You are on page 1of 5

a 2(a+3) csak egy (a+3) -mal ( a+3 )2 -nak. hogy ez tényleg „többszöröse” mind a két nevezőnek. Az első tag nevezőjében kiemelek 2-őt. de csak a számlálóban!!!! és vonjunk össze: 3( a+3) 2(a−2) 3 ( a+3 ) −2(a−2) 3 a+9−2 a+ 4 a+13 − = = = 2 2 2 2 ( a+3 ) (a+3) 2 ( a+3 ) 2 ( a+ 3 ) 2 ( a+3 ) 2 ( a+3 )2 és ez maga az eredmény is egyúttal: a+13 2 ( a+3 )2 . Vagyis ezt kapjuk: 3(a+3) 2(a−2) 3 a−2 3 a−2 − 2 = − = − =¿ 2 2 a+ 6 a +6 a+9 2 ( a+3 ) ( a+ 3 ) 2 ( a+3 ) ( a+3) 2 ( a+ 3 )2 Most viszont balga módon ne egyszerűsítsünk a Piroskával. hogy mindkét nevező szorzattá alakítható! Így könnyebb lesz a közös nevezőt is megtalálni. mert akkor visszafelé haladnánk! És írjuk most már egyszerűbben a nevezőt. hogy elérje a „nemesgáz konfigurációt”. a való szorzás. Tekintve. Az említett szorzások vonatkozbak az adott nevezőjű törtek számlálójára is. Méghozzá az elsőnek. A számlálókat pedig írjuk egyé és bontsuk fel a zárójeleket. a másodiknak. a második tag pedig nevezetes azonosság: 2 2 a +2 ab+b =( a+ b ) 2 Így ez lesz a feladatból: 3 a−2 3 a−2 − 2 = − 2 a+ 6 a +6 a+9 2 ( a+3 ) ( a+ 3 )2 Vagyis a közös nevező éppen 2 ( a+3 )2 . csak egy 2 -vel való szorzás hiányzik ahhoz. 2 ( a+3 )2 -nek. jelen esetben a közös nevezőt.a¿ 3 a−2 − =? 2 a+ 6 a2 +6 a+9 Először vegyük észre.

csak utalok arra. amit eddig mondtam. akkor tudunk egyszerűsíteni: . a harmadik pedig egy azonosság: a2−b2=( a+ b ) ( a−b ) Tehát: 5 3 12 5 3 12 − − 2 = − − 2 x−4 x+ 2 x −4 2 ( x−2 ) x +2 ( x +2 ) ( x−2 ) Vagyis a közös nevező a ( x+ 2 ) . a harmadikból a 2 hiányzik. a másodikból a 2 ( x +2 ) ( x−2) . hogy ha a számlálóban kiemeljük a mínusz egyet. hogy az elsőből a az 2 ( x−2 ) . Ami annyit tesz. mint szorzó tényező: 5( x +2) 3 ∙ 2( x−2) 5 3 12 12∙ 2 − − = − − ( ) x+2 ( )( ) ( ) ( x +2)2( x−2) ( 2 x−2 x +2 x−2 2 x−2 (x+ 2) 2 x +2 ) ( x−2 ) A közös nevezőt most már írjuk. úgy ahogy a legegyszerűbb: 2 2 ( x +2 ) ( x−2 )=2(x −4) És bontsuk fel a zárójeleket a számlálókban: 5 ( x+ 2 ) 3 ∙2 ( x−2 ) 5 ( x +2 )−6 ( x−2 ) −24 12∙ 2 − − = =¿ 2 ( x−2 ) ( x+ 2 ) ( x +2 ) 2 ( x−2 ) 2 ( x +2 ) ( x−2 ) 2 ( x2 −4 ) ¿ 5 x +10−6 x +12−24 =¿ 2 2( x −4) Már csak össze kell vonni a számlálóban a tagokat: ¿ 5 x +10−6 x +12−24 −x−2 = 2 2 2( x −4) 2( x −4) Vegyük észre.c¿ Most már kevesebbet fogok dumálni. a másodikon nincs mit alakítani. 5 3 12 − − 2 =? 2 x−4 x+ 2 x −4 Itt is alakítsuk szorzattá az első nevezőt.

azaz végezzük el a szorzásokat: (ilyen módon: ( a+b )( c+ d ) =ac +ad +bc +bd Az előjelekre meg figyeljünk. a másodikat ezzel: ( x−2 ) a harmadikat ezzel: ( x+ 2 ) . illetve azonosságot használunk fel: (az első nevezőben nincs mit alakítani) ( x+3 ) ( 3 x +1 ) ( x +3 ) ( 3 x+ 1 ) 2 2 + 2 − 2 = + − x +2 ( x −4 ) x −4 x+ 4 x +2 ( x +2 ) (x−2) ( x−2 )( x−2) Az utolsó nevező.−x−2 −x +2 −x +2 −1 −1 = = = = 2 2 2 ( x −4 ) 2 ( x −4 ) 2 ( x−2 ) ( x+ 2 ) 2 ( x−2 ) 2 x−4 Vagy ha a mínusz előjelet a nevezőben használom fel: −1 1 = 2 x−4 4−2 x És az a piros maga az eredmény volt. mint a ( x−2 )2 . f¿ ( x+3 ) ( 3 x +1 ) 2 + 2 − 2 =? x +2 ( x −4 ) x −4 x+ 4 Természetesen itt is szorzattá alakítunk. azaz a ( x−2 ) ( x−2) természetesen nem más. mint állat!! . Ami mi is lesz? Hát éppen a ( x−2 ) ( x −2 ) (x+ 2) . de így könnyebb lesz felismerni a közös nevezőt. ( x+3 ) ( 3 x +1 ) 2 ( x−2 ) ( x−2) ( x+ 3 )( x−2 ) ( 3 x+ 1 )( x +2 ) 2 + − =¿ + − x +2 ( x +2 ) ( x−2) ( x−2 ) ( x−2) (x +2)( x−2 )( x−2) ( x +2 ) ( x−2) ( x−2 ) ( x−2 )( x−2) ( x+ 2 ) Bontsuk fel a számlálók zárójeleit. Vagyis az első tagot ezzel bővítjük: ( x−2 ) (x−2) .

2 ( x−2 ) ( x−2 ) ( x +3 ) ( x−2 ) ( 3 x +1 ) ( x+2 ) + − =¿ ( x +2 ) ( x−2 ) ( x−2 ) ( x+2 )( x−2 ) ( x−2 ) ( x−2 )( x−2 ) ( x+ 2 ) .