BORSAGEDEON

GYAKORLATI TI]DNIVALOK
A REGI NYOMTATVANYOKROL

AZ IROFELULETSAJATOSSAGAI
ESAZOK LEIRASA
(KOLLACTONALAS)
BEVE,ZETES
A modern nyomdaipari termdkektol sok vonatkoz6sbankiilOnbdzneka kordbbi szdzadokbankdzisajt6valel66llitott nyomtatv6nyok.Miut6n a szakirodalomnem b6velkedik olyan
ir6sokban,amelyek osszefoglalndka rdgi nyomtatv6nyoknaka maiakt6l eltdr6 saj6tossdgait, az alitbbiakbanerre tdrtdnik kis6rlet. Ennek c6lja mindenekel6tt gyakorlati. Utmutat$ul
kivan szolgiilni azoknak, akik r6gi nyomtatv6nyokkalfoglalkoznak: kdnyvtiirosoknak, b\ibliogr6fusoknak, antikvdriusoknak6s kOnyvgytijt6'knekegyar6nt.
A ,tZ4:ggfg@ryS_ny" megjeldlds mindkdt szava bizonyos magyarhzatotigdnyel. A l1
,,nyomtatv6ny" fogalma alatt a tov6bbiakbana legal6bbegy sornyi Ontcittbetri felhasznrilii-i
s6val el66llitott szdveg drtend6. igy ezaszrikebbre szabott megltatdrozilskirekeszti akiz6-'
(pl. kepek, kott6k,'t6rkdpeksze16lagmetszetsegits6g6vele166llitottsokszorositv6nyokat
dett szdvegndlkul).
- az 1801 el6tti doku,,Rdgi" alatt - ma m6r nemzetkdzilegis egyre egysdgesebben
mentumok 6r1endok.A korszakol6sok- f6leg vil6gviszonylatban- 6ltal6banrendkiviil nehezenval6sithat6kmeg egy-egyesemenyalapjdn,legyenaz mdgolyjelent6s is. igy a leghelyesebb,ha a tagol6smaganakaz id6nekm6rc6j6veltdrtdnik.Enneknagy egysdgeaz 6vsz6a kdzenfekv6.Az els6,a 15. szdzad
zad.A nyorndaitermdkekesetdbenis ennekalkalmazSsa
kiadvanyai az 6snyomtatv6nyok,amelyek felt6r6sa,tdroldsa stb. legkor6bban elktildntilt a
tobbiekt6l. Ma m6r egyre |ltal|nosabban 6rv6nyesi.ila kdvetkezo, a 16. szdzadbankdszUlt
nyomdatermdkekspeci6lisgondoz6sa,de mind trjbb v6llalkoz6sfoglalkozik on6ll6ana 17.
es 18. szhzadkiadv6nyaivalis.
De melyik sz6zadfordul6szolgiiljona rdgi 6s azujkdzdtli hat6rkijekil6sere?Mind a
dokumentumok elSiillit6sfu'aszolgiil6 technika, mind az azokat igdnybe vev6 tiirsadalmak
fejl6ddsea 18. szdzadvdg6n,illetve a 79. szinad elejdnhirteleniil 6sjelent6s m6don megmajdnemponv6ltozott.A nyomtatds( 1803-17)6sa papir (1800)el66llit6s6nakg6pesitdsdt
d0nt6
tosanazonosid6pontbansikeriilt megval6sitani.Az ipari forradalomterm6szetesen
v|ltozitsthozott az 6ltal6nos gazdasdgi6s tiirsadalmi viszonyok teren is. Ennek tudhat6 be,

z.)

ly mig a 18. szinad vdgeig kdsztiltnyomtatviinyokatmind kezzel es 6ltaliibanfeud6lis

:i.ilmdnyekkdzcitt6llftott6kelo, addig a 19. szhzadban
mdr tf lnyom6 tdbbsdgdbengeppel
mindink6bbkapitalistaviszonyokkdzott kdszftettdk.Miut6n a szhzadfordul6alapj6nl6tk helyesneka r6gi nyomtatv6nyokfogalm6tmeg6llapitani,rigy ennekrqgd4!*giU| lgg-

.alm.qgqbbngk-13-1"9-Q0..ev*v-_cge*-Ty!ilkg-Zt[.

A regi nyomtatvdnyokkalkapcsolatosgyakorlatitudnival6kkcirerendkivtil szeles.On6 szakteriiletnektekintheto: a nyomd6szatnak,a konyvkereskedelemnek,a kdnyvkdt6:tnek ds a k0nyvt6raknaktiiftenete,a bibliogr6fia,a kdnyvt6rhigidnia.A tov6bbiakbanaz
rlitett tertiletekkelnem kivfnunk foglalkozni.Vizsgdl6d6sankt6rgyakiz6r6laga rdgi nyomvdnyok el6dllitiis6valldtrejdtt saj6toss6gok
bemutatdsa.Csupdna legiellegzetesebbds
keriilnekmegvizs96l6sra,
mig a sokszorigen erdekeskiilcinlesaj6toss69ok
S6ltaldnosabb
ssegeksziiksdgszenien
figyelmenkiviil kellett,hogy maradjanak.
Utols6 megszorit6sa fenti sok sztikit6sutan:a mostaniismertetscsaka rdgi nyomtatnyok fizikai leir6siinakjellemzoivel foglalkozik: a nyomtatdsfelilletdvel (a papircal),a
rmdtummal6s a terjedelemmel.A tdbbi t6rgykdr (akezzel tOrtdntnyomtatiisalapfogaltargy6tkell.
ai, a bibliogr6fiai munkasajdtossiigai
stb.)majd toviibbi, hasonl6clsszeiillitiis
tgy kepezze.

A NYOMTATASFELULETE
alapvet6feltdteleanyomtatdsifeltilet.Anyagaa kezdeA nyomtatv6nyokkdszitdsdnek
kt6l fogva szintekiz6l6lagapapir. A kdnyvnyomtat6selso evtizedeiben- gyorsancsdk:n6 rndrtdkben- haszniiltakerre a clra kikdszitett 6llati b5rt, vagyis h6rtyrit (pergamen)is.
kds6bbi szdzadokban
m6r csakelvdtve6scsup6negy-egyktililnlegespdld6nyt(pl. aj6nl6s
!lj6ra) 6llitottak elo ilyen alapanyagra.Hasonl6anrendkiviili alkalmakra,illetve jelent6s
rem6lyekszfimdrakdszitettektextilre egy-egypdldrinytnagy ritk6n, de szintea mai napig.
A rdgi kdnyvekmind ldzzel meritettpap[rrakesz;Jltek (vii. Bogdiin Istviin: A magyar:sz6gipapiripartdftdnete.Bp. 1963.).Ez - szembena gdpivel- mindig ivekbol 6ll, ame'ek mdretdta merit6szitahatdroztarneg,amely6tlagosan40x50 cm volt, de term6szetesen
A kdszpapir viszont
Lindfel- (50x74 cm), mind lefele(23x35 cm) jelent6selt6rdsekkel.
keriilt forgalomba:25 ivb6l (6rkus) 6llt egy konc
ur6pa-szerteegysdgescsomagoldsban
rrinyv) - 20 konc, azaz 500 fv tett ki egy rizsmdt (k<itds)* tiz rizsmifi, vagyis 5000 ivet
.rtalmazottegy b6la. A nyorndai felhaszn6l6strizsmiiban mdftdk.
A szitaa rdvidebbtengellyelp6rhuzamosds ritk6bb (8-80 mm t6vol) merevit6kb6l6s
z erre merolegesenigen siini (100 mm-kdnt 25-150 db.) borddkb6l 6llt, amelyek anyaga
izhuzalvolt. A vekonymerevit6k6sa m6gvdkonyabbbordiik egyUttalkottdka bordiizatot.
re erositetteka papir rnin6sdgdt,vagy a malmotjelol6, ugyancsakrezhuzalbolhajlitgatott
rint6t(betti,iibra stb.).Ezek mentdna papir elemi rostjai kevesb6vastagonnemezelSdtek,
rgyis itt a papir valamivel vdkonyabblett. A vildgoss6gfel6 taftva e helyek valamivel

dttetsz6bbek,mint a papir tObbir6sze,A bord6zat6s az emlitett figura egyiltt alkotjaaz igy

l6that6 vizjelet.
A vizjel egyedi,mert meritoszitiinkent,ha csakkis mdrtdkbenis, de egym6st6leltdro.
Az egyidejtileg6ltal6banp6ros6valhaszn6ltszit6k 6-800 rizsma elkdszitdsesor6n szinte
teljesenelhaszn6l6dtak,amihezegy l7-18. szhzadiAtlagosmdret[imalombanminddssze
fdl dvre volt sztiksdg.A kordbbi szhzadoknagy tcikeszegdnysdge
miatt a kdszpapirt !itaI6ban fdl dven beliil tdbbsdgdbenfelhaszndlt6k.fgy elvben minden iv papir - egy-k6t dves
eltdr6ssel- eldrulja,hogy hol ds mikor k6sziilt,s6t nagy val6sziniis6ggelad. is, hogy arra
mikor nyomtattak.
Mindez teh6t- elm6letileg- 6ri6si lehet6sdget
nyrijt a rdgi nyomtatv6nyokkalkapcsoIatosprobldmdk (mikor ds hol nyomtatt6kstb.) megold6sdhoz.Sajnosa gyakorlatbanez
igen nehezenval6sithat6meg. A gondok mdr a vizjel felismerdsevelkezd6dnek,amely a
nyomtat6ssaler6senfedett 6s a kismdrehikOnyvekesetdbentdbbszordsencisszehajtott
papirivek eset6benbizony egy6ltal6nnem kdnnyii.A vizjeleknekegy-egymalommaltdrtdn6
pontosazonositdsa,
majd azonbeliil azok pontosid6rendj6nekmeg6llapit6sacsakkivdteles
eseiekben,tobbnyireegy-egymalom monogr6fi6jdnakmegfr6sakortdrtdnhetcsup6nmeg.
A nyomdiikt6bbsdgenem egy malomb6l szereztebe papirsziikseglet6t,
hanemtclbbnyire6s1
esetenkent(v6ndor) keresked6ktol,ami a meghat6roz6sgondj6t er6senndveli. A l5-16.\
szLzadvdgdig mdr eldgj6 6ttekintdstnyfjt6 albumokk6szUltek,el6fordul6sukhelyenek6s
idokdrdnekhozzdvetoleges
rnegjeldldsdvel,
de ezek is egyrdsztmdg igen hidnyosak,miisrdsztadataiknaktObbsdgenem teljesenpontos.N6h6ny esetbena papirt0ftdndszekmdgis
jelent6ssegitsegetnyijtottak a regi nyomtatv6nyokprobl6mdinakmegoldiis6hoz,azonbana
vizjelek alapj6nehndletilegkfn6lkozoadatoka gyakorlatbanma megtdbbnyire inkdbbcsak
rn6sforr6sokbolszdrmaz6me96llapitiisok,illetve feltdtelez6sek
meger6sitdsdre
szol96lnak.

FORMATUM
A rdgi nyorntatv6nyokat
teh6tivpapina keszitettdk,amelyekmdretdta merit6szitaha- sz6llirdroztameg.A kdszpapfrt fn. nyersivekbenrakt6rozt6k6s - hord6kbagcingyOlve
(pl.
plak6t)
tottiik.Az egylevelesekt6l
eltekintvea nyomtatviinyokat a kezelhet6sdgmiatt hajtogatt6k
kisebbform6tumra
6ssze.A nyomtatdsfelilletetil szolg6l6anyagmerete,illetve
hajtogatiisa hat^rozza meg a formiitumot. Ha ez egyszertdrtdnt, rigy ldtrejott a kettedr6t
meret(2o).Ennekkettdhajtogatds6val
keletkezika negyedr6t(4o),a tov6bbivala nyolcadrdt.
Mrir sokkal ritk6bb a tov6bbi f6lbehajtogatiissal
l6trehozotttizenhatodrdt,mig a meg kisebb
formiitumok(32", 64", 128' stb.)m6r szinteritkasiigsz6mba
mennek.A rdt aztjelenti, hogy
papirra kdszUltnyomtatvdnylevelei egyenkdntaz ivnek
az errea formiitumracisszehajtott
| 12,114,1/8stb. rdszetkepezik.A papiriv fdlbehajtogat6s6nak
a fentiekbenismertetettm6dj6t kiv6nja 6ttekinthet6m6don bemutatnia kdvetkez66bra.

z)

J
A

40

20
160

E
80

D
64"
32" F
28"

f
Az rijabb ds rijabb hajtogat6saz azonosbetrijelek mentdn tdrtdnik az ABC sorendjdben.
A leggyakoribbform6tumokon(2o,4", 8') kiWl m6g sz6mosm6s alakbanis k6sz0ltek
rdgi nyomtatv6nyok.Ha a papirt nem felezt6k,hanemharmadolt6k,eg6szsor tov6bbi mdretet hoztak l6tre. Ezek kdztil viszonylagmdg a leggyakoribba l2o, m6r ritk6bb a l8o' A
papiriv m6retdt6lffigg6enmindenalak lehetnagy ds kicsi is. (pl. nagyf6li6 6s kisf6li6). Ha
(ez els6sorbana kott6knakkedvez6),
nagyobbvolt, mint a magassdga
a kiadv6nyszdless6ge
quer)
(oblong,
nevezziik.
tgy ezt hardntnak
A formdtum megdllapittisriban segits6getjelent a papir mdrete 6s vizjele. A papiriv
ar6nyamindig I :1,4 kOriil van, ami a szok6sost6glalapnak
ds sz6less6gdnek
magass6g6nak
biztositj
a az egyesform6tumokjellegzetess6geit:
szdm
felel meg. Ez az iiland6

r6t
2"
40
8o
12"
16o

26

nagysdg
nagy
kdzepes
kicsi
kisebb
mdg kisebb

gerinc
magass6g
30 cm felett
19 cm felett
15 cm felett
12,5cm felett
9,5 cm felett

es
szeless69
magassdgar6nya
3:2
4 3
3 2
5 3
4 3

alak
ell6
csaknemn6gyzetes
6116
nyijtott
csaknemndgyzetes

Csnriir cnrlitctt.jclcnt6snrdletk0lirnbsdgek
miatt
A p;rpirlvnrClctciktlztltt lclrctsCgcs
lrizorrvtrrlirrrsiig
tlllhatcl6 (pl. cl6lirrdulhat.hogy egy nagy ivbol kdsziiltnyolcadretalakri
e166llitottnegyedrdt).Szerencsdre
a form6tum
l(ltct olyarrnlagas.nrint cgy kisrndretrib6l
lriztonsrigosabb
meghatdroz6sdhoz
igdnybevehet6a vizjel is. A bord6zatonkiviili, szorosirlrlrc(rtclcrrtbcn
vett, rendszelintfigur6lisvizjel |ltalSbanaz egyik feliv k6zep6nhelyezkerlik cl. l'.2 a kdliilm6ny a borddzattalegyUttm6dot nyfjt a papir dsszehajtogatis6nak
rek o rrstruii Irisiira.
A kovetkez66braaz cit leggyakoribbk0nyvmdretjellegzetesvizjeliililsdt szemldlteti.
Az itt liithato,egym6ssalp6r'huzarnosan
fut6, egyszervizszintes,m6skorftigg6legesvonalirk a papirostmerito szitamerevit6inyomiinvisszamaradt
vonalakir6nyAtjeldlik . Az ezekrrc.lsokkal sLilribbbord6k a fentiekremercilegesen
Sllnak,de ezeketazitbra ndhdnyrdvid
vtrnallalcsupSnjelzi. A papir tulajdonkdppenivizjellt a rombusz-alakrindgyszdg,illetve
rrnnakegy-egyreszehivatott 6br6zolni.
1

40

8o

12"

160

27

A formdtum megvdlasztdsanem a vdletlen alapj6n tttrtdnik...AhasznAlatds a t

1. Nyilv6nval6, hogy a terjedelmes,dsszeftiggo
1
feltiletet igdnyl6tdrkdpekinkdbbmindl nagyobbform6tumbanl6ttak napvil6got,mig a zsebbe
sz6nt kalendiirium kismdretii volt. De v6ltoz6stapasaalhat6 egyediil az idb miil6s6val is: a
konyvnyomtat6sels66vtizedeibena nagyf6li6 formdtumvolt uralkod6,mig 1520 tdjhnmdr
inkdbb 4o, mig kds6bb- igy ma is - a 8o a legelterjedtebb.Ez ut6bbinakrittdr6je a hires
jelentettemega klasszi-|
velenceinyomd6sz,Aldus volt, aki 1501-161
ebbena kis form6tumban
kusokat.A nevesndmetalloldinyomd6sz,Elzevir drdemevolt a m6g kecsesebbr6tek (12', I
| 6', 24") terjesztdsea 17. szhzadban.
M6ig is drvdnyesaza gyakorlat,amelynekalapjdn az6ltal6bancsak egy-egy adatkikeresds6heztObbnyire as^alra fektetve ig6nybe vett kdzikOnyvmdrete nagy (2" ds 4o), mig a
ndpszerti6s k6zben olvasott kiadv6nyok6 (pl. tanktinyv, szdpirodalom) kisebb (8", l2o). A
hagyom6nynakis igen nagy szerepevolt: pl. a ponyv6rasz6nt cseh nyelvti dnekeka.18.
szdzadbanmind 16o,a 17. szdzadbanahazai napt6raka keleti orsz6grdszekbenl6o, a nyugatiakban8" mdretbenkdsziiltek.
mind a bibliogrdfidkbankOveAformdtum jelc)l4semind a kdnyvtdrikatal6gusokban,
telmeny.A rnodernk0nyvek esetdbena gerinc mdretdnekcm-bentcirt6n6kdzldsee cdlra
megfelel,de a r6gi nyomtatvdnyokeset6benaz ivret megaddsaa helyesmegoldds.Ennek
legiobbjeldldse:2o,4",8o,12", 16" stb.Ez a bibliogr6fiaifomdtum, amelya papirivdsszerdtdtkdzli. Ett6l tudatosanrnegkiildnbdztetend6
ds nem helyeselhet6az rin.
hajtogat6s6nak
m6retalak,amikor is a gerincmagassdgotthblilzat alapj6n- mechanikusan- 6tsz6molj6kes
r6t form6jdbankdzlik (pl. minden25-35 cm:4o). lgen gondosmegolda$,ha a rdt jeldlsdt
6s sz6less6genek
adatai(mindig ebbena sdnendben!)is k0a nyomtatviinymagassiig6nak
vetik, pl. 4" (25x l9 cm). A hardntmegold6sraaz ivrdt mell6 tett ,,har.",,,obl." vagy ,,qu."
rdvidit6sselj6 felhivni a figyelmet.
A hajtogat6sndlkiilipipiriv jelol6sea fentiek logik6ja alapj6n1" (plano).Az egyleveles nyomtatvdnyokmdret6reazonbannem annyiraez,mint ink6bb a szeddstiik0r(magass6g
kifejezettnagys6gaa jellemzl, ez6rthelyesezt kilzdlni.
"sz6less6g)rnm-ben

A TERJEDELEM
A szOvegterjedelemes a formiitum egyiitt hat6rozzikmeg a kiadv6ny terjedelmdt.Az
egylevelesekndla papir m6reteazonosa nyomtatvdnydval.MindenJevllnel<.$oiilg)-\6t
lapTa_(pagina).yal."(Az
6ltaldnosnyelvhaszn6lata levelet lapnak, illetve a lapot oldalnak
. nevezi.)A-lilvelnekels6 lapja, aszine,amelyetink6bbrekt6nakhivnak (el6l6se ,,a"),mig a
I natsOlapj6t,a fondkjdtverz1nak(elol6se,,b"). (Egy lapon beli.ila nyomtatottszOveghas6" bokta (columna)oszolhat,azegyesbetiikb6lszedeffsorok (linea) alkotj6k pedig a terjedefem alapelemet.A has6b6s sor emlitesdre6ltal6bancsaka pontosabbszOveghivatkoz6sokniil van szUksdg.)

28

Ha egy papirivet kettdhajtanak,l6trej0n az rin. lev6lp6r, amely kdt levdlb6l, vagyis

ndgy lapb6l 6ll. A hajt6smentdnez 6lt6sekkela k0t6sgerinc6hezer6sithet6.Ha tdbb lev6lpdrl helyeznekegymdsra,tgy ldtrejdn azin. iv, helyesebbelnevez9,sselfilzet.Ilyen konyvkciteszetiegys6gekb6l6ll - az egylevelesekkivdtel6vel - minden nyomtatv6ny.A melldkelt
iibra negy levdlpdrb6l(l-lv) 6116fiizetet mutat, amely nyolc levelet(A-H), illetve 16 (ll6) lapot tartalmaz.

tl

(H)
(G)
<16>
(F)
<14> r3>/

()

(E)

LEVELPAR
LEVEL
LAP

' iioA,
,/<1 1>

Iq
tII]

,ry

A fiizet kOzepe

"

ul

<5>
<3> <4>
<l> | <2>

(A)

i"utrrt

^(

{'
(D)

(B)

Termszetesena szeddsnem tudott mindig pontosan igazodni az adotl papirterjedelemhez. igy ndha sziiksdg lehetett a lev6lp6rokon kivtili egyetlen levdlre is. Leggyakoribb
megold6saennek a cimlevdl ut6lagoshozz6er6sitdsea kOnyv testdhez,ami vagy ragasrt6s- legal6bbisegy kesszUkseges
sal, vagy fiizdsseltdrtdnt. Ez ut6bbihozelengedhetetlentil
keny ,,fiil" (fn. falc) form6j6ban a cimlevdl p6rja is, hogy a frizdsbebeer6sithet6legyen.
A rdgi kiinyvekndl nincs olyan szoros 0sszefiiggdsaz iv 6s a ffizet k0ztitt, mint a modern id6kben, amikor is 6ltal6banegy fiizet egy ivnyi papirt tartalmaz. Af6li6 alak0 nyomtatv6ny esetdbentdbb levdlpdrt kell egyetlenftizetbedsszefogni,hiszen ezekb6l 0nmag6ban
egyetlenegyviszonylagkdnnyenkiszakadhat.A negyed-6snyolcadr6tesetdbenazut6ntdbbnyire 6rvdnyesaz egy iv - egy fiizet megoldds,mig az eryre kisebb alakri kiadv6nyok esetd-

29

n (16', 32' stb.) egeszivnyi papir - kiilonosenha az vastag- trils6gosansok lenneegy

retben:a ktls6 levelpdrokm6r alig fekszenek16 a bels6kre,6s igy a kotet ez esetben
retenkdntszinte ktilonv6lik. Igy az ilyen kis formdturnrikiadviinyokbanegy-egy ftizet
rk k6tharmad,fdl, vagy rndgenn6l is kevesebbpapirivet szokofttartalmazni.

A TELJESSE,G
ESA SORRENDELLENORZESE
A kiadv6nyfiizeteinekteljessdgees azokhelyessorrendjemindig kornoly gondot okott a kdnyvekelo6llit6sa,majd kotdsesor6n.A k6ziratoss6gtapasztalataialapjilnegeszsor
:gold6stalkalmaaak ennekdrdekdbena nyomd6szok.Ennek eleintetdbb, ma m6r ismelen v6ltozat6tis igenybevett6k(pl. a k6dexekndlhaszn6lttabulaerubricarum).A kcinyvomtatdsels6szinaddnakvdgdrem6r kiveszetta ,,registrum"vagy m6s ndven,,ordocharurn", arnely6ltal6bana kcitetvdgdntal6lhat6.Ez eleintea fiizetek,vagy Ievelp6rokszovenek elso szavaitsoroltafel, kdsobbrndr csup6na k6vetkezoh6rornmegold6sthaszniilt6k:
es az orsz6t.
ivjelzdst,a levdl-, illetve lapszdmozdst
ivjelzes(signatura).A szdveggelegyiittnyomott,egyedijel (ttibbnyirebetti) az, amely
:gkillcinbcizteti
egymdst6la fiizeteket,illetve ezekenbeliil (t<ibbnyiresz6mmal)a levdlp6<at.Altal6bana rekt6n lev6 szdvegal6 szedt6k.Az ivek jel6l6sdrehaszn6ltbetiik - igen
Az
vdskivetelt6l eltekintve- mindig 23 tagt 6bec6talkottak:abcdefghiklmnopqrstuxyz.
' helyett
hanemvagyla,j"-t, az,,u" helyett,,v"-t is alkalmaztak,de nem p6rhuzamosan,
testesebbkcitetekn6la fiizetek egyedijeloldsdre ez kevds volt, igy
san. Termdszetesen
hez mind a nagy- (verz6lis),mind a kisbettiket(kurrens)felhaszn6lt6k.Ha ez sem volt
ha nem
lg, sor kert.ilta bettik kett6zdsdre,ahol tov6bbi vari6ci6slehetosdgeketje{entett,
rp6n azonos,hanema kis- dsnagybettiketvegyesenis alkalmaztiik.De kerillhetetth6romgy, vagy m6g tdbb, ak6r tucatnyi azonosbetii is egym6smel16.A jobb 6ttekinthet6s6g
(pl. AAAAAA helyett 6A).
gett ezeketa betti eld rakott szdmjeggyelegyszenisithettdk
eset6ben- 6ltal6banelkiilcintl az azt
A kiadv6ny f6resze- foleg a terjedelmesebbek
tgelozo(bevezetds,el6sz6,aj6nl6sstb.), illetve azaztkoveto rdszekt6l(ut6sz6,mutat6,
talomjegyzdkstb.), az rin. limindri6t6l. Ez tobbnyiretiikrdzodik az ivjelzdsekbenis: az
." bettivelkezdettfordszel6 gyakranm6sjellel ell6tottfiizetekkerUltek:pl. csillag,paragfus,keresztstb. J6l mutatjaez azt a regi nyomdaigyakorlatot,amelyneksor6na bevezet6
;zeket(prelimin6ria)terjedelmeskotetekesetdna cimlappalegytitttdbbnyire legutolj6ra
edt6k.
Mindenkor igen gondosanvigyintak arra,hogy egyetlenkiadv6nyonbeliil az ivjelz6s
6s
ismdtl6djdk,hiszenegyedtilez tette lehet6vdazivek biztons6gosmegktldnbciztetes6t
krj
e16l6set.
lyes sorrendjiik
Ftizetenbeltil is fontosvolt a szdvegetmagukonvisel6 lapok helyessonendjdnekbizsit6sa,amit a levdlpdrokjelOldsdvel6rtek el. Ennek m6dszereaz volt, hogy az ivjelzds
in nrdg a fiizetenbeltili lev6l sorsz6m6tis feltiintettdk(pl. Al, 1.2,A3 stb.). Miutdn egy
nyi papir egy-egy oldal6t egyszerrenyorntdk,ds ha a lapok szbvegdnekszedes6tezen
liil j6l helyeztekel nyom6formiiba,rigy rn6rcsupdnaz ivnek megfelelosonendbentdrt6)

n(i ha.itogatAs6t
kellett ellenorizniaz fvjelekkel.Ennektudhat6be, hogy az ivjelzdst6ltal6harrcsaka fiizet els6 feldbenalkalmazt6kds sokszorm6g a m6sodikfeldnekels6 lapj6n,de
Ioviibbmdr nem.Az ivjelen bel0li szdmoz6shoz
mind r6mai, mind arab szdmjegyekethaszrrahak.
Az ivjelz6s,illetve a fiizetekenbeliili leveleksz6masokszort6mpontotnyrijthata for(pl. hiiromvagy hat levdlpiirb6l6116fiizetekb6l l2o-re lehetkovetnrtitummeg6llapit6s6hoz
kcztetni,mig ndgy levdlp6resetdnink6bb ahozzd hasonl68o-re).
Mint minden,a szeddstiikron
kivUl elhelyezettje16l6s,az ivjelzdsis esztdtikailagbizonyosanhiitrdnyosanbefolydsoltaa nyomtatv6nyktillemdt,de szi.ikseges
volta miatt kenytelcrrekvoltak azt alkalmazni.Azonban- 6ppenesztetikaimegfontoliisokmiatt - kertilt6k az
jelent6sdgri,illetve nem vegignyomiv.ielzds
haszn6latdt
a cimlap esrn6smegktilcinbciztetett
tatottlap esetdben.
Ha egy nyomddbanpdrhuzamosan
tdbb kiadv6nyt6llitottak el6, rigy arra is vigyiizni
kcllett,hogy ezek ivei egym6skOzottse keveredjenek.Eztttgy drt6k el, hogy az ivjel eld lcgink6bb afiizet els6 leveldn- a miire vagy annak szerz6jereutal6 egy-kdt sz6t, illetve
roviditdstszedtek(pl. a 18.szLzadinagyszombatiEgyetemiNyomdiiban),amit tobbkcitetes
rnr-iesetdbena kdtetsz6mjelzdsdvelis megtoldtak.Ez az rin. norma,amely ma is haszniilatos.rnindenekel6tta kcinyvkOtds
eIlen6rzesere.
illeng
Manaps6ga terjedelemds a helyessorend ellen6rz6sdnek
laps1dryoz-ti;.
.Leu!1,
cz a leghatdkonyabbm6dszere.A kOnyvnyomtat6selso kdt szdzadirbanink6bb a levdlsz6rrroz6stalkalmazt6k,mig kds6bb fokozatosanegyre ink6bb alapszdmozilslett haszn6latos.
l-lelyea szedestiik6rftilcittvolt, merl a lap alji* az ivjelz6ses az 6rsz6mrir igdnybevette.Az
eleinteelterjedtr6mai sorsz6mokat
idovel kiszoritottaka logikusabb6stdmdrebbarabsz6m- l
Pdrhuzamos
haszn6latuk
azonban
a mai napig is fenn6ll (a r6maiakdma miir ink6bb i
iegyek.
c s a ka l i m i n d l i d k b a n ) .
Hangsrilyozand6,hogy a kordbbi sz6zadokbanmindig az ivjelzds volt a mdrtekad6,
mig a modern idokbena lev6l-, illetve lapsz6moz6s.
Ennek megfeleloena rdgi nyomtatv6vigy6znakkUldndsgonddala nyomrryokndlazivjelz!,sre,manaps6gink6bbalapszimozirsra

d6kban.
Ez6rtg,koja-b*b-r-evs*za-zadaK!${_vanya!b.aa-a-lap:,
r-ll.ety-e
le-ylsz6-qp"zgst
ltti!4te.
q nlrn ri!\6n 9C9g?e!:Cqlya
nagf,-_691a$aggq!!9lt!-e-zp!4i:
ftlIglg:l S"kezekben
ugyanis
hiba (nem a rekt6n kezd6dik,elcire,illetve visszaugrik,ismetl6dikstb.).
Orsz6(custos).Ez is a nyomtatv6nyhelyessorendjdnekelllen6rz6sdreszolgdlt:ahol a
szdvegszed6semegszakadt,feltiintett6ka folytat6sels6 sz6tagjait.Volt teh6t ilyen 6rszoa
flizet, a level, a lap, vagy a has6ba1j6n.A legelterjedtebba lap-6rsz6volt, amely egybena
legtov6bbis dlt. Terjedelmeegy-h6rom sz6tagvolt, amelyet6ltal6bana szdvegtiikOrjobb
als6sarkaal6 szedtek.(Az ivjelet 6ltal6banett6l kissdbalra helyeztdkel.) Miut6n alapszttrnoz6s6s a fiizetekjelz6serinmagukbanis megfelel6segitsegetnyijtottak a terjedelemellenlrzd,sehez,
t6rekv6 klasszicizmusa 18. sz6a barokk kor ut6n a fokozott egyszenisegre
zadvegerekikiiszdbdlteezt a szed6ket6s esetleggyakorlatlanabbfelolvas6katis t6mogat6,
de az ivjelzd1 illetve alapsz|mozis mellett tulajdonkdppenfeleslegesjeldldst.

a1
JI

A TERJEDELEM MEGALLAPITASA ES JELOLESE

A kiadv6nyte{edelmdnekmeg6llapitrisrit
a r6gi nyomtatv6nyokkalfoglalkozok az ivalapj6nvdgezhetik.E kettonekvdgeredrnenye
term6ielz6sds a levdl-, illetve lapsz6mozds
szetesenazonoskell hogy legyen.
megdllapitaiujelzesalapjdn lehet a rdgi nyomtatvdnyokterjedelm6ta legbiztosabban
ni. Ennekaj6nlhat6modszerea kcivetkez6:
l. Megvizsg6land6,
hogy nem hi6nyzik-eazivjelzes.(15. szizad| valaminta csup6n
egy-ket iv terjedelmrikiadv6nyokn6lez viszonylaggyakraneltifordul.)
2. A jobb als6 sarokbantal6lhat6ivjelek nagyvonalf ellen6rzesdvel(6tpdrget6s)meg6llapftjuk,hogy val6banegyetlenbibliogr6fiai egysegr6lvan-e sz6, vagy esetlegaz ivjelek
utal.
ism6tl6d6sek6t vagy tobb 6n6l16mti dsszekotdsere
azok kdzepet,vagyisahol a hajtoga3. Egyenkdntsorravdvea fiizeteket,megkeressUk
t6sbana ftizesfellelhet6.Innenkiindulva elore ds h6tramindig azonossz6mrilevelethajtogatva rnegkapjuka levdlp6rokcisszeftigg6
taglait. Ez,zela m6dszerrelaz ivjel ndlkiili kiadpdros.Kivdtel lehet
vdnyok fiizeteinekterjedelmeis tiszt6zhat6.Ezeklevelszitma61tal6ban
az ut6lagosanhozzitillesztettcimlevdl, amelyrol mdr sz6 esetta fentiekben.Ritka esetben
lehetm6sholis beillesztett,illetve elt6volitottlev6l, amelyrea p6ratlanlev6lsziima fiizeten
pedig a ragaszt6s,illetve a ftizesentrilnyril6 papircsik,a
beliil figyelmeztet,kikeresdsehez
,,fii1"ad eligazit6st.
4. A fenti feladatteljes elvdgzdseut6n m6r tudni lehet,hogy milyen ivjelii fiizetekb6l
6ll a kiadv6ny,ds azok egyenkdnth6ny levelettaft.almaznakEzt a munkdtkollacion6liisnak
es
hfvjrik. (A ,,koll6ci6" sz6naktcibbesdrtelmevan: tdgabbana nyomtatv6nyteljessdgdnek
az azonbeliili sorrendnekelllen6rzdse,szorosabbdftelembena terjedelem16szletesleirdsa
mind az ivjel, rninda lapszdmszerint.)
pillanata pdlddnyesetlegeshi6nyainaktisZ'itzitsit5. A kollacionril6sa legalkalmasabb
az ivjelzds
ra is. KUldndsena kdvetkez6klehetnek6rulkod6jelek ebbena vonatkoziisban'.
jellegzetesbetrlsor6ban
(hi6ny, ismdtl6desstb.),fiizetenbeltil az ivjelzds
rendellenessdg
mutatkoz6probldma,a lap- vagy levelszhmozhsfurcsasfgai(bdr ez
rnelletti sz6moz6sban
sokszorsajt6hiba),es az 6rszot6leltdr6 folytatiis a kcivetkez6levdlen.E negy ponton tapasztalhat6rendellenessdgek
Sltal6banegym6ster6sitveutalnaka hi6nyra.
6. A levelpdrok(ritk6n egyes levelek) hi6ny6n kiviil a kollacioniil6sm6dot nyijt a
is.
csonkultlevelekszdmbavetelere
az esetleges
7. Ugyancsaka kollacioniil6ssor6nismerhetokfel a legm6dszeresebben
tcjbbletekis (illumin6l6s,belehelyezettidegenpapir vagy m6s t6rgy, bejegyzdsstb.).
8. Vigy6zni kell a vizsg6ltkiadv6nyhoztartozo,esetlegesmellekletekre,amelyekiiltaldbannem tartoznakaz ivjelz6sesftizetekhez.
A kollaciondldstmegkOnnyiti,ha nincs eltdrdsa vizsg6lt kotetbena szab6lyost6l.A
nyrijthatsegitsdget
a mell6keltt6blivata leggyakrabbanhaszlapsziimokmeghat6roziis6hoz
n6lt form6tumokszelint.

)L

levdlpdrok
szdma
I
levdlsz6m 2

A
B
L

D
E
F
G
H
I vagy J
K
L
M
N

o
P

R
S
T
U vagy
X
Y
Z

\/

(t

4
8

5
l0

6
12

48t21620
816243240
48
t 2 2 4 3 6 4 8 6 0 72
1 6 3 2 4 8 6 4 8 0 96
20 40 60 80 100 120
24 48 72 96 120 144
28 56 84 tt2 140 168
32 64 96 128 160 r92
36 72 108 144 180 216
40 80 r20 160 200 240
44 88 t32 176 220 264
48 96 144 t92 240 288
52 104 156 208 260 3r2
56 112 168 234 280 336
60 120 180 240 300 360
64 128 r92 256 320 384
68 136 204 272 340 408
72 144 216 288 360 432
t6 152 228 304 380 456
80 160 240 320 400 480
84 t68 252 336 420 504
88 176 264 352 440 s28
92 184 276 368 460 552

7
t4

8
16

56
84
112
140
168
196
224
252
280
308
336
364
392
420
448
476
s04
532
560
s88
6t6
644

64
96
128
160
t92
224
256
288
320
352
384
416
448
480
5t2
544
576
608
640
672
704
736

94+2 6+3
t8 8+4 t2+6
36 16 24
72 24 36
108 40 60
144 48 12
180 64 96
216 72 108
252 88 132
288 96 144
324 ttz 168
360 120 180
396 136 204
432 144 216
468 160 240
504 168 252
540 186 276
516 192 288
612 208 312
648 216 324
684 232 348
720 240 360
756, 256 384
792 264 396
828 280 420

Mig a modernnyomtatveinyoknrila terjedelemjel0ldse kizdr6laga lapsz6moziisonalapszik, a rdgi nyomtatv6nyokn6lhelyesmind az ivjelz6sek,mind a lev6l-, illetve lapszftmozhs
koll6ci6j6t kdz6lni.
Az ivjelzdst(tdbbnyirebetii, de lehetjel, disz stb. is) a koll6ci6ban az eredetithiien
tiikdz6 form6bankell k6zdlni, a nem latin bettiseknem irhat6k 6t, a roviditesjeleknem
oldhat6kfel, a latin kereszt(f) a gdr0gt6l(+) megkiilOnboztetend6
stb. Ha a betrisivjelek a
fentebbkcizOlt,,szabv6nyos"
23 betrls6bdcdszerintk0vetik egym6st,rigy ezeketnem sziiksdgesegyenkdntfelsorolni,hanemazok elsodsutols6tagjaktit6jellel dsszekcitve
krjzdlhet6.
Ha azonbanettol elt6r6stapasztalhat6,tgyazt pontosanjeldlni kell (pl. A-V, W X-Z,vagy
A-D F-L N-R T-Z stb.).A nagysziimribetijismdtldsb6l6116ivjelz6sa mdr emlftettm6don
rcividitveis 6tirhat6(pl. AAAAAA helyett64).
Gondot okozhataz ivjelzesn6lkiili ftizetekk0zl6sea koll6ci6ban.A szakirodalomban
tal6lhat6sokfdlemegoldiisktiziil legink6bbazamegoldrisjavasolhat6,hogy szogleteszir6-

JJ

verzdlis,nlajd kun'ens,v6giil ezektdbbszorozesevel

drzdkeltesstik
az ivjelzdsnelktili
:et (pl. [A-Z a-zAA-ZZ)).
frizetenbeltil a levelekszitmdtazlvjelzesmel16kitev6betett arabszdmjelenti (pl. A8
or is, ha a kdnyvcinr6rnai sz6m 6ll). (ltt jegyzendo meg, hogy ezzel szembenaz
e helyezettszdma kdzdltftizetneksorrendben
arraazegyetlenleveldreutal: pl. Au:
:hi fiizet hatodik levele.)Az dsszefiiggolevelp6rokmeglelenftese:A, * vagy meg
A,*,.A levdlelsolapj6t,vagyisaszineta kitev6betett,,a"vagy,,r" betii,rnig a h6ts6
b" vagy,,v" mutatja(pl. B,a,Brr).
zab6lyosbeosztdsri
kiadv6nyesetdbena ftizeteklev6lszdm6nak
kcizldseis roviditheto
-ZB). Yalrozo te{edelmii flizetek eset6benez a lehet6sdgcsak korliitozottanalkal:6 (pl. A8 Be-po 6s 14K1-P4).Ha a fuzeteklev6lsz6maszabdlyosanvdltakozik,ami
sena 12" 6s I 8' esetdbengyakori,rigy ilyen esetbenis indokolt \ehetaz egyszerrisites
'o
, ,ugy A-Y8

4, vagy A-Y(altenratim8 et 4)).

p6ratlanlevdlsz6ma fiizetenbeliil valami rendellenessdgre

utal, amit a koll6ci6ban
nUl drzdkeltetnikell. Az els6rnegold6sen'eaz. ha a magdnyosleveletkiilon flizetnek
ik, es a kollaci6rnegf'elelo
hely6re[ ]r form6j6banbeiktatjuk(pl. A8-K8 [ ]r L8-V8).
nbanaz ilyen pdrla ndlki.ililevdl egydrtelmtienvalamelyikfuzetheztartozik (elejdbe,
lgy a vegereberagasztott6k,
belefriztdk), ugy az ivjelz6smellettkitevoben6ll6 lev6l. eggyelndvelnikell (pl.A.5).Erdemeserle a rendkivtitik6r0lm6nyrekiil6n is felhivni
lmet (pl. As [!]). Hasonl6rn6donlehetjelolni, ha a p6ratlanlev6lszdmnembetoldiis,
egy levdlelt6volit6sa
ldvdnjdtt ldtre.
koll6ci6 rnegdllapitds6nak
egyik kdnyestertjletea nem nyomtatottfeliiletek. ame-tl
Itt.intetese
ldnyeges,hiszenktilonbena kolliici6 nem ad hri kdpet a kiadv6ny fizikai l'
6161.Egyseges
rnegold6sitt semalakultmdgki. Van, aki levonjaaz iires levelet(pl.
,an.aki a nyolntatottlevelekszdnrdtkozli es hozzindjaaz iireset(pl.Al'l).
tdbbkotetes
rnrivekkoll6cioj6terdemesa kdtetsz6mkdzleseveltagolni.A mellekleKiiloncisenha a nyomtatv6ny(pl. a
)lesdremegfelel6nekl6tszika [ ] alkahnaz6sa.
en) kdzli, hogy hovd illesztendo
be a rnell6klet,figy a kolldci6banhelyesazt pontorna helyenfeltiintetni1pl.A1 [ ]4 Ar_4B4-K4).
koll6ci6 teh6tigyekszikmin6l tdkdletesebb
ti.ikdlkdpetnyrijtaniaz eredetikiadv6nymek ig6nyessdge
szintebel6thatatlanhat6rokkdzott finomithat6, illetve bovithet6.
isenaz angolsz6szbibliogr6fiai szakirodalomfejlesztetteezt a tdrekvestszinteegdsz
Liiny"-ny6,ami azonbanrneglehetosen
6ncdhi.A fentiekbenismertetetteken
tf hnen6
< t6maszt6sam6r olyan komplik6lt ,,matematikaiegyenletek"-hezvezethet(g<jrdg
Llkalmaz6sa
bizonyos fogalmak roviditdsdrestb.), arrelyek drtelmezdseszinte m6r
I csaka,,kiv6lasztottak"feladatalehet,m6srdszta gyakorlatbancsak nagyonritk6n
It inform6ci6kcizl6seariinytalanuInagy munkar6fordit6stigdnyeL
rydl,illetve lapszdmozds
alapjdn is erdemesmeg a rdgi nyomtatvanyokndla terjede96llapitdsiivalfoglalkozni,hiszenez a fentiekbenismertetettkollaciondl6snakegyrnorz6s6re
is szo196l.
iut6nez a m6dszera nyomtatv6nyterjedelmdneka szok6sosk<izldse,szabiiyozhsakdzi szinten(ISBD) is - megoldott.A szdmoz6st
helyesaz eredetiben
szereploalak-

ban kcizOlni,vagyis az arab sz6mjegyeketds a r6mait egym6st6lmegkiilOnbdztetve.Az ett61

elter6 (pl. bettikkel kifejezett h6ber, gdrdg, cirill stb.) sz6mok fitirilsa arab sz6mjegyekre
azonbangyakorlatilag elkertilhetetlen.Ha szhmozatlanr6szek keriilnek szdmozottakkdz6,
tgy helyesazok pontoselhelyezdsdtis felti.intetni(pl. tSl l-24I412548 [2] 49-80). Ovakodni kell a terjedelemkdzl6sdneka modernnyomtatv6nyokesetdbenmegengedhet6elnagyol6s6t6l,tehdtaz ismdtl6d6lapszdmozds
mindig ker0lj0n felsorol6sra,ak6rcsaka tObbk0tetesmrivekdis. A hib6s lapsz6moz6s,
amint err6l m6r sz6 volt, igen gyakori jelensdga
rdgi nyomtatvdnyokn6l.Gondosleir6sesetdnez is ismertethet6.
A csakcsonkapdlddnyban
ismerl kiadv6ny biztonsdgosanki nem kdvetkeztethelil,hirinyairaa legiobb, ha a ,,[+?1"
jelzdsutal.
A lev61,a lap ds a hasiibszavak(illetve azokrOviditdse)a terjedelmetjel0l6 sz6mjegyhez viszonyitott helye meghat6roz6:ha a sz6mokel6tt 6ll, rigy sorsz6m,ha ut6na,rigy 6sszesitds(pl. ,,pag.8l-93" a 81.-t6l93.-igterjed6lapokatjelenti,mig,,93 pag;' an krizli,hogy
a nyomtatvdny dsszesen93 lapot tartalmaz).
Azivjelzls dsa levdl-vagylapsz6mozdsalapjdnalkotottkoll6ci6nakegym6ssal
egyemie
kell. Helyes teh6t ezeketmiut6n az egyezesellen6rzdsem6r megtdrtdnt,egyenlosdglellel
(pl. Aa-Ea : [20] fol.).
cisszekapcsolni
+

Bonse Gedeon, Gyakorlati tudnival6k a rdgi nyomtatvdnyokr1l, Bp., ELTE

Kdnyvt6rtudom6nyi Tansz6k, OSZK-KMK, 1983 (Segddlet a K0nyvt6roskepzdshez).

35