You are on page 1of 544

Sheila O'Flanagan

MEGINT EGYEDÜL

Alexandra, 2008
TARTALOM

2

Mihez kezdesz, ha váratlanul magadra maradsz? Az öngyilkosság
gondolatával foglalkozol? Eszelősen beleveted magad a szexbe?
Belesüppedsz az önsajnálat mocsarába?
Alix Callaghan mindhárom lelkiállapotot átéli, amikor élete szerelme
közli, hogy családot szeretne alapítani - de nem vele. A konfliktus
megoldhatatlan, hiszen Alix - bár úgy érzi, vissza tudná szerezni a férfit, ha
elfogadná az anyaság gondolatát - még nem érett meg a gyermeknevelésre, s
karrierjéről sem tud lemondani. Most, hogy a munkahelyén a férfiak szemet
vetettek az állására, ráadásul fölfedezi az első ősz hajszálait is, egyre
többször fordul meg a fejében, hogy a jelenlegi, újbóli magára maradása
vajon nem egy végleges állapot kezdete-e?
Lendületes regény az egyedülálló, harmincas éveiben járó, sikeres nő
belső bizonytalanságáról, a "család vagy karrier" kérdéskörről, amivel
sajnos egyre több nő találja szemben magát.

3

Első fejezet
Alix Callaghan felállt, és harisnyanadrágja abban a pillanatban beakadt
az íróasztal sarkába.
– A fenébe! – Szemügyre vette a lefutó szemet. – Ma reggel vettem föl
először! Miért mindig olyankor teszi ezt velem, amikor ülésre kell mennem?
– Ez is a dolgok természetéből következik – felelte Jenny Smith. – Ha egy
nőnek fontos dolga van, biztos, hogy lefut a szem a harisnyáján.
Alix elmosolyodott, és kihúzta a fiókját.
– Ami azt jelenti, hogy fel kell készülni rá. – Belekotort a fiók mélyébe,
és kihúzott egy bontatlan harisnyanadrágot. – Különösen ha az Európa
Bankban dolgozol, és tudod, hogy az ügyvezető igazgató minden lehetséges
alkalommal ülést hív össze. Ha keres, mondd meg neki, hogy öt percen belül
lent leszek. – Felkapta a táskáját és a harisnyanadrágot, és kinyitotta az
iroda ajtaját. – Nagy valószínűséggel keresni fog. Tudod, mennyire élvezi,
ha pattogtathatja az ostort. Hoppá! – Kis híján beleütközött Dave Bryantbe,
aki épp akkor lépett be, kezében egy barna papírzacskóban az aznapi
ebédjével, két töltött bagettel, egy szelet banoffi sütivel és egy doboz light
kólával.
– Az igazgatósági ülésre megyek – mondta neki Alix. –Nincs változás a
pozícióinkban. Visszatartunk valamennyi dollárt, de nem sokat, és szerintem
továbbra is ennél kell maradnunk. Valószínűleg nem leszek távol túl sokáig,
nem tudom elképzelni, hogy dicső vezérünk bármi újat tudna mondani.
– Oké – lelelte Dave. – A Marks and Spencer is szerepel a napirendi
pontok között?
– Miről beszélsz? – bámult rá Alix.
– Miért mész harisnyanadrággal a kezedben az igazgatósági ülésre?
Alix lepillantott a kezében lévő dobozra.
– Ez a vésztartalék harisnyám – közölte kurtán. – És nem Marks and
Spencer. Ez egy nevetségesen drága Donna Karan harisnya, a vámmentes
üzletben vásároltam Párizsból hazafelé jövet.
4

– Úgy látszik, kevésbé vagyok tájékozott a női fehérneműk terén, mint
gondoltam – nevette el magát Dave.
– Ami nem is baj – vágta rá Alix. – Különben aggódtam volna érted.
– Harisnyában viszont jó vagyok – vigyorgott Dave. –A harisnyák terén
szakértőnek számítok… a harisnyanadrágot ellenben ki nem állhatom.
Elvből ellenzem.
– Van, amikor a harisnya a jobb – bólintott Alix. – De nem a
munkahelyen. Legalábbis, ami engem illet. – Visszavigyorgott Dave-re. –
Na, viszlát.
Utolsóként érkezett a tárgyalóterembe. Elnézést kért, amiért
megvárakoztatta a többieket, és leült a megszokott helyére, Des Coyle-lal, a
dublini Európa Bank ügyvezető igazgatójával szemben.
– Úgy gondoltam, megvitathatnánk a jövedelmezőség kérdését – mondta
Des. – Tudomásom szerint Pat szeretne felvetni pár dolgot.
Pat Enright, a bank főkönyvelője, hozzáfogott a beszámolójához. Alix
csak fél füllel hallgatta. Habár nem lehetett számára közömbös a bank
általános rentabilitása, az ő elsőrendű érdekeltsége a devizairoda
jövedelmezősége volt. Pár év óta ő állt az Európa devizarészlegének élén
Dublin-ban, és minden évben sikerült túlteljesítenie a tervet. Híres volt
arról, hogy rögtön kiszúrta, ha valami nem stimmelt, értett a pénzkeresés új
módszereinek megtalálásához, és olyan üzleteket tudott kötni, mint senki
más. Mialatt Pat a hitelosztály jövedelmezőségét taglalta (amely jelenleg
egy problematikus konzorciumi kölcsön következtében meglehetősen
alacsony volt), Alix egy ügyfél számára dolgozott ki a fejében egy stratégiát
arra, hogyan vegyen föl kölcsönt jenben, és váltsa át a hozamot euróra.
– No és a devizások? – tört be Des a gondolataiba. – Az elmúlt hónap is
siker volt, Alix?
– Igen – válaszolta. – Csináltunk néhány jó csereüzletet az Inico és a
Constant Images között. Továbbra is hosszra spekulálunk US-dollárból és
US-kötésekből, mert a mi szempontunkból mindkettő jól szerepelt.
– Nagyszerű – mosolygott rá Des. – Csak így tovább.
Alix bólintott. Soha senki nem fűzött megjegyzést a devizarészleg és
5

négyfős csapata munkájához. Senki sem értett ugyanis eléggé a dologhoz, így
aztán az asztal körül ülő öt férfi meglehetős tisztelettel nézett Alix
Callaghanre, és a világért sem szerettek volna valami ostobaságot kérdezni
tőle. Alix előszeretettel leplezte le, ha valaki nem tudott valamit – márpedig
ezt az Európa Banknál senki sem engedhette meg magának. A legkevésbé az
ügyvezető igazgatói értekezleten.
Amint az ülés véget ért, Alix visszasietett a devizairodába. Amikor
benyitott az ajtón, Dave sürgősen becsukta a The Irish Times sportoldalát.
– Mi újság?
– Pangás – felelte Dave. – Vettünk még valamicske dollárt, de az
árfolyam nem változott. Dögunalmas nap.
– Ilyet sose mondj! – Alix becsúszott a székébe. – Kihívod vele a sorsot.
És nagyon is jó hetünk volt, ne akard most elfuserálni. Hol van Gavin? –
nézett körül. A devizakereskedők kis csapatának Gavin Donnelly volt a
legújabb és egyben legifjabb tagja.
– Kiment ebédelni Alfonsóval. Tudod, a Banco Andaluciától – felelte
Jenny. – Közismert, mennyire szeret együtt ebédelni az ellenféllel.
– Folyton azt szimatolja, ki keres többet, mint ő – nevette el magát Alix. –
A társadalmi rang megszállottja.
– Nekem mondod? – vigyorgott Jenny.
– Ó, ne izgassátok magatokat miatta – szólt közbe Dave.
– Ifjonti túlbuzgóság az egész.
– Majd adok én neki ifjonti túlbuzgóságot – közölte Alix.
– Tökéletesen tisztában van vele, hogy már régen vissza kellett volna
érnie.
Gavin délután négykor jött vissza az ebédből. Amikor besétált az ajtón,
Alix feltűnően az órájára pillantott.
– Tudom, hogy péntek van – mondta –, és hogy nincs valami mozgalmas
napunk. Neked viszont azt illik tudnod, Gavin, hogy fél háromra vissza kell
érni az ebédből. Hol a pokolban voltál?
Valójában nem is kellett volna megkérdeznie; Gavin és Alfonso aznap
6

nyilvánvalóan folyékony ebéd mellett döntöttek. A férfi szeme ugyanis
zavaros volt.
– Alfonso Moyával voltam. Beszélgettünk – védekezett. – Jó tudni, hogy
mit csinál a konkurencia. Ezen a héten az ötéves lejáratú értékpapírokat
cserélik.
– Lebilincselően érdekes információ – jegyezte meg Alix szárazon. – És
mennyire?
Gavin halkan böffentett.
– Nem kérdeztem. Ilyesmit nem szoktunk kérdezni, te is tudod.
– Ebben igazad van – fuvolázta Alix. – Tehát pénzzé teszik az ötéves
lejáratú értékpapírokat.
– Igen.
– Ugyanaz az akció, mint amin te hatezret veszítettél a múlt héten?
Gavin némán meredt rá. Jenny a telefonokkal volt elfoglalva, Dave pedig
ismét belebújt az újságjába.
– Ideje, hogy végre felnőj, Gavin – folytatta Alix. – Ne higgy el mindent,
amit mondanak neked. És még egyszer ne vegyél ki négyórás ebédidőt az
engedélyem nélkül. És húzd fel rendesen a sliccedet. Olyan árulkodó tud
lenni egy ivászat után.
Azzal fölállt, és kiment a szobából.
Dave és Jenny nagyon igyekeztek, hogy ne szaladjon fülig a szájuk.
– Micsoda kurva! – fakadt ki Gavin a slicce cipzárját rángatva. – Mit van
olyan nagyra magával! Azt hiszi, ő a legmenőbb! Hát nem ő! Vannak nála
sokkal jobbak is. Rámenősnek meg ravasznak képzeli magát. De egyszer
még megkapja tőlem.
– De tényleg sokáig oda voltál – jegyezte meg szelíden Jenny.
– Tudhattam volna, hogy az ő pártját fogod – kiáltotta Gavin. – Na, te se
viszed valami sokra, Jenny Smith. Elárulom: nem fog szívességet tenni egy
másik nőnek. Szereti, ha ő irányítja a dolgokat. De egy napon ennek vége
lesz, s akkor én is ott leszek, és a képébe fogok röhögni.

7

*
Alix lement a földszintre, Dermot Cullen irodájába. Nem bírt megmaradni
a saját szobájukban, mert attól félt, elröhögi magát, amilyen sértett képet
vágott Gavin, amikor a sliccét említette. Tehetséges fiú, gondolta, de meg
kell tanulnia jól bánni a képességeivel. És holmi négyórás kocsmai
ebédidőkkel nem a legjobb úton jár.
Bekopogott Dermot ajtaján, majd belépett. Cullen volt az elszámolási
osztály vezetője, és a héten egy elszámolási probléma miatt kevesebb pénz
ütötte a markukat.
Leült a férfival szemben.
– Egyszerű tévedés volt, vagy valami hiba van a rendszerünkben? –
kérdezte.
– Tévedés volt – válaszolta Dermot. Tudta, hogy nincs értelme
mellébeszélni. – Noleennek észre kellett volna vennie. Nagyon bántja a
dolog.
– Elég sokba került nekünk ez a tévedés. Valakinek ki kellett volna
szúrnia. – Alix szeme zölden csillogott.
„Hajaj” – sóhajtotta magában Dermot. Köztudomású volt az egész
bankban, hogy amikor Alix jó hangulatú, a szeme szürkének tűnik, de ha
feldühítik, vagy ha izgalomba jön, zöldre változik. A férfi a világért sem
szerette volna feldühíteni. Az ügynökök közismerten heves vérmérsékletű
népség. És a női ügynökök még a férfiaknál is rosszabbak, tette hozzá
gondolatban.
– Helyrehozzuk – ígérte. – Nem fog többé előfordulni.
– Remélem is – hagyta rá Alix. – Elég nehéz megkeresni a pénzt, nem
kell, hogy valaki még el is herdálja.
– Méltányolom – bólintott Dermot. – De ismerd el te is, hogy Noleen
viszonylag kezdő ezen a területen, és a múlt héten elég nagy nyomás alatt
voltunk.
Alix elfintorodott, majd elmosolyodott. –Igazad van. De ami azt illeti,
Dermot, mindannyian meglehetősen nagy nyomás alatt vagyunk.
8

– Nekem mondod? – sóhajtotta a férfi. – Több emberre lenne szükségem.
De hiába, a büdzsé nem teszi lehetővé.
– Tudom. – Alix felállt, és az ajtóhoz ment. – Egyébként hogy mennek a
dolgok?
– Ó, remekül.
– Jó. – A nő ismét a férfira mosolygott, és a szeme szürkén csillogott. –
Visszamegyek a helyemre.
– Viszlát, Alix – köszönt el Dermot. Megkönnyebbülten fellélegzett,
amikor a nő elment. Bosszantotta, valahányszor beleütötte az orrát az
elszámolásokba, de igaza volt. Észre kellett volna venniük a tévedést.
– Semmi változás? – érdeklődött Alix, visszaérve a szobájukba.
– Semmi – rázta a fejét Jenny. – Csend és nyugalom. Wyn telefonált, hogy
emlékeztessen a bébicsőszködésre. Nem most mindjárt lesz, csak biztos
akart lenni abban, hogy beírtad a naptáradba. Azt mondta: „Ha nem
emlékeztetem rá, a húgom elfelejti a családi kötelezettségeit.” – Látva Alix
fintorgását, Jenny szélesen elmosolyodott. – És a barátnőd, Sophia is hívott.
Érdeklődött, hogy mész-e a londoni devizaszemináriumra a jövő hónapban.
– Jobb dolgom is akad annál – morogta Alix, miközben fölemelte a
kagylót, és lenyomta a gyorstárcsázó gombot. – A legutóbbi is tiszta
időpocsékolás volt. Magam is megtarthattam volna a kurzust.
– Itt Sophia Redmond – szólt egy hang. – Most nem vagyok a helyemen,
de ha meghagyja a nevét és a telefonszámát, mihelyt tudom, visszahívom.
– Nyavalyás hangposta – dünnyögte az orra alatt Alix. –Szia, Soph! Én
vagyok, csak visszahívtalak, mert kerestél. Nem megyek el a londoni
szemináriumra, de elmehetek ezt-azt vásárolni. Hamarosan hívlak. – Letette
a kagylót, és az órájára pillantott. – Azt hiszem, ma korán elmegyek – szólt
oda Jennynek. – Meglepem Pault!
– Ugye nem feledkeztél meg az Eimear tiszteletére rendezendő ivászatról?
– nézett rá meglepetten Dave.
– Úristen! – kapott a szájához Alix. – Elfelejtettem. Hogy fordulhatott ez
elő? Annál is inkább, mert épp most beszélgettem Dermot Cullennel.
– Talán egy jóval izgalmasabbnak ígérkező hétvége miatt? – kérdezte
9

ingerkedve Dave.
– Bár úgy lenne! – nevetett Alix.
– Akkor hát lejössz a kocsmába?
– Persze! Csak nem hagyom, hogy az egyetlen rendes jutalékelszá-molónk
úgy menjen el, hogy el sem búcsúztam tőle. Ha itt lett volna kedden, nem lett
volna gond a dollárelszámolással.
Hívta az otthoni számát, de nem vette föl senki. Paul ezek szerint nincs
még otthon, de miért nem kapcsolja be soha azt a nyavalyás üzenetrögzítőt?
Próbálkozott a mobiljával, de az is ki volt kapcsolva.
– Na jó – motyogta. – Nyilván most nem lehet zavarni. –De jól ismerte
Pault. Megint fújni fog, amiért későn megy haza.
*
Eimear Flaherty az O'Reillyben tartotta a búcsúivászatot. A devizások
négytagú csapata együtt érkezett, és Eimear rögtön megrendelte számukra a
négy italt.
– Úgy festesz, mint aki már egy ideje itt van – vigyorgott rá Dave.
– Már nem biztos, hogy fel tudok állni – vallotta be Eimear, kissé
kancsalul pislogva a fiúra.
– Egy-két pohárral lecsúszott ebédidőben? – kérdezte Alix.
– Úgy valahogy – felelte fátyolos tekintettel Eimear. – De jó volt.
– Nem botlottál bele véletlenül Gavin Donnellybe?
– Gavinbe? Nem. Miért?
– Ő is pohárból ebédelt ma – válaszolta Alix. – Négy órakor nyitott
sliccel támolygott vissza az irodába.
– Szegény Gavin! – nevetett Eimear.
– Hogy érted azt, hogy szegény Gavin? – kérdezte Alix.
– Akármibe lefogadom, hogy megrágtad és kiköpted.
– Nem. Nagyon kíméletes voltam vele.
10

–Nem kell hajnalonta kikászálódnod az ágyból. hát nem is tudom – nevetett Alix. ha az ember leteheti a lantot. Nem kell késő estig bent rostokolnod a bankban. Hogy majd csak pelenkákról meg óvodáról meg hasonlókról akarok beszélni. és nem arról. egyszer majd én is itt hagyom ezt a kócerájt. – Na és mit fogsz ezután kezdeni az életeddel? – kérdezte. a bank egyik könyvelője. amikor az óvodában búcsúpuszit adtam Tomnak. húzott belőle egy kortyot. ahol kell. meg az összes. – Szerintem ezek lesznek az utolsók. – El fogom bűvölni őket a szülői munkaközösség összejövetelein – vigyorgott Eimear. – Elcseveghetsz végül is a Fed kifizetőhelyeiről meg az Euroclearről és a Cedelről is az anyukákkal meg az apukákkal. –Ámbár sohasem fogják értékelni az áldozatomat. Én mondom. Hát még amikor Clionát ott kellett hagynom a bölcsiben. ami vele jár. – Szerencsés vagy – mondta Jenny. amiről beszélni akarsz – szögezte le Jenny. – Szerencsés nő vagy. hogy el fogok butulni. 11 . és a szájához emelve a budweiseres üveget. – Lehet – nézett rá aggodalmasan Eimear. – Ó. Eimear Flaherty – lépett hozzájuk tánclépésben Linda Crossan. De mindezzel együtt félek. – A gyerekeimnek szentelem magam – válaszolta Eimear. – De sajnos sokkal inkább Postás Peti kalandjairól kell tudnom beszélni. – Hogy érted ezt? – kérdezte Alix. hogyan adhatunk el a legelőnyösebb feltételekkel egymillió dollárt az Államoknak. hogy másról nem is fogok tudni beszélni.Eimear még akkor is nevetett. – Az biztos. – Csodálatos érzés lehet. És mindig tele voltam bűntudattal. hogy Des Coyle-nak és az Európa Banknak dolgozhatok! A lányok nevettek. hogy rohadtul nehéz folyton rohanni. – Nem vagyok benne biztos – felelte Eimear. amellyel lemondtam a dicsőségről. – De lehet. amikor Jenny lépett oda hozzájuk. – Ahogy mondom. hogy mindig időben ott legyen az ember.

Az ebédidőben rendezett értekezleten ehetett volna az ízlésesen feltálalt szendvicsekből. Most. – Alix gyorsan ivott egy kis sört. – Cigaretta? – Jenny szeme már keresztbe állt. amit most megtehet. mint a farkas. – Tudom – bólintott Alix. de meg sem kóstolta őket. hogy lehűtse a nyelvét. – És te nagyon értesz hozzá! Alix széles mosolyt villantott a férfira. – Miért fizetünk benneteket? – kérdezte Des Coyle.– Előbb szerezz be te is egy jóravaló doktor férjet. – Juj! – szisszent fel. – Jó hetünk volt – mondta Dave. – Teljes mellékben – felelte erre Des. 12 . – Nem jó? – érdeklődött Dave. – Az egyetemi évei alatt mindvégig támogattam őt – emelte fel a mutatóujját Eimear. – Ezért fizetnek bennünket. – Alix párszor ráfújt a kolbászra. mint Eimear – intette szigorúan Jenny. – Nagyon vicces. – Lehetne jobb is – felelte Alix. – De mi legalább hoztunk pénzt a konyhára. és máris elvett négyet. – Nagyon szeretem. hogy egy fickó megállt előtte egy teli tálca friss sült kolbászkával. – Legalább pár percig csöndben leszel. Pat délben a bank általános rentabilitásáról beszélt. azon nyomban egyszerre hármat is elvett belőle. – Felhólyagzik tőle a nyelvem – siránkozott Alix. Ehhez föl kellett nyúlnia. – Nem volt rossz. az ügyvezető igazgató. – Ahogy kell. – Ez a legkevesebb. mert Alix még a lapos sarkú cipőjében is magasabb volt nála. – Hogy pénzt keressünk neked – válaszolta Alix. – Most jobb? – Kicsit. Alix olyan éhes volt. – Tűzforró! – Annak kell lennie – vidult Dave Bryant. csak aztán harapott bele. aki viszonzásul megborzolta a haját.

Alix bizonytalan léptekkel vonult le a lépcsőn. és lehunyta a szemét. Pedig tudta. A kivételesen meleg estén egy szál pólót és sortot viselő turisták láttán túlöltözöttnek érezte magát kávébarna kosztümjében és barna körömcipőjében. gondolta. és akire mindig számíthat. – Mennem kell. amiért spiccesen megy haza. De még akkor sem találta otthon. – Nem fogtok. hogy van… – Oké. A késői óra ellenére a város tele volt emberekkel. Tudod. A korábbi munkahelyén az ügynökök farmerban és sportosan lezser felsőrészekben jártak. mert valójában nem szeretett lerészegedni. hogy valaki rosszalló szemeket mereszt rá. Talán most már el kellene mennie. valahányszor imbolyogva baktat föl a lépcsőn. – Nem úgy értettem. Ránézett az órájára. – Élj boldogul! Kívánom. és ez egyszerre vonzotta és taszította Alixet. Paul nem ivott. hogy van valaki. mint gondolta. Pólóban soha. – És becsszavamra nincs nálam. de három vagy négy üveg sörnél rendszerint megállt. Alix. A szabad levegőn szédülni kezdett. és beszállt. Bárcsak ez lett volna a divat az Európa Bankban is! 13 . Mindjárt tíz. – Eimear! – integetett az elszámolási osztály búcsúzó dolgozójának.– Kösz. Egy-két pohár ital jólesett. hogy dühös lesz rá. Szerencse. ami nagy marhaság volt. hogy megmondja. és a mobilja is ki volt kapcsolva – így aztán a továbbiakban nem törődött vele. – Láttam a dobozt a fiókodban. – Az csak olyan vésztartalék – magyarázta Alix. nyugodtan vacsorázzon meg nélküle. – Leszoktam. De szörnyű volt. aki mindenhová elmehet kocsival. Hatkor megpróbálta felhívni Pault. hogy talált szabad taxit. – Ne akard nekem bemesélni – erősködött Jenny. hanem hogy van-e cigarettád. hogy ne hiányozzunk túlságosan. kicsit később megy haza. Majd meglátogatlak benneteket. Intett egy taxinak. Nagyon jó volt. Ma este sokkal többet ivott. Többet ivott. nem – vágta rá automatikusan Alix. – Mondtam. hogy leszoktam.

– Hello. – Hello – mondta Paul. amikor a tulajdonosok laktak az utcában. – És te? – Én is jól. – Hogy van? – Én jól – felelte az asszony. –Szerdán beszéltem neked róla. és megnyomta a kapucsengőt. Megszólalt a berregő hang. Mrs. most is eltűnődött. A St. és az üzenetrögzítő sem volt bekapcsolva. Stephen's Greennél dugóba kerültek. Ásítozva haladt el a György korabeli házak előtt. és mint mindig. hogy ma este eljön hozzánk. – Szia! Bocs. az egekig dicsérte – ehhez képest szánalmasan szűk lakóterű volt. Paul addigra már kinyitotta a lakás ajtaját. mára nem tervezel semmit. Párszor meg is rázta. Azt mondtad. hogy képtelenség megtalálni benne a lakáskulcsot. –Borzasztóan sajnálom. milyen lehetett. – Nem találom a kulcsomat. – Tényleg nem terveztem – nézett rá zavartan Alix. Az egyik lány kilépett a bankból. és harisnyában lépdelt végig a folyosón. – A francba! – motyogta. akitől vette. Milyen csodálatos lehetett ekkora térben élni. és volt egy kis búcsúztatás. és közben feltúrta a táskáját a kulcsa után. de nem hallotta. Levette a cipőjét. – Innen már gyalog is haza tudok menni. 14 . – Ó. A Percy Place-en lévő lakás – jóllehet kétszintes volt. hogy ilyen későn jövök – kiáltotta. és kinyílt a kapu. Alexandra. és az ingatlanügynök. – Ahogy óhajtja – mondta a sofőr. hol csörög. – Dehogynem tudtad – szólalt meg mogorván Paul. – Itt kiszállok – hajolt előre Alix. Nem tudtam. amiben annyi minden van. de nem voltál itthon. A Baggot Street nyugalmasabb volt. Miért kell mindig olyan táskát hordania. Fölballagott a kapuhoz vezető lépcsőn. Hunter – pislogott Alix Paul anyjára. s a házak az ő lakásaikként szolgáltak. Próbáltalak hívni. hogy hallja.A taxi céltudatosan haladt a szinte nappalt idézőn forgalmas utcákon.

Hunter. mert Alix és Paul sohasem gondoltak a házasságra. Mint később bevallotta 15 . Paul-vágta rá sietősen Alix. Hunter. – Tessék – nyújtott oda neki Paul egy bögre épp most leszűrt kávét. Ha emlékeztem volna… – Nem folytatta. Úgy ismerkedtek meg. Hunter látta a Wall Streetet és a Más emberek pénzét. – De Paul bizonyára szívesen készít még egyet. Vagy talán egyszerűen csak azért. és mélységesen rossz véleménye volt róluk. – Nagyon sajnálom. A tiéd? – Szintén – felelte a férfi szárazon. – Mi épp most ittuk meg – szólt Mrs. hogy kiöblögesse a kávéfőzőt. hogy interjút készített vele egy cikkhez. hacsak nem isztok ti is. Talán mert Paul volt az egy szem gyermeke: minden barátnőjéről rossz véleménye volt. – Most már világos – mondta bűnbánón Alix. De Paul már hozzá is fogott. – Kérsz egy kávét? – Nem. hogy maradjon csendben. hogy volt jobb programod is. Paul szabadúszó újságíró volt. – Nem tesz semmit – felelte mosolyogva Mrs. hogy feledkezhetett meg a vén csatalóról? Paul anyja nem kedvelte őt. – Nem volt jobb programom – tiltakozott Alix. – Megértem. Az első pillanattól kezdve nem kedvelte. Alix érezte. amelynek az volt a címe: „Lányok. Paul a szemével jelzett.– Anyáért mentem – felelte a férfi. jóllehet Alix nem tudta. Ne fáradj vele. Akármi volt is az oka. valójában mi lehet ennek az oka. A fenébe is. pedig már három éve éltek együtt. Talán a munkája miatt: Mrs. – Becsületszavamra. de nem nézett a szemébe. – Milyen volt a napod? – Sűrű. gondolta. – Köszönöm. – Miattam nem kell. akiknek hivatásuk van – följebb és följebb a ranglétrán”. az ellenszenv mostanra kölcsönössé vált. hogy megfájdul a feje.

– Köszi. gondolta. hogy életében eddig Paul a legszexisebb pasi. hogy ilyen az anyja. Mrs. – Jó éjszakát. Bevágta maga mögött az ajtót.neki. Alexandra. és rámosolygott a férfira. – Oké – felelte a férfi kurtán. miközben kinyitotta a hálószoba ajtaját. Egyszerűen és simán Alixnek. első látásra belezúgott. Paul. hogy Alixnek hívnak. Tényleg utálom ezt a nőt. Alix és kész. Hunter. 16 . Kár. Ez nem valaminek a becéző alakja. Most megyek és lefekszem. Kiitta a kávét. Pár hétre rá már össze is költöztek. – Jó éjszakát. és Alix a mai napig úgy gondolta. Tudja.

amikor előadta. Még elgondolni is rossz volt. Tudta. Arra gondolt. mert pocsék szakács volt. de most ott feküdt mellette. A csatorna is azok közé a dolgok közé tartozott. halkan leosont a konyhába. hogy ha a férfi úgy akarja. hogyan fog gyönyörködni a víz tükrén csillogó napsugarakban. míg ő nem boldogult szakácskönyv és 17 . Alix leült a fonott kerti székre. hogyan képesek egyesek nyáron úszkálni benne. Kellemesen meleg éjszaka volt. Alix óvatosan felkelt. Kifejezetten lírai húrokat pengetett. és karját a párnán átvetve mélyen aludt. Alix felhajtotta a maradék narancslét. Hogy nem veszekedett vele. és kihajolt a korláton. amelyeket olykor elsurranni látott a parton. használhassa a BMW-t. és felnéz rá. Töltött magának egy pohár narancslevet. A hálószobában fullasztóan meleg volt. és fogalma sincs. hogy a pedáns Mrs. és tisztességes holmikat vetetett vele. Elment vele vásárolni. ha emlékszik Paul anyja jövetelére. Sohasem tudta megérteni. ahogy az anyja szerette volna. Sötét és sűrű volt odalent a csatorna vize. ő csakugyan támogatta Pault. jó lett volna. ellenben párja értett a főzéshez. És gondoskodott róla. hogy a férfi haragszik rá. Kilépett az erkélyre. Hunter hazament a Stillorgan Roadon lévő üres házába. Ráadásul élvezte is. mint Alix Callaghan. aki gondját viseli. s egyfolytában azon sóhajtozott. és a szája is kiszáradt. Nem hallotta. hogy négyszer annyit keresett. aki támogatja. hogy az ő imádott egy szem fiacskája egy olyan nővel él együtt. A patkányokat. és nem is hibáztatta érte. mikor jött be Paul. mint Paul. hogy a nap minden percében mellette van. ő úgy támogatta. és kinyitotta az erkélyajtót. amikor az dolgozni akart. Deirdre Hunter jobbat szánt az ő Pauljának. együtt érez vele. nem pedig amolyan áruházi farmereket és pulóvereket.Második fejezet Hajnali háromkor felébredt. hogyan fogja befejezni. és kortyolgatta a narancslét. Nos. Hogy legtöbbször gyalog ment be a bankba. Olyat. Persze nem úgy. Nem. nem említette. Főzni nem főzött rá. amelyre hivatkozva az ingatlanügynök felsrófolta a lakás árát. pedig gyakran megtették. amikor megakad egy cikk írása közben.

– Én igazán igyekszem kijönni az anyáddal – folytatta Alix.mikró nélkül. – Csak éppen ő nem szeret engem. ugye? A férfi hallgatott. hogy elaludt a kerti székben. – Nahát. mit mondtál. Szerette Pault. hogy egy kis friss levegőt szívjak. – Paul! Sajnálom. hogy az este későn jöttem haza. milyen érdekfeszítően képes előadni a legérdektelenebb sztorikat. Hunter. – Hajnali négykor? – Sohasem lehet tudni. De nem úgy gondoltad. – Tudom. Valami vén kukkoló kiszúrhat. – A férfi odaállt az erkély korlátjához. – Fölébredtem. és melegem volt. és hunyorogva nézett a hajnali világosságba. De nagyon jó lett volna. akármit gondolt is Mrs. – Ebben az öltözékben? – Amikor kijöttem. Idefönt amúgy sem lát meg senki. Alix! – vonta föl a férfi a szemöldökét. Kijöttem. és lekukucskált a kanálisra. – Mondtam. Jaj! – Megdörzsölte kegyetlenül sajgó nyakát. Nem ért engem. Ezt tehát nem számíthatja ide. És igenis fölnézett rá. ha az anyja másmilyen. Csak bámulni tudta. – Alix! Jól vagy? – Igen. egy szál selyem pizsamafelsőben. * – Alix? Paul hangjára kinyitotta a szemét. 18 . sötét volt. hogy nem számít – felelte a férfi kimérten. El sem akarta hinni. – Ebben nem vagyok olyan biztos. vagy hogy milyen újfajta nézőpontból tud láttatni lerágott csontnak hitt témákat. – Mi az ördögöt művelsz idekint? – nézett rá döbbenten Paul. – Az anyámmal minden rendben van – szólalt meg Paul.

Sarkon fordult és visszament a lakásba. Nagyszerű. Alix. hogy valóban az erkélyen töltötte-e a fél éjszakát. – Erkölcstelen. amikor Paul elment. amikor fölébredt. és a férfi mellé lépett. – A férfi pólója alá csúsztatta a kezét. Alix ökölbe szorított kézzel állt az erkélyen. – Csak olyan tudok lenni. Alix visszafeküdt az ágyba. – Úgy be voltál rúgva. * A férfi hagyott egy cédulát. mint a disznó! – csattant fel Paul. A táskám fenekén volt. Nem én iszom hülyére magam. hogy Carlow-hoz ment interjút készíteni. igaz? – Nem voltam részeg – tiltakozott Alix. Akkor hát legyen! – Egyáltalán nem erről van szó. – Nem tudok olyan lenni. szexi? – Most ne. – És nem veszítettem el a kulcsomat. – Alix fölállt. – Nem hinném. hogy végre felnőj. Ideje. – Az – hagyta rá Paul. amilyen vagyok. amilyennek ő szeretne. – Remek. Majdnem tizenegy óra volt. akinek fel kellene nőnie. hogy az anyád mit gondol rólam. – Hát ez remek! – Alix visszahúzta a kezét.– Talán egy kicsit régimódi. mintha ő lenne az egyetlen nő az életedben. és a lakásban ott találta Paul rosszallón felvont szemöldökű 19 . és nem én veszítem el a lakáskulcsomat. Paul! – Igazán? – A férfi hangja hűvös volt. – A fenét nem! Úgy lesed az öreglány minden kívánságát. Fontosabb neked. hát nem is tudom. – Tiszta hülyeség. hogy amikor elég rendesen beseggelve hazaérkezett. Azt azonban tudta. és még akkor is aludt. zabolátlan. – Miért veszekszünk? – kérdezte Alix. vagy csak egy immár homályba vesző álom volt az egész. hogy én vagyok az. – És milyen vagy? – Ó. Nem tudta biztosan. – És abban a táskában nem találsz semmit.

és komolyan is gondolom. 20 . A kék szempár zavartan nézett rá. ami az anyádat illeti. – Miért csináltad? – meresztett rá nagy szemeket a férfi. Alix. Olyan régen nem voltunk vacsorázni. mire Paul hazaért. hogy képtelen elfeledkezni a dologról. – Csak most fáradt vagy. vacsorára asztalt foglaltatott a Dobbinsban. Majdnem nyolc óra volt. De semmi értelme. Alix szembefordult vele. – Na látod – mosolygott rá Alix. – Tudom. – Fél nyolcra foglaltattam asztalt a Dobbinsban. – Nézd. – Felejtsük el a tegnap estét. Jó ötletnek tartottam. biztos szívesen elmennél valahová. se nekem úgy tennem. és már ősidők óta nem vacsoráztak házon kívül. – Igen – felelte Paul. – Dehogynem – mosolygott rá Alix. –Sajnálom. – Ha nem akarsz. Ez a nő igazi istencsapás. tényleg sajnálom. Nem teszem még egyszer. Na jó – tette hozzá egy sóhajjal –. Nem kell főznöd. Tényleg semmi. hogy az anyja lenne az! Hogy jóvátegye a tegnap esti bűnét. Felnyögött. Tehát még mindig haragszik. Már ezerszer mondtam. hogy beugorj a zuhany alá. hogy tovább duzzogj. az teljes mértékben valóságos volt. – Semmi köze a tegnap estéhez. – Paul hátulról megérintette a vállát. – Azzal hátat fordított. és menjünk el vacsorázni! A férfi beletúrt szénfekete hajába. Az nem segít. hogy ne menjen hozzá Paulhoz. nekem úgy is jó – vont vállat a lány. biztos. Épp csak annyi időd van. Ez majd felvidítja. Meg kellett volna kérdeznem tőled. – Gondoltam. A jó kajának egy férfi sem tud ellenállni.anyját. talán egy kicsi. és… – Paul arcát látva elbizonytalanodott. – Nehéz napod volt a hírességek között? – kérdezte Alix vidoran. mintha! – Nem akarok elmenni sehová – közölte Paul. Ha csak egyetlen jó oka volna arra. Annyira. Paul szeretett oda járni. – Nem erről van szó. – Nem – mondta.

mennyit törődsz velem. Szerette Pault. Te még mindig ugyanazt csinálod. Paul. és Alixnek elakadt a lélegzete. ez kölcsönös. – Beszélgetnünk kellene. – Figyelj. Tudom. igaz? – Mit terveztél. Idősebbek lettünk. 21 . Szörnyű dolog ilyet mondani. – Tudom. Alix egyszerűen nem tudott mit mondani. – Miről akarsz beszélgetni? – Rólunk – felelte Paul. Alix. – Még mindig itt lakunk. hogy értem – válaszolta még nála is keményebben a férfi. Amennyire csak telik tőled… anyagilag… de ennél azért több kell. de a viselkedésünk egyáltalán nem változott. amikor azt mondtam. Alix meglepődött. hová kellene eljutnunk? – csattant fel élesen Alix. – Mi van velünk? – Erre nem olyan könnyű válaszolni. – Miért. hogy nehéz erről beszélni. – Tudom. te hogyan akarsz viselkedni? – nézett rá megrökönyödve Alix. Paul nem volt az a beszélgetős fajta. El sem tudta hinni. hogy vége vagy ilyesmi? – Én… – A férfi kínosan feszengett. – Sokat gondolkodom rólad. – És valójában nem jutottunk sehová. Pontosan ettől tartottam. Nagyon rosszul hangzott. Nem volt biztos abban. Nem értette. hogy most akar-e ilyesmit. – Tudod. vagy megírta a dolgokat. – Három éve vagyunk együtt – felelte Paul. mi zavarja Pault. Alix soha életében nem ült le vele az élet értelméről társalogni. hogy most csak úgy faképnél akarja hagyni őt. – És én nem csak anyagilag törődöm veled. Sokat gondolkoztam erről. hogy ennél több kell! – meresztett rá nagy szemeket Alix. de elmondani egészen más. – Elmondani? Mit? – Alixnek nem tetszett a férfi hanglejtése. most azt akarod mondani. – De hát miért? – kérdezte. – Jól van – mondta végül. Azt hitte. Vagy megcsinálta.– Mi a baj? – kérdezte.

Szeretnék megállapodni és normális életet élni. Nem úgy. mint a te esetedben a bank. Nem hasonlítasz az átlagújságírókra. Hogyan tudnál ennél megállapodottabb lenni? – Szeretem ezt csinálni – felelte Paul. – Megállapodni? – lepődött meg Alix. aztán hazajössz. nem engedhetjük meg magunknak ezt a lakást. – Nem ismerek nálad megállapodottabb embert. Alix. Paulnak valószínűleg igaza van. Számomra nem a karrier a legfontosabb. – Fix fizetéses állás. hogy nem akartam – ellenkezett Alix. – Alix könnyű csókot nyomott Paul arcára. élvezem az írást. És ezzel új élet kezdődik számomra. hogy megpályáztad. – Innen erednek a családdal kapcsolatos gondolataid' – Talán. – Csak 22 . – De nem erről szól az életem. – Nekem ott van a házam Malahide mellett. de nem akarok Pulitzer-díjas újság író. – Nem arról van szó. – Szeretnék más munkát végezni. és egész éjjel írsz. – Nem akartam. se médiamogul lenni. Élvezem a munkámat. nem az enyém – szögezte le Paul. Hátha nem kapom meg.– Szeretnék megházasodni és családot alapítani – felelte Paul. Vége a szabadúszásnak. – Szóval mit akarsz? – kérdezte ismét Alix. – De megkaptad. – Ez nagyszerű! – mosolygott rá Alix. Hacsak nem fizetnek neked egy vagyont az RTÉ-nél! – Ez a te lakásod. – Komolyan! Bár szólhattál volna. – És most mit akarsz tenni? – kérdezte. – Igen. akik kocsmákban töltik a napjaikat. – Elfogadtam az RTÉ állásajánlatát – felelte a férfi. – Házasodjunk össze? Essek teherbe? Hagyjam ott a munkámat? Ha otthagyom a bankot. De te nem akartál olyan messzire költözni a várostól. Mint ahogy te az akarnál lenni ha történetesen újságíró volnál! Alix zavarba jött. Egész nap dolgozol.

mint két idióta tinédzser – javasolta Alix. pedig péntek az egyetlen este. Péntekenként persze hogy iszom egy pohárral. – Mindig mindent úgy teszünk. Amit mellesleg én vettem. Te általában elvonulsz a számítógéphez. – Ha azt akarod. hogy hiányzom neked. akkor üljünk le. hogy én mit akarok. ahogy te akarod. – Tudtam. És innen te is gyorsabban bejutsz a belvárosba! – Hülyeség – mondta Paul. nem gondoltam komolyan. Alix. aki kész rendes életet élni. Alix. ahonnan a legtöbb este felspannolva jössz haza. – Közös számlánk van. – Mi rendes életet élünk – szólt Alix keményen. Nem élhetünk továbbra is úgy. – Azon vitatkozunk. Alix döbbenten meredt rá. amikor megvolt már ez a lakás. – Jól van – sóhajtotta Paul. de rendszerint csak eggyel. – Hogy néha úgy viselkedsz. mint a huszonvalahány évesek. – De hiszen nem számít. az isten szerelmére! – Te nem teszel rá mindent – mondta erre Paul. Sosem gondolsz arra. Vidáman elmész péntek este kocsmázni. – Épp erről van szó – kapta fel a fejét Paul. – És én üzleti utakat teszek Londonba és Párizsba. – Meg sem hallottam. mennyivel többet keresel nálam. – Én nem élek úgy. mintha még mindig huszonkét éves volnál. amit most mondtál. és a fél életedet azzal töltöd. vagy én mit szeretnék. hogy nem járok ivászatokra. – Ne haragudj. Benne vagy nyakig ebben az őrült melóban. amikor szeretek itthon lenni. Felhánytorgatod. hogy előbb-utóbb ez is elő fog kerülni. Tudod jól. hogy házasodjunk össze. és beszéljük meg rendesen. Ez az életstílus nem való annak. – Ne légy már nevetséges! – csattant fel Alix. Ne balhézzunk itt. és legyen családunk. hogy mindenféle londoni meg párizsi értekezletekre röpködsz. hogy hol lakunk! Csak ez volt a könnyebb megoldás. 23 . És nem tudtam.butaságnak tűnt. kinek hol kellene laknia. már harminckettő vagy! Én meg harmincnégy. – Na látod – mondta Paul. mint egy huszonvalahány éves – sóhajtotta Alix. – De igen.

amilyen: szabálytalan. és ezért nem akarsz még egy esélyt adni kettőnknek. Ezt akarod mondani? – Nem. kiszámíthatatlan. Abban reménykedett. ha leül. – Miért nem? – Mert nem vagyok biztos magunkban. – Mert… mert megismerhetek valakit. milyen legyen ezután. Ez valami különlegesség volt számára. – Megismerhetsz valakit? . hogy kényelmetlenül érzi magát. – Ne forgasd ki a szavaimat! Találkoztam ezzel a valakivel. Paul. Nem értette. és nagyon kedvelem. és rámosolygott a férfira.Alix a kanapéhoz ment és leült. – Miért nem? A férfin látszott. – Már régóta gondolkodom rajta – felelte Paul. és olyannak találom. – Eddig ilyen volt az életünk. Nem értette ezt a hirtelen támadt vágyat a megállapodott életre. – Megismertem valakit. hogy gyerekeket akar. – Miért? – kérdezte Alix veszedelmesen halk hangon. Rendben? A férfi hallgatott. nem ezt – nézett rá Paul dühösen. – És hogyan jutottál erre az elhatározásra? – kérdezte. Honnan tudhatnám? – Szóval megismerkedtél valakivel. – A nő figyelmesen nézte a férfi arcát. azzal némiképp enyhül a feszültség a szobában. – Nem hiszek benne – felelte nagy sokára Paul. akivel szeretnék több 24 . és Alix szívét hirtelen mintha jeges kéz fogta volna marokra. Most találjuk ki. Alix nyelt egyet. Tökéletesen váratlanul érte. – Szereted? – Nem tudom. – És nem szóltál róla semmit? – Sohasem látszott alkalmasnak rá az idő. mi ütött Paulba ma este. – Kezdjünk új életet. – Paul – mondta Alix.

és most azt tervezed. ki volt ez a nő? Nem emlékszem rá. hogy vele voltam. – Alix. hogy akkor jöttél össze ezzel a Sabine nevű perszónával. ez nem így van. Az egyik ügynök? Vagy egy ügynökfeleség? Végtére is Párizsban voltunk. – Hogy hívják ezt a valakit? – Sabine. – Párizsban. és gyerekeket csinálsz neki. – Sabine? – Sabine Brassaert. – Mikor találkoztál vele Párizsban? – Mit gondolsz? Alix fölállt. – Megismerkedtem vele. – Megismerkedtél egy francia nővel. hogy szerelmi fészket raksz vele. Attól. 25 . – Én vittelek el arra az útra. – Mennyi időt voltál vele? Egyáltalán. – Vele voltál – ismételte Alix. kezdtem más fényben látni a mi kapcsolatunkat. – Párizsban? – visszhangozta Alix. – Franciásan hangzik – fintorgott Alix.időt együtt lenni. – Azt akarod mondani. amikor azon az Európa Bank által szervezett úton voltunk együtt. – Nem hiszem el – meredt rá döbbenten Alix. az új párizsi iroda megnyitásán? Ott ismerted meg? – Igen – felelte Paul kínosan feszengve. Jól megértettük egymást. – Mert francia. – Akkor hogy van? – kérdezte Alix harciasan. Ennyi az egész. – Hol ismerted meg? Paul lassan kiengedte a levegőt. És te is micsoda remek írást kanyarítottál az ott folyó nagystílű életről! – Tudom – ismerte el Paul. Beszélgettünk.

szemét alak! Amíg én aludtam. – És mi történt? Mondta neked. – Te ócska. és tőle akarsz gyerekeket. belezúgtál? Így volt? – Nem. Beszélgetni kezdtünk. – Dekoratőr! – Igen. hogy a devizakereskedőket túlságosan biztatni kellene a merészségre. – És egy negyedórás beszélgetés ezzel a Sabine nevű perszónával elég volt ahhoz. Mialatt én még ágyban voltam. – Te szemét! – kiáltotta elfúló hangon Alix. így van? – Alix szeme gyanúsan csillogott. Ő csinálta az idézeteket. hogy szeretne gyerekeket. – Nem ügynök volt. Kicsivel több óvatosság talán helyénvalóbb volna. és ő nem tudta eldönteni. – Hogy a csudába tudtál beszédbe elegyedni a dekoratőrrel? – Nem elegyedtem vele beszédbe – felelte Paul. – Alix. ennyi volt az egész. te Miss Parisienne után koslattál. 26 . encore de l’audace. Aki megtervezi a színeket meg efféléket. Alix emlékezett az idézetekre. – így volt. – Igen – válaszolta kényszeredetten Paul. hagyd abba – szólt rá nyersen Paul. gondolta akkor. beszélgettünk. Dekoratőr. Rá voltak festve a devizaügynökség irodájának a falaira. a kapcsolatunknak vége. – Kimentem. Vele találkoztál. – Mikor tudtál még beszélgetni vele… – Elvékonyodott a hangja. – Vagy kihagytam valamit? – Nem csak egy negyedórás beszélgetés volt. mire több se kellett. – Hát akkor? – folytatta a kérdezősködést Alix. hogy egy kis friss levegőt szívjak. ugye? Amikor állítólag futni mentél. et toujours de l'audace! (merészség. ne légy nevetséges! Nem koslattam utána. hogy a te finom stílusodnál maradjak. A De l’audace. –Másnap reggel – mondta lassan. és ő is ott volt. bár Alix nem volt meggyőződve arról. hogy rájöjj. bölcs mondások-e vagy csak mesterkélten hatásvadászók. őt akarod feleségül venni. ismét csak merészség és mindenkor merészség) persze találó volt. Találkoztunk.– Alix.

– Alix. – Nem tudom. hogy találkozzam a rémes anyáddal. ha eljön ennek az ideje. Pedig ketyeg! Akárcsak az enyém. És még nem vagy erre felkészülve. hogy a gyerekeim gondosan be legyenek illesztve a jól megszervezett életem keretei közé. nem gondolod? – Guy Decourcelle harminchat éves. 27 . ha gyerekeket akarsz. – Nem hiszem. annak a francia pénzügyes palinak? „Harmincöt éves koromra igazgató akarok lenni. igaz? Úgy értem. aki gyűlöl engem. – De jó neked! – vágta oda Alix. – De igen – erősködött Paul. kiforgatod a szavaimat. Ez neki nem jelentett gondot – felelte Alix mogorván. és feleségül veszel egy lányt. Nem hallod a biológiai órád ketyegését. – Nincs? És mit mondtál ugyanaznap éjszaka annak a Guy Hogyishívjáknak. Paul. – Ugyan már. el akarom-e venni Sabine-t vagy sem. Alig ismerem. – Te nem akarsz férjhez menni és gyereket szülni. mert nem jöttem haza időben. hogy nem. ma este pedig közlöd velem. Tegnap este dühös voltál rám. Én most akarok gyerekeket. Van két lánya. nem most mindjárt. de nem kérek abból. Vagy tévedek? – Nincs ötéves tervem. amikor még élvezem a velük való együttlétet. De azt tudom. Úgy gondoltam. akit pár órája ismersz.” Ez valahogy nem vág össze a házassággal és a gyerekekkel. – Miért? – Mert neked ki kell szállnod a munkából. hogy a kettőnk kapcsolata nem működik. hogy el akarsz hagyni. Bevallom. hogy nálad más a helyzet. Ezt a döntést nekem kell meghoznom. – Én akarok gyerekeket. amikor még tudok velük játszani. Paul.– Akkor? Mert én ezt a mesét nem tudom elhinni. Majd. Köszönöm szépen. Nős. Alix! Te is tudod. nem kifejezetten ez szerepel a nagyszerű Alix Callaghan ötéves tervében. Őszintén mondom. és jól érzem magam közöttük. és hogy rendeznem kell az életemet. és gyereket akarsz csinálni neki.

– És addig? – Addig anyámnál fogok lakni. – Párizsba? – Nem – sóhajtott Paul. – Alix! Sabine nem egy francia kurva. Büszke volt magára. – A malahide-i ház bérleti szerződése a jövő hónapban lejár. amiért nem az a fajta nő. Itt nem arról van szó. Alix. és nem fogok összeállni vele. hogy mit találok benned… – Mire te mondtad neki. Paul. hogy gondolkozzam a dolgokon. – Lehet. Nem döntöttük még el. Ő pusztán a katalizátor volt. Alix? Már nem látok tisztán. és már gondolkodsz is azon. Utálta a síró nőket. – Hát nem érted. Ezért most el kell költöznöm. – Találkoztál vele a fogadás óta? Mikor is volt? Két hónapja? – Telefonon beszéltem vele – válaszolta Paul. – Ezt akartátok közös erővel feltálalni nekem az este? – Nem – rázta meg a fejét Paul. – Már régebben meghívtam őt hozzánk. – És hová költözöl? – kérdezte Alix keserűen. – Itt egy nagy halom szarról van szó – zárta le Alix a vitát. és ő kérdezgetni kezdte. nem emlékszel? De beszéltünk róla… amikor nem jöttél haza. 28 . – Alix szeme váratlanul megtelt könnyel. Szükségem van egy kis időre. Én nem döntöttem még el.tőled szeretnék gyerekeket. de hősiesen igyekezett visszatartani. – Ezért volt itt tegnap? – meresztett rá nagy szemeket Alix. és kiment a szobából. hogy semmi különöset. hogy inkább összeállsz egy francia kurvával. aki veszekedés közben elsírja magát. Szeretlek. – És mikor jön Dublinba? – Még nem jön. hogy te vagy Sabine. Itt a jövőről van szó. hogy így lesz – mondta Paul. Visszaköltözöm oda.

A hétvégéket Corkban vagy Galvvay-ben. szeretsz. Szeretett idekint. amikor Alix hazaért. aki összeomlik. Ő ránézett a bőröndökre és a reklámszatyrokra. gyakorlatias lesz. áthajtott a vámhídon.Harmadik fejezet Nem számított rá. hogy el se búcsúzom – mondta a férfi. amikor a reggeli rosszullétekre. Tejszínes epret ettek az ágyban. Nem tudott az új munkáról. amikor összeköltöztek. – Sajnálom. Azt hittem. és sírva könyörög. a Tengerek Királynője hatalmas és csúf szobra alá. Nem hitte el. – Alix úgy döntött. akik a hétvégéiket az áruházak babakelengye. aztán leült Őfelsége. Paul. Ez vár Paulra. – Nos. Vasárnap reggelenként a Café Javában villásreggeliztek. hogy nem akarsz leülni és normálisan megbeszélni velem a dolgokat. végigsétált a Bull Wall öreg fahídján. nem így tervezték. Milyen csodálatos időszak volt! Alix elfintorította az orrát. beszállt a BMW-be. Annak idején.és játékosztályain meg a csináld magad barkácsboltokban töltik. – Lenyűgöző az őszinteséged – húzta el a száját Alix. nem tudott Sabineról. hogy Paul egyszeriben csatlakozni akar azok táborához. Elég hamar meg fogja változtatni a véleményét. – Ha már egyszer így kell lennie… Ezek szerint visszamész Stillorganre? 29 . ő nem az a fajta nő. mintha valaki mással történt volna. Az egész olyan volt. esetleg éppen Londonban vagy Párizsban töltötték. – Nem akartam úgy elmenni. – Én is azt hittem – nézett rá zavartan a férfi. rendben. hogy ne hagyja el. nem tudta. a pisiszagú pelenkákra és az álmatlan éjszakákra gondolt. Ott leállította az autót. egészen Dolly-mountig. majd végig a tengerparti úton. Amikor elment hazulról. – Ez teljességgel nevetséges. hogy Paul még otthon lesz. – De most már nem tudom. ami az imént lejátszódott köztük. de ott volt. Itt könnyebben össze tudta szedni a gondolatait. Nem tudom elhinni. – Újságíróhoz méltó. Csak hogy Paul lássa.

Paul! Most mi értelme van vitatkozni? A férfi vállat vont. – Elviszlek. amikor az Európa új főhadiszállásának megnyitó fogadására érkeztek Párizsba. és fölemelte a bőröndöket. és üres tekintettel bámult el a csatorna felett. Fél óra múlva kezdődik. Tekintetük találkozott egy pillanatra.– Pár hétre. Ebben a pillanatban eszébe villantak a fotók. Némán tették meg a tízperces autóutat. * Az erkélyen ült. Alix… – Most rohanok. Emlékezett. igaz? – Nem. az isten szerelmére. és egy energikus mozdulattal belökte a sebváltót. – Boldog lehet az anyád. Meg akarok nézni valamit a Channel Fouron. valami ilyesmi a címe. – Ó. – Rendeltél taxit? – Meg akartalak várni. A ház előtt Alix megállt. Anglia és az euró. – De igazán. –De… – Ó. és Alix utálattal fedezte föl a férfi szemében a szánalmat. – Viszlát – mondta gyorsan. – És Paul újra elmosolyodott. hogy az épületbe belépve ők is pózoltak a fotósoknak Paullal. Azon az estén. rengeteg fotó készült. – Hívj föl néha – mondta. – Gondolom. – Sohasem kedvelt engem. Semeddig se tart. Alix… – Ugyan. És aztán is villogtak a vakuk a csupa üveg és márvány 30 . örül – mosolyodott el halványan a férfi. Alix felkapta a reklámszatyrokat.

Fényképek potyogtak ki belőle a padlóra. hogy elhalássza Pault az orra elől. Ő is kapott ezekből a fotókból. Leemelt egy iratgyűjtő dobozt a polcról. Még így. ugyancsak egészségesen nagydarab mivoltában. hogy Sabine Brassaert nagyon csinos és rettenetesen fiatal. Guy bemutatta őket egymásnak. rövidre vágott szőke hajjal. és tágra nyílt szemmel nézi a süteményeket. és dicsérte a falakon olvasható idézeteket. ő széles mosollyal áll Guy Decourcelle mellett. Ő rámosolygott – rámosolygott! – a kis kurvára. Leginkább őt és Pault ábrázolták első közös párizsi útjukon. encore de l’audace. amelyiken ők ketten belépnek az épületbe. amint egy pékség kirakata előtt áll. De l’audace. Ott. Aztán a versailles-i parkban üldögélve. Mondta is mindenki. Volt benne annyi merészség. Alix fölvette. Beharapott szájjal nézte végig őket. amely a zsúfolásig megtelt helyiséget ábrázolta. jutott eszébe ismét. et toujours de l’audace!. És a devizarészleg műremeknek is beillő irodájában is. Aztán a Szajna partján: látszik. Ő maga is egy csodás Jasper Conran selyemruhát viselt. de a környezet kifinomult szépségétől körülvéve. Felsóhajtott. Ilyesféle képeket készítettek egymásról első romantikus párizsi hétvégéjükön. A jobb fölső sarokban egy piros folt virított. Csak ő lehet az: kicsit homályos és elmosódott a képen. – Ezerszer átkozott francia 31 . hogy milyen remekül áll neki. Újra rámeredt a képre. Aztán csoportkép is készült az irodában. Azon az estén jóformán mindenki feketében volt.előcsarnokban. ilyen elmosódottan is látszott. Emlékezett arra. – Átkozott francia nők – mondta ki hangosan. gondolta. Végül megtalálta azokat is. amelyeket keresett. és letette a képet. egy hónappal azután. és átkutatta a tartalmát. Ott volt. Sabine-ban aztán volt merészség. Alix. betette valamilyen dossziéba. hogy valaki fel is hívta rá a figyelmét. de ott áll a piros ruhájában. Alix most már világosabban fel tudta idézni a lányt. De a dekoratőr piros ruhában volt. És volt egy. és közelebbről is megnézte. hogy a férfi hozzá költözött. ahol Sabine Brassaert idézetcsokra ékeskedett a falakon. és ő még csak észre sem vette. hogy nagyon igyekszik kecsesnek tűnni. a valóságban azonban egészségesen nagydarab.

ahol Paulnak kellett volna lennie. milyen megbeszélései vannak a héten. És jó árfolyamon. – Jól telt a hétvége? – kérdezte Jenny. miközben kosztümkabátját ráterítette a szék támlájára. az előjegyzési naptára tele volt ügyfelekkel és leendő ügyfelekkel megbeszélt találkozókkal. * Hétfőn reggel elsőnek érkezett az irodába. – Jenny bekapcsolta az asztalán lévő terminálokat. Aztán megnézte. de nem sokat aludt. –Egyszerűen háttér-információt. Folyton átgurult az üres helyre. Euró ellenében. Voltak olyan szerencsés hetek.nők. Ez a hét nem tartozott közéjük. – Neked mindig jó árfolyam kell – nevetett Alix. amikor jóformán el sem kellett mozdulnia az íróasztala mellől. Felhívott egy kereskedőt Londonban. – Jól – felelte Alix. – Kemény éjszakád volt? Alix korán lefeküdt. – Milyen jellegű háttér-információt? – Háttér-információt – csattant fel ingerülten a főnöke. Jenny. Egyébként sem beszélt sokat idebent a magánéletéről. * – Alix. beszereznél nekem valamilyen háttér-információt a Hetek legközelebbi ülésével kapcsolatban? Jenny meglepett pillantást vetett rá. – Fáradtnak látszol. vennem kell húszmillió dollárt – mondta Charlie Mulholland. Noha a kereskedést mindennél jobban szerette a világon. miközben végigfuttatta a 32 . és eladott tízmillió dollárt. – A jövő heti elszámoláshoz. Ideje nagy részét az irodán kívül kell töltenie. Nem akart Paulról beszélni. – Nem.

valószínűleg jó árat kínálnak. a fenébe! – Alix a monitorra pillantott. amit 33 . nekik vannak dollárkészleteik. s a piac sem mozdul az ő irányába. hogy az ablakon szórja ki a pénzt.listákat a monitorjain. hogy Charlie ne hallhassa. – Sajnálom. hogy valamennyit levesz az árból. nézd meg. így nem engedheti meg. hogy két árajánlatot kell kapnom. – Igen – felelte Alix. – És nem mindig azt kapsz? – Rendszerint te nyered a versenyt – ismerte el Charlie. – Nyolcvan a legjobb. amelynek Charlie dolgozott. de rögtön el is vetette az ötletet. mi az ábra? – Pangás az elszámolási árfolyamon – jelentette Gavin. – Ennél jobb áron is meg tudom kapni. aztán újra ráadta a hangot a telefonra. A Dougherty Brewing. Alix? – szólt panaszosan a kagylóból Charlie hangja. – A teljes mennyiségre? – kérdezte Gavin. – Mi tart ilyen sokáig. gyerekek. – Tudod. a Dow Jonest. a cég. –Gavin. amit mond. – Miket mondasz! – Alix megnyomta a telefonján az elnémító gombot. jó ügyfél volt. légy szíves. Megkapom a tiédet? – Egy másodperc. – Nikki nincs bent – mondta Jenny. Charlie. nem vetted észre? – Nem vásárolt semennyi pénzt az egy órával ezelőtt eladott tízmillió pótlására. Azt hiszem. –Gyerünk. – A társa mond nekem egy árat. – Újra kikapcsolta a hangot. Húszmillió dollárt nem lehetett csak úgy veszni hagyni. – Ó. A másik fickó már mondja a magáét. – Sokkal – válaszolta Charlie. – Charlie? Nyolcvanért tudom neked megajánlani. – Mennyivel jobb áron? – kérdezte Alix. kérnél egy árat Nikki Browntól? Ő már eladott ma reggel. Jenny. Az ár egy tapodtat sem mozdult. Már így is szűkében van a dollárnak. Egy pillanatra átfutott az agyán. Charlie – mondta végül. Alix ismét a képernyőre nézett. – Mi kifogytunk. hogy ez csak a mezőny lassúságára utal. – Nyolcvanért! – kiáltotta utálkozva Charlie. –De lehet.

Alix letette a kagylót. mennyi időbe telik azoknak az áraknak a megszerzése. – Nagyon szeretnék segíteni rajtad. – Üdv. – intett Gavinnek és Jennynek. – Az sem segített. miért adtál el? – kérdezte. megemelte az árat. – Charlie Mulholland megint. akik újra 34 . – Egyáltalán. de nyolcvannál jobb árat semmiképpen sem mondhatok. – Hát ez elment. amelyekből az derül ki. – Nem hiszek benne – felelte Alix. – Nekem két jobb tételem volt hitelben. Máskor Alix keresztben lenyelte volna. Az árfolyam alig változott. – És nem tetszett. – Milyen árat mondott? – Nyolcvanötöt. Miért kellett mégis eladnod? – Akkor jó gondolatnak tartottam – felelte fáradtan Alix. Gavin elfintorodott. – Vagyis nem kötöttél vele üzletet? – Gavin és Jenny felfüggesztették az elmulasztott kötésről szóló megbeszélésüket. Gavin meglepetten nézett rá. – Tudom. Dave vette föl a telefont. hogy ki tudja. – A fickó kiszúrt velem. Alix átvette. A piacon nincs semmi mozgás. Amikor visszamentem hozzá. – Téged keresnek – mondta. hogy ostobaságot csinált. Gyorsabbnak kellett volna lenniük. Charlie. – Csak nem? – vonta föl Alix a szemöldökét.ajánlhatok. Charlie. – Húznod kellett volna az időt – nyafogott Gavin. – Charlie hangja bosszúsan csengett. hogy kifogytunk a pénzből – jegyezte meg Gavin. Valami újabb? – Nem. és Alixre néztek. – Felejtsd el – mondta a férfi. ha olyan kérdéseket tesz föl neki. – A hét végéig nem terveztél ötmilliósnál nagyobb hiányt.

miközben Alix lehívott egy devizaadásvételi listát. és jó az ár. hogy a tranzakció megköttetett. – Nagyszerű. – Tízet tudok szerezni nyolcvanegyért – mondta Jenny. – Csináld – utasította Alix. és kikapcsolta Charlie vonalát. Charlie. És ti is jók voltatok. most változik… nyolcvanháromért tízet. aki eddig az aktuális ausztráliai 35 .fölkapták az asztalukon lévő telefont. Nikki Brown jelentkezik – kiáltott közbe Jenny. – Jól van. Gavin csak a fejével intett. – Dave Bryant. de Alix bízott abban. Alix bólintott. – Oké. nem. – Akárcsak ez itt. – Vedd meg. És ha szerencséje van. Visszaültek a székükbe. Mindnyájan jók voltunk. – Ha ezen az áron megszerzed nekem a húszast. Most rohannom kell. – Alix. Alix. A monitoron épp ekkor változtak az árak. amellyel a hétvége alatt lettek szegényebbek. Kösz. megveszem – mondta lemondóan Charlie. – Az én legjobb ajánlatom nyolcvan – jelentette Gavin. Gyere bármikor. Meglesz. – Ez szép volt. – Oké. Jenny és Gavin elvigyorodtak. koszi. – Alix beütötte a vásárlást a számítógépébe. – Ez jó munka volt. – Jenny arca ragyogott. –Húszig el tud menni nyolcvanhatért! – Adj neki meghatalmazást tizenötre. hogy az ár az ő irányukba mozog. – És kérj árat újabb tizenötre. –Bocs. Nikki. akkor a reggel eladott tételt is visszavásárolja azzal az ötmillióval együtt. Gavin. Pedig gondolatban már feladta ezt a pozíciót. hogy legalább annyiért be tudja szerezni a hiányzó dollármennyiséget. – Szépen csináltátok – mondta még egyszer Alix. amennyiért eladja Charlie-nak. – Semmi gond. végeztünk! – Oké. Alix? –Megemelkedő hangja jelezte.

– Mindenki annak látszana ebben a bolondokházában. Jenny. légy szíves. majd jövök. de most már nem vagyok benne biztos. amely ismét csöngött. Az első megbeszélése tíz órakor volt. – Hagyd abba. – Amennyire csak lehet. – Jól érzed magad. – Nem fognád be végre? – Ezzel csak azt akartam mondani. hogy egy euróért több dollárt kaptak. hogy… – Gavin! – szólt rá vészjósló hangon Dave.helyzetről beszélgetett egy ügyféllel. hogy vissza se szerezte volna a fedezetet. tartsd ezen a szinten a dollárt – szólt oda Davenek. amikor eladta. – Lehet. – Reggel olyan fehér volt.2270 volt. Ők magasabb áron vásárolták a maguk részére a dollárt a piacon. a fejlesztési igazgató szervezte –. lehet. és fölvette a telefont. ami annyit jelentett. Pokoli mázlink volt. letette a telefont. mielőtt elment. olyan gyorsan zuhant le ismét az ár. a dollár pozíciója miatt. hogy bekapta a 36 . – Ezt mindig tartsd észben. – Fogadok. Viszlát. – Minden az időzítésen múlik – mondta Alix. hogy rémesen néz ki – szólalt meg pár másodpercnyi hallgatás után Jenny. nem kerül-e szóba a devizaügyek kezelése is. Alix? Fáradtnak látszol. – Kifejezetten besszre spekuláltam. Egy nagy szupermarketlánc pénzügyi ellenőrével. – De abban igazad van. hol tart most az ár! Alix 1. De amilyen gyorsan felment. – Szörnyen néz ki – jegyezte meg Gavin. Ez azt jelentette. mint a fal. – Nézzétek. és a monitorra mutatott. Valójában nem kellett volna elmennie erre a találkozóra – James Clark. E pillanatban 1. Minden azon az átkozott időzítésen múlik. Ha nem jön Mulholland. de nem lehetett tudni. mint reggel.2280-as árfolyamon adott el dollárt Charlie-nak. – Oké – felelte Dave. A cég nemrég lépett üzleti kapcsolatba az Európa Bankkal. és azóta már lesre futottunk volna… – Nyugi – szólt rá Jenny. hogy Charlie minden eurómilliója fejében egymillió-kétszázhuszonnyolcezer dollárt fizetett neki. – Csak nem terhes? – csillant fel Gavin szeme. hogy ebből sikerült kimásznunk! Most még magasabb.

Amikor Paul elmondta az egészet. A teljes kiőrlésű gabonatermékek megengedett tárolási ideje a legkevésbé sem érdekelte. Mivel a dollár nem gyengült pénteken New Yorkban. hogy nem tudott tiszta fejjel gondolkodni. Hiba volt ma reggel eladni. ma reggel mindjárt azzal kellett volna kezdenie. de akkor is nagy hiba volt. hogy szereti. Most ki tudott mászni belőle. hogy klimaxos legyen!) úgy döntött. és ki kell dolgoznia egy haditervet. hogy lelécel. Gavinnek igaza volt. Akár katasztrófa is lehetett volna belőle. a szupermarketlánc pénzügyi ellenőre olyan unalmas fahangon beszélt. és gondolkodás nélkül eladta. De most végig kell gondolnia. hogyan szerezheti vissza a férfit. Csakhogy ő ezt nem tudja elfogadni. amit mondott. Képtelen volt arra összpontosítani. A dollár-euró viszonylat járt a fejében. akinek – mondjuk meg őszintén – 37 . Isten látja lelkét. el kell gondolkoznia az életén. hogy nem lát jövőt a kettejük kapcsolatában. az akkora megrázkódtatás volt. hogy eltűnjön a balfenéken ezzel a dekoratőr csajjal. Ehelyett ő fogta magát. de a téma amúgy sem tartozott kifejezetten rá. Megdörzsölte a tarkóját. * William Taylor. neki ez az ember nagyon sokba van! Három évet áldozott rá az életéből. és azt is megmondta neki. Nem hagyhatja. És szüntelenül Paul járt az eszében. és egyenesen belesétáljon ennek a szőke francia macának a karjaiba. Megfájdult a feje. és kénytelen lesz három hónapra szabadságra menni! – Gavin! – Ha terhes. Na nem! Nem adja fel. hogy elmenjen. amilyet Alix még életében nem hallott. Nevetséges volt. Nem engedi. akkor igenis kénytelen lesz – ismételte a fiú konokul. mik a legfontosabb dolgok számára az életben. Most pedig valami hülye férfiklimax miatt (ahhoz Paul túl fiatal. És Paul viszonozta is az érzelmeit. Elfáradt. Szívesen itt hagyta volna ezt a megbeszélést. Mert ezt fogja tenni. A férfi világosan értésére adta.legyet. hogy újraértékeli a dolgokat.

és visszahajtottak az irodába. William. – Igen – hagyta rá Alix. Alix? Elvörösödve nézett föl William Taylorra. 38 . és egy másodperc alatt vissza tudta forgatni a kérdést az agyában. amikor… – Maga mit gondol. – Sok a dolgom – felelte Alix. – Nagyszerű – nézett vissza rá széles mosollyal a férfi. hogy megismertem. reménykedve. Alix képtelen volt odafigyelni. hogy a férfiak átlag hat másodpercenként gondolnak a szexre. Az csak ürügy. aki piros ruhát visel egy olyan fogadáson. Alix. ahol mindenki feketében jelenik meg. Gyorsan visszaterelte a gondolatait a Paullal töltött első éjszakájáról. Alix gondolatban már át is adta őt Gavinnek. Hallotta. és átnéztek néhány kifizetetlen vásárlást. és rámosolygott Williamre. de hát miért is vallotta volna be? Ő és Paul jók voltak együtt az ágyban. Itt valószínűleg szexről van szó. Például. Aztán kilépett a külső irodába. Nagyon jók. Volt egy másik megbeszélése is. – Gond lehet belőle – mondta. hogy ez a jó válasz. hogy egyik gyereket a másik után szülje neki. Ez az egész nem a családalapításról szól. mindjárt megbolondul. Megcsikordult a foga arra a gondolatra. – Szokatlanul csendes voltál. miközben beszálltak a kocsiba.aligha az lesz az első dolga. Tagadta. Megbeszélték az egymás közti kereskedés árhatárait. – Áthajolt az íróasztalán. hogy találkoztunk – felelte erre William. – Örülök. talán mehetnénk is – állt fel James. valljuk be. A férfi vágott egy fintort. – Jó volt – mondta James. Alix beharapta a száját. kinyitotta a fiókját. Úgy érezte. Egyfolytában Pault és Sabine-t látta együtt az ágyban. akit az irodájába invitált. – Akkor hát. hogy Paul lefekszik Sabine-nal. nem az a házimamuska típus. Újra meg újra eszébe jutott a tejszínes eper. és kinézett a kocsi ablakán. Kíváncsi lett volna rá. Amikor a Drezdai Bank ügynöke elment. Hallotta a háttérben folyó beszélgetést. Az a nő. – És örülök. és kezet fogott vele. ezúttal a Drezdai Bank egyik devizakereskedőjével. hogy igaz-e ez. Mintha döglött halat fogott volna. – Jól érzed magad? – nézett rá a férfi. és fenekestül feltúrta. persze.

– Ki vette el a cigarettámat? – kérdezte éles hangon. – Te magad mondtad! – Igen – vágott vissza Alix. leszoktál – szólalt meg Jenny. – Biztosan megjött neki – vont vállat Dave. amelyben a Dow Jones-féle index várható zuhanásáról szóló cikket olvasta éppen. – Ha te nem tudsz leszokni. és terhes – vigyorgott vissza rá Dave. és kisétált az Európa Bank épületéből. – Azt hittem. – Márpedig valaki elvitte. ne add fel! – csatlakozott a többiekhez Gavin. ha kérsz. Alix leliftezett a földszintre. Nézzük meg például. – Mindenképpen hormonális dolog – összegezte Gavin. Pár lépésre volt az újságárus kis üzlete. te ki vakarcs – förmedt rá Alix. – Alix elindult az ajtó felé. – Van rágom. amiért idegesíthetjük magunkat. Dave! – grimaszolt Jenny. – Vagy tényleg Gavinnek van igaza. s azzal kiment. A többiek némán egymásra meredtek. – Jaj. – Csak tudni akartam. – Pár perc múlva visszajövök. – Ugyan. – Van más. – Jaj. – Senki – nézett föl Dave az újságból. hol van! – Mit izgat ez? – kérdezte Dave. akkor ki tud? – Fogd be a szád. nem láttam – mentegetőzött Jenny. – Mi a franc ütött belé? – tört ki Gavin. Alix. A múlt héten még megvolt. ne vitatkozz. – Szia. Alix. – Kösz. de nem. inkább mondd meg. Marty adnál egy dobozzal a szokásosból? 39 . – De azért ne higgye. hogy így beszélhet velem. – Légy szíves. hogy hol van! – Becsszavamra. Hunyorognia kellett a kapu előtti fehér kőburkolatról visszatükröződő éles napfényben. hagyd már – nyúlt Dave a telefon után. hogyan állnak a dolgok az FRA-piacon.

– Alix! – nézett rá meglepetten Marty Stephens, az újságos. – Úgy tudtam,
leszoktál.
– Leszoktam – bólintott Alix. – De most el kell szívnom egyet.
– Így nem fog menni. Figyelj, ne adjak inkább egy csomag rágót?
– Ha rágógumit akarnék, azt kérnék. Egy cigit akarok, Marty, méghozzá
sürgősen – szűrte a szavakat összeszorított fogai közül Alix.
– Oké – sóhajtott a férfi, és nyúlt a cigarettásdoboz után.
– De kár visszaszokni. Mi a baj, rosszul állnak a dolgok a pénzpiacokon?
– Nem – rázta meg a fejét Alix, és hirtelen sírhatnékja támadt. – Szó sincs
ilyesmiről.
– Jól vagy, Alix?
– Remekül. – Átnyújtotta a pénzt, és gyorsan kiment az üzletből. Csak
nem fog könnyekre fakadni az újságosnál!
Az irodaépületben tilos volt dohányozni. Leült az épület előtti lépcsőre,
és mélyen leszívta a füstöt. Szinte azonnal ellazult. Dühös volt magára,
amiért engedett a belső kényszernek, de nem tehetett mást. Kis híján
elvesztette a fejét az imént az irodában. Korábban, Charlie Mulhollanddel
az ügylet rendben volt, de nagyon rosszul kezelte a helyzetet, és aztán most
legutóbb, Gavinnel. Kellemetlenül érintette, hogy tőle szokatlan módon
elveszítette az uralmát a szituáció fölött. Valahogy mintha most, hogy Paul
nincs vele, kevésbé hinne önmagában. Hogy miért, fel sem tudja fogni,
hiszen tengernyi önbizalma volt akkor is, amikor még nem is ismerte a férfit.
Miért kellene hát most sebezhetőnek éreznie magát?
– Le kellene szoknia róla, ugye tudja? – szólt oda vigyorogva egy férfi,
aki a bejárat felé igyekezve látta, amint egy utolsót szippantva a cigarettából
eltapossa a sarkával a csikket.
– Éppenséggel leszoktam – felelte neki.
– Ez volt az utolsó? Tanúja lettem volna, amint valaki eloltotta élete
utolsó cigarettáját?
– Lehet-válaszolta. Nem volt beszédes kedvében, és bár a pasas láthatóan
a bank egyik ügyfele lehetett, nem érzett magában hajlandóságot a
kedvességre.
40

– Nem érzi kitaszított páriának magát, amiért az utcára kell mennie, ha rá
akar gyújtani?
– Egyáltalán nem muszáj rágyújtanom. És jólesett kiszabadulni kicsit az
irodából.
– Miért? Nehéz napja van?
– Nézze – mondta Alix, és lesimította a szoknyáját –, most nem vagyok
valami jó hangulatban. Tudom, hogy a cigarettától meghalhatok. Tudom,
hogy teljes mértékben antiszociális vagyok. De nem akarok beszélni erről.
Oké?
– Oké.
– Helyes. – Alix belökte az üvegajtót, és bement az épületbe.
A férfi a recepcióhoz sietett.
– Matt Connery vagyok az Anatronicstól, és Alix Callaghanhez jöttem.
Hangját az előcsarnok túlsó végében a liftre várakozó Alix is meghallotta.
Felnyögött. Hát, ez nem az ő napja, annyi már biztos.

41

Negyedik fejezet
Visszaballagott a recepciós pulthoz.
– Én vagyok Alix Callaghan – mondta, és a kezét nyújtotta. – Sajnálom.
Nem tudtam, hogy ki maga.
– Semmi gond – vigyorgott rá Matt Connery. – Kicsit korán érkeztem.
Attól tartok, nem hagytam időt magának a felkészülésre.
– Szó sincs róla – sietett megnyugtatni Alix. – Csak kimentem egy percre.
– Sűrű a napja? – kérdezte a férfi együtt érzőn, miközben követte a lifthez.
– Mint rendesen. – Alix megnyomta a harmadik emelet gombját.
A liftben hallgatott. Dühös volt, amiért egy ügyfél meglátta a lépcsőn
üldögélni, mint akinek nincs jobb dolga. Azért is haragudott magára, hogy
miért kellett belemennie ebbe az oda-vissza szóváltásba. Neki a szakmai
tudás teljes fegyverzetében kell megjelennie az ügyfél előtt, és most nem
viselkedett ehhez méltón. De a pasas épp akkor érkezett, amikor elképzelte
Paul és Sabine sietős randevúját Párizsban, miközben ő az Európa Bank
fogadásának fáradalmait alussza ki az ágyában. Lelki szemeivel látta,
hogyan futnak egymás felé, hogyan ölelik át egymást, Sabine megkérdezi,
biztos-e, hogy nem lesz baj abból, hogy találkoztak, mire Paul azt feleli,
igen, teljesen biztos, Alix édesdeden alszik a fényűző V. György-stílusú
lakosztályban, és semmi esélye, hogy délnél előbb felébredjen.
Nem is sejtette, hogy ez fáj neki a legjobban. Eszébe sem jutott, hogy
Paulnak kétségei lehetnek a kapcsolatukat illetőén. Tudta magáról, hogy néha
türelmetlen, és gyakran önző módon éli az életét, de őszintén hitte, hogy Paul
elfogadja mindezt, és boldog. Hogy lehetett ennyire ostoba? A lift egy halk
sóhajjal megállt.
– Erre – mondta Alix kurtán. Elvezette Mattet az ügynökök irodája
mellett, az épület sarkában elhelyezett kis tárgyalóba, amelynek ablakaiból a
Liffeyre és mögötte a városra lehetett rálátni.
– Szóval, mit akar megbeszélni? – kérdezte a gorombaságig nyersen. Az
új ügyfelekkel rendszerint udvarias volt és segítőkész. Próbált valamelyest
tájékozódni a személyüket illetően, hogy mit szeretnek, mit nem.
42

Semmitmondó társalgást folytatott velük, hogy közben fel tudja mérni őket.
De most semmi ilyesmihez nem volt kedve.
Matt Connery kinyitotta az aktatáskáját, kivett belőle egy halom
dokumentumot, és az asztalon át elébe csúsztatta.
– Némi háttér-információ a vállalatról. Kiolvashatók belőle a fejlesztési
elképzelések. Ezek itt a kinnlevőségeink. Mint látja, főleg dollárban, de van
egy sor más valutában fennálló követelésünk, beleértve a Távol-Keletet is.
Szeretném korszerűbbé tenni az ügyeink kezelését. Beszéltem már a
hitelfolyósítással foglalkozó kollégájával, John Collinsszal is. Hamarosan
telephelyre is szükségünk lesz.
A férfi mosolyogva nézett rá. A szeme kék volt, de nem sötétkék, mint
Paulé. A világoskék szempár, a szalmaszőke haj és az aranybarna arcszín
láttán Alix futólag arra gondolt, hogy skandináv felmenői lehetnek.
Átlapozta a papírokat. Az Anatronics számítógépes animációkat készítő
cég volt, és ha a számoknak hinni lehetett, gyors növekedésen ment
keresztül. Ígéretes ügyfélnek tűnt.
– Jól van – mondta. – Elmondom, szerintem hogyan kellene a dolgot
végigvinniük.
Tíz percen keresztül beszélt, s eközben mind magabiztosabbá vált.
Elfeledkezett a nem kifejezetten szerencsés találkozásukról a lépcsőn,
elfeledkezett arról, hogy összetörta szíve, csak mondta, mondta az
árfolyamokat, a rögzített és határidős és opciós szerződéseket, miközben a
férfi figyelmesen hallgatta, s egyszer vagy kétszer rákérdezett valamire.
– Köszönöm – mondta, amikor Alix befejezte. – Természetesen az
elmondottak közül bizonyos dolgokra magunk is gondoltunk. Meg kell
vitatnom mindezt a munkatársaimmal, meg kell beszélnünk ezt a
forgatókönyvet.
– Helyes – nyugtázta Alix. – Ha bármi egyébre szüksége van, vagy
szeretné, hogy elmenjek, és az igazgatótanácsuk elé terjesszem az
ajánlatunkat, csak telefonáljon.
– Fogok. – A férfi mosolyogva az órájára pillantott. – Ha nincs túl sok
dolga, eljönne velem ebédelni?

43

– Ebédelni? – nézett rá meglepetten Alix.
– Elmúlt egy óra – bólintott a férfi. – És én éhes vagyok.
– Köszönöm, de sok a dolgom.
– Kár.
– Ma délelőtt már sokat voltam házon kívül – tette hozzá Alix. – Egy
ideig most a helyemen kell maradnom.
– Értem. – Connery ismét rámosolygott. – Talán majd egyszer?
– Nos, igen. Talán. Lássuk előbb, hogyan boldogul a kollégáival. Lehet,
hogy mindnyájan össze fogunk jönni, mondjuk, egy itteni ebédre.
– Talán – sóhajtott Matt.
Alix fürkésző tekintetet vetett rá.
– Ma még találkozni szeretett volna John Collinsszal vagy valaki mással
tőlünk?
A férfi megrázta a fejét.
– Csak magával. És örülök, hogy végre megismertem.
– Végre?
– Ó, említettem valakinek a cég klubjának múltkori vacsoráján, hogy ma
találkozom magával. Csupa jót mondott magáról. Charlie Mulholland.
– Charlie jó ügyfelünk – mosolyodott el Alix.
– Azt mondta, maga a legaranyosabb ügynök, akivel valaha dolga volt.
– Tényleg? – Alix mosolyogva emlékezett vissza, milyen nyers volt ma
reggel Charlie.
– De most már mennem kell. Kívánom, hogy jó erővel bírja a mai nap
hányattatásait.
– Köszönöm – biccentett Alix – Kikísérem.
*
– Megvan, megvan! – kiabálta Gavin, épp amikor Alix visszatért az
44

ügynöki irodába.
– Mi folyik itt? – kérdezte Dave-től.
– Tudom, hogy azt mondtad, tartsuk a szintet a dollárnál, de Gavin hallott
egy-két New York-i vásárlásról. Így aztán felvásároltunk egy keveset, és
épp most jövünk egyenesbe.
Alix az árra pillantott. Reggel óta észrevehetően megerősödött a dollár.
Hál' istennek visszakapta azt a tízmilliós fedezetet, amelyet reggel eladott.
Különben azóta is nyalogathatná a sebeit.
– Hogy csinálod, Gavin? – kérdezte Dave.
– Ötvennél autoltam – vigyorgott a fiú. Látszott rajta, hogy nagyon megvan
elégedve magával.
– Mennyit csináltál? – érdeklődött Alix.
– Tízezret – vágta ki Gavin.
– Ügyes voltál.
– Kösz – szaladt fülig ismét Gavin szája. – Megfogadtam a tanácsodat,
Alix. Nem voltam túl mohó. Bár valószínűleg tovább fog erősödni egy
kicsit. Az a hír járja, hogy Soros vásárol.
– Komolyan?
Ha Soros György, a világ egyik legnagyobb befektetője dollárt vásárolt,
akkor Gavinnek igaza lehet. De a lelke mélyén Alix továbbra is azt
gondolta, hogy a dollár árfolyama esni fog, s vele együtt a valuta értéke is
csökken. Az egyesült államokbeli Szövetségi Tartalék Bank csütörtökön
tartja havi megbeszélését, és majd csak azután közlik az árfolyamokat. Alix
arra gondolt, hogy talán csökkenteni fogják, mivel az igazgatótanács egyik
tagja, az, aki mindig ellenezte az árfolyamcsökkentést, nemrégiben
visszavonult. De Janis Kerrigan csupán egyike volt az igazgatótanács
tagjainak, Soros György pedig sokkal jobb kapcsolatokkal rendelkezett, mint
Alix Callaghan! Nagyobb volt a valószínűsége, hogy Sorosnak van igaza.
– Gyakrabban kellene megbeszélésekre járnod – mondta Gavin. – Jobban
megy nekem, ha nem vagy itt.
– Majd gondolok rá – jegyezte meg Alix szárazon, és fölemelte a
telefonkagylót.
45

*
Egészen más hangulata volt a lakásnak. Amíg Paul itt élt vele, sohasem
érezte magát magányosnak. Még akkor sem, amikor a férfi nem volt otthon.
Valójában Alix szeretett egyedül lenni. De ez most egészen más volt. Most
tudta, hogy nem is fog hazajönni. Ez igazi magányosság volt. Kivett egy üveg
Millert a hűtőből, és bement vele a másik szobába, abba, amelyikben
rendszerint Paul dolgozott.
Már-már ijesztő volt a rend. Paul tisztaság- és rendszerető ember volt, ha
dolgozott, sohasem álltak halomban a papírok a földön, de mindig sok papír
volt körülötte: az íróasztala mellett rendben feltornyozott újságok,
képeslapok, amelyekben megjelent valamelyik cikke, a fal mellett a
könyvek, amelyekre az írásaiban hivatkozott. Jóformán mindent eltett.
Alix ivott pár korty sört, és letette az üveget az íróasztalra. Aztán
bekapcsolta a számítógépet.
Annak ellenére, hogy Paul sokat használta, a komputer az ő irodai
termináljához csatlakozott. Ha üzleteket nem is tudott lebonyolítani
otthonról, az árakat nyomon tudta követni. A dollár tovább erősödött. Újabb
megkönnyebbült sóhaj tört fel belőle, látva, mennyire mellé szegődött ma a
szerencse.
A telefon csengése úgy megriasztotta, hogy a könyökével fellökte a
sörösüveget. Elkáromkodta magát, látva az asztal közepén aranyló kis
tócsát.
– Halló.
– Szia, Alix. Én vagyok.
– Paul! – Alig pár napja voltak csak külön, és máris egy
örökkévalóságnak tűnt. – Hogy vagy?
– Jól. És te?
– Kitűnően.
A férfi megköszörülte a torkát.
46

– Azért hívlak, mert néhány cuccomat a lakásban hagytam.
– Tényleg? – Alix körülnézett. Nem tűnt úgy, mintha bármi is itt maradt
volna.
– Igen. Az iratszekrényben. Néhány papírt meg lemezeket. Emlékszel a
György korabeli házakról készített sorozatomra? Ja igen, és a CD-ROMkészletet. Ne haragudj, csak meg szeretném kérdezni, hogy felugorhatok-e
értük valamikor.
– Mikor gondolod?
– Valamelyik délután.
– Délután nem vagyok itthon – mondta Alix.
– Tudom.
– Hogy fogsz bejutni?
– Van kulcsom. Az enyémet otthagytam, de elfelejtettem, hogy adtam egyet
anyának is. Ott fogom hagyni.
– Miért nem jössz értük most?
– Nem tudok – felelte Paul.
– Miért nem?
– Csak, mert nem.
– Jöhetsz, amikor akarsz. Nincs kifogásom ellene.
– Alix?
– Tessék.
– Figyelj… sajnálom.
– Jaj, ne kezdd! – És letette a kagylót.
Fogott egy rongyot, és felitatta a kiömlött sört. Nem akar feljönni most,
mert fél a találkozástól. Fél, hogy rájön, milyen csúnyán elárulta őt. És Alix
azt is tudta, hogy még ha Paul azt hiszi is, hogy nem szereti őt, még mindig
szereti. Egymáshoz valók voltak. Alix pontosan tudta ezt.
Átment a nappaliba, és lábát felhúzva a kanapéra telepedett. Milyen lehet,
ha az embernek gyerekei vannak? Eddig még soha nem gondolkozott ezen.
Azóta nem, amióta az iskolában azt játszották, hogy most ők a szülők.
47

Gyerekeik a felnőtteknek szoktak lenni; a gyerekek sok időt és figyelmet
igényelnek. Ház kell nekik, és kert, nem pedig ilyen csatornaparti lakás. A
gyerekek mások. Rendetlenek. Lármásak. Megvan a maguk napirendje.
Milyenek lennének az ő gyerekeik? Fekete hajúak és tengerkék szeműek,
mint Paul? Vagy őrá hasonlítanának? Fölállt, és alaposan megnézte magát a
falitükörben. Szürkészöld szem, ovális arc. Vörösbe játszó sötétbarna haj,
hátrafésülve, mint mindig. Duzzadt ajkak. „Csókos száj”, mondta egyszer
Paul.
Közelebb hajolt a tükörhöz, és elakadt a lélegzete. Nem hitt a szemének.
Kivette a haját összefogó teknőccsatot, és ujjaival beletúrt a hajába. Nem,
nem tévedés.
Ősz hajszálak! Nem elvétve egy-egy, amin még jót szórakozott is a
múltban. Nem a sötét hajban világító egyetlen ezüstös csík. Nem: igazi ősz
hajszálak, legalább fél tucat. Ismét beletúrt a hajába. Több is annál! Nem
közvetlenül egymás mellett, hanem szétszórva, de határozottan több!
Tehát őszül. Öregszik. Paulnak igaza volt. Valami nem stimmel vele, ha
nem érzi a biológiai órája ketyegését. És nemsokára megszólal az ébresztő!
– Harmincas éveidet taposó nő vagy – mondta magának. –Túl öreg leszel
ahhoz, hogy megszüld az első gyerekedet. Őszülsz!
Ezért hagyta el Paul? Észrevette az ősz hajszálakat, és úgy döntött, Alix
már túl öreg hozzá? Ezért kívánta meg ilyen hevesen a Lolita-szerű Sabinet? Megrázta a fejét. Kezd paranoiássá válni. Paulnak is ott van az az ősz csík
a sűrű fekete hajában. Igaz, hogy a férfiak az ősz hajtól elegánsabbak. A
nőket meg egyszerűen öregíti.
Újra kisimította a haját az arcából. Nem is lehet észrevenni, csak ha
kifejezetten keresi az ember. Meresztenie kell a szemét, hogy lássa, hol
vannak az ősz hajszálak.
Ettől függetlenül sürgősen be kell festetnie.

48

Ötödik fejezet
Gavin ásítva dőlt hátra a székében. Csütörtök volt, a Fed-ülés napja, de a
pénzpiacokon semmi mozgás. Majd csak később futnak be a hírek az
Államokból, ezért jelenleg Európában senki sem mert komolyabb lépést
tenni sem a kötvények, sem a valuták piacán. Alix ebédelni vitt egy ügyfelet,
Jenny kiszaladt, hogy járjon egyet, így csak Gavin és Dave tartózkodott az
irodában.
– Nyugi van – jegyezte meg Gavin.
– Mi? – nézett föl Dave a The Phoenixböl.
– Nyugi van. Itt. Most, hogy Alix nem karattyol, nem dühöng, és Jenny
sem kontrázik örökösen neki.
Dave összecsukta az újságot.
– Nagyon utálod, ugye?
– Nem – felelte Gavin. – Csak ne primadonnáskodna. És ki nem állhatom,
amikor rám förmed.
– Rád förmed? – nevette el magát Dave.
– Az egyik régi tanáromra emlékeztet. Mindig pattog, mindenbe beleköt,
soha semmi nem jó neki.
– Nem vagy kicsit igazságtalan vele? – kérdezte Dave. –Tényleg sok jó
húzása van.
– De nem ezen a héten. – Gavin pötyögött néhányat a számítógép
billentyűin, és lehívta a nyereség-veszteség egyenleget. – A héten volt
néhány szar húzása.
– Most tényleg nem a legjobb formáját hozta – ismerte el Dave. – Ámbár
a hétfő sikernek mondható.
– Az én voltam – replikázott Gavin. – Én szúrtam ki, hogy Soros vásárol.
Az én kötésemből szereztünk pénzt, ő csak azután hívott fel pár ügyfelet, és
abból lett a pénzünk. De az egészet én indítottam el. Ha rajta múlt volna,
még mindig dollárhiányunk lenne, és kilógathatnánk a seggünket az ablakon.
David harsány nevetésre fakadt.
49

hogy hamarosan hozzámegy a fiújához. akkor boldogan fizetek! – Az lehet. hogyan foghatod a pártját ennek a nőnek. Annyira passzív vagy ezen a téren. Gavin. – Ha egy pasi tizenöt héten belül megszabadít bennünket tőle. – Mivel kapcsolatban? – vigyorgott Dave. amikor valószínűleg kétszer annyi pénzt markol föl. Dave gondolkodott egy kicsit. – Azt hittem. hogy eljegyzi magát. – Te mit gondolsz? – Jó. rendben. – Tudom. mit mondjak? Szép volt. – Ő maga fogja elintézni önmagát – mondta Dave. hogy te is vagy olyan jó. De most kicsit meglegyintette a csajt az öregedés szele. hogy meg szeretne állapodni. tudom is – vigyorgott Dave. meggyőződésből mondtad. hogy nem vagyok az a nyomulós ügynök. hogy egy kicsit jobban is mellém állhatnál. Valami olyasmit motyogott.– Most mit vársz. Te fogsz fizetni. – Csak arra gondolok. Heti egy ötösbe? – Meg akarsz kopasztani? – siránkozott Gavin. – Hiszem is. – Ha tizenöt héten belül eljegyzi magát. és pár hónapon belül egészen más lesz a szitu. – Megéri – felelte a fiú. amit mondtál. 50 . amilyen te leszel. te győztél. de attól még nem fog elmenni – hahotázott Dave. pedig könnyen lehet. én kaszálok. mint ő. – Hogy hány héten belül jegyzi el magát. Úgyhogy a csajszi hamarosan derékban hízni kezd. – Gondolod? – Abszolút. mint te. és jövőre elkezdi a gyerekszülést. Nem értem. Pár hónapja összefutottam Paullal. Ha nem. – Megegyeztünk. Gavin? – Nem – felelte a fiú. – Tíz-tizenöt. legyen tizenöt – adta be a derekát Gavin. és bármibe lefogadok. családot akar meg hasonlók. – Fogadjunk – ajánlotta Gavin. – Ezen a piacon nem könnyű eligazodni.

és tényleg jól érezném magam ahelyett. – Reméljük! – mondta Gavin. mondván. De ma nem volt jókedvében. ha nem talál haza. gondolta. Alix! – kiáltotta odakintről Dave. Nevetgélnék. amelyeket egyáltalán nem találok humorosnak. Fergus jó ügyfél volt. Az ebéd tovább tartott. és az íróasztalából lévő dobozból elővett egy fájdalomcsillapítót. két gyerekkel. Miért várna? És ha már férjhez ment. mondjuk. Alix rendszerint élvezte vele a bőséges borozással egybekötött ebédeket. – Semmiben – válaszolta Gavin és Dave egyszerre. majd ő visszaviszi. akkor jöhetnek rakásra a taknyos orrú kölykök! Szinte már magam is kezdek hinni benne. és gyerekeim lennének. mint gondolta. hogy egy második üveg bort is rendeljen. Ültében kihúzta magát. és megjátszom. Egyenesen a szoba sarkában lévő kis irodájába ment. mire Alix visszaért. pedig máskor jól szórakozott rajtuk. ha ott kellene ülnöd a kertben. Megőrültél? – kérdezte magától most. most a kertben játszanék velük. – Hinni? Miben? – lépett be Jenny az ajtón. hogy itt ülök. miközben a pincér teletöltötte a poharát Pinot Noirral. és összekulcsolta a kezét a tarkóján. 51 . Fergus Reilly ragaszkodott ahhoz. Jenny egyikről a másikra nézett. Alix ne aggódjon. akkor hamarosan férjhez is megy. Majd szétrobbant a feje. – Férfiak egymás között. – Reméljük! * Majdnem három óra volt. hogy jókat nevetek azokon a vicceken.– Ha már megvolt az eljegyzés. hogy újra végiggondolta a dolgot. –Christie Reardon. igaz? A két fiú harsány nevetésben tört ki. hogy egyáltalán mi keresnivalója van neki itt. és egyre azon járt az esze. Ha férjnél lennék. nehezére esett nevetni a sikamlós viccein. – Négyes vonal. s kosztüm-kabátját ráterítette a széke karfájára. Utálnád.

Jenny meglepetten nézett rá. én most fogom magam és elmegyek – sóhajtotta Alix. – Gavin. Mialatt Alix eltársalgott vele. Nem úgy néz ki. hogy szerinted csökkenteni fognak. De már korántsem volt annyira meggyőződve erről. – Te mit gondolsz? – kérdezte. Tudom. Mindössze négy óra volt. a kamatlábakról akart beszélni. És a dollárral. – A devizát ne bolygassuk. Dave hátradőlt a székében. – De valaki esetleg… – Gavin! – mondta Alix vészjóslón. – Most? – nézett Dave az órájára. Christie. mintha a Fed Kerrigan ellenére lépni akarna bármit is. aki egy ipari feldolgozó cég pénzügyese volt. légy szíves. A fiú felsóhajtott. akkor is tartsd magad. Szabaduljunk meg a kincstárjegyektől. Fáj a fejem. – Ne akarj megint hősködni. hogy bárcsak kihagyta volna ezt a vörösbort. Maradjon minden így? Alix megdörzsölte az orrnyergét. de talán nem most mindjárt. Egy fejfájás miatt Alix még sohasem ment haza korábban.– Fölveszem kint – kiáltott vissza. 52 . Alix ritkán hagyta ott az irodát öt előtt. ha netán valami jó hírt kapnál az amerikai barátaidtól. amikor végre letette a telefont. egyfolytában a tarkóját masszírozta. – Mi a terved a ma estét illetően? – kérdezte Dave. most. mint amikor még nem hallott Sorosról. de vannak értékpapírkészleteink. – Mire érted? – A pozícióinkra. Még mindig volt egy titkos megérzése az árfolyamokkal kapcsolatban. Rendben? – Rendben – felelte Gavin. – Igen. Dave. és felkapta a táskáját. – Akármit gondolsz is. – Alix belebújt a kosztümkabátjába. és azon sóhajtozott magában. amit Dave mond. Devizában nem mozdultunk semerre. ahhoz.

mintha felelőtlen serdülő volna. Mindent. – Valószínűleg igazad van. Alix szinte biztos volt abban. hogy Paul elment. És te – fordult Dave felé –. és kilépett az ajtón. Megdörzsölte a szemét. de hirtelen eszébe jutott ez a lehetőség is. nem inna. Nem azzal a szándékkal jött el. és ez jó alkalom mindnyájunk számára. nagyon követelődző. amiért ilyen sokat gondol rá. hogy ma fog eljönni – a csütörtökjei általában elég szabadok voltak. Fáradt volt. Máskor meg annyira hiányzott. és ilyenkor Alix úgy érezte magát. Gavin csalódottnak látszott. – Én mondom. – Nem volt rá szükséged – csattant fel Jenny. akadékoskodó és rosszalló is tudott lenni. miközben Christie Reardonnal beszélt. A három ügynök egymásra bámult. – Gavin! – nézett rá dühösen Jenny.– Holnap találkozunk – intett Alix. – Egy szót se szóltam – nézett rá nagy ártatlanul Dave. te sem vagy sokkal különb. hogy találkozhasson vele. hogy itthon legyen. jó. Amióta Paul elment. – Hányingerem van tőled – jelentette ki Jenny. ahol hagyta őket. Ismeritek. – Más nem lehet – folytatta a fiú zavartalanul. – Ha terhes volna. nem aludt jól. – Olyan vagy. De valami nem stimmel vele. és dühös volt magára. hogy szinte fizikai fájdalmat érzett. Néha azt gondolta. 53 . * Paul kompaktlemezei ott hevertek az asztalon. amikor Paul megérkezik. ahogy a nagy könyvben meg van írva. ezt tényleg fölcsinálták – szólalt meg Gavin. és nem venne be fájdalomcsillapítót. mint egy dögkeselyű. És attól a perctől kezdve haza akart jönni. A vele kapcsolatos érzései pillanatról pillanatra homlokegyenest az ellenkezőjére tudtak változni. – Erősen kétlem – jegyezte meg Jenny szárazon.

hogy korábban hazajöttél volna – jegyezte meg Paul. azok fele. amint az adrenalin végigszáguld a testében. Nem fogsz hiányozni nekik. – Kösz – mondta a férfi fanyarul. A szíve meglódult. Ez az összes? – mutatott Paul az asztalra. ha ebédidőben ivott. – Nem mondtad nekik. Büféasztal lesz. Paulnak nagyon nem tetszett. – A monitorok miatt csak még jobban fájt – magyarázta Alix. hogy eljönnek. igaz? – Komolyan kérdezed? – Nem – válaszolta Alix. – El is felejtettem. – Azelőtt soha nem tapasztaltam. Majdnem öt óra volt. hogy rajta vagy a meghívottak listáján. továbbá meghívták az ügyfelek egy szűkebb körét is. hogy nem leszek ott? – kérdezte Paul. – És holnapra fittnek kell lennem. nem lesz ott. – Mit keresel itt ilyenkor? – Fejfájás – felelte Alix. ez rosszabbul hangzott. és gondolom. mire meghallotta a kulcs zörgését a zárban. – Nem számít. – Bocs. 54 . – Mihelyt kimondta. már meg is bánta. – Annak ellenére. mint ahogy gondoltam – mosolygott rá halványan Alix. – Persze – fintorította el az arcát Paul. A másnap esti fogadás a bank tízéves dublini jelenlétét volt hivatva megünnepelni. – Együtt ebédeltem egy ügyféllel. Alix megrándította a vállát. – Miért kellett volna észben tartanod? Nem jössz el rá. hogy említette a bort. és túl sok bort ittam. akik azt mondták. Holnap este lesz a fogadás. Ha szemtől szemben láthatja.Látnia kellett. talán el tudja dönteni. ahol a CD-k álltak halomban. valójában mit is érez iránta. Minden alkalmazott hivatalos volt rá a partnerével együtt. ezért aztán nem tudtam koncentrálni. és érezte. A nappaliba lépve Paul meglepetten nézett rá. – Nem jelent semmit.

– Alix felállt. – Nem érdekes. – Valami fontos? – Úgy is mondhatjuk. nem tartozik rám. kínosan feszengve. – A lakáskulcs. – És eldöntötte már. állapította meg magában. hogy ez a szerelés tetszik Paulnak. Paul kinyújtotta a kezét. – Indulnék is – mondta a férfi. – Csak tudni akartam-vont vállat Alix. Alix az ajkába harapott. hogy azt gondolja.Alix bólintott. már ki is csúszott a száján. s a szeme tiszta volt. – Jobb – mosolygott rá a nő. hogy átjön-e? – Miért? – kérdezte Paul. – Alix figyelte a férfit. Jól néz ki. mint aki álmatlanul töltötte ezt a hetet. amelyet magával hozott. De már bánta. – Még nem – felelte kurtán Paul. – Persze. nem akarta. Hazaérve Alix testhez simuló kék nadrágot és fehér lycrából készült sportos felsőrészt vett föl. Nem úgy fest. – Tegnap – felelte Paul. miközben belerakta őket egy dobozba. – Mindössze pár percet. mert tudta. – Ezekről teljesen megfeledkeztem. – Alix… olyan fantasztikus voltál ebben a dologban – kezdte Paul. – Bocsánat. Pamutvászon ingében és farmerjában fittnek és egészségesnek látszott. – Azt hittem. mindet összecsomagoltam – mentegetőzött a férfi. – Sietek. – Beszéltél Sabine-nal? – Mire észbe kapott. és 55 . Jobb. Frissen volt borotválva. ámbár erre a mozdulatra még jobban belehasított a fájdalom a fejébe. – Értem – bólintott Alix. – Még néhány más dolgot is el kell intéznem. tetszeni akar neki. ha nem viszem magammal. köszönöm – rázta a fejét Paul. – Kérsz valamit inni? – Nem.

– Csak tisztázni akartam a dolgokat magamban. Nem engeded. hogy a dolgok felülkerekedjenek rajtad. – És ha megbántottalak volna. ha most megyek. amikor dolgozom. – Ahhoz más nőnek kellene lenned. – Ha feladnám az állásomat. – Ne haragudj. – Paul kinyújtotta a karját. Egy gyenge kis teremtésre vágysz. gyengék – vágott vissza Alix. igaz? Pedig nincs szükségünk a vitára. – Jobb. Ismersz. és a tenyerébe vette a nő mindkét kezét. hogy te egy gyenge nőre vágysz. – Ez az egyik dolog. – És Paul elengedte a kezét. – Ez nem igaz! – kapta föl a fejét a férfi. Alix. túlságosan magabiztos vagy. meglincselnének. mert otthon van. – Lennék olyasvalaki. – Látnod kellene. amit csodálok benned. Istenem. – Csak azért. És te nem függsz senkitől! – És mi lenne. Nem gondolom azt. – Te viszont nem szereted az erős nőket. – Nem arról van szó. – Keresni fogom a lapokban a cikkeidet. majd túlteszem magam rajta. megbántottalak – grimaszolt Paul. és csak tőled függnék? Mi lenne akkor? – Akkor nem lennél Alix Callaghan – felelte Paul. hogy én nem törődöm veled.felkapta a CD-kkel teli dobozt. – Figyelj. hogy egy nő gyenge. akivel rendes életet élhetsz. még nem biztos. – Igen. aki otthon nevelgeti a csemetéket. ha ezt a barátnőid hallanák. aki tőlem függ. – Sokféle nő tudok lenni – mosolygott rá Alix. Erős nő vagy. akik otthon maradnak. – Alix odahajolt. – Nem mondtam. ne haragudj. ha megpróbálnám? – kérdezte Alix. – Ha? – Oké. Törődöm. hogy azok a nők. 56 . – Csak azt mondtam. persze. – Már megint vitatkozunk. Alix. – Ó. hogy te túlságosan erős. és könnyedén arcon csókolta. ugye? – Nincs – hagyta rá Alix. Alix. Csak azt szeretném. ha lenne valakim.

és rendelt egy üveg sört. Paul. hogy vajon ő lesze az. A fagyasztóban talált egy nagy doboz 57 .– Keresni foglak. és hazament. hogy legyen társad. hogy biztosan eltaláljon a szerencse! Lisa nevetve csókolta meg a barátnőjét. Lisa! – kiáltotta a menyasszony. figyelt föl rá. most bezzeg sokan üldögéltek odabent kettesben. A belváros zsúfolásig volt emberekkel. Főleg párokkal. s Alix arra gondolt. Milyen más világ ez. – Te leszel a következő. figyelve a kínálatot. – Isten veled. egymást bámuló. * Bement a városba. milyen komoly állásod van. Viszlát. aztán beszállt egy taxiba. Meleg volt. Kinyitotta a hűtőszekrény ajtaját. Alix. mert ezt a helyet nem kifejezetten párok látogatták. A fejfájása nem múlt el. Azért éppen ide. Nem akart minden egyes újonnan felbukkanó férfira úgy nézni. Alix felsóhajtott. Bement a Határcsárdába. és a lemenő nap fénye úgy verődött vissza a járda kövezetéről. miszerint ez itt egy „Hivatalos Leánybúcsúztató”. Nem akart egyedülálló nő lenni. Elrémítette a gondolat. mélázott. milyen jól megállód a helyed az életben. akkor elvárják. És volt egy csapat lány is. és tudta. Nem akarta újra ilyen helyeken tölteni az estéit. Pault akarta. akin egy széles vállszalag lógott. hogy belefájdult a szeme. A fejfájása a jobb szeme mögött egyetlen pontban sűrűsödött össze. egymás fülébe sutyorgó férfiak és nők. Nem számít. rajta a felirattal. A Grafton Streetet ellepték az egymás kezét fogó. hogy most mindent újra elölről kelljen kezdenie. Csak párosan tartozhatsz ide. hogy egy korty alkoholt sem kellene már innia. – Neked fogom dobni a csokrot. Megitta az üveg sörét. És ha van. hogy valójában kétségbeesettnek látszik. akik hisztérikus kacagások közepette próbáltak egy műfátylat illeszteni egyik társuk fejére. az emberek elvárják. hogy családként éljetek. Ha nő vagy. vagy mennyi pénzt keresel.

58 . és kiballagott az erkélyre. a francba! – szisszent fel a képernyőn megjelenő szalagcím láttán. Kivett egy kanalat a fiókból. ahogy gondolta. hogy megfeledkezett a Fed üléséről. lefeküdt a kanapéra. Riadtan eszmélt rá. gondolta. Lehet. Majdnem tíz óra volt. Aztán visszament a lakásba. és becsukta a szemét. A Fed nem fogja Kerrigan visszavonulásának bejelentése után azon nyomban csökkenteni az árfolyamokat. – Hogy a fészkes fene essen belé! A Fed huszonöt bázisponttal csökkentette az árfolyamokat. Meg sem állt. miközben bekapcsolta a számítógépét. amíg be nem kanalazta mindet. – Ó. amikor fölébredt. fogta a jégkrémet. Az ösztöneire kellett volna hallgatnia. Tejszínes piskóta. az egyik kedvence. hogy Dave-nek mégis igaza volt. Egy kicsit jobban érezte magát.Häagen-Dazs jégkrémet. A dollár zuhant – pontosan úgy.

de jóval alacsonyabb volt annál. amennyit ma kaphatnának értük. amikor hallottam. és továbbra is úgy írna. – Különben azt mondtam volna neked. és nem a munkáján. A dollár továbbra is gyengélkedett. mára már tetemes veszteségük lenne. lehet. a kötvények értéke meg lezuhant volna. Az árfolyamesés következtében a kötvények értéke nőtt. 59 . most ott ülne az üres monitor előtt. mert az esze Paulon járt. Így vannak ezzel a pasik is? Ha ő ejtette volna Pault. ami tegnap még jónak számított. Természetesen eladta. és egy csomót bukunk rajta. Így legalább nincs veszteségünk. Hülyeség volt nem meglépni. Alix felsóhajtott. Dave olyan áron adta el őket. hogy egy halom pénzt nyerhetett volna. – De utálom. Dave érkezett nagy sebbel-lobbal. hogy nem fognak tenni semmit. Ellenőrizte a pozíciójukat. – A fenébe! – kiáltotta. hogy szabadulj meg a dollártól. Kockázatos lett volna egy időben mindkét pozíciót végrehajtani. s ez felrázta gondolataiból. nem is nyertünk semmit. hogy megteszik. – De ha nem tettek volna semmit.Hatodik fejezet Másnap reggel hétkor már az íróasztalánál ült. eladta-e Dave a kötvényeket. mint addig? De valahogy nem is akarta igazán megtudni a választ. mi történt Kerrigannel. tele lenne sületlenségekkel? Vagy el tudná helyezni a saját nyomorúságát agya egyik hátsó zugában. – Jóval esélyesebb volt. és egy szó sem jutna eszébe a megírásra váró cikkből? Lekésne a határidőket. – Meg kellett volna kockáztatnom az egyiket. Rosszabbul is történhetett volna: ha megtartják a dollárt. – Nem hittem. ha hallgat a zsigeri megérzésére. Olyan biztos voltam benne. – A jelek szerint én sem – fintorgott Alix. képtelen lenne összpontosítani. Miért? Mert fáradt volt. hogy a dollár megerősödött. hogy lássa. De azért rettenetesen bántotta. Igaz. és tartsd meg a kötvényeket. Amit végül elfojtott. amikor nem csinálok semmit. – Tudom – sóhajtotta Alix. amelyet végül leadna. és az írás. – Ez volt a helyes döntés – mondta Dave.

– Ez a szoba 60 . ha most hazamegy. s csak aztán jött rá. A többiek tekintetétől kísérve kiment a szobából. Ha bekapta volna a legyet. – Akkor viszlát. Rendben. de nem is volt rossz. hogy terhes. – Dühöngött az árfolyamesés miatt. – Mintha a múltkor meg azt mondtad volna. Ne igyátok le magatokat hétig. Ne késsetek! Tudjátok. Sokkal jobb. – Nem túl boldog. – Miért nem hívod el egyszer egy jó kis nőcis ebédre. és mellesleg kiderítenéd. – Lemegyünk a kocsmába. – Ez a baja – erősködött Gavin.Majdnem olyan rossz érzés. – Mindnyájan? – nézett végig rajtuk Alix. hogy a font erősödés előtt áll. és onnan jövünk vissza – mondta Dave. – Aha. olyan közönséges tudsz lenni – fintorgott Jenny. és tenyerét Dave tenyerével összecsapva ünnepelte aznapi második sikeres üzletkötését. – Azt mondtam. és túlteszi magát rajta. – Az hiányzik neki. – Jaj. és ezért nagyon dühös volt magára. amiért nélküle megyünk inni – szólalt meg Jenny. mennyire utálja Des. Kétezer fontot veszített az üzleten. – Most elmegyek – jelentette be Alix. hogy mi a baja? – javasolta Dave. ha elkésünk. – Valószínűleg igazad van. ahol elpletyiznétek. ami nem számított különlegesen jónak. – Azt amúgy sem kellene tennie – mondta Jenny. hogy a fiúja jól megkefélje – jelentette ki Gavin. De meghajlok a te alaposabb tárgyismereted előtt – vigyorgott a lányra Gavin. Öt órára tízezer dollár körül járt a napi nyereségük. azt gondolva. Gavin ezzel szemben ötezer dollárt keresett egy új vevővel kötött csereügyletén. mint veszíteni. aztán rohanok haza átöltözni – felelte Jenny. Gavin. – Fölkapta a táskáját. nem vedelné a Pinot Noirt meg a Hedexet. Csak úgy sugárzott róla az önbizalom. – Egész nap ingerült volt – szögezte le Dave. Aznap délután veszített. Angol fontot adott el az egyik kis tételben vásárló ügyfelének. – Hétkor találkozunk a fogadáson. – Nincs kielégítve. – Én csak bekapok egyet. hogy gyengülni fog. felhajtunk pár pohárral.

hogy úgy gubbasszak egy sarokban. ha dobnak benneteket. hogy én szoktam dobni a pasikat. Donnelly? – nevetett Jenny. hogy milyen színű a hajad. nem gondolod? – Nem – makacsolta meg magát Alix. – Nem engedhetem meg magamnak. – így szoktatok viselkedni. Hogyan érezted magad. – Valami olyan munkát kellene végezned. – Honnan tudjam? – csattant fel Jenny. – Elég vészes – erősködött Alix. – Nem tört le a dolog. – Eltúlzod a dolgot. hogy őszüljek. vár bennünket az O'Reilly. Én meg az ősz hajszálaimmal hovatovább kezdek úgy kinézni. – Nálam az a helyzet. Végtére is nem vagy 61 . és megismerkedtem egy sokkal helyesebb lánnyal. * Alix a fodrásznál ült. ha nem tudjuk a dolgokat. mindig máshol jár az eszetek. és azt magyarázta. Nem akarom. Jen? Búval baszottak vagytok. – Például? – Nem tudom – vont vállat a fodrásznő. – Hát akkor miért nem csinálsz valami mást? – kuncogott Tina. akivel jártál. a bank fogadásán jól kell kinéznem. – Talán dobta a pasija – találgatott Gavin. Meríts a saját tapasztalataidból. hogy nem – nevette el magát Gavin is. te az életben nem leszel slampos – nevetett Tina. – Naná.nem működik úgy. És tuti. –Egyébként meg jól leittam magam. nem igaz. lapátra tett egy másik srácért? – Az egy komplett idióta volt – mordult fel Gavin. amikor a csaj. – Alix. A brókerség a fiatalok játéka. hogy Alix titkol előlünk valamit. – Gyertek – szólt Dave –. mint egy slampos középkorú matróna. hogy be akarja festetni a haját. hogy ne látszódjanak az ősz hajszálak. ahol nem számít. – És ma este. elbambultok. mi. – Nem olyan vészes – vizsgálta meg közelebbről Tina a haját. Gavin. mint egy nagymama.

Tina betartotta az ígéretét. már a hálószobatükör előtt állva. akik soha többé nem vették volna föl. A tavalyi jutalékából vásárolta ezeket az ékszereket. – Alix visszaült a székbe. Az esti fogadás miatt azt kérte. – Na. a bank előcsarnoka már majdnem megtelt. meglátod. és a haja rőtes fényben csillogott az alkonyi napsütésben. és várta a csodás átalakulást. Nincs semmi jelentősége. Így legalább kevésbé tűnik majd kimerültnek. – Szarul nézek ki. föltette a hozzá való smaragdköves arany nyakláncát. és Optrex cseppeket csöpögtetett a szemébe. Kivette a szekrényből a fekete selyem Jasper Conran ruháját. látod. Mindemellett dühroham fogta el. aki túl sok kenceficét ken magára. Ismert olyan nőket. A szeme fehérjében látható vöröses árnyalat egyrészt a kialvatlanságnak. amikor hátul fölhúzta a cipzárt. amitől még magasabbnak és még elegánsabbnak látszott. állapította meg később. gondolta. Összeszorította a fogát. Ez csak egy nyamvadt ruha. és ma estére kiválóan megfelelt. másrészt az egész napos képernyőbámulásnak volt betudható. Ugyanazt. – Kösz. – Ha megcsinállak. Nem volt az a fajta nő. Becsúsztatta a fülébe smaragd fülbevalóját. mint a természetes hajszíned. Tina. Legutóbb Paul húzta föl. ő azonban jól érezte magát benne. Des Coyle arcon 62 .modell. Csak a szemem ne lenne szintén vörös. intette magát. Pislogott néhányat. ebben igazad van – bámult a tükörbeli képmására Alix. amelyet azon az estén viselt. csak megemelem egy kis vörössel. hogy fésülje kontyba. Tökéletes. amikor Paul megismerkedett Sabine-nal. és többnyire nem is volt rá szüksége. Akkor volt rajta először. Gyönyörű lesz. Bement a fürdőszobába. mint egyébként. fantasztikusan festesz majd – ígérte a fodrásznő. – Majdnem olyan lesz. akkor egész elfogadhatóan néznék lei. * Mire odaért. Tíz perc alatt kisminkelte magát.

hogy ott van. nem ismer senkit. hogy úgy néz ki. A férfi nem tartozott a küzdő szellemű újságírók közé. és megkérdezte. mindig kifejezte a találkozás feletti örömét. – Des átfurakodott vele a sokaságon. mindig volt néhány szelíden gunyoros megjegyzése. mint a másik. néhány szóval megbeszélték a piaci helyzetet. – Norman? –kiáltotta. Boldog volt. – Válts néhány szót Norman Keogh-val. elegáns férfi. de már az is boldoggá tette. és nagy többségük megbízott benne. míg Rolf Schwimmer 63 . – Alix lekapott egy pohár bort az előtte elhaladó pincér tálcájáról. Komolyan mondom. nem volt vehemens szocialista meggyőződésű sem. – És szájon csókolta a férfit. és érdeklődött az illető családja felől. mintha kedvelnének téged. és odalépett az ügyfélhez. de az üzleti világ efféle estélyeire. – Szégyen gyalázat – mondta. Annak idején. akik szerették. mintha kedvelnéd őket. hogy mindenki másnál többet kaszálhassatok. és azt hiszem. És az is külön öröm volt. amelyekre Alix magával cipelte. Paul. – Tudod jól. az Európa Bank párizsi fogadásán egész éjjel alig váltott vele pár szót. – Butaságot beszélsz – bújt közelebb Alix a férfihoz. – És közben mindnyájan túl akartok tenni egymáson. és megmondhatta Rollnak. – Hol van Paul? – Sajnos nem tudott eljönni – felelte Alix. odasompolygott hozzá. – Üdvözletét küldi. és ők is úgy tesznek. hol tölti az éjszakát. majd körülnézett. hogy ért a vevőkhöz. Az ilyen fogadásokon mindig érezte Paul kissé leereszkedő jelenlétét. szomorú. hogy mi tartjuk mozgásban a világkereskedelmet. a svájci irodából. – Úgy teszel. Tisztában volt azzal. Egyedül van. azzal a férfival van. és csókot nyomott az arcára. amikor Rolf Schwimmer. ahogy a nagy könyvben meg van írva: sötét öltönyt viselő magas. Fájdalmasan érezte a hiányát ma este. – Jó. hogy ott. – Lazíts. – Oké. s közben mindenki azon filózik. és ő odamutathatott Paulra. vajon több pénzt keres-e.csókolta. – Ezer éve nem láttam! Hogy van? Hagyta magát sodortatni egyik ügyféltől a másikig. s néha egész későig ott maradtak az éppen aktuális estélyen.

amely az Eiffel-tornyot mintázta. Maguk aztán értenek a felhajtáshoz! Még az Eiffel-tornyot is importálták! Alix elmosolyodott. – Hogy van? – Jól. – Azt kérdeztem. de ebben a tömegben képtelen volt felfedezni őket. Alixnek igaza volt. Az ismerősnek tűnő hangra megfordult. Körülnézett. – Nem értettem. – Üdvözlöm. – Máris kezd veszíteni valamelyest a formájából – nevetett Matt. evett-e már. bratyizik az ügyvezető igazgatóval. hogy egy ilyen rámenős és agresszív fickó. – Van egy különleges trükkje is – mondta Alix nagy komolyan. amit mondott. – Csak nem? – Éjfélkor átváltozik a Szajna folyóvá. – felelte Alix. Az ilyen estélyeken soha. látja-e valahol Dave-et vagy Jennyt. Alixnek nem esett jól azt látni. – És maga? – Remekül.alacsony. Matt Connery nézett rá széles mosollyal. Mindketten nevettek. – Kellemes este. ahol egyre nehezebben lehetett megmozdulni. gyöngyöző homlokú fickó volt. 64 . mint Gavin. Csaknem kétszáz ember nyüzsgött az előtérben. – Meleg van idebent. kövérkés. és mindenkiből ámuldozó kiáltásokat csalt elő. Alix bólintott. amint elmélyülten beszélget Des Coyle-lal. A büféasztal dísze egy hatalmas fagylaltszobor volt. – Bocsásson meg – pillantott Mattre. – Hogy őszinte legyek. A látvány csöppnyi aggodalommal töltötte el. nem vagyok éhes. Alix. Alix megrázta a fejét. de figyelmét hirtelen elvonta Gavin Donnelly látványa. – Odakint is meleg van – jegyezte meg Matt. nemde? – Tökéletes.

és szeretném tudni. és megveregette Jenny vállát. Egyen. – Semmit. – Persze. Valamit forralnak. – Ragyogó mosollyal nézett a férfira. szerinted nem pontosan olyan itt. – Miben mesterkedik a két fiú? – Mesterkedik? – vonta föl Jenny a szemöldökét. mint a tőzsde parkettjén? Olyan iszonyú a tömeg… – De. – Ó Alix. hogy összedugták a fejüket. – Szia. – Gondoltam. hogy mit.– Nagy kár – felelte Matt. most meg mintha kicseréltek volna? – Talán mert nem töltöttem órákat O'Reillynél. hogy ötkor még romokban hevertél. aki csak ekkor vette észre. – Nem forralnak semmit – rázta a fejét Jenny. – Azon tanakodtunk. – És mi volt. hogy eljöjjön hozzánk. olyan. nem sértődött meg. és már mentem is. milyen meglepően zöld a szeme. – Beszéltem az ügyvezető igazgatónkkal – váltott témát Matt. – Felhajtottam egy pohárral. – Hívjon fel hétfőn. – Biztos? – nézett rá Alix. vajon rá fog-e érni a jövő vagy az azutáni héten. hogy megbeszéljük az időpontot. és megvitassuk egynémely javaslatát. – Azt hiszem. amennyi jólesik! – Úgy értettem. 65 . – Ne zavartassa magát. – Csodásan nézel ki! Hogy csinálod. hogy mutassa. nekem körbe kell járnom – nézett rá Alix. – Nem kötelessége gondoskodni az ügyfelei minden szeszélyéről? – Nem bizony. – Ne nézz így rám! Láttam. kellemes lenne egy tányér valamivel kiülni a levegőre. Most megbocsát egy pillanatra? Beszélnem kell valakivel. – De rámosolygott a férfira. – Azzal elfordult. amíg nem voltam veletek? – érdeklődött Alix. magával. – Én se voltam sokáig – mentegetőzött Jenny.

– Ne nevettesd ki magad – vágta oda Jenny. –Beszéltem Alixszel. az egyik ügyfél integet Alixnek. felejtsd el most őt – mondta türelmetlenül Jenny. hogy ügynökkollégái hátulról kést vágjanak belé. amíg a főnöke beszélgetésbe elegyedik Stuarttal. hogy Richarddal jár. – Lehet. – Jackie Walshe-nál úgyse rúgsz labdába. 66 . és elmondja neki Dave és Gavin álmodozását az iroda átrendezéséről. – Miben mesterkedünk? Nem mesterkedünk semmiben – vonta fel a szemöldökét Dave. – Gondolod? – Jenny látta. Alix hozta be devizakereskedőnek. – Honnan tudod? – kérdezte méltatlankodva Dave. de mialatt velem beszélt. amiket egész héten szövegeltünk? Nagyon jól tudod. – Alix! Ezer éve nem láttalak! Jenny megkönnyebbülten felsóhajtott. – Beszélnem kell veled. – Mi van? – kérdezte Dave. akkor előtte is nagyobb távlatok nyílnak. mindjárt visszakapod. – Ó. Azt kérdezte. miben mesterkedtek Gavinnel. – Jaj. – Persze – bizonygatta a tőle telhető meggyőző erővel. hogy átlépünk a kedvenc kocsmánkba. hogy Alix nem nagyon hisz neki. – Bocs. – Már egész jó úton haladtam. látva. Ismered őket! Biztosan fogadást kötöttek valami lóra vagy ilyesmi. De ha mégis megtörténik. hogy Stuart Phillips. Dave – húzta félre a fiút. Az ember nem lehet örökké hálás. Már terveztük. Dave. Megvárta. ahol Dave társalgott az elszámolási osztályon dolgozó egyik lánnyal.– Tökéletesen. és nem szívesen gondolt arra. aztán elindult a büféasztal felé. Még egy perc. a Chase-ből. ne játszd már meg magad! Azok után mondod ezt. – Mert Richard Cornwell-lel jár. épp azon volt. Jackie. Jennyt kínosan érintette ez a helyzet. hogy meg akarod kaparintani a posztját. hogy meggondolja magát.

– Én kedvelem Alixet – mondta. hogy adja el a kötvényeket. engem ne hibáztass. Zűrös hét volt. Jenny nyugtalan arccal nézett rá. – Ment volna. – És nem fogom kicsinálni. És ő cseppet sem bízott a saját megérzésében. – Megkérdezte a véleményemet. hogy megnézze. hogy pénzt keressünk. hogy maradjon távol a piacról. se Gavin nem reménykedhetünk abban. ha egymaga van ott. De ha még egy olyan hetet produkál. ha magadnak kell döntened? – Talán – sóhajtott Dave.– Csak ha komplett hülyét csinál magából – felelte Dave. mi újság a pénzpiacokon tokiói idő szerint. – Nézzünk szembe a tényekkel. Nyithatott volna egy pozíciót. De ha ő teszi lehetetlenné magát. – Tudja… – Nem tud semmit – vágott közbe Dave. mint ez a mostani volt… Azért fizetnek. amiért azt tanácsoltam neki. – Nem hibáztatlak. * Alix fölballagott az irodába. Ha jól végzi a dolgát. – Mert nincs is semmi. A 67 . – De tudja. nem tehetünk semmit. – Te javasoltad neki. akkor ott leszek. és akkor övé a pénz. – Én is – válaszolta Dave. amit tudnia kellene. hogy a helyébe lépjek. és ez neki most nem ment. Figyelj. Bekapcsolta a számítógépet. Szerette. ha tegnap este dollárt ad el – vélekedett Jenny. akkor se én. Jen: amíg hozni tudja a pénzt. – Ő döntött. hogy valamit forgattok a fejetekben – figyelmeztette Jenny. és én megmondtam. – Talán nem. hogy kihúzzuk alóla a széket. de te távol maradtál volna. És nem fogok ebből problémát csinálni magamnak. De nem tette – vont vállat Dave. Ezért aztán óvatos véleményt mondtam neki. De lehetett volna sokkal zűrösebb is.

– Tudom – felelte a férfi. hogy a pénzt végig lehet utaztatni a világon. Hülye helyzet volt. amikor ránéz a monitorokra? Hová tűnt az önbizalma? Az órájára nézett. mintha az valami roppant titokzatos szubkultúra lenne. és kinyitotta az ajtót. Akkor miért fogja el most hirtelen a félelem. Matt Connery állt az ügynöki irodától elválasztó üvegfal túloldalán. – Csakugyan? – mosolyodott el Alix halványan. kereskedelmi 68 . Váratlanul árnyék vetült a villódzó képernyőre. – Nem is tudtam. és benézett rá. hogy ennyire kiszámítható vagyok. – Szereti ezt az egészet? – Mindig is ezt akartam csinálni – felelte Alix. – Szereti? – kérdezte a férfi kíváncsian. mint egy rossz kémfilmben. de ide tilos belépni. És amikor pénzügytant tanultam. amíg Paul föl nem robbantotta azt a bombát. Mindjárt éjfél. és nem érti. – Miért ül itt a sötétben? – Nincs szükségem villanyfényre. és lehunyta a szemét. – Az egyetemen mindenki úgy beszélt a banki munkáról meg a pénzügyről. Sikeres volt akkor is. szerettem volna elköszönni magától.dollár továbbra is esett. és nem érezte magát épkézláb döntésre alkalmasnak. kezd erőre kapni Tokióban. Odalent lassan kezdenek hazaszállingózni. Milyen bolond volt. Az egyik kollégája mondta. Azóta úgy érzi. hogy nem hallgatott az ösztöneire. Tele volt ambícióval azelőtt is. Minden olyan flottul ment. Felnézett. Leült magas háttámlájú székébe. amikor még nem költöztek össze. – De mielőtt hazamegyek. megszerettem a tőkepiac fogalmát. – Hogy áll a piac? – A dollár ismét esik. hogy valószínűleg feljött ide. Nem lett volna szabad idejönnie. úgy látszik. Én mindig is ebben a közegben szerettem volna dolgozni. hogy úgy hangzik. miért. azt. Azelőtt soha nem tapasztalt ilyesmit magánál. Csak mert fáradt és fejfájós volt. hogy megismerte a férfit. Alix felállt. darabokra hullott az élete. A jen. – Tudom.

– Úristen – nézett rá döbbenten a férfi. kosokra. – És nem égett még ki? – nézett rá mosolyogva Matt. – Hízelegni a brókernek nem feltétlenül eredményez előnyösebb alkupozíciót a vevő számára – mondta. – Célba lövök. – Olyannak lát. nyulakra. 69 . hogy az arcába szökik a vér. Csirkékre. Különböző távolságra rakják le őket. És lövök. amikor nem dolgozik? – érdeklődött Matt. – És jól tud lőni? – Elég jól. mint aki kiégett? – nevette el magát Alix. kivéve a csokoládét – mondta Alix. Nyertem már pár versenyt. – Hetente egyszer-kétszer lemegyek a konditerembe – felelte Alix. amíg a férfi kilép az ajtón. – Nem – felelte a férfi.ügyleteket lehet finanszírozni… szóval az egészet. hogy ellenállhatatlan vagyok – mosolygott a férfi. ráadásul azt hittem. Alix évek óta nem pirult már el. – Célalakokra? – Nyilván rémesen hangzik. – Miféle célba? – Rendesbe: körökbe. ideje lemennem. – Tudom. és hálás volt. Matt eddig nem tapasztalt tisztelettel nézett rá. – Mit csinál olyankor. és kikapcsolta a monitort. – Szépnek látom. ha az ember eltalálja őket. De kicsi alakokra. hogy ez borzasztóan unalmasan hangzik. legalább illik elbúcsúznom tőlük. – Megvárta. nyúlra meg hasonlókra? – Dehogy – mosolyodott el Alix. – Mit csinál? – Lövök. És célalakokra. Pontokat lehet kapni. most azonban érezte. Ha a vendégek már szedelőzködnek. amiért ilyen félhomály uralkodik a szobában. – Én mindennek ellen tudok állni. – Jöjjön. – Vadászik? Rókára. – Kár. aztán követte a lifthez.

Az egész a Paul előtti életére emlékeztette. hogy Dave és Gavin gyors pillantást váltanak. ezentúl széles ívben el fogja kerülni. Alix? – kérdezte Jenny. Körülnézett. és belépett a liftbe. hogy a két gazember készül valamire. ha így gondolod. 70 . aki fenekestül felforgatja az életét. és harsogott benn a zene. Gavin. Talán miután megtudta. hogy vajon aznap éjjel találkozik-e azzal a férfival. Elmosolyodott magában. Az éjszakai bár tömve volt emberekkel.– Azt hiszem. kérdezte magától. Gavin Donnelly és Péeer Strong. hogy igazán hitt volna benne). – Alix belekortyolt a borába. kiszúrtak maguknak két feltűnően csinos lányt a bárpultnál. amikor majdnem minden estét éjszakai bárokban töltött. Miért csináltam ezt?. az elszámoláson dolgozó egyik fiú. – Szerintem is jobb lesz – mosolygott rá Alix. akármit mond is Jenny. már legalább egy hónapja nem lőtt. ha nem húzok ujjat magával. jobb lesz. – Egyáltalán nem vagy az! – Örülök. Tulajdonképpen nem is akarok itt lenni. és leszólították őket. Jól sejtette. Holnap le is megy a klubba. hogy lövészklubba jár. és mindig azon járt az esze (anélkül. ennyi az egész. Dave és Jackie felszívódtak a tömegben. ahogy körülnézett. de már nem látta sehol. – Kezdek arra gondolni. és töltött mindenkinek. hogy elköszönjön Matt Connerytől. Kedvetlenül rámosolygott Jennyre. És úgy megnyugtatja az idegeit. Jenny és néhányan az elszámolásról indulóban voltak a Riverside Clubba. – Nagyszerűen – felelte Alix. hogy ehhez már kicsit öreg vagyok. Alix rendelt két üveg bort. – Jössz te is. – Jól vagy? – kérdezte Jenny. – Miért ne? – Alix észrevette. * Dave.

– Ne hazudj nekem. Jenny? – kérdezte Alix. – Látod. * 71 . Alix nem vette le a tekintetét ifjabb kolléganőjéről. aki hirtelen elpirult. Hogy megéri-e egyáltalán a harcot. – Miért? – Gavin fogadást ajánlott nekem. – Ha valamit forralnának. ne kezdje megint! Alix rögtön kiszúrja. – Van valami bajom? – bámult rá Alix. – Nem vagyok terhes. – Egész héten olyan fura dolgokat műveltél. – Tarts ki mellettem. Alix. dehogy – mondta Jenny. – Én… persze. – Komolyan. – Micsoda?! – Alixből kirobbant a nevetés. – Jenny feszengve nézett vissza rá. Kíváncsi vagyok. édes lányom. Jön nekem húsz fonttal. Belementem. hogy terhes vagy. hátba akarnak-e döfni. nem fordíthatnák-e ezt a maguk javára. Jaj. Jenny – mondta. és megszerzem a pénzt mindkettőnknek. Arra gondoltak. ha valami gáz van. – Mire gondolsz? – Nézz rájuk – intett a fejével Dave és Gavin felé. – Ugye készülnek valamire? Valamit kifőztek a piszkok. – Akkor jó. Jen. – Ugye te megmondanád nekem.– Csak néha elgondolkozom rajta. és nem tudják. – Velük kell megharcolnom. igaz? – Nem. De tényleg nem. hogy… hogy szerintük van valami bajod. Alix ismét elnevette magát. Jenny ivott egy korty bort. biztos. –Annyi az egész. A múlt hét óta először nevetett önfeledten. Jenny tétován elvigyorodott. – Akkor? – faggatta tovább. Jenny. A legkevésbé sem.

aki arébb lökje az ágyban a helyéről. Nem volt Paul. A lakásban halotti csend. Töltött magának egy pohár narancslét. amiért egész éjjel ivott. 72 . Sosem szeretett egyedül ágyba bújni.Hajnali két óra volt. Nem volt Paul. mire hazaért. és lehajtotta. aki szekálta volna.

– Jól lősz – felelte a férfi. Kiment arra a területre. –Megtanítanánk. és örömmel látta. – Igazad van – mondta Niallnek.Hetedik fejezet Igazított a testhelyzetén. de a kötelező ellazulás egészen más volt. El kell utaznom Párizsba egy megbeszélésre. Lassan. Nem tudott sokáig tétlenül egy helyben ülni. Újra meghúzta a ravaszt. A húsz kosból tizenkilencet eltalált. amikor összeszámlálta a pontjait. – Most mennem kell. – Gyakrabban kellene lejönnöd – vigyorgott rá Niall. Lassú voltam. – Lecsúsztatta az irányzékot a puskáról. és a kos lefordult az állványáról. felületesen vette a levegőt. Finoman meghúzta a ravaszt. igaz? 73 . Az embernek lövés közben teljesen el kell lazulnia. – Szegény ártatlan kis jószág – súgta Niall a fülébe. – Szeretem tudni. A lövedék eltalálta. hogy nem vagyok tökéletes – mosolygott Alix. ahol a céltárgyak voltak. amikor az irányzék tökéletesen ráigazodott a célpontra. és belenézett az irányzékba. – Mennyit csináltál? – érdeklődött Niall Rourke. – Többet kellene gyakorolnom. hogy a golyó a legbelső kört találta el. – Ma kifejezetten rosszindulatú vagy. és célba vett egy kétszáz méterre lévő kis fémkost. – Soha. hogy egész testében eluralkodhasson az a könnyed és szabályos mozgás. várnak a kosok. – Benevezel a következő versenyre? – Talán. ezért élvezte annyira ezt a sportot. Niall. és hamarosan Londonba is megyek. hogyan csinálj kétszázból kétszázat. amelyet abban a pillanatban érzett meg. – Én? – mormolta Alix. – Nincs sok időm. – Száznyolcvanhetet. – Egy vezető stresszes élete. a klub elnöke.

„Ezek szerint én csodabogár vagyok?” – kérdezte Alix. – Remélem. hogy nagyobb kertet szerettek volna az itteninél. és azt felelte. hogy neked kellemesebb életed van. egy három épületből álló kis házsor egyik házában laktak. annak ellenére. – Ó ismered ezeket az újságíróféléket – vágta rá könnyedén Alix.– Fogadok. – Legközelebb elküldelek magam helyett. –Úgy láttam. valahányszor elment hozzájuk. aki nyolcéves volt. aki maga volt a bűbáj. majd fogott néhány füldugót. csak egy jó sztorit. – Ha így volna. ha mindvégig csak értekezleteken ül az ember. aztán utóbb azt mondta neki. Az is igaz. Nem akart Niall Rourke-kal Paulról társalogni. és a négyéves Aoife imádták a színes viaszból készült füldugókat. Nessa. – Alix az órájára nézett. szívesen csatlakozna hozzánk. mondta egyszer savanyú képpel Alixnek. nem – felelte Niall. hogy elvigye az unokahúgainak. amikor eljött a klubba. Alix beszállt a BMW-be. – Nemsokára megint jövök. – Párizs sosem unalmas – ellenkezett Niall. – Évek óta nem jártam ott. és nagyon szeretnék visszamenni. hogy szerinte a céllövészet csodabogaraknak való. – Már ennyi az idő? Rohannom kell. – Mondanak mindent. – London és Párizs nagyon unalmas tud lenni. pedig semmi mást nem akarnak. * Wynék a Merrion Gates közelében. – Legközelebb hozd le a barátodat is – javasolta Niall. hogy már sosincs időm a hálószoba 74 . és ijedten felkiáltott. ma este a nővérem gyerekeire kell vigyáznom? –Arcon csókolta a férfit. Az emeleti hálószobákból gyönyörű kilátás nyílt a Dublini-öbölre. Wyn szerint e miatt a kilátás miatt döntöttek a ház mellett. Hazaérve másik farmert és pulóvert vett föl. minden illúziómat elveszíteném. a legjobb fajtájából való. és mindig követelték rajta. mire Paul mosolygott. és elhajtott. mint nekem – mondta Alix.

– Mindig. – Várj. – Tessék. –Az valahogy nem én vagyok. megállt. – Nem tudom. Minden percemet lefoglalja az őrült kölykeim utáni rohangálás. és fölnézett a húgára. – Paul és én… jelenleg nem vagyunk együtt. – Különben is. – Őket biztosan nem fogod elkényeztetni! – Nem hinném. – Hoztál nekünk valamit? – kérdezte rögtön Nessa. – Hogyhogy nem tudod? Alix felsóhajtott. az őrült kölykök épp egy rajzfilmet néztek ártatlan képpel a videón. hogy lesznek gyerekeim – közölte Alix.ablakából gyönyörködni a kilátásban. Amikor megérkezett. hogy lányai letelepednek a tévé elé. – És mi van Paullal? – kérdezte Wyn. 75 . – Gondolatban összekapcsolnak egy olyan személlyel. hogy minden alkalommal hozzon valamit – szólt rájuk Wyn. aki épp a táskájában kotorászott a rúzsa után. – Örüljetek annak. – De mindig szokott hozni – szögezte le Nessa. aki mindenféle vackokat hoz nekik! – Szeretem kényeztetni őket – mosolygott Alix. – Ez pedig mindkettőtöké. – Nem – felelte Alix – De biztosan hoztál. hogy egyáltalán látjátok a nagynénéteket. látva. és ne várjátok el tőle. és odaadta neki a füldugókat. – S azzal átnyújtott egy jókora zacskó zselécukrot. és elindult húgával a konyhába. Wyn. Mindig szoktál – nézett rá felháborodva Aoife. – És nem is mindig vackokat hozok. Alix. – Elrontod őket – mondta Wyn. miért nem jött el veled? Dolgozik? Alix kifésülte a haját a szeméből. – Ő nem akar gyereket? Alix hallgatott. s nyomban osztozkodni kezdenek az édességen. itt van! – nevette el magát Alix. majd ha neked is lesznek gyerekeid – mondta Wyn.

És a lakás az enyém. Igazából nem tudtuk. amíg bizonyos dolgoknak a végére nem járnak. mi történt? – nézett rá feszült arccal Wyn. – Biztos vagy benne? 76 . Paul szeret engem. ennyi az egész. amikor ki kellett mondania a szavakat. mintha az egész csak átmeneti lenne. Terry. hirtelen kiszáradt a szája. Az egyik fél elköltözik. és jövök. – Miért? Mi történt? – Ó hát ez meg az. – Szétmentetek. –Nem jutottunk egymással semmire. – Elmondod. Egyszerűen nem mert beszélni. – És végleges a dolog. mint gondolta. – Mikor történt? – kérdezte Wyn. –Alix! Nehezebb volt elmondani Wynnek. Alix! – rontott be Wyn férje. Terry rájuk nézett. – Szia. Úgy képzelte. – Egy perc. – Beszélgetünk – közölte Wyn. és félt. – Szia. hogy mintegy mellékesen megemlíti. hogy mindjárt elsírja magát. – El is költözött tőled? – Többnyire ez szokott történni a szakításkor. mit akarunk. Csak elkapta az életközépi válság. – Nincs mit elmondani rajta – mondta gyorsan Alix. – Ne akard beadni nekem ezt a „lazítós” mesét! – fintorgott Wyn a húgára. de most. vagy te? Alix vállat vont. – Szerintem újra össze fogunk jönni. vagy tényleg csak „lazábbra” veszitek a kapcsolatot? – Nem tudom – vallotta be Alix. – A múlt héten. – És ő döntött így. aztán bement a lányaihoz a nappaliba. igaz? – Most úgy néz ki.– Alix! – nézett rá döbbenten Wyn. Terry – mosolygott a férfira halványan Alix. Így aztán most egy kicsit lazítunk a kapcsolatunkon.

Paulnak van-e valakije. – Nincs – felelte. – Én leszek a nővér. neked fáj a fejed. – Majd kialakítunk valamit. – Egyébként nem volt semmi veszekedés – mosolygott Alix vidáman a nővérére. Wyn. – Játszunk doktorosat? – kérdezte Aoife. és semmi ilyesmi. – És én a doktor – jelentette ki ellentmondást nem tűrőn Nessa.– Egészen. Megismert egy francia lányt Párizsban. – Elég nehéz lenne. amikor Nessa jól meghúzta a haját. – Gyere. hirtelen hányinger tört rá. –Ámbár van egy ügyfelem. Amikor Terry és Wyn elmentek. – Ki akar egy friss szakításról cseverészni? – kérdezte Terry. Alix vállat vont. – Te beteg vagy. Alix. – Biztos vagy benne? – kérdezte ismét Wyn. hogy egy hónap múlva megint összejövünk. Nem igazán. te kis szörnyeteg!? * – Szerintem komoly – mondta Wyn. miközben Terry rákanyarodott a Strand Roadra –. – És jól vagy? Ha csak a múlt héten történt… – Jól vagyok – szakította félbe Alix. – Van valaki más? A képre. ha a lány Párizsban él – jegyezte meg Wyn szárazon. nem olyan nagy dolog. szándékosan félreértelmezve Wyn kérdését. – Kinyitotta a konyhaajtót. – Engeded el. – Hidd el. és ennek kapcsán vetődött fel benne a kérdés. Alix leült a két kislány mellé. hogy mit akar az életben meg ehhez hasonlók. De nem él együtt vele. a végén elkéstek. – De még mennyire! – kiáltotta Alix. nem akart beszélni róla. – Úgy értettem. amint Paul és Sabine együtt vannak. Lehet. – Értettem a kérdésedet. Wyn éles tekintetet vetett rá. – Biztos 77 . aki mindig randevúra hívogat.

– Ő nagyon helyes lány. egyszer régen kivitt engem a reptérre. –Régóta él önállóan. Wyn. elment. Terry. – Férfiügyek biztosan nem – jelentette ki Wyn. hogy a saját belátása szerint intézze a dolgait. hogy semmi sem dúlja fel a lelki nyugalmát. hogy sohasem láttam őt kiborulva – ismerte el Terry –. ha valaki dobott. Ha valaki randira hívta. hogy a dolgok kiborítsák. Rendszerint azt mondta. hogy nem most – bólintott Terry. – Mintha azt mondtad volna. hogy mindig más fiú legyen mellette. – Soha. és éppen kapóra jött. de ez nem jelenti azt. hogy kivel megy el. hogy rengeteg fiú nyüzsgött körülötte. és ezzel minden helyrebillen. hogy a húgod nagyon válogatós – mondta Terry. 78 . Ő nem engedi. – Ez biztosan feldúlta. – Lehet. én mindig odavoltam. ha ő szabhatja meg a feltételeket. – Uralkodó típus. – Egy normális embernél így szokott lenni. hogy a konyhánkban kezdjen zokogni. De őt amúgy sem érdekelték túlzottan a fiúk. nem bírta elviselni. Gondolom. – Nem vagy vele túl méltányos – mondta erre Wyn. – Elmondok neked valamit Alixről – pillantott Terry a feleségére. és igazán belevaló. Lerázza őket magáról. és mindig újra meg kelljen szoknia valakit. de ha nem volt senki. Megszokta. – Terry lassított. Tinédzser korunkban. De Alix nem normális ember. – Ismered Alixet – rázta meg a fejét Wyn. – Erre én még sohasem gondoltam. de nagyon megnézte.még ki van borulva tőle. hogy többet kell tanulnia. aztán köt egy briliáns üzletet. – A fiúk miatt sohasem borult ki – szögezte le Wyn. – Igaz. az sem zavarta különösebben. túl öreg ahhoz. amit csak csinál. – Az már igaz. mert odaértek a vám-hídon lévő bódéhoz. – Emlékszel. De ő egy vállrándítással elintézte az ilyesmit. Mindig annak kell történnie. amit ő akar. – Ez mindenre igaz. – Ő sosem borul ki. – Rengetegen hívták randizni. amikor elkezdtünk fiúzni. De csak úgy érzi jól magát. – Talán úgy érzi.

– Biztosan apa miatt lett ilyen – sóhajtotta Wyn. – Azt hiszem… – Most már ne foglalkozzunk tovább Alixszel. mint a Radio Four vagy a Patsy Cline-CD. mert egyhuzamban csak dalokat akar hallani. sosem hallgat rádiót a kocsiban. vagy szófogadatlanok lettek volna. csak éppen tele voltak ötletekkel. – És? – Megkérdeztem. azért szeret inkább CD-t hallgatni. hogy mit hallgasson. ez érthető – felelte védekezőn Wyn. és gyengéd csókot nyomott a felesége arcára. hogy ő is részt 79 . milyen rádióállomásokat szokott hallgatni. kivéve az üzleti híreket a Radio Fourban. mi következik. hogy kapcsolja be a rádiót.– Amikor Skóciába mentél? – Igen. Inkább ő maga szabja meg. nem szeret mindenfélét összevissza hallgatni. mert akkor tudja. Wyn! – Terry befordult a Point Depot parkolójába. És éppen Patsy Cline-t! Valami komoly zűr van a húgoddal. Azt mondta. – Ezt már szeretem. hogy a papádról beszélgetünk. – Miért. miért nem kapcsol át néha az FM 104-re vagy a 98 FMre vagy valamelyik másik. és ragaszkodtak hozzá. Ne rontsuk el azzal. Útközben megkértem. – És Terry betolatott a legközelebbi üres helyre. Erre ő berakott egy CD-t. azt felelte. – Neki is megvan a maga élete. márpedig az FM 104en azt adnak. mielőtt elkezdődik a hangverseny. igyunk valamit. – Gyere. – Oké – mosolygott rá Wyn. – Ugyan már. – Terry odahajolt. könnyedebb hangvételű hullámhosszra. Nem mintha a lányokkal különösképpen nehezen boldogult volna. De amikor megkérdeztem. amit éppen hallgattunk. – Gondold csak el. És végre van egy szabad esténk. Azt mondta. * Alix maga is szívesen megivott volna valamit. – Na és? Mi rossz van ebben? – A CD-vel nem volt semmi baj. azért nem hallgat rádiót.

pedig emelt szintű matekot tanult. Alixben gyakran felmerült a kérdés. Pedig Wyn tényleg okos lány. s most úgy festettek. 80 . már mindkét kislány aludt. miközben az italát kortyolgatta. Az egész életét az ő igényeik szerint kellett berendeznie. hogyan volt képes Wyn ilyen zökkenőmentesen átváltani a feleség és anya szerepére. aminek rendszerint sérülés lett a vége: valamelyik kislány véletlenségből majdnem kiszúrta a szemét. Alix kinyújtotta a lábát ültében. Nessa kétszer egy héten balett. Mindkét gyereket elhordták úszni. hogy a másik bébiszitter. Mindketten édesdeden aludtak. Alix mindig is csodálta. miközben Wyn otthagyta biztosítási statisztikusi állását. de még így is rengeteg energia kellett hozzájuk.vegyen a játékaikban. Arra gondolt. a lányok végre megfürödve ágyba kerültek. mint az angyalok. gondolta. Ma este kórházast játszottak (Alix számtalan fájdalmas injekciózást szenvedett el Wyn tejszínhabnyomójától). Ő csak B osztályzatot kapott matekból. hogyan bír el Wyn a két gyerekkel. Kitűnőre érettségizett. óvodában vannak. Tudta. vagy elgáncsolta. És mindenhová Wynnek kellett elmennie velük. amelyekhez rendre hozzátartozott a házban való rohangálás és futkosás. és töltött magának egy gin-tonikot. hogy napközben iskolában. egy Blackrockban lakó lány. és hogy nem tölti velük a nap minden percét. kétszeres erőbedobással vett részt bennük. Olvasott nekik néhány mesét. boldogan feladva érte a karrierjét.és zeneórára járt. És mivel nem élvezte túlságosan ezeket a játékokat. Nem értette. mivel előző karácsonykor ő ajándékozta Nessának a készletet). Egy óra múlva ránézett a gyerekekre. Ő aztán igazán nagy karriert futhatott volna be. mint ő. ha a baleset éppen a játék kreatív szakaszában következett be. Egy órával azután. esetleg leöntötte festékkel vagy ragasztóval. felajzott állapotuk után meglepő módon – mire A titokzatos hét aznapi folytatásának a végére ért. Lábujjhegyen lement a földszintre. pedig az ország egyik legnagyobb tekintélyű életbiztosítójánál dolgozott. mégis ő mozgatja a pénzt a világ körül. vajon játszik-e annyit Nessával és Aoife-fel. és – korábbi. vajon a nővére szerint megérte-e az áldozatot. aztán következett az ékszerkészítés (ezzel meg a saját csapdájába esett. hogy először adta ki a parancsot.

A hatás ijesztő volt. amikor meghallotta. és visszahajította a székbe. és bevonult a vendégszobába. – De hiszen annak már fél éve! – Tudom – válaszolta Wyn. hús-vér terhes nő. mint egy valódi. Kikapta a párnát a garbója alól. aki párnát dugott a garbója alá – olyan volt. ahol Terry már elnyúlt a 81 . – Nem vagyok teljesen biztos abban. – De így is szereted őket – mondta Alix vidáman. – Alix lövette a csészéket a konyhaszekrényből. amikor a legkevésbé számítok rá.Hirtelen. mint egy hullám. Wyn felsóhajtott. ahogy a terhes nők szoktak. Alix megrakta a tálcát. Bárcsak a többi is ilyen könnyen menne! * A Terminátor 2 stáblistájának utolsó kockái futottak a képernyőn. Mindenféle. hogy az autó beáll a kocsifelhajtóra. – Megjöttünk – nyitott be a konyhába Wyn. –Nagyon jók voltak. Megállt a falitükör előtt. – Hogy viselkedtek a lányok? – Jól. – Amióta Nessa elvágta a karját. Kórházast játszottunk. mint valaki. és be kellett vinnünk a balesetibe. – De nem felejtették el. Elszörnyedve bámult a tükörképére. és akkor kérődzik vissza őket. – El sem tudnám képzelni nélkülük az életemet – felelte Wyn. Tényleg úgy nézett ki. örökké kórházast játszanak. és bedugta a garbója alá. Kiment a konyhába. és oldalról megszemlélte az alakját. számomra jelentéktelennek tűnő apróságok elraktározódnak az agyukban. egy gyerek? Csendben kiment a szobájukból. Hátradőlt. mennyire másként festett így. Fölkapott egy párnát a szoba sarkában álló nádszékből. mintha terhes volna! Nem úgy. Mennyire változtatná meg ez az életét? Egy csecsemő. és bekapcsolta a kávéfőzőt. áradt szét benne a szeretet. és bevitte a nappaliba. Meglepő volt. hogy ez ugyanaz.

és gyerekeket szülni? – kérdezte Terry.kanapén. – Alix leült a sógora mellé. – Férjhez akartál menni. – Csak a végére akarunk járni bizonyos dolgoknak. – Kávét? A férfi bólintott. Ennyi az egész. – Tudom – mosolygott rá Alix. – Én nem tudtam rászánni magam. Hajnali egy óra felé járt az idő. – Lehet. A tikkasztó melegben a hátához tapadt a garbója. Terry. Nem létezik. De nem tudott megszabadulni tőle. – Jó. de szüntelenül rá kellett gondolnia. és ez megrémítette. – Kértek még kávét? – kérdezte Wyn. Ahogy Paul emlékétől sem. – Paul rendes srác! – horkant fel Terry. hogy sok férfit kiráz a hideg a gondolattól. Alix ennek ellenére lehúzott napfénytetővel hajtott haza. a felsője alá gyömöszölt párnával. és gyerekei legyenek. amint a tükör előtt áll. Alix. Szerette volna elengedni. hogy Paul amúgy sem volt elég jó neked – mondta Wyn együtt érzőn. 82 . – Tudom. – Szóval mi ez az egész Paullal meg veled? Wyntől hallom – mondta. semmi több. Megint a kisbabák jártak a fejében. Riasztó látvány volt. – Megleptél bennünket. – Történetesen ő akar gyereket – közölte nyugodtan Alix. hogy megházasodjon. – Aha – mondta Terry. Feszült csend támadt. Ez az egész Sabine-ügy biztosan csak egy tünet. – Elhiszem. végleges-e a dolog vagy sem. Folyton úgy látta magát. ügyet sem vetve a vasvillaszemeket meresztő Wynre. de mi történt? Nem tudta venni a kötelezettségvállalás nevű akadályt? Alix felvonta a szemöldökét. – Még nem tudom.

és nem irodalmár. Paul gyakorlatias ember. Nem látta értelmét. amelyet el lehet mesélni. amikor olyan sok igaz történet van. aki azt dúdolta neki. hogy sztorikat találjon ki. Különben is. aki mindenféle muszlinanyagokkal meg festékekkel művészkedve szaladgál ide-oda. Csak azért kaphatta meg azt a munkát az Európában. mert ismert valakit. Talán csak most jött ki az iskolából. nemrégen még tinédzser lehetett.hogy boldogan éljen a párizsi lánnyal. 83 . Ezért lett újságíró. Vajon szereti Pault? És Paul szereti Sabine-t? Alix összeszorított foggal hallgatta Patsy Cline-t. hogy őrült. ez a Sabine még gyerek.

mit kezdjenek velük. hogy a férfi azt hiszi. és többnyire amúgy sem tudják. nem figyelt. – És rámosolygott a magas. amit a legjobban tudunk. – Túl kicsi. mint pár éve Japánban – csatlakozott hozzá Remy de Valmy. – Összpontosítsunk arra. és túl lassú.Nyolcadik fejezet Kedden reggel elrepült Párizsba. és erősen 84 . és hogy jelenleg milyen kereskedelmi stratégiákat részesít előnyben. Alix? Alix ránézett. Több pénzügyi reformcsomagjuk volt. ahonnan rálátott az Eiffel-toronyra. jól van – nézett rájuk ingerülten Guy. – És biztos vagyok abban. – Na. de mi magunk sosem kötünk ilyen üzletet. csupa izom kanadai kereskedőre. – Sosem eleget – vigyorgott vissza rá a férfi. – Alkalmanként lebonyolítunk kanadaidollártranzakciókat az ügyfeleink számára. Mi a véleményed. Ezeket mindig átpasszoljuk Remynek. A központi bank étterme az épület tizedik emeletén volt. mit tegyenek. inkább menjünk ebédelni. és az árfolyam még magasabbra emelkedett? – És amikor… – Jól van. hogy én még sohasem kereskedtem Kanadával mint önálló piaccal – mondta. Emlékezett rá. – Ettől a piactól tartsuk magunkat távol – tanácsolta Guy. de nincs igaza. amikor emelkedett az árfolyama? – És amikor te vettél tőlem. hogy szép hasznot is húztál belőlük. ahonnan csodálatos kilátás nyílt a városra. A rendes negyedévi ülés volt ez. – Hagyjátok már abba. Alix olyan helyet választott. – Kanadával az a probléma. Tudta. amelyen ki-ki beszámolt a piaci lehetőségeiről. Guy. ahol megbeszélést folytatott Guy Decourcelle-lel és az Európa Bank néhány más fiókja valutarészlegének vezetőjével. – Pontosan úgy. – Egy szavukat sem hiszi senki. semhogy tudnák. – Te is tudod. amikor ott állt a tetején. hogy nem bízik a saját kormányában – mondta Jacques Martin. ne mondd! És amikor épp akkor adtam el neked kanadai dollárt.

te mindig hűséges vagy a feleségedhez? Guy ivott egy korty Chablis-t. Alix egyben nyelt le egy egész koktélparadicsomot. Guy már a madridi fiók kereskedőjével társalgott. és egyenesen szembenézett Guy-vel. – Gyakran ez a legcélravezetőbb. De ez nem jelenti azt. hogy nem szeretem őt. – Nem szeretek bőségesen étkezni. – Sokat mulasztasz. 85 . és gyengén megütögetett egy garnélarákot. azt otthon is megtalálom. – Igen – válaszolta.belekapaszkodott Paulba. Mire rendbe jött. mert félt lenézni. – Nagy kár – mormolta Guy. ha jól tudom. – Nem. – Guy! – nézett a férfira dühösen Alix. Egész jól megvagyok a hamburgerrel és a sült krumplival. az éjszakai életért… akármiért! Alix elmosolyodott. – Még ma este visszamész Dublinba? – ült le mellé Guy. – Jól – felelte Alix. nincs. – Nincs belőle néha eleged? Alix megfordult. – Hogy van a barátod? – érdeklődött Guy. Ami pedig az éjszakai életet illeti. Miért. – Miért marad az ember Párizsban? A konyháért. – Mindig hű vagy hozzá? Nem vagytok házasok. – Nem mindig. – Nem az én stílusom. – Ez végképp nem tartozik rád. és majdnem megfulladt. és őrá többé ügyet se vetett. – Miért nem maradsz soha? – Minek? – nézett rá Alix. – Elfeledkeztem a dolgok franciás kezeléséről – jegyezte meg Alix keserűen.

holnap a tettek mezejére lép. Álmosan pislogott a reggeli világosságban. hogy benne lenne a dologban. és aztán nagyszerű és csodálatos szexet élvezhetne vele az ágyban. – Ünnepeltünk – szólalt meg Dave. Majd elepedt egy csésze kávéért. és nevetve nézte őket. a nagyszerű és csodálatos szex már nem annyira biztos. miközben Jenny az asztala sarkán ült. fogadkozott. hogy a férfi érdeklődik iránta. – Mi az ördög folyik itt? – kérdezte Alix. Hízelgett neki. és egyedül fekszik az ágyban. szerinted mit csinálok? – Én úgy láttam. miközben bebújt a takaró alá. Ha Párizsban marad. kimelegedett. és kellőképpen felidegesítette magát. vízhólyag nőtt a sarkán. hogy egyedülálló. Most nagyon is szüksége volt erre. ámbár Guy kifejezetten érzékeltette vele. Talán még a karrierjének is jót tett volna! Ehelyett itt gubbaszt ebben a nyamvadt lakásban. halkan elkáromkodta magát. Ha találna valami jót abban. és leugrott a székről. Amit szintén nem különösebben szeret. de nem volt tej a hűtőben. gondolta. – Mert minden okunk megvan rá. és épp egy magas labdát küldött Dave-nek. amit utál.* Elfelejtett tejet venni. De másnap reggel későn ébredt. Gyalog ment be a bankba. finom bort ihatna Guy Decourcelle számlájára. elmehetett volna egy elegáns étterembe. – Jé. issza a feketekávét. hogy már nyolc óra van. kiugrott az ágyból. és vadul flörtölt volna Guy-vel. – Momentán mivel vagy elfoglalva? – Kereskedéssel – válaszolta Gavin. és amikor rájött. –Milyen volt Párizs? – Szép – felelte Alix. Holnap. ámbár mire beért. ott maradt volna Párizsban. Sokkal gyorsabb volt így. Hát. mintha a székeden álltál volna. mint autón végigszenvedni a csúcsforgalmi dugókat. szia! – vigyorgott rá Gavin. és máris beállt a zuhany alá. 86 . – HOPPÁ! ZUTTY! – Gavin a székén állt. és már majdnem éjfél volt. – Miért.

hogy tájékoztasd őket – jelentette ki Gavin. mert te nem voltál itt. De az ügynökök között létezett egy íratlan szabály. méghozzá az én saját ügyfelemnek. Dave. hogy vannak más elképzeléseik is a számlavezetésükkel kapcsolatban. és épp most vágtunk zsebre belőle pár ezret. nem fárasztotta magát azzal. – Matt Connery? – nézett rá Alix. Engem keresett Matt Connery? 87 . amikor Matt telefonált. Egyébként – tette hozzá – hiába is akart volna téged. – Ennélfogva új vevő. Rendes körülmények között be kellett volna írnia a tárgyra vonatkozó összes részletet. – Eddig nem kötöttünk velük üzletet – mutatott rá Gavin. hogy a gyomorsav marni kezdi a gyomrát. –Jent adott el. és mindenestül ki kellett volna szignálnia valakire. – Gavin szerzett egy új vevőt – magyarázta Daye. – Nyilván nincs rá szükségük. – Ismered? – Ne add már a hülyét. hogy velem köt üzletet. Alix érezte.– Nocsak. És pénteken itt volt a fogadáson. felettébb érdekes és hasznos ügyfélnek ígérkezett. Mivel épp rossz hangulatban volt. Az Anatronics. – Mindent részletesen meg fogok beszélni velük a jövő heti találkozón – mondta végül. – Lehet. Körülbelül tíz napja volt vele egy megbeszélésem. hogy tartsak egy tájékoztató jellegű bemutatót. Én tehát új ügyfélnek nevezem. amiért Gavin megpróbálta megkaparintani az Anatronics számláját. Őt aligha lehet új vevőnek nevezni. – Jövő hétre vártak. – És ez a Matt Hogyishívják tökéletesen boldog volt azzal. hogy az Anatronicsot vevői minőségben beléptesse a számítógépes rendszerükbe. amely üzleti székhellyel rendelkezett a Távol-Keleten és az Államokban. – Az én ügyfelem volt – mondta Alix. – Ma reggel megkötöttük az első üzletüket. attól kezdve az illető ügyfél őhozzá tartozott. amely szerint ha valaki lebonyolított egy ügyletet egy még be nem vezetett vevő számára. – Egy Anatronics nevű társaság – kiáltott közbe Gavin. ezért maga akart foglalkozni vele. – Matt Connery volt az? – Igen – felelte Dave. Csak saját magát okolhatta.

és most már csakugyan megfájdult a gyomra. Gavin nyelvet öltött Jennyre. A piac azonban pangott. ha nem akarsz – mondta Alix. és úgy ment be az irodájába. Ez a kis taknyos Donnelly gondolta dühösen. aki nyílegyenesen törtet a csúcsra. és üres tekintettel rámeredt a vezércikkre. Na. ha végül valami módon itt hagyom ezt a helyet.– Nem – felelte nyersen Gavin. és fölemelte a telefonkagylót. A kis szarházi. de láthatóan ő is meg volt elégedve magával. Milyen nagyra van. Gavin és Dave egymásra néztek. gondolta. hogy nem voltam itt. Jenny idegesen Dave-re pillantott. hogy tökéletesen megvolt elégedve az árral. Amikor Alix kilépett az ajtón. Dave megrántotta a vállát. – Jössz? Bekapunk egy szendvicset – szólt oda Jennynek délben. 88 . Dave-nek sem jósolok nagy jövőt. Dave Bryant pedig egy szót sem szólt. – Egy percre még be kell ugranom az elszámolásra. De ez nem fog menni kemény meló nélkül. semmi – sietett megnyugtatni Jenny. hogy még csak nem is ellenőrizte a monitorokat. aki látványosan nem vett róla tudomást. Milyen kárörvendőn mondta. és ebédig egyetlen üzletet sem sikerült nyélbe ütnie. És lehet. leült az íróasztalához. – Nem muszáj. Gavin pedig elvigyorodott. – Miért kellett volna téged keresnie? Mondtam. Alix kinyitotta a Financial Times asztalán heverő példányát. Visszament a közös irodába. – Boldogan bekapok veled egy szendvicset. És rajtam sem fog átgázolni. hogy sikerülni is fog neki. – Remek – felelte Alix. – Jó. – Jó – mondta Alix. Ő az a típus. morogta magában. Negyedkor a portán? – Jó – bólintott Jenny. és úgy tett. hogy elhappolt előlem egy vevőt. Gavin mindig ott fog lihegni a sarkában. megyek. Jenny leült a székébe. és kezdte sorra felhívogatni az ügyfeleket. A szíve hevesen vert. – Ha valami más terved volt… – Nem.

Paul születésnapja. – O'Reillyhez? – kérdezte Alix. – Remélem.mint aki a levegőt nyalja. A városi forgalom bűze betöltötte a levegőt. – Mikor lesz? – kérdezte Alix. ilyen idő lesz Anna esküvőjén is – mondta Jenny vidáman. miközben a rakparton bandukoltak. maradj már! – csattant föl Jenny. Sziasztok! A portára érve megállt. – Jaj. Tavaly elutaztak Párizsba. mire gondolt? Elmosolyodott. – Hagyd abba! – kuncogott Jenny. de elegáns hotelben töltöttek el 89 . mert az utóbbi napokban nyilvánvalóan válságos időt élt át. és összekeveredett a tenger felé igyekvő Liffey szagával. mert a ruhájának szemérmetlenül mély a kivágása. – Jó – felelte Jenny. – Kösz a tanácsot – állt föl Jenny. Megint csodálatosan szép idő volt. – És meséld el. A lelke mélyén sajnálta őt. – Jövő hónapban – felelte Jenny. A Mont-martre mellett. – Kapjunk be együtt egy szendvicset! – fuvolázta Gavin falzett hangon. hogy meleg legyen. hogy megvárja Alixet. Az útnak semmi köze nem volt a munkához. Jenny sohasem tapasztalta. – Ma este nem – mosolygott Jenny negédesen. hogy korán hazament volna. Tizennyolcadikán. amikor meglátta őt kilépni a lengőajtón. mit forralnak azok a csúnya fiúk. vagy későn ért volna az irodába. hogy együtt ebédeljek a főnökkel. – Most megyek. – Muszáj. az Európa Bank épületének a közelében sem járt. mint ő belőled – tanácsolta Dave. hogy reggel tisztelettel bánjon veled – tanácsolta Dave. hogy a főnöke bizonytalan lett volna. hogy még nem nyitott számlát az Anatronicsnak! Miért. Azt meg egyenesen hihetetlennek tartotta. – Tizennyolcadikán. egy kicsi. – Ma randim van! – Ne feledkezz meg arról. – Inkább te szedj ki belőle többet. – Utána úgyis kifaggatunk a kocsmában. a tiszta kék égen melegen sütött a nap.

Elszalasztottal üzleteket. én jelölöm ki egy-egy vevő gazdáját. – Jenny?! – Gavin erre azt mondta. hogy nem vagy az. és miután te Párizsban vagy. most át lehet menni! Átszaladtak a forgalmas úttesten. Azt hitték. Alix? – nézett rá kíváncsian Jenny. – Már mondtam. hogy mi kínáljuk neki a legjobb árat. és… – Jól vagy. – Jól vagyok. – És miért nem akart Matt Connery üzletet kötni? – Mert… – Jenny felsóhajtott. – Én vagyok a főnök – mondta Alix –. hogy nem ismeri őt. hogy Gavin megtartsa. Korán mentél haza. hogy Dave és Gavin elszánták magukat. – De hát egy csomó pénzt hozhatott volna – értetlenkedett Jenny. miután bagettet és sört rendeltek.egy szerelmes. – Mert azt mondta Gavinnek. – A múltkori fogadáson azt vettem ki a szavaidból. hogy minden haszon az ő nevéhez társul. és újra feszengeni kezdett. hogy terhes vagyok? – Fura dolgokat műveltél. – De ez így nem tisztességes – tiltakozott Jenny. Nem indítottad el az Anatronicsot… tényleg. mi a csudának nem indítottad el? Alix vállat vont. Ma reggel is későn jöttél be. – Matt Connery addig nem kötött üzletet. hogy összefognak ellenem – kezdte Alix. Mondtam nekik. Alix vett egy üveg Dom Perignont és egy jókora kerek kosár földiepret. és megnyertem a fogadást. terhes vagy. azzal visszavonultak a hálószobába. romantikus hétvégét. És még ha hagyom is. amíg Gavin meg nem győzte. – Miből gondolták. Gyere. ez nem jelenti azt. és legkorábban is valószínűleg 90 . és a kávézó előtti teraszon leültek az egyik asztalhoz. hogy a távollétedben ő foglalkozik az ügyfeleiddel. – Mire Gavin? Jenny szótlanul babrált egy papírszalvétával. – Mennyire gondolják komolyan? – Egyáltalán nem ilyen tragikus a dolog – feszengett Jenny a székén.

Ha nem ilyen rámenős. aki ég a vágytól. nem tanácsolja Connerynek. – Most pontosan úgy beszélsz. – Nem bizony! – mosolygott rá Jenny. Megmondhatod nekik: tökéletesen ura vagyok a helyzetnek. Tudta. aki igazán jól boldogul ebben a beosztásban. Nem ártana egy hét rendkívüli szabadság. és nincs semmiféle szörnyű betegségem. – Mi a baj. Én tényleg büszke vagyok arra. – És ha kikérdeznek.csak holnap jössz be. És nekem nagyon rossz arra gondolni. és hogy te olyan jól csinálod ezt a munkát. Alix. jó úton vagyok afelé. Ő ilyesmiben sohasem hazudott volna. Szerette volna. Ehelyett kihúzta magát. hogy megengeded. ha valaki átöleli. hogy Paul elhagyta egy francia csitriért. mert buzgó volt. 91 . Alix hallgatott. De Gavin hazudott neki. hogy eltoljam a karrieremet. Utálok arra gondolni. ennyi az egész. hogy nem számít. és majd lesz más. hogy Gavin helyében ő is pontosan ezt tette volna. hogy valaki föléd kerekedjen. hogy bárki fölém kerekedjen – ígérte. hogy gyerekeket szüljön neki. – A világon semmi. Szeretett volna leborulni az asztalra. megmondhatod nekik: nem vagyok terhes. Soha. amikor azt állította. senki sem pótolhatatlan. Paul egy szar alak. hogy Matt nem akart vele beszélni. mint a nővérem szokott! – nevetett Alix. – De ez nem te vagy – ellenkezett Jenny. Aligha hibáztathatná őt azért. Dobott a pasim. Alix felsóhajtott. mert az árfolyam kedvezőtlenül alakulhat az ő szempontjából – hadarta Jenny egy szuszra. hogy veled dolgozhatok. hogy várjon. soha semmi nem ér készületlenül és hasonlók. Alix? Alixre váratlanul rátört a sírhatnék. – Csak olyan zavarba ejtő. – Kemény hetem volt. és még így is példakép vagyok Jenny Smith számára. Matt Connery esetleg elment volna egy másik bankhoz. és olyasmiket mond neki. – Alix? – szólalt meg puhatolódzva Jenny. Csak olyan kevés nő van. jogom van néha később bejönni. – Te nem szoktál elkésni. Példakép! – Nem fogom engedni. és ráakaszkodott a vevőre. hogy mit beszélgettünk ebéd közben. és elzokogni Jennynek. hogy a fiúk összefognak ellened. – Nem úgy gondoltam.

hogy tényleg minden oké Alixszel. gyere – húzta közelebb a székét Alix Jennyéhez –. – Na. és mesélj Anna esküvőjéről. ámbár egyáltalán nem volt meggyőződve.– Szuper! – nézett rá ragyogó arccal Jenny. Mit fogsz fölvenni? 92 .

esetleg információkat tartalmaz egy cikkéhez. Alix elgondolkodva forgatta a levelet a kezében. állapította meg. hogy a fürtök lazán hulljanak a vállára. de Paul jelenleg nem érhető el – mondta a fickó. akármin dolgozzon is éppen. hogy nem valami hivatalos nyomtatvány. és kirázta a tartalmát az asztalára. – És mikor lesz elérhető? – Dolgozik valamin. Amint végignézett a rúdon. és néhányszor megrázta a fejét. Hat óra elmúlt. de bizalmas jellegű. aki fölvette a telefont. És nem Sabine Brassaert-től jött. hogy most végre van elég hely. Ez az egy jó volt abban. hogy végre elküldjenek postán valami eredeti dokumentumot vagy levelet. Alix az órájára nézett. Letette a kagylót. Alix rögtön látta. és sürgős szüksége lehet rá. Elmenne akár húszegynéhány évesnek is. Minden rendben. Feladó nem szerepelt rajta. Gondolom. 93 . hogy Paul elment. nyilván nem ismerte elég jól Pault. A világoskék borítékra kézzel írták rá Paul nevét és lakcímét. hogy ez a levél is azonnal kellene neki. Fölvette a telefont. körülbelül egy óra múlva végez. miközben egészen közel hajolva a tükörhöz azt vizslatta. Aki küldte. Lehet. és azzal el lenne intézve. Ezzel a kibontott hajjal és az egymást színben ütő szoknyában és pólóban sokkal fiatalabbnak látszott. ahová a ruháit felakassza. és kinyitotta a ruhásszekrény ajtaját. nincsenek-e újabb ősz hajszálai. – Köszönöm – mondta Alix. mindig azon nyomban feltépte a borítékot. Egy élénk lila lapszoknyát és egy vad rózsaszín pólót választott ki. – Sajnálom. amelyet azon nyomban a papírkosárba lehetne dobni. és belebámult a levegőbe.Kilencedik fejezet A postaládában lapuló levél Paulnak volt címezve. Vaskos levél volt. és tárcsázta az RTÉ számát. Kivette a hajából a csatot. Paul számtalanszor türelmetlenül várta. keserűen állapította meg. Biztos. döntötte el Alix. Bement a hálószobába. hogy a férfinak fontos ez a levél. mert Corkban adták fel. hogy tudja: már nem lakik itt. De ez nem női kézírás. amelyen épp most dolgozik.

Leparkolt. az isten szerelmére – mormolta. Alaposan beszórta magát Escada Sporttal. Másodszor a televízió egyik aktuális eseményekkel foglalkozó adásában szerepelt. hogy itt várom? Sürgős lenne. Alix nevetett. ami tőle telt. ha egyszer nem tudsz vezetni? – Belenézett a tükörbe. Türelmetlenül zongorázott a volánon. hogy a szerencsétlen vezető képtelen újra beindítani a motort –. aztán kitette az indexet. mint a többiek. miközben az előtte lévő Fiesta lefulladt a Morehampton Roadon. amit az asztal körül ülő férfiak dühös pillantásokkal vettek tudomásul. A pénzpiacokon ma kevés 94 . – Értekezleten van – szólt oda Alixnek. és mindenki azt mondta. mondta Des Coyle. és a műsorvezető pozitív diszkriminációja folytán sokkal többször kapott szót. Az Európa Banknál mindenki nézte az adást. Nőies. – Kit jelenthetek be? – Alix Callaghant. szóltak-e neki. hogy milyen hatással van a kínai külpolitikában bekövetkezett váltás az európai piacokra. hogy nagyszerű volt. Kérem. Alix bólintott és leült. foglaljon helyet. majd fölment a stúdióhoz vezető lépcsőn. – Jó. A portás tárcsázott egy számot. és arról beszélt. – …és most hallgassák meg tőzsdei híreinket. látva. és azt felelte. és a motort bőgetve elszáguldott a Fiesta mellett. a kínai külpolitika sohasem vehetné fel a versenyt a Coronation Streettel. Egyszer szerepelt egy műsorban. majd a vállára csapta vászontáskáját. de profi.amíg az ember nem nézi túl közelről. – Utána tudna nézni. Ő volt a társaság egyetlen nőtagja. mi a fenét keresel az úton. de ő persze mindent megtett. – Kicsit várnia kell. – Ó. amelyben a kamatlábakról és a szigorúbb pénzügypolitika szükségességéről folyt a szó. Néhányszor járt már az RTÉ épületegyüttesében. – Paul Hunterhez jöttem – mondta a portásnak. A Donnybrookon rémes forgalomban haladt át. És hogy milyen érdekesen beszélt a témáról.

–Egy nagyon fontos értekezletről jöttem ki. – Remekül nézel ki. – Nyugodtan menj vissza az értekezletre. mert azt hittem. – Alix! Mi a baj? – sietett ki Paul feldúlt arccal a portára. – Nekem azt mondták. hogy sürgős – bámult rá Paul.volt a mozgás. ha megzavartalak! – Nem. – Köszönöm. –Lehet. ennyi az egész. – Ez érkezett a mai postával. – Milyen aranyos tőled – mosolyodott el ismét Alix. mi a fontosabb: a leveled vagy az értekezlet. – Hogy mennek a dolgok az irodában? 95 . de nem hiszem. – Csak sok a dolgom. valami baj van. és megpróbált nem odafigyelni a rádió hangjára. Fölkapott egy képes magazint. – Ó. – El tudom képzelni – mondta Alix együtt érzőn. jól. – Szia – mosolygott rá Alix. – Nem zavartál meg. most már nem számít – legyintett Paul. – Mostanában nekünk is rengeteg munkánk van. A dollár… Alix nem volt kíváncsi az RTÉ tőzsdei híreire. egy perc ide vagy oda. Tudom. de te fáradtnak látszol. Ujjaival beletúrt a hajába. amelyen ülsz? Én csak a múltbeli tapasztalataimra hagyatkozhattam. ezért úgy gondoltam… – Ezért hívattál ki egy értekezletről? – Honnan tudhatnám. – Ó. Mi a gond? – Nincs semmi gond. dehogy – rázta a fejét Paul. ma zsúfolt napom van. Ne haragudj. – Alix ismét a férfira mosolygott. – Hogy vagy? – Én? Köszönöm. Csak meglepődtem. milyen türelmetlenül bontottad fel mindig a leveleidet. – Elővette a táskájából a borítékot. hogy sürgős. – Szívesen mondanám én is ugyanezt neked. – Hogy vagy? – Jól – felelte a férfi. hogy bajt jelent.

persze nem bármikor. – Tessék? – A hajadat. – Szívesen. hogy nem látod! – szaladt fülig Alix szája. hogy most rögtön – fintorodon el Alix. – Holnap? – Holnap? 96 . – Az lehet – hagyta rá Alix –. Most jobb. – Fogadok. – Mondtam: egy értekezletről jöttem ki. hátha valami életbe vágóan fontos van benne. – Te sohasem fogsz megszelídülni. ha elmegyek. – Meglehetősen elfoglaltak az estéim. – Aha. Paul. – Kösz a figyelmességet. – Nem úgy értettem. – Szerintem biztosan megtalálod a módját. – Nem kell minden szavamat szó szerint venned.– Egész jól – felelte Alix. Rendszerint össze szoktad kötni hátul. – Az ilyesmi menni szokott neked. Mondtam. Amint látod. –Újból kisöpörte a haját az arcából. – Valóban. de azért igyekszem. legyen kövér. látom. elhozom ezt neked. nem szeretnék sűrűn kifutkosni ide. Valamelyik este. –Ha már lúd. Csak arra gondoltam. Na. Rémes volt a forgalom. – A kis szarházi Gavin Donnelly-nek kezd egy kicsit nagy lenni a mellénye. hogy rálépj a tyúkszemére – nevetett Paul. Te meg én. – Ne akard ezt bemesélni nekem – mondta Paul. – De igazad van – nézett Paul egyenesen Alix szemébe. –Figyelj. bármikor. ahogy mondtad. – Újabban sokkal szelídebb vagyok. megpróbálok szelídülni. ha már lúd. legyen kövér… miért ne ülhetnénk be valahová egy italra? – Nem tehetem – felelte a férfi. – Kis változatosság. – Miért hordod így? – kérdezte Paul.

hogy Alix már bent van.– Miért ne? – rántott egyet a vállán Alix. Alix. Akkor ott találkozunk. Alix leballagott a rádióépület lépcsőjén. – Korán jöttél. – Helyes – mondta Paul. hogy nem riadt föl zakatoló szívvel és kiszáradt torokkal az éjszaka közepén. és frissen. mint az anyád – mosolygott fanyarul Alix a férfira. – Hét óra? – javasolta Alix. Ez is valami! Amióta Paul elment. – Nem. – Mi az ördögöt műveltünk. Meglepődött. Szerintem szükségünk van arra. hogy visszaállok a régi kerékvágásba. hogy megigyunk két pohár édes sherryt! – Isten ments. és ledobta a magával hozott újság-köteget az asztalára. és éppen a végére ért egy jelentésnek. – Gond egy szál se – felelte Alix. Felejtsd el. most először fordult elő. az éjszakai kereskedésekről szóló beszámolókat lapozgatta. várj. amikor belépett Dave Bryant. – Tökéletesen. másodpercekkel az óracsörgés előtt ébredt föl reggel hatkor. Hétkor már az íróasztalánál ült. de most elhatároztam. – A Kielyben? – Igazán jól hangzik. – Civilizált módon. – Minden rendben? – kérdezte Dave. – Viszlát. Mintha arra készülnénk. Tizenegykor feküdt le. – Gondoltam. – Úgy beszélsz. Az ötlet jó. mint az anyám! – nevetett Paul. – Jó reggelt – mondta. 97 . akkor holnap. hogy civilizált módon megigyunk együtt valamit. amely az iroda elmúlt kétheti nyereségveszteség mérlegéről szólt. hogy úgy beszéljek. – Oké. ma én nyitok – húzta el a száját Alix. mialatt Párizsban voltam? Mintha egyfolytában a font-euró kötésen kérődztünk volna. – Az elmúlt egy-két hétben a szokottnál kicsit később jártam be. Talán nem is jó ötlet. Alix. Tehát még mindig vonzódik hozzá. – De nem érdekes.

mondta magában. – Nagy volt a bizonytalanság – védekezett Dave. Gavin a haja tövéig elvörösödött. Újra fittnek érezte magát. Gavin viharzott be az ajtón. – Merőn nézte a fiút. Elvett egy croissant-t Jennytől. hogy elkéstem. – Jó. – Nekem is hoztál? – Természetesen. főnök! – vigyorgott rá Jenny. Most viszont örült. meghallgatta Jenny beszámolóját arról. Körvonalazta az aznapi stratégiát. hogy elkéstél. – Jó reggelt – köszönt vissza Alix. és munkába menet rendszerint kifestette magát. 98 .– Csak kereskedtünk vele – válaszolta Dave. Még nem kezdtük el a reggeli értekezletet. – Jó reggelt! – nézett rájuk sugárzó arccal. az Estée Lauder szemfesték és a Chanel rúzs megtette a magáét. – Hogy vagytok ma reggel? – Nagyszerűen – felelte Alix. és ezzel elejét vette a további vitának. – Tudom. Egyiket sem külső vásárló kezdeményezte. csak más bankok. Alix! Hello. – És azt gondoltuk. ki kell használnunk ezt a helyzetet. de közben biztosan volt néhány szellemesebb ügyletetek. még meleg croissant-nal. De amióta Paul elment. – De most. kezdhetjük. mindig vásárolt belőlük a reptéri vámmentes boltokban. – Nem számít. Jenny érkezett a szemközti üzletben vásárolt pár friss. Habár nem érdekelték az arcfestékek. – Vidámnak látszol. hogy jól néz ki. Dave! Beragadtam a… Ó. – Volt néhány érdekeltségünk… – De mind szakmai kereskedelemből adódtak – vágott a szavába Alix. hogy újra vette magának a fáradságot. hogy a napot nyereséggel zártuk. Alix rámosolygott. aki végül elfordította a fejét. hogy már te is itt vagy. a sminkjével sem törődött. és töltött hozzá kávét a kiöntőből. – Ráadásul egyik sem korporációs érdekeltség. de ennyit? – Alix megvakarta a fejét. A Christian Dior alapozó. – Értem. Minden vissza fog állni a rendes kerékvágásba. – Bocs. Alix tudta.

amit egy hónapra letétbe szeretnék helyezni. És ha jól tudom. – Hogy van? Matt Connery vagyok. – Három százalékot – mondta. – Alix? – Igen – felelte. – Örülök. – Ez sokat segít az önbizalmamnak – nevetett a férfi. és a héten valószínűleg már nem is lesz bent. Mit tud érte fizetni? Negyedmillió euró kis tételnek számított a bankközi devizakereskedelemben. – Köszönöm a hívást. de a szeme zölden villant Gavinre.hogy ügyfeleik mekkora nyereségeket könyvelhettek el. Matt. hogy ezúttal utolértem. ha ügyesnek és hatékonynak látna bennünket. – Igen – felelte a férfi. hogy aznap délután bekukkanthat hozzájuk egy fickó a New York-i irodából. vagy legalábbis elhitetnénk vele. Bocsánat. Alix beszélt az ügyfeleivel. – Oké. – Sajnáltam. Tizenegykor felvette a telefont. 99 . és meg volt elégedve a dolgok menetével. amelyen pirosan villogott a jelzőlámpa. – Előre is örülök az alkalomnak. hogy tudjuk. – Párizsban voltam. – Szeretném. – Üdvözlöm. – Alix Callaghan beszél. ez igaz. hogy nem volt ott. Addig is van egy negyedmilliócska euróm. – Remek – nyugtázta Alix. Bár Gavin nagyon ütőképesnek tűnt. De a srác mondta. rendben. hogy maga Párizsban van. távollétemben lebonyolítottunk magának egy devizaügyletet. de másnap már bejöttem. de nem ismertem meg a hangját. A Deutsche Banknak kell kifizetni. –Nevetett. –Akkor hát eljön hozzánk pénteken? – Természetesen! Tizenegyre. – Különösen Gavin. – Az egész csapatom ütőképes – felelte Alix. tető alá hozott néhány kereskedést. mit csinálunk! Egész délelőtt égett a kezük alatt a munka. és emlékeztette a többieket.

amin dolgozom. Máskor is találkozhatunk. Alix. – Tudod. Paul keres! A kettesen. – Aha – bólintott Alix. aztán kész. Nekem sok időm elmegy a töprengéssel. – Ó! – Nem biztos. hogy a vevőnek nincs mindig igaza. jó lenne. – Gavin? – Tessék – nézett egyenesen a szemébe a fiú. Nem úgy van. hogy megkötök egy üzletet. – Legalábbis nem mindig. Paul! – A ma estéről van szó. – Még csak négy óra. – Alix letette a kagylót. Alix. hogy ezen a héten nem leszek bent? – Nem mondtam – felelte Gavin. Elégedetten nyugtázta. – Miért mondtad azt Matt Connerynek. – Hol van még a reggel tíz óra! – Figyelj. hogy értettem. hogy nekem menni fog. Rengeteg a dolgom. aztán kész – mondta Alix. csak az a helyzet. – Mikor? – kérdezte Alix. szól a másik telefon. Nem végzel hétre? – Reménykedem benne. Egyszer még ki fogom húzni a zsinórját! A pénteki viszontlátásra. – Félreértett. – Én sem úgy szoktam. – Viszlát. hogy Gavin arca a vörös érdekes árnyalatát ölti magára. és még sehol sem vagyok.– Most mennem kell. * – Alix. hogy holnap reggel tízre kell leadnom a cikket. hogy leírom. – Hála istennek. ha a mai találkozót elhalasztanánk. Mindenesetre arra gondoltam. mint a tiéd. az én munkám nem olyan. 100 . – Szia.

Bár tudná. Ha már régebben itt dolgoznék. most meg visszalépett. hogy az üzenetrögzítőn villog a jelzőlámpa. Alix. Alix kiment az irodából a mosdóba. – Ne nevettesd ki magad! De még mennyire. – Paul. biztosan nem aggódnék emiatt annyira. – Ne haragudj ezért az egészért. – Mert nekem az a benyomásom… – A szerda megfelel – sietett megnyugtatni Paul. hogy az vagy! – Lehet – engedett Alix. Paul nem félhet tőle. * Amikor hazaért. Szívből jövő. Tehát meghátrált. és mégis találkozni akar. ha nem te? Te magad is maximalista vagy. mint eddig? Vagy egész egyszerűen nem akarja többé látni őt? De hiszen tegnap olyan kedves volt. – Alix rákattintott az elektronikus naptárára. – Nem vagyok maximalista – szögezte le Alix. találkozik vele. nem akarja. – Mit szólsz a jövő szerdához? – Jónak tűnik – válaszolta Paul. ami mellett nem jut időd társasági életre? – kérdezte kis éllel a hangjában Alix. gondolta. Nekitámasztotta a fejét a tejüveg ablaknak. majd vissza akar jönni hozzá. De szeretnék mindent nagyon jól csinálni. Ki más értené meg ezt. ami most van. Talán Paul hívta.– A jövő héten? – indítványozta Paul. és felsóhajtott. hogy mit szeretne az élettől! De e pillanatban csak annyit tudott. – De attól függ. őszinte nevetés volt. és mindketten teljesen felnőtt módra viselkedtek. – Rendben. hogyan alakulnak a dolgok. látta. Talán meggondolta magát. Önmagától fél? Mert tudja. mert… miért is? Fél tőle? Ennek nem volt semmi értelme. gondolta dühösen. Azt mondta. 101 . elvállaltál egy állást. hogy ezt. ha találkozik vele. és minden ugyanúgy megy majd tovább. – Viszlát a jövő héten. A férfi elnevette magát. – Kösz a hívást.

aztán bement a 102 . aki lelépett. Alix felnyögött. Mi ez az egész Paullal meg veled? Hívj föl. Átöltözöm. de valakinek muszáj volt beszélnie róluk. miközben arról beszélt. továbbá gazdag és sikeres férfiak feleségei jártak hozzá. hogy hosszú és körülményes beszélgetést folytasson az anyjával a Paullal való kapcsolatáról. Miközben levette és a szekrénybe akasztotta a ruháját. és bevonult a hálószobába. de roppant exkluzív szépségszalont működtetett a Chatham Lane végében lévő Grafton Streeten. Gyakran eltűnődött azon. amikor is lelkesen megtárgyalták életük és a világ ügyes-bajos dolgait. s így hárman. Nem akartalak az irodában zavarni. Mert Carrie kizárólag Wyntől tudhatott a dologról. Carrie vagyok. egyfolytában azon járt az esze. mint Alix bármelyikükkel. Wyn és Carrie hosszú és meghitt beszélgetéseket folytattak. Alix kényelmes pólóba és farmernadrágba bújt. Alix azonban gondolni sem akart arra. Nyilvánvalóan az elméleti dolgokban való eligazodás képességét. És Carrie-nek volt alkalma sok mindent megtudni az emberekről. Gazdag és sikeres nők. John Callaghan lelépése után kezdte a két lány a nevén szólítani az anyjukat. – Alix? Gondolom. vajon mit mondhatott Wyn az anyjuknak a Paullal való szakításukról. Carrie soha senkinek nem beszélt a vendégeiről Wynen kívül. mert Carrie-nek mindenről véleménye volt.Lerúgta a cipőjét. mihelyt hazaérsz. azonkívül érdekeltsége volt egy Wexford melletti fit-neszközpontban is. nagyon erősek lesznek. És Carrie Callaghan-nel minden beszélgetés hosszúvá és körülményessé vált. akivel éppen beszélt. És Wyn élvezte. vajon mit örökölhettek az apjuktól. Alix tudta. Fölkapta a cipőjét. Ahhoz tényleg nem érzett kedvet magában. hogyan ölelte anyjuk Wynt és őt magához. nők. Ők ketten mindig is sokkal bizalmasabb viszonyban voltak. hogy ő sohasem hagyja el őket. Emlékezett rá. hogy ő örökölte anyja üzleti érzékét. aztán felhívom. amikor ő hároméves volt. nem vagy otthon. hogy az eszét olyasvalakitől örökölte. Egy kicsi. és mezítláb futott a telefonhoz. és azt feltétlenül meg is akarta osztani azzal. Ettől kezdve sohasem emlegették mamiként. aki elhagyta őket. határozta el. a nővére pedig az emberek iránti szeretetét. hogy ily módon ő is részese lehet ennek a világnak.

– Nem akartam begurulni. – Ó. – Még nem tudom. A nővéred. –Alix! Én vagyok. – Ne haragudj – visszakozott Alix. – Paul és én egy időre szétváltunk. Ennyi az egész. szívem. – Alix beletelepedett kedvenc karosszékébe. Carrie. – Csak azt akarta. – Carrie hangján határozott kétkedés érződött. ne légy már ilyen. – Nem szoktál begurulni – kapott a szón Carrie. – Ebből is látszik. a jövőben hogyan alakulnak a dolgok.fürdőszobába. – Alix. és elővett a hűtőből egy üveg Millert. hogy nem akartál visszahívni. hogy jól vagy. – Szeretnéd. engem kellett volna felhívnia. –Fogadok. – Szia. Alix. és maga alá húzta a lábát. –Alix hangja megremegett. Már épp nyúlt a telefon után. hogy a dolog valamennyire hatott rád. ha újra összejönnétek? Van valaki más az életében? – Nincs – felelte óvatosan Alix. – Honnan tudod? 103 . és Evian arcvizet spriccelt az arcára. – Aha. az ég szerelmére! Ha annyira aggódik. – Kicsit össze vagyok zavarodva még. – Csak biztosak akarunk lenni abban. – Miért? – Wyn biztosan ezt is elmondta – felelte Alix csípősen. – Meghallgattad az üzenetemet? Már kerestelek. ne nevettesd ki magad – szólt Carrie szelíden. Hogy ne kelljen mindent elmesélned nekem a szerelmi életedről. Persze hogy jól vagyok. – Nyugodtan elmondhatom. – Ugyan. – Persze hogy meghallgattam. hogy tudjak róla. amikor az megcsörrent. Épp most akartalak visszahívni. Aggódik érted. ez természetes – sóhajtotta Alix. – Halló – szólt bele. – Hogy aztán vég nélkül kitárgyalhassatok a hátam mögött. Utána kiment a konyhába.

104 . és mindent kihajított a kocsiból. – Elmúlt. és megkérdezte. aztán kihajtott egyenesen a szeméttelepre. mire Carrie vadul felnevetett. hozzá akarsz menni és gyereket szülni? Alix az ajkába harapott. kapuzárási pániknak rendszerint azt a lelki válságot nevezzük. Aznap. amit már ezerszer elmondott a lányainak. nehogy addigra teljesen szétrohadjon minden. és őket bébiszitterre hagyta. – Apának ilyen lelki válsága volt? – kérdezte aztán Alix. hibát követett el azzal. amikor a férfi úgy gondolja. – És nagyon jó. Dunsinkba. és közölte. és gyerekeket szeretne. Carrie összecsomagolta az ott maradt holmiját. – És zavaros viszonyt kezd egy lánnyal. – Csak mert nálam nem működött a dolog. amely most az arcába hullott. Alix kibontotta a haját. Egy pillanatig mindketten hallgattak. John egy napon becsöngetett. amikor Carrie elment valahová. Meg akar állapodni. – Biztos vagy benne? – kérdezte. annyira. hogy jó volt megszabadulnunk tőle? – Erről nem akarok beszélni – jelentette ki Carrie határozottan. nálad még működhet – ismételte el Carrie újra. hogy megszabadultunk tőle. mi a terved Paullal kapcsolatban? – kérdezte Carrie. hogy huszonegy évesen férjhez ment. – Miben? – Biztos vagy benne. – Nem tudom. hogy bármikor. elvihetné-e a holmiját.– Én… szóval… Paulra kicsit rájött a kapuzárási pánik. – Az apád élete egyetlen tartós válság volt – közölte Carrie. mint a felesége fiatalabb kiadásban. amikor a férje elment. de igyekezzen. – Ami azt illeti. Wyn el is hitte. aki egész idő alatt egy romantikus regényt olvasott. – Egyáltalán. – Szóval. hogy felesége és gyerekei lettek – mondta Carrie. Wyn mesélte el a dolgot Alixnek egy éjszaka. és a könnyeit törölgette. Sosem akart beszélni róla. aki rendszerint úgy néz ki. amikor csak jólesik.

– Megrémülne. Be fogok számolni róla. – Vigyázz magadra. Alix letette a telefont. Alix elnevette magát. és kiitta a sörét. Kösz. 105 . de nem. – Lehetséges – felelte Alix. Akkor aztán bármi történhet. Akkor majd beszélgetünk. – Megcsinálnálak olyan gyönyörűre. – Megmasszírozlak. – Kösz a hívást. – Biztos.– Jövő héten találkozom Paullal. Carrie. – Eljöhetnél előtte a szalonba – javasolta Carrie. hogy még a szája is tátva maradna. – De azért csak ugorj be – unszolta az anyja. ha meglátna a te metálszínekben pompázó sminkedben. fel leszel készülve rá.

és Gavin be fogja jelenteni az igényét az előléptetésre. és azon gondolkodott. hogy a számítógép klaviatúráján begépelje egy üzlet részletes adatait. Első ízben érezte bárkitől is fenyegetve magát az irodában. Kis híján vele is megtörtént. és ért a trendelemzéshez. Még most is végigfutott a hátán a hideg. de keményebben dolgozik. hogy az értéke növekedni fog. A fiú keményen dolgozik. Vonásai megfeszültek. Gavin éppen telefonált. Egész délután az Anatronicsprezentáción dolgozott. hogy felelősségteljesebb feladatot bízzon valakire. hogy egyszerűen átgázolna rajta. mert abban bízott. Kinézett az üvegablakon az irodába. hogy ezzel a nagy becsvággyal elveti a sulykot. Hosszra spekulálva felvásárolt belőle. amikor az előtte lévő monitoron megjelenő árakra összpontosított. akiről tudta. ha erre gondolt. és jól kijön az ügyfelekkel. semhogy megengedné bárkinek. Látott már ilyet. Jenny viszont módszeres.Tizedik fejezet Alix merőn nézte az íróasztalán fekvő laptopot. hogy igényelné. Dave eleven eszű. ameddig a rendelkezésére álló pénz megengedte. Alix tudta. Ha túl sok lehetőséggel kínálná meg Gavint. Felsóhajtott. Majdnem elment addig a határig. Persze lehet. hogy nem telik bele sok idő. ráadásul olyan ösztönösség van benne. majd hozzáfog. amely a másik kettőből hiányzik. Ha túl gyakran vállal kockázatot. méghozzá kivivel. a végén még ki is rúghatják. Rámenős és öntelt. Dave és Jenny az újságokat böngészték. nem kellene-e szemüveget viselnie. hogy átgázoljon rajta. amint a fiú hevesen bólogat. A fiú beszéd közben élénken gesztikulált. Akkor még Londonban dolgozott. és elfáradt. és megdörzsölte az orrnyergét. hogy egymillió USA106 . könnyen lehet. gondolta búsan. mint a másik kettő együttvéve. gondolta Alix. miközben figyelte. láthatóan rá akarta venni az ügyfelet a szóban forgó kereskedés megkötésére. De Gavin minden téren jó. És Alix túl keményen dolgozott. így hívták maguk között az újzélandi dollárt. egy szarvasmarha-feldolgozó üzem számviteli ellenőre. Első ízben vonakodott attól. amikor telefonált Rik Johnson. Vagy elmegy máshová. Ráharapott az ujja hegyére.

hogy az üzlet megkötésével túllépné a saját árhatárát. és legalább vissza kellene vonulnia a limitje alá. de egyszerűen nem hitte el. olyan gyorsan vissza is állt megint. hogy az USA tényleg rakétatámadást intézett Irak ellen. mert az előtte lévő Reuters-képernyőn megjelent egy szalagcím. Ő elmagyarázta neki. miszerint az USA kilőtt egy rakétát Irakra. Tudta. és azzal visszaállhat a rendes pozíciójába. Tisztában vagy a szabályokkal. A kivi értéke a dollár szárnyalásával egy időben a mélybe zuhant. kényed-kedved szerint. hogy Rik kivijét simán eladhatja. és elfogta az émelygés. És ráadásul a dollár még mélyebbre zuhant. Mindenki elkezdett USA-dollárt vásárolni. miért lépte át a számára megszabott árhatárt. – De hiszen pénzt szereztem vele! – Az nem számít. Alix. korábban állt. amilyen gyorsan megemelkedett. de Logan nagyon dühös volt. miközben a nyereségveszteség szoftver a szeme láttára dolgozta fel az új átváltási árfolyamokat. Tudta. megjelent a képernyőn a rakétatámadás hivatalos amerikai cáfolata. Megszegted a szabályokat. – Ki fogsz rúgni? 107 . Abban a pillanatban visszafogta a pozícióját. hogy azonnal véget kellene vetnie a hosszpozíciójának. Elég volt visszaemlékeznie. mint mindig. A dollár. A számok Alix szeme láttára változtak át vörösből feketébe. és megkérdezte. és megszabadulni az összes többi pénznemtől. Ezért kirúghatnálak. de azt is tudta. amerre a szem ellát. Ami addig szerény nyereségnek tűnt. a szeme előtt vált tekintélyes veszteséggé. mint ahol a hír felröppenése előtt. és szinte abban a pillanatban az USA-dollár az egekbe szökött. Ott ült egy percig. a rangidős díler behívta az irodájába. Megvette a kivit.dollárt szeretne vásárolni. Ő meg csak bámult rá. Ezután Logan McDonald. Nem léphetsz át rajtuk csak úgy. és vissza akarta fogni a pozícióját. – Azok a limitek a mi védelmünket szolgálják. Deficit. amikor a katonai akció leghalványabb réme is felmerült. És amikor már épp föl akart hívni egy másik kereskedőt. és eladna kivit. Hihetetlen volt.

már itt se vagy. és visszament az irodájába. hogy emelje meg a limitet. – És nálad. habár nemegyszer szerette volna. Gavin? – Nálam? – nézett föl rá meglepetten a fiú. – Akart velem beszélni? Gavin még nagyobb zavarba jött. hogy nem akarod. – Igen – ismerte be végül. Mondtam. De ha még egyszer átlépsz egy limitet. néha nem. szólt Logannek. Mindössze egy százezres tételt. – Ki volt az ügyfél? – Az Anatronics – felelte Gavin. hogy nagyon kényelmetlenül érzi magát. egy személyben. de semmi különösebben izgalmas. te. hogy el vagy foglalva. Alix elgondolkozva nézett rá. nyamvadt százezer dolcsiért biztosan tényleg nem akarod. – Igen. – Mesélj róla. – Te. – Milyen üzletet kötöttél legutóbb? – Én? – kérdezte a fiú. Kiment az irodába. Amúgy is szűkében voltunk kicsit. – Rámosolygott a fiúra. – Vettünk némi dollárt. – De mondtam neki. és gondoltam. – Nem rosszul – felelte Dave. –Nem túl jelentős. Hátha tanulsz belőle. és látszott rajta. – Egy kis összegű devizaüzletet – hangzott a válasz.A férfi egy pillanatig nézett rá. Többé nem tette. – Egy-két új kötés. Alix. – Hogy mennek a dolgok? – kérdezte. aztán megvonta a vállát. De attól kezdve mindig szabályosan játszott. Alix bólintott. Néha megtette. Ha nagyon biztos volt a dolgában. – Így döntöttél – szögezte le Alix. hogy most zavarjanak. – Ezúttal nem. 108 .

Bryant – dühöngött Gavin. unalmas volt-e vagy sem. – Figyelmeztettelek. – Dave – szólt ki Alix az ajtón. – Döntetlen? – kockáztatta meg Jenny. Amikor Paul még vele élt. amikor mások ezt tették. és megmondja azt is. – Nem kötök rá fogadást – közölte Dave. – Megkeresnéd a Távol-Keletről készített jelentést. Háromszor vette végig a prezentációt. kísértésbe jönnék. – Persze – felelte Dave.– Szar ügy – szólalt meg Gavin. mintha egyszerűen csak beszélgetne a jelenlévőkkel. – Szeretett főnökünk vagy a rossz fiú? – Dugulj el. hogy Paul végighallgassa a 109 . – Magának akarja ezt a számlát. – Ilyen negatívan ítéled meg a főnökünket? – vonta föl a szemöldökét Dave. amit Guy küldött át a múlt héten? Szerepel benne egy info. Szeretett olyan benyomást kelteni. De Alixnek nem volt szüksége arra. és az egyik téma természetes módon következne a másikból. és a hálószobai tükör előtt gyakorolta az ajánlattételét. * Alix hazavitte a laptopot. hogy így vagy úgy befolyásoljam a dolgokat. – Ha megtenném. Beszéd közben sohasem használt jegyzeteket. az utolsó próbát mindig előtte tartotta. Gonoszul rávigyorgott Jennyre és Gavinre. – Én mindig teljesítem a parancsot. – Akkor harcoljon meg érte – mondta kihívón Gavin. és ki nem állhatta. hogy szólnod kellene neki – jegyezte meg Jenny. amikor Alix becsukta maga mögött az ajtót. amit fel tudnék használni. Annyit a férfi is értett a pénzügyhöz. – Szerinted ki fog győzni? – kérdezte Dave közönyös arccal Jennytől. hogy olykor-olykor belekérdezzen. Jenny elvörösödött.

Ebben a kosztümben még magasabbnak és tekintélyt parancsolóbbnak látszott. Egyszerűen csak jólesett a bátorítása. bárcsak ő is elrepülhetne! Jót tenne egy kis vakáció. – Ez nagyszerű. Az M50-esre ráhajtva lenyitotta a BMW napfénytetőjét. – Ebédidőre visszajövök. miközben a vállára akasztotta a laptopot. * Az Anatronicsnál tartandó megbeszélést tizenegy órára tűzték ki. és beletaposott a gázba. ahol megfeledkezhetne Paulról és Gavinről. Gavin. Egy nyugodt. de hirtelen kisütött a nap. Tisztában volt azzal. – Miért? Azt hittem. a kabátot pedig derékban testhez simulóra szabták. Dave – mondta Alix. egy jó regény. Carrie-ről és Wynről. ami a cégnek a legjobb. majd Gavinhez fordult. Vágyakozva nézte a reptér terminálépületei körül veszteglő repülőgépeket. és ez önbizalmat adott neki. napfényes nyaralás. úgyhogy mire elindult. Dave már a sportot olvasta. Gavin egy technikai elemző tanulmányt készített a dél-afrikai aranybányák jövendő vezetéséről. Örömmel hallom. magadnak akarod ezt a számlát. – Egyébként van valami ajánlatod a jen készpénzforgalmukat illetően? – Nem igazán – nézett föl Gavin a grafikonról. békés. A piacokon viszonylagos nyugalom honolt. Alix fintorogva nézett rá. 110 . tengerpart. – Ó. Mielőtt lefeküdt. A szűk szoknya lábközépig ért.prezentációját. gondolta. – Biztosan nem tart sokáig. és épp ezért emlékezni fognak rá. – Viszlát – felelte Dave. és melege lett. értem – mosolygott rá Alix derűs megelégedettséggel. Jenny pedig a Guardiant lapozgatta. kivette a szekrényből a sötétlila kosztümjét. Mostanáig borult idő volt. – Én azt akarom. A fiú ellenséges tekintetet vetett rá. – Mulass jól. mennyire meglepő ez a szín.

Megmondta a nevét a recepciósnak. és körbejárta az irodáját vagy a gyárát. aztán balra. hogy a pénzt körbeutaztatjuk a világban. Már innen. Matt nevetett. és olvasni kezdte. – Csak szeretem tudni. annak a realitása. az egész mintha valóságosabb lett volna. mindig távolinak tűnt.Az Anatronics közvetlenül az autópálya mellett. – Én máris világhíres devizarészleg-vezető vagyok a bankvilágban. De amikor megbeszélésre ment valamelyik ügyfeléhez. A hirdetést egy vezető munkaerő-toborzó iroda tette közzé. mi történik – mosolygott a férfira. egy ipari parkban lévő modern épületben székelt: – Egy-két mérfölddel túl a vámterületen – magyarázta Matt Connery –. Fél szemmel a szemközti lifteket figyelte. és összehajtotta az újságot. majd benyitott az épület üvegajtaján. Vajon ki lenne képes erre. és ilyenkor tudta. Beállt egy „Látogatók részére” felirattal jelölt parkolóhelyre. Odabent a bankban. és leült az egyik acél és vitorlavászon kombinációjú székre. Az állásrovat tele volt álláshirdetéssel. majd lassítva kereste az ipari park bejáratát. – Reméljük. az útról látta az épületet. – Csak nem akar állást változtatni? – szólalt meg a háta mögött Matt Connery. ráismert Matt leírásából. A második emeleten. az a cégnek is és a banknak is javára vált. hogy több hasznot hajtsanak. Alix fölkapta a laptopot és az aktatáskáját. Ha jó tanácsot adott. letért az autópályáról. és követte a férfit a kis előtéren át. pár hónapon belül elköltözünk innen – újságolta Matt. Kézbe vette a The Irish Times üzleti mellékletét. 111 . „Törjön világhírnévre devizarészleg-vezetőként a bankvilágban” – olvasta az egyiket. Ez is azok közé a dolgok közé tartozott. Segíthette ezeket a cégeket. – A tanácskozóteremben vagyunk. amit csinált. amitől ijedten összerezzent. a második kijáratnál. hogy a pénzügyi munka nem merül ki abban. ahol telefonon és a Reuters jelentései alapján kötötte az üzleteket. Indexelt. tűnődött. amiért olyan szívesen ment az ügyfelekkel való találkozókra. abból az irányból várta a férfit.

A szoba túlsó falára vetítővásznat szereltek fel. hogy időt szakított rá. – Mert terjeszkednek. Ami persze általában véve jó hír az iparnak. – Alix sorra kezet fogott mindnyájukkal. – Nagyon köszönöm. Ma itt van velünk még Peter Carmody és Declan Barr is. Kilátott az autópályára. Alix a férfi nyomában belépett egy szobába. amikor kiszálltak a liftből. A szívverése felgyorsult. – Tökéletesen. – Alix. – Így jó – bólintott Alix. Ez aztán a forgalom. és máris kezdhetünk. 112 . – Mi köszönjük. az is. az idegességtől-e vagy az izgalomtól. vagy mert a többiek terjeszkednek? – kérdezte Alix. –Három másik céggel osztozunk ezen az épületen. aki négy másik férfi kíséretében tért vissza. amelyen egymás után száguldottak el a személyautók. – Új embereket vettünk fel. bekapcsolta a számítógépet. – Ő pedig Josh Redmond. – Ez minden. és a monitoron máris megjelent az Európa Bank lógója. hogy valami nem működik. Beletörölte a tenyerét a szoknyájába. de ezt tették a többiek is. bemutatom Michael Hollist. és kijött hozzánk a városból – mondta Michael Hollis. – Matt előreengedte. szintén igazgató. és lehívta a prezentációt. amire szüksége van? – kérdezte Matt. Az erős gazdaság jele. gondolta.miközben megnyomta a lift hívógombját. Maga sem tudta. mint mindig. mint a pinty. Egy pillanatra elfogta a félelem ismerős érzése. és kicsit már szűkös a hely. – Ez is. Alix leült. – Hozom a csapatot. és kibámult az ablakon. teherautók és kamionok. az ügyvezető igazgatónkat – mondta Matt. hibás a flopi. és hülyét fog csinálni magából. De a Power Point úgy működött. hogy eljöttek. amelynek nagy részét egy hatalmas króm és üveg asztal foglalta el. amikor új ügyfél előtt kellett bemutatkozó ajánlattételen részt vennie. – Uraim. Becsatlakoztatta a kábelt a vetítőbe.

Megköszörülte a torkát.– Örömmel tettem. amit mond. amit nem lett volna szabad csinálnia. hogy megtalálja az igazit. hogy néhány kisebb tétel erejéig üzletet kötöttek vele. amit azzal kompenzált. Kicsit el is mosolyodott. és szívta (az utolsó) cigarettáját. Michael Hollis épp az imént szakította félbe azzal. Emlékezett rá az Európa Bank fogadásának éjjelén. ahogy felidézte. hogy mindnyájan higgyenek benne és abban. hogy zavarba jött. esetleges volt. és Alix azt akarta. vagy a lelke mélyén arra vágyik. Biztosan nem könnyű egy ilyen gyönyörű lánynak leülni öt férfival. olyan egyszerű fogalmakkal. és határidős meg opciós ügyletekről és effélékről beszélni nekik. hogy magyarázza el egy opciós ügylet árazását. akivel valahol egy kertvárosban felépíthetik a meghitt kis fészküket? De valahogy nem tudta őt elképzelni egy ilyen kertvárosi meghitt fészekben. hogy még egy iskolás gyerek is megértette volna. És Alix egy pillanatra sem jött zavarba. Azt viszont csakugyan szerette volna tudni. töprengett a férfi. és a besütő napsugarak vöröses árnyalatúvá festették gesztenyebarna haját. Ő is az a fajta lány. Úgy képzelte. Matt Connery bátorítón rámosolygott. Mintha olyasmin kapták volna rajta. Vajon mindig ilyen hűvös természetű. és végignézett az asztal körül helyet foglaló férfiakon. felbaktatott az irodájukba. Látta rajta. Az a tény. Ő már nagy részüket hallotta Alixtől. Matt el volt ragadtatva tőle. hogy érti a dolgát. Alix ideges lehet. ahogy magyarázott. Azt akarta. Az Anatronicsban megvolt a lehetőség a sokkal nagyobb üzletkötésekre is. gondolta a férfi. hogy mindet az Európa Bank kapja meg. hogy milyen lehet a munkahelyen kívül. hanem elmondta lépésről lépésre. amint ott ült a bank lépcsőjén. Meseszép volt ebben a lila kosztümben. amikor először járt megbeszélésen az Európa Bankban. aki minden másnál fontosabbnak tartja a karrierjét. Kétség sem fért hozzá. hogy a vele való találkozások alkalmával elképesztően hivatalos modort vett fel. amikor ő vette a bátorságot. Még akkor is hűvös és hivatalos volt. és ott 113 . a csillogó zöld szemével. hogy képes teljesíteni is. Ettől sebezhetőbbnek tűnt.

– Michael? Josh? – Mondjon valamit a csoportja többi tagjáról – kérte Josh. közel tízéves pénzpiaci gyakorlattal. – Ő az a fickó. De nagyon nagy örömünkre szolgált már az is. amikor lő? Terepszínű ruhában van. akivel beszéltem – jegyezte meg Matt. gondolta. – Több kérdésük nincs? – nézett körül Alix. Látszott rajta. A férfiak kezet fogtak vele. csak telefonáljanak. hogy erős és egészséges. – Azt hiszem. – Tudom. mint aki konditerembe jár. –Át fogjuk tanulmányozni a nálunk hagyott anyagot. – Gavin nagyon tapasztalt tagja a csoportnak – nézett rá nyugodtan Alix. és eldöntjük. és az arcát is befesti? Állva céloz vagy hason fekve? Fészkelődni kezdett a székén.találta őt a sötétben üldögélve. mind az Államokban. 114 . Ez persze smink is lehet. Aztán eszébe jutott. ámbár Matt észrevette. –Azt hittem. Rengeteg tapasztalata gyűlt össze a vállalati üzletkötések minden típusában. hogy több van ebben a nőben. ő a rangidős ügynök. és kivonultak a szobából. –Ha bármikor bármilyen kérdésük van. mit válaszolt. és kikapcsolta a laptopot. és lőni. de milyenek a beosztottjai? Mennyire értik a dolgukat? – Kiválók – vágta rá lelkesen Alix. hogy a szeme alatt sötét árnyék ül. „Konditerembe járok. mit tegyünk a határidős fedezetünkkel mind a Távol-Keleten. – Matt? Matt visszaterelte a gondolatait a megbeszéléshez. Az ember sohasem tudhatja a nőknél. mint amit most lát. Nem volt jó ötlet hason fekve elképzelni Alixet.” Úgy is nézett ki. Egyedül Matt Connery maradt ott. – Nagyszerű – mondta Alix. nincs. hogy maga a vezetőjük. Alix – állt föl Michael Hollis. mielőtt visszajött volna Dublinba. Jenny Smith hét éve dolgozik a bankban. Vajon milyen lehet. amikor megkérdezte tőle. Londonban és Frankfurtban dolgozott. – Még egyszer köszönjük. – Dave Bryant a rangidős ügynök. Biztos. Gavin Donnelly a Hypo Banktól jött át hozzánk. amit eddig tett értünk. mit csinál a szabadidejében.

– Király! Kösz. Indulás előtt felhívta az irodát. Van egy speciális heveder. – Nem szenvedélyesen – tiltakozott Alix. s kék szemében csúfondáros fény villant. Ha még akkor is ez lesz a helyzet. – És maga miféle kockázatokat szokott vállalni? – érdeklődött a férfi. A bank nevében kockáztatni. – Csak tudatosítom a cégekben. hogy kockázatot kell vállalniuk. – Rém unalmas. – Azt mondtam nekik. nyugodtan hazamehetsz. hogy még véletlenül se tévedjen ki senki a lőtérre. Alix.– Óriási volt – mondta. – Azzal fölhajította a vállára a két táskát. És mindig füldugót használok. – Touché. az persze egészen más. – De akár én is kimehetnék a városba – mondta. Jenny tartotta a frontot. 115 . Alix az órájára nézett. aki szeret kockáztatni. – Egy ilyen tapasztalt csapat csak boldogul maga nélkül is? – nézett rá Matt. – Akkor hát eljön velem ebédelni? – Éhes vagyok – vallotta be Alix. amikor visszaérek. hogy ebédidőre visszaérek. – Nincs kedve ebédelni? – kérdezte Matt. Negyed egy. A piacokon továbbra is nyugalom honolt. hogy kockáztatni kell. Arról beszélek maguknak. – Alix behúzta a laptop tokján a cipzárt. – Ne aggódj. – A beszédtől mindig megéhezem. Dave és Gavin házon kívül volt. ami a karomat védi. – Én? Személyesen? – vonta fel a szemöldökét Alix. –Abban aztán végképp nincs semmi rizikó! Egy egész sereg tiszt vigyáz arra. – Olyan szenvedélyesen műveli. – Ez a munkám. –Nem vagyok az a típus. – És mi van a lövészettel? – A lövészet? – terült szívből jövő mosoly Alix arcára. Nekem mindössze ennyi a dolgom.

– A felkapott éttermek szempontjából nem tartozunk ugyanabba a társadalmi osztályba. A nő orrát megcsapta a Polo arcszesz illata. mint a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó szektor. mint minigolfozni. Hirtelen olyan vágy fogta el Paul után. – Leült egy asztalhoz az ablak mellett. – Ez a legközelebbi hely? – Néha eljövök ide – felelte a férfi. teniszezni vagy sznúkerezni. Egyszer ő is vett valami Polót Paulnak. – Persze. majd leült Alix mellé. amit egy elfoglalt üzletember szeme-szája megkíván! És tele van a parkoló. én nem járok túl gyakran felkapott éttermekbe – jelentette ki Alix. Nemigen lehet más errefelé. – Jól vagyok – mondta Alix enyhén elutasító hangon. – Árt a derékbőségnek. ahol éppúgy lehetett enni-inni. gokartozni. – Ami engem illet. hogy nem kér mást? – nézett rá kétkedőn Matt. hogy valósággal fájt. – Alix körbepillantott a vendégekkel teli helyiségben. – Biztos. – Gondolom. Matt fekete Audiját követve nemsokára a Spawell szabadidőparkban találta magát. –Gyakran jár ide? – Tessék? – Úgy értem. csak egy sörözőbe ugrunk el ebédelni.– Nem maradok túl sokáig – ígérte Alix. – Oké. –Éhes vagyok. – Biztos – bólintott Alix. de ennél sokkal többet nem tudok enni. – Napközben nem eszem sokat. pedig ma még csak péntek van! – Itt mindig nagy a forgalom – jegyezte meg Matt. – Mit szeretne enni? – Valamilyen leves és szendvics megteszi – felelte Alix. ebédelni. – Minden. – Alix! Jól érzi magát? – nézett rá Matt aggódó arccal. Miért? – Olyan… olyan furcsán nézett. A férfi mindkettőjüknek ugyanazt rendelte. – A mindenit! – nézett körül Alix. 116 .

– Annak ellenére. Sajnálom. – Szeretem minél személyesebbé tenni a kapcsolataimat. Szeretem a sót. a lövészetre. ami rosszat tesz. hogy az Európai Központi Bank a jövő héten közzéteszi a monetáris politikáról kialakított állásfoglalását.– Innen. Nem állok bizalmas kapcsolatban az ügyfeleimmel. Nem is kellene tudnia ezeket. – Mit ért azon. amit elmondtam magamról – nézett a férfira Alix. mert olyan sok időt tölt a konditeremben. – Ha mindenről lemondanánk. hogy személyesebbé? – nézett rá elgondolkodva Alix. felejtse el – rázta meg a fejét Matt. amiért abban a pillanatban. a maga derékbősége nagyon tetszetősnek látszik. – És röviden felvázolta. Biztosnak kell lennem abban. mi a 117 . Alix sót szórt a levesébe. – A túl sok só nem tesz jót – figyelmeztette Matt. – Így már rendben van. hogy ez magára tartozik. Akkor majd kicsit élénkülni fog a piac. Gondolom. – Szeretem ismerni azokat. azért. – Nem hinném. ahol én ülök. – Barátivá. – Nem is ez a jó szó – válaszolta sietősen a férfi. – Mit szeret még? – Maga csakugyan szeretne bizalmas dolgokat megtudni. – Kivel áll bizalmas kapcsolatban? Matt a legszívesebben bokán rúgta volna magát. ugye? – Ne haragudjon. –Tudom. hogy nincs közöttünk semmi félreértés. sosem csinálnánk semmit. inkább a baráti szó illik rá. akikkel üzletet kötök – felelte Matt. hogy visszatérhettek az üzleti témára. rögtön ki is szaladt a száján a kérdés. ahogy a fejében megszületett. – Csend van – felelte. – Nagyon pontosan emlékszik arra. ugye? Mi hír a pénzpiacokon? Alix számára kifejezetten megnyugtató volt. A pincér meghozta az ételüket. Alix letette a kanalát. –Az imént az irodáját hívta. – A konditeremre. Igen.

és feltette a lábát az asztalra. – Nem kérdeztem. Jenny pasziánszozott a számítógépen. – Miért is mondanál le egy ilyen deltás paliról? – Micsoda? – Alix! Ne akard nekem bemesélni. de a szavak nem jutottak el a tudatáig. – De nem az én esetem. – Hogy sikerült a prezentáció? – kérdezte. se Dave nem jött még vissza az ebédidőből. reménytelen eset vagy! Ha így maradsz. aki a fogadáson is itt volt? Alix bólintott. – Lehet – vont vállat Alix. * Alix három órára ért vissza az irodába. – Ő az a magas. Jen – felelte összevont szemöldökkel Alix. – Semmi olyat nem kérdeztek.véleménye az Európai Központi Bank pénzügyi politikájáról. Levest és szendvicset ettem Matt Conneryvel. – Nem hiszem. és azzal el van intézve! 118 . – Lehet. – A jó pasik mind nősek. hogy nős – mondta borús képpel Jenny. Matt Connery hallgatta. én sem vagyok vak. Se Gavin. – Jaj. szőke pasi. milyen lehet Alix Callaghan az ágyban. és néhány ötlet a fedezeti ügylettel kapcsolatban kifejezetten tetszett nekik. hogy nem akarod átadni Gavinnek a számlát – vigyorgott rá gonoszkodva Jenny. – Nem csoda. – Hová mentetek ebédelni? – A Spawellbe. – Elég jól. – Hord jegygyűrűt? Alix ismét megvonta a vállát. amire ne tudtam volna válaszolni. hogy észre sem vetted. ezzel az erővel akár férjhez is mehetsz Paulhoz. Egyre csak az foglalkoztatta. Alix. milyen őrületesen jól néz ki! – Tudom. – Alix leült a székébe. hogy jóképű.

hogy normális életet akar élni. – Mondd csak. – Közösen egy vagy két üveg Faustinót és néhány sört. Jenny Itt már nem történik semmi. – Dave próbaképpen néhányszor meglengette az ütőt. hogy itt légy. – Gavin kivel ment ebédelni? – kérdezte. hogy nem kell Paulról beszélgetnie Jennyvel. Már úgyis azon volt. ha biztos vagy benne. teljes mértékben. Szeretett egymaga lenni az irodában. talán… Elharapta a szót. hogy a világ 119 . – Idebent minden csendes. és kis híján belevágott vele az egyik monitorba. –Én is maradni akartam. mert Dave lépett be a szobába. mind addig. ha visszajövök. ha Paul megkéri. Vajon mit felelt volna. Talán igent mondott volna. semmi értelme. Nem tudott volna hazudni neki. – Hoppá! Bocs. legyen a felesége. – Oké.Férjhez menni Paulhoz. – Menj csak – bólintott Alix. és gyerekeket akar? Alix felsóhajtott. – Minden rendben van közted és Paul között? – kérdezősködött tovább Jenny. Alix. Jó érzés volt tudnia. – A többiek még mindig ott vannak – mondta Dave. – Jól néz ki. – Gondoltam. És továbbra is pontosan úgy fognak élni. Dave. – Rendes tőled – nyugtázta Alix. hogy elmondja. hiszen mindig is úgy képzelte. – Nem tudom. hogy egy napon majd hozzámegy. mennyit ittál? – Nem sokat – nyugtatta meg a fiú. jobb lesz. és nem azon kezd nyafogni. – Dennistől kaptam kipróbálásra – újságolta. – Miért nem mész haza? – sóhajtott Alix. – Alix? Jól vagy? – Igen. mi? – Csodásan – felelte Alix megkönnyebbülve. – Te is elmehetsz. – Akkor viszlát hétfőn! – Azzal Dave vidáman fütyörészve kivonult a szobából. de gondoltam. – De menj csak nyugodtan. kezében egy vadonatúj golfütővel.

hogy úgy is lehet. Meglepődött. hogy nem maradtam. – Azt hittem. ha ősz hajszálai vannak. – És? Elfogadod? Gavin vállat vont. Dave pedig ki akar szállni a kereskedésből. Tudom. – Tudom – bólintott Alix. hogy Alixet itt találja. – Csakugyan? – Alix igyekezett. – Még jó. hogy elfogadom. – Roy Dunphy állást ajánlott nekem – bökte ki a fiú. – A helyedben én maradtam volna – folytatta a fiú. hogy az anatronicsos pofa mindig csak velem akarjon tárgyalni. hogy mindkettőt csinálja. hogy mindezt föladja. nehogy a hangja elárulja meglepődését. –Maradtam volna. – Honnan tudod? – pislogott rá Gavin. Komolyan oda kell figyelnünk a más alternatívákra. –Őt nem érdekli igazán a téma. 120 . és bebiztosítottam volna. és elkezdjen gyerekeket szülni. és ketyeg a biológiai órája. Kásásán ejtette a szavakat. az előtte lévő képernyőkre futnak be. hogy kibekkelem a te helyedet. mint azelőtt. – Láttam már hozzád hasonló fickókat. – Ha jól megnézzük. Elképzelni sem tudta. Majdnem fél négy volt. Még akkor se. De azt sem tudta elképzelni. –Cégen belüli devizakereskedés a Banco Andaluciában. Dave szereti a munkáját.minden részéről áramló információk ide. Az euró óta már csak feleannyian vagyunk. Lehet. – Arra még sokáig kell várnod – mondta Alix. nem sok ilyen állásajánlat kering errefelé manapság. sokáig fogsz ebédelni – mondta. mire Gavin visszaért. mi a munkamódszered. – És közben számolnod kell Jennyvel meg Dave-vel is. Egyszerűen nem hitte. Azt hitte. – Jennyt már az elején kipipálhatjuk – közölte Gavin. mivel te is a hosszú ebédidő mellett döntöttél – felelte Alix. De az is lehet.

visszaemlékezhetsz erre a beszélgetésre. – Vagy menj vissza a Révkapitányba… Gondolom. –Álltában megingott egy kicsit. – Itt én vagyok a legjobb díler. amíg az egész teste izzadságban fürdött. – Majd meglátjuk. Dave is ott van. – Menj haza – javasolta Alix. 121 . és szégyenkezhetsz miatta. Akkor hazament. – Tudom. * Munka után lement a konditerembe. és addig emelgette a súlyokat. Dugjátok össze a fejeteket.– A teljesítési osztály góréja akar lenni. – Soha. – Rablóból lesz a legjobb pandúr? – mosolyodott el Alix. – Te nem tudsz engem zavarba hozni – nézett a fiú egyenesen a szemébe. megnézte a tévében a Drágán add az életedet. – De én jó vagyok – jelentette ki Gavin. aztán lefeküdt. és dolgozzátok ki a jövőre vonatkozó nagyszabású terveiteket. – Gondolod? – Igen – mondta szemrebbenés nélkül a fiú. És ha majd kijózanodsz.

Alix! Ne akard nekem azt mondani. egész testében remegve. – Halló – mondta remegő hangon. – Aludtam. A nyári nap besütött a függöny résén át. egyre nehezebben és nehezebben tudta mozgatni. – Már jól vagyok – szólt türelmét vesztve Alix –. Az üldöző már egészen közel volt. Az út hosszú volt és egyenes. hányszor jött át éjszaka az ágyába. minden rendben. De a lába már elfáradt. – Vásárolnom kell. és mintha valaki nehéz súlyokat kötött volna rá. Alixnek kislány kora óta megvolt ez az üldözős álma. hogy utolérik és elkapják. Alix kócosan emelkedett ki az alvás közben köré csavarodott takaróból. – Miféle lidérces álom? –Az üldözős. Hallotta a nyomába érő üldözője hangját. majd meglátod! – Nincs szükségem masszázsra – tiltakozott Alix. sehová sem lehetett elrejtőzni. – Tíz óra van. Carrie néhány együtt érző szót mormogott. Egész testében remegett az átélt álom feszültségétől. ha tudni akarod az igazat – nevetett Alix. és vonszold el magad a szalonba – adta ki a parancsot Carrie. Carrie emlékezett rá. és nem mer visszamenni a szobájába. Csodát fog tenni veled. hogy csakugyan… – Épp egy lidérces álmomból keltettél fel. – Felült az ágyban. és utolsó erejét összeszedve megpróbált gyorsítani. – Tulajdonképpen hálás vagyok érte. a csengésen át hallotta a lihegését… A telefon csengett. – Valaki lemondta a tizenkét órai aromaterápiás masszázst. 122 . verőfényes szombat délelőtt! Mi dolgod van még az ágyban? – Tényleg kíváncsi vagy rá? – Jaj. kászálódj ki az ágyból.Tizenegyedik fejezet Valaki üldözte. Carrie. a félelemtől. – Akkor légy szíves. – Alix? Jól vagy? – Persze hogy jól vagyok. hogy egy sötét alak rohant utána. – Az isten szerelmére! – méltatlankodott Carrie.

vagy mosogatószert kell-e vennie.– Vásárolni bármikor mehetsz – felelte Carrie. – Most ne – szólt határozottan Carrie. s magára kapott egy pólót meg egy farmert. De nem volt meggyőződve arról. Tisztában volt azzal. valóban be kellene vásárolnia. fogytán volt a fogkrém és a fogselyem. mosó. Te jó ég. hogy anyja kedves akart lenni. Alix. Alix sóhajtva kikecmergett az ágyból. jót akart neki. Bánta. hogy nem nézte meg. gyakorlatilag egy falat ennivaló sem volt a lakásban. így most vehetett mindkettőt. A pénztároslány türelmesen megismételte a kérdését. és sosem engedte. és ami a legfőbb. Még nem múlt el teljesen a sírhatnékja. – Van törzsvásárlói kártyája? – kérdezte a pénztárban ülő lány. – Mindenkinek szüksége van arra. Komolyan. Igazat mondott Carrie-nek. és méltányolta is az igyekezetét. Tizenkettőre várlak. hogy igazából nem is éhes. sört és bort kellett vásárolnia. Nem volt otthon mosószer (vagy az is lehet. hogy az alapvetően fontos dolgokból kifogyjanak. más nők ölre mennének egy ingyen masszírozásért! – Kifizetem – vágta rá Alix automatikusan. hogy nevetséges. amit csinál. Alix csak nézett rá bambán. valahányszor Paulra gondolt. hogy mosogatószer). A vásárlást mindig Paul intézte. – Ezt én adom neked. Gyorsan lezuhanyozott. noha tudta. hogy felvidítsák. hogy egy hatalmas kocsit taszigáljon maga előtt. amikor csak egy személyre kellett vásárolnia. ha már mosogatószert is tett beléjük. és megrázta a fejét. nincs. Ő tudta az árakat. – Nem hiszem – felelte Alix. és csak utána jött rá. Csak hogy felvidítsalak egy kicsit. hogy felkészült-e már Carrie kérdéseire és nyilvánvaló együttérzésére. Az elmúlt két hétben mind megette a féltucatnyi tartalék készételt – vagy legalábbis felmelegítette. Alix ki nem állhatta a szupermarketeket. Beleértve a sört és a bort is. 123 . – Remekül érzem magam. hogy felvidíts – bosszankodott Alix. – Nincs szükségem arra. a fémkosarak viszont egy tonnát nyomtak. Nevetségesnek tartotta. – Indulj. – Nem.

hogy erősek legyenek. – Majd legközelebb – felelte sietősen. 124 . és gondoltam. hogy mit kezdjen most az életével. – Mindenesetre kösz – mondta Alix. – Igyekszem tőlem telhetően jó reklámot csinálni az üzletnek. – Rosszabbra számítottam. Paul sohasem említette. aki előtt az ember nyugodtan elsírhatja magát. biztosan nem bánod. gondolta vágyakozva Alix. aki törődik magával. Burton háromra jön arcmasszázsra. Alix! – Samantha Sullivan. nem képes megállni a helyét. hamvasszőke hajú és a lányához hasonlón színváltó szemű nő volt. De azért jó volna egy olyan anya. de azért jó volna tudni. Carrie huszonéves asszisztense nézett ki az egyik kezelőből a váróba. és elsétált Carrie szalonjába. Csak nehogy elsírja magát! Attól a szörnyű naptól fogva. Alix az anyja kedvéért erős akart lenni. Ötvenöt éves létére elegáns. Carrie azt akarta. – Carrie futó pillantást vetett a falitükörbe. amit kellett. Valóban jó reklám volt. sikeres életet élt. – Remek – mosolygott Samantha. – Ha több időnk lesz. és kivitte a holmit a kocsihoz. hogy Mrs. amikor John Callaghan lelépett. hogy aggódjon érte. Nem kezdett el azon sopánkodni. – Carrie. Rettegett találkozni az anyjával. és puszit nyomott anyja arcára. dolgozott az üzletében. – Minden. ami belefér? – Csak egy masszázs – felelte Alix. A kocsit a Drury Street-i parkolóban hagyta. – Szia. állapította meg magában. Nem mintha sokat számítana. soha többé nem sírt az anyja előtt. hogy azt higgye. elfelejtettem szólni. Nem akarta. Elvégezte. Ma reggel kérte ezt az új időpontot. – Köszönöm. Vajon volt törzsvásárlói kártyájuk?. vékony csontú. mint mindig.– Szeretné kiváltani? Alix tudta. Fizetett. – Alix! Hadd lássalak… – Carrie Callaghan alaposan megnézte a lányát. hogy mögötte türelmetlen emberek állnak sort. Fehér blúzában és tengerészkék pantallójában még inkább olyan nő benyomását keltette. – Te mesésen nézel ki. Egyébként Carrie sem sírt. tűnődött. miközben benyitott a Lazulda ajtaján.

– Természetesen zavar egy kicsit – motyogta Alix. – Szóval a Paul-ügy egyáltalán nem is zavar téged? – kérdezte közömbös hangon Carrie. A többiek korán leléptek. –Alix kicsit fészkelődött. mint Carrie elárulta Alixnek. hanem egy nagyon fontos ügyfél – sóhajtotta Alix. és rengeteg időm elment vele. – És hárommilliárd drachmát rossz bankba utaltak át. Olajat locsolt Alix hátára. – Azért van. – Mondj róla valamit. és egy tétel görög drachmával elszámolási gondok voltak. de. mint rólam társalogni? – 125 . Carrie. látom. – Most komolyan mondom – folytatta Carrie. és alapos ok nélkül nem változtatta volna meg az előre megbeszélt időpontját. Ízenként széttépi. Alix. – Alix minden egyes alkalommal megkapta ezt. amint megöli Wynt. – Persze hogy ettől is feszült vagyok. – Van valami. hogy kényelmesebben elhelyezkedjen. aki már a masszázsasztalon feküdt. mert tegnap nagyon kemény napom volt.– Persze hogy nem – felelte Carrie. – Egy merő csomó a vállad. – Semmi ilyesmiről nem tudok – felelte kimérten Carrie. anyja keze alá. – Volt egy prezentációm. és gyúrni kezdte az izmait. amit tudnom kellene a kormány politikáját illetően? – kérdezte Alix. még a rendesnél is görcsösebb vagy! – Persze. valahányszor felfeküdt a masszázsasztalra. Bernadette Burton egy idősebb miniszter felesége volt. – Már elmondtam. és ezért üldöznek álmodban? Egy vacak kis prezentáció meg a görög drachma elszámolása miatt? – Nem valami vacak kis prezentáció volt. Ez a dolog Paullal kikészít. – A francia nőről még nem beszéltél. – Mondd. – Jóságos ég. Alix kéjesen elképzelte. Csúnyán ráfizethettünk volna. – Ezért vagy görcsös. persze. nagyon rokonszenves nő. nincs jobb dolgotok Wynnel.

Még csak nincs is az országban. hogy nem Paul fogja eldönteni. – De nyilván ő is hozzátartozik a képhez. Paul Párizsban ismerte meg. és semmi ilyesmi nem volt. – Miattad vagyok görcsben. és én döntöm el. Gondolni sem akart arra. mi legyen a jövőben Paullal. – Mondtam: aggódunk érted. semhogy a héten találkozhatott volna vele. hogy Párizsban is lehet. – És? – Mit és? – Mit csináltak Párizsban? 126 . de hidd el. hogy nincs velem semmi baj. Huh! Carrie épp a lapockája alatt dögönyözte a lányát. elegáns autóm. Korábban sem lehetett Párizsban. Sabine-nal. Remélte. nyomkodja egy számítógép billentyűit. hogy Paul otthon van. hogy aggódjatok miattam. mennyire élvezitek Wynnel a pletyizést meg a véget nem érő dumcsizásokat a telefonban. – Biztos vagy benne. – Valami lakberendező. – Paul beismerte. – Ő egyfajta katalizátor volt – szögezte le Alix. mert nyakán a határidő. De nem vele ment el. nagyon jól tudom. – És Paul? – Ő igen – vágta rá kurtán Alix. – Sabine-nak hívják – sóhajtotta Alix. – Mi okotok van aggódni? Jó állásom van. Sabine-nal. Legalábbis remélte. – Csupa görcs és csomó. Semmi okotok rá. Nem volt rá ideje. – Tiszta csomó – dohogta. – Aggódtok értem! – horkant fel Alix. mit akar kezdeni veled? Vagy a francia barátnője? – Lennél szíves abbahagyni a francia nőről való társalgást? – csattant fel Alix.kérdezte szelíden. túl sok dolga volt. – Azért csak mesélj róla – erősködött Carrie. szép lakásom. Figyelj. Keményen kellett dolgoznia.

–Honnan a fenéből tudjam? – Tudnod kellene – mondta Carrie. Carrie! – Alix megpróbált megfordulni. hagyta. 127 . hogy Carrie és Wyn kitárgyalták őt. – Ha úgy döntök. hogy Carrie benyitott az ajtón. – Meg is fogom mondani a rémes nővéremnek. Terry egyik üzletfele lesz ott. Most mit sajnálják?! Minden rendben van. Bántotta a tudat. el tudom érni. Hogy együtt éreznek vele. Olajat csurgatott Alix két combjára. – Mi a terved mára? Alix felriadt. – Mondtam már. amely a vállán volt. –Alix beletemette a fejét az asztalon lévő törülközőbe. hogy megér nekem ennyit. – És most? Alix egy percig hallgatott. – Este elmegyünk Terryvel és Wynnel vacsorázni – mondta. hogy nem akarom tudni – ismerte be Alix. és Alix becsukta a szemét. hogy visszajöjjön – mondta végül. akkor még nehezebb. hogy aggódnak érte. Rossz volt arra gondolnia. Megbirkózik a helyzettel. – Valami jó helyre mentek? – Nem tudom – felelte Alix. – Kitalálhattuk volna. hogy Dvořák Új világ szimfóniája. feloldja benne a feszültséget. A fúvósok halk szólama megnyugtatta. – És ha valaki eléri azt a kort. – Kellek. de anyja keze. – Nyugodtan szóba hozhatta volna nekem a dolgot. nem engedte. Már nem dühöngött az anyjára és a nővérére. hogy kilegyen a létszám. és hozzáfogott. amelyben Paul most van. nem hallotta. hogy ne pletykálkodjon többet rólam a rémes anyámmal. hogyan legyen. hogy nem pletykálkodtunk – állt meg Carrie a lánya mellett. – Nehéz egy férfinak egy sikeres nővel élni – mondta Carrie.– Az isten szerelmére. – Lehet. Kiment a szobából. és lazulj el. és elkezd a családalapításról gondolkodni. hogy beledörzsölje a bőrbe. – Feküdj még pár percig. – Készen vagy – mondta Carrie.

– Szerinted nem nézek ki rendesen? – fintorgott Alix. Paul tulajdonképpen nem szívesen ment el Wyn partijaira. amitől frissnek és üdének látszott a meleg estében. és egyszerre kölcsönzött komoly és elegáns külsőt neki. – Alix arcon csókolta a nővérét. Wyn. Most legalább nem kell idegesítenem magam. Wynen egy halvány rózsaszín vászonruha volt. gondolta Alix. – Állapodjunk meg abban. 128 . * Még akkor is meleg volt. hogy egy kis segítség nem árthat. Kíváncsi volt az esti vacsorára. megadja magát az anyai kéznek. – Legalább nézz ki rendesen. Alix! Szép vagy! – fogadta Wyn mosolyogva.– Hadd masszírozzam meg az arcodat – ajánlkozott Carrie. miközben a taxi bekanyarodott Wynék kocsifelhajtójára. amikor benyitott az ajtón. csak Terry kocsija állt ott. – Nem? Wyn megrázta a fejét. amikor felöltözött a vacsorához. vörösesbarna színű. de aztán valami olyasmit akart. Úgy döntött. de ha már ott volt. amely még jobban kiemelte hajlékony. ez volt a kedvenc esti parfümje. – Ma este nem itthon vacsorázunk. karcsú termetét. láthatóan mindig jól érezte magát. – Szia. kivált akkor érezte elemében magát. A Paultól előző karácsonyra kapott arany fülbevalót és nyakláncot tette föl hozzá. lenge Ghost modell mellett döntött. Wyn szeretett másokat szórakoztatni. ha sokan voltak. ha az arcát masszírozzák. – Szia. Senki más nem érkezett még. – Te is. Előbb a smaragd ékszerekre gondolt. – Én vagyok az első? – Az egyetlen – felelte Wyn. Dune-t szórt magára. Egy hosszú. – Terry a Rolyban foglaltatott asztalt. amit Paul adott. Alix szerette.

lányok. nem? – És a markukba nyomott valami édességet. Ritkán vacsorázott étteremben a nővére és a sógora társaságában. igazából nem bánja – közölte Nessa a legnagyobb nyugalommal. Mrs. –Csak aztán ne egyszerre faljátok föl. – Á. Alix. és fogadjatok szót Mirandának. – Wyn kinyitotta a nappali ajtaját. hogy jössz. akkor mehetünk! – adta ki az ukázt a férfi. Miranda – nézett a bébiszitterre –. Így biztosan Cathal is fesztelenebből fogja érezni magát. – Mindig hozok valamit. és szájon csókolta a férjét. – Szervusztok. – Úgy lesz. ezért szeretjük annyira. – Wyn csókot intett a lányainak. – Persze. amelyet olvasott. Terry kinyitotta előtte az Audi ajtaját. – A hír meglepetésként érte. – Jók legyetek. hogy édességet együnk. Viselkedjetek rendesen. – Máskor soha nem engedi. 129 . – Nem kell ordibálnod. az ég szerelmére! Tudjátok. még csinosítod magad – mosolygott rá Wyn. egyenesen neki Alixnek. – Terry! Készen vagy? Alix már megjött – kiáltott föl Wyn az emeletre. tíz óráig fektesse le őket. – Persze hogy készen vagyok – indult lefelé a lépcsőn Wyn férje. Alix is kiment nővére és sógora után. persze hogy hoztam nektek valamit – felelte a kislányok lármás követelődzésére. – Viszlát. –Kicsoda ez a Cathal? És ki lesz még ott? Wyn megmenekült a válaszadástól.– Ó. – Persze. Mitchell – emelte föl a tekintetét Miranda a könyvből. Wyn. – Milyen kedves – fintorgott Alix. hogy a mama ki nem állhatja az ilyesmit. mert Nessa és Aoife rontott ki a konyhából. – Így gondoltuk a legjobbnak. – Oké. – Azt hittem. – Fesztelenebből? – nézett Alix gyanakodva a nővérére.

– Te és Cathal. – Nem fogok együtt vacsorázni valakivel. Wyn és én. – Mi akar ez lenni? – ütötte a vasat Alix. – Voltaképpen miről szól ez a mai este? – Nem szól semmiről – válaszolta Wyn. és nem megyek bele egy 130 . ennyi az egész. – Igazán? – Holtbiztos – csatlakozott férjéhez Wyn is. – Üzleti vacsora vagy társasági? – Kicsit ez. Alix – fordult hátra Wyn. – De hát kik lesznek még ott rajtunk kívül? – unszolta Alix. – Hanem hogyan? – Egy esti program vacsorával. – Tetszeni fog neked. és a hangja vészjóslón halk volt. a pénzügyi osztályunkon dolgozik – hadarta egy szuszra Terry. nagyon helyes fiú. – Miért megyünk étterembe? Kik lesznek még ott? Mivel foglalkozik ez a Cathal nevű fazon? Észrevette. – Wyn! – hajolt előre. akit nem is ismerek. – Hát ez hihetetlen. – Össze akartok boronálni vele? – Én nem így fogalmaznék – felelte Wyn. – De komolyan. Mi a fene ütött belétek? – Jaj. hogy Cathal nagyon helyes fiú. akit soha életemben nem láttam. – Alix hátravetette magát az ülésen. Hadd halljam. Nem ismer itt senkit. Alix. Gondoltuk.– Mondjatok valamit a mai estéről – szólalt meg Alix. jó lenne. hogy Wyn és Terry gyors pillantást váltanak. miután Terry elindította a kocsit. – Összehoztok egy alakkal. ne már. Most jött vissza két év után Brüsszelből. – Csak egy vacsora. ha… – Hát nagyon rosszul gondoltátok! – fakadt ki Alix dühösen. – Mondom. kicsit az. Alix. – Wyn – szólalt meg Alix. Sok közös vonást fogsz felfedezni magatokban.–Ki… – Négyen leszünk – szólt Terry. Magányos. – Eddig még sohasem rendeztetek vacsorát egy ember kedvéért. miről van szó? – Cathal Moran nagyon rendes srác.

– Na. Gyűlölte. – Ne rontsd el előre a hangulatodat. hogy újra látom. – A dolognak üzleti része is van. És bizonyára ő Alix. – Ne butáskodj már – szólt közbe Wyn. – Azzal Alix elvett egy étlapot a pincértől. gondolta mérgesen Alix. – Italt kér valaki? – nézett körül Terry. Alix. Alix határozottan megfogta és megrázta. nem várakoztattunk meg túlságosan – mondta Terry. – Örülök. és leült. – Én meg keveset magáról – felelte mosolytalanul Alix. Dühösen lépkedett föl Terry és Wyn nyomában az étterembe vezető lépcsőn. – Remélem. Cathal előtt nagy jövő áll a cégnél. én nem akarok semmiféle kapcsolatba kerülni nagy jövő előtt álló emberekkel – szögezte le Alix. Wyn. A legszívesebben a ti orrotokat harapnám le. olyan leszel. – Épp elég ilyet ismerek már. Rendes körülmények között jólesett hallgatnia a zsongó beszélgetést. a poharak csengését. amit ti ketten itt össze akartok hozni! – Légy belátó. – Felé nyújtotta a kezét. Az érkezésükre felállt. – Mit szeretne tudni? – Még nem döntöttem el. Alix – kérte Terry. Szeretném egy kicsit a szárnyaim alá venni.ilyen nevetséges randevúsdiba. 131 . – Üdvözlöm. hogy ne dugjátok folyton az én dolgomba. hogy rokonszenvesnek fogod találni. a haja vörösesszőke volt. – Nem óhajtom rokonszenvesnek találni – szűrte a szavakat Alix összeszorított foga közül. csak hazamenni. – Egyáltalán nem – mosolygott rájuk Cathal. de most semmi mást nem akart. s enyhén napbarnított arca tele volt jópofa szeplőkkel. – Terry. és szétnyitotta. ha így az orránál fogva vezették. a szeme szürke. ne légy ünneprontó! És még az is lehet. Alix száznyolcvan centi körülinek nézte. a tányércsörömpölést. Mire megérkezünk. – Már sokat hallottam magáról – mondta Cathal. mint aki citromba harapott. Cathal Moran már az asztalnál ült.

– Martini – szólt Wyn.– Gint tonikkal – felelte Alix. – Milyen volt a piac a héten? – kérdezte Cathal. de folyton ezt kérdezik tőlem – vont vállat Alix. Alix kikukkantott a magáé fölött. tényleg olyan izgalmas a devizakereskedő munkája? – tudakozódott tovább Cathal. – Sajnálom. –Istenem. – Mondja. – Ugyanazt – bólintott Cathal. jól rendre lettem utasítva. Wyn halkan kuncogott. – Számomra 132 . A pasi nem tehet arról. hogy belement ebbe az ócska játékba? Jóval azután is nyitva tartotta az étlapját. amikor látta. – Én élvezem. – Emlékszem. miután a többiek már összecsukva letették az asztalra. amikor nagy sokára ő is letette az étlapot. – De mi a helyzet a férfiak által uralt területekkel? Nem találja nehéznek. az egyetemen rengetegen szerettek volna a pénzügyi szolgáltatások területén szerencsét próbálni. – És nekem is gin lesz tonikkal – mondta Terry a pincérnek. – Ez is egy munka – felelte Alix. valószínűleg nem sok jelentősége van annak. hogy Cathal őt nézi. – Csökkenteni fogják a britek a kamatlábakat? – Nehéz megmondani – vont vállat Alix. hogy megteszik? – Mivel minden közgazdász mást mond. Cathal pedig felsóhajtott: – Na. – Elképzelhető? Gondolja. Mind a négyen némán tanulmányozták az étlapot. de gyorsan elkapta a tekintetét. tessék. – De szerintem ezt fogják tenni – tette hozzá. gondolta. hogy férfiaknak adjon utasításokat? – Nem. – Csendes – felelte Alix. hogy én mit gondolok. hogy őt is elvonszolták ide. Megölöm őket. gondolta ismét. Ezt még megkeserülik! Mi az ördögöt képzelt Wyn. milyen sértődött a hangom.

gondolta Alix. De a végén így is. – Vagy vegyük a rosszabbik esetet: veszítenie? – Mindkettő előfordult velem különböző mértékben – felelte Alix. Alix álla megfeszült. Na. ebbe nem óhajt belemenni. Nem. – De az is igaz. – Széles mosollyal nézett Alixre. A nők rendszerint segítőkészebbek. – De Terry azt mondja. hogy a férfiak hajlamosabbak a konfrontálódásra. mert gyerekeket akart. – Nyerni természetesen élvezetesebb dolog. – Úgy bánik az én két lányommal. – Egyszer nekem is volt egy női főnököm – mesélte Cathal. – Azt hiszem. Ha az én gyerekeim volnának. mintha a sajátjai lennének. hogy férfiakkal vagy nőkkel dolgozom-e együtt. miközben vajat kent egy szelet kenyérre. ugye? – kérdezte Wyn. De aztán feladta az állását. magát nem érdeklik a gyerekek. – Nagyon értett a dolgához. – Ismertem egy 133 . – Sikerült már egy nagy halom pénzt kaszálnia? – kérdezte Cathal. hogy hoztál-e pénzt a konyhára vagy sem. hogy a tejszínnyomóval szurkáljanak. és teljesen mellékes. Alix dühös pillantást vetett a sógorára. természetesen. – Alix nagyon jól ért a gyerekekhez – szólt közbe Wyn. igen. és nem engedném. Nem játszanék velük kórházast. Az biztos. – Sok pénzt keresel. nem úgy. úgy is csak az számít. hogy férfi vagy-e avagy nő. – A banknak. – A magam vagy a bank számára? – fordult felé Alix. – És mit csinál kikapcsolódásképpen? – tudakolta Cathal. és felvette a vacsorarendelésüket.egyáltalán nincs jelentősége. A pincér hozta az italukat. nem hoznék nekik minden áldott nap valamilyen édességet. aki bágyadtan viszonozta a derűjét. hogy egyelőre nem tombol bennem a családalapítás vágya. – Én szeretem a gyerekeket – mondta Cathal. aki fapofával bámészkodott az étteremben. Alix nagyot húzott a gin-tonikból.

De egyáltalán nem találta vonzónak. hogy rosszul estem. akivel éppen van. szerzetesi életet élhetett Brüsszelben. 134 . hogy boldogan hazajött. aki szabadidejében sziklákról ugrált le egy szál kötélen. És vacsora közben kifejezetten elszórakoztatta a brüsszeli Európai Bizottságban végzett munkájáról szóló történeteivel. – Ebből is látszik. – És a lövészet? – szegezte neki a kérdést Terry. miközben a pincér letette elébe a rák roládot. miközben a női mosdóban megigazította a sminkjét. Jó lett volna. – Hacsak nem vagy egy darab papír! – Emlékszel. Nem volt tisztességes vele szemben és Cathallel szemben sem. A munkán kívül semmi másra nem jutott ideje. Nem csoda. – És arra is. – És egy lökésnél kificamodott a vállad? Szegény Carrie kis híján idegrohamot kapott. és a keze egy pillanatra hozzáért az övéhez. aki. hogy legalább tud magára vigyázni. * Nem is kellemetlen. Rengeteg baja volt az életbiztosításával! Alix elmosolyodott. – Csakugyan nem. Cathal akkor egy cinkos hunyorítással rámosolygott. de őt az egész hidegen hagyta. ha hinni lehet a történeteinek. amikor elkezdtél cselgáncsra járni? – nézett Wyn kajánul a húgára. de ezt nem róhatja fel hibájául. – Ez már évekkel ezelőtt volt – emlékeztette Alix. – Én fele ilyen veszélyes dolgokat sem művelek. ha egyszer ilyen egyenes a természete. Alix – dőlt hátra a székben mosolyogva Cathal. ha Terry és Wyn nem szervezik meg ezt az estét. Amikor egyszerre nyúltak a só után. Nem kell tartania az utcai banditáktól. – Ellöktek. Csak annyi történt. Szüntelenül az életéről kérdezgeti. – Az nem veszélyes – nevette el magát Alix. ismerte be magának. a világon semmit sem érzett. – Én is azt hiszem – felelte Alix.dílert Brüsszelben.

– Vigyázz magadra hazáig. – De ha sétálni akar. – Terry. Alix félresimított egy haj fürtöt az arcából.Alix belemélyesztette az ujjait a hajába. Wyn. hálásan köszönöm. Csak hogy tudjam. hogy hazaviszi Alixet taxival. – Akkor mi megyünk – mondta. – Minden rendben lesz. – Tényleg nem – mondta erre a férfi. a Herbert Park fáin susogtak a levelek. hogy mindenki jó fogadtatásban részesüljön a cégnél. és felajánlotta. – Szóra sem érdemes – mondta Terry. és egészen közel hajolt a tükörhöz. – A fogadtatás elsőrangú – állapította meg Cathal. Már csak sportból is. –Wyn. – Jó ötlet – mondta Wyn. biztonságban megérkezett. hogy elvigyen valahová. Meleg volt az éjszaka. hogy hibát követett el a séta emlegetésével. – Ne érezze kötelességének – mondta. hogy a szombat estéim zajos szórakozásokkal telnek – nevetett teli szájjal Wyn. – Majd felhívlak. Egészen enyhe szellő fújdogált. A hajtöveknél már kezdett kiütközni az eredeti szín. Vajon mit gondolhat Cathal az ősz hajú nőkről? * A férfi Ranelagh-ban lakott. vigyázok rá – szólalt meg Cathal. Amikor kimondta. – A nővére puszit nyomott Alix arcára. Alix némán felnyögött. Cathal. – És 135 . – Jó. – Ne higgye. – Ez után a vacsora után rám is rám fér egy kis sportolás – paskolta meg Cathal a hasát. – Szeretünk gondoskodni arról. – Gyorsan szoktam menni. – Gyalog akartam hazasétálni – jelentette ki Alix. elkísérem a lakásáig. szinte azon nyomban tudta. Wyn. ez fölséges volt. Nagyon köszönöm. És amúgy sem esik útba Cathalnek. hogy feláldozta a szombat estéjét. Az ajkába harapott. hogy a férjemnek valami ürügyre van szüksége ahhoz. – Rémes. miközben aláírta az Amex-számlát. – Nem lakom messze.

– Egyáltalán nem. – Kedvelem a sógorát – mondta Cathal. nem tudom. nem? Terry. tapasztalt cselgáncsozóval van dolgunk. 136 . – Barátságos. hogy én még nem váltam el végképp attól a férfitól. hogy zsebre tudná dugni a kezét. – Igen. – Mindig azt hittem.különben is. – Maga is nekem – felelte. Alix. Terry és Wyn kézen fogva ballagtak a parkolóban álló kocsijuk felé. miközben elindultak. – Cathal átvezette Alixet az úttesten. akivel az elmúlt három évben együtt voltam. –Szerinte szakított a barátjával. hogy semmilyen szempontból nem felelek meg a kívánalmainak? – nézett rá felvont szemöldökkel a férfi. viszlát hétfőn! – Viszlát. emiatt ne húzza fel magát! – Figyeljen ide. – Terry szerint nem – jelentette ki Cathal nyugodtan. Alix arra gondolt. – Az a típus tetszik magának? – kérdezte Alix. – Én nem tudom. És a nővére is. De a helyzet az. Alix érezte. Cathal. És még ha alkalmas volnék is. – Extrovertáltabbnak képzeltem magát – közölte a férfi nyíltan. – Miért nem? – Valójában még benne vagyok egy kapcsolatban. jó lenne. Cathal. hogy összerándul. ha lenne zsebe. – Maga tetszik nekem. – De megmondom őszintén. – Cathal karon fogta. maga lenne-e az a személy. És ha úgy volna is. – Csak nem azt akarja mondani. hogy jelenleg még nem tudok járni senkivel. – Alix megállt. – Az istenért. még nem vagyok alkalmas új ismeretséget kötni. – Maga beszélt vele rólam? – Csak társalgási szinten. mi szerepel pontosan Terry előjegyzési naptárában vagy a magáéban vagy Wynében. és szembefordult a férfival. a dílerek afféle lezser alakok.

Nem hívta be a férfit egy kávéra. – Várjunk még. hát én sem akarom egyelőre életre-halálra elkötelezni magam – felelte könnyedén Cathal. aki bele akar avatkozni az életébe. rendben? – Rendben – felelte Alix. hogy megöli Wynt. Őszintén mondom: még nem.– Persze hogy nem – mosolygott rá Alix. aztán majd meglátjuk. Még mindig úgy érezte. Szótlanul sétáltak el Alix lakásáig. és ő sem próbált csókkal jó éjszakát kívánni. – De még nem készültem fel erre az egész „együtt járunk” dologra. – Ó. És Terryt. 137 . És mindenkit.

amiért rágyújtott. mint valami kemencében. Újra leszívta a füstöt. Kiment az erkélyre. vagy szégyellt volna inni. Nem mintha problémázott volna azon. hogy azért van némi igazság Sophia szavaiban. ahová végszükség esetére eldugott egy csomag cigit. a lakásban olyan meleg volt. aki az egyetemen a legjobb barátnője volt. inkább az volt a baj.Tizenkettedik fejezet Kinyitotta a lakása ajtaját. hogy túlságosan is sokat engedett már közel magához. és mélyen leszívta a füstöt. hogy nincs rá szüksége. amiről Carrie azt remélte. hogy szabad-e a házuk melletti kis közben hancúrozni velük. de egyik sem tartott sokáig. ebből elég. Cathal Moranre gondolt. egyszer azt találta mondani neki. Rágyújtott egy cigarettára. Miközben a korlátra támaszkodva lenézett a csatorna sötét vizére. Hiába hagyott minden ablakot tárva-nyitva. hogy nem fogja kipróbálni. De abban valahogy mégis biztos volt. amikor azt mondta: na. És ez volt az a pillanat. s ő úgy érezte. mivel minden fiúja egészen másként nézett ki. hogy sohasem engedi elég közel magához a férfiakat. A levegő lágyan cirógatta meztelen karját. mert megkönnyebbült tőle. majd egyenesen a konyhába ment. 138 . Mindig bekövetkezett egy pillanat a kapcsolataiban. Énje egyik része csalódott önmagában. De tudta. mire ő vállat vont. amikor pánikba esett. mielőtt egy fejvadász visszahozta Londonba. hogy Cathal nem az. Valójában nem tudta igazán. – Mi értelme van – kérdezte egyszer Wynt – olyan srácokra pazarolni a drága időt. és nézte. Alix erre azt válaszolta. másik része viszont hálás volt érte. s elintézte a dolgot azzal. Diákkorában jó néhány fiúval járt. hogy milyen férfitípus az esete. akikben nem találsz semmi érdekeset? – Hogy legyen gyakorlatod – felelte Wyn. és feltúrta a mosogató alatti fiókot. erre még nincs felkészülve. hogy nagyon hamar rájuk unt. Tényleg nem az ő esete. Sophia Redmond. hogyan izzik fel a parázs a sötétben. és pár évig Morgan Stanley mellett dolgozott New Yorkban. mert a másik komolyabb elkötelezettséget várt tőle. cigarettázni vagy bármi mást.

majd ezek után úgy szerepeltette őt a cikkében. Erre az egészre most tényleg nincs felkészülve. Péntek esténként együtt sörözik a fiúkkal. soha egy szóval sem panaszkodott arra. aki egy nagy rakás hülyeségnek tartotta a munkáját. mitől indulnak be. Összerázkódott. Megtanulni. Nem számított arra. Szóval most kezdheti elölről az egészet. megnyílt előtte. most úgy látszott. Paul úgy tekintett rá. Közel engedte magához. – Az a baj veled. hogy egyszerűen nem bírod elviselni a közös életet egy másik emberrel – jelentette ki Sophia másnap. – Szó sincs róla – tiltakozott akkor hevesen. mit szeretnek és mit nem. Azt hitte. és íme. – Csak még nem találtam meg azt. idősödő nőnek. mintha ezzel óriási hibát követett volna el. aki nekem való. karcsú. amikor a kezdet kezdetén azt gondolta. aki véget vetett a kapcsolatainak. Új férfiakkal megismerkedni. és míg ez az interjú készült.Mindig ő volt az. Magas. mint két smaragd. nem is érdemes belefognia. Kitalálni. mintha Margaret Thatchert összegyúrták volna Kate Moss-szal és Ulrika Jonssonnal. milyen. amikor elmondta neki. És Callaghan nem is csak a munkájának él. Életében először jólesett.” A cikk megjelenését követően sokat piszkálták a kollégái a bankban. Éjfél körül fekszik. Vajon ilyennek látják most az emberek? Magányos. Megengedte neki. csak férfi legyen) harmincas nővé válni. hogy megint szakított a barátjával. aki 139 . De nem bánta. s a szeme úgy ragyog. És most. egy Christopher Symmons nevű ügyvéddel. mint aki védelemre szorul. vagy megvárja a portán. Paullal másképp lesz. hogy gondoskodjon róla. Igaza volt. Nem is akarja megint végigcsinálni. arra gondolt. hogy a munkahelyén megkülönböztetés érné a neme miatt. férfiakra hajtó (mindegy. vagy este vacsorát főz neki. ahogy a férfi gondoskodott róla. elragadó arcú lány. És nem hajlandó holmi mániákus. hogy bele fog szeretni egy újságíróba. és többnyire hatkor már talpon van. hogy vajon megtalálja-e valaha. ahogy itt állt egyedül az öt évvel ezelőtt vásárolt lakása erkélyén. hogy valaki felhívja a munkahelyén. és ő élvezte azt. „Callaghannek nagyon kevés alvásra van szüksége. Az ember ránézésre nem mondaná meg róla.

miatt most végig kell zongorázniuk az ismerőseik listáját. – Halló. – Üdv. Egy Alix Callaghan nevű lány. Elszívta a cigarettát. mert már harminckét éves. Szégyellte magát miatta. mire Alix fölszegte az állát. akit csak sajnálni lehet. hátha valami perverz alakkal hozza össze a balsorsa. Mostantól ő Alix Callaghan. aki felbukkant a színen. 140 . amint ott áll a nappaliban. Visszament a lakásba. hogy kiloccsanjon a víz. de most úgy érezte. A telefon csöngése riasztotta fel. Mert ha nem – még most is a fülébe cseng Carrie hangja –. Ráismert az érzésre a gyermekkorából. csak a munkájában keresi a kielégülést. a sikeres és irigyelt tőzsdei devizakereskedő. amit magától kaptam. az esti partik páratlan tétele. mert a csatorna dolgában határozottan elítélte a környezetszennyezést. de már felhívni nem meri egyik számot sem. hogy igen. Alix Callaghan. – Kivel beszélek? – Milyen hamar felejt! – válaszolta derűsen a férfihang. Alix Callaghan. hátha ráakadnak egy viszonylag elfogadható pasira? Mostantól ő nem Alix Callaghan. – Cathal! Honnan szerezte meg a számomat? – Megkértem Wynt. és három évet elpazarolt az életéből egy olyan pasira. hogy írja rá a cégkártya hátára. –Én vagyok az. aki képes volt megpattanni az első szőke csajszival. aki együtt él egy vonzó és értelmes pasival. és megkérdezte. és a csikket kifricskázta a csatornába. de persze nem találja. Cathal. merőn néz rá. hogy örök életére egyedül akar-e maradni. és közölte. amikor törölgetés közben szándékosan elejtett egy tányért. Képzeletében megjelent Carrie. hogy eleve ilyen ügyetlennek született-e. A legtöbb jó fej mostanra már elkelt. és felvette a kagylót. aki egyedül él. Alix. a szerencse kegyeltje. Semmi esetre sem akartam a munkahelyén felhívni. és azt kérdezi. valami rosszat kell tennie. Carrie ilyenkor ingerülten nézett rá. akkor egy kicsit meg kell erőltetnie magát. aki a végén az újságok „Magányos szívek” rovatát fogja böngészni. vagy a fürdőkádba szálláskor akarattal nagy hullámot csinált.

igen! Nagyon kedvelem Terryt és Wynt. – Úgy emlékszem. gondolta Alix. nagyon fáradt vagyok. – Mennem kell. – Igen. – Nem nagyon hiszek abban. De abban semmi rossz nincs. – Hé. – És ha jövő héten felhívnám? – kérdezte Cathal. nem volna-e kedve hozzá. hogy még nem készült fel egy új elköteleződésre. Cathal. hogy jót mulat. Alix felsóhajtott. maga hozta szóba a szexet. – Valóban? – Ó. Nem szólt semmit. de tökéletesen el tudja rendezni a saját életét. ne üsse bele az orrát a dolgaiba. Viszlát! – Viszlát – felelte a férfi. – Csak szeretném elmondani. – Na és mit szól egy újabb estéhez? – Talán – próbált kiegyezni Alix. – Úgyhogy azon gondolkodtam. Cathal. hogy… – Mondta. – Adok egy kis időt a gondolkodásra. már nem volt senki a vonalban. mondtam. – Alix már nagyon szerette volna befejezni a beszélgetést. 141 . és Alix is elmosolyodott. Meg kell mondania neki. hogy köszöni szépen.Úristen. ha barátok leszünk. Én sem. de most mennem kell. Ennél banálisabb frázist még életében nem hallott. Megértem. – Őszintén szólva még nem tudom. Erre majd emlékezzen vissza a jövőben. hogy megint elmenjünk együtt valahová. – A szex előbb vagy utóbb összekuszálja a dolgokat. Alix elfintorodott. És ha lehet. Előbb-utóbb kénytelen lesz komolyan beszélni a nővérével. jó? – Cathal hangján hallatszott. hogy férfiak és nők lehetnek jó barátok – közölte Alix szárazon. nem én. az jó lesz. Wyn tényleg rám akarja locsolni ezt a fickót. – Köszönöm a hívást. de mire kimondta. De persze magát kedveltem a legjobban. hogy nagyon élveztem a mai estét – mondta Cathal.

* Alix nem bírt elaludni. Paul nem szereti Sabine-t. minduntalan odatolakodott Sabine képe is. amikor pedig olyan hőség volt. a görögországi nyaraláson sem. Egy sóhajjal visszatette a mobiltelefonját a zakója zsebébe. * Hajnali háromkor kezdett tüsszögni. Micsoda visszataszító gondolat! Ha Paul gyerekeket akar. bizonygatta magának indulatosan. nem törődik vele. Sajgott a szeme. hogy e pillanatban is éli az életét. * Cathal az Alix lakásával szemközti járdán állt. Biztos volt abban. és nem lesznek gyerekeik. és lerúgta magáról a könnyű nyári takarót. De ezt a gondolatot még visszataszítóbbnak érezte. hogy föl fogja hívni őt magához. Nehéz volt elképzelni. hogy nem tette. Felült az ágyban. Forgolódott a dupla ágyban. Nagyon szerette volna látni a háztömb túloldalán lévő erkélyeket. Nagyon kínosan érintette. és hazament. Arra gondolt. még csak nem is gondol rá. azok tőlem is lehetnek. hogy nem is tudta a férfit különválasztani tőle. és visszament az erkélyre. Kicsit neheztelt is érte. aztán leintett egy taxit. és vaktában zsebkendő után tapogatózott. Még sosem volt ilyen melege.Alix töltött magának egy újabb adag gin-tonikot. Noha a 142 . Nem fog vele összeköltözni. vajon mit csinálhat most Paul. lüktetett a feje. hogy Alix odakint ül. Reménykedett benne. annyira. Amikor megpróbálta maga elé képzelni. hogy turisták és bennszülöttek egyaránt mindenütt csak az árnyékot keresték.

hol fázott. Legközelebb hétkor nyitotta ki a szemét. amikor elváltunk. és még szorosabban csavarta maga köré a takarót. aztán hat óra felé zaklatott álomba merült. Wyn. rémes hangod van. Aztán egyik pillanatról a másikra mély. – Megfáztam. – Halló. – Többé-kevésbé – felelte Alix. Hát ez lejárt. és minden csontja sajgott. Hát ez remek! Magára húzott egy pólót. csak nem fázott meg? Emberemlékezet óta nem volt még ilyen forró nyár. és neki ilyenkor kell megfáznia. Önző dög vagy. gondolta. Összevissza hánykolódott az ágyban. A francba. hogy le tudná puffantani az ablakát kívülről kaparászó szarkát. – Wyn hangján a legkevésbé sem volt érezhető az együttérzés. – Van valamire szükséged? Minden rendben lesz? – Békére és nyugalomra van szükségem – válaszolta Alix. és maga köré csavarta a takarót. hogy telefoncsöngésre ébredjek. Alix. és egy újabb zsebkendő után nyúlt. Biztosan ki is vörösödött. akkor a narancslé fog végezni vele. – Mit műveltetek az éjjel Cathallel? – kuncogott a nővére. Miközben lezárta a dobozt. – Kösz. A telefon ébresztette föl. álomtalan álomba zuhant. bánta. – Jól vagy? – tudakolta Wyn. Már fájdalmasan érzékeny volt az orra. – Még akkor sem volt késő. miközben a kagyló után nyúlt. – Még nem volt olyan késő. Elegem van abból. – Úristen. most jó volna. Tartanád egy pillanatra? – Alix ledobta a kagylót a takaróra. ha lenne itt valaki – akárki –. hogy nincs a puskája a keze ügyében. Már a torka is fájt. aki kényeztetné. gondolta. amikor ő elvált tőlem.szobában továbbra is meleg volt. nem köszönné meg. Visszabújt az ágyba. Rázta a hideg. Bárki lenne is az. Arra gondolt. hol meg melege volt. Töltött magának egy pohár narancslét. rótta meg magát. Szavatossága lejár július 15én. reszketett. ködös tekintettel rásandított. és kiment a konyhába. 143 . Ha nem a megfázás. – Te szegény. – És rendbe fogok jönni. ha megfertőznéd.

ne csináld már – sóhajtotta Wyn. a kagylót meg a fülére nyomta. Paul dobott egy francia süti miatt. Mi bajod van vele? – Semmi – válaszolta Alix. hogy megnyugtassa a lelkiismeretét. akit meghívsz a lakásodba egy kávéra – mondta csípősen Wyn. de tényleg nincs rá szükségem. – Nem akartunk senkit se keríteni neked – tiltakozott sértődötten Wyn. hogy ha meg tudtam volna tartani? – kérdezte megütődve Alix. hogyan boldogultatok egymással Cathallel. ő egy nagyon helyes fickó. Tudok magamról gondoskodni. majd később megint felhívlak. nyilván az ágyban kötünk ki. meg minden.– Csak azért hívtalak. – Nem feltétlenül. – Ha éppen tudni akarod. – Terry már réges-rég meghívta Cathalt vacsorára. – Cathal Moran számított volna rá – közölte Alix. márpedig én nem akartam lefeküdni vele. – De hát… – Nézd. Rád és Paulra számítottunk. feltétlenül. – Hogy érted azt. – Nem kell mindenkivel lefeküdnöd. 144 . – De. amit e köré kerített. Minek nézel engem? Ha behívtam volna. Wyn. hogy megkérdezzem. ő egy tökéletesen helyes fiú. – A világon semmi. – Nézz szembe a tényekkel. hogy a te kifejezésednél maradjak. De ha akarod. Wyn! Természetesen nem hívtam be egy kávéra. – Nyugodtan felhagyhatsz a Cathallel kapcsolatos idióta házasságszerző terveiddel. Paul és én szerdán találkozunk valahol egy italra – vágta ki Alix. – Alix. és mélyebbre ásta magát a takaró alá. és nem fog visszajönni hozzád. – Jaj. Az összes szöveg. s a zsebkendőt az orrához. – Nem boldogultunk. – Nem beszélgettetek jót hazafelé menet? Behívtad egy kávéra? – Ne nevettesd már ki magad. – Alix visszafeküdt. csak arra kellett. – Nem szükséges. ha meg tudtad volna tartani. hogy ti kerítsetek nekem valakit.

és keresned kell valakit. Egyszer csak arra ébredsz. Egyszerűen nem hallod. hogy felült. hogy mikor szeretnél gyereket.Nagyon szépen köszönöm! – Egy italra? Te és Paul? – Mondtam. még nem kell bevonulnom a Nyugdíjas Úrinők Napfényes Otthonába! így is tudom élvezni az életet. hogy lesz valakim. mintha már a végemet járnám. amit és 145 . Megtervezed a dolgokat. hogy ketyeg a nyavalyás biológiai órád. hogy mindent én szabjak meg. – Na. hogy mi történjen. még nincs gyereked. – Nem. – Nincs rá szükségem. mert csak arra a hülye munkádra figyelsz! – Semmiféle óraketyegést nem kell hallanom – dühöngött Alix. én döntöm el. amitől megfájdult a feje. nem te döntőd el – válaszolta Wyn. hogy a tested engedelmeskedni fog. éppen hogy mindent te akarsz megszabni. nem muszáj. és mindent úgy intézel. hogy mikor. Pontosan ez fog történni. Ezt abba kell hagynod. hogy végiggondolja a dolgokat. És ne mondd nekem. – Talán csak be akarja jelenteni. Alix. Elvesztegetted Paulra a három legjobb évedet. – És nem arról van szó. hogy legyen. mielőtt túl késő lenne. hogy a harmincas éveid végét taposod. pedig mindent elkövetsz. Szembe kell nézned a tényekkel. Wyn. hogy részéről vége – vélekedett Wyn. hogy ez marhaság. hogy egyáltalán akarok gyerekeket? És ha akarnék is. Nem mindig te szabod meg. – De igen. – Eldöntheted. – Terrynek és nekem nem lett rögtön gyerekünk. – Úgy beszélsz. Alix. csak nem biztos. hogy legyen valakim. de az egészen más. Járhatsz te is így. – Már majdnem harminchárom vagy – szögezte le Wyn. – Alix kifújta az orrát. hogy pontosan azt és akkor tehess. Csak azt mondom. hát kösz szépen. hogy undok akarok lenni hozzád. – És ki mondta. hogy így mellettem állsz! – Az ilyen hol akarom. hogy nem folytathatod ezt így tovább. Dönthetek úgy. – Az isten szerelmére! – Alix olyan dühös lett. Harminckét éves vagyok. – Igenis időre meg távolságra van szüksége. csak te nem hitted el. mert nem az. hol nem akarom ügyek ritkán végződnek jól – szögezte le Wyn.

és olyanokat mond neki. Reszketve gubbasztott a kanapén. aki megfelelne neked. arra nem. ha megmasszírozza sajgó vállát. – Egy napon arra fogsz ébredni. – Akkor talán ezért nem az esetem – jelentette ki Alix diadalmasan. Alix. Akárcsak te. hogy nem maradt senki. hogy egy öregedő egyedülálló nő vagyok. Azt szerette volna. inkább súlyosbodott. – Néha nagyon piszok tudsz lenni – mondta Alix. – Én csak azt próbálom… – Megyek vissza aludni – jelentette ki Alix. s egy fekete-fehér filmet nézett a tévében. Paul forró puncsot hozott neki. ha a férfi most vele van. és az orra tisztára ki volt vörösödve. és emlékeztettél rá. Wyn.amikor te akarsz. Alix – pengetett szelídebb húrokat Wyn. Legutóbb. és nem engedte. és ismét kifújta az orrát. mire 146 . Üzletember. – Szeretnék holnapra kikeveredni ebből a náthából. Igenis te irányítod a dolgokat. – Csak olyasmiket mondok. Konditerembe jár. amikor ilyen állapotban volt. akinek nincs mire várnia. – Miért nem? – Mert nem az én esetem. – Az isten áldjon meg! – fakadt ki Wyn elkeseredetten. hogy meglátja. – Szervusz. Fájt a torka. Egy az egyben. – De igen: egy újabb randira Cathallel. De nem érezte jól magát a dupla ágyban egyedül. ugyanakkor a Sunday Times üzleti mellékletét próbálta olvasgatni. De a biológiai órád járását nem te szabod meg. Nehéz napom lesz az irodában. De a betegség nemhogy enyhült volna. a szeme pedig szünet nélkül könnyezett. Alix. Délután négyre már egy egész doboz papír zsebkendőt elfogyasztott. amiket nem akarsz hallani – szabadkozott Wyn. – Hát akkor köszönöm szépen. és nem vár terád. Az végzi a maga dolgát. –De még mennyire a te eseted! Céhbeli. hogy felébresztettél. – Higgy nekem. hogy felkeljen az ágyból. – Nem.

Akarod. – Én vagyok az. A forró víz jót tett. és bele akart szólni. – Kicsit megfáztam – mondta. te vagy az? – Én – recsegte. – Tessék? – Megfáztam – ismételte Alix. be a zuhany alá. hogy ma tízkor van egy megbeszélésed Desszel meg azzal a fickóval a Sorrento Termékektől? Alix az ébresztőórára pillantott. – Biztos? – kérdezte kétkedő hangon Jenny. és a tarkóján összefogta egy teknőchéj csattal. és életében először azt kívánta. Megszárította a haját. Amikor még nyolckor sem érkeztél meg. – Alix. Hétkor bevette. Ott állt a fürdőszobában. Az este elfelejtette beállítani. hogy lemondjam a megbeszélést? Vagy menjen helyetted Dave? – Ne – krákogta Alix. A fürdőszobaszekrényben talált valami altatót. – Ott leszek – mondta kínlódva Alix.másodszor is férjhez megy. de így is szörnyen érezte magát. Tudod. a kék-fehér csíkos törülközőbe csavarva. bárcsak ne kellene bemennie az irodába. ugye. de még soha életében nem aludt ennyit. * A következő napon megint a telefon ébresztette. mintha egész éjjel 147 . – Ne aggódj. felhívlak. Sok anyagot összeszedtem ehhez a megbeszéléshez. és elaludt. – Jövök. Fölvette a kagylót. Kikecmergett az ágyból. Jenny. majd hátrafésülte. visszafeküdt az ágyba. kutya baja lesz. Az arcán piros foltok éktelenkedtek. Tizenhárom órát egyvégtében! Biztosan az altató hatása. de csak fura nyüszítés jött ki a torkán. – A hangodból ítélve több ez egyszerű megfázásnál. – Rémes a hangod. gondoltam.

– Beszélnél vele? – suttogta Alix. – Jó. –Charlie Mulholland keres. Bőségesen rakott magára az Issey Miyake parfümből is. hogy megérkezett Brian Nicholls a Sorrento Termékektől. Aztán visszaült a székébe. A képernyőről sugárzó fény könnyezésre ingerelte a szemét. De miután rendesen kikészítette magát. hogy szabályosan égette az alapozó. Jenny épp telefonon beszélt egy londoni ügynökkel. Alix kivett egy szem extra erős Fisherman's Friend cukorkát a fiókjában tartott dobozból. – Kettes vonal. Kivette a táskájából a púderkompaktját. Gavin pedig a sterlingkötvényárak kétéves mozgóátlagának görbéjét próbálta megrajzolni. Des titkárnője átszólt telefonon. Alix – szólt be Jenny a házi telefonon. amelyet majd magával visz a megbeszélésre. Másra nem volt energiája. A bőre olyan érzékeny volt. Alix bement a kuckójába. de az orra továbbra sem szelelt. és a megbeszélés a tanácsteremben lesz. hogy a világon semmit sem érzett.bőgött volna. Eileen Walsh. A mentol ízétől majd szétrobbant a feje. Az alapozás ellenére vörös volt. mint általában az olyan helyeken. az orra annyira el volt dugulva. miről kell beszélnie. Kinyomtatott néhány grafikont. hogy azért nem túlozta el. és bekapcsolta a számítógépét. már nem látszott annyira elgyötörtnek. és a The Irish Timest olvasgatta. Aztán kinyitotta az irattartót. 148 . amelyben a mai értekezlethez szükséges anyagokat gyűjtötte össze. és a tükrében megnézte az orrát. Tudta. – Kímélni szeretném a hangomat. * Az irodában érezhetően nyugodt volt a légkör. és átolvasta az előző héten készített jegyzeteit. Remélte. ahol kézben tartják a dolgokat. Dave az egyik ügyfelével társalgott.

De ma nem maradhatott ágyban. Életbe vágóan fontos volt. De pillanatnyilag ez az egyetlen említésre méltó esemény. Nyugtalan pillantást vetett az üvegfalon túli szobában ülőkre. de azok nem vettek észre semmit. – Örülök. – Hasonlóképpen – felelte Alix olyan határozottan. hogy megcsillogtassák a képességeiket. hogy otthon kellett volna maradnia. – Kiabálj. – A te két ügyes kezedbe teszem le a dolgokat. de még Jenny Smithnek sem. – Otthon kellett volna maradnod. hogy ne menjen be. – Rémes a hangod. Ő a devizaügynökség vezetője. A szíve kalapált. – Üdvözlöm. Alix – szólalt meg Jenny – Szörnyen nézel ki. citromot és gyógyító alkoholt. Alix – állt föl Brian Nicholls. és elindult a földszinti tanácsterembe. különösen olyat ne. Megfujkálta a tenyerét. amely izzadni kezdett. És ennek így is kell maradnia. Kicsit kábán.– Máris megyek – mondta Alix. hogy ne mulasszon el egyetlen megbeszélést sem az ügyfelekkel. – Jól érzed magad? – tudakolta Eileen. – Kicsit furán érzem magam – ismerte be. Ha ez pár hete történik. – Majd elmúlik. Paul rávette volna. úgyhogy meg kellett kapaszkodnia az íróasztala szélében. nehogy elessen. és meghagyta volna. amelyiken a bank ügyvezető igazgatója is részt vesz. Hozott volna neki mézet. Alix. szédülő fejjel lépett ki az irodába. Lázas vagy? Alix vállat vont. hogy újra találkozunk. amennyire csak tőle 149 . a szoba megfordult vele. – Fáj a torkom – felelte. – De nem lesz semmi bajom. Nem óhajtott alkalmat adni Dave Bryantnek vagy Gavin Donnellynek. Fölnyalábolta a jegyzeteit. – Martin Dardis egy ötéves értékpapírcserén gondolkozik… ha megállapodást köt. hogy ne keljen föl az ágyból. – Helyes – mondta Alix. Azzal otthagyta őket. Tudta. az megfelel a mi pozíciónknak is. Ő a főnök. amikor belépett a tanácsterembe. ha valami drámai fordulat állna be. – A tanácsteremben leszek – szólt oda Dave-nek. Ahogy fölállt. – Nem lesz semmi drámai fordulat – felelte a férfi magabiztosan.

– Kis torokfájás – válaszolta Alix. Csak próbálom szabaddá tenni őket. Valahányszor Des kérdezett tőle valamit. majd visszaváltja euróra. – Micsoda méltánytalan vád – mosolygott a férfira Alix. és megmondom magának. Hiába küzdött ellene. – Dehogy – vágta rá gyorsan. – Oké – kezdte Des. – Nekem van egy remek spraym otthon – mondta Brian. 150 . A tanácsterem elúszott a messzeségbe. – El vannak dugulva az arcüregeim. – Ezért most ne számítson rá. – Most térjünk rá a hároméves hitelfelvételre… – tért vissza Des az üzletre. Des szavai egyre elmosódottabbakká váltak. Szerintem minden aggályos kérdésre megtaláltuk a megoldást. – Akkor menjünk végig az ajánlatunkon. bizonytalanul jutottak el hozzá. De majd megnézem. amely szerint Brian cége olcsó kölcsönt vesz fel az amerikai pénzpiacon. – Köszönöm. A szemhéja ólomnehéz lett. Brian. Nem mintha fáradt lett volna. Próbált öntudatánál maradni. magától lecsukódott. amint felvázolta a tervet.telt. de nem sikerült. csak egyszerűen képtelen volt koncentrálni. – Fáradt vagy? – kérdezte kurtán Des. Az egész teste elernyedt. Alix megadta a kérdésre a helyes választ. – És Alix rámosolygott. – Ki kellene próbálnia. Alix hallgatta Dest. Lassan és feltartóztathatatlanul lecsúszott a székről a tanácsterem padlójára. –Rendszerint le sem lehet állítani. De mindeközben úgy érezte. Ásított. – Jól van? – kérdezte a férfi. és a szavai elmosódottan. Nem emlékszem a nevére… a feleségem veszi nekem. Brian. mintha a férfi valami nagy messzeségből szólna. Alix alig tudta nyitva tartani a szemét. hogy sokat fogok beszélni! – Egy kis változatosság – jegyezte meg Des Coyle.

– Csak elájultam – tiltakozott Alix. – Megpróbált Brianre mosolyogni. – Jaj. – Igazán fölösleges – ellenkezett zavarában égő arccal Alix. Eileen Walsht pillantotta meg. – Nem akartam elmulasztani a Briannel való találkozást – felelte Alix. – Nagyon hízelgő – mosolygott rá Brian. – Nem olyan nagy ügy. – De Desnek igaza van. – Jól vagy? – Persze – próbált felülni Alix. s a kezében egy pohár vizet tartott. Des… – Alix – szólt ellentmondást nem tűrő hangon a férfi –. – Azt hiszem. Úristen. – Ilyenkor így kell. gondolta Alix. – Olyan tökéletesen nem érezheted jól magad – szólt rá élesen Eileen. Otthon kellene lennie. Alix. – Úgy ülj. Alix! – kiáltotta. de nagyon nehezére esett. mi történt velem. – Nem tudom. – Egy kis megfázás az egész. – Nem kellett volna bejönnöd. A devizacsere-ügyletet már amúgy is 151 . – Mihelyt itt végzünk. Des ezt sosem fogja megbocsátani nekem. nélküled is tető alá tudjuk hozni ezt a megbeszélést. nem vagyok olyan jó állapotban. – Iszonyúan sápadt – jegyezte meg Brian Nicholls. – Komolyan. hogy itt legyél. – Nem vagy olyan állapotban. méghozzá az ágyban.Tizenharmadik fejezet Amikor magához tért. mint gondoltam. – A frászt hoztad mindenkire. – Most rögtön hazamész – jelentette ki Des. – Igaza van – sóhajtotta Alix. hazamegyek. Egy ügyfél előtt elveszítettem az eszméletemet. hogy a fejedet lógasd le a két térded között – javasolta Des. Hirtelen elfogott a szédülés. semmi komolyabb. Tökéletesen jól érzem magam. ha ilyen rosszul érzed magad – mondta Des. aki ott térdelt mellette a földön. Még itt van.

– Ne gyere be holnap – szólt Des. Mondja meg. Ez katasztrófa. ahol valamelyik üzletfél úgy leitta magát. – De még jobb lenne. – Desnek igaza van – csatlakozott Brian. de ez egészen más káposzta. – Des. – Lógassa le a fejét a két térde között. – Talán csak aludnom kell még pár órát. – Odafordult Eileenhez. Alix. Nagy nehezen feltápászkodott a földről. pedig nagyon bizonytalannak érezte a padlót a lába alatt. nagyobb horderejű ügy nincs. – Holnapra teljesen rendbe jövök. – Szó sincs róla – tiltakozott Alix. Brian – felelte Alix. Mindhárman szótlanul ültek. hogy az asztal alá esett. – Megjött a taxi! – dugta be a fejét Eileen az ajtón. – Nem muszáj rohannia. 152 . és vidáman rámosolygott Alixre. Micsoda szörnyűség elájulni az ügyvezető igazgató és egy fontos ügyfél jelenlétében! Hogy viselkedjen ezek után úgy Brian Nichollsszal. ahol az egyik résztvevő elájult. Alix arra gondolt. Olyan összeröffenésen nagy valószínűséggel volt már. – Telefonáljon taxiért. vezető állást betöltő és az életét kézben tartani képes nő aligha engedhet meg magának ilyesmit. legyen szíves. és ha mégis szükségünk lenne valamire. – Már sokkal jobban érzem magam. Végképp rátette a koronát az elmúlt hetek minden borzalmára. amikor látta őt elterülni a padlón? Egy felelős. majd felhívjuk Dave-et. – Már sokkal jobban vagyok. Felsóhajtott. mint aki érti a dolgát. amellyel elfeledtethetné a két férfival a tényt. ha egész héten otthon maradnál. én… – Ne vitatkozz. – Csak óvatosan – figyelmeztette Brian. és ura a helyzetnek. hogy sürgősen küldjenek egy kocsit. aki még mindig a kezében tartotta a pohár vizet. Más. hogy a szemük láttára elájult. hogy Brian még sosem volt olyan értekezleten. bárcsak eszébe jutna valami szellemes és bölcs dolog.rendeztük. – Szép nyugodtan megülök itt – felelte Alix. Akármibe lefogadná. és leült egy székre.

Legjobb lenne. Eileen elnevette magát. hogy be se kellett volna jönnöd. – Nem sikerült megszabadulnia tőlem – mosolyodott el halványan Alix. Az arca fehér. akkor jobb. – Persze. Tűzforró volt. és a végén kollégája nem nyúlt volna ki a padlón. Alix. ha írat rá valami antibiotikumot. Ott kezdődik. Otthon kellene feküdnöd az ágyadban. ahogy kiszabadult a csatból. –A többiek közül bárki beugorhatott volna helyetted. hogy már jól vagy? – kérdezte odakint Eileen. és az arcába lóg. –Tényleg falfehér vagy. Elég megviseltnek látszik a nő. Azt elhiszem. Szinte látta maga előtt. ha egyenesen az orvosához vitetné magát a taxival. Nagyon nem szeretett O'Neill doktornőhöz járni.– Biztos. amint Des és Brian most róla beszélgetnek. hogy Dave sem bánta volna. – Kérj tőle elnézést a nevemben. Eileen – felelte Alix. – Minden rendben. Beszállt a taxiba. a Baggot Streeten? A híd közelében van. hogy azt hittem. gondolta Alix. kérem. és ebben a remek hangulatban mindent szépen elrendeztek volna. – A sofőr belenézett a tükörbe. ha találkozhat Briannel. Megdörzsölte a szemét. – Kitenne. Előrehajolt a sofőrhöz. – Beteg vagy. gondolta. hogy ő is elájuljon! Úgy rohant ki a tanácsteremből. jó? – Miért kellene elnézést kérned? – nézett rá megütődve Eileen. – Mi a csudának jöttél be dolgozni? – kérdezte Eileen. Des megértette volna. vajon ez az egész nem haladja-e meg az erejét. Csak ki ne dobja neki a taccsot a 153 . valaki meghalt. mint a fal. – Szegény Des! Nem sok híja volt. Alix bólintott. és nagyon szerencsétlennek érezte magát. és lehunyta a szemét. – Alaposan rájuk ijeszthettem. Dave kedélyesen elcsevegett volna velük a golfról meg a rögbiről. kösz. a haja meg nyirkos az izzadságtól. és tenyerét rászorította a homlokára. de ha vírusfertőzést kapott. És biztos vagyok benne. Des azon morfondírozik. Hogy nem volt munkára alkalmas állapotban.

– Talán még…? Des megrázta a fejét. hogy Alix újabban egyszer-kétszer korábban ment haza. amikor Jamesszel volt állapotos. mindenhol elbóbiskolt. és nem bírta tovább a feszültséget. –Vagy pedig új fiúja van. – Nem merném. hogy talán ő is azok közül az elegáns leszbikusok közül való. De ebben tévedtem. Akárhová vittem. – A fiúja is lehet homokos. szóval ő mondta. De lehet. nem csúnya nő! – Megjárja – bólintott Des. na. hogy a fickó Viagrát szed. – Nem hinném. – Akkor is elképzelhető. hogy a fickó teljesen lefárasztotta! Erre már Des is elnevette magát. – Lehet. – Köztünk legyen mondva. – Ez annál sokkal súlyosabb volt. – Az elmúlt néhány hétben nem a legjobb formáját hozta – felelte Des. – Túl sok szappanoperát nézel a tévében – kuncogott Des. Keresztülnéz a férfiakon. hogy terhes? – kockáztatta meg Brian. * Des kiszólt Eileennek. – Ez lehet csel is – vélekedett Brian. – Valamelyik nap diskuráltam Dave-vel (ismered Dave-et. eleinte még az is megfordult a fejemben.kocsiban. Theresa például folyton elaludt. – Már évek óta ugyanazzal a pasassal él együtt. – Vagy ő! – hahotázott Brian. – Nem nézett ki valami jól – mondta Brian. Lehet. – Tudod. hogy Alix elbóbiskolt volna – mondta erre Des fanyarul. ha állapotosak lesznek. hogy hozzon be kávét kettőjüknek. – Mindenesetre 154 . ugye. ő a rangidős díler). és akkor az egész csak kamu. milyenek. Hogy őszinte legyek. – Rögtön láttam rajta. Kettős életet él. hogy terhes – nevetett Brian. aki nem hagyja aludni. amint belépett. és olyan átkozottul hűvös modorú.

Már átlapozta a Cosmo közel egyéves példányát. mit írnak abban a cikkben. és megmérje a vérnyomását. ha többet nem ájul el itt nekem. és a beszéd még az eddiginél is sokkal inkább nehezére esett. – Alix Callaghan! A derűs arcú. hogy ilyen sokan lesznek előtte. Jó érzés volt. – Akárcsak veled. és úgy érezte. hogy a doktornő meghallgassa a tüdejét. ha mindjárt ide is adod nekem azokat a hitelkedvezmény-dokumentumokat. és átnyújtott Briannek egy csomó papírt. Nem számolt azzal. hogy valaki aggódik érte. – Szent ég! – vonta föl Geraldine a szemöldökét. kap egy receptet. amelynek azt a címet adták. – Veled mindig öröm üzletet kötni. – Oké – csillant fel a doktornő szeme. – Alix torka addigra már úgy hasogatott. egyszerűen képtelen volt felfogni. – Üdvözlöm. Majdnem egy teljes órája várakozott. egykettőre végezni fog: csak beugrik. s már mehet is. vidám asszisztensnő bevezette a doktornő rendelőjébe. de hiába próbált odafigyelni. Alix – mosolygott rá Geraldine O'Neill. nyilvánvalóan. nem pedig kórház. – Na. – Hadd lássam. akkor jobb lesz. – Nagyon fáj? – Nagyon.jobb lesz. –Már jó ideje nem láttam. Ez egy nyavalyás bank. belenézzen a torkába. és odakanyarította a nevét a kipontozott vonalra. – Helyes – nyugtázta Des. Des – felelte Brian. hogy Megszerezni és megtartani egy férfit. * Alix ott ült O'Neill doktornő várószobájában. hadd írjam alá őket. Hogy van? – Nem valami jól. mintha késsel vagdosnák. Azt hitte. megint az ájulás környékezi. Brian. Essünk túl a formalitásokon. és 155 . Alix tűrte. hát ha ez itt egy bank.

hogy nem volt hányingere. – Akkor van időnk megszervezni a dolgokat. hogy ez a hír nem valami vigasztaló. – A jelek nem ezt mutatják – szögezte le Geraldine. amikor szabadságon van? – Az más – tiltakozott erőtlenül Alix. hogy pihenjen. – Fölírok valamit. Alix. Mit csinálnak olyankor. Vegyen ki pár napot. amitől azon nyomban elfogta a szédülés. de 156 . – És mit eszik olyankor. – Most nagyon sok dolgunk van az irodában. – Esténként szokott vacsorát főzni? – Elég gyakran ebédelek napközben – válaszolta Alix. Alix megrázta a fejét. most három napig otthon szervezkedjen. – És hogyan étkezett mostanában? A vírustól eltekintve is eléggé leromlott állapotban van. – El vagyok ragadtatva – mormolta Alix. miközben megmérte a lázát. – Volt hányingere? – érdeklődött Geraldine. – Nos. és maradjon ágyban. Meglep. – Az étrendemmel nincs a világon semmi baj. ha nem ebédel? – Attól függ – vont vállat Alix. Pár nap múlva jöjjön el megint. – Igen – felelte. a legtöbben ugyanis okádnak is az összes többi mellett. zöldséget? Alixnek eszébe jutott a konyhaasztalon lévő fonott kosárban érintetlenül fonnyadó pár alma (még Paul vette). – Nem tehetem – ellenkezett Alix.vállalja helyette a felelősséget. Minimum – tette hozzá Geraldine határozottan. de a legfontosabb. de hát most ez a vírus jár körbe. – Egyen rendesen – tanácsolta Geraldine. Addigra már sokkal jobban fogja érezni magát. – Különösen most. – Eszik elég friss gyümölcsöt. – Maga sem nélkülözhetetlen. – Vírus – jelentette ki Geraldine. és… – Ne vicceljen – szakította félbe Geraldine. – Tudom.

Úgy volt. hogy együtt ebédelek Steve Pearson-nel. – Jó kis napunk van. Ennek ellenére mihelyt hazaért. – Oké. – Vigyázok. amikor Alix már a kilincs után nyúlt. – Mindössze újból meg szeretném vizsgálni. – És ha még egyszer meghallom. – Persze hogy nem – felelte Geraldine. – Helyes. megnyugtathatlak. Alix – szólt bele a kagylóba vidáman Dave. – Vigyázzon magára – szólt utána a doktornő. Megcsináltuk a csereügyletet Martin Dardisszal. hogy neked kevésbé. – Ja! Itt a tőzsdecápák. – Hello. A piacon elég szűk tartományban mozognak az árak. hogy valami komoly bajom van? –Alix hirtelen megriadt a doktornő aggódó arca láttán. hogy így szólsz bele a telefonba… – Bocs – mondta Gavin. – Ugye nem gondolja. Kínkeservesen tudott csak hazavánszorogni. – Alix? Te vagy az? – Igen – felelte Alix. Ideadnád nekem Dave-et? – Szia. – Mit hallok. és rajta tartjuk a kezünket mindenen. Lassan elbandukolt a gyógyszertárba. Odabent minden rendben? – A legnagyobb mértékben. – Nem volt szándékos. bár nem érződött megbánás a hangján.azért szeretném megnézni. de sikerült teljesítenünk néhány vevő rendelését. felhívta az irodát. Alix. Addigra olyan kimerültség lett úrrá rajta. Gavin. ahol kiváltotta a gyógyszerét. Habár hallom. tényleg Brian Nicholls lába elé vetetted magad? Alix halványan elmosolyodott. Jól vagy? – Jól. Alix fintorgott egyet. Felhívnád és 157 . hogy alig tudott megállni a lábán.

De ha megnyílna előtte a lehetőség. hogy a nála fiatalabb lány azonnal megragadná. hogy igyon valamit. de már nem szédült úgy. hogy áthúzza az ágyat. és Des Coyle kifejezetten kedvelte. Jennyre számíthat. Ez a nyamvadt test. Jó lett volna. mint korábban. Úgy gondolta. Alix biztos volt abban. – Ne kapkodd el – intette Dave. hogy Alix váratlanul pár napra eltűnik a színről. A hűtőben csak a lejárt narancslé árválkodott. A lepedő nyirkos volt az izzadságtól. Ugyanakkor nagyon értett ahhoz. várja ki a végét! Dave – hiába állította Gavin az ellenkezőjét – nagyon is örül. Az összes többi igazgatóhoz nagyon barátságos volt. hogy szeretne nagyobb önállóságot. – Idebent minden oké. a héten már nem jössz be. Végiggördült egy könnycsepp az arcán. De valahogy kételkedett benne.lemondanád az ebédet? – Persze. hogy Jenny főnök akarna lenni. vagy szeretne följebb kerülni a csoporton belül. Bárcsak itt lenne. – Attól függ. A lány sosem szólt. de ebben sem lehetett biztos. Fektében oldalra fordult. hogyan igazodjon a befolyásos emberekhez. bemegyek. hogy ilyen nyomorultul érezte magát. Azért megitta. Várd ki a végét. Gavin meg egyenesen boldog. de csak annyira futotta. Ha holnap jól leszek. ha van elég ereje. hogy azt akarják. mire fölébredt. Nem is emlékezett rá. miközben bebújt az ágyba. és leperdült a 158 . – Azt teszem – mondta Alix. és csak nagy nehézségek árán tudott felkelni és kimenni a konyhába. gondolta mérgesen. hogy átment az ágy másik felére. Ennél rosszabbul attól sem érezheti magát. hogy érzem magam – felelte Alix. és gondoskodna róla! Most. Ellenben rettentően szomjas volt. Még mindig fájt a torka. Hogy épp ilyenkor hagy cserben. hogy lehetőséget kap a bizonyításra. – Kaptam valami antibigyót a dokitól. Gondolom. Alix nyugtalanul forgolódott az ágyban. és Paulra gondolt. Nyugodtan várd ki a végét. és letette a telefont. Naná. mikor érezte utoljára így magát. nem akart teljesen egyedül lenni a lakásban. Késő délután volt. Még jó… a helyében ő is azt tenné. gondolta. Jenny pedig… Alix felsóhajtott.

– Matt Connery vagyok az Anatronicstól. már sötét volt. képtelen volt kivonszolni magát az ágyból. és a monitoron megjelent az elmúlt két nap dollár-jen átváltási árfolyamának grafikonja.párnájára. beállította-e az ébresztőt. még egy napot nem óhajtott mulasztani a munkából. ígérte magának. emlékeztette magát. hogy „Ja! Itt a tőzsdecápák”. Ilyenkor van az emberi testben az apály mélypontja. hátha Alix az. de az utolsó pillanatban észbe kapott. hogy megnézze. – Sokszor van házon kívül. De amikor hat órakor megszólalt a rádió. Nedves lepedő. mire tisztán le tudta olvasni az időt a számkijelzős órán. Az emberek ilyenkor szoktak meghalni. 159 . nyomorultul eltölteni a lakásában. Akárki akármit is mond. – Hello. jóllehet felismerte a hangot. – Gavin lenyomott pár billentyűt a számítógépén. Az óráért nyúlt. hogy Dave. nedves párna. * Gavin vette föl a telefont. Tudok valamiben segíteni? – Szokott egyáltalán bent lenni? – Matt hangján némi sértődöttség érződött. miközben lenyomta az óra ébresztőgombját. – Üdvözlöm. Jó párszor pislognia kellett. beszélhetnék Alix Callaghannel? – Ki keresi? – kérdezte Gavin. Muszáj volt aludnia. – Ő nagyon elfoglalt ember – felelte Gavin. devizaügynökség. Nem lesz jó. villant át rajta. Gavin és Jenny összeesküvést szőjenek ellene. és annak rendje és módja szerint eldarálta a hivatalos bejelentkezést: – Európa Bank. És nem akart egy egész napot magányosan. Nem akarta. – Alix ma nincs bent. Hajnali négy. üdvözlöm. Matt! Gavin Donnelly vagyok. Már majdnem beleszólt. Majd bemegy délután. A végén még tüdőgyulladást kap. Amikor legközelebb fölébredt.

és vennék dollárt – mondta Matt. mindössze negyvenmillió jenről lenne szó. Negyvenmillió jen háromszázezer dollárt sem tett ki. – Csütörtökön szabad vagyok. – Helyes. mert nem jött be – világosította fel Gavin. Gavin lehívta a Microsoft előjegyzési naptárát. – Beteg? – Bizonyára. mindenesetre nem akar másokat is megfertőzni. – Ezerötszáznegyvenöt – mondta. 160 . Hadd térjünk erre vissza. – Nagyszerű – felelte Gavin. Mindenképpen fenntartok egy helyet magának. – Van néhány jegyem a jövő pénteki profi amerikai golfversenyre Portmarnock-ba. Ma gammái viszek pár ügyfelet. – Egy pillanatnyi szünet után hozzátette: – Egyszer elmehetnénk és bekaphatnánk együtt valamit. A különbség ezer dollárt sem tett ki. – Rendben – mondta Matt Connery. – Köszönet az üzletért. –Még ha nem is érzi magát olyan rosszul. – Lehetséges – válaszolta Matt. – Nem valami falrengető mennyiségről. Matt elbizonytalanodott. A jen a Bank of Tokióból fog érkezni. de itt az elvről volt szó. – A dollárt utalja a Chase-nél vezetett számlánkra. látni akarta ugyanis. mennyire tájékozott Matt Connery a jelenlegi átváltási árfolyamokban. amit ajánlott.Ámbár ezúttal. – Mondok mást – folytatta Gavin. Ráér a jövő héten válaszolni. csak egy közönséges megfázás döntötte le a lábáról. de még nem tudom. Kis pénz a devizapiac fogalmai szerint. – Szívesen mennék – felelte Matt –. Nincs kedve velünk tartani? Remek napnak ígérkezik. Kicsit magas volt az ár. attól tartok. – Eladnék egy kis jent. Megfelel magának? – Ezen a héten nem tudunk találkozni. Minden napom foglalt. Matt. – Én voltaképpen… – Negyvennégy és féllel meg tudom csinálni – vágta rá Gavin gyorsan. mennyire leszek betáblázva.

hogy szokott lenni: az ember azt hiszi. hogy felajánlottad neki a portmarnocki jegyet. mintha minden második héten lerobbanna. hogy sokat betegeskedne. – Biztosat nem lehet tudni – válaszolta könnyedén. – Nem az volt a benyomásom róla. – És évek óta nem volt betegszabadságon. ha beteg. ki kell 161 . – Mi van? – Ez most tényleg aljasság volt tőled – felelte Jenny. milyenek a nők! – nevetett Gavin. hogy szeretnék elcsevegni vele – kérte Matt. – Mellesleg ha elfogadja. Nyilván maga is tudja. hogy betaknyosodott – vonta meg a vállát Gavin.– Oké. akik mereven bámultak rá. – Nem én tehetek arról. és akkor jön a visszaesés. Előreláthatólag Alix mikor lesz bent újra? Gavin a fogát csikorgatta. Te meg úgy beszéltél róla. mondja meg neki. miközben beírta a gépébe a jen-dollár ügyletet. – Ő is pontosan ezt tette volna. Ha mást is szeretne. –Úgy állítottad be előtte Alixet. – Valami bajuk mindig van! – Ha betelefonálna. – Addig is elindítom a szóban forgó ügyletet. Pedig ez nem mindig okos dolog. csak hívjon nyugodtan. – Tudom – vigyorodott el Gavin. hát tudja. – Ó. Gavin letette a kagylót. –Meg kell hagyni. – Ez több egyszerű megfázásnál – ellenkezett Jenny. – Nem feltételezem róla – szólt közbe Dave. – Mit nyavalyogsz? Ez a szakma ilyen – nézett rá ingerülten Gavin. amitől megint napokra kidől. mint valami nyavalyás hipochondert. – Ilyen gyakran szokott megbetegedni? – kérdezte Matt. és ránézett Dave-re meg Jennyre. – Természetesen. És majd térjünk vissza Portmarnockra. – De kit érdekel? Egyébként jó ötlet volt tőled. – Hogyne – ígérte Gavin. már jól van. rendszerint akkor sem marad távol túl sokáig.

–Egy dolog egy átsörözött éjszaka után másnaposnak lenni. Jenny. mintha valahol a valóság felett lebegne. ha az ember tényleg beteg! – Az orvosom szerint megint kóvályog valami vírus. * Alixnek még most is az volt az érzése. hogy pillanatnyilag ennél okosabbat nem tehet. mert már nem érezte olyan rettenetesen gyengének magát. Alix is azt akarná. hogy már a torka sem fáj annyira. – Majd bevasalom rajtad valahogy. és el kellett ismernie. ha vigyáztok.penderítenem valakit. ha szorult helyzetbe kerülsz – ajánlotta Dave. – Alix örömmel konstatálta. – Közben magaddal is törődsz egy kicsit. hogy mi fogjuk bonyolítani az üzleteit. – Alix nagyon dühös lesz rád – figyelmeztette Jenny. 162 . – Óriási. hol ismét álomba merülve. de a láza lejjebb mehetett. s ezzel bevezette a kötést a rendszerbe. Délután fél három volt. – Tudom – mondta Jenny. – És én pontosan ezt teszem. kösz szépen. – Mi újság? – Alix! Jobban érzed magad? – Javulgatok. hol ébren. – Európa Bank. hogy törődjek vele. köszi – válaszolta. ez a szakma ilyen. és megint más. Kinyújtotta a kezét a telefon felé. – Reggel még arra gondoltam. de nem tudtam lábra állni. Nagyon úgy fest. Úgyhogy jó lesz. – Gavin entert nyomott. – Ugyan már. – Mondom. devizaügynökség. Az egész napot ágyban fekve töltötte. egyek sok gyümölcsöt és zöldséget. – Szia. – Jenny hangja csupa együttérzés volt. – Mindannyiunknak törődnünk kell magunkkal – vont vállat Gavin. Pillanatnyilag egyetlen szabad jegyem sincs. hogy bemegyek. Azt tanácsolta. Jen! A pasasból jó vevő lesz. – Tudok szerezni neked egyet. – Te szegény.

akik feszült figyelemmel hallgatták. A vezetői értekezletre elmehet Dave is. 163 . – Apróságok. de szeretnék magam ott lenni. – Valami jó kis bomba üzletkötés? – Semmi – felelte Jenny. – Te tudod – mondta Jenny. – Majd megmondom neki. – Délben lesz egy vezetői értekezlet. Hogy van Gavin? – Gavin? – nézett Jenny a fiúra. – Ne törd magad fölöslegesen – intette Jenny. – Egyfolytában csak a bank hasznára robotolunk és gürcölünk. Alix. – Semmi. Nem akarom hátráltatni a gyógyulásomat. – Remek – nyugtázta Alix. aki válaszul grimaszolt egyet.– Igyekszem nem elfelejteni – nevetett Jenny. ha még gyengének érzed magad. – A félmilliósnál kisebb kötések apróságnak számítottak a dílerek szemében. – Akkor lehet. amelyek pillanatnyilag nyereségesek. és elcsíptünk valami ötéves kincstárjegyeket. – Vigyázz magadra. Akarsz vele beszélni? – Nem – válaszolta Alix. – A dollár nagyon szűk árfolyamon mozog. – Jól van. – Te is. – Beteg vagyok. hogy holnap reggel találkozunk? – Biztos. – Ezt már szeretem hallani. hogy érdeklődtél utána – nevetett Jenny. jóllehet egyes vevőik számára még az ötvenezres tételek is hatalmas összegek voltak. – Az igaz – közölte Alix szárazon –. – A világon semmi – felelte Jenny és nagyon kényelmetlenül érezte magát. – Van valami újság? Zajlik odabent az élet? Jenny Dave-re és Gavinre pillantott. de az értékpapír jól ment. – Elég forgalmas napunk van – kezdett bele. Arra mindenképpen el kell mennem. amiről tudnom kellene? – erősködött Alix. – Maradj otthon. – Holnap bejössz? – Feltétlenül – felelte Alix.

fél doboz tej és egy csomag Easi-Singles sajt árválkodott. – Csak megkérdezte. Ámbár most még ő is gondban lenne. – Egy szóval sem említetted Matt Conneryt. hogy holnapra jobban lesz. és épp e pillanatban lépett be az ajtón. – Mit mondott? – kérdezte Gavin nyers hangon. de a rendes hűtőben csak a már lejárt narancslé. Reménykedett. Nem sorolható a komolyabb tételek közé. mi történik idebent. úgyhogy Mike Keogh-t találta el. Gavin. Az igaz. – Lehet. Akadt még persze valami sör és bor is. amitől Alix ugrott egyet ijedtében. és pillanatok alatt képes volt valami egészen finomat kerekíteni belőle. gondolta. de a fiú még időben félrekapta a fejét. Paul sokszor csak kivett ezt-azt a hűtőből. * Délután négykor minden tévécsatornán valamilyen főzőcske folyt. – Na? – nézett az irodában Dave Jennyre. ha valami ehetőt keresne a hűtőszekrényben. hogy a fagyasztó tömve volt egyszemélyes készételekkel. hogy mit beszélgettünk. de most nem kifejezetten sörre meg borra volt szüksége. Alix takaróba burkolózva ült a készülék előtt. hogy Jenny elhallgat előle valamit. Hallottátok. Szó sem lehet arról. és visszafeküdt a párnára. És biztos volt abban. –Már ahhoz képest. hogy holnap bejön – felelte Jenny. egy flakon majdnem lejárt majonéz. amint valaki néhány összezúzott paradicsomba éppen beleszórja a zöldfűszereket. A bevásárló expedíciója ellenére nem sok minden akadt benne.Alix letette a telefont. Ki 164 . és nézte. – Miért említettem volna? Kis ügylet volt. Felberregett a kapucsengő. – Nem is vagy olyan buta – vigyorgott Jennyre Gavin. Ez a rövid kis beszélgetés teljesen kimerítette. Jenny hozzávágott egy kis üveg Tipp-Exet. aki az elszámolástól jött át hozzájuk. hogy nő vagy. Ilyeneket Paul is csinált. hogy helyette Dave menjen el a vezetői értekezletre.

hogy beteg. Sajnálattal hallom. – Itt írja alá – mondta a fiú. a 2.keresheti? Átvillant az agyán. emelet A-ba. Kikukkantott az ajtó biztonsági kémlelő ablakán. hogy mellette legyen! Igyekezett semmi ilyesmire nem gondolni. gyorsan bebújt egy farmerba. – Küldemény Callaghan névre. amikor ajtót nyitott neki. – Köszönöm. és mialatt a kézbesítő feljött a lépcsőn. 165 . A kézbesítő egy nagy csokor virágot tartott a kezében. és feltépte a mellékelt kártyát tartalmazó borítékot. hogy netán Paul felhívta az irodában. Megnyomta a kapunyitó gombot. Anatronics Industries. hogy beteg – szólt az üzenet. és megtudta. – Ki az? – kérdezte.” Aláírás: Matt Connery. – Mielőbbi gyógyulást kívánok„. de hiába. A meleg takaró alatt mindössze egy szál pólót viselt. – Jöjjön föl. A hajkefét néhányszor végighúzta a haján. És aztán egyenesen iderohant. Bevitte a csokrot a szobába. Ettől már-már jobban érezte magát.

heteroszexuális férfiak választéka drámaian leszűkül. Lassan készülődött. nem beszélve a lakáscímükről. Lehet. hogy kiadják a munkatársak telefonszámát. De virágot küldeni! Micsoda divatjamúlt ötlet. Mint a kedvesség… igaz. Vajon ki adhatta meg a lakáscímét Mattnek? A bank nem: szigorúan ellenezték. Felkapta a kocsikulcsot. Óvatosan megrázta a fejét. nagyjából újra a réginek érezte magát. istenkém. de már érezte a szegfű és a tigrisliliom illatát. Amikor végül megnézte magát a tükörben. hogy mindjárt elvágódik. Callaghannek is küldött virágot? Túl nagy erőfeszítésnek 166 . hogy elrejtse sápadtságát. majd fölállt. többé-kevésbé elégedetten nyugtázta az eredményt. de legalább nem érezte azt. Mire felöltözött a tavaly Párizsban vásárolt pepita Chanel kosztümjébe. gondolta. ha egy férfi vonzónak találja. Kicsit még szédülős vagyok. de nem érzett semmit. Nem tökéletes. eléggé megsínylette a virágok művészi elrendezése. Lelógatta a lábát az ágy szélén. és egyébként is hetek óta először nagyon úgy nézett ki. ha a férfiban van valami keménység. hogy nős. És különben is… ügyfél. rendesen berakja a vázába. harminckét évesen (mindjárt harminchárom. gondolta. hogy esni fog. A szokásosnál több alapozót tett az arcára. ahogy Wyn volt szíves emlékeztetni rá) már meg tudja állapítani. hogy kedvesek legyenek hozzá. hogy fáj-e még. piacképes. Az ő korában a nőtlen. Sietős pillantást vetett a porcelánvázába sebtében begyömöszölt csokorra: hát igen. Talán a telefonkönyvből kereste ki.Tizennegyedik fejezet Másnap reggel a szokásos időben. nehogy egy hirtelen mozdulattól megint rájöjjön a szédülés. A nappali levegőjét betöltötte Matt Connery csokrának illata. Virágcsokor! Rég kiment a divatból. Arról szó sem lehetett. hogy ma gyalog menjen a munkahelyéig. Az arcüregei ugyan még nem tisztultak ki teljesen. És nem tud róla semmit. hogy tetszik neki. ő sohasem volt oda azért. hat órakor ébredt. Ha hazajön. de legalább már nem olyan nyúzott. Szerette. Tulajdonképpen mi ütött ebbe az emberbe? Mi a csudának küld neki virágot? Azt észrevette. Sőt valószínűleg az. Vajon az összes többi A. és becsukta maga mögött a hálószoba ajtaját.

hogy ma bejössz. az enyém – rándított egyet a vállán Gavin. nem gondoltam. Bekanyarodott a bank épülete alatti parkolóba. kié a Mazda. döntötte el magában. – Dupla sárga vonalon állok odakint – tiltakozott Alix. –Nem akarom. ilyenkor nem jönnek azok a mániákus kerékbilincselők. Ebben a korai órában még gyér volt a forgalom. erre ott van a talonban Cathal Moran. Biztos. hogy ellenőrizzen néhány adatot. nem akadályozhatom meg őket? Dave és Gavin már bent voltak az irodában. Most meglepetten látta. hogy úgy döntöttél. – De ugye tudja. mivel az egész bankban elterjedhetett a híre. Nyilván senki sem számított arra. kétajtós zöld Mazda. – Pár perc múlva visszajövök. Nagyon kevés parkolóhely állt rendelkezésre. és szólt a portán lévő biztonsági őrnek. hogy ma bejön. Fél nyolc múlt öt perccel. megmondta odabent. De akkor is dühítő volt. – Most viszont állj el a helyemről. nyolcig visszahív. 167 . Azt mondta. és az épület előtt felfestett kettős sárga vonalra állva bekapcsolta az elakadásjelzőt. – Hogyne – mondta az őr. – Bánom.tűnt. hogy máris elfoglalta egy nem túl új. – Tudjátok. hogy mindenki arra számított. –Még korán van. fél lábbal már a sírban vagyok. Tudtam. – Ami azt illeti. – Ha ezt akarnám. de azért kérem. Az órájára pillantott. hogy ha jönnek. ma nem jövök be – felelte Alix csípősen. hogy tartsa rajta a szemét az autóján. – Bocs. nyugodtan beállhatnak oda is. – Akkor sem vagyok még alkalmas semmiféle új kapcsolatra – mondta ki hangosan. Alix. Kihajtott a parkolóházból. amelyik beállt a helyemre? –kérdezte az ajtón belépve Alix. és elállók onnan – ígérte. – Tudom. Aztán fölrohant a lépcsőn. hogy kerékbilincset rakjanak rám. hogy ha fél kilencig nincs a helye elfoglalva. Megkértem. A nőtlen pasik nem törnék magukat ennyire. hogy nős. hogy egy értekezlet kellős közepén elájult. Mivel sűrűn járt be gyalog. és nem akarta elfoglalni valaki más helyét. Frankfurtból. – Adj még öt percet – felelte Gavin. figyeljen oda. – Telefont várok Hans Muellertől. de azért a parkolóhelyem eltulajdonítása kicsit erős. hogy nem bánod.

Alix felnyögött. – Kimegyek a nyilvános parkolóba. meglátott egy „Ász Biztonsági Szolgálat” feliratú autót közeledni. Ha rárakták volna a bilincset. hogy Dave-et az egész már nem érdekli. azt biztos. – Hagyd a fenébe – legyintett Alix. Fölnézett az égre. és Dave csakugyan nem pályázik az ő helyére. hanem valóságos trópusi felhőszakadás formájában. ahogy várta. Nem úgy festett.– Nem fognak – mondta Gavin. Dave-vel és Jennyvel is tennie kellene valamit. mint utóbb. És ami azt illeti. de az alatt az öt perc alatt bőrig ázik! Tétován álldogált még pár pillanatig. mégis valamivel jobban érezte magát. Addigra már Jenny is megérkezett. a Chanel-kosztümből csavarni lehetett volna a vizet. Lehet. A nyomorult bilincselők. Már épp kifelé jött a parkolóból. – Jó – felelte Alix. amellyel feljuthatna a csúcsra. és a három díler épp az előttük álló 168 . A kocsiban nem volt ernyő. Egyre jobban elszemtelenedik. amikor újra belépett az irodába. futásnak ered. Amikor odaért a kocsijához. Volt ugyan egy tartalék kosztüm az irodában. mint valami ázott ürge. Bement a női mosdóba. Jennyben nincs meg az a fajta gyilkos ösztön. hogy Dave miért tűr el ennyi késést a beosztottjától. Őt azonban nagyon is! És kénytelen lesz összeakasztani a bajszát Gavinnel – inkább előbb. hogy fölpillantott volna a számítógépéről. Mindketten idősebbek Gavinnél. A kézszárítóval csak viszonylagos sikert ért el. Valamit tennie kell a fiúval. de egyikőjük sem követel tőle semmiféle tekintélytiszteletet. Kövér cseppek zuhogtak a járdára. hogy kifizettette volna Gavinnel. ahonnan kis patakocskák rohantak a kanális felé. és a kézszárító alatt megpróbálta megszárítani a haját. aztán úgy döntött. de nem akart úgy visszamenni. és vadul egyesbe kapcsolta a BMW-t. Mire a bankhoz ért. Mindössze ötperces út volt vissza az irodába. mintha mindjárt el akarna állni. – Nem számít. de az egyszerűen érthetetlen. Lesietett az utcára vivő lépcsőn. Való igaz. Nem csak úgy kicsit. hogy Gavin igazat mondott. szemerkélve. amikor a reggel óta fenyegető eső rázendített. gondolta. Lehet. – Kifizetem a napi parkolásodat – szólt Gavin anélkül.

– De szerintem meg tudnánk gyorsítani egy kicsit. – Sajnálom – nézett végig főnöke átnedvesedett ruháján. De előbb halljam: milyen határidős kötésről van szó? – Hosszra spekulálunk néhány első osztályú határidős értékpapírnál – magyarázta Dave. Odabent egy fekete Donna Karán kosztümöt tartott. De a fiún feleannyi bűntudat sem látszott. Tartaléknak jó volt. – Technikailag semmi sem mond ellene – jelentette ki Gavin. de mire hazahozta. amelyet New Yorkban vásárolt. A szokásos rutin. légy szíves – mondta Alix. – Tényleg nem gondoltam. – Különösen. – Egyébként pedig tíz újabb hitelre is jónak kell lennie. Kimentünk egy-két értékpapír-csereárral a piacra. már nem tetszett igazán. Legalább hadd érezzen Gavin egy kis bűntudatot. – Szia. de senki sem kötött üzletet. És elvittem volna a kocsimat. – Kiváló – mondta Alix. és fel is vette párszor. – De jó. – A határidős kötés tartja az általunk előirányzott szintet – mondta Dave. és sikerült elcsípnünk. például azon a napon. Pillanatnyilag huszonöt lepedőnél tartunk. Az utolsó kereskedésben emelkedni kezdett. ideje venni belőle. amikor Dave véletlenül egy egész csésze kávét borított az ölébe öt perccel azelőtt. mint amennyi jogos lett volna. – Oké – mondta Alix. Ezek a ritka látogatások a dublini állapotok felmérését célozták.napról társalgott. – Mit csináltunk még? – Őszintén szólva nem sokat – válaszolta Dave. – Miféle határidős kötés? – kérdezte Alix. gondolta. hogy egy megbeszélésre kellett mennie Guy Decourcelle-lel és a párizsi menedzsment többi tagjával. Hogy vagy? – Nagyszerűen – felelte Alix. – Én addig átöltözöm. végre tegnap délután kinyomták. – Átveszem a másik kosztümömet. hogy bejöttél. Alix! – nézett rá sugárzó arccal Jenny. – Tedd a jelentést az asztalomra. úgyhogy arra gondoltunk. – Na. így 169 . amikor Alix benyitott. – Pár vevővel megállapodtunk. hogy ma bejössz. hogy a parkolótól idáig egy rohadt monszunesőben kellett eljutnom.

Matt Connery barátunk tegnap üzletet kötött. gondolta. A legnagyobb Martin Dardis csereügylete. a legtöbbje kis tétel. És ő megint nem volt az irodában. Megnézte a számokat. habár a foga ijesztően vacogott. – Rendben van – mosolygott rá Alix. Észre is vette. és a lap tetején meglátta az Anatronics nevet. Mire visszament az irodába. amint magában megállapítja. amikor a francia igazgatók meglátogatták őket. Megfordította az oldalt. Jó haszon van rajta. Nem hitt a szemének. – Látom. ami persze szörnyen ütötte a fekete Donna Karán ruhát. hogyan nézett Guy a cipőjére. – Ha végeztél – tátogta ki neki Alix. hogy még nem fejezte be a telefont. hogy francia nő bezzeg sohasem venne föl fekete kosztümhöz barna cipőt. és bevonult üvegfalú irodácskájába. már neki mert vágni a napnak. – Csak kíváncsi voltam. De most. Futó mosolyt küldött feléjük. Matt Connery megint kötött egy üzletet. és átfutotta. hogy átöltözött. Még ha egy vagyont fizetett volna is érte Milánóban. mintha nem hallaná Gavin hangjában a támadó élt. – Kellett volna? – nézett rá aggodalmasan. Dave-nek igaza volt. Alix úgy tett. és a sminkjét is rendbe hozta.meglehetősen idegtépők voltak. Még mindig Dave határidős kötését futtatják. – Nem érdeklődött nálad a csereügyletek iránt? – Nem – válaszolta Gavin. de egyik deviza megállapodás sem lépte túl a félmilliót. miközben a nedves Chanelt lehámozta magáról. Sokat keresünk rajta? 170 . a többiek ismét a telefonokon lógtak. Nem valami nagy üzlet. Mindjárt jobban érezte magát a száraz holmikban. Majdnem öt percbe telt. – Gavin! – kiáltott ki. – Tessék. Aznap. Egy pár fekete cipőt is tartott az irodában. és elképzelte. Kezébe vette az előző napi kereskedések listáját. Sajnos barna cipőt vett fel hozzá. mire a fiú megjelent az üvegkalitkában. mire a fiú intett. Nem fognak sokat keresni rajta. a kedvenc csokoládébarna kosztümjében volt. – Nem feltétlenül – vont vállat Alix. – Ez is csak egy kis tételre szólt.

– Azt hittem. – Tudom. – Miért kérdezte volna? – Nem érdekes – felelte Alix. – Nem kérdezett semmit – tette hozzá Gavin. de megéri. milyen keveset keresünk rajtuk – sóhajtotta Alix. jó? – szólt élesen Alix. aki már visszanyerte a lélekjelenlétét. én fel leszek rá készülve – közölte a fiú. – Rendben van. – Én viszont elhívtam a portmarnocki golfmeccsre. piti kis kötést. – Jó ötlet – mondta Alix. Ha meglesz a nagy üzlet. – Történetesen nem kérdezte meg tőled a címemet? – A címedet? – fordult hátra villámgyorsan Gavin. hogy kimenjen. Gavin. – A lakásodét? – Igen. – Lógni fogok neki. ha elvihetem Conneryt egy teljes napra. – Az én számlámra megy – kottyantotta ki hirtelen Gavin. A fiú megfordult. Jól van. – Dave-nek maradt még egy – vigyorgott Gavin. – Az összes melót én csináltam vele. kösz. az én számlámra kell mennie.– Nem – vallotta be Gavin. az összes szar. – Ha itt lesz. de Alix utána szólt: – Connery kérdezett engem? – Mondtam neki. – Szót sem érdemel. és kiszedem belőle. hogy pontosan milyen típusú üzlet érdekli. Biztos vagyok benne. már minden meghívódat felhasználtad. – Ha tudnák ezek a nyavalyás ügyfelek. Gavin ismét megfordult. hogy kedves legyen Gavinhez. Kezdte unni. – Túl kicsi a tétel. – Nem – felelte a fiú. – Ez volt az igazság. hogy élvezné. – Várjuk meg azt a nagy üzletet. – Helyes. * 171 . hogy beteg vagy – felelte Gavin. de Alix másodszor is megállította.

Desnek egy másik ülésre kell mennie. Alix összeszorította a fogát. Ezek szerint nyugodtan otthon maradhatott volna. – Paul íróasztala. ma házon kívül van. – Paul ott van? – Nem. Az eső elállt. hogy Paul valószínűleg észre sem fogja venni. bánatosan gondolt arra. mint aki bármelyik pillanatban könnyekre fakadhat. úgyhogy elhatározta. A monitoroktól folyton könnyezett.Nehezére esett a figyelmét összpontosítani. és nagyon elfoglalt. Miközben visszafelé ment vele (meg a fülbevalóval. minduntalan törölgetnie kellett a szemét egy zsebkendővel. Mihelyt visszaért. – Sose lehet tudni. – Hagy neki üzenetet? 172 . és tovább kúrálhatta volna magát. felhívta az RTÉ-t. vagyis szó sincs arról. a hangja után fiatal lehetett. Tizenkét órakor átszólt Eileen Walsh. – A lány. aki felvette a telefont. Azt akarta. magyarázta Alixnek. – Mikor megy vissza? – Csak holnap – felelte a lány. amikor majd Paullal találkozik. hogy a férfi tudja: arra is van ideje. hogy új ruha van rajta. A tervezettnél jóval több pénzt adott ki a Debenhams-ban egy kanárisárga ruhára. hogy ő mit vesz fel. az ezüstlánccal és az élénkvörös Lancome körömlakkal. újra melegen sütött a nap. – Paul Huntert legyen szíves. hogy vásárolgasson és törődjön magával. ha a szoknyája túlságosan rövid volt. és vesz magának egy új ruhát arra az alkalomra. égett a szeme. és nem fog visszaérni időben. bemegy a belvárosba. hogy a vezetői értekezlet elmarad. Csak emiatt jött be. legföljebb csak akkor. Zúgott a feje. hogy úgy néz ki. Jenny kuncogva meg is jegyezte. hogy netán elment volna az életkedve. hátha tényleg – motyogta Alix. A férfi sohasem figyelt arra. amelyeket még hozzávásárolt) az irodába.

Hol lehet? Elfeledkezett arról. ha ő most felhívná Mattét. Megdörzsölte a halántékát. és áradozva hálálkodni kezdene neki a figyelmességéért. ami azt illeti. amire neki nem volt szüksége. De nem akarta felhívni Matt Conneryt. – Biztos? – Igen. elég rémes helyzetbe hozta vele. hogy megtegye. Lehet. hogy már százával küldözgetett Sabine-nak mindenféle méregdrága és idióta ajándékot. hogy olyat tett. Alix fölkapott egy ceruzát. a hasukon „Szeretlek” felirattal. Paul nem volt különösebben romantikus alkat. gondolta. bolyhos teddymackókat. és megköszönni a virágot. – Oké. amit megbeszéltek? Vagy menjen a Kielybe. hogy Paul csak úgy tett. Ő annak idején 173 . A fenébe. Puha. Szegény Gavin ott helyben infarktust kapna. hogy egy férfi virágot küld neki. Ahogy lenézett. Talán meg is érné. még nem következik. mint amit majd ő fog kezelni. Kínosan érintette a gondolat. meglátta a kereskedésekről szóló jelentést. nem rendeztek gyertyafényes vacsorákat. Köszönöm. mellesleg telis-tele izgalmas szexszel. hogy nem vesztegették az idejüket szív alakú bonbonosdobozok vásárlására. és nem is akarta volna. hogy mégis. gondolta dühösen. mint a múltkor? Megfájdult a feje. Elmosolyodott a gondolatra. rendben van. az túlságosan is személyes. Lehet. De pusztán csak abból. mert éppen ez a számla vált valamiféle harci övezetté kettőjük között. a pezsgő. Soha nem vettek egymásnak Valentin-napra üdvözlőlapot. Bár. és egyszerűen át kellene adnia Gavinnek. Azért nem. mivel ő sem volt oda a romantikáért. Vagy lehet. Amit csinált. Az ő viszonyuk nagyon gyakorlatias volt. élén az Anatronics-kötéssél. Föl kellene hívnia Matt Conneryt. és Alix ezt is szerette benne. már csak a látvány miatt is. a hülye üdvözlőlapok. A továbbiakban talán nem kellene úgy tekintenie erre a számlára. és nem sétáltak kéz a kézben a tengerparton. hogy nem szerették egymást. Még nem. Paul soha nem tett ilyet. hogy milyen képet vágna Gavin.– Nem – felelte Alix lassan. Nem akarta megköszönni neki. De ezt nem tudja megtenni. és egy mozdulattal kettétörte. mintha nem érdekelnék a virágok. az ékszerek.

Akkor már sajgott a szeme. hogy telefonáltam neki. azon nyomban otthagyja. – Helyes – szaladt ki Alix száján. Átadom az üzenetet. Nagyon jó. és hogy kerestem. amikor felvették a kagylót. Enyém az érdem. én… Hagyhatok neki üzenetet? – Természetesen. mit csináljon ezzel a nyavalyás Matt Conneryvel meg a nyavalyás virágcsokrával. Nem alázom 174 . és felhívta az Anatronicsot. Nem fogom felhívni. szögezte le magában. és mégsem kellett beszélnem vele. Alix. természetesen. – Sajnálom. mielőtt Paullal találkozik. hogy megkaptam a virágot. hogy Alix Callaghan kereste. Vagy mielőtt Paul felhívja telefonon. miközben visszatette a kagylót. – Megmondaná neki. –Péntekig nem is jön be. – Igazán nincs mit. hogy aludjon egyet. gondolta Alix. a hasán valami röhejes felirattal. * Fél négykor ment el az irodából. hogy köszönetet mondjon? – Hogyne. – Matt Conneryt kérem – mondta. – Pardon? – Bocsánat. Tudja az ön telefonszámát? – Az Európa Bank száma – felelte Alix. – Rendben van. Nagyon meg volt elégedve az eredménnyel. bolyhos teddymackót. s közben eldöntötte. és megint szédülés környékezte.megmondta a férfinak. – Megvan neki. hogy ha egyszer is küld neki egy puha. Nem fogom. Haza akart menni. de Matt ma nincs bent – szólt a recepciós. Belökte Pault agya egyik hátsó zugába. Bement az üvegkalickájába. Ebből tudni fogja. Vagy mielőtt ő hívja fel Pault. – Köszönöm.

Volt néhány eredeti festmény is a falon. ne gyere be holnap – szólt Gavin is. Des Coyle hívta fel az irodát. Az L alakú szobából a Liffeyre és a kikötőre lehetett látni. – Amit én a lengyel złotyról tudok. hogy futok utána. Dave kiballagott az irodából. hogy elment. – Nagyon el vagy foglalva. – Ha nem javult az állapota. mint egyébként tehette volna. hogy okos dolog volt ma bejönnöd? Iszonyú sápadt vagy. Vigyázz magadra. amelyeket egy helybeli művész festett (aki a bank designosa szerint egyszer 175 . – Akármi tenyészik is benned. – Kösz. Dave? Beszélnem kellene valakivel a lengyel złotyról. –Dave hangja őszinte volt. nagyon nem szeretném elkapni. Menjek le? – Igen. szürkéskék tapéta fedte a falat. Alix. az elférne egy mikrocsipen – mondta erre Dave. megmondanád neki. – Viszlát holnap – köszönt el Jenny. – Ha Paul telefonál. eggyel alattuk rendezte be az irodáját. – Fáradtnak érezte magát. Ha most elsírom magam. Alix. azok a harag könnyei lesznek. a holnapi viszlátásra. – De azt szívesen megosztom veled. te kis pimasz! Negyed órával azután. és lebandukolt az ügyvezető igazgatóhoz. de így sokkal nagyobb helyiséget foglalhatott el. miközben a fiút nézte. Des – mondta Dave. Desnél süppedős kék szőnyeg borította a padlót. mielőtt ízekre szaggatnálak. és míg a dílerek irodájában minden berendezés a célszerűséget szolgálta. egyáltalán be se kellett volna jönnie – felelte Des. Az Európa Bankban a dílerek a harmadik emeleten voltak. – Ha megint rosszul érzed magad. némileg szokatlan módon. – Alix hazament. hogy hazamentem? – szólt oda Jennynek. és Alix szeme érthetetlen módon megtelt könnyel. az jó lenne – válaszolta Des. és modern fenyőbútorok alkották a berendezést. – Persze – felelte Jenny. – Biztos vagy benne. gondolta Alix. és fölkapta a vásárolt holmikat tartalmazó zacskót. Des Coyle pedig.meg magam azzal. – Igen. – Csak elfáradtam. Nem lesz semmi bajom.

– Mire gondolsz. hogy nincs-e valami baja. – Szervusz. Holtbiztos. és a támláját is jóval magasabbra szabták –. – Miről van szó? – Jim Rothwell érdeklődött nálam erről a złotydologról. hogy korábban elment. – Oké – bólintott Des. hogy nem találnám bent az irodában. Meg erre a korai hazamenésre. Arra. hogy elájult nekem a tárgyalóban. – Még ma? – Nem fog menni – nevetett Dave. Te kit tanácsolsz? – Mi lenne. Emlékezz vissza. Mi van ezek mögött? – Nem tudom – kulcsolta össze a kezét a tarkóján Dave. – Tudod. Volt már. hogy ők egy órával előbb járnak. mi van tulajdonképpen Alixszel? – Alixszel? – kérdezett vissza óvatosan Dave. – Dave átvágott az irodán. Bár. mi már korábban is tanakodtunk rajta. – Des egy papírlapot tolt Dave elé. – Talán csak valami vírus. hogy őszinte legyek. csak sokkal párnázottabb volt. ha Guy Decourcelle bandáját bíznád meg vele? – Nem félsz. Megfeledkezett egy vagy két értekezletről. – És mondd csak – hajolt hátra Des a székében. említettem is neked. – Rendben lévőnek tűnik – felelte. és leült az íróasztal előtt álló. amely szintén bőrrel volt bevonva. – Kit akarsz megbízni a csereügylet lebonyolításával? – Nem tudom. – Nem vagyok benne biztos. Könnyen lehet. Des. És szegény Gavinnek sokat kell nyelnie miatta. – Te mit gondolsz róla? Dave átfutotta a papírt. Guy nyilván már egy sörözőben ücsörög valami francia csajszival. de azt azért nem hiszem. hogy szándékosan hátba akarnának támadni minket. – Hogy érted ezt? 176 .még nagyon híres lesz). Hadd beszéljek Guy-vel. hogy elhalásszák előlünk a vevőt? Hogy majd megpróbálják ellopni tőlünk az üzletet úgy. ahogy van? Dave elfintorodott. szürke bőrrel bevont székbe. Des? – Erre az állítólagos megfázására. mint mi.

– Nyélbe ütött néhány nagyon rendes előprémiumos díjügyletet. Des. hogy ezek alapján pozícionáljuk magunkat. –Végtére is már túl van a harmincon. Dave elgondolkodott a kérdésen. – Az ilyesmi mindig kifizetődik. úgy fogja eldobni ezt az egész munkát. a vezető beosztás. – De aki kivívta a tiszteletünket. hogy vigyen ki minél többeket golfozni – tanácsolta Des. hogy csak így tovább. De Alix nem engedte. igaz? – Tizenkettes besorolású. és ez befolyással van a döntéseire is. pedig jócskán hozott volna pénzt. – Az biztos – vigyorgott Dave. –Gavin kiket visz magával? – Vagy fél tucat fickót. hogy van ez a nőknél. De pénteken itt kell lennie. – Bejön még a héten? – A holnapi nap szempontjából nincs sok jelentősége. Conneryt. – Remek – állapította meg Des. nekem pedig délután Arnie Dalyvel van találkozóm. – Van még valami? 177 . – Nem említett semmi ilyesmit – felelte Dave. Tudod. – Kotlóstyúk-szindróma? – nézett rá töprengve Des. – Tisztelem – felelte végül. Köztük azt az új fiút az Anatronicstól. Ha több időt töltene a pályán. feltornászhatná magát az egy számjegyűek közé.– Semmi se jó. Gavin tényleg nagyon ügyesen kezeli ezt az új ügyfelet. Nem kedveli őt. mint egy forró krumplit. – De elképzelhető. az előléptetés. Az irodában is meg kell lennie a kellő létszámnak. De vajon tényleg értik-e. minden kell nekik: a karrier. hogy mindez mivel jár? Nézzünk szembe a tényekkel: ha tényleg gyerekeken jár az esze. miután kapott valami tippeket az Államokból. de lehetne akár jobb is. Ilyenkor még a legkarrierközpontúbb nőkön is erőt vesz a kotlóstyúk-szindróma. az ottani haverjaitól. – Mondd meg neki. amit az a fiú csinál – kezdte Dave. Ő maga se bánik rosszul a golfütővel. – Magam is ott leszek a golfmérkőzésen – mondta Des. – Biztasd. mert Gavin néhány ügyféllel kimegy a profi amcsira. Azt hiszik. éppúgy el is veszítheti egy pillanat alatt. – Te kedveled őt? – kérdezte Des.

Olyankor jó ilyesmivel foglalkozni. – Egy statisztikai elemzésen dolgozom. ha tealevelek számolásával töltöd az időt. 178 . Még ellötyög idebent vagy húsz percet. – Holnap beszélünk. gondolta. – Néha nekem is úgy tűnik. – Nagyszerű. azt se bánom. hogy abból is megtudnék ennyit – tréfálkozott Dave. Dave fütyörészve futott fel a lépcsőn. és visszabújt az előtte fekvő dosszié irataiba. Mi érdekessel töltöd a mai estédet? Dave megrázta a fejét. amikor a piacok már zárva vannak. Utálta a statisztikai elemzést. Mindent összevéve nem volt rossz beszélgetés. Aztán irány haza. – Ennyi mára elég. – Szólok. miközben felállt. Az órájára pillantott. Holnap felhívlak. hátha Desnek még eszébe jut valami.– Nincs – felelte Des. – Helyes – válaszolta Des. hogy mire jutottál Decourcelle-lel és a złotyval. – Ez az egész nekem kínaiul van – mosolygott derűsen Des. – De ha ebből pénz áll a házhoz. amelyet Gavin egyébként is megcsinált már órákkal ezelőtt. Majd szólj.

– Korábban eljöttem az irodából. – Jó neked. egyszóval bomba üzlet. Az értékpapír-forgalom növekedésének koncepciója először az Államokban született meg. de remek helyen lévő házban élt Chelsea-ben. hogy fölvegye a kagylót. mint Alix. – Szia. De történetesen az ötlet nagyon is bevált. s közben olyan forróság van itt Londonban. Alix! Én vagyok. akkor az ismét csaknem háromszor annyit tett ki. és szerelmese volt a munkájának. ahol a nők szenzációsan jó teljesítményt nyújtottak. osztályon felüli besorolás. – Egy nagyon izgalmas hajólízingcsomagot állítottunk össze – újságolta Alixnek. mennyire bizonyul sikeresnek az elképzelés. – Te szegény. még mielőtt az üzenetrögzítő bekapcsolna. a pénzügyi szolgáltatásoknak ez olyan területévé vált. amikor Alix benyitott a lakása ajtaján. Sophia is ezek közé a nők közé tartozott. – Itt tisztára őrültekháza van. – Kitűnő hozam. Soph – próbált lelkesedést mutatni. –Megugrott az értékpapír-forgalom? Sophia szintén a pénzügyi szolgáltatás területén dolgozott. egyetlen értékpapírként forgalmazni és intézményi befektetőknek eladni őket. 179 . Paul. ahol senki sem tudta. és mivel sok pénzintézet fedezeti ügyletet kötött rájuk. Egy kicsi. és nőket bízott meg az adásvételük intézésével.Tizenötödik fejezet Szólt a telefon. és ha a prémiumait is ideszámítjuk. mint valami kemencében. – Szia. Mi az ördögöt keresel otthon ilyenkor? Alix elszontyolodva ismert rá Sophia hangjára. évente háromszor ment vakációra. Mindenki akart belőle. gondolta megkönnyebbülten. Nyakig ülök a munkában. – Alix önkéntelenül is elmosolyodott. – Könnyű nektek ott Dublinban – ugratta Sophia. Majdnem háromszor annyit keresett. majd a zacskót a padlóra dobva odarohant. Az ő feladata volt egy sor kispénzű egyéni kölcsönvevőt átcsomagolni egyetlen nagy kölcsönbe.

megfelelő szó itt az. úgyhogy hazajöttem. – Van valami újság? – Hát… – Sophia húzta az időt. – Hogyhogy? – kérdezte Alix. és ott mondta egy nagyon modortalan fickó. – Alix! Ott vagy? – Persze hogy itt vagyok – válaszolta. Ha csak ennyit mondott. ki vele! – Olyan vicces… – Micsoda? – Richard és én. de eszébe sem jutott. De… ó. – Gyerünk. hogy gratulálok? Akartátok? – Hát. Alix tudta. – Egek! – Majd egyszer elmesélem. Gavin és én pillanatnyilag nem nagyon bírjuk egymást. – Kisbabánk lesz! Alix nem szólt semmit. 180 . –Az irodában kerestelek. hogy korán leléceltél. hogy Richard és Sophia gyakorlatilag együtt élnek. mert a hétvégén bekaptam valami vírust. – Te szegény – szánakozott Sophia. hogy össze fognak házasodni. ha ezt tavaly kérdezed. De négyre már teljesen kikészültem. hogy lesz egy vezetői ülés. Összeházasodunk! – Sophia! – Alix kis híján kiejtette kezéből a kagylót. De nem ma. – Ez még nem minden – kuncogott Sophia. hogy növelje a feszültséget. – Alix ledobta magát a karosszékbe. – Miért hívtál? – érdeklődött Alix. már szerencsés vagyok. Ma úgy volt. habár már gyanút fogott. és pár napig nem dolgoztam. –Gratulálok – tette hozzá. – Egy kicsi. Úgy értem. Soph.– Szóval… miért vagy otthon? – ismételte meg Sophia. – Csak… csak váratlanul ért. nemmel válaszoltam volna. – Biztosan Gavin volt. –Azért vagyok itthon. ezért bementem. Alix. Barátnője az év eleje óta járt együtt Richard Comiskeyvel. Nem tenne jót a vérnyomásomnak.

– Örülök. – Nem mintha magamat el tudtam volna képzelni. – És te nem akarod? – kérdezte Sophia. – Köszönöm-nevetett boldogan Sophia. mennyire szereted a 181 . és ehelyett essek teherbe? – Valahogy nem tudlak elképzelni nagy hassal. hogy nem látom tőle a lábujjaimat. hogy megviseltnek kellene lennem – folytatta Sophia –. ha majd akkorára nő a hasam. – Kínlódunk – mondta végül. – Nálatok minden rendben? – Sophia érzékelte a feszültséget barátnője hangjában. Hihetetlenül közhelyesnek érezte a saját szavait. mintha a két beszélgetés között nem is telt volna el semmi idő.igen! Teljesen fel vagyok dobva! – Akkor még egyszer gratulálok! – Tudom. de… de azt sem tudom. – Tudom. hogy szeretne megállapodni. most teljes állásban van az RTÉ-nél. hogy valószínűleg utálni fogom. – Állást változtatott. Alix! – Sophia nem tudott hova lenni az együttérzéstől. mikor éreztem magam utoljára ilyen csodálatosan! – Ez nagyszerű. meg arról beszél. – Tudom. a bőröm pedig makulátlanul tiszta! – Szóval azt tanácsolod. meg tiszta hülyeség. – Tudom. – Mi a baj? – Paulnak nehéz időszaka van – kezdte Alix. – Te és Paul jól megvagytok egymással. úgyhogy ha Paul és te bele akartok vágni… – Kétlem – szólt közbe Alix fanyarul. hogy ez az egész a hormonok dolga. hogy sokszor hosszú ideig nem beszéltek. családot alapítani. hogy töröljem a tagságomat a konditeremben. A köztük lévő barátság olyan volt. nem? Alix felsóhajtott. de most még csak a jó oldalát tapasztalom: például a hajam fényes. – Ó. de nem! Fantasztikusan jó a közérzetem. hogy ilyen boldog vagy. Nem szeretett eltitkolni dolgokat Sophia elől. de amikor felhívták egymást. olyankor mindketten úgy érezték. – Ez nagyszerű – ismételte meg Alix. Alix – felelte Sophia.

nem? Kell valami lökés. de nem tudta. vagy nem kellene hajnali fél hatkor kelnem. hogy úgy beszél. amik eddig fontosak voltak. amitől az ember elszánja magát. Szerette volna elmondani az igazságot Sophiának. de azt gondoltam. És tudom. – Ha az embernek gyereke születik. mit érzel – mondta Sophia. De most nem tudom. ez nem olyan természetű lökés. mert rádöbbent. Rettentő nagy változást jelentene az életünkben… – Elakadt a hangja. akarom-e továbbra is ezt csinálni. – Mikor jön a gyerek? 182 . De néha mégiscsak túl kell látni az anyagiakon. mert komolynak és hivatalosnak kell látszanom. Különben is. hogy Paul nem akarná. Azok a dolgok. attól még nem kell feltétlenül lemondania a munkájáról – tiltakozott Alix. Mintha a férfi nem hagyta volna el őt. nem kellene örökösen vitatkoznom a huszonkettedik emeleti üzérekkel… Igen. – De hát… – Ebből áll az életem – folytatta Sophie. mostanára talán már te is úgy érzed. ha a végén visszajön? – Pontosan tudom. hogy közben gyerekeim vannak. mit fogsz csinálni? Abbahagyod a munkát? Szerzel egy dadát? Vagy Richardot veszed ki a munkából? – Még nem döntöttem el – válaszolta Sophie. hogy egy kicsit lazítani kellene a gyeplőn. – Ez vagyok én. – De úgy érzem. mintha egy egészen új szakasz kezdődne az életemben. mintha még mindig együtt élne Paullal. tudnám-e úgy is. amit mindenkinek mernék ajánlani! Alix elnevette magát. – Néha arra gondolok. Paul még visszajöhet. a munkámnak éltem. amiket utálok hordani. milyen csodálatos lenne. Nem tudom megmagyarázni. Alix. – Anyagilag pedig kész leégés az egész. – De nem tudom. én is. néha nagyon csábít a gondolat. –Miért. már nem számítanak annyira. te abba fogod hagyni? – Még nem tudom biztosan – vallotta be Sophia őszintén. okoskodott magában. akárcsak te. Alix.munkádat. Alix. Mi értelme volna elmondani neki. Mondanom sem kell. de muszáj. – Szóval. ha nem kellene olyan ruhákat vásárolnom. Amióta befejeztük az egyetemet. – Én továbbra is ezt csinálom – vette át a szót Alix.

amire Josie-val és Tarával mentünk el? Southampton-ban volt. hogy a jövő hónapban – nevetett Sophia. hogy a hivatalos részét itt intézzük. Anya és apa átjönnek. a pasijával együtt élő. – Ma reggelig te voltál az egyetlen férjezetlen. – És valahányszor az Ecstasyról hallok a tévében. így utólag olyan közönségesnek és ostobának tűnnek. és utána hazamegyünk és megünnepeljük. – Tényleg. – Meg vagyok rendülve – jelentette ki Alix. Alix. de aztán úgy határoztunk. – Kaptam tőle egy irdatlan nagy pofont. Alix. hogy nem okoztam-e valami helyrehozhatatlan kárt magamban. – Emlékszel arra az éjszakára. és gondoltam is rá. de ha arra gondolok. olyan hideg lesz. És most te is cserbenhagytál! – Szörnyen felnőttnek érzem magam – vallotta be Sophia.– Január végén – felelte Sophia. vagy hazajössz? – Ó. hogy furcsán hangzik. – 183 . – Tudom. – Sophia felsóhajtott. hogy otthon kellene tartani. – Annak is már nyolc éve. emlékszel? – Az életben nem felejtem el – válaszolta Alix. mindig félek. – Meg a mamám – tette hozzá Sophia. – Mihelyt lehet. itt – hangzott a válasz. hogy az életben soha többé nem beszéltem azzal a sráccal? Akár teherbe is eshettem volna. ki nem állhatom a túlméretezett és giccses esküvői felhajtást. – Az mostanra már kiderült volna. – A házasságot is itt fogjuk megkötni. – Szegény kis kölyök biztos rögtön vissza is akar majd menni. – Ott fogod megszülni. mikor házasodtok össze? – A baba születésének híre ki is verte Alix fejéből Sophia esküvőjét. de csak egészen szűk körben leszünk. hogy szörnyen hamarnak tűnik. – Én azóta egyszer sem használtam semmi ilyesmit – jelentette ki Alix. Elképzelhető. És te emlékszel arra az őrületes bulira. gyermektelen barátnőm. Isten vigyázott rád. Alix… hogy lehettem olyan átkozottul felelőtlen?! – Gondolom. Őszintén szólva. – Tudod. Cliona O'Brien partiján? – Ne is emlékeztess rá – jajdult fel Sophia. – Tudom. mennyi őrültséget műveltem.

és aztán csak bámult maga elé a levegőbe. bár próbálok leszokni. És nagyon boldog vagyok. Sophia. – Oké – felelte Alix. töprengett Alix. Ha hívja egyáltalán. miért kell minket ilyen eszméletlenül nehéz választás elé állítani? Az órájára pillantott. akit mindig érteni vélt. Öt óra múlt. Iszom. Alix. Paul tudni fogja. mennyire számít neki az egész. Hívj fel. Nem akarta. – Én sokszor érzem jól magam – mondta Alix. – Tudom. tudom. Lám. és aztán találkozhatunk. Sophia! Az egyetlen. most mennem kell. Van néhány elintézendő londoni megbeszélésem. és még át kell futnom az anyag néhány részén. – Elnevette magát. mert megszabadultál minden gátlásodtól. Csak meg akartam kérdezni. És most ő is besorol a papírpelenkákra és szoptatásra felesküdők csapatába. Vigyázz magadra. hogy majd a férfi hívja. – Tökéletes. Most mit csináljon Paullal? Nem akarta még egyszer fölhívni az RTÉ-nél. – Sophiát meglepte a barátnője hangjából kiérződő indulat. Letudom őket. aki minden kétséget kizáróan megértette őt. Az egyetlen. ha már tudod. Így aztán várta. noha ehhez volt a legkevesebb kedve. – Figyelj. és egyszerűen csak jól érezted magad – emlékezett vissza Sophia. sem azóta nem láttalak olyannak. mit és mikor. – Sem azelőtt. nincs-e kedved átugrani ide. – Átadom. – Talán a jövő héten. Különben is. már Sophia is a pénzügyi szolgáltatás szféráján kívül képzeli el a jövőjét. – Persze. És csókoltatom Pault. És a bébivel. hogy fontos neki a találkozás. Néha elszívok egy cigit. – Jó – felelte Alix. Miért. hogy megtudja. 184 . Szeretnélek látni. ha ő telefonál. – Örülök. – Még mielőtt férjhez megyek! – Szívesen elmennék – felelte Alix. de nem vagyok gátlásos. de az valahogy nem én voltam. – Köszi. Gyógyulj ki a megfázásból. Letette a kagylót. – Járok kocsmázni. Negyed órán belül meg kell jelennem egy marketinges megbeszélésen.Egy része fantasztikus volt. hogy így alakultak a dolgok veled és Richarddal. hogy hívtál. És a legkevésbé sem akarta az anyja lakásán keresni. Alix. te is tudod. Talán vannak gátlásaim.

én vagyok. Ha tudná. És ahhoz sem érzett magában elég erőt. Ha ugyan érdekli Pault ez az egész. Az üzenetrögzítőből megértené. és hirtelen ráeszmélt. Leginkább olyasmivel. és visszahívjuk. Talán mégis neki kellene fölhívnia. Dühös volt magára. arra gondolt. Alix csak állt a vízsugár alatt. Ilyet még tizenhat éves koromban sem csináltam. a telefonszámát. hogy az ember foglalja el magát valami mással. De azért mindenesetre bekapcsolta az üzenetrögzítőt. El se bírná a puskát. de ne tegye le. Itt ülök a telefon mellett. és dühös volt Paulra. ő maga mit érez. lezuhanyozik. gondolta. Nem muszáj itt gubbasztania és várnia. amiért ekkora ügyet csinál ebből a dologból. Miközben a haját samponozta. hogy a készülék mellett lessé a jelentkezését. nem is ártana. milyen érzelmeket vár a férfitól. el voltam foglalva. – Ne haragudj. hogy fogalma sincs. Ügy döntött. Végtére is ő egy érett felnőtt. hogy az első pillanatban fölkaphassa a kagylót. A telefoncsörgésre várás legfontosabb szabályai közé tartozik. az isten szerelmére. Például lemehetne a konditerembe. hogy most találkoznak-e vagy sem. töprengett. Van valaki. hogy nincs szüksége arra. 185 . Persze nem mehetett le a konditerembe. akivel együtt élsz? Mit jelent ez a többes szám első személy? Én csak… – Paul! Itt vagyok – vágott Alix a férfi szavába. – Sajnos most nem tudjuk fölvenni a telefont. mint valami epekedő bakfis. Vagy a lövészklubba. miközben maga alá húzott lábbal ült a széken. hogy elmenjen a lövészklubba. Épp a törülközőt csavarta maga köré.Nem hiszem el. miközben berohant a nappaliba. Még azt sem tudta. Majdnem egy óra hosszat ült a telefon mellett. Bevágta a lábujját a fürdőszobaajtóba. A zuhany tökéletesen megfelel e célra. Alix. hogy súlyokat emelgessen vagy a futópadot tapossa. akkor megtervezhetné. amiért nem telefonál. ha azalatt hívná. ami megnehezíti. mialatt zuhanyozik. Hagyja meg a nevét. – Szia. amikor megszólalt a telefon. Ahhoz. mivel akarja tölteni az est további részét. de az néma maradt. ezért kapcsoltam be az üzenetrögzítőt. túlságosan kimerült volt.

Most azonban majdnem egyforma hosszúak voltak. nem? Fél nyolckor a Koldustanyában? Nekem megfelelne. Visszament a fürdőszobába. – Oké. s a felhők kezdtek szétoszlani. –Tudod. Örülök. – Egy pohár italt azért felhajthatunk – kockáztatta meg Alix. belakkozta a körmét az új Lancôme körömlakkal. Ritkán használt lakkot. hogy egyszerűen lehetetlen volt hosszú körmöket növesztenie. hogy találkozunk! Azelőtt sosem mondott ilyet neki. mert a körmei nem voltak igazán hosszúak. Akkor ott. Találkozhatunk. Az eső. és most indulok hazafelé. végre megszűnt. – Pillanatnyilag még Dundalkban vagyok. hogy van – jegyezte meg diplomatikusan Alix. amely egész nap hol megeredt. hogy találkozunk. – Nekem jó. – Érvényben van a ma esti találkozónk? –Ahogy neked jó. hogy úgy beszélt Paullal. és neked is útba esik.– Te mindig el vagy foglalva – tréfálkozott a férfi. Hirtelen párás meleg lett. ha a vámhídon jössz át. mintha az egyik ügyfele volna. Interjút kellett készítenem valakivel. – A jelek szerint elfoglaltabb vagy. de képtelen volt tovább veszteg maradni. végigdörzsölte magát a törülközővel. Paul persze nem fogja észrevenni a különbséget. – Ez így megy azóta. – Amúgy sem volt szó másról. amely ettől rendszerint rövidebb volt a többinél. Maga is meglepődött azon. Olyan sűrűn kellett számítógéppel dolgoznia. de fél kilenc körül van még egy beszélgetésem. és valahányszor ideges volt. Örülök. mint én. ha akarod. Ötperces. * Korán ért a sörözőbe. 186 . kényelmes séta volt a lakásától idáig. amit aztán gondosan felakasztott a törülközőtartóra. a kisujja körmét rágta. hol meg elállt. hogy elfogadtam ezt az állást – nevetett Paul. Miután megszárította a haját.

Alix most örült. Nem akart úgy kinézni. amelyet a férfi megjelenése váltott ki. amelyeken fel volt tüntetve a márka. Paul mindig utálta az olyan holmikat. Amikor Alix meglátta. testhez simuló vászonnadrágját vette föl. mint aki Paul kedvéért kiöltözött. amit nem ő vásárolt neki. hogy valóban nincs ott. egy kőmosott Levi's volt rajta. tudatában volt az egész lényén eluralkodó megkönnyebbülésnek. és nem is ismert.Amikor megérkezett. Mégsem ülhet egymagában egy pohár ásványvíz társaságában a kocsmában. és közli. és föltette az új ezüst fülbevalót és láncot. és kivitte. nagyot dobbant a szíve. de ez az egy sör talán még elmegy. csak páran üldögéltek a söröző kinti asztalainál. Rettenetes érzés volt. – Szia – mondta. – Egy szempillantás. és amikor meggyőződött arról. Alix hátradőlt a széken. egész könnyen ráment. – Mit kérsz? – Egy üveg Millert. Benézett ugyan. és a szeme csupa kékség volt. mint amikor munkába ment. s hozzá egy kék Nike póló. és jövök. hogy nem volna szabad innia az antibiotikum mellé. de kifutott 187 . – Hozhatok neked valamit inni? – Hadd hívjalak meg én – felelte Alix. aki odasétált hozzá. Paul megrázta a fejét. Inkább egy fekete Kookai topot és a fekete. borzasztóan sajnálja. hogy ebben a szerelésben vékonynak és jóval fiatalabbnak látszik. mire egy kék Rover kanyarodott a járda mellé. amitől sokkal kevésbé tűnt szigorúnak. hogy Paul odabent lesz. hogy mégsem a délben vásárolt sárga ruha mellett döntött. rendelt egy üveg Millert. amelybe rendszerint úgy kellett belepréselnie magát. Tudta. – Hello! – integetett Paulnak. – Jó – a férfi rámosolygott. A haját hátul laza lófarokban fogta össze. márpedig a sárga ruha éppen ezt jelentené. Tudta. Majdnem negyed óra eltelt. és kiszállt belőle Paul. Még a szokottnál is jóképűbb volt: rövidebbre vágatta a haját. és arcon csókolta. de egy percig sem gondolta komolyan. hogy az utóbbi napokban olyan étvágytalan volt. hogy esetleg telefonál. de most.

és hogy mi mindent kellett csinálnia ahhoz. Kivette a mobilját a táskájából.az időből. és azt mondják. hogy azelőtt autóellenes voltam. A legjobb. – Ilyesmi azelőtt sohasem zavart téged – mondta óvatosan Paul. de most néhány nagyon érdekes sztorin dolgozunk. – Azelőtt nem volt ilyen hőség. – Alix elhatározta. Nem fogja hagyni. – Igen. amit korábban is szerettem volna. Paul mesélt neki a Dundalkban készített interjúról. Laza lesz és végtelenül nyugodt. – Nem is emlékszem ilyen forró nyárra. A jelszava: derűs nyugalom. mintha csakugyan élveznéd. és úgy érzed. – Hát ez nagyszerű. amióta Paul telefonált. hogy az emberek szidják az RTE-t. – Új kocsi? – intett a fejével Alix a Rover felé. Hihetetlen. már nem tud jönni. és kikapcsolta. 188 . hogy néha tényleg az). – Látod odakint a kék eget. – Fantasztikusan jó! Bárcsak már hamarabb belevágtam volna. – Nehéz tőle dolgozni – mondta Alix. és aztán végül hogyan kerekedett ki a sztori. és nem is akar fölébe kerekedni. amit az életben csináltam! Komolyan. – Paul letette az italt Alix elé. – Élvezem. – Tessék. milyen meleg lett megint. hogy elnyerje a beszélgetőtárs bizalmát. Alix. a nemzeti rádió és tévé sótlan és unalmas (és lehet. de most szükségem van rá – tette hozzá Paul kicsit bűntudatos képpel. igaz? Alix bólintott. hogy a férfi kihozza a sodrából. hogy most meg ilyen szép idő van. de nem nekem kell állnom a cechet. Tudom. – Úristen. be vagy zárva. amit csinálsz – állapította meg Alix. Azóta alakítgatta a stratégiáját. amiért odament. – Úgy hangzik. hogy nem fog vitatkozni. Tudom. és még pénzt is adnak rá! Most olyasmit csinálok. – Na és hogy tetszik az új munkád? – kérdezte. – Reggel elkapott az eső.

de volt pár rémes is. látod. – Honnan tudod. hogy igaz.– De azért minden további nélkül kölcsönvetted a BMW-t – emlékeztette őt Alix. Mindig is csodáltalak. – Na. amit ebben a témában tudni lehet. Csak azért mondod. De még mennyire. – Beteg vagyok – mondta. Alix nagy szemeket meresztett rá. – Wyn is ezt mondja. Volt néhány nagyon jó napunk. – Pontosan tudod. – És te hogy vagy? – kérdezte Paul. Látnod kellene magadat: valósággal megelevenedsz. – Csodállak – mondta Paul. Mindent tudsz. – Én erről beszélek. – De kínosan éreztem magam miatta. hogy gyere vissza. Irigyellek. de majd behozom. – Mi újság a csúnya. gondolta Alix. – Tessék? – Csodállak. Én nem tartok kézben semmit. hogy észrevettem volna – nevetett Alix. hogy mit akarsz az élettől. amit akarok? – Mert felvillanyozódsz. hogy ne kezdjek el bőgni és könyörögni. Mindketten nem tévedhetünk. – Tovább veszekszem Gavin Donnellyvel. – Ez nem igaz. Anyagilag most van egy kis lemaradásom. Az életedet. A körülötted lévő embereket. Alix. nagy kapitalista pénzpiacokon? – Zajlik az élet – felelte Alix. – Dehogynem. 189 . – De igen. hogy pontosan azt kapom az élettől. valahányszor a munkádról beszélsz. Egy pillanatig hallgattak. – Annyira nem. Csak úgy mondod. Azt. A kis szemétláda kezdi nagyon elbízni magát. ahogy… ahogy kézben tudod tartani a dolgaidat. és azt meg is kapod – mondta Paul.

Vele kapcsolatban lehet. Alix boldog volt. ahogy a tükör előtt ült. hogy ez van rajta. Paul ezt a nadrágot mindig seggbevágónak hívta. hogy beteg vagy A seggbevágó farmerod van rajtad. Alix arcát elöntötte a pír. látva. – Hogy szúrtad ki. ha az izgés-mozgásommal nem árultam el magam? – Újabban járatos vagyok a divat terén – magyarázta Paul. Dühös volt magára. Ne erőltesd a dolgot. – Törzsvásárlói kártya. Alix! – Csak tudni szerettem volna. Kérdezték tőlem. A férfin látszott. – De azért látszik. Szörnyen erőszakos. meglepem magam velük. hogy igazad volt. – Te hiányzol nekem – mondta. És folyton megkérdezi. hogy Paul elengedi a kérdést a füle mellett. – Cikket írok a turkálók világáról. hogy észre fogja venni. – Hiányzom? – A kérdés olyan gyorsan szaladt ki a száján. A Rimmel korrektor. mint egy rakás szerencsétlenség. hogy már nem lehetett visszaszívni. Eszébe jutott. – Van törzsvásárlói kártyánk? – Micsodánk? – nézett rá elképedve Paul. 190 . Amit a szupermarketben adnak. hogy mikor megyek haza! Őrizd meg a nyugalmadat. Paul harsány nevetésben tört ki. és a szomszédos asztaloknál ülők feléjük fordultak. – Csak te tudsz ilyet kérdezni. intette magát Alix. Vagy mit tudom én. Klubkártya. Paul hirtelen elvigyorodott. Alix. amikor vásároltam. – Csak gondoltam. – Nagyon nem szeretek az anyámmal élni. de nem tudtam. de nem gondolta volna.– Nem látszik rajtad – nézett rá Paul. – Gyönyörű vagy. és még egyszer sem fészkelődtél a széken. és arra gondolt. a Clarins barnító és a Dior bronzosító megtette a magáét. hogy ezt mondja. úgy néz ki. nem lett volna szabad megkérdeznie. hogy hívják. – Ez a magyarázata a Levi's farmernek és a Nike pólónak? – Nem – jött zavarba a férfi. hogy kényelmetlenül érzi magát.

hogy az. – Tartsd meg nyugodtan. – Csak arra voltam kíváncsi. amire és amennyire szükségem van. Paul tétovázott. Az első napon nem volt kellemes. és bement a sörözőbe. de a te lakáscímeden. – Van klubkártyánk. – Víz? – nézett rá meglepetten Paul. de most már jól érzem magam. – Én igen – mondta Alix. – Hánytál is? 191 . Igaz. hogy az én nevemre szól. – Egyáltalán nem volna szabad alkoholt innom – magyarázta Alix. – Nekem nincs rá szükségem. – Nem – hárította el Alix. Anya vásárol. hogy nem kellett volna meginnia két üveg sört. de azt rengeteget. itt a kártya. – Nem bánom. – Paul elővette a tárcáját a farmerja zsebéből. – Mindig csak azt és annyit veszek. – Nem túl súlyos. ha kiköltözöl Malahideba. Paul kiitta az italát.– Igen – felelte a férfi. A szeme ismét könnyezni kezdett. Lehet. – Kérsz másikat? – kérdezte Alix. hogy ne keltsen olyan benyomást. – Nem tudom – válaszolta Alix szűkszavúan. – Te most tényleg beteg vagy? – faggatta Paul. – Még rengeteg időd van. Odaadjam? – Ne – intett Alix bosszúsan. Kihozta Paul korsó sörét és magának egy ásványvizet. – Alix nagyon igyekezett. – Lehet. mint aki nyűgös és ingerült. – Ez így nagyon gazdaságtalan – csóválta a fejét Paul. – Szükséged lehet rá. hogy beléptéle. – Antibiotikumot szedek. – Utálom azt a helyet – rázta meg a fejét Alix. Borzongott. – Tulajdonképpen mi bajod van? – kérdezte a férfi. hogy ott egy másik szupermarket van – mosolygott rá Paul. de tudta. – Tessék. én csak a pénzt adom. – Felállt.

Épp amikor elaludt. Vacsora után fölmentek a szobába. Még az együttélésük elején történt. – Ugyan már! Kiveszel egy napot – vágta rá a férfi. amikor belebújt a 192 . hogy ő se számított rá! Másnap hajnalban persze semmi kedve nem volt ahhoz. Így aztán szép óvatosan felkelt. aközben is szerelmeskedjenek. – Nem vehetek ki csak úgy egy napot. hogy sohasem hitte volna. Nem emlékszem rá. A pezsgőfogyasztás szempontjából nem volt túl sikeres teljesítmény. – Ezt nem teheted – tiltakozott. és elautózzon a munkahelyére. – De fájt a fejem. – Hová mész? – riadt föl Paul épp abban a pillanatban. és odafészkelte magát Paulhoz. Paul felhívta a szobaszolgálatot. hogy amíg isszák a pezsgőt. Ragaszkodott hozzá. és rendelt egy üveg pezsgőt. de nem tudott. amikor elmentünk Droghedába? – pillantott a férfira mosolyogva Alix. hogy kibújjon az ágyból. – Akkor csakugyan rossz állapotban lehettél. – Nem is dolgoztál? – Pár napig – bólintott Alix. –De csak majdnem. kapart a torkom meg ilyesmi. Csak három órája aludtak el. Paul elvitte vacsorázni a Boyne Valley Hotelbe. Alix meg is mondta Paulnak. és szeretkeztek. és kész! De amikor másnap reggel fél hatkor csörgött a telefon. És utána meg is kellett fürödniük. hogy egyszer is beteget jelentettél volna – csóválta a fejét Paul. mert végigfolyt rajtuk a pezsgő… és ez persze újabb szeretkezésbe torkollott. Megpróbált visszaaludni. hogy kivett egy szobát éjszakára. – Akkor majdnem lógtál egy napot – bólogatott Paul. Mire Paul közölte.– Nem – felelte Alix. hogy egy pasi egyetlen éjszakán háromszor is képes rá. csak visszatette a kagylót. – Reggel mennem kell dolgozni. Már sokkal jobban vagyok. – Emlékszel arra az éjszakára. aztán legnagyobb megdöbbenésére közölte vele. de annál erotikusabb. – Miért nem? – Mert nem.

– Tudom – mondta Paul. Paul az órájára nézett. – Nem annyira. – Nem lehet – felelte. – És mindvégig élveztem a közös életünknek ezt 193 . – Mi… milyen kapcsolatban vagy vele? – Alix utálta magát. –Tíz nap múlva – mondta megkönnyebbülve a férfi. – Dolgozni. Tényleg nem. – Túl sok a dolgom – felelte Alix. – Tessék. – Alix. mint az anyámmal együtt élni. mint ami köztünk volt. tudnom kell.cipőjébe. hogy beteg vagy – motyogta Paul. – Mindig túl sok a dolgod. – Nem tudom. ami a Boyne Valleyben köztünk volt. – Mikor költözöl ki Malahide-ba? – váltott témát Alix. – A jövő hét végén. gondolom. és bement dolgozni. annyi bor meg pezsgő után biztos. – Már mondtam neked. – Be kell mennem. Nem szólt semmit. amiért megkérdezte. Nem változott. – Alix! Felejtsd el a munkát! Bújj vissza az ágyba. hogy nem érzed magad valami fényesen. Igaz. hogy én valami mást várok egy kapcsolattól. –Azt elhiszem. és a közéjük ereszkedő csend kezdett kényelmetlenné válni. – Különben is. – Mielőtt elmész – tette a karjára Alix a kezét –. hogy aztán egész nap nem tudott odafigyelni a munkájára. – Telefonálj be. – Miért nem veszel ki pár nap szabadságot? – tört be Paul a gondolatai közé. mi lesz Sabine-nal. De azt tudom. Beszéltél Sabine-nal? – Persze – felelte egyszerűen Paul. – Furcsa lesz. – Homlokon csókolta Pault. Alix érezte a hűvösséget Paul hangjában. – Szeretted. – Csodásan érzem magam. Már így is el fogok késni.

és beszállt. de azt hiszem. amíg elhajt. Még haza kell ugranom. amit szeretek. Visszafojtott lélegzettel figyelte. – Még egy kicsit elüldögélek itt. – Vigyázz magadra. mielőtt beszállna. Aztán visszanézett rá. – Eléggé biztos vagyok abban. Paul felállt. Megvárta. 194 . hogy ismerlek – nézett rá Paul. – Igazából nem is ismersz engem – mondta Alix. – Te is. – Igen? – Persze. – Sokat gondolok rád. hogy Paul kinyitja a kocsi ajtaját. – Mitől vagy ebben olyan biztos? A férfi vállat vont. – Jó. Alix nézte. – Most mennem kell. – Nagyon jó volt látni téged. Alix. – Hazavigyelek? – Ne – felelte Alix. aztán rágyújtott egy cigarettára. – Csak azt hiszed. és a kulcsával kinyitja az ajtaját. Alix. amint Paul odamegy a kocsihoz. Ha visszaint. mielőtt újra útnak indulok. gondolta. – Rendben. – Biztos? – Igen. de Alix ülve maradt. Csak éppen mindkettőnknek más dolgok fontosak az életben. egy darabig nem kellene találkoznunk – mondta Paul. integetett. – Újra megcsókolta az arcán. Olyan sok minden van benned.a részét. – Tudom. – Jó. akkor még mindig szeret. Csak az a helyzet. hogy más is van még a szeretkezésen kívül.

és egy kortyot sem lett volna szabad innia. istenem. a tenyere lucskosra izzadt. hogyan szolgálja fel a kávét Jennifer Aniston. legalább három napig ne menjen be dolgozni. hogy a Jennifer alakította figura egy percig is aggódna azért. vagy egyszerűen attól. Leült kedvenc karosszékébe. hogy újra találkozott Paullal. amikor elérte a következő émelygéshullám. de mire hazaért. – Teljesen elment az eszed? – szidta magát. és nekidőlt a viszonylag hűvös csempének. A halántéka lüktetett. Szót kellett volna fogadnia a doktornőnek. kirohant a fürdőszobába. és belehányt a zuhanytálcába. teljesen kikészült. hogy elcsaklizzák előle a legjobb vendégeit. Nem vette észre például.Tizenhatodik fejezet Alix nem tudta. miközben elnézte. vagy minden kihull az emlékezetéből? A Jó barátoknak ezt az epizódját például már legalább háromszor látta ezen a csatornán. Most legalább produkálta az összes tünetet. Jaj. hogy a kávézó fiatalabb felszolgálói össze fognak esküdni. aki este fél tízkor leül a képernyő elé. O'Neill doktornő meg volt lepve. és megpróbálta meggyőzni magát. Geraldine O'Neill azt is mondta. Felugrott a fotelből. ahol nem kell gondolkozni. vagy szellemileg visszamaradott. 195 . De azért jó volna. miközben leöblítette a zuhanytálcát. Kérlek. A kávé és a süti gondolatára felfordult a gyomra. mert az aranyos és hűséges barátai mind ott tüsténkednének körülötte. hogy még nem hányt. akik szeretik. ha olyan helyen dolgozhatna. Belekapaszkodott a zuhanyfülke ajtajába. hogy kávéval és sütivel enyhítsék a szenvedéseit. tűnődött bágyadtan. ha kihányja a sajtos tekercset meg a két üveg Millert. és bekapcsolta a tévét. hogy az italtól-e vagy a cigarettától. Jaj. hogy mindenki. nyögött fel. ha kijön. és minduntalan borzongás futott végig a testén. Miért adnak nyáron csupa ócskaságot? Miért gondolják azt a szerkesztők. akármi történik is. boldogan otthon maradhatna. Alix beletúrt nyirkos hajába. hogy sokkal jobban lesz. És olyan emberek között. És ha Jennifer lenne rosszul valami nevetséges vírustól. csak ne kelljen még egyszer okádnom. Jobb.

Hajnali háromkor megint hányt. 196 . Egyébként is. attól rendbe jövök. – Reggelenként rohangálnál a fürdőszobába. de pocsékul érzem magam. és kiokádnád a beledet. mielőtt a rendelőbe érnék. – Ne haragudj – mondta –. Terhesen tökéletesen reménytelen. De ha ettől visszakapná Pault? Megérné? Kikapcsolta a tévét.Visszavonszolta magát a karosszékbe. ha lefekszik. már nem lüktetett annyira. Fölkeltem. használhatatlan és rémes állapotba kerülnél. – Még a gondolatától is irtózott. egy jóízű éjszakai alvás után minden másképp néz ki. – Azt hittem. Jobb lesz. Alix – biztatta magát. de szörnyen gyenge volt. Nem tudott odafigyelni. reggelre jobban leszek – szabadkozott Alix. – Miért nem telefonálsz az orvosnak. hogy jöjjön ki hozzád? Én is megyek. – Életemben nem hallottam még ekkora ökörséget – jelentette ki Wyn szigorúan. ez nem jött be. hogy bemenjek dolgozni. A feje. Egész éjjel hánykolódott. – Pontosan így éreznéd magad. de félek. újból el kellene mennem az orvoshoz. – Azt hittem. és minden percben keservesen bánni fogja. Hát. és egyfolytában reszketett. * Másnap reggel hétkor felhívta Wynt. hogy a lábamra álltam. Alix! – Wyn megrémült a húga hangjából érződő kétségbeesés hallatán. de már attól rám jött a hányinger. ha kialszom magam. – Ez lesz a sorsa Sophiának. Nincs mit megbánnod. Azt hiszem. mihelyt elvittem a lányokat az iskolába. hogy elájulok. forgolódott. –Te jobb helyzetben vagy. ha terhes lennél – mondta ki hangosan. – Miért nem hívtál föl már az este? Azon nyomban átmentem volna hozzád. – Az isten szerelmére. amely a rosszullét perceiben szét akart robbanni.

– Na ne. és egyikünknek sem kell megbeszélésre mennie. Aztán a telefon után nyúlt. Nem akarta. Hanyatt feküdt. hogy a doktornő fél tizenegytől tizenkettőig járja a betegeket. amint Gavin a talpát nyalogatja. és feltárcsázta a bankot. – Rémesen érzem magam. – Valószínűleg külön időt szán erre a napjából. Elképzelte. Szent ég.– Miért. ha elment. Dolgozni akart. legutóbb akkor járt orvosnál. Alix! Már megint? Dave hangjára elvörösödött. Jennyre marad minden. amint Gavin Donnelly nyalja a talpát. – Nem én vagyok az. – Azt hittem. aki aggódik – felelte erre Dave. – Tökéletesen tisztában vagyok a holnapi helyzettel. annyian hívták már eddig. – Ma nem számít különösebben – mondta Dave. – És időben bent leszek az irodában. hogy felnőttekhez is ki lehet hívni az orvost. amilyet most egyáltalán nem érzett magában. úgyhogy emiatt ne aggódj. kijön? Alix ritkán volt beteg. s erre a gondolatra halványan elmosolyodott. hogy így érezze magát. O'Neill reggel nyolckor kezdte a rendelést. mintha a férfi azt gondolná. De tudod. az egészet csak ő találta ki. Úgy látszik. amikor szokás szerint kenetet vettek tőle. gondolta. a fél országot ledöntötte a lábáról ez a vírus. – Egész éjjel hánytam – mondta. de Alixhez majd csak tizenkettő felé jut el. hogy Gavin holnap megy arra a profi golfbulira. és lehunyta a szemét. amikor letette a kagylót. –Ha nem vagy itt. Felcsörgetlek. és meglepve értesült az asszisztenstől. 197 . Alix háromnegyed nyolckor hívta a rendelőt. Dave – szögezte le Alix olyan eréllyel. – Már hogyne jönne? – kérdezett vissza Wyn türelmét vesztve. Jobban akart lenni. – Nem gondoltam. – Odakint nemigen történik semmi. hogy beálljak a helyedre. Ez úgy hangzott. Dr. Az orvos dél körül ér ide. mindig neked kell elmenned a rendelőbe – motyogta Alix. Látni akarta. és nekem is van egy találkozóm fél kettőkor.

ki az. – De komolyan. – Engedj be gyorsan. – Látom. – Mint amikor bárányhimlős voltam. de nagy valószínűséggel át fogom adni neked. – Tulajdonképpen mi bajod van? Azt hittem. amíg a nővére fölér a lakásig. – És most mars az ágyba! Telefonáltál az orvosnak? – Tizenkettő körül ér ide. ha megtudja. Bizonytalan léptekkel ment a monitorhoz. – Ne gyere hát nekem ezzel az ócska dumával. – Wyn pillantása tele volt nyugtalansággal és aggodalommal. Ne kapd fel a vizet. –A nagy tesód vagyok. – Oké. – Ha hordanék pizsamát – mosolyodott el halványan Alix. – Dave. – Az orvos szerint valami vírus. oké. csak megfáztál. máris jobban vagy – nevetett Dave. Alix kinyitotta a kaput. – Nem kell bocsánatot kérned – mondta erre Wyn. annyi az egész. Bocs. Azt mondtam. és megvárta. járvány van. hogy megpróbálja lecsipkedni róla a pöttyöket – közölte Wyn. miközben ugráltatlak magam körül. hogy a nővére úgy szereti. Úgy látszik. te még nem is dolgoztál ebben a nyavalyás bankban! – csattant fel Alix. – Gyere be. Addig itt maradok veled. – Ha adnál egy nyomorult kulcsot. Alix! Te tényleg szarul nézel ki! – Kösz. Még leöntöd vele a pizsamádat.hát nem vagy itt. mert rosszul éreztem magam odabent. nem kellene hogy kiráncigáljalak az ágyból – szólt föl Wyn. hogy megint kidőltél. hogy lássa. bent leszek. De ismered Dest. tehát bent leszek. amikor felberregett a kapucsengő. nekem kell téged körülugrálnom. amikor utoljára beteg voltam. miközben ajtót nyitott. – Helyes. – Szia – mondta. – Jézusom. igaz? – A legtöbb gyerek boldog lett volna. Óriási jelenetet fog csinálni. Elmentem hozzá hétfőn. 198 . Éppen befejezte a Dave-vel folytatott beszélgetést.

– Wyn. Alix lehunyta a szemét. köztük a vasárnapi lapok az összes melléklettel egyetemben. ne pánikolj a tej miatt. Jó érzés volt. – Azt hiszem. Lehet. és felsóhajtott. amióta Wyn megjött. – Hogy feledkezhetsz meg a tejről? – nézett rá elképedve Wyn. Határozottan enyhült a rosszulléte. – Miért nem veszel egy egész kartonnal. amivel megihatta a csésze teát. A tűzhelyen egy köteg gazdasági folyóirat. Egyetlen gyűrött zacskós tea árválkodott benne. és kinyitotta a hűtőt. 199 . Alix láthatóan nem használta főzésre a helyiséget. hogy van itthon tej – fintorgott Alix. A kannában felforrt a víz. Alix bebújt a takaró alá. és elfelejtettem beugrani a boltba. Ezek után már csak két doboz Miller sör és egy üveg Chardonnay maradt a hűtőszekrényben. hogy van még egy kevés. – Nem pánikolok – mondta szárazon Wyn. Wyn kinyitotta a faliszekrény ajtaját. amit még ő ajándékozott Alixnek. Wyn megtöltötte a kannát. és bedugta a konnektorba. hogyan tesz-vesz a nővére a konyhában. – Nem hinném. Aki aggódik helyette. a dobozt kidobta a szemétbe az Easi-Single sajttal és a félig kiürült majonézes-flakonnal együtt. – Tegnap este siettem haza. és a hálószobába bekukkantva meggyőződött arról. Wyn felsóhajtott. és kivette belőle az ezüst teásdobozt. hogy van valaki mellette. – És most aludj. a legrosszabbon már túl vagyok. – Mars az ágyba – parancsolt rá ismét Wyn. Én készítek magamnak egy teát. A pulton halomban álltak az elmúlt heti újságok. amikor beköltözött a lakásba. hogy van itt valaki. – Alix már attól jobban érezte magát. ha a szupermarketben vásárolsz? Elég sokáig jó a szavatossága. és hallgatta. hogy Alix mélyen alszik. aki vigyáz rá. Körülnézett a parányi konyhában.– Nem muszáj. Van egyáltalán valami ennivalója Alixnek? – töprengett magában Wyn. Miután megteázott. Épp annyi tej volt. aztán maga köré csavarta. kiöntötte a július 15-én lejárt narancslét a mosogatóba. – És próbálj aludni egy kicsit. a mikró tetején pedig egy csomó számla feküdt.

Wyn nyilván töviről hegyire átvizsgált mindent a konyhában. hogy azért. de el is ugrott nyomban. és ráírta: Vásárolni mentem. aki olyan idegesítő tudott lenni. és majd jön a kioktatással. hogy egy falat kaja sincs itthon. amelyben szerinte kétségtelenül szenved. Fölvette a dobozokat a földről. és olyan boldog volt a gyerekeivel. Levett egy borítékot a hűtő tetején halomban állók közül. gondolta bosszúsan. miközben a párnáját paskolta. Körülbelül negyed órája lehetett távol. hogy számolatlanul ihatták a csésze teákat és kávékat. gyümölcsöt. hogy kigyógyítsa a skorbutból. hogy előadást tartson. mindjárt jövök. amikor Alix fölébredt. gondolta. óvatosan megfordult az ágyban. Wyn olyan boldogan élt ebben a házasságban. mielőtt a fejére esett volna két doboz fagyasztott marhasült. Beletelt néhány percbe. hogy teljesen maga alatt van. mire annyira kitisztult a látása. Ezen a hétvégén akart rendesen bevásárolni.Eddig akárhányszor elment hozzá. Jólesett rosszakat gondolni Wynről. Még össze is írt pár dolgot. hogyan élje túl az ember. ezeknél jobbakat is ehetnél. Jaj. és látta. ha dobták – talán mert annyi gyakorlatot szerzett benne fiatalabb korunkban. ehető sajt és annyi tej. Amikor azon az alapon. Wyn nagyon értett ahhoz. ahol a húga biztosan észreveszi. hogy ő az idősebb. Mint például a múlt szombaton. hogy egy nyamvadt vírus ledöntött a lábadról. Most Wyn azt fogja gondolni róla. és elment. Többszöri pislogás után lassan. Most végigjárja a szupermarketet. Alix. majd fogta a lakáskulcsot. Kinyitotta a fagyasztót. hogy néha már az őrületbe kergette vele Alixet. mert a fiúja dobta. Minden jel arra 200 . még nem kellene így elhagynia magát. amikor létrehozták azt a randit Cathal Morannel… A sógora mint főszervező. mindig volt otthon egy csomó friss gyümölcs. és összeszed mindenféle friss zöldséget. gondolta Alix kajánul. ha elkezdte játszani az idősebb testvér szerepét.” Odatette az ágy melletti szekrénykére. Aztán hanyatt fekve bámulta a plafont. és visszagyömöszölte a négy thai csípős currymártás és egy spenótos lasagne mellé. hogy észrevette Wyn üzenetét. Nahát. Wyn pedig mint bűnrészes és felbujtó. beleütötte az orrát az ő dolgába. Nem csoda.

Nahát. A pulton találsz pénzt. Hogy lehetett olyan biztos benne Wyn. Alix hangosan felnyögött. – Te meg ne dörgölj mindent az orrom alá. valami nincs rendjén veled.vallott. amikor elindultam vásárolni. – Úgy hallottam. Honnan tudták? –töprengett Alix. Wyn milyen könnyen vált meg nagyra törő szakmai álmaitól. ha hozzámegy Terryhez. hogy nagyon is rendjén van. És filteres teát. Még Sophia is elárulta. és még annyi erőm sincs. s lett feleséggé és anyává. holott még csak huszonegy éves volt? És hogy mikor jön el az ideje. – Ne szellemeskedj. – Jól vagy? – nyitott be Wyn a hálószobába. – Köszi. tojást. –Megtöltöm a hűtődet. gondolta Alix. hogy ő egy modern. hogy Terryben megtalálta az éppen hozzá illő embert. – Csak maradj ott. Alix! Miller és Chardonnay! – Az élet apró. – Nos. hogy ő erre nem volna képes. hivatással rendelkező nő. – Kiválóan – felelte Alix. – Egyet se láttam. – Nem volt drága – szólt szigorúan Wyn. mindjárt azt gondolják. de előbb vagy utóbb ő is családot akar majd. – Tényleg annyi van belőle itthon? – csodálkozott el Alix. 201 . amíg megjön az orvos – intette Wyn. sajtot és gyümölcsöt. És ha nem akarsz magad körül egy csapat visítozó lurkót. – Jól hallottad – mosolygott rá Alix bágyadtan. de nélkülözhetetlen kellékei. Hoztam egy kis kenyeret és szeletelt sonkát. mintha nyögtél volna. hogy gyerekeik legyenek? Az ő számára mindig minden ilyen átkozottul tökéletes volt? Wyn unos-untalan elszavalta neki. Csak mert ide vagyok szögezve. – Sokkal olcsóbb tisztességes friss dolgokat venni. mintha rosszul érezném magam. mint fél tucat kész thai currymártást. És pár szem paradicsomot. én viszont vettem tejet. – De nem azért. hogy jól teszi. hogy fölkeljek. Ebben a pillanatban nyílt a lakás ajtaja. Tudta. Pedig az emberek mintha ezt várnák el.

– Csak egy üveg sört. 202 . és megnézte. aztán visszament a konyhába. – És rögtön lefeküdt? – Még találkoznom kellett valakivel. – Tegnap már sokkal jobban éreztem magam. – A szédülés is visszajött? Alix bólintott. – Nem jellemző – dünnyögte.– Hálátlan dög – vigyorgott rá Wyn. Alix . – Korán hazajöttem – védekezett Alix. hogy bement dolgozni. Wyn. – Ivott valamit? – Mire gondol? – Alkoholra – felelte Geraldine. és hánynom kellett. * Geraldine O'Neill fél tizenkettőkor futott be. Aztán hirtelen újra elkapott. – Alix érezte.mondta. töprengő arccal nézte a húgát. – És fáj valamije? A nyaka? Az ízületei? Alix megrázta a fejét. – Borzongás és verítékezés? Alix bólintott. aki az ablak melletti széken ült. – Nem is voltam – felelte Alix. – Erre már korábban is gondoltam. amikor leült mellé az ágy szélére. hogy ilyen rossz állapotban van. – Csak azt ne mondja. Geraldine kivette a lázmérőt a szájából. – Nem gondoltam. – Geraldine lázmérőt dugott Alix nyelve alá. ahogy meghagytam? Alix megrándította a vállát. – Ágyban maradt. hogy elvörösödik.

Alix! Csodálkozik. hogy ne menjen dolgozni. – Holnap nem maradhatok ágyban – tiltakozott Alix. – Nem marhaság – mondta Alix. utána meg beül a kocsmába a barátaival. hanyatt-homlok rohanniuk kell vissza az irodába? Maga egy bankban dolgozik. Nahát. – De ugye szedi a gyógyszert. – Igazán sajnálom – nézett a doktornőre bűntudatos képpel Alix. – Sajnálhatja is. ha eleve nem is érezte magát kifejezetten jól. Nem megmondtam. hogy veszek meg eladok. Szükség van rám bent. – Ne beszéljen nekem hülyeséget – intette le Geraldine. Muszáj volt tegnap bemennem. – Itt maradsz. És ma meg holnap maradjon ágyban. mire Alix vágott egy fintort. – Geraldine rácsatolta Alix karjára a vérnyomásmérőt. és odament az ágyhoz. és csinálja végig a kúrát. És 203 . azt komolyan is gondolom. –De tényleg nem! – Dehogynem. – Ha elgázolná magát egy busz. Mi ütött egyesekbe. miféle marhaságokat csinál.– Az ég szerelmére! – nézett rá haragosan Geraldine. Erről én gondoskodom. mint le-föl ugrálni meg üvöltözni. ugye? Biztosan vannak ott elegen. – Nem. – Alix nagyon szeretett volna zöld ágra vergődni velük. – Már ma kezdje el. nyugalom. hogy úgy érzik. – Jól van – mondta végül a doktornő. akkor is boldogulniuk kellene maga nélkül. –Az egészsége százszor fontosabb. nincs szükség magára – szólt rá gorombán Geraldine. akik alkalmasint helyettesíteni tudják. – Ezt is szedje be. és nem kelsz föl. Geraldine. amit a múltkor fölírtam? – Igen – válaszolta Alix. hogy ezzel a vírusfertőzéssel három napig szigorúan ágyban kell maradnia? Erre maga bemegy dolgozni. – Ha egyszer azt mondom. – Devizakereskedő vagyok – mondta Alix. vagy mit tudom én. –Talicskával kellett a munkahelyéről a rendelőmbe hozni magát. – Egyszerűen nem maradhatok itthon. – Geraldine újabb receptet firkált. és átnyújtotta neki. hogy visszaesett? Főleg. – Én… – Nyugalom. – Wyn fölállt a székből. – Te ezt nem érted. Szétrobbantja a műszert – nézett rá fülig érő szájjal Geraldine. Fontos volt. – Én vagyok a díleriroda főnöke.

– Tudom. hogy Dave azt mondja Desnek. A legkomolyabban mondom. talán mielőtt elment… 204 . – Hogy értette azt. Egy percig sem volt kétséges előtte. – Hétfőn este jöjjön el a rendelőbe – mondta Geraldine. – Rendben – sóhajtotta Alix. Még szombaton és vasárnap is kímélnie kell magát. – Hogy a pokolba lehetnék az? Paul már nem is lakik itt. amit mondtam. Pár nap alatt meggyógyul. hogy boldogulni fognak nélküle is. de feltétlenül feküdnie és pihennie kell. – A hétvégeken mindig kímélem magam. – Ne röhögtesd ki magad! – bőszült fel Alix. majd visszajött. Alix vágott egy fintort.pontosan ezt fogják csinálni holnap. hogy elájul – védekezett Alix. – Alix! – Sok emberrel előfordul. Wyn kikísérte Geraldine-t. – Vírusfertőzés – felelte Geraldine. Legyengült az immunrendszere. Hazaküldtek. – Gondoltam. csak éppen nem akarta. Alix. Alix az ajkába harapott. – A munkahelyemen lettem rosszul. Elájultam. ő cserbenhagyta őket. – Nem vagy terhes vagy ilyesmi? – kérdezte váratlanul Wyn. hogy talicskával kellett a rendelőjébe vinni téged? – kérdezte. ha mást is összeszedne. – És tegye azt. felszökött a láza. – Tulajdonképpen pontosan mi a bajom? – tudakolta Alix. hogy rengetegféle van. Nem szeretném. és leült Alix ágyára. miközben visszapakolt a táskájába. de ez is az. – Fél hat és hét között. Már a gondolattól is úgy érezte. – Mi történt pontosan? – Rám jött a rosszullét. – Nem nagy cucc.

– Alix becsukta a szemét. megszoktam. ha valami ostobaságot művelsz. – Szereted? – kérdezte Wyn. – Dehogynem. – Biztos vagy benne? – Hagyd ezt abba. – Na és? – Hülyeség volt találkozni vele. hogy nem akarok gyereket. – Ne haragudj – kapott észbe Wyn. nem azért ragaszkodsz-e hozzá. – Nem érdekel. – Jaj. – Csak arra volnék kíváncsi. ennyi az egész. Alix. hagyj már békén! – fortyant fel Alix. mert nem tudod elhinni. – Csak tudod. hogy valaki el akarjon hagyni téged. hogy mire vagy kíváncsi – közölte Alix. – Kösz. hogy mindig észnél vagy. de miért nem teszel pontot a végére? Mi értelme van továbbra is ragaszkodni hozzá? Te nem vagy az a ragaszkodó típus. Amikor azt mondtam. – Persze. ha egyszer nem érezted jól magad.– Higgy nekem. – Sajnálom. és nem akarok erről beszélni. – Eddig még soha senki nem szakított veled. ezért el sem tudom képzelni rólad. – Ne viccelj! – kiáltotta Alix. aki elküldted a másikat. – Ilyet még Carrie se mondana. – De beteg voltál. igaz? – folytatta zavartalanul Wyn. – Tegnap este Paullal találkoztál? – faggatta tovább Wyn. – A te dolgod. de nem kérek a prédikációidból. és kézben tartod a dolgaidat. Alix kinyitotta a fél szemét. nem vitás – folytatta Wyn –. hogy találkozunk még. –Beteg vagyok. Mondtam. komolyan is gondoltam. – Mindig te voltál az. – Szerintem hibát követ el. Alix vállat vont. – Persze hogy szeretem. hogy olyan rosszul vagy. hogy 205 .

de nem rögtön. miközben átvágott a Haddington Roadon. ha boldog lennél – mondta Wyn. hogy gyerekkorukban felhúzgálta a háromkerekű biciklijét a házuk mögötti domb tetejére. ösztönösen élvezte. de öt perc sem telt bele.még veszekedni sem akarsz velem. lábujjhegyen beosont a hálószobába. Velem is így volt. – És mindenki azt mondja. Wyn emlékezett rá. Te pedig már nem vagy olyan fiatal. én csak azt szeretném. – Igen. Csak aztán megismerkedtem Terryvel. hogy most gondját viselheti. Megpróbált Paulra és gyerekekre gondolni. 206 . A húga olyan átkozottul önálló mindenben. fogta a receptet. Wyn! – De huszonkét éves korodban azért te is más voltál! Alix megint felsóhajtott. Bizonyos kor után az ember számára más dolgok válnak fontossá. csak mert nem akart elmaradni a nővérétől és annak barátaitól. – Alix ásított. Alix becsukta a szemét. Te mindig is férjre meg gyerekekre vágytál. – Ugyan már. Alix. Paulnak is igaza van. gondolta. * Amikor Wyn végzett a konyha kitakarításával. – Élvezem. ha veled veszekedhetek. Habár sajnálta Alixet. – A karrier nem minden – folytatta Wyn. – Ó. már aludt. Rendszerint. – Tényleg. és lement a gyógyszertárba. – Úgyis ki akartam mosni a hűtőszekrényedet. Alix halványan elmosolyodott. Alix. hogy a te szakmád kifejezetten fiataloknak való. Kimerítette a vita. Négyéves volt. – Harminckét évesen az ember még nem öreg. hogy nem képes mindent elvégezni maga körül. Wyn. és… – És azóta is boldog szerelemben éltek. De úgy látom. – Hagylak aludni egy kicsit – felelte Wyn. amiért beteg. Elviselhetetlen számára a tudat. – Tényleg nincs kedvem tovább erről beszélgetni. Fáradt vagyok.

– Ha adnál nekem kulcsot a 207 . Vagy amikor a teljesítőképessége határáig hajszolja magát a konditeremben.alig bírták a lábacskái. hogy eszébe se jusson holnap reggel bemenni az irodába. – Jólesik – felelte a húga. emlékeztette magát. miért akarja Alix örökösen próbák elé állítani magát. – Nem egy nyavalyás olimpiára készülsz – szólt mogorván. hogy vegye be a tablettákat. arról is hajlamos lesz megfeledkezni. és félretaszigálva őt az útból. – Majd én. hogy mihelyt egy kicsit is jobban érzi magát. az evezőpadon és a súlyzókkal. gondolta Wyn. gondolván. elrángatva előle a bicikli kormányát. A gyógyszertárban sokan voltak. nem fog ártani egy kis kocogás a futópadon s utána egy lassú. De Wyn sohasem tudta megérteni. hogy segítsen neki. Wynnek várnia kellett. hogy hogy érzed magad. És valahogy azt is el kellene érnie. Alix fölöslegesen csinálja végig mindezt. hogy nem megyek be. de amikor Wyn (egy hirtelen támadt testvéri kötelességérzettől hajtva) hátrafordult. aki megállás nélkül hajtja magát. Megdöbbenve látta. hogy maradj ágyban. – Semmi szükség rá – tiltakozott Alix. Ő beleegyezett. amikor két órával később felébredt. – Én szeretném – vágta el a vitát Wyn. úgyhogy nem megyek be – közölte Alix. – Az lehet. kényelmes úszkálás. – Az orvos meghagyta. de rögvest visszaesel. – Helyes – jelentette ki Wyn. hogy a húga úgy hajszolja magát a szobakerékpáron. – Pedig máris sokkal jobban érzem magam. Vagy amikor kiáll versenyezni a lövészklubban. – Jól érzem magam tőle. ha holnap reggel bemész dolgozni. Alix kézzellábbal tiltakozott. Valami csak nem stimmel azzal az emberrel. hogy itthon maradok. egyedül! – kiabálta. – Mondtam. ha reggel beugrana hozzá. Alix egyszer elhívta Wynt magával. Kilenckor felnézek. És fölvitte. Például ezzel az óriási feszültséggel járó munkával ebben a férfiak által uralt pénzvilágban. mintha legalábbis büntetőszázadban lenne. A legjobb lenne. – Mondtam már. Tudta. Alix lelkére kell kötnie. miközben figyelte a vállizom-erősítő gyakorlatokat végző Alixt. a futószőnyegen.

– Cseszd meg. hogy szép nyugis napotok lesz. – Jó érzés. amikor nincs elég ember. – Te is tudod. ha mindenki korán hazamegy. ha bármi 208 . Alix. Előfordul ilyesmi pénteken. és Gavin is pont most viszi ki azokat a fószerokat Portmarnockba! Muszáj itt lenned. –Figyelj. hogy ez egy nagy marhaság – felelte Dave mogorván. hogy nem boldogulunk nélküled. De Jenny el tudja vinni az ügyeket. – Sajnálom. aztán felhívta Dave-et. de holnap nem fogok tudni bemenni . a telefonokba meg majd besegít Mike Keogh. Úgyhogy nélkülem kell boldogulnotok. hogy átütemezd a találkozóidat? – Megőrültél? – méltatlankodott Dave. ahogy számított rá. –Milyen testvér lennék. hogy itt kínlódj egymagádban. – Nagyon jól tudod. Nincs rá esély. hogy fölkeljek. hát nem? * Alix három utánig várt. Már sokkal jobban vagyok. még csak föl sem kellene kelned. hogy lássam. És az is lehet. hogy kellek a kollégáknak – mormolta Alix. Alix! – Dave pontosan olyan dühös volt. – Tudod. – Ne haragudj – mondta –. – Az ágyamban muszáj lennem – közölte szárazon Alix. Dave. hogy vannak az irodában. – Nem arról van szó. mi van. de az orvosom. amit tutira lefixáltunk! – Tényleg nagyon sajnálom.lakásodhoz. hogy nem leszek itt délután. Csak jó tudni. na meg a nővérem kerek perec megtiltották. milyen nehéz tető alá hozni egy megbeszélést Arnie-val! Már kétszer lemondta. – Amúgy minden a legnagyobb rendben – tette hozzá Dave lehiggadva. és minden a feje tetejére áll! – Reggel betelefonálok – mondta Alix –. Wyn… – Nem esik nehezemre – mosolygott rá nyájasan Wyn. – Tudod. ha szépen megkéritek rá. hogy mindig olyankor szoktak váratlanul meredeken zuhanni az árak. – De komolyan. ha hagynám.

– Miért nem vagy ágyban? – Már sokkal jobban vagyok – felelte Alix. akire kétségtelenül az egyedülálló nők sorsa vár. hogy ma reggel inkább én jönnék el hozzád. Alix összeszorította a fogát. – Feküdj vissza! – parancsolt rá Carrie. és visszafeküdt az ágyába. hogy ő itt fekszik betegen. hogy elmondta. – Hétfőn találkozunk. – Kapcsold vissza! – kiáltott rá Alix. hogy elkezdjen vitatkozni. amikor a telefonban elújságolta Carrie-nek. amikor anyja behozott egy nagy bögre teát és egy szelet pirítóst. – Persze – mondta Dave. Itt van mellettem a telefon. – Feltétlenül – válaszolta Alix. – És semmi szükség nem volt arra. – Köszi – mondta Alix. Másnap reggel nem Wyn. Épp a CNN-t nézte a hordozható tévén. s a hűtő megújult tartalmát szemrevételezte. – Most jobb neked a tea. – Tudnom kell ezekről a dolgokról. hívjatok fel. El tudta képzelni. Wynnek igaza volt. Visszafeküdt. és átvette a tálcát. Alix felsóhajtott. hogy Wyn felhívjon. amikor Carrie belépett a lakásba. hanem Carrie ugrott be. – Kávét akartam csinálni. – Épp a tokiói piacról tudósítottak! 209 . mi árt jobban az egészségének: ha betegen is dolgozik. és újra lehunyta a szemét. Tegnap este felhívott. – Hol van Wyn? – kérdezte. hogy élvezte Wyn. – Carrie fogta a kannát. Azon gondolkodott. és kikapcsolta a tévét. vagy ha távol van. magányos. amikor anyja becsöngetett. Semmi értelme. és vizet engedett bele. Carrie fogta a távirányítót. Alix épp a konyhában volt. – Majd hozok neked egy csésze teát. Minden bizonnyal alaposan kitárgyalták egymás között a szegény. azok a gazemberek csak az alkalmat várják. egymaga.gond adódik. elhagyott Alixet. hogy hátba döfjék. – Mondtam neki. holott nagyon jól tudja. – Hétfőn. – Kávét – mondta Alix. – A lányom vagy – közölte Carrie.

Carrie elgondolkodva nézett a lányára. hogy vissza fog jönni. igaz? – Persze hogy hiányzik! – csattant fel Alix. Alix! – Elkaptam valami vírust – válaszolta Alix. és nem érezted jól magad. Tudom. – Majd én megmondom neked – közölte az anyja. – Jaj. milyen jókat hánytam gyerekkoromban? Mindent összehánytam. Emlékszel. – Amikor nálam jártál. tisztára görcsben volt minden izmod. Így aztán azt tettem. Nem kell drámázni. Nem nagy ügy. mindig jó érzékkel rendezek nagy jeleneteket. – De Wyn szerint szentül meg vagy győződve arról. hogy dögrováson voltam. – A doktornő szerint sokakat ledöntött. és másnapra kutya bajom volt. Kimerült voltál. Carrie. – Lehet. Alix egy szót sem szólt. – Még csak pár hete történt. ami a tokiói piacon történik – vágta rá Carrie gondolkodás nélkül. – Miből gondolod? – Tudom. 210 . hogy még a rendelőbe se tudsz elmenni! – Carrie tekintete merő aggodalom volt. Carrie. – Hogyhogy egy vírus ennyire le tudott dönteni a lábadról? – Ki tudja? – vont vállat Alix. – Nos – ült le Carrie az ágya szélére. az isten szerelmére! Ennek a dolognak semmi köze Paulhoz! – Hiányzik. – Tényleg pocsékul éreztem magam. – Hogy elájulsz a munkahelyeden! Hogy annyira rosszul vagy. és úgy gondoltam. hogy jöjjön át.– Innen az ágyadból semmi beleszólásod nincs abba. – így aztán semmi szükséged arra. Most is csak erről van szó. vissza kellene mennem az orvoshoz. – Aggódom érted. amit még te is az egyetlen értelmes dolognak tarthatsz ebben a helyzetben: megkértem Wynt. – Mi az ördög ez az egész? – Mármint mire gondolsz? – kérdezte Alix védekezőn. ha betegségről van szó. hogy nézd. de ismersz. hogy visszajön. És mindez a Paullal történtek miatt van. – De tegnap én is megijedtem – vallotta be Alix.

És a tiédben. igaz? Carrie elsápadt. – Alix! Erről te semmit sem tudsz. – Nálad ez nyilván így működött. ha annak rendje és módja szerint összeházasodnátok. és gyerekeid születtek. Azt hiszed. – Alix. A világon semmit! – Jaj. hogy így mellettem állsz – mordult fel gorombán Alix. – Nem csaphatod be őt. és szülök egy gyereket. megígéred neki. ha az ember igazán gyerekeket akar. ne viccelj már! – vágott vissza Alix. Vagy nem – mondta. és aztán kivered a fejéből ezt a gyerekdolgot. amivel ezt a vágyat megszünteted benne. hogy meg akarnám őt változtatni. akkor jobb. Térj észhez. vissza fogod tudni szerezni. – Te üzletasszony vagy. – Soha nem mondtam olyasmit. Elég ésszerű az ő korában. Ha csakugyan nem akarsz gyerekeket. Mondhatom. Ha Paul most szeretne. mielőtt én magam fel lennék rá készülve. Alix idegesen fészkelődött az ágyban. családot alapítani. Mondjuk. – Lehet. Megállapodtál. – Kösz. akkor minden a legnagyobb rendben lesz. Paul szeretne megállapodni. – És ha engedek Paulnak. hogy jövőre lehet belőle valami. 211 . – Csak segíteni próbálok – felelte Carrie. érdemes volt. És a férjed mégis faképnél hagyott. és családot alapítanátok.– És ha visszajön. – Látom a szemedből. akkor nem tehetsz semmit. – Ez nem így működik – folytatta Carrie. – Alix kurtán felnevetett. Szerintem tehát csak úgy folytathatnátok együtt. – Hogy lásd a saját helyzetedet. Alix letette félig kiürült bögréjét az éjjeliszekrényre. Carrie. ha elfelejted Pault. akkor mi lesz? – Hogy érted ezt? – Meg fogsz változni a kedvéért? – Megváltozni? – Alix. akkor az nagyon erős vágy.

– Ha dolgozó anya vagy. ha valamelyik gyerek megbetegszik. ő sem bírta elviselni. – Nem miattatok ment el. – És ki akart elsősorban gyerekeket? – kérdezte Alix. – A lényeg mindenképpen az. – Ez nem így van – ellenkezett Carrie. amikor már megvoltunk. aztán munka után szorgosan emelgetik a kocsmában a söröskorsókat. ha pedig abbahagyod. Egy szépségszalonban dolgoztam. bűntudatod van. Amikor otthagyott bennünket.– Először is mindketten akartunk gyerekeket – közölte Carrie a tőle telhető önuralommal. ami menthető. azon nyomban kerülgetni kezdik az összes lányt az irodában. Alix. És mihelyt a feleségük teherbe esik. Ennek semmi köze nem volt hozzád és Wynhez. – De arra sem voltunk elég ok. ami kell. És a kritikus pillanatokban mindig a feleségnek kell menteni. és ő rohangálja magát halálra minden karácsonykor. Eközben a pasik későig bent maradnak az irodában. Carrie megdörzsölte a halántékát. hogy mikor közlöd már. – Ő vagy te? – Mindketten. mint egy napokig tartó vendégeskedésre. Neki kell kivenni szabadságot. hogy így van! – csattant fel Alix élesen. – De még mennyire. – De. és férjhez mész. hogy hazamenjenek. ahol most tartok. – Az egésznek semmi köze nem volt hozzád – ismételte meg. mint addig. – Nem voltam üzletasszony. hogy nem szükségszerűen a férfiaknak kell eldönteniük. Neki kell gondoskodni arról. amiért dolgozol. 212 . lesik. – Tudod. a karácsonyra meg úgy tekintenek. Ha nem vagy terhes. hogy gyereket vársz. Ez kettőnkre tartozott: rá és rám. hogy maradjon – felelte Alix. akkor azért van bűntudatod. Többé senki sem néz rád úgy. változtatnom kellett. miket mondanak az irodában. mint valami terhes kötelezettségről. Carrie. hogy ők most gyerekeket akarnak – szögezte le Alix. hogy mindent elvisznek-e magukkal az iskolába. mint a legtöbb férfi. Én nagyon keményen megdolgoztam azért. Úgy beszélnek a feleségükről meg a gyerekeikről. Az esetek felében kötelességnek tekintik. hallom. – Se Wynhez. Neki kell számon tartani a születésnapokat.

de így van. mint bármi másban – mondta Carrie szelíden. – Nem vagyok az. – A férfiak többsége örül. – Én nem mernék fogadni rá – vélekedett Carrie. – Te nem ismered őt – felelte Alix. – Ő új állásba ment – mondta Alix. – Jaj. – Többet. Mindent meg kellett tennem. és kivitte a konyhába. ne kezdd már te is! Ha Wynt hallgatom. amit ők. Állítom. – Te sem fiatalodsz. az az érzésem. mint akármiben. Carrie nézte egy darabig. aztán fogta a tálcát.Nagyon keményen. 213 . – Ezek szerint nem fogod az életed hátralévő részét Paullal leélni. hogy gyerekeket szüljek. – Egyáltalán nem akarsz gyereket? – sóhajtotta Carrie. – Így van – mondta Carrie. családjuk. Alix becsukta a szemét. – Talán. De még fiatal vagyok. hamarosan be kell vonulnom egy nyugdíjasházba! – Az ember több gyönyörűséget talál a gyerekeiben. mint a munkájában. – Elhiszem neked. többet. hogy van felesége. családja. Csak gyakorlatiasan gondolkozom. – Ismerem az embereket – jelentette ki Carrie. hogy van feleségük. – Örülnek. hogy nem vág bele most rögtön a családalapításba. Nem vagyok hajlandó feladni azért. hogy legyen min keseregniük a munkahelyükön – legyintett Alix. és még annál is többet. – Nagyon boldog ezzel a munkájával. – Mitől vagy ilyen átkozottul cinikus? – nézett rá megrovón az anyja. – Alix hátradőlt a párnájára. Nem gondolnád róluk.

– Nem sűrűn szoktuk ölelgetni egymást – mosolygott rá Alix. – Megnevettet – fordult feléje Carrie. – Jó ötlet. Mosdatlannak érzem magam. – Nagyszerű – mosolygott rá az anyja. – Alix átvette anyjától az árumintát tartalmazó flakont. – Jól érzem magam – tiltakozott Alix. aztán megyek. hogy a péntek erős nap nálatok. hogy mi történik a pénzpiacokon. Alix leült a kanapéra az anyja mellé. hogy három körül érek be – felelte Carrie. de válaszul ő is átölelte a lányát. – Hogy vagy? – Sokkal jobban. Aromaterápiás tusfürdő. és jól beburkolózott a frottírköpenyébe. és átölelte. Tudom. – Tessék. hogy mennek a dolgok. és elfintorította az orrát. Használd ezt. – Nyilván a múltkor is jól érezted magad. Kikelt az ágyból. és ezerszer jobban érezte magát. – Megmondtam Samanthának. csak most az egyszer tedd azt. – És le szeretnék zuhanyozni. Alix. és a fejem se fáj. – Menj csak – biztatta Carrie. Carrie meglepetten nézett rá. – Nem muszáj itt maradnod velem. már délre járt az idő. – Ujjaival végigszántott a haján. – Oké – sóhajtotta Alix. Utána jobb lesz a közérzeted. – De azért csak maradj ágyban. Nincs értelme elsietni a dolgokat. – De azért szeretlek.Tizenhetedik fejezet Amikor felébredt. – Hogy tudsz ilyen sületlenséget nézni? – kérdezte Alix. – Megfogta piros-fehér csíkos vászontáskáját. eseménytelenül zajlik a nap. Zuhanyozás előtt Alix még ellenőrizte a számítógépén. – Kösz. hogy lássam. és Jerry Springert nézte a tévében. Kérlek. – Készítek neked valami ebédet. amit mondanak neked. ugye tudod? – Ne légy idióta – felelte Carrie. Már nem ráz a hideg. Alix. – De be kell telefonálnom az irodába. Carrie a nappaliban ült. Úgy látszott. Jól ellazulsz tőle. a grafikonok 214 .

Ebből kifolyólag tíz bázisponttal erősödtünk ötmillión. amiről tudnom kellene? – Semmi – válaszolta Dave elutasítón. de aztán tökéletesen kiment a fejemből. – Igazad volt – nyugtázta Jenny. és tárcsázta az irodát. – Mindjárt befejez egy telefont. A devizapiacokon pangás van.nagyon szűk tartományban mozogtak. Van valami. valószínűleg semmi dolga nem lesz. – Hogyan oldottátok meg a délutáni ügyeletet? – Mike fog beülni. Túl sok telefon már délelőtt sem volt. – Mi újság. és nem sok minden történik a fix jövedelmekben sem. hogy itthon maradjak. – Nem tudtam. – Helyes. Ide tudod adni egy pillanatra Dave-et? – Persze – felelte Jenny. – Pangás minden vonalon. De hogy őszinte legyek. Én meg úgy döntöttem. Figyelj. Alix. – Tartsd. de az orvos ragaszkodott ahhoz. Felvette a kagylót. hogy az asztalodon van. elküldted a tényleges árfolyamokról készített táblázatot Gary Haffordnak? Otthagytam az asztalomon. Tegnap kötöttem egy finom kis ötéves csereügyletet Charlie Mulhollanddel. Dave. Jenny vette föl. Tető alá akartuk hozni. – Kösz. hogy most az egyszer hallgatok rá. Hogy állnak a dolgok? – szólt bele Dave. – Minden rendben. és e-mailen elküldtem neki. – Nem rosszul. Jenny? – kérdezte Alix. most átadlak Dave-nek. és jónak ítéltem meg a helyzetünket. Ami azt illeti. Hogy érzed magad. úgyhogy ne izgasd magad. – Szia. mert a piac mozgása valamelyest nekünk kedvezett. úgyhogy újra lefuttattam. Aztán kértek tőlünk egy bankközi piaci árat. A Footsie tíz ponttal ment feljebb. – Ez nagyszerű. – Tegnap telefonált miatta – felelte Dave. Alix? – Sokkal jobban. 215 . úgyhogy ott sincs különösebb mozgás. jobb napot nem is vehettél volna ki.

akik nem jönnek el. – Lehet. – Kitűnő – mondta Alix. Még Matt Connery is. – Ő nem olyan. hogy sült szalonnáskolbászos tojást rendeljen. Gavin félt. – Jó lesz – felelte Gavin. – Örülök. – És Dave letette a telefont. és ezen is nyertünk négy lepedőt. és a klubházban találkoznak. mint te – szólt közbe nyújtózkodva Jenny. Úgyhogy pangás ide vagy oda. Portmarnockban rettentő jól csinálják. – Az lesz. – Bűn ilyenkor az irodában ülni – bólogatott Gavin. hogy mulass jól ma. – Jó lesz. nyerő nap volt. – A hangjából ítélve jól – felelte Dave. kék égen. hogy van? – nézett föl Gavin a monitorról. Neked üzeni. 216 . Matt – mondta. hogy jó lesz. akivel kapcsolatban a legtöbb bizonytalanság élt benne. Gavin Donnelly. Gavin. – Nehéz megítélni. hogy úgy lesz szar az egész. Neked pedig jó randit kívánok Arnie-val. – Üdvözlöm. – Bejössz hétfőn? – érdeklődött Dave. és könnyű délnyugati szellő fújdogált. – A nap fényesen sütött a felhőtlen. egész jól éreztem magam. már mindent megszervezett a délutáni profi golfra. – Huhh – nyögte Alix. hogy mulasson jól. – Feltétlenül – válaszolta Alix. de fél egyre mindenki megérkezett. Gavinnek üzenem. – Gondolom. magában meg azt reméli. – Már sokkal jobban vagyok. ahol sörrel meg szendvicsekkel kezdik. – Amíg ezt nem mondtad. amikor a magas termetű férfit az asztalukhoz kísérték. Mondtam Gavinnek.– Gavin nyélbe ütött egy kereskedést Christie Reardon-nal. Elküldte nekik a jegyeket. hogy lesznek majd. – Igen. – És kezet nyújtott. ahogy van. hogy eljött. – Na. – Üdvözlöm. Szép napot fogtunk ki. – Aha – mondta erre Gavin –. – Úgy van. – Akkor hétfőn találkozunk. hogy tényleg abban reménykedik.

hogy egy jól kivitelezett céges vendéglátás aranyat ér. – Akkor menjünk. – És hozzá egy szendvicset? Sült szalonna. ha más számlájára szórakozhat. ami jólesik – mondta Gavin. ahol jöhetnek a menetrend szerinti újabb sörök. de magam nem vagyok valami nagy golfjátékos. És amíg nem kellett a zsebükbe nyúlni. és a légkör is sokkal fesztelenebb volt. –De rendszerint nem élek a jogaimmal. hogy ilyen szépen alakulnak a dolgok. – Hozhatok valamit inni? – ajánlkozott Gavin. akik az elegáns partikat kedvelték. – Úgy gondoltam. miután végeztek a szendvicsekkel. és egy biztosítótársaságnál dolgozott. A pálya felé sétálva csoportokra bomlottak: James és Niall Darren Clarke-hoz és partneréhez. – Jól hangzik – vigyorodott el Matt. Gavin boldog volt. Voltak ügyfelek. Gavin egyik legjobb vevője. remekül érezték magukat. kolbász. ezek nagyon kényes és nyilvánvalóan drága mulatságok voltak. Mindenki élvezi. Remekül megértették egymást Gavinnel. mert szereztem sofőröket. akik csak most ismerkedtek össze. tojás. akik kocsival jöttek. – Jól hangzik-jegyezte meg James Morissey. lazább programokra jöttek el szívesen: ezeket valahol a szabadban rendezték. aztán irány a malahide-i Gibney. – És egy korsó Carlsberget. – Remek – állapította meg Gavin. egy kis tévécsatorna sztárocskájához 217 . – Rögtön hozom. de azok is jól kijöttek. – Bátran tegyék. – Tökéletes – tette hozzá Niall Baldwin. Mások a maihoz hasonló. hogy itt lehet. Néhány ügyfél már régebbről ismerte egymást. Gavin tudta. Azok. és szemmel láthatóan Matt Connery is örült. Túlságosan feszélyezve érzem magam.– Szívesen részt vennék én is a versenyen – ült le mellé Matt. – Habár biztosan letartóztatnának öncélú rombolásért. – Testületileg a K-Klub tagjai vagyunk – felelte Matt. gyakran rendeztek együtt nagy ivászatokat. hogy mindenkit hazavigyenek autóstul. négy-fél öt körül újból találkozhatnánk egy sörre a sátorban. Szeretem nézni. James huszonnégy éves volt. ha lehet. – Tagja valamelyik klubnak? – érdeklődött Gavin. nyugodtan otthagyhatják az autójukat Malahide-ban.

hogy nő legyen a főnök. Alix egy élő legenda – vágta rá könnyedén Gavin. de látok ott egy ismerőst… épp csak pár szót váltok vele. amennyit szeretnék – felelte egy vállrándítással Gavin. a gondolkodása is változik – 218 . – Minden alkalommal itt járok pórul – mondta Martin. – Látni akarom. Gavin és Matt odaballagtak az első tee-hez. Szíve szerint Jamesszel és Niallel tartott volna. – Gyakran jár golfozni? – kérdezte Matt. hogy tegyem. Joe Fitzgerald. Rugalmasak. Legalábbis eddig így volt. –Mindene a munka. – Mindjárt én is csatlakozom – szólt Dermot –. bátorítanak. egyenes ütését. – Munkahelyi elfoglaltság? – Igen. hogyan kezdi a játékot. ahol Padraig Harrington csevegett a labdaszedő és ütőhordó fiúval. – Még nem döntöttek? – kérdezte Gavin Matt Connery-től és Dermot Doyle-tól. Sok új ügyfelünk van. mind pedig Dermot a legújabb ügyfelének számított. Mostanában nagyon megy nekünk. de mostanában nincs rá időm. A legtöbb esetben. – Régebben naponta játszottam. – Ó. és mind Matt. – Jó – felelte Gavin. megnézek pár embert. újabb érdekeltségek. – Jó ötlet – helyeselt Gavin. de ez a nap számára munkanap volt. – Gondoltam. – Nem annyit. Martin Dawson és Eddie Byrne a kilencediknél akartak letáborozni. hogyan csinálják a nagyok. ahogy öregszik az ember.csatlakozott. hogy megéri kockáztatni. – Eddig? – Gondolom. Ha yalamiről úgy gondolom. – És Alix Callaghan? Szokatlan lehet a devizakereskedés világában. – Nagy szabadságot adnak az embernek. – Milyen az Európa Bank mint munkahely? – Matt közben megtapsolta Harrington egy hosszú.

a másik női dílerünk. De Jenny. – Nem hinném. És egyébként is feminista nézeteket vall azzal kapcsolatban. vagy pár hónapon belül férjhez megy. amikor azt mondtam. – Tessék? – Alix. milyenek a nők. hogy vagy terhes. hogy tévedek. ami pedig nagy hátrány ebben a szakmában. mint a múltban. szóval Jenny szerint elképzelhető. – Mire alapozza ezt az észrevételét? – Nehéz pontosan meghatározni – felelte Gavin. – Egész héten nem volt bent – jegyezte meg Matt. És tudja. A nagy üzletek fele a golfpályán köttetik. hogy eljár lőni. – Mi érdekli? – tudakolta Matt. De különben nem jár be. – Ebben nagyon jó – ismerte el Gavin. – Inkább csak benyomás. azt hiszem… Hú. szerintem valami szívzűr. – Erre utaltam. – Fogalmam sincs – felelte Gavin. – Csak annyit tudok. Gavin ismét vállat vont. Üdv. Dermot! Látták ezt a kezdő ütést? Óriási volt! – Bár én tudnék ilyet – morogta az orra alatt Dermot. ha a dolgok nem mennek simán ezen a téren. hogy Portmarnock nem fogad be nőket a tagjai közé. Nagyszerű bemutatót tartott nálunk az igazgatóság tagjainak. – Miféle szívzűr? – Nem tudom – nevetett Gavin. hogy Alix mostani kapcsolatában valami gáz van. Ami tényleg hülyeség. – Fogadásokat kötöttünk rá.tűnődött fennhangon Gavin. hogy már nem érdekli annyira. Köztünk legyen szólva – hajolt közelebb Matthez –. – Fantasztikusan jó bemutatót tartott nekünk – folytatta Matt. – Miből gondolja? – Női megérzés. De lehet. micsoda ütés! – Gavin megtapsolta a klub profi játékosának kezdő ütését. mert beteg. –Az enyém mindig 219 . – Ma miért nem jött el ide? – Nem nagyon járatos a golfban. hogy most is annyi ideje jut a munkára.

és ha kell. ha ott ülne az asztalánál. ne mondja. Mindig. Mi baja lehetne attól. Semmi más nem volt fontos. 220 . holott őket egyáltalán nem érdekelte. – Halló. és olyan aggodalmas képpel figyelték. és fütyült az olyanokra. – Jaj. milyen íze van az ételeknek. Összerezzent a telefon csörgésére. holott ennyivel jobban van. minden rendben van-e. még kolosszálisabb üzleteket kötöttek. hogyan állnak a dolgok a pénzpiacokon. Most. hogy máris elfelejtett! – Cathal? – kockáztatta meg bátortalanul. aki elképesztő gyorsasággal szeletelte a zöldséget. Valójában ő elélt volna hamburgeren és sült krumplin. amelyeken a pincérek olyan fontoskodva hordták ki a fogásokat az asztalhoz. Hogy van? – Kivel beszélek? – kérdezte. és időnként ellenőrizni a számítógépén. * Alix örült. miközben a séfet figyelte. amiért nincs bent az irodában. – Halló – szólt bele. Olykor az is előfordult. gondolta Alix. amikor a végén úgyis mindennek egyforma lesz az íze? Alixnek eszébe jutottak az üzleti ebédek és vacsorák. amikor Carrie végre elment. és minden jel szerint ez a nap már így is fog kifutni. Bekapcsolta a tévét. mint rák friss bazsalikommal és koktélparadicsommal. hogy pótolja az üzemanyagot. még jobb. felemelné a telefont? De Jennynek igaza volt: a piac pangott. Alix. hogy igazat mondtak! Az étel arra való. meg hogy minden olyan ínycsiklandón nézzen ki. hogy már viszonylag jól érezte magát. Meglepően nagy bűntudatot érzett. csak hogy elmesélhessék. milyen még nagyobb.eltér balra. Megint egy főzőcskeprogram! Miért vesződnek annyit a díszítéssel meg a színekkel. jólesett újra egyedül lennie.

ha beugranak magához? – javasolta Cathal. Odacsörgettem az irodájába. – Nem beszélve arról. – Vinnék pizzát vagy valami kínai. hogy fölhívom a hét végén. hogy megérné – válaszolta Cathal. – Köszönöm. – Nem. – Pedig lehet. van-e kedve ma este eljönni vacsorázni. és meg is vártam az utolsó napot. de azt mondták. – Meg akartam kérdezni. hogy nagyon komolyan betartom az utasítást. hogy lefogyjon – tiltakozott a férfi. – Ez az egy jó van a betegségben. De úgy áll a helyzet. – Ez nem hangzik valami biztatón – felelte a férfi. de az orvosom meghagyta. amit a Rolyban evett! – nevetett harsányan Cathal. 221 . – A múlt hét végén elkaptam valami vírusfertőzést. ahogy van. amikor még nem lett volna szabad. az ember anélkül is lefogy. hogy különösebben igyekezne. ma nem ment be. Valami kellemes programja volt? – Az az igazság. és visszaestem. Megígértem. és azt nem venném a lelkemre. – Tényleg nagyon kedves magától. – Ó. ami egész hétre kiütött. nagyon kedves magától. de nem vagyok éhes – szabadkozott nevetve Alix. – Mi lenne. nehogy erőszakosnak tartson. nem abban volt valami.– Pontosan. Ezért most úgy határoztam. ha szereti. hogy meg is fertőzhetném. Cathal. – Magának nincs szüksége arra. – Remélem. hogy jól érzi magát? – Jól vagyok – válaszolta Alix türelmét vesztve. – Biztos? – Igen – erősítette meg Alix. – Biztos. hogy pár napig még szigorúan őrizzem az ágyat. hogy most szívesebben vagyok egyedül. – Maga úgy tökéletes. – Már jobban van? – Sokkal – felelte Alix. – De bementem dolgozni. esetleg indiai kaját. inkább influenzaszerű tünetekkel járt. hogy betegszabadságon vagyok – felelte Alix.

– Persze. gondolta eltökélten. hétfőn. – Persze – felelte Matt. átvesz egy másik animációs céget. miket nem. rendben van. – Vigyázzon magára. Megtudta. Kibírni egy egész estét valahol. ezt nem vette tekintetbe. de még nem döntötték el a dolgot. Felfedezni. persze. A betétek több helyen vannak. Aztán eldönteni. – A jövő héten felhívom. – Különben nem emelném fel a telefont. Wyn. Cathal Moran rendes fickó. Ez az egész túlságosan megerőltető. Kiismerni egy másik embert. és ebben az esetben új finanszírozási lehetőséget keres. Nem akar egy új kapcsolatot. A kölcsönügyleteket pillanatnyilag jórészt egy amerikai bankkal bonyolítják. Gavin megkérdezte. de az Európa kapja az oroszlánrészt. Az amerikai részvényelhelyezési piacon vehetnének fel kölcsönt. ő is élvezni fogja. hogy miket szeret. Nem. de nem az ő esete. – Meg van elégedve a munkánkkal? – kérdezte Gavin. 222 . Szar ügy. csak mert egy pasi azt hiszi. Carrie se figyelt volna erre. Matt elmondta. hogy az Anatronics azon gondolkozik. * Gavinnek sikerült a délután túlnyomó részét Matt Connery társaságában töltenie. – Oké – szólt a férfi. – Én… nos. ahol countryzenét vagy heavy metalt játszanak. mik a terveik a devizakereskedés és a kamatráta terén. Mondjuk.– Most mennem kell – mondta Alix. hogy meg vannak elégedve a jelenlegi megállapodásaikkal: a devizaügyleteken az Európa és egy másik bank osztozik. hogy van. Az új kapcsolatok túlságosan megerőltetők. gondolta. hogy mindezek után lefeküdjön-e vele vagy ne. miközben üres tekintettel bámulta a tévé képernyőjét. Alix felsóhajtott. Alix. hogy megtudjam. – Be kell vennem a tablettáimat.

– És ne nyugtalankodjon. – Például az opciós üzletekkel? – Még nem döntöttük el. és érezte. – Persze. mély benyomást gyakorolt magára – mondta Gavin. – Szeretem az okos nőket – felelte Matt. Volt velük pár kisebb devizaügyletünk. – Köszönöm. – De addig is etesse-itassa őket.– És mi a helyzet a többi üzlettel? – kérdezősködött tovább Gavin. –Semmivel nem lehetett zavarba hozni. aki James Morrisseyvel merült élénk társalgásba. – Matt Connery az Antronicstól. olyan világosan elmagyarázta a dolgot. – Ő nagyon alapos betekintést nyújt mindenbe – jegyezte meg Gavin. tudom – válaszolta Matt. – Nekem nagyon tetszett – vigyorgott Gavinre Matt. a bank ügyvezető igazgatóját. és 223 . Gavin. Des. hogy amikor elhatározzák magukat a nagy üzletre. és minden megy. – Ő mindössze az Európa Bank csapatának egyik tagja – mondta Gavin olyan könnyedén. Az ügyvezető igazgatónk feltett neki néhány nevetséges kérdést a kettős árazással kapcsolatban. – Ki az a fickó. mi készen legyünk. amit értünk tett. és olyan érthetően. És mindezt pillanatok alatt! – Látom. hogy még ő is megértette. – Nagyszerű – mondta Gavin. És keményen rajta vagyok. Méltányolom mindazt. akivel beszélget? Gavin egy pillantást vetett a válla fölött Mattre. – Alix a prezentációja után otthagyott nekünk néhány nagyon hasznos infocso-magot. Meg valami kis betét is. – Mindannyian remekül szórakoznak. – Jól érzi magát? – Igen – nézett rá ragyogó arccal Gavin. Gavin – köszöntötte a fiút. Hozhatok egy újabb italt? A bárnál ott találta Des Coyle-t. melyik utat választjuk – válaszolta Matt. hogy összecsikordul a fogsora. Még gondolkozunk rajta. – Kitűnő – mondta erre Des. Az idő fantasztikus. mint a karikacsapás. amennyire csak tőle telt. De sokkal nagyobb üzletre van kilátás velük. – Hello.

igen. igen! 224 . – Meglesz. Igen. – Úgy tudom.gondoskodjon a szórakoztatásukról. lehetnék éppen jobb is – szerénykedett Gavin. Igen. gondolta Gavin. – Érezze jól magát – intett Des. maga ördögien jól bánik a golfütővel – jegyezte meg Des. – Gavin összeszedte a megrendelt italokat. az remek lenne – bólogatott Gavin. – Hétfőn meg is nézem a naptáramat. – Néha játszhatnánk együtt egy fordulót. – Azon vagyok – bólogatott Gavin mosolyogva. miközben elindult vissza az ügyfelek csoportja felé. Des. – Meg az apám is. – Köszönöm. – Ó. Majd szólok. – Ó. – Melyik klub tagja? – Történetesen épp ezé – válaszolta Gavin. – Én a Woodbrook tagja vagyok – mondta Des. és kortyolt egyet a söréből.

Gavin Donnelly ütötte nyélbe az üzletet. Továbbra is ő lenne a devizakereskedés vezetője. Maga sem értette. hogy minél előbb értesüljön a távollétében történt eseményekről. van valami kifogásod ellene? Még visszacsinálhatjuk. Hogy őszinte legyek. Ilyenkor mindig lelkesen rohant vissza az irodába. – Ő fog Gavin mellett ülni. gondolta bánatosan. mitől van benne ez a feszültség. hiszen sohasem érzett ilyesmit. mennyire nem bírtuk egymást. Át kellene engednie neki ezt a számlát. hogy megvárjatok engem. Tudod. mintha minden egyes alkalommal keresztülhúznák a számítását. így jobban szemmel tudja tartani. és megkérdezzétek. 225 . Alix ideges volt. Azt mondta. Akkor meg miért érzi úgy.Tizennyolcadik fejezet Amikor hétfőn reggel beszállt a liftbe. Meglepve figyelte. hogy fölvitesse magát a harmadik emeletre. sok üzletet kötöttek az ő vevőivel is. – Mit csinálsz? – Dave kitalálta. Alix! Jobban vagy? – lépett be Jenny mosolyogva az ajtón. – És senkinek sem jutott eszébe. amikor visszatért a szokásos májusi kéthetes szabadságáról vagy a január végi egyhetes sítúrájáról. A dolgok rendjén ez mit sem változtatna. – Teljes mértékben – nyugtatta meg Alix. Például Charlie Mulhollanddel. hogy Jenny a mellette lévő íróasztalhoz telepszik le. Most azonban ideges volt. ez is kevesebb mint félmillió dollár. Vagy itt van Christie Reardon. – Igen? – Alix odaütögette a tollát az asztala széléhez. – Jó reggelt. Ő szabja meg a dolgok menetét. én is szerettem volna elülni onnan. –És Gavin erre mit mondott? – Boldog volt. mit szólok hozzá? – Nem gondoltuk. Forgalmas hét volt. És Matt Conneryvel is! Itt van: egy újabb devizakötés. töprengett az ajkát rágva. Ő mondja ki a végső szót. Alix. és Alix arcát fürkészve hozzátette: – Miért. És egy sor kisebb kaliberű ügyfelével. Leült a számítógép elé. Mindenki másnál korábban ért be. és sorra lehívta az elmúlt héten kötött ügyleteket. hogy elleneznéd – felelte Jenny. hogy cseréljünk helyet – magyarázta Jenny.

és egy nagy halom pénzt fogunk veszíteni rajta! Jaj. hogy a złotyügylet dőljön dugába. – Hogy van a beteg? – Kösz.gondolom. és a héten vagy a következőn. próbálta észhez téríteni magát. állapította meg magában Alix. Már nem vagy fertőző? – Remélhetőleg nem. mialatt nem voltam itt? – Ó. – Semmi zűr nem volt. Abban reménykedem. nyélbe is üthetik az üzletet. – Ha én egy hétig oda 226 . kidurran. – Jó hetünk volt. nincs – hazudta. – Tetszett? – Persze. ahogy van. – Úgy. hogy az egész ügy úgy. Én abban hiszek. Van valami kifogásom ellene? – tette fel a kérdést magának Alix. áskálódó pofájukba. – Bizony! Dave kicsit bizonytalan volt a dolgok kimenetelét illetően. jobban – válaszolta Alix. – Dave levette és a szék támlájára akasztotta a zakóját. Vagy nem? – Jó reggelt! – Az ajtó kivágódott. – Helyes. – Hogy mentek a dolgok. de volt egy hosszú beszélgetése Guy-vel. hogy ha egyikünk pénzt hoz a házhoz. aki tisztába tette előtte a dolgokat. amíg nem voltál itt. reméljük. és Dave sétált be rajta. ez nem én vagyok. A bank megkapja a neki járó illetékeket. Dave most valami lengyel zlotyügyleten dolgozik Guy Decourcelle-lel. – És Jenny örömtől ragyogó arccal nézett rá. – Nem vagy túl lelkes – mondta Dave durcásan. – Láttad a nyereségveszteség egyenleget? – Igen. az mindannyiunknak nyereség. remekül – felelte Jenny. a díleriroda pedig olcsó hat havi dollárral jön ki az egészből. bele abba a szemét. Vagy kezd elhatalmasodni rajtam a paranoia? Ezek a csibészek tényleg ki akarnak csinálni engem? – Nem. Minden jel szerint sikerülni fog. Én meg azon imádkozom.

– Alix kivett egy színes cukorral megszórt. és azalatt az iroda száz lepedőt virít nekem. és ott folytattuk. amíg nem kapnak a tiédnél jobb árajánlatot. hát én bizony a seggemet is a földhöz verném örömömben. Kitettem értük a lelkemet. és mindenki tökjól érezte magát. – Kér valaki reggelit? – Jézusom. – Észrevettem. Alix! Az idő szuper. – Hogy sikerült a péntek délutánod? – Baromi jól – nézett rá fülig érő szájjal Gavin. – A profit. Ezután páran elmentek. – Komolyan? – nézett föl Alix. hogy válik be. 227 . – De a hála csak addig tart. James és Matt átjöttek a Gibneybe. – Kábé tizenegyig – mosolygott önelégülten Gavin.vagyok. – Gondoltam. Majd meglátjuk. hogy másutt kössenek üzletet. hasznos lesz. – De azt meg kell mondanom. – Alixnek igaza van – szólt közbe Dave. kérsz egyet? – Kösz. Így szemmel tarthatom meg ilyesmi. néztük a játékot. Van valami program mára? – Jó reggelt mindenkinek! – Gavin lépett be. és elkapta Dave pillantását. – Óriási nap volt. –Ilyen korán? – Miért ne? Nagyon tápláló. aztán a férfi elfordította a tekintetét. – És látom. – Ott volt mindenki? – Persze! Egy darabig mászkáltunk ide-oda. Legalábbis azt hiszem. – És meddig voltatok? – kérdezősködött tovább Alix. kicsit át is rendeztétek az irodát – jegyezte meg Alix. rózsaszín mázas fánkot. – Nem akarlak megfosztani az illúzióidtól. Álmukban sem jut többé az eszükbe. fánkot? – húzta el Jenny az orrát. de a céges kirándulások után a legtöbben ugyanezt érezzük – közölte vele szárazon Alix. aztán legurítottunk néhány sört. azok a fickók mostantól a tenyeremből fognak enni. Gavin. – Én mondom neked. Pár másodpercig farkasszemet néztek egymással. Alix. ha egy időre Gavin mellé ülök. Alix. az profit – mondta nyersen Dave. a játék fantasztikus. de Niall. a kezében egy zacskó fánkkal. – Jó ötlet volt – pillantott fel újra Dave. de néha hajlamos elveszíteni a fejét. Ő ragyogó koponya.

gondolta. hogy akkor nem sokat láthattad őt az elmúlt napokban. adj egy összefoglalót a múlt hétről. Alix. annál is inkább. Gavin is meg én is. Influenzás voltam. – Az nem kifejezés! Szóval mondtam neki. – Energikusan leütött pár billentyűt a számítógépe klaviatúráján. – Inkább dolgozzunk. miközben Alix üres tekintettel meredt az előtte lévő monitorra. hogy a stressz okozta a betegséget – találgatta Jenny. – De hát miért mentetek szét Paullal? Ez volt a bajod? Kiborultál miatta. Mesélt az új munkájáról az RTÉ-nél. – Ott volt. mire mondta. – Végtére is… – Ne kombinálj. mert kiköltözött Malahide-ba. Egy csapat művészies külsejű fazonnal volt. – Úristen. egyáltalán miért magyarázkodom nekik? – Lehet. és azért nem akartál bejárni? – Ne légy már ennyire nevetséges – förmedt rá Alix. – Nagyon lelkesedik érte – mondta Alix elszoruló torokkal. – De persze Paul erről nem mesélt neked. – Honnan tudod? – nézett rá Alix. Meg 228 . – De nem volt nővel – nyugtatta meg a férfi. – Voltam orvosnál – vágott vissza Alix. – Paul? – bámult rá döbbenten Alix. Hogy dobott a pasid. De ne hagyj ki semmit! A három ügynök sokatmondó pillantást váltott egymással. – Nincs ábra – vágta rá Alix. – Mi az ábra. Mindketten beszéltünk vele. – Pszichoszomatikus alapon – szúrta közbe Gavin. Erről egy szót sem szóltál nekünk.hogy szerintem Matt Connery prímán érezte magát. – Nincs jelentősége. – Antibiotikumot kellett szednem. Jenny – szólt rá Alix. – Legalábbis péntek este nem. Alix némán meredt Dave-re. – Mert a Gibneyben már én is ott voltam – felelte Dave. Dave. –Egyáltalán nem borultam ki Paul miatt. Megszégyenítették. Alix? – nézett rá elkerekedett szemmel Jenny. hogy nem.

– Az elmúlt hét legjelentősebb eseménye a złotytranzakció volt. És szinte még a hangjukat is hallotta. hogy töltsenek együtt egy jó kis estét. – Tiszta vörös az arcod. – A holnap reggeli géppel – ismételte Dave. és hogy Alix egy beképzelt betegség miatt egy hétig nem jött be dolgozni. – Elvigyorodott. Azzal. amint Dave fesztelenül társalog Guy-vel. hogy Paul dobta őt. mert egyszer fölajánlotta neki. – Én is ott leszek ezen a megbeszélésen? – Ha akarsz – válaszolta Dave. – Tőled függ. – Dave nem nézett Alixre. és előre örülnek. fogjunk hozzá! 229 . hogy milyen remekül kifundálták ezt az egészet. hogy egyes részleteket még tisztázzunk Guy-vel. gépiesen futtatta a programot a monitoron. – Gyerünk. et toujours de l’audace. hogy hallgatott róla. bolondot csinált magából. – Jól vagyok! – csattant fel ingerülten Alix. – Eltekintve a złotyügytől… De Alix ezt már nem hallotta. felosztják a nyereséget. hogy úgy tett. Jenny részvevő pillantásáról tudomást sem véve. ahogy majd Párizsban kidolgozzák a részleteket. – És én? – nézett rá Alix. hol meg kirázta a hideg. – Holnap? – pillantott föl rá Alix. hogy mesés. mintha meg se történt volna. és délben végigbeszéljük az egész dolgot Desszel és Jim Rothwell-lel. encore de l’audace. gondolta szárazon. – Holnap reggel Párizsba megyek. De l’audace. – Mindenesetre szerdán már itt leszek. – Jól vagy? – nézett rá Jenny aggódó arccal. – Az – felelte Alix. – Majd meglátjuk. – Már nagyon várom… még nem jártam az új díler-irodában.kellett volna mondania nekik. hogy ne maguktól jöjjenek rá. hogy szerinte ő frigid lehet. de ő visszautasította. Alix. Látta. – Kettőkor lesz a megbeszélésünk az Európa Bankban. Dave pedig majd elújságolja. A gondolattól hol a forróság öntötte el. és te azt mondtad. aznap este talán még egy klubba is elmennek együtt… ilyet ő nem tehetett (és nem is tett) volna meg. ahogy róla sztoriznak. Guy elmeséli Dave-nek. Dave-re és Guy-re gondolt.

– Egyetértek. Azt hiszed. amit ennek következtében át kell élnie. A lényeg. útban vissza a harmadikra.Tizenegykor. hogy holnap reggel Párizsba repül. – Tudsz róla. Jim pedig olcsó konszolidálást. – Dave keményen megdolgozott érte. már sokkal jobban. Pár napig ágyban kellett maradnom. – Alix! – állt föl a férfi. és együtt végignézik a papírokat. – Mi volt a bajod? Alix vállat vont. hogy ne erőltesd meg magad. – Ne hajszold magad – intette Des. – Erős csapatot építettél ki. Néhány találkozót át kell ütemeznem meg ilyesmi. Azt hittem. A fájdalomból. amikor belépett az irodájába. – Igen. meggyógyultál. és úgy gondolta. Mindketten jól járunk. amikor a piacokon megszűnt a mozgás. egykettőre túl leszek rajta. gondolta. de neki volt igaza. hogy Dave részt vesz a złotytranzakció-ban? – Jó üzletnek hangzik – felelte Alix. Még keményebben fog dolgozni. – Az orvosom szerint valami vírusfertőzés. jobb lesz. Az életében bekövetkezett traumát a munkájának köszönhette. erre mérget vehetnek! Nem fogja 230 . Alix. Még vannak részletek. bejelentkezett Des Coyle-hoz. és a következő pillanatban már vissza is estél. – Mi olcsó dollárt nyerünk belőle. ha leülnek egymással. amiket meg kell beszélnie Guy-vel. – Mondja. –Hogy érzed magad? – Köszönöm. Még csak az kellene. – Van még valami a hétre? – érdeklődött Des. – Ezektől a vírusoktól nehéz megszabadulni. – Még semmi. – Persze – felelte Alix. ki-ki meg fogja kapni az őt megillető részt. Des. – A távollétedben minden rendben ment – biztosította Des. – Igen – bólintott Alix.

– Igen – hallatszott a válasz. – Sajnálom – nevetett Alix. Alix. – Kerestem telefonon – folytatta Alix kicsit szorongva. –Hogy megköszönjem. – Hogy van? – Sokkal jobban. – Ó. hogy bármelyikük is kitúrja a helyéből! Amikor visszaért. – Akkor jó. devizaügynökség. – Mit tehetek magáért? – törte meg a csendet Alix. – Európa Bank. Úgy hallom. mintha időtlen idők óta nem beszélt volna a férfival. elég könnyen felismerte a hangokat. amit ő vett fel. Egy pillanatig mindketten hallgattak. 231 . Gavin mondta. – Hello. jól érezte magát pénteken Gavinnel. – Mit? – A virágot. – Kedves volt. – Ez olyan… közhelyes. – Tulajdonképpen nem hivatalos ügyben hívom – válaszolta Matt. a többiek egytől egyig a telefonokon lógtak. hogy nagy butaság volt tőlem. De most úgy tűnt. és csak arra gondoltam… lehet. – Jó buli volt – nevette el magát a férfi. – És már jobban érzi magát? – Jól vagyok. – Ezt már majdnem súgta. hogy beteg. Jobban van? – Matt? – kérdezte tapogatózva. Mivel a munkája tetemes részét telefonon bonyolította. – Kedves – visszhangozta Matt. szívesen. – Ebédelni? –Igen. de a többiek nem értek rá odafigyelni. Alix Callaghan. – Szeretném elhívni ebédelni. Sőt megszólalt a negyedik is. – Nem – tiltakozott Alix.hagyni.

– Addig is van valami. – A jövő heti viszontlátásra – búcsúzott el Matt. – Holnapra ott lesz a meghívó. Mit gondol maga rólam? Elmegyek. mialatt maga távol volt. talán szívesen eljönne. Elnézést érte. de gondoltam. Itt lesz néhány másik üzleti partnerünk is. amit tehetünk magáért? – nevetett Alix. Küldök hivatalos meghívót is. – Egy új rajzfilmünk előzetes vetítéséről lenne szó. ha kapok rá hivatalos meghívót. – Érdekesnek hangzik. – Matt Connery. – De említette. 232 . hogy jöjjön el. határidős. – Ó. – Biztos vagyok benne. az e hónapi üzletet megkötöttem. – Kellemes dolog lesz – ígérte Matt. – A jövő héten rendezzük. – Úgy van. nemigen szoktam ebédelni – szabadkozott Alix. szeretnék visszalendülni a munkába. – Hát akkor. hogy látni fogom. – Mit akart? – Ebédelni hívott – felelte Alix. – Ki volt az? – kérdezte. –Azonnali. méghozzá örömmel! – Jó – felelte Matt. Ezért akartam személyesen megkérni. kamatozó? – Nem – kuncogott a férfi. köszönöm a hívását. – Ó – mosolyodott el Alix. – Meg most amúgy is fel vagyok srófolva.– Őszintén megvallva. és arra gondoltam. – Azt hiszem. Már előre örülök. hogy nagyon jól érezte magát pénteken – tette hozzá Alix. – Semmi gond – felelte Alix. hogy Gavin nagyon jól kezelte az ügyét. komoly ebédre gondoltam – győzködte Matt. attól még nyugodtan el is felejtheti. – Semmiképpen sem. Tudja. nem valami hagyományos. Gavin gyanakvó pillantást vetett rá. – Nem felejteném el – tiltakozott Alix. Gavin nagy szemeket meresztett rá. – És rámosolygott. Alix visszatette a kagylót.

– Mindjárt éhen halok. mivel álljon bosszút rajta. – Szóval. Alix felsóhajtott. sikítani fogok.– Érezni lehetett a hangján. – És te. – Van valami tervetek? Dave megrázta a fejét. Jobban vagyok. Maradhatok. – Jól érzem magam Paullal kapcsolatban – közölte Alix. Rendelek egy sajtos roládot vagy ilyesmit. – Aha – mondta Gavin kurtán. már kérdezted. és talán épp most találja ki. – Jöhet az a szendvics. – A vendégem vagy – közölte Jenny. – Oké. – Ha akarod – egyezett bele Alix. – Attól függ. – De a mosoly ellenére a szeme komoly maradt. Gavin nyilván dühöng. – Nem a betegségedre értettem. Paullal kapcsolatban. Még nem szabadult fel a nyomás alól. hogy érzed magad? – kérdezte Jenny. amikor leültek az O'Reilly teraszán egy asztalhoz. Dave utazik helyette Párizsba. és Alix hirtelen sokkal jobban érezte magát. Különben is. hogy miért szakítottak Paullal. hogy érzem magam. hogy tényleg jól szórakozott. – Alix rámosolygott Jennyre. mit akarnak a fiúk – nézett az asztala fölött Alix Gavinre és Dave-re. amiért Matt Connery ebédelni hívta őt. – Én még meg akarok csinálni valamit a holnapi złoty-tranzakcióhoz. Gavin? – Én is maradok – hangzott a felelet. * – Bekapunk egy szendvicset? – kérdezte fél egykor Jenny Alixtől. Jenny pedig megpróbálja majd kiszedni belőle. 233 . – Ha még egyszer megkérdezi tőlem valaki.

Szerdán is találkoztunk. hogy a kapcsolatok bonyolultabbak annál. – Aranyos vagy – mormolta Alix. hogy a te kifejezéseddel éljek – mondta Alix. hogy épp akkor lettél beteg. rendben van. mint hogy ki dobott kit – szögezte le Alix. aki tudja – válaszolta Alix. – Paul és én most nehéz időszakon megyünk keresztül. hogy a szétköltözés visszalépést jelent.– Mi történt? – hajolt közelebb Jenny. 234 . – Nem így volt – mosolyodott el Alix. Alix elgondolkodva nézett rá. – Lehet. – De nem gondolod. – Ha majd te is annyi idős leszel. ha közösen járnátok a dolgok végére? – faggatózott tovább Jenny. hogy nem jöttél be dolgozni. mi romlott el? – Nem romlott el semmi. – De be kell ismerned. hogy az. hogy szétmentek. De ezt léptük meg. – Mert nekem úgy tűnik. rá fogsz jönni. El sem tudtam volna képzelni. – Olyasvalaki. hogy különváltok. És szerintem jó ötlet volt. hogy mostantól nem beszélünk egymással vagy hasonlók. hogy egy időre szétköltözünk. – De eddig sohasem voltál beteg – erősködött Jenny. hogy ti ketten egy életre együtt maradtok. mint most én. Így aztán elhatároztuk. mégiscsak furcsa. Annyira egy párnak látszottatok. – Talán épp ezért lettél rosszul csütörtökön – kuncogott Jenny. Egyébként sem arról van szó. miután Paul… miután úgy döntöttetek. –Nem emlékszem. és szétnyitotta a papírszalvétáját. – Egyáltalán nem az – ellenkezett Alix. – Ki mondja? – kérdezte Jenny. – Nem bírtad elviselni a látványát. – Ezek szerint nem ő dobott? – tudakolta Jenny. – Szóval. – Ha nem akarsz beszélni róla. hogy jobb lenne. mikor fordult elő. csak én azt hittem. Mindketten más és más dolgokat várunk el a kapcsolatunktól. és a villájával kettévágta a roládját.

– Arra számítottam. azt is megmondanád? Jenny elfintorodott. – A jelek szerint igen. vesztésre állok. hogy többet fognak veszekedni. hogy a fiúk hogyan reagáltak az újabb kétnapos távollétemre. semmi köze a munkához. azért. Ez fontos nekem. – Meg fogom mondani. – Oké – bólintott Jenny. – Csak azt hittem. Csak az már régen volt. ha szólnál. Jenny. szeretném. igaz? Alix bólintott. de egész jól össze tudtak dolgozni – felelte Jenny. * 235 . – Ami jól sikerült – szögezte le Alix. még aggódhatok érted. – Rendben vagyok – ismételte meg Alix határozottan. –Ellenben arra tényleg kíváncsi lennék. De különben sem számít. mint te. – Jenny beleszórt egy tasak cukrot a kávéjába. Jenny. – Jenny ivott egy korty kávét. – És ha nem volnék az. – Te még mindig jobb vagy mindkettőjüknél. mert Dave a złotyügyletet bonyolította. – Nem is gondoltam olyasmire.– Én emlékszem. – Gondolom. – Továbbra is te vagy a devizaügynökség főnöke – mondta Jenny. ennyi az egész. – Ha úgy látod. – Kösz. de rendben vagyok. Gavin pedig fel volt dobva a golfkirándulás miatt. – Csak mert a főnököm vagy. ha dumcsiznánk róla. hogy bármi köze lenne a munkához – vágott meglepett arcot Jenny. jólesne neked. – Gondolom. – Milyen vidáman jött be ma reggel. – Köszönöm a bizalmadat. – Dave nem ennyire biztos a dolgában. Ez magánügy. – Nem tudom – felelte kertelés nélkül. Gavin meg túl vakmerő. igen. – Senki sem olyan jó. ha ki vagy borulva.

–Nem feltétlenül ez lenne a végcél. – Nem is rossz ötlet.– Berágott rád. – Öcsém! – Gavin lekapta a lábát az asztalról. – Bajosan. – Azt mondtad. – Mi van. mint a rangidős díler. ha elmegy? – Ami azt illeti – Dave összekulcsolta a tenyerét a tarkóján –. nem gondolod? Végtére is arra gondoltunk. – Ha megkéri a főnökséget. és szépen leteszi a lantot. – Lehet. de a devizaügynökség irodavezetője naná. pedig arra hajtasz. – Ő akar Párizsba menni. – Gavin föltette a lábát az asztalra. hogy jobban hangzik. hogy ettől úgy kikészül. – Még nem tettük lapátra – figyelmeztette Dave. milyen jól jönne ott neki Alix. – Tudom – vigyorgott Dave. nem gondolt-e rá. és Dave-re nézett. Talán meg kellene pendítenem a dolgot Guy-nek. De ha szakítottak Paullal. hogy használhatatlan lesz – töprengett fennhangon Dave. nem? – Jól mutatna az önéletrajzomban – ismerte be Dave. – Nekem ez eddig eszembe se jutott! – Persze az is lehet. nem hajtasz az állására. hogy családot akar alapítani. 236 . hogy elkapta a kotlóstyúk-szindróma. – Erre nem számított. ez a Pauldolog némileg valószínűtlenné teszi ezt a lehetőséget. – Mit akarsz? – kérdezte Gavin. – Mint ahogy a rangidős díler is jobban hangzik a sima dílernél – jegyezte meg Gavin. akkor már korántsem ez az ábra. ha külföldre akar menni? – kockáztatta meg Gavin. Megkérdezném tőle. – De mi van. hogy helyezzék át Párizsba? Dave elgondolkodva nézett ifjabb kollégájára.

hogy otthon kuksolt. Összecsikordult a foga. Egészen felvillanyozhatta őket a gondolat. hogy vele és neki dolgozhat. de továbbra sem árt az óvatosság. Elvörösödött. Dave boldog volt. gyenge kis Alix. – Ez vagyok én – vigyorgott rá Dave. Lazítson. 237 . hogy a férfi dobta őt. mi a megfelelő mód. Hazafelé jövet beugrott Geraldine O'Neill rendelőjébe. hogy a fiúja dobbantott. úgy megviselte. – Előre megtervezem a dolgokat. és egy pohár vizet kortyolgatott. Higgyenek. Geraldine azt javasolta. amiket Paullal kapcsolatban mondtak. – Pihenjen. milyen feszült idegállapotban van. Borzasztóan feszült idegállapotban van. Csak tudná. Még nem volt szabad alkoholt innia. Szegény. Az egész feszültséget a fiatalabbik fiú kelti. – Menjen el valahova. Szegény. hogy visszaszerezhetné Pault. Mindenki abban lenne. hogy épp most volt egy hét szabadságon. amikor eszébe jutott. ha nap mint nap be kellene járnia az Európa Bankba. hogy mindenki megjegyzi. Alix erre elnevette magát. és azt felelte. Ő tudja az igazságot. amit akarnak. Amíg Gavin nem jött ide. Alix torkig volt azzal. hogy belebetegedett. ahol meleg van. ahol a doktornőtől megtudta. * Alix kint ült az erkélyen.– Nagyszerű gondolat – csillant fel Gavin szeme. Csak megfelelő módon kellene hozzáfognia. Az ő szemükben ez az erő jele volt. Tudja. és süt a nap – tanácsolta Geraldine. hogy már sokkal jobban van. Alix. gyenge kis Alix szinte az egész hetet azzal töltötte. és kisírta mind a két szemét. vegyen ki egy hét szabadságot. és szembe kellene szállnia Dave és Gavin összehangolt támadásával.

Tizenkilencedik fejezet
Alix évekkel ezelőtt elsajátította már az utazás művészetét. Londoni útjára
egy fekete hosszúnadrágot, egy selyemblúzt és egy fehér ingblúzt vitt
magával, ezekkel akár egy elegáns estélyen, akár egy éjszakai mulatóhelyen
is megjelenhetett. A biztonság kedvéért még egy nagyon szép kasmírtopot is
becsomagolt. Mindez és még a pipereholmijai, a váltás fehérneműje és egy
pár könnyű fekete cipő, amelyet Firenzében vásárolt, elfért egy kis
útitáskában, amelyet a gép fedélzetére is magával vihetett. Ki nem állhatta,
ha leszállás után várnia kellett a csomagjára. Tekintve, hogy a napja egy
része munkával fog eltelni, egy egyszerű Principles kosztümöt vett fel, amely
komoly és hivatalos külsőt kölcsönzött neki. A legnagyobb lelki
nyugalommal hordott elegáns modellek mellé áruházi tucatárut. Ha valami
jól nézett ki, nem érdekelte, honnan való.
Tudta, hogy bűntudatot kellene éreznie, amiért egy hivatalos utat használ
fel arra, hogy meglátogassa a barátnőjét, de semmi ilyesmit nem érzett. Vagy
legalábbis nem sokat. Azzal nyugtatta meg magát, hogy előbb zsinórban
lebonyolítja a két hivatalos megbeszélést, és majd csak azután találkozik
Sophiával.
A City Airporttól taxival ment a Chase Bank gyönyörű, London Wall-i
épületéig, ahol egy nagyon kellemes találkozója volt Colin Harperrel, akit
már hosszú évek óta ismert. Ezután visszasétált a Bishopsgate-ig, a második
megbeszélés helyszínére, a NatWestbe.
Annak az amerikai társaságnak, amelynél Sophia dolgozott, szintén a
Bishopsgate-en volt az irodaépülete, úgy hogy a második jól sikerült
hivatalos megbeszélése végeztével Alix végigment az utcán, hogy végre
találkozzon a barátnőjével.
– Fáradjon föl – mondta a biztonsági őr, átnyújtva az azonosító jelvényét.
– Tizennegyedik emelet.
Alix a névtáblával játszadozva várakozott a liftre. Mindig bosszantotta,
hogy ezeket a biztonsági névtáblákat rendszerint úgy tervezik meg, hogy a
zakó felső zsebére lehessen rácsíptetni. Ugyanakkor nagyon kevés női kosztümkabáton volt felső zseb. Mint rendesen, Alix ezúttal is a szoknyája
238

övszalagjára csíptette, ahol persze végképp nevetségesen hatott.
Amióta egy évvel ezelőtt utoljára járt Sophiánál, Russell Cobham
felfrissítette az irodák berendezését. Az előtérből eltűntek az ultramodern,
sima vonalú műanyag ülőbútorok, a krómozott mennyezeti lámpatestek és az
üveglapú asztalok, és a helyükbe vörösesbarna bőrfotelek, zöld ernyős
állólámpák és súlyos mahagóniasztalok kerültek. A piac újabb keletű
ingatagsága közepette Russell Cobham nyilvánvalóan a komolyság és az
állandóság látszatát kívánta kelteni.
– Alix! Hogy vagy? – nézett rá örömtől sugárzó arccal Sophia. – Hogy
sikerült a napod? Fantasztikusan jól nézel ki!
– Köszi. – Alix arcon csókolta barátnőjét. – Jól sikerült a napom. Te is
csodásan nézel ki, Soph.
Sophia Redmond majdnem olyan magas volt, mint Alix, mogyoróbarna
szemmel, mézszőke hajjal, amelyet laza kontyba csavarva hordott a tarkóján.
– Csodásan érzem magam – újságolta csillogó szemmel. – Legalábbis
pillanatnyilag. Az elmúlt hét nem volt ilyen szuper, pokolian égett a
gyomrom, és egy szemhunyást sem aludtam.
– Nem látszik rajtad.
– Leplezem – közölte a legkomolyabban Sophia. – Az a Dior alapozó,
amit karácsonyra kaptam tőled, valóságos kincs!
Alix elnevette magát.
– Örülök, hogy hasznát veszed. – Visszalépett egyet, és szemügyre vette
barátnőjét. – Sophia, biztos, hogy terhes vagy? Egy deka fölösleget sem
látok rajtad!
Sophia lassan körbefordult, hogy Alix jól megnézhesse.
– A ruha szabásán múlik minden. A kosztümkabát jól elrejti a dudort.
Tudod, életbe vágóan fontos, hogy ne nézz úgy ki, mint aki bármelyik
pillanatban kipukkadhat. Halálra rémíti őket a gondolat, hogy mi lesz, ha
hivatali időben kezdesz el vajúdni!
– Nem úgy nézel ki. Éppolyan tettre késznek tűnsz, mint mindig.
– Kösz – mosolygott rá Sophia. – Bejössz az irodámba? Muszáj valamit
befejeznem a számítógépen, aztán mehetünk.
239

– Oké. Ha nem bánod, hogy valaki ott lábatlankodik, mialatt te dolgozol.
– Semmi komoly, épp csak szeretnék valamit befejezni. Tudod, hogy van.
Alix bólintott, és megindult Sophia mellett a folyosón. Tőle jobbra nyílt a
hatalmas terem, ahol többnyire farmert és sportos inget viselő férfiak
kiáltozták egymásnak az árakat. Néha egy-egy öltönyös is beszállt a nagy
kavarodásba. Nő nem volt köztük.
– Úgy döntöttünk, hogy pénteki napokon nem öltözünk ki – magyarázta
Sophia, miközben a terem mellett elhaladva beléptek egy hozzá csatlakozó
irodába. – De nekem amúgy is kényelmes ruhákat kell viselnem. Ülj le
valahová, pár perc, és elkészülök.
Alix letelepedett a vendégeknek fenntartott székek egyikére, és kezébe
vette a Wall Street Journalt. A pénzpiacokon folyó munkája mellett mindig
is szeretett volna széles körben tájékozódni a lapokból mindarról, ami a
világban történt. Persze a legritkább esetben jutott ideje az olvasásra. A
híreket a tévéből, a rádióból és azokból a szalagcímekből szedegette össze,
amelyek az irodában a Reuters és a Bloomberg monitorjain vonultak végig
megállás nélkül.
Sophia telefonja megcsörrent, mire ő halkan elkáromkodta magát.
– Nem, Ramon – mondta. – Hat órakor már nem tudok elmenni semmiféle
megbeszélésre… Igen, tudom, hogy életbe vágóan fontos, de csak neked…
Persze hogy még hétfőn is meg tudjuk csinálni… Ha valami szörnyű dolog
történik, küldhetsz e-mailt nekem haza… Igen, szerintem te magad is
elboldogulsz vele… különben nem javasoltam volna… Rendben van,
Ramon… Jó hétvégét.
Milyen kedvesen és mégis milyen határozottan beszélt, gondolta Alix.
Vajon ő elég kedves-e, tűnődött. Sophia hangján együttérzés és barátság
érződött Ramon iránt. Alix már régóta nem táplált együttérzést és barátságot
egyetlen kollégája iránt sem.
Mennyivel nyugodtabban beszél a barátnője, mint ő szokott!
– Kész – jelentette ki pár perc múlva Sophia elégedetten. – Szerintem
lenyűgöző programcsomagot állítottam össze a jövő heti bemutatómhoz. –
Kilépett a számítógépből, és megdörzsölte a szemét. – Ideje volna már
feltalálni egy olyan monitort, ami nem fáraszt ki ennyire.
240

– Egész nap itt kell ülnöd előtte? – kérdezte Alix. – Ebben az állapotban?
– Nem ülök előtte egész nap – mosolygott Sophia. – Azelőtt igen, de
mostanában az időm java részében megbeszélésekre, találkozókra járok.
– És ez jobb neked?
– Néha – ismerte be Sophia. – De leginkább a kutatómunkát szeretem.
Igazából abban van a lényeg. Na, mehetünk? – nézett mosolyogva Alixre.
Alix bólintott.
– Menjünk egyenesen haza? – tudakolta Sophia. – Gondolom, szívesen
kibújnál már ebből a ruhából, megfürödnek ilyesmi.
– Bizony, az jó lenne – bólogatott Alix.
– Aztán menjünk valami flancos helyre, vagy inkább ennél egy
családiasabb étteremben?
– Inkább az utóbbi – nevetett Alix. – Tudod, hogy nem vagyok oda a
flancos helyekért.
– Akkor akár indulhatunk is – javasolta Sophia. – Fogjunk egy taxit, és
foglaljunk asztalt egy barátságos kis vendéglőben.
*
– Richard még jó ideig nem jön haza – mondta Sophia, miközben
kinyitotta a ház ajtaját. – Hét előtt sosem ér haza, ráadásul péntek esténként
teremfocit játszanak a kollégáival. – Megnyomogatta hátul a derekát. –
Nekem már attól megfájdul a hátam, ha csak rágondolok a teremfocira.
Felviszed a cuccaidat az emeletre? Ott vár a megszokott szobád, Alix.
– Köszi.
Alix fölvitte a táskáját a lépcsőn a barátságos, kék-fehér hálószobába,
Sophia pedig bement a nappaliba, és töltött magának egy pohár ásványvizet.
Valójában egy gin-tonikra vágyott, de nagyon igyekezett, hogy jó anyja
legyen még meg nem született kisbabájának.
– Egy italt? – kérdezte, amikor Alix is csatlakozott hozzá. – Én csak vizet
iszom, de óriási italkészleteink vannak. Richard ugyan sok mindent
241

végigcsinál velem, de az absztinencia nem tartozik ezek közé.
– Megértem az álláspontját. – Alix kitöltötte magának azt a gin-tonikot,
amelyre Sophia is vágyott. – Egészségedre.
– Csin-csin – emelte föl Sophia ásványvízzel teli poharát. A két barátnő
egymásra mosolygott.
– Szóval – kezdte Sophia, és letette a poharát a dohányzóasztalra. –
Akarsz letusolni meg kicsit rendbe szedni magad, és utána irány az étterem,
vagy most mindjárt kezdjünk el dumcsizni, és hozassuk házhoz a kaját,
amikor már olyan részeg leszel, hogy lábra se tudsz állni?
– Idejét sem tudom, mikor voltam olyan részeg, hogy nem tudtam lábra
állni – felelte Alix. – És tényleg szeretnék lezuhanyozni. – Most, hogy itt
volt, szemtől szemben a barátnőjével, valahogy nem akaródzott kitálalni
mindent Paulról. Még nem.
– Helyes – felelte Sophia nyugodtan. – Örülök, hogy így döntöttél, mert én
húsz percet fogok dagonyázni a fürdőkádban. Olyan pihentető. Fölhívom az
éttermet, és hétre asztalt foglaltatok. Nincs messze, öt perc séta az egész.
– Jól hangzik – bólintott Alix.
Mialatt Sophia az asztalfoglalást intézte, ő az italát kortyolgatta. Jó dolog
valahol másutt lenni, gondolta. Jó távol lenni Dublintól, ha csak pár napra
is. Hirtelen ráeszmélt, mennyire torkig volt azzal, hogy éjjelente egyedül van
a lakásban, és hogy az utóbbi pár hétben milyen visszahúzódó életet élt. A
Paullal való találkozáson kívül egyszer sem volt se sörözőben, se moziban,
mióta a férfi elment. Az összes programja lemerült a bank tízéves jubileumi
fogadásán és a Terry és Wyn által összehozott nevetséges randin való
megjelenésében. Elég volt csak rágondolnia, már összecsikordult a foga.
Ezenkívül egyszer járt lent a lövészklubban és egyszer a konditeremben.
Ennyi. Az ideje többi részében csak ült és azon töprengett, mikor fog Paul
visszamenni hozzá. Persze beteg is volt. Muszáj volt adnia magának egy
teljes hetet, amikor képtelen volt elmenni bárhova is. Kiitta az italát, és
felállt.
– Akkor körülbelül fél óra múlva itt találkozunk?
Sophia bólintott.

242

– Csak kényelmesen, Alix. Nem kell rohannunk.
– Ha jól emlékszem, te mindig mindenhova rohantál, Sophia Redmond –
nevetett Alix.
– Most is olyan vagyok – vágott egy grimaszt Sophia. –De igyekszem
lassítani az iramot. A gyerek kedvéért. A nőgyógyászom mindig nyugalomra
int. És tudod, hogy van, Alix: a nőknek mindig azt kell tenniük, amit a
nőgyógyászuk mond.
– Nem tudom, hogy van ez pontosan – vigyorgott Alix –, de abban
egészen biztos vagyok, hogy a nőgyógyászod szörnyen fél tőled.
– Nem bánnám – felelte Sophia, és letette az üres poharat. – Egy együtt
érző doktornőben reménykedtem, ehelyett kaptam egy férfit, aki
csodálatosan meg tud nyugtatni, de úgy beszél velem, mintha annyi eszem
lenne, mint egy tízéves gyereknek.
– Ne aggódj – mondta Alix. – Én egy csomó nehéz kérdést fogok feltenni
neked. Jó lesz, ha intellektuális vonalon igyekszel csúcsformába hozni
magad.
*
Gyalog sétáltak el az olasz vendéglőig. – Csodálatos ez a vénasszonyok
nyara – jegyezte meg Sophia, élvezve, ahogy a lemenő nap sugarai a hátát
melengetik.
– Finom – helyeselt Alix. – Emlékszel, mi volt tavaly ilyenkor? Eső,
szélvihar meg hasonlók.
– Mexikóban voltatok, ugye?
Alix arcán vágyakozó mosoly jelent meg.
– Cancúnban és Playa del Carmenben. Gyönyörű volt.
– Idén hová mentetek?
– Mallorcára. Pollensába. Jól éreztük magunkat. – Kisimított egy
képzeletbeli hajszálat a szeméből. – Mindig jól éreztük magunkat a
nyaralásokon.
243

Sophia hallgatott.
– És mindvégig sejtelmem sem volt arról, hogy ő egy kertvárosi ház,
kutya, macska és két egész négytized gyerek után vágyódik.
– Itt átmegyünk – szólt Sophia. – Megérkeztünk – mutatott egy zöld-fehér
csíkos vászonernyőre, amely egy hatalmas kirakatüveg fölé volt kifeszítve.
– Jól néz ki – jegyezte meg Alix.
– De családias – mosolygott rá Sophia, miközben beléptek.
A korai időpont ellenére az étterem majdnem teljesen tele volt. Alix és
Sophia az ablak közelében lévő egyik asztalhoz ültek le, és rögtön
tanulmányozni kezdték az étlapot.
– Farkaséhes vagyok – közölte Sophia. – De mihelyt hozzáfogok, hogy
egyek valamit, máris jóllakottnak érzem magam. Csak egy pizzát kérek.
– Az nekem is jó lesz – felelte Alix, és összecsukta az étlapot.
– Bort? – nézett rá Sophia.
– Csak ha te is iszol egy pohárral.
Sophia megrázta a fejét.
– Én most egyáltalán nem ihatok. Pár pohárral lement ugyan, mielőtt
megtudtam volna, hogy a kis Sophia útban van, de azóta megfogadtam, hogy
rendes leszek.
– Akkor igyunk Pellegrinót – javasolta Alix.
Sophia rendelt, és a pincér egy perc múlva hozta az ásványvizet.
– Egészségedre – emelte föl Sophia a poharát. Egészségedre.
– Nos, Alix – nézett Sophia elgondolkodva a barátnőjére –, elmondod
nekem, mi van Paullal és veled?
Alix lassan kifújta a levegőt.
– Hát… igen.
– Nagyon megviselt, ugye?
– Jobban, mint gondoltam – vallotta be Alix.
– Miért?
– Nem tudom – felelte Alix, és mutatóujját végigfuttatta a pohara
244

peremén.
– Nem muszáj most beszélgetnünk róla. Vagy ha nem akarod, egyáltalán
nem muszáj beszélgetnünk róla. Végtére is jól akarjuk érezni magunkat –
nézett rá Sophia.
– Azt hiszem, ez is probléma volt – jegyezte meg Alix fanyarul. – Paul
szerint én túl sokat szórakozom.
– Túl sokat szórakozol? – ismételte meg Sophia.
– Felrótta, hogy még mindig úgy élek, mintha húsz-egynéhány éves
volnék, holott már meg kellene állapodnom. Család, gyerekek, ilyesmi.
– És te nem akarsz?
– Megállapodni és családot alapítani? – Alix rámosolygott Sophiára. –
Érzéketlenségnek hatna, ha most azt mondanám, hogy nem, amikor te éppen
ebben vagy benne.
– Családalapítás, igen, de megállapodásról szó sem lehet! – nevetett
Sophia. – Vagy úgy nézek ki?
– Az irodában nagyon is rátermettnek tűntél – felelte Alix. – És amúgy
külsőre is szinte teljesen normálisnak látszol.
Sophián bő pamutvászon ing és farmernadrág volt. – Kismamafarmersúgta Alix fülébe, amikor barátnője elcsodálkozott, hogy még bele tudja
préselni magát egy farmerbe. –Gumis a dereka.
– Egyébként nem az a lényeg, hogyan nézel ki, hanem hogy hogyan érzed
magad – magyarázta Sophia. – Én se hittem volna, hogy valaha anyai
érzéseim lesznek, de bevallom, Alix, most vannak.
– Mindenki ezt mondja – sóhajtotta Alix. – Hogy az ember megváltozik,
ha teherbe esik. De Soph, én még nem akarok megváltozni. És Paulról sem
hittem, hogy meg akarna változni.
– Ő mégis megváltozott. És most mit fogsz kezdeni ezzel a helyzettel?
– Ő már döntött – mondta Alix. – Visszaköltözött a malahide-i házába, és
szerzett magának valami francia csajt, aki oda fog költözni hozzá.
– Alix! – nézett rá dermedten Sophia. – Erről eddig egy szót sem szóltál!
Alix nem felelt, mert a pincér ebben a pillanatban tette le elébük a
245

Quattro staggione pizzákat.
Sophia hozzá se nyúlt a késéhez és a villájához, egyre csak a barátnőjét
bámulta.
– Ne nézz így rám – feszengett Alix.
– Szétmentél a fiúddal, akivel három évig együtt éltél, és mostanáig
vártál, hogy ezt elmondd nekem? Mikor történt a dolog?
– Körülbelül egy hónapja – felelte Alix.
– Már nem lakott nálad, amikor felhívtalak?
Alix bólintott.
– És nem szóltál róla semmit!
Alix ide-oda mocorgott ültében.
– Még nem voltam biztos az egészben. Hogy visszajön-e vagy sem. Én…
– Nem fejezte be a mondatot, csak bámulta a tányérját, és nagyon
nyomorultul érezte magát.
– Akkor most mondj el mindent szép sorjában – kérte Sophia. – Ne hagyj
ki semmit.
Így aztán Alix elmesélt mindent. A hangja megremegett, amikor elmondta,
hogy Paul és Sabine az Európa Bank párizsi megnyitóján ismerkedtek meg
egymással.
– Ha akkor nem viszem magammal, sohasem találkozott volna vele –
mondta keserűen. – És még ma is minden rendben lenne köztünk.
– Vagy nem – mondta Sophia, és beleharapott a pizzájába. – Úgy értem,
biztos, hogy nem egy pillanat alatt döntötte el, hogy most elmegy, és
hozzáfog a gyereknemzéshez.
– Biztosan nem – hagyta rá Alix elcsigázottan. – De nem tudtam, hogy
ilyesmin gondolkozik. És hidd el, Soph, az a lány nem is nézett ki úgy, mint
aki most mindjárt családot akar. Alig-alig emlékszem rá, de a fényképen,
igaz, kicsit elmosódottan látszik rajta, olyan tizenhétéves-formának látszik,
olyan nyápic szőkének, mint egy iskolás lány. Van egy olyan érzésem, hogy
ez a gyerekdolog csak ürügy. De hát nem kellett volna ürügyet keresnie!
– Ez a Sabine valami designos?
246

– Nekem Paul ezt mondta. De aztán visszaemlékeztem rá, hogy
találkoztam vele. Én inkább dekoratőrnek vagy berendezőnek vagy
hasonlónak mondanám.
– Szóval művészféle – állapította meg Sophia. Alix rábólintott.
– Nyilván gőze sincs az üzlethez.
– Valószínű.
– Ennélfogva nem jelent akkora fenyegetést, mint te.
– Ó, az ég szerelmére, Sophia! Én egyáltalán nem vagyok fenyegető. – És
Alix egy határozott mozdulattal letette a kését és a villáját a tányérjára.
– Üzleti értelemben – mondta Sophia. – Ami a pénzt illeti.
– Nem hiszem, hogy ez az egész a pénzről szól – rázta a fejét Alix.
– Pedig Paul megmondta – erősködött Sophia. – Magad mesélted, hogy a
szemedbe vágta, hogy te többet keresel, mint ő. Biztosan haragszik emiatt.
– De hát ez hülyeség – tiltakozott Alix. – Eddig ez egyáltalán nem volt
téma.
– Most talán azért lett téma, mert ő már idősebb, és te még mindig jobban
keresel nála.
– Nem értem, miért – lázadozott Alix. – Én szerettem őt, Sophia, és azt
hittem, ő is szeret. Ha volt valami baja, miért nem beszélt róla?
– Nem tudom – válaszolta Sophia. – De a legtöbb férfinak a beszéd nem
éppen erős oldala.
– Ebben valószínűleg igazad van – mosolyodott el halványan Alix.
– És most mit fogsz tenni? – kérdezte Sophia. – Most, hogy megint
egyedülálló nő lettél?
– Nem érzem magam egyedülálló nőnek – tolta el Alix a félig megevett
pizzáját. – Úgy értem, nem óhajtok mostantól megint egyedüllétre
berendezkedni. Szeretném tisztázni a dolgot Paullal.
– De Alix, mit tudsz még ezen tisztázni? Hacsak nem döntesz úgy, hogy a
munkádat háttérbe szorítod a kapcsolatod miatt.
– Miért, te így döntöttél? – kapta fel a fejét Alix. – Ez a terved, Sophia?
Feladod a harcot Russell Cobham cégénél, és otthon maradsz a gyerekkel?
247

– Volt? Alix felsóhajtott. érted? És az Európa Bank is olyan jó hely volt nekem. Én boldog voltam. Nem könnyű negyvenvalahány évesen teherbe esni. hogy a baba megszületése után másként fogok érezni ezzel kapcsolatban. – De ez nem téma köztem és Richard között. mint a tanácsteremben folyó csatározások és az igyekezet. Tíz év múlva túl leszel a negyvenen. ahogy eddig volt. hogy az ember elkerülje a hátba döfést. amit akarsz. Továbbra is azt szeretném csinálni. – És még most sem tudom.Sophia ivott egy kortyot az ásványvizéből. Paul és én… valahogy működött a dolog. hogy öt vagy tíz év múlva megváltozom. 248 . Lehet. hogy más dolgok is vannak az életben. –Csak azt akarom. hogy egyáltalán megkaphatom-e. – Ez tény. – Miért olyan nehéz elérni azt. és kész. – De te eléred. hogy ezt akarom. – Miért? Alix elkerekedő szemmel nézett a barátnőjére. amíg meg nem kaptam – felelte Sophia szelíden. Tényleg az voltam. – Jaj. Sophia. – De nem nekem – mondta Alix. – Nem – vallotta be őszintén. Alix. – Öt vagy tíz év múlva talán már késő lesz – jegyezte meg Sophia. – Én sem mondhatok mást – érvelt józanul Sophia. És az is lehet. – Így van. amit az ember akar? –kérdezte Alix. ne kezdd már te is! – ütött ököllel az asztalra Alix. – Én nem akarok mindent – mondta boldogtalanul. – Wyn már úgyis letámadott a nyavalyás biológiai órámmal! Tőled azért mást vártam. Persze lehet. – Nem tudtam. hogy minden úgy legyen. amit most. Szeretem a munkámat. Alix megdörzsölte a szemét. – Nem tudom – vonta meg a vállát Sophia.

holott talán azt kellene tennem. – És van egy vevő. de pillanatnyilag jelentéktelen. Olyan hülye helyzet… de nem tehetek róla! Sophia részvevőn nézett rá. Lehet. – Csak meg akartuk tapasztalni. de egy napon valami nagyon rossz dolog sülhet ki az egészből. – Te amúgy sem engedsz ki magadból soha semmit. ehelyett patakzani kezdtek a szeméből a könnyek. Dave Bryant… emlékszel rá? Tavaly találkoztál vele. De most egész egyszerűen nem boldogulok ezzel a helyzettel. amíg Paul mellettem volt. És ott van neki támogatóként és felbujtóként Gavin Donnelly. Szalvétájával törölte meg a szemét. akiért jelenleg harcolunk egymással – folytatta Alix. Soph. de annyira törtető! Belehajszolja az ügyfeleket olyan ügyletekbe. – És legnagyobb megdöbbenésére és rémületére. utána szörnyen zavarban volt. hogy igen. – Tulajdonképpen hülyeség. Alix sírva fakadt. Gavin üzleteket jegyez elő velük. nem érdekli az állásom. Alix. – Jól vagy? – kérdezte Sophia. 249 . – De hát ez az üzleti élet. Alix azt akarta mondani. Mostanában nem voltam csúcsformában. de nem fogom az ő nevére kiírni a vevőt. amelyeket talán nem is kellene megkötniük. és soha többé nem volt hajlandó semmiféle szert használni. – Tudom – sóhajtotta Alix. hogy milyen – mondta neki másnap Sophia. és Alix tényleg elengedte magát. Csak éppen kettőnk összecsapásának egyfajta szimbólumává lett. Még sosem látta ilyennek Alixet. hogy később nagy üzlet lesz belőle. És vérszemet kaptak. Állítólag azt mondta. Még akkor is. mert az egész egy kis tétel. amivel egy csomó pénzt szerez nekünk. vagy legalábbis az lesz. de én tudom. ha kegyetlenül beszívott. hogy nagyon is érdekli. piti kis számla. Sophia némán figyelte. Jó kereskedő. Érthető. Ez mindenütt így megy. – Meg is birkóztam vele. Mindig olyannak ismerte. én pedig szüntelenül rajta tartom a szemem. és egy szót sem tudott kinyögni. Soph. És persze majd én kerülök kínos helyzetbe. aki minden helyzetben meg tudta őrizni az önuralmát.– Újabban rám szálltak az irodában. Amikor – először és utoljára az életben – kipróbálták a drogot. Tavaly nyáron vettük fel. – Ne beszélj butaságot – mondta Sophia.

Volt ez az influenzám… és te ismersz. – A Paullal vagy a munkahelyeden kialakult helyzet? Alix megtörölte a szemét. már semmit sem vagyok képes kézben tartani. hogy sose vagyok beteg. – Tehát szereted Pault. A munkahelyemen egy csomó zűrös helyzet. Ne haragudj. mintha soha többé nem bírná abbahagyni. hogy kézben tartsd a dolgokat? – Ne akarj analizálni – szólt barátnőjére Alix élesen. és úgy sírt. Hát nem érted. amerre gondoltad. Sophia. hát mit gondolsz. – Amíg együtt voltam Paullal. – Olyan fontos. Soph. Arról van szó. Pedig Sophiának igaza volt. Úgy látszik. Ő tényleg soha nem engedte el magát. minden rendben volt. – A kettő valahogy összekapcsolódik. ha visszajönne. és végigsimított a haján. – Nem tudom – motyogta. hogy 250 . – Szereted Pault? – Persze hogy szeretem. egy nyilvános helyen. miről szól ez az egész? Szerinted gyűlölnöm kellene? – Én csak segíteni szeretnék – felelte Sophia csendesen. hogy arrafelé tart-e az életed. Alix szó nélkül elvette. – Bár tudnám – felelte Alix. és azt felelte barátnőjének. Sophia? – Talán. – Akkor hát mit akarsz tenni? – kérdezte Sophia. és azt szeretnéd. És most itt ült ebben az étteremben. – Itt nem csak az irányításról van szó. hogy ne legyen már ilyen idióta. mit akarok tenni. De ahhoz. –Fogalmam sincs. – Mi borít ki jobban? – tudakolta Sophia. az életem kész csődtömeg. Amióta elment. hogy a francba ne szeretném! Krisztusom. – Tudom. tudod. a társadalmi életem pedig a nullával egyenlő. – Tessék – nyújtott oda neki Sophia egy tiszta papír zsebkendőt.Alix ezen akkor nevetett.

én meg oda se figyeltem. ahol mindenki láthatja. Sophia pedig úgy nézett rá. – De igaz. hogy gyerekeket szülj. amíg én jól érzem magam. Alix. Tényleg önző vagyok. Igaza van. – Mondtam neki. – Ez nem igaz – vetette ellen Sophia. ahol ujjal mutogathatnak rá. – Vagy az egész úgy ért téged. – így van? – Valószínűleg – sóhajtotta Alix. ez nem ő. hogy akarok-e gyereket? – Szóba hozta egyáltalán valamikor ezt a dolgot? – faggatózott tovább Sophia. – Nem gondoltam. – Alix – szólt Sophia halkan. hagyd abba a sírást. hogy mások boldogok-e vagy sem. 251 . és közben meggondolnám. Ő próbált valamit elmondani. Addig. hogy komolyan beszél. Tényleg nem figyelek másokra. hogy vajon mi baja lehet annak a fehér blúzos lánynak. – Tehát volt róla sejtésed. – Alix a kezébe temette az arcát. Tényleg csak magammal törődöm. mint derült égből villámcsapás? Alix eltöprengett a kérdésen. és egymás közt tanakodhatnak. És el kellene szánnod magad. – Mikor volt ez? – Januárban. Sophia. Az lehetetlen. És hogy föladd a munkádat. – Nem tudom. – Komplett idióta vagyok. hogy az arcán végigfolynak a könnyek. Itt zokog egy zsúfolásig megtelt londoni étteremben. nem foglalkozom azzal. – Kérlek. – És Alix megint sírva fakadt. Nem. – Miért nem lehet Paul az enyém. – Beszéltünk róla – ismerte be végül. – Hagyd abba a sírást. – Alix elborzadva érezte. miért ne tarthatnám meg a munkámat is. ki kellene ütnöd a nyeregből Sabine-t. hogy én még nem vagyok felkészülve erre.visszaszerezhesd. mint aki nem hisz a szemének. – Odanyúlt. – Sophia egyenesen Alix szemébe nézett. – És hajlandó vagy mindezt megtenni? – Miért kell választanom a kettő között? – kérdezte Alix kétségbeesetten.

hogy mindent elvesztettem. hogy életstílus? Már azonkívül. de nem megy – nyeldeste a könnyeit Alix. – Na. – Majd én. Sophia. és hazamegyünk. hogy nagyon jólesik. – Olcsón megúsztam ezt a tanácsadást – szólt oda Sophiának. – Lehet. – Oké. egy vagyonba fog kerülni. És mit jelent az. de rosszul leszel tőle. És most nagyon úgy néz ki. és elengedte Alix kezét. hogy Pault elvesztetted. – Ne nevettesd már ki magad – szólt rá Sophia szigorúan. – Alix átnyújtotta a hitelkártyáját a pincérnek. hogy egyenesbe hozzuk az életedet – felelte Sophia. – Mindent elrontottam. – Lehet. –Kifizetjük a cuccot. – Vasárnapig még van időnk. aki máris hozta a számlát. de a munkádat nem. amit a lapok vasárnapi melléklete sugall? – Azt hiszem. – Gyűlölöm az életemet – buggyant ki Alixből.és levette barátnője kezét az arcáról. Sophia intett a pincérnek. – Akarom. 252 . Olyan rohadtul nagyra voltam a munkámmal meg a fiúmmal meg az egész életstílusommal. – Egy profinak sokkal többet kellett volna fizetnem. igazad van – mosolygott barátnőjére a könnyein át Alix. gyere – mondta Sophia. – Ne aggódj.

és minden erejével az elkövetkező hónapok amerikai gazdaságpolitikájára összpontosított. mert addigra Richard is hazaért a teremfocizásból. de hiába. most inkább lefeküdne. Alix rámosolygott. olyan boldog vagyok. Alixnek sikerült lecsillapodnia. mit akar. Richard. majd közölte Sophiával. Mindent megtett. – És az. Sophia. hogy ne hallja. A lány boldogan felsóhajtott. eltűnt az emeleten. – Én pontosan tudom. amit akarok. hogy rád találtam! – Én is – mondta a férfi. – Még az új. –Szeretlek. éppen itt van mellettem. – És Richard kigombolta Sophia farmernadrágján a gombot. – Pasi ügy – felelte Sophia. és közelebb húzta magához. és lábát az előtte lévő dohányzóasztalra téve javában tévézett. – Mi a baja? – kérdezte Richard meglepetten. meg hogy újból mennyire megerősödött a dollár az árfolyamesést követő gyengülése után. Bedugta a fejét a párnája alá. és mielőtt bármelyikük is tiltakozhatott volna. 253 . Ami nem is volt baj. és leült mellé. – És most nem tudja.Huszadik fejezet Mire hazaértek. – Én is szeretlek – felelte a nő. – Szeretem minden porcikádat – súgta Richard. – Ó. hogy fáradt. és a dollár-jen árfolyamra gondolt. és befészkelte magát a férfi könyökhajlatába. hogy mit akarok – mondta erre Richard. kövér porcikáimat is? – Különösen az új. kövér porcikáidat szeretem. Alix hallotta őket. – Ó! – De Richard most nem törődött Alixszel. s gyengéd csókot lehelt a szemére. – Szakítottak Paullal – mondta elkomolyodva.

vörös szemhéjjal ébredt. hogy barátnőjét már nem kell sápadtnak és nyúzottnak látnia. 254 . – Akkor hát mire várunk? * A nyakra-főre vásárolgatás valóban segített. amúgy sem jutottunk el Harvey Nicshez… – Nem. mintha szénanáthád volna – állapította meg Sophia. – Olyan érzés. babaholmikat vásárolni vagy ilyesmi! – De azért… – Semmi de azért-vágott közbe Sophia. hogy jól éreztük magunkat! És este is jól érezték magukat. – Kit érdekel. – Richard krikett meccsre ment. és elárulom neked.* Másnap reggel bedagadt szemmel. amikor Richard elvitte őket egy szuper elegáns étterembe vacsorázni. Amikor aznap visszaérkeztek Sophiáék lakásába. senki sem fogja látni rajtad. és mindent a nyakadba zúdítok. talán szívesen vásárolgatnál ezt-azt. hogy milyen szerencsétlen vagy – felelte Sophia. – Azt hiszem. – Ennyi minden bele se fér a táskámba – kesergett. mintha elüldöztem volna itthonról – mondta Alix. – Úgy nézel ki. amikor itt jártál. Soph. – Szó sincs ilyesmiről – nyugtatta meg Sophia. hogy nagyon boldog. Alix hitelkártyáján súlyos veszteség keletkezett. Az ilyesmi terápiának sem rossz. ma délután teljesen elvesztettem a józan eszemet. Richard egész nap távol volt. nem gondolod? És legutóbb. ugyanakkor halomban álltak körülötte a csomagok. – Nem úgy terveztem. hogy eljövök hozzád. aki boldog volt. Alix? Az a fő. – Tedd föl a napszemüvegedet. amiért ma reggel nem kell eljönnie velem terhes tanácsadásra. – Arra gondoltam. – De elfeledkeztél arról. tényleg nem – mosolygott rá Alix.

Soph! A jövő héten felhívlak. amely kivitte a City Airportra. mielőtt beszállt volna a taxiba. Alix. – Vigyázz magadra. Tucatnyi gép szállt le egyszerre mindenféle irányból. majd rád fogok gondolni. – Ezt fogom tenni. – Inkább valami izgalmasabb dologra gondolj – nézett rá huncutul csillogó szemmel Sophia. Sophia addig integetett a taxi után. * A dublini reptéren őrületes tumultus volt. Vállald. Alix boldog volt. mit akarok kezdeni az életemmel – mondta Alix. – Ha bármikor úgy érzed. Ezzel szemben mi vár rám? Pelenkák. – Viszlát. csak szólj – vigyorgott Sophia. és az érkezési oldal megtelt ingerült és fáradt utasokkal. – Most már csak azt kell kiderítenem. – Jó – felelte Alix mosolyogva. – De te boldog vagy ezzel a tudattal – mondta Alix. – Nagyon jó volt nálatok. – És ez a lényeg. – Járj újra társaságba. – Ez nem lehet túl nehéz. amikor bármelyikünk is megtudja. nem igaz? – A legcsodálatosabb nap az lesz. hogy az idegösszeomlás határán állsz. emberek közé. büfiztetés meg hasonlók. és a fennmaradó két Harvey Nichols reklámtáskát is büntetlenül felvihette a gép fedélzetére. Így mentesült a 255 . hogy mit akarunk kezdeni az életünkkel! Én például kiváló női befektetési bankárként akartam hírnevet és vagyont szerezni. és százszor jobban érzem magam.– Köszönök mindent – búcsúzott másnap Alex Sophiától. amíg az a sarkon befordulva eltűnt a szeme elől. És ha élvezem. hogy egyedülálló vagy! Élvezd az életet. – Te is boldog leszel. amiért sikerült egy csomó újonnan vásárolt cuccot begyömöszölnie a táskájába. ha majd egyenesbe jössz – biztatta Sophia.

256 . Alix kínos érzésekkel eltelve nézte őket. a száján érezte a férfi szájának ízét. Alix ingerülten fordult felé. hogy túlságosan feszült idegállapotban van. Sabine két kézzel fogta Paul fejét. Már indult volna. Alix meg csak bámult maga elé. Ott is hasonló volt a zsúfoltság. gondolta. s elvegyült egy Spanyolországból hazaérkező turistacsoportban. Nézett-e őrá is így valaha? Ilyen szerelmesen. – Sabine! – Nem hallotta. ilyen meghitten? Nem volt róla meggyőződve. inkább nagyon is divatosnak tűnt. s egyre közelebb húzta őt magához. A tekintete csak Sabine-on csüngött. Alix gyorsan elindult. aztán – sokkal szenvedélyesebben – a száját. Alig pár méterre tőle Paul figyelte fürkészve az újonnan érkezőket. Ne ijeszd el a turistákat. Lazíts. a csomagjaiba kapaszkodva. A hátizsákos lány elindult a kijárat felé. Alix visszanyelte a. villant át Alix fején. A lány mosolyogva vonta fel a vállát. De. mindjárt elhányja magát. Azután egy szőke lány nyomakodott át a tömegen. ujjaival beletúrt a hajába. hogy igazuk van. A pár végre szétvált.csomagok körüli hisztériában való részvétel alól. Alix úgy érezte. Paul akkor sem vette volna észre. Addigra már ők is kiértek az épületből. – Bocsánat – mondta erősen idegen kiejtéssel. látva Paul farmerját és sportos felsőjét. Csak állt ott tétován. Amikor egy irdatlan nagy hátizsákot cipelő lány nekiment. amely egyáltalán nem keltett koszlott benyomást. Carrie is egyfolytában ezt mondja. és valósággal belevetette magát Paul karjába. de valami ösztönösen megálljt parancsolt a lábának. hogy üdvözölje. ha ott áll mellette. Higgadj le. kikívánkozó dühös szavakat. Alix szinte érezte a ruháján át Paul ujjainak melegét. Alix biztos távolból követte őket. Sophia megjegyezte. Csak állt földbe gyökerezett lábbal. Nyelt egyet. és rögtön kisétálhatott a reptér épületébe. Nyugi. és megint elfogta az émelygés. Milyen jól néz ki. Az ölelése egyedül csak Sabine-nak szólt. intette magát. de leolvasta a nevet Paul szájáról. miközben Paul kétoldalt megcsókolta a lány arcát. Még az is lehet.

amelyben lakott. Azon nyomban látta a rendszámtáblájából. És ott szeretkezni fognak. mint azon az estén. és lassan kigurult a parkolóból. Nem tudott megszabadulni képzeletbeli látványuktól. Kíváncsi volt.és látta. Tudta. Paul malahide-i házába. mert kiment a sávjából. és sokat nevettek azon. Jóllehet Paul lakáscímében Malahide szerepelt. Reszkető kézzel nyitotta ki az ajtaját. hogy már akkor megízlelte Sabine bájait. és szinte kábultan ment a kocsijához. ahogy valamikor ő és Paul tették. A ház azonban két mérföldre volt a vasútállomástól. hogy a gallér és a kézelő nem passzolnak egymáshoz… vagy talán már rá is jött. vajon hol parkol a férfi. amikor Paul közölte vele. ahogy elhajtanak. hogy látni fogja őket elhajtani. de a csomópontban balra kanyarodott. Célzott ugyan rá. hogy vége. Tudta. amikor ő az V György Hotel kényelmes szobájában aludta az igazak álmát. és behajította a táskáját meg a zacskókat. de honnan tudhatná biztosan? Lehet. Szenvedélyesen. Ő maga épp akkor indult az automatához. hová mennek. Nevetséges volt feltételezni. Vissza. hogy a szőkesége nem valódi. a ház. ha összesen egyszer látta az életben. amikor a másik kettő ellépett tőle. Maga sem tudta. De az is lehet. hogy Paul kifizeti a parkolójegyét. hogy akkor is megjegyzi egy kocsi rendszámát. és amúgy sem volt semmi értelme. a kikötőváros és a szárazföldön elterülő Swords közé esett. Ismeretségük kezdetén a férfi azt szerette volna. s látja-e majd. Beindította az autót. mint nevekre. Paul rá fog jönni. Az autópályára felvezető körforgalmi csomópontban megpillantotta a kék Rovert. és a gyorsabb villanyvonatok nem is 257 . hogy az Paul kocsija. A mögötte haladó autó élesen rádudált. Paul ujjai lefelé vándorolnak Sabine nyakától a lába közötti szőke pamacsig. és tisztes távolból megindult a Rover nyomában. miért. Kalapáló szívvel rögtön visszasorolt. Alix ujjai erősebben markolták a volánt. Kifizette a jegyét. villant Alixbe váratlanul a gondolat. A vásárlásterápia hatása teljesen elmúlt. hogy sokkal könnyebben visszaemlékszik számokra. ha Alix költözik hozzá. Éppoly rémesen érezte magát. amikor Paul búcsút intett neki a Koldustanya előtt. Paul mindig ugratta. hogy Párizsban nem feküdt le Sabine-nal. Akkor látta a Rover rendszámát.

és amikor látta. Amikor Alix lassan elhajtott. hogy kiadja a házat bérbe. gondolta. szintén jelzett. akinek nincs miért aggódnia. a rendszámukat meg végképp nem jegyezte meg. és ő költözne be hozzá. és letette a járdára. – Jól – felelte kurtán. hogy vele tegye azokat a dolgokat. hogy elfelejtsen. és befordult a házhoz vezető útra. Egyedülálló lány vagyok. A Rover balra indexelt. épp nyitotta az ajtót. hogy úgy van. Így aztán meggyőzte Pault. hogy Paul és Sabine kiszállnak a kocsiból. Alix elszörnyedve érezte. Vissza akarom őt kapni! * – Hogy sikerült az utad? – kérdezte Jenny. hogy azzal a lánnyal éljen! Nem akarom. Paul kiemelte a lány bőröndjét az autóból. hogy megint sír. Mi van akkor. Alix viccelődött is vele. Paul azonban szeretett Malahide-ban lakni. úgyhogy Alixnek a lassú dízelvonattal kellett volna bejárnia az irodába. amikor másnap reggel Alix belépett az irodába. – Semmi hír a londoni haverjainkról? 258 . és belement. ha ő másvalakivel akar élni? Miért kellene ezen keseregnem? – De azt akarom. hogy sokkal célszerűbb lenne. Kész röhej. Egyszer már végigelemeztem ezt az egészet. hogy jöjjön vissza hozzám – nyögött fel hangosan. Paul nevetve ráhagyta. amiket velem szokott tenni. úgy lelassított.mentek el Malahide-ig. majd balra. aki jócskán lemaradt mögötte. Nem akarom. ha kiadná a malahide-i házát. – Nem akarom. hogy Paul észreveszi a BMW-t. ő sohasem ismerte fel az autókat. Alix. a bevezető utak forgalma rémálom volt. Attól nem kellett tartania. Jobbra fordult. miközben letörölte a könnyeit. nem pedig valami csinos tengerparti villában. És mivel az utóbbi néhány évben a város szédítő ütemben növekedett. hogy szinte lépésben gurult. és mindketten eltűntek a házban. hogy egy külvárosi ikerházban lakik.

– Mostanában sosem vagy olyan hangulatban. – Csillapodj le. Összeszorította az öklét. hogy egy pasas kiköltözött a lakásomból. Alix kisimította a haját az arcából. és beharapta a szája szélét. – Ennek a világon semmi köze sincs a magánéletemhez. – Ha valami hasznosat akarsz csinálni. – Ne kapd föl a vizet ennyire. Dave és Jenny egymásra néztek. – Bal lábbal keltél föl? – érdeklődött szívélyesen Dave. Úgy érezte. hogy a hangja barátságos 259 . hogy nevetségesen viselkedik. – Alix. jó? Alix lassan kifújta a levegőt. mindjárt szétrobban. – Alix – szólt csendesen Jenny. – Ez Paul miatt van? Alix villámló szemmel nézett rá.– Mint például? – Nem tudom – rándított egyet a vállán Jenny. és újra összefogta teknőchéj csatjával. És rossz néven veszem azt a burkolt célzást. menj el helyettem a ma délelőtti devizaértekezletre. igyekezve. fogd már be a szád. de nem tehetett róla. – Én csak azt próbáltam… – Hát ne próbáld – vágott a szavába. Tudta. hogy bármit is értékelj – közölte Dave. miszerint nem tudok napirendre térni egy olyan csekélység fölött. Alix – nézett rá meglepődve Dave. – Ma reggel nem vagyok olyan hangulatban. Bryant! – csattant föl Alix. – Alix. – Akkor ne tegyél föl hülye kérdéseket. – Ne beszélj velem így! – kiáltott rá dühösen Alix. – Ne haragudj. Dave. – Semmi baj – felelte némi tartózkodással Dave. dugulj el – mondta Dave. hogy az ő sajátos humoruk és rosszindulatú megjegyzéseik tetszeni fognak neked. – Nem akartam így rád förmedni. – Ó. – Hol van Gavin? – kérdezte. Dave – mondta. hogy értékeljem a humorodat. Biztos vagyok benne. dugulj el – ismételte meg Dave.

– Maga mondja meg. hogy éjfélig bezárólag bármikor visszahívhat. Azóta remegett megállás nélkül. Nem akart elmenni egy italra Cathallel. – Remek – örvendezett Cathal. csak ők jártak az eszében. Hagytam üzenetet a rögzítőjén. Cathal. Alix. Méltányolom is. – Üzentem. * – Európa Bank. – Ez a kocsma a lakásával szomszédos házban volt. De tényleg nagyon fáradt voltam. – Mit szólna a ma estéhez? – kérdezte Cathal. devizakereskedés. – Bedobunk valamit – unszolta a férfi. – Már emlékszem. – Fél nyolckor ott várom. – Cathal? – Igen. jó? 260 . – A Smythben. és amikor végre elaludt. Az íróasztalán fekvő paksamétából kivette a Financial Timest. – Kézcsók. miközben az ágyában feküdt.maradjon. Az éjszaka jó részét ébren töltötte. Még most is remegett a keze. Nem hallgatta meg? – Ne haragudjon. – A hét végén nem voltam itthon. de… – Figyeljen rám. – Ja – bólintott Alix. – A fogorvosához kellett mennie – válaszolta Jenny. és szétnyitotta. hogy nem akar semmiféle hosszú távú kapcsolatot. Megértem. Halálosan kimerültnek érezte magát. akkor is róluk álmodott. és csak késő éjszaka értem haza. Alix. amióta a reptéren meglátta Pault és Sabine-t. – Nincs kedve meginni velem valamit? – Nagyon kedves magától. – Tudom. ki kellene már mozdulnia kicsit! – Tudom – felelte Alix. De nézze. Cathal – szabadkozott Alix. hogy hol.

– Találkozgatok egy-két pasival. De csupa tizenéves kölyök volt. de semmi komoly – legyintett lemondón Jenny. – De hiszen te mindent tudsz. – És mi lesz? – Semmi – tárta szét a karját Jenny. hónapokig nem jártam senkivel. hogy el ne mosolyodjon. amit a számítógépekről tudni lehet – hüledezett Alix. Elképesztő vagy. – Tudod. – Randi? – vigyorgott rá Jenny. s máris van valaki más. de nem tudta megállni. – És most? – kérdezősködött tovább Alix. elkápráztatom őket a tudásommal. – Miféle esti tanfolyamra? – Számítógépesre – hangzott a felelet. kocsmákban. – Klubokban. semmi különös – felelte Alix. * 261 . esti partikon… mindent végigcsináltam – nevetett Jenny. – Paul épp csak kilépett az ajtón. – Még esti tanfolyamra is beiratkoztam. – Próbálom élvezni azt. – Pedig nagyon úgy hangzott. mert azt hittem. – Gondoltam. – Amikor én szakítottam Ruairivel. Alix. – Ó. – Nincs senki más – tiltakozott Alix. – Tudom – grimaszolt Jenny. ami van.– Fél nyolckor – egyezett bele elcsigázottan Alix. talán ott akad néhány partiképes pasi. – Túl fiatalok voltak hozzád? – kuncogott Alix. Hogy csinálod? – meresztett rá bánatos szemeket Jenny. Nem mintha nem próbáltam volna! – És hogyan próbáltad? – kérdezte Alix. – Túl fiatalok és túl unalmasak. hogy van. – Nem vesztegeted az időd – jegyezte meg Jenny.

és az előrezúdult az arcába. Alix. – Sokan megkapták… 262 . – Kösz – mondta erre Alix. mire a férfi felállt. – Mit hozhatok? – kérdezte. Amikor megérkezett. tessék. a magabiztos. Alix. – Nem akartam… – Semmi baj. Cathal a pulthoz ment. – Csak ritkán – felelte Alix. – Nem is gondoltam. hogy dohányzik.Alix a fürdőszobatükör előtt állt. Alix rámosolygott. – Fáradtnak látszik – jegyezte meg a férfi. már sokkal jobban – válaszolta Alix. és megcsókolta az arcát. – Ó. – Fehérbort. – Bocsánat – nézett rá bűnbánó képpel Cathal. Elengedte a haját. és meggyújtott egyet. Néhány szál. – Hol járt a hét végén? – Londonban – felelte Alix. Egy percig szótlanul üldögéltek. de minden jel szerint kimásztam belőle. a tükörképét nézve. Cathal már ott ült egy korsó sör társaságában. De épp ilyen akart lenni. miközben kivette a táskájából a csomag cigarettát. Szürke pantallót és fekete pólót vett föl. és ősz hajszálait vizsgálgatta. kezében az itallal. és visszaült a helyére. A tarkóján egy csomóba összefogta a haját. Ma este kibontva fogja viselni. ha idegesíti. – Nem bánja. majd visszatért. ahogy kinéz. – Tessék – mondta. – Hát maga? Cathal megrázta a fejét. ha rágyújtok? – kérdezte Alix. a kiegyensúlyozott. csak nyugodtan – nézett rá meglepetten a férfi. gondolta. – Hogy érzi magát a betegség után? – kérdezte. az uralkodó. legyen szíves. még akkor is. de azért nem ártana hamarosan újra felkeresni Tinát. – Persze. – Akkor nagyon rémes volt. igazán nem sok. Rém unalmas. Alix. – Főleg üzleti ügyben.

* Nem volt valami jó este. amiről úgy gondolta. – Szeret itt lakni? – Igen – felelte Alix. többnyire autóval járok. mintha nem lenne benne élet. azért magának is hozok – jelentette ki Cathal. – Nem baj. miközben belebújt a kosztümkabátjába. gondolta Alix. gondolta a férfi. de hát a vonzerő nem elég. Valahányszor bedobott egy új témát. hogy ilyen méltatlan helyzetbe kerüljön. hogy egy pasival. és ezáltal majd közelebb férkőzhet hozzá. – Igyunk még egy búcsúpoharat? – kérdezte Cathal. – Hazakísérem. bevallom. eltöltsön egy estét egy kocsmában. – Tényleg fáradt vagyok – mondta. – Ámbár az irodában senki sem kapta el tőlem. – Alix mélyen leszívta a füstöt.– Gondolom. ahogy elnézte. – Ehhez is csak most kezdtem hozzá. Hiba volt. Egyikőjük sem érdemelte meg. a nő csakhamar újból bezárkózott. Tudom. hogy Alix kis híján elmosolyodott. és visszament a bárpulthoz. – A férfi hangján olyan megkönnyebbülés érződött. hogy a férfi egy új fordulattal továbblendítse a beszélgetést. – Nem lesz hosszú gyaloglás – jegyezte meg Alix. így Cathal számára kínlódás volt a társalgás. le kellene feküdnöm. és szótlanul ülve várta. Cathal lehúzta a sörét. – Azt hiszem. – Szinte mindenhová elérek gyalog is. – Hozzak magának is? Alix meghökkenten nézett rá. Még nem volt alkalmas arra. hozok egy másikat – mondta. hogy a környezetvédők 263 . – Megyek. ámbár. Alix megrázta a fejét. akit alig ismer. Alixnek nem volt kedve beszélgetni. hogy Alixet érdekli. – Oké. Nagyon vonzó nő. Cathal elnevette magát.

Már az elején nemet kellett volna mondanom. Szükségem volt a mai estére. amint a férfi megfordul. – Jó éjt. – És a férfi könnyű csókot nyomott az arcára. De hát én a kiürült üvegeket is a szemétbe dobom. és bement az üres lakásba. és belekarolt. – Azt hiszem – vigyorgott vissza Cathal. és elindul a Baggot Street felé. – Jó éjszakát. 264 . – Értesíteni fogom a zöldeket – figyelmeztette Cathal. – És kigyógyult? – mosolygott halványan a férfira Alix. ami az ő szemükben valószínűleg főbenjáró bűnnek számít. – Sajnálom. akit keres – mondta Cathal. hogy nem én vagyok az a férfi. – Meg is érkeztünk – mondta bocsánatkérőn. Nézte. Alix ránézett. Aztán elővette a táskájából a kulcsát. – Ez is valami. ugye? – mosolygott rá a férfi. – Igen – felelte Alix érezhető megkönnyebbüléssel.megrónának ezért. és kissé aggódó hangon megkérdezte: – Bejönne egy kávéra? – Talán most ne. hogy kigyógyuljak magából. Cathal. – Bocsásson meg – felelte Alix. – Ó. valószínűleg meg se hallottam volna. – Szörnyen viselkedtem ma este. – Köszönöm az italt. de nem tette. – Bármikor – felelte Cathal. Alix. Alix majdnem kirántotta a karját.

és a férfi magánkívül van az örömtől. hogy ez élete legszebb pillanata. – Alix – szólt újra Des. – Mi az ördög van veled? Most mondja meg neki. – Alix pislantott egyet. amióta együtt látta. bocsánat. – Mi a véleményed. – Te mit gondolsz? – Ó. és a jelen lévő öt férfira nézett. az Európa Bank főkönyvelője végighordozta tekintetét a tanácsterem asztala mellett ülőkön. csak rájuk. amelyben Paul hirtelen ráeszmél. – Te már fél éve használod a rendszert. teljesen beletemetkezett abba. jóformán az egész értekezlet alatt valahol másutt jársz – jegyezte meg Des. Hallatlanul meggyorsítja a feldolgozást. Az elején párszor elszállt. hogy Paulra és Sabine-ra gondol? Mondja meg. hogy terhes. amit éppen csinál. hogy hozzám szóltál.Huszonegyedik fejezet – Vagyis a teljes frissítés körülbelül huszonötezerbe fog kerülni. nem képes kiverni őket a fejéből? Amikor a legkevésbé számít rá. hogy ez az egész gyerekdolog egy őrületes nagy tévedés. – Nem volt vele semmi problémád? – kérdezte Mike. amint együtt vannak. Nagy keservesen visszaterelte a figyelmét az igazgatósági ülésen folyó beszélgetésre. –De szerintem megéri. Hogy mindenki másnál jobban szereti őt. hirtelen elképzeli. hogy két napja. – Nem tudatosult bennem. és átkozza magát azért. de kiderült. – Mike Wallis. Alix az ablakon át a távoli hegyeket nézte. – Nem. Alix megrázta a fejét. amelynek témája a számítógépes fejlesztés volt. noha egészen másutt kalandoztak a gondolatai. Aztán elképzel egy másik jelenetet. amint épp közli Paullal. Lelki szemei előtt megjelenik Sabine. – A huszonötezer jónak hangzik – mondta. Alix? – kérdezte Des. és már semmi másra nem tud gondolni. amikor úgy érzi. – Alix. s boldog volt. hogy őt elhagyta. hogy a beszélgetés megragadt a fejében. Ujjongva feleli. hogy a programcsomag 265 .

alapbeállításai nem voltak megfelelők. amivel mindenki megvan elégedve – veregette meg Des John vállát. Szmoking kötelező. Megváltoztattunk közülük párat. Miért dicsérem? Vajon fordított helyzetben ő is ezt tenné? – Már beszéltem Dave-vel – mondta Des. – Mi volt a gond? – érdeklődött Des. – Nagy üzlet volt – mondta John. – Az a legjobb üzlet. – És a vevő el van ragadtatva. Hazafelé menet beugrom egy korsóra a Galloping Greenbe. bátran csatlakozzon hozzám. Megünnepeljük. és attól kezdve minden simán ment. kérdezte magától. – Én megyek – jelentette be John Collins. – Semmi komoly – sietett megnyugtatni Alix. mit mondott az ügyvezető igazgató az ő rangidős üzletkötőjének. szavait nagy általánosságban mindenkihez intézve. de elkerülhetetlen. Unalmas lesz. Mindenki felállt. – És te beváltottad a vevő reményeit. – Alix kíváncsi lett volna. intette magát. – Jó. – Szerintem Dave-nek is vannak érdemei a tranzakcióban – szólt közbe Alix. – Mit beszélek én itt?. Nem kell mindenben összeesküvést szimatolni. hogy végre sikerült nyélbe ütni a złotyügyletet. – Már kezdtem aggódni. a hitelosztály igazgatója. – Én is – jelentette ki Kieran Dougherty miközben belebújt a zakójába. 266 . – A Shelbourne-ben fogják rendezni. – Én nem tudok menni – mondta Alix. hogy mindjárt hét óra. – Egyébként ne feledkezzetek meg a jövő havi bankszövetségi vacsoráról – szólt Des. aki az órájára pillantva látta. a kereskedést lényegében nem érintette. – Elepedek egy korty sörért. – Ó. – Des becsukta az iratgyűjtőt. – Megígértem a többieknek. – Végtére is ő végezte az összes nehéz munkát. Hogy egy szép napon az övé lesz Alix állása? Hogy őt majd elteszik valahová máshová? Áthelyezik Londonba? Vagy Párizsba? Ne légy paranoiás. tudom. – Egy kis gubanc az elszámolás körül. – Mára ennyi. hogy utánuk megyek az O'Reillybe. Ha valakinek szintén arrafelé van dolga.

még írhat is rólunk. És ő ezt nem hajlandó tudomásul venni. – Ezúttal nem fog megölni – nyugtatta meg Des. És még csak szerda volt. – De ugye. Tényleg nem vagyok hajlandó tudomásul venni. Biztos volt benne. Alix. – Miért van ilyen tömeg? – kérdezte elfúló lélegzettel. Mintha ingyen mérnék a sört. Az egyik partnerek nélkül. ott van! 267 . Gondoltuk. ha úgy akarjuk. állapította meg magában. a másik partnerekkel. mert Paul otthagyta. – De bizony – felelte Des. – Borzalmas ötlet – mondta John. miközben átballagott az O'Reillybe. – Alix! Ide! – intett felé Gavin. amire a feleségedet is elhozhatod. A hónaljáig ér a lába! Oda nézz. Nem akarom elfogadni. hogy nagy valószínűséggel köztünk mindennek vége. – Valami társaság valakinek a huszonegyedik szülinapját ünnepli – felelte Gavin. – Megpróbálunk kicsit lazítani a szigorú szabályokon. –Ha akar. – Kellemetlen – jegyezte meg minden sajnálkozás nélkül Des. Hogy egy amolyan „férfiak egymás közt” beszélgetésben azt mondhatta róla. afféle csendes kis ünneplés lesz. hogy Dave elmondta neki. Évente két vacsora lesz. A kocsma dugig volt. – Van köztük egy irtó dögös csaj. amíg befelé nyomakodott. a házastársak beengedése jó ötlet. nem muszáj elhoznom? – nézett rá elszörnyedve Mike. azért viselkedik ilyen lehetetlenül.– Hilary meg fog ölni – siránkozott Mike Wallis. – Ó. – A döntés a tavaszi közgyűlésen született meg. Az emberek kicsordultak az apró teraszra és azon is túl. – Minden estére van valami. Alix azt hitte. szerintem Paul jól fogja érezni magát – felelte Des. gondolta Alix. Nem akarom elhinni. de itt tisztára bolondokháza van. Des tudja. – Egyedül is jöhetünk. – Ez az egyetlen olyan alkalom. az előtte lévő járdára. nem? – kérdezte Alix. –Azt hittem. hogy Sabine-nal van.

Alix megrendelte az italokat. és most azt hiszi. – Millert – válaszolta Jenny. hogy Dave-et ünnepeljük – mondta határozottan Alix. – Az ilyen helyeken érezni igazán a 268 . Mr. – Ne beszéljünk most a majdani prémiumokról. – Látom abból. mint Gavin megjegyezte.– Esküdni mernék rá. – Biztosan látta. Nem lehet valami nagy emberismerő! – Az évi eredmények alapján sokkal többet fogok felmarkolni – nézett Gavin kihívón Alixre. maradjunk itt – kiáltott fel Gavin. világító kék szemével és a lábával. – Meg se kérdeztem. amely. – Mit iszol? – kérdezte Alix. – Kösz – vigyorgott Dave. – Elment az eszed? – vonta föl a szemöldökét Alix. hogy tetszett a párizsi Európa. – Keményen dolgozom. hogy észrevett. – Ma este azért vagyunk itt. – És ti? – fordult Dave és Jenny felé. – Kiszúrt magának – mondta Gavin. – Pénz beszél – jelentette ki Gavin. – Heinekent – felelte Gavin. hogyan villogtatod az aranykártyádat. – Ugyanazt – mondta Dave. – Holtbiztos. – És Gavin odakacsintott a lánynak. de azért megfordult. – Kint is jó meleg van. vagy menjünk inkább ki? – Jaj. – Rászolgáltam. – Fantasztikus! – lelkesedett Dave. úgyhogy kijár nekem a jutalom. Donnelly – húzta el a száját Jenny. – Dave-re emelte a poharát. – Olyan gyerekes tudsz lenni. – Szép munka volt. hosszú volt és formás. A lány tényleg feltűnő jelenség volt a darázsderekáig leérő koromfekete hajával. – Valamire biztos rászolgáltál – szögezte le Alix. valami pénzes pali vagy. hogy megszemlélje Gavin csodálatának tárgyát. ahogy rám néz. hogy észre se vett téged – vetette oda Alix. Bryant. Bent akartok maradni. – Innen sokkal jobban látni az akciókat. amit a rövid szoknya még jobban kihangsúlyozott.

Legalábbis eddig még nem… – Láttad a falon a jelmondatot? – kérdezte Alix. Képes rá. ahogy az asztalokat csoportokba rendezték. mint az összes többi devizaügynökség. ha egy vesztésre álló üzlettel a tarsolyomban folyton Bonaparte Napóleon egy böffentését kellene bámulnom. – Úgy döntöttünk. Nem is olyan rosszak. – Igen? – Mi történt? – Hogy érted azt. Mintha eltűnt volna a közte és a kollégái között újabban meglévő feszültség. gondolta. – Hülyeség – fintorgott Dave. amint elindult a házához vezető úton Sabine Brassaert bőröndjével. Lehet valami ennél véglegesebb? – Ki tudja? – És rándított egyet a vállán. – Tudom.pénz áramlását. És nem úgy néz ki. – Tudom. mire gondolsz. De még senki mást nem akar beengedni a helyére. – Elhozod az idei karácsonyi bulira? – Lehet. és még Gavin is nevetett rajta. Tetszett. Mondott egy viccet. 269 . hogy Paul egyszer s mindenkorra kivonult az életéből. Már-már újra normálisnak érezte magát. – Egymás idegeire mentünk – mondta Alix. hogy mi történt? – Közted és Paul között. De már túl van rajta. Zavaros volt a szeme. És mit szóltál a dílerirodához? –Elegáns. – Ezek szerint nem végleges a szakítás? Dehogynem. Látta. – Nem szeretném. Jenny. ő az. – A számból vetted ki a szót – szaladt fülig Alix szája. De azért meg akartam kérdezni. – Ez tényleg nem tartozik rád. Szembe kell néznie a ténnyel. – Alix? – kérdezte Jenny. aki túl érzékeny mostanában. egy időre szétválunk.

biztos. – Nem tudom – mosolyodott el Alix. akik most látják őket először.– Én kedvelem Pault – mondta Jenny. – Mindenesetre érdeklődéssel várom a részletes beszámolódat – mosolygott vissza rá Alix. – Nem a legrosszabb – felelte. talán vonzónak és gazdagnak gondolják őket. – Én azért reménykedem benne. Nem fér a fejedbe. – Komolyan? Jenny bólintott. csak most nem jut eszembe – vigyorgott Jenny Alixre. – Kösz – mondta erre fanyarul Alix. – Anna esküvőjén ismertem meg. mialatt én a hotelszobámban aludtam. hogy sosem jön el. Ha vársz valakire. hogyan foglalkozhat velük bárki is. gondolta Alix. Gavin és Dave csatlakoztak a születésnapot ünneplők társaságához. – Csak azért vagy meglepve. Gavin karja már az egzotikus külsejű ünnepelt derekán volt. 270 . – És veled mi van? – Dolgozom rajta – fintorgott Jenny. A vőlegény egyik barátja. – Hogy csinálják? – kérdezte Jenny. – Öregkoromra biztosan lehiggadok – nevetett Jennyre Alix. Olyan rendes. – Lehet – állapította meg Alix. – Fiatal – mondta Alix. – Holnap estére van egy randim. – A szerelemben vannak ilyen furcsaságok. persze. hogy képes volt letépni a ruhát arról a kis francia kurváról. – Van erre valami közmondás is. hogy ott összeszedek valakit. Dave pedig a társaság egy másik tagjával merült élénk társalgásba. aki épp egy üveg pezsgőt rendelt. mert ismered őket. Ó. De azok a lányok. Nem számítottam rá. Hát ez aztán tényleg rendes dolog volt tőle. – Rendes fickó. úgyhogy talán ez jó jel. – Gavinről el is lehet hinni – nézte Jenny a fiút. A hotelszobádban. – Hirtelen milyen megértő lettél. hogy megint összejöttök – sóhajtotta Jenny.

és bekapcsolta a monitorokat. A jen erősödött. hogy a kékek száma meghaladja a pirosakét. gondolta. mert reggel kocsival ment munkába. aztán már megyek is. * Lerúgta a cipőjét. – Soha. hogyan emelkednek és zuhannak a számok a képernyőn. amely egy_egy fontos hír megjelenését kísérte. Egyenesen fölment a szobájába. a kocsmában. Hogy lehet véletlenül otthagyni valahol egy spánielt? – morfondírozott. Ez rendjén volt. s hallani a tompa jelzőhangot. kékre. Elégedett volt. látva. Senkinek sem tűnt fel. hogyan változnak a szeme láttára a számok: vörösre. amely több mint száz mérföldet gyalogolt hazáig. Alix! Te aztán soha! * Mindössze három üveg sört ivott. egyedül. majd hozzátette: – Körülbelül tíz percet leszek fönt az irodában. Sokkal magasabb árszinten fog zárni a piac. mint a lövészklubban. amikor a család véletlenül otthagyta a tengerparton. A portán szolgálatot teljesítő biztonsági őr mosolyogva kérdezte. ha az ár az előző árnál lejjebb megy. Szerette elnézni. de a világon semmi értelmes dolog nem volt a tévében. Ilyenkor úgy érezte. Jobb. de sokkal jobb. egy kis összegű határidős kötésüket jenben vezették. és az emelkedés kedvezett nekik. amikor belépett az épületbe: – Nem tud elszakadni? – Ennyire szeretem – felelte Alix. Jobb. A Nikkei – a japán értéktőzsde indexe – emelkedett. mintha az egész világgal össze lenne kötve. mint odalent. mint a konditeremben. Az íróasztalánál ülve figyelte. Jól érezte itt magát. és megnyomta a távirányító gombját. ledobta magát a kanapéra. hogy 271 . ha följebb. És sokkal. Még a híreket is unta: a Sky-on egy kutyáról meséltek.– Te? Lehiggadsz? – kacagott fel Jenny. Gyors egymásutánban végignyomkodta a gombokat. mint otthon. Becsukta a szemét. Itt jobb volt.

magukban álló házak. Visszament a nappaliba. s utána balra kanyarodva indult Malahide felé. hogy otthagyja az állását. és beálljon azok közé a félig irigyelt. hová megy. Lehűlt a levegő. hogy errefelé kifejezetten vagyonos emberek élnek. A házban sötétség honolt. Nem vesződött a vámhíddal. megnézte magát a visszapillantó tükörben. De ha Alix korábban lefeküdt. de természetesen tudta. és megdörzsölte a karját. hogy csak tessék. Alix megborzongott. inkább áthajtott a városközponton és Fairviewn. és feltünedeztek azok a tekintélyes. hogy ha neki kevesebb pénze lett volna. és becsukta az erkélyajtót. Paul többet törődött volna vele. miközben megelőzött egy élénk narancssárga Nissan Micrát. Ezen elmosolyodott. morogta az orra alatt. Minden rendben. A műszerfal órájára pillantott. és ezért éjfél előtt kell elaludnia. amelyekből tudni lehetett. Lehet. Ha ő abbahagyná a munkát. Nem engedhette volna meg magának. menjen. Alix nem számított arra.nem nyálazza össze a kocsi hátsó ülését? Kikapcsolta a tévét. és visszabújt a cipőjébe. Miután áthajtott egy sor külvárosi negyeden. hogy már lefeküdtek. Mindjárt fél tizenegy. Elfintorodott. vidékiesebbé vált az út. hogy nem tudja. Alix mindig panaszolta. Megrázta a fejét. Fölvette a kosztümkabátját. de különben jól néz ki. akik délben villásreggeliznek. A pénz nem minden. Ezen sokat vitatkoztak. de azért ez egészen más. Paul nem szeretett korán lefeküdni. mindig fölébredt arra. hogy odabent sötét lesz. Lehet. hát azért őt se veti fel a pénz! Jól megy neki. mire Paul mindig azt felelte. hogy Paul besiklik mellé a takaró alá. és kinyitotta az erkélyajtót. Azzal áltatta magát. és a kezét két 272 . Muszáj elmennie. ő majd később csatlakozik hozzá. Amíg várakozott. Kinsealynél keskenyebbé. még villásreggelizni se kelne föl délben! A Paul házához vezető kereszteződésben pirosra váltott a lámpa. hogy neki korán kell kelnie. Kicsit talán fáradtnak látszik. Az isten szerelmére. A fullasztón forró nyári hetek után most először hozta magával a kint fújdogáló szellő az ősz fagyos leheletének üzenetét. A lámpa zöldre váltott. Fairview-tól Malahide-ig nagyjából nyolc mérföld volt az út. félig megvetett nők közé.

és döbbenten néznek egymásra. Ilyenkor mindig felébredt. Semmi mozgás. ahogy félbehagyják a szeretkezést. A léptei hangosan kopogtak a házhoz vezető úton. hogy tévedett. Nincsenek itthon. Ha most beindítja az autót. Az egyetlen férfi. hogy hibát követett el. Vett egy nagy levegőt. és már ott áll valamelyik függöny mögött. hogy nemsokára úgyis meggondolja magát. Várta. valami vén tyúk. ezúttal jóval hosszabban. hogy ez így maradjon. Paul mindig odafigyelt a pénzre. Így tudott hatni rá. A veranda lámpájának fénykörében megállt. mert ilyen későn csak akkor jön valaki. „most ne”. Meg kell neki mutatni. hogy majdcsak elmegy a látogató. bárcsak ne látta volna meg senki a környező házak ablakából. Leolthatta volna a verandán a lámpát. és akkor nincs kivel szembenéznie! Hová mehettek? Talán Paul elvitte Sabine-t pár napra valahová? Kis írországi nászút? Néhány éjszaka valamelyik vidéki luxusszállodában. mire bekapcsolt a riasztó. de a tenyere nedves volt. képes és felírja a rendszámát. Talán abban reménykednek. de nem történt semmi. de Paul tudta.meleg combja közé csúsztatja. és megnyomta a csengőt. Visszarohant. nem szokta így pazarolni a villanyt. Szinte látta őket maga előtt. Kiszállt az autóból. mielőtt lefeküdni ment. akinek nincs jobb dolga. ahol hajbókolva fogadják őket? Dühében ököllel megdöngette az ajtót. És aztán megjelenik a lakásán a 273 . Vagy talán már aludtak. és bevágta az ajtaját. Vajon ki csöngethet ilyen késő este? És meg is ijednek. és csak most ébredeznek. s közben csak azon imádkozott. ha baj van. Bosszúságában ökölbe szorította a kezét. és már húzódik is közelebb vágytól felforrósodó testével. mint leselkedni. Meg kell neki mondani. gondolta. hogy kigyulladjon a fény odabent. és heves szívdobogás jött rá. aki valaha is hatással volt rá. A szája kiszáradt. gondolta. Már kész volt szembenézni velük. Nem engedheti. s azt mondta. Basszus. Újra megnyomta a csengőt. beugrott a kocsiba. És most Sabine-nal csinálja.

A következő gondolata az volt. hogy vajon mikor ülhet fel újra. Csendháborításért? Elképzelhető. ma chérie. Azért. mire a riasztó elhallgatott. hogy lássák. Látta Paul 274 . amikor még a fejét is bevágta a kormányrúdba. Fél órának tűnt. Felnyögött. Paul és Sabine nyilván most érkeztek haza valami esti programból. Sok baromságot csináltál már életedben. Jellegzetesen franciás volt a kiejtése. – Gondolod. hogy ő indította be. mert Paul elindult az utca felé. – Talán a szomszéd macska volt – mondta Paul. Amikor meghallotta a bejárati ajtó csukódását. Ma chérie. Amennyire csak tudott. Bejössz? – Igen. Lehet. Csak még egy pillanat. lekuporodott a vezetőülésen. – Akkor jó. mert tökkelütött idiótaként viselkedett? Az biztos… már ha ilyen vád egyáltalán létezik.rendőrség. hogy nincs ok aggodalomra? – Persze hogy nincs. újra felült. A bejárati ajtó nyitva volt. – Előfordult már. Alix lebújt. Igaza volt: Paul tényleg képtelen volt felismerni a kocsikat. Az utcai hálószobában égett a villany. Mindjárt hányok. Paul nem rántotta fel a kocsi ajtaját. Elszörnyedt a gondolatra. – Biztos vagy benne? – Először hallotta Sabine-t beszélni. ki akart betörni. Visszafojtott lélegzettel várt. gondolta Alix. hogy máris emberek kukucskálnak be a kocsi ablakán. Mert így nem látott semmit. és reménykedett. de a valóságban tíz perc telt el. hogy majd beidézik – miért is? Betörésért és magánlaksértésért? Aligha. – Nem látok semmit – hallatszott el hozzá Paul hangja. de mind közül ez volt a legelképesztőbb baromság. hogy kirángassa őt az autóból. Óvatosan felült és kikukkantott. de nem hallott dühös kopogást a szélvédőn. hogy senki sem látta meg. a kék függönyök be voltak húzva. szidta magát.

amint átmegy a szobán. aztán lekapcsolták a villanyt. Te eszetlen. Te hülye. te ostoba liba! 275 . és aztán jó messzire eldobják a kulcsot. és már csak egy éjjeli lámpa halvány fénye szűrődött ki. miközben elindította a kocsit. szidta magát Alix. A saját érdekedben. hogy bezárjanak valahová. idióta tyúk. Megérdemelnéd. te bolond. Be kellene csukni.árnyalakját.

276 . – Alix fölvette a telefont. – Kösz. meggondolatlan és elképesztően hülye dolog. amikor másnap reggel megszólalt az ébresztő. Boldog volt. Ha az irodából valaki megtudná. megint üldözős álma volt. – Wyn? Itt vagy? – Igen– Valami baj van? – Nem kifejezetten baj – válaszolta Wyn. Ki fogom verni a fejemből. de nem lett belőle baj. a nővéred keres a kettesen – kiáltotta Jenny. hogy a nővére elmondja. Elfelejteni: ez lesz a legjobb. Alix várta. mit műveltem az éjjel… már a gondolattól is borsódzott a háta. Úgy viselkedem. ugye nem? Bűntudat és zavar fogta el. mint mindig ez után az álom után. hogy vagy? – Jól – felelte Wyn. – Akkor jó. valami idióta leszámolósdit játszani! Nem indította el a riasztót azzal. – Szia. mintha egész éjszaka futnia kellett volna az üldözője elől.Huszonkettedik fejezet Amikor nagy nehezen elaludt. Ledobta magáról a takarót… és akkor eszébe jutott Paul. miközben Paul a nem létező betörőket kereste. Az nem lehet. mint egy idegbajos tinédzser. aki ott lapult a kocsijában. hogy bedörömbölt az ajtaján. * – Alix. határozta el. Őrültség volt. gondolta. Mintha a hajsza a valóságban játszódott volna le. Kimerültnek érezte magát. ugye nem? És nem ő volt az. Wyn. miért hívja. – És te? – Kiválóan. hogy tegnap késő este kiautózott Malahide-ba.

Apa odament. hogy még mindig házasok – csattant fel Alix. ami az eszembe jutott. hogy még mindig házasok? – Tudom. – Megőrült? – Feltételezem. – Engem is fejbe kólintott egy kicsit. Nem éppen én veszekedtem vele tavaly. beengedheti őt a házunkba. Mindjárt öt óra. – Délben. – Hova vissza? – Ide vissza. Forgalmas napjuk volt. rengeteg papírmunka várt rá. –Persze hogy még mindig házasok. hogy váljon el végre? – De igen. Carrie úgy érzi. de azt mondta. – Felhívott Carrie – mondta Wyn tétován. – Bocsánat. A házból hívott. – Alix megköszörülte a torkát. – Apa visszajött. 277 . hogy képtelen volt rögtön a tárgyra térni.– Akkor mi? Alix kezdte elveszíteni a türelmét. Tudatában vagy annak. Oda akartam telefonálni. – Nem úgy értettem… illetve csak kimondtam az első dolgot. hogy rendben lévőnek találta a dolgot. Az Alix előtti képernyőn elmosódtak a számok. hogy apa visszajött. hogy ne. Alix. – Mit akar? – kérdezte Alix. – Szóval mivel még mindig házasok. – És hogy van Carrie? – Nem tudom. Emlékszem. – A házba? Carrie beengedte? – Ezek szerint. most nem ért rá körülményes társalgást folytatni Wynnel. A legjobban az borította ki a nővérében. Ne légy már ilyen értetlen. – Mit mondtál? – Azt mondtam. – Rendben – mondta Wyn. – És? – Alix az órájára pillantott. természetesen.

– Nem tudom. – Tudom. aztán átmegyek hozzátok. Nem tartom valószínűnek. hányra menjünk? – Nem mondta. Gondolom. – Alig hinném. átöltözöm. Alix. hogy visszafogadná. 278 . nem akarsz előbb idejönni? – De igen. – Ez nem vall rád – nevetett fel kurtán Alix. Mit akar. – Tudom – sóhajtott fel Alix. hogy zavarban van. Alix. Csak nem akarom. – Oké. valamikor tea után. – A mi házunk. miért jött vissza. – Carrie szeretné. – Hányra? – kérdezte Alix. mit érzek. Nem tudom. – Mi is ott éltünk – ellenkezett Alix. – Tessék? – Mit mondott. – Nyugodt vagyok. Hazamegyek. őszintén. Minek jött vissza? Mi akar? – Nem tudom – válaszolta Wyn. Nem kérdeztem. Még a közelben sem lesz. mit kellene éreznem. – És ő is ott lesz? – Nem – felelte Wyn. – Wyn hangján érezni lehetett. ha ma este átmennénk hozzá. és Carrie megint kiboruljon. Egy panzióban szállt meg. Semmiképpen sem az övé! – Nyugi. – De csak ha Carrie nem gondolkodik semmiféle nagy családi összeboruláson. – Rákérdeztem. – Ez döbbenet! – Az – hagyta rá Wyn. – Te mit gondolsz? Mit érzel? – Őszintén? – Igen.– Az ő háza – mondta erre Wyn. – Alix valamelyest megnyugodott. Majdnem harminc év telt el azóta. – Nem tudom. Alix! Teljesen megváltozott minden. hogy betolakodjon az életünkbe.

– Jól vagy. –Ó! – Programom van – árulta el Jenny. – Azzal a sráccal. de a tudatáig nem jutott el. Apa. sőt egyáltalán nem gondolt rá. akivel tegnap randiztál? Megint vele? – Igen – felelte kicsit dacosan Jenny. – Viszlát. Bocs. – Láttam. Az ajkába harapott. Családi ügy. jól. Alix mozdulatlanul meredt az előtte lévő képernyőre. – Minden kiment az elszámolásra? Jenny bólintott. Jenny. – Valami kellemes hely? – Nem tudom – vont vállat Jenny. Érezd jól magad. Alix? – nézett rá Jenny aggódva. Ezek szerint tetszett a srác. A számok és grafikonok hirtelen értelmetlen összevisszasággá változtak. – Akkor viszlát nálatok – búcsúzott el Alix. – Egy pillanatig nagyon messze jártam. Semmi komoly. – Wyn hangján érződött a megkönnyebbülés. – Tessék? – Jól vagy? – Igen. – Menj. 279 . Visszajött az apja. Alix. – Mike-kal találkozom. hogy apa. – Nagyon vidámnak látszol. – Összejöttünk – válaszolta Jenny egyszerűen. lehet arról szó. – Van valami különleges terved ma estére? – Van. Hosszú ideje nem gondolt már rá úgy. Nem akart rá gondolni. – Alix csak most eszmélt rá. A Federal Reserve legújabb pénzügypolitikáját érintő kommentárokat taglaló szalagcím vonult el a szeme előtt.– Oké. hogy én most hazamenjek? – Persze – felelte. – Biztos? – Persze – mosolygott a lányra Alix. hogy Jenny el akar menni.

Nem értette. délutánra visszaér. miért beszélgetett Jennyvel az új barátjáról. Alix befejezte a már elkezdett jelentést. remélem. Saját cége van. Jenny Smith! – Alix nem állta meg. hogy itt van-e vagy sem. – Töltsd kellemesen az estét! – Köszi. – Mondtam. Wyn már kinyitotta az ajtót. Alix. – Jó – felelte Dave. – Azzal Jenny már föl is kapta a táskáját. Dave. – Azt hittem. – Jól van. hogy majd csak egy óra múlva hozza őket haza. Alix Gavin üres székére pillantott. – Biztosan úgy gondolta. 280 . Mint ahogy azt sem. – Kérsz teát? Alix a fejével nemet intett. miközben Alix bevonult a nappaliba. Nem értette. Alix nyújtózott. – Rendes körülmények között beszólt volna. – Az ügyfél irodája Stepaside-ban van – jegyezte meg Dave. – Talán. – Azért telefonálhatott volna – szögezte le Alix. – Jó hasznát fogod venni. hogy az apja visszajött. – Terry elvitte a gyerekeket a mamájához – magyarázta.– Mit csinál? – Villanyszerelő. hogy magunk is tudunk majd elég elektromosságot gerjeszteni. ha kiégnek a biztosítékok – vigyorgott Alix. – Nahát. hogy el ne nevesse magát. és fölállt. de azért telefonálhatott volna. És nem akart helyet adni neki az életében. – Hát. – Hamarosan én is indulok haza. mit izgatja magát Gavin miatt. – Én is megyek. – Nem mintha sokat törődnék vele. egyáltalán hogyan gondolhat bármi másra azonkívül. Holnap találkozunk. Még meg se nyomta a csengőt. túl nagy kavar volna onnan visszajönni. Nem akartam. hogy bárki itt legyen.

– Carrie felelőtlen gazembernek nevezte – mondta. – Hányszor. Alix letelepedett a kanapéra. ezt kiabálta. – Semmit sem jelent nekünk. amikor gyerekek voltunk. Alix nem akarta. Ha Carrie azt akarja. amin ki kellene borulnunk. Emlékszem. hogy Carrie sír. hogy elment. – Régen volt – nyúlt a keze után Alix. Nincsenek kötelességeink azzal az emberrel szemben. Aztán. nem fogadta el tőlem a zsebkendőt. nyugodtan nemet mondhatunk. – Tudom – húzgálta Wyn a pulóvere szélét. Wyn megszorította a kezét. és ő is sírva fakadt. Inni meg amúgy sem ihatok. önző gazember”. A lehető legmesszebb tőlünk. ahogy kettétépte a fényképét. Tudta. – Ez maradt meg bennem a legélénkebben. meguntam a 281 . – Féltem – mondta lassan. se inni. Belekapaszkodott az apjába. ez itt most nem egy társasági összejövetel! Nem akarok se enni. amikor elment. hogy ezen felhúzzuk magunkat – nézett Wynre. hogy találkozzunk vele. – Te mire emlékszel? – kérdezte Wyn. És nem akarta. És Carrie-be. hogy sikoltozott és sírt Carrie. de nem válaszolt. – Tudtam. Ettől valahogy normálisabbnak tűnnek a dolgok. Nincs rá okunk. – A lényeg. – Minden normális – magyarázta. – A napra.– Kávét? – Wyn. és intett a nővérének. te felelőtlen. – De miért nem beszélt róla Carrie soha? – kérdezte Wyn. gondolom. de hányszor kérdeztem tőle. miért ment el – mondta Alix. – Emlékszem – mondta Wyn üres tekintettel. Látta. és most már nincs szükségünk rá. hogy valami szörnyűség történik. hogy az apja elmenjen. hogy most valami nagyon rossz dolog történik. hogy üljön mellé. Nem volt itt. Emlékszem. Emlékszem. – Nem tehetek róla. – Nincs semmi. hogy nem tehetek ellene semmit. miután élete nagy részét az Államokban töltötte. hogy az apja elmenjen. Tudtam. Az az ember jelenleg Írországban tartózkodik. – Nem számít. „Takarodj. miközben zsákokba gyömöszölte a holmiját.

hogy az igazat mondta volna el nekünk – vélekedett Alix. mert kellett a pénz a szalonhoz. És zavarban vannak. Ranelagh-ba. s már indult is befelé az utcai szobába. – Velünk van a baj. – Alix futó csókot nyomott anyja arcára. – Tett ő értünk valaha bármit is? Wyn kocsiján mentek Ranelagh-ba. és követte húga példáját. és utána is pár évig. hogy a kocsi megáll a ház előtt. ahol Carrie lakott. Carrie. Vett néhány mély lélegzetet. – Szia. hogy eljöttetek. és becsukta a szemét. 282 . milyen volt a tenger hangja Clontarfban. Carrie – mondta Wyn. – És én nem akartam fájdalmat okozni neki azzal. mi van vele. – Hogy sohasem próbáltuk kideríteni? – Carrie nem akarta. hogy dühösek. amit nyitni akart. hogy a múltját kutatom. Wyn pillantása több zavart és kevesebb harciasságot árult el. – Carrie leült az egyik újonnan áthúzott fotelbe. amíg megszólal a csengő. a szeme smaragdzöld volt. hogy érdekeljen bennünket. végigsimított amúgy is sima haján. de máig a fülében maradt. és egyenként megnézte a kanapén egymás mellett ülő lányait. amiért nem kérdeztük? – töprengett a nővére. egy kis vörös téglás házakkal teli utcába. Clontarfban laktak. Akkor költözködtek át a város túlsó végébe. – Kellett volna. – Egyébként sem biztos. Alix szeretett itt lakni. – Miért? – kapta föl a fejét Alix. * Carrie látta. – Szia. Látta rajtuk. – Örülök. Amikor John még velük volt. hogy megtudjuk – felelte Alix. amíg Carrie el nem adta az öreg. s csak akkor indult el ajtót nyitni. – De ő az apánk – mondta Wyn.kérdezősködést. csupa zegzug tengerparti házat. Alix rezzenéstelen tekintettel nézett vissza rá. Megvárta.

– Huh – horkant fel Alix. – Felsóhajtott. Wynnel legalább el tudott csevegni a szalonban történtekről meg a vendégeiről. De magukról sosem beszélgettek. Azt hittem. – Boldogok – válaszolta egyszerűen Carrie. a munka miatt van… tudjátok. – Úgy gondoltam. hogy elhagyott minket. elárulta mindazt. Különösen Alixszel. de ez nem ugyanaz. – Azzal. hogy időnként nem boldog. és tekintsék partnernek magukat az életében. – Nagyon dühös voltam. Tudtam. és ott volt az apátok. de a gondjaikkal sohasem jöttek hozzá. amiről úgy gondoltam. Legalábbis komoly dolgokról nem. Arra biztatta őket. – Alix – Wyn rátette a kezét húga karjára. A két lány feszülten figyelte. – Életében először érdekelte. Ez a dolog nem nagyon ment neki. – Alixnek igaza van. – Nem – szólt gyorsan Carrie. Így aztán a lányai egyenrangúként társalogtak vele. Carrie sohasem érezte a lányai igazi anyjának magát. – Én boldog voltam. – Carrie hangja egy pillanatra elbizonytalanodott. Hetente pár napot Sheri szalonjában dolgoztam. És néha Alixről.– Apátok járt itt ma. hogy mindjárt elsírja magát. Ott voltatok nekem ti ketten. és lassan kiengedte a levegőt. hogy jellemző ránk – felelte Carrie óvatosan. Boldog volt az életem. – Kérdezte. amikor apátok elment – mondta. – Nem tudtam. s hirtelen megijedt. Igazán sohasem tudott beszélgetni a lányaival. – Vagyis majdnem. – Nagyonnagyon dühös. – Újra végigsimított a haján. – Miért? – kérdezte Alix. És ő sem osztotta meg a bajait velük. hogy van az a munkával: néha úgy 283 . hogy vagytok. elárult bennünket. – Emlékszem – mondta Wyn. Ez mind a mai napig jó megoldásnak tűnt. hogy John nem boldog – nézett rájuk figyelmesen Carrie. – Tényleg nem. Most azonban nem volt benne biztos. hogy hívják a keresztnevén. – Szerinted milyenek voltunk? – kérdezte Wyn. Alix belekapaszkodott a kanapé szélébe. Vett egy újabb mély lélegzetet.

Magához a géphez is meg a számokhoz is. mint az előbbihez. és fejben össze tudta adni. Jóformán elég volt ránéznie egy számoszlopra. – Akárcsak te. gondolta. A lányok csak ültek és hallgattak. – Egyszóval nem tudtam. aki vacsorára és talán többre is invitálta Párizsban. aki aztán el is ment a bankból. mindamellett hat hónapig viszonya volt a könyvelésen valakivel. – Kivel? – szólalt meg nagy sokára Alix. És eszébe jutott Des Coyle. hogy John beleszeretett. nem komputerek. –Hány olyan házas barátod van. hogy ő boldogtalan. máskor meg szereti. mit csináltak. Alix hallgatott. és eszébe jutott Guy Decourcelle. – És ránk nem gondolt? – Ne légy már ilyen naiv – szólt rá ingerülten Carrie. De dolgozott egy lány a könyvelésen. hogy járni kezdett vele? – hadarta Wyn. – Hiszen te már a felesége voltál! Mit játszotta meg magát? – Imogen Hogan gyönyörű lány volt – mondta Carrie. Láttam a fényképét. – John az IBM-nek dolgozott – folytatta Carrie. – És miért volt boldogtalan? – kérdezte Wyn. Úgynevezett könyvelőgépeket adott el. – Akkoriban persze még irodagépek voltak. – Halványan elmosolyodott. – Egy Addtrex nevű vállalatnak adta el a gépeket. aki saját bevallása szerint boldog házasságban él. Órák óta gyakorolta már ezt a beszédet. – De hát nem lett volna szabad beleszeretnie – szólalt meg Alix is. hatalmas szemek… teljesen megértettem. 284 . Fogalmam sincs. – Az utóbbihoz még jobban is. mert most itt ültek előtte. Fekete haj. – Mert megismerkedett valaki mással. Imogen Hogannek hívták. Alix – szólt közbe Wyn. – Milyen nehéz ez.tudja utálni az ember. –Nagyon-nagyon szép. – Hogyan szereztél tudomást a létezéséről? – tudakolta Wyn. és szótlanul néztek rá. Értett hozzá. – Mi az. de még így is nagyon nehéz volt. aki száz százalékig hűséges a párjához? – Nincs olyan sok házasságban élő barátom – morogta Alix. Járni kezdett vele.

Nem akartam elzavarni őt. fekete-fehér darabokat s az égbolt kék mozaikjait. – Imogen terhes volt – mondta Carrie. mint még soha. két kicsi gyerekkel. amikor meghallotta. Épp az ég egy darabját illesztette a helyére. bőrönddel a kezében. – Mi? – suttogta Wyn. Már nem volt meg benne az az erő. Alix és Wyn némán meredtek az anyjukra. Carrie hangosan sírt. és beütötte a lábát. – Mire te kidobtad – mondta Alix. Ez már a múlt. – Én inkább bődületes hülyeségnek nevezném – legyintett Carrie. 285 . Ott állt John. – Rendes dolog volt tőled – állapította meg Wyn. és a puzzle darabjaiból egy tehenet próbált összerakni. – Hová? Akkor kezdődött a kiabálás és sikoltozás. – Ezt meg is mondtam neki. Carrie egy pillanatig hallgatott. Együtt rohantak ki az előszobába. Dermedten ült a széken. Ő az ebédlőasztalnál ült. – Úgy gondolom. Hogy dobja ki. – És John vele akart lenni. és soha többé ne találkozzon vele. de még így is nehéz volt megőriznie a nyugalmát.– A fényképről – válaszolta Carrie. de ő észre sem vette. akkor fátylat boríthatunk az ügyre. Wyn meg nyújtogatta neki a zsebkendőt. Én férjes asszony voltam. Olyan élesen látta maga előtt a jelenetet. Ezt a részt is gyakorolta. mert rálépett az egyik vasúti kocsira. könnyű tanácsot adni. De rögtön bevallotta. Felugrott. Wyn a padlón kuporogva egy játék vasutat tologatott. az ilyen dolgokra lehet megoldást találni – jelentette lei Carrie. Aztán már hiába is próbálta volna tagadni. Megmondtam. hogy az ilyen emberben soha többé nem lehet megbízni. hogy mit tegyen az ember ilyen helyzetben. emlékeztette magát. már túl van rajta. – Az a hülye benne hagyta az ingzsebében. hogy ha többé nem találkozik vele. Világosan látta a lombfűrésszel kivágott nagy. – Akkor miért dobtad ki? – Alix lehunyta a szemét. hogy az anyja sírni kezd. – De tudjátok. – Hová mész? – kérdezte tőle Alix. – Terhes volt – ismételte meg. amitől régen annyira tudott fájni. Könnyű azt mondani.

– És azt felelted neki. – Tulajdonképpen igen – mosolyodott el Carrie. – Azt mondtam neki. – És elment – foglalta össze Wyn. Nagyon csinos. és odament az ablakhoz. hogy nem adtál oda bennünket – szólalt meg Wyn remegő hangon. Ezek szerint van egy húgom is. gondolta ámulva Alix. – Elment. – Természetesen akart – válaszolta. – És miért jött ide? – kérdezősködött tovább Wyn. Vér szerinti rokon. Carrie. és közöltem vele. akkor sürgősen verje ki a fejéből. – Kate. – Gondolkoztam rajta – folytatta Carrie. – Láttad? – Csak fényképen. – És a gyerek? – kérdezte Alix. – Hogy hívják? – érdeklődött Wyn. Még ha csak féltestvérem is. Fura érzés. vedd fontolóra. hogy ha azt hitte. rajta. hogy disznóság ilyet még javasolnia is. kiköpött az anyja. és vele ment Imogen is. végül is megkönnyebbült. együtt lesztek egy család. ráteheti a mocskos mancsát az én gyönyörű gyerekeimre. és az Államokban dolgozott tovább az IBM-nek. – Kibámult a csendes zsákutcára.– És mi? – kérdezte Alix. – Felsóhajtott. – Mert arra gondoltam. – Örülök. de hogy is lettem volna képes erre? Azt mondtam magamnak. – Az apánk lánya? – Nos – felelte Carrie –. Hogy így. de azt hiszem. hogy magával visz benneteket. talán jobb lenne. továbbra is kinézve az ablakon. – Valami dráma 286 . –Nem akartam ilyen rettenetesen viselkedni. hogy takarodjon – mondta Alix. mi lenne a legjobb a gyerekeknek. – Igen – sóhajtott újból Carrie. Alix és Wyn gyorsan egymásra néztek. – Felajánlotta. és ismét szembefordult a lányaival. – Velünk nem akart lenni? Carrie fölállt a fotelből. Próbáltam ésszerűen végiggondolni a dolgot.

És úgy gondolták. hogy nem tudott neki ellenállni. hogy van egy viszonya. komolyan mondom – jelentette ki Carrie. fiakkal. Gondolom. – Korábban is jártak már itthon? Úgy értem. – Csak a filmekben. – Az is csuda romantikus lett volna. és sokat kínlódott a terhességével. Írországban? – kérdezte Wyn. apákkal. nem? Carrie halványan elmosolyodott. – Ezt nem mondod komolyan! – nevetett Alix. amikor elhagyott minket Imogen miatt. – De.Imogen és Kate körül? Valamelyikük rákos. fél lábbal már a sírban van. – Micsoda rossz duma! – Jellemző Johnra – mosolygott Carrie. nem? – Azt mondta. Kate ugyanis tavaly férjhez ment. és nem házasodnak össze. még romantikusabb lesz. – Eddig nem zavarta őket. engem is nagyon szeret. ha csak úgy együtt élnek. titeket pedig a rajongásig. akkor már nem volt olyan romantikus a dolog. hogy nincsenek összeházasodva. lányokkal. – Imogen szülei hónapokig nem álltak szóba a lányukkal – folytatta Carrie. mert ez azt jelenti. Legalábbis ő így mondta nekem. vagy hasonló? Ilyesmik szoktak történni a rég elvesztett anyákkal. Törvényes nagyszülők szeretnének lenni. de a helyzet megváltozott. – Tudod. de Imogen nélkül nem tud élni. – Én tulajdonképpen még sajnáltam is őt. – Akkor meg mit akar? – Válni – felelte Carrie. John az Államokban vállalt munkát. olyan törékeny kis virágszál. az egész olyan romantikusnak tűnt az ő szemében. nem pedig egy darab papír miatt. és most babát vár. – Ó. szívem. és magával hurcolta Imogent is. Neki nem volt állása. – Ócska szöveg – mordult fel Alix. 287 . az isten szerelmére! – fakadt ki Wyn. Imogen olyan szép volt. hogy szerelemből vannak együtt. – De miért kellett elhagynia minket őérte? – értetlenkedett Alix. Imogen és Kate tökéletesen jó egészségnek örvendenek.

– Nem bántam meg – felelte Carrie. se semmi mást – fakadt ki Wyn. ha azt mondanám. – Mindig is gyűlöltem. – Találkoztál vele itt. – De aztán már nem. – Nem ismered őt – nézett rá Carrie. – De öt évig egyáltalán nem jött haza. – Ezután meg már nem tudakozódott felőletek – mondta Carrie. – Ha ti akarjátok – válaszolta Carrie. – Biztos.– Néhány alkalommal – válaszolta Carrie. – Nem zaklatott fel a dolog? – kérdezte Alix. – Mit érzel most? – kérdezte váratlanul Wyn. – Persze hogy akart – sóhajtott Carrie. De ennyi idő után már nem 288 . – Ez nem akadályozott volna meg benne. – Soha egyetlen képeslapot sem küldött.– Soha! – Az első évben küldött – vallotta be Carrie. Carrie az ajkába harapott. Alix. – Akart látni minket? – kérdezte Alix. hogy nem tenne jót neked. hogy hozzávágtam volna. – És most szeretne találkozni velünk? – tette föl a kérdést Alix. – Még csak tizenhárom éves voltál. hogy nem. – És nálad nem jelentkezett? – Telefonált – mondta Carrie. – Azt gyűlölöd. Úgy ítéltem meg. Először épp akkor járt itthon. amikor te. – De én nem akartam találkozni vele. – Hazudnék. látogatóban. akit elképzelsz az alakjában. vakbélgyulladással kórházban feküdtél. – Imogen szüleinél. Ebben a házban. – Én gyűlölöm – jelentette ki Alix. nem igaz? Én pedig úgy gondoltam. – Ez az én házam. egy fürt szőlővel a kezében. Alix – emlékeztette Wyn. hogy a találkozás nagyon feldúlna benneteket. ha egyszer csak megjelenne a kórteremben. Ezek szerint nem gyötörte túlságosan a vágy utánatok. Minden rendben volt.

– Bibliai értelemben gondolod? – mosolygott Carrie a lányára. Carrie megkönnyebbülten felsóhajtott. akit szerettél volna – tette hozzá Wyn. És azóta boldog voltam. – Oké – bólintott Wyn. – Ne dönts elhamarkodottan – óvta Carrie. – Boldog voltam – ismételte meg Carrie. – Nem akarok találkozni vele – jelentette ki Alix. – Tudom. – Akkor is – vont vállat sokatmondón Wyn. hogy neked nagy szerencséd van Terryvel – mondta Carrie. – Helyes – mondta Carrie. – Én akarok – mondta Wyn. – És gondolom. a legcsodálatosabb dolog lehet a világon. – Remek ötlet – felelte Alix. – Te is gondold végig – mondta Carrie. – Őszintén mondom. amiben komoly sikereim vannak. – De nem volt senkid – jelentette ki Alix. Nincs szükségem partnerre. De az én életem másként alakult. – Gondold át. – Jó – csatlakozott hozzá Wyn. Itt vagytok nekem ti ketten és egy üzleti vállalkozás.olyan élesek a dolgok. – Egy partner. 289 . És meg vagyok elégedve vele. – Van pár napunk a döntésre. – Szükségem van arra. hogy találkozzam vele. – Olyan. – Isztok valamit? Én elepedek egy vodkáért. ha az ember boldog házasságban él. – Ó! – pislogott meglepetten Alix.

hogy a lámpa zöldre váltson. majd becsatlakozott a Ranelagh központján áthaladó élénk forgalomba. kitette az indexet. – Nagyszerűen – felelte Alix. és Wyn keze alatt megreccsent a sebváltó. A testvérek hallgattak. mit csinálok. és lehúzódott az út szélére. – Tönkreteszed a kocsit. – Tudom. hogy én vezessek? – kérdezte Alix. és az ajkába harapott. – Nyugi – mondta Alix.Huszonharmadik fejezet Kilenckor jöttek el Carrie-től. – A lámpa váltott. 290 . tudom. – Bocs. – Elment az eszed? – nézett rá megrökönyödve Wyn. ezért ő csak egy pohár vodkát ivott. –Te és Carrie csak úgy döntöttetek magatokba a vodkát. és Wyn szerint Alix sem maradt le. – Carrie? – Wyn! Csak ő volt ott. az isten szerelmére. senki más! – Tudom. Carrie jó néhányat bedobott. – Akarod. Kicsit szórakozott vagyok. Inkább álljunk le egy kicsit. – És te jól vagy? Wyn vetett egy pillantást a visszapillantó tükörbe. – Jól vagy? – kérdezte Wyn. – Egész jól viselte – mondta Alix. – Nem tudom – felelte. Wyn vezetett. mialatt arra vártak. Alix! Erről az egészről. amelyben Carrie háza állt. miközben Wyn végighajtott a keskeny utcán. – Wyn összeszorított foggal lökte egyesbe a sebváltót. – Mit gondolsz? – Miről? – Ó. – Wyn átzökkentette a sebváltót hármasba.

– Vezetek. Alix. se te. De én azt hittem. – Hagyd abba – szólt rá Alix. – Nem akarok többé beszélni erről. se én. Alix. – Muszáj tisztán látnunk ebben a dologban. – Azt meg tudnám érteni! Mert akkor legalább valami csillogóbb. istenem – sóhajtotta Wyn. – Mindenféléket hozott nekem. ha akarod – ajánlkozott ismét Alix. – Te talán nem is emlékszel rá tisztán. – Eléggé emlékszem – válaszolta Alix. Csak… jaj. – Nem tudom. – Wyn odafordult hozzá. teljesen jól vagyok. – Tudok vezetni. De így csak elcserélt bennünket. – Tudom. – Wyn arca eltorzult a fájdalomtól. és nem vár gyereket – folytatta Wyn. Kis hercegnőjének hívott. Nem vagyok hajlandó találkozni vele. 291 . Hogy mi különlegesek vagyunk. se a nyavalyás unokája! – Ó. akit teherbe ejtett! És hogy inkább őt választotta helyettünk! És azt a másik gyereket. valami fényesebb életért hagyott volna ott minket. se a lánya. – De muszáj beszélnünk róla. – Biztosan minden apa kis hercegnőjének hívja a lányát. – Az unokáról teljesen megfeledkeztem. különleges gyerek vagyok. – Minden rendben – felelte a nővére. – Azt akartam. – Na igen. A rokonai vagyunk annak a gyereknek. – Hidd el. hát nem voltunk azok. és nem érdekel se a felesége. Carrie észre sem vette. – Egyet ittam végig. ha az a nő fiatal lett volna. – Én sem – mondta Wyn. – Kurtán felkacagott. – Nem akarom látni azt a szemét alakot! – Alix keze ökölbe szorult. – Nekem ő már semmit se számít. Wyn. komolyan gondolja. – Meg tudnám érteni. és gyönyörű. Még sosem voltam nagynéni. hogy maradjon. csak mindig rátöltöttem egy kis limonádét. – Miért? – Nem tudom – felelte Alix szelíden. Azt hittem.– Én nem döntöttem – jelentette ki Alix. – Én szerettem apát – folytatta Wyn. Ahogy mi sem számítottunk neki. nem is tudom! Hogy volt képes elhallgatni előlünk ezt az egészet? Hogy elhagyta egy nőért. – Wyn megtörölte a szemét. Elcserélt bennünket egy másik nőre és egy másik gyerekre.

–Semmit se jelent nekem. – Neked szerencséd volt – folytatta Alix. Wyn! – De nem törölhetsz ki csak úgy embereket az agyadból – tiltakozott Wyn. 292 . Nem akarok egész éjjel itt ücsörögni. és lassított. ami történt. – Nem szeretnéd tudni. – Azért jött vissza. – Lehet. kezdesz megbarátkozni velük. és minden a legnagyobb rendben van. hogy néz ki? – Nem. hogy már bánja – folytatta Wyn. Hogy elváljon Carrie-től. – Öt év után! Nem szakadt bele a nagy igyekezetbe. oké – mondta Wyn. Alix. törődik velünk? Gondolkozz már. Carrie is mondta.– Hát ez remek – mosolygott rá szárazon Alix. hogy rendezze az ügyeit. De azért ne felejtsd el. mit foglalkozol vele. – Oké. hogy fantáziavilágban élsz? Ahol az apák szeretik a gyerekeiket. gondoskodásra szoruló Imogent. nem igaz? – Honnan tudod? Lehet. – Vagy hogy ő hogy néz ki most? – Azt meg végképp nem – vágta rá Alix. – Wyn megdörzsölte a szemét. még sose mondta neked senki. a feleségek szeretik a férjüket. úgyhogy nem is értem. és elindult. – Wyn. törékeny. hogy csak a mostohanagynénje vagy annak a gyereknek. vagy add át a kormányt. – És Kate? Ő a féltestvérünk. hogy mégis. Gyerünk. – De nem is vagy rá kíváncsi? – vetett egy oldalpillantást Alixre. Eddig se tudtam és most se tudok róla. – A fenét sajnálja – fortyant fel Alix. – Nem érdekel. hogy maga elé engedjen egy másik autót. – Arra gondolok. hogy biztosan ő is gondolt ránk időnként. hogy kicsoda ő – jelentette ki Alix. – Ne hülyéskedj. Sebességbe tette a kocsit. hogy sajnálja. – Lehet. hogy szeretett volna találkozni velünk. Wyn. És elvegye a bájos. Hogy aztán boldog családot játsszanak a kis unokának! Azt hiszed. – Látom. – Férjhez mentél Terryhez. akit mellesleg valószínűleg soha az életben nem fogsz látni. Vezess tovább.

Alix. és nem látok túl a saját családomon. Wyn. és becsukta a szemét. de valami fölébresztette. Nem tudom. A kölyköket meg a világon mindennél jobban szeretem. Nem az a fajta gyerek volt. – Szeretem Terryt – mondta Wyn. aki sírva fakad. Apja elmosolyodott. Nem vagyok ostoba. Alix hátradőlt az ülésen. – Jobban jártunk. – Ne haragudj. ahogy Carrie szokta. bár ne a mi apánk tett volna ilyet. Halkan lépdelt. – Aludj jól – suttogta. ha éjjel fölébred. hogy soha többé ne gondoljon rájuk. Alix. Rendszerint csak feküdt az ágyában. – Miért nem alszol? – suttogta. és megcsókolta az arcát. – Alix hajszálra olyan mozdulattal simította hátra a haját. Aztán fölhúzta a takarót a nyakáig. hogy mindenkinek olyannak kellene lennie. És talán a férfiaknak könnyebben megy. hogy otthagyják a gyerekeiket. – Nem. ha azt feltételezed rólam. azt hitte. és minden olyan. amikor apja egyszer bejött éjjel a szobájukba. Neki már régen aludnia kellett volna. – Ő nagyon nekem való. És azt sem értem. – És nem szeretem. hogy elment – vélte Alix. Eszébe jutott. hogyan lehetséges. hogy csőlátó vagyok. Iszonyúan fájt a feje. és látta. Ezért aztán azt gondolod. Apja fölébe hajolt. – Nem. 293 . hogy akadnak ilyen emberek. hogyan képes valaki elhagyni a gyerekeit.megszületett a két gyereked. amilyennek szeretnéd. és nézelődött. néha nagyon tapintatlan tudok lenni. alszanak. nem vagy az. amilyen te vagy. – Szeretlek – mondta erre ő. Épp csak azt kívánom. Az út hátralévő részét néma csendben tették meg. De tudom. hogy a szeme nyitva van. hogy Wyn vezet. nem gondolom azt – tiltakozott Wyn. – Alszom – felelte ő. Örült. nem félt a sötéttől. – Nyitott szemmel? – Már majdnem le van csukva.

aki elhagyott minket és Carrie-t. aki az ajtóban állva figyelte őket. hogy szeretne találkozni velünk. mert el óhajt válni Carrie-től… gondolom. aki ott van mellettem.Nem akart ilyesmire emlékezni. Jöttükre fölnézett. vagyis a lányuk terhes. hogy csak álmodta az egészet. Terry átölelve tartotta Wynt. aki rátámaszkodott. Nem volt valóságos. gondolta Alix. – Mi történt? –formálta a szavakat némán. – Jól van – mormolta. – Felkacagott. Az arca csupa könny volt. és cirógatni kezdte a haját. Egyébként lehet. A hirtelen támadt szabadulási vágynak az az oka. Akit úgy hívnak. egy tőle állapotos nő miatt lépett le – felelte Alix könnyedén. A lánya. ebbe neki nincs túl sok beleszólása. – A legfrissebb frontjelentések szerint a drága papa. – Minden rendben van. A hirtelen fellobbanó vágy tüzes vasként égette. miközben a férfi szorosan magához ölelte a feleségét. Ilyen férfit akarok. Megborzongott. ahogy Terry Wynnel. ha úgy érzem. amikor nagyon nagy szükségem van rá. Magához húzta. Terry felpattant a kanapéról. hogy Imogen. – De azt is állítja. Alix némán leült a kanapéra. – Most azért tért meg az óhazába. Alix vállat vont. bajban vagyok. és ők szeretnének törvényes nagyszülők lenni. – Jó – felelte Wyn bizonytalanul. Olyan férfit akarok. Olyan férfit akarok. és vigasztaló szavakat suttogott a fülébe. Terry a kanapéhoz vezette Wynt. – Milyen volt? – kérdezte. – Alixre nézett. * Terry a nappaliban volt. hogy el akarja venni a barátnőjét. Aztán sírva fakadt. aki úgy törődik velem. aki vigasztal. s ő leült Alix mellé. 294 . – Akarsz mesélni róla? – kérdezte Terry. és átölelte a feleségét.

Terry megfogta Wyn kezét. Hogy a munkája miatt ment el. amikor kicsik voltunk. és mindig is az marad. Alix vállat vont. – Egyszerűen nem tudom elhinni. De amikor ezt már nem hittem el. valami munka miatt hagyott el bennünket. de még csak emlékezni se akarok arra az emberre. – Te mit érzel ezzel az egésszel kapcsolatban? – nézett rá Terry. Végül már nem kérdeztük. – Mit kellene éreznem? Az az ember nyilvánvalóan fikarcnyit sem törődik velünk. – Lehet. – Valóságos sokkot kaphattál. Carrie mindig ezt mondta. – Gyereknek már nemigen lehet nevezni – szögezte le Alix. – Ha egy másik nő miatt ment volna el. De az az ember egy szar alak. 295 . hogy ennyire felzaklatott ez a dolog – mondta. Mert azt olyan fontosnak tartotta. sőt kíváncsi se vagyok rá. és azért szeretne találkozni velünk. de korábban azért próbálta őt mentegetni. hogy ki az apánk? Tény. – Igaz. ne kezdd ezt! – nézett rá Alix felháborodva. – Az apátoknak van egy másik gyereke is? – bámult rá megdöbbenve Terry. – Legalább huszonkilenc évesnek kell lennie. hogy amikor kicsik voltunk. azt még megérteném – mondta erre Tény. – De hogy egy nő meg egy gyerek! – Az ő gyereke volt az is – szólt közbe Alix. hogy egy másik nő gyereke miatt hagyott el minket. – Csak most jön ki rajtam – felelte remegő hangon Wyn. hogy mégis – mondta Terry. mindig is az volt. – Az apátok – mondta Terry csendesen. – Ó. És én nem vagyok hajlandó egy kicsit se sajnálni. – Biológiai véletlen – felelte Alix. – Kit érdekel. Azt hittem. még akkor se gondoltam. Miért kellene most nekem izgatnom magam miatta? Biztosan meg akarja nyugtatni a lelkiismeretét. ezt csak a jó hangzás kedvéért tette hozzá. Igazából sohasem érdeklődött utánunk. – Nem lep meg. Carrie nem volt hajlandó beszelni róla.Gondolom. Soha nem mondott semmi mást.

hogy megszülettem. erősek és egészségesek. bárcsak John ne jött volna vissza Írországba. Tőlem se várjon senki érzelmes jeleneteket. akinek volt egy parányi része abban. – Kimerültem. mint Carrie. mint egy 296 . – Ha gyakran üldögélt otthon úgy. – Te olyan erős vagy. helyetted megtenné Terry. azt hiszem. Terry megpaskolta Wyn kezét. – Én is – csatlakozott Alix. de csak amolyan háttérzajként – nem nézte senki. – Én vagyok az idősebb. Hiába nem akart gondolni rájuk. hogy megállunk a magunk lábán. Milyen mások lehetnek. Te mindig ki tudtál állni az igazad mellett. Alix lehunyta a szemét. Alix a fogát csikorgatta. önkéntelenül is próbálta elképzelni. nekem kellene erősnek lennem. Nem fogadott el senkitől semmit. hogy mi jártunk az eszében. ha megbánta? – nézett Wyn aggódó arccal a húgára. – Felteszem a teáskannát. Azt kívánta. de csak úgy. A törékeny Imogen és az ő törékeny lánya. bár ne hagyta volna el Carrie-t? – Az ő baja – közölte Alix kurtán. milyenek lehetnek. Milyen mások. – Senki sem teszi meg helyetted – szögezte le Alix határozottan. Johntól örökölték volna izmos testüket és sötét hajukat? Emlékezett az apjára. Terry bekapcsolta a tévét. és hátradőlt a kanapén. – És mi van. – Kösz – felelte Wyn. De te vagy az. akik mindketten magasak. Aztán elmosolyodott. aki sok tekintetben szintén törékenynek látszik. – Szerinted gondolt ránk valaha? – kérdezte Wyn. – Na jó. Ujjaikat az élénkpiros bögre falára simítva kortyolgatták a forró italt. mert most itt van valaki. Az az érzésem. Azt kívánta. Terry behozta a teát és hozzá aprósüteményt. mint ő és Wyn. az ő érdeme. Wyn kifújta az orrát. Terry hallgatott. és fölállt. és arra gondolt. Alix – mondta végül Wyn. és igaza volt. mindkettőtökre ráfér egy csésze tea.hogy Carrie nevelt föl bennünket. ő csinált mindent. bárcsak Carrie ne beszélt volna neki Imogenről és Kate-ről. Wyn. – A legkevésbé sem érdekel – válaszolta Alix.

– Vigyázz magadra. Wyn. Bölcsebb lesz. – Tényleg nehéz volt? – kérdezte Terry. amely egyszer csak váratlanul beúszik az ember tudatába. Arra azonban határozottan emlékezett. – Persze – fintorodott el Wyn. Terry és Wyn az ajtóban állva nézték. Megyek is. Jól vagyok. amikor nem is számít rá. aminek hittük – felelte 297 . – De hosszú volt a nap. – Nem kell elrohannod – tiltakozott Wyn. és megcsókolta az arcán. hogy sötét haja volt. – Fáradt vagy? – nézett rá Terry. Alix. ha akarsz. hogy fiatalabb korában nem volt ilyen szőke. De az is lehet. Wyn felállt. sem a másikat.álomképre. – Biztosan jól vagy? – Teljesen – bólintott Alix. – Ne butáskodj – felelte Alix. kudarcot vallott. Különben is. – Mi mindig itt leszünk egymásnak – mondta. – De igazad van. De szeretlek. hogy sosem szabadulunk meg egymástól. Hagylak benneteket. amint Alix kifordul a kocsifelhajtóról. holnap rengeteg dolgom lesz odabent. Legalábbis most az. – Pusztán kiderült. – Ne drámázz – vigyorgott rá Alix. – És aludj jól. De nem érezte sem az egyiket. s csak aztán mentek be a házba. – Korán le kellene ma feküdnöd. Ásított. Carrie hajszínéről eszébe jutottak a saját ősz hajszálai. – Én is téged – ölelte át Alix a nővérét. – Tulajdonképpen nem – rázta meg a fejét Alix. – Még egy váltás fehérnemű sincs nálam. hogy az életünk nem az volt. – Felállt. – Azt akarod mondani. Carrie pedig szőke. hogy ő is öregszik. – Minden este ezt kellene tennem – mosolyodott el halványan Alix. Valahányszor szándékosan föl szerette volna idézni az alakját. – Érj haza biztonságban – óvta Wyn. Aludd ki magad – mondta a sógora. – Itt is aludhatsz. – De sajnos sohasem sikerül. – Pontosan ezt akartam mondani. A jel. Pontosan ugyanolyannak érezte magát. mint eddig.

és megnézte. És Carrie-n kívül. hogy Alixen és rajtam kívül nincs más. Egy ócska.Wyn elcsukló hangon. De ez a gondolat fel sem ötlött bennem. * Alix elfordította a kulcsot. hogy van valakije. de soha nem feltételeztem volna. hogy gyerekei is vannak. Azt mondta. aki nem maradt velünk. Nem akarta. A szeme formájában. A számítógéphez ment. Felismerte az arcán Carrie vonásait. nagyon is elképzelhető volt. mondta a tükörképének. Ami engem illet. Könnyedén vette. Akkor sem szeretett bennünket. hogy van családja. Ez mind Carrie volt. – Ismered Alixet. – Mindig is úgy tudtam. Egyáltalán nem találta meglepőnek. ahogy ő szeretné. sötét szemöldöke nem hasonlított az anyjáéra. és lehet. és most sem szeret. 298 . Carrie szemöldöke finom ívű volt. Hogy lehettem ennyire naiv? – nézett a férjére zavarodottan. A szája vonalában. őt nem érdekli. A szeme szürkéjét és zöldjét sem Carrie-től kapta. és a formáját is legalább annyira a természetnek köszönhette. Hárított. aki átlépett rajtunk. Az anyja szeme kék volt. Az első sokk után megpróbált viccet csinálni a dologból. De hát mostanában semmi sem alakul úgy. hogy a dollár sem tesz szívességet neki. –Bárcsak tudnám. De a sűrű. – És ezt komolyan így is gondolja? – Bár tudnám. de azt soha. – Úgy értem. milyen szinten áll a dollár. A pofacsontja körül. mint az ügyesen kezelt csipesznek. – Wyn a férje vállára hajtotta a fejét. Elfintorította az orrát. Valamelyest erősödött. –Szerinted Alix hogyan fogadja ezt az egészet? Úgy fest. Pedig hogy könyörgött neki Carrie. szemét alak. és megnézte magát a mosdó fölötti nagy tükörben. Wyn vállat vont. és belépett az üres lakásba. mint akit nem rázott meg különösebben. hogy John valahol messze él. Akárcsak Wyné. Szemét alak volt. úgy vettem. Benyitott a fürdőszobába. hogy valamelyest erősödjön. – Én sem gondoltam semmi ilyesmire – mondta Terry.

de nem látott semmit. Vagy Yvonne. Legalább megcsinál néhány dolgot. Vajon mit csinálhat Kate? Azonkívül. Te nem vagy normális. Fiona! Vagy Meredith. Talán lebonyolíthatna néhány ügyletet. Végighajtott a Haddington Roadon. s végül megérkezett Malahide-ba. hogy többé nem fog visszaaludni. amikor beült az autóba. ellenőrizte az erkélyajtót. Már teljesen kiszállt a szeméből az álom. A vámhíd felé tartott. legalább az egyiküknek hajnalba nyúló éjszakája volt. * Hajnali ötkor szívdobogva ébredt. hogy férjnél van. Tiszta őrültség. hogy bemenjen a munkahelyére. körben a torkolat mentén. és összébb húzta magán a hálóinget. Végighajtott a falun. de minden zárva volt.Lekapcsolta a fürdőszobában a villanyt. és befordult Paul háza felé. Kikukucskált az ablakon. miért ült fel hirtelen. Az ég már világosodott. mondta magának. Felsóhajtott. Most nem üldözték álmában. Nem tudta. de valahogy nem volt kedve hozzá. Három lány lakott a mellette lévő lakásban. és kilépett a lakásból. Lábujjhegyen kisurrant a nappaliba. Aztán észak felé robogott a tengerpart mellett vezető úton. egész testében remegve a félelemtől. és úgy látszott. Nem szabad elhajtanod a 299 . Szerencsés vagy. jár-e valaki a lakásban. Hallgatózott. De egy óra múlva elment a kedve attól. Valahogy értelmetlennek tűnt. de minden csendes volt. és gyereket vár? Mi a foglalkozása? És vajon ő is feladja most. Aztán meghallotta a szomszéd lakásból átszűrődő tompa puffanást s az azt követő fojtott nevetést. és indítózott. Az órájára pillantott. Ezzel az erővel akár fel is öltözhet. és tudta. Jó korán bemegy az irodába. hogy megszületik a gyereke? John unokája? Miért ment el? Hogy tudott elmenni? Alix fölkapta a kocsikulcsot. hogy mindenki másnál másfél órával korábban beüljön az irodába. és elment lefeküdni. Kilépett az ágyból.

De Sabine igen. Egy üveg tej. Megláthat. 300 . a függönyök behúzva. miközben gázt adott. Csend volt. hogy Paul sosem kelt föl nyolc előtt.háza előtt. Csípte a könny a szemét. Például épp hajnalban szeret festeni. Az is igaz viszont. Milyen átkozottul otthonos. hogy már ébren van. a küszöbön egy üveg tej. Hátha ilyenkor művészkedik valamit. A ház elé érve lelassított. figyelmeztette magát. s a ház előtt elhajtva visszatért a főútra. Lehet.

A többiek nem várták meg. hogy elkésett az irodából. – De azért kész őrület. – Kösz. vigasztaljon a tudat. – Most már tudod – vágta rá Alix. – Nem is tudtam. hogy Connery is ott lesz. gyalog futott föl a harmadikra. Dave és Gavin gyors pillantást váltottak. hogy borzasztóan foglak sajnálni. Bár ne küldte volna azt a nyavalyás virágcsokrot! Hogy üljön le nyugodt lélekkel egy férfi mellé. nélküle kezdték el a reggeli megbeszélést.Huszonnegyedik fejezet A vége az lett. Érdekes lenne. – A forgalom. ez éppen hogy nem jelent rosszabb helyzetet. Az állami kötvények piaca lejjebbről fog nyitni. – Csak nem a dolog erkölcsi oldala aggaszt? – nézett rá mosolyogva Jenny. akik először jutnak munkalehetőséghez. Azoknak. Gavin. hogy mi a számok rosszabbodásáról beszélünk. – Sokak szerint a vártnál rosszabb lesz a helyzet. – Kevesebb munkanélküli. és becsúszott az asztala mögé. hogy van ez. Gavin – tört ki Alixből váratlanul a nevetés. – Sőt egyre előbbre és feljebb fogok jutni. Nem valami ebédidőben lebonyolított randi. azzal csak zavart kelt kettejük üzleti 301 . gondolta. Türelmetlenségében meg se várta a liftet. De nem fogom elveszíteni az állásomat – mondta erre a fiú. aki szegfűből és tigrisliliomból összeállított csokrot küldött neki? Ha egy üzletfél virágot küld a másiknak. – Épp az Egyesült Királyság munkanélküliségi adatairól beszélünk – mondta Dave. Egyik tárgyalás a másik után. ha nem feszélyezné a tudat. és ez hátrányosan érinti a piacot – sóhajtott Alix. – Őszintén mondom. hanem egy számítógép-animációs film megtekintése. – Nem – felelte Alix. és – már majdnem elfelejtette – a megbeszélt ebéd Matt Conneryvel. – Úgyhogy ha egyszer elveszíted az állásodat. – Elnézést – mondta. – Ezt elhiszem neked. emlékeztette magát. hogy ilyen érző lélek vagy – jegyezte meg Gavin. Egy óra múlva kinyitotta az előjegyzési naptárát. – Valójában sohasem értettem. és felsóhajtott.

– Keményen dolgozol – mondta Des. de mind közül ez volt a legnagyobb. A vér az arcába szökött arra a gondolatra. Bement az irodájába. – Miért ne lenne? – Mert ismerlek – felelte Alix. csak nem tudod. – Teljesen rendbe jöttél? – kérdezte a férfi. Des. hogy arcszíne sokkal inkább a ma hajnali ténykedése fölötti nem múló zavarának volt betudható. – Sokkal jobban nézel ki – közölte Des. Sok hülyeséget csinált már eddig is. – Köszönöm – mondta Alix. holott nagyon is tisztában volt azzal. hogyan fogalmazd meg. – Miért nem tudsz egy kicsit köntörfalazni? – kérdezte panaszosan. Ennél még Paulnak is több esze volt. – Persze. Alix hirtelen felfigyelt a férfi hangjában érezhető kis érdességre. az elmúlt pár hét alatt elég sokszor viselkedett ostobán. mintha mondani akarnál valamit. állapította meg. Nem. Aznap délelőtt elsőként Des Coyle-lal kellett találkoznia. még ennél is nagyobb hülyeség volt. helyesbített magában. mégsem ez. és kinyújtotta maga előtt hosszú lábát. amikor bekapcsolta a ház riasztóberendezését. – Ebben biztos vagyok. – Minden rendben van? – kérdezte. és hátradőlt ültében. Des fölegyenesedett ültében. hogy keményen dolgozzam. leült a látogatók számára fenntartott székbe. – És a hangodból úgy érzem. ennyi az egész. – Megint van valami színe az arcodnak. Nem volt olyan komoly dolog. hogy ma hajnalban kiautózott Malahide-ba. És én minden igyekezetemmel azon vagyok. Az előző malahide-i útja. Ami azt illeti. – Miért kell neked mindig egykettőre a lényegre térned? 302 . – Azért fizetsz. Korábban ágyban kellett volna maradnom.viszonyában.

– Marhaság! – horkant fel Alix. – Azt mondja. 303 . hogy a lehető legjobb módon fogja kezelni. ennyi az egész. az utóbbi időben felmerültek bizonyos problémák nálatok. Nekem viszont az a dolgom. – De jól megérti magát a pénzügyes fickóval… mi is a neve? – Matt Connery – felelte Alix. És szeretné magának megtartani. azzal nem érem el ezt a célt. – És miért nem? – Tudod. – Mi a baj? – Szemét egy pillanatra sem vette le a férfiról. hogy Gavin mindig pontosan azt tegye. – Örülök neki – közölte Alix. amit ő akar. Még nem írtam ki az ő nevére. tudta. és kitűnően érezték magukat. – Mi a helyzet az Anatronics-számlával? – kérdezősködött tovább Des. Csak kordában akarom tartani. – Mi a probléma vele? – Nincs vele semmi probléma – válaszolta Alix. hogy ez nagyon feszélyezi Dest. – Az. hogy a lehető legjobban és a legtöbb hasznot hozva vezessem az irodát. de Gavin csinálta az első üzletkötést. –Gavin Donnelly egy ambiciózus srác. aki az élre akar törni. amelybe rengeteg munkát fektettem bele. Connery. magam sem tudom – felelte Alix lassan. – Problémák? – meresztett rá nagy szemeket Alix. az ég szerelmére! – nézett rá méltatlankodva Alix. – Ó. – Amíg nem voltál itt. Teljesen meg tudom érteni az igyekezetét.– A köntörfalazással csak az időt vesztegetném – válaszolta Alix. És ha megengedem. Des. – Miféle problémák? – Közted és az ifjú Gavin Donnelly között – vont vállat Des. – Dave azt mondja. Meghívta Conneryt a portmarnocki golfversenyre. – Nem orrolok rá. – Talán mert nem vagyok biztos abban. eldiskuráltam Dave-vel – kezdte Des óvatosan. nem hallgatod meg Gavint. – Ugyan már! – sóhajtott Alix. ennyi az egész. Des. – Azt mondja. orrolsz rá. – Ez egy olyan számla.

hogy nem kap részt az előnyökből – válaszolta Alix. – Egyébként ma együtt fogok ebédelni Mr. ez talán nem a legalkalmasabb pillanat. irodából való távolléteit. amelyet a legutóbbi üléseken lehetett nála tapasztalni. – Egy csomó terület van. mert mindketten tökéletesen alkalmasak vagyunk az üzlet lebonyolítására. És Alix. – Én csak azt mondtam. Szóba akarta hozni Alix lehetséges párizsi áthelyezésének témáját. Azt az enyhe szórakozottságot. Vagy nem. Ami Dest illette. miért ne élvezhetné az előnyöket is? – Egy szóval sem mondtam. hogy ne fogadná kitörő örömmel a lehetőséget. Des felsóhajtott. hogy Gavin vagy én tárgyalok Matt Conneryvel. – Persze – sietett a válasszal Des. – Nagyon jól jönne nekünk egy olyan lány. s meglátja. Az. amikor előző este összefutottak a parkolóban. – Csak biztos akartam lenni abban. hogy eddig még nem írtam ki a nevére a számlát. ami aggaszt? – kérdezte Alix. Még kiírhatom. Dave Bryant mesélte. Különösen. ahol az ő tapasztalata óriási nyereség lenne számunkra. hogy minden rendben van. hogy majd beszél Alixszel. Des tudta. – Nem szoktál ilyen határozatlan lenni – jegyezte meg Des. hogy Párizsban dolgozhat. – Van még valami. Fölhívta Guy Decourcelle-t. de úgy érezte. – Ó! – Des enyhén zavarba jött. 304 . Például hogy miért esett össze Alix a Brian Nichollsszal való megbeszélésen. De nem tudja elképzelni.– Ha tehát kész volt időt áldozni a pasas szórakoztatására. és Guy nagyon pozitívan állt hozzá a dologhoz. Náluk ez így működik. Meghívott az új filmjük bemutatójára. mint Alix – mondta lelkesen. ő hogyan fogadja az ötletet. Jól kézben tartjuk a szóban forgó számlát. Des. hogy a nők idegei felmondják a szolgálatot. mialatt Alix beteg volt. – Szóval ne aggódj. Paul lelépése sok mindent megmagyarázott. – Nem vagyok határozatlan – tiltakozott Alix. ha felbomlik a kapcsolatuk. Des akkor azt mondta Guy-nek. mivel épp most dobta a fiúja. Conneryvel. és téged úgysem érdekel különösebben. ennyi az egész.

mit csinálok most a bankban. – Hogy elájultál a tanácsteremben. – Hallom. Csak azt nem tudta. amely belengte az egész beszélgetésüket. hogy beteg voltál – mondta Linda. – Borzasztóan zavarba ejtő helyzet volt – emlékezett vissza Alix. mit kell ilyenkor tenni. – Ez igaz – mosolygott Alix. akit otthagyott a barátja. hogy ő akart lenni a világ legjobb devizakereskedője. – Úgy látszik. amikor összeestem Des színe előtt. Tudta. és érezte azon a hamis vidámságon. De ma mégsem mert előállni ezzel a javaslattal. a karrierem meghatározó pillanata most már örökre az lesz. hogy valami még nyomja Des lelkét. hogy annak a valaminek köze van a devizairodához. a bank egyik könyvelőjével volt megbeszélése. aztán ásított egyet. miközben összecsukta 305 . sejtelme sem volt. Alix képes lenne behúzni neki egyet. hogy Brian Nicholls az életben többé nem fog üzletet kötni velünk! – Aláírta a hitelkedvezményről szóló levelet – jegyezte meg gyakorlatiasan Linda. Jót tenne neki. ezt már sosem fogják elfelejteni nekem – sóhajtotta Alix. Alix tudta. hogy meg fogja ölni Dave Bryantet. – Hogy van Paul? – kérdezte Linda szórakozottan. ahogy sejtette róla! Olyan átkozottul kiszámíthatók. hogy falfehéren rohant ki hozzá a szobájából – kuncogott Linda. – Fogadok.minden rátermettsége dacára és annak ellenére. én zavarban voltam. és olyan átkozottul férfi módra viselkednek! * Ezután Lindával. gondolta dühösen. és Alix hozzávetőleges becsléssel meghatározta a második félévit. Ilyeneket mondani Desnek az ő háta mögött! Pontosan úgy. Látta a szemén. Abban azonban egészen biztos volt. hogy ha megteszi. – Eileen mesélte. – Mindegy. ha egy ideig másutt dolgozhatna. amikor végeztek a számlák átnézésével. és abban is biztos vagyok. Volt egy olyan érzése. mi lehet az. mégiscsak nő volt. Átnézték az első félév nyereségszámait. – Ő zavarban volt.

minden hátsó gondolat nélkül vetette oda a kérdést. – Ne haragudj. Linda rá se nézett. hogy megállapodtok. De nekem jó így. Miért érzi most öregebbnek magát. hátha ettől jobban érzem magam? – Nem – nevetett Linda. Hát veled meg Michael Devlinnel mi van? – Még együtt vagyunk – felelte Linda. Nem tudtam. Alixet egy nő fogadta. Amikor harmincéves lett. – Éppen hogy. Alix gyors pillantást vetett rá. föl se vette. – Ó! – pillantott föl Linda a dossziékról. mint a kutya meg a macska. – Nem érdekes – vont vállat Alix. Alix. – Nem számítottam rá. nem? – Három éve. akinek a névtábláján a Maria név állt. – De még csak huszonöt éves vagyok. – Úgy vagyunk. és gyerekeitek lesznek? – Még nem – felelte Linda vidáman és naivan. Alix. – És nem tervezitek. 306 . csak úgy. amikor mindig úgy gondol magára. – Semmi értelme túl hamar lehorgonyozni egy pasi mellett – tette hozzá élénken Linda. hogy ilyen sokan lesznek – nézett körül Alix. – Most éppen nem vagyunk együtt – felelte. és csak bámulta a Reuters monitorját. – Tökéletesen igaz. – Csomó időm van még. – Pedig már régóta együtt éltetek. Alix visszament a szobájába. Nem egészen három hét múlva betölti a harminchármat.az asztalán fekvő dossziékat. mint fiatal lányra? * Az Anatronics Industries fogadóterme tele volt emberekkel. – Komolyan? Vagy csak azért mondod. és rögtön átnyújtott neki egy pohár pezsgőt.

– Nagyszerű – bólintott Alix. Alix. – Thomas! De jó. Nagyon boldogok vagyunk. – Biztosan meg fogom találni. Megállt az egyik széles ablak előtt. – És te? Hogy van Evelyn és a gyerekek? – Ó. – Nem számítottam rá. gondolta. Pezsgőjét jólesőn kortyolgatva járt-kelt a sűrű embertömegben. – Bár nekem nem említette. Különösen a Moetet. – Jól vagy? – Jól. – Azt hittem. hogy megszületett. majd körbepillantott. Milyen öröm lehet kifejleszteni egy terméket. aztán legyártani és végül haszonnal eladni. aki régebben szintén az Európa Bankban dolgozott. Ehhez képest a pénzügyi szolgáltatások néha nagyon világias tevékenységnek tűntek.– Nagy esemény ez számunkra – világosította fel Maria. hogy eljön. és nézte az autópályán száguldó kocsikat és kamionokat. de tavaly átigazolt az egyik konkurens bankhoz. – Ami azt illeti. amit Írországban készítettünk. hogy veled találkozom itt – mondta Thomas. John Collins esetleg eljön. – Sokkal kellemesebb. 307 . – Úgy emlékszem. hogy látlak – mosolygott rá Alix. – De egy ideje már nem láttam. hogy itt van – nézett körül Alix. nem akar többet. Szerette a pezsgőt. kösz – felelte Alix. – Lehet. – Ez az első filmünk. Talán a bankos fickókkal van… korábban pénzről társalgott velük. a napokban várjuk a harmadikat. mivel tető alá hoztunk egy közös kedvezményt az Anatronics számára. Alix elmosolyodott. Evelyn azt mondta. remekül – vigyorgott Thomas. – Alix Callaghan! Hogy vagy? Megfordulva Thomas Hewitt-tal találta szembe magát. hogy veled futottam össze – lelkendezett Thomas. Érdekes lehet egy gyárban dolgozni. – Csak nem? – nézett a férfira meglepetten Alix. –Matt Connery itt van? – Itt kell lennie valahol – felelte Maria.

– Mattet és Thomast egymásnak hagyva átvágott a termen. – Együtt dolgoztunk az Európában. de Alixet mindig érdekelte a dolog. – Aha. milyenek a nők – sóhajtott föl Thomas. – Szó sincs róla – közölte Alix határozottan. A legtöbb dílernek egyszerűen nem jutott ideje arra. uraim. Esküvői harangok. Az egyik 308 . – Jó sokan vannak – jegyezte meg Thomas. Alix elmosolyodott. – Nagyon rossz benyomást tettek magára a pénzemberek. – Igen. hogy eljöttek – tette hozzá. olyan. Szóval. – Egyébként örülök. hogy maga nem az a fajta lány. – Én nem vagyok az a fajta lány. ilyesmi. – Add át neki üdvözletemet – mondta Alix. a rivális bankárok fújnak egymásra. – Ha megbocsátanak. hogy felmérje. – És veled mi van. – Persze – bólogatott Thomas. Alix? – Tessék? – Arra érkeztem. de a vártnál többen fogadták el a meghívásunkat. milyenfajta lány maga. – Mihelyt Greta elkezdte a Montessorit. Thomas és én régi barátok vagyunk. Evelynen újra elhatalmasodott a kotlóstyúk-szindróma. Alix? Semmi újság? – Mire gondolsz? – Tudod. hogy felfrissítse magát. – Nem milyenfajta lány? – Ebben a pillanatban Matt Connery feje bukkant fel Thomas válla fölött. Hát akkor milyenfajta? – Nagyon átlagos fajta – felelte Alix –. – Ismerik egymást? Azt hittem. mi folyik a hitelezés területén. amint épp közölte.– Tudod. – Sajnálom. –Átnyújtotta kiürült pezsgőspoharát egy arra bóklászó pincérnek. Szeretem a gyerekeket. – Kedvelem őt – mondta Thomas. – Szívből elnevette magát. – Én tulajdonképpen nem bánom. – Mattról sugárzott az elégedettség. és Alixről Thomasra nézett. hogy nem jöhettem korábban. akinek most ki kell mennie a női mosdóba.

– Nekem is tetszik – mondta Matt –. * Alix kibontotta és átkefélte a haját. de a vitaminokat mindig elfelejtette 309 . ha komolyan érdeklődsz iránta. – Nem tudom. hogy milyen jól néz ki. milyen sikerekre számíthatsz. Nem lehetett szívózni vele. – És milyen természetű beszélgetést szeretnél folytatni vele? – Fékezd a piszkos fantáziádat. Határozottan megszaporodtak az ősz hajszálak. Akkor mindenki rászállt a bankban. – Kemény nő. – Tökéletesen tiszták a szándékaim. – A fickó újságíró – folytatta Thomas. – De azért sohasem lehet tudni. – Kicsit sznob. Mire ez a nagy sietség? A héten be fogja színezni azzal a hajfestékkel. Akkor persze még jobban rászálltak. akit életemben ismertem. – De arany szíve van – közölte Thomas. hát mert az egész cikk arról szólt. mint a legtöbbjük. – Ó. és többet törődni magával. Pár éve már együtt él valami pasival. – Thomas elnevette magát.legsegítőkészebb ember. mint valami bizalmas titkot. Megpróbálta megfogadni Geraldine O'Neill tanácsát. – Csakugyan? – vonta föl a szemöldökét Thomas. – És a barátja szerint bomba jó az ágyban. Hewitt – vigyorgott Matt. – És persze mire a cikk megjelent. amelyet akkor vásárolt. amíg vissza tudta szerezni a hitelét. amikor vitaminért ment a patikába. az már biztos – bólogatott Matt. meg milyen gyönyörű és tehetséges. ők ketten gyakorlatilag már együtt éltek. Szegénynek hónapokig kellett küszködnie. Irt valami rémesen hízelgő cikket Alixről az egyik üzleti magazinban. – Miért? – kérdezte Matt. Thomas töprengő arccal nézett rá. habár eddig még sosem sikerült tíz másodpercnél tovább beszélgetnem vele. Közben alaposan szemügyre vette. – Azt elhiszem – felelte Matt. De Alix föl se vette.

Az órájára nézett. Matt Connery állt mellette. és visszament a terembe. Nem is lehet észrevenni az ősz hajszálakat. – Apa szeret téged. hogy már egy érettebb nőhöz illő parfümöt kellene használnia. – Alix? Kinyitotta a szemét. Alix vállával a falat támasztva. Aztán kifestette a száját. Csakugyan látni akartad Pault? Vagy Sabine-t? És akarod-e apát látni? A gondolat olyan hirtelen villant belé. Ami jobban passzol a recsegő-ropogó csontjaihoz. és természetesen a reggelit kihagyta. Ahogy fölkapja a földről. Túl valóságos volt. Remélte. hogy egyszerre oktassák és szórakoztassák vele hatnyolc éves célközönségüket. és csöppet szédült a pezsgőtől. az igazgató. de nem sikerült. 310 . Begombolta vörösesbarna selyemkosztümje kabátját. Lesöpri a földet a térdéről. szórakozottan hallgatta. – Jól érzi magát? – kérdezte a férfi. angyalkám – mondja. Alix a filmet nagyon ügyesnek tartotta. – Jól van. mert neki Malahide-ba kellett furikáznia hajnalban. Előző nap dél óta nem evett semmit. hogy Michael nem fog túl sokáig beszélni. mialatt a csirkebecsinálthoz állt sorba. Michael Hollis. A vetítés után átterelték a népet egy másik terembe. és megcsókolja a homlokát. gondolta. Tulajdonképpen mit forgattál a fejedben? – tette fel magának a kérdést. hogy már nem tudta leállítani. Fáradt volt. – Jól vagyok. aki az Anatronicsnál tartott prezentációján is jelen volt. Túl közeli. Az este nem volt étvágya. Megpróbálta elhessegetni. ahol terített büféasztalok várták őket. Sokkal élesebben. Farkaséhes volt. mint eddig bármikor. És e pillanatban újra fel tudta idézni az alakját. épp beszédet mondott. és megértette Michael szándékát.bevenni. Lehet. – Igen – vágta rá sietve. és beszórta magát Tommy Girllel. mintha valami felzaklatta volna. Szerencsére a beszéd rövid volt. Újra feltűzte a haját a tarkóján. Becsukta a szemét. amely fél óráig tartott. miután kiesett a hátsó udvarban felállított hintából. – Úgy látszott. Képek tolultak az emlékezetébe. semmi baj. s utána Michael beinvitálta őket a vetítésre.

és rajta felejtette a szemét. Alix elnevette magát. – A fiúk értik a dolgukat – bólogatott Matt. hogy amikor elmennek. amíg Alix hirtelen el nem foglalta magát a tányérján lévő étellel. Biztosan kínos helyzetbe hoztam vele. hogy a nevetés szívből jött. – Nem tulajdoníthatom magamnak az érdemet. – De az étvágyát visszanyerte – nézett Matt a tányérjára vigyorogva. – Ostobaság volt tőlem. – Nem fogom hagyni. – Volt egy vírusfertőzésem. miért tettem. és a férfi boldogan állapította meg. hogy marhaságot csináljon – ígérte Alix. hogy mindenkit lakassanak dugig. talán megint rosszul érzi magát. – Lehet – mondta erre Matt. hogy együtt él valakivel. csupa jó emlékük maradjon a cégről. – Odavezette Alixet az egyik kisebb asztalhoz. – Mindenki unos-untalan az állítólagos betegségemmel hozakodik elő – mondta Alix türelmét vesztve. 311 . – A szervezés kiváló – bókolt Alix. hogy gondoskodjam a pénzügyi oldal egyensúlyban tartásáról. ennyi az egész. – Azt hittem. – Köszönöm. – Nekem kellene köszönetet mondanom – mondta anélkül. aki megrakta rizzsel és csirkével. Nem is tudom. – Átnyújtotta a séfnek a tányérját. hogy felpillantott volna.– Szó sincs róla – igyekezett megnyugtatni a férfit. – Ó! – A virágért. ugye tudja? – Tudom. Alix fölnézett a férfira. – Nekem mindössze annyi a dolgom. és leült. Nem vettem tekintetbe ezt a körülményt. Igazán nem kellett volna. – Rámosolygott a lányra. Bocsásson meg érte. A szervezéshez nem volt semmi közöm. – Kínos helyzetbe? – Tudom. – Biztosan szóltak nekik. ha valóban így volt. – Akárcsak a mozi. és ne csináljak semmi marhaságot.

–Csak fel vagyok készülve minden eshetőségre. 312 .– Semmi baj – felelte Alix. A tekintetük találkozott. ha el akar csábítani egy nőt. igaz? – Nem. és újra kézbe vette a villáját. És akkor az egyesült államokbeli anyavállalatunk felajánlott valamit Kaliforniában. és elcsevegtek egymással. mint a kártyavár. hogy itt ültek egy asztalnál. – A legkevésbé sem. ha az ember már egy sor különböző helyen dolgozott – állapította meg Alix. – Na igen. Neki is tetszett a férfi. gondoltam. – Hogy az ördögbe jutott erre a feltételezésre? – Ebből a… a gesztusból – felelte Alix. – Szerencsém volt – mesélte Matt. elvállalok bármilyen munkát. lehetséges – ismerte el Matt. nem először csinálja – kockáztatta meg Alix. – Maga tetszik nekem – mondta a férfi. úgyhogy elmentem oda. arra gondoltam. – Miért? – Csak kíváncsi vagyok. – Nős?! – nézett a lányra döbbent arccal Matt. Csak pár hónapja dolgozott az Anatronicsnál. – Ilyesmit akkor tesz valaki. Azelőtt az Államokban és Malajziában munkálkodott. – Amikor az ázsiai gazdaság összeomlott. amit csak felkínálnak. maga nős ember. – De ettől az illetőnek még nem kell nős embernek lennie. és rámosolygott. lehet vele beszélgetni. – Maga tényleg csupa rosszat feltételez rólam. – A mindenségit – tette le a villáját a férfi. – Úgy tűnt. – És már régóta él együtt azzal a fickóval? – kérdezte Matt. rájött. egyáltalán nem – válaszolta jókedvűen Alix. – Ami azt illeti. Most. hogy érdekes pasi. – Jó lehet. – Bizonyára nem. és Alix bírta rövidebb ideig. – Nem tartozik magára – felelte Alix. és halványan rámosolygott a férfira.

Matt elfordult.– Igen. és visszatette a telefont a táskájába. hogy hívjalak fel. – És ha bármiben tudunk segíteni. De a végén szeretne az ember hazamenni. – Miféle fickóval? Miféle Dresdner Bank? – értetlenkedett Jenny. – Én is. amikor lehetőségem nyílt rá. mialatt Alix telefonált. csak szóljon. mire ő összerezzent. amikor kinyílt a lift ajtaja. – Kár – felelte a férfi. – Fél négykor megbeszélésem van azzal a fickóval a Dresdner Banktól. Ms. – Talán a gyökerek miatt? Fogalmam sincs. – Van veled valaki! – Úgy van. – Befejezte a beszélgetést. hogy hazajöjjek. – Persze. – Miért? – Nem tudom – töprengett fennhangon Matt. Jól érzed magad? – Kellemes – felelte Alix. Ó! – kiáltott fel hirtelen. – De most már valóban indulnom kell. De örültem. hogy ő is beszáll mellé a liftbe. – Élveztem a beszélgetést. – Most van fél három. – És nem hiányzik Kalifornia vagy Malajzia? – Egyáltalán nem – rázta a fejét a férfi. – Remek ebéd volt – mondta Alix. – Hamarosan megyek. Az ajtó kezdett bezárulni. Alix mobilja megcsörrent. látva. – Hadd kísérjem el a liftig – ajánlkozott Matt. Sok tapasztalatot lehet szerezni. amikor Matt váratlanul újra megnyomta a gombot. ha fél háromig nem érsz vissza – mondta Jenny. – Kérted. – Mennem kell – szólt oda Mattnek. Smith – mondta Alix. Alix meglepetten nézett rá. – Nem árt nekem se egy kis friss levegő – magyarázta a férfi. – Alix fölállt. – Visszajössz? – Muszáj – válaszolta Alix. – A naptáradba nincs beírva semmi. – Elkísérem 313 .

De nem érdekel. és már indult is. – Viszontlátásra. 314 . Nem lesz gondja a vezetéssel. Miért jutnak most eszébe ezek a dolgok. – Alix kinyitotta a kocsi ajtaját. rögtön azután. – Gavin ügyes fiú. gondolta Alix. ahogy indexel. – Vezessen óvatosan – intette Matt. mondta magának. – Későig fent volt az éjjel? – Elég későig. ha újabb üzletet akar kötni – figyelmeztette Alix. – Örülök. De magával vagy Gavinnel fogok kereskedni? – Számít az? – Azt hiszem. – Úgy lesz. nem – felelte Matt. Mindig te leszel az én legaranyosabb kicsi lányom. – Biztos vagyok benne. hogy élvezte. és Matt vele együtt kilépett belőle.a kocsijáig. – Nem fogom elfelejteni. – Ne felejtsen telefonálni. Elgondolkodva dörzsölgette az állát. Matt figyelte. Matt – nyújtotta a kezét Alix. – Összesen egy pohár pezsgőt ittam. bocsánat. – Ó. Az apja magasan a feje fölé emelve tartotta. – Kezét a szája elé téve ásított. És jól éreztem magam odakint Portmarnockban. hogy búsulj utána. Nem éri meg. – A férfi kézfogása energikus volt és magabiztos. Vonzó és teljesen normális. hogy kellemes nap volt – bólintott Alix. Mi vonzza ennyire ebben a lányban? A külseje? Az esze? Vagy az. A lift leért a földszintre. hogy egy másik férfival él együtt? Felejtsd el. – Alix beült az autóba. ugye? Vagy hívjak taxit? Alix megrázta a fejét. amikor eddig sosem volt képes visszaemlékezni? És mindössze hároméves volt akkor. Az emberek nem szoktak emlékezni a hároméves kori életükre. majd ráhajt a főútra. – Az volt – erősítette meg Matt. – Viszontlátásra. hogy megérkeztem.

Lehet. nem pedig valami unalmas üzleti útra. Pamut melegítőnadrágot. amikor felébredt. hogy itt volt. amikor belépett a klubháznak nevezett kis szobába. hogy most kifejezetten szüksége van erre a fegyelemre. hetek óta először nem érezte fáradtnak magát. – Ha nem is egzotikus. A fenébe is. így ni. Már sok kocsi állt a lövészklub telkén. Meglepően sok. A lövészklubban például mindig jól telt az idő. Úgyhogy 315 . elég sokat voltam távol. nagyon szeretett volna lőni. Biztos épp valami verseny van. – Szia. szombat reggelenként többnyire odament.Huszonötödik fejezet Másnap reggel. – London? Egzotikus? – nézett rá felvont szemöldökkel Alix. gondolta. – Sok dolgom volt. futott át rajta. és azon tűnődött. Odakint felhőtlen kék volt az ég. mindenesetre más – egyezett bele a férfi. – Igazad van. Elszokott ettől a fajta fegyelemtől. hogy holmi rakoncátlan fürtök ne akadályozzák a látásban. ahol jól érezhetik magukat. Megállt az ablak előtt. A hegy északi oldalán lévő lövészklubban még a legmelegebb nyári napokon is hűvös tudott lenni. hogy valami szép helyre. amikor utoljára itt voltál. hozzá hosszú ujjú pólót és melegítőfelsőt húzott. és elhúzta a hálószobafüggönyt. Inkább oda. Ő is szerette volna megint jól érezni magát. hogy akkor nem is lőhet. és szorosan copfba fonta. vajon hová tarthatnak a gép utasai. Kifésülte a haját az arcából. – Azt hittem. Niall – köszönt. hogy Párizsba kell utaznod. Márpedig most. mindössze egy ezer méter magasan szálló repülőgép csíkja fehérlett rajta. készen állok a küzdelemre. És nagyon komolyan úgy érezte. és elindult a klubház felé. már abbahagytad. Azon nyomban föl is kelt. – Mi újság? – Alix! – mosolygott rá szélesen a férfi. Remélte. meg Londonba és más efféle egzotikus vidékekre. gondolta bosszúsan. Amikor Paul még itt élt vele. és sok minden történt. miközben lezárta a BMW-t. – A múltkor is említetted.

Alix – állt meg mellette Darren. – Mindig arra tippelnek. – Semmi gond – mondta Niall. hogy Darren Sherlock is részt vesz benne. – Tőlem nem kell különösebben tartanod. – De azért benevezel? – Miért. – Jaj. – Csak szórakozásból csinálom. – Kár – felelte a fiú. felvette a 316 . Kedvelte Darrent. Alix megrázta a fejét. hogy amiben benne vagy. – Te tudod a legjobban. Sajnálom. De figyelmeztetlek. – így akarnak nyomást gyakorolni rám. – Régen láttalak. és győzni akarásból. rád kötötték a mai fogadásokat. De nincs rá elég időm. Alix! – nevetett Niall. – Fogadok. hogy ma verseny van. hanem a részvétel a fontos – vont vállat Alix. – Nem a győzelem. – Gondolom.nem volt időm lejönni. Ő volt az első lövők egyike. Az volt a terve. Alix mosolyogva nézett a klubházba visszaballagó fiú után. úgyhogy kemény küzdelemre kell számítanod. tizenkilenc éves létére gyakorlott lövő volt. hogy ezt mondod minden lánynak – ugratta Alix. – Dolgom volt – felelte lakonikus rövidséggel. abban mindig győzni akarsz! Természetesen igaza volt. – De kicsit rozsdásak lesznek az izmaid ma reggel. Mi értelme a versengésnek. – Többet kellene gyakorolnod – tanácsolta Darren. Betette a fülébe a füldugókat. és kiment. hogy én fogok győzni – nevetett a fiú. – Klasszis lehetnél. hogy egyszer elindul az olimpián. ha még esélyt sem adsz magadnak? – Szia. mire Darren elvörösödött. Alix begyűjtötte a töltényeket. – Nem gondoltam. jut hely nekem is? – Persze. A győzelem fontos.

A maximális találat 200 lehetett. hogy még mindig úgy fáj. a puska és a céltábla. Az eddigi legjobb eredménye 196 volt. – Hacsak az éjjel nem rúgtál ki a hámból. Mindig tudni akarta. ha Paulra gondol? Miért nem tud végre már 317 . Igazított a célzáson. Amikor végzett mind a négy célponttal. hogy a lélegzetvétele lelassuljon. és célba vette a papírból készült célkört. A hosszú kihagyás ellenére jól ment a lövés. hogy semmi reménye arra. egy kicsit már kezdett a terhemre lenni ez a kapcsolat. hogy a célkörön kívül ne maradjon benne semmi más. – Hogy őszinte legyek. Elment a megfigyelőállásra. – Hogy van Angéla? – Hetek óta nem láttam – fintorította el az arcát Darren. körülire becsülte a találatarányát.fekvő tüzelő helyzetet. – Nem kell sajnálnod – nézett rá örömtől ragyogó arccal Darren. Ő vajon miért nem gondolja azt. Nem maradt más. Ezután öt-öt lövést adhatott le mind a négy célkörre. Kiürítette a tudatát. Az első öt lövés nem számított bele a versenybe. amelyek az utóbbi hetekben meg-megjelentek álmaiban. hogy végignézze. hogyan lőnek a többiek. Tudta. csak ő. Ezen meglepődött. Jólesik megint szabadnak lenni. legalább dolgozzon meg a pénzéért. – Azt elhiszem – bólintott Alix. – Most egy kicsit takarékra tettük a dolgot. – Hogy sikerült? – kérdezte Darren. Továbbra is lassú és egyenletes lélegzetvétellel célba vette az első kört. – Ó! Sajnálattal hallom. Az első lövés magasra és balra ment. amikor visszafelé baktatott a klubházba. hogy a nap minden percében hol járok. hogy milyen jó újra szabadnak lenni? Miért van az. hogy a mai napon legyőzze Darren Sherlockot. de gondolta. Eltűntek az arcok. – Nincs veszélyben a bajnoki címed – felelte Alix. – Bár úgy lett volna – sóhajtotta a fiú. Hagyta. és épp a karját biztosan tartó karfelkötőt vette le magáról. Egy-két lövésben nem volt biztos. és egyenletes ritmust vegyen föl.

amint ott állnak egymás mellett. Tony Leehy lett a második 193-mal. –Remélem. hogy jól vagy. aki szintén klubtag volt. – Nem hiszem – rázta meg a fejét Alix. Darren nagyot nevetett valamin. – Jössz velünk inni valamit? – kérdezte Niall. * A zajos lövészklub után a lakás természetellenesen csendesnek tűnt. gondolta Alix. amikor megszólalt a telefon. Nem fogja engedni. – Miért. Egész nap sikerült távol tartania őt a gondolataiból. – Semmi gond – tért napirendre a dolog fölött Niall. – Egész nap valahogy… nem is tudom. Nem akart a sajátjáról töprengeni. hogy most megint betolakodjon. máskor milyen vagyok? – kérdezte Alix könnyedén. az idősebb férfi pedig barátságosan hátba veregette a fiát. és fesztelenül megtárgyalják az eseményeket. A versenyt Darren nyerte 198 találatponttal. – Dolgom van. – Jól éreztem ma magam. Lőttél már? Nézte őket. Az apák dolga kényes téma volt számára. Összerezzent.kigyógyulni belőle? – Apa! – hallotta. – Biztos. és iszunk egyet. És 191 pontjával Alix lett a harmadik. El kellett volna mennem velük meginni valamit. Alix összeszorította a fogát. – Csak képzelődsz – nyugtatta meg Alix. miközben a The Irish Timist lapozgatta. mostantól gyakrabban le fogsz járni. ennyi az egész. Csak nincs időm elmenni egy italra. 318 . – Jól vagyok. mint máskor. – Ígérem – felelte Alix. Apát és fiát. Darren. – Nem tudom – ismerte be Niall. amint Darren odakiált az apjának. – Kimegyünk valahová. Alix? – nézett rá a férfi. de nem olyan voltál. amit az apja mondott. – Szia. Lassan teljesen antiszociálissá válok.

mintha semmit sem jelentenének neked. – Nem értem. – Nos. ha mindezt úgy mondja ki. – Mi az ördögről beszélsz? – Például apa dolgáról. – Szia. hogy közben a háta mögött keresztbe teszi az ujját. – A jövőben semmi vele kapcsolatos dolgon nem fogom izgatni magam. Vagy Paul dolgáról. mit csinálok? – Csak arra gondoltam. – Jaj. jól. Wyn. nem – szögezte le Alix. Alix. – És te? – Jól vagyok. Hogy vagy? – Kösz. te igen? – Hát persze – felelte Wyn. s ugrottam be a kocsimba. Úgy rázod le magadról az élet nagy eseményeit. – Alix félretolta az újságot. amitől bekapcsolt a riasztó! – Természetesen izgatnak az ilyen dolgok – felelte. hogyan loholtam vissza Paul kocsifelhajtójáról. Alix majdnem hangosan felnevetett. – Bocs. –Csak gyorsabban túlteszem magam rajtuk. – Amilyen könnyedén ő meg tudta tenni velünk-vágta rá Alix. tulajdonképpen nem is tudom. – Úgy érezte. talán… hát. – Miért. Wyn. – Aggódtam érted. de nem vetted föl. hogy vagy képes ilyen könnyedén kisöpörni apát az életedből – folytatta Wyn. Alix. Milyen jó. Azt gondoltam. – Aggódtál? – Hogy egyedül vagy. – Nem értelek. Úgy látszik. ne légy már ilyen idióta – csattant fel mérgesen Alix. – Miért. mintha téged semmi sem izgatna. nem ártott volna. hogy az én drága nővérkém nem látta. – De mi a helyzet Imogennel és Kate-tel? 319 . mit gondoltam. Elfelejtettem átkapcsolni az üzenetrögzítőre. talán kiborultál. mit képzeltél.– Halló. Korábban is hívtalak. miután ököllel estem neki az ajtójának.

Hét óra jó lesz? – Tökéletesen – felelte megkönnyebbülten Wyn. – És ez jó. A haj festést is ugyanebbe a kategóriába sorolta: elpepecsel a tubusokkal meg az üvegcsékkel. átmegyek. hogy a felirat igazat mond. – Tényleg nem? – kuncogott Alix. egyáltalán nem így van! – tiltakozott Wyn. hogy ma este át tudsz ugrani. mostantól számítva húsz perc. úgy látszik. – Felhívsz azzal. ha én ezt teszem. – Igen – állapította meg Alix. hogy elég fitt vagyok-e ahhoz. Ez ilyen egyszerű. – Alix letette a kagylót. bement a fürdőszobába. – De jól van. Gesztenyebarna árnyalat. pontosan milyen színű hajfestéket vásárolt. Felnyitotta a dobozt. Nem esett jól neki ez a beszélgetés. – Én képtelen vagyok napirendre térni az egész fölött – sóhajtotta Wyn. és a végén nem olyan bíborszínű hajjal fog kikerülni a kalandból. Megnézte az óráját. Egy perc volt hátra a húszból. Már gyerekkorában is szeretett festékekkel pancsolni. – Ők nem keresztezik az én utamat. mint amilyen az épp most a fejére kent masszának a színe. hogy szemügyre vegye. és újra kézbe vette az újságot. Alix elhúzta a száját. 320 . – Van még valami. amit meg akartam kérdezni tőled – mondta Wyn. holott tulajdonképpen csak azt szeretnéd kipuhatolni.– Mi lenne velük? – kérdezte Alix. hogy vigyázz a lányokra? – Ravasz vagy. Bízott benne. – Akkor este találkozunk. – Csak ne tegyél nekem szemrehányást. ahogy én se fogom az övéket. hogy vigyázzak a csemetéidre! – Dehogy. és elolvasta a használati utasítást. Amikor végzett mind a két keresztrejtvénnyel. Wyn Mitchell. – Akkor ne tedd – tanácsolta Alix. – Mi az? – Elképzelhető. hogy így meg úgy aggódsz értem. – Mások vagyunk. amikor megint megszólalt a telefon. eléggé hasonló a sajátjához. mint a kígyó – nevetett Alix.

– Szia. igen. – Érző szívű! – Jaj. – Milyet? – kérdezte gyanakodva Alix. Hogy vagy. hogy megteszed. Alix! Mondd. miért hívja. – Mégis miről lesz szó? 321 . nem bánod. – Miért kellene bánnom? – Csak mert azon töröm a fejem. – Halló. hogy kérhetnék-e tőled egy szívességet. – Igen – felelte Alix. Nem jött ki hang a torkán. – Remélem. Alix várt. – Tévé. – És te? – Én is jól. – Szívességet? – ismételte Alix. két lábbal a földön járó. szerette volna kitalálni.– Dögölj meg – mondta ki hangosan. amilyen te is vagy – mondta Paul. – Tévé? Azt akarod. hogy szerepeljek a tévében? – Lesz egy műsor. Megdermedt. – Okos. – Ez a téma nagyon fekszik neked. Beszélni szeretett volna. Alix. – Alix? Ott vagy? – Igen. – Nagy jót tennél vele. De várt. Paul? – Jól – hangzott a vidám válasz. miért hívlak – mondta Paul. szóáradatot zúdítani Paulra. éles nyelvű. – Örömmel hallom. Nem mintha nem tettél volna már ilyet. – Beérkezett? Hová? – kérdezte élesen Alix. ne akadj fenn ezen. Itt vagyok. – Biztosan szeretnéd tudni. intelligens. amely a beérkezett nőkről fog szólni – hadarta Paul. aztán felvette a kagylót. miközben letörölt a füléről egy kis festéket. – Tudod. Alix. és te nagyon jó interjúalany vagy. olyanokat keresnek. érző szívű nőket.

hanem igazi. mit akarok. és régebben maga is vezetett pótkocsis teherautókat. Gondolnád. – Hogy őszinte legyek. biztos vagyok benne. – Lehet – felelte Paul. azt hiszem. Szóval nem valami hétköznapi asszonyságok. akik nem maradtak meg a hagyományos szerepükben. hanem a férfiak által uralt területek valamelyikén váltak sikeressé. Anastasia Morannek hívják. holott Alix biztos volt abban. hogy nem szívesen teszi. Aztán van egy repülőoktató nő. Mindegyik mással. Például a pénzügyi világban. Ebben sajnos nem én leszek. még magam sem tudom. aki egy szállítmányozó céget működtet. ha 322 . hogy Anastasia. Az az elképzelés. Rábukkantunk például egy nagyszerű mérnöknőre. belevaló nők. – És a kérdések mind a munkára vonatkoznak majd? – Arra. – Szóval. vagy olyanok. mérnök lehet valaki? És van egy másik nő. – Na igen. – A sorozatban üzletasszonyok szerepelnek. hogy kamera elé álljak. – Elég hamar – felelte a férfi. hogy megteszed – jegyezte meg Alix szárazon. – Kösz. mit mondasz? Megteszed? – Melyik műsorban lesz? – Egy vadonatúj műsor. akik valamilyen területen sikereket értek el. Ami a munkáját illette. hogy a munka még jobban ki tudja elégíteni az embert? – Mikor? – kérdezte. Boldog vagy? – szerette volna megkérdezni Alix. – Tudod: hogy milyen az.– Üzletről – magyarázta Paul. Alix. De szívességet kért tőle. Még nem tudtam rászánni magam. Vagy műszaki területeken. boldognak tűnt. Vajon otthon boldog-e? Vagy a családi boldogságról szőtt álmai szertefoszlóban vannak? Egyszeriben rájött. hogy milyen – mondta Paul. igazán kedves tőled. hogy olyan nőket keresnek. – Hozzájuk képest én hétköznapi vagyok – jegyezte meg Alix. Húszperces interjúk. – Még az év vége előtt műsorra tűzzük. – Ha majd azt akarod. hogy ezzel a névvel.

Visszajönnie. És a fürdőszoba erős világításánál gyönyörűen csillogott. – Alix… köszönöm. Sabine-t is javasolhatta volna mint sikeres művészt. amolyan belsőépítészfélét. – Egy szavadat se hiszem – mondta Alix. Ahhoz túlságosan féltem tőled. – Basszus! Kirohant a fürdőszobába. kislányosan és csinoskán.állandóan macsó pasikkal kell foglalkozni. – Nincs mit. – Engem soha senki sem molesztált – vágott a szavába Alix. Mire leöblíti és megszárítja a haját. de arra már nem volt elég jó. és egy zsebkendővel dörgölni kezdte a kárpitot. A vártnál kicsit talán vörösesebb árnyalatúra sikeredett. – Erre majd még visszatérünk. de az összes ősz hajszál eltűnt. – Oké. hogy a férfi megkereste a kéréssel. az egészség és az élettel való elégedettség. – Ki merne téged molesztálni? – nevetett Paul. teljesen megfeledkezett a kiszabott időről. megcsinálom azt az interjút. Örült. hogy Paul őt vonultassa fel egy sikeres nőkről szóló show-ban. * 323 . A bíborvörös és a narancssárga érdekes árnyalata volt. de nyilván ő nem volt eléggé sikeres. ha valami ennivalót kerestél. hogy a malahide-i ház körül tegyenvegyen szőkén. Ezért őhozzá kellett jönnie. állapította meg magában. Jól néz ki. amíg róla gondolkozott. – Legföljebb te. Mosolyogva dőlt hátra a székben. ki tudja. Fölugrott. és ez volt a lényeg. De ekkor eszébe jutott a hajfesték. – Oké. Hol akarják fölvenni? – Még nem tudom – felelte Paul. milyen nevetséges színárnyalatban fog pompázni! De minden rendben volt. hogyan kell elviselni a molesztálásokat. s utána is. Mialatt Paullal beszélgetett. – Én se molesztáltalak soha. Szóval arra jó volt. Lerí róla a szépség. Még a végén megint jobbra fordulnak a dolgai.

pedig fel volt öltözve. hogy felhívom. – Talán azt gondolja. és mást nem tudtam kitalálni. – De én amúgy is sokkal sűrűbben hívom őt. – De őszintén szólva nincs sok kedvem hozzá. mit mondjak neki. Jól van. – Nagyon dühös voltam rá. de egy kicsit túlzásba viszi a dolgot. Alix. ha elmentek valahová. – És szerintem ez kedves tőle. – Lehet. Csak téged meg engem nézett hülyének. és a szokásosnál jobban ki volt festve. és bekísérte húgát a konyhába. hogy már régen el kellett volna mondania nekünk mindent. – Megmondtam neki – sóhajtott fel Wyn. – Terry elvisz vacsorázni – felelte Wyn. – Gondoltam – jegyezte meg Alix. 324 . amiért annyira ki voltam és vagyok borulva. Megmondtam. hogy jót tesz nekem. Tudom. Nem kellene így elcipelnie magával valahová. Nem volt tisztességes. Te felhívtad? – Persze – felelte Wyn. Fáradtnak látszik. de igazából nem tudtam. hogy idekanyarodtál a kocsival – magyarázta Wyn. addig sem fogsz John és Carrie dolgán rágódni. – Végtére is ő mindvégig tudott mindenről. – Mintha ezentúl már mindig itthon akarnék maradni. – Wyn letelepedett az egyik konyhaszékre. – Aggódik érted – ült le a nővére mellé Alix. – Gondoltam rá. – Valami kellemes helyre mentek? – érdeklődött Alix. – Biztosan úgy érzi. állapította meg Alix. miközben felakasztotta vászon félkabátját az állófogasra. amiről beszélgethetnék vele. mint te.Még be se csengetett. és soha többé nem akarnék elmenni sehová. ha egy kicsit kimozdulok. – Láttam. hogy aggódhat értem. Nem akarok találkozni az apámmal. – Kurtán felnevetett. Wyn már nyitotta az ajtót. – Beszéltél Carrie-vel? Alix megrázta a fejét. hogy eltitkolta előlünk.

és csak azért. Alix vállat vont. amitől jobban érezheti magát. tudom. – De azt hiszem. – Felőlem találkozhatsz vele. – Úgy gondolom. hogy most mindnyájan. – Nem érdekel. Te mindig is közelebb álltál hozzá. – Gondolod. gondolom. Derítsd ki. És ez az utolsó szavam. – Nem az ő hibája volt – szögezte le erőteljesen Wyn. – Azt hiszem. – Továbbra is szeretnél találkozni vele? – kérdezte végül Alix. miért érezné jobban magát attól. De nem vagyok hajlandó teljesíteni azt az óhaját. hogy tegyünk valamit. hogy ezt akarja? – Fogalmam sincs – ismerte el Alix. – És azt hiszi. – Te jobban ismered őt. – Mitől akart megóvni minket? – A fájdalomtól. – Tudom. tartozunk ezzel önmagunknak. – Miért? – Csak – makacsolta meg magát Alix. ha mi találkoznánk apával. Wyn. Wyn hallgatott. – Micsoda baromság! – csapott Alix tenyerével a konyhapultra. egytől egyig ássuk el a csatabárdot. – Azt hiszem. – Csak rajta – mondta Alix. nem fogok találkozni vele. most jobb? Ugyan! – Alix arcára kiült a felháborodás. hogy eddig nem mondott el nekünk mindent. – Nem teszem rosszul – jelentette ki Alix. bántja. mint én. 325 . akár a te kedvedben járjak. De én nem fogok. rosszul teszed – vélekedett Wyn. És most tőlünk várja. – De nem értem. kénytelenek leszünk rá – válaszolta Wyn. hogy akár Carrie. És nem is hibáztatom érte.– És mit mondott erre? – Hogy ő csak meg akart óvni minket.

– Wyn szeme gyanúsan csillogott. – Nem vagy egy kicsit előítéletes? Wyn ismét megrázta a fejét. – A döntést mindenkinek magának kell meghoznia. De az is lehet. akkor nem tehetsz semmit. – Az isten szerelmére! Miért kell neked aggódnod Alixért? – Mert olyan egyedül van. Mert olyan nehéz a munkája. – Tudom – sóhajtotta Wyn. – Miért? – Azt mondja. Terry visszatette a poharát az asztalra. és megfogta a felesége kezét. – Nem feltétlenül – mondta Terry. – Talán igazad van. Wyn. – Mi van Paullal? – Erről nem tudok semmit – rázta meg a fejét Wyn. hogy a testvérednek is az. 326 . – És nem is kellene próbálkoznod vele. – Ha így van.* Terry a Jákob Lajtorjájába vitte Wynt vacsorázni. – Egy üzleti úton botlottak egymásba Párizsban. hogy nem. – De hiszen a lánya. – Számomra igen. – Csak én így tartanám helyesnek. És ami számodra helyes. és nézték a város utcáin nyüzsgő sokaságot. nem biztos. –Már azzal a francia kurvával él együtt. és néha úgy érzem. hogy találkozzon vele – erősítette meg Terry. – Nem fog találkozni vele – közölte Wyn minden bevezető nélkül. Az a kis francia nyilván Paul nyakába varrta magát. – Nem kötelezheted rá. – Aggódom érte – mondta Wyn. Ő az apánk! Ennek mégiscsak jelentenie kell valamit. Mert magányos. Az ablak közelében ültek le. – Terry átnyúlt az asztalon. nem érdekli. – Wyn! – Ugyan már! – csattant fel mérgesen Wyn. Wyn. túl sokat vállal.

Hogy is hívják? – Sabine – vágta oda ingerülten Wyn. – Nem. – Néha nem tudok erőt venni magamon. * Alix a gyerekszobában ült. kezdesz kifejezetten csőlátó lenni. – Ne izgasd fel magad ennyire mindenen – óvta a férfi. ahogy ti elterveztétek. hogy mit akartok az élettől. bújócskáztak és 327 . – Te kivételes vagy. – Ha köztük minden rendben lett volna. ha a két lány elaludna végre. Ugyanezzel az erővel egy ír lány is Paul nyakába varrhatta volna magát. – Ó. – Igazad van. mint Alix! – Wyn elszörnyedve nézett a férjére. Vagy egy amerikai. hogy Alix maga hozza meg a saját döntéseit. akárhány Sabine rohangálhatott volna körülöttük – jelentette ki Terry. hogy minden úgy történjen. hogy Paul halálra unta. –Te eldöntötted. Wyn. Már nagyon szerette volna. hogy megvajazza a zsemléjét. – Komolyan mondom. Hagyd. Ez egyáltalán nem igaz. Wyn. körberohangálták a házat. mint mi. – Wyn hozzáfogott. és Enid Blytont olvasott Aoife-nak és Nessának. hogy találkozni akarsz az apáddal. – Én nem vagyok olyan rossz. Terry – mosolygott rá Wyn. És mindketten elvárjátok. Vagy egy angol. Ők azonban tele voltak energiával. – Egy egész hadseregre való masírozhatna most be azon az ajtón. te és Alix valójában nagyon hasonlítotok egymásra – mondta elgondolkodva Terry. – Mindkettőtöknek nagyon határozott elképzelésetek van arról. és homlokon csókolta a feleségét. és ő vetette rá magát a francia lányra. hogy Alix örökösen opciós meg csereügyletekkel tömi az agyát. Ne vedd magadra mindannyiuk gondját. aki elnevette magát. – Terry áthajolt az asztalon. hogy Carrie problémáit Carrie oldja meg. Én sokkal valószínűbbnek tartom. És én szeretlek.– A franciák bizonyos dolgokról másképp gondolkoznak. – Tudod. és én mégis csak téged látnálak. Hagyd.

Aztán egy másik mesét. miközben végre Aoife szeme is lecsukódott. De emlékezete szerint lefekvési időben nem rohangáltak ki a házból. hogy egyszer úgy behúzott Wynnek. Arra is. gondolta. és a kanapé mögé se bújtak el. Mi is ilyenek voltunk? – tűnődött Alix. verekedtünk. hogy ébren maradjon. Mi is így visítoztunk. miközben Aoife tovább küzdött. De az is lehet. hogy ők is elkövették mindezeket. hogy monoklija lett (akkor jogosnak érezte. És megint egy másikat. hogy az anyjuknak egyenként kelljen lefeszegetni róla az ujjaikat. még akkor is mesét követeltek. és minden apróságon összemarakodtak. És amikor végül nagy nehezen ágyba parancsolta őket. Arra igen. és mindenféle bajt hoztunk Carrie-re? Már nem emlékezett rá. 328 . hogy Carrie időnként rákiáltott. Csak az idő múlásával a dolgok más megvilágításba kerülnek. De most végre Nessa szeme lecsukódott.fogócskáztak. se a szék lábába nem kapaszkodtak bele úgy. mert Wyn elvett tőle valamit).

De ezt a hibát bárki elkövethette volna. és elkezdte kérlelni. hogy Gavin úgy ment el ebédelni Niall Matthews-zal. ha igazán akarná. ami ezúttal: egy fillért sem fizettek rá. hogy bármelyikünk is 329 . de továbbra is csak reménykedett. Mikor fordult elő utoljára. – Nem – vágott vissza Alix. – Mondtam már. hogy vissza tudná szerezni. amikor beszéltek: barátságos és figyelmes. hogy téved. Olyan más volt a hangja. De a devizapiacokon pangás volt. hogy nem írta be az esedékes üzletkötést. hogy sajnálom – felelte dacosan Gavin. Wyn mindig telefonált. és Jenny is vásárolt. akkor meg Paul és a tévéinterjú körül forogtak a gondolatai. Nem tehetett róla. amíg teljesen feldobott hangulatban vissza nem sétált – miután megivott egy üveg Cabernet Sauvignont. Azzal a ténnyel kellett szembesülnie. A legritkább esetben fordult elő az. hogy az irodában mozgalmas napjuk volt. És ami az egészben a legrosszabb volt: miután nem írta be. És ha nem éppen ezzel a problémával viaskodott. vagy valamit elnéztek. még csak nem is Paul. hogy Paul azért kérte tőle ezt a szívességet. és arra készült. hogy találkozzon vele. hogy dollártöbbletük van. de folyton abban reménykedett. a dollár stabilan tartotta magát. úgyhogy a dolog voltaképpen nem számított. mert újból meg akarja környékezni. De ebben a pillanatban a legfőbb gondja mégsem John volt. rendszerint veszteséges akcióként kellett elkönyvelniük a dolgot. – Egyedül te nem szoktad rendesen beírni a kereskedéseidet. – Csakhogy itt egyáltalán nem erről van szó – közölte Alix élesen Gavinnel. Valahányszor vissza akarta gyömöszölni agya valamelyik hátsó zugába az apja körül kialakult helyzetet. – És úgy is gondolom. senki sem tudhatta. És három óráig vissza sem jött. És a kereskedésről senki sem tudott. Megpróbálta elhitetni magával. Biztos volt abban. hogy alaposan leteremtse Gavin Donnellyt. Csak a megfelelő körülmények kellenének hozzá. Az elmúlt napok sok érzelmi feszültsége megviselte az idegeit. nem pedig pusztán csak udvarias. Normális esetben ha egy kereskedést rosszul jegyeztek be.Huszonhatodik fejezet Volt abban valami megnyugtató.

Végigment a folyosón. tudom. igaz? –vigyorgott rá a fiú. nem? – Gavin – szűrte a szavakat Alix összeszorított fogain keresztül –. – Nem kezellek úgy. hogy nem írja be.” Megölöm. és megnyuvasztom azt a piszok Dave Bryantet is. mint egy kifacsart citrom. hogy mit akarok. Megértetted? – Ahogy akarod – vont vállat a fiú. ha kerestek. figyelj jobban oda. Kicsit vár. hogy ő mit fog szólni ehhez? – rivallt rá Alix. csupán felhívom a figyelmedet. és most elmondtam. de hát mindig a mázlistának van a legjobb dolga. – Lehet. – Des azt mondta. Nagyon utálta. ő mit fog szólni ehhez? – Mit bánom én. lassan kiengedte a levegőt. Felállt. – Én vagyok a főnököd. és rendezd a soraidat. teljesen amatőr dolog volt. – Így akarom – tett pontot a vita végére Alix. hogy ő ezt mondta. hogy úgy kezelj. de utána úgy érezte magát.„elfelejtette” volna beírni a sajátját? – Ne pattogj már annyira emiatt. Mázlink volt. Megtette. ha muszáj volt. Megölöm őt is. akkor már egy vagyont veszítettünk volna – felelte dühösen Alix. – A könyvelésen leszek. Ráadásul az. gondolta. és miközben becsukta maga mögött az ajtót. A kis nyavalyás. míg lecsillapodik. én meg azt mondom. hogy szedd össze magad. ha le kellett gorombítania valakit. mit csinált. vigyem golfozni az ügyfeleket – vágott vissza bőszülten Gavin. Egész testében remegett. fogd vissza a déli piálásokat meg a délutáni golfkirándulásokat. Nem kell. mint valami gyereket. mint egy gyereket. aki most nyilván a markába nevet. majd belépett a női mosdóba. – De most nem veszítettünk egy fityinget sem. hogy torkig vagyok a viselkedéseddel. Talán a 330 . amit most csináltál. vigyem golfozni az ügyfeleket. kénytelen vagyok közölni veled. és megölöm Dest is. „Des azt mondta. – Ez egyszer megúsztuk. Nem is eredménytelenül. és az ajtóhoz ment. hogy állj le vele! – És mit gondolsz. Csak annyit mondok. – Keményen melózok. hogy ha mindenki úgy sétálna ki innen. Kilépett az irodából. Alix – sóhajtotta Gavin.

– Csak egy kis menedéket kérek tőled. és képtelen voltam ott maradni. – Szia – tolta félre a papírokat. indult tovább. – Tudod. – Köztudomású? – Igen. Ők nem veszik a lelkükre. – Mit tehetek érted? – Semmit – felelte Alix. – Mi a fenét tudnak azok? – Alix megdörzsölte a homlokát.férfiak ebben tényleg jobbak. – Tényleg jól csinálja. hogy nem bírom őt? – Köztudomású. – És mit mondanak. – De miből gondolod. – Megviselt? – nézett rá együtt érzőn Linda. – Üvöltöznöm kellett Gavin Donnellyvel. hogy ő maga. ugye? – kérdezte Linda. – Alany rántott egyet a vállán. miért nem jövünk ki egymással? –érdeklődött Alix. amikor Alix belépett a szobájába. milyen szép lenne. De én az elszámoláson dolgozó srácoktól hallottam. – Itt most nem erről van szó – válaszolta Alix. el kell ismernem. Amikor valamelyest megnyugodott. mert nem írt be egy kereskedést. – Kicsit – sóhajtotta Alix. Állítólag te és Gavin nem jöttök ki egymással. Linda. Néha elgondolom. – Nem bírod őt. – Mert állítólag ő olyan ragyogó koponya – vigyorgott Linda. – Ó. De hogy ragyogó koponya lenne? Ki terjeszti ezt róla? – Nem tudom. ha időnként üvöltöznek egymással. az emberek mindig mondanak mindenfélét. az ég szerelmére! – Ezt mondják – húzta fel a vállát Linda. minek nekem ez az egész. A könyvelőlány épp egy halom jelentést nézett át. ha nem kellene 331 . hogy meglátogassa Linda Crossant. Lehet. – Néha magam sem tudom. – Menedéket? – Egy kis békére és csendre van szükségem – sóhajtotta Alix.

ha rajta van a céltáblán. Des. hogy elveszíted az állásodat – közölte Linda. – Akarsz tőlem valamit? – kérdezte Alix. – A múlt hónapban szép nyereséget termeltél. – Szervusz. – Mondjuk? – Gyere be a szobámba – kérte Des. Mondjuk. * A folyosón összefutott Des Coyle-lal. – Szervusz. hát igen. Des elmélyülten babrált Mont Blanc márkájú töltőtolla kupakjával. – És mit csinálnál helyette? – kérdezte Linda. és hagynám a fenébe az egészet úgy. – Tőled? – Úgy látom. – Nem kell. – Futsz a pénz után? – Igen – felelte Alix. tűsarka belesüppedt a vastag. kék szőnyegbe. hogy telitalálatos legyen – mondta erre Linda. ahogy van. – A múlt hónapom nem volt éppen telitalálatos – szögezte le Alix. – Ja? Nos. amint otthon teszel-veszel. 332 . – Helyes. – Talán át tudnék alakulni otthon ülő típussá – merengett Alix. mi a probléma? – kérdezte. Leült a látogatók bőrfoteljébe. nem kellene hajtanom. Alix – mosolygott rá a férfi. – Szóval. nehogy elveszítsem az állásomat. – Nem tudlak elképzelni. Alix követte a férfit az irodájába. – Elég. – Mindenesetre azért nem kell aggódnod.foglalkoznom a hivatali ügyekkel. mintha kérdezni akarnál valamit. – Des úgy állt meg előtte. hogy eltorlaszolta az útját.

– Úgy bizony. milyen remek lenne. hogy majd megkérdezlek. Guy megkérdezte. – Nocsak! – egyenesedett fel ültében Alix. – Mennyire vezető poszton? – Teljes mértékben. Párizsban. – Igazán? – Igen. Magasan kvalifikált emberekre. – Hát mint devizakereskedő. És Guy arra gondolt. – Mint micsoda? – kérdezte Alix. – És azt mondja. – Igen. – Nos. Tapasztalt emberekre volna szükségük. – Mire? – kérdezte Alix. van-e ilyen képességű ember a devizaosztályon. – Milyen kedves – mormolta Alix.– A minap elbeszélgettem Guy Decourcelle-lel – mondta. valóban. – Nagyon hízelgőn nyilatkozott rólad. mire én természetesen rögtön rávágtam. – Valóban? – kérdezte Alix közönyösen. ha átmennél Párizsba. – Des fölpillantott rá. Des rábámult. – Komolyan? – Én azt feleltem. – Milyen jogosítvánnyal? – Ez nem került szóba – felelte Des. – Sűrűn jársz az eszében. igen. – Igen? – Igen – bólintott Des. természetesen. Végtére is ez óriási lehetőség számodra. A devizakereskedésben. – És? – Szóba került a te neved is. 333 . – Hogy ott dolgozz. embereket keresnek Párizsba. hogy van: Alix Callaghan.

nem? – Gondolod? Lennének saját beosztottjaim? – Hát… ezt nem tudom – vallotta be Des. igaz? George posztja előrelépést jelentene. De minden más állás az én számomra visszalépést jelentene a pályán. De nem utalt olyasmire. – Nem kérdeztem. – Köszönöm. – Ha Guy beszélt róla. Des felkapta a kagylót. így van? – Ne marháskodj – mondta Des. Guy helye meg azért jelentene előrelépést.– Guy helyén? – kérdezte Alix. mint a párizsi! Akárhová kerülnél az ottani devizakereskedésen belül. ha az előrelépést jelentene a pályámon. –Miféle zavar Paul körül? Des nagy kínban érezte magát. hogy el akarnék menekülni Párizsba. – Csak futólag említette a témát. hogy Paul és én már nem vagyunk együtt – mondta Alix. Des elbizonytalanodva nézett rá. Csak arra gondoltam. A telefon csengésére mindketten összerezzentek. – Az igaz. Eileen – válaszolta a titkárnőjének. amelyről valójában semmi közelebbit nem tudsz? Jól értem? – Alix szeme veszedelmesen csillogott. – Te viszont alkalmasnak gondoltál egy olyan állásra. – Pár perc múlva visszahívom őt. mivel körülbelül húsz ember dolgozik a keze alá. tagoltan. – Hallottam. hogy ez a zavar támadt Paul körül meg egyebek. – De ez még egyáltalán nem jelenti azt. – Egy olyan óriási szervezetben. akkor tudnod kell. – Nem erről van szó. csupa izgalmas feladatod lenne. mert ő az Európai Kereskedés vezetője. – Zavar Paul körül? – kérdezte Alix lassan. – Mert számomra csak akkor lenne értelme Párizsba menni. Most. – Nem tudom – felelte Des. hogy a saját posztjára akarna felfogadni. hogy otthagyott. 334 . hogy… – Szóval nem hiszed. talán jólesne neked egy váltás.

– Alix. – Nekem most… John Collins kért tőlem egy feljegyzést – mondta. és átkapcsolta a hívást a saját készülékére. Veled is – mondta a férfi. Ebből nem esznek. Alix kisétált a szobából. Igen. – Kösz – felelte Alix nyugodtan. – A legteljesebb mértékben. Egy pillanatig azt hittem. Túlságosan jó nekem itt. 335 . mindig az az érzésem. Helyes. Alix nem vette le a szemét a férfi arcáról. neked is vissza kell menned a helyedre… – Igen – válaszolta Alix. – Na persze. Összeesküdtek. – Komolyan? – kérdezte Alix. Senkinek nem fogja megengedni. – Nem is tudtam. – A többiekkel? – Úgy általában. Meg akartak szabadulni tőle. Némán ültek. – Aha. – Alix vagyok. el akarsz mozdítani az állásomból. hogy megszabaduljanak tőle. – De jó volt egy kicsit eldiskurálni veled. Jobban már nem is lehetne.– Szó sincs menekülésről – tiltakozott Des. A szíve vadul vert a mellkasában. Félreértettem az indítékaidat. – Nagyszerű – mondta Des. Des rácsavarta a kupakot a töltőtollára. – Tudod. Paul keres – nézett főnökére kérdőn felvont szemöldökkel Jenny. – Jól – közölte Alix. mintha jól el akarnál fenekelni – mondta Paul. – Erre nem gondoltam. – Gondolom. Des. – Bocsáss meg. amikor így szólsz bele. ha nem akarsz elmenni… – Tudod. Des. – És hogy jössz ki a többiekkel? – kérdezte. nem akarok. –Kedvesen rámosolygott a férfira. azt hiszem. s fölballagott a lépcsőn. Végül Des fölállt. – Jó. – Ez csak egy lehetőség a környezetváltozásra. – Nagyszerű. hogy kitúrja az állásából. értem – felelte Alix.

mígnem a fiú megunta. A többiek már mind hazamentek. most megint az én kezemben van a gyeplő. sorra hívogatta az ügyfeleket. nálam semmi ilyesmit nem jelent. Amikor Alix letette a telefont. Ő azonban rendíthetetlenül trónolt az íróasztala mögött. Alix. Alix elmosolyodott magában. – Csak szólni akartam. fölállt és elment. – Miért nézel így rám? – Na? – sürgette Jenny. – Mibe rángattál bele? – vonta össze a szemöldökét Alix. Amikor kilépett az ajtón. – Mi van? – kérdezte. hogy az ötletet Des agyalta ki.– Kifejezetten provokatív így beleszólni a telefonba. Jenny nagy szemeket meresztett rá. – Megcsinálhatják az irodában? – Itt? Jaj. – Semmibe – ígérte Paul. – Gondolod? – De még mennyire. böngészte a statisztikákat. Ő majd minden részletet tisztáz veled. – Majd szólok Colin Willisnek. Gavin maradt a legtovább. Gavinnek kellene Párizsba mennie. – Nem győztél meg – jegyezte meg Alix. hogy hívjon fel. – Mit akart? Újra össze fogtok jönni? – Nem egészen – felelte Alix. – Egészen egyszerű lesz. Alix holtbiztos volt abban. Paul. * Az irodában csend honolt. ez olyan kínos… – Nem lesz az – sietett megnyugtatni a férfi. hogy az interjú valószínűleg jövő héten lesz. Mi a gond? – Semmi – válaszolta Paul. – Nos. 336 . – Hidd el. élvezni fogod. gondolta Alix. Már ha Guy Decourcelle valóban keres oda valakit. nyilván ő akar utolsóként elmenni. Mit szólsz hozzá? – Jónak tűnik – felelte Alix. – De azt hiszem.

hogy ellenfélként Des nagyon kemény is tudott lenni. de annyit tudott. – De azért azt is élvezné? 337 . mintha mást se csinálnánk. – Egy újabbra? – Tudom. – Rászokott. – Tulajdonképpen azért telefonálok. úgy hangzik. De ezt már hónapokkal ezelőtt elterveztük. – Nem voltam benne biztos. – Én többnyire papír céltáblára lövök. Nem ismerte az ügy részleteit. – Alix Callaghan – szólt bele a kagylóba. mert szeretném meghívni egy összejövetelünkre. hogy csak akkor hívja fel az irodát. és gondoltam. hiszen ezt épp magának találták ki. Az órájára pillantott. – Ez nem egészen az én területem – felelte óvatosan Alix. Megcsörrent a telefon. Hogyhogy ilyen későn keres bennünket? – New Yorkban korán van – felelte a férfi. – Agyaggalamb-lövészet – vágta ki Matt diadalmasan. – Valami dolláreladásról lenne szó? – Nem – felelte Matt. hogy még bent találom. maga biztosan nagyon élvezné. hogy az elődje – egy Tony O'Connell nevű fickó – azután ment el. hogy a devizakereskedők között van valami gubanc.mert megtudta. miért. Tudott róla. hogy voltaképpen most leinek az oldalán áll. dehogy – nevetett a férfi. amikor már senki sincs bent? – Nem. Eddig nem is gondoltam rá. Alix. – New Yorkban most ért véget az ebédidő – mondta Alix. – Az agyaggalamb egészen más. hogy valami nézeteltérése támadt Desszel. Azért arra kíváncsi lett volna. hogy magát is meghívjam… Isten tudja. Nem sokan keresték a devizásokat este háromnegyed hétkor. Jó mulatságnak néz ki. –Szombaton. Matt. – Papír? – Céllövészet – magyarázta Alix. – Üdvözlöm. – Komolyan? Kíváncsivá tesz. – Alix? Hogy van? Matt Connery vagyok.

– De megszervezzük az odautazást. A Point valószínűleg közelebb esik magának. Csak úgy. mellékesen. hogy jól fogok 338 . – Ezt bárki megtette volna. – A Point Depot-tól és Clonskeagh-ról indulnak a helikopterek. ha megbecsülik a munkáját. – Micsoda? Hányan megyünk? – Körülbelül húszan – hangzott a válasz.– Talán… gondolom. – De maga tette meg. nem érdekes. szívesen. gondolta Alix. – Adott néhány jó tanácsot – felelte Matt. Hadd egye a penész. És úgy gondoljuk. Matt nevetett. – A hízelgés mindig bejön. Elmosolyodott. – Ezt ugyan már korábban megszerveztük. – Ó. – És a devizahitelkedvezmények terén megkönnyítette a dolgunkat. – Akkor eljön? Gavin Donnelly idegösszeomlást fog kapni. – Oké. – Maguk aztán dörzsölt gazfickók – nevetett Alix. Beszélgetés közben szóba hozza. Alig várom. – Óriási! – Mikor és hol? – A Dűnék völgye közelében – felelte Matt. Folytassa bátran. – Ne tegye – válaszolta Matt. – Az animációs filmmel egy csomó pénzt kerestünk –mondta Matt. mindenkinek jólesik. Megfelel? – Tökéletesen. kocsival is el tudok menni – mondta Alix. de most kerekíthetünk belőle egy igazi ünneplést. – Helikopterrel viszünk oda mindenkit. igen. Majd holnap megemlíti. De ne reménykedjen abban. – Én nem sokat tettem magukért – szabadkozott Alix. – Tehát szombaton négy órakor.

hogy feleségnek valót keres. de úgy tudja. hogy Paullal él együtt. – Ja. vállalati kirándulásra: egyértelmű. – Nagyon fogok igyekezni. – Legalább egyet találjon el. Normális. amikor Wyn telefonált. – Az Anatronics mindenre gondol – szavalta Matt. És kellemes fickó.lőni. aki gyerekeket szülne neki. tényleg mindenre gondoltak. nem kezd viszonyt Matt Connery-vel. –Alig várom. Hazafelé a kocsiban Alix a férfiról gondolkozott. benne megtalálja. * Forró csokoládét kortyolgatott. hogy ez csöppet sem zavarja? Beállt a lakása alatt lévő parkolóhelyre. meghívás üzleti ebédre. nem? Vagy lehet. Különösen most nem. hogy tetszik neki. mint Paulnak. Lehet. Virág. hogy lezuhanyozzon és átöltözzön. Talán pontosan ugyanazok járnak a fejében. Mindent megszerveztünk – nyugtatta meg Matt. Az ottani szabadidőközpontban lesz rá lehetősége. – Maga az egyetlen nő az ismeretségi körömben. – Ugye arra is ott marad? – A lövés után tiszta kosz lesz mindenki! Hol a csudában rendezik a vacsorát? – A Glenview Hotelben. – Mit mondhatok? Úgy látszik. És nőtlen. Még nőtlen. és utána vacsora lesz – tette hozzá Matt. hogy azt hiszi. Ekkor hirtelen dermesztő gondolata támadt. – Szia – mondta Alix. Lehet. hogy Paulban készség mutatkozik a visszatérésre. hogy lássam. – Köszönöm a meghívást. Igen ám. Határozottan keresi a kegyeit. Matt Connery harmincvalahány éves. aki műveli ezt a dolgot – mondta Matt. 339 . – Van valami újság? – Találkozni fogok vele – közölte Wyn. akit keres. Nem.

– Az már biztos. Végtére is ő rendezi a vacsorát. hogy nem. Alix. – Mi az ördögnek akarsz egy ilyen nyájas körben. – Hivatalos program – válaszolta Alix. ha találkoznál vele. és megkérdezte tőlem. – Mert nem akarok. – Ha már muszáj őt látnod. – Nem. el akarok-e menni. ha csak magad mennél el? – Nem akarok egyedül találkozni vele. Te pedig nem jössz el velem – felelte Wyn. hogy szóljak neked is – mondta Wyn. És mert szombat este amúgy is elmegyek. Wyn! Mondtam. 340 . Mert Carrie-nek kellene hívnia. – Úgy érted. nem tenne jót. Carrie-vel együtt találkozni vele? – értetlenkedett Alix. Egyébként pedig Carrie engem meg se hívott. – Nem. Alix. ha te is ott lennél. – Jaj. Alix letette a csészéjét az előtte lévő asztalkára. gondolom. – Megkért. az apánkkal? – Ki mással? – Senki mással. – Ide figyelj. az isten szerelmére! Jót tenne neked. – Miért nem? – sóhajtott nagyot Wyn. nem lenne jobb.– Micsoda? – Találkozni fogok vele. – Nem megyek – közölte Alix. – Vagy eljönnél? – kérdezte Wyn. – Carrie meghívta szombat este vacsorára. – Kérlek. – Elmész? Hová? – kérdezte Wyn. – Természetesen azt szeretné. Igent mondtam.

ha találkoznál vele? – Döntöttem. hogy kinek az apja – csattant fel Alix. – Egyáltalán nem érdekel. az a dolog nem ér annyit. Erősen kétlem. – Nem hagyhatom ki. Folyton erőszakoskodik velem. Úgyhogy részemről a dolog lehetetlen. ő az apánk – próbálta meggyőzni Wyn. – Meg fogják érteni. hogy menjek el a szombat esti vacsorádra. – Ha látni akarom azt az embert. Nem mondom még egyszer. – Miért hibáztassam őt? Ti ketten biztosan elolvastatok néhány istenverte népszerű öngyógyító könyvet. hogy miatta elmulaszd a vacsorát apával – kérlelte Wyn. – Rossz hangulatban vagy – jelentette ki Carrie. – Te meg vagy húzatva! – bőszült fel Alix. hogy ez a szombat vagy egy másik. Alix. – Nem. hogy vagy most szombaton találkozom vele. ami este vacsorával ér véget. – Én nem fogok erőszakoskodni – ígérte Carrie. – Kihagyhatnád ezt a hivatalos programot . – Olyan átkozottul konok vagy! – kiáltotta Wyn. és 341 . Nem haragudhatsz rá örökké. – Wyn hívott az előbb. – Szombaton egy egész napos hivatalos programon veszek részt. s próbált rávenni. ha eljönnél. vagy soha. de nem megyek. és ragaszkodom a döntésemhez – jelentette ki Alix. nem dédelgetheted magadban egész életedben ezt a keserűséget. – De szeretném. Épp a csészéjét öblítette el. Nem hibáztathatod őt örökké. – Ez az utolsó szavam. – Miért haragudjak rá? – kérdezte Alix. Egyébként teljesen mindegy. – Alix. nem vagyok – válaszolta Alix. – Mi bajod esne.– Alix. – Jaj.vélte Carrie. Wyn. – Igen? – szólt bele. – Nem mehetek – felelte Alix. nyilván lesz még rá rengeteg alkalom. amikor újra megcsörrent a telefon. – Nem megyek el. Nem akarok találkozni vele.

most felkészültetek. meg hasonló baromságok. ahogy csak bírt. – Érezzétek jól magatokat. – Nagyon sokan – felelte. de nem tudott. úgy lökdöste szét az útjából az embereket. hogy majd felbukott a saját lábában. – És szépen alakulnak a dolgaim. ha mégis el tudnál jönni. Futtában maga elé nyújtotta a karját. Egyszerűen csak boldogulni szeretnék a saját életemmel. De én nem leszek ott. hét óra – mondta az anyja. kiáltani próbált. 342 . Igaz? Én nem haragszom senkire. Rohant. Érezte. majd rögtön utána Paul arca. Hajnali négy óra volt. hogy zuhan. Maga köré csavarta a takarót. – És hogy állsz az életeddel? – kérdezte rövid hallgatás után Carrie. és nem hibáztatok senkit. – Nagyszerű lenne. – Szombat. Kinyitotta a szemét. Űzött vadként rohant előle végig az utcán. – Szerepel benne valaki? Alix előtt hirtelen Matt Connery alakja jelent meg. A járdáról lelépve elesett. és újra elaludt. Olyan gyorsan futott. hogy szembesüljetek a saját érzéseitekkel.

úgyhogy gyalog indult el a Point Depóihoz. nem is jön. És Matt Connery tudta. Ha tényleg kellemetlenül fogja érezni magát. már körülbelül tízen gyűltek össze a Pointnál. Nem hátrálhat meg. Szép volt az idő. Biztos akarok lenni abban. hogy nem marad le senki. Amikor megérkezett. Rögtön kiszúrta közöttük Matt Conneryt: a magas. szőke alak határozottan kitűnt a csoportból. és azon tűnődött. nem lenne-e jobb. – Kicsit feltartottak – hazudta. tudta. Bár tudná. – Alix! – fogadta mosolyogva. Felkapta a bélelt dzsekijét és a kulcscsomóját.Huszonhetedik fejezet Alix egyáltalán nem volt biztos ebben az agyaggalamblövészetben. 343 . ha most gondolna egyet. – Már azt hittem. aki egy kapcsos írótáblát tartott a kezében. hogy mi zajlik a saját fejében. legföljebb nem marad ott vacsorára. hogy valami üzleti ügy miatt mégsem tudott elmenni. Noha eddig mindössze egyszer lőtt agyaggalambra. hogy valami közbejött. És mégis… felsóhajtott. – De nem akartam elmulasztani. hogy élvezné a dolgot. és még a jellegzetes vízszag sem bántotta úgy az orrát. akik végül nem mentek el egy ilyen üzleti rendezvényre. Egy hétköznapon nyugodtan mondhatná. A Liffey vize csillogott a délutáni napfényben. nagyon kellemes sétaút volt a lakásától. – Nekem jó – mondta Alix. mennyire szeret lőni. Tétován állt a lakása előszobájában. Mindig voltak olyanok. Bármi közbejöhet bárkinek. elnézést kérne tőle. mint máskor. – Én is a másodikkal megyek. Megértené. – Paddy most állítja össze az első szállítmányt – intett a férfi fejével egy szakállas alak felé. Ezért hívta meg. de szombaton nemigen lehetett mit kitalálni. és otthon maradna. Maga sem tudta pontosan. Mennie kell. mitől bizonytalanodott el ennyire. De azért mindenesetre magával vitte a váltás ruhát tartalmazó táskáját. Hétfőn felhívná Mattet. – Meg kell várnia a második transzportot. Mintegy félórás. és megmondaná.

ha magának kellene azonosítania. együtt zuhanunk le. – Ez némileg megvigasztal – bólintott Donoghue. – Ha lezuhanunk. – De nem agyaggalambra. Csak kettőt találtam el. igaz? – fordult hozzá az ott maradó csoport egyik tagja. – Arra az esetre. – Én még soha – mondta a férfi. – Paullal. – És járt már valaha lövészeten? – Magam is művelem valamelyest – felelte Alix óvatosan. még repülőre se szállok szívesen. amiből egy csomót elvert egy vele eltöltött álomúton. – Az igazat megvallva. Az én bankom bonyolítja az Anatronics devizakereskedéseit. – Egy gépen leszünk. hogy élvezni fogja. Közös életük első évében.– Helyes – nyugtázta Alix. nyilallt belé az emlék. majd a fele társaságot elvezették az ott várakozó. aztán helikopterre szálltak. képzelheti. – Már alig várom. de halálra rémisztettem az oktatót. Csupa zúzódás lett utána a vállam. – Ült már ilyenen? – érdeklődött a férfi. – Magát hogy hívják? – Alix Callaghan vagyok. Elég tekintélyes összegű jutalmat kapott. Megállt a csoport szélén. mialatt Matt és Paddy váltottak néhány szót. – Igen – felelte Alix. Díler. – A nevem Dermot Donoghue – mutatkozott be a férfi. – Nagyon élveztem. hogy repüljünk. – Egy nyaraláson – válaszolta Alix. – Én pár hete voltam egy hasonló kiruccanáson – mesélte Donoghue. Csodálatos volt. – Ez egészen más – nyugtatta meg Alix. – Lehet. ezüst és kék színekben pompázó helikopterhez. – Kétlem – felelte borúsan a férfi. – A karib-tengeri szigetek fölött. Dermot – jelentette ki Alix ünnepélyes komolysággal. – De akkor jó ötletnek tűnt. Alix együtt érzőn rámosolygott. Tengeri körutazást tettek a Bahamák körül. hogy megnézzék fölülről is. Alig tudtam megmozdítani a 344 . – Valóban? – nézett rá a férfi érdeklődéssel. – Jól néz ki.

karomat. mint az ember képzelné. amelynek tetején gondosan összehajtva ott feküdt a bélelt dzseki. mint ezer méter magasan. amelyek azon nyomban körüldöngicsélték őket. –Most. és mereven előrebámult. amely könnyedén fölemelkedett a levegőbe. egykettőre megérkeztek a Dűnék völgyébe. Alix rögtön agyoncsapott néhány szúnyogot. Mindketten követték tekintetükkel a helikoptert. majd elcsattogott a fejük felett. majd meglátja – mondta Alix. Matt Connery jött oda hozzájuk. – Már alig várom. Sokkal valóságosabbnak tűnt. Dermot Donoghue kétrét görnyedve állt meg a helikopter alatt. A magas fűben gázolva elindult egy erdős rész felé. egy repülőgépen. Akarata ellenére is megkedvelte a fickót. – Hogy le ne kaszálja a fejemet – magyarázta Alixnek. 345 . Élvezte a repülést a helikopteren. Habár az utasok apró mikrofonokon keresztül tudtak egymással beszélgetni. – Akkor most mindenki utánam! – adta ki a jelszót Matt. – Azok a puskák nagyobbakat rúgnak. hogy végre biztonságban földet értünk. – Felkészültek? – kérdezte. Alix az imént mintha imádkozni hallotta volna. ha ez a masina szecskázna föl. – Jól fogja érezni magát. – Tökéletesen – nézett rá örömtől ragyogó arccal Dermot. – Ezért hoztam a dzsekit – intett a fejével Alix a táskájára. A mellette lévő ülésen Dermot Donoghue két kézzel kapaszkodott a székébe. Az út nem tartott sokáig. de ebben nem volt biztos. még így is szinte lehetetlen volt érteni. mit mond a másik. és a fülhallgatóban hallották egymás hangját. * Alix már elfelejtette. Alix rámosolygott. Homlokát az ablakhoz nyomva nézett lefelé. nem szeretném. milyen nagy zaj' van egy helikopter belsejében.

– Magának remekül fog menni – mondta magabiztosan a férfi. viharvert ábrázatú oktató. vörös hajú. mint a vegyes összetételűek. – Megpróbálom. kék szemű. Mindenki hahotázott. amint Andy odalép. amikor kilyukasztotta a következőt. de Richard nem engedte. – Maga ennél biztosan jobb lesz – állt meg Matt Alix mellett. Hozzá volt szokva. meg hogy mi lesz a teendőjük délután. nem érezte kellemetlenül magát egy csapat férfi között. Tudta. Andy! – kiáltotta oda neki valaki. – Tessék? – vette ki Alix az egyik füldugóját. Meg is kezdte az oktatást a fegyverekről meg a biztonságról. hogy őket viszont feszélyezi az egy szál nő jelenléte. ebből az agyaggalamb-lövészetből sokkal durvább mulatság kerekedne. mint amilyennek látszik – mondta Richard. – Na. hogy jól tartsa. – Aztán adj nekik! Alix figyelte. – Sok szerencsét. aki Alix emlékezete szerint ott volt a filmbemutatón is. Alix benyomta a fülébe a füldugóit. – Nem olyan könnyű. – Sört szerettünk volna – mondta egyikük –. szemüveges fickó. Alix csak félig figyelt oda. – Oké. bárcsak ő is ilyen biztos lenne a dolgában. és nagy óvatosan átveszi a puskát. Egytől egyig férfiak voltak. majd meglátjuk. dobozos kólákat iszogatva. a zömök. de óhatatlanul az volt az érzése. Richard segített. de többet nem sikerült eltalálnia. – Én – jelentkezett egy alacsony. inkább a csoport tagjait vette szemügyre. aztán feladta az agyaggalambokat. Biztos volt abban. – Az alkohol és a puska nem férnek meg egymással. a többieknek hogy sikerül! Andy nagy tapsot aratott. ki lesz az első? – kérdezte Richard.Az első csapat egy tisztáson várakozott rájuk. hogy az egynemű csoportok egészen másként viselkednek. Az élénk narancssárga agyagok Andy lövéseit követően sértetlenül potyogtak vissza a földre. és a férfi arcszíne hasonlóvá vált a haja színéhez. Alix nagyon tárgyilagosan tudta szemlélni a férfiakat és a nőket. Már 346 . hogy ha ő most nem lenne itt. – Első a biztonság – magyarázta Richard. Alix arra gondolt.

Milyen puskát használ? – Anschutz 22-est. – Az elméletet ismerem – felelte Alix. Ezek itt üzletemberek. És az ő jelenlétükben mindenáron jól akart szerepelni. majd a vállához emelte a puskát. –Nyomja meg a ravaszt. – Hát mire? – Céltáblára. – Lőtt már életében. Nem akarta. – Rendben. amennyire csak tudott. – De nem agyaggalambra.kifejezetten bánta. Dupla csövű. Igyekezett olyan egyenletesen lélegezni. és tizenkettes kaliberű töltényt használunk hozzá. – Szép volt – nyugtázta Richard. – Ma Berettával fog lőni. hogy a pasik megértsék. Ott barátok között volt. mintha az ő vállán nyugodna a nők becsülete. – Felkészült a következőre? – Mehet! A következő kettőt telibe találta. hogy jól végezze a munkáját. Úgy érezte. A narancssárga agyagdarabok szétszóródtak a fák között. majd Alix nyomult óvatosan előre. hogy az ember férfi vagy nő. mindegy. – Ez persze más. hogy mégis eljött. – Mehet! – kiáltotta ismét. – Csak a gyakorlatban nem vagyok biztos! Megtöltötte. – Mehet! – kiáltotta. 347 . akárcsak ő. – Igen – felelte határozottan. lazán – intette Richard. – Jó fegyver – mondta Richard. hogy puszta kötelességérzetből úgy nézzenek rá. ifjú hölgy? – kérdezte Richard nyájasan. Az elsőt „megszárnyazta”. az a lényeg. – Csak tartsa nyugodtan. mint valami szimbólumra. A klubban egészen más volt a helyzet. a másodikat tisztán eltalálta. Három másik változó sikerrel szerepelt. Jól akart szerepelni. – Oké – bólintott az oktató. És célalakra.

– Nem szeretném. néha azért el fogja hibázni. ha egyszer engem venne célba! – Akkor most nehezítsünk kicsit rajta – mondta Richard. és megdörzsölte a vállát. A csoport nagy tapsa közepette mosolyogva körbefordult. – Kétlem – nevetett Alix. hogy mindenkinél jobban szerepeltem – magyarázta később Mattnek. – Normális esetben mellélőttem volna. – Mehet! Mindenki néma csöndben figyelte. miközben visszakísérte a helyére. De senki még csak meg se közelítette az ő teljesítményét. – Ezek közül a fickók közül a legtöbben már kipróbálták az agyaggalamblövészetet – világosította fel Matt. – Szerencsém volt – közölte vele bizalmasan Alix. – Rendkívüli volt – nyugtázta Richard. – Ezért hívtam meg épp őket. Köszönöm. és visszaadta Richardnak. újabb két találat. – Azt hittem. aki összesen három galambot talált el. hogy profi legyen? – A fizikumom nem bírná – felelte Alix. – Gyönyörű teljesítmény. – Kemény munka. 348 . És újabb kettőt. – Amikor mondta. miről beszél – mondta Matt. amint Alix újabb két galambot szedett le. igazából nem tudtam. hogy szokott lőni. – Mehet! Újabb két cél. egy fa alá. – Teljesen jogos.– Jézusom! – suttogta az egyik férfi. – Végtére is nekem már van benne tapasztalatom. – Tönkretette az önbizalmunkat. – Nem gondolt még arra. – Mindnyájunkat megszégyenített – állapította meg Matt. – Nagyon élveztem. Alix felnyitotta a puskát. És megint újabbakat. – Köszönöm.

Hogy váljanak el. hogy egyszer csak ő is megjelenik? Vajon neki is terít Carrie. A homlokáról elindult egy verítékcsöpp. Olyan biztonságban érezte magát az ő hároméves világában! Mindene megvolt. John és Wyn ma este ülnek le együtt vacsorázni. amíg megérezte a vér sós ízét. De ő elhagyta őket. majd egy ezüstcsattal feltűzte a haját. Vajon arra számítanak. és leszánkázott az orrán. s hozzá egy puha. maga egyszerűen gyönyörű! – mosolygott rá Matt. és boldogan lubickolt az elismerésekben. Jó érzés volt a legjobbnak lenni valamiben és bezsebelni a többiek elismerését. hagyta. nem hajlandó elmenni? Erőteljesen dörzsölte a haját egy másik törülközővel. Azután beállt a zuhany alá. és élvezettel hallgatta a felcsapó sistergést. és ezzel tönkretett mindent. hogy neki volt gyakorlata a lövészetben. Kiment a szaunából. A fekete Jasper Conran ruháját hozta magával. aztán újra letusolt és felöltözött. Kibontotta. és bocsássanak meg neki. Kilépett az életükből. – Miért keres mentséget számunkra? – nézett rá kíváncsian a férfi. Egy újabb kanál vizet loccsantott a parázsra. hadd dicsérgessék. és átengedte magát a pihenésnek. és lett egy Kate nevű lánya is! Hogy mer ezek után szembenézni Carrie-vel és Wynnel? Különösen. anyja. szürke kasmírkardigánt. Elzárta a zuhanyt. Na. nővére. annak ellenére. hogy szívességet is akar kérni. – Az alkalmi próbálkozás nem ugyanaz. gyorsan úszott néhány hosszt. hogy Carrie. Kifejezetten élvezte ezt a délutánt. és felfrissítette magát Carrie egyik aromaterápiás géljével. Erősen beharapta a száját. Már nem mondogatta. – Szerencsém volt – vigyorgott rá Alix. ha őt kéri. miután ennyi időt leélt Imogennel. Hirtelen elfogta a hányinger. amikor meglátta 349 . hogy közölte. A szabadidőközpont szaunájában üldögélt. hát rossz helyen kopogtat. hogy valaki mástól szülessen gyereke. és becsavarta magát az egyik hófehér fürdőlepedőbe. – Alix. – Maga jobb volt. Erről eszébe jutott. Apja. mint amikor valaki egy lövészklub tagja. Hogy merészelt egyáltalán visszajönni! Hogy merészel visszafurakodni az életükbe. s addig harapta.– Az más – szögezte le Alix.

– És mikre szokott lőni? Újra el kellett mesélni nekik mindent. – Régebben hetente egyszer jártam le. és a kezében puska van – szavalta Pat. Körbeállták. Alix? – kérdezte Peter Morgan. de az utóbbi hetekben. – Szédítő kombináció. – Szomjas vagyok – nevetett rá Alix. Alix – tolt oda egy bárszéket a csapat egyik tagja. ha valamilyen koktélt iszogatna. – Szerintem jobban állna magának. – Foglaljon helyet. 350 . – Kösz. úgy hallgatták. A többiek nevettek. Alix ivott egy korty sört. – Van… volt… egy bizonyos Mr. Hunter – vetett rá egy villámgyors pillantást Alix. De az is igaz. nem volt rá időm – felelte Alix. – Túlságosan szép ahhoz. – Milyen jó. aki röptében lődözi le a galambokat.belépni a bárba. – Köszönöm. s csak aztán mondta: – Pillanatnyilag magam sem tudom biztosan. Brian Dolan. –Létezik valahol egy Mr. – Már rég halott volnék. – De valaki azért van – szólalt meg óvatosan Matt. Alix? – tudakolta Dermot. – Fiatal. – Hát magával mi a helyzet. hogy sört igyon – felelte a férfi. Callaghan is? Alix megrázta a fejét. egyedülálló. – Van vagy volt? – kérdezte a férfi. – Szóval milyen gyakran jár lőni. – Mit iszik? – Jó lesz a sör – felelte. hogy a feleségemnek nincs puskája – állapította meg Pat Riley. sajnos. szabad. hogy nem szeretnék vitába szállni valakivel.

asszonyom. Akárcsak a lányai. Hogy mindig gondolt rájuk. és ráfacsarta a lazacszeletre. – Fokhagymásat. – Merrefelé? – Semmi lényeges. nem tett valami szörnyűséget magával – mondta Dermot. nincs is ennél jobb előétel a világon. természetesen. – Egyszerű és nagyszerű – mondta a lányoknak. Egy Delia Smithkönyvben talált rá a receptre. – Köszönöm. 351 . de másképp alakultak a dolgai. – Megfogta a tányérján lévő citromot. –Nem kíván enni? – Tessék? – pillantott körül Alix.– Úristen. Alix addigra három üveg sört ivott meg. – Alix? – hajolt közelebb a balján ülő Matt Connery. Mit mondhat nekik John? Hogy sohasem állt szándékában megbántani őket. Fokhagymás-rozmaringos báránysültet. – Rozmaringosat. Már mindenki hozzákezdett. Csak elkalandoztak a gondolataim. emlékeztetőül – szokta mondani Carrie. Carrie biztosan sajtfelfújtat készített előételnek. ki akarná magára haragítani magát? Hiszen attól kezdve örökösen veszélyben forogna az élete! – Ilyen gonosz azért nem vagyok! – nevetett Alix. – Tulajdonképpen nem. és enyhén szédült. remélem. – De. Azóta Carrie-nél is megkezdődött a vacsora. hogy nézzünk szembe a tényekkel. – Egy pincérnő letette elé a füstölt lazacos előételt. – Ha megengedi. miután három egymást követő vasárnap tette elébük az asztalra. és úgy döntött. Hogy szeretett volna visszajönni és meglátogatni őket. Az órájára nézett. Fél nyolc. – Arra gondolok. És vajon mi lesz a desszert? Carrie a desszertek terén nem jeleskedett különösebben. – Mérföldekre járt innen – mondta Matt. hogy anyja mit készíthetett. Alix sejtette. hogy a desszert is sajt lesz. Egy óra elteltével indultak vacsorázni. Elképzelhető. emlékeztetőül – tette hozzá ilyenkor nevetve Alix.

ez aztán igazán olyan személyes jellegű dolog. aki ennyire belevalónak. amikor virágot küldtem magának – mondta majdhogynem bűnbánó képpel Matt. – Nem eshetett valami jól. És ilyen 352 . amit gondolt. és ne simítsa félre. amint levág egy darabka lazacot. mi fog történni? – Nem tudom – felelte Alix. de maga nem fogadja meg. se Grainne-nel.– Mr. –A dolgok nem mennek mindig simán. barátok vagyunk. hogy ne nyúljon oda. mire én berágok. – Szóval… mit gondol. Mert ha nem adom meg azt az árat. Matt. – Reméltem. Vagy a tőlem telhető legjobb tanácsot adom magának. egyikőjükkel sem. esetleg kiakad. Hunterrel? – Miért? – Csak kíváncsi vagyok. – Értem. Hunter járt az eszében? – Nem – mosolyodott el fanyarul. Matt. amit egy ügyfélnek nem illik megkérdeznie a bankárjától. – Hanem? – kérdezte Alix. Ez nem működik. mert azt hitte. se… nem. hogy barátok vagyunk. se Helennel. – Az már nem számított. – Barátokként? – Nem lenne jó. Nagyon nehezére esett. – Már régóta ismerem őt – felelte Alix egyszerűen. Se Emmával. és bekapja. hogy nemcsak mint ügyfél és bankárja viszonyulunk egymáshoz – mondta a férfi. Alix hozzálátott az evéshez. Soha senkivel nem találkozott még. mert azt hittem. – Szereti? – Nahát. amelyben egyszerre volt jelen a csodálat és a védelmezni akarás. A férfi figyelte. ugyanakkor ennyire sebezhetőnek látszott volna. Még sohasem érezte ezt. Ismeretlen volt az érzés. – Tulajdonképpen mi lett Mr. Egy hajfürt a lány arca elé hullott.

– Jaj. hogy a dollár idővel kezd felértékelődni a jennel szemben? – Lehetséges – válaszolta Alix. hogy állítsam már le magam? – Mert szeretek politikai és gazdasági témákról beszélgetni – nevetett Alix. mint korábban volt. hogy se lelkesedésre. bármiről. hogy jobb lesz a gazdaságpolitikájuk. A kérdés teljesen váratlanul érte. Sokat fecsegek. egy pillanatra megvillant a csipkés széle. – Manapság oly kevéssé különbözik az egyik kormány gazdaságpolitikája a másikétól. ahogy ott ült a magas bárszéken. – Nem szokták megkérdőjelezni a tekintélyét? 353 . se búskomorságra nincs ok attól. – És még miről? – Ó. Carrie házában.elképesztően szexinek. hogy Carrie és Wyn megbocsátotta neki. mint az előzőé volt? Alix rámosolygott. hogy jókat nevetnek együtt. gondolta Alix. Lehet. Alig tudta levenni róla a tekintetét odaát a bárban. – Tessék? – kérdezte Alix. Ahogy leszállt a székről. – Habár a japán politika az utóbbi időben a növekedést szolgálta. – Továbbra is enyhén csökkenő tendenciát fog mutatni. hogy másvalaki költözött be a Fehér Házba. Alix – nézett rá elkeseredetten a férfi. nem pedig harisnyanadrágot. ha hagynak. hogy ők hárman egy boldog család. csillogó fekete harisnyába bújtatott lábát bokában szemérmesen keresztezve. hogy elment. És abban is biztos volt. – És a kamatlábak? – Az Államokban? – Alix akkurátusan letette a villáját és a kését. – Mi a véleménye a Fehér Ház új kormányáról? – kérdezte Matt. – Miért nem szól. Talán eljátsszák. Ivott egy korty bort. – Elképzelhetőnek tartja. ennélfogva a jen is erősebb. hogy harisnyát viselt. hosszú. – Hogy jön ki az irodában dolgozó fiúkkal? – érdeklődött Matt. – Az új kormányzat. Gondolja. Lehet.

ami nagyot emel rajta. hogy nem jó ujjat húzni magával – morogta Dermot. A férfiak disznó vicceket meséltek. – Konditerembe járok. Azután ő mesélt nekik disznó vicceket. és Alix együtt nevetett velük. én bármiről szívesen eltársalgok magával. mint amit ma itt használtak. hogy ráérő idő? – vigyorgott rá Alix. – De sok különböző típusú van: Brno. – Mennyibe kerül egy? – kérdezgette tovább Pat. de nem akarom – mondta Alix. – Mivel foglalkozik még ráérő idejében? – Mi az. – Mondom. Mindig is érdekelt. Az én puskám egészen más. – Én sem akarnék az Anatronics Industries belső ügyeiről beszélni. – Hé. kivéve az Európa Bank belső ügyeit. Mariin. – Használtan már ötszáz alatt is talál egész jót – válaszolta Alix. Matt mindenkinek rendelt egy tequilát. akkor is simán leütne. Lakefield. egy Tasco ponttávcső. –Milyen típusú puskával szokott lőni? – Az enyém egy Anschutz – felelte Alix. – De… – Matt. – Tökéletesen igaza van – felelte a férfi. sértődött arca. Alix! – kiáltott át az asztal túloldaláról Pat Riley. – Ha a puskájával nem találna el. * Vacsora után visszamentek a bárba.– Miért tennék? – Alix lelki szemei előtt megjelent Gavin Donnelly mogorva. – Én vagyok a főnök. – Az enyém több volt. – Nem tudom. 354 . – Miért kezdett el lőni? – tudakolta a tőle jobbra ülő Dermot. de hát én persze célba lövök vele. Alix vállat vont. – Meg tudom inni. És van hozzá egy szuper kis távcsövem is.

– Ó, ne vicceljen már, Alix – unszolta Dermot. – Egész nap fiúsítva volt,
a legkevesebb hát, hogy egy itallal fejezzük be a napot.
Alix az órájára pillantott.
– Igaz is, ideje hazamenni. Már épp rendelni akartam egy taxit.
– Majd én hívok magának – ajánlkozott Matt, és elindult a porta felé.
– Rajta, Alix – sürgette Peter. – Le vele!
Alix sóhajtott, és egy hajtásra kiitta a tequilát. A férfiak megtapsolták.
– A taxi odakint vár – jött vissza a hírrel Matt. – Bevisz bennünket a
városba.
– Bennünket? – nézett rá Alix. A férfi vonásai hol kiélesedtek, hol ismét
elmosódtak. A tequila mindig ezt művelte vele.
– Hazakísérem – mondta Matt. – Ez a legkevesebb, amit megtehetek.
– Helyes – nyugtázta Alix. – Emlékszik rá, hol hagytam a táskámat?
– Itt van – emelte föl Matt. – Készen van?
– Igen – felelte Alix. Lecsúszott a székről, és bizonytalan lábon megállt a
férfi mellett. – Viszlát, fiúk!
– Viszlát, Alix! Viszlát, legközelebb!
– Egészségére, Alix!
– Ide hallgasson, Alix, ha egyszer jó társaságban szeretne inni… –
Dermot odacsúsztatta neki a névjegykártyáját.
Egyszeriben megtelt a keze névjegykártyákkal. Valamennyit bedobálta a
táskájába.
– Kösz, fiúk! Most mennem kell.
– Jól érzi magát? – kérdezte a mellette lépkedő Matt.
– A tequila miatt van – felelte Alix. – Nem bírom a tequilát.
– Akkor miért itta meg?
– Nem hagyhattam őket cserben – válaszolta. – Annyira erősködtek, hogy
igyam meg. – Beszállt a kocsiba, és ásított. – De ezzel együtt nagyon jó nap
volt. Köszönöm, hogy meghívott.
– Boldog vagyok, hogy elfogadta a meghívást. Nem voltam benne biztos,
355

hogy eljön.
– Én sem – nézett rá a sötét autóban Alix.
A taxi lassan gurult az úton. Alix becsukta a szemét, és érezte, hogy
elnyomja az álom. Valójában nem akart elaludni, túlságosan tudatában volt
annak, hogy Matt itt ül mellette a kocsiban – végtére is üzleti kapcsolatban
álltak, így nem látszott túlságosan jó ötletnek, hogy elaludjon mellette. De
hiába, képtelen volt nyitva tartani a szemét.
A férfi azt szerette volna, ha Alix a vállára dőlve alszik el. Jó jelnek vette
volna. De ő a másik oldalra dőlt, s a kocsi ablakának támasztotta a fejét.
Amíg Matt figyelte, Alix sóhajtott egyet álmában.
Milyen lehet igazából? – tűnődött a férfi. Amikor nem kereskedik, nem
dolgozik és nem lő? Mi játszódhat le belül, a fejében? És vajon milyen
nyomot hagyott benne a barátja? Megéri-e, hogy most elkezdjen nyomulni,
vagy keservesen megbánná?
A taxi megállt Alix lakása előtt.
– Várjak? – kérdezte a sofőr.
– Bekísérem. Végeztünk – felelte Matt.
– Sok szerencsét, haver! – vigyorgott rá a sofőr.
Alix nagy nehezen kinyitotta a szemét.
– Ó! Megérkeztünk.
Matt kiszállt, és kinyitotta előtte a kocsi ajtaját.
– Jöjjön – mondta. – Bekísérem.
– Jól vagyok – felelte Alix. – Aludtam.
– Tudom – felelte a férfi. – Horkolt.
– Nem! – bámult rá döbbenten Alix.
– Csak szolidan hortyogott – mondta Matt. – Nem csinálta túl feltűnően,
esküszöm!
– Nem szoktam horkolni – jelentette ki határozottan Alix. – Tudom.
Matt kifizette a sofőrt, és a taxi elhúzott.
– Elment! – kiáltotta Alix. – Meg kellett volna várnia magát!
356

– Nem számít – legyintett Matt. – Majd hívok másikat.
– Be akar jönni egy kávéra? – nézett rá habozva Alix.
– Nagyszerű – felelte a férfi. – Szeretnék.
Fölmentek a ház kapujához vezető lépcsőn. Alix egy darabig
elügyetlenkedett a kulccsal, de végül sikerült kinyitnia a kaput.
– Erre – mondta, és elindult a folyosón. Az ajtaja előtt megállt, és
szembefordult a férfival.
– Csak kávé – mondta komolyan.
– Csakis – felelte Matt.
Alix örült, hogy reggel kitakarította a lakást. Beléptek. Matt megállt a
nappali közepén, és körülnézett.
– Hűha! Micsoda gyönyörű lakás, Alix!
– Szeretem – bólintott Alix.
– Szuper. – Matt szemügyre vette a padlót, a fehér falakat és a kevés
berendezési tárgyat. – Ehhez képest az én lakásomban egymás hegyén-hátán
van minden.
– Nincs mindig ilyen rend – vallotta be Alix. – Ma reggel takarítottam.
– Nagyon tetszik – mondta elismerően Matt. – A skandinávokra jellemző
ez a rend és tisztaság.
– Készítek kávét – mondta mosolyogva Alix.
Míg ő a kávéval ügyködött, Matt kinyitotta az erkélyajtót, és kilépett az
erkélyre. Alix még mindig bizonytalannak érezte magát a tequilától és az
előzőleg ivott sörtől és bortól. Nem is tudta, miért hívta be egy kávéra a
férfit. Azt remélte, érteni fogja, hogy nem gondolta komolyan a meghívást.
– Tetszik nekem itt – lépett vissza a lakásba Matt. – A falakat is saját
kezűleg festette?
– Többé-kevésbé – válaszolta Alix. – Szeretem az egyszerűséget magam
körül.
– Látom.
A férfi leült egy fotelba. Alixet elfutotta a méreg. Épp Paul foteljébe
357

kellett leülnie. Nem volt tőle jó húzás. Kínosan érintette, hogy egy új pasi,
egy egészen másfajta ül itt, az ő szobájukban. De Matt semmit sem vett észre
a feszengéséből. Kényelmesen hátradőlt.
– Jó a hifi – jegyezte meg.
– Bang és Olufsen – mondta Alix.
– Tudom – felelte Matt. – Az elektronikai iparban dolgozom, ha
elfelejtette volna.
Alix kinyitotta a hűtő ajtaját, és bekukkantott.
– Jó lesz a kávé feketén? – kérdezte. – Reggel elfelejtettem tejet venni.
– Persze – válaszolta Matt. – Szeretem a feketekávét. –Kézbe vette az
előtte lévő dohányzóasztalon fekvő egyik képes újságot. – Ilyeneket olvas? –
lapozott bele a The Secuhties Review-ba,
– Ezt csak muszájból – felelte Alix. – Kedvtelésből inkább a The
Economistot olvasom.
– Sosem hanyagolja ezt a témát? – pillantott rá kíváncsian Matt. – Nem
szokott pusztán szórakozásból olvasni?
– Mire gondol?
– Nem is tudom. Női magazinokra. Könyvekre.
– Most éppen Margaret Thatcher önéletrajzát olvasom.
– Tréfál.
– Nem. – Alix odanyújtott a férfinak egy csésze feketekávét. – Érdekes. –
Figyelte, amint Matt visszaereszkedik Paul karosszékébe. – Maga mit olvas?
Az Accountant Monthlyt?
– Nem – nevetett Matt. – Főleg thrillereket. Michael Crichtont, John
LeCarrét, ilyesmit. Most biztosan azt gondolja rólam, hogy műveletlen alak
vagyok.
– Nem – tiltakozott Alix. – Én is szeretem a thrillereket. Habár én inkább
P. D. Jamest olvasok, és nem Michael Crichtont.
– És milyen filmeket szeret?
– Attól függ, milyen hangulatban vagyok – vont vállat Alix. – Nem vagyok
oda a művészfilmekért. Vagy amiben nincs semmi más, csak különleges
358

effektek. Azt szeretem, amiben van cselekmény meg sztori. Ha egy filmben
nem szerepel Hugh Grant, annak nálam már félig nyert ügye van.
– Hol van a barátja ma este?
– Tessék? – A témaváltás meglepte Alixet.
– A barátja – ismételte Matt. – A van is meg nincs is barátja.
– Nincs itt.
– Hol van?
– Semmi köze hozzá – szólt rá élesen Alix.
– Bocsánat. – Matt letette a csészét az asztalra. – Igaza van. Tényleg
semmi közöm hozzá.
– Semmi baj – nézett rá óvatos figyelemmel Alix.
– Ideje hazamennem – állt föl Matt, mire Alix is fölemelkedett.
– Köszönöm a szép napot – mondta.
– Örülök, hogy élvezte. Igyekszünk minden tőlünk telhetőt elkövetni az
Anatronicsnál.
– Mi is igyekszünk minden tőlünk telhetőt elkövetni az Európa Banknál.
Telefonáljak taxiért? – kérdezte Alix.
– Majd én – mondta Matt. – Beírtam a számukat. – A zakózsebéből
elővette a mobiltelefonját. – Tíz perc. De majd megvárom odakint. Nincs
értelme, hogy addig itt üldögéljünk mindketten.
– Biztos?
– Abszolút. –Oké.
Alix kikísérte a férfit az ajtóig.
– Még egyszer köszönöm.
– Szívesen.
Tétován néztek egymásra. Aztán Alix kinyitotta az ajtót, és Matt elment.

359

Huszonnyolcadik fejezet
Alix vasárnap reggel arra ébredt, hogy az eső veri az ablakot. Magára
kapta a köntösét, és kibaktatott a konyhába. A tegnap esti kávéscsészék,
bennük a kávé üledékével, még mindig a mosogatóban voltak. Elfelejtett
elmosogatni.
Kinyitotta a csapot, és folyó víz alatt elöblítette a csészéket. Arra gondolt,
talán goromba volt Matthez, de nem emlékezett rá. Attól kezdve, hogy
megitta a tequilát, minden elmosódottá és zavarossá vált. Emlékezett, hogy a
férfi bejött vele a lakásba, és beült Paul foteljébe. Arra is emlékezett, hogy
készített neki kávét, és hogy kellemetlenül érezte magát. De már azt, hogy
miről beszélgettek, nem tudta felidézni.
Mindenesetre a kávéra most is szüksége volt. Amikor a kanalat
belemerítette az őrölt kávéba, akkor jutott eszébe, hogy nincs itthon tej.
Bosszúsan felmordult. Miért nem képes megjegyezni, hogy vegyen tejet?
Matt Connery nem lehetett lenyűgözve a házias erényeitől.
Megszólalt a kaputelefon. Alix a monitorhoz ment, hogy megnézze, ki az.
Egy pillanatra átvillant rajta, vajon nem Matt küld-e neki ismét virágot. De
odakintről Wyn integetett neki.
Alix megnyomta a kapunyitó gombot.
– Szörnyű korán útra keltél – mondta, amikor ajtót nyitott. – Valami baj
van?
– Nincs – felelte Wyn, és kibújt a vizes kabátjából. – Természetesen nincs
semmi baj. Csak gondoltam, kíváncsi vagy, hogyan sikerült a tegnap este.
– A tegnap este? – Alixnek még ekkor is csak Matt Connery járt az
eszében, és hogy ő mennyire félreértette az iránta mutatott érdeklődését.
Amennyire elő tudta hívni kusza emlékképei közül, a férfi kifejezetten
boldog volt, hogy végre megszabadult tőle. Igazán nem tudta volna
megmondani, hogyan sikerült a tegnap este.
– Apával. Alix! Ne mondd, hogy elfelejtetted a tegnap esti vacsorát!
– Nem, persze hogy nem. – Alix ásított. – Nekem is programom volt
tegnap este. Csak most keltem föl. Ne haragudj, Wyn, még nem vagyok
360

képben.
– Nem értem, hogyan lehetsz ennyire blazírt – fakadt ki Wyn.
– Nem vagyok blazírt – nyögte Alix. – Csak álmos.
– Úgy tudtam, valami hivatalos vacsorán voltál – nézett rá gyanakodva
Wyn.
– Így is volt. De nagyon későn értem haza.
– Aha. – Wyn leült a kanapéra. – Érzem a kávé illatát. Jut nekem is?
Alix összerezzent.
– Persze. De nincs itthon tej.
– Az ég szerelmére, Alix – vetett rá lesújtó pillantást Wyn. – Te már
egyáltalán nem jársz vásárolni?
– Kérsz vagy nem? – engedte el Alix a füle mellett Wyn kérdését.
– Jó lesz – felelte a nővére.
Alix odavitte a két csésze kávét, és maga is leült Wyn mellé.
– Már ott volt, amikor megérkeztem – kezdte Wyn. –Terry elvitt. Mondta,
hogy mihelyt el akarok jönni, csak telefonáljak.
Alix elmélyülten tanulmányozta a csészére festett mintát.
– Ő… olyan, amilyennek emlékeztem rá, Alix. Tudom, hogy őrültségnek
hangzik, de őriztem róla egy képet a fejemben, és egyáltalán nem
különbözött ettől a képtől.
– Öregebb – vélekedett Alix.
– Igen – felelte Wyn. – És a haja már ősz. És szemüveget hord. De amikor
ránéztem, az apánkat láttam, akire emlékeztem.
– Milyen megható – morogta Alix.
– Megható volt – felelte Wyn védekezőn. – Engem az egész nagyon
megérintett.
– Szóval azzal a felkiáltással, hogy „Itt vagyok, mindig arra vágytam,
hogy egyszer lássalak!”, rád vetette magát?
– Ne nevettesd ki magad – felelte Wyn. – Az egész nagyon civilizáltan
zajlott. Üdvözöltük egymást, aztán Carrie hozott valamit inni, és akkor ő
361

elmondta nekem, hogy nagyon sajnálja mindazt, ami történt, de ő próbált
kapcsolatban maradni velünk. Természetesen már nagyon régóta nem tudta,
mi van velünk, mivel Carrie nem volt hajlandó szóba állni vele. Meg is
értette, hogy miért, és elfogadta.
Alix újra ásított. Wyn nem vette észre.
– Egyszóval elmondta, hogy tudja, milyen nehéz nekünk megérteni, ami
történt, és hogy valóban aljasság volt, amit tett, és hogy sohasem akart
bántani bennünket.
– Az emberek sohase akarják bántani egymást – szakította félbe Alix –,
rendszerint mégis mindent elkövetnek e cél érdekében.
– Elmondta, hogy minden évben, a születésnapunkon képeslapot vett, és
alá is írta, de sohasem küldte el. Az enyéimet ideadta. Nála vannak a tieid
is.
– Jaj, ne – húzta el a száját Alix. – Ez olyan rohadtul érzelgős duma, nem
is értem, hogy dőlhettél be neki!
– Nem dőltem be semminek! Otthon megvannak a képeslapjaim.
– Nyugodtan megvehette őket közvetlenül azelőtt, hogy ideutazott!
– Nem – válaszolta Wyn. – Ezek régi képeslapok.
– Oké. – Alix az ujjaival babrálni kezdte a hajvégeit. – Na és aztán?
– Mesélt az államokbeli életéről. Borzasztóan jól megy neki, Alix. Egy
ottani számítógépes cég elnöke.
– Odaát mindenkit elnöknek hívnak, aki egy kicsit is vitte valamire –
jegyezte meg Alix lekicsinylőn. – Tudod, milyenek a jenkik: imádják a
címeket.
– Connecticutban van háza, egy másik meg a nyugati parton – folytatta
Wyn.
– Legyen vele boldog.
– Mutatott fényképeket Imogenről. És Kate-ről. Itt vannak nálam.
Alix fölállt, és kivitte a csészéket a konyhába.
– Akarod látni őket? – kérdezte Wyn, amikor visszatért.
– Nem különösebben.
362

– Kate nagyon hasonlít rád – mondta Wyn, miközben benyúlt a táskájába,
és kivett belőle egy borítékot. – Tessék. Nézz bele.
Alix megfogta a borítékot, majd a kezében tartva megfordította. Az apja
keze is érintette. Ő tette bele a fényképeket, és ő zárta le. Nyelt egyet.
– Nézz bele – ismételte meg Wyn. – Azzal még nem veszélyezteted az
elveidet, nem igaz?
– Itt nem elvekről van szó – ellenkezett Alix. – Csak nem látom be, miért
kellene meghatódnom attól, hogy az a gazember itt van, és egyszeriben
visszavedlik az apánkká. Mekkora bődületes baromság! Valami idióta
amerikai szappanoperába képzeli magát?
– Ő nem olyan – mondta Wyn. – Tényleg nem.
Alix újra megfordította a kezében tartott borítékot.
– Akkor annak idején miért kezdett ki egyáltalán Imogennel? Miért ejtette
teherbe? Miért pattant meg az első adandó alkalommal az Államokba?
– Nem mentegetőzött – sóhajtotta Wyn. – Tudatában volt annak, hogy
rosszat tett. Komoly lelkiismeret-furdalása van miatta. Azt mondja, néha
maga sem tudja, jól tette-e, amit tett. De Imogen annyira más volt, mint
Carrie. Imogen nem tudott volna megállni a maga lábán.
– Dehogynem – legyintett megvetőn Alix. – Csak megjátszotta a gyenge
kis virágszálat. Carrie-nek muszáj volt megállni a maga lábán. Neki,
ugyebár, nem volt más választása.
– De sikerült – szögezte le Wyn.
– Nem tudom elhinni, hogy ennyire kész vagy megbocsátani és mindent
elfelejteni – nézett rá felvont szemöldökkel Alix. – És mi van Carrie-vel?
Neki mi a hozzáállása?
– Beszélt róla – felelte Wyn. – Elmondta, hogy annak idején nagyon
haragudott, de nincs értelme, hogy az ember élete végéig haragot tápláljon.
Úgyhogy ő már megbocsátott neki.
– Ezek szerint ő is egy nyavalyás szappanopera szereplőjének képzeli
magát! Mi volt ott tegnap este? Mindenki megbocsátott mindenkinek?
– Nem – válaszolta Wyn. – Te nem voltál ott, igaz?

363

– De milyen jó, hogy nem voltam ott! – Alix visszaadta a borítékot a
nővérének. – És nem is vagyok hajlandó részt venni a köztetek zajló
szeretetfesztiválon.
– Alix, miért nem engedsz a keserűségedből? Hiszen még csak nem is
emlékezhetsz rá.
– Nem – felelte Alix. – Nem emlékszem. A saját apámra. –Pedig
emlékezett rá. Újabban egyre több emlékkép villant fel benne. Ahogy
körülülik az asztalt. Ahogy begombolja rajta a kabátot. Ahogy munkába
menet visszainteget neki.
– Jó volt találkozni vele – sóhajtotta Wyn. – Segített, Alix. Komolyan
mondom, segített.
– Nincs szükségem segítségre – közölte Alix. – És arra sincs szükségem,
hogy találkozzam vele.
– A házáról készült képeket se nézed meg? – kérdezte Wyn. – Vannak itt
képek arról is.
– Képtelen vagy megérteni, Wyn, hogy engem egyszerűen nem érdekel? –
csattant fel Alix élesen. – Tudom, te mindig is szeretted volna látni őt, és
szerettél volna valami magyarázatot kapni tőle. Én nem. Ezért nekem nincs
is szükségem erre az egész baromságra.
– Honnan tudod? – sóhajtott fel ismét Wyn.
– Csak tudom. – Alix megint babrálni kezdett a hajával. Miért igyekeznek
ennyire a keblükre ölelni Johnt? Mi van abban olyan csodálatos, hogy most
visszajött? Mit remélnek ettől? Hogy megemlíti őket a végrendeletében?
Ezen csak nevetni tudott. Lehet, hogy rengeteg pénze van, még az is lehet,
hogy egy vagyont hagy mindegyikükre. De arra még várhatnak egy darabig.
Mennyi lehet? Hatvanvalahány éves? Aligha fogja mostanában feldobni a
talpát. Hacsak sok iparmágnáshoz hasonlóan nem túlsúlyos, és nem mozog
eleget. De őt ez sem érdekli. Mondjanak, amit akarnak, ő akkor sem fog
bedőlni neki.
– Hol voltál tegnap este? – kérdezte Wyn. – El.
– Hol el?
– Az egyik ügyfelünk szervezett egy agyaggalamb-lövészetet délutánra, és
364

akik lőttek? – Körülbelül húszan – felelte Alix. – Szeretem a videojátékokat – ismerte el. – Agyaggalambra lőni szórakoztató – mondta Alix. Szereted? – Teljesen hamis kép él benned arról. – Mi a fenének erőlteted. Párizsba. és nem vettél célba egy papírból kivágott célkört – felelte Alix. – Ezzel szemben valószínűleg játszottál Aoife valamelyik videojátékával. célkorongokra lövöldözöl. – Nem tudom. és a céllövészetet se nevezném lövöldözésnek. hogy szép napos időben nagyon jó odakint lenni a szabad-lián. Nem lökdösök súlyzókat. hogy én hogyan élek – válaszolta Alix. Londonba üzleti tárgyalások miatt kell mennem. Wyn! Csak nemrég mentünk szét Paullal – nézett a nővérére elkeseredetten Alix.utána vacsorát adtak. – Szereted azt. ahogy élsz? – kérdezte Wyn. Jó volt. – Tessék? – Szereted? Helikopterrel röpködsz. – Helikopterrel mentünk a helyszínre. – Sosem volt puska a kezedben. Az is igaz viszont. Súlyzókat lökdösöl a levegőbe a konditeremben. hogy vagy képes erre – húzta el az orrát Wyn. Gondolsz egyet. – Összesen kétszer ültem életemben helikopteren… először Paullal. amelyben lézerpuskával agyonlőttél egy csomó embert! Wyn elszégyellte magát. – Nem vagyok benne biztos. Pasikkal kiabálsz a telefonban. hogy máris ugorjak bele egy új kapcsolatba? – Ezek szerint Paullal végleg szétmentetek? – Nem tudom – felelte Alix. 365 . – Hányan voltak. és átugrasz Londonba. komolyan. – De mi van az élet többi dolgával? Van fiúd? – Az isten szerelmére. – De én azért jobban szeretem a céllövést. – Ugye viccelsz? – Nem. és Párizsba se szórakozni járok.

igaz? És még ha akarna. – Ugye nem gondolod komolyan.– Mert hallottam. Ettől mindig 366 . aki szeresse őt. – Tudom – mondta. – Feleséget. – Csak hallottam – rántott egyet a vállán Wyn. – Csak éppen… szóval. Ki nem állhatta. – Könnyen lehet – felelte Alix. családot. * Örült. Sabine-nal. az mégis könnyebb lenne. – És ha az épp neked való pasival találkoznál? – Lehet. – Megértelek. amikor Wyn végre elment. és egy órán keresztül hajtotta magát. – Ki mondta ezt neked? – bámult rá Alix. hogy vissza fog jönni hozzád. – Tudom – sóhajtotta Alix. – Minél könnyebb? – Mint újból elölről kezdeni mindent valaki mással. Elment a konditerembe. És Wyn mindig ezt tette. Érzelmi nyomást gyakorolt rá. – Lényeg az. De Alix már réges-rég kiismerte a nővérét. miután néhány hetet együtt töltött azzal a szőke bombázóval? – Egyáltalán nem bombázó – húzta fel az orrát Alix. amit ő akart. Őt aztán senki sem kényszeríthette rá olyasmire. hogy azzal a francia lánnyal él együtt. hogy mit érezzen. – És az a valaki más is pontosan ugyanazt akarná. hogy azt tegye. amit Paul – folytatta Alix. Alix. –Olyan mai lány kinézete van. amit nem akart megtenni. hogy nem fog visszajönni. se fogadnád vissza. amikor a nővére megpróbálta beleszuggerálni. Őszintén mondom. Valakit. hogy az épp nekem való pasi egyszerűen nem létezik – nézett maga elé a levegőbe Alix. Wyn együtt érzőn nézett rá.

367 . amikor utol lehet érni téged telefonon? Carrie vagyok. és eltűnődött. ilyesmi. kartonszám gyümölcslével. – Valami szépet? – Élelmiszereket – nevetett Alix. miszerint bocsásson meg. Hirdetést fog feladni a lakás takarítására. és felejtse el. hogy fölemelje a kagylót. Hívj föl. Nem akarta visszahívni az anyját. – Szia. Aztán eltelt még egy óra. és tárcsázza a számot. – Nem volt otthon tej? – szörnyedt el Carrie. Vásároltam. kenyérrel. hogy ezt megegye. ha hazaértél. hogy felhívja Carrie-t. legyenek ismét egy család. Felnyögött. tejjel. – Hol jártál? – Nem voltam itthon. mire mindent elrakodott. s ő is előadja Wyn kívánságát. joghurtokkal és egy halom tisztítószerrel. Elautózott a Merrion Centre-be. – Jaj. – Halló. Aztán elindult bevásárolni. Wyn járt itt reggel. Nem akarta. ne kezdd már te is! Nem létfontosságú a mindennapi élethez. Órákig tartott. zöldségfélékkel. Alix sóhajtott. Nagy erőfeszítésébe telt. hogy Carrie elkezdje kérlelni. hogy az üzenetrögzítőn villog a lámpa. húsokkal. – A teához igen – jelentette ki Carrie. mert egy csepp tej sem volt itthon. mint például csirkemellfilé. Domestos. és a bevásárlókocsit dugig rakta friss gyümölccsel. már ideje volt – közölte Carrie. friss levesekkel. Carrie. – Van törzsvásárlói kártyája? – kérdezte a pénztárosnő. A számlája a csillagos egekig rúgott. Benyomta a lejátszó gombot. Hazaérve látta. – Csupa izgalmas dolgot. amelyeket le fog fagyasztani. vajon mikor lesz annyi ideje. és csak azután tudta rászánni magát. Ránézett az ananászra. és morgott. sütikkel. létezik egyáltalán olyan időpont. – Alix.új erőre kapott. – Na. El kellett volna fogadnia a kártyát Paultól. Utált takarítani.

és kész. – Igen. De életben maradtam. emlékszel. hogy szeretett vagy nem szeretett. – Nézd. – Csalódott voltam. hogy a hangja könnyed és vidám maradjon. Elég sokszor készítettem neked. – Ő mindvégig szeretett téged. nekem ő a férjem volt. – Carrie! Ezt már ezerszer megbeszéltük. – Azokat ki nem állhatom. mesélek neked a tegnap esti vacsoráról – felelte Carrie. és térjünk napirendre a múlt felett. Alix egy pillanatig hallgatott. mint hogy találkozz az apáddal? – Neki is mindig fontosabb dolga volt az elmúlt harminc évben. – Fontosabb annál. Szarok rá.– Gyógyfüvekből is lehet teát készíteni. Ne engedjük. – Gondoltam. Tegnap este más dolgom volt. mint hogy velem találkozzon – vágott vissza Alix. hogy nem megyek. ideje hazalátogatni? Köszönöm. csak mert ő úgy érezte. – Wyn már megismertetett a véres részletekkel. amiért nem jöttél. Neked már nem kell. – Gondolom. Nem akarom látni. – Persze hogy emlékszem. de erre nem vagyok kapható. Semmi ok nincs rá. – A magazinok életvezetési rovataiban is azt a tanácsot olvasnánk. én nem engedtem. és mást is hagytam élni. – Nagyon hasonlítasz rá – mondta Carrie. – Tudom – válaszolta Alix. Mindenféle undorító gizgaz – méltatlankodott Carrie. 368 . Évek óta nem gondoltam arra az emberre. – Én a teát… – Két cukorral és sok tejjel szereted – vágott a szavába Alix. – Mondtam. Nos. Én joggal haragudtam rá. hogy a keserűség úrrá legyen rajtunk. hogy próbáljunk meg kijönni egymással. – Miért kerestél? – Alix ügyelt. hogy a keserűség úrrá legyen rajtam. Most kezdjek el emlékezni. hogy ne tudjuk felnőttként kezelni ezt a helyzetet. Látom.

ahogy jónak látod. amelyet a szupermarketben vásárolt. már éjszaka. és nem bánja. – Ha meggondolod magad. – Imogen! – Alix haldoklott a dühtől. Vajon hogy nézhet ki… ő. – De ne legyenek vérmes reményeid. olyan. Kinyitotta a könyvet. – Én nagyon hasonlítok magamra. Imogen is vele van. akit az apjuk jobban szeretett náluk. ha egyedül alszik az ágyában? Talán mert ilyen ember nem létezik. és folyton otthagyták a fiúi. – Oké – felelte Carrie. és átfordult az ágy másik felére. Egy pohár borral a kezében bekuporodott a kanapé sarkába. Ámbár engem az se zavarna. – Csak azt ne mondd. miközben följebb húzta magán a takarót. – Ő tényleg nagyon szeretne látni téged. Pár hétig még itt lesz. – Majd szólok – felelte Alix. felelt a kérdésére később. aki nem küszködik súlyproblémákkal. Ugyanúgy. – Tégy. hogy vele is találkoztál! – Nem. ahogy a nekem való pasi sem létezik. aki utálta a munkáját. Egy harmincvalahány éves kövér lányról szólt. csak szólj – mondta Carrie. – És mi van az állapotos lányukkal? – Kate-tel? Novemberre várják a babát. ahol régebben Paul feküdt. Miért van az. Alix a gyereket váró Kate-re gondolt. Miért nem lehet valaki sikeres és boldog egyedülálló. Maradjunk ennyiben. hogy a vesztesek mindig sokkal szimpatikusabbak? – gondolta Alix. – Alix? Ott vagy? – Persze. oda. 369 .– Szörnyűség ilyet mondani – mormolta végül. és mégis találkozni akarnál vele. Otthon van.

Miután kiszámolta az össznyereséget. hogy valamit nem tehetsz meg. mint azt. megállapította. – Látom. hogy nem jelentkezett. mindazonáltal enyhe csalódottsággal vette tudomásul. – Gavin – szólt ki telefonon a fiúnak. hogy hiányolja egy férfi telefonját. A fiú bebaktatott az irodájába. Péntek délután bement a kalickájába. hogy mindeddig nem léphettél ki igazán a piacra. hogy nem.Huszonkilencedik fejezet A következő héten Matt Connery nem hívta fel az irodát. te előbb gondolkodni akarsz rajta. amelyet az Anatronicsszal kötöttek. hogy igen! Bármit akarok tenni. – Sok ülésen voltam ezen a héten – mondta Alix. és kinyomtatta az összes kereskedést. – Pontosan erről van szó! – tört ki Gavin. hogy nem kis ostobaságra vall. hogy a kötéseid ne lépjék túl a kockázati limitjeinket. és hogy pénzt kereshetnél rajta. Tudom. és nekidőlt az üvegajtónak. Ez így tényleg biztonságos. – Próbállak – felelte Alix. szorgosan dolgoztál a távollétemben. milyen bosszantó lehet. hogy megteheted. – Hogy sokkal többször mondod nekem. Mindig minden ügyfelüktől azt a bizonyos „nagy üzletet” várták. holott az illető tulajdonképpen nem is érdekli igazán. Gavin. hogy kifejezetten a személyed ellen van valami kifogásom. Meg is állapította magában. De persze a nagy üzlet még csak ezután várható. amikor te világosan érzed. – Ugyanakkor vigyáznom kell arra is. – Nem érzem. Alix tulajdonképpen nem is számított a telefonjára. Tudom. de szerinted ezt 370 . Alix. – Igen? – Be tudsz jönni hozzám egy percre? – Oké. – A jelek szerint azt hiszed. – Már ez is baj? – Egyáltalán nem. hogy támogatnál – jegyezte meg Gavin mogorván. – És? – sóhajtott nagyot a fiú. hogy egy közepes méretű számlával van dolguk. ha valaki közli veled. – Alix hátradőlt a székben.

a Constant Imagest és az Anatronicsot. majd ültében felegyenesedve folytatta. Mindössze ezt szeretném beléd nevelni. – Megérdemlem ezeket a vevőket – jelentette ki Gavin. Mindig maradj a megengedett határok között. Érd be a tisztes haszonnal. de ezeket mindig meg tudtam tartani az ésszerű határok között. Fel is hívom őket – lelkesedett Gavin. – Ó! – Remélem. hogy ezentúl velem kell megbeszélniük az ügyeiket. és összeráncolt szemöldökkel nézett rá. – Szívesen – válaszolta Alix. amikor Jenny kopogott az ajtaján. – Akkor jó. mint mindenkinek. Voltak veszteségeim. Gavin. – Persze – felelte a fiú. Az a szédületes szőke csaj is az Imagestől. Leült az Alixszel szembeni székre. Épp a Financial Timest olvasta. – Beszélni akarok veled – közölte Jenny kurtán. hogy közöljem. A Harris-Gilpint. három új vevőt kiírtam a nevedre. – Hadd tudják. – Amióta csak ezzel foglalkozom. Matt Conneryvel pedig szuper jó napunk volt odakint a golfpályán.hívják jó kereskedésnek? – Azt hiszem – felelte Alix nyugodtan. még nem fűződött a nevemhez drámai mértékű veszteség. – Kösz – mondta Gavin egy vállrándítással. Jack Harris kedvel engem. hogy mikor kell kiszállnod a buliból. – Jól csinálom a dolgomat – mondta Gavin. – Mindenesetre most azért hívtalak be. örülsz nekik. – Valami baj van? – kérdezte Alix. de a fiú addigra már ott sem volt. – Szerintem is – állapította meg Alix. – Ő is ezt mondta – bólintott Alix. Tudd. – Gyere be. 371 . – Alix összehajtogatta és félretette a rózsaszínű újságot. – Amúgy is nagyon jó viszonyban vagyok velük. – Tudom. – Úgy van.

– Mindig is elismertelek. már azt hiszed. – De – erősködött Jenny. én is ugyanolyan elkötelezettje vagyok a munkámnak? Csak mert nekem van egy másik életem is. hogy kiérdemelte az Anatronics-számlát – emlékeztette Alix. Alix. és akkor egy nyomulós seggfej így elhúz mellettem! – Ez nem igaz. hogy engem az egész nem is érdekel! – Ez nem igaz – nézett rá komolyan Alix. – Nekem kellett volna megkapnom a Constant Imagest. mint egy igásló. Neki adtad a Harrist és az Imagest is. hogy ő tárgyaljon velük. közben meg idebent is volna épp elég tennivalója! De nála betudják annak. – De Gavin is. – De te sem hiszed. megkötöm az üzleteket. – Mintha épp te mondtad volna. – Én elismerlek – mondta Alix. – Én jóban vagyok Susan Darcyval – közölte Jenny. – Mikor volt az! – legyintett Jenny. Eközben én húzom az igát. hogy vagyok olyan jó. – Jó gondolatnak tartottam. – És most nem is az az érdekes. ugye. mert nem beszélek örökké a dollár-jen kurzusról meg az USA jegybankrendszerének hadműveleteiről. 372 . tárgyalok. – Mindkettőjük számára komoly piackutatást végzett – válaszolta Alix. hogy attól. – Még hogy nem igaz! – húzta fel az orrát Jenny. – Tudom. mint te. hogy az ügyfeleket szórakoztatta. hogy kiérdemelte-e vagy sem. és mindezért nekem semmiféle jutalom nem jár! – Tavaly is milyen szép prémiumot kaptál – emlékeztette Alix. hogy ő micsoda baromi jó kereskedő. és mindenki be is veszi a szövegét. Jen – felelte Alix. – Én annyit dolgozom itt. – Három új vevőt adtál annak a szemét Donnellynek. – Mindenkinek teledumálja a fejét a házban. – De semmiféle elismerést nem kapok! – csapott Jenny az asztalra. mint ők? Nem hiszed. hogy jóban vagy vele – mondta Alix. És ő többször beszélt velük. Őfőméltósága elvonul golfozni.– De még mennyire – válaszolta Jenny. – Ez nem fair – kötötte meg magát Jenny. elnyomva egy mosolyt. – Ők folyton csak a munkáról beszélnek idebent.

hogy igaza volt. Ha mégis megköti az üzletet. a 373 . meg hogy mit olvastam. hogy a Fed emelni fogja az árfolyamokat. hosszú távon nekünk is jobb így. és mondtam neki. és odasétált az ablakhoz. És úgy gondoltam. és a dollár zuhanni fog. hogy jól járjanak. s a dollár mélyrepülésbe kezdett. a fejét rázva Alix. – De a miénken igen – mondta Alix. – Nagyon is zavar. Ő meg nagy szégyenkezve bevallotta. meg hogy hány nőt hajtottak fel a hétvégén. mert lebeszélem a vevőket valamiről. De rendszerint jó tanácsot adok nekik. – Amikor Londonban dolgoztam. Amennyire tőlem telt. például hogy milyen filmet láttam. Ugye te nem hiszed. amikor nem vett tőlem dollárt. Gavin Donnelly fütyül az egészre. csak mi járjunk jól? – Ez nem igaz – mondta már harmadszor. Nem akarom. és nekem igazam lesz. hogy őrültséget tenne. amivel feljuthatok a csúcsra? – Talán tényleg úgy érzem. De én látom Gavin szempontjait is. Nekem más témáim is vannak. – Miért. hogy bennem is van annyi. Meg kellett kötnie. mindig megpróbáltam úgy viszonyulni minden ügyfelünkhöz. de én mondtam neki. hogy veszítsenek a dolgon: az hosszú távon nekünk se lenne jó. és utána meg szégyellt visszajönni hozzám. hogy nem vagy hajlandó ugyanannyi energiát belefektetni a munkába. hát erről szól ez az egész? – nézett rá dacosan Jenny. mivel én megmondtam neki. néha kihagyok üzleteket. Így én elpasszoltam az üzletet. Jeffrie Wallace. Alix. aki jóformán mindennap kötött egy üzletet. mert úgy ítéltem meg. Akkor felhívtam. ha egyszer már megkötötte az üzletet. – Tévedsz – jelentette ki Jenny. akivel aztán megkötötték az üzletet. – Téged nem zavar. Teljes erőbedobással. mint ők – sóhajtotta Alix. De volt egy ügyfél. De ez nem elég. Egyik nap dollárt akart vásárolni.A munkáról. a bank nagyot kaszált volna. – Fölállt. a Fed meglépte. Hogy bolondot csináljanak magukból. Később persze együtt érez velük. hogy ne tegye. Tudom. rendben. eláll a dologtól. – Jól akarom csinálni a munkámat. jó tanácsokkal láttam el őket. de ez az ő nyereség-veszteség mérlegükön mit sem változtat. hogy egyeseket én mentettem meg attól. és tudom. hogy még akkor felhívta az egyik riválisomat. Mit ad isten. ha egy ügyfél pénzt veszít. De ő azt mondta.

– Akkor hát mit akarsz? – kérdezte. Nyomasztana. amelyikkel megköthetik az üzletet. –Hogy ne adjunk nekik jó tanácsokat? – Nem – sóhajtott Alix. nehogy bármiben is kedvezz nekem. amikor még az én munkámat csinálta. – Azt hiszem. Alix visszaült az íróasztalához. – Most ezzel mit akarsz mondani? – kérdezte Jenny. a fickót meg soha többé nem tudtam visszaszerezni. – De igen – mondta Alix. Le merném fogadni. – Jobban hiszel bennük – jelentette ki Jenny. mivel te sikeres nő vagy. Jenny – bámult rá Alix. hogy úgy gondolj rám. – De az az érzésem. – És szerintem nem számíthatnék rád abban. És hogy mindig van egy másik bank. ha ott lihegne a sarkadban egy másik nő. – Nem könnyítetted meg a dolgomat. Annyira vigyázol. hogy szem előtt tartsd az érdekeimet. – Ezzel nem sokat segítettél rajtam – jelentette ki Jenny határozottan. Csak mert én nem verem ki a hisztit. – Nem akarom. – Csak néha mi egészen más látószögből nézzük a dolgokat. – De nem is segítettél nekem – hajtogatta a maga igazát Jenny. – Szeretnék hinni neked – felelte Jenny. hogy én is az legyek.bankom elvesztett egy csomó pénzt. – Eszembe se jutott. – Ez nem igaz. 374 . pedig ez a munka nagyon nehéz. csak mert nő vagyok. mint aki csak átmenetileg tölti itt az idejét. mint Dave-vel és Gavin-nel – válaszolta Jenny. mint a másik kettő. hogy néha még hátrányos megkülönböztetésben is részem van. mint Dave keresett. nem írsz ki a nevemre új számlákat. Az egyetlen női főnök a devizakereskedésben. hogy nem keresek annyit. hogy bizonyos szempontból igazságtalanul bánsz velem. – Hogy ugyanúgy bánj velem is. – Micsoda? – nézett rá döbbenten Alix. nem akarod. Mert az kisebbítené a teljesítményed értékét.

– Én is képes vagyok olyan jól teljesíteni. – Te különben sem tettél ilyet. Dave vagy Gavin valaha is bocsánatot kért azért. – Nehezemre esik. Jenny. Dave meg nem is kér. de azért lehet benne valami. én utálok veszekedni – nézett rá elgondolkozva Jenny. hanem egyenesen követel. de beismerem. – Többet veszekedtem Gavin Donnellyvel. – Azt hiszed. mert a velem való beszélgetés közben kijöttek a sodrukból? Jenny beharapta a szája sarkát. hogy így érzed – mondta nagy sokára.Alix hallgatott. 375 . – Csak mert én kicsit másként közelítem meg a dolgokat. – Én tényleg nem tartom ezt igaznak. Kérni is utálok dolgokat. – Örülök. – Ne haragudj – mondta. – De egyetlenegyszer sem kért tőlem elnézést azért. – Oké – nézett rá Alix. – Talán nekem is fel kellene emelnem a hangomat. – Nem hinném. Jenny. – Gavin sok mindent ezzel ér el. mint bárkivel egész életemben – folytatta Alix. – Csak ezt akartam mondani – állt föl Jenny. Megértem az érzéseidet. mint akármelyikük – folytatta Jenny. hogy igazad lehet – jegyezte meg Alix fanyarul. –Halványan elmosolyodott. attól az még nem rossz! – Tudom – bólintott Alix. Csak elmondtál pár dolgot. mert felemelte a hangját. csak úgy éreztem… – Ne kérj bocsánatot – vágott a szavába Alix. – Tudod. El kell rajta gondolkoznom egy kicsit. – Nem akartam így kikelni magamból. Jenny megdörzsölte az orrnyergét. – Gondolni fogok rá. hogy nem tetted. – Sajnálom.

amit Jenny mondott. * 376 . és nagyon rendes hozzám. hogy elhúzok vele. Diszkriminálta őt csak azért. hogy mindig rendes lesz hozzád – vélekedett Alix. hogy becsapta magát. Őszintén mondom. – Lehet. mint Gavinben. – Örülök. – De az. – Ne aggódj. – Ezt egy pillanatig sem képzeltem rólad – nyugtatta meg Alix. hogy boldog vagy. Úgy látszik. amiről beszélgettünk – sietett leszögezni Jenny. –Tervezel valamit a hétvégére? Jenny elvörösödött. – Az új barátoddal? Jenny bólintott. Lehet. teljesen érthető volt. hogy találkoztam vele. és boldog házi tündérként éldegélek valahol a kis házikónkban. Egyelőre – tette hozzá elkomorulva.– Remélem is. – Nem tenném rá a nyakamat. – Hidd el. – Mennyire komoly az ügy? – Nem tudom – felelte Jenny. Alix. – Csak szeretnék nyílt kártyákkal játszani – jelentette ki Jenny. – Én mindig aggódom. – Nocsak. És ez nyugtalanította. de előfordulhat. És boldog vagyok. Igaz ez? – töprengett. – Galwaybe megyek Mike-kal. és elgondolkodott mindazon. – És Alix rámosolygott. – Nem tartom valószínűnek. a világon semmit sem változtat azon. nocsak – vigyorgott Alix. – De aggódom – mondta erre Jenny. De most nagyon jól megvagyunk együtt. amit mondtál. mert nő? Nem hitte el. Amikor elment. Alix visszaült a székébe. hogy megismerkedtem egy sráccal. már tényleg nem tudja magáról. hogy a lelke mélyén Jennyben nagyobb fenyegetést látott. Felsóhajtott. hogy mit gondol. Jól érzem magam vele. – Nagyon tetszik nekem.

egy krémszínű Philip Treacy modell. mert meghívták az ottani egyik legjobb ügyfele._ Azért vette meg. amikor megtudta. aki Russell Cobhamnél dolgozik. – Majd megmondom neki – felelte Alix. Nem akart úgy kinézni. egy bizonyos Ossie Livsey esküvőjére. Londonban vette. amikor tavaly itt járt. – Egy vagyont kereshetne modellként. mindenki azt mondta – azzal a szívélyes mosollyal. – Mire gondolsz? – nézett rá csodálkozva Alix. hogy nem lelkesedett érte. hogy ennyi pénzt adjon egy kalapra. Aztán hazament. és Alix sem hozta szóba a dolgot. * Alixnek összesen egy kalapja volt. amikor még ott dolgozott. aki a Wall Streeten dolgozott. – Mit csinálsz a hétvégén? – kérdezte a férfi. Alix bólintott. – Csinos lány! – csillant fel Des szeme. Különösen. amely oly jellemző az amerikaiakra –. ugye? –kérdezte Des. a barátnőm. –Akinek ilyen alakja van! – vonta fel a szemöldökét a férfi. De annak ellenére. – Gondolod? – De még mennyire! – bólogatott Des. és ismét összefutott Des Coyle-lal. –Sophia.Hét óra előtt jött el az irodából. holnap délután megy férjhez. mint aki nem engedheti meg magának. de nem említette a párizsi Európa Bankot. Az ügyvezető igazgató rákérdezett a heti forgalmukra. – Ő az a lány. több mint 500 fontért. A Jennyvel folytatott beszélgetés után kis időre átment John Collinshoz a hitelosztályra. – Kár így elvesztegetni a tehetségét. hogy utált kalapot hordani. hogy a kalapja 377 . hogy hamarosan indul haza. hogy összecsomagoljon. de a szíve szakadt meg. – Találkoztam vele. hogy rendesen felöltözzön Ossie esküvőjére. – Londonba megyek egy esküvőre – felelte Alix.

Bárcsak tudnám. Lehet. Ki nem állhatta a nagyszabású. és rájuk mosolygott. amióta Alix utoljára látta. Sophiát a legkevésbé sem zavarta a dolog. Alixnek tetszett az egész napra jellemző visszafogottság. Sophia megfordult. Mrs. Szép és pocakos. milyen érzés gyereket akarni. gondolta Alix. Körülbelül harmincan voltak a vacsorán.„egyszerűen meseszép”. mire a kisbabája megszületik. hogy most férjhez menjen. Bárcsak tudnám. A ruha egyáltalán nem rejtette el. rongyrázós esküvőket. – Te vagy Sophia barátnője. Egy új kék cipőt és hozzá való kék táskát is vásárolt. Richard megcsókolta Sophiát. – Igen – felelte –. kivette a kalapot a dobozából. hogy már férjnél legyen. Talán ő fontosnak tartotta. hogy egyszerűen képtelen felfogni. a hajába tűzött apró virágokkal. ahol az ünnepi vacsorát rendezték. Félig-meddig el is hitte. ugye? – nézett a mellette ülő lány a tányérja elé helyezett névkártyára. és a kisszámú vendégsereg spontán tapsban tört ki. Akár az irodába is felvehette volna. – Engem Nicola Rowntree-nek hívnak. Bárcsak olyan erővel kerítene hatalmába ez az érzés. és vett valami új holmit. hogy minden férfira úgy tudnék nézni. –Semmi szükség nem volt rá. mi ez az őrült fontoskodás e körül a téma körül. úgyhogy valahányszor esküvőre hívták. miközben kijöttek az anyakönyvi hivatalból. Sophia esküvőjére egy tengerészkék-krémszínű Nicole Fahri kosztümmel lepte meg magát. Milyen szép ebben a barackrózsaszín fátyolszövet ruhában. gondolta Alix. és átsétáltak az étterembe. Alix Callaghan. 378 . Az anyját bezzeg igen. hogy Sophiának szüksége volt rá. – Mire ez a nagy sietség? – dohogott Mrs. ha a szabása nem ilyen formabontó módon különleges. ami illett hozzá. Együtt dolgozunk. Redmond odasúgta Alixnek. hogy a pocakja alaposan megnőtt. Redmond. hátha épp ő lesz a társam. gondolta Alix. miért nem várta meg Sophia a gyerek születését.

Mi a fenének kellene még együtt is élned vele? – Nem rossz érv. hogy az egész csak szöveg. 379 . minek kell hozzámennie. hogy még egyszer az életben nem fogsz „belebolondulni” senkibe. csupa jót – vonta föl a szemöldökét Nicola. hogy ez a pasi lesz az. – Szexre? – kérdezte Alix. – Természetesen. nem igaz? Alix kis híján belefulladt az erőlevesébe. egy életre ki tudnál kötni valaki mellett. – Minek eldönteni. – Bármire – vont vállat Nicola. Egyszerűen nem értem. Ha úgy hozza a kedved. mert belebolondult Richardba – kockáztatta meg Alix. és ebben biztosan egyetértesz velem. És úgy sem. csempézze ki a konyhádat. – Ugyan már. ahogy például tizenévesen. A mi korunkban már nem szokás senkibe se „belebolondulni”. Te is harmincvalahány éves vagy. – Remélem. nem? – Úgy valahogy – ismerte be Alix. amikor úgy érezted. mire az ember eléri a harmincas éveit. hogy tapétázza ki a lakásodat. és nem egy másik? Annyi van belőlük mindenfelé. akár ki is bérelheted őket. – Nicola följebb lökte az orrán vastag keretes szemüvegét. – Tessék? – Sophia. – Alix kifejezetten élvezte az egyoldalú társalgást. ahogy huszonvalahány évesen. De. – Azt hittem. már pontosan tudja. – Akkor nagyon jól tudod. – A mi korunkban? – nézett rá Alix. – Tisztára lökött a csaj. – Ezt magad se hiszed el. Mert mire kell egyáltalán egy pasi? A szexuális kielégüléshez még falloszra sincs szükség. nem vitás. Bolond. – Nem? – nézett rá csodálkozva Nicola. Nicola! Sophia sokat mesélt rólad. – Harmincvalahány. – Miért kell egyáltalán elkötelezni magunkat? – folytatta Nicola. Alix. – Talán. igaz? Úgy semmiképpen se. szerelje meg az autódat. javítsa ki a tetődet. mindenki átélte ezt a korszakot.– Ó. – Pénzért felfogadhatsz egy srácot. – Én semmi ilyesmit nem éltem át huszonévesen – jelentette ki Alix.

hogy aki jól néz ad. hogy lökött csaj vagy? Alix és Sophia a csupa márvány és tükör női mosdóban a sminkjüket hozták rendbe. Sophiának elment az a csöpp esze is. Mikor fognak végre eltűnni? 380 . hogy még mindig vannak pattanásaim. Ha rájuk jön. hogy a férje otthagyta. elhanyagolja magát? – Azt hiszem. és meglépett egy nagy mellű lánnyal. –Habár Nicky sokkal jobban nézett ki. és az öltözködésre is többet adott. hogy nem ad az öltözködésére. Szóval átesett a ló másik oldalára. Kontaktlencsét hordott. És hogy az ő kapcsolatuk intellektuális alapokon nyugszik. ami volt neki. – Hogy lehet. hogy Dorian az eszéért szeretett bele. – Kezdetben így volt? – Ki tudja? – Sophia ráharapott egy papír zsebkendőre. hogy sohasem mondhatod valakiről. – És igaz volt? – kérdezte Alix. Hidd el nekem. Soph? Harmincvalahány évesen. – Megvan a véleménye az esküvőkről. – Elmesélte. Egy tinédzser miatt. eldöntötte. * – Ugye tudod. Ekkora dudái voltak.– Egyszer már voltam férjnél – folytatta Nicola –. mennek a farkuk után. hogy a férje otthagyta. mint a macskák. hogy Nicky el fog jönni – nevetett Sophia. Alix. a haja is rendesebb volt. – Lökött csaj? – A barátnőd. amikor még férjnél volt. visszajönnek hozzád. – De még így is. – És attól kezdve. de otthagyott az a szemét. – Nem is számítottam rá. hogy a tiéd. –Mindig azt mesélte. kifejezetten vonzó nő. Nicola szerint. ni! Akkor rájöttem. – Nicky teljesen ki volt borulva – bólintott Sophia. – Alix szemügyre vett egy apró pörsenést az állán. Olyanok. aztán ha kajára meg törődésre vágynak. az mind szélhámos. hogy Nickyt idézzem.

– Egy vagyonba került – árulta el Alix. Legalábbis Sophia ezt állította. Tara Comiskey lángvörös hajú szépség volt. – Tetszett. – Tara? – Maga mellett ült a vacsoránál. és nem valami menő bankfiú. tökéletesen hibátlan a bőröm. Már az anyakönyvi hivatalban is látta a férfit. – Alix visszapattintotta a kupakot a rúzsára. – Na. –Valamit valamiért. – Amióta terhes vagyok. se csipke. aki rendre összetörte a férfiak szívét. szemmel láthatóan unatkozott. – Gondolom. Hamvas pofika. Lángvörös. ki szólt. De szép. – Akkor indulás. semmi. egyszerű. A vörös hajú.– Nekem nincsenek – jelentette ki Sophia diadalmasan. Semmi cicoma. világosbarna haj. hogy tetszett. – Ezért is örülök. A vacsoránál Richard húga mellett ült. – Hol van Tara? – kérdezte Alix. Sima. Se toll. Alix megfordult. – Ismeri? 381 . – Úgy van – felelte Alix. amikor megtudta. Magas termet. rám unt. * – Szép a kalapja. – Megjegyeztem. futott át az agyán. így már újra megjelenhetünk közöttük? Sophia bólintott. szürke szem. Harmincvalahány éves. – Nem hinném. – Dús kebel? – Stimmel – vigyorgott Alix. – Krémszínű kalapot viselt – mondta a férfi. hogy egy egyszerű tanár vagyok. göndör fürtök. hogy ő ilyen – vélekedett Alix. hogy lássa.

egytől egyig. nők. – Mi. – Nicola mélyen leszívta. Most szépen elmeséled. Úgy néz ki. aki leült a legközelebbi asztalhoz. mind bolondot csinálunk magunkból a férfiak miatt. – Bocsánat – kapott észbe a férfi.– Jobban. hogy megismertem. Egy pillanatig szótlanul nézték egymást. – Alix Callaghan. te teljes mértékben ellenzed az ilyesmit – mondta Alix. – Mit tanít? – érdeklődött Alix. – Szerettem a kémiát – mosolyodott el Alix. Aztán elkormányoz a terem egyik sarkába. hogy látlak – mondta erre Tara. – Te Sophia barátnője vagy. –Gyerünk. – Összeöntögetni mindenfélét és várni. aki biccentett. – El is hiszem magáról – vigyorgott Marcus. milyen az. hogy a mi jó öreg Sophiánk 382 . – Ennek a lánynak még tanulnia kell. – A nevem Marcus Bridgewater. Marcus. – Örülök. hogy ez a lány bolondot csinál magából. és megkínálta Alixet is. – Nem fogja tudni megtartani a pasit. ki tudja… – Szóval itt vagy! – karolta át Marcus derekát Tara Comiskey. – Nem biztos. és rágyújtott. – Azt hittem. mint aki szerint a házasság ósdi intézmény. És aztán. mint magát. – Már azt hittem. Helyes kölykök. A helyi gimnáziumban. miközben kivett a dobozból egy cigarettát. – De nem bírom látni. ha az ember tanár… – Azzal elvonszolta a férfit Alix mellől. iszom-e valamit. – Örülök. – Nicola rágyújtott. hogy robban. Aztán esetleg megkérdezi. És esetleg előadja. Csak remélni tudom. gondolta Alix. hol szálltam meg. – Úgy is van – bólintott Nicola. – Kémiát. – Szemét alakok. Mind. – Hogy képzeled? – mosolygott a lányra Marcus. hogy a házasság ósdi intézmény. ha így ráakaszkodik. igaz? – fordult Tara Alixhez. Mindjárt megkérdezi. ha a nők bolondot csinálnak magukból. elpártoltál tőlem. majd lassan és egyenletesen kifújta a füstöt.

tudja. mire szánta el magát. 383 .

– Hogy vagy? –Jól. és elmentek. pedig még ki sem heverte a hétvége fáradalmait. Alix emlékezett rá. 384 . ha elmennek. aki addigra már túl sokat ivott. Szánalmas. A férfi meglepődött. állapította meg. Reménytelen eset vagyok. egyedülálló nő. ő pedig. És nagyon sajnálta magát. és bár nagyon helyes lánynak tartja Alixet. – Paul? – Szia – szólt bele a férfi. – Van valami újság? – Mire gondolsz? – Bármire. hogy ő ráhajtott. frusztrált. Elmondta neki. Alixet hányinger fogta el. Úristen. meg még egypáran átmentek egy közeli kocsmába. aztán mindketten vették a kabátjukat. mégis megmarad a párja mellett. Csak valahogy nem akart kimaradni a Sophia esküvője keltette általános szeretet és elégedettség érzéséből. – Alix! Jenny felé fordult. Nicola nem maradt ott sokáig. ahogy visszaemlékezett a jelenetre. hogy én milyen idióta vagyok! Ráadásul Marcus nem is érdekelte különösebben. ahogy rámosolygott. – Hol jársz? Paul vár a hármason. Kilenc utánig maradtak az étteremben. azután ő. szerencsétlen. úgyhogy jobb lesz. hogy Tarával van. ugyanakkor el volt bűvölve a dologtól. végül kikezdett Marcus Bridgewa térrel. Alix visszaterelte a gondolatait a jelenre. és aztán visszament a kocsma túlsó végébe.Harmincadik fejezet Hétfőn délelőtt rengeteg dolga volt. ahol Tara csevegett néhány barátjával. milyen megalázó volt. Nicola. és átkapcsolt a hármasra. miközben átfutott egy beszámolót az Európai Központi Bank gazdasági előrejelzéseiről. gondolta. Nyilván azt mondhatta Tarának. Marcus mondott neki valamit.

– Azt mondtad. hogy ki lesz még ott. Akkor miért nem egy nő csinálja az egészet? – Lehet. hogy ha mindent csak nők csinálnának. – Ő az – mondta Alix. meg aki a kamerát kezeli. – Jó neked a péntek? Vagy ez is egy zűrös hét lesz. mintha valaki más lenne a szervező – jegyezte meg Alix. ha minden résztvevő nő – fortyant fel Alix. – Hogy lehet az. akik elértek valamit. hogy a péntek jó-e neked az interjú elkészítésére. – Úgy emlékeztem. – A barátnőd? A New York-i lány? – Ősidők óta Londonban él. hogy nincs női riporterük? – értetlenkedett Alix. – Ez az egész egyensúlykérdés csak akkor merül fel. – Remélem. Aki mindenfélét sportol. Nem tudom pontosan. – Elfelejtettem – mondta Paul egyszerűen. Paul. – Ha csak férfiak szerepelnének benne. te is tudod. – Hárman lesznek. – Nagyszerű – nyugtázta Paul. hogy igénylik az egyensúlyt. – Egyébként azért hívlak. nagyon boldogok lesznek. – Én ajánlkoztam – felelte Paul. – Kihez ment hozzá? – Richard Comiskeyhez.– Sophia férjhez ment a hétvégén. és talán még valaki. Egy hangosító fickó. az egész dolog föl sem merülne. – Biztos vagyok benne – válaszolta Alix. – Lehet. Az egyik új riporter készíti majd az interjút: Damien O'Riordan. Amikor utoljára nálunk volt. Londonból ugrott át. – És jó nekem a péntek. az emberek unnák a műsort – felelte Paul. és addigra már a pokolba kívánsz mindenkit? – Én soha nem kívánok a pokolba senkit – jegyezte meg Alix mogorván. és az ajkába harapott. már emlékszem. a műsor olyan nőkről szól. – Ja. Az a fekete hajú fazon. 385 .

lányok. Felírom a naptáramba. Az ember azt gondolná. hogy azért. Alix már nem mai csirke. – Ó. – Vigyázz magadra. hogy… – Gavin! – villantotta rá figyelmeztetőn a szemét Jenny. – Szerencsére most csak üzleti kapcsolatban vagyunk egymással. – Akkor tehát jó lesz a péntek? – Jó lesz – felelte Alix kedvetlenül. – Jó. – Nem kell? – Nem – felelte a férfi. Aznap még felhívlak. Alix. – Természetesen el tudom intézni. – Bocsánat. Nem kell tekintetbe vennem az érzéseidet. mint reggel. – A barátnője esküvőjére ment – mondta Jenny.– Megint bal lábbal keltél föl? – érdeklődött Paul. ti nők! – fintorgott Gavin. hogy emlékeztesselek. – Mi baja van? – nézett Dave kérdőn Jennyre. – Inkább délután. – Ti. vékonyabb modellre? – kérdezte Jenny. – Ez várható volt – kuncogott Gavin. – Gondolom.mondta végül. és kiment az irodából. ha el tudod intézni. – Azért még nem kell leharapnod a fejem. egy ilyen program után jobb kedvvel kezdi a hetet. – Felejtsd el. – Na és akkor mi van? Valljuk be. attól van így lelombozódva. – Nem? A férfi hallgatott. – Pocsékul néz ki – folytatta a fiú. mert a fiúja lecserélte egy fiatalabb. – Elfelejtem. Jenny vállat vont. – Már ezen is ki tudtok akadni? – Nem lehet. nem értitek. Sejthette 386 . – Úgy tudtam. amit mondtam. – Nem fogom elfelejteni. – Alix letette a telefont. a hétvégén Angliában járt.

Csak éppen mindaz. – Emlékezni fogok rá a jövőben. hogy látlak! – örvendezett Alix. hogy koránt sincs olyan jó formában. – Hogy élsz? – Nem is olyan rossz – mosolygott vissza Eimear. hogy előbb-utóbb le fogják cserélni egy újabbra. hiányozni fog a bank. Különösen ebben a hónapban. Gyerekkocsit tolt. de aztán 387 . Gavin – szólalt meg Alix fagyos hangon. – Mindig ilyen jól alszik? – intett Eimear kislánya felé Alix. tiszta pénzkidobás az egész. hogy a szoknyája szorítja derékban. hogy bármelyik kollégájának betekintése legyen az ő folyószámlájába. gondolta borúsan. gondolta. Alix ennek örült. Alix! Megfordult. csak cégekkel állt üzleti kapcsolatban. – Nem hiányzunk? – Egy csöppet sem! – nevetett az asszony. – Köszönet a bölcs tanításért. Bizonyíték rá. és kiment a szobából. újabban valahogy egyáltalán nem vonzotta. mint azelőtt. * Mivel az Európa Bank csak nagykereskedelemmel foglalkozott. s közben lázasan kutatott az emlékezetében a neve után. – Eimear! De jó. tehát magánszemélyekkel nem. amikor Paul otthagyta – lépett oda hozzá. mert nagyon nem lett volna ínyére.volna. – Azt hittem. amit valaha élvezettel csinált. Ez utóbbira gondolva felsóhajtott. köztük néhány tekintélyes summa is. Gavin fölállt. az alkalmazottaknak nem volt számlájuk a bankban. benne egy alvó kislánnyal. Minden percem be van osztva. de őszintén szólva. és felemelte a telefont. Rengeteg fizetnivalója jött most össze. Eimear Flaherty – aki épp akkor ment el a bankból. – Szia. mint például a lakásbiztosítás vagy a konditerem tagsági díja. miközben ebédidő alatt sorban állt a bankja kártya automatájánál. nincs rá időm. És érezte is. hogy mostanában hányszor volt a konditeremben. – Az íróasztala mögé került. Kate. Ahhoz képest.

ő nagyon aranyos kislány – lelkendezett Eimear –. Egyébként meg a gyerekek kifejezetten szórakoztatók. – Szétmentünk. Tudom. – Úgy értem. – És a bátyja? – A kisfiú neve sem jutott Alix eszébe. de amióta otthon vagyok.elhúzta a száját. A lakásbiztosítás és a konditerem tagsági díja ellenére még volt pénz a folyószámláján. és kifejezetten hiányzik. – Akárcsak az apjának. Nemrég jártam bent a bankban. valamikor? – Még ha akarnék is. Alix becsúsztatta a kártyáját az ATM-be. Alix. – Honnan is tudhattad volna? Semmi baj. Érdekes. Alix. és beütögette a Pin-kódját. és visszatette a kártyáját a tárcájába. Épp az orvostól jövünk a kisasszonnyal… semmi komoly. Tomnak mindig is jó alvókája volt – nevetett Eimear. ne haragudj! Nem tudtam. – Ő most hol van? – kérdezte Alix. hogy van. de én nagyon jókat mulatok rajtuk. kellettek bizonyos iratok az adóhivatalnak. nem volt ilyen jó. Az emberek igen. ő is sokkal nyugodtabb. –Ó. miközben Alix elvette a bankjegyeket. amíg nincs otthon. Tom délelőttönként az óvodában van. Nem. – Ó. hogy mindenki elkészüljön. gyerekek és én is. aztán este megint ugyanez. és kifejezetten jó alvó. – És nem fogott el a vágy. De a minden reggeli rohanás. – A te fejedet még nem akarják bekötni? – Nem – nevetett Alix. az ő féltestvére! Jaj. férj. eleinte ki 388 . de hát ez várható volt. egyáltalán nem hiányzik a munka. – A nagyanyjánál – felelte volt kolléganője. csak gyorsan eszébe jutna! – Ó. csak ellenőrző vizsgálat. amíg dolgoztam. Tudod. az John Callaghan lánya. hogy megcsinálj néhány gyors elszámolást? – Még csak az kellene! – rázta meg a fejét Eimear. nem Paultól – válaszolta Alix könnyedén. –Őszintén bevallom. – Nagyon szívesen vigyáz rá. – És te? – kérdezte Eimear. Hogy őszinte legyek. – Nem akartok Paullal gyerekeket? – kíváncsiskodott Eimear. nem mindenki gondolja így.

hogy találkoztunk. mint neked. ami nem hiányzik! – Eimear néhány határozott mozdulattal megigazította lányán a plédet. – Ez csak egy mítosz – nevetett Alix. – Szívből kívánom neked is. Az jön magától. – Dehogy – biztosította Alix. Eimear. ami odabent termelődik! Ahogy megpróbálják hátulról ledöfni egymást! Mennyivel békésebb az én életem! – Lehet. mert ilyenkor hajlamosak egészen átadni magukat az önsajnálatnak. jutott Alix eszébe. ügyes. – Na látod. De egészen más. – Dehogy nincs. Cliona. ez az. Eimear. de már túl vagyok rajta. amikor elindult vissza. és azzal elment. a bankba. – A nővérednek is van néhány. – Intett Alixnek. – Tehát most keresned kell valaki mást. hogy minden rendben van veled. De elég zűrös délelőttünk volt. és nem akarom őket túl sokáig magukra hagyni. Jó hallani. – Okos vagy.voltam borulva. – Talán egyszer majd én is vágyódni kezdek erre a nyugalmas életre. hogy igazad van – mosolygott rá Alix. – Örülök. – Én frászt kapok a gyerekektől. – Az nem én vagyok – felelte Alix. – Talán mert olyan sokat vagyok együtt a gyerekekkel. Elszoktam a felnőttekkel való beszélgetéstől. – És időnként én vigyázok rájuk. – Ne haragudj. – Nekem nincs olyan türelmem. akitől gyerekeid lehetnek – tréfálkozott Eimear. mert elkésem – szakította félbe Alix. ha az ember minden este hazamehet. – Csodálatos így élni – felelte Eimear komolyan. nem? – Kettő – bólintott rá Alix. – Az a sok férfihormon. tisztességes… – Most már vissza kell mennem. – Jólesett kicsit hosszasabban elcsevegni veled. újabban kicsit locsogóvá váltam – mentegetőzött Eimear. – Pedig szerintem nagyszerű anya lennél – jelentette ki Eimear. Clionának 389 .

Alix. és a tolla végével megvakarta a fejét. hogy nem vagyunk elég nyereségesek… – Ne röhögtess már – szólt rá Gavin. – Lehet. – Szervusz. Lehet arról szó. – Vajon mit akarnak? – kérdezte Dave. és vágott egy grimaszt. – Remek – felelte Alix tettetett örömmel. – Európa Bank. gondolta Alix. – 390 . – Decourcelle volt? – kérdezte Dave. hogy mi is elmenjünk enni valahová? – Nagyszerű lenne – mondta Alix. mert csütörtökön meglátogatom a dublini fiókot. – Ki jön veled? – Jacques Monet – felelte Guy. – Nem tudom. Alix visszaült a székébe. –Tökéletes. Jacques Monet! Ezek szerint nem valami egyszerű pofafürdőről van szó. A semmiért nem dugnák ide így együtt az orrukat. Azért telefonálok. És te? – Én is. – Mikor érkezel? – Londonból megyünk. Monet-val. – De valamit akarnak. – Én is – felelte Guy. – Foglalok asztalt. – Au revoir – köszönt el Guy. – Csak nem akarják bezárni a fiókot? – nézett föl aggodalmas arccal Jenny. Jacques volt a vezetője az Európa összes bankfiókjának. – Akkor a csütörtöki viszontlátásra. habár elég ideges volt a hangja. – Kösz. hogy nemsokára találkozunk – mondta. – Csütörtökön idejön. – Alix megdörzsölte az orrát. – Jacques együtt fog ebédelni Desszel. Alix bólintott. az biztos. jól vagyok. ça va? – Guy! – Alix elfintorodott. – Már előre örülök.hívják a kislányát. úgyhogy minden valószínűség szerint tíz óra körül érünk Dublinba. devizaügynökség.

– Nem tudom. – Üdvözlöm. és felsóhajtott. – Egy vagy kettő valóban hozzám tartozik – ismerte el Alix. Lehet. aztán megállt. Alix. –Átadom Gavinnek. hogy elmondja. esetleg felhív – mondta Matt. Hogy elmondja. ha nem bánja. Felhívott. – Hacsak nem valami nagy összegű számláról van szó – feltételezte Matt. – A telefonján villogni kezdett a hívásjelző lámpa. Matt. – Ki gondolta volna. miért lett annyival olcsóbb a dollár a jenhez 391 . Dave. – Ujjai szorosabban fonódtak a kagyló köré. – De mi aznap lehetőleg legyünk csúcsformában. Ő kezeli a számlájukat. Gavin az asztalon át ránézett. – Tudom.Nagyon is nyereségesek vagyunk. úgyhogy neki kell árajánlatot tennie. – Felelős vagyok mindenért. hogy a végén átütemezik? – És Párizs ebben is benne volt – jegyezte meg Alix. ami az irodában történik. – Gondoltam. – Matt. Ezért a számlák ki vannak írva egy-egy devizakereskedő nevére. – Európa Bank. hogy kortes-körúton vannak. Alix a képernyőre pillantott. hogy csak végigjárják a bankfiókokat. devizaügynökség. –Örülök. – De a hitelrészleg nagyot bukott tavaly. Londonból jönnek ide. akkor esetleg beszélhetek magával. hogy hallom a hangját. Így van? – Ne hülyéskedjen. – Ha tehát valami horribilis összegű üzletet ajánlok. – Az nem rossz – bólintott Dave. – A konzorciumi kölcsönön – tette hozzá Dave. – Lehet – hagyta rá Alix. Mindössze ötvenezret. –Én? – Igen. – Lehet. – A devizarészleg nyereséges – mondta Alix. Miért csinálta ezt? – Nem vállalhatom a felelősséget túl sok egyéni számláért – felelte Alix. – Egy kis mennyiségű dollárt szeretnék vásárolni.

hogy csak az ő szavait hallja. – Emlékszik. mi az – mondta Alix. – Természetesen szó sincs semmi ilyesmiről. hogy Gavin feszülten figyeli a beszélgetésüket. hogy újból csökkenteni fogják az árfolyamokat – válaszolta automatikusan Alix. – Nekem kellene megkérdeznem magától. – Lehet. hogy enne-e egy ilyet velem. de én akartam megkérdezni magától – jelentette ki Matt. amit esténként szoktak enni. Tudja. – Barátként kérdeztem. mit mondtam legutóbb ezzel a témával kapcsolatban? Ha 392 . Végtére is maga az ügyfél – világosította fel Alix. Alix az ajkába harapott.viszonyítva. – Mert az emberek azt várják. – A lakásán. – Mondja. Matt. – Úgy gondoltam. Természetesen ettől még beszélgethetnénk üzleti ügyekről is. mielőtt átpasszolna annak az ebadta kölykének. Az. hogy én tehetek az egészről – folytatta a férfi. – Mikor? – kérdezte Alix. – A lövészet után – felelte a férfi. – Ezt nem tudtam. mit szólna egy vacsorához? – Tessék? – Vacsora. amivel megsértettem? –Matt hangján megbántottság érződött. – Tudom. – Afelől érdeklődtem. hogy valamivel feldúltam a lelki nyugalmát. mire gondol. – Fogalmam sincs. –Lehet. hogy félreértem a helyzetet. – Szerintem tudta. – Alix tisztában volt azzal. – Valamit biztosan félreért. Éreztem. nem jelentett semmit. talán rossz benyomást tettem magára. – Mondtam vagy tettem valamit.

és magának sem kell berágnia rám. hogy később is vele kell lennem. – Azért csak adja őt ide. Alix. Amíg beszélgettünk. * Soha nem bánta. – Semmi ilyesmi nem történt – felelte Alix. amikor neki el kellett mennie. ha egyedül kellett lennie. – Az a nap nem jó. akkor már nem számít. és ilyesmi. – És melyik napra gondolt? – A csütörtökre – felelte Matt. – Kár. akkor is mindig élvezte azokat az estéket. ugye? Mert attól kezdve minden tanácsot és minden árajánlatot tőle fogok kapni. Napközben úgyis mindig annyit volt kénytelen beszélni. hogy kifejezetten 393 . Az Európa igazgatója és a francia devizások vezetője jön hozzánk. hogy a maga elegáns stílusában fejezzem ki magam. – Egyáltalán nem – tiltakozott Alix. Ilyenkor jó volt egy üveg sörrel és egy könyvvel felkuporodni a kanapéra. Még amikor Paul vele élt. Alix önkéntelenül is elmosolyodott. vagy ha nem fogadja meg a tanácsomat. – Na. Akkor adja nekem Gavint.legközelebb jobb árat kér tőlem. lehet. hogy valami gyalázatosan rossz árat sózhasson rám. hogy nem ér rá. – Sajnálom – felelte Alix. – Ó. Így aztán nem kell kiakadnom. Különben még a végén perbe fogom. –Majd talán máskor. mert a jövő héten meg én nem leszek itt. – De ha maga átadja a számlámat Gavinnek. – Ez valami kifogás? – kérdezte gyanakodva Matt. és egészen biztos vagyok benne. hogy a dollár árfolyama a magasba szökött. akkor mindketten megsértődünk a másikra. amiért ennyi ideig szóval tartott. Együtt ebédelek Guy-vel. hogy mit mondott – vágott a szavába Matt. csak azért. mindegy – szólt valamivel vidámabban a férfi. mert… – Nagyon jól emlékszem.

Alix rámosolygott. – Alix. és elképzelte a ragacsos praclik nyomait. rajta csészékkel és egy nagy ibrik kávéval. Ott lesz Pat Enright. Töltött mindenkinek. kellemes volt a repülő-utatok. ha este ki se kellett nyitnia a száját. Végignézett a lakás hófehér falain. hogy Guy Decourcelle szereti a Chanelt. – Mi szél hozott benneteket Dublinba? – A párizsi Európa Bank bejelentést készül tenni egy ötvenmilliós 394 . Ma este azonban más volt a helyzet. hogy az ülést Des irodájában tartják. – Na. – Késtünk – felelte az idősebb férfi egy fintorral. Jacques.jólesett. hogy maszatos ujjlenyomatok virítsanak a falakon. kezében egy tálcával. hogy látlak! – És Guy kétfelől arcon csókolta. ha a férfi ragaszkodik ahhoz. – A repülők. amikor igazán magányosnak érezte magát. Eileen Walsh telefonon szólt Alixnek. nem ismerik a „pontos érkezés” fogalmát. – Ragyogóan nézel ki. a mai este volt az első. emlékezett rá. Talán ő is jobban odafigyelt volna rá. – Reméljük. Azt kívánta. úgy látszik. – Oké – mondta Des. hogy beszéljenek róla. lássuk – szólt oda a többieknek. Guy. és a haját feszes kontyba csavarta a tarkóján. * Csütörtökön a mályvaszínű kosztümjét vette föl. Remélem. miközben elindult az ajtó felé. Miközben helyet foglaltak. Felsóhajtott. csupa jó hírt hoztak. amikor kilép a lakása ajtaján. bárcsak minden másként lett volna. a főkönyvelő is. – Jacques Monet szintén csókkal üdvözölte. – Á. Eileen lépett be. Elviselhetetlennek találta a gondolatot. hogy tökéletes legyen az összkép. Alix! De jó. Amióta Paul elment. Chanel parfümöt használt. Guy és Jacques negyed tizenegykor érkeztek meg. aztán kiment. Ezúttal a sminkjére is szánt elegendő időt. – Köszönöm. – Szervusz. Ha Paul beszélt volna neki erről a gyerekdologról.

és mert sok olyan természetű kockázattal járt.euróveszteségről. de tudjuk. Mert annyiféle termék volt. hogy a kereskedő származékos termékekben pozícionálta magát. – Ha valaki elszúr valamit. – Kétségtelenül lesznek ellenséges sajtóreakciók. – Nem bizony – szólt közbe Pat. hogy miként szigoríthatnánk az ellenőrzést a kereskedés területén – mondta Guy. –Sajnos belemászott egy olyan kötésbe. Alixnek eszébe jutott a Fed árfolyamcsökkentése júliusban. – Nyilvánvaló – visszhangozta Des. hogy ez hatással lesz a részvényárakra is. Talán akkor kezdődtek a problémák. – Végiglátogattuk az Európa fiókjait. akkor 395 . a francba – szaladt ki Alix száján. amely teljes mértékben azon állt vagy bukott. túlzott ambíciókat dédelgető dílerekről és az ilyenkor szokásos mindenféléről. A kereskedőházak úgy féltek ettől a helyzettől. hogy a kereskedő egy veszteséget elkönyvelő akcióval elrejtheti a potenciális veszteséget. hogy a kamatlábak felfelé mennek-e vagy sem. amelynél a kereskedő belesodródhatott egy ilyen helyzetbe. – Rájöttünk. – A rendszerünk ebben a konkrét helyzetben cserbenhagyott minket. és napvilágot látnak majd nevetséges sztorik szélhámos kereskedőkről. amely jogosulatlan kereskedés következtében állt elő – közölte Jacques. Üzembiztosnak gondoltuk. – Úgyhogy azon is gondolkozunk. – Hogy történt? – kérdezte Pat. Mint tudjátok. Nyilvánvaló. és a tényleges piaci értékektől lényegesen eltérő árra értékelte ezeket. Des. amelyet a menedzserek és a könyvelők csak nehezen tudtak felmérni. – Van egy kiváló futures-kereskedőnk – válaszolta Guy. hogy soha semmi sem az. ezért mindig számolni kellett azzal. Alix és Pat egymásra néztek. nem mentek felfelé. mint a tűztől. – Ó. hogy magunk tájékoztassuk az embereket – folytatta Jacques.

Még nem döntöttük el. – Ez azt jelentené. hogy a kereskedelmi tevékenységet fokozottabban Párizs védőernyője alá vonjuk. – Állandó kapcsolatban leszünk veletek – ígérte Jacques. – Remélem. – Kellemetlen helyzet – mormolta Des. de mivel Dublin működtetése adózási hatékonyság szempontjából nyilvánvalóan előnyös számunkra. – Egyetértek Alixszel – bólintott rá Pat. – Tudom. –Nekünk itt nem volt ilyen gondunk. úgy van. – De mindenképpen radikális változtatásokat kell végrehajtanunk a működési rendszerünk egészében. ahol devizakereskedés folyik. nem pedig kereskedelmi központként – jegyezte meg Alix. És a jövő évig még nem is fog történni semmi. – És ez mit jelent számunkra itt. – Az azért már nincs olyan messze – emlékeztette Alix. – És erősen gondolkozunk azon is. – Mi viszonylag kis volumenű kereskedést folytatunk. valószínűleg érdemes kevesebb kockázatot vállalva több üzletet átterelni ezen a csatornán. – Nekem nincs ellenvetésem – felelte Alix. Biztosak akarunk lenni abban. 396 . a jövőben nem így lesz – szögezte le Jacques. hogy jó eséllyel kiszúrnánk a visszás dolgokat. hogyan menjenek tovább a dolgok. mi van nálunk. – Még semmiféle döntést nem hoztunk. Dublinban? – tudakolta Des. – Ez csak egy lehetőség – nyugtatta meg Guy. – Többszöri jelentést Párizsnak – felelte Jacques. hogy eltitkolja. ahogy mondjátok.megtalálja a módját. –De számlaellenőrzést fogunk végezni az összes olyan fióknál. ami azt jelenti. A piac már ezt az ügyet is hevesen fogja lereagálni. Semmiféle kínos meglepetést nem engedhetünk meg magunknak. – Elismerem – válaszolta Jacques. – A revizorok jövő héten jönnek hozzátok – jelentette be Jacques. hogy nincs semmi eltitkolnivaló. – Párizs védőernyője nem bizonyult valami hatékonynak az imént említett példátokban – szólalt meg Alix. – Reméljük. hogy a jövőben pénztárként működnénk.

Még vagy negyed órán át taglalták a kialakult helyzetet. – Tudod. ebédidőben találkozunk. nem megy túl a dolog ezen az ötvenmillión – fűzte hozzá Alix. Alix? – mosolygott rá Guy. se a befektetésen. – Ha van valami. és kezet fogtak dublini kollégáikkal. A Wrightsban foglaltam asztalt. mint John Meriwether 397 . Annyi mindent elhiszünk becsületszóra. – De az ember mindig reménykedik. hogy az irodájuk olyan kicsi. a könyvelésen. –Nem is emlékszem. nem bánnám. Des. hogy nincs semmi – felelte Alix. – Megnyugtathatlak. Des a kapuig kísérte Jacques-ot és Guy-t. – Csak hogy ne vegyem el a jókedvedet. A részvényárak le fognak zuhanni. különösen a strukturált tartozások területén. – Igen. hogy szokott lenni. – Se mi. igaz. mi minden szörnyűség van még a szőnyeg alá seperve. – Nem tudunk eleget – mondta Pat. mint valaha volt. – Nagyszerű. miközben Pat és Alix ott maradtak az irodájában. még mielőtt azok a párizsi cápák kitátanák ránk a szájukat. – Nem valami jó hír – mondta borús ábrázattal Pat. hogy vele nem történik meg. Ha nem buktál négymilliárd dollárt. most mennünk kell. ha most értesülnék róla. azután Jacques az órájára nézett. hogy semmi sem maradhat rejtve előle. ugye? – Úgy van – bólogatott Des. Pat. – Azt hiszem. ugye nálatok a devizán nincs semmi ilyesmi? –nézett rá aggodalmas arccal Pat. – Alix. – A két férfi felállt. Ott várlak – felelte Alix. és örült. – Én ezért nem foglalkozom velük – mondta Alix jóindulatúan. Egyébként pedig – tette hozzá mosolyogva – a kilencvennyolcas befektetési alappal kapcsolatos összeomlás óta egy ötvenmilliós veszteség már nem olyan nagy katasztrófa. – Remélem.– Időről időre előfordul ilyesmi – sóhajtotta Guy. – Én pedig veled. A végén rájönnek. – Tíz perc múlva megbeszélésünk lesz az ABN-Amróval – mondta. amiről nekem is tudnom kellene. mikor hallottam utoljára ilyen botrányosan veszteséges üzletkötésről.

– Kezdjük veled. én megelégszem azzal. emberek – mondta. – Nagyon remélem.és a barátai. hogy igazad van. Szeretném látni az összes kintlévőségeteket. ha nem hívnak senkinek – vigyorgott savanyúan Pat. Nyílt az ajtó. 398 . Alix. – Kösz. Alix. és Des lépett be. nem is hívnak senkinek. Az arca mogorva volt és fenyegető. – Most pedig munkára.

Chablis. amíg végül megközelítette a saját limitjét. – Egyáltalán nincs – felelte. ami itt folyik. – Általában véve a bankot rohadt rosszul érinti. Addig-addig halmozta a készletét. – Guy kitöltötte a bort a poharaikba. hogy a kardodba dőlj? – Most még nem. Aztán 1997 szeptemberében. amikor Alix megérkezett. nincs ellenedre. – Te mindig ügyesen ki tudtad vágni magad a szorult helyzetekből. Csak általában véve a banknak nem használ. és az üzlet mesés hasznot hajtott neki. és arra spekulált.Harmincegyedik fejezet Guy Decourcelle már az asztalnál ült. amellyel meg akart alapozni egy másik projektet az Egyesült 399 . – Tudom – mondta Alix. – Most azt várják tőled. Alix látott egy jelentést az indonéziai zavargásokról. hogy odaérjen hozzá. Át kellett vágnia az egész éttermen. – Remélem. egy hónappal azelőtt. hogy ő az olaszt jobban szereti. Tudnom kellett volna erről a kereskedésről. – Mindenről tudok. Ez a thai pozíció a szívéhez nőtt. de nekem sikerült a helyemen maradnom. Guy mindig kizárólag francia bort rendelt. Emlékszel a thaiföldi üzletre? A férfi elfintorodott. hogy a térségben feszültség lesz. pedig tudta. Egyszóval semmiféle különleges kereskedői ösztön nem vezette arra. lelépett. Alix a palackra pillantott. hogy Thaiföld ebből ki fog maradni. –A kereskedőnek és a közvetlen főnökének mennie kellett. Annak idején spekulációs céllal készletezett thai kormányadósságot. – És engem is. – Gondterheltnek látszol – jegyezte meg a férfi. hogy a piacot elérte a látványos veszteségeket okozó ázsiai válság. és leült a férfival szemben. hogy már megrendeltem a bort – mondta a férfi. – Nem Dublin az oka – felelte Alix. legalábbis remélem! – nevetett Guy. Guy. De ő úgy gondolta. Guy egyetértett vele. hogy hirtelen túladjon az adósságpapírokon – egyszerűen tőkére volt szüksége. Az év szeptemberében Alix és Guy beszélgettek egymás között az ázsiai helyzetről.

Változtatunk pár dolgon. és egy hónappal később hősként ünnepelték. – És tovább vajazta a kenyerét. – Nem biztos. Ekkor az asztalukhoz lépett a pincér. ahogy volt. – Jobb szerencsésnek. Alix kezében megállt a kés. – Kintről hoztok embereket? – Igen – felelte Guy. ha te is csatlakoznál hozzánk. Neked van tapasztalatod. Megbízható vagy. Új embereket állítunk be. hogy nem érzed. – Néhány csoportot át akarunk szervezni. amellyel épp vajat kent a pirítósára. Guy. – Ó? – Nem állunk le a származékos kereskedéssel. hogy át akarok menni Párizsba – mondta Alix. – Szeretnénk. mennyire korlátozva van a mozgástered! Emlékszem. – Miért ne? – Szeretem a munkámat itt. Alix. – Én? – Igen. – Kellenek majd emberek odaát Párizsban – mondta Guy. – Jó ötlet. Ott nagyban 400 .Államokban. – Akárcsak te. amikor még Londonban voltál. Ha ennek vége lesz. Nem kell attól tartani. te. és felvette a rendelésüket. – Te mindig is szerencsés fickó voltál. – Eddig – ismerte el Alix. ne mondd már! – nézett rá méltatlankodó arccal Guy. Dublinban. Guy tehát úgy. – Ez egy kisüzem. de óriási hasznot is hozhatnak. Ne mondd. hogy te értesz a legjobban a dolgokhoz. Alix. mint okosnak születni – fújta az Európa Bank mantráját. hogy mindenkin keresztülgázolva be akarod bizonyítani. Persze nagyon kockázatosak tudnak lenni. eladta a kötését. – Jaj. és a férfira nézett. Alix. némi változtatást hajtunk végre az irodában.

– Elfogadod? – Nem tudom. Igaza van. ahol a fix és lebegtetett árfolyamüzletek köttetnek. a bankosokkal. – El kell fogadnod – győzködte Guy. hogy életed egyik legnagyobb lehetősége. – Érdekes gondolat – mondta Alix lassan. az nagyon jó állás. Lehet. Nagyon váratlanul ért.kereskedtél. A devizacsere-ügyletek referensének lenni Párizsban. Ezzel megüresedik a csereügyletek vezetői széke. miközben a férfit hallgatta. Változatos az ügyfélbázisunk is. Napi kapcsolatban vagyok a hitelesekkel. De a munka érdekes. – És te ezt érdekesebbnek tartod. nagyszabású akciókat vezettél le. – Ez nagyon jó lehetőség. Sokkal több mindenben vagyok benne. Az Európa Dublinnál ezt nem teheted meg. nagyon szerteágazó és nagyon jövedelmező állást jelentett. Egy csomó egészen különböző dolgot kell csinálnom. – Ebben a témában igen – felelte Alix komolyan. – Legföljebb két vagy három hétig tudom tartani az ajánlatomat. – Igazság szerint nem kellene gondolkodási időt kérned. gondolta Alix. mint a csereügyletek irányítását Párizsban? Alix mozdulatlanná merevedett. a könyveléssel. – Nagy változást jelentene az életemben. – Kereskedő vagy – mosolygott rá a férfi. Ha Guy a csereügyletek vezetői posztját ajánlja föl neki. Lehetőséged volt nagy pénzeket és még nagyobb prémiumokat keresni. mint ha csak kereskednék. – Tudom. – Túl sok időd nincs a döntésre – figyelmeztette Guy. aki a Párizsban folyó 401 . – Értem. – Csere? – Michel Petit-t áthelyezzük a származékos részleg élére. és nem kell egyetlen termékre specializálódnom. Nem volt időm gondolkozni rajta. Aztán valaki mást kell megkínálnom vele.

hogy ez az egyik legjobb ajánlat. – Nem mi lennénk az egyetlen hely – mutatott rá Jenny. 402 . hogy van valami – jelentette ki Jenny. amelyet életében valaha is felkínálnak neki. hogy itt valami készül. * Dave. Akkor már rég elmentem volna – közölte Gavin. hogy volt is rá okunk? – kérdezte Jenny. hogy racionalizálni akarnak – vélekedett Gavin. amitől a másik kettő összerándult. – Kezdőt kerestek. – Még idejében megpattanni. mert úgy tettem. de nem olyan volt. – Ti nem éreztétek? – Mi csináltuk – nézett rá Dave. Gavin és Jenny szendvicset ebédeltek az íróasztaluknál.ügyletekről mesélt. nála órákig tart egy ebéd – jegyezte meg Dave. amit én szerettem volna. – De lehet. A tavalyi évünk egyenesen fenomenális volt. – Mert tiszta idegek voltunk. mielőtt bárki rájönne. –Szerinted meg fognak szüntetni bennünket? – Miért szüntetnének meg? – Dave az ujjait ropogtatta. – Azt hittem… – Igen. – De határozottan volt valami a levegőben ma reggel – mondta Gavin. hogy ideje volna leporolni az önéletrajzunkat – mondta Gavin. nem? –kérdezte Jenny. – Holtbiztos. Csendben ültek. – Gondolod. – Miért nem hívod fel őket? – Egy ócska kis állást – vallotta be Gavin. – Neked kínáltak állást a Banco Andaluciánál. –Egész délelőtt üléseztek. és Alix még az ebédről sem ért vissza. – Nem vagyunk veszteségesek. – Ismered Guy Decourcelle-t. Lehet. mintha valami nagy buli lenne. – Az elmúlt másfél évben volt egy csomó leépítés. – Lehet.

– Na? – szólalt meg Dave. – Senkinek sem tűnt fel? – Ugyan már. gyerekek. de lejjebb viszik az összvolumenre vonatkozó önálló limitünket. és megnézte a monitorokat. – Miért? – vonta fel a szemöldökét Gavin. Megszólalt az egyik telefon. – Ezzel megkötnék a kezünket. Teljesen valószínűtlen áron jegyezte a piacon. Egyszóval. csak semmi vakmerő kockáztatás.– Lehet. tudod. hogy a jövőben Párizsból akarnak majd irányítani bennünket – tette hozzá. Lehet. * Amikor Alix ebéd után visszament az irodába. A dollár lejjebb csúszott. Mindnyájan rohantak. hogy van. – Valami nagy disznóságot műveltek Párizsban – mondta végül. A származékos részleg vezetője észre sem vette. mindenki aggodalmas arccal nézett rá. amit mi nem csinálunk itt malmost is? – Úgy gondolják. hogy fölvegyék. – Te kiszúrtad volna – mondta Jenny. – Mit? – kérdezte Dave. s az arca felderült. – Ez disznóság – háborodott fel Gavin. semmi jogosulatlan pozicionálás. – Tényleg – kapott a szón Jenny. A kötéseik veszítettek az értékükből. Dave. akik átnézik a könyvelésünket. Alix leült az asztalához. de nem sokat. – De emiatt aztán egy hét múlva a nyakunkra küldenek egy csapat revizort. A helyzet többé-kevésbé rendben volt. – Remélem – vigyorgott Alix. – Mi olyat tudnak csinálni ők ott. 403 . hogy ez az egész jót jelent – kockáztatta meg Dave. – Egy zöldfülűnek sikerült ötvenmilliót veszítenie egy opciós kereskedésen. – Talán az Európa magába olvaszt egy másik bankot. esetleg több kereskedést irányítanak rajtunk keresztül. – A barom állatja – fújt egyet Dave.

Dave. igaz? – csapott le rá rögtön Dave. – Vagy még több is. Eszébe jutott Guy ajánlata. – A mi helyünk hol van ebben a képben? – Arról nem volt szó. hogy egy csomó embert kirúgjanak. mit akarnak tenni. – Még az is lehet. – És mi a helyzet Párizsban? – kérdezte Gavin. De persze lehet. hogy nem lesz annyi munkánk – jegyezte meg Jenny. Ez így már sokkal izgalmasabban hangzik. – Ajánlottak neked valamit? – Jenny felfigyelt valamire Alix hangjában. ha mások mondják meg. – Könnyen lehet – felelte Alix óvatosan. Vagyis Párizsban meg talán lesznek üres álláshelyek. – Még nem döntötték el. hogy nem lesz belőle semmi. Ez még vonzóbbá tette az ajánlatot. – Csak talán kevesebb önállósággal. Tudod. – Lehet – felelte Alix. hogy van ilyenkor. – Ott meg majd több lesz a munka? – Mire gondolsz? – Feltételezem. hogy egy csomó embert ki fognak rúgni. – Guy említett egy állást a csererészlegben. ha tényleg több kereskedést fognak lebonyolítani Dublinon keresztül – mondta Alix. – Aktatologatót akarnak csinálni belőlünk! – méltatlankodott Gavin. – Nem szereted. Alix. Ha Párizs valóban megpróbálja az irányítása alá vonni Dublint. Alix vállat vont. muszáj.– Tudom – mondta Alix. mit tegyél. – Csak éppen lehet. – És velünk mi lesz? – kérdezte Dave. De tényleg 404 . akkor az ő munkája sokkal kevésbé lesz érdekes. Gavin és Jenny szótlanul bámultak rá. hogy Dublinban bárki is elveszítené az állását – válaszolta Alix. – De te akkor elmennél. – Nincs szükségük kereskedőkre. – Így reagálják le a veszteséget – mondta Alix. mint most. – Veletek minden a legnagyobb rendben lesz. hogy ők nem akarnának engem megtartani itt.

Tudjátok. most aztán van mit megemésztenünk. ha szükség lenne rám. hogy mi legyen a bank jövője. De ha elmegyek. – S hogy velünk mi lesz. ti mindnyájan egyformák vagytok! – kiáltotta Gavin. 405 . gondolom. csak aztán nehogy cápával találkozzam. – Most beszélnem kell Pat Enrighttal. valamelyikőtök lesz a devizakereskedés vezetője. elmegy-e – mormolta Dave összeráncolt szemöldökkel. milyen baromira konzervatív. ha én vagyok a saját főnököm. – Az órájára pillantott. – Akkor nem. igaz? – Kíváncsi vagyok. – Vagy elküldik-e? – gondolkodott hangosan Jenny. hogy Párizs meg akarja nehezíteni a kereskedést – emlékeztette Dave.jobban szeretem. De most majd megnyílik előttünk az út valami komolyabb pozícióhoz. Mindenkivel törődünk… és nem csak a devizakereskedésben dolgozókkal. itt is felszabadul egy hely? – nézett rá felcsillanó érdeklődéssel Dave. Erősen kétlem. – Na – szólalt meg Jenny. – Az ilyesmit mindig meg lehet kerülni – jegyezte meg fölényesen Gavin. – Nem olyan nehéz. Kaphatunk például nagyobb napközbeni limiteket. – Ó. – Des és én sok megbeszélést folytatunk majd arról. az egy cseppet sem érdekel – jelentette ki Gavin. – Szóval ha elmész. – Egyszerűen nem akartok kimerészkedni a nyílt vizekre. hogy kívülről hoznának valakit. ha Párizs minden lépésünket nagyítóval fogja vizsgálni – mondta Jenny. – Naná. – Ez nem igaz – csattant fel Alix. mihelyt Alix kilépett a szobából –. – Egyelőre fogalmam sincs. Az megkönnyítené a kereskedést. – Én kimerészkedem – felelte Dave –. – Még azt sem tudom. – Épp arról van szó. hogy elmegy – jelentette ki Gavin. elmegyek-e vagy sem – felelte Alix. Az irodájában megtaláltok. lesz-e egyáltalán lehetőségem választani. – És ez mindannyiunk számára kiváló lehetőség lesz.

majd kinyitotta a lakás ajtaját. El kell jönnöd. – Én vagyok az – szólt Wyn teljesen fölöslegesen. s a kosztümöt levéve farmernadrágba és pólóba bújt. hogy nem tetszik neki a dolog. de nem voltál itthon – mondta. de látszott rajta. – Alix örökké a sarkunkban lesz. – Oké – mondta Gavin. – Különben is. – Hívtalak korábban. Alix. nehogy valami őrültséget csináljunk. – Ma este elmegyünk. – Mi van? – Azért ugrottam át. semmi sem jut át azon a kemény koponyádon abból. és amíg el nem takarodnak. De a nővérének híre hamva sem volt. akkor kitalálsz valami ürügyet. – Jönnöm? Hová? – Apa szombaton hazautazik – mondta Wyn. hogy nem óhajtok 406 . – A legnagyobb mértékben – csatlakozott Dave. Megszólalt a kapucsengő. Égy perc múlva Wyn belépett rajta.– Akár így. Aztán átkefélte és laza lófarokba kötötte a haját. Carrie foglaltatott asztalt a Milánóban. Négyünknek. mert ha csak telefonon szólok. mindent úgy kell csinálnunk. Bement a lakásba. mindenképpen végig kell gondolnunk a jövőnket – szólt közbe sietve Jenny. * Amikor Alix hat órakor hazaért. hamarosan itt lesznek a párizsiak. akár úgy. – Szóval nyugi – adta ki a jelszót Jenny. – Enged] be. – Nem fogunk – jelentette ki Dave. Szinte egy csapásra öt évvel fiatalabbnak látszott. a lakása előtti parkolóhelyen Wyn kocsiját pillantotta meg. csak hogy ne kelljen jönnöd – jelentette ki Wyn. Wyn. Alix beengedte a nővérét a kapun. amit mondok? – támadt rá Alix. ahogy a nagy könyvben meg van írva. – Már ezerszer megmondtam. – Mondd. és Alix a monitorra pillantott.

– Jaj. – Miért kell neked örökösen úgy tenni. ami miatt ki kellett rúgniuk egy sor embert. – Mi az. Alix. – Guy Decourcelle a párizsi bankunk devizakereskedőinek a főnöke – válaszolta Alix. mi van e mögött a munkavacsora mögött? – kérdezte Wyn. – Párizsban! – kiáltott fel Wyn. – Nem lesz jó. mintha senki sem törődne veled? – bosszankodott Wyn. Nem megyek el vele vacsorázni. hiányoznál nekem és a gyerekeknek is. ma este a párizsi irodánkból érkezett Guy Decourcelle-lel vacsorázom. hogy dolgozzak Párizsban. akár Carrie nyomást gyakoroljatok rám! – És mondd csak. és sohasem lesz az. – Sohasem volt. – Jó buli lenne. és nem hagyom. és úgy tesz. – Mennyiben érint ez téged? – Guy felajánlotta. mintha minden rendben volna? Nyugodj bele. Különben is – tette hozzá –. Alix. és ez a legutolsó szavam. – Volt most egy súlyos veszteségük az ottani irodában. hogy akár te. – Téged miért nem zavar a gondolat. hogy ott legyél velünk – mondta szinte könyörögve Wyn. – Komolyan szeretnénk. hogy a családoddal is törődhess egy kicsit? – Ő nem a családom – sziszegte Alix. Rengeteg ember dolgozik külföldön. mert nem lehet az – csattant fel Alix. most az egyszer nem feledkeznél meg a munkádról. – Nélküled az egész nem lesz jó. hogy egyszer csak visszajön. – Hiányoznál nekem – mondta Wyn egyszerűen. – De ez azért nem olyan nagy ügy. – És elmennél? – Miért ne? – kérdezett vissza Alix.hozzájárulni John Callaghan lelkiismeretének megnyugtatásához. – De fogadok. hogy esetleg mi hiányozni fogunk neked? – Persze hogy hiányoznátok – felelte Alix. nem sokáig hiányoznék nekik. –Mi? – Ha elmennél Párizsba. Egyébként pedig valószínűleg nem 407 . hogy én nem leszek ott. – Jó tudni – jegyezte meg Alix.

A testvérek elhallgattak. – Miért. és megdörzsölte a tarkóját.sok választásom lesz. Alix vizet töltött a vízforraló kannába. – Ha téged boldognak látnálak – válaszolta Wyn. – Megtennéd? –Mit? – Hogy elmenj New Yorkba. ha Párizsban leszel? – Nem tudom. – Kérsz kávét? – kérdezte Alix. – Most a legnagyobb gondot Párizs jelenti. Hát nem lehet ezt megérteni? – Tudom. és nem is akarom. – Csak nem hiszem. – Épp most akartam készíteni. és kanállal kimérte a kávét a bögrékbe. – Mi van Paullal? – Mi lenne vele? – Hogy fogod visszaszerezni. hogy találj valaki mást? – Ez a kérdés pillanatnyilag nem foglalkoztat – mondta Alix. Vagy akár visszamehetnék Londonba. – Jóságos ég. kérek. hogy legyen. – Miért ne? – Olyan messze van. téged mi tenne boldoggá? – nézett a nővérére Alix. – Hogyan bizonyítsam ezt be neked? – Nem tudom. Sőt New Yorkba is. Dublinban is változtathatnék. – Igen. – Hoztam néhány fényképet – mondta Wyn. 408 . olyan szűk látókörű vagy! A világon semmi sincs. Wyn. hogy van értelme. ha továbbra is az Európánál akarok dolgozni. – Én boldog vagyok! – csattant fel Alix. hogy visszaszerzem-e egyáltalán – válaszolta Alix. – És továbbra is idegenkedsz attól. ami idekötne. Persze – nézett elgondolkodva Wynre – állást éppen itt. mit mondasz – felelte Wyn.

Nem értem. – Ha ez azt jelenti. nagyon tévedsz – jelentette ki Alix. mindketten megfeledkeztek. jól fogjátok érezni magatokat a Milánóban – szólalt meg pár pillanatnyi hallgatás után. Te. – Rá nem vagyok kíváncsi. miért kellene most odatörleszkednem hozzá.– Ne kezdd megint! – nézett rá dühösen Alix. és fátylat tud borítani… – Erősen kétlem. – Mondd meg Carrie-nek. nincs értelme harminc éven át ébren tartani a haragot. – Szerintem képes – ellenkezett Wyn. – Mert én az ő helyében biztosan ideges lennék. Wyn? Valamiféle kifárasztás? – Csak azt gondoltam… – Ne gondold – vágta el a szavát Alix. – Remélem. Vagyis az én életemhez ő egyáltalán nem tartozott hozzá. amikor elment. – Miért? 409 . – Én ezt nem tudom megérteni. hogy szerinted én haragot táplálok magamban. – Mi akar ez lenni. Csak annyi tej volt. – Alix kinyitotta a hűtőt. Alix. – Felejtsd el. Csak erről van szó. – Kösz. – Tessék – nyújtotta nővérének a kávét. úgy látszik. –Mit? – Mit gondol Imogen erről a ti nagy egymásra találásotokról? – Nem tudom – vont vállat Wyn. – De ha Carrie meg tud bocsátani. aki olyan kíváncsi szoktál lenni az emberekre. Beleöntötte Wynébe. – Egyvalamit mondj meg nekem. hogy Carrie bármelyikre is képes lenne. – Szó sincs semmi ilyesmiről. semmi másról. hogy felhívom holnap vagy vasárnap. – Egész biztos vagyok benne. – Azt mondja. amennyi egy csészére elég. Mindössze hároméves voltam. hogy most milyen? – kérdezte Wyn. – Rendben. – De nem akarod tudni. De arról. hogy én alig emlékszem arra az emberre.

ami az irodában dolgozó többieknek fontos. gondolta. hogy lássa. – Wyn kitta a maradék kávéját. – Én meg azt hittem. apa ezért hagyott el minket. Erős asszony. –Úgy tudtam. igaz? – Ne beszélj butaságokat. és letette a pultra. hogy az emberek felnőnek. Alix mormogott valami semmitmondó választ. – Képtelen vagy elfogadni. Alix. amikor Guy megérkezett. és olyat. mit kellene mondania Guy-nek. ami neki. miközben az arcát festette. Este kilencre foglaltatott asztalt a Dame Streeten lévő Les Freres Jacques-ba. Tudta. – Jaj. de ezt soha senkinek nem vallotta be. Olyat. miféle állást kínál neki Párizsban. És hogy kipuhatolja. Ki akarta gondolni. 410 . Mennyivel jobb volna letottyanni a tévé elé. gyenge – húzta el a száját Alix. mik a terveik Dublinnal. * Semmi kedve nem volt Guy Decourcelle-lel vacsorázni.– Ő volt az elmúlt harminc évben az első számú nő Callaghan életében. – Egy kellemes kis esti kiruccanás? – kérdezte a sofőr. – Alix elvette nővérétől a csészét. hogy ő így fogná fel – válaszolta Wyn. A pincér épp kihozott neki egy pohár Perrier ásványvizet. hogy Guy szereti a francia éttermeket. – Nem hiszem. És mennyivel kellemesebb volna házhoz szállíttatni valami kínai kaját. Alix kedvenc étele a bab volt pirítóssal. talán nem is küldik. A taxi háromnegyed kilenckor érkezett meg. De muszáj volt beszélnie vele. Az én csőrömet nagyon piszkálná ez a dolog. amikor már kezdte azt gondolni. Most meg itt ez a sok érzelmes jelenet a volt feleséggel meg gyerekkel. –Szerintem Imogen elfogadja ezt a helyzetet. Pontosan a megbeszélt időben érkezett az étterembe. mint elegáns ételeket enni. és nyomban odavezették az asztalukhoz.

– Nem. – És mi lesz a családommal meg a barátaimmal? – Pardon? – Mi lesz a családommal és az itteni barátaimmal? – Hát. – Sohasem viseled leengedve a hajad – jegyezte meg Guy. – Ezért választottam – felelte Alix. Szerintem élveznéd. A férfi kagylót és bourguignonne-i marhasültet rendelt. – Nagyszerű – jegyezte meg Guy. – Tetszik ez a hely. – Tényleg? – A legnagyobb mértékben – bizonygatta Guy. – Igaz.– Gyönyörű vagy. Több pénzt fogsz keresni. – De nem szoktad kibontva hagyni. – Mert sohasem engeded el magad igazán. – Tudom – felelte Alix. – Ámbár az még jobban tetszene. a gyöngysort a nyakán és a gyöngyöket a fülében. szemügyre véve Alix sima fekete ruháját. hogy hátul összekötöm. ma chérie – mondta. mint most. ha kibontva keretezné az arcodat. Alix pedig salátát és csirkét. – Mert akkor a szemembe lóg – közölte Alix. Alix. – Vezető beosztás. – Tetszik az is. ahogy a hajadat fésülted – tette hozzá a férfi. hogy hiányozni fognak. – Jó munkád lesz – bizonygatta Guy. és átnyújtotta Guy-nek az étlapot. amikor a pincér távozott. – Nem engedem le a hajam. – Tres chic. – Köszönöm – mosolygott rá Alix. – De félek. – Az irodában úgy hordom – árulta el Alix. – Nos – nézett a szemébe a férfi. 411 . ha étteremben vacsorázom – mondta Alix. az biztos. Alix. hogy ők nem jöhetnek! – Guy jót nevetett a saját tréfáján. – Eljössz hozzám dolgozni? – Nem tudom – válaszolta Alix.

hanem kicsit olyan szemmel. – Csak sok mindent végig kell gondolnom. Des mondta. Most nem úgy. hogy elmenjek? Guy vállat vont. nem sír a családja és a barátai után. Különben is. mennyivel simábban mennének a dolgok. mint valami látogató. Tehát ha elfogadja a párizsi állást. De ha nem fogadja el. Úgy gondolta. – Ezt mondta neked Des? – Igen. mintha megérezte volna a ki nem mondott kérdést –. És amilyen hamar csak lehet. – Értem. már tudott volna a veszteségről? – Nagy általánosságban beszélgettünk Párizsról – magyarázta Guy. – Nem rossz ötlet – bólintott Alix. mint te. megyek. hogy már nem vagy együtt a barátoddal. Pár hete beszélgettünk rólad. – Mert elég sürgősen megoldást kell találnunk a dolgokra. – Mi a baj? – kérdezte Guy. 412 . ma petité? Egy olyan nő. szerinte itt nem vagy eléggé kihasználva. – Mi lenne.– Ugye ezt nem mondod komolyan. – Értem. és én akkor azt mondtam. nekünk mindig szükségünk van új tehetségre. – És én új tehetség vagyok? – Párizs számára igen. ha a közeljövőben átugranál Párizsba? – javasolta Guy. – És Des akarta. – Semmi – felelte. Amikor Des első ízben említette neki a párizsi álláslehetőséget. Alix. mint aki egy új munkahelyet vesz szemügyre. – Körülnéznél egy kicsit. – Azt mondta. A piac ezt várja tőlünk. ha Dave ülne az ő helyén. Felsóhajtott. azzal nagy szívességet tenne Desnek. – Nem vagyok eléggé kihasználva… Ugyan már! Des csak megpróbálta könnyebbé tenni az életet a maga számára. nagy valószínűséggel jól kiszúr magával.

de Alix visszautasította. mire hazaért. – Fogadd el az állást – mondta Guy búcsúzóul. miközben a szekrénye előtt állva azt nézte. hogy igaza van. eljelentéktelenedik. – Aludnom kell. Egy jó állás egy jó bankban. Guy kérte. mit vegyen föl másnap. de annyira azért nem. Lehet. hogy ne tudjak meginni veled egy konyakot. a fenébe – kiáltott fel hirtelen hangosan. hogy milyennek kell lennie egy sikeres női vezetőnek egy férfiak által uralt iparágban. – Ó. ha elpasszolod. Most már csak neki magának kellene értenie. ha lecövekel itt? Elszürkül. és elővett egy másik ruhát. hogy milyen is ő valójában! 413 . egy gyönyörű városban.* Későre járt. Mit kell ezen egyáltalán gondolkozni? Mi marad neki itt. a dublini Európa Bankban? Mi lesz a karrierjével. Holnap lesz az a nyavalyás tévéinterjú! Felnyögött. Ez jobban mutat a képernyőn. – Fáradt vagyok – mondta. ahogy kivett egy kosztümöt a szekrényből. – Én is fáradt vagyok – vigyorgott Guy –. és azt is tudatja a világgal. – Nagyon nehéz hetem volt. – Elaludnék – mentegetőzött Alix. hogy igyon meg vele valamit a szállodájában. – Sajnálni fogod. gondolta Alix.

– És Damien O'Riordan új fiú a szakmában. nem gondolod? Állítólag a sikeres nőket kell a képernyőn képviselnem. – Fél háromra érkezik a stáb – folytatta Paul. – Nem áll érdekemben. Alix megpróbálta elképzelni. – Persze hogy kedves leszek! – fakadt ki Alix. hogy az év vége előtt adásba kerül? – Azt hiszem – felelte Paul. de adott esetben kőkemény nőket. hogy hogy ment. – Majd később felhívlak. öt lépés távolságról is le tudsz ütni egy férfit – jegyezte meg Paul. Dave az egyik kedvenc ügyfelével csevegett a hétvégi futballmeccsekről. Észrevette. Alix reménykedett. Annyit. hogy ő áttelepül Párizsba. amennyit kell. Nem szeretném. hogy megfélemlítsem. Mit tehetek magáért ma reggel? Ez így ment egész délelőtt. ha terrorizálnád. – Üdvözlöm. mindenben részt vevő. – Kösz – felelte Alix. Alix odakapcsolta a telefont. milyen lenne nélküle. – Fölöslegesen emlékeztetsz rá. Még mindig úgy gondolod. – Nem fogom terrorizálni – nevetett Alix. Veled akar beszélni – mondta Jenny. – Charles Mulholland. ha te rossz hangulatban vagy. hogy Jenny integet neki.Harminckettedik fejezet Paul kora reggel telefonált. hogy még azelőtt műsorra tűzik. Charlie. – Nem felejtettem el – mondta Alix ingerülten. Végignézett a másik három kereskedőn. – A kettesen. Jenny egy másikkal egy 414 . – Légy kedves hozzájuk. a gondoskodó. – Körülbelül egy óráig fog tartani – mondta Paul. – Most mennem kell. – Tudsz ennyit áldozni rá? – Persze. Ha! – Sok szerencsét – mondta Paul. Tudod. – Mit képzelsz rólam? – Alix. nem zavartatva magát Alix bosszús hangjától. Majd később beszélünk. Alix. hogy emlékeztesse az interjúra.

Phil? –fordult az operatőrhöz. minden feltűnést kerülő ékszereivel és sima. a recepciós csevegett Damien O'Riordannel. épp Rita McDonough. – Damien O'Riordan. akkor voltaképpen nem számít. – Azt hiszem. hogy készít vele egy interjút egy műsorhoz. – Azután Phil készítene néhány felvételt. zselézett hajú. hogy megismerhetem. – Alix Callaghan – nyújtotta a kezét Alix. – Van egy tárgyalónk az első emeleten. Alix nem sokkal előbb tíz percet töltött a mosdóban. amelynek a Meg nem énekelt hősnők lesz a címe. hogy felfrissítse a sminkjét. aki talán még a szorzótáblát sem ismerte. kék öltönyben. a tárgyalóban kellene megcsinálnunk – felelte Damien. Amikor a földszinten kilépett a liftből. 415 . devizakereskedés – szólt bele a kagylóba. – Európa Bank. Ha Párizs a jövőben nagyobb szerepet akar játszani a dolgaikban. Dave fogja megkapni az állást. * A tévések pontban fél háromkor futottak be. Megint csöngött a telefon. Már csak abban bízott. hogy olajzöld Luise Kennedy kosztümjében. vagy használhatjuk az irodámat is. Fiatalabb volt. Damien – mondta Alix. vajon Dave ugyanolyan fokon fogja-e ellenőrzése alatt tartani a többiek munkáját.világméretű recesszió kilátásairól. Mit szólsz hozzá. mint Alix várta. mint ő. örülök. még ha Gavin talán titokban abban reménykedik is. – Nem tudtam. Dave azonban jól kézben fogja tartani a dolgokat. hogy nem fog bolondot csinálni magából. hol akarja csinálni. Alix eltűnődött. Gavin pedig Elliott Wave technikai elemzéselméletét próbálta megmagyarázni egy fickónak. Tudta. ami a devizarészleg szobájából nyílik. feszes francia kontyba hátrafésült hajával jól néz ki. fémkeretes szemüvegű fiú. Damien megígérte Ritának. amint az irodájában dolgozik. fehér ingben és piros nyakkendőben. Húszegynéhány éves. De ott nincs valami sok hely. hogy elő fogják léptetni.

– Na. hány éves? – kérdezte Alix. Alix elvezette őket a tárgyalóterembe. ez a sorozat majd segít. – Talán mert olyan nehezen tudjuk belemélyeszteni a fogunkat egyáltalán bármibe – vélekedett Alix. ahol Phil és a hangtechnikus felállították a felszerelésüket. ha négyéveseknek mondom el. – Látom. – Miért. miket készíthetnek a kamrában talált régi ezmeg-azból. Olyan ez rajtam. mint a barrakudák – hördült fel Damien. többé nem engedik el. – Maga fiatalabb. Alix meglepődött. – Legalább később jár le a szavatossági ideje – nevetett Alix. – Garmadával csináltam már habkönnyű dolgokat. Szeretnék komoly dolgokat csinálni. – Maga is fiatalabb. Remélem. legjobb lesz. – Mindenki így reagál. ez jó interjú lesz! – nevette el magát a fiú.– Jónak tűnik – bólintott Phil. – Érzem a 416 . látja – mondta a fiú. mint gondoltam – szólt Damien mosolyogva Alixhez. – És miért egy férfit bíztak meg az interjúk készítésével? – érdeklődött Alix. – Miért nem nő csinálja. de meglátják a képemet. – A korral elegánsan nyomulhat előre. mint valami szörnyű átok – magyarázta Damien. mint gondoltam – felelte Alix. –Ha egyszer valamibe belemélyesztették a fogukat. – És köszönöm szépen. – Jobb szeretnék már most előrukkolni valamivel – fintorgott Damien. – Az emberek szerint ezzel a kölyökképemmel gyerekműsorokat kellene készítenem. – Én csak fiatalnak látszom. – Huszonkilenc. de nem vagyok hajlandó átadni a témát valamelyik női cápának! – Női cápának? – Olyanok. ha úgyis nőkről szól a dolog? – Mert az egész az én ötletem volt – válaszolta Damien. és azt gondolják.

hogy valamit még ellenőriznie kell az operatőrrel. Hogy a mögötte nyomuló fiatalabbak félrelökhetik az útból. – Ez a szakma a fiatalok játéktere – mondta Alix. De most még hívják Párizsba. fiatalabb vagyok. aztán kimentette magát azzal. Ott vár még rá egy szerep. a devizakereskedők irodájában felbukkantak a tévéstábok.zsigereimben. Még az is lehet. Már túl vagyok pár interjún. Része lehet a menedzsmentnek. és talán túl öreg lesz ahhoz. Könnyen lehet belőle az Európa egyik igazgatója. és kinézett a Liffeyre. Mindig is ezt akarta csinálni. hány éves vagyok? – Egy negyvenes nőre számítottam – vallotta be Damien. – Készen vagyunk. és kameráikkal tűz alá vették az 417 . Miért is ne? Folyékonyan beszél franciául és tűrhetően spanyolul meg németül. Alix – vágta el gondolatai fonalát Damien. Alix megállt az ablak előtt. És talán ott majd feljebb is léphet a vállalati struktúrában. de a legtöbb nő idősebb volt magánál. – Tessék? – Azt mondta. – Még néhány év. a pénzpiacon dolgozók életéhez hozzátartozott. – Mit gondolt. Hirtelen ráeszmélt. Jóllehet eddig összesen egy tévéinterjút készítettek vele. Mit gondolt. Még néhány év. Mindenki azt mondja. Érdekes munka lehet a fővárosok között utazgatni és stratégiai terveket kidolgozni az Európa bankfiókhálózata számára. Ő mindig is ezt csinálta. hogy egy napon majd nem lesz képes többé folytatni. hogy amit mondott. Valahányszor hirtelen lefelé vagy fölfelé mozdultak az árak. Képtelen volt elfogadni a gondolatot. a harmincas éveire az ember kiég. – Hová üljek? A tévékamera nem feszélyezte. és kiöregszem belőle. Alix megborzongott. – De maga sokkal fiatalabb. hány éves vagyok? – tudakolta Alix. hogy időnként megjelentek közöttük kamerákat hurcoló emberek. Damien rámosolygott. igaz. hogy végül átveszi Guy vagy akár Jacques posztját. Hogy még előtte váltani kell. hogy díler legyen. – Oké – felelte. mint gondolta.

mi zajlik a pénzpiacokon – válaszolta. nem? –kérdezte Damien. Mialatt Alix Londonban dolgozott. és rámosolygott. hogy nem. de nyilván ez is része a személyiségemnek. miért akarom mindenáron összemérni az erőmet olyanokkal. pontosan. Nem tudom.” – Azt gondolom. Nem tudom. Az adott pillanatban talán nem. Talán éppen ezt szeretem benne. – Nehezebb-e elérni. hogy nők is kerülhetnek vezető állásba. – De ez a terület elsősorban a férfiak játéktere. miért kelek fel minden reggel azzal a céllal. – Mi adja önnek az energiát? – kérdezte Damien. hogy megküzdjek mindenki mással a piacon. hogy most rögtön. Damien. hogy az embert nőként komolyan vegyék ezen a területen? Eszébe jutott egy vitája Dave Bryanttel. sikeres üzletasszonyt. hogy a kamera most ráközelít. a piacok rendkívül változékony korszakot éltek át. akiket az életben sohasem láttam. és a fiú kiabálni kezdett vele. Lehet. – Tisztelettel köszöntöm Alix Callaghant. Ő akkor szabályosan rikácsolni kezdett. Nem tudom. Damien O'Riordan megköszörülte a torkát. és ő jóformán minden este viszontlátta magát a képernyőn mint a napi hírek egyik állandó szereplőjét. – Mindig is érdekelt. gondolta Alix. – A helyzet változóban van. Igen.amúgy is idegesen kapkodó kereskedőket. gondolta Alix. Manapság egyre több nő dolgozik a pénzügyi szolgáltatásban. amikor azt követelte. a tekintélyes Európa Bank dublini fiókja devizakereskedelemmel foglalkozó irodájának vezetőjét. s aztán a fiú azt mormolta az orra alatt: „Biztosan megjött neki. de azonnal szüntesse meg azt a nyavalyás pozíciót! Erre egy másodpercnyi csönd támadt. sok férfi ma is nehezen fogadja el. Alix könnyedén visszamosolygott rá. – De az ön esetében erről szó sincs – folytatta Damien. mert sok pénzt fog hozni. hogy Dave szüntessen meg egy pozíciót. hogy élvezem. –Ön erőskezű 418 . tudva. ha ilyen Gavin Donnelly-féle alakokkal harcolhatok.

egy kezdő dílerrel. – így aztán nem tudom. úgyhogy tudnia kell. Nem jött meg neki. Van-e valaki fontos személy az életében. és ő rendre válaszolgatott a kérdéseire. – Mindenkinek erősnek kell lennie. aki jól akarja végezni a munkáját. – Parancsol? – A magánélete. – Konditerembe járok. – Mindkettő egészen más világ. – Napi tíz-tizenkét órát tölt az irodában. Kitekerem a nyakát.felelte. hogy az egésznek nem volt semmi értelme? – És hogy alakul a magánélete? – kérdezte Damien. – De mi a helyzet a családdal? – kíváncsiskodott tovább Damien. és addig maradt ott. és tagja vagyok egy lövészklubnak. hogy már túl késő. Ön hogyan birkózik meg ezzel a kérdéssel? – Számomra még nincs túl késő – mosolygott a riporterre Alix. Aztán egyszer csak kiderül. amíg sikerült valamelyest visszanyernie az önuralmát. – De ez még odébb van. – Néha eszembe jut – felelte könnyedén. – Ez valós probléma a munkájukban sikeres nőknél. Mit szólna. hogy a magánéletében pillanatnyilag nincs semmi említésre méltó. de közben a fogát csikorgatta. Megölöm Pault. 419 . ha elmondanám. akiknek már túl késő. hogy emellett a családalapítás gondolata könnyen háttérbe szorulhat. igaz? – ragadt le a témánál Damien. gondolta közben magában. hogy az elmúlt pár hónapban hatalmi harcot vívtam az egyik beosztottammal. gondolta.vezető hírében áll. hogyan birkóznak meg ezzel a kérdéssel azok a nők. amikor majd szeretne családot alapítani? Alix mosolygott. Damien tovább kérdezgette. – Nem gondolt még arra. Még csak a közelében sem volt. és ha igen. Mikor tud időt szakítani rá? – A fiú belepislantott a jegyzeteibe. A szóváltás után kiment a mosdóba. – Mert annyi energiát fektetnek a karrierjük felépítésébe. mint amivel a munkámban találkozom. és hogy végül lehet. hogy lassan eljön az az idő. őrá mikor jut ideje? Vajon Damien beszélt Paullal? Beszélnie kellett vele.

– A munkahely nem mutat túl sok jóindulatot a nők iránt. miközben a kamera elfordult róluk. a nőknek nehéz a helyzetük. mert jobban szeretjük a kompromisszumokat – válaszolta Alix. – Gondolok rá – felelte Alix –. hogy örökösen rá kell számolni egymásra. hajlandó lenne feladni mindent? – ütötte a vasat Damien. – Óriási volt. Mert nem érezzük úgy. köszönöm szépen. – Miért kellene feladnom a karrieremet? Ha ön most egy férfival készítene interjút. eszébe sem jutna. – Ezek szerint jelenleg nem tervezi. hogy jelenleg az üzleti életben többnyire a férfiak által felállított szabályok szerint kell játszani – felelte Alix. – Damienen látszott. – Azt akarja mondani. hogy föladja a munkáját. De egészen addig. – Ki merné mondani. de nem foglalkoztat különösképpen. hogy ilyet kérdezzen tőle. kösz szépen! – Nem voltam tudatában. – Nem gondolom. – Igen. – Alix Callaghan. mert a nők kilátástalannak érzik a szembeszegülést? – Azért. de mostantól minden másképpen lesz? – Feltenné ezt a kérdést egy férfinak? – nézett rá hidegen Alix. – Már megbocsásson – meresztett rá nagy szemeket Alix. míg a csúcsra vezető út inkább konfrontálódást lován meg. – Mert nem gondoljuk. és családanya lesz? – tért vissza Damien az eredeti kérdéséhez. – Azért. hogy a földbe kell döngölni a vetélytársat. de ez a nők és nem a férfiak számára fontos kérdés. hogy a legtöbb nő végül feladja az állását. – Damien rávigyorgott. – De ha találkozna az úgynevezett igazival. hogy egyedül a nőknek kell törődniük a családdal és a gyerekekkel? Ez az egy lehetőség áll előttünk? – Nem. hogy ennyire személyeskedő lesz – jegyezte meg 420 . hogy kényelmetlenül érzi magát.– De mindazonáltal bizonyára foglalkoztatja a téma. mint kompromisszumot. mi váltja ezt ki. – Talán az. hogy a kettő kizárja egymást – felelte Alix. De a férfiak a jelek szerint élvezik az ilyesmit. felépítettem egy komoly karriert. hogy igen. jóllehet néhány cég próbálkozik efelé elmozdulni. és arra voltam kíváncsi. – Én csak azt mondom.

a másikon a munkahelyi küzdelmek. amint felveszik a telefonokat. – Ó. – És te mit fogsz tenni? – faggatta tovább Jenny. – Végül is ez az igazi dilemma. – De biztosíthatom. Gavin és Jenny a jövőjüket tárgyalták. Dave – mondta Jenny. nekünk mindig a dolgozó nő témát kell feszegetnünk – mondta Damien. – Akkor meg miért hibáztatod őt? – Én nem hibáztatom – vont vállat Gavin. – Mindenesetre ez remek volt. és nagy ívben tojnék a fejetekre – hahotázott Gavin. hogy senki sem fog ide-oda ugrálni. * A devizakereskedők irodájában Dave. és nagy ívben tojik a fejünkre – jelentette ki Gavin. – Rangidős dílernek. – Én továbbra is megmaradok a csapat egyik értékes tagjának – vigyorgott rá és Dave-re Gavin. – És engem is – jelentette ki Gavin. – Fogadok. 421 . ide-oda ugrálnak meg ilyesmi? – Természetesen – mondta Alix. téged valószínűleg előléptetnek.Alix. – Bizonyára – hagyta rá Alix. hogy elfogadja a párizsi állást. – Elfogadnám az állást. – Csak leszögeztem. – Te mit tennél? – kérdezte Jenny. hogy mit fog tenni. Csinálhatunk még néhány felvételt az irodában? Tudja. nem? Az egyik oldalon az otthon és a család. – Téged? Minek? – nézett rá Jenny. – Ha ő elmegy.

nem akarom. de a múlt héten én gomboltam le tíz rugót Harrisről. – Alix! – kiáltotta riadtan Jenny. Alix visszafojtott lélegzettel figyelt. Gavin Donnelly. az én vagyok. amikor Alix. – Jobban szeretném. – De szerintem Alix sem rossz. Ezt azért tartsd észben. – Akkor is – nyögött fel Jenny. Úgyhogy értékes tagja vagyok a csapatnak. – Jaj. hogy ilyen lepusztultnak lásson. aki már kezdte túlságosan nagynak érezni a rá nehezedő nyomást. rendben? – Persze – bólogatott Jenny. nyomában Damien O'Riordannel és az operatőrrel. – Nem mondtad. mert a miénk egy viszonylag kis részleg. – Ez szokatlan… a társaság fele nő? – Úgy látszik – vigyorgott Alix. gyerekek! – szólt rájuk Dave. – Ez az egész még egyáltalán nem időszerű. – Jön – intett Gavin a másik kettőnek.– Te még csak most tanulod a dolgokat – ellenkezett Jenny. hogy talán én vagyok itt a legújabb. ha az én rovásomra kivételeznél vele. – És azt se felejtsd el – vette át a szót Gavin –. hogy szerepelni fogunk a tévében! Meg kellett volna igazítanom a sminkemet! – Semmi különös – nyugtatta meg Alix. belépett az ajtón. – De talán csak azért. – De nem szeretném. – Ez például egy következő érdekes téma lehet – gondolkodott hangosan 422 . Dave. – Csak az előnyös oldaláról fogjuk fényképezni – ígérte az operatőr. – Nem fogom elfelejteni – mondta Dave. – Ha a mamám nézi. dicséretnek vegyem-e vagy se – jegyezte meg Alix. – Csak egy-két nagytotált csinálnak az irodáról. – És milyen érzés női főnök beosztottjának lenni? – fordult Damien Gavinhez. – Ha itt valaki rangidős díler lesz. mi lesz. Nyilván a harminc iroda felében nem találnának csupa nőt. – Nem is tudom. Majd meglátjuk. ha férfi lenne a főnököm – válaszolta Gavin.

és nem szólt semmit. Péntek estére sohasem beszélt meg hivatalos találkozót. Alix – szólt bele Rita a recepcióról. hogy el kell jutni a csúcsra. hogy megfeleljen. ha többé nem kell idegeskednie Gavin miatt. nem? – kérdezte Gavin. – Női főnökök. – Oké – felelte Rita. Majd én lemegyek. Damien nevetett. – Alix? Ott vagy még? Lejössz. – Szia. férfi beosztottak… mi a véleménye? – Ne engem kérdezzen – hárította el Alix. Milyen jó lesz. – Ki az? – kérdezte meglepetten. akik ha üzletről van szó. – Igazgatósági értekezlet lesz hétfőn – mondta a többieknek. Alix csak szorította a telefonkagylót. akadhat valaki más. – Én mindig abban hittem. Mindig akadnak olyanok. de Gavin éppen csak a száját görbítette fölfelé. és leült. mi is összeülhetnénk hétfőn ötkor. – Végigmegyünk a számlákon és a pozíciókon meg minden olyasmin. 423 . * Mire a tévéstáb elment.Damien. hogy magunk között megtárgyaljuk az egészet. miről van szó. Megszólalt az asztalán a telefon. ami a revizorokat érdekelheti. Azt mondta. gondolta Alix. A vezetéknevét nem árulta el. – Igen. – Johnnak hívják. – Akkor hétfőn ötkor – ismételte meg. Mondd meg neki. hogy kicsit várnia kell. Alix töltött magának egy adag kávét. Megfelel mindenkinek? – Muszáj. – Egy úr – válaszolta Rita. aki téged keres. Na persze. lassan közeledett a munkaidő vége. – Ne küldd fel. Gondoltam. – Itt van valaki. gondolkodás nélkül keresztbe tesznek az embernek. tudod. vagy inkább küldjem fel? – Ne! – kiáltotta ijedten.

Világosan megmondta. ahol eddig biztonságban érezte magát. – És letette a telefont. vissza abba az életbe. Nem olyan fontos. Gavin és Jenny egymásra néztek. csak mert ő ezt képzelte. A dollár megint lejjebb ment. Úgy érezné. – Alix föl se nézett. vissza Imogenhez és Kate-hez. hogy hanyatthomlok le fog rohanni. – Oké – mondta Gavin. és kinézett az ablakon.Alix az íróasztalánál ülve üres tekintettel meredt az előtte lévő számítógép monitorjára. Ott ült a néma irodában. ő nem nyújt 424 . jól vagy? – nézett rá kíváncsian Dave. persze – felelte. Alix? – Nem – válaszolta. és tárcsázta Wyn számát. – És aki még akar. Ne higgye. – Alix. és nézte. Na nem. Hogy nem óhajt találkozni vele. Hogy merészelt idejönni! Hogy merészeli letámadni őt a munkahelyén! Ott. – Viszlát hétfőn – mosolygott Jenny Alixre. Fölemelte a telefont. –Akarod. Hogy merészeli. – Carrie éppen egy kuncsafttal van – mondta Samantha. nyugodtan menjen csak el. gondolta ismét. – Minden rendben. Hogy megbocsátottak neki. – Azt hiszem. és belebújt a zakójába. Az apjával. amelyet velük épített fel. Előre tudta. mi a véleménye. amiért sikerült eltüntetnie korábbi élete repedéseit. Aki aljas módon elhagyta őket. Hogy merészeli így felforgatni az életét! Felállt az asztalától. – Igen. hogy felmentették. Viszlát hétfőn – felelte. Ne higgye. akkor önmagával elégedetten utazhat vissza. hogy így majd kényszerítheti őt. hogy így lesz. És ha ő most találkozik vele. Holnap visszamegy az Államokba. Nem vették fel. hogyan változnak a számok a képernyőn. Tárcsázta anyja szépségszalonját. Nem akart találkozni Johnnal. – Igen. elmegyek – mondta a férfi. – Mindjárt öt óra. hogy idehívjam. Nem akart lemenni a portára. – Helyes.

Úgy érezte. – Helyes – mondta a férfi. Tárcsázta Alix mellékét. öltönyben és nyakkendőben. Ez egyáltalán nem jellemző rá. de úgy néz ki. sőt a fényesen csillogó ősz hajában is volt valami amerikaias. és kiment az irodából a liftekhez. aki nem messze tőle. – Elnézést – mondta ismét. elég a keresztneve. gondolta futólag. és amikor a vezetékneve felől tudakozódott. Az is igaz viszont. hogy valaki felvegye a telefont. valahogy nem hasonlított az Európa Bankba járó üzletemberekre. hogy Alix hazament. vajon ki lehet ez az ember. Fölszólok neki. Az egész roppant szokatlan volt. Csak a keresztnevét mondta meg. ismernie kellene. Őt nem érdekli. Rita eltűnődött. De most senki sem vette föl a 2421-en. És bár elegánsan volt felöltözve. hogy emlékeztessem. hogy szóljon fel még egyszer Alixnek. mire a férfi összehajtogatta az újságját. és azt felelte. Beszállt az egyikbe. Újságot olvasott. majd a férfira. – Értem – mondta a férfi. 425 . és megnyomta az autóparkoló gombját. egy kényelmetlen széken üldögélve várakozott. És az öltöny szabásában. A devizásoknál ritkán kellett pár másodpercnél tovább várni. hogy néha a legfurább külsejű emberek állnak üzleti viszonyban a bankkal. – Alixet bizonyára feltartóztatják. derítse ki. – Igazán sajnálom. * Rita az órájára pillantott. Nem sürgette. Felőle várhat. csak megrázta a fejét. hogy jól érezze magát. aki letette az újságot. – Elnézést – szólt oda derűsen a férfinak. Bizonyára megfeledkezett arról. és odasétált hozzá. Rita amerikai akcentust vélt felfedezni a férfi hangjában. milyen sok idő eltelt már. és ránézett.segítséget ahhoz. mintha már látta volna valahol. hogy ön itt vár rá. tudomást sem véve arról. miért várakoztatja őt ennyi ideig. Felkapta a táskáját meg a kocsikulcsát.

megpróbálhatom még egyszer a szobáját. hogy csak kiugrott egy percre. A férfi megrázta a fejét. mondja meg neki. Lehet. – Ha óhajtja. hogy vártam rá. aztán csak állt tétován a recepciós pult előtt. – Nem. jó lesz így.– Átadjak neki valami üzenetet hétfőn? – kérdezte Rita. hogy vártam rá. – Jól van így. 426 . – Hogyne – felelte Rita. Csak annyit mondjon neki. – Vagy utol tudja érni őt? – Nem vagyok benne biztos – felelte a férfi. Kérem. – Megmondjam neki a teljes nevét? A férfi egy pillanatra elgondolkodott. aztán rámosolygott Ritára.

Harmincharmadik fejezet Wyn kihúzta a dugót a Johntól kapott kaliforniai Chardonnay üvegéből. Wyn. aki lábát maga alá húzva ült a fotelban. – Bárcsak Alix is találkozott volna vele – mondta Wyn. – Másmilyen lett volna. aki elhagyta. – A maga módján biztosan szeret is. hányszor tettem föl magamnak ezt a kérdést – sóhajtotta Carrie. mint te – sóhajtotta Carrie. hogy ő nem érzi ugyanezt az érzelmi vonzást. – Alix nem olyan. ne akard ezt bemesélni nekem! Alix egyáltalán nem ragaszkodik hozzám. Zárkózottabb. – Köszi. mert apa elment? – tudakolta Wyn. – Carrie mosolyogva koccintott idősebbik lányával. – Még egy olyan szülő iránt is. – Ó. Talán ő egyszerűen csak ilyen. 427 . egy csomó dolgot más megvilágításban látna. Lehet. és kitöltött két pohárral. – Ugyan. majd Wyn is leült vele szemben. – Ez nem igaz! – nézett Wyn döbbenten az anyjára. – Nem tudom. hogy semmiféle ragaszkodást nem érez iránta. Az egyiket átnyújtotta Carrie-nek. – Ivott egy korty bort. – Carrie végigfuttatta a mutatóujját a pohár karimáján. – Törődik velem – ismerte el Carrie. – Szenvtelenebb. amikor John elment. –Alix nagyon is ragaszkodik hozzád. Gyanítom. De őt mindig is nehéz volt kiismerni. – Paul miatt mégis hogy ki volt borulva – emlékeztette őt Wyn. – Olyan kicsi volt. – Az emberben mindig van valamiféle ragaszkodás a szülei iránt – szögezte le Wyn. Könnyedén el tudja különíteni a dolgokat az életében. nem is tudom. –Azt hiszem. hogy velem kapcsolatban például nem érzi. – Azért. – De igen. – Biztosan tudom. ha ő velünk marad? – Ha tudnád.

de lehet. hogy nem. hogy mozduljon ki. Wyn. mint a jégcsap. – Olyan rettenetesen makacs. – Én is örökké túlóráztam – mondta Carrie. – Amikor biztattam. – Nem az a bajom. De azt azért nem hagyta. A szememre hánytad. Onnan ide. nem akar. amikor beteg volt. Wyn. Ami pedig a gyerekeket illeti – horkant fel –. lehet. csak nem mutatta – ingatta a fejét Wyn. – Szerintem ki volt készülve miatta. hogy a munkáját befolyásolja. Mindig is sajnáltam a fiúit. Alix nem is volt együtt vele. – Meglátogattam. nem megy neki. – Olyan. – Csak nem hiszem. hogy Paul úgy döntött. Hogy túl nehéz lenne. hogy megéri mindent feláldozni a munkáért. Baromság. az a nyavalyás munka! – Wyn letette a poharát a mellettük lévő dohányzóasztalra. – Nem vagyok az – vágott vissza indulatosan Wyn. este. – Ő teszi nehézzé – állapította meg Carrie. mindig ott voltam. mintha semmi más nem lenne fontos. Carrie! Ez az egész játék a pénzzel. és most én is ugyanazt teszem. mint valami pótszer. Reggel héttől este hatig! Miért? Ennél azért több is van az életben. hogy visszaszerzi Pault. ismerjen meg új embereket. innen oda. amiért meg kellett felelniük az elképzeléseinek. Azt mondta. – Minden idejét az irodában tölti. 428 . délben. – De közben nincs magánélete – jajdult fel Wyn. Nem csoda. emlékszel? Ezzel az egész dologgal kapcsolatban hideg volt. és beindítottam a szalont. de mire jó ez? Hogy pár gazdag ember még jobban meggazdagodjon rajta? – Alix is egész jól megél belőle – derült fel Carrie arca. – Igazságtalan vagy. – Amikor kisebbek voltatok. Nem volt fair dolog velem szemben. hogy apa minden idejét munkával töltötte. ha egyszer ezt a munkamorált örökölte. dobja őt. igaz? – Istenem. – Ezért most nem hibáztathatod Alixet. –Teljes mellszélességgel beleveti magát a munkába. mi jut majd egyáltalán Alix gyerekeinek? Sosem lesz velük. – Én is emlékszem rá – felelte elvörösödve Wyn.– Nehogy azt képzeld – ellenkezett Carrie. hogy olyan keményen dolgozik – mentegetőzött Wyn. reggel. Az helyettesít nála mindent. mennyi bánatot okoztál nekem. azt mondta. Emlékszem.

Amikor már tíz órán át bámulta a monitort. Ez a hónap jól sikerült. – Mi mindig is jó nyereséget szállítottunk nekik – felelte Des. De ebben a hónapban semmi ilyesmi nem volt. – Megcsináltam a havi zárást. mint Gavin Donnelly. és megdörzsölte a szemét. nemigen volt kedve a tévé képernyőjére meredni. hogy elmész. Két egészen kiváló kereskedés tette ki a haszonnak több mint a felét. ezért nézett tévét is csak ritkán. – Na ne mondd! – nevetett a szeme közé Alix. Minden hónapban nem lehetett nagyvadra menni. Igaz. jól teszed. ha kicsit odafigyelsz Jenny Smithre. amikor ez az egész még ki se robbant. Tízszer annyit ér. és olykor a busás haszonnal kecsegtető üzleteken is nagyot lehetett bukni a végén. Dave-vel egyszerűbb lesz az élet. és a kisebb számlák is mind szépen jövedelmeztek. – Dehogynem – nézett Alix egyenesen a férfi szemébe. 429 . hogy te és Gavin… – Nem engedem. – És ha csakugyan elmegyek. Igazán szép nyereséggel zárták a hónapot. – Párizs elégedett lesz. ha úgy döntesz.* Alix kikapcsolta a számítógép monitorját. – Már indulóban – válaszolta Alix. hogy a jövedelem különféle csatornákon át áramlik befelé. – Nem mondhatnám – jött zavarba Des. – Még itt vagy? – dugta be a fejét Des Coyle az ajtón. – És sajnálni fogom. –Úgy gondolod. hogy mindig nagy izgalommal járt. A napi munka után mindig megfájdult. hogy felülkerekedjenek benne a legrosszabb ösztönei – vágott közbe Alix. igaz? Ő könnyebben ki fog jönni Gavinnel. Kivette a papírokat a nyomtatóból. Alix. – Nem titok. Des. de azért megnyugtató volt a tudat. – És hogy mutat? – Kiválóan – nézett széles mosollyal a férfira. – Te már akkor megpróbáltál rávenni. ha sikerült egy-egy nagyvadat elejteni. és kevesebb lesz az osztályon a feszültség. hogy menjek el.

Vagy inkább. hogy visszajöjjek. Elfintorodott. – Komolyan gondolom. – Még nem. – Alix Callaghan. –Csak azt mondom. és körülnézek. – Ezt most tényleg elfelejtettem! – Ezekről sohasem szabad megfeledkezned. „Az Igazgatóság tisztelettel meghívja Alix Callaghant és partnerét” – állt rajta kicsit szemérmesen. Alix kihúzta a fiókját. és őrültség lenne elveszítened őt. 430 . Kicsit megviselt állapotban. és csendesen becsukta maga mögött az ajtót. hogyan mennek ott a dolgok. így van? – Talán megragadom az alkalmat. De ott jobbak a lehetőségek. Elutazom Párizsba.– Gondolhattam volna. és úgy gondolom. – Még ott vagy? – tréfálkozott Paul. és lázasan kutatni kezdett benne a meghívója után. ezt is hogy utálta! Csöngött a telefon. hogy Jenny okos lány. – Majd résen leszek. – Úristen! – nézett rá elkerekedő szemmel Alix. Annak rendje és módja szerint regisztráltatta magát. elraktározta agya egyik hátsó zugába. – Sajnálnám. Addig nem döntök el semmit. aki erre elmosolyodott. de még visszaszólt. hogy elmész? – Nem – rázta meg a fejét Alix. amit mondtam – jelentette ki Des. hogy jövő hét végén lesz a Bankszövetség vacsorája. – Egyébként ne felejtsd el. – Kinyitotta az iroda ajtaját. hogy ki fogod játszani a női kártyát – jegyezte meg Des. – Nem játszom ki semmiféle kártyát – felelte Alix. Megmondta nekik. ha elveszítenénk. te mindig is kerested a lehetőségeket. Úristen. de megtalálta a meghívót a fiók legeslegmélyén. Be kell érniük pusztán Alix Callaghannel. ha az én állásomra fáj a fogad – mondta Des. és megkaparintsam az állásodat – vigyorgott a férfira Alix. – Ezek szerint eldöntötted. – Még itt vagyok. aztán tökéletesen megfeledkezett az egészről. – Nem felejtem el – mondta Des. hogy egyedül megy. mert ki nem állhatta az efféle programokat. vallotta be magának.

Alix. – Tetszik neki Dublin – folytatta Paul –. – Meg fogják vágni – ismerte el Paul –. – És elfogadod? – Nem tudom. –El sem tudom képzelni. – Van állásod – jegyezte meg Paul. Guy ajánlott nekem egy állást.– Hamarabb akartalak felhívni. fantasztikusan jól csináltad. Akarom is meg nem is. – De azért ezt alaposan meg kell gondolnom. – Sabine-nak honvágya van – mondta váratlanul Paul. Csak éppen… – Alix felsóhajtott. hogy semmi sem marad belőle – mondta Alix. – Előző nap járt nálunk Guy Decourcelle és Jacques Monet. Damien azt mondja. – Tudom – válaszolta Alix. – Úgy tudtam. – Láttad az interjút? – kérdezte Alix. – Hiányozni fog neked? 431 . És csodásan néztél ki! Mindig is jól állt neked az a kosztüm. – Igen. – És hogy döntse el. amivé Dublin fejlődött az utóbbi években. – Úgyhogy a jövő hét végén visszaküldöm Párizsba. de azért hagynak is belőle. hogy ne akarnál ott élni. Szerintük óriási voltál. – Nagyon zűrös napom volt – mondta Alix. mit érez valójában. amikor külföldön dolgoztál. Alix hallgatott. – Szeretem a lakásomat. – Ez igaz. – Megértem – mormolta Alix. – Párizsban. Nagyon meg volt elégedve az interjúval. – Mindig ódákat zengtél Párizsról – jegyezte meg Paul. – És mi tart vissza? – érdeklődött Paul. Szeretem azt. Arról beszéltek. Kikapcsolódásképpen – tette hozzá. csak hiányzik neki a családja. mindig élvezted. Már nagyon jól érzem itt magam. hogy az egész világon átszervezik a bankot. – Biztosan úgy megvágják.

akit elcipelhetnél magaddal – kesergett Paul. de arra gondoltam. hát ha erről van szó… – Akkor eljössz? – Gondolom. – A banki vacsorán. ki tudnál engem segíteni – mondta óvatosan. – Nem hiszem. Határozottan emlékszem rá. pártában maradó dílerekről. hogy ezzel viszonozhatnád. – De azt hiszem. – Ó. – Lehet. – Az idén meghívják őket. – Természetesen – vágta rá Alix. és akkor megbeszéljük a továbbiakat – mondta Alix búcsúzóul. hogy van. – Nem mondhatnám – vallotta be a férfi. – Nem is tudom. hogyan csavarj a kisujjad köré. – Tele vagy önbizalommal. Alix. jót fog tenni neki. Alix ujjai rátévedtek a gyűrött meghívóra. ha úgysincs semmi dolgod. – A jövő héten felhívlak. – Ha a jövő hét végén szabad vagy. De kizárólag baráti alapon. De majd visszajön. amikor letette a telefont. Jó lenne megmutatni nekik.– Persze. hogy nincs senki más. Alix! Csak azt a puccos estélyt ne! Úgy tudtam. örüljek-e ennek vagy sem. igen – felelte Paul. Dave az utóbbi hetekben úgyis tett néhány pikírt megjegyzést holmi korosodó. Nem beszélve arról. – Jaj. Des és Dave csak néznek majd. Ez jól sült el. az ilyenekre nem vihettek partnert. hogy erre rendszerint nem szokták meghívni a házastársakat. efelől nyugodt lehetsz. talán szívesen elkísérnél. – Még mindig értesz hozzá. – Milyen értelemben? – kérdezte Paul. hogy azért nem maradt teljesen férfitársaság nélkül 432 . gondolta. – Semmilyen más értelemben nem érdekelsz már. ha meglátják őt újra Paullal. hogy belementem abba a rémes interjúba.

hogyan úsznak odalent a medencében a többiek. nem kellett volna így odaállítania. mire Alix vágott egy grimaszt. Vajon sokáig várt rá? Vagy hamar rájött. – Sok szerencsét – búcsúzott az oktató mosolyogva. hogy tele van energiával. – Szia. Alix! – köszönt rá mosolyogva az egyik aerobic oktató. De azért csinált pár újabb nyújtógyakorlatot. Még a futópadot taposva is csak azt bámulta. Alix átvette Reebok felsőjét és sortját. Ő tehetett róla. és indult a csoportjához. Ha látni akarta. Most azonban még futás közben is egyre csak John Callaghan járt az eszében. Jól érezte magát itt. és elhajtott a konditerembe. még akkor is úgy érezte. Az öltöző tele volt hiányos öltözetű nőkkel. hogy lemenjen és találkozzon vele? Összeszorította a fogát. előbb telefonálnia kellett volna. hogy Alix nem fogja arra pazarolni az idejét. Edzés közben rendszerint csak az járt a fejében. aztán bevonult a konditerembe.– még ha az Paul Hunter is. De ő úgysem ment volna bele. Bedobta a sportfelszerelését a válltáskájába. s csak aztán kezdett hozzá a súlyzózáshoz. – Sok dolgom volt – felelte Alix. * Amikor hazaért. amikor a lejtő meredekebbé és a futás nehezebbé vált. – Régen láttalak. aztán futok egyet. Nyújtózott egyet-kettőt. a haját pedig felkötötte lófarokba. – De most már nagyon rám fér egy alapos edzés. – Bejössz a csoportba? Alix megrázta a fejét. – Most csak súlyzózni fogok. 433 . és a világon semmire nem gondolt. majd tíz percet tekert a biciklin. hogy hányadik gyakorlatnál tart éppen. – Ne felejts el rendesen bemelegíteni! – kiáltott neki az oktató.

– James Clavelltől? Történetesen igen – mosolyodott el Alix. – Kedvelem a japánokat. – Hasznos volt? – Nagyon remélem – nevette el magát a férfi. hogy Matt beszéljen Alixszel. a dollár-jen átváltási árfolyamra tekintve. Most mit izgul? Odaadta neki a számlát. de eddig valahogy még nem sikerült igazán kiigazodnom rajtuk. – Halló – mondta Alix. és azt hitte. végül is van min mosolyogniuk – felelte Alix. Nagyon jól látta. egy újabb kis összegű vásárlást.* – Alix. gondolta Alix. Úgy érzem. megteheti. egészen A Nemes Házig. Matt Connery akar beszélni veled. Nagyon érdekesek voltak. nem? – Olvasta a Tajpant? – kérdezte Matt. Ő azonban közölte. maga meg rögtön leegyszerűsíti az egészet a gazdaság teljesítményére! – Bocsánat – mondta Alix. – Üdvözlöm! – Hogy van? – érdeklődött Alix. – Gavin dühös szemeket meresztett rá. – Gondolom. Gavin nem akarta. – Pillanatok alatt visszalövi a labdát az alapvonalra – méltatlankodott félig tréfásan a férfi. Már megkötött egy kereskedést Conneryvel. hogy beszélni szeretne Alixszel. – Milyen volt az útja? – Ó. nem? Ha pedig ő csevegni akar egy ügyféllel. 434 . – Én az emberekről beszéltem. még akkor is. remek. meg a kultúrájukról. – A gazdaság kezd egy kicsit elmozdulni. mintha mindegyikük idióta külföldiként kezelne. hogy Gavin minden szavát figyeli. ha amúgy mindig mosolyognak rám. az ügyfél elégedett az árral. – És a folytatásokat is. a hangját hallva. Fáradt lehet. – Mikor érkezett? – Tegnap.

itt. – Tessék. Egy egészséges kis dühöngéssel nagyon-nagyon sokat el lehet érni! – Azért azt nem szeretném. nekem kellene elvinnem magát vacsorázni mint ügyfelet. de péntek este lesz a Bankszövetség estélye. Alix elnevette magát. talán nem a maga műfaja. van két jegyem Az Operaház fantomjára. a Point Depot-ba. hogy jöjjön el velem vacsorázni. de nem jöhetett. – No de sebaj. hogy dühöngene – szavalta Matt. – Attól félek. Ha már erről van szó. az irodában nem működne a dolog. – Úgy van – szúrta közbe Alix. – A fejemet veszik. – Mielőtt elutaztam. – Több japán ügyfelem is volt. – Arra gondoltam. igazán nagyon sajnálom. – Mindig rosszul időzítek – mondta bánatosan a férfi. amikor Londonban dolgoztam. esetleg szórakoztató lesz. A párizsi irodájukból volt éppen itt valaki. – Guy Decourcelle. Egyébként sem segítettem magának valami sokat. – Mit szólna a péntek estéhez? – E hét péntek? – Igen – felelte Matt. Matt. És utána együtt vacsorázhatnánk… Amolyan köszönetféleképpen az eddigi sok segítségéért. – Ó. ha nem megyek el. Az ember megtanul másképp dolgozni velük. talán 435 . – Tessék? – Egy japán közmondás – magyarázta a férfi. – Én is ezt próbálom követni. de mindenesetre kérdeznék valamit. aki mosolyog ahelyett. amire mindenképpen el kell mennem – mentegetőzött Alix. de gondoltam.– Sok mindent meg lehet érteni belőlük – helyeselt Matt. Ő az ottani kereskedés vezetője. ha velem is dühöngene – ragadt át a nevetése Mattre –. kértem. – Ami azt illeti. – Mindig az az erősebb. Tudom. most megújítanám a meghívást – folytatta Matt.

nem vitás. amiért nem tud elmenni vele a színházba. A jövőben jobban egymáshoz kellene igazítanunk az előjegyzési naptárunkat. Felhívom. de túl önálló. túl független. – Kérem. én valami kötetlenebb dologra gondoltam – felelte Matt. * Matt visszatette a kagylót. és benyomkodott egy számot. – Halló – szólt bele egy női hang. miért jár Alix Callaghan után. – Addigra valószínűleg meg én fogok elutazni – sóhajtotta Matt. ha visszajöttem. és felsóhajtott. azt ebédidőben is megejthetnénk – javasolta Alix. Nem tudom. Addig is jó mulatást kívánok a vállalati estélyhez. – Gavin sötét pillantásáról tudomást sem véve letette a telefont. 436 . – De ha sürgősen meg szeretne beszélni valamit. majd legközelebb. Akkor majd még beszélünk. de jövő csütörtökön valószínűleg Párizsban leszek. hogy vissza kell mennem Tokióba. kissé kényszeredetten. – Persze. Újból fölemelte a telefonkagylót. Tulajdonképpen maga sem tudta. Vonzó és intelligens lány. visszajövök-e a hét végére vagy sem. – Oké. és kellemes utat Párizsba.majd egy másik alkalommal. – Majd hívom. – Egy hónappal előbb kell előjegyeztetnem magam a naptárába? – Ne hülyéskedjen – nevetett Alix. Sajnálom. – És mit szólna a jövő csütörtökhöz? Alix rápillantott elektronikus naptárára. És nem is igen erőltette meg magát a bocsánatkéréssel. igaz. – Lehet. és hátradőlt. ne sértődjön meg. Ránézett az íróasztalán előtte fekvő jegyekre. hogy addig nem mehetünk el valahová. – Nem. – Jó ötlet. – Jó.

– Más dolga van. – Hogy vagy? – Jól. szívesen eljön velem. – Nincs semmi. amikor veled lehetne? – Ne csináld. Figyelj. van valami programod péntek estére? – Nincs – felelte Kats. 437 . Eljössz velem megnézni Az Operaház fantomját? – Most meg ki hagyott vízben. – Megismerkedtem egy nővel. Azt hittem. Matt? – Miért gondolod. Kats! – Jól van.– Kats? – Szia. de aznap este más dolga van. Bár én lennék ebben olyan biztos. – De nem tudsz valaki mást elhívni? – Nem akarok senki mást elhívni. és letette a kagylót. – Ó! – röppent fel egy meglepett kiáltás Kats ajkáról. – Mind így vannak vele. Rég hallottam felőled. gondolta Matt. na – nevetett Kats. – Nagyon el voltam foglalva.vigasztalta Kats. hogy bárki is vízben hagyott? – Különben miért hívnál föl engem? – Oké – adta be a derekát a férfi. – Eddig még egyszer sem sikerült elvinnem valahová! – A végén úgysem fog tudni ellenállni a csáberődnek . –Akkor ez most komoly? – Hogy lehetne az? – kérdezett vissza Matt. – Nagyszerű. Matt. miután elbúcsúzott a húgától.

miért akar egyáltalán tetszeni Paulnak. – Én magam is szeretnék egyet. Ott állt a tükör előtt a Conran ruhában. A szabása nagyon előnyös volt. – Ugye milyen gyönyörű? – mosolygott rá az eladólány. Szüntelenül azt kérdezgette magától. Mégiscsak a ruhát veszi meg. Mindkettő egyformán jónak tűnt a Bankszövetség vacsorájára. bár ami azt illeti. hogy legyen benne valami különleges. már így is késve ér vissza az ebédidőből. ha visszajönne hozzá. És talán a nadrágot is. Még egyszer felpróbálta a ruhát. hogy megkeresse az épp megfelelőt. és odaadta a hitelkártyáját. – Ezek klasszikus darabok – nyugtatta meg az eladólány. mindig valami másban illik megjelennie. A ruha azonban határozottan nőiesebbnek tűnt. de úgy érezte. de mi az. – Nagyon szép – bólintott Alix. Tessék. Kész röhej. Kibújt a selyemruhából. térdig érő Jasper Conran ruha és a grafitszürke Kalikó nadrág között vívódott. mi pénzt költöttem már el a ruháira. döntötte el. és fölvette a nadrágot. Épp most hozták. ő korántsem hordta az ilyen estélyekre vásárolt ruháit a végtelenségig. amitől mégis egy kicsit különleges lesz a megjelenése? Azt akarta. A nadrághoz ugyanis még egy top is kellene. Igaz. Minden évben elment pár ilyen vacsorára. és kész. – A végtelenségig lehet hordani őket. de nem ma. és mit akar tulajdonképpen – de egyik kérdésre sem tudott válaszolni. annyi ideje pedig nincs. amikor egymás után két estélyen is ugyanaz a ruha volt 438 . gondolta Alix.Harmincnegyedik fejezet Alix a gyöngyszürke. Hogy Paul ránézzen. – De lassan kaphatnék a pasitól jutalékot. úgy érezte. vajon tényleg szeretné-e. Elvitte a ruhát a pénztárhoz. kell neki. miért is hagyta őt ott Sabine Brassaert festő és dekoratőr. honvágyban szenvedő párizsi lányért. Az egyetlen alkalommal. Eljátszott a gondolattal. Az órájára pillantott. hogy mindkettőt megveszi. és hirtelen ne értse. miközben maga elé tartotta a nadrágot.

hogy Paul ezért is pártolt át tőle Sabine-hoz. és a tilos jelzés ellenére átrohant az úttesten a túloldalra. és esténként. – Mert nekem tetszik – válaszolta akkor. miközben az Abbey Streeten lépkedett a munkahelye felé. * – Ötvenötért meg tudom csinálni – mondta Gavin. mindig átöltözött valami kényelmes nadrágba és kinyúlt pólóba. – Ötvenötért. – Ki volt az? – kérdezte Dave. Des Coyle megkérdezte. – És tulajdonképpen mit csináltál? 439 . – Igen – erősítette meg iménti kijelentését Gavin. – Jó – mondta. De mégis volt itt valami ellentmondás. hogy Desen új öltöny van-e. Mert ha Paul csakugyan amolyan földanyatípust akart volna. – Elszámolási nap hétfő. A hétvégeken farmert és pulóvert viselt. Ritkán kellett kiöltöznie olyan esti programokra. Amikor a reptéren látta őt. Gavin oda se figyelt rá. tűnődött. töprengett. divatosnak és elegánsnak tűnt. – Ki az? – tátogta némán Dave. miért várta volna el. Dave Bryant gyors pillantást vetett kollégájára. hogy mindig farmerban kell látnia őt. Lehet. és szívesen megkérdezte volna. hogy Alix testhez simuló.rajta. Vajon Sabine mit visel otthon. amikor Gavin befejezte a beszélgetést. miért. ha hazaért. A párizsi Európa Bank fogadásán pedig abban a rikító piros ruhában jelent meg. amelyek nem a munkájával függtek össze. feszes ruhában flangáljon otthon? Persze az is lehet. akkor miért kötött ki végül egy ilyen Sabine-féle elegáns francia nő mellett? Alix összeszorította a fogát. De hát ő maga sem adott sokat az öltözködésére. Talán megunta. hogy elvárta volna.

nem? – kérdezte Gavin. itt Gavin Donnelly. –Jenny is egymillert vett. – De igen. így van? A piac most a maga kezére játszik. ugye? – kérdezte Gavin. Mindjárt felhívom. – De a dollár most mozdult el maga felé. csakhogy Jenny már vett Ronan McMahontól – világosította fel Dave. de Matt Connery ma reggel venni akart. – Ötvenötért? – meresztett rá nagy szemeket Dave. – De vesz majd. Még nem készültem fel egy üzletkötésre. – Persze. – Már hívom is Conneryt. – Veszteséggel – jegyezte meg Dave. – Egymillert vettem – mondta Gavin. – És Gavin benyomta a gyorstárcsázó gombot. – És csökken az árfolyama. – Az nem számít – jelentette ki magabiztosan Gavin. Gavin? – Minden oké. úgyhogy tudok szállítani valamennyit. – Harristől. – Ma reggel még nem kértem fix árajánlatot. – A piac most ellenünk dolgozik. A többit eladhatod a piacon. Gavin. ma reggel dollárt akart venni. úgyhogy holnapig nem fogok tudni semmi biztosat. amíg megjön a jóváhagyás. De az amerikai partnereink nem erősítették meg. – Üdv. – Oké – mondta Matt. – Korábban egészen határozottan állította. – Csak feltételesen említettem – válaszolta Matt. –Határidős elszámolásra is eladhatom magának. –Mennyit? – Hiányunk van. és megpróbálok rásózni valamennyit jobb áron. – Megvárom.– Dollárt vettem – felelte Gavin. és még nem kötött üzletet. – Tudom. Nekünk meg csak a fele hiányunk volt. Ha jól emlékszem. – Gavin hangján érződött némi 440 . a millió szleng nevét használva. milyen időpontot tudok megjelölni a kifizetésre. Matt. – Te idióta! – bámult dühösen ifjabb kollégájára Dave. Te is nagyon jól tudtad. – Matt Connery. – Mi újság. Nem tudom.

– Hello. Van valami gond? Gavin becsukta a szemét. Könnyen lehet. – Valami baj volt az árral? – Szó sincs róla – felelte Matt. és amíg nem jön meg. Tudom. – Most sokkal jobb árfolyamon köthet üzletet. Matt. – Nem. – Nézze. – Hello. kockázati biztosítással. Alix ott van valahol? – Nincs – felelte kurtán Gavin. egész héten lefelé csúszik. – Azt hittem. hogy köthetnénk opciós üzletet is. de nincs szükségem arra. hogy nem tudja. mit csinál. Igaz is. mert azt mondtam. és azt hitte. – Elnézést kérek. –Egyébként is. – Ámbár Gavin megkínált valamennyi dollárral. – Vásárol. Alix bevonult az íróasztala mögé. hogy van? – Jól. s a vásárolt holmit a földre dobva felemelte a kagylót. – Minden rendben. vevő vagyok rá. hamarosan szükségem lesz egy kevésre. És maga? Üzletel velünk? – Ma nem – válaszolta Matt. A vonal túlsó végén csend lett. nem akarok venni. Ezzel nem azt akartam mondani. Nem hallotta. nem pedig kocká zatvállalással foglalkozik – mondta Gavin. hogy pár nap múlva még előnyösebb üzletet köthetek. de valójában csak az egyik 441 . De még nincs a kezemben az áru. – Már visszaértem. – Vállalnom kell a kockázatot – mondta erre Matt. nem vásárolok – szólalt meg a háta mögött Alix. köszönöm a hívást – szólalt meg kisvártatva Matt-. – Dollárt akart eladni. Rendben? – Természetesen – vágta rá Gavin. – Matt Connery akar beszélni veled – mondta. hogy Alix bejött. hogy megmondja. – Matt? – szólt bele Gavin.ingerültség. hogyan végezzem a munkámat.

Ha most rögtön megszüntetik a pozíciót. – Úgy látom. Alix a monitorra pillantott. Dave? – Elég kicsi a veszteség. és Gavinre nézett. – De eltökéltem. még mindig lefelé megy. Még egy kicsit hagyhatjuk. – Én is. ezer dollár lesz a veszteségük. Gavin nagyon el akart adni… nagyon ütötte a vasat! – Csakugyan? – Alix Gavinre pillantott.válaszolta Gavin. – Nem – szólt közbe Jenny. és Gavin csak utánam. – Én vettem előbb a Coburn-tól. – Felet készleteztünk. – Akárcsak az enyém – sóhajtott Matt.Anatronics-számláról tolnám át a pénzt a másikra. hogy átadta magának a telefont. – De technikai túlkínálat van. hogy tudja. Viszlát. Hogy alakul a naptára? – Még mindig egy kicsit zűrösen – válaszolta Alix. – Hogy áll a dollár? – kérdezte. – Mi a véleményed. – És mennyiért? – Ötvenöt – felelte Gavin. – Összesen másfél miller – válaszolta Dave. hogy még az évvége előtt kiharcolok egy vacsorát magával. – Kis szerencsével – tette hozzá Matt. – Ez a helyzet . hátha megindul 442 . ha Jennyét is idevesszük. – Köszönöm. – Mennyi van? Nagyon sok? – kérdezte Alix. Az az érzésem. Alix letette a telefont. aki fojtott hangon beszélgetett Dave-vel. – Biztos vagyok benne. mit csinál. – Gavin és Jenny egyszerre vettek. – Előbb-utóbb biztosan találunk valami időpontot. – Érezze jól magát péntek este. – Mi van a dollárral? – Készleteink vannak – felelte Dave. – Átlag ötvenhárom – helyesbített Dave –. És boldog vagyok. Dave és Gavin dühösen néztek rá.

– Az lesz – mondta. –Legalább kerestünk néhány lepedőt ma délelőtt a cserepozíción. – Technikailag nem mindig viselkedik úgy. – Ó. Dave? – kérdezte Alix. – Szaktudás – jelentette ki Gavin. légy szíves. – Rátok bízom – közölte velük Alix. ahogy az ember elvárná – jegyezte meg Alix.felfelé. – De öt lepedőnél ne legyen nagyobb a veszteség. – Technikailag a kilencvenötnek meg kellett volna állítania. – Nem kellett volna túlmennie kilencvenötön – mondta. – Miért nem állítottad le. – De azt sejteted ezzel. és csinálj magadnak egy jó hétvégét. * Öt órára a dollár elérte az Alix által megszabott eladási határt. amelyet visszafelé jövet vásárolt. – És egyet a sterlingpozíción – emlékeztette Jenny. ne viselkedj úgy. és Gavin a piacon értékesítette az egész mennyiséget. mint egy négyéves kölyök. – Alix felemelte mindkét karját. és kiment a szobából. és végignézett mindhármójukon. – Megérzés – vont vállat Dave. 443 . Gavin fölállt. – És ezt miből gondolod? – tudakolta Alix. – Menj haza. miután Gavin elment. – Ma tehát egyenesbe jöttünk. és enni kezdte a szendvicset. Örülni fog Guy Decourcelle. és a vállára kanyarította a zakóját. – Azzal leült. – Nem az én hibám volt – mondta Gavin. – Gavin. miközben megírta az árjelző cédulát. – Halleluja – mondta Alix. lehetett volna ennél rosszabb is – mondta Dave. – Nem mondtam.

– Oké. Ki kell áztatnom magam a fürdőkádban a ma esti vacsora előtt. gondolom. mint mielőtt festeni kezdte volna. – Képtelen kiszállni egy vesztésre álló ügyből. Ráadásul sokkal csillogóbb is. lemosta a festéket. Még tanulnia kell. hogy ő hozza meg a döntést. ugye? – Én a Lópatkóban leszek – mondta Dave. – Viszlát. abban a reményben. gondolta. hogy a végén a dobozon látható gesztenyebarna színárnyalatot kapja. és lakkozni kezdte a körmét. miközben a hajtöveknél vizsgálta. mondta magának. – Lehet. és megszárította a haját. Most nem siette el az arca kikészítését sem: alaposan bedolgozta az alapozót a bőrébe. – Alix fölkapta a vásárolt holmit. Ha majd vele leszel. – És. Már egészen jól értek hozzá. – Ne várd tőle – nézett rá Alix. miközben leült a kanapéra. és valami ideges izgalom vett rajta erőt. mintha először menne el Paullal valahová. Amikor letelt a várakozási idő. Tökéletes. tennem kellett volna valamit. Basszus! – sziszszent fel. – Igazad van – felelte Dave. Azt akartam.Dave vállat vont. * Gondosan keverte össze a hajfestéket. látva a kárminpiros foltot a hüvelykujja oldalán. Hülye vagy. Olyan érzés volt. Odakenegette a bíborszínű gélt. – Most hazamegyek. szemügyre véve az eredményt a tükörben. Ott találkozunk. Mindig abban bízik. hogy már túl vagy rajta. Különféle előérzetek keveredtek benne a reménykedéssel. hol vannak ősz hajszálak. – Nem tudom. könnyen rájöhetsz. és egy papír zsebkendővel megnyomogatta kirúzsozott 444 . hogy a veszteség valami csoda folytán átváltozik nyereséggé. állapította meg. hogy ezúttal nem marad nyoma. Dave. – Fölállt. A szíve gyorsabban vert a szokottnál. – Olcsón megúsztuk – állapította meg Alix.

Nyitott kabátja látni engedte térdig érő ruháját és gyönyörű. és lement a földszintre. futott át az agyán. amikor Alix egy másodpercre megállt a kivilágított kapualjban. Ez az egy előnye van. – Te is. kölykös módján. 445 . ha az ember nem iszik. s a haját is azon a bonyolult módon készítette el. vagy idelent találkozunk? – Lemegyek – felelte Alix. Azt a nyakláncot és fülbevalót vette föl. állapította meg magában. beszállt Paul kocsijába. – Hazahozlak. hogy a mély kivágás oda fogja vonzani a tekinteteket. és hazajövök taxival. Lekapta az ajtó mögötti fogasról a szürke kabátját. kinyitva a kocsi ajtaját. még profibb módon szájfényt kent volna rá. Paul zsebre dugott kézzel állt a kocsija mellett. Sabine is nagyon csinos. – Kösz – mosolygott rá Alix. formás lábát. sziporkázva csillogtak a hálószobai lámpa fényében. Egyszerű és sima vonalú volt. elegáns. – Jól nézel ki – jegyezte meg Paul. Fantasztikusan néz ki. A szürke selyemruha tökéletesen állt rajta. Magas. – Elvihetjük az enyémet is. aztán fogta a táskáját és a kulcsait.száját. amit egy ilyen este annyira szeretett kibontani. ha akarod – javasolta Alix. És ma este nyugodtan viselhet mély dekoltázst. amelyet Paultól kapott. –Menjek föl. mielőtt még egyszer. Még nem. a Wonderbrát vette fel. Átment a nappaliba. Alix nem ellenkezett tovább. – Természetesen. Elakadt a lélegzete. – Én vagyok – mondta Paul egyenesen a kamerába. – Biztos? – kérdezte Alix. de tudta. miközben beindította az autót. de Alix maga a megtestesült elegancia. mivel a „csodamelltartót”. madame – mondta. –Majd bent hagyom a városban. Azt. és megnézte a monitort. amit Paul annyira tudott értékelni! Megszólalt a kapucsengő. – A hintója. Nem akarta beengedni Pault a lakásba. a maga fiatalos. – Ne hülyéskedj – felelte Paul.

ahol egy focimeccset közvetítettek élőben. Lehet. – És hogy döntöttél? – Még nem döntöttem. – Keményen megfizetteted velem azt a nyavalyás interjút. Mindig hős akar lenni. Nem túl sokat. Alix elnevette magát. – Nehéz napod volt? Alix kinyitotta a szemét.– Utálom ezt az öltönyt… mint tudod. – Megpróbálok érettebben viselkedni – válaszolta Alix. – Az az idióta Donnelly veszteséget csinált. – Kifejezetten szereted. – Te akarsz mindig hős lenni – jegyezte meg Paul. hogy felvetted – küldött egy újabb mosolyt Alix a férfi felé. – Egy kis zűr Párizsban nagyobb hullámokat vethet itt is. mintha nem élveznéd a figyelmet – vigyorgott Paul. Csak jólesik. – Tulajdonképpen nem. – És hogy mennek a dolgok mostanság a devizairodán? – Comme çi. gondolta Alix. alaposan megizzasztottak – sóhajtott Alix. és lehunyta a szemét. hogy valaki ma este felkínál nekem egy csodálatos állást itt. hogy elmegyek. vagy Európán kívülre – felelte Alix. –Már nem vágok bele gondolkodás nélkül akármibe. miközben bekanyarodott a parkolóba. 446 . vagy Párizsba megyek. – Ne tégy úgy. De én azt is tudom. Hátradőlt. Jó megint mellette ülni az autóban. – Te nem szoktad sokáig halogatni a döntéseidet. – Lehet. – Azt hiszem. Paul pedig bekapcsolta a rádiót. De az is lehet. – Ezért kínáltak neked állást odaát? – kérdezte Paul. hogy mikor vegyem elő a józan eszemet. de eleget. – Fáradt vagy? – kérdezte Paul. még ha fura volt is. hogy ez az ő kocsija. comme ça – válaszolta Alix. – Tudod. – Ezért külön hálás vagyok. Dublinban.

– És el akarsz menni? – kérdezte. – Mennyi időre szól? – Állandó állásról van szó – fordult felé Alix.Ennél furcsább dolgok is megestek már. – Nem tudom biztosan. és kiszállt. Aztán megborzongott. – Gyere. hogy végül te Párizsban fogsz dolgozni. Paul leállította az autót. – Lépkedjünk gyorsabban. – Azzal már el is indult a parkoló kijárata felé. nem szeretném. Alix kinyitotta az ajtót. – Lehet. és mindjárt felmelegszel. igaz? – vágott a szavába Alix. miközben én… – Tényleg fura. De Alix még a vállát átfogó kar melegében is fázott. 447 . – Csak olyan bizarrul hangzik – gondolkodott hangosan Paul. – Akkor gyere – mondta Paul. ha elkésnénk. Paulnak majdnem szaladnia kellett. – Milyen hideg lett hirtelen. hogy utolérje. és átkarolta a vállát.

– Itt várj. Tudom – vágott a szavába Paul. – Innál valamit? – kérdezte Paul. – Ismerjük? – tudakolta Alix. Lábujjhegyre állva próbálta kiszúrni a tömegben Dave-et. 448 . és megforgatta a jégkockát a poharában. Nem valami gyakran fordul elő. ott még többen szorongtak. – Minden rendben köztetek? – nézett a férfira kérdő tekintettel Alix. Ha lehet. – Nagyszerű – nézett rá sugárzó arccal Alix. légy szíves. Alix a falnak támaszkodva nézte. A vékony kis barna nő és a túlsúlyos üzletember közti szóváltás kifejezetten érdekes volt. Vajon mennyi idő múlva fog felbukkanni ismét? Elkapott egy-egy foszlányt mások beszélgetéséből. – Persze hogy tudok – válaszolta Paul. Alix utat vágott a péntek esti sokaságban a híres Lópatkó bár felé. De nem sokáig követhette nyomon a vitát. és nyújtotta a vodka-tonikot. És egy jégkockával… – Citrom nélkül. – Sört kérsz vagy vodkát? – Vodkát tonikkal. remélem. – Mikor jön vissza? – Jövő héten. mert máris ott termett Paul.Harmincötödik fejezet A Shelbourne Hotel előcsarnoka zsúfolásig megtelt. – Délben. – Dave itt van – újságolta –. – Legalább lesz kivel húznom. – Ha tudsz itt rendelni egyáltalán – felelte kétkedő arccal Alix. – Én nem találtam ismerősnek – vont vállat Paul. – Kivitted a reptérre? Paul bólintott. de reménytelen volt. egy lánnyal. – Mikor utazott el Sabine? – érdeklődött óvatosan Alix. amint a férfi eltűnik a szeme elől. Egészségedre! – És Paul felé emelte a poharát. – Egészségedre – koccintotta oda Paul a 7Upját.

és elismerőn bólintottak Paulnak. Gondolj csak például az 449 . – Mi is megyünk. – Micsoda? – Ezek az idióta estélyek – felelte Paul. Marilyn. – Gondolni fogok rá. – Gyertek utánam – ajánlotta Paul. –Sőt ennél sokkal gusztustalanabb. de nem karolt belé. – Dave szereti. Alix odafordult. hogy így kormányozza. akik rámosolyogtak. – Attól még te vagy a főnöke. ez hiányzott – jegyezte meg Paul. ha uralkodnak felette – mondta a lány. – Szervusz. – Biztos. amikor Dave Bryant és partnernője megálltak mellettük. – Marilyn! – kiáltotta Dave elszörnyedve. – Te vagy a főnöke – mondta. – Az én munkahelyemen nincsenek effélék. és parányit hunyorított hozzá a szemével. – Igen. – Na látod. hogy köszönjön néhány bankárnak. A lány sebtében kezet fogott vele. – Menjetek előre – szólt Dave. – Jobban szeretem a kolléga szót – felelte Alix. giccsesebb bulik is vannak. – Nem kellene bemennünk a nagyterembe? – kérdezte gyorsan Alix. hogy vannak – ellenkezett vehemensen Alix. – Ő Marilyn. Alix megállt. – Akkor majd találkozunk – mondta Alix. Paul mellette lépkedett. Dave – mondta különösebb lelkesedés nélkül. bemutatom Alix Callaghant. – Elmúlt nyolc óra. – Szia. – Dave közeledik. és a hátára sem fektette a tenyerét. és kiitta az italát. miközben Alix az asztalukhoz vezette. – Hello – viszonozta a férfi a köszöntést. Marilyn – nyújtotta a kezét Alix. és leült.– Most valahogy nem akarok erről beszélni – felelte Paul.

és Emmy-díjakról beszélt nekem – mondta Alix. amit az Európa Bank devizairodájának jövőjéről beszéltek – immár Alix nélkül. – A. – Az Oscart a filmesek adják – jegyezte meg higgadtan Paul. A másik kettő szemügyre vette az asztalon lévő névkártyákat. – És ezt te is pontosan tudod. kit érdekel. –Azt mondtad. – Szó sincs róla… – Elhallgatott. Remélte. – Minek kellett odajönniük filmezni. de te ott is magadat adtad. épp egy heves vita kellős közepén voltatok. hogy milyen nyomulósak. mert megérkezett az asztalhoz Dave és Marilyn. – Talán te is nyersz valamit a sorozattal – vélekedett Alix. * 450 . – Akkor nem. – De a tiéd magasan a legjobb volt. Alix. – Paul épp az Oscar. – A tévéseknek Emmy-díjuk van. – Csak azért látod így. És a nyakamat rá. Amikor beléptem. A többin látszott. – Valójában a tévéinterjúdról beszélgettünk – igazította ki Paul. Dave Bryant. hogy nem a dollárjen árfolyamon vitáztatok! Dave elfintorodott. – Úgy is volt – válaszolta Alix. – Oscar. – Lehet. ha te is a nyertesek között vagy – szögezte le Paul. Emmy. majd leültek Alixszel és Paullal szemben. hogy hívják őket – felelte türelmetlenül Alix. – Nahát! – horkant fel méltatlankodva Dave. mert ismersz – felelte Alix. – Nem hinném – mosolyodott el Paul. hogy Alix nem hallott meg semmit abból. – Egyre megy. megfelelt az időpont – nézett Paul Alixre. hogy a többiek érdekesebbek voltak nálam. sziasztok. Foglaljatok helyet.Oscar-átadásokra. amikor úgyis annyi dolgunk volt? – Azt hittem. jó lesz akkor.

Alix a szalvétájával játszadozva hallgatta ugyanazt. – Szia. Nem csodálom. A szokottnál is unalmasabb beszédek utaltak a legújabb pénzpiaci zűrzavarra és a hitelezők által újabban tapasztalt hitelmegszorításokra.A vacsora pontosan úgy zajlott. – Ezer éve nem láttalak. ahogy minden korábbi vacsora. hogy egy másik helyen olcsóbban is megkaphatják a pénzt. Az olyan híres figurák. amely olykor a túl sok ital hatására az igazi érzések kimutatásába torkollott. Amikor az volt a divat (és mellesleg hasznot is hajtott). csak hogy minél előbb pénzt adhassanak. – Hogy vagy? – Kitűnően! – Már fel akartalak hívni – mondta Chris. mint mindenki más. amelyen Alix részt vett. Alix érdeklődve figyelte. és az emberek megindultak körbekörbe a teremben. a bostoni State Bankból. miközben Piet Beumer önelégült képpel rágcsálja a szivarja végét. könnyen jutottak hitelhez. mint Rupert Murdoch. mint a potenciálisan hitelképes ügyfeleknek való kölcsönzésre. A bankok ugyanis már a gondolatát is gyűlölték. hogy a bankok több gondot fordítottak a kockázatok kiküszöbölésére. hogy pénzt kölcsönözzenek olyan feltörekvő piacoknak. mert csak azt kellett mondaniuk valamelyik banknak. Alix! – integetett Chris Curtis. amit már tavaly és tavalyelőtt is végighallgatott. hogy riválisaik esetleg olcsóbban hiteleznek a nagykapitalistáknak. az egyik német bank nagyon fiatal elnökvezérigazgatója. Máris volt egy összezördülés Shane Morgan. aki üveges tekintettel meredt maga elé. hogy a bankok ugyanúgy követik a divatos trendeket. De azt is észrevette. mint Brazília és Korea. és mégis unatkozom! De egyszer a beszédek is véget értek. és Piet Beumer. a semmibe. Marilynre pillantott. Modoros vagy óvatoskodó társalgással. – Hajszás az élet – felelte Alix. az egyik holland bank jóval idősebb elnökvezérigazgatója között. Én értem. gondolta Alix. 451 . a bankok kezüket-lábukat törték. noha később borzasztóan ráfizettek a dologra. hogyan válik a fiatalabb férfi arca egyre vörösebbé. Alix tudta. miről beszélnek.

– Pedig ilyesmi mindig előfordulhat – nézett borús képpel maga elé Chris. – Természetesen. – Pillanatnyilag ki se látszunk a melóból. mivel foglalkozol… na… – Újságírással – segítette ki készségesen Paul. – Én elégedett vagyok a helyemmel – mosolygott rá Alix. Hogy állnak a dolgok az Európánál? – Jól. – Emlékszem. Hogy vagy. ami fölkerülhetne 452 . amikor én… de ez nem is érdekes. – Emlékszem is. – Keresünk embereket – magyarázta Chris. Tavaly vagy azelőtt. hogy tudnál nekem olyasmit mondani. majd szólok. nem hiszem. ugye? – Én. – Persze! – vigyorgott Chris. – Kivéve. – Ti nem szívtatok a párizsi veszteség miatt? – kérdezte a férfi mintegy mellékesen. – Jobb. Nem szeretném a címoldalon viszontlátni! – Ó. Alix elmosolyodott. – Mire? – Néhány új munkára. – Valamelyik karácsonyi ugyanilyenen találkoztunk már. – És Chris a kezét nyújtotta.– Ne beszélj nekem hajszáról – sóhajtotta Chris. – Ki a főnök? – Én – felelte Chris. – Ismered Paul Huntert? – kérdezte Alix Christől. Te nem vagy a piacon. A konkurencia mindig élvezettel hallgatta a másik veszteségéről szóló híradásokat. Paul? – Kösz. – De ha hallok valakiről. személyesen? – nézett rá meglepetten Alix. – Á – legyintett. jól. nehogy még egyszer előfordulhasson ilyesmi. hogy a franciák most körberohangálnak mindenütt. Paul lépett oda hozzájuk. ha nem beszélek túl sokat előtted. a kezében két itallal.

Nem mehetsz hozzá vissza. – Nem tudom. – De jó barátok maradtunk. – Gúnyt akar űzni az emberből. – Duma – vágta rá nyersen a fiú. És mégis. – Mert te olyan elbűvölő vagy. Alix. Van ilyen. Szabadabban tudott társalogni a kollégáival és riválisaival. honnan veszed. amikor Dave Bryant lecsapott Alixre. – Jaj. – Onnan. Felsóhajtott. hogy ő is itt van. – Dehogy nincs. hogy együtt látlak vele – közölte Dave. Dave Bryant! – förmedt rá ingerülten Alix. Dave. – Ó. – Nem várják el tőled. – És Chris a mutatóujjával megütögette az orrát. – Mi az ördögöt keres itt veled? – kérdezte értetlenül. – Visszafogadod? Elege volt a francia csajsziból? – Ne légy már ilyen elképesztően közönséges. abban a biztos tudatban. –Nem arról volt szó. ha nem tudta maga mellett Pault. rendes fiú – vette védelmébe Alix. – Ez a te világod – nézett rá Paul. milyen jó tudni. – Rámosolygott Paulra és Alixre. – Nem megyek vissza – felelte Alix. ne csináld már. hogy szakítottatok? – Szakítottunk – válaszolta Alix. hogy elvegyülj köztük? Alixnek könnyebb dolga volt. azzal visszament az asztalához. aztán rámosolygott az őt üdvözölni akaró Laurence Colemanre. ilyen nincs – nézett rá kétkedve Dave. Te is tudod. gondolta. hogy milyen kalmárszellem lakozik bennük. hogy a férfi nem hallgatja őket.a címoldalra – válaszolta Paul. – Micsoda szarházi alak – jegyezte meg Paul. közben ő már valaki mással él! 453 . ne hidd. – Meg lennél lepve. Ha valaki elég érett hozzá. – De ne szólj szám… ez a jelszavam. Paul épp a férfimosdóban volt. – Nem. s nem fog időnként megjegyzéseket tenni arra. – Úgy értem.

– De az újat azért csak elcipelted magaddal? – pillantott rá Alix. – Rendes voltál. – Mi van velem? – lépett melléjük Paul. És olyan rendes volt. Alix elment. – Tőled függ. 454 . – Hamarosan indulhatunk. – Ez vagyok én – vigyorgott Paul. hogy egy régi csajomat hozzam el egy ilyen rohadt unalmas estre. hogy a csereárfolyamokról társalogjon a Citibanktól jött Dermot Powerrel. Nemsokára éjfél. – Na látod. – Semmi baj – felelte Paul. Különösen az ilyen estélyeken. mint ez a mai is – jelentette ki Dave. hogy eljött velem ma este. – És Alix újból fölállt. – Bocs – mondta. – Valakit el akartam hozni ma este. ha akarod. bennem föl se merülne. – Kicsit belemerültem a beszélgetésbe. – De ez a tömeg tényleg rémes. – Én is jobban szeretnék otthon lenni valami jó könyvvel – mosolygott vissza rá Alix. – Még nem volt alkalmam szót váltani vele. aztán tűnés. Ennyi az egész. Ő a Nedbanktól van itt. – Az igazat megvallva én valami izgalmasabb dologra gondoltam – felelte Joan. Des annyira ragaszkodott hozzá! Így aztán Pault hoztam el. majd rámosolygott Alixre. – Bármikor – felelte a férfi.– Jelenleg nem – világosította fel Alix. Joan ásított. – És gondolod…? – Én nem gondolok semmit – rántott egyet a vállán Alix. – Jelenleg egyedül van. – Néha úgy szeretném szedni a sátorfámat. hogy eljöttél ma este – mondta Alix. Jó sokára jött vissza. – A végsőkig rendes. – Még nem ismerem őt eléggé – vallotta be Dave. mint ez a mai is. – Csak még gyorsan elköszönök Joan Farrelltől. – Akárcsak Paul – fuvolázta Alix. és leült Paul mellé. Alix az órájára pillantott. – De jól kijövünk.

– Rettegek. – Értesz a szakmához. Trevorral és Garrettel. Ez a téma legalább mindőjüket érdekli. hogy mivel töltsék az estét. – A bárban. * – Felőlem most már mehetünk – állt meg Alix Paul mellett. Golfról csevegnek. – Ó. Arról nem gondoskodnak. és jegyzeteket készít rólunk. – Rábeszélt. amiért másokkal beszélgetünk. amivel bolondot csináltam magamból. mi meg egész végig érezzünk bűntudatot. Alix. hátha valami rosszat mondtam.– Nem ez a legrosszabb benne. amennyit a többiek is. Nevetséges. – Tényleg? – kiáltott fel Joan. – Csak annyit. Peterrel. hogy adjak nekik interjút. Johnnal. – Micsoda marhaság. – Nem te tehetsz róla – vigasztalta Paul. – Ne haragudj. – Tényleg? – nézett rá aggodalmasan Alix. – Mert igaz. hogy hozzuk el a partnerünket is. – De jó. te sosem csinálsz ilyesmit – mondta erre Joan. – Remélem. hogy ezt mondod – mosolygott rá Alix. – Egy ilyen estét még te sem 455 . nem unatkoztál túl sokat. – Ha neked is megfelel. hát ismered őt! – nevetett Alix. – Most az RTÉ-nél van – újságolta Alix. És mi van Paullal? – Ó. – De legalább soha nem mondott semmit. – Ül az asztalnál. – Milyen izgalmas! – Nem igazán – húzta a száját Alix. – Hol van Bill? – nézett körül Alix. – Persze – felelte könnyedén a férfi. – De majdnem – jegyezte meg Joan.

– Fújjak rá egy kis meleget? – kérdezte Paul. hogy visszaemlékezzen. – Nem akarom. Megálltak a lépcső tetején. – Beleléptem egy tócsába. és besorolt a forgalomba.tudnál izgalmassá tenni. aki boldogan tesz-vesz otthon egész nap. – És neked kellene megírni a beszédét – nevetett Paul. emlékeztette magát. Alix leszaladt a lépcsőn. – Kellene szerződtetnünk néhány filmsztárt – gondolkodott hangosan Alix. Milyen rendes ma este. gondolta. Indított. hogy Michael Douglas tartaná a programbeszédet? – mosolygott Paul. – Én nem félek az esőtől. – Egyre jobban esik – mondta. és megmozgatta a lábujjait. Odakint esett. – Azt elhiszem. De volt is rá oka. – Hogy kicsit jobban hasonlítson az Oscar. hogy megázz. Paul megrázta a fejét. egy kert. csak annyira. – Miért legyünk mindketten vizesek? – Jól van – egyezett bele hálásan Alix. nem áztál meg nagyon. – Meg tudnám csinálni. – Semmi gond – vágta rá elszántan Alix. – Majd én idehozom – ajánlotta Paul. vizes arcát törölgetve. A Rover megállt a szálloda előtt. – Biztos vagy benne? – tudakolta Alix. – Futottam. Aki elhagyta Sabine-ért. hozzá gyerekek és feleség. Ezért ment el. és gyorsan beugrott a kocsiba. – Úgy gondolod. amelyeket ő táplált a régi Paul iránt. Ebben a Paulban fel tudja fedezni azokat az érzéseket. miért nem tartotta vissza Pault. – Alix lerúgta magas sarkú cipőjét. Kényszerítenie kellett magát.vagy Emmy-átadásokra. mire a kocsihoz érnek. – Rosszabbat is el tudnék képzelni. Nem túl erősen. hogy átázzon a ruhájuk. – Menj. Egy ház. 456 . –Remélem.

– Miért ne? Alix meglepődött. el akarná őt csábítani. – Olyan sterilnek tűnt a szememben – mentegetőzött Paul. kinyújtotta maga előtt. ha itt látja. hogy azt fogja mondani. Leült a fotelba. nem jöhet. 457 . és lehámozta magáról a harisnyát. hogy ki fogja menteni magát. – Úgy látszik. de nem így volt. – Azt hitted. Hiszen eleve te rendezted be. hogy a terrakotta melegebb hatású lenne. bár nem tudom. Nem akart olyan látszatot kelteni. – Nekem tetszik a fehér – jelentette ki határozottan Alix. és fölvett egy kétrészes melegítőt. De még így sem száradt meg. – Itt semmi sem változott – jegyezte meg Paul. mintha most. Becsukta maga mögött a hálószoba ajtaját. titkon figyelte. mint mindig. Alix. Visszament a nappaliba. ki fog derülni. a lábát. – Ma is az a véleményem. miközben kiadagolta a kávét a kávéfőzőbe. átrendezem? Paul egy pillanatra elgondolkozott a kérdésen. Azt hitte. A férfi bekapcsolta a meleg levegőt fújó ventilátort. Kibújt a szürke ruhából. igen. – Kérsz kávét? – Persze. és Alix odatartotta mindkét lábát. Bonyolult helyzet állt elő azzal. Arra számított. Arra számított. hogy újra itt van nála. – Leveszem a vizes cuccaimat – szólt oda neki. miért. Csak még jobban összezavarodott tőle. a tévé közelébe. – Be akarsz jönni? – kérdezte csak úgy mellékesen. – Neked sosem tetszett. még egy csomó dolga van. hogy Paul itt volt vele a lakásban. miután Alix mögött belépett az ajtón. hogy fehérek a falak. amikor öt perc múlva megérkeztek a lakása elé. hogy már nem jelent számára semmit.– Az jó lenne. A régi karosszékében ült.

Alix elvörösödött. ha létezik olyan szó. – Nagyon jól ismerlek. Alix. Sok mindenki lehet bizonytalan. – Ezen gondolkodsz? – Hát persze. mit akarsz. és leült Paullal szemben a kanapéra. és maga alá húzta mindkét lábát. – Nem volt nehéz – folytatta Paul. Mindig pontosan tudtad.– Tényleg jó volt az interjú? – kérdezte. 458 . – Nem – felelte Paul. hogy még mindig vonzónak talállak-e – válaszolta Paul. és pontosan hogyan akarod azt elérni. Nézd. – Persze hogy jó volt – felelte a férfi. – Ez nem jellemző rád. tudom. – Mikben? – Dolgokban. – Nem voltam benne biztos – vont vállat Alix. – Végtére én is azon gondolkodom. a bizonytalanság semmiképpen sem az. amit akarok. – Már mondtam. tetszem-e még neked. – Akkor most mit gondolok magamban? – Azon gondolkodsz. – És Sabine? – Ő más – jelentette ki Paul. hogy már közömbös vagyok irántad. hogy köztünk vége. – Alix. – Tőle meg fogom kapni mindazt. Még mindig sokat számítasz nekem. amivel téged jellemezni lehet. – Micsoda? – A bizonytalanság. Te sosem voltál bizonytalan. de Alix Callaghan nem. – Egyoldalú képed van rólam – mondta Alix. de ez nem jelenti azt. – Újabban kevésbé vagyok biztos egyes dolgokban – válaszolta fanyarul Alix.

amit egy nőtől akartam.– Feleség. hogy kötelességből teszed. Paul? – Boldog voltam melletted. – Igen – vágott egy grimaszt Paul. én úgy éreztem. – Ő is rajta van. És minden tőlem telhetőt megtettem a karriered érdekében. család. – Olyan igazságtalanság. és nem azért. – Most hazament egy időre. – Vagyis tökéletes ellentéte annak. – De Sabine felől nem vagy biztos – szólalt meg végül Alix. hogy az én véleményem éppolyan jó lehet. Hogy mondhatsz olyat. igaz? – Készült egy kép rólunk az Európa Bank fogadásán – magyarázta sietősen Alix. Alix. – Igen – hagyta rá Paul minden izgalom nélkül. De te más dolgokat akartál tőlem. mert te is így akarod. Én szereztem neked azt az interjút a Carlow China ügyvezető igazgatójával. ami én vagyok. hogy nem támogattam a karrieredet? – Ne haragudj. És aki hisz abban. Egy pillanatig némán ültek egymás mellett. – Tökéletesen biztosak akarunk lenni a dolgunkban – mondta Paul. – Paul felállt. – Ez olyan igazságtalanság – suttogta Alix. és odaült mellé a kanapéra. – Mit akartál? – Nekem olyan valaki kellett. Őbenne minden megvan. Hogy támogassam a karrieredet. – Szeretem őt. – Honnan tudod? – kérdezte Paul. – Én hittem benne! – bámult rá csodálkozva Alix. – Miért olyan fontos ez? – kérdezte Alix. – Nagyon csinos – mondta Alix. Szőke és kicsi. – Miért nem tudtál mellettem boldog lenni. és ő nem akart senkivel sem szóba állni. 459 . aki az én karrieremet támogatja. – Nem nagyon emlékszel rá. hogy mindent megtettél értem. ugye? – Igen – mosolyodott el Paul. Én meg nem ezt akartam. mint az övé. és hogy mindenben egyetértsek veled. –Tudom. Alix. – Hittem a véleményedben. amikor kirobbant az a botrány. De tudod.

a pénzügyi szolgáltatásnak vannak más területei is. olyan színűre. Ha öregebb leszel. ha úgy akarja. – Alix lehunyta a szemét. – Nem fogod örökké ezt csinálni. – Miért csinálod? – kérdezte Paul. – Elfáradtál? – nézett rá együtt érzőn Paul. tovább fogok lépni. – Igen – felelte erre is Paul. és ez nem mindig könnyű. Paul. igyekszem minden vonatkozásban képben lenni. – Mire gondolsz? – Te is tudod. – Miért töröd magad örökké? – Nem töröm magam – nyitotta ki a szemét Alix. Miért nem könnyítesz az életeden. és ki fogsz égni. – Valószínűleg nem – nevette el magát a férfi. és hátradőlt. amit csinálok. – Bocsánat. – Tudod. – De megint csak ő fogja kifesteni a házat. – Ebben megint nem a te véleményed lesz a döntő. kifáradok. Tudod. 460 . És nem lesz helyette semmi más. – Most. – Nem fogok életem végéig kereskedni. mint devizakereskedőnek lenni. Alix ásított. – Dehogynem – kötötte meg magát Paul. Alix. – Az nem ugyanaz. Alix? – Miért könnyítenék rajta? – kérdezett vissza Alix. De szeretem. hogy változások várhatók az Európánál. – És mi lesz az ő dekoratőri hivatásával? – Belsőépítészet – helyesbített Paul. – Akármi. néha nagyon nyomasztó tud lenni. ugye? Élvezem. – Mindig is ezt csináltad. Otthon maradhat. Igen. akkor nem lesz kéznél a munkád. Ez az. Igen. – Baromság – jelentette ki Alix.– És egymás után fogja szülni neked a gyerekeket. amilyet ő választ – mondta Alix kényszeredett mosollyal. –Szeretem. amit sohasem értettél meg igazán. hogy van.

hogy ilyen szenvedélyes vagy – mondta a férfi. – Úgy… úgy fel tudod villanyozni az embert – szólalt meg ismét Paul. – Kösz – mondta Paul. és a férfira nézett. – Mégsem eléggé. – Nem esett nehezemre. hogy mennyi a pusztán fizikai vonzerő. a feje alá tette két egymásba kulcsolt kezét. Tudom. és mi az. – Tudom? – Alix… – Komolyan tetszem még neked? – mosolygott a férfira Alix. – Csak azt kívánom. bár ilyen lettél volna kettőnk dolgában is. de éjszakánként egyedül érzem magam. de nagyon vonzónak talállak. Alix. és megsimogatta Alix arcát. – Igénytelen voltam – mondta Paul. – Alix… – Magányos vagyok. – Odafordult. – Fizikai értelemben nagyon. A férfi közelebb hajolt. Alix. ami több ennél. és két tenyere közé fogta a kezét. Alix elnyúlt a kanapén.– Szeretem. hogy hülyén hangzik. – Kinyitotta a szemét. És a család dolgában. én… – De olyan nehéz eldönteni. – Közelebb húzódott a férfihoz. és fejét Paul ölébe fektette. és megcsókolta Paul kezét. A lány nem mozdult. Alix a vállára hajtotta a fejét. – Mert te még most is tetszel nekem. – Ó. – Te is tudod. 461 . – Én is téged. – Alix. Elhagytál. – Nagyon hálás vagyok neked. Alix nem szólt semmit. és újból becsukta a szemét. amiért eljöttél a vacsorára. Aztán elengedte a férfi karját.

olyan gyönyörű vagy. miközben a férfi újra meg újra a nevét nyöszörögte. Magában ezen is elmosolyodott. – Ó. hogyan veri az eső az ablakot. amikor te… Alix halkan elnevette magát. – De nagyon kellemes ötlet. – És gyengéden szájon csókolta. ő pedig hevesen magához szorította. 462 . hogy ne gondold. Ő szoktatta rá Pault a Dune-re. hogy jó ötlet. Alix. te egy liszteszsákban is gyönyörű lennél! – Hát még anélkül – mosolygott a férfira csibészesen. A frissen festett gesztenyebarna hajtömeg leomlott a vállára. istenem. – Alix. – És megcsókolta a homlokát.– Megértem – mondta Paul. és felült. majd mindkét karjával átfogta a nyakát. aztán ledobta a földre. s érezte a kifolyó kávé ingerlő illatát. nincs könnyű dolgom. most rád akarok hajtani. és kihúzta belőle a strasszal kirakott csatot. Alix hallotta. – Tudom. Aztán felnyúlt a hajába. Alix. hogy nagyon rossz ötlet. Alatta nem viselt semmit. – Lehet. Alix. – Tudom. – Áthúzta a melegítőfelsőt a fején. Érezte rajta a Dune illatát. * Egymás mellett feküdtek a kanapén. ez nem biztos. Paul befúrta az arcát Alix melle közé. – Kérsz kávét? – kérdezte. ahogy ezt csinálod! – Szándékosan vettem föl a régi melegítőmet. – Paul! – Mit mondjak. – Úristen. – Tudom. – Alix. és érezte Paul ágyékának moccanását. Zölden csillogó szemmel nézett a férfi szemébe. Alix picit megmozdította a fejét. és közelebb húzta őt magához.

– Kérsz? – Igen. Kávé. ahol feszesnek kell lennie. gondolta. – Be kell érned feketekávéval – mondta. és kivitte magával a fürdőszobába. s gömbölyű ott. és hozom – mondta Alix. – Csak előbb ki kell mennem a fürdőszobába. majd fürgén végigdörzsölte magát a törülközővel. ahogy volt. Alix töltött neki egy adag kávét. Jóleső melegség és bágyadtság járta át a testét. – A férfi feltápászkodott ülő helyzetbe. Jól formált test. – Kávét! Emlékszel. Félig leeresztett szemhéja alól rámosolygott a tükörképére. – Egy perc. Úgy. és odavitte hozzá. Paul még mindig a kanapén ült. fölkapta a melegítő mindkét részét.– Tessék? – nyitotta ki Paul a szemét. Feszes ott. – Ja. ahol meg gömbölyűnek kell lennie. föltettem egy kávét. Kibújt Paul mellől. és visszabújt a melegítőbe. Egy percre beállt a zuhany alá. meztelenül megállt a nagy tükör előtt. – Elfelejtettem tejet venni. de már begombolta az ingét és a nadrágját. 463 . igen.

vajon kezdettől fogva szeretkezni akart-e Paullal ma éjszaka. hogy talán átköltözik Párizsba. összevissza csókolta a teste minden porcikáját. és el akarta venni feleségül. és szinte abban a pillanatban el is nyomta az álom. aki azt szerette. A lámpa zöldre váltott. miközben bebújt az ágyba. A kávé után el akart menni. Alix elöblítette és a szárítóra tette a kávéscsészéket. fantáziadúsabban. hogy szeretkeztek. Már akkor megvolt-e a szándék. ami történt? Amikor eszébe jutott. Alix leleményesebben szeretkezett. de Alix elkezdett mesélni neki az Európa Bankról. valahányszor eszébe jutott. hogy ez az éjszaka nem tett tönkre mindent. hogy vissza fog menni hozzá. hogy Paul még mindig. Fantasztikus volt. a munkájáról meg arról. Hajnali három óra volt. ha egymás mellett feküdtek. érezte. Be akarta bizonyítani önmagának.Harminchatodik fejezet Paul a kormány mögött ülve várta. és belehatolt. mint Sabine. vallotta be magának. mekkora bűntudat mardossa most a férfit. csodálatos. Szerette Sabine Brassaert-t. Majd holnap felhívja. milyen jó volt. hogy legyen erős. De most más a helyzet. a párizsi lány bájai ellenére. Vajon képes lesz rá Alix. az esze azt diktálta. néha mellette. de a teste cserbenhagyta. meg tudja-e tenni. A lelke mélyén nem akarta. akivel élete hátralévő részét le szeretné élni. néha meg rajta. Alix vadul kígyózott. amikor felidézte. nem? Most nem hihette. Csak remélni tudta. valahol megbújva az agya egyik hátsó zugában. és ő nem volt képes elhallgattatni. Alix Callaghan nem az a nő. ide-oda forgott rajta. aztán Paul a hátára penderítette. Mert akármilyen fantasztikus is az ágyban. hogy kiveri a veríték. semmiféle egyéjszakás kalandba nem hajlandó belemenni. Illetve nem is. és ő megindult előre. hogy kísérje el őt a vacsorára? Lehetséges. Kíváncsi lett volna. hogy nem sokkal a megismerkedésük után Alix közölte vele. Rosszullét kerülgette. mosolyodott el fanyarul. Tisztán fizikai gyönyörűség. Azon gondolkodott. amikor megkérte. hogy egyéjszakás megállónak tekintse azt. De Sabine – Sabine-nal több értelme volt. hogy a lámpa zöldre váltson. néha alatta volt. Tudni akarta. miközben hosszú hajával végigsöpört rajta. 464 . vonzódik hozzá. szertelenebbül és – mondhatni – több akrobatikus ügyességgel. gondolta.

tudakolta Carrie. Alix pedig hátradőlt a fotelban. és teli volt energiával. – Nem telefonáltál. mikor aludtam utoljára ilyen jól. Időtlen idők óta nem aludt ennyit egyhuzamban. de aztán letett róla. ahol fél órát futott a mozgó gumiszőnyegen. gondolta Alix. – Egy pohár bor jólesne – felelte Alix. amit itt csinálunk? –Azzal nevetve búcsút intett. Carrie kiment a konyhába a borért. hogy igaza van. mire fölébredt. és felrohant az emeletre. – Nem is tudom. pedig rendes körülmények között oda szokott szólni. aki a kezében 465 . Arra gondolt. És mennyivel kellemesebb ok váltja ki. akiről még akkor is csorgott az izzadság. – Iszol valamit?'. Alix bement utána a nappaliba. mint aki egy jót dugott az éjjel – nevetett Patty. hogy Imogen másként rendezte volna be. A sportszerelését vette föl.Majdnem dél volt. Ha most telefonálna neki. már a zuhany alatt állva. innen nézett szét kritikus szemmel a szobában. mint egy edzés! Este beugrott Carrie-hez. s közben arra gondolt. még azt gondolná. – Jókedvem van – vigyorgott rá Alix. mielőtt meg akarta látogatni az anyját. és leült az ablakfülke mellé helyezett fotelba. Lehet. – Miért? Az sokkal jobb edzés. mint bármi. amikor ajtót nyitott. Ökölbe szorult a keze. villant belé a gondolat. felhívja Pault. – Természetesen nem. – Egész feldobottnak látszol ma – jegyezte meg Patty McCullogh. hogy ő is itt ült. ki van éhezve rá. és egyenesen a konditerembe hajtott. Szex közben gyorsabban dobog az ember szíve. – Minek köszönhetem a szerencsét? – kérdezte Carrie. Innen beszélgetett Carrie-vel. – Nem vártalak – mondta az anyja. – Inkább úgy nézel ki. ahol az aerobic terem volt. mielőtt nekiállt volna súlyzózni. akivel az öltöző felé menet összefutott. – Kellett volna? – kérdezte Alix. – Patty! – vörösödött el fülig Alix. Lehet.

hogy anyja mindig fel volt készülve a közelgő látogatására. amint kertészkedem? 466 . és visszavonulhatnál. –Ettől sokkal jobban érzem magam. – Zsúfolt napom volt. – Nem kellett volna fárasztanod magad.tálcával. – Sokan jöttek bejelentkezés nélkül. Mi a baj? – Nem bámulok – hazudta Alix. – Nem fáradság. – Én fiatalabb vagyok. – Muris ezt épp a te szádból hallani – nevette el magát Carrie. – Kertészkedj. olvass. – Mi van? – Tessék? – Csak bámulsz rám. – Köszönöm – mondta Carrie felvont szemöldökkel. Fáradtnak látszik. rajta egy üveg Pinot Grigióval és két pohárral tért vissza a konyhából. – Nem kellene ilyen sokat dolgoznod. Alix – fintorgott Carrie. – El tudsz engem képzelni. – Nem tudom – vont vállat Alix. – Csak gondolkodtam. – Régen láttalak – felelte Alix. utazgass… – Ne viccelj. – És mit csináljak? – kérdezte Carrie. gondolta Alix. – Úgy értem – kezdte Alix. hogy jóformán mindig csak elegáns holmikban látta Carrie-t. óvatosan keresgélve a megfelelő szavakat –. Alix csak ekkor döbbent rá. De ennek az volt az oka. én még abban az életkorban vagyok. –És? – Fáradtnak látszol. Carrie letelepedett a szemközti karosszékbe. beugrom. amikor szükségem van a sok munkára. – Carrie ivott egy korty bort. te is tudod. és hatig egy perc megállásunk sem volt. De te biztosan eladhatnád a szalont. Egy jobb napokat látott. – Gondoltam. És öregebbnek. – Es Carrie odanyújtotta a poharat. kinyúlt pulóver és nadrág volt rajta.

– Akár utálhatod is. ha kényszeríteni akarnak valamire. 467 . ha valaki belép az életembe. parányi pázsittal és két bokorral. Nem szeretem. – Kate kisbabája hamarosan megszületik. – Tíz éven keresztül gyűlöltem őt. – Csalódtam. hogy szeressem. – Aznap este a munkámmal kapcsolatos programom volt. – Örül. – Akkor eljöttél volna? – Valószínűleg nem – vallotta be Alix. Ott akar lenni. – Ki mondta. ha ott marad. – És szükségem van arra. ha találkoznál vele. hogy mindenféle haragot tápláljunk magunkban – mondta Carrie. és elvárja. – Egyszerűen nem érdekel. amiért nem vacsoráztál velünk – szólalt meg végül Carrie. – És ha az nem lett volna? – kérdezte Carrie. – Egyébként is visszament az Államokba. – Szeretem csinálni – mondta Carrie. dézsába ültetett növénnyel. Szerintem jót tenne neked. hogy csináljak valamit. az élet túl rövid ahhoz. – Nem szeretem.A ranelagh-i ház előtt volt egy zsebkendőnyi kert. – Én nem gyűlölöm – felelte Alix. hogy ismeri a gyökereit. – Megmondtam – válaszolta Alix. – De az – ellenkezett Alix. hogy semmi dolgom vele – közölte Alix elutasítón. hogy ismeri a szüleit – jegyezte meg Carrie. nem? Carrie bólintott. Csak legalább adj magadnak esélyt a választásra. – Alix. – A legtöbb ember örül. – Ennyi idő után visszajönni és ránk zúdítani ezt az egészet a lányáról meg annak a gyerekéről: ez igenis nagy ügy. – Pedig nem nagy ügy. hogy szeretned kell? – ült ki széles mosoly Carrie arcára. A ház mögött kövezett belső udvar pár. – Talán azt mégse – ismerte el Alix. pillanatnyilag azt választottam. – Nos. hogy túl sokat dolgozol. De belefáradtam ebbe a gyűlöletbe. Akkor nem lett volna az. – De néha komolyan úgy gondolom. Szótlanul ültek egy kis ideig. ahol volt.

– Senki sem mondja. valami vállalat elnöke lett. Az apád génjei – felelte Carrie mosolyogva. – Wyn azt mondja. – Akarod látni őket? – Nem – rázta a fejét Alix. és az éles napfénytől hunyorognia kellett. nem? – És csillogott a szeme.– Találkoztál vele? – Nem – rázta meg Carrie a fejét. – Úgy van. De azért jó tudni. – Csomó pénze van. sötét hajába. – Ez engem nem érdekel. Alix a fényképre pillantott. – Carrie fölállt. – Jó – nyugodott bele Carrie. Minden születésnapodra képeslapot vett. – De fényképet láttál róla? – Igen. – És odanyújtott egy fényképet. Alix – mondta Carrie szelíden. – Hasonlít ránk? – Kicsit. a féltestvére. Alix. mint ő. – Persze hogy nem. hogy szeretned kell őket. 468 . Wyn elmondta. olyan volt. Ezzel együtt Alix rögtön észrevette a hasonlóságot. és visszaadta a képet. s mosolyogva nézett a kép készítőjére. A szél belekapott hosszú. és attól. Kate. – Változnak a dolgok. s kinyitotta a sarokban álló kis íróasztal egyik fiókját. – Régen történt. fölpillantva Carrie-re. És olyan is. Alix elvette. Carrie bólintott. mint Wyn. hogy elment. – Nem kell szeretnem őket – jelentette ki Alix. – Tessék. – Tudom. attól. de nem nézte meg. – Családi hasonlóság – mondta. A rajta látható lány egy autó motorháztetőjén ült. hogy én a továbbiakban hallani sem akartam róla. ő nem felejtett el téged. De azért.

Alix ivott egy korty bort. hogy pénzen megvásároljon minket. Most meg. – Mindig is gyűlöltem őt. – Megértem – bólintott Carrie. amiért elhagyott bennünket. – Ha elmész. inkább azért gyűlölöm. Valószínűleg jobban járnék a párizsival. – Vannak barátaid Párizsban? – Közeliek nincsenek – rándított egyet a vállán Alix. mint az itteni munkám. – Anyagilag vagy az előmeneteled szempontjából? – kérdezte Carrie. Úgy tűnt. – Nem gondolod. Ami azt illeti. hogy tudnék. – Voltaképpen azért ugrottam be hozzád. mintha fel akarna kínálni nekem egy állást.– Akkor sem jöhet vissza. hogy nagyon nehéz dolgod lesz. – Nem gondolod. – Köszi – mosolygott az anyjára Alix. De nem hinném. egy fillért sem ajánlott föl! Alix elnevette magát. hogy az volna annyira érdekes. – Mindkét értelemben. – Nagyon érdekes lehetőségnek ígérkezik – mondta végül. – Azért ez nehéz – mondta elgondolkodva. mert őket választotta helyettünk. – Ami azt illeti. azt hiszem. hiányozni fogsz nekem. a tegnap esti bankszövetségi vacsorán beszélgettem egy fickóval. ha egy szál magadban kell egy egészen új életet kezdened? 469 . – Párizsról? – Kínáltak nekem ott egy állást. hogy itt is tudnál más állást szerezni magadnak? – Lehet. aztán az ajkába harapott. hogy beszámoljak neked Párizsról – mondta elszántan. aki a bostoni State Banktól jött. milyen változások várhatók az Európa Bankban. – Alix röviden elmesélte. – Komolyan? És elfogadod? – Még nem tudom. – Teljes mértékben megértem. – Ilyet nem is próbált – mondta Carrie.

akitől gyerekeket szeretnék. – Carrie-re nézett. – Ő akar gyerekeket. Paullal az idők végezetéig együtt tudtam volna élni. De ő mást szeret. Alix bólintott. Tudom. – Nem – ismerte be Alix. És ez az ok még most is fennáll. mert megsértette a büszkeségemet. habár szeretném. – Talán egyszer megismerem azt az embert. – Mert valami olyasmit akart tőlem. amit én nem adhatok meg neki. Unalmas lenne. ha nem az történik. És vissza akartam szerezni. hülye voltam. – Az élet ilyen. – Nem szereted. – Ezek szerint már túl vagy rajta? – Azért még egy kicsit meg vagyok sértve – sóhajtott fel Alix. – De Paulnak oka volt arra. Vagy legalábbis hosszú ideig. itt sem élek mostanában valami nagy társasági életet – jegyezte meg Alix. – Az lehet – hagyta rá Carrie. ahogy elképzeltük. aki megváltoztatja a véleményemet a házasságról és a családról. hogy elhagyjon. – Mások is megteszik. – Paul meg akar házasodni. mert eszébe jutott az előző éjszaka. ha mindig minden úgy alakulna. amit elterveztél? – nézett Alixre az anyja mosolyogva. ugyanakkor tisztában vagyok azzal. és gyerekeket akar. – Tegnap. – Hogyhogy? – Folyton úgy gondoltam rá. mint aki faképnél hagyott.– Nem – vágta rá Alix. ugye. Talán egyszer akad valaki. ha visszajönne. – De vajon boldogok-e? – Hát. – Igen – felelte. – Mi van Paullal? Alix felhajtotta a borát. – Ami Pault illeti. de nem velem. De nem tartom valószínűnek. hogy a dolog nem működne. ami azt illeti. – Találkoztál vele mostanában? Alix elpirult. te pedig nem. De ez az egész 470 . – Sejtem. Így aztán.

megállapodás-mánia… ez nem az én világom. fel leszek-e valaha is. Alix? Hogy a halálos ágyán senki sem fog azon sóhajtozni. – Megígérem. jól döntött. amit szeretnék. – Az leszek – mosolygott anyjára Alix. – Erősen kétlem. És ha el akarsz menni Párizsba. ez minden. amit tettem. hogy csak egy részt juttatsz magadból nekik. miféle ember ő valójában. hogy érzelmes. – Egyszerűen engem nem vonz. hogy becsönget és fölébreszti. a Malahide Roadon. hogy sokan fognak azon keseregni. – Ne beszélj marhaságokat – húzta el a száját Alix. Csak legyél boldog. Inkább hazahajtott. Beült a kocsiba. bárcsak több időt töltött volna el a munkahelyén. – Ez a szenvelgő érzelmesség nem áll jól neked – intette Alix. Áthajtott a vámhídon. De nem állt meg ott. rád és Wynre vagyok a legbüszkébb. bár tudná. – A lényeg az. hogy az emberek fontosak legyenek számodra – tanácsolta Carrie. – De ha most visszatekintek mindarra. – Nem élheted le úgy az egész életedet. – Miért? – Nem tudom – vont vállat Alix. – De én azért szeretlek. Aztán mégsem tette. Magában azt mondta. miért nem sürögtekforogtak többet a forró tűzhely körül – nevetett Alix. Carrie. én nem ellenzem. Ha tudná. – És nem tudom. Alix. Paul háza sötétségbe burkolózott. és azon gondolkozott. – Lehetetlen alak vagy – nevette el magát Carrie is. mikor cselekszik helyesen. – Lehet. Sötét volt. de attól még igaz. és elindult a lakása felé. 471 . – Engedned kell. – Ugye ismered a mondást. hogy nem vagyok rá felkészülve – mondta Alix. Azt kívánta. Csak ült odakint a kocsiban. bár ne érezné ezt a bizonytalanságot. – Engem sem vonzott különösképpen – árulta el Carrie. és esett. és kifelé ment. Azt kívánta.

Dave? – Többé-kevésbé. Az az érzésem. ami hiba volt. tudod… 472 . Ideadnád egy percre Dave-et? – Persze. Alix. Alix körbejárt a devizairodában Guy-vel. de aztán megindult lefelé. mi az. hogy elolvasson egy-egy szalagcímet vagy devizaárfolyamot. – Ó! Szia. de nem tudom. – Nehogy benn ragadjunk valamiben – intette Alix. De akkor nagyon jó ajánlatot kaptunk rájuk.Harminchetedik fejezet Mozgalmas nap volt ez a párizsi Európa Bankban. – Az mit jelent? – Hát. –Most végképp nem hiányzik nekünk semmiféle gubanc. – Európa Bank. Alix. – Persze. hogyan boldogulnak. devizaügynökség – szólt bele Jenny érezhetően feszült hangon. – Tudom. – Szia. sűrűn meg-megállva. néhány kötvényünket korábban eladtam. a dílerek veszítettek. és most elérte a hetek óta mért legalacsonyabb szintet. – Sok ügyfél kérdezősködött már a dollárról. és úgy gondoltam… Hát. – Szia. Alix odament az egyik telefonhoz. A piacon idegesség uralkodott. Borzasztóan ingadozó. – Mi a helyzet? – Hajtás – felelte Jenny. A dollár reggel még erősnek látszott. Én vagyok. Jen. Hogy állnak a pozícióink? – Rendben – felelte Jenny tömören. Tartsd. Latin-Amerikában lehet valami gáz. Szerintem történik valami. – Telefonálnom kell Dublinba – mondta Guy-nek. – Meg kell tudnom. – Minden rendben megy.

és túl sokféleképpen próbálják magyarázni a helyzetet. ahol mindenki lázas munkába merült. gondolta. – Gyere be az irodámba – kérte Guy. Alix leült vele szemben. – Nagyon. Két vagy három héten belül. – Nos. – A lényeg. Most legyetek nagyon óvatosak. – Boldogan állok be közétek – mondta. – Mi lenne. de nagyon örülök! Azt szeretnénk.– A kötvények nem érdekesek – mondta Alix. –És neked könnyű. mi a legkorábbi időpont. Nagyon jól el tudta képzelni magát itt. Dave. jó? Itt rengeteg üzletkötés zajlik. – Dave? – Hirtelen valami megmagyarázhatatlan idegesség vett erőt rajta. – Tudom – válaszolta Alix. – Ne aggódj. hogy ne nagyon mozduljatok semerre. szólok. Jópofa lenne. – Nagyszerű! – Guy előrehajolt. ha a lehető leghamarabb el is kezdenéd itt a munkát. Már olyan közel vagyunk az év végéhez. – Helyes. Még nem történt semmi lényeges. bár az iménti kényelmetlen érzéstől nem tudott szabadulni. és jobbról-balról arcon csókolta. – Minden rendben? – kérdezte Guy. amikor jöhetek. Az emberek nagyon idegesek. – Nagyon tisztességes állást ajánlunk – kezdte a férfi. – Oké – mondta a férfi. – Majd szólok. – Ugye minden rendben van? – Urai vagyunk a helyzetnek – felelte Dave. ha ma este együtt vacsoráznánk? Ha megünnepelnénk a döntésedet? 473 . hogy kár lenne elszúrni. – Néhány dolgot előbb még el kell rendeznem Dublin-ban – felelte Alix. de mihelyt megtudok valamit. bár bosszantotta az eladás. Nem kell aggódnod a családodért. mit válaszolsz? Alix az üvegfalon át kinézett a devizairodába. – Nagyon jó – örvendezett Guy. méghozzá nagy tömegben. – Igen – felelte Alix.

Azért hívtam a mobilodat. Kórházban van. értekezleten vagy. – Vacsorázhatunk ott. de azt mondták. Már majdnem négy óra volt. – Alix egy pillantást vetett az órájára. – Persze. De ő folyton téged emleget. * Épp a fehérneműosztályon nézelődött. te ki vagy? – Richard vagyok. Elesett. – Ne haragudj. Sophia nagyon kivan… barátnőre van szüksége. – Az V. Richard. – Sophia kért meg. Most visszamegyek a szállodába. – Micsoda? – Alix görcsösen szorította füléhez a telefont. Nyolckor. – Ő jól van… de a babáról még nem tudjuk. – Akkor ott találkozunk. Hívtalak az irodában. Megyek. Nyolckor? – Oké. amikor megszólalt a mobiltelefonja. azt akarja. Alix. milyen unalmas – jegyezte meg Guy. Azt hittem. Melyik kórházban van? 474 . Megyek. hogy vele legyek. Még szokatlan volt. úgy terveztem. hogy hívjalak föl.– Lehet róla szó. Guy. – Halló? –Alix? – Igen. Ma este ott leszek. hogy így rád zúdítottam ezt az egészet. Sophia férje. hogy így gondoljon rá. – Hát – ismerte el Alix –. mert Sophia annyira odavan. – Semmi gond. Györgyben laksz? Alix bólintott. Richard. hogy odafelé menet még beugrom a Lafayette-be. Richard Comiskey. – Ó.

de Alix nem törődött vele. Hátranézett. De azt hittem. Guy hangján inkább bosszúság érződött. A reptéren nagy volt a tömeg. És a babának se. és helyet foglaltatott a következő londoni járatra. – Azt. nyugtalanul és rosszkedvűen ült le a helyére. Olyan boldogan viselte a terhességét. 475 . Ezzel együtt nem számítottam rá. Aztán felhívta Guy Decourcelle-t. hogy Sophia elveszítse a babát. de a gép tele volt. Alix most ott állt a tangák. – Londonba repülök. mintsem aggodalom. a kérdés tényleg nevetséges volt. – Párizsban vagyunk. és azon imádkozott. hogy jóformán az ő ülése felét is elfoglalta. olyan sokat jelentett neki! Szar az élet. elutazott. – Bocsánat – szólalt meg mögötte egy hang. hogy épp magába botlok. Maga mondta. A hangulatán az sem javított sokat. – Bocsánat. és majdnem lekéste a gépet. hogy a közelébe férkőzhessek. hogy elmondja neki. vissza kell utaznia. melltartók és fűzők között. – Mi a csudát keres itt? – fordult hátra ültében. amit maga – szaladt fülig a férfi szája. Megkérdezte. Visszasietett a szállodába. nem tettem szántszándékkal kitérőt azért. nincs-e hely az üzletembereknek fenntartott osztályon. Kimelegedve. hogy Párizsban leszek. és itt egy rövid időre meg kellett szakítanom az utamat. hogy maga az – mondta Matt Connery. – Gondoltam. ha nem vette volna észre! Japánban voltam. aztán elköszönt. – Távol vagyok – nevetett a férfi. hogy a barátnőjének ne legyen semmi baja. Nem tartotta lehetségesnek. gondolta elkeseredetten. hogy a stewardess a repülőgép ajtajában elveszi tőle a túl nagynak minősített utazótáskát. – Ebben biztos vagyok – felelte Alix szárazon. Úgy.Richard megadta a kórház nevét és telefonszámát. Nem volt ideje ellenőrizni a poggyászát. nem tud vele találkozni este. – Biztosíthatom. szar az egész. hogy a mellette ülő férfi olyan nagydarab volt. hogy a jövő hétig távol lesz. – Mondtam. így aztán csalódottan tudomásul kellett vennie. felhívta a repülőteret. ahogy van.

ha… – Ne féljen. Így oldottam meg a dolgot. Összehasonlíthatatlanul kényelmesebb volna. – Elesett. – Már csak az utolsó simítások hiányoznak a bemutatónkhoz. hogy nem akarnék – hangzott a válasz egy újabb széles vigyor kíséretében. Mattnek igaza van. amikor bekapcsolta a biztonsági övét. mennyire súlyos. – De miattam ne zavartassa magát. – Ó. – Két helyet foglaltattam. és átült a másik ülésre. – Tele van a gép – felelte halkan Alix –. – Egy barátnőmet látogatom meg. Matt. – De ha maga mellé ülök. – És minden rendben? – Nem tudom – rázta meg a fejét Alix. – És mi teendő várja Londonban? Egy pillanatra megfeledkezett Sophiáról. – A világért sem szeretném.– Nem akar mellém ülni? – kérdezte Matt. ugyanis hazafelé menet meg akartam csinálni valami munkát. hogy bárki is hajlandó lenne cserélni velem. – Tudnék. – Ó! – Terhes. de hát a mellettem lévő hely üres – világosította fel Matt. és nem hinném. Nem tudom. De várhat. – Ó. akkor nem tud dolgozni – vetette ellen Alix. nyugodtan csinálja csak. de sajnálom – mondta Matt. Alix ismét rápillantott a mellette ülő utasra. amit eltervezett. és a business-osztályon már nem volt hely. – Sokkal – bólogatott Alix. A párizsi Európa Bankban járt? Alix bólintott. csak lehet. 476 . de most újra eszébe jutott. – Holnap lesz egy megbeszélésem a Cityben – mondta Matt. – Jobb? – érdeklődött Matt. – De úgy kényelmesebb volna. Kórházban van. Elnézést kért.

– Bocsánat – szólt Matt.– Engem akar látni – nézett Alix a férfira. ha valakivel beszélgethetek. Gyakran repülök. – Talán csak valami női dolog – vélekedett Matt. ha nem tud fölszállni? – Nem. ahol óriási volt a feszültség. betegen fekszik egy kórházi ágyon. – Lehet – hagyta rá Alix. – Ne hülyéskedjen – felelte Alix kurtán. Beharapta az ajkát. – Nem? – nézett rá meglepetten Alix. – Csuda tudja. A repülőgép motorjai felbőgtek. – Csakugyan? – Igen. és fölemelkedett a kifutópályáról. de mélységesen gyűlölöm. Ezért aztán nagyon boldog vagyok. – Oké – biccentett Alix. miért. Gondolom. amint félve. Maga szokott? – Minden alkalommal. Lelki szemei előtt megjelent Sophia. – És miről szeretne beszélgetni? – Bármiről – felelte Matt. miközben én azon izgultam. hogy mi van. – Nem bízik meg bennük? – De – felelte Alix. – Ezt a részét sohasem szerettem – vallotta be a férfi. amint a gép nagy teste felgyorsult. 477 . – Csak… hát. hogy „így”? – Hogy szereti kézben tartani a dolgokat. hogy mi történik Dublinban. Sok gyakorlati hasznomat nem veszi. szóval jobb érzés. – A pénzpiacok ma nagyon változékonyak voltak. – Nem szokott arra gondolni. ha magam tarthatom kézben a dolgokat. a férje kicsit ki van akadva ezen. – Minden téren így van ezzel? – Hogy érti azt. – Én igen. És roppant izgalmas volt egy hatalmas teremben ülni. A férfi elgondolkodva nézett rá.

sikerülni fog. Alix maga elé bámult a levegőbe. Főleg – maga is tudta jól – mert sokat utazgatott. – Köszönöm. ha meg tudja vigasztalni. minél kedvesebb próbál lenni.A csend kezdett kényelmetlenné válni. amikor eddig csupán egy vacsorameghívásig jutott el. – Remélem. De nem hitte. – Tegnap beszélgettem valakivel. hogy kedvességgel menne valamire. hogy belenézzen. mintha valami roppant fontos információra bukkant volna. Alix ismét elfordult. Semmi oka nem volt rá. és várták. – Igaz a hír. Azt mondta. de látványosan lapozni kezdte. De Alix nem törődött vele. és minél többször látta őt. de hát valamit mondania kellett. felhívták telefonon. Ebben egy szemernyi igazság sem volt. és mindig könnyen ki tudott jönni velük. és az is vagy realizálódik. hogy az egyik termékünkre társulni tudunk a Sonyval. hogy valamennyien forró öleléssel búcsúztatták. – Ó! – fordult felé ismét Alix. és elővette aktatáskájából a jegyzetfüzetét. És mégis. és szerette volna. Sok nővel volt már dolga az életben. annál erősebben vonzódott hozzá. – Tessék? – nézett rá Alix meglepetten. aki ismeri magát – mondta Matt. amikor Londonban dolgozott. Alix annál jobban visszahúzódik a csigaházába. hogy Alix nyugtalan. s közben meg-megállt. – Ossie Livseynek hívják a fickót. és így nem kellett komolyabban elköteleznie magát egyik mellett sem. minél többször beszélt vele. – Bízunk benne. Úgy érezte. ismerte magát. hogy az Európa Bank egybeolvad a Credit Agricole-lal? – kérdezte. hogy mikor tér vissza. Mivel foglalkozik most? – A Sonynak dolgozik – mesélte Matt. És az önbecsülésének is jót tett. – Jó ügyfél volt. Érezte. Toldóban találkoztam vele. Matt óriási erőfeszítéssel próbált kitalálni valami újabb beszédtémát. – Igen – mosolyodott el halványan Alix. vagy nem. Ostobaság volt úgy tekinteni rá. és Sophiáról gondolkodott. Megéri egyáltalán az erőlködést? – töprengett. mint akivel viszonya lehetne. 478 .

Nemrégiben adtam interjút az RTÉ-nek az ő műsorába. hogy fölkeltse a figyelmemet. – Én találtam ki. – Abszolút. – A bankok folyamatosan egyesülnek. Gazdaságos méretek és a többi. és úgy gondoltam. De én nem hinném. hogy van néha egy bizonyos Mr. Paulra gondolt. hogy a nevetése őszinte. – Nagyon unalmas nő lehetek – jegyezte meg Alix fanyarul. – Tessék? – Mr. – Na és miről szoktak beszélgetni a barátjával? – szólalt meg ismét Matt. és viszonzásul eljött velem a múlt héten a Bankszövetség vacsorájára. hogy az Európa Bank ilyesmiben gondolkozik mostanában. hanem valamelyik másik – visszakozott Matt. az Európa emlegetésével tudnám a leginkább felkelteni a figyelmét. Nagyon bele voltam esve. A nyáron mentünk szét. hogy nem. – Kivéve azt az elhanyagolható csekélységet. és a férfi örömmel nyugtázta. – Beszélgetni akartam magával. miért árulja el az igazságot. – Néha – bólintott Alix. de aztán megint lefeküdt vele. Hunterrel. – Nem. – Én meg tudom. – Vagyis ez amolyan felnőttekhez méltó. Alix elnevette magát. hogy nem az Európa Bank. aztán elhagyta. – Alix! – Paulra kíváncsi? – kérdezte. civilizált kapcsolat – összegezte Matt. de azóta is találkozunk időnként. – Alix becsukta a jegyzetfüzetét. – De maga szeret beszélni róla. – Az ember sohasem tudhatja. Hallgattak. – Akkor elmondom. – Matt maga sem értette. Három évig éltünk együtt. Maga mondta. aki szerette őt. – Nem szükséges a bankról beszélnie ahhoz. Hunter.– Lehet. tette hozzá 479 . – Micsoda? – nézett rá elképedve Alix.

– Tudom. baráti vacsorára gondol. habár ebben egyáltalán nem volt biztos. Vagy mit érez a férfi. De tévedtem. Felejtse el. Amiről aztán végképp nem fogok beszélni Matt Connerynek! – És szokott találkozni másokkal is? – Igen – felelte Alix. Nem nagy ügy. – Elnézést kérek. és dolgozni kezdett. – Én kérek elnézést.gondolatban Alix. hogy az amolyan köszönetféle a tőlünk kapott tanácsért – mondta Alix. azt mondta. – Igen – felelte az. mit is érez valójában. és el akartam vinni vacsorázni. hogy valamilyen értelemben le akar kenyerezni? – Természetesen nem – felelte Matt. – Nézze. – Randevúra? – meredt Alix döbbenten a férfira. – Ó. – Csak tudja… – Igen? – Én egy kicsit másképp gondoltam erre a vacsorára. – Na látja – mosolygott Alix. maga tetszik nekem. Nem kezeltem túl jól ezt a helyzetet. Felejtse el! – Kinyitotta a laptopját. Amiről nem fogok beszélni Matt Connerynek. Sajnálom. hogy a vacsora után szeretkeztem vele. Maga ezt nem akarja. Azt hittem. nem érdekes – mondta Matt. – Hogyan? – Mint… mint egy randevúra. – Randevúra. 480 . de ugye nem arról van szó. – Alix hízelgőnek találta a dolgot. Nyilván túlléptem valamilyen határt. hogy ő most Sabine-nal él együtt. – Akkor az én vacsorameghívásom sem jelent gondot? – Úgy vettem. Hogy tulajdonképpen ő mit akar ettől a… randevútól. – Nézze. talán lehet valami köztünk. de nem tudta. A férfi felnézett a számítógépéről. És azt a valamelyest komolyabb csekélységet.

amiért ennyi időt elvesztegetnek a Heathrow fölötti keringéssel. hogy kiengedjük az üzemanyagot? – Nem hinném. Párizs fontossá vált számára. gondolta. Még egy óra. Nincs. Csak éppen most erre nincs ideje. Alix halálra bosszankodott. amit kiengedhetnénk – válaszolta Alix. – Már mióta körözünk itt – szólalt meg váratlanul Matt. hogy be fogják engedni Sophiához. hogy egy felszálló gép egyenesen belénk repül. és újra dolgozni kezdett. Ismét az órájára pillantott. hogy túl sok van. amíg a stewardess be nem jelentette. – Biztosan várakoznunk kell – bólintott Alix. hogy jól megértjük egymást. mert el akar menni Párizsba. hogy valami komoly baj van? – faggatta Matt. Reménykedett. mi van közöttünk? – érdeklődött óvatosan Alix. Alix az órájára pillantott.– Mit gondolt. Volt itt valami más is. – Természetesen igaza van. A gép egyre csak körözött a levegőben. – Nem tudhatom – válaszolta a férfi. – Ha ilyesmi megtörténik. – Azzal visszafordult a komputeréhez. Már majdnem huszonöt perce köröztek a levegőben. Abba se hagyta addig. hogy így megvigasztalt! Az utasok között érezhetően nőtt a feszültség. – 481 . – Nem is tudom – felelte a férfi. – Üzleti téren – szögezte le Alix. – Mindig attól félek. hogy kapcsolják ki az összes elektronikus készüléket. hogy megkezdték a leszállást a Heathrow-n. és valami fura borzongás szaladt végig a testén. és a gép körözni kezdett a reptér felett. – Köszönöm. míg a kórházhoz ér. Az utastérben elhomályosultak a lámpák. Mindjárt hét óra. – Egyszerűen úgy éreztem. A stewardess szerint hétkor kellett volna leszállniuk. – Ezt a részét is gyűlölöm – folytatta a férfi. – Gondolja. maga arról már úgysem fog tudni semmit – közölte tárgyilagosan Alix. – Azért körözünk. – De a magánéletben…honnan tudhatja? – Pedig Mattnek igaza van. és fel nem kérte az utasokat.

de nem tudtam. – Nagyon megijedtem – vallotta be a férfi. 482 . jól van a barátnője – mondta. – Akkor bátornak kellett látszanom – mondta Matt. – Remélem. De magán akkor nem látszott. Alix vállat vont. – Csak biztosak akartunk lenni abban. komolyan! Mondtam magának. – Azért ez egy kicsit durva volt. de aztán megoldódott a dolog. átszelve az alacsony felhőréteget. aki sápadtan ült a helyén. – Maga a második ilyen férfi. –Alix! – Igen? – Maga sírt már életében? – A nagylányok már nem sírnak – nevetett Alix. akit ismerek. –Maga egy kicsit se félt? – A helikopteren? Nem. Alix gyors oldalpillantást vetett Mattre. hogy mi. – Ó. most. és aztán valósággal ráhuppant a leszállópályára. Egy taxival mentek be a belvárosba. Matt letette őt a kórháznál. – Úristen! – nyögte Alix. – Most aztán lesz mit mesélnie. hogy volt egy kis probléma a futóművel. – Na tessék – mondta. Ebben a pillanatban minden átmenet nélkül megálltak. aztán a kapitány közölte. – Aggódtam. mert úgy éreztem. hogy félne. a gép nagy sebességgel süllyedni kezdett. Emlékszik az agyaggalamblövészetre? Volt ott egy fickó. aki nagyon be volt tojva a helikopteren. hogy nem szeretek repülni. hogy a kerekek nem ragadtak be! – tréfálkozott. A motorok hangja egyik pillanatról a másikra megváltozott.Végtére is ez egy nagyon rövid távolság. ne mondja már! – De. – Üdvözlöm önöket Londonban – mondta a stewardess. – Ügy értem. valami nem stimmel. Leginkább azért. Még öt percig nem mozdultak.

hogy én jól vagyok-e.– Én is remélem. és kiszállt a taxiból. és mindig téged emlegetett. Ne aggódj. Adtak neki valami nyugtatót. Sophia rettenetesen sápadt volt. az egész az én hibámból történt! – nézett rá rettegő arccal Sophia. – Miért engem? – Nem tudom – rázta a fejét Richard. Kösz. – A férfi határozott mozdulattal fogott kezet vele. – Ó. –Alix. – Bármikor. – Én csináltam. – Persze hogy eljöttem. Alix. – Köszönöm. És ő is nagyon izgatott volt. – Alix nyújtotta a kezét. Alix szótlanul ült a gyéren megvilágított szobában. Sophia váratlanul kinyitotta a szemét. Egy pillanatig nézték egymást. – Tíz perc. és itt vagyok. Sophia szeme be volt csukva. – Rettenetesen aggódtam érte. és a barátnőjét nézte. de akkor is folyton azt kérte. – Egy darabig most itt leszek vele – mondta Alix. – Úgy megkönnyebbültem! – Én is – felelte a férfi. 483 . – Szia – köszönt vissza Richard. Alix. ha elveszítjük a babát. Soph. Richard felhívott. Azt mondják. – Még nem tudják. aztán Alix elhúzta a kezét. és odahúzott egy széket. Az én hibám lesz. hogy hívjunk ide téged. – Már két órája alszik. Folyton azt kérdezgette. – Szia – suttogta Alix. Alix lábujjhegyen óvakodott be a szobába. – Nem fogjátok elveszíteni – jelentette ki Alix határozottan. hogy eljöttél. – Kösz. És hogy helyet adott maga mellett a gépen. – Richard azt mondja. hogy elhozott. minden rendben lesz. – De mindenáron látni akart. ahol Richard ült a felesége mellett. Richard! – sóhajtotta Alix. – Nem innál egy kávét vagy ilyesmi? – Az jó lenne – sóhajtotta Richard. – Itt vagyok. – Jaj. hogy szerintük minden rendben van.

és ehhez pár dolgot még ki kellett dolgoznom. – Nem fognak hazudni neked. és megdörzsölte a szemét. Sophia beharapta a szája szélét. Alix. ne idegeskedjek. hidd el. 484 . de közben cipeltem azokat a nyavalyás közlönyöket. milyenek ezek az épületek. Sophia! – Elájultam. milyen rohadt nehéz tud lenni egy nagy halom közlöny). semmiképpen se erőltessem meg magam. Felkaptam a közlönyöket (tudod. Mondtam. Képzeld el! Az irodámban! Az ülés az alattunk lévő emeleten volt. De nem tudom. így aztán egyszer csak elvesztettem az egyensúlyomat. – Vagyis az én hibám volt – ismételte Sophia. – Egy ülésre mentem – kezdte Sophia. lemegyek a lépcsőn. De az valami miatt leragadt a földszinten. hidd el. és én igyekeztem is betartani. Alix. de nem. Az orvos tanácsa ellenére. Szörnyen rám ijesztettek. Sietni akartam. mennyire akarom ezt a babát. És ezért most majdnem elvesztettem a gyerekemet. te szegény. és öt perccel azután. Tudod. – Alix. – Ó. – Elbóbiskoltam. és miközben ezeket olvastam. – Sophia egy pillanatra elhallgatott. én akartam az egészet tető alá hozni. Ramon ideadott egy halom közlönyt. ezért úgy döntöttem. – És el is veszthettem volna. – Sophia szeme megtelt könnyel. Alix. és amilyen gyorsan csak tudtam. soha senki nem használja a lépcsőházat. iszonyúan elfáradtam.Sophia. meddig feküdtem ott. De a jövő hónapban tető alá hozunk egy ügyet. – Az orvos azt tanácsolta. Nem emlékszem semmire! Nyilván elindult valaki. te tudod. – Jézusom. mert kicsit magas a vérnyomásom. – Remélem. milyen fontos nekem. mert önző. kikacsáztam a lifthez. nekem benne kellett lennem. hogy már ott kellett volna lennem. és elestem. hogy megkeressen. – Mi történt? – kérdezte Alix. Soph. felületes és ostoba vagyok. fölszóltak telefonon. Ramon nyugodtan megcsinálhatott volna mindent ezzel az üggyel kapcsolatban. igazad van – sóhajtotta Sophia. és így találtak rám. amelyekben az ügy jogi hátterére vonatkozó dolgok voltak.

Tudom. Alix. – De ez a hiba végzetes is lehetett volna – mondta Sophia a könnyeivel küszködve. – De a babával kapcsolatban nem tudod – felelte Sophia. hogy eljuss oda. De éppen ez volt benne az ostobaság és az önzés. – Nem akartam. ahol vagy. és nagyon keményen megdolgoztál azért. Sophia. 485 . Be akartad bizonyítani. – És megfogadtál egyet is? – Hát – kezdte Alix –. – Kedves vagy és gondoskodó. – És ez nem fair dolog. vaskos melléfogást akarsz hallani. – Erről nem tudhatsz. ha egy olyan igazi. mert ebben a dologban te nem így érzel. hogy még mindig meg tudod csinálni. – De talán majd egyszer én is így fogok érezni. És akkor hozzád fogok jönni tanácsért. mit érzel. hogy mások azt gondolják. ennyi az egész. milyen keményen dolgoztál érte. Tudom. Rengeteg jó tanácsot kaptam már tőled! Sophia sápadt arcán felderengett egy halvány mosoly. És akkor mi van? Hibáztál. csak mert terhes vagyok. elmesélem neked. Mert nem tudunk mindent magunk megcsinálni. nem tudok százszázalékosan teljesíteni. Sophia. Tudom.– Dehogy vagy – mondta Alix. – Lehet – ismerte el Alix. ez egyszerűen nem megy! – Előtted és utánad emberek százai akarják majd ugyanazt – mondta Alix. mi történt a Bankszövetség vacsorája utáni éjszakán. hogy nem akarod feladni ezt az egészet.

hogy fölpattanjon a következő menetrendszerű gépre. – Oké. Dave. Hirtelen kísértést érzett. – Persze. hogy a kora reggeli járattal visszarepül Dublinba. Érezd jól magad. de a gépen már nem volt hely. aztán bement a kórházba Sophiához. Dave. hogy mennek a dolgok. elidőzik egy kicsit Londonban. hétfőig nem megy be. De tudta. hogy ez már a paranoia határát súrolja. De péntek reggel mindenesetre felhívta az irodát. – Milyen volt Párizs? – Jó – válaszolta Alix. Ráérősen megreggelizett. Mennyivel jobban néz ki ma reggel. – Nem történt semmi váratlan. Visszatért a szín az arcába. – Szóval elhagysz minket – jelentette ki Dave határozottan. Az év végén úgyis otthagyja a bankot. ha visszamentem – válaszolta nevetve. Ezért úgy döntött. – Hogy áll a dollár? – Még mindig erős. – Eldöntötted. – Minden rendben? – kérdezte. Richard felajánlotta. tényleg minden rendben van-e. Jólesett ez a nem várt szabadnap. hogy itt hagysz bennünket? – riasztotta fel gondolataiból Dave. de talán nemsokára újra megindul lefelé. – Hétfőn találkozunk. hogy megtudja. – Persze.Harmincnyolcadik fejezet Azt tervezte. és hogy megmondja Dave-nek. Dave majdcsak elboldogul önállóan. és ő elfogadta az ajánlatát. meglepő üzletkötés? – Semmi – felelte a férfi óvatosan. – Alix úgy érezte. – Addig is csak szépen. Mintha feszültség vibrált volna Dave hangjában. nyugodtan. és a szeméből eltűnt a tegnap esti rémült 486 . – Azért csak semmi kapkodás. Dave kissé foghegyről válaszolt. csak hogy megbizonyosodjon. Alix. Tulajdonképpen nem volt miért visszarohannia. gondolta. – Majd beszélünk róla. hogy töltse az éjszakát a Chelsea-ben lévő házukban.

mert úgy érezte. – Rengetegen csinálunk olyasmit. – A baba jól van – újságolta Sophia. hogy ezentúl más leszek. 487 . hogy majd fölhív telefonon. hogy nem fog. Rengeteget töprengtem ezen. hogy bűntudatot érez. micsoda lidérces éjszakám volt! – Tudom. Ha megígérem neki. amiért lefeküdt velem. semmi. csak mert olyan ellenállhatatlannak fogja érezni velem a szexet. – Bár tudnék neked tanácsot adni. – Ezek szerint komolyan vége van? – Sophia. Azt gondoltam. – Most már hagyd abba az önostorozást. Alix. Alix. tudtam. – Mint például a Bankszövetség vacsoráját követő éjszakán? – mosolygott vissza Sophia.kifejezés. hogy te is elkezdesz majd gondolkozni ezen a gyerektémán? – vetett rá fürkésző tekintetet Sophia. Még nem untam meg. – Nincs bennem semmiféle anyai ösztön. Szereti Sabinet. akivel le akarja élni az életét. mekkora hülye voltam – sóhajtott Alix. Soph. – Azt hiszem. lehúzok még pár évet a dublini Európánál. – Okosabbnak kellett volna lennem. Alix. – Hihetetlen. – Bár tudnék erre válaszolni – vágott egy újabb grimaszt. – Alix megfogta és megszorította barátnője kezét. hogy otthagyjam az egészet. Még azt is bebeszéltem magamnak. mert Párizsban valami bődületesen nagy veszteséget csináltak maguknak. – Alix elnézett valahová a messzeségbe. amit nem kellene – mosolygott rá Alix. De mi lesz. mi változna attól? – Elfintorodott. De már biztos. amikor Alix leült mellé. hogy lesznek változások. – Szeretem a munkámat. pedig. ha hirtelen feltámad? Ha beindulnak a hormonjaim. Tudom. – Tényleg az én hibám volt – erősködött Sophia. Paul azért hagyott el. – Ó. és igyekezz összeszedni magad. –Azt képzeltem. vissza tudom szerezni. – Tényleg nem vagyok még felkészülve arra. hogy őszinte legyek. Soph. józanul kellett volna gondolkodnom. nem én vagyok az. És neki még ezen a gyerektémán sem kell gondolkoznia! – És úgy véled. de akkor meg már túl késő lesz? Akkor mi lesz? – Nem tudom – mondta Sophia.

– De? – De egyre azon rágódom. – Erre nem vennék mérget – felelte Alix. * A gépen egy csecsemővel utazó nő ült mellette. – Talán majd ott megismerkedsz valakivel – kockáztatta meg Sophia. A nő nem sokkal volt 488 . – És elfogadod? – Már igent mondtam. – Tudom. amíg valaki meggyújtja a zsinórt. Sophia felsóhajtott. Olyan. hogy egy napon fölrobban. csakugyan akarom-e. – Te nem tudtad. Vagy ami még rosszabb. – Én nem válaszolhatok helyetted a kérdéseidre. és félek. Alix. Félek. Sophia. Meg kellett várnod. őrültség lett volna visszautasítanom. és nem tudom. és egyszer még nagyon fogom ezt sajnálni. Soph. Ráadásul szorosabbra veszik az ellenőrzést a fiókoknál. és Guy szerint mások is lapátra kerülnek.– Komolyan mondod? Alix bólintott. Nem is vártam tőled. – Máris kirúgtak két embert. mint egy időzített bomba. ami megnyirbálná az én önállóságomat is Dublinban. hogy elfogadtam a párizsi állásajánlatot. mitévő legyek. hogy egyáltalán nem fog fölrobbanni. hogy ketyeg ez a nyavalyás biológiai órám. – Mitől? – Attól. – Ez nagy előrelépést jelent a pályámon. – Alix az ajkába harapott. Egy nagyon jó állást. De fölajánlottak egy állást Párizsban. – Akkor most mi lesz? – Hazamegyek. És elmondom nekik. ha föl akar robbanni – mondta Sophia. – Tudni fogod.

Időnként rámosolygott Alixre. és megpróbált összekapcsolódni a bankkal. hogy megmondta Davenek. tette hozzá önző módon. És. és úgy döntöttem. A dollár árfolyama a nap folyamán felszökött. hogy nem sokkal az év vége előtt túlságosan nagy kockázatot vállaljanak. Dave megmondta volna. Nem is kell tudnia. miközben bebújt az ágyba. és ő bátortalanul visszamosolygott. – Olaszországba megyünk – mondta. – Igazán sajnálom. Semmi értelme. * Aznap este nézte a CNN adását. * Szombaton elment lőni. de valami modemprobléma miatt ez nem sikerült. Alix. – Én is szeretnék Párizsban dolgozni. Az ölében tartotta a gyereket. miközben visszatette a puskáját a tokba. Alix hátán végigfutott a hideg.fiatalabb nála. nincs-e kedve részt venni a jövő márciusra tervezett útjukon. és elvisznek a Perazzi-gyárba is. – Egy ottani klub vendégei leszünk. hogy az utolsó pár hónapja nyereséges volt. Bekapcsolta a számítógépét. gondolta. és egész úton beszélt hozzá. Alix egy pillanatig elnézte őket. 489 . Felkínáltak egy állást Párizsban. elfogadom. – Te mázlista! – nézett rá irigykedve Niall. – Jövő márciusban nem leszek itt. Niall – felelte. Nem érdekes. mindkettőjüket magához ölelte és megcsókolta. abban a tudatban szeretne megválni a dublini Európa Banktól. Nagy buli lesz. Most örült. ha valami gond lenne. Az a hír járta. A dublini reptéren egy férfi várt rájuk. Niall meg is kérdezte. és sikerült nagyon figyelemreméltó teljesítményt összehoznia. aztán elindult. hogy egy latin-amerikai adósságot nem fizettek vissza. tartsák szorosan kézben az ügyeket.

– Kösz. – Bizony. – Nahát – mondta Alix. – És Carrie? – Carrie is boldog. hogy mindenki ilyen boldog. és beugrott Wynhez. és félbetörte a kekszet. – Alix kivett egy omlós kekszet a dobozból. – Helyes – bólogatott Niall. Alix. – Csoda. amelyet Wyn elébe tett. Beült a kocsiba. – Ez is van olyan nyomós ok. – Alix… – Elfogadtam a párizsi állást – mondta. És Jack is. Átadta a kötelezően kijáró füldugókat Aoife-nek és Nessának. – Hülye név – jegyezte meg Alix. Félúton megfordult. Aaronnak hívják. – Ne – bámult rá Wyn. John és Imogen boldogok. Mielőtt elmegyek. majd kikísérte a nővérét a konyhába. – Örülök.– Komolyan? – De még mennyire! Az a rengeteg bomba nő! Alix elnevette magát. Wyn megtöltötte és bekapcsolta a vízforraló kannát. Kate férjét Jacknek hívják. – Négy és fél kiló. – Hiányozni fogsz nekünk. igyekszem minél gyakrabban lejönni. és hazaindult. – Kate jól van. azt hiszem. – Kate-nek kisfia született tegnap. ezt még nem is mondtam. hogy elfért. – Nocsak. – Miért? 490 . – Friss hírem van a számodra – újságolta. – Valószínűleg januárban már ott kezdek. mint a többi.

Rengeteg más dolgod lesz. – Mondd. ha itt maradnál. – Ó. – Aaron – mondta Wyn. – Amint voltál olyan kedves. Például John és Imogen és Kate és Jack és a négy és fél kilós baba. – És azóta még csak föl se hívott? – nézett rá felvont szemöldökkel Wyn. – Alix! Nem is mondtad! – Lefeküdtem vele. amivel elfoglald magad. – Lefeküdt veled. Wyn. – Akármi. meddig akarod még így hajtogatni a nevemet? – De Al… de hát miért feküdtél le vele? – Hogy lássam. kellek-e még neki. – Alix. hogy találkoznod kellene Paullal. és korábban emlékeztettél rá. Ez azért nem volt ugyanaz. és még csak nem is telefonált? – Szerintem zavarban van – mosolygott halványan Alix. – Alix! – képedt el Wyn. – Honnan tudod? – kérdezte Wyn. az az érzésem. – Lehet. – Ugyanis honvágya volt. 491 . – A múlt hét végén visszaküldte Sabine-t Párizsba – nézett a nővérére mosolyogva Alix. hogy azóta már elege van a francia csajból. – Észre sem fogod venni. És eljött velem a Bankszövetség vacsorájára. – Ha vissza akart volna jönni hozzám. – És ezek szerint kellettél. Wyn. Kezdjétek újra. hogy újra kezdje velem. azóta már jelentkeznie kellett volna. ő már valaki mással él együtt. Beszélj vele. – A szexre igen. Nem foglalkozik azzal a gondolattal.– Jobban szeretném. Alix. hogy nem vagyok itt. lehet. Wyn.

– És még jobb lesz nekem Párizsban – tette hozzá Alix. Vigyázzon magára. Tudta. Az előjegyzési naptárukban 492 . ha felhívja. de továbbra is probléma volt a modemmel. és azt mondja. – Csak azért hívtam. ha felhívja. Vigyázzon magára. * Hazaérve újból megpróbált rákapcsolódni a bank számítógépére. hogy komplett idióta. – Üdv. tehát valaki rámondott egy üzenetet. jobban van a barátnője. hanem komolyan is gondolta volna. Szerette volna. hogy a rögzítőjén villog a zöld lámpa. mielőtt Paul lelépett volna. remélem. és még ha eldöntötte is. Könnyebb volt nyélbe ütni a tokiói üzletet. miközben lenyomta a lejátszó gombot. De mi értelme lenne viszonyt kezdeni vele. ha Paul ezt mondja neki. hogy feleségül veszi Sabine-t. – Jobb neked nélküle – jelentette ki Wyn. mégiscsak felhívta.– Szerintem meg egy szemét alak. Lassan ez már elvi kérdés nálam. Lám. mindig is szeretni fogja. Szerette volna. és hogy a vacsorameghívásom továbbra is érvényben van. mint magát elvinni valahová! Majd még hívom. Olyan elcsépelt formula manapság. futott át az agyán. Matt szájából úgy hangzott. Megértette. mintha az életében lassanként helyreállna valamiféle rend. mintha nemcsak mondta. itt Matt Connery. hogy járja a világot. hogy szereti őt. A konditeremből hazaérve látta. Alixre hirtelen rátört a sírhatnék. A lövészklub és a konditerem mindig is hozzátartozott a hétvégéihez. miért nem telefonál. csak éppen nem akart megértő lenni. hogy elmondjam. és mégis. Vigyázzon magára. Alix. – A férfi megköszörülte a torkát. és megint félbetört egy kekszet. de ezzel együtt szerette volna. Vasárnap lement a konditerembe. ha pár héten belül úgyis elmegy Franciaországba? A férfi pedig minden jel szerint a fél életét azzal tölti. Úgy érezte.

mit várnak el tőle a többiek. Most Alixen volt a sor. Ott az ember tudta. –Alix leült. hogy az ugratásával felbosszantotta. De ez még nem elég. az utolsó – vagy majdnem az utolsó! – cigarettáját szíva. Meglepve látta. Az érzéki vonzerő nem elég. lassan kifújta a tüdejéből a levegőt. hol húzódnak a határok. amikor hazaértél? – kérdezte a fiú. hogy korán kell kezdenünk a napot – mondta Dave. – És ha mindhárman ugyanabban az időben érkeztek. Attól a perctől kezdve vonzónak találta. hogy a fontos üzleti tárgyalások és hó végi zárások közben mikor iktathatnak be egy éjszakát? Erre végképp nem vágyott.fogják megkeresni. Azzal együtt. – Frissek vagytok ma reggel! – Az adott körülmények között úgy ítéltem meg. És azt is. ellenőrizted. – Jó reggelt – köszönt. – A pozícióra. Vártam is. ami rögtön megtetszett. Igaz is: szex Matt Conneryvel? Miközben ezen tűnődött. * Hétfőn reggel hét óra előtt öt perccel ért be a bankba. milyen frissek voltatok. Vonzó férfi. miközben kabátját felakasztotta az állófogasra. hogy Des észre fogja venni. – Miféle pozíció? – Nem nézted meg? Azt hittem. A munka egyszerűbb volt. először megpillantotta. amikor az Európa Bank lépcsőjén ülve. – Nem hinném. – Mi történt. – Mindig be szoktad kapcsolni a gépet. Emiatt jöttünk be ilyen korán. hogy meglepődjön. Alix. 493 . és bekapcsolta a monitorjait. Dave? – Miért nem jelentkeztél be. Gavin és Jenny már az asztaluknál ülnek. Volt benne valami. – Miről beszélsz? – meredt rá Alix. hol áll. akkor a korai kezdés senkinek az esélyeit nem növeli! – Nem ezekre a körülményekre céloztam – nézett rá meglepetten Dave. hogy mire számítson. hogy Dave. hogy tegnap este felhívsz – hadarta egy szuszra Dave.

És az árfolyamszint. Alix az előtte lévő képernyőre pillantott. megcsináljuk overnightban. és így amikor az Európa kinyitott. gondoltuk. Épp arról beszélgettünk. még minden rendben volt. – Ötmillió! Hogy a fenébe csinálhattunk ötmilliós hiányt? Megmondtam. hogy ne mozduljunk el semerre. De aztán megindult a jen is. hogy minden egyszeri pozíciót. mi pedig 1. mi történt. Az árfolyam akkor jó volt. mondd már. Aztán a dollár határozottan ingadozni kezdett. A latin-amerikai híresztelés elérte a piacot. Ez persze óriási mértékben visszahatott a dollárra is. – És miért nem szálltál ki 1. már mindenki csak venni akart.2250-nél? – kérdezte emelt hangon Alix. de az eurót nem gyengítette meg komolyabban. – Nem olyan nagy a vész – mondta megkönnyebbülten. Ez azt jelentette. – Az ajánlati ár negyvenen áll. Úgy döntöttünk. – Dollárt akart venni. – Dollárhiányunk van. De nem. – 494 .– Bedöglött a modemem – felelte Alix lassan. hogy a pillanatnyi állás szerint több mint nyolcszázezer dollár veszteségük van. amikor hirtelen ballisztikus pályára állt.2140-en. – 1. – Dave.2346-on fogytunk ki – mondta Dave. Az Európa Bank azt a politikát folytatta. és feltűnt pár eladó. – Mennyi? – Ötmillió. A dolognak nyilván híre ment a tokiói overnightban is. ha netán fölugrana. a következőben meg már 1. mit kellene most tennünk. Dave? – Harminchat – hangzott a válasz. azonnal megszüntetett. Eladási megbízást adtunk New Yorknak. Amikor péntek reggel bejöttünk. Az egyik percben még 1.2350-ért vették. egy kicsit megreszkírozhatunk. – Ugye tréfálsz? Hogyan fordulhatott ez elő velünk? És hogyhogy még mindig benne vagyunk? Des tud erről? Megmondtad neki? – Csütörtökön késő este felhívott Jim Carroll a Harristől – kezdte a beszámolót Dave. habár az árszint nagyjából ugyanott állt.2250-ért. amely tizenötezer dolláros veszteségnél többet jelzett. Alix elszörnyedve nézett rá.

És akkor jött valami duma egy latin-amerikai adósság átütemezésről. az egész egy kósza szóbeszéden alapult. Újból mindenki venni akart. hogy le tudjuk szorítani a veszteséget nagyjából húszezerre. amikor Alix szeme zölden rávillant. – Annyira túltelítettnek látszott a piac – mondta. – És egy szót sem szóltál róla? – Mi értelme lett volna? Úgysem tehettél volna semmit. én továbbra is felelős vagyok mindazért. – Ide figyeljetek. Aztán elkezdett a javunkra mozdulni. hogy az ilyen hírek néha negatív hatással vannak a dollárra.Akkor még csak negyvenezret húztunk volna le a vécén! Gavin feszengeni kezdett. és… – Elhallgatott. Egyszerűen nem tudom megemészteni. Alix. – És épp itt tartottatok. Most viszont nem ez történt. ami ebben a szobában történik. Alix. De egy új árfolyamot te sem tudtál volna idevarázsolni a semmiből. – Dave. hogy Des és Pat még nem toporognak az ajtónkban! – Des nem volt bent pénteken – mondta Dave kelletlenül. hogy magyarázatot adhatsz arra. – Végtére is. Hogy mertél úgy dönteni. – Tényleg. ha itt valami poénról van szó. Elkezdhettünk volna vitatkozni. Semmi alapos indoka nem volt. – Nem hiszem el – rázta a fejét elképedve Alix. Ők tehát még nem látták a veszteséget. hogy ekkorát veszítsünk. hogy erről az egészről egy szót sem szólsz nekem! És egyáltalán hogy képzelted. – És mi van a veszteséglimitekkel? – kérdezte Alix vészjósló hangon. hogy csináljuk vagy ne csináljuk. gyerekek. Vártunk. – Igen – válaszolta Dave. hogy az eladók megint be fognak jönni. Te is tudod. Alix. hogy nagyon ideges. most mondjátok meg. hogy a Fed újra csökkenteni fogja az árfolyamokat. akin látszott. így arra számítottunk. Szinte biztos. A dollár már időtlen idők óta folyton csak gyengült. de komolyan úgy nézett ki. miért lépted át a kereskedelmi ügyletekre megszabott limitjeinket? Meglep. – Épp azon a szinten ingadozott – mentegetőzött Gavin. – És Pat is elment korán. Ez olyan rettenetesen 495 . amikor pénteken felhívtalak? –nézett Alix Davere. hogy most egyszerre erősödni kezdjen. Tudod. hogy szokott lenni.

Alix ezzel együtt bizonytalan volt. Dave. Gavin? A szélhámos kereskedő? Léhaságok örömtüze? Te szerencsétlen hülye! És te – fordult Dave-hez –. ne tegye. – Szia. Felemelte a telefont. – Nem hinném. és ne engedd. Párizsban nagyon határozott fülest kapott arról. hogy néhány nagybani dollárvásárló jelent meg a piacon. ne tegye!? – Alix egyetlen pillantásával jéggé dermesztette a fiút. Dave le akarta állítani. Hogy vagy ma reggel? – Jól – felelte. hogy megmondd neki. Alix. amiket mondasz – szólalt meg Jenny kétségbeesett arccal –. de én azt mondtam. Egyszerűen nem tudom elhinni. kissé az euró ellenében mozdult el. én vállalom a felelősséget az egészért. amikor meghallotta a francia díler hangját. neked meg mi a dolgod? Hogy mindenkit mértéktartásra bírj. hogy valami miatt egy-két napig megbolondult.akkor elképzelhető. hogy nyakra-főre átlépjék a határokat! Neked kellett volna felmérned. – Teljesen igaz. Az én hibám volt. – Te! Ki vagy te. Alix.értelmetlen! – Szó sincs poénról – mondta Gavin. mekkora kockázatot jelent ez a manőver! Ezt nem hiszem el. 496 . Ha a latin-amerikai híresztelés kacsának bizonyul. Alix szeme Jennyre villant. ha egyszer már megtörtént. – Szeretnék kérdezni tőled valamit. – Rajta. akkor is megtörtént volna. leállítson-e egy pozíciót vagy sem? Miféle fantáziavilágba képzeled magad? Miféle könyveket olvasol. Jean-Louis. – Te azt mondtad. aztán egyik pillanatról a másikra mintha megfeledkezett volna az egész dologról. de hiába. Ha itt lettél volna. – Alix. Azóta talán már többet tudnak a dologról. A piacnak megvolt az a szokása. – Jean-Louis? Bonjour – mondta. De vajon továbbra is errefelé mozog-e majd? Alix összeszorított szájjal figyelte a képernyőt. Az európai nyitáskor a dollár az ő számukra valamelyest kedvező irányba. miközben Alix a monitort bámulta. A három díler feszengő pillantásokat váltott egymással.

Alix hátradőlt. mert Amerika exponálta magát a térségben? – Egyszerűen csak a gyors profitszerzés miatt – hangzott a felelet. hogy a veszteség. Megszüntethetné a pozíciót. hogy meg tudná győzni őket. – Szerintem később majd megint megugrik. – Mit gondolsz most ezekről a híresztelésekről? – Nem is tudom – felelte Jean-Louis. – Értem. és azzal elkönyvelhetné élete legnagyobb veszteségét. De az is lehet. Des Coyle és Pat Enright idegrohamot kapna. ugye. – Ez már önmagában is sokkolhatja a piacot – vélekedett Alix. nem is olyan szörnyű. – És letette a telefont. Jean-Louis. Szerinted mitől gyengélkedik a dollár ma reggel? Azért. milyen árfolyamon indították el. mint első pillantásra látszik. abban a reményben. Ha egy fizetésképtelenségről teljesen megalapozott híresztelések kaptak szárnyra. hogy csütörtökön beszéltem neked arról a latinamerikai sztoriról? Arról. hogy esetleg beszüntetik a fizetést? – Persze. hogy a dollár le fog zuhanni. – Oké. Már most is visszavonult valamelyest. hisztériás rohamot fognak kapni. – Azt hiszem. De semmi konkrétum. Kösz. Ha Des és Pat meglátják a P&L-t. persze. Minden pénzforgalmi pozíció kimutatta. és fölbámult a plafonra.– Emlékszel. hogy kirúgná mindannyiójukat. mert beszéltem a brazíliai összekötőnkkel. – Mit akarsz tenni? – kérdezte Dave. és lehet. talán egyszerűen csak arról van szó. hogy az érdekelt ország késlelteti a kamatfizetést. és milyen árfolyamon kell azonnali hatállyal megszüntetni. habár az már látható lesz a péntek esti nyereség-veszteség számlájukon. hogy egy csomó bankban nagy a nyugtalanság. és még tovább hátrálhat. Aztán meg is tarthatná a pozíciót. De az biztos. hogy hosszú távon esni fog. De azért én erre nem tenném rá a családi ékszereket – nevetett Jean-Louis. 497 . Akkor egyáltalán nem kellene veszteséget elkönyvelniük. szembeállítva a devizarészleg egész éves össznyereségével. – Na. akkor a dollár visszaállhat a csütörtöki árszintre. lehet benne valami. és ő azt mondta.

mint a múlt héten. mit mondtam. De akkor is. és tudomásul kellene vennie azt is. Vajon mennyire lesznek gondterheltek a New York-i kollégák.A bessz pozíciót felhúzhatná azzal. hamarabb elérhetnék a nullszaldós szintet. Ha nem előbb. – Lehet. amikor ezen a héten bemennek dolgozni? A képernyőket bámulva mérlegelte magában a választási lehetőségeit. – Miért? – kérdezte Gavin. mert szerinted hülyék voltunk. – Hosszra spekulálsz? – Igen – felelte Alix. dollárt és dolláraktívákat vásárolnak a tengeren túli aktívák helyett. különösen az Egyesült Államokban. Csak az a kérdés. – Alix. –És vegyél hozzá még egy ötöst. A kereskedők. ha még több dollárt adna el. 498 . hogy folytatódik-e a dollár gyengülése. – Technikailag tényleg túltelített a piac – jegyezte meg Gavin. – Dave. De ha tényleg fizetésképtelenséget jelentettek. – Igen. – Csütörtökön is ezt gondoltad – mondta Alix. akkor bekövetkezhetett az úgynevezett „menekülés a minőségbe” reakció. – A helyzet pontosan ugyanaz az Államokban. Ismét végignézett a monitorokon. vásárold vissza azt az ötöst – mondta ki végül. – És te. Jenny. hogy átlépték a megadott árhatárt? A nap végére úgyis meg kellene szüntetnie a pozíciót. te meg vagy buggyanva! Csak azért. ha tovább nőne a hiánya. – Tudom. amelynél a hiányuk keletkezett. és ha a dollár továbbra is lefelé mozogna. Eurót akarnak-e venni az emberek a dollár helyett? Hogy érezné magát akkor. Ez módosítaná annak az árfolyamnak az átlagértékét. – Mi? – Hallottad. – Most teljesen szembemész a piaccal – nézett rá döbbenten Dave. hogy megváltozott a trend. vegyél ötmilliót a harmincéves USAkötvényekből is.

inkább azt lesték. ha esett az ár. – Ugye ez nem valós veszteség? – kérdezte Pat hüledezve. Jenny 106. több eurót kapnak érte. – Hosszú távon nem. Negyed kilenckor telefonált Pat Enright. hogy tovább gyengüljön. Alix arra játszott. Gavin összerándult. 1. Ekkora veszteség egy ilyen kis bank esetében.25 pontos áron vásárolta meg a kötvényeket. hogy nem kellene mindent egy lapra feltennünk? – kérdezte ijedten Jenny. mint az Európa. nekik az volt a jó. hogy amikor majd végül eladják a dollárjukat. nekem tudnom kell! – Vissza foglak hívni. ha nő az értékük. – Mi van. jóllehet körben az iroda falán több óra is volt.neked nem kell még hülyébbnek lenned! – Tudom. Kockázatos játék volt. ha egészen rossz irányt vesznek a dolgok – válaszolta Alix. – Nem engedem. Itt is az volt a jó. bár a kötvények esetében az áremelkedést lestek. Megígérem. Nyolc óra. hogy a veszteségünk száznegyven fölé emelkedjen. Alix az órájára pillantott. hogy a kötvényekből besöpört nyereség plusz az új dollárpozíciótól remélt haszon ellensúlyozza majd a pénteki veszteséget. Mivel az árfolyamot dollár per euróban adták meg. – Tudom – felelte. szörnyűséges volt. – Csináljátok – adta ki az utasítást Alix.2150 pontos árfolyamon vették meg a dollárt. – Mi az ördög van a P&L-lel? Majdnem százharmincezres veszteséget mutat a devizakönyvelésben. 499 . Mostantól már nem azt akarták. mikor kezd drágulni. – Nem gondolod. Ez azt jelentette volna. ha a végén minden rosszul sül el? – Kiszállok. Alix. – De hát mi történt? – Visszahívhatlak később? – Alix.

akkor is levonhatják azt a következtetést. valóságos. mint okosnak születni. Felhívta Eileen Walsht. Most már szóltak a telefonok: az ügyfeleik szerettek volna üzleteket kötni. hogy ura a helyzetnek. A ráta 1. Alix? – Nem. hogy az lesz a végső időpont. S most. Még ha sikerülne is pénzt csinálnia ebből a kereskedésből. – Alix. Valahogy úgy fest az egész. Vissza fogják vonni a párizsi állásajánlatot. hogy nem tudja kézben tartani az embereket. és zsebre vágni a veszteséget. 500 . kifejezetten a hányinger kerülgette. A veszteségtől mindig felkavarodott a gyomra. Beszélni akarsz vele. figyelmeztette a többieket. – Egy ülésen van. fedezte magát minden hamisság ellen. akinek a beosztottja akciói miatt kellett mennie. Des már itt volna. és hogy az emberek úgy tódulnak majd a dollárhoz. Márpedig könnyen lehet. és csak a labdát szabad figyelni. amikor azért döntött egy pozíció mellett. Mert ez hazárdjáték volt. nagyon sajnálom. – Pat volt vagy Des? – Pat. gondolta borúsan. hogy tévedett. Olyankor azt érezte. a származékos részleg vezetőjével történt. Most viszont csak a szerencséjében reménykedhetett. különben kénytelen lesz eladni az imént vásárolt plusz ötmillió dollárt meg a kötvényeket. Jobb szerencsésnek. mert valóban és igazán hitt benne. le kell állítani mindent.2130 és 1. A kötvények ára változatlanul tartotta magát. amit Latin-Amerikáról beszélve a párizsi devizaügynökségen érzett. mint valami biztos menedékhez. Egész más volt. hogy a szóbeszédek tényeken alapulnak. – Des mikorra várható? – Tizenkettő előtt nem – felelte Eileen. hogy a feszültség. Alix feszülten figyelte a számokat. hogy mindent egy lapra tett fel. Majd tizenkettőkor újból keresem.Dave ránézett. Arra tette föl a pénzét. Rosszullét fogta el. Csak semmi új pozíció. Addigra meg kell fordulnia a dolognak. emlékeztette magát. Eldöntötte.2160 pont között ingadozott. mint ami Párizsban.

– Örülök neki. – Európa Bank. És kösz szépen. hogy sosem fogjuk tudni nyélbe ütni. Sophia jól van. és ha megköti az üzletet. téged kér egy szóra – mondta Gavin.Az árfolyam még akkor sem mozdult el lényegesen. –Mennyit? Tartsa egy pillanatig. – Alix. –Tudom. – 1.2155-ért tudom átvenni – mondta Gavin. Gavin. – Adj neki árajánlatot. – Tudom – felelte Alix. – Mi újság. és eladta a tételt kétszáz dolláros haszonnal. – Connery egymillió dollárt szeretne eladni nekünk – mondta. – Még négyszáz ilyen kereskedés. Matt vagyok. Matt – mondta. ahogy szokott. amikor Matt Connery telefonja befutott. devizaügynökség – mondta Gavin. valahányszor Matt Connery volt a telefonban. Jenny abban a pillanatban ugrott a telefonhoz. – Persze hogy tudok dollárt venni – mondta Gavin. – Elgondolkoztam ezen a vacsorán – folytatta Matt. Matt? Alix Gavinre pillantott. Jó barátom. – Üdvözlöm. hogy az üzlet megvan kötve. – Én is. – Megkaptam az üzenetét. emeld le azonnal – adta ki az utasítást Alix. és túl vagyunk a nehezén – jegyezte meg Alix szárazon. – Gavin intett a többieknek. mint ez. de a fiú ezúttal nem nézett vissza rá gúnyosan. – Oké. Alix átkapcsolta a hívást a saját készülékére. – Hívtam a hétvégén – szólt a férfi. – Halló. 501 . de… – A héten bármelyik napon – vágta el a mondatot Alix. – Jó – felelte Matt.

mintha magánügyben keresne. Alix. – Oké. látom. az olyan. – Jól vagyok – felelte Alix –. – Az isten szerelmére. Nyolckor. Matt. ami magának megfelel. mint a jégcsap. – Mi van köztetek? – kérdezte Gavin. mi a fene van ezzel a veszteséggel? – kérdezte indulatosan. hogy nyereséggé alakítsuk. – Ha már egyszer eldöntött valamit. csak egy kicsit sűrű a napom. – Jól van? – kérdezte Matt. – Hol? – Erről még nem is gondolkodtam. – Azt hittem… – de Gavin nem fejezte be a mondatot. – A jövő hónapban nagyon el leszek foglalva. Ha ma nem sikerül. – Erre nem voltam felkészülve – nevetett Matt. – Akkor hát a teázóban nyolckor. akkor nem tudtuk megcsinálni. * Pat Enright tíz órakor átjött a devizairodába. – Szó sincs magánügyről – felelte Alix. – Tessék? – Alix hangja hűvös volt. – Csak mert amikor téged kér. – Veszteség – közölte Alix. – Olyan furcsákat mond ma. Alix! Miért nem szóltál erről nekem? Mi történt? 502 . – Viszlát. Akárhol. – Viszontlátásra. – Alix. – Mit szólna a péntekhez? – Nekem jó – felelte Alix. – És letette a kagylót. – Azt gondoltam. – A Clarence teázójában.– Tessék? – A héten bármelyik napon. bármelyik napon a jövő hónapban. – Mindent elkövetünk. Biztos. hogy minden rendben van? – Tökéletesen – felelte Alix. nem sokat lacafacázik – mondta a férfi elismerőn.

2100-re változik. Alix egyik hírcsatornáról a másikra kapcsolva kereste. én csak annyit mondok. s közben arra gondolt. Sok a dolgunk. Alix szúró fájdalmat érzett az oldalában. – Na. Épp a Financial Times szélére firkálgatott. akkor nagyon szépen megkérlek.Tudsz róla. ha ez a legtöbb. Nem volt semmi. – Lehet. – És most mit akarsz tenni? Becsukod a boltot? – Pat. 503 . húzz el innen. és fuss el vele. – Mi az ördög volt ez? – A helyzet téves megítélése. aztán kiment. de gyorsan. hogy csak a reggeli ötös nyereségét tudjuk elkönyvelni – mondta búsan Jenny. – így legalább lejjebb szorítjuk a veszteséget. – A múlt héten jutott volna az eszedbe! – Tudom. és bevágta maga mögött az ajtót. Az elmozdulás valamelyest észrevehetőbbé vált. Az ügynökök egymásra néztek. A férfi egy percig némán bámult rá. Háromnegyed tizenkettőkor az átváltási árfolyam elcsúszott az ő irányukba. – Várunk – jelentette ki Alix. – Tudom – mondta Alix. Minden egyes lélegzetvételnél belesajdult. – Nem mondtam neked már régen. hogy fogd a hasznot.2135-ről 1. ha ezt Des meglátja. amit hozzá tudsz tenni a mai naphoz. hogy 1. látva. hogy a limit fölött zártad a pozícióidat a hét végén? Jelentenem kell Desnek. – Szüntessük meg – javasolta Gavin. – Az kevés – jelentette ki Alix. amikor felvillant a szalagcím. a veszteséget pedig írd le? – nézett rá összevont szemöldökkel Alix. van-e valami friss hír Latin-Amerikáról. nem fog tévedni a helyzet megítélésében – vágta rá Pat dühösen. bárcsak rendesen tudna lélegezni.

Öt perc múlva tizenkettő. De várj még vele tizenöt percet. Nem eleget.2000 ponton folyt. hogy dolláreladással kell segíteni a latin-amerikaiakat. – A képernyők 106. ne mondd! – nevetett föl kurtán Alix. – Nő a kereslet – jelentette Jenny. – Most szüntesd meg – könyörgött Gavin. – Most. döntötte el Alix. Megerősítették. – Hamarosan – felelte Alix. Ez volna az ésszerű megoldás. – Alix! – Dave hangjában visszafojtott izgalom remegett. – Pech – mondta Alix. – Alix. Alix az órára pillantott. ismered Dest. Des. – Lemehettél volna – mondta Dave. – Most itt van valami nagyon fontos dolgom. Nem teljesítettek egy fizetési kötelezettséget. – Hogy áll a kötvények piaca? – fordult Alix Jennyhez. de már visszamentek a limitjeik alá. A dollár erősödése és a kötvényeken szerzett haszon közben ezúttal több mint hatvanötezer dollár nyereséget könyvelhettek el. A dollárkereskedés most 1. gyere föl te. – Tartottuk volna a frontot helyetted is. Még nem. De még nem. – Alix. – Ha beszélni akarsz velem. Ránézett a képernyőkre. Nem mehetek. Most már ki tudná magyarázni a dolgot mint egyfajta stratégiai kötvény-deviza pozíciót. hogy eltöröljék a pénteki veszteséget. Valaki az Államokból nyilván előállt azzal. Nem szereti.75-öt mutatnak. ha így bánnak vele. Nagyon el vagyunk foglalva. amit meglátott belőle. – A felét visszaszereztük. Csengett a telefon. a fizetésképtelenség volt. 504 . Fölhívta Jean-Louis-t Párizsban. – Itt van. El tudná hitetni velük.Az egyetlen szó. – De igen! – kiáltotta Des. azonnal gyere le hozzám – szólt bele Des Coyle. A dollár most 1. – Na.2050 ponton állt.

de nem most – válaszolta Alix. Alix álla megfeszült. Felszámolták a veszteségüket. – Beszélni akarok veled. Az adott árfolyam mellett csaknem százhétezer dolláros nyereséggel zárták a napi kereskedést. és kiment a szobából. 1. – Veszik még a dollárt? – kérdezte Alix.– Tisztára őrültekháza van itt – üvöltötte a fiú. szeme zölden villogott. Alix megdörzsölte a homlokát. Azt ő sem tudta. hogy meg fog állni. – De meg fog állni. 505 . Igyekszem visszaszerezni. hogy engedély nélkül átléptük a limitjeinket. Élete egyik legjobb kereskedése volt. – Mihelyt megcsináltad. Des belökte a devizaügynökség irodájának ajtaját. Csak azt nem tudom. hogy jobb volt nem vitába szállni vele. Aztán lement Des irodájába. De rögtön – pattogtak Des szavai. és bevonult. A játszma a javára dőlt el. A férfi elképedve bámult rá. fölállt. – Igen – kiáltotta Jean-Louis. Des. mikor. A kötvénypozíciót 106. amivel ellensúlyozni tudta az előző veszteséget. Bement a női vécébe hányni. Des. Csak azt. s az arcán olyan elszántság tükröződött.1890 pontnál szüntette meg a dollárpozíciót. Alix. De még nem most. méghozzá most azonnal – közölte. – Jó. és éppen most kezd a dolog sikerülni. hogy több mint százezer dolláros veszteségünk van a P&L-számlán.90-nél szüntette meg. Csak most ne. Tudok róla. Az irodámban. – Most nem tudok veled beszélni. – Tudok róla. – Boldogan beszélgetek veled. Harmincötezer dollárt kerestek a kötvényen. hogy magyarázatot adjon a történtekre. Amikor bekönyvelték az üzletkötéseket. és több mint hatvanezer dolláros nettó nyereséget zsákolhattak. Ne zavarj most. Még nem. Meg fog fordulni.

amikor visszament az irodába. nézte magát. Des. hogy Alix Callaghan ma délután hányt. – Ne ringassátok magatokat illúziókba – mosolygott rájuk fáradtan Alix. ahol most van. és meg nem látta a műsorban. – Egy napon talán még az is bekövetkezik. hogy lesznek még újabb kérdések. – Sosem fogom megérteni a dílereket – mordult fel Des. – Des. mert sikerült egy kereskedése. Lecsökkenti az összes árhatárukat. ha te itt vagy – jegyezte meg a főnöke. – El van boronálva. Kirúgja Gavint. – A hét folyamán üljünk le Pattel. Ott ült a lakásában. – Minden rendben – mondta. kit kell hibáztatnia. – Nem tudták befejezni – mesélte. Ki fogja rúgni Dave-et. amíg kézbe nem vette az újságot. egészen addig. – Olyankor sohasem. – Vagy velem? – tette hozzá Gavin. Lement Deshez. Tudta. Des még azt sem tudja pontosan. és beszéljük meg. s talán a limiteket is vissza fogják venni. és arra gondolt. – Nem akar beszélni velem? – kérdezte Dave. – Soha. Teljesen megfeledkezett róla. hogy mit jelent sikeres nőnek lenni. és előadta neki az események erősen megszerkesztett változatát. de szerencsére nem sűrűn. Őrjöngött. A jövőben itt nem lesz kereskedés. Talán még Jennyt is. hogy a házszabályokban lesznek módosítások. és gondold át ezt a dolgot – kérte Alix. Persze nem volt teljesen elboronálva. amint arról beszél. Des dühödt támadásba lendült. Néha megesik az ilyesmi. – Velem is alig tudott beszélni! 506 . túlságosan nagy szükség van rá ott. vajon aki most nézi és hallgatja. De Des nem fog kirúgni senkit. gondolná-e.Harminckilencedik fejezet Aznap este adták le a tévéinterjúját. adj magadnak egy kis időt. Nem engedi el Alixet Párizsba. – Olyan gyorsan mozdult el a piac. hogy egyszer csak ott találták magukat minden fedezet nélkül. A többiek aggodalmas arccal fogadták.

– Vagy emlékszem. hogy ti sem vágnátok belém soha. A történet itt véget ér. 507 . nem? – Az is. Aztán újra csörögni kezdtek a telefonok. – Wyn! Elegáns voltam. –Az a legkevesebb. – Kösz. Paul felhívott? – Nem – válaszolta Alix. – Nem fog felhívni. – Senki nem okol senkit – felelte Alix. – Dave úgy nézett rá. hogy azzal az ürüggyel. Alix. Tisztára dögös voltál.– Kit okol a történtekért? – tudakolta Jenny. hát én őt úgy is láttam már. és arra gondoltam. hogy milyen jól néztél ki ma este. odaszóljon neked. Ne légy ostoba! – Szemét alak. – Nahát. jé. hogy egyszer úgy féltél valami iskolai felmérőtől. A három díler szótlanul egymásra nézett. hogy szétkente a tojást a képén! Alix elnevette magát. hogy szabályosan összepisilted magad.világosította fel a nővérét Alix. – Tudod. hogy jól néztem ki. így volt. – Ő már látta az interjút . óriási voltál a tévében! Fantasztikusan jól néztél ki. – Wyn! – Miért. Alix. – Miért nem mártottad belénk a nagy kést? – Miért tennék ilyet? – kérdezte szárazon. mint aki nem hisz a fülének. – Biztos vagyok benne. – És már mondta. alig ismertem rád mint a testvéremre – mélázott fennhangon Wyn. persze. – Néztem azt a nőt. * Az interjú után Wyn felhívta. – A devizaügynökség akciója volt. hogy nem telefonál – jelentette ki Wyn.

mellesleg ráérsz péntek este vigyázni a lányokra? – Sajnálom. ez most valami randi? – Nem tudom biztosan. – Alix. – De látod. Csak nem ideges? Attól biztosan nem. és valamennyi vágtak is belőle. – Ja. – Felhívhatom Carrie-t. – Ó. – Ámbár ez is elmegy egyfajta munkának. – Újabb „bankárvacsora”? – Nem – mosolygott magában Alix. Programom van. – Olyan jól áll neked. Egyenesen a fodrászhoz sietett. Elhiszem neked – mondta Wyn. miért nem hagyod leengedve? – nézett rá a fodrásznő. De szeretne a barátom lenni. – Most megyek – szólt Alix. és kilakkozta a körmét. Wyn. – Ennyi bók elég volt egy estére. – Jobban szeretem.– Fel voltam fázva. amit Alix kért. ha 508 . hogy enyhén remeg a keze. ahol befestették a haját. hogy elmondjam neki? * Alix pénteken fél négykor ment el az irodából. ha fel van tűzve. Még akkor is. Meglepve tapasztalta. – Jól van. Majd elmondom utána. – Tényleg óriási voltál – ismételte meg Wyn. – Micsoda? – Ó mondta. de nem megy. – Biztosan megint valami üzleti kiruccanás – jegyezte meg méla undorral Wyn. Alix. Egy ügyféllel fogok vacsorázni. – Jaj. Alix – sóhajtotta boldogan Wyn. és megtette. milyen borzasztóan komoly vagy így? Otthon levette a fürdőszobapolcról a Lancôme körömlakkot. – Ahogy a vendég óhajtja – sóhajtotta Tina. – Feltűzöd nekem? – kérdezte Tinát. hogy egy ügyféllel vacsorázik.

A taxi azonban időben érkezett. Pontban nyolckor érkezett meg az elegáns és divatos Clarence Hotelbe. hogy így lesz. – Hello – állt meg Alix az asztal mellett. – Remélem. Leültek egymással szemben. és ismét egy Jasper Conranruhát választott. valahová a terem túlsó vége irányába. gondolta Alix. Vagy Helena Christiansennel. – Pontos volt – jegyezte meg Matt. – Legutóbb. és még a Pearse Street őrült forgalma sem tartóztatta fel. hogy Matt arra számít. de mi most felfedezzük az üzleti kapcsolatunkban rejlő apró örömöket. – Megittam valamit a bárban. – Természetesen – mosolygott Alix. Egyenesen maga elé nézett.az illető a barátja szeretne lenni. Alix képtelen volt elkésni. Alix – állt fel Matt is. amikor megfordultam itt. kis híján összeakadtam Eva Herzigovával. Szemlét tartott a szekrénye tartalma fölött. hiába mondta magának. a szeme pedig még zöldebbnek látszott. Maga olyan. aztán átjöttem ide. Sajnos. – Nem – rázta meg a fejét Matt. Lehetne akár egy randi is. Matt már az asztalnál ült. egyetlen gyönyörű nőt vagy hírességet sem láttam itt őgyelegni. – Gondoltam. – Nem tudta leolvasni a számát? 509 . hogy így odavan a hírességekért. – Ó. hogy legalább öt percet késni fog. nem vár itt régóta. amelyben a bőre sötétebbnek. hát nem is tudom – nézett rá fülig érő vigyorral a férfi. de ezúttal egy világoszöldet. – Ki sem néztem magából. Kezet fogtak. és nem vette észre őt. Majdnem egy órával korábban elkészült. – Hello. mint aki mindenhová időben érkezik. mint amikorra a találkozót megbeszélték. Egyikkel a kettő közül. Végül beszórta magát Dune-nel. Az egyszerű arany fülbevalóját és arany nyakláncát vette föl.

– Nem lep meg – nézett rá Matt. hogy görcsbe rándul a gyomra az emléktől. el se hiszem. Alix felnyögött. – Mivel rizottót kért – magyarázta. – Kecskesajtos rizottó – mondta. – Én is – jegyezte meg Alix. Alix elmosolyodott. Sem arról. Úgy érzem. – Őrült napunk volt – mondta. – A latin-amerikai adósságprobléma persze adott egy lökést a dollárnak. hogy itt ülünk. de nem volt könnyű menet. – De azzal biztattam magam. Habár egy kicsit túl korán adtam el belőle valamennyit maguknak. Érezte. nyertek rajta! Alix nem óhajtott beszámolni neki az Európa Bank dollárkereskedéséről. – Zaklatottan. – Én egyébként az olasz fehérbort szeretem. Ami nagyon jól jött nekem. – Tudja. Miről fognak csevegni? Úgy mondta. Matt egy üveg Soave-ot rendelt. ahogy ott ült Des Coyle irodájában. ha túlesnénk a rendelésen? Aztán nyugodtan cseveghetünk. mintha hónapokkal ezelőtt hívtam volna meg. hogy utána rosszul lett. mintha interjút akarna készíteni vele. Remélem. és vacsorázni fogunk.– Nem – vigyorodott el ismét Matt. – Hogy ment a kereskedés a héten? – kérdezte a férfi. – A végén nyereséggel zártunk. – Mit szólna ahhoz. – Bort? – Amit maga szeret. – Nagy a kereslet rám – nevetett Alix. mert egy épp akkor nyélbe ütött kaliforniai üzletből kifolyólag dollártöbbletünkvolt. és megpróbálta úgy elmagyarázni neki a dolgot. és babrálni kezdett a szalvétájával. – Jó – felelte Alix. Átfutotta az étlapot. – Kinyitotta az előtte fekvő étlapot. hogy legközelebb több szerencsém lesz. hogy 510 .

– Csak megpróbáltam gondosnak és figyelmesnek látszani – nevetett Matt. Az RTÉ-nél dolgozik. – Néztem a tévében – mondta a férfi. semmi mást. Alix biztosan témát fog váltani. Ahogy itt ült 511 . én arra tippeltem. – Komolyan? – nézett rá kérdőn Alix. Alix csöppnyi csalódottságot érzett. – Nem szükséges. – Ne tegye – intette Alix. nekem nem sok nő volt az életemben – hárította el a kérdést Matt. hol nincs baráttal. – Abból kiindulva.azért túl sokat se áruljon el. – Legalábbis szeretem ezt gondolni magamról. – Nem is feltételeztem magáról. – Ezt a benyomást keltette. ha szüksége lesz valakire. hogy még mindig valaki mással járok. ugye? – A jelek szerint igen – vont vállat Alix. hogy meghívott egy „legyünk barátok” vacsorára. Mái-nem találkozom vele. – Az igazat megvallva nincs időm ilyesmire. amiért épp így kellett időzítenie. – Sajnálom. – Mert igaz. hogy nem nyereséggel állt föl az asztaltól – jelentette ki Matt. Matt elátkozta. – De amikor én tényleg gondos és figyelmes vagyok? –tiltakozott Matt. de ez minden. – És maga? – kérdezte Alix. Sok nő barátom van. megjelent a pincér az előételekkel. – Mindig ezt akartam csinálni. nem feltételezi rólam. – Maga hogy áll a nőkkel? – Ó. – Szereti. – Ez a munkám. Meglepetésére azonban Alix válaszolt. és elgondolkodva pillantott rá. akit elő lehet venni. mi az ábra a hol van. Márpedig ő nagyon szeretné tudni. – Paul hozta össze az interjút. – Mi van a barátjával? Neki mi volt a véleménye? Mielőtt Alix válaszolhatott volna. Nyilván őt is be fogja sorolni a nő barátok közé.

hogy valamiféle plátói kapcsolatot szeretne. – Milyen volt? Roppant magabiztosnak tűnt. megfeledkezhetünk a munkáról! – Jó – mosolyodott el Alix. ahogy kék szemével ráhunyorított. és hogy Dave fogja átvenni a munkakörét. – Reméltem. Matt tetszett neki. hogy semmi másról nem tudunk beszélgetni? – kérdezte Alix. – Ennyire unalmasak vagyunk. de biztosan nagyon idegfeszítő volt. – Az nem félelem volt – húzta el a száját Alix. láthatóan jó felépítésű teste. Hiába fenyegetőzött. hogy ellentmondás van a dolgozó nő és 512 . nem voltak valami kellemes gondolatok. amikor megpróbálja megcsókolni őt. mindent összevéve. és élvezte a belőle áradó egészséges életörömöt. Des végül belátta. – Kötekedni akart. vajon lehet-e ebből valami több. Még egy plátói kapcsolatra sincs ideje Mattel. és a gondolat. hogy az est előrehaladtával egyszer biztosan eljön az a pillanat. amikor feltette azokat a kérdéseket. – Meséljen nekem arról az interjúról – kérte Matt. Ilyenkor az ember nem gondol semmi másra. Most azonban épp arra céloz. – Azért maga megdolgoztatta őt a pénzéért – nevetett Matt. –Beszélgettem a velem szemben ülő emberrel. azon járt az esze. – Munka – felelte. Matt nagyot sóhajtott. s úgy láttam. Hamarosan elutazik Párizsba. – Nem mondhatnám – rándított egyet a vállán Alix.vele szemben. – Jól. Tetszett például. – Hagyjuk a munkát. Felsóhajtott. Tetszett a széles válla. Miért? – Mindenfélék jártak az eszében. – Jól van? – kérdezte a férfi. aztán mindkettőjükből kitört a nevetés. nem volt kellemetlen. ahol egy sereg teljesen új emberrel kell megismerkednie. ehhez kétség sem fért. – Kihallottam a félelmet a hangjából. Elképzelte. Majdnem egy teljes percig nézték egymást szótlanul. hogy miután az elején kötelességszerűen megbeszéltük a pénzpiacok dolgát. Maga nem látta az arcát! Rá akart mutatni. hogy el kell őt engednie.

– És melyik a kedvenc városa? – kérdezte Matt. –És? – És mi? – Gondolja. de még nem jött el. – Mindig rohannom kellett a szállodától a bankig és vissza. – Néha szoktam. – Nem annyit. – Sohasem láttam túl sokat belőle – felelte bánatosan Alix. – Ez ugyanis nagyon-nagyon fontos. figyelve.a gyereknevelés meg ilyesmi között. hogy nem akar Paul Hunterről beszélni. – Mert biztosan sokfelé járt már. – Rengeteg ruhát vásároltam – közölte Alix határozottan. – Nyilván nem az RTÉ-ssel képzelte el… – Nem. – Ó. abba is be lehet menni? – kérdezte Alix meglepetten. amikor ott akarja hagyni az egészet. mint maga – pillantott föl Alix. Látta. de kiderült. – Sokat törődtem vele. – A kultúrának mely ágával ismerkedett meg ott? – nézett rá kérdőn a férfi. hogy el fog jönni az a pillanat. s most valahogy felszabadultabban. – Emiatt ment tönkre a kapcsolatuk? – Ennél összetettebb volt a probléma – válaszolta Alix lassan. hogy nem eleget. és Alix láthatóan elfoglalta magát a borsszóróval és a parmezán sajttal. – Erről biztosan maga is szokott gondolkodni. – És Párizs? Nyilván sok időt töltött el ott. Alix végigsimított a haján. Kihozták a főfogást. egek – sóhajtotta Matt. hogy még egyszer sem jártam a Louvre-ban? – nézett a férfira bűntudatosan. 513 . hogyan szórja be borssal Alix az ételét. ha az ember Párizsban jár! Ezen ismét nevettek. Tudja. – Nincs kedvencem. Hogy akar-e családot. és inkább otthon akar maradni? – Lehet – válaszolta Alix –. – És a Diadalívben? – Miért.

– Most is munkaidőn kívül van. hogy értem. – Igaz – szaladt fülig Alix szája. Nemet akart mondani. nehogy épp akkor történjen valami szörnyűség. El sem akarta hinni. hogy már három órája ülnek itt! Elröppent az idő. Könnyű volt társalogni Mattel. – Örömmel – felelte Matt. – Ez őrület! – próbálta Matt túlkiabálni a zenét és az általános zsivajt. – Menjünk? – Matt intett. – Tudja. – Köszönöm. – Szeretnék pár hétnél hosszabban egy helyen időzni.természetesebben. amelyeken rettegni szokott attól. A kabát. Megitta a kávéját. hogyan orozta el az Anatronics egy másik cégtől. – Nagyon kellemes volt – mondta Alix. rögtön valami másról kezdett beszélni. – De vidám – tátogta vissza Alix. amikor nincs beszíjazva. Alix megborzongott. Odakint hideg szél fújt. és az órájára pillantott. – Tetszik. Mindjárt tizenegy. amit magára vett. Ha megérezte. Matt teletöltötte Alix poharát borral. – De biztosan márkás farmerban. AThomas Read'sben úgy kellett keresztülfurakodniuk a tömegen. 514 . És nemcsak a repüléstől való beteges félelmem miatt. Otthon farmerban és pólóban mászkálok. De még nem látott munkaidőn kívül. Mesélt Malajziáról. Elmondta. hogy kéri a számlát. Mesélt a távolsági repüléseiről. – Mindig nagyon elegáns a megjelenése. – Én szeretek utazni – felelte Alix. – Köszönöm. mégis igent mondott. hogy egyszer is felálljon az ülésről. hogy egy téma kényelmetlen a számára. ami aztán a lehető legjobb lépésnek bizonyult a karrierje szempontjából. vékonynak bizonyult. ahogy öltözködik – jegyezte meg. – De az utazást nem szeretem – vallotta be. Kaliforniáról és a tokiói útjairól. Jól érezte magát. – Még egy utolsó korty? – érdeklődött Matt.

– De örülök. A kocsma annyira tele volt. Nem rakok dolgokat a széktámlákra. – Nincs ezzel semmi baj – felelte Matt. hogy magával menjek? Hogy lássam. – Oké – felelte a férfi. ha már otthon lesznek. amikor megitta a kávéját. – Ez nekem túl felkapott hely. Hülyeség. – Azt hiszem. csak felakasztotta a kabátját. mit akar akkor. – Bocsánat? – Csak mivel ilyen kicsinyes lettem. ha ő ezúttal is ezt akarja. Vajon ezt fogja tenni most is? Nyilván. Tudta. – Én is rendszerető ember vagyok. Csak halvány emlékfoszlányai maradtak arról az éjszakáról. – Itt nem lehet beszélgetni. – Jöjjön be – mondta. 515 . és bőr félkabátját levéve a szék támlájára terítette.A férfi bólintott. most már hazamegyek – mondta. Nem vettem észre a fogast. Szótlanul ültek be a taxiba. – Akarja. hogy jóformán rögtön elment. ha Matt feljön hozzá. biztonságban megérkezett? Vagy inkább azt szeretné. – A férfi kiitta az italát. – Gyakran jár ide? – kiáltotta Matt. – Menjünk el? Alix vállat vont. ha itt elválnánk? – Nem kell eljönnie velem – válaszolta Alix. Kaphat egy kávét. csak azt nem tudta. hogy szinte mozdulni sem tudtak. amikor Matt hozta őt haza. és mindent elrámolok. – Ott a fogas – mutatta Alix. miközben figyelmesen nézett a férfira. úgy nekiszorították őket a falnak. Alix újra az utcán találta magát Mattel. –Mi? – Ez az egyik törzshelye? – Megőrült? – kérdezte Alix. A férfi nem szólt semmit. miután a kulcsával kinyitotta az ajtót. Vagy egy italt. – Jöjjön. Alix szerette volna. – Oké – mondta ismét Matt. – Bocsánat – mondta Alix. tudom. ha eljön. amióta egyedül élek. Matt belépett utána.

és kinyitotta a hűtőszekrény ajtaját. Úgy látszik. – Én inkább valami mást – mondta Alix. – Iszik kávét? Vagy valami mást? – Mindegy. Vagy ha akarja. Egyáltalán nem értek a vásárláshoz. s a lábát maga alá húzta. Meg bort. – Nővére? – Wyn. És a csokoládét: a legfelső polcon egy hatalmas tábla Cadbury's feküdt. – És maga? – Sör van? – A hűtőben. a sajtot és a paradicsomot. – Tessék? – Alix a kanapén ült. Továbbá vegyesen kaliforniai Chardonnay és olasz fehérbor. – Van több testvére is? Bátyja. és hozom. amikor eljön hozzám. Komolyan. – Az lesz. és sör meg bor bőven szokott itthon lenni. – A nővérem mindig őrjöng. amit nem kellene. számba véve a hűtő tartalmát. Például számon kéri rajtam a hűtőszekrényem tartalmát. hogy betemeti a hó? – kérdezte. Majdnem öt év van köztünk. visszatérve a nappaliba. ki is szolgálhatja magát. És sok-sok gyümölcslét. hogy megnyugtassam.– Köszönöm. – Attól fél. – Ez az igazság – nézett rá Matt. – Nem csak azért mondom. Alix elmosolyodott. Matt bement a fülkényi kis konyhába. húga? Alix épp inni akart egy kortyot. Egy másodperc. s a poharat tartó keze ott maradt 516 . – Amennyi sört felhalmozott. – A szekrénysor egyik rekeszéből elővett egy üveg Bacardi Spice-t. és néha megpróbál anyáskodni fölöttem. – Tudom – nevetett Alix. gondolta. – Ha ilyen későn kávét iszom. De a jelek szerint a legjobban a sört szereti: tucatnyi üveg Miller sorakozott a hűtőben. Pedig egyáltalán nem iszom annyit. szereti a joghurtot. – És leült mellé. nem tudok elaludni. Mindig azt veszem meg.

mondja meg – szólt Matt. mindjárt megint sírni fogok. Te idióta Connery. Ő meg a kisbabája. Ó. Itt ülök és bőgök! Mi van ezen bőgnivaló? – Alix? – kopogott be a fürdőszoba ajtaján Matt. ha valami baj van. és hálát adott Istennek a könnybiztos szempillafestékért. gondolta Alix. És hirtelen nem tudta kimondani. Már majdnem rávágta. Nem tudott úgy tenni. – Alix! – nézett rá meglepetten a férfi. Halálra rémült. hogy van egy fiú. – Jól vagyok. – Jól van? – Mint aki megdermedt. vagy hasonló. Matt elképedve bámult utána. és megpróbált egyenletesen lélegezni. Hacsak nem történt valami szörnyű tragédia. – Biztos? – Egy perc. akit meggyilkoltak. A lány arckifejezése megfejthetetlen volt. – Jól van? – Igen – felelte reszketeg hangon. – Sajnálom a dolgot – mosolygott halványan a férfira. amint ott ül az autón. Két ujjával összenyomta az orrnyergét. és újra leült. gondolta. Kész elmebaj. és fújja a szél a haját. és jövök. Lehet. Jaj. és közelebb 517 . – Megnézte az arcát a tükörben. Megjelent előtte Kate képe. – Mondtam valamit? – tudakolta Matt. a fenébe. eleven. kérem. istenem. most mindent elrontott. és valósággal kimenekült a fürdőszobába. Meg a férje. Úgy érezte. mintha Kate nem volna valóságos. és a szeme megtelt könnyel. ami ennyire feldúlta? Hogy a családja felől érdeklődött? Abban nincs semmi. aki egyszersmind az ő apja is. hús-vér ember. gondolta.mozdulatlanul a levegőben. jól vagyok. – Alix. Pedig milyen szépen alakult a dolog! Alix a fürdőkád szélén ült. Mit mondott. – Bocsásson meg! – Alix letette a poharát az asztalra. Összerázkódott. Nem.vagy lánytestvére. csak egy nővére van. mintha gyomorszájon vágták volna. Meg az apja. és most eszébe juttatta. hogy nem. amikor eszébe jutott Kate. gondolta elkeseredetten.

húzódott. – Tudom, hogy majdnem teljesen idegen vagyok, de ha segíthetek
valamiben… – A szavak ott maradtak lógva a levegőben.
Alix némán rázta a fejét. Miért viselkedik így? Soha életében nem
viselkedett még így mások előtt. Soha. Mindig erős volt. Soha nem kellett
egy srácnak se felajánlania a segítségét. Nincs rá szüksége, hogy bárkivel is
megbeszélje a dolgait. Legkevésbé olyasvalakivel, akit alig ismer.
– Nekem van egy húgom – mondta Matt. – Kathrynnek hívják. De mi csak
Katsnek becézzük.
– Azt hittem, csak egy nővérem van – kezdte Alix. – Úgy tudtam, csak
Wyn a testvérem. De… van egy húgom is. Egy féltestvérem. Csak
mostanában szereztem róla tudomást.
– Alix. – Matt a kezéért nyúlt és megfogta. – Hogy tudta meg?
– Az apám gyereke – mesélte Alix. – Na persze már nem gyerek.
Huszonkilenc éves.
– És nem is tudott róla? Alix megrázta a fejét.
– Az apja titokban tartotta?
– Elhagyott minket – felelte Alix kurtán. – Még hároméves koromban.
Matt továbbra is a markában fogta Alix kezét. Most ne szólj egy szót se,
intette magát. Maradj csöndben. Hagyd beszélni, ha akar.
– Elment az Államokba – folytatta Alix. – Volt egy barátnője, aki terhes
lett, ezért elhagyta Carrie-t, Wynt és engem, és elment vele az Államokba.
Matt átkarolta.
– Csak pár hónapja tudtam meg. Nem hallottunk róla semmit. A jelek
szerint megpróbált kapcsolatba lépni velünk, de Carrie, az anyám, nem
akarta. Így aztán felhagyott a próbálkozással.
Matt magához ölelte.
– Aztán visszajött – mondta Alix, majd elhallgatott.
– És milyen volt, amikor találkozott vele? – kérdezte egy idő után Matt.
– Nem találkoztam vele – fakadt ki Alix. – Nem voltam képes találkozni
vele. Elhagyott minket. A miatt a nő miatt. És most azt akarja, hogy Carrie
váljon el tőle, hogy a másikat elvehesse feleségül. Mert Kate-nek kisbabája
518

született.
– Ő akart magával találkozni?
– Azt mondta. Egyik nap eljött a bankba. De én látni sem bírtam. Tényleg
nem. – Beletúrt a hajába, mire az kiszabadult a csatból, és kibomlott.
– És most már szeretné, ha akkor találkozott volna vele? – kérdezte Matt.
Alix fölnézett rá, és halványan elmosolyodott.
– Nem tudom. Az énem egyik fele szeretné. A másikat meg nem érdekli.
A férfi kisimította Alix haját a szeméből. Tudta, hogy nem ez a
legalkalmasabb pillanat, hogy begerjedjen, de nem tudott uralkodni magán.
Ez a lány olyan gyönyörű és olyan erős, és most hirtelen mégis annyira
sebezhetővé vált. És ő rettenetesen vágyott rá, hogy lefeküdjön vele.
– Sajnálom – mondta Alix, és elhúzódott. – Nem tudom, most miért jött
mindez így ki belőlem. Nem szoktam így viselkedni. Tisztára hülye vagyok.
– Semmi baj – mondta a férfi.
– Felejtse el. Biztosan a bor és a Bacardi az oka.
– Nem akarom elfelejteni – tiltakozott Matt. – Örülök, hogy úgy érezte,
elmondhatja nekem.
Miért mondta el neki? Jó lett volna tudni. Egyáltalán nem állt
szándékában se Johnról, se Kate-ről, se Imogenről beszélni bárkinek. Eddig
ő maga is csak félig-meddig hitte el, hogy léteznek! De most, hogy kitálalta
az egészet Matt Connerynek, egyszerre valóságossá tette őket. Egyszeriben
el tudta képzelni, amint Kate leszánkázik az autó motorháztetőjéről, és a
nyakába ugrik a kép készítőjének. John Callaghannek. És utána egymásba
karolva besétálnak a házba, ahol Imogen teát készít nekik. A képek
befészkelték magukat az agyába. Ők ott mind valóságos emberek. Valóságos
életet élnek. És most részévé váltak az ő életének is.
– Olyan kedves volt hozzám ma este – mondta Mattnek. – Nagyon szép
este volt. Ne haragudjon, amiért így elrontottam.
– Nem rontotta el – felelte Matt.
– Többé nem akar majd üzletet kötni velünk. Most, hogy tudja, milyen
komplett idióta vagyok.
519

– Ne beszéljen butaságot.
Alix felsóhajtott, és hozzáfogott, hogy feltekerje a haját a tarkóján.
– Akarja, hogy elmenjek? – kérdezte Matt, miközben a mozdulatait
figyelte.
– El akar menni?
– Alix, tudom, hogy most zaklatott állapotban van, és talán most nem is
tud olyan tisztán gondolkodni, mint máskor. Ezt nem lett volna szabad
megkérdeznie.
Alix kérdő tekintettel nézett rá.
– Természetesen nem akarok elmenni – mondta Matt. –Szeretnék itt
maradni. Szeretnélek átölelni, magamhoz szorítani, vigasztalni, és
legfőképpen és mindenekelőtt szeretnék itt maradni.
– Komolyan?
– Most mondjam el még egyszer?
Alix kinyújtotta a kezét Matt felé.
– Visszaélsz egy szegény, vigasztalásra szoruló teremtés helyzetével?
– Hát persze – felelte a férfi. – Na látod, ezért kellene most szépen
elmennem.
– Szeretném, ha maradnál – kérte Alix. – Szeretném, ha visszaélnél a
helyzetemmel.
– Most mi a rosszabb? – súgta Matt Alix fülébe, aki szorosan hozzábújt,
és a vállára hajtotta a fejét. – Megtenni valamit és megbánni, vagy nem
megtenni valamit és megbánni?
– Matt – nézett föl rá Alix. – Nincs semmiféle megbánás. De van valami,
amit mindketten szeretnénk megtenni.
– Ó, istenem – mondta Matt, miközben Alix hozzáfogott, hogy kigombolja
az ingét. – Jól van, Alix. Nincs megbánás.

520

Negyvenedik fejezet
Ott ült, és felbámult a magasba. Az íróasztalával szemben ott virítottak a
falra festett szavak: De l'audace, encore de l’audace, et toujours de
l'audace! Napközben, amikor tele volt munkával, észre sem vette. De most,
hogy jóformán már mindenki hazament, önkéntelenül is beleütközött a
tekintete. És erről eszébe jutott Sabine. Ha nincs Sabine, ma este talán ott
kuporog maga alá húzott lábbal Paul mellett Dublinban, mint tavaly
karácsonykor, amikor még minden olyan állandónak és biztosnak látszott.
Végül ő hívta fel Pault. Háromszor telefonált neki, mire végül beszélni
tudott vele.
– Sok dolgom volt – mentegetőzött. – Föl akartalak hívni, Alix. Tényleg
akartalak.
– Nem, nem akartál – felelte Alix. – Mit szólnál, ha azt mondanám, terhes
vagyok?
– Micsoda?!
– Ezt mondanád?
– Alix, te nem lehetsz – hadarta Paul. – Úgy értem, azt akartam mondani,
hogy…
– Nyugi – szólt Alix. – Nem vagyok az. Csak kíváncsi voltam, hogyan
reagálnál.
– Ha ez vicc akart lenni, nem volt valami mulatságos – hördült fel Paul.
– Nem annak szántam – közölte Alix. – Felhívhattál volna. Értésemre
adhattad volna, hogy a múltkori szenvedélyes éjszakánk rettenetes nagy hiba
volt.
– Hiba volt – ismerte el Paul. – De nem volt rettenetes, Alix. Klassz volt.
De hiba volt. És sajnálom.
– Én is – felelte Alix. – Leállíthattalak volna, de nem tettem. És most
azért hívtalak fel, Paul, hogy sok szerencsét kívánjak neked Sabine-hoz, és
hogy elmondjam, a jövő héttől Párizsban fogok dolgozni.
– Remélem, beválik az új munkahelyed. Őszintén mondom. Sokat
521

gondolok rád, Alix.
– Kösz. Én is sokat gondolok rád, Paul. Remélem, sok-sok aranyos
gyereketek fog születni.
Végül könnyebbnek bizonyult kitessékelni őt a gondolataiból, a szívéből
és az életéből, mint gondolta.
Matt Conneryvel már más volt a helyzet. Matt Conneryvel az ágyban
majdnem tökéletes volt. Figyelmes szeretőnek bizonyult, mindig kitalálta, mi
jó neki és mi nem, előbb szelíden, aztán mind követelőzőbben csókolta,
egyszerre volt agresszív és gyengéd, mígnem Alix egész testében valósággal
remegett a vágytól. És aztán másnap reggel odahozta neki a kávét, miközben
ő az álom és az ébrenlét határán lebegve, lustán, kielégülten elnyújtózva
feküdt az ágyban.
– Nem volt sok tej – mondta a férfi, átnyújtva neki a csészét.
– Soha nincs. – Óvatosan belekortyolt a kávéba.
– Mondtad, hogy nem értesz a vásárláshoz.
– Különösen ami a tejet illeti. – Alix rámosolygott a férfira.
– Alix?
– Igen?
– Az elmúlt éjszaka. – Alix éberségre intette magát. –Csodálatos volt.
Alix bólintott. Matt igazat mondott. Fantasztikus volt.
– Úgy látszott, mintha… menne nekünk ez a dolog, ugye?
– Örülök, hogy így gondolod.
– Te nem? – nézett rá a férfi nyugtalanul.
– Nem erről van szó. – Alix letette a csészét az éjjeliszekrényre, és felült.
– Hát miről?
– Egyszerűen csak arról, hogy… felkínáltak nekem egy állást a párizsi
Európa Bankban. Elfogadtam. Pár hét múlva kezdek.
A férfi szótlanul meredt rá.
– Akkor miről szólt a tegnap éjszaka? – nyögte ki végül.
– Nincs megbánás – emlékeztette őt Alix. – Ebben állapodtunk meg, igaz?
522

– Igaz – felelte Matt. – Persze. Nincs megbánás. – Odament a hálószoba
ablakához, és kibámult rajta.
– Nagyon jó volt – mondta Alix. – Tényleg az volt, Matt. És te nagyon
tetszel nekem. Csak éppen… mi értelme lenne? Te is mindent alárendelsz a
karrierednek, és én is. Az a nő, aki igazán fontos lesz neked, nyilván olyan
lesz, aki mindenben melletted áll, gondoskodik rólad, és gyerekeket szül
neked. És azt hiszem, én sohasem leszek ilyen nő.
– Honnan tudod, hogy nekem milyen nő kell? – kérdezte Matt.
– Mert a végén mindnyájan ezt akarjátok. Paul is ezt akarta, pedig ő
mindig azt mondogatta, hogy ki nem állhatja azokat a maszatos mancsú
kiskölyköket. Folyton azt mondogatta, hogy ő mindig mellettem lesz. Még az
apám is ezt akarta. Faképnél hagyott egy családot, de rögtön bevonult egy
másikba! Veled sem lenne másképp, Matt. Tudom. Gondolkoztam rajta az
éjjel, amíg te aludtál.
Eltöprengett, miközben elnézte a férfit, és azt kívánta, bárcsak más lenne a
természete, vagy Matt lenne másmilyen, és tudta, hogy a dolog nem
működne.
– Mindezt eldöntötted anélkül, hogy velem megbeszélted volna –
jelentette ki Matt.
– Még párszor elmehetnénk együtt ide-oda, de attól csak még nehezebb
lenne, mert egyre fontosabb volnál nekem. Ezt az állást viszont el kellett
fogadnom, neked pedig tovább kell kóvályognod Tokió, az Államok és
Írország között. – Rándított egyet a vállán. – Ámíthatnánk magunkat azzal,
hogy minden jó lesz, de nem lesz az.
– Értem. – Matt szembefordult vele, és olyan kőkemény tekintettel nézett
rá, amilyet Alix még nem látott tőle. – Örülök annak, ami az éjszaka köztünk
történt. Nem bánok semmit. – Halványan elmosolyodott, és homlokon
csókolta a lányt. – Kösz, Alix. Biztosan beszélünk még, mielőtt elutazol
Párizsba.
Azzal elment.
De nem beszéltek, mielőtt Alix elutazott volna. Gavin beszélt vele. Gavin
három nyereséges üzletet kötött az Anatronicsszal, és nekik is szerzett pénzt
egy ötéves csereügyletből.
523

– Komolyan kezdem úgy érezni, hogy megfogtam az isten lábát ezzel a
számlával – mondta Alixnek az utolsó napon. – Beletelt kis időbe… tudod,
Alix, azt hittem, ki fogsz nyírni miatta. Bocs.
– Megmondtam, szándékosan egyikőtökkel sem szúrnék ki.
– Jó párszor kihúztál minket a szarból – állapította meg Dave. – Ez a
dollárügy is milyen meredek volt. Bárcsak elmesélhetném másoknak.
– Az isten szerelmére, nehogy! – kiáltotta Alix. – Akkor aztán mindnyájan
megnézhetnénk magunkat.
– Szerintem Des már megbocsátott nekünk – vélekedett Dave.
– Talán túltette magát rajta, de elfelejteni sohasem fogja – figyelmeztette
Alix. – Úgyhogy csak nyugi, Dave.
– Oké, megígérem – bólintott a férfi.
– Hiányozni fogsz – mondta Jenny, amikor testületileg levonultak egy
italra az O'Reillybe. – Klassz volt veled dolgozni.
– Sajnálom, hogy nem tettem többet érted – vallotta be Alix. – Gyakran
elgondolkoztam, mennyire igazad volt, amikor a szememre hánytad, hogy
nem bánok veled méltányosan. Sok igazság lehetett benne, csak én nem
akartam belátni.
– Én nem bánom – felelte Jenny. – Mindig ott voltál, ha valamelyikünknek
segítség kellett, és ez nekem elég. Egyébként – tette hozzá széles mosollyal –
Dave elárulta nekem, hogy én leszek a rangidős díler, és nem Donnelly.
– Örülök neki, Jenny. Jól döntött.
Fura érzés volt utoljára lemenni a lépcsőn. Nem utoljára, helyesbített,
amikor rajtakapta magát, hogy kezd szentimentálissá válni. Vissza fog ő ide
jönni. Vissza fog jönni mint az európai kereskedés vezetője. Ezt csinálja
most Guy. Biztos volt abban, hogy egy napon ő fog Guy székében ülni.
– Alix! – szakította félbe töprengését Guy. – Nem úgy volt, hogy ma
hazautazol?
Karácsonyra?
– De – felelte Alix, és fölállt. – Csak elábrándoztam.
– Azon, hogy milyen jó dolgod van, amióta itt vagy nálunk? – vigyorgott a
524

férfi.
Visszamosolygott rá. Sok nagyon jó napja volt, és mellesleg egy szörnyű
is, amikor a devizacsere-kereskedés teljesen ellenkező irányt vett, mint
amire ő számított. Akkor veszteséget kellett elkönyvelnie, és nagyon utálta
magát.
– Szerintem nagyon jól alakul a dolog – folytatta Guy. –Mindenkivel
megtaláltad a hangot. Ez a munka épp neked való, Alix.
– Merci beaucoup.
– Jó pihenést Dublinban. Érezd magad jól otthon – mosolygott rá a férfi. –
Harmincadikán találkozunk. De ha ki szeretnél venni még egy napot, azt is
lehet. Ha úgy alakul, újévig várhatunk rád.
– Szó sincs róla – felelte Alix magabiztosan. – Időben itt leszek, Guy.
Amúgy is utálom az év végét. Jobban szeretem átdolgozni.
Fölkapta a retiküljét és a válltáskáját, és a lifttel lement a földszintre.
Furán jött ki, hogy csak nemrég érkezett, és máris hazamegy, de Carrie
ragaszkodott hozzá, hogy a karácsonyt otthon töltse, és ő belement.
Különben is, tette hozzá gondolatban, karácsonykor egyedül Párizsban, az
azért egy kicsit túl sok lenne az önállóságból.
*
A lakásban meleg volt. Wyn valamikor a nap folyamán felugrott, és
bekapcsolta a központi fűtést. Hagyott a hűtőben tejet és a kenyértartóban
kenyeret. A levélkéjét olvasva Alix elmosolyodott: „Készíts magadnak
kávét tejjel! Találkozunk karácsony napján. Remélem, van sok
paracetamolod – a kölykök ilyenkor megőrülnek. Csöngess oda Carrie-nek,
ha megérkeztél. Puszi, Wyn.”
Az órájára nézett. Pár perc múlva nyolc. Mindjárt felhívja Carrie-t, csak
előbb még elüldögél egy kicsit a lakása csöndjében, és élvezi, hogy
mindenütt a saját dolgai veszik körül.
Párizsban nagyon jó lakása volt. Kicsi, ám megvolt benne minden, ami
kellett, és nagyon jó helyen, a Montmartre közelében. De még nem érezte
525

igazán a magáénak, és hiányzott a dublini otthona. Jövőre ki fogja adni,
gondolta, miközben töltött magának egy italt. Az is hoz valamit a konyhára.
Másnap korán reggel ébredt, frissen és tele várakozással. Gyerekkorában
nagyon szerette a karácsonyestéket. Szerette a készülődés izgalmát, a
reménykedést, hogy meg fogja kapni, amiket kért, és az egész házat belengő
illatokat, amelyek Carrie konyhai sürgés-forgásának eredményét jelezték. Ez
minden évben ugyanígy volt, és Alix szerette az ünnepnek ezt az
egyformaságát.
Carrie a Peacock Alleyben foglalt asztalt. Mivel a karácsony első napját
mindnyájan Wynéknél ünnepelték, Carrie karácsony estéjén valami csendes,
finom helyre szeretett volna menni, és Alix boldogan csatlakozott hozzá. Az
elmúlt évben a többi díler társaságában lementek a kocsmába, és Paul
odajött érte kilenckor. Ő is baráti társaságban ünnepelt, így aztán nem
zavarta, hogy Alix már spicces volt. Vettek valami kínai dobozos kaját, azt
ették otthon, és hozzá azt az üveg portóit itták (illetve csak Alix itta),
amelyet az egyik ügyfelétől kapott ajándékba.
Az étteremben találkozott az anyjával. Remekül néz ki, állapította meg
magában. Carrie-n zöld bársonyruha volt, amelyhez smaragd ékszereket
viselt, és senki sem mondta volna meg róla, hogy két felnőtt lány anyja.
– Szia, Carrie! – Megpuszilta az anyját, és leült az asztalhoz. – Bocs,
hogy elkéstem. Rémes volt a forgalom.
– Pontos voltál – nézett Carrie az órájára.
– Huszonöt perc múlva kilenc. Fél kilencet mondtál.
– Öt perc ide vagy oda, nem számít – nevetett Carrie, majd kritikus
szemmel végignézett a lányán. – Jól nézel ki, Alix. Milyen az állás?
– Jó. – Kibontotta a szalvétáját. – Persze kicsit még szokni kell, és az
iroda is sokkal nagyobb, mint az itteni volt. De azt hiszem, jól fogom érezni
magam.
– Honvágy?
– Egy kicsi – vallotta be Alix. – De az új évben valamivel többet fogok
társaságba járni. Igyekszem majd társasági életet élni. Mostanáig minden
szabadidőmet lefoglalta a berendezkedés meg hasonlók.
526

– És az új főnököd, Guy? Jól lehet együtt dolgozni vele?
– Ami azt illeti, ez a legjobb az egészben – újságolta Alix. – Itt,
Dublinban mindig felhúzott valamivel. Párizsban sokkal inkább látszik rajta,
mennyire érti a szakmát. Nem is gondoltam, hogy ilyen jól ki fogok jönni
vele.
– Nős ember?
– Nahát, Carrie! – nézett anyjára bosszankodva Alix. –Ez meg miért
érdekel?
– Csak kíváncsi vagyok, hogy lesz-e új férfi az életedben. Miért, Párizs
végtére is romantikus város, vagy nem?
– Lehet, hogy az, de Guy Decourcelle-nek van felesége meg két gyereke,
és igaz, hogy régebben próbálkozott nálam, de nem áll szándékomban
viszonyt kezdeni vele.
– Értem.
Hirtelen kényelmetlen csend telepedett rájuk, de aztán jött a pincér, hogy
felvegye a rendelésüket, és ez oldotta a hangulatot.
– Várod már a holnapot? – kérdezte Carrie. Alix elfintorodott.
– Karácsonyt ünnepelni Terryvel, Wynnel meg két hiperaktív kölyökkel?
Hacsak nem tettek félre erre a napra egy nagy üveg vodkát.
– Ilyen nap csak egyszer van egy évben – nevetett Carrie.
– Hála istennek – sóhajtotta Alix. – De azokkal a gyerekekkel egész
évben nem lehet bírni. Nem tudom, Wyn hogy győzi.
– Az ember csinálja. Ha gyerekei vannak, csinálja, és kész.
– Na, emiatt nekem nem fog fájni a fejem.
– Alix, van valami, amit meg kell beszélnünk – rukkolt ki Carrie.
Alix gyanakodva nézett az anyjára.
– Ugye több szégyenletes titokra nem derült fény a családban?
– Ne idétlenkedj! – szólt rá Carrie.
– Miért, honnan tudhatnám? – vont vállat Alix. – Épp elég titkot
rejtegettél eddig is előlünk.
527

és hogy lépre csalta ezzel a vacsorával. megtörtént. rengeteg keserűség van benned. – Nem könnyű jól dönteni. Dühös volt Carrie-re. az ég szerelmére! – nézett anyjára megütközve Alix. A pincér letette elébük a gömbölyű levesestálkában felszolgált töklevest. jól határoztál. Alix kinézett az ablakon a város karácsonyesti nyüzsgésére. – Ó. –Ami történt. aztán évek múlva megkérdőjelezed az akkori választásodat. John annyira fellelkesítette őket. Alix. komolyan azt gondolom. – Csak mert úgy látom. – Hát mi a baj az ő nagyszerű és izgalmas és fenékig tejfel életükkel odaát az Államokban? Mi az ördögöt keresnek már megint itt? – Kate és Jack át akartak jönni karácsonyra. Kate. hogy találkoznod kellene vele. mintha bármelyik pillanatban beléphetnének. – Milyen szép – jegyezte meg Alix. Hogy eltemesd a múltat. – Ennek most már semmi értelme – szögezte le Alix. gondoljak a szeretetre meg a családra – morogta Alix kedvetlenül. Alix. Találkozni szeretne veled. Most tehát itt vannak. Azt hiszed.– Azt gondoltam. – Most mindjárt az következik. – Itt laknak a Fitzwilliam Hotelben. Segítene. Jack és Imogen ma este Imogen bátyjánál vacsoráznak. a legjobbat teszem vele. – Carrie az ajkába harapott. – John és Imogen megint itt vannak Dublinban. – Nincs bennem semmi – közölte Alix. – Miért? Nem fogadják be őt? – Tudja. és persze Imogen mindvégig tartotta a kapcsolatot a saját családjával. – John nem ment el velük. ha találkoznál vele. hogy karácsony van. – És egy fikarcnyit sem törődöm 528 . hogy ma este mi ketten együtt vacsorázunk. – Alix. – Hol? – Alix úgy nézett körül. amiért ezt elmondta.

mintha attól bármi is megváltozna az életében. – Ez nem így van. – Mit képzel magáról. – Önmagát szereti. hogy találkozzon Johnnal. hogy mindnyájan rá akarják kényszeríteni valamire. és belül forrt a méregtől. minden rendben van körülötte. ne nevettesd már ki magad.vele semmilyen vonatkozásban. csak hogy érezze. s próbálja meg még egyszer rávenni. ezek után mit mondhatna még. ami meg tud érinteni téged? Alix rábámult az anyjára. Nem érzek keserűséget. Most Alix itt ül némán. Alix? Mi az. Alix megsajnálta az anyját. – Alix dühödten kavargatta a levesét. Semmi mást nem akar. Wyn arra gondolt. Tudom. Carrie nem tudta. amit nem akar megtenni. hogy a John szállodájával egy épületben lévő étterem személytelenebb közegében a húga talán hajlamosabb lesz a találkozásra. Alix belebámult a levesébe. amitől képes vagy érezni. Túl sok Oprah-