You are on page 1of 24

Módszertani füzetek

2014/2
Szerkesztette:
Füstös László
Tárnok Orsolya
ISSN 2062-2473
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar
Szociológiai Intézet, Társadalomkutatási Tanszék
TEAM Társadalmi Elemzések Alkalmazott Műhelye

TEAM,&a&Feltáró&
&
!

Feltárni!az!attitűdöket,!
Informálni!a!nyilvánosság ot!!
(FI)!

A kínai középosztály Kínában Kozjek-Gulyás Anett 2014 .

1.   az   állami   vállalatok   irányításában   teljesítményközpontú   ösztönzőket   vezettek   be.   engedélyezték   privát   vállalkozások   beindítását. A tudományos  kutatások  kibontakoztatása  a  PPKE-n  c.   A   gazdasági   hatalom   és   az   erőforrások   tekintetében   az   egyes   rétegek   közötti   különbségeket   a   politikai   döntések   szabályozzák.2.1.  a  TÁMOP  4.A  kínai  középosztály  Kínában1 „A  kutatások  előrehaladtával a  Kínáról  alkotott  hagyományos  kép  tűnőben  van.   A   bevezetett   intézkedések   felszabadították   a   gazdaságot   a   tervutasításos   rendszer   kényszere   alól.   változatlanságot   pillantunk   meg..   elindították   az   állami   és   a   magánszektor   közötti   tranzakciókat.   bár   a   piaci   erőknek   is   egyre   inkább  nagyobb  szerep  jut.  a  reformok  első  fázisaként  emlegetett.  Az  első.   s   az   1976–1985   közötti   évekre   szóló   tízéves   nemzetgazdasági–fejlesztési program   és   modernizációs  stratégia  kidolgozásával  ráállították  a  gazdaságot  egy  olyan  fejlődési  útra.   hanem   heves   megrázkódtatások.   amely  igen  rövid  idő  alatt  gyors  és  látványos  gazdasági  eredményeket  produkált.   bevezették   a   piaci   árakat.2 Az 1989-es Tiananmen–téri  események  kisebb  törést  okoztak  a  gazdasági  reformok   továbbvitelében.   A reform   és   nyitás   politikájának   1978-as bevezetése   óta   tartó   gyors   gazdasági   fejlődés   átalakította   a   hagyományos   kínai   társadalom   szerkezetét.   a Zhao Ziyang1 miniszterelnök  nevéhez  fűződő.” (Gernet 2005 ) A  kínai  középosztály  kialakulásának  folyamatáról.   hogy   a   szociológiai   fogalmak   alkalmazása   Kína   sajátos   történelmi   és   kulturális   hagyománya   miatt   csak   szűkített   értelmezéssel   lehetséges.   megváltoztatták   a   személyi   jövedelemadó   rendszerét.  projekt  keretében  valósult  meg.   váratlan  törések  sorozatát.   azonban   Deng   1991-es déli   körútja   megerősítette   a   vezetésnek   azt   a   1 A cikk  megjelenése  az  Európai  Unió  támogatásával.   a   közigazgatási  területek  határainak  kiszélesítésével  az  urbanizáció  dinamikus  fejlesztését   és  a  városi  népesség  számának  rohamos  emelkedését  segítették  elő.  B-11/2/KMR-2011-0002 sz.   A   felgyorsult   gazdasági   változás  a  foglalkozási   és  a  társadalmi   szerkezetben  a  mobilitási   folyamatok   útján   új   osztályoknak   és   rétegeknek   nyitotta   meg   a   lehetőséget   életpálya–esélyeik   beteljesítésére.   felfordulások.  fejlődésének  jelenlegi  állapotáról   készülő   elemzésnek   számolnia   kell   azzal.  Kína  középosztályosodását  elindító  folyamatok   A   kínai   szocialista   modernizáció   történetében   a   Deng Xiaoping által   bevezetett   pragmatikus   reformok   szakítottak   a   maói múlt   radikális   politikai   irányvonalával.   A  reformok  szempontjából  a  tervutasításos  rendszerből  a sajátosan  kínai  szocialista piacgazdaságba  történő  fokozatos  átmenetnek  két  fontos  szakasza  különíthető  el..   1978-tól   1992-ig terjedő   tágabb   időszak.  Amikor   pedig   a   kínai   történelem   körvonalait   elborító   köd   eloszlik.   nem   folyamatosságot. 1 .

  a   növekvő   jövedelemkülönbségek.   a   szegénység.  amely  átstrukturálta  a  munkaerőpiac  szerkezetét.  hanem  az  egyes  országrészek  különböző  városai  és  falvai között   is.  mint  a  foglalkoztatás   és   a   munkanélküliség.   hogy   kitart   a   modernizációs   politika   mellett   és   továbbviszi   a   reformokat.   a   vállalati   rendszer   korszerűsítése.   problémája.   80%-a   volt   magántulajdonban. A 2003-ban  hatalomra  került  vezetésnek  (Wen  Jiabao–Hu  Jintao  páros)  a  gazdaság   kiegyensúlyozottabbá   és   stabilabbá   tétele   mellett   a   modernizációs   eredmények   olyan nem  szándékolt  társadalmi  következményeivel  is  számolnia  kellett.  az  életszínvonal  romlása és  a  korrupció.   A   kilencvenes  években  végrehajtott  lakásprivatizáció  és  a  szociális  biztonsági  háló.   az   állami   vállalatok   számának   drasztikus   csökkentése.   2005-re a városi   lakások   már   kb.   a   lakásreform  végrehajtása  jelentette.   a   városi   és   vidéki   vállalatok   privatizációja. Az 1991-ben összehívott   nemzeti   lakásreform   konferencia   intézkedése   értelmében   a   bérlők   megvásárolhatták   a   danwei-től azt   a   lakást.  Városban  a  lakásokat  általában   a   családfő   rangidőssége.   1999-re   a   városi   háztartások   48%-a   lett   lakástulajdonos.   A   tulajdonosok   a   részletre  vásárolt  lakásokhoz  kedvező  kamatozású  hitelekkel  juthattak  hozzá.   megváltoztatta   a   köz.  Beindultak   a   kereskedelmi   bankok   lakáshitelezései.  a  „vas rizses  tál”  rendszer  fokozatos  lebontása. 4 A 80-as   és   a   90-es   években   zajló   reformfolyamatok   gazdasági   következményei   növelték   a   foglalkozási   csoportok   helyzete   közötti   különbségeket.   a   korrupció. A Tiananmen–téri   események   kirobbanásának   hátterében   olyan   gazdasági   okok  szerepeltek.határozott   szándékát.  másoké  gyengült. 3 A piacgazdaságra   való   átállást   a   bankrendszer.   a   fogyasztói   árszínvonal  emelkedése.   Zhu Rongji 1993-ban   kezdődő   elnöki   periódusával   indult   el a   reformok   második   szakasza.1.és   privát   szektorban   foglalkoztatottak   arányát   és   a   jövedelmek   kialakításában  nagyobb  ösztönző  szerepet  szánt  a  teljesítménynek.  a  gazdaságirányítási  rendszer  szervezeti  és   jogi   kereteinek   kialakítása.   egyes  rétegek  társadalmi  pozíciója  erősödött.  valamint  a  modernizációs  fejlesztés  területi  egyenlőtlenségei.5 1.  mint  az  alapvető  élelmiszerek  ellátásában  jelentkező  krónikus  hiány.     1.   politikai   pozíciója.   amelyben   eddig   éltek. de   nemcsak   város   és   vidék   relációjában   generáltak   társadalmi  egyenlőtlenségeket.   Az   építőipari   lakásberuházások   2 .   megnőttek   a   bankok e   célból   kihelyezett   jelzálogkölcsönei. Városi  reformok A   városi   középosztály   kialakulásában   két   reformintézkedés   érdemel   említést.  a   jövedelmek   reálértékének   a   10%   feletti   infláció   miatti elértéktelenedése. A  lakásprivatizáció 1970  előtt  a  legtöbb  városi  lakás  köztulajdonban  volt.   amely   a   szocialista   piacgazdaság   megteremtését   átfogóbb   politikai   és   gazdasági   reformok   bevezetésével   célozta   meg.  az  adórendszer  átstrukturálása.   a   szolgálatban   eltöltött   évek   alapján   a   termelés   és   elosztás   alapvető   egysége   a   „danwei”   (munkahely)   utalta ki.1.1.   A   redisztributív   állam   újraelosztó   funkciója   és   a   piaci   mechanizmusok   együttes   hatásának   következtében   tovább   nőttek   a   városban   és   vidékén   élők   jövedelmi   és   életszínvonalbeli   különbségei.

  A   középosztály   nem  átlagos  lakáspiaci  övezetekben  vásárol  ingatlant. A  befagyasztott  munkaerőpiac  szerkezetében  intézményi  változást  1986  hozott.   a   kormányzat   által   fenntartott   intézményekben   dolgozott.  a  lakáshoz  jutás  kritériuma  csupán   a danwei–tagság   volt.   majd   megszűntették   az   életre   szóló   szerződések   3 .   amelyek   különböző   szolgáltatásokat   nyújtanak.   lakhatás) garantált  tagjai  számára.  amely  engedélyezte  a  városoknak  az  átruházásból  származó  profit  megtartását (Davis 2006: 31. non-profit   közszférában.  Az  ingatlanpiac  soha  nem   látott  prosperitásnak  indult.   aki   a   lakásvásárlások   piacán elsősorban   jövedelmi   helyzeténél   fogva   került   kedvező  pozícióba.  egymás  szomszédságában  éltek.   hanem   szegregációs   folyamatokat   is   elindított   azzal.   iskolázás. A  városi  lakosok  a  lakásreform  első  szakaszában  diszkontált  áron  vásárolhatták  meg   azt  a  lakást.  Ettől   kezdve   fokozatosan   kivezették. 1998-tól   a   lakásprivatizáció   kereskedelmi   alapokra   helyezésével   felgyorsult   a   lakásreform.   értékesíthették   az   ingatlanpiacon  és  az  adó  utáni  teljes  összeget  megtarthatták.   szociális   juttatásokat   (egészségügyi.  A  lakásreform  második  szakaszában  a   lakások   piacon   történő   értékesítése   vagy   piacról   történő   vásárlása   a   középosztálynak   kedvezett.  amelyet  korábban  a  danwei-től  béreltek.   A   „danwei”   a   szociális   védőháló   funkció   szerepét   töltötte   be.   hogy   ezek   az   ingatlanok   a   nagyvárosok   frekventáltabb  kerületeiben  fekszenek.   A  bérlőből  lakástulajdonossá  avanzsált  középosztály  társadalmi–gazdasági  státuszát   elsősorban   a   lakás   elhelyezkedése.8 A  kormányzat   a  lakáspiacról  kiszorult  rétegek  számára  különböző  támogatásokkal   segíti   a   lakáshoz   jutást.   ahol   kedvező   szociális   juttatásokban.   biztosította   az   alapvető   élelmiszerekhez   alacsony   áron   való   hozzáférést.beindulását  ösztönözte  az  1988-ban  elfogadott  földhasználati  jogok  átruházásáról  szóló.   Minden   városi   lakos   tagja   volt   egy   bizonyos   „danwei”-nek.   hogy   a   megvásárolt.  lakástámogatás  részesülhet.   születésétől   haláláig   ehhez   tartozott. 7 A lakásvagyon   ma   már   nemcsak   társadalmi   egyenlőtlenségeket   jelenít   meg.9 A   nagyvárosokban   a   lakásárak   drasztikus   emelkedésével   a   feltörekvő   alsó   középosztály   fiatal   generációja   egyre   nehezebb   helyzetbe   kerül.   ezért   pályaválasztáskor   azok   a   munkahelyek   vonzóak   számára.   nagysága   és   komfortfokozata   jelzi.   nyugdíj. Naughton 2007:118).2.   A   lakástulajdonosoknak   1999-től   engedélyezték.   immár   magántulajdonban   lévő   lakásukat   ötéves   türelmi   idő   után.   majd 1990-ben   az   állami   földek   hosszúlejáratú   haszonbérletének   átruházásáról   szóló   rendelet.   A   lakásprivatizáció   a   városi   lakosokat   lakástulajdonosokká   és   a   reformok   egyértelmű  nyerteseivé  tette.  pl.  hanem  olyan  kapukkal  körbevett   zöldparkos   ingatlanokat   keres.1.   élethosszig  tartó  munkát  biztosított  (az  állami  vállalat  nem  bocsájthatta  el  dolgozóját  és   sokszor   a   nyugállományba   helyezett   dolgozó   munkahelyét   is   örökölhetővé   tette   valamelyik   gyermeke   számára).  A  „vas  rizsestál”  rendszer  lebontása A  városi  lakók  többsége  az  1960-as  évektől  a  90-es évek  végéig  állami  vállalatoknál   vagy az ún.   1. 6 A   különböző   társadalmi   összetételű   családok   egy   lakóközösségben.

  a   kereskedelem   és   a   szolgáltatások   területén   nyíló   vállalkozások   voltak.  az  ún. Húsz   év   kellett   ahhoz. A  TVE  vállalatok  1995-től  kezdődő  privatizációja  drasztikusan  átalakította  a  kollektív   kézben   lévő   tulajdonszerkezetet.   A   korábban   a   kommunák   és   brigádok   által   irányított   vállalatok   átszervezésével   létrejöttek   a   helyi   önkormányzatok   hatáskörébe   tartozó   falusi   és   mezővárosi  vállalatok.000.   A   tulajdonváltás   a   helyi  kormányzat  és  a  menedzsment  között  sajátos  formában  zajlott  és  melegágya  volt  a   4 .   1979-ben a családi   szerződéses   felelősségi   rendszer   (HRS)   bevezetésével   megszüntették   az   egyenlősdi   elosztást.  TVE-k (Township  and  Village  Enterprises).   hogy   az   állami   szektoron   belül   felhagyjanak   a   központi   munkaelosztás   bürokratikus   eszközeivel   történő   szabályozás   gyakorlatával.   A   privatizációnak   számos   helyi   változata   jött létre.   a   vállalkozókat   a   társadalom   legitim   tagjaiként  ismerték  el.   és   egy   egészségesebb.   „kulturális   forradalom” (1966–1976)   viharos   évei   után   a   nemzetgazdasági   aránytalanságok   helyreállítása   a   mezőgazdaság   fejlesztésével   kezdődött.  70%-a dolgozik  a  privát  szektorban.   1996-ban   kb.rendszerét  s  helyette  a  közös  megegyezéssel  megkötött  ötéves   szerződéses  munkáltatói   rendszert   alkalmazták.   1990-ben 100.   A   vállalatok   jövedelmezőségét   segítette   a   kedvező  gazdasági  környezet. azaz szószerinti   fordításban   „posztjáról   lelépő”-vé)   vált   vagy   a   privátszektorban   helyezkedett   el.   1996-ra   75   millióra.  ezek  többnyire   az   ipar.   egy   részük   munkanélkülivé   (kínaiul:   xiagang 下 岗 .11A 2007-es  alkotmánymódosítás  a  magánvállalatok  biztonságáért   jogi   garanciákat   is   vállalt. saját   vállalkozást  indított vagy  a  külföldi  tőke–befektetésű  vállalatoknál  kezdett  el  dolgozni.   Vidéken   a   foglalkoztatási   szerkezet   átalakításában a   legjelentősebb   változás   a   80-as években   indult.   a   saját   felelősségre   történő   termelés   ösztönzésével   igyekeztek   fokozni   a   vidéki   háztartások   termelési   és   vállalkozói   kedvét.2. Ma a lakosságnak  kb.   csökkentve   a   vidék   és   város   közötti   jövedelmi   különbségeket.  Vidéki  reformok Az   ún.  a  városok  közelsége.   részvénytársasági   vagy   vegyesvállalati   formában   működtek   tovább.   a   parasztok   anyagi   érdekeltségét.12 1.   majd 2002-re   további   41   millióra  csökkent (Naughton 2007:184).   1996   után   a   foglalkozási   szerkezet   strukturális   átalakítása   az   állami  vállalatok  (SOE)  alkalmazotti  létszámának  radikális  csökkentésével  folytatódott:   1995-ben   számuk   kb.10 A  magánszektor  90-es  évektől  kezdődő  megjelenése  nagy  szerepet  vállalt  az  állami   intézményekből  elbocsájtott munkanélküliség  visszaszorításában.   A 90-es   évektől   a   vállalkozásbarát   politika   fokozatos   meghirdetése   szabad   utat   engedett   a   magánvállalkozások   létesítésének.   1999-ben 30%-ban   járultak   hozzá   (Naughton 2007:274).   A   kínai   gazdaság   legdinamikusabban   fejlődő   szektoraként   1996-ban a GDP-hez 26%-os   teljesítménnyel.  a  TVE-knek  nyújtott  különböző  adóés   hitelkedvezmények. Az  elbocsájtott  állami  vállalatok  alkalmazottainak  egy   része  korai   nyugdíjaztatásban   részesült. 2008-ban   már   közel   6   és félmillió   magánvállalat  működött  Kínában (Lu 2010:109).   a   piacgazdaság   szabályai   szerint   működő   munkaerő-elosztási   rendszert   vezessenek be.135   millió   vidéki   embernek   biztosítottak   munkát.   113   millió   volt.

14 Egyre  több  kutató  véli  úgy.   Egy   2005-ös   felmérés   szerint   a   kínaiaknak  csupán  10%-a  ismerte  be.  2005-ben  a  teljes  népességnek  csupán  13%-a tartozott  a  középosztályhoz.1%-a – a  teljes  népesség  mindössze 2.  a  régi  és  az  új. A  kínai  kutatók  attól  függően.  hogy  a  középosztályhoz  tartozik.13 Egyes  vélemények  szerint  ma  Kínában  a  középosztályba  tartozást  a  jövedelem  szintje   alapján  a  legbiztosabb  meghatározni.   modern   irodaházakban   dolgoznak.   A  vidéki  reformok   bevezetésével   a  kisvárosokban.   amely   a   foglalkozást.000   millió   főt   jelentene (Xinhuanet 2004).   akik   nagy   házban   élnek.  valamint  az  alsó   5 .   és   gazdasági   aktivitásukkal   hosszútávon  biztosítsa  az  ország  tartós  gazdasági  stabilitását.korrupciónak  és  a  köztulajdon  elherdálásának.   eltérő   számokat   adnak   meg.  míg   2010-ben  már  25%-a (China Daily 2005).   540.   a   jövedelmet   és   az iskolázottságot   veszi   alapul   a   teljes   népességnek   jóval nagyobb.1.  mezővárosokban  élő   vállalkozók. kb.  mint  inkább  az  „új  burzsoázia”  (kínaiul:  xin zichan jieji 新资 产 阶 级)   helyzetének   a   leírására   vonatkoztatható. Ez   a   jellemzés   azonban   valójában   nem   annyira   a   reformok   eredményeképpen   kialakult  új  középosztály.   Az   egyik   ilyen   számítás  szerint  a16  és  70  év  közötti  teljes  foglalkoztatott  lakosságnak  csupán  4. A  középosztály  négy  rétege  alapján  (a  vállalkozók.   az   életstílus   és   a   fogyasztás   alapján   igyekszünk   meghatározni   a   középosztály   méretét.  hogy  milyen  mintát  és  melyik  szociológiai  kritériumot   vesznek   figyelembe.  a  tőzsdén  fektetnek  be. A Központi   Statisztikai   Hivatal   adatai   is   hasonlóan   becsültek.   ha   nem   csupán   jövedelem   alapján.   a   foglalkozást  és  a  fogyasztást  együtt  érdemes  vizsgálni.   Reálisabb   képet   kapunk.   menedzserek  vidéki  középosztályának  egy  jelentős  rétege  alakult  ki.   luxusautókkal   járnak. Egy másik   számítás.15 A   kínai   közvélemény   a   középosztályhoz   soroláskor   a   jövedelemnek   és   a   fogyasztásnak   tulajdonítja   a   legnagyobb   szerepet.   ami   kb.   A   közvélekedés   szerint   azok   az   állampolgárok   tartoznak   a   középosztályhoz.   hogy   szélesítse   a   közepes   jövedelemmel   rendelkező   fogyasztói   csoportok   méretét. 2.8%-a – tartozik   a   középosztályhoz.  hogy  a középosztály társadalmi   státuszának   meghatározásakor   három   szociológiai   változót:   a   jövedelmet.  A  belső  fogyasztás   kiszélesítésére   irányuló   gazdaságpolitika   stratégiai   célja.  azaz megközelítőleg   csupán   40   millió   fő   (Li 2012:104).   Ennek   ellenére   e   három   kritérium   alapján   is   igen   nagy   eltéréseket   mutató   számításokat   tettek közzé.   külföldön   nyaralnak   és   a   gyerekeiket   külföldön  járatják  iskolába. 25. 2.   hanem   a   foglalkozás.  márkás  ruhákat  vásárolnak (Li 2012: 92).8%-át  sorolta  a  középosztályhoz (Li and Zhang 2012: 167).  A  középosztály  mérete A  Kínai  Társadalomtudományi  Akadémia  (CASS) hivatalos adata szerint 2003-ban a  teljes  népességnek  19%-a  tartozott  a  középosztályhoz  és  előrejelzéseik  szerint  2020-ra a   lakosságnak   kb.  A  középosztály  definíciója A hivatalos politika 2002-től kezdi   használni   a   közepes   jövedelemmel   rendelkező   társadalmi  rétegek  (kínaiul:  zhongchan jieji 中产阶级)  megnevezést.   40%-a   fog   a   középosztályhoz   tartozni.

000   és   500.   az   állami   vállalatoknál   6 .   míg   Shen   Liren   a   30.  a  vezető  állami  és  pártfunkcionáriusokat   és  azok  családtagjait  is  besorolja. 2.   A   politikai liberalizációnak   köszönhetően.   a   vidéki   középosztály méretét  30%-ban  határozta  meg (Li 2012:97).1%-ától   kb.000   és   50.   hogy   kihasználja  a  liberalizáció  adta  gazdasági  előnyöket  és vállalkozásba  kezdett.   akik   éves   szinten   60. Ez   számokban   azt   jelenti.   A   80-as évek   egyéni   vállalkozótípusa   a   szolgáltatóiparban.   csaknem   9-szeres   eltérés   egyértelműen   a   számítási   módszerek   tökéletlenségére   utal.  Középrétegek  foglalkozás  szerint16 A   kínai   középosztály   összetétele   nagyon   heterogén.   Az   e   téren   mutatkozó   nagy   bizonytalansághoz   minden   bizonnyal   az  is  hozzájárul.  Középrétegek  jövedelem  alapján 2004-ben   Ma   és   Huang   a   8.272 yuan vagy  ennél  nagyobb  éves  keresettel  lehetett  a  középosztályhoz tartozni (Li 2012:101).   azokat   a   háromfős   háztartások   számította   a   közepes-keresetű   rétegek   közé. A Központi   Statisztikai   Hivatal   2005-ben.000   és   10.3. A 2006-os   felmérés   a   városi   középosztály   méretét   64%-ban.   s   akikhez  a  gazdagabb  tőkés  vállalkozókon  kívül. A  vállalkozók  rétegének  összetétele  vegyes.   60%-a tartozik  a  középosztályhoz (Li 2012:104).   3.   ez   kb.2. Ez az irreálisan   nagy.   25%-áig   terjedő   hányada   tartozhat a középosztályhoz   (Li   2012:125).000   yuan   keresettel   és   lakástulajdonnal   rendelkezőket   sorolta   a   középosztály   tagjaihoz. 28.   akiket   az   egyszerű   nép   és   az   értelmiség   alacsonyabb   jövedelmű   része   „új   burzsoáziának”   vagy   „új   gazdagoknak”   nevez. a teljes   népességnek   kb.000   yuan   között   kerestek.   politikai   és   gazdasági   státusza   különböző.   hogy   a   három   kritérium   alapján   ma   Kínában   a   középosztály   40   millió   és   350   millió   fő   között   lehet.   a   kiskereskedelemben   dolgozó.   alacsony   iskolai   végzettséggel   – sokszor   az   általános   iskola   felső   tagozata   – rendelkező   egyéni   vállalkozó.   hogy   a   besorolásnál   melyik   csoportképző   kritériumot   vesszük   alapul. Függetlenül   attól.  szorgalmazták  minél  nagyobb  számú  egyéni  és  magánvállalkozás   létrehozását.   havi   5000 yuan-os keresetnek felelt meg (Li 2010:14). a régi  és  az  új.   A   hivatalos   elemzések   a   foglalkozások   szerinti   osztályozás   alapjául   a   Goldthorpe–féle   osztálysémát   alkalmazzák.   aki   arra   kényszerült.   ezen  belül   megkülönböztetik   a   vállalkozók   rétegét.  hogy  a  kínai  statisztika – feltehetően  főként  politikai  és  ideológiai  okok   miatt – nem   különíti   el   a   középosztálytól   a   kiemelkedően   magas   jövedelmű   és   egyre   nagyobb   vagyonnal   rendelkező   rétegeket.000   yuan közötti   éves   átlagos   jövedelemmel   rendelkezőket.   a   városi   felnőtt   lakosságnak   pedig   kb.  valamint  az  alsó  középosztályt.     A 90-es   évektől   az   állami   vállalatok   privatizálásával   és   a   vidéki   TVE   vállalatok   létesítésével   alakult   ki   a   vállalkozóknak   egy   másik   rétege.középosztály)   a   felnőtt   lakosságnak   30. 2007-ben.   a   tervutasításos   rendszer   égisze   alatt   a   80-as   évektől   engedélyezték   az   állami   szektor   mellett   a   privát   szektor  megjelenését.  az  egyéni  vállalkozóktól  (kínaiul: getihu 个体户)  egészen  a  kis  és  közepes  méretű  valamint  a  nagyvállalatok  tulajdonosáig  széles   rétegeket   foglal   magában. 2.

  de   jellemzőbben   inkább   a   közszektorban   dolgozik.   amely   csak   egy   iskolázott   szakértői   réteg   megteremtésével   lehetséges.  akinek  tagjai  olyan  egyéni  vagy  kisvállalkozók.   menedzser   vagy   alkalmazotti   státuszban   lévő   szakember.  amely  garantálja  a  sikeres vállalkozás  vezetését.  A menedzseri  réteg  létszáma  1995-től  a   TVE   vállalatok   privatizálásával   nőtt.   kormányzati   szerveknél   dolgozó   hivatalnok.   27%-a   volt   eredetileg   is   káder.   az  informatika  és  a  pénzügy  területén  dolgozik.   változtatásokat.  hogy  az  új  középosztály  tagjai  közé  kerülhessen.   gazdasági  és  politikai  pozíciókat  tölt  be.  20%-ot tett ki.   idegen   nyelveket   beszélő. Az  alsó  középosztályhoz  az  a  fiatal.  gazdag  munkatapasztalattal.  Az  állami  vállalatok  privatizálásával  nőtt  azoknak  a   párttagsággal  rendelkező  vállalkozóknak  a  száma.   de   a   nem-párttag   vállalkozóknak   is   közel   a   fele   volt   hivatalnok  vagy  állami  vállalatnál  dolgozó  menedzser (Yang and Dai 2013:166).   Deng   modernizációs   politikájának   egyik   stratégiai   célja   a   tudástőkével   rendelkező   társadalom   és   a   tudásközpontú   gazdaság   kialakítása. Az   új   középosztály   döntő   többsége   a   közszektorban.  aki a   köz   és   a   privátszektorban. 7 .3.  A  szakértők  rétege     A  piacgazdaságba  történő  átmenet  során  a  közszektor  átalakítását  és  megreformálását   sürgető   intézkedések   a   különböző   csoportok   érdekeit   eltérő   módon   és   mértékben   érintették. Az 1980-as  évek  városi  és  vidéki  gazdasági  reformjainak  köszönhetően  alakult  ki  a   régi  középosztály.  Egy  2002-es  felmérés  szerint  a  párttagsággal  rendelkező  vállalkozóknak  kb.  az  orvosok  és   az   ügyvédek   – mutatom   be   azokat   a   fontosabb   politikai   döntéseket.   kiterjedt  kapcsolati  hálóval  rendelkezik.1.  akik  vállalkozásukat   kevesebb.  Az  új   középosztály   fiatal.   speciális   tudással.   mint   6   fővel   foglalkoztatják.   A   tipikusan   a   nagyvárosokban   koncentrálódó   új.   A   közszektorban   dolgozó   új   középosztály   intézményi   hovatartozása  miatt  jelentős  társadalmi.   míg   a   menedzsereknek   és   a   szakembereknek   kisebb   része   a   privát   szektorban   dolgozik.   Az   alsó   középosztály   számának   növekedését   az   oktatás   színvonalának   emelkedése   biztosítja.  magas  iskolai  végzettséggel.   A   továbbiakban   három  foglalkozás  példáján  keresztül  – a  felsőoktatásban  dolgozó  oktatók.   fiatal   középosztály   tagjai   általában   jobb   családi   körülmények   közül   kerülnek   ki.   jövedelmüket   pedig   egyértelműen  a  piac  határozza  meg.dolgozó   menedzserek   és   helyi   hivatalnokok.   A   jövőben   ennek   az   osztálynak   van   a   legnagyobb  esélye  arra.  de  összességében  csökkentették  a  privát  és  a  közszektorban foglalkoztatottak közötti   jövedelemkülönbségeket.   amely   tipikusan   a   számítástechnika. magasan   kvalifikált.   A   90-es  évek  vállalkozója  fiatal. 2.   amelyek  döntőek  befolyásolták  középosztályi  pozíciójuk  alakulását.   A   régi   középosztály létszáma   a   80-as   évektől   folyamatosan  nő.   magas   jövedelemmel   rendelkező   szakember   réteg.és   parasztszármazású   háttérrel   is   válhat   valaki   az   új   középosztály   tagjává.   Munkaerő   piaci   foglalkoztatásukat   főleg   az   iskolázottság.   akik   politikai   kapcsolataikat   gazdasági   előnyökké   transzformálva   váltak   a   középosztály   markáns   gazdasági   szereplőjévé.  2006-ban  a  középosztályon  belül  kb.   állami   vállalatoknál.  fehérgalléros  értelmiségi  generáció  tartozik. A   vállalkozók   pártba   történő   felvételének   engedélyezésével   egyre   szorosabbá   vált   a   vállalkozók  és  a  párt  összefonódása.  akik  korábban  kormányzati  posztokat   töltöttek  be.   magas iskolai   végzettséggel   rendelkezik.   de   munkás.

19 A  különböző   egészségügyi  szolgáltatások  konstrukciói  szintén  ezt  a  célt  szolgálják.   az   egyetem   a   föld   haszonbérleti   jogának   megszerzésével.17 A 90-es   évektől   a   bérrendszer   reformjával   és   intézményi   reformok   bevezetésével   igyekeztek  változtatni  a  szakértők  anyagi  helyzetén.A   reform   és   nyitás   politikáját   megelőzően   a   szakértők   a   közszférában   dolgozó.   a   lakásokat   szubvencionált   áron   adja   el   saját   alkalmazottainak.  mivel  jelentős  jövedelemkülönbségeket  generált   az   iskolázott   és   a   nem   iskolázott   rétegek   között.   és   az   egyéni   teljesítményhez   kapcsolódó  prémiumok  rendszeréből (Yang 2008: 152). A   piacosítás   irányába   mutató   pragmatikusabb   változások   és   a   rendszerbe   munkaerő   piaci   elemek   fokozatos   bevonása   a   90-es   évek   végétől   indult.   ezzel   ez   a   két   társadalmi–foglalkozási  réteg  bekerült  a  közepes  jövedelemmel  rendelkezők  közé.   Ezt   1985-ben megszűntették.   munkaerő   kereslet   jelentkezett  a  tanárok  iránt.  több   nyelvet   beszélő   tanárjelölteket   kerestek.   a   jobb   nevű   egyetemeken   dolgozó   professzorok   speciális   tudásukat   áruba   bocsájtva   tanácsadói   posztokat   töltöttek   be   nagyvállalatoknál.   külföldön  végzett. 18 A   munkaerő   piacon   nyíló   új   lehetőségek   és   a   kedvező   változtatások   a   nyelvtanároknak. A   felsőoktatásba   felvehető   hallgatók   számának   emelkedésével.   Az   értelmiségnek   a Tiananmen-téri   eseményekben  való  részvételét  többek  között  ezek  az  életszínvonalbeli  és  jövedelembeli   különbségek  is  motiválták. A másodállásból   és   a   kiegészítő   tevékenységekből   származó   bevételek   jelentős   jövedelemképző   tényezőnek   bizonyultak.   Az   intézményi   keretek   megváltoztatása   már   1978-tól   elkezdődött   azzal. A  változtatás  eredménye  drámai  volt.   A   lakástulajdonnal   nem   rendelkező   friss   belépőket   a   lakásbérlésben   vagy   vásárlásban   havonta   bizonyos   összeggel   támogatják.   államilag  fizetett  alkalmazottak  voltak.  Fizetésüket  az  1956  óta  hatályban  lévő  egységes   bérrendszer   garantálta.   Az   elit   egyetemek   ennél   extrémebb   formában   keresnek   munkaerőt.   amely   mindenkire   nézve   egységes   volt.   amelyek   sokszor   meghaladták   a   fizetések   mértékét.  a  jobb  egyetemek  a  meghirdetett  pozíciókba  kvalifikáltabb.   a   beosztás   után   járó   fizetésből.   továbbképzések   tanároknak.  cégeknél.   hogy   foglalkozásuk   szerinti   azonos   tevékenységet   végezhessenek   az   anyaintézményen  kívül.  tehát  másodállást  vállalhattak.   a   kereskedelmi   adminisztráció   területén   dolgozó   szakembereknek   változatos   lehetőségeket   kínáltak:   egyetemek   nyári   nyelvtanfolyamai.   hogy   az   egyetemi   oktatóknak.   Az   új   rendelkezés   értelmében   a   szakértők   fizetése   négy   részből   tevődött   össze:   egy   alapbérből.   majd   1982-től   a   tudomány   és   technológia   területén   dolgozóknak   engedélyezték.   a   szolgálati   idő   függvényében   megállapított   pótlékból.   a   helyi   önkormányzat   támogatásával   ingatlan   fejlesztésbe   kezd.   és   a   befolyt   összegből   plusz   jövedelemhez   juttassák   alkalmazottaikat.  hogy  az  alkalmazott  az  ingatlant  nem   értékesítheti  a  piacon.   Az   oktatás   privatizációjával   párhuzamosan   jelent   meg   az   egyetemeken   belül   egy   új   8 .  Az  1993  és  2003  között  végrehajtott   bérrendezéssel   megduplázták   az   orvosok   és   tanárok   fix   fizetését.   az   információtechnológia.  számukra  az  egyetemi   pozíciókat   különböző   juttatásokkal   tették   vonzóvá.   hogy   kiegészítő   és   jövedelmező   gazdasági   tevékenységeket   szervezzenek.  annyi  szerződéses  megkötéssel.   a   jog.   külön   állapították   meg   a   profit– orientált  állami  vállalatokban  dolgozók  és  a  nem-profit  intézményekben  dolgozók  bérét.   csak  egy  másik   egyetemi   dolgozónak  adhatja  el.   Az   egyetemek   abszolút   autonómiát   kaptak   ahhoz.

  mint   a   magánszektorban   vagy   magánvállalkozóként   érvényesülni.  infrastrukturális  költségeket.  de  még  így  is  hatalmas  összegek  vándorolnak  a  szürkegazdaságba.21A   fenntartó   az   orvosok   fix   fizetését   biztosítja.   Az   egyetemi   adminisztráció   területén   dolgozó   alkalmazottaknak   jelentős   befolyása   van   a   kutatási   pénzek   elosztására.       Manapság   a   fiatalok   körében   vonzóbb   a   közszektorban   elhelyezkedni.  fejlesztési.   nővéreknek   – engedélyezte.   az  egyéni   boldogulás  és  gazdagodás  különböző  útjait  az   egyéni   és   tudásbeli   képességek   határozták   meg.20 A   speciális   szaktudással   rendelkező   orvosokat.   Bár   a   danwei  nyújtotta  jóléti  juttatások  a  90-es  évektől  megszűntek. Orvosok Az 1985-ös   bérrendezés   az   egészségügy   területén   dolgozó   közalkalmazottaknak – orvosoknak. A  reformok  során  hozott  politikai  intézkedés  a  jövedelemrendezés  helyzetbe  hozta  a   szakértők   csoportját. 9 .   Mivel   a   kínai   vezetés   a   költségvetési   kiadások   csökkentésére   törekszik.  2004-től  az  Egészségügyi  Minisztérium  megtiltotta  a  személyzet   fizetésének  a  gyógyszerek  felírásokhoz  kötését.3.  a   másodállásból   befolyt   jövedelmeket   nagyon   nehéz   ellenőriznie.szakma   az   oktatási   menedzser.   a   munkahelyi   biztonság   és   a   különböző   juttatások   azok   a   vonzó   tényezők.   a   minőségi   szolgáltatást   hálapénzzel   igyekszik   megvásárolni.   A   közegészségügyi   rendszer  városon  és  falun  történt  összeomlásával  a  közegészségügyi  szolgáltatásokért.   ahol   hiány   van   az   adott   specialistából   vagy   olyan   magánkórházaknál  vállalnak  másodállásban.  kisebb  csoportok  számára.   kezelések   többletfelszámolásával.   a   sebészeket   az   olyan   kórházak   alkalmazzák.   több   diagnózis   felállításával  pótolják.   viszont   a   fizetés   fennmaradó   részét   az   orvosok   teljesítményéhez   köti.   nagyobb   eséllyel   biztosítja   a   tudományos   karrier   beteljesülését.   extra.  az  alkalmazottak   fizetését.   döntenek   a   pénzen   kívüli   juttatások   elosztásáról.   majd   második   körben   a   piacgazdasági   elemek   bevonásával   a   munkaerőpiacon   verseny   indult   el   a   szereplők   között.   amelyeket   egy   friss   diplomás   a   munkahelykeresésnél   preferál.   de   kinevezések.   a   kórházak   kevesebb   állami   finanszírozásban   részesülnek.   a   betegnek   kell fizetnie.   Bár   a   kormányzat   a   nagyobb   átláthatóság  kedvéért  csak  az  adott  munkahelyen  engedélyezi  a  túlórák  utáni  kifizetést.   A   kormányzat   sikertelen   próbálkozásokat   tett   a   paraszolvencia   visszaszorítására.  a   kellékekért.   Egy   2005-ös   felmérés   szerint   a   magas   iskolai   végzettséggel  rendelkezők  körében  a  szakember  és  a  magas  rangú  hivatalnok  volt az a két   foglalkozás.   az   előmenetelt.  de  a  problémát  nem  tudta  megoldani.  hétvégeken.   hogy   az   adott   munkahelyen   ellenszolgáltatás   fejében  saját  maguk  vagy  a  munkahely  szervezésében  többletmunkát  vállaljanak.   plusz   bevételre   tesznek   szert.   ezért   önállóan   kell   kigazdálkodniuk   a   betegek  díjaiból  a  fenntartási.   előmenetelek   odaítélésében   is   beleszólási   joguk   van.   tudományos   és   szerkesztőbizottságokba  való  bekerülést.  ahol   a   műtéti   díjakból.   mint  pozitív  szelektív  ösztönzők  ma  is  kiváltságot  jelentenek.2.   amit   az   orvosok   a   drágább   gyógyszerek   felírásával   és   rendelésével.   mint   pl.   2.   Egy   ilyen   adminisztratív   pozíció   megszerzése   sokszor   az   egyetemi   tudományos   karriernél   is   vonzóbb   lehetőségeket   kínál. A   magas   fizetés.   amely   a   legvonzóbb jövőbeli   lehetőségeket   kínálja (Tang and Unger 2013:103).  ünnepnapokon  műtéteket.   amelyben   a   szakértők   egyes   rétegei   közötti   különbségeket.

  A   10 .   Az   állam   mindemellett   elismerte.   elsősorban   azok   az   orvosokat   jutottak   előnyhöz.  fizetésük  ezt  követően  már  az egyetemi alkalmazottakkal volt egyenértékű.   saját   felelősségére   maguk   társulhattak. hogy   szélesebb   tömegek   számára   válik   hozzáférhetővé   számos   minőségi   alapellátás.   de   finanszírozásukról   maguknak   kellett   gondoskodniuk.   de   részt   vesz   a   kórházak   finanszírozásában.   amely   összességében   növeli   a   fogyasztást   és   emeli   a   lakosság   egészségügyi   jólétét.   Besorolásukon   csak az 1996-os   törvény   változtatott.   hogy   az   ügyvédek   értelmiségi   foglalkozást   folytató   szakértők.  A  jogi  tanácsadó  irodákban  alkalmazható  ügyvédek  számát  az  állam  kvótákban   határozta   meg.   hogy   milyen   szakterületre   specializálódtak.   Jelentős   különbségek   alakultak   ki   az   egyes   irodák   ügyvédi   megbízási   díjaiból   származó   plusz   bevételek   között.  de  nem  feltétlenül   részesülnek  állami  finanszírozásban.   A  jogi  irodák  teljes  privatizációja  1993-ban  valósult  meg.   akik   speciális   tudásukkal.   Az   a   rendelet.Amíg   a   városokban   a   kormányzat.3.   amely   az   egyetemi   oktatóknál   1985-ben   rendezte   a   béreket.   ettől   kezdve   a   törvény   olyan   jogi   gyakorlatot   folytató   személyekként   definiálta   őket.   az   ügyvédeknél   csak   három   évvel   később.  de  kötelességük  volt  az  állam  politikai  érdekeit   védeni.   addig   a   falvakban   és   a   mezővárosokban   ennél   rosszabb   a   helyzet.   fenntartásukat   megfelelő   pénzügyi   kerettel   támogatta.3.  Természetesen  maradtak  állami  ügyvédi  irodák.   Az   egészségügyi   rendszerben   a   piacosítás   során   hozott   politikai   döntések   jövedelembeli   egyenlőtlenségeket   generáltak.   A 2009-ben elkezdett reformokkal  a  kormányzat  felismerte.  Ügyvédek Az 1982-ben  életbe  lépett  jogszabály  értelmében  az  ügyvédek  az  „állam  jogi  dolgozói”   voltak.22 A középosztály  szélesítésének   programja nemcsak azt jelenti.   egyéni   ambícióikkal   a   munkaerő   piacon   megpróbálták  javítani  kereseti  esélyeiket.   ezek   a   jogi   tanácsadó   irodák   pénzügyi   és   személyzeti   autonómiát   kaptak.   és   hogy   milyen   alkalmazotti   státuszban   vannak.   állami   finanszírozás   hiányában   a   kórházak   tisztán   a   teljesítményre   támaszkodva   a   bónuszok   rendszerével   fizetik   a   személyzet   bérét.   ha   minimálisan   is.   hanem   ezzel   párhuzamosan   az   orvosok   reálbérének   megnyugtató   rendezésével   szakértők   széles   rétegei   válnak   a   közepes-keresetű   középosztály  tagjaivá.   1988-ban   adott   lehetőséget   a   bérrendezésre.23 Költségeik   fedezetét  a  jogi   szolgáltatások  piaci   keresete  szabja  meg.   így   viszont   kevesebbet   költhetnek   fejlesztésekre.   2.  az  állam  garantálta  a  fizetésüket.   választhatták   a   szövetkezeti  vagy  a  társasági   formát. Az 1984-es   miniszteri   rendelet   értelmében   a   költségvetési   elvonások   mértékének   növelése   érdekében.  hogy  óriási  különbségek   vannak   a   szegények   és   gazdagok   egészségügyi   ellátásában   és   a   modernizáció   nem   hajtható  végre  az  egészségügyi  ellátás  reformja  nélkül.  az  állam  teljesen  kivonult  a   jogi   irodák   fenntartásából. Az   ügyvédek   fizetése   közötti   különbségeket   az   határozza   meg.   akik   megfelelő   végzettség   birtokában   legális   szolgáltatásokat  nyújthatnak  a  köznek (Yang 2008:164). pozíciójuk   alapján   5   fizetési   kategóriába  sorolta  őket.   tehát   felszabadultak   az   állami   felügyelet   alól.

4.000  yuan-tól  400.   amíg   a   késő   70-es   és   a   korai   80-as   években   a   magasabb   jövedelem   nem feltétlenül   járt   együtt   a   magasabb   iskolázottsággal.  Az  iskolázottság  a  társadalmi  felemelkedés  és  a  középrétegek  csoportjába   kerülés  kritériuma.   2010-ben   a   párttagok   kb.   míg   az   ügyvédek   a   leginkább   kitettek   a   piaci   erők   mozgásának.   a   többit   a   piac   szabályozza. A legjobb  példa  erre. A   felsőoktatásba   bekerülés   lehetőségének   szélesedésével   megnőtt   a   középosztályba   kerülés  esélye.  Iskolai  végzettség A   modernizációs   stratégia   egyik   sarkalatos   feladata   az   oktatás   és   a   tudományos   kutatás  fejlesztése.   Egy   átlagos   ügyvéd   2008   előtt  éves  szinten  kb.   a   külföldi   képzés   életszínvonal   javulást   és   jövedelemnövekedést   eredményez   az   egyén   életében.   ahol   jutalékot   kérnek.   de   fizetésüknek   csak   egy   kisebb   része   garantált.  munkanélküli  fiatalok  aránya  (Li   2012:90).  de  még  így  is     a GDP-nek csak 4%-át   forgatják   vissza   az   oktatási   rendszer   fejlesztésébe.  10.  amelyre  a  költségvetésből  évről–évre  többet költenek.   addig   ma   a   felsőfokú   végzettség   a   középosztályhoz   tartozás   egyik   fontos   kritériuma   és   jövedelemgeneráló   tényező   (Naughton 2007:192).   előléptetésnél   előnyt   jelent   a   doktori   fokozat   vagy   a   magasabb   iskolai   végzettség. Addig. 2.  a  getihu 个 体户.   11 .4%-a   volt   korábban paraszt vagy fizikai dolgozó   (Li   2012:101).000  yuan-ig kereshetett (Yang 2008:166).   1986   után   a   kötelező  kilencéves  oktatás  bevezetésével  rohamosan  csökkent  az  iskolázatlanság  és  az   írástudatlanság.  Vannak.   a   párttagságot   iskolai végzettséghez   kötik.   vannak.   37%-a rendelkezett egyetemi diplomával (Wang 2011).   mivel   a   frissen   diplomázottak   között   jelenleg még  meglehetősen  magas  az  elhelyezkedni  nem  tudó.munkadíjakat  az  egyes  ügyvédi  irodák  szabadon  határozzák  meg.  az   alsó   középosztálynak   pedig   54. akinek  a  legjobb  esetben  is  csak  középiskolai  végzettsége  volt.  Az  új  középosztály  36.  megközelítőleg  195   millió   főnek  lesz  felsőfokú végzettsége.   hanem   mára   már   a   középosztály   tagjai   számára   „befektetési”   szempontú   szemléletté   vált.   ennek   következtében   az   utóbbi   10   évben   megnégyszereződött   a   felsőoktatásban   tanulók   száma.   az   iskolázottság   szintjének   emelkedése   nemcsak   a   nemzetgazdaság   számára   fontos   stratégia.   Az   1999-es   oktatási   törvény   megemelte   a   felsőoktatási   intézményekbe   felvehető   hallgatók   létszámát. A   tudásközpontú   társadalom   megteremtése.   Hosszú   távon   a   jó   oktatás.   2020-ra   előreláthatólag   a   felnőtt   lakosság  közel   20%-ának.3%-a  korábban  munkás  vagy  paraszt  volt. Az   ügyvédek   esete   valamelyest   eltér   a   két   fentebb   tárgyalt   szakértői   foglalkozástól.   Az  orvosok  és  az  egyetemi  oktatók  továbbra  is  a  közszektor  alkalmazottai  maradhattak.   ami   a   jövőben   aggodalomra   adhat   okot.  ahol  fix  áras   szolgáltatásokkal   dolgoznak. A   kommunista   párton   belül   is   növekszik   az   iskolázottság   presztízse.   keresetüket   és   presztízsüket   a   piac  dönti  el.  a  80-as  évek  vállalkozótípusa.

    2020-ra   tervezik   a   harmadik   szakaszba   lépést.   a   nemzeti   termék   megduplázásával.   az   élenjáró   kínai   kultúra   előrehaladásának   irányát   és   a   legszélesebb   kínai   néptömegek   alapvető   érdekeit”.   további   3. A nemzetgazdaság  teljesítményének  20  év  alatti  megnégyszerezésével   az ezredfordulóra elvileg   minden   kínai   állampolgár   számára   biztosították   a   „szerény   jólét”  életszínvonalát.  a  Jiang  Zemin  pártfőtitkár  által  hangoztatott  „három  képviselet”  elve  (kínaiul:   sangedaibiao 三个代表).  Az  utóbbi  akkor  az  évi  625   yuan.   gyakorlatilag 1987-ben  elérték.  az  előbbi  pedig  az  évi  865  yuan  jövedelmi  határérték  meg  nem  haladását  jelentette.   amelyben   a   közösség   tagjaként   mindenki   egyenlően   részesül   a   jólétből   és   egyenlően   fér hozzá   a   társadalmi   javakhoz. a kommunista   párt   vezető   szerepének   megőrzését.  amely  szerint  „…pártunknak  következetesen  képviselnie  kell   az   élenjáró   kínai   termelőerők fejlesztésének   követelményeit.   A   2002-ben   megválasztott   következő   pártfőtitkár. A „mindenkinek   szükségletei   szerint”   kommunista   elosztási   elv   csak   a   párt.5%-a   pedig   az   „abszolút   szegénységi   szint”   alatt   élő   rétegekhez.   Hu   Jintao   által   meghirdetett   „harmonikus   társadalom”   (kínaiul:   hexie shehui 和 谐 社 会 ).2.  társadalmi  feszültségek  csökkentésére  és  a  stabil  társadalom   eszméjének   megőrzésére   törekedett.és   állami   vezetés  legmagasabb  szintjein  valósult  meg.   mint   a   közös   irányítás   és   közös   elosztás   helyszínei   biztosították.   1997-ben.7%-a  tartozott  az  ún. A   pártvezetés a   modernizációs   fejlesztési   cél   kitűzését   három   ideológiai   fogalom megalkotásával   igyekezett   elérni.  „xiaokang” vagy  „szerény  jólét”  fogalma A  hagyományos  kínai  társadalomban  a  „jólét”  (kínaiul:  kang 康) a  kínaiak  számára   egy   olyan   ideális   társadalmat   jelentett.   vagyis   azt.és   társadalomfejlesztési   terv   végrehajtása   során   keletkezett   egyenlőtlenségek   leküzdésére.   a   párt   sorainak   kiszélesítését tűzte ki célul. Az   alapellátás   kérdésének   biztosítását.   az   emberek   ruházkodásának   és   elegendő   élelemhez   való   juttatását. Az  1978  utáni  reformfolyamatok  reálisan  felmérték  az  örökül  kapott  hiányosságokat   s   a   modernizáció   érdekében   egy   három–lépcsős   fejlesztési   stratégiát   dolgoztak ki (Lu 1997:180).   amely   már   a   lakosság   széles   rétegei   számára   teszi   majd   lehetővé   a   „viszonylagos   jólét”   elérését. A „szerény   jólét   társadalmában” (kínaiul:   xiaokang shehui 小康社会). A Kínai   Népköztársaság   építésének   kezdeti   szakaszában   (1949–1978) Mao utópisztikus   elképzelései   az   egyenlő   társadalom   kiépítésére   és   a   népesség   életszínvonalának   javítására   drasztikus   változtatásokat   eredményeztek:   a   társadalom   kétpólusúvá   vált.   széles   tömegek   válnak   közepes-keresetű   csoporttá.   A   2012-ben   bekövetkezett   újabb vezetői   12 .  E  két  réteg  akkor  mintegy  94  millió  főt  tett  ki.   a   magasan   képzett   szakemberek   és   vállalkozók   egyre   szélesebb   rétegeinek   bevonásával.   gazdasági   eredményeket   pedig   a   tömegek   mozgósításával   igyekezett   elérni.   a   lakosság   egyes   csoportjai   és   rétegei   között   kialakult   jövedelembeli  különbségek.5.   „alacsony   jövedelmű”.   a   társadalom   valamennyi   rétege   számára   biztosított   a   „szerény   jólét”.  A  gyakorlatban  2000-ben  a  falusi  népesség  6.   csak   kollektív   és   állami   tulajdon   létezett. a nemzetgazdaság. Egy ilyen ideális   társadalom   a   történelmi   fejlődés   során   természetesen   Kínában   sem   alakult   ki   sohasem.   Még   az   ezredforduló   előtt.   a   „közös   kondérból   evést”   a   kommuna   és   a   danwei.   hogy   a   kínai   lakosság   túlnyomó   része   – már   nemzetközi   összehasonlításban   is   – közepes   szintűnek   számító  jövedelemmel  váljon  az  akkori  kínai  középosztály  tagjaivá.

  akik   hamarabb   gazdagodnak.   de   a   luxusmárkákat   felvonultató   üzletek.   A   80-as   és   90-es években   a   hűtőgép.  a  reform  és  a  megújulás  igénye.   a   színes   televízió.  a  kínai  nemzet  nagy  megújhodását  és  a  kínai   civilizáció   újabb   reneszánszának   az   elérését   tűzte   ki   célul. Ma   már   a   kínaiak   számára   nem   ismeretlenek   az   olyan   nemzetközi   márkák.  hogy a  lakosság  fennmaradó. a Kentucky Fried Chicken.   A   reformok   bevezetése   óta   a   városi   és   a   falusi   lakosság   jövedelme   emelkedett.   életszínvonala   és   életkörülményei   jelentősen   javultak. 2.  amelyet  a  magas  jövedelemmel  rendelkezők  engedhetnek  meg   maguknak.   A   társadalmi   különbségek   megjelenítésében   az   egyik   ilyen   tartós   fogyasztási   cikk  a  gépjármű  tulajdon.   70–75%-a   nem   rendelkezik   közepes   keresettel.  8–9%-os folyamatos  gazdasági  növekedés   mellett  tartható.   Ma   már   a   gépkocsi.generációváltás   nyomán   hatalomra   került   Xi   Jinping főtitkár   az   Országos   Népi   Gyűlés 2013.   mint   Lous   Vuitton. a Pizza Hut.   az   emberek   költési   hajlandósága   a   városi   lakosságra   jellemző. A   kínai   középosztály   leginkább   a   tartós   fogyasztási   cikkek   birtoklásán   keresztül   írható   le.  de  alapvetően  nem  hirdetett  általános  egyenlőséget   és  széles  tömegek  számára  egyidejű  gazdagodást.   jobb   esetben   is.  Ami  azt  jelenti.   jelezve   azt   is.  ez  a  szám  2007-ben 5 millióra.   Christian   Dior   és   Gucci  is  minden  nagyvárosban  megtalálható.  csak  az  előző  évekhez  hasonló.   hogy   lesznek   bizonyos   egyenlőtlenségek  az  egész  társadalom  jómódúvá  válása  során. 13 .  Fogyasztás   A „négy  fontos  tárgy”  (kínaiul:  sidajian 四大件) kínai  fogalma  kiválóan  szemlélteti   mindazt   a   változást.   amihez   „kínai   út”   (kínaiul:   zhongguo daolu 中国道路 )   vezet.   majd 2011-ben  19  millióra  emelkedett (Li 2010:9). Deng immár   híressé   vált   mondása:   „lesznek. 2001-ben  alig  1  millió  autót  adtak  el  Kínában. a Starbucks vagy a Haagen Dazs.  csupán  szolid  gazdagodást  az  emberek   általános   életszínvonalának   emelkedésében.   45%-a pedig a nagy.  ébresztő vagy kar-óra és  rádió  megléte  és   minősége jelentette   az   adott   kínai   háztartás   társadalmi   státuszát.   mint   mások”  sokféleképpen  értelmezhető.   Ma   a   lakosságnak  közel  55  %-a  él  vidéken  (a  vidéki  mezővárosok  lakosságát  is  beszámítva).   a   tömeges   fogyasztás   megjelenése.   de   a   fogyasztás   bővülése.6.   amelyek   egy   kínai   család   társadalmi   hierarchiában  elfoglalt  pozícióját  meghatározzák.   amely   az   1950-évektől   egészen   napjainkig   a   fogyasztási   cikkek   státuszjelző   szerepének   fejlődésében   végbement.   évi   tavaszi   ülésszakának   záróülésén   az   évszázados   „kínai   álom”   (kínaiul:   zhongguo meng 中国梦)  megvalósítását.  varrógép.és   közepes   városokban.   a   telefon   és   a   magnó   vált   a   jólét   státusz   meghatározó   szimbólumává.   mint a McDonald.   A   „viszonylagos   jólét”   2020-ra   elérni   kívánt  célja.  döntően  vidéken  élő  kb.   A   városokban   élő   lakosságnak   jelenleg   mintegy 30%-a.   Kínát  a  közepesen  fejlett  országok  szintjére  emelni.   az   egész   népességnek legfeljebb 25%-a tartozik a középosztályhoz. a mobiltelefon.  a  társadalom  nagy  többségének   biztosítani   a   közepes–keresetű   jövedelmet   két szempontból   sem   könnyű   feladat.   Ennek   az   útnak   a   szükségszerű   jellemzője   és   velejárója  a  hazaszeretet.   Az   50-es   évektől   a   70-es   évekig   a   háztartások  birtokában  lévő  bicikli. a   számítógép   és   a klímaberendezés   azok   a   státuszmarkerek.

  ami   a   lakberendező   és   design   cégeknek   kedvez 24 Az   olyan   térítéses   szolgáltatások   igénybevételére. Egyes   kutatók (Li Lulu   és   Zhang   Yi). Kínában   nem   alakultak   ki   a   klasszikus   értelemben   vett   gazdaságilag   független középrétegek.   amelynek  fogyasztását  már  nem  feltétlenül  csak  a  jövedelem  és  a  foglalkozás  határozza   meg.  külföldi  utakkal  tölti. azon   az   állásponton   vannak.   Szabadidejüket   utazgatással   töltik.     Európában   – az  iparosokon  kívül  – a  bankárok  és  a   kereskedők  rétege  hozzájárult  a modern  liberális  társadalmak  kialakulásához.   életstílusa   új   mintákat   követ.   hogy   a   közvélemény   találóan   „kis   burzsoá”-nak.   Költenek.   Ezek   a   zárt   lakóközösségek   minőségi   szolgáltatások   nyújtanak privát   parkolóval.  Egy  olyan  fogyasztói  közösség.   a   Cosmo-ból   ismerő   réteg.   az   Elle-ből.   Havonta   cserélik   mobil   telefonjaikat.   úszómedencével   és   rekreációs   központtal   rendelkeznek.   márkás   cuccokban   járó.   Öltözködésükre   odafigyelő.  télen  gyakoriak  a  sí-utak is.  minősége  és  komfortfokozata  tovább  növeli   a   lakások   piaci   értékét.   a   legfrissebb   divatot a Vogue-ból.  Ezért  a  sajátos  történelmi  hagyománynak  köszönhetően  Kínában  nem   beszélhetünk  a  klasszikus  nyugati  értelemben  vett  polgárosodásról. A   tulajdonánál   fogva   öntudattal   rendelkező   polgári   középosztály   politikai   döntéseivel   jelentős   mértékben   befolyásolta   mind a helyi.   amelyeket   zárt   kapukkal   vesznek   körbe   és   biztonsági   őrök   őrzik.   mivel   a lakásokat   vásárlók   társadalmi   rétege   és   a   lakók   összetétele   ott hasonló   a   sajátjához.   mint   az   egészségügyi   és   az   orvosi   szolgáltatások   szintén   a   magasabb   keresetűek   költenek   többet.  méreténél  fogva  milyen  fogyasztói   magatartással   fog   rendelkezni.   A   kínai   középosztály   módosabb   rétege   szabadidejét   hongkong-i  vásárló  utakkal.   a   kínai   bürokratikus   birodalom   értelmiségei   nem   voltak   a   változtatás   mozgatórugói.   Európába   utazgatnak.   Az   új   lakásokat   általában   félkész   állapotban   értékesítik.  hanem  egyfajta  életstílus  köré  szerveződik.   oázisok   a   nagyvárosokban.   hogy   a   jelenlegi   és   az   előző   pártvezetés   által   szorgalmazott   belső   fogyasztás  felpörgetése  a  gazdasági  fejlődés  hajtóereje.  sokszor  a  szülőknél  laknak.   a   lakóhely   minősége   fejezi   ki. mind pedig az országos  nagypolitika  alakulását.  hogy   a  fogyasztói  társadalom  bázisa  a  kínai  középosztály.   Hongkongba.7.   olyan   lakóövezetek   zöld   parkokkal.   fehérgalléros.   Az   pedig   már   egy   másik   kérdés.  azonban  az  sem  mellékes.Ma  a  középosztályhoz  tartozást  legdominánsabban  a  lakás  státusza.   de   saját   megtakarításaik  nincsenek. Az   új   középosztály   friss.   Nem   kétséges.  A  középosztály  politikai  attitűdjei   A   nyugati   liberális   demokráciák   kialakulásának   történetében   a   gazdaságilag   független   középrétegek   óriási   szerepet   játszottak   a   társadalmi   stabilitás   megőrzésében (Fábián   1994:357). – a   burzsoá   és   bohém   angol   rövidítéséből   – kínaiul: xiaozi-nek   hívja   ezt   a   réteget.   2.   A   felső   középosztály   lakóhelye általában.   Ausztráliába.   hogy   ez   a   gyors   „középosztályosodási” folyamat  milyen  kulturális  minták  kialakulásához  vezet  majd.   hogy   a   14 .   kiemelkedően   magas   keresettel   rendelkező   generációja   az   átlag   középosztálytól   eltérő   fogyasztási   szokásokkal   rendelkezik.   „bo-bo”-nak.   A   30   év   alatti   fehérgalléros   réteg   vásárlási   szokásai.   Nem   véletlen.   A   lakás  elhelyezkedésén  kívül  a  lakás  mérete.  elhelyezkedése.   hanem   csak   a   konfuciánus   erkölcsi   rend   törvényekkel   szabályozható   felügyelői  voltak.  A felső   középosztály   jövedelménél   fogva   ilyen   típusú   lakónegyedeket   keres.

 mint  a  vállalkozók  vagy  a  régi  középosztály  és  a   munkásosztály   tagjai.   A   kínai   társadalmi   életben   és   gyakorlatban   azonban   ez   sem   annyira   nyilvánvaló   és   egyértelmű.  Szingapúr.  annál   kevésbé  bízik   és   támogatja   a   kormányzat   tekintélyelvű   gyakorlatát.   Sok   fiatal   arra   következtetésre   jut.   Az   új   középosztály  úgy  véli.  A  vállalkozók  és  a  régi  középosztály   tagjai   konzervatív   gondolkodásúak. Mások   szerint   (Li Qian   és   Zhou   Xiaohong) a középosztály   politikai   attitűdjeit   a   konzervativizmus   határozza   meg.   a   tulajdonhoz   való   jog.  Kanada.   A   lakástulajdonosok   által   szervezett   kisebb   akciók   erre   az   egyik   legjobb   példa.   Az   utóbbi   években   az   utcára   vonuló   tüntetők   zöme   ebből   a   rétegből   és   a   kizsákmányolt   munkásokból   kerül   ki.   hogy   a   tekintélyelvű   rendszerben   – ügyes   alkalmazkodással   – gyorsabban   juthat   magasabb   pozíciókba. Ugyanakkor  újabban  a  felső  középosztály  leggazdagabb  rétegeiből  – a  pártvezetésen   belül  egy  esetleges  baloldali  fordulattól  tartva  – sokan  fontolgatják  az  angol  nyelvterület   legfejlettebb  országaiba  (USA.  Állampolgári  jogok Nehéz   választ   adni   arra   a   kérdésre.   mint   a   liberális   piacgazdaság   körülményei   és   versenyfeltételei  mellett.   Az   állampolgári   öntudat   kezdeti   csíráinak   megerősödését   olyan   autonóm   önszerveződések   formálják.  Ausztrália.  hogy  az  elmúlt  tíz  évben  jelentősen  javult  az  életszínvonala  és   a következő  öt  évben  ennek  további  javulását  várja.   gazdasági   tőkéjük   megléte   kellő   biztonságot   ad   ahhoz.   Az   ázsiai   társadalmak   esetében   az   iskolázottság   színvonalának   emelkedése.  Új-Zéland)  való   tartós  kivándorlás  gondolatát.   gazdaságilag   függnek   az   államtól.   sokszor   kényszerülnek   tulajdonjogaik   védelmére   az   15 .8.   Az   alsó   középosztály   tagjai tűrik   el   a   legkevésbé   a   társadalmi   egyenlőtlenségeket.  Anglia.   az   új   és   az   alsó   középosztály   tagjai   nagyobb   demokratikus  öntudattal  rendelkeznek.  hogy  hogyan  kell  élni  érdekérvényesítő  jogaikkal.   amely   kevésbé   tűri   a   tekintélyelvű   kormányzást   és   a   magasabb   iskolázottsága miatt   fogékonyabb a   liberális   értékek   és   a   polgári   demokrácia értékeinek   elfogadására.   kapukkal   körbevett   lakóközösségek   tagjai.   hogy   a   reformok által   elindított   gazdasági   liberalizáció   mikor   vezet   a   politikai   rendszer   liberalizációjához   és   a   társadalmi   élet   demokratizálódásához.   az   urbanizáció. 2. eddigi   társadalmi-gazdasági   pozícióik   fenntartására   törekszenek. Egy 2006-os felmérés   szerint.   Ez   az   a   két   társadalmi   réteg.  hogy  sokkal  inkább  elfogadják  a  társadalmi  egyenlőtlenségeket.   érdekeik   – a gazdasági   reformok   nyerteseiként   – egybeesnek   a   pártállam   politikájának   érdekeivel.   akik   a   zárt.   a   vagyon   védelmével   kapcsolatos   jogok  megteremtik  egy  öntudatos  és  erős  középosztály  hosszú  távú  kialakulását.   Az   iskolázottságnak   kétségtelenül   van   pozitív   hatása   a   liberális   gondolkodási   attitűdök   kialakulására   és   a   demokratikus   kormányzás   felé   mutató   tendenciák   megszületésében.  mint  a  kulturális tőkével  rendelkező alsó  és  új  középosztály (Li 2013:30–33).   A   középosztálynak   az   a   lakástulajdonosi   rétege.középrétegek   a   demokráciába   és   a   civil   társadalomba   való   átmenet   folyamatának   potenciális   szereplői   lehetnek.  Elvileg  mennél   fiatalabb  és  nyitottabb  valaki.  ezért  a  fennálló  viszonyok  stabil  politikai  támogatói.   amely   mechanizmusokon   keresztül   az   állampolgárok   megtanulják  azt.

  Kínában   1995-ban   fogadták   el   a   fogyasztóvédelmi   törvényt.   aki   hazájáért   és   a   népért   feláldozza  önmagát  és  személyes  cselekedetével  példát  állít  a  többiek  elé.   A   konfucianizmus   a   kínai   társadalom   kollektív   jellegéből   adódóan   társadalmi   és   családi   kötelességeket   írt   elő   az   egyén   számára.   hanem   az   egyéni   identitás   formáját   is   meghatározza.9.  hatékony  eszközöket  keres  érdekérvényesítő   képességének  hangoztatására.   érdekérvényesítő   képességét.   A   maoista   időszak Lei Feng-i 25 embertípusa   egyfajta   „altruista”   hős.  lakossági  fórumot  szervez.   s   végül   több   mint   10.   hogy   ne   csak   a   nemzet   azonosságtudatát. 2.   aki  a  társadalomban  betöltött  helyét  és  szerepét  elfogadja  és  teljesíti  az  ezekre  vonatkozó   magatartási   szabályokat   és   kötelességeket. A   konfuciánus   gondolkodás   filozófiai   hagyományában   a   tökéletes   állampolgár   az.   A marxista-leninista   és   a   maoista   eszmék   egy   időre   kerékbe   törték   a   konfuciánus   alapokon  felépülő  hagyományos  társadalom  fejlődését.   2009-re   az   internet   segítségével   2000   aláírást   gyűjtöttek.  amelyek   mentén  a  politika  a  közelmúlttól  napjainkig  megalkotta  az  ideális  állampolgár  alakját.  Az  állampolgár Ha  csupán  csak  vázlatosan  is.   esetleg   nem   átláthatóan   kezeli   a   közszolgáltatásokért   beszedett   pénzt.   Dél-Korea.   a   probléma   megoldására   társaságot.  de  érdemes  áttekinteni  azokat  az  értékeket.  Magasabb  iskolázottságának  köszönhetően  kihasználja  az   internet   adta   lehetőségeket.  A  maoista  időszak  közösségi  és   16 .   amely   – különböző   akadályok   és   átmeneti   visszeesések   fokozatos   leküzdésével   – végső   fokon   hozzájárul   majd   egy   kelet-ázsiai   típusú   civil   társadalom   kiépítéséhez.   amely   nem   a   szerződések   szerint   jár   el   vagy   nem   a   megfelelő   módon   viselkedik   a   tulajdonosokkal   vagy   nem   a   megfelelő   díjakat   kéri   el   a   szolgáltatásokért   vagy   idegeneket   enged   be   a   lakópark   területére.   hanem   a   társadalomban   betöltött   helyét   az   állam   és   az   egyén   kollektív   egymásrautaltságának   viszonyában  definiálja.   véleménynyilvánítását   formálja.  hogy  lássuk.   a   jogok   követelésében   és   jogaik   védelmében   megkeresi   azokat   a   jogi   határokat.   ezt   az   akciót   350   értelmiségi   kezdeményezte.  egyesületet  hoz  létre.   Nem   tagadja   meg   az   egyént.   Tajvan   és   Szingapúr példája   mutatja – kifejlett  állapotában  sem   fog  hasonlítani   a  nyugati  polgári  demokráciák   civil   társadalmához.  Az  egy  ügyből  kibontakozó   érdekvédelem   a   lakástulajdonnal   rendelkező   középrétegek   önszerveződését.ingatlanmenedzsmenttel   szemben.   A   középosztály  saját  tulajdonának  védelmére.   a   tudatos   és   jogokkal  rendelkező  vásárló  és  fogyasztó  öntudatos  viselkedését.   Ez   azonban   – mint   azt   Japán.  Kínában  zajlik  egyfajta  „csendes   demokratizálás”.000   kínai   írta   alá   azt   a   19   pontot.   Sok   problémát   jelent   a   lakóközösség   közvetlen   környezetében   megjelenő   migránsok   csoportja   is.   ilyen   értelemben   újradefiniálja  állam  és  egyén  kapcsolatát.   ameddig   elmehet.   A   középosztály politikaformáló   hangját   a   2008-as Charter 08 akció   jelzi. Ezek  csak  kiragadott  példák  ahhoz.   amely   Kína   jogrendszerének. A   maoista   időszakban   a   politika   teljes   jogot   formált   arra.   jogorvoslattal   él.   amely   már   egy   magasabb szinten alakítja   a   tulajdonnal   kapcsolatos   jogok   megerősödését.  egypártrendszerének  változtatására  tett  javaslatot.   de   azt   nem   különálló   individuumként.

 amely   igen  jól  adaptálódott  a  globalizációs  folyamatokhoz is.   hanem   jól   megfér   azokkal   a   hagyományos   konfuciánus   értékekkel   együtt.  az  öregekről  való  gondoskodás.   mint   a   protestáns   etika   ázsiai   „alteregója”   vagy   „Kelet-Ázsia   DNS-e”   nemcsak   hazai   pályán   vizsgázott   jól.   A   kemény   munka.altruista  emberképével  való  szakítást  Deng Xiaoping hirdette  meg  azzal.   mint   a   családközpontúság.  hogy  a  pénzcsinálás  sokkal  fontosabb.   és   hozzáfogott   a   modern   szocialista  emberkép  megalkotásához.  a  gazdagság  ma  már  nem  főbenjáró  bűn.  mások  később”  (kínaiul:  yunxu yibufen ren xian fu qilai 允许 一部分人先富起来)   mára   már   híressé   vált   szlogenjét.  aki  képes  pénzt  csinálni (Rosen 2004).   A   konfucianizmus.  mi  sem  bizonyítja  jobban.  mint  az  a  felmérés. 17 .   mint  az.  És.  Egy  másik  kutatás  is  hasonló   eredményre   jutott:   a   megkérdezettek   83%-a   tartotta   élete   legfontosabb   értékének: a modern ember.   hanem   globális   értelemben   is   nyertese   a   modernizációnak.   az   egyéni   boldogulás.   a   kampányok   szellemével.  hogy   mennyire  jól  vizsgázott  az  új  elképzelés.  hogy  szakított   az   osztályharcos   hagyománnyal. A  jobb  élet  utáni  vágy.   a   takarékoskodás.  hogy  az  embernek  barátai  vagy  eszméi  legyenek.  Meghirdette  a  „gazdagodjatok”  és  „lesznek.  önző  egyéni  érdek.   a   saját   karrier  megtalálása  ma  már  a  közösség  boldogulásának  szolgálatába  állított  közjó.   amelyben  egyetemista  diákok  közel  fele  vélte  úgy.  akik   hamarabb  gazdagodnak.   ami   ideológiai   fordulatnak   volt   tekinthető  az  individualizmus  nyílt  elismerésében  a  kollektivizmussal  szemben.

Abban   viszont   biztosak   lehetünk.  erősen  differenciáló  funkciót  fog  majd  betölteni.  Ez  a  politika  nem  fél  az   esetleges   problémák   sajátosan   kínai   megoldásától.  Széles  rétegek  váltak  a  reformok  egyértelmű   nyerteseivé   és   veszteseivé. A   társadalomszerkezet   modernizációja   a   nyolcvanas   évektől   a   kilencvenes   évekig   folyamatos  változáson  ment  keresztül.   s   végeredményben   milyen   „sajátosan   kínai   típusú”.   és   elsősorban   a   középosztály   anyagi   helyzetének   jelentős   javulását   célozta   meg.   hogy   Kínának   lehet   középosztálya.   hogy   jobban   kikristályosodjanak   ennek  a  sajátosan  kínai  színezetű  társadalomnak  a  sajátosságai.  iskolázottság.   megtervezett   és   végrehajtott   politikai   stratégia   részeként   fejlődött.   hanem   politikai   helyzetének  alakulását  is  meghatározhatja.   Ma   pedig   már   azt   kérdezzük.  fogyasztás  jellemzi.   mekkora   terjedelmű   és   mennyire   differenciált   középosztályt   fog   létrehozni   a   21.   tudatos   stratégiát   követve   alakítja   a   „sajátosan  kínai  színezetű”  társadalom  sorsát.   fiatal.  ki  tartozik  ehhez  a  középosztályhoz?   Talán   a   következő   húsz   év   elégséges   lesz   ahhoz.   18 .  A  kínai  középosztály   kialakulása   nem egy   természetes   folyamat   részeként.   amely   nemcsak   Kína   jövőbeli   fogyasztási   potenciálját.   A   kínai   középosztályosodási   folyamat   elindult.   különböző   rétegeit   más  és  más  életstílus.   A   piacgazdasági   környezet   az   egyes   foglalkozások   között   a   90-es   évektől   jelentős   jövedelemkülönbségeket   generált.   amit   a   belső   fogyasztás   felpörgetése   és   a   politikai   stabilitás   megteremtésének   szempontjai   sürgettek.   század   közepére  Kínában.  jövedelem.   A   középosztály   összetétele   az   egyes   városok   tekintetében   is   nagyon   heterogén.   hogy   mekkora   ez   a   középosztály.   de   nagy   eltérések   vannak   régiónként   és   tartományonként.   hanem   egy   tudatos.   aki   iskolázottságánál   fogva.   A   középosztály   jövőbeni   sorsa   nagyban   függ   attól   a   dinamikus.   alsó   középosztálytól. Jelenleg  annak  a  „sajátosan  kínai  színezetű”  társadalom  megszületésének  vagyunk  a   szemtanúi.   a   tudás   javak   birtoklásával.   A   középosztályt elsősorban   városi   jelenségként   tartják   számon.   de   az   oktatás   színvonalának   emelkedésével   a   középosztály  egyes  rétegei  számára  általánosan  is  javult  a  fölfelé  irányuló  mobilitás   esélye.   hogy   a   politika   kitart   annak   a   „sajátosan   kínai   színezetű”  útnak  a  véghezvitelében.   30   évvel   ezelőtt   még   azt   sem   feltételeztük.  amelyen  1978-ban  elindult.   de   mivel   kialakulása   egy   más   társadalomszerkezetben   és   más   feltételek   között   zajlik.   nem   tudni   mennyire   lesz   képes   beteljesülni.Összefoglalás Az  elmondottak  alapján  az  alábbi  megállapítások  tehetők:      A   középosztályosodás   feltételeit   megteremtő   gazdasági   reformokat   pragmatikus   politikai  döntések  és  kormányzati  intézkedések  készítették  elő.   20   évvel   ezelőtt   már   azt   elemeztük.   fogyasztásával.

  Chunling   (ed):   The Rising Middle Classes in China. 6. Chunling (ed): The Rising Middle Classes in China. D. 5.  Hírlapkiadó  Vállalat. Li. Jordán  Gyula– Tálas  Barna  (2005):  Kína  a  modernizáció  útján  a  XIX-XX. In: Fumio. TÁRKI.   Kolosi   Tamás. UK and by Social Sciences Academic Press. In: Li. X.Felhasznált irodalom: 1. MA. Washington. 10. Cheng (ed): China’s  Emerging  Middle  Class: Beyond Economic Transformation. Budapest. (2006): Urban Chinese Homeowners as Citizen-Consumers.   In:   Li. (1997): Prospects of social development. Davis. (2008): The new rich in China: the dimensions of social change.): The Ambivalent Consumer. Washington. David S. Goodman. Inotai   András. Li.   Vukovich   György  (szerk. Edward Elgar Publishing. The MIT Press. Tang. Identity and Behaviour. 4. Cambridge. In: Chen. co-optation and political 19 . (2013): Sociopolitical attitudes of the middle class and the implications for political transition. In: Li. 8. and Zang. and Unger. B.   Napvilág  kiadó. 9. Li. Cheng (ed): China’s  Emerging  Middle  Class:  Beyond  Economic  Transformation. Lu. G. I. S. Polonyi Péter  (1999):  Mi  történt?  Tiananmen-tér  ’89. P.(2010): The Chinese Middle Class and Xiaokang Society. Barry (2007): The Chinese Economy. Ch. Jacques (2005): A  kínai  civilizáció  története. China. Northampton.):  Társadalmi  Riport 1994. Brookings Institution Press.. Cheng (ed): China’s   Emerging   Middle   Class: Beyond Economic Transformation. Ch. G. Osiris  Kiadó. (2004):   The   victory   of   materialism:   aspirations   to   join   China’s   urban   money. 15.  Budapest  351–377. Rosen. (2012): Profile   of   China’s   Middle   Class. P.  Budapest. Li. and Zhang Y.  Budapest. Gernet. USA. (eds): China in the twenty-first century: Politics. 7. China. (2013): The socioeconomic status. Cheltenham. Path International Ltd. 17. (eds): Middle Class China. Minglu and Goodman. D. 3.   (2012):   How   should   we   view   China’s   Current   Middle   Class?   In:   Li. 14. 2. Questioning Consumption in East Asia and the West. In: Goodman. In:   Andorka   Rudolf. present lives. 11. Z.  Brookings Institution Press.. 13. Ithaca and London.   Q. Self-identification and Social Attitude of China’s   Middle   Class. Naughton. David S. Economy and Society. United Nations University Press. Cornell University Press. S. Routledge. H. G. London and New York. J. 12.   In:   Li. (2010): The rise of the Middle Class in the Middle Kingdom. Li. Fábián. Transitions and Growth. UK and by Social Sciences Academic Press. UK. and Maclachlan. (ed): New Rich in China: Future rulers. Washington.   Juhász   Ottó. Ch. 16. (2012): The scale.  században. (eds. Taylor & Francis Group. (1994):   Középrétegek:   adalékok   a   posztkommunista   átmenet   társadalmi   és   társadalomlélektani   hatásaihoz. MTA  Világgazdasági  Kutatóintézet. Tokyo. Brookings Institution Press.51. Lu. S. 27–51. Path International Ltd. In: Garon.   Tálas   Barna   (2008): Kína   stratégia:   Folyamatosság   és   változás. X. The China Journal.

477. 21.   június). 9 A   szociális   bérlakás   támogatás   (kínaiul:   lianzu fang).   1986   foglalkoztatási  és  bérrendszer  reformja.000  yuan  /m².  mélygarázsok  stb. MA.   A   közepes-keresetű   csoportok   szélesítésének   politikai   célkitűzése   2002-ben   a   párt   16.2. The variable wealth of the professional classes.  míg  a  3. 8 Peking  belvárosában  a   lakásárak  kb.  és  4. 2 1980:   400   yuan   kereset   alatt   adómentes   jövedelem.   A „szegénységi   küszöb”   2009-ben 1200.  47%-ot a  vidéki  gazdaságok  tesznek  ki  (Naughton 2007:184). J.   mert   a   kommunista   párt   elméleti   szakemberei   a   burzsoá   liberalizmus   eszmei   megnyilvánulásaként   értelmezték. (ed): New Rich in China: Future rulers.000-6.  2011-ben  több  mint  120  millió  fő  érte el. 20.   Japán. 12 Ebből  kb. 2010-ben 0. 6 A  kiváltott  ingatlanok  átlagos  ára  kb. amely a Goldthorpe-féle   csoportosítást   veszi   alapul. Yang. L. 1980-1987-ig   miniszterelnök. Yang. London and New York. Minglu and Goodman. Cheltenham. (2008): Professors. majd 1998-tól  2003-ig  miniszterelnök.no. (2011): The number of CCP members reaches 80. David S. 24. 17 Egy   részlet   abból   a   petícióból. Ma  Deyong  és  Li  Qiang  a  jövedelem  és  a  tulajdon  kritériumai  alapján történő  besorolást. G.28-as Gini-indexével   történelmében   először   és   utoljára   a   világ   legegyenlőbb   társadalma   volt (Naughton 2007:217). G. (2013): Understanding entrepreneurs.conservatism of the educated middle class: a case study of university teachers. June.  a  golfpálya. G.  2003-as adatok. 13 1990   előtt   hivatalosan   tilos   volt   használni   a   „középréteg”   (kínaiul: zhongchan jieceng)   megnevezést.491. and Dai.481. In: Goodman. 19. 1 Zhao Ziyang reformer politikus.  körgyűrűn  belül  5. doctors.  2007-re  ez  a  szám  651-re emelkedett.000-8. Tomba.  a  2. Vol. present lives. Edward Elgar Publishing.000–10.  1984-ben  a  városok  közigazgatási  határainak  kiterjesztésével  ún.  ez  a  városok  számának  drasztikus  emelkedését  jelentette:  1978-ban  csupán   193  város  volt  Kínában. (2009): Middle Classes in China: Force for Political Change or Guarantee of Stability? PORTAL Journal of Multidisciplinary International Studies. 4 Kína   1983-ban 0. 18. USA. In: Chen.  és  a  3. Minglu and Goodman. and lawyers.   ami   elsősorban   a   vállalkozóknak   kedvezett. 2009-ben 0.  körgyűrűn  belül  7. 11 Az 1981-es  13. 2011-ben   pedig   2500   yuanra   való   emelésével  ez  a  szám  lényegesen  megváltozott.269. 5 A hivatalos statisztika szerint 2007-ben   közel   24   millió   fő   élt   a   hivatalos   szegénységi   küszöb   alatt   (Xinhua 2007.  Taiwan)   társadalmi   helyzetének   felmérését   az   EAMC   (East   Asian   Middle   Class)   projekt   végzi. Identity and Behaviour. In: Chen.USA.   1986-ban   vállalati   gazdálkodási   felelősségi   rendszer. 10 A  korai  nyugdíjaztatás  férfiak  esetében  50  év. David S.   3 Zhu Rongji 1993-tól  miniszterelnök-helyettes. Cheltenham. 7 Ilyen  minőségi  szolgáltatások:  az  uszoda.  míg  nők  esetében  40  éves  korhatárt  jelentett. J.  A  városi  népesség  száma  2007-ben 594 millió  volt.   Hong   Kong.   amit   42   értelmiségi   fogalmazott   meg   még   1986-ban:   „Emelni   kell   az   20 . Wang. (eds): Middle Class China Identity and Behaviour. Taylor & Francis Group.000. J. Xinmin Evening Post.000 yuan /m². MA.000 yuan  /m². A Gini-index 2008-ban 0. 14 Ezt  az  álláspontot  képviseli  Xu Sihe (Li 2012:32).  8.   A   privát   szektor   létezését   megfelelő   állami   kontroll   és   irányítás   mellett   az   1988-as alkotmánymódosítás  hagyta  jóvá. 2012-ben 0. Y. David S. Northampton. 16 Az   ázsiai   középosztályok   (Dél-Korea. Northampton. UK.   majd   a   Tiananmen-téri   események   erőszakos  elfojtásáig  pártfőtitkár. Edward Elgar Publishing.  az iskolázottság  és  az életstílus  kritériumai  alapján  történő  besorolást  javasolja. 2011-ben 0.49.   A   kínai   kutatók   kisebb   módosításokkal   ezt   a   felosztást   használják   a   kínai   középosztály   elemzésekor.   az   államilag   szubvencionált   lakások   rendszere   (kínaiul:   jingji shiyong fang) az alacsony  és  középes  keresetű  rétegek  számára  nyújt  segítséget. Routledge.   mezővárosokat  hoztak  létre.6. UK.   a   tartományi   szegénységi   küszöb   alatt   élők   támogatását   szolgálja. (eds): Middle Class China. 15 Lu Xueyi  a  foglalkozás.   kongresszusán  Jiang  Zemin  főtitkár  beszédében  hangzott  el  először.  pártkongresszuson  Zhao  Ziyang a  privát  szektort  a  szocialista  piacgazdaság  részeként   ismerte   el.   1984-ben   igazgatói   felelősségi   rendszer.  2300  dollár  körül  mozgott  (Naughton  2007:123).474 (forrás:  Xinhua  Hírügynökség).

 a  Pekingi  és  a  Qinghua  Egyetem.5   százalékát.   nemrégiben   pedig   egy   78   éves   másodosztályú  mérnök  anyagi  nehézségei  miatt  az  ablakon  kiugorva  öngyilkos  lett.org.  a  vezérért  és  a  népért.   hogy   hosszan   tartó   nehézségek   ne   sújtsák   őket.3%-a.   Jelenleg   több   ötvenes   éveiben   levő   első   osztályú   professzor   folyamodott   segélyért..  A  népi  felszabadító  hadsereg   hős  katonája. A  plusz  bevételekből  származó  összeg  sokszor  éves  jövedelmük  50–70%-át  tette  ki.  Ezt  a  hősiességet  1963-tól  kampányok   sorával  ünnepelték.  A  reformok  bevezetése  után  ugrásszerűen  nőtt  a  kormány  egészségügyi  ellátásra  szánt   összege:   2009-ben   399   milliárd.   ami   a   GDP-nek  csupán  1. 21 .”  (Polonyi  1999:   35).000  ügyvédi  iroda   volt www. Ezt  a  konstrukciót  kínálta  Kína  két  legnépszerűbb  egyeteme. Az  ügyvédek  száma  Kínában  2002-ben 110. Lei Feng (1940–1962)  kulturális  ikon.cn/english/Life/36430.. A   kínai   vezetés   2008-ban   a   bruttó   hazai   termék   5.000-re volt tehető  és  megközelítőleg  10.  aki  életét  áldozta  hazájáért. 2008-ban   a   kormány   275   milliárd   jüanos   forrást   biztosított   az   egészségügynek.18 19 20 21 22 23 24 25 értelmiségiek   javadalmazását.   1999-ben   Pekingben.   350   milliárd   dollárt   szánt   az   egészségügy   finanszírozására.htm.   2010-ben   480   milliárd.china. A   kormány   terve   a   gyógyszerek   árának   szabályozásában   többek   között   az. Az   IKEA   első   áruháza   először   1998-ban Shanghaj-i   megnyitása.  a  minta  állampolgár  eszményképe.   2011-ben   pedig   642   milliárd   volt.   1992   után   a   különböző  színes  lakberendezési  magazinok  megjelenése. 1989-es rendelet ezeket a plusz bevételeket  egy  bizonyos  havi  fix  összegben  limitálta.   hogy   300-400 fontos gyógyszer  árát  fixárassá  tegye.