21.2.1.

Házirend
Közoktatási Intézmény Tápióság – Tápiószentmárton Óvodája és Általános Iskolája
A Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete

Készítette: Kiss Erika
Intézményigazgató Készült a tagintézmények Házirendjének felhasználásával

Tápióság – Tápiószentmárton, 2009. június 17.

Tartalomjegyzék
1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK........................................................................................................................................4 1.1. A HÁZIREND CÉLJA ÉS FELADATA......................................................................................................................................4 1.2. A HÁZIREND HATÁLYA....................................................................................................................................................4 1.3. A HÁZIREND NYILVÁNOSSÁGA..........................................................................................................................................4 2. A GYERMEKEK/TANULÓK JOGAI.........................................................................................................................5 2.1. ÁLTALÁNOS JOGOK.........................................................................................................................................................5 2.2. A TANULÓK VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSA, RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSA......................................................................................5 2.2.1. Véleménynyilvánítás..........................................................................................................................................5 2.2.2. Rendszeres tájékoztatás.....................................................................................................................................5 2.3. A TANULÓ VÁLASZTÁSI JOGA FOGLALKOZÁSOK, TANTÁRGYAK TEKINTETÉBEN...........................................................................5 3. A TANULÓ KÖTELESSÉGE.......................................................................................................................................6 3.1. TANÍTÁSI ÓRÁN, VÁLASZTOTT FOGLALKOZÁSON RÉSZVÉTEL...................................................................................................6 3.2. SAJÁT ÉS MÁSOK TESTI ÉPSÉGÉNEK MEGÓVÁSA ...................................................................................................................6 3.3. HELYISÉGEK, ESZKÖZÖK HASZNÁLATA, VÉDELME.................................................................................................................7 3.4. MAGATARTÁSI SZABÁLYOK..............................................................................................................................................7 4. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI........................................................................................................................................7 4.1. AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉG....................................................................................................................................................7 4.2. A DIÁKKÖRÖK................................................................................................................................................................7 4.3. AZ ISKOLAI DIÁKÖNKORMÁNYZAT ....................................................................................................................................8 5. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE.............................................................................................................................8 5.1. A TANÍTÁSI ÓRÁK RENDJE................................................................................................................................................8 5.2. A CSENGETÉS RENDJE......................................................................................................................................................9 5.2.1. Tápióság ...........................................................................................................................................................9 5.2.2. Tápiószentmárton .............................................................................................................................................9 5.3. A TANULÓK FOGADÁSA, ÉRKEZÉSE, BENNTARTÓZKODÁSA......................................................................................................9 5.3.1. Tápióság............................................................................................................................................................9 5.3.2. Tápiószentmárton............................................................................................................................................10 5.4. A HETESEK FELADATAI .................................................................................................................................................10 5.5. AZ ÜGYELETI REND, ÜGYELETESEK FELADATAI..................................................................................................................10 5.5.1. Tápióság..........................................................................................................................................................10 5.5.2. Tápiószentmárton............................................................................................................................................11 6. AZ ÓVODÁK MŰKÖDÉSI RENDJE........................................................................................................................11 6.1. TÁPIÓSÁG....................................................................................................................................................................11 6.1.1. Az óvodai felvétel, átvétel eljárás rendje.........................................................................................................11 6.1.2. Az óvoda nyitvatartási rendje..........................................................................................................................11 6.1.3. Nyári zárva tartás rendje ................................................................................................................................12 6.1.4. Gyülekezés, távozás.........................................................................................................................................12 6.1.5. Fogadóórák......................................................................................................................................................12 6.1.6. Óvó-védő szabályok, előírások........................................................................................................................13 6.2. TÁPIÓSZENTMÁRTON.....................................................................................................................................................13 6.2.1. Az óvodai felvétel, átvétel................................................................................................................................13 6.2.2. Az óvoda nyitvatartási rendje..........................................................................................................................14 6.2.3. Nyári zárva tartás rendje.................................................................................................................................14 6.2.4. Gyülekezés, távozás.........................................................................................................................................14 6.2.5. Fogadóórák......................................................................................................................................................15 6.2.6. Óvó-védő szabályok, előírások........................................................................................................................15 6.3. EGYÉB MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK........................................................................................................................................16 6.3.1. Betegség, egészségügyi ellátás........................................................................................................................16

Házirend 6.3.2. A gyermekek öltözékével kapcsolatos szabályok.............................................................................................16 6.3.3. A gyermek napközbeni elvitele.........................................................................................................................16 6.3.4. Az óvoda épületeinek használata.....................................................................................................................16 7. HIÁNYZÁSOK SZABÁLYAI, MULASZTÁSOK IGAZOLÁSA...........................................................................17 7.1. ÓVODÁK.....................................................................................................................................................................17 7.1.1. Tápióság..........................................................................................................................................................17 7.1.2. Tápiószentmárton............................................................................................................................................17 7.2. ISKOLÁK.....................................................................................................................................................................17 8. TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSE, VISSZAFIZETÉSE.................................................................................................18 8.1. TÁPIÓSÁG ...................................................................................................................................................................18 8.1.1. Óvoda...............................................................................................................................................................18 8.1.2. Iskola................................................................................................................................................................18 8.2. TÁPIÓSZENTMÁRTON - ÓVODA, ISKOLA.............................................................................................................................19 9. A TANKÖNYVTÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS FELOSZTÁSÁNAK ELVEI...............................19 9.1. ALANYI JOGON JÁRÓ TÁMOGATÁS....................................................................................................................................19 9.2. NEM ALANYI JOGON JÁRÓ TÁMOGATÁS ............................................................................................................................19 10. TANÓRÁN/NEVELÉSI FOGLALKOZÁSON KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK...................................................19 10.1. ÓVODA – TÁPIÓSÁG...................................................................................................................................................19 10.2. ÓVODA – TÁPIÓSZENTMÁRTON ....................................................................................................................................20 10.3. ISKOLÁK – VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK .............................................................................................................................20 10.3.1. Tápióság - iskola............................................................................................................................................20 10.3.2. Tápiószentmárton - iskola..............................................................................................................................20 10.4. ISKOLÁK – VÁLASZTHATÓ FOGLALKOZÁSOK...................................................................................................................20 10.4.1. Választható tanórán kívüli rendszeres foglalkozások....................................................................................20 10.4.2. Szakértői, pedagógusi javaslat alapján kötelező foglalkozások....................................................................20 10.4.3. Szabadidős foglalkozások..............................................................................................................................20 10.4.4. Egyéb iskolai lehetőségek..............................................................................................................................21 10.5. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK..............................................................................................................................................21 11. AZ ISKOLA ÁLTAL SZERVEZETT- PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ ISKOLAI/ISKOLÁN KÍVÜLI RENDEZVÉNYEK......................................................................................................21 11.1. RENDEZVÉNYEKBEN VALÓ KÖZREMŰKÖDÉS.....................................................................................................................21 11.2. A RENDEZVÉNYEKEN VALÓ VISELKEDÉS.........................................................................................................................21 12. A NAPKÖZI OTTHONRA/TANULÓSZOBÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK.............................................22 12.1. FELVÉTELI KÉRELMEK ELBÍRÁLÁSA................................................................................................................................22 12.2. A NAPKÖZI OTTHON MŰKÖDÉSI RENDJE..........................................................................................................................22 12.3. A TANULÓSZOBA RENDJE.............................................................................................................................................22 13. A TANULÓK JUTALMAZÁSA................................................................................................................................23 13.1. TÁPIÓSÁG..................................................................................................................................................................23 13.2. TÁPIÓSZENTMÁRTON...................................................................................................................................................24 14. A TANULÓKKAL SZEMBENI FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK..................................................................24 15. AZ ÓVODÁBA, ISKOLÁBA A FOGLALKOZÁSOKHOZ/TANULÁSHOZ NEM SZÜKSÉGES DOLGOK BEVITELE.........................................................................................................................................................................25 15.1. ÓVODA ....................................................................................................................................................................25 15.2. ISKOLA.....................................................................................................................................................................26 16. A GYERMEKEK/ TANULÓK NAGYOBB CSOPORTJA ÉS NAGYOBB KÖZÖSSÉGE...............................26 16.1. ÓVODA.....................................................................................................................................................................26 16.2. ISKOLA.....................................................................................................................................................................26 2

Házirend 17. EGYÉB MŰKÖDÉSI SZABÁLYOK........................................................................................................................26 17.1. A TANULÓ ÁLTAL ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK, DOLOG, ALKOTÁS VAGYONI JOGA..........................................................................26 17.2. AZ ELLENŐRZŐ ÉS TÁJÉKOZTATÓ FÜZET.........................................................................................................................27 17.3. A TESTNEVELÉS ÓRÁK, SPORTFOGLALKOZÁSOK SZABÁLYAI................................................................................................27 18. A HÁZIREND ELFOGADÁSÁNAK ÉS MÓDOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI.....................................................27 19. MELLÉKLETEK........................................................................................................................................................28 19.1. TÁPIÓSÁG..................................................................................................................................................................28 19.1.1. A magatartáskártya használatának szabályai...............................................................................................28 19.1.2. A tanév végén adományozható díjak..............................................................................................................28 19.2 TÁPIÓSZENTMÁRTON....................................................................................................................................................28 19.2.1. A tanulói kitüntetések feltételei, lehetőségei..................................................................................................28 19.2.2. Testnevelés órák rendje.................................................................................................................................28 19.2.3. Az autóbuszon való viselkedési szabályok.....................................................................................................28 19.3. AZ EGYEZTETŐ ELJÁRÁS..............................................................................................................................................28 19.4. A HÁZIRENDHEZ TÁJÉKOZTATÁSUL CSATOLT JOGSZABÁLYI SZÖVEGEK..................................................................................28 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK.............................................................................................................................................29

3

Házirend

1. Általános szabályok
1.1. A házirend célja és feladata
• •

A házirend állapítja meg a gyermeki, tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az óvoda/iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani intézményeink törvényes működését, az óvodai foglalkozás, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a gyermekek/tanulók óvodai/iskolai közösségi életének megszervezését.

1.2. A házirend hatálya
• •

A házirend előírásait be kell tartania az óvodába/iskolába járó gyermekeknek/tanulóknak, szüleinek, az óvoda/iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. A házirend előírásai azokra az óvodai és óvodán kívüli, iskolai és iskolán kívüli, tanítási/foglalkozási időben, illetve azokon kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az óvoda/iskola szervez, és amelyeken ellátja a gyermekek felügyeletét.

1.3. A házirend nyilvánossága
• •

• •

A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazottainak) meg kell ismernie. A házirend egy-egy példánya megtekinthető  az intézmény irattárában;  az iskola könyvtárában;  az intézmény nevelői szobájában;  az intézmény vezetőinél;  a csoportvezetőknél, az osztályfőnököknél;  a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,  az iskolai szülői szervezet (közösség) vezetőjénél. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az óvodába, iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni. A házirend gyermekekre/tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait a pedagógusoknak ismertetni kell:  az óvodás gyermekekkel tevékenység közben, nevelési szituációkban,  a tanulóknak az első tanítási napon,  a szülőkkel szülői értekezleten. A módosításokat a hatályba lépést követően a legrövidebb időn belül ismertetni kell.

4

Házirend

2. A gyermekek/tanulók jogai
2.1. Általános jogok

• •

A gyermeknek, tanulónak joga, hogy az intézményben biztonságos és egészséges környezetben, képességeinek, érdeklődésének, életkorának, fejlettségének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön. A gyermek/tanuló személyiségét, emberi méltóságát, véleménynyilvánítási szándékát, etnikumi és vallási hovatartozását az intézmény minden tanulója/dolgozója tiszteletben tartsa. Minden tanulónak/gyermeknek joga, hogy kérelmére /szülő kérelmére/ az általa választott hitoktatásban részesüljön. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. Jogait az első tanév megkezdésétől gyakorolhatja.

2.2. A tanulók véleménynyilvánítása, rendszeres tájékoztatása
2.2.1. Véleménynyilvánítás

A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel.

2.2.2. Rendszeres tájékoztatás

A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról  az iskola igazgatója  a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,  a faliújságon keresztül folyamatosan tájékoztatja,  az osztályfőnökök az első tanítási napon, faliújságon, szóban folyamatosan tájékoztatják. A tanulót fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják.

2.3. A tanuló választási joga foglalkozások, tantárgyak tekintetében

Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket, és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról.
5

Házirend • •

A választást, illetőleg azt a kérést, hogy nem kívánja igénybe venni a nem kötelező foglalkozást, a szülőnek írásban kell jelezni. A tanuló szaktanári segítség mellett, a felkészülés intenzívvé tétele érdekében tanulmányi szabad napot kérhet az iskola igazgatójától:  megyei szintű tanulmányi versenyek előtt: 2 nap /maximum 3-szor vehető igénybe /  országos szintű tanulmányi versenyek előtt: 4 nap /maximum. 3-szor vehető igénybe/

A választható tantárgyak, foglalkozások a 10. pontban kerülnek felsorolásra.

3. A tanuló kötelessége
3.1. Tanítási órán, választott foglalkozáson részvétel

A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon, rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének. Ennek érdekében a tanórákon hiánytalan, rendezett felszereléssel kell részt venni. A szükséges eszközöket az osztálytanítók, szaktanárok határozzák meg. A tanulók tudomásul veszik, hogy a nem kötelező foglalkozást az értékelés, mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamba lépés elbírálásában úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A jelentkezés egész tanévre vonatkozik, és kötelező érvényű.

3.2. Saját és mások testi épségének megóvása

• • • • •

Kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét. Tudomásul vegye, hogy az iskolába szúró-vágóeszközt, testi épséget veszélyeztető eszközt; cigarettát, szeszes italt, kábítószert behozni tilos! Betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat. Az iskola folyosóin, és a lépcsőkön futkározni, nem szabad; a folyosókon közlekedni, mindig a jobbkéz-szabály betartásával lehet. Azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat, veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel. Azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy ha megsérült. A szülőt, vagy a legközelebbi hozzátartozót értesíteni kell! Megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában. Betartsa az iskolai autóbuszon való utazás szabályait. / 19.2.3. sz. melléklet / Betartsa a testnevelési órákra vonatkozó szabályokat. / 19.2.2. sz. melléklet / Balesetvédelmi okokból az iskola területén kerékpározni tilos! Az iskola épületében dohányozni csak felnőtt, nagykorú személyeknek a kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyeket az iskola igazgatója jelöli ki.

6

Házirend

3.3. Helyiségek, eszközök használata, védelme
• •

• • •

A tanuló kötelessége, hogy fokozottan vigyázzon az iskola épületére, annak helyiségeire, felszereléseire, berendezéseire. A szándékos károkozást meg kell téríteni. Az iskola helyiségeit, az ott lévő berendezési tárgyait, eszközeit, mindig az adott helyiség rendeltetésnek megfelelően kell használni, figyelembe véve a munkavédelmi és balesetvédelmi szabályok betartását. Vigyázni kell az épület, a termek tisztaságára. A tanuló feladata, hogy ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, hagyjon rendet maga után. A szaktantermekben, sportpályán, tornateremben, könyvtárban, számítástechnika teremben, szertárakban a tanulók csak nevelői felügyelet mellett tartózkodhatnak. A tanítási órák/foglalkozások után el kell hagyni az iskola épületét.

3.4. Magatartási szabályok
• •

Minden tanuló kötelessége, hogy társai, tanárai és az iskola dolgozói iránt tisztelettel, emberséggel közeledjen. Minden tanulónak ismerni kell a Szervezeti és Működési Szabályzatban rájuk vonatkozó pontjait, az iskolai házirendet, és annak betartása kötelező.

4. A tanulók közösségei
4.1. Az osztályközösség
• •

Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére tisztségviselőket választhatnak.

4.2. A diákkörök
• •

• •

Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük.

7

Házirend

4.3. Az iskolai diákönkormányzat
• • •

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeik képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. A diákönkormányzat meghatározza saját működési rendjét. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanévben a tagiskola igazgatója a felelős. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól.

Az iskolai diákközgyűlés
• • • •

5. Az iskola működési rendje
5.1. A tanítási órák rendje
• • • •

• • • •

Az órát fegyelmezett munkával kell eltöltenie minden tanulónak. A tanórán a tanár és a diák közös munkával, aktív együttműködésben dolgozik. Az órán lehetőség van rá és kívánatos, hogy minden tanuló saját képességeihez mérten tudjon tanulni. A tanítási órát úgy kell elkezdeni, hogy a padokon és azok környékén tisztaság és rend legyen, az óra végén ezt a hetesek ellenőrzik, hogy tisztán, rendben adják át a következő osztálynak. Az óra alatt a terembe lépő nevelőt vagy felnőtt vendéget az osztály /csoport/ felállással üdvözli. A tanóra védelmében kívánatos, hogy csak nagyon indokolt esetben lehet az órát megszakítani. A teremben bármikor élni lehet az átrendezés jogával. A szaktantermek használati rendjét fokozott figyelemmel kell betartani.

8

Házirend

5.2. A csengetés rendje
5.2.1. Tápióság
Papp Károly úti épületben: 0. óra 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra 7 05 - 7 50 8 00 - 8 45 8 55 - 9 40 9 50 - 10 35 Tízórai szünet 10 55 - 11 40 11 50 - 12 35 12 40 - 13 25 Ebédidő: 13 25 - 13 55 13 55 - 14 35 14 40 - 15 20 6. óra 3. óra 4. óra 5. óra 1. óra 2. óra Szabadság úti épületben: 8 00 - 8 45 8 55 - 9 40 Tízórai szünet 10 00 - 10 45 10 55 - 11 40 11 50 - 12 35 Ebédidő: 11 45 - 12 45 12 45 - 13 25

5.2.2. Tápiószentmárton
1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 8 00 - 8 45 9 00 - 9 45 10 00 - 10 45 10 55 - 11 40 11 50 - 12 35 12 45 - 13 30 1. óraközi szünet 2. óraközi szünet 3. óraközi szünet 4. óraközi szünet 5. óraközi szünet 8 45 - 9 00 9 45 - 10 00 10 45 - 10 55 11 40 - 11 50 12 35 - 12 45

5.3. A tanulók fogadása, érkezése, benntartózkodása
A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke, (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes) vagy a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben szülői engedély nélkül az osztályfőnök, vagy az iskolai vezető adhat engedélyt.

5.3.1. Tápióság
Az iskola reggel 7óra 15 perctől biztosít ügyeletet. Jó idő esetén a gyülekezés az iskola udvarán a bejárat előtt történik /rossz időben gyülekezés a folyosón/. Az első csengetés 7óra 30 perckor hangzik el. Ekkor a tanulók bevonulnak, cipőt váltanak, rendben
9

Házirend

gyülekeznek annak a tanteremnek az ajtaja előtt, ahol az első tanórájuk lesz. Késésnek minősül a ¾ 8 órás csengetés utáni érkezés / hisz a tanulónak nem marad elég ideje a cipőváltásra, kabátok, egyéb iskolai eszközök szekrénybe való elhelyezésre/. A késéseket az ügyeletes tanulók az un. ügyeletesek füzetébe naponként bejegyzik. A késéseket a magatartás jegyek elbírálásánál az osztályfőnökök figyelembe veszik. Ha a tanuló, a 8 órás csengetés után érkezik az iskolába, késését regisztrálja a tanár a naplóba pontos időmegjelöléssel. A késések idejét össze kell adni, s amennyiben eléri a 45 percet, mulasztott órának számít. Három igazolatlan késés esetén osztályfőnöki figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót.

5.3.2. Tápiószentmárton
Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon: • amennyiben a szülők igénylik, reggel 7 órától biztosít felügyeletet, (ezt minden tanév elején fel kell mérni, és eszerint meghatározni a 7 óra utáni nyitva tartást); • a tanulók fogadására – akik nem igényeltek felügyeletet – 7.30 perctől áll nyitva az iskola. Az iskola a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 16.30-ig van nyitva. • Az iskolába a tanulóknak reggel 7. 30 óra és 7. 45 óra között kell megérkezniük. • Az első óraközi szünet a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben /csak az alsó tagozaton/, illetve az ebédlőben étkezhetnek. • Az óra kezdete előtt az osztályoknak a tanterem előtt kettesével sorakozniuk kell (felső tagozat). Az alsó tagozaton a jelző csengő elhangzásakor fegyelmezetten bevonulni.

5.4. A hetesek feladatai
• • •

A hetes felel a terem rendjéért, a tábla tisztaságáért. Ha egy osztályban valamilyen oknál fogva nem jelenik meg tanár, a hetes feladata, hogy 5 perc elteltével jelentse az igazgatói irodában. A hetes ellenőrzi a hiányzókat és az első óra elején jelentést tesz. Jelentenie ismételten akkor kell, ha az osztályban bármely következő órát más tanár tartja.

5.5. Az ügyeleti rend, ügyeletesek feladatai
5.5.1. Tápióság
• •

• •

Az ügyeletet iskolánkban az ügyeletes nevelők mellett a kijelölt ügyeletes tanulók végzik. Az ügyletes tanuló a pedagógus segítője, fegyelmezési kérdésben a pedagógus dönt. Az ügyeletes tanulók ellenőrzik a reggeli sorakozót, bevonulást, majd a cipőváltást. A becsengetésig felügyelik a sorakozót és a folyosói rendet. A szünetekben a folyosón, ill. az udvaron felügyelnek, a rendbontást, verekedést jelentik az ügyeletes nevelőnek. A heteseknek és ügyeleteseknek magatartásukkal mindenkor jó példát kell mutatniuk. Az ügyeletes tanulók névsorát az arra érdemes tanulók közül a DT állítja össze és a DT véleményezi munkájukat.

10

Házirend

5.5.2. Tápiószentmárton

• •

A hetedik és a nyolcadik évfolyamos tanulók – külön beosztás szerint – reggel 7.30 és 7.55 óra között, valamint az óraközi szünetekben a folyosókon, bejárati ajtóknál tanulói ügyeletet látnak el. A tanulói ügyeleteseket a hetedikes és nyolcadikos osztályfőnök jelöli ki, és az ügyeletesi feladatok koordinálására megbízott nevelő osztja be. A tanulói ügyeletesek a nevelők utasításai alapján segítik az ügyeletes nevelők munkáját, felügyelnek a folyosók rendjére, tisztaságára, valamint a tanulók magatartására. Probléma esetén értesítik az ügyeletes nevelőt, aki a probléma súlyának megfelelően intézkedik. A tanulóknak az őszi és a tavaszi hónapokban, illetve júniusban; az óraközi szünetekben – kivéve az első szünetet – az udvaron kell tartózkodniuk. Rossz idő esetén az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban is a folyosón maradhatnak, tantermekben a diákok csak nevelő felügyelete mellett tartózkodhatnak. A felső tagozat épületében szünetben a labdajátékokhoz a salakos, a homokos röplabdapályát, illetve a bitumenes pályát lehet használni. Télen hógolyózni csak a futópálya vonalától a salakos pálya irányában lehet. Szünetben az udvaron található gerendát, mászó állványt nem lehet használni.

6. Az óvodák működési rendje
6.1. Tápióság
6.1.1. Az óvodai felvétel, átvétel eljárás rendje
• •

• •

Felvehető minden 3 évet betöltött gyermek, aki a községünkben lakik, betöltetlen férőhely esetén a környező községekből beíratott gyermek is. Óvodai beíratás a felvételi és előjegyzési naplóba az önkormányzat által kijelölt beíratási időszakban, általában május közepén egy héten át zajlik. A szülők a beíratáshoz a gyermek születési anyakönyvi kivonatát és a személyi igazolványt hozzák magukkal. A gyermek abban az évben, amelyben ötödik életévét betölti, a tárgyévben kezdődő nevelési év első napjától iskolai életmódra felkészítő foglalkozásokon köteles részt venni, melynek ideje legfeljebb napi négy óra. Az óvodai szervezett tanulási folyamatok (foglalkozások), naponta általában 9:00-12:00-ig tartó időszakban zajlanak. Gyermekek átvétele más óvodából: Hivatalos átjelentkezés útján, melynek nyomtatványát az óvodavezetők töltik ki és küldik meg kölcsönösen egymásnak.

6.1.2. Az óvoda nyitvatartási rendje
Hétfőtől – péntekig: 06.30 – 17.00 óráig. Kérjük, hogy a gyermeket minden nap 09.00-ig szíveskedjenek behozni. Oktatás nélküli napok: Az év 5 oktatás nélküli munkanapjából kettőt szünetek idején szervezünk, így szorgalmi időre 3 marad, minden alkalomra ügyeletet biztosítunk, szülői igény esetén.
11

Házirend

Az oktatás nélküli napok felhasználásának elvei: Nevelési értekezletek, minőségfejlesztési feladatok, szakmai és egyéb szervezeti továbbképzések megtartása.

6.1.3. Nyári zárva tartás rendje
Évenként 4 hét, mely általában július hónapban történik, ez időszakban a szülőknek gondoskodniuk kell gyermekük felügyeletéről.

6.1.4. Gyülekezés, távozás

• • •

• •

Minden nap 06:30 – 07:30 óráig, illetve egy csoport kivételével 07:00 óráig összevont csoportban gyülekeznek a gyerekek. Az érkező óvónők a gyerekekkel elvonulnak a csoportszobákba, ahová a gyermekek folyamatosan érkeznek. Délután 16:00 – 17:00 óráig szintén összevont csoportokban tevékenykednek a gyerekek. A gyülekező csoportszoba évenként ugyan azon a helyen van kijelölve, ez a fönti nagyközépsősök csoportszobája, amely a főbejárat mellett van. Az óvodából a gyermek idegennek, vagy 14 éven aluli testvérnek csak a szülő írásbeli kérelme alapján adható ki. Szintén a szülő írásbeli kérelme szükséges ahhoz, hogy a gyermek 6 éves kortól egyedül hazaengedhető legyen. A gyermek elvitelekor minden esetben (az udvaron főleg) az óvónőnek szólni kell. Ha a szülő eljött a gyerekért, kérjük, ne tartózkodjanak tovább az óvoda területén, mert a csoportot felügyelő óvodapedagógusok nem tudják kellőképpen átlátni a játszó gyerekek sokaságát. Távozáskor kéjük csukják és zárják be a kapukat és ajtókat. A különórán résztvevő gyerekek szülei sem tartózkodhatnak az óvoda területén, csak az óra végén jöhetnek gyerekükért. /hittan, angol, logopédia / A gyermek érkezésekor, vagy elvitelekor a szülők, hozzátartozók nem mehetnek be a csoportszobába, csak kivételes alkalmakkor, pl. a beszoktatási időszakban, nyílt napokon, akkor is benti cipőben vagy papucsban.

6.1.5. Fogadóórák
• • • • • •

Az óvodavezető fogadóórája minden hónap első keddjén: 9.00 – 16.00 óráig. Az óvónők havonta egy alkalommal tartanak fogadóórákat. Nincs fogadóóra abban a hónapban, amikor csoportok szülői értekezletet tartanak. Kis és Kis-középső csoport óvónői: minden hó első hétfőjén 13-14.30-ig Nagy és Nagy-középső csoport óvónői: minden hó első keddjén 13-14.30-ig Az óvoda gyermek és ifjúságvédelmi felelősének fogadóórája: az óvoda épületében minden szerdán 13:30-14:30-ig van. Gyermekvédelmi felelős nevét a faliújságon közzé kell tenni.

12

Házirend

6.1.6. Óvó-védő szabályok, előírások
• •

• • • • • •

A gyermekek biztonságának és holmijaik védelme érdekében gyülekezési idő alatt a három bejárati ajtó van nyitva, a gyülekezési idő végétől (09.00) az ajtókat bezárjuk. Az óvoda nevelőintézmény, ezért semmiféle gyógyszer beadására nem vállalkozhatnak az óvoda dolgozói. Kivételt képez rendkívüli esetben az óvoda orvosának utasítása alapján történő gyógyszerezés. A gyermekek az óvodába szúró eszközt nem hozhatnak. A szülők szociális jellegű segélyezés iránti kérelmeiket a Községi Önkormányzat Szociális Bizottságához nyújthatják be./ óvodai térítési díj csökkentése, vagy törlése / A szülők és az óvodai alkalmazottak az óvodai ajtókat, kapukat érkezésükkor és távozásukkor minden alkalommal gondosan zárják vissza! Balesetveszélyes tárgyakat, körülményeket észlelve azonnal jelezzék azt az óvoda vezetőjének, vagy dolgozóinak. Az óvodában a dohányzás tilos! A gyermekeket, szülőket ért sérelmek, konfliktusok elintézésének helyi szabályait az IMIPpanaszkezelési eljárásrendje tartalmazza.  Elsőként a gyermek óvónőjének jelezzék, majd tisztázzák a problémát az óvónők fogadó óráin.  Ha sérelmük nem talált orvoslásra, forduljanak az óvoda vezetőjéhez.  Harmadfokon az óvoda fenntartójához / jegyzőhöz /

Bombariadó Vészhelyzetben a mindenkor az óvodában tartózkodó vezető értesíti a rendőrséget és közben utasítást ad az épület kiürítésére. A csoportokat a bejárati ajtón menekítik a közeli kresz-parkba az óvodapedagógusok. Ez idő alatt a dajkák összegyűjtik a gyerekek holmiját, és utánuk viszik. Tűzriadó A tűz keletkezésének helyétől függően a csoportszobákban található ajtókon és bejárati ajtókon, ha ez nem lehetséges, a Rákóczi útra nyíló ablakokon át menekítjük a gyerekeket. Közben az itt tartózkodó vezető, vagy az arra kijelölt személy értesíti a tűzoltókat. A folyosókon levő három poroltóval meg lehet kezdeni a tűz oltását a tűzriadó-terv szerint. Egyébként minden elhárítási munka a tűzriadó-terv szerint zajlik. A felnőttek a tűzriadó-terv szerint járnak el.

6.2. Tápiószentmárton
6.2.1. Az óvodai felvétel, átvétel

• •

Tápiószentmárton közigazgatási határain belül köteles az óvoda fogadni a gyermeket az alapító okiratban meghatározott létszám eléréséig: 225 fő. Közigazgatási határon kívül egyéni elbírálás alapján. Az ötödik életévet betöltő gyermeket az óvoda köteles felvenni az iskolai életmódra történő óvodai foglalkozásokra. Ha a gyermeket nem íratták be szülei az óvodába, az óvoda vezetője köteles értesíteni a
13

Házirend

• • •

jegyzőt e tényről. A beíratás minden év május havában történik. A hatodik életévet betöltött gyermeket köteles az óvoda foglalkoztatni, amennyiben a szakértői bizottság úgy dönt. K.T. 6. § 2. bek.: „A gyermek, ha eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettségét, legkorábban abban a naptári évben amelyben a hatodik, legkésőbb amelyben a nyolcadik életévét betölti, tankötelessé válik.” Az óvodai felvétel és jelentkezés kötelező szabályai szerint felvettnek tekintendő az a gyermek, aki konkrét időpont megjelöléssel írásbeli jogosultságot kapott az óvodai elhelyezésre. Ezt a tényt a felvételi naplóban tüntetjük fel. Amennyiben a felvételt nyert kisés középső csoportos 2 hétnél hosszabb ideig hiányzik igazolás nélkül, kizárást von maga után. Lakóhely változtatás esetén az óvodai elhelyezés megszűnik. Erről a szülő feladata tájékoztatni az óvoda vezetőjét, illetve az óvoda pedagógust. Minden gyermekről az óvodába lépéstől feljegyzés (személyiség – fejlettségmérő lap) készül. Beiskolázáshoz az óvoda szakvéleményt ad. Általunk problémásnak ítélt gyermeket a szülővel közösen már 5 éves korban Nevelési Tanácsadóba küldünk.

6.2.2. Az óvoda nyitvatartási rendje

• •

Az óvoda épülete foglalkozási időben 6-17 óráig tart nyitva. Óvónői felügyelet 6 – 17-ig. A fél 8 előtt érkező gyermekek egy helyen gyülekeznek összevontan. 16-17 óráig szintén összevontan, egy helyen, késő ősztől kora tavaszig a csoport szobában, majd az udvaron. Logopédiai foglalkozás: kedd – csütörtök 8-11 óráig. Fejlesztő foglalkozás: Huncutka: szerda 8-14, csütörtök 8-10 óráig. Napsugár: csütörtök 10-16, péntek 8-16 óráig. Gyöngyvirág: hétfő - kedd 8-13 óráig. Az óvodai nevelés nélküli munkanapokról, mely legfeljebb 5 nap lehet (szakmai nap, továbbképzés, nevelési értekezlet) igénybevételéről az óvoda 30 nappal előbb köteles tájékoztatni a gyermekek szüleit.

6.2.3. Nyári zárva tartás rendje
Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint: június 30-ig mindhárom nyitva tart, július l-től ügyelet l helyen, augusztusban 3 hétig mindhárom óvoda zárva tart.

6.2.4. Gyülekezés, távozás
A gyermek óvodából történő elvitelének szabályai: • a szülő kérésre bármikor elviheti gyermekét az óvodából, ha ez az óvoda napirendjét nem zavarja. • A szülő köteles gyermeke elviteléről a nyitva tartási idő leteltéig gondoskodni. • A mennyiben más személy, vagy kiskorú viszi el a gyermeket, azt köteles a szülő írásban
14

Házirend

jelezni az óvoda felé. A gyermekek a csoportszobában vagy az udvaron tartózkodhatnak a kulturált magatartás szabályait megtartva – felnőtt felügyelete mellett.

6.2.5. Fogadóórák
• •

Óvodapedagógusok fogadó órái: minden nevelési év elején az óvodapedagógus jelöli meg az időpontot, mely a faliújságon megtekinthető. Óvodavezető fogadóórája: minden hónap első hétfője 14-16:30 óráig.

6.2.6. Óvó-védő szabályok, előírások
• •

• •

• • • •

A gyermek csak a szülő írásbeli kérésére hagyhatja el önállóan az óvoda épületét. Az óvoda dolgozóinak feladatai a gyermekek egészségével kapcsolatban, valamint a gyermekbalesetek megelőzésében, illetve baleset esetén: kisebb sérülések ellátása, bekötése, ha szükséges orvosi ellátás igénybe vétele, baleseti jegyzőkönyv felvétele. A gyermekek biztonságának és holmijaik védelme érdekében gyülekezési idő alatt a bejárati ajtók nyitva vannak, a gyülekezési idő végétől (9:00 óra) az ajtókat bezárjuk. Az óvoda nevelőintézmény, ezért semmiféle gyógyszer beadására nem vállalkozhatnak az óvoda dolgozói. Kivételt képez rendkívüli esetben az óvoda orvosának utasítása alapján történő gyógyszerezés. A gyermekek az óvodába szúró eszközt nem hozhatnak. A szülők szociális jellegű segélyezés iránti kérelmeiket a Községi Önkormányzat Szociális Bizottságához nyújthatják be./ óvodai térítési díj csökkentése, vagy törlése / A szülők és az óvodai alkalmazottak az óvodai ajtókat, kapukat érkezésükkor és távozásukkor minden alkalommal gondosan zárják vissza! Balesetveszélyes tárgyakat, körülményeket észlelve azonnal jelezzék azt az óvoda vezetőjének, vagy dolgozóinak.

Bombariadó Vészhelyzetben a mindenkor az óvodában tartózkodó vezető értesíti a rendőrséget és közben utasítást ad az épület kiürítésére. A csoportokat a bejárati ajtón menekítik az utcára (Napsugár és Huncutka) ill. a parkba (Gyöngyvirág) az óvodapedagógusok. Ez idő alatt a dajkák összegyűjtik a gyerekek holmiját, és utánuk viszik. Tűzriadó A tűz keletkezésének helyétől függően a csoportszobákban található ajtókon és bejárati ajtókon, ha ez nem lehetséges, az ablakokon át menekítjük a gyerekeket. Közben az itt tartózkodó vezető, vagy az arra kijelölt személy értesíti a tűzoltókat. A folyosókon levő három poroltóval meg lehet kezdeni a tűz oltását a tűzriadó-terv szerint. Egyébként minden elhárítási munka a tűzriadó-terv szerint zajlik. A felnőttek a tűzriadó-terv szerint járnak el. Az óvoda egész területén a dohányzás tilos!

15

Házirend

6.3. Egyéb működési szabályok
6.3.1. Betegség, egészségügyi ellátás
• •

• •

Valamennyi gyermek érdekében beteg gyermeket óvodába befogadni nem lehet. Minden szülőnek kötelessége felhívni az óvónők figyelmét arra, ha gyermeke különleges betegségben, illetve epylepsiára, veszélyes allergiára, lázgörcsre, stb. hajlamos, vagy tetűfertőzés érte. Valamint köteles a napközben elérhető telefonszámát is megadni. Az óvodába járó gyermekeknek évente legalább egyszer egészségügyi szűrővizsgálaton kell részt venniük / szemészet, fogászat, belgyógyászat /. Ilyenkor az óvoda dolgozói kísérik el a gyermekeket, de igény szerint a szülő is elviheti a szűrővizsgálatokra gyermekét. A védőnő rendszeresen tisztasági szűrést végez az óvodában. Az óvoda orvosának nevét, rendelési idejét az óvodai hirdetőn közzé kell tenni.

6.3.2. A gyermekek öltözékével kapcsolatos szabályok

• •

Az intézménybe ápolt, tiszta gyermekeket hozhatnak a szülők. A gyermek öltöztetése a napi várható időjárásnak megfelelően történjék. Váltóruházatról (alsónemű, felsőruházat, benti cipő) a szülők gondoskodnak. A ruhaneműket egyenként jellel, vagy névvel kell ellátni. A gyerekek holmiját az arra kijelölt szekrényben tárolják. Testnevelés foglalkozásra vonatkozó külön szabályok:  a foglalkozáson tornaruhában kell részt venniük (tornacipő, trikó, nadrág, dressz, fürdőruha, úszósapka  tornaszereket csak és kizárólag felnőtt jelenlétében használhatják  vízben csak felnőttel együtt tartózkodhatnak

6.3.3. A gyermek napközbeni elvitele

A nap folyamán óvónővel való egyeztetés alapján vihető el a gyerek. A szülők tartsák tiszteletben a csoport napirendjét és az óvodai élet megzavarása nélkül vigyék el a gyerekeket. Ebéd után 13-órától, délután 15:15 -től. A zárás után óvodába felejtett gyermeket a szülő az óvoda épületében veheti át, vagy telefonegyeztetés után a dolgozó lakásán. Eljárásrend szerint kell cselekedni, mely ki van függesztve a hirdető táblákon.

6.3.4. Az óvoda épületeinek használata
Az óvoda épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az óvoda helyiségeit más, nem oktatási-nevelési célra átengedni csak a gyermek távollétében a fenntartó engedélyével lehet.

16

Házirend

7. Hiányzások szabályai, mulasztások igazolása
7.1. Óvodák
7.1.1. Tápióság
• • • • •

Minden távolmaradást – a térítési díj jóváírása miatt is – előre be kell jelenteni a csoport óvónőjének. Szülői igazolással tanévenként 3 napot hiányozhat a gyermek. Indokolt esetben szülő kérelmére, az óvodavezető engedélyével otthon maradhat a gyermek /pl: kistestvér születése / Minden óvodai hiányzást írásban kell igazolni. Három napnál hosszabb ideig tartó betegség után a gyermek csak orvosi igazolással fogadható az óvodában. Nyolc napnál hosszabb igazolatlan távollét, vagy jelentős/3 havi / térítési díj hátralék esetén (a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján) a gyermek – kivéve, ha 5. életévét betöltötte – törölve lesz az óvodások névsorából és helyére új gyermek kerül.

7.1.2. Tápiószentmárton

• •

A szülőknek a betegség, vagy más rendkívüli ok miatt történő hiányzás első napján értesíteni kell az óvodapedagógust, iskolatitkárt. Beteg, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát gyógyulásig nem látogathatja. A gyermek betegsége után csak orvosi igazolással jöhet óvodába. Fertőző gyermekbetegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. Minden távolmaradást –a térítési díj jóváírása miatt is – előre be kell jelenteni a csoport óvónőjének

7.2. Iskolák
• • •

• •

A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb/ a hiányzást követő legfeljebb második napon/ bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb három tanítási napon belül igazolhatja mulasztását.  három napig terjedő mulasztás esetén szülői, / ellenőrzőbe történő bejegyzéssel igazolhatja gyermeke távollétét/  három napon túli mulasztás esetén pedig orvosi vagy egyéb hivatalos igazolás fogadható el, Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását.
17

Házirend •

Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. A távolmaradásra engedélyt kell kérni:  1 óráról a szaktanártól  3 napig terjedő időtartamra az osztályfőnöktől  4 vagy annál több napra az igazgatótól Ha a tanulónak egy tanítási évben:  az igazolt és igazolatlan órák együttesen a 250 órát meghaladják,  egy adott tantárgyból az igazolt és igazolatlan órák a tanítási órák 30%-át meghaladják, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a tantestület az osztályozó vizsgát engedélyezi.

8. Térítési díj befizetése, visszafizetése
8.1. Tápióság
8.1.1. Óvoda
Az étkezési díjak befizetése minden hónapban előre, 1-jétől- 5-éig az óvoda épületében 7 – 14 óráig készpénzben történik az élelmezésvezetőnél. A térítési díjakkal kapcsolatos észrevételeiket is itt lehet megbeszélni naponta 7 – 15 óráig. Tel: 29/466-044 A hiányzás első napján a térítési díjat fizeti a szülő, kivéve, ha a hiányzást írásban előre 2 nappal bejelenti, és ezt átadja az óvónőnek.

8.1.2. Iskola

• •

A térítési díj befizetésének módja:  készpénz,  készpénz-átutalási megbízás (csekk). A térítési díj befizetésének határideje: minden hónap 5-e. A befizetés bonyolítási módja:  Készpénzfizetés esetén: a konyhán, az élelmezésvezetőnél található pénztárába a pénztári óráknak megfelelően,  Készpénz-átutalási megbízás (csekk) esetén a csekkeket az intézmény arra kijelölt dolgozója átadja. Az átvevő az átadás-átvételt aláírásával igazolja. A térítési díj visszatérítése:  a következő esedékes térítési díj összegéből levonásra kerül, így külön visszatérítés nem történik,  készpénzben az intézményi jogviszony megszűnését követően történik, az érintett írásbeli értesítését követően.
18

Házirend

8.2. Tápiószentmárton - óvoda, iskola
• •

Az étkezési térítési díjakat havonta két alkalommal, az előre közzétett időpontokban kell befizetni. Az iskola az igénybe nem vett, lemondott, étkezésekre előre befizetett díjat túlfizetésként a következő hónapra elszámolja. Hiányzás esetén már az aznapi étkezés lemondható minden reggel 8 óráig telefonon, vagy személyesen az iskola titkárságán. Az óvodában csak előző nap du. 13 óráig.

9. A tankönyvtámogatás megállapításának és felosztásának elvei
9.1. Alanyi jogon járó támogatás
Az iskola minden év november 15- ig felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától tankönyvet kölcsönözni, hány könyvre van szükség a napközis foglalkozáson, illetve hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. A szülőket az iskola tájékoztatja arról, kik jogosultak a normatív kedvezményre, illetve további kedvezményeket mely feltételek esetén lehet igénybe venni. A szülőnek normatív kedvezményt, valamint a további kedvezmény iránti igényt igénylőlapon kell benyújtani. A felmérés eredményéről az igazgató november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestülete, a szülői munkaközösséget, diákönkormányzatot. A nevelőtestület december 15-ig határozza meg a tankönyvtámogatás módját, és erről írásban értesíti a szülőt.

9.2. Nem alanyi jogon járó támogatás
Tápióság Az első iskolaév megkezdésekor jogosult a rászorultság szerinti szociális kedvezményekre. A tankönyv vásárlásához biztosított – nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt, rendszerint az éves tankönyvcsomag árának arányában felosztva az évfolyamok között. Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül odaítélésre, a döntésnél előnyt élvez az a tanuló, aki hátrányos helyzetű, akinek egyik vagy mindkét szülője munkanélküli, akit az egyik szülő egyedül nevel, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül, illetve aki állami gondozott.

10. Tanórán/nevelési foglalkozáson kívüli tevékenységek
10.1. Óvoda – Tápióság
Saját, illetve szüleik igénye szerint kapcsolódhatnak be az óvoda néptánccsoportjának munkájába, és a nevelési foglalkozásoktól elkülönítve szervezett játékos angol, tartásjavító torna és délutáni hitoktatásba. Fejlettségüknek megfelelően, óvónő javaslatára részt vehetnek az óvodában logopédiai és fejlesztőpedagógiai foglalkozásokon, illetve pszichológiai ellátásban részesülhetnek.

19

Házirend

10.2. Óvoda – Tápiószentmárton
Óvodán kívüli foglalkozások:
• •

Tehetséggondozó és egyéni foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetségesek gondozását külön foglalkozások segítik /zeneiskola, rajzszakkör, néptánc/.

10.3. Iskolák – választható tárgyak
10.3.1. Tápióság - iskola
• • • •

1-2. évfolyamon: 3. évfolyamon: 4. évfolyamon: 5-8. évfolyamon:

testnevelés, dráma angol-nyelv, testnevelés, dráma testnevelés, dráma, furulya matematika, angol-nyelv, informatika, furulya

10.3.2. Tápiószentmárton - iskola
• • • •

3-4. évfolyamon: 2-8. évfolyamon: 7-8. évfolyamon: informatika. 5-8. évfolyamon:

matematika csoportbontásban. emelt szintű testnevelés. emelt óraszámú idegen nyelv,- csoportbontásban, emelt óraszámú emelt óraszámú matematika.

10.4. Iskolák – Választható foglalkozások
10.4.1. Választható tanórán kívüli rendszeres foglalkozások
• • •

tanév elején meghirdetett sport, és egyéb szakkörök, tehetséggondozó foglalkozások, napközi otthoni foglalkozás 1- 4. évfolyamon, tanulószobai foglalkozás 5-8. évfolyamon.

10.4.2. Szakértői, pedagógusi javaslat alapján kötelező foglalkozások
• •

1-4. évfolyamon: osztálykorrepetálás, 1-8. évfolyamon: fejlesztő foglalkozások, korrepetálások,

10.4.3. Szabadidős foglalkozások
• •

túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb. múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás.

20

Házirend

10.4.4. Egyéb iskolai lehetőségek
• •

Iskolai könyvtár használata. Versenyeken, vetélkedőkön való részvétel.

10.5. Általános szabályok

• •

• • •

Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A délutáni tanórán kívüli foglalkozásokat az iskola nevelői lehetőség szerint 14:00 óra és 17:00 óra között szervezik meg. Az ettől eltérő időpontokról a szülőket előre értesíteni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások, valamint az egyéni foglalkozások kivételével – önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásra, valamint az egyéni foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező. A fentiekben felsorolt foglalkozásokhoz igénybe lehet venni az iskola tantermeit, könyvtárát tanári felügyelet mellett. A helyiségek rendjéért, tisztaságáért, épségéért minden használó felelős. A tanórán kívüli foglalkozásokról történő távolmaradást is igazolni kell.

11. Az iskola által szervezett- pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolai/iskolán kívüli rendezvények
11.1. Rendezvényekben való közreműködés
Az iskolai rendezvények előkészítésében, lezárásában a tanulók osztályfőnökeik, tanáraik felügyelete mellett, azok utasításainak megfelelően vesznek részt.

11.2. A rendezvényeken való viselkedés
• •

A rendezvényeken is be kell tartani a házirend szabályait. Különösen tiltott viselkedés:  szeméremsértő, durva, illetlen, trágár beszéd;  diáktársaik fizikai bántalmazása;  diáktársaik megalázó helyzetbe való kényszerítése;  mások megfélemlítése, zsarolása;  diáktársaik személyiségének megsértése kihívó magatartással, bántó megjegyzésekkel.
21

Házirend

12. A napközi otthonra/tanulószobára vonatkozó szabályok
12.1. Felvételi kérelmek elbírálása

A napközi otthonba/tanulószobába történő felvétel a szülő kérésére történik. Az osztályfőnök, gyermekvédelmi felelős, a diák tanulmányi előmenetele alapján javasolhatja a szülőnek a fenti lehetőségeit. A napközi otthonba/tanulószobába tanévenként előre minden év májusában, illetve első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését. Az iskola a napközi otthonba/tanulószobába minden hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz.

12.2. A napközi otthon működési rendje
• •

• • • •

A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével – a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva – kezdődnek és 16 illetve 1630 -ig tartatnak. Alsó tagozaton: lehetőség szerint a napközis gyermekekért a szülők legkorábban 1545-kor jöjjenek, rendkívüli esetben, ha írásban előre jelzik, mikor viszik el gyermeküket, akkor a napközis nevelő a megbeszélt időpontban elengedi. A szülő, a gondviselő, vagy a közeli hozzátartozó a tanulót az iskola bejáratánál várja meg. A napközis foglalkozásról való hiányzást a szülőnek igazolnia kell. A tanuló a napközis foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. A tanév elején a különböző foglalkozásokra/ tánc, sport, könyvtár stb./ jelentkező tanulók szülei írásban közöljék a napközis nevelővel, hogy milyen foglalkozásokra járnak gyermekeik, és milyen időpontokban kell a napköziből őket elengedni. Az a napközis tanuló, aki szorgalmával, magatartásával és közösségi munkájával folyamatosan példát mutat a tanév végén “Kiváló napközis tanuló” jutalomban részesíthető.

12.3. A tanulószoba rendje
A tanulószoba célja: minden tanuló felkészülten vegyen részt a következő napi tanórákon. A tanulószoba működési ideje: naponta 12-15 óráig. • Tanítás után a diákok a tanulószoba termébe viszik a táskájukat, és jelentkeznek a vezető tanárnál. • A tanulók csendes, önálló tanulással végzik feladataikat, szükség esetén segítséget kérnek a vezető tanártól. • Társaikat hagyják nyugodtan tanulni, hangoskodással, rendetlenkedéssel nem zavarhatják a munkát. Az elvégzett feladatot bemutatják, ill. beszámolnak a vezető tanárnak. Ha készen vannak a munkával, a hátralevő időben olvassanak (pl.: kötelező, illetve ajánlott olvasmányt), ismételjék át a régebben tanultakat. • Aki beiratkozott a tanulószobára, a foglalkozásokon köteles betartani a működési rendet. • A foglalkozásról csak írásos kikérővel lehet elmenni.
22

Házirend •

Ha a tanulóval sorozatosan probléma van a tanulószobán: nem végzi el a feladatát, rendetlenkedésével zavarja a többiek munkáját, akkor egy vagy több hétre felfüggeszthető, illetve véglegesen kizárható, ha a gondokról a szülőt előtte már legalább kétszer írásban tájékoztatták.

13. A tanulók jutalmazása
Azt a tanulót, aki képességeihez mérten:
• • • •

példamutató magatartást tanúsít, folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesítheti.

A dicséretet írásba kel foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

13.1. Tápióság

• • • •

Az iskolában - a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért,  kimagasló közösségi munkáért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az a tanuló, aki a tanévben kitűnő tanulmányi eredményt ért el, oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. Az iskolán kívüli versenyeken, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

23

Házirend

13.2. Tápiószentmárton
• •

Dicsérő bejegyzést kaphat a tanuló, ha:  teljesítménye elmarad az osztályfőnöki dicséretnél leírtaktól Osztályfőnöki dicséret adható, ha:  5 dicsérő bejegyzést kapott,  vállalt feladatát/ ügyeletesi munka stb./ rendszeresen és pontosan végzi. Félévente egy alkalommal kerül sor e feladat értékelésére.  hasznosanyag-gyűjtéséért, teljesítménytől függően. /A teljesítés mértékét minden évben az alsós és felsős munkaközösség-vezető határozza meg. Igazgatói dicséretet kap a tanuló, ha:  három osztályfőnöki dicséretet kapott,  megyei területi versenyen 1-6 helyezést ért el.  három igazgatói dicséret után” Díszlap”-os igazgatói dicséretet kap a tanuló. Nevelő- testületi dicséretet kaphat a tanuló:  ha a versenyek szintjeit teljesítve/ iskolai, körzeti, megyei/ jut el az országos versenyre,  tanév végén a záradékban meghatározottak szerint. A dicséret fokozatát a munkaközösség vezető a szaktanárral egyeztetve a teljesítmény alapján dönti el:  iskolai, illetve térségi verseny esetén,  megyei versenyen való részvételért, ha nem ért el 1-6. helyezést,  ünnepélyen való szereplés esetén. A nevelőtestületi dicséretet kapott tanulókat év végén oklevéllel és könyvvel jutalmazzuk. Az országos versenyen való részvételért, illetve az elért eredményért járó dicséretet a verseny formájától, a résztvevők számától függően egyedi esetenként határozzuk meg a dicséret fokozatát. Az egyes tanévek végén valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók, oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a ballagáson, illetve a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. Tanulóink éves, illetve 8 éves munkáját kívánjuk jutalmazni, különböző címek odaítélésével, melyről minden esetben a tantestület dönt. A részletes leírást a 19.2.2. melléklet tartalmazza.

14. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések
Azt a tanulót, aki • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, • a házirend előírásait megszegi, • igazolatlanul mulaszt, • vállalt feladatát nem, vagy nem megfelelően teljesíti, • a tanítója, tanára által rábízott feladatot/ pl. ügyelet/ nem, vagy nem megfelelően teljesíti, • bármely módon árt az iskola jó hírnevének, elmarasztalásban lehet részesíteni. A büntetést írásba kel foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
24

Házirend

Az iskolai büntetések formái: • szaktanári figyelmeztetés, • napközis nevelői figyelmeztetés, • ügyeletes nevelői figyelmeztetés, • osztályfőnöki figyelmeztetés, • osztályfőnöki megrovás, • igazgatói figyelmeztetés, • igazgatói megrovás, • tantestületi figyelmeztetés, • tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekintetni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; • a szándékos károkozás; • az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése; A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi megindításáról az iskola igazgatója vagy a nevelőtestület dönt. Előtte egyeztető eljárást kell kezdeményezni, melynek szabályait a 19.3. számú melléklet tartalmaz. A fentiekben leírtakért a tanuló elmarasztaló bejegyzést kaphat az ellenőrzőjébe szaktanárától, napközis nevelőjétől, osztályfőnökétől, az iskola pedagógusától. Öt elmarasztaló bejegyzés után osztályfőnöki figyelmeztetést kap a tanuló. Három osztályfőnöki figyelmeztetés után osztályfőnöki intő jár. Egyéb: az iskola által szervezett, a tanuló számára nem kötelező programtól való eltiltás.

15. Az óvodába, iskolába a foglalkozásokhoz/tanuláshoz nem szükséges dolgok bevitele
15.1. Óvoda
Ha a gyermek óvodába értéktárgyakat hoz (aranylánc, karóra, karkötő, telefon, egyéb értékes tárgyak, stb.) azok megőrzésére, eltűnéséért az óvoda nem vállal felelősséget. Az óvodába érkező gyermek reggelenként cukrot, csokoládét, rágógumit, más édességet nem hozhat magával. Ez alól kivételek a zöldségek, gyümölcsök és a születésnapok, névnapok megünneplésére szolgáló alkalmak. Ilyen esetben az ÁNTSZ utasítása szerint, nem lehet otthon házilag készített süteményt vagy más élelmet behozni az óvodába, csak boltban vásárolható száraz süteményt és szörpöt.

25

Házirend

15.2. Iskola
• •

• •

• •

A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat csak akkor hozhatnak magukkal, ha azt előre valamelyik nevelővel megbeszélik. Nagyobb értékű tárgyat (ékszert, mobiltelefont, értékes órát stb.) valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába csak a szülő engedélyével – rendkívül szükséges esetben – hozhatnak. Ilyen esetben az iskolába érkezéskor a nagyobb értékű tárgyat a tanulók kötelesek leadni megőrzésre a nevelői, igazgatói irodában. Ellenkező esetben az eltűnt tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Mobiltelefon nem szükséges eszköz a tanuláshoz. Tanítási órán működtetni tilos! Nem rendeltetésszerű használata (pl. felvételkészítés) büntetést von maga után. Amennyiben a tanuló előzetes engedély vagy bejelentés nélkül hoz az iskolába a tanuláshoz nem szükséges dolgot, és ez a tanítási idő alatt kiderül, a tanuló köteles az engedély vagy bejelentés nélküli dolgot leadni a nevelőnek megőrzésre a tanítás végéig. Az engedély vagy bejelentés nélkül az iskolába hozott dolgot a tanuló a tanítási nap végén visszakapja. A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak. Az engedélyt az osztályfőnöknek minden év elején oda kell adni. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani, lezárva. A tanuló, a kerékpár eltűnését haladéktalanul jelentse valamelyik nevelőnek, aki a továbbiakban megfelelően intézkedik.

16. A Gyermekek/ tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége
Az óvodai, iskolai szülői szervezet a gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein.

16.1. Óvoda
A gyermekek nagyobb csoportjának minősül a 20 főt érintő gyermekközösség.

16.2. Iskola
A tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.

17. Egyéb működési szabályok
17.1. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni joga
Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 50 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani.
26

Házirend

Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, az iskolai diákön-kormányzat véleményének figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

17.2. Az ellenőrző és tájékoztató füzet
• • •

Az iskola minden tanulójának van ellenőrzője vagy üzenő füzete, melyet mindig köteles magával hozni az iskolába. Otthon köteles minden új bejegyzést megmutatni és a következő órára a szülővel /gondviselővel/ aláíratni. Aki elveszti ellenőrző könyvét vagy üzenő füzetét, köteles minél előbb pótolni. A második és /többi/ ellenőrző ill. üzenő füzet térítésköteles. Az elvesztéséért írásos figyelmeztetést kap a tanuló. Az üzenő füzet és az ellenőrző könyv hivatalos okmánynak számít, más célra nem használható.

17.3. A testnevelés órák, sportfoglalkozások szabályai
A 19.2.2. mellékletben található.

18. A házirend elfogadásának és módosításának szabályai
• •

• •

A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók, és a szülők javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők, véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat egyetértését, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten, s az Önkormányzat Képviselő-testületnek jóváhagyásával lép hatályba. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a diákönkormányzat iskolai vezetősége, vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége. A házirend módosítását az előzőekben foglaltak szerint kell végrehajtani.

27

Házirend

19. Mellékletek
19.1. Tápióság
19.1.1. A magatartáskártya használatának szabályai 19.1.2. A tanév végén adományozható díjak

19.2 Tápiószentmárton
19.2.1. A tanulói kitüntetések feltételei, lehetőségei 19.2.2. Testnevelés órák rendje 19.2.3. Az autóbuszon való viselkedési szabályok

19.3. Az egyeztető eljárás 19.4. A házirendhez tájékoztatásul csatolt jogszabályi szövegek

28

Házirend

Záró rendelkezések
A Házirendet a KITT Dr. Papp Károly Általános Iskolai diákönkormányzat 2009. június tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: 2009. június ............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője -án

A Házirendet a KITT Dr. Papp Károly Általános Iskolai szülői munkaközössége 2009. június -én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: 2009. június ................................................................ az iskolai szülői munkaközösség elnöke A Házirendet a KITT Gézengúz Napköziotthonos Óvoda szülői munkaközössége 2009. június tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt:2009. június ................................................................ az óvodai szülői munkaközösség elnöke A Házirendet a KITT Kubinyi Ágoston Általános Iskola diákönkormányzata 2009. június tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta. Kelt: 2009. június ............................................................ az iskolai diákönkormányzat vezetője A Házirendet a KITT Kubinyi Ágoston Általános Iskola szülői munkaközössége 2009. június tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt: 2009. június ................................................................ az iskolai szülői munkaközösség elnöke -én

-án

-én

A Házirendet a Tápiószentmártoni Napsugár, Huncutka, Gyöngyvirág Napköziotthonos Óvoda szülői munkaközössége 2009. június -én tartott ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta. Kelt:2009. június ................................................................ az óvodai szülői munkaközösség elnöke A Házirendet a KITT nevelőtestülete 2009. június 17-én jóváhagyta. A Házirendet a Tápióság Község Önkormányzat Képviselő- testülete a ………. számú határozatával jóváhagyta. A Házirendet a Tápiószentmárton Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a ………. számú határozatával jóváhagyta.

Tápióság - Tápiószentmárton, 2009. június KISS ERIKA intézményigazgató
29

Házirend

19.1.1. A magatartáskártya használatának szabályai - Tápióság
• • •

A magatartáskártya a tanulók magatartásának minősítésére, illetve a tanulók felé történő visszajelzésére szolgál. Minden tanuló 5 darab lebélyegzett kártyát kap az első tanítási napon, 1-5-ig számozottan. A tanuló köteles a pedagógus felszólítására a sorban következő számozásút azonnal átadni.

Az elvételének indokai: a pedagógus háromszori szóbeli figyelmeztetése,  a tanóra szándékos megzavarása (beszéd, zajongás, …),  a társak megzavarása a tanórán,  szemtelen hangnem használata,  szemetelés, padfirkálás,  más tanuló tulajdonát bántja,  a tanulói szekrényt nem tartja tisztán, a másikét rongálja,  szünetekben többször kell figyelmeztetnie az ügyeletesnek,  becsöngetés után nem sorakozik, rendetlen a sorakozóban,  az ügyeletes tanulónak nem fogad szót, felesel,  csúnyán beszél,  háromszori reggeli késés esetén ( 745 után való érkezés). A magatartáskártyák elszámolása a hónap végén történik, a havi osztályozó megbeszélésen.

A havi magatartási jegy kialakításában a következőképpen számít bele: ha a tanulónak mind az 5 kártyája meg van, akkor példamutató lehet a magatartása  ha 4 kártyája maradt, akkor legfeljebb jó lehet a magatartása,  ha 3 vagy 2 kártyája maradt, akkor legfeljebb változó lehet a magatartása,  ha 1 kártyája maradt, akkor legfeljebb rossz lehet a magatartása  ha minden kártyája elfogyott, akkor legfeljebb rossz lehet a magatartása és az írásbeli fegyelmezés következő fokozatát kapja a havi rossz magatartása miatt. Amennyiben a tanuló írásos szaktanári, vagy ügyeletes tanári figyelmeztetésben részesült, két kártyája, osztályfőnöki megrovás esetén három kártyája kerül levonásra. Az elvett magatartáskártyára a pedagógus azonnal ráírja ceruzával a dátumot, az elvétel indokát és ellátja aláírásával. A tanuló köteles a magatartáskártyáit minden nap magánál tartani, amennyiben nincs az iskolában, a pedagógus feljegyzést készít a naplóba az elvétel indoklásával.

• • •

Házirend

19.1.2. A tanév végén adományozható díjak - Tápióság
• • • • •

Papp Károly Díj: a legaktívabb osztály nyeri el az év folyamán zajló versenyek és a szekrénytisztasági verseny összesítése alapján. Jó tanuló jó sportoló díj: kiemelkedő tanulmányi és sportteljesítmény együttes megléte esetén ítéli oda a tantestület az osztályozó értekezleten. Az iskola legjobb tanulója díj: a kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók közül az a tanuló kaphatja meg, aki a tanulmányi versenyeken is szép eredményt ért el. Minden osztályból a kiemelkedő tanulmányi eredményű, kiemelkedő szorgalmú, kiemelkedő közösségi munkát végző tanulók oklevél díjazásban és könyvjutalomban részesülnek. Jutalom táborozás illetve kedvezményes táborozás nyerhető a példamutató magatartású és rászoruló tanulók köréből. A költségeitől függően 3 -5 tanuló jutalmazásáról dönt a tantestület.

Házirend

19.2.1. A tanulói kitüntetések feltételei, lehetőségei - Tápiószentmárton
1. „Az év kiváló tanulója” lehet az a tanuló, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
• • • • •

Félévkor a négyes osztályzatok száma maximum 3 lehet. Hármas vagy ennél rosszabb osztályzat nem lehetséges. A versenyeken legjobb tudása és képességei szerint vesz részt. A választott és kötelező foglalkozásokon aktívan részt vesz. / pl.: énekkar, szakkör./ Magatartása példamutató tanáraival, az intézmény dolgozóival, tanulótársaival szemben. A tanév végén a bizonyítványa kitűnő.

Egy tanévben maximum 5 tanulónak adható. Megosztása: 2 az alsó tagozatban / csak 4. osztályos tanulónak adható /; 3 a felső tagozatban. Jutalmazása: oklevél, könyv- minimum 2000 Ft értékben-, fényképének elhelyezése az iskolafalon. 2. „Az év kiváló sportolója” lehet az a tanuló, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
• • •

A tanév folyamán minél több sportágban, illetve versenyen való eredményes szereplés, képességeihez mérten a lehető legmagasabb szint elérése. Az éves edzéseken, a versenyeken való felkészülésben lelkiismeretesen, folyamatosan részt vesz. Magatartásával sem az iskolában, sem az iskolán kívül, edzéseken, versenyeken semmilyen probléma nem lehet.

Egy tanévben 1-1 leány, 1-1 fiú tanulónak adható alsó és felső tagozaton. A címre a felkészítést végző testnevelő tanár terjeszti fel a tanulókat. Jutalmazása: oklevél, könyv, fényképének elhelyezése az iskolafalon. 3. „Az év kiváló tanulója és sportolója” lehet az a tanuló, aki az év tanulója és az év sportolója címben foglaltaknak megfelel. Egy tanévben egy tanulónak adható alsó és felső tagozaton. A címre az osztályfőnök, a testnevelést tanító kolléga egyetértésével terjeszti fel a tanulót. Jutalmazása: oklevél, könyv, fényképének elhelyezése az iskolafalon. 4. „Az iskola kiváló tanulója” lehet az a 8. osztályos tanuló, aki az alábbi feltételeknek megfelel: 8 éven keresztül kitűnő bizonyítványt kapott. • A versenyeken legjobb tudása és képességei szerint vesz részt. • A választott és kötelező foglalkozásokon aktívan részt vesz / pl.: énekkar, szakkör/. • Magatartása példamutató tanáraival, az intézmény dolgozóival, tanulótársaival szemben. Jutalmazás: díszoklevél, oklevél, könyv, vagy egyéb tárgyi jutalom min.5000 Ft értékben. Fényképének elhelyezése az iskolafalon.

Házirend

5. „Az iskola kiváló sportolója” lehet az a tanuló, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
• • •

Több éven keresztül minél több sportágban, illetve versenyen való eredményes szereplés, képességeihez mérten a lehető legmagasabb szint elérése. Az edzéseken, a versenyeken való felkészülésben lelkiismeretesen, folyamatosan részt vesz. Magatartásával sem az iskolában, sem az iskolán kívül, edzéseken, versenyeken semmilyen probléma nem lehet.

A címre a testnevelő tanár tesz javaslatot. Egy fiú, egy leány tanulónak adható. Jutalmazása: oklevél, könyv, fényképének elhelyezése az iskolafalon. 6. „Az iskola kiváló tanulója és sportolója” lehet az a 8. osztályos tanuló, aki az alábbi feltételeknek megfelel:
• • • • • • •

8 éven keresztül kitűnő bizonyítványt kapott. A versenyeken legjobb tudása és képességei szerint vesz részt. A választott és kötelező foglalkozásokon aktívan részt vesz. Magatartása példamutató tanáraival, az intézmény dolgozóival, tanulótársaival szemben. Több éven keresztül minél több sportágban illetve versenyen való eredményes szereplés, képességeihez mérten a lehető legmagasabb szint elérése. Az edzéseken, a versenyeken való felkészülésben lelkiismeretesen, folyamatosan részt vesz. Magatartásával sem az iskolában, sem az iskolán kívül, edzéseken, versenyeken semmilyen probléma nem lehet.

Egy tanévben egy tanulónak adható. Jutalmazása: oklevél, könyvjutalom, fényképének elhelyezése az iskolafalon.

Házirend

19.2.2. A testnevelés órák, sportfoglalkozások rendje - Tápiószentmárton
A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:
• • •

A tanuló a tornateremben, az uszodában csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; mindenekelőtt betartva az uszoda és tornaterem használatának szabályzatát. A sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell viselniük; A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót. A hosszú hajat minden esetben kössék össze!

Házirend

19.2.3. Az autóbuszon való viselkedési szabályok - Tápiószentmárton
• • • • • •

Az autóbusz-vezető és a nevelő utasításait minden tanulónak be kell tartani! Lehetőleg tolakodás nélkül egyesével történjen a felszállás és leszállás a buszról, a balesetek elkerülése érdekében. Az iskolabuszon csak ülve szabad utazni, futkosni, menet közben felállni, az üléseket rongálni tilos! Étkezni, inni az autóbuszon nem szabad! Az iskolai autóbusszal közlekedő tanulók az iskola épülete előtt- hideg idő esetén- a bejáratánál a folyosón várakozzanak, míg a buszra fel lehet szállni. A fenti vétségek elkövetésének arányában a tanuló az autóbusz igénybe- vételétől időszakosan eltiltható!

Házirend

19.3. Az egyeztető eljárás szabályai
• •

Amennyiben az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat közösen kezdeményezi, biztosítani kell a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az eljárás célja: a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegő tanuló, ha a kötelességszegő kiskorú, a szülő figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére, feltéve, hogy ehhez a sértett, ha a sértett kiskorú, a szülő hozzájárult. A tanuló, kiskorú esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, ha kéri az egyeztető tárgyalás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető tárgyalást nem kérik, továbbá, ha a bejelentéstől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezet eredményre. Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, illetve a tanulók nagyobb közösségében nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás lefolytatását a fegyelmi bizottság végzi. Tagjai: az iskolavezetés egyik tagja, szülői munkaközösség vezető, diákönkormányzat vezetője. A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi jogkör gyakorlója a nyilvánosságot a tanuló, illetve képviselője kérésére korlátozhatja, illetve kizárhatja. A fegyelmi tárgyalás lefolytatásának szabályait a 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 5.számú melléklete tartalmazza. A büntetést, a büntetés idejét vonatkozó szabályok betartásával kell megítélni.

Az egyeztető eljárás lefolytatása
• •

• • •

• •

A fegyelmi eljárás szabályai
• • •

Házirend

19.4. A házirendhez tájékoztatásul csatolt jogszabályi szövegek
19.4.1. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvénynek a házirenddel kapcsolatos szakaszai
10. § (1) A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. (2) A gyermek, illetve a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. (3) A gyermeknek, tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, illetve alapfokú művészetoktatásban vegyen részt tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében; b) nemzeti, illetőleg etnikai hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön; c) részére az állami és helyi önkormányzati iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék; d) nem állami, nem önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást, továbbá, hogy az állami, illetve önkormányzati nevelési-oktatási intézményben hit- és vallásoktatásban vegyen részt; e) személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda, az iskola, illetve a kollégium tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelésioktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását; f) állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban – különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, s életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért. (4) A gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. 11. § (1) A tanuló joga különösen, hogy a) kollégiumi, napközi otthoni, tanulószobai ellátásban részesüljön; b) válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; c) igénybe vegye az iskolában és kollégiumban rendelkezésre álló eszközöket, az iskola és kollégium létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai központ, sport- és szabadidőlétesítmények stb.); d) rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön;

Házirend

e) hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról; f) részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek — ha törvény másképp nem rendelkezik —, az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek; g) az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola, kollégium működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola, a kollégium vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, a kollégiumi székhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül – az iskolaszéktől, kollégiumi széktől a harmincadik napot követő első ülésén – érdemi választ kapjon; h) vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; i) a levelezéshez, továbbá kollégiumban a lakáshoz való jogát tiszteletben tartsák, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását; j) jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen; k) tanulmányai során – a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között – megválassza azokat a tantárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust; l) jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot; m) személyesen vagy képviselői útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában; n) legyen, továbbá, hogy kérje a tanórai foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését; o) kérelmére — jogszabályban meghatározott eljárás szerint — független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról; p) kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; r) különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás; s) választó és választható legyen a diákképviseletbe; t) a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve e törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását; u) kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, illetve szociális támogatásban részesüljön. (2) A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)–(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26–27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)–c) pontja]. A tanuló foglalkoztatására – a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában – alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §-ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-(2) bekezdését, 129/A. §-ának (2)-(6) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvének a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezéseit [Mt. 5. § (1)-(3) és (7)-(8) bekezdés]. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében – a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199-202. §) – jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések

Házirend

alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni. (3) A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. (4) Ha a szakközépiskola, a szakmunkásképző iskola vagy a szakiskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. (5) A szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni. (6) Nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén e törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha e törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály a szülő, a szülői szervezet (közösség) vagy a szülők képviselője részére jogot vagy kötelezettséget állapít meg, nagykorú tanuló esetén a jogok gyakorlása, a kötelezettségek teljesítése a tanulót – az iskolaszékbe történő delegálás kivételével –, a diákönkormányzatot, a tanulók képviselőjét illeti meg, illetve terheli. Ha a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell. (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit – az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében – orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan. 12. § (1) A tanuló kötelessége, hogy a) részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon; b) eleget tegyen — rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően — tanulmányi kötelezettségének; c) életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett – a házirendben meghatározottak szerint – közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, kollégiumi foglalkozások, rendezvények előkészítésében, lezárásában; d) megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola, a kollégium szabályzatainak előírásait; e) óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi –, ha megsérült; f) megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;

Házirend

g) az iskola, kollégium vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa; h) megtartsa az iskolai, kollégiumi szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat. (2) A nevelési-oktatási intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola, kollégium szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, kollégiumi tagsági viszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz, kollégiumi tagsági viszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. A tanulót – a (4) bekezdésben meghatározottak szerint – díjazás illeti meg, ha az iskola, kollégium a vagyoni jogokat másra ruházza át. (3) Ha az iskola, kollégium a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt – kérelemre – a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett, ha az iratkezelés szabályai nem terjednek ki az adott dologra, a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a felelős őrzés szabályait [Ptk. 196-197. §] kell alkalmazni. (4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani. Ennek szabályait a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni oly módon, hogy a szabályozás figyelembe vegye a tanulók teljesítményét. (5) A (2) és (4) bekezdésben foglaltak – a szakképzésben részt vevő tanulókat megillető juttatások tekintetében – nem alkalmazhatók arra a tanulóra, aki a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt. 14. § (1) A szülő joga különösen, hogy a) megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, 40. § (7) Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg, hogy – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – az e törvényben, továbbá jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az iskola és a kollégium házirendje állapítja meg továbbá az iskolai, kollégiumi tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, a kollégiumi foglalkozások rendjét, a kollégiumi lakhatás ideje alatt a kollégiumon kívüli tartózkodás során tiltott tanulói magatartást, az iskola és a kollégium helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, kollégiumhoz tartozó területek használatának rendjét, az iskola, kollégium által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kollégiumon kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást. Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. (8) A házirend előírhatja az óvodába, iskolába, kollégiumba a gyermekek, tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. A házirend az óvodai bejáráshoz, illetve a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét megtilthatja, korlátozhatja vagy feltételhez kötheti. Ha az előírt szabályokat megszegik, a bekövetkezett kárért a

Házirend

nevelési-oktatási intézmény csak szándékos károkozás esetén felel. (9) A házirendet az óvoda, az iskola, a kollégium vezetője készíti el, és a nevelőtestület fogadja el. A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolaszék, kollégiumszék, óvodaszék, továbbá az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. (12) A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába, iskolába, kollégiumba történő beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak át kell adni. 43. § (2) A kollégium munkarendjét úgy kell meghatározni, hogy alkalmazkodjék az iskolák munkarendjéhez. A tanulók hazautazása a tanítási évben nem lehet kötelező, és csak a házirendben meghatározott esetben tiltható meg. A hazautazás megtiltása nem lehet fegyelmezési eszköz. 57. § (1) A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik f) a házirend elfogadása; 59. § (5) Az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót. A gyermekek, tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. A nevelésioktatási intézmény házirendjében kell meghatározni, mit kell érteni a gyermekek, tanulók nagyobb csoportja alatt. 61. § (3) Az iskolaszék egyetértési jogot gyakorol b) a házirend elfogadásakor; 62. § (1) Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére – a házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. 63. § (1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. (4) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. (7) Az iskolában, kollégiumban évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése céljából. 64. § (3) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. 66. § (3) A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az előbbi időponttól kezdve gyakorolhatja. Jogszabály, illetőleg az iskola házirendje egyes jogok gyakorlását az első tanév megkezdéséhez kötheti. 81. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, a nevelési, illetve pedagógiai programjába beépítheti a

Házirend

vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő filozófiai, etikai, kulturális ismereteket, és korlátozhatja, kizárhatja az e törvény 19. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott jog gyakorlását, a házirendben a gyermekekre, a tanulókra a vallásgyakorlással összefüggésben jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg; 84. § (6) Az, aki nevelési-oktatási intézményben a közoktatással kapcsolatos döntés meghozatalakor egyetértési jog gyakorlója, nyilatkozatát harminc napon belül teheti meg. Ez a határidő – a határidő lejárta előtt, a másik félhez intézett nyilatkozattal, legfeljebb egy alkalommal – harminc nappal meghosszabbítható. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincs helye. A határidő számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha az egyetértési jog gyakorlása során az érdekeltek közötti vitás kérdés egymás közötti egyeztetéssel nem oldható meg, a nevelési-oktatási intézményben kilenc tagból álló bizottságot kell létrehozni. A bizottságba három-három tagot delegál a nevelőtestület és az egyetértési jog gyakorlója. Három tagot pedig a nevelési-oktatási intézmény fenntartója kér fel – a nevelési-oktatási intézmény költségvetése terhére – az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők közül. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A döntés az egyetértést pótolja. 102. § (2) A fenntartó f) jóváhagyja a közoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát, minőségirányítási programját, valamint a nevelési-oktatási intézménynevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, az általános művelődési központ pedagógiai-művelődési programját; (11) A fenntartó helyi önkormányzat, az alapító okirata szerint nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben közreműködő nevelési-oktatási intézmény, továbbá az érintett gyermekek, tanulók ellátásában közreműködő pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény a) létesítéséhez, megszüntetéséhez, tevékenységi körének módosításához, nevének megállapításához, b) költségvetésének meghatározásához és módosításához, c) az intézményben folyó szakmai munka értékeléséhez, d) a szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásához, e) nevelési programjának, pedagógiai programjának, pedagógiai-művelődési programjának, intézményi minőségirányítási programjának jóváhagyásához és végrehajtásának értékeléséhez beszerzi az érintett helyi kisebbségi önkormányzat, térségi és országos feladatot ellátó közoktatási intézmény esetén az országos kisebbségi önkormányzat egyetértését. Kisebbségi oktatási intézményben [121. § (6) bek.] – az előzőekben meghatározott munkamegosztás szerint – be kell szerezni a kisebbségi önkormányzat egyetértését a vezető megbízása és megbízásának megszüntetése előtt is. 103. § (1) A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és az intézményi minőségirányítási program jóváhagyását akkor tagadhatja meg, ha az jogszabályt sért. Az intézményi minőségirányítási program jóváhagyása megtagadható akkor is, ha a végrehajtásához szükséges feltételek nincsenek biztosítva, továbbá ha nincs összhangban az önkormányzati minőségirányítási programmal. A szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és az intézményi minőségirányítási programot, illetve ezek módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a fenntartó harminc napon belül, helyi önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény esetén – ha a döntést a képviselő-testület (közgyűlés) hozza – a harmincadik napot követő első képviselő-testületi (közgyűlési) ülésen nem nyilatkozik.

Házirend

(4) Az (1) és (3) bekezdésben meghatározott határidő számítására az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézményt tart fenn, és jogszabályváltozás vagy más ok miatt valamennyi intézményének felül kell vizsgálnia a szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, nevelési programját, pedagógiai programját, minőségirányítási programját, ütemterv alapján meghatározhatja azt az időpontot, amikorra a nevelési-oktatási intézménynek a benyújtást teljesítenie kell. A határidőt ebben az esetben ettől az időponttól kell számítani akkor is, ha a nevelési-oktatási intézmény korábbi időpontban nyújtotta be a szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, a nevelési, illetve a pedagógiai programját, minőségirányítási programját jóváhagyás céljából. (5) Ha a kisebbségi önkormányzatot e törvény 102. §-ának (11) bekezdése alapján egyetértési jog illeti meg, fenntartói nyilatkozat hiányában akkor válik érvényessé a szervezeti és működési szabályzat, házirend, nevelési program, pedagógiai program, minőségirányítási program, ha a kisebbségi önkormányzat azokkal egyetértett, illetve, ha a kisebbségi önkormányzat az e törvény 102. §-ának (12) bekezdése szerint nem élt az egyetértési jogával. 104. § (1) A törvényesség biztosítása keretében kell a) ellenőrizni a házirend, valamint – a kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat kivételével – más belső szabályzatok elfogadására előírt eljárási rendelkezések megtartását, a szabályzatban foglaltak jogszerűségét, a működés és döntéshozatal jogszerűségét, így különösen a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával, a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésével összefüggő tevékenységet, 121. § (1) E törvény alkalmazásában 43. tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzata, házirendje, nevelési vagy pedagógiai programja; 129. § (4) Az iskolában a pedagógiai program elkészítésében közreműködő pedagógusok heti kötelező óraszáma legfeljebb heti három órával csökkenthető a helyi tanterv elkészítésével kapcsolatos feladatok végrehajtásához. Egy pedagógus esetén a csökkentés együttes időtartama nem haladhatja meg a huszonhárom hetet. Az óraszámcsökkentés legfeljebb a megadott pedagógusálláshelyek tíz százalékát érintheti. Az óraszámcsökkentés – a megadott keretek között – több pedagógus között megosztható. Ez az idő akkor vehető igénybe maradéktalanul, ha az iskola kizárólag a Nemzeti alaptanterv alapján maga dolgozza ki a helyi tantervét, és a nevelőtestület elfogadja a helyi tanterv elkészítésének ütemtervét. Az ütemtervben kell meghatározni a közreműködők feladatait és az ahhoz kapcsolódó órakedvezményt, továbbá a végrehajtás időpontját, a beszámolás és ellenőrzés rendjét. Ha az iskola a kerettantervek vagy más által kidolgozott helyi tanterv alapján készíti el helyi tantervét, e rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a pedagógusok kötelező óraszáma legfeljebb heti másfél órával csökkenthető. Az e bekezdés alapján – három órával – számított teljes időkeret legfeljebb tíz százaléka igénybe vehető az intézményi minőségirányítási program kidolgozásához, öt százaléka pedig a házirend felülvizsgálatához. A munkáltató és a pedagógus megállapodása alapján az óraszámcsökkentés helyett az elvégzett munkáért kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés is adható. (8) Az óvodák, iskolák és kollégiumok 2004. december 31-éig felülvizsgálják házirendjüket, és megküldik a fenntartó részére jóváhagyás céljából. Ha a fenntartó ötnél több nevelési-oktatási intézmény fenntartásáról gondoskodik, ütemtervet készíthet, amelyben meghatározhatja, hogy melyik nevelési-oktatási intézménynek mikorra kell felülvizsgálnia és benyújtania a házirendjét. Az ütemtervben a házirend benyújtására vonatkozó legkorábbi időpont 2004. november 30. lehet.

Házirend

19.4.2. Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendeletnek a házirenddel kapcsolatos szakaszai
6/A. § (2) Az óvoda, iskola, kollégium házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az óvodában, iskolában, kollégiumban való tartózkodás során meg kell tartaniuk. 8. § (1) Az óvoda a nevelési programját, az iskola és a kollégium a pedagógiai programját oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. (2) Az óvoda, iskola, kollégium vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról. (3) Az óvoda, iskola, kollégium szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, hol, milyen időpontban lehet tájékoztatást kérni a nevelési programról, illetve a pedagógiai programról. (4) Az (1)–(3) bekezdésben foglaltakat a szervezeti és működési szabályzat és a házirend tekintetében is alkalmazni kell. (5) A (3)–(4) bekezdésben meghatározott kérdések szervezeti és működési szabályzatban történő szabályozásánál az iskolaszéket (óvodaszéket, kollégiumi széket), illetve ha az nem működik, az iskolai (óvodai, kollégiumi) szülői szervezetet (közösséget) és az iskolai kollégiumi diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. 9. § (7) A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások között – a tanulók részére – szünetet kell tartani. A szünetek rendjét az iskola házirendje határozza meg. A napközis és tanulószobai foglalkozásokon a tanulók felügyeletét folyamatosan biztosítani kell. 30/A. § Ha a nevelési-oktatási intézményben nem működik óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, minden olyan kérdésben, amelyben jogszabály rendelkezése alapján egyetértési jogot gyakorolna, a szülői szervezet (közösség) véleményét ki kell kérni. 31. § (1) Az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat véleményét ki kell kérni a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, 31. § (2) Azt, hogy a véleményezési jog szempontjából a tanulók milyen közössége minősül a tanulók nagyobb közösségének, az iskola, a kollégium házirendjében kell meghatározni. (6) Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola, illetve a kollégium képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai, kollégiumi házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. 7. számú melléklet a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelethez JEGYZÉK a nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről ISKOLA V. EGÉSZSÉG- ÉS MUNKAVÉDELMI ESZKÖZÖK 4. Az iskolába – ha van szabvány – csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 6. § Az R. a következő 4/A §-sal egészül ki: ,,4/A § (1) A nevelési-oktatási intézmény házirendjében kell szabályozni egyéb jogszabályban

Házirend

meghatározottakon túlmenően a) a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó rendelkezéseket, b) a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a közoktatási törvény 12. § (4) bekezdésében meghatározott – a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályait, c) a napközis, tanulószobai és az iskolaotthonos foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek, továbbá a kollégiumi, externátusi elhelyezés iránti kérelem elbírálásának elveit, d) a szociális ösztöndíj illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elveit, a nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét, e) a tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjét és formáit, f) a tanulók jutalmazásának elveit és formáit, g) a fegyelmező intézkedések formáit és alkalmazásának elveit, h) a tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdéseket. (2) A házirend elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol a) az óvodaszék az (1) bekezdés k) és 1) pontjában meghatározott kérdésekben b) az iskolaszék, kollégiumi szék az (1) bekezdés a), b), c), g) pontjában, általános iskolában és általános iskolai tanulók elhelyezését szolgáló kollégiumban továbbá az (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott kérdésekben, c) az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat az (1) bekezdés d)-g) pontjában meghatározott kérdésekben. " 15. § (1) Az R. 20. §-ának (2) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: ,,[(2) a mulasztást igazoltnak kell tekinteni] b) a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére – a házirendben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, c) a gyermek, a tanuló beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja" (3) Az R. 20. § -a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki: ,,(8) Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késés igazolására az iskolának a mulasztás igazolására meghatározott eljárást kell alkalmaznia. A késések idejét – ha a házirend úgy rendelkezik – össze lehet adni, s amennyiben ez az idő eléri a negyvenöt percet, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minősül.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful