You are on page 1of 5

[ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG NEVE

]
[VÁROS]
[UTCA HÁZSZÁM]
[IRSZ]

Alkotmánybíróság
1015 Budapest
Donáti u. 35-45.

Tisztelt Alkotmánybíróság!
Alulírott [ÜGYVÉD NEVE] ([ÜGYVÉD CÍME]) – mint a(z) [ÜGYFÉL NEVE] ([ÜGYFÉL CÍME]) jogi
képviselője – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdése alapján az alábbi
alkotmányjogi panasz indítványt
terjesztem elő:
Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot,

hogy állapítsa meg a „a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire
vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi
XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről” szóló
2014. évi XL. törvény (a továbbiakban „Kirakatper Törvény”) 37. §-ának az alaptörvényellenességét, és semmisítse meg azt, mivel sérti az Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bekezdését.

Kérelmem indokolásaként az alábbiakat adom elő:
1.

Alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán kiadott bírósági végzés
A keresetmódosításra felszólító végzést kiadó bíróság neve:
[VÉGZÉST KIADÓ BÍRÓSÁG NEVE]
A keresetmódosításra felszólító végzés dátuma: [DÁTUM]
A keresetmódosításra felszólító végzés ügyszáma: [ÜGYSZÁM]
A végzést [DÁTUM] napján vettem át. A bíróság végzését mellékeltem ehhez a beadványhoz.
Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan (60) napon belül
lehet írásban benyújtani (Abtv. 30. § (1) bek. ), az ügyben első fokon eljárt bíróságnál az
Alkotmánybírósághoz címezve (Abtv. 53. § (2) bek.).

2.

A közvetlen érintettség kifejtése (az eljárás megindításának indokai, az Alaptörvényben
biztosított jog sérelmének lényege):

Az Abtv. 26. § (1) bek. szerint az Alkotmánybíróság eljárása akkor kezdeményezhető az
Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha az egyedi ügyben érintett személy, ha az
ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán a) az
Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és b) jogorvoslati lehetőség nincs
számára biztosítva.
A fent nevezett bírósági végzése egy egyedi ügyben folytatott bírósági eljárásban készült. A
végzést a bíróság a Kirakatper Törvény 37. §-ára tekintettel hozta. A panaszosnak nincs
lehetősége a fent nevezett végzés ellen jogorvoslattal élni.
3.

Indokolás arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés sérti az Alaptörvény
megjelölt rendelkezéseit:
Kirakatper Törvény 37. §
(1) E törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a szerződés érvénytelenségének
vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (a továbbiakban: részleges
érvénytelenség) megállapítását a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség következményeinek
alkalmazására is kiterjedően kérheti. Ennek hiányában a keresetlevél, illetve a kereset
érdemben – eredménytelen hiánypótlási felhívást követően – nem bírálható el. Ha a fél kéri az
érvénytelenség vagy a részleges érvénytelenség jogkövetkezményének levonását, meg kell
jelölnie, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri. A jogkövetkezményre vonatkozóan a
félnek határozott kérelmet kell előterjesztenie.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a törvény hatálya alá tartozó szerződések
tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 239/A. § (1) bekezdése
alapján, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény 6:108. § (2) bekezdése
alapján – ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak – a szerződés érvénytelenségének
vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránt indult és folyamatban lévő
eljárásokban a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani vagy az eljárásokat
meg kell szüntetni. Nincs helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának vagy
az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy részleges
érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti
kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a megállapítás iránti
kereseti kérelmet nem tartja fenn. E szerint kell eljárni a felfüggesztés megszűnését követően
folytatott eljárásokban is.
(3) Ha a folyamatban lévő eljárásban a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának
már nincs helye, az eljárást meg kell szüntetni, ha a fél a keresetét (viszontkeresetét) a bíróság
erre irányuló hiánypótlási felhívásának kézbesítésétől számított 30 napon belül nem változtatja
meg, és nem kéri az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége
jogkövetkezményének levonását, továbbá nem jelöli meg, hogy milyen jogkövetkezmény
alkalmazását kéri. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés
érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme
mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell
tekinteni, hogy a fél a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn.

A Kirakatper Törvény 37. §-a arra kötelezi a felperest, hogy módosítsa keresetét egy már
folyamatban lévő bírósági eljárásban. Az alkotmányjogi panasszal támadott bírósági végzés a
Kirakatper Törvény 37. §-át hajtja végre.
3.1

A Kirakatper Törvény 37. §-a ellentétes a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjoggal (Alaptörvény
XXVIII) cikk (1) bek.).

Alaptörvény XXVIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy [...] jogait és kötelezettségeit törvény által felállított,
független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül
bírálja el.

Az Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bekezdésében megfogalmazott „törvény által létrehozott”
követelmény célja biztosítani azt, hogy az igazságszolgáltatás működését a parlament által
megalkotott törvények szabályozzák, és ezért az igazságszolgáltatás működése nem függ sem a
végrehajtó hatalom sem a törvényhozás önkényétől.
A bírósági eljárási szabályok átírásával a parlament önkényesen beavatkozott az
igazságszolgáltatás működésébe.
Az eljárási szabályokat ugyanis már a jogvita kialakulását megelőzően írásba kell foglalni
ahhoz, hogy az adott bírósági eljárás megfeleljen az Alaptörvény XXVIII) cikk (1)
bekezdésének. A „megelőzően” szófordulatot, ugyan nem tartalmazza sem az Alaptörvény
XXVIII) (1) bekezdése sem az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. Cikke. De az a
kifejezés szerepel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. Cikkében. A három nevezett
alapjog tartalmilag azonos jogot véd, ezért azokat csak egységesen lehet értelmezni.
A hatalmi ágak szétválasztása a demokratikus jogállamok egyik legfontosabb alapelve. A hatalmi
ágak szétválasztása, csak akkor biztosított, ha az igazságszolgáltatás működésébe a másik két
hatalmi ág nem tud önkényesen beavatkozni. Ha az Alkotmánybíróság a á Kirakatper törvény
37. §-át érvényben tartja, akkor azzal az Alkotmánybíróság írásba adja, hogy Magyarországon az
igazságszolgáltatás nem független a hatalmi elit önkényétől.
3.2

Az Alkotmánybíróság 3048/2015. (III. 2.) számú végzése
- konkrétan mely támadott norma: Kirakatper Törvény 37. §-a
- mely alaptörvényi rendelkezéssel ellentétes: Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek.
- A vélt alapjogi sérelem miben áll: A parlament önkényesen beavatkozott az igazságszolgáltatás
működésébe azzal, hogy egy folyamatban lévő per eljárási szabályait módosította.

4.

Annak bemutatása, hogy az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, vagy
jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva:
A panaszosnak nincs lehetőség jogorvoslattal élni a fent nevezett végzése ellen. A törvény
egyértelműen meghatározza annak a jogkövetkezményét, ha a felperes a keresetmódosítási
felszólításnak nem tesz eleget. Kirakatper Törvény 37. §-a szerint a bíróság eljárást meg kell
szüntetni. Ezen joghatás ellen a Kirakatper Törvény nem nyújt jogorvoslati lehetőséget a
felperesnek.

5.

Nyilatkozat arról, hogy az ügyben van-e folyamatban felülvizsgálati eljárás a Kúria előtt,
illetve arról, hogy kezdeményeztek-e perújítást (jogorvoslat a törvényesség érdekében) az
ügyben:
nem.

6.

Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 52. § (5) bekezdésére és 57. § (1a)
bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013 (II. 27.) Tü.
határozat 36. § (2) bekezdésére tekintettel az alábbi jognyilatkozatot teszem:
A panaszos NEM járul hozzá az adatainak a nyilvánosságra hozatalához.

Kelt: [DÁTUM]

[ÜGYVÉD NEVE]

Melléklet:
Bírósági végzés