Professional Documents
Culture Documents
Nemecskó István
BEVEZETÉS
SZABÁLYOS RÁCSSOKSZÖGEK
Háromszög esetén ezek a tükörképek egy olyan szabályos háromszög csúcsai lesznek, melynek
az eredeti háromszög csúcsai az oldalfelező pontjai. Négyzet esetén minden csúcs a szemköztibe
megy át; hatszögnél mindegyik csúcs tükörképe a hatszög középpontja lesz. Más oldalszám ese-
tén a tükörképek a sokszög belsejében egy ugyanolyan oldalszámú szabályos rácssokszög csúcsai
lesznek. Ez azonban nem lehetséges, mert akkor az eljárást újra és újra megismételve végtelen sok
rácspontot kapnánk az eredeti sokszög belsejében. (A rácsnak egy korlátos alakzaton belül csak
véges sok pontja lehet, hiszen a rácspontok koordinátái is az egész számok egy korlátos, tehát véges
halmazából valók.) Tehát egy paralelogrammarácsban csak rácsnégyzet, szabályos rácsháromszög,
vagy szabályos rácshatszög lehet. Általában szabályos rácsháromszög és szabályos rácshatszög
egyidejűleg lép fel egy rácsban. Szabályos rácshatszög minden második csúcsa ugyanis szabályos
rácsháromszöget alkot. Ha pedig ABC szabályos rácsháromszög, akkor B , C , továbbá B nek A
-ra és az AC szakasz felezőpontjára való tükörképe, és C nek A -ra és az AB szakasz felezőpontjá-
ra vonatkozó tükörképe rácspont, és ezek egy szabályos rácshatszög csúcsait alkotják.
Ha p és q egymásra merőleges egységvektorok, akkor az általuk létrehozott rács a négyzet-
rács (négyzetháló). Az előző állításból következik, hogy négyzetrácsban – melyben nyilvánvalóan
van négyzet – nem létezik szabályos rácsháromszög. A továbbiakban rácson négyzetrácsot fogok
érteni.
A diákok motivációjának felkeltése miatt érdemes olyan feladatokat kitűzni, mely számukra
érdekes, melyet fontosnak tartanak. Még a középiskolás diákok is szívesen játszanak, oldanak meg
logikai feladatokat, fejtörőket. A sakktábla különböző bábukkal való bejárása figyelemfelkeltő
problémák megfogalmazására nyújt lehetőséget. Ezekből kiindulva eljuthatunk általános érvényű
állításokhoz.
F3.1. Vizsgáljuk meg, hogy ha a sakktábla bármely pontjából kiindulva huszárral visszatérünk
a kiindulási mezőre, akkor hány lépést tettünk!
F3.2. Oldjuk meg az előző feladatot ha L alakban először 3-at és utána az előző lépésekre merő-
legesen egyet lépünk!
A kísérletek elvégzésekor kiderül, hogy minden esetben páros sok lépésre volt szükség. Az F3.1-
es feladat esetében az indoklás is nagyon egyszerű, mivel a huszár minden lépésében ellentétes
színű mezőre lép, így nyilván ha visszatért, akkor páros sok lépést kellett megtennie. Az F3.2-es
feladatban szereplő lépésre ez már nem mondható el. Fordítsuk le az állítást a rácsgeometria nyel-
vére.
3.1. Az egyenlőoldalú rácssokszög oldalszáma páros.
Az előbbi állításnál általánosabb tételt bizonyítunk: az egyenlő oldalú zárt töröttvonal oldalszá-
ma páros. Legyenek az n -oldalú zárt töröttvonal valamilyen körüljárás szerint irányított oldalvek-
torai rendre v1 , v 2 ,..., v n, ahol v i koordinátái ( xi , yi ) egészek.
v1 + v 2 + ... + v n = 0 és v1 + v 2 + ... + v n = a 2 .
2 2 2
Ezekből:
(2.) x1 + y1 = x2 + y2 = ... = xn + yn = a .
2 2 2 2 2 2 2
egyik páros, a másik páratlan, az (1.) miatt az xi -k és yi -k között is páros számú páratlannak kell
lennie, különben nem lenne összegük páros, ezért xi -k és yi -k között is összesen páros számú a
páratlan. A (2.)-ben minden négyzetösszegben pontosan egy páratlan van, tehát a négyzetösszegek
száma, azaz n páros. Ha az a2 4k + 2 alakú, akkor a (2.)-es négyzetösszegekben két páratlan
szám szerepel, ezért valamennyi xi páratlan, tehát összegük csak úgy lehet páros, ha n páros. Ha
a2 4k alakú, akkor a (2.)-ben a négyzetösszeget mindenütt két páros szám állítja elő, vagyis az
összes xi , yi páros. Válasszuk ki az összes xi , yi közül azt, amelyik a 2-nek legalacsonyabb hat-
ványával osztható, és osszuk le a koordinátákat evvel a kettő hatvánnyal. Így lekicsinyítettük a zárt
rácstöröttvonalat, melynek továbbra is minden csúcsa rácspont, de ezek között már van páratlan,
ezért az előző két eset egyikét alkalmazhatjuk rá, vagyis ebben az esetben is páros az oldalszám.
A tétel bizonyításánál a vektorok koordinátáival végzett alapműveleteken kívül a négyzetszá-
mok néggyel való osztási maradékainak jellemzőit használtuk fel. Így ez a fejezet önállóan a szám-
elméleti ismeretek tanítása közben színesítheti a tanórát. Egy kis játékkal gyorsan eljuthatunk a
számelméletből tanultak alkalmazásához.
Érdemes felhívni a diákok figyelmét, hogy a bizonyított állítás egyszerű következménye, hogy
nincs páratlan oldalszámú szabályos rácssokszög a négyzetrácsban, vagyis nincs szabályos rácshá-
romszög sem. Az állításból nyilvánvalóan adódik, hogy egy rácspontból kiindulva, mindig ugyan-
akkora távolságú rácspontra lépve, csak páros számú lépés után érkezhetünk vissza a kiindulási
pontba. (Ez az oka, hogy a sakktáblán a huszár csak páros számú lépéssel tud visszajutni a kiindu-
lási mezőre.)
A RÁCSSOKSZÖGEK TERÜLETE
Egy rácsháromszöget üresnek nevezünk, ha a csúcsokon kívül sem a határán, sem a belsejében
nem tartalmaz rácspontot.
F4.2. Bontsuk fel a következő alakzatokat többféleképpen üres rácsháromszögekre!
4.2. Az üres rácsháromszögekre bontás, mint láttuk, általában többféle módon is lehetséges,
de megvizsgálva az üres rácsháromszögek számát a következőt állapíthatjuk meg: egy rácssokszög
üres rácsháromszögekre való felbontásánál a háromszögek száma független a felbontás módjától.
Legyen ugyanis az n -oldalú rácssokszögben a belső pontok száma b , a határán lévők száma a
csúcsokkal együtt pedig h . Tegyük fel, hogy a rácssokszöget N üres rácsháromszögre bontottuk
fel. Az összes rácsháromszög belső szögeinek összege N ⋅ 180 . A sokszögnél, ha 180 -os szöget
4.4. Ebből már következik, hogy h számú határponttal és b számú belső ponttal rendelkező
rácssokszög területe:
h
T = b −1+ . Ezt az összefüggést Pick-tételnek nevezik.
2
F4.4. Rajzoljunk olyan rácsháromszögeket, melyeknek oldalain a csúcsokon kívül nincs rács-
pont, a belsejében pedig egy van. Mit tudunk mondani a belső pontról?
Bizonyítsuk be, hogy ha egy rácsháromszög oldalain a csúcsokon kívül nincs rácspont, a belse-
jében pedig egy van, akkor az a háromszög súlypontja.
F5.1. Legfeljebb hány csúcsa lehet annak a konvex sokszögnek, melynek belsejében csak egy
rácspont van?
Tegyük fel, hogy létezik olyan sokszög, melynek hét vagy annál több csúcsa van és a belsejében
csak egy rácspont található. Húzzunk a belső O ponton keresztül egy olyan egyenest, mely nem
csúcspontokban metszi a sokszöget. Ekkor a levágott részek közül az egyik biztosan tartalmaz leg-
alább 4 csúcsot, jelöljük ezeket A, B , C, D -vel. Ha ezeket a pontokat összekötjük az O ponttal,
akkor egy konvex ötszöget kapunk, melynek a belsejében nincs rácspont, de ilyen ötszög nem léte-
zik, ahogy az F4.6-os feladatban láttuk.
Nézzünk néhány a témához kapcsolódó további feladatot megoldások nélkül.
F5.2. Bizonyítsuk be, hogy ha egy rácsparalelogrammának a csúcsain kívül nincs
több határpontja és a belsejében csak egy pontot tartalmaz, akkor az a paralelogramma
szimmetriaközéppontja.
F5.3. Bizonyítsuk be, hogy ha egy rácsparalelogramma páratlan számú rácspontot tartalmaz,
akkor a középpontja rácspont.
F5.4. Bizonyítsuk be, hogy ha egy rácsparalelogramma a csúcsain kívül legfeljebb 3 rácspontot
tartalmaz, akkor azok az egyik átlón vannak.
F5.5. Bizonyítsuk be, hogy ha egy rácsháromszög oldalain a csúcsokon kívül nincs rácspont, a
belsejében pedig kettő van, akkor az a háromszög egyik súlyvonala.
KÖR A NÉGYZETRÁCSON
Így az összes rácspont, mely az adott kör belsejében, illetve határán van: 2025 + 36 + 8 • 136.
Megjegyzés: Kézenfekvő sejtés, hogy a koordinátarendszerbe egy elég nagy konvex alakzatot
helyezve a rácspontok száma és az alakzat területének mértéke közelítőleg megegyezik. Erre tá-
maszkodva, eredményünkből a p -re kapunk közelítő értéket.
F6.3. Bizonyítsuk be, hogy a sík 5 , 1 pontja körül írt bármely körön legfeljebb egy rácspont
van! 3