You are on page 1of 20

HOGYAN SZÓLJUNK BELE AZ EU

ÜGYEIBE?
Az Európai Unió 5 leggyakrabban használt jogi eszköze
az állampolgári részvétel területén

www.beleszolok.eu

1/18 oldal

Az Európai Bizottság Európa a Polgárokért programjának támogatásával létrejött EPIC – European
Participation Initiatives for Citizens 2013. szeptember – 2015. február projektjéhez kapcsolódó
kiadvány.
A projekt főpályázója a romániai National Association of Citizen Advice Bureaux (NACAB),partnere
a belgiumi székhelyű European Citizens Action Service (ECAS) és a magyarországi Civil Kollégium
Alapítvány.

A kiadványv a szerző véleményét tükrözi, és az Európai Bizottság nem vonható felelősségre semmilyen
módon a jelen dokumentumban közölt vélemények kapcsán.
A kiadványt a Civil Kollégium Alapítvány megbízásából Madarász Csaba készítette.

2014. második változat

Civil Kollégium Alapítvány CKA, Magyarország
Székhely: Kunszentmiklós-Kunbábony 37/2, 6090
Levelezési cím: 1011 Budapest, Corvin tér 8. Postafiók: 1251 pf. 42.
Elérhetőségek: 06 1 201-57-28 www.civilkollegium.hu, civkol@gmail.com

2/18 oldal

TARTALOMJEGYZÉK

Előszó 4
Az Európai Parlamenti választások 5
Az Európai Polgári kezdeményezés 7
A petíció 9
Az Európai Ombudsman 12
Közérdekű adatok igénylése az EU-ban 15

3/18 oldal

Előszó
Az Európai Unió a második világháborút követő gazdasági együttműködésből mára egy széles körű
együttműködést megvalósító gazdasági és politika unióvá alakult. Számos lépésben érte el ezt a
merész, Európát átívelő együttműködés. A fejlődési állomásokból kiemelkedik a 2009-ben elfogadott
Lisszaboni Szerződés, amely az EU-szintű döntéshozatal terén hozott lényeges, az európai polgárok
számára is érzékelhető változásokat. Elméletben a szerződés számos eleme az EU intézményei és az
európai civil társadalom között kívánt hidat építeni. Kétségtelen, hogy a Lisszaboni szerződés egyik
legfontosabb újítása az, hogy EU-s intézményi szinten meghatározza az állampolgárok
bekapcsolódásának részvételi mechanizmusait. Rengeteg munka vár még ránk, amennyiben közös
célunk, hogy valóban áthidaljuk a fennálló szakadékot és megteremtsük a civil társadalom, magunk és
az EU döntéshozatali folyamatai közötti, valódi párbeszédre alapuló képviseletet.
A jelenlegi, EPIC név alatt futó nemzetközi program keretén belül a négy leggyakrabban használt
részvételi módot helyeztük előtérbe: a választást az EP választásokon, az EP-hez célzott petíciókat,
az Európai Ombudsmanhoz benyújtott kereseteket , valamint egy Európai Polgári
Kezdeményezés indítását és támogatását.
Mindezen felül beemeltünk egy ötödik részvételi módot, a közérdekű adatok európai szintű
igénylését, hiszen a civil társadalom, azaz mi, állampolgárok gyakran találjuk magunkat olyan
helyzetben, ahol az Európai Intézményeket érintő tények, közérdekű adatok megismerését jogi úton kell
kezdeményeznünk.
Ebben a kiadványban rövid áttekintést nyújtunk az 5 lényeges részvételi módról, amellyel közvetlenül
tudunk kapcsolatba lépni az európai intézményekkel. Természetesen ezen felül léteznek még más
módok is, melyek révén civil szervezetként, vagy állampolgárként bekapcsolódhatunk az EU
döntéshozatali folyamataiba – ám kétségtelenül ezek a legerősebb és legközvetlenebb utak arra, hogy
hallassuk hangunkat az EU-n belül.
A jelenlegi EPIC programhoz kapcsolódó kutatás eredményéből nyugodtan levonhatjuk azt a
következtetést, hogy nem igazán érezhetjük magunkat jogtudatos európai polgárnak. Kutatási
ereményeinkből az is kiderült, hogy hazánk civil szervezetei ritkán kerülnek közeli kapcsolatba az EU-s
intézményekkel, ritkán kérik ezek nagyobb nyitottságát és döntéseik, tárgyalásaik jobb átláthatóságát.
Mindez talán egy régi, a demokratikus átmenet megkezdése előtti kultúra hagyatéka – ideje
változtatnunk rajta!
Legfőbb ideje, hogy számbavegyük és előnyünkre fordítsuk az EU szintű részvételi eszközöket, hogy
jól átjárható hidat építsünk az EU és választói között. Valamennyiünknek részt kellene vennünk.
Természetesen, az EU intézményeknek is többet kell tenniük, hogy valódi hangot adjanak a civil
társadalomnak és hatékonyabb információáramlásra bírják az országos médiumokat. Nekünk, civil
szervezeti vezetőknek és állampogároknak is van feladatunk. Be kell kapcsolódnunk EU-s polgári
jogaink oktatásába, és irányt kell mutatni, hogy hogyan használjuk ezeket a jogokat. Az Európát, de
különösen Magyarországot belengő apátiával szemben kell cselekednünk, ami gyakran nehéz és
fáradságos folyamat – ezen szeretnénk könnyíteni képzésünkkel, és a képzéshez tartozó jelen
kiadványunkkal is.

4/18 oldal

Az Európa Parlamenti választások
Az Európa Parlament képviselőinek megválasztása az
egyik lehetséges lépés állampolgári felelősségünk,
európai identitásunk gyakorlására. Az Európai Unióban
1979-től, hazánkban pedig 2004-től tartjuk meg a
választásokat, 5 évente. A Lisszaboni szerződés 39-edik
és 22-edik cikkelye rendelkezik a választásról és a
választhatóságról.
A választási jogunk gyakorlása iránti érdeklődés az
elmúlt időszakban szerte Európában jelentősen
visszaesett. A 2009-es alacsony részvételi számok után a
2014-es választás részvételi eredménye még egy fél
százalékkal alul is múlta a 2009-es értéket. Hazánkban ez mintegy 8%-os részvételi csökkenés
formájában jelentkezett (jellemzően a korábbi keleti blokk országaiban esett vissza számottevően a
választáson megjelentek száma).

Képviselőcsoportok
A Parlamentben jelenleg 751 képviselő dolgozik hét képviselőcsoportban, több mint 160 nemzeti párt
képviseletében. A Parlament szabályzata szerint képviselőcsoportot az azonos politikai nézeteket valló
képviselőknek legalább 25 fős csoportja hozhat létre, melyben a tagok legalább a tagállamok negyedét,
azaz minimum hét országot képviselnek. A képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselők a függetlenek
között foglalnak helyet.
Választási törvény
A választások lebonyolításának vannak ugyan közös uniós szabályai, mégis, ez a munka nagyrészt a
nemzeti szokások és törvények alapján zajlik. Minden tagállam maga dönt például arról, hogy nyitott
vagy zárt listás rendszert alkalmaz-e, illetve megállapít-e bejutási küszöböt (amely azonban nem lehet
magasabb öt százaléknál). Vannak általános kizáró szabályok, de az egyes országok további
összeférhetetlenségi kritériumokat is megállapíthatnak. Az Unió országaiban 18 éves kortól lehet
szavazni, kivétel ez alól Ausztria, ahol 16 év a korhatár. Országonként eltérő, de leggyakrabban 18 év a
jelöltekre vonatkozó alsó korhatár.
A választásokon való részvétel Belgiumban, Cipruson, Görögországban és Luxemburgban kötelező.
Nincsenek egységes európai szabályok, amelyek mentén jelöltként indulhatunk. Országról országra
változnak ezek paraméterei - Magyarországon például csak pártok indulhatnak a választáson, míg más
országokban egyéni jelöltek is.
Az Európa Parlament szerepe
A Parlament leginkább az Európai Tanács számára szolgál tanácsokkal és az Európai Bizottság
tevékenységét monitorozza. Fő feladatai:
● Irányelvek kidolgozása: kezdeményezés, törvények előkészítése, ellenőrzés
5/18 oldal

● Az EU rendszerének alakítása: a döntéshozatali folyamatok megváltoztatása, az EU és
tagállamai közötti hatalom megosztása
● A EP képviselők és választóik közötti kapcsolat: vélemények egyeztetése, a közvélemény
mozgósítása
A másik két intézménnyel történő egyeztetési, együttműködési és közös döntési folyamatokat az adott
Európai irányelvek határozzák meg. A döntéshez a legtöbb esetben egyszerű szavazati többség
szükséges. A Parlament megválasztott képviselői jelenleg kevesebb döntéshozatali erővel rendelkeznek,
mint a Tanács és a Bizottság, így a Parlament állandó harcot vív, hogy több befolyásra tehessen szert ez különösen fontos társadalmi és ökológiai, emberi jogi és a fogyasztóvédelmet érintő kérdésekben.
A Parlament kiterjesztette szerepét azzal, hogy intenzíven alkalmazta a kérdésfeltevés jogát: az uniós
költségvetés kapcsán szót emelt, illetve fontos vitákat kezdeményezett akkor, amikor a Bizottság
zsákutcába jutott. A Parlament a változás motorja az EU-ban.
Hol és hogyan követhetem, mi történik a Parlamentben?
http://www.europarl.europa.eu/
A legegyszerűbb módja hírszolgáltatásra feliratkozni:
https://public.govdelivery.com/accounts/EUEPHU/subscriber/new

A plenáris ülés hírei:
http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/plenary

A felszólalók listája:
http://www.europarl.europa.eu/ep-live/hu/schedule

Az EP elnökének honlapja:
http://www.europarl.europa.eu/the-president/hu/

Napirend:
http://www.europarl.europa.eu/plenary/hu/agendas.html

Sajtóközlemények:
http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/press-release/plenary

Az EP a facebook-on:
https://www.facebook.com/europeanparliament

Az EP a twitteren:
https://twitter.com/europarl_hu

Összevegyített hírfolyam:
http://www.epnewshub.eu/#
Amit érdemes megnézni
Infografikák a parlament oldalán:
http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/infographics

6/18 oldal

Az Európai Polgári Kezdeményezés
Az eddigi legközvetlenebb beleszólási lehetőséget az EU politikájába a
Lisszaboni Szerződés 11. cikkelye biztosítja, amely szerint „legalább
egymillió uniós polgár, akik egyben a tagállamok jelentős számának állampolgárai, kezdeményezheti,
hogy az Európai Bizottság – hatáskörén belül – terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az
ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Szerződések végrehajtásához uniós jogi aktus
elfogadására van szükség.”
Az aláírásgyűjtést egy legalább héttagú „polgári bizottság” kezdeményezheti, melynek minden tagja
más-más állampolgárságú. Ennek a szervezőcsoportnak kell regisztrálnia az ügyet a Bizottságnál, majd
ettől számítva 12 hónapon belül összegyűjtenie az egymillió támogató aláírást. A Bizottság két hónapon
belül regisztrálja a kezdeményezést, ha a rendeletben meghatározott feltételek teljesülnek (így pl. az
ügy valóban a Bizottság kezdeményezési hatáskörébe tartozik, a javaslat nem sértő, vagy komolytalan,
valamint nem ütközik az EU alapvető értékeivel (ez utóbbit lásd: Az Európai Unióról szóló szerződés 2.
cikke). Elutasítás esetén a szervezők az Európai Ombudsmanhoz vagy az Európai Bírósághoz
fordulhatnak, ha meg akarják fellebbezni a döntést.
Az aláíróknak a tagállamok legalább egynegyedéből, vagyis jelenleg hét tagállamból kell származniuk.
Az aláírókra vonatkozó életkori minimumkorlát az európai parlamenti választásokon való részvételi
jogosultság korhatárához kötődik, mely a tagállamok többségében 18 év, Ausztria kivételével, ahol 16
év. A lehető legnagyobb arányosítás érdekében a rendelet megszabja az egy tagállamból származó
aláírók minimális számát is, melyet az ország EP-képviselőinek számától tesz függővé: „A
tagállamonkénti aláírók minimális számának meg kell felelnie az Európai Parlament tagállamonként
megválasztott képviselői számának 750-szeresének.” Az aláírások gyűjtése kétféleképpen történhet:
egyrészt a hagyományos módon, vagyis papíron, másrészt elektronikusan.
Hogyan lehet aláírást gyűjteni?
Az óra nagyon gyorsan ketyeg, hiszen a nyilvántartásba vétel napjától számítva egy év áll
rendelkezésünkre ahhoz, hogy legalább hét tagállamból minimum egymillió aláírást gyűjtsünk
össze. Sőt, az sem mindegy, hogy egy tagállamban hányan írják alá, mivel minden tagállamban megvan
a minimális aláírások száma. Magyarországon például a 2014. július 1-je óta nyilvántartásba vett EPK
esetén 15 750 aláírást kell legalább bezsebelni az érvényességhez.
Online, az interneten is követhető, hogyan állnak az európai polgári kezdeményezések virtuális
aláírásai, és van mód az Bizottság által hitelesített elektronikus rendszeren, interneten keresztüli aláírásgyűjtésre is.

7/18 oldal

Mi történik, ha megvannak az aláírások?
A szükséges támogató aláírások megszerzésével a kezdeményezést hitelesíteni kell az érintett
tagállamok nemzeti hatóságainál. Ennek folyamán a nemzeti hatóságoknak három hónap áll
rendelkezésükre, hogy a támogató szavazatokat ellenőrizzék, megfelelnek-e bizonyos technikai és
biztonsági követelményeknek. A szükséges aláírások összegyűjtéséhez a szervezőknek egy év áll
rendelkezésükre. Fontos kitétel, hogy a támogató aláírásokat, illetve azok másolatait a kezdeményezés
regisztrálását követő legfeljebb 18 hónapot követően, illetve a kezdeményezés elfogadását követő egy
hónapon belül kötelező megsemmisítenie a szervezetnek.
A Bizottságnak három hónapon belül kell döntenie a kezdeményezés sorsáról. Ez idő alatt a
kezdeményező szervezetnek lehetősége van megismertetni a kezdeményezés részleteit a Bizottság
tagjaival, sőt, akár az Európai Parlamentben is bemutathatja azt.
Mindezek után a Bizottság mérlegel, hogy napirendre tűzi-e kérdést, és a igen, akkor elindulhat a rendes
jogalkotási folyamat a kérdésben. Bizonyos esetekben a Bizottság csak egy előzetes véleményt jelentet
meg, és további tanulmányokat igényel, mielőtt végső döntést hozna. Bármilyen döntés szülessen
azonban, a Bizottság nyilvános dokumentumban fejti ki indoklását.
Milyen ügyben lehet kezdeményezni?
Bármely olyan területre vonatkozóan lehet polgári kezdeményezést indítani, amelyen a Bizottság
hatáskörébe tartozik a jogalkotási javaslatok előterjesztése. Ilyen terület például a mezőgazdaság, a
közlekedés és a közegészségügy.
A nemzeti hatáskörbe tartozó ügyek, mint például az adózási szabályok túlnyomó többsége vagy a
szociális juttatásokra vonatkozó nemzeti szabályok, nem módosíthatók európai polgári kezdeményezés
útján.
Hivatkozások
További információ a kérdésről a polgári kezdeményezés honlapján
http://ec.europa.eu/citizens-initiative/public/welcome
„Határozza meg Ön is az EU napirendjét!” ,
http://bookshop.europa.eu/en/guide-to-the-european-citizens-initiative-pbNA3011330/
valamint az „Útmutató az Európai Polgári Kezdeményezéshez” című kiadványokban olvasható.
http://bookshop.europa.eu/en/your-guide-to-the-european-citizens-initiative-pbQE3011092/
Részletesen foglalkozik a leggyakrabban feltett kérdésekkel a bizottság honlapja is:
http://ec.europa.eu/citizens-initiative/public/faq
illetve az Europe Direct tájékoztató

http://ec.europa.eu/hungary/services/contact-points/index_hu.htm
valamint az Európa Önökért tanácsadó szolgálat

http://europa.eu/youreurope/advice/index_hu.htm
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság is készített egy útmutatót az Európai Polgári
Kezdeményezéshez. http://www.scribd.com/doc/209794329/Europai-Gazdasagi-es-Szocialis-BizottsagUtmutato-az-europai-polgari-kezdemenyezeshez
8/18 oldal

A petíció
Milyen esetekben érdemes petíciót kezdeményezned?
A petíció tárgya olyan kérdés lehet, amely közvetlenül érint, amely az Európai Unió
érdekeibe vág vagy tevékenységi körébe tartozik, például:
● téged európai polgárként, a Szerződések szerint megillető jogok,
● környezetvédelmi kérdések,
● fogyasztóvédelem,
● a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabad mozgása, belső piac,
● foglalkoztatási politika, szociálpolitika,
● szakképesítések elismerése,
● az Unió jogszabályok végrehajtásával összefüggő egyéb problémák.
Mi az a petíció?
A petíció egy írott dokumentum, amely lehet panasz vagy kérelem, és vonatkozhat közérdekű vagy
magánérdekű ügyekre. Az Európai Parlament számára benyújtott petíció kifejezhet egyéni kérést,
panaszt vagy az EU-s jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos megfigyelést, illetve felkérést
tartalmazhat arra vonatkozóan, hogy az Európai Parlament milyen álláspontot foglaljon el egy bizonyos
kérdésben. Az ilyen petíciók lehetőséget adnak az Európai Parlament számára, hogy felfigyeljen azokra
az esetekre, amelyekben egy tagállam, egy helyi hatóság vagy más intézmény az európai polgárok
jogait megsértve jár el.
Ki nyújthat be petíciót?
Petíciót az EU bármelyik tagországának állampolgáraként vagy más állampolgárság esetén EU
tagország állandó lakosaként, illetve ott székhellyel és jogi személyiséggel rendelkező szervezet
(gazdasági társaságok, szövetségek, társulások, alapítványok, helyhatóságok, bizottságok,
akciócsoportok, nemzetközi kormányközi szervezetek, stb.) tagjaként nyújthatunk be.
Az Európai Parlament jelentősen kibővítette a Maastrichti Szerződésben foglalt benyújtók körét:
harmadik államnak az Unió területén lakóhellyel nem rendelkező polgárai és székhellyel nem
rendelkező jogi személyei is benyújthatnak petíciót (EP eljárási szabályai 174. cikk 10. bekezdés).
A harmadik állam polgárai azonban nem automatikusan élvezik ezt a jogot, mint az Unió állampolgárai,
hanem a Petíciós Bizottság jogköre eldönteni, hogy megvizsgálja-e a benyújtott petíciót. Tartalmának az
Unió tevékenységéhez – mint a személyek szabad mozgása, a tartózkodási, a menedékjog, külpolitikai
kérdések (új államok elismerése, pénzügyi segélyek, emberi jogok) – kell kapcsolódnia. Ezeket a
Bizottság köteles megvizsgálni.
A petíció egyénileg és csoportosan is benyújtható. A tömeges petíciót (mass petition) a bizottság külön
kezeli, és külön számol be róluk az éves jelentésében. A petíciót az Európai Unió hivatalos nyelveinek
egyikén, írásban kell megfogalmazni. Nyugodtan írhatsz tehát magyarul petíciót.

9/18 oldal

Mi történik a petícióval?
Az Európai Parlament Petíciós Bizottsága a szabályoknak megfelelő petíciót elfogadja, a többit
elfogadhatatlannak ítéli és nem foglalkozik velük. Ha a petíciódat nem fogadják el, erről írásban
értesítenek. Ez például olyan esetben fordulhat elő, amikor a petíció tárgya egyértelműen egy tagállam
saját felelősségi és hatáskörébe tartozik.
A Petíciós Bizottság által elfogadhatatlannak nyilvánított petíciókat minden további következmény
nélkül, ad acta lezárják. A Bizottság mindazonáltal értesíti a benyújtót határozatáról. A Petíciós
Bizottság a petíció tárgyától függően javasolhatja, hogy vegyük fel a kapcsolatot nem-uniós szervekkel
(például az Emberi Jogok Európai Bíróságával) vagy nemzeti hatóságokkal (például a nemzeti
ombudsmannal vagy a tagállamok parlamentjeinek petíciós bizottságaival).
Ugyanakkor a Petíciós Bizottság nem bírálhatja felül a tagállamok illetékes hatóságai által hozott
határozatokat. Mivel az Európai Parlament nem bírói hatóság, nem hozhat ítéletet és nem helyezheti
hatályon kívül a tagállamok bíróságai által hozott határozatokat. Az ilyen jellegű petíciókat
elfogadhatatlannak nyilvánítják.
Mit tehet a Petíciós Bizottság, ha elfogadja a petíciónkat?
Ha a petíciónk elfogadható, akkor a Petíciós Bizottság a határozatot követően a lehető legrövidebb időn
belül tájékoztat.
A Petíciós Bizottság általában havonta ülésezik, kivéve az augusztusi parlamenti szünet idején. A
bizottság munkáját egy, a petíciós eljárást irányító és tanácsadó szerepet is ellátó állandó titkárság segíti,
amely előkészíti a bizottság üléseit.
A körülményektől függően a Petíciós Bizottság a következőképpen járhat el:
● felkéri az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az ügyet alaposabban, és nyújtson
tájékoztatást a vonatkozó közösségi jogszabályoknak való megfelelésről, mely az Alapító
Szerződések őreként felelős azért, hogy az uniós szabályokat végrehajtsák, érvényesítsék. Az
Európai Bizottság megindíthatja az eljárást olyan esetekben is, amikor a magánszemélynek
nincs perindítási képessége az Európai Bíróság előtt. A Bizottság, privilegizált keresetindítóként,
mindig eljárhat az Európai Bíróság előtt. A Petíciós Bizottság kapcsolatba léphet a SOLVIT
szervezettel is;
● egyéb európai parlamenti bizottságokhoz utalja a kérdést, tájékoztatás vagy további
intézkedések végett (a parlamenti bizottságok például figyelembe vehetik a petíciót jogalkotási
tevékenységük során);
● kivételes esetben teljes jelentést készít és nyújt be a Parlamentnek plenáris ülésen történő
szavazásra, tényfeltáró látogatást végez az adott országban vagy régióban és bizottsági jelentést
készít, mely tartalmazza megfigyeléseit és ajánlásait;
● vagy egyéb, a kérdés megoldásához hasznosnak ítélt intézkedést hoz, illetve megfelelő választ
ad a petíció benyújtójának.
Hivatkozások
http://www.europarl.europa.eu/aboutparliament/hu/00533cec74/Petitions.html
http://www.euvonal.hu/index.php?op=tenyek_hatteranyagok&ha=1&id=298
http://www.europarl.europa.eu/aboutparliament/hu/displayFtu.html?ftuId=FTU_2.1.4.html

10/18 oldal

A benyújtott petíciók átlaga, országokra bontva, 2009-2012
385,5

400
350
300

270,25

251

250
200

167

150
124,25

100
50
0

49,75
26,75
22,75

69

18,5
15,25
13,75
18,75
4,5

87,5

68

70,5

36,5
28,5
12

4,57,2513

23

31
13 7,75 15,75

A benyújtott petíciók átlaga, témák szerint 2009-2012

Fogasztói jogok; 6% Állati jólét; 3%
Egészségügy; 6%
Alapvető jogok; 26%
Képesítések honosítása; 2%
A személyek szabad mozgása; 3%
Javak és szolgáltatások szabad mozgása; 1%
Belső piac; 9%
Fogyatékosság; 0%
Víz; 1%
Hulladék; 2%
Igazság; 11%
Védelem és megőrzés; 3%
Szennyezés; 3%
Tualjdon; 4%
Hatásfelmérés; 2%
Környezet; 17%

11/18 oldal

Az Európai Ombudsman
Mit csinál az Ombudsman?
Jogosítványai hasonlítanak a magyarországi országgyűlési biztos eszközeihez:
vizsgálatot folytathat számos eszköz alkalmazásával és visszaélés észlelése esetén
javaslatokat fogalmazhat meg, akár a média felhasználásával is. Célja békés
megoldások keresésével segíteni a probléma megoldásában.
Milyen esetekben lehet az Ombudsmanhoz fordulni?
Adminisztratív szabálytalanságok, a méltánytalanság, a hátrányos megkülönböztetés, a hatalommal való
visszaélés, a válaszadás elmulasztása, a tájékoztatás megtagadása, valamint a szükségtelen késedelem
esetén.
Ki fordulhat az Ombudsmanhoz?
Panasszal élhet az EU minden polgára vagy lakosa, illetve az EU területén bejegyzett székhellyel
rendelkező vállalkozás, szövetség vagy más szerv. A hivatali visszásságnak nem kell személyesen
érintenie az Ombudsmanhoz fordulót ahhoz, hogy joga legyen panaszt tenni. Az Európai Ombudsman
csak az uniós közigazgatással kapcsolatos panaszokkal foglalkozhat, a nemzeti, regionális vagy helyi
közigazgatást érintő panaszokkal nem, még akkor sem, ha a panaszok uniós ügyekre vonatkoznak.
Mielőtt panasszal fordulunk az Ombudsmanhoz, panaszunk tárgyával kapcsolatban először az érintett
intézményt vagy szervet kell megkeresnünk, például levél útján. Ezért amennyiben panaszunk
kivizsgálását szeretnénk, először vegyük fel a kapcsolatot az érintett intézménnyel vagy szervvel az
esetleges jogorvoslat érdekében. Ha belátható időn belül nem kapunk kielégítő választ, panaszt tehetünk
az Európai Ombudsmannál A panaszt attól a naptól számított két éven belül kell benyújtani, amikor a
panasz alapjául szolgáló tények a panaszt benyújtó személy tudomására jutottak.
Milyen esetekben nem az Európai Ombudsman az illetékes?
Az Ombudsman hatásköre a hivatali visszásságokra korlátozódik. Az Ombudsman nem vizsgálhatja:
● a tagállamok nemzeti, regionális vagy helyi hatóságai elleni panaszokat, még akkor sem, ha a
panaszok uniós ügyekre vonatkoznak;
● a nemzeti bíróságok vagy ombudsmanok tevékenységeit;
● a vállalkozások vagy magánszemélyek elleni panaszokat.
Az ombudsman ugyanakkor nem folytathat vizsgálatot, ha az állítólagos tényállás bírósági eljárás
tárgyát képezte vagy képezi. Nem járhat el az ombudsman olyan ügyekben sem, amelyek az Európai
Bíróság ellen benyújtott panaszokra vonatkoznak, s nem fellebbviteli fóruma a nemzeti ombudsmanok
hivatalának a nemzeti közigazgatási szervek, intézmények elleni panaszok tekintetében sem.
Hogyan forduljunk az Ombudsmanhoz?
Panasz írásával illetve információ kérésével a honlapján, vagy formanyomtatványon keresztül.

12/18 oldal

Mi történik, ha az Ombudsman helyt ad a panasznak?
Ha az ombudsmani vizsgálat hivatali visszásságot állapít meg, az ügyben megkeresi az érintett
intézményt, amelynek három hónap áll rendelkezésére, hogy tájékoztassa álláspontjáról. Megegyezés
hiányában ajánlást tehet a panaszolt intézmény számára. Amennyiben ez nem vezet eredményre, külön
jelentést nyújthatunk be az Európa Parlamenthez, amit az érintett intézmény, valamint a panaszt
benyújtó személy is megkap a vizsgálatok eredményéről.
Az eljárási szabályok is hasonlóak a tagállami és az európai szintű ombudsman esetében. Különösebb
döntési jogosítványai az Európai Ombudsmannak sincsenek. Az Európai Parlamentnek egy éves
jelentésben foglalja össze saját tevékenységét, míg magyar kollégája a magyar parlamentnek tartozik
beszámolni.
Statisztikák
Az Európai Ombudsman hivatalához, annak felállítása óta, nagy mennyiségű (kb. évi 3000) panasz
érkezett be. Az Európai Ombudsman mandátuma a parlamenti választási ciklushoz igazodva 4 éves, de
meghosszabbítható. Az első ombudsman skandináv volt két cikluson át, majd görög nemzetiségű.

Részlet az Európai Ombudsmannal készített interjúból
„A legfontosabb téma, hogy mit lehet kezdeni azzal az intézményi kultúrával, amely bárhol kialakulhat
a közszférában. Képesnek kell lenni meggyőzni és rábeszélni a sokszor vonakodó intézményeket arra,
hogy változtassanak a mentalitásukon és tegyék átláthatóbbá a döntéshozatalt. Ezért mondom azt, hogy
ombudsmannak lenni inkább művészet, mint tudomány. A másik nehéz ügy az átláthatóság hiánya az
uniós intézményekben. 2013-ban az ügyek negyede erről szólt. Így például nem mindig volt garantált a
hozzáférés dokumentumokhoz vagy információkhoz, hiányzott az átláthatóság a lobbitevékenység
körül, nem volt világos, hogy kik ülnek a szakértői csoportokban, és azok az emberek hol találkoznak,
miről vitáznak. Ezen a téren még sok tennivalónk van.
Az EP rendkívül nyitott volt minden olyan ajánlásra, amelyet az adminisztráció javítására tettem. Az
ombudsman egyik leghatékonyabb eszköze, hogy külön jelentést nyújthat be az EP-nek. Idén ezt meg is
tettem a Frontex (az EU külső határait ellenőrző ügynökség - a szerk.) kapcsán. Ez az eszköz lehetővé
teszi az ombudsmannak, hogy az adminisztrációs visszásságok napirendre kerüljenek. Ez pedig egy
lépés, ha uniós szinten szeretnénk változást elérni.
Hivatkozások
http://www.ombudsman.europa.eu/hu/home.faces
Infografikák
http://www.europarl.europa.eu/news/hu/news-room/infographics?ref=20130930IFG21107

13/18 oldal

A benyújtott panaszok száma és a megnyitott ügyek, országos bontásban, 2012
Vizsgálatok földrajzi hely szerint
Bulgária
Románia
Lengyelország
Cseh Köztársaság
Magyarország
Észtország
Litvánia
Lettország
Szlovákia
Szlovénia
Málta
Ciprus
Finnország
Svédország
Portugália
Spanyolország
Görögország
Dánia
Nagy-Britannia
Írország
Ausztria
Luxemburg
Németország
Franciaország
Olaszország
Hollandia
Belgium
0

6
11
9
3
11
47

Megnyitott vizsgálatok

66
58
42

4 23
1 16
34
4
31
7
1 14
30
2
25
4
38
5
9
39
14
34
7
34
50
15
45
5
23 39
39
24
42
51
12
50

Benyújtott panaszok

235

76

77

340

74
162

118

182

103
100

273

138

150

14/18 oldal

200

250

300

350

400

Közérdekű adatok igénylése az EU-ban
(A Társaság a Szabadságjogokért vendégszövege)
Az Európai Unió intézményeinek, így például az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság
munkájának eredményessége, valamint azok működésének alapvető feltétele, hogy azok a társadalom, a
polgárok, vagyis általunk ellenőrizhetők legyenek. Az ellenőrizhetőség alapfeltétele a nyilvánosság. A
nyitottság lehetővé teszi a polgárok számára, hogy még inkább részt vegyenek a döntéshozatali
eljárásban, és biztosítja irányukban a közigazgatás nagyobb legitimációját, hatékonyságát és
felelősségét a demokratikus rendszerben. A nyitottság hozzájárul a demokrácia elvei és az alapvető
jogok tiszteletben tartásának erősítéséhez Az EU intézmények birtokában lévő, általuk alkotott, illetve
hozzájuk beérkező dokumentumok – meghatározott kivételektől eltekintve – mindenki számára
megismerhetőek.
Ki kérhet felvilágosítást az EU intézményeitől?
Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférés joga minden uniós
polgárt és uniós tagállamban székhellyel rendelkező jogi személyt megillet. Ezek a személyek, illetőleg
szervek, a rendeletben foglalt feltételek és később részletezett kivételekre tekintettel élhetnek a
hozzáférés jogával.
Mi a legegyszerűbb módja az adatigénylésnek?
A www.asktheeu.org honlap segítségével könnyedén és egyszerűen fogalmazhatjuk meg közérdekű
adatigénylésünket az EU-s intézmények felé (hasonlóan a hazai Kimittud.org-hoz).
A platformon keresztül közvetlenül elérjük az Unió intézményeit és kérdéseket intézhetünk hozzájuk.
Milyen dokumentumokról kérhető felvilágosítás?
A nyilvánosság követelménye az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság és intézményei birtokában
lévő dokumentumokra vonatkozik. Ezentúl azokról a dokumentumokról is kérhető felvilágosítás,
amelyek ezekhez a szervekhez érkeztek – például a tagállamoktól –, és amelyek az Európai Unió
tevékenységi területeire vonatkoznak. Fontos garanciát állít fel a Rendelet arra nézve, hogy a
hozzáférést még az általánosnál is szélesebb körben kell biztosítani azoknál a dokumentumoknál,
amelyeket az intézmények jogalkotói hatáskörükben hoznak meg.
Milyen dokumentumokról nem kérhető felvilágosítás?
Természetesen a nyilvánosság nem kizárólagos, és ahogy a magyar szabályozásban is találhatunk
korlátokat az információszabadságra nézve, úgy ez a közösségi szintű szabályozásban sincs másképp.
Ezek azok a dokumentumok, amelyekről nem adható számunkra felvilágosítás. Tehát abban az esetben,
ha a kivételt képező tárgyban igényelnénk adatot, az adott intézmény kérelmünket el fogja utasítani. A
kivételek négy csoportja ismert.

15/18 oldal

1. A közérdek védelmére hivatkozva: a közbiztonság; a védelmi és katonai ügyek; a nemzetközi
kapcsolatok; valamint a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy
gazdaságpolitikai kapcsolatok védelmére hivatkozhat az adatot kezelő uniós szerv.
2. A személyiség és a magánszemély becsületének védelme, különösen a személyi adatok
védelmére vonatkozó közösségi joganyagnak megfelelően elutasítható az adatigénylés.
3. Az EU intézmények elutasíthatják az adatigénylést, ha annak teljesítése hátrányosan
befolyásolná a következőket: természetes vagy jogi személy kereskedelmi érdekeire (beleértve a
szellemi tulajdon védelmét is); a bírósági eljárások védelmére, valamint az EU szerveinek
ellenőrzései és vizsgálatai védelmére hivatkozással.
4. Az intézmény által belső használatra összeállított vagy az intézmény által kapott, olyan ügyre
vonatkozó dokumentumhoz való hozzáférést, amellyel kapcsolatosan az intézmény még nem
hozott határozatot, meg kell tagadni, ha a dokumentum közzététele az intézmény döntéshozatali
eljárását súlyosan veszélyeztetné. A hozzáférést meg kell tagadni a döntés meghozatalát
követően is, amennyiben a dokumentum közzététele az intézmény döntéshozatali eljárását
súlyosan veszélyeztetné.
Fontos, hogy amennyiben az EU az 3. és 4. pontban foglalt érdekek védelme miatt tagadja meg az
adatigénylésünket, érvelhetünk azzal, hogy a nyilvánosságra hozatalhoz nyomós közérdekhez
fűződik. Ennek eldöntése mindig a dokumentum tartalmának sajátosságaitól függ. Példaként
említhetők a környezetet és emberi egészséget érintő EU intézkedések, ilyen tartalmú
dokumentumoknál jó esélyeink vannak a nyilvánosság érvényesítésére.
Mik a minősített dokumentumok?
Európai Unió intézményei kezelnek minősítéssel ellátott adatokat és dokumentumokat. Ezek az adatok
a magyar szabályozásból ismert minősített adatokhoz (közkeletű elnevezésén: államtitok) hasonlatosak.
Amennyiben „TRÈS SECRET/TOP SECRET”, „SECRET” vagy „CONFIDENTIEL” jelzéssel látnak
el egy dokumentumot, azt nem lehetséges megismerni, (Szigorúan titkos, Titkos, Bizalmas jelzésű
dokumentumok) Ezen dokumentumok védelme az Európai Unió, illetve annak egy vagy több
tagállamának alapvető érdeke, különösen közbiztonsági, védelmi és katonai ügyekben.
Van valamilyen formai követelménye az igénylésnek?
A Rendelet formai követelményt támaszt az adatigénylésünk benyújtásához: kizárólag írásban
terjeszthetjük elő adatigénylésünket. Ebbe beletartozik az elektronikus forma is. Az Unió bármely
nyelvét lehet használni, így magyarul is jogosultak vagyunk igényünk előterjesztésére. A kérelmező
nem köteles megindokolni a kérelmet. Nagy körültekintést igényel az a tartalmi elvárás, hogy a kérelem
kellően pontos legyen annak érdekében, hogy az adott intézmény az igényelt dokumentumot
azonosítani tudja. Ha kérelmünk nem lesz elég pontos, az nem jelenti az igénylés sikertelenségét, mivel
ebben az esetben az intézmény kérelmére az igénylést pontosíthatjuk. Ehhez köteles segítséget nyújtani
az adott intézmény, például megfelelő tájékoztatással, illetve ha a kért dokumentum megtalálható
nyilvántartásban, akkor ennek pontos használatáról felvilágosítást ad. Érdemes előzetesen tájékozódni
az EU honlapján arról, hogy az adott intézmény milyen dokumentumokkal rendelkezik. Amennyiben az

16/18 oldal

információ bizonytalan, írjunk az EU szervnek, és kérjünk tájékoztatást, aminek segítségével már
kellően pontosan tudjuk benyújtani az adatigénylését!
Az igénylésemre mikor kaphatok választ?
A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelmet haladéktalanul el kell bírálni. A kérelmezőnek
átvételi elismervényt kell küldeni. Az intézmény a kérelem iktatásától számított 15 munkanapon belül
vagy megadja a hozzáférést a kért dokumentumhoz, és ezen időtartamon belül biztosítja a hozzáférést,
vagy írásbeli, indoklással ellátott válaszban teljesen vagy részlegesen elutasítja a kérelmet, továbbá
tájékoztatja a kérelmezőt arról a jogáról, hogy megerősítő kérelmet nyújthat be. Amennyiben
adatigénylésünk jelentős terjedelmű adatszolgáltatásra irányul, az EU szerv jogosult egy alkalommal 15
nappal meghosszabbítani a teljesítési határidőt. Erről értesítenie kell bennünket.
Mi a teendő abban az esetben, ha elutasítják a kérelmet?
Abban az esetben, ha kérelmünket elutasítják – akár teljesen akár részlegesen –, a válasz átvételétől
számított 15 munkanapon belül úgynevezett megerősítő kérelmet nyújthatunk be. Ebben a kérelemben
az elutasító válasz felülvizsgálatát kezdeményezhetjük. Nyújtsunk be megerősítő kérelmet akkor is, ha
az intézmény egyáltalán nem válaszol a megadott határidőn belül! Ezt a kérelmet is hasonló módon
fogja elbírálni az intézmény, mint az első kérelmünket. A különbség, hogy a teljes vagy részleges
elutasítás esetében az intézmény köteles tájékoztatást adni az általunk igénybe vehető jogorvoslatokról.
Milyen jogorvoslatokkal élhetek?
A Rendelet értelmében, ha a fentebb részletezett megerősítő kérelmet az intézmény teljesen, vagy
részlegesen elutasítja, két jogorvoslati lehetőség közül választhatunk.
Az Európai Ombudsman az Európai Unió intézményei és szervei ellen irányuló panaszokat vizsgálja
ki. Panasz nyújtható be az Európai Ombudsmanhoz ezen intézmények és szervek által a hivatali
tevékenységük során elkövetett visszásságok ellen. Ilyen hivatali visszásság az információ kiadásának
visszautasítása is.
Az EU bármely nyelvén írhat az Ombudsmannak, pontosan megjelölve személyazonosságát, azt, hogy
az EU mely intézménye vagy szerve ellen nyújt be panaszt, valamint a panasz alapjául szolgáló
tényeket. A panaszt az annak alapjául szolgáló tényeknek a panaszos tudomására jutásától számított két
éven belül lehet benyújtani. Nem feltétel, hogy a panaszt tevő személyesen is érintett legyen a hivatali
visszásság miatt. Panaszt levél formájában vagy a csatolt formanyomtatvány kitöltésével nyújthatunk be
az Európai Ombudsmanhoz. A panasznyomtatvány elektronikus változata az Ombudsman weboldaláról
is letölthető. Az Ombudsman megvizsgálja a panaszt, majd értesíti a panaszt tevőt vizsgálata
eredményéről.
A jogorvoslat másik formája a bírósági eljárás indítása az adott intézménnyel szemben. A Bíróság az
uniós jog értelmezésével foglalkozik, biztosítja annak valamennyi uniós tagállamban történő egységes
alkalmazását. Emellett az uniós kormányok és az uniós intézmények közötti jogvitákat rendezi.
Magánszemélyek, vállalatok és más szervezetek szintén a Bírósághoz fordulhatnak, ha jogaikat
véleményük szerint egy uniós intézmény megsértette.

17/18 oldal

Ezen jogorvoslat érvényesítésének formája az ún. közvetlen kereset, amelyet magánszemélyek,
vállalkozások vagy egyéb szervezetek nyújthatnak be, bármely általuk sérelmesnek tartott uniós döntés
vagy intézkedés ellen. Az információszabadsággal kapcsolatos ügyek a Törvényszék hatáskörébe
tartoznak. A Törvényszék egy korábbi ítéletében rámutatott arra, hogy főszabály szerint a lehető
legteljesebb mértékben biztosítani kell az iratokhoz való nyilvános hozzáférést, ezért az e szabályt
korlátozó kivételeket szigorúan kell értelmezni és alkalmazni.
Az igénylésem milyen formában teljesülhet, és ez okoz-e számomra bármilyen költséget?
Amennyiben az intézmény kérelmünket a határidőn belül pozitívan bírálja el, lehetőség van a kért
dokumentum helyszíni tanulmányozására, illetve másolat átvételére. Lehetőség van kérnünk a
dokumentumok elektronikus formában történő megküldését. A költségek tekintetében fontos, hogy a
másolat elkészítéséért az adott intézmény felszámíthat díjat, amelyet mint kérelmezők, kötelesek
vagyunk megfizetni. A díj nem haladhatja meg a másolat elkészítésének és elküldésének tényleges
költségét. Ingyenes a helyszíni tanulmányozás, a 20 db A4-es méretű oldalnál kevesebb másolat és a
közvetlen hozzáférés elektronikus formában vagy a nyilvántartáson keresztül. Abban az esetben, ha az
általunk kért dokumentumot az intézmény már közzétette, és az számunkra könnyen hozzáférhető, erről
az intézmény köteles tájékoztatást adni.
Az Unió milyen intézményekkel teszi mindenki számára elérhetővé a nyilvános
dokumentumokat?
Az Unió annak érdekében, hogy elkerülje a felesleges igényléseket és kérelmeket, különböző
intézményeket alakított ki, hogy azon dokumentumok, amelyek nyilvánossága, és bárki általi nyilvános
hozzáférésének lehetővé tétele kiemelten fontos, a legkönnyebben elérhetőkké váljanak. Keressük a
nyilvántartásokat az adott Uniós intézmény honlapján!

Budapest, 2014.

18/18 oldal

A Civil Kollégium Alapítvány a cselekedni kívánó állampolgárok és önszervező közösségek
segítő-fejlesztő szervezete, valamint a közösségi munka akkreditált képző intézménye.
A CKA a civil társadalom fejlesztésének régi szereplője, 1997 óta folyamatosan fejleszti a civil
társadalommal kapcsolatos tananyagait és juttatja el ezt a tudást ingyen vagy kedvezményesen a
hátrányos helyzetű helyi közösségek fejlesztésében dolgozó állampolgároknak, szakembereknek.
A CKA évente mintegy 450-500 önkéntesnek szervez 24 órás, bentlakásos képzést, 2-3 országos
fejlesztői műhelyt, 3-4 országos/nemzetközi szemináriumot, konferenciát, műhelymunkát tart. 11
éve minden nyáron társszervezője a „Nyári egyetem – a közösségi részvétel fejlesztéséért”-nek, s
10 éve az ország egyik legnagyobb civil eseményévé vált Állampolgári Részvétel Hetének is
főszervezője. Negyedik éve valósítja meg Nemzetközi Nyári Egyetemét, amelyen minden évben
15-25 ország résztvevői tanulnak egymás társadalomfejlesztő gyakorlatáról és terveznek meg
közös programokat. Tagja négy nemzetközi, európai szakmai hálózatnak (www.ceecn.net,
www.communityorganizing.eu, www.cebsd.org, www.pep-net.eu/). Saját képzési rendszert épített
ki, egyedi kreditrendszerbe szervezte általános és szakmai képzéseit. Helyi kapacitás-fejlesztő,
szakmafejlesztő, mozgalmi és hálózati programokat valósít meg, az eredményeket beépít képzési
tevékenységébe.
Képzéseit, eseményeit egy általa felújított egykori tanyasi iskola épületében létrehozott 24 fős
bentlakásos képzési központban valósítja meg, Kunszentmiklós-Kunbábonyban.
Innovatív képzési rendszere, egyedi, részvételen és az egyéni tapasztalatok feldolgozásán alapuló
módszertana és organikus kapcsolata a helyi folyamatokkal Magyarországon, de Európában is
mintaértékűnek számít.
A CKA alapvető feladata a közösségi cselekvés segítése, támogatás nyújtása:
- a helyi közösségek és szomszédsági csoportok identitásának, helyi szerepeinek felismeréséhez,
- a helyi problémák és továbblépési lehetőségek feltérképezéséhez,
- a cselekedni, segíteni, a megoldásokhoz hozzájárulni kívánó cselekvő mag kialakításához,
ismereteinek, készségeinek bővítéséhez,
- a közösségi tervezéshez és cselekvéshez, együttműködések és partnerség kialakításához a
döntéshozókkal és a helyi kulcsszereplőkkel,
- a közösségi érdekérvényesítéshez, a hatalmi és döntéshozatali viszonyok kiegyensúlyozásához,
- a fenntartható, hosszabb-távú önsegítő, önszervező, partnerségi viszonyok kialakulásához,
továbbá a települések, témák, csoportok összekapcsolásához, hálózatosodásához.
A CKA legfontosabb tevékenységei:
- Képzések, tréningek, előadások, ismeretterjesztés
- Helyi gyakorlati munka a közösségfejlesztés és szervezés eszközeivel
- Szakmai és „mozgalmi” események (nyári egyetemek, konferenciák, szemináriumok, műhelyek,
Állampolgári Részvétel Hete stb.)
- Hálózati munka, hazai és nemzetközi hálózatfejlesztés
- Specifikus programok, hazai és nemzetközi csereprogramok
- Szakmafejlesztő kezdeményezések, kutatások, publikációk, szakmák és intézmények közötti
partnerség fejlesztése (pl. művelődési, szociális, környezetvédő, építész stb.)
- Intézményi és kormányzati partnerségek, részvétel egyes szakpolitikák, stratégiák kialakításában

www.civilkollegium.hu