PASSZÍVHÁZAK

megépült haz Nemetorszagban, Ausztriában, Svájcban

Anton Gráf

Passzívházak

24 megépült ház Németországban, Ausztriában, Svájcban

Tartalom

6 Előszó 8 Amit a passzívházépítésről tudni kell 33 Épületek $4 Igényes és meggyőző Lakóház, Steyr (Ausztria) - Proyer & Proyer Architekten 10 Megérte kivárni Családi ház, Adelzhausen (Németország) - Werner Friedl 14 Ház polikarbonát lemezzel Családi ház, Satteins (Ausztria) - W a l t e r Unterrainer Architekturatelier 50 Klímadobozka az árnyas kertben Családi ház, Erlangen (Németország) - KJS Architekten
+

82 Bécs peremén Családi ház, Deutsch-Wagram (Ausztria) - <baukanzlei>, Georg Lux 86 Csak három homlokzat Családi ház, Herzogenaurach (Németország)Burkhard Schulze Darup és Thomas Meyer 90 Ház a sorból Sorház utolsó lakása, Erding (Németország) - Gernot Vallentin 92 Lejtőre épült ház belső udvarral Családi ház, St. Marienkirchen/Hausruck (Ausztria) - PAU.AT-Architekten 96 Télikert és cserépkályha Családi ház, Innsbruck (Ausztria) - J o s e f Király 100 Külső falburkolattal Családi ház, Ganderkesee (Németország) - T e a m 3, Ulf Brannies és Rita Frederwels 102 Bemutatóprogram - EXPO 2000 Sorház, Hannover (Németország)- Faktor 10, Folkmar Rasch és Petra Grenz 106 Pontos árnyékolástechnika Családi ház, Biburg (Németország) - Gernot és Rainer Vallentin 110 Irányított kilátás Családi ház, St. Martin/lnnkreis (Ausztria) - PAU.AT-Architekten 114 Fatüzelésű kazánnal Családi ház, Wegenstetten (Svájc) - Kági Architektur 116 Időskori visszavonulás Családi ház, Kirchheimbolanden (Németország) - Müller + Mizera Architekten 120 Keskeny déli oldal Családi ház, Mauer-Öhling (Ausztria) - Poppe * Prehal Architekten 124 Függelék 124 Építészek neve és elérhetősége, képjegyzék 126 Irodalom 127 Rövidítések, impresszum

54 A beépítési terv szerint Családi ház, Ellwangen-Neunheim (Németország) - Hariolf Brenner 56 Passzív szoláris hőtároló fal Családi ház, Ebnat-Kappel (Svájc) - Díetrich Schwarz 50 Passzívházba illő elemekből Családi ház átépítése és felújítása, Münchwilen (Svájc) Birri Architekten AG 54 Kilátással a völgyre Családi ház, Bludesch (Ausztria) - Caldobau GmbH 58 Vakáció szalmaházban Nyaraló, Disentis (Svájc) - Atelier Werner Schmidt 72 Határmezsgyén Családi ház, Ardagger (Ausztria) - Poppe * Prehal Architekten 76 Modultechnológia - előre gyártott elemekből Sorház, Stein (Svájc) - Birri Architekten AG 80 Energetikailag önellátó Kétgenerációs családi ház, Holzlar bei Bonn (Németország) Rainer Grotegut

Előszó

Az első passzívházat 1991-ben építették meg Darmstadt-Kranichsteinben (Németország), azt a prototípust, amely az elméleti számítások és következ­ tetések gyakorlati bizonyítékát volt hivatott igazolni. A munkálatokat tudo­ mányos szemmel is végigkísérték, és beigazolódott, hogy a „fűtés nélküli lakás" ötlete megvalósítható. Azóta villámgyorsan terjednek a passzívházak. Csak Németországban 2002 szeptemberéig mintegy 3500 lakás épült a passzívház szabványának megfelelően, amibe épületek, pl. az iskolák, óvodák, kormányzati, iroda- és gyárépületek nincsenek beleszámítva. A fejlődés várhatóan hasonló tempóban folytatódik. Jelenleg az éves növekedési ráta 100% felett van! Mire vezethető vissza ez a történelemben szinte egyedül­ álló siker? A válasz valószínűleg az építtetők minimális energiafelhasználásra való törekvéséből és felelősségtudatából ered. Nem kétséges, hogy ennek a hozzáállásnak fontos szerepe van az elsöprő fejlődésben, hiszen az, hogy a szokásos évi 2000-3000 I fűtőolaj helyett 200 I is elegendő, szinte már álomszerű. Manapság a költséghatékonyság is felettébb kívánatos. Azt a primerenergia-mennyiséget, amit nem használunk el, nem kell sem megter­ melni, sem a helyszínre szállítani, elkerülhetők a tankerbalesetek miatti tengervízszennyezések és háborúskodások is az energiakészletek megszer­ zésére. Azonban nem követ minden energiatakarékos újítást hasonló át­ törés, hiszen legtöbbjük valamiféle lemondást követel, s a teljesítmény csök­ kenésével vagy más hasonló veszteséggel jár. Nem igya passzívház. Sikere sokkal inkább a lakók számára nyújtott plusznak, a magasabb komfort­ szintnek és a kellemesebb lakókörülményeknek köszönhető. A passzívház télen egyenletes meleget biztosít, nyáron pedig kellemes hűvöset. Aki már megtapasztalta a komfortszellőzés előnyeit, a későbbiekben sem szeretne lemondani róla. Atömítetlenségből adódó hideg huzat és az alultemperált falak éppúgy a múlté lesznek, ahogy a penészgombák és a hőhidak is. A passzívház a jövőbeni lakóépületek etalonjává válhat. Gyakran hasonlítják a passzívházat a „háromliteres autóhoz". Jóllehet mindkét innováció a fejlődés mérföldkövét jelenti a maga területén, jobban átgondolva azonban sántít ez a hasonlat. Hisz a mostanáig kínált három­ literes autók ára mindig lényegesen a hasonló modelleké felett van, ráadásul kizárólag csak kisautók gyárthatók ilyen alacsony fogyasztással.

6

Előszó

Nem így a passzívház! A hihetetlen energiamegtakarítás, amely egyide­ jűleg a komfortérzet növekedésével is jár, csekély többletköltséggel, sőt akár a nélkül is megvalósítható, emellett a személyes ízlést sem korlátozza. A passzívházépítés technológiája nem jelenti bizonyos formák és anyagok kizárólagos használatát. Bármely építészeti stílus és bármilyen elképzelés megvalósítható, legyen az villa vagy társasház, magasba törő, meredek cseréptető vagy a kubus. A lakás elrendezését tekintve sem kell engedni az igényeinkből. Modern alaprajzú épület éppúgy építhető szervesen egymás­ ba kapcsolódó terekkel és nyitott galériával, ahogyan zárt alaprajzú is, egy­ mástól szigorúan elválasztott szobákkal. Ugyanez vonatkozik az építőanya­ gokra is, szabad a választás a könnyűszerkezetes és a hagyományos építkezés, a tégla, mészkő, beton, fa, acél, ásványgyapot, a parafa vagy a birkagyapjú között. A döntési szabadság nagymértékben hozzájárul a passzívház ötleté­ nek általános elfogadásához, és megmagyarázza, hogy miért dönt egyre több építkező amellett, hogy saját otthonának is passzívházat válasszon. Az első passzívházaknak még elnézhettük, hogy a tervezők elsősorban a műszaki tulajdonságokra és a koncepció kivitelezhetőségére koncentráltak. Időközben azonban érett megoldások születtek számos részletkérdésre, és bevált építőanyagok közül választhatunk. Mindez teret enged annak, hogy több figyelmet szenteljünk az épület elrendezésének. A könyv példái ízelítőt adnak a széles alkalmazhatóságról mind a különböző anyagok és formák, mind a különböző műszaki megoldások tekintetében. A kiválasztott példákkal természetesen képtelenség lefedni az összes építő­ anyagot és az összes lehetséges kialakítást, azonban segítségükkel alapos áttekintést kaphatunk a jövő energetikai és lakóépület szabványainak aktuá­ lis helyzetéről. A bemutatott épületek Minden épületet színes fényképekkel részletesen dokumentáltunk, és - ahol más erre vonatkozó utalás nem szerepel - az alaprajzokat 1:200, ill. 1:250 méretarányban ábrázoltuk. A pinceszint és a tetőtér alaprajzát csak azokban az esetekben mutatjuk be, ahol jelentősége van az épület egésze szem­ pontjából. Mindezek mellett a szerkezeti elemek felépítésére, a műszaki

felszereltség energetikai mutatószámaira és egyéb, az építményre vonatkozó adatok megadásával engedtünk belátást az egyes épületek szerkezeti és energetikai jellemzőibe. A szakmában jártas műszaki szakembernek és tervezőnek rengeteg hasznos információt nyújtanak a részletes adatok, egyúttal ösztönzőleg hatnak későbbi munkájukra. Építési költségek Az egyes épületeknél megadott építési költségek - a jobb nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében - nettó értékek, és az ún. szerkezetkész költségeket jelentik. A megadott költségek több szempontból is csak durva tájékoztató értékeknek tekinthetők, hiszen számításuknak és a terület meg­ határozásának módja országonként kismértékben eltérhet, ami hatással van a négyzetméterárra is. Ezenkívül az építési költségek nemzeti és regio­ nális ingadozásnak is ki vannak téve. Továbbá a megadott értékek mindig az építési, ill. elszámolási évre vonatkoznak, és a szerzőnek nincs arra lehe­ tősége, hogy a megadott költségeknek részletesen utánajárjon. Köszönet Köszönetet szeretnék mondani a Callwey Kiadónak, aki már az előző, a „Passzívház - Lakások fűtés nélkül" c. kötettel is hozzájárult a passzívházak elterjedéséhez, és a jelenlegi kiadvánnyal tovább támogatja a fejlődést. Köszö­ net mindenekelőtt Baur-Callwey, Dr. Stefan GranzowésTim Westphal uraknak. Megköszönöm Susanne Zech építésznő segítségét, az ábrák elkészítése során tanúsított elkötelezettségét és szakértelmét. Köszönöm továbbá saját építtetőm türelmét, és feleségem, Maria és fiam, Tiago támogatását és megértését. Köszönettel tartozom továbbá mindazon építészeknek is, akik rendelkezésre bocsátották anyagaikat és számos beszélgetés során megosztották velem alapos, részletekbe menő tudásukat. Legvégül pedig rendkívüli köszönet minden építtetőnek nem csupán azért, mert hozzájárultak házaik megjelen­ tetéséhez, hanem sokkal inkább azért, mert felvilágosultságuk, kockázat­ vállalási készségük és személyes tőkebefektetésük példaértékű a jövőt jelentő fejlődés további elterjedése szempontjából.

Amit a passzívházépítésről tudni kell

Klímavédelem és passzívház Jelenleg a Földet mintegy 6 milliárd ember népesíti be. Ebből csak 1 milliárd él jólétben, mégis ez az egyhatod rész egymaga felelős közel a teljes energiaés nyersanyagfogyasztásért. Csak annyit tételezzünk fel, hogy a Föld népes­ sége stagnál ezen a hatmilliárdos szinten, miközben a jóléti szint meghárom­ szorozódik, tehát ezzel együtt a szükségletek is háromszorosára nőnek! Te­ kintve ökoszisztémánk már most riasztó állapotát az évente visszatérő „év­ százados" katasztrófákkal, a szükségletek tényleges megháromszorozódása aligha lehetséges. A sürgős cselekvés tehát elkerülhetetlen! Vagy korlátoz­ zuk a jólét növekedését, amit természetesen senki sem tekint ténylegesen járható útnak, vagy más utakat találunk. Dr. Ernst Ulrich von Weizsácker és társai rámutatnak a „Négyes faktor" c. könyvükben, hogy a jövőnek arról kell szólnia, hogy „egy hordó olajból (...) négyszeres jólétet nyerjünk ki". (Ernst Ulrich Weizsácker, Amory B. Lovins, L Hunter Lovins: Négyes faktor-Jelentés a római klub részére, 1995.) Németországban az összes energiafelhasználás 37%-a - beleértve a közle­ kedést és az ipart is - kizárólag a házak fűtésére és háztartási meleg víz elő­ állításra fordítódik. A magánháztartások energiafelhasználásának mintegy 76,5%-át teszi ki a helyiségek temperálása. A hagyományos családi házak fűtéséhez éves szinten mintegy 2000-2500 I fűtőolaj szükséges, amelynek tárolásához hatalmas, pinceméretű tartályra van szükség. Egy családi ház méretű passzívház ezzel szemben évente mintegy 150-200 l-t használ el, ami űrtartalmát tekintve egy átlagos akváriumnak felel meg! A passzívház tehát nemcsak a „Négyes faktor" energiahatékonyságát éri el, hanem akár a tízes faktorét is. Sajnos a mi szélességi körünkön épített „fűtés nélküli ház" sok építtető fejé­ ben egy high-tech űrállomás képét idézi. Egy olyan épületét, amelyet meg­ csonkított és mindennemű komforttól megfosztott a technika. Ennek azon­ ban éppen az ellenkezője igaz! A passzívházak nem csupán úgy néznek ki, mint a szokványos lakóépületek, hanem ezzel egyidejűlegtöbb komfortot és magasabb minőséget biztosítanak. A beépített műszaki berendezések is egyszerűek, kezelésük semmivel sem nehezebb, mint a hagyományos fűtőtestek termosztátszelepének beállítása. Ráadásul megfizethetők.

8

Amit

a pa ss z ív h á z é pít é s rő I tudni

kell

A passzívház építési költségei csak csekély mértékben haladják meg a hagyo­ mányos családi házakét, az energiaárak várható növekedését tekintve pedig mindez elenyésző, villámgyorsan megtérülő befektetés. Az az elképzelés, hogy éghajlatunkon hagyományos fűtés nélküli lakások épüljenek, lenyűgöző, és éppen a fentebb megnevezett tények ismeretében valós hozzájárulást jelent a jövőt biztosító és környezetkímélő fejlődéshez. Itt különösen érdekes a felismerés, hogy áttörő újítások a gyakran elenged­ hetetlen „forradalmi felfedezések" nélkül is lehetségesek. A 80-as éves végen a passzívház kifejlesztése során a már ismert fizikai tudást kombinálták újra a technika aktuális állásával és a rendelkezésre álló építőanyagokkal. A kom­ binációs lehetőségeket tudományos módszerekkel vizsgálták, amelyek már akkor előrevetítették a sikert. Nem csak az építészet berkein belül kellene is­ kolát teremtenie annak a gondolkodásmódnak, amikor alapos utánajárással, lényegretörő kérdések feltevésével haladó szellemű dolgokat hozunk létre. A passzívház azért üzemeltethető minimális energiával, mert az épület­ elemeket összehangolták egymással, így a házból kijutó, tehát veszendőbe menő hőmennyiség minimálisra csökken, emellett a beeső napfény és a ház­ ban egyébként is termelődő hő maximálisan hasznosul. Az idevágó fizikai és műszaki összefüggéseket és kapcsolatokat már számos tudományos igényességű publikációban megvitatták. A következőkben felvezetésként egyszerű módon érthetővé és szemléletessé tesszük a rendszer és komponensei tematikáját. Ezáltal az olvasó számára is érthetővé válik a passzívház működésének alapelve, és az ismeretek nagyban megkönnyítik a későbbi döntéshozást akár tervezőként szeretne mélyebben megismerkedni a témával az olvasó, akár leendő építtetőként szeretné fon­ tolóra venni a passzívház építését. Utóbbi esetben a könyv segítségével elsajátított alaptudás az építész hozzáértő partnerévé teszi az olvasót.

A működési elv Ki ne ismerné a napenergia passzív hasznosulását? A napon álló autó még télen is kellemes hőmérsékletűre melegszik. Ugyanezt az elvet használja ki a passzívház is. Az autó hátránya, hogy később nagyon hamar ismét kihűl. Ezzel szemben a passzívháznál megfelelő módszerek alkalmazásával a kihűlés minimálisra csökkenthető. A vastag hőszigetelés a termoszhoz ha­ sonlóan a házon belül tartja az ingyen termelődő energiát. Atermoszhoz képest annyi a különbség, hogy a házat lakják is. Mindez annyit jelent, hogy minden benne tartózkodó személy, minden egyes felkap­ csolt villanyégő, bekapcsolt mosógép, tévé vagy számítógép, esetleg működő gázrózsa hőt ad át a helyiségek levegőjének. A hagyományos házakban folyamatosan akkora mennyiségű hő vész el, hogy ezek a hőforrások lénye­ gében észre sem vevődnek és nagyon csekélynek tűnnek, azonban ha tíz-húsz ember egyszerre tartózkodik a nappaliban, már érzékelhetővé válik a fűtő­ hatás. Passzívház esetén, ahogyan a termosznál is, annyira csekély a hőveszteség, hogy az ilyen jellegű hőforrások igen komoly szerephez jutnak. Rögtön jöhet az ellenvetés, hogy ha termoszban lakunk, akkor valahonnan friss levegőre is szükségünk van! Pontosan. Éppen ezért a passzívházakat szellőzőberendezéssel látják el. Ezeket semmiképpen sem szabad összeke­ verni a klímaberendezésekkel! Az egyszerű szellőztetőberendezéseket már ismerhetjük: ilyen a konyhai páraelszívó vagy az ablaktalan fürdőszobák és vécék ventilátora. Annyi a különbség, hogy a passzívház szellőztetőkészüléke valamivel pontosabb kialakítású, hiszen enélkül a termosznak egyszerűen hiányozna a teteje, és így kihűlne a tartalma. Ezért az elszívott levegő átadja hőtartalmát a beáramló levegőnek. Ez a talán kissé egyszerű, de mindenképpen találó leírás szemléletesen összefoglalja a passzívházak működési elvét. Többről nincs is szó! A hőcsere tényleges megvalósulását, a hozzá szükséges eszközöket és intézkedéseket az elkövetkezőkben részletezzük.

Egy kis épületfizika A jobb megértés érdekében tekintsük át az épületfizika néhány mutató­ számát. Az építésügy az energiafelhasználás mértékére az évente 1 m lakóterületre
2

mely a napsugárzásból és a belső hőforrásokból tevődik össze, megkapjuk az éves fűtési igényt, amit aztán a hasznos négyzetméterek számára vonat­ koztatunk. Passzívház esetén ez az érték max. 15 kWh/m -a - az érték mintegy 1,5 I
2 2

jutó kilowattórák számát (kWh/m -a) használja energetikai mutatószámként. Ez az érték azt írja le, hogy egy évben összesen mennyi energia használódik el. A különböző lakások összehasonlíthatósága érdekében a felhasznált menynyiséget 1 m lakóterületre vonatkoztatják.
2

fűtőolajból kinyerhető hőmennyiségnek felel meg. Ez éves szinten 20 m -es
2

lakóteret feltételezve 180 l-es igényt jelent. Tekintve, hogy az érték igen ala­ csony, nem érdemes beruházni hagyományos, drága fűtésrendszerbe. Sokkal kifizetődőbb más úton előállítani a szükséges hőt. De miért éppen 15 kWh/m -a
2

Ez a vonatkoztatott érték további részekre bontható: fűtési energiára, a használati meleg víz termeléséhez szükséges energiára, háztartási áramra, üzemi áramra, vagyis arra az áramra, amely a műszaki berendezések működ­ tetéséhez szükséges. Fűtési hőigény Először is vizsgáljuk meg a szükséges fűtési energiát. A meleg kétféle módon juthat a házon kívülre és ezáltal veszendőbe. Transzmissziós hőveszteségnek nevezzük azt a hőmennyiséget, amely az épület részein, tehát a padlón, falakon, tetőn és ablakon keresztül jut ki. Az ily módon veszendőbe ment hő­ mennyiség az egyes elemek hőszigetelő tulajdonságai, vagyis a felhasznált anyagok és eszközök minősége és vastagsága segítségével szabályozható és számítható is egyúttal. A második lehetőség a szellőztetés. Amikor télen ki­ nyitjuk az ablakot, a szobában hideg lesz. Mindez banálisan hangzik, mégis alábecsülik azt a hatalmas hőmennyiséget, amely szellőztetéssel megy veszen­ dőbe. Erre a „Szellőztetés"című fejezetben (I. 20. o.) részletesebben kitérünk. A transzmissziós hőveszteséggel és a szellőztetéssel elpazarolt hőmennyi­ ségettulajdonképpen fűtéssel kellene pótolni, hogy kellemes hőmérsékletet tartsunk fent. Mint ahogyan korábban már említettük, a lakáson belül talál­ hatók energiaforrások, tehát hőnyereség is. Első helyen természetesen a Nap áll és a már említett „belső hőforrások", mint az ember, a gépek vagy az elekt­ romos áram. Ebből adódóan a ténylegesen szükséges fűtési hőmennyiség az energiamérlegből meghatározható. Az energiamérlegben először is a veszteségek szerepelnek, tehát a transz­ missziós és a szellőztetési veszteségek. Ebből levonva a tervezett hőnyereséget,

lett a fűtési igény felső határa? Ennek oka, hogy ennél magasabb igényt hagyományos fűtésrendszer nélkül csak a komfortérzet csökkenésével lehet megvalósítani. Az energiatakarékos házakban éppen ezért a korábbi gyakor­ lathoz hasonlóan megmarad a szokásos fűtés. Ennek megfelelően a 15 kWh/m -a nagyságrendi ugrást jelent.
2

Primerenergia mutatószáma Primer energiának számít minden olyan energia, amelyet nem megújuló energiaforrásból nyertek ki, tehát nem olajból, gázból vagy szénből. Leg­ többször a szokásos háztartási áramot is a primer energiaforrások elégeté­ sével termelik. Az energiamérlegre tekintve adódhatna az ötlet, hogy tudato­ san növeljük a belső hőforrások mennyiségét nagy számú villanyégő vagy más hasonló eszközök segítségével, csökkentve ezzel a maradék hőigényt. Ezt elkerülendő, a passzívháznál az összesen felhasznált primer energiának szabunk felső határt: a primer energia mutatószáma max. értéke 15 kWh/m -a.
2

Ez az érték magában foglalja a ház teljes energiaszükségletét, tehát figye­ lembe veszi a fűtést, a meleg vizet és az abszolút áramfelhasználást is. A gyakorlat azt mutatja, hogy passzívházaknál a figyelem elsősorban a fűtés hőigényére irányul, és a primerenergia-mutatószám sok esetben (egyébként teljesen jogtalanul) háttérbe szorul. Fűtés A passzívházak elterjedésének kezdeti szakaszában a fűtési hőigény számí­ tásakor az átlagos külső és belső hőmérsékletekkel számoltunk, és a Német­ országra jellemző átlagos napsütéses órák számát vettük alapul. Időközben

10

Amit

a passzívházépítésről

tudni

kell

zonban szinte egész Európában elterjedtek a passzívházak, megtalálhatók ehát egymástól nagyban különböző éghajlati körülmények mellett is. Anak érdekében, hogy a számítási módszer nemzetközivé egyszerűsödjön, jövőben a fűtés 15 kWh/m -a-s feltételezett éves hőigénye másodlagos
2

Definíció és összehasonlítás A passzívházak számszerűsített definíciója a következő: max. fűtési hőigény: max. primer energia-mutatószám: max. fűtésigény: max. tömítetlenség (légcsereszám): 5 kWh/m -a
2

zempont lesz. Helyére a tényleges négyzetméterenkénti fűtési igény lép, iszen ez a fajta megközelítés figyelembe veszi a regionális különbségeket s egyéb olyan tényezőket, melyekre itt nem térünk ki egyesével. Határrtéknek a 10 W / m érték tekinthető, és ez inkább összekapcsolható
2

120 kWh/m -a
2

10 W/m n
5 0

2

< 0,6 h"

1

primerenergia-felhasználással. Jelenleg a mutatószámok meghatározásálak legelterjedtebb módszere a darmstadti Passzívház Intézet által kidolgoott számítógépes program, a Passzívház-Projekt-Csomag (eredeti neve assivhausprojektierungspaket), amellyel a szükséges kulcsadatok gyorsan, gyszerűen és megbízhatóan meghatározhatók. A legújabb, 2004-es verzió nár a fűtésszámítást is tartalmazza. iz U érték v hőszigetelés témakörében a legfontosabb épületfizikai jellemző az U érték, agyis a hőátbocsátási tényező, amely megadja, hogy 1 m épületrészen
2

Különösen érdekes lehet a passzívházak fűtésigényének összehasonlítása a hagyományos családi házakéval (németországi adatok): régi épületek: az 1984-es hőszigetelési rendelet után épült házak: az 1995-ös hőszigetelési rendelet után épült házak: energiatakarékos házak: passzívház: mintegy 160 kWh/m -a
2

mintegy 280-300 kWh/m -a
2

mintegy 210 kWh/m -a
2

65-140 kWh/m -a
2

max. 15 kWh/m -a
2

fal, ablak, tető stb.) 1 K hőmérséklet-különbség hatására (a fizikában hőmérséklet-különbséget Kelvinben mérik) mennyi energia halad át, bből adódik a mértékegység is: watt per négyzetméter x Kelvin (W/m -K).
2

Ezen a ponton, tekintve az előbbi nagyon meggyőző összehasonlítást, érdemes visszaemlékeznünk a „Négyes faktorra", amelynél az a cél, hogy „1 hordó olajból négyszeres jólétet nyerjünk ki". Az összehasonlító értékek alapján kiderül, hogy egyetlen hagyományos, régi épület fűtési energiája 19 passzívházra elegendő! Hőszigetelés és épületburok Irányítsuk figyelmünket az épületek hőszigetelésére, és ezzel együtt a külső épületburokra. Vegyük elő ismét a termoszos példánkat. Mindenki megta­ pasztalhatta már, hogy léteznek jobb és rosszabb minőségű termoszkannák. Vannak típusok, amelyek egész napon át kellemesen forrón tartják a kávét, viszont vannak, amelyekben néhány óra elteltével langyosra hűl. A jobb minőségű termosznak kisebb a transzmissziós vesztesége, mint a rosszabb­ nak. Ugyanez mondható el az épületek burkáról is.

U értéke tisztán számított mennyiség, azonban tartalmazza az összes snyeges befolyásoló tényezőt. U értékéből kiolvasható az anyagok vagy (több anyagból összetevődő) épületrészek hőszigetelő tulajdonsága, és egítségével számítható a transzmissziós veszteség, vagyis az a hőmennyiég, amely az adott épületrészen keresztül kijut a szabadba. Alapvetően rvényes szabály, hogy minél kisebb az U érték, annál jobb a hőszigetelő épesség. Ennek megfelelően mindig alacsony U értékre kell törekedni, z azonban a legtöbb olvasó számára már bizonyára ismert tény.

A mészhomokkő falazatra 31 cm vastag polisztirol szigetelőréteget visznek fel, amelyet végül bevakolnak

A burokhoz tartozik minden épületrész, amely elválasztja egymástól a me­ leg belső és a hideg külső levegőt, idetartoznak tehát a külső falak, a tető, a padló, az ablakok és a külső ajtók. (A nyílászárókról külön fejezetben lesz részletesebben szó.) A padló esetében meg kell jegyeznünk, hogy csak az a rész számít, amely a hideg és meleg közötti határt jelenti, tehát fűtött pince esetén a pincepadló, fűtetlen pincénél vagy nem alápincézett házak­ nál a földszinti padló. A passzívházaknál elengedhetetlen, hogy a burok kivétel nélkül kiváló hő­ szigetelő tulajdonságú legyen. Annak érdekében, hogy a rendkívül kicsi hőveszteségek tartományába kerüljünk, az összes épületrésznek el kell érnie legalább a 0,16 W/m -K hőátbocsátási tényezőt. Csak összehasonlításképp:
2

egy hagyományos 36,5 cm vastagságú, üreges téglából épített, kívül-belül bevakolt fal 0,45 W/m'-K-s U értékkel rendelkezik. Ez annyit jelent, hogy ha ugyanilyen építőanyagok használatával szeretnénk elérni a 0,16 W/m -K-s U
2

értéket, közel 1,10 m vastag téglafalat kellene építenünk, fgy már belátható, hogy a hőszigetelő réteg alkalmazása az épületburkon olyan hatást vált ki, mintha vastag pulóvert húznánk a házra.
Ennek a falnak az alapja a „tignotrencT-rendszerű fa tartószerkezet, amelynek külső oldalára szigetelő­ anyagként 20 cm vastag­ ságú farostlemezt és 5 cm vastagságú bitumennel be­ vont farostlemezt erősítet­ tek fel - a képen látható modellben a szigetelőanya­ gok a ténylegesnél kisebb vastagságúak

Falszerkezetek és szigetelőanyagok A falak és a tető szerkezete, a konstrukció, a felhasznált építő- és szigetelő­ anyagok az épületfizikái törvényszerűségek keretein belül szabadon meg­ választhatok az egyéni ízlésnek és elképzelésnek megfelelően, vagy a leg­ gyakoribb döntő tényező: a költségfaktor szerint. A legközkedveltebb fal­ szerkezetek a következők: hőszigetelő magos kéregvakolatos falrendszer, zsaluzóelemek előre gyártott polisztirolelemekből, előre gyártott gázbeton szendvicselemek, könnyűbeton vagy vasbeton, könnyűszerkezetes építkezés, acél vázszerkezetek és hasonlók. A szigetelés anyagát tekintve sincsen semmiféle korlátozás. Használhatunk polisztirolt, ásvány- és kőgyapótot, habüveget vagy természetes építőanyagokat, például parafát, lent, kendert, fát vagy cellulózpelyhet- a passzívházszabvány szempontjából az egyedüli döntő szempont az épületrész teljes hőátbocsátása. A szigetelőréteg vastag­ sága, ami legtöbbször 25-40 cm között van, igazodik a választott anyag hőszigetelő tulajdonságaihoz. Alapvetően tehát nincs semmiféle kötelező

12

Amit

a passzívházépítésről

tudni

kell

A szabadalmaztatott TJI-tartók rendkívül nagy statikus szilárdságúak, ami nagyobb terhelést és fesztávot tesz lehetővé, és a T alak egyben a hőátbocsátást is lényegesen csökkenti

A TJI-tartók különböző méretben és magasságban kaphatók, segítségükkel kivitelezhető a passzívházak­ nál szükséges szigetelőanyag­ vastagság

anyagi előírás. Természetesen - ha úgy látjuk jónak - akár az említett 1,10 m vastagságú téglafalat is megépíthetjük, ha van, aki finanszírozza. A kőépületekben általában a statikailag szükséges, 15-17 cm-es falvas­ tagságot alkalmazzák (mészkőből, téglából, gáz- vagy könnyűbetonból építve), amelynek külső felületét hőszigetelő réteggel látják el. Gyakori az ún. hőszi­ getelő magos kéregvakolatos rendszer - más néven Dryvit-rendszer - alkal­ mazása, amely során 25-30 cm vastag hőszigetelést ragasztanak vagy dübeleznek a falra, majd ezt a réteget bevakolják. A „Klímadobozka az árnyas sör­ kertben" c. projekt esetében a Dryvit-rendszer helyett fa könnyűszerkezetes konstrukciót és hőszigetelést erősítettek a mészhomokkő falazatra. Olykor problémát okozhat a külső falburkolat, például klinkerrel burkolt homlokzat esetében, mert ilyenkor a legkülső burkolatréteg legfeljebb 17 cm távolságra lehet a teherhordó faltól, és a burkolat súlyát a fugákba helyezett acéldrótoknak kell megtartaniuk. Amennyiben a légrést elhagyjuk, a szigetelőanyag max. vastagsága is 17 cm lesz, ez pedig passzívházaknál messze nem elegendő. Ha túllépjük ezt a távolságot, az építésfelügyelet nem ad engedélyt a külső burkolat megépítésére. Ez a tény elsősorban azok­ ban a régiókban okozhat gondot, ahol jellemzően elterjedt építkezési mód a homlokzatok égetett téglával való burkolása. Különösen akkor, ha a beépí­ tési előírások kötelezően előírják a klinker használatát. Ilyen jellegű problé­ mákjelentkeztek Németországban Münster környékén és az Észak-Német­ alföldön. Ez több esetben egyedi konstrukciókat eredményezett, mint például a Dryvit-rendszerre felragasztott vékony klinkerlapocskákat, vagy - a h o g y a n a „Külső falburkolattal" c. projektben is-faszerkezetre felerősí­ tett klinkerburkolatot. A problémára megoldást jelenthet az ún. „csúszóhorog", amellyel akár 20-25 cm-es távolságok is áthidalhatók, azonban je­ lenleg minden egyes esetre külön statikai tanúsítvány szükséges. A „Bever" nevű horgokat gyártó német cégjelenleg azon fáradozik, hogy az építési felügyelettel olyan dróthorgokat engedélyeztessen, amelyek 20 cm-es (lég­ rés nélküli) szigetelőanyag-vastagságot tesznek lehetővé anélkül, hogy minden esetben egyedi tanúsításra lenne szükség. Eltekintve attól, hogy ez a távolság passzívházaknál még mindig nem elegendő, további problé­ mátjelent, hogy amíg ragaszkodunk a horgos megoldáshoz, továbbra is fennmarad a hőhidak problémája, hiszen minden egyes horog átfúródik a szigetelőanyagon. Az ún. könnyűszerkezetes építkezésben a piacvezető alapanyag a fa, amit többnyire előre gyártott elemeket használó építési technológiákkal kombi­ nálnak. A konstrukciót tekintve semmiféle korlátozás nincsen. Számtalan példát találhatunk a hagyományos oszlop-borda, a fakeretes és balloon frame-szerkezetekre, de ugyanígy használnak tömörfa és rétegeitlemezkonstrukciókat, háromrétegű lemezből készült üreges elemeket, az állvány­ építésből ismert hordozóelemeket és így tovább. A faszerkezeteknél többnyire problémát jelentenek a vastag fabordák, amelyek lényegesen több hőt engednek elszökni, mint a közéjük helyezett szigetelőanyag, így ezeket külön is le kell szigetelni, ami természetesen több munkát és plusz anyagi ráfordítást jelent. (A hőhidak témakörére a későbbiek­ ben még részletesebben visszatérünk.) A hőhidak hatásának enyhítésére a faszerkezetes építkezésben meglepően gyorsan elismertté vált a TJI-tartós rendszer (FrameWorks™). Ez a szabadal-

A segédközeges hőtároló falnál a napsugárzás parafinréteget melegít fel, ami mintegy tízszer annyi energiát képes tárolni, mint a beton

A passzívházszabvány nem jelenti bizonyos építőanya­ gok kizárólagos alkalma­ zását, akár szalmából is épülhetnek a falak. Ilyen esetben azonban 120 cm-es falvastagságra van szükség

másra oly módon, hogy azok egyidejűleg tartó és szigetelő funkciót is ellássanak. Persze a passzívházaknál 120 cm-es falvastagságra van szükség. (A „Vakáció szalmaházban" c. projektben részletesen taglaljuk a szalmabálás építkezést.) Miután feltételezhető, hogy a szokásos szigetelőanyagok, beleértve a termé­ szetes anyagokat is, az olvasó számára ismertek, itt csak egyetlen új fejlesztés­ re térünk ki részletesebben: a vákuumszigetelő panelre. A vákuumcsomagolt kávéhoz hasonlóan itt is rétegelt alumíniumfóliába csomagolják a közeget, amely lehet mikroporózus kovasavpor, üvegszövet vagy nyitott pórusszerke­ zetű hab. Az egészet evakuálják, vagyis kiszívják belőle a levegőt. Ezek a pane­ lek már 4 (!) cm-es vastagság esetén elérik a 0,15 W/m -K-s U értéket, tehát
2

hőszigetelés tekintetében egyenértékűek egy mindkét oldalán bevakolt, 110 cm vastag téglafallal. A paneleket egyedileg gyártják le a felhasználás helyének és az egyedi igényeknek megfelelően, utólag természetesen nem megmunkál­ hatok. Síkban történő lerakáskor, vagyis padlónál és a falakon be kell tartani a kétrétegű, eltolt kötésbeni lerakást, hogy az extrém mértékű hőszigetelés maztatott tartószerkezet egy felső és egy alsó hevederből áll, közöttük fa­ lemezzel. A tartó T alakjának köszönhetően a vékony közbülső lemez mi­ nimálisra csökkenti a hőátbocsátást, és ez akár 20%-kal is képes javítani U értékén a hagyományos hasáb alakú fatartókhoz képest, ugyanakkor magas statikai szilárdságot biztosít, és alkalmazása nem jár a költségek növekedé­ sével. Elterjedt megoldás, hogy a tartókat kívül és belül is falemezekké burkolják, és a köztesteret teljes egészében kitöltik hőszigetelő anyaggal, legtöbbször cellulózzal. Ilyen típusú konstrukciókat használnak falakhoz, födémekhez és tetőhöz, de a beton padlólemez fölé is, hőszigetelés gyanánt. ATJI-tartó titka az előállításában rejlik. A szükséges fát dél-amerikai ültet­ vényeken termesztik, Észak-Amerikában dolgozzák fel, majd hajón szállítják Európába. Az ökológiai egyensúly és a termék jelenlegi európai sikeressége mind amellett szól, hogy gyártóüzem épüljön Európában is - ilyen irányú szándékát a gyártó cég már be is jelentette. Érdekes és szokatlan falszerkezetet talált ki Werner Schmidt svájci építész: tömör szalmabálákból építkezik. A módszer lényege, hogy préselt szalma­ bálákat, amelyek egyébként mezőgazdasági melléktermékek, rétegez egyTranszparens hőszigetelés A transzparens hőszigetelő anyagok kifejlesztése a 80-as években kezdődött, mára több gyártó terméke is megtalálható a piacon. A transzparens hőszige­ telők áttetsző, de nem átlátszó anyagok. Segítségükkel hasznosítható a köz­ vetlen napfény és a szórt sugárzás is, miközben a fal hővesztesége a szoláris hőnyereség által csökken. Ezek az anyagok tehát egyúttal hőszigetelők és napkollektorok is. A szoláris falrendszerben az áttetsző szigetelőanyagra eső fény a többnyire fekete színű falfelületen hővé alakul át. mellett elkerüljük a hőhidakat. A munkálatokat különös gondossággal kell vé­ gezni, hiszen a panelek nem sérülhetnek meg. Áruk jelenleg 80 €/m (áfa- és
2

fuvarköltség nélkül). Atermék teljesen új távlatokat nyit meg, és miután a költ­ ségei is elfogadható mértékűre csökkennek, majd forradalmasítani fogja a teljes építőipart. A könyvben szereplő termékminta a würzburgi (Németország) va-O-tec Rt.-től származik, azonban több más gyártó is jelen van a piacon. AThyssenKrupp tempsafe Kft. merev alumíniumlemez-rétegbe csomagolt vá­ kuumpaneleket gyárt, elsősorban könnyűszerkezetes épületek homlokzatára.

14

Amit

a passzívházépítésről

tudni

kell

A gap solar Kft. szoláris fal­ rendszerében egyszerű hullámpapírból készül transzparens hőszigetelő anyag

A modellfotó kész falszerke­ zetet mutat, fedőlemezzel, hullámpapírral, mögötte cellulózszigeteléssel

Afal tárolókapacitásától függő mértékben a hő időben késleltetve jut a falon belülre. A direkt hőnyerő rendszer az ablakokhoz hasonlóan működik. A fény közvetlenül a hőszigetelő rétegen átjut a belső térbe, ahol hővé alakul, például a kőpadlón. Az ablakokkal ellentétben az anyag jó hőszigetelő képes­ sége csak kismértékben engedi elillanni a hőt. Ennek a rendszernek megvan az az előnye, hogy a hőnyereség mellett intenzíven képes kihasználni a nap­ pali fényt. Mivel itt nincs szó időbeni eltérésről, tehát hő a fény beesésével egyidejűleg fejlődik, külső árnyékolás (rolók, napellenzők) segítségével kell megóvni az épületet a túlhevüléstől. Különösen tanácsolt hasonló rendsze­ rek alkalmazása az irodákban, ahol rendszerint egész nap szükség van a melegre. Termikusan csatolt rendszereknél az abszorbeáló felület és a fal között köztes tér található, és a napenergia más csatornákon keresztül jut be az épületbe. A transzparens hőszigetelők többnyire üvegből (párhuzamosan elrendezett üvegcsövecskékből vagy kis üveggolyókból) vagy műanyagból készülnek. A szoláris falrendszerben a transzparens hőszigetelő elemeket hagyományos oszlop-borda homlokzatként helyezik fel a fal külső oldalára, vagy homlokza­ ti modulokból állítják össze őket. A keretmodulok ára 350-500 €/m között
2

tősen bonyolult üveg- és műanyag konstrukciók helyett egyszerű, sejtszerű elrendezésű kartonpapírt vagy egymásra rétegzett hullámpapírt használ. A papírrétegek merőlegesen állnak egy teherhordó lemez és egy fedélként szolgáló üveglap között. Télen, amikor a nap alacsonyan jár, a fénysugarak be tudnak hatolni a sejtekbe és így fel tudják melegíteni a mögöttük álló falat. Nyáron, a meredek beesési szögnek köszönhetően a sejtek saját magukat árnyékolják le, ennek hatására feleslegessé válik az igen költséges árnyékolás­ technika. A rendszer segítségével szoláris hőnyereség valósítható meg az északi oldalon is, ezért a homlokzatrendszer gyártója, a greini székhelyű (Ausztria) gap solar Kft. kétféle U értéket ad meg: egy statikus, vagyis számí­ tott és egy effektív, tényleges értéket. Az „Időskori visszavonulás" c. projekt épületében ilyen típusú rendszert alkalmaztak. A teljes külső falazat költsége, beleértve a sejtes elrendezésű paneleket, mintegy 200 €/m volt.
2

Kompakt épülettest Ahogy az eddigiek során láthattuk, a passzívház legfőképpen arra törekszik, hogy csökkenjen a transzmissziós hőveszteség. Idáig annak tekintetében vizsgáltuk az épület külső burkát, hogy hogyan csökkenthetjük minimálisra a megfelelő szigetelés segítségével a hőátbocsátást - más szóval azt a hő­ energiát, amely 1 m -nyi felületen keresztül elillan. Ebből az egységnyi terü­
2

van, az árban nincs benne a belső fal. Léteznek olyan rendszerek is, ahol a transzparens hőszigetelést hőszigetelő magos kéregvakolatos rendszerbe integrálják. Ilyenkor a szokásos hőszigetelésből kihagyják a transzparens hőszigetelő anyag helyét, amelyet végül fekete színű ragasztóval rögzítenek a falon. Ennél a megoldásnál az energiamegtakarítás kicsit kevesebb, mint az ún. keretmodulos technológiánál, így az ár is alacsonyabb. Ennél is újabb verziót fejlesztett ki Dietrich Schwarz svájci építész, mégpe­ dig a segédközeges hőtároló falat. Ez egy többrétegű táblás szerkezet, amelyben prizmaréteg engedi bejutni az alacsonyan járó téli nap sugarait, és amely paraffin réteget melegít fel és olvaszt meg. A paraffin tízszer annyi energiát képes elraktározni, mint a beton. (A „Passzív szoláris hőtároló fal" c. projektben további részletek is megtudhatók a módszerről.) Van egy másik nagyon érdekes rendszer, amely ugyancsak korlátozottan tekinthető transzparens hőszigetelőnek, azonban időközben számos épület­ ben, akár nagyobb beruházásoknál is sikeresnek bizonyult. A néha meglehe-

letre vonatkoztatott állításból világossá válik, hogy külső felület csökkenté­ sével is kevesebb lesz a hőveszteség. Ha például 120 m lakóteret U alakban
2

rendezünk el, vagy számos kiszögellést és beugrót alakítunk ki a házon, egyforma hasznos területhez lényegesen nagyobb külső felület fog tartozni, mint egy kompaktabb épülettestnél. Az épület külső falfelületének és a belső terek térfogatának kedvező aránya {A/V arány) ennek megfelelően jelentősen képes hozzájárulni a hőveszteség csökkentéséhez. A veszteségek és a szoláris hőnyereség energiamérlegéből nem nehéz le­ vezetni, hogy a kedvező hőmérleg szempontjából az a kedvező, ha a napsü­ tötte déli oldal lehetőség szerint nagy, és a „hideg" északi oldal pedig, ahol semennyi vagy csak nagyon kevés napsugárzás hasznosítható, minél kisebb felületű. Ez az oka, hogy sok passzívház fél nyeregtetős kialakítású, ez azon­ ban semmi esetre sem tekinthető kötelezőnek.

Hideg helyiségek Hőátadás csak hőmérséklet-különbség hatására mehet végbe. Ha a fűtött épületburkon belül találhatók kisebb hőmérsékletű helyiségek, akkor a hő ezek irányába fog áramlani. Ezért tehát már a tervezés során rögzíteni kell, hogy például a pince fűtött legyen vagy fűtetlen. Amennyiben a pincét is be­ vesszük a temperált burokba, akkor ennek megfelelően folyamatosan fűteni is kell. Ellenben ha úgy döntünk, hogy a pince hideg helyiség lesz, akkor érte­ lemszerűen a földszinti padlót kell leszigetelni. Ilyenkor a pincébe vezető lép­ csőjelent némi nehézséget, hiszen termikus válaszfalat kell képeznie hideg és meleg között. Ugyanez vonatkozik a ház szélfogójára is. Nagyon okos öt­ letnek bizonyult a szélfogót mint pufferzónát a ház elé helyezni. Ezt a köztes részt nem érdemes fűteni, azonban csökkenti a ház hőveszteségét, ami például ajtónyitogatással keletkezik, és a napsugárzás is kellő mértékben felfűti. Itt gond nélkül elhelyezhető a fűtetlen pince lejárója is. Hőhidak Hőhidaknak nevezzük azokat a helyeket, amelyeken a hő „gyorsabban" képes áthatolni, mint az épületrész felületének többi részén. Egy példa: tegyük fel, hogy a tetőgerendák 20 cm vastagok és fából készültek, a hő­ szigetelő anyag pedig egyszerűen közéjük van elhelyezve. Ilyenkor a szige­ telőanyag U értéke 0,19 W/m -K, míg a fagerendáknál az érték 0,59 W/m -K.
2 2

A hőhidak kiküszöbölése nem csupán a hőveszteség miatt elengedhetetlen, hanem a páralecsapódás és penészedés elkerülése miatt is. Néhány évvel ezelőtt még makacsul tartotta magát az a nézet, hogy lehetetlen hőhidaktól mentes házat építeni. Bízvást állíthatjuk, hogy ez a kijelentés már pusztán történelem, hiszen számos passzívház épp az ellenkezőjét bizonyította be. A sikerhez azonban elengedhetetlen, hogy a tervezők gondolkodásmódja is gyökeresen megváltozzon. Tömítettség Ahogyan már az elején is kifejtettük, nemcsak transzmissziós hőveszteséggel kell számolni, hanem a szellőzés okozta veszteséggel is. Szellőzés alatt nem csak a nyílászárók nyitogatását értjük, idetartozik az a levegőáramlás is, amelyet az épületburok kisebb tömítetlenségei idéznek elő. Öreg házak­ ban gyakran hallható az ismerős zaj, amikor a téli szél üvöltve keresztülfúj a réseken. Ilyenkor hatalmas hőveszteség keletkezik a szellőzés által. Ha ma­ radunk a termosz képszerű példájánál, az ilyen fugázat és a repedések úgy viselkednek, mintha a tető csak lazán rá lenne helyezve a termoszkannára. Ilyenkor a kávé természetesen rövid időn belül ki is hűl. A hőveszteség elkerülése érdekében a passzívházak burkának légmentesen zárt kiala­ kításúnak kell lennie. Mindez egyúttal segít elkerülni az épületkárokat is, például a penészedést, és egyben a hangszigetelést is növeli. A légmentes zárás megvalósítható például folyamatosan felvitt beltéri vakolattal, amennyiben az minden szükséges épületrészt befed, beleértve az álmenynyezetet és az álpadlót is. Könnyűszerkezetes épületeknél a légmentesség párazáró fólia alkalmazásával érhető el, az illesztéseknél ragasztószalagot kell használni. A szomszédos épületrészek mentén és a megszakításoknál (csövek) a fóliát időtállóan és ráhagyással kell összeilleszteni. A módszert már régóta alkalmazzák például a tetőépítésnél. A légmentesség biztosí­ tása érdekében már a tervezés során figyelembe kell venni ezt a lehetőséget, és a kivitelezéskor a munkálatokat megfelelő ellenőrzés alatt kell tartani. Könnyűszerkezetes épületeknél a belső födémlemez alatt helyezik el a tömítősíkot. Mivel a dugaljak és a gépészeti kábelek elhelyezésekor minden egyes csavar és aljzat megtörné a tömítősíkot, ezért sok építész

Teljesen nyilvánvaló, hogy a gerendáknál lényegesen több hő áramlik ki, mint a szigetelőanyagon keresztül. Az ilyen és ehhez hasonló különbsége­ ket azonban mindenképpen el kell kerülni. A példaként hozott esetben a probléma megszüntethető, ha a szigetelést a gerendákra helyezzük, mivel ilyenkor a szigetelőréteg megszakítás nélkül fut végig. Ugyanígy folyama­ tos, megszakítás nélküli szigetelőrétegre kell törekedni az épület többi részénél is, tehát ott is, ahol a fal és a padlólemez vagy a fal és a tető talál­ kozna, továbbá a kiugró épületrészeknél is. A szigetelőréteg sehol sem sza­ kadhat meg, eltekintve azoktól a helyektől, ahol ez a konstrukció rögzítése és stabilitása szempontjából elkerülhetetlen. Az ilyen helyek számát az abszolút minimumra kell csökkenteni, és lehetőség szerint rossz vezető­ képességű anyagot kell használni.

16

Amit

a passzívházépítésről

tudni

kell

kiegészítő épületgépészeti síkot alkalmaz, és ezen keresztül húzza át az összes kábelt és vezetéket. A dugaljak ilyenkor a gépészeti sík belső burkolatára kerülnek anélkül, hogy a tömítősíkot károsítanák. A fennmaradó üregek kitölthetők szigetelőanyag­ gal, tovább csökkentve ezzel a hőhidakat. Hogy a ház valóban légmentesen zár-e, az a 70-es évek közepén kifejlesztett nyomáskülönbség-méréssel ellenőrizhető. A vizsgálat során ventilátort épí­ tenek be közvetlenül a ház bejárati ajtajába, ami levegőt fúj be az épületbe, vagy levegőt szív ki onnan. A házban keletkező túlnyomás vagy vákuum egy bizonyos ideig megmarad; a nyomáskülönbség kiegyenlítődése a réseken keresztül be- vagy kiáramló levegő miatt következik be, tehát a tömítetlenség fokára utal. 100%-os tömítettséget képtelenség elérni, a döntő tényező a tömítetlenség mértéke. Passzívházaknál az előírás szerint az n
_1 5 0

egyúttal rossz páraáteresztő képességet is jelent. A légmentes tömítettséget gyakran bizalmatlanság fogadja, azonban ezt semmilyen tény nem indokolja. A téma részletes taglalása csupán annak köszönhető, hogy egy, a passzív­ házak esetében kulcsfontosságú paraméterről van szó. Ablakok
1

légcsere­ A napfény az ablakon keresztül jut a lakásba, és az ablakfelületen áll be a hőveszteség és a szoláris hőnyereség egyensúlya. Mindebből egyértelműen következik az ablakok meghatározó szerepe a passzívházakban. Azonban az ablakoknak két nagy hátrányuk van: relatíve rossz hőszigetelő tulajdonsá­ gaik miatt sok hő illan el rajtuk keresztül, ezenkívül drágák is. Az ablakok két részből állnak: üvegből és keretből. Ennek megfelelően az ablak U értéke is több részre bontható: egyik az U érték, ez az ablaküveg
g

szám nem lehet nagyobb 0,6h -nál, sőt inkább ez alatt az érték alatt kell lennie. Optimális értékek a 0,4-0,5 közöttiek, de kivételes esetben 0,18-0,3/T is elérhető. Az n
5 0

= 0,6/r légcsereszám érték 50-100 m -nyi, vagyis tenyérnyi
1 2

méretű résnek felel meg, természetesen az egész épületben, összesen - ez valóban nem túl sok! Annak érdekében, hogy ne a kész épületnél szembesül­ jünk a tömítetlenség problémájával, tanácsos többször, már az építkezés közben elvégezni a mérést. Ilyenkor még gond nélkül felismerhető és javít­ ható a tömítetlenség. Különösen figyelemre méltó volt az erlangeni építé­ szek munkája a „Klímadobozka az árnyas sörkertben" c. projekt során. Itt már a pályázatkiírás is kötelezően előírt három mérést: az elsőt szerkezetkész állapotban, a másodikat közvetlenül az elkészülés után, a harmadikat pedig röviddel a mesterek által vállalt garanciája lejárta előtt. Ezáltal megfigyelhető az építőanyagok hosszú távú viselkedése, és felderíthetők az épület esetleges károsodásai is. A passzívház légmentes tömítettségének témája újra és újra téves véle­ ményekhez és hamis híresztelésekhez vezet. Ezért fontos megjegyezni, hogy a légmentes tömítettség olyan tulajdonság, amelyre a hagyományos építésű épületeknél is érdemes figyelni. Egy hagyományos, kívül-belül lelkiismeretesen bevakolt falazat légmentesen tömítettnek tekinthető. A nyílászárók tömített­ ségét Németországban 1981 óta törvény írja elő. A légmentes tömítettség

hőátbocsátási tényezője, a másik az U érték, ami a keretre vonatkozik,
f

a harmadik pedig az U

w

érték, ami a teljes épületelemet, tehát a keretet

és az üveget együttesen jellemzi.

Régi jelölés

Új, európai jelölés U (w = window)

Ablak Üveg Ablakkeret

k (F = Fenster)
F

w

k k

v

(V = Verglasung (R = Rahmen)

U ( g = glazing)
g

R

U

f

(f =frame)

Üvegezés Nem olyan régen még az 1,8-2,5 W/m -K U értékű szigetelőüvegek egészen
2

jónak számítottak. Csak összehasonlításképpen: ez az érték 6 (!) cm vastag, mindkét oldalán bevakolt, üreges téglából épített falnak felel meg. Mára elér­ hetők a 0,4-0,7 cm-es értékkel rendelkező szigetelőüvegek, ezek 41 (U = 0,4) és 21 (U = 0,7) cm vastagságú téglafalnak felelnek meg. Az ilyen jó hőszigetelő képességű ablaküvegeknél a korábban megszokott két réteg üveglap helyett három réteget alkalmaznak. A rétegek közötti teret a jobb hőszigetelés érdekében nem levegővel, hanem speciális gázokkal, például argonnal, kriptonnal vagy xenonnal töltik meg. Annak érdekében, hogy helyiségekből a lehető legkevesebb nagy hullámhosszú hősugárzás jusson ki, az ablakok felületére láthatatlan, hártyavékony fém-oxid- (általá­ ban ezüst-) réteget visznek fel. Az ablaküveg pereme különös figyelemre ad okot. A megszokott szigetelőüvegeken az üvegtábla peremén fémből készült távtartók vannak, amelyek kiváló hővezetők és ezzel hőhidakat képeznek. Passzívházakban kizárólag nemfémes távtartókkal készült ablakok alkalmazhatók. Ablakkeret Legtöbbször alábecsülik az ablakkeret részarányát, pedig legtöbbször kiteszi az ablak teljes felületének 30-35%-át. Nemrég még az ablakkeretet tekintet­ ték a „leggyengébb láncszemnek". A hagyományos konstrukciók a maguk 3,3 W/m -K U értékével rendkívüli hőhidakat jelentettek. Paradox megoldás
2

A „drei3Holz" (három fa) fantázianevű ablak az osz­ trák Freisinger cég terméke, U értéke 0,8 W/m -K. Az ab­
2

volt a legújabb hőszigetelő üvegeket ilyen keretekbe helyezni. A passzívházak által szabott speciális követelmények nagymértékben előmozdították az ablakkeretek fejlesztését. Darmstadt-Kranichsteinben az első német passzív­ ház építésekor egyedileg gyártott ablakkereteket használtak, amelyeket külső hőszigeteléssel láttak el. Időközben több gyártóüzem ablakkeretek egész sorát fejlesztette ki, olyan tulajdonságokkal, amelyek lehetővé teszik a passzívházakban történő alkalmazást. A hőszigetelés mellett az ablak­ szárny és a keret közötti háromszoros tömítés garantálja a légmentes zárást. Az imént bemutatott üvegezéssel és kerettel rendelkező passzívházakba építhető ablakok U
w

lak kizárólag fából készült, a külső és belső takaró­ lemezek egyszerűen leve­ hetők festés, javítás vagy csere céljából

értéke 0,7-0,8 W/m -K között van. Ha ezt az érteket
2

18

Amit

a passzívházépítésről

tudni

kell

Már a szerkezeti kialakítás fázisában beépítik a szellőző­ csöveket. Vastagabb elosztó­ csőről ágainak le az egyes helyiségek csatlakozói. A központi elrendezés rövi­ debb csöveket, tehát kisebb költséget jelent. A vasta­ gabb csövek a hangszigete­ lést szolgálják, gátolják a hang terjedését a helyisé­ gek között

átszámítjuk szokásos referencia téglafalunkra, 21 cm-es falvastagságot ka­ punk. Ez az érték még mindig lényegesen a passzívház falának 0,16 W/m -K
2

a beáramló levegőnek, tehát a hőmennyiség nem vész el. Ezért olyan fontos a ház légmentes lezárása, hiszen a réseken és repedéseken kiáramló levegő hője nem nyerhető vissza a hőcserélőben. A hőcserélő berendezés működését a lakók szabályozhatják, ahogyan tették eddig a fűtőtestek szabályozószelepével. A berendezés ki is kapcsolható, de állítható minimál vagy normál üzemmódra is. Ha mindez nem lenne elég, az ablakot is ki lehet nyitni! Ez a megjegyzés újra és újra bizonytalanságot kelt. Különféle híresztelések ellenére a passzívházakban igenis ki lehet nyitni az ablakokat, hiszen a lakók között vannak, akik dohányoznak. Az ablakok ki­ nyitásával elvész némi hő, ez azonban legtöbbször nem veszélyezteti magát a rendszert. Számos passzívház tulajdonos, akik között akad a friss levegő valódi fanatikusa is, azt nyilatkozta, hogy egyáltalán nem jut eszébe kinyitni az ablakot, hiszen állandóan friss a levegő a házban. Manuális szellőztetésre csak kivételes esetekben van szükség, például ha odaég valamilyen étel. Tehát a helyes felhasználói magatartás legtöbbször magától is kialakul. A házak többségében a szellőztetőberendezés novembertől februárig üzemel, a fennmaradó időszakban amúgy is az ablakokon keresztül valósul meg a szellőztetés. Sok házban az egyes helyiségekbe áramoltatott levegő mennyiségét mérő­ óra szabályozza. így például beállítható, hogy mely időpontban növekedjen meg a hálószobába bevezetett levegő mennyisége. A szellőztetőberendezés segítségével a múlté lehet a reggeli, áporodott levegő. A szellőztetőberendezésnek további, nem alábecsülendő előnye a levegő állandó kiváló minősége. A berendezés a szén-dioxid mellett a bútorokból és építőanyagokból keletkező káros anyagokat is elvezeti, sőt szűrők beépí­ tésével a külső levegőből kiszűrhető a por és a pollenek. A porterhelés csök­ kenése miatt kevesebb házimunkát kell végezni, ráadásul mindez élhetőbb környezetet teremt az allergiások számára. A szellőztetőberendezés elszívja az elhasznált levegőt és frisset áramoltat be. Az elszívás értelemszerűen ott történik meg, ahol a legrosszabb a levegő, vagyis a WC-ben, fürdőszobában és a konyhában, illetve néhány esetben a kamrában és a tárolóhelyiségben, a lakó- és hálószobákba pedig friss levegő áramlik be. A szellőztetéshez általában elegendő 10-20 cm átmérőjű csövek

értéke alatt van, ahol a referencia téglafal vastagsága 110 cm lenne. Ez a hasonlat igen nyilvánvalóvá teszi, hogy a passzívházakban a transz­ missziós hőveszteség 50%-a az ablakokon keresztül következik be. Figyelembe véve a nagy hőveszteséget világossá válik, hogy az ablakok mé­ retének és számának összhangjával kell megtalálnunk az egyensúlyt a szo­ láris hőnyereség és a hőveszteség között. Túl kicsi ablakfelületek mellett nem lesz elegendő a hőnyereség, a túl nagy felület pedig a magas hőveszteség veszélyét rejti magában. Ezenkívül a költségkérdést sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Érthető okokból a passzívházba építhető ablakok árszínvonala maga­ sabb, mint a hagyományos ablakoké. Átlagos áruk mintegy 500-550 €/m .
2

Magától értetődik, hogy az ablakokkal szemben támasztott követelmények a külső ajtókra is vonatkoznak. Ügyelni kell a keretek hőhidaktól mentes rögzítésére is. Szellőztetés Ahogyan azt a „Tömítettség" c. alfejezetben is kifejtettük, már a hagyomá­ nyosan épített új épületek is légmentesen zártnak tekinthetők. Ezekbe a friss levegő az ablakok kinyitásával jut be. Annak érdekében, hogy a ház le­ vegőjének levegő-, szén-dioxid- és egyéb káros anyagok mennyiségét szabá­ lyozzuk és egészséges szinten tartsuk, és emellett a páramentesítést is biz­ tosítsuk, személyenként és óránként 25-30 m friss levegőre van szükség.
3

Ehhez manuális szellőztetés esetén 3 óránként 15 percre ki kell nyitni az ablakot. A lakások penészedésével kapcsolatos bírósági ügyek egyre növekvő száma jól mutatja, hogy a szükséges mértékű szellőztetés gyakran nem történik meg, és amennyiben a ház lakói dolgozó emberek, nem is történhet meg. Tehát szellőztetőberendezés alkalmazása ezekben az esetekben is indokolt lenne. További érv is szól a szellőztetőberendezés mellett. Az ablakok kinyitásakor nem csak az elhasznált levegő távozik, hanem vele együtt a levegő hőtartalma is végérvényesen veszendőbe megy. Ezzel szemben a szabályozott szellőztetés esetében a távozó levegő egy hőcserélőben adja át hőtartalmát

20

Amit

a passzívházépítésről

tudni

kell

A mülseni St. Jákob cég ellenáramú hőcserélőjében a levegő négyzetes kereszt­ metszetű csatornákon áramlik át, amelyek sakk­ táblaszerűen vannak elren­ dezve. A hagyományos

lemezes hőcserélőkhöz képest így a megszokott két oldalról négyre nő a meleg és hideg levegő érintkezési felülete, ezáltal a hatásfok is növekszik

alkalmazása. Hangszigetelés beépítésével megakadályozhatjuk a hang terjedését a helyiségek között. A ház szellőzőrendszerében a zsírlerakódás elkerülése érdekében a konyhai páraelszívónál javasolt keringtető szellőz­ tetést alkalmazni. A beszívott hideg levegőt a távozó elhasznált levegő melegíti fel egy hőcse­ rélőben. Tételezzük fel, hogy a beszívott levegő hőmérséklete 0 °C, a távozóé pedig 20 °C. A hőcserélőben az elhasznált levegő lehűl, a friss pedig körül­ belül 18 °C-ra melegszik. A friss és az elhasznált levegő nem keveredik egy­ mással, csak elhaladnak egymás mellett, az autó hűtőjéhez hasonlóan, ahol a menetszél átfúj a hűtőbordákon, és ezzel hőt von el a hűtővíztől. A hőcserélő legelterjedtebb típusai a lemezes, az ellenáramú, a keresztáramú és az ellenáramú csöves hőcserélők. Tényleges hatékonyságuk az elhasznált és a friss levegő közötti hőátadás hatásfokától és a szellőztető áramfelhasználásától függ. A 87%-os hővisszanyerés már jónak tekinthető. Ha a gyártó 90%-os vagy annál nagyobb értéket ad meg, érdemes utánanézni, a számítás során mely tényezőket vette figyelembe. A hagyományos ventilátorok áramfelhasználása meglehetősen nagy, ami nagyban csökkenti a készülék tényle­ ges hatásfokát. Sok gyártó ezért a számítástechnikából ismert egyenáramú ventilátorokat használja, ezek kb. 70%-kal kevesebb áramot fogyasztanak. Egy további szempont, amire figyelni kell, az a levegő pillanatnyi hőmérsék­ lete. Ha például a friss levegő-2 °C-osan lép be a nagy hatásfokú hőcserélőbe, akkor megtörténhet, hogy az elhasznált levegő fagypont alá hűl. Ez nemcsak annyit jelent, hogy a távozó levegőben lecsapódik a pára, hanem a kilépőcsonk teljes eljegesedését, miáltal a hőcserélő eltömődését és tönkremenetelét is okozhatja. Ezt elkerülendő a friss levegő először egy talaj-levegő hőcserélőn áramlik át: Ne hagyjuk magunkat megtéveszteni a fogalom által! Itt nem egy műszaki berendezésről van szó, hanem egy nagyon egyszerű, ámde annál hatékonyabb megoldásról, ami hasznosítja a talajban elraktározódó hőt. A Paul nevű cég ellenáramú hőcserélőjében a levegő négyzet keresztmetszetű csatornákon áramlik keresztül, melyek sakktáblaszerűen helyezkednek el. A hagyományos lemezes hőcserélőkhöz képest ennél a megoldásnál a hideg és meleg levegő az eredetei kettő helyett négy oldalon érintkezik, lényegesen növelve a hatékonyságot.

A talaj-levegő hőcserélőknél kereskedelemben is kapható csöveket helyeznek a földbe. A képen látható példában 200 m m átmérőjű PVC csöveket használtak

Talaj-levegő hőcserélőnél a szabadból beszívott és megszűrt levegőt először 20-50 m-es csővezetéken vezetjük át, ami a ház mellett és alatt található, kb. 1 m mélyen beásva a földbe, a csatornarendszerhez hasonlóan. A hideg és átszűrt külső levegőt a föld előmelegíti, mielőtt belépne a következő hő­ cserélőbe, ahol az elszívott levegővel találkozik. A beszívott levegő még ex­ trém hideg időjárás esetén is felmelegszik kb. + 6 °C-ra. - 1 4 °C-os külső hőmérséklet mellett ez 20 °C-os hőmérséklet-emelkedést jelent, minden­ nemű műszaki vagy energetikai ráfordítás nélkül. Sőt, a módszerrel elkerül­ hető az imént említett jegesedés is. A talaj-levegő hőcserélő miatt elméletileg lehetséges, hogy a szellőztetőberendezés nyáron is üzemeljen. A forró kinti levegő lehűl a földben, csökkent­ ve ezzel a ház levegőjének hőmérsékletét. Azonban ha nyári működést is tervezünk, a csöveket lejtősen kell elhelyezni, a lecsapódó kondenzvíz elve­ zetése érdekében. Hogy érdemes-e nyári üzemmel kalkulálni - elvégre a szellőztetés áramot fogyaszt-, azt mindenki maga döntse el. A talaj-levegő hőcserélő ára viszonylag alacsony, haszna azonban annál nagyobb. A csöveket többnyire az amúgy is kiásott munkagödörbe helyezik el, az esetlegesen szükséges plusz földkitermelés pedig elenyésző mértékű. A beömlőcsonknál elhelyezett szűrő javítja a levegő minőségét, emellett megvédi a csöveket és a berendezést a szennyeződéstől. A szűrő cseréjének gyakorisága sokat vitatott téma. Néhányan az évenkénti csere mellett érvel­ nek, különösen, ha nyáron nem üzemel a berendezés, mások csak két- vagy esetleg háromévente cserélnek. A helyes döntés érdekében mindig érdemes kikérni és követni a gyártó és az üzembe helyező tanácsát. Maradék fűtés és meleg víz Az eddigiek alapján láthatjuk, hogy a passzívházakban olyan szinten minimá­ lisra csökken a maradék hőigény, hogy nem éri meg hagyományos fűtés­ rendszert beépíteni. Az energiatakarékos házak kifejlesztése során próbál­ koztak olyan megoldásokkal, hogy hosszabb ideig tároljanak hőt a földben vagy hatalmas víztartályokban. Sajnos azonban a hosszú idejű hőtárolás túl költségesnek bizonyult és gazdaságilag nem térült meg. De akkor mi termeli meg a maradék hőt?

Először is tisztázzuk, hogy milyen nagyságrendben mozgunk. A passzívhá­ zakban a fajlagos fűtési igény még igen kedvezőtlen időjárás esetén sem haladhatja meg a 10 W/m -t, ez 30 m -es nappali esetén 300 W energiát
2 2

jelent. Az érték három villanykörte teljesítményének felel meg. Mivel tehát a szükséges hőmennyiség nagyon csekély, és a megfelelő légcsere és higié­ nia miatt mindenképpen szükség van szellőztetőberendezésre, fűtőközeg­ ként a levegő is használható. Ilyenkor a beszívott levegő kismértékű utó­ fűtésére van szükség. Azonban a beszívott levegő hőmérséklete nem halad­ hatja meg a 49 °C-ot, mert e fölött felizzanak a porszemcsék, és így csökken­ tik a levegő minőségét, illetve fekete szennyeződéshez vezetnek a kiömlőcsonk környékén. A berendezés megfelelő méretezése mellett azonban ez a veszély nem áll fenn. Számos mérés azt az eredményt hozta, hogy a passzívházak fűtésére nem az extrém külső hőmérséklet mellett van szükség, hanem amikor a hőmér­ séklet 0 és +5 °C között mozog, ugyanis ennél hidegebb napokon rendszerint tiszta az ég és így a szoláris hőnyereség elegendő fűtést biztosít. Maguk a lakók is megerősítették, hogy még extrém mínuszfokok mellett is minden további nélkül elboldogultak bárminemű (!) fűtés nélkül. Néhányan még az ablakot is kinyitották, ugyanis bent túl meleg volt. Ebből többi között az is látható, hogy a fűtési napok számát egyértelműen meghatározza a napsugár­ zás mennyisége, vagyis a napfényes órák száma. Ez az oka annak, hogy a hegy­ vidéken épült passzívházakban az alacsonyabb átlaghőmérséklet ellenére kevesebb fűtéspótlásra van szükség, mint az alföldön épült, vagy völgyben, esetleg nagyvárosban fekvő épületeknek, ahol párás és ködös idő nagyban lecsökkenti a szoláris hőnyereséget. A ház fekvését és a nap járásához viszonyí­ tott elhelyezkedését figyelembe kell venni a maximális fűtési igény kiszámí­ tásakor. Passzívházaknál a fűtési időszak a hagyományos házak átlag 225 nap­ járól mintegy 150 napra csökken. Pótfűtés csak az év 30-50 napján szükséges, a fennmaradó időben elegendő a szoláris hőnyereség és a belső hőtermelődés. A kiegészítő fűtésrendszer kiválasztásakor nem szabad figyelmen kívül hagy­ ni, hogy a szobák levegőjén kívül a háztartási meleg vízre is szükség van. A hagyományos lakóházakban a fűtésre használt hőmennyiség a teljes fel­ használás 76,5%-át teszi ki, míg a háztartási meleg vízhez a teljes energia-

22

Amit

a passzívházépítésről

tudni

kell

A melegvíz-kollektorok szervesen integrálhatók a homlokzatba. A homlokzati kollektorokról e könyv több helyen említést tesz, például a „Csak három homlokzat" c. projekt kapcsán is

tolóra venni a kollektorok fűtéstámogató szerepét is. A módszer előnye a melegvíz-tároló, amely egy készülékben foglalja össze a fűtéshez szükséges és a háztartási melegvizet. Megoldást jelenthet az ún. réteges hőtároló, amelyben a hőtároló közeg napokon keresztül képes elraktározni az ener­ giát. Ilyenkor a víz a rendszeren való átfolyás alatt melegszik fel, így elkerül­ hető az ivóvízben a legionella elszaporodása is. Fűtőolaj Ennél a rendszernél szükség van egy hagyományos olajégőre, ami felmele­ gíti a vizet, emellett melegvíz-tárolóra. A fűtéshez szükséges hőmennyiség a víztárolóból kerül elvonásra. Tekintve a passzívházak alacsony fűtési igényét, erősen megfontolandó, hogy az olajtartály és a hozzá szükséges olajtároló telepítése kifizetődő lesz-e, és hogy van-e értelme ilyen kis teljesítménnyel olajfűtést üzemeltetni. Gázfűtés Gázfűtésnél a gázégő hatásfoka többnyire már maximalizálva van. A gázégő itt mennyiség 12%-ára van szükség. A passzívházban már egész más az arány, a háztartási meleg víz előállításához arányait tekintve éppen kétszer annyi hőre van szükség, mint a fűtéshez. Ehhez járul továbbá, hogy fűteni csak télen kell, viszont a meleg vizet egész évben biztosítani kell. Elektromos pótfűtés A szükséges hőmennyiség fedezése érdekében a beszívott levegő ún. pót­ fűtőtestben melegszik fel. A legegyszerűbb megoldás elektromos fűtőszálat helyezni a légáramba, mindezt természetesen szabályozható műszaki beren­ dezésként. A megoldás hátránya, hogy amennyiben szeretnénk elkerülni az egyéb műszaki berendezéssel járó költségeket, a vizet is árammal kell felme­ legítenünk. (Az elektromos áram értékeléséről később lesz szó.) Napkollektorok Már 5,5 m napkollektorral fedezhető a meleg víz hőigényének 60%-a. Tovább­
2

is vizet melegít fel, a szükséges hő a víztartályból kerül elvonásra, és a beszívott levegőt hőcserélőn keresztül vezetjük be. A rendszer abban az esetben bizonyul igazán gazdaságosnak, amikor a háztartási meleg víz előállítását napkollektoros kiegészítő fűtéssel oldjuk meg. Időközben minden gond nélkül beszerezhetővé váltak a passzívházakban használatos alacsonyabb teljesítményű készülékek. Ahogyan minden melegvizes rendszernél, itt is érdemes a keringtetőszivattyút olyan kicsire méretezni, hogy ne legyen felesleges áramfelhasználás. Okos dolog gondoskodni arról is, hogy a keringtetőszivattyút ki lehessen kapcsolni, így távol­ létünkben leáll a vízcirkuláció. Ezzel elkerülhetjük a felesleges energiapazarlást. Kompaktkészülék Már mintegy négy éve vannak a piacon ún. „kompaktkészülékek", és mosta­ nában gyakran használják is őket. Esetükben ugyanaz a készülék foglalja magában a hőcserélős szellőztetést, a háztartási meleg víz előállítását és a hőszivattyút. Éppen a passzívház csekély energiafelhasználása miatt válhat érdekessé a hőszivattyú.

növelve a kollektorok felületét, az arány is növekszik, és érdemes lesz fon­

A képen látható kompakt szellőztetőberendezés szűrő, szellőztető, hőcserélő és hőszivattyú is egyben, a Paul cég terméke. A melegvíz-tároló a készülék mellé kerül, használható bármely, a rendszerhez tartozó vagy az esetleges szolárberendezéshez illő gyártmány

a tűztérbe. A szükséges táplevegő szabályozottan áramlik be, az elszívó pedig a füstgázok biztonságos eltávolítását garantálja. A kazánok fűtőtelje­ sítménye 2-9 kW között állítható. A fapelletekkel táplált kazán napokig képes égni anélkül, hogy hozzá kellene nyúlni. A hagyományos kazánokhoz hasonlóan az égés az elülső oldalon elhelyezett üveglapon keresztül követ­ hető figyelemmel. A pelletkazán előnye az egyszerű kezelés, az alacsony A hőszivattyúk összes típusa szóba jöhet. A legelterjedtebbek a levegő-levegő berendezések, amelyek az elhasznált levegőből nyernek ki energiát. Más típusok talaj-levegő hőcserélővel vannak összekapcsolva, ahol levegő vagy valamilyen segédközeg áramlik keresztül az elkülönített talaj-levegő (vagy talaj-segéd közeg) hőcserélőn. A berendezés kompaktsága miatt kevesebb gépészeti berendezésre van szük­ ség, ezáltal erősen költségkímélő hatású. A hőszivattyúk hátránya azonban az, hogy árammal működnek. Ahol van rá mód, érdemes az elektromos áramot a fényelektromos hatás kihasználásával, vagyis fotovoltaikus rendszerekkel meg­ termelni, tehát primer energia felhasználása nélkül -jelenleg ez a párosítás tűnik a legkorszerűbbnek. A piacon jelenleg óriási fejlődésnek lehetünk tanúi. Kazán a lakásban Különösen vidéken, ahol az emberek fel akarják használni közvetlen környe­ zetük fa készleteit, sokan nem szívesen mondanak le a kazános fűtésről. Ebben az esetben arra kell ügyelni, hogy a használaton kívüli napokon a szoba leve­ gője elillanhat a kéményen keresztül - ezt megfelelő intézkedésekkel feltét­ lenül meg kell akadályozni! Különösen hatékony megoldásnak bizonyult a pelletkazán. A fapelletekhez selejtes fadarabokat és fűrészport szárítanak meg és préselnek apró virslihez vagy száraztakarmányhoz hasonló alakúra. A termék 1 kg-ja kb. 15 eurócentbe kerül, 2 kilogramm fűtőértéke pedig megfelel egy liter fűtőolajénak. A pelleteket 19 vagy 50 kg-os zsákokban hozzák forgalomba, vagy ömlesztett formában, teherautóval szállítják le. A fapelletpiac kiváló felvevője az eddig kihasználatlan fahulladéknak és fellendítheti az erdőgazdálkodást is. A pelletkazánokat hátoldalukon kell megtölteni a zsákokba csomagolt pellettel. A pellettárolóból a tüzelőanyagot automatikus szállítócsiga továbbítja Hidrogén alapú tüzelőanyag-cellák Jelenleg előre még nem látható, hogy a hidrogén alapú tüzelőanyag-cellák alkalmazása mekkora sikerre számíthat a passzívházakban. Az ilyen típusú tüzelőanyag-cellák működtetéséhez hidrogénre van szükség, ami például földgázból állítható elő. A tüzelőanyag-cellába hidrogén és oxigén kerül be­ vezetésre, a veszélyes durranógáz kialakulásának elkerülésére a hidrogént és oxigént egymásra fektetett cellalemezek keskeny járataiba vezetik. A folya­ matban elektromos áram termelődik. Legvégül a felszabaduló elektronok a katód oldalán ismét találkoznak a protonokkal, és az oxigénnel vízzé reagál­ nak. A reakció során hő fejlődik. A kipufogógázokat utóégetik, ekkor további hő nyerhető ki belőlük. A tüzelőanyag-cellák segítségével kétszeres energia­ kibocsátás érhető el, közben egyidejűleg a káros anyagok mennyisége is feleződik. A jövőbeni elképzelés szerint az üzemeltetéshez közvetlenül hasz­ nálnák a hidrogént. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben többször is hallhattuk, hogy az épületgépészetben használatos tüzelőanyag-cellák sorozatgyártásra érettek, a piaci bevezetés egyelőre még késlekedik. emisszió és a jó hatásfok. Áruk 3000 és 8000 € között van. Néhány passzívházban a kazánfűtést a háztartási meleg víz előállításával kombinálták. Azonban, ha a meleg víz előállítása kizárólag a napenergiára és a kazánfűtésre támaszkodik, akkor ködös napokon előfordulhat, hogy a napsugárzás nem elegendő. Ilyenkor szükségszerűen be kell gyújtani a kazánt, holott ezt a szobahőmérséklet egyáltalán nem indokolná. Ezt elke­ rülendő az ilyen rendszert tanácsos további kiegészítő fűtéssel, például elektromos fűtőszállal ellátni.

24

Amit

a passzívházépítésről

tudni

kell

Egyéb technológiák Éppen az épületgépészet tette lehetővé a különböző technológiák és meg­ oldások korábban elképzelhetetlen kombinációját. Sajnos könyvünkben nem tudjuk ezek mindegyikét részletesen bemutatni.Természetesen számításba jöhet a Stirling-motor vagy más néven forró levegős motor, a kisebb hőerő­ gépek, de elképzelhető számtalan egyéb megoldás is - a találékonyságnak semmi sem szab határt. Elektromos áram Az elektromos áram környezetre gyakorolt hatása folyamatos vizsgálatok tárgya, és újra meg újra heves vitákat robbant ki. Vitathatatlan tény, hogy egyetlen kilowattóra háztartási áram előállításához az erőművekben 3 kWh primer energiát kell elégetni. Éppen ezért teljesen érthető és indokolt, hogy a házi villanyóráról leolvasható fogyasztást az energiamérleg számításakor megháromszorozzuk. Enélkül ugyanis az energia különböző formáinak össze­ hasonlítása durván meghamisítaná az eredményeket. Az elektromos áram használata társadalmunk alapvető szükségleteihez tartozik, azonban az energiának ezt a költséges formáját a meglehetősen rossz, 1 : 3 hatásfok miatt csak nagyon célirányosan és takarékosan szabadna használnunk. Ökológiai szempontból még a passzívházaknál sem elfogadható megoldás a teljes épület kizárólag elektromos árammal való fűtése. Passzívház építé­ sekor előtérbe kerül az energiatakarékos építkezés, tehát a ház áramszükség­ letét sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Annak ténye, hogy Németországban egy erőmű csak az elektromos készülékek készenléti állapotát szolgálja, magáért beszél. Ez is az egyik oka annak, hogy a jövőben a fűtési igény számítása sokkal inkább összekapcsolódik majd a primerenergia-felhaszná­ lással, ahogyan már bevett gyakorlatként működik is a svájci Minergietanúsítórendszerben. Mindenki számára ismeretes, hogy az elektromos készülékeket energiatakarékossági osztályokba sorolják, és az áramtakarékos modelleket megfizethető áron lehet megvásárolni. Bizonyára túllőne a célon, ha megkövetelnék a passzívház-tulajdonosoktól, hogy rögtön áramtakarékos technológiával szereljék fel az új házat. Azonban idővel, ha a régi készülékek cseréje időszerűvé válik, mindenképpen tekintettel kell lenni erre a szem­

pontra is. Meg kell vizsgálni az áram egyéb szóba jövő alternatíváit is, például érdemes előnyben részesíteni a gáztűzhelyet, vagy - ha már eleve ki van építve a gázcsatlakozó - a gázüzemű törölközőszárítót. Habár a fényelektromos berendezések üzemeltetése jelenleg nem térül meg, a megfelelő állami szabályozás azonban reményre adhat okot. Németország­ ban például sikeresnek bizonyult a megújulóenergia-törvény, amely árgaranciát nyújt a felesleges áramra, és államilag támogatja már a fényelektromos berendezések megvásárlását is. Ebben az összefüggésben nagyon érdekes és sokatmondó, hogy elsősorban a nagy olajtársaságok fektetnek rengeteget napcellák fejlesztésébe és gyártásába. A Shell cég például abból indul ki, hogy 2050-re a világ energiafelhasználásának mintegy 50%-át (!) fény­ elektromos berendezésekkel fogják fedezni. Nyári napvédelem Gyakran felmerül a nyári árnyékolást illető kérdés. A passzívházak déli tájolása és a sok dél felé néző ablak miatt elméletileg fennáll a veszély, hogy a ház nyáron túlzott mértékben felmelegszik. Azonban a hagyományos árnyékolás­ technika elegendő a túlhevülés megakadályozásához. A tapasztalatok és a számítások azt mutatják, hogy az ablak fölé épített kiugró erkély, napellenző vagy a megfelelően felszerelt szolárberendezés - a nyári nap meredek beesési szöge miatt -jelentősen csökkenti a felhevülést. Az 1,25 m-nél nem szélesebb kiszögel lések pedig a téli napsugarak be­ jutását sem korlátozzák számottevően. Egyébként pedig a legtöbb esetben redőnyök, előtető és egyéb árnyékolástechnikai eszközök szintén meghozzák a kívánt eredményt. Annak érdekében, hogy a keleti és a nyugati oldalon minimálisra csökkent­ sük a nap alacsony állása miatti felmelegedést, itt a lehető legkisebbre kell megválasztani az ablakfelületek méretét, és/vagy megfelelő növényzettel kell árnyékolni őket. Amennyiben kicsi ablakokat építünk a keleti, nyugati és északi oldalra, csökkenthetjük a téli hőveszteséget is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy nyáron a fokozott hőszigetelés (amennyiben kielégítő éjszakai ablaknyitással történő szellőztetéssel párosul) hűvösebb beltéri klímát eredményez. Az erre különösen érzékeny emberek,

vagy az idősebb vagy beteg lakók számára fennáll annak lehetősége, ahogyan azt a „Szellőztetés" c. alfejezetben is bemutattuk, hogy a természetes hűtést a talaj-levegő hőcserélős szellőztetőberendezéssel egészítsék ki. A szellőző nyári működtetése emellett a pollenek ellen is kiváló védelmet nyújt. Azonban az üzemeltetésnek az áramhasználat miatt a tényleges szükségletekre (időskor és betegség) kellene korlátozódnia. Üzemeltetés Alapvető tényként kezelhető, hogy a passzívházak üzemben tartása nem igényel semmiféle plusz erőfeszítést, hiszen nem high-tech űrállomásról, hanem teljesen átlagos házról van szó, így ennek megfelelően is kell kezelni. Miért szentelünk akkor mégis egy külön fejezetet az üzemeltetésnek? Csupán azért, hogy tisztázzuk a fennálló előítéleteket, kérdéseket és bizony­ talanságokat. Műszaki szakértelem Néhányan kritikusan állnak hozzá a passzívház-elképzeléshez, mivel úgy gondolják, műszaki hozzáértésük nem elegendő. A lakóknak semmiféle mű­ szaki háttérismeretre nincs szükségük - a tervezőnek annál inkább! A lakó beleáshatja magát az összefüggésekbe, ahogyan azt is megtanulhatta, hogyan működik a hagyományos fűtés, a gázégő, az olajtartály és így tovább. Mindez azonban nem kötelező. Kicsit talán eltúlozva annyi is elég, ha valaki ahelyett, hogy a hagyományos fűtőtest szabályozószelepét állítaná be, a szellőztetőberendezést állítja minimumra vagy maximumra. Egy korábbi, passzívház­ ban tett látogatásunk során a vendéglátónk, aki praktizáló orvos, elma­ gyarázta nekünk háza komplett energetikai rendszerét, beleértve a mért energiafelhasználást és az egyes készülékek előnyeit és hátrányait. Mindezt büszkén mesélte. Egy másik háznál tett látogatásunk alkalmával az akkori vendéglátónk, aki számítógépes szakember, kifejtette nekünk, hogy szándé­ kosan nem foglalkozott elmélyültebben az alkalmazott technológiával. Csak annyit tud, hogy a házában nem fűtés van, hanem szellőztetőberendezés. Észrevette azonban, hogy reggelente, amikor a nappaliban valamivel hide­ gebb van, a mennyezeti lámpák bekapcsolása után újra kellemes meleg lesz.

A két példa tisztán rávilágít, hogy mennyi „tudás" lehetséges és mennyi szükséges a lakók számára. A szellőztetés módja A témát már érintettük a „Szellőztetés" c. alfejezetben. Az elképzelés, misze­ rint a passzívházakban telente sosem szabad kinyitni az ablakokat, egyértel­ műen téves. Elszórtan akár olyat is lehet hallani, hogy a passzívházakban nincsenek nyitható ablakok - ez természetesen ostobaság. Az ablakok kinyi­ tása nem gyakorol túl nagy hatást a szobahőmérsékletre. Ennek ellenére a hosszabb ideig tartó ablakon keresztüli szellőztetést érdemes kerülni, és mivel a szellőztetőberendezés gondoskodik az állandó friss levegőről, az ablakok nyitva tartásának igénye tulajdonképpen fel sem merül. Az átállási időszak után szinte az összes házban automatikusan, tehát előzetes oktatás és mű­ szaki ismeretek nélkül is kialakult a helyes viselkedés. Még a friss levegő fa­ natikusai is el voltak ragadtatva a passzívházak levegőjének minőségétől. Két kirívó esetet mégis meg kell említenünk. A Fraunhofer Intézet az egyik passzívház tudományos kiértékelésekora többi passzívházzal összehasonlít­ va hatalmas energiafelhasználást állapított meg. Az utánajárás eredménye­ ként kiderült, hogy a teraszajtó egész télen át csak be volt hajtva, hogy a macska ki- és bejárhasson. Hőszigetelt macskaajtó beépítése után a prob­ léma megszűnt. Néhány háztulajdonos számára kezdetben furcsa volt, hogy csukott ablak­ nál aludjon. De miért is nyitották ki korábban szinte egész éven át az abla­ kot? Hogy elég oxigén jusson a házba. A szellőztetőberendezés több friss levegőt juttat a házba, mint amennyi résnyire nyitott ablakokon keresztül beáramolna. Legtöbb esetben az egyhetes tesztidőszak, amelyet a lakók zárt ablakok mellett töltöttek el, meggyőzte őket a szellőztetőberendezés előnyei­ ről. Amennyiben az építtető mindezek ellenére a hűvösebb hálószobához ragaszkodik, annak a lehetősége is adott, hogy plusz hőmennyiséget juttas­ sunk a házba, a szellőztetéstől független fűtésrendszeren keresztül. így a hálószoba kismértékben alultemperálható.

26

Amit

a passzívházépítésről

tudni

kell

Függönyök és piszkos ablaktáblák Többen kinyilvánították abbéli aggályukat is, hogy a passzívházakban nem szabad függönyt tenni az ablak elé, és folyamatosan ablakot kell tisztítani hogy semmi se álljon a napsugarak útjába. A német Lakás és Környezet Inté­ zet egy vizsgálat során ezt a tévhitet is megcáfolta. Az ablakok kismértékű szennyezettségét már a hőmérlegszámítás is figyelembe veszi. Függönyök esetében a következő megállapításra jutottak: kedvezőbbek a laza szövésű, átlátszó anyagok, pláne, ha emellett még sötétebb színűek is, mint a világos, sűrű szövésű textilek. Azonban a függönyök hatása a hőnyereségre összes­ ségében nagyon csekélynek tekinthető. Éjjeli ingadozás, üdülés Annak következtében, hogy a pótfűtés alacsony hőmérsékletekkel dolgozik, a passzívházak fűtésrendszere a hagyományoshoz képest viszonylag lomhán reagál. Ez annyit jelent, hogy amikor szobahőmérséklet a napsugárzás hiánya miatt érezhetően, néhány °C-kal csökken, a felfűtés hosszabb időt vesz igénybe, mint a hagyományos házaknál. Persze az időszakosan alacsonyabb hőmérsékletre való termosztálásnak a kis fogyasztás miatt nincs is értelme. A szobahőmérséklet csökkentése éjszakára teljességgel feleslegessé válik. Sőt, még a kéthetes síelés alatt sem kell „kikapcsolni" a házat. Egy passzívház lakói a kéthetes síelésük alatt kíváncsiságból elvégezték a kísérletet, és kikapcsolták a szellőztetést, fűtést és az összes elektromos készüléket. Egyedül a mérőműszerek működtek. Annak ellenére, hogy a vizs­ gált időszak alatt komoly mínuszértékek váltakoztak borús, felhős napokkal, a mérési jegyzőkönyvek szerint a szobahőmérséklet sosem csökkent 18 °C alá, sőt még ezt az értéket is csak pár órára érte el, és a hőmérséklet magától beállt 20-21 °C közé. Kényelem A passzívházak kényelmesebbek a hagyományos épületeknél! A légmentes zárás abszolút huzatmentességet biztosít. Emellett, mivel az alaposan leszi­ getelt épületelemek, vagyis a falak, a tető és a padló belső felszíni hőmér­ séklete magas, hideg sem sugárzik belőlük. Még az ablaküveg felszíne mint Beépítési terv és a telek adottságai A passzívházak fekvésére és tájolására találóan ráillik Diogenész mondása: „Ne takard el előlem a napot!" Mivel a passzívházak lényege a napenergia intenzív hasznosítása, természetesen biztosítani kell, hogy a nap sugarai el is érjék a házat. Magas fák vagy árnyékot vető szomszédos épületek kedvezőtlen hatásúak a szoláris hőnyereségre. Minél inkább déli tájolású a ház és minél kevesebb az árnyék, annál könnyebb a passzívház szabványt elérni. Több építési területen, ahol régebben készült a beépítési terv, nehéz­ kes megoldani az árnyékmentes déli tájolást. Sok építésügyi hivatal azonban a ház leghidegebb része is eléri a 18-19 °C-os hőmérsékletet. A huzat hiánya, és a melegpadló és falfelszín azt eredményezik, hogy már 19-20 °C-os szobahőmérséklet mellett is sokkal magasabb komfortérzet alakul ki. A hagyományos építésű huzatos házakban mindehhez lényegesen maga­ sabb hőmérsékletre van szüksége. A szellőzőberendezés által biztosított folyamatos friss és pormentes levegő előnyeivel együtt passzívházak esetében bárminemű korlátozás nélkül a komfortfokozat növekedéséről beszélhetünk.

27

soron kívüli engedélyekkel támogatja a környezettudatos építkezést. Csak remélhetjük, hogy az újabb keletű beépítési tervek már célirányosan tekin­ tetbe veszik a környezetbarát építkezés követelményeit. Mivel azonban min­ denki számára ismert, hogy kivétel nélkül nem létezik szabály, nem szabad elhallgatnunk azt sem, hogy időközben épültek erősen leárnyékolt passzív­ házak is, amelyek kiválóan megfelelnek funkciójuknak. Költséghatékony passzívházak Az első német passzívház 1991-ben épült Darmstadt-Kranichsteinben. A Lakás és Környezet Intézet a kezdetektől fogva tudományos figyelemmel kísérte az építkezést. A prototípus építésekor természetesen még fennállt néhány probléma, hiszen az előírásoknak megfelelő erősen leszigetelt épületelemek, ezek közül is legfőképpen az ablakok kereskedelmi forgalom­ ban még nem voltak kaphatók, így egyedileg kellett legyártani őket. Ez volt az oka annak, hogy az építési költségek kb. 20%-kal meghaladták a hasonló épületeknél megszokott összeget. Mostanra azonban sok gyártó, közülük is elsősorban a közepes nagyságú cégek kimondottan erre a piacra álltak rá. A passzívházak építési költsége napjainkban csak csekély mértékben haladja meg a hagyományos házak árát, sőt néhány esetben egy passzívház akár olcsóbb is lehet. Vannak építészkollégák, akik a passzívházak többletköltségének említésekor dühbe gurulnak, hiszen a kérdés már eleve azt feltételezi, hogy a passzívházak min­ den esetben drágábban építhetők meg, mint a hagyományos épületek. Ennek azonban nem kell szükségszerűen így lennie, hiszen éppen az előregyártás teszi lehetővé, hogy hatalmas költségeket takarítsunk meg. A jelenleg hatályos törvényeknek megfelelően épült hagyományos ház, az energiatakarékos ház és a passzívház költségeinek közvetlen összehason­ lítása már csak azért is nehezen kivitelezhető, mert az összehasonlítandó épületeknek elméletileg teljes mértékben meg kellene egyezniük. A passzív­ háznál a többletköltség a plusz hőszigetelésből, az extra minőségű ablakok­ ból és a hővisszanyerést szolgáló szellőztetőberendezésből adódik. Ezt a többletráfordítást kell összevetni egy komplett fűtésrendszer kialakításának árával, beleértve a kazánt, a csővezetéket, a fűtőtesteket és a kéményt is.

A felmerülő többletköltségek finanszírozását tekintve nem szabad elfelejteni egy további fontos tényezőt sem: házépítéskor minden finanszírozási mo­ dellben a havi jövedelmet vetik össze a fix költségekkel, beleértve a szemé­ lyes szükségleteket is. A kettő különbségéből fedezik az új épület költségeit, ez az összegnagyság határozza meg az építési költségek maximumát. Passzív­ ház építésekor arra kell figyelni, hogy jelentősen csökkennek a havi energia­ költségek, vagyis a fix költségek. Az így megspórolt pénz tehát hozzáírható az építési költségekhez. Az építési mód tekintetében is számos előnye van a passzívháznak. A külső falak, a tető és a födém vastag hőszigetelése miatt gyakran könnyűszerkeze­ tes épületre esik a választás, melyek előre gyártott elemekből meglehetősen költségtakarékosán állíthatók össze. Ezzel munkaidő takarítható meg, a hiba­ lehetőségek száma is kevesebb lesz és a rövid szerelési idő miatt a ház is hamarabb kerül költözhető állapotba. A fűtésrendszer hiányának köszönhe­ tően nem kell minden egyes helyiségbe csőszerelvényeket fektetni - ez a tény is az előre gyártott elemek alkalmazásának kedvez. Az teljes épület­ gépészet előre összeszerelt blokként, daru segítségével állítható be a házba. Ügyes alaprajzi elrendezés mellett minimálisra rövidül a vezetékek hossza, ami mind energetikailag, mind a gazdaságosságot és az előregyárthatóságot tekintve kedvező. A passzívházszabvány teljesen új utakat nyit meg az előregyártás számára, ahogyan azt a „Bemutatóprogram - EXPO 2000" c. projekt is bemutatja. Aki mélyebben szeretné magát beleásni a passzívházak költségeibe, első­ sorban külföldi szakirodalomból tájékozódhat. Javasoljuk a német építészka­ mara információs központja által kiadott „Energiatakarékos és passzívházak" c. könyvet (eredeti cím: BKI-Objekte, Niedrigenergie- und Passivháuser). A kiadvány részletes felbontásban taglalja több energiatakarékos épület és passzívház építési költségeit. Mivel a laikusok a költséget meghatározó tényezőket csak nagyon körül­ ményesen tudnák megbecsülni, mindenképpen érdemes szakemberrel konzultálniuk.

28

Amit

a passzívházépítésről

tudni

kell

Meglévő épületállomány Németországban a teljes épületállománynak közel 80%-a még az 1985-ben hozott hőszigetelési rendeletnek sem felel meg, vagyis mintegy 280-300 kWh/m -a fűtési energiát használ, illetve jobban mondva inkább
2

René Birri építész passzív­ házakban használatos mód szerekkel 163 kWh/nf-a-rő! 22 kWh/m -o-re csökkentet­
2

te ennek a családi háznak a fűtésigényét. A könyv 60. oldalán mindezt részletesebben is kifejtjük

pazarol el. Dr. Helmut Prehal építész kiszámította, hogy csak Ausztriában közel 140 millió km lakótér szorul felújításra. Ez kb. egymillió családi háznak
2

felel meg. Mindebből könnyedén belátható, hogy a felújítás is roppant mennyiségű energia- és C0 -megtakarításra adna lehetőséget, hiszen ha
2

300-ról 20 kWh/m -a-re csökkenne a felhasználás, csak Ausztriában
2

39,2 milliárd kWh megtakarítás keletkezne éves szinten. Sajnos azonban jelenleg a modernizálás nem jelent többet minimális újítás­ nál: új fűtésrendszer, új ablakok, leheletvékony hőszigetelés, ami szinte előre­ vetíti a penészesedést és az épület károsodását. Pedig a passzívház-techno­ lógia régi épületeknél is alkalmazható lenne. Nincs még egy olyan terület, ahol ilyen kedvező ár-érték arány mellett ekkora energiamegtakarítás és szén-dioxid-kibocsátás csökkenés érhető el. Természetesen az már nem lenne gazdaságos, ha a legutolsó hőhidat is meg szeretnénk szüntetni, de erről természetesen nincs is szó. A meglévő épületállománynál nem az a fontos, hogy a fűtési energiaszükségletet ténylegesen 15 kWh/m -a-re csökkentsük.
2

Támogatások Mivel a könyv Németország, Ausztria és Svájc területéről vonultat fel sike­ resen megvalósult projekteket, ezért a következőkben is ezen területek támogatási rendszerét mutatjuk be, ami - sikerességét tekintve - bármely ország számára követendő példaként szolgálhat.
2

A 20-35 kW h/m -a közé eső értékek már vállalható ráfordítás mellett is bár­
2

mikor megvalósíthatók. A passzívházakhoz is megfelelő elemeket, például vastag hőszigetelést, extra minőségű ablakokat, szellőztetőberendezést és hasonlókat alkalmazó modernizálás költségei kb. nettó 2200-2500 €/m közé tehetők. Néhány építészkollégát az a téves elképzelés riaszt vissza az ilyen típusú munkálatoktól, hogy a vastag hőszigetelő réteg elkerülhetetlenül hőhidakhoz vezet, például a kiálló betontartók mentén, ez pedig a kondenzvíz le­ csapódását és az épület károsodását eredményezi. Ennek azonban éppen az ellenkezője igaz! Hiszen a jól kivitelezett hőszigetelés által melegebb lesz a falak belső felszíne, és általában a hőhidat magában foglaló épületrész hőmérséklete is a harmatpont fölé melegszik.

Németország Hogy Németországban szinte robbanásszerűen elterjedtek a passzívházak, abban nagyon fontos szerepet játszott az állami támogatás. Miután 2001-ben az energiatakarékossági rendelet meghozásával az energiatakarékos ház is építési szabvánnyá minősült, a passzívházak is jogosulttá váltak az anyagi támogatásra. A legszámottevőbb támogatás az Újjáépítési és Hitelbanktól származik. A bank kedvező kamatozású hitelt nyújt passzívházak építéséhez: a fény­ elektromos berendezések beszerzésére és a megújuló energiaforrások mint a biomassza, biogáz, geotermikus energia, víz- és napenergia hasznosítá­ sára. A későbbiekben a meglévő épületek felújítását is támogatni fogják.

29

A kérelmeket bizottság bírálja el, a hitelt pedig az építtető saját bankján keresztül folyósítják. A feltételekről, a támogatás maximális összegéről, a különböző programok kombinálhatóságáról és egyéb hasonló kérdésekről az Újjáépítési és Hitelbank nyújt felvilágosítást. Szoláris berendezésekre a Gazdasági Hivatal engedélyezhet támogatást, legfeljebb 100 m sík kollektorra és 75 m vákuumcsöves kollektorra. A jövő­
2 2

berendezésre (a max. juttatás 2200 €), szoláris berendezésekre (1500 €), napenergiával működtetett fűtésrendszerre (2200 €), hőszivattyú telepítésére (1100 €) és hőszivattyús fűtésre plusz melegvíz-előállításra (2200 €). A teljes támogatás azonban nem haladhatja meg a 2200 €-t. A különböző juttatások kombinálhatóságáról a helyi hatóságoknál lehet érdeklődni. Svájc Svájcban - Ausztriához hasonlóan - az energiatakarékos építkezésért nem az állam, hanem az egyes kantonok a felelősek. Ezért a támogatás mértéke igen erősen függ az épület földrajzi helyétől. Néhány kanton egyelőre semennyire nem támogatja az energiatakarékos építkezést. Baselban és környékén a Minergie-tanúsítvánnyal rendelkező ingatlanoknak 50 svájci frank támogatás jár a hasznos lakótér minden négyzetmétere után. Ezenkívül támogatás igényelhető szoláris és fényelektromos berendezések vásárlása esetén, ennek mértéke 1000-2000 svájci frankig terjedhet. Továbbá néhány bank a piacinál 0,25-1%-kal kedvezőbb kamatozású hitelt biztosít. A „jó" és a „rossz" passzívház A tényleges energiafelhasználás több éven át tartó mérése működő passzív­ házakban bebizonyította, hogy az elv működik, efelől nincs kétség. Ahogyan bármely más számítási módszernél és tudományos elmélkedésnél, a passzív­ házaknál különböző részmegoldásokkal és értelmezésekkel támasztják alá az egyéni érvrendszereket. A szakemberek között az egyes részletkérdések, a különböző módszerek összehasonlítása és értékelése újra és újra elkesere­ detten vívott harcok kiváltója. Ezek a nézetkülönbségek a további fejlődés szempontjából elengedhetetlenek, azonban a viták során egymás személyes érdemeit mindenképpen illik tiszteletben tartani. Egy kívülállónak, aki mé­ lyebben szeretne megismerkedni a témával, nem szabad elrettennie ezektől a vitáktól. A terület folyamatos és gyors fejlődése a számítástechnikához hasonlít­ ható. Aki PC-t vásárol, a saját igényeinek szem előtt tartása mellett mindig az adott időpontban legfejlettebb technikából választja, még ha tudatában is van, hogy már 1-2 év múlva újabb fejlesztések lesznek a piacon. A magán-

ben támogatást élveznek majd a 100 kW-os teljesítményt meg nem haladó pelletkazánok és hőszivattyúk is, illetve tanácsadó program jön létre a haté­ kony és racionális energiafelhasználás érdekében. A pénzügyminisztérium ún. ökopótlékot engedélyezhet szoláris berendezé­ sek, hőszivattyúk és hővisszanyerő berendezések beépítésekor, és támogat­ hatja energiatakarékos házak építését is. Néhány tartomány egyéni támo­ gatási rendszert is kialakított, de néhány város és körzet is támogatja az energiatakarékos építkezést, sőt néhány regionális áramszolgáltató szintén támogatja a passzívházak építését és az energiatakarékos elektromos készülékek és lámpák vásárlását. Különösen figyelni kell arra, hogy nem vagy csak korlátozott mértékben kombinálhatók egymással a különböző támogatások, kölcsönök és üzemel­ tetésiköltség-hozzájárulások. Ezért tehát nagyon fontos a kérelem benyújtása előtt utánajárni, hogy mi-mivel kombinálható, és hogy adott esetben melyik támogatási változat lesz a legkedvezőbb. A fényelektromos berendezéseknél a térítés mértéke a megújuló energiák­ ról szóló törvény értelmében a megtermelt és a lakossági hálózatba betáp­ lált áram mennyiségétől függ. A részletekről a helyi áramszolgáltató ad fel­ világosítást. Ausztria Ausztriában az állami támogatás mértéke tartományonként különböző. Pontos felvilágosítással a helyi szervezetek szolgálhatnak. Példaként hozhat­ juk Alsó-Ausztriát, ahol 2002 óta kizárólag a passzívházak kaphatnak támo­ gatást. A folyósítás lakossági kölcsönök formájában történik. Alsó-Ausztriában ehhez be kell nyújtani a megadott számítási módszer szerint elkészített energiatanúsítványt. Továbbá kapható még támogatás fényelektromos

30

Amit

a passzívházépítésről

tudni

kell

emberek többnyire csak egyetlen házat építenek életük során, ezért foko­ zottan kell figyelniük arra, hogy az a ház megfeleljen a technika aktuális állásának. Napjainkban ez a passzívházszabványt jelenti. A szakemberek részletekbe menő vitái a számítástechnika apró finomságaihoz hasonlít­ hatók, azonban nem kell minden PC-felhasználónak számítógépzseninek lennie. Sajnos van egy probléma, ami folyamatosan vissza-visszatér, mégpedig a „passzívház"fogalmának téves használata. Ezért röviden erre itt is kitérünk. Különösen készházgyártók és építési vállalkozók, de elvétve építészek is rek­ lámoznak a „passzívház" címszóval, közülük többen sajnos bárminemű bizonyíték hiányában, ami tanúsítaná, hogy betartják a passzívházszabványt, és hogy szerződéses formában garantálnák a konkrét mutatószámokat. A „passzívház" mint fogalom jogilag nem jelent semmiféle biztosítékot, a definíciók és az előírások (I. a megfelelő bekezdést), amelyeket passzívház építésekor be kell tartani és alkalmazni kell, tudományos számítások és a sokéves tapasztalat eredményei, törvényileg nincsenek rögzítve. Ezért különösen fontos, hogy az elvárt mutatószámokat törvényes formában is lefektessük. Amikor autót vásárolunk, és olyan modellt választunk, amelyet különösen alacsony fogyasztásúnak hirdetnek, természetesen ragaszkodunk a hirdetésben megadott üzemanyag-felhasználáshoz. Ha végül mégis ki­ derül, hogy a kocsi ennek kétszeresét fogyasztja, becsapva érezzük magun­ kat. Ezért jegyezzük meg: az épületnek csak a szerződésben garantált tulaj­ donságait követelhetjük jogi úton! A dolognak természetesen nem az erkölcstelenségről vagy a szenvedélyes pereskedésről kell szólnia, azonban sajnos ez az egyetlen járható út, amellyel megálljt parancsolhatunk a vissza­ éléseknek. A darmstadti Passzívház Intézet Dr. Wolfgang Feisttel az élén irányadó szere­ pet vállalt a passzívház ötletének kifejlesztésében. Az intézetben előre meg­ határozott számítási módszer, az épület tervrajza, sikeres nyomáskülönbség­ vizsgálat és az energiamérleg alapján megvizsgálják, hogy az adott épület kielégíti-e a passzívházszabványt, és pozitív eredmény esetén tanúsítványt állítanak ki. A módszer megegyezik a svájci Minergie-minősítéssel. A díjköte­ les eljárás megbízható információt ad a várható használati értékről.

Különösen generálkivitelező megbízása vagy készház vásárlása esetén java­ solt a passzívház-tanúsítvány kiállításáról és átadásáról szerződéses formá­ ban megegyezni. A Passzívház Intézet foglalkozik nyílászárók, szellőztetőberendezések és hasonló épületelemek vizsgálatával, azok passzívházba való beépíthetőségével. Az intézet tanúsítópecsétje jó támpont lehet a válasz­ táshoz, a tanúsított cégek és termékeik neve megrendelhető az intézettől. Magyarországon egyelőre ilyen típusú tanúsítórendszer nem létezik. Kitekintés Már a könyv legelején elmondtuk, hogy mennyire fontos takarékoskodni az energiával. Ennek tükrében belátható, hogy az is tesz valamit, aki semmit sem tesz - mégpedig igen felelőtlenül jár el! A pozitív tapasztalatok a passzív­ házak építésével, amelyeket tudományos számítások és maguk a lakók is alátámasztanak, a költséghatékony kivitelezés és a jelenlegi, 100% feletti növekedési ráta mind magukért beszélnek. A passzívház bebizonyította, hogy az energiatakarékosság nem jár automatikusan lemondásokkal, sokkal inkább az teszi lehetővé a komfort és a kényelem fokozását. Tekintve ezeket a tényeket, teljességgel érthetetlen, hogy még egyáltalán építenek hagyo­ mányos házakat, hiszen fűtésük ablakon kidobott pénznek tekinthető. A passzívház elvének alkalmazhatósága nem korlátozódik kizárólag a családi házakra. Időközben több társasház, számtalan kormányzati és irodaépület, gyár és ipari létesítmény, iskola, óvoda, sportcsarnok, sőt akár templom épült a passzívházszabványnak megfelelően, ezek közül több is meglévő épület modernizációjával valósult meg. További hatalmas felhasználási terület kínálkozik a déli országokban, remélhetőleg lassacskán ott is gyökeret ereszt a passzívház építésének ötlete. Görögországban, Dél-Olaszországban vagy Spanyolországban és Portugáliá­ ban a parasztházak kivételével korábban egyáltalán nem kellett fűteni a lakóházakat. Azonban a fagypont és 15 °C közé eső téli hőmérséklet nem túl kellemes a szobahőmérséklet szempontjából. Ezekben a régiókban elsősorban az új építésű lakásokat látják el és szerelik fel fűtésrendszerrel, legtöbbször elekt­ romos radiátorokkal. Ezen területek magas napsütéses óráinak száma

rögtön felveti a kérdést, hogy nem értelmetlen-e ennyire energiapazarló módszereket alkalmazni? Előreláthatólag ezekben az országokban komoly igény lesz a passzívházak építésében jártas építészekre. De mi következik a passzívház után? A nullenergiaház vagy még tovább menve a pluszenergiaház? Az ilyen irányú fejlődés kivitelezhető és valószerű, ez vitathatatlan - már léteznek megépült példák is. Csupán ki kell várnunk, sikerül-e elég gazdaságos megoldást találni. Dr. Wolfgang Feist, a német Passzívház Intézet vezetője nagyon impozáns jövőképet vázol fel: „A passzívház-technológiával lehetőség nyílik alacsony energiaszükségletű települések felépítésére, amelyek már versenyképesen fedezhetők megújuló energiaforrásokból is. Nemcsak a nullenergiaház, de a nullenergia-település is elérhető közelségbe került." És hogy visszatérjünk a legelejére: Azt a primerenergia-mennyiséget, amelyet nem használunk el, azt sem megtermelni és a helyszínre szállítani nem kell. Nem kerülhet tankerbalesetek miatt a tengerbe, és nem is robbant ki az energiakészletek megszerzésére irányuló háborúkat sem.

32

Amit

a pa sszív há zé pít é s rő I tudni

kell

Épületek

33

Igényes és meggyőző
Lakóház, Steyr (Ausztria) Proyer & Proyer Architekten OEG, Steyr (Ausztria)

Az épület adatai Építés éve: 2000 Telekméret: 1740 m Lakótér: 228 m
2 2 2

Az Enns folyó völgyében lévő panorámás, dél felé lejtő álomtelek FelsőAusztriában, Steyr városában található. A bekötőút fekvése szintén ideális, a telek északi peremén, tehát a hegy felőli oldalon fut végig. A ház négy fő elemre tagolódik, amelyek teraszossá teszik a lejtőt és ügyesen szétválaszt­ ják egymástól az egyes funkciókat. A legalsó szint a stúdióval, vendégszobá­ val és pincével a lejtőre merőleges irányban lett a talajba süllyesztve, az úszó­ medence pedig a szint meghosszabbításának tekinthető. A földszinten, az utcafronttól indulva könnyűszerkezetes fal fut végig a lejtés irányában, felfűzve magára a garázst, a telek bejáratát és a fedett, de oldalról nyitott melléképületet. A tető a behajtónál indul és elvezet a bejáratig. A bejárattól indulva egy tengelyre van felfűzve a közlekedő, a konyha és a háztartási
1 2

Hasznos terület a termikus burkon kívül: 35 m pince, 15 m tároló a kerti szerszámoknak Építési költségek, nettó: nincs adat Tájolás: dél-délkelet Lakók száma: 5-7 A burok tömítettsége, h : 0,45 Éves hőigény 0
H

helyiség, és a tengely a nappaliban hosszabbodik meg, amely térben túlnyúlik a pinceszint felett. Harmadik elem a földszinti keresztfal: az étkezőt és a nappalit határolja el az utcafronttól. A fal mentén vezet az egyirányú lépcső a pinceszinttől egészen az emeletig. Az étkező és a nappali nagyvonalúan beüvegezett fala délnyugatra, egyenesen a völgyre néz. A nyugati tájolású üveghomlokzathoz csatlakozik a terasz és az úszómedence. Keskeny, hosszúkás szerszámoskamra jelenti a keresztfal és a lépcső külső meghosszabbítását, emellett egyúttal lezárást és védelmet jelent a terasz és az úszómedence számára. Negyedik elemként a fehérre vakolt emeleti szint „úszik" keresztelemként minden felett, magában foglalva a hálóhelyiségeket. A szokatlanul előreáIló tető az árnyékolást szolgálja, és egyben optikailag el­ fedi a 2,64 kW-os fényelektromos berendezést és a 27 m melegvíz-kollektort.
2

, kWh/m -a: 18,8
2

Passzívház-tanúsítvány: nincs

A pinceszint statikai okokból betonhéjas szerkezetű, a statikailag kevésbé terhelt pontoknál pedig téglafalas kialakítású. A földszint és az emelet néhány fala szintén 17 cm-es üreges téglából épült, melyet aztán polisztirol külső hőszigeteléssel láttak el. A földszinti épületrésznél a döntés előre gyártott faszerkezetes megoldásra esett, amit már gyártás közben lávagranulátum
Garázs, bejárat, előszoba, konyha és a völgy irányába kiugró nappali - mind ugyanarra a tengelyre lett felfűzve

hőszigetelő közeggel töltöttek meg. Helyben már csak a belső burkolat

34

Igényes

és

meggyőző

35

készült 12 cm-es birkagyapjúból és gipszkartonból. A földszinti födém szintén előre gyártott, lávagranulátummal töltött TJI-tartókból készült, a hálószint feletti betonfödémre pedig ugyanilyen konstrukció került. A szabályozott szellőztetést két készülék oldja meg: a talaj-levegő hőcserélő és a hővisszanyerő készülék. Előbbi szolgálja ki a földszintet és a pinceszintet, utóbbi pedig a hálóhelyiségeket. Az ezen felül szükséges hőmennyiséget hő­ szivattyúval és a puffertartállyal pótolják (padlófűtéssel, vagy falfűtéssel a fürdőszobában és néhány egyéb helyiségben). A hőszivattyú mellett a 2000 l-es „Okozón" réteges hőtárolót 23 m -es Tinox-kollektor látja el
2

Az utcafrontról az épület zártnak mutatkozik, de mégsem visszautasitó

energiával. Vésztartalékként egy 6 kW-os fűtőszálat is beépítettek. Az esővíz 10 m -es ciszternában gyűlik össze, és öntözővízként vagy szürke vízként
3

használják. Tervben van a mosógép mosóvizének elkülönített gyűjtése is. A vörösfenyő ablakok 4 cm parafa betéttel készültek, üvegezésük három­ szoros, argon töltőgázzal.

Az egyes épületrészek teraszosan tagolják a lejtőt, ügyesen pozícionálják a beépített és a szabadon hagyott részeket. Az archi­ tektúra egyben biztosítja a kellemes fekvést és a passzívházszabványnak való megfelelést is

37

Emelet

Földszint M 1:250 1 bejárat

2 szélfogó 3 étkező-nappali 4 konyha 5 nappali 6 háztartási helyiség 7 terasz 8 úszómedence 9 kerti szerszámok 10 szoba 11 szauna 12 garázs

Felépítés Épületrész Pincepadló (fentről lefelé) Anyagrétegek ipari parketta fűtött esztrich polietilénfólia lépéshang-szigetelés polisztirolszigetelés kiegyenlitő réteg polietilénfólia vasbeton extrudált polisztirolszigetelés elválasztó betonréteg Külső fal 1 hosszanti gerendák (belülről) Külső fal 2 keresztgerendák (belülről) beltéri vakolat, glett üreges tégla polisztirol-keményhab szigetelés szálerősítésű vakolat („Stolit") gipszkarton gyapjú szigetelőfilc légzáró diffúziós fólia („Tyvap") OSB-lemez Thermo-Fill szigetelés rétegelt farostlemez lécezés/légrés három rétegben ragasztott, olajjal kezelt vörösfenyő Tető (belülről) glett vasbeton légzáró diffúziós fólia („Tyvap") hőszigetelt TJI-tartó „Tyvek-soft" légzáró fóliás keresztlécezés 8/10 légrésse! fazsaluzat „Superseal ST"tetőfólia Ablakok keret: vörösfenyő, 4 cm parafa réteggel üvegezés: háromrétegű, argontöltettel 10,0 4,0 0,2 L/ = 0,96
f

Műszaki felszereltség Anyag­ vastagság (cm) 2,2 7,6 2,0 15,0 1,3 30,0 10,0 15,0 1,0 17,0 30,0 1,5 1,2 12,0 1,6 19,0 1,5 3,0 2,0 1,0 20,0 40,0 U = 0,130 Az étkező és a nappali déli és nyugati irányban hatal­ mas ablakokkal lett beüve­ gezve, a padló, a terasz és az úszómedence átlátható, összefüggő síkot alkotnak U = 0,123 Napkollektor elektromos energia termelésére Esővízciszterna 10 000 I U = 0,116 Pótfűtés U érték W/W-K U = 0,18 Talaj-levegő hőcserélő 3 x 19 m, NA 150 hővisszanyerő szellőzőberendezés Bevezetett levegő utánfűtése Víztároló Háztartási meleg víz előállítása keresztáramú, Aerex gyártmány, 2 készülék elektromos, hőszivattyú 20001 27 m' „Solar-focusTinox" homlokzati kollektor, elektromos fűtőszál (6 kW) 15 n f falfűtés és padlófűtés a két fürdőszobában (puffertartá lyból) 2,64 kWp típus: 22 KC 120 polikristályos

U = 0,79
g

g (%) = 50

39

Megérte kivárni
Családi ház, Adelzhausen (Németország) Építész: Werner Friedl, Adelzhausen (Németország)

Az épület adatai Építés éve: 2000-2002 Telekméret: 1873 m
2 2

Az építési telek egy kis német község, Adelzhausen határán fekszik. A hatályos törvények értelmében a ráépített épülettestnek illeszkednie kell az egy- és kétszintes nyeregtetős családi házak, illetve kisiparosüzemek által alkotott környezetbe. A fiatal építésznek, aki az épületet saját maga számára tervezte, és aki egyébként részt vett a szomszédos telken felépített energiatakarékos ház megvalósításában, természetes törekvése volt, hogy a saját lakóházában is kifejezésre juttassa az építészetről alkotott nézeteit. Ehhez azonban legelőször az engedélyeket jóváhagyó hatóságokat kellett megpuhítania. Ebben - ahogy képeken mindannyian láthatjuk - sikerrel járt. Az épületet kezdetben energiatakarékos háznak tervezték, és ennek meg­ felelően engedélyeztették. Csak később, az ütemterv elkészítésekor döntött
1

Lakótér: 285 m (a fűtött pincével együtt) Hasznos terület a termikus burkon kívül: nincs Építési költségek, nettó: nincs adat Tájolás: dél-nyugat Lakók száma: 2 A burok tömítettsége, h ' : még nem mérték Primerenergia-felhasználás, kWh/m -a: 64,3
2

úgy Werner Friedl, hogy a passzívházszabványnak megfelelő házat épít fel. Mindez kényszerűen vezetett néhány egyedi megoldáshoz. A tagolt épület­ test nem felelt meg a passzívházaknál szokásos kompakt, zárt egységnek. Az épületen belül található pincelépcső egyértelművé tette, hogy a pincét is bele kell vonni a termikus burokba, emellett néhány sarokpontnál, mint például a szabadon álló külső tartószerkezetek épülethez való csatlakozásánál, a terv szerinti hőhidakat is „hatástalanítani" kellett. Azonban a tervezőnek nem ez okozta az egyetlen gondot. Egy további problémára is megoldást kellett találnia. Éppen a ház délnyugati oldala mentén, tehát ott, ahol az épületnek-energetikai okokból - a legnyitottabbnak kellene lennie, fut végig mintegy 200 m távolságban a München-Stuttgart irányú A8 autópálya, Az út zaja kb. 70 dB (A) zajterhelést jelent a homlokzati résznél, míg a hálóhelyiségekben éjszakára biztosítani kell a 25-30 dB-t (A) meg nem haladó zajszintet, és a zajszint a lakóhelyiségekben sem mehet 30-35 dB (A) fölé. Az építész tudatosan leválasztotta a hálószobát a (hangszigetelő) déli homlokzatról, beljebb tolta a célirányos anyaghasználattal hangsúlyossá tett épületrészt, kialakítva ezzel a „dobozban alvás" érzését. Az alvóhelyiség és a külső fal közötti légtér egyúttal a térszerkezetet is gazdagítja, a folyosó feletti galéria összekapcsolja egymással az alsó és a felső szintet. Ezzel egyidejűleg a tető szegélye segít egymástól funkcionálisan elválasztani

Éves hőigény 0

H

, kWh/m -a: 14,2
2

Passzívház-tanúsítvány: nincs

„Kinyitni és l e z á r n i " - ezt az ellentmondást kellett feloldani a ház délnyugati oldalán. Kinyitni, hogy minél több napfény áramoljon be, és lezárni az alig 200 m-nyire futó autópálya miatt

Ha a házat kezdetektől fogva passzívháznak, nem pedig energiatakarékos háznak szánták volna, az építész biztosan homo­ génebb épülettömb mellett döntött volna. Szerencsésnek bizonyult, hogy a tervezési fázisban még „szabadon" lehetett gondolkodni

41

A tágas szélfogóban a háztartási helyiség íves fala vezeti a látogatót a félhomályból a fény felé, a napos déli oldalra nyíló nappaliba

az étkezőt és a nappalit: bár a terek egymásba folynak, optikailag mégis vilá­ gosan elkülönülnek. A ház szabályozható szellőzőberendezéssel van felszerelve, amely az elszívott levegő hőjét hivatott visszanyerni, emellett a bypass-szabályozás segítségé­ vel a nyári hónapokban képes hűteni is a beszívott levegőt. A szellőzőberen­ dezés kényelme ebben az esetben nem csak az energiamérlegnek válik javára. Ha figyelembe vesszük a magas zajszennyezést, különösen kedvező, hogy a friss levegő egész évben biztosított anélkül, hogy ablakot kellene nyitni. Az építtetőket azonban más is gondolkodásra késztette. Mivel a pin­ cét belevonták a termikus burokba, 285 m -re növekedett a szellőztetendő
2

alapterület, ezzel együtt a beszívott levegő mennyisége is lényegesen meg­ emelkedett. Mindez szélsőséges esetben igen alacsony páratartalmat ered­ ményezhet. Ezt megelőzendő elválasztották egymástól a szellőztetést és a pótfűtést, vállalva az ezzel járó többletköltségeket. A szükséges hőmenynyiséget padlófűtés pótolja, a meleg vizet gázkazán és egy 700 l-es puffertartály szolgáltatja. Ezenkívül a nappaliban már elő van készítve a pelletkazán helye, amely közvetlen kapcsolatban lenne a puffertartállyal. Tervezik továbbá napkollektorok felszerelését a garázs tetejére. Hogy a természet is „vissza­ kapja, amit elvettek tőle", még ha nem is teljes értékűen, mindenhol zöldtetőt alakítottak ki.

42 Megérte kivárni

Emelet M 1:250

Felépítés Épületrész Kellerboden (fentről lefelé) Földszint Anyagrétegek juharparketta cementesztrich lépéshang-szigetelés fűtéscsövekkel aluborítású PUR-szigetelés polisztirolszigetelés bitumenréteg vasbeton polietilénfólia perimeter hőszigetelés tisztasági betonréteg kavics 32/64 Külső fal 1 talajszint felett (belülről) Külső fal 2 pince, talajszint felett (belülről) mész-/gipszvakolat mészkő polisztirol, hőv. cs. 035 ásványi vakolat farostlemez 5 cm szigetelés vasbeton polisztirolszigetelés polisztirolszigetelés ásványi nemesvakolat Külső fal 3 Pinceszint 1 bejárat pince, talajban lévő rész (belülről) Tető (belülről) farostlemez 5 cm szigetelés vasbeton polisztirolszigetelés mész-/gipszvakolat vasbeton bitumenréteg polisztirolszigetelés polisztirolszigetelés „Alwitra Eva Ion" szigetelés, ragasztva zöld tető Ablakok 1 oszlop-borda homlokzat „RAICO, HP76" rendszer passzívház-fahomlokzat háromrétegű üvegezéssel, egy részük hangszigeteléssel Eurotec Serié 05 (fa-alu) betételemekkel, háromrétegű üvegezéssel Ablakok 2 egyéb ablakok „Eurotec e C 0 2 " műanyag ablakok háromrétegű, hőszigetelő üvegezéssel 8,0 U =0,76
f

Műszaki felszereltség Anyag­ vastagság (cm) 1,0 4,5 3,5 5,0 4,0 1,0 25,0 10,0 5,0 25,0 1,0 20,0 22,0 U = 0,145 6,5 24,0 12,0 6,0 U = 0,195 6,5 24,0 12,0 1,0 20,0 10,0 16,0 U = 0,13 Napkollektor elektromos energia termelésére Esővízciszterna Egyéb esővíz-biotop a nappaliban a fűtés­ rendszerrel összekap­ csolt pelletkazán besze­ relése elő van készítve, a belső kémény extra hőszigetelése szintén meg van oldva U = 0,15 U érték W/m'-K U = 0,147 Hővisszanyerő szellőzőberendezés Bevezetett levegő utánfűtése Víztároló Tala-levegő hőcserélő 3 x 1 8 m, NA 200, 1,3-2 m mélységig ellenáramú rendszer, „Paul Thermos" gyártmány a puffertartállyal megoldható, nem használják 750 1, kollektor összeköttetéssel Háztartási meleg víz előállítása Pótfűtés gázkazánnal, puffertartály beépítve decentralizált padlófűtés a puffertartályon keresztül, a fűtésrendszerrel összekapcsolt pellet­ kazán beépítése tervbe van véve nincs

2 szélfogó 3 háztartási helyiség 4 tároló 5 konyha 6 étkező 7 nappali 8 terasz 9 szoba 10 iroda 11 gardrób 12 gépészeti helyiség 13 pince 14 tároló 15 garázs LR légtér

U = 0,6
g

g (%) = 45 L/ = 0,77
f

^
f

= 0,6

U = 0,77 U = 0,6
g

g (%) = 45

43

Ház polikarbonát lemezzel
Családi ház, Satteins (Ausztria) Walter Unterrainer Architekturatelier, Feldkirch (Ausztria)

Az épület adatai Építés éve: 2002 Telekméret: 730 m Lakótér: 155 m
2 2

Walter Unterrainer osztrák építész az energiatakarékos építészet úttörőihez tartozik Ausztriában. Az energiatakarékosság eszméje már korábbi munkáiban is felfedezhető - függetlenül attól, hogy privát lakóházakról, ipari épületekről vagy állami iskolákról van szó. Kollégaként nyitott beszélgetőpartner, aki kész továbbadni tapasztalatait. így épülhettek meg támogatásával az első passzívházak Észak-Olaszországban. A sattains-i lakóház négy különböző elemből tevődik össze: a kétszintes lakóházból mint fő volumenből, az előreugró tetejű alápincézett garázsból, a ház és garázs között termikus pufferzónaként szolgáló szélfogóból és végül a fedett teraszból mint nyílt volumenből. A garázs és a ház eltolt helyzete definiálja a bejáratot az utca irányába, amely az enyhén előreálló szélfogó
1

Hasznos terület a termikus burkon kívül: pince a garázs alatt, garázs, szélfogó Építési költségek, nettó: nincs adat Tájolás: délnyugat Lakók száma: 4 A burok tömítettsége, h ' : 0,4 Primerenergia-felhasználás, kWh/m -a: 25,5
2

által válik hangsúlyossá, és így szélvédett terasz jön létre a kertben. Az utcára csak két keskeny ablak nyílik, ezektől eltekintve az utcafront felé az épület zártnak tekinthető. A szélfogó szatinált üvegezésű, ezáltal átlátha­ tatlan. Csak az ajtón belépve tárulnak elénk a belső tér titkai. Bal oldalon a garázs bejárata található, amely egybeépült a kerékpártárolóval, és szintén balra van a pincelépcső, ami a garázs alá vezet. A garázs statikai kialakításá­ nál ügyeltek arra, hogy később lakó- vagy irodaszintet lehessen ráépíteni. Amennyiben ez megvalósul, az ezekbe a terekbe vezető lépcső is a szélfogó­ ban helyezkedne el. Egyenesen a bejárati ajtóval szemben a kertre nyílik kilátás, jobbra pedig hatalmas üvegfal magasodik, amely a kétszintes lakó­ épületet rejti maga mögött. A földszinten szinte az összes helyiség egymásba nyílik, fokozva ezzel a térélményt. Egyedül a háztartási helyiség lett zárt kialakítású, ezt felszerel­ ték mozgáskorlátozottaknak kialakított zuhanyozóval. A nappali nagyméretű tolóajtóval választható ketté. Leginkább az emeletre vezető lépcső osztja meg a teret. Szerepe leginkább egy bútordarabéhoz hasonló, annál is inkább, mert a folyosó felőli oldalába gardróbszekrényt, a konyha felőli oldalába pedig konyhaszekrényt és néhány kihúzható tárolót építettek. A konyha és az étkező a kétemeletnyi magasságú térben találhatók, a nappali a heverővel és egy kis fatüzelésű kályhával pedig az alacsonyabb belmagasságú térrészbe húzódik vissza. A felső szinten a szabad légteret a galéria fogja közre, innen nyílnak a négytagú család hálószobái és a fürdőszoba.

Éves hőigény Q , kWh/m -a: 14,7
2 H

Passzívház-tanúsítvány: nem igényelték

A földszinti szoba közvetlenül kívülről is megközelíthető

A 10 m' meleg vizes kollektor a felső szint sötét homlokzatába lett beépitve. Az észak-dél irány átlósan szeli át a házat és a garázst. Szoláris hőnyereség csak az északnyugati homlok­ zaton és a kétszintes lakótér délkeletre néző ablakain valósulhat meg

Az épülettömb négy tégla­ testből tevődik össze: ház, szélfogó, garázs és terasz. Belül a kétszintes lakótér jelenti a ház központját

45

A fa tartószerkezetet kívülről teljesen beburkolták farost­ lemezzel, amelyre polikarbonát lemezeket erősítettek fel, hogy megvédjék az időjárás viszontagságaitól. A lemezeket csavarozással rögzített szálcementsávok tartják. Az emeleti szint 12 cm-nyire nyúlik előre

Az utca irányában a ház szinte teljesen zárt. Csak a tejüveg ajtón belépve tárul elénk a térszerkezet. Mivel a garázs a délkeleti homlokzaton helyezkedik el, érdemes volt kihasználni a kétszintes lakótér ablakain beáramló napfény szoláris hőnyereségét

Ház

polikarbonát

lemezzel

47

Míg az étkező és a mögötte található konyha egy légtér­ ben van a galériával, addig a nappali az alacsonyabb belmagasságú térbe húzódik vissza

A teljes épülettest alaprajza tulajdonképpen játék a négyzetekkel, noha alapformaként csak a főépületben fordul elő, 10 m-es élhosszúsággal. Az épülethez toldva vagy alakját enyhén módosítva azonban rendező szerepet tölt be, legyen szó a dupla garázsról, a szélfogó dupla négyzetes alapterületéről, a négyzetes belső légtérről, a nappaliról és különféle kisebb alakzatokról és támasztékokról. Az alápincézés nélkül épült ház előre gyártott faszerkezetes épület, amit két munkanap alatt felszereltek a minden oldalról leszigetelt alapzatra. A külső falak és a tető cellulózzal töltött keményfa tartószerkezet, belül lenszigeteléssel és gépészeti síkkal, kívül 4 cm vastag farostlemezzel borítva, a hőhidak kiküszöbölése érdekében. Az építtető karbantartást nem igénylő, könnyen kezelhető kültéri falfelületet szeretett volna, amit szükség esetén akár gőzborotvával is megtisztíthat. Ezért a farostlemezt polikarbonát lapokkal borították be, amely amellett, hogy UV-áIló, ökológiai szempontból is kevésbé kártékony, mint az üveg.Távtartónak keskeny, szálcementből készült sávo­ kat használtak. A polikarbonát fedőréteg látni engedi ugyan a szigetelést, segítségével azonban a fa mégsem válik zavaróan dominánssá.

A lépcső szinte olyan, mint egy bútordarab, a folyosó felől a gardróbot, a hátoldalon pedig a konyhaszekrényt rejti magában

48

Ház

polikarb

Felépítés Épületrész Padlólemez (fentről lefelé) Anyagrétegek szalagparketta lécezés cellulóz szigeteléssel vasbeton PUR-hab-lemezek mint perimeter hőszigetelés Külső fal (belülről) „Fermacell" gipszburkolat lécezés lenszigeteléssel párazáró réteg OSB-lemez Isocell szigetelt faszerkezet OSB-lemez „Pavatex" farostlemez légrés lécezéssel (4,0 cm) polikarbonát lemez (1,6 cm) lécezésre erősítve, légréssel Tető (belülről) háromrétegű lemez párazáró fólia cellulóz szigetelésű faszerkezet OSB-lemez PUR-hab lapostetős kialakítás Ablakok keret: fa, légzárványokkal Külső borítás: alumínium, „Sigg gyártmány
1

Műszaki felszereltség Anyag­ vastagság (cm) 2,7 15,0 25,0 15,0 1,25 5,0 1,8 26,0 1,8 4,0 U = 0,133 Bevezetett levegő utánfűtése Víztároló Háztartási meleg viz előállítása Pótfűtés 240 1, a kompakt­ készülékben 10 n f homlokzati kollektor, hőszivattyú fatüzelésű kandalló a nappaliban, 1,4 kW Napkollektor 2,0 30,0 2,5 6,0 U = 0,119 elektromos energia termelésére Esővízciszterna van, a kert öntözéséhez nincs U érték W/m -K
2

• 7

\y 7

Emelet

Talaj-levegő hőcserélő 2 x 25 m, NA 180 hővisszanyerő szellőzőberendezés keresztáramú kompaktkészülék hőszivattyúval, Aerex gyártmány hőszivattyú

U = 0,118

LR

Földszint U =0,83
f

M 1:250 1 bejárat

U =0,7
g

üvegezés: háromrétegű

g (%) = 53

2 szélfogó 3 konyha 4 étkező 5 nappali 6 nappali 7 szoba 8 terasz 9 pincevilágító udvar 10 garázs tR légtér

49

Klímadobozka az árnyas kertben
Családi ház, Erlangen ( N é m e t o r s z á g ) K J S A r c h i t e k t e n , Erlangen ( N é m e t o r s z á g )
+

Az épület adatai Építés éve: 2003 Telekméret: 638 m Lakótér: 182 m
2 2

Az egykori falusi idillt a 60-as években benőtte a robbanásszerűen gyorsan terjeszkedő város. Élettelenül és használaton kívül maradt a csend és a nyugalom utolsó maradványa, egy fogadó a sörkerttel és táncteremmel. Ahogyan sok más esetben is megtörtént, ezt a telket is kettéosztották és eladásra kínálták. A fiatal építtetők a hátsó részt vásárolták meg a tánctérrel, penészesen és bontásra ítélten. A hosszanti irányú épülettest olyan közel fekszik az északi telekhatárhoz,
2

Hasznos terület a termikus burkon kívül: kamra, gépkocsibeálló Építési költségek, nettó: 1720 €/m Tájolás: dél-délnyugat Lakók száma: 5 A burok tömítettsége, h ' : 0,53
1

amennyire csak lehetséges. így a kert déli részéből viszonylag nagy terület marad szabadon, és az esetleges jövőbeni beépítés sem fog zavaróan sok árnyékot vetni az épületre. Az épülettől délkeletre ugyan daliásan áll még a - jelenleg lakóházként működő - fogadó és a sörkert lombos fáinak egy része, mégis napsütötte marad a hátsó telekrész. A „klímadobozka"- így nevezik az új épületet - mással össze nem hasonlítható bájt sugároz. A homlokzatot és a kis hajlásszögű nyeregtetőt teljes egészében lucfenyőbe burkolták, homogén téglatestet hozva létre, amelyet nagy ablaknyílások tesznek tagolttá. Az összképből egyedül a piros bejárati ajtó tűnik ki, szinte mutatja az utat a látogatóknak. Miután véget értek a ház körüli munkálatok, zöld növényekkel befuttatott lépcsőn átjuthatunk el az üvegtető által védett piros ajtóhoz, rajta keresztül a szélfogóhoz, és csak ezután tárul fel előttünk a klímadobozka. Az építtető és az építész közötti hosszas, minden részletre kiterjedő meg­ beszélést követően született csak döntés a szerkezeti anyagokat illetően, végül hibrid megoldást választottak. Minden (külső és belső) fal mészkőből készült, amelyre kívül keresztirányú falécezés került 24 cm-es ásványgyapot szigeteléssel. A tetőn a gázbetonlemezeket 20 cm-nyi szigetelőanyaggal burkolták be. A rossz vízelvezető tulajdonságú talaj vízzáró betonból épült

Helyszínrajz

(mérés szerkezetkész állapotban) Primerenergia-felhasználás, kWh/m -a: 26
2

Éves hőigény 0

H

, kWh/m -a: 19
2

Passzívház-tanúsítvány: nincs

A sarkos üvegezés nem csak esztétikailag nyújt vonzó látványt. Növeli a térérzetet, nagyobb kilátást enged a környező tájra, és még inkább beereszti a keleti és a nyugati napfényt. A rézsűnél a be nem fejezett levegőcső látható

50

Klímadobozka

az

árnyas

sörtkertben

51

A tetőtéri ablakon át beáramló napfény a rácsos mennyezeten keresztül eljut egészen a pincéig. Lenyűgöző a fénnyel és a zárt-nyitott felületekkel való játék

pincét tett szükségessé. Mivel a vendégszobát és a hobbihelyiséget a pincé­ ben helyezték el, a teljes pinceszintet belevették a termikus burokba. A friss levegő az épület nyugati homlokzatánál kerül beszívásra, ahol hirtelen meg­ ugrik a talajszint. A talaj-levegő hőcserélő a pince irányába lejt, hogy a nyári üzemeltetés közben lecsapódó párát a gépészeti helyiségben gond nélkül fel lehessen fogni. A beszívott levegőt nem fűtik tovább. Az elhasznált levegő először a nagy hatékonyságú keresztáramú hőcserélőn megy keresztül, majd a berendezés kettős burka mentén áramlik tovább, ezzel „temperálva" azt, végül a gépkocsibeállónál jut ki a szabadba. A 300 I űrtartalmú melegvíz­ tartályt elsősorban kb. 60%-ban vákuumkollektorokkal fűtik, a maradék 40%-nyi hőmennyiség pedig a távhőhálózatból származik. Az építész eredeti célját, vagyis hogy energetikailag önellátó épületet alakítson ki, meghiúsította a távhőszolgáltató rendkívül kedvező árú ajánlata. Mivel a család várhatóan növekedni fog, a melegvíz-tartályt és a kollektorfelületet is bővíthetőre tervezték. Az ezen felül szükséges hőmennyiséget az emeleten és a pincében meleg vizes fűtőtestek biztosítják, míg a földszinten konvektorral oldják meg a pótlást. A konvektorok padlóban elhelyezett csövezése mellett futnak a levegőt vezető csövek is. A fényelektromos berendezés installálása minden részletében elő van készítve, a kollektorok bármikor a tetőre szerelhetők. A tömítettség mérésekor az építészek érdekes koncepciót követtek. Már a szerkezetkész épületnek is megmérték a tömítettségét, a második mérés pedig az építkezés befejezésekor következett. Tervben van egy harmadik mérés is öt év múlva, röviddel a kivitelezők által vállalt garancia lejárta előtt. A módszer segítségével szemléletes kép kapható a tömítések hosszú távú viselkedéséről és az építőanyagok formatartóságáról.

52

Klímadobozka

az

árnyas

sörtkertben

Földszint M 1:200

Emelet 1 bejárat

2 szélfogó 3 közlekedő 4 konyha 5 étkező 6 nappali 7 szoba 8 terasz 9 gépkocsibeálló 10 kamra

Felépítés Épületrész Padlólemez (fentről lefelé) Anyagrétegek linóleumréteg cementesztrich szigetelés párazáró réteg vízzáró betonalap perimeter hőszigetelés kavics Külső fal 1 pince (belülről) Külső fal 2 EG és OC (belülről) beltéri vakolat vízzáró vasbeton perimeter hőszigetelés gipszvakolat mészkő falazat tartólécek {keresztirányban elhelyezve) ásványgyapot szigetelés vízelvezető réteg lécezés keresztlécezés faburkolat Tető (belülről) párazáró gipszkarton szigetelés a lécezés között gázbeton tetőlemez hőszigetelés PVC-tetőszigetelés tetőgerendák faborítás Ablakok keret: fából, háromszoros enyvezéssel termikus elválasztás nélkül hőszigetelt fali csatlakozással üvegezés: déli oldalon kétrétegű északi oldalon háromrétegű 1,25 5,0 20,0 20,0 0,5 14,0 2,0 U = 1,7
f U

Műszaki felszereltség Talaj-levegő hőcserélő 18 m, NA 300 Anyag­ vastagság (cm) 0,5 4,5 11,0 1,0 25,0 12,0 10,0 1,5 25,0 25,0 1,5 17,5 24,0 2,4 2,0 U = 0,11 Pótfűtés Háztartási melegvíz előállítása U = 0,14 U = 0,14 Bevezetett levegő utánfűtése Víztároló jelenleg 300 1 kombinált szolártároló, bővíthető kb. 60% vákuumcsöves kollektor. Votosol 300 gyártmány fűtőtestek a fürdő- és hálószobákban konvektorok a lakóhelyiségekben Napkollektor elektromos energia termelésére Esővízciszterna Egyéb 5000 1 (WC, mosógép, kert) elektromosan vezérelt napvédelem szélfogóval jelenleg nincs. szerelésre előkészítve U érték W/m -K
!

U = 0,15

Hővisszanyerő szellőzőberendezés

keresztáramú rendszerű, Avent E99 gyártmány térfogatáram 400 m / h , kb. 9 5 %
J

hővisszanyerés nincs pótfűtés

g = 0,9
= 7

g °' g (%) = 68
U

A beépítési terv szerint
Családi ház, Ellwangen-Neunheim (Németország) Hariolf Brenner, Ellwangen (Németország)

Az épület adatai Építés éve: 2001 Telekméret: 732 m Lakótér: 133 m
2 2

A kétgyermekes család már azzal a szándékkal vásárolta meg a telket, hogy energiatakarékos házat épít rajta. Ehhez Hariolf Brenner építészben tapasz­ talt partnerükre akadtak, hiszen Ellwangen környékén már több energia­ takarékos épület és passzívház épült az ő felügyeletével, beleértve a saját irodáját is. A legmeghatározóbb tényező a beépítési előírás volt, amely szerint az épület homlokzatának észak-déli irányultságúnak kell lennie. Külön kére­ lem benyújtása és tárgyalások sora után a helyi hatóságok engedélyezték az épület elforgatását, azt azonban kikötötték, hogy a ház legfeljebb 20 cm-rel lehet az utcaszint felett, hogy ne okozzon zavart a szomszéd telken. Erre azonban a szomszéd is benyújtotta a saját kérvényét. A Berreth-család a ter­ veket látva arra a következtetésre jutott, hogy a szomszéd ház által vetett
1 2

Hasznos terület a termikus burkon kívül: melléképület, 23 m
2

Építési költségek/m hasznos lakótér, nettó: 1623 € Tájolás: dél-délnyugat Lakók száma: 4 A burok tömítettsége, h ' : 0,50 Éves hőigény Q , kWh/m -a:
2 H

árnyék veszélybe sodorhatja a passzívház megvalósíthatóságát. Számítógé­ pes animációval sikerült megvizsgálni, hogy a szomszéd épület mekkora árnyékot vet a homlokzatra a legkedvezőtlenebb napállás mellett. Az az eredmény született, hogy habár az árnyék a homlokzat egyharmadát ki­ takarja a napsütés elől, a nap járásával együttmozogva eltolódik, így a hom­ lokzat felületének fennmaradó kétharmad részén keresztül elegendő mennyiségű szoláris energia jut az épületbe. Maga a ház igen egyszerű épülettest, a legmesszebbmenőkig megfelel az építési előírásoknak. A déli oldalon a csapott tető lehetővé tette a kétszintes homlokzat kialakítását, így a felső szint helyiségei is elég fényhez és naphoz jutnak, ezzel elegendő hőmennyiség jut be az épületbe. A csapott tető azon­ ban ellentmondott az előírásokban szereplő ereszmagasságnak, azonban a tervekben szereplő acélszerkezet a tetőt meghosszabbítja az előírt mérték­ ben, így az „álereszt" végül a hatóságok is jóváhagyták. Pinceszintet már kezdetekkor sem tervezett az építtető, elégnek találta a földszinti tárolóhelyiséget és a gépkocsibeállót. Az alaprajz funkcionálisan tagolt: a földszinten, egy légtérben található a konyha, az étkező és a nappali, a szeparált hálóhelyiségek pedig az emeleten. A gépészeti berendezéseket sikerült úgy elhelyezni, hogy nem zavarják a térélményt: a talaj-levegő hőcserélős szellőzőberendezést a lépcső melletti helyiségben, a melegvíz­ tartályt és a kollektorokat pedig a beépítetlen tetőtérben.

kb. 15,0 (számított) < 13,5 (mért) Passzívház-tanúsítvány: nincs

Annak érdekében, hogy a csapott déli oldalon is teljesüljön a hatóságok által előírt ereszmagasság, a tető az acélszerkezetben hosszabbodik meg. A déli ablakok melletti t profilok tartják az árnyékolórolókat

Felépítés Épületrész Padlólemez (fentről lefelé) Anyagrétegek parkett esztrich PUR-hab vasbeton padlólemez kavics Külső fal (belülről) beltéri vakolat mészhomokkő, alatta üreges falazóelem polisztirol, hőv. csop.: 035 kültéri vakolat Tető (belülről) gipszkarton ásványgyapot lapok lécekre erősítve hőv. csop.: 040 PE párazáró fólia ásványszálas TJI-tartó hőv. csop. 040 (2 x 20) kezeletlen fa, ill. farostlemez páraáteresztő fólia keresztlécezés, lécezés, tetőcserép Ablakok erdeifenyő, PUR-réteggel enyvezett,háromrétegű, hőszigetelő üvegezés U =0,80
f

Műszaki felszereltség Anyag­ vastagság (cm) 2,2 6,0 20,0 20,0 15,0 1,0 17,5 30,0 0,8 1,2 2,4 Napkollektor elektromos energia 40,6 1,9 termelésére Esővízcíszterna 7 m' nincs U = 0,095 Pótfűtés nincs
21. Dezember, 13.00 Uhr

U érték W/m -K
!

Talaj-levegő hőcserélő 2 x NA 160 mm Hővissza nyerő szellőzőberendezés Bevezetett levegő utánfütése elektromos pótfűtés Fresh Reco.Box 90

U = 0,115

U = 0,11 Víztároló Háztartási melegvíz előállítása 800 1 10 m kollektor és
2

elektromos pótfűtés

Számítógépes animációval modellezték a szomszéd ház árnyékoló hatását a déli homlokzatra és a szoláris hőnyereségetlegkedvezőt­ lenebb napállásnál

Földszint M 1:200

Emelet

1

bejárat

2 szélfogó 3 közlekedő 4 háztartási helyiség és szellőztetés 5 konyha 6 étkező 7 nappali 8 terasz 9 szoba 10 gardrób 11 víztároló 12 tárolóhelyiség 13 gépkocsibeálló

55

Passzív szoláris hőtároló fal
Családi ház, Ebnat-Kappel (Svájc) Dietrich Schwarz, Dómat - Ems (Svájc)

Az épület adatai Építés éve: 2000 Telekméret: 736 m Lakótér: 109 m
2 J 2

Az energiatakarékos építkezés Dietrich Scwarz svájci építész számára a még jobb, még hatékonyabb technológiák és megoldások folyamatos keresését jelenti. Itt fontos kihangsúlyozni, hogy kísérletezgetés és a különböző módszerek kipróbálása közben sosem téveszti szem elől az építészeti szempontokat. Az ilyen hozzáállás sajnos egyre ritkább manapság. Dietrich Schwarz már évekkel ezelőtt kifejlesztette az átlátszó hőszigetelés egy formáját: négyszeres üvegezést alkalmazott, ahol az üvegrétegek között vizet áramoltatnak keresztül. A felmelegedő víz tárolja a napenergiát,
2 2

Hasznos terület a termikus burkon kívül: 73 m pince, 18 m garázs, 13 m tároló
2

Építési költségek, nettó: 1763 € / m hasznos lakótér Tájolás: dél-délkelet Lakók száma: 4 A burok tömítettsége,/?" : 0,3
1

ami később visszanyerhető. Az Ebnat-Kappelben található ház esetében az építész továbbfejlesztette a módszert, ún. passzív szoláris hőtároló fal­ rendszert alakított ki. Ebben St. Callen kanton kormányzata maximálisan támogatta. A hőtároló fal integrálja a termikus szolártechnika minden egyes elemét: a transzparens hőszigetelést, az abszorbert, a termikus hőtároló rendszert és a túlhevülés elleni védelmet. A külső réteg nagy fényáteresztő képességű biztonsági üvegből készült, ezt 12 mm argonréteg követi. A második üveg­ réteg 6 mm vastag prizmaüveg, ami a meredeken beeső nyári napfényt teljes mértékben visszaveri, míg az alacsonyan járó téli nap fényét átereszti. Ezáltal teljesen kizárható a nyári túlhevülés. Végül argon-, biztonságiüveg-, argon- és még egy biztonságiüveg-réteg következik, majd 40 mm-es PCM-Akku és a belső tér irányában egy lezáró biztonságiüveg-réteg. A PCM-Akku kis műanyag fakkokból áll, amelyeket speciálisan e célra kiválasztott paraffinnal töltöttek meg. A beeső téli napsugarak hatására a paraffin szobahőmérsék­ leten is felolvad, és hőtároló segéd közegként funkcionál. A szilárd-folyadék és folyadék-szilárd halmazállapot-változás miatt a paraffin tízszer annyi hőt képes tárolni, mint a beton. Mivel a kis műanyag fakkok színesek, a fényt közvetlenül a tárolóközeg nyeli el, ami egyenletes felolvadást biztosít. A tárolt hőmennyiséget a fal folyamatosan, hősugárzás formájában adja át a belső levegőnek. A működési folyamat szemmel is jól követhető, hiszen az olvadt paraffin jobban átereszti a fényt, tehát napfényes téli napokon a fal belülről világosabbnak látszik, a hidegebb napokon pedig, amikor a tárolt hőt folyamatosan leadja, ismét besötétedik. Mivel nyáron a prizma­ réteg miatt a fény nem jut át a falon, ilyenkor szintén nem olvad fel a paraf-

Primerenergia-felhasználás, kWh/m -a: -26 (Minergie-specifiká2

ció) Éves hőigény 0 tanúsítvá ny
H

, kWh/nV-a: 5,77

Passzívház-tanúsítvány: Minergie-

Az építtetők ez a házat szánták öregkoruk ottho­ nának, ezért egyszintes épületben volt érdemes gondolkodni. A pontos kidolgozás semmilyen támadási felületet nem hagyott a helyi erős szélnek

57

Az emelkedő tető definiálja a belső teret, optikailag el­ választja a közlekedőt a nappalitól. Télen a zöldesen csillogó hőtároló fal egyen­ letes meleget sugároz. Ezenkívül az időjárástól füg­ gően több-kevesebb fényt is átereszt

A konyha a nappali felől. Az átjáró tolóajtóval zárható le

fin réteg, a fal sötét marad. A belső üvegrétegre szitanyomással bármilyen színt és mintázatot fel lehet vinni, ezáltal a látvány igény szerint alakítható, de választhatjuk a semleges fehér színt is. A rendszer a beépítés után azon­ nal működőképes, és semmiféle üzemeltetési költséggel nem jár. A hőtároló fal előnyös tulajdonságait m á r a neve is jól kifejezi. Felveszi és tárolja a nap­ energiát, amit később átad a ház levegőjének. A bemutatott megoldással elhagyható a passzívházban a sokat vitatott hőtároló közeg, és hővezetési vagy hőtárolási veszteség sem lép fel.

Az ebnat-kappeli egyszintes ház mintegy 20 m hosszú és 6,50 m széles épülettest, amelyhez hozzájön még a garázs és a tárolóhelyiség is. Az északi homlokzat 3,30 m magas. A félnyeregtető a déli oldalon 4,50 m magasságig emelkedik, így a napos oldal irányában megnő a benapozott felület. Csak a konyha és a nappali lett alápincézve. A hosszanti irányban futó szalagalap nem nyúlik bele a pincerészbe, amelyet vasbetonból alakítottak ki. Az épület fennmaradó szerkezeti része - tehát az átszellőztetett padlólemez és a pin­ cefödém is - előre gyártott, cellulózzal szigetelt faszerkezetes kialakítású.

58

Passzív

szoláris

hőtároló

fal

Pinceszint M 1:250

Földszint

n
7 g

bejárat konyha étkező-nappal szoba garázs 7 tároló pince gépészeti helyi

A szitanyomással díszített segédközeges hőtároló fal látványa belülről

Felépítés Épületrész Padlólemez (fentről lefelé) Anyagrétegek burkolat: háromrétegű, viasszal kezelt lucfenyő lemez lécezés száraz kvarchomok töltettel háromrétegű lucfenyő lemez rétegelt fenyőlemez (14%) cellulózszigeteléssel (86%) OSB-3 faforgácslap Külső fal 1 (belülről) olajjal kezelt, háromrétegű ucfenyő lemez rétegelt fenyőlemez (11%) cellulózszigeteléssel (89%) háromrétegű, kezeletlen vörösfenyő lemez Külső fal 2 szoláris hőtároló fal (belülről) edzett üveg szitanyomással PCM-Akku biztonsági üveg argontöltet biztonsági üveg argontöltet plexi prizma argontöltet biztonsági üveg Tető (belülről) háromrétegű lucfenyő lemez, olajjal kezelve lucfenyő (14%) cellulóz szigeteléssel (86%) háromrétegű lucfenyő lemez, kezeletlen csupasz tető, Sucoflex 1,8 m m , kvarchomok fedőréteggel Ablakok keret: délen fa szendvicskeret északon beépített üvegezés, keret nélkül üvegezés: háromrétegű 0,2 U = 0,94
f

Műszaki felszereltség Anyag­ vastagság (cm) 2,7 4,0 2,7 35,0 1,5 U= 0,11 2,7 35,0 2,7 0,6 4,0 0,6 1,2 0,6 1,2 0,6 1,2 0,6 U = 0,12 2,7 35,0 2,7 Napkollektor elektromos energia termelésére Esővízciszterna van,öntözéshez 20,4 m = 22 modul.
2

U érték W/m -K
2

Talaj-levegő hőcserélő 33 m, NA 250 Hővissza nyerő szellőzőberendezés kompaktkészülék Maico Aerex gyártmány Bevezetett levegő utánfűtése Víztároló Háztartási meleg víz előállítása hőszivattyú és víztároló 400 1 4,5 m síkkollektor,
2

U = 0,12

levegő-levegő és evegő-víz hőszivattyú (JAZ 3,3) kompaktkészülékben

U = 0,40

Pótfűtés

elektromos fűtőtest a fürdőszobában, 2 kW

2,64 kWp

g °' g(%)=45
U = 5

Passzívházba illő elemekből
Családi ház á t é p í t é s e és f e l ú j í t á s a , M ü n c h w i l e n (Svájc) Birri A r c h i t e k t e n A C , Stein (Svájc)

Az épület adatai Építés éve: 1953/2002 Telekméret: 644 m Lakótér: 110 m
2 2

Már a kötet elején is találhatunk útmutatást a meglévő épületek passzívház­ szabvány szerinti felújításához, ebben a münchwileni családi házban pedig egy ilyen ingatlan átalakításának a gyakorlatban is tanúi lehetünk. A körül­ mények ideálisak voltak, hiszen az 1953-ban épült ház állapota egyébként is indokolttá tette a nagyobb átalakítást: a tetőt fel kellett újítani, de ugyanígy le kellett cserélni a régi, egyszeresen üvegezett fa nyílászárókat, és cserére szorult a teljes épületgépészet is, beleértve az elektromos vezetékeket és a teljes fűtésrendszert. A télikert kivételével egészében megtartották az eredeti épület alaprajzát és a nyílászárók helyét és méretét is, mindez igen kedvezően befolyásolta az építési költségeket. A régi, fából készült ablakokat lecserélték a passzívház­
1 2

Hasznos terület a termikus burkon kívül: pince, fűtetlen, 55 m Télikert 12 rn Tájolás: déli Lakók száma: 2
Helyszínrajz
2

Építési költségek, nettó: 250 000 €

A burok tömítettsége, h : 0,6 Éves hőigény 0
H

szabványnak megfelelőkre, meghagyva az ablakok eredeti tagolását. A külső falakra 24 cm-es polisztirol szigetelőréteget erősítettek, a földszinti födémre pedig ugyanilyen vastagságú kőzetgyapotot. Az eresz mentén különösen ügyeltek a két szigetelőanyag találkozási pontjának összedolgozására, mindez jól látható a 62. oldalon található keresztmetszeti ábrán. A pincében az ala­ csony belmagasság csak a pincefödém 16 cm-es ásványgyapot szigetelésére adott lehetőséget. A régi olajfűtést teljes mértékben megszüntették, helyette hővisszanyerős szellőzőberendezés és levegő-levegő hőszivattyú került kiala­ kításra. Mivel a passzívházszabvány szerint az épület éves fűtési igénye meg­ haladja 15 kWh/m -a határértéket, hideg téli napokon termosztátos pellet­
2

, kWh/m'-a:

22 (számított), 22 (mért) Passzívház-tanúsítvány: nincs

kazán pótolja a hiányzó hőmennyiséget. Kívül minimális változtatás elég volt ahhoz, hogy megszűnjenek a jelentős hőhidak. A bejárat előtti lépcsőt és a hozzá tartozó, feltehetőleg a ház építése után emelt erkély alatti falat teljesen elbontották. Az új lépcső szerkezetileg
Az építés éve 1953, gyengélkedő tetőszerkezet, egyszeres üvegezésű fa nyílászárók, pergő vakolat nedvességfoltokkal, hőhi­ dak és elöregedett fűtés­ rendszer: ideális állapot a passzívházszabványnak megfelelő felújításra

némiképp eltávolodik a faltól, ezáltal nem szakítja meg a hőszigetelő réteget. A garázs és a ház közötti tárolóhelyiség két fala is hasonló kialakítású. Itt is leválasztották a tárolóhelyiség falát a házról, így az nem bontja meg a hő­ szigetelés folyamatosságát. A bejárati ajtó felett kiugró, vasbetonból készült erkély gyakorlatilag „hűtőbordaként" viselkedne, így komoly hőhidat jelentene. Ebben az esetben három lehetséges megoldás kínálkozott: 1. Minden úgy marad, ahogy eredetileg volt. A vastag szigetelőréteg hatására még így is megnövekszik annyira a fal belső felszíni hőmérséklete, hogy a kiugró erkély

60

Passzívházba

illő

elemekből

Az étkező-nappalihoz épí­ tették hozzá a télikertet ha­ talmas ablakokkal, így biz­ tosítva a ház és az üvege­ zett épületrész termikus el­ választását

Ahogyan minden frissen renovált épületnél, itt is hiányzik még a falakról a patina. Négy-öt év alatt lágyulnak az élek, kissé megtörik a homlokzat fehérje

A konyhaablakot megnövelték, és a bútorzathoz igazították A keresztmetszeti ábra a hőszigetelő rétegek elhelyezését mutatja. A pince alacsony belma gassága csak 16 cm-es hőszigetelést engedett meg a födémen

ellenére sem kell páralecsapódásra számítani. Azonban rengeteg energia veszendőbe megy. 2. A teljes erkélyt hőszigetelő rétegbe csomagolják, min­ dez azonban érzékenyen érintené a filigrán megjelenést. A harmadik lehe­ tőség - amelyet végül választottak - az erkély teljes letörése volt, a helyére vasbeton szerkezetből alakították ki újra. René Birri gondos és körültekintő alkotómunkája átmentette a ház eredeti elrendezését a következő évezredbe. A felújított épület ránézésre minimáli­ san különbözik az eredetitől, azonban komfortérzet, kényelem és energia­ igény szempontjából szinte egy világ választja el a múltat és a jelent. A fel­ újítás előtt a fűtéshez éves szinten mintegy 1800 I fűtőolajra volt szükség, ez a mennyiség 1,63 l/m -nek felel meg, vagy 163 kWh/m -a-nek.
2 2

Sőt a hatalmas energiaigény ingadozó szobahőmérséklettel és alacsonyabb komfortérzettel is együtt járt. A felújítás utáni energiaszükséglet kWh/m -a,
2

ami évente 243 I fűtőolaj megvásárlását jelentené, ez a térfogat egy átlagos akvárium névleges űrtartalmának felel meg. Emellett a fűtőolaj tárolására szolgáló pincehelyiség is értelmesebb célokra használható. Példánk arra is rámutat, hogy felújításkor gyakran nem érjük el a 15 kWh/m -a határértéket,
2

de sok esetben erre nincs is szükség. Hiszen nem arra kell törekednünk, hogy a legutolsó hőhidat is maradéktalanul felszámoljuk, inkább a problé­ más helyek energetikailag hatékony enyhítését kell szem előtt tartanunk, aminek egyensúlyban kell lennie a velejáró anyagi ráfordítással.

62

Passzívházba

illő

elemekből

Felépítés Épületrész Pincefödém (fentről lefelé) Anyagrétegek ragasztott bükkfa padló esztrich (meglévő) lépéshang-szigetelés (meglévő) égetett agyag vázkerámia födémelemek, vasbeton (meglévő) Külső fal 1 (belülről) kőzetgyapot hőszigetelés (új) beltéri vakolat (meglévő) téglafal, mint szigetelés polisztirol (új) kültéri vakolat (új) Külső fal 2 a télikert felé (belülről) Tető (belülről) beltéri vakolat (meglévő) téglafal mint szigetelés polisztirol (új) kültéri vakolat (új) gipszfödém náddal (korábbról) lenrost (korábbról) fagerendák (korábbról) farostlemez (korábbról) kőzetgyapot hőszigetelés (új) Ablakok keret: PVC-szigetelt, szálerősítésű 240 mm-es külső hőszigeteléssel üvegezés: háromrétegű, kriptontöltettel 16,0 16,0 2,0 30,0 24,0 1,0 2,0 30,0 12,0 1,0 3,0 2,4 18,0 6,0 24,0 U = 0,8
f

Műszaki felszereltség Anyag­ vastagság (cm) 1,0 3,5 1,0 U érték W/m -K
2

Emelet

Talaj-levegő hőcserélő 3 x 20 m, NA 110 Hővisszanyerő szellőzőberendezés keresztáramú hőcserélő Drexel + Weiss gyártmány Bevezetett levegő levegő-levegő hőszivattyú 300 1 hőszivattyú és elektro­ mos fűtőszál(pótfűtés)

U = 0,2

U = 0,13

utánfűtése Víztároló

U = 0,23

Háztartási melegvíz előállítása

U = 0,14

Pótfűtés

egy fűtőtest a fürdő­ szobában / pelletkazán a nappaliban

Napkollektor elektromos energia termelésére Esővízciszterna

nincs

Földszint M 1:200

U

g {%) = 60

i

=

°'

5

nincs

1

bejárat

2 konyha 3 étkező 4 télikert 5 nappali 6 szoba

Kilátással a völgyre
Családi ház, Bludesch (Ausztria) Caldobau GmbH, Ludesch (Ausztria)

Az épület adatai Építés éve: 2001 Telekméret: 627 m Lakótér: 150 m
2 2 2

Eltelt már néhány év azóta, hogy Richárd Caldonazzi építész lakó- és iroda­ épületet tervezett fivére számára. A testvér passzívházat szeretett volna, de a saját céggel rendelkező bátyja mindettől eltanácsolta. Hosszadalmas győzködés során végül kipattant a szikra, és elkészült Ausztria első passzív­ háza. Mára a passzívházépítés a cég portfoliójának egyik húzóeleme. Az itt bemutatott ház felépítéséhez egy déli lejtésű, a Walgaura néző telek állt rendelkezésre. A táj magában rejti a betonból készült pincét, ami egyben a kétszintes családi ház alapja. A pincefödémre húzták fel a két 18 cm vastag tégla oromfalat, amelyeket kívülről 35 cm vastag parafával szigeteltek. A légmentes zárást 2,5 cm-es
1

Hasznos terület a termikus burkon kívül: 120 m pince, szélfogó, kamra Építési költségek, nettó: nincs adat Tájolás: dél-nyugat Lakók száma: 4 A burok tömítettsége,/!" : 0,66 Primerenergia-felhasználás, kWh/m -a: 120
2

vastag agyagvakolat biztosítja, amely a páratartalomtól függően nedvessé­ get ad le vagy vesz fel, így kedvezően befolyásolja a helyiségek klímáját. Az északi homlokzat és a tető könnyű faszerkezetesek, 36, illetve 40 cm-es cellulózszigeteléssel. A szintek közti multibox rendszerű fafödém acéltartókra fekszik fel, amelyeket a gipszkarton válaszfalakba építettek be. A termikusan el nem választott ablakokhoz a Caldobau cég egyéni meg­ oldást fejlesztett ki, amelynek során az ablaktokot és -keretet kívülről le­ szigetelik. A Caldo-házak tipikus jellemzője a nagyvonalúan méretezett puffertartály a pincében, jelen esetben 3000 I űrtartalommal. A 12,5 rrr -nyi
!

Éves hőigény Q , kWh/m -a: 15
2 H

Passzívház-tanúsítvány: nincs

homlokzati kollektor a fűtésnek mintegy 85%-át képes szolgáltatni. Igény esetén a fűtésbe az éjjeli árammal üzemeltetett bojler is bekapcsolódik. A friss levegő a lépcsőház falánál, a fából készült terasz alatt jut az épületbe, a levegőszűrőt a pince lépcsőfordulójában helyezték el. Innen ismét kifelé mennek a vezetékek, a háztól 13 m-re északra fekvő gépészeti helyiség irányába. Itt található az „Aerex" kompaktkészülék integrált hőszivattyúval és ellenáramú lemezes hőcserélővel. Az elhasznált levegő közvetlenül távozik az északi oldalon elhelyezett aknán keresztül.
A ház dél felé megnyílik, beengedve a napfényt és a gyönyörű kilátást, északon a keskeny ablaknyílások az erdős hegyvonulatokra néznek

A 12,5 m -nyi homlokzati
2

kollektort leszámítva a teljes déli homlokzatot beüvegezték

66

Kilátással

a

völgyre

Felépítés Épületrész Pincefödém (fentről lefelé) Anyagrétegek parketta esztrich lépéshang-szigetelés párazáró réteg vasbeton födém cellulózszigetelés gipszkarton függő mennyezet Külső fal 1 keleti és nyugati oldal (belülről) Külső fal 2 északi oldal (belülről) beltéri agyagos vakolat téglafal parafa szigetelés kültéri vakolat gipszkarton fedőréteg gépészeti sík párazáró réteg OSB-lemez enyves fa tartószerkezet cellulózszigeteléssel OSB-lemez lécezés alumínium-cink hullámlemez Tető (belülről) gipszkarton függő mennyezet lécezés párazáró fólia OSB-lemez fakonstrukció cellulózszigeteléssel OSB-lemez lécezés, lapostető-szigetelés zöldtető Ablakok keret: fából, termikus elválasztás nélkül keret és szárny: „Caldo-Haus" rendszerrel szigetelve üvegezés: háromrétegű, hőszigetelő üveg, kriptontöltettel U = 0,82
{

Műszaki felszereltség Anyag­ vastagság (cm) 1,8 6,0 4,0 20,0 30,0 1,5 2,5 18,0 35,0 1,0 2,5 6,0 2,2 36,0 1,9 4,0 1,5 6,0 2,2 40,0 1,9 U = 0,09 Napkollektor elektromos energia termelésére Esővízciszterna nincs _ _
3

U érték W/m -K
2

Talaj-levegő hőcserélő 18 m, NA 200, polietilénlemezes Hővisszanyerő szellőzőberendezés ellenáramú hőcserélő, kompaktkészülék Aerex gyártmány Bevezetett levegő utánfűtése levegő-levegő hőszivattyú kompaktkészülék

U = 0,11

U = 0,10

Víztároló Háztartási melegvíz

3000 I, integrált bojlerreJ_ _ 12,5 m kollektor
2

U = 0,10

előállítása Pótfűtés

(kb. 85% lefedettség) padlófűtés (meleg víz a puffertartályból)

nincs Étkező-nappali, kilátással Walgaura

U = 0,50
g

g (%) = 55

67

Vakáció szalmaházban
Nyaraló, Disentis (Svájc) A t e l i e r Werner S c h m i d t , Trun (Svájc)

Az épület adatai Építés éve: 2002/2003 Telekméret: 320 m Lakótér: 115 m
2 2 2

Jól ismert tény, hogy a passzívházszabvány nem írja elő kötelezően bizonyos építőanyagok és konstrukciók használatát, így a szokásostól eltérő megoldások is születhetnek. Werner Schmidt leleményes építészként legújabban nagy sikerrel építkezik szalmabálákból, amit egyúttal szerkezeti és hőszigetelő anyagként is használ. Időközben számos építési megbízással keresték meg. A szalma a mezőgazdaság egyik mellékterméke, és szinte mindenhol felesle­ ges mennyiségben termelődik. Megújuló nyersanyagnak tekinthető, hiszen használat után biológiailag százszázalékban lebomlik, kedvező áron elérhető és könnyen megmunkálható, így tökéletes az építtetők egyedi igényeinek kielégítésére. Hozzáértő tervezéssel és anyaghasználattal a szalmaházak
1 2

Hasznos terület a termikus burkon kívül: 80 m a ház aiatt 35 m terasz Építési költségek, nettó: nincs adat Tájolás: dél-nyugat Lakók száma: 3 A burok tömítettsége, h :
Helyszínrajz

nem

akár vihar- és földrengésbiztossá is tehetők. Az ötlet az USÁ-ból származik, ahol már 1900 körül építkeztek szalmából. Világszerte mintegy 10 000 szalmabálából készült házat tartanak nyilván, és még a legrégebbieknél sem tapasztalható különösebb károsodás, amennyiben betartották a legfontosabb szerkezeti követelményeket. A szalma legnagyobb ellensége a nedvesség, mert a víz hatására beindul a rothadás folyamata. A préselt szalma hőszige­ telő tulajdonsága a cellulózéval, birkagyapjúéval és a többi megújuló nyers­ anyagéval is vetekszik (lambda-értéke: 0,045 W/m -K). Az összepréselt
2

mérték Primerenergia-felhasználás, kWh/m'-a: 117 Éves hőigény 0
H

, kWh/m -a: csak
2 2

hétvégi házként használják az épületet (becslés: 5 kWh/m -a) Passzívház-tanúsítvány: nincs

szalmával végzett tesztek azt mutatják, hogy a szalmabálák égési tulajdon­ ságai a blokktégláéhoz hasonlók. Kizárólag az össze nem préselt szalma esetében kell különösen odafigyelni, hiszen nagy mennyiségben előfordulhat az építkezéseken. A Disentisben épült nyaralónál már a megfelelő kombájn kiválasztásával elkezdődött a minőségbiztosítás, hiszen szükség volt a bálák megfelelő összepréselésére és a szemek és a szalma minél jobb szétválasztására. A szal­ mában maradó magok ugyanis erősen vonzzák a rágcsálókat. Aratás közben ügyeltek a megfelelő időjárásra és a szalma alacsony nedvességtartalmára is, végül a bálákat egy tehénistállóban különítették el, hogy a kívánt méretre alakítsák őket. A padlólemez a magasabban fekvő oldalon beton támfalra, a mélyebben fekvő oldalon pedig tartóoszlopokra fekszik fel, ezzel mintegy 6 m-rel az utca szintje fölé magasodik. A padlólemez körbefutó betonpere­ mére vékony vízelvezető kavicsréteg kerül, idejönnek és az előre gyártott, háromrétegű falemezből készült ajtó- és ablaktokok, illetve a szintén előre

68

Vakáció

szalmaházban

A padlólemezre rögzítve állnak az előre gyártott ablak- és ajtótokok, a lecsapódó pára ellen kavicsréteg nyújt védelmet. A betonba fektetett csőhüvelyekkel húzzák át a kötözőszalagot, amellyel a bálákat rögzítik

Daruval teszik a helyükre az előre beméretezett szalmabálákat, a csatlako­ zási pontokhoz és a héza­ gokba kézzel tömködnek szalmát

gyártott déli homlokzat. A kavicsrétegre jönnek a szalmabálák, amelyek hosszúsága 255-260 cm között mozog, magasságuk 70 cm, szélességük 125 cm-es falvastagságnak felel meg. Az illesztéseknél a hézagokat és rése­ ket kézzel kell szalmával kitömni. A földszinti falakra háromrétegű falemez­
Miután emeletnyi magasan állnak a szalmabálafalak, háromrétegű falemezből készült üreges, kőzetgyapot­ tal töltött koszorút helyez­ nek rájuk, majd ezeket szorosan egymáshoz rög­ zítik a sarkoknál. A szalma erős tömörödése miatt az ablaktoktól való távolságot szigorúan be kell tartani!

ből készült koszorú illeszkedik körgerendaként. Ezeket az üreges testeket kőzetgyapottal töltötték meg, és a sarkoknál szilárdan összecsavarozták őket. Belül mindig kiállnak a födémlemezek, ebbe a horonyba helyezik később a kábeleket. Hagyományos műanyag kötözőszalagokkal rögzítik egymáshoz a szalmabálákat és a körbefutó koszorút. A szalagokat a betonperem men­ tén futó csőhüvelyek rögzítik. Végül 15 cm vastag tömörfa födémet helyez­ nek a koszorúra, amelynek alsó és felső felülete is látható marad. A felső szinten hasonló a szerkezeti kialakítás, itt fekszenek fel a tetőgerendák a koszorúra. A gerendák alsó oldalára légzáró fóliát erősítettek fel gondos ragasztással, majd a kész födémre 70 mm vastagságú, háromrétegű lemezt csavaroztak. A tetőtérben 72 cm vastag szalmaréteg szolgálja a hőszigetelést. A tető héjszerkezetének és az oromzat lezárását követően négyhetes munkaszünetet iktattak be, amely során a szalma össze tudott tömörödni (kb. 10 cm-nyit). A tömörödés miatt az ablaktokok és a körgerendák között elegendő tér maradt. Miután a szalma összetömörödött, újra meghúzták a műanyag kötözőszalagokat. A beltéri és kültéri vakolat jobb tapadásához plusz kötözőszalagokat helyeztek a vízszintes irányú fugákba, amelyeken szilárdan rögzül a vakolatháló is. Végül a felületeket hagyományos vakolattal vakolták be, kültéren háromrétegű mész-cement vakolatot hordtak fel.

A bálákat és a fa koszorút is műanyag kötözőszalaggal rögzítik a betonalapra, a kiálló szalagrészekre rögzítik később a vakolat­ hálót. A koszorúra 15 cm vastag tömörfa födém fekszik fel. A födém alatt körbemenő vájatban helyezik el a csöveket és a vezetékeket

A tetőtérben 72 cm vastag szalmaréteg adja a hőszige­ telést

70

Vakáció

szalmaházban

Emelet

Felépítés Épületrész Padlólemez (fentről lefelé) Anyagrétegek palaréteg (padlóburkolat) beton műanyag fólia szalmabálák filc kavics (vízelvezető réteg) vasbeton lemez Külső fal (belülről) páraáteresztő festékréteg előre gyártott, hidraulikus mészvakolat szálerősítésű simítóvakolat mész-cement könnyűvakolat fémrács szalmabálák fémrács mész-cement könnyűvakolat szálerősítésű simítóvakolat előre gyártott hidraulikus mészvakolat páraáteresztő festékréteg Tető (belülről) fazsaluzás papírréteg szalmabálák a tetőgerendák között tetőgerendák (20,0 cm) Tető (belülről) gerendák zsaluzás tetőfólia keresztlécezés és átszellőztetés bádogréteg Ablakok keret: lucfenyő üvegezés: háromrétegű 9,0 5,0 U = l,2
f

Műszaki felszereltség Anyagvastagság (cm) 2,0 8,0 72,0 3,5 25,0 U = 0,037 0,5 1,5 3,0 120,0 3,0 1,5 0,5 2,0 U = 0,072 Napkollektor elektromos energia termelésére Esővízciszterna
\

U érték W/m -K
!

Talaj-levegő hőcserélő nincs Szellőzőberendezés hövisszanyeréssel Bevezetett levegő utánfütése Víztároló 200 I nincs nincs

U = 0,095

Háztartási melegvíz előállítása

elektromos bojlerrel, tervben van a napkollektorok felsze­ relése

Pótfűtés

kandalló Földszint nincs M 1:200

20,0 2,7

hidegtető

U„ = 0,7

1 bejárati lépcső 2 szélfogó 3 4 5 közlekedő konyha étkező-nappa

6 terasz 7 szoba

Határmezsgyén
Családi ház, Ardagger (Ausztria) Poppe * Prehal Architekten, Linz - Steyr (Ausztria)

Az épület adatai Építés éve: 2002 Telekméret: 203 m Lakótér: 183 m
2 2

Hagyományos családi házakkal beépített település és mezőgazdasági haszon­ terület határmezsgyéjére álmodta meg az épületet az építész. Az északi oldal a bejárattal és a garázsbehajtóval a szomszédok irányában szinte telje­ sen zárt. A mélyen a kertbe nyúló falamellás fal egyrészt a szabad szántóföld és a telek elhatárolódását hangsúlyozza ki, miközben laza átlátszóságával kapcsolatot is teremt a két oldal között. Ez a hosszanti irányú elem tartást ad a háznak, a keleti oldalon felépített melléképülethez hasonlóan védelmezi a privát szférát és kihangsúlyozza a ház arányait. Úgy tűnik, mintha rajta úszna a bádoggal borított emeleti szint. A falamellák által védelmezve minden lakóhelyiség délre nyílik, szabad
1

Hasznos terület a termikus burkon kívül: melléképület és garázs Építési költségek, nettó: nincs adat Tájolás: déli Lakók száma: 4 A burok tömítettsége, h ' : 0,16 Éves hőigény Q , kWh/m -a: 15,2
2 H

kilátást engedve a mezőre. Az előreálló földszinti födém és a tető megvédik a hatalmas ablakfelületeket a nyári napfénytől, a lamellás fallal és a mellék­ épületekkel együtt tagolt, tágas megjelenést kölcsönöznek a háznak. Maga a ház mégis egy kompakt épülettest, amely minden szempontból megfelel a passzívházak követelményeinek. A kiálló és beugró épületelemek termikusan le lettek választva az épületburokról. A ház nem lett alápincézve, a padlólemez betonból készült. Erre 31 cm magas Ul-tartókat helyeztek, melyek között a szabadon maradt teret cellulóz szige­ telőanyaggal töltötték ki, felületüket OSB-lemezréteggel borították be, amely egyben a dióparketta alapja. A külső falaknál és a tetőszerkezetnél is cellulóz­ szigetelésű TJI-tartókat használtak, míg a köztes födém tömörfa szerkezetű. A hatalmas ablakok beépítésekor egy különleges technológiát dolgoztak ki, külön e célra. A vörösfenyő keretek összeenyvezésekor ügyeltek arra, hogy belsejükben légzárványok maradjanak, ezekkel fokozva a hőszigetelési tulaj­ donságokat. A módszer előnye abban rejlik, hogy teljesen elhagyhatók az egyébként szokványos ragasztó- és rögzítőanyagok, mint pl. a PUR-hab, a purenit, a parafa és hasonlók. Hiszen ezek a ragasztóanyagok később csak nagyon költséges módszerrel választhatók szét az eredeti fától, megnehezít­ ve ezzel a későbbi újrahasznosítást. Az ablakkeretek U értéke 1,0 W/m -K.
2

Passzívház-tanúsítvány: nincs

Egy kivétellel a ház összes ablaka a természetre nyílik, a meredek lejtő még inkább kihangsúlyozza a mélyebben fekvő kert privát jellegét.

A vörösfenyő keretekbe háromszoros üvegezés került Thermfix távtartókkal, így 0,70 W/m -K U értéket sikerült elérni. A szellőztetést Maico-Aeronom WS
2

250 gyártmányú kereszt-ellenáramú hőcserélő biztosítja.Teljesítménye kb. 85%-os. Levegő-víz hőszivattyú fűti a 150 l-es puffertartályt, amely

A hatalmas beépített szekrény a közlekedő és az étkező között rengeteg holmit képes tárolni, az üvegajtó pedig a bejárat felé vezet

a használati melegvizet, a friss levegő pótfűtését és az 5 négyzetméternyi falfűtést biztosítja. Ezzel a 203 m -nyi lakófelület éves fűtési költsége
2

kb. 100 €-ra csökken. Az épület nagyszerű példája annak, hogyan érdemes építkezni a természet és az emberi kultúrtér határmezsgyéjére nemcsak az építészeti formanyelv, hanem az építkezés módja tekintetében is. Legalább ennyire körültekintően válogatták össze a megújuló és újrahasznosítható nyersanyagokat amellett, hogy a természeti erőforrásokat kímélő passzívházszabvány szerint építkeztek.

Nemes anyagok és letisztult, pontos részletek - időtlen, modern és előkelő atmosz­ férát teremtenek. Balra a fürdőkád falfülkéje látható az ablak alatt, szemben pedig, a mosdó feletti tükörben a tágas tusoló ajtaját ismerhetjük fel

74

Határmezsgyén

Felépítés Emelet Épületrész Padlólemez (fentről lefelé) Anyagrétegek diófa parketta OSB-lemez fagerendák cellulózszigeteléssel vasbeton kavics/sóder Külső fal (belülről) agyagvakolat, II. Fermacell fa lécezés (gépészeti sík) OSB-lemez TJI-tartó cellulózszigeteléssel MDF-lemez lécezés zsaluzat és bádog, II rétegelt lemez Tető (belülről) Fermacell lécezés (gépészeti sík) OSB-lemez TJI-tartó cellulózszigeteléssel MDF-lemez tetőzsaluzat hidegtető Ablakok keret: vörösfenyő ablakok belső légréssel (passzívház minősítéssel) üvegezés: Unitop A 0,6Thermfix távtartókkal 10,0 U =0,82
f

Anyag­ vastagság (cm) 2,0 1,8 31,2 30,0 9,0 1.5 3,0 1,5 35,0 1,5 5,0 2,0 1,5 3,0 1.5 41,0 1,5

U érték W/m -K
!

U = 0,13

U = 0,11

U = 0,10

az összes ablak középértéke U = 0,7
e

g (%) = 53

Földszint M 1:300 1 bejárat

Műszaki felszereltség Talaj-levegő hőcserélő 30 m, NA 200

2 közlekedő 3 konyha 4 étkező 5 nappali 6 dolgozószoba 7 gardrób 8 gépészeti helyiség 9 szoba 10 gardrób 11 veranda 12 garázs 13 melléképület, alápincézve ER légtér

Hővisszanyerő szellőzőberendezés

kereszt-ellenáramú hőcserélő Maico Aeronom WS 250 gyártmány

Bevezetett levegő utánfütése Víztároló Háztartási meleg víz előállítása Pótfűtés

puffertartá lyból

150 1 puffertartály Vaillant levegő-víz hőszivattyú 5 m falfűtés,
2

1 db fűtőtest a fürdőszobában Napkollektor elektromos energia termelésére Esővízciszterna nincs nincs

75

Modultechnológia - előre gyártott elemekből
Sorház, Stein (Svájc) Birri Architekten AG, Stein (Svájc)

Az épület adatai Építés éve: 2000, 2002 Telekméret: 190-300 rn
2 2 2

René Birri építész sorházai több szempontból is meglehetősen izgalmasak, hiszen az építtető és az építész közös, világosan meghatározott célja volt, hogy az épület megfeleljen az építészet, a fenntartható fejlődés és a haté­ kony energiafelhasználás megnövekedett igényeinek, mindez persze össze­ kapcsolva a gazdaságos kivitelezéssel. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az egyenként négy lakásból álló három sorház és a kissé elkülönülő ikerház számára a passzívházszabvány szerinti építkezés nemcsak a környezettuda­ tosság, hanem a gazdaságos építkezés szempontjából is érdekes lehet. A tervezés kezdetekor az építés módja és a szerkezet kiválasztása teljesen
2

Lakótér: 125 m nettó hasznos terület, 153 m terület a termikus burokban Hasznos terület a termikus burkon kívül: 64 m (pince)
2

Építési költségek/m hasznos lakóterület, nettó: 1530 €
Helyszínrajz

nyitott volt, párhuzamosan tanulmányozták az előre gyártott elemekből való építkezést a tércellás módszerrel. Csak a funkcionális kiíráskor, amely egyébként nyitott volt mindkét megoldásra, született az az eredmény, hogy a modultechnológiás építkezés kismértékben kedvezőbb a tércellásnál. Ezenkívül a modultechnológia pontosabban legyártott elemeket kínált, ezzel együtt jobb tömítettséget is egyben. A pincék hagyományos módon, betonból épültek, azonban pincefödém nélkül, ugyanis a födém könnyűszerkezetes és a földszinti modullal együtt került beépítésre. A pincét kihagyták a termikus burokból, ezért csak külső lépcsőn keresztül közelíthető meg, a gépészeti központ a szellőzőberende­ zéssel a ház közepében lett elhelyezve. A földszint és az emelet is 5,2 x 14 méter nagyságú előre gyártott tércellából áll. Az építkezés során a födémet, a külső falakat és a tetőt 40 cm-es TJI-tartókkal látták el, 52 cm-es tartótá­ volsággal, ezeket szigetelőanyaggal töltötték ki, s farostlemezzel borították be őket. A modulok közepét a lépcső és a mosdó közé utólag beépített fal merevíti ki. A falban futnak végig közvetlenül egymás mellett a vízcsövek, az elektromos vezetékek és a szellőzőrendszer vezetékei és csövei, függőleges irányban a pincétől egészen a tetőig. Minden csonk és csatlakozó közvetlenül a gépészeti fal mentén található, lehetővé téve a minimális vezeték- és csőmennyiség beépítését. Mivel a keresztfal nem csatlakozik közvetlenül a lakásokat elválasztó falhoz, megvalósul a hangszigetelés is. A teljes épület­ gépészetet már a modulgyártás fázisában előkészítették, így az építkezés helyszínén már csak a végső simításokat és csatlakoztatásokat kellett elvégezni.

Tájolás: kelet-nyugat Lakók száma: 3-5 A burok tömítettsége, h ': 0,59 Éves hőigény 0
H

, k W h / n f - a : a ház

sarkánál: 7,8, a ház közepében: 6,4 Passzívház-tanúsítvány: igen

A földszinti modul a padló­ val együtt illesztik a pince masszív falaira, klasszikus értelemben vett pince­ födém itt nincs. A szintek közötti födémet és a tetőt pedig az emeleti modullal együtt szerelik

76

Modultechnológia

-

előre

gyártott

elemekből

Az ablaktalan fürdőszobába a lépcsőház hatalmas tetőtéri ablakán keresztül j u t be a napfény. A tükör oldalirányban mozgatható

A konyha, tárolóhelyiség és mosdó bútordarabként oszt­ ja meg a teret. A középső falon, a lépcső és a „bútor" között található a teljes épületgépészeti egység

Különös figyelmet igényel az ügyes alaprajz. Az 5,2 m-es telekszélességgel az épület a sorházak kategóriájában a megvalósíthatóság határát súrolja, ennek ellenére - összehasonlítva a hagyományos sorházakkal - j á t s z i könnyedségű, nyílt alaprajz született. A bejáratot csak a beépített gardrób­ szekrény választja el az étkezőtől. A konyha, mosdó és tárolóhelyiség szinte kompakt „bútordarabbá" állnak össze, és a gépészeti falsíkkal és az emeletre vezető lépcsővel együtt az egyetlen, a lakósíkot kettéosztó elemet jelentik. A konyhabútor megfelelő elhelyezésével az étkezőasztal kényelmesen a keleti ablak elé állítható, és az előtér még a szabadban kialakított étkezőt sem zárja ki, hogy a lakók élvezhessék a reggeli nap sugarait, vagy hogy visszavonulhassanak az árnyékba forró nyári napokon. Az emeleten három szoba található, egy nagyobb a ház teljes szélességében és két kisebb, mindegyik félháznyi szélességű, cserébe azonban kicsit hosszabb. A két

kisebb szoba közötti válaszfal nem épült egybe a homlokzattal. Éppen ez teszi a szobákat rugalmassá, hiszen nem feltétlenül a hagyományos módon, mint tágas szülői háló és kisebb gyerekszobák kell őket használni - a funk­ ciók szabadon variálhatók a család méretétől, igényeitől és kedvétől függően. Kisebb szülői háló hozzákapcsolódó dolgozószobával vagy gardrób­ bal, kettéosztott szülői háló, kisebb gyerekszoba két ággyal és a szobához kapcsolódó játszó- és tanulóhelyiség, illetve annak lehetősége, hogy toló­ ajtóval vagy valamilyen falelemmel időszakosan elválasszák egymástól a két szobát, hogy a kialakítás illeszkedjen a gyerekek különböző életkorához. A folyamatosan változó életmód és a családok változó struktúrája a jövőben még inkább meg fogja követelni a lakások rugalmasan változtatható alap­ rajzát. A René Birri építész által tervezett épület ebből a szempontból a helyes utat mutatja.

78

Modultechnológia -

előre

gyártott

elemekből

Felépítés Épületrész Pincepadlólemez, fűtetlen Pincefödém (fentről lefelé) Anyagrétegek beton alaplemez soványbeton tölgyparketta esztrich anhidrit lépéshang-szigetelés OSB-lemez rétegelt, ragasztott tartó, 40 x 360 m m / üveggyapot (2 x 180 = 360 cm) OSB-lemez Külső fal oromzat (belülről) szálerősítésű gipszlapok rétegelt, ragasztott tartó, 40 x 160 m m / ásványgyapot 160 mm OSB-lemez rétegelt, ragasztott tartó, 4 0 x 200 m m , ásványgyapot 200 m m „Tyvec"-tömítés lenrost/átszellőztetés Homlokzat Tető (belülről) szálerősítésű cement, ill. rétegelt lemez háromrétegű lemez 40 x 360 mm palló 2 x 180 = 360 m m ásványgyapottal farostlemez „Deltafolie PVG" tetőfólia kiegyenlítő lécezés 2 4 0 - 8 0 x 60 mm háromrétegű lemez Ablakok keret: szigetelt műanyag, üvegszál erősítéssel, külső szigeteléssel ellátva. üvegezés: háromrétegű kriptontöltet árnyékolás: motoros textilfüggöny 36,0 2,2 0,1 10-16 2,7 U = 0,8
f

Műszaki felszereltség Anyag­ vastagság (cm) 20,0 5,0 1,0 3,5 1,0 1,8 36,0 1,8 1,5 16,0 1,5 20,0 0,1 3,0 1,0 2,7 U = 0,11 Pótfűtés Napkollektor elektromos energia termelésére Esővízciszterna nincs nincs nincs Bevezetett levegő utánfűtése Víztároló 750 I, ebből 200 I ivóvíz tároló hőszivattyú U érték W/m'-K Hővisszanyerő szellőzőberendezés keresztáramú rendszerű, Stork G90 gyártmány Talaj-levegő hőcserélő 3 x 25 m, NA 90

u

= 0,10

u = 0,11

Háztartási meleg víz előállítása

napkollektor, a központi fűtés/távfűtés hője

U

g ( % ) = 55

g ' °'

5

Emelet

Földszint M 1:200 1 bejárat közlekedő konyha-étkező nappali szoba

6

I
3 >

2 3 4 5

6 tárolóhelyiség 7 előtér a pincelépcsővel 8 terasz

Energetikailag önellátó
Kétgenerációs családi ház, Holzlar bei Bonn (Németország) Rainer Grotegut, Bonn (Németország)

Az épület adatai Építés éve: 2002 Telekméret: 450 m Lakótér: 183 m kívül: 103 m Tájolás: dél Lakók száma: 4 A burok tömítettsége, h~ : 0,5
l 2 2 2

A Bonn melletti Holzlar nevű településen épült kétgenerációs családi ház olyan koncepcióval épült, hogy éves átlagban pontosan annyi energiát termeljen, amennyit fel is használ, ezáltal energetikailag önellátó. Az épüle­ tet 2002-ban Német Szolárdíjjal tüntették ki. A garázs alatt 23 m-es t a l a j ­ levegő hőcserélő található, a friss levegő ezen áthaladva jut be a szellőző­ berendezésbe. A beszívott levegő pótfűtése elektromos. A használati meleg víz tárolására szolgáló 200 l-es tartályt a homlokzati kollektorok, egy hő­ szivattyú és egy elektromos fűtőszál fűtik. A ház központi témája mégis a fényelektromos berendezés. Az építtető a bonni székhelyű „SolarWorld" nevű cég vezetőségének tagja, és saját házát használta az új fejlesztésű „energiatető" demonstrálására. A déli tájolású fél nyeregtetőre 60 szolármodult szereltek fel, amelyek összteljesítménye 9 kW. Kísérletképpen az északi tetőre is felhelyeztek 48 modult, 7,2 kW összteljesítménnyel. A hatékonyság itt - a déli oldallal összehasonlítva - 63%-os. A keret nélküli modulok keresztet formázó alumíniumprofilokból kialakított rácsra illeszkednek fel, és szigetelőgumival fixálják helyüket. Ezáltal a fényelektromos berendezés esőbiztos - hasonlóan a hagyományos tetőcserepekhez. A cserepekhez hasonlóan itt is csak egy réteg tetőfóliát helyeztek el a modulok alatt. A köztes tér átszellőztetését lécezéssel és keresztlécezéssel oldják meg, hogy a modu­

Hasznos terület a termikus burkon Építési költségek, nettó: nincs adat

Helyszínrajz

Primerenergia-felhasználás, kWh/m -a: 117
;

Éves hőigény 0

H

, kWh/m -a: 14,0
2

Passzívház-tanúsítvány: nincs adat

A tetőgerendák mentén a hőhidak minimálisra csökkentése érdekében és a kiálló tetőrészek kialakításához az építész kétrétegű konstrukciót választott összesen 35 cm tetőszigeteléssel a tető északi és 49 cm-rel a tető déli oldalán.

lok hátoldala ne hevüljön fel, és ezzel ne veszítsenek teljesítményükből. Összességében éves szinten 11 400 kW/h megtermelt energiával lehet szá­ molni - ez másfélszerese annak, amennyi a fűtéshez, a háztartási meleg vízhez és az elektromos készülékek üzemeltetéséhez szükséges. A déli tetőn lévő modulok ára szereléssel együtt 62 275 € volt, azonban támogatásokkal és kedvező kamatozású hitelekkel a saját tőke arányát 16 373 €-ra sikerült csökkenteni. A Németországban hatályos megújuló energiákról szóló törvény értelmében a német állam a felesleges elektromos áramra 20 éves árgaran­ ciát biztosít, vagyis minden egyes kilowattóráért 50,6 € centet fizet.

Az eltolt félnyeregtetők találkozásánál találhatók a melegvíz-kollektorok

80

Energetikailag

önellátó

Műszaki felszereltség Talaj-levegő hőcserélő 23 m, NA 200 Emelet Hővisszanyerő szellőzőberendezés keresztáramú hőcserélő, Westaflex gyártmány Bevezetett levegő utánfűtése Víztároló Háztartási melegvíz előállítása Pótfűtés 2000 I homlokzati kollektor, elektromos fűtőszál elektromos

Felépítés Épületrész Pincefödém (fentről lefelé) Anyagrétegek juhardeszkák párnafák cellulózszigeteléssel fagerendák cellulózszigeteléssel vasbeton felfüggesztett hőszigetelés gipszkarton Külső fal 1 keleti és nyugati oldal (belülről) két réteg mészvakolat mészhomokkő falazat ragasztó keményhablapok kültéri vakolat Külső fal 2 két réteg mészvakolat mészhomokkő falazat ragasztó keményhablapok kültéri vakolat Tető (belülről) gipszkarton lécekre erősítve párazáró fólia TJI-tartó ásványgyapot szigeteléssel (hőv. csop. 035) farostlemez szelemen ásványgyapot szigeteléssel (hőv. csop. 035) 14,0 1,0 4,0 6,0 U =0,76
f

Anyag­ vastagság (cm) 2,4 4,6 4,0 18,0 37,5 1,0 1,0 17,5 1,0 27,0 1,0 1,0 17,5 1,0 34,0 1,0 4,1

U érték, W/m -K
2

U = 0,076

U = 0,122

U = 0,098

falfűtés a nappaliban és a lépcsőházban, padlófűtés a fürdő­ szobában

északi és déli oldal (belülről)

Napkollektor elektromos nergia termelésére Földszint M 1:250 1 2 3 5 bejárat közlekedő konyha nappali Esővízciszterna

137 m , Solarworld
2

U = 0,077

típusú 6000

35,0 1,0

farostlemez páraáteresztő fólia keresztlécezés tartólécezés fényelektromos berendezés Ablakok keret: lucfenyő ablakok 26 mm-es parafa betéttel, Freisinger gyártmány üvegezés: háromrétegű

4 étkező 6 szoba 7 szoba galériával 8 terasz-erkély 9 garázs pincelépcsővel

U = 0,7
g

g (%) - 53

A fél nyeregtetők találko­ zásánál szerelték fel a melegvíz-kollektorokat. Az északi tájolású hálószoba két ablaknyílásán keresztül elegendő napfény j u t a helyiségbe. A félnyereg­ tetőkön a fényelektromos berendezés egyúttal az időjárás elleni védelmet is szolgálja

Bécs peremén
Családi h á z , Deutsch-Wagram ( A u s z t r i a ) < b a u k a n z l e i > , Georg Lux é p í t é s z , Bécs ( A u s z t r i a )

Az épület adatai Építés éve: 2002 Telekméret: 1125 m Lakótér: 146 m
2 2 2

Nem messze a bécsi városhatártól található az egykor haszonkertként funk­ cionáló telek, amelyen korábban egy mára már lakatlan, kb. 50 éves házikó állt. Az utóbbi években egyre sűrűsödött a szomszédos telkek beépítettsége. Az építtető parcellája mintegy 20 m széles és pontosan 60 m hosszúságú, hosszanti oldala déli fekvésű. Az építtető kívánsága volt, hogy a meglévő növényzet - amennyire csak lehetséges - érintetlen maradjon, és minél nagyobb összefüggő kertrész álljon rendelkezésre. Georg Lux építész a déli oldalon, a szomszéd házhoz közel a garázst helyezte a telekhatárra. Előtte zárt bejárati rész alakul ki, amely egyben a lakóházat is védelmezi valamennyire a kíváncsi tekintetek elől. Maga az épület keskeny, mintegy 6 m széles és 18 m hosszú épülettest, amely hosszanti oldalát az építész - amennyire csak lehetséges - az északi telekhatárhoz közelítette. Az alaprajz keskenysége miatt a garázs és a ház között éppen annyi hely marad szabadon, hogy a déli homlokzat árnyékoltsága minimális marad, így a télen alacsonyan járó nap teljes mélységükben megvilágítja a helyiségeket. A tulajdonos egy későbbi építési szakaszban tervezi a garázst és a házat összekötő télikert felépítését, amely nem lesz benne a termikus burokban, azonban befedi a garázs és a ház közötti összekötő járdát. A szükséges alapo­ zási munkálatok mártervben vannak. A belsőtér központi eleme az emeletre vezető lépcső. Alatta gyakorlatilag a lehető legkisebb térben sikerült elhelyezni a gépészeti helyiséget. A lépcső mögött húzták el a vezetékeket és építették be a csöveket, ezáltal viszonylag rövid kábelezésre volt szükség. A házat a kompakt szellőzőberendezésbe integrált hőszivattyúval és melegvíz-tárolóval látták el. A friss levegő beszívása egy régi kútaknában történik, amelyben a szűrőt is elhelyezték. Az akna a déli fekvésű terasz faburkolata alatt található. A talaj-levegő hőcserélő csöveit közvetlenül alulról a kompakt szellőzőberendezéshez vezették. Az elhasznált levegőt a padlólemez alatt vezetik ki, végül pedig az északi homlokzatnál, egy kisebb világítóaknán keresztül hagyja el az épületet. Az éves fűtési hőigény a Passzívház-Projekt-Szoftvercsomag szerint 15 kWh/m -a. Ettől eltérő,
2

Hasznos terület a termikus burkon kívül: 27 m garázs/tároló, télikert (tervben) Építési költségek, nettó: nincs adat Tájolás: dél-délkelet (22°) Lakók száma: 3 A burok tömítettsége, h ' : 0,27 Primerenergia-felhasználás, kWh/m -a: 92
2

Éves hőigény 0

H

, kWh/nr-a: 11 az

alsó-ausztriai hatóságok szerint, 15 a Passzívház-Projekt-Csomag szerint Passzívház-tanúsítvány: nincs

Alaposan megfontolták minden egyes nyílászáró fajtáját, méretét, tájolását és anyagválasztását. A formák játékos bája a télikert elkészültével fog igazán kibontakozni

11 kW h/m -a eredményt hozott az alsó-ausztriai energiatanúsítvány.
2

A bejáraton belépve a látogató pillantása rögtön átszeli az épületet, és a nappali földig beüvege­ zett délkeleti sarkára, ezen keresztül pedig egyenesen a kertre vetül. A fantasztikus

látvány, amit már a bejárati ajtó előtti tér is sejtetni enged, és ami a házon belül váratlan látvánnyal folytatódok, csak akkor lesz az igazi, amikor a télkert is felépül

— _ _ L

.

_

-V

\

Pontos illesztések, az élek összepasszolnak, mintha maga az árnyék is meg lett volna tervezve

83

A földszinten, ahol a hatal­ mas ablakok és a teraszajtó is található, a homlokzat eternit lemezekkel fedett, az emeleten pedig láthatatlan elemekkel rögzített vörösfenyő borítást kapott

Az építtető maga is faház­ ban nőtt föl, ezért ragasz­ kodott új otthonában is a fa használatához. A lépcsőfeljáró jobb szélén megfigyelhetjük a két fehér színű fúvókát, amelyek a friss levegő bevezetését látják el A garázs és a falak zárt bejáratot definiálnak, amit a kiugró emeleti szint hangsúlyoz ki.

84

Bécs

peremén

Felépítés Épületrész Padlólemez (fentről lefelé) Anyagrétegek bükkfa parketta fólia lépéshang-szigetelés OSB-lemez kereszt-párnafák ásványgyapot töltettel bitumenszigetelés vasbeton kavics/sóder Külső fal (belülről) lucfenyő burkolat ásványgyapot/lécezés Fermacell-lemez OSB-lemez fugatömítéssel fatartók ásványgyapottal ásványgyapot szigetelősík fatartók ásványgyapottal farostlemez lécezés földszint: eternittáblák emelet: eternit rombusztáblák Tető (belülről) Fermacell-lemez zsaluzás párazáró fólia ásványgyapot szigetelés második gerendaréteg ásványgyapot szigeteléssel zsaluzás tetőfólia ékfa/átszellőztetés zsaluzás, vlies tetőfedés: kaucsukfólia kavics Ablakok keret: fa-alu ablakok, Styrodur szigeteléssel Lederbauer ÖKOPIus-Alu gyártmány üvegezés: háromrétegű, Thermix távtartókkal g (56) = 53 U = 0,74
f

Anyag­ vastagság (cm) 1,8 1,3 3,0 1,9 24,0 1,0 20,0 20,0 1,2 5,0 1,0 1,8 12,0 8,0 12,0 2,0 3,0/5,0 1,2 2,2 1,0 2,4 26,0 14,0 2,4

U érték, W/m K
2

U = 0,124

U = 0,093

U = 0,094

L/ = 0,7
g

85

Csak három homlokzat
Családi ház, Herzogenaurach (Németország) Burkhard Schulze Darup, Nürnberg (Németország), és Thomas Meyer, Cadolzburg (Németország)

Az épület adatai Építés éve: 2002 Telekméret: 732 m Lakótér: 162 m
2 2

Herzogenaurachtól nem messze, a falu központjából keskeny aszfaltút vezet a völgyben a lejtőn felfelé. Kis- és közepes méretű házak szegélyezik az utat. Atisztásánál, ahol az aszfaltozás véget ér és a kaviccsal leszórt dűlőút kezdődik a gyümölcsfák és a szántó között, a vasárnapi kirándulók gyakran megállnak kerékpárjukkal. Nemcsak azért, hogy a kilátást élvezzék, hanem
2

Építési költségek, nettó:. 1450 € / m hasznos lakóterület Tájolás: déli Lakók száma: 5 A burok tömítettsége, h ': 0,30 Éves hőigény 0
H

hogy megcsodálják a csupán három homlokzatú szokatlan házat. A negyedkör ívű, kétszintes, szigorú elrendezésű homlokzat hatalmas ablak­ nyílásokkal közvetlenül szembefordul a nappal, mintha a legutolsó napsuga­ rakat is be akarná fogni. A keskeny, szoknyára hasonlító cserepekkel fedett előtető a földszinti ablakokat árnyékolja, és egyúttal optikailag csökkenti a falmagasságot is, miközben az emeleti résznek az előreálló tető nyújt árnyékot. A szemlélő számára csak később tűnik fel, hogy a hatalmas emele­ ti ablakok valójában napkollektorok két integrált, ajtónyi méretű ablakkal. Az északi irányban meredek lejtésű tetőnek köszönhetően az északkeleti homlokzat ék alakú, rajta néhány kisebb, lazán elrendezett ablakkal. A ház délnyugati oldala a bejárat számára van fenntartva. A konyha apró sarok­ ablaka lehetővé teszi a rálátást a konyhából az útra és a bejáróra. A dupla garázs és a ház között szabadon maradó területen át lehet lemenni a kertbe, az átjárót a túlnyúló garázstető fedi be. A bejárati ajtó teljes felülete üveg, belátást enged az étkezőn és nappalin keresztül egészen a teraszajtóig. A szokásos lakóhelyiségeken kívül a szülői háló és a hozzá tartozó fürdőszoba

, kWh/m -a: 13,4
2

Passzívház-tanúsítvány: nincs

A hideg irányában a ház bezárul, esetünkben a klasszikus északi homlok­ zat „kimaradt"

A ház íves déli homlokzata öntudatosan néz szembe a nappal

eí«í«{«íi{«;M;«iBiBi:i.

•':i>-.>

o \\

J5SS3S

A szokatlan alaprajz és a félnyeregtető együttesen egyedi homlokzatot eredményez

Emelet

^7

8

8

\

is a földszinten lett kialakítva. Az emeleti szinten négy szoba sorakozik az íves déli oldal mentén. A ház alatt nem alakítottak ki pincét, a padlólemez felső oldalát 27 cm-nyi polisztirollal szigetelték le. Míg a hidegvíz-csöveket közvetlenül a betonlemez felett helyezték el, a melegvíz- és fűtéscsöveket a szigetelés felsőbb rétegei­ ben fektették le. A külső falak legbelső rétege porózus beton 0,14-es lambdaértékkel, erre 17,5 cm vastag mészkőréteg került, legkülső szigetelőrétegként pedig 30 cm-nyi polisztirolt ragasztottak fel. A homlokzati kollektoroknál külső falként könnyűszerkezetes fakonstrukciót alkalmaztak. A tető tartó­ szerkezete 6 x 40 cm vastagságú fagerendákból készült, amelyek között a ré­ seket cellulózzal töltötték ki, kívülről pedig 2 cm vastag farostlemez borítással küszöbölték ki a hőhidakat. A ház íves déli oldalát öntudatosan és jól láthatóan mutatja a tájnak. A kert idilli módon megy át gyümölcsfaligetbe, és amikor majd a kerékpáro­ sok is megszokják a szokatlan épület látványát, a lakók is nyugalomra lelnek.
Földszint M 1:200 1 bejárat

2 közlekedő 3 konyha 4 étkező 5 nappali 6 szülői háló 7 háztartási helyiség szoba 9 tároló, gépészeti helyiség 10 garázs

88

Csak

három

homlokzat

Felépítés Épületrész Padlólemez (fentről lefelé) Anyagrétegek deszkaburkolat úsztatott cementesztrich polisztirolszigetelés bitumenes szigetelés V60 S4 vasbeton lemez kavics/sóder Külső fal 1 (belülről) beltéri vakolat mészhomokkő falazat polisztirolszigetelés (hőv. csop. 040) kültéri vakolat Külső fal 2 (belülről) Fermacell-lemez gépészeti sík farostlemez szigeteléssel párazáró-/tőmítősík OSB-lemez fa távtartók cellulózszigeteléssel OSB-lemez tartólécek ásványgyapot szigeteléssé a kollektorok számára Tető (belülről) gipszkarton lemez „Sisalex 303" párazáró réteg „Gutex Multiplex Top" lemez szarufa tömörfából (6 x 40) cellulózszigeteléssel tetőfólia keresztlécezés/lécezés/tetőcserép Ablakok keret: „Eurotec e C 0 " műanyag
2

Műszaki felszereltség Anyag­ vastagság (cm) 1,5 6,0 25,0 1,0 25,0 1,5 17,5 30,0 1,5 1,5 6,0 2,0 20,0 2,0 10,0 1,5 2,2 40,0 U = 0,106 Pótfűtés Napkollektor elektromos nergia termelésére Esővízciszterna 6000 1 kerti öntözés­ hez, WC-használathoz nincs nincs L/ = 0,129 Háztartási meleg víz előállítása U = 0,125 Bevezetett levegő utánfütése Víztároló puffertartály réteges hőtárolóvá 12 m kollektor (sík és
2

A konyha sarokablakábó a bejáróra nyílik kilátás

U érték, W/m -K
2

Talaj-levegő hőcserélő 25 m Hővisszanyerő szellőzőberendezés gyártó: Pluggit, talajon át bevezetett levegő, konvektorok puffé rtartályból

Ü = 0,137

folyadékközeges), gázkazán, Solvis Max

U =0,64
f

üvegezés: háromrétegű, „meleg ablaküveg" mit Argon

U = 0,70
g

g (%) = 50

Ház a sorból
Sorház utolsó lakása, Erding (Németország) Gernot Vallentin, Dorfen (Németország)

Az épület adatai Építés éve: 2000 Telekméret: 460 m Lakótér: 176 m kívül: nincs Építési költségek, nettó: 1331 € / m hasznos lakóterület, a beépített bútorokkal együtt Tájolás: dél
Helyszínrajz
2 2 2

Az itt bemutatott projekt egy sorház utolsó lakása, ahol az építkezés alatt a szomszédok által már definiált épületformát és a tető hajlásszögét is követni kellett. Az építtető kívánalma szokatlan alaprajzi megoldást tettek szükségessé: a földszinten egyazon légtérben található a nappali, az étkező és a konyha. A nyugati homlokzaton kétemeletnyi magasságú ablakfülke ugrik ki a homlokzati síkból, megnövelve ezzel a konyha területét és teret engedve a csigalépcsőnek, amely a galériás emeleti szintre és a szülői hálóhoz vezet. A tényleges főlépcső, amely a pincétől egészen a tetőtérig vezet, sorházra nem jellemző módon egy különálló, zárt lépcsőházban található. Ezáltal a tetőtéri stúdiórész, ahol a felnőtt leánygyermek lakik, gyakorlatilag önálló lakásként használatos, saját kis terasszal, amelyet az ablakfülke tetején alakítottak ki. Szakmai okokból a pincében zenei stúdiót építettek ki, ezért
1

Hasznos terület a termikus burkon

Lakók száma: 3 A burok tömítettsége, h ' : 0,41 Primerenergia-felhasználás, kWh/m -a: 54,4
2

a pincét is bele kellett vonni a fűtött épületburokba. Az ingatlan építése során a legnagyobb nehézséget a talaj minősége jelen­ tette, az ugyanis csak 3 m-rel a pincepadló alatt hordképes. Mindez költsé­ ges kútalap építését tette szükségessé, és a szomszéd ház oromzatára is rá kellett kapcsolódni. A szomszédos épület és az új beton válaszfal közé 8 cm-es szigetelést tettek. A pince és a többi szint födémét is betonból öntötték ki, a belső válaszfalakat pedig téglából építették. Amíg ezek a nehezebb épület­ elemek beltérben komoly hőtároló kapacitást biztosítanak, addig a vastagon szigetelt külső falak és a tető esetében könnyűszerkezetes megoldásra esett a döntés TJI-tartókkai és cellulózszigeteléssel. A szellőzőberendezés friss és elhasznált levegőjének elvezetése a tető síkjá­ ban valósul meg. A 87%-os hővisszanyeréssel működő szellőzőberendezésnél ügyeltek az energiatakarékos ventilátorok alkalmazására. A számítástechniká­ ban is elterjedt egyenárammal működő készülékek mintegy 70 százalékkel kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos szellőztetők. A pót­ fűtés a puffertartályból történik, melyet a napkollektorok és egy gázkazán táplál. A takarékos áramfelhasználás érdekében itt is a szokásosnál kisebb keringtető szivattyút építettek be, amely automatikusan kikapcsol, amikor nincs szükség a pótfűtésre. Hogy tovább csökkentsék a primerenergia-fel­ használást, gázüzemű konyhai tűzhely és törölközőszárító került beépítésre.

Éves hőigény 0

H

, kWh/m a: 13,5
2

Passzívház-tanúsítvány: van

Miközben a helyükre kerülnek a szerkezeti elemek, a szerelőcsarnok­ ban a fából készült részeket készítették elő

Műszaki felszereltség Talaj-levegő hőcserélő 35 m Hővisszanyerő szellőzőberendezés keresztáramú hőcserélő szellőzőberen­ dezés: LF 300/400 (hatásfok 87%)

Felépítés Épületrész Pincepadló (fentről lefelé) Anyagrétegek linóleum (0,5 cm) vagy bükkfa parketta esztrich és párazáró réteg szigetelőréteg vasbeton perimeter szigetelés Külső fal (belülről) gipszkarton légrés/hőszigetelt gépészeti sík OSB-lemez TJI tartó cellulózszigeteléssel MDF-lemez lécezés (3,0 cm) faburkolattal (2,4 cm) Tető (belülről) gipszkarton légrés/gépészeti sík hőszigeteléssel 4,0 1,5 40,6 1,6 U = 0,76
f

Kizárólag a kiugró falfülke megépítése tette lehetővé Anyag­ vastagság (cm) 0,8 5,0 12,0 25,0 14,0 1,5 4,0 1,5 40,6 1,6 5,4 1,5 U = 0,10 L/ = 0,11 U érték, W/m K
2

a két szint tereinek egy­ másba fonódását, növelve ezzel az épület praktikus­ ságát. A csigalépcső a galériáról vezet le a konyhába és a nappaliba

U = 0,14

Bevezetett levegő utánfütése Víztároló

puffertartályból

600 1 szolár tároló

Háztartási meleg víz előállítása

5,5 m napkollektor.
2

gázkazán

Pótfűtés Napkollektor elektromos nergia termelésére Esővízciszterna

fűtőtest a fürdőszobá­ ban, termosztátos 1 kWp Ablakok nincs

OSB-lemez TJI-tartó cellulóz szigeteléssel DWD-lemez lécezés, keresztlécezés, betonréteg keret: PUR-betétes fa, Eurotec gyártmány üvegezés: háromrétegű, argontöltettel

U = 0,7
g

g (%) = 55

Földszint

Emelet

Tetőtér M 1:250 1 bejárat

2 közlekedő 3 konyha 4 étkező 5 nappali 6 terasz 7 háló 8 galéria 9 stúdió 10 tároló LR légtér

91

Lejtőre épült ház belső udvarral
Családi ház, St. M a r i e n k i r c h e n / H a u s r u c k ( A u s z t r i a ) PAU.AT-Architekten, Wels ( A u s z t r i a )

Az épület adatai Építés éve: 2002 Telekméret: 1090 m
2 2

A felső-ausztriai St. Marienkirchen/Hausruckban épült családi háznál Heinz Plöderl építész hasonló sémát vett alapul, mint a St. Martin-i épületnél (I. az „Irányított kilátás" c. projektet). Azonban a telket itt nem utak veszik körbe, hanem a lejtése, a mintegy 3 m-nyi szintkülönbség a rendkívüli. A kétemeletes, alápincézett főépület a lejtőre merőlegesen épült, igya bejá­ rat gyakorlatilag egy szintbe került a felső bekötőúttal, a mélyebben fekvő telekrészen, a völgy irányában a pince emelkedik ki a talaj síkjából. Ennél alacsonyabb, egyemeletnyi magasságú a gépkocsibeálló, a nyári terasz és a tárolóhelyiség. Mindhárom épületelem külső felülete látszóbeton. Három oldalról fogják közre a bensőséges hangulatú, a széltől és a kíváncsi tekinte­ tektől egyaránt védett, a ház földszintjével egy szintben található belső 0,21
2 2

Lakótér: 254 m lakótér a termikus burokban, ebből 80 m pince Hasznos terület a termikus burkon kívül: gépkocsibeálló, tárolóhelyiség Építési költségek, nettó: nincs adat Tájolás: dél-délnyugat Lakók száma: 3 A burok tömítettsége, h
H

udvart az úszómedencével. A völgyre való kilátást semmi sem korlátozza. Két lépcső jelenti az összeköttetést a kert többi részével, az egyik az udvar irányában, a másik pedig a ház mögött található. A ház bejárata a telek északkeleti sarkában található. A belépő számára rögtön megnyílik a tér, és pillantása végigsiklik a keleti fal mentén, belátást engedve az összes lakóhelyiségbe, ugyanakkor a helyiségek mélysége még­ sem tárul azonnal a látogató szeme elé. Ez egyrészt feszültséget, kíváncsisá­ got is szül, másrészt pedig nem szolgáltatja ki első pillanattól kezdve a magán­ szférát. A hatalmas szélfogóból, ahol a gardrób is található, közvetlenül el lehet jutni a kamrához, igya kényelmesen le lehet pakolni bevásárlás után. A szélfogóból léphetünk be az előszobába, ahonnan lépcső vezet az emelet­ re. A szélfogón keresztül juthatunk az étkező-nappaliba, amely hatalmas ablakaival egyenesen az udvarra nyílik. Az emeleten találhatók a pihenő- és alvóhelyiségek, a fűtött pincében helyezték el az épületgépészetet és a tároló­ helyiségeket, illetve egy - a völgyre nyíló - vendégszobát is. Nagyon hasznos és rugalmas kialakítású a „nyári szoba", amely az északi oldalán kapcsolódik az udvarhoz. Ez a fűtetlen térrész rendkívül sokoldalú: működhet télikertként,

Éves hőigény Q , kWh/m -a: 14,3 Passzívház-tanúsítvány: nincs

A behajtó, gépkocsibeálló és a mellékhelyiségek a szélesen kifeszített tető alatt helyezkednek el, amely balra a ház bejárata mellett még a kertbe vezető lépcsőt is befedi

92

Lejtőre

épült

ház

belső

udvarral

Bár az ablaknyílások elhe­ lyezése az épülettesten véletlenszerűnek tűnhet, mégis, a kilátás és a nap­ fény beesésének megterve­ zése igen gondosan tör­ tént. A lejtős fekvést az udvar lakószintre eme­ lésével ügyesen ellensú­ lyozták A mellék- és tárolóhelyisé­ gek mellett emelkednek a főépület lazacszínű betonfalai és az úszó­ medence támasztófalai

Lakóház, kocsibeálló, nyári szoba és a tárolóhelyiségek veszik közre és védelmezik a nappali szintjére emelt belső udvart. A völgyre nyíló kilátást semmi sem korlátozza

A bejárati közlekedőből be­ láthatjuk az összes lakóhe­ lyiséget, azonban ebből a pontból nem érzékelhető a terek mélysége, mindez feszültséget, kíváncsiságot ébreszt

A konyha az étkező irányából, innen belátható az előszoba és az emeletre vezető lépcső is. A munka­ pulttól balra található ajtó a mosdóba, a jobb oldali pedig a kamrába vezet

növényházként, műteremként, fitneszszobaként, de akár lehet partihelyiség is, ahogy a lakók igénye és az időjárás megkívánja. Sőt, a hatalmas üvegajtók kinyitásával fedett terasszá varázsolható. A 254 m -nyi fűtött lakóterű passzívház energetikai koncepciója eltér
2

a hagyományos rendszerektől, mert a pótfűtés a szellőzőberendezés működésétől függetlenül történik. „Aktivizálták" az egyes épületelemeket, vagyis a padlófűtéshez hasonlóan levegőtől elszigetelt csövekkel hálózták be a vasbeton födémet, az anhidritesztrichet és részben a falakat is. A csövek­ ben áramló vizet közvetlenül fűti a hőszivattyú, a fölös energiát pedig a 800 l-es puffertartály „raktározza el". Ezzel a rendszerrel 8-20 W/m -nyi
2

energia állítható készenlétbe. A módszer további előnye, hogy a pótfűtés függetlenül jól szabályozható, így például a hálószobákban beállítható a lakás többi részénél egy-két fokkal alacsonyabb hőmérséklet. Ahogy a St. Martin-i háznál, az építésznek itt is sikerült a szabad teret be­ vonnia a védett magánszférába anélkül, hogy teljesen kizárta volna a külvi­ lágot. A terasz és az udvar csak így válik igazán értékessé, így szolgálja leg­ inkább a lakók kényelmét. Az intelligens megoldásokat alkalmazó minőségi épületet 2003-ban az Osztrák Szolár-építészeti Díjjal tüntették ki. 94 Lejtőre épült ház belső udvarral

Felépítés Épületrész Padlólemez, pince (fentről lefelé) Anyagrétegek linóleum esztrich lépéshang-szigetelés kiegyenlítőréteg párazáró réteg padlólemez habüveg kavics Külső fal 1 falak a földben (belülről) Külső fal 2 falak a föld felett (belülről) glett vasbeton fal perimeter hőszigetelés gipszkarton lemez F30 gépészeti sík hőszigeteléssel gipszkarton lemez párazáró réteg OSB-lemez fatartók, cellulózszigetelés DWD-lemez (Agepan) kéregvakolatos hőszigetelő rendszer szilikonvakolattal (3 mm) Tető (belülről) F30 gipszkarton lemez hőszigetelt gépészeti sík párazáró réteg tartószerkezetre erősített OSB-lemez fagerendák cellulózszigeteléssel zsaluzás lapostető (SaarCummi) Ablakok keret: fa, cserélhető alumíniumborítással. Styrodur szigeteléssel, Lederbauer gyártmán üvegezés: háromrétegű, uniTop U" =0,74
f

Műszaki felszereltség Anyag­ vastagság (cm) 6,0 3,0 6,0 0,9 30,0 40,0 1,0 20,0 24,0 1,5 8,0 1,25 1,5 18,0 1,6 20,0 1,5 12,0 1,5 35,0 3,0 U = 0,095 Napkollektor elektromos nergia termelésére Esővízciszterna 75001 U - 0,10 Háztartási melegvíz előállítása U = 0,122 Bevezetett levegő utánfűtése Víztároló 300 1 melegvíz-, 800 1 puffé rtartály. napkollektor, hőszivatytyú 2,8 kW (max. 3,8 kW) direkt elpárolog­ tatóval, elektromos fűtőszál Pótfűtés padló- és falfűtés, talaj kollektoros hőszivattyú, 3,8 kW, 1 db elektromos törölközőszárító a fürdőszobában, nincs Emelet U érték, W/m K
J

Talaj-levegő hőcserélő 2 x 20 m NA 125 Hővisszanyerő szellőzőberendezés keresztáramú hő­ cserélő, Troges TLW 300 gyártmány nincs

U = 0,12

U -0,70
g

g (%) " 54

Földszint M 1:250 1 bejárat

2 konyha 3 étkező 4 nappali 5 szoba 6 terasz 7 nyári terasz-fitnesz 8 medence 9 tároló 10 gépkocsibeálló

95

Télikert és cserépkályha
Családi ház, Innsbruck (Ausztria) Josef Király, Sistrans (Ausztria)

Az épület adatai Építés éve: 2002 Telekméret: 800 m Lakótér: 147,5 m
2 2 2

A legtöbb Josef Király építész által tervezett ház saját, egyéni nyelven beszél, azonban mindezt sajátos bájjal és vonzerővel teszi. Az itt bemutatott épület­ nél ehhez két további szokatlan körülmény is társul: egyrészt az épület meredek lejtésű területen fekszik, a telek két vége között kb. 3 m magasság­ különbség van, másrészt pedig az építtető fazekasmester, aki cserépkályhák készítésével foglalkozik. A mesterség űzői nagy általánosságban nem tartoz­ nak a passzívházak elkötelezett hívei közé. Annál inkább meglepő, hogy
2

Hasznos terület a termikus burkon kívül: 57,5 m pince, garázs Építési költségek, nettó: 1500 €/m , ebből 15% az épületgépészet és a cserépkályha Tájolás: dél
Helyszínrajz

a tulajdonos, egy fazekas a saját házát a passzívházszabvány szerint kívánta felépíteni, természetesen oly módon, hogy saját tudásával és ötleteivel is részt vegyen az építési folyamatban. Ugyanis az épületgépészet központi eleme egy-természetesen saját készítésű - cserépkályha, amely közvet­ lenül melegíti fel az épület levegőjét, ezzel egyidejűleg azonban a szellőző­

Lakók száma: 3 A burok tömítettsége, h~ : < 0,8
l

berendezés hőcserélőjével is össze van kapcsolva, plusz az 1000 l-es melegvíz­ tartályt is fűti. A lejtős fekvés miatt a telek két részre oszlik: a mélyebben fekvő garázsra a bejárattal, és a lakóhelyiségekkel egy szintben fekvő kertre. A lakás bejára­ ta a pinceszinten található, a szélfogón és az előszobán keresztül lépcső vezet fel a földszinti lakóhelyiségekhez, majd tovább az emeletre, ahol a hálószobák találhatók. A hálószinten a galéria egy légtérben található az alatta, a ház középpontjában kialakított étkezővel. Egy további beltéri ablak a légtérben beereszti a szülői hálóba a lemenő nap fényét. Az étkező­ nappali elé, a ház déli oldalára kétemelet magas télikert épült, íves

Éves hőigény 0

H

, kWh/m -a: 14
2

a tiroli átlagos időjárás szerint, 9 a helyi időjárás szerint (számított értékek) Passzívház-tanúsítvány: nincs

A ház fő ismertetőjegye a kétszintes télikert, amely az átmeneti évszakokban ténylegesen megnöveli a lakóteret. Balra a télikert meghosszabbításaként húzódik a terasz, egészen a garázs tetejéig

96

Télikert

és

cserépkályha

„Nyári lak"az idilli alpesi panoráma előterében. A lejtős fekvésnek köszön­ hetően a garázs és a pince­ szint nem láthatók a kert­ ből, ami az épület arányai­ nak határozottan hasznára válik

Télikertet csak nagyon ritkán találni passzívházak­ ban, azonban Josef Király építésznél szinte már hagyománynak számítanak. A tó már a ház felépítése előtt is létezett

97

A nappali a konyha és az étkező felől. Az üvegházat a lakótértől hatalmas, hőszigetelt harmonika­ ajtók választják el, amelye­ ket csak igen extrém nyári vagytéli hőmérséklet esetén csuknak be

üveghomlokzattal. Hatalmas, hőszigetelt harmonikaajtóval választható el az üvegház a lakótértől, és ugyanezek az ajtók teszik lehetővé az egybenyitást az átmeneti évszakokban. A padlólemez, a pince külső fala és a födémek helyben kevert betonból készültek. Jóllehet nem fűtik a teljes pincerészt, ennek ellenére 12-15 cm-es szigetelőanyaggal burkolták be. A pincefödém szintén 12 cm-es hőszige­ telést kapott. A külső falak a földszinti és emeleti tartományban 25 cm vastag téglafalak, alsó gázbetonréteggel. Erre kívülről 20 cm-es polisztirol­ hab hőszigetelést erősítettek fel, amely az ablaktokokat is leszigeteli. A fa
A télikert mint „köztes helyiség", a barokk kori pálmaházakra emlékeztet

szarufás tetőszerkezetet a főépület és az üvegház felett is 30 cm-es szigetelő­ anyaggal töltötték ki. A tető bádogtető, átszellőztetéssel. A normál ablakok esetében fakeretes ablakokra esett a választás, külső aluborítással és három­ szoros, xenontöltetű üvegezéssel. Az üvegházra és a télikertre nyíló ablakok­ nál ezzel szemben elegendőnek bizonyult a kétszeres üvegezés is.

98

Télikert

és c s e r é p k á l y h a

Emelet

Felépítés Épületrész Pincefödém (fűtetlen, de szigetelt) Anyagrétegek fapadló esztrich polisztirolszigetelés expandált polisztirol vasbeton födém Külső fal 1 téglafal (belülről) Földszint Külső fal 2 pincében betonfal (belülről) Tető (belülről) beltéri vakolat üreges tégla, porózus expandált polisztirol vékony vakolatréteg beltéri vakolat beton expandált polisztirol gipszkarton lemez fa zsaluzás hőszigetelt szarufák zsaluzás altető/átszellőztetés Ablakok keret: f a - a l u m í n i u m , üvegezés: háromrétej ű, xenontöltettel Anyag­ vastagság (cm) 1,5 6,5 5,0 7,0 20,0 1,5 25,0 20,0 0,5 1,5 30,0 15,0 1,5 2,4 30,0 2,4 5,0 U = 0,7
f

U érték, W/m K
2

U = 0,322

U = 0,161

U = 0,217

U = 0,126

U = 0,5
g

g (%) = 60 Műszaki felszereltség Talaj-levegő hőcserélő 30 m, NA 200 Hővissza nyerő szellőzőberendezés Bejárati szint M 1:250 Bevezetett levegő utánfütése Víztároló 1 bejárat 2 szélfogó 3 előtér 4 nappali 5 étkező 6 konyha 7 kamra 8 üvegház 9 terasz 10 szoba 11 ga rdrób 12 galéria 13 pince 14 garázs-fatároló LR légtér Napkollektor elektromos nergia termelésére Esővízciszterna Egyéb nincs napkollektorok felszerelése tervben, a fafűtéses tűzhely belső fűtőtestként is szolgál Háztartási meleg víz előállítása Pótfűtés keresztáramú hőcserélő hőcserélő a cserép­ kályha felett (saját építésű) 1000 1 melegvíz-tározóból. cserépkályhával cserépkályha, fafűtéses tűzhely nincs

99

Külső falburkolattal
Családi ház, Ganderkesee (Németország) Team 3, Ulf Brannies és Rita Frederwels, Oldenburg (Németország)

Az épület adatai Építés éve: 2001 Telekméret: 643 m Lakótér: 137 m
2 2

Ez a családi ház Ganderkesee-ben található, egy kisvárosban, nem messze Brémától. Ahogyan az épület fekvéséből is látható, a főleg újabb házakkal beépített területet zsákutca határolja és a szomszédos telkek tortaszeletszerűén lettek felparcellázva. Ezáltal szabálytalan alakú telkek jöttek létre, amelyek beépítése legtöbbször igen nehézkes, és csak a minőség csökkené­ sével megoldható. Az épület nem lett alápincézve, a sávalap és a padlólemez helyben kevert
2

Hasznos terület a termikus burkon kívül: gépkocsibeálló, kamra Építési költségek, nettó: 1343 €/m Tájolás: dél Lakók száma: 2-4 A burok tömítettsége, h ' : 0,46
1

betonból készült. A külső falaknál és a tetőnél TJI-tartószerkezeteket használ­ tak, 30 (ill. 35) cm vastagságban, cellulóz szigetelőanyaggal kitöltve. A bel­ téri oldalon 8 cm-es gépészeti síkot alakítottak ki, amelyet további 6 cm-es szigeteléssel láttak el, kívülről pedig DWD-lemezzel burkolták be a TJI-tartókat. A homlokzat két részre tagolódik, a déli oldalra, amely faburkolatot kapott, és az északi oldalra, ahol a helyben szokásos klinkerhomlokzatot alakították ki. A kétféle burkolat a tetőgerinc vonalában találkozik. A fa- és a klinkerburkolatú homlokzat is átszellőztetett, a DWD-lemez és a tartófal közötti rés 6 cm-es. Ekkora távolságnál még gond nélkül lehet alkalmazni a hatóságok által is jóváhagyott rögzítőelemeket. Ahogyan már a bevezetőben is említet­ tük, a vastagabb rétegben alkalmazott szigetelőanyagok passzívházak esetében problémássá tehetik a különböző falburkolatok rögzítését, mivel az ipari sorozatgyártás jelenleg képtelen lépést tartani a gyors fejlődéssel. Az itt bemutatott esetben a téglaburkolat és könnyűszerkezetes építkezés kombinációjával sikerült elkerülni a problémát. A kivitelezés során ügyeltek arra, hogy épületbiológiai szempontból veszély­ telen anyagokat építsenek be a házba. Kizárólag cellulóz szigetelőanyagot használtak, a látható fa épületrészeket, mint pl. a lépcsőket, padlót és ajtókat pedig csak olajjal és viasszal kezelték, míg a faablakokat és kültéri ajtókat természetes falazúrral kenték át. Az energiamérlegnek mindenekelőtt a lakóház déli fekvése válik a javára. A 10 m -nyi kollektor a fűtés és a vízme­
2

Helyszínrajz

Primerenergia-felhasználás, kWh/m -ax: 40,6
2

Éves hőigény Q , kWh/m -a: 14,8
2 H

Passzívház-tanúsítvány: nincs

legítés hőigényének mintegy 65-70%-át fedezi. A maradék hőmennyiséget, ami a 450 l-es réteges hőtároló felmelegítéséhez szükséges, gázkazán szol­ gáltatja. A hőcserélős szellőzőberendezés egész évben működik. A kivitelezés­ ben résztvevő cégek kontrollálhatósága és a garancia esetleges érvényesíthe­ tősége érdekében az építtető nyomáskülönbségtesztet és termográfos vizsgálatot végeztetett. 100 Külső faburkolattal

Felépítés Épületrész Padlólemez 1 vliesburkolat (fentről lefelé) Padlólemez 2 faburkolat (fentről lefelé) Anyagrétegek vlies esztrich Styrodur hőv. csop. 025 vasbeton deszkaburkolat keresztlécezés hőszigeteléssel hőv. csop. 040 préselt lemez Styrodur hőv. csop. 025 Műszaki felszereltség Talaj-levegő hőcserélő 40 m, mintegy 1,80 m melységben Hővisszanyerő szellőzőberendezés kereszt-ellenáramú rendszer egyenáramú ventilátorral, Fresh gyártmány Bevezetett levegő utánfütése Víztároló Háztartási meleg víz előállítása 450 1 réteges szolár hőtároló (Solvismaxx) 10 m Solvis napkollek­
J

Anyag­ vastagság (cm) 1,0 6,0 18,0 20,0 2,2 9,8 0,8 12,0 20,0 1,0 8,0 1,5 30,0 1,6 6,0 11,5 1,2 8,0 1,5 30,0 1,6 10,0 2,5 1,2 2,2 1,5 35,0 1,6 6,0

U érték, W/m K
2

U = 0,132

Tetőtér U = 0,127

vasbeton Külső fal 1 klinkerhomlokzat (belülről) Fermacell-lapok gépészeti sík (8 cm) hőszigeteléssel (6 cm) OSB-lemez TJI-tartó cellulózszigeteléssel DWD-lemez légrés klinkerburkolat Külső fal 2 fahomlokzat (belülről) Fermacell-lapok gépészeti sík (8 cm), hőszigeteléssel (6 cm) OSB-lemez TJI-tartó cellulózszigeteléssel DWD-lemez lécezés/keresztlécezés vörösfenyő burkolat Tető (belülről) Fermacell-lapok zsaluzás OSB-lemez TJI-tartó cellulózszigeteléssel DWD-lemez lécezés/keresztlécezés hullámpala
Ablakok

U = 0,106

réteges hőtárolóval

U = 0,106

tor (65-70%), a maradék gázzal

Pótfűtés Napkollektor elektromos nergia termelésére Esővízciszterna

cserépkályha, fafűtéses tűzhely nincs

U = 0,109

6500 1 a kert öntözéséhez

keret: vörösfenyő álfákkal, üvegezés: háromrétegű, hőszigetelő üveg

U.
g

0,76

U = 0,7 g (%) = 53

1 2 4 6 8 9

bejárat konyha nappali szoba kamra gépkocsibeálló

3 étkező 5 háztartási helyiség 7 gépészeti helyiség

101

Bemutatóprogram - EXPO 2000
Sorház, Hannover ( N é m e t o r s z á g ) Faktor 10, Folkmar Rasch és Petra G r e n z , D a r m s t a d t ( N é m e t o r s z á g )

Az épület adatai Építés éve: 1998-1999 Telekméret: a ház típusától függ Lakótér: 137 m kívül: „Jangster de Lüx": 118,3 m lakótér
2 2

Újra és újra elhangzik a kérdés, miszerint „Mennyivel kerül többe a passzív­ ház, mint...?" Folkmar Rasch tervezőmérnök és a betonszerkezetek szakértője erre legtöbbször azt a választ adja, hogy „Nem többe, hanem kevesebbe, mint..." Hiszen eddigi munkáival bebizonyította, hogy a passzívház a költsé­ ges fűtésrendszer nélkül éppen hogy kedvez az előre gyártott elemekből való építkezésnek, ezáltal jelentős költségmegtakarítást tesz lehetővé. Folkmar Rasch és Petra Grenz nevű kolléganője a passzívházszabvány szerinti építke­ zés első úttörőinek számítanak, és jelenleg ők azok, akik az elemes építkezés­ mód legelkötelezettebb hívei.
2

Hasznos terület a termikus burkon

és 9,2 m egyéb hasznos terület
2

„Jangster": 97 m lakótér és 7,6 m
2

Korábbi projektjeik során különböző konstrukciókkal próbálkoztak, és a kísérle­ tezés során gyűjtött tapasztalatok alapján jött létre a Hannoverben megren­ dezett EXPO 2000-re az összesen 32 lakásból álló település, a lakásokat négy házsorra osztották el. Az érdeklődők három korlátozott felszereltségű ház­ típusból választhattak. Gyakorlatilag minden előre gyártott, amit csak el lehet képzelni. Először is az alapozást készítették elő a vezetékezéssel. Ezt követő­ en a 13 m hosszú sávalapokat helyezték el a soványbeton-„tócsákban", majd helyben kevert betonnal rögzítettékőket. Ezekre fekszik fel házanként három padlólemez, amelyekre már gyártás közben rábetonozták a szigetelőanyagot. A hőhidak elkerülése érdekében nem lineárisan helyezkednek el, hanem az alap alsó betonperemére felfektetve. Erre jönnek a lakásokat elválasztó falak tömör betonból kiöntve, az előre gyártott tetők és a lépcsők is. A sor­ végi házak oromfalára, ami szintén vasbetonból készült, már az előregyártás fázisában rá betonozták a hőszigetelő réteget. A WC-k és a fürdőszobák vasbeton tércelláit már gyártás közben leburkolták csempével és járólapok­ kal, a szaniterek helyét pedig előkészítették szerelésre. Ugyanígy jártak el a gépészeti helyiség esetében, amelyet víztárolóval és szellőzőberendezéssel láttak el. A gépészet a ház teljes szélességében végigmegy, a tetőgerinc alatt lett elhelyezve. A tetőtérbe helyezett épületgépészet hatékonyan kihasz­ nálja az alacsony teret, emellett meg is támasztja a tetőszerkezetet.

egyéb hasznos terület
Helyszínrajz

Építési költségek, nettó: 838 €/m hasznos lakótér (tároló nélkül) Tájolás: dél Lakók száma: átlagban 4 fő/ház A burok tömítettsége, h " : 0,3
1

2

A bejárati oldalon a - szintén előre gyártott tárolóhelyiségekkel alakul ki a félig nyitott előtér minden ház előtt

Primerenergia-felhasználás, kWh/nV-a: átlagban 100, beleértve a háztartási áramot is. A számítás­ nál nem vették figyelembe, hogy az áramot megújuló energiaforrásból állítják elő, tehát nem a szokásos hármas áramfaktort kell alkalmazni! Éves hőigény Q , kWh/m -a: 3,5-14
J H

Passzívház-tanúsítvány: nincs

102

Bemutatóprogram

-

EXPO

2000

Összesen 32 ház épült fel négy sorban.Ezek közül 22 „Jangster de Lüx"típusú, 1 „Eins-Zwei-Drei"', 9 pedig „Ja ngster" típusú. Az erkélyek és a teraszok a kiugró alapra fekszenek fel

103

A 13 m hosszú előre gyártott sávalapokat két soványbeton-alapra helyezték el és helyben kevert betonnal támasztot­ ták alá őket

Míg a padlólemezek három darabból tevődnek össze, addig a falazati elemek szintenként egyetlen összefüggő elemből állnak. A házak magassága a telek lejtését követi A vasbeton térmodul a teljes épületgépészetet magában foglalja, ezért csak időjárás ellen védő ponyvával fedték le. Mivel a tetőgerinc alá helyezték, a tető megtámasztását is biztosítja, emellett kihasználja az alacsony tetőteret és lehetővé teszi a minimális vezeték­ hosszúságot A homlokzat és a tető, amelyek termikus burok­ ként vonják be a beton tartószerkezetet, az épület­ gépészetet és a felületi megmunkálást tekintve is teljes mértékben előre gyártottan készültek

Központi elhelyezése révén minimálisra csökken a házban használandó vezetékek hossza. A helyiségek előre gyártott falai sima felülettel készülnek, utólag csak az illesztések glettelése és a festés történik. Azáltal, hogy a tömör épületelemek egyben tartószerkezetek is, a kültéri könnyűszerkezetes elemeket - a homlokzatot és a tetőt - hőszigetelés szempontjából optimalizálni lehet. Ezek hőhidaktól mentesen beburkolják a teljes betonszerkezetet. A könnyűszerkezetes elemek is előre gyártva érkeznek, az elektromos kábelezés és a végső belső felületkezelés az építke­ zés helyszínén történik. Csupán az üvegezés marad későbbre. A teljesen előre gyártott épületgépészeti elemeket helyben már csak össze kell kapcsol­ ni egymással. A belső falak, a teraszok és erkélyek, a tárolóhelyiségek boxai, sőt még a napkollektorok is előre gyártottak. A padlóburkolatot utólag építették be. A kész parkettát habosított polie­ tilén fóliára rakták le esztrich nélkül, ezzel biztosítva egyben a családi házak­ nál megkövetelt hangszigetelést is.

A tervezőpáros korábbi projektjeihez hasonlóan itt is az angelburgi székhe­ lyű Müller Gönnern Fertigteilbau GmbH szállította a betonelemeket. A ha­ gyományos munkafolyamat, vagyis a munkaterv-pályázatkiírás-munka­ kiosztás különböző alvállalkozóknak ennél az építkezési módnál nem igazán tanácsos. Sokkal inkább érdemes négy fő részre bontani a teljes munkafolya­ matot: szerkezet, termikus burok, épületgépészet és a finis. Atervezőkkel együtt olyan csapat jött létre, ahol az összes partner már a tervezési fázisban megosztja egymással a saját tapasztalatait és műszaki lehetőségeit, ugyanakkor senki sem hallgatja el az esetleges korlátozó tényezőket és az építőjellegű véleményeket. Az összes alvállalkozó számára már idejekorán lefektetik az ún. „költségsávot". Az építési költségek (I. Az épület adatai) magukért beszélnek.

104

Bemutatóprogram -

EXPO

2000

Műszaki felszereltség Talaj-levegő hőcserélő nincs Hővisszanyerő szellőzőberendezés ellenáramú hőcserélő, PaulThermosl gyártmány Bevezetett levegő utánfütése Víztároló Háztartási melegvíz előállítása Pótfűtés Napkollektor elektromos nergia termelésére Esővízciszterna nincs, a településnek közös vízelvezető hálózata van Egyéb az összes ház részesül a szélerőmű által termelt energiából, az áramszükségletét megújuló energia fedezi. A település C 0 2

Felépítés Épületrész Padlólemez (fentről lefelé) Anyagrétegek bükkfa készparketta lépéshang-szigetelés, habosított polietilénfólia kész betonlemezek, B45 polisztirolszigetelés Külső fal 1 300 I házanként napkollektorok oromfalak (belülről) Külső fal 2 északi és déli homlokzat (belülről) betonfal, B45 polisztirolszigetelés vakolat gipszkarton lemez párazáró réteg farostlemez hőszigetelt boxtartók ásványgyapot farostlemez lécezés fa lécezés Tető (belülről) gipszkarton lemez párazáró réteg farostlemez hőszigetelt TJI-tartó ásványgyapot farostlemez fólia vlies táptalaj zöldtetö Ablakok keret: hőszigetelt f a - a l u m í n i u m keret üvegezés: háromrétegű, középen argontöltettel, kívül kriptontöltettel L/ = nincs
f

Anyag­ vastagság (cm) 1,4 0,3 24,0 30,0 12,0 40,0 1,0 1,2 1,6 30,0 1,3 2,2 2,2 1,2 1,6 40,0 2,5 0,2 0,2 10,0

U érték, W/m -K
2

U = 0,122

meleg vízzel

U = 0,10

és távhö 1 db fűtőtest a fürdőszobában nincs

U = 0,126

U = 0,095

semleges

adat U = 0,7
g

g (%) = 60

Emelet 1 bejárat ülősarokkal 2 tároló 3 4 5 étkező konyha nappali

TI

6 szoba 7 terasz

5

105

Pontos árnyékolástechnika
Családi ház, Biburg (Németország) Gernot és Rainer Vallentin, Dorfen/München (Németország)

Az épület adatai Építés éve: 2000 Telekméret: 684 m Lakótér: 179 m
2 2 2

Biburgban, egy Münchentől nem messze fekvő faluban található a nyeles építési telek, közvetlenül az utca mentén épült ingatlanok mögött. Adott volt egy korábbi építési engedély, földszintes épülettel, tetőtér-beépítéssel, 1,4 m-es tetőmagasítással és 30-35°-os tetőhajlásszöggel. A passzívház­ szabvány szerinti építkezéshez ez a háztípus alkalmatlannak bizonyult, hiszen a megfelelő minőségű tetőablakok 2000-ben még nem álltak rendelkezésre, sőt beépítésük a mai napig problematikus. Ezenkívül a csapott tető alatti terület kedvezőtlenül befolyásolja a térérzetet és az épület kompaktságát is.
2 2

Hasznos terület a termikus burkon kívül: 57 m pince, 34 rn gépkocsi­ beálló Építési költségek, nettó: 1072 €/m hasznos lakótér, beleértve a gép­ kocsibeállót
Helyszínrajz

A hatályos előírások sajnos nem sok mozgásteret engedtek. Végül azonban a hatóságokkal folytatott tárgyalások befejezéseként megszületett az enge­ dély a 18°-os hajlásszögű tetőre és a teljes szintmagasságú, hagyományos homlokzati ablakokkal felszerelt emelet megépítésére. A telket a településre jellemző környezet veszi körül, közelálló épületekkel és magas beépítettség­

Tájolás: délkelet Lakók száma: 6 A burok tömítettsége, h ' : 0,3
1

gel, ami egyben meglehetősen sok árnyékos felületet is jelent. Az épület­ gépészet és a méretezés meghatározásához szükség volt a ténylegesen megvalósítható szoláris hőnyereség kiszámítására. Ehhez a városépítészet­ ben használt GASOL szimulációs program eredményeit vetették össze a Passzívház-Projekt-Csomag számításaival. Az árnyékvetődés elemzésének eredménye közvetlenül befolyásolta a hatalmas ablakfelületek helyét és elrendezését. Az már inkább a véletlennek köszönhető, hogy az ablakok a legszebb kilátás irányában lettek elhelyezve.

Primerenergia-felhasználás, k W h / m - a : 69,1 Éves hőigény 0
H

, k W h / m a : 12,8
2

Passzívház-tanúsítvány: van

Minden helyiség két égtáj felől kap természetes fényt. A képen az oromzat ablakai láthatók

A délnyugati homlokzat és a ház hosszanti irányában elhelyezkedő terasz látványa. Elsősorban a sűrű növényzet követelte meg a ténylegesen megcélozandó szoláris hőnyereség pontos elemzését

107

A könnyűszerkezetes épületre a rövid építési idő és a megbízhatóbb, stabi­ labb minőség miatt esett a választás. A külső falak és a tető is cellulózzal töltött TJI-tartókból állnak, a konstrukció nélkülöz mindenféle pára- és gőzzáró réteget. A friss és az elhasznált levegő a tetőn keresztül lép be az épületbe illetve távozik, ezért a gépészeti helyiség is az emeleten került kialakításra. A fűtetlen pincébe, a termikus burkon kívül található szélfogóbóí vezet lépcső. A tetőszerkezetet és a köztes födémet párosával elhelyezett tömörfa tartó­ oszlopok támasztják meg. Az oszlopok és a gerendák között futnak a szellőző­ berendezés csővezetékei. Az emeleten négy apróra méretezett gyerekszoba található és a tágas, többfunkciós közlekedő. A szülői háló a földszintre került. A hálóhelyiségek megteremtik a visszavonulás lehetőségét, azonban a közös terek nyitottak és kommunikatívak. A különböző padlóburkolatok által az egyes funkciók is elkülönülnek egymástól.

108

Pontos

árnyékolástechnika

Épületrész Pincefödém (részben alápincézve) (fentről lefelé)

Anyagrétegek deszkapadló lécezés légréssel esztrich párazáró rétegen PUR-hab hőszigetelés, (hőv. csop. 025) párazáró réteg vasbeton

Anyag­ vastagság (cm) 2,2 2,4 5,0 24,0 1,0 18,0-25,0 1,25 4,0 1,5 40,6 1,6 5,0 1,25 4,0 1,5 40,6 1,6

U érték, W/m -K
2

U = 0,097

Külső fal (belülről)

gipszkarton lemez gépészeti sík, földszinten légréssel, az emeleten hőszigeteléssel OSB-lemez TJI-tartó cellulózszigeteléssel DWD-lemez vörösfenyő lécezés

U = 0,089, ill. U = 0,094

Tető (belülről)

gipszkarton lemez légrés/gépészeti sík hőszigeteléssel (hőv. csop. 040) OSB-lemez TJI-tartó cellulózszigeteléssel (hőv. csop. 040) DWD-lemez lécezés, keresztlécezés, beton

U = 0,089

Ablakok

keret: faablakok parafa betéttel Freisinger gyártmány üvegezés: háromrétegű, argontöltettel

U =0,8
f

U = 0,7
g

g (%) = 55

Földszint M 1:200 1 bejárat pincelépcsővel 3 konyha 4 nappali 5 étkező 6 háló és dolgozó 7 szoba 8 közlekedő 9 gépészeti helyiség 10 terasz Műszaki felszereltség Talaj-levegő hőcserélő nincs Hővisszanyerő szellőzőberendezés Bevezetett levegő utánfütése Víztároló Háztartási meleg víz előállítása Pótfűtés LF 300/400, 87% hatásfok a szolártárolóból fűtött fűtőtesttel 400 1 szolár tároló 8,1 m napkollektor
2

2 szélfogó a

(57% lefedettség), gázkazán fűtőtestek a fürdőszobában. termosztátos szabályozás

Napkollektor elektromos nergia termelésére Esővízciszterna

nincs

van

109

Irányított kilátás
Családi ház, St. Martin/lnnkreis (Ausztria) PAU.AT-Architekten, Wels (Ausztria)

Az épület adatai Építés éve: 2002 Telekméret: 1412 m
2 2

Több, mint 1400 m -nyi a hatalmas építési telek St. Michael centrumának
2

szélén. Sajnos azonban a telket három oldalról út határolja, sőt a keleti oldalon egy igen forgalmas út található, csak az északi oldal mentes minden­ féle utcai forgalomtól. Mind az építtető, mind pedig az építész igen nehéz helyzetben voltak. Mit lehet ilyenkor tenni? Hiszen egy passzívháznak délre kell néznie, ebben az esetben azonban ez azt jelentené, hogy a lakók a nyilvánosság elé tárják életüket. Christian Plöderl azonban a megfelelő építészeti választ adta az ellentmondásos adottságokra. A fő épülettest az északi határral párhuzamos. A keleti oldalon található bejáró mentén csak egy emeletnyi magas és L alakban folytatódik a gépkocsi­ beállóban, fűtetlen mellékhelyiségekben és az erősen kiálló tetőben. Az alap­ rajz ügyesen megválasztott. A keleti oldalon fekvő út irányában zárt, és ezzel
1

Lakótér: 331 m hasznos terület a termikus burokban, pincével együtt Hasznos terület a termikus burkon kívül: gépkocsibeálló, tárolóhelyisé­ gek, nyári szoba Építési költségek, nettó: nincs adat Tájolás: dél-délnyugat
Helyszínrajz

Lakók száma: 4 A burok tömítettsége, h ' : 0,34 Éves hőigény 0
H

egyidejűleg az épülettestbe integrálja a gépkocsibeállót és a mellékhelyisé­ geket, így kompakt egész épület áll előttünk ahelyett, hogy az épületelemek csak lazán egymás mellé sorakoznának - sajnos ezzel igen gyakran találkoz­ hatunk más lakóházak esetében. A dupla gépkocsibeállót fa tárolóboxok határolják, a tetőn „fényhasíték"jelzi az erősen visszahúzódó bejárat helyét. A bejárati ajtó és a tárolóhelyiségek között az ablakokkal ellátott keresztfal teremti meg a kapcsolatot. Ezáltal az egész bejárati zóna tömör kialakítású, védett a kíváncsi tekintetek elől. A helyiségek sorrendje a földszinten szintén ügyes megoldásnak bizonyult. Az egész a szélfogóból nyíló pici közlekedővel és a vendégszobával indul, amely egyúttal bármikor használható irodaként is. Idecsatlakozik a gépészeti helyiség, a kamra és a mosdó. A lezárást a tényleges lakóhelyiségek, a konyha, étkező és nappali jelentik. A szélfogótól jobbra, azonban a termikus burkon kívül található a vadászszoba, amelyet a gépkocsibejáró és a kert között alakítottak ki. Amikor a ház ura hazatér pl. vadászatból, a teljes felszerelésével, szennyezett ruházatával és a kutyával a gépkocsibeállón és az egyik tároló­ helyiségen keresztül ebbe a „zsiliphelyiségbe" érkezik először. Itt átöltözhet, leteheti a vadászfelszerelést, és csak ezután lép be a házba. A szemben fekvő nyugati oldalon két szabadon álló, hosszú betonfal ír le egy másik L alakot, megvédve ezzel az étkezőt, a nappalit és az előtte

, kWh/m'-a: 14,8

Passzívház-tanúsítvány: nincs

A kék színű homlokzat nem csupán a felületek izgalmas játékát jelenti, hanem kiugró tetejével a hálóhelyiségeket is óvja a napsütéstől. A keskeny résen bepillantást nyerhe­ tünk a földszinti homlokzat mentén, a szélfogón keresz­ tül egészen a ház szemben lévő falán elhelyezett bejáratig

110

Irányított

kilátás

A betonfalak és a tároló­ helyiségek alacsonyabbak, mint a tető szintje, ezáltal szoborszerű forma-, szín­ es anyagjáték jön létre. A faburkolatú terasz teteje a homlokzatnál a gyerek­

szoba apró erkélyébe megy át. A kert nincs teljes mértékben elhatárolva célirányosan elhelyezett nyílásokon keresztül válik lehetővé a be- és kilátás

111

Emelet A lépcső faburkolata a vörös színű külső fal előtt kontrasztosan érvényesül és tartást ad az étkezőnek is. Az egész házban ipari tölgyparkettát raktak le

található teraszt a medencével a kíváncsi szemek elől. A célirányosan elhe­ lyezett nyílások azonban több helyen is kilátást engednek a fallal határos kertre és a környezetre, a belátást azonban apró szakaszokra korlátozzák. Ebből következik, hogy a terek intimitása a szabadban is folytatódik anélkül, hogy a ház teljesen elzárkózna környezetétől. Sem a kerttől, sem a szomszéd­ ságtól és a körülvevő természettől nem határolódik el az épület, hiszen mindegyik szerves kapcsolatban áll vele. Éppen annyira, amennyire kívána­ tos és még elviselhető. Ezzel a kombinációval zseniálisan és egyszerűen sikerült megoldani a nyílt napos oldal és a zárt utcafront ellentmondását. Az épületgépészeti felszereltség megfelel a szokásos passzívházszab­ ványnak a szellőzőberendezéssel, napkollektorral és talajhőszivattyúval. Az egyetlen eltérést ebben az esetben is a pótfűtés jelenti, mivel nem a beszívott friss levegőt fűtik. Ehelyett a födémet, a padlót és a falakat „aktivizálták", a „Lejtőre épült ház belső udvarral" c. projektben bemutatott módszerrel. Annak ellenére, hogy a pincét belevették a termikus burokba, mégis 22 cm-es plusz hőszigetelést ragasztottak a pincefödémre. A padló­ lemez szigetelésére 40 cm-nyi habüvegből készült perimeter hőszigetelést választottak.

112

Irányított

kilátás

Felépítés Épületrész Padlólemez, pince (fentről lefelé) Anyagrétegek padlóburkolat esztrich, helyszínen keverve lépéshang-szigetelés kiegyenlítőréteg (préselt Styropor granulátum) párazáró réteg padlólemez folyami sóder (Millcell) Külső fal 1 föld alatti falak (belülről) Külső fal 2 föld feletti falak (belülről) gipszkarton lemez F30 gépészeti sík hőszigeteléssel OSB-lemez TJI-tartó cellulózszigeteléssel DWD-lemez (Agepan) hőszigetelő magos kéregvakolatos rendszer vakolat Tető (belülről) F30 gipszkarton lemez hőszigetelt gépészeti sík párazáró fólia, sd = 1500 TJI-tartó cellulózszigeteléssel fazsaluzás lapostető (SaarGummi) Ablakok keret: fából, cserélhető alu-borítással, Styrodur szigeteléssel, Lederbauer gyártmány üvegezés: háromrétegű, uniTop U = 0,70
g

Műszaki felszereltség Anyag­ vastagság (cm) 1,0 4,0 2,5 5,0 0,9 20,0 40,0 20,0 20,0 1,5 5,0 1,5 18,0 1,6 20,0 1,0 1,5 10,0 38,0 3,0 U = 0,74
f

U érték, W/m -K
!

Talaj-levegő hőcserélő 2 x 20 m NA 125 Hővisszanyerő szellőzőberendezés Bevezetett levegő utánfütése Víztároló Háztartási meleg víz 300 1 8 m napkollektor,
!

U = 0,12

keresztáramú hő­ cserélő Troges TLW 300 gyártmány nincs

vasbeton fal perimeter hőszigetelés

U = 0,225

előállítása

elektromos fűtőszál padló- és tetőfűtés, talajkollektoros hő­ szivattyú (3,8 kW), 1 db elektromos törölköző­ szárító a fürdőszobában

U = 0,10

Napkollektor elektromos nergia termelésére Esővízciszterna U = 0,089

nincs

7500 1

g (%) = 54

Az étkező és a térelválasztó mögötti nappali látványa a szélfogó irányából. A nap­ pali szalagablakai extra fényt és a zöld növények látványát engedik a nap­ paliba, a megszakítás nél­ küli födém pedig még nagyobbnak láttatja a lakóhelyiségeket

Fatüzelésű kazánnal
Családi ház, Wegenstetten (Svájc) Kagi Architektur GmbH, Frick (Svájc)

Az épület adatai Építés éve: 2001 Telekméret: 752 m Lakótér: 182 m
2 2

Eleinte az építtetők csupán jó hőszigetelésű házat szerettek volna, az építész pedig tette a dolgát. Csak a tervezési munkálatok során, a hatékony együtt­ működés gyümölcseként született meg a passzívház ötlete, amit aztán meg is valósítottak. Az építési telek a Wegenstetten nevű település keleti szélén fekszik, a városka pedig a svájci Aargau kanton területén található. És mi sem természetesebb ezen az erdőkben gazdag vidéken: az építtetőnek saját erdőgazdasága van. Ez a tény döntően befolyásolta az épületgépészeti megoldásokat, ugyanis a 3120 l-es kombitárolót nemcsak a kollektorok fűtik, hanem egy fatüzelésű kazán is, amelyben 50 cm hosszú farönköket lehet eltüzelni. A leszállított fát a garázspadlóban található csapóajtón át dobják
1

Hasznos terület a termikus burkon kívül: tető, pince, fáskamra, garázs Építési költségek, nettó: nincs adat Tájolás: délkelet Lakók száma: 2-4 A burok tömítettsége, h ' : nem
Helyszínrajz

le, és innen viszik tovább a pincetárolóba. A használati meleg víz a kombi­ tárolóból származik, de ugyanezzel oldják meg a beszívott levegő pótfűtését. Érdekes apró részlet a szellőztetéssel kapcsolatban: az egyik elszívócsonk a gardróbszekrényben található. A vasbeton pince a fűtött termikus burkon kívül van, a pincefödém alsó oldalára 20 cm-es Styropor szigetelőanyagot ragasztottak. A pincefödémet és a pince falait szigetelőtömbökkel termikusan elválasztották. Mivel a föld­ szintre vezető lépcső is a házban található, azt is le kellett választani termi­ kusan, és szigetelésre is szükség volt. A két lakószinten a falak 15 cm-es vastag téglafalak, a hagyományos téglaépítkezés minden előnyével és a hőmérséklet-ingadozás pufferolásának képességével. A külső falakat 34 cm-es hőszigeteléssel látták el. A ház tetőterét nem építették be, az emeleti födém fagerendáit 26 cm vastag cellulózréteggel szigetelték, és a gerendák alsó oldalára egy réteg farostlemezt csavaroztak.

mérték Primerenergia-felhasználás, kWh/m -a: Minergie-mutatószám
2

14,8 Éves hőigény Q , kWh/m -a: 11,6
2 H

Passzívház-tanúsítvány: Minergietanúsítvány AG 034 (Svájc)

Fatüzelésű

kazánnal

Az alsó szinten található lakóhelyiségek és az emeleti hálószobák délnyugati tájolásúak és a mezőre néznek

A folyosó a nappali és a fűtött pad irányából. Az okkersárga fal a mennyezet alatti üvegezéssel mindkét

Felépítés Épületrész Pincefödém (fentről lefelé) Anyagrétegek öntött aszfalt réteg vasbeton „Styropor Sagex 30 kg/m " szigetelés
2

Műszaki felszereltség Anyag­ vastagság (cm) 4,0 25,0 20,0 1,0 1,0 15,0
2

férték, W/m -K
!

Talaj-levegő hőcserélő 4 x 40 m, NA 110 Hővisszanyerő szellőzőberendezés kereszt-ellenáramú rendszer, Schrag C 2500 gyártmány Bevezetett levegő utánfütése Víztároló 3120 1 kombitárolós fűtés és melegvíz napkollektorral és fatüzelésű kazánnal a víztárolóból beveze­ tett vízzel fűtött kanapé a nappaliban, csőkötegek a víztároló felől Napkollektor elektromos nergia termelésére Esővízciszterna 6000 1 szerelésre előkészítve kombitá rolóból

U = 0,16

beltéri vakolat, pincefödém Külső fal (belülről) beltéri vakolat tégla, „Styropor Sagex 30 kg/m " szigetelés kültéri vakolat Pincelépcső (belülről) Födém (belülről) „Taefer" fafödém, fehér lécezés „Pavatherm" farostlemez „Tyvex" légzáró fólia, fagerendák „SR22" üveggyapot szigeteléssel Ablakok MDF-lemez fenyő/lucfenyő keret: üvegszál erősítésű műanyag„EGO Kiefer, Schweiz" gyártmány üvegezés: háromrétegű „Styropor" beltéri szigetelés

U = 0,10

34,0 2,0 14,0 1,3 2,4 6,0 L/ = 0,23 U = 0,14

Háztartási meleg víz előállítása Pótfűtés

26,0 2,5 U =0,8
f

<J = 0,5
g

g (%) = 45

115

Időskori visszavonulás
Családi ház, Kirchheimbolanden (Németország) AAüller + Mizera Architekten, Dannenfels (Németország)

Az épület adatai Építés éve: 2002 Telekméret: 1119 m Lakótér: 237 m
2 2

Az építtetők 60 év körüliek, és idős korukra új otthonba szerettek volna költözni. A kellemes környezetben elhelyezkedő telek adott volt. Már az építész­ szel folytatott első beszélgetés során kiderült, hogy az építtető foglalkozásá­ ból adódóan (erdőgazdálkodási szakember) az építési anyag kérdése kétség­ telen: faháznak kellett épülnie! Hamar felmerült a passzívház ötlete is, és rövid magyarázatot követően a további győzködés feleslegessé is vált. Az alaprajzot és az épületgépészeti megoldások egy részét egyértelműen az építtetők kora határozta meg, akik érthető módon sokkal inkább gondol­ nak a későbbi mozgásbeli korlátozottságra, mint a fiatalabbak. Ebből adódott a törekvés, hogy az összes lakó-, háló- és vizeshelyiség a földszinten legyen elhelyezve, hogy a lakók ne legyenek mindenképpen ráutalva az emeleti szint használatára. Az épületet hővisszanyerős szellőzőberendezéssel és 45 m-es talaj-levegő hőcserélővel látták el. A friss levegő pótfűtését az 1200 l-es réteges hőtáro­ lóval oldják meg. A meleg víz előállításához szükséges energiát lényegében a 40 db csöves kollektor fedezi. Ha mindez nem elég, a pelletkazán a nappa­ liban automatikusan bekapcsol, az általa termelt hőmennyiség 80%-a a réte­ ges hőtárolóba kerül. A pellettároló közvetlenül a kazán felett található, így a pelletek pótlása automatikus, a gravitáció hatására magától végbemegy. A tárolót kívülről - a kocsibeálló melletti tárolóhelyiségből - töltik fel, köz­ vetlenül a teherautóból, tárolókapacitása kb. 1 m vagy 680 kg, ez 1 évre
3 1

Hasznos terület a termikus burkon kívül: tárolóhelyiség Építési költségek, nettó: nincs adat Tájolás: dél Lakók száma: 2, időszakosan 4 A burok tömítettsége, h ' : 0,24 Éves hőigény 0 véve) Passzívház-tanúsítvány: nincs
H

, kWh/nr-a: 9,7

(a szolárhomlokzatot figyelembe

Az északi és a keleti oldal hagyományos vakolt homlokzat, a domború tető pedig zöldtető

elegendő mennyiség. A folyamatos üzem tehát biztosítva lesz a lakók idő­ sebb korában is, ha mozgásuk netán valamennyire korlátozódik majd. A házat modern BUS-rendszerrel szerelték fel. Egy központi kijelző segítségé­ vel maga az építtető is megváltoztathat számos, előre beállított paramétert, így például a lakók távollétében a háromfokozatú szellőzőberendezés auto­ matikusan 1. teljesítményfokozatra kapcsol vissza, hazaérkezésükkor pedig a 2. szint aktiválódik. A melegvíz-szivattyú is ki- és bekapcsolható a kijelző segítségével. Ugyanígy az automatikus kikapcsolás távozáskor, vagy egy előre beállított vezérlési program elindítása is lehetséges. Az összes ilyen technikai finomság további energiamegtakarítást jelent. Miért is kellene folyamatosan működnie a melegvíz-szivattyúnak vagy a szellőzőberende­ zésnek? Hiszen amikor senki sincs otthon, ez felesleges áramfelhasználást

A déli és nyugati oldal ESA méhsejtpapír homlokzat, az elemeket szürkére (estettek

A nyári napvédelmet az erkély és a fényelektromos kollektorberendezés szolga Itatja

117

A filigrán lépcső elegánsan vezet fel a nappaliból a galériára. A fa mint fő építőanyag szépen érvé­ nyesül a belső térben, kellemes egyensúlyt teremtve a fehér falfelüle­ tekkel

jelent, illetve a víz szükségtelen cirkulálásával hő is veszendőbe megy. A BUS-rendszer még egy további funkciója érdemel különös figyelmet: a réteges hőtárolót a napkollektorok fűtik, és amikor a hőmérséklet a tároló­ ban egy bizonyos szint alá ér, automatikusan bekapcsol a pelletkazán. A ház déli és nyugati oldalán a homlokzat az ESA cég által gyártott méhsejtpapír homlokzatot alakították ki, amelyet már a bevezetőben részle­ tesen taglaltunk. A meglepően egyszerű rendszer előnye, hogy a homlokza­ ton keresztül további hőnyereség jön létre. Mivel a hagyományos számítások ezt a nyereséget nem veszik figyelembe, a táblázatban megadott éves hőigényt ezzel az értékkel korrigálni kellett. A bingeni főiskola két éve tudomá­ nyosan is kíséri a házban zajló eseményeket. Ehhez számos mérőszondát installáltak, amelyek a tényleges energiafelhasználás mellett folyamatosan mérik és jegyzik a szolárhomlokzat aktuális hőmérsékletprofilját. Az ered­ mények többi között az ESA-homlokzat hatékonyságát igazolják.

A méhsejtkarton szárazon tartásához a karton és az edzettüveg közötti légteret átszellőztetik, ezért [átható az ajtó felett a rácsszerkezet

Emelet

Műszaki felszereltség Talaj-levegő hőcserélő 45 m, NA 200 Hővisszanyerő szellőzőberendezés Paul gyártmány, WRG9 0 t h e r m o s 300 DC típus Bevezetett levegő utánfűtése Víztároló Háztartási meleg víz előállítása Pótfűtés Napkollektor elektromos nergia termelésére Esővízciszterna 6 m
3

Felépítés Épületrész Padlólemez (fentről lefelé) Anyagrétegek parkett OSB-lemez T tartó réteges hőtárolóból celiulózszigeteléssel bitumen szigetelőréteg vasbeton lemez tisztasági réteg kavicságy Külső fal 1 északi és keleti homlokzat (belülről) ásványi festék két réteg gipszkartonon gépészeti sík, cellulózszigeteléssel OSB-lemez tartófelület cellulózszigeteléssel vakolathordó farostlemez kültéri vakolat Külső fal 2 déli és nyugati homlokzat (belülről) ásványi festék két réteg gipszkartonon gépészeti sík cellulózszigeteléssel OSB-lemez tartófelület cellulózszigeteléssel farostlemez méhsejtszövet 2,5 6,0 1,5 20,0 1,8 5,0 3,0 0,6 3,0 1,5 45,0 2,2 U = 0,119 dél: U = 0,04 nyugat: 0 0 , 0 7 16,0 1,5 20,0 5,0 2,5 20,0 1,5 18,0 5,0 25,0 U = 0,108 Anyag­ vastagság (cm) 1,5 2,2 U érték, W/m'-K U = 0,190

1200 1 réteges hőtároló csöves kollektor, pelletkazán pelletkazán (10 kWh) 2,99 kWp

Földszínt M 1:300 Tető (belülről)

légrés egy réteg biztonsági üveg gipszkarton lécezésen OSB-lemez íves faszerkezet cellulózszigeteléssel 1 bejárat Ablakok farostlemez hidegtető szerkezet mint zöldtető keret: Bühlmaier Fensterbau Kft. lenbetétes, tanúsítvánnyal rendelkező ablakok üvegezés: háromrétegű, argontöltettel

17 9 16 3

2 szélfogó 3 nappali, étkező 4 konyha 5 kamra 6 üvegtetős közlekedő 7 háztartási helyiség 8 gardrób 9 háló 10 dolgozó 11 vendégszoba 12 szauna 13 gépészeti helyiség 14 galéria-tévészoba 15 garázs 16 gépkocsibeálló 17 tárolóhelyiség 18 terasz-balkon 19 zöldtető LR légtér

: :
:;

U = 0,7
g

«

ÜE:

g (%) = 48

119

Keskeny déli oldal
Családi ház, M a u e r - Ö h l i n g ( A u s z t r i a ) Poppe * Prehal A r c h i t e k t e n , Linz - Steyr ( A u s z t r i a )

w \

1

Az épület adatai Építés éve: 2000

Az építésznek semmiben sem kellett győzködnie az építtetőket, hiszen ők már korábban „megfertőződtek" a passzívház ötletével, és ennek megfelelő­ en műszaki információik is voltak. Ragaszkodtak a passzívház építéséhez,
2

1

Telekméret: 1344 m Lakótér: 149 m
2 2

azonban a meglévő telek nem igazán tűnt megfelelőnek a szoláris építkezés­ hez. A telek lejtése nyugati irányú, és az út dél felől a telekhatár mentén vezet. Ha a ház merőlegesen áll a lejtőre, akkor ugyan a lehető legtöbb nap­ fényt tudja befogni, viszont a lábazati szint túlságosan magas lenne.
2

Hasznos terület a termikus burkon kívül: 188 m pince Építési költségek, nettó: 830 €/m hasznos lakóterület, plusz saját munka Tájolás: dél (keskeny oldal) Lakók száma: 4 A burok tömítettsége, h ' : 0,28
1

Az építészek végül megtalálták a megoldást, ami a kezdeti kételkedés elle­ nére meggyőzőnek és működőképesnek bizonyult. A négytagú család életmódja a szokásos lakó- és hálóhelyiségek mellett megkövetelt két autó számára elegendő beállóhelyet, rengeteg közlekedőés tárolóhelyet, és egy nagyobb szabadidős helyiséget sportoláshoz és egyéb tevékenységekhez. A különböző elvárásokat az építész egy hosszúkás épület­ testbe foglalta össze, amelybe belehelyezte a termikus burokkal körbevett központi részt. Az épülettest hosszanti oldala párhuzamos az utcával, egy kisebb törés beiktatásával felveszi annak enyhe ívét. Az elhelyezés egyúttal a környezettel is kapcsolatot teremt, hiszen a szomszédos parasztházaknak és pajtáknak szintén a hosszanti oldala néz az utca felé. A tájolás hátránya, hogy csak a keskeny déli oldal nyílik délre. Annak érdekében, hogy az épület
Mivel elsősorban a keskeny oldalt éri a nap, meghagyták a hatalmas ablakok, kollek­ torok és a fényelektromos berendezés számára

Helyszínrajz

Éves hőigény 0

H

, kWh/nr-a: 14.7

Passzívház-tanúsítvány: nincs

120

Keskeny

déli

oldal

A keskeny vörösfenyő léc­ burkolat a környékre jel­ lemző építkezési hagyo­ mányokat követi. Az erkély stégszerűen nyúlik ki az épületből, a kéményhez pedig az építési hatóság ragaszkodott

A környék tipikus paraszt­ házaihoz hasonlóan az épület az úttal párhuza­ mosan épült, így csak a keskeny déli oldal orien­ tálódhatott a napsütés irányába

121

minél több napenergiát tudjon befogni, ez a homlokzat szinte kizárólag üvegfelületekből áll, ez jelenthet akár ablakfelületet, akár homlokzati vagy fényelektromos napkollektort. A hosszanti oldalakra az erkélyajtók kivételé­ vel csak normál méretű ablakok kerültek, a keleti és nyugati oldal magasra nőtt fái pedig a nyári túlhevülés ellen nyújtanak védelmet. A teljes épület alá lett pincézve. A kocsibeálló alatt és felett fűtetlen tárolóhelyiségek találhatók, a lakószint alatt pedig a hagyományos szige­ telésű, ennek következtében csak „elnagyolt"fűtéstechnikával ellátott helyiség a szabadidő eltöltésére mosdóval, majd mosókonyha és a gépészeti helyiség. A pincébe a szélfogóból lehet lejutni, így a pincelépcső a termikus burkon kívül marad. A pince, amelynek fele a lejtőbe van ágyazva, előre gyártott betonelemekből készült. A termikus burok esetében, vagyis a pincefödémnél, a külső falaknál és az emeleti födémnél a tervezők a jól bevált cellulózszigetelésű TJI-tartószerkezethez nyúltak. A fából készült épületrészek előre gyártottak és páraáteresztők, tehát nem jelentenek párazáró réteget. A felső épületrész teteje a hosszanti irányban lejtő nyereg­ tető bádogborítással, amely hidegtetőként feszül ki az egész épület felett.

A déli tájolású ablak egész napos kilátást nyújt a faluközpontra, éjszakára pedig védőréteggel takarják el a homlokzatot

oldal

Emelet

Földszint

Pinceszint M 1:250 r r-riTnTrrTTf^^^^^l

12

8

C\

1

y

10

?

ffi
i

°
j
1 bejárat konyha balkon nappali

&

Felépítés Épületrész Pincefödém (fentről lefelé) Anyagrétegek nyír parketta OSB-lemez TJI-tartó cellulózszigeteléssel vasbeton hőszigetelés Külső fal (belülről) gipszkarton lemez fa lécezés (gépészeti sík) OSB-lemez TJI-tartó cellulózszigeteléssel DWD-lemez lécezés vörösfenyő burkolat Tető (belülről) gipszkarton lemez falécezés (gépészeti sík) OSB-lemez TJI-tartó cellulózszigeteléssel DWD-lemez átszellőztetési sík tetőzsaluzás és tetőfólia LJginox bádogtető Ablakok keret: vörösfenyő ablakok parafa betéttel, üvegezés: Unitop A 0,6, Thermfix távtartókkal U =0,82
f

Műszaki felszereltség Anyag­ vastagság (cm) 2,0 1,8 31,2 20,0 5,0 1,5 3,0 1,5 35,6 1,5 5,0 5,0 1,5 3,0 1,5 40,6 1,5 8,0 3,0 Napkollektor elektromos nergia termelésére Esővízciszterna nincs Pótfűtés U = 0,091 Bevezetett levegő utánfütése Háztartási meleg víz előállítása napkollektorral, hőszivattyúval és elektromos fűtőszállal elektromos fűtőtest a fürdőszobában 10 m
2

2 4 5

3 étkező

U érték, W/m -K
2

Talaj-levegő hőcserélő 26 m PE, NA 200 Hővissza nyerő szellőzőberendezés kereszt-hővisszanyerés, ellenáramú rendszer, Aerex gyártmány, kompakt szellőzőbe­ rendezés levegő-levegő hőszivattyúval;

U = 0,116

6 szoba 7 gardrób 8 10 közlekedő-nappali mosókonyha 9 gépészeti helyiség 11 gépkocsibeálló 12 tároló

U = 0,102

szellőztető teljesítmény­ felvétele: 2 x 35 W, höszivattú teljesít­ ményfelvétele: 400 W

puffertartályból, 700 1

az összes ablak középértéke g (%) = 53

123

Építészek neve és elérhetősége, képjegyzék

<baukanzlei> Georg Lux oki. építészmérnök Barichgasse 11/14 A-1030 Bécs office@baukanzlei.at 82-85. o., képek: PohIVision, St. Pölten Birri Architekten AG Blumenweg 1 CH-4332 Stein info@birri.ch 60-63., 76-79. o. képek: Archív Architekt Hariolf Brenner Wolfgangstraíse 8 73479 Ellwangen info@architekt-brenner.de 54-55. o., képek: Archiv Architekt Caldobau GmbH Richárd Caldonazzi oki. építészmérnök Walgaustralse 123 A-6713 Ludesch office@caldobau.at 64-67. o., képek: Archiv Caldonazzi Faktor 10 - Gesellschaft für Stádteund Hochbauplanung mbH Folkmar Rasch oki. építészmérnök és Petra Grenz oki. építészmérnök Steubenplatz 12 64293 Darmstadt Fa ktorlO@t-online.de 102-105. o., képek: Petra Grenz, Darmstadt

Architekturbüro Werner Friedl oki. építészmérnök Bergstraíse 12 86559 Adelzhausen friedl.werner@t-online.de 4 0 - 4 3 . o„ képek: Archiv Architekt Architekturbüro Rainer Grotegut Heerstrafse 58 53111 Bonn info@grotegut.de 80-81. o., képek: Archiv Architekt és SolarWorld, Bonn Kági Architektur GmbH Beat Kági, oki. építész Mühlegasse 11 CH-5070 Frick b.kaegi@popp.agri.ch 114-115. o., képek: Archiv Architekt Josef Király oki. építészmérnök Oberdorf 242 A-6073 Sistrans arch@kira ly.at 96-99. o., képek: Archiv Architekt

KJS Architekten
+

Prof. H. Kress, R. Johannes, R. Stralsgürtel, M. Sattler Bismarckstraíse 9 91054 Erlangen mail@kjs-architektur.de 50-53. o., képek: Erich Malter Fotografie, Erlangen Müller + Mizera Architekten Bennhauser Straíse 15 67814 Dannenfels info@mueller-mizera-architekten.de 116-119. o., képek: Archiv Architekten PAU.AT-Architekten Heinz Christian Plöderl oki. építész Bernardingasse 14 A-4600 Wels office@PAU.AT ; 92-95. és 110-113. o., képek: 91., 94. o.: Foto_Stadler, Bad Ischl, 92. és 110-113. o.: Wolf Grossruck, Bécs Poppe * Prehal Architekten Dr. Helmut Poppe Coulinstrasse 13/1 A-4020 Linz office.linz@poppepreha Lat Andreas Prehal Bahnhofstrafse 12 A-4400 Steyr office.steyr@poppeprehal.at 72-79. o., képek: Archiv Architekten 120-123. o., képek: DietmarTollerian

124

Építészek

neve

és

elérhetősége,

képjegyzék

Proyer & Proyer Architekten OEG Schwarzmayrstraíse A-4400 Steyr office@proyer.com 34-39. o., képek: Archiv Architekten Atelier Werner Schmidt Areal Fabrica CH-7166Trun atelier_schmidt@bluewin.ch 68-71. o., képek: Archiv Architekt Burkhard Schulze Darup építész Augraben 96 90475 Nürnberg schulze-darup@t-online.de és Thomas Meyer építész Brunnlohweg 11 90556 Cadolzburg architektmeyer@gmx.de 86-89. o., képek: Archiv Architekten Dietrich Schwarz Dipl. Architekt ETH/SIA oki. építészmérnök Via Calundis 8 CH-7013 D ó m a t / E m s schwarz@schwarz-architektur.ch 56-59. o., képek: Frederic Comtesse

Team 3 Ulf Brannies és Rita Frederwels, építészek Dragonerstraíse 38 26135 Oldenburg mail@team-3.de 100-101. o., képek: Worpsweder Informations + Photo Service, Dietmar Blome, Worpswede Walter Unterrainer Architektur Atelier Marktgasse 17 A- 6800 Feldkirch office@architekt-unterrainer.com 44-49. o., képek: Archiv Architekt és Matthias Weissengruber Gernot Vallentin Scháfflergasse 7 84405 Dorfen vallentin.architektur@t-online.de és Rainer Vallentin Nimrodstraíse 1 80639 München 90-91. o. és 106-109. o., képek: Archiv Architekten

Képek: 2. o.: DietmarTollerian 4. o.: Frederic Comtesse 6. o.: Architekten Proyer & Proyer 8. o.: Mathias Weissengruber 12. o. fent: Burkhard Schulze Darup 12. o. lent: a szerző archívuma 13. o.: a szerző archívuma 14. o. fent balra: a szerző archívuma 14. o. fent jobbra: Frederic Comtesse 14. o. középen: Werner Schmidt 15. o.: Michael Palfi 17. o.: Ingenieurgemeinschaft Bau + Energie + Umwelt GmbH 18. o.: Bau- und Möbeltischlerei Freisinger 19. o. balra: Sigg GmbH & Co. KG 19. o. középen: Fenster Striegel GmbH 19. o. jobbra: eurotec GmbH 20. o.: Burkhard Schulze Darup 21. o. fent: Paul Wármerückgewinnung 21. o. lent: Hariolf Brenner 22. o.: a szerző archívuma 23. o.: a szerző archívuma 24. o.: Paul Wármerückgewinnung 27. o.: Hariolf Brenner 29. o.: René Birri

125

Irodalom

Arbeitskreis kostengünstige Passivhauser, Darmstadt 1997: Protokollkötetek Nr. 2: Wármedámmung, Wármebrücken, Luftdichtigkeit (Hőszigetelés, hőhidak, tömítettség) Nr. 3: Superfenster im Passivhaus (Passzívházak szuperablakai) Nr. 4: Lüftung im Passivhaus (Passzívházak szellőztetése) Nr. 5: Energiebilanz und Temperaturverhalten (Energiamérleg és hőmérséklet) Nr. 6: Haustechnik im Passivhaus (Passzívházak épületgépészete) Nr. 7: Stromsparen im Passivhaus (Áramtakarékosság a passzívházakban) Nr. 8: Materialwahl, Ökologie und Raumlufthygiene (Anyagválasztás, ökológia, a beltéri levegő higiéniája) Nr. 9: Nutzerverhalten (Passzívházak használat közben) Nr. 10: Kostengünstige Passivhauser (Költséghatékony passzívházak) Nr. 11: Das Passivhaus - Baustandard der Zukunft? (Passzívház-Ajövő energetikai szabványa?) Nr. 12: Energiebilanzen mit dem PassivhausProjektierungs-Paket (A PasszívházProjekt-Csomag energiamérlegei) Nr. 13: Passivhaus-Sommerfall (Passzívházak nyár idején)

Bauökologie (Épületek ökológiája) Burkhard Schulze Darup, Bauverlag, Wiesbaden und Berlin 1996 Bauphysik (Épületfizika) Walter Blási, Europa-Lehrmittel Kiadó, 2. kiadás, Haan-Gruiten 1998 BKI Objekte, Niedrigenergie- und Passivhauser (Energiatakarékos és passzívházak építési költségei) BKI Deutscher Architektenkammern (A Német Építészkamara költségadatbázisa), Stuttgart 2001 Energierechtes Bauen und Modernisieren Bundesarchitektenkammer (Energiatakarékos és Modern Építkezés) Német Építészkamara Birkháuser Kiadó, Basel, 1996 Faktor Vier - Der neue Bericht an den Club of Romé (Négyes faktor - A római Klub beszámolója) Ernst Ulrich von Weizsácker, Amory B. Lovins, L. Hunter Lovins, Droemersche Kiadó Th. Knaur nyomán, München 1995/1997 Grundlagen der Gestaltung von Passivháusern (Passzívházak építésének alapjai) Wolfgang Feist, Darmstadt, 1996

Lehrbuch der Bauphysik (Az épületfizika tankönyve) Lutz, Jenisch, Klopfer, Freymuth, Krampf Petzold, Teubner Kiadó, 4. kiadás, Stuttgart, 1997 Solaratlas für Nordrhein-Westfalen (Szoláratlasz, Észak-Rajna-Vesztfália) Energieagentur NRW, Wuppertal, 2002 Tagungsband der 4. Passivhaus-Tagung (4. Passzívház Kongresszus - Összefoglaló) Passivhaus Dienstleistungs-GmbH és Passzívház Intézet, Kassel, 2000 Tagungsband der 7. Internationalen Passivhaustagung (7. Nemzetközi Passzívház Kongresszus Összefoglaló) Hrsg. Wolfgang Feist, Passzívház Intézet Darmstadt, Darmstadt, 2003

126

Irodalom,

rövidítések,

impresszum

Rövidítések

Impresszum

© Hungárián edition TERC Kft., 2008 © 2003 Verlag Georg D.W.Callwey GmbH&Co. KG, Streitfeldstrasse 35, 81673 Munich, Germany (ISBN 3 7667 1568 2) BUS-rendszer cm EPS-szigetelés g hőv. csop. GK hl kWp I m m m
2 3

központilag vezérelt elektromos kapcsolórendszer centiméter hőszigetelés expandált polisztirol keményhabból összes energiaátbocsátás %-ban hővezetési csoport gipszkarton hektoliter kilowattpeak = csúcsteljesítmény liter méter négyzetméter köbméter középvastag rostlemez (Mitteldichte Faqserplatte) XPS-szigetelés

hőátbocsátási tényező (korábban: k érték) hőátbocsátási tényező - ablakkeret (frame) hőátbocsátási tényező - üvegezés (glazing) hőátbocsátási tényező - a teljes ablak, keret + üveg (window) hőszigetelés extrudált polisztirol keményhabból

www.callwey.de A fordítás a „Neue Passivháuser" c. mű alapján készült, amelyet a Verlag Georg D.W.Callwey GmbH&Co. KG 2003-ban adott ki. A magyar nyelvű kiadás a Silke Bruenink Agency, Munich, Germany közreműködésével jött létre. A szöveget írta és a könyvet szerkesztette: Anton Gráf A könyvet tervezte: Griesbeck & Griesbeck, München ISBN 978 963 9535 75 6 Magyarra fordította: Valentinyi Edit A borítót tervezte: Hári Péter Kiadja a TERC Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének a tagja Felelős kiadó: Lévai-Kanyó Judit kiadóvezető Kereskedelmi és marketingvezető: Szekeres Judit Azonossági szám: JT-1144 Nyomdai előkészítés: ElektroPress Stúdió Nyomás és kötés: Mesterprint Felelős vezető: Mádi Lajos www.terc.hu

MDV-lemez mm NA OSB-lemez PCM-AKKU PE PHI PS PUR TJI

milliméter normál átmérő (pl. DN 90 = 90 mm 0 ) fából préselt lemez (Oriented Strand Board) paraffinnal töltött, segédközeges hőtároló polietilén Passzívház Intézet polisztirol poliuretán „TrusJoist" I (levédett márkanév, I. TJI-tartó)

A passzívházak fűtésére a hagyományos épületekhez képest akár 80 százalékkal kevesebb energiát is elég fordítani. Az egyre növekvő energiaárak idején ez a tény robbanáshoz vezetett, és a passzívházak száma az utóbbi időben több, mint kétszeresére nőtt. Könyvünk 24 kortárs épületet mutat be, családi és sorháza­ kat Németország, Ausztria és Svájc területén, amelyek ala­ csony üzemeltetési költség mellett kimagasló komfortot és élhető elrendezést nyújtanak. Minden projektet

és az energiafelhasználás részletes bemutatásával dokumen­ táltunk, értékes tervezési segédletet és inspirációt nyújtva ezzel az építészek, tervezők, kivitelezők és építtetők számára. A szerző Anton Gráf nürnbergi építész, ebben a témában több szakkönyv szerzője.
w w w . t e r c . h u

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful