You are on page 1of 36

Az ifjúságsegítés módszertára

A kiadványt a Csillagpor Alapítvány megbízásából a
VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség készítette.
A kiadvány a Csillagpor Alapítvány Családműhely - a családossá válásból fakadó
életviteli problémák kezelése és megelőzése című programja keretében jelent meg.
A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap
társfinanszírozásával valósult meg.
Pályázat: TÁMOP-5.2.5-08/1 Gyermekek és fiatalok integrációs programjai
Projektidőszak: 2009. január 1. – 2010. december 31.
Támogatás: 15.879.897 Ft.

Írta: dr. Majár János
Szakmai lektor: Korom Pál
Az elkészítésben közreműködtek:
Koromné Seri Anikó, Kovács Eszter, Veresné Péter Judit
Szöveggondozás: Péter Petra
Címlapfotó: Kádár Zsuzsanna
Nyomdai előkészítés: Spektrum Stúdió
Kiadja a Csillagpor Alapítvány
5000 Szolnok, Tóth Ferenc utca 2.
www.csillagporalapitvany.hu
Szolnok, 2010
ISBN 978-963-89105-0-9

***

Szerzői jogok
A kiadványban megjelenő írások előzetes írásbeli hozzájárulás nélkül közölhetők
a forrás megnevezésével. Az írások közlésére a
„Nevezd meg! – Ne add el! – Ne változtasd!” licenc érvényes.

Tartalom
Bevezető gondolatok ..........................................................................................4
1. Szocializációs cselekvések ...............................................................................6
1.1. Formális pedagógia ...........................................................................6
1.2. Nem-formális pedagógia ...................................................................7
1.3. Humán segítségnyújtás.......................................................................8
1.4. A társas kapcsolatok tudatos megélése ................................................9
2. A segítőiség általános alapelvei és szabályai ...................................................11
2.1. A segítőiség alapvető szabályai .........................................................11
2.2. A személyes segítői kapcsolat alapvető módszere és célja ...................13
2.3. A segítői szerepvállalás fő erkölcsi korlátja .........................................13
3. Ifjúságsegítés ...............................................................................................14
3.1. A felnőtt – gyerek segítői kapcsolat problematikája .............................14
3.2. A feloldás: az ifjúságsegítés ..............................................................15
3.3. A közösségi keretekben történő segítés alapelvei ................................16
4. A segítői beszélgetés .....................................................................................19
4.1. Tanácsadás .....................................................................................19
4.2. Tájékoztatás, tanítás ........................................................................20
4.3. Szembesítés ....................................................................................20
4.4. Feloldozás ......................................................................................21
4.5. Az érzelmek és indulatok kisütése ......................................................21
4.6. Saját értékek és erőforrások felismerésének segítése ...........................22
4.7. Pozitív értékelés, megerősítés, támogatás ...........................................22
4.8. Feloldás ..........................................................................................22
5. Az ifjúságsegítés módszerei............................................................................24
5.1. A kortárssegítők kiválasztása és képzése ............................................24
5.2. Segítői típusok és alapattitűdök .........................................................25
5.3. A közösségfejlesztés, mint ifjúságsegítő tevékenység ............................27
6. A segítői lét kihívásai ....................................................................................29
6.1. A kiégés és a depresszió...................................................................29
6.2. Néhány tipikus segítői hiba és csapdahelyzet......................................30
6.3. Prevenció és regeneráció ..................................................................33
Zárszó .............................................................................................................35
Irodalomjegyzék ...............................................................................................36

és tudatosítania magában. illetve a civil szektor évtizedek óta aktív személyiségei közösen fedezik fel ennek a sajátos. Egy ifjúságsegítőnek rengeteg ismerettel és kompetenciával kell rendelkeznie: képesített szervezetfejlesztő. Nem csupán a pszichológia vagy a pedagógia kiterjesztése. amelyek a segítő tevékenységben hasznukra válik. Az ilyen típusú tevékenységekhez kapcsolódik egy olyan szerepvállalás és szakma. közösségfejlesztő. vagy ha tudatos. céljuk a segítségnyújtás. . az ezt tanulók és tanítók. saját lehetőségei és erőforrásai mentén oldja meg azokat. Ennek során egy problémáival időlegesen nem boldoguló személy kér és kap időleges segítséget egy általa ismert személytől abban. Éppen ezért. a másik a segítő hivatások fogalma. Sajátos kompetenciákkal kell rendelkeznie. akár egy segítőnek. mégis ennek a helyzetnek sajátos szabályai vannak. önmagában a fenti tevékenységekkel nem fedhető le. vagy segélyezés. és gyakran egyáltalán nem tudatos. illetve adományok formájában ölt testet. a segítői tevékenységet vállaló személynek sok szabálynak kell eleget tennie. akkor az rendszerint intézményi keretek között zajlik. rendezvényszervező egy személyben. A segítőnek/ifjúságsegítőnek ismernie kell a segítőiség szabályait. Van azonban a kifejezetten személynek szóló segítségnyújtásnak egy sajátos formája. Ennél azonban mégis több. azok fejlesztésének módját.4 Csillagpor füzetek Bevezető gondolatok Mindennapjainkban egyre nagyobb szerepet kap az emberek egymásnak nyújtott segítsége. akár nem) sajátos módszereket fog alkalmazni. hogy saját módján. egyre inkább önálló szakmává formálódó tevékenységkörnek a csínját-bínját: ez pedig az ifjúságsegítés. kezdő pedagógus. akár egy jó baráthoz vagy családta ghoz. a pszichológus és a pszichiáter. A segítői szerepkör. segélyező. Azonban ahhoz. egy sajátos kompetencia-kör. nem csupán civil módszerek és személyiségfejlesztés együttese. és önkéntelenül is (akár tanult ilyet. forduljunk akár hivatalos személyhez. amelyek alkalmazásával jó segítővé válhatnak. Az egyik fogalom a segítőiség. ehhez kínál bevezetőt ez a szakmódszertani kiadvány. Tevékenységük is a másoknak nyújtott segítségben manifesztálódik. már most szeretnénk különválasztani két fogalmat. illetve a különböző vallások papjai is. A segítségnyújtásnak éppen ezért nagyon sok formáját ismerjük és éljük meg napról napra. hogy ezt igazán hatékonyan és etikusan tegye. Ez első hallásra egyszerűnek tűnik. amely sokban különbözik a többitől: a segítői tevékenység. legyen az személyes segítői kapcsolat vagy ifjúságsegítés. de nem helyettesíthetik a kifejezetten ezzel a témával foglalkozó tanulmányokat és kutatást. Ezen hivatások képviselői rengeteg olyan kompetenciával rendelkeznek. szociológus. Ezeknek nagy része egészen egyszerű gesztus. tanácsadó. alapelveit. módszereit. Az élet egyre több területén lesz szükségünk mások segítségére. sok mindent kell megtanulnia. amely ma Magyarországon még csak gyerekcipőben jár. az ehhez kapcsolódó készségeket. Ebben a jelenleg elismert szaktudományok sokat segíthetnek. Ez utóbbiak közé tartozik a pedagógus.

. és magát a segítőiséget. amelynek elolvasása során új nézőpontból rendezheti újra tapasztalatait. hogy a segítői tevékenység legfontosabb alapjait bemutassuk. sőt. és bevezetőt adjunk annak módszertanába. Ebben a szakmódszertani kiadványban a segítőiség alapjaival foglalkozunk. és igyekszünk átfogó képet nyújtani annak módszertanáról és a segítői tevékenységgel együtt járó mentálhigiénés problémákról. szabályait a lehető legtisztábban megfogalmazzuk. illetve a szupervízióról. hogy tudományos mélységű elemzésekre. Elhelyezzük a személyre szóló segítői tevékenységet a szocializációs cselekvések között. mindenre kiterjedő módszertan leírására ilyen terjedelem mellett nincs lehetőségünk. Célunk csupán annyi. mint a segítői tevékenység esetén. Azonban már most jelezzük. Egyszóval szeretnénk az ifjúsági szakember kezébe olyan kis füzetet adni. Számukra ennek fő kihívása az. átfogó kép alkotására. tudásuk és tapasztalatuk mentén kiváló segítővé válhatnak. Természetesen mindannyian lehetnek segítők. máshol vannak a kritikus kompetencia-határok. mert ezeknek a szakmáknak az alapszabályai különbözőek. a tevékenység céljait. részletes. tisztázzuk a segítőiség. hogy különválasszák segítő hivatásuk módszereit és szabályait.Az ifjúságsegítés módszertára 5 Azonban ezeket összekeverni nem szabad. vagy elindulhat a jó segítővé válás rögös útján. azok megoldásáról. majd az ifjúságsegítés alapszabályait. különös tekintettel az ifjúságsegítésre.

hogy a tanulónak törvényi kötelezettsége az oktatásban való részvétel (szabadsága mindössze az intézmény. hanem annak fejlődés-lélektani környezete. mivel számunkra nem csak egy ideáltipikus szocializációs folyamat leírása a fontos. Éppen formalitásának köszönhetően az iskolakezdéstől a tanköteles kor végéig a formális pedagógia adja a szocializációs cselekvések legmeghatározóbb szegmensét. Ennek fontos következménye. Szocializációs cselekvések Mielőtt a segítői tevékenység szabályaira és módszereire rátérnénk. formális keretet teremt. Szocializáció alatt is annak legegyszerűbb. a diák és az iskola közötti viszonyrendszerbe. 1. vagyis iskolában. vagy személyiségközpontú oktató-nevelő tevékenység zajlik (vagy éppen a nem-formális pedagógia módszerei közül alkalmaz néhányat a pedagógus). iskolai környezetben valósul meg. Szocializációs cselekvésnek tekintünk most minden olyan tudatos tevékenységet. módszertani leírás található. aki őt tanárnak tekinti. hogy a formalitás a viszonyulási rendszer rögzülése miatt megmarad akkor is. Lényege a formalitás. Formális pedagógia A formális pedagógia a szocializációs cselekvések leggyakoribb.1. amelynek során az egyén a társadalom tagjává válik. hogy a kérdéses intézményben frontális. hogy a formalitás szempontjából teljesen irreleváns. ha mondjuk nem-formális pedagógiai folyamatba von be egy tanár olyan diákot. leginkább elterjedt válfaja. amely intézményrendszerben. A formalitás lényege ez esetben az. vagy ha az élménypedagógiai program az iskola szervezésében. A törvényi szabályozás egyértelmű. de a segítőiség elhelyezésére a szocializációs cselekvések között ez az egyszerű megfogalmazás is elegendő. vagy csupán annak helyén valósul meg. Különösen. az intézményi keret biztosítja a pedagógia formalitását. illetve néhány körülmény megválasztásában van). Ebben a kiadványban elsősorban az ifjúságsegítés módszertanának összefoglalását céloztuk meg. A szakirodalomban egy személy szocializációjára vonatkozóan megannyi elmélet. csak a súlyuk változik az életkorral és a résztvevő személy élethelyzetével. illetve a sérült szocializációs folyamatok zavarainak és a regeneráció lehetőségeinek feltárása is. érdemes azt elhelyezni a szocializációs cselekvések között.6 Csillagpor füzetek 1. vagyis azt a folyamatot. így példáinkat is elsősorban az ifjúság életéből és léthelyzetéből választjuk. legáltalánosabb fogalmát értjük. Természetesen a különböző pedagógiai módszerek másképpen hatnak a személy szocializációjára. . Ez megfogalmazható kifejezetten pszichológiai vagy szociológiai fogalmi rendszerben. Fontos kiemelni. amely beépül a diák és a tanár. Az alábbiakban leírt szocializációs cselekvések minden életkorban ugyanezek. de a jelen felosztás szempontjából a szocializációs cselekvést végző és annak résztvevője közötti kapcsolat szimmetriája vagy aszimmetriája a lényegi elem. hogy azokkal ezen kiadvány keretei között nem tudunk részleteiben foglalkozni. amely egy adott egyén fejlődése során annak szocializációjára hatással van.

vagy annak zárásaként. amelyek nem kötelező iskolai keretekben valósul meg. A képző átadja a tervezett ismereteket. amelynek során nem célzott készségfejlesztés és tudásátadás zajlik.és képességfejlesztés témájában mind annak pedagógiájáról. vagyis a részvétel ezekben „szabadon választható“.Az ifjúságsegítés módszertára 7 1. A képző célja egyértelmű. és így ez a leginkább aszimmetrikus módszer-csoport. hanem a pedagógiai folyamat vezetője adott típusú élmények megélését biztosítja. A nem-formális pedagógiai módszerek közül a képzés a leginkább frontális. hogy az adott nem-formális pedagógiai folyamat frontális képzés. A készség. A célkitűzés ebben az esetben is frontális. hogy a nem-formális pedagógiai folyamatban való részvétel választható. A készség. itt is irreleváns. valamilyen egyensúly igényével közösen alkalmazzák. természetes módon saját igényeiknek és képességeiknek megfelelően. A nem-formális pedagógiai módszereknek egy sokkal kevésbé direkt változata az élménynevelés. mind módszertanáról sok minden található a civil. elvégre a részvétellel együtt a résztvevő elköteleződik. igényli a vezető és a résztvevő közti folyamatos – bár ez esetben is aszimmetrikus – interakciót. hogy a nem-formális pedagógiai módszereket alkalmazó szakértők az alábbi négy módszertani típust megfelelő súlyozással keverve.2. mivel a vezető célja ekkor az egyes személyek képességeinek fejlesztése. a tudományos. A nem-formális pedagógiai módszereket és folyamatokat alapvetően négy kategóriába sorolhatjuk a pedagógiai folyamatot vezető szakember(ek) és a résztvevők közti kapcsolat aszimmetriája szerint. vállalja a folyamat szabályait és feltételrendszerét is. illetve egyénre szabottan meghatározza az elérni kívánt célt.és képességfejlesztés ennél már interaktívabb. és így szimmetrikusabb is. Nem-formális pedagógia A nem-formális pedagógia fogalmával minden olyan oktatási módszert és pedagógiai folyamatot összefoglalhatunk. A megkülönböztetés ez esetben is a résztvevő viszonyrendszerében van. vagy kooperatív pedagógiai módszerek mentén zajló élménynevelés. sajátos kölcsönhatás alakul ki a vezető és a résztvevők között. egyéni igényei nem hangsúlyosak. Fontos azonban kiemelni. és a célkitűzés során a résztvevők sajátos. Az interakciót a vezető és a résztvevők között ekkor maga az élmény szolgáltatja. mint a készségfejlesztés esetében. Ennek pontos módszereiről sok minden megtalálható a hazai civil szakirodalomban. Akárcsak a formális pedagógia fenti fogalmában. és a résztvevők ezen ellenőrzött élmények átélése során tanulnak és fejlődnek. hogy a pedagógiai folyamat részeként megismerje a kiindulópontot. ez a cél azonban immáron személyre szabott. határozott célja van a vezetőnek a résztvevőkkel szemben. Ez persze nem jelent teljes szabály-nélküliséget. vagyis tudja. Így elengedhetetlen. . Lényegi célja az egyoldalú ismeretátadás. és ez a kapcsolat sokkal intenzívebb. gyakran számon kér a képzés folyamatában. és a gyakorló pedagógia irodalmában.

de a szocializációs cselekvés. vagy nemzetközi módszereket adaptálhatnak. vagyis szükséges ezen módszerek adaptálása a civil tevékenységre.8 Csillagpor füzetek Az élménynevelés a magyar civil szektorban új megközelítésnek számít. vagy hosszú távon rendszeres találkozásokat igényelnek. annak módszerei általában több időt. vagy szakmai találkozó során akár mind a négy módszernek előfordulhatnak elemei. illetve a segítségnyújtás módszeréről és formájáról. Ami általában igaz. hogy jellegét tekintve a segítségnyújtás mindig időleges. 1. Ez persze hosszabb távú emberi kapcsolatokba. az adott probléma megoldásának időtartamára szóló cselekvés. Humán segítségnyújtás A humán segítségnyújtás a pedagógiai folyamatoktól teljesen különböző szociális tevékenység. ahogyan egyik ember segíthet a másiknak. a segítői beszélgetéstől a tehermentesítési projektekig . ez nem is célunk. Ugyanis a segélyezési rendszerek kiépítésétől egy idős ember felsegítéséig.3. A teljes egyenrangúságnak persze ekkor is gátja a tudatosság más szintje. A többi. Ráadásul ebben a kérdésben az elérhető szakirodalom is vagy nagyon elméleti. A pedagógiai folyamat vezetője és a résztvevők között a legszimmetrikusabb kapcsolat az interaktív nevelés során jön létre. az ilyen besorolású módszereket alkalmazó szakértők ismeretanyagért általában a reformpedagógiákról szóló szakirodalomhoz fordulhatnak. vagy hosszú távú tevékenységekbe szerveződhet. (Az ifjúságsegítés módszereinek tisztázásakor ezt a keretet tágítani fogjuk. közösen fejlődnek. a továbbiakban is így kezeljük. a témával foglalkozó szakirodalom ezen módszereknek pusztán egyes moduljait. részegységeit írják le. Egy tipikus nem-formális pedagógiai helyzetben a fenti módszerek keverednek. a segítségnyújtás maga mindig időleges. illetve a gyakori életkori különbségek. az abban nyújtott segítségről. ezzel lényegében partnerré válik a vezető és a résztvevő. és elemzik azok hatását. Az interaktív nevelés módszertanáról a civil szektor szakértői egyelőre csak a reformpedagógiák hazai és nemzetközi irodalmában tanulhatnak a módszer bonyolultságának megfelelő színvonalon. Ezt leszámítva ez a nem-formális pedagógiai módszerek közül a legszimmetrikusabb. hanem a segítséget igénylő személy egy adott aktuális problémájának (problémakörének) megoldásáról. Ez alól kivétel egyébként a leginkább az interaktív nevelés lehet. egy tábor.) Nincs lehetőségünk még csak felsorolni sem mindazon módozatokat. Ebben a nevelési helyzetben maga a pedagógia a résztvevők és a pedagógus közti interakciókon keresztül valósul meg. a fogalmat egy tágabb körben helyezzük majd el. hosszú távú interakciót. Nem átfogó fejlődési útvonal biztosításáról van szó. vagy egyértelműen a formális pedagógiai környezetre alkalmazható (jellemzően reformpedagógiáról van szó). az elérhető legnagyobb szimmetriával: vagyis a pedagógus is folyamatosan fejlődik a folyamat során.

megannyi szakma és munkahely épül eköré. nem képes saját erőforrásait mozgósítani. A társas kapcsolatok tudatos megélése A szocializációs cselekvéseknek része még a személyes kapcsolatok tudatos megélése is. . és a segítői tevékenység beazonosításában sincsen akkora szerepe. szabályai és módszertana azonban adottak (erről a későbbiekben részletesen lesz szó). A felosztásból azonnal adódik egy fontos következtetés a személyre szóló segítői tevékenységet illetően. hogy megvizsgáljuk. nevet adjunk legfontosabb jellemzőinek. az a megfelelő szakértelemmel bíró szakemberek dolga. mint a többi csoportnak. A „személyre szóló“ segítségnyújtás során a segítséget kérő személyes igényei és problémái megjelennek. Ennek mentén oszthatjuk fel ezt a csoportot hivatalos. a személyre szóló segítségnyújtás módszereit csoportosítjuk tovább. A személyes segítői kapcsolatnak nincs. tanácsadási segédeszköz készítése jótékony célzattal és módon. A segítői kapcsolatban segítséget kérő egyén általában egészséges. kiegyensúlyozott. az ennél súlyosabb esetekben csak intézményi keretek között helyes segítséget nyújtani. hogy a szabályok intézményi szabályzatokban rögzítettek. míg a másik esetben a segítségnyújtás nem kifejezetten egy adott személynek szól (például kórházak. Ennek oka elsősorban az. amelyben egy segítői hivatású egyén saját szakmájának kompetenciái és szabályai szerint nyújt segítséget. Ekkor van lehetőség segítői tevékenységre. segítői szakkönyv írása. a módszerek gyakran „személytelen“ részvételt követelnek a szakembertől. A segítőiség nem foglalkozik pszichikai szempontból beteg emberekkel. Hivatalosnak tekinthető minden olyan segítségnyújtás is. alapítványok. A csoport további elemzésének útja. stb. nem személyre szóló adakozás. Ami miatt mégiscsak említésre kerül. de éppen aktuálisan nem képes egy vagy több problémáját megoldani. de ez a jelen módszertani kiadvány lényegi témájától túlságosan messzire vezetne. vagy nincs feltétlenül ilyen rögzített intézményi kerete. az adó 1 százalékának felajánlása. a segítséget nyújtó mennyire vesz részt személyiségével a segítségnyújtásban. és személyes segítői kapcsolatra. azt is csak szakembernek. megfogalmazódnak a segítséget kérő egyén saját igényei és problémái. hogy ebben a szocializációs cselekvési körben elhelyezzük a segítői tevékenységet. az az. intézmények támogatása. Éppen ezért célunk csupán annyi. a személyre szóló segítségnyújtás esetén előkerülnek. A „nem személyre szóló“ segítségnyújtással a továbbiakban nem foglalkozunk.). hogy ez a fenti szocializációs cselekvések közül a legszemélyesebb. intézményi keretekben történő segítségnyújtásra. A kettő közötti különbség egyértelmű. a másik a „személyre szóló“ segítségnyújtás. A humán segítségnyújtás különböző módozatait alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk: az egyik a „nem személyre szóló“ segítségnyújtás.Az ifjúságsegítés módszertára 9 nagyon sok minden tartozik ebbe a kategóriába. 1.4.

kapcsolaton belül ezek keveredhetnek is. hogy pontosan milyen helyzetben. hogy valaki segítői szerepkörbe kerül. Ráadásul egy-egy ismeretségen. stb. De mindig tudnunk kell. . majd közösen képzést tartanak. milyen szerepet vállalunk. egymás után többféle típust megélve. ezen belül szocializációs cselekvéseinknek. tudatos emberi kapcsolataink jó része a fenti szocializációs cselekvések adott kombinációinak láncolata. Egy tudatos barátságban előfordulhat. Egyszóval.10 Csillagpor füzetek Emberi kapcsolataink meglepő színességet mutathatnak és mutatnak is. Hihetetlen spektrumát éljük mindennapjainkban az emberi érintkezésnek. aztán a másik egy hivatalos ügy elintézésében segít.

de nem kisebb feladat a helyzet felismerése után a szükséges szabályok betartása mellett a megfelelő módszer kiválasztása és helyes alkalmazása sem. A segítőiség alapvető szabályai A személyes segítői kapcsolatnak van néhány alapvető szabálya. 1.Az ifjúságsegítés módszertára 11 2. segítői módszer alkalmazására van szükség. hanem akár ronthat is a helyzeten. hogy tudatos döntés szülessen benne (akkor is. és annak tartalmáról. Számunkra ez azért nagyon fontos. a segítettnek magától kell vállalnia a segítői helyzetet. hogy a segítő megfelelő módszert választhasson. kompetenciáival. A segítséget kérő szabad ebben a felkérésben. vállalja-e a felkérést. mert a segítőiség. Ezen speciális helyzetek felismerése gyakran önmagában is kihívás. hanem alapvető ahhoz. Nem szerepelnek benne a hivatali keretekben. Ha a felkérés megérkezik a segítőhöz. az alábbi szabályok áthágása olyan helyzetet hoz létre. amelyeknek a betartása nem csak ahhoz kell. Gyakran találkozunk olyan emberekkel. mert egy civil szakembernek. Ezek között speciális helyet foglalnak el azok a helyzetek. 2. hogy az embertársainknak nyújtott segítség minden formáját magába foglalja. . A segítőiség általános alapelvei és szabályai Mint azt az előző fejezetben részleteztük. de ez nem feltétel. fiatalokkal. hogy az ember valakihez elirányítja a szerinte(!) segítségre szorulót. Tipikus hiba az. Az ehhez szükséges tudás összefoglalásának első lépéseként tekintsük át a segítői tevékenység legfontosabb szabályait és módszertani megkötéseit. Megfordítva. ha a felkérés nem verbális). A későbbiekben részletezésre kerülő segítői módszerek tipikus veszélyforrásainak nagy része is elkerülhető pusztán az alábbi. Ebben a legfontosabb az. de van. a maga sajátos szabályaival. ebben a döntésben szabad. Mindkettő hiba. akiknek valamilyen típusú segítségre van szüksége. felkérésével kezdődik. egyébként egymással egyenrangú szabályok betartásával. amely nemcsak hogy megnehezíti a segített saját problémájának megoldását. vagy ifjúságsegítőnek tudnia kell különválasztani a segítségnyújtást a segítői helyzetektől. ha valaki (még ha jó szándékkal is teszi) erőlteti egy segítői kapcsolat kialakítását. és mindenképpen neki kell első körben annak körülményeit meghatároznia. különösen a nem személyre szóló segítségnyújtás módszerei.1. az azonban igen. módszertanával nem elég általános fogalom ahhoz. a segítői tevékenységet el kell különítsük a segítségnyújtástól. hogy a segített valóságosan meg tudja oldani problémáit. hogy a felkérés (akárhogyan is kommunikálja) egyértelmű és saját igényt fejezzen ki. Általában a segítségnyújtás tukmálását jelenti ez. Az az ideális. A segítő viszony kialakulása mindig a segítséget igénylő kérésével. Erre azért van szükség. az eldönti. 2. és hogy tudja. a segítő személyéről és felhatalmazásáról is ő dönt. ha a felkérés verbálisan meg is fogalmazódik. a felkérése egy alkalomra (egy adott probléma megoldására) szól. amikor kifejezetten segítői tevékenységre.

ha annak egyszerűen feloldásra van szüksége. Ha a segítő a segített felkérését elfogadja. hogy félre tudja tenni saját problémáit arra az időre. a mindennapjaiban átél a segített problémájához hasonló helyzeteket. erőteljes negatív érzések. bár a felek közti emberi kapcsolat egyébként lehet hosszabb távú. akkor kifejezetten tilos elvállalni a segítői szerepkört.12 Csillagpor füzetek Gyakori hiba. hogy a segítő olyan módszerhez fordul. hogy a segítő úgy érzi. Ha ez konfliktus. valóságosan tudja. kezelhetetlen konfliktusa van a segítettel. és érzelmileg is hasonlóan viszonyul hozzájuk. Az. és a segítő nem tud ettől a nyomástól szabadulni. és amely nem illeszthető a segítőiséghez. még akkor is. Ezen hibák közül az egyik legtipikusabb a pszichologizálás. ha azt más ügyekben újabbak követik. a vállalás feltétele az. a probléma megoldásához nem fűzi a segítő jó érzésén kívül és a segítségnyújtás igényén kívül semmilyen érdeke. Ez egyrészt azt jelenti. 3. más kompetenciakörhöz kapcsolódóan tanult. Mint arról később még lesz szó. amíg a másiknak segít. amelyet máshol. hogy a segítői felkérés csak időleges. vagy lehet folyamatos együttműködés közöttük. Csak ebben az esetben tartható ugyanis a legfőbb etikai korlát. ami ezt lehetetlenné teszi. de mindenképpen hasznos. más szakma. hogy aktuálisan alkalmas-e a segítői szerep vállalására. akkor inkább ne vállalja a segítői szerepet. 4. igények. A kialakuló kapcsolatnak van egy fontos sajátossága. . vagy miatta). hogy a segítőnek „otthonosan idegennek” kell lennie a segített problémájában. Ez gyakran nem kerül kibeszélésre. További tipikus veszélyforrás. egy időleges „szerződés“ alakul ki közöttük. vagy része a problémának. ami elengedhetetlen a segítői kapcsolat kialakulásához és helyes megéléséhez. amiről még lesz szó. Mégpedig az. A segítőnek a folyamat során végig tudnia kell. Kerülendő bármely szabály megszegése. egyik fél sem alárendelt a másiknak (semmilyen értelemben). hogy ismer. hogy a „segített miről beszél“. nem tud szabadulni tőle. hogy szimmetrikus. vagy félelmek kimondásra kerülnek. Ha olyan problémája van. akkor szinte minden esetben az elutasítás a helyes. Akkor azonban. érzelmileg zsarolják. ha a legfontosabb szabályok. erőltetik a segítői szerepkör vállalását. Az biztos. segítenie kell. hogy segítőként milyen határok. Többek között ebben különbözik egy komoly baráti trécselés egy segítői beszélgetéstől. Maga a segítői viszony azonban csak egy időre szól. nem okozója és nem elszenvedője a kialakuló szituációnak. „szétcincálja“ a segített problémáját még akkor is. hogy nem illeszthető. vagyis otthonosan mozog a segített problémájában. Az idegenség másrészről egyszerűen annyit jelent. 5. hogy nem része a segített problémájának. a leggyakrabban azon vehető észre. Ha kívülről egyértelmű nyomás nehezedik a segítőre. korlátok között mozog. szinte önmagát zsarolja érzelmileg. amelynek során a segítő szinte „szétanalizálja“. amelyet a későbbiekben részletezünk. ha a segítő személyesen is érintett érzelmileg (túlzott vonzalom. hogy a segítőiség valamely alapszabályát sérti a választott módszer. Ezt egyébként folyamatos és tudatos önellenőrzéssel teheti meg. A kialakuló segítői kapcsolat talán legfontosabb tulajdonsága. vagy saját korlátainak és lehetőségeinek átlépése. A segítőnek azt is fontos felmérnie.

módszereiről külön fejezetben fogunk értekezni. illetve a módszerek szabályait is ez erősen meghatározza. előképzettségre. vagy valamilyen vonzalomból fakadó érdek is. de akkor ezt nem segítőként. hogy csak így kerülhető el az egyoldalú. Az adott személy persze rendelkezhet ezekkel. Ez a meghatározás igaz lesz az ifjúságsegítésre és a személyes segítői kapcsolatra egyaránt. hogy a segítőnek nem lehet ön-célja. mivel az nem azonos a személyes segítői szerepvállalással. Minden egyéb módszer a segítői beszélgetést egészíti ki. önös érdek által vezérelt manipuláció.Az ifjúságsegítés módszertára 13 2. Itt önös érdek lehet a másik „megmentésének“ igénye. ami segítői kapcsolatban (még ha jó szándékú is) megengedhetetlen. csak éppen aktuálisan „megbillent“.2. ami nem azt segíti elő. pszichiátriai – kezelésre szorul! Ebben az esetben olyan kompetenciákra. saját szándéka a segítettel szemben. hogy a segítséget váró saját erőforrásai aktiválódjanak a probléma megoldására. A fenti megfogalmazásban benne is van a segítőiség módszertanának legfontosabb alapköve: a segítő segít a segítettnek. aki lelkében beteg. amelynek a betartása alapja minden segítői kapcsolatnak. egy adott probléma megoldására nem képes mozgósítani erőforrásait.3. 2. Szigorúan tilos személyes segítői kapcsolatot vállalni olyan személlyel. teszi hatékonyabbá. Ez pedig az. de azt nem helyettesíti. minden olyan. és orvosi – pszichológusi. A személyes segítői kapcsolat módszere egyértelműen a segítői beszélgetés. gyakorlatra (praxisra) van szükség. és az alkalmazható módszerek körét. amelynek pontos típusairól. Ennek egyik legfontosabb oka az. hanem orvosként alkalmazza. hogy a segített a mindennapi életében általában lelkileg egészséges. életkorának megfelelő mértékben kiegyensúlyozott. amivel a segítő (mint segítő) nem rendelkezik. A segítői szerepvállalás fő erkölcsi korlátja A segítő szerepvállalásának a szabályai mind szorosan kapcsolódnak egyetlen etikai korláthoz. de most érdemes újra kiemelni. A személyes segítői kapcsolat alapvető módszere és célja Bár korábban már esett erről szó. Az ifjúságsegítés ennél nehezebb kérdés lesz. hogy az a probléma megoldására mozgósítsa saját erőforrásait (amelyekkel egyébként rendelkezik). külön fejezetet szentelünk az ifjúságsegítés módszertanának. .

a megélt krízisek és örömök ezeket a tipikus kamasz gondokat . vagy a felnőtt javaslatait és tanácsait az ő kedvéért fogadja el. A fentiekben részletezett szabályok egyaránt érvényesek a személyes segítői kapcsolatra. Emellett a szimmetriát tovább bontja az. Egy jó pedagógus. Jellemző tünet. fejlődéslélektan. hogy egészen más szintű felelősséget vállal felnőttként. tudományában. mert a segített felnőttként és nem segítőként viszonyul a felnőtt segítőhöz. hanem azért is. stb. lássuk. vagy gyermek problémájában.1. Ami azonnal szembetűnik. ha egy felnőtt ennek ellenére erőlteti a kétoldalú szerződés kötését. A felnőtt már csupán az életkorából fakadó tapasztalattöbblet miatt sem lehet „egyenrangú“ egy ilyen helyzetben. jelen kiadvány célja inkább az ifjúságsegítés alapelveinek és legfontosabb módszereinek leírása. vagyis megfelelő elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek a pszichológia. pedagógia. valójában a feltételeket a felnőtt szabja meg (és mindegy. hogy felnőtt és gyermek (kamasz) között nem létesíthető személyes segítői kapcsolat a szabályok betartásával. mint a fiatal. mint egy korosztályába tartozó. ismeri és elismeri annak súlyát. akik rendszeresen foglalkoznak fiatalokkal. vagy egy sok éve ifjúságsegítő szakember persze ismerheti egy tizenéves sajátos problémáit. nem is tekintheti egyenrangú szerződő félnek a gyermeket. Külön probléma továbbá. Nem csak azért. Vegyük ezeket sorra. miben és hogyan sérülnek ezek a szabályok. hogy a gyermek. Tapasztalata. Mindegy. illetve kamasz mindenképpen felnőtt-gyermek helyzetben azonosítja magát. hogy a reakciója a felnőttel szembeni lázadás. mert a felnőtt nem tekinti. az a szimmetrikus kapcsolat hiánya. de átérezni azt már nem képes. hogy nem jöhet létre kétoldalú szerződés a felek között. az ő kedvéért cselekszik. hogy egy felnőtt segítő nem lehet „otthonosan idegen“ egy kamasz. Az önmagában súlyos felelőtlenség. de ahhoz érzelmileg már másként viszonyul. és ez különösen igaz azokra. mert ezzel figyelmen kívül hagyja. Ezen szabályok következménye az. Ennek az aszimmetriának egy fontos következménye. 3. Tisztában van a problémával. azonban a kettő kapcsolatában paradoxnak tűnő helyzetet teremt. mennyire engedékenyen. amikor például egy felnőtt megmosolyogja egy tizenéves „szerelmi ügyét“. és az ifjúságsegítésre is. Ifjúságsegítés Bár a személyre szóló segítőiség tárgyalásának következő lépése a segítői beszélgetés módszertanának és típusainak részletes ismertetése lenne.14 Csillagpor füzetek 3. azért mégiscsak ő „diktál“). hogy az aszimmetriát már önmagában a segített viszonyulása létrehozza. a lényeg. A felnőtt – gyerek segítői kapcsolat problematikája A felnőtt és gyerek (és ebbe beleértendők a kamaszok is) között kialakuló személyes segítői kapcsolat a segítői szerepvállalás szinte minden szabályát megsérti.

stb. más kontextusba helyezik. vagy gyermekkorú résztvevővel. a közösségsegítés ugyanúgy megtalálható. mint segítő. amely hasonló korúak között jön létre úgy. hogy ezekre fel tudjanak készülni. hogy a segítő csak a segített saját erőforrásainak mozgósításában segítkezhet. hanem megannyi különböző módszer együttes alkalmazásával teremthető meg az a közeg. így már nem képes a segítői szerepvállaláshoz szükséges mértékben otthonosan mozogni a segített problémájában. Az ifjúságsegítőnek egyetlen lehetősége van. mit értünk kortárssegítés alatt. személyre szóló. a felnőtt korú ifjúságsegítő nem vállalhat személyes segítői kapcsolatot kamasz-. Fontos azonban újra leszögezni. de akár intézményi keretek között megvalósuló segítségnyújtás is. képességfejlesztés. Mindent összevetve. de a szakirodalomban már ez a kifejezés terjedt el. ez pedig a közösségi keretek között történő segítői tevékenység.Az ifjúságsegítés módszertára 15 más fénybe. mint a tanácsadás. mivel sokan ez alatt a tizenévesek segítését. így elkerülhetetlen a manipuláció (legyen az akár értő befolyásolás). képzési. illetve. beazo- . amelynek során a fiatal megismerheti saját magát. Az ifjúságsegítés nem pusztán egyetlen módszertannal rendelkező tevékenység. 3. a közösségfejlesztés. hátterét. Kortárssegítés alatt a továbbiakban azt a személyes segítői kapcsolatot fogjuk nevezni. hogy a fiatalok között jöjjenek létre személyes segítői kapcsolatok. illetve a probléma megoldásának módozataiban. Ezek között szerepelhet képzés. élménynevelés. hogy még ha közösségi keretek között zajlik is a segítői tevékenység. Módszertanában a szervezetfejlesztés. Továbbá nem tartható az az elvárás sem. vagy gyermekek közötti természetes különbségek miatt nem tartható be a legfőbb etikai korlát sem. és készülhetnek fel ezekre. így mi is ezt használjuk. közösségi. A feloldás: az ifjúságsegítés Az ifjúságsegítés meghatározásához először tisztáznunk kell. jó kortárssegítővé váljanak. Ez lényegét tekintve nem más.2. mivel a szabályok betartásával személyes segítői kapcsolat csak kortársak között elképzelhetők. vagy a tizenévesek közötti segítői tevékenységet értik. amelyben a fiatalok természetes módon élhetik meg a segítői helyzeteket. Összességében két fő iránya van az ifjúságsegítő tevékenységnek. Ennek során az ifjúságsegítő megteremti annak a szervezeti. Különösen. hogy a szabályok betartásával segíthessen az általa felvállalt fiataloknak. Az első a kortárssegítők kiválasztása és képzése. mint a fiatalok kortárssegítő közösségei létrejöttének segítése. hogy a segítőiség szabályai tarthatóak legyenek. A fogalom maga kicsit mesterséges. interaktív nevelés. a módszerek. a felnőttek és kamaszok. illetve a többi irányvonal ezek köré összpontosul. Az ifjúságsegítés fenti meghatározásával kiléptünk a szocializációs cselekvések részletezésénél meghatározott keretek közül.

Az ifjúságsegítő. bár módszertanát tekintve messzire kerül a személyes segítői kapcsolattól. a fiatal szabadon részt vehet a segített folyamatban. Az ifjúságsegítésre is érvényes az az öt szabály. amelyek. mint közösségi keretekben történő segítői tevékenység.3. alapelveiről később még részletesen értekezünk. amelyben . különösen. hogy a korábbiakban leírt értelemben vett formális kapcsolatban. hogy a természetes folyamatokat az ifjúságsegítő vélt. A közösségi keretekben történő segítés alapelvei Az ifjúságsegítés. akiket felvállal. csoportnak segítsen abban. saját szándéka. A két tevékenységrendszer néhány fontos módszeréről. hogy ideális megoldást találjon. Ennek részeként nem manipulálhatja egyoldalúan sem a közösséget. hanem az. hogy a saját igényeit és lehetőségeit figyelembe véve találja meg az ideális megoldást. mivel az ezek megvalósításában szerepet játszó módszerek (képzés. a két fő irányvonalat összekötő állítás is helytálló. A másik fő irányvonal pedig a közösségfejlesztés.16 Csillagpor füzetek nosíthatja azokat a módszereket és alapkészségeket. Ebben az esetben a felkérés szabadsága a részvétel szabadságát jelenti. esetleg interaktív nevelés) egyébként is összekötik a két irányvonalat. És ez ki is jelöli a legfontosabb módszertani keretet az ifjúságsegítő számára. Továbbra is a legfőbb erkölcsi korlát. sem annak részeit. alapelvei azonosak annak alapelveivel. vagy a közösség egy része) nem lehet ön-célja. készségfejlesztés. A két tevékenységrendszer természetesen összefonódik. mint segítőnek fontosak és alkalmazhatóak a számára. illetve annak tagjai problémáik megoldására mozgósítsák saját közös és személyes erőforrásaikat. a segített közösségben. hogy a kortárssegítők képzése csak közösségi keretben képzelhető el. De a legtöbb döntés. azoknak csak segítése lehet helyes cél. Közösségi keretekben ez ugyanígy fennáll. lévén idősebb. ez lehet. Az az erősebb. mint a fiatalok. Ennek részleteiről a közösségfejlesztés segítői aspektusainál még lesz szó. amelynek során olyan közösség(ek) jön(nek) létre természetes fejlődési folyamatok során. Nem cél. és mi tagadás. 1. és ezzel visszautalunk a korábbiakra. Ezt a korlátot talán a legnehezebb betartani. de a legfontosabb alapelveket már itt érdemes letisztázni. hogy a segítőnek a segítettel szemben (amely ez esetben a közösség. hogy „jobban tudja“. a legtöbb problémamegoldás lényege egy fiatal számára nem az. hogy az adott helyzetben igaz is. mint a fiatalok. 3. vagy éppen élménypedagógia. vagy valós tudása és ebből fakadó véleménye mentén megváltoztassa. Ez egyébként azt is jelenti. gyakran érzi úgy. bár kicsit másképpen kell azokat megfogalmazni. amely(ek)ben a résztvevők szabadon alakíthatnak ki megfelelő kortárssegítői kapcsolatokat. hogy az általa vállalt közösségnek. Ugyanis a segítő célja az. hogy a közösség. amit a fenti alapelveken túl részleteztünk a segítői kapcsolatok szabályainak leírásakor.

Az ifjúságsegítés módszertára 17 ez a fajta részvételi szabadság nem biztosítható. elvégre ezek között elképzelhetőek például a képzéshez hasonló aszimmetrikus módszerek is. hogy fertőző betegen felelőtlenség tábort vezetni. jellemző hobbik. vagy az. és valóban azzal a szándékkal folytatja tevékenységét. hogy élménypedagógiai módszert alkalmazni egy családi tragédia után kifejezetten káros lehet a segítőre és a segítettekre nézve is. vagyis tudnia kell saját egészségügyi és mentálhigiénés állapotát tudatosan és felelősséggel felmérni és kezelni. milyen módon oldják meg ezeket. ami általában egy szervesen és józanul fejlődő. 3. Természetesen ez nem jelenti azt. Ez a megkötés nem az egyes módszerek alkalmazására vonatkozik. de hosszú távon a közös szabályok kialakítása valóságosan is egyenrangú felek kétoldalú megállapodását hozza magával. vagy sem. hanem az ifjúságsegítő és az általa vállalt fiatal közösség közötti szimmetria megtartása a szabály. illetve vannak helyzetek. és képes legyen önmaga számára megoldani. 4. ha a segítő betartja a legfőbb erkölcsi korlátot. 2. Ez a tudás nem teszi őt alkalmassá személyes segítői kapcsolat kialakítására. hogy ez az egyes közösségfejlődési lépcsőfokokon hogyan valósul meg. Az ifjúságsegítésben is létrejön kétoldalú megállapodás a segítő és a segítettek közössége között. Erre a legtipikusabb példa az. hogy egy adott helyzetben alkalmas-e a feladata ellátására. hanem a teljes folyamatra. amikor ez nem megoldható. Fontos alapelv még a szimmetria fenntartása. Itt ugyanis nem két egyén. hogy az ifjúságsegítő otthon legyen a közösség fejlődésének elméletében és gyakorlatában. érdeklődési körök világában. és ezeket a maga oldaláról át is élje. közös szabályrendszerben ölt testet. A jó segítő képes félretenni problémáit a segítői tevékenységben. de a közösség problémáinak megértésében és kezelésében ennek nagy szerepe van. nem képzelhető el ifjúságsegítő tevékenység. hogy az adott korosztály milyen általános problémákkal rendelkezik. De ekkor is fontos. amikor kifejezetten felelőtlenség alkalmatlanul is vállalni egy-egy feladatot. 5. ami talán első pillantásra a leginkább különbözik a személyes segítői kapcsolatnál tárgyalttól. szokások. Ebben az esetben válik igazán nyilvánvalóvá a különbség kortárssegítés és ifjúságsegítés között. ismerje a közösségfejlődési folyamatok során előkerülő problémákat. Az már a közösségfejlesztés módszertanának kérdése. Az ifjúságsegítőnek tudnia kell felmérni azt. hogy az ifjúságsegítőnek legyenek ismeretei arról. hogy saját erőforrásaik kiaknázásában segítse a résztvevőket. Azonban nem csak a fiatalok. hanem maga az ifjúságsegítő is szabad a vállalásában. de egyrészt vannak helyzetek. érdemes jártasnak lenni az aktuális divat. Ahogy fontos szerepe van az „otthonos idegenség“ kialakításában annak is. Még egy aszimmetrikus módszerben is szimmetriát teremt. hogy a közösségi és egyéb szabályokat nem kell betartania a résztvevőnek. illetve a segítő hozzáállására. Az ifjúságsegítésben az „otthonos idegenség“ kérdése az. .

18 Csillagpor füzetek A fenti általános szabályok fenntartásában fontos szerepet játszik az ifjúságsegítő azon készsége. amit a személyes segítői kapcsolat esetében megfogalmaztunk. amellyel a különböző kompetenciáit és az ezekhez kapcsolódó szerepvállalásait külön tudja választani. és tudatosan képes a segítői szerepkört elkülöníteni életének más területeitől hasonlóan ahhoz. .

vagy egyszerűen az adott kultúrkörben tartalmatlanok. hogy az egyértelműen segítői beszélgetés. Egy segítő számára ebben különösen nagy kihívás. Tanácsadás A tanácsadás elsődleges célja. a segített személye és a probléma jellege mentén – az alábbi módszerek közül választ tudatosan. a második négy csak teljesen szimmetrikus kapcsolatban valósulhat meg. egy fogalmat azonban mégis kiemelnénk a sok közül. mert a kortárssegítők képzése éppen ezen módszerek elsajátításának elősegítését jelenti. Ennek elsajátítása sok önfegyelmet. szigorúan egyes szám első személyben. gyakorlást és egy kontrolláló közeget igényel. ha ez a választás önismereten alapul és tudatos). mint hogy a kommunikáló fél saját tapasztalatait. annak szabályszerűségeit tisztázni. hogy az általa felvállalt segített igényeihez. véleményét. más veszélyeket rejtenek. A személyes segítői kapcsolat módszertanáról elmondható. . 4. tágabb körben a közép-európai kultúrkör sajátos igényeihez és lelkületéhez adaptáltak. vagy nem tudatosan (természetesen az a jó. A segítői beszélgetés Mielőtt az ifjúságsegítés módszereinek részletezésére rátérnénk. tudatos testbeszéddel kell rendelkeznie. Ennek módozatait az alábbiakban felsoroljuk és röviden elemezzük is. Az „én-nyelv“ alkalmazása nem jelent mást. A módszereket két csoportra bonthatjuk. hogy a segített a szükséges információkat felhasználva saját érdekei mentén legyen képes döntést hozni problémája megoldásának ügyében. szükséges a személyes segítői kapcsolat alapvető módszertanát röviden bevezetni. és tanult. az első négy tartalmaz vezetői elemeket (ezek adaptálhatók a közösségsegítésbe). A „megfelelő“ verbális készség alatt elsősorban azt értjük. vagyis egy speciális típusú kommunikációs interakció során valósul meg. hogy más közegben is nagyon hasonló alapelvek mentén működnek – elsősorban a magyarországi. azonban fontos megjegyezni.1. kérdéseit. Ez egyrészt azért szükséges. vagy éppen keletebbre egyes módszerek más hangsúllyal valósulnak meg. hogy az alábbi módszerek – annak ellenére. A megfelelő kommunikációs készségek és tudások ismeretében a segítő – személyiségének aspektusai.Az ifjúságsegítés módszertára 19 4. hogy a másik problémájára annak manipulálása nélkül és saját élményei és tudása mentén reagáljon. Tőlünk nyugatabbra. Ez a kérdéskör önmagában egy tanulmány terjedelmét kívánná meg. Éppen ezért a segítőnek megfelelő verbális készségekkel. kommunikációs környezetéhez megfelelő. A segítői beszélgetés – legyen szó bármelyik típusáról – intenzív verbális és non-verbális kommunikációban valósul meg. ez pedig az úgynevezett „én-nyelv“. tudását önti szavakba. amely visszajelzéseivel koordinálja a tanulási folyamatot. másrészt egy ifjúságsegítő saját életében is rendszeresen él meg segítői kapcsolatokat (segítőként és segítettként egyaránt) saját kortársai között.

amely valójában nem is megfelelő számára. hogy maga járna utána a dolgoknak. hogy ebből a tévhitből. A segítő részéről tipikus hiba lehet. az „ördögi körből“ a segített ki tudjon lépni. hogy a segített fellázad. amelyet nem ismer eléggé. . tanítás Ennek a módszernek a célja az. nem hajlandó figyelni (a lázadás lehet passzív. A segítő ennek során a fentihez hasonlóan tájékoztatja a segítettet. hogy a segített a hiányzó információhoz hozzájusson. hogy a számára megfelelő kezelési mód más lenne. sem közvetett tapasztalatai arról. ha már előre eldönti. hogy a segítettnek „mire van szüksége“. állandóan meg. sémákat. egy idő után elsődleges információforrásként kezeli a segítőt ahelyett. de akár aktív is). A segített részéről is elképzelhetőek tipikus viselkedésminták. vagy annak elősegítését. amelynek során a segített minden információt elutasít. de a segítő iránti bizalmára hivatkozva alkalmazza a javasolt módszerek egyikét annak ellenére. Az is elképzelhető. a személyiségének és a probléma jellegének leginkább megfelelőt. hiszen gyakran éppen az a probléma magja. azonban itt nem a problémához kapcsolódó információkat ad át. ha csak lehet. nincsenek sem közvetlen. amelyeket mindenképpen el kell kerülnie a segítőnek. 4. hogy nem csak a probléma megoldásához szükséges információkkal látja el a segítettet. Az egyik a módszer céljának elérését akadályozza. Ekkor elképzelhető. negligál. Tájékoztatás. ezzel sokszor összezavarva a segítettet.20 Csillagpor füzetek A segítő részéről módszertanilag ez lényegében a hiányzó információk közlését jelenti. Szembesítés A problémák jó részének az alapja az. A módszert élje sajátjaként (tegye belsővé). ezzel alapozva meg a következő krízis-helyzetet. vagy a probléma megoldása után jelentkezik.és kimagyarázva. ha valaki olyan módszereket is át akar adni. hogy a megoldás módja „kényelmetlen“. hanem problémamegoldási módszereket. ha a segített megalkuszik. A másik jellemző gond az. csak az általa preferált módszerekkel ismerteti meg a segítettet. sikerrel. és alkalmazza önállóan. miért ne kelljen figyelembe vennie az adott információt. A segítő tipikus hibája az lehet. hogy saját védelmében. hogy elzárkózik az információk elől. hogy a segített maga oldja meg problémáját a számára megfelelő módszer segítségével. A szembesítés célja éppen az. hogy a problémából nincs kiút. A segített ezek közül választhatja ki a számára megfelelőt. hogy az adott személy úgy érzi. hanem „túlbeszéli“ az ügyet. esetleg nem igaz információkat ad át. és olyan módszert választ. A segített ekkor is elképzelhető. saját informálatlanságát leplezendő nem létező. „ördögi körbe“ került. preventív módon.3.2. A másik ilyen már a probléma megoldásának első sikerei. A sikeren felbuzdulva a segített a segítő nyakára jár újabb információkért. arra a következtetésre jut. 4. A másik véglet pedig az.

új lehetőségekkel. 4. Ezt nevezzük kéthurkos gondolkodásnak. ekkor a segített a feszültségeket agresszívan vezeti le saját magán vagy másokon (akár a segítőn is). új aspektusaira vonatkozik. Az érzelmek és indulatok kisütése Ennek a típusnak a célja az. vagy saját véleményét (mely szerint problémája megoldhatatlan) megideologizálja. a cél ennek az állapotnak az elősegítése. A segítő személyi hibái közül itt is a legkomolyabb az. de felejti is a történések tanulságait. Mindkét esetben célja az. csak a másik irányból: feloldódik a lelkiismeret-furdalása. ne kelljen kilépnie az „ördögi körből“. A segítő legkomolyabb hibája ebben az esetben az lehet. a feszültségek kioldása után apátiába süllyedhet. amelyek segítségével új koordinátarendszerben kezd gondolkodni. A cél nem a következmények alól való felszabadítás (sőt. új nézőpontokkal. hogy nem vállalja tetteinek következményeit. hogy az eredeti alapattitűdjén ne kelljen változtatnia.Az ifjúságsegítés módszertára 21 Ennek módszere a segített szembesítése valódi helyzetével. tudásaival. A segített hasonló hibába eshet. ha „túlzásba viszi“ a feloldozást. hanem a lelkiismeret-furdalás túlzó. és kiábrándul. illetve új problémákat hoz létre azáltal. ennek során egyszerűen kisiklik a szembesítés alól. A segített ebben a folyamatban is két végletes helyzetbe kerül. Hiba azonban a segítő részéről.5. A másik jellemző viselkedés a segített részéről az. Ekkor a módszer az elsődleges célját eléri ugyan. hogy a probléma kialakulása során (vagy korábban) elkövetett hibáin „rágódjon“.4. indulatok és feszültségek kilövésében. ha a módszer nem a megfelelő módon hat. 4. mint a segítő. ha túlzásokba viszi a segítettet. szélsőséges esetekben összeomlik. hogy a segített megszabaduljon a lelkiismeret-furdalás gátló hatásától. . aki így ahelyett. levezetésében és feloldásában. nem tanul hibáiból. a módszernek lényegi eleme a következmények számba vétele). Feloldozás A feloldozás célja az. attól. újabbak tolulnak fel benne. ha túl erőteljesen szembesíti a segítettet. aki ezt akár vádaskodásként is megélheti. A szembesítés csak a problémakör és a megoldási lehetőségek új nézőpontjaira. hogy segítsen a probléma megfogalmazását és megoldását gátló érzelmek. de újabb gátló tényezőt hoz létre a probléma megoldásában. bénító hatásának feloldása. Az egyik irányban meggyőződik a probléma megoldhatatlanságáról. hogy szabadulna a benne felhalmozódott feszültségektől. A segített másik reakciója ennek éppen az ellenkezője. amelyben a probléma megoldása már lehetővé válik. A segített reakciói közül az egyik a segítőre nézve is veszélyes lehet. hogy igyekszik kitérni a szembesítés elől.

ha saját erőforrásait feltárja és önállóan használja is. illetve. Feloldás Ennek a beszélgetési típusnak a célja az. hogy teljes kritikával szembesítsen a segítő. amikor saját erőforrásainak feltárása önvájkálássá. 4. amelyben egyébként a problémáját nem tudta megoldani. 4.7. hogy meg tudjon békülni a megoldhatatlannal. hanem az. megerősítés. Ebben az esetben a segítő már szinte teljes egészében a segítettre reagál.8. milyen pozitív hatása lehet annak. Ennek hatására a segített két irányba távolodhat a probléma megoldása szempontjából megfelelő iránytól: önhitté válhat. Ekkor nyilván nem a számára megfelelő irányban és nem a megfelelő érzelmi alapállásból kezdte önmaga megismerését.6. csak vele foglalkozik. szélsőséges esetben önvádaskodássá alakul át. erőforrásait. hiedelmekből. A segítő számára ebben az esetben a legfontosabb módszertani szabály az. Saját értékek és erőforrások felismerésének segítése Ennél a módszernél a cél az. felismerje és elfogadja saját értékeit. Azonban ez a feltárási folyamat gyakran önigazoláshoz vezet. Ennek egy komoly elfajzása az a helyzet. Mindkettő olyan önértékelési problémához vezet. arra van szüksége. értékelt szituációk által létrehozott „görcsök“ megszüntetésében segít. A módszer nagyban hasonlít a feloldozásra. vagy túlságosan is függővé válik a segítő pozitív viszszajelzéseitől. amit közvetít. és képes legyen azokat mozgósítani is. valójában becsapja a segítettet. Egyébként a legapróbb megerősítő megjegyzéssel is félrevezeti. amelynek során a múltban elkövetett hibáit. vagyis infantilizálódik. támogatást kap. illetve az érzelmek kisütésének elősegítésére. hogy a megalapozott támogatásáról biztosítsa a segítettet. nem lép ki abból a keretből. hogy a vélemény. hogy egyrészt biztonságos körülmények között magába nézhessen. hogy a segített felismerje és elfogadja saját erőforrásait. értékelést. Míg a feloldozás a lelkiismeret gátló aspektusától. hogy a segítettben oldódjanak fel a tévhitekből. Nem az a cél. vagy hibásan értelmezett.22 Csillagpor füzetek 4. ami nem megengedhető. támogatás Az ilyen típusú segítői beszélgetés során a segített a segítőtől pozitív visszajelzést. Pozitív értékelés. legyen reális és jól megalapozott. Ahhoz. azonban más a tartalma. a kisülés a feszültségtől segít megszabadulni. . addig a feloldás a sokféle bizonytalan tényező. vagy éppen a saját magáról alkotott képet igazolja. félreértésekből adódó „görcsök”. megerősítést. hogy a segített felismerje saját céljait. másrészt hogy lássa. amelyeknek a megszűntetése éppen az ilyen típusú segítő beszélgetés célja lenne. Kerülendő továbbá (ennél a típusnál) a kritika gyakorlása.

szélsőséges esetekben akár neurózis is. amelyekkel nehéz megbékélni. . hogy egy-egy segítői kapcsolatban a fenti módszerek kombinációi kerülnek felhasználásra. hogy a lehetséges negatív kimeneteket elkerülhessük. Azonban mindig fontos tudni. egyik lehet célravezetőbb. mint a másik. Ezt a segítő saját maga dönti el. nem rendezett hiedelem. Ezeknek az érzelmi gátaknak a feloldása a célja ennek a fajta beszélgetésnek. erőteljes érzelmek kerülnek elő. a segítendő személy és a probléma ismeretében. Fontos azonban kiemelnünk. tények. az ezekből származó érzelmi töltés és feszültség sokféleképpen törhet felszínre. hogy ki alkalmazza. és milyen helyzetben. Mivel mélyen gyökerező. vagy túlerőlteti a dolgot. Fontos még kiemelni. megoldhatatlan problémák. vagy információhiány. amelyek ellehetetlenítik a probléma megoldásához szükséges érzelmi szabadság elérését. A fentiekben az egyes segítői beszélgetés típusokról hosszabb-rövidebb leírásokat adtunk (a rövidebb leírásokkal rendelkező módszerek mélyebb vizsgálata túlmutat ennek a kiadványnak a terjedelmi lehetőségein). önértékelési zavar. hisztéria. A lényeg az.Az ifjúságsegítés módszertára 23 Ennek része lehet félreértés. a végeredmény lehet közönyösség. vagy másikuk. melyik módszert alkalmazzuk. Egyébként ezeknek a negatív kimeneteknek az elkerülésében tud igazából segíteni a segítőiség szabályainak betartatásával és a módszereken át maga a segítő. nem csak egyikük. hogy ezek olyan érzelmi gátakat hozhatnak létre. attól függően. hogy bár ezen módszerek általánosságban egyenértékűek. Ide tartoznak azok a helyzetek. Ha a segítő nem elég körültekintő.

ezeket milyen módon. az egyik fő irányvonala az ifjúságsegítő tevékenységnek a kortárssegítők kiválasztása és képzése. fel tudja mérni. egy igazán jó segítő számára elengedhetetlen. akik komoly hajlamot mutatnak a segítői szerepvállalásra. hogy ez nem segítői kapcsolat!). . ha egyszerűen egy ismerős felnőtt. Az ifjúságsegítés módszerei Az ifjúságsegítés alaptartalmának megfogalmazásakor előrevetítettük. milyen erőforrásait tudja mozgósítani. hogy kiből lehet jó segítő. illetve a segítőbeszélgetés módszertanát. akivel a segítői tevékenységgel kapcsolatos élményeit. a másoknak segítés közben saját problémáit félretenni. hogy abból a személyből. Természetesen a két fő tevékenység nem különül el egymástól. Elvégre ő is segítői szerepet vállal (akár kortársai között személyre szólót. stb. A kortárs közösségek (mint arról majd lesz szó) szupervizorálhatják a tevékenységet. de a legjobb. hogy el tudja helyezni magát a segítői típusok között. neki is hasonló készségekkel és környezettel kell rendelkeznie. Az alábbiak azonban nem csak a segítői szerepvállalásra alkalmasak kiválasztásában és felkészítésében fontosak. hanem alapja lehet az ifjúságsegítő önismeretének is. nagyon nem triviális kiszűrni. aki vállalja ezt a szerepet. Ez egy adott közösségi térben azonnal kiemeli azokat. de a felnőtt szerepvállalás a magasabb szintű felelősségvállalás. sőt rengeteg további módszer és tevékenység egészíti ki őket. és a külső nézőpont miatt. tapasztalatait és gondjait meg tudja beszélni (fontos kiemelni.1. mert nem csak az adott személy személyiségének tulajdonságait szükséges ehhez felmérni. Ennek részeként fontos. szakmailag jól megalapozott ifjúságsegítő tevékenységnek.24 Csillagpor füzetek 5. Van-e olyan felnőtt a közelében. és az esetek túlnyomó többségében ez egy előzetes alkalmasságot is jelez. Ha rövid választ szeretnénk adni arra kérdésre. Ráadásul a válasz egyetlen mondatban nem foglalható össze. tanár. Ez így önmagában egyszerűen hangzik. 5. milyen hibákkal alkalmazza. Ezen felül fontos tényezők még az alábbiak: 1. hogy jó segítővé válhasson. de ismerve a segítőiség szabályait. Ilyen felnőtt háttér nélkül a segítői tevékenység nem kap felnőtt támogatást és kontrollt. milyen kompetenciáit érdemes fejlesztenie. A kortárssegítők kiválasztása és képzése Mint azt részleteztük. akár a fiatalok körében közösségi keretek között). amelyek egyszerű kiindulási alapul szolgálhatnak az érdemi. illetve a felnőtt támogatása és kritikája által nyújtott biztonság miatt ugyanúgy fontos. hogy a segítői módszerek közül melyeket preferál. hogy ki lehet jó segítő. mint segítő. hanem mindennapjai és a lehetséges segítői tevékenység környezetét és hátterét is. akkor az mondható el. aki a segítői tevékenysége során a hátteret biztosítja. hogy annak két legfontosabb módszertani tengelye a kortárssegítők kiválasztása és képzése. és hogy miben kell fejlődnie. Ez lehet családtag. aki rendszeresen képes és hajlandó a másokkal való foglalkozás. illetve a segítői kapcsolatok kialakulásának hátterét adó közösség fejlesztése. milyen sajátosságokkal. Ebben a fejezetben erről a két irányvonalról foglaljuk össze azokat a módszertani elképzeléseket és tudnivalókat.

a segítői tevékenység tudatos megélése. a módszerek elsajátítása . illetve. Fontos. Ezt azonban az ifjúságsegítőnek felismerni nagyon nehéz.tudjon segítséget kérni. a másokkal folytatott kommunikáció tipikus fejlődésének a felmérése. különösen a fejlődési folyamatok egyéni jellege miatt. korosztályának megfelelő ifjúságsegítői és/vagy kortárssegítői közösség. verbális és non-verbális kommunikáció) . a tolerancia mértékének. ha a választott felnőtt idősebb nála). mint jó és követhető példa jelenti. vállalja a segített szerepkört is A sort nagyon sokáig lehet folytatni.2. amely számára nem idegen a segítői tevékenység (ez tizenéveseknél a befoglaló közeg. milyen készségeit kell fejleszteni. Az ifjúságsegítő akkor jár el helyesen. hogy a jó segítővé válás útján egy fiatal kortárssegítő számára talán a legkomolyabb felkészítést az ifjúságsegítő. hogy a segítő mögött legyen olyan közösség. társakat és egyenrangú partnereket is ad a segítőnek. Nagyon sok olyan megközelítés van. a segítői tevékenység szabályainak ismerete és betartása . hogy mint közösség megtartó erőt és a szabálytartás tekintetében kontrollt jelent.disztingválás (általában) . hogy az adott segítőnek milyen kompetenciáját kell fejleszteni. Ilyenek lehetnek a kommunikációs készségek. 5. ifjúságsegítőnél olyan.kommunikációs készségek (én-nyelv. hogy milyen erőforrás kiaknázására érdemes buzdítani. itt nem cél ennek teljes mélységét leírni. Azonban fontos kiemelni. már felnőtt korú segítő számára már nem feltétlenül az életkor számít (bár nem árt.a segítői helyzetek és határok helyes felismerése. ráadásul személyre szabott módon. Azonban álljon itt egy rövid. illetve. amelyekben megfelelő előképzettséggel és tapasztalattal rendelkezik. inkább csak érzékeltetni. Ez a befogadó közeg amellett. . hogy miben kell egy segítőnek fejlődnie. ha csak azokban a témákban kezd ténylegesen képzésbe. gondolatindító lista ezekről: . a fiatalok a közösségi folyamatban és a vele való kölcsönhatások során is folyamatosan fejlődnek. mennyire összetett folyamat lehet ez a felkészítés. Egy ifjúságsegítőnek saját szakmájában nem kell ennek teljes spektrumát használnia. Bár később még részletesen lesz szó erről. hanem a fentiekben leírt szerepvállalás a támogatással és a kontrollal együtt.Az ifjúságsegítés módszertára 25 Egy. hogy egy segítőt miben és mire kell képezni. amelyik tudatosan folytat segítői tevékenységet). 2. Segítői típusok és alapattitűdök A „jó segítő“ kiválasztása és képzése során rengeteg kompetencia fejlődésére van szükség. akár személyes segítői kapcsolatban. Arra a kérdésre. amely segít a szakembernek felismerni.empátia . nagyon nehezen megválaszolható kérdés. a szupervízió terepe is legtermészetesebben ez a közösség lehet akár közösségi folyamatokon keresztül megvalósuló módon.önismeret és önkezelés .

Ez a típus a segítségnyújtásban a képviseleti tartalmú. és ráadásul szeretnek is kommunikálni. amikor annak inkább szembesítésre lenne szüksége. a segítői tevékenységet saját maga „sztárolására“. Hajlamos túlságosan azonosulni a segítettel. A különböző segítő típusok általában más-más segítői módszer alkalmazására alkalmasak. másrészt elég egyértelműek az összefüggések. Azonban a nem jól kezelt. Érdemes megjegyezni. Rá a fejlett. és a mindennapokban is rendszeresen megélt empátia jellemző. akit nem ritkán nevezhetünk „fogadatlan prókátornak“ is. A második típus az „áldozati“. de azért sokatmondó nevet adni. hogy az már saját személyiségét is rombolhatja. amely a fenti rendszereket ötvözve egyszerű eligazodást biztosít a témával ismerkedő szakember számára. A harmadik segítői típus a „dumagép“. hogy az ezen csoportba tartozó egyén hajlamos saját magát a segített elé helyezni. vagy „okoska“. néha kifejezetten jó hallgató. jól fejlett kommunikációs készségekkel rendelkeznek. arra van szükség. Az egyik az. vagyis a „nemecsek“ típus. Az egyes típusoknak igyekeztünk ártatalan. hogy az ezen típusba tartozó segítők jól és találóan tudják kifejezni magukat. és a végletekig együttérző. extrovertáltak. Az első típus a „sztár“.26 Csillagpor füzetek Az ezen felmérési rendszerek részletes bemutatása azonban meghaladja ennek a módszertani kiadványnak a lehetőségeit. ha úgy érzi. Ezen túl hajlamos még túlságosan is lágyszívűnek lenni. különböző irányú tipikus hibája lehet. szétbeszéli a problémát. amely néha kifejezetten terhes annak. Ezzel egyébként elsősorban az érzelmekre ható. Arról azonban részletesen lesz szó. vagy kifejezetten okoskodásra használja fel. hogy ez a felosztás sokban hasonlít bizonyos személyiségtipizálásokra. Tud hatni. ez a típus nem ritkán kifejezetten indiszkrét. . hogy „vele mindent meg lehet beszélni“. viccesen megfogalmazva „lyukat beszél a segített hasába“. poénos. túlfejlett extrovertált kommunikáció egyik hátránya. ami nem véletlen: a különböző személyiségtípusok más-más jellegű segítői kapcsolatokat alakítanak ki. gyakran maga is képviseli a segített érdekeit. Éppen ezért. hogy az egyes segítői típusok milyen tipikus hibákat szoktak elkövetni egy segítői kapcsolatban. hogy melyek az általuk preferált segítői módszerek. nem rögzítettek (nagyon sok a tipikustól eltérő eset). Az előbbi csoportoktól nagyban különbözik a „szóvivő” típusú segítő. vagy „lelki szemetesláda“. A másik hibás irány az. vagy ahhoz kapcsolódó segítői módszereket alkalmazza szívesen. Jellemző. Ehelyett leírjuk a segítői típusok egy „ideáltipikus“ felosztását. de már sokkal jobban tud figyelni másokra. És éppen az együttérzés válik ennél a segítői típusnál a legkomolyabb veszélyforrássá. Ezeket nem részletezzük. hanem sok minden más is. ha túl aktívan kommunikál. Ennek a típusnak két. az érzelmek feloldásában segítő módszereket részesíti előnyben. Ez egyébként meg is határozza. mivel egyrészt az összefüggések nem merevek. olyannyira. ezeket egyébként természetes módon maguk preferálják is. így gyakran nem csak az adott probléma kerül elő. A kommunikációt a segítői tevékenységében aktív interakcióban folytatja. és akkor is inkább feloldozni a segítettet. Élénken reagál a másik mondanivalójára. Ő is jól fejlett kommunikációs készségekkel rendelkezik.

hogy annak következményeit nem a szóvivő vállalja. Valójában egy segítő több típus valamilyen arányú keveréke annak előnyeivel és hibáival együtt. tudatosan tudja saját erőforrásait kiaknázni. . Bátrabb megfogalmazásban pedig kifejezetten segítői tevékenység. inkább bele sem kezd. hanem az a segítettre hárul. Ráadásul egy megfelelő közösségi háttér az ifjúságsegítőnek is segít abban. A kortárssegítők kiválasztása és képzése. megfelelő környezetben létrejöhetnek. hogy bármelyik segítő tudatosan legyen képes saját segítői szerepvállalását kezelni. 5. Ő könnyedén eligazodik mások gondjai között anélkül. Külön tanulmányt lehetne írni a vegyes típusok részletes elemzéséről. Egy másik jellegű probléma az lehet. Egyszóval a közösségfejlesztés önmagában is segítői jellegű tevékenység. És ezzel az indiszkrécióval a fő gond az. A közösségfejlesztés. hogy tevékenységének alapvető szabályait betarthassa. illetve ennek során a közösség egésze a közös szabályrendszer kialakításában és betartásában érdemi partnerévé válik a szakembernek. akinek esetleg éppen arra lenne szüksége. Ha fogadatlan prókátorként beleszól mások dolgába. A fentiek elsősorban abban segítenek. vagy kivonul belőle. azzal hasonló indiszkréciót követ el. egy közösség fejlesztése során jön létre az a háttér. hogy a segítő önmagát ismerje meg általa. soha nem erőltethet bizonyos dolgokat (leszámítva a súlyos veszélyforrások kiküszöböléséhez tartozó szabályok betartását). Legfőbb hibája éppen az lehet. ha túl nagy távolságot igyekszik tartani. és sajátos készségei mentén más-más módszereket preferálnak. amelyben a személyes segítői kapcsolatok természetes módon. Talán ez a típus követi el a legkevesebb súlyos hibát. mint ifjúságsegítő tevékenység Mint azt korábban már részleteztük. hogy maga rendezze el saját ügyeit. ha túlságosan „kiáll“ a segítettért. A közösségfejlődés gyakorlatának van egy érdekes tulajdonsága. mivel ha egy helyzettel nem tud mit kezdeni. illetve az ehhez tartozó készségfejlesztés csak közösségi keretek között képzelhető el. A lényege ennek a felosztásnak is az.3. Fontos újra kiemelni. ha túlságosan elhatárolódik más problémájától. És végül az ötödik típus a „távolságtartó komoly”.Az ifjúságsegítés módszertára 27 És éppen ebben rejlik egy komoly veszélyforrás. nem formálhatja a közösséget saját elképzelései mentén. hogy hibáik ellenére mindegyik alaptípus alkalmas segítőnek. ezért egyenlőséget tehetünk közösségfejlesztés és közösségsegítés közé. és ez alapvető fontosságú cél az ifjúságsegítő tevékenysége során. Az átlagosnál nagyobb mértékű empátiát igénylő módszerek kivételével bármilyen segítői módszer alkalmazására alkalmas. mivel egy érett közösség fokozatosan önszabályozóvá válik. Az igazi közösségfejlesztés sohasem erőszakolhatja a folyamatok lefolyását. mint az előző típus (csak más jellegűt). a lehetséges hibákat elkerülni. hogy túlságosan azonosulna azokkal. Azonban ennél többről is szó van. készségeit fejleszteni.

újra végigvesszük. Az ifjúságsegítő ebben segíti a közösséget: segít feltárni saját erőforrásaikat. az ifjúságsegítő tevékenységnél leírtak itt is igazak. hogy az ilyen közösségfejlesztési módszerek általában csak időlegesen fejlesztenek. Kommunikációs készségfejlesztés. vagy annak tagjait. ahogyan tervezte. hogy elképzelhető olyan célirányos közösségfejlesztési módszer. amelynek során a vezető adott célok mentén adott irányba „tereli“ a közösséget. és általában csak a konkrét ügyekben megfogalmazott célok elérését célozzák. Ilyenek például a közösségnek infrastrukturális hátteret biztosító szervezet fejlesztése és működtetése. Az ifjúságsegítés során folytatott közösségfejlesztésre is igaz (a fentiekben már utaltunk rá) a segítői tevékenység legfőbb erkölcsi korlátja és fő módszertani célkitűzése. . Bár erről korábban már egy általánosabb megközelítésben volt szó. Még akkor sem. A vezető egyoldalú manipulációja azonnal visszaveti a közösséget annak igen alacsony fejlettségi szintjére. ergo nem a közösség fejlesztése a fő cél. mint általában a segítői tevékenységé. ezekhez – különösen a civil tevékenységekhez – rengeteg kompetencia. amelyek szétbontják a közösséget.28 Csillagpor füzetek Hozzátesszük. mert mint segítői tevékenységnek ez alapszabálya. A hiba elkerülésére itt is a legjobb a már említett alapvető módszertani hozzáállás követése és cél kitűzése: a közösség saját erőforrásai. Hozzá kell tenni ehhez. Az általunk bevezetett közösségfejlesztésnek (közösségsegítésnek) nyilván azonosak a szabályai és alapelvei. mivel a manipuláció általában drasztikusan növeli a vezetőtől való függést. A sort nagyon sokáig lehet folytatni. tevékenység kapcsolódik. hogy a segítőiség szabályai hogyan jelennek meg a közösségfejlesztésben. Kapcsolattartás a résztvevők életének fontos szereplőivel: az iskolákkal. pszichológia. egyoldalúan nem manipulálhatja a közösséget. Ez nem csak azért fontos. A hazai ifjúságsegítő képzések egyébként ezek elsajátításában sokat segítenek. segít az erőforrások kiaknázásában. segít elkerülni azokat a hibákat. hanem azért is. Vagyis a közösségfejlesztést vezető szakembernek nem lehetnek a közösséggel szemben ön-céljai. hanem az adott ügy menedzselése. ha a fejlődési folyamatok nem olyan ütemben zajlanak. vagy bármilyen segítői vagy civil tevékenységhez. szinte ugyanúgy. a problémák megoldásában. saját lehetőségei mentén fejlődjön. néha súlypont-eltolódásokkal. de ezeknek a módszereknek semmi köze az ifjúságsegítéshez. A segítői tevékenység további szabályait itt nem részleteznénk. jogi és közgazdasági képzések. pedagógia. módszer. A fenti tevékenységek csak a fő csapásirányokat jelentik. mert egy nem természetes közösségfejlődési folyamat csak látszateredményeket szül.

a másokkal való törődés egy bizonyos pont felett terhessé is válhat. akik egyébként is érzékenyebbek. Általában ezek az ügyek külön-külön kezelhetőek. de a problémák kialakulását meg lehet előzni. és ez alól a hatás alól hosszú távon nem tudja kivonni magát. kezelhetőek. érzelmi megingásokhoz. A legsúlyosabb következmények természetesen csak szakember segítségével kezelhetőek. hogy fejlessze önismeretét. vagy empatikusabbak az átlagnál. amely önmagában is komoly hatást gyakorol rá. hogy segítői. csak segítői szerepkörben. A felhalmozódó pozitív és negatív feszültségek.Az ifjúságsegítés módszertára 29 6. annak hatásait nem tudja kikerülni.1.és énkezelési technikákat. A kiégés és a depresszió Mindenki másképpen dolgozza fel saját problémáit. . amely azonban reményeink szerint jó kiindulási alapot teremthet a segítő szakember számára. sajnos itt is csak bepillantást nyújthatunk a témába. esetleg nem képes segíteni. azonban van a segítői létnek néhány olyan aspektusa. amikor ezekből az ügyekből „túl sok“ lesz. privát életében is komoly problémákhoz. szélsőséges esetben pszichológiai betegségekhez vezethetnek. amikor valaki másnak a problémáival foglalkozik. illetve létrejöjjön az a szakmai közeg. hogy komoly sikerélmények és örömök forrása lehet egy elkötelezett és felkészült segítő életében. amelyek mindennapjaira is komoly negatív hatással lehetnek. amelyet nehéz kezelni az. 6. A két dolog együttese olyan nehézségeket okozhat a segítőnek. amelyben nem csak módszertani. és bár aktívan nem vesz részt a megoldásban. Ugyanis a segítői tevékenység amellett. A segítői lét kihívásai A fentiekben bemutattuk a személyes segítői kapcsolatok és az ifjúságsegítés alapvető szabályait. tanuljon személyiségére szabott ön. amelyek egyébiránt nem ritkán kifejezetten negatívak. a sok apró hatás összegződik. illetve a nem ennyire súlyos következmények megfelelő módszerekkel kezelhetők. ifjúságsegítői szerepet általában azok vállalnak. de az átlagosnál nagyobb súllyal nehezednek a segítőre. Egy segítő rendszeresen felvállalja mások gondjait. és azt. amely már a saját. Ebben a fejezetben ezt a kérdéskört járjuk körbe. a mások gondjaival való foglalkozás. A rendelkezésünkre álló terjedelem nem tette lehetővé ezeknek a módszereknek a szélesebb körű és mélyebb bemutatását. amelyről mindenképpen szólnunk kell ezen módszertani anyag oldalain. Tovább erősíti a hatásokat. és komoly érzelmi válság felé sodorja a segítőt. és legfontosabb módszereit. A másik helyzet. amikor a segítő tényleg olyan komoly üggyel találkozik. és a folyamatos felfokozott állapotnak a kezelése fontos a segítő életében. Ezek a „komoly“ ügyek így vagy úgy. az elkövetett hibák következményeinek. Nem megfelelő segítői és szupervíziós háttér nélkül a segítő olyan problémákkal szembesülhet. Ezért fontos a segítő felkészülése során. A gond akkor alakul ki. önismeret és megfelelő én-kezelés segítségével mindezen erőteljes érzelmi behatások. hanem emberi segítséget is talál. így mások gondjai is erőteljesebben hatnak rájuk.

elvégre az empátia. egyre kevésbé képes saját mindennapi gondjaitól elvonatkoztatva másoknak segíteni. Általában a segítő tevékenység időleges pihentetése ezeken a helyzeteken segíthet. Mindegyikben jelen van egy jellemző szabályszegés. de ha a segítő eléri a kiégés vagy a depresszió szintjét. és a tudatos cselekvés önmagukban inkább kifejezetten erényei egy segítőnek. ami tovább gerjeszti a folyamatot. vagy ha saját tudatos céljainak elérésére használja egyoldalú manipulációként a segítői kapcsolatot (vagy valami hasonlót). például a segítői tevékenységgel zsarol. ebben a fejezetben nem foglalkozunk azokkal az esetekkel. hogy ezeket a helyzeteket a segítő nem kontrollálja. vagy közösségi keretek között segítő szakember – megannyi tipikus hibát követhet el. A fejezet utolsó alfejezetében foglaljuk össze a legfontosabb tényezőket. Az alábbi hibák egyébként általában nem kontrollált empátiából és a segítői tevékenység tudatosságából adódhatnak. A hibák elkerülésének módjairól egyébként a következő alfejezetben részletesen is szólunk. A felsorolás persze nem teljes. hogy a néhány részletezni kívánt hibát csoportosítsuk. de a fő irányokat talán jól összefoglalja. hogy a segítő egyébként jó segítő. amelyet önbizalomhiány súlyosbít. mások problémái egyre kevésbé érdeklik. A másik tipikus reakció az. Szélsőséges esetben kifejezetten zavaróvá válhat számára az. visszaél a segítő. azokban túlságosan elmerül. amelyek önmagukban is helytelenek. illetve nem túl súlyos esetben kezelhető is. és néhány szóban elemezzük is azokat. ami lehetőséget ad arra. megoldásukat átláthatóbbá tegyük. Néhány tipikus segítői hiba és csapdahelyzet A segítő tevékenysége során – legyen akár kortársát személyes segítői kapcsolatban segítő személy. Ezeknél a valódi problémaforrás az. Éppen ezért. Az alábbiakban részletezendő hibák szinte mindegyike egyszerre sok szabály megszegését jelentik. hanem azért. Ennek a helyzetnek további veszélye. és ez depresszióba hajszolja őt. esetleg olyan gondjai. ott komolyabb segítséghez kell fordulnia. Ezek a hibák általában nem önmagukban nevezhetők hibáknak. . tisztességes ember. mert a segítői szerepvállalás alapvető általános szabályának valamelyikének megszegésével járnak együtt. hogy a személyiség önvédelemből egy sajátos apátiához fordul. A kiindulási alapunk az. hogy szinte minden esetben valamilyen segítői hiba elkövetéséhez vezet.2.30 Csillagpor füzetek Az egyik tipikus reakció a fenti helyzetre az. Az alábbiakban ezek közül néhányat felsorolunk. amelyek nem tudatosulnak. hogy ezek valamelyikét szinte minden segítő elköveti. túlságosan azonosul a problémákkal. ha más problémával fordul hozzá. amelyekkel ez a két probléma (és a többi. A segítő ekkor egyre kevesebb örömet talál tevékenységében. ezt nevezhetjük kiégésnek. semmint a problémák forrásai. ha a segítő elkezdi saját magára vonatkoztatni a segítettek problémáit. de egy adott helyzetben befolyásolják segítői tevékenységét. 6. csak módszertani hiányosságai vannak. tipikusan segítői probléma) megelőzhető. sőt általános tapasztalat.

hogy a segítő saját igényeit a végletekig alárendeli a segített közösségnek. hogy a felkérés és a vállalás is szabadon megtörténik. hogy a probléma megoldásának módját „jobban tudja“. Elképzelhetőek azonban olyan helyzetek is. amikor a szimmetria a folyamat során sérül. hanem közösségsegítésre is igaz. Az első az. Ennek erőteljesebb formája. amikor valaki altruista módon alárendeli magát a segítői tevékenységnek. mintegy tudásával fölébe kerülve. elegendő az is. akiről úgy gondolja. vagyis az önmagáról alkotott kép erőltetése miatt hajszolja magát nem vállalható helyzetbe. amikor a segítő saját. szüksége van rá. Ezek közül kettőt szeretnénk itt kiemelni. Ezek közül a legjellemzőbb az „akarsz beszélni róla?“ problémakör. A második tipikus hiba az. és mivel alapvető szabály betartásáról van szó. Jellemző például az a helyzet. . vagy túlreagálja azt. vagyis az a helyzet. a szimmetriát azonnal felborítja. ha a segítő úgy érzi. a segített kiszolgáltatott helyzetbe kerül. Gyakran előfordul. Ez egyébként nem csak személyes segítői kapcsolatra. illetve az. belső indíttatásait nem méri fel eléggé. ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az eddig részletezett problémák mindegyike erőteljesen sérti a szimmetria követelményét is. amikor az önmagát segítőnek tartó személy mintegy „tukmálja“ az általa nyújtható segítséget. nem foglalkozva annak kockázataival és kihívásaival. amikor a segítő úgy érzi. amikor a segítő a „nyakára jár“ valakinek. amikor az önmagát már segítőként beazonosító személy azért vállal felkéréseket. és a következményektől való félelem miatt vállalja a felkérést (amit nyilván helytelen megtennie). és ezt kommunikálja is a segített felé (ez itt is lehet közösség!). hogy a segített nem direkten jelzi. Az ilyen hibák közül az egyik legjellemzőbb az. hogy a segítő visszaél tudásával. ezt elvárják tőle. Ez első közelítésben elég egyértelmű helyzetnek látszik. Ezt kiszűrni a segítő feladata. az után.Az ifjúságsegítés módszertára 31 Az első csoportja a szabályszegéseknek elsősorban a felkérés szabadságának elvárását sértik. azonnal alárendelt helyzetbe kerül a másikkal szemben. Ennek szélsőséges esete az. ilyenkor jellemző. Ez nem feltétlenül aktív nyomásgyakorlást jelent. hogy a felnövekvő fiatal generációk egyre kevésbé képesek saját problémáikat átlátni. A második csoportba a szabad vállalás követelményét megsértő hibák tartoznak. vagy éppen mások számára megfogalmazni. és akár saját kárára is vállal segítői szerepeket. És ilyenkor a szabad felkérés és az „akarsz beszélni róla?“ jellegű szituációk közötti határvonal elmosódni látszik. mivel ha bármelyik fél elveszíti a szabad döntés lehetőségét. Ezzel egyébként megszegi a kétoldalú szerződést is. hogy szüksége van a segítőre. mert „elvégre segítő vagyok“. sőt manapság kifejezetten jellemző. hogy ezen folyamatban elhomályosul a segítettel való törődés. amikor a segítő külső nyomás hatására vállal el egy felkérést. Az. vagy hogy magát a problémát „jobban érti“. jól megfogalmazott felkérés lehet „szabad“ felkérés. Egy segítő számára nemcsak egy verbálisan is jelzett. és saját gondolatait helyezi előtérbe.

elvégre olyan saját célok jelennek meg a két ember között. Azonban ez ugyanazokra a problémákra vezet. hogy az „otthonos idegenség“ megszűnik – a segítő kiszolgáltatottá válik a problémának. a probléma a sajátjává válik. amelyeket a mindennapi interakció során nem. ha a segítő elkezd pszichologizálni. . vagy szélsőséges esetben magával a segített személlyel. olyan dolgokat tudnak meg egymásról. túlságosan kívül helyezkedik azon. nem tud szabadulni tőle. A helyzet magja az. Egy ilyen helyzet a legkisebb emberi vonzódást is komoly emberi kapcsolattá változtathatja. A segítői kapcsolatban a két ember bizalmas kapcsolatba kerül. aminek hatására a segítő igyekszik mintegy beolvadni a közösségbe. ha a segítő nem képes „elengedni“ a megoldandó problémát. Ezen esetek elkerülése az egyik legkomolyabb kihívás. ilyen esetekben legjobb esetben is új szerződés. amely megint csak felborítja a szimmetriát. A szimmetria felborulása lényegében a szerződés megszegésével jár együtt. Ezek közül az egyik legáltalánosabb probléma. Ekkor elveszik a külső szemlélő „idegensége“. mint a személyes kapcsolat során kialakuló túlzott érzelmi kötődés. szételemzi a problémát. vagyis új segítői kapcsolat kialakítása lehet szükséges. A szimmetria ezen esetekben egyébként nem igazán helyreállítható. Ekkor – amellett. Fontos kitétel.32 Csillagpor füzetek Ennek másik iránya az. Ezzel éppen a másik személy tűnik el a segítői helyzetből. egyenrangúan függnek egymástól. amelyek az „otthonos idegenség“ fenntartását lehetetlenítik el. amelyek idegenek a segítői kapcsolattól. nyilván. amit egyébként gyakran a résztvevők nagyszámú csoportja is támogatna. hogy az új fajta kötődés a segítői kapcsolat során alakul ki. Roszszabb esetben egyik vagy másik fél komolyan sérül. amelynek a kialakulása azonnal lehetetlenné teszi a segítői kapcsolat folytatását. Ezzel azonban elvész a segítői kapcsolat szimmetriája és szinte azonnal manipulációs helyzetek jönnek létre (mivel a két ember kapcsolata sajátos módon elkezd fejlődni). amellyel egy segítőnek szembe kell néznie. állandóan az adott problémával foglalkozik. azonban a segítői kapcsolat azonnal megszűnik. Egy ilyen esemény egyébként a segítő és a segített életében lehet örömteli esemény is (például hosszú távon kialakuló szerelem. problémájával. és ezzel együtt elvész a segítő „otthonossága“ a problémában. mintegy elméleti kérdést csinálva a problémából. Sokkal fontosabbak számunkra azok a segítői hibák. hogy a segítő és a segített a segítői kapcsolat során elkezd egymáshoz az addigiaktól eltérő módon kötődni. A fentieken túl van egy olyan helyzet. amely a további segítői kapcsolatok kialakítását is ellehetetlenítheti. régi barátságok nem lehetetlenítik el önmagukban a segítői szituáció kialakulását. annak egyenrangú tagjává válni. ezért ezzel a csoporttal ezen a szinten többet nem foglalkozunk. vagy életre szóló barátság). ha a segítő túlságosan azonosul a segítettek helyzetével. Közösségek esetében ez a közösséggel való túlzó azonosulás vágyában ölt testet. A másik lehetséges probléma az lehet.

készségekhez. A segítői tevékenység során – legyen az bármelyik típusba tartozó – ez az önellenőrzés. A második lépés az önellenőrzés hatékonyságának növelésére az önismeret. Az önkezelés fejlesztése pedig a segítői tevékenység erőteljes érzelmi oldalának egészséges kezelésében is segít. és az a módszertani alapvetés. hanem folyamatos kontrolt is. Ezzel képes lehet nemcsak a nyilvánvaló. akik kifejezetten a segítői tevékenysége során felmerülő gondok kezelésében segítenek neki. amelynek alapja az önismeret. a bajba került segítő befogadó közösséget találhat. és abban saját segítőket. kompetenciákhoz. vagyis lehet „otthonosan idegen“ a segítő életének kifejezetten segítői problémavilágában. és az alkalmazott módszerek felülvizsgálata az első lépés abban.3. A hibák elkerülésének leghatékonyabb módja a rendszeres önellenőrzés. hogy azok nem korlátozottságot jelentenek. illetve a szupervízió típusú segítői kapcsolatok kialakulásának legfőbb terepe egy olyan közösség. hanem rejtett indíttatásait felismerni. őket nevezzük szupervizornak. lehetővé téve a korábbi alfejezetekben leírt helyzetek elkerülését. hogy segítői szerepet vállal – fontos tulajdonsága. Ezért külső segítségre is szüksége van. hogy a segítő minden esetben a segített saját erőforrásainak mozgósításában segít. A szupervíziós folyamatok. Fontos a korlátok felmérése során figyelembe venni. Ennek egyik módja. ha van saját segítője (lehetőleg több is). amely számára nem idegen a kérdéskör. és melyek a gyengéi: ezek rajzolják meg az ő segítői képét. módszerében pedig a fő iránytű minden esetben a fő etikai korlát. és a segítő saját kompetenciáinak karban tartása. aki segít neki saját problémáinak megoldásában. vagy a személyiség alapvonásaihoz is. folyamatos fejlesztése. a következmények kezelhetővé tehetők. ehhez azonban több tényező együttesére is szükség van. tetteinek (és hibáinak) következményeit érdemben felvállalni. hogy a segítő tevékenységét helyesen és sikerrel folytassa. Egy szupervizor – amellett. a szabályok betartásának felügyelete. nehezebben felismerhető (de ettől még nem kevésbé súlyos) hibáit kijavítani. ha azzal egymaga nem tud mit kezdeni. A közösség saját . a konfliktuskezelés. hogy a segítőnek mik az erősségei. Prevenció és regeneráció A fentiekben leírt veszélyforrások és hibák elkerülhetők.Az ifjúságsegítés módszertára 33 6. Különösen fontosak azok a segítők. Az önellenőrzés mikéntjében. felismerése. Az önkezelés és önismeret hosszú távon kevés ahhoz. Ezek együttesen határozzák meg azt. Ezen korlátok kapcsolódhatnak ismeretekhez. hogy a segítő egészséges lelkülettel tudja tevékenységét folytatni. Az önismeret egyik legkíméletlenebb része egy segítő számára saját korlátainak felmérése. hogy maga is folytat saját életében segítői tevékenységet. hanem gyakran egy korláthoz tartozik egy attól elválaszthatatlan pozitívum is. önmagával szembeni őszintesége mentén a mélyebb. Egy ilyen közösség nem csak segítséget nyújthat a segítőnek.

és mivel ezt a fajta ellenőrzési funkciót a közösség gyakorolja. egyértelmű kritikája mindmind fontos a segítő számára. a segítőét meghaladó tapasztalatai. megvan az őt befogadó beágyazó közösség. Ha egy segítő megfelelő önismeret mentén folyamatosan fejleszti önkezelését. a fent leírt veszélyeket elkerülheti. akinek a törődése kapaszkodó lehet a számára.34 Csillagpor füzetek szabályainak betartása. az nem válik személyessé. és folyamatosan egyre jobb. illetve a közös szakmai alap önmagában is komoly ellenőrzést jelent a segítő saját tevékenysége szempontjából. és a súlya is nagyobb. rokona. nála idősebb személyre. hogy ha csak lehet. és van olyan nála idősebb személy. és meg is haladja ennek a módszertani kiadványnak a kereteit. abban (vagy akár azon kívül) megfelelő szupervizorokat talál maga mellé. . ne legyen a segítő családtagja. egyre kevesebbet hibázó segítővé válhat. mivel az egy egyébként adott szabályrendszer szerint működő kapcsolat. Ez az idősebb személy általában nem lehet szupervizor. nem alakíthat ki személyes segítői kapcsolatot az érintettel. Törődése. Fontos. mégpedig egy olyan. aki vállalja a vele való törődést. mint egy egyéni véleménynek. A szupervizorok és a beágyazó közösség mellett szükség van még valamire egy egészséges segítőnek. Ezt a szerepkört nehéz körülírni.

Egy ifjúságsegítő számára azonban nehéz a segítői tevékenység szabályainak. tudatos összehangolása. hogy ez sikerült. amivel jó lett volna többet foglalkozni. A segítői szerepvállalás észrevétlenül is átszövi a civil tevékenységeket. Sok kérdés maradt. a segítői hibák és veszélyek pszichológiai. . Ezek tisztázása komoly kihívás. Rengeteg kérdés maradt nyitott. az ifjúsággal foglalkozó szakembernek sikereket és kitartást a jelenkor viharaiban egyre fontosabbá váló tevékenységük folytatásához. sem szociológiára. elméleti alapjainak és gyakorlatának tudatosítása. és egyedülálló lehetőség is. mivel – mint azt a bevezetőben is jeleztük – a segítői szerepvállalás alapja nem vezethető vissza sem pszichológiára. sem pedagógiára: önálló kompetencia-rendszer. Ezúton kívánunk minden. és számunkra a segítőiség alapjának tekinthető. személyiségpszichológiai hátterének feltárása. stb. csak részletekben tisztázott. különösen az ifjúsági szektorban.Az ifjúságsegítés módszertára 35 Zárszó A fentiekben igyekeztünk összefoglalni mindazt. ami az elmúlt évtizedekben a tapasztalataink és a nemzetközi szakirodalom mentén letisztult. Ebben szerettünk volna segíteni ezzel a rövid kiadvánnyal. Külön izgalmas kérdések a civil szektorban fellelhető nem-formális pedagógiai és élmény-nevelési módszerek segítői szemléletű elemzése. a civil és hivatalos tevékenységek segítői aspektusainak vizsgálata. reméljük.

Korom Pál: A problémafeltáró és kezelő hét tréning (kézirat). 2003. . Veresné Péter Judit (szerk.. 2001. Korom Pál: A VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség vezetési elméletének és gyakorlatának főbb elemei.): A segítő beszélgetés (jegyzet). Korom Pál (szerk. 1998. Nagy Ádám (alkotószerk. – van der Schoot. Nagy Ádám (szerk. VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség. VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség. Szentes. Faber. 2008. Szentes 1988. E. Korom Pál: Én. Korom Pál: Segítői forgatókönyvek kritikus vállalási helyzetekben (kézirat). Budapest. Ifjúsági problémák. Etikai problémák – tudományos és civil szakmai tanácskozás szakmai anyagai. Karácsony Zsolt (szerk. az „ifjúságszervezeti vezetés” és a VE-GA (kézirat). VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség. november 23. Korom Pál: A VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség közösségfejlesztési elmélete és gyakorlata (kézirat). Szentes 1995.36 Csillagpor füzetek Irodalomjegyzék Buda Béla.-III. kézirat). Szentes 2001.): Kortárssegítők kiválasztása és képzése (Pedagógus továbbképzési program. Szentes 1996. vázlatosan (kézirat). Szentes 1991.): Ifjúságügy – ifjúsági szakma. 2007. 2008. 2001.: A segítő beszélgetés (Pszichoterápiás és mentálhigiénés szemléletformáló füzetek II. Keresztény Munkásifjú Mozgalom. Szentes. Korom Pál: Az ifjúságsegítés és a VE-GA (kézirat). VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség. Budapest. VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség. 2008. VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség.): Ifjúságsegítés – probléma vagy lehetőség az ifjúság. dr. H. Tankönyvkiadó. Új Mandátum Könyvkiadó. Budapest. VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség. Szentes 2002. Tóth Gábor: Kommunikációs fejlesztés (kézirat).): Drogproblémák. Új Mandátum Könyvkiadó. VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség. VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség.: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpedagógiája.). Szentes. VE-GA Gyermek és Ifjúsági Szövetség. Ruzsa Ágota: Hatosfogat (kézirat). Szentes. Szolnok. ifjúsági munka. 1986. Művelődési Minisztérium Vezetőképző és Továbbképző Intézete. 1987. Budapest.