Rácsgeometria a középiskolában
Nemecskó István
XI. évfolyam
4-5. szám,
2007. április-május
Kulcsszavak:
– rácsgeometria,
– matematikatanítás
Mrežna geometrija u sred-
njoj školi prema autoru
teksta pruža široku pri-
menu u rešavanju brojnih
matematičkih problema.
To se naročito primenjuje
u sekcijskom radu i u pri-
premama za takmičenje. U
radu su neophodna znanja
iz geometrije, vektorskog
računa, analitičke geo-
metrije, kombinatorike i
teorije brojeva. Akcenat je
na sticanju veština primena
znanja u različitim situaci-
jama što se vidi po tome da
su u takmičarskim zadaci-
ma zastupljeni problemi iz
ove oblasti.
FELHASZNÁLT
IRODALOM:
1. Reiman István: Fejezetek az elemi
geometriából Tankönyvkiadó,
Budapest, 1987
2. Reiman István: A geometria
és határterületei Gondolat,
Budapest, 1986
3. J.J.Gik: Sakk és matematika
Gondolat, Budapest, 1989
4. Laczkovich Miklós: Osztók és
rácspontok KöMal, 1983. március
5. Középiskolai Matematikai és
Fizikai Lapok CD archívuma
BEVEZETÉS
A középiskolában a rácsgeometria jól felhasználható szakköri feldolgozásra, verseny-
előkészítésre. A feladatok megoldása a középiskolai ismereteknél nem igényel többet. A
feladatok megoldásához az elemi geometria mellett szükség van a vektorok, az analitikus
geometria, az algebra, a kombinatorika és a számelmélet ismeretére. Emiatt a sokoldalúság
miatt szívesen adnak rácsgeometria feladatot a legkülönbözőbb korosztályok tanulmányi
versenyein. A feladatok megoldásához az iskolában tanult ismereteket kell felhasználni, de
szokatlan környezetben.
A matematikatanítás során fontos az olyan „témaegységek” alkalmazása, amelyek nem kö-
tődnek szorosan egy tananyaghoz. Ezzel elkerülhetjük, hogy a tanulók csak akkor tudjanak egyes
anyagrészeket, amikor tanulják azokat. Van, ahol a fejezet önállóan is alkalmas az adott témakör
érdekesebbé tételére, egyben a tanított tanagyag egy alkalmazásaként is bemutatható.
Diákjaink érdeklődéssel fogadták az új ismereteket matematikatáborban és tanórán is.
A matematikatáborban kilencedikes és tizedikesek diákoknak, a gimnáziumban tizedikes
matematikatagozatosoknak tartottam ebben a témában foglalkozásokat.
ALAPFOGALMAK
Legyen O , P és Q a sík három pontja, melyek nincsenek egy egyenesen. Jelöljük p -vel és
q -val az O-ból P -be, illetve Q -ba mutató vektorokat. Azoknak a pontoknak a halmazát, ame-
lyeknek helyvektorai xp + yq alakúak – ahol x és y egész számok – paralelogrammarács-
nak nevezzük, magukat a pontokat pedig rácspontoknak. Az O pont, továbbá a p ; p + q ; q
helyvektorú pontok egy úgynevezett elemi rácsparalelogramma csúcsai. A rácssokszög csúcsai
rácspontok.
1.1. Két rácspontot összekötő szakasz a rácsszakasz. A rácsszakaszok felezőpontja általában
nem rácspont, de egy rácspontnak tetszőleges rácsszakasz felezőpontjára vonatkozó tükörképe
szintén rácspont.
Legyen a rácsszakasz két végpontja A(a1 , a2 ) és B (b1 , b2 ) . Ennek a szakasznak a felezőpont-
ja
a +b a +b 
F  1 1 , 2 2 .
 2 2 
Az R ( x, y ) rácspont tükörképe R (a1 + b1 − x, a2 + b2 − y ) , ami szintén rácspont.
F1.1. Bizonyítsuk be, hogy bárhogyan adunk meg 5 rácspontot a síkon, mindig ki tudunk kö-
zülük választani kettőt, melyeknek felezőpontja is rácspont.
Megoldás: Az 5 rácspont között biztosan van kettő olyan, melynek mindkét koordinátája azo-
nos paritású – a skatulya-elv miatt – és ezek felezőpontja egész koordinátájú, tehát rácspont.
SZABÁLYOS RÁCSSOKSZÖGEK
Négyzetrácsos papíron dolgozva nyilvánvalóan felmerül a szabályos sokszögek kérdése. A rács-
pontokra rajzolt szabályosnak „tűnő” alakzatok – háromszög, ötszög, hatszög – valóban szabályo-
sak-e? A konkrét esetekben általában elemi geometriai úton könnyen igazolhatjuk, hogy a rajzolt
alakzatok nem szabályosak, de felmerül, hogy talán nem is lehetséges ilyeneket rajzolni.
2.1.Vizsgáljuk meg, hogy milyen szabályos rácssokszögek fordulhatnak elő a paralelogramma-
rácsban. Az 1.1.-es állítást felhasználva, ha egy szabályos rácssokszögben minden csúcsot tükrö-
zünk a vele szomszédos két csúcs közötti szakasz felezőpontjára, akkor újra rácspontot kapunk.
Háromszög esetén ezek a tükörképek egy olyan szabályos háromszög csúcsai lesznek, melynek
az eredeti háromszög csúcsai az oldalfelező pontjai. Négyzet esetén minden csúcs a szemköztibe
megy át; hatszögnél mindegyik csúcs tükörképe a hatszög középpontja lesz. Más oldalszám ese-
tén a tükörképek a sokszög belsejében egy ugyanolyan oldalszámú szabályos rácssokszög csúcsai
lesznek. Ez azonban nem lehetséges, mert akkor az eljárást újra és újra megismételve végtelen sok
rácspontot kapnánk az eredeti sokszög belsejében. (A rácsnak egy korlátos alakzaton belül csak
véges sok pontja lehet, hiszen a rácspontok koordinátái is az egész számok egy korlátos, tehát véges
halmazából valók.) Tehát egy paralelogrammarácsban csak rácsnégyzet, szabályos rácsháromszög,
vagy szabályos rácshatszög lehet. Általában szabályos rácsháromszög és szabályos rácshatszög
egyidejűleg lép fel egy rácsban. Szabályos rácshatszög minden második csúcsa ugyanis szabályos
rácsháromszöget alkot. Ha pedig ABC szabályos rácsháromszög, akkor B , C , továbbá B nek A
-ra és az AC szakasz felezőpontjára való tükörképe, és C nek A -ra és az AB szakasz felezőpontjá-
ra vonatkozó tükörképe rácspont, és ezek egy szabályos rácshatszög csúcsait alkotják.
Ha p és q egymásra merőleges egységvektorok, akkor az általuk létrehozott rács a négyzet-
rács (négyzetháló). Az előző állításból következik, hogy négyzetrácsban – melyben nyilvánvalóan
van négyzet – nem létezik szabályos rácsháromszög. A továbbiakban rácson négyzetrácsot fogok
érteni.
EGYENLŐ OLDALÚ RÁCSSOKSZÖGEK
A diákok motivációjának felkeltése miatt érdemes olyan feladatokat kitűzni, mely számukra
érdekes, melyet fontosnak tartanak. Még a középiskolás diákok is szívesen játszanak, oldanak meg
logikai feladatokat, fejtörőket. A sakktábla különböző bábukkal való bejárása figyelemfelkeltő
problémák megfogalmazására nyújt lehetőséget. Ezekből kiindulva eljuthatunk általános érvényű
állításokhoz.
F3.1. Vizsgáljuk meg, hogy ha a sakktábla bármely pontjából kiindulva huszárral visszatérünk
a kiindulási mezőre, akkor hány lépést tettünk!
F3.2. Oldjuk meg az előző feladatot ha L alakban először 3-at és utána az előző lépésekre merő-
legesen egyet lépünk!
A kísérletek elvégzésekor kiderül, hogy minden esetben páros sok lépésre volt szükség. Az F3.1-
es feladat esetében az indoklás is nagyon egyszerű, mivel a huszár minden lépésében ellentétes
színű mezőre lép, így nyilván ha visszatért, akkor páros sok lépést kellett megtennie. Az F3.2-es
feladatban szereplő lépésre ez már nem mondható el. Fordítsuk le az állítást a rácsgeometria nyel-
vére.
3.1. Az egyenlőoldalú rácssokszög oldalszáma páros.
Az előbbi állításnál általánosabb tételt bizonyítunk: az egyenlő oldalú zárt töröttvonal oldalszá-
ma páros. Legyenek az n -oldalú zárt töröttvonal valamilyen körüljárás szerint irányított oldalvek-
torai rendre v1 , v 2 ,..., v n, ahol v i koordinátái ( xi , yi ) egészek.
v1 + v 2 + ... + v n = 0 és v1 + v 2 + ... + v n = a 2 .
2 2 2
Ezekből:
(1.) x1 + x2 + ... + xn = 0 , y1 + y2 + ... + yn = 0 ,
(2.) x1 + y1 = x2 + y2 = ... = xn + yn = a .
2 2 2 2 2 2 2
Az a egész. A négyzetszámok 4k vagy 4k + 1 alakúak, ahol k egész , ezért két négyzet-
2
szám összege 4k , 4k + 1 vagy 4k + 2 . Az a csak akkor 4k + 1 alakú, ha xi és yi közül az
2
egyik páros, a másik páratlan, az (1.) miatt az xi -k és yi -k között is páros számú páratlannak kell
lennie, különben nem lenne összegük páros, ezért xi -k és yi -k között is összesen páros számú a
páratlan. A (2.)-ben minden négyzetösszegben pontosan egy páratlan van, tehát a négyzetösszegek
száma, azaz n páros. Ha az a2 4k + 2 alakú, akkor a (2.)-es négyzetösszegekben két páratlan
szám szerepel, ezért valamennyi xi páratlan, tehát összegük csak úgy lehet páros, ha n páros. Ha
a2 4k alakú, akkor a (2.)-ben a négyzetösszeget mindenütt két páros szám állítja elő, vagyis az
összes xi , yi páros. Válasszuk ki az összes xi , yi közül azt, amelyik a 2-nek legalacsonyabb hat-
ványával osztható, és osszuk le a koordinátákat evvel a kettő hatvánnyal. Így lekicsinyítettük a zárt
rácstöröttvonalat, melynek továbbra is minden csúcsa rácspont, de ezek között már van páratlan,
ezért az előző két eset egyikét alkalmazhatjuk rá, vagyis ebben az esetben is páros az oldalszám.
A tétel bizonyításánál a vektorok koordinátáival végzett alapműveleteken kívül a négyzetszá-
mok néggyel való osztási maradékainak jellemzőit használtuk fel. Így ez a fejezet önállóan a szám-
elméleti ismeretek tanítása közben színesítheti a tanórát. Egy kis játékkal gyorsan eljuthatunk a
számelméletből tanultak alkalmazásához.
Érdemes felhívni a diákok figyelmét, hogy a bizonyított állítás egyszerű következménye, hogy
nincs páratlan oldalszámú szabályos rácssokszög a négyzetrácsban, vagyis nincs szabályos rácshá-
romszög sem. Az állításból nyilvánvalóan adódik, hogy egy rácspontból kiindulva, mindig ugyan-
akkora távolságú rácspontra lépve, csak páros számú lépés után érkezhetünk vissza a kiindulási
pontba. (Ez az oka, hogy a sakktáblán a huszár csak páros számú lépéssel tud visszajutni a kiindu-
lási mezőre.)
A RÁCSSOKSZÖGEK TERÜLETE
A fejezet első feladatai általános iskolásokkal is megoldhatók. A feladatokból levont tapasztala-
tok értékelésével eljuthatunk a területre vonatkozó tétel kimondásához illetve bizonyításához is.
F4.1. Határozzuk meg az ábrákon látható síkidomok területét!
Egy rácsháromszöget üresnek nevezünk, ha a csúcsokon kívül sem a határán, sem a belsejében
nem tartalmaz rácspontot.
F4.2. Bontsuk fel a következő alakzatokat többféleképpen üres rácsháromszögekre!
4.1. Minden rácssokszög felbontható üres rácsháromszögekre. Minden sokszög felbontható
átlókkal háromszögekre, melyek rácssokszög esetén rácsháromszögek, ezért elég ha azt bebizo-
nyítjuk, hogy minden rácsháromszög felbontható üres rácsháromszögekre. Ha van a rácshárom-
szögnek belső rácspontja, akkor azt kössük össze a csúcsokkal, ezáltal 3 olyan rácsháromszöget
kapunk, amelyekben a belső rácspontok száma kisebb az eredetinél. Folytatva ezt az eljárást, véges
sok lépés után elfogynak a belső rácspontok. Most már elég azt belátnunk, hogy ha egy három-
szögnek csak a határán van rácspont, akkor az felbontható üres rácsháromszögekre. Kössük össze
az egyik oldalon lévő belső rácspontokat a szemközti csúccsal. Az így kapott háromszögek közül
legfeljebb a két szélső tartalmazhat legfeljebb az egyik oldalán belső rácspontokat, ezekre az előző
módszert alkalmazva már a teljes háromszög üres rácsháromszögekre bomlik.
4.2. Az üres rácsháromszögekre bontás, mint láttuk, általában többféle módon is lehetséges,
de megvizsgálva az üres rácsháromszögek számát a következőt állapíthatjuk meg: egy rácssokszög
üres rácsháromszögekre való felbontásánál a háromszögek száma független a felbontás módjától.
Legyen ugyanis az n -oldalú rácssokszögben a belső pontok száma b , a határán lévők száma a
csúcsokkal együtt pedig h . Tegyük fel, hogy a rácssokszöget N üres rácsháromszögre bontottuk
fel. Az összes rácsháromszög belső szögeinek összege N ⋅ 180 . A sokszögnél, ha 180 -os szöget
 
is megengedünk, akkor sokszögünk h oldalú és belső szögeinek összege (h − 2) ⋅ 180. A részhá-
romszögek szögei részben a sokszög belső szögeit töltik ki, részben pedig a belső rácspontok körüli
360-os szögeket, ezért: N ⋅ 180 = (h − 2) ⋅ 180 + b ⋅ 360 . Ebből rendezés után adódik, hogy:
N = h − 2 + 2b , s ez független a felbontás módjától.
Ennek az eredménynek a felhasználásával lehetőségünk nyílik arra, hogy meghatározzuk a
rácssokszögek területét.
F4.3. Rajzoljunk üres rácsháromszögeket! Határozzuk meg a területüket!
4.3. Bizonyítsuk be, hogy az üres rácsháromszög területe .
Foglaljuk ugyanis a tetszőleges üres rácsháromszöget egy főegyenesekkel határolt téglalapba
úgy, hogy a háromszögnek legalább két csúcsa a téglalap határán legyen.A téglalap oldalai legye-
nek a és b . Ha a téglalapból levágunk néhány olyan derékszögű háromszöget, melynek befogói
főegyenesen vannak, tehát egész a hosszuk, maradékul az üres rácsháromszöget kapjuk. Mivel a
téglalap területe egész, az említett derékszögű háromszögeké is egész vagy egész szám fele.Ebből
következik, hogy az üres rácsháromszög területe legalább . A 4.2-es állítást felhasználva a téglalap
2ab számú üres rácsháromszögre bontható fel, melyek között szerepel a vizsgált háromszög is. A
téglalap területe ab, tehát az üres rácsháromszögek területének átlaga . Ha lenne a 2ab három-
szög között -nél nagyobb területű, akkor kellene lennie -nél kisebb területűnek is, ami az előbbi
eredményünk miatt nem lehetséges.
4.4. Ebből már következik, hogy h számú határponttal és b számú belső ponttal rendelkező
rácssokszög területe:
h
T = b −1+ . Ezt az összefüggést Pick-tételnek nevezik.
2
F4.4. Rajzoljunk olyan rácsháromszögeket, melyeknek oldalain a csúcsokon kívül nincs rács-
pont, a belsejében pedig egy van. Mit tudunk mondani a belső pontról?
Bizonyítsuk be, hogy ha egy rácsháromszög oldalain a csúcsokon kívül nincs rácspont, a belse-
jében pedig egy van, akkor az a háromszög súlypontja.
Bizonyítás: A szóban forgó rácsháromszög területe . Legyen a háromszög belső pontja O
, ekkor az ABO, BCO , CAO háromszögek üres rácsháromszögek, területük , ami harmada az
ABC háromszög területének. Tehát az ABO háromszög AB oldalhoz tartozó magassága har-
mada a háromszög magasságának, tehát az O ponton az AB-vel húzott párhuzamos átmegy az
ABC háromszög súlypontján. A többi oldal esetében is hasonlóan járhatunk el, tehát az O pont
a háromszög súlypontja.
F4.5. Bizonyítsuk be, hogy ha egy konvex négyszög nem tartalmaz a belsejében és a határán (a
csúcsokon kívül) rácspontot, akkor ez a négyszög paralelogramma.
Megoldás: Legyen a négyszög ABCD , az átlóinak metszéspontja AC BD=0. Mivel a négy-
szög belsejében nincs rácspont, ezért az ABC , ACD háromszögek üres rácsháromszögek, terüle-
tük . Ebből következik, hogy az ABC háromszög AC oldalához tartozó magassága megegyezik
az ACD háromszög AC oldalához tartozó magasságával, melyek egyenlőségéből nyilvánvaló,
hogy BO=DO. Hasonlóan bizonyítható, hogy AO=OC, tehát az ABCD négyszög paralelog-
ramma.
F4.6. Létezik-e olyan konvex rácsötszög, mely nem tartalmaz belsejében rácspontot?
Megoldás: Nem létezik. Elég csak azokra az ötszögekre bizonyítani, melyek határán a csúcs-
pontokon kívül nincs több rácspont. Legyenek az ötszög csúcsai ABCDE. Ha kiválasztunk a
csúcsok közül négyet, egy négyszöget kapunk, melynek belsejében nincs rácspont, tehát az előző
feladat állítása miatt paralelogramma. Ha az ABCD négyszög paralelogramma és a BCDE
négyszög is paralelogramma, akkor A ≡ E , tehát az ötszög nem létezik.
Az utolsó két feladat fontos következménye, hogy konvex, üres rácssokszög csak háromszög
vagy paralelogramma lehet.
F4.7. A 8 × 8 -as sakktáblát bejárjuk a királlyal úgy, hogy minden mezőt pontosan egy-
szer érintünk, visszatérünk a kiindulási mezőre és soha nem metszük a már megtett útvonalat.
Tekintsük a mezők középpontjait rácspontoknak. A bejárást megrajzolva egy rácssokszöget ka-
punk. Határozzuk meg a sokszög területének és kerületének maximumát.
Megoldás: Mivel a király pontosan egyszer érint minden mezőt, így a sok-
szög határán 64 rácspont van, a belsejében 0. A Pick-tétel miatt az összes sokszög területe
négyzetegység. Tehát a maximum is 31 négyzetegység. A 64 lépés közül maximum 36 átlós
ugrás lehet, melynek hossza 2 , mert ahol az átlón haladunk ott az érintett 1× 1 -es négyzet
egyik fele a sokszögön kívülre fog esni. Mivel a teljes terület egy 7 × 7-es négyzet területe,
a sokszög területe mint láttuk minden esetben 31, így a sokszögön kívüli terület 49 – 31=18
egységnyi, amit 36 fél négyzettel érhetünk el maximum. Tehát a maximális kerület
A második ábrán a maximális kerület egy lehetséges megvalósítása látható.
RÁCSPONTOK RÁCSSOKSZÖGEK BELSEJÉBEN ÉS HATÁRÁN
F5.1. Legfeljebb hány csúcsa lehet annak a konvex sokszögnek, melynek belsejében csak egy
rácspont van?
Megoldás: Hatszög létezik, és bebizonyítjuk, hogy ez a legnagyobb elérhető csúcsszám.
Tegyük fel, hogy létezik olyan sokszög, melynek hét vagy annál több csúcsa van és a belsejében
csak egy rácspont található. Húzzunk a belső O ponton keresztül egy olyan egyenest, mely nem
csúcspontokban metszi a sokszöget. Ekkor a levágott részek közül az egyik biztosan tartalmaz leg-
alább 4 csúcsot, jelöljük ezeket A, B , C, D -vel. Ha ezeket a pontokat összekötjük az O ponttal,
akkor egy konvex ötszöget kapunk, melynek a belsejében nincs rácspont, de ilyen ötszög nem léte-
zik, ahogy az F4.6-os feladatban láttuk.
Nézzünk néhány a témához kapcsolódó további feladatot megoldások nélkül.
F5.2. Bizonyítsuk be, hogy ha egy rácsparalelogrammának a csúcsain kívül nincs
több határpontja és a belsejében csak egy pontot tartalmaz, akkor az a paralelogramma
szimmetriaközéppontja.
F5.3. Bizonyítsuk be, hogy ha egy rácsparalelogramma páratlan számú rácspontot tartalmaz,
akkor a középpontja rácspont.
F5.4. Bizonyítsuk be, hogy ha egy rácsparalelogramma a csúcsain kívül legfeljebb 3 rácspontot
tartalmaz, akkor azok az egyik átlón vannak.
F5.5. Bizonyítsuk be, hogy ha egy rácsháromszög oldalain a csúcsokon kívül nincs rácspont, a
belsejében pedig kettő van, akkor az a háromszög egyik súlyvonala.
KÖR A NÉGYZETRÁCSON
Ez a fejezet a középiskolák felsőbb évfolyamainak tananyagára támaszkodik. A feladatokban
koordinátageometriai megfontolások mellett nehéz számelméleti utalások is vannak.
F6.1. Határozzuk meg hány rácspontot tartalmaz az O(2,3) középpontú és r = 5 egység suga-
rú kör a határán, illetve a belsejében. (Kalmár László versenyfeladat)
Megoldás: határon: 12; belsejében 17 + 13 • 4 = 69 pontot tartalmaz.
F6.2. A koordinátarendszer origója körül írjunk egy r = 1000 sugarú kört. Hány rácspont
van e kör belsejében és kerületén?
Megoldás: A körbe írjunk négyzetet, melynek az oldalai párhuzamosak a tengelyekkel. A négyzet
oldalai az x = ± 500 , y = ± 500 egyenesek, ezeken nincs rácspont, mert az 500 nem négyzet-
szám. Mivel 500 ≈ 2 ,3... , ezek szerint a négyzet belsejében vannak mindazok a rácspontok,
amelyek mindkét koordinátájának abszolútértéke nem nagyobb 22-nél, számuk (2 ⋅ 2 + 1)2 = 2025
. A négyzet által levágott körszeleteket a tengelyek 8 egybevágó részre bontják. Határozzuk meg
a körszeleteket kettévágó szakaszok rácspontjainak számát. Ehhez elég az x tengely pozitív felén
lévő AB szakaszt vizsgálni. Az előzőek miatt a szakaszon lévő pontok közül a 23 abszcisszájú van a
legközelebb az origóhoz és a 31 (mivel 1000 < 32) 32 abszcisszájú a legtávolabb. Ez a szakaszon 9, a
4 szakaszon összesen 36 rácspontot jelent. Az ABC fél körcikkek belsejében és a BC íven szereplő
pontok vannak hátra, mivel a többi részhez 9 090  -os forgatásokkal és a tengelyekre való tükrözések-
kel eljuthatunk.
Az ABC idom rácspontjait a rajtuk átmenő, az y tengellyel párhuzamos x = 23, 24, …31 egye-
nesek szerint csoportosítva számoljuk meg.
Használjuk a következő táblázatot :
Így az összes rácspont, mely az adott kör belsejében, illetve határán van: 2025 + 36 + 8 • 136.
Megjegyzés: Kézenfekvő sejtés, hogy a koordinátarendszerbe egy elég nagy konvex alakzatot
helyezve a rácspontok száma és az alakzat területének mértéke közelítőleg megegyezik. Erre tá-
maszkodva, eredményünkből a p -re kapunk közelítő értéket.
F6.3. Bizonyítsuk be, hogy a sík  5 , 1  pontja körül írt bármely körön legfeljebb egy rácspont
van!  3
TETSZŐLEGES SÍKBELI TARTOMÁNYOK A NÉGYZETRÁCSON
F7.1. Határozzuk meg azoknak a rácspontoknak a számát, amelyek az y = x 2 parabola és az
y = n 2 ( n ∈ N ) egyenes által határolt síkrész belsejébe esnek!
Megoldás: A parabolát az egyenes a P1 (− n, n 2 ) , P2 (n, n 2 ) pontokban metszi. Tekintsük azt
a téglalapot melynek csúcsai a P1 ; P2 továbbá a P3 (− n,0) , P4 (n,0) pontok. Ennek a téglalap-
nak a belsejében (2n − 1) ⋅ (n 2 − 1) rácspont van.
Ebből ki kell vonni a parabolaíven levő, illetve a parabolaív alatti rácspontokat.
Ezek száma:
Összesen a tartomány belsejében:
darab rácspont van.
4
Megjegyzés: A tartomány területének mértéke n3.
3
Ha a rácspontok számára kapott összefüggésbe n = 100 -at helyettesítünk, akkor a területtől
való eltérés 0,017% -os. n növelésével egyre pontosabb értéket kapunk. Ehhez hasonló következ-
tetésre jutottunk a F6.2. feladatban a kör területére vonatkozólag.
A négyzetrácsot felhasználhatjuk tetszőleges tartomány területének mérésére is, ha nincs szük-
ség túl nagy pontosságra. Ez a következő állítás miatt lehetséges.
7.1. Bizonyítsuk be, hogy ha egy síkbeli T tartomány területe nagyobb, mint n pozitív egész,
akkor eltolható úgy, hogy n + 1 rácspontot a belsejében tartalmazzon. (Blichfeldt tétele)
Bizonyítás: Az összes olyan elemi rácsnégyzetet, amelyben van pontja T -nek, a benne levő
tartományrészekkel együtt toljuk el az origót és az (1,1) pontot tartalmazó elemi rácsnégyzetbe.
Mivel a T területe n -nél nagyobb, lesz olyan belső P pont ebben az elemi rácsnégyzetben, ame-
lyet legalább n + 1 összetolt tartományrész tartalmaz. Legyen ennek a pontnak a helyvektora a
. Az elemi rácsnégyzeteket p1 , p 2, ..., p n + 1 vektorokkal toljuk vissza eredeti helyükre. A P pont
megfelelőinek visszatoltjai a p1 + a , p 2 + a , ..., p n + 1 + a helyvektorú pontokba kerülnek, ezek
a pontok mind belső pontjai T -nek. Toljuk most el a − a vektorral, az előbbi belső pontok eltolt-
jainak helyvektorai p1 , p 2 , ..., p n + 1 , tehát rácspontok. Így beláttuk, hogy T ebben a helyzetében
tartalmaz legalább n + 1 rácspontot.
Az állítást a következő módon is igazolhatjuk: vágjuk fel a vizsgált tartományt a rácsegyenesek
mentén. Így az ábra négyzetekre esik szét. Helyezzük a négyzeteket elfordítás nélkül egymásra,
akkor lesz olyan pont, amelyen keresztül egy tűt leszúrva, legalább n + 1-szer döftük át a tarto-
mánynak egy-egy pontját. Ha ugyanis csak n pontját döfné át, akkor a tartomány darabjai csak n
-szeresen fednék le a legalsó négyzetet, vagyis a tartomány területe legfeljebb n lenne. A mondott
tulajdonságú pont megtalálása után helyezzük vissza a négyzeteket eredeti helyzetükbe. Ekkor
legalább n + 1 tűszúrás lesz a tartományon belül. Toljuk most el a tartományt úgy, hogy az egyik
lyuk egyike a rácspontba essék, ekkor a többi lyuk is rácspontba kerül. Így szemléletesen beláttuk
az állítást.
Érdekes lehet olyan tartományok területének a meghatározása, melyek területére pontos össze-
függést nem ismerünk. Például helyezzünk egy falevélre, tenyérlenyomatra egy átlátszó négyzetrács
fóliát. Számoljuk meg a letakart rácspontokat; az alakzat területét megkapjuk, ha az egység négyzet
területével megszorozzuk a letakart rácspontok számát. Gondolkodjunk el azon, hogyan lehet nö-
velni a pontosságot. („Sűrűbb” négyzetráccsal, háromszögráccsal.) Alsóbb évfolyamokon ennek a
fejezetnek a tanítása gyakorlati, megélt tapasztalatokon nem léphet túl. A 7.1. állítás második bizo-
nyítása viszont elmondható.
F7.2. Ha egy F alakzat területe kisebb, mint 1, akkor az F alakzat elmozgatható úgy, hogy a
belsejében nem lesz rácspont.
7.2. Ha egy origóra szimmetrikus T konvex tartomány területe nagyobb 4-nél, akkor tartal-
maz a belsejében az origón kívül is rácspontot. (Minkowski-tétel)