You are on page 1of 14

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK
A) KOMPETENCIÁK
Középszint és emelt szint

1. Szövegértés
1.1. Információk feldolgozása és megítélése
Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében.
1.1.1. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia,
kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár).
1.1.2. Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások
szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében.
1.1.3. Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről a személyes állásfoglalás kialakítása.
1.2. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése
Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása a műfajnak, az adott szempontnak megfelelően.
1.2.1.
Szépirodalmi,
szakmai-tudományos,
publicisztikai,
gyakorlati
szövegek
értelmezésével,
összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a műfaj, a szerkezet, a grammatikai szerveződés,
a stílus jelentéshordozó szerepének megfogalmazása.
1.2.2. Annak bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböző korok és emberek tapasztalatait,
élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait.
1.2.3. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások megfogalmazása.
1.2.4. Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői
vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, értékelése.
1.2.5. Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve a személyes érintettséget is kifejező reagálás különböző írásbeli és
szóbeli közlésmódban a műfaji normák és a címzettek figyelembevételével.
2. Írásbeli szövegalkotás
Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes
vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal.
2.1. Tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a
civilizáció ellentmondásai; az élet minősége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, az
erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az
információs társadalom).
2.2. Írásbeli és szóbeli műfajok felépítési, nyelvhasználati normáinak önálló alkalmazása, ideértve az önellenőrzés
és a javítás képességét.
2.3. A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelő kifejtettségű és stílusú közlés, a köznyelvi norma
alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép.
2.4. Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló önálló
vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével.
2.5. Műalkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tári világ, képzőművészet, zene) keltette
hangulat, élmény, vélemény, álláspont, értékelés kifejezése.
2.6. Hivatalos írásművek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi

a nyelv mint változó rendszer. A jel. jelrendszerek a nyelvi és A nyelvi jel sajátosságai.2.2. a köznyelvi norma alakulása. Fogalomhasználat 4. A nyelvi változás. a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő. hangsúly. Csak emelt szinten 4. változó jelentésének megértése . témának megfelelő önálló alkalmazása. Szövegértelmezés. A jel. 4. A nyilvános beszéd. Erkölcsi. Emelt szint A nyelv szerepe a világról formált tudásunkban. Fogalmak összefüggéseinek. Ember és nyelv 1. zenei eszközeinek artikuláció. önállóan kifejtett közlés. világos felépítésű. olvasmányélmény. A nyelv diakrón és szinkron változásainak jellemzése példákkal. memoriter szöveghű előadásában.5. 4. . összehasonlítása történeti kontextusokban is. retorikai. 4. felolvasásban.bizonyítása példákkal.normáinak alkalmazása. esztétikai. A nyelv mint az egyén. Fogalmak értelmezése. szóbeli szövegalkotás 3. a jelrendszer Középszint A nyelv mint jelrendszer. szünet .1. a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak. stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek. személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása. Fogalmak változó érvényességéből következtetések megfogalmazása (pl. A beszéd mint cselekvés. A szövegfajták tartalmi és formai jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal. poétikai.1. meghatározása. az irodalmiság fogalmának változásai). A kommunikáció nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközei.1. hanglejtés. 3. 4. 3.3. ezek összefüggései a kifejezésmóddal. előadása. A beszédhelyzetnek. hangerő.4. Nyelv és gondolkodás. Beszéd. beszédtempó. A kommunikáció formája: a szóbeliség és az írásbeliség. a nyelv és a beszéd funkciói.2. adott témáról szóló szóbeli előadásban.alkalmazása élőbeszédben.2.1. funkciói. nyelv és megismerés viszonya. Kommunikáció 1. MAGYAR NYELV VIZSGASZINTEK TÉMÁK 1. B) ISMERETKÖRÖK 1. illetve mint a közösség alkotása. A kommunikációs folyamat tényezői és A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege. jelek.

3. külső megjelenés. A nyelvújítás mibenléte. A nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek. A nyelvhasználat mint A kommunikációs folyamat tényezői és kommunikáció összefüggésük megértése. Az életmód. Személyközi kommunikáció 1. A vizuális és a nyelvi jel.2. A közvetlen személyközi kommunikáció. az írott és elektronikus tömegkommunikáció különbségeinek felismerése és összehasonlítása. A magyar nyelv rokonsága 1. az utca. feljegyzés. A magyar nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával. Az írott nyelvi norma kialakulása 1. Nyelv és társadalom A mai magyar nyelvművelés néhány alapkérdése. A nyelvtörténeti korszakokat jellemző változások néhány példája a hangrendszerből.3. történetmondás. A tömegkommunikáció 1. középmagyar korszak. Néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl.1. A nyelvművelés szerepe az új nyelvi fejlemények. A tihanyi apátság alapítólevele. tekintet. az ómagyar. A közvetlen emberi kommunikáció néhány sajátszerűsége. bizonyítása beszédhelyzetek elemzésével. művelődéstörténeti háttere. a nyelvtani rendszerből. A magyar nyelv történetének fő szakaszai: Egy nyelvtörténeti korszak jellemzése. A könyvnyomtatás.3. A szókészlet rétegei: ősi örökség. megszólításformák). gesztusok.5. üzenet. Mikes Kelemen). Pázmány Péter. Nyelvi és vizuális kommunikáció Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltéréseire egy-két példa (a folklór. A kommunikációs funkciók fogalma és szerepe. a történelem és a szókincs néhány összefüggése.2. A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései példák alapján. anyagi és szellemi műveltség megjelenése a szókészletben néhány példával.nem nyelvi közlésben.2. levél. . 1. szövegalkotással.2.2. a Halotti beszéd és könyörgés. jövevényszók. térközszabályozás. jelenségek értelmezésében. Nyelvtörténeti korszakok Példák a különböző közlésmódok kommunikációs funkciói (párbeszéd.3.2. mimika. Az ősmagyar. Az emberi kommunikáció nem nyelvi formái (pl. az elektronikus kommunikáció jelrendszere). A magyar nyelv története 1.élethelyzetek néhány tipikus kommunikációs konfliktusa és lehetséges feloldásuk. 1.3. 1. A nyelvrokonság kutatásának módszerei. nemzetközi műveltségszók. Nyelvművelés 1. idegen szavak. történelmi. A tömegkommunikáció hatása a nyelvre és a gondolkodásra. csend).4. az újmagyar kor.4.2. köszönés.6. hatása példák alapján.3. szövegértelmezéssel. Az egységes írott nyelvi norma kialakulása. A mindennapi nyilvános és magánéleti . a vizuális és a nyelvi kommunikáció.3. a tudományok fejlődésének szerepe. az Ómagyar Mária-siralom főbb jellemzői. belső keletkezésű elemek. 1. Kommunikációs funkciók és közlésmódok 1.4.

összetett. a módjai. szociográfiában). A határon túli magyar nyelvhasználat főbb adatai. Az alapszófajok. rétegnyelv. Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és különféle műfajú szövegek létrehozásában. Hangtan 1. a szószerkezetek alkotásában. a köznyelv. nyelvi kultúra társadalmi jelentősége. A mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű. nyelvi rendszer modellje. szaknyelvi szótár). a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepének értelmezése. A nyelvi szintek 1. szleng).és szótani. a A magyar hangállomány.4. A magyar helyesírás alapelveinek alkalmazása és magyarázata példákkal. Legalább egy nyelvjárástípus főbb A főbb nyelvváltozatok: a nyelvi jellemzői (pl. a A Magyarországon beszélt kisebbségi kettősnyelvűségről. déli. A mondat jelentése: elsődleges és másodlagos jelentés. A határon túli magyar nyelvűség 1. A magyar helyesírás rendszere. A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei. szaknyelvben.3. Az egynyelvű szótárak ismerete. Kisebbségi nyelvhasználat 1. A morfémák. palóc. beszédhang. A kisebbségi nyelvhasználat. Mondattan A társadalmi és területi nyelvváltozatok A rétegnyelvi szótárak (pl.1. Nyelvpolitika. szövegszerkesztés számítógéppel. többszófajúság. nyugati. Nyelvváltozatok 1. A szófajok rendszere és a szóalkotás A szófajváltás jelensége. sztenderd. alak. A magánhangzók és a mássalhangzók A magyar hangrendszer néhány rendszere.1. szóelemek szerepe és helyes használata a szóalak felépítésében.5.4.5. A nyelvközösség helyzete és nyelvhasználata közötti összefüggés. tagolatlan.1. és a norma. elektronikus levelezés). székely. Alaktan és szótan 1. újságnyelvben. Az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra és a nyelvi érintkezésre (pl. nyelvi tervezés. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 1. tiszai. a regionális mezőségi.2.5. a hangképző szervek.4. nyelvek megnevezése. A főbb nézetek a kétnyelvűségről. köznyelv. tagolt. a nyelvjárások és a csoportnyelvek (szaknyelv.4. A szókincs szerepének jellemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl. (alkalmazkodása) és helyesírásuk. egyszerű. tájszótár. jelentéstani elemzése.5. A beszéd. . ifjúsági nyelv. mondattani. tendenciái. a beszédfolyamat. Szépirodalmi és köznyelvi szövegek A leíró grammatika mint a magyar hangtani. a hangok találkozása nyelvtörténeti vonatkozása.2. kommunikáció az interneten.3.4. a helyesírás stilisztikai változatai. csángó).

A jelzők fogalma és fajtái. pl. A szóteremtés jelentősége. Logikai és A mellérendelő összetett mondatok grammatikai viszonyok az mint logikai-tartalmi viszonyok. Az állítmány és az alany. Szövegelemzés megfelelő fogalmak alkalmazásával. A szöveg pragmatikai. tapadás. Mondatvariánsok közötti különbségek értelmezése. A mondat és a szöveg. elsődleges és mögöttes jelentés. használatuk.5. Szókincs és A szókincs változásának okai. A mondat az élőbeszédben és az írott nyelvben. a kifejtés mélységében. A szintagma mint nyelvi egység. Az egyszerű mondat részei. A mondat szintagmatikus szerkezete A modalitás. a frazeológia szókészlet rétegei. a hangutánzás és hangulatfestés. a stílusérték szempontjából. a cselekvés. A többszörösen összetett mondatok (utaló. A szöveget alakító tényezők: a beszédhelyzet. rövidítések.5. 1. jelentésmegoszlása. A határozók fogalma és kifejezőeszközei. fajtái. A szóalkotás ritkább módjai: elvonás. fajtái.7. az alárendelő és mellérendelő szintagmatikus szerkezet. A szöveg egységének tényezői. az összetett szavak helyesírása. a határozók irányhármassága. kifejező. A szóalkotás lehetőségei: a szóképzés jelentésmódosító szerepe. a központozás használata és értelmezése szövegértésben. a magyar határozói rendszer. A címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében. a rendszermondat és a szövegmondat. A szöveg feltételei. A szinteződés és a tömbösödés jelenségei.5. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal. 1. a szövegkörnyezet. összetett mondatban Az alárendelő összetett mondatok mint a főmondat és a mellékmondatok grammatikai viszonyai.4. Lineáris és globális kohézió a szövegben. a mondatfajták elemzése grammatikai és szemantikai eszközökkel. A szöveg és a kommunikáció A szöveg szóban és írásban. szövegalkotásban).1. a tudáskeret A tájékoztató. az indulatszók.6. 1. a mozaikszók. szövegmondásban.6. A tárgy és fajtái. szemantikai és grammatikai megközelítése. a szóösszetétel jelentősége. érvelő és A mondat fogalma.5.5.1.6. 1. felépítése. Sajátos jelentéstartalom a mellékmondatokban. . A mondat a szövegben 1.és kötőszók.

Az új közlésmódok társadalmi hatása. hozzászólás). szerkezeti és szövegformálási kritériumai. a téma. pályázat.7. hír. szövegfunkciók. a megszerkesztettség szempontjából). glossza. hiányos mondat.6.és mikrostruktúra.7. 1. háttérismeretek). 1.2. A szövegtipológiai elemzés fő szempontjai. Szövegértelmezés A kontextuális jelentés (pl. vita). Az intertextualitás Az ismeretközvetítő CD-ROM és az internet intertextualitásának főbb jellemzői. interjú. Szöveg a médiában A publicisztikai és a tájékoztató műfajok. tudományos és szépirodalmi szövegekben. illetve a munka világában szükséges szövegtípusok (pl. 1. megjelenés. A témaváltás felismerése és jelölése. 1. A szöveg dinamikus és statikus összetevői. nyelvi jellemzői. 1. cikk. A szöveg szerkezete és A szöveg felépítése. internet stb. kérvény. szórend. meghatalmazás. 1. előre. befogadói tudáskeret. A cél és a téma összefüggéseinek érvényesítése szóban és írásban. 1. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői.6.6.és visszautalás.6. .).külső jelentése körülmények: szövegméret. makro. a szóhasználat. Médiaközlések elemzése (pl. szövegtípusok.felhívó szövegfunkciók. hivatalos levél. önéletrajz. A retorika alapjai A retorika mint a meggyőzés művelete a gondolatközlésben. A monologikus és a dialogikus szövegtípusok (pl. valamint az elektronikus média hagyományos (rádió.) A téma értelmezése mindennapi.6. kifejező alkalmazása. hatásbeli sajátosságai. a címzettek. hírmagyarázat. egységei . bekezdések szerkesztése. A szövegösszetartó erő: jelentésbeli és grammatikai kapcsolóelemek. egyeztetés. A szöveg szóban és A szóbeliség és az írásbeliség hatása a írásban szövegformálásra és a szöveg előadására. televízió) és új közlésmódjai (e-mail. A mindennapi szövegvilágban való eligazodást lehetővé tevő pragmatikai ismeretek alkalmazása a szövegértésben és a szövegalkotásban (pl. A továbbtanuláshoz. ismeretterjesztő szöveg): tartalmi.6.2. Az írott és az elektronikus tömegkommunikáció szövegtípusait elkülönítő nyelvi és nem nyelvi tényezők. tudósítás. A szövegtípusok Szövegtípusok kommunikatív. A beszéd és az írás összehasonlítása (a beszéd mint többdimenziós rendszer).3. Az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben.5. A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. szerkezeti. A szövegfonetikai eszközök és az írásjelek értelmes.4. nyelvhasználati. Ismeretterjesztő szövegek elemzése (pl. előadás.

megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben (aktuális tagolás. vázlat. új közlések. A szóhasználati jelentés alapjai . közmondás. Egynyelvű szótárak: Magyar szinonimaszótár.8. összehasonlítása.8. A szójelentés A nyilvános beszéd. alkalmi jelentés közti viszony.3. kontextusok stb. A szóhasználat nyelvtani.3. a stílusérték fogalma. A nyilvános beszéd 1. Az élőbeszéd fajtái. Az írásbeli meggyőzés eljárásai. A szövegszerkesztés eljárásai 1. nyelvi panelek. szószerkezetek (grammatikai viszonyok) jelentése. megvitatás. Stílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban. tömörítés). Stílus és jelentés 1. szóértékű nyelvi elemek jelentésviszonyai. . Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök lehetőségeiről. Állandósult nyelvi formák Az állandósult szókapcsolatok. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és alkalmazása.1. Magyar értelmező kéziszótár.7. A retorika mint a szónoklás tudománya. eszközei.az alapjelentés.) A kulturált vitatkozás kritériumai.2.1. mellékjelentés.8. szöveg és stílus összefüggése. Hangzó szövegek elemzése. közhelyek. vita értelmezése. állandósult szókapcsolatok. hatás. szállóige. a szövegszerkesztés lépései az anyaggyűjtéstől a megszólalásig.2. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés). lexémák (szótári szavak).8. a szaknyelvben és a szépirodalomban. vita 1. implikációk. néhány érvtípus. Az összefoglalás funkciója és típusai (pl. értékelése. a manipuláció felismerése.7. Nyelv. szóláshasonlat.1. szokványos kifejezésmódok stílusértéke (szólás. A nyelvi jelek csoportjai a hangalak és a jelentés viszonya alapján.7. Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása. meggyőzési szándék. A szójelentés változásai. az érvelés műfajai: a bizonyítás. Stílusjelenségek felismerése. A beszéd felépítése. A témajelölő cím mint a globális kohézió eszköze. beszéd. valamint kétnyelvű szótárak ismerete. a cáfolat. A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége. a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is. értelmezése. Érvelés. jelentésbeli és stiláris kötöttségei. Szóhasználat és stílus 1. értékelése. az érvelés beszédhelyzete és A jelentésrétegek feltárása. Az érvelés. a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai. Hitelesség. tartalmi kivonat. 1.

8. az életmű jelentős tényei. jellemző beszélt és írott nyelvi közlésmódok: a stílusrétegek. evokáció.8. A képszerűség stíluseszközei és hatása: képek. Életművek Középszint Petőfi Sándor. a szerzők jellegzetes regionális. A szövegelrendezés stílushatásának felismerése. értelmezése. tény és vélemény stílusbeli különbsége a tömegkommunikációban. József Attila. Ady Endre. stílusirányzatokról szerzett ismeretek felhasználásával stílustörténeti összehasonlítások . a pályakép főbb Emelt szint A pályaszakaszokat jellemző főbb témák. stiláris kötöttségei.1. kulturális kötődései. a stílus mint a beszélő attitűdjének kifejeződése stb. Nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása. tipikus szóhasználat.8. felismerése.5. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. anakronizmus. világirodalmi párhuzamok. inverzió Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. . A társalgási stílus ismérvei.1. A mondatszerkezet stiláris változatai . Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon. A tudományos és a szakmai stílus sajátosságai. A közélet színterei. képi világ).4. körmondat.6. A pályaképre ható irányzatok és szellemi kötődések. kérdésfeltevések. értelmezése: az egyszerűbb alakzatok fajtái és hatásuk. A stílus és norma koronkénti változatai . Tipikus kommunikációs helyzetekben létrejövő. állandó jelző. a közéleti és a hivatalos stílus kritériumai. Stíluseszközök 1. Stílusréteg. Nyelvi-stilisztikai változatok 1. hatásosság. értelmezése. a nominális stílus. Az eufemizmus. 2.1. A stíluskorszakokról. képi hálózatok. képrendszerek felismerése. oxymoron. A stílust létrehozó nyelvi és kommunikációs tényezők értelmezése. A publicisztikai stílus főbb jellemzői. stílusváltozat sztereotípiák).1. hiányos mondat. Szerzők. IRODALOM 2. Objektivitás és szubjektivitás. Babits Mihály. szerkesztés. Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében. tipográfia. Az életút. Kosztolányi Dezső. archaizálás stb. többletjelentés.). Arany János. A stílus szerepe a jelentésteremtésben (nyelvi eszközök megválogatása. minősége. Összetett képrendszerek. a megjelenítés közlésértéke (pl.a verbális stílus. jelképrendszerek. Kronológiai és topográfiai tájékozottság.néhány példa bemutatásával.példák alapján. művek VIZSGASZINT TÉMÁK 2.

filozófiai vonatkozása. Vörösmarty Mihály. kapcsolatok a művek között (pl. értelmezése pl. összefüggő részletek. reneszánsz. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. Mikszáth Kálmán. egy-egy 2 epikai művének értelmezése az 1980. Márai Sándor. A szerző utóélete. a 19. különböző interpretációk. Az életmű néhány jellemzője keretében 2-3 lírai és/vagy értelemszerűen egy vagy néhány epikai. digitális közlés. Szilágyi Domokos. témák. vélemények értelmezése. Memoriterek . barokk. Csokonai Vitéz Mihály. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása.2. Kritikák. tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival. témák. Kötetek. Az európai irodalom alapvető Középkor.drámaíró. kifejezésmódbeli. Műfaji. Művekről szóló olvasatok. Látásmódok 2. Nyomtatott szöveg. fogadtatása .1.Egy költő néhány versének.1. a korstílus. kifejezésmód. Jókai Mór. Kölcsey Ferenc. a művek elhelyezése az életműben. irodalmi ismeretterjesztés. filozófiai vonatkozása. esztétikai. Karinthy Frigyes. A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai. motívumok. Nemes Nagy Ágnes. Radnóti költészetében). a kompozíció. hatása. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje). Illyés Gyula.egy-két példa alapján. Kassák Lajos. jelentésrétegek. ciklusok. A művekben felvetett kérdések néhány etikai.legalább három szerzőtől teljes szövegek.5. drámai alkotás bemutatása. Tájékozottság a korszakban. Örkény István. esztétikai. Radnóti Miklós. A kortárs irodalomból 2. könyvhét). Berzsenyi Dániel. Zrínyi Miklós. Választandó legalább 4 szerző a felsoroltak közül. Pilinszky János. antológiák.jellemzői. Németh László.4. illetve prózaíró 1-2 művének értelmezése. illetve drámai művének értelmezése a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is.3. a műfaj. a kortársak között (pl. a fentiekhez hasonló jelentőségű szerzővel.1. a jellemző motívumok. Szabó Lőrinc. az irodalmi hagyományban (pl. 2. az adott korszakban. Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1. A művekben felvetett kérdések néhány etikai.) A világlátás és a kifejezésmód sajátosságainak bemutatása egy-két mű lényegre törő értelmezésével. Ottlik Géza. Móricz Zsigmond. helye és hatása az irodalmi-kulturális hagyományban. Berzsenyi és Kölcsey. Világirodalom Balassi Bálint. néhány kortárs megnevezése. A művek fogadtatása. Berzsenyi és Kazinczy. Művek hatása. a korstílussal való összefüggésben is. tól napjainkig tartó időszakból. jellemző motívumok). (A lista bővíthető legfeljebb két. világlátás alapján. a téma. Krúdy Gyula. A főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése. utóélete az irodalmi-kulturális hagyományban egy-egy példa (pl. az antik hagyomány Berzsenyi. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. század . Portrék 2. Kosztolányi. hagyományai: az antikvitás és a Biblia felvilágosodás. Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú értelmezése.1. műfajok. Jókai és kora). Nagy László. romantika. Weöres Sándor.

abszurd dráma Könyvnyomtatás. színpadi megjelenítések összehasonlítása). Csehov. hőstípusok). Interkulturális jelenségek. digitális közlésben). avantgárd és a 20. Mítosz. műfaji sajátosságok. kritika. „Magas” (elit) művészet és a tömegkultúra viszonyának problémája egy korszakban. Az alábbi műveknek. humoros és erotikus irodalom. a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli. motívumok. Az irodalom filmen. detektívregény. reklámvers) jellemzőinek bemutatása. Színház és dráma különböző korszakokban. irodalmi múltbeli és jelen 2. irodalom filmen. Az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség összefüggései. század második fele és kortárs világirodalom jellemzőinek ismerete és a és korszakonként legalább két-két mű bemutatása. útirajz. témák. sematizált hőstípusok. élethelyzetek. stílustörténeti vonatkozások . A Gyűrűk Ura. Interkulturális megközelítések és regionális szöveghagyományok. Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása.1. század első fele. műköltészet. a kompozíció összefüggései.7. Színház. alkalmi határterületei költészet. csattanó. Film. internetes könyvkínálat). sanzon. lelki motivációiról (pl.és könyvsikerek. könyvismertetés. ajánlás. a település kulturális. a téma. A szórakoztató irodalom vonzereje. értékvilág. hatáskeltő eszközei (pl. vicc. a 20.(pl. a műfajcsere jelenségei (pl. divatjelenségek korunk kultúrájában (pl.6. tudományos fantasztikus irodalom. Művek értelmezése .pl. Shakespeare. szójáték). Moliére. a korstílussal való összefüggésben is. kalandregény. a virtuális valóságban: az adaptáció. a tájegység. eltérő 2. CDROM.1. Egy-egy jellemző nézet az irodalomolvasás szellemi. dalszövegben. Egy-egy dráma elemzése a következő szerzőktől/műfajokból: Ibsen. rádióban. televízióban. Az irodalom népköltészet. Egy-két tipikus műfaj (pl. dalszöveg. a szerzők/korszakok 1-1 művének értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében: Szophoklész. mese és kultusz. irodalom (pl. műfajok. Madách Imre: Az ember tragédiája Az irodalom kulturális határterületei 2. a folytatásos regény jelentősége és példái). Bridget Jones naplója). sajtó.1. televízióban. Katona József: Bánk bán. képregény. epikus dráma. kalandosság. Színház és dráma (pl.a korszak szellemi irányzataival. az olvasásterápia).8. .és drámatörténet második fele. A romantika. kultúra A régió.

elégiák a magyar irodalomban. Műfajteremtő művek. ember és természet. 2. folklór. kaland. múzeum. hangdokumentum) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. regénytípusok. párhuzamosságok. hasonlóságok. jelentésének megfogalmazása.2. poétika A műnemek és műfajok felismerése. azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése. toposz. téma változatainak felismerése.és makro-kozmosz. Értelmezési szintek. Életmódra.2. a régióhoz. nyilvánvaló utalások) felismerése. értelmezésében. történeti változásának vizsgálata. poétikai sajátosság változása hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. beavatás. mikro. A tájhoz. felnőtté válás. család. falusi és nagyvárosi életformák). Alapvető versformák felismerése.2.hagyományainak bemutatása (pl. férfi-nő. . tárgyi emlék. Témák. értelmezése (pl. Műfajok.1. bűn és bűnhődés. felnőtt-gyermek. Egy-egy műfaj. sziget. epigrammák Kazinczytól Illyésig. tájak. regényformák. Néhány téma. vándorlás. a meseforma változatai. Az olvasott művekben motívum.bizonyítás példákkal. kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. motívumok Középszint Szépirodalmi alkotások gondolati. etnikai kisebbségek irodalma. művelődéstörténeti vonatkozások. Különböző korokban keletkezett. Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából. kert. tematikus. megközelítések VIZSGASZINT TÉMÁK 2. 2. egy-egy magyar és világirodalmi példa bemutatása. Egy-egy szépirodalmi mű motívumainak továbbélése . motívum. felemelkedés. motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. film.2. nemzedékek. civil társaságok). hegy. szerepének. archetípus hosszmetszetszerű feltárása érvekkel. a posztmodern irodalom poétikai jellemzői). Poétika fogalmak alkalmazása művek bemutatásában. példákkal. fotó. nemzetiségi. alkotások a kisebbségekről. a településhez kötődő szerzők. színház. az antik és a Shakespeare-i tragédia. régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. Azonos műfajú alkotások Emelt szint Műveket összekötő motivikus összefüggések (pl. alászállás.

ősmagyar. szinkrónia jel. tényezői a kommunikáció létformái: szóbeliség. FOGALMAK A MAGYAR NYELV ÉS AZ IRODALOM ISMERETKÖREIHEZ Középszint és emelt szint Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük.3. stílustörténet 2. mondat-. jövevény. írásbeliség. a kommunikációs folyamat funkciói. nyelvjárás.2. szállóige. újmagyar kor. hangulatfestő szó a szókincs rétegei: ősi szavak. többjelentésű. hőstípusok változásai. az irodalmiság történetileg változó hagyományának bemutatása néhány példával.1. ősnyomtatvány nyelvi norma összehasonlító nyelvtudomány a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd. ellentétes jelentésű szó.összehasonlítása. köznyelv. középmagyar kor. jelentésmező. szövegjelentés. jelrendszer a nem nyelvi kommunikáció a kommunikáció. kifejezésmódok. nyelvpolitika. konnotatív jelentés. alkalmazkodása (hangtörvények) a szóelem (morféma) fajtái a szójelentés: egyjelentésű. mai magyar nyelvhasználat finnugor nyelvcsalád nyelvemlék: szórványemlék. azonos alakú szó. a zárójel. kétnyelvűség nyelvi tervezés. Korszakok. jelentéselem. az idézőjel szerepe mondat.és idegen szavak a szószerkezetek fajtái. a pontosvessző. kódex. Azonosság és változás az irodalomban (pl. Irodalomtörténet Az irodalom. közmondás egyeztetés a szintagmákban jelentés: szó-. A) MAGYAR NYELV beszédtett diakrónia. a szóelemzés. az egyszerűsítés elve a magánhangzó. programok).3. szleng. magánéleti.és mellérendelő szószerkezetek állandósult szókapcsolat: szólás. jelhasználati szabály központozás: a gondolatjel. témák. a hagyomány. a kettőspont.2. Magyar irodalomtörténet/művelődéstörténet főbb korszakainak néhány jellemzője. csoportnyelvek. denotatív.és hasonló alakú. A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig. ómagyar. nyelvújítás. szövegben jelentésszerkezet. kontextuális jelentés jelentésrétegek mondatban. irányzatok.és szövegfonetikai eszközök . nyilvános kommunikáció a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor. nyelvtörvény a helyesírás alapelvei: a kiejtés. hangutánzó. mássalhangzó képzésmódja. 3. nyelvemlékes kor. argó kettősnyelvűség. szóláshasonlat. vendégszöveg. regionális köznyelv. 2. alá. szótári. rokon. belső keletkezésű szavak.

recenzió. tudósítás. ellenérv. mítosz szóbeliség. stílushatás szóképek: metafora. népiesség színház. előre. színházi konvenciók. kitekintés). esztétikai érték. önéletrajz érvelés: tétel (állítás). szövegfajta: definíció. cáfolat. véleményformáló műfajai: hír. hangutánzás. meghatalmazás. katafora. kritika intertextualitás szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend. szimbólum B) IRODALOM interkulturalitás irodalmi hagyomány. cikk. a színházi hatás összetevői tömegkultúra . meggyőző szövegműfajok. kontextuális jelentés szövegkapcsoló elemek: kötőszó. réma) szöveg. figura etimologica metafora. viszonyszók. magyarázat.bestseller. aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma. pályázat. szinesztézia. anafora. cáfolás. értelmezés. hasonlítás. történeti érték erkölcs. glossza. kommentár. tagolatlan mondat. mozaikszó szófaji rendszerünk. szinekdoché. deduktív. oxymoron állandó és alkalmi stílusérték expresszivitás. archetípus. tagolt. alkalmi beszéd. ismétlődés. szövegegységek: bekezdés. deixis). elbeszélés. induktív módszer retorika: szónoklat. gondolatritmus. kérvény. ítéletalkotás . kisértekezés. előadás. érv. jóindulat megnyerése. szövegmondat. folklór. digitális közvetítés virtualitás műköltészet. motívum. írásbeliség könyvnyomtatás. esszé. szóösszetétel. áthajlás. erkölcsi érték. referátum. alapszófajok. motiválatlanság stílus. nominális stílus. következtetés. metaforizáció mondatstilisztikai változatok: verbális stílus. egyeztetés a szövegben szövegkohézió (lineáris. kötőszóhiány. bizonyítás. befejezés (összefoglalás. hasonlat. értekezés. mellérendelő összetett mondat. stíluselem. kulcsszó. összetett mondat. hangulatfestés. krimi. névmás. hivatalos levél. vándormotívum. ajánlás. tudományos-fantasztikus irodalom téma. megengedés szóalkotás: szóképzés. allegória. körmondat motiváltság. alliteráció. poétizáció hangszimbolika.és visszautalás (rámutatás. riport. eufemizmus. szakasz szövegjelentés: témahálózat.mondatfajták: modalitás mondatszerkezet: egyszerű mondat. mondatszók a hiány szövegösszetartó szerepe a tömegkommunikáció tájékoztató. toposz kultusz esztétika. tanulmány. hiányos mondat sajátos jelentéstartalom: feltétel. választás. vita. metonímia. tömb. teljes. filozófia. alárendelő. műelemzés. etika érték. összetett költői kép. érv. szöveghagyomány irodalomtörténet irodalmiság változó fogalma mitológia. archaizálás. érzelmi betetőzés a stílusirányzatok kifejezőeszközei alakzatok: ellipszis. népköltészet. egyéni szóalkotás. tételmondat. határozószó. interjú. szónoklat részei: bevezetés (az érdeklődés felkeltése. témamegjelölés). névelő. globális) szövegtípus. evokáció.

aszimmetria. analitikus dráma. narráció.családregény. egyenes beszéd. dialógus. dallamra írott vers. zsoltár. verstípusok: önmegszólító.és értékszembesítő. szimbolizmus. klasszicizmus. prológus. szentimanetalizmus. barokk. monda. sorfajták. szimmetria. hőstípus poétizáció. hangnemek . próbatételes kalandregény. stilizáltság.alkotás. szabad függő beszéd. befogadás. szecesszió. lélektani regény. naturalizmus. életkép. elbeszélői nézőpont. abszurd dráma dráma . jeremiád. romantika. szituáció. beat-irodalom. rokokó. életrajzi regény. széphistória. szimultanizmus tér és térszemlélet jellem.dialógus. apokalipszis esztétikai minőségek. feszültségoldás. eposz. groteszk. komikum. jelentés. rím. időszemlélet. címzett. címadás idő. elégiko-óda. levél. epigramma líra . élménylíra. rímfajták.abszurd. nyitott mű. verslábak. expresszionizmus. históriás ének. képzettársítás. modernizmus. megszólított. diszharmónia. posztmodern humanizmus. episztola. helyzet és jellemkomikum lírai műfajok . reneszánsz. fejlődésregény. kompozíció. szonett. strófaképletek. hexameter. képvers. stílusirányzat . fikció szerkezet. cselekmény. dal. szabad vers. színmű. realizmus. megformáltság. humor. történelmi regény. áthajlás . rapszódia. emlékirat. evangélium. értékelés katarzis. elbeszélő költemény. vershelyzet. megoldás. polifónia harmónia. feszültség. legenda. ciklus. szerepvers. ballada. elbeszélés. leíró költemény.ókori irodalom. hangulatlíra. elégia. epikus színház. értelmezés. deus ex machina. fabula. óda. leírás. késleltetés cím. idő. idősíkok. mese. zeneiség.tragédia. fiktív levél. komikus eposz. belső monológ. novella. gúny paródia ritmus. allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód művelődéstörténeti korszak. képzelet. tárgyias költészet. korstílus. érzésvilág. szerep. jelentésrétegek. regénytípusok . tragikum. bonyodalom.költői magatartás. típus. avantgárd. verses regény regényváltozatok. szürrealizmus. hangsúlyos verselés: időmértékes verselés. himnusz. commedia del’arte. verselés. forma. regény. drámai költemény. utópia epikus közlés . epilógus. lírai én. pentameter.anekdota.elbeszélő. érzelmi hatás. jellemrajz a Biblia irodalmi műfajai: prófécia. futurizmus. olvasat. alliteráció. tetőpont.ars poetica. reflexió drámai műfajok . középkor. létösszegző átmeneti műfajok: napló. műfaj epikai műfajok . példázatos történet. epizód. dikció. reformáció műnem. disztichon. irónia. függő beszéd. vallomás.