You are on page 1of 4

BŰNTUDAT

GRECSÓ KRISZTIÁN
NAGYMAMA AJÁNDÉKBA
C. NOVELLÁJA ALAPJÁN
A FORGATÓKÖNYVET ÍRTA:

RÓZSA NOÉMI

ILLYÉS MŰVÉSZETI SZAKKÉPZŐ AKADÉMIA
MOZGÓKÉP- ÉS ANIMÁCIÓKÉSZÍTŐ SZAK
DRAMATURGIA
TANÁR: MAGYAR FRUZSINA

1

2015. JANUÁR
Látjuk, ahogy Lajos bácsi behúzza a fát az ablakon. Kihajol, és lenéz az alsó emeleti
ablakra, halkan kuncog.

LAJOS BÁCSI
(DÚDOLVA)

“Ej Barnáné, Barnáné!”
Becsukja az ablakot. A fát és az összeeszkábált fűrészt a sarokba támasztja, előveszi a
zsebkendőjét, és kifújja az orrát. Elégedetten mosolyogva elsétál.
A következő jelenetben a szobából az ablakon kitekintve látjuk, hogy már reggel van,
Lajos bácsi belép a képbe, elveszi a fát a sarokból, megigazítja a fűrészt, egy
pillanatra megakad a kezében, de aztán otthagyja.
Karácsonyfa talpba igazítja a fenyőfát, jókedvűnek tűnik, elővesz egy dobozt,
kinyitja, tele van régi karácsonyfa díszekkel és régi képeslapokkal. Megnézegeti a
képeslapokat, szomorkásan sóhajtva kiteszi őket a fa melletti polcra. Egymás után
teszi fel a díszeket, az egyik gömbön karácsonyfa mintát látunk, Lajos bácsi
megforgatja kicsit a díszt, majd kipillant az ablakon.
Lajos bácsi elteszi a dobozt a szekrénybe, mögötte látjuk a fát teljes pompájában,
becsukja a szekrény ajtaját, a fára néz, de már nem mutatja különösebb öröm jelét. A
konyhába megy.
A mélyhűtőből ételt vesz ki, és a mikrohullámú sütőbe teszi felmelegíteni, és ott
hagyja, míg melegszik. Hanyagul felvesz egy kabátot, nem öltözik be különösebben,
nem szándékszik hosszabb időt a hidegben tölteni.
Látjuk ahogy leér, kinyitja a postaládát kulccsal, kiveszi a sok újságot és egy-két
levelet, majd visszazárja.
Látjuk, hogy visszaér, és átnézi, hogy mik vannak a kezében. Barnánénak címzett
virágos újságra akad, ezért halkan mormog, félreteszi az újságot, nézi a borítékokat,
gyorsan megfordítja őket, de csak közüzemi számlák, csalódottan leteszi őket az
asztalra.
Leül az asztalhoz, elkezdi nézegetni a virágos újságot, ám amikor fenyőfa csemetéket
reklámozó oldalhoz ér, megakad, nézi egy pillanatig, gyorsan becsukja, gondterhelten
sóhajt, megdörzsöli a homlokát.
Lajos bácsit látjuk, ahogy evés után a tányérját a mosogatóba teszi, nem mossa el. A
hűtőszekrényből egy márkajelzés nélküli kisebb üveget vesz elő, amiben áttetsző
folyadék van, Lajos bácsi belekortyol, kis grimasszal viseli az alkohol utóízét, majd
visszazárja az üveget, és visszateszi a hűtőszekrénybe. Kisétál a konyhából, nappali
ablakához sétál, és lenéz a megcsonkolt fenyőre.

2

LAJOS BÁCSI
(MOROGVA)

„Vajon észre sem vette még?”
Elmélkedve bámul ki az ablakon. A foteléhez sétál, és leül a karácsonyfával szemben,
figyeli a pompázó fát. A tekintete a sarokba állított seprűnyélre erősített fűrészre
téved, borúsan figyeli a tette bizonyítékát. Néhány másodperc múlva felkel a
foteléből, megfogja a fűrészt, és lassan elkezdi leválasztani a seprű nyeléről.
Éppen végez, a helyükre teszi a szerszámokat, mikor az alsó szintről emberek hangos
beszéde szűrődik fel. Lajos bácsi leül a fotelébe, és idegesen dobol az ujjaival,
miközben hallgatózik, a kiabálásból nem lehet kiszűrni semmit. Összerezzen, és
ijedten fordul a bejárati ajtó felé, mikor papucs egyre hangosabb csattogását és
Barnáné kiáltását hallja.

BARNÁNÉ
„Lajos bácsi! Lajos bácsi!”
Hamarosan kopogtatást is lehet hallani a bejárati ajtón. Lajos bácsi a homlokát és a
szemeit dörzsöli, nehezen, de rászánja magát, az ajtóhoz lép, hogy kinyissa azt.

BARNÁNÉ
(KEDVESEN)

„Jó napot, Lajos bácsi!”
Lajos bácsi picit hátrább húzódik.

LAJOS BÁCSI
(HALKAN)

„Jó napot...”

BARNÁNÉ
„El sem fogja hinni mi történt velem az imént!”
Meg sem várva Lajos bácsi reakcióját folytatja.

BARNÁNÉ
„Kinéztem az ablakon, és a hatalmas fenyőfának hűlt helye! Csupán a csonk
látszódik! Valaki az éjszaka folyamán levágta a tetejét.”
Lajos bácsi a földre szegezi a tekintetét.

BARNÁNÉ
„Ez az egyik legszebb karácsonyom! Most, hogy az a fa nem takarja a kilátást,
láttam a fiam és az unokám, ahogy megérkeznek a ház elé!”
Lajos bácsi nem tudja leplezni, hogy mennyire meglepődik ezen.

BARNÁNÉ
„Lajos bácsi, jöjjön le hozzám, ebédeljen velünk!”
3

Lajos bácsi tétovázva vakarja meg a tarkóját.

LAJOS BÁCSI
„Nagyon kedves... de...”
Barnáné a szavába vág.

BARNÁNÉ
„Semmi de, Lajos bácsi! Ragaszkodunk hozzá. Jöjjön le hamar.”
Már el is indul a folyosón. Lajos bácsi megenyhülő arccal néz utána, belebújik a
cipőjébe, kilép az ajtón, és a lakásból látjuk, ahogy halvány mosollyal behúzza az
ajtót maga után.

4