyerve

megmenekülni. A csatában a

kapitány is súlyosan megse­

besült, testét srapneldarab

találta el, amit műtéti úton

távolítottak el.

+ A Helgoland sérült kémé­

nye. Az otrantói csatában a

Novara mellett a Helgoland

és a Saida gyorscírkáló, illet­

ve

a Balaton és a Csepel tor­

pedórombolók vettek részt.

A sikeres rajtaütés következ­

tében az Otrantói-szoros-

oan felállított tengerzár egy­

ötödét a Monarchia csata­

hajói megsemmisítették. A

személyi állomány megóvá­

sa érdekében a támadások

során a tengeri ütközetek-

oen is fontos volt az egész­

ségügyi biztosítás, az azonna-

sebellátás, a vérzéscsillapí­

tás. az akut műtét végzésé­

nek lehetősége.

+ A N ovara romos fedélze­

te. Az 1917. május 15-én le­

zajlott tengeri összecsapás

=;att. bár egyetlen osztrák­

magyar hajó sem süllyedt el,

a Novara is súlyosan megsé-

. t. a mozgásképtelenné vált

l^orscirkáló a Saida vontató-

• cteién tért vissza a bázisra.

- -adihajókat meghatáro-

feladatokkal kórházha-

Z' k .sérték, mert kikötők­

ből kórházaktól távol is alap-

e*c fontosságú volt a sze­

me ■ és tárgyi feltételek biz-

■cs tása a műtéti beavatko-

zzsoKhoz. A haditengerészeti

osok at a pólai haditenge-

-észe" kórházban képez+e*

+ Az európai hírű, impozáns, 152 méter hosszú, 20 000 tonna víz-

kiszorítású Szent István csatahajót 1918. június 10-én egy olasz tor­

pedóhajó - a hajót védő torpedónaszádok között a ködben átlopóz-

va - két torpedóval eltalálta. Az hajóóriás háromórás megfeszített

küzdelem után 6 óra 12 perckor örökre a hullámsírba veszett. Négy

tiszt és a legénység 85 tagja is a tengerbe fulladt. A sors fintora, hogy

a torpedót Luppis János Balázs cs. és kir. fregattkapitány találta fel,

és első modellje 1860-ban a Fiumében lévő üzemben készült el.

+ A "lémet Kiadású zsáner­

kép a búcsú pillanatát örökí­

ti meg, amint a frontra indu­

ló katona egyik kezével még

a kedvesét öleli, a másikban

már a fegyverét tartja.

+ A boldog ifjú párt mutató

képeslap feliratából s a szö­

vegoldalon szereplő 19 17-es

keltezésből tudhatjuk, hogy

az együttlét öröme hamar

elszáll, hiszen a szabadságon

vagy eltávozáson lévő kato­

nának hamarosan újra bú­

csúznia kell, s a képoldalon

feltett kérdésekre ismét egy­

mástól távol várják a választ,

a háború végét.

+ A szívekbe égett búcsú

pillanata és a viszontlátás

mielőbbi reménye között a

lányok otthon, a katonák a

fronton várják az újratalál-

kozás, a béke idejét.

+ Az 1915. március 4-én fel­

adott képeslap alapjául szol­

gáló, a Szófiai Modern Mű­

vészeti Múzeum anyagából

származó festmény alkotóját

korán megérintették a hábo­

rús események. A borongós

hangulatú, ..

Hazatérés”

címet

viselő kép egy teraszon ülő

sebesült huszártisztet ábrá­

zol az őt ápoló hitvessel és

a gazdája lábaihoz bújó ku­

tyával. A nő arcán beletörő­

dő szomorúság tükröződik, a

férfi tekintete a semmibe ré­

ved. Lesz-e gyógyulás, vissza­

térés a frontra, vagy a hadi­

rokkant, a halálraítélt szomo­

rú sorsa ez?

+ A német kiadású, Vancsura

Etelkának 1915. május 3-án

Budakeszire küldött képes­

lapon lent az otthoni ápo­

lásban részesülő háborús

fej- és karsérült gyámolítá-

sa, levegőztetése látható, a

felhőkben pedig a sebesült

háborús víziója jelenik meg.

+

A

..

Hős

sírja" címet vise­

festmény

a mennyben

a

dicső csatát,

a földön

a hő­

sök jelképes sírját ábrázol­

ja a keleti frontot idéző nyír­

fa árnyékában. Az 1915. au­

gusztus 31-én írott üdvözlet

nem véletlenül került erre a

képeslapra, hiszen a háborús

veszteségek miatt a hasonló

témájú képeslapokat ekkor

már egyre nagyobb szám­

ban adták ki. Az ezekre ke­

rülő 5 filléres hadibélyeg árá­

ból 2 fillért hadisegélyként az

egyre növekvő számú hadi­

özvegyek és árvák megsegí­

tésére fordítottak.

+ A ratoszym temető Len­

gyelországban. A lapon Kar-

csay Béla százados arról ér­

tesíti katonatársát, hogy az

1914. szeptember 6-án el­

lenséges kézre került teme­

tőben a képen látható sírt, a

„hős sírját" a 18. honvéd gya­

logezred 1915. július 20-án

helyreállította, és a hátra­

maradottaknak Igaz részvé­

tét tolmácsolja. Az I. világhá­

ború küzdelmei során az el­

lenség halottjait Is hősöknek

tekintették, és gondoskodtak

eltemetésükről is.

+ A császári és királyi tar­

talékkórház III. osztályának

ápoltja írta e szomorú la­

pot Bécsből 1917. december

9-én szépreményű Lawiepek

Elvirának Monorra. „Kedves

Elvira! Tegnap operáltak meg.

Sikerült, de rémes fájdalmaim

vannak. Az éjjel egy percet

sem aludtam, dacára a mor­

fiumnak, Az egész hegem

gyulladásban van. Sokszor

csókol Lawiepek.” Amennyi­

re megítélhető, súlyos gyul­

ladásos sérülés műtéti ellátá­

sa után íródott a lap, küldő­

je, bizonyára a címzett testvé­

re - a kábító fájdalomcsillapí­

tó ellenére - bízik felépülé­

sében. A művészi kép sanya­

rú téli viszonyok közötti drá­

mai pillanatot emel ki, a kato­

nák fedezékükből célra tarta­

nak az álcaruhában környe­

zetükkel szinte eggyé olvadó,

az erdőből a puskacsövek elé

lépő orosz katonákra.

+ Az egészségügyi kutyák

hadi szolgálatba állítása kivá­

ló tulajdonságaik révén külö­

nös előkészületeket nem igé­

nyelt, ezzel szemben sok he­

lyen kiváltották az embert.

Az I. világháborúban jelen­

tő-, kísérő-, egészségügyi,

őr- és vontatókutyák tettek

jó szolgálatot. A háborúban a

lóállomány mellett nagyszá­

mú egészségügyi kutya volt

besorozva, A vöröskeresz­

tes jelvénnyel felszerelt, be­

tanított kutyáknak az erdős,

Ködös, áttekinthetetlen csa­

tamezőkön rekedt magate­

hetetlen sérültek felkutatá­

sa volt a feladatuk, segítsé-

guKkel sok katonát sikerült

megtalálni, meggyógyítani,

-osszabb esetben végtisz-

zességben részesíteni.

:

mm

 

¿

¿

j

t

.

j

4 t* \

 
  • V ' T

 

,

L

'

t

<

b / * 4 *

i

' *

u

f

J

' r

4 ? '

 

V

\

>

<

* ' 4

 

J

i

t

'

j

 

É '¿ S

ie

 

t

 

o

f

r

 

- —

 

.

+ Az innsbrucki Nyugati pályaudvaron berendezett császári és kirá-

szÜKségkórházból irt lap küldője, Havlicsek Ferenc bizonyára raj­

ta van a felvételen, amely a kórházban ápolt betegeket ábrázolja két

.o^ös<e-«szteí ápolónő társaságábar A

órház pecsétjével el átott

L

lapot a tábori posta bélyegzője szerint 1915. október 31-én postáz­

ta. „Édes anyuskám, kívánom, hogy soraim a legjobb egészségben ta­

láljanak. Én már holnap, azaz 22-én megyek, de hogy hová, még nem

tudom. Bánt, hogy nem írtál, egy levelet kaptam csak. Én menyit írok,

J

és oly ritkán kapok hírt. Majd, ha megtudom, hova megyek, többet

írok. Isten veled, sokszor ölel és csókol apuskád."

+ A képeslapként kiadott fényképfelvétel egy szükségkórház kór­

termében a Matlld nővér köré összegyűlt lábadozókról készült.

A lapot Matlld nővérnek 1918. augusztus 22-én adta emlékül Tamás

István tizedes, aki feltehetően szintén szerepel a képen.

+ A felvétel bizonyára szintén az előző, Budapesten berendezett

szükségkórház udvarán készült, ahol Matild nővér két súlyos sérült

között ül. A lapot a nővér egy idősebb sérülttől, az aláírás szerint

Lipták bácsitól kapta emlékül 1919. február 4-én.

r S H

Barmherzige Samariter.

Verkauf zu Gunsten des Oestorr.-Ungar. Invalidendank zur Unterstützung der im Kriege verwundeten Soldâtes.

 

re-

-

+ - : ; S ""i-oius 2^-éo

göú egv

- ométeren

be

E .Cipesrő. Pozsonyba kül­

ún. segélyhelyeket létesítet­

dőn Képesiap grafikája a lo­

tek, ezek feladata az elsőse­

vas szeKérrel történő sebe­

 

gély adása volt. A segélyhely­

sültszállítást szemlélteti, a

re szállított sérülteteket el­

szekérderékban szénán ülő,

sődleges ellátásban részesí­

az elsősegélyt már megka­

tik, az egyiket szanitéc itat­

pott, elgyötört arcú sérültek

ja hordágyon, leghátul súlyos

útját a kórház felé. A sérültek

 

sérültet szállítanak, az előtér­

osztályozása, elsődleges vagy

ben a szanítécek fej-, és kéz­

végleges ellátása, illetve a sú­

sérülés kötözését végzik. Az

lyos sérültek kórházbajlLitta-

1914-ben készült grafika fel­

tása a segélyhelyen történt.

használásával kiadott képes­

A gyógyszerelésről az orvos

lapot 1915, március 17-én

és az egészségügyi személy­

 

Bécsben. A kép-

zet gondoskodott. A gyógy­

a képeslap az

szereket a segélyhelyeknek

hadirokkan-

mozgó szállítóeszközökről

készült.

osztották ki.

+ A súlyosabb sérültek a ha­

dikórházakba kerültek. Itt is

fontos szerep jutott a vörös­

keresztes ápolónőknek, akik

a betegeket gondozták. Fritz

Quidenus (1867-1927) festő

és illusztrátor grafikáján apá­

cák gyámolítják a rászoruló­

kat.

A gót betűkkel írt I. világ­

háborús vöröskeresztes ké­

peslap 10 pfenníges eladási

árából 6 pfennig jutott a rá­

szorulóknak.

+ Az I. világháborúban a lo­

vak még a különböző hadse­

regek elválaszthatatlan részét

képezték. A lóállomány moz­

gósításáról 1871-től a Monar­

chiában törvény gondosko­

dott. Ö t méntelepen - 22

méntelepalosztállyal - folyt

komoly munka, tenyésztés és

•elkészítés. A Monarchia a vi-

ágháború folyamán 1,5 millió

lovat veszített. A háború alatt

o-gyógytelepek is léteztek.

A

képeslap

a

918

.szá­

mú tábori kórház nagy kdP

termét ábrázolja, ahol a két

ablak közé ideiglenes oltárt

építettek. Középen a tábori

lelkész és dr. Kmetykó János

kórházparancsnok látható a

vöröskeresztes személyzet

és a betegek társaságában.

+ 3z~ ségKÓrház valahol

EszaK-Oiaszországban, bete­

ge, körében bekötött hom­

lokkal dr. Kmetykó János tá­

bori orvos látható. Amikor a

harc során dr. Kmetykó János

megsebesült, egy ellenséges

golyó átszakította téli kabátját,

zubbonyát, majd zsebóráján

gellert kapva távozott, kime­

neti nyílásokat is hagyva ma­

ga után. Egyszerre két csoda

történt: a zsebóra megakadá­

lyozta a halállal járó haslövést;

s bár az óra hátoldala, szám­

lapja megrongálódott, üvege

kitört, a mai napig pontosan

jár, ébreszt is, szerkezetét ja­

vítani nem kellett.

+

A

képeslap felvétele csá­

szári

és királyi

szükség jár­

ványkórház épülete előtt

dr. Kmetykó János kórház­

parancsnokot ábrázolja az ir­

galmas nővérek és kollegá­

ja társaságában. A cenzúrá­

zott lapot 1918. június 28-án

dr. Kmetykó János Katona

Ilonkának küldte. A Monar­

chia hadserege 1914-ben jár­

ványkórházak nélkül indult há­

borúba, a háború végén azon­

ban a járványok, fertőző meg­

betegedések gyógyítására már

40 járványkórház működött a

hadra kelt seregek mögött.

+

A

temetetlen

halottak,

a megfertőződött ivóvíz, a

tisztálkodás hiánya, a tet­

ve k megjelenése együtte­

sen és külön-külön is jár­

ványveszéllyel járt. A tetűír-

tás a frontokon nehézségek­

be ütközött, tökéletes kivi­

tele lehetetlen volt. A fej-

és ruhatetű mellett az ösz-

szes szőrrel borított test­

részen megtelepedő la-

postetű okozta vakarózás­

sal felsértett bőr bakteriá­

lis fertőzéshez vezethetett.

A világháborús járványok

óriási emberveszteséget

okoztak. A délnyugat-szer­

biai Valjevo temetőiben pél­

dául 45 000 kiütéses tífusz­

ban elhunyt katona fekszik,

köztük Szerbia 300 orvosá­

ból 20 itt találta meg hiva-

xasa jutalmát, a fakeresztet.

+

- z

7

c e c e m D e r 31-én

Becsbe"

fa

id o tt

Kep eslap

eg-

'd to rsz á g i kastélyban

ki-

a a k rto tta ll

almi katonai

lába-

■ciczó Korházat áb rázo l kris-

~a

csillárokkal,

ágyakkal

és

~ e :e g a z o n o sító

táblákkal.

 

A

képeslapként

kiadott

= .ete

feltehetően majd­

an teljes egészében mutat-

-- a ■ 'regyházi tábori

barakk

 

-■"azat. Épületei négy sor-

k vehetők, minden sor-

Z ~et barakk, tehát legke-

íseob 28 épület szolgálta

. 5 • ógyítást és kiszolgálást.

- rtérben a betegvárako-

r: és a gazdasági hivatal ba-

a eiottük nagy sürgés-

- -gás. hintó és lovas kocsik

'atoK. A sebesültszállítók

" - "agyon fekvő sérülttel áll-

■; az egészségügyi személy-

- - ’ ■ ¿"ében. Az Auguszta fő-

' 'cegasszony betegszállító

;:á~ a- De^egzőjével el-

:::

apót Horváth

Lász-

: - 5. április 16-án adta fel

Ccvács Aladár törzsor-

 

- i'

Arról értesíti főnö-

 

‘ cg a vonaton, amely-

 

t

2 ’ 3-400 beteget Arad-

.

■ : :zs. arra szállíta-

• -a : Bukov nába tarta-

■ • = eg-agyobb rend ural-

zz ■ s hogy meggyőződése

a

vonaton mindenki

 

¡¡e-"el a legteljesebben

-

r ;

e esed1.e". Atiszte-

—. es a fumor jegyeit hordo-

 

3 efejezéseként meg-

'cg a a.ejába többé

- e-e: nem aprít.

e etmentő Junghans

ie - s.a; ébresztőzseb-

■ ere, javított számlapja

Nyíregyháza

L

.iff

Barak

tábori

kórház

+ Idillinek nem mondható, de jól beállított kép feszesen álló kato­

nákkal és fegyelmezetten viselkedő sebesültekkel. Azt, hogy a ké­

peslap feladója és a rajta szereplők között volt-e kapcsolat, nem

tudhatjuk. A hordágyon súlyos fejsérultet sza tanak, az állók -

zött egy sérült fején kötést visel, az ülő végtagsérültet bajtársa itat­

ja. Az 1914. augusztus 5-én Budapesten lebélyegzett, s a 82-es tá­

bori posta által továbbított lapot Nán Györgyné házmesternek az

V. kerületi Csáky utca 4. szám alá Nán György honvéd írta, aki a

3. menetezred 2. zászlóaljának I. századában teljesített szolgálatot.

Arról értesítette a címzettet, hogy előző hó 24-én átutaztak Bu­

dapesten, ahová Szlavóniából érkeztek, majd Galíciába tartottak:

frontról újabb frontra, újabb életveszélybe.

  • - X .ù, k. SaftitätspatrOaHle ifi ZâfîgkeiL

!

.

*

-

<

.

i

"

"

-

I

0

*

1

t

i

-

*

*

x

j

A,

 

f

í

f

j

.

t

i

1

1

n

-

'

n

t

í

&

i

r

é

r

V J

 

7

/

f

fi

ZITA-KÓ RHÁZ

G a X j

|polási ügy.

i

t ic k

Jt U

iiia

V

 

/

 

( m

m

' a

x

.

MM

.r*

+

-

<ape3 ap alapjat szolgá­

ló re

.étel a Zita Kórház sze­

mélyzetének egy csoportját

mutatja. A lapot Ilonka nő­

vér 1919. január 28-án aján­

dékozta Matild nővérnek.

Valószínűleg mindketten sze­

repelnek a képen.

+ 1905. május 12-én Nagy

János a Zita Kórház 6. pa­

vilonjából arról értesítet­

te Reick Teruskát, hogy ha­

marosan hazautazik, s hogy

Teruska fivérét nem lehet fel­

keresni, mivel a Szent István

Kórház éppen ragály miatt be

volt zárva. A lapon a postai

bélyegző mellett a Zita Kór­

ház katonai ápolási ügyosz­

tályának bélyegzőlenyomata

is teljes épségében látható és

olvasható.

+ A Zita Kórházban dolgo­

zó, vörös keresztes karszala­

got viselő ápolónő zsáner­

képe. Az ilyen jellegű képes­

lapok hatására egyre többen

jelentkeztek vöröskeresztes

munkára.

+ A távolba merengő nőt

ábrázoló képeslapon a bu­

dapesti Zita Kórházban kato­

nai szolgálatot teljesítő Lajos

1918. július 5-én arról tudó­

sítja Asztl Tercsikét Zólyom­

ban, hogy 21 nap aratási sza­

badságra hazautazik, de ha

visszajön a kórházba, arról

azonnal értesíti. A szövegol­

dalon a Zita Kórház pecsét­

lenyomata jól kivehető.

 

>

* 7

V '

f

.

j

••*-

/

7

»

 

-

o

*

/

-

 

> *

^

>4r

háborúkban kiemelkedő, de nem veszélytelen szerep jut a haditu­ dósítóknak is, akik a csapatmozgásokat, harcokat, előkészületeket, átcsoportosításokat, egyszóval a hadieseményeket dokumentálják. Az itt bemutatott I. világháborús album a császári és királyi 10. hadsereg tevé­ kenységének egyes mozzanatait dokumentálja, s vall az utókornak is. Az ötven fényképet tartalmazó album főképp Hofmann császári és királyi altábornagy hadtestének háborús cselekményeiből mutat be egy-egy érdekes momentu­ mot. A fényképanyagot a Magyar Királyi Honvédelmi Minisztérium 1917. évi hadifénykép-kiállítására a Hadsegélyező Hivatal az elesett hősök özvegyei és árvái javára adta ki képes levelezőlap formájában. A Peter Hofmann gyalogsági tábornok parancsnoksága alatt 1914 októberében felállított hadseregcsoport 1915 januárjában alakult hadtestté, majd 1917 februárjában XXV. hadtestté. Végig a keleti harctéren vetették De.

+

= 'első

Isonzóná, egy

eege~ kórházban Előtérben

a honvédek a ,,kutyavonat"

vezetőit itatják. A vontató­

kutyák által húzott kis szeke­

rek az anyagmozgatásnál, út­

építésnél nélkülözhetetlenek

voltak. Esetünkben a kettes

vagy hármas kutyafogatok

lőszert, élelmet, felszerelési

tárgyakat szállítottak. Jó uta­

kon 250 kg terhet is elhúztak

a kívánt célba, amellyel egy ló

munkáját váltották ki.

+ A képeslapon a 20. hon­

véd gyalogezred orvosa,

dr. Magyar Lajos törzsorvos

látható egy nagyméretű olasz

lövedéknek támaszkodó baj­

társa és három kutya társa­

ságában. A lomtalanítás áldo­

zatául esett, majd a véletlen

szerencsének köszönhetően

részemre megtalált album e

felvételét - sajnálatos mó­

don - részlegesen a nedves­

ség okozta penész kikezdte.

+ A fúrótorony tetején lé­

vő két kalapácsból követ­

keztetve a szükségkórhá­

zat egy észak-olasz bányate­

lep épületeiből alakították ki,

A jól látható vöröskeresztes

lobogó kitűzését az 1864-es

genfi egyezmény kötelező­

en előírta. A háttérben fe­

nyőkkel borított, ködbe ve­

sző hegycsúcs. A faépületek

előtt nagy sürgés-forgás, a

betegszállítók sérültet visz­

nek, mellettük kezében csé­

szével egy ápolónővér siet.

A fényképet Willi Wagner

készítette.

+ Katonáink az I. világhábo­

rúban a harcok mellett ne­