You are on page 1of 71

Edgar Allan Poe

A Morgue utcai gyilkosság
Válogatott novellák

TARTALOM
METZENGERSTEIN
KUTYASZORÍTÓ
PESTISKIRÁLY
AZ ELVESZETT LÉLEGZET
AZ ELSIETETT TEMETÉS
A KÚT ÉS AZ INGA
A MORGUE UTCAI KETTOS GYILKOSSÁG

METZENGERSTEIN
Míg éltem, rontásod voltam - ha meghalok, halálod leszek.
LUTHER MÁRTON

Borzalom és végzet minden korokban leselkedtek ránk. Mért adjak hát dátumot ennek a
történetnek? Hadd mondjak csak annyit, hogy abban az idoben, amelyrol beszélek, még élt
Magyarország belsobb részeiben valami eros, noha titkolt hite a lélekvándorlás tanainak.
Magáról a dogmáról - hogy hamis-e vagy valószínu? - nem szólok. Csak annyit jegyzek meg,
hogy hitetlenségünk nagy része - mint La Bruyere mondja boldogtalanságukról: "Abból ered,
hogy nem tudunk egyedül lenni."
De a magyarországi babonának van néhány pontja, mely a képtelenséggel határos. Ezek a
magyarok lényegesen eltérnek keleti mintáiktól. Például. "A lélek - mondják az elobbiek, egy
éles eszu és muvelt párizsi író szavai szerint: Csak egyszer lakozik értelmes testben: különben egy ló, egy kutya, még egy ember is csupán kevéssé kézzelfogható hasonmása ezeknek az
állatoknak."

A Berlifitzing és Metzengerstein famíliák századok óta viszályban éltek. Ily halálos
ellenségeskedés sose keserített még egymás ellen két ily elokelo házat. S a gyulölködés okát,
úgy látszik, egy régi jóslat szavaiban lehet megtalálni:
"Egy nagy névre félelmes bukás vár, ha, miként a lovas úrrá lesz lován, a halandó
Metzengerstein diadalmaskodik a halhatatlan Berlifitzing fölött!"
Bizonyos, hogy e szavaknak magukban nem sok értelmük van. De együgyubb okok is jártak
már - nem is olyan régen - ugyanilyen eseményterhes következménnyel. S ráadásul a két
birtok - a ketto közvetlenül határos - régóta versengo befolyással volt a kormányzat tetteire.
Meg aztán, közeli szomszédok ritkán jó barátok; s a berlifitzingi kastély lakói váruk magas
párkányairól valósággal beláthattak a Metzengerstein-palota ablakain. S a foúrinál is nagyobb
pompa, amit ott megfigyelhettek, egyáltalán nem volt alkalmas arra, hogy a fiatalabb és nem
olyan gazdag Berlifitzing család ingerlékeny érzelmeit csillapítsa. Csoda-e hát, hogy ennek a
jóslatnak a szavai, akármilyen ostobák voltak is, sikeresen egymásra haragítottak s haragban
tartottak két családot, melyet az örökölt féltékenység minden ösztönzése amúgy is viszályra
predesztinált? A jóslat - ha egyáltalán jelentett valamit - annak a háznak végso diadalát látszott
jelenteni, amely máris hatalmasabb volt; s természetes, hogy emléke a gyengébb és kevésbé
befolyásos félben annál keserubb indulatot költött.
Vilmos, Berlifitzing grófja elbeszélésünk idején bármilyen magas származású, mégis beteges és
gyerekes öregember volt, s nem nevezetes semmi egyébrol, csak a határtalan és megrögzött
személyes ellenszenvrol vetélytársának famíliája iránt, s a lovaknak és a vadászatnak oly
szenvedélyes szeretetérol, hogy sem testi gyengesége, hajlott kora, sem szellemi tehetetlensége
nem akadályozhatta a vaduzés veszélyeiben való mindennapos részvételét.
Báró Metzengerstein Frederik viszont még nem volt nagykorú. Atyja, G. miniszter, fiatalon halt
meg. Anyja, Mária báróno, nemsokára követte. Frederik ekkor tizennyolcadik évében volt.
Tizennyolc év városban nem nagy ido; de pusztaságban - ilyen nagyszabású pusztaságban,
mint ez a régi uradalom - az órainga lengésének mélyebb a jelentése.
Egy és más különös körülmény folytán, amely atyjának a vagyonra vonatkozó intézkedéseibol
következett, a fiatal báró atyja halála után azonnal átvette a hatalmas birtokot. Ekkora birtok
ritkán volt azelott magyar úr kezében. Kastélya számtalan. A legkülönb, fényét, nagyságát
tekintve, mind között a Metzengerstein-palota. Uradalmainak határvonalát sohasem húzták
meg pontosan; de fo-fo parkjának kerülete ötven mérföldet ölelt körül.
Most, hogy ezt a páratlan vagyont ilyen fiatal és hírhedt jellem örökölte, majd mindenki
egyetértett abban, hogy milyen lesz várható viselkedése. S csakugyan: a három elso napon át
az örökös Heródesnél is Heródesebbnek mutatta magát, s cselekedetei felülmúlták
legrajongóbb bámulóinak várakozását. Gyalázatos kicsapongások, nyilvánvaló szószegések,
hallatlan kegyetlenségek hamar megértették remego jobbágyaival, hogy sem szolgalelku
meghunyászkodás, sem lelkiismeretes kötelességteljesítés nem biztosítja oket ezentúl e törpe
Caligula skrupulust nem ismero karmai ellen. A negyedik nap éjjelén észrevették, hogy a
berlifitzingi kastély istállói lángban állanak; s a szomszédság egyhangúlag a báró buneinek és

szertelenségének máris szörnyu hosszú rovására írta a gyújtogatás vádját.
Ám a zavar és futkosás közt, melyet ez az esemény okozott, a fiatal foúr maga látszólag
elmélkedésbe merülve ült a Metzengersteinek családi palotájának egy nagy és üres termében.
A dús, bár megfakult kárpitok, melyek mélán lengtek a falakon, elokelo osök százainak
árnyszeru fenséges alakját idézték. Itt hermelinpalástos papok és egyházi méltóságok,
otthonosan elterpeszkedve a kényúr és király oldalán, emelnek vétót valamely világi uralkodó
kívánsága ellen, vagy a pápai fohatalom engedélyével fékezik az osellenség lázadó sceptrumát.
Amott sötét tekintetu, szálas Metzengerstein-fejedelmek - izmos csataménjük lába mélyen az
elhunyt ellenség hullái közt -, életteljes arckifejezésük még a leghiggadtabb idegeket is
meghökkenti; itt-ott tunt napok dámáinak kéjes és hattyúi teste lengett valami sosem volt
táncban, képzelt melódiák dallamára.
De míg a báró figyelt, vagy úgy tett, mintha figyelne a berlifitzingi istállókban támadt,
fokozatosan növekvo lármára - vagy talán valami újabb, elszántabb, vakmerobb merényleten
törte fejét -, szeme öntudatlanul is egy óriás és természetellenesen színezett lovat, a rivális
család egy szaracén osének paripáját követte, melyet a faliszonyeg mintája ábrázolt. A ló
maga, a rajz eloterében, mozdulatlanul, szoborszeruen állt - míg hátrább legyozött lovasa egy
Metzengerstein torétol pusztult el.
Frederik ajkán ördögi kifejezés ébredt, amint ráeszmélt, hogy pillantása tudtán kívül hova
irányult. De mégsem fordította másfelé. Ellenkezoleg: mintha lenyugözo és aggódó feszültség
ereszkedett volna érzékeire, fátyolként, hogy miért, sehogy sem tudta okát adni. Csak nehezen
bírta összeegyeztetni álmatag és összefüggéstelen érzéseit avval a bizonyossággal, hogy ébren
van. Mennél tovább nézte a képet, annál ellenállhatatlanabb lett a varázs, annál
lehetetlenebbnek tunt elotte, hogy valaha is kivonhatja tekintetét e szonyeg igézete alól. De
amint ott künn a zaj hirtelen erosebb lett, figyelme kényszeru erovel fordult a különösen villogó
fény felé, amelyet az istálló lángja vetett egyenesen a szoba ablakaiba.
Ám ez csak egy pillanatig tartott; tekintete gépiesen visszatért a faliképre. S óriási
meglepetésére és borzalmára a gigászi ló feje idoközben helyet változtatott. Az állat nyaka,
mely elobb, mintegy részvétbol, urának elterült teste fölé ívelt, most teljes hosszában kinyúlt a
báró felé. Szemei, mindeddig láthatatlanok, most valami erélyes és emberi kifejezést öltöttek,
vörös és szokatlan lángban villogtak; s szétfeszült ajkai teljesen szembetárták a láthatólag
földühödt paripa undorító, síri fogsorát.
Megdermedve a rémülettol, a fiatal foúr az ajtó felé imbolygott. Amint fölszakította, a vörös
fénynek egy sugára, messze belövellve a szobába, árnyékát éles körvonallal a reszketo
szonyegre vetette; s o borzadva figyelte meg, hogy - amint egy pillanatra megtántorult a
küszöbön - ez az árnyék a szaracén Berlifitzing kegyetlen és diadalmas gyilkosának pontos
helyzetét vette föl, s tökéletesen kitöltötte annak körvonalait.
Hogy könnyítsen nyomott hangulatán, a báró kirohant a szabad ég alá. A palota fokapujánál
három lovásszal találkozott. Üggyel-bajjal s szinte életük közvetlen veszélyével próbálták
megfékezni egy markos, lángvörös, megbokrosodott ló ágaskodását.

Azt hittük. Wilhelm von Berlifitzing .felelte a báró hirtelen a beszélo felé fordulva.csodálatos egy ló! Ámbátor. .Jól mondod.Meghalt! Jól hallottam? . s szemmel láthatólag nem is gondolt szavainak jelentésére. V. kettozött dühvel táncolt és rúgkapált a hosszú fasor mentén. az öreg gróf ménesébe való. megjelölte a termet. mely a palotától a metzengersteini istállókig nyúlott. míg az apród távozása után a markos paripa. szapora léptekkel. legalábbis más nem tart rá igényt.Méltóztatott hallani a vén vadász Berlifitzing szerencsétlen halálát? . . hogy eltévedt.Kinek a lova az? Hol szereztétek? . mondtuk is. jól mondod.Igaz! . De nemsokára visszanyerte önuralmát és határozott malícia kifejezése ült arcára. az idegen lovak ménesébe. hogysem ebbe a házba mertük volna hozni. de csak hadd legyen enyém .A billog is be van sütve a homlokába: W. egy szó sem kerülte ki a lovászok fölzaklatott kíváncsiságát. . s visszavittük. gondolom. ha az Berlifitzing istállójából jön! .jegyezte meg a báró szárazon. és a kulcsot adják neki.felelte az egyik lovász -. . s rögtön aprólékos és körülményes részletekbe bocsátkozott. Gazdája fülébe suttogta jelentését. aki a báró úr nevét viseli. hogy alig menekült ki a lángokból.szólt a báróhoz egyik jobbágya.A báró úr téved.szólt közbe egy másik lovász -. gyanús karakter. különös ló . fékezhetetlen karakter.tette hozzá némi szünet után -. ami elég különös.. hogy Berlifitzing betui. hogy a szóban forgó szobát azonnal zárják el. báró úr! Nem rossz hír. .de az egész kastély kereken tagadja. B. Futtában fogtuk el. . mert rögtön észrevette. Futó mosoly villant föl a hallgató arcán. hogy ismerné. jól mondod. hogy magát az ördögöt is megfékezi. melyet a foúr már magáénak elfogadott. gondolom. jobban ismerjük a kötelességünket.szólt a fiatal báró eltunodo arccal. szinte gozölgött és tajtékzott a dühtol. s ez a jelentés a faliszonyeg egy kisebb darabjának hirtelen eltunésérol szólt. a ló. úgy menekült a berlifitzingi égo istállóból. mert hisz világos jeleit látni rajta annak. ahol történt. amint kiadta az ellentmondást nem turo rendelkezést. . azt hittem hát. Az ifjú Frederiket e párbeszéd alatt szemmel láthatólag vegyes érzések raja izgatta. senki fülében.Magáé a báró úré . s ebben a pillanatban egy teremapród jött a palotából égo arccal. s noha mindent halk hangon mondott.Roppant különös! .Nem! .Bizony így igaz. Ha így lenne. . hogy a rejtelmes paripa a szonyegszobában tökéletes mása a szeme elott toporzékoló dühös állatnak.kérdezte az ifjú gyanakvó és rekedt hangon. De az ottani lovászgyerekek tudni se akarnak róla. . nem a grófi istállókból való. . talán van olyan lovas Metzengerstein Frederik.

akik közt megemlíthetjük a család orvosát . Sot akadtak.tagolta a báró.amely ragaszkodás csak újabb erot látszott nyerni az állat vad és szinte démoni karakterének minden új példájából végre is minden józan ember szemében természetellenesen forró és visszataszító szenvedéllyé . ha már megveti a magához való társaságot. s lovagoljon. amelyet mostantól kezdve folyton lovagolt.szólt az ifjú hidegen. mikor csöpp kedve se lesz lovagolni. viselkedése minden várakozást megcsalt. Sose látták birtokának határain kívül. Mégis.Hogy halt meg? . s csak azt bizonyítja. Ez persze az öröklött neheztelésnek meglehetosen együgyu kirobbanása volt.ismételte a jobbágy. Ettol a naptól kezdve határozott változás állt be a feslett ifjú báró Frederik von Metzengerstein életmódjában. .I-ga-zán! . mintha lassan és megfontoltan engedné hatni magára valamely izgató gondolat igazságát. nem volt valami rejtelmes joga a baráti címre. hogy "üljön hát otthon a báró. és nemigen volt összhangban a számító lányos anyák szempontjaival. A könyörületesebb szívuek azonban a fiatal mágnás viselkedésének megváltozását a fiú természetes fájdalmának rovására írták szüleinek korai elvesztén. és nyugodtan bement a palotába. Valóban.. Tudniillik a báró perverz ragaszkodása legutóbb szerzett ménjéhez . mikor legkevésbé kívánna otthon ülni. s ebben a tág és társas világban teljesen társtalan volt hacsak talán annak a természetfölötti. maga is nyomorultan a lángok közt veszett. Sot a szerencsétlen gróf Berlifitzing özvegye sokak hallatára azt a kívánságot fejezte ki. homályosabb célzások is keringtek. Ilyen ismételt sértéseket nem turhetett a büszke nemesség.volt a gogös és lakonikus válasz. ha szeretnénk nagyon határozottak lenni. mely közvetlen erre a kettos halálesetre következett. akik szerint "talán túlságosan is rátarti következetességére és méltóságára".Rémes! . mily istentelen és bunös módon élt éppen abban a rövid periódusban. A meghívások vesztettek szívélyességükbol.Meggondolatlan igyekezetében."Metzengerstein nem vadászik".nem haboztak beteges melankóliáról és idegeinek terheltségérol beszélni. mennyire értelmetlenné válnak a szavaink. ugyanezek megfeledkeztek arról. ha már jobban érzi magát egy ló társaságában". "Metzengerstein nem óhajt megjelenni" . ritkultak. . még jó darabig újra meg újra számtalan meghívás érkezett a szomszédság részérol. féktelen és lángszínu paripának. hogy kimentse vadászménesének valamelyik tagját. Mások megint . s idovel egészen elmaradtak. "Nem tisztelné meg báró úr ünnepélyeinket jelenlétével?" "Nem csatlakozik hozzánk a báró egy medvevadászatra?" . . míg a tömeg között még kétértelmubb. szokásai és modora még kevésbé mutattak rokonságot a szomszédságbeli arisztokrácia szokásaival és modorával. mint azelott.Igazán .

hogy az ifjú Metzengerstein is elsápadt és megtántorodott a ló emberi pillantású szeme elott. valósággal földöntúli és csodás jelleget adott a lovas mániájának és a ló képességeinek. megtörtént. s ami a csutakolását. máris szörnyu pusztítást végzett. legalább senki. hogy a fiatal mágnás meleg szeretettel szereti tüzes természetu paripáját. és hogy szokásos hosszú lovassétáiból hazatérve. De nemsokára új rettenet kötötte le a tömeg figyelmét. sot még csak be se léphetett senki más ennek a lónak az elkülönített istállójába. a legutóbbi eseményekhez ráadásul. és alapjukig meginganak valami féktelen tuz suru és élénk lángtömegében. Egynémely más körülmény. csak a tulajdonos személyesen. hogy különös figyelmet keltenének: de voltak bizonyos körülmények. A báró környezetében mégsem kételkedett senki. s azt mondják. s akinek véleménye semmit sem nyomott a latban. mert néhány órával távozása után azt vették észre. megtörtént. és némán. Pontosan fölmérték azt a teret. A vén tölgyfasor mentén. vagy akár késobb kézzel illette volna az állat testét. . mindannyiszor valami diadalmas gonoszság kifejezése torzítja el arcának minden vonását. hogy a Metzengerstein-palota bámulatos mívu és pompázó oromfalai recsegnek és ropognak. mint az élettelen anyag legrémesebb látványa. hisz alig fékezheto szilajsága oly tökéletes összhangban volt tulajdon lelkével. s egyéb körülötte szükséges muveleteket illette. s úgy találták. értelmet tükrözo dobbantásától. mennyivel erosebb izgalmat kelt az emberi sokaság érzelmeiben az emberi szenvedés szemlélete. de szolgái ezúttal aggodalmas feszültséggel várták visszatértét. Az új ló istállóját is a többitol bizonyos távolságban jelölte ki. A tuz. hogy gazdája mindig valami érthetetlen s alig észreveheto borzadállyal ugrik az új ló nyergébe. egy jelentéktelen és idétlen kis apródot kivéve. hogy e veszélyes küzdelem folyamán. hogy megmentsék az épületnek bármely részét is.betegen vagy makkegészségesen szélcsöndben s viharban . senki sem merhetett vállalkozni rájuk. akik a berlifitzingi istállóégésbol menekülo lovat elfogták.az ifjú Metzengerstein mintha odanott volna a roppant ló nyergébe. Azt is meg kell jegyezni. szinte megrendülten bámészkodott. pedig ménesének összes többi lovát jellemzo névvel illette. Egy viharos éjen Metzengerstein. hogy ámbár a három lovásznak. amelyek még a legtamásabb és legjózanabb ember érdeklodését is szinte lenyugözték. nehéz álomból riadva. Aztán: a báró nem adott külön nevet az állatnak. hogy az hökkento differenciával múlja felül a legmerészebb képzelet várakozásait. O . vad sietséggel pattant nyeregbe. így láthatólag reménytelen volt minden erofeszítés. s mutatta meg.az éjszaka halálos óráján .elég arcátlan volt azt állítani. sikerült futását láncfékkel és hurokkal megállítania. Ily megszokott esemény nem kelthetett különös feltunést. mániákus módjára rohant le szobájából.ha ugyan az o gondolatait egyáltalán érdemes említeni .vált. nagyokat szökkenve tunt el az erdo útvesztojében. Nemes és jó ösztönu paripák magatartásában talán nem is olyan ritkák a magasabb rendu értelem példái. aki torz külsejével mindenkinek útjában volt. amit egyetlen ugrással átugratott. A dél ragyogásában . mégsem merte egyikük sem teljes biztonsággal állítani. A megriadt szomszédság állt hát tétlenül körös-körül. hogy a körülálló tömeg borzadva hokölt vissza az állat sokatmondó. mely az erdoségbol a Metzengerstein-palota fobejáratához vezet. alighogy észrevették.

és a várárok fölött fölrohant a palota rengo lépcsoin. valami természetfölötti fény villant. Kergetoztek . de hang.igen. Macskák nyivákoltak. Látszott. Eltorzult arca. az isteninek. mint egy síri lepel.és szinte azt mondhatnók soha meg nem szuno . Lovak nyerítettek. Egy ilyen elmében. az emlékek mino forgatagát kavarja fel holmi semmiség is! A kutyák táncoltak. amint födetlen feju. Disznók visítottak. és halotti. az emelkedettnek mino tisztító. a mennyeinek. nyájas olvasó!. Ugrándoztak . folyamatos . és alakot öltött .egy ló tunt fel. s a paták csattogása élesen. ó. nem röppent el kisebesedett ajkáról. mily lehetoségtol fosztattál meg imigyen? MILTON Nyugodt és csöndes délután volt. A borongós emlékeknek mino szelleme kél életre egyszer-másszor a zseni elméjében.. hogy a vágta irányát nem a lovas szabja meg.egy lóét. Férfiak beszéltek. Táncoltak! Hát lehetséges ez? Táncoltak! Ó. kiváltképpen az oly zsenié.. zilált ruhájú lovasával nyergében. Fordította Babits Mihály KUTYASZORÍTÓ Jó hölgyem. amit talán irigylésre méltónak. fölkavaró. Mily megindító körülmények! . Az utcákon szörnyu volt a nyüzsgés és a zurzavar.én sírtam. keseru. jaj! gondoltam. a világon a legbájosabbnak (bocsáss meg. én eltáncoltam már a táncaimat.nem! a legnyájasabban gyönyöruségesnek. mikor az isteni Edina utcáit róttam. Kutyák táncoltak. görcsösen összeránduló teste emberfölötti erofeszítésrol tanúskodott. a derunek. Ilyen az élet. és a vérbo képzelet. s a mén egyetlen nekiiramodással átszökkent a kapun.én nem táncolhattam. a Lassu Joe harmadik kötetének bevezetésében található. Egy pillanat. aki halhatatlanságra ítéltetett. baljós csönd állt be. s messze kilövellve a nyugodt légkörbe. míg a palota ormai fölé egy súlyos füstfelho telepedett. Tehenek bogtek. A zivatar dühe hirtelen alábbhagyott. egy árva sikolyt kivéve. zaklató. mint mindig. a legválasztékosabban éterinek (s ha szabad ezt a merész kifejezést használnom). s ha szabad azt mondanom.még egy pillanat. . Szekerek zötyögtek. a legigazabbul irigylésre méltónak nevezhetnénk . túlságosan fölkavaró hatása. És én . Bikák bömböltek. melyet a rémület kínjában véresre harapott.én hangosan zokogtam. ismétlem. örökkévaló. Nok sikoltoztak. Gyermekek csukladoztak. s lovasával együtt eltunt a kavargó tuz örvényében. fülsértoen verodött vissza lángok bömbölése és szelek sivítása fölött . kolosszális. amely a csodálatos és tiszteletre méltó kínai regény.amelyek bizonyára felkeltik a klasszikusok olvasóiban a dolgok helyénvaló voltára utaló azon páratlan bekezdés emlékét. újra elragadtak az érzéseim!). Az épületet még fehér láng borította. oly vad szökkenésekkel közeledett. folyamatos és soha meg nem szuno. az ujjongónak. hogy megszégyenítette a Zivatar Démonát.

hogy a porba ne érjen.én magam. Diána. és mintegy hetven-. A szája nem éppen kicsi. nagy.az Elmélkedés. körbe és fel. Volt egy harmadik is . Hárman voltunk. körbe és fel. hogy lélegzethez jussak. a lépcsofeljáró sosem ér véget. 92 centi magas volt (kedvelem a pontosságot). tiszteletet parancsoló és elokelo Dr. Ha! Kétségbeejto szótag! mily végtelen sok rejtélyt. Majdnem új. s közülük kettot már jellemeztem. Hol volt hát orzoangyalom? . hogy szándékosan. Megálltam. Körbe-körbe! Igen. Három fobol állt a társaságunk. nem! hisz már percek óta aggódó gonddal figyeltem Diánám minden lépését. mondom. Lukasgarast szolgálta. Már-már azt hittem. így ment át a hatalmas Alfréd folyó is a tenger alatt.ha egyáltalán van ilyen. Szép kabát. Pohos és karikalábú. eltávolították. Sorsom eldolt. bíborvörös selyemruha volt rajtam. sot metafizikai szemszögbol is túlságosan jelentos. És Pompey. jelentést. semhogy említetlenül hagyjam. Foga azonban mint a gyöngy. kezdetben hárman voltak a fúriák is: Melty. Én vagyok Signora Pszyché Cleopatra. Nimmy és Hetty . narancssárga fodor. és nyakát divatos kék szalag övezte. s onnan vegyem szemügyre a hatalmas várost.akaratlanul erot nem vett rajtam a sejtelem. A katedrális kapuja hívogatóan tárva-nyitva. s még csak vizes se lett. a feje valamivel nagyobb. én négerem! Drága Pompey! Hogy is feledhetnének el téged valaha is? Karomat karjába öltöttem. és a bölcs Pompeyn is. sértetlenül. Öltözéke szembeszökoen egyszeru volt. dülledt szeme gyönyöruségesen fehér. magas tornya az égbe nyúlt. véletlenül talán. bizonytalanságot tartalmaz két betud! Beléptem a baljós kapubolton! Beléptem: s átmentem alatta. Azon az emlékezetes délutánon. de huséges társam kísért. én pudlikutyám! minden teremtmények legdrágábbika! Dús szorzete fél szemére hullott. Egyszerre egy templom tárult szemünk elé . hogy Diána . hihetetlenül rövidre nyírt farka miatt maga a sértett ártatlanság. mint a teste. Jól varrott. nem tévedhettem. amely korábban a szálas. s fölbukkantam a fohajóban. Volt a pudli. hogy a csigalépcso felso végét. Diána mindössze arasznyi magas volt. A ruhát zöld paszomány díszítette. morális. tiszteletre méltó gótikus katedrális. Jól szabott. Nem Sicky Clay-O'Patrick. Úgy éreztem . Azt mondják. Én voltam tehát a társaság harmadik tagja. Azt mondják. mígnem akaratlanul erot vett rajtam a sejtelem. de lehet. és hét csinos. amelyrol beszélek. biztos voltam benne -. kétséget. Voltam én. hogy megmásszam a szédíto tornyot. mögöttem tiszteletteljes távolságban Diánával vonultam végig a kies Edina egyik népes és nagyon kellemes utcáján.sot. akinek támogató karjára a bimbózó érzelem minden bizalmával támaszkodtam . A természet nem áldotta meg nyakkal. talán nyolcvanéves. s ettol kedvence mindenkinek. Beléptem a baljós kapubolton. az Emlékezés és a Vének. a füle nem éppen rövid. Pompey fölhúzta mind a két kezével. narancssárga fodraimat nem érte semmi kár. Ruhája mindössze egy húsz centi magas keménygallér és egy majdnem új drapp felölto. és térdét (mint fajtájánál általában) lába szára felso hányadának fele tájára helyezte. A lovagias Pompey karjára támaszkodva. Megjelenésem lenyugözo.hatalmas. körbe és fel. nem tévedhettem. égszínkék arab kabátkával. Miféle orület kerített hatalmába? Miért rohantam sorsom elébe? Elfogott a legyozhetetlen vágy. Volt Pompey. s közben történt valami.A városon át vezeto magányos sétámon két szerény.

és fölsóhajtott. Csak Pompey maradt ott. A kerekek és a fal közt épp csak hogy elfért a testem . a szerelemre.ott volt .o is egyetértett velem. Megmásztuk a csigalépcsot. s egy szót se szólt.mégis makacsul eltökéltem magam. Megtett mindent. és akkor is életben marad. ahol volt. s amit talán még tenni fogok. s mikor följutottam. Rengeteg kerék. Pompeyre gondoltam! . földet éro szegélyére. bodros. fogaskerék és más titokzatos értelmu alkatrész állt a nyílás tövében. Lehullott a harangkötelek közé. Felém nyújtotta karját. A homályos kamrába csak egy négyszögletes. És a haj . Az ésszeru kételynek immár nem maradt tere. amit tettem. A bennszülöttek a mennyezetre akasztják zsinóron. s egy nyílást kerestünk. jaj. s ott maradt. s végigzuhantam Pompeyjel együtt a fedélszék kemény. Arra a sok-sok helytelen lépésre gondoltam. Elengedtem Pompey karját. tartsd a kezed. a padlótól jó két méter magasan. Azt hittem fölmered a megbotránkozástól.a gyapjú! Ha elértem volna azt a gyapjat. Dühömben két kézzel belekaptam gyapjas hajába. Én . azt hittem. hogy könnyuszerrel ki . a bornyelo Izisznek is édes és eros illata van. szorosan a fal mellett. s förtelmes feje teljes erejével nekem vágódott . hadd hágjak föl rajta . ha kihúzzuk gyökerestol.Látod azt a nyílást. Elhatároztam. Magamhoz szólítottam Pompeyt. Megbotlott és elesett . és o . Eloreesett.Diána érezte. hogy felkapaszkodom e nyílásig. s hogy ezt megtegye. Ablak nem volt egy sem. s már csak egy lépés volt hátra. Ti istenek . amit kívántam. mintegy arasznyi átméroju nyíláson át szurodött be fény. hogy egyesek úgy érzik. és az o támogatása nélkül tettem meg az egyetlen hátralevo lépést. Most a másikat. undorító padlóján. De bosszúm biztos. Diána patkányszagot érzett. De mi csak mentünk. . Szent egek! hát elfelejthetem valaha is a pillanat feszült izgalmát? A patkány! .e következmény elkerülhetetlen volt. és úgy határoztam. kénytelen volt elengedni eddig oly kemény kézzel tartott felöltojét. és Pompey rálépett hosszú. Egy lépés! Egyetlen kicsi. majd Pompeyre. s már csak három-négy lépés választott el bennünket a csúcstól. él. Pompey? Ki akarok nézni rajta. Nos. hogy lépjen föl. s elértem a torony fedélszékét.így. hogy ezentúl óvatosabb leszek. hogy kitartok szándékom mellett. De mit meg nem old az igazi zseni tettereje? Eltökéltem. Az istenek sohasem szunnek gyötörni minket? A felölto lehullott. s a gépezetbol a nyíláson át egy vasrúd meredt ki. Pudlikutyám követett.én nem! Azt mondják. Ámde sajna! messze voltam ahhoz. Ide állsz épp a nyílás alá . s bíztattam ot.így. Azt mondják a jávai Amagdarossz Azéris is gyönyöru virágot hajt. hatalmas mennyiségu fekete. koszos. kicsi lépés! Az emberi lét hatalmas csigalépcsojén egyetlen kicsi lépéstol mily rengeteg boldogság és nyomorúság függ! Magamra gondoltam. Pompey. Patkányszag érzodött . könnyeimmel áztattam volna sajnálatom jeléül.és ó. De nagy szemével siralmas pillantást vetett rám. hogy elérhettem volna. tartózkodóbb.azaz valahol ott volt. annak a segítségével följutok a válladra. a megvetés minden jelével. Álltam a csigalépcso csúcsán. Pompey felállt. Civódásunk véget ért. Ahogy a harangkötelek közt himbálódzott. azonnali és teljes volt. és évekig élvezik az illatát. azt tapasztaltam.patkányszagot érez! Nyomban fölhívtam e tényre Pompey figyelmét. mások szerint teljesen szagtalan. Pompey.neki a mellemnek.micsoda sóhaj volt! Szívembe hasított. amelyen át szemügyre vehetnénk Edina városát. majd a bennünket körülvevo rejtélyes és megmagyarázhatatlan sorsra. göndör anyagot téptem ki és löktem el magamtól.

Képzelni sem lehet nagyszerubbet. Tudtam. és arra kért. pallos forma percmutatója körforgása során elérte a nyakamat. Mikor némileg kielégítettem már a város kiterjedésére. Odakiáltottam Diánának. Válaszolt. jött lefelé. és megpróbáltam teljes erombol fölfelé nyomni a súlyos vaslemezt. Képtelen voltam kihúzni a fejem a szörnyu csapdából. s hogy miért nem. Meglepodve láttam. hogy az óra hatalmas. s ha kell. Nyomban megpróbáltam visszahúzódni. úgy látszik. mikor azt mondtam. éles. hogy gyöngéd leszek hozzá . és elszörnyedve észleltem. a hátsó lábán ül a kamra legtávolabbi sarkában. ami szelíd nyomást fejt ki nyakszirtemre. Elmélkedésembol pár perc múlva Pompey hangja riasztott fel. jött. Tudtam.tudom dugni fejem és nyakam a nyíláson. hogy még elképzelni is szörnyuség. Csupán siralmas kalandom fontos részleteire szorítkozom. amely oly alaposan megfogott. szálljak le róla. . hogy a sekrestyés kinyújthassa rajta a karját. hogy legyek szíves. meg a torony pompás architektúráját is szemügyre vegyem. Nem írom le Edinburgh városát. Csak egy pillanatra fordítottam el a szemem. csillogó. S miután így elégtételt szolgáltattam huséges barátomnak. Szemmel láthatólag acélból volt. hogy "piszkítja a pelenkát". Miután e részleteket s még több mást is. beállíthassa bentrol az óra mutatóit. fekvésére. úgy ahogy ráparancsoltam. Mindenki járt már Edinburghban . és rövidesen elmerültem az elmélkedésbe. és én újra belemerültem gondolataimba. Így hát társaimtól nem várhattam segítséget. hogy viselkedjék tisztességesen. míg Diánára rászóltam. nem érti. Mondhatatlan volt e pillanat kínja. megelégedett. Mondanom sem kell. hogy a templomot. és megmondtam neki kereken. Azért vágták. és biztosítottam Pompeyt. de o csak annyit mondott. nem vitás. s a szélte. hogy "vau-vau-vau". hogy mit akartam mondani. egy óriási óra számlapjára nyílik. s a beszéde nem több. Ez nem volt ésszeru. E témáról szólván azonban kerülni fogom a bobeszéduséget. de látszott. általános képére irányuló kíváncsiságomat.ossi tenger que Atlanti óceán. nehogy el találjon mozdulni a sarokból. Fejemet óvatosan elfordítottam. idot szakítottam. Megfigyeltem.a klasszikus Edinában. megsértettem érzéseit. Közölte. hogy Pompey ott van a lábam alatt. milyen nagyok ezek a mutatók: a nagyobbik megvolt vagy három méter hosszú. csak innamígalóvisz. Megígértem. ott. hogy nem bír tovább. Diána meg. Elöntött hát a méreg. Fölnyúltam. hogy belátó leszek. amilyen könnyedén csak tudok. Ezzel. Sikítva kértem Pompey segítségét. hogy kimondhatatlanul megrémültem. hogy elkövette az Ignác von Pelenka bunét. De ezzel az erovel akár magát a katedrálist is megpróbálhattam volna fölemelni. meglepodve észleltem valami nagyon hideget. Úgy félórával ez után a szóváltás után. amelyen át a fejem kidugtam. meg hogy én ráparancsoltam. de már késo volt. oly rohamosan. s úgy látszott. és olyan könnyedén állok a vállán. buzgón és lelkesen átadtam magam a szemem elott kitárulkozó látvány élvezetének. Mi lehet az? Ó. mint irrgumburrgummacskanadrág. mind jobban és jobban szorított. jaj! Nagyon hamar fölfedeztem. s hogy az utcáról bizonyára jókora kulcslyuknak látszik. nincs egy másodperc veszteni való idom. mint amilyet a francia órák számlapján látunk. azt elég hosszan meg is indokoltam. hogy mást sem tud. olyannak. s amely egyre szukült. Jött. A kilátás fölséges volt. ahol a legszélesebb. hogy a lyuk. szemem újra a lenti dicso kilátásra fordult. megfigyeltem. hogy ostoba. tizennyolc-húsz centiméter. amint éppen elmerülten gyönyörködtem az alanti isteni szépségu tájban. amelyben tartózkodom. de o azt mondta.

Semmi hányavetiség. egyenesen nevetséges lett volna. és kikötött a párkány mentén húzódó esocsatornában. egymás iránt viseltetett. Lukasgaras társaságába. Láthatólag jól nevelt úrihölgy.nekem a V-ös nyerte meg leginkább tetszésemet. mert érzéseim most a tökéletes boldogsággal voltak határosak. hogy elore összeesküdtek?). mert tudtam. Aztán ott voltak azok a nagy számjegyek az óra számlapján . mert kiesett a másik szemem is. az egyik valóban kiugrott a fejembol. amilyet még sose láttam. Kénytelen voltam én is pislogni. tiktak-ja csupa dallam. A mutató négy és fél hüvelyknyire mélyedt már a nyakamba. Az óra szuntelen tiktak. Egyszer Philadelphiába képzeltem magam a méltóságteljes Dr. Megpördült a csúcsán. zene volt most a fülemben. Tökéletes boldogság töltött el. mégpedig ugyanúgy. hogy végre megszabadultam tolük. mert láttam. másszor Mr. a mozgásában semmi illetlenség. akaratlanul ismételgettem a költo.Idoközben az Ido szörnyu és súlyos kaszája (most fedeztem fel e klasszikus mondás szó szerinti értelmét) nem állt meg. tiktak. mint az a pimasz függetlenség és megvetés. milyen intellektuálisak! Majd váratlanul táncra perdültek. bámulatosan vágta ki a piruettet. ahogy az odakintrol rám nézett.milyen értelmesek. Éles fájdalom hasított belém. Ott feküdt a csatornában. hogyan legyek majd meg a szemem nélkül. és pillanatnyi kínomban akarva. és arra a boldog idore gondoltam. mazurkát jártak . Széket akartam odatolni neki. Olyan pislogást. mikor a világ még nem volt oly sivár. és a modora. De milyen siralmas! A mutató már két ujjnyira mélyedt a nyakamba. Imádkoztam a halálért. A mutató kegyetlen nyomásától szemem teljesen kidülledt üregébol. Miguel de Cervante gyönyöru sorait: Van Mucsán hat escondida que neked te szedte-vette borko pisztoly delin úr-ír no. és idonként eszembe juttatta Dr. és igaz örömömre szolgált. hogy belefáradt az erofeszítésbe . A szemem viselkedése a csatornában a maga nyilvánvaló pimaszságával és szégyenletes hálátlanságával nemcsak bosszantó volt. mondom. hanem roppant kínos is. mint az a csibész jószág az orrom elott. hogy legkésobb pár perc. és benyomásaim egyre határozatlanabbak és zavarosabbak lettek. kacsingatni. Blackwood dolgozószobájába. amitol még a legerosebb idegrendszer is megborzad. amellyel ugyanazon fej két szeme. és minden csekélység örömömre szolgált. és . Mismás prédikációinak kegyes szóáradatát. Míg azon gondolkodtam.és ekkor ébredtem teljesen tudatára siralmas helyzetemnek. Majd derusebb napok drága emlékei törtek rám. kettesben legurultak az esocsatornán. kacsingatást csapott. Ugyanabba az irányba tartott. Már csak egy vékony bordarab maradt átvágnivaló. s nem is volt valószínu. bármilyen távol volt is most egymástól. Elszórakoztatott. végiggurult a toronysisak meredek falán. amint éppen felbecsülhetetlen értéku tanácsokat ád. mint a cimborája (lehet. ha nem ilyen ellenszenves. épp az orrom elott. Az óra tiktakja elszórakoztatott. De váratlanul megkönnyebbültem. Éle már hüvelyknyire belemélyedt nyakamba. hogy mozgása megállna. Mind lejjebb ereszkedett. A szemem elvesztése nem is volt olyan borzasztó. olyasmi. mesterné darmol Vida! De most új szörnyuség következett. amiatt a rokonszenv miatt. és Pompey korántsem volt kegyetlen.

hogy én . inkább hallatlanul titokzatosak. és .. miattad . A fickónak füléig szaladt a szája. hogy meg van döbbenve. mintha diót akarna törni a szeme résében.. és úgy összeszorította a két szemét.miattad! . hogy leválassza nyakam e csöpp kis maradékát. néhány másodpercig megült a csatornában. hogy én . amely annyi bosszúságot okozott. Ó jaj. aki a csata hevében nem vette észre. és leugrott az utca közepére. Érzékeim egyazon pillanatban itt is muködtek. ha végre meghalok. hogy benyomásaim most páratlanul furcsák . ami ott ül a sarokban oly kecses búbánatba merülten? Hallga! O szól. Röviddel ezután beszédet intézett hozzám. hogy megölték. de miután elovettem. és le is szálltam. duxi-duxi! Ó. egyetlen ugrással a lépcsonél termett és elszelelt. kísértete az. Tehát ahhoz a hoshöz hasonlított. amit Pompey olyan nagyon különösnek talált a megjelenésemben.vagyok az.vagyok az igazi Signora Pszyché Cleopatra. Annyit mindenesetre kivettem. Schiller szavai: Úgy starboda. hogy fejem. a bozontos szoru Diánához. Az nagy megelégedéssel szippantott fel egy csipetnyit. azt már sose fogom megtudni. Most már semmi sem gátolt. kitapogattam zsebemben burnótos szelencémet.egek! . árnya.a test . ott is. én pedig Démoszthenész indulatos szavait vetettem a gazember után: Andrew O'Phlegeton kár inalni sebtiben! Odafordultam az én drágámhoz. miért akarok én még életben maradni ilyen körülmények között? Befejezésül idézte Ariosto nemes szavait: Il pover homok che non sera korog. És várakozásomban nem is csalódtam. végre valahára elválik testemtol. Oszintén bevallom. testem meg ugyanakkor meg volt gyozodve.nem is furcsák. és viszonzásul hálásan rám mosolygott. Nem voltam szomorú. A fejem azt hitte.megszabadulok e megalázó helyzetbol. Hogy tisztázzam ezzel kapcsolatos érzéseimet. amit láttam a lyukba belopózni? E lerágott csontok vajh azé a kis angyalé-e. mily szörnyu látvány állta szememnek útját! Vajh patkány volt. Az óriási percmutató pontban fél hat elott öt perccel annyira jutott szörnyu körforgásában. azt fül híján nem hallottam tisztán. Eloször legurult a toronysisak oldalán. és rögtön a fejem után hajítottam a szelencét.a fej . de hogy mit mondott. és igyekeztem kellemes tartalmából egy csipetnyit a szokásos módon alkalmazni. zavarba ejtok és megmagyarázhatatlanok voltak. Végül ledobta felöltojét. Hogy mi volt az. midon láttam. nyomban tudatára ébredtem különös hiányosságomnak.ez németül van. akit oly kegyetlenül fölfalt a szörnyeteg? Ti istenek! mit látok ott? Szerelmetes kiskutyám szelleme. majd folytatta útját. adta vakondja tente-tente morog. így sterbide. jaj! hát nem szól igazat? Ha meghalok. és kiolthatatlan derekassággal folytatta a harcot. hogy leszálljak emelvényemrol.

fejvesztett. Az egyik. jócskán hiányzott belole más egyebütt. sot talán a legszembeötlobb is. Ilyen és más hasonló tréfák azonban hovatovább némi nyomot hagytak matrózunk humorérzékén. lefittyeno alsó ajka. szemmel láthatólag az idosebb. ha a csocselék teszi FERREX ÉS PORREX TRAGÉDIÁJA Harmadik Edward nemes uralkodás idején. Kiugró arccsontja. még ha bizonyos megátalkodott közönyösségrol tanúskodott is általában a világ dolgaival szemben. de elborzadnak. hogy kerültek ide. jókorára megnott. két matrózunké volt a legérdekesebb. mint más effajta hely akkoriban. E csoportok közt. éjféltájt. Ami azonban fölös volt magasságában. két matróz ült a londoni St.Drága teremtés! O is értem áldozta fel magát. A Szabadság legénységéhez tartoztak. szerencsétlen Signora Pszyché Cleopatrának? Ó. azt hiszem. . Mi marad még a kutyátlan. alacsony mennyezetével és minden egyéb tartozékával semmivel sem volt különb. jóllehet szedett-vedett berendezésével. egy októberi éjszakán. lehetett vagy hat és fél láb magas. négere fosztott. és kissé eloregörnyedo válla csak természetes következménye volt szertelen hosszúságának. olyankor. társai szerint megfelelt volna zászlónak a foárboc csúcsára. kimeredo két nagy fehér szemgolyója. a szanaszét groteszk csoportokban üldögélo vendégek véleménye szerint így is remekül megfelelt céljainak. Maguk sem tudták. józan állapotában pedig orrvitorlarúdként is hasznát vehették volna. Rendkívül sovány lévén. megfeketedett falaival. csapott álla. a Víg Tengerész cégérét viselo csapszék ivójában. Fordította Göncz Árpád PESTISKIRÁLY ALLEGÓRIA MESE FORMÁBAN Az istenek turik és királyoknak engedik. Andrews kerületben. ha leitta magát. hatalmas sasorra. jaj! Semmi. utánozhatatlan és leírhatatlan ünnepélyes komolyságot kölcsönzött egész arckifejezésének. ez a kétárbocos kereskedohajó a Sluys-Temze útvonalon járt rendszeresen. akit társa a jellegzetes Libláb néven szólított. füstös. A helyiség. Elvégeztetett. és most itt horgonyzott a londoni kikötoben.

Rémület és Babona. de különösen a fovárosban. és meneküljenek az orkán elol. Libláb és társa. idonként felharsant egy rémült kiáltás: "Pestis!" A város jószerével elnéptelenedett és a Temze-parti szörnyu kerületek sötét szuk utcáin és sikátoraiban. és máris iszkolnak kifelé. ám végül mégis szerencsésen kijutnak. sem tart örökké. egy mákszemnyi billenés szélfelol a betuk formájában. ahol állítólag felütötte fejét a Betegség Démona. tenyerükbe támasztják fejüket. van valami furcsa hajlat. sem az utcák bejáratánál emelt magas torlaszok. kajla lábakon nyugodott. ebbe a helyiségbe. vörös orcáját takaró hústömegben. nem közönséges öklökben végzodo szokatlanul rövid. hogy idonként végignyalt rajtuk.Libláb képletes szavaival élve . lélekszakadva rohannak végig egy sötét sikátoron a St.A fiatalabb matróz külseje mindenben ellentéte volt társának. és barátaink bizony üres zsebbel merészkedtek ide. amely jóformán biztosan elérte a szerencsétlent. amint mindenre elszántan. A járvány sújtotta városrészeket a király nevében lezárták. A pénz. zömök. Ez a szöveg legnagyobb csodálkozásukra és felháborodásukra pontosan azzal az ásványi anyaggal van felírva. mert összetéveszti az ajtóval. Változatos és eseménydús volt a derék emberpár kalandozása a szomszédos kocsmákban és környékükön már az est korábbi szakaszában is. és éjfél után két órával ott látjuk két hosünket. emeljenek el minden . üres házakat attól.amit a korabeli köznép alig tart kevésbé titokzatos tudománynak. amelynek a létezését is tagadja. könyökük a széles tölgyfa asztalon. De sem a királyi parancs. hanem az igazat megvallva. Vastag felso ajka öntelt elégedettséggel nyugodott még vastagabb alsó ajkán. nem védte meg a lakatlan. és arra készteti tengerészeinket. és halálbüntetés terhe mellett tilos volt bárkinek behatolni komor magányukba. Seszínu apró szeme mélyen besüppedt szemüregbol pislogott elo. Termete alig volt magasabb négy lábnál. fosszák ki. Andrews lépcso irányába. mint a tengeri teknos uszonyai.nyomban kifeszítsék vitorláikat. s e kifejezést még fokozta abbeli szokásával. mikor történetünk tulajdonképp elkezdodik. E pillanatban tehát. sarkukban a Víg Tengerész kocsmárosnéjával. Ponyva Hugó. hogy éjszaka rablók járják végig. orra szinte elveszett a gömbölyded. viharos idojárás közeledtét sejteti. Nem mintha bármelyiküket is vádolni lehetne az írás kibetuzésének képességével . Ponyva Hugó ugyan kétszer is belelép a kandallóba. itt ülnek a szoba kellos közepén. és néha úgy bámult rá. mint magát a betuvetés muvészetét -. amely sötét eloérzeteket kelt. és egy jókora flaskó kifizetetlen szíverosíto mögül szemlélik az ajtó fölött álló baljós szavakat: "Kréta nincs". sok-sok éven át egész Angliában. akit semmilyen veszély nem rettentett el a kalandtól. vaskos karjai úgy fityegetek róla kétoldalt. Hórihorgas társára szemmel láthatólag csodálattal vegyes gúnnyal tekintett fel. csak a testet öltött Félelem. és elotte is. Ennek az eseménydús történetnek idején. ha mégannyi. nem járt már senki. utána is. sem az irtózatos halál kilátása. hogy . otromba teste csutak. mint ahogy a lenyugvó nap néz a Ben Nevis sziklaormára. rövid köpenyük végét átvetik vállukon. Felhajtják tehát maradék sörüket.

A düledezo házak tetejérol hirtelen aláhulló hatalmas kövek és gerendák nehéz. réz. az számba se jöhetett. akit éppen rablás közben ért utol a pestis halálkeze. és az egész zárolt városrész hatalmas területén nem maradt más. és nem volt egy perc veszíteni való idejük sem . vagy megpihent egy-egy . kiabálva. és tovább. az utcák elszukültek. amikor továbbjutásukat hirtelen megakadályozta egy ilyen fentebb említett félelmetes torlasz. láz-manók voltak a gaztettek népszeru szellemei. mint az indiánok rettento csataordítása. De semmilyen látvány. egyre tovább gurul mellette a köpcös kis Ponyva.vas-. és az ilyen ragályos gozökkel telt légkörbol soha. Vérbeli tengerésznek azonban gyerekjáték megmászni az ilyen durván ácsolt palánkot. gyakran nagy megeroltetésükbe került. lakatok és titkos pincék nemigen nyújtottak védelmet azoknak a zsúfolt bor. Ész nélkül átvetették magukat rajta. különösen most. amelyeket az elszállítás nehézségei és kockázata miatt sok környékbeli kereskedo bízott a zárlat tartamára ilyen elégtelen biztosítékokra. és messze túlharsogja annak legbuzgóbb erofeszítését is. és egyre jobban egymásba gabalyodtak. annak jeléül. csak úgy zeng bele a kietlen csend. dülöngélo lépteiket minden bizonnyal megbénítja helyzetük szörnyusége. bukdácsolásuk egyre visszataszítóbbá. Libláb és a derék Ponyva Hugó nagy nehezen végigbotorkált egy sikátoron. Gyakran magát a fosztogatót is elijesztette a rémlátomás. amit bármi módon értékesíteni lehet. Most elérték nyilván a ragály fellegvárát. Pestis-lidércek. A megrémült lakosság körében azonban csak kevesen akadtak. tompa puffanása a körülöttük emelkedo épületek magasságáról tanúskodott. akik emberi kéz muvének tulajdonították ezeket a dolgokat. érzékelheto buz vagy egyéb akadály nem képes feltartóztatni az ilyen természettol fogva vakmero emberek útját. hogy átevickéljenek a minduntalan elébük tornyosuló omladékhalmokon.akár a halál torkába is. és részeg iramukat folytatva. még éjfélkor sem hiányzó kisugárzás kísérteties világánál kiveheto volt nem egy éjszakai fosztogatónak. dögvész és halál. és elszántan beletántorognának egyenesen . hogy a mögötte levo terület pestistilalom alatt áll. ordítozva csakhamar belevesztek a visszataszító.és szeszraktáraknak. s eközben kezük nemritkán csontvázat ért. az útfélen hevero vagy az ablakuk vesztett házakban rothadó hullája. dögvész-koboldok. hogy végül az egész tilos épületcsoportot halotti lepelként borította el az iszonyat. Tovább. rendszerint kiderült.már amennyire állapotuk megengedné . amely a tulajdon tettébol fakadt.sarkukban voltak az üldözok. A levego hideg volt és nyirkos. és olyan vérfagyasztó történetek jártak szájról szájra. egyre tovább lépdel a rendíthetetlen Libláb. hogy zárak. zegzugos sikátorok tömkelegébe.és ólomdarabot. Ha nem lettek volna tökrészegek. belekapaszkodva gyorsabb járású pajtása köpenyébe. Hogy visszaforduljanak. Amikor aztán télre megnyíltak a sorompók. Minden lépésük. sztentori tüdeje legmélyébol elotöro bömbölo basszusával. és idonként olyat üvölt. amikor színültig megteltek bátorsággal és szíverosítovel. be a zárt területre. Beomlott házak torlaszolták el az utcákat. csak komor csönd. egyre szörnyubbé vált. Utálatos buz terjengett mindenfelé. A kövezet ellazult kockái vad összevisszaságban hevertek a bokáig éro gazos fuben.

Rendkívül kerek. . és erre bévülrol gyorsan pergo. Libláb megütközve vette észre. Libláb torkából izgalmában még a szokottnál is élesebb kiáltás tört elo. Noha ugyanolyan magasra nott. Boros. Termete magas volt és ösztövér. és méltóságteljes benyomást keltsen. Ez az úr tetotol talpig gazdagon hímzett fekete selyembársony szemfedobe volt öltözve. alakja majdnem olyan volt. Ez az egy. Igyekszem oket egyenként leírni. koporsóbakokon. ivókupák mindenféle formában és kivitelben álltak szanaszét az asztalon. háttal az ajtónak. és élénk. hogy ez a megállapítás ráillik a társaság valamennyi tagjára. kissé magasabban. berúgták. mint az a bevert teteju óriási söröshordó. vad kacagáshoz hasonló. egy temetésrendezo muhelye volt. a padló sarkában. mint a sáfrány. pokoli visítozás válaszolt. és szeme . A szoba közepén asztal állt. benne nyilvánvalóan puncs. és valami csekélység miatt éppen jót húzott vele a társaság egyik tagjára. meglátszott rajta. ennek közepén hatalmas csöbör. Minden erofeszítése arra irányult azonban. de egy kivételével nem volt rajta különösebb figyelmet érdemlo vonás. Egyszerre. félrehúzott száján ocsmány-nyájas kifejezés ült.üveges volt a részegség mámorától. köcsögök. Arca sárgállott. nyitott csapóajtón át azonban egy egész sor borospincébe nyílt lelátás.mint mindenkié az asztal körül . amely közvetlenül mellette állt a szoba sarkában. amely spanyol köpönyeg módjára hanyagul beborította alakját. és az idonként elpukkanó palackok bizonysága szerint mélyük jól tele volt a megfelelo tartalommal. Jobb kezében hatalmas emberi combcsontot tartott. szokatlanul és förtelmesen magas homloka. Szemközt vele. de tökrészeg pajtásainkat nem rettentette vissza. egy nem kevésbé különleges hölgy foglalt helyet.és pálinkásüvegek. és félelmetes szakadékként vonult egészen a bal füléig. mikor matrózaink egy magas. helyesebben sajátosság hiánya jellemezte. kísérteties épület bejáratára bukkantak. mint a többiek. Hatan ülték körül az asztalt. A szemfüles Ponyva Hugó rögtön észrevette. olyan volt. Vigyorgó. ebben az órában és ezen a helyen. és ajkukon káromkodások özönével belepottyantak az események kellos közepébe.testesebb hullán. Ilyen hangokra. mint az imént említett elnökét: amennyiben csak egyetlen jellegzetes vonását érdemes külön kiemelnünk. szorosan az álláig éro. frissen keményített és vasalt. Feje telis-tele volt tuzdelve a gyászlovakat díszíto tollbokrétákkal. hogy csukva tartsa száját. hogy még nála is soványabb. aki nem ázott el ilyen menthetetlenül. mint az imént leírt személyiség. kancsók. Szemmel láthatólag a vízkór utolsó stádiumában leledzett. A bejárat mellett. nem panaszkodhatott amannak természetellenes soványsága miatt. perkálfodrokkal díszített. Jobb fülénél kezdodött. halotti lepelbol készült ruhájában. még a vér is megfagyott volna az ereiben bárkinek. ahova jutottak. A helyiség. a cimpáin fityego rövid fülbevalók állandóan ott himbálóztak ebben a nyílásban. Egyikük a bejárattal szemközt ült. vörös és puffadt arcát ugyanaz a sajátosság. gondolkodás nélkül nekiestek a kapunak. fontoskodó arckifejezéssel bólogatott minden irányba. A szóban forgó hölgynél a száj volt ez a rész. mindegyikük mintha kisajátította volna magának az arc egyetlen elhatárolt részét. hogy o az elnök. mintha húsból nott sapka vagy korona toldaná meg természetes fejét.

Elképesztoen hatalmas fülei azonban. Szemben vele. a vízkóros hölgy bal oldalán. megilleti némi tisztelet. és leírhatatlanul érdekes kifejezést varázsolt arcára. és szeszélyesen ugyan. és ahogy negyvenöt fokos szögben feküdt nekitámaszkodva koporsóbakjának. A koporsó oldalába karlyukakat vágtak. A társaság minden tagja elott ivókupának szolgáló koponya állt. Minthogy paralízisben szenvedett.Ponyva Hugó véleménye szerint nyavalyatöros volt. hogy . gondolta Libláb. hogy olyan délceg-egyenesen üljön. kidülledo szemének iszonyú fehérjét a mennyezet felé forgatva. hol arra tologatta nyelvével. nyilván heveny tüdovészben szenvedett. Indokolt óvatosság. és kitunoen állt rajta . amilyet Angliában és egyebütt rendszerint kifüggesztenek valamilyen feltuno helyre az elhalálozott arisztokraták osi fészkén. a mennyezethez erosített karikára fél lábánál felfüggesztve. hogy úgy érzi. ziháló. elhízott. Vele átellenben ült a társaság hatodik és utolsó tagja: egy egészen különlegesen merev külseju személy. Frissen borotvált álla szorosan fel volt kötve sebpólyával. akit. és bepólyált fél lábát felrakta az asztalra. erosen akadályoztatott abban. Nyilván igen rátarti volt személyes megjelenésének legapróbb részletére is. ez okozta. amelyeket kétségkívül lehetetlen volt korlátok közé szorítani. s idonként görcsösen megrándultak egy-egy kilökodo dugó pukkanó hangjára. sorvadt ujjaival. és annak ellenére. csinos mahagóni koporsó. mint inkább a kényelem kedvéért. de rendkívül hosszú. de különösen azt élvezte. Fedelét ráerosítették a férfiú feje búbjára.érdekesen hímzett selyemtakaróból készült. tekintettel az illeto különösen elhülyült borissza ábrázatára. színpompás köpenyére irányult a figyelem. Ahogy karjait összekulcsolta. hogy a helyiségbe behatoló minden fuvallatra meglendült vagy megpördült az egész laza. fiatal hölgy ült. mint a kocsiteto. ha tarka. ez a köpeny nem csekély pénzébe kerülhetett. ami igaz. Igaz. A ruházat azért mégis akadályozta viselojét abban. ajkán lágy mosoly játszadozott. úgy látszik. szárnyai alá vett. haja kis csigákban omlott vállára.Jobbra tole egy apró. köszvényes kis aggastyán ült. A szörnyu jószág koponyájában faszén parázslott. sovány. az elnök jobbján helyet foglaló úr hosszú. mint két óriási. egy emberi csontváz lógott. oportói borral telt tömlo. A másik lábat nem béklyózta semmi. úgy nyúlt föléje. és minthogy karjait csuklóinál fogva hasonló módon rögzítették. nem annyira az elegancia. Ez meglehetosen különös volt: egy vadonatúj. hogy túlságosan kivegye részét az asztalon álló italokból. lerítt róla. meg kell adnunk. Két orcája a vállán nyugodott. Szomszédja. nem valami jól érezhette magát kényelmetlen öltözékében. Fölöttük. végeláthatatlanul nyúltak feje fölött a magasba. elkékült ajkával és máskülönben ólomszürke arcborén égo lázrózsákkal. A szobában körös-körül és az ablakok elott nagy halom egymásra rakott koporsó és a temetésrendezo muhelyéhez tartozó egyéb holmi állt feltornyozva. és derékszögben elhajolt a törzstol. gyönyöru halotti leplet viselt kecses könnyedséggel. A legfinomabb indiai gyolcsból készült bo. fehér harisnyát és pamutvászon alsónadrágot viselt. hogy néha finoman hol erre. Ez a törékeny kis teremtés remego. mint a társai. Hallatlan elegancia ömlött el egyébként egész alakján. de élénken megvilágította az egész színteret. zörgo váz. hajlott és pörsenéses orra mélyen lelógott alsó ajka alá. ama dicso címerpajzsok tartozékából. Egész testében mulatságos módon reszketett . és megakadályozta. híven kifejezte tulajdon elképedését szemgolyói nagysága felett. ez némiképp határozatlan kifejezést kölcsönzött arcának.

és amennyire bírta. nevük és megszólításuk: Dög-Vész nagyherceg ofensége. kérlek.szakította félbe komoly ábrázattal Libláb. szépen leült. felséges hitvesem. pokoli vad visítozásra. Ponyva Hugó viszont kétrét görnyedt. kegyesen rámosolygott a betolakodókra. és a jelenlevok figyelmét nem tereli a következo beszédre: . Pestis királyné. tüdovészes kis hölgy szomszédságába. zabolátlan. E rendkívüli gyülekezet és még rendkívülibb cókmókja láttára két matrózunk nem viselkedett olyan méltóságteljesen. A többi magas személyiség. még mélyebbre. akik vedelitek derék cimborám. miközben a társaság egy másik tagja már odakészítette számukra az üléseket. amíg orra egy szintbe nem került az asztal lapjával. és mit kerestek itt kimaskarázva mint ocsmány szörnyetegek. Will Wimble temetésrendezo télire elraktározott melengeto rozspálinkáját? Erre a megbocsáthatatlan neveletlenségre az egész társaság talpra ugrott. aki szemközt ül velem. amely már elobb is megragadta a két matróz figyelmét. ha az elnök bunkójával nem ver többször az asztalra. és átvitte a halotti lepelbe öltözött. . melyet tudatlanságodban Will Wimble temetésrendezo muhelyének tartasz . ki a fene vagy te és ti mind.Ez örömteljes alkalommal kötelezve érezzük magunkat.ilyen embert nem ismerünk.Nagyon szívesen eleget teszünk kiváló vendégeink indokolt kíváncsiságának. majd felállt. A nemes hölgy. és mondd meg. és egy hajtásra kiürítette kettojük jövendo barátságára. örömujjongva lecsücsült mellé. a gáláns Hugó viszont fogta az asztalfo közelében álló koporsóbakját. Ragály herceg okegyelmessége és Ana Pestis nagyhercegno ofensége. mondom. nekitántorodott a falnak. karon fogta és az asztalhoz vezette oket. úgy látszik. Az elnök azonban rögtön visszanyerte hidegvérét. e lakosztály. s azt osztatlan hatalommal kormányzom elso Pestis Király néven. mint ahogy elvárhattuk volna tolük. még ha hívatlanul jöttek is hozzánk. módfelett bosszantotta. Nyavalya herceg okegyelmessége. és Libláb felé fordulva ünnepélyesen újra kezdte: . hogy én vagyok e birodalom egyeduralkodója. alantas neve mindmostanáig nem érte még el királyi fülünket -.Hagyd abba egy kicsit. E szemtelen viselkedés azonban a koporsóba öltözött merev urat. királyságunk tanácskozásaira és egyéb szent és magas rendu célokra szolgál.Várj! . ahol éppen állt. . ahogy elvárták tole. E lakosztály. . A hosszúra nott elnök azonban nem vette zokon a rendkívül bárdolatlan viselkedést. Libláb. mind családunk tagja. igen illetlen és szunni nem akaró hahotára fakadt.. és rázendített arra a gyorsan pergo. álla leesett. és tenyerét a térdére helyezve harsány. méltóságteljesen megbiccentette feléjük gyásztollas fejét. mint rendesen.. teletöltött egy csontkoponyát vörös borral.egyetlen fénysugár is kihatoljon az utcára. Tudjátok meg tehát. A dolognak komoly következménye lett volna. palotánk trónterme. Libláb. királyi vérünk rangjelzését viseli. legcsekélyebb ellenállást sem tanúsítva. akit itt láttok. tágra meresztette a szemét.

semmiképpen sem egyeztetheto össze a bírság. legyen olyan kegyes. egy-egy gallon Fekete Korbács nevu rozspálinkát.és szeszszállítmányokat. csak magunknak.Ne folytasd. tekintettel azokra a jogokra. és magának is kitöltött egy adagot. és tekintse a jó szándékot cselekedetnek. érthetetlen tulajdonságait és természetét. e tekintélyes metropolis borainak.Ami pedig kérdésedet illeti. ahol megfizettem érte a vámot. mert semmiképp sem tudnék és nem is vagyok hajlandó lenyelni még egy kortyot sem . leereszkedünk és válaszolunk neveletlen és ostoba kérdéseitekre.Ami itt végbemegy .. miközben a mellette ülo hölgy koponyaserlegét megtöltötte pálinkával. és senki másnak nem fontos. hogy mi az.kiáltotta el magát Ponyva Hugó. de még inkább visszautasítása indoklásán. teljesen lehetetlenség még a negyedrészét is behajóznom ama folyadéknak. amelynek neve Fekete Korbács. . melyet felséged megnevezett. néhány perccel ezelott egy teljes rakomány szíverosítot fogadtam be a Víg Tengerésznél. De tekintettel arra.Ne folytasd! . hát semhogy vihart kavarjunk. . . hogy hátrakössék a sarkatokat. mint ama földöntúli hatalom javára.Felséged engedelmével. akibol szemmel láthatóan némi tiszteletet váltott ki Elso Pestis Király méltóságteljes magatartása. felmentve érezzük magunkat a válaszadás alól. Szentségtöro és gyalázatos féreg! Azt mondtuk. de ami a te részedet illeti az új rakományból. hogy megvizsgáljuk. éspedig percnyi habozás nélkül. és szóra sem érdemesítve az est folyamán különbözo kikötokben felvett sör. asztalunkhoz ülhettek. akinek korlátlan a birodalma.ki-ki választhat tetszése szerint! .szakította félbe Ponyva Hugó.Szentségtöro gazfickó! . figyelmét most a derék Hugó felé fordítva. megtámaszkodva az asztal lapján. illetve az ítélet kikötéseivel. Az általunk kiszabott feltételeket teljesíteni kell az utolsó betuig. mert ez kizárólagosan és egyedül tulajdon királyi érdekünket érinti. és mint . és a neve: Halál.A neve Davy Jones! . inkább helyet szorítok neki magamnál. vagy itt maradhattok nálunk.válaszolt Libláb. elrendeljük. Libláb! Az én hajóm könnyu még. és részesülhettek annak minden kiváltságában . Ennek ellenére úgy érezzük. Amennyiben pedig ez nem történne meg. amelyek megváltoztathatatlanok és visszavonhatatlanok. söreinek és pálinkáinak megfoghatatlan lényegét. melyeket még a te koszos személyedben sem óhajtunk megsérteni.lépett közbe az elnök -. csodálkozva társa szónoklatának hosszúságán. amin itt tanácskozunk. Arra kérem ennélfogva felségedet. és beszéd közben felállt. bár meg kell hagyni. felvilágosítalak. te barom! Elég a locsogásodból. hogy mint vendégek és idegenek bizonyos jogokat véltek a magatokénak.. kötelességünk elvetemült betolakodástokért téged és társadat azzal sújtani. Eltekintve a délelott ballasztként fedélzetre vitt anyagtól. .mondta az elnök.legkevésbé abból a poshadt hajófenék-üledékbol. elemezzük és tüzetesen meghatározzuk az íny felbecsülhetetlen kincseinek. Tesszük ezt nem annyira a magunk céljainak elomozdítására. . a tiéd mintha kissé túl volna terhelve. mégpedig térden állva. hogy királyságunk üdvére egy hajtásra kiigyatok. hogy ma éjjel mélyreható kutatómunka és alapos tanulmányozás után azért gyultünk itt egybe.Ez teljesen lehetetlen . de. aki mindnyájunk felett uralkodik. . minekután szabadságotokban áll folytatni utatokat.

Árulás! Árulás! . mint a fújtató. egyenes. akirol tudom.Árulás! . amint fel-le szökell benne.Árulás! . mint az alma a puncsosserlegben. káromkodva rácsapta az ajtót. A király magasra nott homlokára megszámlálhatatlan ránc szaladt. a megrakott asztal felfordult. hogy senki más.. hogy az ördög egészségére igyak isten bocsássa meg buneit -. amelyet kapálódzás közben nem volt nehéz felvernie az amúgy is erjedo folyadékban. és forgatta a szemét. .lelkendezett kórusban az egész pestis család. mikor Pestis Király letette a garast. . flaskák. aki éppen egy koponyányi pálinkát készült kitölteni magának. mint a döglodo hal. szent halálos ítélet! . és minden teketória nélkül belepottyantotta az óriási hordóba. még sikerült agyonvernie vele a kis köszvényes aggastyánt. . Ha azonban arról van szó. a koporsóbakok eldoltek. a puncsoskorsó a kandallóba repült. mint Zenebona Tádé.Árulás! . Lerántotta az asztal fölött lógó csontvázat.Árulás! . magasra felemelte.sivított Ana Pestis nagyhercegno. A vitéz Libláb megragadta Pestis Királyt. elöntötte a szobát. fittyet hányva az általános izgalomra.nyögött a felkötött állú úr. a komédiás! A mindenit! . . végül eltunt a kavargó hab alatt. .kiáltott fel Elso Pestis Király ofelsége.lázadókat fullasszanak bele ama hordó októberi sörbe ott! . a nyíláson át letaszította a pincébe. és számomra teljesen és végképp érthetetlen. megragadva nadrágja fenekénél fogva a szerencsétlen Ponyvát. a halotti lepelbe öltözött hölgy meglengette orrát. Ponyva be sem fejezhette még a mondókáját. kedvenc söritalába. Vadul rohanó áradat özönlött szét belole. .vihogott csúfondárosan Ponyva Hugó. a szemfedobe öltözött hölgy tátogatta száját. csöbrök.morgott a koporsós alak. s a koporsóba burkolt úr megmerevedett.Hihihi! Hahaha! . kancsók. palackok . az alsónadrágos úr hegyezte a fülét. és megindult a szoba közepe felé.. hogy két-három gallonnal több vagy kevesebb a Fekete Korbácsból meg se kottyan egy magamfajta jól tömített és nem túlterhelt tengerjáró bárkának. és olyan lendülettel és buzgalommal csapkodott vele maga körül.Ítélet! Ítélet! Igazságos bölcs ítélet! Dicso határozat! Felettébb méltó. mint ahogy magamról tudom bunös voltomat. Ezután teljes erejével nekiment a sörrel és Ponyva Hugóval telt óriási hordónak. Zenebona Tádé nevének említésére talpra ugrott az egész gyülekezet. Néhány pillanatig még látni lehetett.üvöltött a csupa száj felséges asszony. . és egy pillanat alatt felfordította.ez már egészen más. hogy mielott kihunyt az utolsó fénysugár a helyiségben.Árulás! . Hosszú tengerészbarátunk azonban nem nézte tétlenül társa kellemetlen helyzetét. a köszvényes kis aggastyán zihált. a hölgyeken pedig idegroham tört ki. .Hahaha! hahaha! Mondtam. Temetési kellékek úszkáltak ide-oda. és térdre boruljak itt e rossz képu hatalmasság elott.sziszegett a kis köszvényes öreg.

Legszélsoségesebb hangulatomban is mindig megmarad bizonyos érzékem a józanság iránt. váratlan fölfedeztem. melyeket elég gyakran ismétlünk a mindennapi társalgás folyamán... hogy a rettenetes szerencsétlenség. .. . bizonnyal végképp meggyozi ot tökéletes semmirevalóságáról. ha az ostromló ébersége nem ismer lankadást. te böjti boszorkány!. A rettenthetetlen Ponyva Hugó pedig. mint a szentírásban olvassuk.. mégiscsak megnyitotta kapuit Psammitticus elott. mikor. lihegve....lásd Diodorosznál .Te nyomorult!... noha egy század ötödrészén át zárva tartotta. torkon ragadtam. DE ODAVALÓ Ó..hét esztendeig tartotta magát Ninivében.. valóban jóhiszemuen és ténylegesen megtörténhetik! Tessék elképzelni .összevisszaságában a szobában. Sardanapal . mondom... ne lehelj. te fúria!. mint Aristaeus becsületszavára kijelenti. "Elakadt a lélegzetem". te. és Azoth. amelyrol beszélek. de sohasem gondoltam még arra. te rezes arcú kvintesszenciája minden utálatnak!. (THOMAS MOORE) A legnotóriusabb balszerencsét is legyozi végül a bölcsesség fáradhatatlan bátorsága . Fordította Vermes Magda AZ ELVESZETT LÉLEGZET NOVELLA... három évig vesztegelt Samaria elott: de Samaria végre is elesett. ha elhangzik. Trója a második lustrum végén kimerült. te..mint ahogy a legmakacsabb vár is megadja magát.... A nyavalyatöros azon nyomban megfulladt. de hiába. hárpia!.azaz ha egyáltalán van önökben hajlam a dolgok elképzelésére -. . kirohant vele az utcára. csodálkozásomat . a gyozedelmes Libláb pedig derékon ragadta a szemfedobe burkolt kövér hölgyet. . és toronyiránt egyenesen a Szabadság fedélzetére vitte. mely sohasem hagyott el egészen. te moslékosdézsa!. hogy elveszett a lélegzetem. stb. MELY NEM A BLACKWOODBAN JÖN. Salmanazaar. és a szenvedélyek útja elvezet . fújtatva szaladt utána Ana Pestis nagyhercegnovel a karján. rendkívüli borzalmamra és bámulatomra.mondtam a feleségemnek esküvonk másnapján -.megdöbbenésemet .kétségbeesésemet! De van egy jó szellemem.s itt lábhegyre állva. képzeljék el. te utolsó!. miután hármat-négyet tüsszentett.. bestia!. "elvesztettem a lélegzetemet" stb.mint Lord Edouard mondja a Julie-ben önmagáról . és szájamat szorosan füléhez illesztve.az igazi bölcselethez... mely.. oly frázisok.. éppen készültem kidobni ajkaim közül egy új és még sokkal kimondottabban szidalmazó jelzot. a merev úriember elúszott a koporsójában.

de mégis találtam valami enyhülést kétségbeesésem elso. Meglátom könnyu köd alakjában . Ezért arcom puffadt és eltorzult képét hirtelen huncut és kacér jovialitás kifejezésére cserélve. amint valami pas de zéphyr ütemére kitáncoltam a szobából. mindent elborító paroxizmusában. energikus kutatásba fogtam. egy kis kézlegyintést adtam hölgyemnek az egyik arcára. de hát hozzátartozik az emberi természet romlottságához.rétegei. hogy mily fokig lettem e különös szerencsétlenség áldozata.s még az öngyilkosság gondolata is átcikázott agyamon. hogy gondolataim nem voltak nagyon vigasztaló jelleguek.vagy akár egy tükör lapján a legkisebb foltot ejteni. Soká és nagy komolysággal folytattam a keresést: de iparkodásom és kitartásom eredménye . s azóta meggyozodtem róla. Gondosan bezárva az ajtót belülrol. Anaxagorasz. dobogó szívvel tértem vissza szerencsétlenségem színhelyére. Ezer határozatlan és siralmas fantazma kerítette hatalmába lelkemet . hogy lélegzetem teljességgel eltunt. Némi kísérletezés után felfedeztem. voltaképp csak részleges gátlást szenvedett.s bizonnyal mindenki elismeri.akár tapintható formában is. jól emlékezhetünk. Egy pelyhet nem tudtam továbbfújni. végre meghallottam feleségem léptét. hogy a hó fekete. ami távoli és kétes. ami láthatatlan" . hogy ha az érdekes válság alkalmából leeresztem hangomat a torokhang bizonyos szokatlan mélységeibe. s mindez nyilván az én tüdobeli impotenciámat akarta csúfolni. valami szekrényben vagy fiókban rejtozve. és rájöttem. Igen! szóról szóra lélegzettelen. hogy tökéletesen megsemmisült. s fut az után. bár életem függött volna tole . hogy ez a mondás talál az én esetemre. hogy a gondolatközlés képessége. meglelem kutatásom eltunt célját. mielott az ilyenféle állításokat túladag képtelenséggel vádolná. s egy csókot a másikra. nem függnek a lélegzet áramától. mint a sorsok legborzasztóbbjától. gondolja meg.torokbeli . hogy így is van. Határozatlan remények és félelmek hadától ostromolva. Lehetséges. Így megbizonyosodva távollétérol. hogy a dolgot feleségem elol eltitkolom addig. Komolyan állítom. míg újabb tapasztalat föl nem tárja e hallatlan baleset horderejét. hogy valami sötét sarokban lappangva. De William Godwin Mandeville címu muvében azt írja. váltig bizonygatta. s még a kiskutya is folyton nyítt az asztal alatt: mindenik szemmel láthatólag büszkén tüdeje teljesítményére. A filozófia számos kérdésében sok filozófus is nagyon filozófiátlanul tud beszélni. amelyrol mikor feleségemmel való párbeszédemet nem tudtam folytatni.Ámbár nem állapíthattam meg mindjárt az elso pillanatban teljes pontossággal. tovább folytathattam volna érzéseim szavakba öntését. Kemény sors! . s egyetlen szótagot sem ejtve . gondoltam. mint megállapítottam. Szeretném figyelmeztetni a jó ítéletu olvasót. hogy "egyetlen realitás az. mert a hang e mélyebb . egy darabig mély elmélkedésbe merültem. Így borzadtam én meg az öngyilkosságtól. fúriák! hisz nem volt lélegzetem! -.ó. amint ment lefelé a lépcson. hogy elveti a kínálkozót és készet. minden-esetre elhatároztam. hanem csak a torok izmainak bizonyos görcsös mozgásaitól. azt következtettem. Egy székre vetve magam. míg a cirmos szorgalmasan dorombolt a szonyegen. otthagytam ot nagy bámulatában. Annyi bizonyos. mert igazán furcsa lehettem.

hogy valami módszeren tunodjek. azt hittem. a hangtónusok.. hogy e dráma dikciójában. mint fölfedeztem. hogy elvesztettem a lélegzetemet. teljességgel szükségtelenek. betanultam könyv nélkül az egész "Metamora" címu tragédiát.valóban megvetést érdemlonek bizonyult. mely sajátosan és tudatosan a magamé volt. Így minden tekintetben fölfegyverkezve.e csapást. hogy hirtelen a színpad iránti szenvedély lepett meg.azt a lábvonogatást . s nemsokára láttam. gyümölcstelennek bizonyult. amelyeket méltán tekint mindenki egy népszeru színész jellemzo mozdulatainak. legalább ami a hos szájába adott részeket illeti. És nem kell gondolni.azt a fogvicsorítást . minden része egyforma jól ráillett minden témára és alkalomra. s az erényes és boldog tömegek jól megérdemelt fölháborodását vonja az átoksújtott szerencsétlenre. hogy elhagyom hazámat. Nem soká haboztam. ahol nem ismernek. Nehéz szívvel tértem vissza boudoir-omba. mert. közel vagyok a célhoz. ismeroseimnek elore tudtul adva. Fáradságom. mint elobb mondtam. de egyszersmind kissé kurta termetben.vagy akármelyiket azokból a bájmozdulatokból. A kocsi zsúfolásig tömve volt. két pár papucs. míg megtenném az elokészületeket az elutazásra: mert már elhatároztam. egy pillanatig. véletlen eltörtem egy üveg Grandjean-féle Arkangyal-olajat . hál'isten. Hogy Puffanchné asszony csodálattal tekint valakire. hogy ez az újabb bizonyíték feleségemnek Szélházy úr iránt táplált hajlamairól nem ejtett nagyon kétségbe. mint kellemes parfomöt. Nagy szerencsémre eszembe jutott. ha vetélytársam lécszeru nyurgasága és közmondásossá vált magassága Puffanchné asszony szemében kello megbecsüléssel találkozott? De hadd térjek a tárgyra.azt a térdrángatást . ugyan nem a Démoszthenész hasonló eljárására gondolva ebben.jóformán akármelyikkel. Gyors emlékezoképességem lévén. egyik fiókot a másik után. egyik zugot.-ba induló postakocsin. aki látott . Idegen országban. hogy bármily kérdésre vagy megjegyzésre föltunés nélkül válaszolhatok békahangú és síri tónusaimban a tragédia valamely passzusával . vagyok bátor ez alkalommal is figyelmükbe ajánlani. eltökéltem elhitetni a feleségemmel. amint egy toalettasztalkát fölfordítva. melyeket. Igaz. mint egy sor hamis fog. vastag és testes ember vagyok. egy reggel jó korán helyet foglaltam a . s hogy ott a mély torokhangnak kell uralkodni elejétol végig. Hiába kutattam át egyik szekrényt. Bár egyszer.amit.. amivel feleségem éberségét kijátszhatom. talán a siker némi reményével próbálhatom meg elrejteni a csapást. Végre elintézve dolgaimat. de a bizonytalan félhomályban nem lehetett megkülönböztetni .de azt. hogy mikor ezeket a passzusokat elszavaltam. mert nem volt egyéb. mely sújtott . hogy elidegenítse az emberek érzéseit. egy szemüveg és egy csomó szerelmes levél. Egy ideig surun látogattam egy népes tó mocsaras partjait. Ez bámulatosan sikerült. hanem oly szándékból. mely még a szegénységnél is inkább alkalmas arra. hogy nagy fontosságú ügyek kívánják azonnali személyes jelenlétemet ebben a városban. Itt meg kell jegyeznem. mint nagy örömömre megállapítottam. Én. senki se gyanította. aki annyira tökéletes ellentéte Puffanch úrnak: az csak természetes és szükséges rossz. elmulasztottam volna azt a kacsingatást . mint tudnivaló. Csoda-e hát. az én orgánumom nem tudott többé kihozni. amit Szélházy úr írt a feleségemhez. hogy már kényszerzubbonyról beszélt.

Közben arra az eshetoségre gondolva. hogy eleven és felelos útitárs helyett az éj folyamán egy hullát csempésztek közibük.ahol éppen elhaladt a kocsi -. megállapította. hogy életbenlétemet illeto gyanúja végre is alaposnak bizonyulhat. s néhány belemet kivonva. hogy nem mulasztotta el utánam dobni legnagyobbik utazóládámat.mind kötelességüknek tartották legalább fülemet meghúzni.útitársaim arcát. már határozottabb fénnyel pirkadt a hajnal. Azonban a . A Varjú csárdása. hogy mégiscsak halott vagyok. De mikor a fülemet levágta. önkéntelenül is mélyen érdekeltek. nagyon határozott hangon adta elo véleményét. amely pont a fejemre esve igen érdekes és különös módon zúzta meg koponyámat. Sot. és ami a jelent illeti: nem utazik tovább hullákkal egy kocsiban. aggódni kezdett értem. Minden eredményesebb ellenállás nélkül engedtem magam beszorítani két kolosszális terjedelmu úriember közé. és egy pillanat alatt álomba merülve. aki tagadhatatlanul tudós ember. De mindezt egy újfajta galvántelep hatásának tulajdonították. úgy találva. Kétségbeesetten iparkodtam megcáfolni ezt a gondolatot teljes erombol rugdalva és ugrálva. Meghúzta a csengot. meg kell adni. hasmetszést eszközölt rajtam. Ily szerencsétlenségrol nálam szó sem lehetett. s az egész kompánia kifejezésre juttatta eltökéltségét. aki vendégszereto ember. és fölköltve a többi utast. életjeleket vélt rajtam fölfedezni. Szerencsére légzo képességem állapota lehetetlenné tette a megfulladást. hogy a jövoben nem tur bárány módra ilyen lehetetlenséget. és fejem egészen rézsút merevedett -. ki végrehajtásukban személyes részt vettem.kilencen voltak a társaságban . mialatt egy harmadik.ugyanis minden tagom kificamodott. udvarias modorban mondott köszönetet kedvességemért. Megvásárlóm a lakására vitt. több érdekes kísérletet végzett. üldözom verdiktje ellentmondhatatlan ítéletté vált. megkönnyebbülésért esdo összes gutturális sóhajaimat oly horkolásba fojtotta. mely megszégyenítette volna a Phalarisz-bika bogését. amelyet magának venni merészelt. és elküldött egy szomszéd gyógyszerészért. hogy nincs bennem lélegzet. s tüstént hozzáfogott mutéteihez. s hogy bebizonyítsa sejtelmének igazságát. és megigazítván inggallérját. s ezek engem. mert az orvos mutétei bizonyos mértékig újból eszméletre hoztak. teljes hosszában ölembe vetette magát. Erre a többiek. félretette privát vizsgálatai számára. s nagyobb szerencsétlenség nem is esett. Amint azonban közeledvén a város külsobb részeihez. De látva. hogy vele tanácskozza meg a teendoket. s a legorültebb rángatódzásokat végezve. és egy tízdolláros szaldírozott számla ellenében gondjaira bízott. a kocsisban volt annyi emberség. S miután egy fiatal gyakorló orvos is. egy ökölcsapást mért a jobb szememre. kínzóm fölállt. mint hogy két karom kitört a barátságtalan jármu hátsó kereke alatt. még hatalmasabb térfogatú. A gyógyszerész úgy vélekedett. azonnal elhívatta egy orvos ismerosét. egyik a másik után . hogy ládám tartalma elegendoképpen kárpótolhatja minden esetleges kis fáradságért. amellyel a gyógyszerész. amit érdekemben magára vesz. hogy mozdulatlan maradok . Így hát kidobtak maguk közül a Varjú-csárda mellett . zsebtükrét szájamhoz illesztve. engedelmet kérve a bátorságért.

aztán bezárta az ajtót kívülrol.mely nem-igen különbözött az enyémtol . éppen a "mindenütt jelenvaló Isten" pár passzusát kezdtem ismételgetni magamban. talpon áll elottük a szekér közepén. Balsorsom úgy akarta. A postarabló W.. Az újoncok. sietve. és föltárva az ablaktáblákat. besurranva a fal egy nyílásán. ami rendes szokásom elalvás elott. és elment ebédelni. hogy belepottyantam a szekérbe lábbal. aki aludt.. s miután az orvos felesége alsónadrággal és harisnyával látott el. s ez véletlenül az orvos ablaka alatt haladt el abban a pillanatban. s indulót zendítve a la Catalani. A szekér nemsokára rendeltetési helyére ért. hogy. kortyintottak egyet. Most legnagyobb örömömre fölfedeztem. Nincs bennem sok cinizmus. amelyekre más körülmények között a hippokratészi patológiában való jártasságom könnyen talált volna ellenvetést. mikor leugrottam. amit arcom súlyából vesztettem. melyet számára a város végén emeltek. beszéloképességem oly tökéletesen elhagyott. s illetlen vetélkedésbe fogtak orrom szegényes prédájáért. hogy valaki. "szökési kísérletet akar tenni". és befordulva egy fasorban. Fölvittek a padlásszobába. rögtön észrevette a kínálkozó alkalmat. csak a kocsis. Ezt a véleményüket egymással közölve. kiket a zökkenés fölriasztott. Félig kábult. természetesen azt hitték. de úgy éreztem magam. . A zsámoly kiesett lábam alól. hogy ámbár többször megpróbáltam társalgást kezdeni. hogy még csak ki sem tudtam nyitni a számat. de látva. s engem egyedül hagyva a csönddel és gondolataimmal. úgy az a pár uncia. és Zopyrusnak levágott orra szerezte meg Babylon birtokát. meg bírnék szólalni. de fantasztikus teóriára. nem értették. szörnyu rémületükre és csalódásukra kiugrottam az ablakon. másik balról arcomra ugrottak. Rendkívüli gyöngesége és hosszas betegsége megszerezte neki a privilégiumot. az orvos maga összekötözte kezeimet. ha az állam nem volna fölkötve a zsebkendovel. és felkötötte az államat egy zsebkendovel. egyik jobbról.legnagyobb gyötrelem forrása volt számomra. pillanat alatt eltunt szem elol. hogy bilincs nélkül maradt. megveto pillantást vetettem a küzdo felekre. Megvigasztalódva e gondolaton. Nyilván nem is védekezhettem. Azonban a hóhér már a nyakamra illesztette a hurkot. egyetlen erofeszítéssel széttéptem kötelékeimet és a kendot. W. Kikerülhetetlen végzetként várt az akasztófa. azaz W.. hogy mi történt. életem megmentojének bizonyult. De mint a perzsa Magia vagy Mige-Gush fülének elvesztése folytán emelkedett Cyrus trónjára. Fölpiszkálva a fájdalom által és dühtol lángolva. orvosaim késobbi vizsgálatra bízták a dolgomat. Senki sem orizte. ahogy kifejezték magukat. és két újonc a hatodik gyalogezredbol. hogy a gazember. és vérpadra való toalettjében . aki tökéletes pendant-ja a gonosztevonek. ezek meg be voltak rúgva. akihez én különösen hasonlítottam. aztán jól lebunkóztak a puskatussal. mikor két éhes és dühös macska. épp akkor ment át a városi tömlöcbol a vérpad felé. aki élelmes fickó volt. Végigmentem a szobán. mint egy kutya. Nem tudva eredményre jutni. félig keseru érzéssel törodtem bele ebbe. Hirtelen fölszökve kiugrott a szekér faránál.teljes hosszában feküdt a bakó szekerének mélyén. annál kevésbé válaszolhattam némely elmés.

s kiléptem belole. E pillanatban Marston Elégedetlen-jének egy sora ötlött eszembe: Nyílt házat tart a Halál: jó fiú! Micsoda szemenszedett hazugság! Bár én leütöttem a koporsó födelét. hogy egy köz-sírboltban temessenek el. Ha egy lépést tett elore. hogy a közönség ne érezze magát csalódottnak. ha keringeni próbált: nyilvánvaló eredménytelenségbe. csak totyogni. túltáplált. A halottor eltávozott.monologizáltam. Rettento sorsa volt: nem tudott járni. hogy vonaglásaim rendkívüli hatást tettek. Azt mondják.Nem akarom leírni érzéseimet az akasztófán. Ott. A hely félelmes. hogy amikor a zsámolyt kilökték alólam.és kivált. amit a kövér úr ficamított rajta a kocsiban. és miután hullámért senki sem jelentkezett. s eltekintve a bal fülem alatti csomótól. Görcseimet nehéz lett volna túllicitálni. a nyakam erosen megrándult: de ez csak jó ellenszere volt annak a rándításnak. Azonban jól megfontolt okokból mindent elkövettem. még nem tudtam. Csupa unalomból tapogatóztam elore. Minden írónak arra kellene szorítkoznia írásaiban. Egész életében nem úgy járt. csak mint egy elefánt . Ez itt . s én egyedül maradtam. Mikor már elegendo szórakozást nyújtottam. végzete azt mérte rá. mint egy emberi lény. az "Elevenen megnyúzott Marsyas"-on. Így Marcus Antonius a részegeskedésrol írt értekezést.ember helyett rinocérosz. mint egy katonai gallér. hogy nem haltam meg. a kétoldalt sorba rakott koporsók között. hatósági rendelet intézkedett. Ha elore akart haladni. Valóban csak az írhat errol a tárgyról igazat. hogy kettot . Ez természetesen sok rokonszenvet ébresztett személyem iránt. egy püffedt. Annyit mégis megemlíthetek. jónak látták testemet levenni az akasztófáról annál inkább. kísérletei idétlenségbe fulladtak. hogy a helyszínen fölvett vázlat alapján tehesse meg az utolsó ecsetvonásokat csodálatos festményén. amiért odafáradt. . Igaz. amit én. Testemet fölakasztották. s egy csomó hölgyet kellett hisztérikus rohamokban hazaszállítani. Több úriember elájult. Pinxit fölhasználta az alkalmat. Egyenként leemeltem oket. szerencsétlenségemre.bizonnyal szerencsétlen ember lehetett. komor és nyirkos volt. amirol még alig írtak jót. bár bizonnyal lenne errol mondanivalóm. gömbölyu hullára bukkanva . nem is fulladhattam meg. de lélegzetem nem lévén. amit személyesen átélt. nyugalomra is helyeztek. kello haladék után. a dolog nem is volt nagyon kellemetlen. akit már egyszer fölakasztottak életében. mert közben elfogták és felismerték az igazi bunöst. s a téma olyan. elmélkedésekbe merültem a beléjük zárt friss halandóságról. s boldogtalan a szó minden értelmében. s engem iszonyú levertség fogott el. A tömeg "Hogy volt!"-ot kiabált. s föltörve a födelüket. mely úgy nyomott.

Pélion és Ossa.gyalázatos! .undok! . rövid lélegzetu ember! Fúvóhangszeren játszani a leglehetetlenebb különösség lehetett szemében.én már itt vagyok egy ido óta . Semmi földi irgalomra nem tarthat igényt . O minden dudák patrónusa. Hegy csúcsára sohasem hágott föl. A meleg halálos ellensége volt. ha kinyithatom a számat.hegyek.fene a bolondokba! . ha beszélhetek. ami bennem van. amit ön rólam mondott .Ugyan kinek jutna eszébe.Így szólva.napjai kutya napok voltak.holtnak néztek és idedugtak . hogy mennyi fölösleges lélegzet szorult belém! De ha nem tudja. iszonyú véletlenség! . Honnan a pokolból került ön ide.és Lombardia jegenyéinek.kábító! .ha valamit. ez itt egy gazember. a szélvitorlát és ventillátort. mikor megpróbált elszívni egy cigarettát.az ilyesmit mindenképp el kellene tiltani. . Az én helyzetemben igazán nagy megkönnyebbülés.hallott már olyasmirol. hogy fölkötötték az államat? s önnek tudnia kell . hallott is már róla? szörnyu katasztrófa! . Mindjárt befejezem. hogy így összeszorítja az orromat? Nem látja.ami kutya idot jelent . Rövid lélegzetu ember volt . O találta fel az önmuködo legyezoket.förtelmes! .rettenetes szerencsétlenség! -.Hogy képes erre. végre is roham fog el . kedves zeneszerzoje: Füttyös. hát ezt igazán tudnia kell. nemrégiben . A kánikulában . és ülo helyzetbe hozva ot a földön.satöbbi satöbbi. hogy egy árnyéknak irgalmazzon? Aztán nem kapta-e ki o boven a részét e halandó élet áldásaiból? O volt osapja a magas szobroknak . így tartottam el magamtól karhossznyira.satöbbi .Hogy lehet Göthös úr ily pokolian kegyetlen. orrát hüvelyk.minden szó hazugság .s hozzá a sarkon belebotlottam Fecseghybe . erre? . mialatt folytattam monológomat. s akkor kezdheti ön.éppen az ön ablaka alatt mentem el . ha mondom! . Értekezése: "Árnyak és Árnyékok". hegyek fölött . aki semmi földi irgalomra nem tarthat igényt.. gondolom. örökké beszélt.sorsával oszintén rokonszenvezek. ez itt . Korán végezte iskoláit és pneumatikát tanulmányozott.. Esete engem mélyen érdekel .mindent egy szóban kimondva.egy szót se. O kétségtelenül valóságos. hogy jobban láthassam elmélkedésem tárgyát.mindent hallottam. és trombitált.és dühösen húztam ki tokjából egy sovány.villámhárítóknak . uram? .az egy pillanatig sem hagy szóhoz jutni . s dicstelen halált halt.ismételtem..tegyen jobbra és hármat balra.. hosszú..amikorjában ön a színészetért rajongott -.szép kis história! . . üljön le. epilepszia . ha kiönthetem. és meg fogja látni.folytattam -.fogja be a száját. .a minareteknek . Minden közbeszólás bosszantó . Álmai: lángok és fulladás . halhatatlanná tette nevét. Tanulmányai Crabbe költészetére szorítkoztak. Sohasem szemlélte toronytetorol egy metropolis fénytengerét. hogyan. különös alakot. aki nem érzi magát minden pillanatban indíttatva arra. De ez itt ..merevgörcs.szakított félbe kritikám áldozata. Kedves írói Légváry és Pihánszky. és kétségbeesett erofeszítéssel lerántva álláról a köteléket. képes.mikor a magamé is túl sok volt mindig! .érthetetlen! . akinek figyelemre méltó külseje szinte összerezzentett. Azután hazajött. mint ön. könyörgök . A fújtatógyáros Dupont kuncsaftja volt o. s kivált olyan emberrel. nem gondolja? ne feleljen. kérem elég ha egy beszél egyszerre. hogy megszakítsa az ember beszédének fonalát.egyetlen szótagot sem tudtam elhelyezni -.Fecseghy elrohan ... Sejtelme sem lehetett egy pirouette csodájáról.most történt. mint egy kellemetlen ismeros -. Neki a pas de papillon absztrakt fogalom volt.és mutatóujjam közé vettem. . . O dicso halált halt: gázmérgezésben. lélegzetért lihegve. hogy valaki hirtelen "lélegzetet kap?" nos? .

míg a lombardiai jegenyék osapja folytatta a magyarázatot. hogy ily könnyedén beszélek ily légies vonatkozású üzletrol. amit Szélházy úr. szép kifejezések.Én hazudok? Én fogjam be a szájam? . De azért nem eresztettem el azonnal Szélházy úr orrnyúlványát . mely oly méltán sújtott . tulajdonképpen azonos azzal a lélegzettel. Mind e kifogások ellen .mondhatom.s mindezt akkor.abban az irányban tartani sokra. s jónak láttam e szerint formálni a válaszomat is. Fontolóra vettem. hogy válaszra várjak. a hely és a körülmények ezt a tényt kétségen kívül helyezték.bármilyen értéktelenek. Szélházy Lehelt -. mely mindenha uralkodó jellemvonásom volt. . hogy bovebben kellett volna kitérnem e tranzakció részleteire. hogy a lélegzet. melyet én feleségemmel való társalgásom közben elvesztettem.akiben hamarosan fölismertem szomszédomat.miután elobb gondosan megvizsgáltam .elvenni kínzó lélegzeted fölöslegét! Brutusként szünetet tartottam. Csak úgy ömlött szájából a bizonykodás és mentegetozés. E dologban abból a belém gyökerezett elorelátásból indultam ki. Azt fogják mondani. egylélegzetu úriemberrel szemben! . s evvel sokat mondok. hogy még mindig számos nehézség várhat a menekülés útján.Szörnyeteg! . mily bámulattal hallgattam e váratlan szónoklatot. s mily örömmel gyozodtem meg fokról fokra arról. hogy ezt teljes mértékben ki is használjam. akadnak majd olyanok. amelytol most annyira szeretne megszabadulni . mikor az én hatalmamban van. Elgondoltam. Egy távoli célzás az . szörnyeteg. melyrol .te merészelsz engem a régi ismeros bizalmas hangján szólítani? .nagyon is igaz .nem vethetek semmit.legnagyobb sajnálatomra .nem teszem-e ki evvel magamat kapzsisága túlköveteléseinek? Vannak a világon gazemberek . te akit gazságaidért kettos lélegzettel vert meg az ég . akiknek nem tetszik. Az ido. amint másokra haszon származnék elnyerésükbol. sot alkalmatlanok. Nem lehet ez az eset Szélházy úrnál is? Ha túlságos vágyat árulok el. mennél sürgosebb neki megszabadulni a magától.kezdtem a legmélyebb fölháborodás hangján -. vagy rájuk magukra eladásukból. melyeket részemrol csak a legnagyobb erofeszítés gyozhet le. amellyel megtisztelt.El sem lehet képzelni. akik nem haboznak lelkiismeretlenül kihasználni még legközelebbi szomszédaik szorultságát is.te merészelsz. mint egy tornádó zúdított rám. amely . enyhíteni a szerencsétlenséget.sok új fényt vethet a fizika filozófiájának egy magas érdekességu ágára. és Epiktétosz mondása szerint mindenki annál kevésbé vágyik könnyíteni felebarátai baján. terhesek is legyenek azok rájuk nézve . melyet oly szerencsésen kapott el ez az úriember . hogy sokan hajlamosak a birtokukba jutott elonyöket .nyugtát is állítottam ki neki. Jól tudom. magamfajta rendes. Minden feltételbe hajlandó volt belemenni. s én nem mulasztottam el.legalább addig nem. Ilyen és hasonló megfontolásokkal Szélházy úr orrát továbbra is befogva tartottam. és dupla széllel bélelt idióta! .állapítottam meg egy sóhaj kíséretében -. Az eloleges tanácskozások befejeztével sarokba szorított ismerosöm átszolgáltatta a bitorolt lélegzetet. hogy visszakapjam a lélegzetet.

kétszer is kiadott egy írást "a föld alatti hangok természetérol és eredetérol".viszonválasz . ha jó tüdovel és gyermeki bizalommal kiáltja azt a szót. muvének második könyvében. amelyeknek érdekessége mindenkit leköt. Ollós. nagyon kényes. ismétlem.de érettebb megfontolás után úgy gondolom. de sokkalta borzalmasabbak. ha a szigorú és fenséges igazság megerosíti és szentesíti oket. Válasz . hogy feltevéseik messze jártak az igazságtól. Efféle témákhoz nyúlni csak akkor lehet illendoen. Csak mikor úgy akarták a vitát eldönteni. Epimenidész templom és szentély építését javasolta "annak az istenek. semhogy szabályos szórakoztató olvasmány célját szolgálhatnák. Ha a fantázia szüleményei volnának. hogy mikor pestis dühöngött Athénban. amelyet feljegyeztek a krónikák.cáfolat . Vannak bizonyos körülmények . hogy: "Ámen". de ezeknek méretei nem kevésbé élénken izgatják a képzeletet. amely biztos és kész pajzzsal szolgál a balsors láthatatlan.és a cáfolat cáfolata egymást követték egy demokratikus újság hasábjain. Nemsokára a barátságos megegyezés után sikerült menekvést találnunk a sírbörtönbol. Nem fejezhetem be e szemelvényeket egy mindenesetre eléggé eseménydús élet néhány különös epizódjából anélkül.egyetlen válasz. Mindössze néhány olyan kiemelkedo sorscsapást említettem. mint maga a sorscsapás . és minden eszközt hiába kíséreltek meg elhárítására. egyszeruen undorral fordulnánk el tolük. a Szent Bertalan-éji öldöklésrol vagy a calcuttai Fekete Lyukban megfulladt százhuszonhárom rabról szóló elbeszéléseken. hogy újból föl ne hívjam olvasóim figyelmét ama sztoikus filozófia elonyeire. A dolog. Föléledt hangjaink egyesült erofeszítése csakhamar eléggé fölkeltette a külvilág figyelmét. E bölcsesség szellemében hitték a régi zsidók. E bölcsesség szellemében volt az is. Laertius beszéli ezt e filozófusról. akit illet". melyet adni módomban van. De ezekben az elbeszélésekben a történelmi valóság az izgató. s azonkívül beleütközhetik egy harmadik személy érdekeibe. akinek kénszagú neheztelését e pillanatban a legkisebb mértékben sem kívánnám magamra vonni. a lisszaboni földrengésrol. hogy a mennyország kapui ellenállhatatlanul kitárulnak bunös és szent elott egyformán. Ezeket kerülnie kell a meroben romantikus írónak. ha nem akarja sérteni vagy éppenséggel elundorítani olvasóját. az ellenzéki lapszerkeszto. Igen "kellemes kínszenvedéssel" izgulunk például .a berezinai átkelésrol. a londoni pestisrol. Fordította Babits Mihály AZ ELSIETETT TEMETÉS Vannak bizonyos témák. s Szélházy úr és én megjelentünk a színen: csak akkor gyozodött meg mindkét párt egyformán. tapinthatatlan s gyakran érthetetlen nyilai ellen. hogy a sírboltot fölbontották. biztosabb ily kényes dologról a leheto legkevesebb szót ejteni.

amelyet a rákövetkezo három évben nem bolygattak meg. Egy igen figyelemreméltó eset. hogy a no az eltemetést követo két napon belül életre kelt. De hol volt idoközben a lélek? Eltekintve mindazonáltal attól az a priori elkerülhetetlen következtetéstol. hogy az emberi nyomorúságok terjedelmes és hátborzongató lajstromából kiválaszthattam volna sok olyan egyéni esetet.mondjunk köszönetet az irgalmas Istennek. amelyeknél beállhat a nyilvánvaló életmuködés teljes megszunése. hogy meghalt. mint ezeknek a hatalmas méretu katasztrófáknak bármelyike. hogy az élve eltemettetés az elhalálozás legiszonyúbb végleteinek egyike. hogy vannak betegségek. mino rémületes megrázkódtatás várt a férjre. elsietett temetés követi. ezalatt komerevséguvé vált. Hosszú szenvedés után az asszony meghalt. A város egyik köztiszteletben álló polgárának. A felfoghatatlan gépezetnek csak idoleges szünetei ezek. Ki mondhatja meg.tartalma valószínuleg elpárolgott. ahogy helyesen nevezik. hogy a gyötrelem végleteit az egyes ember szenvedi el. Az igazi szerencsétlenség . hol végzodik az egyik és hol kezdodik a másik? Tudjuk. igen gyakran elofordul. amely teljesebben mutatja meg a szenvedés lényegét. Azért. Bizonyos ido elteltével valamely láthatatlan. A hölgyet a családi sírboltba helyezték. ajka a szokásos márványszeru halványságot öltötte fel. hogy valóban rengeteg ilyen temetés fordult már elo. üresen találták . heves és széles köru izgalmat váltott ki.valóban mindig egyéni. amelyet véletlenül olajjal telten hagytak hátra a sírboltban. mint a halottaké. Feleségének csontváza volt az. nemrégiben történt. vagy senkinek se volt oka gyanakodni. ám az ilyen megszunés mégis pusztán csak szünetelés. hogy az életjelenségek szünetelését nemegyszer. ahol kínos.a végso baj . a szomszédos Baltimore városban. Nem szükséges emlékeztetnem az olvasót. A halál minden megszokott jegyét mutatta. természetszeruen. szeme fénye kihunyt. teste kihult. de jaj. a boszorkányos kerekeket. amelynek leplét még nem lepte be a penész. és nem szerteágazó. Az ezüsthúr nem lazult meg mindörökre. az érverés megszunt. de sohasem az emberek tömege . az orvosi és mindennapi tapasztalat révén közvetlen tanúbizonyság áll rendelkezésünkre annak igazolására. A lámpást. hogy ez gyakran. egy kiváló ügyvédnek és kongresszusi képviselonek feleségét hirtelen rejtélyes betegség támadta meg.jellege. Kétségtelen. Ennek az idonek leteltével felnyitották. hogy nem halt meg igazán. Egyszóval: siettették a temetést. aki személyesen tárta fel az ajtót! Amint szárnyai kilódultak helyükbol. rejtelmes alapelv újból mozgásba hozza a buvös áttételeket. hogy ilyen okoknak ilyen következményei támadhatnak. egy fehérbe burkolt valami hullott csörömpölve a férj karjaiba. A gondos vizsgálat nyilvánvalóvá tette. vagy úgy vélték. Ha kell. amellyel szemben tanácstalanul állt orvosainak minden tudása. A gondolkozó ember aligha tagadhatja. amelynek körülményei még frissen élhetnek néhány olvasóm emlékezetében. eltekintve ettol a meggondolástól. A test három napig feküdt temetetlenül. hogy egy szarkofágot helyezzenek el benne. akár száz hiteles esetet is említhetek hirtelenében. A félelmetes kamrába levezeto lépcso legfelso fokán a koporsó egy nagyobb . a vélt felbomlás gyors elorehaladásától tartva. s a koporsó az asszony kétségbeesett küszködésétol valami polcról vagy párkányról a padlóra zuhant. hogy foglya kiszabadulhatott belole. Senki sem gyanította. az aranykehely nem törött el jóvátehetetlenül. Arca hegyes és beesett volt. Az életet a haláltól elválasztható határ homályos és bizonytalan. és annyira összetört.

vagyis újságíró. és egy Monsieur Renelle nevu bankárhoz és meglehetosen magas rangú diplomatához menjen noül. Egy tüzértiszt. hogy baráti köre nem ismerheti fel. aki csak látta. Tehetsége és szeretetreméltósága magára vonta a gazdag örökösno figyelmét. Számos udvarlója közül az egyik Julien Bossuet volt. Nyomban eszméletét vesztette. kimondva. 1810-ben az élve eltemettetés olyan esete történt Franciaországban. Asszonyi szíve. akit megbokrosodott lova levetett hátáról. Megtalálta a sírt. abban a hiszemben. Ám tévedtek: Monsieur Renelle elso találkozásukkor azonnal ráismert. Nagy hatású erosítoszereket alkalmazott. Nem tért vissza többé férjéhez. fokról fokra vissza nem nyerte egészségét. A történet hosnoje bizonyos Mademoiselle Victorine Lafourcade. ez a nagy tekintélyu és érdemes folyóirat. És valóban. a hölgyet élve temették el. egy elokelo és vagyonos család fiatal és nagyon szép leánya. ahol a falu fekszik. hogy mindenkit megtévesztett. Húsz év múltával visszatértek Franciaországba. A lipcsei Orvostudományi Közlöny. szerelmesével Amerikába szökött. Hajdani szerelmese kétségbeesetten. egy szegény párizsi irodalmár. Ráismert megmentojére.állapota legalábbis annyira hasonlatos volt a halálhoz. hogy kikosarazza. Közben elájulhatott vagy esetleg meg is halhatott a rémülettol. huségesen szerette. és beérte e végso szerelmi bizonyítékkal. mely nem volt kobol. amelynek körülményei ékesszólóan bizonyítják azt az állítást. azzal a romantikus céllal. hogy a szeretett szempár kinyílik.darabja hevert. meglágyult. úgy látszik. a fovárosból a távol eso vidékre utazott. és visszakövetelte nejét. a koponya kis mértékben betört. hatalmas termetu és robusztus egészségu férfi. és szerelmesének ölelése feltámasztotta abból a letargiából. sot talán még bántalmazta is. Életereje még nem hagyta el egészen. és elestében halotti leple beleakadt egy befelé nyúló vaskampóba. a szóban forgó kérdésnek egy igen elszomorító esetét közli legutóbbi számainak egyikében. igen súlyos fejsérülést szenvedett. hogy az ido annyira megváltoztatta a hölgy külsejét. amelyeknek használatát nem csekély orvosi tudása sugallta. hanem eltitkolva elole feltámadását. A no végül is életre kelt. Az asszony néhány évi boldogtalan házasság után meghalt . Vele maradt. Mégis fokról fokra mélyebb és reménytelenebb eszméletlenség vett erot a tüzértiszten. hanem közönséges sírba. Eret vágtak rajta. Éjfélkor kiásta a koporsót. Eltemették . amelyet bízvást lefordíttathatnának és kiadhatnának egyes amerikai könyvkereskedok. és a gyógyítás egyéb szokott módjait alkalmazták. hogy a valóság gyakran felülmúlja a képzeletet. valamint az eltelt hosszú ido nemcsak méltányossági alapon. de származási gogje mégis arra bírta végül. A férfi lázas sietséggel falusi szállására vitte. . aki úgy látszik. és magához vegye pompázó szépségu hajfürtjeit. amíg lassan. hogy kiföldelje a holttestet. és szívében az egykori lángoló vonzalom emlékével.nem sírboltba. amikor arra figyelt fel. és éppen levágni készült a hajat. és végül is azt hitték: halott. és a törvényszék helyt adott ellenkezésének. hanem törvényesen is eltörölték a férj hatalmát felesége felett. amelyet tévesen halálnak véltek. felnyitotta. Az asszony ellene szegült a követelésnek. Így maradt és rothadt el álló helyzetben. s most már végérvényesen Bossuet-nek ajándékozta. A koponyalékelést sikeresen végezték el. ezzel igyekezett az asszony a vasajtót döngetve felhívni magára a figyelmet. de közvetlen veszélytol tartani nem kellett. hogy a rendkívüli körülmények. szülofaluja temetojében. Ez az úriember azonban a házasságkötés után elhanyagolta feleségét.

A galvánelemet alkalmazták nála. amelynek fedelét ádáz küzdelemmel sikerült részben felemelnie. és a szégyenletes sekélyen megásott sír néhány perc múlva olyannyira feltárult. mintha valaki erolködve küszködnék odalenn. hogy még él. az orvosnövendékek elhatározták. A tiszt hallotta a tömeg lépteit odafenn. és a beteg hirtelen belehalt abba a lázas önkívületbe. Mr. hogy él. Néhány óra múlva magához tért. Felkérték barátait. és a temetést követo harmadik éjszakán a vélt holttestet kiásták nyolc láb mélységu sírjából. felismerte barátait. és a tisztet illetlen sietséggel eltemették az egyik köztemetoben. hogy a páciens állapota javult. a temetot elözönlötték a látogatók. Nagy sietve ásókat hoztak. de ok nem voltak hajlandók engedélyezni. Úgy látszik. Feljegyezték. hogy miközben a tiszt sírján ült. amellyel meséje mellett kitartott. Azonnal a legközelebbi kórházba vitték. és igyekezett. Rákövetkezo vasárnap. ahogy az általában lenni szokott. és az enyészetnek semmi jelét nem mutató állapota azt sugallta az orvosoknak. ahol megállapították. mozog alatta a föld. kivéve. és szabad idejükben titkon felboncolják. több mint egy óráig tudatában kellett lennie. Könnyu volt megegyezni a Londonban boven található hullatolvajok egyikével. és töredékes mondatokban beszámolt a sírban átélt gyötrelmeirol. micsoda borzalmas helyzetbe került. de bizonyos rendellenes tünetek izgatták kezeloorvosai kíváncsiságát. Eleinte alig szenteltek figyelmet a parasztember állításának. amikor áldozatul esett a kuruzsló orvosi kísérletezésnek. A páciens. hogy a rángatózó mozgás egy vagy két alkalommal a szokásosnál nagyobb fokú . és akkoriban mindenütt. hogy halálával kapcsolatban járuljanak hozzá a boncoláshoz. de alig ébredt fel. hogy a galvánelemet alkalmazzák. jól ismert és egészen rendkívüli esetet. A galvánelem említése viszont emlékezetembe idéz egy idevágó. és déltájban általános izgalmat keltett egy parasztembernek az a kijelentése. minden különösebb jellegzetesség nélkül. hogy ot is meghallják. A sírt gondatlanul és lazán töltötték meg rendkívül porhanyós földdel. Csütörtökön volt a temetés. és így némi kis levego szivárgott át rajta.Meleg volt az ido. habár fulladásos állapotban van. s rögtön be is álltak a szokásos hatások. és úgy látszott. mondotta. és az egyik magánkórház mutotermébe szállították. amikor alkalmazása megfelelo eszköznek bizonyult egy fiatal londoni ügyvéd életre keltésére. aki két napon át eltemetve feküdt. végül is megtette természetes hatását a tömegre. Már fel is vágták jó darabon a hasát. igen nagy szenzációt keltett. látszólag tífuszos lázban halt meg. jó úton halad a végleges gyógyulás felé. de szemmel látható rémülete és az a csökönyös konokság. világosan érezte. Egyik kísérlet a másikat követte. de majdnem egyenesen ült koporsójában. ahol csak szóba került. Edward Stapleton. már rá is eszmélt. Elbeszélésébol kiderült. amelyet ez a gyógymód olykor kivált. Látszólag halott volt. amikor a test friss. hogy a temetoi sokaság zaja ébresztette fel mély álmából. hogy miközben eltemetve feküdt. mielott érzéketlenségbe merült volna. hogy elotunt lakójának feje. Ahogy az ilyen visszautasítások esetében gyakran megtörténik. hogy kiföldelik a holttestet. 1831-ben történt ez.

mondom. Igen. Stapleton számol be. Hajnalodott. Majd elhallgatott. hogy végre a boncoláshoz lássanak. azt tulajdon valóságos . az a tudat. gyakran megtörténhetik anélkül is. amelyet ráeszmélve.a Gyoztes Féreg láthatatlan.élethasonlóságot mutatott. ez az érdekesség. amelytol a legmerészebb képzeletnek is el kell rémülnie. Visszatérhetett barátai körébe. a terem közepéig lépkedett. emlékezni drága barátokra. Pár percig mindnyájukat rémület bénította meg. de az eset sürgossége hamarosan visszaadta lélekjelenlétüket. Éterrel magához térítették.megszólalt. A páciens gyors. aztán . oly félelmetes és elviselhetetlen borzalommal tölti el a még dobogó szívet. akik szinte repülnének. hogy egész ido alatt egyszer sem volt teljesen eszméletlen. hogy a dolog természeténél fogva. nem álmodhatunk fele ilyen szörnyusége a pokol mélységes birodalmában sem. hogy odafenn levego van. amíg visszaeséstol nem kellett többé tartani.a csönd. Könnyu lenne még sok-sok hasonló esetet felsorolni. bármily mértékben anélkül. Elképzelheto csodálkozásuk. hogy boncolóteremben van. attól a meggyozodésünktol függ. amit mondott. akik elott azonban mindaddig titokban tartották feltámadását. amíg az elemet az egyik mellizomra nem alkalmazták. de szavakat ejtett ki. hogy reménytelen sorsunk nem különbözik a valóságos halottakétól . mert igazán nem szükségesek ahhoz.a teljes éj sötétsége . Durva vágást ejtettek rajta. hogy tudnánk róla. hogy ritkán bolygatnak meg temetot. egészen addig. ami vele történik. Szemmel látható volt. Már késore járt. attól a perctol kezdve. hogy szörnyu végzetünkrol sohasem tudhatnak meg semmit. és nem nyugodott. igen természetesen és igen nagy mértékben. hozzá még arra gondolni. Az elviselhetetlen nyomás a tüdon .a szoros halotti lepel . de nem teszem. Stapleton. a gyanú szörnyuséges. lelkendezo ámulatuk! Ennek az esetnek legizgalmasabb sajátosságáról maga Mr. Az egyik diák azonban különösképpen szerette volna kipróbálni valamiféle elméletét. hogy az elbeszélt história igaz-e. el kell ismernünk. hogy orvosai holtnak nyilvánították. szótagolása jól kiveheto volt. és sietosen érintkezésbe hoztak vele egy drótot. Nem ismerünk a földön ehhez fogható gyötrelmet. de érezheto közelsége. errol a témáról szóló elbeszélés mélységesen érdekes. hogy ne találnának csontvázakat a legszörnyuségesebb gyanúra okot adó helyzetben. néhány másodpercig nyugtalanul tekintett körül. Kijelenti.ez volt az az érthetetlen szó. és egészsége rohamosan helyreállt. és a padlóra zuhant. ha csak sejtelmük volna is sorsunkról. végso szorultságában ki akart mondani. hogy megállapítsuk a tényt: elofordulnak elsietett temetések. mely tengerként borít el . Habozás nélkül kijelenthetjük: semmi sem sejtethetné borzalmasabban a testi és lelki gyötrelem maximumát. mint az élve eltemettetés. Ilyenformán minden. Érthetetlen volt. milyen ritkán áll módunkban felfedezni egy-egy ilyen esetet. de még szörnyuségesebb maga az ilyen fátum. és zöldell a fu.a nyirkos föld fojtogató kipárolgása . hogy Mr. "Élek" . hogy tompán és zavarosan mindennek tudatában volt. de egyáltalában nem rángatózó mozdulattal felkelt az asztalról. hogy megmentsenek. a téma keltette szent borzalomnak révén azonban. Ha elgondoljuk.mindezeknek megfontolása. Amit most elmondani készülök.a szuk lakóhely merev ölelése . és ajánlatosnak vélték. amíg ájultan zuhant a kórház padlójára. bármily célból. de él. Tény az. bár ájultan hever.

az arc közepe táján némi szín látható. Mint a baráttalan és otthontalan koldusnak. Ennél több a teljes megsemmisülés sem lehetne. hogy barátai tudják: megelozoen is esett már katalepsziába. Az egymást követo görcsök egyre világosabban jelentkeznek.megismerésembol. ugyanilyen lassan . Éjjel-nappal a rám leselkedo. nyilvánvaló és szemmel látható jellegzetességét eléggé ismerik. Ez a legfobb biztosíték az eltemettetés ellen. szörnyu veszély kísértett. Habár ennek a betegségnek közvetlen oka. és mindegyik hosszabban tart az elozonél. nem lehet erre következtetni. Ezekbol az utóbbi rohamokból azonban. Ha nagy volt a . A beteg olykor egy napig vagy még ennél is rövidebb ideig fekszik valamiféle mélységes mély érzéketlenségben. Változatai foként fokozati különbségeknek látszanak. Igen gyakran csak az menti meg a beteget az elsietett temetéstol. a betegség hirtelen kitöréséhez képest. hogy élek. sivár téli éjen át az utcákat járja. ezalatt a legalaposabb vizsgálatnak.éppily keservesen. sírok. fekete és néma. fölkél a nap. kétségtelenek. Szendergésembol felébredve. habár csak egyes jelekben mutatkoznak is. és hogy kik állják körül ágyamat. amit kiálltam. csak lassan és fokozatosan tértem magamhoz. sírfeliratok . minden látható ok nélkül. Rosszul lettem. hogy ez az egyetlen uralkodó nyavalyám ártalmára lett volna. Férgek. mindennapi alvásommal járt együtt. amely rendes. sohasem nyertem vissza egy csapásra az uralmat érzékeim felett. Képzeletemet kriptai hangulat hatotta át. egyértelmuen katalepsziának neveztek. felfedezhetjük a tüdo renyhe és ingadozó muködését. Álmodozásba feledkeztem a halálról. sot hónapokig tart az önkívület. mozdulni. amíg a betegség krízise hirtelen helyre nem állította tökéletes érzékelo képességemet. Más alkalmakkor gyorsan és hevesen zajlott le a roham. saját kétségbevonhatatlan és személyes tapasztalatomból merítem. Néha. de annál végtelenebb lelki nyomorúság. aki a hosszú. hacsak egy olyan kényszerképzetbol. vagy hogy a bomlásnak semmi jele sem látható. de annak tompa és fásult tudatában. majdnem elkerülhetetlenül a sírgödörnek adnák át. A betegség elorehaladása szerencsére fokozatos. Elso megnyilatkozásai. és ha ajka elé tükröt tartunk. pontosabb meghatározás híján. hogy önkívületi állapotba essem. valami még megmarad a test homérsékletébol. és agyamat állandóan az elsietett temetés gondolata foglalkoztatta. nem volt fizikai szenvedés. ahogy hébe-hóba elofordul. és egyszerre elterültem a földön. teljesen felmondták a szolgálatot. s a mindenség a semmivel vált egyenlové. akinek már elso rohama szélsoséges jellegu volna. fokról fokra félig eszméletlen vagy ájulásszeru állapotba estem.tér vissza hozzám a lélek fénye. eloidézoje. Máskor hetekig. Aztán hetekig minden üres volt. Eszméletlen és külsoleg mozdulatlan. zavarodott és tanácstalan voltam percekig. Azt a szerencsétlent. Az én esetem alig különbözött az orvosi könyvekben említettektol. szellemi képességeim általában. azt sem vettem észre. a legszigorúbban végrehajtott orvosi próbáknak sem sikerül fizikailag megkülönböztetni a beteg állapotát attól. a szív lüktetése azonban még halványan észlelheto. így maradtam. minden tagom elzsibbadt és kihult. egészségem általában jónak tetszett. sot diagnózisa még rejtélyes. és fájdalom nélkül. pontosabban szólva beszélni vagy gondolkodni képtelenül.ez volt beszédtémám. Több éven át valamilyen különös rendellenesség hatalmasodott el rajtam. Mindabban. de különösen emlékezetem. amit abszolút halálnak tartunk. de éppily kedvesen . szédültem. Eltekintve attól a hajlamomtól. amelyet az orvosok.

amelyben akkor feküdtem. mint a halottaskocsi remego tollbóbitái. hát nem szánalmas ez a látvány? Mielott azonban válaszolhattam volna. s közben a leppegos hang újból rám förmedt. Mikor a zordon sötétség szétterült a földön. beleremegtem borzalmas gondolataimba. És végül álomba is csak azért merültem. A számtalan sötét képbol. hogy a sírgödör lakójaként ébredhetek fel. gyászfekete. . ahol lakom . ó. mert borzadtam attól a gondolattól. .a vég nélküli éj hidegétol. lásd! Körülnéztem.töprengés gyötrelme az elobbi esetben. Mikor azután a természet nem turte tovább az ébrenlétet. De ez a szörnyuség elviselhetetlen. Hogy alhatol te nyugodtan? Engem a szüntelen gyötrelem kiáltozása nem hagy nyugodni. csupán egy látomást választok ki feljegyzés céljából. Érezned kell. mint amit elviselhetnék. valami általános és szomorú nyugtalanság. az igazi alvók sok millióval kevesebben voltak. Nem szomorú látvány ez? Íme. Hirtelen jeges kéz nehezedett homlokomra. megnyílni késztette az egész emberiség valamennyi sírját. amint beszélek. reszkettem. ám nem az éj hidegétol . úgyhogy beláthattam legbelsobb zugaikba. és egy türelmetlen. és láthattam a lepelbe burkolt testeket. Kelj fel! Jöjj velem a külso éjszakába. ingerülten rázta. Vacognak fogaim. halandó voltam. hogy borzongok. a hideg kéz vadul csuklón ragadott. Nem láthattam annak a valakinek alakját. az utóbbiban tetofokát érte el.kérdeztem.Ki vagy? . az alak elengedte csuklómat. Miközben mozdulatlanul. a hang újból így szólt hozzám: . hogy azonnal egy fantomvilágba rohanjak. Teljes sötétség volt. hogy felkelj? . akik egyáltalán nem szenderegtek. kisebb-nagyobb mértékben változtattak azon a merev. amely így álmomban rám nehezedett. amint bús és ünnepélyes álmukat alusszák a féreggel. több. Valami bágyadt erolködés látszott. és a sírok heves hirtelenséggel bezárultak. Úgy rémlett. aki felkeltett. amelyben eredetileg eltemették oket.Nincs nevem ama tájakon. kiáltozás hallatszott a gödrök mélyébol. de szánalomra méltó. mint azok. amely felett hatalmas.Hát nem. hogy a látszólag nyugodtan pihenok közül igen sokan. amit látok. és megint e szavak: . és mindegyikbol az enyészet halvány. Mindaz. kényelmetlen helyzeten. és a láthatatlan alak. és a megszámlálhatatlan gödörbol az eltemetettek ruháinak mélabús suhogása hallatszott. foszforeszkáló fénye sugárzott.felelte gyászosan a hang -. a szokottnál hosszabb tartamú és mélyebb kataleptikus önkívületben feküdtem.Kelj fel! Nem parancsoltam meg. ám a kétségbeesett hangzavar nem ült el. De jaj. de most rossz lélek vagyok. mindent beárnyazó szárnyakkal ott lebegett eluralkodón az egyetlen síri gondolat. leppegos hang ezt suttogta fülembe: "Kelj fel!" Felültem. És láttam. mely még mindig csuklómat markolta. Sem önkívületbe esésem idejét nem tudtam emlékezetembe idézni.. a foszforeszkáló fények kihunytak. És miközben bámultam az elibém táruló képet. minden erommel rendezni igyekeztem gondolataimat.. Könyörtelen vagyok. hadd tárjam eléd a sírokat. sem a helyiséget. valósággal küzdöttem az elalvás ellen.

és a holttest egyik kezére erosítik.egy teknosbéka lassúságával .. És halálos félelmeim még akkor sem hajlottak az ész szavára. hosszú ido múltával. és a külvilág még rávehetné házam népét: tekintsenek véglegesen elveszettnek. még ekkor sem fogadtak el semmiféle vigasztalást. akik közvetlen közelemben élvén. Idegeim elernyedtek. A legszentebb esküket csikartam ki belolük. Egyebek között úgy alakíttattam át a családi sírboltot. Volt olyan berendezés is. Visszaemlékezem. A sírboltba mélyen benyúlt egy fogantyú. Ernyeszto rossz érzés.. és rugók alkalmazásával úgy szerkesztettek meg. és máris szabad. és miért? Nem tudtam . amelynek kötele a tervek szerint egy lyukon át a koporsóba ér. hogy semmi körülmények között el nem temetnek addig. De jaj. Végül könnyedén megrebben a szemhéj. s ennek legenyhébb nyomására feltárulnak a vas ajtószárnyak. nagy Isten!.az az egyetlen kísérteties és mindig és mindenen elhatalmasodó gondolat. Miután ez az agyrém rabul ejtett. mit ér az óvatosság a sorssal szemben? Még ezek a jól kitervelt biztonsági intézkedések sem voltak elegendok. majd még hosszabb szünet után szúró bizsergo érzés a végtagokban. jól tudták: hajlamos vagyok a katalepsziára. Késobb.mint ahogy megelozoen is gyakran elérkezett -. ha a test akár a leggyengébben is megmozdul. amely hazulról elszólított volna. majd rövid visszamerülés a nemlétbe. Mindezeken kívül a sírbolt tetejérol harang lógott le.Hát nem. hogy egy rohamom a szokottnál hosszabb lehet. hogy bizonyos mértékig tudatában vagyok helyzetemnek. hogy egyszer s mindenkorra megszabaduljanak tolem. hogy további megorzésem immár lehetetlen. fülzúgás. nehogy egyik ilyen szokásos rohamom esetén eltemessenek. ó. már-már attól féltem. amely alatt az ébredo érzések gondolattá küszködik magukat. amely lehetové tette a levego és fény szabad beáramlását.. Elérkezett egy ido . És ekkor az elso igyekezet: emlékezni. És ekkor annyira visszanyerte már uralmát az emlékezés. aztán a jóleso nyugalom örökké tartónak tuno idoszaka. Attól tartottam. és rögtön ezután villamos rándulásként fut végig a testen valami halálos és bizonytalan borzadály. Körülményes óvintézkedések egész sorát munkáltam ki.. hogy bévülrol is könnyen kinyitható legyen. amelyet a sírbolt ajtajának mintájára készítettek. Apatikusan turt tompa fájdalom. a sok baj és gond miatt. Valójában már senkire sem mertem rábízni magam. és rá a hirtelen gyógyulás.. és olyan fedéllel látták el. Vonakodtam lovagolni. hogy katalepsziába estem.. Sot. hogy nem rendes álmomból ébredek. És ekkor végre mint a tengerár önti el borzongó lelkemet az az egyetlen félelmetes veszély . Hiába igyekeztek ünnepélyes fogadalmakkal biztatni. mozdulatlanul feküdtem. mielott még tényleges állapotomról megbizonyosodnának. amit okoztam. amíg az oszlás oly feltartóztathatatlanul elore nem haladt. szürke hajnala. hogy elég legyen. voltak megfelelo tartályok élelem és víz számára a befogadásomra szánt koporsó közvetlen közelében. Nemtörodömség. kivéve azokra. Érzem. amely zuhatagosan kergeti a vért a halántékból a szívbe. ha egy elhúzódó rohamomat elegendo mentségnek vélhetnék. akarathiány.. reménytelenség. amelyben a teljes öntudatlanságból a létezés gyenge és bizonytalan érzésére eszméltem. hát nem szánalmas ez a látvány? Az ilyen éjszakai fantáziák borzalmasan befolyásolták ébrenlétem óráit is.derengett fel a lélek nappalának halvány. járni vagy bármino foglalatosságban elmerülni. talán boldogok is lennének. Lassan . Ezt a koporsót melegen és puhán párnázták ki. hogy megvédjék az élve eltemettetés kínjától azt. aki erre ítéltetett. és állandó rémület prédájává váltam. És ekkor következik be a gondolkodás elso határozott erofeszítése.

Mindeddig nem mertem tagjaimat megmozdítani. hogy mégis koporsóban fekszem. újból gyötrodve kiáltani akartam.válaszolt kiáltozásomra egy nyers hang. . Kézenfekvo volt a következtetés: nem vagyok a sírboltban. amelyet mintha ránehezedo hegy súlya nyomott volna össze.kérdezte egy másik. és orromat hirtelen megcsapta a nedves föld eros. végtelen nyomorúságomban. Miközben minden eromet megfeszítve kiáltani akartam. de nem jött hang az üreges tüdobol. minden erolködo és küszködo lélegzetvételemnél. örök éj. és jó pár percig rázott.Gyöjjön ki onnan! .kiáltott a negyedik. arcomtól körülbelül hat hüvelyknyi magasságban húzódott. mélyen bekapartak a közönséges és jeltelen sírba. A gyötrelem hosszú. mint a szívem is.minden sötét . Gyötrelmesen.. vad és szakadatlan sikoltozása visszhangzott fel a föld alatti éj birodalmában. Azt is éreztem.mélységes. amikor kiáltozni kezdtem. Tudtam. Tapogatózva kerestem csuklómon a harangkötelet: nem volt sehol. Sötét volt .szólt egy harmadik.beszegeztek valami olcsó koporsóba. hogy úgy üvöltözik. hanem idegenek között .Hé. Tudtam. Kemény deszkaféléhez verodtek. állkapcsom mozgása arra döbbentett rá. rá kellett ugyanis eszmélnem.A fenébe is. hisz tökéletesen ébren voltam. egyedül csak ez ösztönzött. eljött édesen a reménység angyala . felettébb marcona külseju egyén minden különösebb ceremónia nélkül megragadott. de ok állították teljesen helyre emlékezoképességemet. Sikoltani akartam. Immár nem kételkedhettem tovább. Nem mertem megtenni azt az erofeszítést.. mint a halottakét szokás. hogy felkötötték. hogy megmozduljak. hogy már teljesen visszanyertem látásomat.bátorságomat összeszedni. és mégis sötétség volt . Amint e szörnyu meggyozodés áthatotta lelkem legbensobb kamráit. furcsa szaga. .eszembe jutottak óvintézkedéseim. Nem ok ébresztettek fel álmomból. Nem otthon estem önkívületbe. mint egy kutyát . amelynek révén megbizonyosodhassam végzetemrol. de most hevesen felcsaptam keresztbevetett csuklókkal hosszant fekvo karjaimat. csak zihált és lüktetett. És most. mi van? . melyen nem hatol át fénysugár. . és valami mégis azt súgta szívemnek: bizonyos! Csak a kétségbeesés.minden sötét. . és mélyen. ajkaim és kiszáradt nyelven görcsös erofeszítésben egyesültek. hogy rég túlestem betegségem krízisén. görcsös erofeszítéssel fel akartam tolni a koporsó fedelét: nem mozdult. és még sötétebb kétségbeesés diadalmaskodott felettem. mikor és hogyan. mi a baj megint? . . mint akit elevenen nyúznak? . mire néhány. Most aztán mindörökre tovaröppent a Vigasztaló Angyal.nem tudtam visszaemlékezni. hogy valami keménységen fekszem. hogy hiányzik az oly gondosan elokészített párnázás. ok temettek el. amely felettem.Hát meg mifene. És ez a próbálkozásom sikerrel járt. Felnyitottam. és hasonló keménység szorítja kétoldalt testemet. hogy hosszú habozás után felnyissam ólmos szemhéjamat.

amelyeknek társaságában Afrasialos beutazta alant az Oxust. hogy büntetlenül felkutathassa ennek összes barlangjait. Az ítélet . s mikor végre föloldották kötelékeimet. aludniuk kell. Az állkapcsomat szorító kötelék egy selyem zsebkendo volt. kedélyt kapott.mert nem volt ez álom. a hajó legénységéhez tartoztak. a James folyó partja mentén. vagy felfalnak bennünket engedni kell. és vihar ért utol bennünket. Színt. Amelyikben én aludtam. Szélessége legfeljebb tizennyolc hüvelyk. éreztem. Pontosan ugyanennyi volt a távolság az ágy feneke és a felette húzódó fedélzet között.. Elszenvedett gyötrelmeim azonban kétségtelenül azonosak voltak a sírgödör gyötrelmeivel. hogy szenderegjenek.elképzelhetetlenül szörnyuek.ó jaj! . és páran rakodómunkások voltak. Megerolteto testgyakorlatokat végeztem. Az ég szabad levegojét szívtam.volt az utolsó határozott hang. mint a halál. Fordította Fóthy János A KÚT ÉS AZ INGA Már beteg voltam . Én a hajó két hálóhelyének egyikében aludtam . és a hajón aludtunk. Mégis egészségesen aludtam. ahogy az férfihoz illo. nemkülönben annak. amellyel. magam burkoltam be fejemet.semmiféle rémhistóriát. Ám a rosszból jó származott. mint következményei. Külföldre utaztam. Rövidesen új emberré váltam. hogy . amíg érzékszerveim.halálos betege e hosszú gyötrelemnek. melynek azok talán inkább okai voltak. sem lidércnyomás .nem tekintheto meroben a képzelet szüleményének.és aligha kell bovebben leírni egy hatvan. hogy leüljek. és egész vízióm . Egészen más dolgokra gondoltam. szokott hálósipkám hiányában.Ez a kaland a virginiai Richmond közelében esett meg. foként emlékezetem muködésbe léptek. és megengedték. mely fülemhez ért.vagy hetventonnás teherhajó hálóhelyeit. Ettol az emlékezetes éjszakától kezdve örökre levetettem kriptafélelmeimet. akik felráztak. Bizonyos percekben szomorú emberiségünk világa még az értelem józan szemében is hasonlatosnak tunik a pokolhoz. azon semmiféle ágynemu sem volt. hogy érzékeim megtagadják a szolgálatot. A síri borzalmak szörnyu sokasága . Túladtam orvosi könyveimen.természetszeruen elhelyezkedésem körülményeinek és szokott gondolatjárásomnak volt tulajdonítható.a rettenetes halálítélet .mint már mondottam volt . Az emberek. és úgy éltem.. vagy elveszünk. de az emberi képzelet nem Carathis. . Nem olvasgattam semmiféle temetokrol szóló fellengzosséget . Éjjeledett. mert e gyötrelmek mértéktelensége hirtelen fordulatot idézett elo lelkemben. Felhasználtuk ezt a lehetoséget. amilyen ez is. hanem mint a démonoknak. Iszonyatosak . amely ott horgonyzott a folyón kerti földdel megrakva. és velük együtt eltunt az a kataleptikus rendellenesség. Csak nagy nehezen tudtam magamat bepréselni. A földszag a rakományból áradt. Egy barátom kíséretében vadászkiránduláson vettem részt.álmomból ébredve sokáig tartott. Az egyetlen elérheto menedéket egy kis teherhajó kabinja nyújthatta számunkra.

nem jönnek-e néha vissza hívatlanul. s hét karcsú angyalnak tuntek föl. mintha minden érzésemet elnyelte volna valami orült.vagy ami az én számomra sors volt . de nem tunt el minden. keservesen küszködtem visszahódítani egy jeldarabkáját a látszólagos megsemmisülés ez állapotának. és keskenynek a groteszkségig: keskenynek a megfeszített szilárdság kifejezésével. ha a második fokozatot elérve. mint egy dús zenei szólam. Fehérnek tetszettek .és micsoda túlzott közelségben! .mert nemsokára már semmit sem hallottam. éreztem. a magas kandeláberek a semmibe süllyedtek. hosszú ido múltán. nyugalmas zuhanás az alvilág legeslegmélyére. Láttam. eloször a lelki vagy szellemi lét föléledése. míg teljes erejét elérte.Azután az inkvizítori szavak nesze mintegy elmerült a kábulat elemezhetetlen zsivajában. még csak leírni sem. és éj az egész mindenség. mintha egy galvántelep drótját érintettem volna. hogy. lángfeju rémekké váltak. S akkor. Láttam vonaglani rajtuk halálos szavaikat.rettenetes tisztán! . melyeket a tömeg sohasem láthat? Az eltunodik-e valamely új virág illatán? Annak agyát kergeti-e orülésbe olykor valamely zenei ütem titkos jelentése. mely azelott sohasem vonta magára figyelmét? Gyakran tunodve törekedtem visszaemlékezni. és borzadtam. hogy a sors rendelése . S mi van e mélységben? Hogyan különböztessük meg árnyait a sír árnyaitól? De ha e hangulatok . amikor oly emlékeket idéztem föl. Másféle halhatatlanság nincs is az ember számára. Eloször az irgalom színeit viselték. Az ájulásból az életbe való visszatérésben két fokozat van. az talál-e vajon különös palotákat és ijesztoen ismeros arcokat az égo parázsban? Az látja-e lebegni a légben ama szomorú látomásokat. Ez valahogy a forgás képzetét hozta elmémbe . nagyon rövid percek. s voltak pillanatok. s hosszú idonek tetszett. nem kísérlem meg definiálni. mert hang nem jött közülük. De még egy darabig . a bírák alakja mintegy varázslatra eltunt elolem. S akkor csönd lett és némaság. de aztán egyszerre valami halálos megcsömörödés ereszkedett szellememre. még a sírban sem tunik el minden.nem! még a halálban sem -. voltak rövid. mint az ív. S a kéjes borzadás pár villanatára láttam a terem falait borító sötét kárpitok lágy és alig észreveheto meglebbenését is. a változhatatlan elszántságnak.nem emlékszünk arra. másodszor a fizikai lété.fehérebbnek. amint nevemnek formálták szótagjait.oly finom tud lenni ez a háló . hogy tolük nem jöhet segítség. De egy másodperc múlva már . Mi maradt belole. vissza tudnók idézni az elsonek hangulatait. valamifajta álomszövet pókhálófonalait minden ébredésünkkel széttépjük. lángjuk kialudt s az éj feketesége ereszkedett rám. Elájultam. S akkor szemem az asztal hét magas gyertyatartójára esett. Csak egy pillanatra . Fölriadva a legérzéketlenebb alvásból. Valószínunek látszik. míg az angyalalakok érthetetlen. melyen e szavakat vonom. melybe lelkem süllyedt. e hangulatok ékesszólóan beszélnének a küszöbön túli mélység emlékeirol. amit álmodtunk. hogy minden tudatom elveszett.láttam-láttam a fekete palástos bírák ajkait. A legmélyebb álomban. de mihelyt szellemem végre igazán átérezte és befogadta. Láttam. sot delíriumban.amiket az "elso fokozat" hangulatainak neveztem . hogy végigreng testem minden rostja. honnan jöttek? Aki sohasem ájult el életében.talán asszociálva gondolatban valami malomkerék berregésével. bármiféle önkívületben . amikor sikerrol álmodtam. de evvel még nem azt akarom mondani. lopózott érzéseim közé a gondolat: micsoda édes pihenés eshet a temetoben! Halkan és tolvaj mód jött e gondolat. melyek egy késobbi korszak elfogulatlan ítéletének . akik mentésemre jöttek. varázsló módjára. az emberi szenvedés zord megvetésének kifejezésével.nem is idézhetok vissza tetszés szerint. s tudtam már. úgyhogy csodálkozunk.még egyre ömlött e szörnyu ajkakról.

dobogó szívem viharos mozgása s a dobogásnak hangja fülembe.teljességgel összeférhetetlen a valóságos létezéssel.és ez az állapot sokáig tart. Aztán tömlöcöm éppúgy. Az emlékezet e különös árnyékai határozatlanul beszélnek magas emberalakokról. A levego elviselhetetlenül suru volt. gyorsan széttártam pilláimat. Karjaimat vadul dobáltam fejem fölött és magam körül . köves padozatú helyiség volt. mindannak. valami nedvesség: és aztán orület . Mégis egy pillanatig sem gondoltam magamat szó szerint halottnak. amit e szív természetellenes megcsöndesedése okozott. Nem mintha féltem volna szembenézni bármilyen rémségekkel. Tehát legrosszabb sejtelmeim valóra váltak.borzalmas kíséret! végtelen leszállásukban túlhaladták volna a határtalan határait. mindig csak lefelé. mely átfut testemen. Áldozatokra sürgos szükségük volt. De tökéletes feledése mindannak. hogy bevárják a legközelebbi szertartást. hogy ez nem lehet az igazság. akik vittek .. és iparkodtam eszemet használni. Az örök éj feketesége környezett. s buzgó törekvés. azonnal talpra ugrottam. Aztán: a gondolat . Ezentúl amire emlékszem. Még mindig mozdulatlanul feküdtem. Aztán: rohamos újjáéledése az eszméletnek. s valami világosság mégiscsak mindig szurodött be. Akkor szünet. ami aztán következett. mely esetleg csak hónapok múltán lesz? Azonnal láttam. s rövid idore ismét visszaestem az eszméletlenségbe. hogy nincs mit látnom! Végre. hol vagyok és mi vagyok? Vágytam. csak valami sekélység. Elmémbe idéztem az inkvizíciós eljárást. minden köteléktol szabadon.bármit mondjanak is a regényírók . csak e leszállás végeérhetetlenségének gondolatára is. hogy megértsem igazi helyzetemet. és megpróbáltam e nézopontból dedukálni valódi helyzetemet. és elfojtott. az ítélet. Kinyújtottam kezemet. de attól kezdtem félni. Talán visszadugtak a tömlöcbe. hogy azóta nagyon. Mikor magamhoz tértem.és a rémület borzalma. rosszullétem. Aztán: eros vágy visszacsúszni az érzéketlenségbe. minden legcsekélyebb gondolat nélkül . Rettegtem az elso pillantástól a körülöttem levo tárgyakra.egészen hirtelen . Aztán megint hang s mozgás és érintés. Ilyen föltevés . nagyon hosszú ido telt el. s nekem úgy tetszett. Erre minden dolgok hirtelen mozdulatlanságának érzése következik. Beszélnek aztán szívemnek valami ködös rémületérol. hogy hanyatt fekszem. de hol lehetek és milyen állapotban? Tudtam. a fekete kárpitok. hogy a halálraítélteket rendszerint az ünnepélyes autodafé-k alkalmával végzik ki. minden idegrostomban lázasan remegve. amit csak egy késobbi nap és sok erolködés tett képessé határozatlanul visszaidézni.. s az súlyosan esett valami nedves és kemény felületre. Aztán: a lét puszta tudata. a bírák. csiklandó érzés. mint az elítéltek cellái Toledóban.tanúsága szerint is csak e látszólagos öntudatlanság állapotával függhettek össze. A sötétség ereje szinte rám nehezedett. Lélegzet után kapkodtam. mígnem szörnyu szédülés fogott el. És most a teljes visszaemlékezés: a kihallgatás. mintha. s egy ilyent éppen az én elítélésem elotti éjszakán tartottak. s megállanának erofeszítésük végso kimerülésével. az ájulás. és minden eltunik. Most egyszerre egy szörnyu gondolat hajtotta patakokban szívemre a vért. sikeres erofeszítéssel egy mozdulat felé. akik mintha fölemeltek és csöndben vittek volna lefelé. mialatt iparkodtam képzeletemben rekonstruálni. Az ítéletet kimondták. Több percig hagytam ott. Mindeddig szememet még nem nyitottam ki. Éreztem.a tilosban járó memória szörnyu orülete! Csodálatos hirtelenséggel tért vissza tudatomba a mozgás és a hang. de nem mertem látóérzékemet használni. a kétségbeesés vad elszántságával.

mert végigjárhattam egész kerületét. tolongva jött emlékembe ezer határozatlan mendemonda Toledo különös borzalmairól.mert nem nevezheto másnak. mindig mesének gondoltam azokat. hogy csak suttogó száj adhatta tovább oket. s nagy. Ez az eljárás azonban nem adott módot megállapítani börtönöm méreteit. talán még ennél is félelmetesebb halálnem les rám? Hogy halál volt a cél . Csak a mikor? és a hogyan? foglalkoztatta gondolataimat. Aztán tüstént újra kezdtem körutamat a cella körül. Végso kimerültségem arra bírt. de még mindig fekete és üres volt minden. amit némely régi rémmese sugallt belém. de mindenképp különös mesék voltak. Itthagytak. szemem szinte kidagadt gödrébol a hiú reményben. sokkal jobban ismertem bíráim karakterét. mikor az inkvizítorok termébe vezettek. hogy börtönöm körülbelül ötven yard kerületu. Annyi legalább bizonyosnak látszott. Csakhogy útközben számos szögletet értem a falban. elobb-utóbb. Arra gondoltam. avval az óvatos bizalmatlansággal lépegetve. és visszaérhettem arra a pontra. hamarosan erot vett rajtam az álom. oly borzalmasak. nyálkás és hideg. de nem mertem tenni egy lépést sem. megállapítottam. anélkül. ami rám vár. Fal volt. Legalább így gondoltam. De a probléma tulajdonképpen egyszeru volt. Mikor fölébredtem. végül megbotlottam és elestem. látszólag kobol építve.minden irányban. hogy a kés pengéjét beledugom a komuvesmunka valamely alig észlelheto résébe. és sok erolködéssel végre eljutottam a darócrongyig. Összesen tehát éppen száz lépés volt. ha a kört befejeztem. s amint ott hevertem. Mielott elestem. Kinyújtott kezem végre nekiütodött valami szilárd akadálynak. hogy e körülményen elmélkedni kezdjek. A talaj nyirkos és csúszós volt. E börtönök felol hökkento dolgokat beszéltek. hogysem ebben kételkedjem. de nem számoltam börtönöm nagyságával vagy a saját gyöngeségemmel. Több lépéssel jutottam már tovább. s óvatos mozdulatot tettem elore. e föld alatti sötétség világában? Vagy micsoda. ötvenkét lépést számoltam. egy darab kenyeret és egy vödör vizet találtam magam mellett. A bizonytalanság gyötrelme végre turhetetlenné vált.éspedig a rendesnél keservesebb halál -. hogy minden sorsok legrettenetesebbje nem az. noha fölizgatott képzeletemben elso pillantásra szinte leküzdhetetlennek tunt föl. Szabadabban lélegzettem. újra meg kell találnom ezt a rongyot. de mohón ettem és ittam. ahonnan kiindultam. hogy észrevettem volna: oly tökéletes egyformának látszott a fal. kinyújtott karokkal. Izzadság verte ki minden pórusomat. s két lépést véve egy yardnak. hogy elkaphat valami fénysugarat. mint sírboltnak. s így megközelíto fogalmat sem alkothattam magamnak a sírbolt alakjáról . nagyon sima. és bizonnyal semmi reményem: de valami határozatlan . ami a zsebemben volt. Nem sok célom volt e kutatásokkal. nehogy beleütközzem egy sírbolt falaiba. Követtem hajlásait. Ha utamat körültapogatom a cellában. hanem a kés eltunt. hogy éhen pusztuljak el. hideg gyöngyökben állt meg homlokomon. s ezt a rongyot teljes szélességében. És most. még negyvennyolcat kellett olvasnom. hogy fekve maradjak. Nagyon is fáradt voltam. Egy darabig csak vánszorogtam elore. és mióta újra kezdtem a járást. Ujjaim nem éreztek érintést. ruháimat kicserélték valami durva zsáköltönnyel. és kinyújtottam karomat. Letéptem egy darabot a darócöltöny szegélyébol. míg a rongyhoz értem. hogy ekként kiindulópontomat megjelöljem. Azért a kést kerestem. derékszögben a falhoz helyeztem. amint vigyázva még egyre elorébb lépegettem.

A belso izgalom többóra hosszat ébren tartott. Ugyanakkor a fejem fölött valami ajtó gyors nyílásához és rögtönös becsapódásához hasonló hang hallatszott. melynek nagyságát persze egyelore nem volt módom megállapítani. ellenállhatatlanul magára vonta figyelmemet. hogy még folytassam oket. egy kis cipót és egy vizescsöbröt találtam magam mellett. hogy homlokom valami tapadós gozben fürdik. egyetlen ugrás által e mélységek valamelyikébe. s szerencsét kívántam magamnak a jókor jött véletlenhez. Más lelkiállapotban talán lett volna bátorságom egyszerre véget vetni szenvedéseimnek.kíváncsiság arra bírt. elhatároztam. iparkodva. s éppoly hirtelen el is tunt. amit számomra készítettek. A nyílás falazott peremén tapogatózva. de most a gyávák gyávája lettem. de mikor újból kinyitottam a szememet. de végre mégis elszunnyadtam újra. Minden tagomban reszketve visszatapogatóztam a falig. mély. s mialatt még mindig arcra bukva hevertem. és a világ nem lát többet. melynek folytán megmenekültem. kénes fény. amit most elkerültem. Égo szomjúság emésztett. mint elobb. s minden tekintetben alkalmas médium voltam a különleges tortúrára. mint a halálé. de ajkaim és fejem felso része. és eros zuhanással arcra estem. melyeket képzeletem most nagy tömegben és különbözo elhelyezéssel festett a börtön köré. nyálkás volt. Azonkívül úgy éreztem. megengedte. amit ledobtam a mélységbe. mint az üres levegot. Engem az utóbbiak számára tartottak fönn. mert alighogy letettem. Több másodpercen át figyeltem ekhóit. Mennyi ideig tartott. hogy szemügyre vegyem börtönöm egész . és megcsalta az embert. s elborzadtam a felfedezésen. mielott elbotlom. ami néhány másodperc múlva. Elhagyva a falat. Elorenyúltam. elszántan. s orromat a szétmálló gombák sajátságos illata ütötte meg. természetesen nem tudom. Esésem elso zavarában nem vettem azonnal észre egy kissé hökkento körülményt. amilyent mindig mesének és hihetetlennek tartottam az inkvizícióról szóló elbeszélésekben. Késobb mégis bátorságot vettem. bár látszólag szilárd anyagból készült. Eleinte a legnagyobb óvatossággal jártam el. Valami vad. melynek eredetét az elso pillanatban nem tudtam megállapítani. amit e szörnyu helyekrol hallottam: hogy az élet hirtelen kioltása nem tette részét gonosz plánumuknak. a körülöttem levo tárgyak láthatóak voltak. és nem haboztam keményebben lépni. Még egy lépés. mintsem a hullámok rémeit kockáztassam. Altató lehetett benne. A zsarnokság áldozatainak szánt halálnemekben a legrémesebb fizikai gyötrelmek és a legnagyobb lelki borzalmak közt esett választás. mialatt halvány fénysugár villant a homályon át. amint esése közben a meredély oldalaihoz ütodött. végre tompa csobbanás hallatszott. s egy hajtásra kiürítettem az edényt. Azt sem tudtam elfelejteni. egyenes vonalban keresztezni a cellát. sikerült leválasztanom egy kis téglatörmeléket. A hosszú szenvedéstol idegeim annyira elernyedtek. amennyire csak lehetséges. Fölébredve. hogy inkább ott pusztulok. hogy pontosan szélére estem egy kör alakú mélységnek. épp olyan jellegu volt. Ez a következo volt: állam a börtön padozatán pihent. nem érintettek egyebet. Ráléptem. Most tisztán láttam a sorsot. hogy átszelem az általa bekerített tér közepét. Mély álom hullott rám. bár látszólag az állnál alacsonyabb szinten. mely rám várt. hangosan visszaverodve a falakon. hogy már a saját hangomtól remegtem. mert a padló. ellenállhatatlanul álmos lettem megint. mikor köntösöm megtépett szegélye lábam közé keveredett. Mintegy tíz vagy tizenkét lépést tehettem ily módon. S a halál.

börtönöm mennyezetét vizsgáltam. nagy táblákban. Nagyságára nézve nagyon elszámítottam magam. s a fölösleges tunodések egész özönébe merített. mert a tálban levo étel borsosan fuszerezett hús volt. Most észrevettem a padlót is. hogy nagy nehézséggel tudhattam valamit enni egy cseréptálból. amit egy hatalmas inga festett képének gondoltam. Középen ásított a kör alakú mélység.mert mi lehetett lényegtelenebb számomra a környezo rettenetes körülmények között. A szíj számos csavarodásban övezte tagjaimat és törzsemet. teljes hosszúságomban. Ehhez erosen le voltam kötözve egy hosszú. amilyeneket antik órákon láthatunk. Nagy rémületemre láttam. Ez a tény néhány percre teljesen megzavart. mintegy a nyirkos légkör hatására. melyeknek határai és eresztékei tették a szögletszeru behajlásokat. amelynek torkából megmenekültem. melyek a szerzetesek síri babonáinak köszönik létüket. Rémületemre. ami arra bírt. amit a számításban elkövettem. akkor már alig egy-két lépésre kellett lennem a darócrongytól. Valami harminc vagy negyven láb magas volt. ahogy rendesen rajzolják. Megfigyeltem. az most vasnak vagy más valami fémnek látszott. hogy figyelmesebben vegyem szemügyre. Amit kofalnak gondoltam. Most fölfelé tekintve. Végre felvillant elottem az igazság. A vén Ido festett alakja volt. mint tömlöcöm puszta térfogata? De szellemem betegesen érdeklodött minden jelentéktelen részlet iránt. valami alacsony faállványon. ezt a szomjúságot gyötroim szántszándékkal éleszteni akarták. kivéve. A falak összes hosszúsága nem haladta túl a huszonöt yardot. vagy különbözo távolságokban vájt fülkék szögletei voltak. de több ilyen nem volt a helyiségben. lóistránghoz hasonló szíjjal. s föltevést föltevésre halmoztam. Az egyik érctáblán igazán különös ábrázolás kötötte le teljes figyelmemet. amely kobol volt. Az ércfal egész felületét durván bepacsmagolták mindazon utálatos és visszataszító festészeti motívumokkal.így gondolhattam a fal kerületét körülbelül kétszer akkorának. . Most hátamon feküdtem. mint amekkora tényleg volt. Úgy látszik. Elso mérési kísérletemben ötvenkét lépést olvastam elesésem idopontjáig. valószínuleg megfordultam helyemben . ami mellettem állt a kövezeten. s mikor folytattam. Zavart szellemem elmulasztotta megfigyelni. Nagyjában a cella négyzetes formát mutatott. csak fejem és bal karom. igazában majdnem befejeztem körutamat a fal mentén. A tapogatózás közben számos szögletre akadtam. hogy számot adjak magamnak a tévedésrol. De volt valami ezen az ingán. nagyjában éppúgy alkotva. s ebbol különleges szabálytalanságra következtettem. Míg bámultam rá. épp csak annyira. aki álomból vagy ájulásból ébred! A szögletek néhány jelentéktelen bemélyedés. A helyiség alakjára nézve is tévedtem. hogy mikor körutamat megkezdtem. jobbra. nem hagyva szabadon mást. még félelmetesebb képek borították és éktelenítették el a helyiséget. mint az oldalfalak. mert személyi állapotom nagyot változott alvásom alatt. mondom. hogy e fantomszörnyek körvonalai eléggé élesek. Mindezt csak határozatlanul és nagy erofeszítéssel tudtam meglátni. Fenyegeto arcú ördögök alakjai csontvázfigurákkal. és mire fölébredtem.kiterjedését és berendezését. a fal bal kezem felé volt. és más. mert turhetetlen szomjúság emésztett. ily hatalmas a teljes sötétség hatása arra. de a színek halványnak és elmosódottnak tuntek föl. hogy kasza helyett a kezében valami mást tartott. igazán fölöslegesen . egyenest magam fölé. hogy a vizescsöbröt elvitték. Aztán aludtam.

úgy képzeltem. Természetes következmény gyanánt nagyobb lett a lengés gyorsasága is. Még mialatt néztem is. vonalról vonalra . melynek egyik szarva a másiktól körülbelül egy lábnyi távolban volt. talán egy egész óra is . de még inkább csodálkozva. Amit akkor láttam.mert pontosan a fejem fölött volt. Nagy erolködés és éberség kellett. a szarvak fölfelé görbültek. s az egész alkotmány sziszegett. amint lengve szelte a levegot.az eget bosszantottam imáimmal. Valami gyönge nesz vonta magára figyelmemet. a hús szagától csábítva. mire ismét a mennyezetre vetettem tekintetemet.kínok csapdájába ejteni az áldozatot . a kútról. s így . hogy démoni hatalmak figyelik ájulásom. A kútba zuhanást a vak véletlen folytán kerültem ki. rohanva. Nem lehetett kétséges tovább elottem a sors. mert mire visszatértem az életbe. Amellett tömörnek és súlyosnak is látszott. éhes szemekkel. Aztán hirtelen lecsillapodtam. rövid volt. s tudtam.valónak bizonyult. megzavart és meghökkentett. amely jobbról éppen látkörömbe esett. hogy az inga szemmel láthatólag lejjebb ereszkedett.fontos részét tette e tömlöcbeli kivégzések groteszk fantasztikumának. Vagy félóra telhetett el. Miután nem estem bele magamtól a mélységbe. Lengése rövid volt. milyen borzalommal -. élétol fölfelé szilárd és széles acélmasszává vastagodva. hosszú óráiról. hogy belelökjön. az a megfigyelés volt. több óriási patkányt láttam átszaladni. amelyeket csak évszázadoknak tetszo idoközök múltán lehetett észrevenni . kisség megijedve. hogy fanyar szelével meglegyezett. szelídebb pusztulás várt reám.a kútról. Egy pillanat múlva ez a képzelet . s kényük szerint szüneteltethették az .körömhegynyi esésekkel. és úgy hevertem ott. mint egy borotvakés. hogy több nap múlt el.más. míg oly közel ért fölém lengésében. fáradtan e csigatempójú mozgás követésétol. hogy gyorsabban. Imádkozni kezdtem . hogy mozogni látom. melynek borzalmairól nem szánhattak csekélyebb büntetést a magamfajta vakmero renitensnek -. s a félhold alsó éle láthatóan oly éles volt. csapatostul másztak elo. mosolyogva a csillogó halálra. A kifent acél szaga tolakodott orrlyukamba. Nehéz bronzrúdon függött. hogy el tudjam oket hessegetni. hogy alsó széle csillogó acél félholdat formált. és a padlóra pillantva. De ami leginkább zavarba ejtett. a rettenetes pallos éle alá. s hosszasan próbálgattam eroszakkal föllebb emelni magam. melyet a szerzetesi kínzózseni számomra készített. hogy tudomást szereztem a kútról . mikor e szónak ilyen alkalmazására gondoltam. mint a gyermek valami ritka játékszerre. Az inga kilengésének hossza majdnem egy yardnyit növekedett. szemem a cella egyéb tárgyaira irányítottam. a démoni tervben nem szerepelt többé az.s valóban lehet.fölösleges mondanom. Most azt is láthattam . Közbejött a teljes érzéktelenségnek egy újabb intervalluma is. mint a borotva. mert tudtam. az inga leereszkedése nem tett észreveheto haladást. Az inkvizítorok közegei rájöttek.szállt lejjebb s egyre lejjebb! Napok múltak . és természetesen lassú. Szelídebb! Szinte mosolyogtam kínjaim között. hogy a meglepetés . Végre. A kút felol jöttek. Mi célja volna beszélnem a halálénál nagyobb borzalom hosszú.nem lévén egyéb alternatíva . Pár percig figyeltem. mely képe volt a pokol kútjának. míg az acél suhogó lengéseit számláltam! Hüvelykrol hüvelykre. gyorsabban szálljon le! Majd különös orület fogott el.mert az ido folyásáról csak tökéletlen fogalmat tudtam alkotni -. De lehetett hosszú is.

de nem tovább. melyet a daróc éles köszörülése kelt az idegekben. Pedig mi közöm lehetett nekem a reményhez? Mondom. hogy visszahódítsam. amik sohasem érik el teljes formájukat. Kezemet elvihettem . mintha e vesztegelés által meg is állíthattam volna itt az acél leereszkedését. hogy öröm.nagy nehezen .mely harminc láb is megvolt.a reménynek. Át fogja reszelni ruhám darócát. Kényszerítettem magam. A remény . Lefelé . Egyelore csak könyökig volt szabad. amint elgondoltam. dühödten küszködtem. amennyire kötelékeim megengedték. csillogó kést a mellembe vágja. Láttam. Makacs figyelemmel idoztem e ponton. hogy remény van benne. Nem mertem továbbmenni tunodésemben. bizonnyal megpróbálom megfogni és megállítani az ingát.egyre . gyöngének. tágan és szélesen . S ennél a gondolatnál megtorpantam. idegeimet a remény remegtette. s birtokba vettem a csekély maradékot.ingamozgást. S amint egy falatkáját ajkamhoz emeltem. hogy idegességem a tetofokára hágott. egyre lefelé szállt közben a penge. hogy végiggondoljam. megállás nélkül. Éppúgy próbálhattam volna egy guruló lavinát megállítani! Lefelé .a táltól ajkamig. ha fölöttem söpört el. remegtem idegeimben. mint valami hosszú koplalás után. valahányszor kilengett jobbra vagy balra. és új erofeszítést tettem. És fölocsudva fáradtnak is éreztem magamat .arra a különös. több percen keresztül. aztán visszaleng. tagjaimat a remény rángatta össze. betegnek. vagy még több már -. Fájdalmas erolködéssel nyújtottam ki bal karomat. kérlelhetetlenül lefelé! Három hüvelyknyire vibrált már mellemtol! Kétségbeesve. Jobbra. Dacára ijesztoen tág kilengésének . hogy kiszabadítsam bal karomat. mely még az inkvizíció börtöneiben is biztató szavakat suttog a halálraítélt fülébe. még mielott kialakult volna. amint a szövetet átmetszi . s önkéntelenül lecsukódott. mily kimondhatatlan megkönnyülés! Mégis. hogy ruhám szövetét reszeli.kikerülhetetlenül lefelé! Föllélegzettem.ó! kimondhatatlanul fáradtnak! -. amint egyik vagy másik elképzelés lett agyamban uralkodóvá.ó. Lefelé. munkájának egyetlen eredménye az lesz. hogy a pengének szívem környékét kell átmetszeni. mily észrevehetetlenül csekély süllyedés a gépezetben elég volna. Szemem a legértelmetlenebb kétségbeesés mohóságával követte röptét oldalt és fölfelé. A hosszú szenvedés majdnem megsemmisítette minden rendes lelkieromet. de érezte azt is. Vad örömöm telt ereszkedése lassúságát lengése gyorsaságával szembeállítani. csak félig megformált gondolat volt . és megismétli vágását újra meg újra. Még e szörnyu napok gyötrelmei közt is táplálékot kívánt az emberi természet.. egyszerre megrohanta lelkemet egy kibontakozni kezdo gondolata az örömnek . Éreztem. eleinte. Az inga lengésiránya testem hosszával derékszöget adott.sokszor vannak ilyen gondolatai az embernek. s dacára esése sziszego erejének.. mikor elszállt: noha meghalni csak megkönnyülés lett volna .mely diadalmat ül a kínpadon -.egy kárhozott szellem sivításaival. de a szívem felé egy tigris lopózó lépteivel! Fölváltva kacagtam és üvöltöttem. Hiába küszködtem.halálos biztonsággal. Gyengeelméju hülye lettem. amit a patkányok meghagytak. Ha eltéphettem volna a köteléket a könyököm fölött. hogy ezt az éles. balra. Annyira elmerültem a haszontalan képzelodésbe. De görcsösen összehúzódtam. mely akár e vasfalakat is átszelhette volna. borzongó érzésre.szüntelenül . . hogy a félköru penge hangjára gondoljak. hogy elfullad.

gépies hadonászásra a tál körül. Fölmásztak a fára . és szaglászni kezdte a szíjat. tányérom tartalmát jóformán egészen fölfalták. alaposan bedörzsöltem az olajos és fuszeres hús megmaradt darabkáival.vagy tán napok .túl a fán -. Torkomon vonaglottak. egy-ketto a legbátrabbak közül felugrott a fapriccsre. hogy küzdelmem véget ér.egészben. amelyre nincs szó a világon! De még egy perc. Határozottan éreztem a kötelék lazulását. Az inga ütemes mozgása a legcsekélyebb mértékben sem zavarta oket. mikor megvillant bennem az.a mozgás megszunésén. s oly undor dagadt föl kebelemben. úgy látszik. Egyes tagjaimat nem nyugözték külön kötelékek. mintha csak azt várnák. a kétségbeesés energiájával. s ami elobb. de mégis . kivéve a metszo penge útját. közvetlen szomszédsága több órán át valósággal nyüzsgött a patkányoktól. mikor az ételt égo ajkamhoz emeltem. Most az egész elottem állt. s éreztem. amely leszorított. Bármennyire iparkodtam is. nyüzsögtek rajtam. sokan a kútba menekültek. és százával ugráltak testemre. hogy ezt a halvány s minden látszat szerint utolsó reményemet füstbe menni látom. Az undok állatok falánkságukban gyakran mélyesztették éles fogaikat ujjaimba. tolongó nyomásuk majdnem megfojtott. vörös szemük úgy tüzelt rám. hogy a mellemet keresztezo szíjdarab az inga útjába essék? Remegve. De milyen félelmes közelségét jelenti ez máris a szörnyu acélnak! A legkisebb mozdulat következménye mily halálos lehet! S aztán valószínu-e. hogy mozdulatlan maradtam. fölemeltem a fejem annyira. Nemhiába számítottam falánkságukra. a megkent kötelék körül muködtek. "Micsoda táplálékhoz szokhattak hozzá a kútban?" . hogy valami tíz-tizenkét lengés már tényleges érintkezésbe fogja hozni az acélt ruhámmal . amire elobb céloztam. Pályáját elkerülve. s fagyasztotta meg tapadós súlyával szívemet. De ez csak egy pillanatig tartott. mint hogy második kialakulatlan fele volt annak a mento ötletnek. amit másképpen nem tudok megjelölni. vakmerok. nem nagyon józan színekben. megijedve a változáson . A mohó férgek eloször visszahoköltek. csak határozatlanul lebegett lelki szemeim elott. megkísérelni végrehajtását. lélegzetvisszafojtva vártam. egyetlen darabból áll. éhesek. s e mozdulatot öntudatlan egyformasága végül is egészen megfosztotta hatásától. s ne intézkedtek volna erre az esetre is? Valószínu-e. Friss csapatok tódultak a kút felol. hogy kínzóim poroszlói ne látták volna elore ezt a lehetoséget. Észrevéve. hogy mozdulatlan maradok . Kezem már rájárt a folytonos legyezgetésre. Rémülten szaladtak szét. aztán fölemelve kezem a padlóról.Láttam. ahol elérhettem.hogy zsákmányukul tekinthessenek. nem nagyon határozottan. hogy mellem kötelékeit áttekinthessem.s e megállapítással egyidejuleg szellememre hirtelen a teljes kétségbeesés éles. Rögtön hozzáláttam. A beretvaéles penge elso vágása a szíj bármely részén eléggé fölold arra.óta eloször: gondolkodtam! Most eszméltem arra. jel volt az általános rohamra. hogy már több . Alig ejtettem vissza fejemet eredeti helyzetébe. gyengén. Biztosra vettem. Ez. A szíj szorosan körülfogta tagjaimat és törzsemet minden irányban. Hosszú órák . amelyen feküdtem. hogy ebben meggátoljam oket. hogy bal kezemmel az egészet lecsavarhassam testemrol. Vadak. Folyton növekvo csapatokban rajzottak. Az alacsony faalkotmánynak. hideg ajkuk az enyémet kereste. Most a szíjat mindenütt.gondoltam. koncentrált nyugalma szállt. hogy a szíj vagy kötofék.

lassan. A szabadítók egy kézlegyintésemre egymás hátán szökdöstek szét. Végre éreztem. A kigyulladt teto tüzes visszfénye bevilágította legbensobb rejtekeit. melyek körülzártak. s beégett borzadó értelmemig! Ó! ha szót találnék kimondani! .ó! akármi. Elobb megfigyeltem.ó! mindenkinél kegyetlenebb! démonoknál démonibb emberek! Az izzó fémek közelségébol a cella közepébe húzódtam. s ekként úgy látszott. Ez ido alatt jöttem elso ízben tudatára a cellát bevilágító kénes fény eredetének. a változás rejtélye. szellemem vonakodott fölfogni értelmét annak. A helyiségben szemmel láthatólag volt valami újdonság . rézsút. Számításomban nem csalódtam. lassan .az inkvizíció kezében? Alig léptem le borzalmas faágyamról a börtön kopadlójára. Egy hasadékból jött.ó. hogy valami másiknak legyek prédája. Oly lecke volt ez. minden irányból. Odarohantam halálos kávájához. tovább feküdtem mereven. De az inga verése már mellemen súrolt. hogy ámbár a képek körvonalai a falon eléggé határozottak. melyet mély kétségbeeséssel vettem szívemre.utat vájtam számára lelkemben. Egy percre legalább szabad voltam. Két lengést tett még. A forróság által fenyegeto pusztulás rémképei között a kút huvösségének gondolata balzsamként lopózott lelkembe. egyszerre megvilágosult bennem.kényszerítettem . hogy valami láthatatlan ero visszahúzza az egészet a mennyezetig. De a menekvés pillanata elérkezett.kivontam magam bilincsem ölelésébol s a lengo bárd útjából.valami változás. hogy az oldalfalak tökéletesen külön álltak a padlótól. egy orült másodpercen át. hogy szabad vagyok! A szíj szalagokban lógott testemrol. Mélyébe vetettem erolködo pillantásomat. mely talán rosszabb a halálnál. hogy ezt a tüzet valótlannak tekintse. s az izzó vas gozének lehelete csapta meg orromat. Ezek a színek most percrol percre jobban hökkento és eros fényruhát öltöttek. amit az elso pillanatra nem tudtam határozottan fölbecsülni. a színek elmosódottnak és ködösnek tetszettek. Fulladoztam! Leheletért kapkodtam! Nem lehetett kétség kínzóim szándékáról . Egy meggondolt mozdulattal . amit ott láttam.Csak egy nagyobbat kellett lélegzenem. minden emberit fölülmúló elszántsággal. s láttam. amely a kísérteties és ördögi figuráknak oly életet adott. Fojtó illat töltötte be a börtönt! A szemek. Már elmállasztotta ruhám darócát. melyek gyötrelmemre villogtak. Valótlannak? . Mégis. mely mintegy fél hüvelyk szélességben a falak alján teljesen körülvette a börtönszobát. Amint e kísérlet után fölálltam. Szabad?! Csak azért kerültem ki a halált a kínszenvedés egyik formájában. csak ez ne! Rémült sikollyal tántorodtam vissza a kútszélrol. Démoni szemek villogtak rám vad és túlvilági élénkséggel. Megpróbáltam átkémlelni. Nem tudtam rábírni fantáziámat. Az álmatag. pillanatról pillanatra mélyebb tuzben égtek! A festett borzalmak véres képein a bíborszínek gazdagabb árnyalatai ömlöttek el. és úgy is volt. Végre . mikor a pokoli masina mozgása megállott. de persze hiába. s kezembe temettem . ahol elobb még semmit sem láttam. remego szórakozottság több percén át haszontalan és összefüggéstelen találgatásokban eroltettem értelmemet. Szabad! . mely a szobában érezheto volt. Ezzel a gondolattal idegesen forgattam körül szemem a vastáblákon. De. s metszo fájdalomérzés hasított minden idegembe. Már elvágta az alatta levo fehérnemut.helyen szét is vált. s nemhiába turtem. hogy az enyémnél erosebb idegeket is megborzongatott volna.óvatosan. rettenet! . összezsugorodva. s valami különös tuz kékes lángjában égve. Nyilván minden mozdulatomat figyelték.

hogy a tüzes vas célja éppen az.Halált inkább! . Mint imént. amelyeket elemzonek szoktak nevezni. nagy örömüket lelik . ha az rendkívüli. hosszú és végso sikolyában talált kitörést. ami a kútban vár! . A francia hadsereg benyomult Toledóba. laposabbá és laposabbá nyomódott a rombusz. amint ájultan doltem a mélységbe. Nem küzdöttem tovább. nem is kívántam megállítani. oly gyorsasággal. De a változás itt nem állt meg . hogy akikben megvan ez a képesség. mint az Örök Béke köntösét. Most észrevettem.. hogy mi történt. Az izzó falak visszarándultak! Egy kinyújtott kar ragadta meg karomat.arcomat sírva. E rettenetes különbség gyorsan növekedett mély. hogy a kútba szorítson? Kiállhattam volna-e izzó forróságát? És még ha ki is: ellenállhattam volna-e nyomásának? És most. nyögo vagy dörömbölo hang kíséretében. s így természetesen legszélesebb átmetszésu része is.mondtam -.. most is eleinte hiába iparkodtam megérteni vagy megállapítani. hogy a vasfalak által képezett szögek közül ketto hegyesszöggé vált . Visszatántorodtam. Cellámban újabb változás volt . Keblemre tudtam volna ölelni a tüzes falakat. önmagukban véve nehezen elemezhetok. csak azt ne. s még egyszer fölnéztem. Éreztem. hogy megtántorodom a kútszélen . A hoség gyorsan növekedett.most a formája változott meg. A helyiség egy pillanat alatt rombusszá cserélte formáját. Középpontja. Az inkvizíció ellenségeinek hatalmába került. de az összeszoruló falak ellenállhatatlanul elorenyomtak. Lassalle tábornok karja volt. Emberi hangok diszharmonikus zaja hallott! Hangos harsonaszó. mint ezer mennydörgés koncertje. Többek közt azzal is tisztában vagyunk. Az inkvizítori bosszút sietésre sarkantyúzta kétszeri menekvésem: nem lehetett többé huzakodni a Rémület Királyával. de lelki agóniám a kétségbeesés egyetlen hangos. mely nem hagyott idot az elmélkedésre. mintha sok-sok trombita hangja volna! Zordon moraj.nem is reméltem. A terem elobb négyzet alakú volt.. a hideglelés lázában borzongva..Én bolond! nem tudhattam volna-e. keservesen. De nem soká maradtam kétségben. Igazában csak hatásukban tudjuk értékelni oket. .elfordítottam szememet. Végre nem volt már fonnyadt és vonagló testem számára több egy hüvelyknyi szilárd talajnál a börtön padlójából. éppen az ásító mélység fölé került. akármilyen halált. ahol lábamat megvethessem.a másik ketto következésképpen tompa lett. Fordította Babits Mihály A MORGUE UTCAI KETTOS GYILKOSSÁG Azok a szellemi tulajdonságok.

benne. Amint az eros ember is szereti kifejteni testi képességeit, és élvezi a testmozgást, amint
izmait gyakorolja, úgy lelkesíti az "elemzo" lelket a megfejtés lelki feladata. A leghétköznapibb
idotöltésben is örömét leli, ha az muködésbe hozza e képességét. Szereti a rejtvényeket, a
szójátékot, a titkosírást - és megoldásai olyan sziporkázók és ötletesek, hogy az egyszeru
ember szinte természetfeletti csodát lát bennük. Az elért eredmények, amelyekhez szigorú
módszeresség és következtetés útján jutott, a valóságban pusztán az intuíció szülötteinek
látszanak.
Az ilyen megfejtokészséget valószínuleg élénkítik a matematikai tanulmányok, különösen a
magasabb matematika amelyet helytelenül, és pusztán regresszív muveletei miatt neveztek el
voltaképpen "analízis"-nek, holott a számolás önmagában véve még nem elemzés. Például a
sakkjátékos muveli az egyiket, anélkül hogy a másikra ügyelne! Éppen ez az oka annak, hogy
a sakkjátéknak az észre gyakorolt hatását nagymértékben tévesen ítélik meg.
De most nem írok értekezést, hanem csak egyszeruen bevezetést egy javarészt véletlen
megfigyelésen alapuló furcsa történethez, éppen ezért felhasználom az alkalmat, és kijelentem,
hogy a következteto elme legjobb képességét sokkal inkább próbára teszi és hasznosabb
munkára serkenti a színtelennek tetszo ostábla, mint a sakkjáték mesterkélt léhasága. Az
utóbbiban a különbözo alakú és értéku figurák eltéro és bizarr mozgásukkal bonyodalmat
okoznak, s ezt sokan (gyakori tévedés) a mélységgel tévesztik össze. A sakk feszült figyelmet
követel. Ha ez a figyelem csak egy pillanatra is ellankad, vagy a játékos valamit elnéz, az már
hátránnyal vagy éppen vereséggel jár. A lehetséges lépések nemcsak sokfélék, hanem
bonyodalmasak is, ezért az efféle elnézés valószínusége megsokszorozódik - és tíz eset közül
kilencben a kitartóbb figyelmu játékos gyozi le a tehetségesebbet. Az ostábla figurái
egyformák, mozgási lehetoségeik azonosak, a játék nem olyan változatos, kevesebb az elnézés
eshetosége, nincs is akkora szükség figyelemre, s a sikert az élesebb, a tehetségesebb elme
vívja ki. Hogy példával is éljünk, tegyük fel, hogy az ostáblajátékban négy "dáma" kivételével
minden figuránk elveszett. Ugyanígy áll ellenfelünk is. Elnézéstol, figyelmetlenségtol tartani nem
kell - világos tehát, hogy a gyozelmet csak valamilyen keresett mozdulat döntheti el; az elme
valamilyen rendkívüli erofeszítésének eredménye. A rendes és megszokott lépéseket
megkerülve, az analitikus elme behatol ellenfelének gondolatvilágába, azonosítja magát vele és megtörténik az a gyakori eset, hogy felvillanásszeruen megtalálja az egyetlen lehetoséget
(sokszor milyen hihetetlenül egyszeru!), amellyel ellenfelét megtéveszti, vagy téves lépésre
szorítja.
A whistjáték már régtol híres arról, hogy mennyire kifejleszti a számító képességet - és sok
ragyogó eszu emberrol jegyezte fel a fáma, hogy boldog szenvedéllyel hódolt és hódol a whist
látszólag megmagyarázhatatlan élvezetének, míg a sakkot léhának tartja, és kerüli. De
kétségkívül nincs is más játék, amely annyira próbára teszi a játékos elemzo képességét. A
földkerekség legjobb sakkozója alig valamivel jobb a kiváló sakkozónál - de aki a whistben
kiváló, az bizonyára kitunik minden vállalkozásban, és sikert is ér el mindenütt, ahol csak ész
ütközik ésszel. Kiváló! - ha ezt mondom, azt értem rajta, aki a tökéletesség biztonsága mellett
tisztában van a játék minden fogásával, amellyel megengedett elonyökre csak szert tehet. Oly
sokféle s oly bonyolult ilyen fogás van, s ezek gyakran a gondolkozás olyan zugaiban
húzódnak meg, hogy a köznapi értelem talán fel sem éri oket. Feszülten figyelni annyi, mint

tisztán és pontosan emlékezni! Eddig a pontig a figyelmes sakkjátékos a whistben is derekasan
megállja a helyét, különösen, ha Hoyle szabályai szerint játszik, amelyek (mert a játék gépies
módját adják meg) mindenki számára megfeleloek és érthetoek. Ezek alapján azokat a
whistezoket, akiknek meglehetos emlékezotehetségük van és "a könyv" szerint játszanak,
általában tökéletes játékosnak tartják. De van, ami túllépi a közismert és betanulható
szabályokat, és itt mutatkozik meg, hogy ki a legény a gáton, ki az igazi analitikus játékos!
Hallgat, gyujti a megfigyeléseket, következtet. Meglehet, hogy ezt teszi ellenfele is. S a szerzett
tudás terjedelmének különbsége nem annyira a következtetés helyes voltában, mint inkább a
megfigyelés minoségében rejlik. Azt kell tudni, hogy mit figyeljen meg az ember. Játékosunk
nem állít maga elé korlátot, s bár a játék a cél, nem hagy figyelmem kívül egyetlen
következtetést sem, amely a játékon kívülrol származik. Megfigyeli a partnere arcát, és
gondosan összehasonlítja ellenfelei arcjátékával. Mérlegeli, hogyan tartják kézben a kártyát,
hogy számolgatja pillantásuk a trükköket és honnoröket. Amint a játék kibontakozik,
megjegyzi az arcok valamennyi rezdülését, és tokét kovácsol a nyugalom, meglepetés,
gyozelem vagy bosszúság kifejezéseibol. Abból, hogy az ellenfél mint visz haza egy ütést,
megítéli, hogy üt-e még. A cselbol kihívott lapot felismeri arról, milyen arckifejezéssel csapták
az asztalra. Közönyös vagy elejtett szó; egy véletlenül elhullajtott vagy megfordított kártya s az
azt kíséro aggodalmaskodó vagy gondtalan pillantás; a trükkök számolgatása, elrendezése;
habozás, kapzsi mozdulat, nyugtalanság - látszólag "intuitív" érzékelése számára mind-mind a
való helyzetrol árulkodik. Az elso két-három hívás után tisztában van vele, ki mit tart a
kezében, s olyan halálos biztonsággal hívja ki lapjait, mintha a többiek mind kiterített lappal
játszanának.
Az elemzo készséget ne tévesszük össze a találékonysággal, mert míg az analitikus elme
szükségképpen találékony, sok találékony ember gyakran képtelen az elemzésre. A szerkeszto
vagy kombináló készség - amelyben a találékonyság rendszerint megnyilatkozik, de amelynek
a frenológusok szerint (azt hiszem, hogy ez a megállapításuk téves) az agyban, mint minden osi
képességnek, külön központja van - igen gyakran félkegyelmuséggel határos embereken
ütközik ki, amint ahogy ez lelki jelenségekkel foglalkozó íróknak már gyakran fel is tunt. A
találékonyság és az analitikai képesség közt nagyobb a különbség, mint a köznapi értelemben
vett képzelet és a tulajdonképpeni képzeloero között, pedig jellegzetes tulajdonságaiban
milyen hasonló a ketto! Annyi tény, és ezt megállapíthatjuk, hogy a találékony embernek
mindig van fantáziája, és a valódi képzeloero mindig analitikus.
Ennek a rövid fejtegetésnek szolgáljon mintegy magyarázatául az alábbi történet.
Az 18.. év tavaszát és nyarának egy részét Párizsban töltöttem el. Ott megismerkedtem
Monsieur C. Auguste Dupinnel. Igen kiváló, sot nagy híru család gyermeke volt ez a
fiatalember, de különbözo sorscsapások olyan nyomorúságba döntötték, hogy feladta a
harcot, visszavonult a társadalmi élettol, és meg sem kísérelte elveszett vagyonát visszaszerezni.
Hitelezoi jóvoltából maradt egy kis pénzecskéje hajdani örökségébol, és ennek szukös
kamatából a legaprólékosabb beosztással eléldegélt. Lemondott minden felesleges kiadásról csak egyetlen fényuzést engedett meg magának. Rajongott a könyvekért, és ezt a szenvedélyét
Párizsban könnyen kielégíthette.

A Montmartre utca egy homályos könyvesboltjában ismerkedtünk meg; a véletlen, hogy
mindketten ugyanazt a ritka és fontos muvet kerestük, közeli kapcsolatot teremtett közöttünk.
Újra meg újra találkoztunk. Nagyon érdekelt családja rövid története, amelyet a franciákra, ha
önmagukról beszélhetnek, oly jellemzo nyíltsággal mesélt el nekem. Elámultam, hogy mit és
mennyit olvasott - de különösképpen képzeloerejének vad láza és élénk frissessége hatott rám.
Minthogy akkoriban meghatározott célú kutatást folytattam Párizsban, úgy véltem, hogy az
ilyen ember társasága számomra fölbecsülhetetlen kincset jelent. Ezt nem is titkoltam elotte. A
vége az lett, hogy arra az idore, amelyet Párizsban szándékoztam eltölteni,
összeköltözködtünk, és mert anyagiak dolgában valamivel jobban álltam, mint o, beleegyezett,
hogy én béreljek és rendezzek be egy lakást, amely megfelel mindkettonk furcsán mélabús
kedélyének. Találtam is egy idorágta, fura házikót, amely régóta lakatlan volt, bizonyos
babonás hírverés következtében, amelyet mi nem firtattunk. A roskatag lak a Faubourg St.
Germain egy félreeso, elhagyatott részén állott.
Ha a világ tudta volna, milyen életet folytatunk az elhagyott házban, bizonyosan azt mondja
rólunk, hogy orültek vagyunk - ha mindjárt ártalmatlan orültek is. Magányunk tökéletes volt.
Látogatót nem engedtünk be. Remeteségünk helyét még ismeroseim elott is gondosan
eltitkoltam. Dupin pedig már esztendok óta nem ismert senkit, és ot sem ismerte senki
Párizsban. Csak magunknak éltünk.
Barátomnak volt még egy bogara (mi másnak is nevezhetném?): magáért az éjszakáért
szerelmes volt az éjszakába; és mint a többi különcségét, a legnagyobb lelki nyugalommal,
minden meggondolás nélkül követtem ezt a fantasztikus szeszélyét is. Az éjsötét istenség nem
részesíthetett kegyeiben egész nap, de mi magunk köré varázsoltuk jelenlétét. A hajnal elso
sugarainál már bezártuk ódon házunk nehéz ablaktábláit: meggyújtottunk egypár erosen
beillatosított viaszgyertyát, melyekbol kísérteties, halavány fény áradt. Így álomba ringattuk
lelkünket - olvastunk, írtunk, társalogtunk, amíg csak az estharang szava nem figyelmeztetett,
hogy leszállt a valódi éj. Kart karba öltve rögtön az utcára siettünk, tovább folytattuk nappal
megkezdett vitáinkat, vagy pedig minden cél és értelem nélkül kóboroltunk késo éjszakáig,
hogy a népes város vad fény- és árnyékzuhatagában megtaláljuk azt a végtelen szellemi
izgalmat, amelyet csak a nyugodt megfigyelés kelthet.
Így kóborolva, önkéntelenül is hányszor kellett tudomásul vennem és megcsodálnom (bár
ismerve gazdag szellemét, nem volt számomra váratlan) Dupin ritka analitikai tehetségét! O
maga sem tagadta, milyen örömet szerez neki ez a játék, és milyen nagy kedvét leli, ha nem is
éppen kiteregetésében, de gyakorlásában. Halk, visszafojtott nevetéssel dicsekedett, hogy a
legtöbb ember úgy tunik fel neki, mintha ablakot hordana a mellén - és ezt az állítását meglepo
és közvetlen tényekkel nemegyszer rajtam bizonyította be. Viselkedése ilyenkor huvös és
teljesen személytelen volt, szeme üres, máskor oly árnyalt tenor hangja fülsértoen magas, és ezt
csak állításainak meggyozo tisztasága és szabatossága enyhítette. Ha ebben a hangulatában
láttam, el-elgondolkoztam a "kettéhasadt lélek" régi elméletén, és azzal szórakoztam, hogy
Dupint két embernek képzeltem el: egy alkotónak és egy elemzonek.
De mindazok után, amiket itt elmondtam, nehogy azt higgyék, hogy holmi rejtélyt akarok
boncolgatni vagy regényes történetet akarok írni. Amit francia barátomról elmondok, nem más,

Chantilly valaha foltozó varga volt a rue St.. mint amennyire mutattam.. . hogy tragédiában lépjen fel. hogy azt a következtetést vond le: a varga nem elég magas Xerxes és más ilyesféle szerepekre.Ehhez kétség sem fér! .adta meg az utolsó lökést. hogy Chantillyrol van szó . Denis-ben. Hogy lehet. És most eszembe jutott. de magával ragadta a színpad orülete.. De észbe kaptam. a Xerxes-nek címszerepében.mondtam komoly hangon -. és alig hiszek a fülemnek. De jobb lesz. amikor a rue C.? Itt egy kis szünetet tartottam. fején nagy kosár almával. ez meghaladja értelmemet. és majdnem fellökött. Mindegyikünk annyira elmélyedt gondolataiba.-rol ebbe a sikátorba befordultunk . hogy úgy beleláttál gondolataimba? Hogy tudhattad.Dupin . . mit akartam mondani. Pedig Dupin szavaiban nem volt semmi szemfényvesztés. hogy kis termete alkalmatlanná teszi arra. és jobban illenék a Théâtre des Variétés-be. és mélységesen elcsodálkoztam. . amellyel képes voltál lelkem mélyébe látni?! Valójában még sokkal jobban meghökkentem. .A gyümölcsárus? Hogy értsem? Semmiféle gyümölcsárust nem ismerek! . Köztudomás szerint csúfosan megbukott. hogy neked szaladt.Áruld el módszeredet..de mért tartasz szünetet? Arra gondoltál. hogy legalább tizenöt percig egy szót sem szóltunk. Sehogy sem értettem. ha ugyan van valamilyen módszer erre. hogy Dupin megjegyzése milyen rendkívüli módon vágott egybe gondolataimmal. .de mi köze ennek Chantillyhez?.Dehogynem! Nincs egy negyedórája sem. hogy valóban tudja-e.Az isten szerelmére! . és próbaképpen fel is lépett Crébillon tragédiájának. De egyszerre csak Dupin azt mondja: .. hogy nagyon kicsi a fickó.válaszoltam rá önkéntelenül...mint egy feszült vagy talán beteg szellem megnyilvánulása. hogy csakugyan nekem jött egy gyümölcsös ember. . . Nem röstellem kijelenteni.A gyümölcsárus . mert kíváncsi voltam.kiáltottam fel. amikor az utcába befordultunk. és az elso pillanatban észre sem vettem (annyira elmerültem önmagamban).Az igaz.felelte barátom . ha magyarázat helyett példával jellemzem akkori észjárását és megjegyzéseit. . A Palais Royal szomszédságában meghúzódó egyik hosszú és piszkos utcában bandukoltunk egy éjszaka. Pontosan erre. hogy roppantul meg vagyok lepve.

Eddig görnyedten mentél. azután némán továbbmentél.-t. hogy ne jusson eszedbe az Orion csillag nagy ködfoltja. amelyen most próbálják ki az újfajta. hogy a nagy görög bizonytalan tapogatózásait mennyire igazolta napjainkban a ködfolt-kozmogónia. Epikurosz. hogyan jutott bizonyos következtetésekre. Ez a sor: Perdidit antiquum litera prima sonum. összeragasztott fakockákból álló útburkolatot. de az utóbbi idoben a megfigyelés életszükségletemmé vált. a gyümölcsárus. Így is történt. midon hallottam barátom szavait.ez a szó hallatszott: stereotomia! Ezt az útburkolási módszert hívják elég nagyképuen így. és aki eloször kíséreli meg. és így vizsgálja meg. s errol arra következtettem. hogy még mindig a kövekre gondolsz). most láttam. mielott elhagytuk a rue C. Ismerve téged. amíg el nem érkeztünk a Lamartine közhöz. fején jókora kosárral. aki ne kísérelte volna meg néhanapján. Most már majdnem természetes volt. hogy gondolatod Orionról Chantillyre ugrik.de mégis tisztán érthetoen . hogy: "Az igaz. Itt földerült a tekinteted.haragos arccal nézted a járdán levo lyukakat és gödröket (ebbol arra következtettem. hogy nagyon kicsi a fickó. ha mindjárt mormolva is . attól a pillanattól. Ha mindez eszedbe jutott. és jobban illenék a Théâtre des . Kevés olyan ember van. Ez mulatságos és gyakran igen érdekes játék. és ajkadról. és mondtam. elcsodálkozik. Szemedet a földre szegezted . (Az eredeti betu is elvesztette már osi hangzását. mert néhány tréfás megjegyzést is fuztem hozzá. Ebbol azt láttam. ha nem is említi senki. s el kellett ismernem. a szatíra írója néhány kellemetlen célzás után a "foltozó vargára". Befordultunk ebbe az utcába. amelyrol nemrég annyit beszélgettünk. azt az ajkadon elsuhanó mosoly árulta el. amikor összeütköztél a gyümölcsös emberrel. kicsit fájdalmas érzés kifejezésével megfordultál. hogy a stereotomiáról az atomokra ugrik gondolatod. hogy milyen határtalan a távolság és milyen laza az összefüggés a kiindulási és a megérkezési pont között.én azt mondtam. dr. amelyet mi is sokszor citálunk. Ne hidd. hogy visszafordítsa gondolatai menetét.szólt -. hogy nem felejtetted el. tudtam. amint elsietett mellettünk. arcodon bosszús. A lánc fontosabb szemei: Chantilly. egy latin sort idézett. Nyomon követjük visszafelé gondolataid sorát. ezt régebben Urionnak írták. amelyet járdajavításra készítettek oda. éppen lovakról beszélgettünk. Ez volt az utolsó közös témánk. Orion. hogy kihúzod magad. milyen furcsa dolog. Mekkora volt hát ámulatom. és biztosra vettem. hogy igazat beszél! O tovább folytatta: .. hogy Chantilly apró termetére gondolsz. egészen addig. hogy különösképpen ügyeltem volna rád. és biztosra vettem. hogy minden pontban helyesen következtettem. Nichols. Szegény foltozó varga csúfos bukása jutott eszedbe. hogy ez a sor Orionra vonatkozik. lehetetlen volt. a kore néztél. hogy felnéztél az égre. és egy gyümölcsárus. Ekkor zavartam meg gondolataidat. utcakövek. abban az éles kirohanásban. Az egyik kövön megbicsaklott a bokád. Emlékszel még. Hogy valóban ez történt. Beszélgetésünk kapcsán emlékezz csak vissza . aki a papucsot felcserélte a kothurnusz-szal.) Említettem már.Megmagyarázom . nekilökött egy kupac utcakonek. a stereotomia. hogy világosan megértsd.Ha jól emlékszem. amely a Musée tegnapi számában jelent meg Chantilly ellen. amelyben kiejtettem Chantilly nevét. s így Epikurosz elméletére. néhány szót mormogtál magadban.

Roch lakóit álmukból rettenetes ordítozás zaja verte fel. a ládika nyitva. és eroszakkal húzták ki onnan. A második emeletre érve ez a zaj is megszunt. Teljesen átvágott nyakkal. . veszekedo hang hallatszott újra. Ez gyanússá vált.Variétés-be." Nem sokkal ez után az eset után a Gazette des Tribunaux egyik esti kiadásában a következo cikk keltette fel figyelmünket: RENDKÍVÜLI KETTOS GYILKOSSÁG! "Ma. Így érkeztek a negyedik emelet egy nagy hátsó szobájához. hogy mi történt. de amikor a társaság az elso emeletre ért. nyakán. csak mikor a ház mögötti szuk. Az ágynemu (és nem az ágy) alatt egy kis vasládikára bukkantak. Az egész házat alaposan átkutatták. A rémes hangok a Morgue utca egy négyemeletes házának legfelso emeletérol hallatszottak. vértócsában feküdt a kövezeten. A test. hogy közelebbrol megvizsgálják a kéményt. és csak miután feszítovassal kinyitották. a fej egyszeruen levált róla. de sehol másutt nem találtak semmit. A vizsgálat során igen sok horzsolást találtak rajta. A szemük elé táruló látvány minden jelenlevot megdöbbenéssel és rémülettel töltött el. A kis csoport szétoszlott. szétdobálva. akárcsak a fej. amelyeket nyilván gyökerestol téptek ki. Rettenetes leletre bukkantak! A lány holttestét úgy kellett kicibálni. és arra indította a kutatókat. Madame L'Espanaye-nek sehol semmi nyoma nem volt. de csak néhány régi levelet és más jelentéktelen írást találtak benne. hosszú osz hajtincs tapadt. kikövezett udvarba értek. a kulcs a zárban. és szobáról szobára sietve keresték. és két zacskó. bár még sok holmi maradt bennük. amelynek ajtaja belülrol kulccsal volt bezárva. Mademoiselle Camilla L'Espanaye lakik. amit nyilván az okozott. A szomszédok közül nyolcan-tízen két zsandár kíséretében rögtön fel akartak sietni az emeletre. három kisebb kanál pakfonból. három nagy ezüst kanál. a bútorok összetörve. A hulla még egészen meleg volt. de a kapu el volt reteszelve. a Quartier St. egy széken pedig véres borotvát találtak. két vagy több nyers. de a kandalló tuzlapján szokatlanul sok volt a korom. hogy eroszakkal szorították be a kéménybe. A sarokban álló íróasztal fiókjai kiráncigálva és szemmel láthatóan kifosztva. hogy a lányt megfojtották. egy topáz fülbevaló. A szobában borzasztó rendetlenség. a torok táján. hajnali három órakor. A házban tudvalevoen csak madame L'Espanaye és leánya. Az ágyból az ágynemu a földre szórva. vérrel átitatott. és ezért fel kellett törni. és a felsieto embereket teljes némaság fogadta. alighanem a ház legfelso emeltérol. a szoba közepén hevert. Az áldozat arcán több mélyebb karmolás volt. mert fejjel lefelé jó magasra begyömöszölték a kandalló szuk kéményébe. amelyben majdnem négyezer arany frank volt. sötét foltok és körmök bemélyedt nyoma. annyira össze volt zúzva és nyomorítva. A kandallóhoz két-három. bukkantak rá Madame L'Espanaye holttestére. Idoközben az ordítozás és sikoltozás megszunt. sikerült némi késedelemmel a házba behatolni. mikor a testet fel akarták emelni. ami arra vallott. A padlón szétdobálva négy Napóleon-arany. hogy szinte elvesztette minden emberi formáját.

Kisebb mennyiségben dohányt és tubákot vásárolt nála. Ennyi ideje mos rájuk. zsandár. Tanú ott született a ház szomszédságában. Míg a kaput kifeszítették. kijelenti.Értesülésünk szerint a szörnyu rejtély megfejtésére mind ez ideig semmi nyomot nem találtak. Nem tudják. hogy három éve ismeri mind a két áldozatot. Az egyik durva. idegenszeru hang. A kapunál húsz vagy harminc ember szorgoskodott. sem felül nem volt bereteszelve. hogy Madame L. hogy Madame L. hogy az öreg hölgyön és leányán kívül bárki is járt volna a házba. Nem volt nehéz munka. A meggyilkolt asszony és leánya több mint hat éve lakott a házban. ahol holttestüket megtalálták. Az hiszi. a másik sokkal rikácsolóbb . Az alábbiakban ismertetjük az összes fontosabb tanúvallomást: Pauline Dubourg. amely sem alul. Isidore Muset. az üresen maradt lakásokat senkinek sem adta ki. hogy megtakarított pénze van. hogy Madame L'Espanaye körülbelül négy év óta vevoje." Másnap az újság a következoket írta: A MORGUE UTCAI TRAGÉDIA "A Morgue utcai rendkívüli és szörnyu esettel kapcsolatban igen sok embert hallgattak ki. Megelégelte bérlojének visszaéléseit.híre járt. hogy van pénzük. azt vallja. az elso emeletre érve hangos és dühös kiáltozás. akárhányszor járt ott a fehérnemuért. hogy bemehessen. jósolni is szokott . A kaput végül szuronnyal és nem feszítovassal nyitotta ki. hogy szolgálót nem tartottak. megélhetésükrol bovebbet mondani nem tud. Bizonyos benne. A házban sosem találkozott idegennel. a negyedik emeleti nagy hátsó szobáénak kivételével. Amint tanú felsietett a lépcson. Halálos veszélyben forgó személy (vagy személyek) kiáltozása volt ez. Az átkozott és ördögbe szavakat tisztán hallotta. Azt beszélik róla. tanúsítja. hogy Madame L. Az öreg úriasszony különben gyermekes természet volt. Senki nem tudott olyan emberrol. mert szárnyas. Elottük egy ékszerész lakott ott. A ház jó karban van. A negyedik emelet kivételével sehol sem volt bútor a házban. A rikácsoló hang idegen nyelven beszélt. hangos és elnyújtott. de ez egyszerre megszunt.-nak és lányának van-e élo hozzátartozója. nagyon szerették egymást. aki az emeleti szobákat különbözo személyeknek adta ki. A durva hangnak néhány szavát meg tudta érteni. Több más tanú. és maga hurcolkodott a házba. és mindig is ott élt. Sohasem látta. jövendomondással foglalkozott. Életmódjukról. aki a ház gyakori vendége lett volna. Rendkívül visszavonult életet éltek . A ház Madame L. Nem . nem rövid és szapora. A szomszédok azt rebesgették. legfeljebb olykor-olykor egy-egy kihordó és nyolc-tíz esetben az orvos. nem nagyon régi. kettos kapuról van szó. Az utcai ablakok fatáblái ritkán voltak nyitva. franciául beszélt. tulajdona volt. hogy hajnali három óra felé hívták a házhoz. Az öreg hölgy és leánya békésen éltek.különös. a hátsó ablakok mindig be voltak zárva. bentrol állandó sikoltozás hallatszott. szomszéd is hasonló értelemben nyilatkozott. hogy nem volt noi hang. kétféle hang ütötte meg a fülét.o nem hiszi. mosóno. Tanú a hat év alatt alig ötször-hatszor látta a hölgy leányát. Pierre Moreau. Kitunoen fizettek. de a titok megoldásához egy lépéssel sem jutottak közelebb. Annyi bizonyos. trafikos.

Mikor az ajtót kinyitották. Ugyanazt vallja. Annyi bizonyos. és egyszer: Istenem. holttestét megtalálták. tolmács útján hallgatták ki. hogy a rikácsoló hang nem volt egyik áldozat hangja sem. személyesen.sokkal hangosabb. akik a lépcson felértek. hogy a rikácsoló. A sikoltozás idején ment el a ház elott. Nem ért németül. A másikat az idosebb hölgy vette el. Egészen biztosan hallotta a sacré és a mon Dieu szavakat. ördögbe. bankár. A rikácsoló hang nagyon hangos volt . Az egyes szavakat nem tudta megkülönböztetni. csak most. Lehetett noi hang is. szintén egyike azoknak.tartott. Mellékutca. Gyakran helyezett letétbe kisebb összegeket. hogy mikor felértek.tudja határozottan. William Bird. bezárták maguk mögött a kaput. sem másféle zaj. Több szót megértett. Biztos benne. hogy csak olasz lehetett. folyószámlát nyittatott az o bankjában. Két éve lakik Párizsban. akik a házba hatoltak. Nem tud franciául. A szoba és a holttestek állapotát a tanú ugyanúgy írta le. Az utcán senkit sem látott. Tanú köszönt. Nem vett ki sohasem pénzt.sem nyögés. mint az elobbiek. és egy bankalkalmazott kíséretében küldték haza. bankhivatalnok a Mignaud & Fils cégnél. egyenetlenül hangzottak. hogy kirekesszék a tömeget. Elmondja. Lehet. a kisasszony lépett ki rajta.nem annyira rikácsoló. tavasszal. Az összeget aranyban fizették ki. éles hang férfihang volt . Amszterdamban született. egyetlen pont kivételével. Amikor benyomultak a házba.francia férfié. Az elsok között volt. Mignaud. és elment.-t és leányát. Németnek hangzott. Azt biztosan tudja. hogy spanyolul beszélt az illeto. Az értelmét nem tudta kivenni. Nem tud olaszul. mint inkább érdes volt. Hogy nem francia. A rikácsoló hangról azt hiszi. Angol.borzasztó. hogy férfihang volt-e. hogy olasz volt. de azt hiszi. taszigálás zaja. halála elott három nappal. Nyolc évvel ezelott. noi vagy férfihang volt-e. belülrol be volt zárva. A fent nevezett tanúk közül négyet újra kihallgattak. akik a házba hatoltak. Ezüstmuves. A durva hang azt ismételgette: átkozott. A durva hang francia volt. hogy nem volt angol beszéd. de már nem emlékszik rájuk. vendéglos. A lárma néhány percig talán tíz percig is . A hang érdes . senkivel sem találkozott. Odenheimer. Ismerte Madame L. de a hangsúlyról és a kiejtésrol biztosra veszi. Jules Mignaud. Hallotta a feleselo hangokat. nagyon elhagyatott. amelyben Mademoiselle L. amely odakint a kora hajnali óra ellenére is összeverodött. négyezer frankot. hogy noi hang volt. Olyan volt a zaj. annak a szobának ajtaja. Idosb. O is bent járt a házban. mint tegnapi cikkünk. hangos kiáltások voltak . Gyorsan. az biztos. Odabenn néma csönd . Adolphe Le Bon. Henri Duval a szomszédban lakik. Azt nem tudja. mintha több ember veszekedett volna dulakodás. egyszerre a félelem és a harag hangjai. szabó. Semmi esetre sem rikácsoló. Madame L'Espanaye-nak van némi vagyona. Elnyújtott. és mind a négyen azt vallották. A szavakat nem tudta megkülönböztetni. Általában megerosíti Muset vallomását. Önként jelentkezett. Mindkettojükkel gyakran beszélt. és átvette tole az egyik zacskót. Mikor felfeszítették az . Az elsok között volt. kétségbeejto hangok. hogy a kérdéses napon délben hazakísérte Madame L'Espanaye-t a két zacskó arannyal. mind a durva. a Mignaud & Fils (rue Deloraine) cég tagja.

A nyelv részben át volt harapva. hogy megvizsgálja a holttesteket. és nem akarta magát izgalmaknak kitenni.egészen bizonyos. Mademoiselle L. padlásszobája is van. A bal szárcsont szilánkokra zúzódott. hogy kihúzhassák. mialatt a tanúk felmentek a lépcson. Különben úgy vall. Néhány szót meg is értett. de nem ment fel a lépcson. A rikácsoló beszéd angol volt . egyenetlenül hangzott. A negyedik emeleten a folyosó végén van egy kis szoba. valószínuleg egy térd eroteljes nyomását. Az egész test rettenetesen összevissz zúzódott. Mademoiselle L'Espanaye teste olyan szorosan volt begyömöszölve a kéménybe. cukrász. amely a veszekedo hangok észlelése és az ajtó feltörése között eltelt. A rikácsoló beszédet nem értette meg. a kulcs benne volt a zárban. Semmiféle hátsó lejárat nincs. Az anya holtteste szörnyen össze volt zúzva. Hallotta a kérdéses hangokat. Egyáltalán. de a hangsúly és kiejtés angol volt. Alberto Montani. hogy négy-öt ember megfeszített. Gyomortájon hatalmas zúzódást talált. Az orvos véleménye szerint Mademoiselle L'Espanaye-t egy vagy több ismeretlen tettes fojtotta meg. Az elso szobából a folyosóra nyíló ajtó be volt zárva. amelyen valaki elhagyhatta volna a házat. hogy a negyedik emelet valamennyi szobájának kéménye oly szuk. Amolyan lomtárféle lehetett. A durva hang francia volt. Azt hiszi. Spanyolországban született. Az ajtót nehéz volt kinyitni. O maga nem tud angolul. ládák és más ilyesmi volt benne összezsúfolva. aki elsonek értek fel a lépcson. a szemgolyók kidülledtek üregükbol. hadarva. A ház négyemeletes. A beszélo feltétlenül korholó hangon szólott. napkeltekor hívták át. meg egy csomó ólmos. sohasem beszélt orosz emberrel. Minden egyes darabot gondosan elmozdítottak és megvizsgáltak. A tetorol csapóajtó nyílik. A jobb láb és kar csontjai szinte kivétel nélkül el voltak törve. hogy a . ugyanígy valamennyi bal oldali borda is. A torka körül volt legfoként elkínozva. kékes folt . amelyet a legnagyobb gonddal át ne kutattak volna. amelynek ajtaját félig nyitva találták. Szinte elváltozott. Kéménykotróseprun olyan henger alakú kefét értettek. hogy angol. teste zúzódásokkal és horzsolásokkal volt tele. a szobában semmit sem láttak. Az utcai és a hátsó szoba ablakai be voltak húzva és belülrol gondosan elzárva. temetkezési vállalkozó. Alfonozo Garcio. Gyorsan. a kéményben fel-le húzogatva. Ideges ember. Ez magától értetodo. egyesült erejébe telt. hogy orosz lehetett. Tanú olasz születésu. az egyes szavakat nem értette. másik szerint öt perc is lehetett. amelyben a lányt megtalálták. Nem lehet megállapítani. be is volt szögezve. A két szoba közt levo ajtó be volt csukva. amilyennel a kéménysepro tisztítja a kéményeket. Paul Dumas. A durva hang franciául beszélt. Szintén bent járt a házban. mint a többiek. milyen erovel gyömöszölték a kéménybe és húzták ki onnan.ajtót. nem volt egy talpalatnyi helye a háznak. abban a szobában. Az arc szörnyen elszínezodött. de nem volt bezárva. nem egységes. Van. hogy azon ember nem fér át. Több tanút újra kihallgattak. Akkor már mind a ketto az ágy derékalján feküdt.kétségtelenül fojtogató ujjak nyomai. Egyike azoknak. Ez a szoba az utcára néz. A tanúk vallomása arra az idore vonatkozólag. Minden kéményt kéménykotrósepruvel végigtisztítottak. és mindegyik azt vallotta. azt mondja. Álla alatt mély karmolások éktelenkedtek. aki szerint három perc volt. orvos. Mégis hallotta a civakodó hangokat. mert régi ágynemu. A Morgue utcában lakik. de láthatólag évek óta nem nyitották ki. ha meggondoljuk.

hogy mindig a felszínen lebegnek. Nem látom. sokszor meglepo eredményeket ér el rendorségünk. amelyet annyit dicsoítenek éleslátásáért. A mélység ugyan lent van a völgyben. Vidocq például jó szimatú és kitartó rendor volt. a szemünk sarkából. nagy tompa fegyver valami roppant eros ember kezében." Az újság esti kiadása arról az izgalomról számolt be. csak azt teszi.felelte Dupin -. és ez megzavarta látását. amely a Quartier St. de ez többnyire ernyedetlen szorgalmának és buzgóságának a jutalma. Annyi bizonyos. Ilyen rejtélyes és minden részletében meglepo gyilkosság . hogy egy-két részletet rendkívül tisztán látott. de semmi több. hogy az engem egyenesen Monsieur Jourdainre emlékeztet Az úrhatnám polgár-ból. de intézkedései gyakran annyira nincsenek összhangban az esettel. Ha ez a két tulajdonság nem elegendo. A házat újra és újra átkutatták. Lehet. Kihallgattak még más tanúkat is. hogy jobban hallja a zenét. újra meg újra hamis nyomra tévedt. Hatalmas csinnadrattával intézkedik. Egyaránt lehetett nehéz dorong vagy vasrúd. A legújabb hír szerint Adolphe Le Bont. aki pongyoláját kéri. Torkát láthatólag valamilyen rendkívül éles eszköz . a banktisztviselot letartóztatták és bebörtönözték . és csatlakozik szakvéleményéhez. hogy sugara recehártyánk külso részét érje . Ugyanazt mondja. és a felismerhetetlenségig össze volt roncsolva. akkor a gépezet csodöt mond. Dupint rendkívül érdekelte az ügy valamennyi mozzanata . feje. hogyan juthatnánk a gyilkos nyomára. a tanúkat keresztkérdések alá vetették. de az egészet éppen ezért szem elol tévesztette Ez gyakran megesik azzal. .sérüléseket mivel okozták. Alexandre Etienne sebészt Dumas orvossal együtt hívták a holttestekhez. de más fontos vallomás nem hangzott el. amíg a vizsgálat ilyen mederben folyik. minden tanúvallomást a leggondosabban fontolóra vettek. mert o maga nem nyilatkozott. Ha úgy pillantunk rá egy csillagra. Nincs az eljárásában rendszer.Errol nem szabad véleményt alkotnunk . teljesen levált törzsérol. ravasz.ha ugyan egyáltalán gyilkosságról lehet szó Párizsban még sohasem történt. Az ilyesfajta tévedések mikéntjét és forrását legjobban egy példa világíthatja meg: az égitestek látása. amire a pillanat ösztönzi. A titok nyitjának még csak árnyékát sem látjuk. kérdezte meg tolem. hogy asszonyi ero ilyen ütésekre semmiféle fegyverrel nem képes. Sot. amit az orvos.lehetséges. vagy súlyos szék. akármilyen odaadással kutatott is. mikor a tanú látta. Csak miután Le Bon elfogatását is közölte az újság. Úgy látszik. és nem kísérte megjegyzésekkel az esetet. Túlságosan közelrol nézte a dolgokat. amit minden párizsi. ami a fontos dolgokat illeti. én azt vallom. Madame L.bár az ismertetett tényálláson túl semmi terhelo bizonyíték nem merült fel ellene. Roch-t magával ragadja.legalábbis viselkedésébol erre következtettem. Igaz. hogy mi a véleményem a kettos gyilkosságról. Az igazság nincs mindig a kút fenekén. A rendorség teljesen tehetetlen . Én is csak azt mondhattam neki. vagy bármilyen más nehéz. hogy borotva metszete el. aki nagyon is mélyre néz.ami ilyen természetu eseteknél elég szokatlan jelenség. de a hegycsúcsról pillanthatjuk meg. A párizsi rendorség. hogy megoldhatatlan titokkal állunk szemközt. de mert gondolkodása nem volt iskolázott. de minden fáradság és nyomozás hiábavalónak bizonyult.

Benéztünk a többi szobába. mindent a helyén hagytak. mint amikor teljesen feléje fordulunk. Dupin útközben egy pillanatra benézett az egyik újság kiadóhivatalába. hosszan nézzük. Elmegyünk és megnézzük magunk is a tett színhelyét. G. és most fizetni akarok. oszintén szólva. amint ez már ilyenkor szokás. de a kép az elobb érzékelhetobb volt. felmutattuk írásainkat. A "különös" szót olyan hangsúllyal ejtette ki. hogy bár a tanúvallomások szerint a meggyilkolt Mademoiselle L'Espanaye szobájából ingerült és izgatott hangok párbeszéde hallatszott. Azután visszatértünk a ház elé. amennyire és amilyen erovel tekintetünket reá szegezzük. vizsgáljuk meg elobb mi magunk a tényeket. Csillogása annyira és olyan arányban homályosul el. és az or bebocsátott. Így szélesebb kévében hull ugyan szemünkbe sugara. még maga a Vénusz is eltunik az égboltról. mert a túlsó járdáról egy csomó ember bámulta céltalan kíváncsisággal a behajtott zsalugátereket. Az is megfoghatatlan (a rendorség szemében). ragyogóbbnak. . túl meron és aprólékosan figyeljük. és ahol még ott feküdt a két áldozat. megborzongtam. és így a ház mögé értünk. Roch-ba torkollik. nem is magára a gyilkosságra. hogy a tett színhelyén nem tunt-e fel nekem valami különös. Visszatekintve a gyilkosságra. hanem az egész környéket. lementünk az udvarra . hanem hallatlanul kegyetlen voltára. szinte kínos gonddal figyelte nemcsak a házat. Késo estig vizsgálódtunk. amit a Gazette des Tribunaux -ban olvastam. akkor a szóban forgó égitestet teljes fényében látjuk. aminek. bekanyarodtunk egy szomszédos utcácskába. miért. mindenüvé elkísért egy zsandár. mint a belso). Már szóltam barátom szeszélyeirol. Dupin mindent aprólékosan megvizsgált . A szükségtelen elmélyedés megzavarja és gyengíti gondolatainkat. Szórakoztató nyomozás lesz. Közönséges párizsi ház volt. egyenesen abba a szobába.persze. és hogy tiszteletben tartottam. Most azzal szórakozott. Nem láttam semmi mást. és meron. Így is történt. kapualja egyik oldalán tolóablakos kis fülkével. A szobában. amelyben Mademoiselle L'Espanaye-t megtalálták. Mielott bementünk volna. majd váratlanul megkérdezte tolem. de szó nélkül vettem tudomásul. és máris a Morgue utcába indultunk. A házat könnyen megtaláltuk. csak azt.A Gazette nem hangsúlyozta eléggé a gyilkosság szokatlanul borzalmas voltát.) Különben is Le Bonnak egy szolgálatáért hálával tartozom. a szobát mégis . nem sok célját láttam. Becsengettünk. amely a rue Richelieu-bol a rue St. és azt hiszem. minden különösebb nehézség nélkül megkapom a szükséges engedélyt. Nyomorult sikátor. és miután elhagytuk a házat. úgyhogy csak a késo délutáni órákban értünk oda. aminek a valóságban meg kéne könnyítenie megoldását: hogy minden részlet annyira túlzott. rendorfonököt ismerem. majd befordultunk. hogy másnap délig a gyilkosságról egy szót sem szólt. Felmentünk a lépcson.(amely érzékenyebb a gyenge fénnyel szemben. hogy nem tudom. A rendorséget megzavarja. A jelek szerint ezt a rejtélyt pontosan azért tartják megoldhatatlannak. (Furcsának találtam ezt a megállapítást. a házmester odújával. Nagyon messze van a lakásunktól. ha túl sokáig.a két holttestet is. De talán ne is törodjünk a hírlap szokványos véleményével. Dupin ritka. mielott véleményt formálnánk róluk. hogy nem talál semmi indítóokot.

azután öngyilkosságot követett el. mint amilyen ez is. Nem vettél észre valami rendkívülit? Azt feleltem erre. egybehangzóan és egyértelmuen egyetértettek a durva hangra vonatkozólag. Ide várom . Szeme üresen meredt a falra. hogy a rikácsoló. aki ha nem is maga a gyilkos. és tévútra vezette annyiszor megdicsért éleslátását. és nem is okozója ennek a mészárlásnak. vagy már meg is találtam e rejtély megoldását. hogy igen. mindegyikük véleménye eltért. amit fölösleges most felsorolnom. Nézzük most . nem is igen tudva. hogy ilyen hangulatban mennyire személytelen. ha az elkövetett bun legförtelmesebb részében talán ártatlan is. de valószínu. és a benyomuló sokaság a lépcson felmenet senkivel sem találkozott. "érdes" hang milyen nemzetiségu volt. azok a jelenségek. nem tévedek ebben a feltevésemben.felelte Dupin -. hogy a durva hang francia volt. s a gyilkos biztosan harmadik személy volt. Átvettem a pisztolyt. a hollandus és a francia. mégis úgy csengett. Az ilyen esetekben. ezt valamennyi tanúvallomás hangsúlyozta. mintha magában beszélne. Ha eljön. . A lépcsokre lehallatszó hangok ettol a harmadiktól eredtek.ha nem is terjeszkedem ki a hangokra vonatkozólag az összes tanúvallomásokra -.minden pillanatban megjöhet -. A szobában levo vad rendetlenség. .Most . amely a szobából kihallatszott . mint te is mondtad. hisz madame L'Espayane erejétol nem tellett volna ki. és ezenkívül sok minden. De ami a rikácsoló hangot illeti. hogy a tanúk egybehangzóan azt vallották. mert éppen erre építettem az egész talány megoldását. ebbe a szobába. holott éppen a szokottól való eltérések fonalát követve találjuk meg az igazsághoz vezeto utat. itt kell tartanunk. de nem ez volt a különös a vallomásokban.üresen találták.folytatta szavait. amelyeket az imént említettem. hogy "mi történt". nem vettél észre semmi különöset. ahogy ott megtalálták. ha nem is volt hangos. Gyilkosság történt. kezelni tudjuk. ami eddig sohasem történt meg". Dupin folytatta. Már említettem. hogy ellentétesek. . Megeshet. ahogy megtalálom. miközben hitetlenül hallgattam barátom szavait. de bizonyos mértékben részese. Ezt a lehetoséget csak a rend kedvéért említem. A tanúk. pedig volt valami egészen rendkívüli. a kéménybe fejjel lefelé begyömöszölt hulla. hogy nem jön.A veszekedés. Ez fölment bennünket az alól a feltevés alól. az errol szóló vallomásokban nem az a különös. hogy az olasz. A testén talált zúzódások és sebek jellege is teljesen kizárja az öngyilkosságot. ha a helyzet megkövetelné. az angol. Látszólag hozzám beszélt. hogy lányát a kéménybe gyömöszölje. vagy mint az egyik kifejezte. hanem az. most ide várok valakit. hogy az öregasszony elobb meggyilkolta a lányát. de hangja. mikor közelebbrol meg . de arra vonatkozólag. hogy a szokatlant összetévesztette a rejtelmessel. Remélem. az öregasszony félelmetesen összetört holtteste. mintha valaki távol lévohöz szólna. Úgy látszik.Így vallottak a tanúk . és szobánk ajtajára nézett -. megbénította a rendorség nyomozó tehetségét. hogy "mi történt. Néma csodálkozással bámultam Dupinre. hanem azt. A rendorség abba az általános és közönséges hibába esett. egyenes arányban áll megoldhatatlanságának a rendorség által vélt mértékével. a spanyol. Pisztolyunk van. Az a könnyedség. semmi esetre sem volt a két no hangja. nem azt kell kérdezni.mondta -. úgy. hogy mi volt rendkívüli a tanúk kijelentéseiben. mit cselekszem.

az angol azt hiszi. mely a folyosóra nyílik. hogy a hang egészen biztosan olasz volt. mint rikácsoló. a spanyol "bizonyos benne". "anyagi lények" voltak. de mivel "nem tud olaszul" . és ez az út el kell hogy vezessen bennünket a végkövetkeztetéshez. rekedtes volt. Két másik szerint a titokzatos idegen hadarva. de ez nem fejezi ki pontosan véleményemet. de "sohasem beszélt orosz emberrel". Annyi bizonyos. Tehát csakis a két szoba egyikébol menekülhettek el. Képzeljük most magunkat újra a szobába. Csak arra akartam figyelmedet felhívni. hogy a hang egy ázsiai vagy afrikai ember ajkáról hangzott el. Egyetlen tanú sem tudott szavakat vagy szavakhoz hasonló hangokat megkülönböztetni. De hogyan és merre? Ha helyes következtetést akarunk levonni. a hollandus azt mondja. de "nem ért németül". egyenetlenül beszélte azt a nyelvet. de o maga "nem tud franciául. akár a spanyol tanú. hogy német volt a hang. . Akik végrehajtották a tettet. Nem tudom . és ebben különbözik az elso franciától. hogy lehetové tesznek bizonyos következtetést. hogy sem te sem én nem hiszünk természetfeletti erokben.folytatta Dupin -. Vizsgáljuk meg tüzetesen a menekülés lehetoségeit. A rendorség átfésülte a padlót.akarja jelölni. belülrol gondosan kulcsra volt zárva. a mennyezetet. ha véletlenül tudna spanyolul. szerencsére egyetlen út marad elottünk nyitva. mind azt vallja. hogy mit szólsz fejtegetésemhez. olyan gyanút keltenek. és idézni is tudna néhány szót. és végigkutatta minden irányban a falat. csak "a hangsúlyra és a kiejtésre" alapítja véleményét. Az a véleményem. Titkos kijáratot én sem fedeztem fel. Párizsban ilyen ember nincs sok. mindegyik más nyelvu beszédhez hasonlítja. Madame és Mademoiselle L'Espanaye-t nem szellemek gyilkolták meg. mert "o maga nem tud angolul".o is. tolmács útján hallgatták ki". bár szélességük a kandalló fölött szabály szerint 8-10 láb. Mit keressünk ott eloször? Az utat és módot. szokatlan lehetett az a hang. de csak "a hangsúly és kiejtés" alapján. töredezve. hogy idegen hangja volt. hogy angol beszéd volt. hogy a hang nem honfitársáé. hanem éppen ellenkezoleg. az olasz azt hiszi. lehetséges. de nem habozom kijelenteni. Egy második francia azt állítja. egyiket a másik után. hogy e lehetoséget tagadnám. ahol a gyilkosságot elkövették. hogy a hang inkább érdes. hogy a gyilkosok. amelyben Mademoiselle L'Espanaye holttestét megtalálták. Hogy mi ez a gyanú. hogy ez a következtetés az egyetlen helytálló következtetés. nem a magáéhoz. De én nem bíztam meg a rendorök szemében. melyrol ennyi tanú ennyifélét állít! Öt nagy európai nyelvet beszélo ember mind másképpen hallotta! Persze. hogy így fejezzem ki magam. hogy egy jól megtermett macska sem férne át rajtuk. annyira összeszukülnek. Mindegyik bizonyos abban. és eredményeként óhatatlanul felmerül a gyanú. Annyi bizonyos. Titkos ajtó vagy más kijárat nem kerülhette volna el a figyelmüket. hogy spanyolosan hangzott. hogy franciául hangzott. ahogy a gyilkosok elmenekültek. azt most még nem akarom elmondani. A francia azt mondja. néhány dologra fel kell hívnom a figyelmedet. hogy orosz beszéd volt. amely a rejtély ügyében folytatandó nyomozás irányát a továbbiakban megszabja. amikor a tanúk felsiettek a lépcson. abban vagy a közvetlenül mellette levo szobában voltak. a magam szemével néztem a dolgok után. A szobák ajtaja. Mindezt összefoglalva: milyen furcsa. azt mondhatnád erre. Az egyik tanú azt mondta. De nézzük a kéményeket! Ezek. Azt mondtam most. és menekülésük is csak "anyagi" lehetett. hogy ez a gyanú a helyszínen végzett nyomozásomnak formát és határozott irányt szabott. hogy a durva és rikácsoló hangra vonatkozó tanúvallomások már magukban is olyan következtetést tesznek lehetové. de anélkül.

a feje is alig látszott ki. amely számunkra megmarad. Így hát a hátsó szoba egyik ablakán kellett a gyilkosnak vagy gyilkosoknak elmenekülniük. ha ez látszólag lehetetlen. kívülrol leszoríthatta volna. S mivel a két ablak feltehetoen egyforma rugószerkezetre jár. Így tehát maguktól kellett záródniok! Ebbol a feltevésbol nem engedhettem. és nem legyozhetetlenek.Miután bebizonyítottuk. hogy erre megrökönyödtem. hogy felhúzzák. de ha ezt tennéd. nem zárhatták le. A másik ablakba ugyanott hasonló szöget vertek. tehát . Tudtam. és itt is hiábavalónak bizonyult minden igyekezet. Mélyen benyúltam. Tovább következtettem. Én valamivel gondosabban néztem utána a dolognak. mint a másik. A szobának két ablaka van. és rögtön rátaláltam a rugóra. Az ablakok belülrol zárva voltak. Hiába igyekeztek többen is. Ez a megállapítás tiszta. De ha ez így volt. nem sikerült! Ezt így is gondoltam! Most már tudtam. a rendorség fölöslegesnek is tartotta. hogy ebben az irányban tovább kutasson. Helyére tettem a szöget. hogy valahol egy rejtett rugónak kell lennie. Az elso ablak belülrol be volt zárva. mert látszólag legyozhetetlen akadályokkal állunk szemközt. világos volt. és a felfedezéssel elégedetten lemondtam arról. hiszen rögtön észrevette volna oket az utca bámészkodó népe. hogy az ablakot is felhúzzam.utólag. A bal oldali ablakkeretbe igen vastag szög volt mélyen beverve. pedig a vizsgálat mindkettot zárva találta. és látszólag ugyanúgy is volt beverve . és a rugó a helyére pattan . Megnyomtam: ugyanolyan szerkezetu volt. annak bizonyítása. A gyilkosok feltétlenül a két ablak egyikén át menekültek. Hiába.erre se menekülhetett senki! Fölöslegesnek tartották a szöget kihúzni és kinyitni az ablakokat. Erre kellett távozniuk még akkor is. A szabad ablakhoz léptem.de a szöget lehetetlen lett volna újra visszatenni a helyére. teljesen félreértetted . A másiknak alsó részét az elébe tolt ágy ormótlan fejrésze takarja el. Ha valaki ezen az ablakon menekült volna el. hogy az ablakot kinyissák. akkor az ablakokat nem hozhatták rendbe belülrol. hogy ezek az akadályok csak látszólagosak. nem szabad elvetnünk ezt csak azért. és szukebb körre korlátozta vizsgálódásomat. Ez olyan körülmény. Most a szöget vettem szemügyre. és fel akartam emelni a tolóablakot. teljesen szabad. Megnyomtam. és figyelmesen megvizsgáltam. miután elkerülhetetlenül ehhez a megoldáshoz értünk. Alapos és gondos vizsgálat után meg is találtam a rejtett rugót. úgyhogy beláthattam az ágy fejével félig eltakart ablakmélyedésbe. A rendorség ennyivel be is érte . Az ágy szalmazsákjára álltam. Az egyetlen út. maradnak még az ablakok. Nos hát.majdnem a fejéig. A gyilkosok feltétlenül a másik ablakon szöktek meg. az eltérésnek a szögek között. mégpedig a mondott érvek alapján. nem sikerült. vagy legalább megerosítésük módja között kellett adódnia. hogy a valóságban ez a lehetetlenség nem bizonyulhat lehetetlennek. Az egyiket semmiféle bútor nem állja el. és elképzelésem igazolódása meggyozött alapfeltevésem helyességérol. amelyet tekintetbe véve. Vastag volt. Azt gondolhatnád. bármilyen titokzatosnak látszanak is a szöggel kapcsolatos körülmények. némi erolködés árán kihúztam a szöget. mint a másik. A ház homlokzatán levo ablakokon át nem távozhattak. hogy a menekülés ezen a két úton teljesen lehetetlen.

Világos tehát az is. a betöro két és fél láb távolságról eroteljesen belekapaszkodhatott az ablaktábla rácsos alsó részébe. Mondtam már. s ha feltételezzük. A lánc egyetlen szeme sem lazult meg. hogy a gyilkos hogyan ereszkedhetett le az ablakból. Ma már ritkán alkalmazzák. A legvégso megoldásig követtem a titkot: és ez a megoldás a szög volt. és jól jegyezd meg. A szóban forgó ablaktól öt és fél lábnyira villámhárító húzódik.levezeto módszeremet. a rendorség pedig. máris a szobába lendíthette magát. és nem tette vizsgálat tárgyává. de maga ez a tény (akármilyen fontosnak is látszott) egyáltalában semmit nem nyomott a latban. hogy egy rendkívül ügyes. hogy akárki is elérhesse az ablakot. hogy mikor ott vizsgálódtunk a ház hátsó frontján. hogy erre senki sem menekülhetett. eddig nem volt egyetlen "hibapontom" sem. amelyeket a párizsi ácsok ferrades néven ismernek. Feltéve. hogy rendkívül ügyes és mozgékony . "Itt valami nincs rendjén a szög körül" . elrugaszkodott a villámhárítótól. de annyi bizonyos. a törés láthatatlanná vált. és lábát a falnak feszítve. és senki se hitte volna. Közönséges ajtóhoz (nem szárnyas ajtóhoz) hasonlítanak. Lehet. talán látta is a ferrades-ot. A kezemben levo darab a törésnél rozsdás volt. vele együtt a szög feje is felemelkedett. mind elhelyezésére nézve azonos volt. Megnyomtam a rugót. A másik vége benn maradt a lyukban. körülbelül egy negyedhüvelyknyit tartottam a kezemben belole. hogy a rendorség. hogy a kérdéses ablaktábla teljesen kihajtva kétlábnyira megközelíti a villámhárítót. vagy teljesen elkerülte a figyelmét. minden további nyomozással felhagyott. néhány hüvelyknyire felemeltem az ablakkeretet. megvizsgálta az épületnek ezt a részét. a rugó szerepét összetévesztve a szögével. de Lyon és Bordeaux öreg házain még gyakran láthatók. Újra becsuktam az ablakot. mikor veled körüljártam a házat. Emlékszel rá. hogy távozása után az ablak önmagától csúszott vissza. alsó felük kerti rács formájú. mihelyt szembeállítottam azzal. mert feleslegesnek találta. hogy a másik szöggel mind nagyságra. körülbelül derékszögben állottak a falnak. Gondosan betettem helyére a letört részt. nagyon felületesen nézte a dolgokat. Erre a kérdésre megtaláltam a feleletet. De elottem rögtön világos volt. úgyhogy a kéz pompásan megkapaszkodhatik benne. A szóban forgó fatáblák körülbelül három és fél láb szélesek. hogy a rugó zárta le s nem a szög. Lehetséges. hogy a negyedik emelet ablaktáblái abból a különös fajtából valók. ez annál valószínubbnek látszott. A gyilkos az ágy fejénél levo ablakon keresztül menekült el. de nem ötlött szemébe nagy szélessége. hogy ott egy törött szög rejtozik. mint jómagam is. A nyomot egy pillanatra sem veszítettem el. mert a szög feje majdnem egészen bemélyedt a fába. Még egyszer figyelmeztetlek. és valószínuleg kalapácsütés okozta. Tehát a rejtélyt ideáig kibogoztam.mondtam magamban. hogy akkor az ablak éppen nyitva volt. hogy ennél a pontnál megszakadt a nyom. És megfogva a fejét kihúztam. hogy az ablakszárny egészen ki volt csapva. és a szög ismét egésznek és hibátlannak látszott. tehát a törés régi lehetett. és az ablaktábla becsukódott. így megkapaszkodva. félig nyitva voltak. bátor ember az ablaktábla segítségével a villámhárítóról könnyen a szobába mászhatott. De észrevettem. ha ugyan nem szántszándékkal eresztették le kívülrol. Hogy sportnyelven szóljak. Miután az volt a meggyozodése. de a tört rész nem ugrott ki a fából. A következo kérdés az volt. Errol a távolságról lehetetlennek látszik.

hogy valakinek pénzt adnak át. miért nem vitte el valamennyit? S foleg: mért hagyott ott négyezer arany frankot. hogy a menekülés kérdését a behatolás kérdésére fordítottam. hogy a kiráncigált szekrényfiókokat kirabolták.gyakran ez az a nagy szikla. Azok a ruhák. Jogászi nyelven szólva. hogy helyette egy batyu fehérnemuvel terhelje meg magát? Mert az aranyat otthagyták! Monsieur Mignaud. Ez a megállapítás teljesen képtelen. akkor az a tény. amikor azt bizonyítom. hogy a rendkívülinél is rendkívülibb ero és majdnem természetfeletti ügyesség kellett a vállalkozás véghezviteléhez. akik nem nevelkedtek a valószínuségszámítás elméletén.valakirol beszélek. hogy pénzért gyilkoltak! Csak mert néhány tanú azt vallotta. többet jelentett volna puszta "egybevágás"-nál. amely elállja azoknak a gondolkodóknak tiszta látását. és szeretném. mint amilyeneket e hölgyek rendszerint hordtak. E szavakra agyamban hirtelen felbukkant valami bátortalan féle elképzelés arról. semmivel sem értéktelenebbek. de nem használható az ész elemzo munkájában. azzal az egyenetlenül hangzó beszéddel. Az adott esetben: ha az arany eltunt volna. nyilván azt mondanád most. hogy a dolog megtörténhetett. hogy a tett elkövetoje nem lehetett olyan habozó hülye. Jól teszed tehát. Azt akarom bebizonyítani. hogy három nappal ezelott adták át. Azt mondták. hogy feltételezésem elfogadtatása érdekében okosabban tenném. négyezer frankról beszélt. Közvetlen célom pedig az. de ennek is oktalan. azt is fel kell tételeznünk. hogy szoros összefüggésbe hozzam benned az annyiszor hangsúlyozott "rendkívüli. mint az. rikácsoló (vagy érdes) hanggal". ha feltesszük. és amelynek kiejtésében egyetlen értheto szótagot sem lehetett felfedezni. hogy a ketto voltaképpen egy! De térjünk vissza a szoba belsejébe. amelyek "ott maradtak". melyeket a fiókokban találtak. hogy ez beválik a jogászi gyakorlatban. hogy voltaképpen mit is akar mondani Dupin. mintsem hangsúlyoznám a rendkívüli testi ügyességet és emberfölötti rugalmasságot. . amelyhez a rendorség ragaszkodik: hogy itt rablógyilkosság történt. hogy a ház kapujában néhány nap elott pénzt adtak át! Sok minden történik nap mint nap. és az illetot három napon belül meggyilkolják . anélkül. Puszta feltevés. ahogy az ember néha érzi. hogy igenis lehetséges ez a vakmero és kockázatos bravúr. ugyanúgy. nézzünk itt szét.és ezeknek mégsem tulajdonítanak semmi jelentoséget. De barátom tovább folytatta: . ritkán hagyta el a házat: nemigen volt szükségük változatos ruhatárra. Úgy szerepelhetett volna. és mégis képtelen visszaemlékezni. "Egybevágó események!" . hogy majdnem visszaemlékezik valamire. nem egyeztek meg a fiókok eredeti tartalmával? Madame L'Espanaye és lánya nagyon visszavonult életet élt. Honnan tudják.Látod. a bankár. Az én végcélom pusztán az igazság. ha kivered a fejedbol azt a megtéveszto indítóokot. szokatlan ügyességet" a "különös. ha megértenéd. bár sok tárgy szemmel láthatóan a helyén maradt. Ha tolvaj járt a házban. Kimenetbol bemenet lett! Rá akartalak vezetni. Mintha a megértés határáig jutottam volna. amelynek az emberi kutatás legdicsobb eredményeit és ezek legdicsobb magyarázatait köszönhetjük. Ezt az összeget majdnem hiánytalanul megtalálták a padlón hevero zacskókban. hogy azok a holmik. társaságot alig fogadott. azon az elméleten. ami tízszer jobban egybevág. ha inkább lebecsülném. hogy meg is értettem volna. hogy az arany volt a gaztett oka. Lehet. semmi több. mint a gyilkosság indítóoka. De az adott esetben. amelynek nemzetiségére vonatkozólag nem volt két egybehangzó vélemény. miért nem vitte el a legértékesebbeket. hogy otthagyja az aranyat.

Orült lehetett a gyilkos . mint én. A rendorségnek elég volt az. és ezzel agyát is elzárta légmentesen attól a lehetoségtol. És képzeld el. a szörnyuségnek minden emberiességébol kivetkezett. De a rendorség természetesen erre se gondolt.. vessünk egy pillantást a mészárosmunkára.. mint ahogy elkerülte figyelmét az ablaktábla széles volta is. hogy milyen furcsa összevisszaságban volt a szoba. amelyre az áldozatot ledobták az ágy fejénél levo ablakon át. . A lányt megfojtották. milyen rettenetes eronek kellett annak lenni. és fejjel lefelé gyömöszölték a kandalló kéményébe.felelte . valami. Monsieur Etienne már elmondta. Közönséges gyilkosok nem folyamodnak ilyen módszerekhez.. az indokolatlan mészárosmunka. aki valamelyik szomszédos elmegyógyintézetbol szökött meg. egy rántással legalább félmillió hajszálat kellett kiszakítania. És még sok másban is megmutatkozik ez a csodálatos. Az öregasszony torka nemcsak hogy el volt metszve.és mindez egy borotvavágással! Gondold meg. amilyen az a lépcsoházba lehallatszó. hogy az ablakokat valaha is kinyitották! Most vegyük mindehhez. De az orültek hangja még legvadabb dühöngésükben sem olyan. amely képes volt annyira felnyomni a kéménybe a holttestet.. hogy a gyilkosok a legelvetemültebb alakok.és ebben a két úrnak teljesen igaza van. Gyökerestül szakították ki. Csakúgy. milyen rettenetes ero kell ahhoz. különös hang volt. egy dühöngo elmebeteg. hogy mit gondolsz minderrol. vad brutalitás. micsoda vad brutalitás kell ehhez! A Madame L'Espanaye testén levo sérülésekrol nem beszélek. a különbözo nemzetiségu emberek elott érthetetlen hangok. De mindazt szem elott tartva. szinte "groteszk" volta. A kandallóhoz néhány vastag. ha fel is tesszük. ahogy a holttestet a kéménybe gyömöszölték.Bizonyos szempontokból . Monsieur Dumas és érdemes segítotársa. hogy a módban. hogy több ember egyesített erofeszítésével lehetett csak lehúzni onnan.kérdezem toled. . és ennek a párját ritkítóan brutális gyilkosságnak meglepoen hiányos indítóoka -. egyszerre. és akkor egybefoglalhatjuk mindazt.a különös hang. rendkívüli ero. van valami határtalanul szertelen. emberfeletti ero. nagyon vastag osz hajtincs tapadt. hanem a fej egyszeruen elvált a törzstol .. hogy a szögekrol tudott.rettenetes ero! Gondold meg. hogy csak húsz vagy harminc szál hajat egy csomóban tépjünk ki a fejbol? Te láttad ezeket a hajcsomókat. merre indul a képzeleted? Hideg futott végig rajtam.Egy orült. mikor Dupin ezt kérdezte tolem. amit eddig megállapítottunk: bámulatos ügyesség. A gyökerük (rémes látvány!) magával tépett húscafatokat a fejborrel együtt . amire felhívtam figyelmedet . amit magad is láttál. A tompa tárgy kétségtelenül az udvar kövezete volt. Nem így bánnak el áldozatukkal. amelyekbol a fül egyetlen szótagot sem tudott kivenni .feleltem -. amit nem hozhatunk összhangba az emberi gonoszságról való fogalmunkkal.az "indítóok"-ot. hogy valami tompa eszköz okozta ezeket . a rendkívüli ügyesség. Be kell látnod.egészen helytálló a gondolatod. Kézzel fojtották meg. még akkor sem. Tisztában vagy azzal.. .

teljesen megegyezik a rajzzal. Tedd most ujjaidat a megfelelo helyekre. Erre a két szóra építettem fel minden reményemet. és az egyik kétségtelenül francia volt. Azt csak megengeded . mit gondolsz? .Olvasd fel most Cuvier könyvének ezt a bekezdését . és emlékezz vissza.Dupin . . alakja körülbelül olyan. beszédükben meg lehet különböztetni legalább a szótagokat. .mondta. az emberi nyak pedig henger alakú. . amelyet az elso pillanatban megmarkolt. Egyszerre megértettem a gyilkosság borzalmainak minden részletét. Ezenkívül az orülteknek nincs olyan hajuk. Itt van egy fadarab. s amit Dumas és Etienne urak szakvéleményükben e szavakkal jelöltek meg: "egy csomó ólmos. . hogy korholást. kétségtelenül fojtogató ujjak nyoma".ez nem emberi haj! . vörös orangutánjának pontos anatómiai leírása volt az olvasmány. . Egy francia ember tudott a gyilkosságról. ez a haj nagyon furcsa . de nem sikerült. Madame L'Espanaye görcsösen összecsukott ujjai közül bontottam ki ezt a kis hajcsomót. Milyen haj ez.Az orülteknek is van nemzetiségük. kérlek. .Ez nem emberi kéz nyoma! . Ezek a nyomok tökéletesen megfelelnek az itt leírt orangutánnak. de most is kudarcot vallottam. és ha összefüggés nélkül is beszélnek. vad állatiasságát és utánzó tehetségét.Úgy van. mint amilyet itt tartok a kezemben. hogy ártatlan volt a véres cselekedetben.A papiros vízszintes felületen van kiterítve. A kelet-indiai szigetek hatalmas. mikor a szakasz végére értem . amelyet elém tett.sot majdnem bizonyos -. kékes folt. emberfölötti erejét s mozgékonyságát.szólított fel Dupin. Különösen azt nem.Nem mondtam.mondtam. Mindenki ismeri ennek az emlosnek óriási termetét. nézd meg ezt a vázlatot. De mégsem értem a félelmetes titok minden részletét. így kiáltott fel: Mon Dieu! Ezt a két szót az egyik tanú úgy jellemezte (Montani. Megtettem.mondtam szinte lélegzetemet vesztve -. feddést fejezett ki.jegyeztem meg végre. Ebbol a kézbol kicsúszás nincs! Minden ujj megtartotta (valószínuleg az áldozat haláláig) rettenetes szorítását azon a helyen. hogy két hang feleselt.Az ujjak leírása . de mielott véleményünket kimondanánk. hogy ez a rajz kemény és biztos szorításnak az érzetét idézi fel. amelyet papírra vetetem. Tekerjük köré a vázlatot. Lehetséges . mint egy nyaké. és a kitépett vöröses szorcsomó is fedi Cuvier leírását. amit a tanúvallomások "sötét foltok"-nak és "körmök bemélyedt nyomának" neveznek Mademoiselle L'Espanaye nyakán. valamilyen néphez tartoznak. hogy megoldjam a titkot.válaszolta -. s elém terítette az asztalra a papirost -.folytatta barátom. Pontos mása annak. a cukrász). és tegyünk újabb kísérletet. Megkíséreltem.Valószínuleg nem jól végezzük a kísérletet . hogy az . amely .

Rossz politika. tényleg ártatlan a gyilkosságban. amelyen alapszanak. A meggyilkoltaké nem lehetett. szegény vagyok. De ami a legfontosabb. Legfeljebb azt fogja hinni a francia. és annak a szélességérol és zsíros mivoltáról arra következtetek. Tulajdonosa. aki tud ugyan a gyilkosságról. Az állat még ma is szabadon van. Ez a csomó meg olyan rajta.lejátszódott. vagy ha már tudok is róla. Germain. Az orangután valószínuleg elszabadult tole. Mért veszítsem el némi kockázatért? Megvan. hogy én is tudok a gyilkosságról. Gondolatmenete a következo lesz: "Ártatlan vagyok. napján (a gyilkosság reggelén).. a Le Mode-ban közzétettem. Jelentkezni lehet rue . majdnem a kezemben! A Bois de Boulogne-ban találták meg. és ha megfizeti az orangután elfogatásáért és orzéséért járó kis összeget." . tehát nem tehetem érthetové mások számára sem. hogy az orangután tulajdonosa matróz. De nem sorolom tovább ezeket a feltevéseket (másnak nem nevezhetem.De itt van egy szalagdarabka. hogy valamilyen körülmény folytán tévedtem. amíg az egész ügy el nem alszik." E pillanatban léptek hallatszottak a lépcso felol. és foleg máltai.Hogyan. sértetlenül visszakapja az állatot. Ha a francia ember. (az utcánk neve és a ház száma). vajon jelentkezzék-e a hirdetésre vagy sem. amelyet tegnap este mikor hazajöttünk. Jelentkezem. feltétlenül hozzánk vezeti ot. oly homályos és elégtelen.kérdeztem -. tudja. hogy újra elfogja. mert az okoskodás. De ha tévedtem is a szalagra vonatkozó következtetéseimben. lehetetlen bebizonyítani. Arról ugyan fogalmam sincs. éppenséggel nem tudom . honnan tudtad meg . hogy magam is alig foghatom fel. o egészen a szobáig üldözhette.Nem tudom. De ha nem jelenkezem egy ilyen értékes jószágért.. újsághirdetésem nem árt senkinek. amely az enyém. tudnak rólam! Aki közzétette a hirdetést. Faubourg St. de a bekövetkezett izgalmas körülmények megakadályozták benne. kiejtette kezébol a legegyszerubb nyomokat is. akkor megütöttem a fonyereményt! A francia. hogy mit és mennyit tud. (A Le Monde a hajózás dolgaival foglalkozik. és hogy máltai hajón szolgál? .legalábbis nem vagyok biztos benne mosolygott Dupin. de ártatlan benne. Ezért nevezzük csak feltevéseknek. Ha viszont igazam van. a kora reggeli órákban egy rendkívül nagy. gyanút kelt. akkor ez a hirdetés. de eziránt nem fog érdeklodni. hogy bunös vagyok benne. a majom nagy érték.. De ha kinyomoznák is az állatot. hogy egy oktalan állat követte el a gyilkosságot? A rendorség teljesen hamis úton jár. hogy az enyém az állat. egy máltai hajón szolgáló matróz. A villámhárító törésén találtam ezt a szalagot. a kello személyazonosság igazolása mellett. és foképpen tengerészek olvassák). visszakapom az orangutánt. és én ezt olvastam rajta: "ELFOGTAK a Bois de Boulogne-ban. vöröses orangutánt a borneói fajtából. . és beszéljünk is így róluk. Egy papírlapot nyújtott át. ha magamra vagy az orangutánra terelem a gyanút. nagyon messze a gyilkosság színhelyétol. Ki gyanakodhatnék arra valaha is. harmadik emelet. hogy a matrózok szokásos hajfonatából való. amilyet csak kevés matróz köt. az én körülményeim között egész vagyon. természetesen habozni fog.. akirol szó van. nincs jogom hozzá). . és jól elzárom. barátom. és visszakérje-e az orangutánt.

mondta Dupin derus. eddig minden a legnagyobb rendben van.mondta a matróz. A látogató csöngetés nélkül lépett be.felelte Dupin -..Tessék! . . . Valóban matróz volt.mondta Dupin. A jutalma legyen az.. de nem ellenszenves. de bár párizsinak látszott. kétségtelenül nagy értéku példány. A matróz arca lángvörös lett. úgy tunt. hogy vissza kell adnom! . és bekopogott. aztán nyugodt hangon válaszolt: . hanem határozott. és zsebébe dugta a kulcsot. . arckifejezése vakmero. Mit gondol. magas. de visszahúzódott. .A világért sem akarnám..Vigyázz .. Kezében hatalmas tölgyhusáng. amikor meghallottuk. . hogy újra felfelé jön. irigylem érte. Az ember belépett. tétovázik.. amíg nem intek.Üljön le. mint akinek nagy ko esett le a szívérol. megállt. mit is kérjek?. .. és felfelé igyekezett a lépcson. amit csak a Morgue utcai gyilkosságról tud! Dupin ezeket a szavakat nagyon halkan és igen nyugodtan ejtette ki. bérelt istállóban. Talpra szökkent. az.Hogyne. volt a kiejtésében valami svájci íz is. tudja írással igazolni? . de a következo pillanatban visszahanyatlott a székbe.Ugye az orangutánért jött? Szavamra. Éppen olyan nyugodtan indult az ajtóhoz. De most megállt.. és a homlokán halálos veríték ütött ki. készítsd elo a pisztolyt.mondta Dupin. és elindult lefelé. hogy minden felvilágosítást megad. a szomszédban. Szívem mélyébol megsajnáltam. A ház kapuját nyitva hagytuk. Dupin az ajtóhoz sietett. várjon. de különben fegyvertelen.Nem. uram! .mondta Dupin -. Itt van? . és a legkisebb izgalom jele nélkül maga elé tette az asztalra.Sajnálom. Másodszor nem fordult vissza. szíves hangon. barátom . de ne használd. Már meg is van. mintha fojtogatnák. francia hangsúllyal "jó estét" kívánt. eroteljes. egész testét remegés fogta el. eros léptekkel feljött.. Valami méltányos összeget ajánlanék a megtalálónak. Azt. hogy a magáé. Azután elovett egy pisztolyt.Erre egy percig se gondoltam. megmarkolta a husángját. A rue Dubourg-on van. Egyszerre csak megfordult. .. ezen gondolkoznom kell. rázárta. Napbarnított arcát félig elborította a bajusz és szakáll.Rendben van . nem! Itt nincs megfelelo hely a számára. Mennyit is. hogy potyára tartsa . Félszegen meghajlott. Egy szót sem szólt. de nem lehet idosebb négy-öt évesnél.Pontosan nem tudnám megmondani. Holnap reggel megkaphatja. olyan remek. mennyi idos? A matróz mélyen fellélegzett. és ne is mutogasd. izmos alak.

tisztában lehet azzal. hogy ártatlan a Morgue utcai kegyetlenségben. azaz pontosabban a gyilkosság hajnalán. amit csak tudok. amelyet használni is tudott. és ha belepusztulok.) Kezében borotva. mint hogy az ostorhoz nyúl. és így o lett az állat egyedüli tulajdonosa. Biztosan tudom. egy pillanatra azt se tudta.. holott büntetlenül rabolhatott volna. és csak úgy mulatságból kirándult a sziget belsejébe.. biztosítom arról. amiért megvádolhatnák. pofája beszappanozva. hogy mindent elmondok. fürgén újra elinalt. amit mondtam. egész határozottan semmit. azután jó pénzért el akarta adni. hogy kelloképpen értesültem a dolgokról.. hogy a szomszédok kényelmetlen kíváncsiskodását elkerülje. az utcák kísértetiesen üresek voltak. Még hajnali három óra sem lehetett. hogy mindent bevalljon. Madame L'Espanaye szobájából tört az utcára . A francia kétségbeesve utána! A majom a borotvával hadonászva néha meg-megállt. de másrészrol a becsület arra kötelezi. Még rablásban sem bunös. hogy titkolózzék. Néhányadmagával kiszállt Borneóban. az ajtónál termett. mellyel a vadat máskor legféktelenebb kedvében is meg szokta zabolázni.. Nincs oka. ahogy ezt a kamra kulcslyukán át leskelodve gazdájától megtanulta. Egyszerre csak. Mint úriember. csak arra várt. de az orangután. ahova a szomszédos kamrából tört be. Egy éjszaka. Nincs semmi titkolnivalója.. . A negyedik emeletrol. akkor is kiöntöm a szívem! Röviden összefoglalva ezeket mondta: Legutóbb a kelet-indiai szigetek közt hajóztak. és mikor az a közelébe ért. így ült borotválkozásra készen a tükör elott.Isten engem úgy segéljen .szólt Dupin nyájas hangon -. hogy a legkevésbé sem akarunk ártani önnek. ha ezt hinném.szólalt meg rövid szünet után -. mikor egy sikátoron a Morgue utca mögé értek. de végre is sikerült Párizsba hoznia és lakásán elzárni úgy. Utánakapott. De ártatlan vagyok. Bajtársa útközben meghalt. olyan helyrol. hirtelen felugrott. A matróz a szobába belépve.Kedves barátom . egészen feleslegesen. amit elkerülhetett volna. A matróz Dupin szavai alatt csaknem teljesen magához tért. amit csak tud. a majmot hálószobájában találta. Egy ártatlan embert zártak be. hogy a felét se hiszik el. Így fogócskáztak hosszú ideig. visszasandított üldözojére. A hajón egy szálka fúródott az orangután lábába. és azzal a bunnel vádolják. de attól tartok. A dolog így áll: ön semmi olyat nem tett. észrevéve szándékát. ostoba volnék. s egy nyitva felejtett ablakon át kivetette magát az utcára. amelyrol ön nem is álmodik. és mint francia. Abból. hogy ez a sebe begyógyuljon. mitévo legyen! Meghökkenve látta a vad természetu állat kezében a veszedelmes fegyvert. vidám matrózmulatságból hazaérve. a menekülo állat figyelmét világosság ragadta meg.. (Pedig a kamra biztos zárkának látszott. De tagadhatatlan.. feleslegesen izgatja fel magát. leszaladt a lépcson. amelynek a tettesét ön jól ismeri. hogy van hozzá némi köze. de eredeti biztonságát nem nyerte már vissza. Hirtelenében nem jutott más eszébe. A bestia fékezhetetlen vadsága sok bajt és kellemetlenséget okozott neki az úton. Ott egy társával együtt foglyul ejtette az orangutánt.

S a pillantás. mint mászott lefelé. De ennek az alján egyenesen a karjába fut! Másrészt aggodalom fogta el. tartalma szétszórva hevert a földön. Miután a körülményeket tisztáztuk a rendorprefektus . Villámhárítón felmászni nem valami nehéz. hogy könnyen elfoghatja. a hatalmas állat éppen az idosebb hölgyet ragadta meg hajánál fogva (ki volt bontva. s sorsára hagyta az orangutánt.a fény. és változtatta dühvé valószínuleg békés szándékát. vad pillantása ekkor az ágy fejére esett. és testét felkapva. egyszeruen kivágta az ablakon. összevissza dobálta és törte a bútorokat. és mert a megérdemelt büntetéstol tartott. hihetetlen ügyességgel felkúszott rá. Izmos karjának egyetlen mozdulatával szinte lemetszette a fejet a törzsrol. Gazdája késobb maga fogta el. Az ablaktábla csapódását bizonyára a szélnek tulajdonították. Mikor a majom megcsonkított terhével az ablakhoz ért. Majd megragadta a lány holttestét. megkapaszkodott a kitárt. olyan halálos rémülettel töltötte el. Madame L'Espanaye és lánya hálóöltözetben éppen azzal foglalatoskodott. hacsak nem a villámhárítón. és egy lendülettel az ablakon át az ágyon termett. mielott betörték az ajtót. Mikor a matróz benézett. mert dühe legott félelemmé változott. a francia matróz borzalommal és rémülettel telt szavai voltak. egyszerre ott volt a "nincs tovább"! Csak lógott. mert a csapdából. Fogát csattogtatva. hogy belessen a szobába. rácsos ferrades-ban. Az egész egy percig sem tartott! Az ablaktábla megint kicsapódott a szobába ugró orangután lendületétol. inkább csúszott. fésülködés után). de ugyanolyan örömmel is látta ezt! Minden reménye megvolt ahhoz. és ki nem engedte szorításából. Ludasnak érezte magát. hogy megszabadult. aligha menekülhet. és azzal kellett beérnie. A rettegett ostor juthatott eszébe. Az ablakot bizonyára becsapta maga mögött. és a borbély mozdulatait utánozva. ez a dulakodás vadította meg az állatot. kiráncigálta az ágyból a párnákat. visszaugrált az öreg hölgyhöz. A matróz meghökkenve. izgatott idegességében fel-alá ugrált a szobában. amely felverte álmukból a Morgue utca lakóit. A szavak. amelybe beleesett. borzasztó körmeit a nyakába vágta. és az orangután megjelenését nem vette rögtön észre. melyeket a lépcson felrohanó emberek hallottak. hazarohant. Mit muvel az állat a házban? És sietve elindult o is a villámhárítón. akinek arca megdermedt a borzalomtól. amelyek beleszövodtek a vadállat ördögi csaholásának érthetetlenségébe. hogy utolérje a szökevényt. Az öregasszony viaskodott. hogy a vasládikóból (melyet a szoba közepén találtak a gyilkosság felfedezése után) bizonyos iratokat vegyen ki. a matróz rémülten húzódott vissza a villámhárítóhoz. élettelenül terült el a földön. Az orangután valószínuleg a villámhárítón menekült el. de mikor felért az ablak magasságába. A ház felé iramodott. és ott az ablakon át megpillantotta gazdáját. begyömöszölte a kéménybe. Ekkor támadt az a rettenetes sikoltozás. el akarta tüntetni véres cselekedete nyomait. és adta el busás áron az állatkertnek. Kutató.) A két áldozat valószínuleg háttal ült az ablaknak. tüzet lövello szemmel az ájul lánynál termett. sikított (ezalatt tépte ki a bestia a haját). ahol késobb megtalálták. még örült. (A ládikó nyitva volt. Sok mondanivalóm már nincs. Bizonyos idonek kellett eltelnie a sikoltozásig. arca elott hadonászott. A lány ájultan. hogy ijedtében majdnem eleresztette a villámhárítót. amelyet a szobába vetett. különösen egy matróznak nem. és remegve a véres gyilkosság következményeitol. míg csak utolsót nem lélegzett. A vér látása haragját tombolássá fokozta. egyenesen neki a villámhárítónak.

könnyít vele a lelkiismeretén. De azért rendes fickó! Különösen az a mesterfogása tetszik nekem. hogy eredeti! Azt értem ezen. Vagy még inkább: csupa fej és váll. mint Laverna istenno képe. olyan. ha mindenki a maga mesterségénél maradna. és még csak válaszra sem méltatta. ahogyan o tudja: "Tagadni. hogy saját mesterségében foztem le. Különben pedig nem is csodálkozom annyira. hogy jobb volna. mintsem hogy igazán mélyen járó eleme lehessen. prefektus barátunk sokkal ravaszabb. Fordította Pásztor Árpád . és magyarázni. . nem rejthette el bosszúságát a dolgok ilyetén fordulatán. de nincs törzse. . hogy el tudja hitetni a világgal. Mert ami igaz. Le Bont a rendorség nyomban szabadon bocsátotta.Hadd locsogjon. ha mindjárt jóindulattal fogadta is barátomat.szóld Dupin. s megengedett magának egy-két gúnyos megjegyzést.Hadd beszéljen! . Csupa fej.elott (Dupin néhány magyarázó megjegyzése kíséretében). mint o. A rendorprefektus. hogy nem jött rá a titok nyitjára. Gyönge alapokon áll a bölcsessége. ami van. az igaz. Elég nekem. akárcsak a tokehal. ami nincs".