You are on page 1of 5

Lehet más a

vidék!
A Lehet más a politika tervezett
irányvonalai a parlamentben a
vidékfejlesztés területén

Hazánk népességének túlnyomó többsége vidéken él, ezért az LMP


számára stratégiai kérdés, hogy a vidéken élők életminőségének javulásá-
val növekedjen az ország vidéki területeinek népességmegtartó ereje, ez-
által a lakosság minél szélesebb körének nyújthasson egészséges és biz-
tonságos lakóhelyet a nagyvárosokon kívüli környezet.
Azonban a jelenlegi tendenciák más irányba mutatnak.
Az elmúlt kormányok óriási hibája a vidék helyzetének olyan szin-
tű rombolása, hogy az mára már kritikussá vált. A legveszélyeztetet-
tebb, legrosszabb helyzetbe a kisfalvak sodródtak, de mára gyakorlati-
lag minden más vidéki kistelepülés is egyre aggasztóbb állapotban van.
A kedvezőtlen jogszabályi környezet és az alulfinanszírozás miatt a vi-
déken igénybe vehető közszolgáltatások száma csökken, az oktatási és
művelődési feltételeket tönkretették, a vidék megközelíthetősége rom-
lik, a fő megélhetést biztosító mezőgazdasági termelést az ésszerűtlen
támogatási rendszerek az alacsonyabb munkaerő igényű monokultúrák
és a nagybirtokok irányába tolták, s mindez magával vonzotta a népes-
ség elvándorlását. Ennek eredményeként a vidéki közösség összetartó
ereje megszűnőben, a szolidaritás eltűnőben van – így a kedvezőtlen
gazdasági és politikai környezet társadalmi problémákat hoz magával.
„A néphagyomány tart meg bennünket magyarnak, s a nemzetkö-
zi műveltség tesz bennünket európaivá”- mondta Györffy István néprajz-
tudós a „Néphagyomány és nemzeti művelődés” című akadémiai szék-
foglalójában 1938-ban. Az LMP olyan vidéket szeretne, amelyik ismeri
és tiszteli hagyományait, de európai képzettséggel gyakorolja demok-
ratikus jogait, védi környezetét és erőforrásait, technológiailag fejlett
szinten áll, hozzáfér a közművelődéshez, és egy felvilágosult vidék ön-
rendelkező jogával építi saját közegét, közösségét, erős nemzeti és vi-
déki identitással.
Ehhez azonban komoly változtatásokra van szükség...
Meg kell tanulnunk úgy gondolkozni, hogy a vidék nem pusztán me-
zőgazdasági terület, az élelmiszer előállításának színtere, nem pusztán a
biodiverzitást fenntartó élőhely, ahogy a vidékfejlesztés sem pusztán ag-
rár rendszerek fejlesztéséből álló támogatási rendszer. A vidék sokszínű
kultúrális élettér, az egészéges életmód színtere, a dugók, tömbházak nél-
küli élet egy alternatívája, amely sok-sok ember életének biztosít teret.
3.) A táj legyen táj!
A táj és a tájkép rombolása a rendszerváltást követően fel-
gyorsult. A kistelepülések építészeti szabályozásai lehetővé tet-
ték a helyi építészeti jelleg megsemmisülését. Az elmúlt évtize-
dekben a gyümölcsösöket kozmopolita fajták özönlötték el, és
a hagyományos gazdálkodási formákat nagyüzemi táblásítások
váltották fel. A szántóföldi művelés igényének növekedésével a
környezeti adottságokhoz alkalmazkodó tájgazdálkodási formák
lehetősége csökkent, és a tanyarendszer jóformán eltűnt.
Az LMP elő kívánja segíteni, hogy olyan helyi szabályozások
1.) A földtulajdon rendezése szülessenek, amelyek védik a faluképet, segítik a tájhonos fajták
A táj és a vidék megőrzésének stratégiai kérdése a földtulajdon. Az LMP nem támogatja a termőföld nagybirto- újbóli elterjedését az állattartásban, a gyümölcstermesztésben
kosi szerkezetű koncentrációját és a külföldiek földtulajdonhoz jutását. Ennek megfelelően a vidékfejlesztési szakpo- és a kapcsolódó helyi gasztronómiai termékkínálatban.
litika részeként az LMP a földtörvény és az európai uniós csatlakozási szerződés módosításának kezdeményezésével Az erdősítésekkel, az ártéri gazdálkodási feltételek javítá-
kívánja elősegíteni, hogy a termőföld helyi lakosok, elsősorban életvitelszerűen gazdálkodó emberek kezében/tulaj- sával, továbbá bölcs vízgazdálkodási fejlesztésekkel kell biztosí-
donában legyen. Az LMP úgy kívánja alakítani az adó és más szabályozási rendszereket, hogy azok segítsék a gazdál- tani a tájak ökológiai regenerációs képességét. Olyan árvízi vé-
kodni vágyó kisgazdálkodói réteg földtulajdonszerzését, hogy a föld ne halmozódjon föl egy-egy kézben, és a szabá- dekezést kell megvalósítani, amely műszaki megoldások helyett
lyozás ne szolgáljon spekulatív szándékú haszonszerzést. Nem az esetleg más országban született, de Magyarorszá- természetes megoldásokkal segíti elő a tájak vízigényének telje-
gon megtelepedett, életvitelszerűen helyben gazdálkodókat kívánja ellehetetleníteni az LMP földtörvényre vonat- sülését, és a gazdálkodást vízvisszatartás-funkciókkal segíti.
kozó javaslataival, de határt szeretne szabni a termőföldet egyszerű árucikként kezelő befektetőknek, legyenek azok Az LMP fontosnak tartja, hogy elősegítse az árvízi védeke-
külföldi vagy belföldi állampolgárok. Az LMP elkötelezetten diverz tájszerkezetű, elsősorban családi gazdaságként zés alternatív megoldásait a gáterősítéssel szemben, de szolgál-
működő termőföldszerzőket akar lehetőséghez juttatni földpolitikájával. ja a vízvisszatartási célokat is. Az erdős területeken javítani kell
az erdők természetes állapotát, elő kell segíteni az erdők közjó-
2.) Ésszerű mezőgazdasági támogatási rendszert! léti funkciójának erősödését. Az LMP hathatós lépésekkel kíván
A mezőgazdasági támogatási rendszerek jelentős része a termelők igen kis százalékához jut el. A részlege- tájgazdálkodási törekvéseket segíteni, hogy a gazdálkodási te-
sen megvalósított rendszerváltás eredményeként a volt termelőszövetkezetek átalakulásakor sokszor olyanok vékenység ne szegényítse a tájat, hanem ellenkezőleg, a termé-
tettek szert jelentős földtulajdonra, akik jövőképében nem az ágazat foglalkoztatási szempontjai vagy az egész- szeti értékek megőrzését és a táji sokféleség védelmét szolgálja.
séges élelmiszer előállítás volt a cél, hanem a vagyonszerzés. Ennek eredményeként a több ezer hektáros nagy-
gazdák politikai érdekérvényesítő képessége megnőtt, a támogatási rendszereket lobby-eszközökkel a maguk 4.) Jószágot a gyepre!
gazdálkodási méretéhez igazítják, mialatt kisgazdálkodók sokasága hagyta abba gazdálkodását, így a mezőgaz- Az állattartás magyarországi helyzete a rendszerváltás óta
daság foglalkoztató ereje kritikusan lecsökkent. kritikus állapotba került, ezzel együtt a vidéki munkahely-fenn-
Helyre kell állítani a kistermelők esélyeit, a támogatási rendszernek azt kell ösztönöznie, hogy minél na- tartás stratégiai eleme, az agrárium foglalkoztatási szerepe is je-
gyobb számban tudjon a vidéki népesség megélni a mezőgazdaságból, és meg kell szüntetni, mérsékelni kell a lentősen csökkent. Az agrár ágazaton belül az állattartás foglal-
sok száz, több ezer hektáros gazdák támogatását - ha az nem párosul komoly foglalkoztató hatással. koztató szerepe kimagasló, ezért az LMP az állattartás átalakí-
Azokat a támogatási formákat is szükséges megszüntetni, melyek nem az ország gazdasági önfenntartó ké- tását célozza meg. Az LMP támogatja azokat a legeltetéses ál-
pességét erősítik. Az állami vagyonnal gazdálkodók támogatási rendszerét teljes mértékben átláthatóvá kell ten- lattartási technológiákat, amelyek gépesített infrastruktúra igé-
ni, fel kell számolni az állam „egyik zsebből a másikba” jellegű termőföld hasznosítási stratégiáját. nye alacsony, így üzemanyag felhasználása is kicsi. A jogszabályi
Az LMP azt gondolja, hogy a támogatási rendszereknek azt a célt kell szolgálniuk, hogy az a kistermelőket, háttér módosításával, az állattartás feltételeinek könnyítésével,
családi gazdaságokat, biogazdálkodókat, illetve a közvetlenül helyi piacra termelőket segítse, így a támogatás ne a piaci feltételek javításával az LMP igyekszik segíteni azoknak az
extraprofitot képezzen, hanem egy eszköz legyen, amely csökkenti a piaci esélyegyenlőtlenséget. Segíteni kell a állattartóknak, akik az intenzív állattartás helyett hagyományos,
támogatási rendszerek által az élelmiszer-önrendelkezés megvalósítását, a foglalkoztatást, s nem szabad enged- legeltetéses állattartást valósítanak meg. Az LMP segíteni fogja
ni, hogy a vidéki népesség leszakadása folytatódjon. A támogatási rendszerekkel támogatni kell az összefogást, a helyi húsfeldolgozó ipar terjedését azzal, hogy lehetőséget biz-
a termelési és értékesítési közösségek létrejöttét, a kis szövetkezeti összefogást! tosít kisebb, ám hatékony üzemméret kialakítására és működte-
tésére, valamint a közvetlen értékesítés szervezésével piacot kínál a he- sen nagyobb haszon maradjon a termelőknél, és a fogyasztók közvetlen kapcsolatban lehessenek a terme-
lyi feldolgozóknak. lővel. Segíteni kell a termelők piacra jutási esélyeit. Helyi kommunikációval és infrastruktúrafejlesztéssel
A legeltetéses állattartás lehetőségeinek bővítésével a gyepek ter- kell segíteni a helyi piacok forgalmának növelését, és jogszabályi feltételek könnyítésével a közvetlen ér-
mészetes állapotának javulása és a magyar állattenyésztés színvonalá- tékesítési lehetőségek bővülését.
nak emelése is elérhető az LMP nézetei szerint. Külön védelemmel útját kell állnunk a multinacionális bevásárlóláncok további piacnyerésének, és a
már meglévők esetében pedig megfelelő szabályozással lehetővé kell tenni, hogy a magyar termelők ter-
5.) Legyen független a vidék - erősebb vidéki gazdaságot! mékei érdemben piaci előnyhöz jussanak.
Magyarország vidéki népessége évszázadokon keresztül volt ön-
fenntartó és autonóm. Nem volt szükség sem Kínából hozott termékek- 7.) Jól finanszírozott önkormányzatokat!
re, sem hipermarketekre ahhoz, hogy a vidéki népesség életfeltételeihez Az ország közgazdasági berendezkedése, az elmúlt évtizedekben megvalósított gyakorlati központi
minden biztosítható legyen. Egykoron a város függött a vidék árutermelő, elosztási rendszer teljes kudarcát leginkább a vidék helyzete bizonyítja. Csökkenő számú és minőségű köz-
élelmiszer-előállító funkciójától, mára a vidék lett függő központi elosztá- szolgáltatások, tönkremenő és egyre használhatatlanabb közutak, bezárt iskolák, fogyatkozó munkahelyek,
si rendszerektől, logisztikai központokból kiszállított áruktól. csődbemenő önkormányzatok: ezek az „eredményei” az elmúlt két évtized forráselosztási rendszereinek.
Erősíteni kell a helyi piacok szerepét! A vidék önfenntartó rend- A régiók, a városok és falvak, és egyes települések között is hatalmas eltérések vannak az elérhető
szerét helyre kell állítani, amit a belső, helyi piacok fejlesztése éppen közszolgáltatások kínálatában és minőségében, attól függően, hogy mekkora a munka­nélküliség, milyen
úgy szolgál, mint a helyi nyersanyag-előállításhoz igazodó ipari fejlesz- az örökölt infrastruktúra, vagy a helyi vállalkozások jövedelmezősége. A hátrányos helyzetű térségek lema-
tés. Nem szabad engedni, hogy vidéki térségek külföldi befektetők ipa- radása növekszik, a helyi szolgáltatások leromlása esetenként a középosztály elköltözéséhez, a hátrányok
ri fejlesztéseitől függjenek, és a tőke áramlásának szokásai veszélyez- rögzüléséhez vezet. A helyi önkormányzatok feladat- és hatásköre széles, adóztatásra viszont csak nagyon
tessék a foglalkoztatást! Olyan munkahely-fejlesztési programokra van kor­látozott lehetőségük van, így kevés mozgásterük van arra, hogy jó minőségű közszolgáltatá­sokat nyújt-
szükség, amelyek azokat a vállalkozásokat támogatják, amelyek döntő- sanak. A lakosság és a civil szervezetek korlátozottan vesznek részt a helyi döntésekben, gyakori, hogy a
en helyi tulajdonban vannak, és helyi igényekre termelnek. Helyi ter- helyi fejlesztéseket nem a szükségletek, hanem a politikai kapcsolatok döntik el.
mékekre épülő, helyi gazdaságfejlesztést kell megvalósítani, és szakí- Olyan finanszírozási rendszerre van szükség, amley biztosítja a legkisebb településen élők esélyegyenlősé-
tani kell azokkal a sztereotípiákkal, amelyek vidéken kizárólag agrárfej- gét is, nagyobb mozgásteret ad a helyi döntéseknek, ugyanakkor biztosítja, hogy a közszolgáltatások mindenütt
lesztést tudnak elképzelni. A vidék több mint termőföld: gazdaságfej- jó minőségűek és elérhetőek legyenek. A jó minőséget a bonyolult és gyakran változó normatívarendszer helyett
lesztési potenciál is egyben, amely hozzáértő szemlélettel nem csak az a szabadon elkölthető források növelése és egyúttal a szolgáltatások eredményességének rendszeres ellenőrzése
élelmiszeripar számára jelenthet komoly lehetőségeket. által javasoljuk biztosítani, az esélyeket kiegyenlítő differenciálás növelésével.
Erősíteni, fejleszteni szükséges a vidéki gazdaságot is, amelynek
alapja a feldolgozóipar, az országon belüli igényeknek való megfelelő
termelés. Erősíteni kell a vidéki és agrár- turizmus lehetőségeit is, való-
ban környezetterhelést csökkentő ökoturisztikai szolgáltatások fejlesz-
tésével és olyan falusi turizmussal, amely a helyiek számára tart fenn
munkahelyeket.
Olyan vidéki kistérségi energiapolitikát kell megvalósítani, amely
a kistérségek környezeti adottságaihoz alkalmazkodik, és olyan ipa-
ri fejlesztéseket, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják a kiszolgálta-
tottság helyett!

6.) Helyi piacfejlesztést!


Az LMP élelmiszer önrendelkezési elképzeléseinek megvalósításá-
ra a vidéki térségek közvetlen értékesítési csatornáinak fejlesztését, he-
lyi piacok építését, bővítését is célul tűzte ki. Az LMP azt szeretné, ha a
vidéki termékláncok lerövidülnének úgy, hogy a termelőktől közvetle-
nül a fogyasztókhoz jussanak az élelmiszerek és termékek, így lényege-
A közforrások bővebb helyi elosztására, jobban finanszírozott önkormányzatokra van szükség! Ki-
egyensúlyozott, kiszámítható, bővebb önkormányzati költségvetések kellenek, nem szabad engedni,
hogy politikától függő pályázati rendszereken múljon egy-egy iskola fűtése, egy-egy járda elkészülése a
vidéki településeken! A kormányzati függőséget meg kell szüntetni a közszolgáltatások finanszírozásá-
ban, és nem szabad megengedni, hogy az önkormányzatok működését a rövid távú, országos pártpoliti-
kai megfontolások rángassák! Javítani kell a települések esélyegyenlőségét, és a kistelepülések számára
is normatívan kell biztosítani a működés és a településfejlesztés pénzügyi hátterét!
Erősíteni kell az önkormányzatok szerepét a helyi közbiztonság-fejlesztésben, és olyan közösségi
alapú közbiztonsági rendszerek kiépítésével kell segíteni az önkormányzatokat, amelyek alkalmasak a
rend megtartására.

8.) Helyiekért a helyi adórendszerrel


Olyan helyi adórendszereket kell kialakítani, amelyek javítják az önkormányzatok közvetlen bevé-
teleit, és egyben a helyi kisvállalkozásoknak is segítséget nyújtanak. Nem szabad engedni, hogy az ön-
kormányzatok adókedvezményekkel, ingyenes helybiztosítással segítsék a multinacionális cégek meg-
telepedését, minek következményeként pénzügyi forrást vonnak meg maguktól, és veszélyeztetik a te-
lepülés fenntarthatóságát. Ellenben el kell érni, hogy az iparűzési adórendszer a helyi kis- és családi vál- 10.) Javuló vidéki oktatási rendszert!
lalkozásokat, kényszervállalkozásokat részesítse előnyben a tőkeerős nagyvállalatokkal szemben! Hazánk oktatási rendszerének javításáért az LMP átfogó programot készített. A vidék fejleszté-
Lehetővé kell tenni, hogy olyan új bevételei legyenek a helyi közösségeknek, amelyek a közfelada- séről szóló koncepciónknak mégis szerves részét képezi a kistelepülések oktatási feltételeinek javítá-
tok helyi megoldását segítik elő, tehát minél több adóforintot a központi elosztási rendszerekből vis�- sa, hiszen az LMP eltökélt szándéka, hogy a falvak, kisközségek oktatási lehetőségeinek helyreállítá-
sza kell adni az önkormányzatoknak! sát önálló szabályozással valósítsa meg. A közoktatást szabályozó törvény módosításával lehetőséget
kell biztosítani akár a vegyes évfolyamú „tanyasi iskola” jellegű oktatási intézmények működtetésére,
9.) A közszolgáltatások fejlesztését! hogy a legkisebb iskolák is működőképesek legyenek. Az LMP fontosnak tartja a gyermekek fejlődé-
A vidék népességmegtartó erejének alapvető feltétele a jó színvonalú életminőség, aminek szer- sét szolgáló gyakorlati oktatást erősítő iskolarendszer megvalósítását, és a szabad gondolkodás, kez-
ves részét képezi a vidéken is elérhető közszolgáltatások magas száma és jó minősége. Jelenleg szinte deményezőkészség és kreativitás fejlesztését. Biztosítani kell a legkisebb településen is a kisgyerme-
minden vidéki térség jelentősen hátrányos helyzetű bármely városi térséggel szemben. Bezárt filmszín- kek készségfejlesztő- és sportlehetőségeit. Nagyon fontos, hogy az iskolákban a tananyagban helyi,
házak, tönkremenő művelődési házak kezdték a sort, mára sajnos a vidéki életet az orvosi ellátás szűkü- praktikus ismereteket adjon át az oktatás, kevesebb absztrakt dolgot tanítson, és több idő legyen a ta-
lése, bezárt iskolák, összevont jegyzőségek, okmányirodák jellemzik. nulókkal való beszélgetésekre, játékra, közösségi foglalkozásokra.
Ahol nem működik óvoda, iskola, ahol nem praktizál gyermekorvos, ott nincs esélye a gyermek- A kistelepüléseken tanító pedagógusok számára segítséget kell nyújtani, hogy merjenek falusi,
vállalási kedv növekedésének – ott az elvándorlás beindul – és pár évtized alatt kihal a település. Ahol a kistelepülési iskolát választani munkahelyül, és erre a pedagógus szakképzésben külön fel kell készíteni
gyermekek számára nincs elérhető, jó pedagógiai háttér, képesség- és készségfejlesztő lehetőség, ahon- a hallgatókat. A kistelepülések szűkebb lehetőségei között még inkább érvényesül, hogy a iskolarend-
nan hiányzik az iskola, ott tartósan nem maradnak meg a fiatal szülők. Biztosítani kell, hogy ahol arra szer legfontosabb eleme egy jó pedagógus, ennek okán olyan színvonalú képzést kell biztosítani, hogy
mód van, ott legyen elérhető a gyermekek számára a készség- és képességfejlesztő alapfokú művésze- valóban jó képességű, elhivatott emberek válasszák ezt a szép, de nehéz szakmát. Ezzel együtt csökken-
ti iskola, nyelvoktatás, az informatikai ismeretek, a lakosságnak érdemi lehetősége legyen a rendszeres teni kellene a tanárok adminisztrativ terhelését, hogy minél többet a gyerekekkel foglakozhassanak.
sportolásra! Az iskolákat és óvodákat úgy kell felszerelni, hogy az azokban tanuló gyermekek semmilyen Az LMP fontosnak tartja továbbá, hogy vidéken elérhető oktatási infrastruktúra semmivel ne le-
hátrányban ne legyenek városi kistársaikkal szemben! gyen rosszabb, mint a városi iskoláké, és egyetlen gyereknek se kelljen pusztán rossz szervezettség mi-
Magyarországon nem maradhat település orvosi, postai szolgáltatás és szervezett tömegközleke- att kora hajnalban kelnie, hogy iskolába menjen.
dés nélkül! Nem lehet olyan település, ahol nem képesek mindent megtenni gyermekeink egészséges Erősíteni szükséges a kistelepüléseken az iskola közösségi funkcióját is, hiszen ez egyben működ-
testi, szellemi fejlődéséért! het akár a kultúrházzal, könyvtárral, helyszíne lehet színi előadásoknak és más közösségi programok-
Az LMP helyre kívánja állítani a vidéki térségek közszolgáltatási rendszerét, és közforrásokat kíván nak, így a vidéki iskolahálózat épületfenntartására, korszerűsítésére is érdemes lenne komolyabb for-
biztosítani a kistelepüléseken a gyermekek képzési, oktatási rendszerének fejlesztéséhez. rásokat biztosítani.
11.) Közösségek fejlesztéséért!
A vidéki népesség közös gondolkozását, összefogását és közszerep-vállalását javítani szükséges.
Meg kell erősíteni az állampolgárok közvetlen részvételét biztosító intézményeket a helyi döntéshoza-
talban. Olyan közösségi életterekre, faluházakra, közösségi házakra van szükség, ahol az emberek ös�-
szejöhetnek, ahol beszélhetnek egymással, és a kistelepülések fejlesztésével kapcsolatos gondolataikat
is megoszthatják, ahol színjátszó körök jöhetnek létre, és ami helyszínévé válhat hobby-csoport jellegű
összejöveteleknek, népi táncnak, népdal kórusoknak, hagyományőrző csoportoknak.
Arra van szükség, hogy a kistelepülések helyi identitása erősödjön, nyilvánvalóvá váljanak a vidéki
élet előnyei a városi élettel szemben. Kell, hogy a lakosság felelősséget érezzen települése sorsáért, na-
gyobb részt vállaljon jövője kialakításában, és érdemi szerepet kapjon a közélet formálásában. Támogat-
ni kívánjuk a vidéki közösségi életterek fejlesztését, hogy biztosítsuk a közösségi összejöveteleket, a kö-
zös gondolkozást és a közművelődés lehetőségeit, hagyományőrző programjait, falunapjait.
Ugyanakkor a szenvedélybetegségek káros melléktermékeként jelentkező közösségromboló esz-
közöket, mint a kocsmákban felállított játékgépeket érdemi szigorral kell korlátozni!

12.) Elérhető, megközelíthető vidéket


A vidék megközelíthetősége folyamatosan romlott az elmúlt években. Nem csupán a tömegközle-
kedés került katasztrofális helyzetbe, hanem a közúthálózat minősége is. A zsákfalvak elérhetősége kri-
tikus, a vidéki kistelepülések közúthálózatának közlekedésbiztonsága rossz. Kátyús, sokszor egy sávszé-
lességre csökkenő utak „megoldásaként” a vidék az elmúlt években csak sebesség-korlátozó, egyenetlen
úttestre figyelmeztető közlekedési táblákat kapott a valódi megoldások helyett.
Elsőként a tömegközlekedés fejlesztését kell úgy megszervezni, hogy minden kistelepülés min-
den évszakban jól és könnyen elérhető legyen. Fejleszteni szükséges a vasúti szárnyvonalakat, a vas-
útrendszert, és egyre inkább alkalmassá kell tenni a közúti áruszállítás hatékony átvételére. A vas-
út személyszállító funkcióját is javítani kell, hogy hatékony, színvonalas, kényelmes és biztonságos
utazásra legyen alkalmas. Fontos, hogy a családok alternatívát találjanak a tömegközlekedésben az
autó használatával szemben.
Az elmúlt évek választási hazudozásainak fő motívuma az autópálya építés volt. Ennek következté-
ben az elmúlt évtizedben az autópálya építési láz jócskán megterhelte az államkasszát, a jövő erőforrá-
sait veszélyeztette, és a közélet tisztasága ellen elkövetett merényletek alapvető eszköze lett.
Ennek a folyamatnak véget kell vetni, hiszen fölösleges az országban segíteni a tranzitforgalom
növekedését. A jelenleg közúton zajló áruszállítást vissza kell helyezni a vasútra, és a közútfejlesztésre
szánt, csökkenő forrásokat a vidéki települések elérhetőségére kell fordítani.

A Lehet más a politika kész arra, hogy az Önök támogatásával a 2010-es országgyűlési
Segítsen! Támogasson! Csatlakozzon!
választásokon a parlamentbe kerülve a fenti célok megvalósításáért küzdjön. Kész, hogy a vidék
Kapcsolat:
érdekeit, a vidéki emberek mindennapjait ismerve tegyen azért, hogy élhetőbbé, emberibbé vál-
• LMP “Vidék Műhely” koordinátor: Galanics Zoltán (zgalanics@lehetmas.hu), Nógrád megye
jon a vidéki Magyarország. Ehhez kérjük segítségüket!
• Az országos választmányban a témafelelősök: Ivády Gábor (ivady.gabor@lehetmas.hu), Heves
megye, Vágó Gábor, Bács-Kiskun megye (vago.gabor@lehetmas.hu)
• A kiadvány szakmai tartalmáért és szerkesztésért felel: Sallai R. Benedek (srb@gportal.hu),
Jász-Nagykun-Szolnok megye, szakszóvivő
• Felelős kiadó: Lehet Más a Politika, “Vidék Műhely”. Készült 2500 példányban.
Kiadását támogatták az LMP tagjai.
• További információ: www.lehetmas.hu