You are on page 1of 15

Logika és informatikai alkalmazásai

Gyakorló feladatok

Iván Szabolcs
April 6, 2009

1 Elsőrendű szemantika

1.1. Feladat.Elmélet.

a) Mikor mondjuk egy t termre, hogy alapterm?

b) Mikor mondjuk egy F formulára, hogy mondat?

c) Mikor mondjuk egy F formulára, hogy atomi formula?

1.2. Feladat. Adjunk meg olyan egyenlőséges elsőrendű formulát, mely


kielégı́thető és melynek. . .

a) . . . minden modellje egyelemű.

b) . . . minden modellje legfeljebb kételemű.

c) . . . minden modellje legalább kételemű.

d) . . . minden modellje legalább kételemű, és nincs benne egyenlőség.

1.3. Feladat. Adjunk meg olyan elsőrendű formulát, melynek pontosan


akkor modellje egy A struktúra, ha benne a p bináris predikátum inter-
pretációja . . .

a) . . . reflexı́v. c) . . . tranzitı́v.

b) . . . szimmetrikus. d) . . . ekvivalenciareláció.

1
e) . . . irreflexı́v. g) . . . parciális rendezés.

f) . . . antiszimmetrikus. h) . . . teljes rendezés.

1.4. Feladat. Adjunk meg olyan elsőrendű formulát, aminek pontosan


akkor modellje egy A struktúra, ha benne a bináris f függvényjel inter-
pretációja. . .

a) . . . kommutatı́v. d) . . . kancellatı́v.

b) . . . asszociatı́v. e) . . . rendelkezik egységelemmel.

c) . . . idempotens. f) . . . rendelkezik zéruselemmel.

1.5. Feladat. Adjunk meg olyan elsőrendű formulát, aminek pontosan


akkor modellje egy A struktúra, ha benne az unáris f függvényjel inter-
pretációja. . .

a) . . . szürjektı́v. b) . . . injektı́v.

2 Kielégı́thetőség

2.1. Feladat. Igazoljuk, hogy tetszőleges F formulára fennállnak a következők!


a) ha F kielégı́thető, akkor ∃xF is.
b) ha ∃F kielégı́thető, akkor F is.
c) ha F tautológia, akkor ∀xF is.
d) ha ∀xF tautológia, akkor F is.

2.2. Feladat. Legyen


F1 = ∀x∃yp(x, y),
F2 = ∃y∀x¬p(x, y),
F3 = ∀y∀x1 ∀x2 ((p(x1 , y) ∧ p(x2 , y)) → (x1 = x2 )).
Igazoljuk, hogy F1 ∧ F2 ∧ F3 kielégı́thető, de nincs véges modellje.

2.3. Feladat. Igazoljuk, hogy az alábbi formulák kielégı́thetetlenek. Csak


a szemantika definı́cióját használjuk.

2
a) ∃x∀y(p(x, y) ↔ ¬p(y, y))

b) (∃xp(x)) ∧ (∀x¬p(x))

c) (∀xp(x)) ∧ (∀yp(f (y)) → q(y)) ∧ (∃z¬q(z))

2.4. Feladat. Igazoljuk, hogy az alábbi formulahalmaz kielégı́hetetlen.


Csak a szemantika definı́cióját használjuk.

Σ = { (∀x(p(x) → (q(x) ∨ r(x)))),


(∀y(q(y) → ¬s(y))),
(∀y(r(y) → ¬s(y))),
(∃z(p(f (z)) ∧ s(f (z)))) }.

3 Logikai következmény, ekvivalencia

3.1. Feladat. Elmélet.

a) Ha F egy formula, akkor mit takar a Mod(F ) jelölés?

b) Ha Σ egy formulahalmaz, akkor mit takar a Mod(Σ) jelölés?

c) Mikor mondjuk az F , G formulákra, hogy F |= G?

d) Mikor mondjuk az F , G formulákra, hogy F ≡ G?

e) Mondjuk ki a ≡ reláció kongruencia-tulajdonságáról szóló lemmát.

3.2. Feladat. Igazoljuk, hogy tetszőleges F , G, H formulákra fennállnak a


következők!

a) |= F → G pontosan akkor, ha F |= G.

b) F |=↓ pontosan akkor, ha F kielégı́thetetlen.

c) ↑|= F pontosan akkor, ha F tautológia.

d) ha F |= G és G kielégı́thetetlen, akkor F is az.

e) ha F |= G és F tautológia, akkor G is az.

3
f) ha F |= G és G |= H, akkor F |= H.

g) ha F |= G és F |= H, akkor F |= G ∧ H.

h) ha F |= G és F kielégı́thető, akkor G is az.

i) F ∧ G |= H pontosan akkor, ha F |= G → H.

j) F |= ∃xF .

k) ∀xF |= F .

l) |= F pontosan akkor, ha ∅ |= F .

3.3. Feladat. Igazoljuk, hogy tetszőleges Σ, ∆ és Γ formulahalmazokra,


valamint F , G és H formulákra fennállnak a következők!

a) Mod(Σ ∪ ∆) = Mod(Σ) ∩ Mod(∆)

b) Σ |= ∆, Σ |= Γ ⇒ Σ |= ∆ ∪ Γ

c) Σ |= ∆ ⇒ Σ |= ∆ ∩ Γ

d) Σ |= ∆, ∆ |= Γ ⇒ Σ |= Γ

e) Σ |= ∆ ⇒ Σ ∪ Γ |= ∆

f) Mod(∅) = Mod(F ) ∪ Mod(¬F )

g) Mod(↑) = Mod(∅)

h) Mod(↓) = Mod(F ) ∩ Mod(¬F )

i) Mod(↓) = Mod({F, ¬F })

j) {F, F → G} |= G

k) {F, ¬G → ¬F } |= G

l) {F ∨ G, ¬F ∨ H} |= G ∨ H

m) Σ ∪ {F } |= G ⇔ Σ |= F → G

n) Ha Σ |= F , akkor Σ ∪ {¬F } kielégı́thetetlen.

o) Ha Σ ∪ {¬F } kielégı́thetetlen, akkor Σ |= F .

4
3.4. Feladat. Igazoljuk, hogy tetszőleges F, G formulákra

a) ha F ≡ G, akkor |= F ↔ G.

b) ha |= F ↔ G, akkor F ≡ G.

3.5. Feladat. Igazoljuk, hogy

a) |= reflexı́v reláció.

b) |= tranzitı́v reláció.

c) |= nem szimmetrikus reláció.

d) |= nem antiszimmetrikus reláció.

e) |= előrendezés.

f) ≡ reflexı́v reláció.

g) ≡ tranzitı́v reláció.

h) ≡ szimmetrikus reláció.

i) ≡ nem antiszimmetrikus reláció.

j) ≡ ekvivalencia-reláció.

3.6. Feladat. Igazoljuk az alábbi következményeket.

a) ∀xp(x) |= p(0)

b) (∀xp(x)) ∧ (∀y(p(y) → q(y)) |= ∀xq(x)

c) ∀x(p(x) ↔ q(x)) |= ∀x(p(x)) ↔ ∀x(q(x))

d) ∃y∀xp(x, y) |= ∀x∃yp(x, y)

e) ∃x(p(x) ∧ q(x)) |= (∃xp(x)) ∧ (∃xq(x))

f) (∃xp(x)) ∧ ∀x(p(x) → q(x)) |= ∃xq(x)

5
3.7. Feladat. Igazoljuk (alkalmas A ellenpélda megadásával), hogy a fenti
következmények csak a megadott irányba állnak fenn! A feladatok úgy van-
nak összeállı́tva, hogy mindegyikre létezik kételemű univerzum fölötti el-
lenpélda.

3.8. Feladat. Cáfoljuk meg (alkalmas A ellenpéldával), hogy az alábbi


következmények fennállnak! Szinte mindegyik példára létezik kételemű uni-
verzum fölötti ellenpélda.

a) ∃xp(x) |= p(0)

b) ∀x∀y((0 + x = y) → (x = y)) |= 0 + 0 = 0

c) ∀x(0 + x = x) |= ¬(1 + 1 = 0)

d) ∀x((x = 0) ↔ ∃y(x + y = y)) |= ∀x(0 + x = x)

e) ∀x∀y((x + y = x) ↔ (y = 0)) |= ∀x(0 + x = x) Figyelem: erre a


legkisebb ellenpélda háromelemű!

3.9. Feladat. Igazoljuk, hogy az alábbi ekvivalenciák fennállnak!

a) ∀x(∀y(p(x, y)) ↔ ∀z(p(x, z))) ≡ (∀x∀yp(x, y)) ↔ (∀x∀zp(x, z))

b) ∀x(∀y(x = y) ∧ F ) ≡ ∃x(∀y(x = y) ∧ F ) tetszőleges F formulára

3.10. Feladat. Igazoljuk a következőket.

a) Ha F |= G, akkor ∃x(F ∧ G) ≡ ∃xF ∧ ∃xG.

3.11. Feladat. Fennállnak-e az alábbi ekvivalenciák? Ha igen, igazoljuk;


ha nem, adjunk ellenpéldát.

a) ∃x(F ∧ G) ≡ (∃xF ) ∧ (∃xG)

b) ∃x(F ∨ G) ≡ (∃xF ) ∨ (∃xG)

c) ∃x(F → G) ≡ (∃xF ) → (∃xG)

d) ∃x(F → G) ≡ (∀xF ) → (∃xG)

e) ∀x(F ∧ G) ≡ (∀xF ) ∧ (∀xG)

f) ∀x(F ∨ G) ≡ (∀xF ) ∨ (∀xG)

6
g) ∀x(F → G) ≡ (∀xF ) → (∀xG)

3.12. Feladat. Adjunk meg olyan F és G formulákat, amikre sem F |= G,


sem G |= F nem áll fenn, de mégis ∃x(F ∧ G) ≡ (∃xF ) ∧ (∃xG).

4 Boole függvények

4.1. Feladat. Elmélet. Definiáljuk az ı́téletkalkulus alábbi fogalmait:


a) literál;
b) literál ellentettje;
c) egy F formula által indukált Boole függvény;
d) Boole függvények teljes rendszere;
e) a | és || függvények;
f) Horn-formula.

4.2. Feladat. Elmélet.


a) Mondjuk ki a kompaktsági tételt.
b) Mondjuk ki a kompaktsági tétel egy fontos következményét.
c) Igazoljuk, hogy a kompaktsági tételből valóban következik a következménye.
d) Igazoljuk, hogy a kompaktsági tétel következik a következményéből.
e) Mondjuk ki a Kőnig-lemmát.
f) Soroljunk fel három alapvető eldöntési kérdést az ı́téletkalkulusra vonatkozóan.

4.3. Feladat. Igazoljuk, hogy az alábbi operátorhalmazok teljesek!

a) {¬, ∨, ∧}; c) {¬, →}; e) {|};

b) {¬, ∨}; d) {→, ↓}; f) {||}.

4.4. Feladat. Igazoljuk, hogy az alábbi operátorhalmazok nem teljesek! ×


a kizáró vagy operátor, x × y ≡ ¬(x ↔ y).

7
a) {↑, ↓}; c) {∨, ∧, ↓, ×};

b) {∨, ∧, ↑, →, ↔}; d) {¬, ×, ↔}.

4.5. Feladat. Igazoljuk, hogy ha H operátorok egy teljes halmaza, akkor


tetszőleges H 0 ⊇ H is az.

4.6. Feladat. Igazoljuk, hogy ha H nem teljes operátorhalmaz, akkor


tetszőleges H 0 ⊆ H sem az.

4.7. Feladat. Jelölje m a többségi függvényt: m(x, y, z) értéke 1, ha legalább


két argumentuma 1 (és 0, ha legalább két argumentuma 0).

a) Igazoljuk, hogy {m} nem teljes.

b) Igazoljuk, hogy {m, ↓, ↑} nem teljes.

c) Igazoljuk, hogy {m, ↓, ¬} teljes.

d) Igazoljuk, hogy {m, ↑, ¬} teljes.

e) Igazoljuk, hogy {m, ¬} nem teljes.

4.8. Feladat. Hány különböző n-változós Boole-függvény van?

5 Rezolúció az ı́téletkalkulusban

5.1. Feladat. Elmélet.

a) Mikor rezolvense egy R klóz a C1 és C2 klózoknak?

b) Ha Σ klózok egy halmaza, mit takar a Res(Σ) jelölés?

c) Ha Σ klózok egy halmaza, mit takar a Res∗ (Σ) jelölés?

d) Igazoljuk, hogy ha a Σ-beli formulákban a q1 , . . . , qk változók szerepel-


nek, akkor |Res∗ (Σ)| ≤ 22k .

e) Igazoljuk, hogy tetszőleges Σ klózhalmazra Σ ≡ Res(Σ).

f) Igazoljuk, hogy tetszőleges Σ klózhalmazra és n ≥ 0-ra Σ ≡ Resn (Σ).

g) Igazoljuk, hogy tetszőleges Σ klózhalmazra Σ ≡ Res∗ (Σ).

8
h) Mondjuk ki a rezolúciós következtetés alaptételét.

5.2. Feladat. Igazoljuk a (rezolúciós algoritmusban felhasznált) alábbi


összefüggéseket. Σ, ∆ és Γ tetszőleges formulahalmazok, F pedig tetszőleges
formula.

a) Σ |= Γ ⇒ Σ ≡ Σ ∪ Γ;

b) Σ |= Γ ⇒ Σ ∪ ∆ |= Γ;

c) Σ ≡ Res(Σ);

d) Σ ≡ Resn (Σ) minden n ≥ 0-ra;

e) Σ ≡ Res∗ (Σ);

f) Σ |= F ⇔ Σ ∪ {¬F } |=↓;

g) Σ kielégı́thetetlen ⇔ Σ |=↓;

h) Σ |= Γ és Γ kielégı́thetetlen ⇒ Σ is kielégı́thetetlen.

5.3. Feladat. Hány különböző klóz áll elő a {p1 , . . . , pn } változóhalmaz


fölött? (Két klózt akkor tekintsünk különbözőnek, ha a bennük szereplő
literálok halmaza eltér.)

5.4. Feladat. Hány különbőző olyan klóz áll előn a {p1 , . . . , pn } változók
fölött, ami nem tartalmaz ellentétes literálpárt?

5.5. Feladat. Adjunk meg olyan konjunktı́v normálformájú formulát,


amiben nincs egységklóz, de ami kielégı́thetetlen.

5.6. Feladat. Igazoljuk rezolúcióval, hogy az alábbi klózhalmazok minde-


gyike kielégı́thetetlen.

a) {{p, q}, {p, ¬q, s}, {¬q, ¬s}, {¬p, r}, {¬r}}

b) {{p, ¬q}, {p, r}, {¬p, ¬q, s}, {¬p, ¬s}, {p, q, ¬r}, {¬p, q, s}}

c) {{p, q, ¬r, s}, {¬q, ¬r}, {p, ¬s}, {¬p, ¬r}, {r}}

További feladatokat a weblapról (http://www.inf.u-szeged.hu/~szabivan)


letölthető programmal lehet generáltatni.

9
5.7. Feladat. Igaz-e minden Σ klózhalmazra és p változóra, hogy ha Σ |= p,
akkor p ∈ Res(Σ)?

5.8. Feladat. Legyen Σ klózok egy halmaza és p egy olyan változó, ami
nem fordul elő negáltan Σ egy klózában sem. Jelölje Σ0 azon a Σ-beli klózok
halmazát, amikben p nem fordul elő. Igazoljuk, hogy Σ pontosan akkor
kielégı́thető, ha Σ0 is az.

? 5.9. Feladat. (Bonyolultságelméletben jártasaknak.) Igazoljuk, hogy


ha minden n klózból álló kielégı́thetetlen CNF-hez létezik 2n − 1 hosszú
rezolúciós cáfolat1 , akkor N P = coN P.

5.10. Feladat. Igazoljuk, hogy a

C ∪ {l1 , l2 } , D ∪ {l1 , l2 }
C ∪D
következtetés nem helyes.

5.11. Feladat. Igazoljuk, hogy ha a Σ klózhalmaz minden eleme tartalmaz


pozitı́v literált, akkor Σ kielégı́thető.

5.12. Feladat. Igazoljuk, hogy ha a Σ klózhalmaz minden eleme tartalmaz


negatı́v literált, akkor Σ kielégı́thető.

5.13. Feladat. Igazoljuk, hogy ha a Σ klózhalmazban legfeljebb n klóz van


és minden klóz legalább n különböző literált tartalmaz, akkor Σ kielégı́thető.

5.14. Feladat. Igazoljuk, hogy ha egy Σ klózhalmazban minden literál


legfeljebb egyszer fordul elő és legfeljebb egy egységklózt tartalmaz, akkor Σ
kielégı́thető.

6 Hilbert rendszere

6.1. Feladat. Elmélet.

a) Írjuk fel a leválasztási szabályt.

b) Definiáljuk a Hilbert-féle levezetés fogalmát.


1
Ez egyébként nem igaz. Sajnos ebből még nem következik, hogy N P 6= coN P

10
c) Definiáljuk a Σ feletti Hilbert-féle levezetés fogalmát, ahol Σ formulák
egy halmaza.

d) Mondjuk ki a dedukciós tételt.

e) Mondjuk ki Hilbert rendszerének alaptételét.

f) Mikor mondjuk formulák egy Σ halmazára, hogy konzisztens a Hilbert-


rendszerben?

g) Mikor mondjuk formulák egy Σ halmazára, hogy maximális H-konzisztens?

h) Mondjuk ki a Hilbert rendszerére vonatkozó kiterjesztési lemmát.

6.2. Feladat. Levezethető-e Hilbert rendszerében a p →↓ formula?

6.3. Feladat. Adjunk háromlépéses bizonyı́tást a ↓→↓ formulára.

6.4. Feladat. Vezessük le a p → p formulát. Egy ötlépéses levezetés első


lépése: Ax2[F/p, G/p → p, H/p].

6.5. Feladat. Vezessük le a ↓→ p formulát. Egy hétlépeses levezetés első


lépése: Ax2[F/ ↓, G/(p →↓) →↓, H/p].

6.6. Feladat. Vezessük le a ((p →↓) → p) → ((p →↓) →↓) formulát. Egy
hétlépeses levezetés első lépése: Ax2[F/p →↓, G/p, H/ ↓].

6.7. Feladat. Vezessük le a p → ((p →↓) →↓) formulát. Egy levezetés első
lépése: Ax2[F/p, G/(p →↓) → p, H/(p →↓) →↓].

6.8. Feladat. Vezessük le három lépésben a

((p → (q → r)) → (p → q)) → ((p → (q → r)) → (p → r))

formulát.

7 Néhány kielégı́thetetlen formula


és formulahalmaz
Formulák

a) ∃x∀y(p(x, y) ↔ ¬p(y, y))

11
b) ∃xp(x) ∧ ∀x(p(x) → q(x)) ∧ ∀x(¬q(x))

c) ∀xp(x) ∧ ∀x(p(f (x)) → ¬q(x)) ∧ ∃x(q(x))

d) (∃xp(x) ∨ ∃xq(x)) ∧ ∀x(p(x) → q(x)) ∧ ∀x(¬q(x))

e) (∀xp(x)) ∧ (∀yp(f (y)) → q(y)) ∧ (∃z¬q(z))

f)

∀x∀y∀z( p(x, f (y))


∧ (p(f (x), z) → q(x, g(z)))
∧ (¬q(f (y), g(y)) ∨ ¬p(y, y)))

g)

∀x∀y∀z( p(f (x), y)


∧ (p(x, g(z)) → q(g(x), f (z)))
∧ (¬q(y, x) ∨ ¬p(x, g(y))))

h)

∀z∃y∀x( (¬p(z, a) ∨ ¬p(z, x) ∨ ¬p(x, z))


∧ ((p(z, y) ∧ p(y, z)) ∨ p(z, a)))

Formulahalmazok

a)

Σ = { ∀x(¬q(x) ↔ ∃yp(x, y)),


∀x∀y(p(x, y) → p(y, x)),
∃x(p(x, f (x))),
∀x(q(x) ∨ q(f (x))) }

b)

Σ = { ∃x∀yp(x, y),
∀x∃y¬p(x, y) }

12
8 Skolemizálás

8.1. Feladat. Skolemizáljuk a 7. fejezet formuláit és formulahalmazait.

8.2. Feladat. Igazoljuk, hogy minden F formulához van vele s-ekvivalens


zárt Skolem formájú formula.

8.3. Feladat. Igazoljuk, hogy minden F formulához létezik vele s-ekvivalens


változómentes formula.

8.4. Feladat. Igazoljuk, hogy nincs olyan algoritmus, ami tetszőleges F


formulához megad egy vele s-ekvivalens változómentes formulát.

9 Alap rezolúció

9.1. Feladat. Igazoljuk alap rezolúcióval, hogy a 7. fejezet formulái és


formulahalmazai mind kielégı́thetetlenek.

9.2. Feladat. Milyen L elsőrendű nyelv esetén igaz, hogy T0 véges?

9.3. Feladat. Mikor véges E 0 (Σ)?

9.4. Feladat. Lehetséges-e, hogy E 0 (Σ) véges, pedig T0 végtelen?

9.5. Feladat. Lehetséges-e, hogy E 0 (Σ) véges, pedig Σ végtelen?

10 Egyesı́tés

10.6. Feladat. Mutassunk olyan s = [x1 /t1 ][x2 /t2 ] helyettesı́tési sorozatot,
amire [x1 /t1 ][x2 /t2 ] 6= [x2 /t2 ][x1 /t1 ].

10.7. Feladat. Igaz-e, hogy ha x1 nem szerepel t1 -ben és x2 sem szerepel t2 -
ben (itt x1 , x2 változók, t1 , t2 termek), akkor [x1 /t1 ][x2 /t2 ] = [x2 /t2 ][x1 /t1 ]?
Igazoljuk, vagy adjunk ellenpéldát.

10.8. Feladat. Igaz-e, hogy ha x1 nem szerepel t1 -ben és x2 sem szerepel t2 -
ben (itt x1 6= x2 változók, t1 , t2 termek), akkor [x1 /t1 ][x2 /t2 ] = [x2 /t2 ][x1 /t1 ]?
Igazoljuk, vagy adjunk ellenpéldát.

13
10.9. Feladat. Igaz-e, hogy ha t1 , t2 alaptermek, x1 , x2 pedig változók,
akkor [x1 /t1 ][x2 /t2 ] = [x2 /t2 ][x1 /t1 ]? Igazoljuk, vagy adjunk ellenpéldát.

10.10. Feladat. Igaz-e, hogy ha t1 , t2 alaptermek, x1 6= x2 pedig változók,


akkor [x1 /t1 ][x2 /t2 ] = [x2 /t2 ][x1 /t1 ]? Igazoljuk, vagy adjunk ellenpéldát.

10.11. Feladat. Adjunk meg olyan x1 , x2 változókat és t1 , t2 termeket,


amikre x1 szerepel t2 -ben, x2 pedig t1 -ben, mégis [x1 /t1 ][x2 /t2 ] = [x2 /t2 ][x1 /t1 ].

10.12. Feladat. Igaz-e, hogy [x/y][y/x] = [y/x][x/y], ha x, y változók?


Miért?

10.13. Feladat. Igaz-e, hogy [x/t1 ][x/t2 ] = [x/t1 ], tetszőleges x változóra


és t1 , t2 termekre? Miért?

10.14. Feladat. Igaz-e, hogy [x/t1 ][x/t2 ] = [x/t1 ], tetszőleges x változóra


és t1 , t2 alaptermekre?

10.15. Feladat. Tegyük fel, hogy adott egy x változó és egy s = [x1 /t1 ]
helyettesı́tés úgy, hogy s = s[x/t] tetszőleges t termre. Mi következik ebből
s-re?

10.16. Feladat. Adjunk meg (n függvényében) egy olyan C = {l1 , l2 }


literálhalmazt, amiben mindkét literál O(n) hosszú, és aminek az s legkisebb
egyesı́tője melletti képében Cs = {l1 s} egy Ω(2n ) hosszú literál szerepel.
Tipp. Nézzük meg a

C = {p(f (x1 , x1 ), f (x2 , x2 ), . . . , f (xn , xn )), p(x2 , . . . , xn , xn+1 )}

halmazt.

11 Elsőrendű rezolúció

11.17. Feladat. Igazoljuk elsőrendű rezolúcióval, hogy a 7. fejezet formulái


és formulahalmazai mind kielégı́thetetlenek.

11.18. Feladat. Adjunk meg olyan (kielégı́thető) Σ formulahalmazt, amin


az elsőrendű rezolúció algoritmusa nem áll meg.

14
12 Lineáris és SLD rezolúció

12.1. Feladat. Igazoljuk lineáris rezolúcióval, hogy a 7. fejezet formulái és


formulahalmazai mind kielégı́thetetlenek.

12.2. Feladat. Határozzuk meg, hogy a 7. fejezet formulái és formula-


halmazai közül melyikekre alkalmazható az SLD rezolúció. Amelyekre igen,
azokra alkalmazzuk és igazoljuk ı́gy is, hogy kielégı́thetetlenek.

15