You are on page 1of 4

Vekerdy: a mesétől a kételyig

Tévedés azt hinni, hogy a spiritualitás a felnőtt lét kiváltsága. Már a kisgyereknek is van
„vallása”, hite, spiritualitása, amely a gyermek- és ifjúkor különböző szakaszaiban más-más
alakot ölt. Vekerdy Tamás pszichológus írása a gyerekek spiritualitásáról.
Hadd értelmezzem először a magam számára, miről is van szó. Spiritusz az alkoholon kívül („a
bor lelke”) tulajdonképpen lélegzetet is jelent, illetve ebből eredően lelket és szellemet (és
persze szellemességet, ötletességet). A köznapi nyelvhasználatban a lélek és a szellem
kifejezés meghatározatlanok, összekeverednek. A bibliai szóhasználat már kicsit pontosabban
eligazít. Az Ótestamentum héber nyelvében és az Újszövetség görögjében egyformán elég
pontos megkülönböztetést találunk a lélek és a szellem között. Vegyük most csak a görögöt:
lélek esetében pszühéről, szellem esetében pneumáról beszél. És míg a pszühé (a lélek) az
ember belső világa, a pneuma (a szellem) a kívülről felé közelítő transzcendencia. (Ez az
egyetlen kifejezés, amit a nagyszerű Károli „rosszul” fordított a magyar nyelv akkor aktuális
állapotából eredhető félreértések miatt, és szentléleknek mondja, ami valójában szent szellem
(pneuma) az eredeti szövegben.)
Az Indiáig visszanyúló európai hagyomány hármas tagoltságú emberről, testről, lélekről és
szellemről beszél. A test a természetből vétetik, a szellem a transzcendenciából érkezik az
emberhez, és a kettő között feszül földi életünk során, mint valami ívfény, a lélek tartománya.
A lélek változékony tartománya. Változásai egyrészt szeszélyesek, másrészt a fejlődésben –
kisgyerekkortól ifjúkorig – úgy tűnik, törvényszerűségeket követnek.
Az egykori, méltán nagyhírű – és sokak számára persze hírhedt – debreceni
pedagógiaprofesszor, Karácsony Sándor egész fejlődés-lélektani rendszere (amelyet
rendszerré a tanítványok kalapáltak össze, de „az öreg” végül jóváhagyott) ebből az
evangéliumi hármasságból indul ki – test-lélek-szellem –, és a lélek életkorokkal változó
tartományát vizsgálja.
Valóságos mesék
Például kisgyerek esetében, ahol a lélek a testbe ágyazódik, ott találjuk a kisgyerek jó
életérzését kínáló, testbe ágyazott mozgásos funkciót, a játékot. A szabad játékot. És a másik
póluson, ahol a lélek a szellemi világokkal érintkezik, ahol a kisgyerek „hitéről”, „vallásáról”
(világképéről) beszélhetünk, ott a mesét.
A mesét, amelyik először szól a gyerekhez életről és halálról, jóról és rosszról, a külvilág
keltette szorongásról és a szorongás és a rossz legyőzéséről (éppen a leggyengébb, a legkisebb
királyfi által).
A kisgyerek „vallása”, hite, spiritualitása – Karácsony megállapítása szerint – a mesében
realizálódik. A mese világképet ad – lelki értelemben reálisat! –, vigasztal, megnyugtat.
Vekerdy Tamás író, pszichológus, tanácsadó, egyetemi oktató, pedagógiai szervezetek
létrehozója és formálója. A solymári Waldorf-óvoda és -iskola egyik megszervezője, a

a monda – a mitológia – a legősibb emberi igények egyikét elégíti ki. Két bajuszszál A másfél éves kisgyerek talán még nem is beszél. sárkányaival. Így is lesz. a mondai hős. a maguk lényeivel. De a mese és a monda hallgatása. lassan kocog el a tüskebozót mellett. és olyan nyelven. valójában hatástalanok. más emberek (istenek) életébe. aki a szemétdombról húzta ki ócska fringiáját. miért. ő és a családja majd segít rajta. de már sok mindent ért. tündéreivel. legyen szó szeretetről és gyűlöletről. mélyre vezet a lelki valóság tartalmaiban. teljesebb világhoz tartozik. Nagyon nagy hiba . ha bajba jutna. hogy a kisgyerek vallása a mese. hanem odavezet hozzá. Vigyázat! Amikor azt mondjuk. akinek még a mentéje is rongyos. amelyek a „realitáshoz” tartoznak. lebegő állapotban van. és ezt a közbeszólásaival jelzi is. megismerése közben a lélek valamiféle kiterjesztett. csak sodorja meg. a mitológia világába megy át. ki tudja. meghallja a nyöszörgést. már a térképen is jól nyomon követhető útvonalon megy Buda várából Nápolyba. A mese olyan dolgokról beszél a gyerekkel. már egyre közelebb a kalandregényekhez. melyek bepillantást engednek nekünk mások. a hat-hét-nyolcadik életév felé a mese világa lassan a monda. Igen. Gyermeknevelési könyveiből-cikkeiből generációk válnak tudatos szülőkké. olyan képi nyelven. A legkisebb királyfi. jóról és rosszról. mint sokan gondolják. A mese. de ő persze ebben magára ismer. Az ilyen mesék. kihúzza a medve talpába fúródott tüskét. A mondák világába sorolom az indián. a történetmondást és történetmeghallgatást. Tűz körül vagy rapszódoszok énekében. Még később jönnek az „igazi” állatmesék. küzdelemről. ezért a hálás medve nekiadja két bajuszszálát. és egy jó kard sem jutott neki. „Man merkt den Absicht und wird Verstimmt” – mondja a nagy Goethe. bemászik a bozótba. és akinek a lova rozzant. transzcedál. átváltozásaival és győzelmeivel. vagyis: az ember észreveszi a szándékot és lehangolódik. gubancos gebe (csak később derül ki. sőt a cowboy hősökről szóló történeteket is. táltos lovaival. hogy ez egy kis medveboccsal történt. már ugyanezt úgy mesélem. A kisgyerekkor elmúltával. Később. természetesen soha nem valamiféle jámbor „vallásos” mesére gondolunk. János vitéz Magyarországról a Himaláján át megy Franciaországba – közben esetleg leakaszthatna egy-két csillagot… Toldi Miklós. boszorkáival. túlterjed önmaga határain a fantázia erejével. színpadon vagy mozivásznon. hogy táltos!).tanárképzés alapító tanára. Nagyobb. amit nagy figyelemmel fog hallgatni. Ugyanígy súlyos hiba volna levonni a mesék tanulságát! A három királyfi a nagyszerű paripáján mind elvágtatott a tüskés bozótban nyöszörgő medve mellett. A János vitéz még mese. és akkor én visszamesélhetem neki eltelt napja néhány részmozzanatát. Lajos királyt követve. a fent emlegetett életről és halálról. vagy a mindennapi pletykálkodásban történeteket mondunk el és hallgatunk meg. leszáll a lováról. amelyik az ő számára egyedül jól felfogható. a mese nem elvezet a valóságtól. mint minden agitatív művészet. majd a negyedik életév körül és után a nagymesék.

Miért? Mit hoztak ezek az új egyetemek? A régi egyetemeken csak lectió volt. a kamaszkort követő adoleszcenciáról azt olvashatjuk. és rossz néven vesszük tőlük. Mindent kétségbe vonni – kétely! –. A legkülönbözőbb ideológiák nevében – mert a nem személyes hittől átfűtött vallásosság is csak ideológia – követeljük meg az ifjak konformitását. Amikor az ezerkétszázas években létrejöttek az új egyetemek.) És végül – ami biztosan meglepi mindazokat. (A lectióból jön a lecke szó!) Egyházatyáktól olvastak fel a tudós tanárok vagy Arisztotelész válogatott helyeiből. sokkal kevesebbet tudunk az ifjúkor lelki sajátosságairól. Az új egyetemek a lectióhoz társították a disputát! A vitatkozást! A vitatkozás az ifjú lételeme. Így tanulta. mint gombostű a luftballont. az érett. hogy a gyerek involválódjon a mese rohanó cselekményébe. mint a nagy középkor. ha nem vontuk le az intellektuális tanulságot! Nincs direkt nevelés! És a művészet – a mese – az indirekt nevelés egyik legjobb eszköze. Sajnos erről nagyon sokszor megfeledkezünk. és a társadalom egyre bonyolultabb képleteit és mozgásait is ezen a leegyszerűsítő módon értelmezi. Jó fej – seggfej. hogy mélyen hívő kálvinista volt. A kamaszkorban azután a világnak sajátos kettéhasadása következik be. a tradicionális spirituális igazságokban kételkedik. ilyen módon érzelmileg azonosulva a legkisebb királyfival. Úgy látszik. mondhatnám. azaz felolvasás. sőt. a jó állapotú ifjú. Rajongott együttes – gyűlölt. így mondták neki. mindenkiből kiugratni a maga sajátos . nagyon korán akarjuk ifjaink fejébe húzni a saját meggyőződésünknek megfelelő „avatási süveget”. mint a nagy skolasztika. „cinikusnak” mutatkoznak. mert nem akar az lenni. az soha nem lesz képes kiküzdeni saját valóságos hitét. netán a Szentírásból. Mondanom sem kell: ez színtiszta etikai. de kipukkasztja a mesét. (Sajnos sok felnőttnél ez a kamaszkor soha nem múlik el. keresztény ifjúsági szervezetek rajongott vezetője – a karácsonyi rendszerben az ifjúkorról. akik tudják Karácsony Sándorról. te is segíts a bajbajutottakon.volna levonni a tanulságot: látod. ezért a medve is segített neki. hogy majd rajtad is segítsenek! –. hogy majd rajtad is segítsenek! Nem beszélve arról. hogy ez színtiszta önzésre nevel – azért segíts. így szokás. Az csak tradicionális hívő. Hagynunk kellene. és a kamaszkori spiritualitás éppenséggel ebben a fekete-fehér látásban – Karácsony szavával esküben és átokban – jelenik meg. és rácsodálkozzon a mese felejthetetlen képeire. amit a tehetséges manipulátorok fel is használnak. Imádott focicsapat – gyűlölt focicsapat. miközben harcra készül a felnőtt világ ellen. erkölcsi nevelés! De csak azért. ha kételkedőnek. a Sorbonne. megvetett együttes. ki van szolgáltatva ennek az értelmezésnek. Klinikai vizsgálatok szerint még kamaszkorban is hatékonyak a mesékből felvett képek útmutatásai. Nem jut el semmiféle valódi spiritualitásig. ő is segített a medvén. hogy hitének formája a kétely! A normális. Aki nem ment át a kételyen. Oxford és a többiek. akkor az ifjak (akkor még 14-15-16 évesek voltak az egyetemisták!) felírták a régi iskolák falára „Haec scholae non me capit” – vagyis: Ez az iskola itt nem tart engem! – és elmentek az új egyetemekre. De csak akkor.

és ezért vannak jeles államférfiaik. Így jutunk el a mesétől a kételyig. míg mi csak hivatalnokokat termelünk. Akkoriban terjedtek el az ilyen mondások. hogy „Amiről ma Oxfordban vitatkoznak. Ezt jól tudják a szabad országok – mondja tovább döblingi hagyatékában Széchenyi –. amikor Bach kultuszminisztere. aztán a tudós tanárok kihirdették újra és újra a helyes álláspontot. a kiterjesztett világot. és erről kellene tudniuk a gyerekekkel együtt élő felnőtteknek. holnap attól ég lázban egész Anglia”. . hogy így csak „piedesztálra állítható tudós hülyéket” nevelhetünk. nem erre volna szükség. A kétely intenzív spiritualitás.véleményét. hiszen egész figyelmével afelé fordul. ha „gyereknek való” spiritualitásról gondolkodnak. gróf Thun Leo irdatlan mennyiségű tananyaggal tömi meg a központosított tantervet. A Sorbonne-on az év bizonyos szakaszaiban mindent lehetett vitatni – büntetlenül! – . számába jelent meg. mert „diszkusszióban fejlik a karakter”. A cikk a HVG Extra Pszichológia 2013/04. és így vizsgálni az egész. amiben kételkedik. álláspontját. Gróf Széchenyi István is figyelmeztet.