You are on page 1of 5

EMLÉKEZTETŐ

Civil egyeztetésről

Időpont: 2010. február 25.


Helyszín: NFÜ, Budapest Wesselényi 20-22. 624-es tárgyaló
Résztvevők: Márkus Eszter, Szabó Zoltán, Viszoczky Emese, Molnár Anna, Fülöp Regina, Kondor
Zsuzsa, Móra Veronika, Szmolinka Zsuzsa, Keményffy Orsolya, Mázsári Ildikó

Jelen ülés célja - a projekttervben foglalt ütemezésnek megfelelően - a szerződéskötés,


szerződésmódosítás folyamat elemekkel kapcsolatos szempontok áttekintése volt.

A megbeszélés elején, Kondor Zsuzsanna ismertette a KOR IH-n elindult felülvizsgálatai


projekteket, melynek eredményeként egy rendszerjellegű javaslatcsomag születik, amelynek része
lesz a civil üléseken felmerült és elfogadott javaslatok is. Amikor az elkülönült civil javaslatcsomag
összeállításra kerül, akkor ezt megküldjük, egyeztetjük és véglegesítjük a civil munkacsoport
tagjaival.
• OP felülvizsgálati értékelések,
• AT stratégiai tervezés hatékonysága,
• Projektkiválasztás értékelés,
• Stratégiai helyzetértékelés,
• Folyamatoptimalizálás (projektkiválasztás, finanszírozás),
• Közbeszerzés szabályosság-ellenőrzés felülvizsgálata,
• Szabálytalansági rendszer teljes felülvizsgálata

Március végére egy konszolidált időközi jelentés csomag áll össze, nyilvánosságra kerülésének
ideje még nem tisztázott, több tényező is befolyásolja.

Szerződéskötés

NFÜ
- Ami problémát jelent az a projektkiválasztás átfutási időigénye, és a szerződéskötés,
módosítás átfutási ideje.
- A projektkiválasztás elhúzódása miatt a projektet, annak ütemezését rögtön módosítani
kell, ill. újra kell tárgyalni.
- Kérdés, hogy a pályázók mennyire tudják a szerződéskötési feltételeket teljesíteni?
Vannak-e rendszer jellegű problémák pl. kétszer ua. a dokumentumot kell benyújtani?

Civil
- A szerződéskötés elhúzódásának az okai: a szerződéskötés feltételei nem mindig
egyértelműek, az egyedi feltételeknek, új szempontoknak való megfelelés, és különböző
engedélyek beszerzése is nehéz.
- Kérdés hogy a normatív jellegű garanciák mennyiben jelentenek több garanciát, mint amit
a pályázó leír. Pl. végzettséghez köti a támogató a projekt támogatását.
- Vannak olyan dokumentumok, amit többször is bekérnek (pl. alapító okirat másolatban
korábban beadták, eredetiben is bekérték).
- A pályázónak az értesítő levélben az egyedi feltételeket részletesen leírják, majd egy
egységes teljes körű tétellistát jelenítenek meg  csak a releváns dokumentumokat
kellene megjeleníteni.

NFÜ
Ami gyorsítana a szerződéskötés folyamatán:
- hiánypótoltatás esetén konkrét igények megfogalmazása,

1
- szerződéskötéshez szükséges feltételek rögzítése a pályázati kiírásban,
A 2007-13-as időszakban lett kialakítva az az irány, hogy a pályázónak nem a projekt beadásakor,
hanem a támogatási szerződéskor vagy az első kifizetési kérelem benyújtásakor kell főként a
dokumentumokat beadni. Emiatt azonban a szerződéskötés folyamata hosszabbodott.

Civil
- Ez az irány jó, amin változtatni kellene, az a lista a benyújtandó dokumentumok köréről.
Szükséges lenne áttekinti és megvizsgálni hogy mik azok amiknek nincsen semmilyen
hozadéka, illetve nem jelent garanciát. A saját forrás rendelkezésre állása pl. nem jelent
garanciát, illetve a nyilatkozatok számát csökkenteni kellene.
- Az alapító okiratot a bíróság őrzi, tőle kellene bekérni, nem a pályázó szervezettől.

NFÜ: A benyújtott dokumentumokkal a KSZ milyen mélységben foglalkozik, érkezett-e a bekért


dokumentumokkal kapcsolatban kérdés?  Civil: tartalmi kérés nem érkezett ezekkel
kapcsolatban.
NFÜ: A hiánypótoltatás szerződéskötés alatt mennyire jellemző?  Civil: Jellemző, mert nincsenek
egyértelműen közölve előzetesen az elvárások és a benyújtandó dokumentumok köre pl. vmit
másolatban vagy eredetiben kell benyújtani. Az állami szerveknél rendelkezésre (pl. hatósági
engedélyek) állnak sokszor azok a dokumentumok amit a támogató bekér, ez rendszerjelleggel
fordul elő.

NFÜ: Régóta törekvésünk, az állami szervek adatbázisainak összekapcsolása.


Segítséget jelentenének-e közös tájékoztatók, workshopok ahol a szerződéskötésről is beszélni
lehetne?  Civil: Igen, főleg abban hogy az adott konstrukció célközönségét megismerjék, van-e
rutinjuk a pályázat írásban, szerződés kötésben.

Szerződésmódosítás

NFÜ
- A változás bejelentő alkalmazása elegendő bizonyos esetekben, pl. kisebb technikai jellegű
módosítások esetében.

Civil
- Gyakorlati tapasztalatuk még nincs a változás bejelentővel kapcsolatban.
- A pályázati dokumentáció és egyéb kapcsolódó dokumentumok alapján a pályázók
benyomása az, hogy szerződésmódosításra csak a legvégső esetben kerülhet sor. 
Javaslatuk, hogy az intézmény azt kommunikálja a pályázók felé, hogy a
szerződésmódosítás a projekt végrehajtásának egy eszköze.

NFÜ
- Jogutódlás kérdése nem egyértelmű és nem átlátható „kívülről”.

KSZ
- Az IH állásfoglalását kérik azokban az esetekben, ahol a kedvezményezett személyében
változás történik. Az IH dönti el, hogy a jogutódlás a projekt megvalósítását érinti-e vagy
csak személyi változás történt. A pályázói kör meghatározása nagyon fontos.
NFÜ
- A jogutódlás problémakörére vonatkozóan konzultációra van szükség.
- A kedvezményezett szervezet megváltozása abban az esetben fontos, ha projekt
megvalósítására hatással van – közösségi jogszabály alapján.
- Mi történik akkor, ha a jogutódlás, átalakulás miatt az új pályázó nem támogatható?

2
Civil
- Az új ámr-ben a támogatási szerződés felmondása is szerepel. Nem specifikálja a
jogszabály, hogy milyen esetekben és mikor van lehetőség felmondásra, ez a majdani
jogalkalmazóra van rábízva.
- Fél év alatt aránytalanul megnőtt az elállás alkalmazása. Elsősorban azon projektek
esetében, amelyek már lezárultak, de a fenntartási időszak alatt találnak valamilyen hibát,
amely miatt az intézményrendszer visszamenőlegesen áll el a szerződéstől.
- Az ámr nem specifikálja, hogy a támogatási szerződés milyen típusú szerződések körébe
sorolható (közig., hatósági, magánjellegű). Bírósági keresetnél problémát jelent hogy
milyen eljárás keretében kell eljárni.
- Akaratlanul is könnyű a támogatási szerződést megszegni. El kellene tudnia különítenie az
intézményrendszernek hogy valaki rosszhiszeműen vagy figyelmetlenség miatt szegett
szerződést (pl. 2 szeminárium 80 fő, vagy kétszer 1 konferencia 40 fő).

NFÜ
- A büntető bíróság dolga a rossz és a jóhiszeműség kezelése. Az intézményrendszernek a
hibákat gyors mechanizmussal kellene kezelnie.
- Nincs méltányosság az intézményrendszerben, amennyiben a szabálytalanság
bekövetkezik, úgy az pénzügyi korrekciót von maga után.
- A megelőzés lenne nagyon fontos, hogy ne jusson el a kedvezményezett addig, hogy
mechanizmust kelljen kidolgozni.

Civil
- Egyedi esetekben rugalmasság kellene az intézményrendszer részéről.
- Bátorítani kellene a kedvezményezetteket, hogy a problémáikkal fordulhatnak az
intézményrendszerhez.

KSZ
- Azt tapasztalják, hogy a problémák későn jutnak el az intézményrendszerhez.
- A szerződésben rögzítésre kerülnek a szerződésszegés okai, ez segítséget jelenthet.
Készítettek egy segédletet a kedvezményezettek részére, ami az elszámolást segíti.

NFÜ
- A szabálytalanság következményeivel nincsenek tisztában a kedvezményezettek. Érdemes
lenne tipikus eseteket bemutatni.

Civil
- Már többször említett személyességet kellene belevinni a rendszerbe.

Meh
- A PEJ-eket, annak funkcióját kellene felülvizsgálni.

NFÜ
- Az eltérő ellenőrzési vélemények az ellenőrzések során azért alakulnak ki, mert a
különböző államigazgatási szervek más-más szempontok mentén ellenőriznek, ami
befolyásolja a PEJ-ek elfogadását.
- A PEJ-ek és a kifizetési kérelem elkülönítése a 2007-13 időszakban a kifizetések gyorsítása
miatt alakult ki, vállalva azt a kockázatot, hogy a projekt esetleg nem teljesül és
szakmailag nem valósul meg.
- A Bizottság megállapította, hogy az ellenőrző szervek nem konzisztensek egymással. Ki
kellene alakítani egy összhangot közöttük, és rendszerbe kellene foglalni az ellenőrzéseket.

3
Civil
- Kérdés, hogy a szakmai – pénzügyi vizsgálat szétválasztása tudta-e gyorsítani folyamatot.

NFÜ
- A kifizetéseknél egyértelműen érzékelhető a folyamat felgyorsulása.
- Az SLA-kban szankcionálni kellene, ha utólag a PEJ ellenőrzési listánál valamit rosszul bírált
el a Ksz, és amiatt kell a projekttől elállni. Motiválni kellene a Ksz-t egy konzekvens
rendszer kialakítására.

KSZ
- HEFOP tipikus eset például helyszíni ellenőrzés során: képzési jelenléti ív, regisztráció nem
került benyújtásra, ua. a szereplők voltak több képzésen jelen egy időben.

NFÜ
- Miért a záró helyszíni ellenőrzésen derül ez ki? Az egyes programokra kap-e meghívást az
intézmény?
- Az Esza gyakorlata volt korábban az, hogy szúrópróba szerűen mentek el az egyes
rendezvényekre.
- Javaslat: folyamatba építetten kellene az ellenőrizéseket elvégezni.

KSZ
- A megelőzést monitoring tevékenységgel, szakmai látogatásokkal kellene kezelni. A HEFOP
keretében ez jellemző gyakorlat volt, amely az ellenőrzések mellett a szakmai támogató
tevékenységekre, tanácsadásra is lehetőséget biztosított.

NFÜ
- A jelenlegi szabályozásban a „helyszíni szemle” fogalom jelent meg, amelybe beleérthető
az ellenőrzés és a szakmai támogató tevékenység is. A gyakorlatban a szakmai monitoring
látogatások azonban nem jellemzőek, amely elsősorban az SLA-típusú finanszírozási
rendszernek köszönhető.
- Szükséges lenne tájékoztatni a kedvezményezetteket, hogy egy ellenőrzés során mit vár el
az ellenőrző szerv.

KSZ
- Készítettek egy ellenőrzési útmutatót, ami magába foglalja, a fent említett kérdéseket: mit
fog vizsgálni egy ellenőr, milyen dokumentumokat stb. Ezt megküldik a KOR IH részére.

A következő ülés időpontja még pontosításra kerül: március 12. 9.00 óra, vagy március 18. 10.00
óra.

4
5