You are on page 1of 1

Jzsef Attila: A KUTYA

Oly lompos volt s lucskos,


A szre srga lng,
hsgtl karcs,
Vgytl girhes,
Szomor derekrl
Messze lobogott
A hvs ji szl.
Futott, knyrgtt.
Tmtt, shajt templomok
Laktak a szemben
S kenyrhjt, miegymst
Keresglt.
gy megsajnltam, mintha
Bellem szaladt volna
El szegny kutya.
S a vilgbl nyvtten
Ekkor mindent lttam ott.
Lefeksznk, mert gy kell,
Mert lefektet az este
S elalszunk, mert elaltat
Vgl a nyomorsg.
De elalvs eltt mg,
Fekdvn, mint a vros,
Fradtsg, tisztasg
Hs boltja alatt nmn,
Egyszer csak elbvik
Nappali rejtekbl,
Bellnk,
Az az oly-igen hes,
Lompos, lucskos kutya
s Istenhulladkot,
Istendarabkkat
Keresgl.
1924 els fele