You are on page 1of 8

5.

B Beszéd-szóbeli szövegalkotás spontán szövegalkotás

Legyél te is tanító!
8–10. Egy történettel segíthetünk megérteni egy közmon-
év
dást.
1. Válasszatok magatoknak egy közmondást!
2. Gondolatban találjatok ki egy történetet, ami illik a
közmondáshoz!
3. Mondjátok el a párotoknak a történetet! Ő találja ki,
hogy melyik közmondásra gondoltatok.
4. Vitassátok meg a közmondást, ha nem ugyanarra
gondoltatok!

5. B Beszéd-szóbeli szövegalkotás dramatizálás

Hölgyek és Urak! Produkció!


8–10. 1. Olvassátok el magatokban ezt a pár sort!
év

Bolhából elefántot csinál


Valaki véletlenül feldönti a másik ember italát. Ez az
ember nagy patáliát csap emiatt, pedig nem volt sok
a pohara alján. A többiek meggyőzik: nem akkora
gond a kiömlött ital, hogy érdemes legyen miatta ve-
szekedni.

2. Egyikőtök olvassa fel hangosan is a csoportnak!


3. Találjátok ki, hogyan játsszátok el az olvasottakat! Be-
széljétek meg, ki milyen szerepet kap, mit tesz, és mit
mond!
4. Próbáljátok el a jelenetet egyszer!
5. Írjatok a táblára legalább három-négy közmondást.
Szerepeljen köztük a megfejtés is: Bolhából elefántot
csinál.
6. Az előadás végén az osztály feladata lesz kitalálni, me-
lyik közmondás lehet a jelenet címe!

T_5.indd 5 2008.09.17. 9:24:01


B Beszéd-szóbeli szövegalkotás dramatizálás
5.
Aki másnak vermet ás, maga esik bele
Mutassuk meg másoknak, mit jelent a fenti mondat! 8–10.
év
1. A Magyar értelmező kéziszótárból keressétek ki a „ve-
rem” szót!
2. Beszéljétek meg egymással, mit jelenthet ez a közmon-
dás. Mindketten mondjátok el, amit gondoltok!
3. Találjatok ki egy olyan jelenetet, amiben valaki rosszat
akar másnak, de ő maga jár pórul. (Ha a gödörbe esést
választjátok, azt túl könnyen kitalálhatják a többiek.)
4. Írjatok fel két közmondást a táblára, az egyik legyen a
megfejtés, a másik egy oda nem illő. (Ha nem jut esze-
tekbe ilyen, használjátok a közmondásgyűjteményt.)
5. Játsszátok el a jelenetet! A többieket kérjétek meg, vá-
lasszák ki a tábláról az ideillő közmondást!

B Beszéd-szóbeli szövegalkotás reproduktív szövegalkotás


5.
Két fél nem egy egész
A mondatok fele elkeveredett, nem tudják, hova tartoznak. 8–10.
Segítsetek nekik! év
1. Magatokban olvassátok végig a fura közmondásokat!
2. Felváltva olvassátok fel a mondatokat!
3. Ismételjétek meg ezt úgy, hogy minden megkezdett
mondathoz a saját végét illesztitek!

Aki másnak vermet ás, aranyat lel.


Sok lúd magáéban a gerendát sem.
Bagoly mondja verébnek, ne vegye magára.
Akinek nem inge, maga esik bele.
Ki korán kel, disznót győz.
Más szemében a szálkát is észreveszi, hogy nagyfejű.

T_5.indd 6 2008.09.17. 9:24:02


7. B BESZÉD-SZÓBELI SZÖVEGALKOTÁS Beszédbátorság

Körbeadogatós
6–10. A gyerekek körben állva a szomszédjuknak továbbadnak
év
egy mondatot, amelyet különböző hangsúllyal, hang-
színnel, mozdulattal mondanak el.

Például:
„Juj, de hideg!, Már megint?, Ezerszer mondtam már!,
Jaj, ne …, Nézd már!

7. B BESZÉD-SZÓBELI SZÖVEGALKOTÁS Szókincs

Szókincsfejlesztő játékok
6–10. Hol hallod?
év Gyűjtsenek a gyerekek olyan nyárral kapcsolatos szava-
kat, amelyek például „k” hanggal kezdődnek (van benne,
a végén hallják). Érdekesebbé tehetjük a játékot, ha
a gyerekek betűkockával dobják ki, betűkártyából húzzák
ki a használandó betűt. Nehezebb, ha egy szótagot adunk
meg. Folytathatjuk élőlények neveivel, földrajzi nevekkel…
Mi jut eszedbe…
Játszhatunk asszociációs játékokat is. Milyen nyári szó jut
eszedbe a pirosról? A sárgáról?... Gondolkodhatunk ízek-
ben is!
Barkochba
A hagyományos barkochba játék bevezetéseképpen vagy
ebben a játékban kevésbé jártas gyerekeket segíthetjük
azzal, hogy 8-10 kihelyezett tárgy közül kell kitalálniuk
a megfejtést. Eleinte játszhatjuk úgy is, hogy 4-5 jellemző
kifejezést mondunk el vagy írunk le, és ez alapján kell kita-
lálni a gondolt tárgyat. Később a gyerekek is alkothatnak
ilyen szócsokrot egymásnak.

T_7.indd 5 2008.09.17. 10:12:16


B BESZÉD-SZÓBELI SZÖVEGALKOTÁS Dramatizálás
7.
Az úgy volt…
A 4 fős csoportok a következő kártyák közül húznak egyet- 6–10.
év
egyet:
Ezerszer mondtam már!

Juj, de hideg! Már megint?

Nézd már! Jaj, ne…!


Játsszanak el egy olyan rövid jelenetet, amelyiknek zárómon-
data az általuk húzott kártyán szerepel.
A csoportok egy-egy érdekes tárgynak is kitalálhatják, majd el-
játszhatják a legboldogabb vagy legizgalmasabb napját.

B BESZÉD-SZÓBELI SZÖVEGALKOTÁS Spontán szövegalkotás


7.
Velem ez történt!
A nyári élménybeszámolókra több napot kell szánnunk. A gyere- 6–10.
év
kek felkészülését szempontok megadásával segíthetjük.
„Tájak, amelyeket bejártam”: Térképen (később vaktérképen) jelöl-
hetik a helyszíneket. Saját készítésű kis zászlókra írják fel a monog-
ramjukat. Ezeket gombostűvel, gyurmaragasztóval rögzíthetjük a
térképen. Ezen a napon játszhatunk ország-világ játékot is.
További szempontok lehetnek: állatokról szóló történetek, közle-
kedési eszközök, játékok, kalandok, új ismerősök, barátok.
Az előre megadott megfigyelési szempontok alapján jegyzetelhet-
nek is. Ez alapja lehet egy kérdezős játéknak. (Például: „Ki utazott li-
begőn?”, „Hol látott Flóra tevét?”) Pontszerzős játékot is játszhatunk,
ha csoportokat alakítunk ki. Minden csoport 5 kérdést fogalmaz
meg, amelyekre a többi csoportnak válaszolnia kell. Az a csapat
győz, aki a legtöbb helyes választ adta.

T_7.indd 6 2008.09.17. 10:12:17


10. B beszéd-szóbeli szövegalkotás dramatizálás

„Bámuljatok, nyúl-fejek!”
8–10.
év 1. Legyetek „játszásiból” nyulak! Megegyezéssel vá-
lasszatok egyet a tűrhetetlenségek közül!

2. Rövid felkészülés után egy kis jelenetben mutassá-


tok be az osztály előtt!

Ha ügyesek vagytok, játékotokból az is kiderül, va-


jon a többi szereplő hogy érzi magát Nyúl Elek ha-
szontalansága közben.

10. B beszéd-szóbeli szövegalkotás szókincs

Nyúl vagy nyúl?


7–11. 1. Mit jelent az, hogy nyúl? Írj a füzetedbe mindkét
év
képhez olyan mondatot, amelyben szerepel a nyúl
szó!

2. Gyűjts még olyan szavakat, melyeknek több jelen-


tése van! Készíts róluk rajzot, írj hozzájuk egy-egy
mondatot!

T_10.indd 7 2008.09.17. 10:51:59


B beszéd-szóbeli szövegalkotás szókincs
10.
Nyúlból sas
Hány lépéssel tudsz eljutni a NYÚL-tól a SAS-ig? 8–11.
év
Egyszerre csak egy betűt cserélhetsz, de úgy, hogy min-
dig értelmes szót kapj.

Például:

MÉZ Õ MÁZ Õ MÁJ Õ TÁJ Õ TEJ.

A „Ny” betűt egyjegyű mássalhangzóra is cserélheted!

B beszéd-szóbeli szövegalkotás dramatizálás


10.
„Mit bánom én, akármit is beszéltek!”
1. A gyerekek „játszásiból” nyulak! Minden csoport vá- 8–10.
év
laszt egyet a tűrhetetlenségek közül, erről az esetről
kell „fényképet” készíteniük (állókép saját testükből,
esetleg néhány kellék felhasználásával). Ezt mutat-
ják be a többi csoportnak.
2. Az egyes állóképek megnézése során „gondolatki-
húzó” segítségével hangosítsuk ki a többi szereplő
gondolatát. (Akit megérintünk, az kimondja a gon-
dolatát, érzését.)
Post it ragacsos papírral rájuk is ragaszthatjuk a ki-
mondottakat. („Elegem van!” „Legszívesebben agyon-
csapnám!” „Jaj, de félek!...”)
Az így elkészült kártyákat érdemes gyűjteni, a gyűj-
teményt folyamatosan bővíteni, mert jól használható
eszköz a szövegértés, szövegalkotás fejlesztéséhez.

T_10.indd 8 2008.09.17. 10:51:59


18. B beszéd-szóbeli szövegalkotás beszédértés

Gyermekfoglalkoztatás
8–11. A tanítói kártyán található részletek Karinthy Frigyes
év
Gyermekfoglalkoztatás című művéből valók.
1. Páronként adjunk a gyerekeknek egy-egy részletet.
Egyikük olvassa fel társának, aki a hallottaknak megfe-
lelően végezze el a „gyakorlatot”.
2. A párok figyeljék meg a szövegük elején található je-
let! Mindenki tegye le a szövegét, és találjon magának
egy olyan új párt, akinek a papírján más jel volt.
3. Az új párok már a szöveg nélkül, saját szavaikkal fogal-
mazzák meg az utasításokat. Így irányítva társukat, köl-
csönösen végeztessék el egymással a gyakorlatokat.

18. B beszéd-szóbeli szövegalkotás beszédértés

Légy szobrász vagy légyszobrász?


8–11. 1. A párok egyezzenek meg, hogy ki lesz a szobrász, és
év
ki lesz a szobor!
2. A szobrász szóbeli utasítások alapján irányítsa a
szobrát, aki az utasításokat elvégezve jelenítse meg
testével a kívánt mozdulatot.

Például:
„Guggolj le! A bal kezeddel fogd meg a jobb füledet! A
jobb tenyeredbe helyezd bele a bal könyöködet! Öltsd
ki a nyelved!”

T_18.indd 3 2008.09.17. 11:51:53


B beszéd-szóbeli szövegalkotás beszédértés
18.
Grimasz(k)
Varázsoljatok szóbeli utasításokkal különböző gri- 9–11.
év
maszokat egymás arcára! Igyekezzetek minél válto-
zatosabb érzelmeket megjeleníttetni kizárólag arc-
játékkal.
Adható például a következő utasítás:
„Szorítsd össze a fogaidat, az alsó és felső ajkadat, ráncold
a homlokodat, és vond össze a szemöldöködet! Közben
tartsd vissza a levegőt úgy, mintha a zárt szádon és az orro-
don keresztül próbálnád kipréselni!”
Mit gondoltok, milyen grimasz lesz az eredmény? Felte-
hetően egy dühös emberé.

B beszéd-szóbeli szövegalkotás spontán szövegalkotás


18.
Testbeszéd
Az érzelmeket nemcsak az arc kifejezéséről, hanem 9–11.
év
a testtartásról is le lehet olvasni.

1. Páronként vonuljatok külön, és készüljetek fel egy-


egy testbeszéd-rejtvény bemutatására. A szereplők
nem beszélhetnek, és nem adhatnak hangokat sem,
kizárólag mozdulataikkal, gesztusaikkal fejezhetik ki
érzelmeiket.

2. A megfejtéshez nem elegendő a gesztusokból kiol-


vasható érzelem megnevezése, hanem ki kell találni
egy olyan helyzetet (szituációt) is, amelynek végered-
ménye lehetne a bemutatott testbeszéd-jelenet.

T_18.indd 4 2008.09.17. 11:51:53