8. Tétel Az ETO és tárgyszavak szerinti feltárás és keresés. Együttélés a könyvtárakban, vagy az ETO felváltása/leváltása?

Érvek, ellenérvek, megoldandó feladatok, fejlesztési kérdések, példák.
Információkereső nyelvek elkülönítése: • Alkalmazott nyelv szerint: o Mesterséges nyelvű: kódok, számok o Természetes nyelvűek:  Szövegszavas: azokkal a fogalmakkal, amiket a szerző használ  Szabályozott tárgyszavas: független a mű nyelvétől • Módszer: o Prekordinált: a két dolog között látható az alá- és a fölérendeltség (pl. biológia, fizika). Hierarchikus rendszer: polihierarchikus, monohierarchikus o Posztkordinált: minden kap egy tárgyszót (biológia, fizika), de a kettő közötti kapcsolat nem látható. Kényelmesek a tárgyszók, sorrendjük nem számít, könnyen bővíthető (nem úgy, mint a prekordinált) • Mélység szerint: o Generalizáló: inkább nagyobb fogalmak tükrözése o Individualizáló: egyediségig bontja le a jelzetet • Tartalom szerinti szempont: o Egyetemes információkereső nyelvek o Regionális, ágazati, vagy helyi (stb.): pl. erdészet az ETO-ban • Automatizáltság mértéke szerint: o Automatizált: minden gépesíthető benne, SMART (Saltons Magic Automated Retrieved Technologic??) nevű rendszer: nem igazán információkereső nyelv, elvben működik, gyakorlatban nehézkes o Félautomatizált: pl. Precíz nevű rendszer, egységesített tárgyszavak (lánc), tehát mondat. Csak a visszakeresés a gépesített o Nem automatizált: mindent kézzel (jelzet alkotása, szerkesztése), pl. ETO • Milyen célra: o Tudomány felosztás: nincsenek átfedések, pl. pl. fizikának megvan az egyetlen helye o Gyakorlati célú: vannak átfedések, pl. könyvtári egészségtan o Nyelvészeti, enciklopédikus: sorba rakjuk o Kutatási célú ETO (egyetemes tizedes osztályozás): • Francis Bacon (1516-1626) tudományrendszerére épülő TO egyik változata • A TO-t Melvil K. Dewey alkotta meg 1876-ban • A TO az emberiség teljes tudását tíz főcsoportba sorolja be (0-9) • Hierarchikus osztályozási rendszer, nyelvfüggetlen, rugalmas • 19. szd végén a Nemzetközi Bibliográfiai Intézet felfigyelt a TO-ra, Mandelló Gyula rávilágított a világbibliográfiára való alkalmasságára, Paul Otlet és Henri La Fontaine kezdeményezésére, Dewey engedélyével kezdtek dolgozni rajta, így létrejött • A TO és az ETO 1908-ban vált el egymástól,(Amerika/Anglia)

• • • • • •

• •

Magyarországon Szabó Ervin vezette be a Fővárosi Könyvtárban 1912. 1949-50. Az ETO általános bevezetése a magyarországi könyvtárakban 1990-es évektől az UDCC konzorciumé (erre jött létre) a kiadás és fejlesztés joga 3 számjegyenként ponttal tagolnak A főosztályok 1, az osztályok 2, az alosztályok 3 számjegyűek Főosztályok: o 0: Általános tartalmú művek o 1: Filozófia, pszichológia o 2: Vallás, teológia o 3: Társadalomtudományok o 4: betöltetlen o 5: Alaptudományok, matematika, természettudományok o 6: Alkalmazott tudományok o 7: Szépművészetek, iparművészetek, szórakozás, játék, sport o 8: Nyelvészet, irodalom o 9: Régészet, földrajz, történelem Alosztások: o Önálló:  Nyelvi: =…  Formai: (0…)  Földrajzi: (1/9)  Etnikai: (=…)  Idő szerinti: „…” o Nem önálló:  Szempont szerinti: .00…  Általános ismérvek szerinti: -0… o Nem önálló speciális alosztások: kötőjeles, pont nullás, aposztrófos, számvégződéses Az ETO táblázatai 250 ezer, a középkiadás 50-60 ezer, a rövidített 15-25 ezer fogalmat tartalmaznak Fejlesztés fő iránya az UDC-konzorcium irányításával a Master Reference File készítése 60 ezer fogalommal, számítógépes felhasználásra

Vita a 80-as 90-es években: • Számítógépes kezelhetőség kérdésessége: o Bonyolult szintaktikai felépítés miatt nehézkes a számítógépes ellenőrzése o Vita csitul: ETO Master Reference File a jelzetek számítógépes ellenőrzésére, a relatív index pedig tárgyszójegyzékként használható • Jelzetalkotási tulajdonságok, felosztási elv: o + vélemények:  nemzetközi rendszerként működik,  részletező képessége (végtelenségig)  továbbfejleszthető,  logikus jelzetelés,  egyszerű értelmezés,  egyetemes (minden tudományt lefed)  alkalmas bibliográfiák és katalógusok készítésére és raktári jelzetelésre is

o - bírálatok:  főosztályok sorrendje és tartalma: rokon tudományok elszakadnak egymástól (pl. 3: társadalomtudományok  8: történettudomány)  egyenlőtlen a táblázatok felosztása (pl. 5-6 főosztály sokkal tönn, az 1-2 főosztály jóval kevesebb fogalmat tartalmaz)  formailag erőszakolt Tárgyszavazás: • Megjelenés a 20. században • A hierarchikus szakkatalógussal a viták ellenére kiegészítik egymást • Mindkettő a gondolatot tömöríti • 1876-ban Cutter szabályzatának megjelenése • A Library of Congress 1901-től vezette be a cédulára a tárgyszavakat • Magyarországon Gulyás Pál 1904-11 vezette be a tárgyszavas osztályozást • 1960-as évektől az Új Könyveknek jelentős szerepe volt a fejlődésben • Arcanum 2002. CD-ROM adatbázis az ÚK 1994-2000 (37 ezer tétel) • VOCAL: Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtár tárgyszó-adatbázisa a Library of Congress tárgyszó-adatbázisának lefordításával • Mellérendelő, szabályozott IKNY alkalmazásából áll a tárgyszavazás • A tárgyszó valaminek (objektumok, intézmények, gondolat, eszme, elmélet, tény) az ismérvét megjelentető nyelvi kifejezés • Tárgyszó a szótárban megtalálható összes szó lehet • A meghatározott tárgyszavak együttesen alkotják a tárgyszókészletet • A tárgyszókészlet tárgyszórendszer is lehet • Tárgyszórendszer elemei: tárgyszavak, utalások, magyarázó-értelmező szövegek • A tárgyszórendszer le kell, hogy fedje teljesen az adott szakterületet, tudományt • A tudomány áttekinthető egységekre való tartalmi felbontását is biztosítania kell • Viszonylagos jelentésű vagy eltérő értelmezésű tárgyszavak felvételét kerülni kell (pl. kortárs – de mettől meddig, modern- de mettől meddig) • A tárgyszó lehet: egytagú kifejezés (pl. Eposz), kéttagú kifejezés /szintagma/ (pl. Históriás ének), többtagú kifejezés (pl. Dohányzás elleni propaganda) • Utalók: megmutatják a tárgyszavak által jelölt objektumok vagy fogalmak összefüggéseit • Minden összefüggésnek van inverze. L (lásd) – H (helyette), LM (lásd még) – LM (lásd még) • A szinonimákról L utaló készül • Magyarázatok, értelmező szövegek: homonimák szétválasztására Daru (madár), Daru (emelőgép) • Indextétel: több tárgyszó együttesen • Fejlesztési irány: az OSZK tezaurusz/köztaurusz és a MÁTRIKSZ program megjelenése A hierarchikus rendszerek egyetlen kapcsolatot tárnak fel teljes mélységben, a mellérendelő rendszerek minden kapcsolatot, de csak egy mélységig. Kovács Ilona: ETO és tárgyszó – Ellentét helyett együttműködést. In.: 3K 1993. 5sz.: • Egyesek az ETO-t elavult tudományrendszere miatt nem szeretik, mások felfoghatatlannak, nehezen kezelhetőnek tekintik

• • • • • • •

„tárgyszavazni mindenki tud” A szerző szerint nem hasonlítható össze, mivel mindegyik más oldalról közelíti meg a dolgokat, így kiegészítik egymást ETO-nál nincsenek határok, nyelvi anyadály Az OMIKK és a Magyar Szabványügyi hivatal pénzügyi gondjai  magyar ETO kiadás szüneteltetése (1991-ben rövidített kiadás) 1992-től FID helyett UDCC 1993-ban az OSZK felvállalta a vezető szerepet a gondozásban Felmerült egy könyvtárközi társulás (konzorcium) lehetősége a gondozásra, iroda a fejlesztés összefogására

: Fejős László: Kell-e még ETO? In.: 3K, 2000. március • Katalisten 1999-ben szakmához fordultak: Kell-e az ETO gépi adatbázisa? • 1995-ben a 91-es kiadást adatbázisba vitte az ETO-iroda MikroIsis-szel (alapja lett a UDCC MRF adatbázisának is) • Király Péter (OSZK): legyen elérhető interneten  jogi probléma • Gyuris György (Somogyi Könyvtár Szeged): nagyobb könyvtáraknak kellene tagdíjjal támogatni az ETO-iroda működését • Vajda Erik (MOKKA): az eredményes keresés feltétele az ETO és a tárgyszavak párhuzamos használata • Válas György (OMIKK): a visszakeresés öt eszköze (tezaurusz, tárgyszavak, hierarchikus rendszer, speciális adatmezők, szabad szöveges) között kell lennie az ETO-nak • Bánhegyi Zsolt (MTAK): „az ETO nem igazán emberbaráti külseje mögött egy verhetetlen eszköz lakozik” • Összehasonlításuk: o ETO: szerkezete alapján monohierarchikus, használata alapján prekoordinált, infokereső ynelv alapján mesterséges nyelven alapuló, gyűjtőköre alapján egyetemes, szerepe alapján generikus (szintetikus) osztályozási rendszer o A tárgyszavas és deszkriptoros információkereső nyelvek polihierarchikusak, posztkoordináltak, természetes nyelven alapulnak, speciális, individualizáló (analitikus) osztályozási rendszerek o Kiegészítik egymást, együtt használandók o Sok könyvtári rendszerben kialakítottak a mesterséges nyelven alapuló hierarchikus osztályozási rendszert kezelni tudó modult • A magyar ETO tönkre fog menni, és nem anyagi okok miatt, hanem a nem kellő határozottság miatt, és nem állnak ki a könyvtárosság szellemi eredményeinek védelmében Ungváry Rudolf: Az ETO szükségessége. In.: Iskolakultúra 2000. 4. sz. • ETO-hoz hasonló osztályozási rendszerek: NSZO (Nemzetközi Szabadalmi Osztályozási Rendszer), a hazai FEOR (Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere), ITJ (Ipari Termékek Jegyzéke), stb. • Ezek jelentősége egyre jobban növekszik • Számítógépes környezetben sokkal több lehetőség rejlik benne • A felhasználóhoz való idegensége csak az adatbáziskezelőkön múlik, korszerű felhasználói felületen felhasználóbarát lenne • Megteendő lépések:

o Döntési helyzetben levő közszereplőkre hatás, hogy befolyásukat latba vesség az ETO-ért o Munkaterv és pontos költségvetés készítése o Folyamatos kapcsolattartás a konzorciummal (UDCC) Roboz Péter: Az ETO online is elérhető. In.: TMT 48. évf. (2001) 11. sz. • UDC Online BS 1000 adatbázis • multimédia-, térkép-, mozgókép- és művészeti állományok, valamint tanuló és oktatási erőforrások webútmutatóinak indexelésére és visszakeresésére alkalmas • Jellemzői: o A nemzetközi tulajdonban levő hivatalos ETO adatbázis teljes tartalma. o A legfrissebb változat állandó online elérése. o Keresés és megjelenítés online. o Másolás és beillesztés időkímélés és az átírási hibák elhárítása érdekében. o Felhasználóbarát képernyő. o Többszörös keresési stratégiák komplex módszerekkel. Kontextusra érzékeny online segítség. Most kell-e az ETO? In: Könyvtári Levelező Lap 2006. október • 16 év után megjelent az új felfogású teljes kiadása 62 ezer segéd és főtáblázati jelzettel • Ungváry Rudolf cikkéből idéz sokat, hogy mennyire kiállt cikkében az ETO mellett Rónai Tamás: Megjelent az ETO új kiadása. In.: TMT 54. évf. (2007) 1. sz. • 2006-abn a Könyvtári Intézet gondozásában jelent meg 1200 példányban, + 200 utánnyomott (1990-91-ben az előző 2000 példányban) • Szakrendi táblázat és betűrendes tárgymutató együttes megjelenése • Hiányzó konkordanciajegyzék (szavak előfordulása), így nem kapcsolja össze az 1991-essel • Nem áll a felhasználók rendelkezésére a változások között eligazító mutató • Hosszú elkészülési idő miatt jelentős avulás van • A táblázatok az UDCC angol törzsállomány (Master Reference File) géppel olvasható 2000. decemberi érvényességi szintjének felel meg • 10 évenként újat kell kiadni: a 2007-es 5 éves, így 5 év múlva (2012-ben) kell új • Online elérés (2001-től), CD-s formátum költségkímélő lenne, de még nincs ilyen • Redundnacia sok esetben fölösleges és költséges Baráthné Hajdu Ágnes: A magyar ETO-kiadás munkálatai. In.: Könyv, könyvtár, könyvtáros 16. évf. (2007) 2. sz.: • Új trend az elektronikus formátum létrejötte, 12 ilyen kiadás jelent már meg, közülük 4db kétnyelvű (nemzeti, MRF nyelve az angol) • A legtöbb országban jelentős állami és intézményi támogatás segíti a nemzeti nyelvű ETO gondozását • Sokan a CD-ROM mellett megtartják a papír formátumot is • Előnyei: o Egyetemes. o Érthető és egyértelmű jelölés. o Szókészlete az egyik leggazdagabb az információkereső nyelvek között. o Világos, következetes és áttekinthető.

• •

o A relációk által felrajzolt gazdag hálózat áll rendelkezésre. o Jól meghatározott kategóriák. Tönkretehetetlen fogalmi rendszer – még kisebb hibák esetén is érthető a fogalmak közötti kapcsolat, helyreigazítható a tévedés. o Speciális és általános. Egyszerre képes felvállalni az osztályozás két egymásnak ellentmondó célját. Tud az általánostól a speciálisig és vissza mozogni, keresni. o Hatékony visszakeresés, releváns találatok. o Széles körű elterjedés, kulturális tradíciók, közös szellemi kincsünk. o Szabványos, nyelvtől független, nemzetközileg elterjedt. o Jól definiált hierarchikus rend, facettaelemzés. o Folyamatos fejlesztés és kontrol, nemzetközi együttműködés. Az 1991-esről folyamatos áttérés kell az újra Tervek teendők: o A szakma folyamatos tájékoztatása a változásokról különböző fórumokon o Konkordancia-jegyzék kiadása o Szolgáltatók, nagykönyvtárak alkalmazkodása o Megbeszélés a könyvtárak és az integrált rendszerek képviselői között a technikai lehetőségekről o Akkreditált tanfolyamok az új kiadásról o Példák, magyarázatok készítése

Fejős László: Az ETO adatbázis magyar kiadása és konkordanciája. In.: Könyvtári Levelező/lap. 2007. 7. sz. • Az 1990-es közép kiadás volt, a 2006-os teljes (2000-es MRF adatbázissal zárt) • A jelzetrekordok kétnyelvűek • 2006-ig kiegészítve, naprakészen szeretnék a CD-ROM-ot kiadni, ehhez 2700 euró kell (kétévnyi hiány előfizetési díja + kiadási jog), utána még a honosítás is pénzbe kerül • A WINISIS kimenetei: ISO 2709, text, XML • Nehéz volt a törölt jelzeteket összeszedni a konkordanciajegyzékhez • A jegyzék az 1990 és 2000 közötti állapot közti átjárást oldja meg Fejős László: Adalékok az ETO új kiadásához és konkordanciájához. In.: 3K 2008. 3. sz. • Nem szabvány, de szakmai szabványnak lehet tekinteni Fejős László: Adalékok az ETO új kiadásához és konkordanciájához. (folytatás) In.: 3K 2008. 4. sz. • a konkordancia alapja, hogy mi módosult (szűkült vagy bővült a jelzet tartalma), mi szűnt meg vagy került át új helyre • a számítógépes integrált rendszerek programozóinak fokozottan koncentrálniuk kellene a jelzetszerkesztéssel létrehozott összetett ETO-jelzetek elemzésére, értelmezésére, természetes nyelvre fordítására • csak úgy lehet átállni az új rendszerre, ha az integrált rendszer kellő mélységben ismeri az ETO-jelzetek szerkezetét • a konkordancia az 1990. és a 2000-es ETO szövegelemzésen alapuló egybevetése • új raktározási táblázat készül sok könyvtári közreműködővel, véleményezővel

• •

a gépi rendszerek számára a konkordancia ISO-, XML és tagolt szövegfájlban érhető el a raktározási tábla a gépi rendszerek számára XML és tagolt szövegfájlban érhető el

ETO Networkshop konferencia 2008.márc 17. : http://vod.niif.hu/play2/index.php? eid=78&lid=189&bw=1M&lg=hu • 2006-ban a Könyvtári Intézet gondozásában jelent meg 3 kötetben, 1200 példányban, + 200 utánnyomott (1990-91-ben az előző 2000 példányban) • Egyre kevesebb példány, mert nem mindenki tért át az újra (1977-est – ami 6000 példányos – használják sokan) • 1938-2001-ig működött a FID (Nemzetközi Dokumentációs Szövetség, Nemzetközi Információs és Dokumentációs Szövetség), ami gondozta az ETO-t • 1990-91-ben jelent meg a magyar középkiadás • 1991-92 UDC Consorcium megalakítása • Adatbázisa a nemzeti középkiadásokból a MRF WinIsis környezetben • A magyar könyvtárak 80%-a használja osztályozásra az ETO-t • 1996-ban adatbázis készítése az 1990-es kiadásból • 1996 végén 1997-98-ban az OSZK megrendelte az MRF állományt CD-kiadáshoz • 1999-ben Katalist-vita: kell-e az ETO gépi adatbázisa? (eredmény: igen) • 2001-ben KI vezetői döntése alapján az eddigi módszerrel végzett honosítás leállítása – módosítás nélküli átvétel kell • 1990-es ETO-adatbázis és a UDCC 200. évi MRF-állományának összefűzése (kétnyelvű) • Külső ETO-szakértők (20) bevonása, honosítás készítése, KI finanszírozása • 2005-2006: új ETO megjelenése • Konkordancia tábla kellene, 2008-ban várható a raktározási táblázattal együtt, utána tanácskozás a gépi rendszerhez való illesztésről és a kimeneti lehetőségekről, formátumokról • 1990-esből 4457 jelzetnek nincs utódja az MRF 2000-ben • Nagy szolgáltató könyvtárak 2008-ra vállalták az átállást Fejős László: Nyomdakész az ETO konkordancia. In.: Könyvtári Levelező/lap. 2008. december. • Nyomdai kézirat kész • Vásárlási hajlandóságtól függ a nyomtatás • Ha nem gazdaságos, akkor PDF formátumban a Könyvtári Intézettől lehet igényelni • WinIsis adatbázis  ISO, XML formátum, Excel tábla, tagolt szövegfájlban • A nagy szolgáltató rendszerek és könyvtárak a megjelenéstől – 2008. januártól – vállalták az átállást az új rendszerre, de tolódott a munka is

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful