You are on page 1of 1683

„Nem sűlyed az emberiség!

”…
Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára

„Nem sűlyed az emberiség!”…
Album amicorum
Szörényi László LX. születésnapjára
Főszerkesztő:
Felelős szerkesztő:
Szerkesztők:

JANKOVICS József
CSÁSZTVAY Tünde
CSÖRSZ Rumen István
SZABÓ G. Zoltán

Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html
MTA Irodalomtudományi Intézet
Budapest, 2007

ISBN 978-963-7341-82-3

Az Ünnepelt portréját Marosfalvi Ákos rajzolta
Tördelés: Csörsz Rumen István
A kéziratelőkészítésben és a koordinációban közreműködött
Bretz Annamária, Hegedűs Béla, Horváth Krisztina, Mohl Jánosné,
Rojas Mónika, Szakmáry Dalma

TARTALOM
Világirodalom ..................................................................................................................... 15
TAR IBOLYA: Et(iam) sic itur ad astra. Irónia és fantasztikum az ókomédiában
és a menipposzi szatírában ................................................................................................ 17
CSIRKÉS FERENC PÉTER – KOVÁCS HAJNALKA – SUDÁR BALÁZS:
Részlet Dzsalál ad-Dín Rúmí Masznavíjából ....................................................................... 25
KELEMEN JÁNOS: Egy dantei metaforáról ............................................................................... 43
LUIGI TASSONI: Per specula nella Divina Commedia ................................................................. 51
RICCARDO SCRIVANO: La vita di Agricola di Tacito e la biografia
umanistica–rinascimentale ............................................................................................... 71
CESARE VASOLI: La critica di Francesco Patrizi alla dottrina aristotelica degli elementi:
il fuoco, l’aria e l’acqua ....................................................................................................... 77
VIZKELETY ANDRÁS: Azok a kutya magyarok… Német barokk eposz a merseburgi csatáról ... 89
BERKES TAMÁS: A barokk historizmus hagyománya a cseh kultúrában ................................ 95
ILLÉS LÁSZLÓ: Heinrich Heine és az európai unitas ............................................................... 109
KARAFIÁTH JUDIT: Proust stílusgyakorlatai ............................................................................ 115
GRÁNICZ ISTVÁN: Hűséges társból – ellenség? avagy egy szó tündöklése és bukása ............ 123
SZŐKE KATALIN: A Komszomolka könnye, avagy az érzelmek összeesküvése.
Venyegyikt Jerofejev: Moszkva-Petuski ........................................................................... 139
Latinitas ................................................................................................................................ 145
BORZSÁK ISTVÁN: A két Cato híre – à travers les âges ............................................................ 147
HAVAS LÁSZLÓ: Puer adhuc scientia grammatice artis ad plene imbutus est ...................... 157
MADAS EDIT: Fili, dulcor unice. Sermo apocrifus de passione Domini ................................ 165
LENGYEL RÉKA: Részlet Francesco Petrarca De remediis utriusque fortunae-jából .............. 169
BÍRÓ CSILLA: Petrarca De remediis utriusque fortunae II. 25, De infamia.
Niklas von Wyle német nyelvű átdolgozása ..................................................................... 185
NÉMETH S. KATALIN: Petrárchának ezen jeles szavai. Székely László Petrarca-fordítása ..... 191
LÁZÁR ISTVÁN DÁVID: A vitatkozó Petrarca ............................................................................. 199
TOMBI BEÁTA: De vera amicitia. Az igaz barátságról rendezett certamen coronario ......... 205
SZENTMÁRTONI SZABÓ GÉZA: Janus Pannonius szülőhelyéről ................................................. 225
RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES: Janus Pannonius és II. Pál pápa ................................................. 237
CSEHY ZOLTÁN fordításai Vetési László verseiből – Megjegyzések Vetési László
humanista versciklusához ................................................................................................. 251

7

Tartalom

JANKOVITS LÁSZLÓ: Jacobus Piso verse Janus Coryciushoz ................................................... 263
PAJORIN KLÁRA: Mátyás király és Bonfini barátja, Prospero Caffarelli ............................... 267
CSAPODI CSABA: Cattaneo, a madocsai apát ........................................................................... 275
VADÁSZ GÉZA: Humanista morzsák ........................................................................................ 279
CARLA CORRADI MUSI: Le popolazioni ugro–finniche secondo la descrizione
dell’umanista Olaus Magnus ............................................................................................ 285
KISS FARKAS GÁBOR: A róka és a nyúl a Dunán. A flamand Arnoldus Gerardus
Laurentius Oláh Miklósnak ajánlott meséje, mint születésnapi iocus ............................ 299
GÖMÖRI GYÖRGY: Az 1566-os év és Zrínyi Miklós Paul Melissus költészetében ..................... 305
JAN SLASKI: Marian Leżeński, un amico padovano di Dudithius e di Sambucus ................. 309
VÁSÁRHELYI P. JUDIT: Szenci Molnár Albert születésnapi köszöntőverse 1606-ból ............... 321
VÍGH ÉVA: Ferrante Pallavicino és pajzán retorikája ........................................................... 323
CZEROVSZKI MARIANN – KASZA PÉTER: Hierakologoi ............................................................... 333
FRIED ISTVÁN: Latinitás, (nemzeti) irodalmak, kulturalitás ................................................ 341
CSÖRSZ RUMEN ISTVÁN: Vinum facit rusticum optimum latinum.
Latin bordalok a 18–19. századi magyar közköltészetben .............................................. 349
Magyar irodalomtörténet 1900-ig ................................................................................. 359
VOIGT VILMOS: A magyar hősepika kezdetei (körülbelül) ...................................................... 361
KECSKÉS ANDRÁS: A kétarcú FALÉKUS ................................................................................... 369
HORVÁTH IVÁN: Balassi versgyűjteményének címe ................................................................ 389
ÖTVÖS PÉTER: Régi dicsőséghez dolgotokot veti.
Újabb kísérlet az Egy katona ének értelmezésére ............................................................. 395
SZILASI LÁSZLÓ: Argumentatív tropológia és tropologikus argumentáció Balassinál:
az Adj már csendességet... példája (retorikai elemzés) .................................................... 401
AMEDEO DI FRANCESCO: L’artificio dell’eco in Balassi e in Gyöngyösi ................................... 413
SZENTPÉTERI MÁRTON: „Vox Dei majestatis intoniut”:
Adalék a Szenci Molnár Albert fordította 29. zsoltár értelmezéséhez ............................. 423
KESERŰ GIZELLA: Az erdélyi unitárius egyház megkésett konfesszionalizálódása
és a lengyel testvérek a 17. század elején .......................................................................... 429
KECSKEMÉTI GÁBOR: Pécseli Király Imre retorikája és Szenci Molnár Albert ....................... 451
BITSKEY ISTVÁN: „Nem úgy bátya!” Marginálisok Pázmány Kalauzában ............................. 475
PETRŐCZI ÉVA: Egy Rimay-toposz puritán szellemű folytatása ............................................ 481
FONT ZSUZSA – KESERŰ BÁLINT: Egy brassói lelkipásztor spirituális eltévelyedése
az 1670-es években. Vázlat ................................................................................................ 485
ROZSONDAI MARIANNE: Gondolatok egy album amicorum kapcsán ...................................... 493
SZABÓ FERENC S. J.: Az ignáci lelkiség Faludi műveiben ....................................................... 507
BRETZ ANNAMÁRIA: Bod Péter életrajza Pelsőczi Kovács Jánosról ......................................... 511

8

Tartalom

HUBERT ILDIKÓ – SZELESTEI N. LÁSZLÓ: Köszöntő versek, színjátékok
Barkóczy Ferenc tiszteletére .............................................................................................. 519
HEGEDŰS BÉLA: Kalmár György első nagy útjáról ................................................................ 533
ÁCS PÁL: David Hume eszméi a magyar felvilágosodásban ................................................. 543
KAKUCSKA MÁRIA: A Jénai Minerológiai Társaság és Orczy I. György. Az Orczyakról IV. ... 559
S. KOVÁCS ILONA: A „magyar ruhátskába öltöztetett” Grécourt. Fekete gróf kéziratos
magyar változata Grécourt Klementina című versére .................................................... 565
BÍRÓ FERENC: A második lépés (Hogyan lett író Kazinczy Ferenc?) ..................................... 575
THIMÁR ATTILA: Katedra az élet telén. Révai Miklós és az egyetem ...................................... 581
BARTÓK ISTVÁN: Grammatica Hungarolatina – Editio Kazinczyana ................................... 587
SZILÁGYI MÁRTON: Adalék Batsányi fogság utáni hivatalvállalásához ................................. 595
BALÁZS MIHÁLY: A bikfalvi székely katona és a cenzúra ....................................................... 603
KILIÁN ISTVÁN: Miksa László öt latin képverse (18. század vége, 19. század eleje) ............. 615
GEROLD LÁSZLÓ: A Csurgón írt „két víg játék” drámai dikciójáról ........................................ 629
ZENTAI MÁRIA: Szuszmir mesél. Egy Csokonai-jelenet erotikus vonatkozásai ..................... 633
KNAPP ÉVA: Én Názó Poéta gyenge Tanítványa. Berei Farkas András
irodalomelméleti nézetei ................................................................................................... 639
RÁKAI ORSOLYA: „És felhozá őket északról és Sinnek földjéről”:
a finnugor rokonság és a választott nép mítosza a 18–19. század fordulóján ............... 653
SZABÓ G. ZOLTÁN: A Hymnus retorikája ................................................................................. 663
HITES SÁNDOR: 1836: az Abafi éve .......................................................................................... 671
T. ERDÉLYI ILONA: A két királyné. Erdélyi János első színdarabja ....................................... 679
RATZKY RITA: Hatalom és szerelem. Széchy Mária és Wesselényi Ferenc története
a magyar epikában ........................................................................................................... 691
KULIN FERENC: Vörösmarty (Az újvidéki Vörösmarty-szobor avatására, 2004. június 8.) ... 707
SIMONA KOLMANOVÁ: Jókai Mór – Az ifjú cseh. A cseh nemzeti ébredés fiktív elemei
az Egy magyar nábob adaptációjának tükrében ............................................................... 713
EISEMANN GYÖRGY: Az olvasó mint fordító. Német nyelvű elemek
Jókai és Mikszáth műveiben .............................................................................................. 727
HAJDU PÉTER: Ellőtt puskaporok utolsó durranása vidéki lapok tárcarovatában.
A Mikszáth-szövegek másod-, harmad- stb. közléseiről .................................................. 733
SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY: Megfordított időrend .................................................................... 741
JANKOVICS JÓZSEF: Gyöngyösi István családi irodalomtörténésze: Gyöngyösy László ....... 753
KOSZTOLÁNCZY TIBOR: „egy phalanx”? ..................................................................................... 767
Magyar irodalomtörténet a 20. században ................................................................. 787
SZIGETI LAJOS SÁNDOR: „és bort is tégy elébem! Úgy legyen!” ............................................... 789
KOVÁCS SÁNDOR IVÁN: Szigetvár és a Zrínyiek 19–20. századi irodalmunkban ................... 803

9

Tartalom

KELEVÉZ ÁGNES: Iam mons livescit, nidoque columba quiescit. Filológiai érdekességek
az Új leoninusok kéziratán ............................................................................................... 809
JELENITS ISTVÁN: Miért nagy vers Babits Mihály Miatyánkja? ............................................. 815
KENYERES ZOLTÁN: A rezignáció .............................................................................................. 827
MÁRKUS BÉLA: Bethlen Gábor arcai. Móricz Zsigmond: Erdély ............................................ 831
SAS PÉTER: Egy kolozsvári „dantista”: Dr. Hirschler József pápai prelátus ........................ 845
TAMÁS ATTILA: Illyés Gyula József Attila-élményéről ............................................................ 853
SZŐNYI GYÖRGY ENDRE: Az ezotéria diszkrét bája. Szerb Antal Pendragon legendája
és néhány előképe .............................................................................................................. 861
GÖRÖMBEI ANDRÁS: Az Iszony és az önismeret ....................................................................... 873
TVERDOTA GYÖRGY: Márai Sándor és a népi mozgalom ........................................................ 889
RÓNAY LÁSZLÓ: Márai naplói .................................................................................................. 897
POMOGÁTS BÉLA: Az irodalmi kánonok átrendeződése és Kós Károly ................................... 925
HAFNER ZOLTÁN: Beszélgetés Hubay Miklóssal Balogh Józsefről .......................................... 931
SZÉLES KLÁRA: „Fogok venni magamnak egy ka- / nári sárga inget, hogy
énekelhessek / benne” (Kéziratos, kiadatlan versfüzet 1957–1962-ből) ......................... 939
SÁRKÖZY PÉTER: Laudatio in honorem Imre Kertész ............................................................ 949
KERÉNYI FERENC: Madách és Örkény ...................................................................................... 959
ODORICS FERENC: Antropomorfizmus az értelmezésben, azaz Táj két figurával
– Tandori Dezső verse ..................................................................................................... 963
VERES ANDRÁS: Egy kiadatlan Petri-szöveg: Bibó temetése .................................................. 969
VARGA LÁSZLÓ: A történelmi esszé teherbírása egy Szabó Gyula-kötet alapján ................... 975
BODNÁR GYÖRGY: Kettős tükör: Juhász Ferenc Giordano Brono-eposza .............................. 979
OLASZ SÁNDOR: „Más idő? Más világ?” Az együttlátás és elbizonytalanítás
poétikai változatai az újabb történelmi regényekben ..................................................... 983
BÁNYAI JÁNOS: Változatok (ön)életrajzra. Konrád György újabb könyveiről ...................... 993
Művelődéstörténet, színháztörténet, néprajz ..................................................... 1007
KOVÁCS ZSUZSA: Alexius magyar király és Arese alapításának a legendája ....................... 1009
MONOK ISTVÁN: Magyar diákok olvasmányai hollandiai diákéveik alatt
a 17–18. század fordulóján ............................................................................................ 1025
BENE SÁNDOR: Az ellenállás hermeneutikája (Egy fejezet a Rákóczi-szabadságharc
politikai publicisztikájának történetéből) ........................................................................ 1035
KÓKAY GYÖRGY: A felvilágosodás eszméinek továbbélése a reformkori
katolikus sajtóban ............................................................................................................. 1059
PAJKOSSY GÁBOR: Újabb adatok a reformkori kéziratos országgyűlési tudósítások
történetéhez ....................................................................................................................... 1063

10

Tartalom

KICZENKO JUDIT: Adalékok az 1849-es magyarországi hadjáratban részt vett
orosz tisztek magyarságképéhez .................................................................................... 1071
VÖLGYESI ORSOLYA: Hogyan lett Kuthy Lajos a Budapesti Hírlap szerkesztője? .................. 1095
PETNEKI ÁRON: Arszlánnő a promenádon ........................................................................... 1101
CSÁSZTVAY TÜNDE: Czilinder és borgőzös katzenjammer. Az ivászat kultikus ereje
és lepárlódása a 19. századvégi költészetben ................................................................... 1111
BUZINKAY GÉZA: Egy közéleti fertőtlenítőszer ........................................................................ 1121
SIMON ZSUZSANNA: Kánonok és kanonizálók a huszadik századfordulón.
A Pesti Hírlap népszerű kiadványainak szerepe ............................................................. 1127
KOROMPAY H. JÁNOS: Horváth János Eötvös Collegium-beli tanári jelentéseiből
(1905–1923) ....................................................................................................................... 1141
PINTÉR MÁRTA ZSUZSANNA: Ahol tilos a szerelem. Elizabeth Barrett-Browning élete
magyar színpadon ............................................................................................................ 1151
NAGY ILONA: A népköltési gyűjtemények kiadásáról ............................................................ 1161
ERDÉLYI ZSUZSANNA: Mestereknek mestere… ......................................................................... 1175
Vizuális művészetek ......................................................................................................... 1193
MIKÓ ÁRPÁD: D. O. M. All’antica feliratok és a reneszánsz stílus a Jagelló-kori
Magyarországon ............................................................................................................... 1195
BÉKÉS ENIKŐ: Zoomorfikus arc és antropomorfikus címer kapcsolata Martino Rota
Balassa János-arcképén ................................................................................................. 1207
RADNÓTI SÁNDOR: Eruditus és connoisseur ........................................................................... 1213
MARGÓCSY ISTVÁN: Kép és vers. A romantikus irodalom megjelenése
a kora-reformkori versillusztrációkon ........................................................................... 1225
BÁRDOS JUDIT: Irónia és történelem Eisenstein Októberében ............................................. 1233
DERÉKY PÁL: A hét főbűn naiv-realista ábrázolása. Bécs, II. Paffrathgasse 3. ................... 1239
HAJNÓCZI GÁBOR: A Róma nyílt város magyar szereplője .................................................... 1245
TÜSKÉS GÁBOR: A Magyar Simplicissimus filmen
(Rózsa János–Kardos István: A trombitás, 1978) .......................................................... 1249
Delfinárium ..................................................................................................................... 1271
TAKÁCS LÁSZLÓ: Szamárfülű delfin, avagy auriculas asini quis non habet? ..................... 1273
TÖRÖK LÁSZLÓ: Elferdített elégiák (Válogatás a Janus-elégiák fordítói tévedéseiből
doctissimo litteratori, Ladislao Severino) ...................................................................... 1281
VADAI ISTVÁN: Hét ellen-delfin .............................................................................................. 1293
DÁVID GÁBOR CSABA: Szövegelemzés és fordítás (A Delfinárium margójára) .................... 1295

11

Tartalom

JOLANTA JASTRZĘBSKA: Kis hollandiai delfinológia. Köszöntő levél Szörényi Lászlónak ..... 1303
KABDEBÓ LÓRÁNT: A Szabó Lőrinc-hajsza lélektanához ...................................................... 1307
Irodalomelmélet .............................................................................................................. 1311
PETŐFI S. JÁNOS: Magyar versek szövegrokonsági kapcsolathálói.
Intertextualitás-tipológiai kísérlet ................................................................................ 1313
ANGYALOSI GERGELY: Derrida-rezisztenciák ........................................................................... 1325
BIRCSÁK ANIKÓ: Az ünnep ideje. Kerényi Károly és Gadamer .............................................. 1333
FARAGÓ KORNÉLIA: „Ahogyan a kultúrák beszélnek róla”. Az idegen-tapasztalat
erotikája ......................................................................................................................... 1343
KULCSÁR SZABÓ ERNŐ: A tudás mint a nyelv „befagyasztása” – avagy hozzájárulnak-e
a sztereotípiák a megértéshez? ......................................................................................... 1351
THOMKA BEÁTA: Kulturális és kontextuális narratológia ...................................................... 1371
Történelem .......................................................................................................................... 1377
ÉRSZEGI GÉZA: Jó célra, tudnillik az ország védelmére… Adalék Bakócz Tamásnak
a parasztfelkelésben játszott szerepéhez .......................................................................... 1379
HORN ILDIKÓ: János Zsigmond lengyel tanácsosa, Stanisłas Nieżowski (1520 k.–1573) .... 1387
PÉTER KATALIN: Ad vocem fösvénység. Pénz a jobbágy–földesúr viszonyban
az örökös jobbágyság idején ........................................................................................... 1393
SZABÓ ANDRÁS: A heidelbergi egyetem levéltárának magyar vonatkozású iratai
(1560–1622) ...................................................................................................................... 1413
SZABÓ PÉTER: A Bethlen–Rákóczi-ellentét reprezentációs megnyilatkozásai ...................... 1423
PÁLFFY GÉZA: A Szent Korona és a koronaláda balesete 1638-ban ...................................... 1431
G. ETÉNYI NÓRA: Buda különlegességei. Traktátus a töröktől visszavívott városról .......... 1445
NYERGES JUDIT: Aki még a hóhérra is vigyáz. Gyöngyösi István levélváltása
Rimaszombat városának bíráival ................................................................................... 1455
KÖPECZI BÉLA: Rákóczi fejedelmi címének európai elismerése ............................................. 1457
R. VÁRKONYI ÁGNES: „Ha Indiáig bujdosnak is, visszahozzuk őket”.
II. Rákóczi Ferenc és a jezsuiták néhány kérdése ........................................................... 1463
FENYŐ ISTVÁN: Eötvös József és az osztrák Staatsschrift ....................................................... 1477
CSORBA LÁSZLÓ: A három Menotti és a Keleti-pályaudvar. Az olasz–magyar
kapcsolatok „mellékalakja” – főszerepben ...................................................................... 1483
UJVÁRY GÁBOR: Egy tudós kultúrpolitikus kalandjai Rómában és a magyar
hivatalokban (Gerevich Tibor és a római Magyar Akadémia) ...................................... 1493

12

Tartalom

Köszöntő írások ................................................................................................................. 1519
ALEXA KÁROLY: Hó, présház, telihold .................................................................................. 1521
BITÓ LÁSZLÓ: A szerelem evolúciója .................................................................................... 1525
BOJTÁR ENDRE: Múlt – Jelen – Jövendő. Lírai lapok a litván–magyar
szótár(író) életéből ............................................................................................................ 1533
DÁVIDHÁZI PÉTER: Kedves Laci! .......................................................................................... 1535
ERDEŐS LEVENTE: Villalátogatók ......................................................................................... 1537
ESTERHÁZY PÉTER: Aki ......................................................................................................... 1545
GERGELY ANDRÁS: Filosz a rezidencián .................................................................................. 1547
GÓZON ÁKOS: A tudós és az elektronikus média .................................................................... 1557
GYŐRI ENIKŐ: Amikor tényleg a nagykövet mozgatja a nagy követ… ................................. 1561
HORVÁTH KRISZTINA–MOHL GYÖRGYI: Gárdonyi Géza: Göre Gábor bíró: A pesti úr
(harmadik eresztés) – részlet .......................................................................................... 1563
KÁLMÁN C. GYÖRGY: Emlékkönyvbe. Egy diák jegyzetei Szörényi tanár úr órájáról .......... 1567
KÁNTOR LAJOS: Bővebb tájékoztatás: Szörényi Lászlótól .................................................. 1569
KŐSZEGHY PÉTER: Az út (Fotóalbum) ...................................................................................... 1573
KULCSÁR PÉTER: Opponensi vélemény Szörényi László Philologia Hungarolatina
című akadémiai doktori értekezéséről ............................................................................. 1583
POLCZ ALAINE: Szörényi László hatvanéves? ......................................................................... 1589
SZAKÁLY SÁNDOR: Ismerem? .................................................................................................... 1591
SZŐNYI ZSUZSA: Menekülésünk története ............................................................................... 1595
ZALÁN TIBOR: Szörényi-emlékfragmentumok (minden magyarázat és tanulság
– vagy annak levonása – nélkül, ahogy egy vasárnap délelőtt eszembe jutott) .......... 1605
Szépirodalmi és művészeti alkotások ........................................................................ 1609
AMBRUS LAJOS: A karakói csata ............................................................................................. 1611
FERENCZI FISCHER LÁSZLÓ: Szörényi Lászlónak ..................................................................... 1625
KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ: Egy betűjelpár feloldása. A hatvanéves Szörényi László
köszöntése ......................................................................................................................... 1627
MÁRTON LÁSZLÓ: Jegyzetlapok a Testvériség-trilógiához .................................................... 1639
MEZEI MÁRTA (Közzéteszi): Füstölgések a pipa körül. Kazinczy Ferenc
kétes hitelű levele Dessewffy Józsefnek ........................................................................... 1645
MOHAI V. LAJOS: Séták Tinával (Emléknapló, május elsejék) .............................................. 1649
MÓSER ZOLTÁN: Balassi-triptichon ......................................................................................... 1661
NYAKAS-PAP SÁNDOR: ŐSZ-szé illó NYÁR ............................................................................... 1669
SZEPESI ATTILA: Maszkajáték ................................................................................................ 1671

13

Tartalom

SZŐCS GÉZA: Mihály, József, Sándor, János, Endre, Attila és a nők .................................... 1673
ÚJVÁRY AURÓRA: A műtő (Ami a Tájak, az én tájaim ciklusból kimaradt) ........................ 1677
VIRÁGH LÁSZLÓ: Madrigale ungherese (Balassi Bálint: Mikoron kirepül lélek
beteg testbűl…) .................................................................................................................. 1681

VILÁGIRODALOM

TAR IBOLYA
Et(iam) sic itur ad astra
Irónia és fantasztikum az ókomédiában és a menipposzi szatírában
A fantasztikus és a részben hozzá kapcsolódó utópikus változatos formákban jelenik meg
a görög és római irodalomban. Ezek közül csupán néhánnyal szeretnék e helyt foglalkozni; a mesét, a mítoszt, illetve az ezekben megjelenő fantasztikusat nem taglalom. Ha szűkebben határozzuk meg a fantasztikumot, a fent említett elbeszélő formák s mellettük a
legenda sem tartozik a fantasztikus irodalomhoz. Ezek világa ugyanis koherens, a reális
és az irreális nem különül el bennük; ami pedig a mítoszt és a legendát illeti, közönségük
mindaddig elhiszi a bennük foglaltakat, míg a vallás részben hozzájuk kapcsolódva jelenik
meg. Fantasztikus (fantasztikum) alatt tehát azt a megjelenési formát értjük, melyben a
reális és az irreális egymás ellentéteként jelenik meg, melyben ez az ellentétpár nem alkot
koherens világot, s melynek irreális ábrázolása és megjelenítése nem indít allegorikus
értelmezésre, illetve az olvasó (vagy néző stb.) – ahogyan Todorov1 írja – ellenáll az
allegorikus értelmezésnek.
De ha nem foglalkozunk a mítosszal és a mesével, egyáltalán hol jelenik még meg a
fantasztikum az antik irodalomban? Felbukkan az ión logográfiában, ahol a kevésbé
ismerős területek leírását fantasztikus elemekkel egészítették ki; a Nagy Sándorról szóló
történetírásban, ahol például az indiai expedíció leírását több historiográfus is fantasztikus elemekkel bővítette; továbbá az utópikus irodalomban, mint például Iambulosz
Napállamában vagy a kiemelkedő személyiségek életleírásaiban, mint például Iamblikhosz Püthagorasz életéről2 szóló munkájában. A görög szerelmi regény és előzménye,
a milétoszi novella szintén számos fantasztikus elemet tartalmaz. A történetírás és az
életrajz fentebb említett műfajában a fantasztikus elemek az elbeszélést színezik, ennek
1
2

„…il importe que le lecteur adopte une certaine attitude à l’ égarde du texte: il refusera
aussi bien l’interprétation allégorique que l’ interprétation „poétique”. Tz. TODOROV,
Introduction à la littérature fantastique, Paris, Du Seuil, 1970, 38.
Csupán egy kiragadott példa: Püthagorasz egyik combja aranyból van, ami isteni lényére
utal.

17

Tar Ibolya

hátterében felfedezhetjük a pontos ismeretek hiányát, illetve az ábrázolt személyiség
jelentőségének fokozására szolgáló törekvést. A fantasztikum utópiában betöltött szerepe
teljesen magától értetődő. A szerelmi regényekben pedig a fantasztikus elemek a szerelmesek emberi mértéket felülmúló szerelmét és tulajdonságait hivatottak hangsúlyozni:
ennek megfelelően tehát itt nem színező tényezők, hanem szorosan a műfaj lényegéhez
tartoznak. Kivételt képez Longosz pasztorális szerelmi regénye, a Daphnisz és Khloé.
Valamennyi eddig felsorolt műfajban a fantasztikumhoz komoly hangvétel társul. Az
antik irodalomban még két műfajban jelenik meg a fantasztikum: a szatíra egy sajátos
ágában, a menipposzi szatírában és az arisztophanészi ókomédiában. Arisztophanész és
a menipposzi szatíra sokkal közelebb áll egymáshoz, mint például Arisztophanész és
Menandrosz, az újkomédia képviselője. Menandroszról így írt egyik antik értelmezője:
Nem tudom, hogy Menandrosz utánozta-e az életet, vagy az élet Menandroszt. Arisztophanészről nem alakult ki az a vélemény, hogy az életet utánozta volna – ez is közvetett
bizonyíték lehet arra, hogy más volt a szemléletmódja, s mások voltak ábrázoló eszközei.
Ezen eszközök közül most csupán a fantasztikumot ragadjuk ki.
A fantasztikum kétféle módon jelenik meg Arisztophanész komédiáiban: részletként,
mint amilyen a darazsak, a békák vagy a felhők kórusa a hasonló című darabokban, avagy
az egész cselekményt meghatározó alapvető motívumként, például a Madarakban vagy
a Békében. (Valamiféle utópikus színezet, mely ironikus fikcióként jelenik meg, az
ókomédiára és a menipposzi szatírára is jellemző – ez a mindkét műfajban felelhető
repülési fantáziákra is érvényes.3)
Az ókomédia korában még lehet szabadon szólni; Arisztophanész az athéni demokrácia gyermeke, bár alkotó periódusa már ennek hanyatló szakaszára esik, de még megvan az onomasi komódein (valakit név szerint kigúnyolni, nevetségessé tenni) lehetősége.
Mire jó hát eme feltételek közt a fantasztikum, ha amúgy is leplezetlenül ki lehet mondani
mindent? Összességében nézve a társadalmi vagy politikai kérdések Arisztophanésznál
nem jelennek meg önállóan,4 az ironikus-fantasztikus elemek természetesen hordozhatnak ilyen tartalmat, de egyúttal a komikus hatás lényegéhez is hozzátartoznak. Reinhardt

3

4

A szatirikus és az utópikus hangvétel a későbbi korok irodalmában is egymással szemben
vagy egymást kiegészítve jelenik meg. Lásd ehhez B. C. ELLIOTT, The Shape of Utopia.
Studies in a Literary Genre, Chicago, 1970; H. SWOBODA, Utopia. Geschichte der Sehnsucht
nach einer besseren Welt, Wien, 1972; I. HENTSCH, Semiotik des Erzählens. Studien zum
satirischen Roman des 20. Jahrhunderts, München, 1975; N. FRYE, Anatomy of Criticism,
Princeton 1957, 232–236, 308–312. – A repülési fantáziákhoz lásd K. LUCK-HUYSE, Der
Traum vom Fliegen in der Antike. Palingenesia LXII, Stuttgart, F. Steiner Verlag, 1997.
– Az utopikus a menipposzi szatírában témájához lásd W. VON KOPPENFELS, Mundus alter
et idem. Utopiefiktion und menippeische Satire, Poetica, 13, 1981, 16–66.
P. HAENDEL, Formen und Darstellungsweisen in der aristophanischen Komödie, Heidelberg, 1963, 332.

18

Et(iam) sic itur ad astra: Irónia és fantasztikum az ókomédiában és a menipposzi szatírában

szerint a többértelműség és a sokféleség épp az arisztophanészi komédia klasszikus jellemzője.5 Reinhardt három dolgot emel ki Arisztophanésznál: a reálisat, a reálison túlit
és a politikumot, ezeket azonban csak a reális és a fantasztikus, az aktuális tréfa és az
athéni eszme egységéből kiindulva lehet szerinte valamennyire megérteni.6
Arisztophanész Béke című komédiájának, melyet a Kr. e. 421-es dionüsziára írt, az
athéniek és spártaiak közt ugyanekkor megkötött béke adta aktualitását. A darab kezdetén két agyonhajszolt rabszolga jelenik meg, akiknek az a feladata, hogy uruk, Trügaiosz
óriási ganajtúróbogarát élelemmel lássák el, ugyanis a ganajtúró Trügaiosz „paripája”,
melyen az égbe akar szállni, hogy megkérdezze Zeuszt, mi a szándéka a háború kínozta
görögökkel kapcsolatban. Trügaiosz el is éri célját, és tárgyalásokba bocsátkozik Hermésszel. Az égben nem túl rózsás a helyzet, mert az istenek az örökös háborúskodás miatt
a magasabb régiókba húzódtak vissza, s így Polemosz (beszélő név: harc, viszály) szabadon garázdálkodhat. Be is zárta a béke istennőjét, Eirénét egy barlangba, most pedig a
görög városokat akarja egy mozsártörővel péppé zúzni. Trügaiosz meglesi Polemoszt.
Utóbbi szolgája szerencsére nem tud urának mozsártörőt szerezni, így hát újat kell csináltatnia. Trügaiosz kihasználja az alkalmat, odahívja a görögöket, megnyeri tervének az
aggodalmaskodó és bizonytalan Hermészt, s megszervezi Eiréné kiszabadítását, akit kötelekkel húznak ki a barlangból. Trügaiosz tehát Eirénével együtt térhet vissza a földre,
de nem a ganajtúró bogár hátán távozik (az istenek ugyanis nem akarják újra viszontlátni), hanem egy ösvényen megy le, melyet Hermész mutat meg neki. A cselekmény a földön folytatódik tovább – dicsérik a békés vidéki életet, Trügaiosz pedig megházasodik.
A politikum egyértelmű hatással volt erre a komédiára, hiszen épp a háború által
leginkább sújtott parasztok voltak a békegondolat legerőteljesebb hordozói. A darab alaphelyzete viszont teljes egészében fantasztikus, kezdve a ganajtúró bogáron egészen a barlangból kötelekkel kihúzott Eirénéig, egyszersmind komikus is, s az ironikus elemek sem
hiányoznak.
Az irónia a komikus sajátos formája. A szokásos definíció szerint az ironikus megnyilvánulásokban (vagy helyzetekben) a dolgokat azok ellentétével fejezik ki. A késő antik
retorika felfogása szerint ez azt jelenti, hogy az ellentétet a forma avagy a tartalom síkján
jelenítik meg. Utóbbi esetben a kifejtett tartalom ellentétes azzal, amit valójában gondol
a szerző. Amennyiben drámai alkotásról van szó, itt a közönség „közreműködésével”
értelmeződik az ironikus szándék.
5

6

„Seit der Romantik hat sich die Aristophanische Komödie in so vielen Teilansichten
dargeboten, als Literaturgroteske, als Märchenkomödie, als satirischer Mummenschanz,
als Hanswurstiade eines göttlich souveränen Geistes, als politisches Propagandainstrument, als Narrenstreit, als attische Festnacht, als Entbindung dionysischer Urmächte …,
dass es heutzutage weiser scheint, ihre vielfältige, aus Widerstrebendem gefügte Einheit
als das eigntümlich Klassische … an ihr anschauend hinzunehmen…” K. REINHARDT, Aristophanes und Athen = Tradition und Geist, Göttingen 1960, 257 skk.
REINHARDT, i. h.

19

Tar Ibolya

Arisztophanész Béke című komédiájában mi az, ami a kimondottak ellentéte? A béke
visszahódítása önmagában véve komoly gondolat, sőt, akár emelkedettnek is nevezhetjük. A béke újra való megteremtését tehát nagyon is komolyan gondolja a komédiaíró, de
ha az igazságot nevetve mondják ki, az gyakran hatásosabb. Arisztophanész kettős játékot
művel az óriás ganajtúróbogárral: az előbb említettek mellett a kortárs néző számára egyértelmű lehetett, hogy ez egyszersmind Euripidész Bellerophontész című tragédiájának
paródiája, amelyben a Pegazus száll az égbe. A fantasztikus képpel Arisztophanész tehát
az ismert mítosz ellenpárját teremtette meg. A tradícióval való játék egyébként a menipposzi szatírában is döntő tényező.
A Békákban Héraklész alvilági utazásának ellenpárját teremtette meg a komédiaíró.
A főhős ugyan Arisztophanésznál is isten, Dionüszosz, de a szerepcserét csaknem abszurdnak nevezhetjük; Dionüszosz ugyanis Héraklész öltözékében száll alá – félve és
remegve - az alvilágba, hogy felhozza az élők sorából nem sokkal azelőtt távozott Euripidészt, mert mint színpadi istenség Dionüszosz nem tud meglenni nélküle.
Vajon Arisztophanész nevetségessé akarja tenni a vallást és az istenek világát? Kétségkívül nem csekély dolog, amit az istenekkel kapcsolatban megenged magának. A csúcs
talán éppen Dionüszosz alakja, aki az alvilágban félelmében egy pap széke mögé rejtőzik.
A nagy vallástörténész, Nilsson szerint ez a vallásos érzület hanyatlását jelenti. Azonban
a kézzel fogható valláskritika és a vallással kapcsolatos kételyek ellenére sem feltétlenül
ez a helyzet. A népi vallásban például az istenekről szóló durva tréfálkozás összeegyeztethető volt a hittel. Mielőtt megítélnénk a helyzetet, vizsgáljunk meg egy másik
komédiát is, a Madarakat. Ebben a darabban a legmerészebb fantasztikum és a finom
költőiség egymás mellett jelenik meg, ahogyan Lesky mondja.7
A darabban két athéni fickó elhatározza, hogy polgártársaik pereskedési dühe miatt
kivándorol. Egy madárnál (egy búbos bankánál) érdeklődnek afelől, hol tudnának olyan
várost találni, ahol nyugalomban és örömök közepette lehet élni. (Épp a darab megírása
idején zajlott Alkibiadész szicíliai hadjárata.) A madár megválasztása szerencsés, ugyanis
ő volt korábban Téreusz király. A két fickónak azonban egyik ajánlat sem tetszik, végül
egyiküknek az az ötlete támad, hogy maguknak a madaraknak kellene államot alapítaniuk, s így ki tudnák éheztetni az isteneket, akik ezután kezelhetővé válnának. A madarak
kórusa ellenségnek tartja az embereket, a búbos bankát pedig árulónak, végül azonban
a kórust is sikerül megnyerni a madárállam gondolatának. A két athéninek madárrá kell
változnia, majd megalakul a Felhőkakukkország. (Közben az emberek közül többen is
szeretnének madárrá változni.) Az istenekkel való tárgyalások eredményeképpen Zeusznak le kell mondania Baszileiáról, a világ feletti uralom megtestesítőjéről, akit a két valahai fickó egyike vesz el feleségül. Az istenek a Baszileiáról való lemondás árán továbbra
is megkapják az áldozati adományokat.
7

A. LESKY, Geschichte der Griechischen Literatur, DTV München, 1993, 494.

20

Et(iam) sic itur ad astra: Irónia és fantasztikum az ókomédiában és a menipposzi szatírában

Mire utal itt Arisztophanész? Az istenek az emberektől függenek. Vajon továbbra is
tisztelni kell őket? – Ezt a kérdést teszi fel burkoltan a komédiaíró, egyszersmind azonban
a korabeli valláskritikát is kigúnyolja. Végső soron azonban a görög vallás nem dogmatikus jellege a népi tréfálkozást és a kritikát is lehetővé tette.8 Arisztophanész nem veszi
komolyan az isteneket, létezésüket azonban nem tagadja. Kívülről szemléli őket, mint
később Lukianosz, de a világ teljességéhez az istenek is hozzátartoznak a maguk emberi
gyengeségeivel.
Nem minden fantasztikummal kapcsolatos ötletnek Arisztophanész az atyja: vannak
ikonográfiai párhuzamaink is, korábbi fekete alakos vázákon láthatunk afféle madárvagy darázs-kórust, vagy éppenséggel a Lovagok kórusa is szerepel (emberek lómaszkkal
a fejükön, hátukon egy másik alak ül). Az ötlet tehát adott volt, Arisztophanész azonban
új tartalommal töltötte meg.
A görög vallás lényegéhez tartozott, hogy mintegy megengedte a maga kívülről való
szemlélését. Ez egyszersmind azt jelenti, hogy nem csupán a vallást, hanem a világot is
megfelelő távolságtartással lehetett szemlélni; ez a világszemlélet az egészet akarja átfogni, de nem akar az egész helyébe lépni. Arisztophanészt sosem vádolták meg istentelenséggel.
Lukianosz komolyan veszi az istenekkel kapcsolatos történeteket. Travesztiáiban ezek
pontosabban jelennek meg, mint Arisztophanész komédiáiban (gondoljunk Dionüszosz
alakjára!). Ez annyit jelent, hogy a görög mitológia szimbólumrendszere még mindig
megfelelő közeg arra, hogy Lukianosz ezen keresztül beszélhessen a maga világáról. Ha
a vallást vesszük szemügyre, nincs különbség Homérosz és Lukianosz istenei között,
azonban a külvilág megváltozott, s ebben az új összefüggésben az istenek is másképp értelmezhetők. Lukianosz istentörténetei, noha pontosan megfelelnek a mítoszok ismert
formáinak, teljességgel mássá váltak: mindennapivá, s így minden kicsinyesebb módon,
emberközelibben jelenik meg. Lukianosz maga is úgy viselkedik, mint egyik alakja,
Mómosz, a tagadás és a gúny megszemélyesítője: mindent és mindenkit mer bírálni, gondolatait nyíltan kifejezésre juttatja, sem félelemből, sem udvariasságból nem leplezi véleményét. Feltehetnénk a kérdést, vajon Lukianosz kortársait megbotránkoztatták-e ezek
az istentörténetek. A műveltek valószínűleg felfedezték a bennük rejlő filantrópiát. A nagyon is emberi istentörténetek emberi bűnökről szólnak, olyanokról, melyek ütköznek
az emberek által alkotott törvényekkel, de épp ezek teszik emberibbé az életet. A tökéletességet az isteneknél sem lehet elviselni – ezt már Homérosz is tudta. Ahhoz, hogy az
embernek joga legyen ezekhez a bűnökhöz, szüntelenül küzdeni kell az álszentség és a
konvenciók ellen. A tökéletességet követelő álerkölcsösség elfordul az embertől, nem
8 RITOÓK ZS. szerint ebben a komédiában Arisztophanész már túllép a népi tréfálkozás
elfogadott szintjén. RITOÓK ZS.– SARKADY J. – SZILÁGY J. GY., A görög kultúra aranykora,
Bp., 1968, 565.

21

Tar Ibolya

más, mint apanthrópia, mely – amint Trencsényi-Waldapfel rámutatott9 – kulcsfogalomként szolgálhat Lukianosz megértéséhez. Mily szép is lene az ember, ha ember lenne
– Menandrosz eme parafrazeált szentenciája lehetne Lukianosz történeteinek vezérmotívuma. Lukianosz mindent leleplez: az életet betöltő hazugságokat, a hamis értékeket,
akár filozófusok, akár hadvezérek, akár atléták képviselik is ezeket. Az istenekről szóló
történetek mellett főként fantasztikus dialógusaiból lehet ezt kiolvasni. Minthogy e
dialógusok egyik fő alakja Menipposz, melyekben a repülés motívuma is meghatározó,
Helm megpróbált belőlük az elveszett menipposzi szatírákra következtetni.10 Bár újabban
vitatják, hogy Lukianoszt közvetlenül le lehetne vezetni Meniposzból, annyi mégis bizonyos, hogy a menipposzi szatíra Menipposztól Varrón és Senecán át Lukianoszig ívelő
műfajára a rendkívül változatos motívum- és formakincs jellemző, melyet a szerzők a
megmerevedett intézményekről és világnézetről szóló szellemes és fantasztikus elemekkel
dúsított bírálat szolgálatába állítanak. A műfajra a cinikus filozófiai iskola is hatással volt.
A menipposzi szatírákat célzatuk és a fiktív eszközök komikus fantasztikuma az ókomédia
követőjévé teszi. A fikció ironikus formában jelenik meg. A menipposzi szatíra egyfajta
imaginárius világot ábrázol, amely vagy radikálisan elüt a reálistól, vagy pedig sajátos
módon áthatja azt. A reálisból az imaginárius világba való átmenet az ábrázolásban tudatosan nem lepleződik el, felismerhető az olvasó számára. Ez nem is történhet másképp,
hiszen az imaginárius világ a reális horizontján jelenik meg. Ha pedig az ábrázolás az
imagináriusra összpontosít, ezt mindig a reális világra vonatkoztatva teszi meg. Másfelől
az ábrázolás szükségszerűen a fikcióhoz kapcsolódik, hiszen ebből ered. A téren és időn
keresztül vezető fantasztikus utazásban (a repülés is ebbe a kategóriába tartozik) – a reális és imaginárius világ határán – már komolyabb, utópisztikus formájában is (Hekataiosz, Euhémerosz, Iambulosz) benne rejlett az ironikusban vagy parodisztikusban való
feloldódás lehetősége. Ez például Lukianosz Ikaromenipposzában vagy az Igaz történetekben realizálódott, mely művek egyúttal az utópikus műfaj paródiái is. A különféle
műfajok parodizálása szintén lényeges elem a menipposzi szatírában.
9 TRENCSÉNYI-WALDAPFEL I., Lukianos környezetéhez = Vallástörténeti tanulmányok, Bp.,
1959, 358-375.
10 R. HELM, Lucian und Menipp, Leipzig/Berlin, 1906; Nachdr.: Hildesheim 1967;
Lukianoszhoz lásd még J. BOMPAIRE, Lucien écrivain, Imitation et Création. Paris, 1958;
CH. ROBINSON, Lucian, Duckworth London, 1979; E. P. KIRK, Menippean Satire. An annotated Catalogue of Texts and Criticism, New York, 1980; E. COERTNEY, Parody and Allusion in Menippean Satire, Philologus, 106, 1962, 86–100; H. K. RIIKONEN, Menippean
Satire as Literary Genre, Helsinki, 1987; I. TRENCSÉNYI-WALDAPFEL, o.c.; J. GY SZILÁGYI,
Lukianosz = Lukianosz, Bp., 1974, 715–789. – A fiktív és a fikció elméletének problematikájáról lásd D. HENRICH–W. ISER (edd.), Funtionen des Fiktiven, München 1983, kül.
153–224, 277–330. – M. M. BAHTYINra is utalnunk kell, aki rámutatott arra, hogy a karnevalisztikus kultúra előzményei közt ott van a menipposzi szatíra is. Lásd Problemü poetyiki
Dostojevszkovo, Moszkva, 19291, 19632,150–162. – Bahtyin és azok, akik az újkori menipposzi szatírával foglalkoznak, természetesen kitágították a menipposzi szatíra fogalmát.

22

Et(iam) sic itur ad astra: Irónia és fantasztikum az ókomédiában és a menipposzi szatírában

A menipposzi szatíra relativisztikus világnézetet tükröz, s csupa szkepszis mindennel szemben. Az ábrázolt helyzeteket, a cselekményt többnyire metaforikusan kell értelmezni, mert a műfaj, sajátságaiból adódóan, inkább az általános szellemi hozzáállást,
mint az individuumokat igyekszik megfesteni. A mítoszokat, az egyes motívumokat
(istenek gyűlése, leszállás az alvilágba, lélekvándorlás, filozófus-lakoma) a „komoly”
irodalomból kölcsönzi a menipposzi szatíra, s ugyanez érvényes retorikájára és narrációjára is. A törvényszéki beszéd, a platóni dialógus, az enkomion Lukianosznál is
megjelenik.
Az Ikaromenipposz című dialógus Menipposz-alakja bizonyos távolságtartással szemléli a világot. Ez szó szerinti értelemben is így van a fantasztikumnak köszönhetően:
Menipposz, ahogyan barátjának meséli, személyesen járt az égben Zeusznál. A repüléshez
Daidalosz ötletét használta fel: szárnyakat szerzett, mégpedig valódi madárszárnyakat,
ugyanis Ikarosz tragikus esete miatt tartott a mesterségesektől. Az egyik szárnyat egy
hatalmas sasról, a másikat egy szintén óriási keselyűről vágta le. Ezek segítségével először
a holdon kötött ki, ahonnan meg tudta szemlélni, mit művelnek az emberek. Látta a házasságtörőket, a gyilkosokat, a pereskedőket, a rablókat, az áldozatok bemutatóit, mindenkit egy időben. A holdról nézve azonban mindennek más dimenziója lett, a háborúk,
a különféle pereskedések mind nevetségesen hatottak. A holdról tovább röpült, az olümposzi istenekhez, ahol Zeusz kérdezte ki. Menipposz tapasztalata szerint a főisten már
nem mindentudó istenség, inkább egy pletykaéhes nőre hasonlít, s nem tud uralkodni
magán: megkérdezi Menipposzt, mi az emberek véleménye róla. Menipposzt ezután egy
sajátos szerkezethez vezetik, egy csőrendszerhez, melyben minden csőnek fedele van. Ha
Zeusz felemeli valamelyik fedelet, meg tudja hallgatni az emberek imáit. A következő napon Zeusz összehívja az istenek tanácsát, ahol előadja, milyen veszélyt jelentenek a
filozófusok (Lukianosz szarkasztikusan festi le a különböző filozófiai iskolákat) az isteneknek szóló áldozati adományokat illetően. A gyűlés bosszút kiált, Zeusz szavai alapján
ez majd teljesedésbe is megy. A szabadgondolkozó Menipposzt viszont nem akarják többet az égben látni, így hát Hermész – immár szárnyak nélkül – visszaviszi a földre.
A történet feltűnő rokonságot mutat Trügaiosz utazásával: Menipposz és Trügaiosz is
saját erejéből jutott fel az égbe, mindkettőjüket Hermész vezette vissza a földre. Arisztophanész Euripidészt parodizálta, a lukianoszi repülés-történet allúzió mindkettőre. Az
Ikaromenipposz játék a tradícióval, egyszersmind a fantasztikum eszközével az emberi
és isteni világ ironikus ábrázolása, ahol minden kifordítottan jelenik meg: a főisten tulajdonságai az istenek emberi gyengeségeiről árulkodnak.
Lukianosz művei közül az Igaz történeteknek volt a legmesszebbre mutató hatása.
A mű mint voyage imaginaire több későbbi alkotással is rokonságot mutat: Thomas
Morus Utópiájával, Rabelais, Swift, Cyrano di Bergerac műveivel, s a sort még folytatni
lehetne. Az Igaz történetekben Lukianosz Photios bizánci patriarcha (820-891) szerint
Antoniosz Diogenész A Thulén túli csodák c. művét parodizálja. Minthogy ez az elbeszélés
nem maradt ránk, nem tudjuk megállapítani, mennyire hatott Antoniosz Diogenész Lu-

23

Tar Ibolya

kianoszra. Photiosz szerint bizonyos párhuzamokat fel lehet fedezni. A mi szempontunkból azonban nem is annyira lényeges, ki volt a forrás. Lukianosz műve ugyanis sokkal
inkább általában véve a korabeli propagandisztikus történetírás paródiája, fantasztikumba öltöztetve. A történeti ábrázolások látszólagos, adatokra támaszkodó korrektségén
ironizál. A boldogok szigetein Lukianosz szerint 365 vízforrás, 365 mézforrás, 500
mirhaforrás, 7 tejfolyó, 8 borfolyó van. Minden egyes elem abszurdabb, mint az előző, az
ironikus effektust a leírás adatszerű komolysága eredményezi.
Az Igaz történetek annak a fizetett publicisztikának a leleplezése, melyben Rómát
még mindig teljes ragyogásában ábrázolják. A nap és a hold küzdelmének ábrázolásában
az olvasó felfedezheti a mindenkori hódító háborúk modelljét, legyen az a peloponnészoszi – ahogyan többnyire interpretálják vagy a Róma és a parthusok közti háború.
Lukianosz itt is megmutatja azt a látszatvilágot, mely mögött ott rejlik a sokkal sötétebb
valóság. A régi paideia eszméjét, melyet a rómaiak humanitasnak neveztek, kell újra
életre hívni, csak ez segíthet a valódi világgal való megbirkózásban – ez Lukianosz fantasztikus köntösbe öltöztetett iróniájának üzenete.

24

CSIRKÉS FERENC PÉTER – KOVÁCS HAJNALKA – SUDÁR BALÁZS
Részlet Dzsalál ad-Dín Rúmí Masznavíjából

Dzsalál ad-Dín Rúmí, teljes nevén Dzsalál ad-Dín Rúmí b. Bahá ad-Dín Szultán al-cUlamá
Valad b. Huszajn b. Ahmad Katíbí – vagy ahogy életében is emlegették: Mavláná ’a mi
Urunk’1 – minden kétséget kizárólag az iszlám világ egyik legnagyobb hatású szúfi – misztikus – költője volt. 1207-ben született a ma Afganisztán területén található Balhban, ami
akkoriban a Hvárezmi Birodalomhoz tartozott. Atyja, Bahá ad-Dín udvari hittudós volt.
Balhból valószínűleg a növekvő mongol veszély miatt távozott családjával együtt valamikor az 1210-es évek első felében. Hosszú, évekig tartó vándorlás után érkeztek Anatóliába;
Konya városában telepedtek le, s Dzsalál ad-Dín itt halt meg 1285-ben.
Első mestere Szajjid Burhán ad-Dín, apja egyik korábbi tanítványa volt. Ennek halála
után éri azonban a legfőbb misztikus inspiráció: 1244-ben találkozik a vándorló dervis
Samsz-i Tabrízíval, akinek nemcsak tanítványául szegődik, de lírai költeményeiben az ő
nevét használja költői álnévként. Ő vezeti be az isteni szeretet, szerelem tanításaiba, mellette éli át az Istennel való egyesülés extatikus élményét; továbbá az ő hatására Mavláná
a vallási kötelességek gyakorlásáról, azaz az immár külsődlegesnek mondott vallásosságról a belső élményre, hitre helyezi a hangsúlyt. Saját tanítványai azonban nem nézik jó
szemmel a Samsz kedvéért őket elhanyagoló mester eme kapcsolatát, s ezért Samszot
meggyilkolják.2
Mavláná halála után fia, Szultán Valad a hajdani tanítványokat renddé szervezte, mely
alapítója után mavlaví – törökösen: mevlevi – néven terjedt el. A keringő dervisek szoros
kapcsolatokat alakítottak ki az oszmán elittel (több szultán is csatlakozott hozzájuk), a Birodalom határait azonban soha sem lépték át. Virágkorukban mintegy száz rendházat
tartottak fenn. A rend Törökországban csak 1925-ig működött, amikor a többi renddel

1
2

F. de JONG, D. S. MARGOLIOUTH, ’Mawlawiyya’ = The Encyclopaedia of the Islam (New Edition),
Leiden, 1991, vol. VI, 883–889. Az életére vonatkozó legfőbb forrás: SAMSZ AD-DÍN AHMAD ALAFLÁKÍ AL-CÁRIFÍ, Manáqib al-cárifín, szerk. Tahsin YAZICI, Ankara, Türk Tarih Kurumu, 1959.
Utóda először Szaláh ad-Dín Zarkúb volt, akit Huszám ad-Dín Cselebi, Karím ad-Dín Bektemür,
végül Mavláná fia, Szultán Valad követett.

25

Csirkés Ferenc Péter – Kovács Hajnalka – Sudár Balázs

együtt betiltották, vagyonát konfiskálták. A mavlavíjja azonban ma is létezik, bár leginkább turisztikai látványosságként találkozhatunk vele.
Mavláná tanításai a hódoltság idején hazánkat is elérték; a XVII. században pedig maga
a rend is megtelepedett Pécs városában. A Jakováli Haszan pasa által alapított kolostor
erejét mutatja, hogy utolsó sejhje idővel az egyik legjelentősebb isztambuli rendház főnöke lett.3 Mavlánához – egyetemes emberi értékein túl – ily módon is közünk van: tanításai jelen voltak és hatottak a hódoltságban is, így a magyar múlt részévé is váltak.
Mindezek fényében eléggé különös, hogy Rúmí munkásságáról igen keveset lehet magyarul olvasni. Alig egy-két versét, négysorosát ültették át magyarra.4 Jelen fordítás a Mester
legnagyobb művéből, a Masznavíból egy rövid részlet, alig több, mint a mű századrésze.5
A masznaví szó maga elbeszélő költeményt jelent. Különféle válfajai léteztek: beszélünk hősi, romantikus, filozofikus, vallásos masznavíkról. Páros rímelés jellemző rájuk,
amely így lehetőséget teremt a szinte végtelen terjedelemre is. Rúmí előzményének számítanak a műfaj olyan nagyjai mint Szanáí, Attár vagy Nizámí Gandzsaví. Mavláná munkájának teljes címe Masznaví-ji macnaví („A belső értelmek masznavíja”), általában
azonban röviden „Masznaví”-ként említik, mintegy a masznaví műfaj par excellence példájának, betetőzésének tartva.6 A munkát óriási nimbusz övezi az egész iszlám világban,
melyet sokak szerint csak a Korán múl felül. Rendkívül gazdag kommentár-irodalom is
kapcsolódik hozzá.
3

4

5

6

SUDÁR Balázs, Ki volt Jakováli haszan pasa? Pécsi Szemle, 9(2006), 1, 27–34. ÁGOSTON Gábor,
Muszlim hitélet és művelődés a Dunántúlon a 16–17. században. = Tanulmányok a török hódoltság és a felszabadító háborúk történetéből: A szigetvári történész konferencia előadásai
a város és a vár felszabadításának 300. évfordulóján, szerk. SZITA László, Pécs, 1993, 285–
286.
Az utóbbi időben azonban Magyarországon is megélénkült az érdeklődés az iszlám misztikus
tanai irányában; Erdélyben egy válogatás jelent meg Mavláná négysoros verseiből: RÚMÍ, Mint
a felhő, mint a szél (Százharminchat rubá’í), ford., vál. NAGY Imola, Marosvásárhely, Mentor
Kiadó, 2003,
A Masznavín kívül legjelentősebb műve a már említett Díván: Kulliját-i Samsz já Díván-i kabír,
szerk. BADÍC AL-ZAMÁN FURÚZANFAR, Teherán, 1336. – Jó, angol fordítással kísért válogatás: R. A.
NICHOLSON, Selected Poems from the Dīvāni Shamsi Tabrīz, Cambridge, 1898. – Mondásait a
Fíhi má fíh című gyűjtemény tartalmazza: R. A. NICHOLSON, The Table-Talk of Jalalu’ddin Rumi
= Centenary Supplement to the Journal of the Royal Asiatic Society, 1924, 1–8. Hét összegyűjtött szentbeszédet, elmélkedést tartalmaz az ennek megfelelő című Maváciz madzsálisz-i
szabca, kiad. Ahmet Remzi AKYÜREK, ford. Rizeli Hasan EFENDI-OĞLU, İstanbul, 1937. – Ismertek
még levelei: Maktūbāt: Mevlânâ’nın mektupları, kiad. Ahmet Remzi AKYÜREK, İstanbul, 1937;
ismerteti még Mehmed ŞEREFEDDIN YALTKAYA, Türkiyat Mecmuası, 1939, VI, 323–345.
A mű teljes és mindeddig legjobb kritikai kiadása: R. A. NICHOLSON, The Mathnawí of Jaláluddín
Rúmí, 1925 (8 kötet kommentárral). Öt kéziratot használt, melyek közül három tartalmazza a
teljes művet. Az első kötet bevezetője alapján a Masznaví európai fordításai: létezett egy Nicholson által ismert korai fordítás, mely a tudományos mércének nem igazán felel meg, inkább
csak irodalomtörténeti kuriozitással bír, amit egy bizonyos Jacques de Wallenbourg (1763–

26

Részlet Dzsalál ad-Dín Rúmí Masznavíjából

A 24 ezer sorpárra rúgó, hat kötetre osztott munkában Rúmí misztikus tanításait teszi
közzé, anekdoták formájában. Mint ahogy ő maga is megindokolta: „Jobb, ha a Kedves
titka rejtve marad – mondtam neki –, viszont figyelj, mi rejlik a történetben!” Úgy tartják,
hogy a művet Rúmí az egyik fő tanítványa, Huszám ad-Dín Cselebi kérésére alkotta 1258
és 1266 között; saját kezűleg csak az első 18 sorpárt rótta papírra, a többit Huszám adDínnek diktálta, s később sem javítgatta, csiszolgatta a munkát. A diktálás időnként
átcsap párbeszédbe: Huszám ad-Dín kérdéseket tesz fel, megjegyzéseket fűz a hallottakhoz, nógatja elkalandozó mesterét, vagy éppen fáradtságra panaszkodik – mindez benne
foglaltatik a műben. E közvetlen kommunkiáció határozza meg az egyes történetek szerkezetét is. Egy-egy kényesebb résznél Mavláná megáll, kilép a történetből, szimbolikusan
magyarázza az eseményeket, kommentárokat fűz a nehezen érthető helyekhez. A szabad
megfogalmazás a művészi értékre is kihat: a mű nyelvezete egyenetlen, költői szépségű
helyek váltakoznak döcögősebb megfogalmazásokkal. Mavláná magát inkább tanítónak
tekintette, mint költőnek, s a tartalmat fontosabbnak tartotta, mint a formát.
Elődeihez képest újítása részben a feldolgozta nyersanyag gazdag és változatos voltában rejlett. Forrásai közt egyaránt megtalálhatjuk a népmeséket, korábbi mesegyűjteményeket, szentek történeteit, a Koránt, az őt megelőző epikus irodalmat, de mindennapi

1806) írt, s csak néhány részletét adja a műnek. Az első defter egyharmadát fordítja: Georg
ROSEN, Mesnewí oder Doppelverse des Scheich Mewlânâ Dschelâl-eddîn Rûmî aus dem Persischen übertragen von Georg Rosen, Leipzig, 1849. Az első deftert fordítja le: The mesneví of…,
ed., transl. Sir James REDHOUSE, London, 1881. – Ismert még: Masnaví-i Ma’naví…, ford. WHINFIELD, E. H. London, 1887, 2. kiad. 1898. – A második könyvet fordítja és kiadja: The Masnaví
by…, ed., transl. C. E. WILSON, London, 1910. – Újabb angol fordítás (bár korántsem a teljes
mű): Rumi: Lion of the Heart, ford. Coleman BARKS, A. J. ARBERRY, R. NICHOLSON, London, Arkana, 1998; A Rumi Anthology: Rumi, poet and mystic tales of mystic meanings, ford. R. A. NICHOLSON, Oxford, Oneworld, 2000; The Soul of Rumi: a new collection of ecstatic poems, ford.
bev., jegyz. Coleman BARKS, San Francisco, Harper, 2001.
Egyéb fordítások és kiadások H. RITTER, Celâleddîn Rûmi = İslam Ansiklopedisi, 3. köt., İstanbul, Millî Eğitim Basımevi, 1945, 53–59. alapján: legutóbbi török fordítás: Mavlânâ, Mesnevî,
Dünya edebiyatından tercümeler: Şark-islâm klâsikleri I, İstanbul (ford. İZBUDAK, Veled, kommentálja GÖLPINARLI, Abdülbaki). – Urdu fordításokról: A. J. ARBERRY, Catalogue of the Library
of the India Office, II, London, 1937, part VI, 301–304. – Korábbi, ismertebb törökországi fordítások és kiadások: Ankaralı RÜSUHI (megh. 1041/1631), Fâtih al-abját, İstanbul, 1289, 6 köt.;
Bursalı İsmail HAKKI, Rúh al-masznaví, İstanbul, 1287 (Az első defter egy részének kiadása is);
Sari abdullah Efendi, İstanbul, 1288, 5 kötet (Az első defter kiadása is). NAHIFÍ, Kairó, 1268/1851
(verses fordítás). ÁBIDÍN PASA, İstanbul, 1887/1888, 6 köt. – Az iráni és indiai kiadásokról, illetve
a legrégebbi keleti kőnyomatokról: NICHOLSON, 1925, I, xvi-xviii és VII, xi-xii, illetve ARBERRY, i.
M., 301–304. – Elterjedtek még a Júszuf Szinecsak-féle (megh. 953/1546), Dzsazíra-yi masznaví címet viselő kivonatok.

27

Csirkés Ferenc Péter – Kovács Hajnalka – Sudár Balázs

életképeket is. Ugyanakkor változatos és kreatív volt az a mód is, ahogyan nyersanyagát
megformálta: az egyes történeteket a kifejezendő mondanivalóhoz gyúrta, és képes volt
számtalan egymástól független vagy olykor egymással ellentétes jelentést is kihozni belőlük. A történetek nem allegóriák, hanem rendkívül összetetten szimbolikusak; ott érezhető mögöttük a misztikus tapasztalat, céljuk a gyakorlati alkalmazhatóság. Gazdag képi
világ, továbbá a Korán és a hadísz emelkedett arab nyelvétől a hétköznapi perzsáig terjedő
változatos nyelvi regiszterek jellemzik.
Fordításunk az első könyv első 322 párversére terjed ki. Tartalmazza a bevezető szavakat, a híres nádfuvola-hasonlatot, s két történetet: a király és a rabszolgalány, illetve a
papagáj és az olajosüveg históriáját. Úgy véltük, helyesebben járunk el, ha nem verses
fordítás formájában adjuk közre e részletet, ezzel ugyanis éppen azt a tartalmat csorbítottuk volna, amelyet az alkotó is elsődlegesnek tekintett. (A keretekhez nem kötött, prózai fordítással sem tudtuk azonban áthidalni Rúmí világa és a mi világunk közötti
kulturális különbözőségeket, ezért ahol szükségesnek láttuk, lábjegyzetekkel igyekeztünk
segíteni a magyar olvasót.)
Dzsalál ad-Dín Rúmí: Masznaví-ji Mánaví
Hallgasd a nádfuvolát, amint mesél, az elválásról panaszkodik:
„Mióta a nádasból kivágtak engem, férfi és nő az én hangommal kesereg.
Szaggassa szívemet darabokra az elválás, hogy leírhassam a vágyódás fájdalmát.
Aki gyökerétől messzire vetődik, újból keresi az egyesülés idejét.
Keseregtem én már minden társaságban, szerencséshez és szerencsétlenhez egyaránt
társul szegődtem.
Akik saját akaratukból lettek társaim, nem keresték bensőmben titkaim.
Titkom ott van jajszavamban, de a szem és a fül nem képes megérteni azt.”
Nem takarja fátyol a lélektől a testet, s testtől a lelket; mégsincs módjában senkinek
meglátni a lelket.
A fuvola hangja tűz, nem pedig lég – akiben nincs meg ez a tűz, váljon semmivé!
A szerelem tüze az, mely a fuvola bensejében ég; a szerelem áradása az, mely a borban él.
Társa a fuvola annak, akit kedvesétől elválasztottak – hangja szétszaggatja fátylainkat.7
Ki látott már a fuvolához fogható mérget vagy ellenmérget? Ki látott már a fuvolához
hasonló bizalmas barátot vagy kedvest?

7

A fuvola a mavlaví dervisek kedvelt hangszere, de a zene általában véve is központi helyt foglal
el szertartásaik során. A misztika tanítása szerint az embert és Istent számos fátyol választja el
egymástól: a legerősebb fátyol az emberi ego. A zene mint meditációs eszköz kizökkenti az embert a hétköznapi racionalitásból, és a lélek magaslataiba emeli.

28

Részlet Dzsalál ad-Dín Rúmí Masznavíjából

A fuvola vérrel borított útról regél, Madzsnún szerelmének történetéről mesél.8
Az Igazi Tudás csak annak lehet sajátja, aki túllép önmagán – nincs más vevő a nyelv
portékájára, csak a fül.
Bánatunkban parttalanná váltak a napok, gyötrődésünkhöz útitársul szegődtek.
Ha a napok tovatűntek, mondd: „nem számít – csak Te maradj, akihez fogható tiszta
lény nincs”.
A halon kívül mindenki megelégszik a vízzel; hosszú annak a napja, akinek betevője
sincsen.9
Hogy milyen érettnek lenni, az éretlen nem értheti meg; a beszédet így rövidre kell fognunk – béke veled!
Oldd el kötelékeidet, légy szabad, fiam! Meddig leszel még rabja ezüstnek-aranynak?
Ha az óceánt egy korsóba töltenéd, vajon mennyi férne bele? Alig egynapnyi menynyiség.
A mohók szemének korsója soha nem telik meg; a gyöngykagyló nem telik meg gyönggyel, amíg nem elégedett.10
Aki megszaggatja öltözékét szerelmi kínjában, megtisztul a mohóságtól és hibáitól.11
Áldott légy, ó, szerelem, szenvedélyhozó! Minden bajunk gyógyírja te vagy!
Ó, te, ki orvosságunk vagy a gőgre és a hírnév utáni vágyra! Ó, te, aki szemünkben
Platón és Galénosz vagy!
Egekbe jutott a szerelem révén a porból lett test; megremegett a Sinai-hegy és táncra
perdült.
Ó, szerelmes! A szerelem a Sinai-hegy lelkévé vált, a Sinai-hegy megrészegült, Mózes
pedig villámtól sújtottan földre vettetett.12
8 Madzsnún a közel-keleti szerelmi epika egyik közismert hőse, a beteljesületlen, l’art pour l’art
szerelem jelképe. A történelmi Madzsnún arab költő volt, az iszlám első századában. Nizámí és
az őt imitáló perzsa és török költők művei nyomán vált szimbolikus figurává. Nevének jelentése:
„bolond”, azaz a szerelem, illetve misztikus értelmezés szerint Isten bolondja.
9 Az isteni lét átélése olyan a misztikusnak, mint halnak a víz: nem elégszik meg egy-egy korttyal,
hanem állandóan benne szeretne lenni. Mivel ez a fizikai létezésben lehetetlen, ez szenvedést
okoz – ezért hosszúak a napjai.
10 A korabeli elképzelések szerint a gyöngy a najszán hónapban (kb. április) hulló eső cseppjeiből
keletkezik, oly módon, hogy az esőcseppet a kagyló magába zárja és igazgyönggyé növeli bensejében. Ahhoz, hogy az esőcsepp gyönggyé fejlődhessen, a kagylónak be kell zárnia ajkait –
nem maradhat tátott ajkú, tehát „elégedetlen”.
11 A köntös felszakítása költői konvenció, a szerelmi vágy intenzitását jelzi (lásd fentebb). Az Isten
iránti szerelem feltétele az anyagi világhoz tartozó lélek, a nafsz megzabolázása. Az öltözék itt
a lélek anyagi megnyilvánulásainak szimbóluma.
12 Korán, 7.143. „Miután Mózes megérkezett az általunk megszabott időre, és az ő Ura beszélt vele,
azt mondta: »Uram! Mutasd meg nekem [magadat], hadd nézhessek reád!« Ő azt mondta:
»Nem fogsz látni engem, de nézz föl a hegyre. Ha szilárdan a helyén marad, akkor látni fogsz
engem.« [Ám] amikor az ő Ura megmutatkozott a hegynek, akkor porrá omlasztotta azt. Mózes

29

Csirkés Ferenc Péter – Kovács Hajnalka – Sudár Balázs

Ha ajkamat társam ajkához illeszthetném, fuvolához hasonlóan énekelnék.
Aki elvált társától, akivel egy nyelvet beszélt, hiába tud százféle dallamot, nyelvétől
megfosztatott.
A rózsa eltűnt, elhervadt a rózsáskert – nem hallgathatod már a fülemüle történetét.13
A Szeretett maga a mindenség, a szerelmes pedig fátyol; a Szeretett él, a szerelmes
halott.14
Ha a szerelmes nem törődik a szerelemmel, olyan, mint a szárnyaszegett madár.
Ugyan, mit tudhatnék én jövőről és múltról, ha nem világítaná meg Kedvesem fénye?
A szerelem kényszerít, hogy szóljak; ha a tükör nem tükröz, ugyan mire való?
Tudod, miért nem tükröz a tükröd? Mert arcát rozsda borítja.
Ó, barátaim! Hallgassátok e történetet! Szóról szóra így igaz.

Történet a királyról, aki szerelmes lett egy rabszolgalányba
és megvásárolta
Réges-régen élt egy király, országnak s hitnek ura.
Történt pedig, hogy egy nap nyeregbe szállt, s főembereivel vadászni indult.
Az út mentén meglátott egy rableányt – szíve rögvest a lány rabjává vált.
Lelke madara kalitkájában oly nagyon verdesett, hogy a lányt drága pénzen nyomban
megvásárolta.
Megvette őt, de még igazán örömét sem lelhette benne, a sors hatalmából a leány megbetegedett.
Úgy járt, mint az, akinek volt egy szamara, de nyerge nem; mire nyerget szerzett, szamarát elragadta a farkas.
Vagy mint akinek korsója volt, de vize nem; korsója eltörött, mire vizet szerzett.

a földre rogyott, [mintha] villám sújtotta [volna]. Miután magához tért, azt mondta: »Magasztaltassál! Megbánással fordulok hozzád ismét és hívő vagyok a hívők között.«” A Sinai-heggyel
Isten azt példázza Mózesnek, hogy fizikai testben nem lehet Őt meglátni, azaz csak akkor lehet
Őt megismerni, ha az ember túllép anyagi világba zárt énjén. Az ember fizikai mivolta nem képes
elviselni az isteni megnyilvánulás intenzitását. A hegy meghasad, Mózes elveszti eszméletét.
13 A klasszikus muszlim költészetben a rózsa és a fülemüle egymástól elválaszthatatlan. A rózsa
Isten, a fülemüle pedig az utána vágyódó lélek jelképe. A fülemüle egész éjjel panaszos énekszóval keresi, de a nappal nyíló rózsa elérhetetlen marad számára.
14 A Szeretett (ma’súk): Isten. A szerelmes (’ásik) az Isten iránt vágyódó lélek. A szerelmes önmaga
az akadály a szerelem létrejöttében, mert dualitást feltételez, a szerelemben viszont megszűnik
mindenféle dualitás. A szerelmesnek fel kell adnia különálló létét ahhoz, hogy a szerelemben
eggyé válhasson szerelme tárgyával.

30

Részlet Dzsalál ad-Dín Rúmí Masznavíjából

Közelről-távolról összegyűjtötte az orvosokat, mondván: „mindkettőnk élete a ti kezetekben van!
Életem értéktelen – ő az élete életemnek; szenvedek és beteg vagyok – ő a gyógyszerem.
Aki gyógyírt talál lelkemnek, viheti korallom, gyöngyöm, kincsem.”
Erre így szóltak: „Életünket erre tesszük fel! Összeülünk és meghányjuk-vetjük a
dolgot.
Mindegyikünk valóságos Messiás15 a világban, akad nálunk minden bajra gyógyír.”
Gőgjükben nem tették hozzá: „ha Isten is úgy akarja”16 – Isten ezért megmutatta nekik,
mily gyenge is az ember.
Úgy értem, nem mondani, hogy „ha Isten is úgy akarja” – önteltség. Baljós dolog az.
Sokan vannak, akik ha fennszóval nem is mondják: „ha Isten is úgy akarja”, de lelkük
mélyén ott van ez a mondás.
Semmilyen gyógymód és orvosság, amit az orvosok próbáltak, nem ért célt, hanem
csak fokozta a bajt.
A betegségtől a leány hajszálvékonnyá fogyott; a király szeme véres könny-patakot ontott.
Úgy rendeltetett, hogy a mézecettől17 sárga epe termelődött; a mandulaolaj pedig a kiszáradást csak fokozta.
A balzsamdió18 szorulást okozott, nem megkönnyebbülést – a víz csak olaj volt a tűzre.

A király előtt nyilvánvalóvá válik, hogy az orvosok képtelenek meggyógyítani a lányt, ezért elmegy a mecsetbe, ahol álmában egy
szentet pillant meg
Látván az orvosok tehetetlenségét, a király mezítláb a mecsetbe futott.
Belépett, a szentély felé fordult; könnyeitől ázott a föld, ahogy imádkozott.
Amikor a megsemmisülés örvényéből19 önmagához visszatért, boldogan Isten dicsőítésére nyitotta száját:
„A Te számodra a világ uralma semmiség. Mit mondhatnék? Úgyis tudod, ami rejtve
van.
15 A muszlim néphit szerint Jézus legfontosabb tulajdonsága az, hogy még a halottakat is képes feltámasztani.
16 Arabul: „Insáalláh” – az ember szándéka és akarata önmagában nem sokat ér, ha isteni segítség
nem járul hozzá.
17 A mézecet (sirk-angabín) epebajra használatos orvosság.
18 A balzsamdió avagy mirabolán (halíla) a közel-keleti orvoslásban használatos hashajtó.
19 Faná: a misztika egyik központi fogalma, az emberi ego megsemmisülését jelzi. Vele együtt jár
a baká, az Istenben való fennmaradás. A király átélte a megsemmisülést, mert beismerte tehetetlenséget, és isteni segítséget kért.

31

Csirkés Ferenc Péter – Kovács Hajnalka – Sudár Balázs

Ó, Te, aki teljesíted kéréseinket! Már megint tévúton járok.
De te azt mondtad: «Noha ismerem, ami szívedben van, mondd ki fennszóval is!»”
Mihelyt szíve mélyéből kiáltott, kiáradt rá a kegyelem tengere.
Sírás közben elragadta az álom; álmában egy szent embert pillantott meg.
A szent ember így szólt: „Ó, király! Jó hírt hozok: kérésed teljesül. Holnap egy idegen
keres fel, tudd: mi küldtük.
Kiváló orvos. Tudd: igaz és megbízható.
Gyógyítását tekintsd isteni varázslatnak, isteni erő munkál benne.”
Elérkezett az ígért időpont. Pirkadt, keleten a Nap nekikészült, hogy feleméssze a csillagokat.
A király a toronyban várakozott, hogy bekövetkezni lássa az álomban mutatkozó titkot.
Meglátott egy érdemdús, kiváló embert: Napot az árnyékban.
Messziről érkezett, olyan volt, mint az újhold: először nem látszik, s egyszer csak ott
van, ahogy megálmodod.
Az álomkép a lélekben olyan, mintha nem lenne; a világot tekintsd mozgó álomnak.
A háború vagy a béke csak álom; a dicsőség és a szégyen is csak álom.
A mennyei kertek holdarcú szépségeinek képe csak álomkép, amely rabul ejti a szenteket.
A sah a vendég arcán látta viszont az álmában látott álomképet.
Az ajtónállók helyett maga ment elébe a láthatatlan világ küldte vendégnek.
Felismerték egymást, s a két lélek mint két tenger eggyéolvadt.
„Te voltál a kedvesem, nem pedig az a lány – szólt –, de ezen a világon mindennek
megvan a maga oka.
Te számomra Mohamed vagy, én pedig Omar, szolgálatodra állok, felövezem derekam.”20

Kérés az Úrhoz, hogy mindig tegyen képessé a tiszteletteljes viselkedésre. A tiszteletlenség ártalmainak bemutatása
Kérjük Istent, hogy tegyen képessé a tiszteletre;21 az Úr kegyétől megfosztatik a tiszteletlen.
A tiszteletlen nemcsak magának okoz kárt, hanem az összes világtájat felperzseli.
A mennyből terített asztal érkezett, nem kellett se kérnünk, se fizetnünk érte.
Mózes népéből egyesek mégis tiszteletlenül így szóltak: „hol a fokhagyma és a lencse?”

20 Omar Mohamed egyik társa, hadvezére volt, halála után pedig ő lett az Iszlám második kalifája
(uralkodott: 634–644).
21 adab: az Isten iránti helyes attitűd.

32

Részlet Dzsalál ad-Dín Rúmí Masznavíjából

Elmaradt aztán a kenyér s az égi teríték, nem maradt más nekik, mint a törődés: vetés,
ásó, sarló.
Amikor később Jézus fohászkodott, az Úr bőségesen telerakta tányérjukat.
Ám az arcátlanok tiszteletlenül széthordták a maradékot, mintha koldusok lettek volna.
Jézus így könyörgött nekik: „ételetek mindig lesz, a föld mindig adni fog.
Rosszhiszeműnek és kapzsinak lenni a fejedelmi asztal mellett nem más, mint hitetlenség.”
S az isteni kegyelem kapuja bezárult e koldus lelkületű, mohóságtól elvakultak miatt.
Nem jön eső, ha nem ad a nép alamizsnát; a járvány oka a paráznaság.
Bármi sújt is téged, szenvedés vagy bánat, azért van, mert nem féled az Istent, és mert
arcátlan vagy.
Aki nem féli Istent a Hozzá vezető úton, mások útját is elállja – nem is ember az!
A tisztelet miatt fénylik az ég, a tisztelettől ártatlan s tiszta minden angyal.
A tiszteletlenség miatt van napfogyatkozás; s engedetlensége miatt vettetett alá a
Mennyből Azázel.22

Hogyan találkozott a király az isteni gyógyítóval, aki álmában jó hírt
hozott neki
Kitárta karját a király, megölelte vendégét; szívét-lelkét szerelem járta át.
Elhalmozta csókjaival homlokát, kezét, s megkérdezte, hogy utazott.
Kérdve kérdezgette, s a trónhoz vezette. „Türelmemmel végül ím, kincset leltem – szólt.
Ó, Isten ajándéka, gondnak távoltartója, bizony, rólad szól a mondás «a türelem a boldogság kulcsa».23
Veled találkozni: válasz minden kérdésünkre; általad oldódnak meg a bajok.
Mit szívünk rejt, te tolmácsolod; te fogod kezét, kinek lába ingoványba ragadt.
Légy üdvözölve, Isten Választottja,24 Istennek Kedveltje!25 Ha Te távozol, eljön a vég,
beszűkül a tér.26
Te vagy védelmezője népünknek; aki nem vágyik utánad, bizony elkárhozik. És ha
nem hagyja abba…”27
22 A halál angyalának neve, itt Iblisszel (a Sátán neve bukása előtt) van azonosítva. (Korán, 38:71–79.)
23 Nicholson szerint többször felbukkanó arab közmondás. The Mathnawí of Jalálu’ddin Rúmí,
Vol. VII, Containing the Commentary of the First & Second Books, London, Cambridge University Press, 1937, 18.
24 Mohamed.
25 Ali.
26 Nicholson szerint Alinak tulajdonított mondás (i. h.).
27 Korán, 96:15: „…Ha nem hagyja abba, az üstökénél fogva vonszoljuk [a gyehennába].” A Koránban eredetileg a hitetleneknek címzett fenyegetés.

33

és betegsége tünetei felől érdeklődött. nincs párja sem az elmében. nem nyugszik le soha. Mivel a képzeletben nincs helye. csak zavartan hallgatok. Így szólt: „mindaz a gyógymód. vizeletét. mint a többi baj. 64:1: „Közel van immár az óra. a szerelem szavak nélkül mégis világosabb. Bár a látható világban csak egyetlen Nap létezik. A szív jajszava árulja el a szerelmest. a bajt a szív okozza. ha bizonyságra vágysz. akármit is mondok róla. és kettéhasadt a Hold. mint a kátyúba ragadt szamár. a rejtély feltárult előtte. hogy az a szívnek jajszava. Ám a lélek Napja túl van az éteren. s a hárembe vezette. mint a Nap. mégis el lehet képzelni hozzá hasonlót. még a negyedik mennyben lakozó Nap is elrejtette arcát. nem hozott javulást. nincs még egy oly betegség. A Nap létét maga a Nap bizonyítja. helyénvaló lenne áldásos tetteiből ízelítőt adnunk. a lélek Napja örök. majd a beteg mellé ültette. Negyedik menny: az iszlám kozmológia szerint kilenc égbolt van. ha szerelembe esem. amivel a többiek próbálkoztak. A lelki okokról semmit sem tudtak – Isten óvjon minket attól. végül úgyis ama titkok felé vezet minket. Bár a beszéd megvilágíthatja.Csirkés Ferenc Péter – Kovács Hajnalka – Sudár Balázs A király a beteghez vezeti az orvost Kegyesen megvendégelte. sem azon kívül.30 Most. ne fordítsd el tőle arcodat! Az árnyék csak jelzi a Nap létét – ám az éltető fény a Napból ered. az ész olyan. de titokban tartotta. széthasad a Hold. 29 Korán. teste ép.28 Ha a szerelmet magyarázza.29 Nincs még egy olyan vándor a világon. A bajt nem a fekete vagy a sárga epe okozta. a szultánnal nem közölte. hogy neve felmerült. s ebből a Nap a negyedikben található. Mindent elmondott a betegségről. kézen fogta. pulzusát. Az árnyék álomba ringat téged. a szerelmet maga a szerelem magyarázza. csak tetézte a bajt. mint az esti történetek – amint felkel a Nap. 28 Nem bírta elviselni a szerelem hevének ecsetelését. Akárkire is irányul a szerelem. a szerelem Isten titkainak asztrolábiuma. Akárhogy is írom le a szerelmet.” 30 Samsz ad-Dín (’a vallás napja’): a költő lelki mesterének neve. amit koholtak!” Látván a bajt. Az megvizsgálta a beteg arcszínét. hogy is tudnánk elképzelni hozzá hasonlót? Amint Samsz ad-Dín arca szépségének híre került szóba. Jajgatásából már tudta. Ahogy a toll az írással haladt. a szerelemhez érkezvén maga is meghasadt. 34 . mint a szerelem! A szerelmes betegsége más. füstje által érzik a tűzifa illata.

34 Azaz: Samsz ad-Dín. 33 Szúfi mondás – a szúfi minden pillanatot a maga teljességében próbál megélni. József az iszlám hagyományok szerint a földi szépség legtökéletesebb megnyilvánulása. de a könnyebb érthetőség kedvéért mégis szerepeltetjük. kérdeznék a lánytól egyet s mást. mindent felperzsel.” Huszám ad-Dín erre így szólt: „Ó.” „Ha a szemed elé kerül mezítelenül – mondtam –. kérlek.” „Ne zavarj. mondd el. lélek és szem. (Korán.Részlet Dzsalál ad-Dín Rúmí Masznavíjából E pillanatban lelkem felszakította köntösöm. megszűnsz létezni.” 31 A köntös felszakítása a szerelmi vágy intenzitását jelzi (lásd fentebb). leplezetlenül! Hulljon le a lepel. nyíltan. mi rejlik a történetben! Helyénvalóbb. A szövegben ugyan nincs megnevezve.33 ne törődj a holnappal! – ez az Út feltétele. mert megszűntem létezni. ha a Kedves titka rejtve marad – mondtam neki –. 35 . a bajt. ha a Kedves titkai másokról szóló történetekben fejeződnek ki. Aki magán kívül van. kezdd újra. Ne keresd a vérontást. azt a társat. üríttesd ki a palotát. Kérj. mintha élete utolsó pillanata lenne. elmém nem működik. 12:94) 32 Huszám ad-Dín Cselebi: a költő tanítványa – Mavláná az ő kérésére írta a Masznavít. útitárs! A szúfi a pillanat gyermeke. viszont figyelj. képtelen vagyok őt dicsérni.31 Huszám ad-Dín32 így szólt: „oly sok évig voltál Samsz ad-Dín társaságában. bőbeszédű! Ne utasíts vissza. éles kard az idő!” Ó. akinek párja nincs? És az elválást. hisz éhezem – siess. nem maradsz életben. az önkívületbe esett. megérezvén József ingének illatát. A vak Jákob Józsefet ruhája illatáról ismerte fel. mondd el kendőzetlenül! Én sem ruhástól alszom a kedvesemmel. Hogy is írhatnám le én. Ha a világot fénybe borító Nap egy parányit közelebb jön. ne kelts zavart! – Samsz-i Tabrízíről34 ne kérdezz többet!” Ennek soha se lesz vége. de kérj mértékkel – a szalmaszál nem bírja el a hegyet. hogy kiderítse a lány bajának okát Az orvos így szólt: „Menj. és mint ilyen. vérző szívemet?– Hagyjuk ezt máskorra!” Huszám ad-Dín így szólt: „Adj ennem. túl ünnepélyes vagy dicsekvő. úgy. Te magad esetleg nem vagy szúfi – a pillanat elmulasztása a létezőt nemlétezővé teszi. az isteni szépség szimbóluma. fejezd már be a lány történét! Az orvos elmegy. de nem megfelelő. százszorossá váljék ész. mesélj ama boldog időszakról! Hadd örvendezzék a föld és a menny. távolítsd el házad népét s az idegeneket! Senki se hallgatózzék az ajtók mögött. bármit is mond. „Jobb.

gazdáiról. Az orvos ekképp tudta meg a betegtől a titkot. arcából sem szökött ki a vér. városáról s urairól. az utca neve Gatfer. Érverése vajon melyik névre ugrik meg? Az a személy lesz élete célja. Mert ahogy a Próféta mondja: aki titkát elrejti. olyan leszek én neked. mi a baj – szólt az orvos –. legtöbbször melyik városba látogattál el?” A lány mondott egy városnevet.Csirkés Ferenc Péter – Kovács Hajnalka – Sudár Balázs A ház kiürült. egyre csak ugrabugrál. összevissza szurkálja magát. 36 . „Amikor lakóhelyedről kimozdultál – kérdezte az orvos –. még ha a király kérdezné is! Ha szívedbe temeted titkod. értelme. majd továbbhaladt. nem tudja kivenni. ám arcszíne s pulzusa mit sem változott. te ne aggódj. Jól vigyázz! E titkot ne mondd el senkinek. hogy azt kihúzza. csodát művelek. majd egy másik város nevét említette. s ha nem találja. Egy tű hegyével keresi a tövis végét. említve szállásait. és töviről-hegyire kikérdezte. Szelíden-kedvesen kérdezte: „Hova való vagy? Hisz’ minden város népét másképp kell gyógyítani. ajkával benedvesíti a sebet. Ha a talpban ily nehéz meglelni a tövist. Miközben az orvos fülével a történetet követte. bizakodj. vendéglátóit. Érverése változatlan maradt. okos emberre van szükség. a tövis még mélyebbre megy. hamarabb elnyeri szíve vágyát. mily sorscsapások érték. míg Szamarkand édes neve fel nem merült. Egyre csak sorolta a városokat és urait. hol találom?” „A hídnál – mondta a lány –. A szamár fájdalmában rúgkapál. S abban a városban van-e valakid? Kiket ismersz? Kik a rokonaid?” Kezét a lány pulzusára helyezte. s bár meg akar szabadulni a tüskétől. hol elsápadt. és elmondta. Nyugodj meg. magára maradt az orvos és a beteg. Ha valakinek lábába tövis fúródik. száz apánál is gyengédebb leszek hozzád. mint kertnek az eső. A tövis-eltávolító orvos értette a mesterséget: kezét a lány pulzusán tartva alaposan kikérdezte. Városról városra. hol elvörösödött. Ahogy ugrál. hogy egy szamarkandi aranyművestől kellett elszakadnia. A lány felsorolta városbeli barátait. Ha a szamár farka alá tövist szúrnak. Majd rágódom én helyetted. búnak-bajnak nem lenne hatalma felette. hogy meggyógyulj.” „Most már tudom. kívánságod hamarabb teljesül. s megértette a lány gyötrelmének okát. házról házra mindent elmesélt – pulzusa nem gyorsult. vajon milyen nehéz lehet a szívben? Mit gondolsz? Ha valaki képes lenne meglátni a tövist a szívben. A lány mindent nyíltan elmesélt az orvosnak: lakhelyről. Pulzusa ekkor megugrott. „Melyik utcában lakik. sehol egy lélek. Beszélgetés ürügyén barátai felől kérdezgette. kezével a pulzus változását figyelte. lábfejét a másik térdére fekteti.

Százszorosan elégedetten. fiait. elhagyván városát. téged kíván aranyművesének. egekig magasztalta. Vedd e díszruhát. rang lebegett – Azráíl36 biztatta „menj csak. a szív örömmel fogadja. Csalogasd ide távoli honából. a király bizalmasa. finom kezű mester! Kiválóságod híre bejárta a világot. vágtatott sebesen. „Javaslom – szólt –. de titkuk egyszer majd megnyilvánul a zöldellő kertben. ezüstöt.” A király követeket küld Szamarkandba az aranyművesért Elküldött a király két furfangos. aranyat.Részlet Dzsalál ad-Dín Rúmí Masznavíjából A magok a föld mélyében rejtőznek. 37 . saját lábain futott balsorsa elébe. ha eljössz hozzánk. Nagy pompával a királyhoz kísérte. nem is sejtvén. Arabs paripára pattant. Mikor a király meglátta. aranyat. találékony embert. 36 A halál angyala. Boldogan indult útnak. Királyom téged választott. tökéletes tudású. az érdemtelenek ígérete a léleknek gyötrelem. Az Áldottak35 ígérete valódi pénz. A szent ember felismeri a bajt és elmondja a királynak Az orvos aztán felkerekedett. hiszen te vagy a mesterek mestere. Ha az arany vagy az ezüst nem lenne rejtve. ügyes. csak szenvedést okoz. El is érték Szamarkand városát. elment a királyhoz és részben elmondta neki. Ha az ígéret őszinte. eridj!” Mikor a hosszú útról megérkezett. dicsőség. kinccsel-arannyal elhalmozta. hogy a király az életére tör. díszruhát ígérvén hízlald büszkeségét. gyógyírul a lány betegségére. 35 A szentek. hogy a legényt hozassuk ide. amit megtudott. fontos ember leszel. Szemei előtt hatalom. és átadták a király üzenetét az aranyművesnek: „Ó. megtiszteltetésnek hitte. hogy a szépség gyertyájának lángján hamvadjon el. a bánya mélyében hogyan keletkezne?” Az orvos ígéretének és kedvességének hatására a beteg szívébe a félelem helyébe béke költözött.” A férfit megtévesztette a sok díszruha és kincs. nagybüszkén útra kelt. mi vérdíja volt. az orvos rögvest a király színe elé vezette. ám ha légből kapott.

mint én? Bár hosszú árnyékot vet a fal. Akkor az orvos italt kevert az ifjúnak.” Így szólt. a lány szíve fokozatosan kihűlt. és nem is félelem hajtotta. 37 A Közel-Kelet egyik legfontosabb illatszerét. hiszen saját arca lett halálos ellensége. arca sápadt. s így fordításunkban is a gazella – mirigyeiből nyerik. hogy nem fogad minket a Király! – ha a szentek velünk vannak. s lelket nemesítő bort kínál neked. Válaszd annak szerelmét. ki örökkévaló. fenséges szultán! – szólt az orvos – a lányt ajándékozd az aranyművesnek. A szerelem.Csirkés Ferenc Péter – Kovács Hajnalka – Sudár Balázs „Ó. és testéből a lélek elszállt. hanem Isten parancsára Az orvos megölte a férfit. melyet a forma éltet. nem szerelem – csúfság a vége. Válaszd annak szerelmét. a vadász véremet ontotta a mósuszért. amíg Istentől sugallatot s parancsot nem kapott. agyaramért vérem ontja az elefántvadász. mert azok többé nem térnek vissza hozzánk. és szemlátomást sorvadozni kezdett. nem lehetetlen az. a pézsmatulok (Moschus moschiferus) – a közel-keleti irodalomban. holnap neked – hogyan is veszhetne kárba olyannak vére. Ne mondd. Saját tolla lett a páva ellensége – ó. mint a rózsabimbó. vérem bosszúért kiált.37 Pusztai róka vagyok. hogy az aranyművest nem önző vágyból és gyilkos szándékkal mérgezték meg. az megitta. hogy együtt legyenek. Bárcsak kezdettől csúf lett volna! – nem érte volna ily szörnyű baj. Ahogy a méreg emésztette. mily sok királlyal végzett saját dicsfénye! „Gazella vagyok. csapdába csaltak. Elefánt vagyok. kelleme fogyott. s szépsége hervadt. Az élők iránti szerelem a szívben és a szemben van – egyre inkább kivirul. nem tudja. Arról. Ma nekem. míg meg nem gyógyult a lány. a lány pedig megszabadult a fájdalomtól és a szerelemtől. tettünk pedig kiáltás – a kiáltás visszhangja hozzánk újra visszatér. Mivel csak csúnyult. Szeméből patakokban hullott a véres könny. Ez a világ egy hegy. a lány szíve sem maradt többé a betege. hiszen a holtak iránti szerelem nem tart soká. prémemért metszik el torkom. a mósuszt. 38 . Aki egy rablányért megölet engem. s az egyesülés vize oltsa ki a gyötrelem tüzét!” A király az aranyművesnek adta a holdarcú szépséget – hogy eggyé válhasson a két egymásra szomjazó. Hat hónapon át teljesült a vágyuk. de nem a remény. az árnyék mindig visszatér hozzá. akinek szerelme minden prófétának erőt adott. Addig nem ölte meg a király kedvéért.

mint Mohamed tiszta lelke Istenben. bár rossznak látszik. de ezzel életet ad. csak eszköz ő.Részlet Dzsalál ad-Dín Rúmí Masznavíjából Nem tudja a köznép annak a titkát. Ha tettét nem Isten sugallta volna. csak kegyet gyakorol vele és az üdvösség felé vezeti. 79. Király volt ő. aki csak saját belátásod szerint ítélsz – lásd be. 18:71. Ne gondold véresnek. hogy mint a kemencében az ezüstből. s felszínére kiül a szenny. úgy helyes. megrendül a trón. mit tegyen. méghozzá Isten választottja. 80–81. hogy lelked örökké örvendezzék. marad abban piszok? Azért kell a sok próba és csapás. Elsüllyesztette bár Khizr a csónakot. tettéből mégis száz jó származott. nem király. méghozzá bölcs király. Csak az értelme részegült meg. helyesen cselekszik. Akkor ürítik a szerelmesek a boldogság kelyhét. miért vágta el Khizr az ifjú torkát. 40 Korán. akit Ábrahám kész volt feláldozni Istennek. 39 .40 Hiába volt Mózessel a fény és az értelem – hogy Khizr miért cselekedett így. Aki öl. mi mindent ad helyébe. 18:74. Korán. keze Isten keze. Úgy kell elválasztani a rosszat a jótól. kiváljék a salak. fátyol fedte előtte. és én mégis dicsérném. Nem vérszomjból ontott vért a király – ne gondolj róla rosszat! Ne vitatkozz tovább! Ne gondold.38 Akinek Isten nyilvánítja ki. ahogy az arannyal teszik: felforralják. de százat ad helyébe – nem is képzeled. Ha a Végtelen Kegyelmű Isten nem látott volna hasznot e kegyetlen tettben. Ha nincs szárnyad.39 kése előtt hajtsd meg fejed – boldog mosollyal add életed. csak vérszomjas eb lett volna. amikor kedvesük keze által lelik halálukat. az erényes uralkodó az efféle dicséretet jó néven nem veszi. bármit is tesz. Nem szenvedély. hogy szennyes dolog. helyes. pogány lennék én is! Ha az alantas hízeleg. ne nevezd bolondnak! Ha igazhitűek vérére szomjazott volna. messze vagy az igazságtól! 38 A motívumok Mózes és Khizr történetéből valók. amit tett – amit egyszer átszűrtek. kiválasztott volt. Ha valakit megöl egy ilyen király. Mint Iszmail. de szerető anyja örül e fájdalmas tettnek. 39 A muszlim hagyomány szerint Iszmail és nem Izsák volt az. miért óhajtotta volna így? Körülmetéléskor reszket a gyermek. Fél életet elvesz. Te. ne repülj te sem!41 A király – vörös rózsa. kéjvágy vagy önzés vezette – amit tett.

mint a bödön alja. három nap keservesen zokogott. és volt neki egy papagája – széphangú. így siránkozott: „Ó. Ne merd magadat a Tisztákhoz42 hasonlítani. de eltérő kiejtésű és jelentésű szavak. ahogy ide-oda röpködött a boltban. Szakállát tépte.43 Azért tévelyeg az egész világ. esznek és alszanak ők is. 41 Korán. mert Isten rejtőzködő szentjeit kevesen ismerik fel. Magukat a prófétákkal egyenlőnek tekintik.” Vakok lévén. Bár minden gazella füvet legel és vizet iszik. hogy kihullott a tolla. másiktól méz ered. micsoda határtalan szakadék tátong közöttük. ám egyik üres marad. hátha az újból visszanyeri hangját. napokig sóhajtozott. ráadásul a ruhája is csöpög. Erre úgy fejbe vágta a papagájt. az is eszik – étke isteni fénnyé lesz. Valóságos szónok volt. ha emberekkel beszélt. iriggyé teszi. A papagáj napokig néma maradt. minthogy a papagáj azt hitte. a fűszeres pedig. látta ám. mint mi. 18:60–82. hogy az egész bolt úszik az olajban. Egyszer. hátha a madár újra beszélni kezd. az egyikben trágyává. Egyszer csak egy kopasz csuhás vetődött arra. 40 . reményvesztetten üldögélt a boltjában. Ez is eszik – csak mocsok távozik belőle. a másik cukorral telik. 42 Azaz: szentek. megbánván tettét. Ez is eszik – az étel fukarrá. avagy hogyan borította fel a papagáj az olajat Volt egy fűszeres. Mondhatnánk százezer ilyen hasonlatot – ég és föld a különbség. a csuhás is úgy járt. felborította a rózsaolajos üvegeket. őrizte a boltot. te! Hát te meg mitől lettél kopasz? Tán te is felborítottad a rózsaolajat?” Nevetni kezdtek az emberek. jaj. Minden nád a vízben nő. amaz pedig vad démon. és dalolni is igen szépen tudott. felhő takarja áldást hozó napom! Inkább a kezem tört volna el. Mutatott a madárnak mindenféle csodát. és jól odamondogatott a vevőknek. Bár egy helyről esznek a méhek. egyik fullánkot növeszt. beszédes zöld madár. ők is emberek – mondják –. Három éjjel.Csirkés Ferenc Péter – Kovács Hajnalka – Sudár Balázs A fűszeres és a papagáj története. emez tiszta angyal. mint önmagukat. mikor ékes beszédű madaramat fejbe vágtam!” Alamizsnát adott minden dervisnek. Amikor a fűszeres átjött a boltba. feje sima. „Mi is emberek vagyunk. Ez termékeny föld – az szikes és kopár. Rögvest megjött a papagáj hangja – odakiáltott a dervisnek: „Hé. 43 A sír ’tigris’ és a sér ’tej’ azonos írásmódú. a szenteket olyannak képzelik. s nyugodt szívvel letelepedett. Ott lakott. mint ő. az is eszik – Isten szeretete támad benne. csak írásban hasonlít a „tej” és a „tigris”. a másikban mósusszá válik. nem is sejtik.

a varázslat és a csoda egy tőről fakad. az képes megmondani. mint az igazhívő. 55:20. az igazhívő szó semmi más.44 De micsoda különbség van bot és bot között. mím és nún betűkkel írják le a mu’min (’igazhívő’) szót. olyan messze vannak egymástól.45 Bár mindketten ugyanazt a játszmát játsszák. amit ő” – vélekedik. Ha az igazhívő és a képmutató sakkozik. a jelentés mint edényben a víz. másiknak jutalma Isten áldása. Vannak. örvend a szíve. Ha igazhívőnek nevezik ezt. böjtben.48 Vannak a világon sós és édes vizű tengerek. hogy Mózessel vetélkedjenek. Az Öröktől fogva őrzött táblák. amaz a versengés végett – pusztuljon. „Pontosan azt teszem. váv. 20:55–76. kezükbe az övéhez hasonló botot vettek. mint a skorpió. A betű az edény. Ki tudná megkülönböztetni e kettőt? Csak aki megízlelte. 41 . mint a majmok – a sors ezzel sújtotta őket. akik úgy hiszik. A vallás külsődleges megnyilvánulási formáiban a képmutató látszólag jobb. akkor miért benne e pokolbéli íz? Ez a név nem a betűi miatt ocsmány. aki csak vetekedni akar? Emez isteni parancsra cselekszik. 49 Korán. ahogy a tengervíz sem az edény miatt sós. Rej pedig Iránban található. A majom azt teszi. a jelentések tengere pedig Ő.47 Ha valakit képmutatónak mondasz. Az istentelenek csak utánoznak. amit az embertől lát: mindenben utánozza. a sós és az édesvíz is átlátszó. melyik az édes és melyik a sós. haragra lobban. Két egymástól távoli város. és hogy mindkettőnek alapja a szemfényvesztés. 13:39). akinél a Könyvek Anyja van. ha amazt álszentnek nevezik. melyeken a világ összes dolga eleve meg van írva. mint Merv és Rej. Alaptermészete miatt ezt szeretettnek nevezik. Merv a mai Türkmenisztánban.49 44 45 46 47 48 Mózes és a Fáraó varázslóinak vetélkedéséről lásd Korán.Részlet Dzsalál ad-Dín Rúmí Masznavíjából Valóban: a két forma külsőleg hasonlít. I-g-a-z-h-í-v-ő – e betűk önmagukban még nem tisztelnek meg. A varázslók. amazt pedig gyűlöltnek képmutató természete miatt.46 Mindkettő a számára kijelölt hely felé halad. De ha e név nem a pokolból ered. e hitvány név. mindkettő saját nevéhez hűen cselekszik. micsoda távolság van tett és tett között! Egyik tettet Isten átka kíséri. imában. nem magáért az imádkozásért. ki vetélkedni akar! A képmutató csak az utánzás miatt imádkozik együtt az őszintével. marja bensejét. Az eredetiben a mím. közöttük pedig áthághatatlan válaszfal. mint megnevezés. zarándoklatban és adakozásban az igazhívő mattot kap. Hogy is láthatná a lényegi különbséget. A Koránban ebből egy rész van kinyilatkoztatva (Korán.

amitől ijedten hátat fordítasz – hanem amitől mámorosan merülsz el Kedvesed szerelmében. ha törődsz a testeddel. A lőre nem oltja szomjadat. máskor pedig épp ezzel ellentétesen. hogy megtévessze és lépre csalja a madarat. majd abból a kincsből még szebbet épít. Nem olyan megdöbbenés ez. A sebet fölhasította. hogy újra ivóvíz folyhasson benne. hogy becsapja a jámbort. Az igazak tetteiből fény és meleg árad. a hitetlenektől elvette. csak akkor nyugszik meg. A testi érzékek ezen a világon segítenek – a lelki érzékek az ég felé emelnek. ki maga válik a Kedves arcává. csak az képes megkülönböztetni a bizonyost a kétségestől. Abú Muszajlimát50 Mohamednek nevezik. 42 . a forrást keresd! Ugyan. 633-ban az aqrabai csatában megölték. A testi érzékek épsége az orvos dolga. 50 Álpróféta. az alantasok pedig szemérmetlenek és fondorlatosak. ugyan ki jellemezhetné? Amit elmondtam. Figyelj meg minden arcot. Ha valakinek a szájába szálka akad. Gyapjúból oroszlánt készítenek. A dervis szavait veszi szájára az alattomos. az isteni bor pecsétje viszont tiszta mósusz. A kifejezhetetlent. Ám Abú Muszajlimát azóta is csak „Hazug”-ként ismerik. hogy e kettő egyazon forrásból ered – de te lépj túl mindkettőn. kihúzta a nyílhegyet. ha nincs próbaköved? Kinek szívébe Isten próbakövet helyezett.Csirkés Ferenc Péter – Kovács Hajnalka – Sudár Balázs Tudd. mégis el kellett mondanom. A lélek útja a testet romba dönti. A várat lerombolta. hogy is tudnád biztosan megkülönböztetni a valódi aranyat a hamistól. mint állandó ámulat és megdöbbenés. Az aranykincsért rombolja le a házat. ne nyújts mindenkinek segítő kezet. akinek arca a Kedves felé fordul. Ha csak egyetlen szálka kerül is ezer falatba. és kénköves bűz árad belőle. hogy aztán száz toronnyal és fallal építhesse újra. míg Mohamedet „Bölcs”-nek nevezik. a medret kitisztította. hogy helyén friss hús növekedhessen. vágytól hajtva leszáll és csapdába esik. az Isten-hit nem más. De mivel az ördög gyakran emberarcot ölt. az ember megérzi azt. a rombolás után pedig újat épít. Mohamed halála után lépett fel. de lelki érzékeid épségét a Kedvestől kérd. A vizet elzárta. lehetséges. ha kihúzza. Emez akkor ép. hogy a szolgálat útján az Ő arcát pillantod meg. amaz. Egyszer így nyilvánul meg. hogy azzal kolduljanak. Amint a madár meghallja saját fajtája hangját. A vadász is madárhangot hallat. Van. s van. ha romlani hagyod.

Egy emlék Egy bár teraszán ültünk: Laci. mely egyetlen. s népnek megmutatva a könnyet s vért. Ugo Foscolo énekelt meg Sepolcri című költeményében. Egyetemista korunkban Koltay Kastner professzor úr megkövetelte. hol a változó zsarnokok dühében 43 . a munkatársa. s a szárnyát bontó ángliust az égbolt kiseprett útján nagy röptére küldte – akkor neved kiáltom […]. s hogy mért is ontja. meg annak. ki – míg a Nap még rezzenetlen izzott – űrben forogni látott sok világot. ahol teste ama Nagynak nyugszik. melyekkel a költő így szólította meg Firenzét: Derekak lelkét nemes tettre gyújtja derekak sírja. hol dicsőségünk őrzöd. de babért letépve. hogy kívülről tudjuk (persze olaszul) a zengzetes sorokat.KELEMEN JÁNOS Egy dantei metaforáról Szörényi László hatvanadik születésnapjára 1. Pindemonte! szebbnek s szentebbnek látja hantjukon a vándor a földet is! Mikor megláttam én a sírt. mit ont. aki újra Olymposszt emelt Rómában. Firenze pantheonjára láttunk. és látván sírját annak. mióta hol a rosszul őrzött Alpok. De legboldogabb tán egy templomért vagy. királyoknak ki új jogart adott. és én. Asztalunktól a Santa Crocéra. a nagykövet. melyet a risorgimento költő-óriása.

melyek egy dantei metaforáról írandó nagyobb tanulmány vázlatául szolgálnak. melynek megírása éppen énrám várna. Nyolc évszázad olasz költészete. 55. Hogyne jutott volna eszünkbe. Azt latolgattuk. hogy Beatrice kérte meg őt a tévelygő költő megsegítésére. amivel fiatal korom óta mindig is foglalkozni szerettem volna: Dante költészetével és filozófiájával. vagy a poharunkban megcsillanó alkonyi fény: mindenesetre belefeledkeztünk a beszélgetésbe. melyet feltétlenül meg kell még írnunk. Magvető. az univerzumot elöntő fény forrásának közvetlen szemléletét. A mozgásnak 1 2 Ugo FOSCOLO. akik a fenti körülírások leple mögött rejtőznek. Az alábbi fejtegetéseket. mégis ennek a firenzei beszélgetésnek. 829 (a továbbiakban: DÖM). Talán a hely szelleme tette. ezt az epizódot is annak a fényében kell értelmeznünk. fegyver. ehhez a helyhez kötődtek. a sötétségből a fénybe. szerk. azoknak a ritka és emlékezetes beszélgetéseknek az egyikébe. Sírját persze bárki is hiába keresné a templomban. Az utazás szakadatlan és egyenes irányú emelkedés a mélyből a magasba. Galilei mellett. A síremlékek = RÓNAI Mihály András. KARDOS Tibor. II. akik a templomban pihennek. a ferencesek Santa Croce-beli iskoláját is látogatta. hogy az Isteni színjáték mindhárom canticája a csillagok. hogy a nagy száműzött tanulmányai. Isteni színjáték.Kelemen János el-elmerül hon. 1962. melyben Vergilius beszámol arról. melyek utólag sorsdöntőnek bizonyulnak. Tudom persze. el – ha emlékről nem beszélek – minden. oltár. Úgy vélem. 2. „Csillagnál jobban csillagszeme fénylett” Vergilius csillaghoz hasonlítja Beatrice szemét. Szörényi Laci ösztönzésének köszönhetem. Michelangelo. Pokol. mígnem az utazó el nem éri célját: istennek. római megbízatásunk lejárta után milyen stúdiumokhoz térjünk vissza.” 44 . hogy az elmúlt években sokkal többet foglalkoztam azzal. hogy a stella itt is rímhelyzetben szerepel: „Lucevan li occhi suoi più che la stella. 286–289. hogy nincs olyan mű. melyik az a mű. mely a Santa Maria della Novellában működött. Bp. ford. Bp. a stelle szóval végződik.. nem is ajánlhatom másnak. Magyar Helikon. A szó a három cantica végén a túlvilági utazás irányát és célját jelzi. DANTE. A hasonlat az Isteni színjáték elején hangzik el. Figyelemre méltó még. azoknak a géniuszoknak az emléke. mint Szörényi Lacinak. szó esik a versben „a ghibellin Bújdosóról” is.. (RÓNAI MIHÁLY ANDRÁS fordítása)1 Macchiavelli. legalábbis részben. birtok.2 abban az epizódban. 1957. BABITS Mihály = DANTE Összes Művei. hiszen a dominikánusok iskolája mellett.

a csillagos égbolt és a „csillagtalan éj” ellentétét. a csillagokhoz való felszállás képzete zárja a pokolbeli és a purgatóriumbeli utazást. az intellektuális szemlélet orgánumaként írja le. ЛОТМАН. 3. Таллинн. a fény és a sötétség között feszülő. „tiszta. I. 448–443. hogy a Pokol és a Purgatórium utolsó terzinájában a salire („felmenni”) ige ugyanúgy megismétlődik. hanem a „salire a le stelle”. („Salimmo su […] a riveder le stelle”. […] és így jutottunk ki a csillagokhoz”. a tágabb kontextust tekintve. vertikális és horizontális haladási irány) ott találjuk a fény és a sötétség. mely a pokol kapuján átlépő utazókat éri. fényforrásként. Александра. fent és lent. hanem sokkal inkább úgy. mint a gótikus katedrálisok építői. hogy anyaguk a tiszta fény. morális és fizikai rend nagy ellentétpárjai között (érdem és bűn. I. s annál inkább igaz róluk.Egy dantei metaforáról erre a fölfelé tartó irányára. mint a stelle szó. М. „[…] puro e disposto a salire a le stelle”. Az effajta jelentés-tulajdonítás. annál fényesebbek. „kusztunk föl. teológiai. Vagyis. „La gloria di colui che tutto move / per l’universo penetra e risplende […]”. a csillagok hiánya: Itt sóhajok. 1992. az univerzum létét. melyet Jurij Lotman hangsúlyoz.” 45 . 23.)5 Így tehát a Beatrice szemét leíró hasonlatot valóban nem úgy kell olvasnunk. Ennek megfelelően a Dante által leírt metafizikai. Убранные статьи. Az első benyomás. és világol […]. Заметки о художественном пространстве. 1–2.”4 Minél magasabban vannak az égi szférák. jóságát és szépségét a rajta szétáradó fény alkotja: „A Mindent Mozgatónak glóriája a Mindenségen áthat. Pontosabban: a csillag nélküli légben: „Quivi sospiri. poklot és mennyet szembeállító ellentétnek a kifejeződését. melyeket Dante a maga világának felépítésekor éppen úgy alkalmaz. sirás és csikorogva száz jaj hangzott a csillagtalan éjen (Pokol.3 még inkább ráirányítja figyelmünket az a körülmény. pianti e altri guai / risonavan per l’aere senza stelle. mint a csillagok és a csillagtalanság. s röpülni kész a csillagokhoz”). megváltás és kárhozat. ЛОТМАН. М. nem egyszerűen a stelle. a fény-metafizika mellett. 1. „avval szemed erejét legyőzöm” Beatrice szemét Dante az idézett epizódtól kezdve gyakran tükörként. A fény metafizikájának és teológiájának elvei szerint. Путешествие Улисса в Божественной комедии Данте = Ю. s így óhatatlanul erős metafizikai és etikai jelentéssel ruházza fel. s egyúttal az univerzum vertikális tengelyének szemiotikai kitüntetettségére. 3 4 5 Ю. Paradicsom. mint puszta költői-retorikai konvenciót. II.

s így nemcsak szép. S valóban. ford. szemei bárhová is esnek. 34. hölgyek. 30–31. s mely egy percre vaksággal verte őt meg.Kelemen János abban a dolce stil nuovo-ra jellemző felfogásban gyökerezik. 909–910. XXXII. Az új élet egyik szonettjéből azt szűrhetjük le. XXXII. Szeme az isteni tudást és jóságot sugározza. Dante szemei olyan erősen tapadnak rá. hogy rámeredni nem akárki bírna. s merésszé!” (Purgatórium. melybe imént szeme mélyedt. az univerzumot átható fény tükröződik vissza. a költő elvakul: Olyanná lettem.6 Ugyanezt olvashatjuk ki a híres. hanem szent: 6 7 „Úrnőm szemében hordja a szerelmet” = Az új élet. („Kik ösmeritek. […] S mindegy. 9. hogy ezt a hatást a hölgy szeme közvetíti: Úrnőm szemében hordja a szerelmet s kire tekint. hogy a körülötte táncot lejtő Három Hölgynek figyelmeztetnie kell őt: „Nagyon merővé vált szemed. Amikor a földi paradicsomban Beatrice leveti fátylát. a szerelmet”)7 Ez már szinte Komédiabeli szituáció. 785–805. maga Ámor írva. hölgyek. égő vágy-szellemecskéket bocsátnak.) Beatrice tekintetének e kettős hatását – nemesbítő. vagy megjavul. mintha megnemesednék. hogy nem mindenki képes kiállni a hölgy tekintetét: […] s ki tűri tán hatalmát e szemeknek. mintha a napba tekintett volna. melyben az a további motívum is felmerül. de egyben vakító erejét – a Komédiában az fogja magyarázni. beléhatolnak és szivet keresnek: arcára. JÉKELY Zoltán. Az új élet. kik az őt néző szemre rátalálnak. „Kik ösmeritek. (Purgatórium. vagy meghal abba’ nyomban. DÖM. a szerelmet” kezdetű canzonéból. hogy a nemes hölgy (a donna gentile) iránt táplált szerelem önmagában nemesít és fölemel. 46 . látni.). 10–12. hogy szemében. földi képességeinket meghaladó módon. DÖM. mint akin erőt vett a napfény.

miként Semelé lett: […]”. volgi li occhi santi. az V. mert mérsékelnie kell a szeméből áradó fényt. Ezen a ponton a motívum már a szövegben elfoglalt helyénél fogva is különleges hangsúlyt kap.). 8 „Volgi. hogy annál erősebb ez az effektus. és oly forró szerelmem égi lángja.Egy dantei metaforáról „Fordulj hivedhez. Ugyanakkor a puszta tény. hogy a szem-motívumnak sokszoros jelentés-hordozó szerepe van: „Ha így lobog. Beatrice magyarázata ismét a költemény poétikáját explicitté tevő metatextuális szinthez tarozik: […]„Félek. hogy a költő az egyik égből a másikban „fennteremjen” (Paradicsom. 4–6. ének például úgy végződik. ének pedig azzal kezdődik. […]” (Paradicsom.” 47 . XXVII. hogy tényleges – mondhatni „fizikai” – erőt fejtsen ki. XXI. V. hogy a Beatrice szeméből szóródó szikrák miatt Dante lesüti a szemét. megerősíti azt a várakozásunkat. hogy visszatükrözze az univerzumot. 97–100. hamuvá lennél. (Paradicsom. minél magasabb régiókba lépünk.) Érthető. 1–4. túl minden földi tűzön. Beatrice.)8 A Beatrice szeméből visszaverődő vakító fény a Paradicsom egyik állandó motívuma. hanem arra is. ha mosolyogni kezdenék reád itt. 133–134. nehogy hamuvá égjen a rá pillantó Dante. hogy avval szemed erejét legyőzöm: ne csodálkozz. kölcsönöz hősünknek – egész valóját átalakítva – olyan emberfölötti képességet. Beatrice” (Purgatórium.) De Beatrice szeme nemcsak arra képes. fordulj szent szemeddel ó. hiszen „szemének bűvös ereje” teszi. XXXI. A IV. Beatrice egy ponton már nem is mosolyog. Sőt. hogy a hölgy magyarázatot fűz az esethez. Egyáltalán: a szeretet fénye. hiszen két éneket kapcsol össze. melynek birtokában a földi paradicsomból fel tudott szállni a csillagokba. melyet Beatrice szemébe nézve fog fel. hogy Beatrice maga kommentálja az esetet.

Beatrice valóban a megismerés princípiumának megszemélyesítője. sas se nézett be még oly büszke-bátran! S mint sugár szokott új sugárt idézni. majd a hölgy szemébe pillant. s látás annyiban is. (Paradicsom. Per verba nincs mód. mely forrásához rögtön visszaindul. hogy értelmünk a látott képekhez 48 . Dante pedig – Beatricét követve – előbb a napba. aki fényeddel emeléd alélva. hogy Dante Beatrice szemében istent pillantja meg. ám alapvonalaiban elfogadható. 44–75. melyek szememen át lelkembe léptek. Beatrice pedig a teológiát.) A fönti sorok hagyományos magyarázata szerint a nap istent szimbolizálja. te tudod. ha honvágy igézi: úgy éreztem. égkormányzó Szeretet. „a Napba néztem ember erején túl” Az egész Paradicsom kulcs-jelenete abban foglalható össze. vagyis a teológia segítségével jut el isten szemléletéig. hogy Beatrice a napba néz. amely szerint a megismerés – a szó többféle értelmében is – elsősorban látás. a példa elég.Kelemen János 4. e szemekbe. kinek kegy adta. mint Glaukos a fű izére. Ez teljes összhangban van azzal a platonista-neoplatonista hagyománnyal. hogy vágyam vágyain gyúl. I. szeme az örök igazság megismerésének orgánuma. S olyanná lettem fényüktől egészen bensőmben. miként a vándor. Ennek fényében a jelenet úgy értelmezendő. s a Napba néztem ember erején túl. s én benéztem az égtől elfordulva. már tenger-istenné változni készen. Látás annyiban. hogy megérje! Hogy csak újjáéledt részem szállt-e célba. hogy a megismerési funkciókat hordozó érzékszerveink közül a szemet illeti meg az elsőbbség. nyelv hogy elbeszélje ez emberiből-kinövést. S pontosan ez az égbe szállás pillanata: […] amikor Beatricét balra láttam fordulni és a fényes Napba nézni. […] Szemeit az örök körökre vetve merőn állt Beatrice. Az allegóriának ez a magyarázata talán túl direkt.

hogy már a te elmédben is lel fénylő tükörre az örök Sugárzás. legalább egy pillanatra. És megfordítva: minél mélyebbre hatol a látás a dolgokba. 7–8. ford. milyen tündöklő. a teljes Látás. Tehát az érzékek egyetemes tapasztalatát. amikor tehát az utazó képessé válik. hanem beszélünk így is: nézd. Dante minden bizonnyal őrizte emlékezetében Ágoston sorait: „A szem hivatása a látás. könyv. milyen kemény. Bp. milyen zengő. V. fej. vagyis allegorikus értelemben az örök igazság és a jóság kontemplációjától. Vallomások. minél tökéletesebb. hogy a megismerés annál inkább látás.. X. a megismert Jó felé leng a lába. VÁROSI István. majdnem elveszíti szeme világát.. vagyis minél többet fog fel az igazság fényéből. bizonyító. nézd. 328. ki egyszer izlel. 49 . amikor egy-egy dolog ismeretére törekszik.) Ez nem más. ha megismerésre fordítjuk valamelyiket. 1982. mint az intellektuális szemlélet misztikus elmélete. XXXV. igazolva az etikai intellektualizmus szókratészi elvét. nézd. a szemek kívánsága szóval nevezik. a látás és a megismerés összefüggése fokozati kérdés abban az értelemben. milyen az íze. hogy a még nem eléggé felkészült utazó a Beatrice szeméből áradó fénytől. mely a középkori gondolkodáshoz mindig is közel állt. A paradicsombeli utazás fokozatos emelkedés addig a pontig.). melyet örökre vágy. Más szóval: szeme belebeteg9 Aurelius AUGUSTINUS. Az intellektuális szemléletnek ezen a fokán valósul meg egyúttal a tudás és az erény teljes egysége. amikor létrejön az értelmi megismerés és a látás teljes egysége. Ekkor eltűnik az érvelő. (Az utazó esetében ez abban is megnyilvánul. (Paradicsom.Egy dantei metaforáról hasonló képeket alkot a dolgokról. Beatrice szavai egyszerre világítják meg az intellektuális szemlélet ismeretelméleti és etikai vonatkozásait: […] mert a Látás a lámpa. mennyire illatos.”9 Hozzá kell tennünk. annál inkább intellektuális természetű. amint említettem. Gondolat. isten intellektuális szemléletére. hogy egyre inkább képes kiállni Beatrice tekintetét. Ám ezt a szót alkalmazzuk más érzékekre is. Látom. 5. diszkurzív megismerés utolsó nyoma is. mely ha lát s megismer. „És szemem új látásra gyullad újra” A Paradicsomban többször megismétlődik az a jelenet. […] És nem csak valami szemünkkel látható dologról mondjuk így: nézd. A látás föladatát ugyanis – benne első hely szemünket illeti – kisajátítja más egyéb érzékünk is valamiféle hasonlóság címén.

melyet a fény. 11 Uo. hogy „a csillagokat bizonyos szürkeség árnyékolta be szemei előtt”. hogy a Komédia egyik bevezető jelenetében Lúcia „híveként” említi őt Mária (Pokol. amit a túl sok olvasás okozott. az elgyengülő.). Még árulkodóbb. XXXII. 58–60. XXX. akármilyen vakító lángra gyúlna. Nem véletlen. a tükör egymással összefüggő motívumai alkotnak. a költő filozófiai könyvek olvasásával vigasztalódott. ekkoriban Lúciához. a megismerő szem. 137–138. és „visszanyerte korábbi jó látóképességét. hogy a Vendégség egyik passzusának tanúsága szerint a „sok olvasással nagyon megerőltette a szemét.11 ahogyan majd az ég legmagasabb köreibe jutó utazónak is hozzá edződik a szeme a földöntúli fény befogadásához: És szemem új látásra gyullad újra. hogy ifjúkorában. 10 Vendégség. úgy írja le Lúciát. s egyik láncszemévé válik annak a jelentéshálónak. 97. 245. hogy azért küldte Beatricét a tévelygő költő megsegítésére. a vakok segítőjéhez fohászkodott gyógyulásért. mert vakon járt a veszedelemben (Paradicsom. 50 . Nyilvánvaló azonban. amelyet ki ne állna. és nem utolsó sorban. ugy hogy nincs fény. hogy Bernát. SZABÓ Mihály. szemét fájlaló Dante képe elválasztható az élettényektől. II. Az ifjú Dante annak idején kigyógyult betegségéből. DÖM. hogy a könyvekbe merülő. a fény szentjéhez. majd gyógyulása: alighanem valós életrajzi tény. a fényrózsa szirmait bemutatva. Ez óhatatlanul eszünkbe juttatja.) A költő fiatalkori szemfájása.” Látása ezért úgy meggyengült. illetve megedződő látás. ford. Beatrice halála után. (Paradicsom. s annyira belemélyedt tanulmányaiba.).10 Tudjuk.Kelemen János szik az isteni tudomány tanulmányozásába.

colto al volo. Bompiani. Anche se non è macroscopica la sfasatura tra funzione del narratore e azione del personaggio (il ricorso alla memoria. Fra le numerose immagini della Commedia una delle piú affascinanti. a cura di L. in AA. un altro conto è dire dopo e raccontare dopo (compito del narratore) ciò che si è visto e persino ciò che non si è visto ma solo intuito. Budapest. Lo sa bene Umberto Eco che. il documentatissimo volume di Jurgis BALTRU`AITIS. ecc. – Per il tema generale cfr. 1985. colui che architetta uno spazio e vi ospita figure come se tutto fosse possibile e verosimile. la sua è davvero la piú rigida 1 Il primo saggio di Eco è quello eponimo del volume Sugli specchi e altri saggi..1 ritorna sul medesimo argomento. dire l’indicibile. piú di dieci anni dopo una articolata riflessione sullo statuto dello specchio che non è un segno. Il fatto è che anche il narratore Dante deve tener testa al personaggio Dante.LUIGI TASSONI Per specula nella Divina Commedia 1. privo di significato. Milano. il quale entra in gioco e percorre il suo eccezionale itinerario cercando di registrare „notizie” il piú possibile attraverso i sensi e la mente. Balassi Kiadó. percepito.. Adelphi. proprio perché un conto è vedere (compito del personaggio). Serta Jimmyaca. e dice: dal fascino immemoriale degli specchi (. 2004. Milano. – Rinvio per un quadro sinottico del tema dello specchio al mio Lo specchio dell’immagine incerta. TAKÁCS.) nasce l’idea di una conoscenza che sia adeguazione completa (appunto „speculare”) tra cosa e intelletto. enigmatiche e comunque fondamentali è quella dello specchio. colui che dispone in una narrazione credibile quanto di incredibile è capitato al personaggio.VV. il voler ridire. 51 . (. 1981..).) Da essa nasce l’idea di un segno che. pure vi è spesso nella Commedia una effettiva frattura fra le due figure. 9–37.. Il narratore di fronte al personaggio E’ un vecchio e fondato luogo comune ricordare che il lettore della Divina Commedia deve fare i conti con una fitta serie di immagini create da Dante in modo da rappresentare l’irrapresentabile. Pertanto il vero miracolo lo compie il narratore. SZÖRÉNYI e J.. rinvii direttamente al suo referente: l’immagine speculare è veramente l’esempio di un „nome proprio assoluto”. Lo specchio.

come l’aria (Enneadi. Queste citazioni..). A Platone non poteva sfuggire un simile „dettaglio”. FAGGIN. III.. tanto che nel Timeo (XVI) inserisce lo specchio in quel tracciato conoscitivo che dovrebbe portare alle cause prime. 235. Bompiani.Luigi Tassoni tra le designazioni rigide (. Enneadi. come quelle che di seguito propongo. là dove la divinità riflette la sua luce di bontà e di bellezza nell’umanità intera o nelle infinite realtà del creato. Dunque. 1997. Milano.5 2 3 4 5 Umberto ECO. in un corpo il quale si rimuti per molte guise e si adatti a quello. nella versione di F. tra il fuoco di dentro. ovvero che nella letteratura mistica esiste „lo specchiamento come unificazione e come annullamento. Milano. a cura di G. ci servono non certo a mostrare dottrina particolare quanto a dare sfondo a un insieme sèmico (il campo dei significati dello specchio) ben noto a Dante anche attraverso le proprie letture. 1970. e dall’unimento loro ogni volta sovra al polito piano dello specchio. FAGGIN. Bompiani. come dice il filosofo. mischiandosi allora insieme su per lo polito e lucido specchio il lume che vien dalla faccia dell’obbietto con quello che deriva dagli occhi”). rinviandosi la loro immagine all’infinito”.6. 6.. piuttosto che pretendere di fotografare immagini esatte nel discorso. o meglio il caso del Dio medievale e di quello di Dante. non tralasceremo di rammentare ciò che ogni bravo dantista sa bene. si fanno queste tali parvenze necessariamente. Giovanni POZZI – Beatrice RIMA. ed. Einaudi. 1999. è un primum.4 e perciò gli specchi sono una forma che riflette una materia che altrimenti in sé non sarebbe visibile.2 E’ il nostro caso. PLOTINO. La chiameremo proprio visività quella capacità dantesca di disegnare i luoghi e di descriverli attraverso percezioni. e il fuoco di fuori. o dove l’anima umana e la divinità si specchiano reciprocamente. a cura di C.mentre con possibilità molto minori. 2000. come la malta fra i mattoni. Introduzione = Chiara D’ASSISI. Torino. Milano. proprietà del momento. 461). là dove si dice che „la natura dell’immagine consiste nell’essere in altro” (Enneadi.) Il limite estremo dello sdoppiamento.14. 13). Dialoghi. Il carattere proprio dell’immagine speculare è che è soltanto l’immagime speculare. è invece presente nella poesia religiosa e cristiano-neoplatonica.. III. secondo il quale la formazione dell’immagine nello specchio presenta la stessa precarietà tipica dei simulacri: è tutto sommato un’immagine ottenuta per corrispondenze. Adelphi. e dunque ricorso immediato. CARENA. una necessaria modificazione dei corpi che si adattano alla circostanza („dalla comunione del fuoco di dentro e di quello di fuori. lo specchio e gli occhi. nel momento in cui costruisce lo spazio della propria visività. – Sull’argomento cfr. Acri. Lettere ad Agnese: La visione dello specchio. tanto da ottenerne una mescolanza. ma non soltanto. intuizioni. PLATONE. appare la rifrazione infinita dell’immagine. anche il penetrante saggio 52 . cioè la moltiplicazione infinita dell’immagine.3 E sulle orme platoniche nelle Enneadi di Plotino troviamo una precisazione utile al nostro discorso. che in verità si riducono a pochi motivi. 66–67. Kant e l’ornitorinco. Manca invece del tutto l’immagine sdoppiata (. e almeno nel nostro universo non esiste nulla a cui possa essere assimilata.

in Gli universi paralleli della letteratura. Lectura Dantis scaligera: Paradiso XXX. testuale. è caratteristica la specularità spaziale fra il Purgatorio convesso e l’Inferno concavo. sia le creazioni universali dello spirito umano. Jurij M. 121–128. già lo sottolineava Water Binni = AA. persino attraverso la frantumazione-moltiplicazione dello specchio. a cura di S. indispensabile all’opera di Dante. esso si può definire universale e appare capace di abbracciare sia il livello molecolare e le strutture generali dell’universo. Carocci.. Venezia. lo specchio si comporta come un canale che riflette una luce concettuale. la rifrazione dell’immagine all’infinito e la sua possibile frammentazione. e li porta a significare in funzione del trasferimento verso il basso. Riguardo all’antitesi fra la creazione sacra e quella infernale (opposta). e attraverso la distribuzione nelle infinite serie di referenti rintracciabili nella scala seriale del vivente. ovvero Dio (che come significato di tutti i significati e referente di tutti i referenti possibili rischia di sembrare nullo). Chiara D’assisi. 1064. un insieme di significanti visivi altrimenti inspiegabili e non codificabili.VV.6 Là dove viene adoperato in assenza del referente tangibile. quella di riflettere un corpo in sé e quella di proiettare un’immagine o una traccia verso l’esterno. pure fornisce la prova di esistenza attraverso la propria proiezione distribuita. Se il referente-Dio non dà prova di sicura tangibilità diretta. o dal linguaggio dell’autore) e come atto del rispecchiamento o della specularità. che in Dante ripetono l’uno la configurazione dell’altro come forma e suo riempimento. – A proposito del concetto di visività. 73–74. infine il rispecchiamento reciproco fra Dio e uomo. Jurij M. Poiché il meccanismo speculare. La semiosfera. Lotman ha parlato di meccanismo speculare a livello di linguaggio e a livello di configurazione dello spazio. e funzionano tutte le posibilità cosí ben formalizzate da Pozzi e Rima: unificazione e annullamento. o in altre parole consente al personaggio protagonista della Commedia di confrontarsi con l’altro sia per differenza sia per somiglianza. assumendolo come presupposto teorico generale della pratica semiotica. Firenze. 2003. Le Monnier. 53 . Questo secondo aspetto. lo sdoppiamento e la moltiplicazione infinita. si ritrova con estrema frequenza in tutti i meccanismi generatori di senso. Dante e la letteratura. Marsilio.Per specula nella Divina Commedia Per Dante funzionano entrambe le proprietà dello specchio. costituisce motivo di una vera e propria poetica del rispecchiamento o della specularità. Esso funziona senza dubbio per tutti i fenomeni abbracciati dal concetto di „testo”. 1985. che crea coppie simmetrico-asimettriche. in osservanza del pensiero patristico. Adesso si tratta di tenere conto dello specchio come oggetto dell’immaginario (ovvero in funzioni e ruoli anche nuovi dipendenti dal contesto culturale. Roma. 1971. 6 di Gian Mario ANSELMI. che tuttavia non perde la propria unità. e consente al narratore di architettare una sorta di doppio uguale e contrario rispetto alla storia terrena. LOTMAN. SILVESTRONI.

7 Ma anche lo specchio è un importante e potente intermediario.) immette nel segno la presenza del referente come nella visio per speculum e nel processo della percezione visiva. secondo János Kelemen il segno in Dante „funge da intermediario. 2001/1. 123. ma le forme loro. Convivio = Tutte le opere. l’oggetto può essere assente.non dico le cose. introduzione di I. fra l’altro. 9 Ivi.10 7 János KELEMEN.. Roma. che è impossibile per l’uomo”. Piliscsaba–Budapest. Lo ha dimostrato Adelia Noferi (che. vale a dire è il sostituto della conoscenza immediata. 945–946. 1993. come ha mostrato benissimo Eco. 54 . BORZI. o meglio. Akadémiai Kiadó. da una mancanza di referente. perché nell’acqua è terminata. ha analizzato la Vita Nuova rilevando che „lo specchio che Dante costituisce nel Libello per riflettere il Libro. ZENNARO. E ne l’acqua ch’è ne la pupilla de l’occhio. Dante. per il lettore. commenti a cura di G. Per la ricostruzione della filosofia del linguaggio di Dante = „Verbum”. vengono dentro a l’occhio.. 114. III. che apre il problema. FALLANI – N... non realmente ma intenzionalmente. 1998. quasi come specchio. Roma. 8 Adelia NOFERI. a far vedere il piú possibile quanto accade nel lungo viaggio del personaggio. sí si compie. Bulzoni. la funzione „speculare” della parola. per lo mezzo diafano. nel Convivio (III. MAGGI – S. Ma ancorando il vedere alla fisiologia visiva. Dante sperimenta un linguaggio che può assorbire. non può. sí le proprie come le comuni in quanto sono visibili.Luigi Tassoni Anche se lo specchio non è un segno.9 In effetti il problema dell’indicibilità coincide con quello dell’impossibilità di rappresentazione mediante un’immagine (per speculum in aenigmate). e diranno poi Freud e Benveniste). se pur deve riferirsi a qualcosa e non a niente (come diceva Agostino. a fornire dettagli e descrizioni. sí quasi come in vetro trasparente.8 con un risultato tanto sorprendente quanto utile al nostro problema del referente: La pura conoscenza e comunicazione speculare estromette (. Newton Compton. la modalità del proprio avvento. (. II. nei processi referenziali della littera. Nel segno invece. che riflettere se stesso. 1-4) (. come Dante aveva asserito nel De Vulgari Eloquentia (I. Non a caso.. Riletture dantesche. 10 DANTE.. che fa la forma visibile per lo mezzo. nel Paradiso.).) il linguaggio. Lo specchio comporta infatti la presenza dell’oggetto rispecchiato: non vi è nessuna immagine nello specchio senza qualcosa che si rispecchi. 64. e questo sarebbe un grave scacco per il narratore che si impegna ad immaginare per immagini soprattutto ma non esclusivamente visive. a partire da un nulla vedere. che è vetro terminato con piombo. anzi il segno funziona come tale fondandosi proprio sull’assenza del referente. questo discorso. la propria origine”).9) Dante si preoccupa di seguire il processo che porta gli occhi a catturare l’immagine come se fossero specchi (ricettivi): le cose visibili.

sia questo l’autore dell’opera o un personaggio. e „lo fanno sullo sfondo di un rapporto con una tradizione la cui conoscenza è troppo vaga e limitata. facendolo mediante „comparationibus similitudinum”. a cura di M. ROSSINI. la dicibilità. dagli angeli (che specchiati non hanno bisogno di parlare) agli elementi infimi della terra. per forza maggiore. 73). ovvero: 1) un locutore. n. Teologia del sommo bene. Tòpoi dell’indicibilità e metaforismi nella Commedia = „Strumenti critici”. I. 13 ABELARDO. 1. che non cattura l’immagine ma proietta la sostanza dell’immagine superiore (Dio come senso di tutti i sensi) agli esseri che gradualmente si dispongono sulla scala decrescente del vivente. si trovano a studiare e a valutare la specificità del riuso dantesco”. 2) ciò che il locutore dice (di cui sarebbe soprattutto interessante studiare la forma sintattica).12 In piú nel nostro caso non vi è soltanto il problema di parlare di ciò che è indicibile e irrapresentabile. 5) un verbum dicendi. Milano. 1996. Rusconi. 55 . di recente studiati e formalizzati in un bello studio di Giuseppe Ledda. che riguarda tanto una semiotica della rappresentazione quanto una poetica del rispecchiamento come trasmissione differenziata della conoscenza intellettuale. 118. costituendosi esse come referenti materiali dell’atto di comunicazione partito dal grande Specchio unitario. Dante lo affronta da par suo ricorrendo ai cosiddetti tòpoi dell’indicibilità. gennaio 1997. 73. 6) l’indicazione dell’oggetto che non può essere detto.11 Cosí Ledda appronta uno schemino degli elementi sempre presenti „in modo esplicito o implicito” quando sopraggiunge il velo dell’indicibilità (fra senso e nonsenso?). in cui sono sempre presenti i seguenti elementi: 3) l’indicazione di chi è soggetto all’impossibilità di dire. 4) un verbo o un aggettivo o un suffisso aggettivale che indica possibilità. come dice Abelardo (Theologia „Summi boni”. Ora.Per specula nella Divina Commedia Come si vede. come propone Noferi. ovvero la produzione di segni rispetto al riferimento a re11 Giuseppe LEDDA. XII. che sarebbe come uno specchio a rovescio. o addirittura.13 quanto affrontare l’uso funzionale dell’immagine dello specchio. e che cosí realizzano la tangibilità. rispetto alla sua pluralità e ricchezza”. sempre modificato da una negazione. edizione Rossini. 38. 12 Ivi. la nostra storia vorrebbe dimostrare che. la rappresentabilità. anziché aggirare il problema. 117–118. il quale lamenta che i dantisti „per l’eccezionale importanza delle occorrenze di tali tòpoi nelle opere dantesche e specialmente nella Commedia. a. detta cosí in soldoni. una tale complessa e radicale semiosi costringe Dante a mantenere in stretta connessione il segno e il referente. Ci troviamo di fronte ad una proiezione di significanti (la luce divina funziona come agente di tangibilità) che si concretizzano e letteralmente incorporano nelle creature colte dal raggio divino e dalla sua essenza in misura differente. inscrivere il referente dentro la funzione del segno.

E’ questo il dramma degli ultimi Canti. Ha osservato George Steiner: a mano a mano che il poeta si avvicina alla presenza divina. A mano a mano che il poeta ascende. 1972. al cuore della rosa di fuoco. 408. 56 . 3. »Ruminando e mirando«: La capra di Dante = AA. 14 LEDDA. Linguaggio e silenzio.16 Che raggi di luce guidati (lasers) diventassero un giorno portatori della parola avrebbe potuto sembrare a Dante un complemento mirabolante ma non irrazionale della propria visione. dopo un cedimento della vista per lo splendore dell’Empireo e di quanto co tiene.Luigi Tassoni ferenti probabili. la fatica della traduzione in discorso si fa sempre piú impegnativa. dal punto di vista del grande Enunciatore assente. è molteplice. I linguaggi del sogno. Rizzoli. OSSOLA – S. 16 George STEINER. e purtuttavia è la prova mondana dell’esistenza di Dio locutore e della sua azione. luogo del quale ci ha parlato con estrema persuasione Allen Mandelbaum a proposito della replicatio. per il motivo dantesco dello specchio. sembra riversarvisi sopra in uno splendore non ricatturabile o bruciare la parola riducendola in cenere. mentre il personaggio Dante continua a viaggiare e credere in una serie di immagini che sostituiscono il fallimento della visione. BRANCA – C. anziché rendere la sintassi traslucida di significato. Anche quando giungerà al cospetto di Dio. PL 210. Le parole diventano sempre meno adeguate al compito di tradurre la rivelazione immediata. Phronesis infatti. E tuttavia l’unico abitatore di quel luogo. il referente corrispondente all’insieme dei segni verbali e visivi per lui architettati dal narratore. sia pure a stento.cit. rintraccia acutamente una interessante fonte. Mentre la luce illumina e nasconde. Le immagini non sempre spiegano ma aiutano il lettore a sua volta a viaggiare e a credere nel medesimo spazio.. quanto direttamente inaccessibile. asimmetrico.531) di Alano di Lilla. nell’Anticlaudianus (V. le sue parole rimangono indietro. La luce si trasforma in grado minore nel discorso. il suo „immortal iubar”«. Firenze. 58. motivo »che in Anselmo era associato all’uso del linguaggio figurato per parlare di Dio: un videre per aliud come il parlare figurato è un dicere per aliud. attraverso una ben strana e alla fine accecante epifania. 126.14 Quello occupato dal personaggio Dio apparirebbe altrimenti un luogo vuoto. 1984. abbiamo da un lato il narratore che illumina per immagini e dall’altro il personaggio che nasconde o si nasconde dentro la visione. può darsi solo attraverso una funzione speculare. 17 Ivi.. potrà sostenerne la vista guardando riflesso in uno specchio preparato per lei dalla „puella poli”. Milano. potrà guardarlo solo attraverso tale specchio. In tutti i casi il referente del sistema di segni per comunicare. e sostenere cosí.VV. a cura di V. op. Sansoni.17 Ciò che sconcerta in effetti il lettore moderno di Dante è il narratore della Commedia che afferma che la parola vien meno di fronte all’enormità della visione (ovvero che il segno verbale è insufficiente e non riesce a relazionarsi al grande referente). frantumato. giacché invece sarebbe ai nostri occhi un luogo tanto ipersignificativo. 15 Allen MANDELBAUM. 59. contenitore di tutti i sensi possibili.15 Un luogo vuoto per l’appunto inaccettabile. RESNIK.

13) come movente legittimo per l’autore. cioè assicurare un universo referenziale credibile agli occhi del lettore. 65. VIII. Città Nuova. o che vede rappresentato. 19 Theologia »Summi boni«. De doctrina cristiana. 82. sia per le immagini trasmesse dalla luce divina sia per quelle indotte dalla fantasia in sé.19 2. precedente o contemporanea all’immaginazione verbale. 18 Italo CALVINO.18 Dico fra parentesi che non è del tutto certo che la necessità di una visività credibile. cosí come deve immaginare il contenuto visuale delle metafore di cui si serve appunto per facilitare questa evocazione visiva. Ma per il poeta Dante. 38. Dunque è il ruolo dell’immaginazione nella Divina Commedia che Dante sta cercando di definire. Garzanti. 73. e piú precisamente la parte visuale della sua fantasia.6. 1988. pur giocando a carte scoperte e citando l’imaginativa (Pur. sugli specchi inferiori che ne attendono il raggio luminoso. AGOSTINO. finché ci si ferma alla lettera del testo. o che ricorda.. proiettato per specula. il poeta deve immaginare visualmente tanto ciò che il suo personaggio vede. come sapeva Abelardo che riadatta nella Teologia del sommo bene un pensiero di Agostino e parla dell’involucrum. I. o che gli viene raccontato. rispecchiamenti e specularità della Commedia. 57 . Cfr.Per specula nella Divina Commedia Il motivo degli specchi in Dante riporta sapientemente alla superficie la necessità di dare sostanza alla visione. 2. 1992. quanto ciò che crede di vedere.7 = Opere di Sant’Agostino. Gli specchi degli altri Prima di passare in rassegna le varie immagini di specchi. ed. come spiega benissimo Italo Calvino: Dante sta parlando delle visioni che si presentano a lui (al personaggio Dante) quasi come proiezioni cinematografiche o ricezioni televisive su uno schermo separato da quella che per lui è la realtà oggettiva del suo viaggio ultraterreno. vengono accolte con maggiore interesse dopo aver scoperto che sono colme di grandi misteri e racchiudono un insegnamento profondo e istruttivo. anche se mai del tutto tangibile nel racconto. Lezioni americane: Sei proposte per il prossimo millennio. o che sta sognando. esse vengono velate perché non perdano valore”). della necessità di velare per non svilire („le cose che sembrano fantasiose e lontane da qualsiasi utilità. tutto il viaggio del personaggio Dante è come queste visioni. Roma. XVII. cerchiamo di conoscerlo meglio questo grande Referente intangibile eppure assolutamente presente. corrisponda alla necessità di levare del tutto i veli di quel mistero che avvolge le cose e le sostanze: al contrario tale principio della protezione del velo del mistero è riconosciuto da Dante come promotore di una certa attrazione da parte del lettore (è un basilare principio della narratologia e di qualsiasi tipo di narratività). Secondo la testimonianza di Agostino. Milano. cit.

E poiché tutto ciò che è in virtú di altro può essere ricondotto a ciò che è per sé come alla causa prima. ORBETELLO.4. Nel Convivio (III. Milano. BOEZIO. ogni cosa che non è soltanto essere. 58 . al limite della ferrea logica medievale. prescritte. Consolatione della Filosofia. riceva l’essere da altro. dagli angeli sul livello superiore piú vicino al Creatore riflettente (su questa linea lo pseudo Dionigi nel De divinis nominibus. 941. E aggiunge: „sí come sono li specchi”.7) ad esempio citando Alberto Magno.23 Una logica e una teologia che hanno perciò regole precise.21 Dunque. fonte e personaggio attivo nella Commedia E’ (. per il fatto che essa è soltanto essere: in caso contrario.4). 1996. si fa dire infatti da Tommaso) in che maniera si distribuisce nell’universo creato il plusvalore ipersignificativo dello stesso Creatore: Dio come „splendore riverberato” (Conv. Convivio cit.20 E soprattutto specifica che vi sono alcuni corpi che „sono tanto vincenti ne la purità del diafano. che la capacità conoscitiva superiore abbraccia l’inferiore. alle quali comunque trasgredisce il personaggio Dante peregrino nell’aldilà che con la propria capacità conoscitiva inferiore osa e riesce innalzarsi fino alla superiore: un unicum che naturalmente non è passato inosservato nella storia! Una logica e una teologia che hanno il loro fondamento in Tommaso D’Aquino. come dice Boezio. che divegnono sí raggianti. tanto sono luminosi.Luigi Tassoni Qui infatti giova rammentare quanto l’esperto lettore di Dante sa già certamente: ovvero quale scala decrescente viene a funzionare dal momento in cui il narratore Dante fa toccare con mano al personaggio Dante (ma sarebbe piú giusto dire che glielo fa „toccare” con le orecchie e soprattutto con gli occhi: „Or apri gli occhi a quel ch’io ti rispondo” (Par. 940. e cioè che la qualità dei corpi e le ovvie differenze fanno in modo che „la bontà di Dio” sia „ricevuta altrimenti da le sustanze separate”. Rusconi. i corpi dal piú vicino al piú lontano percepiscono per proiezione „la prima simplicissima e nobilissima vertude.) necessario che ogni cosa il cui essere è distinto dalla sua natura. mentre l’inferiore non si innalza in alcun modo alla superiore (De consolatione Philosophiae. dagli animali alle piante. manifestatio occulti luminis. cioè Dio”. 49). pos- 20 21 22 23 Convivio cit. occorre che vi sia una cosa che sia causa dell’essere di tutte le altre cose. IV. dal momento che. che sola è intellettuale. Dante si preoccupa di sottolineare qualcosa che è praticamente di dominio pubblico al suo tempo...14.. se persino gli angeli possono apparire specchi puri (versione molto vicina a quella degli angeli danteschi). è però chiaro. all’anima umana. su quei corpi che si lasciano vedere solo con grande affaticamento degli occhi. a cura di L.22 Se rimane il dubbio. dai minerali agli altri elementi della terra. in questa scala cosmogonica.84). V..18.. si andrebbe all’infinito nelle cause. 221. speculum purum). come si è detto.. III. XIII. e non si lasciano vedere sanza fatica del viso”. espresso nel su citato passo del Convivio. definisce l’angelo Imago Dei. Ibidem. che vincono l’armonia dell’occhio.

8. giacché si limita a notare che „la visione della divinità è la sua vera beatitudine futura” (Theologia „Sommi boni”. dice Agostino. Il fatto è che in questo faccia a faccia l’io corporeo tenta di dispiegare.20). Colui che ci ha fatti.9.6) lo spiega come la necessità di fornire immagine a qualcuno che non ne ha (e facendolo nel modo piú naturale: prestandosi come modello): So che la sapienza è una sostanza immateriale. cioè Dio. non dobbiamo dimenticare che Agostino attribuisce valore materiale alla funzione dell’immagine. XV. a partire da questa immagine che siamo noi. di vedere in qualche modo. grazie a Tommaso almeno ne conosciamo alcune proprietà: è la causa prima. il primo pensiero che ci viene in mente è certamente quello che nello specchio non si vede che un’immagine. che svolgono un ruolo determinante nella percezione cognitiva. (De Trinitate. non oggettivabile. non hanno materia (De anima. perché l’uomo vi è legato da una somiglianza oscura e difficile da attingere (De Trinitate. fa capo al giustamente famoso brano della Prima lettera ai Corinti di Paolo (l’unico specchio che tanto nel Nuovo quanto nel Vecchio Testamento abbia un valore emblematico e non di mera metafora accessoria): Nunc videmus per speculum in aenigmate.27. PORRO. 1995. II. Ed è già molto: siamo nei paraggi di una proiezione speculare dell’entità.12). Piú morbida la posizione esegetica di Abelardo a commento del medesimo brano dell’apostolo. in enigma. IV. non cognitivo secondo la misura umana. e tuttavia quell’uomo cosí eminente e spirituale dice: Vediamo ora attraverso uno specchio. stando di fronte allo specchio e accettandosi come referente. Città Nuova. 5.Per specula nella Divina Commedia siede una causa del suo essere. La Trinità = Opere di Sant’Agostino. Agostino nel commento al brano di Paolo che a sua volta commenta Genesi (1. 9. Se ci chiediamo quale sia e che cosa sia questo specchio.16). 432 a). 59 . E’ chiaro dunque che l’intelligenza è forma e essere. Milano. tanto diffusa quanto indicibile. XV. su una posizione dunque del tutto opposta a quella di Aristotele secondo il quale le immagini. che essa è una luce in cui si vede con gli occhi della carne. i segnali che lo riguardano perché solo a partire da questa considerazione di sé come immagine diventa possibile accettare come referente l’immagine altra che è Dio. è dunque un Dio tanto inqualificabile quanto inspiegabile. 13. mentre Gioacchino da Fiore sottolinea 24 TOMMASO D’AQUINO. Per valutare appieno l’importanza di tale posizione.1. Rusconi. allora faccia a faccia. tunc autem facie ad faciem (1 Cor. come in uno specchio. interpretandoli.14)25 Si vede bene che Agostino accetta come dato di partenza la misura dell’uomo che cerca di spiegare se stesso. enigmatico. ma soprattutto sappiamo che ogni cosa creata possiede parte di questo essere. Roma. 1987. e spiegare a se stesso quell’enigma dell’immagine altra e alta che è un referente stranamente inidentificabile. Ci siamo dunque sforzati. 115. e che riceve l’essere dall’ente primo che è soltanto essere. 641.24 Anche se non conosciamo meglio il nostro referente inattingibile. C’è in piú da aggiungere che la presenza di Dio. e che tale è la causa prima. a cura di P. 25 AGOSTINO. Ente ed Essere. è soltanto essere.

16). A partire invece dal XXXI del Purgatorio e per tutto il Paradiso muta ovviamente la natura dello specchio. come forma di conoscenza e di trasmissione della conoscenza. 28 Ivi. 213. Roma. della specularità e del rispecchiamento. Il fatto è che nelle prime due cantiche gli specchi e gli specchiati o le cose specchiate funzionano in una corrispondenza ben definita nei propri margini semantici. svincolati dalla pesantezza dei corpi. 1999. Milano. Teniamo per buono quanto ci suggerisce l’espertissimo Eliot: „Dante ci aiuta con ogni tipo di immagine”. 2001.28 pure 26 GIOACCHINO DA FIORE. simmetrie. il problema dello specchio. da par suo.27 E anche se è vero che „non possiamo che provare un gran rispetto per chi riesce con tanta maestria a tradurre l’inapprendibile in immagini visive”. l’anagogica invero a coloro che.26 Il narratore Dante mantiene costante la percezione della materialità dell’immagine. 49. e San Giovanni in Fiore. la funzione della specularità. 60 . e in piú faccia costantemente vedere in quale rapporto sta il personaggio Dante rispetto agli altri personaggi incontrati lungo il cammino. SANESI. Centro Nazionale di Studi Gioachimiti. del rispecchiamento e della specularità nell’Inferno e nel Purgatorio mettono in funzione la metafora dimostrativa della prova di realtà: un come se che riporti il lettore ad un tipo di visività consueta e familiare. ovvero che „l’intelligenza contemplativa è ascritta propriamente a coloro che posti in questo pellegrinaggio. 48. Lo specchio genera corrispondenze. vedono ancora come in uno specchio in enigma. Gli specchi di Dante Tutte le occorrenze dello specchio. metafore e non allegorie (per ora). Bompiani.Luigi Tassoni qualcosa che sarà molto caro a Dante. ovvero al cambio d’uso dell’oggetto specchio a cui assisteremo nel corso della cantica del Paradiso. Viella. ELIOT. e soprattutto la posizione di chi è specchiato e di chi rimanda i propri riflessi specularmente. a cura e prefazione di R. Ed è questo che deve fare Dante allorché si accinge ad affrontare. 27 Thomas S. Trattato sui quattro Vangeli. Scritti su Dante. Tutte le occorrenze tranne una. dissimetrie. quella del canto XXXI del Purgatorio che prelude ad un diverso tipo di rispecchiamento. della sua percezione fisica. III. essendoci di mezzo nientemeno che la riconoscibilità di Dio. 3. e tuttavia svincola il personaggio dalla pesantezza del corpo perché almeno l’enigma sia dicibile e questi possa accedere alla visione anagogica contemplativa: dal punto di vista di Gioacchino sarebbe come stare con due piedi in una staffa. permangono nella quiete di quella purissima visione fino alla fine del mondo” (Trattati sui quattro Vangeli.

Sapegno). 94–96: Siamo all’ingresso del Purgatorio. se è possibile. Inferno XIV. ed è narrativamente funzionale.Per specula nella Divina Commedia dobbiamo cercare di capire in cosa consistono e come funzionano queste immagini visive nel discorso. del Paradiso. ma uno specchio che dà luce.17-18. Roma insomma è specchiata e si specchia nel significato di somiglianza con l’emblema figurato della corruzione. e lo scaglion primaio/ bianco marmo era sì pulito e terso. vi si rispecchiano.62: secondo la spiegazione del personaggio Virgilio. serrati nel lago di ghiaccio. che fra l’altro in una prolessi rispetto alla narrazione rinfaccia a Sinone che tutti i lettori del poema conoscono la sua colpa (v. vv. Naturalmente è tutto l’essere quale è che si specchia: ora lo specchio „pulito e terso” restituisce un’immagine certa. è lo stesso lago ghiacciato. in uno scenario da rissa da mercato. che volge le spalle a Oriente „e Roma guarda come suo speglio”. prendendo da lui la luce. Di seguito riassumo dunque il quadro delle occorrenze e della loro contestualizzazione a noi necessarie per capire. seppure penitente. e uno dei due gli grida: „Perché cotanto in noi ti specchi?”. il sole è specchio in quanto gli astri. Teniamo conto che questo specchio di Narciso (come desiderio di acqua che plachi l’arsura). XXX. Questa prima apparizione dell’oggetto-specchio nella seconda cantica la dice lunga su uno dei filoni privilegiati del campo sèmico della specularità intesa come proiezione: non uno specchio che riceve e restituisce l’immagine. mentre della funzione dello specchio rimane solo l’azione del guardare verso la scena raccapricciante: in questo caso lo specchio respingerebbe anziché riflettere l’immagine del guardante. L’effetto della restituzione della propria immagine somigliante è del tutto annullata. 128: „e per leccar lo specchio di Narcisso”: è una vera e propria metafora in luogo del lemma acqua. e lo specchiamento avviene davanti al gradino di marmo bianco con allusione alla simbologia della penitenza: „Là ne venimmo. Vi troviamo la statua gigantesca del gran veglio ./ ch’io mi specchiai in esso qual io paio”. essendo caratterizzato da una unicità nella quale si specchiano riconoscendosi tutte le parti esterne. 105: il primo esempio lo porge la voce di Virgilio. IX.120). che invia luce. emblema figurato della corruzione dopo Adamo. la consistenza di queste immagini dentro e fuori degli specchi. nella quale comunque il viaggia- 61 . trova il suo esatto e speculare contrario nello specchio di Narciso a rovescio del canto III. a cui ricorrre in tenzone con Sinone (falsario di parole) il falsario di monete mastro Adamo. Vandelli. Purgatorio IV. XXXII. ma non va esclusa l’interpretazione dello sguardo di Dante fisso davanti ai due omicidi come se fosse davanti a uno specchio. Qui lo specchio.54: Dante incontra nella Caina i due fratelli omicidi congiunti strettamente l’uno all’altro. secondo alcuni commentatori (Torraca.

come parallelamente piú avanti nello stesso canto si specifica l’attitudine a rimbalzare dall’uno all’altro specchio umano. per che a fuggir la mia vista fu ratta”. XXVII. anzi i corpi lucidi continuano a far rimbalzare il raggio ricevuto e questa semberebbe (per ora) la caratteristica piú evidente dell’anima-coscienza-specchio. Qui. ovvero sul movimento che l’ombra fa apparendo nello specchio mentre il corpo è reale fuori dallo specchio.16-24: il soverchio visibile dello splendore colpisce la vista del pellegrino. salendo. XV./ guizza dentro a lo specchio vostra image”. dunque ogni individuo diviene specchio riflettente di una qualità. in un certo senso. Cosí ciò che umanamente viene riflesso „guizza” perché è proiezione momentanea. La mancanza di equivoci o sfumature fa in modo che lo specchio generi corrispondenza diretta e rconoscibilità del referente. affidandosi ad un’impressione e non a una certezza) ha trovato sulla sua strada il piccolo specchio che è l’angelo e che risulta irradiata da Dio. con il poliptoto il discorso insiste sull’atto del guizzare. nello stesso canto. appunto si specchia „e come specchio l’uno all’altro rende” (v. 75: il concetto. si diparte. 100–108: per specula qui vengono giustamente confrontati due tipi di specchio. ma (Buti e Landino) luce rifratta che probabilmente (lo stesso narratore-personaggio dice „cosí mi parve”. è ribadito da Virgilio dapprima con la spiegazione dell’infinito e ineffabil bene celeste che si riflette „com’a lucido corpo raggio vene”. ma senza che diminuisca l’intensità originaria.Luigi Tassoni tore si riconosce pienamente. „Come quando da l’acqua e da lo specchio/ salta lo raggio a l’opposta parte. cosí mi parve da luce rifratta/ quivi dinanzi a me esser percosso. e tanto si diparte/ dal cader de la pietra in igual tratta. destinata a scomparire. 25–26: Virgilio questa volta. E’ un avvertimento che Virgilio motiva coscienziosamente come incapacità (per ora) di reggere con lo sguardo la visione accecante. Il primo è quasi mimato dalle mani di Lia. cader).75). Lo specchio pone di fronte all’immagine interiore certa in cui si riconosce il personaggio Dante: lo specchio garantisce addirittura identità all’io che si vede nella propria interezza ed è trasparente a se stesso. Qui le azioni verbali insistono nell’arco di pochi versi su un continuo saliscendi dell’itinerario del raggio riflesso (salta./ salendo su per lo modo parecchio/ a quel che scende. troviamo l’inevitabile ambiguità dell’uso dello specchio come metafora dell’azione riflettente moltiplicata. XV./ sì come mostra esperienza e arte. ma senza che si possa rilevare l’assorbimento del raggio stesso. al vostro guizzo. una sostanza. XXV. ricorda al suo compagno di viaggio che per capire come le ombre hanno il medesimo bisogno dei corpi deve cominciare dal rapporto tra corpo e immagine allo specchio: „e se pensassi come. Dunque. prima di cedere la parola a Stazio che si impegnerà in una capillare spiegazione dottrinale. scende. Qui l’acqua come lo specchio che è superficie riflettente un raggio di luce. con effetto proiettivo a catena. Ma da dove viene? I commentatori sottolineano a questo punto che non propriamente luce solare né riflessa dalla terra. ecc. e soprattutto senza che si conosca direttamente l’immagine originaria di questa azione di continua rifrangenza inesauribile del raggio stesso. la prima moglie di Giacobbe che gli diede 62 .

Ma soprattutto. come lei stessa dice. „or con altri. or con altri” (v. diventa immagine stessa del Cristo (l’idolo). il guardare cone ricerca della comprensione. Dante guarda gli occhi sfavillanti di lei che riflettono il grifone cristico come il sole in uno specchio (dunque sono appena sostenibili da sguardo umano).123). Praticamente tre tipi di immagini specchiate: il grifone negli occhi di Beatrice. PASQUINI. acque e marmi riflettenti. occhi che scintillano. Milano. ma unica come il grifone-cristico.. 63 . quando e se sta fermo. 14. diamanti. perché costellato da luci che parlano. ovvero uno specchio per non vedere altro. sempre negli occhi di Beatrice.29 Speculare è il fatto di trovarsi di fronte ad una creatura doppia. 69: lo specchio come prova di realtà del personaggio.103). nel senso che si orna pensando allo specchio della coscienza. 118–126: nell’immersione nel Lete. Sistema rituale e dramma esistenziale nel XXXI canto del „Purgatorio” = AA. speculare il fatto che gli occhi si fissano agli occhi e i movimenti del grifone si alternano nella doppiezza dei reggimenti. 1996. Lo specchio per vedersi è dunque solo per i propri occhi. La vista. XXXI. che alterna la doppi natura nel proprio movimento doppio e. il miraglio (v. a cura di G. Qui Dante apprende per speculum. gli occhi fissi. Qui il narratore in coppia con il personaggio chiama in causa il lettore („Pensa. Il secondo è lo specchio della sorella Rachele. raggi che saettano. è quello che rinvia dalla superficie dell’acqua (rendea).118)”.105) che è lemma di provenienza provenzale. Cottignoli e E. Cfr. ma in questa ampia gamma dell’immaginario della specularità connesso a quello della radiazione 29 Emilio Pasquini nella sua attenta analisi parla di »percezione analogica del divino« e avvalora l’ipotesi di Mazzoni sull’immagine metaforico-simbolica della biforme-fiera. si percepisce. Breviario dei classici italiani. l’immagine del fianco sinistro del personaggio Dante che per un attimo si vede. sono in effetti il tema d’avvio del successivo canto XXXII. s’io mi maravigliava”. come ad invitarlo ad immaginare al suo posto. lettor. E. la quale è desiderosa soltanto di guardare i suoi begli occhi.124). Al narcisismo della sterile Rachele si oppone l’operosità della materna Lia. v. folgori che variano di luminosità a significare che vogliono parlare. e per un attimo gli viene restituita la consapevolezza della propria fisicità. perciò coinvolgendolo nella straordinaria possibilità di questa immagine. M. non a caso il tutto sottolineato da Dante con la ripetizione: „li occhi a li occhi (v. e lo specchio che contiene l’enigma di quel doppio Cristo-uomo si trova negli occhi (un altro doppio) di Beatrice. Paradiso Al lettore il cammino di Dante nel Paradiso potrà forse sembrare insidioso.VV.Per specula nella Divina Commedia un figlio. PASQUINI. „Per piacermi a lo specchio qui m’addorno” (v. indirettamente. XXIX. ANSELMI – A. per ciò che riguarda i nostri specchi: allo specchio all’immagine narcisista chiusa nella cornice dello specchio si oppone quella dell’immagine riflessa che va al di là dell’apparenza del volto. Bruno Mondadori. prima della rivelazione di Beatrice.

luogo per eccellenza degli specchi. Il gioco degli specchi cattura un’immagine di percorso cognitivo per rinvii e rifrazioni.Luigi Tassoni luminosa lo specchio assicura paradossalmente al viaggiatore. ora o fa il gran salto insieme al personaggio o se ne rimane a casa. L’immagine visibile rappresenta una proiezione per speculum di un referente altrimenti inattingibile e invisibile. inesausto e desideroso di apprendere. non può che accettare di qui in avanti la necessità di adattare anche il proprio intendimento ad una tale folgorante luminosità.33). La nube dello scenario lunare. Dunque: lo specchio è indispensabile a mettere in azione una semiotica del percorso cognitivo ma anche a dare senso al discorso. 97–101: il „gioco” dei tre specchi. In questa stessa chiave Agostino interpreta nel De Trinitate il famoso brano della prima lettera di Paolo ai Corinti. che per la sua complessa articolazione rischierebbe di sembrare quanto meno insidioso agli occhi dell’uomo d’oggi (come in uno dei capitoli piú attraenti di Se una notte d’inverno un viaggiatore). Lo specchio rimane sempre ancorato alla realtà del visibile per gli occhi di Dante che può sperimentare direttamente quanto indiretta (e tortuosa) sia la conoscenza. vv. in questo stesso canto II. se ha già accettato il difficile patto narrativo delle altre due cantiche. solida e pulita” (v. come mezzo di trasmissione. 95 del Purgatorio). una certa obbiettività di informazioni. „lucida. Il lettore. 64 . L’esperimento degli specchi dà perciò al viaggiatore consapevolezza dei percorsi indiretti della conoscenza. medium. di qualcosa di inconfutabile che è tale perché si apprende attraverso l’obbiettività degli specchi. che pure necessita dell’oscurità del senso per essere pecepito: il fatto è che per Dante. Perciò il lettore. ovvero a piú conoscere. spessa. affida allo specchio il ruolo di agente reale.35-36). come del resto splendente e rifrangente è tutta la cantica.130-132). che di fatto attraverso la conoscenza teologica rifiuta l’intellegibilità. che adesso è l’interlocutore di Beatrice. che il narratore ha già posto sull’avviso nell’incipit della cantica. Procediamo allora con le occorrenze: II. che privilegia la ricezione visiva. L’occhio convince la mente perché lo specchio riassume la sinossi di un processo altrimenti inaccettabile dalla mente umana. chiuso nel proprio piccolo guscio o barchetta. che la suggella nelle cose (come il cielo stellato prende l’immagine dell’intelligenza profonda che lo muove. rimasto parte tangibile del perscorso della ricezione. e per le sue fonti. Il Medioevo. ad un accecamento per eccesso di splendori che servirebbe a piú vedere. Il canto II del Paradiso si forma in una ambientazione luminosa. certamente molto piú ricca e attraente della eventuale (e del resto impossibile) conoscenza diretta „faccia a faccia” del Dio che imprime la propria immagine. come un diamante ferito dal sole (v. dunque. questa oscurità del senso corrisponde alla luminosità riflessa e rifratta della visione. che tengono saldo il vincolo con la materia vivente.32) (cosí come pulito è il bianco marmo del canto IX. direbbe il narratore Dante. gli ridà fiducia nella possibilità di accedere a quella stessa complessa conoscenza. gemmea al punto da accogliere il corpo solido del viaggiatore „com’acqua recepe/ raggio di luce permanendo unita” (vv. mostrare quanto non può essere dimostrato. anziché spersonalizzare l’identità del personaggio Dante.

Il dubbio di Dante è un legittimo dubbio che poggia sull’attendibilità dei referenti per come vengono percepiti. Sarà Beatrice a porre in essere il ricontrollo e la conferma: quelle sono immagini vere. siano specchiati sembianti (v.17-18). Ma ciò vuol dire che sono referenti tangibili? IX. un quasi. Sottilmente qui il narratore mette in bocca a Tommaso un quasi fortemente indicativo: il raggiare è quasi specchiato. 55–60: il lungo discorso di Tommaso del canto XIII è a questo punto piú che scontato. insidioso.10). In effetti le sussistenze create direttamente da Dio e incorruttibili) e le contingenze (v.58-60). però è anche troppo piccolo per la sproporzione del produttore di messaggi. 61-63: Cunizza spiega chiaramente che attraverso gli specchi. una deminutio. Qui lo specchio non c’è./ quasi specchiato. Cioè anime in praesentia.Per specula nella Divina Commedia III. quasi del tutto specchiato e come se fosse riflesso in uno specchio. come dice (vv. mentre Beatrice lo correggerà e gli dirà che sono vere sostanze (v. e piú che accettato dal lettore ben accorto: la viva luce di Dio „per sua bontate il suo raggiare aduna. commette l’errore contrario a quello di Narciso. locutore assoluto: anche se lo specchio non ha bordi risulta come oggetto di trasferimento una concessione. Lo specchio è necessario. lo traggono in inganno e.64) (le cose corruttibili e purtroppo mortali) sono le conseguenze dell’atto del rispecchiamento di Dio e/o del suo raggio.62): ovvero qui Dante conferma che proprio il giudizio divino viene riflesso. che gli è stato consentito di vedere come se.29). ovvero scambia per immagini riflesse volti che invece erano veri. ovvero conservano una fisionomia (questo mistero lo ha già spiegato Stazio sul finire della precedente cantica): perciò chi guarda scambia per apparenze riflesse le immagini tenui che gli appaiono nella visione. 1–20: Il narratore ci dice che il personaggio Dante vorrebbe confessare d’essere caduto in errore. come se fossero in uno specchio(vv. attribuendo non all’oggetto ma alla funzione delle intelligenze celesti specchianti un ruolo determinante nella comunicazione di messaggi cosí straordinari. come Piccarda Donati. Lo specchio svolge il ruolo di obiectum certo. vere sustanze. ma sarebbe stato uno specchio fuori luogo. e c’è un resto inesprimibile come un buco nero che non può entrare nella dinamica speculare.20). e comunque dimostra l’eccesso del referente che non potrà essere fissato nell’immagine e neanche nell’azione che porta all’immagine specchiata. ambiguo. in nove sussistenze.10-18). eppure il personaggio ne suppone la funzione riflettente. 65 . e però le immagini. ma interviene la visione straordinaria che gli fa dimenticare la confessione (un silenzio gratificato dalla propria scusante). volti di figure pronte a parlare. I volti che gli appaiono „per vetri trasparenti e tersi” (v. non funzionale. e non riflessi speculari di figure assenti. 95. La visione mette in luce uno straordinario paradosso. tanto quelle dirette quanto quelle specchiate e indirette sono incerte. i Troni dei teologi. L’errore sta nel pensare che coloro che il personaggio vede. IX. „refulge a noi Dio giudicante” (v. e soprattutto contenente qualcosa che si vede e non qualcosa che proietta le proprietà. XIII. come terso è lo scalone di marmo del Purgatorio./ etternalmente rimanendosi una” (vv. legato allo statuto dell’immagine: in ogni caso ciò che il viaggiatore vede sono visioni. cosí che ciò che ne deriva lascia come un resto.

sicché lo specchio contenitore dei pensieri avrà dimensioni perlomeno smisurate come quelle del referente divino. Mentre piú avanti nello stesso canto. 28–30: fra i tanti dubbi che Dante espone anche in questo canto.25). un prezioso attimo perché negli occhi-specchio di Beatrice il personaggio colga il riflesso speculare di Dio. ha in effetti una certezza: „Ben so io che che ‘n cielo altro reame /la divina giustizia fa suo specchio.121-123. qui senza resti o zone buie. XVII. XIX./ che ‘l vostro non apprende con velame”. XVIII. insidioso forse per un uomo ma straordinariamente significativo per un beato. chiede a Cacciaguida di saper qualcosa del suo futuro e soprattutto di quello non roseo. 2) indica nello specchio l’immagine sostituto di Dio: lo specchio di Dio riflette tutti i pensieri dei beati prima ancora che siano pensati. dunque è il contenitore potenziale che anche annulla l’individualità e l’imprevisto del pensiero. nella sua unicità di visione.Luigi Tassoni XV.. si fe’ prima corusca. deve fare una gran fatica: cogliere al volo l’aspetto intuibile della presenza di Dio attraverso gli occhi. Nel medesimo canto (v. E’ l’evidenza altrimenti inspiegabile di una luminosità solare accecante. probabilmente. che come una moderna lampada alogena (mi si passi l’irriverenza) modula la propria traccia folgorante a seconda delle esigenze. il fiammeggiar del folgòr santo (v./ quale a raggio di sole specchio d’oro”. 66 . XVIII.specchio di Beatrice. Il personaggio. è lo stesso specchio beato Cacciaguida ad essere affidato. e in piú il rispecchiamento in cielo avviene senza velame. sarebbe oggetto insidioso. sulle prime un po’ titubante. che nulla nasconde.62: Cacciaguida (specchio beato. 41–42: quando Dante. Qui l’immagine del movimento si intende svincolata dagli occhi che lo ritraggono (a proposito: torrente è la lezione (Petrocchi) o corrente?). e per di piú specchiata in specchio d’oro. per la voglia di riprendere il discorso. 2–13: basta un attimo. Par. come immagine tangibile del suo essere e come sua qualità. e allo stesso tempo tenere d’occhio la luminosità di Cacciaguida. e invita a nulla nascondere: un invito che il narratore deve sottolineare tirandosi fuori da responsabilità un po’ imbarazzanti sia politicamente che storicamente. Rispetto al precedente c’è da sottolineare che in questo caso si tratta appunto di un’azione contenente mentre nel precedente era proiettiva. come una nave che discende un fiume non fa dipendere il proprio corso dagli occhi che la osservano. e perciò anche oggetto pericoloso. la risposta insiste ancora su una similitudine che servirebbe a spiegare ma in realtà afferma ciò che sarebbe difficile accettare per il pensiero umano: la mente divina non è costretta dalla contingenza terrena. E lo specchio degli occhi. Ovvero: „se non come dal viso in che si specchia/ nave che per torrente giú discende”. tanto che il narratore ricorre ancora a una similitudine : „La luce in che rideva il mio tesoro/ ch’io trovai lí. Lo specchio è perfetta specularità della giustizia divina. del resto sempre luminosi. ad un tipo particolare di specchio. ovvero direttamente e senza strumenti intermedi. dunque. produttore di tentazione. 113) si ritorna su uno specchio come oggetto umano: lo specchio che non tenta la donna di Bellincion Berti. ai vv. la quale non si dipinge il viso. mentre Cacciaguida emette segnali luminosi.

il canto successivo propone lo specchio di Adamo. Vi è una sorta di inversione: mentre chi guarda diffida che il vetro dica il vero e se ne accerta guardando direttamente l’oggetto reale che è la torcia.107) non potranno mai riflettere il „grande specchio” nella sua interezza. la luce intensa di una torcia riflessa alle sue spalle nello specchio (doppiero) e. promette addirittura di riflettere nella sua interezza un’immagine da cogliere in senso cognitivo naturalmente. cosí i due specchi avviano una comunicazione possibile. dice Benvenuto). non è a questo punto la possibilità del rispecchiamento del Dio intangibile. o meglio il verace speglio entro il quale Adamo è in grado di leggere le richieste di Dante perché in esso sono riflesse e contenute tutte le cose. XXVIII. che già abbiamo incontrato. 67 . alla visione e a tutto il complesso campo della visività. ne sono il tramite indispensabile. 106 : dopo la paura di un Dante abbagliato dal lume di San Giovanni . cosí potente che potrebbe incenerire lo sguardo di Dante. / e fa di quelli specchi a la figura/ che ‘n questo specchio ti sarà parvente”. si volta indietro. Si tratta perciò di uno specchio contenitore. se cosí possiamo dire. e allo stesso tempo sostituto dell’azione dello specchiamento da parte del referente che non compare direttamente. e. Per tradizione i commentatori sottolineano l’importanza di questo passo per la comparazione della teologia con l’immagine di Dio. mentre non è vero il contrario: tutte l’altre cose (v. e comunque rappresenta il medium indispensabile per cogliere il referente. vi riconosce l’immagine corrispondente a una luce reale. 17–18: il canto XXI inizia con l’avvertimento di Beatrice che parla del proprio fulgore. in chiusura del XXV. e la ripetizione di specchio produca già al livello del significante quell’effetto di raddoppiata specularità o doppio richiamo allo specchiamento che sta nel discorso di Beatrice. è specchio della mente divina. Lo specchio raddoppia e falsa l’immagine. che comportano un rischio (e per fortuna il personaggio non ne diffida mai) per la potenzialità in essi riposta. per l’impossibilità di vedere direttamente (per speculationem et comparationem sacrae theologiae tamquam per speculum. mentre gli occhi-specchio di Beatrice conferiscono la prova di „realtà”. nel momento in cui il personaggio della Commedia sta per spiccare il gran salto. cosí Dante narratore spiega con l’uso della memoria come Dante personaggio si sia voltato a riguardare gli occhi di Beatrice. 4–12: si tratta di una similitudine : come qualcuno che vede. Dante dunque dovrà fare in modo che la mente segua lo sguardo. Lo specchio per Dante è ancora una volta obbiettivo. per accertarsi che l’immagine sia reale. Dante si accerta che la visione sia veridica guardando direttamente sì gli occhi di Beatrice ma cogliendovi una immagine indiretta. ma il problema degli occhi potenti di Beatrice. Lo specchio proietta luminosamente ma non può essere riflesso nei suoi contorni. ancora una volta. Sappiamo già che la visione celeste. XXVI. come dice in seguito. Ciò che forse preoccupa il lettore.Per specula nella Divina Commedia XXI. e che gli occhi si comportino come specchi che riproducono perfettamente l’immagine divina. riflessa negli occhi-specchio. finché non arriva l’invito davanti alla scala d’oro: „Ficca di retro a li occhi tuoi la mente. Si noti qui come il parallelismo fonico e ritmico fra la rima interna occhi-specchi.

Se volessimo. danzanti e roteanti in un gaudio senza tempo e in una conoscenza-visione senza ombra”. E per affinare la capacità riflettente e speculare dei propri occhi (solo cosí.cit. qui lo specchio che si spezza è anche fattore di disseminazione importante: „la disseminazione. formalizzare le funzioni e le proprietà degli specchi danteschi. Perciò gli occhi di Beatrice sono anticipazione riflessa di quanto gli occhi di Dante dovranno vedere. XXIX. senza aver preso appunti. con ogni sforzo. Lo specchio non ha quasi mai contorni. La vista. vede come in uno specchio.Luigi Tassoni Lo specchio che sono gli occhi di Beatrice qui riflette addirittura la luce dei nove cerchi. dice infatti „vidi specchiarsi” (v. dice Beatrice a conclusione del canto XXIX. tenta di incamerare le proprie percezioni piú che può. dell’anfiteatro popolato da beati che si specchiano come (e qui il narratore disegna l’immagine) la parte bassa di un colle si specchierebbe in un lago. per trasmetterle e registrarle nella mente. puri specchi dello splendore divino. op.31 con una scenografia davvero spettacolare. poscia che tanti/ speculi fatti s’ha in che si spezza.113). la memoria darà una mano al povero narratore) decide di bere nel fiume di luce. 85-110: la carrellata di specchi nel Paradiso si conclude con il canto XXX. Ma le acque non si muovono: Dante vede dettagliatamente. cercare di cogliere con lo sguardo fallace e umano il piú possibile di quello che il programma gli riserva.. anche se incredibilmente complessa. 30 Adelia NOFERI.. il lettore lo vede bene dal momento che Dante narratore riferisce cosí tanto in dettaglio quanto Dante personaggio ha vissuto nel viaggio (e per di piú. anziché turbarsi. 142 –145: lo specchio che si spezza rimanendo uno è naturalmente il sostituto referenziale per eccellenza della figura di Dio: „Vedi l’eccelso omai e la larghezza/ de l’etterno valor. dell’Uno (Dio-luce) nelle miriadi degli angeli. E’ in questo canto che troviamo appunto l’incredibile scena della rosa celeste. 31 Per una analisi del canto rimando alla già citata capillare lettura che ne ha dato Adelia NOFERI = op. a conclusione del nostro ragionamento. Sia pure in accordo con le ipotesi di Tommaso. cit. cioè. per quanto ne sappiamo). dovremmo dire prima di tutto che si tratta di una molteplicità di specchi appunto e non di un solo oggetto dell’immaginario. 115. La realtà riflessa: questo gioco di specchi ha l’effetto di fornire una prova di esistenza e consistenza alle immagini percepite nel Paradiso. 113–133. Ma prima di tutto vi troviamo la necessità che Dante personaggio ha di affinare la propria vista. la sua estensione coincide o con la dimensione delle immagini riflesse (come nell’Inferno) o con la dimensione di oggetti specchianti o con il movimento e l’azione riflettente che ne evidenziano il raggio d’azione piú che la posizione. limpidamente. chiaramente. diremo.30 XXX. E che nella mente fosse tutto bene impresso come su un rullo di ceralacca./ uno manendo in sé come davanti”. 68 . come complesse sono le scene che seguiranno a questa. come ha già avuto modo di intuire da varie anticipazioni. La scena si conclude con un rispecchiamento che però è anche una chiara visione.

inadatto per la proporzione smisurata dell’azione dello specchiamento. di cui abbiamo parlato all’inizio con Eco. un’impressione che probabilmente il mondo medievale avrebbe accettato senza problemi. nel senso che esso funziona in relazione alla totalità divina: è il tutto che esso mostra e rende possibile agli occhi del lettore come a quelli di Dante. se noi ammettiamo che lo specchio è quel primum. in particolare quello cui fa ricorso nel Paradiso. dar consapevolezza di fisicità. sostituto imperfetto della presenza divina. contenitore smisurato se contiene i pensieri dei beati prima che siano pensati. Proprio perché essi rendono presente un’immagine traslata del Dio. Il Dio biblico che compare in veste di luce non sembra sufficiente a dare corpo all’allegoria medievale di Dante. produca un doppio effetto: 1. Tuttavia. quel nome proprio assoluto. man mano che riduce Dante al silenzio contemplativo. dobbiamo anche considerarlo per speculum in aenigmate la sola immagine possibile del referente: tanto accecante quanto necessaria. medium indispensabile. come strumenti riflettenti luce e mediatori di concetti. visivo o verbale che sia. necessario a trasmettere i giudizi divini. riflettere la doppiezza del Dio-uomo e dare indiretta comprensione del mistero. contenente proiettivo. annullare la presenza umana corporea del personaggio Dante: l’accecamento per troppa luce. proiettivo radiante. Ed è forse per questo che il lettore ha l’impressione che lo specchio emanatore di luce concettuale. Semmai assolvono al compito del riferimento. E’ solo un’impressione questa del lettore di oggi. sede di proiezione momentanea. Perciò quella degli specchi si potrebbe dire una trovata per cogliere in fallo l’imperfezione della eventuale allegoria. evidenziare la mancanza come una porta blindata sulla soglia di un nascondiglio inviolabile. non ha una specificità legata all’oggetto. lo specchio per Dante. e riferiscono anche che dietro tanta luce che rimbalza di specchio in specchio si muove un surplus di senso che sfugge alla cattura del segno. specchio perfetto della giustizia divina.Per specula nella Divina Commedia Alcune delle proprietà specifiche degli specchi danteschi si possono riassumere nei punti toccati dal nostro excursus: produttore di somiglianza. sede dello specchiamento che va oltre la apparenza fisica dell’immagine. respingente. non possono dare definizione visiva al potenziale allegorico della rappresentazione. 69 . rispecchia chiaramente la visione complessa dei beati. una delle sue possibili immagini proiettive. e anche il segno tangibile dell’impossibilità del riferimento allegorico. come superficie riflettente la luminosità accecante e solare dell’evidenza. E piú estesamente nella terza cantica lo specchio è: moltiplicato. Tuttavia anche se ha proprietà specifiche quanto diversificate. 2. obiectum certo. come osservatorio relativo e perciò inaffidabile. aiuta a paragonare. un tutto che sarebbe a un passo dallo sparire nel nulla se e perché indicibile e irrapresentabile. lo costringe a essere nel proprio pensiero e lo costringe a sminuirsi nella propria fisicità percepente e percepita. narcisismo e riflesso della coscienza.

.

PECCHIOLI. a c. Cambridge. se ne servì come prospettiva politico-ideologica nella compo1 2 Studi urbinati. contiene i primi libri delle Historiae e la seconda metà degli Annales ed era noto agli intellettuali fiorentini operanti verso la fine del sec. Di Baron si v. la vicenda di quella fortuna non solo comprende degli alti e bassi. di F. Urbino. Università.. IV sulla Laudatio Florentinae Urbis di Leonardo Bruni = H. Un dato tuttavia subito risalta ed è uno scrittore difficile per stile e uno storico con una visione amara e tragica della condizione umana. C. 14˚ Coluccio Salutati e Nicolò Niccoli. di R. 1970. Che. 58– 61. Harvard University Press. anche il cap. GORI. Humanistic and Political Literature in Florence and Venice at the Beginning of the Quattrocento. Princeton. Sansoni. 1979. insomma una circolazione della sua fama e dei suoi testi molto varia. 61–64. 71 . 1955. Il ms. ma soprattutto Leonardo Bruni che. QUESTA. Firenze.RICCARDO SCRIVANO La vita di Agricola di Tacito e la biografia umanistica-rinascimentale Circa la fortuna di Tacito dal tempo della sua riscoperta a oggi molto si è studiato e molto si sa: basterà richiamare il Convegno urbinate del 1978 dedicato appunto alla „Fortuna di Tacito dal secolo 15˚ ad oggi”1 per averne una buona base e una utile prospettiva. ma anche una varietà rilevante di comprensione e di recusazione dell’uomo e dello storiografo. Il primo momento di tale riscoperta si deve notoriamente al Boccaccio che nel suo passaggio per Montecassino nel viaggio a Napoli del 1355 vi scoprì il manoscritto risalente al secolo 11˚ che. presenta due momenti non tanto lontani ma ben distinti per effetti immediati oppure duraturi che ebbero. come si sa. Versione ital. Princeton University Press. B. poi. In tutto questo hanno peso non lieve le implicazioni di carattere politico che un qualsiasi giudizio su di lui comporta e di conseguenza le utilizzazioni o le dannazioni cui è stato sottoposto si può dire fin dall’indomani della sua riscoperta. filosofia e letteratura. 1955. The Crisis of the Early Italian Renaissance: Civic Humanism and Republican Liberty in an Age of Classicism and Tyranny. Storia. Hans BARON. forse Zanobi da Strada portò a Firenze dove è rimasto nella Biblioteca Laurenziana. come ha dimostrato Hans Baron2. 100.

HEUBNER. JANKUHN. 1960. la Germania e il Dialogus de oratoribus. Il codice hersfeldensis andò perduto e solo nel 1902 se ne ritrovarono otto fogli. cit. Su cui indispensabile E.. Tacitus in der Romania: Studien zur literarischen Rezeption des Tacitus in Italien und Frankreich. apparendo infine il tutto a cura di Filippo Beroaldo a Roma.. DAVANZATI. TACITO. Die Überlieferung der Germania des Tacitus = Beiträge zum Verständnis der Germania. 1515. 13–46. C. 23 e 25. Tübingen. ed. come dice Cornelio”. cit. Göttingen. giudizio questo già attivo in Petrarca e che tra 16 e 17 secolo diverrà uno strumento dei sovrani autocratici. H. della biblioteca Balleani di Jesi.3 Il secondo momento è quando gli umanisti italiani cominciarono ad avere notizia del codice del 9˚ secolo dell’abbazia benedittina di Hersfeld in Assia che conteneva il cosiddetto „Tacito minore”. che suonava come secchezza. op. Gli Annali. cit. Nuova Accademia. codice che Enoch d’Ascoli intorno al 1455 portò in Italia e che fu presto trascritto dagli umanisti. presso Stefano Guilleret Lorenese. con parte del testo dell’Agricola. 1966.4 Mentre del Tacito storico si ebbe un’edizione a stampa forse del 1470 a Venezia. anche J. hersfeldensis–esinate v. volgarizzati da B. la lettera a Baccio Valori in G. per cui prese anche il nome di codice Esinate. E. Il Cinquecento. e tradotto in volgare dapprima nel 1544 e poi da Giorgio Dati nel 1563 (cui fa riferimento Bernardo Davanzati nell’accingersi – 1596 – alla traduzione degli Annali). Prefazione a G. 72 . C. I grandi traduttori). 1911. 1960. Cfr.7 dopo aver riassunto il vario interesse che verso il Tacito biografo alcuni umanisti avevano mostrato anteriormente al fatidico 1455. quegli eccellenti ingegni (ossia i rappresentanti della virtus romana) si dileguarono. 1989 (Abhandlungen Ak. BARON. si chiedeva che cosa interessasse a quei primi umanisti di questo „presunto” biografo dei Cesari e rispondeva che erano soprattutto i particolari familiari. DELLA CORTE. che pure considera l’impero una necessità storica. op. H. Milano. le crudeltà e gli orrori. Bruni. 14. B. i suicidi comandati. Milano–Varese. op. von STACKELBERG. Wiss. che promise indugenze e compensi a chi avesse scoperto gli altri scritti di Tacito).. del XXV cap. F. Il Classicismo dal Bembo al Guarino = Storia della letteratura italiana. Göttingen). 558–561 (III parag. ovvero la Vita di Agricola. presso Vindlino da Spira (ovviamente senza i primi libri degli Annales). Milano. e sul cod. Si cfr. Davanzati dal volgarizzamento di Tacito allo Scisma d’Inghilterra = Stile e tradizione: Studi sulla letteratura italiana dal Tre al Cinquecento. I. Successivamente i primi cinque libri degli Annales furono recuperati nell’abbazia di Corbeia sul Weser. 62. e ID. coglie il pessimismo antimonarchico di Tacito. D. Westfalia (per incitamento – come si racconta5 – di Leone X. insomma. La scoperta del Tacito minore = Studi urbinati…. in sostanza contro l’obiettività.Riccardo Scrivano sizione della Laudatio Florentinae Urbis. H. Garzanti..6 Nel saggio sulla „Scoperta del Tacito minore” compreso negli „Atti” del menzionato Convegno del 1979 Della Corte. le morti. di Sve3 4 5 6 7 Secondo il Bruni – sostiene il Baron – „non appena la republica fu assoggettata alla potenza di un solo uomo. in un ms. della Vita di Agricola la prima edizione si ebbe a Milano tra 1475 e ’80. IV. V. Gli Annali….. Sonzogno. TACITO. TIMPE. BONORA. CAMERINI.

Vallardi (1933). Napoli. III. vv. Il pensiero politico di S. ivi. 2. donde / non avere a temer di Lete l’onde”. Milano. Sansoni. tr. Che vide nel genere biografia uno strumento importante di presenza dentro alle vicende della propria età. par. non solo per l’originalità della scrittura e dello stile (che anche Della Corte avvertiva che essi lodavano). Machiavelli e il „tacitismo” (1921). Bernardo Davanzati. dir. Certo. come anche le considerazioni di storici politici come Baron in sostanza riconoscono. Ammirato. un po’ per l’idea favorita ovviamente dagli intellettuali che ad essi si dovesse la durata fino all’eternità della fama del principe. / che seguite di Cesare l’esempio. VALBUSA. vol. 415–514). Barberi SQUAROTTI. di D. un riferimento mentale–culturale per molti autori di biografie nell’età umanistica. RESTA. (cap.La vita di Agricola di Tacito e la biografia umanistica-rinascimentale tonio. vol. come mirabilmente asserì l’Ariosto in un luogo famoso del Furioso. 1.9 Si può arrivare a pensare che sotto l’esigenza di esaltazione dei signori si scivolasse verso il ritratto individuale in modo sempre più pressante. Guida. Torino. Le epitomi di Plutarco nel ’400. II della Storia della civiltà letteraria italiana. 73 . 1963. V. da G. proprio per la sua struttura narrativa e per molti degli atteggiamenti di fondo del suo autore verso il suo personaggio. 4–8). V. essendone i rappresentanti più efficaci. che sembrò contesta di elementi familiari e di vistose diversioni non pertinenti. e ora R. 60 ss. un po’ per motivazioni politiche esplicite. 8 9 G. costituisce invece. DE MATTEI. 112 ss. par. 19739. si v. e Cap. Cap. La civiltà del Rinascimento in Italia. dopo J. TOFFANIN. ZIPPEL. nuova ediz. / e gli scrittor vi fate amici. „Verso l’intellettuale specialista: altri modelli storiografici e tecnici”. E se a quella sorta di fanatismo che si chiamerà „tacitismo” si giungerà solo verso la fine del secolo 16˚. Utet. insomma un mezzo per impostare la rappresentazione storica della contemporaneità: che era indubbiamente una suggestione forte della lettura delle cose umane da parte di Tacito. Milano. a c. it. teorici della politica come Scipione Ammirato coi suoi Discorsi sopra Cornelio Tacito (1594). In realtà era molto di più. ma anche perché offriva un modello di narrazione (che invece Della Corte nega). VI. Padova. XXXV. 1911. ROSSI. 22 ss. Sulla biografia umanistica-rinascimentale. („Oh bene accorti principi e discreti. di G. 1962. BURCKHAARDT. Per la fortuna di Plutarco si muova da G. 1990 (in partic. i modelli primari nel passaggio dal Medioevo all ’Umanesimo erano altri con una prevalenza della serialità degli uomini illustri derivata da Petrarca (De viris illustribus) e da Boccaccio (De claris mulieribus) ma attingente a fonti classiche da Cornelio Nepote a Plutarco a Svetonio alla Historia Augusta. „Mutazioni e compromessi della storiografia: dalle historiae alle vitae”. Firenze. 260–276. Giuffrè. oltre al suo più famoso traduttore. Le biografie). Umanesimo e Rinascimento. II. 19722.8 va preso in considerazione il fatto che la biografia tacitiana. sia pure magari con quella componente di machiavellismo dal quale Giuseppe Toffanin volle far muovere tutto il fenomeno culturale. R. Quattrocento. RINALDI. modelli cui erano sostanzialmente opposti i ritratti monografici e individuali di Sallustio e appunto Tacito. Antenore.

La storia ridotta sotto il concetto generale dell’arte = Atti dell’Accademia pontaniana. opera scritta in latino dopo la morte del principe (1447) e subito volgarizzata dal Polismagna. in una prospettiva realistica e critica che riconduce alle figure tacitiane delle Historiae e degli Annales. D. appare non lontano dal modello biografico tacitiano. Tralasciando le numerose biografie seriali che dal Trecento al Cinquecento si susseguono numerose in varie direzioni da Filippo Villani a Vespasiano da Bisticci al Piccolomini fino al Giovio e soprattutto al Vasari. pur perseverando nella concinnitas come mezzo di verità. Del 1506 è La Vita Joannae pri10 E PELLEGRINI. 11 B. op. di produzione di emozioni e sentimenti forti fino all’orrore e al terrore. o attraverso il confronto con un grande principe come Alfonso d’Aragona. cit. e per la bibliografia 415–416. napoletano (1437–1522). (Il saggio tocca delle biografie scritte da F. 12 Sul Decembrio v. V. vanno viste sotto il profilo letterario non solo come questione di scrittura. La Nuova Italia. governato dal gusto per il contemporaneo. 1951. I miti della storiografia umanistica. attraverso un forte interesse per le Vite parallele plutaarchiane. M. sulle idiosincrasie. di dominio narrativo. sfuggendo l’adulazione e cercando di fissare l’oggettività dei fatti. BRAMANTI. TATEO. A. è la Vita di Braccio da Montone (Braccii Perusini vita et geste) di Giovanni Antonio Campano (1429–1477). fino all’atmosfera tragica della fine del condottiero:13 uno schema che. (Cap.” appaiono parole riferibili al Tacito storico e per qualche aspetto anche al Tacito biografo. al ritratto monografico fondato sui particolari del carattere. a c. ma quando l’autrice scrive. di esercizio della memoria. Firenze. Biografie mostruose = Scrivere le vite: Aspetti della biografia letteraria. domanda però stimolante in quanto invita implicitamente a considerare che le biografie.. che disegna una figura virtuosa. il capitano Alberico da Barbiano che indica come modello. Croce. le stravaganze. Guerini Studio. nell’ambito dei ritratti individuali ha un posto singolare la Vita di Filippo Maria Visconti di Pier Candido Decembrio milanese (1399–1477). 15–33. di V. 270–274.. F. R. 1893. RINALDI. Campano”). cortigiano di Borso d’Este. 13 Sul Campano v. Milano. Guerrazzi e il „mostruose” è definizione che risale a De Sanctis. e dunque posteriore alla riscoperta dell’Agricola. Le origini del pensiero di B.Riccardo Scrivano Non accade per caso che un’acuta studiosa di cose letterarie nell’accingersi a discorrere di biografia si ponga la domanda se vada considerata storia o letteratura:10 domanda che ebbe risposta sicura da Croce11 escludendo la storia dal novero delle scienze. 99–120. PENSA. M. Roma.12 Del 1458. le ossessioni. 1996. per orientarsi su questa tematica si v. G. esaltato da altri. 1990. „Storia esemplare di un condottiero: la Vita di Braccio di G. e forse ogni tipo di storia. Anche più aderente alquale appaiono i ritratti che nei primi anni del Cinquecento delineò Tristano Caracciolo. CORSI. ovvero della certezza. il male e il grottesco della vita a interessarlo. CROCE. ma anche di gusto affabulatorio. interessato alle maggiori imprese del biografato. 74 . Bulzoni. le pulsioni più basse e maligne dell’animale uomo. testimonianza di un passaggio dal modello storiografico del Bruni della Laudatio. „E’ la irragione della storia a colpirlo.

la prontezza. Una visione anche più tragica è quella che viene fuori dal ritratto biografico che Machiavelli disegnò nel 1520 di Castruccio Castracani. Per la bibliografia v. la Vita Serzanni Caraccioli Magni Senescalci. MURATORI. schieratasi con l’antipapa. Diodoro Siculo. succeduta nel 1414 al fratello Ladislao. Caracciolo cerca di sottrarre la sfortunata regina alla negatività del giudizio di chi ne ha scritto in una prospettiva di ricerca della virtù contro la fortuna nel cui orizzonte vede in altra opera. Così come lo diventano le orazioni che i biografati o i loro antagonisti svolgono con puntualità di argomentazioni. MACHIAVELLI. op. col consenso di papa Urbano VI. cit. 75 . di F. mentre si racconta la vita di uno. 4. ma è il fondo. travolto appunto dalla fortuna che annulla la sua straordinaria virtù. Quello che avvicina il Caracciolo a Tacito anche nel De Ferdinando qui postea Aragonum rex fuit eiusque posteris è il senso pessimistico delle cose umane. da Carlo di Durazzo. insieme si dà colore e 14 R. senza dire che l’abilità. F. col. 714. La vita di Castruccio Castracani da Lucca = Istorie fiorentine. A. 15 Cfr. ma al redde rationem la visione del politico moderno non è molto distinta da quella dello storico antico. Succeduta al padre Roberto d’Angio nel 1343. Forni. passò poi ad altre nozze fino a quando.. La premessa giustificante l’iniziativa biografica tra ricerca di antecedenti e di motivazioni ideologiche diviene in certe „vite” cinquecentesche un elemento fondamentale di avvio della narrazione. come è stato messo in evidenza. lasciò il potere cui provvide con misura e saggezza. e come ancora lo diventano i riferimenti agli ambienti e ai paesaggi perfino in qualche modo connessi con le figure disegnate. GAETA. GAETA. Nota introduttiva a N. aveva sposato l’anno prima Andrea d’Ungheria. Bologna.”14 Nel 1518 poi il Caracciolo scrisse il De Joanne Baptista Spinello Cariatis comite. RINALDI. derivandone un fama di „quasi mitica virtus. I testi del Caracciolo sono in L. Diogene Laerzio.. irreversibile pessimismo suldestino dell’uomo. 1962. E’ ben vero. a c. non solo per permanente scontro tra virtù e fortuna. 7–120). Milano. cupo. Se un orizzonte di „tacitismo” va qui contemplato non è già quello che collegherebbe con la ragion di stato e simili concetti il machiavellismo.La vita di Agricola di Tacito e la biografia umanistica-rinascimentale mae Neapolis reginae rapido racconto di una vita vissuta tra contraddizioni e contrasti. Più tardi nel corso del Cinquecento l’organizzazione tacitiana del racconto biografico par anche diventare un esempio retoricamente utilizzabile e applicabile. Rerum Italicarum Scriptores. Colpito da questo tragico destino. cit. l’intraprendenza ma anche la previdenza di Castruccio sono le doti che sorreggono l’azione in Britannia di Agricola secondo il racconto di Tacito. che era suo genero e che fu diplomatico dotato di quella prudentia che lo scrittore traeva dall’insegnamento del Pontano. fu catturata e messa a morte. Quello che soprattutto importa è che. op.15 che giocano qui principalmente altri celebri modelli. Senofonte. l (ristampa anastatica. RINALDI. 480. XXII. Feltrinelli. ma anche nella condizione conflittuale dentro la quale tutte le vite paiono svolgersi. intemperanze ed errori e tragicamente conclusa di morte violenta per mano di un familiare. cui Giovanna II d’Angiò–Durazzo.

J. MALASPINA. Moretti e Vitali. percorre. 1991. SASSETTI. 16 Cfr. Torino. Tutto ciò si avverte in opere che in tempi recenti sono state giustamente messe in rilievo. scritta intorno al 1584 e restata inedita fino all’ediz. BRAMANTI. Edizioni Res. che al grande disegno della storia s’avvia con il disegno piccolo di una singola figura. di V.16 Su queste basi e attraverso questi percorsi si giustifica meglio la ripresa tacitiana della fine del secolo 16˚ e dell’inizio del 17˚ cui si è alluso qui sopra. NARDI.Riccardo Scrivano spessore alle situazioni storiche in cui essa opera. procurata da V. Dello scriver le vite. Vita di Antonio Giacomini. Certo è che un recupero dei modi di essere e pensare del grande storico. Milano. Moretti e Vitali. Bergamo. a c. 76 . come. Per l’Agricola mi sono tenuto all’ediz. BRAMANTI. la pratica umanisticarinascimentale delle scritture storiche a cominciare da quelle più elementari come possono essere considerate le biografie. Vale la pena di segnalare che l’interesse per la biografia perviene alla teorizzazione di T. 1990. LENAZ. con versione a fronte a c. e F. ad esempio. Vita di Francesco Ferrucci. 20008. 2000. Bergamo. molto più di quanto non si sia rilevato dalla critica e dalla storiografia. Rizzoli. la Vita di Antonio Giacomini di Jacopo Nardi o quella di Francesco Ferrucci di Filippo Sassetti. di L.

449 (6–21). 2002. 1996 che. 449 (23)–455 (29). iniziata con il saggio La critica di Francesco Patrizi ai „principi aristotelici” (edito in »Rivista critica di storia della filosofia«.. 440 (33)–449 (22)... 51. Cfr. offerto al caro e illustre amico László Szörényi. a 75–77. ritiene di avere anch’egli lo stesso diritto nei confronti di dottrine e di maestri che considera ormai lontani dalla ricerca della verità. indicate come Discussiones.4 dove – dopo aver così dimostrato la falsità della dottrina „dogmatica” aristotelica 1 2 3 4 Il presente lavoro. infine. presenta un’aggiornata bibliografia sul Patrizi. La critica del Patrizi alla dottrina aristotelica della sfera ’elementale’ del fuoco (in Confini dell’umanesimo letterario. Francisci PATRICII. Firenze.2 Francesco Patrizi ha iniziato la sua tenace e sistematica critica polemica della dottrina aristotelica degli elementi. con altri interventi: Francesco Patrizi e la critica del concetto aristoitelico dell’eternità del mondo. 713–787) e proseguita. Platonismo. M. H. Festschrift für Eckhard Kessler zum 60. De elementis I. VIII. ingannevole. BLUM und in Verbindung mit C. Geburtstag. LOHR. Roma. I passi aristotelici sono indicati dal Patrizi. Firenze. Discussiones. cfr. A cura di P. eloquenter et erudite declarantur.CESARE VASOLI La critica di Francesco Patrizi alla dottrina aristotelica degli elementi: il fuoco. Ibid. del tempo e del moto (in »Sapientiam amemus«. è parte di una ricerca. III. che se Aristotele poté attaccare e talvolta ingiuriare i filosofi più antichi. München. 1361–1378). Herausgegeben von R. Basileae. Discussionum peripateticarum tomi quattuor. De elementis I del Tomo IV delle Discussiones peripateticae. MUCCILLO. 1996. «Sophismata putida»: la critica patriziana alla dottrina peripatetica dell’eternità e immutabilità del cielo (in Francesco Patrizi filosofo platonico nel crepuscolo del Rinascimento. 167–180). Humanismus und Aristotelismus in dere Reanissance. Per il L. BLACKWELL und C. quibus Aristotelicae Philosophiae universa Historia atque dogmata cum Veterum placita collocata. Ricerche di storiografia filosofica rinascimentale. sia nella versione latina. Discussiones. sia nel testo greco. poi. l’aria e l’acqua1 1. 1581. E cfr.3 Ma la sua critica prosegue nel L. conclusa con l’espulsione della „sfera del fuoco” vana. 2003. Per ragioni di comodità editoriale cito soltanto quest’ultima. cit. Cfr. 141–179). Nel Libro VII. CASTELLI. esoterismo e «prisca theologia». 1999. 77 . De elementis II. perché hanno sostituito all’esperienza dei sensi ed ai retti procedimenti della ragione astratti paradigmi verbali e mere finzioni immaginative. Ha dichiarato. Studi in onore di Francesco Tateo. cit. VII. superflua e del tutto inutile.

mentre i moti di quei corpi „simili” dovevano essere considerati più retti dei retti e muoversi da un „medio” ad altri più veri e più ricercati (exquisitiores).. Cfr. senza dire dove mai fossero questi „semplici” simili al fuoco. Il Patrizi si chiede come Aristotele abbia potuto mutare così profondamente il suo pensiero e immaginare simili mostri e chimere.7 Il Patrizi prevede che i discepoli di Aristotele si affretteranno a salvare il loro maestro sostenendo che gli elementi. ai quali si dovevano attribuire i moti semplici. avrebbero dovuto muoversi con moti misti. 1–9. Gen. I–II. II. ma bensì anche dalle parti non predominanti. il cielo ed i quattro elementi. Il moto semplice è. Ma è pronto a rispondere che il loro maestro ha detto chiaramente che i corpi misti hanno moti misti. al tempo stesso. 449 (50)–450 (1–34). con i quali la terra. E se la parte „predominante” spinge il fuoco dal „medio” verso l’alto e. sarebbero stati. cit. aquiforme. nel L. proprio sia dei corpi semplici.” l’uno pertinente agli elementi „gravi” e l’altro a quelli leggeri. dal „medio” ed al „medio. 450 (26–40). sottratti agli elementi che. Sicchè sarebbero corpi semplici solo quelli che si muovono con i duplici moti retti e con quello circolare: ossia. che senso ha affermare che „i moti misti sono propri dei corpi misti”? Il „moto verso il „medio” da cui è mossa la terra fa muovere pure in linea retta e secondo angoli retti anche un sasso. retti e misti e non semplici. invece. Eppure il Filosofo. perché sono tali altre cose simili ad essi che chiama igniforme. Ibid. Il primo testo preso in considerazione è quel passo del L. negando esplicitamente che il fuoco e l’aria. l’acqua e la terra siano corpi semplici.. i moti da „medio a medio” sono semplici. la terra dal „medio” verso il basso. Sicchè anche quei moti da „medio a medio”. invece. mentre. trasformandoli in corpi misti composti da altri semplici. nello stesso modo con il quale dovrebbe muoversi la terra „pura” elementale. se pure fosse possibile trovarla. il fuoco si muovono in linea retta. sebbene siano misti. secondo la loro parte predominante. 3. all’aria. simili ma non identici. II del De generatione et corruptione. ARISTOTELES. Cael. sostiene delle dottrine del tutto opposte e contrarie. dove si legge che i moti semplici retti o circolari sono propri dei corpi semplici e che il moto retto è duplice. sia di quelli misti. si muovano però con moti semplici. Si tenga presente che il Patrizi cita i Libri III–IV del De Caelo anche con il titolo di De elementis. un metallo un pezzo di legno e un animale. se fosse vero quanto dice Aristotele. I del De coelo. l’acqua. l’aria. 21–25.Cesare Vasoli delle quattro sfere „sublunari” degli elementi e di tutte le conseguenze filosofiche che derivano – si propone ora di discutere a fondo anche la concezione degli altri tre elementi. occorrerebbe che i corpi misti fossero mossi dalla parte „predominante” non con un moto semplice. 330b. dunque. I. e che. all’acqua ed alla terra. in quanto „misti”. 78 .5 dedicato alla trattazione dei moti semplici e misti. aeriforme.. 269a. 2. con un moto misto.8 5 6 7 8 ARISTOTELES. Discussiones. terriforme.6 quasi colto da un’improvvisa amnesia.

. Osservando che il fumo ascende. Ma. 450 (44–50). come ha detto. l’aria e l’acqua D’altro canto. il cui moto è retto e perciò semplice. 450 (50)–451(4). che predomina l’aria. o che. non riescono a spiegare perchè. D’altro canto. il fumo. II. non deriverebbe dalla parte „predominante”. Il moto dell’animale non deriva. che nelle cose reali non v’è mai un moto misto. ma non per effetto di un moto predominante. quindi. Inoltre. il Patrizi intende chiedere al „Senato. se pure vi fosse. diranno. sono presenti anche nell’animale vivo. Ibid. precipita in linea retta.12 Si tratta di dottrine difficili e complesse che. invece. lo stesso Aristotele. della paglia e della stipa si muovono in vario modo nell’aria. Gen. senza dubbio.. ARISTOTELES. dovrebbero avere la stessa mole o una non molto minore di quella della terra. che sia mossa verso il basso con un moto semplice e non con uno misto?11 Con queste domande. 17–26. il fumo dovrebbe muoversi con un moto retto semplice. l’aria presente nel fumo è un corpo „semplice”. Eppure quello stesso calore inspiegabilmente non agisce affatto nel corso di una caduta. Ma quale ragione potrebbe allora spiegare perché la terra sia. i quali muovono i corpi soggetti alla mistione. 79 . Se poi si crede che.. Ciò significa. invece. Per il Patrizi la risposta è semplice: gli atomi delle piume. dunque. nel fumo predomina l’aria. in realtà. anche se si ammettesse la derivazione dalla „predominante”. An. dalla sua natura grave o lieve. Discussiones. Però. perché non rendono almeno misto questo moto. con una qualsiasi torsione od ubliquità?9 Non basta: nel De generatione animalium. ossia le ossa e le carni. indicare almeno il „fumo” che Aristotele ritiene essere „terreno” e „aereo”. secondo le parole del loro signore. invero. infatti. in modo del tutto esplicito. 743a.10 Aristotele afferma che il calore presente nell’uomo e negli animali è così tanto e potente da riuscire a spingere verso l’alto le parti solide e terrene del corpo. si dovrà ancora chiedere loro quale di queste due componenti sia predominante. mentre. e come si spiega. al contrario di quanto affermano. tuttavia. così più potente dell’aria e del fuoco. ma dalla sua anima.La critica di Francesco Patrizi alla dottrina aristotelica degli elementi: il fuoco. e non in linea mista o spirale? Perché mai l’aria ed il fuoco non hanno alcuna parte in questo moto. Né quel moto 9 10 11 12 Ibid. magari. Cfr. predomini la terra. ascende con uno tortuoso. allora. come mostra il fatto che un animale se cade dall’alto. al popolo ed alla plebe dei Peripatetici” di mostrargli almeno un qualsiasi moto locale che sia misto. il fumo dovrebbe essere un misto e muoversi insieme ad essa. e si dichiara certo che non ne potrebbe trovarne neppure uno. e. bensì soltanto per la forza e l’impulso dell’aria e per i venti. in modo che esso assuma una figura dritta. in modo da rendere il moto misto e non retto. in realtà.. si dovrebbe per necessità ammettere che sia un moto misto dei moti semplici dal „medio” ed al „medio”. cit. 450 (40–44). secondo il suo „dogma”. 6. l’aria ed il fuoco che. salga verso l’alto con un moto tortuoso. anche la terra presente nell’animale è certo anch’essa mista. E se potranno. e la la loro leggerezza non svolge il proprio ruolo? Se non possono impedire la caduta.

Discussiones. II. che l’umanista ora cita ampiamente per dimostrare come quelle parole fossero del tutto coerenti con la dottrina aristotelica della trasmutazione degli elementi che identifica il fuoco „elementale” con la fiamma. ed ammettere. un momento prima. anche adesso. e. dunque. ARISTOTELES. poi. non „semplici”. Ibid. che un moto davvero „retto semplice” non si trova neppure nella meravigliosa filosofia aristotelica. ARISTOTELES. E cfr. 25–26. in questo caso. il moto „semplice” è proprio dei corpi semplici e nessun corpo semplice esiste al di sotto della Luna. accertare. infatti. che si trovi nella natura qualsiasi moto misto. infine. Diranno.. poco oltre. Anche il fuoco è. fosse. Aristotele si riferiva al „nostro” fuoco terreno e non all’elemento puro. 13 14 15 16 17 Ibid. cosa ancora più mirabile.”13 Il „Filosofo” per eccellenza afferma. 451. poco dopo. un misto. Gen. 451 (25–33). addirittura. che.. un „sincerissimo semplice”!16 2. 4. ma poi dice che sono „misti” e soltanto simili ai „semplici”. è fumo ardente fatto da tali elementi: Maxime enim flamma est ignis haec autem est fumus ardens ex aere et terra. chiedendo loro dove relegheranno il contesto precedente. Discussiones. 451 (4–18).Cesare Vasoli potrebbe certo derivare da quello „retto e circolare”. che due di essi .15 Non solo: se la terra ed il fuoco sono davvero extrema et sincerissima. Gen. infatti. naturalmente. e. la „maggiore” e la „minore” di una tale argomentazione sono certo fornite proprio da Aristotele. secondo la dottrina aristotelica. così. E. addirittura. Cfr. E appunto per questo. addirittura: cum quatuor sint simplicia corpora. tutta quella parte della sua filosofia che ci è stata tramandata e tratta dei moti semplici e misti è incostante. e che la fiamma. 330b 30-331a 1.. 331b. si potrà negare..14 Il Patrizi si chiede. et mixta magis aqua et aer. si potrà.che ha sempre di mira i maestri peripatetici del suo tempo ritiene che i difensori del Filosofo troveranno. ignis et terra. come sia possibile sostenere che esistono quattro „corpi semplici”. in modo sicuro.17 Tale identificazione è. che consiste appunto di terra e di aria. cit. debole e falsa. aggiunge: Et extrema quidem et sincerissima. infatti che i quattro elementi sono „semplici”. Se. sebbene. insieme. come può Aristotele dire. Ma se non è possibile scorgere un moto misto verso l’alto e verso il basso che sia tale. Ora. Ma non è difficile rispondere. 80 . così come lo è altrettanto anche la parte che concerne i „corpi semplici. provandolo senza difficoltà. perché il cielo di cui è proprio quel movimento non ammette. con una nuova contraddizione. sono più misti. una nuova giustificazione. è il massimo del fuoco. non esista neppure alcun moto „semplice”. che il fuoco è fatto dalla terra e dall’aria.. ed anzi.” torna a scrivere. la mistione dei corpi misti. l’acqua e l’aria. media vero. contraddicendo anche questo nuovo „dogma. Il severo critico . 451(25). non v’è dubbio che sotto il suo orbe.

addirittura. né si comprende in quale modo i misti dovrebbero trasformarsi in corpi indivisibili. traendole sempre da altri passi del I L. 81 . è un legno bruciato. ma soltanto „superlativo”. quando si risolvessero nei loro pretesi „elementi” semplici che. e il fuoco sferale come potrebbe essere puro e. a suo giudizio. ammettere che la luce. 341b.. terrae. cosa incorporea. quando enim aeris corrupum fuerit calidum. terrestre. ossia un corpo composto di diversi elementi ai quali si aggiunge il fuoco. 451 (33–45). ipsa vero est fumus ardens. fumus autem ex aere et terra. dunque.. 20 Cfr. Non c’è dunque alcuna ragione per sostenere che i moti semplici sono propri dei corpi semplici che non esistono. in quei passi. non esistente in natura. delle loro „sfere” e delle loro trasmutazioni è del tutto contraddittoria. 22 Ibid. Discussioni. Il carbone. insieme. cioè con l’aria e la terra che rispettivamente gli comunicano il calore e la secchezza. cit. relinquitur enim illius quidem humidum. ma così saranno. infatti. anche a questo proposito. eo quod relinquatur alterius calidum. dunque. però.19 Ma se il fuoco „sferale” si accende. il fumo. 451 (53–56). huius autem frigidum: quando vero aeris quidem humidum. ciò potrà accadere? Constatiamo che il carattere del carbone (anthraca) è sempre inerente al legno finchè non è ridotto in ce18 ARISTOTELES. 452 (36–43).22 confermano che. 19 Cfr. dei Metereologica. Ammettiamo. alterius vero siccum. 21 Ibid.. Inoltre. ignis et aqua. e v. 451 (56)–452 (1–4). dovrebbe essere aereo e. 19–25: Similiter vero. uno già prima che il legno fosse bruciato e l’altro dopo la bruciatura. i peripatetici diranno che Aristotele. ma anche lo „spirito” è identificato con l’aria e la „secchezza” con la terra. E si dovrà. non solo per quanto concerne il preteso „fuoco sferale”. accertare se questo fuoco sia quello „elementale”. poi. costretti a confermare la sua opinione. II. è più facile che si converta in quelli che hanno con esso una certa affinità. l’intera teoria degli „elementi”. 23 Ibid.”21 Le lunghe citazioni che egli propone. aqua erit. che si trasmuti in aria: in che modo. ignis generatio: maxime enim flamma est ignis. Meteo. secondo la dottrina aristotelica.. costoro contesteranno questa conclusione. costituiti dal carbone (anthrax).La critica di Francesco Patrizi alla dottrina aristotelica degli elementi: il fuoco. (corruptum fuerit) ignis. Certo. „sincerissimo?20 Senza dubbio. 331. ammettendo però così che quegli elementi non sono semplici. autem frigidum. etiam ex aere et terra. non parla in modo assoluto. Gen. Discussiones.. terra autem siccum. per il Patrizi. Confessa vero est etiam sensui. non potrà mai trasformarsi in un altro elemento. 452 (5–36). I. 22. il carbone dovrebbe risultare costituito da due fuochi. anche: ARISTOTELES. 4. addirittura.18 dove non solo quel fuoco è detto „fumoso”. 4. bensì pure per i vari tipi concreti e reali del fuoco terreno. se il carbone deve trasmutarsi in un altro elemento. dicendo che lo stesso Patrizi ha negato l’esistenza del fuoco „elementale”. quae fuerant ignis. sono soltanto una „favola.23 Anche i seguaci più fedeli di Aristotele dovranno. Nel caso che sia davvero un elemento. dalla fiamma e dalla luce. o un altro „terreno”. l’aria e l’acqua riaffermata nel capitolo 4 del I libro dei Metereologica.

poi. come. quando. 82 . ossia verificabile con la vista e con il tatto. il Sole il fuoco. non sono neppure simili ai presunti „semplici”. 453 (4–11). Se poi risulterà che costoro non l’hanno mai osservato. dicendo di aver visto il carbone trasmutarsi in terra e consumarsi sino a che ne resta soltanto la cenere.25 Se. 453 (11–16). chiederà di nuovo di mostrarlo ai suoi sensi. e se non si è trasmutato nell’elemento che ha maggiore affinità. chiedendo se ciò avvenga in modo sensibile. in modo che anche lui possa verificarlo. e dirà che la cenere è terra. durante tutto l’inverno. ma bensì le sfere celesti. sul fondamento di diverse affermazioni dello stesso Aristotele. Il loro avversario risponderà. appunto. poi. Ibid. l’osservava con grande diligenza e intensa attenzione. ma negherà invece che si sia trasformato in cenere quel fuoco che era nel carbone. proprio quella terra „elementale” inerente al legno. negherà senz’altro che quel corpo sia trasmutato e che trasmuti.. sedendo vicino al focolare. almeno a parole. e. ma che non è stata affatto prodotta dal fuoco. dovrebbe esigere anche il Filosofo che. si vuole accettare la dottrina aristotelica per cui gli elementi ineriscono ai corpi misti che ne sono composti. estinguersi nell’aria e consistere in un materia aerea che è appunto il fumo. Ibid. I peripatetici diranno che. e . 452 (43)–453 (4).24 Se risulterà che la trasformazione del carbone in aria non sia stata mai vista o accertata dai sensi. è assai meno credibile che si sia trasformato nell’acqua. la terra.27 Anzi. a meno che qualche peripatetico.26 Resta ancora da discutere della fiamma che è più vicina ai nostri sensi. Ibid. estratta dall’azione del fuoco.Cesare Vasoli nere.. Anche il loro interlocutore non lo nega. Ma il Patrizi non ha potuto affatto vedere dove sia finito quel fuoco. il Patrizi chiederà ad essi ed allo stesso Aristotele di fare ciò che egli stesso esigeva dai suoi predecessori: sensibus confessa dicant. ma si limitano a dire che hanno dedotto la loro conclusione per via di ragionamento. Nel caso che i peripatetici continuassero a sostenerlo. della testimonianza dei sensi e pure di evidenti ragionamenti. Risponderanno. del resto.. che è terra o qualcosa di prossimo alla terra. naturalmente. che gli elementi semplici di cui egli parla non sono affatto tali. Durante tanti anni da quando vive e vede. Mercurio l’acqua. essendo ridotto in cenere. meno che mai. La Luna sarebbe. il legno non c’ è più affatto ed il carbone non si è trasformato in aria. che si sia trasformato in aria. Venere l’aria. senza dubbio. e sostenga che i corpi semplici non sono questi. gli è accaduto di assistere alla consumazione del carbone. ha sempre affermato la precedenza dell’osservazione sensibile. 453 (16–21). 24 25 26 27 Ibid. non dica che il suo maestro ha seguito l’opinione di alcuni filosofi barbari. inventando un nuovo „fantasma”.. bensì dal legno sottoposto al fuoco. Proprio queste sue qualità dimostrano nel modo più chiaro. e li pregherà di mostrarglielo. del tutto contraria. perché la vediamo ascendere. la cenere è.

oppure sia leggerissima perché galleggia.. una volta ammesso anche questo.28 Il Patrizi ritiene che l’attribuzione di una simile opinione ad Aristotele può essere soltanto il frutto di un sogno. pertanto.30 Certo. che esiste davvero in natura. stabilendo così quale sia la causa e quale l’effetto. pertanto. Ora. ma subito ribadisce di aver dimostrato che un tale fuoco non esiste in natura e. 28 Ibid. per fare cosa gradita ai peripatetici. l’aria e l’acqua di nuovo. dovrebbe essere leggerissima. Giove l’aria. sovrasta l’acqua e la terra e. Comunque non è vero che il fuoco sia leggero. Sol ignis. Tuttavia. autumet alia esse. Ricorda come il Filosofo abbia affermato che il fuoco ascendente verso l’alto. quando si dice che il fuoco è „leggero”. e chiedersi quali sarebbero le conseguenze di una simile ammissione. 30 Ibid. non haec. simplicia corpora.29 Poi. Saturno l’acqua ed il firmamento la terra. 453 (38–40).31 3. contimua a procedere nella sua minuziosa critica della dottrina degli elementi. Il testo del Patrizi è piuttosto oscuro. Saturnus acqua. 83 . ha insegnato che la leggerezza è la causa per cui il fuoco si muove verso l’alto. Aristotele ha però insegnato che la causa per cui la sfera ascende verso l’alto è la sua leggerezza. Marte il fuoco. è leggerissimo ed il più elevato di tutti. 453 (32–38)..La critica di Francesco Patrizi alla dottrina aristotelica degli elementi: il fuoco. 29 Ibid. il Patrizi si affretta a chiudere la sua critica della dottrina aristotelica del fuoco. Con questo ironico giuoco sofistico di abilità dialettica. sicchè nessuno dei due è causa o effetto dell’altro. Venus aer. ma non ha detto che fosse anche la causa per cui galleggia al di sopra delle altre sfere elementali. 453 (21–26). Iupiter aer. ed è difficile intendere a quali „filosofi barbari” si riferisca: Neque etiam sunt simplicibus similia ubi enim enim alia reperiuntur. giacché la causa non può essere anche l’effetto e viceversa. anche per non mostrare di volere perpetuare i consueti gravi litigigi a proposito di una cosa che è addirittura meno reale dell’ombra dell’asino. anche alla sua ipotetica sfera elementale. 31 Ibid. E. galleggi al disopra di quelle degli altri elementi. E passa subito a trattare dell’aria. si dovrà pure chiedere se la sfera del fuoco sia posta sotto il cielo della Luna e galleggi sopra quelle degli altri elementi perché è leggerissima. 453 (27–32). nisi quis suorum novo phantasmate dicat eum opinionem veterum quorundam barbarorum philosophorum secutum. dal momento che la sua „totalità” (universitas) non si muove affatto verso l’alto. senza insistere oltre. firmamentum terra. Mercurius aqua. appunto per questo.. non gode affatto di quelle prerogative. nempe coelestes orbes. in quanto è tutta. occorrerebbe precisare se questa qualità sia attrbuita a tutto il fuoco e. In secondo luogo. può anche concedere che esista almeno un fuoco di tal genere. Né ha sostenuto che il galleggiare al disopra sia causa della leggerezza. quorum luna sit terra.. si dovrebbe chiarire se tutta quella sfera sia „leggerissima” e. Per prima cosa. ma non si può affatto dedurre da questo che la sfera del fuoco si muova verso l’alto e sia quindi leggera. rursus Mars ignis.

cercano di fuggire per congiungersi alle cose simili che le conservano e le favoriscono. né le sue parti. 35 ARISTOTELE. se è vero che né tutta l’aria. e. nel L. si muovono verso l’alto. e. Ma.. ID.32 Certo. 109–147. quando essa è ben costituita nella sua natura. il desiderio naturale di riunirsi al suo tutto. sarà interessante seguire la sua discussione sulla leggerezza dell’aria che Aristotele. 4.36 Di 32 Ibid. con tutte le loro forze. per natura. il Patrizzi non nega che l’aria sia leggera rispetto alla sua gravità (ad pondus).Cesare Vasoli sappiamo che. tutta la sfera dell’aria non ascende affatto. e. Non esiste. 311a. secondo Aristotele. 453 (50–56)–454 (1–6). oppure da una delle tre cause già indicate.35 Ovviamente. in tal caso si muova al „medio” e dal „medio”. propone con queste parole: Alia vero et grave et leve. nessuna ragione probabile può stabilire se il suo moto sia derivato dalla propria leggerezza. Persino la sua parte più alta. 34 A proposito di questa concezione. però. per il proprio desiderio di perfezione. et subsunt ut aer et aqua. 33 Ibid. che è anche la massima. IV del De coelo. l’aria dovrebbe anch’essa tendere a salire. non sono invece poste nel loro luogo naturale e perciò mirano a liberarsi e ad unirsi all’altra aria congenere. proprio la leggerezza è la causa per cui un corpo tende ad ascendere. qualcuno potrebbe obiettare che ciò accade per l’intervento di una forza propulsiva estranea. Nondimeno. tenda ad ascendere. 454 (6–11). il potentissimo impulso delle parti che si trovano collocate entro una sostanza contraria e nemica distruttiva della loro. quando sono disposte nel loro luogo naturale. quelle particelle non sono spinte né verso l’alto. L’aria generata recentemente o quella contenuta nelle cavità situate sotto la terra o sotto l’acqua. o. Il Patrizi.. non lo fa salendo verso l’alto e si si volge piuttosto in modo obliquo. come mostra la nostra percezione sensibile. né obliquamente. e chiede subito se l’aria non sia un misto di leggerezza e di gravità. né verso il basso. Roma 1977. alcun moto dell’aria dal „medio” all’alto. ancora. quindi. Ed è del tutto falso che l’aria.. o il tutto che attrae a sé naturalmente le sue parti.. quibus ambo insunt: etenim supernatant quibusdam. e se pure si muove qualche particella di questo tutto. IV. Immagini della scienza. bensì. 36 Cfr. ma se invece si trova in un luogo estraneo. non diversa da quella degli animali e degli uomini i cui istinti e desideri sono così attribuiti anche agli „elementi”. Coel. e resta ovunque nel proprio luogo.34 Piuttosto. nell’ambito di una visione „animistica” del mondo di forte impronta neoplatonica.33 Non occorre insistere oltre su queste considerazione che dimostrano come la concezione patriziana della natura sia sempre profondamente legata all’idea di una sua intima vitalità e animazione. piuttosto. Sfere celesti e branchi di gru. ROSSI. si muove piuttosto in circolo. invece. per natura. Discussiones. dunque. 22–24. cfr. 84 . la causa di questo moto non è affatto la sua leggerezza. 453 (40–50). replica subito che.

poi che la leggerezza non sia stata la causa di nessuna delle due cose. essere espulso dalla vera filosofia. Se è una scoperta dei sensi. dovrebbe esserne scacciato il principio da cui deriva tutta questa discussione: l’affermazione che l’aria si muove verso l’alto. Discussiones. ma innaturale e violento. l’aria e l’acqua nuovo. 85 . perché scende nelle caverne della terra. entra ed esce. 454 (25–29).La critica di Francesco Patrizi alla dottrina aristotelica degli elementi: il fuoco.37 Il dialogo dialettico sempre posto in atto dal chersino non termina con questa conclusione. non essendo abbastanza acuto. Secundum enim naturam simpliciter. preferirebbe. e se accetterà la prima ipotesi. 37 ARISTOTELES. insieme con esso. costruendo un’altra loro „macchina”. e. ancora. Il moto dell’aria verso il basso non è. e. III. la dimostrino a chi non è del tutto cieco o insensato. capace di mostrare che la la stessa aria non rimane in perpetuo nella stessa caverna. 2. oppure soltanto la seconda. 25–27. chiedere se entrambe le cose siano dovute alla leggerezza dell’aria. Se invece. Gli si potrà. scoprono grandi spelonche sotteranee piene di aria e di terra. che quell’argomento usato per giustificare la natura almeno consentisse con l’esperienza sensibile. si potrà ancora chiedergli di nuovo: se l’aria è leggera per sua natura e quindi si muove verso l’alto. che discende per evitare il vuoto.. e così l’aria si troverà ad avere due diversi moti naturali. Nel caso. gli si domanderà in che modo un corpo leggero potrebbe sottostare ad un altro. Eppure Aristotile ha sempre detto che nessuna cosa violenta è durabile. Egli chiede ancora perché la natura imponga questa forza ad un corpo così nobile. dunque. oppure violento? Risponderà che è naturale. praeter naturam autem habet multas unumquodque. qualche peripatetico replicherà che Aristotele non intendeva attribuire al moto e bensì al galleggiamento ed al sottostare rispetto a un’altra sfera il fatto che l’aria galleggi sopra l’acqua e sia invece sottoposta al fuoco. in tal caso. 38 Cfr. sceglierà la seconda. e non si contenti di riempire di terra le caverne. e. at qui secundum naturam unus est motus. Difatti. ma voglia costringere i corpi „principali” a subire una violenza perpetua. Coel.38 I suoi sostenitori cercheranno. dunque naturale. in pieno contrasto con quanto scrive Aristotele nel L. Non potrà. di evitare questi nuovi scogli. Il Patrizi si limita a chiedere se abbiano scoperto con i loro sensi questa sorta di canale dell’aria. se la caverna continua ad essere tale in perpetuo. di giorno in giorno. oppure si tratti soltanto di un’invenzione della loro ragione. evitare una nuova domanda: quel moto dell’aria è naturale. attraverso quali fessure l’aria vi sarebbe entrata sino dai primordi della terra e attraverso quali sarebbe uscita? Un così ridicolo „gorgheggio” (teretismata) dovrebbe. gli si chiederà ancora perché prima attribuiva alla leggerezza soltanto il galleggiamento. Coloro che scavano alla ricerca di metalli o di sali. però. con un moto proprio dei corpi gravi? L’aristoitelico dirà. e la vera causa sia il moto. tuttavia. senza dubbio. l’uno contrario all’altro. se invece è un marchingegno studiato per salvare Aristotele. 300a. la natura dovrà tollerare che anche questa violenza sia perpetua. che non hanno alcuna uscita nella superfice della terra. III De Coelo : Etiam si multi sint qui praeter naturam.

ARISTOTELES. 454 (44–50). o saranno generate o trattenute in un luogo estraneo. dirige tutto l’universo verso un ottimo fine. ed anche le loro parti si acquieteranno nei tempi perpetui. 3. oppure il centro dell’universo? Sembra proprio che Aristotele ritenga che sia il centro dell’universo. appunto. Il Patrizi chiede. ritenuto „grave” e che. ossia al L. e così galleggi sopra di essa e sia posta. allontanati gli impedimenti. e ritiene che i peripatetici 39 40 41 42 Ibid. soltanto sotto l’aria. che il „medio” è il centro dell’universo. invece. però.Cesare Vasoli Tutti gli elementi non si muovono da un „medio” e ad un „medio”. Se. quelle parti.40 Ma se questo fosse vero – obietta subito il loro tenace avversario –. la forza dell’impulso a riempire il vuoto dové essere così forte da imporre alla natura di kollerare quella forza. mentre era facile porvi rimedio riempiendo le cavità. 454 (50–56)–455 (1–2). ma cercano la quiete con i loro moti. e la terra non ha provveduto a riempire quelle cavità.39 Anche la trattazione dell’elemento dell’aria si conclude così con il pieno rifiuto delle dottrine aristoteliche tradizionali. per la sua gravità. però si accusa d’impotenza e d’imperizia la stessa natura che non fa mai alcuna cosa inutilmente e che. al confine tra la terra e l’aria. subito se questo centro sia distante dagli estremi ugualmente da tutte le parti. ne saranno separate.. nel III L. invece. III De Coelo. Il testo del Patrizi attribuisce erroneamente questo passo al L. dovunque. De coelo. come mai si trova sotto la terra una così grande forza delle acque che si manifesta in un luogo che non è il loro naturale? E perché questa forza è imposta loro dalla natura. ossia. se si saranno finalmente riunite al loro tutto. però sempre in modo che il suo luogo naturale sia nella superficie della terra. 310b. Ma il Patrizi inizia subito a discutere un altro „dogma” del Filosofo. bisognerà indagare cosa sia il „medio”: forse tutta la terra. in modo perenne e perpetuo alle proprie scaturigini. colpevole di non aver saputo o non aver voluto disporre tutte le cose. 8–9. simile a quello precedente che concerne l’elemento dell’acqua. si dovrebbe concludere. dovrebbe tendere naturalmente a scendere verso il basso. lo definisce con queste parole: Continet vero omia quae moventur sursum et deorsum extremum et medium. Ora. Ibid.42 E poiché l’estremo non è altro che l’ultima superficie dell’ universo. IV. secondo gli aristotelici. l’acqua.. accorreranno alle loro totalità che potranno essere superiori o inferiori. del resto. perciò. Altrimenti si dovrà stabilire una dottrina sui moti dell’aria e dell’acqua molto lontana da quella disposta da Aristotele.. da un luogo inferiore ad uno superiore. In tal modo. le acque risalgono. dovrebbe tendere a muoversi verso il „medio” e il „basso”. 454 (29–43).. in modo che le aque non dovessero subirla? Né. De Coel. infatti. 86 . in modo da tenere lontane qualsiasi forza e violenza. La si ritiene.41 In primo luogo. I de elementis. quando. secondo gli stessi peripatetici. La prima obiezione è costituita dall’osservazione comune che. pertanto. Ibid. e. occorrerà chiarire in che modo i corpi leggeri si muovono dal „medio” e quelli pesanti verso il „medio”.

sui loro „contrari” e sulle loro azioni reciproche (invicemque).”45 Comunque. De sex coeli distantijs. e quindi non potrebbero cadere mai nelle stesso centro dell’universo. 269b. 87 . Chiederà ancora se questo estremo è in alto. ed al L. non si muoverebbe sempre dal centro. che il Patrizi ritiene determinanti. nelle pianure così vaste della terra padana. qualcuno scaglia una pietra verso l’alto che ricade ai suoi piedi. 11–12. cit. Coel. le pietre dovrebbero essere portate dal loro moto al medesimo „medio.. dunque. Discussiones. e di nuovo gli sarà concesso. così com’è detto nella 6° proposizione del II libro degli Elementa di Euclide. perché quella pietra ricade solo ad angolo retto e non ad angolo obliquo o acuto che gli permetterebbero ugualmente di giungere al „medio”? Non solo: se una persona distante da lui mille passi lanciasse un’altra pietra. ricadendo.43 Però – obietta il suo critico – tutte le linie rette sono le più brevi dal centro alla circonferenza e non soltanto quella che tende al vertice. al punto verticale? Non si volge ad oriente o ad occidente o ad altre parti del cielo distanti ugualmente o non ugualmente (eque) dal vertice. e come mai il nostro fuoco connaturato con il loro. e non si volgerebbe verso l’estremo e verso l’alto? Il fuoco di coloro che abitano nel nostro orizzonte tende ad ascendere al loro vertice. VIII con la promessa di discutere altrove sulla duplice qualità degli elementi. De Generatione e corruptione. l’aria e l’acqua lo ammetteranno. secondo i principi delle matematiche. secondo Aristotele. Eppure. L’ultima parte delle Discussiones è affidata rispettivamente al L. le due pietre. il Patrizi ritiene di avere ormai discusso convenientemente i problemi che ha posto e che i suoi avversari si sono rivelati incapaci di risolvere.. Cfr. 455 (19–27). perché. 2.La critica di Francesco Patrizi alla dottrina aristotelica degli elementi: il fuoco. il fuoco aristotelico tende verso gli angoli retti sferali. non s’innalza verso lo stesso vertice? Perché il fuoco delle nostre antipodi non tende al nostro vertice. ed anche altri che si affretta a presentare. 455 (14–19). allora. ma a quello di loro e non ad altre plaghe del mondo?44 Spetta necessariamente a chi ha stabilito che il moto dei corpi leggeri tenda verso l’alto il compito di risolvere questi dubbi. dovrebbero l’una e l’altra tracciare due linee parallele. I De coelo ha scritto che il moto visibile del sole procede dal medio con moto rettilineo. Ma perché. Ibid. Se. ma le due linie. non dovrebbero mai incontrarsi. che sono parallele. IX. con moto retto. il fuoco sceglie soltanto questa e rifugge dalle altre? Se le seguisse. I. dove egli vive.. X. dal momento che tutte distano ugualmente dal centro? Aristotele nel L.46 43 44 45 46 ARISTOTELES. E chiude il L.

.

Jacob VOGEL. Clausensturm…. Jahrhunderts. Schiff. Vierteljahrsschrift für Litteratur-Geschichte. Zentralblatt für Bibliothekswesen. 1616. hogy az eposz egyik betétjeként szereplő. okt. 13 (1896). „Kein seeligr Tod ist in der Welt”. amelyben a kalandozó magyarok 933-ban első súlyos 1 vereségüket szenvedték el I. h. E kis curiosum hungaricum hazánkban ismeretlen maradt. 1617. Madarász Henriktől. többször megzenésített Schlachtlied (Kein seeligr Tod ist in der Welt …). Vngrische Schlacht. saját kezű bejegyzése alapján a Collectio Poetarum Historicorum in 4o szakba sorolta be. Dritter Tractat der Wandersregel. amely többször szerepelt az elsősorban egyetemi Burschenschaftok számára készült daloskönyvekben. a felesleges hangsúlytalan szótagokat kiejtő modorában verselő derék felcser eleinte megmaradt a „kaptafánál” és népszerűsítő egészségügyi és 3 4 más gyakorlati tanácsokat adott ki. Jena. 1622. 1617. Jena. [Leipzig]. 1 89 . 1617. – Gustav Roethenek a Schlachtliedről a Porosz Királyi Akadémián 1914. Heroischer Helden-Blick….VIZKELETY ANDRÁS Azok a kutya magyarok… Német barokk eposz a merseburgi csatáról 1626-ban a Merseburg közeli helységekben Grossenben. német nyelvterületen is a mű és szerzője csak annak köszönhette ismeretét és néhány méltatóját. 2 Ferdinand EICHLER. Jena. az ún. Berlin. Bey Mörsseburg … gehalten … Jena. majd a korai múlt hadi eseményeiről írt színműveket. 1618. 2638 jelzet alatt.und LandApoteck… für Roß und Mann zu gebrauchen. 246–264. Leipzig. Jena. 387–406. 1626. Naumburgban és Stössenben működő seborvos. egészen az első világháborúig lelkesítette a német hazafias érzület. [Leipzig]. – A ritka nyomtatványt Jankovich Miklós megvásárolta hungaricagyűjteménye számára. 1914. 3 Kurtze Wandersregel…. 973 említi. Gera. a példány ma az OSZK-ban van Hung. 2 (1889). Jena. UŐ. 1622. Das ist: Poetische Beschreibung der gewaltigen grossen Vngrischen Schlacht: welche Keyser Heinrich der Erste / … Auceps genant / Anno 933. Jacob Vogel (1584–1630 körül) arra érezte magát indíttatva – e szándék feltételezhető okairól még alább szólunk – hogy egy öt actusra tagolt eposzban megverselje a merseburgi csatát. Jacob Vogel: Ein Blick in die literarische Betriebsamkeit des 17. 20-án tartott a előadását a Sitzungsberichte der Preußischen Akademie der Wissenschaften. Diogenischer Lasterbeller…. Erster Theil Der Wandersregel…. 1624. A Hans Sachs szótagszámláló. Com2 mersbuchokban. 1621. 4 Bautzensturm…. Ander Tractat der Wandersregel.

mert a diplomát leközölte az Ungrische Schlacht bevezetőjében. a koronát azonban elfogadta. Vogel mindenesetre vallási kérdésekben is hallatta hangját. Ez kellő önérzettel tölt5 hette el. Catalogus fontium historiae Hungaricae. amelynek képi szubsztrátuma az Ungrische Schlacht címlapja előtt látható: Egy babérfán ülő. i. Königsherrschaft ohne Staat. Szeged. i. A kép persze a típus–antitípus kapcsolatot is jelezheti az eposz hőse Auceps (Madarász) Henrik és a szerző között. büszke sas (a szerző „Vogel”?) karmaiban könyvet tart. Stuttgart–Berlin–Köln.. III. 1908. 12 Gerd ALTHOFF. Újabb fordításokról: A honfoglalás korának….. Jena. uo. Albinus Franciscus. hiszen a fa alatt vadállatok (a bősz 8 magyarok?) leselkednek. jóllehet Widukind háttérkommentárjait a mai kutatás sokszor szkepszissel fogadja és szerzőjüket „a csuhás regős” 12 névvel illeti. A későbbi történettudomány. Hat könyvre tagozódó 10 munkájának az Antapodosis (Bosszú) címet adta. Dreyfaltigkeit: Ewiger Vorsehung und Gnadenwahl: Christi Person und Ampt…. 252 írja le és interpretálja így a képet. 8 Poetisches Reißgespräch mit Jüden / Türcken / Heiden / Arianern / Photianern / Calvinisten / Papisten / Widertäufern unt andern Secten / etc. 10 Kivonatos latin szöveg és a kiadások adatai: GOMBOS. GOMBOS F. 11 VESZPRÉMY.Vizkelety András amelyek 1622-ben meghozták számára a Poeta laureatus címet.” 13 Erről ALTHOFF. 315–317. 9 GOMBOS. – Magyarul: A honfoglalás korának írott forrásai. koronás. Ezek kritikai értékeléséről VESZPRÉMY László.. Bp. 1623-ban pedig 6 saját dicsőítésére egy allegorikus költeményt nyomtatott ki. 6 Poetischer Adler…. m. 29–68. Tom. 2659–2663 rövidített szöveg.és belpolitikájával most nem foglalkozha13 tunk. Henrik lényegében szerencsés kezű kül. 1624. aki Berengár udvarából 956-ban Németországba menekült. 211. a teljes kiadásokról. 30: „Spielmann in der Kutte. i. 1889. Albin. 1995. m. egészen 11 a modern korig is lényegében e két munkára támaszkodik. B1r–B2v. KRISTÓ Gyula. 34 (1987). (Középkori krónikások 6–7). 1623. 219–223. sőt a királlyá való felkenés szertartását is visszautasította. csupán katonapolitikájának azon vonását említenénk meg. tekintetével (szavaival?) pedig a megje7 lenő Krisztus felé fordul. majd a szász hercegi dinasztiai uralkodott mintegy száz évig. 7 A metszetes lap az OSZK példányából hiányzik.. amely szerint fel5 Testimonium Vogelii poetae. 90 . 1469–1474. szerk. i. – A teljes krónika magyarul: Liutprand történeti munkái.. az előző fordításokról és kiadásokról. így a madár karmaiban lévő könyv és a Krisztusra függesztett tekintet erre is utalhat. Hadtörténeti Közlemények. Az első uralkodó Henrik (916–936) az eposzban is állított hagyománnyal ellentétben sohasem volt császár. szerk. II. Bp. művében és a longobard Liutprand (920 körül–972) cremonai püspök. m. 315. A karolingok kihalása (911) után előbb a frank Konrád került az állam élére. EICHLER. 2000. Jena.. 1938. Megjegyzés a magyarok taktikájáról a merseburgi csatában.: Von der H. m. A merseburgi csatára a latin nyugati historiográfia két közel egykorú szerzője tért ki részletesebben: Widukind corveyi szerzetes (925 körül–1004) a Rerum gestarum Saxo9 nicarum libri III c. uo. Die Ottonen.

Des namens / Römischen Keysern etc. OSZK Ant. ezekben készleteket 14 felhalmoznia. 1556. in der deutschen Geschichtsschreibung des Mittelalters bis zum Interregnum. 16 Feltehetőleg utalás a Harmincéves Háborúra. hogy az első lovagi tornát 14 KRISTÓ Gyula. az események leírása és a számos fiktív szereplő tekintetében azonban inkább a szerzőnek egy másik munkájára támaszkod18 hatott. amelyek közül némelyikre a kötet végén azonosíthatóan utal. Leipzig.Azok a kutya magyarok… Német barokk eposz a merseburgi csatáról ismerte. 4830. melyeknek babér-ágyán a szerző joggal merülhetett eleddig álomba. Az egyik szereplővel kapcsolatban említi Ernst Brottuff (Brottufius) 17 merseburgi történész és jogtudós krónikáját. – Köszönet Veszprémy Lászlónak. I.. 16 mígnem vad harci zaj ébresztette fel. majd az epikus feladatra való isteni meghívás jegyében az erény. E reformok bevezetésére majdnem egy évtized állt Henrik rendelkezésére. 2783. von der Teutschen Poeterey címmel említett művét nem tudtam azonosítani. tanulmányozzon forrásokat és örökítse meg a hatalmas nagy magyar csatát (die gwaltig groß Vngrische Schlacht). Halle / S. 17 Chronica von den Antiquiteten … der … Stadtz Marsburg. … Vnd von der grossen Vngerischen Schlacht … Sampt der Historia / von erbawunge des Closters Pforta … mit fleis beschrieben. 924-ben. ALTHOFF. A kilenc év elteltével azután a magyarok újra megjelentek Szászország határain. E „betegség” tüneteit és az Istentől rendelt erény-orvosságokat a tanult felcser szakkifejezéseivel írja le Vogel. 1578. Henriknek a középkori historiográfiában kialakult képéről Fritz SCHRÖDER. (Sorsdöntő történelmi napok 8). 18 Historia: Von dem aller Grosmechtigsten etc Fürsten und Herrn / Herrn Heinrichen des 1. Das Bild Heinrichs I. gépiratos disszertáció. amelytől az egész ország lelket és testet sorvasztó rémületbe esett. majd Vogel hozzáfog a forrástanulmányokhoz. a virtus szólítja meg a lustálkodó költőt. várait folyamatosan megerősítenie. 91 . amely a Vogel által csak általában említett Turnierbuchok közül Georg Rüxner 19 könyvéből vette át a neveket. Rüxner ugyanis abból indult ki. 19 Thurnierbuch / Das ist: Warhaffte eigentliche vnd kurtze Beschreibung / von Anfang / Vrsachen / Vrsprung vnd Herkommen / der Thurnier im heyligen Römischen Reich Teutscher Nation / Wie viel offentlicher Landthurnier / von Keyser Heinrichen dem Ersten … biß auff Keyser Maximilian den Andern … besucht worden. – OSZK Ant. 1556. 15 Egy Colloquium poeticum. 53– 55. és településeit. és követelték az adófizetés meghosszabbítását. hogy induljon el hírneves csatahelyekre. 1985. 73. Bp. hogy az egyes törzsek nem állhatnak sikeresen ellen a kalandozó magyaroknak. hogy a disszertáció másolatát rendelkezésemre bocsátotta. Az augsburgi csata. OSZK Ant. Frankfurt a. M. hanem támadás idején az egész királyság világi és egyházi fejedelmeitől segédcsapatokat kell követelnie. az akkori veresége ellenére ugyanis egy elfogott magyar főember szabadon bocsátásával és évi adófizetés kötelezettségével kilenc évi fegyverszünetet biztosított magának. Budissin. A cselekményt megelőző prológus a büszke költő valamennyi művének felemlegeté15 sével kezdődik. fejedelmi tanácsos és kapitány mutogatja meg az egykori harcállások helyét. 1816. 1949.. A helyszínen a kortárs Gottfried von Wolffersdorff. Ezzel kezdődik Vogel eposzának cselekménye.

az egybegyűlteket ünneplő lakomán hangzik fel az említett. 92 .” akiket eposzában felléptetett. és megindulnak a hitelt érdemlő megnevezett helyeken az erődítési munkálatok. oláh. 11 tizennyolcsoros versszakból álló Schlachtlied. 1889. a német tartományok. a résztvevő segédcsapatok összetételével Rüxner hosszasan foglalkozik. vend. krónikára és más könyvekre. hajóút-metafora) inti Henrik. krajnai stb. Természetesen egy Istentől hivatást nyert poéta is fellép a harmadik actus elején. melyek még látható maradványait. moldvai. melyeket egerek. aki a császári tanácsülésen bejelenti szándékát: megtagadja a magyaroknak az adófizetést. a főhőst. melyek. Burgundiából. fiktív vagy valóságos (bibliai. Henrik a győzelmes merseburgi ütközetet követően. főurak.” híveiket. Göttingenben rendezte. külön allocutióban szólítja meg a szerző. és embert. A három nap múlva megjelenő magyar követekre itt és a továbbiakban rázúdul a nyugati történetírásban a keleti lovas-nomádokra alkalmazott negatív toposzok teljes tárháza. szkíta (!). Hivatkozik még Vogel ebben az utószóban mindenféle annalesre. Ennek végeztével Vogel külön kiemeli. Itáliából. orosz. városok. apátságok stb. amelyet a részvevők „háromszor-négyszer is” előadatnak a dal20 EICHLER.és madárvilágra hivatkozik. A második ének (actus) a hadjáratra illetve a védekezésre való magyar és német készülődésről szól. Ezekből a könyvekből szedte össze Vogel azt a több mint 900. külön névmutatóban is feltüntetett. Az egybegyűlteket vallásos hitre és sztoikus erényességre (a szenvedélyek megfékezése. A magyarok összegyűjtik „tatár. a szabadságot becsülik legtöbbre. Henriket lépteti fel. fejedelmek. fennhéjázó durvaságukra válaszul Walther gróf egy levágott farkú rühes kutyát vet elébük. néven is nevezett. mindez azonban feltehetőleg csak tudálékoskodás. 257. A szabadságnak pedig ellentmond az adófizetés kötelme. miként az emberek. Az első actus (mindegyik actus előtt egy. Angliából is megküldik kontingenseiket. mire a követek fenyegetőzve távoznak. szarmata. A negyedik actusban említett Garzon in Welschland alatt 20 bizonyára Liutprand értendő. melynek előkészületeivel. állatot nem kímélő pusztító kegyetlenséggel közelednek szász földhöz. molyok és férgek összerágtak (egyet közülük Innsbruckban talált). hogy a „császár” megfelelő számú seborvosról is gondoskodott. kedvelt hasonlata – az állat. nyilvánvalóan a jelen hatalmasságokkal rokonítható „hőst. Walther Hoye grófjának helyeslése után a „császár” egy kis királytükörrel felérő programbeszédet tart. de hadművészeti oktatásban is részesíti vezéreit. penészes tekercsekre. Itt. püspökségek. A későbbi fővezér. ami az eposz folyamatát kísérő marginális megjegyzéseiben is megfigyelhető.Vizkelety András I. Ezek többnyire a tartalmat kommentálják. antik) forrásokat neveznek meg. lengyel. a tartalmat megadó négysoros argumentum áll) az obligát eposzi invocatio után. amely ez esetben minden költő (Scribent) segítségéért esedezik. mint a jövendő győzelem jeleit. amelyben – Vogel többször felhasznált.

Az eddig megnevezetlenül maradt keresztény főemberek az üldözés során tüntetik ki magukat: több mint 100 000 pogány halott és feleannyi fogoly a végeredmény. leghosszabb actust a fővezér. A magyarok. Bethlen 1625-től kezdve egyik főszereplőjévé vált a harmincéves háború ún. erejük visszatérjen. hogy a katolikusok győzelmét ünnepelje. München. (Geschichte der deutschen Literatur von den Anfängen bis zur Gegenwart 5). jav. de a lakomán a poétának még egy győzelmi éneket kell zengenie. április 26-án Merseburg közelében. aki szavai végén felkéri a költőt. és amelyet a pünkösdi csoda analógiájára mindenki saját nyelvén hall. vagy legalábbis a karját. A nagy lelkesedést látva Henrik a mansfeldi gróf vezetésével előőrsöt küld ki. a dessaui Elba-hídnál a harmincéves háború egyik nevezetes csatája zajlott. Győzelmi ünnep. 21 Karl BRANDI. hullanak. 1626. 1967. amelynek csúcspontja a német fővezér és a csúfosan elutasított magyar követség vezetője közötti párharc hosszas bemutatása. amelyben a császári (katolikus) csapatok Wallenstein vezetésével megverték Ernst von Mansfeld protestáns seregét. Te deum. kiad. és Mansfeldnek kellett volna az elbai átkelést bizto21 sítani. – Vö. Deutsche Geschichte im Zeitalter der Reformation und Gegenreformation. 93 . Ezután a már említett modorban egymást követő csataleírások következnek. Die deutsche Literatur vom Späthumanismus zur Empfindsamkeit. Ennek ismeretében Eichler feltételezte. hiszen a prológus félreérthetetlenül hivatkozik rá. temetés zárja az eposzt. 22 EICHLER 1889. hogy ez az esemény késztette Vogelt az 22 eposz megírására. De a magyar veszélytől való félelmet. 6. hogy izmaik lazuljanak. talán Bethlen csapatainak Sziléziát már veszélyeztető előretörése jelenthette. 355. hogy néhány hónap alatt megírja és kiadassa a könyvet? Az evangélikus lelkészfinek azonkívül nem sok oka lehetett arra. A másik protestáns hadvezér Christian von Braunschweig ugyanis az Elba mellékén területeket nyert. Richard NEWALD. Felmerül azonban a kétely. oroszok stb. A szerző végül itt is polgári foglalkozásának fontosságát és érdemeit hangsúlyozza: a csata után a harcosok langyos fürdőt vesznek. A negyedik. dán szakaszának. hogy harci dalát újra adja elő. Mansfeld gróf újabb állat-hasonlatokkal fűszerezett buzdító szónoklata vezeti be. 486–488. de vegyes összetételű seregének nem lehetett jó híre. Ugyan Bethlen a protestáns oldalon vett részt a háborúban. Már ezen csatározások leírása során megnyilvánul Vogelnek a későbbiekben az unalomig variált előadásmódja: a csata számtalan párharc sablonos leírásának sorozatává válik. a megkeresztelkedett foglyokat Henrik nagylelkűen szabadon engedi. Az bizonyos.Azok a kutya magyarok… Német barokk eposz a merseburgi csatáról nokkal. hogy a közelben dúló háború tette Vogel számára aktuálissá a témát. szkíták. hatezer magyar esik el. hogy ilyen gyorsan követte volna Vogel az eseményeket? Mi késztette volna a sietségre. melynek szövegét azonban a kötet nem tartalmazza. A nyomtatvány megjelenésének évében. mert a szerző csaknem ezer megnevezett szereplője mindegyikének le kell vágnia egy magyar fejét. 259. tatárok. de e szakasz végén Esicus herceg is elesik. 1960. saját veszteségük 16 fő. München. amely máris nagy győzelmet arat.

94 . a forrásokkal való összevetése még egy ígéretes szakdolgozat vagy akár disszertáció témája lehetne. jubiláló barátom delektálására.Vizkelety András Vogel eposzának tartalmi elemzése. Célom csupán e különös kis mű bemutatása volt.

Beckovský. elindítva a 95 . de nélkülözi az árnyalatos gondolkodást — s végső soron a történeti igazságot. elüldözte intelligenciáját. Tehát nem a diszkontinuitás. mint valamiféle tudatos „németesítésnek. Az 1620 és 1770 közé eső korszakot úgy fogták fel. Az ellenreformáció ellenszenve és bizalmatlansága a cseh nyelv és nemzet iránt csakhamar többeket is az ügy lelkes és elkötelezett szószólójává avatott (Balbín. s ezzel a negatív pólussal szemben jelölte ki a modern cseh szellemiség céljait. amely a fehérhegyi csatát követő másfél évszázadot a cseh kultúra példátlan hanyatlásaként – mintegy a „sötétség korát” – mutatta be. Vavák). Az ő működésük nyomán ébredt fel Mária Terézia korában az a tudományos szellem. Ebből a megállapításból aztán két szálon futnak tovább a következtetések.BERKES TAMÁS A barokk historizmus hagyománya a cseh kultúrában A barokk kor történeti jelentőségének értelmezése a 19–20. hanem éppen hogy a kontinuitás eleme az erősebb. „A cseh nemzeti mozgalom – írja Pekař – az ellenreformáció korában gyökerezik. Masaryk. Ez a történeti kép ugyan reális elemeket tartalmaz. Zd. századi cseh eszmetörténet egyik legfontosabb vitakérdése. Pekař és iskolája aprólékos elemzéssel igyekszik bizonyítani. mint amely a katolizáció és a germanizáció segítségével alapjaiban rendítette meg a cseh identitást — kiirtotta vagy nemzetiségében átformálta az ország vezető rétegeit. A modern történetírás immár arra hajlik. Pešina. mint azt korábban gondolták. Palackýék nemzedéke alkotta meg azt a hatékony történeti sztereotípiát. Nejedlý) eszmei ajánlatát keresztbe metszi az az újabb álláspont – amelyet Pekařtól Patočkáig és számos mai történetíróig egy sor kutató vall –. semmint diametrális ellentéte.” Másfelől azonban Palacký és követői (Jirásek. s nem a huszita tradíciót. mely szerint a nemzeti újjászületés sokkal inkább folytatója a barokk korszak szellemiségének. s a cseh nyelv lezüllesztésével megszakította a nemzeti hagyományok kontinuitását. hogy a fehérhegyi csata elsősorban a rendi harcok kontextusában értelmezendő. s a cseh nyelv hanyatlása nem volt olyan általános érvényű. A nemesség „elidegenedése” sokkal inkább a barokk korszak kozmopolita szellemiségének és az udvari divatnak tudható be. amely kezdetben a legrégebbi cseh történelem és irodalom kritikai megismerésére törekedett. hogy a nemzeti újjászületés programja kifejezetten a Balbín által megtestesített barokk patriotizmus szellemiségéből nőtt ki — ezt a szellemi örökséget folytatja.

1987. 1992. 59. Její příčiny a následky = Josef PEKAŘ. Ladislav Kuncíř. mondja Patočka. 76. A cseh újjászületési korszak historizmusa a nemzeti egyéniség kultuszát volt hivatva szolgálni. s az ebben a szellemben kifejlődő nemzeti ellenállás kitartott addig. Klementinum. A cseh újjászületés eszerint „barokk reakció” volt a birodalmi centralizáció köntösében jelentkező felvilágosult eszmeiséggel szemben.Berkes Tamás nemzeti nyelv tudományos kutatását. 150–151. Praha. Praha. Voigt. 1992. 1990. a konzervatív színezetű nemzeti érzés szembekerült a felvilágosodás valamennyi válfajával. mítoszok és sajátosan értelmezett emlékképek. Jan PATOČKA.2 Ezzel szemben Patočka. az a paraszti társadalom volt. 89–90. 1921. amelyet passzív-misztikus világfelfogásra és szorgos életmódra szoktattak.”1 Josef Hanzal 1987-ben megjelent korszakmonográfiája ugyancsak a barokk hazafiság és a nemzeti ébredés szoros kapcsolatát hangsúlyozza. 131–231. Academia. 265–300. K rození novodobě české kultury. eltérő következtetésre jut. Dějiny Československé. Josef HANZAL. Ismeretes. aki ugyancsak a barokk és a romantika szoros kapcsolatából indul ki. amelyek a nemzet eredetével. 1990. amely a 19. – A barokk nacionalizmus 18. kiemelve a „népiség” és a „historizmus” fogalmát. Postavy a problémy českých dějin. Panorama. 68. Praha. Co jsou Češi? – Was sind die Tschechen? Praha. de gyökerei a barokk korszakba (sőt esetenként még messzebb) nyúlnak vissza. A barokk korszak alapja. melyeknek eredete és közkeletű értelme a barokk korszakban van lehorgonyozva. Praha. fejlődésével és hivatásával vannak kapcsolatban. s amikor az ország a felvilágosodás küszöbére érkezett. Od baroka k romantismu.5 A historizmus születése A historizmus modern jelenség. Počatky obrozenského historismu a Mik. amíg a stafétabotot át nem vette tőle a romantikus nyelvi nacionalizmus. hogy a legtöbb modern nemzet kulturális hagyatékát átjárják bizonyos történeti – vagy történeti köntösbe bújtatott – mondák. – Pekař felfogásának bővebb kifejtése ugyancsak 1921-ből származik: Bílá hora. PATOČKA. Szerinte a barokk katolicizmus túlságosan rányomta bélyegét a cseh nemzeti ébredésre. Vyšehrad. bár erősen vitatott irodalomtörténeti monográfia: Jan STRAKOŠ. század nemzetépítő politikai gondolkodásának terméke. – A témát Pekař szellemében feldolgozó legismertebb. Příspěvek k historii protiosvícenské reakce v národním obrození.4 Az ellenreformációs hagyomány paradox módon a németesítő centralizmus legfőbb ellenfelévé vált. Ad.3 Az ellenreformáció sikerre jutott: belsőleg megnyerte a széles paraszti tömegeket az új életstílus. 1992. 124. század végi továbbéléséről írt alapvető tanulmánya: Paměti Františka Jana Vaváka = PEKAŘ. a jámborság számára. PATOČKA. 96 . 1929. miután a birodalmi centralizáció korában az államjogi különállást a lehető 1 2 3 4 5 Josef PEKAŘ.

Jiří RAK. 30. A történeti művek – s később a történelmi regények – historizmusa kifejezte a csehek ellenállását a birodalmi egységesítés elvével szemben. hogy Fehérhegy után Csehország kulturális karaktere radikális átalakuláson ment keresztül. századi cseh történetírók azonban a saját koruk fogalmai alapján értelmezték át a „barokk patriotizmus” eszmevilágát. s általában modern fogalmakat vetítenek vissza a 17. században a nemzeti hovatartozást nem a nyelv.7 A cseh történetírás sokáig nem vett tudomást arról. közvetlenül levezethető a fehérhegyi csatát követő időszak társadalmi szükségleteiből. vagyis a nemzeti törekvések történeti köntösben való megjelenítése. 127–140. illetve az „önállóság elvesztésének” argumentációjára építik. s a nemzet fogalma csupán a rendi jogokkal rendelkező társadalmi csoportokat ölelte fel (kizárva ebből az alárendelt helyzetű paraszti tömegeket).A barokk historizmus hagyománya a cseh kultúrában legszűkebb területre szorították vissza. 1994. 1749-ben szüntették meg. SZARKA László. Bývali Čechové… České historické mýty a stereotypy. A változások legfőbb irányát a katolikus egyház ellenreformációs feladatvállalásában kell keresnünk. s ennyiben a nemzeti újjászületés egyik előképéül szolgált. Praha. A 19. 6 7 Jiří RAK. a németek további térfoglalását. amelyek az ország arculatváltását a „németesítés”. Az alábbiakban amellett kívánok érvelni. A fehérhegyi fordulat következményeit elemezve tehát nem árt élni a gyanúperrel. kiad. A barokk patriotizmus hányattatásai = Csehország a Habsburg-monarchiában. Nem helytállóak viszont azok az utólagos vélemények. Kétségtelen. A német nyelv egyenjogúságának visszaállítása csupán azt az 1615-ben meghozott törvényt helyezte hatályon kívül. 1989. hogy a historizmus.) A Habsburgok nem kérdőjelezték meg a cseh korona országainak jogi önállóságát – mint cseh királyok uralkodtak az országban –. hogy a cseh közgondolkodásban rögzült hagyományos kép át van itatva a 19. hanem a tartományi illetőség szabta meg. hanem a modern értelemben vett nemzetre vonatkoztatták — úgy értelmezve a panaszt. a cseh rendek első számú vezetője maga is német nemzetiségű volt. századi romantikus nemzetfelfogás politikai mítoszaival. Amikor a jezsuita Balbín barokkos sirámokat hallatva panaszolta fel az ország nemzeti karakterének elszürkülését. hogy a 17. elismerve ezzel az ország tényleges kétnyelvűségét.6 (Thurn gróf. amelyet a cseh parlament a német protestánsok bevándorlásától tartó katolikus kisebbség nyomására fogadott el — s amely hivatali nyelvként egyedül a csehet engedélyezte. Gondolat.” a későbbi történetírók ezt nem az egykorú. mint amely ékesen bizonyítja az etnikai értelemben vett cseh társadalom végső veszélyeztetettségét. századba. 97 . Az ország kormányzásában bekövetkezett nagyszabású változás az abszolutizmus győzelmét fejezte ki a rendi intézményekkel szemben. Ezt a törvényt a felkelés idején a rendi kormányzat sem tartotta magára nézve kötelezőnek. H&H. Budapest. a terjedő „nemzeti közömbösséget. s a végrehajtó hatalmat gyakorló cseh kancelláriát csak száz évvel később.

Pešina. de ennek oka nem abban keresendő. hanem a nemzetiségétől elidegenedett országlakókat — a „haza elfajzott fiait.” S bár képesek lennének rá. felhasználták például az emigráns Pavel Stránský nevezetes művét a cseh állam történetéről. Tanner és mások. nem akarják használni anyanyelvüket. Vencel ünnepnapjával együtt 1605-ben eltörölték. ami együtt jár a haza jelenlegi sorsa iránt érzett érdektelenséggel. Prokop.”9 Az ország pusztulása nem csekély mértékben a történelmi múlt elhanyagolásában – sőt megvetésében – keresendő. de a sorok között érzékeltették. A patriótákat leginkább a cseh állam presztízsének hanyatlása töltötte el aggodalommal. Nem szabad azonban elfelejteni. a csehek patrónusa ünnepét. Beckovský. 1987.Berkes Tamás Azt azonban a nemzeti újjászületés történetírása sem mérte fel. 1987. prágai érsek már 1622-ben megújította Szt. akik a cseh királyság régi emlékeit fáradhatatlan gyűjtőmunkával igyekeztek dokumentálni. A fehérhegyi krízis után a kormányzó politikai és ideológiai vezető réteg egy meghatározó csoportja tudatára ébredt ugyanis annak. akik szilárdan elkötelezték magukat a cseh államiság védelme mellett. hogy a cseh patriotizmus nem feltétlenül zárta ki a Habsburguralkodó iránt érzett őszinte lojalitást. 98 . A huszitákkal kapcsolatban megőrizték ugyan a hivatalos katolikus álláspontot. 1700-ban adják ki Beckovský Poselkyně starých příběhův českých című munkájának első kötetét. de egyúttal hű fiai akartak lenni a katolikus egyháznak is. mivel „gyűlölik a cseh nyelvet. miként az országot és a honfitársaikat is. amely szemléletesen fejezi ki a katolikus hazafiak gondolkodását. 143. hogy a megváltozott körülmények között újra kell értelmeznie a cseh korona országainak történeti legitimációját. A források megismerésére törekedve nem zárkóztak el a protestáns szerzők művei elől sem. Lohelius. hogy saját felfogásának eszmei előzményeit éppen hogy a tartományi patriotizmus által inspirált barokk historizmusban fedezhetné fel. fájdalmasan érezték a haza megalázottságát. amely a Habsburg-udvart szolgálta.8 Ebben a kontextusban jelennek meg a hazafias történetírás művelői: Balbín. Beckovský azok közé a cseh értelmiségiek közé tartozott. 60. HANZAL. akinek hivatalos tiszteletét Szt. ezért azt igyekeztek bemutatni. Beckovský jellemző módon nem elsősorban az „idegeneket” kárhoztatja. hogy a cseh nyelv nem lenne alkalmas a legkülönfélébb témák kifejtésére.” ahogy majd őket a nemzeti újjászületés korában emlegetni fogják. hanem abban. amely a cseh műveltséget – beleértve a festészetet és az építészetet is – minden korábbinál mélyebben itatta át a „nemzeti hagyományokra” való hivatkozással. hogy az ország fiai „szégyellik a cseh nyelvet. amelynek vezető képviselői a hazafias hagyományok ápolását elsőrendű feladataik közé sorolták. Beckovský a prágai keresztes rendhez tartozott. hogy a husziták nem éppen dicső tetteit a 8 9 HANZAL. A cseh könyvek száma rendkívül alacsony – panaszolja az előszóban Beckovský –. hogy a katolicizmus a csehek régi hitében gyökerezik. Tudatában voltak ennek az ellentmondásnak? – Jelentős mértékben igen.

11 Uo. foglalkozniuk kell a cseh nyelv és a nemzeti múlt kérdéseivel. Ludmillát s számos más szentet a cseh állam korai időszakából. az igaz hit Csehországban mindig fennen lobogott.11 Ebben a kontextusban szükséges értelmezni a Nepomuki Szent János körül kialakított nagyszabású kultuszt. Nem helytálló az a 19. 144–145.A barokk historizmus hagyománya a cseh kultúrában nemzeti történelem integráns részének tekintik. s nem helytálló az a sértő állítás. cseh vagy latin nyelvű grammatikát adtak ki. A szentektől és mártíroktól megáldott vallási tradíció gyökerei itt mélyek. nem ad magyarázatot a rend nem jelentéktelen részének hazafias buzgalmára. Már 1583-ban kiadtak a Klementinum számára egy utasítást. amely csak a nemzetek feletti militáns rendet látja meg bennük. aki a hazafias törekvéseket megalapozó „szentvenceli örökség” eszméjét kidolgozta. s „nacionalizmus” vádjával elítélték. A jezsuiták dicsőítették Szent Vencelt. Nem kis taktikai érzékkel arról győzték meg a rend vezetőit. hogy a hazafias hitvallás a rekatolizáció sikerének egyik előfeltétele. A jezsuiták számos nyelvművelő könyvet. A jezsuiták értékelése természetesen távolról sem egyszerű feladat. hogy élen jártak a protestáns hagyományok kiirtásában. A városi hivatalok könyvei és az uradalmak iratai is azt tanúsítják. eretnekgyanús cseh könyvek elpusztításában. mintegy fél év10 HANZAL. A jezsuita rend belső erőviszonyait jól kifejezi két. Másfelől Daniel Krupskýt. múltba révedő gondolkodást. amely érzékletesen fejezi ki a kor vallási atmoszféráját átható misztikus. s a tanároknak jól kell tudniuk csehül. Egyfelől némelyik jezsuita annak ellenére magas pozícióba jutott. 99 . Ráadásul a huszita kor történetét alaposan meg kellett ismerniük. 1658ban Rómába idézték. A klérus némelyik képviselője hazafias érzelmektől vezettetve szenvedélyesen ragaszkodott a cseh nyelvhez. A jezsuitákat Beckovský rejtett ellenérzéssel szemlélte. A jezsuiták azonban már Fehérhegy előtt megértették. hogy megfelelően tudjanak érvelni. egymásnak feszülő tendencia. hogy Csehországnak régi keresztény hagyományai vannak. hatalmi arroganciájukat érezhetően nem helyeselte. 1987. hogy hazafias érzelmeik köztudottak voltak. mely szerint a kollégiumban kizárólag a cseh lehet a társalgási nyelv. Adalbertet. A kultusz viszonylag későn alakul ki. a cseh nyelv gondozását és kiművelését tekintette céljának. hogy a csehekre pontosan ráillik az „eretnek nemzet” kifejezés. hogy ha meg akarják szerezni a szellemi vezető szerepet. Az természetesen igaz.10 A cseh jezsuiták szerepét vizsgáló mai kutatás szerint a renden belül világosan kirajzolódik a római és a „hazafias” orientáció küzdelme. intrikáikat. Ez utóbbi a cseh nemzeti tudat ápolását. hogy a cseh irodalmi nyelv hanyatlása nem volt általános érvényű. a számukra nem tetsző. Demonstrálni akarták. amely a nyelvanyag részletes elemzése nélkül a barokk kori nyelvhasználat „megromlásával” érvelt a maga igaza – vagyis a nemzeti újjászületés nyelvi programja – mellett. Jiří Konstanc 1667-ben publikált nyelvtanát maga Dobrovský is elismeréssel emlegette. Az a túlzó leegyszerűsítés. században eluralkodott nézet.

illetve a barokk pompát kedvelő felső rétegeknek megvolt immár a maguk cseh szentje. mint azt korábban feltételezték. Ez a fajta történetírás persze nem volt mentes a különféle kitalált elemek – mondák. 129–132. hogy Nepomuki Szent János kanonizációja téves történeti alapokon nyugszik. A tévedésre először Dobrovský hívta fel a figyelmet. 1983. Amikor egy római bizottság a 17. a másik tíz évvel korábban. 232–264. legendák és fiktív történetek – felhasználásától. 1992. mint az angolok által szentként tisztelt Becket Tamásé. s ezzel a csehek újra a „katolikus corpus” tagjainak érezhették magukat. A legújabb szakirodalom azonban arra a következtetésre jut. 100 . 65. kevéssé kritikus századokban már képtelenek voltak a valóditól megkülönböztetni. hogy a szent épen maradt nyelve. akinek legfőbb hivatása volt Husz János népszerűségét a nép körében elhomályosítani. Vyšehrad. KUČERA. Praha. 1383-as vértanú kanonizálására a valódi. amiről kijelentették. A félreértés Hájek népszerű krónikájára vezethető vissza. hogy a polihisztor Bohuslav Balbín sokkal kritikusabban forgatta a történeti forrásokat. akit a későbbi. század végén újra megvizsgálta a vértanú földi maradványait. megjegyezve azt. a koponyában találtak valamit. 1393-as mártír helyett. hogy a Szent János-legenda megalkotóit hazafias szándékok vezették: a népnek. hogy a valódi Pomuki János [Jan z Pomoku] ugyancsak mártírhalált halt. 1990. mint a jezsuiták által a cseh nemzetre erőltetett szentre. Bohuslav Balbín a jeho místo v české kultuře. amikor a jezsuiták befolyása alatt álló egyházi vezetés tudatosította magában. – Vö. Ezzel szemben Pekař – aki elismerte a történelmi tévedést – a legendát megalkotó katolikus hazafiak országmentő szándékát hangsúlyozza. hogy kulturális aspirációik szimbolikus megjelenítéséhez Nepomuki Jánosban találhatják meg a legalkalmasabb személyt. melyeknek értékét a hagyomány vagy a régiség erejébe vetett hit alapozta meg. 13 Jiří RAK–Jan P. Így került sor a kiagyalt második. aki a gyónási titok őrzőjeként az egyházi jog elsőbbségét testesítette meg a világi hatalommal szemben. a királynő gyónási titkának védelmében szenvedett kínhalált. Azt a hithű középkori alakot. 1677-ben megjelent cseh törté12 PATOČKA. s áldozata semmivel sem volt kisebb.Berkes Tamás századdal a fehérhegyi fordulat után. Ma már köztudott. századi nemzetébresztők úgy tekintettek Nepomukira. Ebben az összefüggésben jobban érthető. PEKAŘ.12 A barokk kettős arca: patriotizmus és kozmopolitizmus A barokk kultúrát átható historizmus alapján a katolikus értelmiség nem szűnt meg dicsőíteni a cseh nemzet fényes múltját. Az utóbbi fiktív személy. amely két vértanút említ: az egyik az egyházi befolyás szolgálatában. s nyomában a 19.13 Epitome historica rerum Bohemicarum című.

akivel Balbín majdnem száz oldalon keresztül foglalkozik. aki hű fia egyházának. a haza patrónusának tisztelete a barokk kor hétköznapjaihoz tartozott. – A mű közismertebb latin címét az 1775-ös kiadó. Rozprava krátka. Kétségtelen azonban. Vencel nem csupán patrónusa az államnak. 1988.A barokk historizmus hagyománya a cseh kultúrában netében átvette ugyan Hájek krónikájának néhány – a maga korában közkézen forgó – tévedését. praecipue Bohemica. s aki nemes eszméktől vezettetve hűbéresküt fogad a német császárnak. A katolikus hagyomány szellemében két történelmi személyiség testesíti meg a csehek államának legbecsesebb örökségét: Szent Vencel. hogy a történelmi folyamat betetőzéseként a csehek földjét Jézus Krisztus anyjának oltalmába ajánlja.14 A barokk historizmus szárnyán felívelő cseh patriotizmus érzelmi csúcspontját Balbín 1672-ben latinul írt. 1987. Az ország patrónusának kultusza azonban a nemzet megőrzését volt hivatva szolgálni. František Martin PELC adta: Dissertatio apologetica pro lingua Slavonica. kerüli a vérontást. amelynek első öt könyve nyolcszáz ívrét hajtott oldalon keresztül mondja el az ország történetét. A kultusz erejét azonban mi sem bizonyítja jobban. imák és búcsújáróhelyek gondoskodtak a népi hagyomány átörökítéséről. zarándoklatok. s először 1775-ben megjelent nyelvvédő irata testesíti meg. A „szentvenceli hagyomány” egyesíti magában a katolikus szemmel példaértékűnek mondható cseh kulturális örökség legnagyobb részét. hiszen Balbín és társai jól ismerték a középkori Vencel-legendát. eredetileg nem kiadásra szánt. Szent Vencelnek. könyörgő imával kéri a nemzet védőszentjének segítségét. a védelmező herceg örök alakját.15 Ennek a szenvedélyes hangú. illetve IV. s ezt egészíti ki a staroboleslavi Szűz Mária templomnak szentelt két további könyv — kifejezvén a szerző szándékát. de számos helyen kiigazította az elődök által áthagyományozott történelmi anyagot. ale pravdivá. amely a herceg „kegyes” arcát állítja előtérbe. Odeon. hanem a nemzet és az anyanyelv legfőbb védelmezője is. 149–150. amely jelentést kölcsönöz a nemzeti karakterben kifejeződő magasztos eszménynek. Balbín és kortársai azonban tovább lépnek. mivel Vencelt a nemzeti sajátosságok jelképévé emelik. Praha. de ellentétben állt a történeti igazsággal. Milan KOPECKÝ. kivételességét és nagyszerűségét. Fehérhegy után Szt. s egyik megalapozója a cseh történelem katolikus interpretációjának. Az Epitome a „szentvenceli örökség” eszméjének jegyében íródott. 15 A legújabb cseh kiadás: Bohuslav BALBÍN. A barokk historizmus szellemét idéző fohász 14 HANZAL. melyeknek tartománya a szentvenceli koráltól kezdve egészen a szentvenceli libáig terjed. mint hogy a „szentvenceli” kifejezés melléknévi formát öltött. Károly császár. hogy Vencel alakja paradox kettősséget hordoz. Edd. aki a venceli tradíció jegyében virágoztatta fel az országot. körülbástyázva ezzel Vencel alakjának egyediségét. s olyan szófordulatoknak adott életet. Nagyszabású alkotásról van szó.” 101 . az idegeneket és az uralkodó rossz tanácsadóit vádoló vitairatnak a végén Balbín Szent Vencelhez fordul. ezért a cseh barokk megalkotta a harcos szent. amelynek ugyancsak volt nyoma a hagyományban.

s az új lakosoktól hiába várnád a tiszteletet. s ez az archaizáló tendencia szoros összefüggésben van a barokk historizmus rejtett mondanivalójával. Alázatosan esedezve kérünk tehát: Ne engedj elveszni bennünket és ivadékainkat!”16 A barokk historizmus másik kultikus alakja a luxemburgi házból való IV.17 Nem kétséges. 158. Die slawische Barockwelt. de nyomon követhető. amellyel a cseh föld sok ideje szeretve magasztal. Te vagy nemzetünk védpajzsa és támasza! Ha elpusztulunk. A „barokní gotika” kifejezést az irodalom területén Zdeněk Kalista kezdte el használni az 1930-as években. 61. hogy a barokk „római” változatát előtérbe helyező jezsuita rend (vagy annak domináns irányzata) a cseh hagyományok radikális átalakítására törekedett. Károly erőskezű uralma egyúttal a kultúra virágkorát is jelentette.18 Feltételezhető. hanem a képzőművészet. a királyság politikai súlyának növekedésével. a tieid pusztulnak el. mint az építészetben. Leipzig. térjen vissza a Te dicsőséged. – Az eredeti latin szövegben az utolsó mondat csehül van írva: „Nedej zahynouti nám i budoucím!” 17 A képzőművészeti jelenség leírása Cornelius Gurlitt-tól származik. RAK. 14–15. Eszerint Károly tevékeny hazafisága összekapcsolódik az ország gyarapodásával. Károly korának vizuális öröksége rendkívül mély hatást gyakorolt a barokk korszak cseh művészetére – különösen az építészetre és a festészetre –. a mezőgazdasági kultúra egészét érintő nagy beruházás. amit az is bizonyít. Károly. 102 . A korszak egészét tekintve nem az irodalom. amelynek egyik legjelentősebb áramlatát a „barokk gótika” kifejezéssel szokás megnevezni. 1988. Lásd például Zdeněk KALISTA. 157. akit ugyancsak a katolikus hazafiság megtestesítőjeként állítottak az olvasók elé. s hozd vissza országodnak régi ragyogását! Állíts vissza bennünket arra a helyre. hogy a régi cseh építmények és emlékhelyek kultusza bizonyos fokig annak ellenhatásaként fejlődött ki. terjedelmi gazdagodása lelassulni lát16 BALBÍN. vagy az olyan. mint ami a szőlőművelés meghonosítása volt. Seemann. cseh király és német-római császár. a város két partját összekötő első kőhíd megépítése. 1994. ahonnét érdemtelenül letaszíttattunk saját nemtörődömségünk. s az írásbeli kultúra fejlődése. Az irodalmi termés terjedelmét és művészi értékét tekintve azonban nem teljesen alaptalan a barokk korszak negatív megítélése. 19–23. Lumír 58. De ezen túlmenően. hogy az 1356-os német aranybulla a cseh királyt a birodalom első számú választófejedelmévé emelte.Berkes Tamás legismertebb passzusa így hangzik: „Szent Vencel! Cseh földünk legelső és leghatalmasabb patrónusa. 1961. Ez nem volt olyan látványos. mások elvetemült gonoszsága és sokak szolgalelkűsége miatt! Segíts rajtunk. akik mindhalálig híven szolgáljuk a Te neved. – A nemzetközi tudományos életben Angyal Endre német nyelvű monográfiája nyomán vált széles körben ismertté: Andreas ANGYAL. IV. Z české „barokní gotiky”. 1932. 1987. a zene és az építészet tekinthető a leginkább jellegadó művészeti ágnak. gyarapodása. 19–79. 18 HANZAL. a legszentebb vallást és királyainkat. hogy a barokk művészet „gótizáló” változata a régi cseh kolostorokból indult hódító útjára. nevéhez fűződik a prágai egyetem megalapítása. Ennek megfelelően a barokk korszak cseh irodalma sem maradt mentes a historizáló tendenciáktól.

hogy itt a 19. századi cseh kultúra egésze nagyszabású átalakuláson megy keresztül: a keresztény spiritualizmus. 59. akik a barokk hazafiságban csupán „katolikus zelótaságot” láttak. Kifejezetten túlzás.21 Ebben a korban „magas nyomás alatt” születnek az irodalmi művek.22 vele szemben Comenius a klasszicista tökély. 1932. a reneszánsz hu- 19 20 21 22 PATOČKA. č. amit Patočka mond. Šalda sokkal közelebb jár az igazsághoz. ködös miszticizmusát. 1960. amelyben először jelenik meg a mai kultúrát jellemző dualista szétszakítottság: az élet igenlése és tagadása – hedonizmus és aszkézis –. Balbín túlérzékeny lélek. a „jezsuita misszionárius” sokat emlegetett Mi az Isten? Mi az ember? című költeménye csupán „versbe szedett katekizmus. ŠALDA. kiemelve Michna népi ihletésű szenzualizmusát. Ez utóbbi felfogást főként a 19. amelyek a szabad önmeghatározáson alapuló individuum kifejlesztésének irányába mutattak. 103 . X. s közép-európai összehasonlításban is megállja a helyét. hogy 1620 után a szellemi abszolutizmus maga alá gyűrte azokat az intellektuális törekvéseket. Praha. 64. Šalda elismeréssel beszél a cseh barokk két legismertebb költőjéről. F. melyeknek szerzői nagy belső hevülések és megrázkódtatások közepette hányódnak a két világnézeti pólus között. A barokk kor – mint írja – a modern idők kezdete.A barokk historizmus hagyománya a cseh kultúrában szik. 63. 1992. Władysław BOBEK. intuitív módon érzékelő F. amely a „pathos” szó eredeti jelentése szerint a gyötrelmes szenvedésben keresi önmaga alakját.20 Ez a beállítás nem nélkülözi az igazságot. Jaroslav VLČEK. amikor a barokk kultúra egyetemes jellegére figyelmeztet. de látnunk kell. VIII. De mindketten enciklopédikus tudást birtokolnak: szenvedélyes humanisták. Vlček ismert irodalomtörténete úgy értékeli a barokk korszakot. 1935/1936. Šaldův zápisník VIII. a katolikus egyházzal szemben egyébként is bizalmatlan nemzeti mozgalom képviselői hangoztatták. a klasszikus költői stílus rajongói. a múlt szerelmese. X. századi. Dějiny české literatury I. Balbínt és Comeniust tekinti. 461. O literárním baroku cizím i domácím. századi liberális felfogás visszavetítéséről van szó a vallásháborúk korába. hogy a korszak cseh irodalmában nem találunk „egyetlen eredeti gondolatot” sem. Látszólag nincs semmi közös bennük: a Cseh Testvériség nevű protestáns szekta utolsó püspöke és a jezsuita rendhez tartozó tudós történetíró külön világban él. s hogy Bridel. akik egyúttal elmélyült keresztények — s mint ilyenek. hogy a 17. 64. a letisztult ószövetségi próféta megtestesítőjének látszik. 105. de a kor meghatározó személyiségének a két nagy prózaírót. Az irodalom belső világát valóban személyes. illetve Bridel zaklatott. a katolikus múltszeretet és az ellenreformációs ideológia fölébe kerekedik a humanista s – az ezzel részben szemben álló – huszita örökségnek. Státní nakladatelství. akit Władysław Bobek az első cseh „preromantikus”-nak nevez. de a fordulat nem volt azonos magának a kultúrának az eltűnésével. Ennek ellenére a cseh barokk irodalma nem jelentett katasztrofális visszaesést a korábbi időszakhoz képest. Bohuslav Balbín.”19 Az persze igaz. Sborník FF University Komenského roč.

Ám ezen túlmenően Comenius nagy formátumú prózaíró.Berkes Tamás manizmusra kétes érzésekkel tekintenek (iszonyodva a lélek megváltását veszélyeztető pogány csábításoktól). az emberiség lelkiismerete. Optimista színezetű racionális világképében nem érzi ellentmondásnak a maga mélységes. egyetemes szellem. hanem a kulturális attitűd átalakulása is. A régi cseh nemességet nemcsak a vagyonelkobzás és az emigráció gyengítette meg. amely a nemzeti öntudat elszürküléséhez vagy kiüresedéséhez vezetett. s így nem tartozhatott a cseh szellemi élet irányítói közé. s a hozzájuk fűződő mecenatúrával fejezte ki politikai helyzetértékelését. A korszak szűkre szabott lehetőségei között Balbín fogalmazta meg azt az ideológiai ajánlatot. 1935/36. másfelől azonban nemzetek feletti. aki istenes vidéki emberként Isten bizonyosságában keresi tartós nyugalmát. A lokális vonatkozás itt korántsem szorul háttérbe: a konkrét táj. s amit a későbbi történetírás nem kis leegyszerűsítéssel az „elnemzetietlenedés” fogalmával írt körül (ismét csak modern kifejezéssel jelölve meg az eltérő szerkezetű premodern jelenséget). az Epitome a legjobb példa. amelyben keveredtek a regionális öntudat elemei a nyelvi szempontú etnikai és a rendi értelemben vett tartományi jogigényekkel. 181–183. 1631-ben kiadott allegorikus barokk regénye. kifejezi ugyan az egész ország sorsát. Balbín és munkatársai összeállítják a nevezetes cseh nemzetségek genealógiáját. amely a staroboleslavi Mária-kegyhely kultuszából bontja ki a Szűz Mária oltalmába ajánlott ország történetét. a zenei szerkesztés mestere. misztikus hitét a világvége közeli bekövetkeztéről. 104 . a Labyrint světa a ráj srdce egyike a világirodalom legszebb alkotásainak. A nemzeti öntudat jellegének megváltozása azonban kétségtelen tény. amely még tapaszta23 ŠALDA. amely keretbe foglalta a hazafias értelmiség. amely nem kívánt megbékélni a bécsi kormányzat szigorú adópolitikájával.23 S Comeniusban. amelynek története át van lelkesítve a szentek és patrónusok helyi kultuszával. ami a cseh barokk legfőbb kutatóját és védelmezőjét. a reneszánsz tudományok ellenlábasa. akinek szárnyaló mondatai be vannak fogva a tárgyszerű. A nemességnek azonban csak az a része támogatta a patrióta törekvéseket. de megmarad a honismereti irodalom keretei között. A historizmus egyúttal megszabta a barokk patriotizmus belső szerkezetét. fegyelmezett beszéd kötelékébe. Ez a súlyában erősen meggyengült nemesi réteg elsősorban kulturális kezdeményezésekkel. mintaként állítva ezek örökségét a kortárs cseh arisztokraták elé — áldozatra szólítva fel őket a haza javára. a rendi jogait védelmező nemesség és a cseh mivoltában tudatos. Comenius persze emigrációba kényszerült. de politikai jogokkal nem rendelkező városi középrétegek nemzeti tudatát. Az idősebb nemesi nemzedéknél. a pánszófia tudományának hirdetője. A lokális patriotizmus felértékelődésére Balbín már idézett nagy történelmi műve. Zdeněk Kalistát is erősen foglalkoztatta. s nehezményezte politikai jogainak erőteljes szűkítését. rettenetes erővel dolgozik a barokk korra jellemző belső meghasonlás: egyfelől aszketikus középkori alak. fejtegeti Šalda.

nem reprezentálja a cseh arisztokrácia egészét. 1957. társasági kapcsolatait. 26 HANZAL. érezhető nyugtalanság figyelhető meg a Megújított Országos Rendtartás bevezetésével kezdődő időszakban. Mindezt megsokszorozta a barokk által felkeltett vágy és sóvárgás a végtelen és az abszolút képzetei után. 25 KALISTA. idegen hagiografikus tradíciók szinte kéznyújtásnyi közelségbe kerültek. Česká akademie věd a umění. Az ifjú Černín átalakulása alighanem szélsőséges példa.”24 S bár az ifjú gróf hasonlóan kiművelt cseh nyelven válaszol anyja leveleire.”25 Nem csoda. s egy olasz nemeskisasszonyt vesz feleségül. Praha. hanem ugyannak az éremnek két oldala is.26 A „katolikus kozmopolitizmus” – mint kordivat és szellemi áramlat – természetesen nem szűkíthető le a Černín gróf által megtestesített magatartásra. 91. 105. illetve a különböző kulturális és testi élvezetek foglalkoztatják. de jól kifejezi a „barokk kozmopolitizmus” árnyékában érlelődő új érzésvilágot. Szellemi beállítottsága is ennek megfelelően változik. Praha. de magyarázattal szolgál a patrióta érzelmek tartalmi kiüresedésére. A világ Isten általi megismerésének élménye ugyanis szélesre tárta a korabeli tapasztalatszerzés láthatárát: távoli. neveltetése. 1932. 105 . – A „barokk kozmopolitizmus” kifejezéshez lásd még: Zdeněk KALISTA. 27 A barokk szlavizmus és a katolikus „kozmopolitizmus” (helyesebben univerzalizmus) összefonódására utal Frank WOLLMAN. 1941 (Evropský literární klub). s ettől kezdve kizárólag az udvari előmenetel. hosszabb időt tölt Itáliában. Mládí Humprechta Jana Černína z Chudenic. Některé projevy vědomí sounáležitosti a součinnosti slovanské humanisticko-barokního rázu. nem érzi otthon magát. Ebből következően a barokk „kozmopolitizmus” és a barokk „nacionalizmus” nem csupán egymást kizáró ellentét. s a provinciális környezet nem pótolhatja Velence. 141.27 24 Zdeněk KALISTA. Róma. de elvezetett a szláv összetartozás gondolatához is. amelyben nincs helye az ország sorsát és a rendi jogokat illető kérdéseknek. a harmincéves háború utolsó évében visszatér Prágába. iskoláztatása már lényegesen más szellemi környezetben megy végbe. hogy „nem kormányozhatjuk önmagunkat. nyugtalan és elégedetlen. Zrození barokního kavalíra I. Tanulmányait a jezsuitáknál végzi.A barokk historizmus hagyománya a cseh kultúrában latból ismerte a Fehérhegy előtti korszakot. „Ezek után – írja Kalista – a kulturális értelemben vett világpolgáriság félreérthetetlen jelei mutatkoznak meg nála. Anyja halálával az utolsó kötelék is elszakad közte és szülőföldje között. České baroko. Párizs színházi és zenei életét. hogy mikor fiatal lovagként 1648-ban. középszerűségbe süllyedt. akinek fiát éppen hogy a régi hagyományoktól elidegenedő. mert az ország és a város tönkrement. melyekben elkeseredésének ad hangot. 1932. amely kiragadta az egyes embert a szűken vett társadalmi realitás keretei közül. Spanyolországban. Franciaországban. kozmopolita barokk lovagi szellem prototípusaként ábrázol. 21. Slavia 26. 1987. az intrikák. egzotikus térségek. 171. A határokat átjáró képzelet azonban nemcsak Kínába vagy Latin-Amerikába juttatta el a katolikus cseh misszionáriusokat. A továbbélő nemesi patriotizmus példájaként Kalista annak a Černín grófnőnek a hazafias aggodalomtól áthatott leveleit hozza fel. Külföldön tanuló fiához Černín grófnő szépen megformált irodalmi levelek hosszú sorát intézte.

1988. kihaltak. amelyek nem forrottak össze a cseh nemzettel: „Sokan megfigyelték.”30 Innét már csak egy lépés az alávetett nép és a cseh nemzet azonosítása. Az idegenekkel szemben Balbín az isteni igazságszolgáltatásban reménykedik. 497– 541.Berkes Tamás Érthető tehát. de kifejezetten szembehelyezkedik a Fehérhegy után betelepült újbirtokos réteggel. Az Epitome tulajdonképpen kísérlet a rendi patriotizmus barokk szellemiségű. de fogékony volt a szláv összetartozás gondolatára is. 1988. 30 BALBÍN. hogy a fennmaradt idegen eredetű családok Csehország és a csehek iránt a lehető legőszintébb barátsággal viseltetnek. s nem áll távol tőle a sértett nemzeti elzárkózás érzése. Azonban a „barokk szlávizmus” raguzai eredetű szellemi áramlata cseh közegben kevés új elemmel egészült ki. Styky Boh. ha a törvények valamely nemzet elnyomását célozzák. őket tekintve a történelmi folytonosság legfőbb letéteményesének. hiszen a nemesi rétegek cseh nyelvűségének gyengülésével a cseh kultúra sorsa a városi középosztály – az egyházi és világi értelmiség – kezébe került. 156. Český časopis historický 32. amely politikai és jogi alapon határozta meg a nemzethez tartozás kritériumát. 115. 29 BALBÍN. amikor elismeréssel emlegeti ugyan a régi nemességet. A cseh nyelv védelmében írt Értekezésben már inkább előtérbe kerülnek az etnikai elemek. 1926. Balbín áhítatosan tiszteleg a tősgyökeres cseh nemesség államjogi feladatvállalása előtt. megjegyezve azt. akik gyűlölték a cseheket. – Balbín és a nemesség viszonyához lásd Olga KVĚTOŇOVÁ–KLÍMOVÁ. Mindennél veszedelmesebb – írja –. 1988. 128–129. Az alávetett paraszti lakosság szenvedéseit együttérzéssel szemléli. s ha ez a terv jól láthatóan kiütközik a nemzeti nyelv elsorvasztásának szándékában. etnikai és népéleti szempontok alapján tágították ki a cseh társadalom követésre ajánlott hagyományait. Balbín magától 28 BALBÍN. A városi értelmiség a Balbín által képviselt barokk historizmus hatása alatt állt.28 S éppen ennek a szándéknak a megvalósításában játszanak dicstelen szerepet a „behívott idegenek. míg ellenben azok. 106 . Pešina és munkatársaik szükségképpen nyelvi. Balbína s českou šlechtou pobělohorskou. hogy a barokk szellemű katolikus hazafiság túllépett a nemesi patriotizmus felfogásán. A Balbín szavaiból kiérződő nyelvi öntudat szorosan összefügg a városi polgárság egy részének hazafias érzéseivel.” akik közreműködnek abban.”29 Ezekben a fejtegetésekben Balbín egyre inkább etnikai-nyelvi alapra helyezkedik. akik a nép „verejtékén és vérén híznak. boldoggá avatott kegyes személyek családfájával. hogy „valamely isteni rendelésből” vagy „Szent Vencel átka” következtében magva szakadt azoknak az idegen családoknak. s egyúttal a nemesség genealógiai leszármaztatását – meglehetősen problematikus módon – összekapcsolja a cseh szentek s más. hogy a fennálló hatalom megfossza a hazai lakosságot anyanyelvének jogaitól. katolikus átértelmezésére. Az ellenreformáció és az abszolutizmus körülményei között Balbín. ostorozva a király gyávaságra hajlamos tanácsosait.

amely kontinuitást feltételez a nagymorva–cseh. s nem mulasztja el megemlíteni kultúrájuk régiségét és magas színvonalát. 107 . Az a tudományos elmélet.A barokk historizmus hagyománya a cseh kultúrában értetődően hivatkozik a szláv népek nagyságára. s ez a barokk szlavofilizmus beleillik abba a hivatalos célkitűzésbe. HÝSEK. edd. 54–55.31 A csehek hozzájárulása a szláv összetartozás barokk kori eszméjéhez elsősorban a Cyrill és Methód-kultusz megalapozásában fejeződik ki. nem foglalkozik a szlávok egységének politikai céljaival. terjedelmes latin nyelvű könyvét Cyrill és Methód életéről és morvaországi tevékenységéről. hogy a barokk historizmus kontextusában kialakultak azoknak az eszmei célkitűzéseknek az előképei. 1920. mivel a felvilágosodás sem tagadta meg a historizmus hagyományát. Balbín a Slovanstvo = Bohuslav Balbín a kultura jeho doby v Čechách: Sborník z konference Památníku národního písemnictví. mindmáig tartja magát a modern szlavisztika szigorúan vett szakmai érvelésében is. 115–126. vallásosságával és kiváló értelmi képességeivel) magyaráz. A folyamatosság annál is inkább zökkenőmentes. 1992. amely a cseh állam erejét és önállóságát van hivatva kifejezni. lakóhelyük hatalmas kiterjedésére. JAKUBEC. Látható tehát. Jan Jiří Středovský 1710-ben adja ki Sacra Moraviae című. A cseh „Cirill–Metód-i hagyomány” feltámasztásának – pontosabban: megalkotásának – művét az olomouci jezsuita kollégiumban működő tudós szerzetesek végzik el. s amely a kulturális siker és a katolikus hithűség példáival egységbe forrasztja a nemzetet. ráirányítja a figyelmet a nagymorva állam történetére is. amelyet a laikusok mély vallásossága hat át. J. amelyekhez a felvilágosodást követő „romantikus” nemzeti mozgalom akaratlanul is kapcsolódott. Számára a cseh történelem értelme IV. A „szláv apostolok” élete és jelentősége csak a katolikus barokk egyházi mozgalmakban teljesedik ki. amely az ortodox – többségében szláv nyelvű – keleti keresztényeket vissza akarja terelni a római egyház fennhatósága alá.32 A latin nyelvű mű összekapcsolja a Cirill–Metód-i hagyományt a szláv egység ideológiájával. Sborník statí věnovaný Jaroslavu Vlčkovi k šedesátinám od jeho spolupracovníku a žáků. nem függetlenül a Róma által erősen szorgalmazott uniós törekvésektől. 32 Miroslav HÝSEK. Balbín nem érdeklődik különösebben a szláv kölcsönösség barokk eszméi iránt. amelyben a szláv összetartozás gondolatát beilleszti a honismereti irodalom hazafias témái közé. Laichter. A barokk külsőségekkel felruházott egyházi és tudományos kultusz ettől az időtől kezdve a nemzeti ideológia egyik megszentelt hivatkozási területévé válik. Praha. illetve a nagymorva–szlovák történelem – s még inkább a két kulturális tradíció – között. A felvilágosult kritika szekularizálja a történelmet: megtisztítja a hagyományt a legendás és 31 Milan KOPECKÝ. amelyet sajátos népi tulajdonságaikkal (vagyis a szlávok becsületességével. Károly „sanctum regnum”-ában ölt testet. Mi több. Jan Jiří Středovský = Z dějin české literatury. Mindezt azonban alárendeli középponti céljának. A katolikus propaganda a nép körében élő „szláv szenteknek” ábrázolja a görög testvéreket. Praha. M.

s ez alól csak a legnagyobbak – mint például Palacký – tekinthetők bizonyos mértékig kivételnek. illetve a nemzeti újjászületés politikai üzenete között. A „hazafiság. A barokk műveltség továbbélésének jellemző eleme a „népiség. A cseh kultúrának megvolt a múltja ahhoz. Így lesz látható a romantikus irodalmiságban rejlő konzervatív beidegződések meglepően széles köre. A nemzeti romantika historizmusa úgy jelenik meg mint a felvilágosult racionalizmus tagadása. kivételesen szoros kapcsolatot alakít ki a historizmus és a nyelvi alapra helyezett nemzeti ideológia között. amelyet némi leegyszerűsítéssel „romantikusnak” szokás nevezni. század elején meginduló nemzeti mozgalom. hogy a nemzetébresztői mozgalom közbeiktatásával megtalálja a maga jövőjét. hogy a nemzeti ébredés műveltsége – megkeresve a maga befogadóit – leülepedjék a társadalomban.Berkes Tamás kitalált elemektől. 108 .” a „historizmus” és a „népiség” szerteágazó hagyománya nélkül tehát aligha pattant volna elő – mintegy varázsütésre – a cseh „újjászületés” emancipációs jellegű mozgalma. A 19. Pedig éppen az átörökített és újraértelmezett történelmi mítoszok és sztereotípiák gondoskodtak arról.” amely hidat képez a népi olvasmányok földközeli – s egyúttal misztikus. amelynek barokk hátországát sokáig jótékony homály fedte. de a historizmus tematikáját nem ejti el. s eközben sutba vágja a felvilágosult kritikai gondolkodás szellemi fegyverzetét. mitologizáló – gondolkodása.

Hagenben és Weimarban rendezett nemzetközi szimpóziumokon elhangzott előadásokat közvetítik. mint hogy öttucat korabeli és mintegy kétezer (!) terjedelmesebb tanulmányt. Heine közvetítő volt Németország és Franciaország. A felvázolható kép azonban nem lehet retusált. s ezek a tulajdonságai 109 . mint kivételes politikai érzékű gondolkodó és européer intellektus.ILLÉS LÁSZLÓ Heinrich Heine és az európai unitas Meglehetősen széles körben ismert. a kortörténeti összefüggéseket. Nem csupán az irodalomtudomány. Mi sem jelzi jobban a Heinével folytatott dialógus intenzitását. Heine e műveivel – ha lírai munkásságát most nem is elemezzük részletesebben – éles kontúrral emelkedik ki kortársai közül. hanem egy szélesebb övezet. mindenkor mély szkepszissel kísérte a társadalmi szituációk intézményes alakzatait. a demokráciáért és az emberi emancipációért. hogy a düsseldorfi egyetemet a város jeles szülöttéről. Ezek közül is kiemelkednek azok a gyűjteményes kötetek. az adott témakörre vonatkozó késői eszmélkedéseket. a filozófiai és az esztétikai elágazásokat. amelyek Heine eszmevilágában jelen voltak. Heine tucatnyi művet felölelő esszéista életműve. századi európai eszmetörténet kiterjedt övezeteiben jelenik meg előttünk. Ez a körülmény a bonyolult életmű folyamatosan irritáló mivoltára emlékeztet. Végül is azonban kora konvulzióinak nem aktív résztvevője volt. Heinrich Heinéről nevezzék el. értelmezik Heine szövegeit. illetve egy sor monográfiát említhetünk csak az utóbbi két évtizedből. milyen konfliktusok kísérték pár éve azt a szándékot. s amely problematika mára még égetőbb. hanem inkább – reflexív módon – szemlélője. Heine világpolgári vízióit egy élet során át formálta és alakította. Így szerezte „közéleti” tapasztalatait. amelyek a költői mű és az esszéista oeuvre legváltozatosabb kérdésköreit tárgyalják. szenvedélyesen vívódott a nemzetkarakterológia valós vagy vélt jellegzetességeivel. kortársai nézeteit. a zsidóság és a kereszténység között. mivel aktuálisabb lett: ez pedig a nemzeti identitások és az európai unitas kérdése. Ezek az írások megvilágítják. azt mondhatnók: az európai közszellemiség viaskodik idestova több mint másfél évszázada azokkal a gondokkal. és megalkuvás nélkül küzdött a szociális igazságosságért. valamint az Atta Troll és a Deutschland – Ein Wintermärchen mély elemzése ily módon a 19. gondolatokkal. mély ellentmondásaival válik csak plasztikussá. cikket. amelyek a jubiláris alkalmakkor Düsseldorfban.

hogy a nyugat-európai politikai fejlődés hosszú távon legalább másfél évszázadra nem igazolta reményeit. Innen emelkedik el létszemléletében a Németországot és Franciaországot mint ellentétes és mégis valamilyen mitikus vonzalomban egyesült idolt átható történetfilozófiai Götterdemokratie. A previzionált katasztrófa a két ország. hogy valósággá váljon a közjog (das öffentliche Recht) érvényesülése… akkor az örök béke nem lesz üres eszme… hanem olyan feladat. amely céljához általunk egyre közelebb kerül” – hangzik Az örök békéről záró mondata. Heine ösztönösen sejtette. a németek pedig téves és pejoratív sztereotípiákban gondolkoztak Franciaországról. Az egymás elé tartott tükörkép látószöge a Monarchia idején többször is változott. hogy mi történik Németországban. a két nép közt az azóta eltelt időben háromszor is megismétlődött. ezek ugyanis az általa mindig szkepszissel kísért hierarchikus institucionalitást erősítették. ennek eszközét pedig az emberi emancipációban gondolta megtalálhatni. Az információk kétirányú áramlását annál inkább szükségesnek tartotta. de mégis a valóság elemeiből összeállított képet Németországról. s amilyen mértékben felvilágosító információkkal látta el a német olvasókat a francia állapotokról. amelyek – úgy tetszik –. Emigrációját a számos részre szabdalt Németország retrográd jogviszonyaitól fenyegetve választotta. racionális alapokra támaszkodva. épp oly mértékben kísérelte meg felvázolni a francia olvasók elé inkább az óhajtott. szemben az érdekér- 110 . hanem – bármennyire paradoxul hangzik – „reálisan” gondolkodó idealista volt. természeti törvényszerűséggel majd bekövetkező „örök béke” ideális állapotához való közeledésben vélte megvalósulhatni. noha európapolgári kozmopolita eszmélkedésében éppen a francia–német fraternitás képezte volna az európai unitás alapját.” Heine (ugyanúgy. fájdalommal és megrázkódtatásokkal teli út a Golgotára s majd talán tovább. mivel az egymástól elszigetelt nemzeti mentalitásokban egy katasztrofális konfliktus fellobbanását félte. Heine az 1830. aki reményeit a lassú. Ezt azért vélte veszélyesnek. Heine mégis szívósan őrizte mindhalálig kryptovallásos vágyálmait. júliusi forradalom utáni Franciaországban élt. Párizsból tudósította hosszú időn át az Augsburger Allgemeine Zeitungot. ha egyszersmind megalapozott reményünk is.Illés László lényegében a felvilágosodás korabeli német idealista filozófia eszkatológiai spekulációira mennek vissza mint forrásra. Mint ismeretes. A fő akadályt ezen az úton az ekkoriban éppen hogy felerősödő nemzetállami aspirációkban vélelmezte. mint A tiszta ész kritikája szerzője) nem volt fanatikus utópista. Kétségtelen. a szabadság jegyében. „Ha kötelességünk. letéteményesét a Kant által 1795-ben megfogalmazott „örök békének. mivel meggyőződése szerint a francia közszellemiséget sohasem érdekelte túlságosan. a történeti tapasztalatok kijózanító hatására. hogy az „odavezető út” göröngyös lesz. amelyből egy egységesülő Európa mintája teljesedik ki. s – lényegében Hölderlin nyomdokain haladva – kereste a megoldást a nemzetpszichológiai és -mitológiai képzelmekben. Heine a nagy francia forradalom szellemi örökösének vallotta magát. érvelései tendenciája azonban változatlan maradt. mintha napjainkban látszanának megvalósulni. a felvilágosodás legfőbb üzenetének a testvériséget tartotta.

A Nagy Károly óta élő európai egységeszme. jövőbemutató” (verehrungswürdige. Frigyes Vilmos regnálása idején a középkor kultusza. a jövőt a kiművelt nemzetek szövetségében (Allianz aller gebildeten Nationen) képzelte el. távol minden szekularizációtól. mintha érzéketlen lett volna a nemzeti tudat iránt.) A Romantische Schule és a Geschichte der Religion und Philosophie in Deutschland lapjain. Úgy vélte: a romantikus irodalom többé már nem tükre az életnek. de Hölderlin is. szertelen francia érzületiség ellentétes párhuzamosságában. majd később a Neue Gedichte költeményeiben megy végbe a „megszüntetve-megőrizve” véghezvitt leszámolás a romantikával. A német romantika emblematikus személyisége Novalis. a romantika megteremtőjének. Schlegelnél a nemzettudat a „francia dekadencia” ellenében formálódik. Novalist idealista rajongónak 111 . Nála és Novalisnál. az avar.” (A kommunisztikus eszmék vonzalommal és félelemmel szemlélt jelenléte búvópatakként haláláig elkísérte Heinét. hanem a korszellemet ignoráló.” Goethe és Hegel halála (1831 illetve 1832) – úgy tetszett – valóban lezárt egy korszakot. A kezdődő Új korántsem vált áttekinthetőbbé. Herder maga is a nemzeti elem kiteljesítésének és egyúttal egy egyetemességben való feloldódásának híve volt. amelyben feltűnik egy majd felerősödő új elem: „A társadalmi rend szervezetében – úgymond – nem lesz változás. amíg nem változik meg a tulajdonlás rendje. a pantheizmusba. Megvetette a Schlegel-testvéreket. identitástudatában visszamaradt. aki esztétikai előadásaiban hirdette meg a „művészeti kor végét”. ehhez képest Heine még Louis Philippe monarchiáját is elfogadhatóbbnak tartotta. mivel visszahátráltak a katolicizmusba. aki úgy vélte: „A gondolat és a reflexió túlszárnyalja a művészetet. amelynek „profán. bármennyire (mindmáig!) megoldhatatlannak látszó dilemma volt is ez. amellyel a német irodalmi és filozófiai kultúra visszhangzott a francia felvilágosodásra és forradalomra. a szláv. nehézkesen mozduló németség pozitív tulajdonságainak keresése. zukunftsweisende) vonásait pedig felszívta legmélyebben átérzett filozófiai vallásába. Ebben Hegel elméletét követte. triviális” változatait elutasította. IV. a polgári kozmopolitizmus eszméje együtt járt nála az önrendelkezés jogával. a török inváziós törekvésekkel szemben formálódott. a romantika retrográd elemeinek favorizálása dívott. „tiszteletreméltó. Heinének számolnia kellett azzal a bonyolult szellemi örökséggel. a görög. Ez nem azt jelentette Heinénél. végül is ő maga is fiatalabb kortársa volt ennek a nemzedéknek. Fichténél a nacionalizmus erősödik fel. a Metternichet támogató Görres pedig – a francia forradalmat végveszélynek tartva – egyféle misztikus történeti teológiába menekül. és főleg a Schlegel-testvérek azonban már csak egy keresztényi hitvallás jegyében tudták elképzelni az egyesült Európát. reakciós mozgalommá vált. a könnyen lángra gyúló. egyszerre célozta a nemzeti elem tökéletesedését és az általános európai szintre jutást Leibnitz-től kezdve Rousseau-ig és Montesquieu-ig. Arndtnál. Heine mindezzel szemben Saint-Simon és Augustin Thiery nyomdokain haladva az összeurópai Staatengemeinschaft vízióját építi. a negyvenes években nagyon is felerősödik nála a harmincéves háború után részekre szabdalt.Heinrich Heine és az európai unitas vényesítést célzó „horizontális” pártokkal. amely az arab.

Saint-Simont idézte: „Anglia dokkjaiban csak a kiáltó nyomort látni. amely a létvalóság megváltoztathatóságába vetett egykori hite elhomályosulása fóliáján át szemlélve az EMBER istenítésének képzelmét magasztosítja fel. Mindamellett az alaptónus a fokozódó szkepszis a Szabadság nagy álmának megvalósíthatóságával szemben. Noha ő volt az. most a nagy forradalom eszméinek ottani eltorzulása rezignált tudomásul vételétől indíttatva indul útnak a szülőföld felé. de semmi esetre sem az ún. amikor szembefordul a Börne képviselte republikanizmussal. A megszólított tradíciók közt egyre-másra feltűnik a nemes lovag. Sancho Panza figurája. s most lám. leleplezi a Burschenschaft-ok által elorzott és meghamisított „liberté–égalité–fraternité” jelszavait. az Atta Troll és a Deutschland – Ein Wintermärchen. Mint a Lutetia oly gyakran idézett előszava – tulajdonképpen Heine testamentuma – is jelzi: még a szkepszissel övezett marxi kísértetet is elfogadja. konfliktusaikban azonban a „német nyomorúság” (die deutsche Misere) jelenlétét. Emlékezik a példaképre. Don Quijote és hű szolgája. nem a megváltó esz- 112 . a poéma az illúziók elvesztésének naplója. Ékesen példázza ezt a negyvenes évek elején írt két nagy – „publicisztikai elemekkel átszőtt” – poémája. üres szólamait parodizálja (nem mentesen az öniróniától sem). ahol félelmei nem kísérik kommunizmusképzeteit. Mindez sajátos szellemi vértezetet jelentett. aki két Németország-könyvében (De l’Allemagne. hogy kedvezőbb benyomást érjen el a franciáknál. a polgári társadalom létviszonyainak megmerevedéséből származó elidegenedést konstatálja. Mégis – ez az egyetlen szöveghely életművében. Az angolokat – bizonnyal tévesen – poézisre és fantáziára képtelen gépembereknek látta. Ez az a – haláláig tartó – korszaka a költőnek. mivel tőle reméli az emancipáció fő ellensége: a nacionalizmus felszámolását. a kommunisztikus víziókra rávetített művészetellenességgel. „intő példaként függ a kereszten. A Téli mesében az irodalomról a politikai szatírára helyeződik át a hangsúly. Az előbbiben – minden rokonszenve mellett – a republikánusok és a liberálisok tendenc-líráját. Heine válasza minderre – a harmincas évek közepétől – egy sajátos művészi vallásosság mint eszmerendszer mindent átható kiépítése. amelyek itt a teuton nacionalizmussal keverednek. Achim von Arnimnál is az életszerűséget hiányolja (nem mindig joggal!). amelyre életét tette fel: a német–francia Európa-vízió egyre inkább elveszti éles kontúrjait. a hellenizmusból kisarjadt pantheista utópia jellemzi. Hoffmann-nál. A felfedezőút keserű élményekkel jár. egy evilági vesztes idealistának. A Neue Gedichte költeményeit ez az érzéki örömöket magasztaló evilágiság. Názáreti Jézusnak látja magát. noha egykori ideája.Illés László vélte. műveikben viszont a romantikus nemzedék mélyen átélt megrázkódtatásának ábrázolását csodálja. Hitét a jövő generációba veti. aki korbáccsal kergette ki a bankárokat és a pénzváltókat a templomból.” megkapta megérdemelt jutalmát. a materialista tanokkal. Brentanónál. s mindezt áthatja egyféle szociálforradalmi pátosz (ekkoriban ismerkedik meg Marxszal). A Reisebilder angliai beszámolója sokban hozzájárult illúziói szertefoszlatásához. Briefe über Deutschland) sokban kiegészítette Mme de Staël rokonszenvező beszámolóját a szomszéd népről. „közéletiségtől” való visszahúzódást.

árnyaltan.” az „európai unitas” egy jelentős előharcosának szellemi arculatát. amelynek lehetőségét – annyi tragédián túl – másfél század múltával látszik kihordani a történelem. Objektíven. Elmondható tehát róla. 113 .” Ebben a képben az indusztriális világ művészetellenességét láttatja Heine. idealizálástól és újabb legendák költésétől mentesen szemlélve eszmei küzdelmeit felrajzolhatjuk e „problematikus européer. de művészként küzdött egy olyan élhető világért. nem tévedhetetlenül ugyan. hogy kora bonyolult viszonyai közt. hanem csak a gőzgépeket és a nélkülözést. egy békés. az 1848. egyesülő Európáért. februári és főleg a júniusi véres forradalmi megmozdulásokban pedig az oly hőn óhajtott. amelyért már nem tudott lelkesedni.Heinrich Heine és az európai unitas mét. várt emberi megváltás riasztó valóságát.

.

Weil nagybácsi házában… Az a leegyszerűsítő olvasói és kritikusi attitűd azonban.” Paul VALÉRY1 Mára már szinte mindent tudunk Proust ismerőseiről és barátairól. amelyek a szerző tanulmányaiból és olvasmányaiból erednek. ha megtörtént. amelyek a megélt élet adta tapasztalatokból. és hogy Montesquiou báró volt Charlus figurájának legfontosabb ihletője). s ráadásul nem is a legfontosabbat. 1 Paul VALÉRY. „Choses tues”. mely egy regény megértését azzal próbálja elősegíteni. 1960. akikből az író Az eltűnt idő nyomában alakjait összegyúrta. De jól meg kell emészteni őket. hanem azok. Az utóbbi évtizedek Proust-kutatásai bebizonyították ugyanis. a mű forrásvidékének csak egy kisebb területét képes feltérképezni. s áhítatunkat nem csökkenti az a tény. hogy a nagy társasági életet élő festőnőtől. Elzarándokolhatunk Illiers-be. minden bizonnyal Auteuil-ben zajlott le. 115 . Tel Quel. Az oroszlán feldolgozott bárányokból készül. Œuvres. mi sem jellemzőbb önmagunkra. hogy a nagyszabású regényt tápláló források közül a legbővebb hozamúak nem azok. hogy fölösleges egy-egy meghatározott személyt keresni a regényalakok mögött (bár közismert. másik a beszédmódját vagy akár csak egy mozdulatát. Léonie néni házában elmerenghetünk a lanterna magica csodáin és a szobák berendezésének puritán egyszerűségén. a Vivonne-nak átkeresztelt Loir patakot. Tome II. hogy a szerző életrajzából magyarázza.KARAFIÁTH JUDIT Proust stílusgyakorlatai „Mi sem eredetibb. Madeleine Lemaire-től valók Verdurinné figurájának fő vonásai. az önéletrajzi adalékokból fakadnak. mint ha másokból táplálkozunk. hiszen akár tucatnyian is lehettek azok. Paris. 478. hogy megtekinthessük a regénybeli Saint-Hilaire templomot. hogy a nevezetes esti csók jelenete. a gyermek Proust vakációinak színhelyére (melyet ma már Illiers-Combray-nak hívnak). akik Proust megfigyeléseinek tárgyaként egy-egy vonásukat kölcsönözhették egy képzelt figurának: egyik a termetét. s azt is tudjuk.

Ennek az együttes jelenlétnek esete az idézés. metatextualitás. Proust húsz éven át készített pastiche-okat. Séméiotikè. Mallarmé. hiszen az elbeszélő családjában bevett szokás a klasszikusok idézése: különösen az anya és a nagyanya szeretnek hosszabb-rövidebb részleteket citálni Racine. A genette-i felosztásból két eset különösen gyakori Proust műveiben: az intertextualitás és a hipertextualitás. Proust nem rettent vissza a plagizálástól sem: olykor a 2 3 Michel SCHNEIDER.Karafiáth Judit Az eltűnt idő nyomában létrejötte szempontjából meghatározó jelentőségűnek mondható tehát a világirodalom klasszikus alkotásainak egész serege: Saint-Simon emlékiratai.”3 Barthes. Giotto. paratextualitás. hogy „minden szöveg. George Sand vagy Madame de Sévigné műveiből. angol regények. meg kell említenünk egy életrajzi adalékot. A hipertextualitás pedig azt jelenti. hogy nagy átéléssel imitálta beszédüket. Paris.2 Miután Julia Kristeva Séméiotikè (1969) című könyvében Bahtyin nyomán megfogalmazta. John Ruskin írásai. Paris. mint egy idézetekből álló mozaik szerveződik. minden szöveg egy másik szöveg felszívása és átalakítása révén jön létre. Genette a Palimpsestes-ben (1982) az intertextualitás mellett egyéb. Reynaldo Hahn-nal 1895-től kezdve folytatott levelezésében számos stílusutánzatot találunk: többek között Paul Souday. Mielőtt rátérnénk Proust irodalmi utánzásaira és stílusgyakorlataira. Greffulhe grófnő és Madame de Noailles stílusát. Saint-Saëns. 1969. hogy egyik szöveg a másikból. De képes volt operák librettójának és zenéjének (Debussy: Pelléas és Mélisande) imitálására is. Barátjával. valamint Beethoven. Az ezeregyéjszaka meséi. Proust ugyanis nemcsak az irodalomban élt az utánzás módszerével: társaságban gyakran szórakoztatta barátait azzal. Boticelli. Riffaterre és Genette munkássága következtében az intertextualitás terminus az irodalomról való gondolkodás előterébe került. 1985. Máskor viszont egy-két szó elegendő ahhoz. Vermeer festményei és Velence palotái. gesztusaikat és mimikájukat: így csúfolódott például Robert de Montesquiou-n is.” vagyis A együtt van jelen B-vel egy B szövegben. Racine tragédiái. 146. Julia KRISTEVA. hiszen ugyanabban a kulturális közegben mozognak. Fauré. Taine. Essai sur le plagiat. mint például a bemutatás a templomban segítségével. hogy a szereplők egy adott szituációra vonatkozó részletet a többiek emlékezetébe idézzenek. César Franck kompozíciói. 116 . B szöveg Aból ered. Wagner. Proust utánzó képessége már jóval az első stílusparódiák előtt megnyilvánult. Voleurs de mots. hipertextualitás és architextualitás). a plágium és az utalás. 68. Az intertextualitás eseteire bőven találunk példát a regényben. Az intertextualitás Genette meghatározásában „egy szöveg tényleges jelenléte egy másikban. mely a jelen esetben semmiképpen sem tekinthető fölöslegesnek. általa transztextuális-nak nevezett kapcsolatokról is beszél és a transztextualitásnak öt típusát különbözteti meg (intertextualitás. Balzac és Flaubert regényei. s igen különböző írókat és személyeket utánzott. la psychanalyse et la pensée. sőt még festői iskolák stílusát is be tudta mutatni egy-egy téma. Faguet. de A nincs ténylegesen jelen B-ben: ez a paródia és a pastiche esete.

Michelet és Émile Faguet stílusában adja elő egy Lemoine nevű mérnök szélhámosságának történetét. Palimpsestes. vagy amikor Elstir. A Lemoine-ügy címmel összegyűjtött stílusutánzataiban (1908–1909) Saint-Simon.9 Ezek az iskolai gyakorlatok a mai napig fennmaradtak: a francia könyvpiacon most is kapható olyan könyv. A plagizált szöveg gyakran nem több. de egyes esetekben az átvétel jóval hosszabb terjedelmű. 159–160. 117 . a festő szintén Mâle szavaival írja le az épületet. La littérature au second degré. melyben a tanulókat Proust. Proust nem a paródiát. Trübner & Cie. hogy ismert szerzők stílusában készítsenek fogalmazásokat. Le jeu intertextuel. = Correspondance.Proust stílusgyakorlatai más szerzőktől való idézet saját szövegeként jelenik meg. 1990. hanem a pastiche-t kedvelte: nem egyes művek komikus utánzására törekedett. Tome VIII. 1872. Levél Robert Dreyfusnek (1908. Robert Dreyfusnek: „Belső metronómomat az ő ritmusára állítottam be és akár tíz kötetet is tudtam volna így írni. Flaubert. Ennek a műfajnak. Balzac. 1982(1992). Az egyik a többé-kevésbé „bűnös” utánzás vagy hamisítvány (pl. melynek eredete az ókori görög és római rétorokig nyúlik vissza. a másik pedig a szórakoztató vagy oktatási célokra készült utánzás: az ókorban a nevelők szívesen adták feladatul tanítványaiknak. március 21). Gérard GENETTE. és az öreg diplomata Emile Mâle könyvének (L’art religieux du XIIIe siècle en France. pastiches. sem nem tisztán hódoló: leginkább az incselkedés jellemző rá. mint egy-két szó vagy szókapcsolat (melyet például Anatole France-tól vagy Ruskintól kölcsönzött). Octave DELEPIERRE. Annick BOUILLAGUET.. mely többé-kevésbé tudatos utánzása La Bruyère. 9. 76–78. 1896) is számos olyan írást tartalmaz.7 aki szerint a „pastichehommage” ideáljához a legközelebb a Michelet-.5 Proustnak. N. hogy képes mesterségesen gyémántot előállítani. Saint-Simon. Céline vagy mások stílusában készített szövegekkel próbálják az írás tudományára 4 5 6 7 8 9 Annick BOUILLAGUET. a Goncourt-fivérek.8 Proust pastiche-ai nem állnak egyedül a kor irodalmi és iskolai gyakorlatában. a Les Plaisirs et les jours (Az örömök és a napok. Paris. Renan. melyben a gúnyolódás a szeretet egyik formája és az irónia a gyengédség közvetett kifejeződése – állapítja meg Genette. Egyes irodalomtörténészek szerint viszont már egy jóval régebbi kötete. uo. például amikor az elbeszélő a balbec-i templomról kérdezősködik Norpois úrtól. Flaubert. Osszián énekei). 67. 135. Baudelaire és más francia klasszikusok stílusának. aki sokakkal elhitette. Paris. Londres.4 Sokkal jelentősebbek azonban a hipertextualitás megnyilvánulásai.”6 A prousti pastiche sem nem tisztán szatirikus. Uo. 1908. Henri de Régnier. 1898) mondataival válaszol. az éles szemű megfigyelőnek könnyen megy az imitálás: Renanról készített pastiche-áról például így ír barátjának. s közülük is a pastiche-ok. suppositions d’auteur dans les lettres et dans les arts. Supercheries littéraires. hanem egy-egy szerző stílusának visszaadására. Sainte-Beuve. Delepierre két fő válfaját különbözteti meg.és Flaubert-utánzatok állnak.

. jóval a pastiche-korszak befejeződése után – „nem tudom elég határozottan ajánlani az íróknak a pastiche tisztító és ördögűző hatását. Mögötte van már ha nem is egy életmű.Karafiáth Judit megtanítani. mely saját stílusához vezet. 68. Flaubert vagy Paul Bourget írásmódját tükrözi. egy olyan szöveg. Michel Schneider. a Szindbád hazatért. „Ami a Flaubert-mérgezést illeti” – írja egy 1919-es cikkében. Paris. (…) tudatosan pastiche-t kell írnunk. hanem egy irodalmi és stilisztikai struktúra módszeres és tökéletesen tudatos feltárása nyomán készültek. ebben a kitérőben. hogy „Proust csak akkor kezd el úgy írni. aki a Voleurs de mots (Szótolvajok) című könyvében a transztextualitást szellemes és jól használható rendszerbe foglalja (Egy szöveg a másik helyén: plágium. A legjelesebb példa erre a francia irodalomban Charles Muller és Paul Reboux „így írtok ti” kötete. 1991.. egy szöveg a másik alatt: palimpszeszt. vagyis az Eltűnt idő első változatába.10 Természetesen a szórakoztatás céljából készült pastiche-ok is továbbéltek a mai korig. mint Reboux és Muller utánzásai. A pastiche-készítés Proust íróvá válásának fontos momentuma. Terjedelmes levelezésében és cikkeiben többször is visszatér a pastiche-írás kérdéséhez. az À la manière de… (1907–1908) és ismeretes. 67. Miért ír tehát Proust pastiche-okat? Egyszerűen azért. i. negyven éves korában. Uo. mint Balzac és Flaubert. m. melyek számítanak. aki 1940-ben. hogy ne utánozza őket akaratlanul is. mint a másik: pastiche).”13 Proust „egyedi” esete mellé azonban rögtön odakívánkozik Máraié is. 118 . Amikor a rosszat a rosszal kezeli. hogy Proust első két pastiche-a éppenséggel az utánzók utánzásából született.11 Schneider felveti a kérdést: hogyan lehet az. Proust végül találkozik Prousttal. mint Proust. hogy utána 10 11 12 13 Például Pernette IMBERT. és hogy végre megtalálja saját. Proust írásai azonban jóval magasabb színvonalúak. Uo. a pastiche-ok megírása után megtalálja saját stílusát és hangját és belekezd a Contre Sainte-Beuve-be. ha már kialakult saját írásmódjuk. hogy olyan lerövidített út. hogy „Proust esete egyedinek mondható. mert nem egyszerűen csak utánoznak. egyéni stílusát. az átvételt a tudatos mimetizmussal. hogy megszabaduljon a nagy szerzők hatásától. hogy egy identitás éppenséggel a másokkal való sorozatos azonosulások révén alakul ki és megállapítja.”12 „A nagy írók természetesen ritkán írnak pastiche-okat. ebben a „visszavonulásban. e harmadik kategória megvilágítására éppen Proust esetét idézi. és túljutottak az egyébként igen termékeny retorikai tanulmányaikon” – teszi hozzá Schneider. Michel SCHNEIDER. a plágiumot a pastichesal. és megállapítja. a Jean Santeuilnek előadásmódja még Anatole France. miután már szándékosan úgy igyekezett írni. mert a nagy írók utánzásával saját hangját keresi: míg önéletrajzi művének. de legalábbis olyan művek sora. mert a pastiche-ról kiderül. Enrichir son style par des pastiches. elismert és divatos íróként írta meg zseniális Krúdy-utánzatát.

Texte établi. hogy visszatérjünk önmagunkhoz. 1919. De nem csak Flaubert utánzásáról van szó. Visszatekintve pastiche-író korszakára. miközben magunkat írjuk alá (és ide beírhatnám számos kedves kortársunk nevét. névtelenül megjelent cikkeiben Bergotte hangját.14 Amikor ezeket a sorokat írja. À la recherche du temps perdu. amikor A fogoly lányban a fagylaltokról beszél. 1990. tanulmányokat is írt. Charlus bárót lejárató. de.. Maguk a regény szereplői is imitálják egymást: a hegedűs Morel például a pártfogóját. Ami a fagylaltokat illeti (mert nagyon remélem. Ezt a különös stiláris játékot az elbeszélő így vezeti be: „Ekkor pedig az alábbi szavakkal válaszolt. és hogy ne kelljen egész életünkben akaratlanul pastiche-okat készítenünk”. Paris. Tome XVIII.Proust stílusgyakorlatai visszaváltozhassunk önmagunkká. 144. 380. annak. JANCSÓ Júlia.16 Albertine egy alkalommal magát az elbeszélőt imitálja. Jellemző Proustra. hogy alattomosan Michelet vagy Goncourt szövegeket írunk. Ugyancsak 1919-ben írja Proust azt a sokat idézett levelét Ramon Fernandeznek. Proust így ír: „Az egész számomra elsősorban higiéniai kérdés volt. 119 . Le Temps retrouvé. amelyekről azt állította. 290. pastiche-író kedvét magában a műben teljesíti ki. hogy tartósan együtt él velem. présenté et annoté par Philip Kolb.”15 Proust a Lemoine-ügy után sem hagy fel utánzó szokásával. 16 Marcel PROUST. 17 Marcel PROUST. Paris. Meg kell tisztulni a bálványimádás és az utánzás természetes bűnétől. melyben más szerzőkkel kapcsolatban is a tudatos eltávolodást hirdeti. Az eltűnt idő nyomában. És ahelyett. Az imént idézett cikk éppen arra szolgált. és én ne legyek más. noha én magam sohasem mondtam volna ezt így. hogy egy rapszódiaként felhangzó dolog az asztalnál műfajt vált. Bp. a mások írásmódjában való feloldódás segítette ahhoz. s az utánzások egész sorát vonultatja fel. hogy csakis olyanokat hozat. minthogy 1909-től már a regényén dolgozik. A fogoly lány. hogy pontot tegyen más írók bálványozásának végére. szavait és cikkeit utánozza. Paris. az alábbi szavakkal. 347. és az ínyemet veszi célba. Tome IV. aki ezt teszi). „A propos du style de Flaubert” = Essais et articles. amikor a regényeimet írom. már túljutott a másokat utánzó korszakán. 1989. 2001. 15 Levél Ramon Fernandeznek (1919. mint Marcel Proust. 1994. hogy tudatosítsa magában a saját különbözőségét. hogy azokról az írókról. mennyi lappangó eszesség és ízlés bontakozott ki benne váratlanul Balbec óta. melyeket azokban a divatjamúlt 14 Marcel PROUST. melyek valóban azt mutatták. akiket megpróbált utánozni. Édition publiée sous la direction de Jean-Yves Tadié. Éppenséggel a mások bőrébe való belebújás. nyíltan kell utánoznunk őket pastiche formájában. mintha valamely ismeretlen örökre megtiltotta volna. olyan szavakkal. ford. hogy csakis az én hatásomnak köszönhetők. augusztus) = Correspondance de Marcel Proust. hogy irodalmi fordulatokkal éljek a társaságban…17 Ezután következik a fagylaltok dicsérete az elbeszélő stílusában: Azt szeretem ezekben az utcán kikiáltott ennivalókban.

aki a Swann szerelmében. hogy Goncourt-szöveget olvas. A regényben az elbeszélő. Lettres Modernes. amíg a stílus mögött megtalálja a világ szemléletéUo. 4. egy Whistlerről szóló könyv szerzője. Most azonban kiderül. 144–145. Paris. hogy egy modelljének szavait vagy fordulatait kölcsönveszi. a nominális mondatokat. Átveszi a szókincsük jellegzetességeit. hogy ugyanazok a személyek és helyszínek egészen mások lehetnek. Proust mesterien utánozza a Goncourt-okat. mely 1917–1918-ból származik. amit a Swann szerelmében Verdurinékről olvashattunk. a kifinomult ízléssel készített ételeket. a különös szóösszetételeket. valójában nem tőlük származik. ellentétes mindazzal.19 Máshol Proust olyan kifejezéseket ad Charlus báró szájába. a porcelánokat. melyeket minden kortársa felismer: azoknak az utánzásoknak az utánzásait.18 Ez az „à la manière de soi-même” (kb. holott nem szűnt meg Proust-szöveget olvasni. szobrokat. melyben Szophoklész stílusában kell Racine-t vigasztalnia az Athalie balsikere miatt. Paris. 22 Annick BOUILLAGUET. i. amelyet előbb elnézegetek.22 Amit ebből a részletből megtudunk. Archives des Lettres Modernes 266.. elalvás előtti olvasáshoz kölcsönkéri a Goncourt-ok egy kiadatlan kötetét. Marcel Proust. aki fívére halála után egyedül írta tovább a naplót. állapítja meg Genette. amikor Proust a Goncourt-fívéreket utánozza: már a Lemoine-ügyben is ír a stílusukban. aki azt hiszi. II. Az eltűnt idő nyomában.21 A legnagyobb trouvaille azonban a Goncourt-pastiche. állapítja meg Annick Bouillaguet.. 1938. sziklaszirtekből eszem. A megtalált időben olvasható. obeliszkekből. Marcel PROUST. köt.m. Palimpsestes. 1996. Bp.Karafiáth Judit formákban készítenek. GYERGYAI Albert. 167. a Pléiade-kiadásban nyolc oldal. 200. Nem ez az első eset. melyekkel ő maga gúnyolódott Montesquiou grófon a szalonokban. ford. valahányszor efféle pogány vagy keresztény templomokból. Jean-Yves TADIÉ. Le pastiche du Journal dans Le Temps retrouvé. azután pedig a málna vagy a vanília műremekeit frissességgé változtatom a torkomban. Egy vacsorán viszontlátjuk a Verdurin-szalon vendégeit és magát Verdurint. pontosabban Edmondot. Bimbózó lányok árnyékában. egészen addig.. Proust becsapja az olvasót. hogy az elbeszélővel együtt félreismertük: Verdurin valójában jónevű kritikus. mert sokkal tovább megy. a műtárgyakra vonatkozó kifejezéseket. 1996. mintha valami festői földrajz lenne előttem. amelyek minden elképzelhető építészeti alakzatot utánoznak). „így írok én”) esete. melyet idéz belőle. Aprólékosan leírja a berendezést. Proust et les Goncourt. nem látszik műkedvelőnek.20 Érdekes módon a pastiche másik válfaja is megjelenik a regényben: a második kötetben (Bimbózó lányok árnyékában) Gisèle iskolai dolgozatot ír. aki Gilberte-nél vendégeskedik Tansonville-ben. és azt a prousti nézetet példázza. és még kevésbé látszik műértőnek. és az utolsó kötetben.. ha mások szemével nézzük őket. De Proustnál nemcsak arról van szó. noha feleségével együtt bőkezű mecénás. aki részletesen elemzi ezt az epizódot a Palimpsestes-ben. Csakhogy az a szöveg. 138–142. Gérard GENETTE. aki egyenrangúként társalog a naplóíróval. 18 19 20 21 120 .

melyben a valóságot közvetlenül mint műalkotást fogják fel. A Goncourt-napló szerint Verdurinné magának követeli Elstir érdemeit. majd Vinteuil zenéje és a megvénült ismerősök ’jelmezbálja’ megadják számára azt a végső lökést.23 De a narrátor megállapítja. nem értette meg a művészeket. amit az emberek mondanak. 291.. 296. állandóan a művészetekre hivatkozó szemléletet. 24 Uo. ő mutatta meg neki a virágokat. melyeket hamarosan meg is fog valósítani. mely a regény fő témája. „nem az. akinek sokáig hatása alatt állt. mellyel hozzáláthat műve megírásához. mert ő ismertette meg vele a normandiai tájat. mert írója csak a felszínt látta meg. hanem a festő vagy író szemlélete és technikája a mérvadó. de ugyanakkor a felületes megfigyelőképességet is kifogásolja – az elbeszélő újból definiálja saját esztétikai koncepcióit. a Guermantes herceg könyvtárában fellapozott George Sand-regény. ahogyan mondják:”24 egy műalkotásban nem a megfestett vagy leírt táj és tárgy. A Goncourt-napló csalódást okoz az elbeszélőnek: felületesnek találja. Az álnapló és az általa kiváltott gondolatok visszavezetnek az igazi művészet lényegéről szóló elmélkedéshez. és a Goncourt-pastiche különösen hozzájárultak ahhoz. 23 Marcel PROUST. hogy végül is Marcel Proust ne más utánzója. A la recherche du temps perdu. Tome IV. és nem jutott el a mélységekig.Proust stílusgyakorlatai nek egyéni módját. A Goncourt-fivérek esetében is a látásmódjukat veszi át. hogy a téma és a modellek másodlagosak csak: ami igazán érdekes abban. mihelyt az utolsó nagy revelációk. Le Temps retrouvé. 121 . hanem az. A hamis naplórészletet az elbeszélő kommentárja követi. egy esztétizáló. Ezt a szemléletet képviseli Ruskin is. Goncourt stílusának és szemléletének kritikájával – elsősorban az esztétizmusra való hajlandóságot. A stílusgyakorlatok általában. s mert nélküle „a virágok festője” talán sohasem lett volna képes egy jázmint lefesteni. Marcel Proust lehessen. amit mondani akarnak. hanem saját maga.

.

mind saját szövegemben. hol elveszít valamit magából. Hol kimondják. s benne népünk jóbarátai. Csupán azért próbálok a nem jószántukból jött bakák nyomába eredni. érti néger. mind adekvát megfelelőjét az idézett fordításokban. városunknak szeri-száma nincs. 123 . annak egyfajta nyelvi lenyomata. Az aktuális értelmező közösségek által nekik tulajdonított jelentések változása viszont egyúttal tanúbizonyság is egy-egy történelmi időszak mentális kultúrájáról. Ezért kutatásának fontossága szinte felbecsülhetetlen. érti kínai. (GÁSPÁR Endre fordítása) Minden szó önálló léttel bír és saját története van. nem vagyunk magunkban.GRÁNICZ ISTVÁN Hűséges társból – ellenség? avagy egy szó tündöklése és bukása Товарищи – конец! Ezzel a gúnyos adieu-vel búcsúztatták a rendszerváltó Magyarország önjelölt PR-felelősei „az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet hadsereg” kivonuló csapatait 1991 júniusában. A szemantika korkép és egyszersmind – bizonyos mértékben – kór1 A „macskakörmök” megspórolása végett aláhúzással jelölöm a vizsgált szót. példát statuálván mind a legendás magyar virtusból (könnyű belerúgni a döglött oroszlánba). a „továris” pár betűje minden cifra szónál fénylőbb. drága kincs. mind politikai inkorrektségből. véle minden tájon otthonunk van. Nem tartom feladatomnak az utóbbit jóvátenni. Hiszen nem is olyan régen még együtt énekeltük Vaszilij Lebegyev-Kumacs Dalát a Hazáról: Szemed elvész szántóföldjeinken. mert hajt a kíváncsiság. Értelmük az idők során nemegyszer módosul: hol új árnyalatokkal bővül. ha szűkölködünk archeológiai tárgyi bizonyítékokban. és bosszant a tovaris kifejezés1 egyoldalúan szitokszóvá minősítése a magyar köztudatban.

akkor számíthat a másikra. взойдет она…) Ezekkel a gyönyörű sorokkal mintegy kiteljesítette és tökéletessé formálta a hűséges társ iránti vágyra és megbízható barátra vonatkozó korábbi jelentéstartományt.Gránicz István kép is. Nem véletlenül lett divatos irányzat újabban a totalitariánus kultúra lingvisztikai vizsgálata. Jövevényszóként került az orosz nyelvbe az akkori árucsere-forgalom kapcsán. Puskin is ennek megfelelően fogalmazta meg líceumi búcsúversét: Társaimhoz. bőrfejűek. tarisznyaszíjáról. a jó viszony. a kölcsönös bizalom egymás iránt. A vizsgált szó korabeli használatának legeklatánsabb példáját szintén neki köszönhetjük. Minden szervezkedésnek megvan a maga szemiotikai rendszere. Oroszhon felnyitja szemét. (Hiszen: Megismerni a kanászt cifra járásáról. A tisztességes kereskedésnek pedig alapfeltétele az egyenrangúság.) 124 . Az együvé tartozást kifejezésre lehet juttatni vizuálisan az öltözködésben vagy a viselkedés által: barnaingesek. öregecske feleséget – virgonc kecskére stb. amit elcserélni lehetett: sánta gebét – csorba kardra. ami később – metaforikus áttétel révén – egyszersmind a szó szemantikájának módosulásához vezetett. a hűség. nyilaskeresztesek. az önzetlen segítségnyújtás egyaránt elengedhetetlen velejárója volt a tovaris elnevezésnek – barát értelemben. Űzött-fűzött bocskoráról. Bármelyikük tudta. punkok. ha baj van és segítségre van szüksége. Olyannyira bevált ez a több évszázados gyakorlat. A szavahihetőség. akivel alkudni lehet. kortárs szabadelvű gondolkodó. E kritériumok alapján szövődött barátság teljesen különböző emberek között. yuppik. Csaadajev előtt: Hidd el: felragyog tiszta szép fénnyel csillagunk nemsokára. ámde óvatlanul teret engedett az ideológiai motívum beszüremlésének a testvériség fogalmába. amikor költeményben tisztelgett a legendákkal övezett. s az önkény omladék-falára írja nevünket majd a nép! (LOTHÁR László fordítása) (Oroszul a fenti idézet így kezdődik: Товарищ. perzsaszőnyeget – nyírfakupára. A tovaris – nagy valószínűséggel – türk eredetű. „Tovar”-nak (azaz árunak) minősült minden olyan eladnivaló. Kell hozzá egy üzlettárs is. hippik. hogy a későbbiekben mintáját képezte az üzleti szférán túli társas kapcsolatok erkölcsi normáinak. верь. Magától értetődő. hogy a seftelés egyedül nem megy. fradisták zöld-fehér sállal stb.

7–38. Ámde addig sok víz lefolyt a Volgán. Hogy mást ne mondjak: a kicsi után (1905-ben. majd 1895-től kezdetét vette a proletár időszak. 1966. A művészeti pártosságról. hogy az effajta együttműködést szervezett keretbe próbálták kényszeríteni. Bp. 1966. haladéktalanul hozzá kell fognia az újjászervezés munkájához. hogy az illető személy közéjük tartozik. Már az első marxista körök felkarolták a szót. Telt-múlt az idő. Történelmi szakértők egyér- 2 3 4 A szocialista párt és a párton kívüli forradalmiság = LÖM. Minden újságnak. Nagy múltú és szép kifejezést választottak. Az oroszországi szabadságmozgalom – Lenin meghatározása szerint – három fő fejlődési szakaszon ment át: Puskin kortársait. század végén kialakuló orosz szociáldemokráciának is szüksége volt nyelvi identifikációra. 1983. (Vélemények/Viták) 125 . hogy a pártsajtót is ellenőrzése alá akarta vonni. Lenin fogalmazta meg határozottan: „A szigorú pártelv a rendkívül fejlett osztályharc velejárója és eredménye. feltétlenül ki kell fejlesztenünk a szigorú pártelvet. amit minden évben november 7-én ünnepel(t)ünk. 1977/3–4. UŐ. XII. Kossuth. sokrétű irodalmat. miszerint a megnevezés olyan személyek társaságának tagjait illeti meg. 124. = LÖM. akik közös elvektől vezéreltetve a nép sorsának jobbra fordításán munkálkodnak. A 19. sokoldalú. ámde gyakorlati tevékenységükkel sikerült eliminálni a hozzá fűződő pozitív asszociációk java részét azáltal. Kossuth.. elvtársak! Nehéz és új. kiadóvállalatnak stb. hozzájárult annak későbbi „államosításához. 3– 26. ilyen vagy amolyan alapon teljesen valamelyik pártszervezethez tartozik majd. Az új interpretáció. Ezért szólított fel arra. Lenin harca a pártsajtó pártosságáért.”2 Olyannyira kardoskodott ezen elképzelése mellett. A fokozódó osztályharc új jelentésárnyalatokat tett osztályrészéül a tovaris szónak. amely szoros és elszakíthatatlan kapcsolatban van a szociáldemokrata munkásmozgalommal. hogy ideológiai köntösbe bújtatták. a dekabristákat. A párt szervezete és a pártos irodalom. Mit ad Isten: a tovaris-ra esett a választásuk az azonosítás céljából. követték a forradalmi demokraták. nem mindenkit töltött el kitörő örömmel. és azzal jelezték. századi orosz kultúrának. hogy: „Munkára hát. irányzatnak a megkülönböztetésére a másiktól. és hajlandó velük együtt harcba szállni a cárizmus megdöntéséért. 98. vagyis bajtársnak számít. különösen azután. L. amelyből a fenti két idézet származik) lezajlott a 1917-es Nagy Októberi forradalom is.Hűséges társból – ellenség? avagy egy szó tündöklése és bukása Verbális kódok is léteznek egy-egy mozgalomnak. Kossuth. És megfordítva: hogy nagy arányokban nyíltan kibontakozhasson az osztályharc. amelyek között valamennyi.”3 Sajnálatos módon az egyértelműen a pártsajtóra vonatkozó lenini követelmény4 félreértelmezése és kiterjesztése a szépirodalomra is. és olyan körülmények előkészítéséhez. Az egész szociáldemokrata irodalomnak pártos irodalommá kell válnia.” és mérhetetlen károkat okozott a 20. de nagy és hálás feladat vár ránk: meg kell szerveznünk egy széles körű. mert illegális tevékenységet folytatott. Budapest. amely bővelkedett eseményekben. Budapest. bővebben GRÁNICZ István. XII. folyóiratnak. annál is inkább. Literatura.

egyebek mellett a frontról dezertált katonák. amikor tovaris-nak nevezték őket. hogyan zajlanak a dolgok a „magas” politikában. amint ez Lev Tolsztoj Háború és békéjéből közismert. Aligha tudatosan álltak a forradalom szolgálatába. akik véletlenszerűen vagy kalandvágyból sodródtak az „új világ” megteremtésének folyamatába. amikor felidézi a kiszűrődő hangfoszlányokat egy sarki kuplerájból: 126 . hogy a sötétségbe borult pétervári utcán este Nyargal a szélvész. és elmentek vörösgárdistának. mind az Ideiglenes Kormányból. Szedett-vedett társaság. hogy az elvtársak csekély létszámuk miatt aligha győzhettek volna. havat seper. Talán a szöveg egyik kulcsszavának a vizsgálata segít eligazodni ebben az ambivalenciában. és céljuk is megegyezett a Tarasz Sevcsenko által megénekelt erdei haramiákéval: Hej. Vajon szerzője dicsőíti-e a forradalmat vagy sárral mocskolja be azt? A kritikusok elfogultságuknak megfelelően teszik le voksukat egyik vagy a másik nézet mellett. Tizenkét ember menetel. (Csorba Győző fordítása) Rájuk azonban szükség volt. mint biztos támasz (megint csak felelevenítve a szó egy korábbi jelentését). A leírt történet viszonylag banális.Gránicz István telműen leszögezik. világháború szörnyűségeiből. amiről a költő is gúnyosan mond véleményt. Egyszerűen új életre kelt a szó bajtárs jelentése. ahogy az egyetlen orosz származású főtiszt a hadvezetésben. akiknek elegük lett mind az I. mind a tehetetlen cári birodalomból. szólította alárendeltjeit a napóleoni háborúk során. Ám. Nem árt megjegyezni. Értelmezése azonban mindmáig vitatott. akik egyszer csak fogták magukat. Nekik a kézbe kapott fegyver volt tovaris. Nélkülük aligha diadalmaskodhatott volna a szovjethatalom. dicsőségért Megyek hét határba. A remekművel könyvtárnyi irodalom foglalkozik. akkor annak semmi köze sem volt az ideológiai szolidaritáshoz. Arról szól. a késem. S igazságért. Még kevésbé voltak tisztában azzal. A vérben és fertőben született új Oroszország vajúdásának talán legmegrázóbb leírását Alekszandr Blok Tizenketten című költeményében találjuk. hogy szintén alaptalanul terjesztődött ki a pártfedőnév alkalmazása a lumpenproletariátusra és a számkivetett nincstelenek hadára. ha nem csatlakoznak hozzájuk a társadalom más elégedetlen elemei. Jermolov tábornok. hű pajtásom Dugom csizmaszárba.

úgy döntöttünk: Tíz egy órára. Legfeljebb konstatáljuk a gúnyos szóhasználatot. hogy mindannyian hitetlenek és nem hordanak keresztet. Ezért egymást buzdítják: Elvtárs. ebben az épületben… …Összejöttünk. ha figyelembe vesszük. mi bajod? Emlékszel-e hogy volt? Dagadt pocakod! Dagadt pocakodról kereszt ragyogott. célozz. ha valaki az ellenséget tovarisnak aposztrofálja. különösen akkor. hanem a tettek emberei. ha úgy szól a parancs: Ne lankadj forradalmi menet! Az ádáz ellenség fenyeget! 127 . hogy őrjáratuk során kit „szúrtak ki” elsőnek az utcai járókelők közül: Ott meg a hosszuszoknyás sündörög-oldalog… Na mi az. és fölöttébb szeretnek lövöldözni.Hűséges társból – ellenség? avagy egy szó tündöklése és bukása …Nálunk is volt gyűlés…éppen itt. a bilincsbe-verőbe a velőnket-evőbe a pocak-nevelőbe! Az antiklerikális jelzők sora megvilágosodik. ha nyoma sincs iróniának. Nincs semmi kivetni való abban. Közös bennük az is. hanem a szó szoros értelmében vett tovaris is ellenségnek számít? Márpedig ez is előfordulhat. huszonöt éjszakára… …Kevesebbért senkifiával… …Gyerünk szobára… Hősei viszont nem a szavak. ne reszkess gyávamód! Szent Oroszhonba eressz golyót. De mitévők legyünk. pópa elvtárs.

nem volt híján az éberségnek: Ki lenget ott vörös zászlót? […] Mit bujkálsz ott. az egyik városi notabilitás leányának. hagyományos szokásnak a megértéséhez talán nem árt emlékeztetni Tatjána névnapi báljára Puskin Jevgenyij Anyéginjéből: 128 . hogyan férkőzött a gátlástalan és ravasz főhős. amit reggel sem bánt meg. hogy: Megint szemközt száguldanak.Gránicz István (Blok mintha a jövőbe látott volna!) A forradalmi csapat. Vanyka meglógott. elismerve. Katyka… Ám végképp betelt a pohár. A cselekmény kulminációjaként kétszer keresztezte útjukat Vanyka. a kocsis csak ordít. történetileg az ilyen kapcsolat is beletartozik a tovaris jelentéstartományába. vagy lövünk! És úgy is tettek. persze. Elölről-hátulról bekerítették a szánt és tüzet nyitottak. Annuskának a bizalmába. Szitává lőve a feje! Petyka végzett vele. aki korábban közéjük tartozott. hujjogat. a könnyűvérű Katykával etyepetyézett. Katyusa viszont ott maradt – örökre. ahogy mondták. Közben Petyka is. a legkevésbé tapasztalt cimbora a csapatban. A 17–18. de katonának állt. amikor észrevették. átesett a beavatási szertartáson. hogy ennél a leányzónál jobbat elképzelni sem tudtam volna hívni hálótársnak. női álruhába öltözve. mert kiderült. száll a szánon Vanyka. hogy az áldozat korábban az ő ágyastársa volt. Szerelemféltésből esett a gyilkosság. Most is kedvesét vitte ki „levegőzni” a hóförgetegbe: Hajt a kocsis kurjongatva. és amióta elvált tőlük. aki befogadta leánypajtásai közé. Bármennyire meglepő. úgyis megtalállak! Ne kukoricázz velünk! Megütheted a bokádat! Gyere elő. mit csinálsz ott a sötét házak között? – Elvtárs. század fordulóján keletkezett pikareszk novella – Elbeszélés Frol Szkobejevről – arról szól. Ennek az ártatlan.

a nemes ügy szolgálatának van egyesítő ereje. орлы сизокрылые.. S mennek. szomorú harag töltötte el szívüket – le akartak számolni a régi renddel: A burzsujok nagy bajára üszköt vetünk a világra. Majd egy tucat fekhely kerül A gangtól a cselédszobáig. a népi hagyománynak megfelelően. újra. Mennek rettenthetetlen. mindannyian…») Jócskán elkelt tehát az óvatosságra intő figyelmeztetés: Házat-kamrát csukjatok: rabolnak a rongyosok! A forradalmi idők nagyszerű lehetőséget biztosítottak a zavarosban halászni. (. вы. mint előbb. segíts. ahogy egy – a 19. hanem a közösen végrehajtott. Nemcsak az eszmének. testvérbarátok. a kipróbált banditák megvigasztalták. lobban vérrel veresen. szentek nélkül. tizenketten. A bűntársakat szintén összekovácsolja a köztük levő cinkosság. Ezért joggal hívják egymást tovarisnak. században Szobolevszkij akadémikus által gyűjtött – rablónótában szerepel: Солетайтесь. Ámde a martalóchadat nem csak a haszonszerzés motiválta. Uramistenem! 129 . de pajtásai. (GALGÓCZY Árpád fordítása) Habár Petyka nehezen emésztette meg a történteket. semmit se szánva ők.) A kislányok Tatjána s Olga Szobáiban mind alszanak.. братцы-товарищи… (»Gyűljetek egybe galambszürke-szárnyú sasok.Hűséges társból – ellenség? avagy egy szó tündöklése és bukása A társaság asztalhoz ül. Harag. törvénytelen cselekedeteknek is.

október 2-án. ő sem adta alább és visszakiabált – A te anyád grófné!6) A győztes szovjethatalom megpróbált véget vetni a dehonesztáló magatartásnak és visszaadni a tovaris szó becsületét. A villamosokon hadikórházi sebesültek lógnak papucsban és betegköntösben. Ámul5 6 Русская революция глазами петроградского чиновника. hogy nem akárki vezette őket a hóförgetegben és vérzivatarban: …előttük a hóesésben. addig a minden változástól rettegő. (LATOR László fordítása) Persze az anarchikus atrocitások láttán nem mindenki viselkedett olyan toleránsan. 422.Gránicz István A hitetlenek fohásza meghallgatásra talált. Norvég tudósok egy pétervári hivatalnok naplójában találtak kitűnő példákat a pejoratív értelmű. Meddelelser. Elle en allez des Tovaristchy!” Majd. hogy felszámolja vállalkozásait Oroszországban. rövid moszkvai látogatásának élményeit így összegzi: „A villamosok telítve vannak ’elvtársakkal’. Termelési-regény (kisssregény). Egy lator sem lakolt meg. 1979. Az éttermekben – zsidók tömege. hogy egyik ember annyi. Hiszen Istennek tetsző dolog végrehajtásában működtek közre. például. 48 (1986). – véres zászló a kezében. 130 . bár a bőre barna vagy fehér. „tokba bújt emberek” becsmérlően a söpredékkel hozták őket összefüggésbe. Magvető. hogy valamilyen kifejezésből szitokszó legyen. fehér rózsa-koszorúsan.”5 (Egyébként nem kell sok ahhoz. mint a költő. Oslo. (Jens Petter NIELSEN és Boris WEIL publikációja). Nézzük. Festői látvány. bizalmas szóhasználatra. Az 1917. kommunistáknak titulálta a fegyveres forradalom kirobbantóit és résztvevőit. mord borúban. ESTERHÁZY Péter. a családi szóhasználatot: Esterházy Péter írja. A jó ügy érdekében kifejtett „tevékenységük” elnyerte jutalmát – a forradalom istentelen „tizenkét apostola” feloldozásban részesült bűnei alól. tudatosítva. Budapest. mivel a költemény befejezéséből kitűnik. Дневник 1917–1918. amíg a cári hatalom megdöntésére parlamentáris megoldásokat szorgalmazó felvilágosult értelmiség – a fair play előírásaihoz tartva magát – megadta a tiszteletet osztályharcos ellenfelének és bolsevikoknak. Fura módon. mint a másik. hófehéren Jézus Krisztus megy az élen. hógyöngyösen. hogy amikor a kitelepítés idején megkergették a helybéli cigánygyerekek. szeptember 22-én kelt bejegyzés szerint: „A Singer-cég úgy döntött. a golyó nem sebzi meg – vadviharban. Ez a legjobb szócsaládban is előfordul. amikor felruházta az általános vocativus funkciójával.

mintegy válaszolva a Karinthy Frigyes által tréfásan felvetett kérdésre – Lehet-e igaz barátság férfi és nő között? És ha igen.Hűséges társból – ellenség? avagy egy szó tündöklése és bukása tak is a külföldiek. a maga javára fordította a közkeletű szóhasználatot és szemrebbenés 7 BÉRAUD Henri. ahogy ilyen rangban levőnek korábban dukált – félt. Ennek megfelelően. hagyományos formáinak visszaállítására. miközben paroláznak vele: Elvtárs. Ce que j’ai vu à Moscou. milyen rettenetes zavarba jött az őrt álló vöröskatona. Ezért szorgalmazta. ha ironikus formában hangzott el. míg lehet. Égalité. Ilf és Petrov 12 szék című művében találunk szemléletes példát ilyen szituációra. kivagyiságának mutogatásával. Azaz a szabadság és az egyenlőség mellett a testvériség eszméje is beletartozott. Fraternité!” – összes elemét. Les Editions de France. akit Ippolit Matvejevics a Moszkvai Vendéglős Ipartestület mintaéttermébe. siessetek testvéri ölelésre! (LATOR László fordítása) Persze a hivatalos megszólítás elfogadtatása korántsem ment könnyen. 62–65. amikor Kelet és Nyugat megbékélését szorgalmazta Szkíták című költeményében: A háború poklából jöjjetek hozzánk – legyen már végre béke! A régi karddal félre. Elvtársnak nevezni a szendergő hadügyi népbiztost nem merte. a „Prágá”-ba invitált. A közös gyűjtőnév erősíti ugyan a kollektivitás érzését. amikor a fronton. Úgy vágta ki magát. A polgárháború idejéből fennmaradt egy anekdota. átokfajzat!” (Közel áll ehhez az Eugène Pottier-vers eredetijének Deboût vous dannées de la terre… nem énekelt változata Gereblyés László fordításában: Föl! Kárhozottjai a földnek!) A NEP-korszakban történt is kérészéletű kísérlet a „goszpogyin” (uram) megszólítás és a tiszteletadás egyéb. Paris. Az egyenrangúság állandó hangsúlyozása sértette az önbecsülést. проклятьем заклейменный! Ami magyarul annyit tesz: „Kelj föl. amely magában foglalta a francia polgári forradalom hármas jelszavának – „Liberté. ha az illető rászolgált a gúnyra. aki még csak kóstolgatta szabadság és egyenlőség ízét. hogy mindenhol elterjedjen az új megszólítás. Még akkor is.” Blok is hasonlóképpen próbálta a tüzet a vízzel összehozni. egy kávét kérek!… Malacgalantint hozzon az elvtárs!7 A múltat végképp eltörölni szándékozó új rend az emberek egymás közti érintkezésében is új rendet akart teremteni. Liza. hogy a moszkvaiak így adják fel az étteremben a rendelést a pincérnek. s az individualitás rovására. hogy fülébe ordította az Internacionálé kezdő sorát: Вставай. a fehérek váratlan ellentámadása miatt fel kellett ébresztenie a vezérkari sátorban kicsit lepihent Trockijt. 131 . hogy ott udvaroljon neki. Nagyméltóságodnak szólítani. miért nem? – Majakovszkij meghirdette: A férfiak és nők életét / a bennünket egyesítő szóval kell összekötni: / „Tovarisok. különösen. 1925. hallván.

Az új meghatározás kirekesztő hatása abban mutatkozott meg. amelyet még Gorkij fogalmazott meg Szatyin monológjában az Éjjeli menedékhelyben: „Ember! Ez – gyönyörű! Ez büszkén hangzik!” Embernek most már csak az számított. Nyilvánvaló. Hiszen a kiválasztottakból kialakult egy társadalmi réteg. amely Lenin halála alkalmából hangzott el: „Mi. GELLÉRT Hugó. hogy lekicsinyíti érdemeiket. hogy a hatalom új birtokosainak nem állt érdekében a szó nivellálódása. Ám a katonai-forradalmi tanács nevében kelt kiáltványt úgy írták alá – „Gyatyko. 9 БУНИН Иван. A RAPP-ba tömörült írók. A lényeget Sztálin kanonizálta. Bunyin elvtársat. Советский писатель.12 Dicsekedni lehetett vele. Golubenko és Scsagyenko elvtársak. Neki ott ismerősei vannak. annál kevésbé. hogy a mindenkire érvényes megszólítással a párt veteránjai sem voltak elégedettek.Gránicz István nélkül „tette helyre” a gőgösen fennhéjázó pincért. másfajta raj… fejükön másként tapad a haj. mert úgy érezték.” A tézis felváltotta a humanista felfogást. május 10-én: A Levinson nyomdából telefonált a tördelő. hogy az elvtársak közé kerüljön. amelyeket az osztályharcban szereztek. 12 szék. 8 Ilja ILF. A leglelkesebb forradalmár a faluban árulta el négyszemközt. 196. és bárhova beférkőzhet. – Atyaúristen. Москва. hogy megcáfolja Grigorjev fehér atamán vádjait. hogy ők új nép. amelyik igyekezett elhatárolódni a többitől azon az alapon. akik akkor próbálnak felkapaszkodni a szerelvényre. pártonkívüli pályatársaikat becsmérlően útitársnak (poputcsik) nevezték. 1990. Jevgenyij PETROV. kommunisták. Nem mindenki volt rá méltó. mintha én is minden írásomhoz odabiggyeszteném – „Bunyin úr. ahová csak akar…11 A товарищ nemcsak megkülönböztette a „mieinket” „másoktól. Olyan „tujázóknak” tartották őket. 126–127. Kérdezem: „Ki beszél?” A válasz: „Morozov elvtárs van a vonalban”. fellázadt a gazdagok ellen. és Messiás lévén. aki kommunista volt. amikor az már elindult és lendületben van. méltatlankodott. nehogy elcsesszétek! Kit kell beválasztani ebbe a Nemzetgyűlésbe? Hát.” Olyan ez. Nem közönséges anyagból vagyunk mi gyúrva. ford. 132 . aki szinte „kinézte őket” az elegáns helyről. ukrán szovjethadsereg vezérkara felhívást tett közzé. Nyugat-Kiadás. nincs maguknál valami vegetariánus étel?8 Érdekes. 10 Uo.”10 Habár neki is csaknem megadatott a lehetőség. 64. noha nekik ott nincs helyük. és biztosította a lakosságot: …a bolsevikoknak nem áll szándékukban keresztre feszíteni Krisztust. hogy meg akarta győzni a muzsikokat: gyerekek. szállóigévé vált „antropológiai” formulában. például. Az emigrációban Nobel-díjat kapott Ivan Bunyin szarkasztikusan jegyezte fel naplójában 1918. amikor a 3. Budapest. mert ugyanarra tanított. 1934.. hogy ki kellett érdemelni. Окаянные дни: Воспоминания: Статьи. elvtárs.” hanem mintegy rangot is adott. mint nem odavalókat: Mondja. magától értetődően. különös vágású emberek vagyunk. saját magát nevezi „elvtársnak”! Mit lehet várni akkor ettől a „demokráciától”?9 Ugyanilyen értetlenkedéssel fogadta az író.

mely osztályharcban vasba öltözött. legközelebbi segítőtársát – úgymond „jobbkezét” – hívták tovarisnak. eredj. Teli torokból kiáltotta a jövő nemzedéknek: „Nagyra becsült /elvtársak. amire nagyszerű példa József Attila költészete. Majakovszkij (KASSÁK Lajos fordítása). 133 . / Utkin elvtárs. a sok póz és álarc helyett már / szeretnék veletek kicsit beszélgetni / rangidős. Címe ugyanis – Товарищ пролетариата – szellemes oximoronként támasztja fel a szó korábbi. radikális tettekre buzdítva fordult a matrózokhoz: „Beszéljen most maga Mauser elvtárs. hivatalos jelentését. aki az ő „alulról jövő kezdeményezéseit”. amikor leintve a fecsegőket. Bezimenszkij… Lunacsarszkij babérkoszorúit pedig / főzzük a közös. az állami. nevezte az író a proletariátus segítőtársának főhősét. értő társként. Elvtárs! Az általános eufória közepette nyilván szentségtörésnek tetszett volna Andrej Platonov írása. Kiállunk érte.. szól az agitátor. amely 14 fokozatba sorolta a katonai. elvtársam. a mérnököt. ha hagyják megjelenni. / a rikkancs-vezér” (KÉPES Géza fordítása). Nap-elvtárs. Hallgassatok csak. Egy-egy beosztás főrangú vezetőjének. legyen az miniszter vagy ügyész. termés-elvtárs. találmányait felkarolta és szakszerű formába öntötte. személyes tapasztalatokra támaszkodva. aki szintén komoly szerepet vállalt a forradalmi proletariátus idealizálásában – hittel és őszintén: De – elvtársaim! – ez az a munkásság. én pedig északra. elvtársi levesbe” (SIMOR András fordítása). légy osztályharcos! a tömeggel együtt majd felszállsz!… Te délre mégy. vagy táblabíró. Kortársaihoz is előszeretettel intézett „nyílt levélnek” tekinthető felhívásokat: „Paraszt elvtársak.” Neki köszönhetően vált nemzetközi gyakorlattá a forradalmi elkötelezettség poetizálása. vagy Induló balra című versében. Paradox módon a pártos szemantika meghonosításáért és elterjesztéséért legtöbbet ő tette. valamint meghatározta a tudomány művelőinek hierarchiáját. fontoljátok meg végre – minek a parasztnak Húsvétot ünnepelni?!” (DUDÁS Kálmán fordítása) vagy – kifejezetten saját nevében – szólva: Elvtársi üdvözlettel. Nagy Péter cár 1722-ben hirdette ki a Rangtáblázatot. Üzenet proletárköltőknek című versében megpróbált békességet teremteni: „Elvtársak. te nyugatra. hogy nem értik a tömegek – felemelte szavát. mint Élet-elvtárs.. Ilyen értelemben. az udvari és a bányászati tisztségviselőket. aki tulajdonképpen helyettesének számított. / utód elvtársak. Szvetlov elvtárs.Hűséges társból – ellenség? avagy egy szó tündöklése és bukása A lekezelő viselkedés miatt Majakovszkij is – akit nem igazán szocialista költőnek bélyegeztek és azzal vádoltak meg. Ő kezdte a proletariátus számára fontosnak vélt fogalmak antropomorfizálását is. utódok!. mint a kémény: lássák! Ars poeticáját is így fogalmazta meg: Vers.

hogy egy szó felértékelése.” 13 А. hogy egyértelmű. a szél a cégtáblákkal viaskodott. Работник просвещения. hogy az erőszakos kolhozosításról szóló őszinte „kulákkrónikája” miatt Sztálin nemes egyszerűséggel „legazemberezte” – kényszerűségből az Oroszországi Mérésügyi Hatóság alkalmazottjaként dolgozott. СЕЛИЩЕВ. nem értem. aki a Hortobágyon egy szovjet küldöttséget kísért. A Sztaropánszkaja-tér felől egy lebocsájtott ab11 Uo. tartsd nyitva a szemedet… az ádáz ellenség fenyeget. drága elvtársak. hogy – megrögzött ellenzékiként – nemcsak a szó régi jelentését kívánja rehabilitálni. hogy egyszerűen kicserélődik. és ezért újfent fenntartja az azonosságot a referenseket illetően. ahová kiértek. 127. De nem kellett sok ész ahhoz. „Nem. annak következtében. folytonos ismételgetése semmi jót nem jelent..13 A képmutatóan udvariaskodó és a tiszteletadás hitelét egyszersmind megkérdőjelező szóösszetétel a kommunista párt belső csetepatéiból szivárgott át a közhasználatba. vihogva összesúgtak: „nem is olyanok. 134 . drága elvtársak. Az ilyen átértelmezés a szemantikai mező leszűkítéséhez is vezethet.Gránicz István amikor – az irodalomból kitiltatván. Ezért merülhetett fel a gyanú. „Köztünk. Azonban egyáltalán nem biztos. a szó elrepül. hogy bárki megértse. Ezt senki Önöknek egyáltalán meg nem engedi. mint a mi birkáink. és kampányba fogtak a Pravda hasábjain. hogy most a párt sorai között lapul. 12 Egy ismerősöm mesélte. hanem vele együtt. amire Ilf és Petrov 12 székében találunk tanúbizonyságot: „A Gubernszkij elvtárs-utcán. drága elvtársak. hogy megfossza nimbuszától. Vagyis nem teszi lehetővé megkülönböztetni az ocsút a búzától. Москва. mivel egy bizonyos halmaz minden elemére egyformán vonatkozik. nézeteltérés van az országunkban fennálló osztályviszonyok értelmezése körül” (Kamenyev). Emiatt fájt leginkább a pártpolitikusok feje. hogy ismét a Tizenkettenből idézzünk: „Elvtárs. az 1917-es forradalomig érvényben levő cári reglamát is. és előfordulhat. mit akar kérdezni” (Kamenyev). Nem is beszélve arról az általuk feltételezett merényletről.” Aki. Akinek volt füle – az hallott. gazdagítja annak jelentését. hogy „pártfogoltjai” a rackanyájat meglátván. Márpedig. ami a munkásosztály diadalát jelképező tovaris szó ellen irányult azzal a céllal. drága elvtárs. „Következésképpen. Hiszen az elvtársi nómenklatúrából verbuválódott „nacsalnyikok” az emberi értékek érdekképviseletének legminimálisabb szintjét sem tartották megengedhetőnek. a neki tulajdonított ideológiai tartalom által. akik az övékétől eltérő nézeteket vallottak. A pártelit korifeusai ezért először is megpróbálták kisbetűs „nemecsekké” degradálni azokat a politikai ellenfeleiket. 160. de garantált formáját képezte. meglehet. drága elvtársak” (Buharin). és ironikus felhangja miatt nagy népszerűségnek örvendett. Másik baja. alig tartva meg valamit korábbi önmagából – vagyis homonímiává válik. A kicsinyítő képző funkcióját egy – tulajdonképpen hízelgő – jelzős szerkezet töltötte be. az írás megmarad” (Vorosilov). 1928. Lásd: „Ez csúfolódás a demokrácián. amely az ember személyes társadalmi méltóságának államilag ugyan szabályozott. Язык революционной эпохи. М. Szívesen élcelődtek vele.

hogy egy-egy irodalmi műfaj eróziójának kezdetét az mutatja. a felülről vezényelt politikai komisszárok. ámde a fasiszta fenevadra mért ún. vitorlavászonba bújtatott lábukat a platóról lelógatva. Annál inkább az akkor valóban hazájukért harcoló és lövészárkokban senyvedő közkatonáktól. GELLÉRT Hugó. ott ültek a haditanácsokban minden hivatásos katonai parancsnok nyakán. akkor kézenfekvő a következtetés. hogy a saját fordításomban idézett szövegrész kihagyása nem Gellért Hugó lelkén szárad. semleges epithetonként szerepel. hogy egy-egy szó „halálát” szintén annak parodisztikus alkalmazása vetíti előre. miszerint a műfajok a szó mintájára keletkeztek. drága Szivattyúv elvtársunknak – dicső-ő-ő-ség!” (Egészen biztos. 1934. hogy a könyv orosz eredetijének 1931-es negyedik kiadásából milyen megfontolások alapján cenzúrázták ki. Noha. 135 . Ám a folytatásban viccesen szembeállítódik aktuális alkalmazásával. kitűnő „delfinológus” örüljön…) Ámde az idő múltával egyre inkább lehervadt a mosoly az arcokról. amikor sorban eresztették sírba az elhunyt bolsevik veteránokat a hivatalos búcsúszavakkal: „Nyugodj békében. hogy az ünnepelt.) Az életkép leírása ugyanis – ha meglenne magyarul – imígyen folytatódna: „A tűzoltók. Juz Aleskovszkij verte az utolsó szöget. hogy a jelorientált szovjet társadalom – szemiotikai értelemben – tárgyorientálttá váljon. 12 szék. drága elvtárs!” Már a Nagy Honvédő Háború megpróbáltatásai hozzájárultak ahhoz. ford.Hűséges társból – ellenség? avagy egy szó tündöklése és bukása lakredőny dübörgésével hajtott ki sovány gebéin a tűzoltóság.”14 (Itt még az elvtárs szó a maga eredeti értelmében.) A tovaris fennkölt használatának koporsójába. holott magát a korábbi. csak himbálták sisakos fejüket és direkt undok módon gajdolták: Dicsőség a mi csővezetőnknek. 23. amikor eljöttek a 30-as évek koncepciós perei. A kivégzett pártelittel együtt tűnt el a szóhasználatban rejlő gúny. Amennyiben elfogadjuk Alekszandr Potyebnya feltételezését. megtisztelő fogalom tartalmát felelevenítették. amikor – mintegy a majakovszkiji hagyományokat követve – a lágerből írt üzenetet magának a Nagy Vezérnek: 14 Ilja ILF. Nyugat-Kiadás. hogy ki a bajban is társ. (Eközben megbízható kenyerespajtásukat eszük ágában sem volt – a már akkor lejáratott – tovaris szóval illetni. meglehet. és már senkinek sem jutott eszébe iróniát feltételezni. Nem nagyon volt kedve senkinek sem tréfálkozni. Arról viszont elképzelésem sincs. ha elkezdik parodizálni. 10 sztálini ökölcsapás egyike sem tőlük származik. Budapest. akik – fittyet hányva a sarzsira és politikai tisztségre – igazi emberi értékmérőnek azt tartották. Csupán azért teszek erről a felfedezésemről említést. Jevgenyij PETROV. Jurij Tinyanov figyelt fel arra. kivel mennének önként is felderítésre az ellenség háta mögé.

18 A Nyelv. Ugyanis a díszülést november 26-ára és 27-ére dátumozta.Gránicz István Sztálin elvtárs. 2002. Budapest. hanem a Győzelem Napjának ötödik évfordulóján – 1950. Magyar Napló. Arnold Csikobava. Molnár Erik. történetesen. 1950. új korszakot nyitva ezzel a szovjet nyelvtudomány történetében. mint Pais Dezső. és ordas farkasok az elvtársaim. mint írja: eleget téve egy ifjú elvtársakból álló csoport kérésének. Magát a kiadványsorozatot is tekinthetjük Sztálin ajándékának. november 27-én és 28-án (hétfőn és kedden). Olyannyira. 34. Budapest. A marrizmusszindróma: Sztálinizmus és nyelvtudomány. Én meg – munkatáborba söpörve. A két szemantikai mező antagonisztikus ütköztetésének báját csak fokozza a szemtelen utalás arra a kirívóan vérlázító esetre. A kibontakozó vitába16 június 20-án maga Sztálin is bekapcsolódott. Fogarasi Béla. Lukács György. Budapest. január). Tinta. Igaz. ön tudósok gyöngye – a nyelvészetben is mire vitte. olyan prominens személyek részvételével. 1951. és büszkélkedett vele. mivel éppen ennek a konferenciaanyagnak a közzétételével indult. hogy saját maga inspirálta a marrizmus-vitát.és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei. (BRATKA László fordítása)15 A hivatalos és tiszteletteljesen elismerőnek tűnő tovaris megszólítás váratlanul szembesül eredeti értelmével – az embertelenségben is embernek megmaradni tudó egyén társ(aság) utáni leküzdhetetlen sóvárgásának kielégítésével. 10 (1998. és – szokása szerint – „rendet vágott”. Trencsényi-Waldapfel Imre akadémikusok. 18 Az elhangzott előadásokat és hozzászólásokat lásd: A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv. I. éppen vasárnap volt. ím. Egészen addig Nyikolaj Marr „új tanítása a nyelvről” megfellebezhetetlen szellemi teljesítménynek számított az egyetemes lingvisztikában. tanácskozást tartva Sztálin nyelvtudományi munkái és a magyar tudomány címmel.és Irodalomtudományi Osztály december 2-án tartott közgyűlési rendes ülésén 15 Juz ALESKOVSZKIJ.17 A problémával kapcsolatosan tett útmutató észrevételeinek a Magyar Tudományos Akadémia I. noha 26-án. amit a szovjet ideológia is a tudományosság egyik csúcspontjának ismert el. Szikra. Dal Sztálinról. 16 A Pravdában megjelent írásokat lásd magyarul: A szovjet nyelvtudomány kérdései: Marr-vita. Osztályának Közös Ünnepi Vitaülése is adózott 1950. amikor a Népek Atyja a tudomány szakmai belügyeibe is beleütötte az orrát. és II. 136 . 17 A kérdéskör legjobb összefoglalását adja kitűnő monográfiájában HAVAS Ferenc. sajtóhibával. akárcsak a 70-es és annál magasabb számjegyű fővárosi trolibusz-járatokat. a Sztálin nevét viselő Tbiliszi Állami Egyetem professzora A szovjet nyelvtudomány néhány kérdéséről című tanulmányával a Pravdában – nem is akármikor. május 9-én indított támadást Marr akadémikus „jafetita nyelvelmélete” ellen.

osztálytárs stb. Ám. segítőtárs. Valószínűleg ez az alapvető oka mostani pejoratív értelmezésének és nemtudomságból fakadó utálatának. kivéve a bíróság előtt álló vádlottakat. Az ott elfogadott határozat így végződik: „Az osztály tagjai az eddiginél nagyobb mértékben részt kívánnak venni a dolgozó nép kulturális fejlődését segítő népművelő munkában. mint ebből a rövid áttekintésből talán kitűnik. Őket ugyanis „grazsdanyinnak” (polgártársnak) szólították. amelyhez megannyi vállalható pozitív képzet is társul történetileg az orosz nyelvben. sőt haver – tovaris nekem Szörényi László. szóba sem jöhetnek. mint a magyarban a kortárs. Megszabadult korábbi dicsfényétől. nem a szó a hibás. mindenféle cifrangtól-cafrangtól. mert minden becsületes állampolgárnak kijárt ez a teljesen semlegessé vált megnevezés. világháború után a товарищ köznapi szótári szóvá vált a Szovjetunióban. egyenrangú barát. 132. (Véletlenszerű kapcsolatok. kizárólag a szocialista eszmékben való egyetértésen alapuló szolidaritás kifejeződése honosodott meg – az elvtárs. 137 .Címcím címcím címcím cimbora bora cimbora cimcin vonta le a lezajlott tudományos eszmecsere tanulságait. szobatárs. poétikai „társkeresést” befejezve arra a meggyőződésre jutottam. hogy a legalapvetőbb szemantikai állandókat figyelembe véve – mármint: megbízható ember.. És. A jelentésének magját alkotó „társ” szeméma megalapozott és tartós meghitt viszonyt feltételez két ember között. útitárs. akiket már az eljárás során – prejudikálva az ítéletet – megfosztottak ettől. még kevésbé – élettárs.”19 Egyébként a II. a feltételezett rejtett értelemtől és a privilégiumokat biztosító varázserőtől is.) Ezért a nyelvészeti. én is az övé. cimbora. 19 Uo. remélem. sajnálatos módon. Jóllehet (jobban mondva: éppen nem jól volt) ugyanebben az időben Magyarországon a szóhoz fűződő asszociációk közül.

.

miközben saját útját akarja járni. másodjára kancsó mézes bort. például a História a Keserű Balsorsról című 17. századi verses elbeszélésben. volt ahol ivása. Éppen ezért minden oka megvolt rá Szimeon Polockijnak (1629–80). és szinte állandóan összekapcsolódik az író poétikájának Bahtyin által feltárt egyik fontos. nem tudunk meglenni nélküle. egy balga ifjút.) A régi orosz irodalom több alkotásában találkozunk az ivás és a lerészegedés inkább vonzó. avagy az érzelmek összeesküvése Venyegyikt Jerofejev: Moszkva-Petuski Az ivás és a részegeskedés. e szavakkal oktatva őket: „Te is tudd: ha részeg vagy. melynek hősét. mint a nemzeti szokások egyik meghatározó eleme már az óorosz irodalomnak is gyakori témája (és benne konfliktusok okozója) volt. a részegség a kisszerű figurák sajátja. hogy A korhelység címmel tankölteményt írjon megtévedt honfitársainak. Mikor Vlagyimir fejedelem hitet választott. harmadjára korsó mézes sert. és azt mondta: Oroszföldön vígság az ivás. főként Dosztojevszkij regényeiben. 968. ráveszik a „részegítő italok” kipróbálására: Felhajtá elébb kupa fejér bort.” (IGLÓI Endre fordítása. Karne- 139 . / Az. az Őskrónika (Poveszty vremennih let) tanúsága szerint a következő indokok is vezérelték: „Nem volt kedvére való a körülmetélés és a disznóhústól meg az ivástól való önmegtartóztatás. aki igaz ember. mintsem taszító leírásával. a korszak legismertebb tudós udvari költőjének. ahol a „módosult tudatállapotok” változatos formáival találjuk magunkat szemben. mindig józan marad. megrészegedett. karneváli sajátosságával.” (PVL.) A klasszikus orosz irodalomban. sőt még az egyház szertartásait is parodizálja (Kocsmai istentisztelet). elborul az agyad. szatirikus irodalma többek között elbeszéli a kolostort kocsmává változtató szerzetesek életét (A kaljazini barátok kérelme). a botránnyal. eszét sem tudván. ott lőn aludása… (RAB Zsuzsa fordítása) A század „alacsony”.SZŐKE KATALIN A Komszomolka könnye.

soha nem veszítheti el a fejét. passiónak értelmezni. nem adta fel társait. s főként arra büszke. a szovjet–orosz társadalom „mélyrétegei”. hogy nézetei csődöt mondtak. A Moszkva-Petuskiban az önéletrajzi elbeszélő. és ezzel együtt „tisztán látása” s hasonlóképp a vele utazóké is. majd leissza magát a sárga földig. hogy le akarják részegíteni. Emiatt is lehet e különös utazást metatextuális szinten szenvedéstörténetnek.Szőke Katalin váli felhangokkal kísért botrányjelenetek során tárul fel a részegeskedő Marmeladov (Bűn és bűnhődés) és Lebjadkin kapitány (Ördögök) tragikomikusan pusztító jelentéktelensége. s örömmel vesz részt a társalgásban és az önfelejtésben. kb. a magyar gimnazistáknak igazán megmozgathatta a fantáziáját. kisemberek. Magyarul Vári Erzsébet fordításában olvasható. Jerofejev könyvét átszövik az idézetek. ha valaki bírja az italt. A kalauz sem a jegyekre és a szabályok betartására figyel. A Cudar história tábornok hőse pedig liberális-humanista eszménye kipróbálása végett megy el beosztottja esküvőjére. nemcsak kommunista. mert fenyegeti az osztályellenség. elgépiesedett szovjet világot tagadó „régi emberek” menekülnek az italhoz. 70-es években a Magyarországon használatos középiskolai orosz nyelvkönyvekbe – számomra máig sem teljesen érthető okokból – Solohov Az emberi sors című kisregényének az a jelenete került be. Az utazás folyamán egyre fokozódik a hős lerészegedése. Venyicska (a Venyegyikt becéző változata) beszédfolyamán keresztül tanúja az olvasó egy furcsa utazásnak Moszkva és Petuski között. Az igazi orosz hős azonban bírja az italt. Az 1917 utáni orosz prózában csak ritkán találkozunk a részegség ábrázolásával. Moszkva-Petuski című kisregénye – egyébként az író könyvének műfaját. illetve nyugati kiadásokban terjedt. hogy meglegyen a napi vodkaadagja. hogy „borkorcsolya” (zakuszka) nélkül hajtotta fel a több pohár vodkát. a vendégszövegek között a fő szerep a Bibliának jut. Jurij Olesa 1927-ben íródott. siratva az érzelmek pusztulását. s mivel mindig ébernek kell lennie. a teljes szöveget csak 1989-ben adták ki. az Irigység című kisregényében például csupán az új. A kompozíciót alkotó lerészegedés folyamata „visszájára for- 140 . éhgyomorra vodkát itatnak vele. alkoholisták és lecsúszott értelmiségi különcök közegében. mikor a koncentrációs táborban a németek úgy próbálják vallomásra bírni a hadifogoly „orosz Ivánt”. folytatásokban. elegendő az 1920-as évek lírájában jelentős szerepet játszó Szergej Jeszenyin Kocsmás Moszkva-ciklusára hivatkozni. és nem részegedett le. hogy az 1960-as. A költészetben kissé más a helyzet. A szovjet irodalom kánonja pedig egyenesen megtiltotta e „deviancia” irodalmi megjelenítését. érzelem nélküli. de orosz mivoltának is dicséretére válik. rövidített változatban. Mint példakép. 120 kilométeres távolságban a helyiérdekű vasúton. a sors iróniája folytán a Józanság és Kultúra elnevezésű antialkoholista folyóiratban. Ezt bizonyítja például. Gogol Holt lelkekének mintájára poémának nevezte – tette világszerte népszerűvé. Oroszországban csak 1988ban jelent meg. Venyegyikt Jerofejev (1938–1990) tulajdonképpen egykönyves író. jelszavakkal operáló. A könyv először szamizdatban. az 1970-ben íródott. ahol kénytelen belátni. Ám ugyanakkor. hanem arra. A pozitív hős ugyanis józan.

aki annyira ádáz ellensége lett volna bármely közismert »élvezeti« formának. A kisregény intertextuális összefüggéseit tekintve a mű értelmezéséhez a Komszomolka könnye.” a „Komszomolka könnye” stb. hanem valamiféle szolgálat… Összehasonlíthatatlanul több volt benne a szenvedés és a munka. Venyicska az angyalokkal folytat párbeszédet. Jerofejev: Moszkva-Petuski dított” vallási folyamat (Jerofejev egyik interjújában a következő kijelentést tette: „Mindegy. Bizonyára nem volt számára undorítóbb dolog. egyenesen a torkába döfve az árt.” De térjünk vissza a koktélokhoz. de józan eszed mintha sohase lett volna. visszaemlékezéseiben a következőket írta róla: „Nagyon is érződött. a „Kelj fel és járj!”. a „Kánaáni balzsam. melyeknek receptjeit Venyicska gondosan megadja. ami az orosz kultúrában rendkívül elterjedt és kedvelt „jurogyivij” (szent együgyű) figurájával és paradigmájával mossa össze alakját. bármennyire lelkesen írja is le a koktélok receptjeit. és magad is elcsodálkozol: hogy tettél szert ennyi józan észre? És ugyanakkor miért hagy cserben az emlékezeted?” Eduard Vlaszov a Moszkva-Petuskihoz írott kommentárjaiban egy tipikus szovjet 141 . Venya szenvedéstörténetében valójában a mártírium paradoxona a döntő. ez az „illatos és különös” koktél szolgál érdekes adalékul. artikulálatlan hangokat hallat a templomban. A szent együgyű legfőbb jellemzője a „visszájára fordított” viselkedés: letépi magáról a ruhát. hogy az utazás napja péntek (igaz. avagy az érzelmek összeesküvése. Venyicska részegségének sincs sok köze a felszínes élvezetekhez. mint csak úgy egyszerűen élvezni az életet. hogy ez az életforma nem egyszerű részegeskedés. majd a regény végén egy kapualjban odaszögezik a padlóhoz. Az sem véletlen. kilométer című fejezetet. az „Uram miért hagytál el engem?” szintén a szenvedéstörténetre utal. melyek denaturált szeszből vagy más. alkoholtartalmú háztartási szerek keverékéből állnak) keserű poharát. a Villamoserőmű – 43. mint az élvezet… Nem találkoztam még másik olyan emberrel. V. az emlékezeted tiszta marad ugyan. hajszolni az élvezeteket. megveti az élet nyújtotta javakat. hogy a kereszthez vagy a kocsmapulthoz szögeztek). Olga Szedakova költőnő. kigúnyolja saját magát. aki Jerofejev közeli barátja volt. kiüríti a különböző koktélok (l. inkább az aszkézis különféle formáira emlékeztet. a szovjet állampolgári öntudat elvesztésének következtében permanens „megvilágosodás” s egyben részeg mártírium.A Komszomolka könnye. mint Venyicska.” a „Betlehem csillaga. A recept egyébként a következő: 15 gramm – levendula 15 gramm – vasfű 30 gramm – „Erdei víz” arcszesz 2 gramm – körömlakk másfél deci – szájvíz másfél deci – limonádé A hatása pedig: „… ha megiszol egy decit belőle. Még egy decivel lehajtasz. tizenharmadika). A Moszkva-Petuskiban a legtöbbet idézett evangéliumi rész. elnevezésű koktélokat. élvezetre nem éppen alkalmas.

de kortársai átkai is borítják. „karneváli” figura: kedvenc állapota nem a részegség. A régi világé ellenben így beszélt: meg kellett ölnie magát. az abszolút tökéletesség alfája és ómegája!” E furcsa érzelmesség miatt nagyon nehéz Jerofejev művében a nevetés minőségét meghatározni. a Vlagyimir Iljics Lenin című poémában: „Ha kiállítanának / a múzeumban egy síró bolsevikot.Szőke Katalin paradoxonra hívja fel a figyelmet: a komszomolistáknak mint a jövőbeli kommunistáknak nem volt joguk a síráshoz. hogy az egyén a szürke szovjet hétköznapok világából kikerülve. Se rajongás. nem egyértelműen teszi. Nem tűri a durvaságot. úgy az ellenirónia magának az iróniának az értelmét fordítja a visszájára. ha csiklandozzák. A lélek legmagasabbrendű állapotának az általános csüggedtséget tartja: „Ó. sőt a történelem múzsája által keltett régi érzéseket. ez a gyógyír minden bajra. hanem a másnaposság. ahol fütyülnek a hőstettekre. visszaadva a komolyság létjogosultságát – ám mindezt nem direkt módon. milyen jó lenne. A Moszkva-Petuski tehát „érzelmes utazás” is (STERNE Tristam Shandyjének szellemében). A jerofejevi ellenirónia leginkább a nyelvben tükröződik: ez a beszédfolyam nem tagadja meg az irodalmi nyelvet. sőt azt sem viseli el. ezt Majakovszkij is megverselte 1924-ben. amelyet elfoglal az ég alatt. az érzések összeesküvését akarja megrendezni a kiüresedett. ha az egész világ olyan jámbor és félénk lenne. Ezért célszerűbbnek látszik a jerofejevi nevetést inkább az „ellenirónia” fogalmával jelölni.” egy Ivan Babicsev nevű alkoholista mérnök arról beszél. Az új világ embere dekadens cselekedetnek tartja az öngyilkosságot. ha előbb mutatnának egy sarkot. hogy az új ember egyre jobban megveti a költők. hogy „az öngyilkos komszomolista sírját nemcsak koszorúk. »Általános csüggedtség«. az energia áradásáról van szó. se hőstettek. értelmiségi voltát. Az ellenirónia lényege Epstejn szerint a következő: „Ha az irónia visszájára fordítja a direkt. ahogy az elbeszélő.” Jerofejev is felhasználja az ironikus sablonokat. ha a világon mindenki ugyanígy kételkedne mindenben: önmagában és abban is. akárcsak én most. se megszállottság! – általános csüggedtség lépne a helyükbe. hanem a beletörődésről. Venya egyáltalán nem duhaj. sőt gyakran még a régiesen „fennkölt” stílust is 142 .” Ivan Babicsev ezért a régi érzések díszszemléjét. siváran tervszerű szovjet világban. az entrópiáról. Ilyenformán azt látjuk. hogy a bahtyini karnevalizáció fogalmát nem lehet Jerofejev prózájára alkalmazni. komoly jelentést. mivel itt nem a felszabadult nevetésről. csak nem a szokásos módon működteti őket. mivel célja a lélek és a lelkiség újjászületése. A síró komszomolista mint eljövendő párttag ritkaságszámba ment. Venyicska sem teszi kétségessé műveltségét. Jerofejev kisregényében a Komszomolka könnye ebben a kontextusban előrevetíti az érzelmek rehabilitációjának szükségességét. a kiváló filozófus és író jogosan állapítja meg. vajon mennyire komoly ez a hely. az energia kihunyásáról. A már említett Irigység című Olesa-regényben az egyik „régi ember. valódi csodaszer. az alkoholmámorban megtisztulva visszaállíthassa az „érzékenységhez” való jogát. / a szájtátiak naphosszat bámulnák / Még mit nem – ilyet sose láthatsz!” (a pontosság kedvéért saját nyersfordításom). Mihail Epstejn. Hajlandó lennék örökkön-örökké e földön élni. hogy a becsületét megmentse.

Venyicska monológjának egyes kitételei szállóigékké váltak. A Moszkva-Petuski az utolsó szovjet nemzedék reprezentatív műve. Jerofejev: Moszkva-Petuski komolyan veszi. Ez a mítosz is. amely „az érzelmek összeesküvésének” poétikai kiteljesítésével az utolsó szovjet irodalmi mítosznak tekinthető. hogy Jerofejev poémája nemcsak az irodalmi beszédmódot. alkoholista színész és bárd. V. Ám míg a megelőző irodalmi mítoszok alapvető eljárásmódja a „hős” felnagyítása volt. A Moszkva-Petuskit Szergej Gandlevszkij író „nemzedéke bibliájának” nevezte. 143 . Mindez azonban nem zárja ki a nyelvi humor majdhogynem teljes skálájának a jelenlétét a szövegben.A Komszomolka könnye. de magát az orosz nyelvet is megváltoztatta. avagy az érzelmek összeesküvése. hasonlóan Jeszenyin és az önpusztító. Viszockij mítoszaihoz a művész és környezete tragikus ellentétéről. az önpusztításról és az orosz kollektív tudattalanba való belefeledkezésről szól. az érzelmek féktelen kitörése helyett a csendes csüggedtségé a fő szerep. Venyicska mítoszában a lekicsinyítésé. s ténylegesen az új orosz irodalom egyik alapszövege lett belőle. sőt azt is bizton lehet állítani.

.

LATINITAS .

.

vö. a folytatás is „torzonborz”) a polgárháború elközeledtével (gyásza jeléül) a leendő uticai sem nyiratkozott többé (375 sk. constantia. II 2. A két római alakja – rigorózus erkölcsi elveik (abstinentia.ep. gravitas severitas. Dareiosoké. Scipióké.. 117). I 2. 1957. 11) az uticai ugyan. II 372 sk.) hírhedettsége okán – tudvalevőleg már korán szinte egybefolyt (akárcsak oly sokszor a Kyrosoké. „bozontos” jelző a romlatlan hajdankort idéző horatiusi ódában (C. Klingner pedig az idősebb Censoriusról (239 skk. – az utóbbi célzás a Censorius közismerten „mosolytalan” (åγέλς) voltának szól. ami az uticaitól sem volt idegen (Hieron. FRAENKEL.. évfolyamában (1934) két olyan tekintély.. Ed. duroque admisit gaudia voltu. Oxford. a valószínűleg Enniusból átemelt sententia dia Catonis (Sat. = Röm.: ille nec horrificam sancto (!) dimovit ab ore caesariem. Cato röghöz ragadtságára is emlékezteti az olvasót (vö. szerkesztői megfontolásból történt-e. 83. 1 Vö. Luc.. Geisteswelt4 34 skk. 147 .): priscus Cato (Hor.BORZSÁK ISTVÁN A két Cato híre – à travers les âges Ladislao sexagenario intonso Hetven év távlatából nehéz volna megmondani.): intonsos rigidam in frontem descendere canos passus erat maestamque genis increscere barbam. II 15.. A „nyíratlan”. de jelzője az id.). hogy az akkori reprezentatív ókortudományi folyóirat (Die Antik) X. Hor.). 32)1 is egyaránt illik mindkettejükre. Epist. 130: PL XXII 1117 sk. Horace.. III 21.). 11 intonsi Catonis) úgyszintén nem csak az id. C. vagy merő véletlenségből. Catóra vonatkoztatható. mint a frankfurti Matthias Gelzer és a müncheni Friedrich Klingner egyszerre értekezett a két Catóról: Gelzer az Uticensisről (59 skk.

Tacitus a Nero-korabeli sztoikus ellenzék vezérének.). I 19. hanem a Stoa idétlen Cato-majmolóira vonatkoznak. VIII 670) melyik Cato oszt igazságot az alvilágban: Servius a censorra gondolt.2): habet sectatores vel potius satellites.. azaz verseit majd így: esti poharazgatás közben még a rideg (méltóságteljes. XVI 22. rigidi et tristes. és 18. habitum vultumque eius sectantur. RE Suppl.17 virtutis verae custos rigidusque satelles. tunc me vel rigidi legant Catones.1 és 148 .) nem a tisztelt példaképre. Epist.. 12 21 Vigye hát a Múzsa ezeket a „nem eléggé tudós és kevéssé szigorú. hogy nem hajlandók Domitianus kegyeltjének.. rigidi servator honesti.2 Gondoljunk az ifj. Thalia. a „tavaszi” Earinusnak a nevét (nomen cum violis rosisque natum) sem csak úgy könnyedén – az ς ς mintájára – Eiarinos-nak írni és ejteni. hogy Aeneas pajzsának leírásában (Aen.4 A lenézett Graeculusok. – A császárkori sztoikusok az „igazi erény” catói őreinek tekintették magukat... Luc.. az igazság melletti kiállásról és a tisztesség „csodálatáról” (I 39. őt magát pedig. de csak estefelé adja át. de azért nem is parasztias” verseket az ékesszólás terén Ciceróhoz hasonlított Plinius házába..Borzsák István Már Vergilius antik magyarázói sem tudták biztosan. Vö. I 20. videto. 3 sk. Pliniusnak küldött kísérőversére (X 20): Nec doctum satis et parum severum. sed non rusticulum nimis libellum. i. nem finnyáskodnak.. a prisca fides. mint annak idején Cato Caesaréként. Vö. Horatius elítélő sorai (Epist. vö. Hor..3 Sed ne tempore non tuo disertam pulses ebria ianuam. Hor. Tacitus előadásában Thrasea úgy szerepel Néro kérlelhetetlen ellenfeleként.. a vera simplicitas dicséretéről. Neroni) lasciviam exprobrent. A történetírónak Thrasea személyéhez fűződő besőséges kapcsolatáról vö. XI 379 sk. Phars. 25.. nem áltatják magukat és a világot. maga is pityókásan. Tulajdonképpen a catói eszmevilágról szólt az az ifjúkori próbálkozásunk is (1939ből). Martialis máshol is ír az „öregek” félelmetes kritizáló kedvéről (I 25. A. 2 3 4 EPhK 63 (1939) 142 skk. Epist I 1.. 341 sk. Seras tutior ibis ad lucernas. Thrasea Paetusnak a jellemzését vádlója szájába adja (Ann. 17 severiores). de akár még Homéros elítélendő szabadosságához képest is az ő római versei szigorúbbak (IX 11.. p. recti custos.. az újkori szakértők az uticaira. – Thrasea írásban is megörökítette az Uticensis életét (Plut. 5 skk. Ebből az igényükből az itt inkább epikureus Horatius főleg a catói merevséget tartja számon. perfer.. Cato min. qui.=Dragma II 203 skk. amelyben az epigrammaíró Martialist a Flaviusok korának öntudatos római költőjeként mutattuk be. Hor. az ősi szokásokhoz ragaszkodó) Cato-hívők is szívesen olvassák. facundo meo Plinio. és ez a szigorúság korántsem csak abban mutatkozik meg. 4 dk. quo tibi (sc. 12 skk. mirator honesti). II 389 iustitiae cultor.

csak annak elfogadásában (befogadásában) lehetnek és vannak különbségek. Ha most az illető verses betét így kezdődik: Quid me constricta spectatis fronte. mint annak idején az uticai Catónak. hanem barátja volt: nem lett volna tehát oka az öngyilkosságra.. illetőleg dicsőítéséről van szó. dimisitque animam n o b i l i ore rogo. azaz Nero környezetében tetten érhető simplicitasnak a korábbihoz (a hagyományoshoz. XVI 18. amelyet – hatvan esztendő múltán – a Cato-téma kapcsán idézünk fel..1). (1944-ből). (Ann. C.A két Cato híre – à travers les âges Az eddig találomra kiragadott „szigorú” példáknál érthetőbb nyelven szól a I 78.. megszokotthoz) való viszonyát igyekszünk tisztázni. Arról lehet szó. Másik régi írásunk. minél különb fesztelenséget és bizonyos nemtörődömséget mutattak (quanto solutiora et quandam sui neglegentiam proferentia). – az illető Festusnak Domitianus (a „kegyes” Caesar) nem ádáz ellenfele. hogy Cato nobile letumának (Hor. damnatisque novae simplicitatis opus? – akkor nem az „újabbkori”. epigramma: egy bizonyos Festus gyógyíthatatlan betegségének – Szókratészt „utánozva” – nem méreggel (obscuro veneno) vetett véget. 35) például vételéről. Annak idején Tacitus emlékezetes Petronius-jellemzéséből. a nerói udvar arbiter elegantiarumának tacitusi megítéléséből indultunk ki. I 12. hogy az erkölcs-csőszökként fellépő mindenkori Catók homlokráncolással. 5 37. Martialis és Petronius simplicitasát tárgyalta. még Mart. Ha valaki nem találta volna ki. = Dragma III 193 skk. XI 2. Catones.1): „Mondásait és cselekedeteit. olvassa a végén (v. nem is az éhhalált választotta: Cato követőjeként sanctam (!) R o m a n a vitam sed morte peregit. annál inkább a természetes egyszerűség megnyilvánulásának fogták fel” (in speciem simplicitatis accipiebantur).5 Most csak a Satiricon egyik verses betétjében (132) mentegetett nova simplicitas catói összefüggéseit próbáljuk megvilágítani. 1. 149 . szemöldökük szigorú összevonásával adnak kifejezést rosszallásuknak a Petronius-félék féktelen szabadszájúságának láttán és hallatán. hiszen a természetes egyszerűség mindenkor természetes. 9) Martialis aulikus túlzását: Hanc mortem fatis magni praeferre Catonis fama potest: huius Caesar amicus erat. ite foras! EPhK 70 (1947) 1 skk.1 triste supercilium durique severa Catonis frons – a folytatásban a tettetett erkölcsi szigorúság elutasításáról van szó: personati fastus et regula morum.

Borzsák István A simplicitast általában a görög .

 ς  .

361 .   római másának tekintik (vö. Pol. Plat..

látványos7 szörnyűségekkel (405. Libya földje „úttalan” (járhatatlan. Ennek mintaszerű megtestesülését látták a rómaiak az uticai Catóban: ő volt nemcsak a virtus képviselője (Sen. 56) a Pharsalos utáni hadihelyzet ismertetéséből annyit tudunk meg. Plutarchos életrajzában (Cato min. Mindezt persze nyugodtan költői túlzásnak mondhatnánk. Luc. (vö.): multaque ponto praebuit ille dies varii miracula fati. 805). szinte csak az eszményi hadvezér sablonos erényeinek bemutatására szorítkozik. terméketlen (381). I 18. 591. „kötetlen”) újat: az epikurosi életideál nehezen egyeztethető össze a Floralia „öveket megoldó” látványosságait (vö. hogy a parancsnoksága alá rendelt csapatokat Pompeius számára megőrizze. amelyek az uticai vég előtt szinte még az „edzett” (durus) Catót is könnyekre indíthatták volna. a Kerkyrában állomásozó hajóhaddal átkel Afrikába. énekéből. Azoknak a megpróbáltatásoknak epikai (vagy drámai?) ábrázolására gondolunk.. ha az egész leírás bizonyos elemei nem közelebbről meghatározható forrásvidékre utalnának. Hor.. Plutarchos aprólékosan részletező előadásában éppen a libyai hadmenet leírása fölöttébb szűkszavú. leküzdhetetlennek látszó akadályok leküzdése. C. tele veszedelemmel. ’érzéketlen’) Lucanus eposzában a Cato-fejezetek (nemcsak Cato!) leggyakrabban használt jelzője. iter mediis natura vetabat Syrtibus: hanc audax sperat sibi cedere virtus).IX 586): ipse praecedit.. a Massilia előtti tengeri csata „csodás” borzalmaival (III 633 sk. Libyában értesülvén Pompeius méltatlan haláláról.) A párhuzamos hagyomány nem sokat mond. továbbhajózik Kyrénébe. 22) elutasító (catói) severitasszal. leküzdhetetlen) vidék (307 invia sedes.) Annál színesebb és drámaibb kép tárul elénk Lucanus Pharsaliájának IX.ς και γενναιος). a 6 7 Durus = ’kemény’. Plut. majd télvíz idején hét napig tartó sivatagi menetelés után jut el Uticába. Itt éri a köztársaságiak thapsusi vereségének a híre. hogy a Dyrrhachionban időző Cato. Ezzel a tisztes hajdani simplicitasszal szegezi szembe Petronius a szabadosabb (oldottabb. cui iam pares non sumus: Tac.6 solutis Gratiae zonis. IX 805 maiora parant Libycae spectacula pestes. (vö. A természet legyőzése. A „kegyetlen út” (385 durum iter) vállalása a természet legyőzésével ér fel (299 sk. Cato min..3) és a nova simplicitas (vagy éppen recens lascivia: Quint. 381. 1 virtutis viva imago). Hist. Dial IX 16. 19. miben első és miben utolsó Cato: 618.. ’szilárd’. kiszolgáltatva a viharos szeleknek (446) stb. 21) egyre sűrűbben emlegetett ellentétének további dokumentálása helyett térjünk át a korai császárkori Cato-képnek Lucanus eposzában nyomon követhető sajátos gazdagodására. hanem az exemplum viri priscae simplicitatis is. (Luc. vö. De a prisca simplicitas (vagy antiquus rigor et nimia severitas. 1. ’durva’. IX 50 mala vel duri6 lacrimas motura Catonis. 386 invia temptant). a fáradalmak és veszedelmek ismételt emlegetése (labores: 295. 150 .. ill. II 5. I 30. III 21. 407). 298.

a szomjazók az út porától mocskosan irigykedve bámulják. hac ire Catonem dura iubet virtus. amikor végre egy szűkösen csordogáló forrásra bukkannak. 3): Nagy Sándor nyíltszíni gesztusa láttára a hősiesen tovább szomjazó sereg erőre kap. Jegyezzük még meg. amire a költő a Libycus aer okozta bajok kiteregetésében hivatkozik (622 sk.. Egyik az a híres jelenet (499 skk.) Csak nem iszik a vezér.. amelyben már mindenki eltikkad a szomjúságtól (manant sudoribus artus. (          ). egészen más összefüggésben (nem Egyiptomba. mint királyi mintaképének..): az afrikai Iugurtha ellen hadakozó homo novusnak olyan veszedelmekkel kell szembenéznie. és ezek között hagyományosan ott volt a halálos mérgű sivatagi kígyók sokasága is. IX 562 sk. sed mors certa facit: pavido fortique cadendum est. Az egyik katona nagy nehezen megtölti vízzel a sisakját és Catónak nyújtja. és hogy Plutarchos természetesen nem is említi Cato állítólagos (topográfiailag lehetetlen) egyiptomi kitérőjét. mire Cato elgondolkozik: csak nem hiszi bárki is őt egyedül a virtus híjával valónak? (506 vacuum virtutis. Egy másik részlet nem kevésbé tanulságos: Cato sivatagi gyaloglásának leírását (Luc. a Nagy Sándor-hagyományra tereli figyelmüket.). IX 444 sk. Az afrikai homoksivatagban bukdácsolókra – így a harenivagus Cato (Luc. akár Arrianos (VI 23 skk.)..) a legenda formálói nagy ügyesen Nagy Sándor-i szenvedésekkel (παθηµατα) teljes hadmenetté színezték.. hogy akár Curtius Rufus (VII 5). Így válik érthetővé Lucanus történeti eposzának kígyó-panoptikuma (IX 619 skk. hanem valahol az iráni fennsík pusztaságaira loka lizálva) adja elő a történetet.me non oracula certum. amelyek    közül a regényes hagyomány rettenetes kígyói sem maradhattak ki (vö. Lucanus Catoképének megvilágításához is hozzájárulhat. 151 . ennek szinte szó szerinti megfelelőjét olvashatjuk Arrianos előadásában (VI 26. Ezeknek a Tacitus megértése szempontjából is fontos szálaknak a kitapintása íme.A két Cato híre – à travers les âges sors kihívása (881 sk.) Felindulásában kizúdítja a sisak tartalmát. suffecitque omnibus unda (510). Nos. cogit tantos tolerare labores summa ducis virtus. jórészt a nagy makedón alakjához fűződő mesés hagyomány következetesen előkívánkozó részleteivel azonosítható.). Sallustius „forrását” ebben a vonatkozásban alkalmasint Sisennában gyaníthatjuk. illetőleg az Ammon-jóshely megkérdezésének szuverén mellőzését (Luc. Dragma V 66 sk. volgata per orbem f a b u l a). amely ennyire halmozottan a költő szeme előtt lebegő példaképre. arent ora siti). Ennek bizonyítására csak egy-két részletet emelünk ki.): az. a látszólag céltalanul elfecsérelt víz elegendő italnak bizonyul valamennyiük számára. akinek tájékozottsága akárhányszor obskurus keleti dolgokban vitathatatlan. IX 941) katonáira is – leselkedő kígyóveszély „Nagy Sándor-i” kapcsolataira Sallustius Mariusportréjának elemzése során figyeltünk fel (Dragma VI 66 skk.. miközben népe szomjazik? (509 populo sitiente. qui .): . omni fortunam provocat hora) csupa olyan motívum.

Tudjuk (bizonyítottuk). akinek igénytelenségéről az afrikai hadmenet viszontagságainak kiszínezői annyi mindent meséltek. l. A prédikátor persze nem mondja meg. das die Hochrenaissance von der Antike hatte” – mint ahogyan egykori tanárom. Hermann foglalta össze a Reallexikon für Antike und Christentum „Cato (christlich)” cikkében (935 skk. Nyilván a fentebb tárgyalt uticai. Az említett nevek alatt járó gnómák évszázadokon. Pythagoras „arany mondásaival” egyetemben. a komédiaíró Terentius stb. Kunstgesch. Ettlinger. vagyis a kor olvasóinak és prédikátorainak nem a név hitelessége.). 152 . hogy melyik Cato lehetett az a józan életű „fő hadnagy”.10 Így szerepel het egymás mellett Szent Ambrus és Phocylides. éppen csak az egykorú Seneca-ábrázolások pápaszeme hiányzik az orráról.Borzsák István A két Cato irodalmi képének bemutatását ígértük – à travers les âges. századi képének vizsgálata során Bornemisza Péterünk irodalmi működése kapcsán érdekesnek találtunk. m. 240.. Ennek rekapitulálása nem feladatunk. 357 sk. amelyen Cato középkori tanítómesterként prelegál növendékei előtt. ha prédikációiban a józan élet példáiként „Curius Fabricius” (azaz a legendás M. Fabricius Luscinus nevének és személyének a jegyzetelés sietségében kontaminálódott produktuma)9 Catóval együtt éltek. Már ismert egy 1494-ből való ősnyomtatvány fametszete. Így hát ne csodálkozzunk. vö. 286. „Es ist eine christlich-moralisierende. Cato és az alexandriai Palladas. században is tankönyv volt Magyarországon (is). 1961. „fő hadnagyok lévén (azaz fővezér létükre). hogy Bornemisza Péter diák Élektra-magyarítása a görög klasszikus eredeti szövegének közvetlen ismeretén alapszik (Melanchthon wittenbergi Sophoklés-interpretációját a bécsi Georg Tanner közvetítésével ismerte). florilegiumokból. igen józanon”. L. majd tisztelt barátom. hausbacken-erbauliche »Holzschnitt-antike«. „Cato” 380 skk.8 Megjegyzendő. 10 I. sőt évezredeken keresztül szolgáltak tananyagul Európa iskoláiban. m. csakis az. A kimeríthetetlen téma néhány késő ókori és kora középkori dokumentumát A. Ivánka Endre írta értő recenziójában. Ugyanez az ábrázolás máshol „Pictagoras” – azaz Pythagoras – jelzéssel bukkan fel. Nem érezzük viszont fölöslegesnek felidéznünk azt. die mehr an die »lehrreichen Historien« von Hans Sachs erinnert. A „Catonis disticha” még a 19. hogy a kor emberei hajdani elődeiket általában nem a „klasszikus” szerzők írásaiból. inkább csak ilyen-olyan kivonatokból. 8 Anzeiger für die Altertumswiss. szentencia-gyűjteményekből ismerték. Említett monográfiánkból meglehetősen furcsa – jó szándékúan esetlen. Reallex z. a prédikációk hallgatóinak épülésére szánt – ókor-kép tárult elénk. amit annak idején (1960ban) az antikvitás 16. 9 I. Curius Dentatus és a nem kevésbé legendás C.. hogy a hívek okuljanak a „doctorok és pogány bölcsek” írásaiból. nem is a „szép intések” eredeti összefüggése vagy szerzőjük kivolta a fontos.dt. 290. j.. als an das Erlebnis. de későbbi írásaiban szinte kizárólag csak közvetett értesülésekkel van dolgunk..

194 skk. Übersetzungen lat.A két Cato híre – à travers les âges A Catónak tulajdonított két. Tanulságosak azok az adatok is. mint például a phaedrusi „Farkas és bárány”-meséről is. 12 RAC „Diogenes von Sinope” 1069. hogy az én igyem igaz volt. azért érötte adj örök életet. hol úgy megjelenített – bizonyos szempontból rokon – Diogenés alakjára vonatkozólag is. avagy Cato mellett helt. 31 skk. 2004. amelyekkel Dante Purgatóriumának elején szembesülünk. Ezzel kapcsolatban idéztük H. IV 906) a név szerint (!) felsorolt főúri haramiák embertelenségének megbélyegzése után „M. Bornemisza „Ördögi kísértetei”-ben (Post.) 11 A. 153 . HERMANN. 13 I.” Elmondhatjuk ezt nemcsak az egynek vett Cato-alak változatos felhasználásáról.” (Minden idők Tiborcainak keserves panasza. hanem általában az antik irodalom keresztény szempontú alkalmazásáról.vagy egysoros. – A Disticha Catonis hagyományáról és Cato bizánci utókoráról sok újat tudhattunk meg FODOR Nóra disszertációjából: Die griech. amelyek a különben feddhetetlen (uticai) Cato feleségváltogatásának akár az antik.”14 A milanói felkelővezér talányos végakarata mögött az uticai Cato utókorának azok a vonásai ködlenek fel. századi Magyarország állapotára vet fényt. aki „meghalt inkább.. te tudod. (Purg. Kusch megállapítását:12 „A legtöbb középkori szerző számára az ellentmondásos Diogenés-hagyomány szinte rommezőnek mondható. majd egy milanói Rosa nevű személyről.) A megvesztegethetetlen eszményképre hivatkozó Bornemisza kockázatos aktualizálása nemcsak a 16. A Szabadság országának itt Cato a szimbolikus őre. az titkon való lopók pedig vasláncot. világszerte olvasott szentenciák gyűjteménye az idősebb Cato bölcsességének hírét („eine ihm freilich nicht gerecht werdende Bekanntschaft”)11 tartósította szinte e közelmúltig. I. 14 I.13 Ugyancsak az Ördögi kísértetekben (IV 871) van szó az 1573. m. hogysem rabbá legyen: a nagy sztoikus a pogány erkölcs leghatalmasabb erőfeszítése a Keresztény Erény felé” (Babits). évi éhínségről és a „parasztságot feltámasztó” Monetariusról (Thomas Münzerről). Autoren durch Max. Cato szavát” olvashatjuk: „Ez féle nyilvánvaló lopók aranyláncot viselnek és bársonyba járnak. ahonnan az illetők a mindenkori érvelésük támogatására felhasználható építőköveket előbányászták. Ugyanez áll a késői legendákban. Dante ezt így írta: Vidi presso di me un veglio solo degno di tanta reverenza in vista. Planudes. RAC „Cato” 935. akár a középkori keresztény irodalomban feltünedező pro és contra megítélésére vonatkoznak. che più non dée a padre alcun figliulo. aki szintén „sok gaz népet felindított Mediolanum ellen. m.. 441 sk. Heidelberg. 378. hol így.” Ennek a zsebében öngyilkossága után „illy írást” találtak: „Úristen. békót hordoznak.

Geschichte seines Ruhms. de akárcsak magyarországi utóéletük áttekintésétől is messze vagyunk.15 A két Cato híre aligha férne egy kötetbe. come sa chi per lei vita rifiuta. Bornemisza tudott Dantéról. Ennek rendszeres feldolgozását nem is ígértük. hanem – ügye igazának tudatában – vélt erényeinek megfelelőbb helyre. Felsőbüki Nagy Pál bátor ékesszólásával „mint egy őr Cato fedi a világot s mennyköveket szór”. 555 és 561). Manlius közhelygyűjteményeiből a Rosa-históriának csak alapos Dante-ismerők számára érthető célzását a szabadság uticai mártírjára. Berlin. – vagyis amiért nem érezte keserűnek a halált Uticában. Tu ’l sai. hogy Dante Catójával együtt vigyázhassa ő is a Purgatórium bejáratát. GELZER. míg a durvaságban még „Cato termérdek lelke is legörbed”. a Paradicsomban volna a helye (a 80. mire pályázott a szabadság milanói őre: arra. a Purgatórium kapujába. Például a Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás című versében címadó királyaink kultúra teremtő és -ápoló érdemeiről. aber es fehlt jede Grenze zwischen auslegen und hineinlegen. Midőn 1807 táján „a föld letapodva hódol” a kor Caesarja előtt. ove lasciasti la vesta ch’ al gran di sarà si chiara. Gnomon 2 (1926). sorban olvasható megszólítása: o santo petto – Lucanust visszhangozza: IX 255. aki persze nem olyan okokból „akasztotta fel magát”. ahol odahagyta ama nagy napon megdicsőülendő porhüvelyét. de az Isteni színjátékot nyilván nem tanulmányozta. – Ebből idézünk egyetlen mondatot (729): „Was G. de kivételes erényének jutalmául itt őrizheti a „drága szabadságot” (Purg. nem csak a „Nagy” családnévvel mesterkednek a Felsőbüki Nagy Benedek dicséretére írott hexameterek (1821-ből): 15 Fr. Rosa sem a „pokolra” készülődött. sagt. Friedrich Gundolf külön könyvet írt Caesar hírének történetéről – Catóétól elválaszthatatlanul. Caesar. 725 skk. Mi most már – kitekintésül – csak Berzsenyink írásaiból ragadunk ki néhány sornyit. őrnek. A klasszikus Cato-hagyomány ismeretéről tanúskodnak. akinek tulajdonképpen a bűntelen pogányok közt. 1925.” 154 . GUNDOLF. és így értetlenül vette át közvetlen forrásából. Most már sejtjük. a Melanchthon-tanítvány Joh. „a legkevélyebb polcra emelkedett”.Borzsák István Cato itt a tiszteletreméltó sztoikus. illetve a „durvaság” lealacsonyító hatásáról van szó: „Hunyadink alatt” az emberi tehetség kibontakozhatott. ist überaus anregend als Urteil eines literarisch äusserst feinfühligen und hochgebildeten modernen Menschen.): libertà va cercando. I 71 skk. vö. – A könyv szaktudományi értékelése: M. Talán akad egyszer vállalkozó erre az érdemleges feladatra. che non ti fu per lei amara in Utica la morte. mint ahogy Bornemisza gondolta. che è si cara.

„paraszti” magányában. félreérthetetlen célzással Plutarchos Cato-életrajzának arra a passzusára (50. mely gyávát szédít. amellyel „dorgálja a vakság romlott korcsait”. 155 . 1). 44. hogy az uticai Cato viharos közéleti szereplésével együtt járó méltatlan bántásokra és Sókratés elítéltetésére hivatkozik: Azok. a széphalmi mesternek címzett „vázolatban”): . 17 Gondoljunk a iustus et tenax propositi vir catói rendíthetetlenségére (Hor.) Ugyanígy (ez év decemberében.Ha Cátó villámSzózatja s Pharsal vérpatakjai18 A római lelket fel nem ébreszték. 1. Hivatkoztunk a hordójáról híres Diogenésnek a Catókkal bizonyos szempontból rokonítható figurájára. mit nyikorgok én az én hordómban?” (Vagyis igénytelen. vö. amely szerint Cato. Mit vívjak én csekély az ár ellen? A hosszú verses levél elején Kazinczy józan litterátori ténykedését. C. Sókratés nyájas bölcsességéhez és Flaccus „lelkéhez és élesb kacajához” hasonlítja. hogy ránk morogni mernek? * 16 BERZSENYI itt is (akárcsak az előbbi „mennykövek szórása” közben) gyaníthatólag a Censorius legendás „Ceterum censeo”-jára célzott. kik a szent Catót pökdösék S a bölcsek atyját méreggel megölték. november 25én Kazinczyhoz intézett levele is: „Ha sem Cato mennydörgése.16 sem Tibur (azaz Horatius) zengése17 nem tudta a római lelket ébreszteni. a római forumra. hírének csorbulása nélkül viselte a választási kudarcot... de Nagyobbá tesz Nagyot a polc. S csudáljuk-e. „mint hajdan Rómának vigyázó Censora. Élnek ma is még..” Máshol – Döbrentei Gáborhoz intézett versében (1815) – a költészetét érő „sanda gáncsokra” azzal reflektál.. és valóban „mezítláb” (ανυποδητοσ) és csak felsőruhát kapva magára (αχιτϖν) sietett le a közélet színterére.A két Cato híre – à travers les âges Törpét törpíthet. mikor politikai ellenfelei elütötték a consulságtól. majd az id. de mezítláb hág oda Cato.. Erről a rokonságról árulkodik Berzsenyinek 1809. III 3)! 18 A Lucanus Pharsaliajából meríthető erkölcsi tanulság. Catót említi: Kazinczy úgy szegez fegyvert a „köz romlás” ellen.

amellyel egyelőre zárjuk: ugyan kire vagy mire – az erény mogorva ókori őrére (custos rigidus virtutis)? Dante purgatóriumi őrállójára? vagy talán inkább Berzsenyi „őr Catójára”? – gondolhatott az a találékony mérnök. egyben lezárhatatlanságát szemléltesse az a jámbor kérdés. 156 .Borzsák István Ennek az igénytelen szemlének – vagy inkább: szemelgetésnek – esetlegességét. aki nem is olyan régen biztonságosnak hirdetett lakatját „Cato” árujelzéssel (márkanévvel) hozta forgalomba? A ma is az olaszos „Cantone” cégjelzéssel működő logisztikai vállalat névválasztásában pedig ne keressünk logikát.

Tirnaviae. Leges ecclesiasticae Regni Hungariae et provinciarum adiacentium. Claudiopoli. TELEGDI Miklós. még akkor is. hanem egy vele rokon másik szöveghagyományra. mint a pár évvel később megjelent Corpus Iuris Hungariae 1584-es kiadásában ugyancsak szereplő Intelmek-editióé.HAVAS LÁSZLÓ Puer adhuc scientia grammatice artis ad plene imbutus est A Szent István-i Intelmek editio princepse Zsámboki Jánostól való.3 amely 1 2 3 Antonii BONFINII Rervm vngaricarvm decades qvattvor cvm dimidia. MDLXXXIIII. mert tudjuk. collectae et illustratae. vagy akár sajtóhibákról van szó. His accessere Ioan. apud Andream Wechelum.1 amelynek szövege hasonló hagyományon nyugodott. MDLXXXI. MDCCCXXVII. Ez a megállapítás mindenekelőtt a Batthyány Ignác által történt közlésre érvényes. SAMBVCUM. Lényegében ez érvényes a későbbi kiadásokra is. Ilyen módon nem kétséges. Ebben valójában nincs is semmi meglepő. hogyha – mint arról a későbbiekben részletesebben fogunk még szólani – egyes editiók nem is az Ilosvai-kódexre épülnek.2 de még ezt megelőzően a szöveget közlésre átengedte Sambucus-Zsámboki Jánosnak. lehet. 54–68. episcopi Transsilvaniae. ám ezek nem feltétlenül tulajdoníthatók más kéziratok felhasználásának. Ettől ugyan vannak kisebb-nagyobb eltérések. akkor az vagy azok feltétlenül közeli rokonságban álltak az Ilosvai-kódex szövegével. amelynek pontos meghatározására majd a továbbiakban térünk ki. aki ennek alapján adta ki az Intelmeket a többi törvénnyel együtt. hogy Telegdi Miklós pécsi püspök az addig az ő tulajdonában lévő Ilosvai-kódexet Mossóczi Zakariás váci püspöknek ajándékozta. opera et studio Ignatii comitis de BATTYÁN. constitvtiones et articvli regvm inclyti regni Vngariae. hogy pusztán humanista javításokról. MOSSÓCZY Zakariás. Francofurti. Mindenesetre. ha ezek a korai kiadások használtak is más kéziratot vagy kéziratokat ellenőrzésre. SAMBVCI aliquot appendices. aki a maga 1581-es Frankfurtban megjelent Bonfini-kiadásába mellékletként fölvette ezt a művet is. Decreta. 157 . Tomus secundus. Omnia nunc denuo recognita et aucta per Ioan. hogy az Intelmek legkorábbi nyomtatott szövegei az Ilosvai-kódex hagyományát követik.

7 ZÁVODSZKY L. 1881 (Historiae Hungaricae Fontes Domestici. 6 M.-P. jegyz.4 mind pedig az Endlicher5 és a Mátyás Flórián6 által megjelentetett szövegek számára. néhány nyilvánvaló nyomdahibától eltekintve.. csaknem hibátlan. amely több ponton eltért az Ilosvai-kódex textusától. A Libellus de institutione morum szövegközlésében lényeges változást Závodszky Levente kritikai közlése hozott.és Kálmán-korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai [függelék: a törvények szövege. 1233/34–1243/44 (MONITA Quibus Stephanus filium Emericum instruxit. Patrologia Latina. század végéig az Intelmek kiadásai egy meglehetősen egységes szöveget adnak. 1899. Bp.. ám a gyakorlatban gyakran mégis az Ilosvai-kézirat olvasatait fogadta el.. bev. 5 Rerum Hungaricarum Monumenta Arpadiana. s ugyanakkor közlése rendkívül precíz volt. hiszen az Intelmek ebben közölt szövege ugyancsak a régebbi CIH-hagyományt követte.. 1904 – újrakiadása: a pápai Jókai M. MIGNE.Verlag K.6/a Mindezek alapján elmondhatjuk. ser. hogy az Intelmek szövegkiadásai az 1800-as évek végéig. Szent László. ezért Závodszky az értékbeli elsőbbséget természetszerűleg a Thuróczi-kódex szövegének adta. Ennyiben a 19. ad fidem codicum saeculi XII. Ebben a vonatkozásban Závodszky munkáját némi esetlegesség jellemezte. Nem hozott változást a millenniumi korszak reprezentatív törvénykiadása sem. 1853. 1849. CLI. Pars Prima. Minthogy a Thuróczi-kódex jóval régebbinek bizonyult az Ilosvai-manuscriptumnál.. ut regnum recte pieque administraret). Városi Könyvtár kiadványa.7 aki először tett kísérletet arra.. 6/a Magyar törvénytár. disquisitionesque criticas adiecit M. Libellus Sancti Stephani regis DE INSTITUTIONE MORUM ad Emericum ducem – Szent István király INTELMEI Szent Imre herceghez SPANGÁR András fordításában. hogy amúgy szövegközlése összhangban volt az egykorú szövegkritika kollacionáló eljárásával. ford. Pápa. FLORIANUS. A Szent István-. 1930. Bp. Quinque-Ecclesiis. sőt némiképpen még azon is átnyúlóan részben az Ilosvai-kódex hagyományait követték. edidit Stephanus Ladislaus ENDLICHER. évi t. Saeculum XI. ami a szöveghagyomány homogeneitását sugallja. s hasonló volt érvényes a Fitz József-féle 1930-as editióra is. 1931. Bp. élen az Intelmekkel]. W. Scriptores.. század második felében néhány forrásközlés továbbra is a Závodszky-féle szöveg reprodukálását tekintette célnak. sec. Mindezek alapján indokolt volt.Havas László egyaránt alapul szolgált mind a Patrologia Latinában. ám tagadhatatlan. illetve ezen alapuló szövegközlést. Leipzig. 4 158 . Sankt Gallen. Hiersemann. 1000–1526. accurante I. főleg helyesírási tekintetben. Lutetiae Parisiorum. Ennek megfelelően közlése voltaképpen a Thuróczi. ÉRSZEGI Géza. mert a kéziratos hagyomány két különböző ágát szembesítette egymással. részben pedig egy vele közeli rokonságban álló másik kéziratot. hogy a vizsgált mű szövegének megállapításakor egy olyan kéziratos hagyományt is felhasználjon. unveränderter Neudruck. czikkek. 2002. Patrologiae cursus completus. NAGY–KOLOSVÁRI–ÓVÁRI. XIII et XV-i recensuit. tom. nonnulla eiusdem aetatis monumenta.és az Ilosvai-kódex kollacionálásán alapult. 102). FLORIANUS [Mátyás Flórián]: Vita Stephani Regis et Emerici Ducis. tehát ama két kódexén. amely ebben az időben még egyaránt a bécsi császári könyvtár tulajdonában volt. FITZ J. hogy a 20.

Bp. hogy az Intelmek szöveghagyománya ennél jóval szélesebb körű. A másik korszerű fordítás: BOLLÓK J. század első feléből származik. 32. hogy időközben megjelent a De institutione morum újabb kritikai kiadása Balogh Józseftől a SRH II. másfelől. SZENTPÉTERY. 1983. 94(1978). II. (SzK) 9 KURCZ Á. 159 . hogy ha valóban ez a két kézirat mutatkozik a ránk maradottak közül a legrégebbinek. ám az általa közölt szövegben és a kritikai apparátusban is akadnak zavaró sajtóhibák. 8 Scriptores rerum Hungaricarum tempore Ducum Regumque stirpis Arpadianae gestarum. vol. amely nem tett különbséget az e és az ae között. 2000. fordítása: Árpád-kori legendák és intelmek. mind Balogh esetében az.+ magánhangzó helyett általában -ci. vagyis az. ÉRSZEGI G.. ami még akkor is vitatható. A másik szembeötlő hiányosság mind Závodszky. Bár a Kurcz Ágnes-féle fordítás9 alapvetően erre a Balogh József-féle közlésre épül. 54–61. 611–627 (ed. I. B. Bevezetőjében és apparátusában Balogh számos fontos tényt tisztázott a Libellus jellegével.Puer adhuc scientia grammatice artis ad plene imbutus est Történt ez annak ellenére. = Szent István király Intelmei és Törvényei. mint amely a 15–16. Ám mára már tudjuk Jánosi Monika gondos vizsgálatai nyomán. Ennek megfelelően tehát indokoltnak mutatkoznék egy tudatos visszakanyarodás a Karolingés a poszt-Karoling időszak helyesírásához az Intelmek szövegének hiteles közrebocsátása céljából. kötetében. VESZPRÉMI L. vol. sz. hogy mindkét jeles filológus az Intelmek kapcsán mindössze két kéziratot használ. Kollár-gyűjtemény.. 13–33. egyik újraközlése: Szent István és az államalapítás. mind pedig az Ilosvai-kéziratra ugyanis alapvetően a korai humanista helyesírás a jellemző.8 Ez a kiadás is a Thuróczi. A -ti. bev. edendo operi praefuit E. 37–43. Budapestini. jegyz. J. Először is elgondolkoztató: lehet-e egy 11. Iosephus BALOGH).írásmódot alkalmazott stb.. iterum ediderunt SZOVÁK K.. tartalmazza az Intelmek szövegét az ún. még csak függelékben sem. Bp. MKsz.és az Ilosvai-kéziratok szövegének összevetésére épült. 2002. hogy az ae helyett e caudata (ę) szerepelt.. Kollár-féle I. században Nyugat-Európában használt latin ortográfia. mint a Kollár-gyűjtemény része (MOL.. szerk. Mind a Thuróczi-. vagy másképp codex Kollerianus.. Ettől gyökeresen eltért a 11. kódex is. II. A Szent István törvényeit tartalmazó kódexek. 225–254. mert ekkor a Karoling és a poszt-Karoling kéziratok általában következetesen megkülönböztették az ae-t az e-től. MCMXXXVII. „Blau 85 (250)” r.. századi kéziratokra volt jellemző. század elején készült latin nyelvű munkát ugyanazzal a helyesírással közölni. 792–794. rövidítve: D). a szóban forgó kritikai szövegkiadás mégsem tekinthető minden vonatkozásban megnyugtatónak.. 10 JÁNOSI M. VESZPRÉMY L. forrásaival összefüggésben.10 Az említett két kódexen kívül ugyanis további kéziratok szövege is hozzáférhető a szöveget gondozó számára. alkalmanként úgy. 1/7. szerk. s ma a Magyar Országos Levéltárban található. Egyfelől rendelkezésünkre áll a Debreceni Református Nagykönyvtárban őrzött 1578-ból való Debreceni kódex (leltári száma: R 466. amelyeket az újraközlés alkalmával sem helyesbítettek. amely a 16. ám kétségkívül messzemenően a Thuróczi-kódex primátusát hangsúlyozva. MCMXXXVIII.

. amely ilyen módon napjainkban a legrégebbi ismert kézirat az Intelmekről. figyelmeztetése nyomán úgy látszott. „Weiss” 152/267/ r.. Ugyancsak vizsgálatra érdemes a D-kódex szövege. Így a D mindenképpen a T-vel közös előzményre vezethető vissza.. rövidítve: N). 104(1988). 54–64.12 és sok ponton a Kollár-kódex reprodukálásának látszik. aki szerint ez a kézirat alapvetően a Kollár-kódex másolata. de az utóbbinál (16. de azután ÉRSZEGI G. 4355. és helyesen mutat rá az eddig kellőképp nem hasznosított kéziratanyag vizsgálatának szükségességére. rövidítve: F). Utólag tehát a G-re vonatkozó adatokat is bevontuk kutatásainkba. 12 JÁNOSI M. 1996. 145–167. hogy a D egyidejűleg nem feltétlenül az Ilosvai-kézirattal.Havas László rövidítve: K). század közepe) sokkal régebbi előzményre vezethető vissza.. még UŐ. A munka a Kollár-kódex alapos feldolgozását adja. L.. éspedig a vele mutatott számos error communis ellenére. Szeged. mert bár ez a T-vel rokon textust tartalmaz.11 Ezzel szoros rokonságban áll az ugyancsak 16. E két kódexszel nagyfokú érintkezést mutat még egy másik kézirat is. 2004. MAYER Gy. mert a KMW-nek és ezen belül is a W-nek.. A felsorolt kéziratok figyelmen kívül hagyása az eddigi kritikai kiadások esetében azért furcsállható. rövidítve: W). ám ugyanakkor más kéziratokkal kontaminálódva. mert az egyébként I-vel jelzett Ilosvai-kódex meglehetősen kontamináltnak is látszik. és jelenleg a Budapesti Egyetemi Könyvtár kézirattárában található (G 39. Nádasdy-féle nagyobb kódexre.. amellyel bár az Ilosvai-kódex rokoni kapcsolatban áll. Egy kódex két tanulsága = GENESIA: Tanulmányok BOLLÓK János emlékére. 11 SZOVÁK K. mert attól több error separativus-t is tartalmaz. amely a Bayerische Staatsbibliothek tulajdona (Clm 13 192. amely ugyancsak a Kollárgyűjteményből származik és ma szintén a Magyar Országos Levéltárban található (MOL. m. Már távolabbi rokonságot mutat az előbb említett KMW manuscriptumokkal három másik kézirat. 1/7. szerk. ráadásul úgy. olyan közös forrása látszik lenni. Ennek megfelelően tehát mindenképpen indokoltnak látszik az Ilosvai-kódex szövegének e hagyomány alapján történő ellenőrzése. 55. 160 .. vagy lappangó Budai János-féle kódexre. Lat. LACZKÓ Kr. amely ma az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában van (leltári száma: Fol. rövidítve M). kétségkívül befolyással volt egyfelől az ún. tudniillik a mára vagy eltűnt. másfelől az 1583-ból származó Festetics-kódexre. Gregoriánczi Pál kéziratos törvénygyűjteménye a XVI. illetve a Budai-kódexszel megegyező szöveget ad. 64). amelyet a szöveghagyományban használatos jelöléseknek megfelelően t-vel javasolunk regisztrálni. századi codex Monacensis. amelyek közül a Gregoriánczikódex 1557 körülről datálódik (rövidítve: G). mint codex descriptust mellőztük vizsgálataink során. Törvényalkotás a korai Árpád-korban. HORVÁTH L. sz. Ezért korábban a magunk részéről. hiszen 1406-ban vették leltárba a Bécsi Császári Könyvtárban. Bp. TAKÁCS L. semmiképpen sem lehet a T másolata. annál is inkább. hogy ebben elhamarkodottan jártunk el. miként ez Jánosi sztemmájából is kitűnik (i. amely 1558-ból származik. MKsz. s készülő kritikai kiadásunk apparátusába fölvettük olvasatait.. század közepéről.

mint az Intelmek hitelességének. ezért a hiteles szöveg e két ág olvasatainak kollacionálásával tisztázható. s ezért szövegjavításhoz kell folyamodnunk. Mi több: az is valószínűsíthető. hogy sem a t. a szövegkritika két hagyományos szempontját kell elsősorban figyelembe vennünk. s ezzel szoros összefüggésben akár a mű gondolati szerzőjének. illetve az Endlicher.és a M. század első feléből származik. Mivel a választást a kódexek és az egyes kéziratos ágak időbeli elhelyezése nem könnyíti meg. másfelől pedig az eltérő olvasatokat szembesítenünk kell a szöveg kontextusával. E körülménnyel hozható összefüggésbe az a régebbi elképzelés. századi kéziratos hagyomány alapján kell rekonstruálnunk. Mi a magunk részéről különösen ennek az utóbbi szempontnak tulajdonítunk nagy jelentőséget. amelyek mind egyértelműen az említett és mára elkallódott Budai-féle kódexre mennek vissza. század fordulója előtt ismert volt. A legendákban ugyanis jól megfigyelhető a Szent László politikájához kapcsolódó Regnum Marianum gondolata. nevezetesen a lectio difficilior-elvét. ez a szkepticizmus egyáltalán nem megalapozott. nem pedig nehezebben értelmezhetővé tenni. hogy a Szent István személyéhez kapcsolt Intelmek valóban a 11. Minthogy itt két kéziratos stirpsről van szó. illetve hol kell számolnunk a harmadik lehetőséggel. addig a másik ághoz a már említett IKMWGNF kollacionálásán túlmenően néhány régebbi szövegkiadást is be kell vonnunk. minthogy a másolók inkább egyszerűsíteni szokták a szöveget. kérdés: miként tisztázható. Magától értetődőleg ezek után az eredetihez legközelebb álló szöveget a t és a b alapján tudjuk megállapítani. századra visszavezethető voltának megkérdőjelezése. 161 . Florianus-féle szövegközléseket. vagyis valóban a 11. miközben a De institutione morumban egyértelműen a Szent Péter-féle tradícióhoz való kapcsolódás a domináns. Mégis. minthogy azonban itt két nagyjából egyenértékű. Ennek értelmében tehát semmi okunk kételkedni benne. akár lejegyzőjének a műveltségével. vagyis azt. hogy a Libellus szövege már a 11–12. hogy a nehezebben értelmezhető olvasat lehet a megalapozottabb. és egyenrangúnak látszó tradícióról van szó. A Szent Istvánnal foglalkozó legendák ugyanis egyértelműleg beszélnek az Istvánnak tulajdonított Intelmekről. amely igazából csak a 15. hol pedig a b-variánst elfogadnunk. amely a szaktudományban úgy bukkant fel. hogy az I-vel való egybevetés révén a közös b-hagyomány is tisztázható legyen. Ilyen módon e másolatok alapján az elveszett Budai-féle szöveg jól rekonstruálható. s így a Legenda Maior alapján a Libellusnak már legalább 1077 körül léteznie kellett. sem a b nem ad megfelelő olvasatot. Szövegét viszont a 15. hol kell a tszöveget előnyben részesítenünk. azzal. hitbeli meggyőződésével. ahogy már a mű helyesírásának megállapításakor is a feltételezhető keletkezés korának meghatározó gyakorlatára hívtuk fel a figyelmet. s ez azután lehetővé teszi. hogy az Intelmek kéziratos textusának két ága van. század elején ragadható meg teljes biztonsággal a kéziratos hagyomány alapján. Míg a t-tradíció két kódex (T és D) összevetésével állapítható meg.Puer adhuc scientia grammatice artis ad plene imbutus est Az eddig elmondottak alapján úgy tűnik fel. politikai állásfoglalásával. elsősorban a Batthyány Ignác-féle Leges Ecclesiasticae.

akinek tökéletessége az uralkodó számára a virtutes révén közelíthető meg leginkább (10.).). minthogy ebben a vonatkozásban az alkotás gondolatmenete teljesen platonikus utat jár be. mint a földi ember és helytartója kapcsolatának eszköze a legfőbb irányítóval (9. Mint már utaltunk rá. Az államnak ettől a nagyon is földi működésétől emelkedik fel azután újból a Libellus okfejtésének íve: a korábbinál még erőteljesebben híva fel a figyelmet a regnum legfőbb isteni törvényére. cap. biztosítva számukra az Isten által létrehozott hatalmi szervezeteket. az egyedül való Istentől. a nyitó In nomine Domini nostri Iesu Christi imádságformulához hozzácsatolva a megpecsételő és megerősítő záró részt: Amen! Ezen filozófiai megalapozás. azaz a katolikus hitben (1. miközben érvényesül a legfőbb isteni és természeti parancs: a szülők iránti szeretet (praefatio). ez a szöveg az isteni akaratból (Dei nutu) indul ki.). amelyben az idegeneknek is fontos feladat jut (6. amelyet a király személye közvetít az emberek irányába. Feltűnő. amely a türelem és az igazságszolgáltatás evilági rendjén nyugszik (5. a haza védelméről. Még szélesebben tárul fel a királyság belső közege a tanács révén. Majd megjelenik az ima. mert a munka egész megfogalmazására alapvetően egy platonikus gondolkodásmód és szerkesztés érvényes. cap. cap. hogy a b-hagyományban. Ugyanakkor nyilvánvaló. de legfőképpen azt. Ahogy a platóni filozófia az ideától indul el.). s ölt testet Krisztus egyházában.Havas László Az Intelmek esetében az egyik legszembetűnőbb vonás a széles körű irodalmi tájékozottság. vagyis a mindent átfogó és mindent megteremtő világszellemtől. cap. illetve a kontextus segítségével – megítélésem szerint – az eredeti szöveg megállapításához a kritikus megfelelően választani tud a szöveg bizonyos helyein egymástól lényegesen eltérő t-és b-változatok között. Ezért kell hallgatni a főpapok tanácsaira (3.).). és a köztes fokozatokon át jut el mindig a hétköznapi emberi szféráig. a városok és közösségeik megteremtéséről. cap. amely egyaránt mutatja a klasszikus antik irodalom ismeretét. cap. amely dönt az ország határairól. amelyektől eljutunk a főemberek és katonák földi világához (4. cap.). az ellenség távoltartásáról (7.). cap. Ez fogalmazódik meg az egyetemes. attól a Deustól. cap. amivel a vizsgált alkotás visszakanyarodik a hégemonikonhoz. Ez a gondolkodásmód a Libellusban főként a mű szerkezeti egészében érzékelhető nagyon jól. a Karoling és a poszt-Karoling irodalom ismeretét. hogy az Intelmek létrehozója kellőképpen tájékozott a platonikus filozófiában is. akárcsak az udvar színes politikai-kulturális élete. a hangsúly 162 . ugyanúgy a Szent István-i Intelmekben is ez a szemlélet jelenik meg. cap. aki az ember hasznára a világi hatalmakat is létrehozta és átengedte. A hégemonikontól indul el. Ebben a vonatkozásban néhány kellőképpen illusztratív példát szolgáltat számunkra a praefatio vagy a prologus szövege. hogy a mű megfogalmazója rendkívül otthonos a Szentírás világában. azaz a gyermekeknek a természettől való engedelmességére a szülők iránt (8. természetesen a kereszténységtől átformált alakban. vagy éppen megfordítva: a mindennapok emberi környezetéből jut el magáig az abszolút szellemig.). hogy az általa kijelölt személyek révén töltsék be feladatukat.). mintegy beteljesítve az incarnatiót (2. a bizánci előképekről való tudomást.

s amely az isteni akarattól indulva el. ám ennek ellenére és e betoldás ellenére a kis t-vel ellentétben a b-szövegvariáns. iuridicalia valójában jól megfelel a mű alapgondolatának.és I-szövegek a kásaételek puhaságát (pultium mollicie vagy mollicies) állítja szembe. hogy a helyes olvasatnak a pulvinariumot tekinthetjük. A t-hagyományban nagyon retorikusan van szembeállítva egymással a divina praecepta és az instituta civilia. amennyiben a iuridicalibus mellé vagy fölé egy magyarázó odaírhatta a sive iuris dictionibus kitételt. Ebben az utóbbi megfogalmazásban különösen zavarónak tűnik. A munka egészének újplatonikus logikája sokkal valószínűbbé teszi. miszerint az általános isteni törvény és a földi törvénykezés között kell lennie egy közvetítő elemnek. hogy az értelem rendje (ratione intelligentiae – TD) tölt el mindent élettel és tartja is azt fenn. miközben a M-ben pultum. amely változat az N-javításában is feltűnik. amelyet úgy értelmezhetünk. amennyiben a szöveg az uralkodó megértését. Ez a mindenképpen magyarázó. amelyet a t-hagyomány ad. hogy a szó rövidítése fölül elmaradt a rövidítést jelző vonal. A t-hagyomány másolója nem értette meg ezt a filozófiai felfogást. amely egy abbrevatio miatt torzulhatott el. hogy az Isten adta meg szavával (affatu – D) és kegyelmével a hatalmakat az ember számára. amely szerint az isteni kegyelem fokozatosan (affatim – IKMWGNF) adta volna meg a hatalmat az embernek. mint a leegyszerűsítő. értelmező jellegű szövegbetoldás ugyan bekerült a b-tradícióba. a továbbiakban is a világ szellemi lényegére hívja fel a figyelmet. úgyhogy ezt szövegjavítás eredményeként kell felfognunk. Ezzel szemben viszont a prologus folytatásában a b-szöveg látszik jobban harmonizálni a platóni jellegű filozófiai kontextussal. leszögezve. hogy az értelmi felfogást követi az érzéki észlelés. Annak ellenére. részben egyszerűen a keménységgel vagy szigorúsággal (asperitas). A pultium olvasattól eltérően azonban a D-ben pulvinaris szerepel. Ezzel a gondolattal harmonizál a folytatás is. Mindez arra figyelmeztet.és a b-hagyomány kollacionálása segíthet a prologus egy másik részének helyes szövegmegállapításában is. úgyhogy Závodszky és Balogh szinte természetszerűleg ezt a változatot fogadták el. és esetleg már az általa másolt szöveghagyományban is lehettek bizonytalanságok. mintegy ez utóbbit hangsúlyozva egy nyomatékosító adverbium által (funditus). amennyiben a T. holott a b-hagyományban szereplő és közbeékelődő instituta… legalia…. 163 . Az ilyen módon eltorzult szóalak következménye lehetett később a pultium olvasat. úgyis mint a lectio difficilior jobban beleillik az Intelmek textusának egészébe. amelyet alapvetően a jog (ius) képvisel. hogy itt keveredni látszik a két ág textusa. felfogóképességét emeli ki (intelligam ac funditus sentiam). A t.Puer adhuc scientia grammatice artis ad plene imbutus est mintegy a király személyére látszik helyeződni. tehát a lectio faciliort adó t-textus. illetve pulvinarium van viszont az F-ben. Kifejezetten pulvinum. Ez a rövidítés őrződhetett meg a W olvasatában. a W-ben pedig pulnum olvasat szerepel. Ennél lényegesen kevésbé filozófiai és vallásos jellegű az a b-szövegváltozat. hogy ezzel az olvasattal szemben azt a változatot kell előnyben részesítenünk. amely a t-hagyományban azt hangoztatja. részben a bor karcosságával (asperitas vini). Ez egyáltalán nincs összhangban a platóni ismeretelmélettel.

4. nem hagyva figyelmen kívül a Szentírásba való beavatást sem.). amely azt hangoztatja. mert tudjuk. hanem a munka szellemi megalkotójának is megvolt a kellő műveltsége. Gézának udvarában ki volt téve a görög vendégek hatásának. p. Az utóbbi időszakban a kutatás elsősorban e föltételezhető utóbbi személy iskolázottságát hangsúlyozta. hanem a példaanyag révén átfogó szellemi műveltséget is adott. Különösen elgondolkoztató az Intelmek tájékozottsága a görög nyelvű kultúrában. 2. az ún. amelyben az asperitas önmagában szerepel. bár például Deér József mindig is megkérdőjelezte a 20. István szellemi műveltségét bizonyítja a legkorábbi legenda. mint talán bármely más korabeli latinul alkotó nyugati egyházi személyiséggel. Kérdés persze az. akkor magától értetődik. hogy már maga István egy neoplatonikus filozófiai logika alapján gondolkodott. 394. Nagy Legenda is. Az itt vázolt módszer lehetőséget kínál arra. mint ahogy azt általában föltételezték. Már tanulmányunk címében idéztük azt a megállapítást. Ez jobban összhangba hozható István személyiségével. talán az egy Gellért püspököt leszámítva.Havas László A pulvinarium olvasat mellett szólhat az a körülmény is. Amennyiben ez a megállapítás helyes. amely a Szent Istvánféle tanács alapjául szolgálhatott: per aspera ad astra. és mennyiben a lejegyzőnek. hogy crevit infans regali nutritus educatu. holott a már korábban említett legendák alapján joggal gondolhatunk arra. hogy a teljes szöveghagyomány föltérképezése nyomán a kollacionálás eredményeképpen egy olyan Intelmek szövegkiadás készüljön el. hogy ez mennyiben tulajdonítható magának a munka értelmi szerzőjének. Ilyen módon nem zárhatjuk ki. amely természetesen nemcsak a nyelvtani szabályokkal ismertetett meg. SRH II. legenda secundum Hartvicum. aki egy korabeli művelt egyházi személyiség lehetett. mind a filozófiai tájékozottságot. miként így találjuk a TD-ben. Ilyen módon tehát az Intelmek szélesebb szöveghagyományozódásának felmérése és alaposabb vizsgálata révén szintén bizonyítékokat nyerhetünk ahhoz. s ennek a lejegyző legföljebb csak nagyobb nyomatékot adott az írásbeli rögzítés alkalmával. vö. hiszen a királyi neveltetés ugyancsak föltételezi azt a korabeli grammatikai iskolázottságot. mind a bibliai. hogy a párnák lágyságával nem állítható szembe a bor karcossága. amely az eddigieknél jobban figyelembe veszi a szerző magas fokú szellemi tájékozottságát. 164 . Szent Istvánnak. hogy Istvánt gyermekkorában teljesen áthatotta a grammatika tudománya (legenda minor. beleértve mind a grammatikai. hogy a későbbi magyar uralkodó már apjának. hogy előzőleg a szövegben már szerepel a pulvinarum accola kitétel. századra e téren az utóbbi időben általában jellemző szkepticizmust. p. hanem egyértelműen azt a szövegváltozatot kell elfogadnunk. hogy nemcsak a lejegyzőnek. Ez az utóbbi általános megfogalmazás egyébként az ismert közmondáshoz is közelebb áll. akár egyházi személyekről. 407. azaz a t-hagyományban. SRH II. legyen szó akár világi. hogy Istvánnak jelentősebb műveltséget kell tulajdonítanunk.

ő nem stílusgyakorlatra vállalkozott. német nyelvterületen másolt. ed. Sermones compilati. Kiadása: Sermones compilati in studio generali Quinqueecclesiensi in regno Ungarie.. A Pécsi egyetemi beszédek címen ismert 13. hogy sok teendője mellett elvállalta az opponenciát. hogy nem kerül majd nagy fáradságába eredeti hangú szakvéleményt kiállítani.2 A terjengős beszédet maga a másoló nem tarthatta túl sokra a záradék szerint: „Explicit sermo apocrifus de passione Domini. 1993 (Bibliotheca scriptorum medii recentisque aevorum. Megtiszteltetésnek tartottam. fényűző befogadó készség legalább annyira lenyűgöző volt. hogy egy középkori műfajt jobban megismerjen. Eduardus PETROVICH et Paulus Ladislaus TIMKOVICS. De mint kiderült. 14. mint maga a sokszor megcsudált tudás. 22363b. series nova.1 A domonkos prédikáció-ciklust egy olyan sermo zárja. és a kéthetes nyári szünetben mindent elolvasott. Bp. hanem fel akarta használni az alkalmat arra. biztos voltam benne. 165 .MADAS EDIT Fili. mely nem tartozott az eredeti corpushoz. 409–416. század végi budai domonkos prédikációgyűjtemény egy 15. s bár nem szakterülete a téma. Elkérte tőlem a kiadásokat s a vonatkozó külföldi szakirodalom javát – egy koffernyi könyvet –.). Ez a féktelen. dulcor unice Sermo apocrifus de passione Domini Szörényi László a középkori prédikációirodalomról írt doktori disszertációm egyik bírálója volt. ma Münchenben őrzött kódexben maradt fenn. A most köszönetképpen és születésnapi köszöntőként írt rövid tanulmány az ünnepelt akkor felvetett egyik kérdéséhez kapcsolódik. Akadémiai Kiadó–Argumentum Kiadó. század eleji.” Szörényi László figyelmét azonban joggal keltették fel benne a keresztfa mellett álló Fájdalmas Szűznek a Planctus ante nescia szekvenciából – az Ómagyar Máriasiralom latin előképéből – ismerős szavai: 1 2 München. Bayerische Staatsbibliothek. Valeat. quantum valeat.

singulare gaudium. ut qui una carne vivunt et uno amore se diligunt.. dulcor unice. ex quo unicum filium meum crucifixistis et matrem crucifigite. una morte pereant. tunc mihi soli sola mederis. 1986. 411.5 Vita mea moritur et salus perimitur ac de terra tollitur omnis spes.6 A nagypénteki sermo. gaudio. suspendite matrem cum suo pignore. Planctus ante nescia (Kiadva: „Világ világa. hogy ő mondja el. Európa Könyvkiadó. majd – mint 3 4 5 6 7 Godofredus de Sancto VICTORE (†1194 k. Cur modo vivit post filium mater in dolore? Tollite..4 Orbas orbem radio. mihi noli. obsecro. esto seva medela. 18–20. de Bernát könnyek közt le tudja írni mindazt.1). tu michi soli. nolite michi parcere. O fili. 2a Fili. matrem flentem respice conferens solacium. S valóban.” 166 . virágnak virága . – tartalmazza a legtöbb egyező részletet az Ómagyar Mária-siralommal.7 egy Jeremiás-idézettel kezdődik: „Quis dabit capiti meo aquam et oculis meis imbrem lacrimarum. mors. ut possim flere per diem et noctem” (Ier 9. Mária teljesíti a kérést.3 vita mee anime et omne solacium. fac.Madas Edit Fili. „Sermo de passione Domini in Parasceve. 411. singulare gaudium. m. Male solus moritur. A fent idézett szakasz – Sermones compilati. me Iudea filio. dulcore. o Iudei miseri. Exaudi. I. zokogásra és a Krisztussal való együtt szenvedésre. 8b Nato.. que te ad mortem genui. bemutatja VIZKELETY András. 1b Orbat orbem radio. Szent Bernát sóhajtozik így záporozó könnyekért és szólítja fel „Jeruzsálem leányait” imádságra. nec parcas michi.). mors. O Iudei impii. amit ő elbeszél. A szenvedés kellő átéléséhez Máriához fordul. mit látott és mit élt át egykor a kereszt tövében. aut alia seva morte [perimite]. ut ego ipsa nunc moriar. 18.). mit jelent a valódi compassio. recognosce miseriam et exaudi precem meam.. Non parcis proli. debet enim exaudire filius matrem desolatam. az ő szavai által elevenedik meg a passió. queso. et in tuo me suscipe patibulo. dummodo cum filio meo moriar. Bp. parcite. matrem crucifigite aut in crucis stipite nos simul affligite! Male solus moritur. dulcore. me Iudea filio. hiszen ő maga megdicsőült testben már nem tud sírni.” [Ómagyar Mária-siralom]. 18–29. 7a Parcito proli. gaudio. dulcor unice. Végigkíséri Fiát a keresztúton.

MARTINKÓ András. 1490. SZILÁDY Áron.11 Keletkezési ideje azonban megelőzi a misztikát. hol a fiát a keresztre juttatókhoz. századból származó magyar glosszás latin kódex. Postilla super Epistolas et Evangelia – Passio Domini Iesu Christi – (Ps-) BERNARDUS. de Mária még nem akarta elengedni fiát. 1910. közvetlen előzményének. II. 167 . ha néhány feltételezése túl merész. (CIH 3204.8 de több 1500 előtti és utáni kiadása is forgalomban lehetett. hol a halálhoz. (Irodalomtörténeti füzetek. Bp. és amikor testét készültek sírba tenni. s így „pia lis et miseranda contentio” támadt a halott körül. 63. Bp.12 Martinkó a prózai passiók közül ezt a Szent Bernátnak tulajdonított „vizionárius passió-dialógust” tartja a Plactus legközelebbi rokonának. H. Basel. Le „Planctus Mariae” attribué a Saint Bernard..13 Elemzése szép és tanulságos. 9). Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben. mint Guillelmus Parisiensis Postillás-könyve9 vagy Guillermus Textoris. Két XV. kiad. Még két fájdalmas jelenetre kerül sor: midőn Krisztus kilehelte lelkét. hogy az auktor valóban Bernát (†1153) volt. BARRÉ. az Ómagyar Máriasiralmat. A kiadás bevezetésében Pusztai István utal más nyelvemlék-kódexek helyeire is. zokogva hol fiához. Martinkó András szerint pedig még a latin Planctus szekvenciát is. a skolasztikát. A beszéd ismert volt Magyarországon is a 15. Winkler-kódex 1506. Henri Barrénak ugyanis 1952-ben sikerült a mű szerzőjét Oglerius de Locedio (1136–1214) ciszterci apát személyében azonosítania.” Sermones dominicales. Dialogus Beatae Mariae et Anselmi de passione Domini.. A mi beszédünk ennek a 11.. De planctu Beatae Mariae Virginis. Mivel az önálló terjesztéshez az egyetlen sermo rövid volt. ugyanis egy közeli változata szerepel a Sermones dominicalesban számtalan magyar glossza kíséretében. 1988 (Codices Hungarici. mely egy előszóból és tizenkét sermóból áll. század eleji magyar nyelvű kódexek passiói ugyancsak gyakran idézik. de leginkább Szent Bernátnak) tulajdo- 8 9 10 11 12 13 14 „Gesta id est facta Dei Genitricis in passione Domini revelata beato Bernhardo per Beatam Virginem Mariam. Bp.10 A 16. Revue Ascétique et Mystique. 140–152. 28 (1952) 143–166. Különböző auktoritásoknak (Szent Ágostonnak. fejezetéből vált ki és önállósult még a 13. dulcor unice az Ómagyar Mária-siralomban – a megfeszített Krisztus előtt áll halálra váltan. s fordul kiáltozva. GUILLERMUS Textoris. De planctu Beatae Mariae Virginis. I. 1496.. 3205). közzéteszi PUSZTAI István. 1500 (?) (CIH 1593). 57–63. GUILLELMUS Parisiensis. 1988.Fili. – (Ps.14 Oglerius 1205 előtt apácák számára írt egy Tractatus in laudibus sanctae Dei Genetricis című prédikáció-sorozatot. 117). Szent Anzelmnek. illetve Szent Anzelm azonos tárgyú írásai. m. szívesen nyomtatták ki olyan más közkedvelt művekkel együtt. még akkor is. század folyamán. s azt is elképzelhetőnek véli. században. Sermo de passione Christi – ANSELMUS Cantuariensis. Akadémiai Kiadó. Strassburg.-) BERNARDUS.

mindenképpen figyelmet érdemel. 1467 és 1568 között legalább 29 kiadása volt. 15 A Patrologia Latinában a mű rövidebb verziója Liber de passione Christi et doloribus et planctibus Matris eius címen olvasható “Quis unquam regnans in celo” incipittel. hogy a Planctus szekvencia a forrása a sermónak és nem fordítva. És Szent Bernát sem a szerzője a passió-dialógusnak. m. 1133–1142. 1990. Az a finom érzékenység azonban. i. München. jegyzet. PL 182.17 Martinkó András Barré tanulmányát nem ismerte. MIGNE. 168 . Geschichte der abendländischen Mystik. 243. 247.16 Az tehát már egyértelmű. jóllehet hiteles műveiben feltűnően kevés az ilyen jellegű szöveg. 16 BARRÉ. amivel a Planctus prózai és verses változatait összeveti és a passiójátékok kontextusában elhelyezi. hanem éppen ez a rendkívül népszerű pseudo mű avatta őt évszázadokra a passió-meditáció atyjává.. I. 17 Kurt RUH. 18. ezért bocsátkozhatott az említett feltételezésekbe.Madas Edit nítva és hosszabb-rövidebb15 változatokban vált egyre népszerűbbé. A szövegben azonban valóban vannak a Planctus sorain túl is rímes. versszerű részletek.

s ezen különféle sorscsapások ártalmait kívánja enyhíteni könyvének egyes fejezeteit mint orvosságokat adva az olvasó kezébe. A „legterjedelmesebb” jelzőn kívül egy másik leg-et is magáénak tudhat a De remediis: a köztudottan egészen más jellegű Canzoniere mellett ez volt a legnépszerűbb latin nyelvű Petrarca-mű. Az enciklopédikus igénnyel megírt „füveskönyv” 253 hosszabb-rövidebb dialógust tartalmaz. még kb. illetve belső érvek alapján arra következtethetünk. „Mindkétfajta sors”. Az első nyomtatott kiadást pedig. a szöveg keletkezésének körülményeiről. úgy a jó-.LENGYEL RÉKA Részlet Francesco Petrarca De remediis utriusque fortunae-jából Petrarca latin nyelvű művei között a legterjedelmesebb dialogikus kompozíciójú erkölcsfilozófiai értekezése. század folyamán. 30 teljes. Petrarca neki ajánlja művét. század folyamán mindenfelé készültek a teljes szöveget vagy annak egyes fejezeteit. az ehhez (vagy a valaha létezettek közül az egyikhez) valószínűleg legközelebb álló ún. A könyv első kötete elé előszóként illesztett levél címzettje a kalandos életű Azzo da Correggio (egy időben Párma fejedelme). és számtalan kivonatos kiadás követte a 15–18. a De remediis utriusque fortunae. az író szándékairól olvashatunk az első előszóban. mint a balsors árthat az embernek. hogy Petrarca 1366 októberében tett pontot a mű végére. Fossadolce-kéziratból az derül ki. kivonatos változatait tartalmazó másolatok. Az alább következő részlet egy készülőfélben lévő kivonatos magyar fordítás elsőként közreadott darabja. a beszélgetők egyike minden esetben a Ratio. mely az 1470– 80-as években keletkezhetett. Külső. a másik a két könyvből álló mű első felében a Gaudium (illetve néhány dialógus erejéig a Spes). A 14–15. Ennek okairól. ezek közül legalább 150 található meg ma is a világ könyvtáraiban. a második felében pedig a Dolor. Autográf kézirata tudomásunk szerint nem maradt fenn (azt sem tudjuk. hogy a Fortuna-könyv első változata az 1354-től 1360-ig terjedő időszakban keletkezett. valamint a Metus. vajon hány létezhetett). vallja az író. 169 .

quibus vitam . Ehelyütt bármiféle magyarázó jegyzetek közreadásától eltekintek. II. ut nichil magis metuere videamur quam nequando forte parum miseri simus. tanto studio si quidem miseriarum causas et dolorum alimenta conquirimus. 5 voll. Neolatin Világkongresszus (2006) szegedi előadásai. progressum labor. H. 2002. Indiana Univ. Szeged. quietum. quod cum fortuna gerimus? Cuius nos facere poterat virtus sola victores. Ellentmondásos párbeszédek (Petrarca De remediis utriusque fortunae-jának dialogikus jellegéről = Varietas Gentium – Communis Latinitatis. cuius initium cecitas et oblivio possidet.Lengyel Réka De remediis utriusque fortunae1 Prefatio Cum res fortunasque hominum cogito incertosque et subitos rerum motus. – A továbbiakban a páros oldalon olvasható a latin eredeti. error omnia. divinas ac preclaras animi nostri dotes. 1991. Quem. PÈTRARQUE. nichil ferme fragilius mortalium vita. in perniciem et laborem versas. ignorantia quadam sui. quem non laboriosum magis atque anxium diem egimus? Quod unquam tam securum aut tam lerum mane vidimus. vol. providentiam. Ita cunctis animantibus naturam miro remedii genere consuluisse video. vol. További szakirodalom felsorolása: LENGYEL Réka. intellectum.). quem tranquillum. dolor exitum. SZÖRÉNYI László. si rite ageremr. Texte ètabli et traduit par Christophe CARRAUD. Ut vero sileam reliqua. 2008. LÁZÁR István Dávid. A XIII. Notes et commentaires. ut ingenue fateamur. 47–59. nisi tamen nos fallat amor nostri.que. A jegyzeteket lásd a fenti francia kiadás második kötetében. exarmati. non equo 1 A szöveget az alábbi kiadásból vettem: F. Les rèmedes aux deux fortunes. Quod ita esse quisquis vite sue cursum acri iudicio remetietur intelliget. causa maior live. Grenoble. felicissima prorsus ac iocundissima rerum erat . valamint a Rawski-féle kiadásban (C. etsi ipsis in rebus multa insit occasio. ut non ante crepusculum sollicitudo merorque subreperet? Cuius mali. sed damnosis atque pestiferis curis obnoxii et presenti torquemur et preterito futuroque angimur. Press. nichil inquietius invenio. I. Petrarch’s Remedies for Fortune Fair and Foul. culpa omnis in nobis est. quibus undique trudimur. Bloomington-Indianapolis. nos ab illa volentes scientesque descivimus: soli igitur. Millon. queso. csupán a kiemelt idézetek lelőhelyeit adom meg. szerk. RAWSKI. quod illud est bellum quamque perpetuum. a páratlanokon pedig a magyar fordítás. Texte et traduction. nobis solis memoriam. 170 . imbecilles.miserandum ac triste negotium effecimus. Tam supervacuis enim semper nec inutilibus modo.

semmitől sem tartunk jobban. ami zaklatottabb volna. a vége fájdalom. az pedig mint könnyű tollpihét ragad a magasba. ami – ha úgy élnénk. hogy mikor oly nyugodtan és vidáman ébredtünk reggel. a folytatása gyötrelem. mint a halandók élete. oly állatfaj vagyunk. semmit sem találok. Így az élet. ahogy kellene – a legnagyszerűbb.Részlet Francesco Petrarca De remediis utriusque fortunae-jából A jó. szorongunk a jelen miatt. estére ne lopakodott volna be a szívünkbe az aggodalom és a bánat? Ennek a bajnak a kialakulásáért pedig. Ebben a harcban egyedül az erény révén győzedelmeskedhetnénk – jól tudjuk. sőt egészen őszintén megvallva. hogy a természet minden élőlény esetében gondoskodott egyfajta csodás orvosságról. be kell látnunk. ott a folytonos háború. noha maguk az élet dolgai is sokszorosan alkalmat kínálnak rá. s pusztítók is. mikor semmi nem aggasztott. és előttünk is. melyek mégis gyötrelmünk s pusztulásunk okozói. semmi ne gyötört volna? Megesett-e valaha. arra vagyunk alkalmasak. s az egész csak tévelygés – és hogy ez így igaz. hajónkkal mely parton. és úgy tűnik. Nekünk. erőtlenül. hogy ide-oda dobáljanak. mint így a játékszerének lenni. s a jelenlegi bajunkon kívül mindig van valami mögöttünk is. hiszen a többiek a legteljesebb biztonságban tudják magukat. így aztán végül egymagunkban. azt mindenki beláthatja. Éltünk-e egyetlen nyugodt. ami törékenyebb. csak és kizárólag mi magunk vagyunk felelősek. a legörömtelibb lehetne minden dolog közül. ami az összes élőlény közül egyedül az emberre jellemző. szomorú kötelesség csupán. mint a labdát. Mert örökké olyan gondok gyötörnek. mégis. semmit. de végtelen sok gond közepette. értelmes lé- 171 . vaksággal és feledéssel kezdődik. nyomorúságos. könnyedén. s mégis önszántunkból fordítunk hátat neki. egyetlen háborítatlan napot is. de a múlt és a jövő is nyugtalanít. ami fájjon. nem tudjuk. ha nem csap be bennünket önmagunk iránt érzett szeretetünk. Hogy ne is említsem a többi dolgot. De mi más ennek az oka. előre nem látható változásain gondolkodom. hogy nagyrészt. ha legyőzne. egyedül nekünk adott emlékezetet. eszes. hanem ártalmasak. mint hogy egyszer netalán ne legyünk eléggé szerencsétlenek. s védtelenül. Még azt is könnyebb volna elviselni. amitől féljünk. játszik velünk. értelmet. isteni adottságait. hogy annak érezhessük magunkat. s táplálhassuk a fájdalmunkat. ha az épp rájuk leső veszélytől megmenekülnek. emiatt aggódunk. s ezek hirtelen. lelkünknek ezeket a pompás. s vág földhöz. lelkünkben milyen elhatározásnál kössünk ki. melyek mindenfelől szorongatnak. melyet a sorssal vívunk. előrelátást. nem egyenlő félként csapunk össze engesztelhetetlen ellenségünkkel. ha szigorú szemmel ítéli meg saját élete alakulását. annyira buzgón keresünk mindig új okot arra. körbe-körbe forgat. Úgy látom ugyanis. mint saját állhatatlanságunk s gyengeségünk? Úgy látszik. mely igen kevés ideig él.és a balszerencse orvosságairól Első előszó Mikor az emberi dolgokon és a sorson. melyek nem csak hogy hiábavalóak és feleslegesek. az öntudatlanságról.

Natura te varie lectionis multiplicisque notitie avidum fecerat. sive pro eo quod iter aperuisse sequentibus visi erant. ubi illa. vetustate iam et consuetudine radicato. magne rerum partis imperium tenet. Quamobrem. Id vero quid aliud quam levitas ac mollities nostra fecit? Idonei visi sumus. nichil inexpugnabile – et sapientum hominum crebra colloquia – quamvis id genus iam rarescat – et multo maxime iugis lectio ac pervigil scriptorumque nobilium monumenta profuerunt. in quam rem preter generosi animi conatum – cui nichil est arduum. quoad tantis procellis agitata consilia tandem sistat ac temperet? Hec est enim vera philosophic. quo minus semper litteratorum hominem delectatus amicitia et convictu et occupatissimis diebus otiosas horas quotiens licuit furatus. fortuna. amicum forte. oro te. quotidie instructior. quibus insciis cui puppim litori. sed profecto necessarium non est. In hoc te studium hortari. ceu totidem lucida sidera et firmamento veritatis affixa. quotidie rerum memorabilium doctior fieri velles.Lengyel Réka Marte cum implacabili hoste congredimur. totidem industrii ac experti naute et portum nobis quietis ostendunt et eo voluntatum nostrarum lenta carbasa promovent et fluitantis anime gubernaculum regunt. qui multis ante nos seculis in terram versi. colloquuntur interque perpetuos animorum fluctus. Ceterum non ut legendi otium. modo salubribus monitis consensus animi non desit. nunc ludibrio etiam habemur. divinis ingeniis institutisque sanctissimis nobiscum vivunt. enitendum tamen. Nobis ob ingenium et acumen animi semper quasi cum Cerbero tricipiti hoste luctandum est. quanta. quos illa vicissim ceu leve aliquid attollit ac deficit et in gyrum rotat ac de nobis ludit. animalia evi brevissimi. cui animum consilio applicemus. sic noscendi desiderium eripuit. qua nulli cedis. Vinci tolerabilius foret. ipse tibi sum testis. non que fallacibus alis attollitur et sterilium disputationum ventosa iactanctia per inane circumvolvitur. 172 . Huic malo obstare subdifficile est. memoria sepe to pro libris uti solitum. quem unum in terris sani consilii vivum fontem asseverare non verear. sollicitudinis infinite. ut aiunt. gratia. que. si vel plebeis scriptoribus pro affectu nudo gratam aliquando habitam scimus. cohabitant. qui pile in morem huc illuc tam facile iactaremur. quod preter hominem animantium nulli accidit. claris et probans scriptoribus est habenda. pro consilio interim sit pendere ac preter presens malum et a tergo quod doleat et ante oculos semper habere quod terreat. quibus presentia evasisse plenissimam securitatem tribuit. ceu totidem suaves ac felices aure. ut ratione caruisse prope melius in nosmetipsos etherea nature prestantioris arma vertentibus. turbido quodam ac profundo negotiorum et curarum pelago iactandum dedit. sed que certis et modestis gradibus compendio ad salutem pergit.

szellemükkel szakadatlan. mígnem megfogadja és betartja az oly sok viharban kipróbált tanácsokat. Emiatt. ezért kevesebbszer. mégis törekednie kell rá. mily nagy hálával kell viseltetnünk a híres és nagy tekintélyű írók iránt. akik bár soksok évszázaddal előttünk éltek a Földön. még ama napokon is. az egyre újabb és újabb ismeretek iránt. amellett. önnönmagunk ellen fordítjuk. Szeretnél napról napra műveltebbé válni. napról napra többet tudni a régi idők emlékezetes történéseiről. Olyanok. lopott pihenőóráidban. vagy megannyi serény. s gyakorta folytatunk beszélgetéseket a nálunk bölcsebbekkel (bár erre már egyre ritkábban nyílik lehetőség). hiszen a javunkat szolgáló intések igazát rögvest belátjuk. de ez bizonyosan szükségtelen.Részlet Francesco Petrarca De remediis utriusque fortunae-jából nyeknek örökké ezzel a háromfejű ellenséggel. a legrövidebb úton vezet el az üdvösséghez. utat mutattak az őket követőknek. Eközben. hogy összeszedjük minden lelkierőnket (s az idevezető útnál nincs meredekebb. figyelmes olvasás. Az igazi filozófia ez. vagy felfuvalkodott öntetszelgők forgatnak így meg úgy. A tudásvágyat nem. istenadta tehetségük és legszentebb alkotásaik révén mégis velünk vannak. Mint barátod talán buzdíthatnálak. 173 . Mivel pedig ez a szokás már nagyon régen gyökeret vert. tapasztalt hajós – a béke kikötőjébe vezető utat mutatják nekünk. melyet hamis szárnyak emelnek a magasba. feleslegesen. s erősen tartják hányódó lelkünk kormányát. hogy szinte jobb lenne. a velük való egyetértés pedig – nem félek kijelenteni – a jó elhatározás egyetlen igaz forrása ezen a földön. A természet oltotta beléd a lelkes érdeklődést a különféle olvasmányok. akaratunk lomha hajóját arrafelé haladni ösztökélik. csupán az olvasáshoz szükséges nyugalmat ragadta el tőled. nehezebben járható). mondd. mint valami Cerberusszal kell küzdenünk.a világ ügyes-bajos dolgainak mély és viharos tengerén hányódnod. mikor a leginkább elfoglalt vagy. de néha azért mégis felüdít a tudós férfiak barátsága és társasága. megannyi lágyan simogató fuvallat. hanem amely erős. közöttünk élnek. szinte mindenre kiterjed hatalma . s lépéseinkkel arányos lépcsőfokokon. melyekkel a bőkezű természet látott el bennünket. hiszen most égből való fegyvereinket. nem pedig az. akár megannyi fénylő csillag az igazság égboltján. a legtöbbet az állandó. ha nem bírnánk értelemmel. ha olykor hálával gondolunk a kisebb írókra is. akár mert kedvesek szívünknek. amihez a könyvek helyett gyakrabban használod páratlan emlékezőtehetségedet. a sorstól adatott azonban – melyről azt mondják. kölcsönös párbeszédet folytatunk. a nagy írók művei lehetnek hasznunkra. akár mert úgy véljük. ezt én magam tanúsíthatom. terméketlen vitáik során. hogy az ember ebbe a hibába essen. hogy erre törekedj. igen nehéz elkerülni.

cuius non nisi partem unicam vulgus novit. et temeritatis parata suspitio novo homini vetusta tangenti. etsi utranque noverint. hoc adiecto ut. quem secutus Seneca ad Lucilium scribens. quod qui facit. hinc etate permoveor. quin quale quidque videatur ei. Ego itaque reverenter tantorum hominum omniumque sic sentientium iudicia pretervectus. quoniam brevitas est amica memorie. que plerosque mortalium post egregios labores in ipsa consummatione maximorum operum avertit. ut ita dicam.3 Marci Bruti verba sunt scribentis ad Atticum. quasi quibusdam expeditis atque continuis armis contra omnes insultus omnemque repentinum impetum hinc illinc iugiter sis instructus. „difficilia perstringere quam leta moderari”. non quod ego suadeam operosiora illa et maiora sapientie consulta negligere. 34 Cicero. quod utique nobis in hoc vite tramite accidit. eam scilicet que vocatur adversitas. Nikomakhoszi etika. XVII. hanc tamen ipsam difficiliorem arbitrantur. inquit. talem quisque de illo opinionem habeat”. sed alterius magni cuiusdam et antiqui viri succurrit auctoritas: „Neque enim impetrari potest. 1117a. iam non ipse iudicat. quia simul omnia vel legere vel audire et meminisse non potes. itaque notum illud Aristotelis in Ethicis suo iure diffinientis: „Difficilius esse tristia sustinere quam a delectabilibus abstinere”. Philosophi. brevissimis quoque to fulcias. 174 . quo serotinus matutino viatore ferventior atque animo saltem promptior esse solet. sed ut his interim brevibus ac precisis sententiis. quibus vix aliquid verius dici reor. quibus te in ordinario. sed iudicata commemorat. quandoquidem hec vulgaris est querela. utilissimis quidem et.Lengyel Réka In quod si ab ineunte etate pronus eras. 6. III. fortune certamine tueare. „maius est”. ut intendas animum. crescere iter diemque decrescere. Non michi igitur es hortandus.2 Quid dicam? Ausimne tantos inter viros hiscere? Durum quidem. nisi quod sentio? Nisi forte compellar ut iudicio iudicem alieno. 9. Quid enim de re qualibet iudicare possum. ut facias quod semper avidissime fecisti: admonuisse suffecerit. et utrobique quodammodo par discrimen. si de proprio loqui velim. Hinc auctoritate igitur. Ad Atticum. Duplex enim nobis est duellum cum fortuna. eo nunc putandus es pronior. scio quidem alias varie de virtutibus disputatum neque semper difficilioribus principatum dari neque fortuito ultimum inter vir2 3 Arisztotelész. ad vesperam propinquantibus et vie multum superesse cernentibus. ne qua te hinc humanarum rerum cura dimoveat.

én azonban. ami hátravan. törekedj arra. nem mindig azok kerülnek az első helyre. talem quisque de illo opinionem habeat”. nem pedig 175 . melyekkel megoltalmazod magad a sorssal vívott. Egyfelől az bizonytalanít el. mindenre emlékezni. hogy tedd azt. vagy ha úgy tetszik.még inkább szívesen teszed. s mindkettő közben ugyanakkora veszedelemben forgunk. amelyet balsorsnak neveznek. s hogy nem véletlenül áll az erények közt az utolsó helyen a szerénység.Részlet Francesco Petrarca De remediis utriusque fortunae-jából Ha szívesen tetted ezt fiatalkorodban. amit mindig is nagy lelkesedéssel tettél. hogy oly régi szerzők. ezt tartják ádázabbnak. segíts saját magadon a leghasznosabb. napjaink száma egyre fogy. de legalábbis lélekben jobban fel van készülve rá. hogy én magam mit gondolok. de utunkból nagyon sok még. s a szemtelenség látszatát kelti. de biztatásul egy harmadik. Mit mondhatnék én? Vegyem-e a bátorságot. A filozófusok is. hogy elfogadjam másvalaki véleményét. bármiféle csapás. akár arról az oldalról érkezik. hogy oly nagy tiszteletben álló. mert az bizony sokakat tartott már vissza nagy munkájuknak éppen a befejezésétől. minden percben kéznél lévő fegyverekkel. rendszeres csatáid során. az már nem maga alkot véleményt. Hogyan ítélhetnék máshogyan egy-egy dolog felől. csupán a másik ítéletét közvetíti. s ezzel visszatérek tárgyunkhoz. Ha arról szeretnék szólni tehát. szintén nagy és régen élt férfiú tekintélyéhez folyamodom: „Neque enim impetrari potest. Azt is hozzátenném még. amelyekhez nehezebben járható út vezet. pedig előtte kimagasló tetteket vittek véghez. tisztelettel ugyan. Mert kétszeresen is párbajt vívunk a sorssal. ha újonnan jöttként régi dolgokhoz nyúlunk. úgy ítélem meg. ami ennél inkább igaz lenne. elegendő. aki azonban ezt teszi. akár erről. az embereknek azonban csak egyik ellenfelükről van tudomásuk. mint afféle tokjukból elővett. hanem hogy közben ezekkel a tömör és pontos szentenciákkal úgy vértezd fel magad. közeleg az alkony. quin quale quidque videatur ei. hogy így mondjam. ahogyan a hajnali vándorénál sietősebb szokott lenni az útja az estinek. s – mivel a rövidség az emlékezet jó barátja – egyben a legrövidebb emlékeztetőkkel. váratlan támadás ellen. aligha lehet bármit mondani. de mellőznöm kell eme nagy emberek véleményét. Tudom. hogy sokféleképpen szokás tárgyalni az erényeket. mint ahogyan én magam érzek vele kapcsolatban. noha előttük mindkettő ismeretes. hosszabban kifejtett bölcs tanításokra. hallani. Nem arra akarlak rávenni. aki egyetért velük. Nem kell tehát buzdítanom téged. mértékletesség. Mindennapos az efféle panasz: ahogy utunk hossza nő. hogy ne szánj időt a részletesebben. Az ő nyomán pedig Seneca azt írja Luciliusnak. hogy figyelmeztettelek. hogy „maius est difficilia perstringere quam leta moderari”. s mindenki másét. most – azt kell gondolnunk . hogy megmukkanjak ily nagy férfiak után? Nehéz dolog. hacsak nem kényszerülök arra. mit mond Arisztotelész az Etikában: „Difficilius esse tristia sustinere quam a delectabilibus abstinere”. hogy az élet gondja-baja ne vonjon el ettől. hogy a kedvező. Ezek Marcus Brutus szavai egy Atticushoz írott leveléből. hogy mivel képtelenség mindenről egyszerre olvasni. az élet ösvényén haladva rájövünk. másfelől az. arról. s úgy vélem. tudjuk.

Studui hercle non ut unumquodque michi speciosius. Nam qui damna. qui divitias. que nisi studio adhibito nesciretur.et est hand dubie prima fronte rigidior . apud me formidolosior et. 74–75. quantum tamen ad id de quo agitur attinet. Ita sepenumero me spectante contra omnem adverse fortune violentiam invictos ludo facili prosperior stravit humanique robur anima. Carmina. non fortune cuiuspiam sed virtutis aut vitii. fateor. nichil detrahere meditor. incipit mens emollita tumidior fieri et sue sortis oblivionem adiuncta prosperitate concipere. qui potentiam. non verborum laquei nodique sophismatum. quod. qui honores. insidiosior est fortuna blanda quam minax. quod mine non fregerant. 176 . etsi extra propositum. Quibus in rebus quo me gesserim ingenio tu censebis. sed rerum experimenta viteque huius adigunt exempla et. ab illo seu oblivione seu iudicio pretermissam. excellentie aut defectus. qui pauperiem. inflexere blanditie.Lengyel Réka tutes locum obtinuisse modestiam. Sed quoniam et virtus et veritas publice sunt neque studium antiquitatis obesse debet posteritatis industrie. Is libellus passim in manibus est vulgi. Nescio enim quomodo. cui excitande atque adiuvande noscitur institutum. multos vidi. magna laboris esse ferre prosperitatem. magnum difficultatis argumentum. nullum. neque casu Flaccus ait: Bene ferre magnam/ disce fortunam. III. occupationum memor ac temporis. 27.brevi admodum sermone perstrinxerat. Neque de nichilo dictum est iamque apud nostros homines in proverbium venit. ego solius fidei index sum. sed ut 4 Horatius. sive eam temperantiam dici mavis. quod et magno ingenio conflatum opus nostram dedignatur limam et michi meis rebus intento nec comere aliena nec carpere est animus. que sibi difficilior visa erat . qui paucissimis diebus ceptum perfectumque opus admirans videris. de hoc ipso loqui tecum aliquid quodque ille tunc Gallioni suo prestitit. insuper et partem alteram. non me scribentium fama. raritas. difficilius prospere fortune regimen existimo quam adverse aliquantoque. Quod ut sic opiner. id Azoni meo nunc. attingere. quod constat. qui carcerem. qui supplicium. qui exilium. qui mortem et peiores morte graves morbos equo animo tulerint. Utrique autem sciens pauca permiscui. ipsa quidem effectu tamen haud dissimili et letos quoque mestosque animos factura viderentur. quantum hoc defesso iam et occupato semper ingenio dabitur.4 Difficilem nempe censebat artem. cui ego nichil addere. mox ut minor ceperit esse fortuna. prestare propositum est michi. Ceterum Seneca ipse fortune partem illam.

mely annak fenyegetéseivel szemben ép maradt. hiszen mint tudjuk. szerintem sokkalta félelmetesebb és nyilvánvalóan álságosabb a Sors. Ezt a meggyőződést pedig nem bizonyos írók hírneve. hogy mily kevés a példa az ellenkezőjére. jószerencséjük játszi könnyedséggel terítette le. és az. az életem során látott-hallott dolgok. Olyat ugyanis. Sok esetben megfigyeltem. vagy bölcselkedők kibogozhatatlan okfejtései érlelték meg bennem. és lelkierejüket. hogy buzdítsa s támogassa őket. sokat láttam. s időm szűkös voltára. hanem az erény. melyeket én magam érdekesnek tartok. mint ha fenyeget. Mindkét részt kibővítettem néhány egyéb dologgal is. hanem amelyek a te és mások számára a leginkább hasznosnak 177 . vagy épp szomorúságot okoznak. és a súlyos betegségeket. ezek is hasonló hatást tehetnek az emberre. a büntetést. s nem véletlenül mondja Flaccus: Bene ferre magnam/ disce fortunam. csupán néhány nap leforgása alatt íródott művet veszel majd csodálattal kezedbe. a halált. aki képes lett volna erre.Részlet Francesco Petrarca De remediis utriusque fortunae-jából a kedvezőtlen körülmények között nehezebb életünket helyesen kormányozni. hogyan. egyet sem. sem belőle elvenni nem fogok. hogy akik fölött a balsors nem tudott győzedelmeskedni semmiféle kegyetlenkedése révén. Nem ok nélkül szokás azt mondani (s ez nyelvünkben szinte már szállóigévé vált). a börtönt. a száműzetést. lélekben megnyugodva máris kezdték elbízni magukat. nyugodt lélekkel viselte el. hatalomhoz jutott. hiszen egy. Továbbá szeretném bemutatni a másik fajta sorsot is. hogy saját tervezetembe idegen elemeket vegyítsek. illetve a bűn (az egyik mint kiválóság. vagy a másik fajta sors. hogy ne olyan dolgokat gyűjtsek egybe. majd megítéled te magad. hogy ugyanarról beszéljek veled. én magam pedig sem hozzátenni. aki az őt ért veszteségeket. s a kedvező körülmények között megfeledkezni valós helyzetükről. magukban csapdát rejtő szavak. de alighogy a sors nyájasabb arcát mutatta feléjük. Ezt a könyvecskét erre is. Mert nem tudom. hanem a sokféle tapasztalat. ennek hízelgése törte meg. Hogy mekkora tehetséggel vittem végbe munkámat. éppen arra alkalmas. mivel úgy vélem. sem az. ezért az a célom. és mivel az antikvitás tanulmányozása nem kell. ha vagyonhoz. ha nyájas hozzánk. amennyiben boldogságot. akár csupán megfeledkezve róla. hogy szárnyát szegje az utódok igyekezetének. de gondolj elfoglaltságaimra is. olyat azonban. hogy tovább csiszoljak rajta. De mivel az erény is. Azzóm. nem az egyik. amely szerinte a nehezebben elviselhető (s ránézésre kétségkívül ez tűnik keményebbnek). a másik mint hiba) kapcsán. egyrészt mivel egy ily nagy tehetséggel megírt mű nem szorul arra. amellyel ő akár saját meggyőződéséből fakadóan. a szegénységet. hogy: igen fáradságos a jó sorsot elviselni. amelyet csak valódi igyekezettel lehet művelni. amennyire ez fáradt s mindig túlhajszolt elmémtől telik majd. nem foglalkozott. hogy bármit kihagyjak belőle. s valami olyasmit adjak most neked. Arra törekedtem. az igazság is ugyanaz mindenkiben. melyek még a halálnál is rosszabbak. mint amit Seneca akkor Galliónak. arra is sokan forgatják manapság. mert ezt igen nehéz dolognak ítélte. s megmondom őszintén. másrészt mivel nem áll szándékomban sem az. én az egyetlen hit hírnöke vagyok. Egyébiránt Seneca rövid értekezésben tárgyalta a sorsnak azt a fajtáját. tisztségekhez.

idem ipsi. ut dixi. et in promptu habeas. in exigua pixide omnibus locis atque temporibus ad manum. ita tamen. quin mali omnis et nocentis boni atque utriusque fortune remedium breve sed amica confectum manu. nec dedit regnum fortuna nec abstulit: at quem in ceteris illa tam varie egerit. auro prius ac gemmis largifluisque muneribus tot per annos propitie ac faventis fortune et . sed etiam tu me solus ut scriberem excitabas. ut qui olim pene eripes fueris. qui semper in hoc genere studiorum fuit. multos in delitiis scimus. ne armarium evolvere ad omnem hostis suspitionem ac strepitum sit necesse. veruntamen utraque tolleranda est et hec quidem freno indiget. ne omnia a vetustate mutuemur. Patria tua uno prope tempore te dominum vidit atque exulem.que his omnibus 178 . ut ait Cicero. illa solatio: hic animi elatio reprimenda. et laqueo enectos fedeque laniatos reges novimus. ter vitam ac salutem tuam in solo medici celestis auxilio posuisti: sic ab illo tandem sanitati redditus. de nulla alia re concordes.Lengyel Réka tibi atque aliis – si tamen alius quisquam hec attigerit – utilius visum est conquirere. nec scandentium desunt exempla nec ruentium. vitam simul et imperium amisere? Ac. non inferiore miraculo dexteritatis eximie atque insolite gravitatis. cum paulo ante certatim in amicitiam tuam niterentur. in tuum mox exitium quasi communicate consilio conspirarent et pars quidem tuum caput insidiis peteret. Quot Romani imperatores. non modo cum de hoc vellem aliquid scribere. nulli par fuit iniuria ut. nostra etas inveniet. non tam scilicet scribentis laus quam legentis utilitas. illic refovenda ac sublevanda fatigatio. nec sum nescius quosdam ex altiore fastigio prolapsos. Multos in eculeo fortune habitos. Nulli fere nostrorum hominum par principum favor. si qua ex me percipi aut sperari potest: ad id maxime respexi. infra non multos annos ter desperatus a medicis. quo uterque nostrum communiter uteretur. et exules nuper et captivos et in acie cesos. quod sciam. utraque fortune facies metuenda. ut qui ceptorum nichil conscius sis tantorum. non quidem verbo. quasi duplicis morbi velut non inefficax antidotum. quot externi reges. Tibi. ut nichil obscurior exilio viderere. vel hostium vel suorum manibus e summo solio detracti. vix. ut penitus tuam illud pristinum robur amiseris. cui cor regium natura dederat. denique finis meus is. Hanc ergo varietatem cogitanti michi. sed rebus ipsis et in utranque partem abundante materia. multos magno impetu rotatos. domi et capite truncos quodque durissimum vel relatu. tu occurrebas dignus eo munere. nunc acclinis aut servorum manibus equi tergo impositus aut humeris nixus lentis terram passibus metiaris. Nam. Iam in primis valitudine prosperrima et corporis viribus dudum fretus usque ad stuporem omnium qui te norant. ut aiunt.

vagy a vállukra támaszkodva. saját házában fejeztek le. vagy ártalmas jó dolog. Ahogyan mondottam ugyanis. Szinte senki nincs kortársaid között. hogy a száműzetés miatt búslakodnál. s veszítette el hatalmával együtt életét is? S hogy ne csak a régiekkel példálózzunk. vagy saját népének keze. akinek lábai egykor mintha acélból lettek volna. ám nem kevésbé csodálatos módon kimagasló ügyességre és páratlan méltóságra tettél szert. mint olyasvalaki. amennyire tudom. s jól tudom. hogy olvasómnak ne kelljen minden kis neszre. tartanunk kell tőle. mindenütt a keze ügyében. hanem olvasóim érdekét tartottam szem előtt. és senki. akár egy kettős betegség hatékony ellenszere. ebből a mi korunkból is mondhatunk sok olyan királyt. S ő visszaadta egészségedet. Neked. ugyanazok. akiket nagy lendülettel forgat körbe-körbe a szerencse kereke. tehát a kétféle sors ártalmainak kevéske. foglyul ejtettek. akik kicsivel korábban még egymással versengve igyekeztek a barátaid 179 . nem adott királyságot a sors. Elsősorban az volt a célom. ilyen hajlottan vagy a szolgáid segítenek lovad hátára. egész fegyvertárával felszerelkeznie. itt enyhítve s könnyítve annak fáradtságán. vagy – amit még szörnyűbb elmondani – felakasztottak. hanem a veled történt események révén. Most pedig. hányan zuhantak a legmagasabb csúcsról a mélybe. nem hiányoznak a példák a felemelkedésre és a bukásra. másvalaki. akár ezt. aki ismer. megöltek a csatában. téged. amely – ahogyan Cicero mondja – mindkettőnknek egyformán örömet szerez. háromszor helyezted életedet és üdvösségedet az égi orvos kezébe. hogy valóban megírjam. mert egyedül ő segíthetett. hanem egyedül te buzdítottál arra. ám el kell viselnünk. Sokakat ismerünk. akit annyira kedveltek volna a fejedelmek. hogy mindenki ámul rajta. de régi testi erődet elveszítetted. Kezdetben hozzászoktál. nem csak hogy te jutottál eszembe. lassan lépkedve járkálhatsz csak. akit a többi dolog tekintetében ennyire különféle helyzetekbe sodort volna a sors. s ahogy mondani szokás: in promptu – könnyen elérhető – legyen. Hány római uralkodót. akivel oly igazságtalanul bántak volna el. most sem az írói dicsőséget. aki méltó erre az ajándékra. melyek bőséges számú példával szolgáltak mind a jó-. vagy gyalázatosan darabokra szaggattak. akik elmerülnek az élvezetekben.Részlet Francesco Petrarca De remediis utriusque fortunae-jából tűntek (ha ugyan eljut majd könyvem másokhoz is). sokakat. mind a balsors fordulataira. mégpedig nem szóban (hiszen sejtelmed sincs nagy vállalkozásomról). ott a túlzott bizakodást mérsékelve lelkünkben. Ahogyan az efféle munkáimban mindig. de baráti kéz által adagolt orvossága. hanem hogy minden rossz. akinek a természet királyi szívet adott. akár azt az arcát fordítja felénk a sors. egy kis dobozkában mindig. hány más ország királyát fosztotta meg a legfelsőbb tróntól az ellenségnek. az egyik esetben önmagunkat megfékezve. Mikor a sors eme fordulatosságán tűnődtem azt tervezve. majd néhány év leforgása alatt háromszor mondtak le rólad az orvosok. de nem is vette el. akit száműztek. ha ezt én magam képes lehetek felmérni s remélni. s száműzöttként. Hazád csaknem egy időben látott uraként. mely mögött ellenséget sejt. de egyáltalán nem látszott rajtad. alig akad azonban korunkban. hogy makkegészséges vagy és annyira erős. a másikban magunkat vigasztalva. akik a sors nyergében ülnek. hogy valahogyan írok róla.

Lengyel Réka gravior iactura est – amicis atque clientibus universaque familia. dulcia pariter et amara despicias. sed alio festinantem calamum ad hec non suo tempore scribenda deflexeris. ut vel ob hoc unum. sed paratus ad omnia. hand unquam leta tristibus miscentem. in te tuisque pignoribus secretim explicuisse fortunam. Nichil omnium preter carcerem defuit ac mortem. quamvis nec carcer defuerit. oppida invaderet. pulsum patria. ut dixi. cuius inter fortune turbines ac tenebras rerum terribilium et tranquillitas gratior et lux ipsa conspectior est -. quod impossibile factu rebar. Et si quid ibi minus excultum apparuerit. procul domo in alienis terris ac laribus circumtonante belle semiobsessum oppresserant. spoliatum. homines. fidentissime ab adverso 180 . ad hunc modum formes atque ita te instituas. seu colloqui seu litterarum posset esse commercium. hec paupertas. ut qui modo to viderant mox e summis opibus ad inopiam redactum. in superstitibus periit fides fugitque. multum nove benevolentie adieceris. nulla te species rerum turbet. te amandum mirandumque prebueris – habet enim hoc proprium virtus. ut in amorem sui bones erigat. nullo prorsus tibi relicto solatio tante prolis. michi vero non solum ad antiquum tuum amorem. Cuius olim cum blanditias non tam insolenter ut plerique felicium. tum vero minas nuper atque impetum tam forti tamque invicto animo tulisti. Quid multa? Impletum in te uno vidimus quod de duobus summis viris Gaio Mario Magnoque Pompeio legimus. pars periit. duris equidem sed diversis tormentorum ac mortium generibus. promptus ad singula. quid boni scilicet et quid mali possit. nec mors quidem. Amicorum. que innumerabiles ei sunt. domos. Accessit in medio rerum estu egritudo pene ultima et tam morti proxima. quod bona fide displiceat. dum et tu secum adsidue luctareris et unus ex filiis iam tunc teneram et insontem animam in carcerem posuisset. multis qui antea tuum nomen oderant. idque cum omnis virtus habeat. terras. in stuporem malos. extinctum fama vulgaret. ceu aliquod fortune prodigium mirarentur. ut seu solitis seu novis artibus. ne quid omnino interim tibi cum his amicis. quod adsolet. dum fidissima coniunx et pars tuorum viscerum nati omnes nateque ab hostibus capti essent. hic laborum cumulus. ut dubitare posses an amicorum prius an fidei fleres interitum. pars que clementior fuit illud ingens patrimonium. tum precipue fortitudo. tecum posthac fortuna variaverit. ut quem vivere amplius non posse persuasum esset. Et hic morbus. ut et in scriptis meis animi tui vultum velut in speculo contempleris. cum prosperitate favor hominum. si quos aut virtus fecerat aut fortuna dimiserat.

s a rosszakban is bámulatot ébreszt. de előbb megfosztott aranyadtól. Más részük kíméletesebben cselekedett. azt (az örömteli dolgokat a szomorúaktól mindig gondosan különválasztva) bemutatta a te. nem csak hogy még inkább sikerült megnyerned a rokonszenvemet. Mindezen bajok közepette döntött le a lábadról az a betegség. Az erénynek ugyanis megvan az a sajátsága. aki már eddig is szerettelek. úgy különösképpen a bátorságra. amíg a jószerencse. hiszen hű feleségedet. Mit is mondhatnék még? Láttuk. szegénység. ezeket az utóbbi fenyegetéseit és támadását oly bátran. És te. s akik nem. egész családodtól. akit egykor a kedveskedései nem tettek oly elbizakodottá. hogy már ezzel az egy dologgal kivívtad azoknak az embereknek a szeretetét és csodálatát. temérdek gyötrelem nehezedett rád. Barátaid többsége. akiket más-más kegyetlen módon kínoztak vagy öltek meg. sok gyermeked közül egy sem maradt veled vigaszodul. és ahogy igaz ez minden erényre. vagy derekas helytállásod újonnan szerzett neked. hogy mi jót s mi rosszat képes tenni. s atyai birtokodat. de máson munkálkodó tollamat is arra késztetted. Egy részük gonosz fortéllyal az életedre tört. sem akár egyetlen levelet váltani nem tudtál barátaiddal. és . amit – ahogyan olvastuk – a két kiváló férfiú. egyik gyermeked pedig a börtönben adta vissza zsenge s ártatlan lelkét a Teremtőnek. s szemed fényeinek. mely nem tetszik. Nekem pedig. drágaköveidtől. hogy az emberek. külön-külön. palotáidat. s te. oly tántoríthatatlan lelkülettel viselted. hogy megszeretteti magát a jókkal. városaidat foglalta el az ott élőkkel együtt. fénye a világ riasztó árnyai közt még szembetűnőbb. mely majdnem végzetes lett. s épp emiatt ezt lehetetlennek tartottam. meghalt. minden fiadat s leányodat elfogta az ellenség. amit hosszú évek alatt bőkezűen ajándékozott neked a jóságos sors kegye. földjeidet. azok pedig. ahogyan az a szerencsés emberek többségével történik. melynek nyugalma a sors örvénylésében még vonzóbb. alakíts rajta ekképpen. már halálhíredet keltették. Gaius Marius és Magnus Pompeius. mint mondtam. hogy (nem a saját idejében) ezekről a dolgokról írjon. barátaid vagy a bizalmad elvesztésén bánkódj inkább. ismerőseidtől. hogy te egymagad kaptad meg mindazt. mert te magad is szüntelenül viaskodtál vele. míg körülötted dúlt a háború. s szinte teljesen legyűrt. akik számára korábban gyűlöletes volt a neved. akik nem hitték. akik látták.megfosztott barátaidtól. és saját véreidet. mintha közösen forralták volna ki tervüket (noha egyébként semmi másban nem értettek egyet). s mindeközben sem beszélni. azt gondolták. akár egy tükörben.Részlet Francesco Petrarca De remediis utriusque fortunae-jából lenni. úgy szemlélhesd arcodat a könyvemben. s oly közel kerültél a halálhoz. Csak a börtönt és a halált kerülted el. hogy 181 . egyszeriben azok is hűtlenek lettek hozzád. Betegség. de valójában a börtönt sem. és készítsd fel magad arra.ami ezek elvesztésénél sokkal súlyosabb . De nem maradt tőled távol a halál sem. a Sors különösen szörnyű csodát tett. később úgy törtek a vesztedre. És ha valami olyan hiányosság ötlik a szemedbe. mindattól. a gyermekeidnek példáján a Sors. hogy hatalmas vagyonodat elveszítve hogyan lettél földönfutóvá. akiket a Sors meghagyott. hogy túlélheted. hogy a végén nem is tudod. hiszen – ahogy a mondás tartja – a barátság addig tart.

hinc illinc humano anima insultent: que vero arci presidet Ratio.Lengyel Réka Maroneum illud exclamans: Non ulla laborum. Metus et Dolor. pleno amicitie functus est munere. sed celesti magis auxilio circumfrementia hostium tela discutiat. Ego quidem. sed ut propositum meum nosses. ut magnificum quodque tibi opto. audiendo consurgant. nova mi facies inopinave surgit:/ omnia precepi atque animo mecum ante peregi. index operis epistola premittenda erat. Falsis opinionibus circumventi veris sententiis liberandi sunt. medicamenta verborum multis inefficacia visum iri. excusabit amor noster. Ad hec qui quod habuit egenti libens obtulit amico. Sic autem ad legendum venies. Nichil est enim sine mensura ac partium proportione formosum./ o virgo. quasi quattuor ille famosiores et consanguinee passiones animi. suisque artibus et propria vi. ut invisibiles animorum morbos.5 Nec me fallit. sin invalidum. utrunque metiens videto ne longior prefatio libellum brevem non aliter quam pregrande caput exiguum corpus premat. Non te diutius traham. Quod si validum senseris. sic quid aptius hoc tempore largiar non habeo. 182 . sic in animis multiplici passione affectis. quantulumcumque est. Animum enim spectat amicitia. VI. ut qui audiendo ceciderant. ipsa que pretium rebus facit utilitas commendabit. Spes seu Cupiditas et Gaudium. quam si ascribendam duxeris. ut in corporibus hominum. ut unde victoria stet facile iudices. Aeneis. his omnibus una respondeat clipeoque et galea. sic invisibilia esse remedia. sed nec illud quoque me preterit. non rem. 5 Vergilius. quas due sorores equis partubus Prosperitas et Adversitas peperere. Ea michi de tuo ingenio spes est. que parva licet magni amoris indicium esse potest. 103–105.

akiket egy időben szült a két nővér. az Öröm. nova mi facies inopinave surgit:/ omnia precepi atque animo mecum ante peregi. pajzzsal. A hamis gondolatok hálójából ki kell szabadítani az igaz mondatokat. A barátok között ugyanis a szándék a lényeg. akár egy óriási fej a kicsiny testet. egy vérből való szenvedély. hol arról az oldalról törne az emberi lélekre. téged ne rendítsen meg semmiféle fordulat. hogy könnyen megállapítod majd. hogy megismerd szándékomat. ebben a pillanatban nincs a birtokomban más. a Jósors és a Balsors. ügyelnünk kell az arányokra. használt neked. hol erről. Nem is rabolom idődet tovább. az orvossága is láthatatlan. nagy szeretet jele lehet. és sorra kettétöri az ellenség körülötte zúgó dárdáit. ha híján van a mértéknek./ o virgo. ami jobban megfelelne ajándékodul.Részlet Francesco Petrarca De remediis utriusque fortunae-jából akár jól bevált. hogy akik ezt hallva lelték halálukat. és erejére. szolgáljon mentségemre kölcsönös szeretetünk. melynek fellegvárában az Értelem uralkodik.akár a testről. akkor hasznossága (ami általában a dolgok értékét adja). de az sem kerülte el a figyelmemet. amije van. s erős hittel a bajban azt mondhasd Maróval: Non ulla laborum. Ha úgy érzed. vagy más néven Vágy. ezzel tökéletesen eleget tesz a barátság kötelezettségének. azok ezt hallva támadjanak fel. Ha pedig ilyesmit írunk. nehogy egy túl hosszú előszó elnyomja a rövid könyvet. aki valami nagyszerűt szeretnék adni neked. mely ha kicsinyke is. Úgy olvasd a könyvet. de még inkább az égi segítségre támaszkodva egymaga száll szembe mindőjükkel. Jól tudom. a Remény. bármily kevés is az. mintha a négy híresebb. hogy . aki sisakban. melyek a szemnek láthatatlanok. Bízom annyira értelmedben. Nekem magamnak. de szükséges volt előrebocsátanom e levelet mintegy könyvem ismertetőjeként. saját ügyességére. akár a szenvedélyek háborgásától elgyötört lélekről legyen szó – sokakat eredménytelenül próbálunk szavakkal meggyógyítani. akár új trükkhöz folyamodva (melyekből számtalan áll a rendelkezésére) próbál eztán rajtad ütni a sors. s készen bármire. a Félelem és a Bánat. aki szívesen adja szűkölködő barátjának. nem az adott dolog. Mert semmi sem szép. melyik oldalon van a győzelem. s részei nem arányosan oszlanak meg. ha pedig nem használt. hanem mindenre felkészülve. 183 . egyaránt megvesd az édeset is. hogy a lélek bajainak. a keserűt is. Másrészt. magáért beszél.

.

Koll. des hochgeachteten Nicolai von Weil … etlicher bücher Enee Silvii. Die deutsche Literatur der Mittelalters..1 Niklas von Wyle „transzlációit. Kurt RUH. egyértelműbbé teszi. Pogii Florentini.BÍRÓ CSILLA Petrarca De remediis utriusque fortunae II. 2540. dialógus. Verfasserlexikon. Poggio Bracciolini levele Cosimo de’ Medicihez. A Mechthild pfalzi grófnőhöz írott német nyelvű ajánlólevélből megtudhatjuk. 1 2 Augspurg. Haynrich Stayner. A 15. LXXXVIr. dialógusa. 25. De infamia Niklas von Wyle német nyelvű átdolgozása Az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tára őrzi a Translation. században elsősorban két Petrarca-mű volt nagy hatással a német nyelvterület humanistáira: a Seniles XVII. A tizennyolc változatos témájú fordítást tartalmazó gyűjtemény tizenötödik darabját Petrarca Fortuna-könyvének két darabja alkotja: a II. Berlin. Bd. valamint a De remediis utriusque fortunae. a De Guiscardo et Sigismunda Leonardo Bruni fordítása alapján. 1. a De infamia. Niklas von Wyle2 fordítása a legpontosabban igyekszik követni a latin nyelvű eredetit: alapos munkáját a Petrarcához hasonló stílus jellemzi. hrsg.. a De infamiát pedig önmaga vigasztalására az esslingeni tanácsban ért méltánytalan sérelmei miatt.. hogy ezt a két párbeszédet egy-egy valós eset kapcsán választotta Wyle: a De uxoris amissionét egy ismerősének a halálára. 2. fol. Boccacciótól a Dekameron IV. App. század első felében átültették német nyelvre. számos dialógusát már a 15. oder Deütschungen.” A szövegek elsősorban az itáliai humanizmus egy-egy kiemelkedő alkotójának a műveiből tevődnek össze: megtalálható köztük például Aeneas Silvius Piccolominitől a De duobus amantibus és a De remedio amoris. könyv 25. 185 . valamint szintén a II. Különbséget csak néhány helyen érzékelhet az olvasó az eredetihez képest: Wyle a tulajdonneveket és a rövidebb gondolatokat kibővíti. 3. Ha teljes német nyelvű fordítása nem is született a század folyamán. 1536. a Historia Griseldis. a De uxoris amissione. 6. H. Doctoris Felicis Hemerlin … című kötetet. 1016–1035. vagyis Boccaccio novellájának latin nyelvű átdolgozása. 1987. könyvből a 18.–LXXXVIIv.

Bíró Csilla Nicolaus von Weyl tizenötödik fordítása Franciscus Petrarca a szerencse és a szerencsétlenség gyógyírjairól szóló könyvéből. mely felkavar és megrémít titeket. É. 3 4 Wyle hozzáadása. és mivel hibát hibára halmoznak. A Fájdalom beszéde. és sötét és gyalázatos a lelkiismereted? Ugyanez igaz Horatius3 Flaccus mondására: „A hamis hírnév boldoggá tesz. akkor zöldellni fog és növekedni. F. É. F. hogy féljen az árnyaktól. 186 . hogy a lelkiismereted miatt gyötrődsz. ahol a kinti rossz szavaktól elfáradva megpihenhetsz.: De különbséget kell tenned. hogy koholtak ellened. hanem a gyalázat oka miatt. micsoda hiúság! Csak az igaz dolgok tehetnek boldoggá és rémíthetnek el. térj be egy kikötőbe. és – ahogy mondják – „titokban örvendezhetsz”. aki arról panaszkodik. és vigasztaljon téged a saját lelkiismereted. I. Értelem: Már féltem. 39. úgy ne a gyalázat miatt sírj. F. Az igazi férfihoz pedig nem illik. De valójában ez a nagyon gonosz gyalázat néhány embernél a nagy dicsőség és megbecsülés kezdete lett.”4 Ó. hogy milyen gyökerekből ered a szégyened: mert ha igaz gyökerekből. Ep. és a fülek vihara elől menj be a szíved hálókamrájába.: Súlyos gyalázattal sértettek meg.: A hírem sötét és rossz.: Ha a szelek féktelenül tombolnak. akkor nemes lélekkel vesd meg az emberek tévedését. F. de a lelkiismeretem tiszta. F. F. É. Ha pedig jogtalan.: Jól beszélsz. egyébként viszont el fog száradni és el fog pusztulni. Ugyanis az emberek elkezdték szégyellni magukat.: Csak nem azt mondod.: Nagy szégyenfolt keletkezett a jó híremen. akkor van egy olyan helyed. de a hazug gyalázat elrémít. a cipelője kishitűsége pedig nehézzé. amit a saját természete könnyűvé tesz.: Rossz hírem miatt súlyos teher nehezedik rám. valamint az Értelem válasza és vigasztalása. Fájdalom (panaszkodik): Gonosz gyalázat miatt gyötrődöm. hogy inkább szeretnéd.: Egy üres csomag alatt nyögsz.: Mindenütt sok gonosz gyalázattal illetnek. amikor azt mondod..: Ha a téged ért gyalázat jogos és helyénvaló. É. ha jó híred lenne. végül a mértéktelenül gonosz gyalázkodást felmagasztaló dicsérettel és népszerűsítéssel váltották fel. É. 16. és semmiben sem tudnak helyes mértéket tartani. F. ugyanis a gyalázat sokszor egy tisztátalan száj lehelete.: Súlyos gyalázat miatt szenvedek. hogy gyalázat érte. É. Mert ha ebben a szobában csend van.: Gonosz gyalázatot koholtak ellenem.

és ahogy mondtam. súlyos. É. és ez az.: Ha gaztettel szerezted. semmi sem kevésbé ellenálló a külső támadásokkal szemben.5 Iulius Caesart6 és Scipio7 Africanust is sokan gyalázták. hogy mindig mentesek legyenek minden gonosz gyalázattól.: Súlyos gyalázat miatt égek. É. aki semmi mást nem gondol bele. hanem az életnél is drágább. Ugyanis aki az erény szeretete miatt a hírnevet megveti. De tudd meg. a legritkább jutalmat szerezted meg. F. az emberek sem remélhetik. hogy az erényt az irigység és a gyűlölet megkísértse. úgy semmi sem hajlamosabb az elhomályosodásra.: Fel vagyok dúlva az engem ért kemény gyalázat miatt. De infamia É. F. Bármilyen nagyság jele legyen a számodra. mintha az erényre törekedne. akkor a hírnév a bátor férfiaknak nem csak az aranynál.: Ez a dögvész a leginkább haragosa és ellensége a tiszteletre méltó neveknek és még a legszentebb férfiakat sem kíméli. Ha őszinte törekvéssel. hogy a nép nyelvébe. ha pedig jó tettekkel szerezted. Az erénynek az az igazi tisztelője. Így hát hagyd abba a panaszkodást. amiért közös sorsod van velük: ugyanis nagyon kevésnek adatott meg. akkor könnyű. Mivel ezeknek a nagy része úgy akar tűnni.: Egykor Fabius Maximust. Kigúnyolnak az emberek? Te örülj a nemes haszonnak: hiszen az erényt. Legyen annyira elég. hogy mindent meg fog vetni. a jó híred árán. de nagyon ritka. vagy hogy a dicsőség és a tisztelet az irigy pletyka miatt ne sérüljön: ha az erényed tiszta és szilárd. 25. hogy ne tépázzák meg. Az ember hírneve a legkényesebb dolog. Wyle hozzáadása.: A közönséges levegő a tudatlanság vak viharaitól űzve a legmagasabb dolgok csúcsát csapdossa.Petrarca De remediis utriusque fortunae II. Hogy érthető legyen: ezek az emberek már megszerezték. az erény gyakorlásában rögtön alábbhagy. Közülük a legelsőt. F. úgy a hírnév megvetése a legdicséretesebb. aki minden bűntől mentes.: Szerintem aligha lehetséges. de később ugyanezek juttatták őket a legnagyobb dicsőségbe és magasztalták fel. De nem rázza meg.: Sokan súlyosan gyaláznak engem. 187 . beismerem. a súrlódástól fényleni fog. É. De amint a dicsőséget megszerezte. akkor dicsőséges. vagy ha megrázná. hogy az ilyen ember dicséretre méltó. É. még őt is meggyalázták a kegyetlenek: ez mutatja. bár mindennél nagyobb áron. És összességében: ahogy semmi sem ragyogóbb a hírnévnél. Ha viszont véletlenül. nem veri le és nem töri össze. a gyalázat dicsőség. ami gyakran a legegyszerűbb okokból megrozsdásodik. hogy az ettől a bajtól való mentességet. arról elhihető. F. Ahogy a többi mulandó dolog megvetése és elutasítása dicséretes. ha ezt az erényre való törekvésből vállalják. amit akartak.: Durva gyalázat sújt. Wyle hozzáadása. mely még az Istennek sem jutott osztályrészül. miként a 5 6 7 Wyle hozzáadása.

el fog enyészni. amit Vatinius mondott. mégis meddig fogják csinálni? Akár akarják. amit lenéznek.: Rossz hírem van a népnél. amely a zümmögő sáskák10 és a fecsegő szarkák között csendet fog teremteni. nehogy valami meredek dolgot írjanak róla. És kérdezed. 10 Wyle hozzáadása. sem pedig a szeretet és a remény nem gyötör. hanem akár hasonló stílusban meg kell cáfolni a rágalmakat. 188 . 8 Wyle hozzáadása. Nem szabad megadni magunkat a műveltek becsmérlésének. örök és igaz híred legyen. 9 Wyle hozzáadása.: A nép nyelve üldöz. és nem az íróvesszőjükbe szaladtál bele: az emberekre jellemző a heves beszéd. Az egyszerű vagy hamis okokból születő dolgok rövid életűek kell hogy legyenek: el fognak hallgatni. de ők ismernek téged. bizony az. akik szabadabban és igazságosabban fognak megítélni. Sőt akár még nagy önbizalommal és az összes színházat felülmúló lélekjelenléttel kell ellenállni. akik hevesebben kezdenek valamihez.: Hogy saját magad előtt és a jó emberek előtt jó.: És mi lenne akkor. azokról beszélek.: Még jó. Ti halandók hiú és nyugtalan fajtája. akár a becsmérlők rövidéletű és homályos mormogása?! Jönni fognak. Az alacsony és a földhöz ragadt nevek sem a dicsőség ragyogó fényét nem kapják meg. É. hogy csak a nyelvükbe. de nem a hosszan tartó. kik ezek a bírák? Őket nem ismerheted meg. várjátok meg ezeket a bírákat: már nem kell soká várni. vagy a félelem. F. É. Demosthenes Eschinusszal. akiket sem az irántatok érzett gyűlölet. É. mint a kutyák. Gyakran az van nyugalomban. beleütközik. úgy félt is a művelt és tanult férfiaktól. és azt kell mondani. El fog jönni a nap. akik majd utánatok fognak megszületni. mit számít nektek akár a hízelgők. ha egy híres szónok. és Cato megszámlálhatatlanul sokakkal.Bíró Csilla sziklába. sem a nagy gyalázat viharát. mint ahogy egykor ez többekkel is megtörtént? Akikről azt látjuk.8 Gyorsabban el szoktak fáradni.” De most nincs semmi veszély: ha az emberek sokat zajonganak. aki rólad gonosz dolgokat ír. ami miatt panaszkodsz. miközben Calvus ellene szónokolt: „Nem azért kell elítélni engem – mondta – mert ő annyira művelt. költő vagy történetíró tollába ütköznél. Íme. hamar abba fogják hagyni. amit megtett Tullius Sallustius9 Crispussal. F. és hamarosan itt lesznek.: A nép rossz dolgokat fecseg rólam. akár nem. Ha a dolgaitokról őszinte ítéletet és véleményt akartok. sem az irigység. F. hogy az ellenségük ékesszólása miatt gyűlöletesnek maradtak fenn az utókor számára. sietnek. ahogy az irigykedő Alexandrosz király nemesen vágyakozott a homéroszi Akhilleusz után. miután eleget ugattak.

de az élet sérelmeit sem fogom érezni.: A nép lépten-nyomon szidalmaz az utcákon. De infamia F. ahol a szeretet a sérülésekből táplálkozik és a fájdalmakkal nő. a lelkiismeret pedig magabiztossá.: Dicső tetteimmel és erényemmel gyalázatot vontam magamra. Bár mindenki megvet és cserbenhagy. az erény nagyszerűvé. egyedül ehhez ragaszkodj és ezt mondd neki: „Ezeket. érte veszítetted el a legszebb és legkedvesebb dolgot. Egyedül te karolj fel kegyes öledbe. amit soha senki nem vehet el tőled.: Van.” F. a hírnevet. és (még mondani is csodálatos) a keserű és mérgezett talajban mélyen gyökeret ereszt.: Vedd jónak: a hírnév ismertté fog tenni. akik sok nehézséget viseltek el érte. 25. ahhoz. Tehát szeresd az erényt és mindinkább tiszteld. a gyalázatot. királynő. hogy gyakran olyanokat látsz a pártjukhoz leghűségesebbeknek. Innen van.Petrarca De remediis utriusque fortunae II. érte nem kis büntetést viselsz. É. hogy visszahelyezz sértetlenségembe: bizony ez az egy dolog nekem mindenért elég. mint aki kitette magát érte a korbácsütéseknek vagy a halálnak. Ismert és nagyon is elcsépelt dolog ez a városaitokban. szívesen eltűröm érted. É. Így hát senki sem ragaszkodik jobban az igazsághoz vagy a valósághoz. 189 . az erényhez. így nemcsak a hírnév.

.

KATALIN „Petrárchának ezen jeles szavai” Székely László Petrarca-fordítása Jakó Zsigmond A székelyudvarhelyi tudományos könyvtár története című tanulmányában foglalkozott Székely László könyvtárával és kéziratban maradt munkáival is.. 229. Székely a dialógusból csak az Okosság mondatait idézi. 610–637. szeptember 14-én született Alamoron. Ezen nyelvből pedig magyar nyelvre fordíttattak Egy Magyar nemes által. hogy Petrarca munkájának lefordítása 1760–1762 között keletkezett. 1976. 1813. és ugj írom a mint volt” (Székely László önéletírása). JAKÓ Zs. m. értelmiség. Bukarest. viszont Székely László önéletírásának bevezetője tartalmaz mintegy 10 kéziratoldalnyi Petrarcafordítást és -magyarázatot.1 A gyűjtemény 354. az önéletírást pedig 1763-ban kezdte papírra vetni szerzője. az önéletírásba illesztett Petrarca-szöveg azonos-e a székelyudvarhelyen található kézirat megfelelő részével? Amennyiben igen.3 ám a két szöveg eltérőnek bizonyult. Debrecen. lényegesen kibővítve. Székely László 1716. hogy milyen Petrarca-kiadás alapján készült Székely fordítása. Jakó Zsigmond ugyanis a teljes mű ismeretében azt állapította meg. It. „Bizony igazat írok. Kérdés. 191 . i. könyv. Katalin.4 Jelenlegi ismereteink szerint megállapíthatatlan. Az igaz és valóságos böltselkedésnek az emberi elmét arra mérséklő kútfejei hogy sem a boldogságban el ne enyésszen. 219–251. sem a nyomorúságban el ne tsüggedjen.”2 Az itt megjelölt kéziratot sajnos nem láthattuk. NÉMETH S. 1986. amelyet összevetettünk az idézett debreceni kiadással. amely Petrarca A Jó Szerentsének és a Szerentsétlenségnek orvosságairól szóló filozófiai művének fordítása. Székely László (1644–1692) tizennégy éves korában 1 2 3 4 JAKÓ Zsigmond. Melyek vétettek. Családjáról nagyapjáig visszamenőleg van adatunk: id. Jakó megállapítása szerint a kéziratot „1813-ban az ő [Székely] megnevezése nélkül Debrecenben ki is nyomtatták. Írás. darabjaként írta le azt a kéziratot.. akkor valóban friss fordítói élmény hatására került az önéletírás lapjaira a Petrarca-szövegrész. értelmezve a petrarcai gondolatokat. és bővítéssel kiirattattak római bölts Petrárcha Ferentznek mind a két rendbéli jó és bal szerentsének orvosló szereiről írt két könyveiből egy nevezetlen keresztyén tudós által deák nyelven.NÉMETH S.

2000. 2000. Hermányi Dienes József anekdotája szerint az Itáliában műveltséget szerzett Teleki Miklós gróf (1704–1745) elég nyomatékos felszólítással figyelmeztette a Székely-fiúkat a tanulás szükségességére. Idős korában azonban mégis jelentős könyvgyűjteménnyel rendelkezik. századi Erdély irodalmi életébe. század.7 A fiatalabb testvér. 1771) című művét.. Mond Gróf Székely: Azért Méltóságos úr! Megdicséri Teleki az Úrfiatskát ’s monda: Jól teszi. Székely Ádám (mh.6 A család további leszármazottai közül csak a harmadik házasságból származó két fiú. Bp. Székely Ádám és gr. A 382 darabból álló könyvtárról Jakó Zsigmond tanulmányából tudunk. 105–200. hogy a „szép Bibliothecát” nem volt ideje meglátogatni. r. Tanulmányait a nagyenyedi kollégiumban kezdte meg. Pierre Coste francia kiadásából lefordította John Locke A gyermekek neveléséről (Kolozsvár. NÉMETH S. hány familia jött bé onnét. 1730) kapja meg a grófi címet. Modern kiadása: Bécsi utazások: 17–18. Katalin. Székely Ádám tanulmányutat is tett Németországban. 114. kulturális élményei között csak a bécsi színházlátogatások említhetők meg. Szeged.”5 Az önerőből kivívott gyors karrier főpostamesteri. 235. de három évre a kollégiumban marad mint publicus. Visszakerülve Nagyenyedre.. 9). [Teleki Miklós] „Leűlteté maga eleibe a’ Székely Grófotskát és mónda: Talám Ötsém Uram Gróf Uram az oskola kedvéért ’s tanulásért múlatoz Enyeden. 1982 (Magyar Remekírók). jegyz.” HERMÁNYI DIENES József Szépprózai munkái. mert ezelőtt Erdélyben a’ volt a’ leg nagyobb Úr. Metamorphosis Transylvaniae = Magyar emlékírók 16–18. századi útinaplók.. Önéletírásában sajnálattal emlékezik vissza arra. főispáni állomásairól van tudomásunk.. de bizony odaki is nem rossz familia volt. 192 . élni vágyó fiatal nemes azonban a három bécsi hónapot leginkább társadalmi kapcsolatai ápolására és szórakozásra fordítja. SZÉKELY László. Bp. Ádám és László kerültek be a 18. Ezeknek az éveknek nagy hasznát veszi majd 1743–1744-ben tett bécsi utazása idején. jegyz. a.8 A friss keletű grófság hátrányait magán érző. Bp. Bp. századi útinaplók. Bétsi utazásomról. ahol 1723 és 1727 között elvégezte „a clasisokat a Poësisig. Tanulmányait 1733-ban fejezi be. bizonyítják leveleink magyarországi jószágainkról.” Ezután öccsével együtt két évre Nagyszebenbe került. SÁRDI Margit. vál.. 24). S. ahol német nyelvtudását gyarapította.. Franciaországban és Angliában. id. s hiszem. elismerésre áhítozó. a’ kinek leg nagyobb a’ Feje. hogy Magyarországból származott bé az én nagyatyám is. hogy tanul az urfi Ötsém Uram.. a. de már a’ lészen ezután. Katalin. s. a’ kinek leg’ nagyobb volt a’ seggi. érdemeiért azonban már csak fia. 1993 (Régi Magyar Prózai Emlékek. Székely László iskolázottságáról keveset tudunk. s. 651–657. századi szellemi mozgalmaink történetéhez. Bécsi utazásomról = Bécsi utazások: 17–18. szöveggond. A családja eredetével sokat foglalkozó Székely László így emlékszik vissza: „az én nagyatyám derék ember volt Erdélyben is. r.Németh S. Id. Életének nagy élménye említett bécsi utazása. APOR Péter. előszó. a grammatikától „reperálja” az osztályokat. Katalin szegény árvaként került Erdélybe. Jakó azonban elsősorban a gyűjtött témakörökkel és a possessorok 5 6 7 8 SZÉKELY László. kísérőtanulmánnyal közreadja NÉMETH S. 1989 (Adattár XVI–XVIII. BITSKEY István. Bánffi Anna lakodalmának pompáját már Apor Péter is megörökítette.

Francisci Petrarchae de remediis utriusque fortunae libri duo. amely az eredetiben nem szerepel. és ez a valószínűbb. desumpta. A fordításhoz ugyanis – a számos külföldi megjelenés mellett – lehetett. az Ézsaiás-idézet és -magyarázat. Tyrnaviae. 1758. Prófétziájának 1 részében az 18 vers. 2298. Tyrnaviae. 44. RAJCSÁNYI György. Lengyel Réka önzetlen segítségéért ezúton mondok köszönetet. 9 10 11 12 13 14 RAJCSÁNYI György. 2269. hogy a Székely által beillesztett bibliai citátum a Tótfalusi Miklós által gondozott ún. vajon. és ha pirossak lésznek. Jöjjetek elé és pereljünk aszt mondgya az Úr. azt mondja az UR: Ha a’ ti büneitek ollyanok vólnának mint a’ veres festék.11 Számításba jöhet még a két teljes Petrarca-kiadás 1756-ból Budáról12 és 1758-ból Egerből. 1706. A rövidítéseken kívül található benne olyan szövegrész is. Székelynek hazai Petrarca-kiadása is. mint a fejér Gyapjú. hogy megállapítható legyen.) Aranyas Biblia: De jöjjetek elö.„Petrárchának ezen jeles szavai” azonosításával foglalkozott. De remedijs utriusque fortunae. 1706-ban. milyen szöveg alapján dolgozott a szerző. RMK II. et tristiores laetioribus attemperans. mint a hó. fejérek lésznek. 193 . Conclusiones Scientiae Practicae. Quae tam in rebus prosperis quam adversis Recta dictat Ratio….14 A teljes Székely-fordítás ismeretében a kutatás következő feladata lenne a Rajcsányi-féle kiadások és Székely fordításának összevetése. és azt állapította meg. ollyanok lésznek mint a’ fejér gyapjú. vel adversis frangatur: ex libris duobus Francisci Petrarchae. Ars recte philosophandi seu Vitam ex praescripto rationis modernandi desumpta potissimum. Ha a ti büneitek ollyanok volnának mint a Veres festék. (Székely.9 1707-ben10 és 1718-ban. RMK II. hogy volt-e Székely könyvtárában Petrarca-kötet. ollyanok lésznek. hogy Székely jelentősen lerövidítette. vel prosperies evanescat. Ex Dialogis Francisci Petrarchae De Remedijs utriusque fortunae. Pillanatnyilag annyit tudunk. melyik kiadás. Agriae. animum humanum regulantia: ne. Budae. RAJCSÁNYI György. átszerkesztette a szöveget. Francisci Petrarchae de remediis utriusque fortunae libri II. 1707. Nem tudhatjuk még. Harmonia Philosophica Cantus laetiores tristioribus. Rajcsányi György szemelvényes Petrarcája három edícióban is megjelent. és ha igen. Tyrnaviae. fejérek lésznek mint a’ hó: ha pirosak lésznek mint a’ piros festék. mint a piros festék. 1756. és pereljünk. 1718. „Aranyas Bibliá”-ból való: Eszt bizonyittya az Ésaiás Próféta. Sive Principia Quaedam verae ac genuinae Philosophiae.13 Lengyel Réka összevetette Székely fordításrészletét az 1756-os kiadással (amelynek szövege az előszót leszámítva azonos az 1758-assal).

annál magad menthetőbb lehettz. Katalin Az önéletírás bevezetőjébe másolt Petrarca-fordításrészlet Székely László életének fő konfliktusát hivatott igazolni: az eredet és a virtus sorrendiségében egyértelműen a virtusnak ad elsőbbséget. és az köz Népnek Életének szokott úttját követni kivánjad s tedd fel magadban. De obscura origine). azért hogy otthonn sints semmi olly nevezetességes. Úgyszintén megvizsgálandó. az Uristen ditséretre? 15 LÁSZLÓ Pál. a te dolgaidban vagy a te vagyonodban te magad részesülvén. egyedül tenéked leszsz abból hasznod. melybe a fájdalom az okoskodással edgyütt vetélkedvén az Nemmel vagy Eredetnek alá való Sorsáról való panaszolkodását a fájdalomnak. Hogyha a Virtusnak azon ösvényit követed. egyedül te hivattatol Nemzetségednek fel állitójának. tekintsd meg mind a kétféle Életnek nemit.Németh S. s hired. senki unalmadra nem lészen. [39] . még is fel emelkedel. az V. alátámasztva a saját erőből gróffá váló család önigazolását. az okosság ekképpen enyhitti s győzi meg. A további összevetések eredményeképpen kell majd megállapítani. milyen kapcsolat van (létezik-e kapcsolat) László Pál 1720-ban Kassán megjelentetett fordítása15 és Székely mintegy negyven évvel későbbi munkája között. annál nevezetesebb lészeszsz. az egész nevezetesség tijéd lészen. 1720. A teljes fordítás megismerése azonban a személyes indíttatáson túl is több kérdésre adhat választ. sem Tanittoid. Valamit [41] jól fogsz tselekedni. Kassa. hogy Székely munkája mennyiben hordoz sajátos stiláris elemeket és hogyan kapcsolódik a 18. hogy hires nevezetes jeles szüléktöl el hasonlottál el fajúltál. és gonosz Szerencsének Orvoslásáról irott két Könyvecskéje Jó. Az dolognak követése. század közepén megújult neosztoikus áramlathoz. és környülvétettetve vagy. az hibáknak nem [40] lévén magok Házoknal való Vezérek és meg nem szünik ama felettébb keserves gyalázat. minél nagyobb setétségtöl el nyomattatva. ha Nemességbe születtettél volna. Ne talám a te állapatod nem olly gyülölséges a mint Te véled. sem Nagy Atyáid. és a VI. Mert akár a gyönyörüségeknek engedelmeskedni. a ditsöségnek semmi részit magájévá nem tészi. és nem tudom vallyon nem kivánatos dolog é Nemtelenül születtetni.. Ehhez az összevetéshez szánjuk – figyelemfelkeltőnek – az alábbi szövegközlést. Az te Szüléid semmitis te tölled el nem ragadnak. Látod é tehát. A fordítás alapjául a Remediis II. és Bal Szerencsék között forgóknak vigasztalására.. meg homályosithass. sem Szüle Atyáid Sem Tanáttsosid. hogy millyen alkalmatosság adattatott tenéked. De nem lehet ki hagynom innét Petrárchának ezen jeles szavait. a mely nem lenne. Deákból Magyarrá fordíttatatott. Nagy emlékezetű Petrarcha Ferencznek A jó. mellyet meg motskolhass. (De originis obscuritate. könyvének két dialógusa szolgált. 194 . a mellyet igen ritka lábok szoktanak nyomdosni.

mint a piros festék. Mert mi haszna. ha nyomoruságra vétekre jöszsz. homállyos. a Virtusnak ösvényében megerőssitvén. A Szerentse sokféleképpen igazgattya a maga dolgait. jól születik. de onnét mindazáltal virágos zöld Ágak származnak. mellyet ha Idö nap elött le szakasztanak hoszszas ideig tarto nem lehet. hogy akárkitis ha akar Nemessé lenni. hogy a vak millyen fényes ösvényen jár vagy mi haszna hogy honnét jöszsz. A ki jól él. fejérek lésznek. nem mástól venni miként lehessen. De továbbá ha nemtelen is valaki. aszt ha el veszed elöllem mindenek szépek. Vétekben születettik minden Ember. Leg első. sem meg nem álván abban. Minden gyökér szennyes. hanem abbanis élni. meg tudgyák a Királyokis. a mellyet nem adtanak tenéked a te Szüléid. Szükséges dolog hogy te benned légyen. a végin szedetik annak az ö gyümöltse. hogy hasonló hozzá ne légyen. mi akadállyoztathatna meg. sem valamely felé onnét ki nem térvén. Aki tégedet tudatlanul nemzett te beléd a te akaratod ellen a maga motskait beléd nem nyomhatta. jóllehet hogy ennek is az ő meg tisztulásának hijjánossága ne légyen. az honnét isméretlen vagy nevezetes légy. Aszt fogod adni a te Maradékidnak. mert az dolognak kezdete munkából áll. Eszt bizonyittya az Ésaiás Próféta. aszt kerülne ne hogy az Atytya gyalázattyában örökös légyen. azon igyekezzél [43] hogy elő mehess. és vallyon mellyik könnyebb másokat meg Nemesittenié. A dolognak ez az Veleje. Ha a ti büneitek ollyanok volnának mint a Veres festék. ollyanok lésznek. leg utolsó lépésedetis. és legnagyobb esméretlenség alá valóság az Lélekben vagyonn. Ez által igen bátran lehet fel hágni az leg nagyobb méltóságokra. mint a hó. Prófétziájának 1 részében az 18 vers. De az igaz. Annakokáért te is ha alatson Sorsban születtettél. akárhonnét szabad fel emelkedni. Jöjjetek elé és pereljünk aszt mondgya az Úr. ingó hellyen állanak. de a Virtus leg többet tehet. és nem tsak az onnét való le szállás jelen vagyon. hanem hogy millyen az. Hogyha az igaz Nemes Embert a Virtus tsinállja nem érthetem [42] által. és ha pirossak lésznek. melynek úttja ha el hagyattatik. az Életnek az ő kezdetiben a Szent Keresztség által el töröltetik és az Léleknek az hóhoz hasonló fejérsége [44] lészen. és ezen tekintetben azon szorgalmatoskodni. hogy reszkető. hanem a romlás is. mint a fejér Gyapjú. vagy önnön magát. jól hal meg. De a ki roszszul élt annak nem lehetett jól születtetni. motskos. Nem az a Kérdés honnét mi származott. az az Első otsmányság. Azon szorgalmatoskodgyál hogy a te véged Nemes légyen. akár a Szerentse nyújtsa az ő kezeit.„Petrárchának ezen jeles szavai” Hogy te magadtól légy Nemessé és a Nemességet másnak által adni. 195 . hogy Nemességben születtessenek. akár a Virtus. Némellyeknek boldogságnak láttatott nem tsak esméretlen alá való állapotban születtetni. az Eredet meg nem haladgya. hogy az Emberi Sorsnak folyását. és te belölled származzék ki az. ditséretes dolog ez: Nézd meg Ezéchiel Prófétziájának 18dik Részét ebben.

és annak mondattassál. és szentebbül. valamint semmi ditsöséget. vagy gyalázattja vagyonn. Mert ha az Atyától maradott különös jószágoknak bizodalmától el rekesztettélis. a melyben az Atyáknak nevezeteket el fedezni. ebben ugyan néked telljességgel semmi vétked nem volt. Az nemtelen Atyákról a Fiaknak nyelveik halgassanak. a mint aszt tisztelni kell és szükség. el nyomni ditsöséges dolog légyen az Fiaknak. mert amaz az Emberek rendelésekből. te pedig tselekedgyél mindeneket a Törvény szerint. te pedig a te erköltseidről adtsz számot. [47] Ha valaki láttatik Törvény ellen születtetniis. Nemis úgy vagyon ez. 196 . Katalin Minden Atyának a Fiu előtt tisztességesnek kell lenni. van honnét vigasztalljad lelkedet. Van oly dolog a melyben valakinek nem szolgálni Tanátsos. nem ő tselekeszik a Törvény ellen. ellenben a Vén bujaságnak semmi nehezebb meg ismértető jele nints. és sem az Atyák álnokságokat a Fiaknak. az ártatlan Fiakrais ki terjed. a te Eredetedről mások adnak számot. mintsem a Tisztességes Atyának szemtelen Fiának hivattassál. és egynek Tüze által másnak vagyonyai el égnek. úgy szintén a ditséretnek vagy gyalázatnak szükség maga tulajdon okának lenni. a maga Vén Attyánál. de az Isten kit kit a maga Végei szerint mérsékel. a roszszul élő Atyáknak gyalázattyokat a Fiaknak ditséretek a szemérmetességnek mely nagy terhével terheli. de az közönséges Virtusnak örökösségétől [48] el nem tiltattattál. az ő Uroknak. [46] Inkább kell aszt akarnod. a Testnek vagy a szerentsének javainál. hogy a szemtelen Atyának tisztességes Fia légy.Németh S. ugy szintén bizonynyal semmi gyalázatot meg nem érdemlettél. minden Fiunak kell követni úgy mindenben [45] az Attyát. Óh mely Emberségesebb Iffju ez. az Istennek és egyszersmind a Philosophusoknak itélet tételek által meg könnyebbittetvén. És jóllehet a kóborló bujaságnak gyülölsége miatt a Világi Törvényeknek boszszúállása. és minekelötte születtetnél. sem meg nem fedettethetik. másképpen élvén. mintha ahoz hozzá tészik az Iffjúi szemérmetességet. Itt egy mód találtatott fel. erköltsöknek. de Életeknek. hogy azokon erőszakot nem lehet tenni. tehát egynek vétke által másnak is betsülleti elromolna. e pedig érdemből adatik. hogy valamiként egynek Fegyvere által más elvész. Minden ditséretben vagy gyalázatban aszt kell betsülni fövebképpen a mik valakinek tulajdonai. a máséról senkiis igazán sem meg nem ditsértethetik. Sem a Fiakét az Atyáknak nem tulajdonittya. A Fiaknak szép ditséretek az. hanem az ő szülei tselekedtenek. és a Léleknek jovai annyival erössebbek. Valamiképpen hogy kinek kinek maga tulajdon ditséreti. de mert. ugyanis ha az Atyáknak ditsöségek terhére vagyonn a roszszul élő Fiaknak. tselekedeteknek külömbözések ne halgassanak. vagy Gazdájának akarattya ellen. a kiknek háta megett az mondatik. Annakokáért a ki a Világi Törvények által el nyomattatott. tisztábban tudniillik.

197 . ha a Virtus fel nem emel. nints miért tégedet meg szomorittson az Eredet. hogy alázatosabb szelidebb légy. hogy miképpen születtettél légyen. az Életnek jelesége. Akárki mit beszéllyen. Az erköltsöknek jámborsága. hanemha ne talám azért. az nem a te dolgod. tudniillik a Föld. Mindeneknek egy Annya vagyon. hanem az otsmányi eredetnek minden emlékezetit el törli. s arra még reá sem emlékezhetel. nem tsak a motskokat. [49] Mindeneknek egy Attya vagyon tudniillik az Isten. ne is igen szorgalmatoskodgyál annak tudakozásán a mi nem tartozik tereád.„Petrárchának ezen jeles szavai” Egy szóval. tedd félre az azért való szemérmet. nem pedig hogy szomorúbb légy. akárhonnét Eredett Embereket. Élj jól. akárki mit betstelenitse eredetedet. elég Ditsőség az. Halj meg jól.

.

évfordulóját ünnepelte. ez mindent tudott!” 2004-ben. Invective contra medicum (1352–53). Vita del Petrarca e La formazione del „Canzoniere”. Az alábbiakban az életmű egy általam fontosnak vélt. 333–334. (Kézirat. 3. amikor éppen Petrarcáról beszélgettünk hosszasan. 1990. 2002. H. Invito alla lettura di Petrarca. FEDI. Az utóbbi évtizedek kutatásai alapján mára már nyilvánvalóvá vált. megjegyezte: „Bátyuska. A szakirodalomban „invektívák” vagy „polemikus írások” cím alatt Petrarca négy művét szokták felsorolni:1 1. tudatlanság=istentelenség. a polemikus írások kapcsán szeretnék hozzájárulni néhány adalékkal a petrarcai mindentudás megismeréséhez. Szeged. hogy pl. E. Wilkins. Feltrinelli. 2. például a filozófus. hogy – a korábbi évszázadok értelmezésével és megosztásával szemben – Petrarca életművében elválaszthatatlan egységet képviselnek a különböző műfajok. Wilkins a De ignorantiát is az invektívák közé sorolja. s nem tartható a „Petrarca latino” és a „Petrarca volgare” mesterséges elkülönítés sem. és személyének a lírikus mellett meglévő (és vele egységet képező) egyéb vonásai. De sui ipsius 1 Lásd legutóbb R. Ez a felismerés tette és teszi lehetővé azt. számos tanulmány tárta fel e „mindentudás” egyes jellemzőit. Mursia. születésnapjára Néhány évvel ezelőtt az ünnepelt. Invectiva contra quendam magni status hominem sed nullius scientie aut virtutis (1355).) 199 . figyelmen kívül hagyva a tartalmi-műfaji eltéréseket. a filológus. – Érdemes megjegyezni. a diplomata stb. Szörényi László. 2004. Paradoxon és megoldása Petrarca: De sui ipsius et multorum ignorantia című művében. – A De ignorantia műfaji kérdéseivel érintőlegesen foglalkoztam disszertációmban: Tudatlanság=jámborság. 119–121. hogy ismét a figyelem középpontjába kerülhessenek a szerző latin nyelven írott művei. amikor a világ Petrarca születésének 700. ám a kutatás homlokterébe ritkán kerülő része.LÁZÁR ISTVÁN DÁVID A vitatkozó Petrarca Szörényi László 60.

= Invectiva contra quendam magni status hominem sed nullius scientie aut virtutis. Unione Tipografico-Editrice Torinese. 1975).).Lázár István Dávid et multorum ignorantia (1371). könyv). A mű filozófiai vonatkozásairól ld. a (többnyire csak vágyott) visszavonult életmód s az ezekből következő jámborság. A. amelynek műfaji besorolása – mint látszik – problematikus. továbbá a De ignorantiáról. Vita di Petrarca. Petrarca gyilkos iróniával fogalmazza meg válaszát (I. med. Ez az írás nem maradt fenn (ahogyan az orvos neve sem). Az Invective contra medicum megírását az ösztönözhette. aki korábban apostoli protonotárius. hogy egy ismeretlen orvos – akinek vélhetően kezébe került Petrarca 1352. PETRARCA. 1987. amelyek közül szempontunkból az alábbiak a leglényegesebbek: a tudatlanság. hrsg. Felix Meiner Verlag. und eingeleitet von August BUCK. Jean de Caraman. valamint a felületes filozófiai ismeretek felfuvalkodottsághoz. Címe is mutatja. magni st. hogy a látszólagos tematikai különbözőség ellenére van-e közöttük összefüggés. Laterza. (Ered. röviden át kell tekinteni a polemikus írások tematikáját. csupán a Contra medicum utalásaiból következtethetünk tartalmára. önteltséghez vezetnek. Amint a kutatás nagy valószínűséggel igazolta (ld. ám tudásnak és erénynek híján lévő ember5 (aki méltóságát csupán családi kapcsolatainak 2 3 4 5 Az invektívákat a továbbiakban a következőképpen rövidítve (C. ezzel felingerelve s ismételten írásra kényszerítve a költőt (II–IV. Petrarca mindemellett számos morálfilozófiai megállapítást is tesz. március 12-én VI. BUCK bevezető tanulmányát az 1993-as latin–német kiadáshoz. (F. maled. = Invective contra medicum. 1350-től pedig bíboros volt az avignoni udvarban. hogy vitapartnerét műveltségbeli fölénye és iróniája segítségével teljesen megsemmisíti – elsősorban a költészet védelmét tartalmazza. hanem a költészetet is. = Invectiva contra eum qui maledixit Italie. hogy milyen helyet foglalnak el ezek az írások Petrarca életművében. könyv). Kelemen pápához írt levele.) Familiares V. 200 . amelyre az orvos balga módon reagált. s a „mesterségek” sorában az orvostudományt messze elé helyezi. Az Invectiva contra quendam magni status hominem sed nullius scientie aut virtutis ugyancsak egy személyét ért támadásra adott válasz: egy bizonyos magas állású. s innen pedig egyenes az út a legfőbb rosszhoz.) az alábbi kiadás alapján idézem: Opere latine di Francesco Petrarca. továbbá annak mindenekfelettiségét hirdeti. DOTTI. hogy a számos műfajban alkotó szerző számára az invektíva milyen lehetőséget kínál gondolatai kifejtésére. hogy nem illeszthető be az invektívák közé. C. Invectiva contra eum qui maledixit Italie (1373). Hogy e kérdések megválaszolhatók legyenek.3 Felmerül a kérdés. di Basile ARACRI e Clara KRAUS REGGIANI. az istentelenséghez. Ez az írás – azon túl. De sui ipsius et multorum ignorantia – Über seine und vieler anderer Unwissenheit. Eszerint nem csupán Petrarca személyét támadja. illetve. 19. a cura di Antonietta BUFANO con la collab.4 amelyben óvja az egyházfőt a tudálékos és kókler orvosok seregétől – támadást intézett ellene. kifejezetten invektívának nevezett műről van tehát szó. U. C. 1992. 1361-ben hunyt el. Ezzel áll szemben a költő alapos tanulmányokra épülő műveltsége. 309. 4.2 Három. 1993. polemikus hangneme miatt azonban rokonítható velük.

Nem arról van szó. és ráadásul még tudatlan is. Ebben az esetben is a Petrarca személyét ért támadás a kiindulópont: az immár idősödő és hírneves költőt négy velencei ifjú (akikkel szoros barátságban állt) megtámadta azzal.A vitatkozó Petrarca köszönhette) megvádolta Petrarcát. ezért istentelenséghez vezet. Petrarca széleskörű műveltségének teljes „fegyvertárát” felvonultatva cáfolja a vádakat. az üdvösség elnyerése szempontjából. A De sui ipsius et multorum ignorantia műfajának megállapítása – mint már említettem – igencsak problematikus. azonban a téma teljesen más. azonban 1370 őszén mégis kénytelen visszatérni Avignonba – Petrarca legnagyobb fájdalmára. addig Petrarcáé széles körű műveltség: az előbbi nem ismeri fel saját korlátait. másfelől saját bevallott tudatlansága. hanem a pápaság székhelyének visszaköltözéséről Rómába vagy maradásáról Avignonban. Ezzel kapcsolatban – éppen Avignonban szerzett tapasztalatai alapján – Petrarcának az a meggyőződése. 6 7 Többek között a már idézett A. míg a valós műveltség a jámborsághoz. E meggyőződése alapján 1366 nyarán levelet írt7 V. a 3. A pápa valóban be is vonul 1367 őszén Rómába. 1. melyben igyekszik meggyőzni az egyházfőt arról. amelyet a kutatás az egyik legjelentősebb petrarcai morálfilozófiai írásnak tekint. Részint ugyan ebben is személyes megtámadtatásról van szó. BUCK (ld. jámborságra int. Epistolae seniles VII. hogy megérett az idő a Rómába történő visszatérésre. hogy a költő személye milyen megítélés alá esik – bár számára ez is elsőrendű fontossággal bír –. hogy a pápáknak mindenképpen vissza kell térniük Rómába. Nem ismerjük ebben az esetben sem az invektíva megírását kiváltó levelet. mindkettő azonosnak tekinthető az Isten mindentudásához viszonyítva. Az önteltség szükségszerűen elvezet az istentelenséghez. jegyzetet). ám tudatlan. s a címzett neve sem szerepel a szövegben. Míg azonban az ifjak tudatlansága az emberi tudáshoz viszonyítva is valóban tudatlanság.” E vádat (amelynek kiagyalását szerinte az ifjaknak a hírneve iránt érzett irigysége okozta) nem hagyhatta válasz nélkül. Orbán pápának. hogy „bár jó ember. Mindehhez háttérül szolgál a tudatlanság többféle értelmezése: egyfelől bírái tudatlansága. illetve felvázolva a jámbor tudatlanság fontosságát a végső cél. hogy zsarnokokkal (a milánói Viscontiakkal) tart fenn kapcsolatot.6 A négy ifjú „modern”. A gúny és az irónia ebben az esetben is megsemmisítő. arisztotelianizmuson alapuló „tudása” (valójában felületes ismereteiken alapuló önteltsége) áll szemben a költő hagyományos műveltségével. hangsúlyozva szellemi függetlenségét. s így született meg a De ignorantia. 201 . azonban a szituáció és stílusának hasonlósága miatt véleményem szerint tárgyalható az invektívák között. az utóbbi belátván az ember kicsiny mivoltát. Az Invectiva contra eum qui maledixit Italie némiképp eltér Petrarca fent ismertetett írásaitól. és a tét is lényegesen nagyobb.

Vö. qui per me posteris notus esses aut locum in meis opusculis invenires. hogy bánthassanak. hogy az általa választott idézet. 304– 312. Cogeret me forte procacitas tua poetice aliquid de te loqui teque omnibus seculis lacerandum tradere. Elismeri. az alábbi szembeötlő azonosságokat fedezhetjük fel. 1907. P. miszerint az irodalom és a történetírás terén felette állnának az itáliainak. számos antik hivatkozást sorolva fel. hogy ellenfeleit a tudatlanság. a támadást sohasem ő kezdeményezi. Zsoltárok 113. 7. 3. hiszen a datálás szerint március 1-jén készült el vele. hogy jelzi az olvasónak: nem személyek vitájáról van elsődlegesen szó. Ezt követően az érdemi kérdésre rátérve tagadja. Bár ez az invektíva tematikáját tekintve eltér a többitől. C. hogy beszéljek egy keveset költőien rólad. Vö. Noha ellenfeleit teljesen megsemmisíti. mal. amit megfogalmaz egyik invektívájában („Talán arra késztetne szemtelenséged. 16. s a pápai székhely ismét Avignon. C. Lukács evangéliuma 1.”10 Avignont nem lehet Jeruzsálemhez. Orbán már meghalt. hogy szerepelj írásomban. hiszen a téma nem időszerű. ám a rómaiak jószándékúságát kiemeli. mégis számos rokon vonás fedezhető fel közöttük. 8 9 10 11 12 13 A személy azonosításáról ld. minden esetben csupán reagál az őt ért (méltatlan) vádakra. med. Rómát pedig Jerikóhoz hasonlítani. az üdvözülésről. filozófiai kérdésekről. hogy egykori levelére válasz született a cisztercita Jean de Hesdin8 tollából. hogy általam ismert legyél az utókor számára. ennek egyik lehetséges oka azon túl. Ezt követően korának romlásával szembehelyezi Róma egykori nagyságát. amellyel a pápának szóló levelét kezdte – „Amikor Izrael népe kijött Egyiptomból”9 – párhuzamba állítható lenne a Hesdin által választott idézettel: „Egy ember ment alá Jeruzsálemből Jerikóba.”)13 az is lehet. Maró gúnnyal cáfolja a „barbár” franciáknak azt a feltételezését. 1. hogy Róma szomorú helyzetben van. de. majd megcáfolja Szent Bernát vádjait. I. Írásának elején Petrarca csodálkozásának ad hangot. amelyet Avignon – mint egy hálátlan rabszolga – soha nem érhet utol. Pétrarque et l’humanisme. ám nem tűnsz méltónak arra. Arisztotelész és Cicero összehasonlítása11 például a De ignorantiára utal. II. Áttekintve Petrarca polemikus írásait. mal. és így átadjalak az utókornak. a zsarnokságról szóló rész12 pedig a Contra magni status hominem egyik fő gondolatával áll összhangban. 13. – C. s arra sem. Paris. V. NOLHAC. nisi quia indignus visus es. Művét Uguccionéra bízza.Lázár István Dávid Csak 1373 januárjában értesült Petrarca Uguccione da Thiene-től. hanem elvi. Vitapartnereit soha nem nevezi meg. mégpedig végső soron a Petrarca számára mindig jelenlévő kérdésről. Leegyszerűsítve a kérdést azt mondhatjuk. s ennek hatására írta meg az Itália gyalázója ellen szóló invektívát feltűnően rövid idő alatt. 202 .

15 A. De sui ipsius et multorum ignorantia. de néhány esetben még a felhozott argumentumok is mindegyik invektívájában azonosak. hogy Petrarca invektíváit mindenképpen a morálfilozófiai írásai között kell számon tartanunk és értékelnünk.”14 ami számomra azt jelenti. PETRARCA. hogy bemutathassa vitapartnereivel szemben meglévő műveltségbeli. ironikus és gyakran szarkasztikus hangvétel segítségével a számára leginkább fontos morálfilozófiai kérdéseket tárgyalja. Felix Meiner Verlag. hogy azonos jelentőségűnek tekinti a költői és morálfilozófiai műveit. – Posteritati 11. 14 …ad moralem precipue philosophiam et ad poeticam prono. miközben megsemmisíti őket. mint a költészetet. fel sem tűnik neki. IX. Mindez azt jelzi. hogy „a költészet elé helyezi az erkölcsfilozófiát. s ezzel a tudása korlátait ismerő ember jámborságát helyezi szembe.A vitatkozó Petrarca az ebből fakadó gőg és irigység jellemzi. hrsg. amellyel Petrarca felveszi a küzdelmet az általa károsnak tartott jelenség ellen. Fontos közös és hangsúlyozandó mozzanatnak tartom a következetességet és a gondolati koherenciát. retorikai és költői fölényét. érveléstechnikája. nem következik egyértelműen a költészet hierarchikus alárendeltsége. und eingeleitet von August BUCK.15 Úgy gondolom tehát. s ha valaki egymás után olvassa e műveket.” (Vö. A személyes megtámadtatásra adott válasz többek között alkalmat teremtett Petrarcának arra. hogy előbb említi az erkölcsfilozófiát. 1993.) – Véleményem szerint azonban abból. Ezt a koherenciát jelzi többek között az is. Petrarca az Utókorhoz című írásában olvashatjuk az alábbi – megítélésem szerint – kulcsfontosságú mondatot: „leginkább az erkölcsfilozófiához és a költészethez van érzékem. F. Ugyanakkor a műfaj adta lehetőségekkel „játszadozva” módja nyílt arra. 203 . Buck úgy értelmezi. hogy Petrarca morálfilozófiája az ötvenes évek elejére már kiforrott állapotban volt. hogy az elsőt és az utolsót több mint két évtized választja el egymástól. hogy Petrarca gyilkos iróniája. hogy a humoros.

.

A maga nemében egyedülálló verseny a Quattrocento Itáliájában különös jelentőséggel bír.és Cinquecento évtizedei ezektől a vitáktól hangosak. Élj soká! – Takács József. A részvétel alapvető feltétele az igaz barátság. a humanizmus az antikvitás latin kultúrájához nyúlik vissza és ókori szövegekre támaszkodva (Platón. és helyezi a latint minden nyelv fölé. hogy Alberti közel áll a szívedhez. Leonardo * Kedves Laci. a prelátus. kiváló PhD-s tanítványom. a város elöljárói „molti ornatissimi e cortigiani”. (ANTONIO DEGLI AGLI. hogy a magaménál érdekesebb.) alakítja ki a középkori világ dogmáitól eltérő gondolkodásmódját. ove perisce altra ramina. október 22-én Firenzében. A Quattro. a Firenzei Akadémia humanista tudósai és természetesen az egybegyűlt tömeg „gran poplo” részvételével nyilvános formában megrendezésre kerül az első Certamen. Nem telik el azonban hosszú idő. Antonio degli Agli. és maguk a költők lázadnak fel a latin korlátlan dominanciája ellen. 205 . A verseny olyan neves költők részvételével zajlik. Tombi Beáta dolgozatával köszöntelek. Arisztotelész stb. hogy mi lenne méltó szöveg az ünneplésedre a vendégkönyvben. Cicero. és hangosan szót emelnek a vulgus. Mariotto d’Arrigo Davanzati. melynek egy jelentős állomása a „coronea laura argeneáért” megrendezésre kerülő Certamen coronario. végül arra jutottam. hogy egy Téged érdeklő baráti témát választok. Tudom. mint a tudomány és az irodalom kizárólagos nyelvét. és talán azt az ötletet is értékelni fogod. Leon Battista Alberti a Certamen számára.TOMBI BEÁTA De vera amicitia Az igaz barátságról rendezett certamen coronario* È la vera Amicizia una fucina dove si purga l’oro e dove spenta si truova. a „vera amicitia” verses formában. népnyelven történő megéneklése. vagyis költői verseny. Illetve. azaz a nép nyelvének érdekében. a Santa Maria del Fiore terén a signoria. amit a hagyomány egyértelműen Leon Battista Alberti nevéhez köt. A keresztény világ dogmáinak megtagadása azonban új dogmák követését sürgeti. akiről mifelénk méltatlanul kevés szó esik. ezt a témát választotta az a hatszáz éve (= 10 Szörényi) született szerző. Mint ismeretes. Isten éltessen! Hosszan tanakodtam. mint Francesco d’Altobianco. az érsek. O Padre etterno) 1441.

1994. és fénybe borítja azokat. a barátság milyen megnyilvánulási formái lehetségesek. a gyűlölet és irigység. amelyet a gyermekek mindenféle szabály ismerte nélkül képesek elsajátítani. hogy fontos feladatnak tartja a vulgus nyelvét az irodalom rangjára emelni. de már bizonyos jegyek tekintetében kisebb-nagyobb eltéréseket mutató hiteles dokumentuma az a IX. az államtudomány és a nemzetközi jog mesterséges nyelvével ellentétben. természetes nyelvről van szó. amely a fehér mezőn történő fekete szemek elszórását./ et albo versorio teneba. bebizonyítva. illetve keletkezési körülményeikre. melyek feltehetőleg a 390–400-as évekből származnak. és csak részben utalok azok hitelességére. az imitáció és a parafrázis mennyiben jelent alkotást és mennyiben „papagájszerű utánzást” (vö./ et negro semen seminaba” (LANUZZA. hogy a népnyelv szóbeli változata mellett kialakítsák annak írott változatát is. századból származó veronai kódexben található pár sor. hogy a bölcselet. vagyis olyan nyelvről. alba pratalia araba. A bírák ugyan megtagadják az ezüstkorona odaítélését. de a szerző több helyen emeli ki abbéli a szándékát. mert a megszokott nap már nem világít nekik. vagyis az írást a szántóvető földműves munkájához hasonlítja: „Se pareba boves. vagy definiálható-e az amitia. mint az új fény. összefüggő korpuszként kezelem. Innen azonban még nagyon hosszú út vezet az olasz nyelv kialakulásáig. 1993) jelentős filológiai apparátussal ellátott szövegeire és kutatására támaszkodva mutatom be az igaz barátságról szóló certamenre írt verses költeményeket. hogy Dante már a Trecento elején a De vulgari eloquentia című nyelvtudományi munkájában úgy beszél a népnyelvről. Számos dokumentum tesz hitet a mellett az egyre növekvő igény mellet. mint például mennyiben válnak fragmentálttá a textusok az antik auktorok állandó idézése következtében. ahol a régi lenyugodott. a tradíció szerint az ellentétes értelmű fogalmai nélkül. 20). Az első glosszák és szómagyarázatok után. egyelőre még a latin grammatika szabályrendszerét követő. a verseny mindenképpen elősegíti az olasz nyelv kialakulását és irodalmi rangra emelését. illetve forma- 206 . A citátum egyértelműen a latin nyelv Napjának leáldozására és a népnyelv „új Napjának” tündöklésére utal. A szövegek újraolvasása során elsősorban olyan kérdésekre keresem a választ. hogy népnyelven is lehet „tudós poézist művelni”. akik sötétségben leledzenek. a Nap: „Ez lesz az új fény. a népnyelv kezdetleges. POLIZIANO). hogy palimpszesztként olvassa azokat. A szövegeket egymással kommunikáló. Nyelvkérdés a Quattrocento és a Cinquecento Itáliájában Annak ellenére. a Nap. Lucia Bertolini (BERTOLINI.Tombi Beáta Dati és természetesen Leon Battista Alberti.” (DANTE. és ez mennyiben jogosítja fel az olvasót arra nézve. 1965) Még évszázadok múlva sem sikerül teljes mértékben megtörni a latin nyelv hegemóniáját. amely felkel. Természetesen a modern szemilógia sokkal komplexebb szempontok alapján vizsgálja a természetes és a mesterséges. Dante elsősorban azzal indokolja a népnyelv elterjedésének és használatának létjogosultságát.

de egyre nagyobb teret hódít magának (a korabeli dokumentumok arról számolnak be. A két csoportra szakadt humanisták ugyanis nem tudnak közös álláspontra helyezkedni az antik Rómában beszélt nyelvet illetően: Bruni szerint már a klasszikus korban is két különböző nyelvként tartották számon a latint és a vulgáris nyelvet. komoly humanista vitájába. A vitára 1435-ben. 62). 1986. ez azonban mit sem von le a dantei felosztás nagyszerűségéből. hogy az 1425-ös években Nello di Giuliano firenzei nagykövet «per vulgare» fordul a pápához) és több olyan jó nevű humanista akad (Giannozzo Manetti. melyet kizárólag nyelvi kommunikáció céljából használtak. ut pro romana latinitate adulterinam hanc barbarica mixam loqeulam habeamus” (id. A polémia sokkal erőteljesebbé válik Valeriano. ugyanis kizárólag a latin képes arra. kardinális. 164–169). A viták a Cinquecentóban is folytatódnak. Salutati és Filelfo is. Biondo Flavio meggyőződése ellenben az volt. 1983. hanem azt egyenesen nyelvi eszményként posztulálja. kötet). hogy a tudást átörökítse és megőrizze az utókor számára (vö. amely a latin nyelv grammatikai és a vulgáris nyelv lexikai alapjain nyugszik (BATKIN. akik a latint vagy az olasz nyelv más változatát részesítették volna előnyben. akik a nyelvet mint élő. VASOLI. Valeriano da Soncino. hanem az olasz irodalmi nyelv megteremtését is szorgalmazza. aki egyik munkájában nyíltan kijelenti. I. GUGLIELMINO. ami nemcsak kodifikálja az olasz helyesírást és nyelvtant. illetve Tolomei műveinek megjelenésével. A Quattrocento humanistáinak legnagyobb része mereven elutasítja a vulgáris nyelv használatát. A két nyelv ilyen nagymértékű keveredése a század vége felé óhatatlanul maga után vonta egy olyan hibrid nyelv. akik a latin mellett vulgáris nyelven is folytatnak költői tevékenységet. folya- 207 . a Leonardo Bruni és Biondo Flavio között zajló disputa delle due linguébe torkollik. regális és kurális népnyelv eszménye (vö. sensimque factum est. és elzárkózik minden olyan kezdeményezéstől. A század talán egyik legnagyobb vitáját kiváltó munkája a Bembo nevével fémjelzett Prose della volgar lingua (1525) című értekezés. teljesen különböző nyelv megnyilvánulási formájaként tartják számon. amely egy új nyelv kialakulásának lehetőségeit szorgalmazza. Ez a felfogás elsősorban azok személyében talál ellenzőkre. hogy a De vulgari eloquentiában javasolt illusztris. A népnyelv még mindig nem vált hivatalossá. Gabriele Barletta). ahol a feljegyzések szerint a IV. ivi) még egy évszázaddal a traktátus megírása után sincs kibontakozóban.De vera amicitia lizált nyelvek közötti különbségeket (hasonlóságokat!). A nevezett elmélet megcáfolása a század első. hogy a latint. a Medici-kor Firenzéjében kerül sor. illetve a vulgus nyelvét két. A népnyelv irodalmi rangra emelése és hivatalossá tétele ellen foglal állást Lorenzo Valla. a „lingua macaronica” kialakulását. hogy népnyelven csak alantas dolgokról szabad értekezni. A klasszikus latin kultúra hagyománya olyannyira meghatározó. 1992. Jenő pápára várakozó humanista tudósok bölcs értekezése hangos disputává fajul. hogy a népnyelv a barbár népek okozta kontamináció eredménye: „omnes sermone barbaro inquinati ac penitus sordidati fuernut. Martelli. Ez magyarázza. A petrarcai és boccacciói linguaggio alapjain nyugvó „volgare fiorentinóban” Bembo nemcsak az új nyelv alapjait véli felfedezni.

hogy az írók saját nyelvükön legyenek képesek kifejezni magukat: „a vulgáris nyelvet nem romlásnak. hogy a népnyelv latin nyelvi hagyományok alapján épüljön fel. Ennek a polémiának egy nagyon fontos állomása az 1441. a Certame coronario. melyet a hagyomány Leon Battista Alberti nevéhez köt. szembekerülve ezáltal Bembo tiszta. október 22-én Firenzében megrendezett költői verseny. Petrarca és Boccaccio nevéhez fűződő híres. solo perché in essa molti dotti scrissero. A költő az I libri della famiglia harmadik könyvének előszavában egy olyan modern művészet kialakítását sürgeti. sőt abban is egyezik a véleményük. írók fáradhatatlan szorgalma és kitartása. a vulgáris nyelv tekintélyes védelmezői közé tartozik. mely újszerűsége mellett erősen kötődik a klasszikus latin hagyományhoz (ALBERTI. de a nyelv állandóan változó lényegét kell előtérbe helyezni. trecentói hagyományokon túl a Studio vagy ismertebb nevén az Accademica Platonica is itt székel olyan híres auktorok és humanista tudósok közreműködésével. platonikus nyelvelméletével. Meggyőződése. 2. Speroni Dialogo della lingua című írásában ismeri fel azt. Certame coronario A Certame Leon Battista Alberti. mely vulgáris nyelven tárgyalja a nyelv szabályait. III könyv): E sia quanto dicono quella antica apresso di tutte le genti piena d’autoritá. o pigliar piú utile materia in qual sé demonstrino eloquenti. Elméletét bizonyítandó a latin nyelvű változat mellett több művét vulgarizálja (például: De Pictura [A festészetről]. E se io non fuggo essere come inteso cosí giudicato che sia a chi mi biasima o deponer l’invidia. hanem nemzésnek kell nevezni. hogy kellő hozzáértéssel a vulgáris nyelv is ugyanolyan nemessé csiszolható. A helyszínt illetően a választás nem véletlenül esik Firenzére. Grammatica címmel megírja az első olyan nyelvtankönyvet. hogy a különböző nyelvelméleteket egy olyan nyelvfelfogásban kell összebékíteni. mely tökéletesen alkalmassá teszi arra. ékes bizonyítékát adva ezáltal a népnyelv grammatikai szerkesztettségének. ugyanis a Dante. hogy irodalmi nyelvvé váljon.” Jól látható. de mind paradigmatikai. 208 . ám ennek alapfeltétele a tudósok. simile certo sará la nostra s’é dotti la vorranno molto con suo studio e vigile essere elimata e polita. Az új nyelv kialakítását illetően Alberti lényegében Biondo Flavio nyomdokain halad. amely ugyan elismeri a bembói tan egzaktságát. mind pedig szintaktikai síkon egy önálló nyelv egyéni megnyilvánulási formáit tükrözze. Ludi rerum mathematicarum).Tombi Beáta matosan változó kontinuumot fogják fel. Poliziano és Lorenzo de’Medici mellett. mint amilyen a latin. hogy a latin és a vulgáris nyelv dialektikája több évszázadot fog át. mint Poliziano vagy Cristoforo Landino. I libri della famiglia. Célja tehát egy olyan teljesen új nyelv kialakítása.

A versenyen való indulás alapfeltételei közé a téma konkrétságán (az igaz barátság) és a vulgáris nyelv kötelező használatán kívül különböző klasszikus szentenciák. az „antico” és a „nuovo” közötti szakadék megszüntetése. modern költőktől is idéz: „i duoi moderni / Dante. Ilyen körülmények között kerül megrendezésre az első „Certame coronario” azaz költői verseny. két különböző éra nyelvállapotán keresztül szeretne a tárgyról értekezni: „per lingua d’autor moderno e antico” (ivi. A vulgáris nyelv tehát hol antik. sőt még a nyelvvel kapcsolatban tett kijelentéseiből is száműzi a Trecento alkotóit. úgymond „ex nihilio” teremtse meg az olasz nyelvet.De vera amicitia amely iuxta propria principia épül fel. 8) és a klasszikus kor költőin kívül valóban olyan kortársaktól is idéz. ivi. A cél tehát. költőtársival ellentétben. a „régi” és az „új” összhangba hozása volt (vö. melynek folytatására az előzetes tervekkel ellentétben nem kerül sor. hogy eleget tegyenek a követelményeknek. Ezen kívül az antik és modern látszólag ellentétes pólusai. Datihoz hasonlóan Alberti is számos hexametert ír a versenyre: az új nyelvre alkalmazva a klasszikus metrumot. hogy az antik mitológiából jól ismert alakokat olyan. Költőtársaihoz híven Francesco di Buonanni Malecarni is arra törekszik. A korban erősen megkérdőjelezték az antik metrumoknak. míg utolsó részét szonettformában írja. Ez a gesztus egyértelmű utalás Alberti abbéli szándékára. v. implicit módon. Michele di Noferi del Giogante például megjegyzi. A nyelvkérdés óhatatlanul maga után vonja a metrum problémáját is. Fazio vagy Salutati. Dante és Petrarca latin-ellenes iniciatíváin alapszik. Egy ehhez hasonló. hogy megindokolja a munkájában szereplő két kor mitológiai alakjainak és nyelvének szinkretizmusát. 323–327). mint Artúr király. mint Brunetto. hogy saját maga. s noha a versmértéket illetően a versenybírák nem tesznek különösebb kitételt. 209 . hogy maga a „certamen” az antik költői versenyek hagyományát hordozza magával. Megfigyelhető. Ahogy írja. tudatosan kerüli a Dantéval. v. magában a Certamen eredeti jelentésében is jelen vannak. ahogy Alberti is megjegyzi. hiszen azon túl. bölcsességek idézése és a versforma alkalmazása tartozott. A szerzők maximálisan törekedtek arra. a szerzők bizonytalansága erősen érezhető a különböző versformák és -mértékek keveredésén. 481–487). Marcello Aurigemma. míg a metrumot illetően különösebb kitételeket nem szabtak. Petrarcával vagy Boccaccióval kapcsolatos reminiszcenciák alkalmazását. hogy Alberti rímeiben. Anselmo Calderoni is annak szenteli költeménye első részét. il Petrarca sol per fama eterni” (in BERTOLINI. a korban modernnek számító mondakörök hőseivel társítsa. Francesca da Rimini vagy Griselda (vö. 442. 284. hogy az antik auktorokon. Leonardo Dati például Scena című komédiájának első két részét hexameterben. 20). merőben új nyelv propagálására pedig semmi sem alkalmasabb egy költői versenynél. Homéroszon és Vergiliuson kívül. in BERTOLINI. 1993. harmadik részét szaffikus strófában. a latin nyelven kívül más nyelvre való alkalmazását. hogy bármiféle erőszaktétel nyomát is érezni lehetne a nyelven. hol pedig modern strófaszerkezetben jelenik meg anélkül.

mely firenzei. alla quale nessuno mai per insinio a questo di ebbe ardire di dare. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem. hogy Cicerón és Senecán kívül nem sokan értekeztek az adott témával kapcsolatban: „de’ nostri scrittori non molti piú che solo Cicerone./ s’infonda or sì nell’intelletto mio/ ch’al degno e bel principio. 251. Se mai gloria d’ingegno altri commosse. IV.” (ivi. che del sacro lume/ di Febo ha la memoria e ’l petto pregno. ugyanis a költők többnyire szóról szóra emelték át a főszövegből az adott citátumokat. de Benedetto di Michele Accolti is síkra száll a hasonló költői versenyek érdekében. azon túl. hogy támogatót Piero de’ Medici személyében talál. mint a görög vagy latin. Több helyen említést tesz arról. ALBERTI. a szó szerint átvett bölcsességek idézőjel nélküli 210 . o sante e venerande Muse. [2e] trattare del principio e della utilitá e della degnitá del Certame. A hercegnek azonban. 213) a téma újszerű. könyv. és éles polémiába kezd a vulgáris nyelv irodalmi rangra emeléséért.” (ivi. 298–299. hogy a mecénási teendők elvégzése jelentős hírnévhez és népszerűséghez juttatja. s’oblia. 25–33). A verseny fontosságát az is jelzi. ám ugyanakkor antik jellegére hívja fel a figyelmet./ onde el greco e latin poema uscìo. cieco. aki a Famiglia negyedik könyvében (vö. hogy politikai szándéka is van a certamennel kapcsolatban (a nép támogatásán alapuló hercegség létrehozása). hogy a részvevők többsége Cicerón túl elsősorban Arisztotelész. ed in qualche epistola Seneca”. hogy a herceg tudatában van annak. vv. 494). Annak ellenére azonban. hangsúlyozni kívánja a korabeli kultúra jelentőségét is./ o sacre. Szent Ágoston és ismeretlen auktoroktól származó szemelvénygyűjtemények corpusaira támaszkodik. köszönetet mond Albertinek annak megszervezéséért. toszkán nyelvi alapjaival akár Itália nyelvévé is válhat. ACCOLTI. hogy a toszkán költészet legalább annyira nemes. DAVANZATI. mezzo e fine/ ne satisfaccia tal qual io disio!” (ivi. méghozzá egy olyan irodalmi nyelv kialakításán keresztül. Meg kell azonban jegyezni. számot vetve kora érdektelenségével: „E chi a dir di lei ciascuno ingegno/ moderno invita. Niccolo della Luna célja pédául a verseny hasznosságát és nagyszerűségét méltatja: „[2d] e dare altra degnità e tale ubertà alla vostra lingua patria. N. ma questo secol duro e sio/ ogni via di virtú.Tombi Beáta A részvevő csaknem tizenöt költő majdnem mindegyike szót emel a verseny fontossága érdekében. Mariotto d’Arrigo Davanzati költeménye invokációjában ad hangot annak. vv./ e rinova fra noi gentil costume/ che da’ nostri maggior giá si solía/ usar. hogy a versenyen való részvétel egyik alapkövetelménye antik és modern szentenciák idézése volt. A szöveghelyek pontosan kimutathatók. Jelentéstorzulás vagy kortünet A Certame témájául választott vera amicicia minden bizonnyal Albertitől származik. della LUNA. és a népnyelv is teljes mértékben eleget tesz az antik retorikai követelményeknek: „Quel divo ingegno qual per voi s’infuse. Della famiglia. 1–6)./ veramente dimostra un largo fiume/ d’amor sempre ch’al bene acceso sia. Capitolo.

beleértve az ember szellemi tevékenységét is. hogy a látott valóságot sokkal tökéletesebbnek tartja a szavakkal történő mimesisnél. 69–83). 426) melyben valamely régi entitás újszerűen jelenik meg. ami a szöveg jelenté- 211 . A korban jól ismert az imitatio és az antik mintákhoz való hűség jelentős szerepe. amely minden más költői alkotás számára mintául szolgálhat. Az imitáció kérdése egy. vagyis a dekonstrukció irodalomelmélete számára oly jól ismert hiány és jelenlét permanens oszcillációjáról: a szöveg megírásakor már maga a szerző is kihagy bizonyos dolgokat. BÓKAY. Arisztotelész töredékesen fennmaradt. Arisztotelész és Horatius De arte poetica címet viselő műve nyomán a reneszánsz Itália humanistái is megalkotják saját „mimesis-elméletüket”. A vita egészen odáig fajul. 1997. egyéni olvasási metódusából adódóan szintén kihagy bizonyos elemeket. hogy a mimetikus ábrázolás a társadalmi helyzet adta minták alapján készül (vö. A gondolat téves interpretálása azonban nagyon sokáig gátat szab az irodalomelméleti gondolkodás számára. melyek jól láthatóan a logocentrizmus. Az egyik Paolo Cortese és Angelo Poliziano.De vera amicitia inkorporációja. Cortese Picóval együtt a „teoria dell’ottimo modello” híve volt. Paul de Man egyik tanulmányában részletesen beszél az interpretáció és a parafrázis problémájáról. a másik Giovan Francesco Pico és Pietro Bembo között zajlik. a beszéd által történő utánzás ősi mítoszában gyökereznek. ahogy Koltai-Kastner helytálló megjegyzéséből kiderül: a reneszánsz irodalomelmélet Arisztotelész nyomán alakul ki. csupán a szöveg szemantikai integritásának megőrzésére törekedve. a beszéd oldaláról kell szemlélni. ARISZTOTELÉSZ. hogy Poliziano a Cinquecento költőit „majmoknak” és „papagájoknak” nevezi (in ivi. 1983). a poéta tehetségének fokmérője. Sperone Speroni és Robortello a poétika célját az utánzó beszédben véli felfedezni. vagyis beszédként fogja fel. vagyis a költészet lényegét egy olyan tökéletes és egyedi modell megtalálásában véli felfedezni. Nietzschét idézve (direkt módon szembesülve tehát a problémával annak tárgyalása közben) a parafrázist egyfajta fordításként. Poétika címet viselő művében igen nagy teret szentel az utánzás. mint a „kettős kihagyás” elméletéről. illetve az alapszöveg bizonyos részeinek parafrázisa számos problémát vet fel. ugyanis az oráció mindenható. Elmélete szerint mindent. aki nem szó szerinti idézés esetén. 1997). szavak. hanem több lehetséges modell szimultán egymás mellett létezését tartja elfogadhatónak. VASOLI. sőt megteremtve a pszichológiai realizmus alapjait. vagy más szóval a „mimesis” elméletének. míg Benedetto Varchi a racionális valóságot egyfajta orációként. a modern irodalomelmélet szempontjából is releváns problémát vet fel. Az utánzásról szóló elméletek sokszínűsége ad alkalmat két igen jelentős vita kibontakozásához a Cinquecentóban. azt állítja. vagy a beszéd által történő megjelenítése (vö. Egy olyan egyetemes jellegű utánzásról van szó. mert a „mimesis” a görög filozófus elméletében nem a klasszikusok vagy a természet utánzását jelenti. Nincs tehát másról szó. Minturno utánzáselmélete annyiban mond ellen kortársaink. áttételként definiálja „egy bizonyos szituációból egy jobban ismert szituációba” (id. mely célja az emberi élet. míg Poliziano és Bembo nem egy. nem beszélve az imitátorról.

annak ellenére. (CICERO. ut equis vetulis teneros anteponere solemus… Novitates autem sis spem adfernut. a tisztességért való barátságot. qual è dal fiore al frutto. (Mariotto D’Arrigo Davanzati. in Bertolini. Chè l’un dà speme e l’altro utilità. könyv). 184–186): Existit autem hoc loco quaedam quaestio subdifficilis. num quando amici novi. mely olyan asszociációs lehetőségeket léptet be az interpretáció folyamatába. hanem a parafrázis világának jelentésszintjét ragadja meg.és értékkülönbség pedig új értelmezési lehetőségek felé nyit utat. Az imitáció. melyet a Davanzatiszöveg is tökéletes módon visszaad. non sunt illae quidem repudiandae. kiemelés tőlem. Jól látható. A barátságról szóló szövegének meghatározott helyeit illeszti költeményébe. 67–68). hogy közöttük számos közös vonás található. Az eredeti. parafrázis és inetrpretáció gondolatköréhez hasonlóan érdekes kérdéseket vet fel az egy alapszövegből származó. amelyek új értelemstruktúrák kialakulását indukálják. 264 vv. cicerói részlet parafrazálható tartalma nagyon egyszerű. A parafrázis tehát korántsem fogható fel olyan tevékenységként. A különbség alapja. Mielőtt továbbmennénk vizsgáljuk. Mariotto D’Arrigo Davanzati többek között Cicero. amely az eredeti szöveg ismeretlenségének megszüntetésére törekszik. ugyanis az interpretált szövegrész nem egyezik az eredetivel. ARISZTOTELÉSZ. az alapszövegben lényegileg munkáló retoricitásból kifolyólag a parafrazált fragmentum új kontextusba kerülve új jelentéssel ruházódik fel. Annak ellenére azonban. hogy a két szöveg nem metaforikus kapcsolatban áll egymással. szó szerinti citátum idézőjel nélküli meg- 212 . Ennek következménye pedig egy olyan belső jelentésmező létrehozása lesz. Nel vecchio amico è tal piú degnitá Che nel nuovo. széttörve ezáltal az eredeti szövegek szemantikai mezejét. vetustas tamen loco suo conservanda. meg közelebbről a két szöveget. hogy egy könnyen lokalizálható arisztotelészi szémát léptet be egy eredetileg cicerói kontextusba. Quel divo ingegno qual per voi s’infuse. Davanzati tehát azáltal. Amicitia XIX. amelyik csak a hasznon (utilitas) alapszik (vö. A textusok között keletkezett jelentés. hogy a parafrázis. amelyek megkönnyítik a megértés folyamatát. illetve azt. sőt nem is a cicerói. 1997. mely már nem az eredeti (jelen esetben arisztotelészi).Tombi Beáta sének torzulásához vezet. VIII. ut tamquam in herbis non fallacibus fructus appareat. illetve az interpretáció olyan események. természetesen a kontextus módosító hatásán kívül. s az eredeti szöveg jelentésének csupán lenyomatát adja. hiszen az új barátságok fontosságáról és a régiek megőrzéséről esik benne szó. a Davanzati-szövegben megtalálható „utilitá” szóban rejlik. mely új olvasatokat és eleddig ismeretlen interpretációkat jelent. digni amicitia. veteribus sint anteponendi. szemantikailag teljes mértékben instabillá teszi a szöveget. Arisztotelész a Nikhomakhoszi etikában a barátság három formáját különbözteti meg: a gyönyörért való barátságot.

A kettős jelentéskezelés. és új szöveget írtak rá. és úgy kezelem.De vera amicitia jelenése bármilyen szövegkorpuszban. ugyanis jelen esetben nem egyszerűen arról van szó. (Adott esetben eltekintek a jelentésnek. Ez persze nem azt jelenti. mint létező személyt jeleníti meg. de nem lehet azt állítani róluk. ugyanis csupán egy olyanfajta folyamatról van szó. a múlt egyfajta újraírásáról van szó: a diakrónia távolságtartó jelenlétéről a szinkróniában. hogy megszűnik az eredeti szöveg autenticitása. A palimpszeszt eredeti jelentése olyan tekercs vagy kézirat. De térjünk vissza az előbbi idézetekhez. Csak a második esetben beszélhetünk a repetíció klasszikus értelemben felfogott esetéről – mert látszólag valóban csak szó szerinti másolásról van szó. ami kölcsönös bizalmon. hogy azonosak. Adott esetben a palimpszeszt kifejezést nyilvánvalóan a régi és új szöveg között fennálló kapcsolatra alkalmazom. vagyis az. alapszik. hanem különbségeken alapszik. pontosan a megkettőzött referensből adódik. vagyis az „amicitia”. és különböző technikák segítségével rekonstruálható. hiszen fizikai jelenléte olyan megértéshermeneutikai asszociációkat indít el. mely érdekes. Mindenekelőtt azonban tisztázni kell. vagyis maga a „barátság” áll. ami a Barátságot. mint a szövegek referense jelenik meg. hogy mindkét szöveg rendelkezik egyfajta jelentéssel. szereteten stb. hogy fizikai jelölői a legkisebb mértékben is módosulnának. ellentétben a Davanzati-szöveggel. hogy az azonos referenciájú szavak eltérő jelentést adnak egy-egy szövegnek. Innen pedig már nem sok választ el bennünket a borgesi palimpszeszttől. hogy a jelentés és a referencia nem azonosítható. ha eredeti kontextusából kiragadva új kontextusba kerül. megduplázott jellegének köszönhetően végig irányítja és meghatározza a különböző jelentésképződéseket. hanem arról. ugyanis a referens a nyelvi kifejezések egy meghatározott funkciójának egyedi sajátossága. az eredeti szövegbe nem koherens módon tartozó külső fragmentum ékelődik. A különbség alapját a szövegtestek megjelenési formája jelenti. A cicerói szöveg valóban a barátságra mint olyan fogalomra vonatkozik. hogy dinamizálják az adott citátumot új jelentésdimenziókat szabadítanak fel. A két szövegrészletből világosan kiderül. amelyről részben vagy egészen törölték az eredeti írást. hogy mindkettő a „barátságra” vonatkozik. a szemiológiában elfoglalt igen kényes helyzetének tárgyalásától.) A szöveg értelmezésének kiindulópontjában a referencia. melyek hasonlóak ugyan. hogy milyen mértékben változik egy autentikus szöveg jelentése. Az eredeti szöveg egy időben van jelen és hiányzik új kontextusából. Ebből következik. Csak zárójelben jegyzem meg. amely anélkül képes megváltoztatni bármely szöveg jelentését. hogy mindkét esetben egy. hogy az azonos jelölőhalmazból álló referensek jelentése a kontextustól teljesen függetlenül különböződik el. hanem épp ellenkezőleg. mint általános nyelvészeti alapfogalmat. hogy adott esetben a nevek Eco által 213 . A régi szöveg azonban az esetek legnagyobb részében nem tűnik el teljesen. Az ismétlés azonban paradox módon nem azonosságon. amelyek azáltal. Jelen probléma csak annyiban hasonlít az előzőhöz. Azt mondtuk. A probléma azonban ekkor válik érdekessé. hogy jelen esetben sem csak egy régebbi esemény kopírozásáról. amivel tehát találkozunk.

BERTOLINI. e quanta lalde. mezzo e fine. che socto l’ideale stampa. amely csak a szövegek többszöri újraolvasása során derül ki. amelyekben szintén aktívan munkálnak az imitáció és parafrázis disszemináló struktúrái. S’egli é Musa. hogy a meglevő költemények mindegyike valóban elhangzott-e a Certamenen. feljegyzések posztulálnak ugyan egyfajta sorrendet. L. hogy a megduplázódás következtében a referencia/referenciák szémikus tere elmozdul és új jelentések kialakulását teszi lehetővé.Solo e pensoso un dí fra l’erba e’ fiori. A rendelkezésre álló adatok alapján jelenleg a következő sorrend tűnik a legvalószínűbbnek: Benedetto Accolti Se mai gloria d’ingegno altri commosse. A kettős jelentéskezelés pedig egyértelműen a két szöveg értelmének különbségét rejti. A fennmaradt kéziratok. Leonardo Dati Io son Mercurio. Zanobi Banchegli Non puó che ’n saviovera Amistá cadere. Ciriaco d’Ancona Quel Sir. Lorenzo Damiani Ahi. i’son qui dea degli amici. ez azonban nem feltétlenül egyezik az elszavalt. hogy a korban a klasszikus mintákhoz való idomulás alapfeltétele volt. mégsem lehetünk teljesen biztosak abban. B. Francesco Alberti Sacrosanta immortal…. Eccomi.o mortali…. Antonio degli Agli O padre etterno…. hogy lehetővé tenné pontosan meghatározható. Mariotto Davanzati Quel divo ingegno qual per voi s’infuse. hogy a beépített szövegek eltérő referenciájából kifolyólag mindenhol megduplázódott jelentéssel kell számolnunk. quanta é mia virtú. ugyanis a Barátság tulajdonnév nemcsak a név referenciáját azonosítja. di tutto l’olympico regno. univerzális értelemstruktúrák kibontakozását. A továbbiakban az ő kutatásaira támaszkodom.Tombi Beáta oly gyakran tárgyalt jelentésének vagy jelentés nélküliségének problémájával van dolgunk. glorioso bene. Anselmo Calderoni Benché si dica nel volgar parlare. A szövegek Annak ellenére. Ez az értelemkülönbség irányítja a szövegeket anélkül. illetve a ténylegesen felolvasásra nem került szövegekkel. mai ch’io da te gratia merti. A kéziratok alapos filológiai vizsgálata újabban olyan szövegeket is kizár a korpuszból. Az imitáció tehát azon túl.3. celeste e divino. számos olyan paradox mozzanatot rejt magában. Az említett kettős jelentés pedig oly módon adódik a referenciából. amelyek a versenyen előadott szövegeket őrzik. Per veder cose al mondo ignote…. hogy több olyan kódexről van tudomásunk. amelyeket eleddig a versenyen résztvevő költeményekként tartottak 214 . Giovanni Betti Don Singulare. de tulajdonságaira vonatkozóan is pontos információkkal lát el. Alberti Dite. Michele di Noferi del Giogante Nel mio piccol prencipio. Lucia Bertoloni a fellelhető kódexek és kéziratok alapján az összes szóba kerülő szöveget alapos filológiai vizsgálatnak vetette alá felállítva a szövegek előadásának lehetséges sorrendjét. Kiterjesztve vizsgálódásunk terét a többi szövegre is. (vö. Anonimo A Quel che d’ogni grazia é donatore. Betto Busini La gran ricchezza e ’l don dell’Amicizia. Vera Amicizia. 1993). elmondhatjuk. 2.

Scena. aki a Davanzati által elítélt fikció poétikai eszközének alkalmazásával megszemélyesíti Mercuriót és Amiciziát. melyet a legtöbb kódex a versenyen induló szövegek között tart számon. hogy a felolvasásra szánt költeményeket a verseny előtt le kellett volna adni a bíráknak. 299. 254. XI–XIX). A szövegek mindegyikére jellemző. amely a versenyen résztvevő szövegek listáját tartalmazza. Hasonló módon feltételezhető. hogy az egyes számú költemény tematikáját tekintve sokkal összetettebb. vv. disztichonban íródott oráció (O gloriosa Vergine Maria). hogy a második szonettben az elsőhöz képest a költő nagyon minimális teret szentel a „dono”.25–30). (DAVANZATI. hogy a szöveg nem kerül felolvasásra. a barátság eme profán formáját. A Certamenre íródott szövegek nem sokkal a verseny után már közkézen forognak. Anonimo egyik szatírája miért nem tartozik a versenyen előadott szövegekhez. vagyis az első helyért járó ezüstkorona dicséretének. hogy Antonio degli Agli két költeménye. Scena. szinte lehetetlen felmutatni az ősszövegeket. melyek már jóval a verseny előtt is ismertek voltak. hogy Accolti is improvizatív módon szerkeszti bele már elkészült költeményébe azt a részt. A költő ironizál a Dati-szöveg szerkesztettsége fölött. hogy a költemények nagyon gyorsan ismertté válnak. ami pedig minden. mint például Davanzati Scenája. és elítéli kortársa merev ragaszkodását a „belle favole antiche” világához: „Né ’n invenzioni fabulose e assente/ dal termin dimandato vo’ mie versi/ indarno spender sí disutilmente. s ennek hiánya elvileg kizárja annak lehetőségét. struktúrája pedig komplexebb. mely egyértelműen a szövegek közötti aktív kommunikációra utal: „e se in prosa./ quale in opre comporre o in diversi/ titoli degni a parlar per figura/ sotto finzion giá molti intender fersi” (DAVANZATI. jóllehet vannak olyan költemények is. in ivi. az olvasóhoz (lettor) intézett kérdések és felszólítások elég nyilvánvalóvá teszik azt. a versenyen felolvasott költemény fontos jellemzője (vö. Ezek közé tartozik többek között egy ismeretlen alkotótól származó. már több alkalommal is megénekelték (ACCOLTI. hogy több költő reflektál az előtte elhangzott munkákra. Davanzati például egyértelmű utalásokat tesz Dati költeményére. A kortársak például igen nagyra becsülték Ciriaco d’Ancona írását. ami feltehetőleg csak véletlenül került bele abba a kódexbe. tény az. melyben arra reflektál. il caso innizia/ e scompigliato poi lascia ’l gomitolo. in ivi. hogy semmiféle morális akadályba nem ütközik olyan költők részvétele sem. A legtöbb kétségre Lorenzo Damiani kettes számmal megjelölt szonettje ad okot. A legújabb kutatások azonban mégis arra hivatkozva zárják ki a szöveget a korpuszból. akik a szerelmet. nem beszélve arról. hogy függetlenül a fennmaradt kéziratok mennyiségétől. vv. 1993. Anonimo költeményében ugyan. Ezt az elképzelést az a tény is alátámasztja. in dialogo o in capitolo/ alcun trattónne o tratta. 34–45).De vera amicitia számon. Francesco di Bonanno Malceroni írása illetve. Hasonló okok miatt tűnik valószínűnek az is. S noha az állítás könnyűszerrel cáfolható. BERTOLINI. 52–54). A kritikusok ugyanis a mű bizonyos soraiból olyan jellegű polémiát vélnek kiolvasni. egyetértését vagy rosszallását fejezve ki azokkal kapcsolatban. vv. melyet az amatőr imitációk során kívül egy 1463-ban íródott s méltán elhíresült Bernardo 215 .

506.” (QUIRINI. decus sue patrie. 16g–16h). a következőképpen felel egy hozzá intézett kérdésre: „Albertus est Baptista. de maga Alberti is beszámol a szövegek gyors elterjedéséről: „che infra dieci dí giá sono piú che dieci volte venti copie trascritte di tutto il certame. kiemelés tőlem. Protesta. melyek nem zárják ki egy vagy akár több verseny megrendezését sem: „O fu pure (come alcuni credono) che. [11a–11b]. A szövegek elemzése következtében a filológusok nem egy esetben arra az eredményre jutottak.” (ALBERTI. hogy az Alberti által említett trgedie semmiképpen sem a barátság. mely a verseny megrendezése előtt már elterjedt.4. A de invidia címmel megrendezett második költői versenyre íródott szövegek közül csak három ismeretes: Anselmo Calderoni Con l’aiuto di Quel che visse insonte című költeménye. De invidia A rendelkezésünkre álló fennmaradt szövegek semmilyen kétséget nem hagynak afelől. a versenyre írt Dialogus in gymnasiis florentinis című prózai költeményében az egyik főhős. vagyis a „corona laurea argentea” odaítélésének megtagadása. hogy az egyik feltételezett résztvevő Lauro Quirini. Ha valóban ekkora sikerrel zajlik a verseny. több szöveg teljesen elkészült az invidiát tárgyául választó költői versenyre. s arra a latin nyelvű tragédiára (Hiensal) utal. Francesco Accolti egy írása és Leonardo Dati Hiensal című tragédiája. mely felfogható komikus ihletésű műként. kiemelés tőlem). et chieste da tutti i litterati. Az első Certamenen résztvevő szövegek közül csak Dati Scenája az egyetlen. de jól végződik. adott esetben az invidiáról szóló második Certame megrendezésének. Alberti sem kizárólagos értelemben beszél a barátságról szóló költői versenyről. pontosabban olyan drámaként. de egyúttal gátat szab a további kezdeményezéseknek is. in ivi. Ezt leginkább az támasztja alá. 2. Dialogus. hogy Alberti egy második Certame megrendezését is tervezi. in ivi. e per tutta Ytalia volano a tutti i principi. qui priscorum more certamina poetanum parat. a dea Amicizia földreszállásával.” (ALBERTI. adott esetben a Barátság istenének. A legújabb 216 . lodate da tutti i buoni. feltételezhető. Ismerve azonban az első Certame szövegeit. hanem többes számban használja (certamina). voi diliberasti proibire questa ottima principiata consuetudine.) A citátumban központi szerepet betöltő commedia és tragedie szavak több rejtett utalást hordoznak. Protesta. e forse tragedie. mely nemcsak az első Certame bukását jelenti. vagyis az ezüstkorona. ami egyértelműen. és olyan egyértelmű utalásokat tesz. teljességgel érthetetlennek tűnik a bírák döntése. hogy még mielőtt megrendezésre került volna a barátságról szóló Certame.Tombi Beáta Cambini-szonett is jelez. 50–4505. ami rosszul kezdődik. udendo voi essere alcuni studiosi parati a producere in mezzo commedia. hanem az irigység témaköréhez kapcsolódik. A költő a certame kifejezést nem egyes. több verseny egyidejű elgondolására utal.

Forma és szerkezet A versenyen előadott szövegek mennyiségéből és a téma komplex jellegéből kifolyólag nem célom a költemények részletekbe menő filológiai vizsgálata és a vonatkozó antik auktorok hiánytalan felsorolása. A rendelkezésre álló adatok ismeretének ellenére is csak nagyon kevesen ismerik el egy második Certame létrejöttét.5. hogy azok már az első Certame megrendezése előtt készen vannak. hogy a költők különböző szempontból közelítik meg a tárgyat. egyesíti magában a barátság minden lehetséges attribútumát. hogy a felsorolt négy írásmű közül csupán kettő íródik vulgáris nyelven. a latin és a népnyelv egyidejű használata. illetve a grammatikai jellegű bizonytalanságok is. hogy Alberti valóban tervezte az irigységről szóló költői verseny megrendezését. De vera amicitia 2. Az irigységről szóló szövegek elterjedése azonban arra enged következtetni. hogy a bírák engedélyezték volna a vulgáris nyelv használata mellett a latint is. s a versenyre vonatkozó utalások csupán létrejöttének elvi lehetőségét tárgyalják. Leonardo Dati Scena című prózai költeményén keresztül mutatom be a „vera amicitia” humanista ábrázolását. ám.De vera amicitia filológiai kutatások azonban Lauro Quirini Dialogusát is a versenyen résztvevő szövegek közé sorolják. hiszen ekkor még az első Certame nyelvi konklúziói nem állnak a költők rendelkezésére. a győztes kihirdetésének megtagadását. mert folyamatos diskurzusban állva a többi textussal. Annak ellenére. ám az első Certame sikertelensége miatt elveti a verseny gondolatát.1. szinte minden szövegben könnyen felfedezhetőek a barátság felosztására vonatkozó arisztotelészi és cicerói reminiszcenciák. Ahogy azonban már utaltam rá. Sokkal inkább elfogadható az a hipotézis. holott az első Certame lényegében a népnyelv irodalmi státusza helyreállításának céljából kerül megrendezésre. hogy mégis érzékeltessem valamilyen módon a korpusz egységes voltát. mert a résztvevő költők többsége valóban eltér a tárgyként megjelölt „igaz barátság tárgyalásától”. Az a feltételezés. megjegyzem joggal. Ezt támasztják alá a szövegek nyelvhelyességi hibái. Semmiképpen nem szabad azonban eltekinteni attól a ténytől. hogy letegyen egy második verseny megrendezéséről. mert a prózai szöveg incipitje a tárgy egyértelmű méltatása. A bírák többnyire a versenyfeltételek megszegésével magyarázzák. Jól látható. a hipertextusként funk- 217 . A verseny tényleges megrendezésére vonatkozó konkrét utalások azonban csak Alberti Profugiorum ab erumna című költeményében találhatóak. Sokkal inkább elfogadottabb az a teória. „oratio de invidia”. elég valószínűtlennek tűnik. Választásom azért erre a szövegre esett. hogy a második Certame tényleges megrendezésére nem került sor. hogy a corona laura argenta odaítélésének megtagadása és a verseny sikertelensége elég nyomós érvként szolgálhatott Alberti számára ahhoz.5. 2.

illetve Leonardo Dati költeménye képez kivételt. 1–42) a Múzsák vagy a koronás költők segítségül hívása követi (például DAVANZATI. §§33–36) pontosan megindokolja döntését. pace. Argomento. dialógusok. dolce e magnò/ frutto nasce dappoi di qesta pianta/ donde non esce mai vergogna o lagno!/ Inde vien caritá perfetta e santa. Ezt követi a barátság témakörének tárgyalása. számot vetve annak a korántsem megszokott retorikai mozzanatnak abszurditásával. amely sokkal inkább követi a dráma műnemére vonatkozó jellegzetességeket. Alberti maga is a színházat tartja a barátság legfontosabb színhelyének és hordozójának. Sacrosanta. 254. hanem sokkal inkább elősegíti a tárgy kifejtését. II. ami a legtöbb esetben a költemények kódájaként is felfogható. A költemények szerkezeti felépítése szintén az Arisztotelész által kodifikált szabályrendszert követi. akik főként a líra műnemi sajátosságaihoz alkalmazkodva készítik el költeményeiket. a barátság többszintű ábrázolása. Scena./ fede. nem egyszer perszonifikálása vagy isteni voltának hangsúlyozása. Famiglia. Dati az Argomentóban (ivi. 25–33).” (Benedetto A CCOLTI. invitto e divin titolo. ellentétben a többi résztvevővel. az adott szituációra kiválóan alkalmazott humanista szentenciák felelevenítésére kerül sor. 365). Az első nagyobb egységhez tartozik még a verseny szervezőjének. „Oh come glorioso. in ivi. ACCOLTI. sussidio della vita/ che da molte fortune è spesso affranta. Dati munkája az egyetlen olyan költemény./ ché questo eccelso effetto d’amicizia. csak Alberti Famigliájának negyedik része. vv. vv. ének. 218–222. például színekre osztás. Quel divo ingegno…. a szonettektől eltekintve. 340–345). Francesco ALBERTI. ahol a második cantusban elhangzó invokáció a narratívákra kevésbé jellemző retorikus eszközökkel keveredik (DATI./ qual dee regnando./ che comprender no ’l può l’umana gregge:/ e se in prosa. adott esetben dicsőítését (például: Antonio degli AGLI: O padre etterno…. majd pedig a klasszikus korban jól ismert. vv. mely szintén további egységekre osztható. in ivi. 192–197. Se mai gloria ingegno. mitológiai figurák szerepeltetése stb. illetve magának a Certamennek a dicsőítése is (például Benedetto di M. vv. a tárgy hasznosságának és gyönyörűségének dicsőítésébe torkollik: „…in vita de’mortali quasi trovarsi nulla sopra all’amicizia da tanto essere pregiata e osservata. per suo conseguenza/ in rigor danna e ministra giustizia. 1–50. in ivi. Ez azonban nem gátolja./ né necessaria cosa più ci appare/ pel conservar dell’umana semenza. vv. 49–60)./ onde i mortali invan viverin senza..Tombi Beáta cionáló korpuszok töredékes jellege vagy a hibás parafrázis miatt a szövegekben található felosztás gyakran tér el az autentikus forrásoktól. immortal…. 1–18). IV. in dïalogo o in capitolo/ alcun trattòne o tratta. mert összefog és összeköt sok azonos érdekeltségű embert (vö. 319. De re aedificatoria). hogy a Múzsák segítségül hívását egy szereplő (Mercurio) szájába adja. il caso innizia/ e scompigliato poi lascia ’l gomitolo. Mint ismeretes. 298–299. Se mai gloria d’ingegno…. „Tant’altra gloria in sé riserva e regge/ questo immortal. könyv).” (DAVANZATI.” (ALBERTI. Quel divo ingego. vv. Ez alól. 251–252. Az antik citátumokra támaszkodó eseménysor. A tárgy meghatározását. 218 .

vv. A szövegben található definíciók szerint: „singular dote e necessaria guida” (ivi. s már csak a hallgatókkal. 92–96. vagy egyszerűen nem vesz róluk tudomást (vö. vv. egy potenciális közönség. az Eco által használt terminológiával: Lettore Modello. v. Lettore Empirico). in ivi. 192. amelyben a „tu” egy bizonytalan egzisztenciájú entitást takar. hanem transzgresszión alapszik. aki vagy követi a szövegben gyakran implicit jellegű utalásokat. 7) stb. megbontva ezáltal az univerzálisnak kikiáltott egységideált. Kitűnő példa erre Francesco d’Altobianco Alberti Sacrosanta. 219 . A Certamenre íródott szövegek befogadói azonban több esetben nem határozhatóak meg pontosan. hogy a költemények a versenyen résztvevő közönség. Az egységesnek tekintett dimenziók felbomlása nemcsak a forma és a szerkezet. a Könyörületesség. a bírák vagy az utókor számára készültek-e. immortal. 291–292. „Chiunque in te s’affida” (ivi. hanem a mintától való eltérésen alapszik. ami természetesen nem feltétlenül azonos a szerzővel vagy a narrátorral. Újból visszakanyarodtunk tehát az „imitatio” problémaköréhez. 192–206) című költeménye. mely azonban az állandó hivatkozások és az antik auktorokkal történő folyamatos identifikáció következtében fragmentálttá válik. harmadik személyű utalások vonatkoznak rá. hanem a tartalom egységének felbomlását is maga után vonja. az Erény vagy a Filozófia sem. Optimális esetben tehát a szöveg és a befogadó között egyfajta kommunikáció alakul ki. celeste e degna (ALBERTI. hogy ez az ideális hallgatóság maga a Barátság.De vera amicitia A legelcsépeltebb irodalomelméleti bölcsességek közé talán az a gondolat tartozik. számot kell vetni az unitas felbomlásának lehetőségeivel és a hiány poétikájának első megjelenési formáival is. 66–78. Így a hagyomány által lefektetett reneszánsz alapdoktrína alapjaiban dől meg. valószínűsíthető. Antonio degli Agli és Anonimo szövegei) adja a szubjektum koherens voltának illúzióját.) túl a szubjektum integritásának felbomlási tünetei figyelhetők meg. hogy minden szöveg meghatározott céllal. A szövegek mindegyikét a költői Én permanens jelenléte jellemzi. v. mint potenciális hallgatótábor. „Sempre la voglia tua pronta s’accresce” (ivi. mert az imitáció nem azonosságon. v. Az Én és a Te között általában meglevő kapcsolat intimitása tehát feloldódik a citátumok végtelen áradatában. mert a szövegben szereplő Én. mely Erazmus ironikus megnyilatkozásával ellentétben nem a szolgai utánzáson. 290. ami nem csak abból a már tárgyalt problémából ered. 2). Újraolvasva tehát a reneszánsz-humanizmus harmonikusnak hitt egységdimenzióit. hogy a grammatikai megszólítás pontosan kire vonatkozik. vagyis a Te felé fordul. A filozófiai szövegekben elterjedt terminológia használata miatt azonban nem zárható ki az Igazság. hogy a szöveg további részében az egyes szám. annak ellenére. in ivi.vagy olvasótábor. hallgató. s a szerzők ritkán előforduló önálló véleménynyilvánításán (például Anselmo CALDERONI Benché si dica nel volgar perlare. nem kevés esetben olvasókkal (lettor) fenntartott dialógus (vö. Ezen túlmenően bizonyos szövegeknél még az is teljesen meghatározhatatlan. 4). egy könnyen meghatározható olvasótábor számára íródik: vagyis szól valakinek. Francesco Malcerani.

ami a természet termékenységében gyökerezik. vagyis olyan szeretet formájában. Nikomakhoszi etika. Francesco Alberti költeménye hosszúra nyúlt propozíciójában egy meg nem nevezett entitás felé fordul. A szöveg valószínűsíthetően nem kifejezetten a Certamenre íródik. s a földi dolgok irányítóját (Antonio degli AGLI in ivi. vagyis a harmonia mundiért felelős. 260. Cronissa. a szerelmet helyezi költeménye középpontjába. Malcerani sem a barátságot. v. melynek olyan definícióit adja. a verseny azonban remek alkalmat kínált szerzőjének műve előadásához. konnotatív jelentést tulajdonít neki. szupplementum jellegét a keresztényi szeretettel szemben. feltételezhető. Feturina. az időn kívül álló. ö.5. 261–262. Ez azonban a fogalom szemantikai mezejének kitágítását és a temporalitás dimenzióiban való feloldódását eredményezi. Dati három cantuson keresztül igyekszik a barátságra egy adekvát definíciót adni. 3. amit a „labirinto d’amore” képzetével helyettesít.): 220 . 1155b. Se mai gloria d’ingegno. A fennálló különbség azonban a szövegek elolvasását követően teljes mértékben megszűnik. a Barátságot mint minden létező dolog mozgatóját. 1156a. mely Platón elméletének megfelelően a bolygók mozgásának összehangolásáért. A tárgy meghatározását illetően a legnagyobb ellentét látszólag Dati és Davanzati költeménye között feszül. a tárgy nehezen definiálható jellegéből kifolyólag. Ciromega és Erato a Barátság. vv. 49–58) az amor naturalis inkarnációjaként tűnik fel. 31–39) a Caritasszal azonosítja. Amint már láttuk. hogy a költők. az emberi élet és tisztesség alapvető feltétele. A görög filozófia egy érzéken túli. hiszen annak ellenére. míg Curina. a barátságot más elvont fogalmakkal történő identifikáción keresztül határozzák meg. mindvégig hangsúlyozva másodlagos. A barátság inkarnációi A költemények összességére általában jellemző. ugyanis az első szöveg tárgya pontosan az olvasás aktusán keresztül artikulálódik. 8) definiált barátságra vonatkozik. 300. in ivi. az igazság társa stb. Francesco ALBERTI. Leonardo Dati antik és keresztény hagyományokra támaszkodva a Barátság többé-kevésbé tökéletes inkarnációit írja le. hanem annak egy idealizált formáját. A beszélő nevek mindegyike az Amicitia egy alaptulajdonságára utal. a voluntasban székelő és a Summa Theologicában „veritasként” („al ver conforme”. végtelen statikusság megtestesítője. 220–221. (v. vv.. hogy már az 1430-as években elkészült. bár a kontextus figyelembevételével és egy mindenképpen feminin vonatkozási pont megjelölésével. A mitológia szerint Kronosz neje. Társa. elválaszthatatlan az időtől. ö. A grammatikai személyek önkényes cserélgetése és logikátlannak tűnő használata azonban kérdésessé teszi referenciahelyüket. ACCOLTI.Tombi Beáta 2. vv. A vers tárgya tehát a boldogtalan szerelem.2. hogy a temporalitás dimenzióin kívül áll. mert míg Davanzati a fikció poétikai erejére támaszkodva teljes mértékben elutasítja a témamegjelölést. 192–194. Antonio degli Agli egyértelműen platóni hagyományokra támaszkodva. mint a legnagyobb örökség. a hagyomány szerint Arisztotelészhez köthető három fajtájának megtestesítői (ARISZTOTELÉSZ. aki hasonlóan Accolti költeményéhez (v. 1–21). noha a szöveg tematikája nem az erosz filozófiai tárgyalására épül.

Dante Komédiájának középpontjában a választás. mert az illető olyan. ezt azért teszi. kellemes vagy hasznos. Aki tehát a haszonért szeret valakit.5. tehát ami jó. 1993. minden körülmények között tilos nevén nevezni. olyan amilyen: tehát csupán azért. Az Arisztotelész által javasolt felosztást Davanzati szinte szó szerint átemeli saját szövegébe és a barátság elsődleges okaiként megjelölt per utile. Az előzőekből jól látható. hogy isteni lényegéből kifolyólag. amely a két fél közt nem marad titokban. mert valami jóban vagy gyönyörűségben részeltet bennünket. mert az. amilyen volt. Quel divo ingegno.meg átszövik a negatív teológia jellemző doktrínái. a haszonért szeretik egymást. Éppen ezért az ilyen barátság könnyen fel is bomlik – ha ti. Más szóval az ilyen viszony legfeljebb járulékosan nevezhető barátságnak: ez esetben nem azért szeretünk valakit. ez utóbbiak mindegyikének megfelel egy viszontszeretet. 253–254. Dati költeménye hasonlóan nagy teret szentel a választások eshetőségének: a helyes választás sokszor kétségbeejtő lehetetlen- 221 . ugyanis a jellemzés aktusa is annak pontos definícióját adja. ami annyit jelent. ami garantálja a folyamatos változásokat és az állandó átalakulásokat. vagyis megakadályoz mindennemű stagnálást és inerciát. akkor megszűnik vele szemben a barátság is. a barát nem marad mindig olyan.De vera amicitia (…) mert nyilván nem minden dologgal szemben tudunk rokonszenvet érezni. Agli három költeményét is a negatív teológia szervezi. amely szerint egymást szeretik. mert egymástól valami jót várnak. azzal a különbséggel. mert kellemesen szórakoztat bennünket. azok éppen abban a tekintetben akarják egymás javát. ami neki magának jó. nem pedig azért. akit szeret. amilyen. rámutatva a formai jegyek felbomlása után a szemantikai egység szétesésére is. azok tulajdonképpen nem is egymás kedvéért szeretnek. vv. hanem csak azzal szemben. hanem azért. éppígy van ez azoknál is. Pl. 2. in Bertolini. ezt azért teszi. cselekedeteket irányító és mint az univerzum részeit összekötő erő jelenik meg: olyan tett. 37–48). jelen esetben a barátságot. mint ahányféle dolog a vonzalmunkat felkeltheti. Barátság – Gyűlölet Ezek után rátérek a Barátság pontos meghatározására. illetve neoplatonikus elméletek által erősen kontaminálódott. (…) A barátságnak három formája van. ugyanannyi. per diletto és per onesto ábrázolását antik és keresztény exemplumokkal szemlélteti (vö. hogy nála a teória. akik a gyönyörűségért szeretik egymást. mert az illető őneki hasznos. hanem azért. a szellemes embert nem azért szeretjük. a tetteket. ami neki magának kellemes. ami ezt az érzést egyáltalában felkeltheti bennünk. Akik pl. mert ha többé már nem kellemes vagy nem hasznos. Akik pedig egymást szeretik. DAVANZATI. a tárgyalt fogalmat. mert ilyen vagy olyan jelleme van.3. különböző kereszténymisztikus. s aki a gyönyörűségért szeret. mint az emberi élet mozgatója. illetve kellemes. hogy Dati művét át. hanem azért.

Sőt az is megfigyelhető. a gyűlölet. III. Boccaccio stb. Valamennyi szövegről egységesen elmondható. vagyis hol megmutatja. az irigység és a harag. Ehhez azonban tudomásul kell vennünk. A poétikai fikció szerint a firenzeiek költői versenyt rendeznek a Barátság tiszteletére. 17–20). Leon Battista Alberti a Családról (Della Famiglia) szóló negyedik könyve szintén a barátság ellentmondásos jellegére épül. könyv. in ivi. hanem annak bebizonyítása. hol elrejti tényleges valóját (vö.” (ALBERTI./ che vai errando. s azok megsemmisítésével önmagát pusztítaná el. valójának szerves részét képezik. Olyan fogalomról van tehát szó.Tombi Beáta sége jó és rossz között. Nem véletlenül mondja el magáról színrelépésekor. hogy a cselekvést kifejező igék 222 . hogy csak abban az esetben érthető meg lényege. delle quali ancora non seppi comprendere causa o altra ragione alcuna. Cicero. hogy az igaz barátságot csak a hazugság. ugyanis hol meztelen. „O dea plebea./ or la volete. A prózarészlet többszöri újraolvasása során azonban kiderül. A szövegekben gyakran előforduló antik és modern citátumok (Plutarkhosz. Egy olyan istenséget várnak a Földre. . hogy az egész könyvet a barátság bemutatásának szenteli. amely önmagában véve. vv. i’son qui dea degli amici. A „nascondimento / rilievo” vagyis az „elrejtés / feltárás” aktusa szerves módon kapcsolódik a „látszat / valóság” ellentétpárjához. ellenségeskedés és gyűlölet terminusain keresztül érdemben kifejezni. aki égi hatalmából kifolyólag véget vet a nyomornak. IV. hogy a tradicionális értelemben felfogott jó és rossz ugyanarra az eredetre tekint vissza: „Sono in le cose prodotte dalla natura maravigliose e occultissime forze di nimicizia e amore. az erények és a bűnök felismerése fontos szerepet játszik. 366–373. A Barátság monológjából azonban (DATI. és gyakran mint egymás megnyilvánulási formái jelennek meg. hogy a kommunikáció egy másik formája. vv. I libri della famiglia. mint a gyűlölet vagy az irigység. 274)./ della mortale specie nimica. fugitiva dirli. (Sull’amicizia) a traktátus nem a barátság feltétel nélküli dicsérete. a gyűlölködésnek és a haragnak. petulante scurra?/ donde rigiri?” (DATI. hogy az igaz és hamis illetve látszatbarátság szintén azonos okokra vezethető vissza. 1–4. Dante. 367. ha olyan fogalmakkal vizsgáljuk összefüggésben. I. megcsalás. 366. animosa troppo. Scena. in ivi. hogy a tisztaság és jóság attribútumaként ismert mezítelenség. a szavak által meghatározhatatlannak tűnik. a beszéden túli nyelv adja meg a barátság pontos definícióját. hol pedig a szivárvány ezer színében pompázó ruhát visel./ quella qual tucti gli omini solete/ mordere et falso. a klasszikus filozófia tradícióira támaszkodva az elrejtés mozzanatában implicit módon megtalálható magamutogatás egyik megjelenési formája.) egybehangzóan arra tesznek utalást. feltárva előttük a választás lehetőségét (Antonio degli AGLI O padre etterno című munkája is hasonló szerkezettel bír). hogy a nyomor. cantus). hogy az újból leszálljon hozzájuk és segítsen különbséget tenni a jó és a rossz között. Azon túl. Csak zárójelben jegyzem meg. hogy sokan a harag és a hamisság megtestesítőjeként tartják számon: „Eccomi. de esetében ehhez még szorosan kapcsolódik a barátság és a gyűlölet között feszülő ellentét / azonosság kettősségének problematikája. cantus) kiderül. Lényének kettőssége megjelenésében is ott munkál.

Ezt a tényt semmi sem bizonyítja jobban. mint Angelo Poliziano. és segíti a népnyelv elterjedését. akkor könnyen belátható. 503. versarvi quanto vorremo ogni impeto. köztük Dantét és Petrarcát is oktat. Opere volgari. szintén Albertitől származó traktátus harmadik könyvének előszavában is). molto generosissimi segretarii appostolici. el kellett volna kerüljenek. a mondat ironikus konnotációihoz nem fér kétség. hiszen a szöveg pont azokra az ellentmondásokra mutat rá. gyávasággal és némasággal. rámutatva azokra az ellentmondásokra és visszásságokra. teljes egészében megbontva az egység illúzióját. ez a vád ugyanilyen formában jelenik meg a Della Famiglia címet viselő. A legnagyobb sértés azonban a humanista auktorok humanitásának elvitatása. qual fece Tullio in Vatinium testem. „Simile noi. amelyeket tudós humanisták lévén. Matteo Maria Boiardo. a verseny eredményének kihirdetése után. hogy az isteni szó (verbum) hatalma a teremtésben van. hogy nemcsak a szemantikai mező.” (ALBERTI. (ALBERTI. akik között a kor olyan elismert költői és irodalmárai is szerepelnek. 223 . Vádolja őket az antikvitás túlzott mértékű tiszteletével. 505. 149). melynek Alberti már a szöveg legelső mondatában hangot ad: „La plebe et i vulgari fiorentini vi saluta come huomini. immár hivatalos keretek között és akadémiai szinten folytathatják tudományos munkájukat olyan híres humanisták. ivi. mert egyéni álláspontjuk nyílt felvállalása helyett. mely meggátolja Itália önálló nyelvének kialakulását. gioverá per una volta sfogarsi. Ezt Alberti elsősorban a latin nyelv szolgai utánzásában véli felfedezni. Protesta. amelyek nyilvánvalóvá teszik a studia humanitatis legfőbb művelőinek arra való alkalmatlanságát. Megkérdőjeleződik tehát a jel és referense között tradicionális értelemben fennálló kapcsolat. 3. hogy a barátság adekvát jelentése az illokúció aktusán keresztül artikulálódik. 2a). Annak ellenére. mint Luigi Pulci. Ha pedig elfogadjuk azt a tételt. Miután pedig Cristoforo Landinót 1458-ban a Firenzei Studio élére helyezik. Megrendezése és létrejötte nagymértékben hozzájárul a latin nyelv hegemóniájának visszaszorításához. ugyanis az csak kreatív aktusok során képes realizálódni. asszonyokhoz hasonlóan vádaskodnak és pletykálkodnak: „tacendo o solo biasimando”. hogy az 1450-es évek Firenzéjében egymás után kerül sor olyan latin és görög szövegek népnyelvre való átültetésére. Angelo Poliziano és Jacopo Sannazzaro. amelyek ismerete a humanista kultúra és műveltség sarokkövét képezi. II. A vádirat tartalmát ismerve. hanem az egész jelstruktúra is dekonstruálódik. mely meggátolja a humanista kultúra kibontakozását és elterjedését. mintsem az. egyfajta vádiratot intéz a bírákhoz. Protesta címmel.De vera amicitia túlsúlyban vannak más szófajú szavakhoz viszonyítva. in ivi. aki Vergilius és Horatius mellett már a Trecento költőit.” (ALBERTI. Jól látható tehát. Protesta Alberti. jelentősége senki előtt sem vitatott. dove bisogni non altro che parole. hogy a verseny megbukik. irigységgel.

Il Sistema Letterario [Irodalomtörténet]. 1993. I. Umberto ECO. BÓKAY Antal. Európa. Bp. Franco Cosimo Panini.. A barátságról. 1987. 1983. Leonyid BATKIN. Nikomakhoszi etika. 1997. Alberti [Filozófia és építészet].. I testi del primo Certame coronario [Az első Certame coronario szövegei]. La ricerca della lingua perfetta [A tökéletes nyelv keresése]. Alighieri DANTE. Morano. A humanizmus és a reneszánsz esztétikája. 1978. Bp. Cesare CANCRO. KOLTAI-KASTNER Jenő. Akadémiai Kiadó.Tombi Beáta Bibliográfia Leon Battista ALBERTI. Az itáliai reneszánsz. De vulgari eloquentia [A nép nyelvén való ékesszólásról]. 1993.. Roma-Bari. Filosofia ed architettura in L. 1986. Ferrara. CICERO. Napoli. B. 1965. kötet. De vera amicitia.. Latreza. 1992. Az öregségről. Lucia BERTOLINI.. Bp. 1997. Milano. Bp. 224 . Akadémiai Kiadó. Della famiglia [A családról]. 1970. Az olasz reneszánsz irodalomelmélete. ARISZTOTELÉSZ. Irodalomtudomány a modern és posztmodern korban. Európa.. Sonzogno. Osiris. in Dante összes művei. Cesare VASOLI. Gondolat. Bp. Salvatore-Grosser GUGLIELMINO. Bukarest. Kriterion. szerk. Bp.

A kortárs Thúróczy János szerint Janus Pannonius és Vitéz János „in Sclavonia humili sub tecto nobilitatis geniti”. ritkák benne a városok. helyéről. falvakban bővelkedik. quae nunc Sclavinia fertur. Janus maga szűkebb szülőföldjét De Sclavinia című epigrammájában így jellemzi: Pars ea Pannoniae. csupán körülírással élt.SZENTMÁRTONI SZABÓ GÉZA Janus Pannonius szülőhelyéről Janus Pannonius születése idejéről. (Én magam a mély Drávánál születtem és ezeket énekeltem. ám ekkor mindig a Dráva folyót emlegette. (Pannonia része az. augusztus 29-én látta meg a napvilágot. szüleiről csupán saját költői utalásaiból tudunk többé-kevésbé pontos ismeretekhez jutni. olvasd át ezeket te is. ha ugyan egyebeket olvasol netán. si quis cetera forte legis. Pagos complures. hogy 1434. Tubero (1459–1527) ugyancsak nemesi családból és a Száva–Dráva közéről származónak tudja a költőt.) Ő maga költeményeiben soha nem nevezte meg pontosan szülőhelyét. Szülőhelye és gyermekkorának színtere valószínűleg egy szlavóniai település volt. amelyet most Szlavóniának hívnak. Perlege et haec. oppida rara gerit. Ezt teszi De se ipso című epigrammájában is: Ille ego et haec cecini Dravum generatus ad altum. Az bizonyos. fatis et sorte deorum Pannoniae tellus tenero tibi misit in aevo 225 . mégpedig Csezmiczei János (Joannes de Chesmicze) néven. azaz: Szlavóniában. és 651–655. soraiban pedig ekként: Me simul hos inter. a nemesség alacsony födele alatt születtek.) A Guarino-panegyricus 485–488.

neked fogom hazavinni a nysai borostyánfüzéreket. Petrus ex stirpe Garasdae. Drávám. Primus ego Eridani patrium de gurgite ad Histrum Mnemonidas Phoebo ducam comitante sorores. hanem az. a babérkoszorús istennasszonyokat [= a Múzsákat]. 1507-ben. vagyok eltemetve e sírban. Hic situs est Janus. hogy hol született. a Helikonról. és zöldellő partodon száz oszlopra emelt templomot fogok építeni.Szentmártoni Szabó Géza Qua mox Danubio mixturus nomen et undas Pinguia culta secat leni iam gurgite Dravus. a babérkoszorús istennasszonyokat. hogy elsőként ő honosította meg hazájában az antik mintájú költészetet. 1433–1507) esztergomi reneszánsz sírkövére vésett vers pedig Janus síriratának a parafrázisa: Germanus Jani. a szintén költő Garázda Péternek (cc. … Elsőként én fogom elvezetni a Pó hullámaitól honi Dunánkhoz. deas… (Itt van eltemetve Janus. s tudását hol szerezte. patrium qui primus ad Histrum Duxit laurigeras.) Janus Pannonius e sorok tömörített parafrázisát szánta majdani sírkövére. patrium qui primus ad Histrum Duxit laurigeras. Apollo kíséretében.) Janus rokonának. amelyet még életében. a Helikonról. a Garázda nemzetségből való Péter. corymbos Ac viridi in ripa centum sublime columnis Constituam templum:…. aki a honi Dunához elsőként vezette. hiszen nem az volt a kiemelni való. (Annak a Janusnak a testvére. (Miként köztük engem is. ex Helicone. készíttetett magának Megyericsei János (1470–1517) kolozsi fő- 226 . Sírfeliratában azonban mellőzte a ferrarai tanulmányokat idéző Pó folyó és a Dráva menti szülőhely felemlítését. joggal voltam a Pieridák második dísze. az istenek végzéseiből és a sors által Pannonia földje zsenge koromban hozzád küldött onnan. ahol a nevét és habjait a Dunában később majd elvegyítő Dráva a kövér szántóföldeket már lassú hömpölygéssel szeli át. Primus Nysaeos referam tibi. Drave.) A gyulafehérvári Szent Mihály székesegyházban állt az a feliratos sírkő. Elsőként. deas. ex Helicone. a múzsanővéreket. Sum situs hoc tumulo. Altera Pieridum gloria iure fui. …………………………………………………. aki a honi Dunához elsőként vezette.

században még nem is volt Szlavónia része! 227 . hogy Pannonia fő folyamába. Balassa András vágbesztercei síremlékén. aki elsőként vezette a hazai partokhoz. a 15. ossa recondite. Tehát nem arról van itt szó. Nil’ nostra: iaceant quolibet illa loco… (Hárman voltunk a vérszerinti atyafiak közt híres költők. ex Helicone. Strigonia Petrus requiescit in arce. patrias qui primus ad oras Duxit laurigeras. Leonardo Bruni (1369–1444) Dialogus de tribus vatibus Florentinis című. ahol a folyó már mély. az Isterbe. ha nem. Baranya és Valkó vármegye. Paolo Vergeriónak (1370–1444) ajánlott műve adhatta. Qui tulit Aoniae plectra sonora lyrae. zöldellő partok között hömpölyög. Pannonicam Dravus qua rigat altus humum. Ultimus hos ego sum cognata e gente secutus. Egyikünk volt Janus. Alter erat Petrus genitus de stirpe Garazdae. az ő Jánosát maga a püspöki székhely [=Pécs] őrzi. si non. vélhetőleg. aki elhozta a aoniai lant zengő dalait. csontjaimat ide helyezzétek. Janus és Garázda Péter síriratának az allúziói. szó szerint megismétlődik. Másikunk volt a Garázda nemből származó Péter.) Hármójuk együttes felsorolásának ötletét. amely a 16. Megyericsei versének idézett sorai Janus De seipso című versének. nevét és vizét.Janus Pannonius szülőhelyéről esperes. s mindhárman ugyanarról a vidékről származtak: Tres fuimus clari cognato e sanguine vates. A dáciai római feliratok gyűjtéséről nevezetes humanista sírversében elmondja. Joannem Ipsa suum sedes pontificalis habet. A Dráva Oláh Miklós Hungariájában is „Danubio miscetur”. a Helikonról. deas. si dederit sors. Ha úgy adja majd a sorsom. a bölcs Múzsák harmadik díszeként. hogy a folyó torkolatának vidékén kellene keresni Janus Pannonius születési helyét! Az a terület. Garázda Péter és önmaga vérrokonok voltak. a babérkoszorús istenasszonyokat. Péter az esztergomi várban nyugszik. Hic mea. semmi gondunk: feküdhetnek azok bármilyen helyen. a Guarino-panegyricus részletének. Janus Pannonius és Megyericsei utalásai a közös szülőföldre így összegezhetők: A születési hely a Drávának azon magyarországi (pannoniai) szakasza mentén van. század végén. de áramlása szelíddé válik. Az idézett rész utolsó párverse vándormotívum. hogy Janus Pannonius. A Dráva azáltal válik nevezetessé és lokalizálhatóvá. ahol a mély Dráva öntözi a pannon földet. s ahol az a síkságot átszelve. Tertia doctarum gloria Pieridum. megművelt szántóföldeket öntözve. azaz a Dunába vegyíti. azaz a Dunával vegyül egybe. Unus erat Janus. futása végén. Utolsóként őket én követtem e rokon nemzetségből.

a későbbi gyulafehérvári főesperes felmenője. a Tolna vármegyei Aparon született. Egy bizonyos Megyericsei János pedig Zsigmond királynak a csázmai és pozsegai káptalan részére 1429. hogy alig kezdett el beszélni. Ezek egyikében mondja el. Anyjának. Erről tanúskodnak az oklevelekben sűrűn előfordulú magyar helymegnevezések is (Alsow és Felse Chesmyche.” Ez a Megyericsei János. Zrednamelléke). március 13-án kelt oklevele. lehetett Janus apjának rokona. s az ottani Mekcsenyicsét használta egyik előneveként. Garázda Péter. amikor anyja már tanulásra fogta. címereslevelet adományozott. Csezmiczei Pálról (cc. királyi emberként (homo regius) említ meg Garai Miklós nádor 1429. Illius impensa Venetas celebravimus urbes. amelyben Cillei Hermann szlavón bán is szerepet kapott. Cum tuus Ausonias tradit me frater ad oras. alig írt verseiben valamit. akár a szövet hozott neked hasznot. 1400–1440). (Akár a gyapjú. Janus a szülőföldjén lévő iskolában nagyon hamar bizonyította különleges tehetségét. merces erudientis erat. Janus Pannonius apjáról. A harmadik rokon. Csánky Dezső adatok sokaságával igazolt bizonyítása szerint a Körös vármegyei birtokos családok mind a magyar nemességhez tartoztak. amelyben oklevelek visszaszolgáltatására kéri. amelyre anyja már kezdettől ráérzett. november 17-én Csáktornyáról küldött levelet Megyericsei Franknak. Nec mala venturi iam documenta dabam. Vitéz Borbálának (1403–1463) viszont több költeményt szentelt.Szentmártoni Szabó Géza A Megyericsei által megnevezett rokon családok főként a szlavóniai Körös vármegyében tevékenykedtek Zsigmond uralkodása idejében. Apja halála. Alig szívtam be a finom tudomány első elemeit. aki az 1430-as évek elején már aulicusként említődik. quicquid tibi tela lucelli Contulerat. quibus presentibus magistri Paulus de Iarna vel Johannes de Megywrechye secretae cancellariae nostrae maiestatis notarii. máris a készülő jövőnek nem rossz bizonyságait adtam. akit egy Körös vármegyei ügyben. amikor a te bátyád engem az Auson partokra küldött. az a tanító fizetsége lett. Imbiberam tenerae vix prima elementa Minervae. s egymás közt magyarul beszéltek. és a távoli földön a 228 . 1440 után anyjának szövőmunkával kellett fia taníttatásának költségeit előteremtenie. augusztus 7-én kiadott oklevelében a királyi titkos kancellária egyik nótáriusaként szerepel: „…quatenus vestros mittatis homines pro testimoniis fidedignos. Longinquo et Musas quaerere in orbe iubet. de családja a szlavóniai Pozsega vármegyében volt eredetileg birtokos. február 24-én mecsenicsei Garázda Miklósnak és Dénesnek. Dum sol undecies per sua signa redit. Cillei Hermann 1428. Zsigmond király 1409. Valószínűleg Janus Pannonius apjával azonos az a Paulus de Chezmyche. Quicquid lana tibi. valamint Szilágyi Lászlónak a boszniai Zrebrenik várának több évi védelmezéséért.

Noricum és Mysia között. Pannonia vero ad septentrionalem plagam ab Dalmatiae finibus inter Noricum et Mysiam Europae extenditur irrigante eam Danubio. amelyeket a Dráva öntöz. 1467. csupán a Duna vonaláig terjed: Quando erit illa dies. hogy barátjának otthoni világa a Dalmát partoktól. hogy Janus születési helyét Nagyváradban jelölje meg! Figyelemre méltó. A Pó parti városban az iskolát vezető veronai Guarino fia. Zsigmond király titkos kancelláriájának jegyzője volt. a Dráva vidékén át. hogy a 33. öntöztetvén a Duna által. qui alio nomine quibusdam in locis Hister vocitatur.1. jelentős jövedelemre tett szert. Janus Pannonius születése idején.” (Ez a mi Janusunk Váradon született. Battista Guarino (1434–1513) levelet írt rokonához. (Vajon mikor lesz ama nap. Janus születési helyére is utal. április 5-én. Ma ismert vezetéknevét csupán az utókor ragasztotta rá. 1445-től. Giovanni Bertuccióhoz.) Battista Guarino szóhasználata némiképp emlékeztet a későantik Sulpcius Severuséra (360 k. Szent Márton tours-i püspök születési helyéről a következőképpen írt (De vita Beati Martini. Dravus quas irrigat oras. esztendejében járó Janus Pannonius költői nagyságát dicsőítse.” (Márton tehát Pannoniának Savaria városában született. többek közt.–425 k. században élt.): „Igitur Martinus Sabaria Pannoniarum oppido oriundus fuit. quae provinciae Pannoniae urbs est non ignobilis. Európában terül el.Janus Pannonius szülőhelyéről Múzsákat keresni parancsolt. aki a 4.) Battista Guarino Janus Pannoniushoz írt elégiájában már korábban is úgy tudta. Így 1447 tavaszán. Pannonia pedig északi irányban Dalmácia határaitól. a vidékeket. Az ő költségén venétumi városokat látogattunk. s az ugyancsak Pannoniából származó híresség. amely más néven bizonyos helyeken Histernek neveztetik.) Az ifjúkori barát tehát bizonyára nem tévedhetett akkorát. Battista lett Janus szobatársa és barátja.). a következőképpen: „Oriundus fuit Janus hic noster Varadinae. hogy Battista Guarino Bertuccióhoz írt 229 . Húsz év múltán. Vitéz. a saját költségén küldhette ki a 12 éves Janust az itáliai Ferrarába. amelyen veled együtt látogathatom meg a sziklás Dalmácia közeli tengerpartjait és illyriai oldalát. amely Pannonia provinciának nem jelentéktelen városa.) Tehát az ígéretes ifjút anyai nagybátyja vette pártfogásba. miközben a nap tizenegyszer tért vissza csillagképein át. Vitéz János (1408–1472) a Körös vármegyei Szrednamellékről nevezte magát Szrednai Jánosnak (Joannes de Zredna). 2. E levelében Battista Guarino. qua tecum visere possim Littora saxosae proxima Dalmatiae Illyricumque latus. Et glaciem gelidi cernere Danubii. mint Váradi püspök. és mikor láthatom meg a fagyos Duna jegét.

azonban terjedelmét és szépségét tekintve. Grácz mögött nagyon messze elmarad. és 199. bal oldalon. utóbb Thermae Constantinianaenak neveztek. szép síkságon terül el.” 230 . Joannes Manliusé. Körös menti Váradéval! Magyarul mindössze egy s-betű és egy ékezet a különbség a két azonos etimológiájú városnév között. amelyet a régiek – egy márványfelirat tanúsága szerint – Aquae Iasae. aki 1660-ban Zrínyi Miklóst látogatta meg Csáktornyán. amelynek jobb partján fekszik. a rhéti Alpokból ered és Pécs környékén a Dunába ömlik. Praefationes. A hegy hágói és Varasd városa között van egy fürdő. Forró vize bőségesen árad és igen egészséges. tőle északra található a Dráva kisebb ága. a város a török hatalom föltartóztatásának szempontjából igen fontos.” Guarino. a Janus életében csupán epizódként szereplő. egy esztendeig Varasdon működött. (Az ottani hévízfürdőt Szenci Molnár Albert is felkereste 1614.). Varasdé pedig: Varasdinum. majd torzult el „Varadinae.Szentmártoni Szabó Géza levelében nem egyszerűen Pannoniát említ. A Dráva folyó körülbelül oly széles. Varasd a zágrábi egyházmegyéhez tartozott. Az 1587-ben megjelent. az urbs szóval egyeztette Varasd latinizált nevét. s anyja nála lakhatott. égő lámpát találtak benne. midőn felbontották. amelynek ő maga is csupán az antik területét írja körül. Felette a dombokon pompás bor terem. amely Sagurium [=Zagorje] hegyek között elterülő. mint a Varasd közelében lévő Toplica. Kallixtus pápa 1458-as oklevele Janus anyját. Janus ekkor a kalocsai egyházmegyében levő Titel prépostja volt. locatívusban pedig i-re végződik. 198. quae … urbs”. quae … urbs” alakra! A Ritoókné Szalay Ágnes által publikált fontos dokumentum. hosszában elnyúló hegy. Martinus Zeller német utazó 1664-ből való leírása Varasdot a következőképp mutatja be: „[Varasd] egy tágas. július 1-én. A folyó valamivel a város felett két ágra szakad. a téli felkelő nap irányában egy magas. A 16. hiszen Várad neve latinul: Varadinum...) A holland Jakob Tollius. A zágrábi egyházmegye viszont az eredeti lakhelyre vonatkozik. mint a Vahalis [=Waal]. A különben jól informált Battista Guarino valószínűleg a Dráva menti Varasd nevét téveszthette össze. vélhetőleg hasonlóan. Pergossich János sajátosan írta le Varasd latin nevét: „Cum typographus in hac civitate Varasdina modo adsit. hanem Pannonia provinciát. Két itteni kiadvány impresszumában is ez olvasható: Varasdini (RMK II. s a Dráva folyó közvetlen közelében fekszik. A Guarino által írt Varadinae névalak mindenképpen furcsa.” A Zeller által említett fürdőhely nem más. században egy vándornyomda. azonban a levegő hatása folytán rögtön kialudt. Ablatívusban mindkettő o-ra. ezt. s egészen Szomszédvárig húzódó vidékét a nyílt mezőktől elválasztja. Nagyvárad pedig távol esik az ókori Pannoniától. Varasd városa az egykori Pannonia Superior területén lévő Aqua Viva nevű római település helyén épült fel. Az itt látható számos római régiség közül csak egy kőkoporsót említek föl. amely az egész Magyarországot jelentette a későbbi időkben. s így jött létre eredetileg a „Varasdinae. című. a következőket írta a városról: „A Dráva túlsó partján levő Varasdot is megtekintettem. latin nyelvű antológia előszavában. Barbarát a kalocsai és a zágrábi egyházmegye lakosaként említi.

holtágakat és számtalan terjedelmes mocsarat hoz létre. egyaránt fakadnak. még egyszer átkeltem rajta. 1670-es utazása során.) A Georgicában ugyanitt (IV. csak a 19. 35 centiméteresre csökken. A Dráva mocsarainak lecsapolásával Probus római császár eredménytelenül próbálkozott. amely kövér szántóföldek közt folyik a tengerig. elég nagynak találtam. A betegeskedő Janus számára oly fontos hőforrások pedig a városok közelében. Talán ez a hasonlóság is belejátszhatott Janus Váradtól búcsúzó versébe. a mély Drávától indulva. hogy Varasd nemcsak a nevével. amelynél más folyó a kövér szántóföldeken át nem folyik be hevesebben a csillámló tengerbe.). termékeny hordalékából pedig szigeteket épít. A Dráva a karintiai hegyek által övezett völgyéből épp a Muraköz és a Varasdi-medence elején lép ki. a „Dravus altus” egyik nyelvi előképe a Vergilius Georgicájában (IV. A 18. 372–373. A Dráva partjait tehát csak Varasd tájékán övezték.) említett thesszáliai Enipeus. A medencéből kilépve. ezen kívül Karintiában Klagenfurt és a Leubel hegy között. ekként látta: „ A Dráva folyót. majd Eszék után ömlik végül Dunába. században sikerült a folyót szabályozni. Budától. a régi korokban.) található egy másik nyelvi előkép is. szépséges Tempe völgyét átszelő Peneius mellékfolyója: Et caput unde altus primum se erumpit Enipeus. folyása lelassul. itt is és ott is. 368. úgy Varasd felől. két fahíd és a kettő közt levő szigetecske segítségével. hiszen amiképpen a költő a szép Köröstől elindulva. megművelt földek. azaz a Pó az a folyó. mocsarakon és tavakon át jut el az uralkodó Dunához. századi kísérletek után. Az Eridanus. ugyanis a túlsó partra akarván átmenni. nem messze a forrásától. Várad és Varasd légvonalban éppen egyforma távolságban van a Duna menti királyi székhelytől. ahol kilométerenkénti esése.… (És ahol a maga forrásfejét elsőként veti fel a mély Enipeus. hanem a környezetével is sok tekintetben hasonlít Szent László városára. egész a villachi hídig kellett kerülő utat tennem. quo non alius per pinguia culta (Az Eridanus [= Pó]. az addigi egy méteres szintről. A rajtuk való átkelés miatt volt fontos a törökök számára az eszéki híd.” Az előbb idézett leírásokból az is látszik.Janus Pannonius szülőhelyéről A Drávát Eduard Browne angol utazó. amely az Olympus lábainál fekvő. Légrád után még inkább lecsendesülve. és még tekergősebb folyással. miként a Guarino-panegyricusban a Dráva a Dunáig: Eridanus. ugyancsak kiterjedt vízivilág érintésével lehet eljutni Pannonia főfolyamához. A mély Dráva. 231 . A varasdi síkságon medre kanyargóssá és hajózható mélységűvé válik.

metaforikusan. Százoszlopos épület volt a görögöknél. és zöldellő meződön márványból emelek templomot.… (Hatalmas. ingens. VI. Apollónak tett ígéretében (Aeneis. templomot emelni. Mantuám. a Miletustól és a Maeander folyótól délre fekvő nagy Apollotemplom. dipteros típusú. miként Vergilius a maga szülővárosát. amely már korábban is szóba került Aeneásnak. Apollónak szentelt templomra utal. Az elképzelt.): Primus ego in patriam mecum. Elsőként én hozok idumeai pálmákat. modo vita supersit.Szentmártoni Szabó Géza Janus Pannonius úgy szólítja meg a Guarino-panegyricusban a Drávát.) Vergilius ehelyütt. Janus Pannonius a Dráva partjára kíván. (Elsőként én hozom magammal hazámba. és Phoebus tiszteletére ünnepnapokat rendelek. célzatosan. tardis ingens ubi flexibus errat Mincius et tenera praetexit harundine ripas. Et viridi in campo templum de marmore ponam Propter aquam. mély és iszapos volt. 69–70. A Georgica ezen helye nyomán. centum sublime columnis Urbe fuit summa. a Múzsákat. százoszlopos antik templom is Vergiliustól való kölcsönzés (Aeneis. neked. ha megérem. palmas. Mantuát (Georgica. miként a Dráva a Dunáé. III. Primus Idumeas referam tibi. a lauretumi Picus palotája. 170–171): Tectum augustum. a víz közelében. Ezek a képzelt és valós 232 . 10–15.) A Janust a Drávához kísérő Apollo is ebből a vergiliusi háttérből lép elő. Aonio rediens deducam vertice Musas. A Drávát így a kisázsiai Maeanderhoz is lehetett volna hasonlítani. száz oszlopra emelt fenséges épület volt a fellegvárban. visszatérve az aoni csúcsról. a Didymaeum is. ahol lassú kanyargással folydogál a roppant Mincius és hajlékony náddal szegélyezi partjait. (Ekkor Phoebusnak [=Apollónak] és Triviának [=Dianának] kemény márványból építek templomot. VII.) A Mincius a Pó mellékfolyója. Laurentis regia Pici. az Alvilág kapuja előtti. amely ugyancsak kanyargós. az Augustus által a római Palatinuson emelt. Mantua.): Tum Phoebo et Triviae solido de marmore templum Instituam festosque dies de nomine Phoebi.

Cillei Ulrik haláláig volt a birtokukban.Janus Pannonius szülőhelyéről épületek nem mocsaras folyóparton álltak. mint amilyen a Varasd vidékén lévő Dráva-part környéke. a rendek megbízásából. 1398-ban Zsigmond király Cillei Hermannak adta zálogba Varasd várát. hiszen ugyanebben az évben adományozta meg a király a pécsi püspököt is érdemeiért. az ausoni partokról vezette ide az a Janus. század fordulóján is akadt olyan személy. hogy Janus mily nagy tisztelője volt Hunyadi Jánosnak. bizonyára beszélhetett születésének és gyermekkorának színhelyéről. A parókiális templom Szent Miklós patrocíniuma alatt állt. A város közelében kanyargó Dráva folyó Vergilius hatására kapott költészetében nagyobb szerepet. Ekkor Varasdot is felgyújtották. s a 15. hogy gyermekkorában láthatta az antik Aqua Viva romjait és feliratos kőmaradványait a Dráva mentén. azaz Hagymási Bálint. Egyházilag a város a zágrábi egyházmegyéhez és a csázmai társaskáptalanhoz tartozott. Hagymási 1516-ban. Folyami kikötője az oklevelekben többször is szerepel. de Waradinonak írták! A tudós magyar humanisták közt a 15–16. azaz: Ez a mi Janusunk Varasdon született. A város II. már nyugodtan lehetett írni Janus szülővárosáról. amely Pannonia provinciának nem jelentéktelen városa. egy ízben. mint a vármegye székhelye. Battista Guarinónak. Varasd. a 15. aki bizonyosan Varasdról származott: Valentinus Cybeleus Varasdiensis. a középkorban kivívta a városi rangot. Az 1450-es évek közepén a scholarius Stephanus de Warasdino nevét. 1446 tavaszán. tévesen. 1405-től pedig királyi adományként a Cillei család tulajdona lett Varasd. Tudvalevő pedig. tehát helyi iskolája is lehetett. Janus Pannoniust így dicsőítette: Ausoniis quas vel praeses deduxit ab oris Janus Apollinei maximus ille chori. a bécsi egyetem matrikulájában. Guarino levelének helyes olvasata tehát valószínűleg ez volna: Oriundus fuit Janus hic noster Varasdinae. században. Pécs szépségéről írt költeményében. 233 . Hunyadi János seregével végigpusztította a Cilleiek szlavónai és stájerországi birtokait. mert a város és a vár gyermekkora idején a Hunyadiak számára felettébb gyűlöletes Cillei család birtoka volt. július 8-án. Több varasdi származású tanuló neve szerepel. oppidumként és civitasként említik. A város érdekében talán maga Janus Pannonius emelt szót. Janus Pannonius ferrarai szobatársának. amely egészen 1456-ig. Így aztán 1467-ben.) Janus Pannonius talán azért nem árulta el verseiben születése helyeként Varasdot. (Őket [= a Múzsákat]. Warasdinum néven. quae provinciae Pannoniae urbs est non ignobilis. amúgy elöljáróként. hanem olyan dimbes-dombos síkságon. A ferences rendnek Szent Jánosról elnevezett kolostora volt a városban. aki az Apollóhoz tartozó sereg legnagyobbja. Janus Pannoniust az is inspirálhatta. Varasdról. Andrástól nyert privilégiumait Mátyás király adta vissza 1464. Battista Guarino idézett levelének idején. Budán keltezett oklevelében. század során.

Pécs. 1995. Bp. stoljeca pisci 15. 1969. Janus Pannonius hivatástudata és költészete = Janus Pannonius: Tanulmányok. KARDOS Tibor. PAIS Dezső befejezetlen Janus Pannonius-tanulmánya. Ignatius Norbertus CONRADI. Analecta nova. közread. 101–105. szerk.. 1978. JANKOVITS László. a cura di Luigi PIACENTE. 1754. XX. ItK. századi magyarországi művelődés köréből. TÓTH István.. 8. PAIS Dezső. 234 . 1880.. HUSZTI József. – u.. Adalékok a humanizmus történetéhez Magyarországon – Analecta ad historiam renascentium in Hungaria litterarum spectantia. 1852. Opuscula. edidit Zlatko TANODI.Szentmártoni Szabó Géza Irodalom ÁBEL Jenő. Zagreb. 69–72. Névtani Értesítő. FONT Márta–VARGHA Dezső. KOVÁCS Sándor. KARDOS Tibor. Monumenta Historica Libera Regiae Civitatis Varasdini. 28). szerk. Bp. Croatici auctores qui Latine scripserunt I. GERÉZDI Rabán. Ex Archivo Civitatis Varasdini. 1845. 203–211.. 1975 (Memoria Saeculorum Hungariae. Jacques-Paul: Patrologia Latina. LELE Gábor. 896–898. Codex diplomaticus 1209–1526. 73. Pécs. 1931. Paris. János pécsi püspök.. De vita beata Martini = MIGNE. Bp. 1975 (Memoria Saeculorum Hungariae. SULPICIUS SEVERUS. Bp. „Nympha super ripam Danubii”: Tanulmányok a XV–XVI. Historisch statistikisch topografische Beschreibung der königlichen Freystadt Warasdin. XII–XXIV. Bari. 5–11. Janus Pannonius = Új Magyar Irodalmi Lexikon. 1994. XV et XVI. Poematum Elegiarum et Epigrammatum.. Varasd. 11–64. RITOÓKNÉ SZALAY Ágnes. Á. és bev. KOVÁCS Sándor. 1968. Ladislaus EBNER. Hunyadiak kora Magyarországon. TELEKI József.a. De vita et scriptis Jani Pannonii = JANI PANNONII Quinque Ecclesiarum episcopi libri III. KARDOS Tibor. Battista GUARINI. i 16. Budapest. 364–370. RITOÓKNÉ SZALAY Ágnes. 1903. 295–296. IX–XIV auctores saec. 211–223. Ex monumentis Latinis saec. Battista Guarino Janust dicsérő levele = Humanista műveltség Pannóniában. 505. 2002 (Humanizmus és Reformáció. Bp. Balassi. tomus primus. 23–29. Commentaria de temporibus suis = Hrvatski latinisti. Janus Pannonius. Ludovicus Cerva TUBERO. SZ. 1942. ÁBEL Jenő. Varasdini. KECSKEMÉTI Gábor. Pest. HEGEDŰS István. Iz latiniteta 9–14. [közzéteszi] HORVÁTH Mária. Pécs története Alapítvány. I. V. Janus Pannoniustól Balassi Bálintig. 1827. HEGEDŰS Attila. 65–76. BARTÓK István. V. Pécs. III. 327. szerk. 2). 2000. szerk. Anyaggyűjtés a Janus-tanulmányhoz. Budae. 1992. Bp. azaz Janus Pannonius családjáról = Tanulmányok Pécs történetéből.: R. Janus Pannonius genealógiája = Janus Pannonius: Tanulmányok.. stoljeca. 161. 2001. 2).

Turul. 1912. TEMESVÁRY János. 19. 1996. IV) 1909. 292–293. 1957. Bp. Garázda Péter. Erdély középkori püspökei. Babits Kiadó. 1971. I–II. ItK. Comitatus Crisiensis. München. (Körös megyei adatokkal is. és ford. 1891. 309–310. Bp.. + térkép. 1977. 235 . (Varasd rézmetszetű látképével) IVÁNYI Béla. 102. XV–XVI. 5). (Die historischen…) Martinus ZELLER. 59. BARABÁS Miklós. ÉLESZTŐS László.. Georg HELLER. Erdélyi Múzeum. Vrasdin. 169. BUDAY János. 11. 49–75. KLANICZAY Tibor. 99. A magyar királyság leírása (Lipcse. 1. (új folyam. szerk. (Monumenta Hungariae Historica Diplomataria. 1. 1857. SZABÓ András. Újabb pótlékok Megyericsei János életrajzához. (Die historischen Ortsnamen von Ungarn) Georg HELLER. 1–153. TEMESVÁRY János. Történelmi Tár. Körmend. Zagreb. szám. II) 1907. XXXVI). 1764. század. HORVÁTH Sándor. München. XV/2. A gyulafehérvári humanista költészet antológiája – „Költők virágoskertje”. 1983. Két világ határán: Janus Pannonius. GLÓSZ József. 1664). Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten: 1054–1717. BOD Péter. 1894.. 1907. ford. Cluj–Kolozsvár.. 9. 22. (História könyvtár: kronológiák. közreadja V. Pótlék Megyericsei János életrajzához. MIKÓ Árpád. 145–147. 2001. Bp. A körmendi levéltár memorabiliái. 437–443.) V. THALLÓCZY Lajos. Magyar címeres emlékek = Monumenta Hungarica Heraldica. ENGEL Pál. Levéltári Közlemények. SZENCI MOLNÁR Albert Naplója. vál. FEJÉRPATAKY László. 235–236. Erdélyi Múzeum (új folyam. KOVÁCS Sándor. Bp. BARABÁS Miklós. (Die historischen…) Georg HELLER. 1987–1988.Janus Pannonius szülőhelyéről Ivan KUKULJEVIC SAKCINSKI. Comitatus Poseganensis. Universitas. Erdélyi Múzeum (új folyam. Magyarország világi archontológiája 1301–1457. összegyűjtötte és jegyzetekkel kísérte SZAMOTA István. 1–19. 1893. füzet. Orbász és Szana vármegyék) 1244–1710. II) 1907. 1922. Bp.. 1978. 2003. közzét. 309–399. Megyericsei János kolozsi főesperes. 163–16. 159. Művelődéstörténeti adatok.. Szekszárd. ItK. TÓTH István. Hungaria és Pannonia a reneszánsz-korban. Accordia Kiadó. 31–34. Garázda Péter és Megyericsei János síremléke. 2). Nagyenyed. Alsó-szlavóniai okmánytár (Dubicza. Bp. MÁLYUSZ Elemér. 1975. 1928. 1997. a. TEMESVÁRY János. adattárak.. Kratki nacrt s gledista historickog. 1942 (Körmendi füzetek. Bp. Ars Hungarica. CSÁNKI Dezső. KOVÁCS Sándor. – u. Hungarus tymbaules. A pálos kolostorok középkori oklevelei. Körös megye a XV-ik században (Székfoglaló elődás) = Értekezések a történeti tudományok köréből. München. Comitatus Varasdiensis. Magyar humanisták levelei. 91.

.

287–292. cum video natam. Itaque consilium illum coepisse de restituendo sacerdotum coniugio ferunt: quod ille tamen. Pál pápa „Mondják. Ad Iulium tertium pont. Pál pápára írt versfüzére egy darabja fölbukkanásának. cum video natam. nisi hic obstituisset. tuam: illachrymasse dicitur. de ennek véghezvitelében a halál megakadályozta. Stanislaus ORICHOVIUS. úgy tartják. Paule secunde.RITOÓKNÉ SZALAY ÁGNES Janus Pannonius és II.. max. Stanislaus Orichovius (1513–1566) támogatta meg vele a coelibatus eltörlését célzó javaslatát. hogy Isten törvénye szerint házasságból születhetett volna. patrem te dicere possum.”1 Ez a történet a tridenti zsinat atyái előtt hangzott el 1547-ben. A szerzőről: Stanislaw ORZECHOWSKI. qua huic in matrimonio nasci licebat. szégyenszemre. Oporini. a papok nősülésének visszaállítását. tuam sírvafakadt. quod is qui non solum Ecclesiae ipsius. Basileae. Polski Slownik Biograficzny 24 (1979). sed etiam continentiae Antistes esse deberet. igen jeles állomása Janus Pannonius II. de az önmegtartóztatásnak is főpapja kellene. morte praeventus exequi non potuit. 1551. Álljon itt a teljes gyűjtemény. filiam in ore atque in oculis civitatis cum summo probro versari videret: quae etsi erat eximia pulchritudine. De lege coelibatus contra Syricium in concilio habita oratio. fájdalmat okoz az. kénytelen azt látni. cum eulogium illud Romae in se scriptum legisset Sanctum non possum. hogy lányát a város. Off. ha ennek a pápai törvény útjába nem áll. scortatione tamen ab se ortam dolebat existimari: cum legem Dei sciret esse. hogy amikor II. supplicatio de approbando matrimonio. Ezért tervezte. hogy legyen. Pál pápa Rómában a reá írt versezetet olvasta: Sanctum non possum. Paule secunde. fölpanaszolván barátainak Syricius pápának a coelibatusról hozott törvényét. bármilyen szép is. Mivelhogy ő. hogy valóban elhangzott. 237 . 1 Paulus secundus . ha hihetünk a szerzőnek. acerbitatemque Syriciae legis cum amicis expostulasse. aki nemcsak egyházának.. gyalázatosan a szájára vette. Akinek. Az alkalom. hogy az ő paráznaságából születettnek tartják. Jóllehet tudja. Ioh. patrem te dicere possum.

tuam. 53) Cum sit filia.. MW 1528/I. pater vocari sanctus non potes. facta foret partu ni manifesta novo. egyházellenes támadások örökzöld darabjai voltak. Oporinusnál Celio Secundo Curione 2 3 4 Iani Quinquecclesien. 53. I. filia quam similis sat docet esse marem. egykorú források a pápa szabados életéről nem szólnak. cum video natam. 1518.: nob. (Ep. és azok ma is. Petre. I.Ritoókné Szalay Ágnes Pontificis Pauli testes ne Roma requiras. I. H. tua quondam ausa sedere cathedra orbi terrarum iura verenda dedit. Viennae Austriae. hogy más forrásra is támaszkodott. VIETOR. Paule. (Ep. Hogyan alakult e versek kétes irodalmi karrierje? Nyomtatásban először a Bécsből Krakkóba települt nyomdász. Luciani Samosatenis aliquot exquisitae lucubrationes per Joannem Alexandrum Brassicanum recens latinae redditae ac uberrimis scholiis illustratae. at potes beatus. SYNGRENIUS. Joh. amelyből. (Ep. 52) Sanctum non possum. patrem te dicere possum. Cracoviae. 52. 1544-ben jelent meg ugyanis Bázelben. 238 . nec poterat quisquam reserantes aethera claves non exploratis sumere testiculis.2 Már mind a négy verset megtaláljuk Alexander Brassicanus (? – 1539) bécsi 1527-es latin Lukianos-kiadásában. J. azért.3 A lengyel Stanislaus Orichovius (1513–1566). éppen 1528-tól volt Brassicanus tanítványa Bécsben. quantum pontifices habere raros vidit Roma prius. Cur igitur nostro mos hic iam tempora cessat? Ante probat quod se quilibet esse marem. Indeprensa quidem cunctos latuisset in annos.). Hieronymus Vietor adott ki 1518-ban három epigrammát (Ep. legtöbbet idézett versei ezek. 54) Femina. 1527. A művek fordításához írt kommentárjában egy Budáról mentett kéziratra hivatkozik. az említetteken kívül. De bizonyos. episcopi Epigrammata antea non impressa.. sit tibi aurum. I. Évszázadokon keresztül a világnézeti csatározások. 58) A pannon költő hírhedett. Paule secunde. 58. (Ep. A gyalázkodó mondanivaló viszont a szerzőjükre hozott nem kevés szégyent. et Stanislaus ORZECHOWSKI. I. Post haec Roma diu simili sibi cavit ab astu pontificum arcanos quaerere sueta sinus. D4 verso. több versét is közölte Janusnak.4 Tanára frissen megjelent Lukianos-kiadását ismernie kellett. mert más. akinek elbeszélését föntebb láttuk.

az 1518-as évnél. Ha Róma és Pasquino.9 Johann Wolf (1537–1600) a XVI. 49. 1566. és egyet kiragadott közülük... 37–39. egymástól kölcsönözve. IX. Valamennyiben olvashatók a versek. vagy valamennyit.. I. német. 70–71. század egyházi eseményeit kronologikus rendben közlő kötetében következetesen az 1518-as évnél találkozunk Janus epigrammáival. [Basel.8 Henricus Stephanus (1531–1598) hivatkozik is a Pasquillusra. hogy Celio Secundo CURIONE.kiadásából vette.10 Philippe Mornay. 1611. Stephani pro Herodoto = Herodotos lib..”. II. amely a pápaság történetét dolgozta föl. Francofurti. vagy a Brassicanus javította változatot. (Ed. Salmurii. Basileae. Oporinus. Az RMK III és a Pótlások nem vették számba valamennyi kiadást! 9 Apologia Henr. Oporinus. 1600. Lelkesedett Lukianos és Hutten műveiért. Ezt a változatot aggatta azután Pasquinóra Curione is kiadásában. Pasquillorum tomi duo. Oporinus. 5 6 239 . 581. Az ebből a forrásból származó Janus-epigrammák mint gonosz kis petárdák villannak föl a vitairatokban. ugyanúgy. Az idézők nagy száma miatt csak a legjelentősebbeket említjük. Benne van mind a négy Janus-vers. hogy ezeket Brassicanus Lukianos. akkor a pápa is olvashatta ezeket az epigrammákat – gondolta Orichovius –. Pál pápára írt verseit is. ex diversis hinc inde autoribus collecta. mint korábban Curione gyűjteménye. 1553.5 Még az is kideríthető.. Lectionum memorabilium et reconditarum centenarii XVI. és az Orichovius közölte történet is. 7 Silva carminum in nostri temporum corruptelas. először 1558-ban.. 1547ben elmondott Oratiója. f. 15842. John Bale (1495–1563) műve. 114. 10 Johann WOLF. A negyedik epigramma egy helyét ugyanis a bécsi professzor megváltoztatta. H. és összegyűjtötte a római Pasquino szoborra aggatott verselményeket. Thomas NAOGEORGUS). A többi meglódult fantáziájának és szónoki eszköztárának szüleménye. Jóllehet ekkor már teljes Janus-kiadások is vannak. 166–167. francia illetve angol nyelven. 237–238: „Quod etiam Iani Pannonii (anno 1518) Paquillus Romae cecinit. a vitairodalom. de leírja Orichovius meséjét is. Brassicanusnál: „Hinc compressa. Mysterium iniquitatis seu Historia papatus. Ugyancsak Oporinus adta ki 1553-ban Thomas Naogeorgus (1511–1563) egyházellenes szatirikus gyűjteményét. praesertim religionis . xxxx 2 verso. A Róma-ellenes támadások kézikönyvévé vált a bázeli pasquillus-kötet. 112. [Basel.”.. Lavingae.. csak ő avatkozhatott a szövegbe. Wecheli. A harmadik sor eleje a hagyományozott szövegben: „Indeprensa. I–II.. 1558.]. STEPHANUS... a bázeli Oporinusnál jelent meg 1551-ben. Pál pápa (1503–1569) híres pasquillus-gyűjteménye.”.6 Mivel a változtatást egyetlen kézirat sem igazolja..]. Pasquinót. évrendi közlésnél az Ep. Haered.11 Várnánk ezután. a „hugenották pápája” híres pápaságtörténete használta Curione gyűjteményét. 11 Philippe MORNAY. Ezek közé besorolta Janusnak II. 354. 1544. 319. Curione jeles képviselője az Itáliában is tért nyerő reformációnak. A. amikor a Johanna papissa verset közreadja.7 Ugyanott jelent meg. Acta Romanorum pontificum. A fölhasználó igénye szerint vett elő egyetegyet. I. 8 Ioannes BALEUS.Janus Pannonius és II. Ennek a században még legalább tíz kiadása volt latin. 52–53. A reformáció századában vagyunk. mindig elárulja egykori forrását. [Genève].

illő kísérettel. a MNM kiállításán van. 324–325.12 A Speculum valamelyik későbbi kiadásából vette át Magyari István (? –1605) a Johanna papissa epigrammát művének 1601-ben keltezett előszavában. 1602. opus = Le vite di Paolo II . 121–122.: Sárvár. a cura di Giuseppe ZIPPEL. 18 Somni vero paucissimi fuit . Janus Pannonius pécsi püspököt küldte Rómába az új pápa köszöntésére.. benyújtott ezenkívül köz. századig. aucta. Sajtó alá rend. ő telepítette át Magyarországra az itáliai humanizmus erkölcstelenségét. 172. nunc ex Balei actis pontificiis et aliis restituta. A személyes találkozásra 1465 májusban került sor.17 Az audienciák külső körülményei ekkor már közbeszéd tárgya voltak. Pál pápáról tárgyilagosnak tűnő. bőven van lehetőségünk a válogatásra. Berlin. Hurutos betegsége éjszaka álmában jobban gyötörte. 403. A követség egyúttal segélyt kért a török elleni háborúra. Csak a későbbi. Die Wiederbelebung des classischen Altertums oder das erste Jahrhundert des Humanismus. amelyre hivatkoznak is. Città di Castello 1904 (RIS III/16). Pál pápa találkozásának körülményei jól ismertek. A pápa ugyanis nappal aludt. Nem szerepelteti.18 A késő éjszakáig tartó meghallgatások miatt kényszerült másnap 12 Speculum pontificum Romanorum . Minthogy éppen e pápa uralkodásának időszakáról (1464–1471) több elbeszélő forrással is rendelkezünk. Pál néven Szent Péter trónusát. Janus Pannonius. Ezeknek forrása. Freiburg im Breisgau. Szerinte ezeknek az éveknek minden pápaság elleni támadása.15 Huszti József Janusról írt monográfiájában (1931) szembekerült azzal a problémával. 16 HUSZTI József.és magánkérelmeket is. m. 14 Georg VOIGT. írja az egyik kortárs. 208. így a humanisták szervezkedése mögött is Podjebrád udvara állt. Erről a fordított életrendről valamennyi kortárs megemlékezik. ezért Janus tőle fölmentést sem kapott. KATONA Tamás. 1931. 15. John Bale ismert munkája. Bp. Janus Pannonius Társaság. Magyarázatot nem talált..Ritoókné Szalay Ágnes Szegedi Kis István (1505–1572) Speculum Romanorum pontificuma (1584) is tanúságul hívja Janust. Pécs.13 Az egymásból idézgetés folytatódik a XIX. nam dormitione nocturna gravius catharro vexebatur. egyaránt gúnyt űzve az egyház intézményeiből és személyeiből. már nem a szerzőtől gondozott kiadások bővítményei a versek. és minden földeríthető alapot nélkülöző gyalázkodó verseket. A következő év tavaszán Mátyás király. máig idézett művében a föntebb említett J. Véleménye Janusról lesújtó. 240 . 1881.. ezért volt fönn..14 Voigtra is hivatkozik Ludwig von Pastor (1854–1928) az újkori pápák történetét földolgozó művében. A velencei Pietro Barbo 1464-ben foglalta el II.. 15 Ludwig PASTOR. szerinte. Reimer. Manlius. Basel. 1586. II. és éjjel fogadta az előszobájában várakozókat.. Helikon.. Michaelis Canensii De vita et pontificatu Pauli Secundi p. 17 Uo. 221–241. mert. Geschichte der Päpste im Zeitalter der Renaissance. Magy. II. 1928. 1979 (Bibliotheca Historica). hogy a kamasz évein már jócskán túljutott költő nagyjából egyidőben hogyan írhatott II. Az országban való sok romlásoknak okairól. Az eredeti kiad. amelyben az „obszcén” Janus Pannoniust igyekszik hiteltelenné tenni. Georg Voigt 1859-ben a humanizmus első korszakáról írt..16 Janus Pannonius és II. Wolfra is hivatkozik. 13 MAGYARI István.

. Città di Castello. quod si tibi patuissent fores audire hominem. Modena.. azaz szentjánosbogár nevet aggatta rá. peropus est mane quiescere et naturae debitum soporem capere: hoc enim pacto incolumitatem servat atque tuetur. LXXXVIIII. 19 Cum vero nocte quoque pervigilet nunc hos nunc illos exaudiens. 223) A vers a Kuriában kézen-közön megfordulhatott. Pál pápa tovább aludni. a fordított módon élőt „praeposterusnak” nevezi. 1080. In Castro Cortesio.. pharmacopole dole. admitti non possum. Paulus nunc diceris idem. 1510. de a pápának biztosan nem nyújtotta át. ezért ő a „cicindela”. Gasparis Veronensis De gestis Pauli Secundi = Le vite . c. LXXVII. Iubeor quotidie ad quartam et quintam noctis horam sedere ad fores et tandem inauditus remittor.. Ep.. őt bosszantotta az akadályoztatás.22 Így beszélhettek akkor róla általában. Epistolae et commentarii. 218 verso. a cura di Giaccinto GAIDA. 1932 (RIS III/1). és CLVII. non audiri ab homine necesse erat adeo copiosus in dicendo habebatur. 494. A pápa különös szokásáról ismeretlen szerzőtől vers is maradt fönn: Pontificis vigilanda fuit vigilantia Pauli non illum somnum nocte tenebat iners. Est.19 Callimachus Experiens szerint a szemét bántotta a nappali fény.20 A magyarországi főpapokkal is szoros kapcsolatot tartó Giacomo Piccolomini paviai bíboros nem volt megértő. Janus egy másik verséről. Clave potens meritis reserat caelestia Petrus at Paulus gladio noxia cuncta secat. cur non et versis vestibus ire iuvat? (Ep. Giacomo PICCOLOMINI. 21 Ad pontificem . Nil sine sideribus nocturnis Paulus agebat. f. 22 Adire hominem die dormientem ac noctu vigilantem attrectantemque gemmas et margaritas difficile erat. 1506. így a másik. Platynae Liber de vita Christi ac omnium pontificum. propterea quod lucem reformidans noctu quam interdiu splendore malle videretur. dormire diebus.21 Platyna a kortársak közül jó okkal a legkevésbé volt elnéző és türelmes... I. mert Janus is így címezte epigrammáját. ac Petri et Pauli culmina summa tenes. De homine praepostero Quem tenebris vigilare iuvat. 396–397. Paolo CORTESE. cera minoris erit. Nagyon is elképzelhető viszont ez az akkor már Itália-szerte ismert költő. 20 Paulus Secundus ob id est cicindela a Callimacho poeta dictus. 54. Mediolani. 241 . lat.Janus Pannonius és II. De cardinalatu libri tres. De Paulo pontifice summo Qui modo Petrus eras. nec nisi post multas vigilias .

Moritur tamen (ne corpora caelestia frustra pati existimes) sequenti anno Franciscus Sfortia Insubriae et Lyguriae dux. 376. Pál névcsere lehetőségét kihasználva utal a két főapostolra. századtól állandó volt. Az ókori érmeket és gemmákat gyűjtő pápa ugyanis mindjárt uralkodása első hónapjában jónevű ötvösművészekkel új bullát vésetett. IV.23 Janus a Pietro (Barbo) II. et quidem non dispari magnitudine a priori bullatione. Most ezzel a többszázéves hagyománnyal fölhagyva. I. márc. 777. Camillo SERAFINI. 138. A pápai függőpecsétek ábrázolata a XI. Péter ugyancsak trónon ülve kezében könyvet és kulcsot tart. Pál és Ferdinánd) ne solis ac lunae eclypses. sidera pande piis. Ismerjük annyira ezt a kort. 1930. Pált 1464.). Le monete e le bolle plumbee pontificie del medagliere Vaticano. i. Még egy vers hozható kapcsolatba Janus római időzésével. i. majd félreérthetetlenül céloz az új bullán megjelenített attribútumokra: Clave potens meritis reserat caelestia Petrus at Paulus gladio noxia cuncta secat.24 Erre céloz a következő verse Janusnak: 23 II.. Nr. A fogadtatás nem volt egyértelmű. (Ep. PASTOR. Az egyik oldalon fölirattal Pál. m. kezében könyv és kard. ill. A hátlapon Szent Pál trónon ül. Sixtus visszatért az ősi formához. A Corpus of Italian Medals of the Renaissance before Cellini. Pál pápa kezébe ez a vers eljutott. Pál mellett bíborosok. m. Petro che sedono. George Francis HILL. Az utód. A mantovai udvar Rómában levő oratora már október 3-án értesítést küld az eseményről. az előlapon az egyszerű fölirat helyett a művész a pápai audienciát jelenítette meg. előtte a kérelmezők térdelnek. 24 Verebatur tum credo uterque (ti. hogy bizonyosak lehetünk. A kortársaktól tudjuk. Péter apostol feje volt különkülön keretbe foglalva. regnorum mutationem portendebant. A pápa neve a fönnmaradó szabad helyre került. Az új bullát le is írja: Az új bullát le is írja: „Questo papa ha mutato la stampa del piombo de le bolle. Michael CANENSIUS. 1910. da un canto fa s. a tőle megtervezett műalkotás laudációjának született. 112. minden életrajzíró megemlíti. Az alkotó művészek: Emiliano Orfini da Foligno és Andrea di Nicolo da Viterbo. II. hogy a pápa már 1465-ben is nagyon félt a jövőre bármi rosszat sejtető előjelektől. 264) A vers nagyon is aktuális mondanivalója akkor mindenki számára nyilvánvaló volt. Janus élt a helyzetéből adódó lehetőséggel. London. Paulo e s. augusztus 30-án választották meg. i. A szokatlan változtatás nagy szenzáció volt. II.Ritoókné Szalay Ágnes Sic et tu amborum fungens vice. az előlapon a pápa neve cserélődött. I. British Museum. 757. PLATYNA. m. 242 . 11. percute sacrilegos. quae tum fuere cum maxima hominum admiratione. „In obsignandis autem litteris quas bullas trito sermone nuncupamus. novo ac magnificentiori plumbationis genere usus est. da l'altro lui è in cattedra e doi cardinali presso cum alcune persone denanti in ginochione”. Milano. I. maxime praesul. sed fuit multo artificioris digniorisque generis operis ac sculpturae”. (= 1466. és a szereplőket is valamennyire ahhoz.

A II. Petre. sanctissime mundi ianitor. 4). Bp. Astra minantur idem. tibi sacras depopuletur oves. Mátyás királyban a dicső Hunyadi János fiát látták. hogy azok Janusnak római tartózkodása alatt megtapasztalt élményein alapulnak. kapcsolatteremtő készsége mindkét fél érdekeit szolgálta.25 Az idős diplomatát H. in melius tristia monstra refer. 243 . Pál pápa Quem meus aligera venator cuspide cervum perculerat. Ez a vers is megtalálhatta az útját a címzetthez. Pál pápával kapcsolatba hozható. sed tu. Summa tibi terrae. II. sive ligare velis.(Ep. A Janus követi útjáról hazahozott levél 25 FRAKNÓI Vilmos. * Róma és Magyarország hagyományosan jó kapcsolatát II. Hunyadinak is. Az új pápa üzenetváltása a magyar királlyal kezdetben még nagyon barátságos volt. Carvajal János bíbornok magyarországi követségei. A Róma-szerte terjesztett suttogás a prodigiumoktól rettegő pápáról adja az indítást. Úgy tűnik. Az ő diplomáciai bölcsessége. Neki nem sikerült elődje nyomdokaiba lépni.Janus Pannonius és II. és a tőle egyéves angyalvári börtönt szenvedett Platyna még csak nem is céloznak ilyesmire. 29) A kezdő sorok láttatják a rossz előjeleket. A csillagok állása is fenyegető. A bőséges kortárs irodalomból a költő valamennyi ötlete megerősítést nyer. caeli est tibi summa potestas. a krétai érsek váltotta 1462ben. ravi diripuere lupi. Piustól örökölte. ne forsitan improbus hostis. Pál elődjétől. hogy ezek a versek nem köthetők Janus római követjárásának idejére. A pápával rokonszenvező Michele Canensi és Gaspare da Verona. Veszélyben a nyáj. eddig tárgyalt valamennyi versről bebizonyosodott. I. a bullákon is megjelenített kulccsal és karddal rendelkező szent apostolokat hívja segítségül. gladium te prope Paulus habet. A kulcsőrző Péter és a kardot rántó Pál jöjjön segítségére az egyházát őrző pásztornak. Juan Carvajal pápai legátus hosszú ideje itt tevékenykedett. Lando. A vadásztól fölvert szarvast széttépték az ordas farkasok. tudományok köréből 14. Az összekötő. Vitéznek is jó barátja volt. Tőle várták az Európát rettegésben tartó török veszély végleges elhárítását. Armato manda collegae proelia inermis: ille tuum stricto proteget ense gregem. Omine perturbor. 1448–1461. 1889 (Értekezések a tört. Majd az ő nevüket viselő. solvere sive aliquid. ezért őt különösen is oltalmazó. a Vatikán kelet-európai szakértője. Nyomát sem találjuk viszont a föntebb tárgyalt és nevetségessé vált gyalázkodó verseknek alapot adó utalásnak. Quodsi non aptas haec ad tutamina claves causaris.

később is „frater amantissimusa” képviselte. Késéssel. mert előbb értesítették a cseh udvart is. hogy a csehekkel Vitéz és Janus tartotta a kapcsolatot. hogy kinek az érdekét szolgálta tájékoztatásaival. Némi késéssel azután Budáról is ment a válasz. m. hogy mind a legatus. XI. Iván BORONKAI. Ebben arról értesítette II. 1855. hanem a király „nunciusa”. Marcus tinnini püspök volt. facsimile 2000. 29 VITÉZ. Mátyás király levelezése a római pápákkal. A helyzet azért volt kritikus. 9). és FRAKNÓI Vilmos forráskiadványai és monográfiái szolgálnak tájékoztatásul a következőkre. 1874 (Script. Hagyjon föl minden korábban megkezdett szövetkezéssel és tárgyalással. 1891 (Monumenta Vaticana – Vatikáni magyar okirattár I. az országban tartózkodó legátus a pápai iratot. Marcus hírvivőről nem tudjuk.. okt. úgy tűnik. Marcus az ország ellen dolgozott. 28 A király szept. 382. végén Pécsett: Zichy Okmánytár X. Breslau.. Rer. Mátyás ekkor éppen útban volt a déli határ felé. a protokoll szerint. 217–218. hogy a bíborosi testület a Podjebrád-ügy lezárásáról döntött.27 Útját megszakítva Pécsett Janusnál vendégeskedett. Janus egykori padovai tanulótársa. és a jövőben személyes kapcsolatot ne tartson Podjebráddal. hogy az apostoli eljáráshoz és ítélethez tartsa magát. 23-án kelt pápai bulláról. 1465 nyarától hirtelen megváltozik a hang. 1465. amely „nuper” érkezett. 17-én értesíti Vitéz Prothasiust. i.. A ceremóniáról nem maradt leírás. Pest. 27 Matthiae Corvini Hungariae regis epistolae ad Romanos pontifices datae et ab eis acceptae. 140–141. aki egy darabig legalábbis mind a két fél bizalmát (?) bírta. Itt nyújtotta át neki. mert a király éppen ekkor belekerült az eretneknek nyilvánított Podjebrád cseh király és a pápaság között már régen húzódó viszályba. A másik oldalt Prothasius olmützi püspök. Bp. és ezt birodalmával is tartassa be. Emich G. ármánykodott ellene Rómában. 1458–1490. 56–57. szeptemberben pápai breve („litterae apostolicae sub bulla”) érkezett a magyar királyhoz. vagy Prothasius és Vitézék személyesen is tárgyaltak.Ritoókné Szalay Ágnes még „murus et antemurale omnium Christianorumnak” nevezi Mátyás királyt. Opera quae supersunt. Pál Mátyást. Pécsett születhetett Janus epigrammája: 26 A fönnmaradt iratanyag rendkívül gazdag. A pápa szemére hányja Mátyásnak. A korszakból fönnmaradt gazdag iratanyagból kielemezhető. 1980. Hunyadiak kora Magyarországon. Bp. A két fél között Mátyás is közvetített.28 Ezt nem ő hozta Rómából. amihez nincs joga. hogy hadviselés helyett otthon ül és egyházi javadalmak fölött rendelkezik. Ott. a „krétai ”. A júl. hg. Iohannes VITÉZ DE ZREDNA. 6). Ed. Fölszólítja ezért mint katolikus uralkodót és György szomszédját. 3-án: Politische Correspondenz Breslaus im Zeitalter Georgs von Podiebrad. De a háttérben meghúzódó indulatokról vannak ismereteink. A pápai legátusnak Janusszal személyes konfliktusa volt. Silesiacarum. Hermann MARKGRAF. TELEKI József.26 Rómából rendre jöttek az utasítások. ed. A legátus Pécsett okt. aki 1462-től Marcus tinnini püspök volt.29 Az átadásnál természetesen ő is ott volt. Az bizonyos. A pápa informátora. 217. Akadémiai K. 244 . éppen Mátyás követe. mind a király oratora.

A harmadik sor elején az „Ast” jelzi a változtatást. mert Marcus királyi oratorról ezután többé nem hallunk. a cseh háború kitöréséig tudunk. A kiváló német jogász 1466-ban állt Podjebrád szolgálatába. Pius egyházi átokkal sújtotta. Ast ego. leginkább 1467 elejére. ugyanennyi válasznak is kellett mennie. ezért még II. Ott találkozott először a gyermek Hunyadi Mátyással. Érdekes. Majd egy tucatnyi levelét ismerjük az esztergomi érsekhez. Sőt. amelyeket a magyar királyhoz intézett. m. Két manifesztuma is ismeretes. Marce. hogy Magyarországra is eljuttatta legismertebb művét. 647–660. i. Urkundliche Beiträge zur Geschichte Böhmens. II. Ezekben meglehetős terjengősséggel ismerteti a Róma és Prága közötti ellentétet. iuberent. Mátyásnak is tett valamiféle szolgálatot 1464 elején. Ez az az időszak. talán Váradon. Egy. Heimburg tudott a Kuriának azon tervéről.31 A terjedelmes röpiratban ömleszti vádaskodásait a császár és a pápa ellen. amikor Heimburg és Vitéz kapcsolata folyamatos volt.30 Nem kétséges. Amiről Vitéz tudott. Wien. 1). nec comes esse velim. 1860 (Fontes Rerum Austriacarum. I. amelyet Podjebrád védelmében írt. Mindezek ismeretében nem kétséges. nemo comesse simul. A nagyon baráti levelező kapcsolatról 1468-ig. amelyet a bázeli zsinatig vezet vissza. Pál pápa Interdicta tibi est hominum communio. Erre valószínűleg nem került sor. Bamberg. az Apologiát. a király nevében Rómába címzett iratról csak azért nem tudtak például Prágába másolatot küldeni. passim. Heimburg kérlelhetetlen ellensége volt a császárnak és a pápának is. Ez az új közvetítőnek. 1891 (Historische Abhandlungen aus dem Münchener Seminar. TELEKI. nec conviva tibi. 212) Az első két sor a Podjebrádra kiszabott büntetést (interdictum) részletezi. 31 Franz PALACKY. 245 . (Ep. et audet vadere nemo una. hogy Heimburg Apologiájához Janus is hozzájutott. Vitéznek régi ismerőse volt még a Mátyást megelőző korszakból. hogy Mátyás fegyverét használja majd föl az eretnek cseh király ellen. Prágába kerülve tüstént fölújította a régi kapcsolatot Vitézzel. akit később fogolyként Bécsben is látott. mert annak fogalmazványát Janus „otthon felejtette Pécsett. asztalánál is vendégeskedett. Az iromány keletkezését 1466. december 23. A meglehetősen zavaros irományból 30 Konstantin HÖFLER. a kapcsolat talán még intenzívebbé vált. Gregor Heimburg.. vele még akkor sem volna hajlandó együtt lenni. 20). Paul JOACHIMSOHN. Böhmische Studien.” Bizonyos. Archiv für Kunde Österreichischer Geschichts-Quellen 12 (1854). Ennek a megfelelő helyeken hangot is adott. hogy a pápai figyelmeztetés ellenére a „commercium” egyáltalán nem szakadt meg a két udvar között. azt Janus is ismerte. Janus hirtelen a jelenlévő Marcushoz fordul: még ha parancsolná is valamiféle (=censura interdictum). a hivatalos kiátkozás utáni időre teszik. censurae quamvis id.Janus Pannonius és II. Gregor von Heimburgnak köszönhető.

mint katona ugyancsak az Egyházat szolgálta. noster Paulus filiam Sigismondo Malatestae collocavit”). mint az a terv. 246 . habent tamen aliquam inter se cognationem ambo complexus. Arról is.. Rimini. m. Azt is tudjuk. Pál pápát illetők érdekelnek. A condottiere 1466–1468-ig pápai szolgálatban állt.. Sed quod suapte natura venia dignatur. De mit tarthatunk e jólértesültségről? Sigismondo Malatesta. Cetera secundum naturam sunt. licet tolerabiliore complexu prognatus. quod qui praebendam habet petere. hogy az élettárs. Ennyi a valóságos tény Róma és a Malatesták viszonylatában. A kiszínezett történetért az Apologia szerzője a felelős. még mint Pietro Barbo volt a keresztapja. et valorem eius anuum precibus inserere. hogy a nem mindig felhőtlen kapcsolatok hátterében Rimini megszerzésének óhaja volt a pápaság számára.. neque dos filiae gravis est ecclesia Romana. augendo literarum pretium et vectigal camerae. I–V. Ahhoz nem fér kétség. ideoque apud comicum vitio non datur. 384. Szegénytől és gazdagtól is ezért szipolyozza ki a pénzt az újabb és újabb bűnbocsájtó levelekkel. Ha ez a szándék valaha is valóságos volt. amely II. 310–320. Hitt az Európában sok helyütt megfordult diplomata és jogász jólértesültségének. m. Uo.33 Fia. Tárgyalja az élemedett korú főpap paráznaságát („scortatio pontificis”). mox elicita pecunia et cessante divite vena.. Itt esik szó a pápa leányáról is. cassantur priores indulgentiae et nova confingitur causa novis indulgentiis accommodata.32 Itt van hát a forrás. noster Paulus filiam Sigismundo Malatestae collocavit. hogy tettei nem maradhattak titokban. 47. Luigi TONINI. hogy ezekben az években valóban volt két Malatesta is II. Pál lányát említi. Magyarországon a pápa és a király 32 Conflaverunt tamen et conspiraverunt pontifex et imperator contra regem et regnum . Hiis adduntur indulgentiae. 1882. quibus pauperum ac divitum pecuniae de marsupiis eliciuntur. PLATYNA is megemlíti i. exagerat circumstantia perpetrantis. olyan elhíresült személye volt korának. az „isteni Isotta” helyett Sigismondónak római feleséget szerezzenek. hogy azzal lánya hozományát gyarapítsa („ut inpinguet dotem filiae”). maxime cum gener. és 393–394. állandóan Rómában élt.. et iam mos irrepsit. V. Ez ugyanúgy nem valósult meg.. ex quibus filia pontificis generque prognati sunt. Rimini nella signoria de’ Malatesti. Bizonyos csak annyi. az egyetlen.. addit pontifex in precibus decem vel quinque. 476. adolescentem scortari. Et ergo tolerabilior scortatio pontificis. 33 A Malatesták római föltűnése szenzáció volt. Pál pápa. hogy Janus verseihez az értesülés Heimburg Apologiájából származik. Anonimo autore vers is született erről: Restituet meritis Pauli clementia regnum quod furor arripuit non tibi iure Pii.Ritoókné Szalay Ágnes minket itt most csak a II. ut inpinguet dotem filiae.. akinek éppen II. 657-658. cui nil obstat nisi status sublimitas cum aetatis gravitate. II... Pius ellenséges viszonyban volt velük.. hogy újabban megemeltetett mindenféle egyházi illetéket. Gaspar VERONENSIS i. és nem csak Heimburg fantáziájának szüleménye. Ilyen mesterkedésekkel adta Pál leányát Sigismondo Malatestához („Hiis artibus .. Pál pápa környezetében. Hiis artibus . Rimini zsarnok ura. 310. Roberto. a pápától kapott stipendiumot. mert korábban II.

I. patrem te dicere possum (Ep. UŐ. (Bibliothek des Deutschen Hist. nézzük meg ismét a II. az ő esetében az invenciózus költőn nem kérhetjük számon a történész forráskritikai felelősségét.. 247 . (Quellen zur Geschichte des Mittelalters.. Lorenzo Valla De falso credita et ementita Constantini donatione. a szentenciát Vallától vette. Weimar. pater ecclesiae . Valla öszefoglalásul szánt sorai a világi hatalmától megszabadult pápáról így hangzanak: „Utinam. Ő maga gondoskodott terjesztéséről is. Instituts in Rom. at potes beatus. Mielőtt Janus. 44). 54) Mindkét epigramma kiemelt része az értő olvasónak ismerősen hangzott. I.. Zur Interpretation und Wirkungsgeschichte. ut papa tantum vicarius Christi sit et non etiam Caesaris . 110.. quantum pontifices habere raros vidit Roma prius A kortársak mind tudnak II. 1976. Pál pápa között az utóbbi időben megromló viszony miatt a pletyka nyitott fülekre talált. 35 Uo. (Ep. 1975. legalább tőlünk. Pál pápára írt gyalázkodó versek néhány sorát: Sanctum non possum.. Valla éppen arra mutat rá. 114. 10). 176.. Tunc papa et dicetur et erit pater sanctus. Pálnak erről a szenvedélyéről. Az utolsó sorban megintcsak a kritikai mű egy helyére utal a „beatus”. hogy ez is az állítólagos Donatio káros következménye. Az 54. Ami Janust illeti. Alapos szövegkritikáját Valla végezte el. fölmentést kapna. Monumenta Germaniae Historica.Janus Pannonius és II. Erre az állítólagos középkori diplomára hivatkoztak sokáig a pápák világi hatalmuk biztosítása érdekében.35 34 Wolfram SETZ. Tőle kapta meg a szöveget 1443-ban Ferrarában Guarino is. Ezek Lorenzo Valla nagy botrányt keltő művére utalnak. A mű az egyházi társadalom egy részében fölháborodást keltett. pater omnium. 53) és: pater vocari sanctus non potes. Az irat hitelességét Cusanus már a bázeli zsinaton vitatta. a „Donatio Constantini” hitelességét vitató értekezésre. ”34 A kiemelt részek nem hagynak kétséget Janus forrását illetően.. Epigrammában a pápa fölhalmozott kincseit említi: sit tibi aurum. Lorenzo Vallas Schrift gegen die Konstantinische Schenkung (De falso credita et ementita Constantini donatione). Tübingen... csak a támadást látták benne. utinam aliquando videam .

amikor remény volt a majdani végső tisztesség megadására. Pál pápa ólombullája volt. Amit ehhez Janus Vallának akkor mindenkitől ismert vitairatából hozzátett. szerk. B. IV.36 Ez az ideiglenesség miatt nem is történhetett másképp. 38 KÁRPÁTI Gábor. Janus Pannonius feltételezett sírhelye? = Janus Pannonius és a humanista irodalmi hagyomány. ed. IVÁNYI. Egykorú tudósítás ugyan nincs az eseményről. nagy tisztelője volt az ifjú Vitéz Jánosnak. reverz oldallal felfelé. Ezek egyikében. Bonfini. az őt megillető tisztes körülmények között. 41–49. hogy legyen. 37 Történelmi Tár. akkor nem volt lehetséges. Pécs. JANKOVITS László. A XV. fekete kátrányos rétegként jelentkezett. Az alkarok a medence felett keresztben helyezkedtek el. KECSKEMÉTI Gábor. A pécsi káptalan irata egy formuláskönyvből. Janus Pannonius Tudományegyetem. A váz alatt a koporsó alja végig vastag. Az ekkor állított síremlékről is van tanúságunk. Pál irányában. Ép XV. I. A koponya jobbra dőlt. de a még élő kortársak visszaemlékezései ilyennek tekinthetők. L.”38 36 Antonio de Bonfinis Rerum Ungaricarum decades. Lipsiae. Kárpáti Gábor szerint „A váz körül a koporsó élesen kirajzolódott. Bonfini szerint Janus holttestét szurkozott (fa)koporsóba helyezték. a feltáró régész. hogy az udvarban ezt a különös eseményt ne tárgyalták volna. A fiatal férfi láthatóan jó megtartású váza nyújtott helyzetben. 529. Elképzelhetetlen. Az újkori réteg alatt bolygatatlan rétegre bukkantak. század utolsó negyedéből való tanúsítvány ezt. JUHÁSZ. A „mondják” a fabula világából való. Nyilván ez volt általában a szokás az olyan esetekben. sor került az ünnepélyes temetésre. az volt az igazán barátságtalan gesztus az időközben Magyarországon népszerűtlenné vált II. Temetése püspöki székhelyén. 248 . az udvari történetíró. Mátyás király egy pécsi látogatásakor. A székesegyház Janushoz hű papi testülete azután titokban hazavitte és a kápolnában sokáig rejtegette a leszurkozott koporsót. századi sírkő és a padlóba mélyített sírgödrök kerültek napvilágra. 1941.37 1991-ben a fűtés-rekonstrukció miatt árkot ástak az altemplom padlózatába. 1472.Ritoókné Szalay Ágnes A Heimburgtól vett információ forrásértéke vitatható. 1998. A jobb combfejen (a bal kézcsontok alatt) II. Később. mint meglevő. Teubner. A kézcsontok az ellentétes combfejeken voltak. * Még szót kell ejtenünk a püspök és a pápa utolsó (?) találkozásáról is. 48. 1904. látható sírkövet említi. enyhén jobbra fordult. FÓGEL. március 27én meghalt a Zágráb fölötti Medvevárban az összeesküvés miatt a király haragja elől menekülő Janus Pannonius. Ideiglenes nyughelyéül ezért a Zágráb melletti Remete pálos kolostorának templomát rendelték. Fölirattal is díszített kő szarkofág rejtette a püspök testét a káptalani irat szerint. A főpap-rokon a történetíró elsőrendű forrása kellett.

(Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára). A székesfehérvári királyi bazilika melletti temetőből és egy ottani sírból is került elő egy-egy a XIV. illetve valamennyi ma ismert bullás temetkezésnek adatait Biczó Piroskának köszönöm. Márton (1417–1431) pápa egyegy bullája került elő. 1899. KOZÁK Károly. amelyeknek rendeltetése éppen a fönnmaradás. Nyugodtan helyezhették hát a koporsóba a bullás diplomát a halott püspök kezébe. Ezeknek. és fiatalon érte a halál. segítőkész közlése szerint az embertani vizsgálatok adatai a Janusszal való azonosításnak nem mondanak ellent. Mátyás király magyar diplomatái. Kelemen (1342–1352) és VI. a templombővítési engedélyek. Erről készült publikációja a közeljövőben várható.Janus Pannonius és II. melyek az ő kezébe jutottak. és XV. hogy ezek jogbiztosító iratok voltak. hogy a bizonytalan időre halasztódott temetés miatt személyazonosítást szolgált volna a függőpecsétes irat. megtarthassa.40 Ilyet Pécsett a korból Janus Pannoniuson kívül mást nem ismerünk. A föntebb ismertetett bullák leletkörülményei miatt erre a magyarázatra nincs is nagyon szükség. arról. Páltól bullát kapott. századból származó bulla. é. Századok. amely most Janus halálával visszaszállt végre eredeti tulajdonosára. az nyugszik ma ott. 42 FRAKNÓI Vilmos. VI. de magyarázatra szorul. Legjelentősebb.. János (1316–1334). hogy valaha valaki az egyházmegye területéből kiszakított jószágot visszaperelhesse. illetve a XV. azon a címen. Ilyenek lehettek a fenti Miklós püspök bullái. és az eltemetett viszonylag fiatal korára. másutt fejezték be életüket.39 Ami a pécsi sírleletet illeti. Gergely (1370–1378) és V. 777– 778. az egri főpapi sírlelet. H. A székesegyházát kuriai engedéllyel továbbépítő főpapot klenodiumaival és három pápától is kapott bulláival együtt temették el.41 Ő ismeretes követsége alkalmával valóban több ólombullával is megerősített pápai engedményt hozott haza. Székesfehérvárott XI. Az sem kizárt. Mindketten idős korban (!). a jövőbeni jogérvényesítés volt. a kormeghatározó bullára. Eger. Janus Pannonius. 40 II. ha az irat csak az engedélyben részesülőnek szólt. ott együttesen kell figyelnünk az eltemetés helyére. században több ásatási lelet is tanúsítja. 249 . 41 Zoffmann Zsuzsanna dr. ny. Püspöki vár. hogy„a zágrábi püspökség bizonyos jószágait. Csak olyan kerülhetett a székesegyház altemplomába. Aki II. 39 Egerben XXII. Pál pápa A lelet nagy figyelmet érdemel.42 Joggal hozható föl. A bullával való temetés szokását Magyarországon a XIV.”43 Ez a kedvezés csak Janusnak szólt. éppen az előkerült bullák segítségével lehetett azonosítani Miklós püspök (1432–1461) sírját. Janus segédpüspöke és Hando György nagyprépost is. Janus esetében tudunk személyének szóló engedményről. n. 43 Uo. hogy a püspökség birtokainak bitorlóktól való visszaszerzése érdekében sokat fáradozott és nagy költségei voltak. Az őt eltemető zágrábi püspök(ség)nek nem is volt kívánatos. Más az eset. Ince (1352–1362) pápa bullája volt a sírban. mert személyhez köthető. Páltól bullát kapott még Pécsett Vitus Hündler. akit erre egyházi méltósága érdemesített. A hajdani székesegyház nyugati toronypárja előcsarnokának közepén.

a műalkotás születésekor.44 Higgyük. 41. A nagy helyismerettel rendelkező Petrovich Ede sorai is így értelmezhetők. hogy Pécs püspökének végső nyughelyéről tanúskodik az a szépen vésett bulla. a költő.Ritoókné Szalay Ágnes Abban igaza lehet Kárpáti Gábornak. hogy a koporsót hagyták „ideiglenes” nyughelyén.. 250 . a programadó II. 44 KÁRPÁTI i. amelyet Janus. és nem helyezték a fölirattal ellátott ékes síremlékbe. Pál pápa szándékához méltó versekben ünnepelt. m. az ott sürgölődő humanisták közül egyedül.

múlt köde nyelte el azt. végzetem érjen utol. íjászmestersége miatt oly büszke Philerdus. a fiatalabb Philerdus dicsérete Illír partokon élt egykor. lám. megcsal a csel. s úgy rendelte a sors. Ezt nézd meg. Még tán kétszer tíz évig sem laktam a földön. vess meg minden mást. sőt több: úgyis a porba omolsz. lám. ha galád módon vágysz élni a földön. oda régi szinem.CSEHY ZOLTÁN fordításai Vetési László: Ladislaus Pannonius verse a békekötésről János esztergomi érsek úrnak (A költemény elveszett) (Epitáfium) Kérlek. Egykor az ifjúság beragyogta kegyével a testem. s áldd csak az égi atyát! A kiváló ifjú illíriai íjász. amit fölhalmoz a földi világ itt. Ész a fejemben nincs. te. megcsal az árnyéklét. mint tartja a fáma. kukacok lakomája-ebédje. nyomorult! Itt. akárki vagy is. a hamis gyönyörök soka közt élj hát a világon. kis időre állj itt meg: tükröt tart teeléd ez a hely. légy a király. oda szép alakom. Cnossusi harcos sem küzdött derekabbul az íjjal. 251 . ki gőgösen egyre utadra törekszel. és mit a föld megadott. s semmibe venni mered közben az isteneket. Minden enyészik. s bármerre sietsz. Bárki vagy is.

Jobban a nádvesszőt hajlítva fölajzani íjat krétai föld se tudott. bárhogy bújt. s célt ért a leget hasogatva. sem Ibéria hőse. árny lennék. szigorú Párkák meg a sors leragadna engem a földről még mielőtt valamennyi erényét dícsérvén méltán tudnám megzengni Philerdust. És a vicsorgó vaddisznó. Múzsáim látnom énnekem éppen elég! A kiváló férfiúhoz. Ily ősvesszőről sarjadt. adta Itália népének s a falernumi dombnak nektáros színbor oly buja magvait át. Mintus tudta elérni csak ezt vékonyka nyilával. Többször az erdőben dárdád átfúrt egy oroszlánt. Erdőn túlra inalt hálótól félve a szarvas? Röppent máris a nyíl. mely sose véthet. ha dühödve reánk ront. boldogság gyönyörét így viszi célja felé! 252 . Senki az ifjakból nem hordta bizony. durva-meredt ugrása se védte meg őt gerelyedtől. Még a virágzó Gortyna is hátrált. a bátor. M. a magas fészekből hullt le a porba. Nem menekült a sötét erdő kebelén a madárka. (Nézzék mások…) Nézzék mások a harcba rohanni serény katonákat. eosi földrészről hozva kegyelt adományt. Hogyha az összes jót kívánnám áoni kürttel szétkürtölni vagy élő dallal zengeni Mintust. ha Philerdus illír és tova hírült íja feszült a nyilakkal. Gyakran az ég szárnyas népét is megtizedelte. amit adni szeretnék. s nem menekült buzogó habözön mélyén sem a sok hal. hármas végű nyíllal ölöd meg.Csehy Zoltán mígnem gyors léptével az ellenségre iramlott. Hieronymus Castellushoz – a legkiválóbb bor kísérőverséül India földjéről a sötét Bacchus hazatérvén. jogosabban földi halandók közt tegzében a végzetes órát.

hogyha a pannon fegyver nem szaggatja előbb meg. aki élni akar. s honnan a gyilkos idő sem veti tán ki sosem! (Intés) Rajta. az örök. a kiművelt illíriai ifjúhoz Janus püspök kiválóságáról Mint amiképpen a főpapokat túlfényli erénnyel Péter szent jogarát tartva a legnevesebb.Vetési László versei… Vedd. 253 . sem a hír ragyogása. hogy egész szívéből óvja erényét mind. míg jön a vég. a pannon ifju ajándékát. úgy az iker nyelvek legszebbik dísze. két oldalról jön most. jótettektől lesz boldog az emberi szív. ki szívében hordozza bevésve neved majd. te latin s a görög nyelv éke-virága. A török jöveteléről Bősz seregével a pún nem rémítette meg egykor Ausoniát jobban. tanuljátok megvetni a földi csalárdság minden percgyönyörét. Amaltus. bárha csekély. Nicolaus Amaltushoz. mert a tudós főpap bő lakomára terít. illő az ajándék. Tartós hírneve egyre virágzóbb már a világon. szivesen! Tőle. mely tovafut hamarost. és a dicsőségét nem nyeli styxi mocsár! (Xénia) Jönnek a pannon földi fiúk. Kérem ezért. Janus a főpapokon túltesz erényeivel. s Latiumra szakad. mint ahogyan megrémült volna Velence vidéke szárazon és vizen is látva török haderőt. Boldoggá hatalom sem tesz. bár a világ ura volt.

Musaeus s Linus is éppen ilyenre fakadt.Csehy Zoltán A nemes és kiművelt ifjúhoz. 254 . Lorenzo. és csak szószátyár Cinus s Baldus a példaadód. aranyló s drágaköves lantod dalra fakadva zenélt. s mézédes dalokat csaltál ki belőle sokadszor. tintafosók kara vár. Strozzák fénye. sír majdan a dalnok Apollo. ki. Rég. térj Múzsáidhoz vissza sietve. Kérlek. és odahagyta fénylő égboltok fénypalotáit is ő. és fénylő kezeden zengeni nem fog a húr. most. csodás hangon a csillagokig? Pierisek barlangjából Phoebus kegye táplál. s zengve dicsértek meg szépre csiszolt dalaik. Pegasidák hívnak szent költőnek. mint repesett a szivünk! Költők kórusa vett körül akkor téged örökkön. s így vagy egyenlő most már te s a régi nagyok. Lorenzo Strozzához Van. Maro verséhez méltón zeng ez a dalnok. a verseidet kellőn ne dicsérné. Strozza-utód. s kánoni szent törvény bősz szigorát se kövesd! És a csalárd tömegek cívódását se figyeljed. Hogyha a versed nem kortyol Múzsák italából. Permessus vizeit hálátlanul elhagyod. Íme. s hogy láttunk. könnyű plectrummal. s őseid és az atyád tetteiről dalol az. és maga Euchius is könnyeket ont apaként. a törvény annyi tekercsét hagyd a fenébe. Lantodat eldobtad s Phoebus szolgáit utálod. te tudós költő. minthogy nyájunkból elcsalnak a hosszu tekercsek. vad csatazajt. Gyakran elámult Phoebus a daltól. és a perek közben hű jogokat sose sérts. sírnak a Pierisek. Bár ne agyaltak volna ki törvényt s új jogi normát sem szabnának meg mennyei főpapagyak! Még tanodánk jámbor küszöbét ékítve okultál nemrég. s tintanyaló tanodák jogtudor-éke leszel. Sulpicius törvényeit és eleven hagyományunk villámlásaival sújtsa le nagy Jupiter. ha a kürtöd lágy disztichont zeng vagy ha a harcra tüzel. te tanult ifjú. hősi király tettét zengeni.

s Alcynoos kincses földje ha mind az enyém. s bújja. te tanult költő.Vetési László versei… Kérlek hát: a legénytoll zsenge korát ne fecséreld el. Esztergom főpapja. neked nem könyveket adnék s halvány verssorokat. s intsd gyorsan a költőt. ősökről. s Indus. bíbor rózsákat szedve az ünnep okán. s tilt szigorával a vég. ha nekem szállítod szent adományod. büszke hazádról. amit tilt égi lakók feje is. aki szent árnyamban gyakran időzött. az ég maga intett. Ily intelmeket ontva. ámde e kincs özönét! 255 . el mért hagyta hamar Pierisek vizeit? Híres rómaiak jog.s törvénytára igézi. a fenséges tölgy által üzenve színaranyos lantján zengve tudós dalokat: Hát. Esztergom érsekének Croesus kincseivel ha szerencsém engem eláraszt. amit Cinus írt? Menj. amit gyűjtesz ott a vörös habokon. több s több emlékmű zengje dicséretedet! Strozza-utód. Baldust bújja csupán. s így szólt Phoebus. e fiú. és te. hozzád szólt versem. hogyha Tagus sok arany kincse ölembe potyog. Kelet. halványan zengi Thalia dalom! Főtisztelendő János úrnak. rőt aranyat ha Egyiptom termő méhe nekem szül. s pár sorom így adom én! Mert a virágtermő kertben sétáltam-időztem. Cynthius óhaja volt. babérkoszorúra megérett költő. vesse meg ő is. másra: csodás dalokat zengj a családodról.

2 Itt kell megjegyeznünk. 2002. melyek közül az első egy kiváló bor ajánlása (Ad praestantissimum virum M. s a közéjük ékelődő corpust a varietas elve szerint rendezi el a költő különféle motivikus hidak kiépítésével. A kompozíciós alapkérdésekről vö. 7–10. szerk. A kontrasztivitás 1 2 Vetési László versei. 1927. Francesco Maturanzio magyar vonatkozású költeményei. „Nympha super ripam Danubii. hanem egy intés.1 a Vetési-recepció továbbgyűrűzése viszont egy időre abba is maradt: a költő szövegeit nem fordították le műfordítók. századi magyarországi művelődés köréből. Vetési László vershagyatéka = Uő. Vetési csonka ciklusa egy „humanista ízlés szerint megkomponált” gyűjtemény. mely egyúttal a ciklus záró verse. m. mely lényegében egy viselkedésnormát kínál és a szakralitás irányába nyit.” Tanulmányok a XV–XVI. hiszen a tizenegy elkülönülő szövegegység középpontjában nem Janus Pannonius dicsérete szerepel. nem kerültek antológiákba s tanulmányok sem születtek róluk. Budapest. 112–114. valójában e tekintetben a kötetkompozíció aszimmetrikus. 1. A Janust dicsőítő szöveg a kompozíció hetedik pontján jelenik meg. RITOÓKNÉ SZALAY Ágnes. 256 . excultum probe de Jani pontificis excellentia versek között is. – A Vetési-szövegek új kiadása és elmélyült irodalomtörténeti betájolása: RITOÓKNÉ SZALAY Ágnes. a második (a Praesulis ad docti… kezdetű) a lakomaajándék szokását érinti. BRASSAI Zoltán. A középpontos szerkezet helyett a motivikus hidak vizsgálatára helyezném a hangsúlyt: úgy tűnik. Vetési ilyen hidat alakít ki például az ajándékozás motívumait tematizáló vershármas között.. Motivikus hidat találunk az illír ifjú motí1vumában az In Illyrici iuvenis minoris Philerdi sagittatoris egregii laudem és az Ad Nicolaum Amaltum Illyricum iuvenem doctrinarum generosissimum. a verset. amikor Francesco Maturanzio Ad Ladislaum Pannonium című költeményének címzettjében Vetési Lászlót látja meg: HUSZTI József. Hieronymum Castellum in optimi vini commendationem). – Már Huszti József is felhívja a figyelmet Vetési ismert latin neveire (Ladislaus Vetesius. illetve Ladislaus Pannonius). illetve a könyvet túl szerény ajándéknak mondja a világ egyéb kincseihez mérve. a harmadik (Ad Reverendissimum Dominum Joannem Strigoniensem Archiepiscopus). (Humanizmus és reformáció). ezek dinamizálják a szimmetrikusan is értelmezhető kompozíció finomabb részleteit.. i. 1998. Vár ucca tizenhét (Vetési Albert és Vetési László-összeállítás). 109–120. melynek keretkompozícióját a Vitéz Jánoshoz írt versek alkotják.Csehy Zoltán CSEHY ZOLTÁN Megjegyzések Vetési László humanista versciklusához Miután Ritóókné Szalay Ágnes felfedezte és közzétette Vetési László (Ladislaus Pannonius) költői hagyatékának maradványait. miközben a kötet középpontjában Janus Pannonius alakja áll. 13. egyszersmind az irodalomtörténeti pozíció kijelölése is megtörtént. EPhK. hogy noha a szakirodalom szimmetrikus kompozíciót sugall.

és a szintén keletről jövő török veszély negatív képe. mégis nagyon becses relikvia az irodalomtörténész számára”– vallja. illetőleg két diákéletből vett motívum eltérő kifejtése.. Nicolaus Amalthus vagy éppen Lorenzo Strozza. a keretet pedig a két Vitéz Jánoshoz címzett költemény adja. Humanista veszprémi főpapok. E tabló elsődleges kulcsfigurái Vitéz János. a törökverő Hunyadi János. Ez a minialbum azonban nemcsak 3 4 Uo. ám a finomabb összefüggések inkább a motivikus hidak feltérképezése révén szerveződnek. a költészet alternatíváját állítja szembe a háborúval. s noha merített az ókori kötetkomponálás eljárásaiból. Míg az első a Múzsák. s talán ezzel mintegy a szerző kisköltészeti beállítottságát is indokolja. E struktúrára nőne rá a következő réteg: Janus magasztalása és a janusi intertextusként is értelmezhető cím nélküli vers a harci téma megéneklésétől elzárkózó költő kisköltészeti apológiája. mely a keresztényi életszemléletet helyezné a kötet előterébe. de éppoly erőteljes szerepet kapnak az alkalmiság burkában a címzett pozíciójába rendelt mecénások vagy pártfogó barátok is: Marcus Hieronymus Castellus. A következő szimmetrikus verspáros a vadászat és a sikeres vadászatot követő bő lakoma játékos összekapcsolása lehetne. A második vers pozícióját betöltő epitáfium egy tényleges halál és egy költői halál ellentéte alapján konstruálódik meg. eurokonform pillanatfelvétel. hiszen a ciklus disztichonjai közt egy hexameteres kompozíció is akad. A kötetkompozíciós gyakorlat terén Vetési egyéni megoldással élt. 257 . s csupán Janus Pannonius dicséretében olvad egybe: ez az összeolvadás irányítja rá a figyelmet a kötetkompozíció egyik sarkpontjára. Vár ucca tizenhét. RITOÓKNÉ SZALAY Ágnes. A szervezőerő alighanem tartalmi szinten mindenképp a tengely szerinti szimmetria. sokszólamú. hogy e két pólus egymást váltogatva szerepel. A versciklus vagy kötet egyetlen roppant album. Janus Pannonius. Feltűnő. melyet a humanista poézis könnyed alkalmisága rajzolt kora közönsége elé. de mégiscsak érvényesül a verselés terén is. 113. Ezt venné körbe a kelet kettős arca: a Bacchus által Itáliába keletről hozott bor pozitív. m. ha nem is eléggé pregnánsan. 7. A varietas-mozzanat. A verskötet ugyanakkor szimmetrikus szerkezetként is leírható: a tengelyében a moralizáló intés állna.4 E rövid írás némiképp szembehelyezkedik a fenti állításokkal. Ritoókné Szalay Ágnes elsősorban forrásdokumentumot lát Vetési verseiben. s megpróbál rávilágítani a Vetési-korpusz kompozicionális értékei után annak költői értékeire is. szerkesztettségében is polifón olvasati lehetőségekre nyitott ciklust hozott létre.Vetési László versei… mint hídképző elem érvényesül az Aspiciant alii… kezdetű és az Ad generosum et eruditum iuvenem Laurentium Strozzam című költemények között. i. s valamennyit alkalmi költeménynek nevezi.3 „Nem jelentős alkotások ezek. mely Janus kétarcúságát és két világban is otthont lelő tehetségét demonstrálja. mely lényegében Magyarországot mutatja be számos aspektusból: afféle reklám. mígnem a Strozzihoz írt vers a haditettek megéneklésére buzdítja a jogtudomány irányába elkalandozó költőt..

mely a test nyomán mutatja fel a lélek lehetőségeit. hanem erénykatalógus is. 466). Az epitáfium a humanista költészet kedvelt és szigorú műfaja volt. Humanista veszprémi főpapok. hanem azért. ill. A nyitószakasz azonnal anticipatorikus értelmet csempész a költeménybe: a sír tükörré változik át. a referencialitást minimalizálja. s lényegileg egy-egy bölcsesség szétírása. hogy a vers talán Vetési „kőre szánt saját sírfelirata. A humanizmusra oly jellemző kontaminált beszédmód Vetésinél mégis összességében erőteljesen középkoriasnak hat: az árnyéklét földi birodalmát a végzet ideje kormányozza. s talán nem degradáló azt mondani. s az allegória e felcserélhetőség játékterében bontakozik ki. melynek mozgatója a csalárd látszat. A komparatív laus egyik ragyogó formája Vetési In Illyrici iuvenis minor Philerdi sagittatoris laudem című költeménye. mely pl. 8. A túl korán elhalt ifjú toposza is jelentős retorikai háttéranyaggal bír. a megrendelő viszonyának) gyümölcse. 472).. melyet például a tarentumi Leonidasz művelt (AP 7. A virtus nemcsak az intelmek áhítatos fegyelmezéseiben jelenik meg. tulajdonképpen névjegy. a harci virtus konvencionális magyarságképei mellé Vetési a humanista erényeket is felsorakoztatja. RITOÓKNÉ SZALAY Ágnes. s 6 sorban következik az admonitio. és ez a mozzanatkonstrukció egy letűnt pálya kvintesszenciája. Vetési a megszólító szakasz után két teljesen szimmetrikus egységre tagolja költeményét: 6 sort szentel az ifjú tragédiájának.“ Vö. hiszen alapjában véve az epigrammatikus lausnak van alárendelve. Leonidasz egy másik versében is látványos (AP 7. mely röviden (breviter) és világosan (dilucide) néhány markáns mozzanatra szorítkozik. mert a gnómikus epitáfium ritka műfaját választja:5 ez a típusú szöveg inadekvát jellegű. a gnómikus epitáfium azon válfaját képviseli. egy-egy tételmondat köré szerveződő. Vetési epitáfiuma kivételes szöveg. hogy reklámkarakterrel bíró honismereti közhelyeket is elismétel. s melynek során az epitáfium az intést célzatos példázattal vegyítő.Csehy Zoltán konkrét személyek ékes listája. A test a lélek figurája lesz. minden konkretizálást nélkülöz. miközben példázatként funkcionál. 258 . nemcsak afféle verses fényképalbum. E cím nélküli verssel kezdődik ma a közétett modenai kézirat. A költemény görögös karakterű. mely a genius loquitur-típusú beszédmód-tradíciót folytatja: a sír lelke szólítja meg az arra menőt. hanem a harc vagy szellemi tudományok művelése terén is. A legtöbb esetben az effictio és a notatio érzékletes ötvözete. A humanista epitáfium azonban a leggyakrabban enyhe poénra kiélezett (az aproszdoketóntól óvakodó) idealizált mikroportré. interperszonális kapcsolat (vagy a halott és a szerző. A ciklus első verse nem maradt fenn. i. mely több költői eljárás együttes működtetése révén 5 Ritoókné Szalay Ágnes felveti azt a szellemes lehetőséget. verses életbölcsességgé válik. a bor. m. a cím alapján Vitéz János békekötéséről szólhatott. Az íjászat. s e vonatkozásában az episztolához is hasonlítható. nem mintha nem mozgósítaná a retorikai konvenció kívánalmait. melynek igazságát épp a műfaj karaktere nyomatékosítja. s ami ennél is fontosabb: funkcionális szerepet tölt be.

A körülírás alapkaraktere kettős ellentmondásban rejlik: egyrészt biztonságba helyezi a hőst: a konvenció burkát vonja köré. s a körülírás költői erényét kamatoztatva tudós enigmává is hangolta költeményét. gerelyes hős volt vezetője. 247). (Il. az ölő nagy Enűaliosszal egyenlő: nyolcvan barna hajóval jöttek mind a nyomukban. s egyszerre működik afféle stigmaként az értelmezők szemében (a költői tudatosság és a tudós költészet ékes bizonyságaként). Az ősszöveg. kik Knósszoszt lakták. Még a homéroszi heroizmust parodizáló tréfás-pederasztikus epigrammaköltészetbe is átmegy (ANTIPATROSZ. hogy a megnevezés gesztusa helyett a legtöbbször a szétretorizálás alakzatait választotta. Idomeneusz fegyverbarátjára és társára. E maszkos játék nemcsak a kiemelést szolgálja (a közismert. s jólépült-kőfalu Gortüszt. illetve a hozzá csatlakozó későbbi epizódok: Dárdás Ídomeneusz vezetője a krétaiaknak.Vetési László versei… emelkedik heroikus magasságokba. A magasztalt ifjú íjász alakja a mitológia íjászaival kerül kontrasztba. 12. a Tróját vívó görögök újabb jelesére. DEVECSERI Gábor fordítása) A „Gnosiacus bellator” tehát valószínűsíthetően Idomeneusz krétai fejedelem. SZTRATÓN. 12. hogy a név a comb szót asszociálja – s ezáltal a homoszociális közegben gyakori közösüléstípusára. melyről Akhilleusszal és Patroklosszal kapcsolatban Aiszkhülosz egy töredéke is vall. Mérionészre. Idomeneusz és Mérionész barátsága Akhilleusz és Patroklosz barátságához hasonló toposz az antik irodalomban. s kik százvárosu Krétában még laknak. 645–652. s Mérionész. a nyilazás és a dárdavetés mestere. Phaisztoszt és Rhütioszt. hanem szövegek sokaságát vonja játékba. néppel-teli várost. aki a Patroklosz halálának tiszteletére rendezett versenyen nyilazásban teljes diadalt arat. unalomig ismételt név föloldását a körülírásban). lévén. akit Knosszoszban is temettek el. 259 . Ezek a rejtőzködést sugalló megfogalmazások lényegében csatlakozási felületek. Vetési bravúrja. A későbbi „cretica tellus” nem ismétléseffektus. 97. a coitus inter femorára utal. hiszen Mintus tulajdonságai a mindenkori íjászok legjobb tulajdonságainak egyesítése révén ragadhatók csak meg. melyet a nyilasok kiskatalógusának kialakításakor a görög irodalomban jártas Vetési mozgásba hoz. s a fehérragyogásu Lükasztoszt. egyszerre nyitja ki a költeményt más szövegek számára. 2. a többi népnek is Ídomeneusz. Ez az összevetés alapvetően szinekdochikus karakterű. két szép. aki szintén krétai hajók élén áll. a dárdavetésben pedig a második helyre szorul. hanem a másik krétai hősre utaló tudós játék. mely a persona azonosíthatóságát épp e körülírás révén teszi egyértelművé. Lüktoszt. elsősorban Homérosz Iliászának az alábbi része. Mílétoszt. kivált Mérionész nevének etimologizálása ürügyén. melyek behatóbb ismerete nélkül is működőképes a költemény.

A nyilazás leírása. nem pusztán a vadász primer fizikai adottságai révén érvényesülhetnek. s a vers retorikai konstrukciója is arra enged következtetni. önként hódolt meg fejedelme előtt! Meghátrál teelőtted a végzet örökkön örökre. ahogy ez a nyelvi-konstrukciós leleményekkel átitatott párhuzamosság-alakzatokban is látszik. A homéroszi térfél listáit az emberi. hiszen a szarvas. a vadkan. térdet hajt előtte stb. felismerve a vadász mérhetetlen hatalmát és a végzet rendelését. melyet héraklészi térfélnek nevezhetnénk. a tiédre. a tusa tömör érzékelésével oldja fel. A vadász vagy halász erényei sokszor. a humanista költészetben legalábbis elég gyakran. Gortyna említése révén Kréta területére lépünk ismét. a heroikus költészet 260 . ó. mely során az állat mintegy önként siet a halálba. illetve a vadászat részletező (horatiusi jegyeket is mutató) kifejtése a föld. az íjász tudatában van. sőt. a homéroszi hely logikáját követve. a víz és az ég dimenzióinak bevonásával már-már isteni hatalommal ruházza fel az illír íjászt. A poeta doctusi körülírás mesteri: maga a melléknév a humanista kortárs műértőben elsősorban talán a közhelyszerűbb pastor Iberus alakban idéződik fel. Naldus Naldius Florentinus Lorenzo Medicit. A krétai heroikus térfél nyilasaitól fokozatosan jutunk el a vadászat szférájába. alapjában véve martialisi gyökerű. A mitológiai és homéroszi dimenzió megnyitásával a laus kívánalmai szerint Philerdus (illetve Mintus) alakjának kontextualizálása is megtörténik. az oroszlán és a madárvadászat motívumai a héraklészi munkák tulajdonképpeni analógiái. s igazat: kit a vég kikerült már kétszer is. a héraklésziét az állati szféra enumeratív jellegű jelenléte biztosítja. hogy a végzet a tegzében lapul. s a Gerüón-történet kapcsán utal vissza Héraklészre. bár menekült azelőtt. most önként a horogra akadt. lám.). hogy a vadászat gyönyöre az ellenszegülések változatosságának játékában rejlik. Az önként hódoló állat toposzának logikai arroganciáját Vetési (noha valamennyi állat előbb-utóbb meghódol az ünnepelt hérosz előtt) a védekező effektus kiemelésével. a „misztikus” vagy isteni halászt e túlzásretorika eszköztárához nyúlva ábrázolja: Most a csodát dalolom. Ez a dicsőítő formula. Lőrinc. és a parancsoddal mozgatod azt. s ennek megfelelően viselkedik (az elefánt pl. hanem annak mindent átható lelki kisugárzása kapcsán is. két asszociációs környezetet teremtő effektus: a múzsák kürtje a vadászkürt analóg párja. A Múzsák és a Párkák említése a vers végén a laus további fokozásán túl kettős gesztus. ami él. Valamennyi állat sorsa megpecsételődött már a laus kezdetén. A Colosseum megnyitásakor tartott ünnepi játékok során az oktalan állat is azonnal felismeri a császár isteni kisugárzását.Csehy Zoltán A „fortis Hiberus” viszont már inkább Héraklészt rejti. E ponton a vadászat-halászat tematikájára szűkített divinalizáló effektussal is él a költő. az a hal. a mítoszkorrekció klasszikus költői eljárásai is működésbe lépnek. hogy minden állatot ural.

rude carmen: amoris / Indicium et grate prignora mentis habe. mely révén a vadász csak mintegy eszköze a végrehajtásnak. Amint a vadász megszabja áldozata életének végét. A következő kétsoros ismét xénia-jellegű visszacsatolás.“ – Vö. Az emberi végzet e ponton utólagos allegóriává. „Accipe cum domino. akár a megcélzott mecénás. akárcsak Janus Pannonius. mely az epitáfium második hatosát idézi újra. i. úgy lesz Vetési tehetségének költészetmetaforikus Ararátja. illetve az előző vers intim. m. 470–471. cím nélküli szöveg előkészítője is egyben: az epigrammában a Múzsák pártjára áll a harccal szemben. s így a mecénás italát az istenek italával hozza összefüggésbe. vonatkoztatja a főpapok–pápa. Naldius költeményében a fonálmotívum lényegében ugyanezt a példázatosságot jelképezi. a Párkák említése pedig a halál kiszabásának isteni eredetére utal. 1898. úgy szabják ki ránk a Párkák is a halált. Francesco Maturanzio magyar vonatkozású költeményei. szakrális virtus-fogalmának heroikus kiszélesítése. Vö. HUSZTI József. ajánl fel. mindkét nyelv italából kortyolt. A vers. sőt talán a bibliai borgenealógiához kötődő áttételes költői Noé-szerep is érzékelhető: ahogy Janus Pannonius a Parnasszus hegyén lel Ararátra özönvízlátomásában. konkrét viselkedésnormát vetít előre. Maga a konvencionális ajándékozási rítus így válik minden szerénységi toposz (tantula dona) ellenére öntudatos dicséretté. A török jöveteléről szóló epigramma komparatív természetű: Hannibál és a török mérettetik meg. 6 7 Vö. Vetési verszárlata a következő. A Nicolaus Amalthushoz írt Janus-dicséret a görög és a latin nyelv mestereként7 ismert költőt püspökként mutatja be. A kisköltészet (illetve az elégiaköltészet) klasszikus apológiájaként ható recusatio egészen Anakreónig vezethető vissza.Vetési László versei… homéroszi kontextusára céloz. mint Maturanzio Vetésihez írt költeménye egyszerre „amoris indicium” és „pignora mentis.”6 A xéniát egy cím nélküli intés követi. 12. s mintegy folytatva annak gondolatát. a x a képlete alapján. mint megannyi humanista költőtársa Gabriele Altiliótól kezdve Janus Pannoniusig. Az epigramma lényegében a Hunyadiak magasztalása. példázattá nemesíti a költeményt: az emberi élet rövid a héroszi tettek elmesélésére. illetve a főpapok–Janus logikai láncolat mentén. ItK. Vetési mindkét nyelvet kiválóan ismerte.. A két ajándékkísérő költemény catullusi keretbe foglalja Janus dicséretét a varietasparadigma klasszikus. menedéke az értők támogatása. vélhetőleg némi homályos. s ezzel kerül szembe a magyarok diadala és Latium ennek révén megőrzött nyugalma. Irodalomtörténeti tarlózások az olasz könyvtárakban. s a komparatív technika jegyében a görög epigrammaköltészet egyik retorikai válfaját aknázva ki a kiválók közt legkiválóbb témát variálja. A Hieronymus Castellushoz írt xénia a bor magasztalásának összekapcsolása az ajándékozás gesztusával: Vetési az ajándékbor mitológiai genealógiáját adja. vates. A keletről jövő Bacchus és a falernumi domb összekapcsolása a görög nyelv humanista áttelepítésével kerülhet értelmezői párhuzamba: Vetési. HEGEDÜS István. 261 . politikai allegóriával fűszerezve.

Pierisek–Pegasidák–Thalia). A ciklus záró darabja Vitéz Jánoshoz szól. Linus kerül szembe a heroikus. Lorenzo Strozza egy költőkórus múszagétészeként jelenik meg. 262 . mely látszatra a könyv– kincs ellentétre épül. határozott költői fegyvertény is. hiszen a műfajok királynője. motivikus hidakkal összekapcsolt verses albumszerűségével. Kanonizációs stigma is megképződik a szövegtesten. Musaeus. a csábítás másik pólusát a Cinus–Baldus–Sulpitius hármasság demonstrálja a jogi gyakorlat terén. Ráadásul már a társak közt is megnyilvánult ez az igény. valójában a valós érték felismerése az insinuatio egy kifinomultabb formájaként írja felül a világi demonstrációt mind Vitéz. Vetési (hiszen rajta keresztül Apollo beszél). A költészet és a jogtudomány szembeállítása gyakori a quattrocento neolatin költészetében. az eposz potencionális lehetőségként adott az ősök erényeinek tárgyában. aki a quattrocento vergiliusi életrajzi sémáját nyomon követő önreprezentációra tarthat igényt.Csehy Zoltán A ciklus legterjedelmesebb fennmaradt költeménye Lorenzo Strozzát igyekszik persuasio révén visszacsábítani a jog szigorától a költészet felségterületére. A költemény lényegi poénját képező kódolt triász tagjai pedig: maga Phoebus. elsősorban Maro. ám a comparatio jobbára. a hagyomány sokirányú párbeszédbe vonásával tűnik ki. mint pl. illetve a hiányzó Strozza. aki elhagyta a múzsák csapatát. s mintegy az elveszett nyitó darab párjaként kezelhető. Lágy disztichon és harci hexameter kettős játékterébe citálja vissza a költőt. epikus poézis irányából a tintanyaló Cinus (Cino da Pistoia) és Baldus (Baldo Ubaldi) nevű jogászokkal. mind Vetési értékrendjében. Vetési verskötete nemcsak dokumentum. de a quattrocento költészetében is megjelenő kincskatalógussal induló enumeratív természetű munka. megélhetési szempontokat figyelembe vevő mecenatúra híján tengődő tehetséges költő számára. Antonio Beccadellinél verbálisan a jogtudomány javára dől el. mely szimmetrikusan komponált. A tudós költemény az antikvitás. Vetési lényegében Apollo hangjaként szólal meg: beavatott beszél a beavatotthoz. s a költészet a rossz választást jelenti a jelencentrikus. a költői térfelet pedig a fenn már emlegetett mitikus heroikus triász. A mű referencialitása háromdimenziós: a mitológiai tér klasszikus toposzai a locus amoenus apparátusát idézik meg a klasszikus költészetreprezentánsok közvetett vagy közvetlen triadikus szerepeltetése mellett (Phoebus–Apollo–Cynthius.

hanc Ianus rettulit ipse Ledeis sacram fratribus esse diem. Prodigus ecquid ero tanto si laetus amico Inspergam lecto de grege vina bovi? Hunc mihi par studium. Cui vario flavas flore Napaea comas. cui lauro cinxit Apollo. Suspexi coelum. Si similis fortuna mihi cumulabit amicos. Expendi studium trutina. Castora dicam. et hoc signo cum Iove Stilbon erat.JANKOVITS LÁSZLÓ Jacobus Piso verse Janus Coryciushoz Roma mihi spacio plus est habitata trimestri. Religioque rata iunxit amicitia. ut Bibulus de Caesare. Ex tenui nitidus rhetore consul ero. Quam quae sexta venit lustrales ante calendas. Dum modo Pollucem me sinat esse tibi. Consului fastos. amely a megtisztító hónap kezdete előtt hatodiknak jön akkor. Cuique hedera Bacchus. et nomen cui Themis ipsa dedit. certique potentia fati. Corition Charites quem nutrivere sub antro Castalio. nec unquam Ante assueta suum fata venire diem. Tam mihi laeta dies non tamen ulla fuit. Corition quae sera mihi iunxere. (Több mint három hónap időt éltem Rómában. sed cedimus ultro (Ex quovis non fit robore Mercurius). Inque mea minio candet ephemeride. Nec querar. amikor a 263 . mint az. Illa mihi niveo lux est numerata lapillo. mégsem akadt egy olyan boldog napom sem. Dum sequitur geminum Februa luna deum. nostros surgebat ad ortus Castor.

1 Corycius életéről l. Herder. A valódi és az ál Piso-versek. Uo. s csak 1512-től rendezi meg évről évre Szent Anna napján azt a lakomát. – Piso életéről l. amely Szent Annát. Napaea tarka virágokkal övezte. amely hozzám fűzte Coritiost. s akinek maga Themis adta nevét. ha ilyen barát feletti örömömben borral locsolom a nyájból kiválasztott legszebb ökröt? Az egyforma ragaszkodás. hogy azt a hasonlóan művelt kortársak méltányolhassák csupán. amelyben a szerző Pisót a nagy pannon előddel. sorok. Apollo babérral. Bp. Janus Pannoniusszal egyenlőnek hirdeti. 264 . Sohasem szokott időnap előtt betelni a végzet.. de talán megkockáztathatjuk. 1510ben készítteti el az ágostonosok templomában Andrea Sansovinóval azt a szobrot. akinek haját Bacchus repkénnyel. akit a Charisok neveltek a castaliai barangban. akkor a Goritz–Corycius körül szövődő mitológia első szálait is ebben a versben ismerhetjük meg.Jankovits László februári hold az iker-istent követi. Roma.) A vers írásának valószínű időpontja 1504. amely során a szobrot.1 A hozzá írott versek köre felmérhetetlen. Hat évvel később. Szűz Máriát és a Kisjézust ábrázolja. Tékozló vagyok-e hát. a Castor kelt fel. 1504-ben azonban még csak halad efelé a pozíció felé mint a receptor supplicationum pozíciójának betöltője a pápai hivatalban. S ha így van. amelyért ma olyan fontosnak tartják a reneszánszkutatásban. Coritiost. A címzett Janus Corycius (Johann Goritz) ekkor még nem érte el azt a szerepet a pápai hivatalban és a római humanista világban. hogy én legyek számodra Pollux. Utánanéztem a naptárban. kiad. 52–56. Magyarországi humanisták és a Dunai Tudós Társaság. 4–5. s míniumtól ragyog naplómban. ám mindketten egyet érünk (nem minden fából lesz Mercurius). 1880. 97(1993). Hószín kővel kell számlálnom azt a virradatot. s s ebben a jegyben a Stilbon a Jupiterrel együtt tartózkodott. valamint a mecénás Coryciust dicsőítő versek özöne megindul. – Arsilli versét l. ÁBEL Jenő. nagyvárosias csiszoltságát Jacobus Piso úgy mutatja meg verseiben. Ezeket a verseket nagyobbrészt a Coryciana című gyűjtemény tartalmazza. ezt a napot Ianus maga szentelte a Lédától született testvérek szent napjának. S amíg tűri. a biztos végzet hatalma és a vallás erős barátsággal fűzte hozzám őt. 1997. Castornak mondalak.. Vegyük sorra ezeket. 353. mikor napunk ránk virradt. Ha a szerencse hasonló barátokkal tesz gazdaggá. a hozzá kapcsolódó Raffaellofestményt. Coryciana. Iozef IJSEWIJN. MTA. Urbanitasát. nem panaszkodom. ItK. mint Bibulus Caesar miatt. tan. Mérlegre tettem az igyekezetet. a vézna szónok-tanárból kövérségtől fénylő consul leszek. s itt található Francesco Arsilli költeménye A választékos műveltségű költőkről (De poetis urbanis). 235–238.. KLANICZAY Tibor. felnéztem az égre. Ezt a hatást érik el például a versben található művelten körmönfont megfogalmazások. hogy Piso verse egyike az első ilyen munkáknak.

s az embernek született Polluxnak szentelt templom építésének emléknapja. Amikor például a kórykosi barlangban történő neveltetésről ír. aki a terméketlen földet szorgos munkával őt mindenkor mindenben ellátó termékeny kertté formálja (Georgica. hanem a Parnasszus északi oldalán található Kórykos-barlangról ír. január 27-e. az eredet segítségével. valamint a köztársasági-principátusi Róma világa. A Castor–Pollux-párhuzamra dolgozatunk végén még visszatérünk. január 27-én következhetett be. Párhuzamos példát is hoz: amikor Vergilius a VII. 1. szintén a jártasságra. Delphoi eredetileg Themis jóshelye volt. A vers első fele jórészt Corycius dicsőítése a dicsőítés egyik leggyakoribb toposza. Ide vezetnek a vers allúziói is. 4. 705). a Mercurius uralta templomban. Metamorphoses. ez a nap a Lédától származott fiú-iker. sorban utal. A barlang egyaránt kultuszhelye Dionysosnak és Apollónnak. Ez a 12 évenként ismétlődő helyzet Piso római tartózkodása idején csak 1504. amelyre Piso a 21. egy kórykosi öreg. kiből lesz rhetor. a köztársaság vezetője: Piso esetében talán a hivatali előmenetel áldásait élvező klerikus.2 Innen következtethetünk Piso római tartózkodásának kezdetére.Jacobus Piso verse Janus Coryciushoz Az „iker-istent követő februári hold” a Janus havát követő február VI. hogy átvitt értelemben mindent felhasználjon Corycius dicsőítésére a Kórykos nevű helyekhez kapcsolódó hagyományból. énekében a kertművelés példájaként szerepel egy senex Corycius. a szurdokokban jelen lévő Napaeákra történő utalással jelzi Piso.) a sokat idézett „arcades ambo”. 1504 november elejére is. 116–148). láthatóan nem a kilikiai. 1. A nimfák jelenlétét a völgyekben. A művelt költő tehát lehetőséget kap arra. vagyis arra. s éppen itt tartózkodik a Juppiter. 265 . A háttér itt nem annyira a mitológia. 321) tisztelt Themisre mint névadóra történő utalás. és nem a származásra van tekintettel. a végzet hatalma és más kifejezések hátterében Iuvenalis VII. Vergilius Georgicájának IV. Kalendae-ja. A Goritz névre hajazó Corycius név nem csupán a névalakból származik. hogy a név a kilikiai Kórykos városára utal. E nap virradatáról van szó. hanem a jártasságra utal. A vers második felében a dicsőítést annak összetettebb formája. ezt később Apollónnak adta – talán innen a sorsmondó. s kiből consul. az összehasonlítás váltja fel. mint inkább az asztrológia. A Castor-történet esetében pedig 2 Az asztrológiai magyarázatért Orlovszky Gézának tartozom nehezen kifejezhető köszönettel. azok az ironikus sorok. eklogában (4. szatírája áll (194–200). Egy ilyen kiválósággal történő találkozás váltja ki a hálaáldozatot. a láthatáron az Ikrek csillagképe jelenik meg a Stilbonban. A résszel kapcsolatban Servius elmagyarázza. s ugyanakkor a nimfák kultuszhelye. Ovidius Római naptára szerint (Fasti. szónoktanár – Piso esetében talán követ –. hogy az öregember a kertműveléséről híres kórykosiakhoz hasonló gondossággal és leleménnyel gondozza kertjét. mindketten árkádiaiak kifejezést használja a Mantuában versengő pásztorokra. amelyek szerint a csillagok határozzák meg. A potentia fati. az isteni születésű Castornak. fatidica jelzővel (Ovidius. de megenged egy másik értelmezést is: eszerint a Corycius név nem a nemzetségre.

Bécs. i. nunc multifariam at strictim illustratus. 1515. és még a közösen rendezett események is Caesar nevét juttatták mindenki eszébe. amikor Bakócz Tamással és kíséretével együtt Pisónak is el kellett távoznia Rómából. de expeditione Turcas Elegeia. ebben nem mint költő. olim Dacia Mediterranea dictus. Ez az a másodhegedűsi szerep. Ad Leonem X.. m. Bibulus az elbeszélés szerint a Castor-Pollux templom Polluxához hasonlította. A két humanista közötti kapcsolatnak a Coryciana gyűjteményében Arsilli már idézett versén kívül nincs nyoma.. 5. 3 4 Epistola. elkanyarodik 1513-tól. orbi nondum satis cognitus.. BENKŐ [BENIGNUS] József.3 Azonos hivatali rang viselésére egy adatunk van: Corycius 1512-ben a protonotarius apostolicus tisztjét nyeri el. Piso általunk ismert legkésőbbi. 87. 1778. II. Lehet. 266 . augusztus 8-án aratott fényes győzelmét. Frobenius. mondhatni. Coryciushoz írt munkája nem vers. s jóllehet 1515-ben visszatért oda.4 A két humanista pályája azonban. de ezt frazeológiai összevetések nem támasztják alá. Bázel. idézi ÁBEL. s 1517-ben ilyen címmel emlegetik Pisót is. jegyzet. Coritium de conflictu Polonorum et Litvanorum cum Moscovitis = Ianus DAMIANUS. Piso hivatalviseléséről l. I–II. amely az Örök Városban marasztalta volna. egyéb javakkal teljesen háttérbe szorította Bibulust. Suetonius elbeszélése szerint Caesar a konzulsága idején rendezett saját látványosságokkal. Kurtzbök. Transsilvania sive magnus Transsilvaniae Principatus. ad Io. hanem mint történetíró írja le Zsigmond lengyel királynak a skizmatikus oroszok felett 1514. 95. hogy az ismeretlen szerzőségű versek közül egyik Pisóhoz köthető....Jankovits László Suetonius Caesar-életrajzának az a része (10. amelyet mindenki a Castor-templom néven emlegetett. amely Iulius Caesar és Marcus Bibulus consulságáról szól. amelyre a poéta szívesen vállalkozik a közös emelkedés esetén. nem kapott olyan hivatalt.. hanem levél. 7) érdekes. B/3/r– C/4/v..

aki „állandóan hirdeti Mátyás fényességét. Ugyancsak Rómában él Eugenio Condulmaro. 62. A keltezésről és a művek keletkezésének sorrendjéről bővebben l. nem sietteti elkészültét. „Quod ne tam cito quidem edendum esse statuissem. Prospero Caffarelli szentszéki követ Magyarországon Ismeretes. 1995. átdolgozott változata. 1943 (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum). minden tudományban jártas kiváló római orvosprofesszor. Közülük az első Prospero Caffarelli ascoli püspök. Praefatio. görögből készített latin fordítását és négy saját munkáját hozta magával az Ausztriában háborút viselő Mátyás retzi táborába. Egyetemi nyomda. Jenő pápa unokaöccse. claritatis vestrae praedicator assiduus et Berardus Rhecinesis Romae medicinae professor excellentissimus.. nyolc hónap alatt keletkezett.3 A magyar uralkodónak és családjának hozott művek. Symposion de virginitate et pudicitia coniugali. mely 1484–1485-ben. Vö. A saját művek közül a legkorábbi a Beatrix királynénak írt Symposion. Cesare VASOLI. valamint felesége és fia. nem adta volna ki a kezéből. Antonius BONFINIS. 1981. hogy Bonfini 1486-ban két. ajándékul a király. KULCSÁR Péter. MKsz. Bonfini munkájának egyetlen hűséges társa. Aragóniai Ferenc. akik Francesco mellett sürgették a művét. 188. 231–234. Reca1 2 3 La rinascita del simposio antico e la corte di Mattia Corvino = Italia e Ungheria all’epoca dell’Umanesimo corviniano. Stephanus APRÓ. a hajdani IV. omni scientiarum genere praeditus. aki látta és ízelítőt kapott belőle.PAJORIN KLÁRA Bonfini egyik informátora. a cura di Sante GRACIOTTI. Ez a tanulmány Bonfini Symposionja című cikkem (ItK. Korvin János számára. 1994.1 Mint Bonfini ennek előszavában írja. A sort a fermói Giovanni Francesco Angelita. szentszéki scriptor és conchai kardinális. Bonfini felsorolja azokat a barátait is. item Eugenius Condulmarius scriptor apostolicus cardinalisque Conchensis olim nepos clarissimus et quam maxime Ioannes Franciscus Angelitas civis Firmanus et Rhecinensium 267 . nisi Franciscus frater tuus e Pannonia rediens visum et prelibatum opus festinare iupsisset caeterique ad id me amici compulissent imprimisque Prosper Capharellus episcopus Asculanus. Bonfini-kéziratok. ha Beatrix testvére. Bp. Olschki. hirdeti és fennen magasztalja Mátyás és Beatrix nevét. mint tudjuk. ed. Bernardo (Bernardus Rhecinensis). Firenze. Recanati város titkára zárja.” Utána következik a recanati származású. 511–533) bővebb.2 Itáliában valamennyi barátja – írja Bonfini – állandóan tiszteli.

Pius pápa (Enea Silvio Piccolomini) nevezte ki püspökké. B. m. 8 Conradus EUBEL. 9 Vö. febr. „…vir genere. Monasterii. melynek a patrignonei születésű Bonfini városi polgára volt. IVÁNYI. 7 Regesta pontificum Romanorum. unicus meorum studiorum comes observatorque fidissimus. L. a város jegyzőkönyvében 1470-től szerepel a neve. a középkorban a jelentős püspöki székhelyek közé számított. m. 5 G. 251–252. okossága. ed. Caffarelli.. ezért a pápák gyakran bízták meg őket diplomáciai feladatokkal.10 secretarius. 6 La rinascita…. i. 214–219. 2. 1463 végén a humanista II. július 16-án Recanati küldötteként Angelita Loretóban részt vett egy csodás ördögűzésen. JUHÁSZ. 12. Hierarchia catholica medii aevi. és 37. i. 232–236. Picenum. 1909. rokonszenves képviselője volt. liber 6. Berolini.7 Ez a szempont figyelembe jöhetett Caffarelli kiválasztásánál is. I. Ő lehetett az. Maguk a kódexek is ott készültek. 188. akit érdemesnek látszik – márcsak Bonfini magyarországi útjának indítékai szempontjából is – bővebben bemutatnunk. 1941 (Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Ævorum). doctrina. Püspökei közvetlenül a Szentszék alá tartoztak. 16. 268 . Bonfini Mátyás udvarából hazatérve is találkozott a recanati titkárral.Pajorin Klára natiban keletkeztek. 1973.. congessit Paulus Fridolinus KEHR. 6. A Bonfini által elsőként említett barátról.5 A szentszéki scriptorról és a Recanatiból való római orvosról. 72. Giulio AMADIO. Prospero Caffarelli (? – 1500. Ascoli.9 Magabiztosan forgolódhatott a legelőkelőbb körökben is. Prospero = Dizionario biografico degli italiani. 1901. a Heródianosz. praedicare ac adorare non desinunt. az ascoli püspökről6 lényegesen többet tudunk. primo storico della nazione ungherese in generale e di Mattia Corvino in particolare. Roma. FÓGEL. jegyzet. 1489. melynek Francesco nevű fiával együtt Bonfini is szemtanúja volt. 1476-ban üdvözölte a Loretón át a magyarországi menyegzőre utazó nápolyi királylányt. ahol 1478-től fogva Bonfini a főiskola vezetőjeként a humaniorát oktatta. Angelitáról bővebben lásd KULCSÁR. m. F. i. La vita e l’opere di Antonio Bonfini.) 4 KULCSÁR.. 10 R. Montalto Marche. 1930. szónoki képességei is alkalmassá tették őt. m.) a Mátyás királyt befolyásolni kívánó szentszéki diplomáciának egy nagy műveltségű. ZAPPERI. probitate et eloquentia praestans…” (Antonius de BONFINIS. 10 (a továbbiakban: RUD). Beatrix királynét valószínűleg személyesen ismerte. Budapest. Regensberg.és a Hermogenész-fordítást az utoljára említett hűséges barát. IV. aki Recanati város nevében. Marsia. Rerum Ungaricarum decades.. Angelita másolta le. Feltehetőleg neki köszönhető. Vol. Istituto della Enciclopedia Italiana.” (BONFINIS. qui quidem omnes utriusque serenitatis vestrae nomen in Italia passim colere. hiszen jeles római patrícius családból származott. hogy Bonfini 1478-ban elfogadta a recanati tanári állást.4 Keveset tudunk róla. i.8 Diplomáciai tevékenységre műveltsége. Umbria. 4. 148. 234–236. Bernardóról egyelőre nem rendelkezünk bővebb adatokkal. 62. 108.

13 Uo. mivel az ascoli püspöki címet Antonio Boccarelli is használta. A Signoriától ígéretet is kapott erre. évi követségéről nem tud. mert előbb követük révén akarnak tárgyalni Mátyással. 1914 (Monumenta Hungariae Historica. hogy a házasság megkötését elősegítse. vajon elvállalná-e a közvetítést. de egyelőre nem tudnak intézkedni. Értesüléseit nagyrészt az ascoli püspöktől szerezte. Ekkor már talán azt is tudta. Giovanni Aimót. a nápolyi királyt is tájékoztatta. Velencéből azt írják Nápolyba. és ezért titkára révén puhatolózott a Signoria titkáránál. Magyar Történeti Emlékek. 15–16. Velence felszólította követét.13 Mint tudjuk. mert jelenleg nincs követük Magyarországon. hogy Ferdinánd lánya – akkor még Eleonoráról volt szó – nem szép. hogy Caffarelliről van-e szó. Diplomataria. és az volt a feladata. Az ascoli püspök elmondta a milanói követnek. Diplomáciai működésének kezdetét 1467–1468-ra teszi. hogy beszélje meg a magyar követekkel a házasság tervét. 269 . aki Ferdinánd nápolyi király követeként azzal a megbízatással tartózkodott Velencében. Ugyanez év végén Gerardo Colli milanói követ Velencéből levélben számolt be urának a tervbe vett házasság ügyéről. Prospero Caffarelli szentszéki követ Magyarországon Az olasz–magyar diplomáciai élet forrásai között már 1465 végén találkozunk az ascoli püspökkel. emlékeztette a Signoriát arra. hogy erről urát. Caffarelli életrajzírója az ascoli püspök 1465. később nem volt akadálya Ercole d’Este ferrarai herceggel kötött házasságának. Eleonórának és Mátyásnak tervbe vett házasságát. amikor még (vagy ismét) a nápolyi király 11 Uo. és elmondta Collinak. hogyan fogadta a hírt a kiszemelt vőlegény. aki ott volt – vagyis Aimo –. mert tudomására jutott.12 A nápolyi király hivatalos felkérésére Velence május 25-én válaszolt. m. mint tudjuk. Colli a Milanóba írt levélben ezekhez még hozzáteszi.11 Az ascoli püspök 1465 végén nápolyi követként Velencében tartózkodott. 252. jegyzet. Mátyás Itáliába küldött követeihez csatlakozva visszatért Velencébe. mit szól Mátyás a tervezett házassághoz. majd jelentse. 14 Uo. hogy a Signoria semmit sem intézett a házasság ügyében.. hogy a Signoria valóban nem tárgyalt a magyarokkal a házasságról. Korábban. hogy egyelőre nem hozzák szóba az ügyet a magyarok előtt. február 17-én Velence arról értesítette magyarországi követét. 1465.. 39). 8. értesítse erről Mátyást.. i. GEREVICH Tibor és JAKUBOVICH Emil közreműködésével közli BERZEVICZY Albert. hogy előmozdítsa a nápolyi király lányának. 4. hogy miután Mátyás követsége Rómából visszaérkezett Velencébe. 12 Acta vitam Beatricis illustrantia. 9. márpedig a magyar király a legszebb feleséget akarja magának.14 Eleonora külleme. Nem tudjuk azonban. hogy a nápolyi királyi család házassági kapcsolatot kíván létesíteni Magyarország királyával. hogy boldogan vállalják a közvetítést. Később azonban a velenceiek mégis azt mondták neki. Acta vitam Beatricis reginae Hungariae illustrantia: Aragoniai Beatrix magyar királyné életére vonatkozó okiratok. Az ascoli püspök megfogalmazta azt a gyanúját. 15... Az.Bonfini egyik informátora. Bp. ennek a magyar követségnek a vezetője Janus Pannonius volt.

és így rövid időre szüneteltette a háborút.. valamint Giovannit és Francescót. Frigyes császár és a magyar király kibékülését. ilyen követet küldene szentségtek. úgy látszik. véleményünk szerint jobban használna az ügyeknek. FRAKNÓI Vilmos. húzta-halogatta kihallga15 16 17 18 19 ZAPPERI. 1480-ban IV. inquit a me. hogy Frigyes szándékában nem hitt.. a királyné Budán időző fivéreit. a császár nem volt hajlandó szóba állni vele. A két uralkodó közti viszály megszűntétől Róma azt várta. quia ut intelligat /sanctitas vestra mores/ imperatoris. Si ipse aliquantulum severior esset et aggrederetur rem ipsam animo maiore. ZAPPERI. hogy Mátyás. Bp. amelyet Mátyás szívesen látott volna benne. 1895. 252–253. ami igazságos. mikor látja. milyenek is a császár erkölcsei – ő minden kísérletet elhárít magától.) 270 . Miután a püspök visszatért Frigyeshez. hogy eszközölje ki III.18 1480. verum id possumus affirmare de illo.15 Ha azonos Prospero Caffarellivel. Symposion…. i. (Mátyás király levelei: Külügyi Osztály. a maga részéről megígérte az ellenségeskedés beszüntetését. 68. tényleg hiányzott az a keménység és erőszakosság. vagy ha egy másik. mivel szelíd és alázatos szívű vagyok. hogy lehetségessé válik a török elleni keresztes hadjárat elkezdése. m. hogy további lépéseket tegyen a békekötés érdekében. iudicio nostro melius conduceret istis rebus. november 6-án kelt levelében Mátyás így jellemzi a pápának Caffarellit: „úgy látjuk.16 És akkor az is elképzelhető. RUD. quod dicitur in evangelio salvatorem nostrum dixisse de se ipso: Discite. 2. kiad.Pajorin Klára követeként működik Velencében. mert – hogy megtudja szentségtek. 10–14. hogy arra akarják rávenni. azzal a szándékkal. IV. 182. Sixtus pápa küldte Caffarellit követségbe Közép-Európába. 13. /quia mitis/ sum et humilis corde. RUD. és igazán állíthatjuk róla. természetesen csak a császárral szemben. IV. Caffarelli először III. /ipse omni conatu/ refugit. 252. m. hogy Mátyás udvarában járva. Ezekről bővebben lásd BONFINIS. amit üdvözítőnk mondott magáról az evangéliumban: Tanuljatok tőlem. annak ellenére. 6. mert a török már Otranto előtt állt. MTA. Ha egy kicsit keményebb volna és nagyobb bátorsággal menne neki a dolognak. i. quod iustum est. amely azért vált halaszthatatlanul fontossá. Elsősorban az ő érdemének tulajdonítja. ve si alium talem legatum mitteret sanctitas vestra. „respondemus … dominum Asculanum videri nobis hominem doctum et prudentem ac optime expertum ad res gerendas sanctitatis vestre. akkor Bonfini tőle is szerezhette a Beatrix gyermekkorára és neveltetésére vonatkozó ismereteit. m. quandocumque videt se trahi ad hoc. majd onnan a császári követekkel.”19 Caffarelliből. mondja... Frigyessel tárgyalt. vagyis a döntőbírának elfogadott György bajor herceg embereivel augusztusban érkezett a Frigyessel éppen háborúban álló Mátyáshoz. aki igen alkalmas szentségtek ügyeinek intézésére. azzal a megbízással. 1480–1482-ben Caffarelli személyes jó ismerősként üdvözölhette Beatrixt. 6. hogy az ascoli püspök úr művelt és okos ember.17 Bonfini a Magyar történetében Caffarelli diplomáciai tevékenységéről is szól. i.

1481 tavaszán Caffarelli mellé a béketárgyalások vezetésére Orso Orsini teanói püspök személyében egy új követet küldött a pápa. Caffarelli befolyásával próbálta magyarázni az Orsini elleni indulatokat.. hogy ezután mire számíthatnak. A pápa nem a gyűlölt Orsinit hívta vissza.) 23 Uo.” (Mátyás király levelei…. üres szavakkal küldte őt ellenfeléhez. 25 Uo. és akit kedveltek és tiszteltek Magyarországon. Egymás után küldi a panaszos leveleket Rómába. részrehajlással vádolja Orsinit.Bonfini egyik informátora.21 A király 1481. s megakadályozták. Csakhogy ezek kifejezetten és következetesen – Mátyás legalábbis úgy érezte – a magyar fél ellen irányultak. 181. 301. ahogy Mátyás annyiszor kérte.. A teanói püspök érkezése és működése Mátyás őszinte felháborodását váltotta ki. aki a király szerint jól és elfogulatlanul végezte a Szentszéktől kapott feladatát. Sixtus közbeavatkozása Mátyás számára felért egy arculcsapással. és biztosítja őt szeretetéről. i. A követnek rá kellett jönnie.22 Rómában levő követei mellett Aragóniai Jánost is tájékoztatja Orsini működéséről.. úgy tűnik fel. hogy császári oldalról is bevádolták Orsinit. évi szentszéki levelezése túlnyomórészt az Orsini elleni panaszokból és Caffarelli dicséretéből áll. hívja őt vissza. 1482 elején Mátyás már Rómába küldi levelét. hogy Caffarelli bejusson hozzá. A pápai külpolitika és Caffarelli visszarendelése nagymértékben befolyásolta Mátyás további lépését: 1482 márciusában Magyarország hadat üzent Ausztriának. m.25 Nem habozik Frigyesnek és Orsininek sem tudtára adni. Prospero Caffarelli szentszéki követ Magyarországon tását. és ahogy Mátyás előre megmondta. 15–16. Mátyás király magyar diplomatái. 22 „profecto ea fide et diligentia se hactenus in procuranda pace inter me et praefatum imperatorem gessit. 271 . Századok. esze ágában sincs a békén munkálkodnia. és kéri a pápát. IV. ut eius conditionis homo nemo gerere melius potuisset. 24 Uo. 1899. 127–128. hagyja meg a békeközvetítést Caffarellinél. hasson oda. hogy „ne arassa le idegen sarló Caffarelli termését. amelyekben rosszindulattal. hanem azt a Caffarellit. Orsiniben megvoltak azok a jellemvonások.. ifj. 26 Uo. 209. ami éppenhogy pártatlanságát bizonyítja. Sixtus a Mátyástól felpanaszolt konkrét sérelmekre nem reagált. akit 1481 tavaszán küldött Rómában levő követe..” és dicséri a püspököt hűsége és okossága miatt. melyeket Mátyás Caffarelliben hiányolt.. Veronai Gábor mellé. Közölte. az ascoli püspöknél senki sem lett volna jobb a békeközvetítésben. m. IV. 129.23 IV. Mátyás király levelei…. Az egyik levelében kéri a kardinálist. Vitéz Jánosnak is. Mint írja. 21 FRAKNÓI Vilmos. hamarosan megkapta a magáét. Ennek a kieszközlése volt az egyik fő feladata újabb szentszéki követének.24 Ezek után. hogy a császár becsapta.26 Ezt 20 RUD. akkora szorgalommal és hűséggel végezte feladatát. 6. melyben a Caffarellitől kapottra válaszol. 206–207. 131–132. és külső ráhatással. i.20 Ha Mátyás Caffarellinél erélyesebb és aktívabb közvetítőre vágyott.

. akinek ez irányú szakismeretét az egyik kortársa említésre méltónak találta. Symposion….. 20. Saját nyilatkozata szerint Bonfini a Beatrixról hallottaktól. 1967 (Studia Romanica Universitatis Debreciniensis de Ludovico Kossuth nominatae.32 Tudunk egy gazdag ókorifelirat-gyűjteményéről is.. m. 7. 254. 30 Bővebben l. Saggio delle cose ascolane.. 38 Uo. i. i.. i. Bp.36 illetve Mátyás hírnevétől jött lázba („Corvini regis nomine succensus”)37 és indult el Magyarországra. 34 Vö. CAPPONI.39 Barátai közül leginkább az elsőként említett Caffarelli kelthette fel az érdeklődését 27 Uo. Introductio. 229. i. 208. 347. hogy a békekötéshez fűzött reményeit végképp feladta.38 s ez valamilyen letelepedési szándékot jelezhet. 1.34 és tanúsítja Magyar története is.. 29 Pietro CAPPONI. az ascoli püspök és az ascoli polgárságú író közös érdeklődése jegyében születhetett meg Bonfini Ascoli története című könyve.. Ascoli Piceno. emiatt is dicsérettel emlegeti az utókor. 33 ZAPPERI. A közbeeső időben püspöki székhelyén egyházfői teendőivel foglalkozott. m. 1898. AMADIO. storiografo di Mattia Corvino = Studi e ricerche umanistiche italo–ungheresi. és a homlokzatára egy antik Fortuna-szobrot helyeztetett.33 Epigráfiai érdeklődése találkozott a Bonfiniéval. Rómába és a közéletbe csak IV. Memorie storiche della chiesa ascolana e dei vescovi che la governarono..30 Főpapi hivatását igen komolyan vette. m. 344. 37 RUD.29 és jelentős művészeket foglalkoztatott székhelyén. 36 BONFINIS.. Bonfini. 28 ZAPPERI. 123. 35 KULCSÁR Péter. és akkor már befejezte két görögfordítását is. Akadémiai Kiadó. IV.) után tért vissza. i. 1481-ben valószínűleg még nem gondolt arra. 169. 125. III). augusztus 12. Sixtus halála (1484. Series Litteraria. 31 Francesco Antonio MARUCCI.28 Felújíttatta az ascoli püspöki palotát és székesegyházat (1482). február 20-án Mátyás levelet írt Orsininak. m. Tibor KARDOS. 1486-ban alapjaitól kibővíttette palotáját. 178. A püspök nagyra becsülte az antikvitás emlékeit. és megírta. Az évben földet vásárolt Recanatiban. i. La vita…. 32 CAPPONI. Praefatio.Pajorin Klára megelőzően.. ne csodálkozzék a címzett. fasc. Teramo. Kifejezésre juttatta. m.35 A két barát. 1482. 254. VI. m. Bonfini-kéziratok…. m. i. 96. 1.27 1482 tavasza után egy ideig nem találkozunk a Szentszéknél Caffarellival. ha majd ennek megfelelő lépéseiről értesül. 253. amelyeket a Symposionban Mátyásnak fordított és ajánlott műveiként említ. 1766.31 Caffarelli és Bonfini barátságának alapja a hasonló érdeklődés és műveltség lehetett.. i. hogy Mátyás udvarában próbáljon szerencsét. 272 . 39 KULCSÁR. Debrecen. Bonfini Magyar történetének forrásai és keletkezése. Symposionja 1484 nyarán viszont már készülőfélben volt. 126. ZAPPERI. 1975. I. amelyet a szerző később Beatrixnak ajánlott. m.

40 lehetséges. Útjaik azonban Ascoliban szétváltak IV. 43 Bővebben l. Sixtus halála után Caffarelli visszatért Rómába. Bonfini útikészületeiben Caffarellinak nagyobb szerepe lehetett. Bonfini Symposionja. 203. hogy a püspök figyelemmel kísérte a humanista készülődését. 1997. Bonfini által fogalmazott lapszéli bejegyzés: „Franciscus haec legens conlachrymavit. s Bonfini nem sokkal ezután kezdte el Magyarországra hozott műveinek munkálatait. de akkor már szülővárosát. Ince pápa vezette konzisztóriumon. A diplomatát. Prospero Caffarelli szentszéki követ Magyarországon Magyarország iránt. október 17-én meghalt.43 melyek miatt keveset tartózkodott Ascoliban. Ludwig Reichert. 41 PAJORIN Klára. akinek az erényei Mátyást Jézusra emlékeztették. Öccse. adataival is segítette munkáját. m. 62. Sixtus pápa halála miatt. mint láttuk. vendéglátójuk a püspök lehetett. és feltehetően buzdításában is élen járt. három napot töltöttek ott. hogy a neve a legjobb ajánlólevéllel ért föl Mátyás király előtt. Hamarosan új tisztségeket kapott. Ascoliban még együtt voltak. Francesco 1476-ban nővérével érkezett Magyarországra. hogy barátja számára egyengesse a Magyarországra vezető utat. amely esemény a kardinálist sürgősen Rómába szólította. i. Caffarelli. amely csak egy ugrásnyira van Recanatitól.. E találkozás idején a Symposion egy része (ha nem az egész) már kész volt. 273 . Tudjuk. Nápolyt is megjárta. hanem szerették is Magyarországon. Számos lehetősége volt arra. és tanácsaival. i. a bíboros esztergomi érsek is szerepel a könyvben. Marginalia. m. 1484 végéig székhelyén tartózkodott. nemcsak tisztelték. és ezeket bizonyára eljuttatta az oda készülő Bonfinihoz. 519. 1484 decemberében részt vett a VIII. az esztergomi érsekkel együtt indult el Budáról.41 Ascoliban vagy Recanatiban akkortájt adhatta áldását Bonfini terveire és műveire. Symposion….”42 A herceg annál a jelenetnél könnyezett. 253. Augusztus 19-én már megérkezett az örök városba. amelyben ő maga beszél Beatrix iránti szeretetéről és hálájáról. az előszó azonban hallgat róla. Erről tanúskodik az első könyv negyedik bekezdésére vonatkozó. Rómában minden fontos magyarországi hírről hallhatott. jegyzet. Valószínű. A püspök. A kardinális 1485. hogy az előszó a mű befejezése után készült. 1481 vége–1482 eleje tájt tért vissza Itáliába. hogy emiatt hiányzik a neve az előszóból.Bonfini egyik informátora. jóllehet a Symposion előszavának végén a mű megírásának siettetői közül mindenki más előtt Francesco d’Aragona neve olvasható. aki csak augusztus 25-én érkezett haza Nápolyba. 1484 nyarán tért vissza hazájába. akitől buzdításokat kapott. Bizonyosra vehető. Giovanni. 22. Die Bibliothek des Kardinals Giovanni d’Aragona (1456–1485). 40 Thomas HAFFNER. ItK 1981. IV. lapon 42 BONFINIS. ZAPPERI. mint az Aragóniai ifjaknak. Beatrix öccse. Bátyjával. és nyolc év távollét után.. Wiesbaden. Francesco.

.

”1 Hoffmann Edit már 1927-ben megállapította. Ettől kezdve a művészettörténeti irodalomban meggyökerezett Hoffmann Edit véleménye. I. tehát szerintünk Cattaneo a kancellária alkalmazottja. Ez volt a rendre nézve szomorú „kommendátorok korszaka. ENGEL közölte 1797-ben. 1797. sz. sőt omlottak össze a bencés kolostorok. amikor nálunk is tucatszámra néptelenedtek el. mert a „liber regius” kifejezés a királyi kancellária regisztratura-könyveit jelöli. Geschichte des benediktinischer Mönchtums in Ungarn. Geschichte des Ungarischen Reichs. 278v. A madocsai apát. München. amelyeket mint vagyontárgyakat ajándékozott Mátyás király más rendből való szerzeteseknek. Ekkor még Magyarországon a miniator 1 2 3 4 A számadáskönyv szövegét először J. amely 1495-ből a következő bejegyzést tartalmazza: „Abbati de Madocsa. 275 . a „királyi könyvek miniátora. század világszerte. a madocsai apát A 15. Miniatori librorum regiorum. akit korábban a „Cassianus-mester” névvel jelöltek. In comitatu Tolnensi dati sunt fl LX. fol. 299–300. hogy a madocsai apát neve Zoan Antonio Cattaneo de Mediolano. század kutatói előtt régóta ismeretes II. T.4 A magunk részéről már negyven évvel ezelőtt kétségbe vontuk Cattaneo illuminátori tevékenységét. nem pedig kódexeket. 1985. Ulászló király számadáskönyveinek töredéke. Halle. így Magyarországon is a bencés rend hanyatlásának a kora. 5. bár ő maga domonkosrendi szerzetes volt. Bp. BALOGH Jolán.. 1927. Lajos. aki 1482-ben kapta ezt a bencés apátságot úgynevezett kommendátorként. ex commissione Regie Maiestatis. és benne látta a legszebb korvinák egy csoportjának illuminátorát.”3 A milánói megjelölés alapján Hoffmann Edit azután benne kereste a korvinák milánóias jellegű díszítésének meghonosítóját. HOFFMANN Edit. 1980. Chr. – Maga a töredék ma az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában található: Clmae 411. 255– 271. nem pedig könyvfestő művész. Mátyás király és a művészet. vagy éppen világi embereknek. 17–181. világi papoknak.CSAPODI CSABA Cattaneo. „miniátora” volt. sőt Balogh Jolán már vele azonosította a korvinák egy részének azt a díszítőjét.2 A 15.” Henszlmann-lapok. CSÓKA J.

1735. ha éppen az annyira pénztelen Ulászló rendelte volna el a hatalmas összeg kiutalását. Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára? Magyar Könyvszemle. 300. 1961. és éppen ez a II. 399– 421. Nem annyira a regisztratura-könyvek esetleges díszítésére. – Ugyanez önállóan: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei. 1937.9 5 6 7 8 9 BEL.. 34. Mathias. Ulászló rendelkezett volna így. Tucatszámra ismerünk Magyarországról olyan munkákat. Abban viszont igaza van Balogh Jolánnak. hogy a madocsai apát aránylag csekély miniátori munkájáért olyan hatalmas összegű adományt kapott volna a királytól. 276 . Albinus Franciscus GOMBOS. 1963. T. Posonii.. designata seu depicta sunt). mert tíz évvel korábban Mátyás király számára szép kódexeket festett. 1961. i. 24. akinek idejében a királyi udvarnak gondot okozott a budai kereskedők számláinak kifizetése is. Adparatus ad historiam Hungariae. . A liber elsősorban művet. Mikor szűnt meg Mátyás király könyvfestő műhelye? Magyar Könyvszemle. „Liber defunctorum”. hogy „amint az oklevél elején le van festve” (quae in principio seu capite praesentium litterarum nostrarum. CSAPODI Csaba. amelyek így olvashatók: „Liber anniversariorum monasterii”.6 Ha pedig ezt a címert nem festették volna be a regisztratura-könyvekbe. 27–42. hanem azért. m. az armálisokat a királyi kancellária állította ki. CSAPODI Csaba. hogy kevéssé valószínű. BALOGH. 1459– 1466. nem maradt volna bizonyítéka a címer hitelességének. „Liber fundationis monasterii Zwetlensis” és folytathatnánk még sokáig. 1963.. hiszen a kancellária és a királyi könyvfestőműhely teljesen különböző intézmények voltak.. II. 8–9.Csapodi Csaba kifejezést nem is illuminátor értelemben használták.7 Viszont az is nagyon különös volna. hanem csak utalnak arra. hogy Balogh Jolán és mások egyes nemeslevelek címereinek festőjében a királyi könyvfestőműhely kiváló illuminátorainak keze nyomát vélik fölfedezni. arte pictoria figurata. mert a nemesleveleket. és teljesen valószínűtlen. olykor fejezetet jelentett. Bp.8 pusztán azért. amelyért akár 20 tehenet is vásárolhatott volna. hogy a kancellária a címerek befestését egy másik intézmény embereivel végeztette volna. – Ugyanez önállóan: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Közleményei. Bp. Bp... Catalogus fontium historiae Hungaricae. Ezekben pedig nem mindig írják le a címer tartalmát. Viszont egy „pingendi peritus” ember – ahogy Oláh Miklós kissé lenézően a könyvfestőket nevezi5 – alkalmazására a királyi kancelláriában is szükség volt. Azt is meg kell még vizsgálni. „Liber censuum”. De hát a „miniator” szó mellett meg kell még vizsgálni magának a „Liber” szónak középkori használatát is. akinek idejében a Corvina már teljesen szétzüllött. „Liber de vita et miraculorum S. Simpertii confessoris”. Jelenthet-e a „liber regius” a Corvina számára festett kódexeket? A középkorban a kódexeket nem nevezték libernek.

i. amely arról szól.10 10 Ilyenként szerepel CSÓKA. hogy Madocsának 1515-ben már ismét volt bencés apátja. hogy ez a személy miniátor volt. Sikeres tevékenységét bizonyítja. Cattaneo nevét így tehát nyugodtan kitörölhetjük a királyi könyvfestő műhely kiváló illuminátorai közül. Ráadásul a pénz kiutalása nem is a királyi kincstárból történik. hogy az volt megélhetésének alapja. De ebből még nem következik az. hogy a madocsai apátra vonatkozó bejegyzésnek ne csak a második. hogy „Secretorum liber primus” és „secundus. s nem tekinthetjük valamilyen új stílust meghonosító. Viszont a kifejezés első fele azt mondja. hanem a Tolna-megyei jövedelmekből. 262. másokra is ható könyvfestő művésznek. ahol a fejezeteket ez a szó. Madocsa pedig éppen Tolna megyében feküdt. a madocsai apát Máskor viszont a „liber” szó ’fejezet’ értelemben használatos. mert ez csak azt jelenti. Így például a Szent Erzsébet-legendában. hanem azért. mintegy külön jutalomként kapta volna. hogy az illető személy madocsai apát volt. az alfejezeteket pedig a „capitulum” jelzi.” Fontos azonban. hogy helyreállítsa a szerzetesi életet Madocsán. 277 . m. De Szent István törvényeinek kódexében is azt olvassuk. a miniátort jelző kifejezését vegyük tekintetbe. vagy éppen a műhely vezetőjének. Cattaneo tehát nem valami miniátori érdemekért kapta volna jutalmul az összeget. hogy a 60 forintot is ezért a munkájáért.Cattaneo..

.

pp. apud Barthol. 650-652. ebben a tanulmányban pedig azokat az ismeret-mozaikokat teszem közzé. 279 . Guarino Veronese egyaránt verseltek. 1985. Bibliop. A kortárs költők másként vélekedtek. Találóan jellemzi. bármit is ír. válaszában Guarino szintén hat sorban szabadkozott. Janus Pannonius és tanára. Janus hatsoros költeményben hívta meg vacsorára mesterét. A tanítvány újabb húsz sorban cáfolja meg tanára aggályait örömmel véve tudomásul. antikos ízekkel vegyíti (antiquitatem sapit). Epigrammatum liber secundus. Guarini VERONENSIS carmina a cura di Aldo MANETTI. Guarino Veronesének latin nyelvtanát kiadjam. amelyekre a római könyvtárakban végzett kutatásaim során rátaláltam. eleven frissesség jellemző stílusára.VADÁSZ GÉZA Humanista morzsák Kedves Laci! Római tartózkodásunk emlékeként és nagyszerű tudományos munkásságod iránti tiszteletből fogadd szeretettel ezeket a „Humanista morzsákat. és az ehhez szükséges kutatásokat elvégezzem. hogy Janus Pannonius latin tanárának. hogy ő – koránál fogva – csak megzavarná a fiatalok vidám szórakozását. hogy Guarino méltónak találta személyét a vele folytatott költői levelezésre. hogy mély gondolatok. bevezetőjében azonban nem tartja kiváló kvalitásúaknak azokat.1 Guarino verseit Aldo Manetti adta ki2. és Catullusnak. 1784. hogy változatos metrumokat használ: 1 2 Jani PANNONII poemata. sőt költői versenyként felfogható verses levélváltás is zajlott le közöttük. földijének ihletése is érződik rajtuk. Traiecti ad Rhenum. és elismerően írtak Guarino költészetéről. Janus Pannonius különösen azt értékeli benne. epigrammata 12-14. Antonio Panormita szerint bájos versei vannak. Wild. A Regulae kiadása azóta már elkészült. amikor megállapítja. Istituto Universitario di Bergamo.” Itáliai ösztöndíjam elsődleges célja az volt.

Megmozgat Leonellus. Sabbadini) szemére vetik pedáns szárazságát. jacitur densissimus imber Et niveis glomerata pilis furit altera grando Vixque senex cessat. teneor quoque virgo pudore. Kürt szava hívja a sok fiatalt. celeresque manus innectite ludo Vos voco. serkenjetek. intelek immár. Barb. 310 c. 3 Bibliotheca Vaticana. Felmelegít titeket ma e város bölcs ura nyomban. Hogy ne kelljen e kérdés eldöntésében másokra hagyatkoznunk. Cod. közétek Kívánom. ihletszegénységét. hogy tagjaitok hó lepje. vos moneo. Daktilusokban sírsz. akármely ütemhez van kedved. Városi utcákon vonul át tele életörömmel. Vos autem fugitis.Vadász Géza Nálad. íme. maga jött el a Fenség. majd víg anapesztuszokon futsz. hócsata indul. Hunc ecce per urbem Consequitur legio juvenum. közlöm tőle azt a verset. ölelje És keltsek víg játszadozást is a lelkeitekben. 280 . (Fordította Csorba Győző) Későbbi méltatói (Voigt. Ite igitur. juvenes. követik csapatokban. Hívlak azért ifjak. thalamis ceu femina clausi. az Estei ház örök éke. Megjelenése Minerváé. Beszél a hó… Sűrűn hullva az égből érkezem. amelyben reneszánsz életörömmel telített ferrarai életképet fest a Quattrocento első feléből:3 Guarinus fingit nivem loquentem Nix ego de caelo spisso delapsa volatu Advenio. vos prompti audite vocantem Frigore ab hoc calidos capiet vos alta Minerva Vos decus Estense ac memorandae gloria gentis Permoveat Leonellus ovans. máskor jambusra szökellgetsz. 42. megy az írás: Hősi hatosban lépsz. Lat. vestros amplectier artus Exoptans laetosque animis infundere lusus. Asszonymód menekülsz egy zárt helyiségbe előlem? Gyors kezeiddel játszani kezdj el. p. quos undique clare Voce tubae vocitat.

Qui dum alia ex aliis inter se proelia miscent. P. Ferenc francia királyra utal. amint azt Költői verseny a ferrarai gimnáziumban című tanulmányomban kimutattam. Venezia. amelynek három változata is fennmaradt. s vélem a drága hazám. 1720. akik között éppen a mohácsi vész előtt tört ki a háború. Nec queror immiti quod sim prostrastus ab hoste. Nem rovom én fel az ellenségnek durva halálom. Sed quod me Reges deseruere pii. 73–80. amelyben a mohácsi csatában ifjan elhunyt II. Ádáz ellenség áldozatául esünk. Et me et se rabidis hostibus objiciunt. l999. Lajosról. Károly német császárra és I. Míg e királyok közt csata dúl. öreget sem a kor már. a szelek versenye-téma. ezért nem adtak segítséget a magyar királynak. 281 . de nagyon.. Ilyen volt az Eranemos. tomus IX. fenekednek a harcban. (Fordította Vadász Géza) Amikor a költő elmarasztalja a „jámbor” királyokat. a költő szülőhazája pedig már évek óta szinte szövetségese volt Szolimán szultánnak. Kikről szól panaszom? Jámborok ők. Florentiae. Argumentum. amelyből Guarino ferrarai életképét kiadtam.5 Az a kódex. V. Bp. Pannonia királyáról Itt nyugszom Duna partjainál meghalva hazámért Sírba hanyatlottam. (Fordította Vadász Géza) Egy 1720-ban megjelent versgyűjteményben4 találtam rá Andreas Naugerius veneziai költő szép versére. 245. Janus Pannonius ferrarai korszakában írt versei között több úgy jött létre. A korai humanizmus lírája. akik II. Lajos királyunknak adja meg a végtisztességet: De Ludovico Pannoniae rege Danubii ad ripas primo Rex flore juventae Caesus pro patria. VADÁSZ Géza. hólabdák zápora puffan Nem tart vissza szemérem a lányt. cum patria hic jaceo. 4 5 Carmina illustrium poetarum Italorum. Guarino Veronese házi feladatként vagy fordítási gyakorlatként adta fel tanítványainak.Humanista morzsák Hullik a hózápor. hogy mesterük. Lajost cserbenhagyták.

Subsolanus latinul: ezek pedig a keleti szél elnevezései. köztük Janus Pannonius is lefordított. hiszen a gyermek Jézus kezében tartott földgömbön ugyanaz a felirat olvasható. Naturalis historia. amelyet a kódex tulajdonosa készített Plutarkhosz: Nagy Sándor szerencséje vagy kiválósága című könyve alapján. Így született újjá az antikvitás a humanista költészetben! Másik érdekessége a lap alján lévő szemléltető rajz a szelek fajtáiról. Mikor az ókori szobrász megmintázta Nagy Sándort ég felé néző tekintettel. Akkortájt keletkezhetett. Boreas görögül. cap. 42. oldalán találtam rá arra a műfordításra. Egy bizonyos: Amerika felfedezése előtt festette az ismeretlen művész. vagyis az enyhe nyugati szél nevei. de újabban Benozzo Gozzoli szerzősége is felvetődött. 282 . Amerika felfedezése előtt írták le. Eurus g(raece). amelyek megtetszettek neki. Aquilo latinul. A földgömb alatt: Occide(ns). Hieronymus Guarinusnak a füzete volt. jelzetű kódexébe tehát tulajdonosa. találóan írta valaki a szobor alá azt az epigrammát. azaz: Észak. de tartalma folytán az is megállapítható róla. A föld ábrázolásán csupán három földrész található: Európa. ahogy valóban nézni szokott az uralkodó. subdita terra mihi. Eurus görögül. fejezetét). Auster la(tine). Boreas g(raece). Ugyanígy datálható az a csodálatos kép is. hiszen benne található a szelekről (De ventis) írt verse. Notus g(raece). a jobboldalon: Meri(di)es. Maria sopra Minerva. A margóra ugyanis odajegyezte a szerző a következő sort: Lege de ventis Plinium. azaz: Nyugat. azaz: Dél. A feliratok rövidítéseit így oldhatjuk fel: a rajz balodalán található a Septentrio. hogy a Quattrocento első feléből való. Ennek 281. A képet késő gótikus-kora reneszánsz stílusjegyei folytán tulajdonították már Beato Angelicónak (1449?). Aquilo la(tine). Zephyr(us) g(raece). exclamat. amelyet Guarino több tanítványa. A kódexet tehát 1492. kissé félrehajlított nyakkal. Végül a földgömb felett: Orie(n)s. vagyis az ókori Minerva temploma fölé emelt Szűz Mária-templom Frangipane-kápolnájában. Lat. a Pantheon közelében. Favonius la(tine). amelyet minden Rómába látogatónak meg kellene néznie a S. amikor a gyermek Janus Pannonius Itáliába érkezett tanulmányai folytatására. azaz: Kelet. Zephyrus görögül. Auster latinul: ezek a déli szél elnevezései. miként jött létre egy humanista vers. A kép szuggesztíven idézi fel azt a korhangulatot. Ide tehát az észak felől fújó szelet jegyezte fel. (A szelekről olvasd el Plinius természettudományi művének 59. a ferrarai diák belejegyezte a megoldott házi feladatokat és mindazokat a verseket a kortárs költőktől. Ez a kódexlap bepillantást nyújt abba.Vadász Géza valóságos tárháza az ilyen jellegű szövegeknek. amely a gyermek Janust fogadta két korszak határán Itáliában. Vele szemben. Lehet. Notus görögül. S(u)bsolan(us) la(tine). hogy Guarino fiának. Az ismeretlen ferrarai diák fordítása így hangzik: Epigramma in magni Alexandri collum protendentis superne ab Apelle pictam seu sculptam Aeneus hicce Jovem cernens. Favonius latinul. mint az imént látott rajzon. 59. A Vatikáni Könyvtár Barb. tuearis Olympum Jupiter. Ázsia és Afrika.

72. Battista Guarinónak az óhaja. 2847. pater. amelyet már tanár korában. ó Juppiter. volo. Ez az ércalak úgy tekint Juppiterre. uralkodj a csillagokon. hogy a Föld enyém legyen. Vat. atyánk. Cod. (A szentségtörőről.7 Ebben arra inti a tanárokat. Az összes jelenlevő megcsodálta és megtapsolta játékát. De ordine docendi et studendi libellus. köztük Janus Pannonius. Amikor fogságba esett a csodálatos thébai fuvolás. fol. hogy a vendégségben fuvolázzon.) Janus Pannonius görög eredetiből való fordítása pedig így hangzik:6 De sacrilego Ferreus iste Jovem spectans. amely Nagy Sándorról készült. hogy nagyobb gyönyörűséget szerez neki a lovak nyerítése.Humanista morzsák (Az Apelles által festett vagy ércbe metszett műre. te. A veréstől való félelmükben ráadásul nem önállóan készítik el házi feladataikat. Az idézett példákból kiderül. 43 r Baptista GUARINUS. 283 . 1704. amint egymással versenyezve fordítják le görögből az ókori kuriózumokat. 1459-ben írt le a tanítás és tanulás rendjéről szóló könyvecskéjében. a Föld nekem van alávetve. Ez az ércalak Juppiterre tekintve így kiált fel: Oltalmazd az Olümposzt. A verés ugyanis szolgai jellegű. Ennek a vatikáni kódexnek a fényében megjelennek előttünk a ferrarai diákok. mintha csak azt mondaná: Az a kívánságom. Megvalósult tehát Janus Pannonius ferrarai szobatársának. hanem tanulótársaik megoldásait másolják le. Janus Pannonius és tanulótársai önálló megoldásokra törekedtek. Jena. hogy ne verjék meg súlyosan és keményen (graviter et acriter) a tanulókat. és az ifjú ennek következtében meggyűlöli az irodalmat. astra tene. 6 7 Vatikáni Könyvtár. tu. inkább szülői érzelmek vezessék őket. megparancsolták neki. próbálkoznak a latin nyelvű versírással mindegyik a maga egyéni módján. amelyben Plutarkhosz idézi Anteas szkíta király hírhedt mondását. Lat. hogy valóban ez a szellem uralkodott a ferrarai gimnáziumban.) Ugyancsak mindketten lefordították Plutarkhosz: De dictis regum et imperatorum (Királyok és hadvezérek híres mondásairól) című könyvéből azt a szkítákról szóló negyedik fejezetet. mea sit. A király viszont megesküdött. quasi talia fatur: Terra. p. Ismenias.

.

nonostante i contrasti.CARLA CORRADI MUSI Le popolazioni ugro–finniche secondo la descrizione dell’ umanista Olaus Magnus Interessanti riferimenti agli Ugro–Finni compaiono a più riprese nella Historia de gentibus septentrionalibus dell’umanista. dove pubblicò la prima carta geografica tracciata da uno svedese. dalle tavole. quale appunto fu Olaus Magnus (forma latinizzata di Olof Månsson). poi. Prima della 1 L’Historia riscosse subito un grande successo: fu pubblicata altre tre volte in latino e uscì in traduzione in ognuna delle lingue europee più parlate dell’epoca. Durante quel viaggio ebbe la possibilità di apprendere notizie che avrebbe più tardi riportato nella sua Historia. Le notizie risultavano all’epoca nuove e attendibili. pubblicata la prima volta a Roma nel 1554 (sebbene l’opera porti la data del 1555). e lo accompagnò prima nelle ambascerie all’estero. nel 1518 Olaus fu inviato in qualità di legato pontificio nella Svezia del Nord per far visita alle comunità cristiane. cioè la famosa Carta marina et descriptio septentrionalium terrarum.1 quando ancora in Italia e nel resto dell’Europa quelle popolazioni erano quasi del tutto sconosciute. Essa offriva finalmente una fisionomia della Scandinavia abbastanza conforme alla realtà e per questo sarebbe diventata un importantissimo modello per le successive riproduzioni della regione. tra l’altro. a Rostock e in altre università tedesche). ricalcate sulla Carta marina. storico e cartografo Olaus Magnus. di cui si conserva un unico esemplare nella Biblioteca di stato di Monaco di Baviera. a causa del loro conflitto con il re Gustavo I sostenitore dei luterani. in missione politica in Polonia. dal 1510 al 1517. Lo si può notare. nato a Linköpink nel 1490. pubblicate nel 1548 e nel 1561 rispettivamente da Giovanni Battista Pedrezano e da Valgrisi. in quanto riferite da uno svedese. In seguito fu segretario del fratello Iohannes (latinizzazione di Jöns). a buon diritto riconosciuta come uno dei più pregevoli lavori cartografici di quell’epoca. aggiunte nelle nuove edizioni veneziane della Geografia di Tolomeo. Quindi. nominato. dove decise di stabilirsi con lui a Danzica per una decina d’anni. Dopo che ebbe terminati i propri studi (svolti. 285 . arcivescovo di Uppsala. nel 1539 col fratello si trasferì a Venezia.

La molteplicità dei suoi intenti e dei suoi campi d’indagine nella Historia. comunque. in questo suo impegno fu anche motivato dalla volontà di qualificarsi come un umanista di rango. fu a sua volta nominato da Paolo III arcivescovo di Uppsala. Per il resto della sua vita fino alla morte. ma anche il territorio nelle sue parti interne. victu. Olaus Magnus col fratello Iohannes continuò l’esilio a Roma. Dopo la morte del fratello nel 1544. eorumque natura. Nonostante che una affinità tra i due fratelli fosse inevitabile. l’opera maggiore. non avrebbe mai potuto raggiungere. superstitionibus. ritibus. interessati a conoscere non solo i soliti punti di approdo sulle coste. dove gli fu assegnata la direzione della chiesa e del convento di S. nell’ottava pagina della prima edizione della Historia). necnon universis pene animalibus in Septentrione degentibus. al livello dei più autorevoli ecclesiastici dell’epoca. 286 . con cui si presenta suddivisa l’Historia. nel quale egli fissò la sua residenza principale. una naturale tendenza ad aprire i propri orizzonti cognitivi al di là dei confini della terra natale. come risulta dalle poche righe attraverso le quali sostenne che l’alfabeto runico (e implicitamente la cultura del suo popolo) era più antico di quello latino (I/36.Carla Corradi Musi diffusione della Carta marina (che sarebbe stata inclusa anche.2 In linea con la nuova storiografia umanistica Olaus dimostrò di possedere una varietà di interessi e una predisposizione alla curiosità che lo distinsero rispetto al fratello. earumque diversis statibus. è indubbio che Olaus possedeva. sede che. ac mineris metallicis. Comunque. disciplinis. et rebus mirabilibus. prima dei libri con i relativi capitoli. si dedicò alla pubblicazione dei propri scritti e di quelli di Iohannes. protettrice della Svezia. avvenuta a Roma nel 1557. interessato specialmente a scrivere la storia dei re della sua terra con uno spirito patriottico così fervido da presentare la Scandinavia come culla della civiltà. Certamente. moribus. 57). Brigida. in cui si legge: Historia de gentibus septentrionalibus. in forme più tenui un certo nazionalismo gotico era insito anche in Olaus. con l’indicazione nel testo. immediatamente dopo la prefazione. un’indole più aperta al confronto. da tempo segnalati dalle carte dei portolani. considerate la loro simile formazione culturale e la loro reciproca condivisione di idee e di esperienze in gran parte parallele. exercitiis. conditionibus. A causa della vittoria della Riforma luterana in Svezia. bellis. in primo luogo i cardinali della curia romana. perché convinto dell’importanza della stampa nella divulgazione delle idee religiose. tra parentesi. instrumentis. 2 I nostri successivi rimandi ai passi dell’opera fanno riferimento a questa edizione originale. L’anno seguente in qualità di arcivescovo intervenne al concilio di Trento. poi delle pagine. emergono immediatamente dal titolo originale che compare nel frontespizio dell’edizione romana di Viottus del 1554. i tentativi di una raffigurazione della Scandinavia risultavano ancora del tutto elementari e non più idonei ad accontentare le esigenze dei mercanti. regimine. structuris. rispetto a Iohannes.

non c’era differenza tra il vero frutto dell’osservazione diretta e il vero per sentito dire o per averlo letto: egli usava senza distinzioni di valore il metodo induttivo e il metodo deduttivo. 333–389. alle voci „Fenni” e „Scricfinni” si erano sostituite quella di „Lappi” o quella di „Biarmi” (usata anche da Olaus) o altre del tutto fantasiose e cadute in disuso. a cura di MAZZOLENI Gilberto. spinto dalla curiosità suscitata in lui dalle pagine della Historia. per segnalare i Lapponi avevano utilizzato il termine „Scricfinni”. Olaus fu il primo a parlare esattamente degli sci degli abitanti della Scricfinnia. cioè „paese dei Lapponi”. 287 . il ravennate Francesco Negri. resoconto di quell’esperienza. dei discorsi ascoltati o della lettura delle opere di storici. delle credenze.Le popolazioni ugro–finniche secondo la descrizione dell’umanista Olaus Magnus L’opera sui popoli settentrionali di Olaus. in riferimento ai Lapponi come „Fenni”. I Lapponi di Olao Magno. illustrata da xilografie di rara bellezza. ma anche e soprattutto del suo habitat naturale. sopravvive ancora nel nome della regione chiamata Finmark. sui Livoni e sugli Ungheresi. Emerge dalle pagine la costante cura da parte dell’autore di esemplificare le proprie asserzioni. uomo del Rinascimento. non solo della sua storia. come „Himantopi” o „Cinocefali”. dei pittoreschi costumi. Al Negri si deve il famoso Viaggio Settentrionale. ovvero: una cultura marginale „pensata” = Same I – La dimensione remota. „marginale” e „primitiva”. Bulzoni. che permettevano loro di salire e scendere le montagne a gran velocità. in cui la Lapponia appare ancora. uscito postumo nel 1701. popolazione ancora quasi sconosciuta agli abitanti stessi della Scandinavia. Già lo storico romano Publio Cornelio Tacito nella sua monografia consacrata ai Germani aveva scritto dei „Fenni”. 4 De origine et situ Germanorum. si sarebbe recato in Lapponia. mentre apprese più indirettamente i dati sui secondi. „un luogo fuori dal mondo”. delle attività. Poco più di un secolo dopo. mostrando così sia una tendenza „scientifica” sia una tendenza „mitopoietica” nel suo affresco della cultura nordica „pensata” come „diversa”. come nella concezione cinquecentesca di Olaus. della condotta morale dei suoi abitanti. 1981. per primo tra i missionari italiani. è una fonte preziosa proprio in quanto descrizione appassionata e vivace della civiltà nordica. I monaci e gli storici prima del Mille. La denominazione riportata da Tacito.3 Comunque. Olaus si soffermò abbastanza diffusamente sui Finni e sui Lapponi e diede solo qualche informazione sui Careliani. sulla scia di Tacito. corrispondente all’incirca alla Lapponia finlandese. 46. Roma. Per Olaus. di cui era possibile il „recupero” attraverso l’evangelizzazione. Le notizie sui Finni risultano più precise di quelle sui Lapponi. frutto dell’esperienza personale. Col tempo. invece. furono proprio le notizie che lasciavano il lettore incredulo ad attirare l’attenzione sui Lapponi. cioè „Finni sciatori”. geografi e naturalisti precedenti che conosceva alla perfezione. in quanto l’autore ebbe la possibilità di conoscere meglio il modo di vivere dei primi.4 voce considerata risalente al vocabolo „finnar” o „finner” che indicava i Lapponi. ricavandoli in parte dai racconti dei missionari e dei mercanti di pellicce. nel suo viaggio nelle regioni dell’Europa del Nord compiuto dal 1663 al 1666. 3 PAPI Vittorio.

di piccole dimensioni. dato che mancava il ferro. insieme con i Finni e i Moscoviti. servivano anche come veloci animali da traino per spostare. uno. entrambi erano rivestiti nella parte inferiore di pelli di renna per muoversi meglio sulla neve profonda e per non scivolare all’indietro nelle salite. sottolineò che ne esistevano di due specie. fissati alle calzature. carri carichi di panni. Le renne. 700). Erano condotte a pascolare muschio di montagna e ogni sera venivano ricondotte nelle stalle affinché evitassero i feroci lupi montani. molto richieste dai costruttori di archi e balestre.” cioè nel Mar Bianco. lungo tanti piedi quanti ne erano in altezza gli uomini o le donne che ne facevano uso. Particolarmente importante per la loro economia era la caccia alle renne. pelli preziose e pesci e d’inverno. usate invece dai popoli dell’Asia nord-orientale quando ancora non utilizzavano gli sci. praticata anche dalle donne. a rappresentare una rimarchevole fonte di ricchezza (XX/3. le pelli. Quando sciavano i Lapponi si appoggiavano a un bastone per compiere meglio le loro evoluzioni sui pendii più pericolosi (I/4. da ciò. le piume e le penne degli animali catturati. dove si dedicavano pure alla caccia di una grande varietà di uccelli. era famoso per la sua abilità in quell’arte (XV/3. infatti. Occorre rilevare che questo bastone non è da mettere in relazione con le racchette. I Lapponi andavano anche a caccia di alci con le frecce. di cui era ricco il mare del Golfo di Botnia verso i Lapponi. Questi ultimi per i Lapponi erano un mezzo di locomozione necessario per la caccia. per il latte prodotto. d’estate. 500). una selvatica e l’altra domestica.Carla Corradi Musi Secondo Olaus gli sci dei Lapponi della Scricfinnia erano ricurvi anteriormente. 143). utilizzato come imbottitura. alcune specie dei quali erano considerati preziosi per i loro morbidi piumaggi (XIX/45–46. 595-598). i nervi. selle per cavalli. sacchi). il cui emporio era frequentato da numerose genti (XX/1. rimaste a lungo sconosciute ai Lapponi. nel lancio delle quali erano molto esperti: un vecchio della Biarmia. le corna e le ossa. In modo particolare era la pesca ai salmoni. ottime anche essiccate. sulle quali Olaus si soffermò nei capitoli dedicati agli animali domestici (XVII/26-29. venivano pescate le aringhe. cioè il pelo. l’altro più lungo di un piede. precisò Olaus. per congiungere le tavole di legno delle imbarcazioni (IV/10. 146). Le renne venivano addomesticate e allevate perché erano molto utili per le loro carni. la credenza che il corpo dei Lapponi fosse ricoperto di pelo come quello degli animali (IV/12. che vivevano bene solo a quei climi freddi. 689-690). 13-14). e per le altre parti del corpo. Dopo aver dato un’accurata descrizione fisica di quei bellissimi animali. slitte (sotto cui erano poste pelli di renna per favorire la velocità e impedire uno scivolamento retrogrado). I Lapponi. Nel mare del Golfo di Botnia verso Tornio. Le renne erano utili indirettamente perfino agli spostamenti via acqua: i loro nervi erano adoperati. che permetteva loro di nutrirsi e di ripararsi dal freddo con le pelli. I pesci abbondavano nei fiumi della Biarmia (equivalente all’incirca alla Lapponia russa verso il Mar Baltico) e 288 . ma di sapore assai gradito (XX/29. usati come fili da cucire. 725). 699). si recavano senza alcuna contesa a pescare nel „Lacu albo. da cui si ricavavano capi di abbigliamento (coperte.

il loro grasso era molto utile per ungere sia il fasciame delle navi in modo da ostacolare la formazione del ghiaccio. Dalle espressioni trapela l’ammirazione dell’autore per i Finmarchi. Evidentemente l’intenso commercio che dal sedicesimo secolo si era instaurato con la Russia del Nord sulle coste atlantiche. riconoscibili di primo acchito per il vestito rosso: a loro i commercianti consegnavano pelli preziose e pesci di vario tipo a titolo di dono o di tributo da dare al re di Svezia (IV/5. per quei Lapponi che con le loro esigue forze avevano fatto indietreggiare il re di Danimarca Regnero (IV/1. 701–703). sollevati da pertiche o distesi su pergolati se erano particolarmente pregiati. amava quel popolo. 10–11). buoni e al tempo stesso capaci di difendersi dai nemici (I/2. 65–66). 79–80). sia il cuoio e le pelli delle calzature che si ammorbidivano e si isolavano dall’umidità (XX/4–6. si salvavano dal naufragio. dove. essendo le loro terre inadatte alle coltivazioni. trote e salmoni. approdando ai piedi del monte (II/6. comunque. 136). avevano quattro zampe (pinne) usate anche sulla terra. considerati i più pescosi d’Europa (II/19. in caso di difficoltà. e viveva allo stato di natura (IV/4. Olaus non narrò questi fatti. 183). descritti da Olaus in modo pittoresco: muggivano perfino nel sonno. senza che i Lapponi ne traessero un adeguato profitto. forte e vigoroso. Erano cacciatori e pescatori per necessità.Le popolazioni ugro–finniche secondo la descrizione dell’umanista Olaus Magnus della Finmarchia (corrispondente press’a poco alla Lapponia finlandese). 11). 136–137). Una grande moltitudine di pesci viveva nel mare vicino al cosiddetto Monte Coronato: nella pianura pedemontana per una grande estensione si esponevano i pesci destinati ad essiccare al vento. ma non celò la sua simpatia per quella „ignota gens orbi” che non conosceva le sedizioni o lo strepito del furore. era impostato su condizioni di scarsa equità. si erano dedicati alla caccia. Sappiamo. che non per eleganza. Olaus. grazie al clima. si conservavano essiccati al vento senza sale (I/1–2. che diversi Lapponi delle coste più settentrionali avevano già dovuto abbandonare la pesca perché il pesce non era dovutamente pagato sul mercato e si erano ritirati all’interno dove. non perché fosse barbara o priva di ingegno. ma barattava le sue merci con ciò che serviva senza frode e senza bisogno di parole. 161) e dei pugili biarmiensi che dovevano avere gran fama se tra i meriti del leggendario guerriero svedese Starcatero. corna di renna. 131–132. lasciate dai Vichinghi ai Lapponi pescatori e cacciatori. né amava le ricchezze. 289 . per sopravvivere. cioè gli uomini dei monti. per la prestanza degli atleti (V/4. conservavano quella caratteristica). Col consenso del popolo a presiedere questo commercio erano i „Bergchara”. Le imbarcazioni russe si addentravano nei fiordi della Norvegia e ripartivano cariche di pellicce. erano ricoperti di peli che si sollevavano se il mare era turbato e restavano aderenti alla pelle se il mare era calmo (le loro pelli. una volta scuoiate. I Lapponi pescavano anche negli stagni e nei laghi. da lui descritto con tratti che sembrano precorrere il „buon selvaggio” di Rousseau. ma perché parlava una lingua in genere ignota alle popolazioni vicine. V/17. ma per necessità indossava pelli preziose di diverse fiere. costretto all’esilio in un’epoca di lotte. Importante era per i Lapponi e per i Finni pure la pesca ai vitelli marini (nome popolare delle foche). I naviganti sentivano l’odore di quei pesci quando erano ancora a distanza dalla riva e.

anatre selvatiche o galli. o le tende o i carri (che potevano fungere da abitazione). indossavano il copricapo fatto con penne di oche. sotto la guida di un malvagio demone. rinforzata alle due estremità. Un intero capitolo è dedicato alla visione del mondo e al rituale degli abitanti della Botnia (III/17. usavano archi e lance con l’asta sottile. Per avere la meglio contro il potentissimo re danese Regnero i loro maghi avevano provocato con gli incantesimi una violenta tempesta (III/19. non si cibavano di pane. invece. sulla scia di fantasiose dicerie. sconosciuta al relatore: erano in rapporto con gli antenati totemici e con la concezione dell’anima immortale dei defunti che sotto le forme di uccello. d’estate tra i cespugli e in luoghi ombreggiati. muovendosi con grande agilità (IV/3. di cui erano famosi i maghi e le maghe del passato. ma per salvarsi dall’impeto dei nemici. 121–122). rettile o pesce percorreva la Via Lattea o „Via degli uccelli” o navigava lungo il „fiume del mondo” per raggiungere l’aldilà e attendere la reincarnazione. 130–131). 167). cadeva in estasi e giaceva a terra per breve tempo. gli arcieri andavano a piedi. lo spirito dello sciamano. Nel seguito della seduta l’aiutante proteggeva il corpo dello sciamano in estasi da zanzare. abili nel procurare metamorfosi e nel fare potenti scongiuri. Olaus definì idolatri i Lapponi della Biarmia. d’inverno presso i fiumi. riportava come testimonianza del suo viaggio in luoghi lontani un anello o un coltello. 155) (che. che erano assai esperti nell’incantare gli uomini con il malocchio. Nella descrizione di una recente seduta sciamanica a scopo divinatorio. come se fosse morto. Non possiamo non ricordare che la rana e il serpente avevano all’interno del sistema sciamanico di credenze una precisa valenza simbolica. Nello stesso capitolo Olaus offrì alcune rapide informazioni sul modo di vivere di quei nordici che non possedevano né città. 134– 135). aggiungendo. Sottolineò la „ferocitas” dei Lapponi puntualizzando che la sfoderavano non per attaccare. mentre il coltello si riallacciava 290 . 123). non dalla natura (V/1. illustrata dalla relativa xilografia. mormorava scongiuri. ma di pesce e selvaggina. Con compiacimento narrò che secondo le storie sacre e profane le alte moli di pietra delle cosiddette fortificazioni dei giganti delle regioni estreme della sua carta gotica del 1539 (cioè la Carta marina) erano state ammassate da uomini di forza portentosa. si legge che lo sciamano si presentava nella stanza con un aiutante e batteva con un martello sull’incudine una rana o un serpente di bronzo. da mosche o da qualsiasi altro essere vivente potesse essergli di disturbo. 10). dove il sole non tramontava mai e la luna appariva in tutta la sua pienezza. probabilmente l’anello riproduceva la simbologia del „centro” del mondo. né mura. Grazie alla potenza dei suoi canti. ma erano nomadi: ciascuno portava con sé le proprie capanne ricoperte di pelli conciate o di cortecce di alberi. sfuggivano agli assalti soprattutto sulle sommità delle valli ricoperte di nevi perenni. assai più probabilmente le aveva create).Carla Corradi Musi figurava quello di averne vinti alcuni (V/7. si riposavano in sedi non fisse. con formule magiche o altri malefici (I/1. dove le forze conflittuali del cosmo erano ritenute coesistere. A nostro parere. seguita da una eccessiva calura (IV/1. Essi ricoprivano i loro robusti petti solamente con pelli di onagro o di alce.

li lasciavano in chiesa con altre offerte. Infatti. ma. aggiunse Olaus. 150–151. Liguori Editore. lunghe come un dito. Al cospetto dei consanguinei e degli amici i genitori lapponi battendo il ferro. come pensava Olaus da convinto cattolico. Si credeva. procuravano un carcinoma in un braccio o in una gamba. veneravano un panno rosso appeso su un’asta o una pertica (III/2. comunque. essi erano convinti di appropriarsi in tal modo dell’energia vitale degli animali. Si sente nelle parole dell’autore l’influenza dei racconti leggendari. potevano procurare agli uomini diverse malattie. anche fatali. Era per apprendere dalle entità soprannaturali o dagli antenati le conoscenze necessarie ad aiutare il singolo o l’intera comunità che il „doppio” dello sciamano compiva un volo magico nella „trance da spostamento” o „da sdoppiamento. 291 . che con l’andar del tempo erano soggetti a continua trasformazione perché destassero maggiormente stupore e timore. per superstizione. non spiriti malvagi. messo in relazione con il colore rosso. totemici. Il mito del Nord. con freccette magiche di piombo. che la gente rifuggiva. in attesa del loro ritorno sulla terra). in conformità con le originarie credenze che lo consideravano „veicolo di vita” e „veicolo dell’anima”. terminata la cerimonia. augurando loro futura fecondità. appropriarsi dei veli spettava ai portatori dei ceri che se li contendevano in uno stato quasi di ebbrezza. per potenziare la loro forza di cacciatori. I Lapponi. Ancora una volta si sente l’eco dei rituali sciama5 DE ANNA Luigi. Quando stavano per entrare in chiesa per ottenere la benedizione. valutati come più forti dell’uomo. ma con ogni probabilità perché con quel rito intendevano rendere onore al mitico „albero del mondo”. infatti. Bere il sangue. senza ovviamente accorgersi della loro valenza totemica e rilevò con un tono piuttosto sprezzante che bevevano il sangue degli animali. ma essi erano figure isolate.Le popolazioni ugro–finniche secondo la descrizione dell’umanista Olaus Magnus al significato emblematico dei metalli. indice di „renovatio” (non a caso le anime dei defunti erano immaginate appollaiate in forma di uccello su quell’albero primordiale. lanciate su coloro di cui volevano vendicarsi. 98). Non va dimenticato che secondo le originarie credenze l’intervento degli „sciamani neri” cattivi non era richiesto per una normale opera di divinazione. non. In realtà. Olaus notò che i Lapponi praticavano il culto degli animali. sulla selce piromaca facevano scaturire le scintille necessarie per accendere il fuoco e consacrare con esso le nozze dei loro figli. gli sposi facevano portare davanti a sé alti ceri con appesi veli di seta variopinti e. portandoli in tre giorni a morte sicura.” In quel viaggio dell’anima i suoi spiriti guida erano spiriti protettori. 1994. nell’esistenza di questi ultimi. oltre ad adorare il sole e la luna. 140–141). Quegli sciamani. cioè l’acciarino. era per loro una forma di nutrimento fisico5 e al tempo stesso spirituale. Napoli. capaci di allontanare gli spiriti malvagi (a questo scopo gli sciamani siberiani utilizzavano i metalli per gli ornamenti del costume rituale e per i loro „paraphernalia”). atto ritenuto per tanto tempo un segno di barbarie. Un atteggiamento più obiettivo fu tenuto da Olaus nella descrizione delle tradizionali nozze del Lapponi imperniate sul rituale del fuoco (IV/7.

292 . Olaus assicurò che gli ingannatori erano moscoviti (sottintendendo l’onestà degli Svedesi) e che il prefetto regio proteggeva gli abitanti dai soprusi e custodiva la giustizia (VIII/26. mentre il citaredo suonava cantando le imprese degli antenati. 141). mutavano di nuovo d’umore ritornando alla gioia quando erano richiamati ai banchetti dalla melodia del citaredo. fatte di legno soggetto a indurirsi con l’immersione nell’acqua (come quello di ontano. il dolce midollo delle cime degli alberi (XII/4. a proposito di queste ultime sottolineò che il liquido posto tra la corteccia e il libro era utilizzato come bevanda. Già a quei tempi alcuni gruppi di Lapponi pagavano un’imposta a certi mercanti disonesti donando loro numerose pellicce. su una renna veniva accompagnata all’abitazione dal corteo festoso degli amici. dopo il matrimonio. grida di dolore e lacrime. simboleggiato dalle fiammelle. faggio. limitatamente al periodo precedente l’estate. rallegrati dalle vivande di sapore piccante. rappresentato dai ceri. anch’egli vestito di pelli pregiate di lince o di martora. e l’abbondanza di betulle. figlio di Gustavo Vasa. con sulla cima il sole. precisò Olaus. poi si lasciavano cadere a terra disperati tra gemiti. L’autore concluse il capitolo spiegando l’insolito uso delle celebrazioni dei funerali con canti di festa e delle nascite con pianti con questa osservazione che sembra attribuire ai Lapponi una saggezza antica: „longe securius moriendum esse arbitrantur. essi. Se le capanne si costruivano direttamente sull’acqua per proteggerle dagli incendi. Infine. durante l’inverno. Questi. 418). La sposa. non più accompagnata da un triste canto. L’autore illustrando l’habitat naturale nordico mise in rilievo la gran copia di abeti. Aggiunse che in certi casi i legni di quercia. quam viuendum” (stimano che sia assai più sicuro morire che vivere) (IV/8. venivano ammassati. Trattando del modo di lavorare e di vivere dei popoli artici diede informazioni anche sulle fondamenta delle loro abitazioni. dovevano essere ulteriormente bagnati (XII/12. pini (utilizzati per la costruzione delle navi). mentre il marito la precedeva. 419). Con un senso di nostalgia per i primordiali tempi eroici Olaus sottolineò che essi sapevano passare repentinamente dalla gioia al dolore durante i loro conviti in onore degli antichi eroi e dei giganti: infatti. lussuosamente abbigliata con pelli d’ermellino e di zibellino. immersi nell’acqua e considerati addirittura un patrimonio ereditario.Carla Corradi Musi nici rivolti all’ „albero del mondo” o „axis mundi”. 411). pino silvestre e quercia). così come. 264–265). si abbandonavano con impeto alle danze. La perizia degli artigiani del legno era tale che le abitazioni erano ottimamente riparate dalle intemperie senza alcun utilizzo di chiodi o ferramenta (XII/13. larici e ginepri. i pali venivano semplicemente fatti passare attraverso lo strato di ghiaccio e affondati nell’acqua sottostante in modo che al momento del disgelo si fossero induriti e fossero saldamente piantati. sotto il regno di Carlo IX. Tale sistema di tassazione sarebbe cessato in seguito. Anche il modo di banchettare dei Lapponi era tradizionale e particolare. tanto alti da sembrare torri. ogni volta che venivano sottoposti a tagli d’ascia o forati. particolarmente pregiati. mentre i frutti erano mangiati al posto del pane.

addirittura privi di alcun bisogno di desiderare qualcosa. in quanto le tortuose valli. Minore risulta l’influenza dell’immaginario popolare nelle parti dedicate da Olaus ai Finni che. a forma di corna. sottoposti alla dominazione svedese. poté osservare più da vicino e rendere noti ai contemporanei. ma notizie più dettagliate su di loro si sarebbero apprese solo dopo la pubblicazione a Francoforte della Lapponia di Johannes G. la loro vita e la loro attività (IV/9. Nei periodi di oscurità si servivano per far luce di lampade che neppure negli esterni il vento poteva spegnere. Il pane prevalentemente di farina di segala stava alla base dell’alimentazione di quel popolo (XIII/15. gli elevati monti diventavano intransitabili d’estate. cui veniva attribuita la proprietà di rendere feconde le donne (XIII/27. 460). 467). 6 L’opera di Scheffer fu tradotta negli anni successivi in tedesco. I Finni conoscevano anche il vino e gli ubriaconi erano puniti (XIII/39. che Olaus li descrisse in maniera piuttosto sommaria. Approfittando anche della luce molto limpida della luna e di quella delle stelle riflessa sulle nevi. nei campi o nei boschi. di lunga durata (XIII/46. XIII/38. preziosamente decorato e di vasi arrotondati e bicchieri sulla cui superficie esterna venivano fatte varie raffigurazioni (XIII/35. in inglese e in francese. gli fecero provare nostalgia per i tempi arcaici. plastico. perché ben alimentate dal grasso di pesci o di mammiferi marini: queste venivano appese a seconda del bisogno nelle abitazioni. dotati di indole pacifica e capaci di sopravvivere dignitosamente in un clima così estremo. riuscivano a lavorare di più che non d’estate e a fare viaggi più lunghi.Le popolazioni ugro–finniche secondo la descrizione dell’umanista Olaus Magnus Molto suggestivo risulta il capitolo in cui l’autore. era la birra. 457. 142–143). La sua bevanda più comune. preparata con un complesso procedimento. 442. mentre d’inverno la neve profonda rendeva più pianeggiante il loro territorio. Sul ghiaccio o sulla neve battuta due giumenti trascinavano più peso che non d’estate dieci cavalli con carri campestri. cioè i Lapponi e gli Islandesi. quindi. XIII/27.6 di cui proprio l’Historia avrebbe costituito una delle fonti principali. dipinse in modo vivace. È vero. 293 . A più riprese si avverte l’atteggiamento benevolo di Olaus verso i Lapponi. che nella citata opera sui Germani li aveva presentati come del tutto inattivi. cui piaceva il formaggio affumicato fatto con il latte di capra. invece. però. 450–451). Scheffer nel 1673. 450). 442) molto prestante fisicamente (XIII/15. 461). A proposito delle opere artigianali Olaus ricordò la produzione in radica di un particolare tipo di vaso. molto diversamente da Tacito. Li giudicò. Era per loro più agevole viaggiare d’inverno che d’estate. patriarcali. vivevano per più di sei mesi al buio e il resto dell’anno in una luce continua. Durante la stagione estiva risultavano fastidiose soprattutto le zanzare. dopo aver premesso che gli abitanti delle terre polari. che. le ripide rupi. alla eccessiva luce e al caldo avevano trovato gli opportuni rimedi in modo da poter dormire senza disturbo sia nelle case sia nelle tende.

239). Corazze di pelle di foca macerata nella calce o di cuoio di alce con il pelo difendevano il corpo dei guerrieri finnici. I Finni. L’autore mise in risalto che i Finni. Rispondevano ai primi assalti con aste lanciate con le fionde. erano forti guerrieri. in realtà ciò avveniva raramente. aderendo al pelo. colpendo i nemici col fuoco (VII/21. il ghiaccio non venisse reso molle dal sudore del corpo. 372). Divenne famosa in quel periodo una grotta sotterranea presso la città di Viipuri (Viborg). renne o buoi posizionate a squame di pesce rinforzavano i loro elmi. D’inverno veniva versata acqua e lasciata congelare nella parte esterna delle corazze in modo che. comunque. 370). Essi avevano diversi modi di combattere. I loro ferocissimi cani erano addestrati a mordere le narici dei cavalli dei Moscoviti. mentre già i Danesi tramavano per la supremazia in Svezia e Finlandia (XI/3. Affinché col calore del capo non si ammorbidissero troppo perdendo la loro funzione. 362–363). 364). Unghie di alci. 292). la necessità di scendere sulla costa per organizzare la difesa (VII/11. I Finni abitanti sui monti accendevano fuochi per segnalare l’arrivo delle flotte nemiche e. Fece riferimento. come i Goti. quando i cavalli li vedevano. in modo che si creasse un suono così spaventoso da sbaragliare i nemici.Carla Corradi Musi Per quanto concerne la pubblica amministrazione di quelle terre ricche e molto popolate Olaus esaltò la moderazione e la saggezza dei prefetti del re di Svezia nel salvaguardare la giustizia e assicurare la pace non solo tra gli autoctoni. l’inclemenza con cui i Finni si opponevano alle insidie. Sfruttando quella caratteristica il prefetto della regione vi faceva precipitare un animale vivo. si ergevano sulle gambe posteriori e disarcionavano i cavalieri. 371). A volte questi ultimi erano costituiti da pelli con piume e penne di uccelli intrecciate con fili di ferro o erano fatti di cuoio (ottenuto con nuda pelle. gli elmi erano foderati all’interno da una sottile corteccia di pioppo e spalmati con grasso di pesce resistente all’acqua (XI/14. Le esalazioni emanate successivamente dalla grotta. che venivano imprigionati o uccisi (XI/13. legata con una fune a un bastone e in tal modo li facevano cadere. potevano diventare mortifere (XI/4–5. quindi. Ammirò. 229). 361). quando combattevano corpo a corpo scagliavano pietre che colpivano gli avversari o lacci flessibili sul capo dei cavalieri nemici per trascinarli a sé insieme con i loro cavalli oppure avvinghiavano le braccia dei cavalieri o le zampe dei cavalli con una pietra grossa come un pugno. allora in territorio finlandese: da essa i suoni uscivano talmente amplificati che neutralizzavano i nemici rendendoli incapaci di parlare. aggiunse con schiettezza Olaus. combattevano spesso per il desiderio di far bottino (XI/6. cotta nella calce e essiccata). ma anche tra essi e gli stranieri (XI/15. ma soltanto perché le loro acque erano molto impetuose (X/23. ascoltare o reggersi in piedi. comunque. disposto su una intelaiatura arrotondata di legno. poi. che debilitava e uccideva uomini ben più di una bombarda. i Finni erano 294 . in particolare. 350). Come gli altri popoli settentrionali e specialmente i Goti e gli Svedesi. all’epoca in cui i Finni sotto la reggenza di Sten Sture il Vecchio avevano combattuto dal 1495 al 1497 con l’aiuto degli Svedesi contro i Russi predoni e invasori (IX/13. abituati a combattere sia come fanti sia come cavalieri perfino in acqua.

separati molto presto dalle madri. Interessanti sono. che veniva essiccato al sole e conservato a lungo (XX/23. Olaus citò come curiosità i pesci neri (tra cui salmoni e trote) di sapore non sgradevole di un fiume con le acque nere nelle terre più a nord della Finlandia presso la rocca chiamata Fortezza Nuova (XIX/19. di un intenso traffico internazionale tra l’Asia e l’Europa nord-occidentale. nel caso il posto fosse privo al momento di difensori. rimasti dopo la fabbricazione della birra (XVII/4. 84). Rilevò che i Finni. sul far dell’autunno si inserivano sotto la cute dei magri buoi e vi rimanevano fino alla successiva primavera. una volta esauriti il fieno e le foglie. ma all’epoca di Olaus del tutto decaduto. I bruchi. inoltre. visto che già un tempo avevano tenuto i loro quartieri nella città di Visby dell’isola di Gotland. delle pietre e della sabbia si ferivano le unghie che venivano medicate con grasso o pece liquefatta. del taglio degli alberi e di agricoltura (IV/4. In estate. 490). vessando l’animale che li ospitava. Alle mucche era riservata la funzione di generare e allattare i vitelli. I Finni non erano indulgenti neppure con i cittadini che tradissero la patria. Attirò l’attenzione del lettore su un altro piccolo pesce di fiume. tra cui i bovini. all’imboccatura dei porti. Erano soliti. le notizie sul modo con cui venivano allevati gli animali. talvolta si nascondevano nei boschi fingendo di aver timore. punivano senza pietà anche i nobili che avessero congiurato contro la pace pubblica. gli animali pascolavano anche nelle notti limpide custoditi dai pastori. di cui si cibavano pure i cavalli dell’isola di Öland a sud di Stoccolma (II/23. invece. 576–577) e. I buoi venivano nutriti con gli scarti del luppolo. Possedevano anche una buona inclinazione al commercio. condannandoli alla forca avvolti in un panno rosso (XIV/19. giunto al suo massimo splendore verso il 1200. però. che bruciavano i vermi e i bruchi nocivi o li allontanavano con il fumo ottenuto appiccando il fuoco a legname resinoso. abbandonavano ogni tattica e in gran numero impetuosamente partivano al contrattacco. bianco a macchie nere. impiegavano i buoi per trainare i carri d’estate o le slitte d’inverno e per fare i lavori nei campi. capolinea. Secondo l’autore i Finni vivevano principalmente di pesca. 715). 295 . notissimo emporio dei Goti (II/24. 85–86). fitti e invisibili pali per non permettere ai nemici di entrarvi. con spuntature di quercia. il gobbio. radunatisi repentinamente dai boschi popolosi circostanti i porti (VII/8. conficcare sul fondale del mare. infatti. 226-227). in caso di necessità quando la neve ricopriva i campi. 719). della Finlandia orientale nelle vicinanze di Viipuri. venivano tenuti in stalle calde e nutriti. al pari degli Svedesi e dei Norvegesi. senza specifiche distinzioni. Se vedevano i nemici incendiare le case e saccheggiare i campi. L’autore non si soffermò in particolare sull’habitat naturale della Finlandia. con pesce vecchio essiccato e pestato. presentato nel suo complesso. che. comunque. fin dal secondo secolo dell’era cristiana.Le popolazioni ugro–finniche secondo la descrizione dell’umanista Olaus Magnus soliti respingere i nemici dalla spiaggia con frecce scagliate da dietro gli scogli e successivamente con pietre lanciate dall’alto. 135). Quei poveri animali a causa del ghiaccio. in quanto non diverso da quello degli altri territori scandinavi alla medesima latitudine.

se le loro predizioni erano favorevoli. come risulta anche dalla bella xilografia (inserita nel volume prima dell’inizio dell’undicesimo libro). 114–115. in caso contrario. Solo enumerando i pugili vinti dal mitico Aldano dei Goti. invece sciogliere il terzo significava scatenare violente tempeste (III/16. tra l’altro. avvertendoli che sciogliere il primo serviva per avere una ventilazione tranquilla. 643–644). XIX/52. ne ricordò di sfuggita anche uno finnico (V/10. I loro guerrieri. 296 . Olaus accennò ai Livoni nel capitolo in cui descrisse gli strumenti bellici (VII/15. 119). mediante un profondo braccio di mare da una rocca russa. specificò Olaus. 359). era basata sull’osservazione del canto e del volo degli uccelli. invece. espugnata poi dagli Svedesi (XI/1. dell’accorrere delle fiere e così via (III/13. 365). le loro rocche ben munite ci ricordano quelle dei Finni: Olaus fece cenno a una di queste. ma consuetudine consolidata. che abbondava pure nel mare prospiciente le coste finlandesi e svedesi (XII/20. separata. La conversione avvenuta a seguito della crociata del 1157 (non del 1155 come si legge nella Historia) del re svedese Eric IX il Santo era da Olaus considerata come una forma di incivilimento. essi si allietavano. sopraffatti dalla tristezza. Per conoscere il futuro e chiedere auspici. 329). Gli Estoni appaiono nella narrazione di Olaus come noti e pericolosi pirati (IX/36. 313. Secondo Olaus la cristianizzazione non aveva fatto avanzare i Livoni dal punto di vista culturale così tanto da annullare ogni impronta della loro ridicola visione del mondo. La conversione alla religione cattolica della Finlandia settentrionale e orientale aveva. villaggi e castelli (XI/7. di affrancamento dai „pristinis erroribus” (errori antichi): egli non si era accorto. che il rispetto dell’ ospitalità dei Finni non era acquisizione recente di matrice cattolica. che saccheggiavano navi da carico. come l’usanza dei matrimoni contratti per ratto della sposa (XIV/9. cui faceva risalire. Inoltre. quella innocente. In Livonia era rimasto qualche segno dei primitivi costumi del passato. 481–482). 695). 232) e in quello sulle battaglie campestri (IX/14. A tal riguardo egli riportò interessanti notizie sulla trasformazione degli uomini in lupi (XVIII/47. Evidentemente l’autore anche in questo caso aveva dato credito alle fantasiose dicerie popolari. ma nell’attuazione di un piano politico più organizzato. si abbandonavano all’inerzia. 425). 173). mentre i loro litorali sono citati perché ricchi d’ambra. secondo Olaus. 152–153). nel passato i Finni si rivolgevano ai maghi e. non sembrano impegnati in attacchi sporadici come i predoni estoni. innata semplicità d’animo che ammirava in loro (IV/18. un tempo praticata da tutti i popoli nordici. finalmente tolto credito alle superstizioni pagane. A coloro che lo acquistavano davano tre nodi magici.Carla Corradi Musi L’arte divinatoria. i Livoni subivano gli attacchi dei pirati ruteni e moscoviti. ma non percepì il significato di quelle forme di licantropia che erano in relazione con le antiche credenze connesse con i riti di fertilità. sciogliere il secondo era necessario per avere venti più forti. Delle gesta degli eroi tradizionali tramandate dai canti popolari non scrisse nulla. dei salti dei pesci. comunque. 292). Comunque. frutto della cultura originaria. ai mercanti che dovevano sostare sulle loro coste a causa del vento sfavorevole offrivano il vento a pagamento. X/3.

700-701). trattando della lotta del re di Norvegia Araldo contro il drago domestico (V/21.Le popolazioni ugro–finniche secondo la descrizione dell’umanista Olaus Magnus La Livonia. 414). del tutto disabitata al nord. Ricordò la fierezza dimostrata in guerra sia dagli uomini. Infine. per dimostrare la sproporzione (XIV/13. Olaus Magnus riuscì nell’intento umanistico di far conoscere la civiltà dei popoli nordeuropei. 485). non venne descritta dal punto di vista paesaggistico. come avveniva generalmente nel Settentrione. in un altro contesto. Olaus si limitò a far notare che l’ambra si raccoglieva lungo le sue coste (XII/8. 216). dopo averlo ridotto in sottili lamine (VI/17. nell’educazione dei fanciulli nobili dei Goti. erano conservati con il loro sapore molto gradevole dovuto all’esposizione al fumo di legno di quercia (XX/3. 142). essendo simile alle terre situate alla stessa latitudine. sia dalle donne (V/29. Nonostante gli errori di valutazione nei riferimenti alle antiche credenze e tradizioni. compresi quelli ugro-finnici. che anche in Livonia i salmoni erano comperati ad un prezzo alto e. infatti. Trovò il pretesto per citare il nome del famoso re Mattia Corvino. menzionò la moneta dei Magiari: illustrando. calcolato appunto sul fiorino ungherese. 297 . 196) e. indicandoli come uno dei bersagli contro cui si scagliavano i gruppi di pirati ruteni e moscoviti (XI/7. 187) e nel suo discorso sull’importanza data. all’abitudine alla fatica e agli esercizi militari (VIII/7. 364). più noto come Luigi il Grande). fece notare che gli artigiani erano così abili nel lavorare il bronzo svedese da farlo sembrare oro. la misera eredità spettante nel Settentrione ai figli illegittimi rispetto ai figli legittimi fece un esempio concreto. Egli riportò pure alcune notizie indirette sugli Ungheresi. Agli abitanti della Carelia l’autore fece uno sbrigativo cenno. quando ben poco si sapeva di loro in Italia o nel resto dell’Europa e non era trascorso tanto tempo da quando la Svezia e la Norvegia erano immaginate come un’isola. 248) fece riferimento al re Ludovico (da identificare con ogni probabilità nel sovrano che aveva governato nel quattordicesimo secolo. che attestano come la fama di quel popolo fosse giunta anche in Svezia. in cui la luce continua durava tre mesi (IV/9.

.

I. 1976). A versek szerzői közt ismertebb humanisták is találhatók. 2002. illetve később Radéczy István egri püspök pozsonyi rezidenciája körül. I. mint születésnapi iocus Ladislao Szörényi sexagenario Az ELTE Egyetemi Könyvtárának H. A 20. JUHÁSZ. hogy milyen költői kör alakult ki ekkor Oláh Miklós. mint mondják. 1934. és az utolsó Analecta-kötetben ki is adta a kézirat első fasciculusát. században (uo. Lipcse. hanem Istvánffy saját kezű versgyűjteménye őrzött meg (MTA Könyvtár Kézirattár. Irod. Lipcse. Carmina. 219–241).). Radéczy püspök híres hársfája. melyek Oláh 1539 utáni. A kéziratnak ez a része szolgált alapul Oláh Miklós verseinek kritikai kiadásához is. Azt. Barlay Ö.). M. IV.. újabban: UŐ. Bp. ed.. L. szerk. főképp Istvánffy Miklósnak a kertben álló hársfához szóló verseire támaszkodva. Nympha super ripam Danubii. ed. nemrég pedig Mikó Árpád ismertette Nicasius Ellebodius síremlékét. régóta felfigyelt a kutatás: már Kaprinay lemásolta magának az egész gyűjteményt a 18. század elején Hegedűs István kezdett a gyűjteménnyel foglalkozni. mely Oláh Miklós saját verseit. kiadva: Nicolaus ISTVÁNFFY. illetve hozzá közelálló humanisták neki szánt alkalmi költeményeit tartalmazza. 46 jelű kéziratára. mely Juhász László és Fógel József gondozásában jelent meg 1934-ben. FÓGEL. mely nagyrészt Oláh Miklós és a körülötte alkotó költők verseit tartalmazza. mely szintén a 299 . Collectio Kaprinayana. Vigilia. JUHÁSZ. és főképp annak terjedelmesebb. Szabolcs írta meg (BARLAY Ö. és főként még tevékenységének németalföldi időszakára datálható. Carmina. Ugyanezek a versek szerepeltek később magyar fordítással Ritoókné Szalay Ágnes bibliofil válogatásában (Hortus Musarum. 1935. „multis mendis” szabadítva meg a Hegedűs által közzétett szöveget (Nicolaus OLAHUS. 1984. HOLUB et L. RITOÓKNÉ SZALAY Ágnes. melyeket azonban nem ez a kézirat. magyarországi időszakához kapcsolhatók. nyilván ennek köszönhető. Franciscus Craneveld. 4r 241/II. A kézirattal. második felével azóta se foglalkoztak érdemben: itt olyan verseket és leveleket találunk. Szabolcs.. hogy Hegedűs kiadta őket. Ir. Tomus LXXXVII). Cornelius Graphaeus Scribonius vagy Petrus Nannius.KISS FARKAS GÁBOR A róka és a nyúl a Dunán A flamand Arnoldus Gerardus Laurentius Oláh Miklósnak ajánlott meséje.

A szerzőről. A hűs fa tövében ülő és alkotó költők költeményei közül eddig csak az Istvánffyverseket tarthatta számon a közönség. GALAVICS Géza. Prágában és Padovában tanult orvos magyarországi tartózkodásával eddig nem találkozott a magyar kutatás. szintén a kéziratunkban található vers is (187v-188r). Szeged. melyet „Adamus Schroeterus Silesius poeta laureatus et philosophus” neki. Boroszló püspökéhez köthető.1 Eleinte inkább Oláh Miklós személye. mint „designatus moderator inclyti Gymnasii Posoniensis.. Hung. Pozsony. (7387–88. 40–41. Ianua mortis. mely Hungária siralmával. az 1556-ban Kölnben kiadott De fide catholicát (péld. „nicht schlecht” – mondja Denis ritka elismeréssel) és egy Bécsben az idő tájt jellegzetes. 10). Paracelziánus orvosként és költőként tett szert hírnévre (1564-ben írt 300 . HERNER János. se verseit nem jegyezte a szakirodalom. Ez azonban minden bizonnyal tévedés. Emellett Michael Denis bécsi könyvtörténetében még két másik munkájával találkozunk: egy karácsonyra írt elégiával (De natalitate. a nysai születésű. ezen kívül csak annyit tud róla. Ezt a hiányt most sem pótolhatom. 344. I.3 „domino Arnoldo Laurentiano. melyeket a költő sajátkezű gyűjteménye őrzött meg. több mint 100 évesen halt meg szülőföldjén.” tehát az Oláh alapította pozsonyi gimnázium kijelölt igazgatójaként szerepel. l. kiad. 1530–). hogy az 1550-es. a Brugge melletti Sînt Laurensben... majd később Radéczy püspök hársfája adott enyhet a fáradhatatlan ifjú latin költőknek. viszont egy innen választott költemény ízelítőt adhat a gyűjteményből. 1995. (Adattár. 1990.. szerk. 7390–7391). május 26-tól. Ennek ajánlólevelében. pastori et ecclesias1 2 3 MIKÓ Árpád. 174–176). ugyanis a pozsonyi városi levéltár több kifizetési bizonylatot őriz 1564 májusából-júniusából. 4. Ő is érdekes tagja az Oláh körül csoportosuló humanistáknak: Adam Schröter (c. Vladimír HORVÁTH. 60-as évek bécsi alkalmi kiadványainak humanista versszerzői közül sokan felbukkannak kéziratunk költői körében is. Arnoldus Gerardus Laurentius Flandrusról csak néhány adatot sikerült kideríteni: a Biographie Belgique Arnold Geeraerts név alatt egy munkáját tartja számon. Corona laurea-kiadványban egy versével (1560). prosopopoeiaval buzdít a török elleni harcra. 419–429. ahogy Pietro Bembo körének tölgye tette ezt Padovában vagy Jan Kochanowski hársfája Krakkóban (lásd Adam Miczkiewicz Pan Tadeuszát)..2 A magyar szakirodalom jegyzi az 1557-ben Hungaria nevében intézett Supplex oratioját (App. ÖNB. melyet mindenképp érdemes lenne alaposabban feltérképezni. Poetae laureato.Y. IMRE Mihály. Magyarország panasza. Miksa pozsonyi koronázásakor 1563-ban). 1967. és a kor politikai-irodalmi kontextusában elhelyezni (pl.. és egyúttal egy humanista születésnapi iocusra is jó példaként szolgál. Nicasius Ellebodius (1535–77) síremléke: Adalék a Radéczi-kör műpártolásához = Collectanea Tiburtiana: Tanulmányok Klaniczay Tibor tiszteletére. Inventár listín a listor. aki Oláh szónoklatára válaszolt I. a többi kisebb költőnek se a személyét. amelyek Arnoldus Laurentianus néhai plébános temetésével kapcsolatosak.Kiss Farkas Gábor Radéczy-körhöz köthető. Gerardusról életrajzi információval szolgál egy másik. Debrecen. Figyelemreméltó. a sziléziai költők szereplése minden bizonnyal Georgius Logushoz. KESERŰ Bálint. hogy miután elnyerte 1559-ben a pozsonyi kanonokságot..69.). Archiv mesta Mesto Bratislava.

Comitia deorum a Iove celebrata. A vers azért is érdekes. 68r. Róla lásd Włodzimierz HUBICKI. A verset betűhíven közlöm. és a kézirat fasciculusainak összekeveredése is legalább részben magyarázható ezzel: körének humanistái latin poémáikkal köszöntötték fel az érseket születésnapján.4 és Istvánffynak ismerjük az egy évvel később. hogy a flamand Arnold Gerard mintegy ex tempore. a róka cselt sző. Jahrhunderts in Polen. a kritikai kiadás első verse). Nederlandse humanisten op glad ijs. majd esküje ellenére elindul enni a mezőre. 61–100. legalábbis kezdete (En iterum Iani festae. A becsapott róka motívuma közismert. de bekötéskor ezeknek a kis köteteknek a lapjai összekeveredtek. miközben farkával kormányoz. Annales UMCS. AaTh 70. se más állatnak nem árt.. és valószínűleg hivatkozik Radéczy korábbi xeniolumára. Az Oláhnak ajánlott januári versek nagy száma talán Oláh Miklós január 10-i születésnapjával is kapcsolatba hozható. Feltűnő a kéziratos kötetben a januárra datált versek nagy száma: Arnoldus Gerardus verse január elsejére van keltezve. és lefelé kezd úszni a Dunán. de a jégtábla súlyuktól letörik. Sectio AA. Gyorsan rájönnek.) Nem ismeri Gerd DICKE és Klaus GRUBMÜLLER katalógusa sem (Die fabeln des Mittelalters und der frühen Neuzeit. soha többé nem rágja le a földön a zöldségeket. 1987. majd Paracelsus műveit adta ki Krakkóban latinul). a róka balról evez. Ex Eremo Nicoletana tertio idus Januar Anno 1563. a nyúl pedig szidalmakkal illeti a rókát. München. 1999. a nyúl követi őt azzal. et quod a Mercurio audivi. A róka megesküszik arra. 301 . In Katalog der deutschen Versionen und ihrer lateinischen Entsprechungen. csak közös erőfeszítéssel élhetik túl a helyzetet. calendis Ianuarii 1564. 168–171 és id. DEBUS. ő az összefüggő jégre ugrik. hogy Schröter Bornemisza Péter Magyar Élektrájához is írt egy ajánló epigrammát 1558-ban (Tragoedia magyar nelvenn…. Paracelsists in Poland = Science. a nyúl rájön erre. 85–101. 1558. nem ismert az antik és a középkori mesekincsben:5 Bécs alatt egy róka elől menekülő nyúl a zajló Duna jegére ugrik. ed. novj huius annj Xeniolum. Chemie und Alchemie des 16.A róka és a nyúl a Dunán tico Posoniensi. hogy ha élve kikerül innen. (Heltai Gáspárnál szintén együtt szerepelnek a 46. Medicine and Society in the Renaissance. Ebből származik a mese tanulsága is: szorult helyzetben könnyen teszünk ígéretet. és ha másik jégtábla kerül eléjük. 15. ha jól látom. I. 10. *72.. és míg a róka elmereng. és másik szereplője gyakran a nyúl. fabulában. ellökve ezzel a jégtáblát és a rókát.” tehát pozsonyi papnak és koszorús költőnek ajánl. a nyúl rúgja el térdével. Közel érnek a parthoz. hogy megígéri. sereno vultu perlegas.. Radéczy szintén Oláhnak ajánlott epikus fantáziája január 12-re („Accipe igitur Praesul Amplissime. A vers szövegét kiadásra előkészítette BARCZA Csillag. mert nehéz megszerezni.. IJspret. mely szintén az újévet ünnepli (Panegyricus ad Nicolaum Olahum. A. 1955. mert kiderül belőle. a nyúl jobb oldalról. de a történet más: lásd pl.) ezt sugallja. – Ritoókné Szalay Ágnes hívta fel figyelmeme. soha többé senkinek. a másik a szőlőről mond le. de jobb sorsban azokat nem tartjuk meg. Essays to honor Walter Pagel. 1564-ben írt panegirikuszát.”). G. De zeventiende eeuw. Gerardus versbe öltöztetett állatmeséjének témája. se tyúknak. A róka vízbe fúl. ahol az egyik a káposztáról. Dunán hajóztában költögette verseit (talán ennek köszönhető néhol a metrica licentia). 1972.) Németalföldi humanisták kedvelt témája volt a jég és a korcsolyázás: lásd Jeannine DE LANDTSHEER. a róka utána. 4 5 egy nevezetes latin költeményt a wieliczkai sóbányáról.

cuius diriguere pedes: Obuia ni uulpes stomacho latrante per agros. Nec dedit irriguas solum de flumine lymphas. 6 Kérdés. Danubius leporis sortem miseratus iniquam. Qua uoluere sibi consuluisse ferae. Et sequitur cursu quo citiore potest. a Danubio flumine soluta glacie abreptis anno MDLVII Calendis Ianuarij: Arnoldi Gerardi Laurentiani Flandri Elegia Ad re[verendissi]mum do[minum] Strigonien[sem] i[n]c[ipit] Balbe. lepus. Frigore multiplici concutiente pedes: Praecipue tamen e reliquis data certa fuisset Praeda lepus. Insilit in glaciem. Fortunam similem fecit utrunque pati.Kiss Farkas Gábor De vulpe et lepore. 399 és RMK III. hogy ki lehet Balbus. Ac ita dum sequitur leporis uestigia uulpes. In quibus optatae cura salutis erat. RMK III. ad mea sacra veni. Incaepitque illam glaciei soluere partem. pulchra Vienna tuis. novenarum decus immortale sororum Ut ridere queas. Non potuere omnes quia vertere terga procellis. akit a flamand költő megszólít ajánlásában. Ritoókné Szalay Ágnes Joannes Balbinusra. quam tenet unda. Illi clausisset uoce minisque uiam. a litomericei cseh költőre hívta fel a figyelmem (Gyalui Torda Zsigmond és Werner Euphémia házasságára írt költeményeit lásd az 1551-ben kiadott De nuphis Sigismundi Geloi Pannonii… kötetben. 302 . Non procul a uallis. Sylvestresque feras in montibus esse coegit. Dumque aliae fugiunt aliae merguntur in undis. Iratusque diu quia clausus utrinque stetisset. Callida quod postquam fieri uulpecula vidit. mint lehetséges megoldásra. 5363).6 Frigore concretus Ister dimouerat undas. Horrendae facies mortis ubique fuit. undique sed terras obruit amne suo. sorbuerat pontes sorbueratque domos.

Naucleris pauidos inijcit atque metus Et quoties rapidus se praecipitauerat Ister. Ac quotiens stridens glacies obuenerat illis. et cauda glaciem moderare caducam. lepusculus inquit. Saepe ratem fragilem stridens obuerberat unda. ast animo concipiente dolos. Fortiter in portum dirigo uela suum. si posset aquas euadere uulpes. Alterius firmam postulat alter opem. Et uarie secum uulpes meditatur et haeret. frater ait uulpes. Facta parum certae uota salutis erant. 303 . Quisquis ad haec tacitos mouit spectacula uultus. sed conscia fraudis. Cogitat et qua se possit ratione tueri. Fructibus ut parcam terra benigna tuis: Non uirides segetes sternam. Parcat Danubii grauis unda. gramina dente teram.A róka és a nyúl a Dunán Dumque feruntur aquis animalia fluminis Istri. sed inania tantum. Danubio paruam concutiente ratem. Sed prius (in dubiis) habito ratione salutis. uulpecula laeuum Occupat. I nunc. Foedus amicitiae tecum sociabo perenne Dixerat. ac pede terram Calcat et in uulpem scommata falsa iacit. Riserat ut nunquam talia uisa prius: Mox age. Quos mihi struxisti iam capiere dolis. et cauda remigit inter aquas. Si pede seruato repere possit humi. Non auido morsu mutua membra petunt. Tum lepus opposito poplite fortis erat. Nec uidet obducto flumine stare gelu. Et tumidas cauda remige pellit aquas. Membraque naucleri dilacerare sui. Iamque lepus dextrum cornu. Nam simul et se se seruare uolebat ab undis. Quae nutrit tellus. Per se securas gallinas uiuere mandat. Iurabat. Neue lepus celerem possit inire fugam. Interea glaciem moles infringit aquarum. Dumque ita praemeditans oculos defigit in Istrum. Dimouet a glacie se se lepus. Amplius haud cuiquam uelle nocere uiro.

Adamus Schroeterus Silesius poeta laureatus et philosophus. interea uulpes immergitur undis. Cunctaque pro stentque cadantque tuo. inundantes flumine tardat aquas. Agris accumulat liberiore modo. Nunc sata telluris sternere gaudet humi.Kiss Farkas Gábor Piscibus esca cades. Et quae damna uagis prius abiurabat in undis. Candida tu viridi redimitus tempora lauro. In futurae pignus amicitiae […] Te tua diverso pietas commendat in orbe. Ms. H 46. (Bibliotheca Universitatis Budapestinensis. Florida te praecone Dei sic pascua surgant. Et frustra repetes calliditatis opem. Quae pereunt postquam lenior aura cadit Balbe uale. Danubio nullas percipiente preces. Audit. mox absorbeberis Istro. Ne lupus innocuas laedat auarus oues. Et lepus antra petens. modo deuia lustra pererrat. Saepe capi uulpes calliditate sua. te scit et occasus. 187v–188r) 304 . Dixerat. Quas dum Pannoniae gratus bibet incola terrae. Poetae laureato. Scilicet extorquent obiecta pericula uota. pastori et ecclesiastico Posoniensi etc. Carmine Danubii saepe moraris iter. (Bibliotheca Universitatis Budapestinensis Ms. H 46 198v–200v) Testimonium de auctore: Reverendo tam nobilitatis insigniis tam eruditione et uirtute conspicuo uiro domino Arnoldo Laurentiano. Candida sic uultu faueant tibi fata sereno. Officii noster munere crescat amor. quicquid et ortus habet. Qui dum te facili meditari numine uersus. moueare precor per ludicra uerba. Rem sine consilio uelle mouere nefas.

S. J. aki pár évvel korábban Bornemisza Pétert Sophocles Elektrájának magyarítására ösztönözte. ROSE Chicago–London. később újabb hat költeménnyel. 1586) számos magyarhoz írt. a Schediasmata poeticában (Párizs. szabad ember létére magát rabszolgaságra ítélné. Nem csupán azért. majd (Boissard szerint) 1564ben német földön „poeta laureatus”-zá. én pedig /Alattvalód. aki félistenből minket istenné emel?”1 Az európai késő reneszánsz e költője magyar szempontból különösen érdekes. B. a Majna melletti Frankfurtban könyvet adott ki Icones virorum illustrium címmel.Wittenbergben és Lipcsében is. mert legteljesebb gyűjteményében. Collected Works. Beutazta egész Európát. illetve magyar vonatkozású verset találunk. róluk rövid életrajzot is mellékelve. Egyik korábbi ódájában Erzsébetről azt írja: „cuius in pectore sapientia Palladis / Habitat…. Báthori István lengyel királytól Miksa császárig. míg végül 1582 táján egy hosszú pindarikus ódával. Boissard 1598-ban De Brynél. A Schede néven a Palatinátusban született Paulus Melissusról azt írja. ha fennen hangzó versed / Tárgyául választ. ahol 1602-ben bekövetkezett haláláig főkönyvtáros volt az egyetemen. J. vagyis koszorús költővé avatták. hogy ez a sokoldalú és termékeny neolatin költő 1561-ben ugyanattól a Georg Tannertól tanult görögöt a bécsi egyetemen. Melissus költészete a kor enciklopédikus körképe – szinte minden jelentősebb személyiséget ismer és megénekel.” vagyis a királynő szívében Pallasz Athéné bölcsessége lakik. Egy másik versében magát Erzsébet „rabszolgájának” nevezi. University of Chicago Press. 305 . furcsállva. L. 302.” 1572-ben németre fordította Dávid király zsoltárait. Erzsébet angol királynőt dicsőiti: már 1575-ös verseskötetében két latin verssel. 2000. Carol Clusius nemzetközi hírű botanikustól Sir Philip Sidney-ig és Schwendi Lázárig. hogy Melissus. MARCUS. természetesen járt Páduában. s ezzel a fordulattal bókolt a költőnek: „De Te a költők fejedelme vagy. amelyben közölte a kor jelesebb férfiúinak arcképét. Legtöbb versében mégis I. MUELLER. amire az angol királynő szellemes kis latin verssel válaszolt. végül Heidelbergben kötve ki.GÖMÖRI GYÖRGY Az 1566-os év és Zrínyi Miklós Paul Melissus költészetében J. de Londonban is. Milyen király szégyelne megbecsülni / oly költőt. majd „Miksa császár alatt Magyarországon katonáskodott. M. Melissus ezután tanult Prágában. eds. hanem mert az 1 Elizabeth I.

Hamarosan meglátjuk. Schediasmata poetica.amit Páduában írt. A cambridge-i egyetem két Melissus-kötetének egyikében ismeretlen kéz a cím (Ad Maximilianum Secundum Ip. Pauli MELISSI. 1586.5 míg egy másik. MELISSUS. Cum Alphonsus II dux Ferrariae ab expeditione Hungarici domum esset reversurus’. amit különben Nemeskürty István is említ egyik közleményében. egy epigrammát pedig Ad Paxium et Thurium címmel Paksi Cormaeus Mihályhoz és (valószínűleg) Thúri Farkas Pálhoz. 76. 306 . egyet Zsámboki-Sambucushoz.) alá be is írta: „Anno Christi 1566. van köztük olyan is.4 Ami a további magyar tárgyú verseket illeti. amelyik II. miért. 1580. 2 3 4 5 ItK. ’Ad Uraniam. Melissus szerencsésnek véli azt. a Monumentum Valentini Grevii Bacfarci. Most csak soroljuk fel azokat a magyarokat. / Sospite quo sopses vestra Sigethus erat: / Fortiter ob patriam pugnans quia vulnere diro / Maluit. csak egy-két nappal élve túl Szolimán szultán halálát.”6 amit én kicsit szabadon így magyarítottam: „Hős Zrínyit illesse hírnév és harci dicsőség / Ki Szigeted falait védte. Melesivae odae. Alfonz ferrarai herceg magyarországi hadjáratból való visszatérését ünnepli. egyet az erdélyi Uncius Lénárthoz (akinek Poematum libri septem de rebus Ungaricis című. II. hanem a harctéren halt meg.Gömöri György a bizonyos magyarországi tartózkodás. F/3. Pauli MELISSI.” Zrínyi Miklósról. szerencse fia! / Bátran küzdve honáért szerzett mély sebeket és / Szemben az ellennel. amit évtizedeken át több versben próbált kiírni magából. 1980/3. aki nem ágyban párnák közt. adverso caesus ab hoste. akikhez Melissus verset írt: a már említett Báthori István mellett több verset Dudith Andráshoz. op. Bakfark Bálint sírjánál. Liber III. amelyben Amphionhoz. Liber III. – Thuri Györgyöt Melissus csak 1597-ben ismerte meg. karddal küzdve lehullt.3 Egyik kiadványában szerepel egy hatsoros epigrammája. század erdélyi születésű mesterlantosát. 1579-ben kiadott műve a teljes magyar történelem első verses feldolgozása). ezzel dicsőséget hozva magára és nemzetére. mori. a szigetvári hősről van itt természetesen szó. cit. 313.” Ennek a nem sokkal a leírt esemény után szerzett. Paris. tizenhat soros kis versnek a közepe táján Melissus ezt mondja: „Grande decus meruit laudemque SERINIUS heros. 93–94. aki – mint tudjuk – elesett az utolsó nagy kirohanásnál. Orfeuszhoz és Arionhoz hasonlítja a 16. Miksa császárhoz intézett epigrammában szintén szó van az 1566-as magyar hadjáratról.2 olyan élményévé vált.

”7 valamint részletesebben Christianus Schesaeus (1535?–1585) Ruinae Pannonicae című eposzának tizedik könyvében. amelyből bennünket elsősorban a 21–32. egy 1595-ben kiadott hosszabb művében újra visszatérjen ehhez a témához. amikor Zrínyi Miklós elesett. a zamoscsi akadémia alapításának tiszteletére 1594-ben. és az meglehetősen ritka. hogy adják át Miksának. hogy először „Melica” ciklusának In P. / s a könnyeinek bő harmata csordul az arcán. s így üzen ennek /: ’Lám. / Cujus heu vidi mutila caput cer-/ Vice revulsum” (Ilyen volt az ereje Zrínyi grófnak. sorok érdekelnek – ezek szólnak arról. hogy látta Zrínyi fejét.. Az erdélyi szász humanista költő szerint Szigetvár bevétele után: „Ekkor Zrínyi fejét elvágja a győztes a testtől / küldi. Carmina duo…. (MURAKÖZI Gyula fordítása. 1595. nem sokkal Zrínyi halála után szerzett latin sírfeliratában („A vad törökök leszakítva nyakáról / elküldték a fejét a szülötteinek…. kezében tartotta a szigetvári hős levágott fejét! Ezt az epizódot (ti. 6 7 8 9 10 MELISSUS. című versében utal rá: „Tale erat robur comitis Serini.huius ego caput / Collo recisum post tenui hac manu / Et ipse miles. kezemben tartottam az ő nyakától levágott fejét).) Uo. Ennek a kis rostocki kiadványnak a teljes címe: Carmina duo. (HEGYI György fordítása. a fej elküldését) többen megírták Melissuson kívül is: Istvánffy Miklós. én a British Library példányát használtam. hanem hogy: „.. 307 . Melissus ekkor éppen a Győr melletti táborban tartózkodott. pontosabban két. (Ezt a versrészletet e tanulmányom függelékében mellékelem.) Itt nem csupán azt mondja el Melissus.”10 (Magam is. ami élete végéig megmarad emlékezetében. (ami könnyen elképzelhető). ha még majd harminc évvel később is bevette egy teljesen más témáról írott versébe. Szigetvár bevétele után ugyanis a török nagyvezér gyolcsba göngyölve elküldte Miksa császárnak Zrínyi Miklós ecetben és borban megmosott. Bp. hogy Miksa valóban megsiratta-e Zrínyi Miklóst. A/4.. Mint már mondottuk. levágott fejét.. de a levágott fej látványa olyan hatást tett rá. egy kötetben kiadott óda közül a második. hogy később. 1982. (Jelzete: BL MS 11408.”8 Arról. cit. Liber I. Melissustól nem értesülünk.. Unum ad Samoscium. alterum ad Farensbachium sc(h)ripta (hely nélkül). Janus Pannonius–Magyarországi humanisták. op.. odalett a pajzsod s hires védőfala Bécsnek – Zrínyi…’ … Drága barátjának vesztén megrendül a császár. C.9 A német hadvezérhez írt Melos … ad … Georgium Farensbachium… elég hosszú szöveg. hogy Farensbach 1566-ban Miksa császár szolgálatában akkor harcolt Magyarországon. Az elsőt Melissus Jan Zamojski lengyel kancellárhoz írta. nemcsak látta. szerk.Az 1566-os év és Zrínyi Miklós Paul Melissus költészetében De Melissus nem csak távolról szemléli Szigetvár és Zrínyi sorsát: szemtanúja egy olyan eseménynek. katonaként. Ez a másik vers pindaroszi óda. ez az élmény sokáig kísérthette Melissust. 374. 11.) Ibid. hanem mint egyik versében írja is. 462. akinek párnába göngyölt levágott fejét magam is láttam). a második pedig Georg Farensbachnak. Báthori István német születésű hadvezérének katonai erényeit magasztalja. KLANICZAY Tibor.) Pauli MELISSI.

akit az 1580-as években Anglia jeles neolatin költői közé soroltak. hatott-e s mennyire Paul Melissus arra a Budai Parmenius Istvánra. mivelhogy bizonyos tematikai hasonlóságok határozottan megállapíthatók verseikben. strenueq(ue) Eligeret potius moriri Comes Serinus (cujus ego caput Collo recisum post tenui hac manu Et ipse miles) quam pacisci Cum trucium agminibus latronum Ut salvus eset: tu generose Vir Illo stetisti tempore Caesaris A parte Maximilliani. 1573-ban jelent meg Bázelben Pietro Bizarri Pannonicum bellum.. 12 Public Record Office (London). Pannonicum Bellum…. & maximae virtutes commemorantur) A 21–32.11 Ugyanez az olasz író nem csupán jelentéseket küldött 1566-ban Lord Burghleynek Angliába. hanem olyan meglepő dolgokat is közöl. sorok: Exinde in Hunnum finibus extimis. Sigethum. State Papers. 308 . De ez már egy másik dolgozat témája. é. SP 70/86. mint ahogy az is.. n.12 Érdemes hozzátenni. már az ismert wittenbergi gyászantológiát megelőzően is. Foreign. de mivel a fegyverszünetet Szigetvár eleste után elég hamar megkötötték. 11 Pietro BIZARRI.Gömöri György Zrínyi halálának Európa-szerte nagy visszhangja volt.cumque Arcis Szigethi expugnatione című műve. már nemigen vehettek részt a török elleni harcokban. hogy számos angol önkéntes tartózkodott ekkor Miksa táborában. Elizabeth I. Basileae. hogy Purkircher György pozsonyi orvos és asztronómus 1566 márciusában megjövendölte Nagy Szolimán halálát. Pannoniam gladio tuentis. 301. Függelék (Részlet MELISSUS. de még Szigetvár képét is mellékelte egyik levelében. ferox Hostis. amelyben a tudós szerző ne Sziget hősies védelmét írja le. Thrax obsideret cum Solyman. Ad illustrem et bellicossimum Virum Georgium Farensbachium… MELOS: In quo illius laudes militares.

in quanto castellano. o quantomeno per Padova era passata. 1530–1584) e Jan Zamoyski (Zamoscius. espresse con orgoglio la sua gratitudine nei riguardi di Padova con le parole: „Patavium virum me fecit”. assai benemerito rettore del’ Università giurista presso l’Ateneo patavino (1563–1564). 65–93. chiamato sovente „il Petrarca polacco”. Lo Zamoyski. era senatore). uno dei piú insigni uomini di stato cui abbia dato i natali la Polonia. Verso la metà del Secolo d’Oro della cultura polacca. vescovo di Cracovia e gran cancelliere del Regno. Un esempio rilevante di tale presenza ci viene offerto da Marian Leżeński (circa 1530–1559). 309 .1 Marian Leżeński proveniva da un’agiata famiglia nobiliare. Lesencius. pagò il suo debito di riconoscenza con la propria opera letteraria. i due piú eminenti – accanto al Copernico – rappresentanti del Rinascimento in Polonia. a ciò non soltanto nel loro ambiente di origine e non soltanto a livello italiano. padovano-veneziana. allora noto come Liesenschi. 1 Jan SLASKI – Marian LEŻEŃSKI – PADEWCZYK ZAPOMNIANY. dal canto suo. Liesenschius. 1542–1605). dimorarono là. „Odrodzenie i Reformacja w Polsce”. sommo poeta. Fra i polacchi che visitarono Padova incontriamo non solamente personalità destinate poi ad alimentare l’élite del loro paese. Lezentius. che vantava fra i suoi membri anche senatori (lo stesso suo padre. profondamente radicata nella tradizione italiana e specie in quella locale. 1499–1550).JAN SLASKI Marian Leżeński. Il Kochanowski. secolo era uscita da Padova. Nel gruppo di stranieri in arrivo dalla Polonia comparvero anche personaggi dei quali oggi si sono pressochè perse le tracce. era sorella di Samuel Maciejowski (Macieiovius. fra i tanti connazionali. il periodo piú fruttuoso per i soggiorni e gli studi polacchi a Padova. uno dei piú influenti dignitari dello stato polacco. 2004. 48. un amico padovano di Dudithius e di Sambucus Una parte significativa – per non dire la migliore – dell’ élite intellettuale. letteraria ed anche politica della Polonia del XVI. Cochanovio. invece. La madre. ma che all’epoca godettero di grande considerazione. parole che avrebbero potuto essere ripetute da molti altri polacchi. Jan Kochanowski (Cochanovius. Liesenius. oltre che eminente rappresentante dell’umanesimo rinascimentale e benemerito mecenate.

perlomeno. accomuna entrambi i periodi: il Leżeński non segue corsi di studio regolari (o. il Leżeński ebbe l’occasione di entrare in contatto con la cultura italiana: la madre aveva fatto parte. Non si sono trovate. preferiva dedicarsi individualmente alle lingue classiche. Osio. renumerato in maniera assai cospicua. realizzata dal vescovo sul modello delle ville italiane. Stanisław Maciejowski (Macieiovius. grazie ai frequenti viaggi compiuti in Italia aveva acquisito notevole dimestichezza con la cultura italiana. allo studio dell’italiano ed alle proprie letture. protrattosi sino al 1559. che aveva alle spalle gli studi a Padova ed a Bologna. era entusiasta di tutto ciò che era italiano. fra loro separate non soltanto dal rientro in patria. soggiornando nell’ambiente universitario padovano e frequentando solo sporadicamente le aule. tracce della presenza del giovane canonico presso l’Accademia di Cracovia. poiché una parte non trascurabile dei polacchi. sino ad ora. ma anche – come vedremo – dalla diversa natura delle attività svolte dal canonico cracoviense. trasferisce l’ambientazione da Urbino ai dintorni di Cracovia. 1563). Nel contempo. essi partecipavano all’assai vivace vita studentesca. anch’egli allievo dell Ateneo patavino. in qualità di alto dignitario della Curia Romana. Marian Leżeński iniziò il suo soggiorno padovano. però. che in seguito divenne cardinale e che. 1527–1603). preferendo piuttosto utilizzare liberamente le diverse opportunità fornitegli dalla straricca realtà italiana. Tale suo atteggiamento fu immortalato da Łukasz Górnicki (Gornicius. già nell’ambiente familiare che gli forni le prime basi dell’istruzione. di un atteggiamento isolato. già nel 1549 diventò canonico di Cracovia (oltre a questo beneficio. regina polacca dal 1518). possiamo agevolmente dividerlo in due parti. costituì uno dei pilastri della Controriforma polacca. mentre sappiamo che già nel 1556. finora non ne ritroviamo traccia nella documentazione archivistica universitaria). il Nostro figurava quale canonico di Płock e di Sandomierz). Un elemento. sotto la guida di Romolo Amaseo (1489–1552). che garantiva loro una serie di contatti locali e di rapporti inter- 310 . il giovanissimo Marian. forse alla fine del mese di marzo e certamente nel mese di maggio. forse fra le letture polacche di Bálint Balassi (1554–1594). della corte di Bona Sforza (1494–1557. diplomatico reale e senatore. m. Non si trattava. la cui parafrasi polacca del Libro del Cortegiano (1528) di Baldassarre Castiglione (1478–1529). 1566). che aveva appena preso gli ordini sacerdotali minori. prima del matrimonio. inserito fra i presidenti del Concilio di Trento. intitolata Dworzanin polski (Il cortigiano polacco. lo zio. nonché a Stanisław Hozjusz (Hosius. Anche un altro zio.Jan Slaski Ben presto. invece. su sua espressa indicazione la tutela di Marian passò a Stanisław Maciejowki. Dopo la scomparsa di Samuel Maciejowski. nella residenza di Prądnik. Dato che tale triennio venne interrotto da un temporaneo ritorno in Polonia. Lo Hozjusz cercò di indirizzare l’educazione del giovane affidatogli in maniera conforme all’ortodossia cattolica (non dimentichiamo che la sua tutela ha luogo all’epoca dei primi successi della Riforma protestante in Polonia). 1504–1579). comunque. Samuel Maciejowski si occupò con grande sollecitudine dell’educazione e della carriera del nipote: grazie al suo interessamento.

nella sua città natale. Ibidem. medico affermato. Citiamo qui. consigliere comunale e borgomastro. anch’egli di origine borghese.2 Da essi si ricava che il canonico cracoviense fu piú volte presente. e l’altro in medicina. facile ai contatti. utilizzando a tale scopo i rapporti personali con la gioventù polacca. lo ritroviamo a 2 3 4 Acta graduum academicorum Gymnasii Patavini ab anno 1551 ad annum 1565.4 Protagonista della cerimonia fu Sylwester Roguski (circa 1530–1602). Dalla FRANCESCA e E. dopo un ciclo di studi triennale. successivamente conosciuto e stimato in Polonia come medico (attivo perfino presso la corte reale di Stefano Bárhory /1533–1586.Marian Leżeński. Si distingueva. per periodi anche prolungati. Anna Jagellone /1523–1596/). oltre che al cospetto di testimoni. a mo’ d’esempio. la matematica e l’astronomia. 222: 573. dei relatori e della commissione esaminatrice. Roma–Padova. durata certamente piú di un anno. Ad ogni modo. conseguì contemporaneamente due diplomi dottorali. piú prosaicamente indirizzati al conseguimento di un titolo accademico. re polacco dal 1576/ e della sua consorte. di orientamento eliocentrico. VERONESE. Ibidem. il cui soggiorno universitario aveva finalità diverse rispetto a quelle perseguite dai borghesi.3 Questo borghese di Cracovia divenne poi. getta luce sulla prima parte del soggiorno padovano di Marian Leżeński. alla presenza dello stesso vescovo o di un suo rappresentante. Il canonico di Cracovia utilizzó questo periodo per inserirsi nell’ambiente padovano e per conoscere dei costumi universitari locali. anche in questo caso di ambito medico. 2001. un amico padovano di Dudithius e di Sambucus nazionali e li formava nelle arti legate alla vita di società. con successo. che esercitava anche. al riguardo. in occasione delle promozioni dottorali: si trattava di occasioni di carattere assai solenne. circa 1520–1572) che. soprattutto la gioventù di origine nobiliare. il 19 giugno 1556. invitati dallo stesso dottorando. nonchá capo della locale Chiesa calvinista. l’uno in filosofia. Leżeński lasciò Padova – per quanto possiamo supporre – nella tarda primavera o nel periodo a cavallo fra la primavera e l’estate del 1557. si concentrò soprattutto sugli impegni di carattere sociale. dove egli venne chiamato a piú riprese. A cura di E. Qualche settimana piú tardi. il Leżeński si presentò come testimone ad un’altra promozione dottorale. per curare casi di particolare gravità. Il 12 maggio 1556 il Leżeński comparve alla promozione dottorale di Stanisław Rożanka (Rosarius. relativa alla frequentazione alle cerimonie di promozione dottorale. 311 . Di indole aperta. che si tenevano nel palazzo vescovile. Fonti insostituibili per la ricostruzione dei particolari relativi al soggiorno padovano del Leżeński sono alcuni documenti universitari di recente pubblicazione. in qualità di testimone. due di tali presenze del Nostro. 214–215: 559. La documentazione cosí ricavata dalle fonti. La fama del Rożanka come medico raggiunse perfino l’Ungheria.

. 87– 93. 87–100. SLASKI. 79–92. Carlo Sigonio: The Changing World of the Late Renaissance.. New Jersey 1989. Antonio. 2002. 35–52. in AA. oppure in una delle stradine che da essa avevano inizio. Idem.Jan Slaski Cracovia il 29 settembre 1557. 100. che ricevette il titolo di dottore in ultroque iure. L’eredità classica in Italia e in Ungheria dal Rinascimento al Neoclassicismo. K. W. 350: 871.7 Al Leżeński egli era legato da vincoli di cordiale amicizia.8 Questo ospizio polacco si trovava in un’ottina posizione: nella piazza davanti alla Basilica di S. BARYCZ. 1981. Jan Kochanowski – Giovanni Cochanovio. J. durato circa un anno e mezzo. Il 22 marzo 1559 il Leżeński comparve come testimone alla promozione di Andrzej Patrycy Nidecki (Patricius Nidecius. Jan Kochanowski a Padova: i suoi maestri ed i suoi colleghi. „History of Universities”. 1522–1587). di origine borghese e di formazione giuridica. poeta rinascimentale polacco (1530–1584): Nel 450-mo (!) anniversario della morte. c. riparte di nuovo per Padova. Acta graduum academicorum Gymnasii Patavini. ma al tempo stesso – come vedremo – eccellente conoscitore di Cicerone. Padewsko-wenecka promocja polskiej filologii. „Atti e Memorie dell’Accademia Patavina di Scienze. in AA. H. VV. VV. quando partecipa alla riunione del proprio capitolo: in seguito. Omaggio dell’Accademia Polacca di Scienze e Lettere all’Università di Padova nel settimo centenario della sua fondazione. Kraków 18922. Acta actorum. in AA. 115. A cura di P. Andreas Patricius. in AA. Idem. circostanze queste delle quali parleremo piú avanti. jego zycie i dziela. Z zaścianka na Parnas.5 Nel corso del suo secondo soggiorno padovano.. Archivio del Capitolo della Cattedrale. Onofrio Panvinio and the Polish Nation of the University of Padua. un momento di svolta durante il secondo soggiorno padovano di Marian Leżeński coincide con il periodo in cui egli si trasferische a vivere nel contubernium Polonorum. il Nostro frequentò nuovamente le promozioni dottorali: una di tali presenze risale alle ultime settimane della sua permanenza. Studia i szkice ofiarowane Profesor Renardzie Ocieczek w czterdziestolecie pracy naukowej i dydaktycznej. Drogi kulturalnego rozwoju Jana Kochanowskiego i jego rodu. T. 1922. 1983. Per una storia del ciceronianesimo italo–polacco– ungherese nel secondo Cinquecento. SÁRKÖZY – V. Andrzej Patrycy Nidecki. Budapest. MCCUAIG. Lettere ed Arti”. Padwa i czasy padewskie Jana Kochanowskiego.9 5 6 7 8 9 Cracovia. nell’allora polacca Livonia (l’odierna Cesis in Lettonia). 5. Carlo Sigonio. Katowice. 1985. 279 r–v. Wroclaw. VV. resi ancora piú solidi dal fatto di abitare entrambi a Padova nella stessa casa. 3. nel mese di ottobre. e da comuni interessi ed iniziative. MORAWSKI. 2004. VV. 1987–1988. Kraków. Tale struttura trovava un precedente in una fino ad oggi misteriosa „accademia” degli studenti polacchi. Contributo alla storia della filologia in Polonia nel Rinascimento. 1533–1589). 312 . ULEWICZ. alla fine della sua vita (1585) venne nominato – per la volontà di Stefano Báthory – vescovo di Wenden. passim. Kraków. Un altro testimone della stessa promozione fu Andreas Dudithius (Dudith. 556–566. Tuttavia. Idem. L’enigmatica Accademia degli studenti polacchi a Padova (negli anni 1547–1549 ca)..6 Nidecki. Idem. Princeton. in Idem. MARTORE. 115.

segretario reale e diplomatico. grazie ai frequenti incontri ed alla fitta corrispondenza. nelle quattro lettere al Dudithius. un amico padovano di Dudithius e di Sambucus Notizie sicure intorno al contubernium Polonorum ed ai suoi abitanti si ritrovano nelle lettere di Paolo Manuzio (1512–1574). Andreas Dudithius. quindi. T. Stanislaus Fogelvetrius Cracoviensis. son oeuvre et ses manuscrits grecs. C. Marian Leżeński e Andrzej Patrycy Nidecki. iuvenis ornatissimi. ma che possiamo in modo assai preciso ricondurre agli anni 1558– 1559. COSTIL. „Revue des Questions Historiques”. DUDITHIUS. KOWALSKA. quos cupio a te meo nomine salutari.”12 Piú taqrdi. SZESPESSY. esimio poeta. indirizzate ad Andreas Dudithius. inserisce nel gruppo un terzo membro.Marian Leżeński. iniziò ad introdurre il giovane straniero ai raffinati segreti dell’arte stilistica latina ed a suscitare in lui l’entusiasmo per Cicerone. Marian Leżeński. 12 Ibidem. Il Dudithius era legato al Manuzio da vincoli estremamente cordiali. che a Padova studiò arti e medicina (1558–1562): „Heri adiit ad me contubernalis tuus. et Andreae Patricii. quorum nobilitas et. 11 A. André Dudith. talem in me animum amplector. 81–87 e passim. A questo gruppo apparteneva anche Jan Kochanowski. PAJORIN. „plane caelestium animorum coetus”). 72. Inizialmente. gradualmente amplia le informazioni concernenti il contubernium Polonorum. Idem. 98. KOVÁCS. 1: 1554–1567. 1525–1603). Epistulae. contubernalis tui. S. 14 Ibidem. 63. persino di quelle piú personali e quotidiane. humaniste hongrois (1533–1589): Sa vie. Così. purtroppo non datate. da una fonte a stampa polacca assai attendibile si ricava la notizia re- 10 P. amichevoli e duraturi. Paris. saluta in maniera generica i coabitanti del destinatario: „Saluta meo nomine contubernales et amicos tuos. Paul Manuce et l’humanisme a Padoue a l’époque du Concile de Trente.10 Di conseguenza. Probum adolescentem praeditumque litteris et tua plane consuetudine dignum e sermone iudicavi”. familiares tuos. rivolgendo anche un complimento altamente elogiativo per i polacchi che studiano a Padova: „Mariani Lezentii. cita due di essi. virtus Patavinum Gymnasium illustrat. era perfettamente al corrente delle vicende legate al Dudithius. che negli anni 1552–1559 si recò a Padova per ben tre volte. 69.”11 In seguito. nel complesso.14 Dalle lettere di Paolo Manuzio ricaviamo. l’indicazione di quattro coabitanti padovani. cioè Stanisław Fogelweder (Fogelvełrius. Ebbene. Budapest. trascorrendo là. corona questa sequenza un assai lusinghiero giudizio sul contubernium Polonorum („divinum contubernium”. 1992. H. ed. allacciati già nel 1552: fu allora che il veneziano. poi apprezzato umanista. 347–350.13 Ed infine. il Manuzio. 313 . 13 Ibidem. ut audio. cinque anni circa. 1935. itemque Polonos ceteros. 60. su richiesta del cardinale Reginald Pole (1500–1558). l’ottimamente informato Paolo Manuzio. Andrzej Patrycy Nidecki e Stanisław Fogelweder. chiamato dai contemporanei magnum lumen Latinitatis. 1932/4.

1990). VÁRADY. comunque. Corvina. Di carattere aperto e benevolo. ad iniziative di maggiore spessore. Kolozsvár. Proprio a Padova il Sambucus decise di dedicarsi all’attività editoriale. Relazioni di Giovanni Zsámboky (Sambucus) coll’Umanesimo italiano. 16 P. forte della cultura e delle esperienze accumulate nel corso dei numerosi viaggi intrapresi sin dalla prima gioventù in vari paesi dell’Europa e grazie anche al lungo periodo trascorso a Padova (1550 /1551–1553 e dal 1557/1558) . soddisfacendo così le proprie aspirazioni piú elevate attraverso lo studio e le dispute quotidiane. che prefi15 J.16 Primeggiava fra gli abitanti della casa Andreas Dudithius: egli prevaleva sui compagni. egli intrecciò rapporti di amicizia con il Dudithius. c. André Dudith. fra il 1454 ed il 1458 probabilmente frequentò lo Studio di Padova. appartenenti all’allora numerosa colonia polacca ed ungherese a Padova. il Dudithius rendeva volentieri gli altri partecipi delle sue conoscenze. dimostrando di conoscere a fondo i suoi scritti (del Dudithius. pubblicando nel1559 la piccola raccolta delle poesie di Janus Pannonius (Giano Pannonio.19 Nella storia delle edizioni delle opere di Janus. nunc primum inventa et excusa. mantenne stretti contatti con Paolo Manuzio e con ogni probabilità frequentò il contubernium Polonorum.18 L’eminente poeta neolatino.Jan Slaski lativa al fatto che il Kochanowski vivesse a Padova col Nidecki sotto lo stesso tetto. Vari elementi ci inducono a pensare che l’argomento comune piú spesso trattato fosse quello relativo a Cicerone: tutti erano entusiasti dell’Arpinate e ne imitavano lo stile. 1531– 1584). Approfittò di ciò anche Marian Leżeński. e ciò per ben tre volte). 1935. Opera Joannis Sambuci Tirnaviensis Pannonii. O Czechu i Lechu historyja naganiona: K’temu O cnocie i o sprosności pijaństwa. poesie in parte sino ad allora sconosciute. A cura di M. Si dedicavano anche. A2v. svolgendo così. Padova. conseguendo là il titolo di dottore in diritto canonico. 10–12.) 314 . Lusus quidam et epigrammata.15 La casa doveva essere frequentata anche da diversi ospiti. 1: Matricula et acta Hungarorum in Universitate Patavina studentium (1264–1864). GHEZZO. Kraków. un ruolo di mediatore. così come alla vita studentesca. Padova. nonché interessanti osservazioni e commenti editoriali. 15. La notizia relativa al suo soggiorno di studio a Padova si basa su di un frammento della corrispondenza di Guarino Veronese (A.1 Durante la permanenza nella città di Antenore (1553–1557. P. KOCHANOWSKI. VERESS. si raccontava che avesse copiato di proprio pugno tutte le opere di Cicerone. 1915. 3–54. con ottimi risultati. COSTIL. 77. il volumetto padovano costituisce un evento di notevole importanza: esso contiene. 1558–1560). Gli abitanti del contubernium Polonorum partecipavano insieme alle attività ricreative e sociali. 17 E. 1434–1472). dopo gli studi a Ferrara presso l’accademia di Guarino Veronese. 1559. 18 JANUS PANNONIUS. 19 Negli atti padovani Janus Pannonius non risulta registrato (Acta graduum academicorum Gymnasii Patavini ab anno 1451 ad annum 1460. Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium. infatti. 1589. A Padova soggiornò in quel periodo anche Joannes Sambucus (Zsámboky. che fece il proprio apprendistato presso Paolo Manuzio.

un amico padovano di Dudithius e di Sambucus gurano l’edizione successiva. il quale era noto al Sambucus. W. Andrzej Patrycy Nidecki. Gerstinger. questa volta però non insieme ad Andreas Dudithius. Andreas Patricius. La dedica ha ovviamente importanza per quel che riguarda lo stesso Leżeński: conosciuto sinora innanzitutto per la vita di società da lui condotta nell’ambiente universitario padovano.21 Già nel 1555 egli preannuncia delle riflessioni sull’imitazione di Cicerone. proveniente dalla Transilvania. Paris. Idem. 1555. 37–38. 1561. 296–297. cc. J. Plocensi ac Sendomiriensi canonico. una prestigiosa conferma dei propri meriti e valori. Per una storia del ciceronianesimo. molto piú ampia e perfetta. il Sambucus passa ad elogiare il Leżeński. J. da parte di uno studioso già molto apprezzato. Per di piú.23 I dialoghi sono ambientati fra i Colli Euganei e l’interlocutore dell’autore è il giovanissimo György Bona (1539– 1559). ottenendo una sorta di nobilitazione umanistica. riceve adesso per iscritto. SLASKI. nobilissimo atque ornatissimo adolescenti). gli abitanti del contubernium Polonorum. Poemata quaedam Patavii conscripta. 315 . conclude i tre dialoghi De imitatione Ciceroniana (l’epistola dedicatoria è datata a Padova il 22 ottobre 1559). nella persona di Joannes Sambucus trovavano un valido partner nelle dispute su Cicerone.20 Dal testo della dedica risulta che il Leżeński doveva al Dudithius il contatto con il Sambucus. Die Briefe des Joannes Sambucus (Zsámboky): 1554–1584. 40–47.2 In ogni caso. bensì invece con il Nidecki. J. Il volumetto padovano di Janus fu corredato dal Sambucus con una dedica. Cracoviensi.25 20 21 22 23 24 25 JANUS PANNONIUS. risalente al 1 gennaio 1559. in qualità di ospite. riscuotendo in breve tempo grande successo in Europa. c. De imitatione Ciceroniana dialogi tres. Per una storia del ciceronianesimo. MORAWSKI. SLASKI. essa apre interessanti prospettive per le nostre ulteriori considerazioni e riflessioni. Padewsko-wenecka promocja polskiej filologii. che comparvero a stampa per la prima volta a Parigi (1561). MCCUAIG. K. la dedica conferma la nostra supposizione secondo la quale il Sambucus poteva aver frequentato. Contributo alla storia della filologia in Polonia. che contemporaneamente celebra il nostro Leżeński. Ebbene. collegandolo al Dudithius e sottolineando il loro ruolo nella preparazione dell’edizione padovana. Idem. pubblicata dal Sambucus a Vienna (1569). 1968. il contubernium Polonorum. Joannes Sambucus si dedicava a Padova a studi ciceroniani. Si potrebbero volentieri includere nella compagnia del Sambucus e del Bona anche Marian Leżeński. H. Padova. nonché Andrzej Patrycy Nidecki. La dedica inizia con alcuni riferimenti a Janus (breve profilo biografico ed elogio dell’opera) e con le caratteristiche editoriali del testo. 18. A3v–A4v. 85–95. Wien. 23. indirizzata a Marian Leżeński (Mariano Lezentio Polono.Marian Leżeński. 2r–v.22 Verso la fine del soggiorno padovano. E qui si apre la strada verso la seconda ed assai piú prestigiosa lettera dedicatoria. Inoltre. 266–267. Subito dopo. SAMBUCUS. Idem. che aveva ricevuto dal conterraneo ed amico una serie di opinioni lusinghiere sul giovane canonico di Cracovia. Idem. Carlo Sigonio.

La formazione giuridica aiutò il giovane di origini borghesi nella futura carriera. egli disponeva di una preparazione nell’ambito degli studi ciceroniani assai superiore a quella garantita da un rudimentale livello scolastico.28 Perché era proprio lui l’”amico”. 316 . SIGONIO. avvertire la necessità di approfondire i propri interessi per l’antichità e la filologia. Il ruolo del Leżeński si rivela nella fase della maturazione dell’idea dell’edizione. Di ciò reca testimonianza lo stesso Sigonio in diverse lettere.27 I „frammenti” ciceroniani curati dal Sigonio videro la luce a Venezia all’inizio del 1559. Fragmenta. stata assicurata da altri interessi. nonché con Paolo Manuzio. che si era trasferito a Bologna. E furono proprio questi suoi interessi. dato che decise di cercare una competente tutela scientifica a Venezia. Il polacco dovette. legato al Nidecki da un’intima amicizia. trovano conferma indubbia. coronata con la nomina a vescovo. ma anche partecipe delle attività dell’amico. nonché durante la preparazione dei „frammenti” ciceroniani per la stampa. Il Leżeński. Milano. Opera omnia edita et inedita. per così dire accessori. 3r–8r. cc. Il polacco arrivò al professore veneziano certamente grazie alle referenze ed alle raccomandazioni presentate da Paolo Manuzio e da Andreas Dudithius. giacchè con il 26 M. indirizzata a Marian Leżeński (Nobilissimo iuveni. 28 M. Già durante il primo soggiorno là egli frequentò le lezioni di Francesco Robortello (1516–1567). Fra il Sigonio ed il Nidecki si instaurò un familiarità assai stretta.26 L’edizione apparve sotto il segno dei polacchi. 27 C. però. Caroli Sigonii diligentia collecta et scholiis illustrata. che negli anni 1522–1560 insegnò ivi nella Scuola di San Marco. Mariano Lezentio. il Nidecki non trovò piú Robortello. ad assicurargli una gloria duratura ed autenticamente europea. 1557– 1559). La scelta del Nidecki cadde us Carlo Sigonio (1522/1523–1584). del resto. Gli stretti contatti fra il canonico cracoviense ed il Sigonio. 1737. il Nidecki coltivò anche gli studi umanistici. l’opera è introdotta da una lettera dedicatoria. non solo gli era compagno durante le gite a Venezia e testimone delle sue azioni. tuttavia. 1559. Nel 1559 il Sigonio pubblicò i „frammenti” ciceroniani. Grazie ai contatti con il Dudithius ed il Sambucus. il „gentiluomo polacco” svelato nelle summenzionate lettere. CICERO. Giunto per la seconda volta a Padova. variis in locis dispersa. Venezia. il Nidecki venne a Padova due volte (1553/1554–1556. T. 1000–1004. che di lì a poco avrebbe condotto ad una collaborazione fra il maestro e l’allievo. patricio Polono). La fama gli sarebbe. T. A Padova. CICERO. il che in parte costituiva il risultato della loro autentica partecipazione alla nascita del lavoro filologico.Jan Slaski Negli anni 1553–1559. scritte a cavallo fra il 1558 ed il 1559. 6. coll. di Marian Leżeński e di Andrzej Patrycy Nidecki. dimorando là complessivamente per circa quattro anni e coronando la permanenza – come rocordiamo – con il conseguimento del titolo di dottore in utroque iure.

è Andrzej Patrycy Nidecki. Passato tale momento di gloria. MCCUAIG. Fragmentorum tomi IV. veterum scriptorum et rerum ac verborum copiosissimi. 32. il Dudithius ed il Fogelweder: essi assistettero al commiato col Sigonio e forse anche a quello con Paolo Manuzio. ma si era spinto anche al punto di recensire – come diremmo oggi – la parte editoriale del testo. Tutto ciò induce lo studioso ad esprimere grande riconoscenza. nella lettera del 15 novembre 1558. prestato durante le sue visite a Venezia. Venezia. che riceve una manciata di complimenti. scelti sia fra quelli in patria. le proprie ipotesi e le proposte concernenti le decisioni di natura filologica assunte dall’editore (alcune di tali osservazioni furono seriamente considerate dal professore veneziano). fu intrapreso da Jan Kochanowski. c. 1561. che sarebbero invece rimasti ancora a Padova. Compaiono. ma supportati da un lungo elenco delle sue virtù e capacità intellettuali. elogi del Leżeński. 1987. sia fra quelli in Italia. qui ante diem quartum an quintum ad te scripsisse se dicit. iniziano le partenze da Padova: gli abitanti del contubernium Polonorum a poco a poco si separano. Onofrio Panvinio i nacja polska na uniwersytecie padewskim = Odrodzenie i Reformacja w Polsce. 190r. Fragmentorum tomi IV. non limitati agli epiteti convenzionali. dall’attività di stimolo ad affrontare il difficile compito sino all’aiuto. affetto sincero e cordiali sentimenti nei confronti del canonico di Cracovia. 30 M. editio secunda. 31 Idem.29 Nell’ampia dedica si alternano diversi motivi. ma solo fino a Venezia. la notizia di questa iniziativa venne perpetuata dal Kochanowski in un epigramma latino: 29 „Marianus te resalutat. CICERO. Idem. ovvviamente. Lo accompagnavano. ma passante attraverso la Francia. che piú tardi. Appena promosso. L’eidizione dei „frammenti” ciceroniani è chiusa invece –quasi a comprenderla in una „cornice polacca” – da una nota. oltre che notevolmente ampliata. L’altro protagonista della dedica. Carlo Sigonio.” (W.Marian Leżeński. finirono per sostituire l’edizione del Sigonio. 1565. parte direttamente per la Polonia. Cum Andreae Patricii adnotationibus.31 Nei primi mesi del 1559 toccano l’apice i successi del Leżeński. sul piano editoriale. due coabitanti. Andrzej Patrycy Nidecki. Indices item. Sigonio evidenzia i meriti del giovane polacco in relazione all’opera. invece. il Nidecki non piú tardi del 19 maggio. nella seconda edizione (1565). cioè nell’attuale Vicino Oriente. 317 . anche se già episodico. Cum Andreae Patricii Nidecici (!) adnotationibus.Per i risultati di un tale apprendistato non occorse aspettare molto a lungo: il Nidecki ben presto pubblicò i propri „frammenti” ciceroniani (1561). immortalati nelle due dediche a stampa. un amico padovano di Dudithius e di Sambucus nome Marianus. riveduta e profondamente modificata. Un itinerario non così diretto. T. Gli elogi del Sigonio interessano anche altri polacchi. Il nostro Leżeński. Venezia. esprimendo i propri dubbi.30 Lo scolaro padovano non soltanto aveva eseguito la correzione degli errori di stampa. nella quale il Sigonio precisa i termini della sua collaborazione col Nidecki. 89. indirizzata dal Nidecki al professore veneziano. viene conquistato dall’idea di un viaggio in Terrasanta ed in Asia Minore. compilando poi un esteso errata corrige.

Considerando il tempo allora necessario per l’arrivo di una notizia dal luogo della disgrazia a Venezia. Egli viaggiò per cinque-sei mesi. 5. le persone care al Leżeński. Mariane. amicis et patriae incolumis restituare tuae. Come reagirono gli amici. 1980. Ipse per Ionias Asiam petis impiger undas. Il giovane canonico morì certamente in conseguenza di una malattia. in data 7 dicembre 1559. fu profondamente sconvolto dal decesso dell’amico: ci risulta che pianse per due giorni interi. Apellea redditus in tabula. 189.34 Ma al piú presto la triste notizia doveva raggiungere Venezia e Padova. 1560. né a Padova. 318 . una morte prematura. quindi. 1: 10. HOZJUSZ. Acta actorum. 363v. Archivio del Capitolo della Cattedrale. e neppure nella sua terra natale: durante il viaggio di ritorno lo colse. Korespondencja. il Leżeński decise di intraprendere questa rischiosa impresa. La notizia della morte del Leżeński. Non si realizzarono. dimenticarono subito il Nostro. opracował H.32 Per i pellegrinaggi in Terrasanta. però. V. si può supporre che la morte abbia colto il Leżeński probabilmente agli inizi di novembre o. fu trasmessa da Stanisław Hozjusz in una lettera datata a Roma il 30 dicembre. non di rado legati anche ad escursioni nel Vicino Oriente ed in Egitto. scritta da Paolo Manuzio probabilmente a cavallo fra il novembre ed il dicembre del 1559: 32 J. D. Warszawa.33 La notizia della scomparsa del canonico. quanto per la risposta ad una sua lettera. ubi humano parta salus generi est.Jan Slaski In imaginem Mariani Exigua haec. Non tutti. tuis solatia amicis linquis. infatti. 1558–31. rimasto a Padova. causata dalle fatiche cui per diversi mesi il suo fisico era stato sottoposto. in ogni caso. non piú tardi della prima metà del mese. alla sua morte? Né il Kochanowski. Olsztyn. Dii tibi dent faciles ventos. ricordando la morte dell’amico così amato. 33 „Liesenius autem in Novembre mortuus est” (S. Wydanie pomnikowe. negli atti capitolari. non ebbe la possibilità di fare ritorno né a Venezia. nel novembre del 1559. quibus usus. et loca. in peregrinatione Hierosolymitana. fu registrata anche a Cracovia. Il fatto ci è noto non tanto per la testimonianza diretta dello stesso Dudithius. WOJTYSKA. 246). Dziela wszystkie. 3: 1558–1561. 1884. gli auguri indirizzati dal Kochanowski per un felice ritorno agli amici ed in patria. VIII. e le persone che a lui erano state legate. Tuttavia. gli amici superstiti del Leżeński. e di là a Roma ed a Cracovia. KOCHANOWSKI. Il canonico di Cracovia si mise in viaggio probabilmente nel maggio del 1559. 3. né il Nidecki. Nonostante ciò. c. 34 Cracovia. Il Dudithius. si coscienti dei numerosi e gravi inconvenienti e pericoli presenti in viaggi di tale natura. neppure il Sigonio fa menzione della scomparsa canonico cracoviense.

cum omnia fluere ac labi. praeditus optima mente. sua virtute clarus. 319 . sapientes. qui adipiscuntur. ma anche tutta la sua vita. ma non trascurano anche il fatto che la morte fosse avvenuta nel corso di un pellegrinaggio in Terrasanta. sed nec superior aetas tulit: nunc. L’omaggio postumo reso dall’eminente umanista. sia una serie di riflessioni di carattere consolatorio. Viene. che si richiamano al pensiero cristiano. deceduto l’anno precedente. felices iure ducuntur. quin istum luctum abstergas et Lezentio nostro etiam gratuleris. statim ad eiusdem Dei conspectum. Da esperto epistolografo. Paolo Manuzio. vim habere maximam senties et eam dolori tuo medicinam. nonché il contubernium Polonorum. omnibus animi. inoltre. DUDITHIUS. Quod si. 97–98. egli è riuscito a racchiudere in essa sia l’elogio del defunto. quod inspecto Hierosolymae summi Dei monimento. quid doleas. ma al tempo stesso permeata di autentico dolore personale. 35 A. Haec tibi a me pauca pro nostra necessitudine consolationis loco dicta si attendes. quibus in illo divino contubernio. non dubito. corporis. in illo plane caelestium animorum coetu aures tuae saepissime personabant. fortunae bonis ornatus. purus ab omni labe. quam dies aliquando afferet. maiorum nobilitate. ratione repraesentabis. cogitabis. nihil intra orbem lunae firmum esse. nihil idem a mane ad vesperam quotidie cernas? Quae te arbitrabar antea cognovisse in sermonibus Reginaldi Poli cardinalis et Aloysii Prioli. tum vero ab excultis doctrina viris. chiude definitivamente non soltanto il soggiorno di Marian Leżeński a Padova ed a Venezia. ereptus repente nobis est? O miseram humanae vitae conditionem! Quid ames. Quod cum omnes deceat. onorò la memoria del nostro Leżeński in una lettera composta secondo i canoni dell’arte consolatoria. non senza il concorso di Andreas Dudithius. quibus probiores aut sapientiores viros non modo nostra. al quale egli dovette molto durante la giovinezza. praecipue postulatur. quindi. quando te biduum scribis lacrimando consumpsisse. quo illum dissuadentibus amicis pietas et religio duxerat. sia alcune parole di conforto direttamente rivolte all’amico disperato. che gli era assai vicino). un amico padovano di Dudithius e di Sambucus Percussisti me de Mariano Lezentio: quid ais? Optimus adolescens. profecto tibi exciderunt illa praeclara de contemptu mortis. in caelum evolavit. aut quid dolendo proficias. Quod qui optant. il cardinale Reginald Pole (ed Alvise Priuli /circa 1500–1560/. richiamato anche l’ambiente piú legato al Dudithius.35 Il testo del Manuzio rappresenta la vera epistula consolatoria. quem ad te numerum aggregamus.Marian Leżeński.

.

It.P. ingyenes kollégiumi ellátásban részesült. Molnár verse az A4b-A5a lapokon olvasható. mivel éppen aznap fejezte be a 150 zsoltár magyar fordítását: 1 2 3 SZENCI MOLNÁR Albert. 6. Konrad Rittershausen jogtudós professzor személyében önzetlen pártfogóra és jó barátra talált. r. és minden idejét a szótárírói munkára fordíthatta. Ratschulbibliothek. Itt szerkesztette kétnyelvű szótárát és fordította zsoltárait. 1971. Georg Queccius. Christian Acidalius.1 E szótárt – amelyet Rittershausen verssel is üdvözölt – egy esztendővel később.3. a. amelynek Zwickauban őrzött példánya újabban vált ismertté. Újabb Molnár Albert dokumentumok.).. Méltán emlékezett hát meg hálával e jótéteményekről Dictionariuma ajánlólevelében. XVII. s. Michael Piccart. Nürnberg. VÁSÁRHELYI JUDIT Szenci Molnár Albert születésnapi köszöntőverse 1606-ból Molnár Albert „öreg diákként” 1603 és 1606 között nagyrészt Altdorfban élt. Az ajánlólevél kiadását l. születésnapja alkalmából a Cunradi Rittershusii Brunswigii natalis XLVII. 1981/3. (Régi Magyar Költők Tára. Rittershausen könyvtárával. 457.3 A személyes hangvételű versben Molnár bevallja. 695–696. Johann Ladislaus. az RMK III 1041/a jelzeten. Neki köszönhetően rendezni tudta adósságait. Johann Konrad Rhumel. Martin Crusius. RMNy 919. ötleteivel ebben is segítségére volt. 1606. Georg Volchart. de költői vénája kimerült. A gyűjteménybe Molnár Alberten kívül a következő személyek írtak verset: Konrad Rittershausen. Sign: 6. l. 1605-ben Helena Christiana Rittershausen születésére írt költeményében nyújtotta át újesztendei ajándékként: „Magne parens strenam Lexica nostra cape. Georg Rem. Bp. VÁSÁRHELYI Judit. század. SZENCI MOLNÁR Albert Költői művei.57 (9). Scipio Gentilis.”2 A következő esztendőben Rittershausen barátaival együtt köszöntötte mentorát 47. hogy „carmine culto” szeretné meglepni az ünnepeltet. Zwickau. STOLL Béla. Dictionarium Latinoungaricum – Dictionarium Ungaricolatinum. bejutott az akadémia könyvtárába.) című kiadványban. 321 . Georg Mauritius. másolata az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárában. lemondhatta házitanítói állását. 1604. et Satira in famam (S.

századi szellemi mozgalmaink történetéhez. Ecce quater denum natalem et fulgere sextum Rittershusi. Ritterhusi.” 4 SZÖRÉNYI László. Optaretque tibi se carmine prodere culto. Proque tua vita sospite vota vovent. Quas properans modulor vocibus Ungaricis. Hos inter studio gratandi mens mea flagrat. Proque tua vita candida vota facit. Szenci Molnár Albert latin versei = Szenci Molnár Albert és a magyar későreneszánsz. Quae. ALBERTUS MOLNAR E verssel köszöntöm Szörényi Lacit. Molnár versének utolsó két sorát kölcsönvéve. 245–253. 322 .P. a hazai neolatin irodalom – benne Molnár Albert latin költeményeinek is4 – kitűnő búvárát. és szeretettel kívánom. Natalesque tuos innumeros numeres. Szeged. Relliqua si sibi nunc Musica vena foret: Exhausere mihi quam sacra Davidis odae. Namque vides sterilem minime tibi currere vitam. luce tibi prima fuit. Munificoque Deo flagranti pectore grates Pro spatio vitae reddere laetus aves. CSANDA Sándor. 1978 (Adattár XVII. Natalesque tuos innumeros numeres. Vive igitur felix quam plurima tempora sospes. hodie cernis ovans animis. 4). a kötetet összeáll. hogy: „Vive igitur felix quam plurima tempora sospes. Huic operi optatum finem mihi praebuit haec Lux. Ad numeros redigens Lobwasseri atque Maroti Quindecies denos mensibus hisce tribus. Vásárhelyi Judit Aliud. Qui varios foetus luce beare soles. KESERŰ Bálint. Unde tibi merito fidi gratantur amici.

Zoltánnal közösen írt – Kis magyar retorika című könyve a magyar irodalmi retorika alapvető kézikönyve lett már első megjelenésekor (1988). amely már-már mítosz erejűvé duzzadt a későbbi századok során: kortársa és barátja. 4. az inkvizíció és a tiltott könyvek jegyzékének elítélése. a Giovanni Girolamo Arconati LAMBERTInek tulajdonított. G. de eseményekben és irodalmi művekben gazdag élet ért véget. március 5-én hittagadás. Vallási és politikai kérdésekben egyaránt megkérdőjelezte a korszak hivatalos állásfoglalásait. rágalmazás. hiszen egész gondolatisága olyan vallási és erkölcsi kérdéseket érintett. BRUSONI. rövid. Vita di Ferrante Pallavicino. in Opere permesse di Ferrante Pallavicino. 1644. a fenti jegyzetben említett kortárs és barát. Isten és ember elleni felségsértés vádjával megkínozták és lefejezték Avignonban. Vö. a jezsuiták túlzott hatalmának. A retorika nagy korszakának tartott 17. 1655. de a szerző neve nélkül megjelent Il testamento di Ferrante Pallavicino detto il flagello dei Barberini. Cipetti. amely korai halálában közrejátszott. A katolikus egyház elnyomó politikájának. Brusoni például részletes életrajzot hagyott az utókorra. fejezetében pedig Ferrante Palla néven reinkarnálódik. igazolandó. Stendhal A pármai kolostor című regényének 21. századi európai libertinus és klandesztin irodalom sajátos fejezetét alkotja Ferrante Pallavicino (1615–1644) élete és irodalmi tevékenysége. Venezia. „amelyekről az ember vagy az élete vagy a becsülete kockáztatásával”1 írhatott csak. hogy a retorika és szabályai minden élethelyzetre alkalmazhatók. 323 . Turrini. a Pallavicinieknek – az 1776-ban kihalt Scipione márkik ágához tartozó – családjában született * 1 2 SZÖRÉNYI László – SZABÓ G. Amikor mindössze huszonkilenc éves korában. egy névtelen szerző megírta Pallavicino eszmei végrendeletét. E sajátosan magyar szempontú retorikatan is bizonyítja a szó és meggyőzés művészete iránt az utóbbi évtizedekben világszerte megnőtt érdeklődés létjogosultságát. Regunea [de valójában Genf]. Brusoni részletes életrajza.2 Itália egyik legősibb nemesi családjának.VÍGH ÉVA Ferrante Pallavicino és pajzán retorikája* A 17. Nem sorolható pusztán a szabadelvű vagy botránykeltő írók körébe. valamint a libertinus körökben hagyományosnak számító spanyolellenessége mind olyan tényező volt. 1679. század is bővelkedett retorikai kézikönyvekben. amelyek közül e helyt az itáliai libertinus irodalom egyik jellegzetes alakját és nem mindennapi retorikatanát kívánom bemutatni.

alig tizenkilenc évesen már Velencében találjuk. külhoni várost megjelölve a kiadás helyszíneként) heterodox művek is napvilágot láthattak. mint a papi élet.és Róma ellenes légköre. hogy a korszakot és annak ideológiai harcait jellemző alakká válhatott. s neveltetése. Birtokában vannak a szerelmi bájolgás igazi művészetének. században is az itáliai szabadgondolkodás. Pallavicino az akadémikus felolvasásokon nemcsak – a hölgyek által is látogatott – gáláns környezetbe került. A kor politikai viszonyai és az ellenreformáció vallási türelmetlensége. szellemi és politikai téren egyaránt Róma fennhatóságától. F. ahol szintén az egek mozgása hozza létre a szférák kellemes harmóniáját. akikkel szerzőnk is lelki rokonságot érzett: Boccaccio Dekameronja. Velence már a 16. A. 324 . Mascardi. a Barberinik) ellenségének. amelyekkel elhitetik szeretőikkel. 63. de olyan társak vették körül. BRUSONI. hogy az egekben vannak. Lettera che riferisce la qualità delle cortigiane di Venetia. hetedik gyermekként való születése miatt rákényszerített papi „pályaválasztása” a kor teljesen hagyományos és szabályos életmódját és -formáját biztosította volna számára. kedveskedései és szórakoztatásai máshol utánozhatatlanok. Brignole Sale. az ellenőrzés azonban mindvégig világi fennhatóság alá tartozott. A velencei patríciusok pedig mindenképpen igyekeztek távol tartani magukat. m. még a tiltott könyvek jegyzéke idején is. Vö.Vígh Éva Ferrante. Ferrante Pallavicino VIII.. Il Corriero svaligiato. 8. Achillini. ahol a kellő körültekintéssel (álnéven. és a rend jó hírnevének vé3 4 G. (szerk. de saját bevallása szerint is igen gyakran látogatott: Velencébe érkezve – írja szerzőnk – „én új voltam még e gyönyörök kiismerésében. a Farneséknek alattvalójaként született Pármában. Boccalini Ragguagli di Parnasoja vagy éppen Machiavelli. akiket életrajzírója.”4 Feljebbvalói tudomást szereztek Ferrante Pallavicino kicsapongó életmódjáról. szellemi és politikai függetlenség színterének számított. Chiabrera. E nők kegye. Ferrante. PALLAVICINO. így aztán – Brusoni szavaival élve – „az érzékek és a hírnév csábításának engedve.”3 A kárhozatot végül is nem a kurtizánok társasága hozta meg számára. Università di Parma. Orbán pápa (és családja. A város ragyogó szórakozásokra ingerlő légköre is inkább kedvére volt. Ciro da Pers vagy Brusoni. Bár Velencében a Tízek tanácsa már 1527-ben bevezettette a könyvnyomtatás ellenőrzését a „tisztességtelen és rossz természetű” könyvek ellen. 1984. de igen hamar beleöregedtem […]. mint Casoni. hírneves családjának köszönhetően és Velence tiszteletére rögtön megírt Panegiricójának hála azonnal a város illusztris polgárai közé került: Accademico Occulto néven az egyik leghíresebb akadémia. Parma. valamint saját nyugtalan természete egyaránt közrejátszottak abban. amely tagjai közé sorolhatta a kor olyan hírneves költőit. MARCHI). a Giovan Francesco Loredano által vezetett Accademia degli Incogniti tagja lett. i. s milánói és padovai tanulóévek után. íróit. Marino Adonéje. akiktől nem volt idegen az akadémia spanyol. minthogy ismernek minden olyan tisztes és tisztességtelen mozdulatot. in Uő. hogy a szabados ifjúság síkos ösvényéről a kárhozat szakadékába csúszott. nem csoda. s akiket olyan szerzők és művei inspiráltak.

Barezzi. a közeli Coneglianóból származó kurtizánnal. retorikai és lovagi témák túlsúlya jellemez: a La Taliclea (1636).Ferrante Pallavicino és pajzán retorikája delmében Franciaországba küldték. amelyben „bizonyos fejedelmek által.6 Pallavicino regényei nem annyira témaválasztásuk újszerűségével tűnnek ki. baráti beszélgetéseknek adta át magát: 1635 elején jelent meg nyomtatásban koraérett szellemének első. legnagyobb sikereit is ennek köszönhette: tökéletesen ki tudta elégíteni a század olvasóinak igényét. madre di Nerone (1642). hogy az első fogalmazványból egyetlen szót sem kellett kihúznia. a társas életnek. T. szerk. Vö. s különösen egy abban leírt kifosztott futár esetének hatására7 látott hozzá az egyházi cenzúra számára legveszélyesebb műve. amikor átadta műveit nyomtatásra”. még az Ószövetségből vett közismert témák esetében is többé-kevésbé a szabadelvű feldolgozás és a korabeli valóságra utaló rejtett értelmek bősége jellemzi. 1647. átváltozásokon és állandó átalakulásokon alapuló írói játék révén. az Avernóhoz küldött futártól elkobzott levelek révén a népek tudomást szereznek arról. amely a világegyetem nemzetei között uralkodik. valamint arról. velős mondásokkal és művelt közbeszúrásokkal díszített eseményeket. mitológiai. s egyre növekvő népszerűségét jelzi. COCI.” 325 . a Velencét a többi bolygó között Napként idézett. s ez a műfaj lett Pallavicino igazi és legjobb önkifejezései formája. L. Valvasense. in »Studi secenteschi«. illetve mitológiai témájú regények. 1948. akik szívesen olvastak terjedelmes. a téma eredetét illetően általában három nagy csoportba sorolhatjuk: a szentírás ihlette regények. és az írásnak. mint inkább a kifinomult barokk stílusjegyeit tükröző. asztrológiai utalásoktól hemzsegő barokkos dicshimnusza. amelyeket „olyan szerencsés kézzel írt. 1613. Ezzel kapcsolatban lásd továbbá a szerző írásait teljesen feltérképező tanulmányt: L. Számos regényét a bibliai. hogy Pallavicino terjedelmes művét. Ragguagli di Parnaso. az Il Cor5 6 7 Pallavicino 1636 és 1640 között mintegy húsz művet jelentetett meg. FIRPO. az Agrippina. Bari. valójában a fejedelmeik mesterkedése okozza. elsősorban regényeket. valamint az Il prencipe ermafrodito (1640) és a La scena retorica (1640) is e sokszínű és tevékeny szerző különféle érdeklődéséről tanúskodik.5 A barokk kor újdonsága a regény volt. Venezia. fejezetében játszódik le az az epizód. Ő azonban inkább Velencében maradt szeretőjével. Le glorie degli Incogniti o vero gli huomini illustri dell’Accademia de’ Signori Incogniti di Venetia. BOCCALINI. annak velencei konventjébe. Vö. már említett alkotása. hogy mindazt a gyűlöletet. és – bár nem hagyott fel korábbi kicsapongó életmódjával – még a 17. La rete di Vulcano (1640). a La Susanna (1636). Venetia. századi igen szószaporító szerzőktől is szokatlan termékeny írói időszak vette kezdetét. amikor Traiano Boccalini parnasszusi tudósításainak mintájára. XXIV (1983). hogy a kiadók magas áron vásárolták meg kéziratait. 138. hősi és költött regények. az Il Giuseppe (1637). Modern kiadása: Ragguagli di Parnaso e scritti minori. 1635 vége felé – a szerelmi szenvedély lanyhultával és valószínűleg maga Loredano rábeszélésre is – Pallavicino megtért rendjéhez. A második centuria LVIII. ahol folytatta teológiai-filozófiai tanulmányait. Szerzőnk a politikai szatíra még veszélyesebb vizeire evezett. 221–306. szenvedélyes részletességgel közvetített. történelmi. A szerző regényeit. Bibliografia di Ferrante Pallavicino. Laterza.

a lélekvándorlás pitagoraszi elmélete alapján állította. Vitellit is: a La Baccinata „méhei. hogy a kolostorok az ókori Róma bordélyházait is felülmúlják. rendje távozásra szólította fel: szerzőnk levetette a papi ruhát.” 326 . metaforikus képekkel ábrázolva. támadta az egyházi cenzúra korlátoltságát. s további írásokban támadta VIII. s a franciabarát divatot követve fehér harisnyát húzott. flamandul és svédül is megjelent. nem akarván együtt élni tovább a házasságtörő hitvessel. Il Divorzio celeste)9 – nem kímélte a korabeli társadalom egyetlen privilegizált intézményét vagy csoportját sem: szemére vetette a pápának nepotizmusát. az apácák szabados életmódját pedig a Vesta-szüzekéhez hasonlította. különösen VIII. hiszen erkölcsi rothadásuk bűze a poloskáéval vetekszik. a bíborosok pedig poloskává. La Baccinata. világi életmódját. F. A Baccinata szatirikus könyvecske Velencében jelent meg eredetileg névtelenül. kicsapongások és további regények írása – jelentős változás nem történt. Kiszabadulása után sem lett azonban óvatosabb. hogy Hitvesét. La Baccinata ovvero Battarella per le Api Barberine. kritizálta a jezsuiták terjeszkedését és mohóságát. azt állította. mivel látta. 1643. hogy tovább szívhassák alattvalóik vérét. ha a fenti szabadelvű véleményének több ízben – szóban és számos könyvében is – hangot adó Pallavicino az ékesszólás nagy századában. Már maga az inventio is szarkasztikus: „Krisztus. angolul. Pallavicino írásaiban – különösen a Barberini-ellenes trilógiájában (Il Corriero svaligiato. a természettudósok szerint hullákból vagy ökör-ürülékből születnek. Nella stamperia di Pasquino a spese di Marforio. Az Il Corriero csak 1641-ben jelent meg hamis névvel: a könyv miatt Vitelli nuncius feljelentette Pallavicinót. de életvitelében – utazgatások. a válás mellett döntött. egy nem létező nyomda nevével: F. a retorika ürügyén 1642-ben megjelentette a La retorica delle puttane (Kurvák retorikája) című re8 9 Utalás a Barberini-pápa családi címerében található méhekre. így Nagyrabecsült uramnak – aki már a Vitellio nevével is jelzi az ökör-fajzathoz való tartozását – természetes hajlandósága eme állatok iránt biztosított. PALLAVICINO. – A könyv népszerűsége a protestáns országokban is óriási volt: németül.Vígh Éva riero svaligiato megírásához. s a protestáns eszmék iránt még fogékonyabbá tették. franciául. ahonnan – barátai támogatásának köszönhetően – ekkor még sértetlenül kiszabadult. Villafranca. hogy a fejedelmek bolhává válnak. Időközben Pallavicino mintegy másfél éves kitérőt tett Németországba: az ott töltött időszak eseményei és tapasztalatai kritikai szellemét még inkább felpiszkálták. a római egyházat kéjenc pápái. amelyekből a kétoldali szolgaságba – Spanyolország és a Barberinik egyháza igájába kényszerített – Itália sorsa rajzolódik ki fanyar humorral. Orbán meggyalázta. Il divortio celeste cagionate dalle dissolutezze della Sposa Romana et consacrato alla semplicità de’ scropolosi christiani. és magát a velencei nunciust. aki fél évet töltött a börtönben. vádolta a domonkosokat az inkvizíció terén kinyilvánított önkényeskedéseik miatt. Orbán politikáját.”8 S bár Velence még mindig védelmezte Pallavicinót. Vö. Ezek után nem meglepő. 1642. – Az idézet a számozás nélküli ajánlásból való. E képzeletbeli kifosztott futár olyan leveleket visz. sőt a bebörtönzés híre még inkább fellendítette a könyvei iránti keresletet. PALLAVICINO.

. hogy e művem diadalaitokhoz méltó legyen. Venezia. független és vidámabb életre vágyó ifjú hölgynek. viszont számítok ítéletetekre. A nemes velencei kurtizánokhoz szóló ajánlás a szokásos módon. mint annak a művészete. a híres kurtizán. m. A „lettione prima. 13 I. ahol regénye játszódik. […] Tegyétek hozzá azt. hogy szerzőnk igen ismert volt azokban a körökben. szerk. 11 Cyprianus retorikatana Magyarországon is jól ismert és alkalmazott tankönyv volt. utószó BITSKEY István. a szerelem művészetére” oktatta. lányát.”14 E ”lankadt” szellem azonban a retorika művészetében való nem hétköznapi jártasságát igazolandó szinte tankönyvként írja meg a kurtizánok mesterségének – meggyőzésen alapuló – mesterfogásait az ékesszólás részeinek és a legfontosabb retorikai alakzatoknak a szem előtt tartásával. Debrecen. 243-249. miszerint e mesterség is a meggyőzésen alapszik az érdek által mozgatott cél elérése érdekében: „a kurvák retorikája nem más. Catalogo di tutte le principali et più honorate cortigiane di Venetia. Venetia. A La retorica delle puttane12 már alcímében is utal a korszak egyik legelterjedtebb retorikatanára. 2003. Kossuth Egyetemi Kiadó. amely a kurtizánok mesterségét is részletesen tárgyalja.. 6. Baglioni.” az első lecke elején a szerző mindjárt tisztázza a regénye címében foglaltakat. GARZONI. Marina di Massa. Cyprianus Soarius (Cipriano Suarez) retorikatana mintájára épül fel. La retorica delle puttane. Tariffa de le puttane.10 ami a téma „nyomdafestéket tűrő” mivoltára utal.11 és egy kerettörténet fogja össze a tizenöt „leckét”. Cambrai. – Az idézetek ebből a fordításból származnak. amelyet egy öreg kerítőnő ad egy jobb. Pippát. hogyan lehet 10 T. 1610. 1929. 1642. Magyarországi elterjedéséről lásd Retorikák a barokk korból.. ami lankadt szellemem felett álló tehetségetektől kitelik. Stampato nel nostro emisfero l’anno 1535. 5. Egyik modern kiadása: F. Gaitolini. Pallavicino „retorikája” a jezsuiták körében is nagy népszerűségnek örvendő 16.. L. századi szerző. La Zaffetta (modern kiadás). de mese di agosto. Catania. overo ragionamento del forestiere e del gentil huomo. La piazza universale di tutte le professioni del mondo. 2002. La piazza universale di tutte le professioni del mondo című könyvére. Edizioni clandestine. amelyekben „Nanna. CAVALLINO [?]. névtelen kiadásra is. Lorenzo Veniero La Zaffettájára. m. 1566. VENIERO. amelyeket a ti útmutatásaitok alapján kell kijavítani. amely viszont a téma szerkezeti keretét alkotja. 12 Az első kiadás: La rettorica delle puttane / composta conforme li precetti di Cipriano / dedicata alla Università delle Cortegiane più celebri. minthogy könyvem számos ponton hiányos és hibákkal teli. vagy Tommaso Garzoni. vagy számos más. PALLAVICINO. amely az érzékiséget kedvelő barokk irodalomban nem is tűnik olyan botrányosnak és az olasz irodalomban sem minden előzmények nélkül született: gondolunk itt Aretino széles körben ismert dialógusaira a hetérák tudományáról. A nemes hölgyeknek szóló ajánló sorok és az aláírás („Az általatok nagyon is jól ismert szívélyes szolgátok”)13 nem hagynak kétséget afelől. vál. a captatio benevolentiaen túl az esetleges hiányosságok miatti excusatióval indul: „Nem várom el. 327 .Ferrante Pallavicino és pajzán retorikája gényét. A. 14 I.

. minthogy éppen ebben részében tudja felmutatni a legpompásabbat. győzelmükhöz segédkezet nyújtanak. mint a tengernek. az elocutio. Tehát „a kurvának úgy kell viselkednie. 21. hanem azokét is. A retorika tökéletességhez ugyanis – akárcsak a szónoki beszéd vagy az irodalmi mű esetében – négy alapvető követelmény együttes megléte szükséges: a természet adta képességek (natura). amellyel elméjét kizsigerelve kell elképzelnie valós és valószerű dolgokat. „hogy a legmegfelelőbb módokat megtalálja a hatás érdekében”. az érzelmekre való ráhatást. akik hálójukba kerülvén. a gyakorlás (esercizio) és az utánzás (imitazione). 22. I. és nehogy émelyegjen a megszokott mesterfogások ismétlődése vagy összekeverése miatt. Ezt követi a szavak ékítménye és olyan ruházat.. s amitől ez a retorika életre kel és létét igazolja. ugyanakkor eredetinek maradva. 18–19. 328 . és a veleszületett élénkség csodálatos módon segíti a meggyőzést.”16 Pallavicino a következő leckében a retorika-értelmezések leggyakoribb kérdésköreit érinti. a dispositio. I. és még a látszattal ellentétes hamisakat is.Vígh Éva mesterkélt szavakat és esdeklő kifogásokat halmozni azzal a céllal.. m. Az inventio kérdésében – amely egész mesterségének alapja és lényege – igen élénk szellemmel kell rendelkeznie. hogy ez a sajátos meggyőzés mennyire és miként alapul a retorika részeinek ismeretén.18 Pallavicino nem fukarkodik konk15 16 17 18 I. s titkaikat oly módon kifürkészni. amelyek tökéletes ismeretét egészíti ki a további két feltétel: a gyakorlás és a megfelelően kiválasztott példák utánzása. Lényeges az emlékezet. A retorika általános kérdéseit ily módon a kéjnők mesterségének tökélyével hozza párhuzamba. A szépség ugyan isteni adomány. Az eddigi általános kérdések után a harmadik leckétől kezdve a tankönyv a partikuláris kérdésekre és azok részletes elemzésére tér rá. hogy ebből kellő haszonra lehessen szert tenni. I. a mesterfogások (arte). ami az ékesszólás lelke.. mindazonáltal e mesterség igazi „tartópillérei” a mesterfogások. amelyek a legalkalmasabbnak vélhetők a cél elérése érdekében. mindjárt az első lecke végén a szerző röviden összefoglalja az inventio. Az imitatio kérdésében Pallavicino a humanisták elvét vallja: csakis a legkiválóbbakat szabad utánozni.17 hiszen a sokféle példa együttesen hoz hasznot. m. A kéjhölgy retorikájának „első eleme a feltalálás. és így – ellentmondásba keveredve – az álokoskodások és a csalfa hamisságok kiderüljenek. m. A feltaláláshoz kell alkalmazkodnia az elrendezésnek. hogy meggyőzzék és érzelmekre indítsák azon szerencsétlenek lelkét. 16. amely révén a hely és az idő rendje tartandó be a művészet céljának megfelelően.”15 És bizonyítandó. m. amelyek kevésbé méltó hozammal bírnak”. nehogy kérdésekkel találja magát szembe. amely – díszes pompájával – tovább erősíti a meggyőzés formáit. a memoria és az actio sajátos szempontú érvényesítését. amely nemcsak a legnagyobb folyók vizét fogadja magába. Végül pedig testét a mozdulataival kell összhangba hoznia.

a meggyőzés módjait is ehhez tudja idomítani”. mert ezzel lehet a hallgatóság lelkét megragadni. A iudicium sajátos képességének szükségességére hívja fel szerzőnk a figyelmet.20 A gravitas és a varietas törvényének is engedelmeskednie kell. Az arisztotelészi retorika alapkérdésének átiratát olvashatjuk e kérdésben: a „ki. Színlelje. 34. templomban. A confirmatio az ügyben való továbblépés eszköze. „hogy kipuhatolja a hangulatok változékonyságát.. milyen módszerrel kell a „ráhatást” megfizettetni. nehogy színlelőnek látsszék vagy akár a képmutatás gyanúja árnyékolja be”. e sajátos retorika gyakorlása is e négy lépésben jut el a végkifejletig.. […] Tartózkodjék a hosszadalmas bevezetéstől. m. amely során ne vegye figyelembe és ne is tegye nyilvánvalóvá érzékiségét a meggyőzés e pontján”). hogy a decorumot megtartsa”. s ezáltal csodálatot lesz képes kiváltani. milyen természetű „ügyfél” esetében. a valószerűség látszatával bírjon. hogy anyagi követelései megalapozottak. elkerülve azonban mindenkor fortélyai fitogtatásának zátonyát oly módon.. Amikor a narratio során a csókok és ölelések témájához érnek – az előre fizetés érdekében – jó megbizonyosodni a hallgatóság megelégedettsége felől. az exordium is a helyhez illő legyen: „templomban csak a szemével játsszon. I. s ezután a prostituált „minden erővel azon legyen. s ezzel mutassa meg. I.22 A brevis. […] hanem az alkalomhoz. […] egy fél mosolyt megengedhet magának.23 Az ordo naturalis és artificialis (Pallavicino szavaival: sem19 20 21 22 23 I. kellemes. Legyen a kurtizán akár ablakban. Minthogy a szónoklat.Ferrante Pallavicino és pajzán retorikája rét gyakorlati tanácsok adásában sem: hogyan. kivel és miről beszél” problematikája. m. 27 I. és egyidejűleg. vagy más nyilvános helyen. m. mint tudjuk. a körülmények figyelembevételét és az ahhoz való alkalmazkodást sugallja. valamint az öröm. az időhöz és a személyhez alkalmazkodva lásson hozzá. […] az utcán már szabadabban mutathatja ki színlelt fortélyait a meggyőzés érdekében”.. dimostrazione. hiszen ezzel a meggyőzés hatékonysága csorbát szenved…”21 Az attentio kiváltotta benevolentia megszerzése után a narratióhoz érve („ami nem más. 329 . ha érdekes eseteket fűz hozzá. m. utcán. S ha már a helyhez alkalmazkodott. 30–31. behízelgő és ígéretes legyen. amely igen nagy hiba. a fájdalom vagy bármi más érzelem megnyilvánulásait sem hanyagolja el.. hogy „a széljárásnak megfelelően hajózzon. „nem szabad ugyanúgy viselkedni mindenkivel. „a gyakorlatban megvalósuló ékesszólás” négy részből áll (esordio.19 Ítélőképessége segíti abban is. a hasznosság és a kellemesség jegyében. és […] tegyen hozzá egyfajta felszínes vallásosságot és szerénységet”. narrazione. 28. epilogo). hogy valami szerencsétlenség vagy egyéb kényszerítő körülmények jutatták e helyzetbe. m. dilucida és verisimilis erényével megtámogatott cicerói nyomdokokon haladó elbeszélést kellemessé teszi a kéjnő. amit mond. de – s nemcsak e digressio kapcsán – „mindaz. mint olyan viselkedési mód. ahogyan változóak az emberek hajlamai. 34–35. I.

skk. m. Mivel „az ékesszólás színházában a legfőbb ékítmény a forma”. hogy testrészeit úgy rendezze el.. illetve azok elrendezése tökéletesen egybeesnek a szónoklat mesterséges elrendezésével. a kifejezés választékosságával hamis illúziókat lehet kelteni az érzékekre hatva: ezáltal lehet felismerni a kifinomultság képességét. hiszen a tapasztalt ember a félbeszakított beszédből is ért. hogy ebben a részben az érzékeket elégítse ki: kellemes külsejével a szemnek […]. oldalra. a kéjnő egész viselkedését meghatározó metafora („a kurva mindennapi stílusa”). 330 . nehogy ellentmondásba keveredjen. a conversio („aszerint fordulva le. hogy azok a legkedvezőbb hatást váltsák ki és a férfi számára a legkellemesebb legyen […]. hiszen „a pompás ruházat elfedi a hiányosságokat”. I.”24 mert ezáltal nyer megerősítést a kéjnő és a férfi közötti egész alkudozás.25 Az enthymemák igencsak segítenek ebben az esetben. I. így a cicerói decorum törvényét tisztelő kellem biztosítja a meggyőzést. a repetitio („sokszorozza az élvezeteket”). a catachresist. mekkora tarifára tartott igényt.30 Minthogy a kurvák egész mestersége hazugságokon és színleléseken alapul.. a paraphrasziszok és az allegoriák.27 Valamennyi viselkedési mód és a megjelenés a retorika e részéhez tartozik. az onomatopeát.”28 A vágy fokozására az ironia is igen hasznos. szintén „szükséges a kurva számára. „A befejező szakaszba érve.. A kéjnő a megfelelő testi és lelki bizonyítékok demonstrálásával „csak arra ügyeljen. Ami az elocutiót illeti. I. 57. m. 36–37. I. m.”26 Az epilógusban kell aztán valamennyi érzékre hatni. és emlékezzen kivel. m. miután nagylelkűen osztotta az élvezeteket”. 61. s föl. m. mint szavakban valósítsa meg. résznek véve az egészet. ahogy az élevezet kívánja”) és a simulatio. m. 38.. 45. I.. amikor aztán ágyba kerülnek. itt kell aztán az argumentatio hatékony formáit felmutatni […]. Pallavicino részletesen fejtegeti a retorikai alakzatokat.29 A memoria mint a szónoklat része. az antonomasiát.. 24 25 26 27 28 29 30 I. 40. milyen „beszélgetést” folytatott. bár „legyen rövid. I. de világos az argumentatio. „Az ágyban fontos a synecdoche használata.Vígh Éva plice e artificiosa) megfelelő keverésével folytatott elbeszélés tehát a bizonyítás részhez érkezett: a test és a végtagok. m.. vagy az egészet résznek az élvező tetszése szerint”: s ezeknek megfelelően gyakorolja a többi alakzatot. milyen elocutióval élt. 48–49. hogy szerelmi élvezetekkel a vágyak beteljesülnek. a jó emlékezet különösen fontos. s a kurva úgy járjon el. hogy még a legmakacsabbak is megadják magukat az ügynek. bűbájos beszédével és szerelmes javaslataival a fülnek is tessék. s mindezt „inkább tettekkel. amelyek közül a legfontosabb. hogy jól megtanulja és emlékezetbe vésse a mesterségével kapcsolatos szabályokat”. de a többi alakzat sem elhanyagolandó: a hiperbolék („a szenvedélyes érzelmek túlzásai”).

m. hanglejtések és aszpirálások formájában – a kellő pillantásokkal. mint amennyire a szabályok megtanítani képesek. hogy nagyobb teljesítményre ösztökélje magát ott. s a barokk – versekben és képzőművészetben is gyakran ábrázolt – érzékiségét. amelyek példaszerűségük folytán e retorika igazi klasszikusa: minden testrésznek megvan a maga szerepe a megfelelő meggyőzés szolgálatában. Pallavicino a retorika tanításának utolsó eleméhez érkezett: az actio. húzódjon össze. hol közeledjék. hiszen emberi testről és kényes testrészről van szó. A kéjnő mozgása szintén kitanult fortélyok alapján vált ki hatást: „tegyen kígyózó mozdulatokat. a csókolás technikáit viszont elsajátíthatja. hogy Pallavicino is ehhez az eszközhöz irányítja kéjhölgyét: „Legyen mindig előtte egy nagy tükör. azaz az előadás szabályairól van tehát szó. Nem véletlen. […] Nehogy túlzásokba vigye […] s olyan erőteljes mozdulatokat tegyen.” És ha Démoszthenész is ki tudta javítani hibáit. hogy mindenféle kellemetes mozdulatot téve a gyakorlatban sajátítsa el azt még annál is jobban. A kéjnő egyetlen érdeke. a fülön és a szemen keresztül indítanak érzelmekre –. hogy a retorika és alakzatai kiváló ismerete segítségével még a világ legmocskosabbnak kikiáltott mesterségéről is lehet választékosan. Ha szép énekhanggal nem rendelkezik. Ahogyan a szónoklatokban is fontos szerepe van a hangnak és gesztusoknak – minthogy ezek is érzékszerveken. nyújtózkodjék. A barokk egyik kellemes és hasznos játékos eszköze volt a tükör és a tükör metafora.Ferrante Pallavicino és pajzán retorikája A tizenötödik leckéhez érve. és akár egyedül. az elrendezést és a kifejezést taglalva. s ezáltal a rejtett színlelések ellen hatásos fortélyok álljanak rendelkezésükre. hiszen eddig a lélekre. a testbeszéd fontossága a kéjnők mesterségében is alapvető. Aretino „alakzataira” is utal. hogy kellemetlenséget okozzon szeretőjének. a test elernyedésével kiegészítve igen hatásos módszerei a meggyőzésnek. a maga mesterségében a kéjnő is képes kell hogy legyen erre. nyelvét ügyesen mozgatva. A gesztusokkal (a simulatio és dissimulatio retorikai eszközével) a hatásos meggyőzést szintén lehet fokozni: a mosoly. 69–70. hol forduljon oldalra: egyszóval ügyeljen arra. a gondolatokra vonatkozó szabályokat érintette leckéiben a feltalálást. „végem van”. hogy a mestersége retorikájának tökéletes elsajátítása eredményeképpen kellően meg tudja kopasztani madárkáit. „lelkem”. a simogatások minél váratlanabbak. hogy felnyissa a férfiak szemét. az ölelések. annál hihetőbbek.. Pallavicino bebizonyította könyvével. s Pallavicino fantáziája ezen a ponton a fortélyok egész tárházát kínálja leckéjében. „együtt jussunk a végére” és hasonlók kimondásakor) tettetett sóhajok. akár valamelyik bensőséges szeretőjével szórakozva ez előtt gyakoroljon. hol távolodjék. a mozdulatok barokkos csavarodását és metamorfózisát retorikai alakzatokkal írja le. ahol retorikájában finomításra van szüksége. 31 I. henteregjen. A hangsúlyok – („életem”. és beszédmódja is legyen rejtett mesterkéltséggel csábító és kellemes. 331 . amelynek célja – s ezt szerzőnk regénye minden leckéjében felidézi – az érdek. s Pallavicino részben azért is írta regényét.”31 A tükör ráadásul megduplázza az élvezetet.

aki személyes tapasztalatokra hivatkozva írta meg regényét. 32 Gondoljunk itt Moderata FONTE. inkább azt vallja: „ha az evés és ivás hiánya halált okoz. 332 . az urbanitas stb. amelyek a színlelések és csalások színfala mögött nem csak a kéjnők társadalmát jellemezték. a kerettörténet alapján). Velencében teret hódító – irodalom32 pártján állna. az ironia. az orvosok orákuluma szerint is. L’inferno monacale (1643) és a La semplicità ingannata (1654) című műveire..Vígh Éva argó-mentesen írni. a dissimulatio. érzéki és értelmi állapotra. hogy Pallavicino a nők társadalmi jogáért és helyzetének javításáért folytatott – egyébként éppen abban az időszakban. Ugyanakkor nem szabad azt az elhamarkodott következtetést sem levonni. e mancamenti de gli uomini (1600) vagy Arcangela TARABOTTI. (1600) és Lucrezia MARINELLA. co’ difetti. a periphasis. alakzataival sikeresen kerüli ki a közönségességnek még látszatát is. nem mentegeti saját magát sem. Il merito delle donne. akkor semen retentum est venenum. éppen ellenkezőleg: azokra a viselkedési mesterkedésekre és fortélyok felismerésére irányította a figyelmet. a paradoxon. La nobiltà et eccellenza delle donne. csupán a túlzás és a mértéktelenség kerülendő. Szerzőnk nem moralizál. teljesen értelmetlen bármelyiket is tiltani. (pl. A La retorica delle puttane a maga metaforikus megfogalmazásaival. az amplificatio.” S minthogy az ember lényege három állapotra osztható: vegetatív.

a nagyszombati jezsuita kollégium tanárai készítették a számukra. minden évben kapnak a végzősök hasonló ajándékot. Neki most tovább kell utaznia. hogy egyszer még visszatérhessen a ciszternához. tisztelendő. akik lyukas pénzt dobnak a nagyvárosok terein a ciszternákba. amely Vergiliustól először Columellára szállt. azaz hogy spatio iniquo exclusus nem énekelheti meg. hogy több van még a témában. ötvennégy számozott oldallal. hogyan kell a sólymokat gyógyítani. Egyszerűen Isten ellen való vétek lenne. első oldalán a cím. amiért egyszer még jó ürügyet lelve visszatérhetnek. tekintetes. betegségükre gyógyfüvet lelni. A zsenge szárnyú költő a biztonság kedvéért az első ének végén papírra vetett néhány rövidke szót. megírásától a kiadásáig minden munka az ő vállukat nyomta. a poétika és a retorika tanára mindeközben már a szobájában járt föl-alá.CZEROVSZKI MARIANN – KASZA PÉTER Hierakologoi A tanévzáró ünnepség után a parkban üldögéltek a frissen avatott baccalaureusok. akiket a tyrnaviai akadémián Andreas Schmidthauernek. a végzősöké. tekintetes. nem arra hivatott. megírta úgy. nemes és tanult neobaccalaureus urakhoz. nem befejezte a munkát. 333 . és bajukat felismerni. később a tankölteményt írók közös örökségévé vált. hogy a nagyságos. Lelkes utazók tesznek így. Hogy ki a költő. azt nem közlik beljebb sem. Lenyűgözte őket. 1197 sor hexameterekben. és ajándékba kapott könyvüket lapozgatták. és még több van őbenne. miként is fogjon hozzá a folytatáshoz. ahogy elvárták tőle. Aztán a tanköltemény. ha ennyiben hagyná ezt a nagyszerű. és az. csupán abbahagyta a nyomtatás kedvéért. Az ismeretlen költő. de tett róla. Kis nyolcadrét könyv volt. hogy maguk után hagyjanak valami apróságot. de ez az ő számukra most mégiscsak bizsergetően nagyszerű és megismételhetetlen. tanáraik. végül a támogatók névsora. Persze nem volt ez Nagyszombatban valami rendkívüli esemény. Alig több mint fél éve. a filozófia doktorának a pártfogása alatt az Úr 1749-dik esztendejében baccalaureusszá avattak. két ének. a huszonhat éves Pray György. tisztelendő. hogy ez az ajándékkönyv kizárólag az övék. de tudta. hogy csupán egyetlen személy hírnevét gyarapítsa. nemes és tanult diák urak tiszteletére készült. hogy belekezdett. De institutione ac venatu falconum libri duo. A következő oldalon egy rövid ajánlás a poétai osztály nevében a fent nevezett nagyságos. tudós munkát. de a lényeg ott van a címoldalon: A könyvecskét az akadémia diákjai ajándékozzák diáktársaiknak. és azt fontolgatta.

a szülővárosába. hogy kiadhassa magából valahogyan. A tanárból négy évre megint diák lett a nagyszombati egyetemen. Még a munka elején volt. kérését méltányolva. megvalósítsa. régóta az emberhiány az a rugó. 1754ben aztán pappá szentelték. rövid távú tervei régóta túlerőben van- 334 . mekkora megtiszteltetés! Mekkora bizalom! És mekkora munka! Pray könnyedén verselt. ami még bennszakadt. ezen kívül. Már az elején látta. tekintsenek el abbéli szándékuktól. lázasan bújta a könyvtárat. hogy befejezze teológiai tanulmányait. azt tapasztalta. itt az ideje. de most időrablásnak érezte. amire ez a hatalmas gépezet jár. amikor belevágott. mondta ki néhány héttel később. ahonnan annak idején elindult. amikor a város határában megpillantott egy sólymot. de meg sem melegedhetett itt igazán. csak így sikerülhet néhány hónap alatt megírni ezt a tankölteményt. Kérvényben fordult elöljáróihoz. ezért csak az illő témát kellett megtalálnia. és még szinte meg sem melegedett Nagyszombatban. hogy rálelt tankölteményének témájára. alig evett és aludt. míg a végére nem ér. nehéz évek voltak. de mégis. és állandó versenyben az idővel. amelyeket már évek óta nevelgetett magában. feljebbvalói végül is úgy döntöttek. de ez nem hozott lényeges változást a körülményeiben. hogy alávessék a tertia probatiónak. amikor búvárkodása közben egyszer csak rádöbbent. hogy őt a nagyszombati egyetemen alkalmazzák. mert félő. odahaza. Pozsony környékén. mikor döbbenten ráébredt. egymás után rótta a papírra a jegyzeteket és a verssorokat. lesz-e belőle ismert költő vagy sem. októberben át is helyezték Besztercebányára. amikor utánaolvasott. Küzdelmes. mert nem akadt más. Ez a felismerés hirtelen megsokszorozta az erejét. így legalább nem olyasmiről kellett írnia. Az iskolaév végén bizonytalan volt. alázatosan kérve őket. Az ifjú szerzetes maga sem gondolta. ez a hely. mindegy volt már. Ez jó előjel. uram bocsá’. hogy megy-e vagy marad. Csöbörből vödörbe került. A jezsuita rendi alkotmány szellemében feljebbvalói. hogy a nagyszombati akadémia könyvtárában megfelelő segédanyagra lelhet. Úgy érezte. hogy ilyen könnyű dolga lesz. de mégis. sőt a java még eztán következett. hogy túl rövid az idő. Tudta ő. sőt az egész felvidéken közkeletű volt a sólyomtartás. állandó versenyben Francsics Jánossal az évfolyamelsőségért. még a tanítást is. Bár maga még igazán sohasem solymászott. különös érzéseket ébresztett föl benne. és hatalmas munkabírása volt. a műfaj. amihez egyáltalán nem konyított. és pappá szenteljék. Egyszerűen feszítette a kín. Feltűnt ugyan neki a váratlanul betoppanó Klió. a végéről nézve tűnt csak igazán kevésnek mindez. Isten ujja. hogy tanári teendői mellett nem jut elég ideje. aki retorikát és poétikát taníthatott volna az ottani gimnáziumban. de innen. hogy mással is foglalkozzon. Szívesen ment Pozsonyba. még azon az őszön tovább kellett utaznia Pozsonyba. ha nem kell a könyvek beszerzésével bajlódnia. hogy a tanulás mellett legyen ideje végre Klióval törődni.Czerovszki Mariann – Kasza Péter Prayt Trencsénből helyezték át. a tanköltemény adott. és túl kicsi a megszabott terjedelem. akit a tanári kar igencsak szívesen fogadott. hogy mindennapos. hogy terveit. elhanyagolta. gondolta. amint nagy köröket írva a szabad ég felé emelkedett. máris reá bízták a baccalaureusoknak szánt liber promotionis megírását. különös égi kegy fénye vetül reá. hogy erről még soha senki nem írt tankölteményt. a solymászatra. hogy megjelenik-e vagy sem.

hogy övé az első Cynegeticon. De Thuanusszal versenghet az elsőségért! Eszébe jutott a híres költő. Befejezte hát. de sokkal több könyv. az olvasó szemét gondosan vezetve fölrajzolta a címet: Poema de institutione ac venatu falconum libris IV comprehensum. Fogta a tiszta papírt. és bátorította. Valamivel kevesebb munka. varázsütésszerű. Ez az érdeklődés. A munka végén járt már. ami hat évvel ezelőtt bizonyosan visszatartotta volna ennek a tankölteménynek a megírásától. és most már kis híján eltorlaszolják előle azokat a nagy célokat. fölvette az asztalról: Thuanus Hieracosophionja három énekben. akadozó lélegzettel és növekvő szívdobogással. az Analecta poetica kiadója. A Theresianumban végre sikerült megerősítenie a kapcsolatát Klióval. minden kincsét. mint egy mégoly kiváló költőre. csak úgy.Hierakologoi nak. Hát mégis írtak már erről tankölteményt! Igen. aki azt hitte. és ott tanított Karolus Klein is. a tapasztalt barátok példája. holott már jóval előtte Gratius Faliscus is írt egyet. bátorítása és útmutatása olyan lendületet adott neki. csak néha en- 335 . csupán észrevenni. amely később. akinek meg majd odaadja olvasásra. a stájerországi Fröhlich Erasmus. Mohón olvasta. amit csak megoszthatott az ifjú Prayval. hogy erre vezet az ő útja. legyen az akár közepes képességű. mégsem csorbult emiatt költői tekintélye. ahogy ő írta meg! Nem ő az első. igazi polihisztor. elválaszthatatlan társak. Az itt töltött két év alatt Fröhlich atyaian megosztotta vele a terveit. és megírta a teljes tankölteményt. hogy ne hagyja abba a versírást. Jól volt ez így. tudni fogja. Klein pedig bátorítólag a terveiről faggatta naphosszat. amelyek megvalósítására az életét föltette. hogy az ő munkája. hogy visszatért a régi ciszternához. ott az asztalnál állva. mint elsőként írni valamiről – ezzel bátorították a barátai is. a szakértelmét. Valaki ottfelejtette. Ugyanarról írni talán még merészebb vállalkozás. akkor is együtt maradtak ők. Együtt töltötték az ünnepeket és a mindennapokat. de kevés reménnyel – így ment föl elöljárói utasítását követve a következő év őszén Bécsbe. de ő azt felelte. ott feküdt egy asztalon a könyvtár olvasótermében. aki maga is Klió hódolója. s miután végre sikerült megállapodnia. hogy neki Klióval kell törődnie. amivel még tartozott. Nemesianus esete. Nem is írt mást erre az oldalra. Amikor hozzáfogott a tisztázat elkészítéséhez. ami nem ment másként. és a lap tetejére. megfizette régi. Odament. Klióval az oldalán. már biztosan tudta. nagyobb szükség van most egy történetíróra. Két Bécsben töltött év után Győrbe rendelték följebbvalói. Minek? Kinek? Kiadni talán nem is fogják. Fáradtan és kopottan. amely most már négy énekből állt. még hány helyre és mennyi időre! Pray mindig ment. Az atyáskodó Fröhlich hízelgés nélkül dicsérte. hogy ami történik. feszítő adósságát. pontosabban a könyvre. ahová kellett. de nem úgy. amikor merő véletlenségből rábukkant egy könyvre. gondolta évekkel később. sok tervvel. s aztán pedig… Ki tudná azt fejben tartani. hozzá egy tudós könyvtáros. Nem kellett különösebben keresni. a Collegium Theresianumba. hisz annál inkább érezhette. a jegyzeteit. a derék Klein pedig sajnálkozott. odaadott mindent. a hitét. Más napon talán föl sem figyel rá. hogy enélkül kellett megjelennie az Analecta poeticának. sok évvel és sok mérfölddel a háta mögött is ott munkált benne. a kételyeit.

abban bizonyos volt. Egy ilyen napon történt. Hogy valaha költő is volt – elfeledték. Quid illis deinceps factum sit. A kézirat egyetlen tisztázatát előbb kölcsönadta Kollárnak. majd a hátsó. egy azonosító kódot annak. A papír makacs anyag. qui prioribus duobus in 2da editione adderentur. sose derült ki. néha talán túlságosan is. Mire a nagy kéziratgyűjtő. már senki sem élt azok közül. aki viszont állította. A két „gyanúsított” közül az egykori rendtárs. az Annalecta Poetica kiadója 1764-ben. Kollár. Paintner leginkább Kollárt okolta. ha forgatta műveit. Nov. A kör bezárult. Quos libros legendos dedi Adamo Francisco Kollár. kitartóan végigment a maga választotta úton. hogy Kollár halála után nem volt remény a szöveg megtalálására. a morte viri hujus meassum per me quaesitum. Nem volt szomorú. még a nagyszombati időkből. Ráadásul a papír hűséges. nyolcadrét. akik valaha olvasták a kéziratot. egy késő őszi délután. és nem adja fel olyan könnyen. biblioth. Hogy pontosan mi történt. lesimogatta róla a port. Pray bécsi mentora. nunquam rescire potui. hogy viszonzásul mi is hűségesek legyünk hozzá. aki kölcsönadta Trsztyánszkynak. ehhez pedig így kellett történnie mindennek. hic vero negabat. Caes. ami alapvető volt a 19. nagy költségen gyűjtögetett házi könyvtárát rendezgette. aut ubinam habeant. a ciszternánál! Ez az ő példánya volt. libros II. affirmavit mihi. Mégis hagyni akart egy aprócska jelet. aki majd egyszer megtalálja azt a kéziratot. hogy nincs nála. * A kéziratnak tehát nyoma veszett. A dátummal mintegy jelezni kívánta. hogy engedte elkallódni! Később. Pestini d. 1783-as dátummal lemondóan írta bele saját példányába: Manusscriptum apud Bibliothecarium Caesareum A. Georgius Pray. az egykori tanítvány. ajebat. forráskiadóként. Hát ismét itt van. hiszen Pray eredetileg neki adta oda a kéziratot: hogy lehetett olyan óvatlan. ha neki nem is sikerült. Kiszabadította a könyvet. hogy a hatvannyolc éves Pray nagy gonddal. Ha valaki írt Prayról. Klein. Kollár Ádám császári főkönyvtáros két évvel később. A kéziratot aztán lassan utolérte a feledés. üres lapra a következő bejegyzést tette: Rogatu amicorum composui praeterea de morbis Falconum. a másik.Czerovszki Mariann – Kasza Péter gedve szabadságra egymást. Persze az életrajzok mindig megemlékeztek a solymász tankölteményről. Schönvisner István kéziratban maradt műve éppúgy. 791. Trsztyánszky 1781-ben szállt sírba. et morborum cura. hogy ő már teljesítette a feladatát. a quo cum illos repeterem. tudta. Se eos Kollario restituisse. 4. és közben egy vékony. Custodi. kéziratgyűjtőként emlegették. ezeket a műveit olvasták. ezekre hivatkoztak. aki úgy emlékezett. szinte mindig a történetíró állt a középpontban: történetíróként. nyomtatott könyvecskét talált keresztben beszorulva az Apographi diplomatarii mögé. Mert hogy valaki majd megtalálja. Paintner Mihály keresni kezdte a becses példányt. század nagy történészei körében. hogy visszaadta Kollárnak. ami azért megesett. quem cum propterea convenirem. így éri el. mit Paintner 336 . Fröhlich Erasmus 1758-ban halt meg. Pray második verziójára nem akadt nyomban kiadó. Se eos Dno Trsztyánszky ibidem legendos commodasse.

Bagyura leginkább abban különbözött a többi madarásztól. senki nem tudja pontosan. hogyan és milyen madarakkal. de az eltűnt kéziratot neki sem sikerült megszereznie. melyeket egy Újfalusy nevű pannonhalmi bencés szerzetesnek írt. hanem az is. milyen módszerekkel solymásztak. legalább az alapváltozat a kezében volt. lelkesedésünknél csak tapasztalatlanságunk volt nagyobb. A precíz jezsuita lexikonok is mindig lelkiismeretesen felsorolták Pray munkái között a két énekes tankölteményt. huszonnyolc éves kutató kijelentette. hogy Pray művének folytatása is volt. adatokért. Búvárkodni kezdett.” Szörényi Lászlónak hívták. Lassan kezdett összeállni a kép a magyar solymászat múltjáról. Akkoriban még mindketten az egyetem padjait koptattuk. Ahogy az emberek nem egyformák.Hierakologoi nyomtatásban is megjelent munkája. századi solymászkönyvéből csak néhány töredék maradt fönn. most már csak találni kellett valakit. hogy „Pray maga is költő volt. 1974-ben néhány taggal megalakult a Magyar Madártani Egyesület. sőt néha még azt is hozzáfűzték. akiket korábban érdekelt. aki hajlandó lefordítani. ami elveszett. Bagyura arról is tudomást szerzett. és ami a neolatin szöveg fordítását illeti. gyerekkora óta szenvedélyes madarász. a szerzőről praktikusan csak annyit tudtunk. hiába levelezett bécsi könyvtárakkal és múzeumokkal. a kiadottak és a kiadatlanok. Kutatásai során a kezébe került Horthy fősolymászának. hol és mikor alakult. bizonyos Bagyura János. hogy volt ennek valami folytatása is. Azaz majdnem minden solymász és majdnem minden filosz. tartott egy előadást a feledésbe merült szövegről. Ez valamikor 1995 késő őszén történt. hogy nemcsak az érdekelte. régi újságokat. de az adat felkeltette Bagyura érdeklődését. ahol egy fiatal. hogy a kutatás végre fölfigyeljen rájuk. évfordulója alkalmából. relikviákért. Szegény ember vízzel főz alapon néhány sikertelen próbálkozás után Bagyura Jancsi eljutott hozzánk. és amelyről úgy tűnt. és felkeresett még élő. de sajnos elveszett. 1973 decemberében emlékülést rendeztek a pesti Egyetemi Könyvtárban Pray születésének 250. Ott volt példának okáért a Magyar Solymász Egyesület. még a megjelent változatot sem olvasta már senki akkoriban. A levelekből nem sokat lehetett kisütni. és a szövegolvasási szeminá- 337 . megemlítve azt is. ami azokkal történt. alig húsz éves fiú. 250 évvel Pray és 224 évvel a solymászköltemény születése után. de nemhogy az eltűnt kéziratról nem tudtak sokat. Eme kijelentést követően pedig. nem egyformák a madarászok sem. teljes mértékben rászolgálnak. Néhány telefon Pannonhalmára. ami a levegőben történik. fényképekért. Megfeledkeztek róla a jezsuiták. a solymászok. és hamarosan a kezében volt a Pray-költeménynek a Paintner Mihály példányáról készült fénymásolata. tekintve hogy Magyar László. kik voltak a régi tagok. melynek gyakorló solymászként maga is tagja volt. egy bizonyos latin nyelvű solymászköltemény kapcsán. ami a levegőben történik. Nem értettünk a solymászathoz. és méltatlanul elfeledett latin költeményei. Sebaj. így lényegében Pray művét lehetett az első hazai solymászati szakmunkának tekinteni. öreg solymászokat. Kálóczy Lajosnak néhány levele. szakkönyveket lapozgatott. de még a filoszok is. Az alapítók közt volt egy fiatal. hogy ő a „kódexes” Pray. királyi solymász 14. hogy a folytatás elkészült. de főképpen történetekért.

szemlátomást örült. melyet többször is meggyújtott. lopott hétvégéket és hosszú nyári napokat áldozva rá. hogy a szöveg folytatása megvan.. hogy jelentessük meg a nyomtatott változatról készült fordítást. és Szörényi Laci nem találta meg a másolatot. Nyilvánvalóvá kezdett válni. Ez természetesen az 1749-ben írt kétkönyves változat szövegét tartalmazta. Ez önmagában még nem volt tragédia. sem később nem talált. sőt a lektorálást is szívesen vállalta. fűzte hozzá. Hónapok teltek el. hiszen ő találta a szöveget. De hát nem ismertük még. felvetette. Korábban egyikünk se ismerte közelebbről Szörényit. és mivel mi elkészültünk a fordítással. de addigra egészen elfeledett kéziratát. foglalkozik vele. hol a kéziratról készült másolat. pedig 1993-ban nyomtatásban is megjelent az 1973as előadás szövege a Hunok és jezsuiták című kötetben. Kérésünkre helyeslően bólintott. sem akkor. hogy ő írt erről a szövegről. el kellett menni Bécsbe. egy eldugott lábjegyzetben említést tett róla. és őszintén szólva mi arról se tudtunk. ezalatt kicsit összekuszálódtak az iratai az Intézetben. de majd keresi. így nem volt más választásunk. hogy Szörényi foglalkozott a költeménnyel. Nyájasan fogadott. hogy belevágtunk a fordításba.. az egyszer megtalált kézirat pedig megint eltűnt. Bagyura Jancsi. hogy a Pray-kéziratot egy nem különösebben jóindulatú fátum üldözi. úgy látszik. csakhogy a másolattal együtt elveszett a könyvtári jelzet is. melyben felismerni vélte Pray elveszett. mialatt előadtuk jövetelünk okát. Hogy is történt ez? Tarnai Andor bécsi búvárlatai közben 1982-ben véletlenül talált egy kéziratot. hogy ő közben egyszer római nagykövet is volt. már 1998 nyarát írták. azzal a feltett szándékkal. Ennek ellenére belevágtunk. Nos időt. valamikor agyonkeresett. szájában az elmaradhatatlan pipával. Persze a részleteket nem tudtuk még akkor. és készséggel megígérte. Talán kicsit féltünk is.Czerovszki Mariann – Kasza Péter riumokon kívül soha egyikünk se fordított még semmit igaziból. hogy elkunyeráljuk tőle a szöveget. de lázas izgalommal kopogtattunk be a szobájába. hogy rendelkezésünkre bocsátja a szöveget. kiadásra vár. 338 . ártalmas mellékhatásokkal bír a pozíciót betöltő személy nem politikai jellegű iratanyagára. hogy megvan az elveszettnek hitt folytatás! Hát nem tudtuk. úgy tűnik. hogy ha majd lesz ideje. többszöri nekifutásra elkészítettük a vállalt fordítást. hogy mi egy ideje már vergődünk a tankölteménnyel. Mire befejeztük. Mi azonban nem akartuk még feladni a reményt. Csak az a baj. Szörényi egy évvel később Bécsben járva lemásoltatta a kéziratot. azonban… Szóval történt valami. Emlékezett. akit rendszeresen zaklattunk a fordítás során fölmerült problémákkal. a történet solymász főszereplője is kezdte elveszíteni a türelmét. főleg nem úgy. várva. úgyhogy momentán nem tudja. övé kellene hogy legyen a dicsőség. Ez 1997 vége felé történt. tudjuk. és értesítette a leletről. hogy nemet mond. amin az eredetit vissza tudtuk volna keresni. Tűkön ülve még gyorsan befejeztük a kétkönyves verzió fordítását. de amikor a Pray-előadás szövegét 1993-ban megjelentette. hogy alkotását fenyegethesse a megjelenés kockázata. és őszi meg tavaszi szüneteket. Neki azonban a fülébe jutott Lázár Pistától. és nemes egyszerűséggel megüzente vele: reméli. hogy megkapjuk a kéziratban maradt folytatást. A nagyköveti pozíció azonban.

Mondtuk. hogy korábbi fordításunk jelentős részét nyugodtan betehettük az asztalfiókba. zöld kötésű. hogy mégis a Kollár-hagyatékban bukkant rá Tarnai. Ebben a pillanatban. amennyiben mi is úgy járunk. mint balszerencsés elődünk. mint tűt keresni a szénakazalban. fólió méretű füzetet.Hierakologoi A bécsi Nationalbibliotheknak irdatlan állománya van. kinyitotta. Németh István segítőkészen végigfuttatta ugyan a számítógépet a lehetséges állományok jegyzékén. azaz még ebben az évben. aki fölfedezte az irodalomnak a költő Prayt. ahol harminc évre visszamenőleg. 339 . kérdezte. hogy közel 250 évvel azután. jelzet nélkül megtalálni ebben egy kéziratot több. ami azt is jelentette. – Azt állítják tehát – kérdezte –. és többé nem veszett el. régi szekrények közé vitt. amikor Szörényi László. vagy Pray-kézirat nem került elő. kiadásra kerül a latin és a magyar szöveg. Megvolt. vagy valamilyen jezsuita állományban kéne keresni. hogy nem egyszerűen folytatásról. és a címlapon ott állt: Poema de institutione ac venatu falconum libris IV comprehensum. Hamarosan kiderült. A szerző nem volt feltüntetve. mintegy tisztelgésként mindkettejük előtt. ott a Nationalbibliothek kézirattárában úgy tűnt. – Akkor kövessenek! Hatalmas. de semmiféle solymász tanköltemény. aki biztatott is. tehát lehet. de ekkor Némethnek leesett a tantusz. Kudarc. hogy állítólag a Kollár vesztette el. az irodalomtörténet megismétli önmagát. Lassan a kiadási fázisba ér. és mindent kezdhettünk elölről. hogy Pray. hogy Pray az elkészült szöveg végére írta az OAMDG-t. nem is. a kéziratot hasztalanul hajszoló Paintner. hogy Szörényi professzor egy jelzetszám alapján kikérte és a kezébe vette a kéziratot? – Úgy tudjuk: igen. melyen a 10070-es jelzet szerepelt. a kezünkben volt. betölti a hatvanat. lopott hétvégére és hosszú nyári napra volt szükség. ahol Németh a jelzet alapján elővadászott egy vékony. míg befejeztük a szöveget. de összességében elég reménytelennek látszott az ügy. névsorba rendezve tárolták az NB-ben leadott kérőlapokat! 1983-ból csak egyetlen Szörényi névvel leadott kérőlap lapult a fiókban. sokkal inkább alapos átdolgozásról van szó. Mit tudunk. és remény van rá. Még számos őszi meg tavaszi szünetre. Visszavágtattunk a kézirattárba. Telefonon beszéltünk az illetékesnek mondott Németh Istvánnal.

.

és mentalitástörténetileg a 18. Orientierung Literaturwissenschaft. was sie will. hiszen – és ez Szörényi László tanulmányköteteiből kitetszett –.és/vagy poétikaközpontúnak elgondolnunk. 2002. egymásra vonatkoztatódik és egymás értelmezéséhez járul hozzá mindaz. 2001. Tanulmányok a magyarországi neolatin irodalomról. hogy (lévén a latinnyelvűség révén megformált tematikával a hazai történelem. horvát vagy ausztriai/német latinitástól. Rainer GRÜBEL. Reinbek bei Hamburg. éppen úgy hangsúlyozódik azonban az. cseh. hogy majdnem teljes műfaji rendszert alkot a latinitás „kultúrája. (nemzeti) irodalmak. Olyan jelenség rajzolódik ki. Ralf GRÜTTEMEIER. A Hungaro–latina eszerint eszme. Helmut LETHEN. a himnikus. Was sie kann. az elégikus jellegű lírától a verses epikáig (külön hangsúlyozva 1 2 SZÖRÉNYI László. amely a latinitásnak ezt a változatát olykor lényegi. ám oly módon. lesz vagy lehet egy nemzeti irodalmi tudat alkotóelemévé) egyképpen hangsúlyozódik a latinitás és a hungarus-vonatkozás. rendkívül fontos tényező. Philologica Hungarolatina. amelyet nem feltétlenül és nem minden korban szükséges irodalom. kulturalitás Szörényi László tanulmánykötetében1 a „Hungaro–latina” jelölés ugyan filológiai diszciplinára nyit. a dalszerű. században egy kulturális „hungarus-tudat”-ra látszik utalni.2 Igaz. 341 .és kultúratudományok összefüggéseiről vö. Annyit már itt leírnék. a nyelv csupán az egyik.” az ódai.. az úgynevezett magyarországiság. az epigrammatikus. Bp. századig virulens „medium. hogy megjelennek azok a „nemzeti” sztereotípiák.” illetőleg a kulturalitást alakító tényező. a vele hasonlítható vagy a vele rokon(uló) lengyel. máskor árnyalati vonatkozásaiban megkülönbözteti a vele hasonló. a hazai táj vonul be az eddigiekhez képest másképpen az irodalomba. hogy a latinitás nem kizárólag nyelvi természetű megnyilatkozásként jut jelentőséghez. Irodalom. amelyek „nyelvileg” az antikvitásból eredeztethető toposzok pervertálódásaképpen artikulálódnak. amelynek kapcsolatrendszerében egymásba épül. még akkor vagy azzal együtt is. legalább oly mértékben veendő figyelembe ez a középkortól a 18.FRIED ISTVÁN Latinitás. hogy általa az európai irodalomnak több évszázados történetére láthatunk rá. amit ennek a dolgozatnak címében jelöltem.

Ludovicus SCHEDIUS.. hogy az iskola oktatói nemcsak latin nyelven oktattak.és újragondolt terminológiával rendelkeztek. amelyekben a 18. amelyből való átlépés a „köznyelvi ékesszólásba” egyszerre volt eredménye és okozója egy paradigmaváltásnak. máskor a többnyelvűségben az irodalmi hagyományközösségi tudatot jelezve. hogy a latinitásban működő terminológiai rendszer megfelelőjét olyképpen alkossák meg az anyanyelven. század végéig jórészt hasonló stílusformációkat produkált. évszázadokig csiszolt. Fejezetek a magyarországi hősepika történetéből. a lengyel. részint azáltal. hanem) megvásárolt. Ami azonban arra készteti a populáris kultúra terjesztésén fáradozókat. mint a „vulgáris” nyelven írt irodalmak. jutalmul kapott stb. nem egyszer nyelvszemléletét. nyelvi alak3 4 SZÖRÉNYI László. a retorikai tanulmányok „latinitása” oly kidolgozott. részben azáltal. Előbb mintegy mellékesen jegyeztem meg: a többnyelvűség az iskolai oktatás révén teljesen természetes nyelvi megnyilatkozássá vált. hogy az egyben a kelet-közép-európai régió problémáit szem előtt tartva a nemzeti mozgalom kulturális fázisának anyanyelvi törekvései szerint formálódjék.) magától értetődő „többnyelvűsége” biztosította. hogy az oktatás nyelvében egyként részesült a különféle nyelvi vidékekről származó tanulóifjúság. és ezt a párhuzamosságot a nyelvek együttélése. miként azt Verseghy Ferenc és Révai Miklós költői meg nyelvtudósi pályája „illusztrálja”).3 az iskoladrámáig. hogy a politikai traktátusok. amelyeket aztán közvetítettek a diákok számára. 1828. hanem „szellemében” is: a göttingai neohumanizmus antikvitásszemléletét közvetítette pesti esztétikatanár. 1993. szüntelenül át. a horvát stb. a nyelvészeti. Bp. Ez az átmenet másképpen játszódott le az irodalomban és az irodalommal határos területeken (például a nyelvészeti és az esztétikai „szak”-irodalomban.Fried István a nemzeti eposz történetében vállalt szerepet). 342 . Hartleben. Principia philocaliae seu doctrinae pulchri. Hunok és jezsuiták. Schedius Lajos reformkor-közelben még mindig latinul jelenteti meg „esztétikáját”). amely számára (többnyire) nem adatott meg a belépés a latinitással jelzett művelődési körbe. hanem magukkal hozták (többnyire főleg a protestáns líceumok „Nyugaton” egyetemet végzett tanárai) annak az országnak a nyelvét. Pesthini. ugyanakkor aligha feledkezhetünk meg arról. tudományos munkáinak (persze nem pusztán emlékezetét. mint a „tudományokban”. A latinitás „költészettörténete” a 18.4 míg a populáris kultúra jegyében készülő. Az úgynevezett makaroni versek tanúsítják. a „tudós köztársaságot” reprezentáló tudományos írásmód jó darabig őrzi latinitását (nemcsak nyelvében. a bölcseleti értekezések. hogy a rövidebb verses formák révén a nyelvek. olykor a költészeti funkciók szerinti megosztást hozta létre. népnevelő célzatú tudományos-„népszerűsítő” könyvek az anyanyelvű publikum ama rétegét igyekeznek megszólítani. Annyi hozzátenni valóm volna még. hogy a játékosságba futó „irodalom” szintén kedvezett a két/háromnyelvűségnek. darabjait. latin és vulgáris nyelvű irodalmának. a latin meg a magyar (illetőleg a cseh. a poétikai. a pamfletek. az elitkultúrát. század végére a megcímzett olvasóközönséghez küldött könyvüzenetek szerint differenciálódik a följebb emlegetett „elokvencia”.

magyar–szlovák. hanem az olyan vállalkozásokba is. hogy adriai tengerparti. horvát. 1985. Wiesbaden. Jacob Balde. ennek következményeképpen minden irodalom.vagy nemzetiségi elhatárolásokon belüli nyelvi(?) poétikai(?) stb. szerzőként). Józef BUDZYŃSKI. amely lehetővé teszi a pluralitáselvből fakadó sokfelé nyitottság demonstrálódását. 343 . hogy a romlás oka az ősök erkölcseitől való eltérés. Conrad Celtis. – Sarbiewski a lengyel romantikában is számon tartott szerző volt: Józef WARSZAWSKI. A kötet csoportosítása szerint latin–szlovák. lengyel stb. nincs-e ellentétben avval. (nemzeti) irodalmak. hogy a latinitás költészeti megnyilatkozása az „anacionalitást” tartósította volna évszázadokon keresztül (mint ezt a „nemzetietlen” kort feltételező irodalomtörténet-írás állította). vagy pedig az érdemel-e több szót.Latinitás. miszerint alakulóban van az a terminológia. részint a nemzeti kulturális tudat alakítói közé? Kevésbé bonyolultan kifejezve: megnyugtató módon elfogadható-e. az valójában annak a helyzetnek kifejeződése.5 Ami azonban az elitkultúra többnyelvűségét illeti. 1964. Az bizonyára alaposabb. kétkötetes Népdalok című gyűjteménye. hogy vannak-e (s ha volnának esetleg. Georg Fabricius. részletezőbb elemzést igényelne. w Král. kulturalitás zatok. Rzym. hogy egyes latin nyelvű szerzőket már a 19. Paul Melissus. az azonban megkockáztatható. Vagy az a tény. Wrocław etc. Narodnie zpiewanky čili pjsnĕ swĕtské slovákůw w Uhrách… W Budjnĕ. 1835. hogy a (neo)latinitás írói. patrióta költőként tartotta számon?6 Miképpen értékelhető például Sarbiewski „lengyelsége”?7 A latinnyelvűség-e a meghatározó a Horatius. Quam tarde venisti. netán az Ad Germanos című versében). Baldéról részletesebben: Eckart SCHÄFER. század „nemzeti” elbeszélésű irodalomtörténetei határozott mozdulatokkal sorolnak be részint a nemzeti irodalomtörténetbe. Universické Tiskárne. hogy a latinitás voltaképpen a sokféleség egységének kedvezett. Egyetlen példa a latin–szlovák anyagból: Umrela mi žena / Quae fuit crux mea / O smutné neštešj /. hanem német nemzeti. ill. mint amilyen Ján Kollár 1834/35-ös. és egy diákoshumoros lírai darab létrehozását segítik. Horacjanizm w lyrice polsko-łacienkiej renesansu i baroku. a külhoni „módi” utánzása. Wydawn. Mickiewicz uczeniem Sarbiewskiego. hogy a költészetet kellett volna idézőjelbe tenni) nem kizárólag a kéziratos énekeskönyvekbe kerülhet be. milyen jellegűek) a tematikán túl az egyes ország.és/vagy Tacitus-hagyomány át/tovább/újra/szét(?)-gondolásakor Balde latin nyelvű lírájában (például De moribus veteris ac novae Germaniae. kor számára (?) hozzáférhetőként. szlovák–német. Ez a fajta „kollégiumi” költészet (lehet. a Meghalt feleségem… kezdetű dal. az egymásra vetülő grammatikai vonatkozások összejátszathatók. e költészet (is) hirdeti. költői „európai” irodalomként határozhatók meg (amellett. sajátosságok. 2: 153–192: Pjsnĕ študentské a rektorské. 1976. – Az ének rokona a Liliomfiban lelhető. ha annak felmutatása volna a cél. író. hogy Herder nemcsak fordította Jacobus Baldét. latin–magyar –szlovák énekek sorakoznak egymás után. amelyeken belül elkülönüléseket vagy (helyi) jellegzetességeket lehetne kimutatni. és nem zárta ki az egység sokféleségét sem. Deutscher Horaz. Az határozottan tagadható. amely majd a Horatius-imitációk latin nyelvű „nemzeti” 5 6 7 Ján KOLLÁR..

miszerint nem a megszakítottság. nemegyszer az általuk művelt műfajokat. Persze.” mint – mondjuk – Horatius. hiszen a saját költészetnek olyatén meghatározása. kis túlzással: meghaladottságát/meghaladhatóságát igyekszik hangsúlyozni. egységesítő tényezőnek bizonyul. Ezen a ponton lehetne ismét előhozni a korábban futólag említett tételt: az egységben rejlő különféleségekről. Ugyanis a neolatinitás költői abban (is) érdekelteknek mutatkoztak. az egyik feltehetőleg az önkanonizációé. a Vergiliushoz vagy az Ovidiushoz hasonlóság esetleg a megkülönböztető jellemző. a renaissance önmegnevezés önmagában utal erre. Visszatérve a neolatin költő „nemzetiség”-ére. ez és a számos ehhez hasonló tény akár azt is sugallhatná. amelyben a Horatiushoz. hogy a nyelviséggel jelölhető „közösség” elfedi a tematikai eltéréseket. amit a változó korszakok változó kihívásaihoz lehet. Még egy mozzanatra nem árt figyelmeztetni. a hagyománytörténésbe látványos belépés aktusával hitelesítette az „imitáció”-t. De nem téveszthető szem elől. hanem a horatiusi ars poetica olyan módosításában is. képeket „imitálták”.Fried István és vulgáris nyelvű. vallási képzetekre átfogalmazásában bukik ki. az antikokat azonban kiigazító. hogy számos esetben a kiigazítás. ahol abbamaradt. Balde számára például Sarbiewski legalább oly mértékben hivatkozási „alap. amely a latinitás folyamatos historikumát tételezi. hanem költészettörténeti szerepükben láttassák.” átalakíthatja azt. hogy életművüket ne pusztán elfogadtassák. egyben az imitatio reflektálatlan érvényességének csökkentéseként artikulálódhat. az összeszövődések és a magától értetődő továbbgondolások rendszerét igyekszik történetként elfogadtatni. termékeny feszültségből eredeztette az antikok nyomában járó. ami nyelvileg egységesként konstituálódik. megkönnyíthette a befogadást. az áthallások. Itt ugyancsak kettős a célzat: nem kevésbé önkanonizációs gesztus az olyan költői cselekvés. illetőleg a különféleségek egységéről. Ennek aztán az lesz a következménye. módosító lírát vagy verses epikát. viszont az antiquitasnak elsősorban traditio-jellegét. versformákat. Az évszázadokon 344 . szükséges igazítani. az imitatio. hiszen azt a típusú újjászületést sugallja. Ugyanis – még ha valóban léteznek is „helyi” nyelvi változatok – a latinitás elég erőteljes. ellenben a tematika és a tematikán túl a szűkebb értelemben vett közösségi tudat kifejeződése. de még az aemulatio segítségével ott lehetne folytatni. Minek következtében az antiquitas és a novitas összefüggései legalább két előfeltételezést eredményezhetnek: az egyik a visszautalások. ugyanakkor kettős célzat érvényesült. amely az antiquitas és a novitas közötti. hanem a folytonosság látszik lényegesnek. továbbá a neolatin poéta (esetleges) reflexiója adott esetben a vulgáris nyelvű költőre/költészetváltozatra erőteljesen „deformálhatja. a felülírás sem elhanyagolható tényező. a másik nem kevésbé véli a történetelvet megalapozottnak. a novitas esztétikai értéktényezőként meghirdetése mindenképpen elmozdulás a zárt kánon elvétől és a kánont feltétlenül igazoló gyakorlattól. és ez nem csupán a nagyon is evilági Horatius-carmenek és fordulatok szakralizálásában. korántsem kizárólag némethoni illetőségű változataiban allegorizálódik? Továbbkérdezünk: a neolatinitás költőreprezentánsai többnyire az antikvitás kiemelkedő poétáihoz hasonlították teljesítményüket. hogy a neolatinitás poétái a hagyománytörténés során az antiquitas poétái mellé (vagy elé) léphetnek.

(nemzeti) irodalmak. és egyként határozza meg a horizont-összeolvadást (költő/költészet és latin nyelvű olvasója/értelmezője között). kulturalitás keresztül alapjában azonos vagy hasonló poétikák (például a genera dicendihez ragaszkodás általában!) nem csupán a latinitás költészetét igyekeztek szabályrendszerükbe vonni. A tengerparti horvát költészet így részint a reneszánsz és a barokk változatainak hangsúlyozásában érdekelt. hogy az antiquitas auctorokra és ars poeticákra egyaránt vonatkozhat (s itt egy meglehetősen szelektíve olvasott Horatius folyamatos átírásába ütközünk). hogy még a 19. 345 . A (neo)latin költészet értelmezését a „nemzeti” irodalomtörténetek egy időben mind szűkebb térre szorították. jóllehet a nyelvi különbözőség ellenében nemegyszer tematikai hasonlóságok mutathatók ki. hanem a nemzeti nyelvű litteraturát is. igaz. valamint a más kultúra integrálásának „akarását” is. mint egymáshoz képest komplementer kulturális jelenségek. hogy a kultúrák dialogizálása kultúraköziségnek és többkulturáltságnak egyként minősíthető. másfelől a más kultúrába való bekapcsolódásnak. hogy az akadémiai irodalomtörténet. Ugyanis a kelet-közép-európai „nemzeti” mozgalmak „anyanyelvi” fordulata 8 Igen beszédes. az bizon