MISKOLCI EGYETEM

GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
PÉNZÜGYI TANSZÉK

Tőzsdei ismeretek
– feladatgyűjtemény –

Miskolc, 2005

MISKOLCI EGYETEM
GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR
PÉNZÜGYI TANSZÉK

Összeállította:

Galbács Péter
demonstrátor

2

1. feladat

Egy 15 millió forint névértékű váltó (N=15000000) március 20-án jár le. A bank január 10én kívánja leszámítolni 25%-os bankári diszkontláb mellett (d=0,25). Mekkora összeget fog
fizetni a bank? Ha a hitelkamatláb 30%, akkor a váltót érdemes leszámítoltatni, vagy hitelt érdemes
felvenni?

Megoldás:

A váltók leszámítolásakor használt képlet:
PV = N − N × d × t .
A lejáratig még 69 nap van hátra, így a képletbe behelyettesítve:
69
15000000 − 15000000 × 0,25 ×
= 14291095,89 ≈ 14291096 .
365
A váltó névértéke tehát 14291096 forint. Annak eldöntéséhez, hogy a leszámítolás, vagy a
hitelfelvétel gazdaságosabb, fel kell használni a diszkontlábnak megfeleltethető
hitelkamatláb alábbi képletét:
d
.
i* =
1− d ×t
A feladat adataival behelyettesítve:
0,25
i* =
= 0,262401 ≈ 26,24% .
69
1 − 0,25 ×
365
A diszkontlábnak megfeleltethető hitelkamatláb 26,24%. Mivel a tényleges kamatláb
magasabb, mint az egyensúlyi szint, nem éri meg a hitelfelvétel, diszkontálni érdemesebb.
A küszöbnap meghatározása:
1 ⎞
⎛ 1
⎛ 1 1⎞
t = ⎜ − ⎟ × 365 = ⎜

⎟ × 365 = 243,33 ≈ 244
⎝d i⎠
⎝ 0,25 0,3 ⎠
Vagyis a lejárat előtt 244, vagy több nappal már megéri a hitelfelvétel.

2. feladat
Egy 20 millió forint névértékű váltó. 2005. október 2-án jár le. A bank március 2-án kívánja
leszámítolni 16,5%-os bankári diszkontláb mellett. Mekkora összeget fog fizetni a bank? Ha a
hitelkamatláb 17%, akkor a váltót érdemes leszámítoltatni, vagy hitelt érdemes felvenni?

Megoldás:

A hátralévő napok száma 214. A váltó értéke 18065205,48 forint. A diszkontlábnak
megfeleltethető hitelkamatláb 18,26%. Stratégia: hitelfelvétel. Küszöbnap: 66.

3. feladat

Egy 10 millió forint névértékű váltó. 2005. július 28-án jár le. A bank április 7-én kívánja
leszámítolni 26%-os bankári diszkontláb mellett. Mekkora összeget fog fizetni a bank? Ha a
hitelkamatláb 30%, akkor a váltót érdemes leszámítoltatni, vagy hitelt érdemes felvenni?

Megoldás:

A hátralévő napok száma 112. A váltó értéke 9202191,78 forint. A diszkontlábnak
megfeleltethető hitelkamatláb 28,25%. Stratégia: diszkontálás. Küszöbnap: 188.

3

4. feladat

Egy 45,2 millió forint névértékű váltó. 2006. február 28-án jár le. A bank 2005. június 30-án
kívánja leszámítolni 29%-os bankári diszkontláb mellett. Mekkora összeget fog fizetni a bank?
Ha a hitelkamatláb 40%, akkor a váltót érdemes leszámítoltatni, vagy hitelt érdemes felvenni?

Megoldás:

A hátralévő napok száma 243. A váltó értéke 36473304,11 forint. A diszkontlábnak
megfeleltethető hitelkamatláb 35,93%. Stratégia: diszkontálás. Küszöbnap: 347.

5. feladat
Egy 36,5 millió forint névértékű váltó. 2006. december 12-én jár le. A bank 2005. június 17én kívánja leszámítolni 36%-os bankári diszkontláb mellett. Mekkora összeget fog fizetni a
bank? Ha a hitelkamatláb 37%, akkor a váltót érdemes leszámítoltatni, vagy hitelt érdemes felvenni?

Megoldás:

A hátralévő napok száma 543. A váltó értéke 16952000 forint. A diszkontlábnak
megfeleltethető hitelkamatláb 77,51%. Stratégia: hitelfelvétel. Küszöbnap: 28.

6. faladat

Egy kötvény futamideje 2 év, névleges kamatlába 15% (K=150000). Az elvárt hozam 10%
(r=0,1). A kötvény névértéke 1 millió forint (N=1000000). A névértéket egy összegben, a
futamidő végén fizetik ki. Mekkora a kötvény árfolyama, ha évente fizetnek kamatot?

Megoldás:

A cash-flow ábrája az alábbi módon alakul:

A kötvény éves kamata 150000 forint. A kötvények nettó árfolyama az alábbi módon
határozható meg:
n
(
1
1+ r) −1
.
PN = N ×
+K×
(1 + r )n
(1 + r )n × r
Behelyettesítve:
1,12 − 1
1
PN = 1000 × 2 + 150 × 2
= 1086,77686 .
1,1 × 0,1
1,1

4

A kötvény árfolyama tehát 1086776,86 forint. Felhalmozódott kamattal ebben az esetben
nem kell számolni.

7. feladat

Egy félévente kamatot fizető, 10 millió forint névértékű kötvény 2007. december 30-án jár
le. A kötvény névleges kamata évi 15%. A befektetők által elvárt kamatláb 9%. Mennyi a
kötvény falhalmozott kamata, a nettó és a bruttó árfolyama 2005. június 6-án?

Megoldás:

Az egy alkalommal fizetett kamat 750000 forint (K=750000). A hátralévő periódusok
száma 6. A kalkulatív kamatláb:
(1 + 0,09) − 1 = 0,04403 ≈ 4,4% .
A kötvény nettó árfolyama a 6. feladatnál ismertetett képlet segítségével számolva
11604112,52 forint. A felhalmozott kamat (X) meghatározását szemlélteti az alábbi ábra:

Igaz, hogy:

K X
= ,
T
t
amelyből:

K
×t .
T
A T az első kamatfizetési időpont és a nulladik időpont közötti távolság (utóbbira
vonatkozóan kerül meghatározásra a kötvény nettó árfolyama), a t pedig a nulladik időpont
és a kötvény árfolyam-meghatározási napja közötti különbség. Behelyettesítve (T=182;
t=158) a felhalmozott kamatra 651098,9011 forint adódik. A kötvény bruttó árfolyama
tehát (amely a nettó árfolyam és a felhalmozott kamat összege) 2006. június 6-án
12255211,42 forint.
X =

5

8. feladat

Egy félévente kamatot fizető, 1 millió forint névértékű kötvény 2006. december 15-én jár
le. A kötvény névleges kamata évi 20%. A befektetők által elvárt kamatláb 10%. Mennyi a
kötvény falhalmozott kamata, a nettó és a bruttó árfolyama 2005. június 10-én?

Megoldás:

A hátralévő periódusok száma 4. A kalkulatív elvárt hozam 4,88%. T=182, t=177. A
kötvény nettó árfolyama 1335997,055 forint, a felhalmozott kamat 97252,74725 forint. A
kötvény bruttó árfolyama 1433249,802 forint.

9. feladat
Egy félévente kamatot fizető, 15 millió forint névértékű kötvény 2007. május 15-én jár le. A
kötvény névleges kamata évi 25%. A befektetők által elvárt kamatláb 12%. Mennyi a kötvény
falhalmozott kamata, a nettó és a bruttó árfolyama 2005. május 1-én?

Megoldás:

A hátralévő periódusok száma 5. A kalkulatív elvárt hozam 5,83%. T=181, t=167. A
kötvény nettó árfolyama 20568624,26 forint, a felhalmozott kamat 1729972,376 forint. A
kötvény bruttó árfolyama 22298596,63 forint.

10. feladat

Egy félévente kamatot fizető, 25 millió forint névértékű kötvény 2007. október 20-án jár le.
A kötvény névleges kamata évi 14%. A befektetők által elvárt kamatláb 8%. Mennyi a kötvény
falhalmozott kamata, a nettó és a bruttó árfolyama 2005. március 8-án?

Megoldás:

A hátralévő periódusok száma 6. A kalkulatív elvárt hozam 3,923%. T=182, t=139. A
kötvény nettó árfolyama 29042641,86 forint, a felhalmozott kamat 1336538,462 forint. A
kötvény bruttó árfolyama 30379180,32 forint.

11. feladat
Mekkora tőkét kell elhelyeznünk a bankban 7%-os kamatláb mellett, ha 15 éven át minden év végén
100000 forint járadékot akarunk felvenni?

Megoldás:

Az annuitás jelenértékének képlete:

PV = c ×

(1 + r )n − 1 .
(1 + r )n × r

A feladat szerint c=100000, n=15, r=0,07. Behelyettesítve az elhelyezendő tőke 910791,12
forint.

6

12. feladat

15 éven keresztül minden hónapban egy betét után 84385,7 forint kamatot kapunk. A betét
hozama évi 6%. Mennyi a pénzáram jelenértéke?

Megoldás:

A 11. feladatnál említett képlet az alábbi alakra módosul:
m×t
r⎞

⎜1 + ⎟ − 1
m⎠
PV = c × ⎝
,
m×t
r⎞
r

⎜1 + ⎟ ×
m
⎝ m⎠
ahol m az évenkénti kamatfizetések száma. Behelyettesítve:
12×15
⎛ 0,06 ⎞
−1
⎜1 +

12 ⎠

PV =
≈ 10000000 .
12×15
0,06
⎛ 0,06 ⎞
×
⎜1 +

12 ⎠
12

A feladatban szereplő pénzáram realizálásához 10000000 forint összegű betétet kell
elhelyeznünk.

13. feladat
Egy 1100 forint névértékű részvény következő osztalékfizetési időpontja 2005. június 12. A
megelőző évben szintén erre a napra esett az osztalékok kifizetése; akkor az osztalék
mértéke 25% volt (DIV0=25%). A következő időszakokban az osztalékok folyamatos
emelkedésére lehet számítani, a növekedés üteme évi 10% (g=0,1). Mennyi a részvény bruttó
árfolyama 2005. január 20-án? Az elvárt hozam 20% (r=0,2).

Megoldás:

A feladat szövege alapján DIV0=275. Az előre jelzett növekedés alapján DIV1=302,5. A
szükséges képlet:
c
.
P=
r−g
Behelyettesítve:
302,5
P=
= 3025 .
0,2 − 0,1
A részvény nettó árfolyama tehát 3025 forint. A felhalmozott osztalék (X) meghatározása a
kötvények felhalmozott kamatánál alkalmazott eljárás mintájára történik. A feladat szerint
T=365 és t=222. Behelyettesítve:
222
X = DIV1 ×
≈ 184 .
365
A részvény bruttó árfolyama 2005. január 20-án 3209 forint.

14. feladat
Egy befektető Synergon-részvény vásárlására 2004. március 22-én opciót kötött 2004.
október 30-i lejárattal. A kötési árfolyam 800 forint volt részvényenként (X=800). Ismert

7

továbbá az is, hogy az opciós díj 200 forint volt (c=200). A Synergon árfolyama 2004.
április 13-án 900 (S0=900), október 30-án pedig 1200 forint volt (S1=1200).
Feladat: mennyi volt az egyes időpontokban az opció belsőértéke, illetve időértéke?

Megoldás:

A rendelkezésekre álló adatok alapján kitölthető az alábbi táblázat. Egy opció belső értéke
meghatározható, ha megvizsgáljuk, hogy az adott időpontban érvényes prompt árfolyam
mellett mennyit ér az opció az opció vevőjének (mekkora nyeresége származik abból, ha az
adott időpontban lehívja az opciót). Egy opció időértéke az az összeg, amellyel a belső
értéke meghaladja az opció díját – figyelembe véve azt, hogy lejáratkor az opció időértéke
mindig zérus. Az opció értéke a belső érték és az időérték összege.
Ezek alapján tehát:
Belső érték
Időérték

2004. április 13.
100
100
200

2004. október 30.
400
0
400


300
–100
200

15. feladat

Egy befektető MOL-részvény eladására opciót vásárolt 2004. január 22-én. A lejárat
időpontja 2004. június 30. volt. Tudjuk, hogy a kötési árfolyam 16000 forint (X=16000), az
opciós díj pedig 1000 forint volt (p=1000). Ismert továbbá az is, hogy 2004. február 17-én a
MOL árfolyama 15400 (S0=15400), 2004. június 30-án pedig 17000 forinton alakult
(S1=17000).

Megoldás:

Az 1. feladatban ismertetett módszer segítségével előállítható az alábbi táblázat:
Belső érték
Időérték

2004. február 17.
600
400
1000

2004. június 30.
0
0
0


–600
–400
–1000

16. feladat

A Synergon prompt árfolyama a mai napon 850 forint (S0=850). Becslések szerint 1 év
elteltével az értékpapír árfolyam vagy 900 forintra emelkedik, vagy 800 forintra süllyed.
Mennyi annak a vételi opciónak az értéke, amely 870 forintos kötési árfolyamra vonatkozik? A
kockázatmentes kamatláb 10% (rf=0,1). A részvény árfolyamának mozgása nem követi a
normális eloszlást. Hány opció vásárlásával juthatunk a részvénybe történő befektetéssel azonos
pozícióba?

Megoldás:

A prompt árfolyamok ismeretében Su=900 és Sd=800. Az opció belső értéke
meghatározható a kötési árfolyam és a prompt árfolyamok segítségével:
Cu=30; Cd=0.

8

Olyan mesterséges befektetési portfoliót kell alkotnunk, amelynél az értékpapírok vásárlását
hitelből finanszírozzuk. A banktól akkora összegű hitelt kapunk, amelynek törlesztése a
kamatokkal együtt pesszimista végkimenetel esetében is megoldható:
− r ×t
PV (S d ) = S d × e f = 800 × e −0,1×1 ≈ 724
A hitelösszeg mellett önrészre is szükség van a részvény megvásárlásához:
850–724=126.
Ennek alapján a befektetés értéke kedvező esetben 100, kedvezőtlen esetben pedig 0 –
ennyi marad ugyanis a részvény eladási árából, ha a vásárláshoz igénybe vett hitelt
kamataival együtt visszafizetjük. Meghatározható az m értéke, amely megmutatja, hogy
hány vételi opcióra van szükségünk ahhoz, hogy a részvénnyel történő befektetéssel
megegyező pénzáramot kapjuk:
S − Sd
900 − 800
=
= 3,3333 .
m= u
30 − 0
Cu − C d
Mivel a feladat szerint nem tételezhetjük fel a normális eloszlás fennállását, az alábbi
képletet kell alkalmaznunk az opció helyes árának meghatározásához:
⎛ u − e r f ×t ⎞
⎛ e r f ×t − d ⎞




Cu × ⎜
⎟ + Cd × ⎜ u − d ⎟
u
d





c=
r f ×t
e
Az u és d paraméterek meghatározása:
S
S
900
800
u= u =
≈ 1,06 , illetve d = d =
≈ 0,94 .
S 0 850
S 0 850
Behelyettesítve azt kapjuk, hogy:
⎛ 1,06 − e 0,1×1 ⎞
⎛ e 0,1×1 − 0,94 ⎞

⎟ + 0 × ⎜⎜
30 × ⎜⎜
1,06 − 0,94 ⎟⎠
1,06 − 0,94 ⎟⎠


≈ 37,4 .
c=
e 0,1×1
A vételi opció helyes díja tehát 37,4 forint.

17. feladat

2004. április 11-én a MOL prompt ára 16560 (S=16560) forint volt. Ismert az is, hogy
ugyanezen napon 2004. június 30-ra vonatkozóan a részvény határidős ára 19000 forinton
alakult. Mennyi az értékpapír határidős egyensúlyi ára, és milyen arbitrázs-technikával élne? A
kockázatmentes kamatláb 7,75% (rf=0,0775). Hogy alakulna az ennek révén elérhető nyereség? A
megoldás során a brókeri jutalékkal nem kell számolni.

Megoldás:

Április 11. és június 30. között 80 nap telik el, így a határidős egyensúlyi ár meghatározása:
0 , 0775×

r f ×t

80
365

F = S ×e
= 16560 × e
= 16844 .
Látható, hogy az egyensúlyi árfolyam a ténylegestől elmarad, így megéri a részvénybe
történő befektetés, vagyis határidősen eladni, prompt pedig venni érdemes. Az ügylethez
nem szükséges saját erő, a teljes vételár hitelből finanszírozható. A vásárláshoz akkora
összegű hitelt kapunk, hogy a határidős eladási ár fedezze az adósságszolgálatot. A kapott
hitel összege:

9

80

− 0 , 0775×

365
PV(19000 ) = 19000 × e
= 18680 .
Az arbitrázsőr nyeresége a hitelösszeg és a prompt vételi árfolyam különbsége, vagyis 1836
forint.

18. feladat

2004. április 11-én a MOL prompt ára 16560 (S=16560) forint volt. Mennyi az értékpapír
határidős egyensúlyi ára 2004 június 30-án, és milyen arbitrázs-technikával élne? A kockázatmentes
kamatláb 7,75% (rf=0,0775). Hogy alakulna az ennek révén elérhető nyereség? A brókeri jutalék
mértéke 1%. Ismert, hogy az április 11-én fennálló tényleges határidős árfolyamok
a.) 17000
b.) 18000
c.) 16000
forinton alakulnak.

Megoldás:

A brókeri jutalékok miatt két határidős árat kell meghatározni. Vételnél:

F1 = 16560 × 1,01 × e

0 , 0775×

80
365

≈ 17012

Eladásnál:
0 , 0775×

80

− 0 , 0775×

80

365
F2 = 16560 × 0,99 × e
≈ 16675
Első esetben, mivel a tényleges határidős árfolyam a két egyensúlyi árfolyam közé esik, nem
nyílik mód arbitrázsra. Második esetben érdemes prompt venni és határidősen eladni. A
felvehető hitel összege:
365
PV(18000 ) = 18000 × e
≈ 17697
Az arbitrázsőr nyeresége ismét a hitelösszeg és a prompt ár közötti különbség, vagyis 1137
forint.
Harmadik esetben nyereséges a prompt eladás és a határidős vétel kombinálása.

19. feladat

2004. április 11-én a MOL prompt ára 16560 (S=16560) forint volt. Június 6-án a MOL
értékpapírjára várhatóan 10%-os mértékű osztalékot fizet. Mennyi az értékpapír határidős
egyensúlyi ára? A kockázatmentes kamatláb 7,75% (rf=0,0775). A megoldás során a brókeri
jutalékkal nem kell számolni. A MOL-részvény névértéke 1000 forint.

Megoldás:

A határidős egyensúlyi ár meghatározásához mindenekelőtt le kell vonni a prompt
árfolyamból a várható osztalék mértékét. Az osztalékot minden esetben a névérték alapján
határozzuk meg, így DIV=100. A lépéseket egyesítve a szokásos képlet az alábbiak szerint
alakul:
56
80
− 0 , 0775×

⎞ 0,0775× 365
365 ⎟
F = ⎜⎜16560 − 100 × e
×
e
≈ 16743



100 forintnyi osztalék esetén tehát a MOL-részvény egyensúlyi árfolyama 16743 forinton
alakul.

10

20. feladat

2004. március 19-én a MOL prompt ára 16120 (S=16120) forint volt. Április 1-én a MOL
értékpapírjára várhatóan 15%-os mértékű osztalékot fizet. Ismert továbbá, hogy október
30-án esedékes határidős árfolyam
a.) 19000
b.) 17000
c.) 16000
forinton alakul.
Mennyi az értékpapír határidős egyensúlyi ára? A kockázatmentes kamatláb 7,75% (rf=0,0775). A
MOL-részvény névértéke 1000 forint. A brókeri jutalék mértéke 1,5%. A MOL-részvény
névértéke 1000 forint. Milyen arbitrázs technikával élne a három esetben, s hogyan alakulna az
ügylettel elérhető nyereség?

Megoldás:

A határidős egyensúlyi ár meghatározásakor figyelembe kell venni az osztalékot, és a
brókeri jutalékot is – a brókeri jutalékot mindig a bruttó ár alapján kell kalkulálni.
Természetesen ebben az esetben is két egyensúlyi árfolyamunk lesz. Vételhez:
12
225
− 0 , 0775×

⎞ 0,0775× 365
365 ⎟

F1 = ⎜16120 × 1,015 − 150 × e
≈ 17005
⎟×e


Eladáshoz:
12
225
− 0 , 0775×

⎞ 0,0775× 365
365 ⎟
F2 = ⎜⎜16120 × 0,985 − 150 × e
×
e
≈ 16498 .



Az a.) feladatrész esetében van lehetőség arbitrázs-ügyletre, hiszen a tényleges árfolyam
magasabb, mint az egyensúlyi. A felvehető hitel összege:
− 0 , 0775×

225
365

PV(19000 ) = 19000 × e
≈ 18114 .
A nyereség megszokott módon a prompt árfolyam és a hitelösszeg különbözete, azaz 1994
forint. A b.) esetben nem nyílik mód arbitrázs műveletre. A c.) esetben határidősen vehet,
és prompt eladhat a befektető.

21. feladat
Az eurobúza prompt árfolyama 2004. március 8-án 25000 forinton alakult. Ugyanezen
időpontban az eurobúza határidős árfolyama 2004. november 30-i lejárat mellett 30000
forint. Hogyan alakul az eurobúza határidős egyensúlyi ára? Milyen arbitrázstechnikát alkalmazna? A
kockázatmentes kamatláb 7,75% (rf=0,0775). A raktározási költség 2000 forint/hó
tonnánként.

Megoldás:

Az egyensúlyi ár meghatározása:
267

267 ⎞ 0,0775× 365

F = (S + U ) × e
= ⎜ 25000 + 2000 ×
≈ 28006
⎟×e
365 ⎠

Mivel a tényleges határidős ár magasabb az egyensúlyinál, hitelfelvétel mellett nyereségesen
valósítható meg az eurobúza határidős eladása. A felvehető hitel összege:
r f ×t

11

PV(30000 ) = 30000 × e
A határidős nyereség összege 341.

− 0 , 0775×

267
365

≈ 28347 .

22. feladat

Az Euró árfolyama 2004. március 18-án 247 forint volt (S=247). Ugyanezen a napon a
2005. március 18-i határidős árfolyam 280 forinton alakul. A kockázatmentes euró-kamat
2,25% (rEUR=0,0225), a kockázatmentes forintkamat pedig 7,75% (rHUF=0,0775). Hogyan
alakul egy év múlva az Euró egyensúlyi árfolyama? Milyen arbitrázstechnika lenne nyereségesen
alkalmazható? (Hitelösszeg: 1000000 forint = 4049 Euró).

Megoldás:

Az egyensúlyi árfolyam a két kamatláb különbségének segítségével határozható meg az
alábbi módon:
F = S × e (rHUF − rEUR )×t = 247 × e (0, 0775−0, 0225 )×1 ≈ 261 .
Mivel a tényleges határidős árfolyam magasabb az egyensúlyinál, nyereségesen lehet Eurót
határidősen eladni (illetve prompt vásárolni). A hitelt forintban vesszük fel, így azt átváltva
4049 Euróval rendelkezünk. Ezt befektetve 1 év alatt 4141 Euróra fog gyarapodni a
pénzünk:
4049 × e 0,0225×1 ≈ 4141 .
Ezt az 1 év letelte után visszaváltjuk forintra a tényleges, 280 forintos árfolyamon, így a
kamatperiódus végén 1159480 forinttal fogunk rendelkezni. Az igénybe vett forinthitel
kapcsán felmerülő adósságszolgálat:
1000000 × e 0, 0775×1 ≈ 1080582 .
Az ügylettel realizálható nyereség a kamatozással nyert forintösszeg és az adósságszolgálat
különbsége, azaz hozzávetőlegesen 78898 forint. Az arbitrázs-négyszög az alábbi módon
alakul:

23. feladat

Az Euró árfolyama 2004. január 2-án 247 forint volt (S=247). Ugyanezen a napon a 2004.
július 2-i határidős árfolyam 275 forinton alakul. Az Euróban denominált betétek kamata
1,5%, az Euró-hitelek kamata 2,5%; a forint-betétek kamatlába 6%, míg a forintban felvett

12

hitelekre 8%-os kamatot kell fizetni. Hogyan alakul fél év múlva az Euró egyensúlyi árfolyama?
Milyen arbitrázstechnika lenne nyereségesen alkalmazható? (Hitelösszeg: 1000000 forint = 4049 Euró).
Megoldás:
A rendelkezésre álló adatok alapján felírható az alábbi táblázat:
EUR
HUF

Betétek kamata
1,5%
6%

Hitelek kamata
2,5%
8%

A kamatráták eltérései miatt itt is két egyensúlyi árfolyam fog adódni:
F1 = 247 × e (0,08−0,015 )×0,5 ≈ 255
F2 = 247 × e (0, 06−0, 025 )×0,5 ≈ 251
Mivel a tényleges határidős árfolyam magasabb, mint az egyensúlyi árfolyamok (az Euró
drágább), határidőre nyereségesen lehet Eurót eladni (forinthitelből történő prompt
vásárlással kombinálva). 1000000 forintos hitelösszeg esetén 4049 Euróval számolhatunk,
amely összeg félévnyi kamatozás után 4079 Euróra növekszik. Átváltva (a tényleges 275
forintos árfolyamon) 1121725 forintot kapunk. A forinthitel adósságszolgálata
hozzávetőlegesen 1040811 forint, a nyereség így 80914 forint.

24. feladat
A Synergon részvényének prompt árfolyama 2004. április 19-én 850 forint (S=850). Ezen
papírra vonatkozóan egy befektető június 30-i lejárattal vételi opciót vásárol, amelynek
kötési árfolyama 900 forint (X=900). A kockázatmentes kamatláb 7% (rf=0,07). Az
alaptermék árfolyamának szórása 30% (σ=0,3). Hogyan alakul a helyesen árazott opció díja? A
normális eloszlás feltételezhető az alaptermék árára vonatkozóan.

Megoldás:

A feladat a Black-Sholes–modell felhasználásával oldható meg. A d1 és d2 paraméterek
meghatározása:
72
⎛ 850 ⎞
72
ln⎜
⎟ + 0,07 ×
0,3 ×
365
900 ⎠
365 = −0,2587 ≈ −0,26
d1 = ⎝
+
2
72
0,3 ×
365
72
d 2 = (− 0,2587 ) − 0,3 ×
= −0,3919 ≈ −0,39 .
365
Igaz, hogy N(–d1)=1–N(d1). Ezek alapján a normál eloszlás táblázatából könnyen
meghatározható, hogy N(d1)=0,3974; N(d2)=0,3483. Ezeket behelyettesítve a Black–Sholesképletbe:
− 0 , 07 ×

c = 850 × 0,3974 − 900 × e
A helyesen árazott opció díja tehát 29 forint.

72
365

13

× 0,3483 = 28,6187 ≈ 29 .

25. feladat

A Synergon részvényének prompt árfolyama 2004. április 19-én 850 forint (S=850). A
részvényre 2005. június 6-án várhatóan 20 forint osztalékot fognak fizetni. Ezen papírra
vonatkozóan egy befektető június 30-i lejárattal vételi opciót vásárol, amelynek kötési
árfolyama 900 forint (X=900). A kockázatmentes kamatláb 7% (rf=0,07). Az alaptermék
árfolyamának szórása 30% (σ=0,3). Hogyan alakul a helyesen árazott opció díja? A normális
eloszlás feltételezhető az alaptermék árára vonatkozóan.

Megoldás:

Meg kell határozni az osztalék jelenértékét, s ennek segítségével a módosított prompt
árfolyammal kell a Black–Sholes-képletet használni:
− 0 , 07×

− r f ×t

48
365

S = S − DIV × e
= 850 − 20 × e
= 830,183264
72
⎛ 830,183264 ⎞
72
ln⎜
⎟ + 0,07 ×
0,3 ×
900
365
365

d1 = ⎝
+
= −0,4357 ≈ −0,43
2
72
0,3 ×
365
72
d 2 = (− 0,4357 ) − 0,3 ×
= −0,5689 ≈ −0,57
365
Ezek alapján N(d1)=0,3336 és N(d2)=0,2843. Behelyettesítve adódik, hogy c=24,58.
*

26. feladat

A Synergon részvényének prompt árfolyama 2004. április 19-én 850 forint (S=850). Ezen
papírra vonatkozóan egy befektető június 30-i lejárattal vételi opciót vásárol, amelynek
kötési árfolyama 900 forint (X=900), kötési díja pedig 29 forint (a 24. feladat alapján). A
kockázatmentes kamatláb 7% (rf=0,07). Az alaptermék árfolyamának szórása 30% (σ=0,3).
A normális eloszlás feltételezhető az alaptermék árára vonatkozóan. Put–call paritással
számolva mennyi az értéke egy hasonló lejárati időpontú (2004. június 30.), illetve hasonló kötési
árfolyamú (X=900) eladási opciónak? Mennyi az időérték és a belső érték?
Megoldás:
A put–call paritás megmutatja, hogy egy meghatározott kötési árfolyamú és lejáratú európai
vételi opció értéke levezethető egy hasonló kötési árfolyamú és lejáratú európai eladási
opció értékéből, és viszont. Igaz tehát az, hogy:
− r ×t
c + Xe f = p + S .
Az eladási opció értéke így:
− 0 , 07×

72

365
p = 900 × e
+ 29 − 850 = 66,658 .
A belső érték ebből 50, az időérték pedig 16,658 forint.

27. feladat
Mennyi annak az amerikai vételi opciónak az értéke, amely esetében az alaptermékül
szolgáló részvény árfolyama 2004. április 19-én (a kötés időpontjában) 16650 forint
(S=16650), az árfolyam változásának szórása 40% (σ=0,4), a normalitás pedig
feltételezhető. Az opció lejárata 2004. december 30. A kockázatmentes kamatláb 7%

14

(rf=0,07). A kötési árfolyam 16000 forint (X=16000). 2004. június 6-án a részvényre
várhatóan 1600 forint osztalékot fognak fizetni (DIV=1600).

Megoldás:

A Black–Sholes-képlet segítségével két időpontra vonatkozóan kell kiszámolni az opció
értékét, hiszen az amerikai opciók bármikor lehívhatók. Az osztalékfizetés napján az opció
értéke az alábbi módon alakul:
48
⎛ 16650 ⎞
48
ln⎜
⎟ + 0,07 ×
0,4 ×
16000 ⎠
365
365
d1 = ⎝
+
= 0,4105 ≈ 0,41
2
48
0,4 ×
365
48
d 2 = 0,4105 − 0,4 ×
= 0,2654 ≈ 0,27 .
365
Ebből adódik, hogy N(d1)= 0,6591 és N(d2)= 0,6064. Ezek alapján c=1360,52.
Második esetben az opció lejáratáig, vagyis december 30-ig kell kiszámítani az opció
értékét. Ekkor azonban az osztalék jelenértékével módosítani kell a prompt árfolyamot. A
jelenérték 1585,338818, így a módosított prompt árfolyam 15065; T=255 nap=255/365 év.
Ezek alapján d1=0,1333 és d2=(–0,2010), N(d1)= 0,5517, N(d2)=0,4207. Az opció értékére
c=1901,42 adódik. Lejáratig tartva tehát az opció értéke magasabb, érdemes tehát megvárni
a lejáratot.

28. feladat
Egy részvényre vonatkozó vételi opció esetében a kötési ár 14900 forint (X=14900). A
részvény prompt árfolyama 15150 forint (S=15150). Az opció kötésének időpontja 2004.
május 2. Az opció 2004. június 25-én jár le. A kockázatmentes kamatláb 7,5% (rf=0,075).
Az alaptermék árának szórása 40% (σ=0,4). Az árváltozás esetében a normális eloszlás
feltételezhető. Mennyi a helyesen árazott vételi opció értéke?

Megoldás:

A behelyettesítések révén d1=0,2571≈0,26; d2=0,1033≈0,1; N(d1)=0,6026 és N(d2)=0,5398.
Az opció díjára adódik, hogy c=1175,12.

29. feladat

Egy részvényre vonatkozó vételi opció esetében a kötési ár 895 forint. A részvény prompt
árfolyama 975 forint. Az opció kötésének időpontja 2004. február 28. Az opció 2004. július
14-én jár le. A kockázatmentes kamatláb 7,75%. Az alaptermék árának szórása 35%. Az
árváltozás esetében a normális eloszlás feltételezhető. Mennyi a helyesen árazott vételi opció
értéke?

Megoldás:

A behelyettesítések révén d1=0,642138≈0,64; d2=0,4277≈0,43;
N(d2)=0,6664. Az opció díjára adódik, hogy c=141,099.

15

N(d1)=0,7389

és

30. feladat

Egy részvényre vonatkozó vételi opció esetében a kötési ár 775 forint. A részvény prompt
árfolyama 1000 forint. Az opció kötésének időpontja 2004. február 12. Az opció 2004.
szeptember 8-án jár le. A kockázatmentes kamatláb 7%. Az alaptermék árának szórása
45%. Az árváltozás esetében a normális eloszlás feltételezhető. Mennyi a helyesen árazott vételi
opció értéke?

Megoldás:

Az osztalék jelenértékével csökkentett prompt árfolyam 802,4019. A behelyettesítések
révén d1=0,39; d2=0,049491≈0,05; N(d1)=0,6517 és N(d2)=0,5199. Az opció díjára adódik,
hogy c=135,83.

31. feladat
Egy "A" és "B" részvényből álló portfolió esetén az idő múlásával az alábbiak szerint
alakultak a hozamok:
Idő
1
2
3

"A" részvény
5%
10%
15%

"B" részvény
8%
16%
24%

A portfolióban az "A" részvényből 70%-nyi (WA=0,7), a "B" részvényből 30%-nyi
(WB=0,3) található. Hogyan alakul a portfolió hozama és kockázata? Milyenek az ideális részarányok
a portfolión belül? Milyen az egyes részvények kockázata?

Megoldás:

A két részvény (átlagos) hozama a számtani átlaggal, illetve kockázata (a hozamok szórása)
a kovariancia vagy a korrigált tapasztalati szórás alapján könnyedén meghatározható:
n
1
2
× ∑ (r j − r )
n − 1 j =1
Ezek alapján rA=10%, rB=16%. Az "A" részvény kockázata:

sr =

sA =

(5 − 10)2 × (10 − 10)2 × (15 − 10)2

= 5% .
2
Ehhez hasonlóan sB=8%. A portfolió hozama az egyes részvények átlagos hozamainak a
portfolión belüli részarányukkal súlyozott átlaga: rP=11,8%. A két értékpapír közötti
kovariancia meghatározása az általános képlet segítségével történhet:
∑ dxdy .
cov( xy ) =
n −1
Behelyettesítve adódik, hogy:
(5 − 10) × (8 − 16) + (10 − 10) × (16 − 16) + (15 − 10) × (24 − 16) = 40 .
cov(rA ; rB ) =
2
Az alábbi összefüggéssel meghatározható a korrelációs együttható is:
cov(rA ; rB )
40
ρ rA;rB =
=
= 1.
s A × sB
5×8

16

A portfolió kockázatának meghatározása az alábbi képlettel lehetséges:

s P = W A2 × s A2 + WB2 × s B2 + 2 × W A × WB × s A × s B × ρ rA ;rB ,
amelynél itt 5,9% adódik. Ha a papírok ellentétesen reagálnak, a korrelációs együttható
értéke (–1) lesz, a kovariancia pedig (–40). Ekkor a minimális relatív kockázatú portfolió
súlyai
s B2 − cov(rA ; rB )
8 2 − (− 40)
=
WA = 2
= 61,54% .
s B + s A2 − 2 × cov(rA ; rB ) 8 2 + 5 2 − 2 × (− 40)
Igaz, hogy WB=1–WA, tehát WB=38,46%

32. feladat

Egy elemző cég négy részvényre vonatkozó becsléseit tartalmazza az alábbi táblázat:
Részvény

Jelenlegi ár

A
B
C
D

3000
1000
20000
800

Negyedév
múlva várható
ár
3100
1100
22000
900

Negyedév
múlva várható
osztalék
180
75
1400
50

βi
0,5
1,16
1,5
0,9

A piac várható hozama 9% lesz az elkövetkező negyedévben. A kockázatmentes kamatláb
évi 8%. Mely papírok felül-, és mely papírok alulértékeltek? Mely papírokba érdemes fektetni?

Megoldás:

A részvények elvárt hozamát (CAPM-szerinti hozamát) az alábbi képlettel határozhatjuk
meg:
ri = r f + (rm − r f )× β i .
A feladat alapján rm=9%, rf=8/4=2%. Ezek alapján CAPMA=5,5%; CAPMB=10,12%;
CAPMC=12,5%; CAPMD=8,3%. Az egyes értékpapírok tényleges hozamai
meghatározhatók az alábbi képlettel:
⎛ P + DIV ⎞
⎟⎟ .
r = ln⎜⎜ 1
P0


Ennek alapján rA=8,9%; rB=16,13%; rC=15,7%; rD=17,18%. Az egyes részvények esetében
az αi értékek, amelyek pozitivitása jelzi az alulértékeltséget, a tényleges és az elvárt hozam
különbségeként határozhatók meg. Ezek szerint αA=3,4%; αB=6,01%; αC=3,2%; αD=8,88%.
Valamennyi papír alulértékelt, legerőteljesebben a D részvény, így leginkább abba érdemes
befektetést eszközölni.

33. feladat
A gazdasági kilátásokra vonatkozó becslés adatait az alábbi táblázat tartalmazza:
A változás iránya
Recesszió
Kis növekedés

Valószínűség

"A" részvény

"B" részvény

Piaci hozam

0,2
0,6

–15%
0%

8%
16%

–6%
12%

pi

rA

17

rB

rM

Nagy növekedés

0,2

20%

10%

18%

A kincstárjegy hozama jelenleg évi 7% (rf=0,07). Hogyan alakul az egyes papírok bétája, alfája,
illetve a portfolión belüli ideális részaránya?

Megoldás:

A várható hozam meghatározása:
n

E (r ) = ∑ pi × ri .
i =1

Ezek alapján E(rA)=1%; E(rB)=13,2%; E(rM)=9,6%. Az egyes részvények, illetve a teljes piac
hozamának szórása (a kockázat) a korrigált tapasztalati szórás képletével határozható meg,
ahol a súlyokat itt a valószínűségek, az átlagokat pedig a várható hozamok fogják adni.
Azaz:
s A = 0,2 × (− 15 − 1) + 0,6 × (0 − 1) + 0,2 × (20 − 1) = 11,13%
2

2

2

s B = 0,2 × (8 − 13,2 ) + 0,6 × (16 − 13,2 ) + 0,2 × (10 − 13,2 ) = 3,48%
Ezekhez hasonlóan sM=8,14%. A kovariancia meghatározásakor a súlyokat ismét a
valószínűségek adják:
cov(rA ; rM ) = 0,2 × (− 15 − 1) × (− 6 − 9,6) + 0,6 × (0 − 1) × (12 − 9,6) +
2

2

2

+ 0,2 × (20 − 1) × (18 − 9,6) = 80,4
Hasonlóképpen számolva cov(rB;rM)=14,88; cov(rA;rB)=2,8. Az egyes részvényekre vonatkozó
béta meghatározásához szükséges képlet:
cov(ri ; rm )
βi =
.
s M2
Ebből adódik, hogy βA=1,21; βB=0,22. A már ismert módon CAPMA=10,146%;
CAPMB=7,572%. Az alfa értékének meghatározásánál a várt hozamok értékét csökkentjük
a CAPM-szerinti hozamokkal. αA=–9,146%; αB=5,628%. B alulértékelt, így az abba való
befektetés tűnik kifizetődőnek. WA=7,74%; WB=92,26%.

34. feladat

Az "A" és "B" részvény hozamait tartalmazza az alábbi táblázat:
Év
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999

"A" részvény
9
14
19
7
5
–9
–2
8
17

"B" részvény
8
9
5
4
9
3
2
9
7

Milyen az egyes papírok várható hozama? Mekkora a papírok kovarianciája és korrelációs együtthatója?
Mekkora az egyes papírok kockázata?

Megoldás:

E(rA)=7,6%; E(rB)=6,2%; cov(rA;rB)=12,9; sA=8,9%; sB=2,8%; ρ=0,52.

18

35. feladat

Különböző állampapírok adatait tartalmazza az alábbi táblázat:
Névérték
100
100
100
100
100

Lejárat
0,2
1
1,5
2
2,5

Évi kamat
0
0
10
12
14

Árfolyam
96
93
104
110
120

A fél év múlva esedékes, fél éves lejáratú kötvény árfolyama 96,9 (0,5DWIX0,5=96,9). Milyen
arbitrázs-technikával használható ki a helyzet?

Megoldás:

A feladat a bootstrap-módszer segítségével oldható meg. Az egyes lejáratokon érvényes
kamatlábak (amelyek a hozamgörbe egyes pontjait adják) meghatározhatók annak
ismeretében, hogy az árfolyam és a névérték között a lejárati idő és a kamatláb teremt
kapcsolatot:
r ×0 , 5
96 × e 0 , 5
= 100
r0,5 = 8,16%
Az általános képlet:
⎛N⎞
ln⎜ ⎟
P
rt = ⎝ ⎠
t
Ebből r1=7,26%. A kamatfizetést is tartalmazó években az alábbi egyenlőségeket lehet
felírni:
− r ×1, 5
104 = 5e −0,0816×0,5 + 5e −0, 0726×1 + 105e 1, 5
r1,5 = 6,99%

110 = 6e −0,0816×0,5 + 6e −0,0726×1 + 6e −0,0699×1,5 + 106e − r2 ×2
r2 = 6,4%
−r

×2 , 5

120 = 7e −0, 0816×0,5 + 7e −0, 0726×1 + 7e −0,0699×1,5 + 7e −0, 064×2 + 107e 2 , 5
r2,5 = 5,05%
Az implicit forward, vagyis az m év múlva n éves lejáratú kamatlábak meghatározásához
szükséges képlet:
(m + n ) × rm+ n − m × rm
.
m rn =
n
Ennek segítségével 0,5r0,5=6,36%; 1r0,5=6,45%; 1,5r0,5=4,63%; 2r0,5=-0,35%.
A fél év múlva érvényes kötvényárfolyam alapján számított kamatráta:
⎛ 100 ⎞
ln⎜

96,9 ⎠

r=
= 6,3% .
0,5
Mivel ez a kamat alacsonyabb, mint az általunk számított implicit forward ráta, érdemes két
hitelt felvenni, és egy betétet elhelyezni, az alábbi kamatok mellett:

19

36. feladat
Különböző állampapírok adatait tartalmazza az alábbi táblázat:
Névérték
100
100
100
100
100

Lejárat
0,2
1
1,5
2
2,5

Évi kamat
0
0
10
12
14

Árfolyam
94
89
100
103
105

A fél év múlva esedékes, fél éves lejáratú kötvény árfolyama 90 (0,5DWIX0,5=90). Milyen
arbitrázs-technikával használható ki a helyzet?

Megoldás:

A korábban vázolt módon r0,5=12,38%; r1=11,65%; r1,5=9,65%; r2=9,98%; r2,5=11,43%. Az
implicit forward kamatlábak: 0,5r0,5=10,92%; 1r0,5=5,65%; 1,5r0,5=10,97%; 2r0,5=17,23%. A
DWIX árfolyama alapján számolt kamatláb 21,07%. Így éves lejáratú hitel vehető fel
nyereséggel, s kétszer félévre kell befektetni:

20

37. feladat

A búza december 15-i határidős ára május 12-én 26000 forint tonnánként. Mutassa be a
fedezeti ügylet kockázatcsökkentő hatását, ha a termelő november 15-én adja el búzáját! November 15én az azonnal búzaár
a.) 10000
b.) 40000
forint tonnánként. A tárolási és ügynöki költségek elhanyagolhatók. A kockázatmentes
kamatláb 6%.

Megoldás:

A termelő május 12-én határidőre elad a 26000 forintos tonnánkénti árfolyamon, majd
november 15-én prompt is elad az akkor érvényes azonnali áron, s ekkor december 15-i
lejárattal határidősen vesz is. A két december 15-i határidős árfolyam november 15-én
10049, illetve 40198 forint tonnánként. Az a.) esetben a határidős nyereség 15951, a b.)
esetben –14198 forint tonnánként. A tényleges (határidős nyereséggel módosított) prompt
eladási ár 25951, illetve 25802 forint tonnánként. A tényleges prompt ártól függetlenül a
tényleges eladási árak gyakorlatilag azonosnak tekinthetők a fedezeti ügylet hatásaként.

38. feladat
A MOL tart az olajárak emelkedésétől, ezért május 15-én határidőre vásárol kőolajat
augusztus 31-i határidőre. Az ügylet kötésekor a kőolaj ára 50USB/barrel. Milyen irányú
fedezeti ügyletet köt a MOL? Mutassa be a fedezeti ügylet kockázatcsökkentő hatását! Július 15-én a
kőolaj ára
a.) 20USD/barrel
b.) 100USD/barrel.
A kockázatmentes kamatláb 3%. Tárolási költség 1USD/barrel/hó.

Megoldás:

A MOL határidősen vesz május 15-én augusztus 31-i lejárattal, majd július 15-én prompt
vesz, s ezen a napon határidős eladási ügyletet is köt, szintén augusztus 31-i lejárattal. A
május 15-én kötött, augusztus 31-i lejáratú határidős vételi ár 54,08USD/barrel. A július 15én érvényes, augusztus 31-re szóló határidős eladási árak 21,65, illetve 101,96USD/barrel.
A határidős nyereség tehát –32,43, illetve 47,88USD/barrel. A tényleges vételár 52,43,
illetve 52,12USD/barrel.

39. feladat

Egy termelőnek várhatóan 25000 tonna búzája lesz. A búza minősége I. osztályú. A
tőzsdén viszont kizárólag euróbúzára lehet kontraktust kötni. Egy kontraktusban 100 tonna
búza van. A malmi búza árváltozásának szórása 35% (σS=35). A határidős termék
árváltozásának szórása 45% (σF=45). A két termék közötti korreláció 0,82 (ρ=0,82). Mi a
határidős kötés iránya? Mekkora a határidős kontraktusszám?

Megoldás:

A fedezeti arány meghatározása:
h= ρ×

21

σS
.
σF

Behelyettesítve h=0,63. A fedezeti arány ismeretében meghatározható a határidős
kontraktusszám is:
0,63
25000 ×
= 157,5 ≈ 158 .
100
Eszerint határidősen veszünk 158 kontraktus euróbúzát.

40. feladat
Egy befektető megtudja, hogy a MOL következő negyedévi eredménye jelentősen
meghaladja az elemzők várakozásait. Szívesen venne a MOL részvényeiből, azonban fél a
makropiac gyengeségétől, illetve egy általános részvényár-csökkenéstől. Ezért a kockázatok
ellen be szeretné biztosítani magát. A MOL bétája 1,4. A befektetni kívánt összeg 10 millió
forint. A határidős BUX-kontraktus értéke a BUX minden pontjára 100 forint. Jelenleg a
határidős BUX értéke 16750 pont.

Megoldás:

A részvénypiaci kontraktusszám meghatározható:
befeketetendő _ összeg × béte 10000000 × 1,4
kontraktusszám =
=
= 8,3582 ≈ 8 .
BUX × pont
16750 × 100
Vagyis a befektető vesz 10 millió forint értékben MOL-részvényt, és elad 8 kontraktus
BUX-ot határidőre.

22