You are on page 1of 1

Rácsgeometria a középiskolában

Nemecskó István

BEVEZETÉS
XI. évfolyam 4-5. szám, 2007. április-május Kulcsszavak: – rácsgeometria, – matematikatanítás A középiskolában a rácsgeometria jól felhasználható szakköri feldolgozásra, versenyelőkészítésre. A feladatok megoldása a középiskolai ismereteknél nem igényel többet. A feladatok megoldásához az elemi geometria mellett szükség van a vektorok, az analitikus geometria, az algebra, a kombinatorika és a számelmélet ismeretére. Emiatt a sokoldalúság miatt szívesen adnak rácsgeometria feladatot a legkülönbözőbb korosztályok tanulmányi versenyein. A feladatok megoldásához az iskolában tanult ismereteket kell felhasználni, de szokatlan környezetben. A matematikatanítás során fontos az olyan „témaegységek” alkalmazása, amelyek nem kötődnek szorosan egy tananyaghoz. Ezzel elkerülhetjük, hogy a tanulók csak akkor tudjanak egyes anyagrészeket, amikor tanulják azokat. Van, ahol a fejezet önállóan is alkalmas az adott témakör érdekesebbé tételére, egyben a tanított tanagyag egy alkalmazásaként is bemutatható. Diákjaink érdeklődéssel fogadták az új ismereteket matematikatáborban és tanórán is. A matematikatáborban kilencedikes és tizedikesek diákoknak, a gimnáziumban tizedikes matematikatagozatosoknak tartottam ebben a témában foglalkozásokat.

Mrežna geometrija u srednjoj školi prema autoru teksta pruža široku primenu u rešavanju brojnih matematičkih problema. To se naročito primenjuje u sekcijskom radu i u pripremama za takmičenje. U radu su neophodna znanja iz geometrije, vektorskog računa, analitičke geometrije, kombinatorike i teorije brojeva. Akcenat je na sticanju veština primena znanja u različitim situacijama što se vidi po tome da su u takmičarskim zadacima zastupljeni problemi iz ove oblasti.

ALAPFOGALMAK
Legyen O , P és Q a sík három pontja, melyek nincsenek egy egyenesen. Jelöljük p -vel és q -val az O-ból P -be, illetve Q -ba mutató vektorokat. Azoknak a pontoknak a halmazát, amelyeknek helyvektorai xp + yq alakúak – ahol x és y egész számok – paralelogrammarácsnak nevezzük, magukat a pontokat pedig rácspontoknak. Az O pont, továbbá a p ; p + q ; q helyvektorú pontok egy úgynevezett elemi rácsparalelogramma csúcsai. A rácssokszög csúcsai rácspontok.

1.1. Két rácspontot összekötő szakasz a rácsszakasz. A rácsszakaszok felezőpontja általában nem rácspont, de egy rácspontnak tetszőleges rácsszakasz felezőpontjára vonatkozó tükörképe szintén rácspont. ja Legyen a rácsszakasz két végpontja A(a1 , a2 ) és B (b1 , b2 ) . Ennek a szakasznak a felezőpont-

F1.1. Bizonyítsuk be, hogy bárhogyan adunk meg 5 rácspontot a síkon, mindig ki tudunk közülük választani kettőt, melyeknek felezőpontja is rácspont. Megoldás: Az 5 rácspont között biztosan van kettő olyan, melynek mindkét koordinátája azonos paritású – a skatulya-elv miatt – és ezek felezőpontja egész koordinátájú, tehát rácspont.

a +b a +b  F  1 1 , 2 2 . 2   2 Az R ( x, y ) rácspont tükörképe R (a1 + b1 − x, a2 + b2 − y ) , ami szintén rácspont.

SZABÁLYOS RÁCSSOKSZÖGEK
Négyzetrácsos papíron dolgozva nyilvánvalóan felmerül a szabályos sokszögek kérdése. A rácspontokra rajzolt szabályosnak „tűnő” alakzatok – háromszög, ötszög, hatszög – valóban szabályosak-e? A konkrét esetekben általában elemi geometriai úton könnyen igazolhatjuk, hogy a rajzolt alakzatok nem szabályosak, de felmerül, hogy talán nem is lehetséges ilyeneket rajzolni.

2.1.Vizsgáljuk meg, hogy milyen szabályos rácssokszögek fordulhatnak elő a paralelogrammarácsban. Az 1.1.-es állítást felhasználva, ha egy szabályos rácssokszögben minden csúcsot tükrözünk a vele szomszédos két csúcs közötti szakasz felezőpontjára, akkor újra rácspontot kapunk.

Háromszög esetén ezek a tükörképek egy olyan szabályos háromszög csúcsai lesznek, melynek az eredeti háromszög csúcsai az oldalfelező pontjai. Négyzet esetén minden csúcs a szemköztibe megy át; hatszögnél mindegyik csúcs tükörképe a hatszög középpontja lesz. Más oldalszám esetén a tükörképek a sokszög belsejében egy ugyanolyan oldalszámú szabályos rácssokszög csúcsai lesznek. Ez azonban nem lehetséges, mert akkor az eljárást újra és újra megismételve végtelen sok rácspontot kapnánk az eredeti sokszög belsejében. (A rácsnak egy korlátos alakzaton belül csak véges sok pontja lehet, hiszen a rácspontok koordinátái is az egész számok egy korlátos, tehát véges halmazából valók.) Tehát egy paralelogrammarácsban csak rácsnégyzet, szabályos rácsháromszög, vagy szabályos rácshatszög lehet. Általában szabályos rácsháromszög és szabályos rácshatszög egyidejűleg lép fel egy rácsban. Szabályos rácshatszög minden második csúcsa ugyanis szabályos rácsháromszöget alkot. Ha pedig ABC szabályos rácsháromszög, akkor B , C , továbbá B nek A -ra és az AC szakasz felezőpontjára való tükörképe, és C nek A -ra és az AB szakasz felezőpontjára vonatkozó tükörképe rácspont, és ezek egy szabályos rácshatszög csúcsait alkotják. Ha p és q egymásra merőleges egységvektorok, akkor az általuk létrehozott rács a négyzetrács (négyzetháló). Az előző állításból következik, hogy négyzetrácsban – melyben nyilvánvalóan van négyzet – nem létezik szabályos rácsháromszög. A továbbiakban rácson négyzetrácsot fogok érteni.

EGYENLŐ OLDALÚ RÁCSSOKSZÖGEK
A diákok motivációjának felkeltése miatt érdemes olyan feladatokat kitűzni, mely számukra érdekes, melyet fontosnak tartanak. Még a középiskolás diákok is szívesen játszanak, oldanak meg logikai feladatokat, fejtörőket. A sakktábla különböző bábukkal való bejárása figyelemfelkeltő problémák megfogalmazására nyújt lehetőséget. Ezekből kiindulva eljuthatunk általános érvényű állításokhoz. F3.1. Vizsgáljuk meg, hogy ha a sakktábla bármely pontjából kiindulva huszárral visszatérünk a kiindulási mezőre, akkor hány lépést tettünk! F3.2. Oldjuk meg az előző feladatot ha L alakban először 3-at és utána az előző lépésekre merőlegesen egyet lépünk! A kísérletek elvégzésekor kiderül, hogy minden esetben páros sok lépésre volt szükség. Az F3.1es feladat esetében az indoklás is nagyon egyszerű, mivel a huszár minden lépésében ellentétes színű mezőre lép, így nyilván ha visszatért, akkor páros sok lépést kellett megtennie. Az F3.2-es feladatban szereplő lépésre ez már nem mondható el. Fordítsuk le az állítást a rácsgeometria nyelvére. 3.1. Az egyenlőoldalú rácssokszög oldalszáma páros. Az előbbi állításnál általánosabb tételt bizonyítunk: az egyenlő oldalú zárt töröttvonal oldalszáma páros. Legyenek az n -oldalú zárt töröttvonal valamilyen körüljárás szerint irányított oldalvektorai rendre v1 , v 2 ,..., v n, ahol v i koordinátái ( xi , yi ) egészek. 2 2 2 v1 + v 2 + ... + v n = 0 és v1 + v 2 + ... + v n = a 2 . Ezekből: (1.)

x1 + x2 + ... + xn = 0 ,
2 2 2 2 2

y1 + y2 + ... + yn = 0 ,
2

2 (2.) x1 + y1 = x2 + y2 = ... = xn + yn = a .

Az a egész. A négyzetszámok 4k vagy 4k + 1 alakúak, ahol k egész , ezért két négyzet2 szám összege 4k , 4k + 1 vagy 4k + 2 . Az a csak akkor 4k + 1 alakú, ha xi és yi közül az egyik páros, a másik páratlan, az (1.) miatt az xi -k és yi -k között is páros számú páratlannak kell lennie, különben nem lenne összegük páros, ezért xi -k és yi -k között is összesen páros számú a páratlan. A (2.)-ben minden négyzetösszegben pontosan egy páratlan van, tehát a négyzetösszegek száma, azaz n páros. Ha az a2 4k + 2 alakú, akkor a (2.)-es négyzetösszegekben két páratlan szám szerepel, ezért valamennyi xi páratlan, tehát összegük csak úgy lehet páros, ha n páros. Ha a2 4k alakú, akkor a (2.)-ben a négyzetösszeget mindenütt két páros szám állítja elő, vagyis az összes xi , yi páros. Válasszuk ki az összes xi , yi közül azt, amelyik a 2-nek legalacsonyabb hatványával osztható, és osszuk le a koordinátákat evvel a kettő hatvánnyal. Így lekicsinyítettük a zárt rácstöröttvonalat, melynek továbbra is minden csúcsa rácspont, de ezek között már van páratlan, ezért az előző két eset egyikét alkalmazhatjuk rá, vagyis ebben az esetben is páros az oldalszám. A tétel bizonyításánál a vektorok koordinátáival végzett alapműveleteken kívül a négyzetszámok néggyel való osztási maradékainak jellemzőit használtuk fel. Így ez a fejezet önállóan a számelméleti ismeretek tanítása közben színesítheti a tanórát. Egy kis játékkal gyorsan eljuthatunk a számelméletből tanultak alkalmazásához. Érdemes felhívni a diákok figyelmét, hogy a bizonyított állítás egyszerű következménye, hogy nincs páratlan oldalszámú szabályos rácssokszög a négyzetrácsban, vagyis nincs szabályos rácsháromszög sem. Az állításból nyilvánvalóan adódik, hogy egy rácspontból kiindulva, mindig ugyanakkora távolságú rácspontra lépve, csak páros számú lépés után érkezhetünk vissza a kiindulási pontba. (Ez az oka, hogy a sakktáblán a huszár csak páros számú lépéssel tud visszajutni a kiindulási mezőre.)
2

A RÁCSSOKSZÖGEK TERÜLETE
A fejezet első feladatai általános iskolásokkal is megoldhatók. A feladatokból levont tapasztalatok értékelésével eljuthatunk a területre vonatkozó tétel kimondásához illetve bizonyításához is. F4.1. Határozzuk meg az ábrákon látható síkidomok területét!

Egy rácsháromszöget üresnek nevezünk, ha a csúcsokon kívül sem a határán, sem a belsejében nem tartalmaz rácspontot. F4.2. Bontsuk fel a következő alakzatokat többféleképpen üres rácsháromszögekre!

4.1. Minden rácssokszög felbontható üres rácsháromszögekre. Minden sokszög felbontható átlókkal háromszögekre, melyek rácssokszög esetén rácsháromszögek, ezért elég ha azt bebizonyítjuk, hogy minden rácsháromszög felbontható üres rácsháromszögekre. Ha van a rácsháromszögnek belső rácspontja, akkor azt kössük össze a csúcsokkal, ezáltal 3 olyan rácsháromszöget kapunk, amelyekben a belső rácspontok száma kisebb az eredetinél. Folytatva ezt az eljárást, véges sok lépés után elfogynak a belső rácspontok. Most már elég azt belátnunk, hogy ha egy háromszögnek csak a határán van rácspont, akkor az felbontható üres rácsháromszögekre. Kössük össze az egyik oldalon lévő belső rácspontokat a szemközti csúccsal. Az így kapott háromszögek közül legfeljebb a két szélső tartalmazhat legfeljebb az egyik oldalán belső rácspontokat, ezekre az előző módszert alkalmazva már a teljes háromszög üres rácsháromszögekre bomlik.

4.2. Az üres rácsháromszögekre bontás, mint láttuk, általában többféle módon is lehetséges, de megvizsgálva az üres rácsháromszögek számát a következőt állapíthatjuk meg: egy rácssokszög üres rácsháromszögekre való felbontásánál a háromszögek száma független a felbontás módjától. Legyen ugyanis az n -oldalú rácssokszögben a belső pontok száma b , a határán lévők száma a csúcsokkal együtt pedig h . Tegyük fel, hogy a rácssokszöget N üres rácsháromszögre bontottuk   fel. Az összes rácsháromszög belső szögeinek összege N ⋅ 180 . A sokszögnél, ha 180 -os szöget is megengedünk, akkor sokszögünk h oldalú és belső szögeinek összege (h − 2) ⋅ 180. A részháromszögek szögei részben a sokszög belső szögeit töltik ki, részben pedig a belső rácspontok körüli 360-os szögeket, ezért: N ⋅ 180 = (h − 2) ⋅ 180 + b ⋅ 360 . Ebből rendezés után adódik, hogy: N = h − 2 + 2b , s ez független a felbontás módjától. Ennek az eredménynek a felhasználásával lehetőségünk nyílik arra, hogy meghatározzuk a rácssokszögek területét. F4.3. Rajzoljunk üres rácsháromszögeket! Határozzuk meg a területüket! 4.3. Bizonyítsuk be, hogy az üres rácsháromszög területe . Foglaljuk ugyanis a tetszőleges üres rácsháromszöget egy főegyenesekkel határolt téglalapba úgy, hogy a háromszögnek legalább két csúcsa a téglalap határán legyen.A téglalap oldalai legyenek a és b . Ha a téglalapból levágunk néhány olyan derékszögű háromszöget, melynek befogói főegyenesen vannak, tehát egész a hosszuk, maradékul az üres rácsháromszöget kapjuk. Mivel a téglalap területe egész, az említett derékszögű háromszögeké is egész vagy egész szám fele.Ebből következik, hogy az üres rácsháromszög területe legalább . A 4.2-es állítást felhasználva a téglalap 2ab számú üres rácsháromszögre bontható fel, melyek között szerepel a vizsgált háromszög is. A téglalap területe ab, tehát az üres rácsháromszögek területének átlaga . Ha lenne a 2ab háromszög között -nél nagyobb területű, akkor kellene lennie -nél kisebb területűnek is, ami az előbbi eredményünk miatt nem lehetséges.

4.4. Ebből már következik, hogy h számú határponttal és b számú belső ponttal rendelkező rácssokszög területe:

T = b −1+

h . Ezt az összefüggést Pick-tételnek nevezik. 2

F4.4. Rajzoljunk olyan rácsháromszögeket, melyeknek oldalain a csúcsokon kívül nincs rácspont, a belsejében pedig egy van. Mit tudunk mondani a belső pontról? Bizonyítsuk be, hogy ha egy rácsháromszög oldalain a csúcsokon kívül nincs rácspont, a belsejében pedig egy van, akkor az a háromszög súlypontja. Bizonyítás: A szóban forgó rácsháromszög területe . Legyen a háromszög belső pontja O , ekkor az ABO, BCO , CAO háromszögek üres rácsháromszögek, területük , ami harmada az ABC háromszög területének. Tehát az ABO háromszög AB oldalhoz tartozó magassága harmada a háromszög magasságának, tehát az O ponton az AB-vel húzott párhuzamos átmegy az ABC háromszög súlypontján. A többi oldal esetében is hasonlóan járhatunk el, tehát az O pont a háromszög súlypontja. F4.5. Bizonyítsuk be, hogy ha egy konvex négyszög nem tartalmaz a belsejében és a határán (a csúcsokon kívül) rácspontot, akkor ez a négyszög paralelogramma. Megoldás: Legyen a négyszög ABCD , az átlóinak metszéspontja AC BD=0. Mivel a négyszög belsejében nincs rácspont, ezért az ABC , ACD háromszögek üres rácsháromszögek, területük . Ebből következik, hogy az ABC háromszög AC oldalához tartozó magassága megegyezik az ACD háromszög AC oldalához tartozó magasságával, melyek egyenlőségéből nyilvánvaló, hogy BO=DO. Hasonlóan bizonyítható, hogy AO=OC, tehát az ABCD négyszög paralelogramma. F4.6. Létezik-e olyan konvex rácsötszög, mely nem tartalmaz belsejében rácspontot? Megoldás: Nem létezik. Elég csak azokra az ötszögekre bizonyítani, melyek határán a csúcspontokon kívül nincs több rácspont. Legyenek az ötszög csúcsai ABCDE. Ha kiválasztunk a csúcsok közül négyet, egy négyszöget kapunk, melynek belsejében nincs rácspont, tehát az előző feladat állítása miatt paralelogramma. Ha az ABCD négyszög paralelogramma és a BCDE négyszög is paralelogramma, akkor A ≡ E , tehát az ötszög nem létezik. Az utolsó két feladat fontos következménye, hogy konvex, üres rácssokszög csak háromszög vagy paralelogramma lehet. F4.7. A 8 × 8 -as sakktáblát bejárjuk a királlyal úgy, hogy minden mezőt pontosan egyszer érintünk, visszatérünk a kiindulási mezőre és soha nem metszük a már megtett útvonalat. Tekintsük a mezők középpontjait rácspontoknak. A bejárást megrajzolva egy rácssokszöget kapunk. Határozzuk meg a sokszög területének és kerületének maximumát. Megoldás: Mivel a király pontosan egyszer érint minden mezőt, így a sokszög határán 64 rácspont van, a belsejében 0. A Pick-tétel miatt az összes sokszög területe négyzetegység. Tehát a maximum is 31 négyzetegység. A 64 lépés közül maximum 36 átlós ugrás lehet, melynek hossza 2 , mert ahol az átlón haladunk ott az érintett 1× 1 -es négyzet egyik fele a sokszögön kívülre fog esni. Mivel a teljes terület egy 7 × 7-es négyzet területe, a sokszög területe mint láttuk minden esetben 31, így a sokszögön kívüli terület 49 – 31=18 egységnyi, amit 36 fél négyzettel érhetünk el maximum. Tehát a maximális kerület . A második ábrán a maximális kerület egy lehetséges megvalósítása látható.

RÁCSPONTOK RÁCSSOKSZÖGEK BELSEJÉBEN ÉS HATÁRÁN
F5.1. Legfeljebb hány csúcsa lehet annak a konvex sokszögnek, melynek belsejében csak egy rácspont van?

Megoldás: Hatszög létezik, és bebizonyítjuk, hogy ez a legnagyobb elérhető csúcsszám. Tegyük fel, hogy létezik olyan sokszög, melynek hét vagy annál több csúcsa van és a belsejében csak egy rácspont található. Húzzunk a belső O ponton keresztül egy olyan egyenest, mely nem csúcspontokban metszi a sokszöget. Ekkor a levágott részek közül az egyik biztosan tartalmaz legalább 4 csúcsot, jelöljük ezeket A, B , C, D -vel. Ha ezeket a pontokat összekötjük az O ponttal, akkor egy konvex ötszöget kapunk, melynek a belsejében nincs rácspont, de ilyen ötszög nem létezik, ahogy az F4.6-os feladatban láttuk. Nézzünk néhány a témához kapcsolódó további feladatot megoldások nélkül. F5.2. Bizonyítsuk be, hogy ha egy rácsparalelogrammának a csúcsain kívül nincs több határpontja és a belsejében csak egy pontot tartalmaz, akkor az a paralelogramma szimmetriaközéppontja. F5.3. Bizonyítsuk be, hogy ha egy rácsparalelogramma páratlan számú rácspontot tartalmaz, akkor a középpontja rácspont. F5.4. Bizonyítsuk be, hogy ha egy rácsparalelogramma a csúcsain kívül legfeljebb 3 rácspontot tartalmaz, akkor azok az egyik átlón vannak. F5.5. Bizonyítsuk be, hogy ha egy rácsháromszög oldalain a csúcsokon kívül nincs rácspont, a belsejében pedig kettő van, akkor az a háromszög egyik súlyvonala.

KÖR A NÉGYZETRÁCSON
Ez a fejezet a középiskolák felsőbb évfolyamainak tananyagára támaszkodik. A feladatokban koordinátageometriai megfontolások mellett nehéz számelméleti utalások is vannak. F6.1. Határozzuk meg hány rácspontot tartalmaz az O(2,3) középpontú és r = 5 egység sugarú kör a határán, illetve a belsejében. (Kalmár László versenyfeladat) Megoldás: határon: 12; belsejében 17 + 13 • 4 = 69 pontot tartalmaz. F6.2. A koordinátarendszer origója körül írjunk egy r = 1000 sugarú kört. Hány rácspont van e kör belsejében és kerületén? Megoldás: A körbe írjunk négyzetet, melynek az oldalai párhuzamosak a tengelyekkel. A négyzet oldalai az x = ± 500 , y = ± 500 egyenesek, ezeken nincs rácspont, mert az 500 nem négyzetszám. Mivel 500 ≈ 2 ,3... , ezek szerint a négyzet belsejében vannak mindazok a rácspontok, amelyek mindkét koordinátájának abszolútértéke nem nagyobb 22-nél, számuk (2 ⋅ 2 + 1)2 = 2025 . A négyzet által levágott körszeleteket a tengelyek 8 egybevágó részre bontják. Határozzuk meg a körszeleteket kettévágó szakaszok rácspontjainak számát. Ehhez elég az x tengely pozitív felén lévő AB szakaszt vizsgálni. Az előzőek miatt a szakaszon lévő pontok közül a 23 abszcisszájú van a legközelebb az origóhoz és a 31 (mivel 1000 < 32) abszcisszájú a legtávolabb. Ez a szakaszon 9, a 3 2 4 szakaszon összesen 36 rácspontot jelent. Az ABC fél körcikkek belsejében és a BC íven szereplő pontok vannak hátra, mivel a többi részhez 9  -os forgatásokkal és a tengelyekre való tükrözések90 0 kel eljuthatunk. Az ABC idom rácspontjait a rajtuk átmenő, az y tengellyel párhuzamos x = 23, 24, …31 egyenesek szerint csoportosítva számoljuk meg. Használjuk a következő táblázatot :

Így az összes rácspont, mely az adott kör belsejében, illetve határán van: 2025 + 36 + 8 • 136. Megjegyzés: Kézenfekvő sejtés, hogy a koordinátarendszerbe egy elég nagy konvex alakzatot helyezve a rácspontok száma és az alakzat területének mértéke közelítőleg megegyezik. Erre támaszkodva, eredményünkből a p -re kapunk közelítő értéket. F6.3. Bizonyítsuk be, hogy a sík  5 , 1  pontja körül írt bármely körön legfeljebb egy rácspont   3  van!

TETSZŐLEGES SÍKBELI TARTOMÁNYOK A NÉGYZETRÁCSON
F7.1. Határozzuk meg azoknak a rácspontoknak a számát, amelyek az y = x 2 parabola és az y = n 2 ( n ∈ N ) egyenes által határolt síkrész belsejébe esnek! Megoldás: A parabolát az egyenes a P (− n, n 2 ) , P2 (n, n 2 ) pontokban metszi. Tekintsük azt 1 a téglalapot melynek csúcsai a P ; P2 továbbá a P3 (− n,0) , P4 (n,0) pontok. Ennek a téglalap1 nak a belsejében (2n − 1) ⋅ (n 2 − 1) rácspont van. Ebből ki kell vonni a parabolaíven levő, illetve a parabolaív alatti rácspontokat. Ezek száma: . Összesen a tartomány belsejében: darab rácspont van. Megjegyzés: A tartomány területének mértéke n3. Ha a rácspontok számára kapott összefüggésbe n = 100 -at helyettesítünk, akkor a területtől való eltérés 0,017% -os. n növelésével egyre pontosabb értéket kapunk. Ehhez hasonló következtetésre jutottunk a F6.2. feladatban a kör területére vonatkozólag. A négyzetrácsot felhasználhatjuk tetszőleges tartomány területének mérésére is, ha nincs szükség túl nagy pontosságra. Ez a következő állítás miatt lehetséges. 7.1. Bizonyítsuk be, hogy ha egy síkbeli T tartomány területe nagyobb, mint n pozitív egész, akkor eltolható úgy, hogy n + 1 rácspontot a belsejében tartalmazzon. (Blichfeldt tétele) Bizonyítás: Az összes olyan elemi rácsnégyzetet, amelyben van pontja T -nek, a benne levő tartományrészekkel együtt toljuk el az origót és az (1,1) pontot tartalmazó elemi rácsnégyzetbe. Mivel a T területe n -nél nagyobb, lesz olyan belső P pont ebben az elemi rácsnégyzetben, amelyet legalább n + 1 összetolt tartományrész tartalmaz. Legyen ennek a pontnak a helyvektora a . Az elemi rácsnégyzeteket p1 , p 2, ..., p n + 1 vektorokkal toljuk vissza eredeti helyükre. A P pont megfelelőinek visszatoltjai a p1 + a , p 2 + a , ..., p n + 1 + a helyvektorú pontokba kerülnek, ezek a pontok mind belső pontjai T -nek. Toljuk most el a − a vektorral, az előbbi belső pontok eltoltjainak helyvektorai p1 , p 2 , ..., p n + 1 , tehát rácspontok. Így beláttuk, hogy T ebben a helyzetében tartalmaz legalább n + 1 rácspontot. Az állítást a következő módon is igazolhatjuk: vágjuk fel a vizsgált tartományt a rácsegyenesek mentén. Így az ábra négyzetekre esik szét. Helyezzük a négyzeteket elfordítás nélkül egymásra, akkor lesz olyan pont, amelyen keresztül egy tűt leszúrva, legalább n + 1-szer döftük át a tartománynak egy-egy pontját. Ha ugyanis csak n pontját döfné át, akkor a tartomány darabjai csak n -szeresen fednék le a legalsó négyzetet, vagyis a tartomány területe legfeljebb n lenne. A mondott tulajdonságú pont megtalálása után helyezzük vissza a négyzeteket eredeti helyzetükbe. Ekkor legalább n + 1 tűszúrás lesz a tartományon belül. Toljuk most el a tartományt úgy, hogy az egyik lyuk egyike a rácspontba essék, ekkor a többi lyuk is rácspontba kerül. Így szemléletesen beláttuk az állítást. Érdekes lehet olyan tartományok területének a meghatározása, melyek területére pontos összefüggést nem ismerünk. Például helyezzünk egy falevélre, tenyérlenyomatra egy átlátszó négyzetrács fóliát. Számoljuk meg a letakart rácspontokat; az alakzat területét megkapjuk, ha az egység négyzet területével megszorozzuk a letakart rácspontok számát. Gondolkodjunk el azon, hogyan lehet növelni a pontosságot. („Sűrűbb” négyzetráccsal, háromszögráccsal.) Alsóbb évfolyamokon ennek a fejezetnek a tanítása gyakorlati, megélt tapasztalatokon nem léphet túl. A 7.1. állítás második bizonyítása viszont elmondható. F7.2. Ha egy F alakzat területe kisebb, mint 1, akkor az F alakzat elmozgatható úgy, hogy a belsejében nem lesz rácspont. 7.2. Ha egy origóra szimmetrikus T konvex tartomány területe nagyobb 4-nél, akkor tartalmaz a belsejében az origón kívül is rácspontot. (Minkowski-tétel)
4 3

FELHASZNÁLT IRODALOM: 1. Reiman István: Fejezetek az elemi geometriából Tankönyvkiadó, Budapest, 1987 2. Reiman István: A geometria és határterületei Gondolat, Budapest, 1986 3. J.J.Gik: Sakk és matematika Gondolat, Budapest, 1989 4. Laczkovich Miklós: Osztók és rácspontok KöMal, 1983. március 5. Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok CD archívuma