You are on page 1of 20

Az állam által vezérelt

vegyesgazdaság

Ing. Dudás Tamás, PhD.


Az állam által vezérelt
piacgazdaság alapkritériumai
 A vállalati szféra szelektív befolyásolása
 Termelő beruházások és kutatási
programok finanszírozása
 Kedvezményes hitelek, juttatások a
vállalatok preferált csoportjának
 A tőkepiac viszonylag kicsi, a bankok és
az állam viszonylag nagy súlya a tőke
allokációjában
 Jelentős, közvetlen, gyakran tulajdonosi
érdekeltség a vállalati szférában
Az állam által vezérelt
piacgazdaság alapkritériumai
 Jelentős állami tulajdonrészek a
kereskedelmi bankokban
 Az állam főként a bankszférán keresztül
érvényesíti a gazdasági prioritásait

 Az állam által vezérelt vegyesgazdaság


a megkésett iparosodás folyamatában
jött létre
A francia modell
A gazdaság állami irányításának
francia típusa
 Jean Monnet – demokratikus tervezési eljárás
 Indikatív tervezés – aktív, a növekedést és a
modernizációt segítő állami beavatkozások
 5 éves tervek, amelyek rögzítették a növekedés fő
vonalait
 A terv végső soron a társadalmi érdekegyeztetés
színterévé vált
 A tervezés a 80-as évek végére súlyos válságba
jutott – a gyorsan változó világban a francia
rendszer kevéssé flexibilis volt
A gazdaság állami irányításának
francia típusa
 A szakszervezetek fontos szerepe a gazdaságban
 A közintézmények nagy szerepe (jóléti állam)
 A bankrendszer nagyrészt állami kézbe került – a 80-
as évek végére az állami bankok a betétek 90 %t és
a hitelek 85 %t uralták
 Magas állami beruházások – Iparfejlesztési intézet
(IDI) – 1988 – 112 mld. USD – az összes beruházás
51 %a
Az állami szektor
kialakulása
 3 jelentős hullám figyelhető meg
 Az 1936-os Népfrontkormány intézkedései
 A II. Világháború utáni államisítások, 1945-46
 A baloldali kormány államosításai 1982
 A II. Világháború után a modernizáció
elősegítésében az állam nagy szerepet vállalt –
Franciaország a gazdasági dirigizmus útját
választotta
 Az államosítások ehhez a gazdaságpolitikához
biztosítottak mozgásteret
A baloldali kormány államosításai
- 1982
 1982-ben a Francia Szocialista Párt nyeri a
választásokat és Francois Mitterand került
az ország élére
 Diagnózis – a munkanélküliség és az
egyenlőtlen jövedelmelosztásának oka a
magántulajdon dominanciája
 Lépések – szokatlan kiterjedésű és méretű
államosítási hullám
 „az új állami ipari szektor” a gazdaság
motorjává kellett volna válnia
Eredmény
 A termelékenység és a beruházások kezdetben
ugrásszerűen nőttek, de...
 Fokozatosan nőtt a szektor eladósodottsága is, annak
ellenére, hogy az állami szektor állandó
támogatásokban részesült
 Az állami vállalatok alacsony árakat alkalmaztak és
önfinanszírozási képességük állandóan romlott
 Napirenden volt az állami pénzek pocsékolása, ami
fokozott terheket rótt a francia költségvetésre
 Franciaország a 80. évek végére a legkiterjedtebb
állami szektorral rendelkezett az akkori EÚban
Eredmény
 Az államosítás nem segített a
foglalkoztatás fenttartásában, sőt
akadályozta a strukturális átalakítást
és a nemzetközi versenyképességet
is
 Nem sikerült a francia gazdaságban
a csúcstechológiát meghonosítani és
a tchnológiai lemaradást behozni
A felkelő nap
országa – Japán
modell
Történelmi kitekintés
 Évszázados feudális magábazárkózás
(Sógunok és szamurájok)
 Perry kapitány 1854-ben nyitásra
kényszeríti Japánt
 1868 – új korszak kezdődik, az ifjú
Meidzsi császár magához ragadja a
hatalmat
 Gyors modernizáció – a nyugati tudás
beolvasztása a japán társadalomba (3
000 külföldi szakértő)
Történelmi kitekintés
 Japán gyorsan nagyhatalmi státuszba
emelkedik, 1895-ben legyőzi Kínát és
1905-ben Oroszországot
 Gazdasági fejlődés – Japán Ázsia első
iparosodott országává válik
 Nagy állami szerep a gazdaságban
 A gazdaságot a zaibacuk dominálták
(a nagy négyes - Mitsubishi, Mitsui,
Sumitomo és Yasuda.)
Történelmi kitekintés
 1910-ben Japán ellenőrzi Kóreát, Taiwant és a
Szakhalin szigeteket
 Japán expanzionizmus – hasonló a német
„lebensraum” politikához
 A második világháború legsikeresebb
napjaiban a japán seregek Indiáig hatolnak
 Teljes vereség – amerikai megszállás 1952-ig
Történelmi kitekintés
 Gyors gazdasági növekedés, mely
Japánt a világ vezető gazdaságává
emelte egészen a 80. évek végéig
tartott
 1990-ben összeomlanak a
pénzügypiacok és stagnáció
kezdődik, amely a mai napig tart
A japán gazdasági rendszer
fő vonásai
 Az állam erős szerepe a gazdaságban
 Állam-vállalati szféra-bank háromszög – az
állami és a magánszféra bonyolult
összefonódása jellemző
 Nagyszintű protekcionizmus – a hazai
vállalatok védelme
 Nagy hatalommal renelkező állami
intézmények – pl. Ipari és Kereskedelmi
Minisztérium - MITI (ma Gazdasági, Ipari és
Kereskedelmi Minisztérium – METI)
 Fontos szerepe van a gazdasági
szövetségeknek – pl. Keidanren
A japán gazdasági rendszer
fő vonásai
 A bankrendszerre óriásbankok jellemzőek,
melyek a források nagy részét tartják
kezükben
 Speciális helyet foglal el a japán posta, mely
banki üzletággal is rendelkezik és több mint 1
bln. Értékű vagyont igazgat
 A jegybank függetlensége korlátozott, a
minisztériumok stratégiai döntései nagyban
korlátozzák a munkáját
 Fontos szereplők – Japán Fejlesztési Bank és az
EXIM Bank
 Duális vállalati struktúra – nagyvállalatok
(keiretsu) és kisvállalatok egyvelege
A japán gazdasági rendszer
fő vonásai
 Fogékonyság a modern vállalati
menedzsment eszközökre
 Átfogó minőségellenőrzés rendszer (TQM)
 Azonnali készlet szállítás (JIT)
 A vállalatok „családias” jellege
 Gyenge szakszervezetek
 A vámon kívüli korlátozások
nagymesterei