Gergely István

Elektrotechnika

/

ffjress

Gergely István: Elektrotechnika

Lektorálta: Laczkovich Jánosné

© Gergely István - General Press

Borítóterv: Drobek Ödön
Felelős szerkesztő: Füleki Beáta

Javított kiadás

ISBN 963 9076 33 3

Kiadja a General Press Kiadó
Felelős kiadó: Lantos Kálmánné ügyvezető
Irodalmi és művészeti vezető: Lantos Kálmán

Tartalomjegyzék
1. Ismerkedés az elektrotechnikával és az elektronikával...„„ .....„„„..„....„....„..........15
1.1 Egy kis történelem „.„„.„...„„.„....„.„„......„„ .„„.„„..„„..„„„.„......„.„„...15
1.2 Villamosságtan, elektrotechnika, elektronika ......„.„„.....„...„...„...........„16
1.3 Az elektrotechnika műszaki tudomány ...........„ ......„...„.„.„...„..„........„ ..17
1.3.1 Az elektrotechnika, a matematika és a fizika kapcsolata ...„„ „.
„17 1.3.2 Mértékegységek és prefixumok.„„„ „.„„.„„„.„ „.„„„„„.„.„
.....„.18 1.3.3 Az összefüggések ábrázolása „ .........„„„ ........„„.„....„.
„„„...„„„20 1.3.4 Szemléltetés és modellezés .„.......„..„.„ ..„ „„„„.„ ...„
„.....„.„„ ..„22
2. Kölcsönhatások és az anyag szerkezete ..„.„„...„.„...„„„.„....„„.„.....„....„.„„.....23
2.1 Az atom szerkezete és a villamos kölcsönhatás .„..„ „„.„„.„ .........„.„ ..
„„.23 2.2 A villamos tér és a feszültség „.„„„„ „„.„ ..„„.„.„.„.„.„ ...„...„ ......
„...„ ...„27 2.2. l A villamos tér ....„.„.........„.„.„.....„„.„......„.„....„.„..„....„.„
.............................................................................................................27
2.2.2 A feszültség ......„...„.„.......„„ ..„ ..„....„ .....„ ......„„..„.....„ .........„27
2.3 Az atom elektronjának energiája „.„....„..„..„..„..„....„„„.....„„„....„.„.„„28
2.4 Az áramerősség és a mágneses kölcsönhatás.„ ...„.„„.„ ....„.....„..„„.„..
„..30 2.4.1 Az elektromos áram ..„„„.„„ ...„„„„....„.„.„ ...„„„„.„„„„„.„
..„.„30 2.4.2 A mágneses kölcsönhatás .....„ ......„..„.„.„„.„ ..„ ......„„„
....„ „ 30
2.4.3 A töltéshordozó sebessége .„„„„ ........„„„„........„„ ...„....„.„.„„ ..31
2.5 Rácsszerkezet és kötések „....„ .........„...„ .....................„ ....„„....„..„..„......32
2.5.l A kristályrács ..„ ...„ „.„.„.„.„.„„„ ..„„„„ „„ ...„ „„.„.„ ...„„.„.„.„ ...32
2.5.2 Az ionos kötés.„ ...„„ ....„....„„ ....„.„..„..„.......„......„ ......„.„ ......„33
2.5.3 A kovalens kötés.„„.„„ ....„ ..„ ..„„.„.„.„„„„.„ ..„...„.„„ „...„......„33
2.5.4 A fémes kötés „....„„..........„ ..„...„.„...„...„..„.„ ...„.„ ....„ „ .......„.34
2.6 A szabad töltéshordozó hőmozgása „..„....„„...„„...„„.„...„.„„„„„„.„.„„.34
2.6.l Az atomok és az elektronok hőmozgása ...„„.„.„ ..„..„.„.„ „..„„.
„34 2.6.2 Az elektron termikus sebessége .....„.„ „.„ ..„„.„ .....„ ....„„..
„ „„.„35
2.7 Ellenállás és vezetés „.„ ..„..„...„.„.„„ ....„..„.„ ..„ ....„.„ .......„.„„ „„„„.„„ ..36
2.7.1 A vezetés „„„„ ...„ ...„ „....„.„.„„.„.„ ...„„.„„„ ..„„„„„„„„ „„.„ 36
2.7.2 Az ellenállás mirit kölcsönhatás „ ..„..„„„„„ ..„„.„„„„.„„.„„ ....„.36
2.8 Vezetők, félvezetők, szigetelők „..„„ ..„„ ...„.....„...„„„„„„„„ ..„„ ....„„.„„37
2.8.1 Energiaszintek kristályos anyagokban ...„.„.„„ ...„„„.„„ ..„„..
„„.37 2.8.2 Szigetelők „ ........„ ..........„„„ „„.........„.„„ .......„.„„.......„
„.„ ...„ ..38 2.8.3 Félvezetők„„.„„.„ ...„.„„.„ ..„ .................. „„...„..„.
„...„.„...„.„„„38 2.8.4 Vezetők ....„ ...„ .....„.......„.„.........„ ..„.„....„„„.
„.............„..„
39
2.9 Az elektromos áram hatásai ..„.„.„.„.„„.„„.„ ..„.....„....„„.„...........„„.„..„39
2.10 A kölcsönhatások kapcsolata ..„..„.„„...„.„„.„„..„.„„.„.„..„„„.„ „.„.„„..40
3. Az egyszerű áramkör .........„ „„ .....„„„...„ „„..„ „..„...„ „....„.„. „.„.„..„..„ „.„...„..
„41
3.1 Az áramkör .„.....„•• „„..„.•••• „.„.„„.„ ....„„„.„.„„„ ..„...„„.„„„.„„„ ......„.„.41
3.2 Mérések az áramkörben ...„„...„„....„......„„„„...„.„.„.„.„ ......„.„..„....„.„.43

5

3.3 Ohm törvénye ....„...„„ ......„.„.„ ..„„„ ....„......„.„„„ ...........„.........„„„ ..„...44
3.4 Az elektronika és az Ohm törvény„„„„.„.„.„„„„.„ ...„.„„„.„„.....„„.„„...45
3.5 Az ellenállás meghatározása„ ....„„.„„ ...„ .....„„..„„..„„.„.„„ ....„..„„„ „.„.47
3.6 Az ellenállás hőmérsékletfüggése „.„....„...„.„„„.„„ ..„„„.„ ..„„„„„ ..„„.„.49

6

3.7 Az ellenállás mint alkatrész „„.„„„.„.„„ ...„...„.„„ ....„..„„.„.„„„.„.„„„.„ 50
3.7. l Az ellenállás szerkezeti felépítése .„..........„...„.„....„„.„...„„.„.. 50
3.7.2 Az ellenállás értékének beállítása „.„.„..„.....„..„„....„.......„..........51
3.7.3 Az ellenállás névleges értéke és tűrése„„ ...„.„...„....„.„.„„.„.„„ 52
3.7.4 Különleges ellenállások „„.„„.„.„„.„„„.„„ ..„..„„.„ ..„„„.„ ..„„„ 55
3.7.4.l Termisztorok „„.„ ..„ ...„ ..........„„.....„„ ....„.„...„„„„.„.. 55
3.7.4.2 Feszültségfüggő ellenállások „.„.„„.„ ...„„„.„„ ...„.„.„„ 57
4. Munka, teljesítmény és hatásfok.„„„„„ ......„„.„„ ...„.„.„.„ .....„.„.„„„„„.„„.„„„„ 59
4.1 Villamos munka.„„ .........„„„.„„„ .........„ ..„„.„.„.„ ...„„.„ .........„.„ .....„„. 59
4.2 Villamos teljesítmény „ .......„.„„„.........„.„.„„ ...„.„.„„ .....„.„„..„.„„.......59
4.2.1 A teljesítmény meghatározása ...„...„.„„„ ...„„.„„..„„.„„„.„.„„ .. 59
4.2.2 A fogyasztók teljesítménye „.„.„„„„.„.„„„.„„„„„„„.„.„„„„„.„ 60
4.2.3 Ellenállások .terhelhetősége ..„ „ ..„„....„„.„„.....„.„.„„.........„.„„
61 4.3 Hatásfok.„ .......„ ..„„.„„„...„...„..„ .................... „.„ ..............„„..„„.„„„
........................................................................................................................62
5. Passzív villamos hálózatok „ .....„ ......„„.„„.„ ...........„ ..„„.„„.„„.„.„„.„ .....„ ..„„.„
65
5.1 A villamos hálózatok csoportosítása.„ ....„„.„ ..„..„.„.„.....„.„„.„„.„„.„.„ 65
5.2 Kirchhoff törvények ...„..„..........„ ..„„....„„.„„.„ ....„.„ ....„.„.„.„„„„„.„ ... 65
5.2.1 A csomóponti törvény „.„„..„..„....„„„„„„„.„ ..„....„.„„.„.„„„„. 65
5.2.2 A hurok törvény „„..„...„„.„„ „.„ „ ..„.„ ...„„„..„....„„„„.„„„„„„. 66
5.3 Passzív kétpólusú hálózatok eredő ellenállása ..„.„.„.„„.„.„ ..„.„.„„„ ..„ ..
67 5.3.1 Soros kapcsolás ..„..„„„„ ..„ „„„„„.„„„„ ..„.„„ ..„..„„.„.„„.„.„„
.. 67 5.3.2 Párhuzamos kapcsolás.„.„„„ ....„ ..........„•••••••• „.„..„..........„...
„ .. 68 5.3 .3 Vegyes kapcsolások „..„.„.„„..„.„.„„.„„„„.„„„.„„„...
„„„..„„„. 69
5.4 Nevezetes passzív villamos hálózatok ..„...„..„„..„„„„„„.....„„„„..„ „ „ ..
72 5.4.1 A feszültségosztó .„.„.„„.......„......„.„...„„.......„„„„..„.„.„.„„ ...
72
5.4.1.1 A feszültségosztás törvénye„„„ ...........„.„.„„„„„.„ ....„ 72
5.4.1.2 A feszültségosztó.„„„.„.„„.„„„.„.„„„„„ ..„.......„..„„„. 73
S.4.1.3 Potenciométerek ..„„•.„„„.„...„„„„..„..„.„„„„ „„..„ ..„„ 74
5.4.L3.1 A potenciométerek szerkezeti felépítése .„.„„. 74
5.4.1.3.2 Potenciométer jellemzők„„.„ ..„.„„.„.„„„ ...„„
75 5.4.1.3.3 Trimmerek „.„„„....„..„.„„„„„„„.„.„„ ..„„„ 76
5.4.1.4 A feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése ...„ „.„„
77 5.4.1.4.1 Az alapműszer .„..„„„„„....„.„„.„.„.„„„ ..
„„„. 77
5.4.1.4.2 A feszültségmérő méréshatárának bővítése„ ...
77 5.4.2 Az áramosztó„„„„.„ ......„ ......„„ ...„.„.„.„.„ ...„...„.„.„.„.......79
5.4.2.1 Az áramosztás törvénye„.„„.„ ...„.„..„„.„„.„„„„„.„„.„ 79
5.4.2.2 Az árammérő méréshatárának bővítése .„..„„„„.„„.„.„
80 5.4.3 A Wheatstone híd ..„.„„ .....„ ..„„..„..„„....„...„.„.„.„„„„„„ ..„
...„ 83
6. Az áram hőhatása .„„......„••• „...„„„„„„...„...„...„..„ „.„.„„.„„„.„„.„ ..„...„.„.„ „.„ 85

6.1 A villamos energia hőegyenértéke ....„„„.„„„„.„ „.„„.....„„.„„„„„„.„„.„ 85
6.2 A hő terjedése „ „ „„„„.„ ....„:„ ...„.„.„.„.„.„ .....„..„..„„„„„ „„..„„„.„.„ ...„
86
6.3 Testek melegedése .„..„.„„„ .......„ ...„ ...„....„.....„ .........„.„ ...„„.„ ...„„......87
6.4 A hőhatás alkalmazásai .„........„.„.„„........„„.....„.„„„.„ ......„.„ ..„ .....„....88
6.4.1 Fűtés és melegítés ....„„„„.„ .„„.„„„..„„..„...„......„...„„.„„.„„... 88
6.4.2 Izzólámpák .....„..„„„ ..............„ „.......„.„„ .....„ ..„.„....„..„„...„... 88

6.4.3 Vezetékek méretezése és az áramsűrűség .„......„ ..............„.........89
6.5 Biztosítók ...................... „ ..„.„.„ ..„„„ .......„.„.„ ..„ ..„ ...„ ..„ .................. „ 90
6.6 Hűtőbordák méretezése .„...................... „...„.„ ........„„..„..........................92
6.6.1 A keletkezett hő meghatározása„ .....„ ...........„ ...........„ ...„„ ...„„.92
6.6.2 A hő eltávolítása,„ ....„ ..„.„„.„„.„.„ ...„.„.„„ .......„„ ...„„.„ ..„.„„.92
7. Aktív villamos hálózatok .........................„....„ .............„........................................95
7.1 Ideális és valódi generátor „..„„„.„„.„.„„.„„„„ „.„„.„.„„„„„ ....„„.„„„„..95
7.2 Feszültséggenerátorok helyettesítő kapcsolása „..„...„.....„..„„..„...„„„.„.95
7.3 Feszültséggenerátorok üzemi állapotai „ ....„.„.„„.„.„„.„ ..„„„.„....„.
„„„„96 7.4 Feszültséggenerátorok kapcsolása .„.„.„„„.„.„.„.„„.„„.„„„„„.„„„.
„„„ ...98 7.4.1 Soros kapcsolás„ .............„...„ .......„„„.„ ..„ .......„„.............„
.............................................................................................................98
7.4.2 Ellenkapcsolás „...„.„„...„...„...„.„„.„.„ ..„ ..„ ..„„.„ ................... „99
7.4.3 Párhuzamos kapcsolás ...................................................... „„...„.99
7.4.4 Vegyes kapcsolás „......„ ........„„.....„ ..„.„....„......„.„...„„...„„......99
7.5 Generátorok helyettesítő képei ..„„„..„..„.„.„.„.„„.„....„..„.„.„„„„....„..„100
7.5.1 A helyettesítő kép fogalma ....„ .....„....„.„ „........„.......„......„.„.„100
7.5.2 A Thevenin helyettesítő kép ............„..„......„.„„„...........„„.„......101
7.5.3 A Norton helyettesítő kép „„„„.„.„„„„„„.„„.„„.„.„.„„.„„„„„.„101
7.5.4 A helyettesítő képek átszámítása „„„ .„.„.„..„....„.„..„„..„„...„... 101
7.5.5 Az ideális generátorok jelleggörbéi...„„„„.„„„.„„ ..„ ............
„„„102 7.5.6 Példák „.„„„„„.„„ ...„......„ .........„ .....„ ....„„.„„....„...„...
„„.„„„ ..102
7.6 A szuperpozíció tétele ...„...„.„„ ...„.„.„.....„ .......„ .....„.„.„ ......„............105
7.7 Generátorok belső ellenállásának meghatározása „„„„.„„.„„..„„„.„„.„.„106
7.8 Generátorok teljesítmény viszonyai... ...........„ ...„ ...„.„ ...„ .......„..............106
7.8. l A generátor hatásfoka „„ ...........„ ....„ ..„„„ ........................ „....„„106
7.8.2 A fogyasztóra jutó teljesítmény .„„.„.„„„„„.„„.„„.„„...„„...
„„„107 8. Vegyi-elektromos folyamatok „..„.„„„„.„.„.„„.„„.„.„.„„.„„„„.„.„ ..„ ...„„„.
„„„„109
8.1 Folyadékok vezetése.„„.„„„.„„.„.„.„ .....„..„.„...„.„„„..„„.„„„.„„„.„„„ ..109
8.2 Az elektrolízis.„„„„. „„„„„.„„„ ..„„„„„.„„ ....„„..„..„„.„.„.„„...„„ „.„„„..110
8.2.1 Az áram vegyi hatása „„„„„„„.„.„„„.„.„„„.„.„.„„„.„„„ ...„„„„.110
8.2.2 Faraday törvénye ...„„„...„...„.„.„.„.„„.„ .„.„„„.„„„.„.„ ..„.„ .„„.111
8.2.3 Az elektrolízis felhasználása.„.„„„.„.„.„.„„„.„.„.„.„„.„„ ...„ ...„112
8.2.3.1 Fémek kiválasztása„„ ..„.„„.„.„„ ...„.„„„„„„.„„.„„ ..„ ... 112
8.2.3.2 Galvanizálás, galvanoplasztika „.„„.„„.„„„ ..„ ......„ ..„.. 112
8.2.3.3 Az alumínium eloxálása ..„.„„„.„„„„.„„.„ ..„„..„„„„„„113
8.3 Elektrokémiai energiaforrások„ ...„„„„„.„..„.„„..„.„.„„.„„„.„.„„.„„„„„.113
8.3.1. Galvánelemek „.„„„.„„„„„.„.„„„.„„.„.„„.„.„„„„„.„„.„„„„„.„113
8.3.1.1 Az elektrokémiai feszültségsor.„„ ...„.„„„„„.„.„„ ..„„.„113
8.3.1.2 A galvánelem működési elve.„„„„.„.„„„.„.„.„.„„„.„.„114
8.3.1.3 A galvánelem műszaki jellemzői... „„.„.„„.„.„..„..„„„„
115 8.3.1.4 A szárazelem .„„„.„„„.„„.„.„„„„„.„„.„„„.„„.„„„.„.
„„116 8.3.1.5 Különleges galvánelemek„.„.„.„„„„.„ ..„ ..„ ...„„„.
„„„ ..117 8.3.1.6 Telepek .„.„„„.„.„„„„„„.„.„„„.„.„.„„ ..„ ..„„.
„„..„„„.„118

8.3.2 Akkumulátorok „„.„„.„ ...„„..„„.„.„.„.„„.„„ ..„ ..„„„„ .„„.„„.....„119
8.3.2.1 Az akkumulátorok működése .„..„...„„.„„„„„„.„„„ ..„„119

8.3.2.2 Akkumulátor jellemzők.................................................... 120
8.3.2.2.1 Cella feszültség..................................................120
8.3.2.2.2 Belső ellenállás és terhelő áramerősség.............121
8.3.2.2.3 Kapacitás, töltés- és energia hatásfok................121
8.3.2.3 Az elektronikában használt akkumulátorok.....................122
8.3.2.3.1 Az ólom akkumulátor........................................ 122
8.3.2.3.2 Lúgos akkumulátorok........................................ 122
8.3.3 Tüzelőanyag-elemek....................................................................... 123
8.4 Korrózió és korrózióvédelem........................................................................ 124
8.4.1 A kémiai korrózió........................................................................... 124
8.4.2 Az elektrokémiai korrózió.............................................................. 124
8.4.2.1 A korróziós galvánelem................................................... 124
8.4.2.2 Az elektrolitikus korrózió fajtái.......................................125
8.4.2.3 Kóboráram korrózió......................................................... 125
8.4.3 Korrózióvédelem ....„...................................................................... 126
9. A villamos tér és jelenségei....................................................................................... 129
9.1 Erőhatás elektromos térben........................................................................... 129
9.1.1 Coulomb törvénye.......................................................................... 129
9.1.2 A térerősség.................................................................................... 129
9.1.3 A villamos tér szemléltetése........................................................... 130
9.1.4 A feszültség és a térerősség kapcsolata.......................................... 130
9.2 A villamos tér jelenségei............................................................................... 131
9.2.1 A villamos kisülés.......................................................................... 131
9.2.2 A csúcshatás.................................................................................... 132
9.2.3 Az elektromos megosztás............................................................... 133
9.2.4 Elektromos árnyékolás................................................................... 134
9.2.5 Az elektromos térerősség és az anyag kapcsolata.......................... 135
9.2.6 Megosztás szigetelő anyagokban................................................... 136
9.2.6.1 A polarizáció.................................................................... 136
9.2.6.2 Átütés, átütési szilárdság..................................................137
9.2.6.3 Dielektromos veszteség.................................................... 138
9.2.6.4 Az elektrosztrikció............................................................ 138
9.2.6.5 Ferroelektromos anyagok................................................. 138
9.2.6.6 Piezovillamos anyagok.................................................... 139
9.3 A kapacitás.................................................................................................... 140
9.4 A kondenzátor............................................................................................... 141
9.4.1 A síkkondenzátor............................................................................ 141
9.4.2 Kondenzátor megoldások............................................................... 143
9.4.2.1 Állandó kapacitású kondenzátorok.................................. 143
9.4.2.2 Változtatható kapacitású kondenzátorok.........................145
9.4.3 A kondenzátor energiája................................................................. 145
9.4.4 A kondenzátor veszteségei............................................................. 146
9.4.5 Kondenzátorok kapcsolása............................................................. 146
9.4.5.1 Párhuzamos kapcsolás...................................................... 146
9.4.5.2 Soros kapcsolás................................................................. 147

9.4.5.3 Vegyes kapcsolás „...„.„.„.....„.„............................. „„„148
9.4.6 A kondenzátor feltöltése és kisütése .„„„.„„„„„„„.„„ „„„„„ ..„ „149
9.4.6.1 A feltöltés folyamata .„„.„.„„.„„.„ „.„.„ „ ..„„„.„„.„„.
„.149 9.4.6.2 A kisütés folyamata„ „.„.„„.„.„.„„.„.„„ „„„„.„„
„„„.„„150 9.4.6.3 Az időállandó „„„..„..„„„„„ „.„.„ ..„„„„.„„
........„„.„ „ .. 150
9.4.6.4 A töltés és a kisütés különleges esetei „.„„.„„„„ ..
„„„„.151 10. Elektromos áram különböző közegekben .„.„„„„..„„.„ ...„.„„.„.„„.„.„„„„
..„.„..153 10.1 Elektromos áram légüres térben.„„.„.„„„.„„„„.„.„ ...„.„„..„„„.„ ...„„.
„.153
10.1.1 Az elektron mozgása homogén villamos térben „.„....„..„„...„
„153 10.1.2 A tértöltés hatása.„„ ...„„.„..„..„„.„.„.„.„„„.„„.„.„ ...„
„„„......„155 10.1.3 Az emisszió ..„„.„„„„.„„„.„.„.„ „„.„.„.„.„.„.„„„.„.
„„„.„ ...„„„156
10.1.3.1 Az emisszió fogalma és fajtái...„„„„.„.„ ..„„...„„.„.„ .. !
56 10.1.3.2 A termikus emisszió „„..„.„.„„.„ ...„ ..„.„.„„.„.„.„.
„„„156 10.1.3.3 A fotoemisszió „„.„.„ „.„.„ ..„„„..„„„„„„„„„„.
„„„.„ „157 10.1.3.4 A szekunder emisszió„„„„.„„.„.„„ ..„„„„.„
...„ „.„ „ ..„157 10.1.3.5 A téremisszió.„ „.„.„„.„.„„.„ ...„.„„.„ ..
„„.„.....„„.„.„„158
10.1.4 Az elektron belépése fémbe ..„.„„.„ ..„.„.„„.„ ...„.„„„.„„ ..„„.
„.158 10.1.5 A disszipáció„.„„„„.„.„.„ ......„.„.„...„„„..„„„....„„...„„...
„.„„.159
10.2 Férnek vezetése .......„.„....„.„.......„..„ ...„..„ „„..„ „„.„„„ „.„..„.......„.......159
10.2.1 A töltéshordozók száma és sebessége „ „....„„...„.„„..„.„..„.„.„159
10.2.2 Az ellenállás hőfokfüggésének magyarázata „.„„„„„„ „„„„„.„.160 10.3 Gázok
vezetése „.„„„„„„„„„„.„.„.„ „„.„.„......„.„ „..„„„„„..„.„..„.„ „„.. 161 10.3.1 A
nem önálló kisülés„„„.„ „„„„.„„.„.„.„„„.„.„„„„ „ ...„.„.„ „.„161
10.3.2 A kisülés jelleggörbéje és az önálló kisülés „„„„„„„„ „„„ „„.„ .
163 10.4 Elektromos áram félvezetőkben.„„.„„ „.„.„.„.„.„„ „„„„„.„ „ ..„.„ ..
„„„„.165 10.4.1 Félvezető anyagok „„„ „.„„.„.„.„„„.„.„.„ ...„.„.„.„„ „„„.„.„„
„.165
10.4.2 A saját vezetés .„„„.„....„...„...„.„......„„„.„ ...„„„..„....„„„.„„„166
10.4.3 Félvezetők szennyezése ..„„.„„.„„„„„.„„„.„„ ..„...„.„„„.„ ..„.„167
10.4.4 A szabad töltéshordozók mozgása a félvezető kristályban„ ....„169
l 0.4.4.1 Mozgás erőtér hatására..................................................169
10.4.4.2 A diffúziós áram és a hőelem „„.„.„.„„„.„.„.„ „„.„ „ „.170
10.5 A mozgás irányára merőleges elektromos tér hatása ...„„.„.„„.„„.„ „.„„171
10.6 Az elektronika és a töltéshordozó sebessége „ .„.„.„ „„ .„.„.„„„.„„ „„„.„173 11. A
mágneses tér és jelenségei „.„„.„„„„.„.„ „„..„„„„„.„„.„ ..„„„„„„„„„„„.„ ..„„175 11.1
A mágneses kölcsönhatás .„.„.„„„ .„„ .„„„.„ „.„. „...„ „.....„ ..„..„„...„ „„„175
11.l.l A mágneses tér„.„„„.„„ ..„„„„„„„ „„„„„ „„„„.„.„„„„ ..„..„„„„175
11.1.2 Az állandó mágnes ....„„..„....„...„„„..„..„„.„..„.„.„.„„..„„„„„.175
11.1.3 A mágneses indukció .....„.„„„.„„„„„.„„ ....„..„.„„„.„.„„.„.......176
11.2 Árammal létrehozott terek „..„„„„..„„.„.„..„.„..„„.„„.....„...„.„..„.„.„„. 177
11.2.l Vezetékek mágneses tere .„..„„„.„ „.„„.„..„„„.„.„.„.„.„ ...„„ „„177
11.2.2 Tekercs mágneses tere .„„„.„„....„...„„....„„...„.„.„„.„„„„„ ..„.178

11.3 A mágneses teret jellemző mennyiségek .„.„.„.„.„.„„„ ...„ ..„„„„„.
„„„„179 11.3.1 Mágneses indukció és fluxus .„.„.„„„.„.„..„.„.„.„„„.„.
„„„.„ ... 179 11.3.2 Gerjesztés.„„„„ „„„„„„„ ..„„„„„ .„„„„„„.„.„„„...„.„.
„ ....„.„„„ 179 11.3.3 Mágneses térerősség „ ..„„„„ „.„ „ ..„ ....„.„..„„...
„.„„„„„...„„„„180

„„..„.„ ....„..„.„ „„.10.... 220 13..„„.„.„.„„...„„.2 Erőhatás mágnes és ferromágneses anyag között „....„. 186 11..„.„„„„ „„„„„ .„„.„.„..„„..„.„ 199 12.„ .„„.....„..8 Induktivitások kapcsolása „..„„..„ 214 12........„ .„.. 213 12..10.„ .„„„„„„„„...„.„„„„.l Keménymágneses anyagok„ ..„...........„.4..„„.„.„..„.„...„„..„...„.„.„.„.„„..„.....„...9.1.„„„„.......„.4.„..„„.„ 207 12..„.4..„.....„„..„„„„ ...„„..„...„„„...„„...„..1 A mágneses tér és az áram kölcsönhatása „ .„...„ .„ ...........„..„„„.„...„...3 A mágnesezési görbe.„„„.1 Zárt és nyitott mágneses kör....„ .........„„.„„ .„. „ .221 13..189 11..„ .„„„....„„„„„„„„.4.„„......„.„ 189 11..„„ „.„..6......1 Ábrázolás vonal diagramban .„.„..„..„„.„..„...l Elemi mágnesek.2 Folyamatok kikapcsoláskor ..„„ .„ ...„„ „.„„„..„„„. Az elektromágneses indukció „„.„.„...„..„„....„.„.....„.„„ 214 12.. „ „.„„„.„„„.„.„„ 193 11.„.„„ 189 11.„..„„„„.„..„ „„.„„.11..3 Örvényáramok ..„.„....„„.. a szórás „..„....„......1..„.„ .„„„„ „ 220 13...„„„.. „ 183 11..3 Példák mágneses körökre ..„„„.„„..„„„....„....„„„„.9.. 216 13.1 Folyamatok bekapcsoláskor ..„„..„„„.„„..„.2.„„„„. 208 12.„„.... „„„..„.„„.....4.4..„.„.„„..4 A hiszterézis „.„.„.„.„„ .... 196 12. 181 11.....„„....2 Váltakozó mennyiségek ábrázolása...„.„....„„.„„„..„....„„„...„ ..„ „.1 Villamos energia előállítása és átalakítása „„„ „„.10 Az elektromágneses indukció felhasználása„„....„.„.4 Az önindukció ...„.„„.181 11...„ ..5.„ „..202 12..„..„ ....3...„„..„„„.„ „„..„„.„ „....„...l Összegzés vonal diagramban ....„„„„„„„.„...„.„.1 Az indukciótörvény„ .„...„„ .„....5.....„ „.„ .6 Erőhatás mágneses térben „„....„„..„......„.„„ .„....„...„„....„„.„.„....„..„..„„ .„...5.„„..„„„ .„„.„.„„.„......1.„.„.„.„.„.... 207 12...„..„„ 191 11.„...„..„.„„.......„„.......5 Az anyagok csoportosítása Be szerint „..4 Mágneses permeabilitás ....„ „„.„....„„„„..„„„„„„.„ 199 12.4 Az anyagok viselkedése mágneses térben ......„„ „„.„„.„.„.„„.„. 219 13..Váltakozó áramú áramkörök....„„.......l..„....„„„„„„.„ 219 13.5 Mágneses körök .„„„...2.„ 21 1 12.„.„.„.....„„.2 Ábrázolás vektor diagramban ....„..6.„.„ .„„„.„„„„...„..„..„.„.... domének „„„„...„„„„..„.„..„. „„ 184 11.„..„..„ ..„.„......„.„...„...„.„„„ „ 200 12.„..„.„.„ „...„„.„„....„„.....„....2 Lágymágneses anyagok .„„„..„.„ .......„.„ ....„„.„..........„„„......„ .„ „„„„„„„„ .„ ....„.6 A magnetosztrikció ..„„„„ .4.„„.....„.„ 187 11.„„ 219 13.„„.„„..„ „..„.„ „........ „„ 211 12.„„„„„.„„.„.„ ..„....„......„...„„..1.....„„..„„..„„.6 A szkinhatás .„„..„„.„..„..„„.„„.„„„.„„.„.„ .„..„ .„„...„.„„..„„„„„„„.....„..„„....„ . „ .„ ....„„„..„..„„„..„„„„.1 A váltakozó feszültség és áram fogalma..„„ 223 13..„.2 Mozgási és nyugalmi indukció„„.3 Váltakozó mennyiségek összegzése ..„ „„ 223 10 ..3....„.„„...„.„ ....„„...„...„..„......„..1..6..„. 188 11.5.. 195 11.„.„.„ 180 11..„.„„„„„„...„„„„.. 186 11..„ „.... 193 11.„„..„ „„„„.„.„..„.„„.„....204 12.„....„.„ ...„ ... „..„.„..„....„.„ ..„„ .„ ...„ „„„.„„„„„„ „„....„„„ .„ 182 11..„„„„„...„..„.„ 209 12....„.„„„„„ „ ..„ ...„„„.7 A kölcsönös indukció...„.2 Az anyagok csoportosítása µr szerint .„.5 Az induktivitás energiája ...„...„...„.„...„.3 A mágneses tér hatása a mozgó töltéshordozóra .2 A mágneses Ohm törvény .2 Elektromechanikus átalakítók ...„..„.„....„.9 Az induktivitás viselkedése az áramkörben „...4.„.l Váltakozó feszültség és áram „„„.„„..........„ ..5....

..„..„„..„.„„„„„.2 Ellenállás a váltakozó áramkörben„....„„„ .......„......„ „.........2 Összegzés vektor diagramban„...„ „„......„..1....13..2.„„...„.......2.........„ „...„„„„„...........„ „„ ......226 13.......„„„ .......„ „...3.„...„„ .....„„ .„ „„„..„„ ....„.2 A váltakozó feszültség és áram effektív értéke„„„.......„„.„.„„...........1 Fázis viszonyok...„.„ ..„„„„... 224 13....„„ „. „„„ 226 13.. 226 11 ..

.....10.........„„„„„„„„„ ..„.......3.1 Soros R-L kapcsolás .............3....3....2...„„„„„„„„„242 13......„„„„„245 13......240 13...„....5..5...„„„„„„259 13....„ ..3 A kondenzátor reaktanciája „..„„„„„ ..8...„„........5.244 13..„„„.„„..„232 13..4 Jósági tényező és hullámellenállás „„„„„„„„„„„„„„„253 13.„ ..8...1 A transzformátor szükségessége „„„„...........3 A valódi tekercs mint R-L kapcsolás „„„....5.„ ...............2.....8.......„..„„.......„...„ ...........2 Az induktív fogyasztó teljesítménye. „ ..„...10 A párhuzamos rezgőkör........263 13.........„„.......„„„„„„„„„..„ .„....2 Kondenzátor az áramkörben „„„.„„.....„.„......l Az induktív reaktancia fogalma „„„„...........273 .5.......1 Az elektromos és a mágneses tér kölcsönhatása „„„„„„„„„ .3........„......„ .......„„„„„„........„...„„ „„„261 13....„.3...234 13..„„„...........„.8....4 A párhuzamos rezgőkör felhasználása............3.2 A párhuzamos rezgőkör jósági tényezője .......3 Induktív reaktanciák kapcsolása „„„.„...2....„230 13.270 15.5.......236 13.......„„....„ .... „...5.„......„.„ ........260 13..228 13......„ ...„„...„ ..........„ ..„„.....„ ..„ .„.„......8.3.„„...„ ..l A párhuzamos rezgőkör impedanciája„„.5 A soros rezgőkör felhasználása „„„„„„„ .....3.....l Kapcsolása és vektor diagramja „„„„ ..„ ......„„....246 13....„..............3....5.. „„„„„„ „„...3..„ .„„„....„....„ .„ ...1 Fáziseltérés a feszültség és az áramerősség között..........6 A párhuzamos R-L-C áramkör „...„ ......8 A soros rezgőkör „„„„„„„„..5..252 13...„„„„„„258 13.„„„.251 13...269 14.„„„„„„„„„......235 13.„„..„„„„...2 Az induktív reaktancia nagysága „„„..„„„..„„„„.............3...257 13.„....„ .5..........„„.....„ .230 13.2 A kapacitív fogyasztó teljesítménye ... Elektromágneses hullámok .....3..2 Elektromágneses hullámok ....„„„.................„„„„„„„......5.2..1.....3.. „251 13....„ „..„.13.265 14.„.„ ....228 13..229 13. Az induktív reaktancia.....5..5 Párhuzamos R-C kapcsolás...„......248 13.5...„.„„„„„„„„„„ ..„„„ „„„257 13..1 A tekercs helyettesítő kapcsolása „„.7 A soros R-L-C áramkör.„„..„250 13..„„„„....5.„.....239 13....„.....273 15..2 Kapacitív reaktanciák kapcsolása „„„„„ „„„„237 13......„„....„ .4 Impedancia és admittancia ..........10...5................3.„......„ .....„..6 A valódi kondenzátor mint R-C kapcsolás . „.....„„.„..3 A köráram „.„„.256 13.„ ........„„................2 Párhuzamos R-L kapcsolás „.„„„„ „...............„ „„„„„„„„„„„„ ..„ ...„„„„.....228 13..11 A rezgőkör szabad rezgései „„„„„„„„„„„ „„„„„„.„„..„„„„„„..„„„„„„ .1...........„......„„„...„.„„230 13..„„„„„„ ...„....l Induktivitás az áramkörben.............„.2.....1...10.......251 13.3.. „ ....„.3..5....„„„....1.........„„„„ „236 13.......................3......„ „.„„.....4 Soros R-C kapcsolás „ ...5...........„„..5 Összetett váltakozó áramkörök „„„„„„„„.„„„„„„„....„....6 Teljesítmények a váltakozó áramkörben„...„....3.1 A kapacitív reaktancia meghatározása..5........„„.„„ .„......„ .....3.„„....3..234 13.„.....„ .„„„.„„„ .........„„„.„ .......„„„ ... A transzformátor .3 Rezonanciagörbe és rezonancia-ellenállás „„„„„„ .„ ...3 Reaktanciák.10....2 A tekercs veszteségének kifejezése „..„. „ .5......1..5..„„254 13...„ ....„„...„„......„ .„„„.„„„„ .........„„.....7 Fázisjavítás ...„„„„„„„ ......„ .„„„„„.269 14.....„....„...„ .....5.„„„„„„..„„.....„....„„„„„240 13..„„„..„ .„„„„„„....3...l Fáziseltérés a feszültség és az áramerősség között ..1.244 13....„„„„„„ ..5.„„„„„.2 A rezonanciafrekvencia ...„ .„ .„„...„„.„„„ ....„„.249 13.

.„.....277 15.......................„ „ .......„ ....1......„.............„.....„...........„ ..„........„....„.......„ „..............274 15.„.............2 Terhelt állapot „„„„............„ ..........„ ........ 276 12....„ „„„„„ .„.......................„............286 15.......„ ......3...........2..„.........................283 15..3......„ .....„.„....„......„.„ .300 „••• ..1..„ .....294 16....295 16...2...... „..........•„....„ . Többfázisú hálózatok .......3...„ ........................•.„ .................3 Egyenáramú generátorok „„„..„ ..„...és vasveszteség „.4... „ ..7...........„..„............................ „„„ 297 17......„...............1.......„ .3....l Az egyfázisú generátor „..„..„„„........„ ...................................„........•••...„..................„ .................7.„.........•...2 A háromfázisú generátor .......279 15..„............ „ ....„...... „.274 15.„„„........„ ...„.............6 Transzformátor megoldások ..1 A villamos gépek csoportosítása „„.......„„„„„„„„„ ...„„„ ....2.2..„.....................„„..3 A háromfázisú rendszer teljesítménye ...3 Bekapcsolási áram .„.....3.„...............2 A transzformátor elvi felépítése „ ....„„.....299 17..„.......„..........„ ..3..„„..........„.....1 A többfázisú rendszer lényege és jellemzői .......296 17..5 A forgó mágneses mezö „.„.........1.....„„„........291 16...............„ .....297 17.2........„„„............„..„„ ......3. „ ......1 Gerjesztés állandó mágnessel ..3....„ .„„..............„..„.„ .....„„.............2...........298 17..................... Villamos gépek ........ 298 17...•.. 274 15.278 15.....„ ......„ ..„ ................7...„ ...276 15.....„..•.„„„...4 A feszültség áttétel törvénye .........„.......„...... „„.„ ........ 292 16...................3 A feszültségek fázisa .............„.• „...„ ...„.......297 17....„ ......292 16...........3...„„ „ ...............„ ..... „.......„....„............„ ............. „..•..5..............299 17................ „....1 Üresjárási állapot ....„....„..................5 A huzalátmérők meghatározása .....„... 2&0 15...3 Az 1 V-ra jutó menetszám meghatározása .2 Szórás„ „........................4 A villamos energia szállítása és elosztása ......„„„..........4..........„ .278 15.........„„.....278 15......297 17..„ ...... „.2 Váltakozó áramú generátorok „.............„.......1 Rövidzárási feszültség ...................4 A transzformátor veszteségei és hatásfoka...................................„............ ::'...............................„...„....„...2 Az egyenáramú generátor gerjesztése .„.......„„..2 A vasmag méretének meghatározása..........„ ...„ .....7.......„ ....„......„„ .............291 16...„„..........2 Külső gerjesztés ..7 A hálózati transzformátor méretezése ..„..............274 15....2 A háromszög kapcsolás ......„ ...........5....„.................„ ..........3 Öngerjesztésű generátorok..............„ .....15.......„.......3.........„„ .„....„„„„„„„„ .„....2 A primer és a szekunder feszültség nagysága .....„.....„..„......•..„....„ .........„.„ .7...l A mágnesező áram...275 15.................„......2..„.....5 Műszaki jellemzők ....2.........1 Az egyenáramú generátor működése .......276 15.l A teljesítmények meghatározása „„............ „...3 Az ideális transzformátor működése .282 15.„...„...... „..„„....................„.287 15.....1 Réz...287 15..„...................... „....„ .......„„„.293 16.......................•............ „.......1 Az áram áttétel törvénye ...„„„.......„..„„ „„„.„ ..............8.288 16.......4.„ ...•„„„.„............„.„„ .................„...1 A csillag kapcsolás .........„ 299 17..„ .„ .7...3......„.........„.....................„...„ „.....279 15......3 A transzformátor hatásfoka ..........„„...2 Láncolás .„ ........... „ 282 15.....2.„„.....„.....„..281 15....................... 279 15..5.298 17.........2 Rövidzárási áram„„.....„....................273 15...3.„.„.......„.........„..... 80 15...........„......4 A menetszámok meghatározása .2 Az impedancia áttétel törvénye ..„ .....„.......6 Ellenőrzés ablakkeresztmetszetre ...•••.„......

..„...„„„.„.„ ....2 Az ellenállás..„.„„.„..„...„„„.„ .„ „ .„„..„„„„„„ .„ .2...„„„„.„.„„„„„.2...„„„„..4..327 19....„ .„....„.„„ .„ .3 Az áram útja a testben „„„„.„„....„ ..„„.„. „ .3 A rövidrezárt forgórészű motor „....320 18.„ .„.„„„„.„„.„..„„ ..320 18..„„„„„„„.„„„„„„....„.„.„„„„„..„„„„.. „„.„„ .„ .„ .1..„.„..„„„„„..4 A kalickás motor „.„„ .„„ ..„.„ .„ „.„.„..„„.„ .17.„„„.323 19.„.„„„„„„.......„...2 Gerjesztési megoldások ....„..„..6..1 Gerjesztés állandó mágnessel .....„„.„ ..„.„„„„„..„ „„.„.„..„.„„.„ ...„„.„„....„.2 A feszültség frekvenciája „.„.4 Az elektromos ingerlés..„„„.2. Védekezés az áramütés ellen ....„..„„.„...„„„„„„.„„„...„....303 17.6 Váltakozó áramú motorok .....„„ 315 18....„.„.„„„„„„.„.2..„ „„„„306 17..„„..„„„„ .....„„ .„„„„....„„.„.„...„.„„........2.„„„„ .„...1 A nátrium pumpa „.„„„..„..„.„.„..„„„„„„„.„.„ ..„..„.„„.„„„..„ „„„..1 Elektromos tényezők„„.„„315 18.„„ „„ „„„.2 Nem elektromos tényezők..„..„...„„„...„..„ ...„.6.„„....6.„ „323 19.„...„ . „„.....1 Az élettani hatás lényege .6.317 18.3...„„.„„ ....„..„„.„.6..„„„„.„.„ .„ .„.„ .„ ...„.„.4..„ .„„ .„.„„„..„„..„..„ .„„ „..„„ „„ ..3 A feszültség .2 Háromfázisú aszinkron motorok .....3..„„.„„ „ .„„„„„....„ ..„„„„.„„ .„„„.302 17.4 Egyenáramú motorok„„.„ .„.„..„„.„..4.„313 18..„„„„..„„„„„.....„ ..„„„„ „..„„.„ .306 17..6..„ „...„„ „„„.„313 18....„„„..„..„„.4 Egyéb tényezők ..„.„ „„...„.„...„.3.2...„..„„.„.„„.„„ „..2..„..„ ..„„„„„.„.„306 17.„..326 19.„„..317 18....... „...„„ „ .„„ ......„„.„„321 19...„„..„„.„„„ .„„..6.„ ..„„„„.„.„„„„..„„„.„„„..„„.„„..„„„.„„„„.„.„.„.„„.2.„„..„„..„.„.„„„„„„ .2 Külső gerjesztés „„„„.„„.L l Az áramerősség „„ „..„„„„„ .„„314 18...307 17.„„.„„„..„„..„„„„....„.„„„„„..„„„„„ ..„„„ .„„ .„„„„..„„„„.„.„.„„.305 17..„..2.„.„..„„„ ..„„...„.„..„ „„.„..l Az áramütés pillanata és időtartama.„..6.„„„ .„„.„.„.3 Az ingerület továbbterjedése„„„..2 Fontosabb fogalmak.„„„„..3 Segédfázisú aszinkron motorok„„„„ . „„...2.3.„310 17.....„„.„„.„„ .3.„„.1 Az aszinkron motor működési elve „..„„ ..„..„„.„„ „.„ .„304 17...„.„.„...„ ..„„.„„„.„„„ ..„.„.....„.319 18...„ .„„„„„..„„.„„....„.4.„.. .„ ..„.„...3..„„„„ ..„„.........„.1 A balesetet okozó áramkör kialakulása„„„.„„„„.1 A forgó mágneses tér .„„.„......„„„ .„325 19..„..„.„..„..„„„.„„.318 18.4 Az árnyékolt pólusú motor .„„.2.„„„„ .„„„„ „..„...2 A villamos balesetek okai „„....1.3..313 18....„„ .3 Az áramütés mértékét befolyásoló tényezők„„„.„„„„ .„ ...2...„..„.1 Hibás emberi magatartás „„„„„„„ „„.4..„„ .1 Az egyenáramú motor szerkezete és működése .„„ ......2.2 A kálium pumpa.„ .„„.„.3...„ „ .„„..„.„„„.2.„„..„.„„„..„.„„....„..„„„„„.302 17.„„„...„.3 Érintésvédelem „.2....„„„.„...303 17..„..5 Az univerzális motor „„...3...„„„„ „.„„.„„.„.„„„ „.„.„308 17......„„„ .„.„„„„„„„311 18.3.„ .313 18....„.„ ..2 Nem megfelelő műszaki megoldás„.„„ .. „„„ „„.„.„..„„321 18.320 18.„„„„...„ „„325 19..2..„ .„„„ ...„309 17...„.„..„.„„„327 19.1 Az érintésvédelem célja és szabványa „„..„..„. Az áram élettani hatása .„„ 317 18.„„.„„.2 A csúszógyűrűs motor „.„. „„„309 17..„.„ ..„„.3 Gerjesztés kapocsfeszültséggel...„..„„„„...3.„„„...„„....2.„„„„„„ .„ .....„„„..„„„ ....„ .2 Elektromos folyamatok a szervezetben....„...„„„„ .....„.„.„..„.„....„.307 17..

„.2.„„ .„ .„„„„„ .„.3...„„.„.„ ..„„„ .3 Érintésvédelmi módszerek „„.329 19..2.„.3. „„...„„„330 .„. l Védelem közvetlen érintés ellen„„„.„„..„. „„„329 19.„„„..3.„„„...3.„.„„.4 Hálózati rendszerek..„.„ .„„„ .„„.„ ...„„„„„„„„„„„„„.„. „329 19..„„„328 19..„.„„.„.2 Védelem közvetett érintés ellen „.

..„„. 343 .2 Nullázás„„ . 340 19.„„..„.„„.3.„„„„„.„..5.„„.„„„„„ .4.„..19.„..„.„„.„ .„ ..„„.„.3.4 Elektronikai mérések és az érintésvédelem.„„„.1 Kettős szigetelés „ .„„„ 333 19.„„.5.3.„.5.„„....1 VédőflUdelés„„„„„„..„„.„.1 A teendők sorrendje „„„„ „...„„„ 332 19.. 342 19.„..„..3..„....„...„„„„„„„„ .....„..„.„... „.„.„„„ 342 19.„„.5 Érintésvédelmi osztályok .„.„..„ 333 19..2 A védővezető zavaró hatása ..„„.. „.....3.5.„„„„ 331 19.„..5 Harmadik-érintésvédelmi osztály...6 Az I..„„„„„..„...„„.„„. 335 19. osztály érintésvédelmi megoldásai „„„„.„„„.„.„„....„„.„.„...„„.1 Az érintésvédelmi osztály fogalma „„.„„„.„..„„ .„„„... „..7. 339 19..6...„ .„„. 336 19. osztály érintésvédelmi megoldásai..„.„. 332 19......„..„ .„...„„. 334 19.„„„..3 Elsősegélynyújtás „.3.„ .„„„..„..6.„„„„„..„„.2 Az áramütött kiszabadítása az áramkörből „„.„. 337 19.„..3.„.3.„... 338 19...„.7.2 Nulladik érintésvédelmi osztály ..„„„.„„„ .„„...„.„.„ .„„.6...3.1 Áramkörök összeállítása„..„.„„....„....„.„...„.5...„..„. „„„.„.„ .....3.„ „...„.„„..„„...„...„..„„.3 Áramvédő kapcsolás„„..„„„..4.2 Védöelválasztás.„ 342 19.„.„ „„„„„„ .„.„„„„„.„ „„.„..„„„.„„„„„..5 Teendők áramütés esetén .„„.3.„„„„ ....„„..„....„.„„ .„.„„„...„.„„„...„..„ 332 19.„ .„ .„„.„„.7 A II.„..„..3.4 Második érintésvédelmi osztály „„.„.„.„.„„„..„..3..8 A III.....„.„.„....„.„„..„ .„„...„„„... 333 19.„.5.„.„ ...„„„.„ „.„ .„ .„„.„„„„„.3 Első érintésvédelmi osztály .„„„..„„.„.„„„„„„„„.3.5.331 19.. osztály érintésvédelmi megoldásai .„.„„„„ 336 19..5.„„„„ „..„„„„„„„„ „„....„„.„„ .„ .„ ..„„„„ 339 19.

amellyel sokkal erősebb kölcsönhatásokat lehetett elérni. az elektronikának a kialakulását okozták. hogy a gyapjúval megdörzsölt borostyán kő a porszemeket. hogy a villám is elektromos jelenség. A megfigyelt és leírt jelenség alapján Alessandro Volta (1745-1827) olasz fizikus készítette az első olyan generátort (galván elemet). amelyet zivatar idején a magasba emelt. Ebben az időben sok olyan jelenséget és kölcsönhatást ismertek már. és élete kockáztatásával kiderítette. vagy egy másik mágneses tulajdonságokat mutató ércre volt hatással. hogy a boncolt állatok izmai nemcsak akkor rándulnak össze. melyet elektronnak neveztek el. ISMERKEDÉS AZ ELEKTROTECHNIKÁVAL ÉS AZ ELEKTRONIKÁVAL 1. Hertz (18571894) pedig kimu tatta az elektromágneses hullámok létezését. A XIX. olyan vastartalmú ércet találtak. hogy az elektromos és a mág neses jelenségek között szoros kapcsolat van. a benne lejátszódó bonyolult fizikai folyamatot azonban megmagyarázni még nem tudta.-XVIII. politikus és tudós sárkányt készített. A galvánelem tette lehető vé két német fizikusnak Georg Ohm-nak (1787-1854) és Gustav Kirchhoff-nak (18241887) a róluk elnevezett áramköri törvények felfedezését. Joseph John Thomson (1856-1940) angol fizikus 1897-ben kimutatta. melyek egy új villamos szakterületnek. Otto Guericke (1602-1686) magdeburgi polgármester feltalálta a dörzselektro mos gépet. Ismerték a mágneses jelen ségeket is. A fejlődést nagyban segítette Luigi Galvani (1737-1798) bolognai anatómusnak és biofizikusnak az a megfigyelése. illetve a haj és gyapjúszálakat magához vonzza. hanem akkor is. amelyet fel tételezésük szerint egy anyagi részecske okoz. század elején Ampere (1775-1836) francia. hogy ez egy negatív töltéssel rendelkező parányi részecske. A görögök ismereteit csak a XVII. majd Faraday (1791-1867) angol fizikusok megállapították. században sikerűlt jelentősen továbbfej leszteni. Ezt a vaskövet magnetitnek nevezték. A jelenséget a boros tyánkő görög neve (elektron) után elektromosnak nevezték el. a 40-es évek végén a tranzisztort. 1 5 . amely csak a vasra. század elején a megismert jelenségek alkalmazása is felgyorsult. és ebből származik a mágnes szavunk. más fémekre és anyagokra nem. ugyanis Magnesia tartományuk hegyeiben.1. amikor a közeli dörzselektromos gépen kisülés történik. mint a borostyánkő megdörzsölésével (még szikra előállítására is alkalmas volt). Később Franklin Benjámin (1706-1790) amerikai író. ha az iz mokba szúrt két különböző fém egymással összeér. Feltalálták a rádiót. amellyel hosszabb időn át lehetett áramot fenntartani. Munkásságuk alapján a német fizikusok kö zül Maxwell (1831-1879) elméleti úton bebizonyította. az elektroncsövet.1 Egy kis történelem A görögök már az ókorban észrevették. A XX. Oersted (1777-1851) dán.

ábra . a gázokban és a légüres térben áramló elektro gázokban mos töltések által kiváltott jelen ségeket hasznosítja. A rádió. ha az áramkört kialakító elemek mérete igen kicsi. Az elektronikust a nem elektronikustól azonban nem az áram nagysága. amely Áram folya dékokban a félvezetőkben. A villamos jelenségek legáltalánosabb törvényszerűségeit a fizi ka egyik ága. tranzisztor stb. és az ebből kifejlődött különböző villamos szaktudományok foglalkoznak.ábra).2 Villamosságtan. ezért az iparban és a háztartásban alkalmazott készülékek villamos egységei nek megérintése veszélyes. a számológép. A villamosság azonban nemcsak technikai eszközeinkben for dul elő. Az ember számára oly fé lelmetes. az ilyen elven működő technikai eszközö 1-1. sőt a mérőműszerek többsége is villamos elven működik. de egyben csodálatos villámlás pl. illetve az elektromos angolna áramütéssel kábítja el áldozatát. Korábban az elektrotechnikát erős. Thomson felfedezése óta tudjuk.és gyengeáramú részre osztották és az utóbbi val azonosították az elektronikát. a magyar nyelv inkább a villám szó ból származtatott villamos elnevezést használja. milli.és idegrendszer működése közben is.1.ábra).) Az elektrotechnika és az elektronika kapcsolata elektronikusnak. elektronika A villamosság ma már környezetünkben mindenütt jelen van.illetve elektronika elektronika elektronika mikroamper nagyságrendű. Az elektromos és villamos elnevezések egyenértékűek. Az élőlények közül az elektromos rája.Általános Mikroméretek miatt az áramerősség is kicsi. Az áramok szerinti megkülönböztetést termé szetesen alkalmazhatjuk az elektronikára is: nagy ára ELEKTRONIKA mok esetén teljesítményelektronikáról. A kis Teljesltmény. mikroelektronikáról beszélünk (1 2. valamint félvezetőkben. és gyenge villamos folyamatok zajlanak le testünkben az izom. sőt az élettelen természetben is. míg e jelenségek különböző technikai eszkö zökben történő hasznosításával az elektrotechnika. folyadékokban (másodrendű vezetők). Az elektro technikának azt a részét. hanem az áramvezető közeg különbözteti meg. míg abban az esetben. hanem az élővilágban. 1-2. és ennek következménye minden elektromos és mágneses jelenség is. A nemzetközi szakiroda lom általában a görög eredetű elektromos kifejezést. a különféle háztartási gép.ábra ket pedig (dióda. elektrotechnika. gázokban és légüres térben (har madrendű vezetők). a televízió. a villamosságtan vizsgálja. a legrégebben ismert villamos jelenség. a telefonkészülék. A sokkal erősebb külső elektromos folyamatok ezt könnyen megza varhatják. A vezetés létrejöhet fémekben (elsőrendű vezetők). elektroniká ELEKTRONIKA nak nevezzük (1-1. hogy az elektromosság az atomból származik. az atomot alkotó részecskék alaptulajdonsága.

Az elektronika felosztása .

mint rendszernek a működéseként értel mezünk.1 Az elektrotechnika.3 Az elektrotechnika műszaki tudomány 1. Az elektronikai jelenségek megértéséhez szükséges sokféle villamosságtani és fizikai folyamatokkal ezért az elekt ronikának alárendelve foglalkozik. A benne lévő ellenál lások és tranzisztorok tehát elemei. megsemmisül.) közös jellemzője. Alkatrészekből állnak. irányító berendezések stb. Az elektronika és az informatika ezért egymástól elválaszthatatlan. hogy a he lyes működéshez milyen nevezetes feszültség. vagy információt dolgoznak fel. Ha mégis megtesszük.3. szűrő stb. amelyek összességét a készüléknek. eredeti feladatára alkalmatlanná válik. 2. A fontosabb összefüggésekre egy vagy kétszeres keretezés. ugyanakkor az egész egy áramkört alkot. A benne kialakí tott áramköri elemek (ellenállások. Működésük közben valamilyen információt hordozó jelet használnak. Az alkatrész egy berendezés olyan elemi egysége. 17 . de nem alkatrészei az integrált áramkörnek. illetve azt. és ennek segítségével információt adnak. mérőműszerek. amely térfogatában tovább csak roncsolással osztható. a matematika és a fizika kapcsolata Ez a könyv elsősorban azok részére készült. Erre szolgálnak a különféle mérőműszerek és mérési eljárások. hanem az információval összefüggő fontosabb fogalmakat is. Igyekszik azokat részletesen megmagyarázni és rend szerezni.). Az elektronika sokféle alkatrészt nagy mennyiségben használ. TV.Az elektronikus készülékek (rádió. számítógép. Áramkörnek nevezzük a vezetővel összekapcsolt alkatrészeknek azt a rendszerét. Az integ rált áramkörre ezért egyszerre kell alkalmazni az alkatrész és az áramkör definícióját: az integrált áramkör elektromos funkció ellátása alkalmas alkatrész. 3. Egy elektronikus készülékben egymással szorosan összefüggő fizikai folyamatok zajlanak le. hogy a folyamatok az ember érzékszerveivel általában nem érzékelhetők.és áramértékek tartoznak. Sajátos helyet foglal el az alkatrészek között az integrált áramkör. információt továbbítanak. akik a megszerzett villamos alapisme reteket az elektronikai tanulmányaikban kívánják felhasználni. és emiatt az elekt ronika tanulása közben nemcsak a lejátszódó villamos folyamatot kell majd megismer nünk. tranzisztorok stb. 1. a fellépő állapotokra csak mérési eredmé nyekből következtethetünk. A működésükre jellemző elvek szerint megválasztott áramkörökből állnak. telefon. egyenirányító. A működés megértését nagy mértékben nehezíti. amelynek meghatározott elektromos funkciója van (erősítő. illetve vastag betűs kiemelés hívja fel a figyelmet. hogy 1. hogy az ettől való eltérés milyen hibára utal. Rendszeresen meg kell ezért majd állapítanunk.) nem vehetők ki belőle. (nem is ezekből állították össze). hogyan lehet ezeket méréssel meghatározni. Az áramkörök közötti kapcsolatot a készülék tömbvázlata vagy blokksémája mutatja meg.

[ l ] = m. y stb.táblázat. a jelét [ ] jelek közé kell tenni. Sza'rmaztat ása: v "' út idő =- s Mértékegysége: [v] = [s] = m . Gyakran a görög ábécé kis és nagy betűire is szükség van. Néhány példa: Sebesség: Jele. A megtett út. [t ] s . Más esetekben a mennyiség azonos. az út jele az s. [3.2 Mértékegységek és prefixumok Mint minden műszaki tudományban az egyes mennyiségeket az ábécé betűivel je löljük az elektrotechnikában és az elektronikában is. v . vagy valaminek a szélessége pl. Alap és kiegészítő SI mértékegységek Az alapegységek szorzásával illetve osztásával a származtatott mértékegységeket kapjuk. ennek ellenére a hosszú ság jele általában az l.3. a két tárgy közötti távolságé viszont a d betű. hogy a hosszúság mér tékegysége a méter.1. ami azt jelenti. E mennyiségek jele és mérték egysége az 1-1. Az SI (Systeme Intemational d' Unités) nemzetközileg elfogadott mértékegység rendszer 7 alap és 2 kiegészítő mértékegységet tartalmaz. amelyeknek külön jele és neve is lehet. Mennyiség Neve Hosszúság Tömeg Idő Aramerősség Hőmérséklet Anyagmennyiség Fényerősség Szög Térszög Mértékegység Jele Neve l méter kilogramm szekundum J amper T kelvin n mól Iv kandela Kiegészítő mértékegységek radián a. Pl. Ha egy mennyiség mértékegységét akarjuk meg adni. mind hosszúságnak felel meg. A mennyiségeket dőlt betűvel jelöljük. táblázatban található. A sokféle mennyiség miatt sajnos ugyanazt a betűt többször is használni kell. de a jele különböző. a távolság. és értéküket általában SI mértékegységben adjuk meg. szteradián w m t Jele m kg s A K mol cd rad sr 1-1.

előtaggal vagy prefixummal helyettesítjük.10+18 nagyságrendek között használt prefixumok nevét és jelét az 1-2. Mértékegysége : [W ] = [F]·[s] = N · m Nm (nyútonméter). A 10-is. mint a mennyiségekkel. Pl. vagyis 1 Nm = 1 J = 1 Ws.. Az utóbbi összefüggés átrendezésével a munka egy másik mértékegységét kapjuk. a könnyebb kezelhetőség érdekében 10 egész számú pozitív vagy negatív kitevőjű hatványaival adjuk meg nagyságát. Szánnaztatása: W = Erő · út = F ·s. . p S zannaztatása: munka W idő t =--= -. Mértékegysége : [ F ] . [Jll = [P] ·[t] = W ·s = Ws (wattszekundum).m [t] s Erő: Jele: F. . Ezeket de cimális (tízes) szorzóknak nevezzük és a gyakrabban előfordulóknak külön neve és jele van. ejtsd : nyúton). melyet kilo-nak ejtünk. . Ezekben a mér tékegységekben adjuk meg a hö. Ha a mennyiség túl kicsi vagy tűi nagy.. a mérték egységekkel pedig ugyanúgy végezhető művelet. Mint látható egy szánnaztatott mértékegységből újabb szánnaztatható. . . energiát is. sebesség Szannaztatasa: a „ idő v t =- m Mértékegysége : [a] = [v] = s . Szánnaztatása: F „ tömeg · gyorsulás = m·a . Teljesítmény: Jele: P.Gyorsulás: Jele: a.[ m]·[a] Munka: = kg· s = N (Newton. a mozgási stb. W (Watt). Jele: W . ejtése: dzsúl). ahol az 1000-et a mértékegység elé írt k betűvel. 1000 m = 103 m 1 km. 1 Nm = 1 J (Joule. táblázat tartalmazza. Az elektronikában előforduló mennyiségek nagyságrendje széles határok között változik. az ún. a helyzeti. Mértékegysége : [P]= [W] = I [t] s .

ezért ezt a kitevő keresést 10-es alapú loga ritmusnak nevezzük és !g-vel jelöljük. log-lin és log-log variációk fordulhatnak elő.táblázat. Csak végtelen számú számjeggyel írható le. lglOOO 3 és lgl = 0.3. Az előzőek értelmében ez 2. hogy a hat ványozás eredményét 102-nél az 100-at. Leggyakrabban a fe szültség (U). a 10 · 10 · 10-et 1Q3 alakban írjuk. hogy keressük azt a számot. akkor hatványozunk. Az e különleges. 10 a hatvány alapja. 103-nál az 1000-et megkapjuk. és a számsorrendben nincs ismétlődés. Logaritmus kere séskor ennek fordítottját végezzük: a hatványozás eredménye és a hatvány alapja ismert. hogy a l 0-et ennyiszer kell szorzóul használni. ha a kitevő negatív! · 1. hanem e alapú logaritmus szerint megy végbe.000 OOO OOO OOO OOO 001 Neve Jele exa peta tera giga mega kilo milli mikro nano piko femto atto E p T G M k m µ n p f a 1-2. az idő (t) és a frekvencia (j) függvényében kell áramot illetve feszültséget ábrázolni. ami azt jelenti. A tengelyek léptéke lehet lineáris és logaritmikus. és mindig kis betű. vagyis lglOO 2.000 OOO OOO 001 I 0-15 = 0.3 Az összefüggések ábrázolása A különböző mennyiségek közötti kapcsolatot sokszor csak koordináta-rendszer ben ábrázolva lehet kellően szemléletessé és ezzel érthetőbbé tenni. hogy eredményül 100-at kapjunk. A logaritmus egy matematikai művelet és kitevő keresést jelent. A lglOO ? egyenlet pl. azt jelenti. 2 és 3 pedig a kitevő.000 OOO 001 10-12 = 0. !ín-log. a Jt-hez hasonló szám.Szorzószám 1Ql8 1 OOO OOO OOO OOO OOO OOO 1015 = 1 OOO OOO OOO OOO OOO 1012 = 1 OOO OOO OOO OOO 109 = 1 OOO OOO OOO 106 = 1 OOO OOO 1Q3 = 1 OOO l0-3 0. Amikor a 10 · 10et 102. amelyre a 10-et kell emelni.001 10--{.71828. = 0. Ezt megkülönböztetésül ln-el (logaritmus naturális) jelöl jük. Prefixumok Érdemes megfigyelni és megjegyezni. és a prefixum jele mindig nagy betű. ha a kitevő pozitív (kivétel kiló). és a kitevőt keressük. 20 .000 OOO OOO OOO 001 lQ-18 0. hogy az új prefixum 1OOO-szeres értéknél lép be.000 001 I 0-9 = 0. így lin-lin. Példáinkban a hatvány alapja 10 volt. Hat számjeggyel leírva: e 2. Ennek mintájára lgl O 1. Sok természeti jelenség nem 10-es.

Figyeljük meg. a) -10 0 ·2 10 0 -1 10 10 0... Már most érdemes azonban meg jegyezni.ábra 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 ..1 x 10 1-4. 1 0 0. ábra egy dekád beosztását mutatja.ábra). =ím . hogy a logaritmikus tengelyen ábrázolt mennyiség görbéje ugyanolyan.01 0.ábrán lineáris és logaritmikus léptékű tengely látható. A e. A deká don belüli osztások nem egyenletes sűrűségűek. mintha a mennyiség logaritmusát ábrázoltuk volna lineáris léptékben.ábra Lineáris (a) és logaritmikus (b és e) beosztású koordináta-tengely Az ábrázolási mód megválasztása nagyon fontos. hogy a logaritmikus tengely egy-egy beosztásához 10-szeres érték tartozik! Egy ilyen szakaszt dekádnak (tízes egységnek) nevezzünk.. és a szabályok felisme rése is csak helyes léptékű ábrázolás esetén lehetséges.. mert ugyanaz a függvény a kü lönböző léptékű rendszerekben teljesen más görbét ad (l-4. 0 o 1 2 3 4 5 e l '\ e g 10 1 l.Az 1-3. A logaritmikus léptékű 10 y 1 9 1 1 lin-lín 4 3 2 1 \ '\.1 20 2 1 10 50 40 30 4 3 10 10 10 10 10 100 1000 10000 10° 10 2 3 4 6 5 b) n+1 e) 7 8 9 10 1-3. 6 7 \ log-lin - ' '\ .

Az 1/x függvény különböző léptékben ábrázolva .

A modell és a szemléltetés a megismerés fontos eszköze. ábrázolni még nehezebb. pontosan leírni. A valóságban a térben nincs vonal. A modell a valóságot mindig csak közelíti. Mit nevezünk prefixumnak? . Létezik. Milyen fontosabb felfedezések és találmányok segítették az elektrotechnika kia. Ellenőrző kérdések és feladatok 1. ezért az U-I mennyiségek grafikus kapcsolatát jelleggörbének vagy karakterisztikának nevezzük. 1. annak valamely fontos jellemzőjét kiemeli annak érdekében. ha az atomot alkotó részecskéket parányi golyóknak tekintjük. és ezen keresztül érzékelhetővé és érthetőbbé tenni. amely a láthatatlant próbálja láthatóvá. Az ábrán pl. de nem látható. amelyet viszont nem lehet egy papírla pon ábrázolni. csak valamilyen kölcsönhatás. hogy a modell a valóságot mindig leegyszerűsítve mutatja. pl. Milyen kapcsolat van az elektrotechnika és az elektronika között? 3. A villamos és mágneses tér pl. iránykarakterisztika stb. berendezéseket! 6. Sohasem szabad azonban elfelejteni. Néhány függvény annyira jellemző egy alkatrészre vagy áramkörre.tengelynek nincs 0 pontja (ez a logaritmus függvény miatt van így). Mit nevezünk elektronikának? 4. Sokkal egyszerűbb pl.1-nél találkoznak. vonalak rajzolásával tesszük elképzelhetővé. továbbításra és feldolgozásra szolgáló elektronikus készülékeket. 0. Más mennyi ségek esetén külön megkülönböztető jelzőt is használunk. így az elektronikában is nagy szükség van. Mint egy fénykép megmutatja az alkatrész vagy áramkör legfontosabb tulajdonságait. jellegzetességeit. amelyet elképzelni.lakulását és fejlődését? 2. az atom szerkezetét és a vele kapcso latos kölcsönhatásokat elképzelni. bemutatni. Milyen jellemzőkkel rendelkeznek az elektronikus készülékek? 5.4 Szemléltetés és modellezés A természettudományban nagyon sok olyan mennyiség. A villamos és mágneses teret (mezőt) pl. megérteni rendkívül nehéz.3. de műszerekkel kimutatható. hogy a lényegi összefüggéseket könnyebb legyen megérteni. áramerősítési jelleggörbe. ezért az x és y ten gely találkozási pontja a tengelyeken bárhova eltolható. hogy rátekint ve azonnal felismerhető melyikre vonatkozik. melyekre a tudományok ban. az érzékszerveinkre nem hat. Még nehezebb egy bonyolult rendszert és annak folyamatát megérteni. Soroljunk fel információ megszerzésére. jelenség és folyamat van. frekvencia átviteli jelleggörbe. Ilyen esetekben használjuk a szemléltetést. Ilyen esetekben modelleket használunk.

Számunkra a villamos és a mágneses kölcsönhatás a legfontosabb. Többféle kölcsönhatás van: villamos. Nem szüntethető meg.2. A legegyszerűbb hidrogén atom átmérője pl. a gombostűfej méretű elektron tőle kb.1 Az atom szerkezete és a villamos kölcsönhatás Az atom görög eredetű szó és oszthatatlant jelent. atommagból és elektronburokból áll. Az atomot felépítő protont. hogy az atom is további részekre bontható. a magjáé pedig csak 1Q-15 m. Vonzó vagy taszító erőként nyilvánul meg. aminek elektromos kölcsönható képessége van. neutront és elektront elemi részecskének nevezzük. vagyis állandóan van és mindig ugyanakkora. modellez zük.ábra). . A modell a rendkívül kis méretek miatt is szükséges. A mag protont és (az egyszerű hidrogénatom kivételével) neutront tartalmaz. Ma már tudjuk. Az atommodell szerint az atom és alkotóelemei is parányi golyók: az elektronburkot a mag körül kör vagy ellipszis pályán keringő elektronok alkotják. Atommag Elektronburok 2-1. Az arányok érzékeltetésére egy példa: ha az atommag alma nagyságú lenne. 10-10 m. és nem változtatható meg. A villamos kölcsönhatás az atomot alkotó részecskék közti kölcsönhatás egyik fajtája. míg a burokban elektronokat találunk (2-1. gravi tációs stb. A kölcsönhatás egymásra hatást jelent. KÖLCSÖNHATÁSOK ÉS AZ ANYAG SZERKEZETE 2. Azt a részecskét.ábra Az atom elvi felépitése A rendszert a könnyebb megértés érdekében mindig leegyszerűsítjük. Ez a tulajdonság jellemző az adott ré szecskére. mágneses. 1 km távolságban keringene. amely valamilyen változást okoz. és közülük a proton és az elektron elektromos kölcsönhatásra képes. és általában erőként nyilvánul meg.

vagyis elektromos töltése ellenté tes. hiszen Qlq = 1 As/1. valamint proton és elektron között (e) a) Proton és proton. töltéssel nem rendelkezik. proton és elektron kö zött pedig vonzó erő lép fel (2-2. F o-E- F 0 o F F -E-. 2. Minden elektromos töltés ennek egész számú többszöröse. mert ennél kisebb töltés nincs. míg az elektron a proton tömegének csak 1836-od része.elektromosan töltöttnek nevezzük. Qelektron -Qproton- A proton és az elektron töltése elemi töltés.4 alfejezet). Az elektron elemi töltését q-val jelöljük. és m mproton mproton ""' mneutron ' kt e1e ron = --- · 1836 melektron = 9. Az eltérő tömegek ellenére a proton és az elektron elektromos kölcsönhatásának a mértéke.6·10- 19 Asi = +1.6 · lQ-19 As = 6. I Qelektron = q = Qproton -1. vagyis az egynemű töltésű elemi részecskék ta szítják.ábra Kölcsönhatások protonok (a). A proton és az elektron kölcsönható képessége. elektronok (b). A mag a proton miatt pozitív töltésű.1 . a különneműek vonzzák egymást. A töltést Q-val jelöljük és coulomb-ban (kulomb. illetve elektron és elektron között taszító. Egy atomban a negatív elektronok és a pozitív töltésű protonok száma azonos. lQ-31 kg. Az 1 As rendkívül nagy töltés. a jele: C) vagy amperszekundumban (a jele: As) mérjük. ezért az atom kifelé nem mutat elektromos kölcsönhatást.0 b) e) 2-2. semleges.25 · 1Q18 db elektronnak vagy protonnak van 1 As töltése.ábra). A protonét pozitívnak. Azt mondjuk: töltése van. l C = 1 As (1. Semleges. A neutron nem mutat elekt romos kölcsönhatást. A proton és a neutron tömege közel azonos (egységnyi). . és töltésének nagysága ará nyos a kölcsönható képességével. csak ellentétes előjelű. idegen szóval neutrális. az elektronét negatívnak jelöljük. vagyis a töltése azonos.6·10-19 As.

.

táblázat Néhány atom elektronhéjának szerkezete ..- _ .= -o . a protonok és neut ronok számának összege pedig a tömegszámot adja. ' .ábra b) Az elektronburok réteges felépítésének elve (a)..O. „ .-.' ' 0 . és a germánium atom szerkezete (b) Vegyi el Rendszám Elektronok száma K héi s oálya összesen L héi s oálya o oálya összesen M héi s oálva o oálva d oálya összesen N héi s pálya p pálya összesen Vegyérték H e 1 1 6 6 2 Ne 10 10 2 Si 14 14 2 Cl 17 17 2 K 19 19 2 Cu 29 29 2 1 2 2 2 2 2 2 2 6 2 6 2 6 2 6 2 2 6 2 2 2 6 8 8 8 8 8 8 2 2 2 2 6 2 5 6 10 2 6 10 4 7 8 18 18 1 1 2 1 1 4 1 1 4 1 2 4 Ge 32 32 2 1 4 0 4 1 2-1. cc6 ' 0o -' -.-0 . L. ..O -0 ' ' -o . M stb.---... Mivel az elektron tömege elhanya golható a proton és a neutron tömegéhez képest. . az atom csaknem teljes tömege a mag ban összpontosul.- Mag: 32 proton+ 41neutron a) Héj:2+8+18+4=32 elektron 2-3.o _Q ' ' K - oooo L M N ' -0 - . A héjakat a magtól való távolság sorrendjében szá mozzák. .ábra). Tömegszám = N proton + N neutron Az elektronburok réteges felépítésű.o. / ' Oo ' .' 'oO - . elektronhéjat alkotnak. betűkkel jelölik (2-3.A magban található protonok számát a rendszám mutatja meg. és a magtól közel azonos távolságra keringő elektronok ún. / ' · · O ' 0 ' . vagy K. _ 0.

. p. -1s s p 2db 6db d 10db L 8db K 2db f 14db 2-4.---···.Sp 4d . „----- N 32db 5s -.. ---.....3d •-·---== -= - 4s ·-3p M 18db ---. p és d. • • • • K (1). A héjak az első kivételével alhéjakra (pályákra) tagolódnak (2-1.. a d hez 10 és az f-hez 14 elektron tartozhat.-. w ---·. .sd 6s . ahol n a héj sorszáma (K = 1.-----. a másodikon 2 ·22 = 2 ·4 = 8.... L = 2 stb. Az első (K) héjban csak s..ábra Az elektronhéj szerkezete Számunkra legfontosabb a külső héj legutolsó pályája..„.. Példa: Egy réz atomban 29 elektron.-·3s - L (2.--·-------. Az első héjon így 2 · l2 = 2 · 1 2. . --.. Az s pályához legfeljebb 2._.ábra). 29 proto.. a p-hez 6..-.n és 35 neutron van...-- -------·--------4f - --.. \. mert az ezen található elektronok száma határozza meg az atom elektromos és vegyi tulajdonságait.. Tömegszám = protonok száma + neutronok száma NP + Nn 29 + 35 64..). az M-ben s. a másodikban (L) s és p. -----------·-4p . d és f betűvel jelöljük.„.táblázat és 2-4. A pályákat s. a harmadikon 2 ·32 = 2 · 9 = 18 elektron lehet..·· ·---. Mekkora a réz rendszáma és tömegszáma? Rendszám protonok száma = 29.-= -..Egy héjon legfeljebb db elektron lehet.. sőt az N-ben már f pálya is lehet..--------·.--------·-----.

azaz kiegyenlíteni akarja.2. A gyakorlatban ezért mindig az elektron mozog. Tegyünk a tér A pontjába Q töltést. míg az elektron hiányos pozitív töltésű lesz. A kiegyenlítődő töltések által végzett munka . így az elmozdulhat és közben munkát végezhet. Az elektromosan töltött testek is hatnak egymásra. és ennek jelenségeit hasz nosítjuk a villamos energia felhasználásakor. vagyis A kiegyenlítődő töltések mennyisége U- WAB .1 A villamos tér Az atom semleges. A töltésszétválasztáshoz energia szükséges. munkavégző képessége van. Szétválasztás után az elektrontöbblettel rendelkező atom vagy test negatív. és a kiegyenlítődési részfolyamatban a két pont közötti energia különbsége. amelyben a protonok és az elektronok száma nem azonos (a test elektromosan töltött). az U-val jelölt feszültséget kapjuk: „ . és engedjük elmozdulni a B pontig! Ekkor a töltés WAB munkát végez. azonban ehhez rendkívül nagy energia szükséges. illetve töltés kiegyenlítő képességet 1 As-ra vonatkoztatjuk.2 A feszültség A villamos térbe helyezett töltésre erő hat. Az elemi töltésekhez hasonlóan az egynemű töltésű testek taszítják. hogy a korábban szétválasztott elektromos töltéseket újra egyesíteni.2 A villamos tér és a feszültség 2. Minden olyan test közelében.proton egyensúly azonban megváltoztatható.2. elektromos kölcsönhatás tapasztalható. Q . és ezen alapszik minden villamos energiaforrás. Minden anyag atomokból áll. mert a magon belüli köl csönhatások sokkal erősebbek. Ha a térbe egység nyi töltést teszünk. A térnek azt a részét. Ez az energia a ki egyenlítődési folyamat során teljes mértékben felszabadul. és megegyezik azzal az ener giával. 2. ahol ez a kölcsönhatás kimutatható villamos térnek vagy elektro mos mezőnek nevezzük. vagyis WAB energia szabadul fel. sőt ennek következménye az összes villamos jelenség is. Feszu1tseg . Ez a folyamat a töltés szétválasztás. Az elektron . és ehhez éppen WAB energia szükséges. Egy atomról vagy testről a másikra viszonylag könnyen áttehető elektron.2. Az egyensúly elvileg a protonok számával is meg változtatható. A kiegyenlítődés a szétválasztással ellentétes folyamat. A töltést B-ből A-ba csak külső energia be fektetésével lehet visszavinni. Az erő mindig olyan irányú. akkor a tér egyik fontos jellemzőjét. ezért alap állapotban a testek is semlegesek. A töltésnek tehát energiája. a különneműek vonzzák egymást. amit a töltések szétválasztására fordítottunk. vagyis a tér két pontja közötti munkavégző.

ábra). azaz két energiaszint között közbülső érték nem lehet. A megengedett és elfoglalt pálya neve betöltött. és e két pont potenciáljának különbsége az UAB feszültség. WA-Wc tiltott sáv WC . A lehetséges energiaszintek közötti tartományt. ezért a legkisebb energiával a K héjon.ábra 4 s és 3 d valamint 5 s és 4 d pályái). erőterekben inkább a potenciál fogalmat használjuk. potenciálról beszélünk.ábra W1-W4 megengedett szint. az elektron nélkülié betöltetlen. A héjak elektronjainak energiáját az energiaszinttel fe.2 J munkát kell végezni? U = WAB/Q = 1. Az utóbbi csak külső pályáknál Wb -----\1/1. Például: Rádió és TV vevőkészülékek antennái: 0. Az elektronok mindig a legkisebb energiájú szabad helyeket foglalják el az atomban. Áramkörökben a feszültség. Az elektronikában kis és nagy feszültség egyaránt előfordul. ha 1 As töltés 1 J (1 Ws) munkát tud végezni.W3 jezzük ki.1 µV-10 mV Magnetofon és lemezjátszó: 0. A tér valamely két pontja között a fe szültséget a két pont potenciáljának különbsége adja. 2. amelyekhez w 1 ' ' i Wa kisebb energia tartozik.2 J/20 ·10-3 As = 60 V. A tapasztalat szerint két pálya.W2 1 1- ----- lyáihoz (1. vagyis minden elektron csak w 4 szigorúan meghatározott energiával rendelkezhet (2-5. Ha az atom egyenként kapja meg elektronjait. Volta olasz fizikusról. TV készülékek képcsövei: 12-30 kV. ahol energiaveszteség nélkül keringenek.5 V és 4.A feszültség mértékegysége a V (volt). Példa: Mekkora a feszültség a tér két pontja között. tiltott sávnak nevezzük. ha 20 mAs töltést az A-ból a B-be mozgatva 1. 2-4. 1 V a feszültség a tér két pontja között. Ha a munkavégző képességet egy kitüntetett ponthoz viszonyítjuk (ilyen a végtelen vagy a föld).3 Az atom elektronjának energiája Az atomban minden pályához meghatározott nagyságú energia tartozik. A példánkban szereplő térnek az A és B pontban potenciálja van. amelyet az elektron sohasem vehet fel.5 V Hálózati feszültség: 220 V (az új szabvány szerint 230 V). A magtól távolodva az elektronok energiája nagyobb. elsőként mindig a belső pályák töltődnek fel. A ne1 gyedik (N) héjtól kezdve lehetnek olyan pályák is._1 2-5.1 mV-10 V Rúdelem és zsebtelep:: 1. a leg nagyobbal a legkülső héjon keringő elektronok rendelkeznek. vagyis a feszültség potenciálkü lönbség. mint a maghoz közelebbi héj d és f pá.

Ez is bizonyítja. A legkülső héj elektronjait valencia vagy vegyérték elektronoknak nevezzük. A p pályán azonban 6 helyett csak 2 elektron van. A telített héj kisebb energiájú állapotnak felel meg.fordulhat elő. az új pályára tér (ezt nevezzük gerjesztett állapotnak).16 aJ. A vörös fény kisebb energiájú. így ez a pálya a d-vel együtt betöltetlen. hogy más pályára térne azonnal lesugározza.ábra Lehetséges átmenetek energiaszintek között Az elektromágneses hullám frekvenciája gyakran a fény tartományába esik. a szilícium (Si) atom K és L héja teljesen be töltött. Ahhoz. 1 eV = 1. A kötésekben a telített állapot ellenére a héj külső pályái betöltetlenek maradnak. Átmenetkor (belső pályára téréskor) az elektronok a két pálya közötti energiakülönbséget elektromágneses hullámként W4 (fényként) lesugározzák (2-6. de az ehhez szükségesnél nagyobb energiától most is sugárzással szabadul meg. sőt fénytani és elektromos tulajdonságait is. felveszi. A jelenség a modem fényforrások működésének alapja. hogy a külső héjon telítettség jöjjön létre. Wm-n= h ·f 2-6. W1 h = 6.f pedig a hullám frekvenciája.6 · I Q-19 J 0. amelyet egy elektron a légüres térben 1 V-os feszültséggel gyorsítva ér el. W 3 I W = h ·f l. Ha kevesebbet adunk. Behatolva az atomba. és üresek az N. hiszen az elektronok száma nem lesz több. leV az az energia. a héj telített.625 · lQ-34 Ws2. A betöltött pályák energiaszintjeit az atom elektronokkal történő bombázásával ha tározhatjuk meg. melyek helyére a külső pályák elektronjai lépnek. Az energiák a gyakorlatban megszokott értékekhez képest rendkívül kicsik. hogy az atomban csak szigorúan meghatározott ener giaszintek lehetségesek.ábra). de anélkül. ezért J vagy Ws helyett elektronvoltban (eV) mérik. héjak pályái is. ezért az ato mok az egymás közötti kölcsönhatásokban a valencia elektronok leadásával vagy elektron felvétellel olyan kapcsolatot (kötést) alakítanak ki. h a Planck féle állandó. mert ezek határozzák meg az elem kémiai. sőt még az M héjnak az s pályája is. A 2-1. ahol W a lesugárzott energia. a tiltott sávnak megfelelő energiát kell vele közölni.táblázat szerint pl. 0 stb. és visszatér alap állapotba. mint a telítetlen. Az atom csak nagyon rövid ideig marad gerjesztett. Ha a külső héjon 8 elektron van (csak K héjjal rendelkezőnél 2). Ekkor f a fény színét fejezi ki. . Amint lehet az ehhez tartozó felesleges energiát lesugározza. mint a zöld vagy a kék. Az atom valencia elektronok nélküli ré sze az atomtörzs. kiüthetünk mélyebben elhelyezkedő elektronokat. Ha ennél többet.táblázat Ne). hogy egy elektront belső pályáról külső pályára vihessünk. Ez az álla pot jellemzi a nemesgázokat (2-1.

4 Az áramerősség és a mágneses kölcsönhatás 2.1 Az elektromos áram A szabad töltéshordozók egyirányú mozgását (áramlását) elektromos áram nak nevezzük. 2. Ezen a pályán az elektron energiája olyan nagy. röntgen) sugár zással vizsgálhatjuk. A pozitív vagy negatív töltéssel rendelkező atomot vagy atomcso portot ionnak nevezzük. mert elektromos térrel elmozdítha tók. hogy az atomtól könnyen elszakítható. a mag vonzása pedig olyan kicsi. 2.ábra A valencia elektron szabaddá válásához szükséges energia betöltetlen (a) és betöltött (b) héj esetén a} atomhoz kapcsolódik. vagyis gerjesztett állapotba kerül. ábra). Ampere francia fizikusról). ha 1As töltés áramlik át 1s alatt. Az összefüggés alap ján az áramerősség mértékegysége: As/s A (amper. Az elszakadó elektronokat szabad elektronoknak nevezzük. kis energia is elegendő az átlé péshez (még a hőmozgás is bizto. az elektron felveszi ezt az energiát és magasabb betöltetlen pályára tér. Ha az energia kellően nagy. a másik (amelyre került) negatív töltésű lesz. Mértékét (inténzitását) az áramerősség fejezi ki.4. így az az atom.2 A mágneses kölcsönhatás 30 . Ha a külső héj telítet Betöltetlen Betöltetlen len. ha azonban a következő van.W ' w = ====== betöltött betöltetlen állapot egy új héjban síthatja). és villamos térrel az elektronhoz hasonlóan mozgathatjuk. felgyorsíthatók. nagy energia szükséges hozzá (2-7.4. Folyadékokban és gázokban az elektron könnyen egy másik ==== Betöltött Részben ---- Betöltött ---- Betöltött b) 2-7.A betöltetlen külső szinteket nagy energiájú elektromágneses (pl. Nagy az áramerősség. vagyis áram lásra késztethetők. amelyről átment pozitív. A szabad elektronok és az ionok szabad töltéshordozók. melyet I betűvel jelölünk. A töltéssel rendelkező és villamos térrel mozgatható részecskék közös neve: szabad töl téshordozó. ha sok töltéshordozó áramlik át rövid idő alatt: 1A erősségű az áram.

A mozgó elektromos töltésnek az elektromos kölcsönhatáson kívül mindig mágne ses kölcsönhatása is van: az áramló töltéshordozók közelében mágneses tér keletkezik 3 1 .

ti\ . . Jellemző áramerősség értékek: Erősítők. a 'i=-1 l et:/ e i 1 -r 'V ri 1 <::t> L \QL- 2-8.ábra)! Minden elektron q töltéssel rendelkezik. és a V térfogatban N V ·n darab szabad elekt ron van. melynek a töltése: Q N ·q. melyek végtelen hosz szúak. 2. N = V ·n V = A ·d = A ·n ·q ·v .9 .l í -.1-10 A 0. va gyis az áramerősség alapmennyiség.N ·v 2.. a légüres helyezkednek térben egymástól 1m távolságra el.1-10 A 10 A-10 kA 1-200 kA. _ t v Vegyünk észre egy nagyon fontos szabályt. sőt a gyakorlatban az áramerősséget éppen a mágneses kölcsönhatás alapján mérjük. még mágneses tér.ábra).3 A töltéshordozó sebessége Legyen V térfogatunk és térfogategységenként n szabad elektronunk (2-9.. Ezt az 1 "' összefüggésbe helyettesítve: (. Az előző egyenletet átrendezve. vevőkészülékek bemenetén Erősítők kimenetén Készülékek hálózati árama Ipari gépek Villám 1 nA-100 µA 0. melynek erőssége arányos az áramerősséggel. melyből t-t kifejezve t d/v. Az áramerősség ezért egyben a mágneses kölcsönhatás mértékét is kifejezi. 1A az áramerősség abban Mágneses tér Aramló elektronok az egymással párhuzamos két ve / 1 zetékben. A ----+1 t±:I.. Mozduljon el az összes töltés t idő alatt éppen d tá volságra! Ekkor sebessége: v dit.ábra Az áramerősség meghatározása ..ábra Az áramló töltések körül mágneses tér alakul ki összefüggés alapján kapjuk a töltés korábban megismert A ·s As mértékegységét. e/ : I -L · e\- / \ e -r- E:P· · és a vezetékek minden 1m-es szakasza között 2·10-7 N erő hat (l.(2-8.4. amelyre az elektronikus eszközök működésének vizsgálatakor nagy szükségünk lesz! Az áramerősség egyenesen arányos a töltéshordozó sebessé- d 1 Q A ·d·n·q t.= =- t . . a töltés pedig származtatott. Ai J.

. és az áramló töltéshordozók számával (N-nel).gével (v-vel).

amelynek izzóján fél óra alatt 180 As töltés áramlik át? I = Qlt 180 As/(0. hogy atomonként 1 elektron szabad: n 0. Ez a hatás a fény sebességével. polikristályról beszélünk. melyet kristályrácsnak vagy röviden csak kristálynak nevezünk. amelyben 1 A erősségű áram folyik? Mivel N V ·n. képletünk l = A ·n ·q ·v alakban is felírható. a jobb oldalon egy elektron (természetesen egy másik) kilép. 2.1 A.5 ·60 · 60 s) = 180 As/1800 s 0. Feltételezve. 13 · 106 mólnak. Mekkora az elektron áramlási sebessége abban az 1 mm2 keresztmetszetű réz huzalban.1 mm/s. vagyis e = 300 OOO km/s sebességgel terjed.5 Rácsszerkezet és kötések 2. . Minden anyag mól nyi mennyiségében 6 · 1023 db atom van. Mennyi töltés áramlik át 10 s alatt azon a műszeren.1 A kristályrács A legtöbb elem és vegyület szilárd állapotban az atomok szabályosan rendezett.5. Az anyagban az elektron azonban csak a most meg határozott.78 · 1029 elektron/m3.00110 mm/s) sebességgel halad. ha többet. és a réz sűrűsége 8. és V = A ·d. Ezt vre rendezve: I V = --.9 g/cm3. A. Mekkora az áramerősség abban a zseblámpában. egykristály. azaz 0. 3. A szabályos elrendeződés formája az anyagra jellemző. A sebesség így: v l /(I 0-6 · 0.q·n A 1 mm2 = 10-6 m2. térben elhelyezkedő hálózatában fordul elő. míg az étkezési só polikristály. Példák: 1.9 · 106/64 = 0. A gyémánt ékkő vagy a tranzisztorok gyártásához használt szilícium kristály pl. a fénynél sokkal kisebb (áramerősségtől és anyagtól függően csak 0. a szénnek különböző kristálymó dosulata.78· 1029 . A gyémánt és a grafit pl. de néhány elem többféle változatban is kristályosodhat. 1. Tanulság: A gyakorlatban előforduló áramerősségeknél fémekben az elektro nok rendkívül kis sebességgel áramlanak. 2. monolit vagy egykristályról. l m3 réz megfelel 8. Ha a teljes anyagmennyiség egyetlen kristályt alkot. amelynek árama 100 µA? Q 1 · t = 100 · 10-6 A · 10 s 10-3 As.13 · 106 · 6 · J 023/m3. amelynek most 64 g réz felel meg.A tapasztalat szerint a V térfogat bal oldalán egy elektront betéve. vagyis kisebb mint 0.6 · lQ-19) = 8· I 0-5 m/s.

Ha az elem négy vegyértékű és képes kristá lyosodni. K . atomrá csot hoznak létre.5.. A kialakuló kristályrácsot ionrácsnak nevezzük. akkor a kötés molekulává alakulás nélkül is létrejön.ábra Az NaCI kristályrácsa térben (a). .ábra). a másik felveszi és negatív ionná alakul.3 A kovalens kötés Azonos atomokból álló molekulákra (gázok) a kovalens kötés a jellemző.. elektron Az atomokat egymáshoz átadás "' közelítve ionos kötés jön létre.! 1 -/ 1 a) 2-11. és 2-11. Cl -1 2-10. a másiknak kevés . majd az ionok közti von zóerő összekapcsolja őket (2-10. ha w az atomok különbözőek és az egyiknek sok. Ez jellemző a germániumra és a szilíciumra.I \ J \ j ! 1 1 \ 1 ' \ ! \ . pl. L • ••••••• •••••• •• .2. 2.. . i. és az atomok ún. A kialakuló atomrács má sik neve gyémántrács. A telítő désre törekvés miatt az atom a ke veset leadja és pozitív ionná. és az atomok közti kölcsönhatás síkban ábrázolva (b).5..2 Az ionos kötés A kristályban a rendezett állapotot a molekulákon belüli kötésekhez hasonló köl csönhatások alakítják ki. Ilyen kötés van sok vegyületben. . mert a szén gyémánt módosulata is ilyen szerkezetű (2-12.ábra Az ionos kötés kialakulása \\ I r ' 1 '\ 1 \ / i I \ '· 1 \ i .ábra)... Ekkor az atomok ionná alakulás nélkül kölcsön adják egymásnak valencia elektronjaikat.• • _„ • \ valencia elektronja van. . és így azok felváltva mindkét atomhoz tartoznak. a konyhasóban (NaCl).

és az atomok közti kapcsolat síkban (b és e) ábrázolva 2.4 A fémes kötés A kötések harmadik típusa a fémekre jel lemző.ábra). ® •. .:0 'Az atomtörzs szabad elektronja 2-13. A fém atom atomtörzse a rácsban ot o·o\O OlC \QO ·O'C? 0 o· ·o r> .1Q23 db) szabad elektron található.d'fi d is O\o.ábra A szilícium és a germánium kristályrácsa térben (a). ezért a fémes kötés nevet kapta.®" . ' .. . Az elekt ronok így bármely atomhoz tartozhatnak. . ® . hogy a szomszédos atomok valencia elektronjaikat közösen használhatják. hő. ' •..6 A szabad töltéshordozó hőmozgása 2.1 Az atomok és az elektronok hőmozgása .vagy termikus mozgást vé geznek az atomok között (2-13. ún.. . A fémek kristályos szerkezetű anyagok. 9 '.' A kötést létrehozó 4' · valencia elektrook · . .6.• . A szabad elektronok a kristályban sza bálytalan.• . .5. . ® ® a) ' c) b) 2-12. .• .ábra Szabálytalanul mozgó szabad valencia elektronok fémekben 2."::» 0 .. Fémekben ezért sok (cm3-enként 1022 . és a rácsban az atomok olyan közel helyezkednek el egymás mellett.•®.®.. vagyis szabadok..

. 0 K = -273. ezzel együtt az anyag energiája is csök ken. melyet 0 K-nek (kelvin) nevezünk a mozgás teljesen meg szűnik. A hőmérséklet csök kenésekor az atomtörzsek mozgása és energiája.A hőmérséklet nem más mint. az anyagi részecskék mozgásának mértéke. de a rácspontokat a kristály megolvadásáig nem hagyják el. és 1 K hőmérséklet változás 1 °C változásnak felel meg. Kristá lyos szerkezetű anyagokban az atomtörzsek a hőmérséklettel arányos rezgőmozgást vé geznek. és abszolút nulla fokon.16 °C.

k = 1. k pedig a Boltzman-állandó. Rezgés közben azonban néhány atom ak hőmozgása kora energiát szerezhet a szomszédaitól. amelyekben elvileg nincs szabad töltéshordozó. Az ösz sze-vissza száguldó elektronok eredő mágneses kölcsönhatása ezért nulla. és a kristályban ezzel arányos sebességgel száguldoznak. Minden anyagban található ezért több-kevesebb szabad elektron. Ütközéskor az elektronok energiát adnak át más atomtörzseknek. sodródási vagy drift sebességnek. A tapasztalat szerint az elektronok sebességének átlaga arányos a hőmérséklettel: Vr = 2 ·:·T . közel 105 m/s (100 km/s) értéket kapunk. és 2-14. Szobai hőmérsékletet (kb.ábra).ábra). T a hőmérséklet Kelvinben.2 Az elektron termikus sebessége Az elektronok hőmozgásból származó ún. hi 2-14. az áramerősséget és a mág neses kölcsönhatást meghatározó ún. amely sokszorosa az előzőekben megismert. ahol Vy a termikus átlagsebesség. hogy elek tronja szabaddá válhat.6. termikus sebességét Maxwell határozta meg. A hőmérséklettel arányosan rezegnek az atom törzsek ionos és kovalens kötésű kristályokban is. vagyis a két vége között szabálytalan (zaj) feszült ség keletkezik (2-15. m az elektron tömege. 2.Az atomtörzsek mozgási energiájából a szabad valencia elektronok véletlenszerű en felvesznek. Mozgásuk a rácspontokkal (atomokkal) és más elektronokkal történő ütközések miatt szabálytalan (213. 2-15. hol a másik végén lesz több elektron. melynek nagysága és iránya elektrononként különböző.ábra szen a valencia elektronok az atomtörzshöz erősen A szabad töltéshordozók kötődnek. A zaj az elekt ronikus készülékek működésében zavarokat okoz. vT átlag sebesség. · A szabálytalan mozgás miatt az anyagban az elektroneloszlás nem egyenle tes. 300 K) behelyettesítve óriási. Így terjed (vezetődik) a hő a test magasabb hőmérsékletű részéből az alacsonyabba. Véletlenszerűen a testnek hol az egyik.ábra A hőmozgás által keltett szabálytalan (zaj) feszültség .38 · l0-23 Ws/K. vagyis ideális szigetelő anyag nincs.

vagy drift áramnak. melyet sodródási.az elektronok a tér hatására is elmozdulnak.1 A vezetés A kristályra elektromos térrel hatva . Vezetés ..melyet legegyszerűbben a kristály két vége közé kapcsolt Eredeti pálya feszültséggel hozhatunk létre . Az elektronok a térnek megfelelő irányba v . A szabálytalan termikus sebesség mellé ekkor egy tér irányú összetevő is társul.2. és azt mondjuk: az anyag vezet.és elektromos áram csak hatására . _ .ábra).7. röviden csak _ .ábra 2 16 Sodródás elektromos tér áramnak nevezünk. Áram alakul ki. áramlanak (2-16. clnft --"> sodródnak.7 Ellenállás és vezetés 2.

melegítő készülékek Áramköri ellenállások Műanyagok 1 µQ-100 mQ 0. . 1 Q ellenállása van annak az anyagnak. R mértékegysége: V/A = Q (ohm.7. melyet a rács pontokkal ütközve lead. Ütközéskor az elektron lefékeződik. Georg Ohm német fizikusról). Az ütközések tehát korlátozzák a tetszőleges mér tékű felgyorsulást. amelyben 1 V feszültség hatására 1A erősségű áram alakul ki: I Q = iv. félvezetőkre és szigetelőkre osztjuk. 2.olyan anyagokban lehetséges. Az egyes csoportok jellemzőit a következő alfejezetben vizsgál juk majd. amelyekben szabad töltéshordozók vannak. lA Az elektronikában a nagyon kis ellenállástól kezdve a nagyon nagy értékűig min den előfordul.1 Q-10 Q 10 Q-1000 Q 1 Q-10 GQ 100 MQ-1000 GQ. Néhány ellenállás érték: Rövid vezetékdarab Hosszabb vezetékdarab Izzólámpák. a hőmérséklete emelkedik. akadályozzák a vezetést. a kristály energiája pedig növekszik. hogy akadályozza a szabad töltéshordozók áramlását. és R-rel jelöljük. A kristálynak vagy bármely közegnek azt a tulajdonságát.2 Az ellenállás mint kölcsönhatás A sodródó elektron az őt mozgató villamos térből energiát vesz fel. A szabad töltéshordozók számától függően az anyagokat vezetőkre. villamos ellenállásnak (rezisztencia) nevezzük.

A sávok szélessége függ az atomok közti távolságtól. A felhasadás a betöltet len szintekre is kiterjed. ezért a betöltetlen szintek sávját vezetési sávnak nevezzük.A kis ellenállású anyag jól.1 Energiaszintek kristályos anyagokban Kristályosodáskor az atomok nagyon közel kerülnek egymáshoz. ahány atomot egymás mellé helyezünk. Ha lenne.ábra). r::-tl L.ábra lyet a következő ábrákon x Az energiaszintek felhasadása 4 és 9 atom esetén szel jelölünk. vagyis ahány atom van a kristályban. emiatt megvál toznak az elektronpályák és a 2. A vezetőképességet G-vel jelöljük. félvezetők. ahol normál körülmények között nincs elektron.3 alfejezetben megismert energiaszintek is. Kristályos anyagokban az atomok között a kristályoso- + dásra jellemző távolság van. Az ábrán a szagga tottan jelzett betöltetlen szint felel meg a vezetési. A legkülső héjon lévő (valencia) W elektronok esetén a valencia vagy vegyérték sávot kapjuk. Ha a vezetőképességet egy ségnyi méretű (1 m hosszú és 1m2 keresztmetszetű) anyagra vonatkoztatjuk. sza bad lenne. Siemens német fizikusról). és nagyon sok atom esetén sávvá alakulnak (2-17. A fajlagos vezetést y-val jelöljük. A szintek felhasadnak.8. szigetelők 2. 2.8 Vezetők.EJ· Az 1 Q ellenállású anyag vezetőképessége éppen 1 S.:. a fajla gos vezetést kapjuk. mértékegysége 1/Qm. a nagy ellenállású rosszul vezet. me 2-17. ábrából olvasható le. az alatta lévő pedig a valencia sávnak. Az ener- . Az eredeti szint közelében annyi új energiaszint keletkezik. vagyis az ellenállás és a vezetőképesség fordítottan arányos egymással. A vezetési sávba a valencia sávból vihetünk fel legkönnyebben elektront. Néhány a nyag fajlagos vezetése a 2-21. melyet rácsállandónak nevezünk. mér tékegysége 1/Q = S (szímensz.

Félvezetőkben a szabad töltéshordozók száma és az anyag vezetőképessége a hőmér Rácsállandó x séklettel arányosan növekszik. va lamint néhány vegyület.8.ábra töltéshordozó sincs. az olajok. Gyakor latilag nem vezet. A gyakor A szigetelők sávszerkezete latban ilyen nem fordul elő.ábra A félvezetők sávszerkezete . ezért már szobai hő mérsékleten is viszonylag sok elektron feljut a vezetési sávba (2-19. szigetel. Az anyag gyengén vezet. de még mindig olyan kicsi. a kerámiák. a szilícium (Si). A szige telő anyagokban ezért kevés szabad elektron van. 0.ábra). az indi umfoszfid (InP) stb. fajlagos vezetőképessége a szigetelőkénél több nagyságrenddel nagyobb. A tiltott sáv alapján az anyagokat három csoportba soroljuk. Félvezető tulajdonságok. pl. az anyag vezetőképessége kicsi. 2-19.w kal rendelkezik nagy tisztaságú állapotban a germánium (Ge). a galliumarzenid (GaAs). 2. 2.3 Félvezetők Félvezetőkben a tiltott sáv szélessége kicsi (3 eV alatt van).ábra). a műanyagok. a csíllám stb.8. hogy az anyag gyakorlati szempontból szigetelőnek tekinthe tő. va gyis szigetelő anyagainkra inkább a rossz vezető elnevezést kellene használni.5 aJ). Az ener giának legalább akkorának kell lennie. amelyet szobai hőmérsékleten csak na gyon kevés elektron képes meg szerezni (2-18.A vezetési sávba a valencia sávból vihetünk fel legkönnyebben elektront. nagyobb mint 3 eV (kb. a szilárd halmazállapotúak közül az üveg. a szelén (Se). IdeáRácsállandó x lis szigetelőben egyetlen szabad 2-18. mint a valencia és a vezetési sáv közti tiltott sáv szélessége.2 Szigetelők Szigetelőkben a tiltott w sáv szélessége nagy. Szigetelő anyagok a gázok.

A kristályban sok szabad elektron van. később) a lényeges pl. A vezetők sávszerkezete Jó vezetők a fémek (ezüst. A kristályban az atomok nagyon közel vannak egymáshoz (a rácsállandó kicsi). réz. hogy a közegben áramló töltéshordozóknak melyik kölcsönhatását tartjuk fontosnak. vas. mert az ütközések során felszabaduló hőenergia sok kal fontosabb.ábra). A mágneses kölcsönhatás (!. alumínium stb.) és a grafit.8.9 Az elektromos áram hatásai Attól függően.ábra fajlagos vezetőképessége nagy. a gyakorlatban az elektromos áramnak mágneses. ezért a szomszédos w atomok közösen használják va lencia elektronjaikat. vegyi és élettani hatását különböztetjük meg.2. Rácsállandó x 2-20. bár tekercsében a benne áramló töltés hordozók ütközése miatt mindig hő is keletkezik.ábra segítségével hasonlítsuk össze a három csoport fajlagos vezetésének nagyságrendjét! 20 1ö 1 18 16 14 10 1 . A 2-21. és tiltott sáv nincs (2-20. ennek kö vetkeztében az anyag jól vezet.ábra Az anyagok fajlagos vezetése 2. A sávszer Vezetési Betöltetlen sáv kezetben ez azt jelenti. vagyis a két sáv részben Betöltött fedi egymást. fény. míg egy fözőlap fűtőspiráljában a mág neses kölcsönhatást elhanyagoljuk.101Ö 121 1 1 1 1010 Polisztirol Kvarc üveg Porcelán Szigetelők F_é_lv_e_z_et_ő_k 1 2 10 10-<i 10-4 101 Fa - 1 1 1 1 1 Szilícium Germánium --'x< ". hő. hogy a • közös elektron egyaránt tartozik Átfedés Betöltött a vezetési és a vegyérték sáv Valencia sáv hoz. egy hangszórónál. mert ez mozgatja a membránt. .Fémek ---t h---1 \Ellenállás anyagok c '!_eze_ tő_ k :> [1/Qm] __ 2-21.4 Vezetők A vezető anyagok kristályos szerkezetűek.-- y 1--.

és a vele együttjáró hő.Egy testet az elektromos áram magas hőmérsékletre is felhevíthet. . Ekkor a test iz zásba jön és fényt bocsát ki. izzólámpa). Ha a kibocsátott fény a fontos (pl. akkor fény hatásról beszélünk. de föleg mágneses hatást elhanyagoljuk.

Nagyon fontos az élettani hatás. Az elektromos kölcsönhatás az atomot alkotó két részecskétől a pozitív töltésű protontól és a negatív töltésű elektrontól származik. esetleg vegyi és teny hatás lép fel. hanem a közben bekövetkező vegyi változás.és idegrendszer működését megzavarja. csak elektromos kölcsönhatása van. és ezt mint ellenállás érzékeli. és milyen következményei vannak ennek? . Mit nevezünk elektromos áramnak. de mágneses kölcsönhatás is fellép. Mit nevezünk ellenállásnak? 9. az elektromos kölcsönhatása megmarad.séklettől? Mi az ion? 7. Ha ezt hasznosít juk. 3. Mit jelent a tiltott sáv. hogy az elektromos áram veszélyes az emberi szervezetre. Milyen kölcsönhatások vannak az áramló szabad töltéshordozó és anyag atomjai között az ellenállás miatt. b) Az anyag szempontjából: Minden ütközéskor energiát kap. Mely atomi részecskék rendelkeznek elektromos kölcsönhatással? 2. a töltéshordozóknak a villamos térből származó mozgási energija benne hőenergiává alakul. az ütközés. Jegyezzük meg. vagyis halálunkat okozhatja. hogy amikor testünkön áram folyik. a legfontosabb mégis az. Ellenőrző kérdések 1. 2. és hogyan csoportosítjuk ez alapján az anyagokat? 8. ezért a folyamatos áramlás csak külső energia befektetéssel (feszültséggel) tartható fenn.Ugyanígy a folyadékokban létrehozott áramnak sem a mágneses vagy hő hatása a fontos (ezek is léteznek). és hogyan határozzuk meg a mágneses kölcsönhatás alapján az áramerősséget? 6. Honnan ered a mágneses kölcsönhatás. Mozgatni csak szabad töltéshordozókat lehet. Az ütközéskor energiát kell átadnia. Amíg az elektromos töltés áll. az elektromos és mágneses kölcsönhatás mellett egy újabb is jelentkezik. és mikor 1 A az áramerősség? 5. Mit nevezünk feszültségnek és mikor 1 V a feszültség? 4. Hogyan függ a szabad töltéshordozók száma az anyag szerkezetétől és a hőmér. hanem valamilyen közegben áramlik. Igaz ugyan. és azok az ellenállás ellenére áramlanak. A kiváltott élettani hatást nevezzük áramütésnek. Mivel van benne szabad töltéshordozó. illetve a szívbénulás következhet be. és ennek következté ben már nagyon rövid idő alatt is légzés-. az anyag vezet. ezért a villamos készülékek feszültség alatt álló részeit megérinteni nem szabad! Az áramütést érintésvédelmi eszkö zökkel és a szabályok betartásával kerülhetjük el! 2. fóleg hő és mágneses. hogy szervezetünkben az izom. Ha a töltéshordozó nem légüres térben. Ha a töltés mozog. Mely eszközökben van töltés szétválasztás és melyekben töltés kiegyenl ítés? 3.fejezet).10 A kölcsönhatások kapcsolata 1. Ennek két további következménye van: a) A töltéshordozó szempontjából: Az anyag atomjai akadályozzák mozgását (fékeződik). az áram vegyi hatásáról beszélünk (8.

Mechanikai.5 V mutat (3-2. A befektetett mechanikai.. Az erőművi generátorokban pl.:::::::::::::::.. a hőelemben hő. melyek a generátor egyik kivezetésén kilépve. A rendszert áramkörnek nevezzük. a a r ű Egy generán t . energia --7-- hő. a zsebtelepben vegyi... fény stb. A nyíl a kiegyenlítődő pozitív töltéshordo zó haladási irányát + pólus jelöli. energiát a villamos töltés mozgatására alkalmas energiává. A generátor energia átalakító. >. tor feszültsége álta. ezért a gene rátor pozitív pólusá l á ó de á l tól a negatív felé Zsebtelep b l é k 4... kiegyenlítődésre.3.. hő. mechanikai. A generátor kivezetéseit kapcsoknak vagy pólusoknak nevezzük.. i. ábra). és a fényelemben fény energia választja szét a töl téseket. a töltéshordozókat két ütközés között elektromos térrel felgyorsítjuk.1 Az áramkör Egy anyagban.ábra).Generátor n d é . '> Generátor Fogyasztó _. 7 hő. ha a töltéshordozóknak az ütközéskor elvesző energiáját rendszeresen pótoljuk. vegyi stb. Átalakító (töltés szétválasztó) :. vegyi stb. melyeket jól vezető anyagból ké szült huzal (vezeték) köt össze. A gyakorlatban ezt egy generátor feszültségével biztosítjuk (3-1. annak ellenállása miatt a töltésáramlás tartósan csak akkor marad fenn. amely kivezetései között lép fel.. vagyis villamos energiává alakítja oly módon. energia Átalakító (töltés kiegyenlítő) 3-1. majd az összekötő vezetéken és a fogyasztón áthaladva a generátor másik kivezetéséhez áramlanak. A feszültség polaritását nyíllal jelöljük. A feszültség készteti a töltéseket mozgásra.ábra Az áramkör felépítése Az áramkör elemei a generátor és a fogyasztó. 4 6 A generátor legfontosabb jellemzője a feszültség. összekötő vezeték Mechanikai.... hogy a töltéseket szétválasztja. AZ EGYSZERŰ ÁRAMKÖR 3. ahol az ellentétes tölté sekkel találkoznak és kiegyenlítődnek.._i.

\ // p61us Fogyasztó a) nagyságú is (3-3.lehet változó R "-. és egy valódi áramkör (b) 41 . Generátor 3-2.ábra b) Fogyasztó Az áramkör elvi jelölése (a).

A gyakorlatban sokféle generátort használunk.ábra).ábra Állandó (a) és változó nagyságú (b) egyen. rúdelem) rajzjelét mu tatja. ábra). illetve a fellépő mágneses kölcsönhatás segítségével mechanikai vagy más energiává alakítja vissza. a forgógépes. vagyis a generátor Aram csak zárt áramkörben van feszültsége a fogyasztóra kapcsolódik. 3-4. A 3-2. A váltakozó feszültséggel és árammal a későbbi fejezetekben foglalkozunk majd. c. Ez a generátor általánosan használt rajzjele. egyaránt lehet. Az utóbbi egyenfeszültségű. A b) ábra pl. Áram csak akkor van. Fogyasztó pl. annál nagyobb a váltakozó mennyiség frekvenciája. periódusokból áll. Ha a változás ellenére a polaritása állandó. Most csak annyit jegyezzünk meg. ún.3. amelyekben a generátor állandó nagyságú egyenfeszültséget szolgáltat. ha polaritást is vált váltakozó feszültségnek nevezzük. valamint szinuszos váltakozó fe szültség (e) Először csak olyan áramkörökkel foglalkozunk. amely a rajta átáramló töltések energiáját hővé. háromszög. 0:: J_ T . A sza bályosan váltakozó feszültség ismétlődő szakaszokból. Egy-egy periódus megtételéhez T periódusidő szükséges (3. akkor egyenfeszültségnek. Az utóbbinak az időbeni változás szerinti alakja szinusz. Leggyakoribb a szinusz. fűrész stb. az izzólámpa. a c) az egyen feszültségű.ábra I= 0 I . a a) b) e) d) e) f) rövid a negatív pólust. a d) a szinuszos válta kozó feszültségű. a) ábrán a generátort egy áthúzott kör jelöli.ábra). u u u T a) b) e) 3-3. A hosszú vonal jelöli a pozitív. míg az f) ábra a gal vánelem (pl. és rajzokon egy téglalappal je löljük. melyet f-fel jelölünk és Hz-ben (hertz) mérünk. A K gyakorlatban ezért fogyasztónak ne K vezzük. v v A generátor U feszültségének Nyitott áramkör Zárt áramkör hatására az áramkörben I áramerősség 3-5. a hangszóró. a villanymotor. az e) az elektroni kus generátor.ábra Az áramkör másik eleme az Generátorok jelölése ellenállás. hogy minél több pe riódus játszódik le 1 másodperc alatt.t 0 alakul ki. ha az áramkör zárt. és a legfontosabb tulaj donságát a rajzjelével is kifejezzük (3-4. négyszög. a vasaló u u R R stb. Az elektronikában előforduló leggyako ribb rezgések frekvenciája kHz és MHz nagyságrendű.

Jegyezzük meg. ezért a kialakuló áramot váltakozó áramnak nevezzük. vagyis ellentétes a leggyako ribb töltéshordozónak (a negatív elektronnak) a haladási irányával (36. mA-rel vagy A-rei jelöljük. vagy a mért mennyiség mértékegységét kell írni.a ábra). vagyis az időegység alatt átáramló töltések mennyiségét kell mérni. Az áramerősség vektor mennyiség. ugyanis az elektronikus eszközökben pozitív és negatív töltéshor > < dozó egyaránt előfordul. Ér demes ezért a szabályt a 32. amelyen a 4 3 . ezért a fogyasztóval sorba kell kapcsolni ( 3-7. Irányát a töltésáramlás közben kialakuló mág neses kölcsönhatás iránya alapján határozták meg. hogy az áram iránya megegyezik a pozitív töltéshordozó haladási irányával. melyet I-vel.ábra iránya a generátor pozitív Aramirány pozitív és negatív töltéshordozó esetén pólusától a fogyasztón át a negatív pólus felé mutat.2 Mérések az áramkörben A különféle mennyiségek mérésére használt műszereket egy körrel ábrázoljuk. Az áramkörben kialakuló áramerősséget árammérő műszerrel mérjük. ábra alapján más formában is megjegyezni: az áram körben az áram 3-6.ábra). esetleg µA-rei. 3. UR v a) b) e) 3-7.A gyakorlatban az áramkör nyitását vagy zárását kapcsolóval oldjuk meg (3-5.ábra Az áram. A körbe a mért mennyiség jelét. A műszernek az áramerősséggel arányos mág neses kölcsönhatást.és feszültségmérő kapcsolása A feszültségmérő az áramkör két pontja közötti töltés kiegyenlítő képességet (fe szültséget) méri.ábra)! Az áramirány értelmezésének az elektronikában fontos szerepe van. ezért párhuzamosan kapcsoljuk azzal az áramköri elemmel. Váltakozó feszültségű generátor esetén a töltéshordozók áramlási iránya periodi kusan változik.

Az árammérő akkor nem hamisítja 4 4 .ábra). Ezt az energiát a műszerek a mérendő áramkörből veszik. A mérőműszerek mutatóinak kitérését a műszerben kialakuló kölcsönhatások okozzák. amelyhez energia szükséges. azaz a teljes mérőáramkört a e. ezért annak eredeti állapotát megváltoztatják.ábra mutatja. Ez általában a fogyasztó (b. A két mű szer együttes használatát.fellépő feszültséget kívánjuk meghatározni.

és fordítottan arányos az ellenállás értékével. hogy a ge nerátor vagy az összekötő vezeték károsodik. vagyis nincs ellenállása (Rm 0). ha rajta feszültség van.25 0. Jegyezzük meg.ábra Az ellenállás nem függ a feszültségtől és az áramerösségtől Az összefüggés átrendezésével a törvény más alakban is felírható: A második összefüggés tartalma szavakban: egy ellenálláson áram folyik. Azt tapasztalta.ábra). vagyis a rajta mérhető feszültség egyenesen arányos az ellenállásával és az áramával. A túláram ellen a rendszert biztosítóval . Az ellenállást csökkentve olyan nagy áram alakul ki. hogy egy áramkörben a két mennyi hányadosa jellemző az adott fogyasztóra és állandó érték: R = U = ál l nem függ sem a feszültségtől.25 0.5 0. vagyis az Ohm törvény egy adott R ellenálláshoz tartozó áramerősség és feszültség kapcsolatát fejezi ki! Az I = UIR összefüggés értelmében egy áramkörben nagy az áramerősség. ha rajta nem folyik áram. vagyis ellenállása végtelen nagy.5 0. hogy belső ellenállása minél nagyobb legyen. ha a fo gyasztó ellenállása kicsi. hogy U.3 Ohm törvénye Ohm német fizikus (1787-1 854) az ellenállást a feszültségből és a hatására kiala kuló áramerősségből határozta meg. Az ellenállás árama egyenesen arányos a rajta lévő feszültséggel. ábra szerint akkor nem változtatja meg a viszonyokat. de arra törekszünk. akkor rajta U = I ·R feszültségnek kell lenni. és e képlet alapján választották az ellenállás egységéill az 1 Q-ot. Mivel ez sohasem teljesíthető. Gyártani ilyet sem lehet. Ezt nevezzük Ohm tör vénynek. ha nem akadályozza a töltéshordozók áramlását.meg a mérést. Hasonlóan a harmadik képlet: ha egy R ellenálláson 1 áramerősség folyik. I és R összetartozó mennyiségek. sem az áramerősségtől (3-8. belső ellenállása rendkívül kicsi. olyan árammérőt kell választani amelyiknek az ún.75 1 R=U/I 4 4 4 4 2 2 3 4 R 4 +-----3 2 u 0. A feszültségmérő a b. R 4 +------- u 1 2 3 4 3 f 0. 3.75 3-8.

5 0. hogy a feszült séget mindig Y-ban kell behelyettesíteni. más hasznosítható ener giává alakítani. másrészt vannak olyan R•O R•OO alkat részek is (kondenzátor és induktivitás). ábra). mA-ek és kQ-ok vannak. 0. Fordítva: I-t mA-ben O. legfeljebb rendkívül nagy. és ekkor I = ""· Ezt nevezzük rövidzárnak. ame lyekben az Ohm törvény ugyan érvényes. A biztosító olyan alkatrész. mert nagyon sok alkatrész el lenállása függ a feszültségtől.ábra tározza meg (1.1 landósága miatt olyan egye.S 10 0. amely a rá jellemző áramerősségnél az áramkört auto matikusan megszakítja. A rövidzár és a szakadás nem fogyasztó rrl q vagyis R-nek a másik neve ezért ohmos ellenállás. Rövidesen látni fogjuk. A rezisztenciának. 3.4 1 0 1 0. Csak ez képes a villamos energiát mint fogyasztó. hogy az Ohm törvény az elektronikában csak megkötések kel érvényes.ábra). hanem más kölcsönhatás ha3-10.4 Az elektronika és az Ohm törvény Számításkor az Ohm törvény képletébe is SI alapegységekben kell behelyettesíte ni. vagyis ideális rövidzár nincs. így nincs energia átalakulás sem (3-10.30 . Jegyezzük meg. mert ekkor nem folyik áram (! 0).védjük.05 M 1 is! Ekkor /-t mA-ben kapm=tga = u 0 "R = G 0. Az elektronikában azonban általában Y-ok. A végtelen nagy ellenállás (szakadás) sem fogyasztó.15 3 gést egy U-I koordináta helyettesítve R-et kQ-ban 0. A-ben és Q-ban kellene.nak a közeg atomjaival történő ütközése (rezisztencia). ezért az áramerősség sohasem lehet vég telen. de az áramkorlátozó hatást nem a Rövidzár Szakadás töltéshordozó. később). ezért az átváltást nem végzik el.20 kapjuk. de az elI [A] U lenállás megadható kQ-ban 0.25 Az I = UIR összefüg6 0. mert a generá tor által szétválasztott töltések akadálytalanul és köz vetlenül a generátor kapcsai között egyenlítődnek ki. A 3-9.10 2 juk. R = 0 esetén nincs fogyasztó az áramkörben.2 rendszerben ábrázolva R 4ál 0. illetve a rajta átfolyó áramtól. Most Y-ban.ábra Biztosító az áramkörben gyakorlatban minden anyagnak van ellenállása. melyet az áramkörben a fogyasztóval sorba kapcsolunk (3-9.

3 4 5 u 3-11.ábra Az ellenállás jelleggörbéje egyenes .

a me- Uo Rst = lo w Rd·1 n-. leolvassuk az ehhez tartozó M-t. kicsihez nagy meredekségű egyenes tartozik (3-12.1U u < ·- legnagyobb meredekségű hely 3-13.ábra zökre az Ohm törvény csak megkötésekkel Különböző ellenállások jelleggörbéje használható. illetve áram 23456 u köröknek nevezzük. Az elektronikus eszközök jel lemzőit a dinamikus ellenállás jobban Rdin kifejezi. G-vel (3-11.UIM érték a dinamikus vagy váltakozó áramú (differenciális) ellenállás (Rctín). .U szakaszt. hogy az ellenállás sem állandó. amelyeknél a jelleggörbe bizonyos szakaszán I fordítottan arányos U -val. 0. amely most nem a görbe meredek ségétől függ. statikus vagy egyenáramú ellenállás (R5J.2 pontban megismert vezetőképességgel.4 Elektronikus eszközöknél az U-I kapcsolat általában nem egyenest.0.ábra).ábra A statikus és dinamikus ellenállás értelmezése u . A jelleggörbe egy adott pontjá ban a dinamikus ellenállást úgy hatá rozzuk meg. amelynek a meredeksége l/R. Nagy értékű R-hez ezért kicsi. hogy a pont közelében szimmetrikusan felveszünk egy nagyon kicsi ll.81 uo . amelyet ezért jelleg02 görbének vagy karakterisztikának nevezünk.ábra).7. Nemlineáris eszkö 3-12. A dinamikus ellenállás a karakterisztika görbesége miatt minden pontban más értékű. Az eddigi. lineáris eszközöknek.1 áramköröket. Vannak olyan eszközök is. vagyis megegyezik a 2. A görbe karakterisztika (nem állandó meredekség) azt jelentí. majd képezzük a kettő há nyadosát.nest kapunk. míg amelyeknél ez nem teljesül nemlineárisnak. míg a görbe egy adott pontjában a meredekséget is kifejező ll. hiszen I nem egyenesen arányos U -val. mint a statikus. · Azokat az elektronikus eszközöket és 0. amelyek karakterisztikája egyenes. hanem az esz. A nemlineáris jellegörbével rendelkező eszközökre kétféle ellenállás is v AI értelmezhető.3 közre jellemző görbét ad. függ az eszközre kapcsolt fe szültségtől (3-13.ábra). vagyis a görbe lo-1------Jelleggörbe - megadott pontjához tartozó U/I érték a 1'.

redekség negatív (3-14.ábra). A jelleggörbének ezt a szakaszát ezért negatív ellenállású szakasznak nevezzük. .

Rct.66 kQ. A pedig a keresztmetszete (3-16. Az adott anyagra jellemző állandó.ábra jelleggörbéjének M pontjában a statikus és dinamikus ellenállás? A statikus ellenállás: Rs UM //M R5 = 2.3 mA erősségű áram folyik? 3-14. A képletet p-ra átrendezve: .-AU 4 u M 3-15. ahol p (ró) az anyag fajlagos ellenállása. Állandó (szobai) hőmérsékleten az ellenállás: f d E.Példák: 1. Mekkora feszültség van azon a 2.2 kQos ellenálláson.Ulti!= 1 V/1.7 mA-1. Mekkora a 3-15. Jól látható. Felhasználtuk.--<. l a vezető test hossza.8 mA l.5 kQ.5 mA = 0. Mekkora ellenállása van annak a fo gyasztónak. <· : 3-16. kQ és mA mér tékegységet együtt használni. és for dítottan arányos a keresztmetszetével.ábra Jelleggörbe negatív ellenállású sza kasszal R = U// = 26 V/17.ábra).2 mA = 1.:.ábra Jelleggörbe a példához 3. amelyen 26 V hatására 17. hogy R 5 :. ezen kívül függ még az anyagától és a hőmérsékle tétől. [mA) A ll t 4 3 2 1 IM 1 3 --> _ 2UM .UItii.38 kQ.3 mA = l . amelyen 10 mA erősségű áram folyik? U = I ·R = 10 mA ·2. I 3. A dinamikus: Rd = !::. huzal) ellenállása egyenesen arányos a hosszával.5 Az ellenállás meghatározása Egy anyagi rendszer (pl. hogy szabad V. !::.5 V/l .2 kQ 22 V. 1A 1 B u negatív UA ellenállású Us °""zaí<asz 2.U = Uz-U1 = 3 V-2 V l V Af = /2-/1 = 2.5 mA Rct = !::.ábra A keresztmetszet értelmezése A fajlagos ellenállás az egységnyi hosz szúságú és egységnyi keresztmetszetű anyag el lenállását mutatja meg.

·.. Mekkora ellenállása van a 10 rn hosszú. y a két lap közti ly = il· vezetőképesség. így mértékegysége SI-ben l Q 2 m = Qm. táblázatban található.5 mm2 keresztmetszetű réz vezetékR p ·l/A alapján R 0. A fajlagos ellenállás reciproka a 2.2 pontban már megismert fajlagos vezetés.3 · 10-7 Manganin 0. hogy szigetelt vezetékeknél csak a vezető rész átmérője illetve ke resztmetszete számít. Ilyennel rendelkeznek a vezetékek és a teker cselő huzalok is.75 .13 Vas érték megegyezik annak a kocka formájú 2. vagyis az l m hosszú 1 mm2 keresztmetszetű anyag ellenállását jelenti.0175 Qrnm2/m · l 0 m/1.39 . Né hány anyag fajlagos ellenállása a 3-1. Az l Qmm2/m SI alap mértékegységben 1 µQm-nek felel meg.0175 2.ábra). A két összefüggés r d/2 miatt egyenértékű. I0-8 Arany 0. amelyeknek nem a sugarát.. amelyet d = 0.3 .08· l 0-7 0. Ilyenkor p mér tékegysége Qm helyett Qmm2/m.7. .. A gyakorlatban a keresztmetszetet praktikusabb mm2-ben mérni.. 3-1.ábra).8 · I Q-8 0. Mekkora ellenállása van annak a tekercsnek. Qm Anyag Qmm2/m 1. a szigetelést figyelmen kívül kell hagyni (3-17. I 0-6 Kanthal 1.208 Olom anyagtömbnek az ellenállásával. . Nagyon fontos.táblázat. 1. mert ez könnyebben mér hető.028 Alumínium lagos vezetése kicsi. .3 · 10-7 0.. Példák: nek? 1.39 lévő lap között mérjük. hanem az .. 116 Q. amelynek az 4. .R·A p = --.016 1. Jele: y.•. 10-8 Réz 0.ábra Szigetelt vezeték keresztmetszete képlettel szokás kiszámítani.6 .•· Vezető rész .··. Szigetelés . és az ellenállást a két szemben 1. l 0-8 Ezüst 0. Néhány anyag fajlagos ellenállása o/ hanem az átmérőjét (d) adják meg. 1 mm átmérőjű réz huzalból készítünk egy D = 5 cm átmérőjű hengerre? A szorosan egymás mellé csévélt menetekből 20 mm hosszú tekercs keletkezik (3-18. Az SI-ben megadott p l . Nagyon gyakori a kör keresztmetszet. 2.·. A keresztmetszetet (kör terület) ezért nem az A = r2 ·n:.43 oldal éle 1 m. .023 vagyis a nagy fajlagos ellenállású anyag faj 2. . / 3-17.5 mm2 = 0. .

Vas +0.0038 Az új ellenállásértéket Alumínium +O 004 RRéz = R0+AR alapján számít +0.0175 · Qmm Q. k-val.157 m 31. T . Néhány anyag a értékét a 3-2.A 20 mm hosszon N = 20/0. magasabb hőmérséklet). AR ahol AT = R 0 · a ·AT.000025 Grafit -0. A 200 menet hosszúsága: N · k = 200 ·0. és a harmadiknak a legnagyobb fajlagos ellenállása.táblázat tartalmazza.25 · lQ-4 Qm. hogy az elsőnek van a leg kisebb. A 2 · l0-5 Qm így 2 · I0-5 · 106 20 Qmm2/m. Válasszuk az Qmm2/m-t! Qm esetén a keresztmetszetet m2-ben mérjük. • A m 0.157 m. P2 = 2 · 10-5 Qm. Anyag a [1/oC] Ezüst +0.!_ "' 0. Egy menet hossza azonos a henger kerületé vel.00785 mm d 3-18.000005 Kanthai +0. y3 = 40 OOO· 1/Qm. Az a hőfoktényező megmutatja. A huzal keresztmetszete: A d2 ·:rr/4 = 0. k = D· n = 0. Az összehasonlításhoz azonos mértékegységek kellenek.0038 hatjuk ki. a höfoktényezö (Temperatúra Koeffici ens). Az ellenállás így: 2 31 4 m "' 70 R • p·.00025 amelyből Konstantán -0. hogy az adott anyag lQ ellenállású darabja 1°C változás hatására mennyivel változtatja értékét.6 Az ellenállás hőmérsékletfüggése Vegyünk egy darab fém huzalt és jelöljük a 20 °C-on mért ellenállását R0-val! A hőmérsékletet változtatva AR ellenállás változást tapasztalunk. A harmadik érték a p 1/y összefüggés alapján: p 1/(4 · 104)= 0. Hasonlítsuk össze az alábbi adatokkal rendelkező anyagokat fajlagos ellenállás szerint! p 1 = 8 Qmm2/m.0056 R+O = R0041 Wolfram 0 + R0 · a Manganin ·AT. Ez azt jelenti. 1 m2 1000 mm · 1000 mm. T az új. J 2 ·:rr/4 = 0.ábra Tekercs adatok a példához 3. 3.25 · 10-4 · 106 Qmm2/m = 25 Qmm2/m. +0.00785 mm2. 1 = 200 menet van. vagyis 106 mm2.T0 a hőmérséklet változás (T0 az eredeti. a pedig az anyagra jel lemző állandó. amely 0.0002 . a mértékegysége l/°C.05 m ·n:= 0.4 m.

táblázat. Néhány anyag höfoktényezője .3-2.

hogy meghatározott mértékű áramkor látozó képességgel.7 Az ellenállás mint alkatrész 3. .69 i ban állandó. és az anyag szupra 3-19. amely azt jelenti. 17 i l • 1 l ói-m--7. kivezetőböl és védőbevonatból áll (3-20. az ellenállást képező rosszul vezető anyagból. hogy a pozitív hőfoktényezőjű R .14 ugyanis a csak ebben a tartományo 12 3 4 5 s T ----·-1 ón 3.26] nullára csökken. hogy az ellenállás kiszámítására használt R "" p ·l/A összefüggés csak akkor használható.ábra Szupravezetés vezetővé válik (3-19. ha a hőmérséklet is állandó! 3. Erre azonban csak kivételes esetekben kerülhet sor. 1.1 Az ellenállás szerkezeti felépítése Az elektronikában ellenál lásnak nevezzük azt az alkatrészt is.. mert az ismert anyagok szupravezető állapotához csupán néhány kelvin hőmérséklet tartozik (0 K = -273. A hordozó csaknem ki- 50 Fém sapka Vezető rész Védő bevonat Kivezető 3-20._. amelyet előállítani rendkívül nehéz és költséges.. Egy ellenállás hordozó ból.a értéke fémek esetén lQ-3. Jegyezzük meg. A szupravezetőket előnyösen használhatnánk nagy áramok veszteségmentes vezetésére.. és p értéke csak akkor állandó. vagyis ellen állással rendelkezzen. Képle _ tünk azonban csak a -50 °C és +200 °C közötti tartományban írja le Aluminium helyesen az ellenállás változását. Számításokban ezért figyelni kell a és AT előjelére! Az összefüggésből követke zik.ábra).6°C).7. Nagyon alacsony hőTs [KJ . amelyet azért gyártottak. lQ-4 l/°C nagyságrendű és előjele pozitív.ábra Az ellenállás szerkezeti felépítése . -·-----l mérsékleten az ellenállás hirtelen ! Higany 4. ha hő T_s_[! mérsékletüket csökkentjük.. A_n_ya_g anyagok ellenállása csökken. hogy a hőmérséklet növekedésekor R értéke is növekszik.ábra). R0-nál nagyobb lesz.

51 . de előfordul a ha sáb forma is.zárólag kerámia. nagyobbaknál cső. Kisebb méreteknél tömör henger.

ugyanis a rendkívül vékony fém vagy szén ré teg ellenállása mechanikai behatások vagy oxidáció miatt jelentősen megváltozna. A huzal anyaga manganin Bilincs kivezetés 0 vagy NiCr. amelynek hossza nagyobb. illetve FeCr ötvözet. Réteg- .ábra).ábra). míg a menetek összeérését kellő menetemelkedéssel és húzóerővel. Az ellenállás érték nagyságrendjét a felpárologtatott fém fajlagos ellenállásával és a réteg vastagságával. Különösen rétegellenállásoknál van nagy jelentősége. ame lyeknél a vezetést a hordozóba kevert anyag a teljes keresztmetszetben biztosítja. A szigetelő hordozóra a vezető részt vé kony ellenálláshuzalból feltekercselik (huzalellenállás). A köszörülés hatására a hordozót borító henger felületből egy spirál alakú "szalag" lesz. és erre kétféle megoldás terjedt el (3-21. A védőbevonat feladata a vezető rész külső behatások elleni védelme. 0 A rétegellenállás vezető anyaga régebben kizáró3-22.valamint védő 0 Kerámia 0 bevonattal akadályozzák meg. tömör ellenállások is. Ennek megfeA huzalellenállás felépítése lelően szén.7.ábra Az ellenállások csoportosítása Ellenállás huzal A huzalellenállás szükséges R értékét a huzal faj lagos ellenállásának és keresztmetszetének megválasztá sával állítják be (3-22.3. A gőzölögtetett réteg anyaga szén vagy fém.ábra lag szén (korom) volt. illetve fémréteg-ellenállás a neve. ELLENÁLLÁSOK RETEG HUZAL SZI::N FÉM 3-21. .2 Az ellenállás értékének beállítása Az ellenállások l Q-tól 10 GQ-ig terje dő. vagy vékony rétegben rágőzölögtetik (rétegellenállás). ma már gyakoribb a fémréteg ellenállás. ma általános a fém. a végleges értéket pedig spirál köszörüléssel állítják be (3-23. vagyis sok nagyságrendet átfogó értékét az R p ·l/A összefüggés alapján állítják be.ábra). Léteznek ún. így a köszörült menetek számától függően az ellenállás értéke 1OOO-szeresre is megnövekedhet. keresztmetszete kisebb. A tömör ellenállás Európában alig fordul elő.

ábra A rétegellenállás szerkezete köszörülés előtt (a). és köszörülve (b) .a) b) 3-23.

O ::::: 10%. ha kivezetővel látják el.ábra). Axiál is változatnál a kivezetés az ellenállástest tengelyével megegyező irányú.ábra).a. Az 1 k. azaz 1±0.O.1 k. mert ezt . hogy az 1 k. ' Az ellenállás felhasználását megkönnyíti. 3.ábra ré tegellenállás beépítését mu tatja nyomtatott áramköri lapba. Fekvő helyzet ben az alkatrész és a panel között általában kis távol ság (szerelési magasság) van.ábra A rétegellenállás axiális huzal (a). ma a l 0%-os és az 5%-os tűrés a jellemző. l k.ellenállásokhoz lakk.ábra Réteg. Az eltérés mértékét tűrésnek nevezzük. A tűrés megadása a névleges (a kívánt) értékre vonatkoztatva %-ban történik. A rétegellenállásokat általában huzal kivezetővel látják el.9 és l .7. azt jelenti. radiálisnál arra merőleges (sugár) irányú (3-24. 1.főleg az axiális változatukat . és a felhasznált anyagtól. Egy ellenállás fekvő és álló helyzetben egyaránt beépíthető.nak. Régebben a 20%-os. A 3-25. radiális huzal (b) és radiális szalag kivezetéssel (e) A huzalellenállások nál gyakoribb a bilincs. és 3-25. aj 3-24. huzalellenállásokhoz lakk.b.és huzalellenállás beépítése kat nagy méretük és főleg nagy tömegük miatt (pl. 0.b. mely a hűtést meg könnyíti.3 Az ellenállás névleges értéke és tűrése A gyártás során előre meghatározott ellenállás értéket szeretnének elérni. vagyis 0.Q névleges értékű ellenállás valódi értéke l k. cement és zománc bevonatot alkalmaz. de nagy pontos ságot igénylő helyekre gyártanak 2.5. azonban általában ettől eltérő értéket kapnak. esetleg még kisebb tűrésű ellenállásokat is.Q 10% pl. Ennek kikép zése bilincs.Q között bármilyen értékű lehet. . szalag vagy huzal lehet.ábra). mely függ a gyártástechnológiától. csavarral) rögzíteni kell (3-25. A huzalellenálláso Forrasztás Nyomtatott panel Vezető sáv Szerelő lap a) b) 3-25.lehet a legkönnyebben beépíteni. esetleg a huzalsodrat kive zető (3-22.

sőt ±20% ±10% ±5% ±20% ±10% ±5% bizonyos értékeknél kisebb átfedés is 1.9 következő 270 Q±10%-os ellenállás 1.2 2.ábra) 2 Q átfe dés 1.7 8.Táblázat gebbi szabvány szerinti E 60. 96--. A jelenleg használt IEC szabvány a 10%-os értéksort E 12-vel jelöli.7 4. E 6-os sor esetén pl. 2.E48----E.0 3. 110Q ahány tag lesz.2 8. Ugyanígy átfedés keletkezik az 2.3 legkisebb értéke pedig 243 Q.468.0 1.3 4.7 4.3 3. értéksort.5 · 1.25 értéket kapunk. E 12-es esetén pedig 1 m = Átfedés 1.5 (E 12-nél változatlan 3-26. .2 · 1.5 1. melyek 10 hatványaival szorozva kQ és MQ értéket is jelenthetnek (pl.9 3.468 kerekített értéke 1. Az így kapott értékkel l-től kezdődően annyiszor kell -.E 12 . táblázatban talál 3. E 48 és az E 96 sorozat (3-3. Egy ellenállás tűrés miatti felső határértékét a következő nagyobb érték E6 E 12 E 24 E6 E 12 E 24 alsó határa így jól megközelíti.2 3. 1 értékeknél viszont (3-26..5 1.3 keletkezhet.8 vagy kisebb értékeknél is.6 van. 100-szor stb.21.2 2. 100 ViO = 1. mert egy de kádon belül (10-szeres értékek tartománya) 12 féle érték keletkezik. 10 és 5%-os értéksorhoz 2.1 juk. a sorban 1.0 9.1 3. 24--. 900 Q és 990 Q között átfedné az 1 kQ-os 10%-os tűrésű értéktartományát).ábra marad).5 = 1. majd A 100 Q-os és 120 Q-os ellenállás türéshatárai 1. ahány tagot akarunk.-E--6---.3 3. E 6-nál az 1.5. Kisebb tűrésű az . A 100 Q-os és 120 Q-os 1.0 6.8 1.8 6. A következő érték: 2. A 20%-osnál ennek a fele: 6 (E 6-os sor).3 stb. (a 900 Q-os 10%-os tűrésű el lenállás pl. sőt itt ±20% ±10% ±5% ±2% ±1% előfordulnak még az E 192-es.5 A 20.E.5 4. A 220 Q± 10%)-os ellenállás 1. E 240 és A szabványos értéksor tűrése E 480 sorozatok is.A tűrés miatt nem érdemes minden értéket gyártani.5 = 2. az 5%-osnál a kétszerese: 24 (E 24-es sor) fordul elő.2-re.7 nincs átfedés.8 6. hogy 10-ből annyiadik 120Q -10% +10% gyököt kell vonni.2 1. 1 · 1.7 2. így 1.8 5. az ún. valamint a ré 3-3. E 120. 1 kQ. vagyis 1.2 ezeknél 10-szer.5 = 3. Ezt kerekíteni kell 2.g +10% 0 100Q szorozni (és ha lehet kerekíteni). 242 Q..6 5.6 legnagyobb értéke pl. amelyet minden nagy tömegben gyártott alkatrészre szabványosítottak.4 7. nagyobb 2.6 5.táblázat).0 1. ezért a tűréstől függően választják meg a lehetséges értékeket. A dekádon belüli értékek úgy 108Q 132Q keletkeznek.2 tartozó értékeket a 3-4.2 6.

). 10 MQ stb. 47 kQ.220 Q.Táblázat Szabványos E 6. E 12 és E 24 értéksor . A gyártás utolsó fázisában a védő- 3-4.

.-.....-x 1Q sző helyére kerül..--..-1---::--t-"x'"_1.--===.Példa 12 3 4 nes sávok (gyűrűk) vagy pontok találhtók.... J = ±5%...N... amely most 3....-±0 5% T-:-- -rx-. A harmadik (narancs) szín jelöli a nagyságrendet... M) ... x o orn ± A ma már gyakrabban használt szín.5 k Q ±2% . A számérték így 68..ábra kivezetéshez közelebb van. k.. betűk jelentése: A = speciális._ x 1000 x 1 ko stb..... (3-27.ami ugyanazt jelenti .. szürke... x 10 kQ A tűrést korábban közvetlen módon !-::''--x100 kQ (pl.ábra). A i-:-..-1"-0 M = ±20%. F ±1%.__ .....l. ± 10%) vagy betűkóddal tüntették fel.---r--....1-=-. a névle1 1 1 3 4 ges érték nagyságrendjét betűvel (R. a szürke 8-as értéket jelent.. Például: 3M3'= 3.:. t-:::--x 10 o k33 0.o M:-r---"" o 1 C ±0._ ... 4K7 = 4..--.-..... vagy sávja Négy szingyürüs jelölés szélesebb! Példa: Határozzuk meg annak az ellenállásnak az értékét és a tűrését...m.1%._ ± kódos jelölés esetén az ellenállástesten szí. narancs és vörös színű gyűrűk vannak! A kék 6-os..-----.103-nal kell szorozni: 68000 = 68 kQ. amelyen sorrendben kék.33 kQ.. Három nullát kell ezért a 68 után írni.----. amelyik a 3-27..m... számkódos rendszerben az ellenállás ===1.----..l.5%. A kód lehet egyszerű 1 2 3 4 -m""l'..... 2R2 = 2.. a harmadik a nagyságrendet (a szám Zöld: 5 Barna: 1Bama:x 10 o Vörös:± 2% érték utáni nullák számát) a negyedik pedig t:rték: 51 x 100 = 510 0 ±2% a tűrést jelöli.. B ±0. Megkülönböztetünk 4 és 5 sávos jelölési rendszert. - 21 értéksoron belüli értékét számmal._ l'""g' (számkód) és bonyolultabb (színkód). 1 1 .3 MQ.. K = ±10%.......... D = ±0..25%.. vagy .. G = x 100 Mo ±2%...1... A leolvasást an nál a gyűrűnél kell kezdeni.. L ±15% és l-"-'-x +------+-±1GO 1-------+--x-o.."M"":-0:::-..2 Q.dőbevonatra az ellenállás értékét kódolva nyomtatják fel.. .. Szorzó adják meg... A betűkód mindig a tizedesves...7 kQ ._. i--=----t-...r------. 4 sáv esetén az első kettő a számér téket...-.. 1 2 3 4 5 1 2 3 4 5 1 9 1 Vörös:2 Fekete:O Zöld:5 Vörös:2 Vörös::t 2% Érték: 205 00 = 20..l.

á b r a őt színgyürűs jelölés .3 2 8 .

a változás iránya pedig az a hőfoktényező előjelétől. Egyes gyártók újabban 6. 1M 0 0 --. 3.1 Termisztorok Az előzőekben megállapítottuk. Ezek az ellenállásra kapcsol ható feszUltséget.táblázat).ábra).0025 II 0. A Te hőfoktényező nem azonos az a hőfoktényezövel. sőt 7. llR pedig a ó. . Te [1/ C] · 100. Így az l Te [ppm/0C] = 106 ·Te [l/0C].4 Különleges ellenállások 3.·llT ' I 25 Sárga 0.7..02 Barna 100 0 M 0.ábra). illetve ppm/°C-ra átszámítva adnak 10 M meg.005 Narancs 15 . 3-29. a színek jelentése megegyezik az előzővel. il letve az 1 Te [ppm/0C] = 104 · Tc[%/0C]. A geometria jel 1. Ennél a számértéket az első három gyűrűből lehet meghatározni (3-28. 0._ ---Te [%/ C] .4.. melyet %/°C-ra.táblázat változás. 100 k „ A ppm rövidítés (part per million) milliomod 10 k -- .A tűrés a negyedik -vörös színű -gyűrű miatt ±2%. 10 Te pontos értékét a gyártó az ellenállástesten ge ometriai jellel vagy színkóddal közli. típus 3 típus %/°C-ot.7. gyűrűt is használnak. hogy nem fordul elő minden ellenállásérték Az értéktartomány függ a trpust61 minden típusban (3-29. típus 2.c /\ 0. a színkód (5 sávos jelölésnél ez a 6.-- - -- - ------- -- 1k - 100 részt jelent.01 Vörös 50 T. mert figyelembe veszi az el Színjel ±ppm/°C Jel Te f lenállástest geometriai méreteinek változá sából (6. védőbevonattól és egyéb tulajdon ságoktól függően a gyárak típusjelzést használnak.sáv) %/°Cl bekövetkező ellenállás változást is. a számje gyek egymás után írásáyal kapjuk! Ez a szabály az 5 gyűrűs jelölésre is érvényes. kiegészítő gyűrű) ppm/°C-ot jelent (3-5. Jegyezzük meg.T hőmérsékletváltozásra bekövetkező ellenállás 3-5. és a hőmérsékletváltozás irányától.0015 Kék 10 ahol Ro az eredeti ellenállás. A hőmérsékletfüggés jelölése A gyakorlatban használt ellenállások Te értéke ±1· 10-s 1/C és ± 5 · 10--4 l/°C között van. hogy egy ellenállás értéke függ a hőmérséklettől. Fon tos tudni.ábra Kivezetéstől. amelyet az E 24-nél kisebb tűrésű sorozatoknál használnak. illetve az ellenállás Tc-vel jelölt hőmérsékletfüggését fejezik ki. hogy a számértéket tizedes vessző használata nélkill.

táblázat). 3-2. Az NTK és a PTK ellenállás . valamint a folyadékok. Az ellenállás változását kizárólag a környezet hőmérsékletének változása okoz za. Az NTK ellenállása hideg állapotban nagy. Ezek a mérő vagy érzékelő termisztorok. főleg a tiszta vas. Így viselkedik a grafit. Méretük és tömegük kicsi. és emiatt nem írható le az R = R0 • ( 1 +a·tiT ) összefüggéssel. Az ellenállásokra mint alkatrészekre az NTK vagy a PTK megkülönböztető jelzőt azonban csak akkor használjuk. és a változást diagramban adják meg (3-31.A konstantán (mint a neve is mutatja) csaknem állandó a értékkel rendelkezik. Ilyen az összes fém. (idegen kifejezéssel Pozitív Temperatúra Koefficiens-ű) anyagoknak. melyeket termisztoroknak nevezünk. Az ellenállásuk több nagyságrenddel változik. Azokat az ellenállásokat. rúd és gyöngy (üvegtokos) lehet (332. ezért hőmérséklet mérésére és érzékelé sére használjuk. pozitív hőfoktényezőjű. melegen viszont kicsi. a rajtuk átfolyó nagyon kicsi áram melegítő hatása elhanyagolható. mert a értéke nem állandó. illetve a kezdő betűk alapján röviden csak PTK-nak nevezzük.ábrán az erősen hőmérsékletfüggő ellenállások cso portjába tartozik. R [QJ 107 R [Q) 106 106 105 105 104 10 4 103 103 102 102 10 10 -40 -20 0 20 40 60 80 100 120 140 160 T [C'] a) -40 0 40 80 120 160 200 T [C'] b) 3-31. ha a értéke nagy.ábra). Emiatt melegen vezető ellenállásnak is neve b) a) zik.rajzjele a 3-30.ábra Az NTK (a) és a PTK ellenállásának változása (b) Egy termisztor kialakítás szerint tárcsa. A PTK (a) és az NTK (b) rajz)ele fémoxidok és félvezetők) készülnek. Az ellenállás változás oka szerint az NTK termisztorokat két nagy csoportra oszthatjuk: l. ezért helyette inkább a manganin ötvözetet használják. amelyeknél a előjele pozitív. Eb ből a különleges ötvözetből. A másik neve 3-30.ábra ezért hidegen vezető ellenállás. A PTK ezzel ellentétesen viselkedik. az összes félvezető anyag. nagy stabilitású ellenállásokat készítenek. A tennisztorok különböző porokból (fémvegyületek. de a többi anyaghoz viszonyítva még elég kicsi a értékkel rendelkezik (1. Sajnos nem for rasztható (a kanthal sem). . Negatív a esetén (Negatív Temperatúra Koefficiens) NTK a nevük.ábra). amely jóval nagyobb.

elektroncsövek fútése). vagy varisztor. fémlapra szelt tárcsa (b). a szerkezete porózus.ábra jelleggörbe szimmetrikus. Az árama emiatt kezdetben egyenle tesen növekszik. különleges izzólámpák.ábra nikai tanulmányaink során ismer kedünk majd meg. A PTK termisztorok jellemző felhasználási területe: hőmérsékletmérés. A VDR ellenállása egy bizonyos feszültségig R állandó. jelfogók meghűzásának. ábra). 3. A VDR-eket tárcsa és rúd formában gyártják (3-34.ábra). A kisebb feszültségű VDR-ek jel u U1u leggörbéje meredekebb. A VDR összepréselt szemcsés szilíciumkarbid (SiC) és kötőanyag égeté sével (zsugorításával) készül. higanygőzlámpákban gyűjtó ellenállás. majd a jelleggörbe meredekké vá lik (3-33. A a) b} 3-33. rúd (c) és üvegtokos gyöngy termisztor (d} 2. villanymotorok tűlmelegedés elleni védelme stb. A különleges ellenállások közé tartozik még a fotoellenál lás és a mágneses teret érzékelő b) c) ellenállás.2 Feszültségfüggő ellenállások A feszültségfüggő ellenállás (Voltage Depedent Resistor) rövidített neve VDR. valamint a VDR rajzjel (c) 57 . ritkán feszültség stabilizálásra használjuk. vagy elengedésének késleltetésére.4. e felett hirtelen csökkenni kezd. melyekkel az elektro a) 3-34. Tárcsa (a} és rúd (b) formájú VDR.ábra Tárcsa (a). Ezeket fóleg bekapcsolási áramlökések korlátozására (motorok. Az ellenállás megváltozását a tennisztoron átfolyó áram hőhatása váltja ki (sza bályozó vagy fűtött termisztorok). A VDR ellenállásának változása (a) és jelleggörbéje (b} nem függ a feszültség po laritásától.0 Aktfv rész 0 üveg tok 0 Huzal 0 kivezető aj aj 3-32.7.

Mi a különbség a PTK és az NTK között? 20. Hogyan függ az ellenállás a hőmérséklettől? 13. Milyen tulajdonságokkal rendelkezik a konstantán? 19. Lehet-e villamosságot és villamos energiát előállítani? 2. Milyen a jó feszültségmérő és a jó árammérő? 6. és mi ezek feladata? 3.Ellenőrző kérdések és feladatok 1. dinamikus ellenállás? 9. Mit nevezünk fajlagos ellenállásnak. Milyen értékek vannak az E 12-es értéksorban? 18. Mikor nevezzük az ellenállást termisztomak? 15. Mi a VDR és milyen célra használjuk? 22. Mit jelentenek a következő fogalmak: lineáris elem. Hogyan határozható meg az ellenállás a vezető részadataiból? l 0. Mi a különbség az átmérő és a keresztmetszet között? 12. nemlineáris elem. Hogyan érhető el huzalellenállásnál és rétegel lenállásnál a kívánt érték? 16. Mit nevezünk hőfoktényezőnek? Mekkora fémek esetén az értéke? 14. negatív ellenállás. Hogyan határozzuk meg az áram irányát a töltéshordozó alapján és az áramkör alapján? 4. és milyen mértékegysége lehet? 11. Mit nevezünk jelleggörbének és milyen jelleggörbéje van az ellenállásnak? 8. Milyen fizikai tartalmat fejeznek ezek ki? 7. a PTK és VDR? . Milyen két fö részből áll az áramkör. Miért értéksor szerint készítik az ellenállásokat? 17. Az Ohm törvénynek három matematikai alakja is van. Hol használunk PTK és NTK ellenállásokat? 21. Hogyan kapcsoljuk be az áramkörbe az árammérőt és a feszültségmérőt? 5. Lineáris elem-e az NTK.

l . majd behelyettesítve: P = U ·I . 1 Wh 3600 Ws.1 Villamos munka Az áramló töltések energiája a fogyasztóban a felhasználási célnak megfelelő energiává alakul. A számláló annál többet mutat. egyszerus1test e vegezve: Felhasználva. hogy U = I ·R . vagyis 59 . vagyis minél nagyobb a fogyasztó árama (J). .2 Villamos teljesítmény 4. és az átáramló töltés mennyisége határozza meg. A műszer az U ·I szorzattal arányos sebességgel ( U = 230 V) egy tárcsát forgat. 1 kWh = 1000 ·3600 Ws = 3. Az energiát a töltés kiegyenlítő hatás mértéke vagyis a feszültség. MUNKA. 1 Ws 1J = 1 Nm. és felhasználáskor Q töltés áramlik át. Nagyobb egységei a wattóra (Wh) és a kilowattóra (kWh). A munka mértékegysége: V ·A· s = W ·s Ws (vattszekundum).1 A teljesítmény meghatározása A teljesítményt a P W/t összefüggésből fejezhetjük ki: W U ·l ·t P = .-t t „ . mely egy számlálóval van kapcsolatban. illetve minél to vább van bekapcsolva a fogyasztó.elfo gyasztott villamos energia Q -szor nagyobb: A gyakorlatban Q helyett inkább az áramköri mennyiségek (U és 1) ismertek. Ekkor az időt órában mérjük.4. A felhasznált villamos energiát fogyasztásmérővel mérjük.1·R ·I . minél gyorsabban forog a tárcsa. az . Mivel a generátor U feszültsége 1 As töltés munkavégző képességét mutatja meg. mely minden lakásban megtalálható. TELJESÍTMÉNY ÉS HATÁSFOK 4.2. Q -t az 1= Qlt összefüggésből kifejezve és behelyettesítve: iW = U ·l ·d. 4. A= z.6 · 106 Ws.

illetve az áramerősségnek a négyzetével arányos (4-1. Pl. u R v 4-2. és muta tója a szorzattal arányosan tér ki. Áram tekercs Egy áramkörben a villamos teljesítményt a fe szültségnek és az áramerősségnek a megmérésével. ezért teljesítményüket a rákapcsolt feszültség a P = U2/R összefüggés alapján automatikusan . Az áram tekercs a fogyasztó áramát.5 P=- R 4 2 3 1. majd ezek összeszorzásával határozhatjuk meg. Az elektromos készülékek ellenállása a gyártó által beállított konkrét érték. 800 W-os fözőlap. a másik a fogyasztón lévő feszültséget méri (4-2. Pmax értékét a fogyasztón feltünte tik.5 2 1 0. de közvetlenül is megmérhetjük wattmérővel. hogy adott R ellenállású fogyasztó esetén a teljesítmény a feszültségnek. 2.5 2 3 4 5 1o 20 30 40 50 I (mA] u [V) 4-1.2 A fogyasztók teljesítménye Minden fogyasztóra megadható egy Pmax teljesítmény. 40 W-os izzó.ábra). A wattmé rőnek két tekercse van. vagyis R Mindig azt az összefüggést célszerű használni.U ·I = U ·U .2.Ugyanez I UIR helyettesítésével: P . amelyhez az áramköri mennyisé gek ismertek. A műszer ezek szorzatát képezi.ábra) p [WJ 5 p [W] u2 2. Ha többet kapcsolunk rá károsodik. amelynél nagyobbat átala kítani nem képes.ábra A teljesltmény négyzetesen arányosan a feszültséggel és az áramerösséggel Feszültség tekercs .ábra A wattmérö bekötése 4.5 kW-os villanymotor. Az utóbbi kettő azt mutatja.

meghatározza. Mivel a teljesítmény négyzetesen függ a feszültségtől. vagy egy 110 V-osat 220 V-tal működtetni. Elsősorban emiatt nem szabad egy 12 V-os készüléket 24 V-tal. .

hanem négyszer nagyobb teljesítmény tar tozik. melyet Pd-vel jelölünk. 8 W.5 W. számításunk szerint az áramkörünkhöz pl. hogy a korábban gyártott készülékeket egy darabig még használni lehessen. mert ilyen terhelhetőségű nincs. u Pd a fogyasztóra jellemző állandó ér ték. 1 W-nál nagyobb terhelhetőségű ellenállások is léteznek (pl. Ha. A terhelhetőség az alkatrészek fontos jellemzője. 1 kQ-os 0. 1995-től csak olyan készülék hozható kereskedelmi forgalom ba. Szab ványos kisebb értékek: 1 W. és 2000-től egész Európában mindenütt már 230 V lesz. Pd-t elsősorban az ellenállás geometriai mérete és a védőbevonat anyaga hatá rozza meg.25 W. amely 220 V-tal és 230 V-tal egyaránt működtethető. Számításokban mindig a szabványos értékekhez (a lehetséges következő nagyobb hoz) kell kerekíteni. mert bár 1 nagyon közel van a 0. amely az alkatrészben hővé alakulhat. ellenállásokkal stb. üzemekben 230 V és 400 V. Érdemes megjegyezni. Pd = U ·I-vel számít hatjuk. Jellemző értékei: lakásokban 230 V. Az új értékre az áttérés fokozatosan történik (az erőműveknek a feszültséget évente 2 V-tal kell növelni).).5 W-ot kell választani.28 W-hoz.a kétszer nagyobb feszUltséghez nem kétszer. elhasználódásuk vagy elavulásuk miatt addig úgyis kikerülnek a használatból. amelyet az általában csak sugárzással képes eltávolítani (disszipálni). ezért az összefüggést a jelleggörbe ábrá- 6 6 u 4-3. akkor ezt nem szabad végeredménynek elfogadni. járművekben 12 V vagy 24 V. A hosszú átállási idő lehetővé teszi. 0. hogy a legújabb szabvány a hálózati feszültség értékét 230 V-ban határozza meg. A fogyasztó megengedett teljesítményéhez tartozó feszültséget üzemi vagy üze meltetési feszUltségnek nevezzük.05 W.2. Ilyenkor a következő nagyobb szabványos értéket. de ilyeneket ma már ritkábban használunk.28 W tel jesítményű ellenállás szükséges.) általában nem kívánunk teljesítményt átalakítani. esetünkben a 0. 6 W. Alkatrészeknél ezért teljesítmény helyett terhelhető ségről beszélünk. Rendezzük ezt át I-re! I = pd . Pd-t a fogyasztó áramának és feszültsé gének összeszorzásával. 2 W.ábra A disszipációs teljesítmény görbéje hiperbola .3 Ellenállások terhelhetősége Az elektronikus berendezés alkatrészeivel (a tranzisztorokkal. 4 W.25 W-os szabványos értéket sem. tűlterhelődik és megég. 4. 10 W stb. ennek ellenére bennük az elektromos teljesítmény egy része hővé alakul. Az ellenállásoknál a terhelhetőséget kifejező Pd-nek csak szabványosított értékei vannak. 0. A nagyobb méretű ellenállásnak általában a terhelhetősége is nagyobb. Pd az a legnagyobb elektromos teljesítmény. Nem választhatjuk a 0.1 W és 0. 0.

nem fordulhatnak elő.0707 A lesz.1 kednek el.3 Hatásfok Minden átalakító . Az 4-4. A koordináta rendszerben a 0.zolására használt koordináta 1 rendszerben ábrázolva hiperbo [A] lát kapunk (4-3. A hatásfokot %-ban is megadhat juk. A haszno sított Wh energiát a befektetett Wbe energiához vi szonyítva a hatásfokot kapjuk: Átalakító Wveszteség 4-5. hogy mekkora lehet adott feszültség esetén a legnagyobb áramerős ség. és ekkor az árama 0. A kettő szorzata: 0. mely veszteségként jelentkezik (45. adott áramerősségnél pedig 0. Az energia egy része nem hasznosítható más energiá vá alakul.25 W-os és a 4-4.05 vagyis ez tiltott terület.07 V kapcsolható. A hiper bola pontjai megmutatják.ábra).5 W-os ellenállásra legfeljebb 7. 4. ri 1jelenti a 100%-ot (nincs veszteség). az ri A hatásfok értelmezhető teljesítményre is: = = 0.a betáplált villamos energiának csak egy részét ké pes a kívánt formájú energiává alakítani. A veszteséget Wv -vel jelöljük. hogy a 100 Q-os 0.5 W. 0. 61 .ábra a 47 Q-os és a 100 Q-os ellenállások jelleg 2 3 4 5 6 7 8 9 10 u M görbéjét mutatja.ábra A betáplált energia egy része nem hasznosítható Wh < Wbe ezért a hatásfok kisebb l-nél: ri < 1. 100Q amelyek a görbe felett helyez 0.5 W-os teljesítményhez tarto Disszipációs görbék és ellenállás jelleggörbék zó hiperbola is fel van tüntetve.07 pedig 7 %-ot jelent.ábra 0.így a fogyasztó is .ábra). Jól látható. Olyan összetartozó U és 1 értékek.15 a legnagyobb feszültség.

Érdemes megjegyezni. csak kb. Mekkora a villamos berendezések hatásfoka? 8. legfeljebb a keletkezett hőenergiát nem tudjuk 100%-ban hasznosítani. azonban ennek egy része nem a víz.2 kQ-os 0. A hatásfoka így csak 30-60 %. minden betáplált villamos energia hőenergiává alakul. a transzformátor. Milyen mértékegységeit használjuk a villamos munkának és a teljesítménynek? 3. Átalakítható-e teljes mértékben a villamos energia hőenergiává? 63 . hanem a kávéfóző házának.2 ·103 Q =550 V2 = 23. illetve: 14 400 OOO J = 14 400 OOO Ws = 14 400 kWs = 4 OOO Wh = 4 kWh.25 W·2. A nem hasznosítható energia általában hőenergiaként veszik el. Egy kávéfózőben pl. a transzformátor 80-99 %-os hatásfokkal üzemel. Milyen felépítésű és hogyan mér a wattmérő? 4. Mit nevezünk üzemeltetési feszültségnek és milyen jellemző értékei vannak? 5. az izzólámpa stb. Mekkora ellenállása van a 230 V-os 100 W-os izzónak? P = U 2/R alapján R = U2/P = (230 V)2/100 W = 529 Q. Milyen szabványos terhelhetőséggel rendelkeznek az ellenállások? 6. Mennyi villamos energiát fogyaszt a 800 W-os villanyrezsó 5 óra alatt? W = P · t = 800 W ·5 · 3600 s = 14 400 OOO J = 14 400 kJ. azonban vannak kis hatásfokkal működő készülékek is.25 W-os ellenállásra? P = U 2/R-ből U = . Egy villanymotor pl. Fontos: Teljesítmény számításakor mindig SI alapegységekben kell behelyettesíteni. hogy a villamos energia hőenergiává mindig teljes mértékben átalakítható. Ennek következ ménye a motor. 2. mV-ban vagy mA-ban megadott értékeket Q-ra. 3. 60-80 %-os.J P ·R = J0. V-ra és A-ra kell átalakítani! Ellenőrző kérdések: 1. 4 %. Az izzólámpa fényre vonatkoztatott hatásfoka pl. Mekkora feszültség kapcsolható a 2. melegedése is. Hogyan számítjuk ki az áramköri adatokból a villamos munkát és teljesítményt? 2. Példák: 1. vagyis a kQ -ban. ezen keresztül a környezetnek a melegítésére fordítódik. a vezeték. Mit nevezünk disszipációs görbének és milyen matematikai függvény írja le? 7.45 V.A villamos készülékek hatásf9ka általában jó.

.

1 A csomóponti törvény Egy tetszőlegesen bonyolult hálózat bármely elemére külön-külön alkalmazható az egyszerű áramkörnél megismert Ohm törvény. összetett áramkörnek vagy villamos hálózatnak nevezzük. melyet legkönnyebben · egy ellenállással. Nevezetes lezárás a szakadás és a rövidzár. Szakadás esetén a pólusokra végtelen ellenállás kapcsolódik (lényegében szabadon maradnak).1 A villamos hálózatok csoportosítása Azt az áramkört. míg a rövidzár ellenállása nulla. Az elektronikában alkalmazott hálózatok általában 2 vagy 4 pólussal rendel keznek. Az elő zőekben megismert egyszerű áramkör a legegyszerűbb aktív hálózat. A két. 5. törvénye párhuzamos (elágazó) áramkörökre vonatkozik. az ellenállást mint passzív kétpólust pedig a generátor zárja le. amelyet azért hoztunk létre.2 Kirchhoff törvények 5. amelyben csak fogyasztó található.ábra). A szabad pólusok megszüntetését lezárásnak nevezzük. Energia szerint aktív és passzív hálózatot különböztetünk meg. Az egyszerű áramkörben a generátort mint aktív kétpólust pl. Az áramköri elemek sorosan és pár huzamosan. PASSZÍV VILLAMOS HÁLÓZATOK 5. az ellenállás. Kirchhoff !. egy ellenállás (a fogyasztó). Az elágazás nál csomópont keletkezik (5-1. míg az aktív generátort is tartalmaz. majd az így kialakított rendszerek ismét sorosan és párhuzamosan kapcsolód hatnak egymással. I és R mennyiségek közötti kapcsolatot mutatja meg. hiszen ez az összetartozó U. A törvény értelmében a csomópontba befolyó ára mok összege megegyezik az onnan elfolyó áramok összegével: 6 5 .és négypólus is lehet aktív és passzív is. Ebben a fejezetben elsősorban passzív lineáris kétpólusokkal foglalkozunk. Passzív az a háló zat. hogy oda újabb áramköri elemet csatla koztassunk. melyeket ezért kétpólusoknak. de négypólusok az erősítők. Több elemből álló rendszerben a Kirchhoff törvények nyújtanak segítséget. illetve négypólusoknak nevezünk. Pólusnak nevezzük a hálózatnak azt a pontját. Csoportosíthatók a hálózatok pólusok szerint is. mert 2 bemeneti és 2 kimeneti pólussal rendelkeznek.2. vagy a generátor. vagy egy generátorral valósíthatunk meg. amelyben több fogyasztó vagy generátor található. Kétpólus pl. Ohm törvénye alapján lineáris és nemlineáris.5.

7 A = 3 A +15. Elágazásoknál (5-2.3 A. ezért a számítógéppel 5-1.törvénye soros kap csolásra (hurokra) vonatkozik.J = 0. R1 U1 R2 U2 u R3 U3 U = U 1 + U --.ábra) a törvényt az alábbi formában szoktuk alkalmazni: .2 A hurok törvény Kirchhoff II.ábrán 15 értéke.a ábra) mindig egyértelmű.4. pl.:. 14 =1. A negatív előjel azt jelenti.U = O. Az 1.2. és milyen irányú? Tételezzük fel. amelyből 15 = -0.5 A. 4 Példa: Mekkora az 5-3. míg a 4-es az 1-eset csak ke A csomópont jelölése resztezi. másik ne ve ezért hurok törvény. hogy kötés van.a::----.ábra nem érintkezik vele. a kifelé folyót pedig negatívnak tekintjük. a 2-essel viszont összeköttetésben van. ábrán a) b) pl. Rajzokon a csomópontot kb. a Csomópont 11 befelé folyót pozitívnak.5 A + 15 + 0. A csomóponti törvény értelmében: 11 + 12 + 14 = h + 15 + 16 . Háromnál több vezeték--+----1t--találkozása esetén a pontot feltétlenül ki kell tenni. Tö mörebben: "f.2 A + 1 A + 1.. 2+ U3 Egyszerű soros kapcsolásra (5. törvénye készített kapcsolásokban ma sok esetben nem te/ Nincs kötés 2 szik ki a csomópont jelét.5 A = 2. fi + 12 + h -1= 0.és kifolyó áramok összege nulla lesz: . 2 mm átmérőjű befeketített körrel jelöljük. A csomópont egyben az elektromos kötés helyét is jelöli.SA 5-3. vagyis a csomópont felé folyik.Ha az áramokat irányuk alapján előjellel látjuk el. törvényt csomóponti törvénynek is nevezzük.SA Összevonva: 2. Bármely zárt hurokban az áramköri elemeken lévő feszültségek előjel helyesen vett összege nulla. hogy az 15 áram a feltételezésünkkel ellentétes irányba.ábra Kirchhoff 1. hogy 15 kifelé folyik. de 5-2. mert ez különbözteti meg a kötés nélküli 3 kereszteződést az elektromos kötéstől. A b. a 3-as vezeték keresztezi az 1 és 2 jelűt. vagyis 1 2 =1A 0. 13 =2. akkor a be.ábra Kapcsolás a példához 5. vagy tömörebben: r.---.

ábra Kirchhoff II.5-4. törvénye .

5 kQ. ha az egyik ellenál lás végéhez a másik kezdetét kötjük.2 kQ. Az R 2 ellenálláson 0. Az Ohm és a két Kirchhoff törvény az elektronika leggyakrabban alkalmazott tör vényei.2 kQ = 1. R2 = 1 kQ és R 3 = 1. melyek együt tes (eredő) hatása egyetlen ellenállással helyettesíthető. illetve mérhető) feszültségek összege megegyezik a generátor feszültségével.5 mA · 1.5 mA. 1 = azonos Soros kapcsolásban (5-5. és mekkora a generátor feszültsége? A megoldáshoz az Ohm törvényt és a két Kirchhoff törvényt egyaránt fel kell használni. és U3 = 1 · R 3 = 0. Párhuza + mos kapcsolás esetén az összes ellenál lásnak először a kezdő végét.75 V. Ezt az ellenállást a bonyolult áramkör eredő ellenállásának nevezzük. majd a másik végét kötjük össze egymással.3 Passzív kétpólusú hálózatok eredő ellenállása 5. A soros kapcsolás miatt nincs elágazás.3. Ismét az Ohm törvényt alkalmazva: U1 = 1 · R 1 = 0.35 V.ábra) ugyanakkora áram folyik át minden állá son. és ezt az eljárást a lánc szemeihez hasonlóan az utolsó ellenállásig ismételjük. vagyis: 1= /2 = 0. ezért a csomóponti tör vény értelmében minden ellenálláson (és a generátoron is) ugyanekkora áramnak kell folyni. hiszen nincs elágazás. azokon fellépő. 5. Példa: Az 5-4.5 mA ·2.5 mA áram folyik.5 V + 0.ábra A soros kapcsolás eredője . Mekkora feszültség van a többi ellen álláson.ábra szerinti áramkört építjük fel.Szavakban: A sorba kapcsolódó fogyasztókra jutó (azokra eső. A hurok törvény szerint: U = U1 + U2 + U3 = 1.5 V/1 kQ = 0.1 V + 0. A hurok tör u vény értelmében: v Minden ellenállásra külön-külön érvényes az Ohm törvény is: 5-5.5 kQ = 0. Az Ohm törvény értelmében az R2 ellenálláson 12 = U2 !R2 = 0.75 V = 2. Soros kapcsolás keletkezik.5 V mérhető. melyben R 1 = 2.1 V.1 Soros kapcsolás Az elektronikában leggyakrabban ellenállások kapcsolódnak össze.

3. Azonos ellenállások esetén az összefüggés tovább egyszerűsödik: ahol n az ellenállások száma.Behelyettesítve.ábra A párhuzamos kapcsolás eredője .2 Párhuzamos kapcsolás Párhuzamos kapcsolásban (5-6. hogy az eredő nagyobb bármely elem értékénél. az eredő áramot pedig a csomóponti törvény alapján határozhatjuk meg: u v U = azonos 5-6.ábra) a feszültség azonos minden ellenálláson. majd a közös J-t kiemelve: Az egyenletet átrendezve: U/I éppen az eredő ellenállás. vagyis Szavakban: A sorosan kapcsolt ellenállások eredőjét az ellenállások összegzé sével kapjuk. ami azt jelenti. 5.

ábra).ábra). R3 A feszültséget kiemelve és az egyszerűsítést elvégezve: 1 1 1 1 . hanem tel jesen szabálytalanul helyezkednek el.3 Vegyes kapcsolások A vegyes kapcsolásokat a sorosan vagy párhuzamosan kapcsolódó elemek ösz szevonásával belülről kifelé haladva egyszerűsítjük (5-7. Két ellenállás esetén az eredő képlete könnyen kezelhető alakra rendezhető: A reciprokos számítási műveletet sokszor csak jelöljük: R = R 1 x R2 • Olvasva: az eredő egyenlő R 1 replusz R 2 . majd behelyettesítve: u l = R u=-u+-u+ u - R R1 R2 . amelyhez kellő gyakorlat kell. ezért reciprokos képletnek is nevezik. ami azt jelenti. Az áramkört a jobb áttekintés érdekében ilyenkor rendezett formába kell átrajzolni (5-8. de sok gyakorlással a rendezés gondolatban is elvégezhető. n Jegyezzünk meg egy szabályt! A párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredője mindig kisebb a kapcsolást alkotó legkisebb ellenállásnál is.Alkalmazva minden ágra az Ohm törvényt. Azonos ellenállások esetén alakja egyszerűbb: R = R1 . A valóságban az ellenállások nem az ábrán látható szabályos rendben. 5. hanem annak reciprokát adja. . majd az így kapott eredmény reciprokát kell venni. és 5-9.3. hogy az összegzést az el lenállások reciprokával kell elvégezni.= -+-+-+ R R1 R1 R3 A képlet nem az eredőt.

majd az egy szerűsítést az előzőek szerint (belülről kifelé haladva) kell folytatni. Bizo nyítható. mert az áramkör legalább egy ellenállása a többivel sorosan és párhuzamosan is kapcsolódik. Az átalakítás módját az 5-10.]R 5-7. Ha csak az egyik van. az A-C-D pontok között pedig csillag alakban helyezkedik el 3-3 ellenállás. a hálózat áta- 70 . A kapcsolás átrajzolása után jól látható. de nem rendezett kapcsolás átalakítása Vannak bonyolult hálózatok. amelyek ezzel a módszerrel nem alakíthatók át.ábra Vegyes kapcsolású hálózat egyszerűsítése B 5-8.ábra Szabályos. hogy az A-B-C pontok között háromszög (delta).ábra kapcsolásán mutatjuk be. hogy a két forma mindig együtt jelentkezik.ábra Egy hálózat lerajzolása rendezett formába A 5-9. Ilyenkor csillag-delta vagy delta-csillag átalakítást kell alkalmazni.

Bizonyítható az is. R3 s. mert ez egyszerűbb (5-11. Mi a háromszög kapcsolást alakítjuk csillaggá. és fordítva.ábra). B és C pontokba 2-2 db ellenállás csatlakozik.ábra Delta-csillag átalakítás Az A. A R2 A Rs E D A - Re RA Rs Rs E D E 5-12. Ezekből és a harmadik el lenállásból képezhetők a csillag kapcsolás RA.IR ' A hálózat az átalakítás után rendezhető és egyszerűsíthető (5-12.ábra).ábra Csak átalakítással egyszerűsíthető kapcsolás lakítás nélkül is rendezhető.D 5-10. hogy egy háromszög vagy delta kapcsolás mindig átalakítható csíllaggá.R1 . e A 5-11.ábra A hálózat rendezése átalakítás után D . R8 és Re ellenállásai: R .

Re a párhuzamosan kapcsoló dó R5 és RB eredője.141 A folyhat legfeljebb. 1 A. míg a 200 Q-oson l = 4 W/200 Q = 0. és mek kora lesz Rrn a feszültség.1 A feszültségosztó 5. Mekkora feszültséggel táplálható a kapcsolás. R 8 = RA + RJ = 2 + 2 = 4 kQ.4 Nevezetes passzív villamos hálózatok 5. R 4 = 1 kQ és R 5 = 4 kQ? RA = R 1 x R 2 = 3 ·6/(3 + 6) = 18/9 = 2 kQ.U4 = 24 V . Azt az áramerősséget. R =Re+ R4 = 2 + 1 = 3 kQ. P = J2 ·R alapján a 100 Q-os ellenálláson l = P/ R = 1 W/100 Q = 0.Példák: 1. ame lyen az Ohm törvény értelmében U4 = l ·R 4 = 8 mA · 1 kQ = 8 V feszültség van. Emiatt az R 2 ellenállásra (és R 1-re is) 16 V . A rá kapcsolható feszültség legfeljebb U = l ·R = 0. a megengedett értk 0. R 3 = 2 kQ. A hurok törvény szerint így Re-re U .ábrán látható kapcsolás eredő ellenállása. 1 A · 300 Q = 30 V lehet. A két ellenállás sorosan kapcsolódik. R 2 = 6 kQ. ezért eredője 100 Q + 200 Q = 300 Q. ha az ellenállások ér. Mivel a kisebbet kell válasz tani. vagyis UR5 = 16 V.4.téke: R 1 = 3 kQ. RJ feszültsége: U3 = R 3 ·h = 2 kQ ·4 mA = 8 V.4 mA = 4 mA jut. Re= R 8 x R 5 = 4 ·4/(4 + 4) = 16/8 = 2 kQ. 3.4. Mekkora áram folyik az előző példa kapcsolásában az R 3 ellenálláson.8 V = 16 V jut. Sorba kapcsolunk egy 100 Q-os 1 W-tal és egy 200 Q-os 4 W-tal terhelhető el lenállást. 5. 1 A.8 V = 8 V jut.15 = 8 mA.1 A feszültségosztás törvénye Az Ohm és Kirchhoff törvényeket nevezetes kapcsolásokra alkalmazva további fontos törvényszerűségeket állapíthatunk meg. Mekkora az 5-7. ha a hálózatot 24 V-os feszültséggel tápláljuk? A teljes áram: UIR = 24 V/3 kQ = 8 mA. Ennek keressük a maximumát. így ezeken is 16 V van. ha az ellenállások nem károsod hatnak? A soros kapcsolás miatt az áramerősség közös az ellenállásokon. 2. . Ellenállások soros kapcsolásából vezethető le a feszültségosztás törvénye (5-13. R 5 -ön 15 = U5 1R5 = 16 V/4 kQ = 4 mA folyik. amely még éppen nem okoz károsodást egyik ellenál láson sem.1. Ennyi folyik az R4 ellenálláson is. R 4 után az áram elágazik. így Rrra l .

törvénye értelmében a két feszült A a------. amely ube kisebb. Kirchhoff II. mint R 2 . A feszültségosztó egy négypólus. mi most az R 2 ellenállás C és D pontjait választjuk. 5. A két egyenletet összevonva: R 2 !U 2 .1. ezért a v terhelt 7 3 .ábra). Ekv uki kor Uki = UR2• UR2 = I ·Rz és l = Ubel(R 1 + Rz). miközben R 1-en U1.. a terhelő-ellenállás (Rt) Rr vel párhuzamosan kapcsolódik (5-15.4..ábra A feszültségosztó elve Tanulság: Soros kapcsolásban az egyes ellenállásokon fellépő feszültségek úgy aránylanak egymáshoz. Ekkor az ellenállásokon azonos az áram erősség. amelyről a feszültséget levesszük! Ha az osztót terheljük. ség összege mindig megegyezik a tápláló generátor feszült ségével. Rrn pedig U2 fe szültség lép fel. Külön-külön felírható az Ohm törvény: u R1 ! U U =U 1 + U 2 v 1 I = U11R1 és I = U2/R 2 . és az ellenállásokon feszült ség lép fel. ezért v B n--------v D 5-14.2 A feszültségosztó A feszültségosztás törvényén alapszik az elektronika egyik gyakran alkalmazott áramköre a feszültségosztó.. hogy Rz-vel azt az ellenállást je löljük. vagyis R2 he- ellenállásunk lesz. A rendszer A és B pontja közé feszültséget kapcsolva (ez a négy pólus bemenete) áram alakul ki. l*= I 5-13. mint az ellenállások értékei. ube Terheletlen állapotban ideális osztóról beszélünk.ábra). A legegyszerűbb esetben két sorba kötött ellen állásból áll (5-14. Kimenetként bármelyik ellenállás felhasználható.------.ábra A feszültségosztó Jegyezzük meg.ábra).

ábra Terhelt feszültségosztó .5-15.

1.27 v.ábra A potenciométer elve likátok és oldószerek keverékéből égetés- 74 . esetleg fém. amelynek osztásaránya egy csúszó érint kező (E) segítségével szabályozható (5-16.ábra) és réteg potenciométert (5-18. Mekkora feszültséget mérhetünk az előző példa feszültségosztójának kimenetén 200 kQ belső ellenállású műszerrel? A műszer az osztót 200 kQ-mal terheli. Példák: 1. fémoxidok. mint az ideálisé.3 Potenciométerek 5.= uki „12.1. Rz = 600 kQ és Ube = 12 V! Uki = Ube = 12· Ri + R2 6 = 12· = 7 2 V. újabban cermet. hogy egy áramkör valamely elemén a méréssel meg állapított feszültség csak akkor közelíti a valódi értéket (az eltérés 10%-nál kisebb). de összegük azonos ma rad. 00 400 + 600 10 ' 2. 150 400 +150 = 3. A bemeneti feszültséget a kezdő (K) és a vég (V) pontok közé kell kapcsolni.4. A cermet fémek. így megkülönböztetünk huzal (5-17. Ennyit mutat a műszer is. 5.ábra). a v kimeneti feszültség pedig a K-E pontokról vehető le. ezért R2 helyett az új ellenállás: 600·200 „ 150 kQ és Rz + R1 600 + 200 ' --"---". Az érintkező helyzetétől függően az osztó elemeinek megfelelő R 1 és R 2 ellenállások értéke változik. Az ellenálláspálya kialakítása az ube E előzőekben megismert módon történhet. szi 5-16.3.4. Határozzuk meg annak a feszültségosztónak a kimeneti feszültségét.ábra). amelyben R1 400 kQ. Tanulságként jegyezzük meg.1 A potenciométerek szerkezeti felépítése A potenciométer olyan feszültségosztó.osztó kimeneti feszültsége is mindig kisebb. ha az ellenállásánál a műszer bemeneti (belső) ellenállása legalább 10-szer nagyobb! Az elekt ronikus mérésekhez ezért kis terhelő hatású (nagy bemeneti ellenállású) feszültségmérő szükséges. A ré teg általában szén. több mint 50%-kal kevesebbet a valódi értéknél.

Egy potenciométer ellenállása alatt a két szélső kivezetése között (K-V pont) mér hető ellenállást értjük. 10 W. 2. . 6. 4 W. hogy a potenciométer terhelő árama sohasem lehet nagyobb. de az E 12-es is előfordul. nagy teljesítményű huzal potenciomé.':::::·::::':c><Csúszó érintkező Fém érintkező .ábra A huzal potenciométer elve ::. az 1 W-os.az elfordulási szög.::-:-r v KE a) b) 5-18.J P ·R = = 31. 100 W huzal potenciométer ese tén.. 2 W. 25 W.a terhelhetőség. Pl.„. amely az érintkező helyzetétől függetlenül állandó (R 1 és R2 összege). 1 kQ-os potenciométerre legfeljebb U = . 3. 0.4.1. A hordozó általában Rugós kivezetö bakelit lap.sel kialakított kopásálló réteg. Ez másképpen azt jelenti. A terhelhetőség .25 W. A réteg potenciométerek csúszó érintkezője grafit vagy fém.a szabályozási jelleggörbe. Jellemző értékek: 0. valamint . Ha ennek csak egy részét használjuk ki (a csúszkáig). K szigetelő lapon 5-17.7. vagy egy kar egyenes vonalú.. 3 W.::--„.a potenciométerre kapcsolható legnagyobb teljesítményt jelenti. 3 W réteg. .2. hogy ez az érték a teljes ellenállásra vonat kozik. mint a névleges terhelhetőségből és ellenállásból számított érték.3.ábra A forgó (a) és a toló (b) réteg potenciométer elve 5.. V Ellenállás huzal Az ellenállástestet a védelem érdekében bakelitből.5 W. illetve tolóút.3. vagy fémből készült házba zárják. amely egyben a felerősítést is biztosítja. elmozgatásával lehetséges.6 V 7 5 . Felhasználáskor figyelembe kell venni. Az utóbbi esetben toló potenciométerről beszélünk. 2 W.E o--Arir:tS.8). 1 W. Az érintkező mozgatása egy tengely forgatásá val. 4. Gyakori az E 6-os értéksor (1. a terhelést arányosan csök kenteni kell.2 Potenciométer jellemzők Egy potenciométer legfontosabb jellemzői: . és l W. amelyet rugó szorít az ellenállás hoz.Fil: Csúszó érintkező tereknél kerámia.az állandó értékű ellenálláshoz hasonlóan .az ellenállás érték.

Megkülönböztetünk: 1. illetve a potenciométert feszültség osztóként használva a kimeneti feszültsége.kapcsolható. és a potenciométer árama a csúszka egyik állásában sem lehet nagyobb I = U/R = 31. Az elfordulás szöge (a.-6o. amelyeket áramkörök beállítására használunk. általában csavarhúzóval lehet a kívánt értéket beállítani. A vagy lineáris 2. B vagy C betűvel megadottal. e vagy fordítottan logaritmikus R [%] 100 t-------------=-----. amely a csúszka két szélső helyzete közti távolság mmben (5-19.ábra). .6 mA-nél. B vagy logaritmikus és 3. A véghelyzet (V) hasonlóan érhető el.3.ábra Potenciométer jelleggörbék jelleggörbéket (5-20. A szabályozási jelleggörbe csak terheletlen kimenet esetén egyezik az A..) általában 220°-300°között van. Gyakori a 270°-os és a 290°-os érték. A technikai kialakításuk csak korlátozott számú beavatkozást tesz lehetővé.4.6 V/1 kQ = 31.>"7" 60 O 0% L._-==::::_------- 20% 40% 60% 80% Helyzet 5-20. Kezelő szervük is egyszerű. de az óramutatóval megegyező irányban kell forgatni.ábra Az elfordulási szög (a) és a tolóút (b) értelmezése Toló potenciométereknél elfordulási szög helyett a tolóutat adják meg. A szabályozási jelleggörbe megmutatja. A logaritmikust főleg hangerő szabályozásra használjuk. 5. v K a) b) 5-19.. Az elfordulási szög a potenciométer tengelyének a két szélső helyzet közötti elfor dulása fokban kifejezve. amikor a potenciométer tengelyét (a tengelyvég felől nézve) az óramutató járásával ellentétes irányban ütközésig forgatjuk.ábra). A kezdő (K) helyzetet akkor kapjuk. vagy a tolóút függvé nyében hogyan változik a K-E pontok között az ellenállás. hogy az elfordulási szög.3 Trimmerek A trimmerek egyszerű kivitelű potenciométerek. 1.

amely az alapmüszer mutatóját végkité résbe lendíti. de terhelhetősé gük általában kicsi (0. mert az új méréshatárhoz mi ndig nagyobb mért érték tartozik. Ha az alap méréshatárhoz tartozó Um értéket növeljük. Legyen Um 100 mV és lm = 100 µA! Ek kor a műszer ellenállása: 5. illetve áramra vonatkoztatott alapérzékenysége.2 A feszültségmérő méréshatárának bővítése Az előző példában szereplő alapműszer feszültség és áramerősség mérésére egya ránt használható. l w. Minden alapműszer egy Rm ellenállással rendelkező fogyasztónak felel meg. A kisebb ohm érté kűek huzalból készülnek. Rétegellen állásos változatuk a gyakori (521. v E / K . lm és Rm összetartozó értékek: R m = Um 1 m Az elektronikában leggyakrabban alkalmazott Deprez vagy lengőtekercses műsze reknél Um = 50-200 mV és lm = 10-1000 µA.A trimmerek legfonto sabb jellemzője megegyezik a hagyományos potenciométerek jellemzőjével.1 Az alapműszer Egy müszer méréshatárának megváltoztatását a méréshatár kiterjesztésének vagy bővítésének nevezzük.4. Mivel a mé réshatárt csak bővíteni lehet. és csak az E 6-os ér téksorral gyártják. 10.. Um és lm az alapműszer feszültségre. ezek maximális terhelhetősége kb. akkor az alap műszerbő! a gyakorl atban is jól használható feszültségmérő. lm az az áramerősség.4. Ellenállás réteg / · Érintkező Huzal kivezető 5-21. A műszer végkitéréséhez (alap méréshatárához) meghatározott nagyságú feszültség (Um) és áramerősség Um) tartozik. 1.4.4. amelyiknek a méréshatárát kiterjesztjük alapműszernek nevezzük.4.ábra).1. Azt a műszert.3 W). a jó alapműszer méréshatára (alap méréshatára vagy alap ér zékenysége) kicsi.ábra Réteg trimmer potenciométer 5. 77 . Um. 1.4 A feszültségmérő méréshatárának kiterjesztése 5. amely ekkor a műszer Rm ellenállásán fellép. lm növelésekor pedig áram mérő lesz. tlin pedig az a feszültség.

hogy Um = I m ·Rm . 3. de előfordul más nevezetes. n= Um u 5-22. A soros kapcsolás miatt lm mindkét ellenálláson átfolyik. hogy az új méréshatárhoz tartozó feszültség hányszorosa az alap méréshatár fe szültségének a kiterjesztés mérőszáma (n) mu tatja meg. de nem szám is (pl. és helyettesítsünk be n képletébe! /m-mel egyszerűsítve n vagyis az előtét ellenállásnak nem n-szer. 10 V-ra! Ekkor u lO 100·10-3 = 100.). ezért előtét ellenállásnak nevezzük. így a hurok törvény új alakja: Használjuk fel.ábra).. Azt. Ez az áramkörben a műszer előtt van. 5. hogy a műszerrel sorba kötünk egy ellenállást (5-22. 2. . .ábra A feszültségmérő méréshatárának bővítése n általában egész szám (pl. Terjesszük ki a példában szereplő alap műszerünk méréshatárát pl. 10 stb.JiO 3.1622776). A hurok törvény értelmében: u ahol U az új méréshatárhoz tartozó feszültség. A rendszerre U feszültséget kap csolva a műszer végkitérésekor lm áram folyik.A feszültségmérő méréshatárának bővítése a feszültségosztó elvén történik oly módon. hanem csak (n-1)-szer kell nagyobbnak lenni az alapmüszer ellenállásánál. és közben az előtét ellenálláson URe• a műszeren pedig éppen llin feszültség lép fel.

= O Re2 Re =R1+R2 +R3+R. melyeket a méréshatárváltó kapcsoló választ ki (5-23. ábra olyan megoldást mutat. a kisebb ellenálláson nagyobb áram folyik. .4. hogy az előtét ellenállás miatt a feszültségmérő ellenállása a méréshatárral arányosan növekszik! Több méréshatár esetén minden méréshatárhoz más-más Re tartozik.1) ·1 kQ = 99 kO-os ellenállás kell. 5-24. amely Kirchhoff I.ábra Az áramosztó Tanulság: Párhuzamos kapcsolás esetén az áramerősségek fordítottan arányo sak az ágak ellcnállásaival.A példa szerint Re (n . a másikon pedig fi UIR2 áram folyik.2 Az áramosztó 5. Ennek hatására az egyik ellenállá son fi UIR 1 .ábra). amelynél a kisebb méréshatárhoz tartozó előtét ellenállás része a nagyobbikhoz tartozónak. Fejezzük ki az egyenletekből a közös mennyiséget. törvénye alapján az ellenállások párhuzamos kapcsolásából vezethető le. A képletet átrendezve: .1 Az áramosztás törvénye A másik nevezetes hálózat az áramosztó.l) ·Rm "" (l00 . melyekből /1 · R 1 = fi · R2 . A csomópontba befolyó áram az ellenállásokon megoszlik. míg a b). A párhuzamos kapcsolás miatt az ellenállásokon azonos ( L0 feszültség van (5-24. a feszültséget! U = 11 · R 1 és U 12 · R 2 .ábra). Ve gyük észre. =R1 Re =R1+R2 u 5 u b) 3 a) 5-23. Re/' R1+R2 + R:3 Re. és ezt használjuk fel az árammérő méréshatárának ki terjesztésére.4.ábra Feszültségmérő több méréshatárral 5.. a nagyobb ellenálláson kisebb.2. Ez az áramosztás törvénye. Az a) ábra kapcsolásában minden mérés határhoz külön előtét tartozik.

ezért a méréshatár megegyezik az alapműszer 1 méréshatárával (a példa szerinti 100 µA-rei).2 Az árammérő méréshatárának bővítése Az árammérő méréshatárát az áramosztás törvénye alapján bővítjük ki: az alapmű szerrel párhuzamosan kapcsolunk egy Rs ellenállást (5-25. hogy n = _!_.lm ) ·Rs = I m ·Rm . így Um = lm · Rm és Um = Is · Rs = (l . amelyet sönt ellenállás nak nevezünk. Tételezzük fel. A sönt árama Is = I -lm.5.ábra). A legkisebb méréshatárban nincs sönt Rs t = oo Rs. amelyből lm · A sönt ellenállásnak tehát (n-1)-szer kisebbnek kell lenni a műszer belső ellenállásánál. és emiatt a méréshatár kiterjesztése után kapott árammérő eredő belső ellenállása kisebb lesz. A kiterjesztés mérőszáma most: 1 = Is +lm 1 n= lm A párhuzamos kapcsolás miatt a mű szeren is és a sönt ellenálláson is Um feszült ség van. 1mA 10 mA 100 mA t (Rs = 00).I m_ .2. Több méréshatárral rendelkező műszer kapcsolását mutatja az 5-26.ábra csolás elvileg helyes. A nagyobb méréshatárok 10 hatványai szerint következnek. de a mutató csak a 8-as osztásig tér ki (! = 8 mA). és /m-mel egyszerűsítve ( n -1) ·Rs = Rm . hogy a kapcsoló a legnagyobb (a 100 mA-es) méréshatárban áll. A 80 .ábra Az árammérő méréshatárának kiterjesztése A feszültségek azonossága miatt: (! . hiszen itt 80%-os lesz a kitérés. Mindkét oldalt /m-mel osztva: I m · R m vagyis I .ábra. A pontosabb leolvasás érdekében auto matikusan 10 mA-es állásba kapcsolunk. Ez a kap5-26. azonban csak kellő óvatossággal Árammérő több méréshatárral használható.4.lm)· Rs· 5-25.R Im Im ' I m · Rm Im s Felhasználva.

81 . Az átváltás közben fellépő túlterhelődés megakadá lyozására többféle módszer is lehetséges. így a teljes áram a műszerre jut.kapcsoló át váltása közben azonban az érintkező egyik söntöt sem kapcsolja be. és túlterhelődik.

Az 5-27. Az Ayrton söntnek is van azonban hibája. c). Egyik rész lesz az új méréshatár söntje. lm = 100 µA! t . mert nagyobb méréshatá rokban a kisebb méréshatárokhoz tartozó söntellenállások a műszerrel sorba kapcso lódnak (előtét ellenállások lesznek). -A sönt a méréshatár-váltó kapcsolóval sohasem kapcsolható 1mA le a műszerről. A következő méréshatárban az előző sönt két részre oszlik. hogy a műszer pontosságát a kapcsoló érintkezőjének átmeneti ellenállása nem befolyásolja. mely az átváltást csak kioldott állapotában teszi lehetővé. Ezt a megoldást több gyártó cég is alkalmazza. Előírjuk. hi szen ez nem része a söntnek. Ehhez egy külön kapcsolót.1. A jelölt méréshatárban (100 mA) a sönt R4 + R3 . Az 5-27. 3. Ez egy fontos érték (a söntök eredő ellenállása). az egyik csatlakozó mérővezetéket kihúztuk. Nézzünk egy konkrét példát! Az alapműszer adatai: Um = 100 mV. 4. vagy 1 külön csatlakozót (esetleg mindket tőt) kell beépíteni. A legkisebb méréshatár megválasztása.ábra -A sönt kiszámítása bonyo Árammérő Ayrton sönttel lultabb. a sönt viszont R 1 + R2 + R3 + R4 értékű. Olyan különleges méréshatárváltó kapcsolót használunk. mint az első megoldásnál. a másik rész a műszer Rm ellenállását növeli. és ebben a helyzetben egy külön kapcsoló a mért áramkört au tomatikusan megszakítja. Az utóbbi miatt az új sönthöz tartozó feszültség is nagyobb lesz. Számítása az alábbi elv alapján történik: a).ábrán pl. Ez a műszer alap méréshatárának 3-10szerese kell legyen (az ábrán 100 µA helyett 1 mA). míg a legkisebb méréshatárban előtét ellenállás nincsen.ábra szerinti Ayrton (érton) söntöt használjuk. és ha egyszer is tévesztünk. és ekkor az alapműszer ugyanúgy túlterhelődik. Ilyen kapcsoló lé tezik. a többi ellenállás (R3 + R2 + R 1 ) pedig előtét. melyet jelöljünk R-rel! d). helyette a mért áram áramköre szakad meg. 2. b). amelynek mozgó érint kezője átváltás közben mindkét szomszédos álló érintkezővel összeköttetésben áll. hogy méréshatárt váltani csak akkor szabad. A méréshatárokhoz tartozó n értékek kiszámítása. így megváltoztatják az alapműszer belső ellenállását. Ez azzal az előnnyel is jár. pl. áramütéses balesetet. ha előtte az áramkört megszakítottuk. és csak pontosan az adott méréshatárba ugrasztva szakítja meg a másikat. ezért a műszer alap méréshatára nem használható ki. a legnagyobb méréshatár (1 A) söntje R4 . és csak R 2 + R 1 az előtét. A legkisebb méréshatárhoz tartozó sönt kiszámítása. Az Ayrton söntöt hibái ellenére nagy megbízhatósága miatt gyakran használjuk. melynél a sönt mindig bekapcsolva marad. esetleg zárlatot okozhat. Ez nehezíti a mérést. A kapcsolóra egy mechanikus reteszt szerelünk. 5-27. az a műszer végzetét jelenti. azonban használat közben az érintkező kopása miatt az érintkezése bizonytalanná válhat.

amelyből RB _ R + Rm .R8 + Rm . Figyeljük meg ismét az 5-27. n Ez az összefüggés minden méréshatárra és n-re érvényes. Ezek értékét kivonással lehet meghatározni.3 mA: n 1 = 300 µA/100 µA = 3 1 mA: n2 = 1000 µA/100 µA = 10 3 mA: n3 = 3000 µA/l 00 µA = 30 10 mA: n4 = 10 OOO µA/100 µA = 100. 3 mA és 10 mA-es méréshatárok következzenek! Jelöljük a legkisebb méréshatárhoz tartozó kiter jesztést n 1-gyel.1 mA = 1 kQ. A söntök eredő ellenállása: R = = n1 -1 1 1 OOO = OOO = 500 3-1 2 n. vagyis a legnagyobb méréshatár kivételével nem egyezik a kapcsolást alkotó ellenállásokkal.A számított belső ellenállás: 0.ábra Kapcsolás a sönt számításához Az ábra szerint RA + R8 = R . a nagyobbakat sorra n2. R 8 lesz az új sönt. lO mA = (500+1000)/100 = 15 Q.1V/0. R4 + R3 + R2 és R4 + R3 + R2 + Ri.R 8 + Rm . ezért: 1 mA: R8 = (500+1000)/10 = 150 Q. RA helyére helyettesítve: (n -1) ·R 8 = R . hiszen párhuzamosan kapcsolódnak! Rm Is helyére Is = I -/m-et helyettesítve az új összefüggés: Mindkét oldalt /m-mel osztva. Nagyobb méréshatárokban az R = 500 11-os teljes sönt az 5-28. azaz legkisebb mé réshatár az alap méréshatár háromszorosa. Az első. amelyből RA = R -Rg. vagyis n· R8 .R8 = R . és felhasználva. Használjuk fel hogy Rs-n ugyanakkora feszültség van mint RA + Rm-en. R4 + R3 . lmA 3 mA: R 10 mA: R8 83 mA = (500+1000)/30 = 50 n. n3 stb. a műszer belső ellenállása pedig RA-val megnövekszik. vagyis éppen a söntök eredő ellenállása. majd 1 mA. ábrát! R 8 méréshatáronként R4. .ábra szerint két részre (RA-ra és R 8-re) oszlik.-vel! Az n értékek: 0. és 5-28. vagyis 300 µA legyen. az ÚJ sönt. hogy n = !/lm: 5-28.

150 = 350 Q. és Ube a hídnak mint négypólusnak a bemeneti feszültsége.3 A Wheatstone híd A híd olyan négypólus.R8 l mA = 50 .R IO mA . A négy ellenállás összegének R értékét kell adni. a) b) 5-29. Most csak az ellenállásokból felépített legegyszerűbb híddal. hogy a kimeneti feszültség nulla legyen. vagyis: UA = U8 . Ellenőrizzük le! R4+R3+R2+R1= 15+35+ 100+350 = 500 Q.ábra A Wheatstone híd Alkalmazzuk a feszültségosztás törvényét! Egyszerűsítsünk Ube-vel és rendezzük át az egyenletet! R3 · (R1 + R2) = R2 ·(R3 + R4).4.a ábra szerint ábrázolunk. melyet az 5-29. az ún. IO mA 3mA R2 = R8 l mA .15 = 35 Q. amely kifejtve: R3 · R 1 + R3 ·R2 = R2 ·R3+ R2 ·R4 R 2 · R 3 mindkét oldalon megtalálható.50 = 100 Q. így 83 . Ezt nevezzük a híd kiegyenlített állapotának. Ez akkor teljesül. U5 = (1. = 500 .R4 = R8 R3 = R8 = 15 Q. 5. így nem folyik áram. mert Uki = UA.R8 3mA R1 = R . amelyben az áramköri elemek értékét úgy választjuk meg. illetve R4 és R 3 azonos feszültségről táplált feszültségosztók. ha a két osztó kimeneti feszültsége azonos. vagyis helyesen számoltunk.U8 = 0. Wheatstone (vitszton) híddal foglalkozunk. hogy R 1 és R2. = 150 .lm) ·Rs alapján kiszá mítható az egyes méréshatárokban a műszeren fellépő feszültség is. Kiegyenlí téskor az osztók terheletlenek. A b ábrán jól látható.

Figyeljük meg az a) ábrát és alkossunk szabályt! A Wheatstone híd kiegyenlített (kimeneti feszültsége nulla). és mekkora az eredő az összekapcsolt ellenállások értékéhez viszonyítva? 3. Mit fejez ki Kirchhoff csomóponti és hurok törvénye? 2. a G galvanométer érzékeli. és R 1 helyére kell tenni az ismeretlen Rx ellenállást. Hogyan lehet a feszültségmérő és az árammérő méréshatárát kiterjeszteni? l 0. Mit jelent potenciométereknél a lineáris és a logaritmikus jelleggörbe? 7. Mit nevezünk trimmernek? 8. ha az egymással szemben lévő hídágak ellenállásainak szorzata azonos.ábra Ellenállás mérésre alkalmas híd R4 és R3 hányadosa nevezetes érték. Melyik nevezetes hálózat müködik a hurok. kis elmozdulás stb. Hogyan számítható ki a sorosan és a párhuzamosan kapcsolt ellenállások eredő ellenállása. 0. 10. ritkábban olyan esetekben használjuk. A Wheatstone hidat főleg alkatrészek és nem elektromos mennyiségek (hőmérsék let. Kiegyenlítéskor v 5-30. Mit fejez ki a kiterjesztés mérőszáma? 11. 1. Rx ezért könnyen számítható: a kiegyenlítéskor leolvasott RN értékét kell szorozni a hozzá tartozó hídáttétellel. hídáttétel (pl. RN hitelesen U be --'°"""' szabályozható ún. Ellenállás mérésre használható Wheatstone híd kap csolását mutatja az 5-30.) mérésére. Mikor kiegyenlített a Wheatstone híd? 12. amikor egy bo nyol ult négypólus valamely két pontja között (tápláló feszültség ellenére is) nulla feszült séget kívánunk elérni.ábra. Milyen jellemző változatai vannak a potenciométereknek? 6. Milyen jellemzői vannak egy alapműszernek? 9. amelynek beállított értéke egy skálán pontosan leolvasható. az ún. normál ellenállás.01. 100 stb. A kimeneti feszültséget egy nagy érzékenységű műszer.). Hogyan egyszerüsítünk vegyes kapcsolásokat? 4. Mire használjuk a Wheatstone hidat? . és melyik a csomóponti törvény elvén? S. Ellenőrző kérdések: l. 0.1.

ezért Vas 0. Ezért melegszenek erősebben a vezetékek nagyobb áramerősségnél. Nagyon tanulságos a Pbe f2 ·R összefüggés. és melegítő készülékekben a villamos energia hőenergiává alakul.23 A hőenergiát a fizika Q-val jelöli (ugyanúgy Vörösréz 0. és ezért olvad el a szál az olvadó biztosítóban túláram esetén. il letve a pillanatforrasztó huzaljának a melegedése. e mértékegysége: kWs/kg0C.46 Alumínium 0.1 A villamos energia hőegyenértéke A fűtő. m a J: melegített anyag tömege. hogy mennyi energia szükséges 1 kg anyag hőmérsékletének 1 °C-szal történő emeléséhez. amelynek hővesztesége rendkívül kicsi.13 Ezüst 0.9 Levegő 1 Qfel a melegített test adataiból határozható Jég 2.39 mint mi az elektromos töltést). mint a levegő höz vagy a vízhez! A betáplált energia az elektromos adatokból a Wbe U ·I · t összefüggéssel számítható. ezért az általa felfedezett összefüggést Joule törvényének nevezzük. Joule a méréseket olyan kí sérleti berendezésen végezte.T1).és hőenergia közti kapcsolatot Joule francia fizikus vizsgálta. Ólom 0. és a fo gyasztókban közvetlenül nem hasznosítható energia is általában hőenergiaként veszik el. e pedig a fajhője. vagyis hatásfoka 100 %-nak tekinthető. Figyeljük meg. ponthegesztéskor a két összenyomott lemez érintkezési pontjainak. ívhegesztéskor a hegesztőpálca végének. amely szerint a befektetett hőtelje sítmény az áramerősség négyzetével arányos. AZ ÁRAM HŐHATÁSA 6. amelynek nagyobb az ellenállása.18 Víz 6-1. .táblázatban található. Ezzel ma gyarázható laza kötési pontokban a vezetékvégek és csavarok.6. Néhány fontosabb anyag fajhője a 6-1.1 meg: 4. Mivel a keletkezett hő R-rel is egyenesen arányos.táblázat · Néhány anyag fajhője ahol AT a hőmérséklet változása ( AT = T2 . A fajhő megm tatja. Az energia-megmaradás törvénye értelmében a befektetett villamos energia meg egyezik a melegített test által felvett hőenergiával: e [kWs/kg°Cl Anyag Wre1 Wbe. azonos áramerősség esetén egy áram körnek azon az elemén keletkezik több hő. A villamos. hogy a fémek melegítéséhez kevesebb energia kell.

Mi vel az áramlás függőleges irány ban történik. W = U · I · t alapján ehhez t W/( U · l) = 668 OOO Ws/(230 V ·2.6 = 668 kWs villa mos energiát kell felhasználni.1. A hő mindig a magasabb hőmérsékletű helyről (ez a hőforrás vagy melegítő készülék) a kisebb hőmérsékletű hely felé (a melegített test vagy közeg felé) terjed.1 pont). illetve ezek kombinációjával történhet.6. A melegebb és kisebb sűrűségű anyag felfelé áramlik.5 liter vizet 16 °C-ról 80 °C-ra.ábra).2 A hő terjedése A hőenergia eljutását az egyik rendszerből a másikba a hő terjedésének nevezzük. vagyis amelyek elektromosan is jó vezetők. a radiátorok lapjait. Főleg áramlással terjed a hő a fűtőkésziilékekből a szoba hidegebb részei felé. majd abból a melegí tett folyadékba.04 percnek felel meg.5 kg· (80 °C . A terjedés veze téssel. A hűtőborda helyes (a) és hibás elhelyezése (b) 0 . Az energiát a száguldó szabad elektronok ütközéskor átadják egyik atomról a másikra. Vezetéssel terjed a hő pl. A terjedéséhez nincs 0 szükség közvetítő közegre. Ilyenek a fémek.16 °C) 4. il letve egy hűtőbordából a környezetbe. A sugárzással történő ter.3 A) = 1262 s idő kell.2 kWs/0. ezért több helyre van szükségük. Ezek atomjai és szabad elektronjai a hőmérséklettel arányosan rezegnek (2.0 0 jedéskor az energiát elektromág neses sugárzás viszi egyik helyről a másikra. vagy egy tranzisztor hűtésekor a tranzisztorból a hűtőbordába. ezért a terjedés légüres téren át is lehet a) b) séges. 18 kWs/kg0 C. Áramlással terjed a hő folyadékokban és gázokban.18 · 1. 6. és ez a mozgási energia a test hőenergiá jának felel meg. ami 1262/60 = 21. hogy az anyagok felülete egymással jól érintkezzen. A leadott hőmennyiség arányos a test felületével. A 60%-os hatásfok miatt azonban Wbe = Wreilri = 401. amely 668 OOO Ws. melyekben sok szabad elekt ron van. a villanyrezsóból az edény falába.2 kWs energia szükséges.3 A? A víz felmelegítéséhez Q = e ·m · T = 4. áramlással és sugárzással. Az anyag kitágul. ezért azok az anyagok vezetik jól a hőt. sűrűsége kisebb lesz. a forrasztópákából a forrasztócsúcson át a forrasztandó alkatrészbe.5 ·64 kWs = 401. he lyére pedig a hidegebb kerül. Így jut el hozzánk a Napból 6-1. illetve a hűtőbordát függőlegesen Hűtőborda kell elhelyezni (6.l. A magasabb hőmérsékletű helyen a molekulák intenzívebben mozognak. Vezetéssel terjed a hő szilárd anyagokban.ábra is a hőenergia.Példa: Mennyi idő alatt melegít fel egy 230 V-os villanyrezsó 1. de függ annak helyzetétől is. A vezetés feltétele. ha hatásfoka 60% és a rezsó árama 2.

. de függ annak színétől is.Pmax T4 p Egy testből a hő föleg sugárzással és áram. Vegyük észre. Tmax arányos a betáplált P telTestek melegedése jesítménnyel.ábra emelkedik tovább. és a sugárzás arányos a hőmérsékletével.---.P1 1. Azonos Pd esetén a nagyobb Tmax érték. Nem baj.. Tanulságok: _. ha egy ellenállás melegszik. egy beforrasztott ellenállásból fö leg áramlással és sugárzással.) energiává alakítani. amelyet a fogyasztó nem képes a kívánt formájú (mechanikai.ábra A hőmérséklet arányos a betáplált ken szeretnénk tartani.. fény T stb. A hűtőbordákat ezért feketére festjük. 6. Ha egy test hőmérsékletét alacsony érté 6-3. 4 lással távozik el. amely nem akadályozza a hő kijutását a belső részekből a külső felületre. de beforrasztott kivezetésein át kis mértékben vezetéssel is. és ez az energia a fo.100 kel rendelkező fogyasztó mérete kisebb..Egy testről lesugározható hőteljesítmény egyenesen arányos a test hőmérsékleté vel és a sugárzó felület nagyságával. végül egy 300 Tmax hőmérsékletnél a növekedés megáll. Egy bizonyos Tmax hő 100 mérsékleten a felvett és a lesugárzott energia meg t [sl 200 100 egyezik egymással. különben károsodik. Minden ellenállásra.· -.ábra). A fogyasztók 4.ábra szerint vál[°C Tmax 4 tozik. 400 -------. akkor nagy felületűre kell teljesitménnyel . A távozó hőmennyiség mindkét 3oo T3 P 3 esetben egyenesen arányos a felület nagyságával 200 ----------F2 és a test hőmérsékletével. illetve melegítő rendszerre megadható egy Tmax érték. hogy a test a felvett hőenergia 200 egy részét azonnal lesugározza. de 200 t [s) 100 hőmérséklete a megengedett értéket nem haladhat ja meg.-. amelynél hőmérséklete nagyobb nem lehet. 3. A fekete felület erőseb ben sugároz.i·ci T max gyasztóban az átalakítás során hővé alakul.. és ez határozza meg a Pd disszipációs teljesítményt is. majd oo P = állandó egyre kisebb mértékben növekszik. ezért a test hőmérséklete nem 6-2. A disszipáció egészen pontosan azt a teljesítményt jelenti. fejezet ben megismert teljesítménye is elsősorban Tmax miatt korlátozott. 2. áramlással és sugárzással is.3 Testek melegedése Egy test hőmérséklete a betáplált P elektroT mos teljesítmény hatására az 6-2. hogy a gyakorlatban a hő általában többféle módon terjed egyszer re! Egy hűtőbordából pl. és olyan festéket használunk. vagyis nagyobb teljesítmény esetén a test hőmérséklete magasabb lesz (6-3. Ennek az a magyarázata. A hőmérséklet kezdetben lineárisan.

A wolfram olvadáspontja az összes fém között a legmagasabb (3420 °C). a hő csak a szigetelő rétegen átjutva. és (mert nemesgázok) nem lépnek reakcióba a . A lámpában az elektromos energiát egy wolframszál izzása alakítja át fénnyé. amely megakadályozza a szál oxidációját (elégését) és hűtését. mert a megérinthető spirál formájú fém része a belső melegítő száltól elektro mosan elszigetelt. valamint villamos készülé kekben üzemi állapotok jelzésére használjuk.ábrával ellentétben a 6-4. Közvetlen fűtésű az elektronikus mun kákhoz használt pillanatforrasztó páka is. melyek hővezető képessége kicsi. magas hőmérsékletet pedig kis felülettel lehet elérni. A körte formájú burából a hő csak sugárzással távozhat. illetve a hegesztőpálcát.készíteni.5 mm2 keresztmetszetű huzal olvasztja meg. A hőátadás alapján a készülékek közvetlen és közvetett fűtésűek lehetnek. mert így a hő kis térfogatra koncentrálódik. 1. Közvetlen fűtésnél a berendezésnek közvetlenül abból a részéből vesszük ki a hőt. amelyben az áramerősség 30-50 A. illetve anyagok melegítésére használ juk. A nagy teljesítményű tranzisztorok hőleadó felületét pl. A vákuum miatt a wolfram viszonylag gyorsan párolog. Pont.ábra szerint változik. a kávéfóző.4. A közvetett fűtésű készülékek külső hőmér séklete a 63. A szál hőmérséklete az ugyanakkora elektromos teljesítmény ellenére magasabb.2 Izzólámpák Az izzólámpát lakások és munkahelyek világítására. a nagy hatásfokú halogén izzólámpák izzószála viszont kettős wolframspirálból készül. 6. Az ónt az a kb. A közvetett fűtésű test melegedése 6. a vasaló. így fénye is erősebb.ábra). mert a hő csak késve jut a test felszínére. ezért a szál hamar megszakad (az izzó kiég).ábra A testnek hőtehetetlensége van. Az egyszerű izzólámpák izzószála légritkított térben helyezkedik el (6-5. vagyis közvetett módon képes kifejteni hatását.és ívegesztőnél pl. amelyben az áram is folyik. 6-4.4 A hőhatás alkalmazásai 6. az üvegburára lecsapódó vékony fémréteg pedig akadályozza a fény kijutását. hűtőbordával növeljük meg. és fényre vonatkoztatott hatásfoka is kielégítő (kb. Közvetett fűtésű csaknem az összes háztartási T készülék (a boyler. Gáztöltésű ízzólámpában a páro)gás csökkentésére argon vagy kripton gázt hasz nálnak.1 Fűtés és melegítés A villamos energiát leggyakrabban fűtésre. az összeérő pontokon átfolyó áram melegíti fel a lemezeket. 3%).4. így az alkalmazott 2400-2800 °C-os hőmérsékleten még elég nagy mechanikai stabilitással ren delkezik. a villanyre zsó) és a hagyományos forrasztópáka. A merülőfor ralót is ide kell sorolni.

Ha kis veszteségre törekszünk. A csökkenés mértéke fogyasztótól jliggően csak 2-5% lehet. illetve. Az erős hősugárzás miatt a környezet hőterhelése is nagyobb.. 6-5. majd a szál legmelegebb. de ellenállása van (Rv)· A fogyasztón ezért P = f2 ·R. mert ellenállásuk miatt a fogyasztóra kisebb feszültség jut (6-6. A tekercseket melegedésre mé retezzük. Pv a vezetéket melegíti. ezért veszteség nek tekintjük. Az . A szál hőmérséklete ezért még magasabb lehet. ezért a halogén izzók üveg bóra Légüres tér rrm. hogy a vezeték melegedését a benne kialakuló áramsűrűség jobban kifejezi. mint az el lenállása vagy árama.Uv 6-6.ábra). és emiatt károsodhat. és a hurok törvény ér telmében a fogyasztón a generátor feszültségénél éppen ennyivel lesz kevesebb. ha el szeretnénk kerülni a vezetékek káros melegedését.: v Ug U . Feszültségesésre méretezzük az energiaszállító --·-. elérheti a 3200 °C-ot.ábra A vezeték ellenállása miatt a fogyasztóra kisebb feszültség jut vezetékeket. amely felhasználásától függően feszültségésésre és melegedésre történhet. A vezeték hossza és anyaga általában adott. vagyis a legvékonyabb részén lerakja. Világítás estén pl. ezért csak a keresztmetszetét lehet változtatni. amelyeknél a töltőgáz halogén elemet Gódot vagy brómot) tar talmaz. Megköti a bu ra falára rakódott wolframot. a vezetéken pedig Pv= f2 ·Rv hőteljesít mény keletkezik.wolframmal. -SzigelelO Alsó kivezetO burája kvarcüvegből készül. A tapasztalat azt mutatja.. Az Ohm törvény értelmében a vezetéken Uv = 1 ·Rv feszültség lép fel.. _y_ U = Ug. még ha kicsi is.3 Vezetékek méretezése és az áramsűrűség A generátort a fogyasztóval összekötő vezetéknek. Még jobb hatásfokkal rendelkeznek a halogén izzók. ezért hatásfoka jobb. A huzal hőmérséklete magasabb lesz. mert az egymás melletti mene tekben keletkező hő nehezebben tud eltá vozni.ábra Az izzólámpa szerkezete 6. Halogén izzót használunk gépjárművek fényszóróiban. ellen állásukat csökkenteni kell.. 2%. élettartama viszont közel azo nos a hagyományos izzóéval. vetítőgépekben és újabban asztali lámpákban is. A gáztöltésű izzót magasabb hőmérsékleten üze meltetjük. A keresztmetszet meghatározását a vezeték méretezésének nevezzük.4. A jód a gázzal együtt cirkulál a búrában.

áramsűrűség a vezeték egységnyi keresztmetszetére jutó áramerősség (6-7.ábra).ábra Az áramsürüség értelmezése . A jele: J. 6--7.

Tekercseket általában 2. A kedvező értékek 2-4 A/mm2 között vannak. A IIJ = 0.5 A/mm2 0. A végén és oldalán talál ható kivezetésekre a vezeték forrasztással köthető.2 kW-os motort is működtetni kívánunk. Elektronikus készülékek és áramkörök védelmére Wichman (vihman) rendszerű olvadó biztosítót használunk. - n 6. Ennyi juthat a vezetékre. vagyis a kereszt metszetet mm2-ben kell behelyettesíteni. 0. így d= /4. Példák: l. Réz vezeték esetén A = p ·llR 0. A müanyag aljzat általában a palástján kialakított csavarmenet és anya segítségé vel rögzíthető a készülék vázára. ha a tekercsben 0.6 V/6.95 mm2-es keresztmetszet szükséges. mesterséges (pl. ami 230 V esetén 230 V ·0. ha egy áramkörben az áramerősség az előírt értékhez képest (túlterhelés vagy egyéb okok miatt) megnövekszik. 2 4 .5 Biztosítók A biztosító a villamos berendezést és az energia szolgáltató hálózatot védi a tú láramtól és a zárlati áramtól. amely foglalatból és betétből áll. és ellenállása legfeljebb R U/l= 4. A vezeték hossza kétszerese a távolságnak l = 2 · 18 36 m.5 Ai2.Bll Az áramsűrűség gyakorlatban használt mértékegysége A/mm2.2 mm _ A Jt 0 " mm. és az üzemi áram 100-1000-szeresét is elérheti. 2.ábra).95 A. Milyen vezetéket vásároljunk? Világítási hálózatban legfeljebb 2%-os feszültség csökkenés engedhető meg. Szabványos nagyobb érték 1 mm2.6 V-ot jelent.66 Q lehet. A d 2 · n/4.95 A = 0. ennek belsejében az aljzathoz . Az áramerősség: l = PIU = 1600 W/230 V = 6. A lakás melletti garázs világítását 4 db 100 W-os izzóval szeretnénk meg oldani. A fogyasztók eredő teljesítménye: P 4 · 100 W + 1200 W = 1600 W.2 mm2.5 A/mm2-es értékkel méretezünk. A garázs 18 m távolságra van a lakás elosztó dobozától.5 A-es áramnak kell folyni? Átrendezve a J = !/A összefüggést.0175 Qmm2/m ·36 m/0. A foglalatnak további két része van: tartó aljzat és fej (6-8. és egy 1. ventillátoros) hütés esetén a 3-4 A/mm2-es érték is megengedett. Mekkora átmérőjű huzalt válasszunk tekercseléshez. A fej megérinthető része műanyag.66 Q = 0. Túláramról beszélünk.02 = 4. A zárlati áram vezetékek nem kívánatos összeérésekor lép fel.

és 6. így legfeljebb 250 V-ig használhatók. 315. A cső végeit egy-egy fém sap. Rövidzárlat esetén nagyon rövid ide6-1O. legfeljebb 35 A szakítható meg. .Hálózat felöl A védett áramkör felé Fej Betét Aljzat 6-8. Ezt az olvadószál anyaga. 125. Egy 100 mA-es 5 x 25 mm-es üvegcsöves betéttel pl. A 100 10 névleges áram értéke szabványosított: 32.6.ábra A Wichman biztosító szerkezete menetesen vagy bajonett zárral illeszkedő fém persely található. A megszakítható feszültség értékét alapvetően a betét hossza határozza meg. 160.ábra ig (a szál megszakadásáig) a névleges ér Biztosító kioldási jelleggörbék téktől függetlenül a biztosítón óriási áram folyik keresztül. Ugyanekkora kerámia tokozású betét 1500 A megszakítására képes. 630 és 800 mA. amellyel terhelve a betét még 10000 nem olvad ki. 50. 6. 100.5 és 16 A-es érték is. Az utóbbi pl.2 kV-ig használható. A biztosító névleges árama az az t [s] áramérték. az ívkioltó anyagtól és a tokozástól függ. 2. Ez nemcsak hűti a megolvadt szálat. 0. . az elmenőt az oldalsó kivezetésre kell forrasztani.3 A. 400. 8 x 50 stb. másik vége a fej perselyén keresztül az oldalsó kivezetéshez csatlakozik. A biztosító betét egyik vége közvetlenül az alsó kivezetéshez. hanem azzal.ábra ves biztosítónak is nevezik. ritkán kerámia.15. tém "''' / """homok . A megszakítható legna gyobb áram a betét méretétől. 80.1 1. 2.A biztosító betét szerkezete ka zárja le. 12. A betétek általában 5 mm átmérőjűek és 20 mm hosszúak. illetve 1. 40. Az 5 x 20 mm-es méreten kívül 5 x 25. Nagyobb áramú betéteknél az ívoltás érdekében a csövet kvarc homokkal töltik ki. hogy a megolvadt szál helyére hull. 4. 1. méretek is előfordulnak. 1000 mérete és formája határozza meg. 1. 63.25. A feszültség értékét a fém sapkán tüntetik fel a névleges áram értékével és a működési sebesség jelével együtt. Emiatt üvegcsö6-9. \ Olvad szál\ Üvegcső A betét háza üveg. Érintésvédelmi okokból a hálózat felőli vezetéket az alsó. de előfordul 0. 9 1 . 3. az ív hosszát is megnyújtja. Ehhez igazodik a foglalat mérete is.01 5 6 7 8 9 10 1/1 n 2 a 8. melyeket az olvadószál köt össze (6-9.5. 8 x 40.3 x 32. 200. 250. 5. 5 x 30. 10. E felett a ház és a védett készülék is károsodhat.ábra).

.6. 4-szeresen minimum 40 ms.) elektromos teljesítményből keletkezik. emiatt rajta üzem o. a szuperlomhát pedig TT be tűvel jelölik. A víz szintes tengelyen a terhelő és névleges áram hányadosa (!/ln).5-szörösével terhelve mini.2-1 V lép fel névleges terhelés esetén. az ultragyorsé FF. normál (vagy közép lomha). Az olvadó szálnak kicsi. 2-szeresen minimum 100 10 4 s. tranzisztor stb. az 1 A-esnél már csak 0.ábra alapján. 3 4 5 5 7 8 9 10 1110 6-11.1 nyagolható ellenállása van. Jég. Példaként vizsgáljuk meg egy lomha t [s] biztosító működését a 6-11. ultragyors. A lomhát T. A 10000 névleges áram 1.6 Hűtőbordák méretezése 6. 1 óra múlva. Egy koordináta rendszerben a gyá1tási szórás miatt általában két görbét találunk. a függőlegesen az idő van feltüntetve s-ban.1 A keletkezett hő meghatározása Az üzemeltetés során keletkező hő károsító hatását legegyszerűbb módon az alkat részre szerelt hűtőborda segítségével akadályozhatjuk meg. A hűtőborda méretezésének első lépése a keletkező hőteljesítmény meghatározása. maximum 3 s múlva olvad ki. A hűtőborda a hőleadó felületet növeli meg. Egy 32 mA-es biztosítónál pl.1000 mum kb. a 100 mA-esnél 2-3 V. A tengelyek logaritmikus léptékűek.o 1 ----közben feszültség lép fel. Ezt kis feszültségek biztosításánál feltétlenül figyelembe kell venni.6. lomha és szuper lomha jelleggörbével gyártják (6-10. melyet az alkat· részen átfolyó áram és a közben rajta fellépő feszültség szorzata határoz meg: Pd = U ·J.Egy biztosító működési sebességét a kiolvadási jelleggörbe mutatja meg. na gyobb teljesítmény esetén azonban hűtőborda.0 ·001 '------15 2 · nél a feszültségesés nagy. de nem elha0. A normál se bességű jele N. Példa: Egy teljesítmény diódán 8 A erősségű áram folyik. Az üvegcsöves betéteket gyors. a gyorsé F. miközben rajta 0.vagy vízhűtés) szükséges. 5-10 V. Az egyik a minimális a másik maxi mális kiolvadási időt mutatja. A disszipálandó hő az alkat részben (dióda. maximum 120 s.ábra). Ez az összefüggés minden hőt termelő eszközre igaz. esetleg mesterséges hűtés (pl.76 W.2 A hő eltávolítása A keletkezett hő elvonását (disszipálását) biztosíthatja maga az alkatrész is. 6.72 V feszült lép fel.72 V · 8 A 5.ábra Egy lomha biztosító kíolvadásí értékeinek tartománya 6. K is áramú betétek. Mekkora teljesítmény szabadul fel benne hő formájában? Pd = U ·J= 0.

A gyakorlatban Rth-t általában több hőellenállás összege adja.ábrát! Jól lát ható. AT ép pen a belső hőforrás és a környezet közti hőmérséklet különbség: AT = Tk· Sajnos a számítás csak akkor végezhe tő el. R1h pl. A szige telőnek jó hővezetőnek kell lenni! Az elektromos szigetelők általában jó hőszigetelők is. A hőellenállás (Rth) az anyagok fontos hőtechnikai jellemzője. hogy a hővezető anyag két pontja között mekkora hőmérséklet különbség lép fel °C-ban l w hőteljesítmény elvezetésekor: Pd a disszipálandó teljesítmény. Rct az 8T 6-12. a borda és a környezet kö zötti értéket pedig Rb-vel! Az eredő ekkor: T T5 Tokt SzigetelőHűtőborda Figyeljük meg a 6-12. Felesleges pl. ha az egészet egy teljesen zárt doboz belsejében helyezzük el. vagy hővezető pasztával kell javítani. Rth megmutatja. Rth mértékegysége °C/W. vagyis a fenti képlet az Ohm törvény R = UII alakjával egyezik. ezért olyan anyagot kell választani. amely elektromosan szigetel. Jelöljük az alkatrész belseje és tokjának külső felülete közti hőellenállást Ri-vel. A hővezetés és az elektromos áram között sok hasonlóság van. A kivonható hőteljesítmény függ a hővezetésben résztvevő anyagok hőellenállásá tól.ábra szerint fel kell erősíteni a hűtőbordára.A hűtendő alkatrészt a 6-1. Hűtőborda alkalmazása esetén mindig ügyelni kell a következőkre: 1. ha a hőellenállásokat ismerjük. A hő bármekkora hűtőborda esetén is csak akkor tud eltávozni.. A hő vezetéssel jut a hőforrásból (jelen esetben a diódából) a hűtőbordába. vagy elektromosan szigetelő. AT a feszültségnek. onnan pe dig áramlással és sugárzással a külső térbe. ha a levegő áramlását szellőző nyílásokkal biztosítjuk. de hőálló műanyaggal) akadályozhatjuk meg. az ellenál lásnak. a diódákat például csavaros kivezetéssel látják el.ábra A hőellenállások kapcsolása alkatrész katalógusában. A feszültség ezért rákerül a hűtőbordára. 2. Pd pedig az áramerősségnek felel meg. és a hőátadást szilikon olajjal. nagy felületű hűtőbordát hasz nálni. Ezt az al katrész kialakítása általában megkönnyíti. de jó hővezető. hogy a hurok törvény is alkalmazható: a feszültségnek megfelelő hőmérsékletek össze adódnak. és annak felerősítésekor zárlat keletkezhet A zárlatot a hőt termelő alkatrész és a hűtőborda közé tett vékony szigetelő lappal (csillám mal. A hőforrás háza általában az elektromos alkatrész egyik elektróda kivezetése is. a tok és hűtőborda közötti szigetelőét R5-el. AT pedig az átadása közben fellépő hőmérséklet különbség. R5-t a csillám vagy szigetelő katalógusában és Rb-t a hűtőborda 93 . AT = AT 1 + AT2 + AT_1 lesz. A hőforrásnak a hűtőbordával szorosan és teljes felületével kell érintkezni.

Hogyan terjed a hő? Mi jellemzi az egyes terjedési módokat? 3. hogy a keletkezett hő az áramerősség négyzeté.3 = 23.7 °C/W lehet.3 1 °C/W. Mi a szerepe olvadó biztosítókban a kvarchomoknak? 9. 1 Rth 100 °C/W között van.90 °C/W.vel arányos? 2.76 W-jának disszipálásához. Milyen kioldási sebességű biztosító betétek vannak. Mit jelent a hőellenállás? 12.5 mm-es lemez is használható.76 W = 26 °C/W.5 . A szükséges hőellenállás: R1h = T!Pct = 150 °C/5. Négyzet alakú (a 50 40 oldalú) alumínium lap hőellenállása a 6-13. hiszen a hőellenállás alig függ a le mezvastagságtól. Ezért kell a felületeket jó hővezető 70 olajjal vagy pasztával bekenni. Milyen elvek alapján méretezzük a vezetéket. Melegedhet-e egy ellenállás? 4. Milyen helyzetű legyen a hűtőborda? .2. Mit jelent a biztosítón feltüntetett áramerősség érték? 10. a hűtőborda Rb értéke pedig 0. 5 .5 °C/W? A hőmérséklet különbség: 6-13. Jellemző értékek: R 1 = 1. ha a környezeti hő 4 2 mm 3 mérséklet 25 °C. és hogyan jelöljük ezeket? 11. A hűtőborda hőellenállása így legfeljebb 26 . Mekkora áramsűrűség jellemző a tekercsekre? 8. Hol és hogyan hasznosítjuk azt.8 °C/W. 1 mm-es lemezből ehhez legalább kb. A megadott értékek csak akkor érvényesek. Mit jelent a közvetlen és közvetett fűtés? Magyarázzuk meg példával! 5.adatai között kell keresnünk. ha a felületek jól érintkeznek [oC/Wl 100 .mazzuk? 7. Miért jó hatásfokú a halogén izzó? 6. 20 - Példa: 10 7 0.ábra T = 175 °C .5 mm Mekkora alumínium lap szükséges a dióda 5 1 mm _ 5. Négyzet alakú alumínium lemez A dióda és a csillám eredő hőellenállása: höellenállása 1. 0. a dióda tokjának hőel lenállása 1. és az egyes elveket mikor alkal. a görbék egybeolvadnak.5 = 2.egymással. R 5 csillám esetén 0. 5 cm-es alumínium lap szükséges.25 °C = 150 °C. Milyen hasonlóság van a hővezetés és az elektromos vezetés között? 13.3 °C/W.ábrá 30 ból olvasható le. Ellenőrző kérdések: 1. a hőtermelő kristály megenge 2 dett hőmérséklete 175 °C.8 + 0. a szigetelő csillámé pedig 2 4 6 8 10 1214161820 a [cm] 0.

AKTÍV VILLAMOS HÁLÓZATOK 7. egy feszültségosztót a 7-1.2 Feszültséggenerátorok helyettesítő kapcsolása Egy valódi generátor mindig valamilyen anyagból készül.: sége a rákapcsolt fogyasztó ellenállásától függetlenül állandó. melyet a generátor. annak szerkezeti részeiben elosztva található. amely R nagyságú áram korlátozó képességgel (rezisztenciával). Eddig két ilyen elemet ismertünk meg. 7. hogy feszült. aminek ellenállása van. ezért belső ellenállásnak nevezzük. és Rb-vel jelöljük. 2. illetve az aktív kétpólus helyettesítő kapcsolásának nevezünk. Az ellenállás szélsőséges érté kei a rövidzár és a szakadás.1 Ideális és·valódi generátor Egy aktív villamos hálózatban az ellenállásokon kívül legalább egy generátor is található. Ez az ellenállás a generátoron belül. . akkor 7 féle ideális áramköri elem van.ábra szerint egy dobozba zá runk. A generátorról eddig feltételeztük. vagy bármilyen aktív kétpólusú háló zat viselkedése pontosan leutánozható egy ideális feszültséggenerátorból és egy ehhez kapcsolódó Rb ellenállásból álló hálózattal. feszültséggenerátornak tekintettük. Thevenin tétele: Egy valódi generátor. mert bizonyos pontjai között fe szültség van. A helyettesítő kapcsolás elemei tehát nem alkatrészek. vagyis ideális áramköri elemnek. ezért viselkedését csak helyettesítő kapcsolása segítségével tudjuk megvizsgálni! 3. Ha ezeket külön elemeknek tekintjük. Ha pl. Az ellenállást. A generátor tulajdonságainak megválto zását Rb okozza. és a feszültséggenerá tort. és ezek a pontok egy valódi generátor kive zetéseihez (kapcsaihoz) hasonlóan viselkednek. Minden bonyolult áramkör vagy alkatrész helyettesítő kapcsolása 5 féle ideális áramköri elemmel felrajzolható. A helyettesítő kapcsolás egy alkatrész vagy egy áramkör viselkedését ideális áramköri elemekkel utánozza le. A gyakorlatban alkalmazott generátorok nem ideálisak: feszültségük terheléskor csökken. Jegyezzük meg! 1. Energiatermelő hálózatnak is nevezzük. Az elektronikában alkalmazott egyetlen alkatrész sem ideális. akkor a felhasználó a dobozt az A és B pont alap ján generátornak fogja tekinteni. amely állandó nagyságú U0 feszültséggel rendelkezik.7.

amelynek okozataként lép fel a \j v hasznosítható belső feszültség. helyettesítő kapcsolása Uk :s Uo . rövidzárási és terhelt üzemi állapotát különböztetjük meg. és Uk = U0 . Terheléskor (7-3.Egy valódi feszültséggenerátor az előzőek alapján U0 feszültséget szolgáltató ide ális generátorral és ezzel sorosan kapcsolódó Rb belső ellenállás sal helyettesíthető (7-2. v v 7-3. 00 .ábra A valódi generátor feszültsége terheléskor csökken A hurok törvény értelmében U0 = URb + URt· URt megegyezik Uk-val.3 Feszültséggenerátorok üzemi állapotai Egy feszütséggenerátornak terheléstől függően üresjárási. kapocsfeszültség jelenik A feszültséggenerátor meg.0 ·Rb = U0. melynek be meneti ellenállása Rb-nek sokszorosa. ezért Uk U0 .ábra). Ekkor lt = 0. Az U0 feszültséget forrásfeszült ségnek vagy belső feszültségnek. ritkán elektromotoros erőnek nevezzük. Az üresjárási vagy terheletlen állapothoz R1 terhelő ellenállás tartozik (7-4.ábra) az Rb belső ellenállás az Rt terhelő ellenállással feszültségosztót alkot A generátor kivezetésein 7-2.ábra (kapcsain) emiatt U0-nál kisebb ún.ábra). Az elektromotoros erő valójában a töltésszétválasztáskor végzett munka.URb· URb helyére /1 · Rb-t helyettesítve: vagyis a kapocsfeszültség a terhelő árammal arányosan csökken. Ekkor a műszer csak elhanyagolható mértékű terhelést okoz. 7. vagyis terhelet len állapotban a kapocsfeszültség megegyezik a forrásfeszültséggel: Uk = U0• Az U0 forrásfe szültség ez alapján olyan elektronikus feszültség mérővel mérhető meg a kapcsokon.

hogy a belső ellenálláson átfolyó áram veszteségi teljesítményt hoz létre.ábra). R1 = 0 esetén lép fel (7-5. hiszen árama nulla.7 - 4.ábrán figyelhetjük meg. Rb nagyon kis értéke miatt a rövidzá rási áram rendkívül nagy (ezért kell a biztosító).ábra). de nem is végtelen: 0 < R1 < oo. Rövidzáráskor a kapocsfeszültség nulla. Ekkor R 1 nem nulla.···-'+Ov uo -0- 7-5. Terheléstől függően a kapocsfeszültség Uk = U0 -11 ·Rb szerint nulla és U0 között változik.ábra Rövidzárás Emiatt a rövidzáron nem keletkezik teljesítmény. . Ekkor az áramkörben csak az Rb belső ellenállás van. A generátor legjellemzőbb üzemi állapota a ter helés (7-6.ábra A generátor üzemi állapotai Vegyük észre. a generátor által szolgáltatott U0 ·11 teljesítmény a generátor belső ellenállásán tel jes mértékben hővé alakul.ábra üresjárási állapot Üresjárásban a generátor nem végez munkát.ábra Terhelés . Ideális feszültség!lenerátor Terhelés lt·Rt u k = uo 7-7. mert: ·. amely a generátor melegedését okozza! A jó feszültséggenerátor belső ellenállása rendkívül kicsi. ezért az áramerősség 11 = U0/Rb lesz. uk Üresjárás R t = oo 1t =0 7-6. Az áramerősség és a kapocsfe szültség: Az egyes üzemi állapotok közötti átmenetet a 7-7.

Azonos elemek esetén az eredő belső ellenállás n-szeres lesz: Mivel a feszültség és a belső ellenállás is n-szeresre növekszik. illetve az akkumulátorban elemi cellák összekapcsolá sával. a telep rövidzárási árama és terhelhetősége változatlan marad. Egy zsebte lepben pl. Az összekap csolás a feszültséget és a belső ellenállást megváltoztatja.5 V-os elemeket kapcsolunk össze.5 V-os elem. Soros kapcsolás esetén az egyik generátor pozitív pólu. ezért feszültsége: 3 · 1. Soros kapcsoláskor összeadódnak a belső ellenállások is. A 9 V-os rádióte lepet 6 db 1. ellen és ve gyes kapcsolást.ábra).5 V = 4. a 12 V-os akkumulátort 6 db 2 V-os cella alkotja.5 V. ahol U egy elem feszültsége. megegyezik a telepet alkotó elemek terhelhe tőségével.ábra U3 kapcsoljuk (7-8. az eredő feszültség: Generátorok soros kapcsolása 2 + U3 + · · · Soros kapcsolást használunk. A fe szültségek ekkor összeadódnak. 3 db 1.5 V-os elem van.+ sához a másik negatív pólusát Ue = U1 + U2 + 7-8.4.4 Feszültséggenerátorok kapcsolása 7.1 Soros kapcsolás Az ellenállásokhoz hasonlóan a generátorok is összekapcsolhatók. párhuzamos. .7. n pedig az összekapcsolt elemek száma. Megkülönböztetünk + soros. Az összekapcsolt rendszert telepnek ne vezzük. 1. ezért a ke letkező telep eredő feszültsége lesz. ha nagyobb feszültségre van szükség. Általában azonos feszültségű pl. illetve a gépkocsi üzemeltetéséhez szükséges feszültséget is elemek. Ilyen kapcso lással állítjuk elő a rádiókészülékek táplálásához.

n db azonos elemet összekapcsolva Rbe = Rb /n lesz.ábrán látható telep 1.U1 vagy Ue = Ui .72 Q/3 = 0. ha nagyobb feszültség mellett nagyobb terhelő áram is szükséges. Rbe = Rb1+ Rb2 7-9. Az eredő belső ellenállás 0. Az ellenkapcsolást ritkán alkalmazzuk.U1 Ue = U2 . 4 · 1. ahol n5 a soros elemek. azonban az elvet bonyolultabb áramkörök vizsgálatakor felhasználjuk. hiszen sorba kapcsolódnak.4.72 Q belső ellenállással rendel kezik.U2. Párhuzamosan kapcsolódnak a belső ellen állások is.18 Q belső ellenállású elemek esetén pl.24 Q lesz a párhuzamosan kapcsolódó három ág miatt. A 7-11.ábra). akkor Ue = 0. és az így kialakított telep nagyobb árammal terhelhető. Az eredőt a két feszültség különb sége adja: U1 Ue = U2. np pedig a párhuzamos ágak száma. a párhuzamosan kapcsolódó ágak száma a belső ellenállást és ezzel az áramerősséget határozza meg.7.3 Párhuzamos kapcsolás Párhuzamos kapcsolás esetén az azonos pólusokat kötjük össze (7-10. uv 0 v 7-10.4 Vegyes kapcsolás Vegyes kapcsolást használunk. Csak azonos feszültségű generátorokat szabad így ·összekap csolni. Olyan soros kap csolásnak felel meg. ezért eredőjük kisebb lesz.ábra Generátorok párhuzamos kapcsolása 7.4.5 = 6 V-os feszültséggel és áganként 4 ·0. . Ha U1 = U2 . Ue = n5 · U0 és Rbe = n5 • Rb/np. 7.4. A soros elemek száma a feszültséget. 18 Q = 0. és ezek azonos pó lusaiknál vannak összekötve (7-9.ábra Generátorok ellenkapcsolása és polaritása megegyezik a nagyobb feszültségű generátoréval. Az eredő feszültség megegyezik az össze kapcsolt elemek feszültségével.5 V-os és 0. A belső ellenállások ellenkapcsolásban is összeadódnak. különben a nagyobb feszültségűt a kisebb állandóan terhelné. vagyis nem válto zik: Ue = U0 marad. amelyben csak két generátor van.2 Ellenkapcsolás Az ellenkapcsolást szembe kap csolásnak is nevezik. áb ra).

és R1 értéke Rb-hez viszonyítva van feltüntetve.1 A helyettesítő kép fogalma Vegyünk egy olyan generátort.ábra A feszültség (a) és az áramerősség változása (b) A 7-12. Az R1 tengely logarit mikus léptékű.001Rb 0.ábrán látható görbéket kapjuk.5 Generátorok helyettesítő képei 7. 0. és majdnem megegyezik a forrásfeszültséggel.01Rb 0. ábra szerint nagy terhelő ellenállásoknál a generátor kapocsfeszültsége közel állandó. valamint terhelő áramát külön böző értékű terhelő ellenállásoknál! A mért áram és feszültség értékeket a terhelő ellenál lás függvényében ábrázolva a 7-12.5. ábra (mely ugyanehhez a valódi generátorhoz tartozik) viszont azt mutatja. amely az üresjárástól a rövidzárásig mindenféle ál lapotot tartósan elvisel! Mérjük meg kapocsfeszültségét.a. hogy kis terhelő ellenállásoknál a generátor árama az állan 100 . A 7-12.1Rb R1=Rb 10Rb 100Rb Rt R t<< R b Áramgenerátor b) a) 7-12.b.1Rb R1=Rb 10Rb 100Rb 1000Rb 1 --+ R1>> R b R Feszültséggenerátor 0.ábra Generátorok vegyes kapcsolása 7.+ 7-11.01Rb 0. mint egy ideális feszültséggenerátor. vagyis úgy viselkedik.

dó. Kis terhelő ellenállásoknál tehát állandó áramú generátort kapunk. A feszültséggenerátoros és az áramgenerátoros viselkedés ugyanannak a generátor- 101 . amit eddig megismertünk. Az állandó áramot szolgáltató generátort áramgenerátornak nevezzük. Az áramgenerátor a harmadik ideális áramköri elem. és ez az áram csaknem megegyezik a rövidzárási árammal.

vagyis a Norton- b Norton Uo 1 = z Rb 7-14. Az ábra szerinti esetben a felső kivezetés a pozitív.ábra A Thevenin és Norton kapcsolás egymással egyenértékű . Az átszámítás azon alapszik. mint a belső el lenállás (7-13. ennek követ v keztében a rövidzárási ára moknak is azonosaknak kell lenni. Megkülönböztetünk feszültséggenerátoros vagy Thevenin.4 A helyettesítő képek átszámítása A feszültséggenerátoros vagy Thevenin és az áramgenerátoros vagy Norton helyet tesítő képek egymásba átszámíthatók.ábra Aramgenerátoros helyettesítő kapcsolás 7. ha a terhelő ellenállás sokkal kisebb. Ez megegyezik a Thevenin kép üres járási feszültségével. mert ekkor az alkalmazott terhelő ellenállások értéke sokkal nagyobb a generátor belső ellenál lásánál. A fordított.nak két különböző állapota. A forrásáram irányát nyíl mutatja.ábra). 7. A Thevenin-Norton át =R R bThevenin alakítás az áramok alapján történik. amely terhelet len állapotban az Rb belső ellenálláson áthaladva U0 = !0 • Rb ka pocsfeszültséget hoz létre.5.5. a generátor helyette sítő kapcsolása is más. hogy a helyettesítő képek ugyanarra a valódi ge nerátorra vonatkoznak. Az /0 áramot forrásáramnak nevezzük.5. 7. Ekkor a belső ellenállás párhuzamosan kap csolódik az 10 áramot szolgáltató ideális áramgenerátorral.2 A Thevenin helyettesítő kép A Thevenin vagy feszültséggenerátoros helyettesítő kép azonos a 7-2. az üresjárási feszültségeknek. és áramgenerátoros vagy Norton helyettesítő képet. Nagy teljesítményű rendszerekben ez a gyakoribb.ábrán meg ismert helyettesítő kapcsolással. Így viselkedik például a lakásban kiépített villamos hálózat. készülékekben és a zseblámpában a telep vagy az akkumulátor. Attól függően.3 A Norton helyettesítő kép Áramgenerátoros vagy Norton féle helyettesítő kapcsolást használunk. Thevenin képnél a rövidzárási áram: lz = U0/Rb· Ez felel meg a Norton kapcsolás /0 forrásáramának. A Thevenin képet gyakran használjuk aktív hálózatok átalakításához és számításához is. hogy melyik jellemző rá. /\ lo 7-13. ezért a két kapcsolásban a belső el lenállásoknak.

a ábra).2 Q = 6 V.(a) és áramgenerátor (b) jelleggörbéje görbéjét kapjuk (b ábra). és helyettesítő kapcsolásuk is ennek megfelelően Thevenin. az áramot /1 = U0/( R 1+Rb) alapján számíthat.2 Q = 0.0.0.0. hogy azok az el.feszültséggenerátomak nem lenne belső ellenállá sa. Ugyanezt az U és I tengelyek felcserélésével ábrázolva egy függőleges egyenest kapunk. a tranzisztorok is). csaknem 6 V marad. A Norton kapcsolás üresjárásban Uu = /0 · Rb feszültséget szolgáltat.2 Q) = 6 V/20. 1 kQ esetén: Uk = 6 V.059 V = 5. kapcsain egyre na gyobb (Uk = 10 ·R 1) feszültség lesz. Ezt most az /1 tengellyel párhuzamos pontozott vonal jelzi.99 mA. amelyek jelleggörbéje közel függőleges.5. kapocsfeszültsége a terhelő áram értékétől függetlenül U0.2 Q) = 6 V/1000. 7.6 Példák 1.00599 A · 0. A kapocsfeszültségek: 20 Q esetén: Uk = 6 V. 7. áramgenerátor ként viselkednek. illetve Norton rendszerű. Ábrázljuk most uk füg gvényében /1 -t! A feszültség b) tengellyel párhuzamos egyea) _ . míg amelyeké csaknem vízszintes. feszültséggenerátorként. 1 kQ esetén: /1= 6 V/(1000 Q + 0.ábra 7 15 nest. az áramgenerátor jelleg.297 A.juk.2 Q = 6 V. Egy feszültséggenerátor forrásfeszültsége 6 V.Az ideális feszültség. Az elektronikus eszközök többsége áramgenerátoros jelleggörbével rendelkezik (pl. belső ellenállása 0. vagyis állandó maradna. amely megegyezik a Thevenin kép U0 forrásfeszült ségével. Emiatt a feszültség alig csökken. majd 1 kQ-mal megterhelve mennyi lesz az árama és a kapocsfeszültsége? Szabad-e ilyen értékű terhelő ellenállásokat használni? A kapocsfeszültséget Uk = U0 . Mindkét terhelő ellenállás használható hiszen több mint 100-szor nagyobbak Rb nél. .2 Q = 0.00599 A = 5.Thevenin átalakításkor a feszültségeket használjuk fel. és terheljük 1 t meg egyre nagyobb ellenállá sokkal! Mivel árama mindig 10 marad. mert értékük nem változik (7-14.9988 V.5 Az ideális generátorok jell ggörbéi Figyeljük meg a 7-7. amely az ideális feszültségge nerátor jelleggörbéjének felel meg (7-15. Most vegyünk egy ideá lis áramgenerátort.297 A · 0. ezért az áramgenerátoros helyettesítő kapcsolásra a későbbiekben sokszor szükségünk lesz.2 Q.ektronikus eszközök.5. Az áramok 20 Q esetén: /1 = 6 V/(40 Q + 0.941 V.11 ·Rb.0. Jegyezzük meg. 20 Q mal. ábrát! Ha a. A belső ellenállásokat nem kell átszámítani.0012 V = 5.áb ra).

3. ezért U80 p11 0.2 Q = 30 A. ezért inkább a Norton vagy a Thevenin helyettesítőképet célszerű használni. Az áramerősség közel állandó (kb.4991 mA. Számítsuk ki az előző generátor Norton helyettesítő képének adatait! A belső ellenállások megegyeznek. ezért az áramok /t = U0 l( R1+Rb) alapján: 1 Q esetén: /1 30 V/(0.ábra) határozzuk meg a kimeneti feszültsé get! . ha 1 Q-ot.1 kQ+60 kQ) = 30 V/60. 100 Q esetén: /1 30 V/(0. ezért a Norton helyettesítő képben is 0. majd 1 kQ-ot kapcsolunk rá? Milyen következtetés vonható le az eredményekből? A forrásfeszültség megegyezik az üresjárási feszültséggel (30 V-tal). majd az így keletkezett hálózatot egyszerűsítve (7-17.ábrán látható kapcsolásban az R 1 ellenál láson lévő feszültséget! Az ábra egy Wheatstone hidat ábrázol.2.2 Q az értéke.ábra Kapcsolás a példához Kirchhoff törvények többszörös fel-: használásával felállított sokismeretlenes egyenletrendszer segítségével oldható meg. A forrásfeszültség meghatározása. R 5 -ön áram folyik és a hídága kat alkotó feszültségosztók terheltek. és R 1 lesz ennek a terhelő ellenállása:. amely a Theve nin tétel értelmében egy ideális feszültséggenerátorral és egy ellenállással helyettesíthető. Ha a generátor U0 és Rb adatai ismertek. Mindkettő eléggé bonyoh. A forrásáram a Thevenin kép rövidzárási áramával egyezik. Mi a Thevenin átalakítást választjuk. Hagyjuk az A-B kapcsokat szabadon.001 kQ = 0. Egy generátor üresjárási feszültsége 30 V. hiszen R1 << Rb.5 mA) maradt annak ellenére. Ezt a generátort áramgenerátorként használtuk. a keresett feszültséget a feszültségosztás alapján már könnyű kiszámítani. Számítsuk ki a 7-16.dt.7kQ U = 12V 7-16. hogy a terhelő ellenállás három nagyságrendet változott.49999 mA. amely /0 = UofRb alapján /0 U0/Rb 6 V/0. 100 Q-ot. 4. 1 kQ esetén: /1= 30 V/(l kQ+60 kQ) 30 V/61 kQ = 0.2kQ B R4 4. amelynek kimenetén a mű szert R5 helyettesíti. 0. A feladat ezért csak csillag-három szög átalakítással. Tanulság: A nagy belső ellenállású feszilltséggenerátor áramgenerátorként vi selkedik! Szükség esetén egy feszültséggenerátorból úgy készíthetünk áramgenerá tort.1 kQ = 0. vagy az Ohm és A R3 = 2.001 k0+60 kQ) = 30 V/60. R 1 szempontjából az A és B kapcsok egy aktív kétpólust alkotnak. belső ellenállása 60 kQ. A híd valószí nűleg nincs kiegyenlítve.4918 mA. Mennyi lesz a terhelő áram. hogy belső ellenállását egy vele sorba kapcsolt nagy értékű ellenállással megnö veljük.

412 V feszültség van.7) = l.87 kQ.2 ·2.965 mA·1 kQ = 0. R5-ön 0.965 V = 10.498kQ.553 V.R2 és R5 eredője: R25 R2 + R5 = 1.7/(2.965 mA-t hoz létre. A teljes áram: /= U!Re 12 V/5. A A B D B 7-18. ennek következtében az ellenállás hálózat jelentősen megváltozott! R34 R1 x 14 = 2.ábra A forrásfeszültség meghatározása R325-ön U- = 12 V-9.17 kQ = 5.498 + 1. A helyettesítő kapcsolás (7-19.87 kQ = 2.498 · 1.5/(2.965 V feszültség van. Ez azonos 14 áramával. majd számítsuk ki az így keletkezett hálózat A és B pontja közti ellenállást! Az átalakítást a 7-18.2 ·4.588 V = 2.ábra A belső ellenállás meghatározása A belső ellenállás meghatározása: Helyettesítsük a generátort rövidzárral. ezért I ·R4 = 2.7 kQ 9.ábra mutatja. hogy az A és C pont összekötődött.7 kQ + 1.2 + 2.04 mA ·4. R345 = R14+R5 = 1.ábra A kapcsolás átalakftás után 10.448V.5) = l .04 mA. U0 UAB = + Uzs = 9.5 kQ = 0.553 · 1/(1 + 0.5 kQ.937 kQ. Az ezzel párhuzamo san kapcsolódó Rras rész eredője: R325 = R3 x R25 = 2.588 V + 0.937) = 5.5) = 0. v 7-19.412 V/2. A A u B v 8 e e 7-17.498 + l = 2.ábra) alapján R1 feszültsége: Ui=Uo · R1/( R1 +Rb) u.498 kQ. Vegyük észre. A teljes eredő: Re = R4 + R32s 4.2 + 4.5/(2.5 kQ + l kQ = 2.17 kQ. . Rb R345 x R1= 2. amely az R25 -ös ágon 2.588 V.

hogy a generátorok hatását egyenként vesszük fi gyelembe. amelynek során a hatásokat egyenként határozzuk meg. de az elektronikában gyakran előforduló példán a 7-20. majd az így kapott eredményeket összegezzük. azonban az osztókat tápláló feszültség. A tétel értelmében: azonban a generátorok polaritása ellentétes. A tétel értelmében U1 hatását a 7-21. U2-ét a 7-21. Mindkettőnél R1 A Példa a szuperpozlció tételéhez R1 A R2 . akkor ezek együttes hatása a hálózat adott el lenállásán úgy határozható meg. ezért a második tag előjele negatív. és az osztók alsó tagja (amelyről a feszültséget levesszük) különböző. és a számítást elvégezve: uk. miközben a többi generátort rövidzárral helyettesítjük.ábra segítségével mutatjuk be.6 A szuperpozíció tétele A szuperpozíció egy eljárás.\ uki \! B uki /\ U2 B a) b) 7-21. Aktív hálózatokra alkalmazott tétele a következő: ha egy hálózatban több generátor is van. Al kalmazását egy viszonylag egyszerű. lJ2-nél pedig R1röl. ábra 7-20. = 1 .b.ábra szerint kell figyelembe venni.ábra A két generátorhoz tartozó kapcsolás egy-egy feszültségosztó keletkezik.7. Behe lyettesítve. A =12V Kérdés: mekkora az A és B pont kö zött a feszültség? B A két generátor a B ponthoz képest ellentétes polaritással hat. A szuperpozíció tétele is bonyolult aktív hálózatok számítását könnyíti meg. Uj-nél Rrről.a. majd ezek eredőjét képezzük.

2 --2 s-2 - 3·---12·2 +10 2 +10 ' ' .10 0 s v.

Az első tag az Ui. ezért Uki polaritása megegyezik Ui polaritásával. illetve -2 V-os kimeneti feszültség.2 A = 1. A számítás ezután az Uk = Uo.28 V)/0. hogy Uí hatása erősebb. sőt műszer károsodást okoz hat. hogy mérés közben a generátor feszültsége is rájut a műszerre vagy Wheatstone hidas mérésnél a híd csatlakozó pontjaira.2 A-rei terhelve pedig 4.1A generátor hatásfoka Terheléskor a generátor nem minden energiája jut el a fogyasztóra. A második lépésben a generátort meg kell terhelni. és ez hamis eredményt. ezért a műszer a generátor forrásfeszültségét (Uo-t) mutatja. a második az Ui feszültségű generátortól szánnazó +2. és az Jt terhelő árammal együtt mérni kell a kapocsfeszültséget ( Uk-t) is.5 V. melyeket leg egyszerűbb módon méréssel lehet meghatározni.lJk)IJt = (4.fi· Rb ösz szefüggés alapján történik. 0. SV-4. mérési eredményekből számítással határozzuk meg.1 Q. Ez az üresjárási állapotnak felel meg. Először a generátor belső ellenállásánál sokkal nagyobb belső ellenállású feszült ségmérővel kell kapocsfeszültséget mérni. A hatásfok: .7 Generátorok belső ellenállásának meghatározása A generátorok belső jellemzői ( Uo és Rb) elektromos mennyiségek. Vizsgáljuk meg a rendszer hatásfokát. A terhelésnek akkorának kell lenni. A képletet átrendezve: Példa: Mekkora belső ellenállása van annak a zsebtelepnek.5 V-os. amelynek kapocsfe szültsége terheletlen állapotban 4.5 V.2 A = 0. Az energia egy része a generátor belső ellenállásán hővé alakul (7-22.teljesítményéből a terhelésen Uk ·I. hogy a kapocsfeszültség 10-20%-kal csökkenjen.28 V? Rb = ( Uo . majd a fogyasztóra jutó teljesítményt! A generátor Pg = Uo · I.8. 7.22 V/0. 7.hasznosítható tel jesítmény keletkezik. melyek eredője +0.8 Generátorok teljesítmény viszonyai 7. A belső ellenállás mérését nehezíti.ábra). Rb-t ezért közvetett módon. A pozitív eredmény azt jelenti. vagyis ennyivel legyen kisebb az üresjárásinál. A mérés két részből áll.

. hogy a görbének R1 = Rb esetén maximuma van.-.ábrán látható görbét kapjuk.4 0.5 (50%)..ábra)! Fi gyeljük meg.2 A fogyasztóra jutó teljesítmény Helyettesítsük a P1 = Uk ·/1 összefüggésben lévő /1 és Uk helyére az /1 = __. és csak R1 >> Rb esetén közelít 1hez (100%-hoz)! A villamos energia szállítása és felhasználása során az R1 >> Rb állapot elérésére törekszünk.::::::::±====i==t== - o.ábra A hatásfok és a terhelés kapcsolata 7.5 0. mert ekkor a hatásfok is nagy.- o...s. --..0 -+---c-. Az összefüggést R1 függvényében ábrá zolva a 7-23.. Rb +Rt és Uk = /1 ·R1 kifejezéseket! Különböző R1 értékeket felvéve ábrázoljuk Pct R1 függvényében (7-24.- -J .ábra Teljesítmények az áramkörben T] 1.. A generátorból ekkor jut a legnagyobb teljesítmény a fogyasztóra. Az Rt Rb esetet illesztésnek nevezzük. 7-22. Fi gyeljük meg.6 0.-------·-.uk helyére a feszültségosztással számított értéket helyettesítve: u ·--'----0 Rt + Rb uo vagyis a hatásfok R1 és Rb arányától függ. és ek kor .2 7-23.-. hogy R 1 = Rb esetén a hatásfok 0.8.

va gyis Rt = Rb állapotot kell választani. Egy erősítő vagy egy antenna pl. Mi az illesztés és mi jellemzi? Mikor alkalmazzuk és mikor nem? . R1 most a hangszórónak. ha ez csak 50%-os hatásfokkal lehetséges. illetve az antennának mint generátornak a belső ellenállása. akkor Rb-nél kevéssel nagyobb Rcre van szükség. Az erősítőt a hangszóróhoz. generátornak tekinthető. Milyen tulajdonságai vannak egy áramgenerátomak? 5. illetve a vevőkészülék bemenetére. Milyen üzemi állapotai lehetnek egy generátornak. amelyhez 50%-os hatásfok tartozik: 2 Pi = uz -o-. párhuzamosan és vegyesen generátorokat? 4. Még akkor is. Ha egy erősítőnél azt akarjuk. ha a legnagyobb tel jesítmény jut belőle a hangszóróra.p max = u2 0- 4Rb 7-24. Hogyan számítható át egymásba a Norton és Thevenin helyettesítő kép? 6. Hogyan határozható meg egy generátor belső ellenállása? 7. Sok elektronikus berende zésnél viszont a nagy nehezen megszerzett vagy előállított teljesítményt szeretnénk ma ximális mértékben felhasználni. a legnagyobb teljesítmény pedig. Ellenőrző kérdések: 1. illetve a készülék bemene tének. Hogyan függ a generátor hatásfoka és teljesítménye a terhelő ellenállástól? 8. a teljesítmény viszont csak kis mértékben csökken.ábra A hasznosítható teljesítmény és a terhelés kapcsolata Uk = U0 . 4·Rb A villamos energia felhasználása során sohasem akarjuk az erőművekből a legna gyobb teljesítményt kivenni (helyette a hatásfok legyen nagy). Mint az ábrák is mutatják a hatásfok görbéje itt még meredeken emelkedik. Rb pedig az erősítőnek. Mit nevezünk helyettesítő kapcsolásnak? 2. és az a jó. Milyen célból kapcsolunk sorba. mit jelentenek ezek? 3. illetve az antennát a vevőkészülék bemenetéhez ezért illeszteni kell. hogy a hatásfok is nagy legyen.

savakban és lúgokban) az atomokat ionos kö tés kapcsolja össze molekulává..ábra Ionok mozgása elektrolitban ..- Elektrolit hordozók.ábra kétszeres elemi töltéssel rendelkezik (8-1.tabb vegyület esetén azelemi ionoktöltéssel több atomból (atomcsoportból) -.8-2.. hanem ionok a töltés A 2. mert benne a pozitív és negatív töltések mennyisége azonos. Só. A rézszulfát disszociációja A molekulák ionokra bomlási folyamatát disszociá ciónak. .. mozdulnak el.1 Folyadékok vezetése A vegyületek többségében (sókban. valamint az oldat hőmérsékletétől.. i. Az ionos kötésű molekula semleges. az ionokat tartalmazó oldatot pedig elektrolitnak nevezzük. és ..ábra). A rézszulfát (CuS04) például pozitív réz (++Cu) és negatív szulfát (--S04) ionra disszociál.. és mindkét ion 8-1. Ionos kötés keletkezik. a pozitívak a negatív elektróda (a katód) felé = _. hiszen az összekapcsoló dott ionok ellentétes. Az oldatok általában már szobai hőmérsékleten is . A disszociáció függ a feloldott anyag fajtájától és mennyiségétől (az oldat kon centrációjától). de azonos nagyságú elektromos töltés sel rendelkeznek. Például a szilárd halmazállapotú konyhasó (nátrium-klorid) feloldásakor a molekulák pozitív nátrium (+Na) és negatív klór (-Cl) ionra bomlanak fel. sav vagy lúg feloldásakor a molekulák az oldatban ionjaikra szakadnak szét. .-1m'e-10_"-o-. Helyezzünk az elektrolitba két fémlapot + (elektródát) és kapcsoljunk rájuk feszültséget (8Katód 2.. Áram alakul ki..ábra)! A negatív ionok a pozitív elektróda (az Anód anód).-Ef:::::\ mindkét ion egyszeres rendelkezik. . -o . ha az egyik atom lead elektront és pozitív ionná. Az elektrolit is semleges...8._. fejezet szerint az áramerősséget az io nok száma (most a disszociáció mértéke) és sebes sége határozza meg. -= . Bonyolul. majd az ionokat a vonzóerő összekapcsolja. melyben egyszerre mindkét szabad töltéshordozó részt vesz.is állhatnak. VEGYI-ELEKTROMOS FOLYAMATOK 8."o. a másik pedig ennek felvételével negatív ionná alakul. Folyadékokban tehát nem elektronok.

vagyis a szabad töltéshordozók száma a hőmérséklettel arányosan növek szik. ezért viszonylag jó vezetők. Az ionok tömege és mérete több ezerszer nagyobb mint az elektronoké. és az oldat ellenállása csökken.sok iont tartalmaznak. A hőmérséklet emelkedésekor az ütközések . Magasabb hőmérsékleten több mole kula disszociál. és így sokkal kisebb sebességgel áramlanak. ezért több ször ütköznek az oldat atomjaival vagy molekuláival. mint fémekben az elektronok.

8.-O) Hidroxónium ionKivált hidrogén ionná alakul. az áramlási sebességük csökkenése növeli! Az ionok száma azonban nagyobb mértékben nő. Az -OH hidroxil ion a pozitív anód felé vándorol. A +H ion azon nal egy semleges vízmolekulához (H20) kapcsolódik.Anód Hidroxil Kivált oxigén gálatok kimutatták. 8-3. hogy a víz néhány mole I íon kulája pozitív hidrogén (+H) és negatív hid roxil (-OH) ionra disszociál.a folyadékok ellenállása a hőmérséklet növekedésekor csökken. mint oxigénből. mint ahogy a sebességük csökken.ábra annyi gáz fejlődik. Hidrogénből kétszer annyi válik ki. hogy benne is vannak ionok. ezért a katódon kétszer 8-4. és ott elektront vesz fel. és a két hidroxó nium ion (az eredeti és ami a hídroxíl ionból keletkezett) a negatív katód felé vándorol. ami azt je Katód lenti. A +H ion egy víz molekulához kapcso Anód Katód lódva +H30 ionná alakul.2. Vegyük észre. mert a platina nem lép vegyi reakcióba az elektrolittal. ábra). A ve zetést a hidroxil és hidroxónium ionok okozzák. és az oxigén ion ad le két elektront.a fé mekkel ellentétben . és + az anódon parányi buborékok formájában ki válik. mint az anódon. A semlegessé vált hid +rogén atom elszakad a víz molekulától és az elektródán kiválik. Ezzel semleges oxigénné alakul. ezért . hogy a két hatás az elektrolit ellenállását ellentétesen befolyásolja (a töltéshordozók száma csökkenti. ahol egyetlen elektronját csak közvetett módon tudja leadni (8-3. amellyel egyszeres pozitív töl tésű hidroxónium iont (+H30) alkot. hogy kis + mértékben a tiszta víz is vezet.1 Az áram vegyi hatása Az elektroliton áthaladó áram vegyi elváltozást okoz. Réz kiválasztása vegyületéböl . A tapasztalat azt mutatja.száma. A vizs.2 Az elektrolízis 8. a feloldott anyagtól és az elektródák anyagától függ! Először tiszta vízzel és pla tina elektródokkal kísérletezünk.ábra A víz vezetése és felbontása Előbb +H és kétszer negatív oxigén (. ennek következtében az oldat ellenállása is növekszik. melynek eredménye az oldó szertől. Vegyük észre. hogy elektromos áram hatására a víz alkotóelemeire (oxigénre és hidrogénre) bomlik szét! Ez az elektromos vízbontás.

melynek molekulája disszociált ál lapotban marad.118 ki oxigén. a tömege csökken. Az elektródákra feszültséget kapcsolva a pozitív réz ion a katód felé áramlik. Figyeljük meg. Vas 2 0. A réz az elektronjait az Cink 2 0. A --O ion az anód felé vándorol.Tegyünk most a vízbe rézszulfátot! CuS04 oldat keletkezik. az oldat rézszul fátja pedig kénsavvá alakult.659 Réz 1 tehát egyre vékonyabb lesz. 1 db -OH és 1 db --O ion keletkezik. ahol elektronjait leadja és semleges oxigénként kivál ik.074 magára maradt szulfát ion az anódról egy réz ato mot Arany 0. a katódé Réz 2 0. hogy az áramot az elektrolitban az ionok. melyben a kevés +H30 és -OH ion mellett sok + +cu és --S04 ion is lesz (8-4. Az anód felé áramló és magára maradt --S04 ion a víz két +H30 ionjától elvesz egy-egy +H iont és ezekkel kénsavvá egyesül. ahol elektront vesz fel és semleges réz atommá alakul. az anódon pedig két elektront ad A réz átvándorlása az anódról a katódra le az oxigén)! Anyag Felvett e Cseréljük most ki az elektródákat vörösrézre! A elektron jmg/Asj katódon most is réz válik ki. 11 4 .329 pedig ugyanennyivel növekszik.2.093 3 azonban a pozitívról a negatívra vándorolt. A két hidroxónium ionhoz tartozó és magára maradt két -OH ionból ekkor 1 db +H (majd +H 3 0). az elektródák anyaga Alumínium 0. az anódon nem válik Ezüst 1 1.083 2 A vegyületek molekuláinak villamos áram mal történő felbontását és a keletkezett elemek kiválasztását elektrolízisnek nevezzük.286 Ebben a folyamatban az elektrolit vegyi Hidrogén 1 0. Amikor azonban az elektrolitból egy réz ion eltávozik. hanem helyette az anód felé áramló és Olom 2 1.681 3 visz az oldatba (8-5.ábra gesítéséhez. Ebben a folyamatban a katódon réz.táblázat Elemek elektrokémiai egyenértéke 8.ábra). Oxigén 0. Az elektródákon kivált anyag tömege egyenesen arányos az áramerősség gel és az idővel: m = e · 1 · t. az elektródákban és a külső vezetékekben pedig az elektronok mozgása hozza létre (a katódnál elektron megy az oldatba a réz ion semle + Anód Katód 8-5.ábra). A CuS04 molekula ezzel megszűnik. az anódon pedig oxigén vált ki. 8-1.2 Faraday törvénye Az elektrolízissel kiválasztható anyag mennyiségét Faraday (feredéj) olasz fizikus határozta meg.339 anódon hagyja és ionként lép az elektrolitba.0104 összetétele nem változott meg. Az anód 0.

melyet mg/As-ban adnak meg (8-1. Az alumíniumoxid (Al203) a bauxit nevű ásványban található nagy mennyiségben. ezért kriolitban (Na3AJF6) oldják fel.Ez a kiválási vagy Faraday féle törvény. Az m = e · l · t összefüg gést 1 · t-re rendezve.2. Az I ·t szorzat az átáramlott töltések mennyiségének felel meg. A magnéziumot. ezért a törvényt úgy is megfogalmazhatjuk. Egy elemnek vegyértéke szerint többféle elektrokémiai egyenértéke is lehet. az idegen anyagok pedig iszap formájában az anód alatt rakódnak le. Az anód elektróda a kohóréz. A bevonat a tárgyat szebbé és a külső hatásokkal szemben ellenállóbbá teszi. Az alumíniumoxid. Ennek vegyszeres tisztítása után kapják a timföldet. és magas hőmérséklet keletkezik. megolvasztott sóiból.ábra szerint. a káliumot és a nátriumot pl.és környezetvédelmi szabályokat szigorúan be kell . hogy az alumínium előállítása eléggé költséges. melyek több sége erősen mérgező. Az alumíni um ezért olvadt állapotban gyűlik össze. Az elektrolit valamilyen réz vegyület. Jegyezzük meg. melyből hatalmas kádakban grafit elektródákkal választják ki a fém alumíniumot. az alumíniumot pe dig oxidjából elektrolízissel vonják ki. nikkellel vagy krómmal. melyek tulajdonságait lerontják. Példa: Mennyi villamos energia szükséges 1 kg alumínium kinyeréséhez. W = U ·I · t alapján ehhez W 6 V · 10 752 As = 64 512 Ws (17. a katód egy nagy tisztaságú réz lap. a kád alján. ami azt jelenti. majd behelyettesítve: 1 ·t = m/c = 1·1000/0.3 Az elektrolízis felhasználása 8. hogy a bevonandó tárgyat mindig katódként (negatív pólus ként) kell bekötni! Elektrolitként a fémek vízben oldódó sóit használják.92 kWh) energia szükséges. 8. 8.093 = 10 752 As töl tésnek kell átáramlani. ezért a munka.3. A tisztítás hatalmas elektrolizáló kádakban történik a 8-5.2 Galvanizálás.1 Fémek kiválasztása A kohászatban az elektrolízist fémek vegyületeiből történő kinyerésére használják.093 mg/As. A táblázat pl. Villamos célra csak nagy tisztaságú (99.9-99. a rezet ezüsttel vagy arannyal szokták bevonni. táblázat). Az alkalmazott 4-6 V-os feszültség hatá sára 20-100 kA-es áramerősség alakul ki.3. Elektrolízist használnak a réz gyártásához is. A vasat pl. Áram hatására a réz átvándorol a katódra. vagyis a timföld szigetelő anyag. hogy a kiválasztott anyag mennyisége az elektroliton átáram lott töltések mennyiségével arányos. Meglehetősen sok.2. e anyagtól függő állandó. ha az alumíni um kohó 6 V-tal működik? Az alumínium elektrokémiai egyenértéke 0. az elektroké miai egyenérték.99%-os) réz használható.2. galvanoplasztika Tárgyak felületének fémmel történő bevonását elektrolízis útján galvanizálásnak nevezzük. Az ércből kohászati úton kinyert réz ugyanis sok idegen anyagot tartalmaz. az egy és két vegyérté kű rézét is megadja.

műanyagok) is. oxidáci óról. sósavat. 8-6.1. a hanglemez prés szerszáma. amely ezt felveszi. kémiailag ellenálló. 8. redoxreakció. ha van olyan anyag. Elektrolitként kénsavat. Eloxáláskor ennek a rétegnek a vastagságát 10-20 µm-re növeljük. Az eloxálandó tárgyat az eddigiekkel ellentétben anódként kell használni. redukcióról beszé lünk. ha felvesz. az eljárást ezért galvanoplasztikának nevezzük. Galvanoplasztikai úton készül pl.3.tartani. amely az eredeti felvételt tartalmazó lakklemeznek a negatívja.3 Az alumínium eloxálása Az eloxálás az alumínium elektrolitikus úton történő mesterséges oxidálását jelen ti. vagyis oxidáció és redukció + csak együtt és csak egyidejűleg mehet végbe.2. ezért potenciálkülönbség (feszültség) kelet közte és az oldat között feszültség keletkezik kezik. jól színezhető.ábra). Bevonhatók nem vezető anyagok (pl. a másik lead elektront. Ha egy anyag lead elektront.3. mert ott szabadul fel az oxigén (8-4. Az alumínium nagyon aktív fém. Galvánelemek 8.1. krómsavat vagy ezek keverékét használjuk.3 Elektrokémiai energiaforrások 8. Szerencsére a felületén keletkezett nagyon vékony Al203 réteg megvédi a to vábbi oxidációtól.1 Az elektrokémiai feszültségsor A kémiai reakciók egy része + ún. A réteg nagyon kemény.ábra Egy anyag és egy oldat között Oldódáskor az anyag ionként megy az oldatba. ha előzőleg felületüket veze tővé tesszük. és jó szigetelő. valamint az elektrolit kondenzátor pozitív elektródájának előállítására használják. ezért kinyerése után az oxigénnel azonnal reakci óba lép. ha oxidáció vagy redukció 113 . vagyis a barázdák helyén kiemelkedések vannak. Elektronleadás csak akkor lehet séges.3. Az elektrolízissel felvitt réteg felveszi a tárgy formáját. 8. Erre a célra vezető lakkokat. mely elektronátme nettel jár: az egyik elem vagy ve gyület felvesz. Az elektronikában az eloxálást műszer előlapok és készülék felíratok készítésére. grafitot vagy fémgőzölést használnak.

mert az anyag az oldatba csak ionos állapotban léphet. Célszerű olyan anyagokat választani. Amelyik elem a hidro génnél jobban oldódik negatív. A galvánelem valamilyen oldatból (elektrolitból) és ebbe merülő két különböző anyagból (elektródából) áll.4 alfejezetben ismerkedünk meg. aki a vegyi-elektromos áta lakulás közben kialakuló feszültséget 1786-ban felfedezte. E kémiai folyamatok felhasználásával elektromos feszültségforrások (generátorok) készíthetők. 0._ l . A galvánelemben a felhaszná lás során az oldat és az oldatba merülő elektróda között megfordíthatatlan (irreverzíbilis) vegyi folyamat megy végbe. Nagy előnye viszont. A többi anyagot ehhez viszonyítva összeállítható az elemek elektrokémiai feszültségsora (8-7. hogy a kialakuló elektromos kölcsönhatás a további redukciót vagy oxidációt meg nem akadályozza.37 közte és az oldat között is végbemegy a folyamat. Elektron felvételnél fordított polaritás kelet kezik.3. Emi att csak a két elektróda kö zötti feszültség különbsége 8-7.J . amelyek a feszültség sorban távol vannak egymástól.1. Ha elektronját leadja pozitív ionná alakul.74 A kialakuló feszültség közvetlenül nem mérhető.8 vagy vesz fel.ábra határozható meg. a kevésbé oldódó pedig pozitív potenciálú lesz. amíg az oldat és az anyag (pl. ezért az oldat pozitív.ábra). aminek következtében az egyik elektróda elfogy. mert ekkor az elem (vagy cella) feszültsége nagyobb lesz. melyek a vegyi energiát elektromos energiává alakítják. vagyis elektront kell leadnia vagy felvennie. ábra).66 Nemes fémek anyag is elektródává válik: -2.történik. o mert a méréshez használt és Au Pt Hg Ag c cu H az oldattal érintkező vezető -1. hogy a rendszer az összeállítása után azonnal feszültséget szolgáltat. fém) közötti feszültség olyan nagy nem lesz. akkumulátorok és tüzelőelemek. A galvánelemekben lejátszódó folyamatok okozzák a fémek felületét károsító elektrokémiai korróziót is. . mellyel a 8. A folyamat csak addig tart. kis mértékben annak töménységétől. Az elemek feszültségsora A gyakorlatban viszo nyítási alapnak a hidrogént (H2) fogadták el. Az ekkor fellépő potenciálkülönbség az oldattól._ LJ .68 Nem nemes fémek 1. 8. melynek potenciálja ezért 0 V.85 1. Mg K 0 4 }_ Li . és amelyek műkö dési elvük szerint lehetnek galvánelemek.20 0. A galvánelemet emiatt elsődleges vagy primer elemnek is nevezik.2 A galvánelem működési elve A galvánelem nevét Galvani olasz biofizikusról kapta. az oldatba merülő anyagtömb pedig·(amelyről az ion az oldatba lépett) a rajta maradó elektronok miatt negatív lesz (8-6. . hogy oldáskor hány elektront ad le 0. és fóleg a bele mártott anyagnak (az elektródának) attól a tulajdonságától függ. és az oldat vegyi összetétele megváltozik.

a belső ellenállás.76 V) = 0. és mint gáz parányi buborékok formájában (a réz elektródát beborítva) kiválik. A változás módját mutatja meg a 8-9. A potenciálsor alapján a cink szívesen ad le. a töltéstartalom és a töltéssűrűség. mert a hidrogén az elektródát az oldattá! részben elszigeteli.Az első használható galvánelemet Volta olasz fizikus készítette.34 V. ezzel a hasznos felületet és az áramerősséget csökkenti. A Volta elem szerkezete Az elemre fogyasztót (pl. hogy az áramerősség és a feszültség fokozatosan csökken. amely minden ma használatos galvánelem fontos része. Az elem feszültsége ezért: U = 0. A 8-7.3 A galvánelem műszaki jellemzői A galvánelemek fontos műszaki jellemzője a névleges kapocsfeszültség. a H2 S04 pedig az elektrolitban cinkszulfáttá (Zn S04) alakul! Közben az elem feszültsége csökken. megmunkálásának módjától.[VJ 15 dák anyaga határozza meg.5 anyagától.76 V lesz.34 V -(-0. 4 t [óra] Az elem feszültsége nem állandó.76 V) = 0.76 V-os potenciállal rendelkezik az oldathoz képest.ábra kisütési görbe (8-9. és bekövetkezését valamilyen módon (pl. és a feszültség csak 0 V -(-0. a réz pedig szívesen vesz fel elektront. izzót) kapcsolva azt ta pasztaljuk.76 V = 1. A Volta-féle elem réz (Cu) és cink (Zn) elektródákból áll (8-8. A cink atomonként két elektront hagy az elektródáján.76? Zn - - - Elektrolit és természetesen a réz lesz a pozitív. hogy az elem használata közben a cink elektróda egyre fogy. ahol az --S04 ionnal cinkszul fátot képez. valamint az elektrolit 0. A jelenséget átpolarizálódásnak nevezzük. Az elektrolitban a kénsav disszociált állapotban 2 db +H és 1 db . azonban kis mértékben függ az anyagok tisztaságától. u A névleges feszültséget alapvetően az elektró.1. és ++zn ionként megy az oldatba. azonban ez csak közvetett módon lehetséges. Az elektrolit hígított kénsav (H2S04 vizes oldata). + ·:4 v Cu ---- . a legnagyobb terhelő áram.3. hogy a réz +0. Elméletileg a két anyag fe· szültségsorban feltüntetett feszültségének a különbsége.+ - + -<o69 - _ - üveg edény o. Ezt végzi el helyet tünk a depolarizátor. az elem kimerül. Réz helyett így hidrogén merül az oldatba. Hasznosítani rendesen ezt sem tudjuk. a cink pedig a negatív 8-8. A 2 db pozitív +H ion a réz elektródánál elektron felvétellel semlegesítődik. a pozitív elektróda állandó mozgatásával) meg kell akadályozni.-S04 ionra bo ntva található. a cink pedig -0.ábra) A galvánelem kisütési görbéje .34 V + 0.1 V.ábra). Vegyük észre. Ez a közben lejátszódó vegyi folyamattal magyarázható. ábrából leolvasható. 8. terhelés köz2 3 ben lassan csökken. koncentrációjától és hőmérsékletétől is.ábra polaritású elektródája a generátornak.

A töltéssűrűség azt mutatja meg. elem feszültsége: Uc Oepolarizátor Uzn = 0. Ez is az elektródák anyagától és méretétől függ. A mai korszerű elemek töltéssűrüsége (és energiasűrűsége is) viszonylag nagy.) alkalmazásával ér nek el. terhelhetősége nagyobb. Terhelés közben a pozitív elektródán most is hidrogén szabadul fel.ábra). Grafit rúd Az elem depolarizátora barnakőpor (Mn02). Töltéstartalom (kapacitás) alatt azt a töltésmennyiséget értjük As-ban.76) = 1. Működés közben az elektrolit összetétele is megváltozik. amely reakcióba lép az oxigén leadására képes bamakőporral és víz keletkezik: L:. Az oldat párolgását szurok lezárással csökkentik.5 V. ezért az elektrolit nem folyik ki. Az elem pozitív elektródája grafit (szén). amelyet a levegő átjárhat. mert a grafit felé haladó ammónium ionok semlegesítődnek. Nagyobb mérethez nagyobb kapacitás tartozik. ha a depolarizátorba parányi csatornákat képezünk. Ilyen megoldá súak a különleges célra készült.:.A belső ellenállást és a legnagyobb terhelő áramot az elem felépítése.::!: Cink serleg (negatlv elektróda) Elektrolit 8-10. ragacsos anyag keletkezik. hogy az elem működése közben mindig a negatív elektróda fogy el (oldódik pedig fel). Az. és emiatt hosszú élettartamú ún. Vegyük észre. amelyet az elem a használatba vételtől kezdve a lemerüléséig az áramkörön átáramoltat. valamint az elektrolit töménysége és hőmérséklete határozza meg. az hígul! elektrolit Ezzel . az elektró dák mérete. Innen az elnevezés: száraz elem. a negatív (mely egyben az edény is) cink. oxigén légző elemek. magnézium stb.74 -(-0. köz napi nevén szalmiáksó (NH4Cl) és cink-klorid (ZnC12) Fém sapka oldat keveréke (8-10. az elektrolit pedig a kénsavnál kevésbé veszélyes ammónium-klorid. A nagyobb elektródájú elem belső ellenállása kisebb.ábra A szárazelem szerkezete Az oxigént pótolni lehet a levegőből is. így sűrű. hogy az elem egységnyi térfogatában (1 dm3) vagy egységnyi tömegében (1 kg) mennyi töltés van.3.1. nagy méretű. melyet grafitporral keverve erősítenek a szénrúdra.4 A szárazelem A ma leggyakrabban használt galvánelem elvét Leclanché (löklans) francia fizikus fedezte fel 1867-ben. 8. majd az így keletkezett ammónia a vízzel ammóni um-hidroxiddá alakul: A szalmiáksót keményítőben oldják fel. As/dm3-ben vagy As/kg-ban adják meg. amelyet kisebb sűrűségű elektróda anyagok (grafit.

Az elhasználódott elemet ezért ki kell venni a készülékből. de a készüléket hosz szabb ideig nem használjuk.magyarázható. Az elem üresjárási feszültsége: 1.Grafit rúd Műanyag lezáró . a negatív elekt róda cinkpor. A nagy pozitív kivezetés elektróda felület és tömeg biztosítja a nagyobb ter Külső védőburkolat helő áramot és élettartamot. A higanyoxid rossz vezető.ábra). A mai elemek cink házát itatóspapír. amely egyben a depolarizátor is. tartós elemek. Az elem légmentesen lezárt acélházban foglal helyet. amely a megbízhatósá gát is növeli (nem folyik ki). a pozitív pedig higany oxid. Az elemet (8-13. Szigetelő zárópapír A higanyoxid elemet hallókészülékekben és fényképezőgépekben használjuk. ezt pedig acél köpeny veszi körül.ábra).1. elektróda paszta Még nagyobb töltés.és energíasűrűséggel Kivezető tüske rendelkezik a higanyoxid. és alacsony hőmérsékleten (-20 ítatóspapírben Negatív °C ig) is működő képesek. Tanácsos ezt akkor is megtenni. károsítva ezzel a működtetett elektronikus készüléket. ha az elem jó. 8. Sajnos tömege elég nagy. ezért a gyártók igyekeztek az elem tulajdonságait javítani. az elektródák helye pedig fel van cserélve: belül van a negatív elektródát alkotó cink paszta KOH oldattal átitatva. az ezllstoxid és a lítium elem.ábra A szárazelemnek jelentős önkisülése Elektrolit kifolyás ellen védet szárazelem van. és az elektrolit kifo lyik. Az elektrolit KOH oldat. melyek megaka- Fém sapka (+) --. ezért hi gannyal vagy grafittal keverik. és kívül a Acél burkolat és pozitív mangándioxid edény (8-12. amelyek elektrolitja kálil úg (KOH). Depolarizátor Az alkálimangán elemek önkisülése elhanya KOH oldat golhatóan kicsi.5 Különleges galvánelemek Egy Leclanche rendszerű szárazelemből nyert villamos energia sokkal drágább a hálózati energiánál.ábra) formája miatt gombelemnek is nevezik.36 V. Így alakul tak ki a ma már egyre gyakoribb alkálimangán ún. száraz meleg helyen tárolva pedig az elektrolit kiszárad. . hogy idővel az elem háza (a ne gatív elektróda) kilyukad. 8-11. ezért hosszabb ideig tartó tárolás közben is kimerül.3.Bitumenes zárópapír Cink serleg Depolarizátor Elektrolit keményítőben Itatóspapír Acél borítás Acél kivezetés (-) dályozzák az elektrolit kifolyását (8-11.

.ábra A higanyoxid gombelem szerkezete .ábra A tartós elem szerkezete Acél kivezetés /Műanyag szigetelés / Hg + HgO + KOH paszta (+ elektróda és depolarizátor) . 'KOH oldat ítatóspapírban Cinkpor (negatív elektróda) '"Acél ház (negatív kivezetés) 8-13.8-12.

amely 6 db téglatest formájú szárazelemből van összeállítva (8-15. Környezet károsító hatása miatt újabban más anyagok kal helyettesítik.!anyoxid --. A lítium elem pozitív elektródája lítium..·::. Kvarcórákban alkalmazzák a szintén gomb formájú miniatűr ezüst-oxid elemet.:. Ilyen készen kapható telep a 3 V-os bottelep (2 db szárazelemből áll).. de a pozitív elektróda ezüst-oxid.::::==::. A gombelemek fordított kivitelben is készülhetnek ( pozitív kivezetés a ház). orvosi készülékek.:..5 V..:. Általában nagyobb fe szültségre van szükség.1.5 V-os zsebtelep (3 db szárazelemből áll) és a 9 V-os rádió telep. Drága. ::::::.:. a negatív Mn02.:. ---.ábra ha sonlítja össze. Feszültsége igen nagy: 3 V.5 V-os zsebtelep (b) szerkezete ._ Hagyományos cink-grafit 10 20 30 Alkáli mangán 40 50 60 70 80 90 100 t[óra] 8-14."::.6 Telepek Galvánelemek összekapcsolásával telepek alakíthatók ki. u M 3 2 Lítium Ezüstoxid .. ezért nagy megbízhatóságot igénylő helyeken (pl. Lezáró papír Bitumen összekötés Szárazelem Szigetelő papír Papír ház a) 8-15.:::====::::. automata fényképe zőgépek) használják. és a 4..ábra A 3 V-os bottelep (a)... ezért az elemeket sorba kapcsoljuk. de energia-sűrűsége a legnagyobb..ábra Az elemek feszültségének változása azonos terhelöáram esetén 8. amelynek szerkezete a higany-oxid elemével azonos. a 4. A feszültsége: 1... A fontosabb galvánelemek feszültségének változását a 8-14.3. az elektrolit pedig líti umperklorát oldat.=::=.H::!!i!g.A higany mérgező anyag.

a galvánelemekkel ellentétben . Egy akkumulátorban alap állapotban azonos tulajdonságú elektródák merülnek az elektrolitba. A hosszabb vonal jelöli a pozitív pólust.megfordíthatók. és közben visszakapjuk a feltöltéskor betáplált villamos energia nagy részét. Ez az eljárás a feltöltés. emiatt másodla gos vagy szekunder elemnek nevezzük.3.2 Akkumulátorok 8. ezért közöttük feszültségkülönbség nincs.ábra).2. hanem egy rövid és egy hosszabb vonallal jelölik. Az akkumulátor csak feltöltés után szolgáltat villamos energiát. A töltéssel ellentétes művelet a kisütés. melyhez villamos energia szükséges. Az akkumulátor villamos energia tároló. amelyekben a lejátszódó ve gyi folyamatok .ábra Az akkumulátor működési elve .és 8-16.1 Az akkumulátorok működése Az akkumulátorok olyan vegyi-elektromos átalakítók. Az elektródákat elektrolites po larizációval tehetjük különbözővé. R U = O Pb S04 H2 S04 oldat Alap (lemerült) állapot Pb Kisütés Töltés 8-17.3. + . és egy elemének szerkezete (b) 8.ábra A 9 V-os rádiótelep (a). amelynek során az elektródák anyaga visz szanyeri eredeti állapotát.TVTn Ház / - Kivezető huzal Szigetelö a) b) 8-16. A galvánelemet a rajzokon nem a generátor általános jelével.

kapcsolás. ezért koncentráció méréssel az akkumulátor energia tartalma ellenőrizhető. Az ólom akkumulátor pozitív elektródája ólom rács. A működés közben lejátszódó teljes vegyi folyamat: Töltés Kisütés Mint látható a sav koncentrációja töltéskor növekszik. Gyakori a soros u / ---:. Mivel az elektródák azonos anyagúak. A negatív elektróda tiszta ólom. A töltéskor betáplált energia teljes mértékben sohasem kapható vissza. Az eddig azonos elektródák minősége megváltozik. A cella.2. de az elekt róda-folyamatok segítésével az arány javítható.2. és ennek követ keztében a telep feszültsége is függ az igénybevétel módjától (a töltéstől és a kisütéstől). majd a galvánelemekkel ellentétben a teljes kisütésig közel állandó marad.M / Feltöltve szültsége az összekapcsolt cellák feszültségének összege..3. amelynél a telep fe. de gyorsan csökken. ezért színe barna. mely ólom-oxiddal van kitöltve.1 Cella feszültség Az akkumulátorokból a galvánelemekhez hasonlóan telep alakítható ki. A negatív pólus ólom-szulfát elektródja fém ólommá.A feltöltéskor és a kisütéskor lejátszódó vegyi folyamatot az ólom akkumulátoron mutatjuk be. (polarizálódnak). Az elektrolit hígított kénsav (H2S04). a színe emiatt szürke. kisütéskor csökken.ábra). vala 8 t [óra] 2 3 4 5 6 7 mint a kisütés mértékétől. A frissen töltött akkumulátor cella 8-18. 8. amelynél kisütött állapotban két ólomszulfát elektróda merül hígított kén savba (8-17.2.3.2 Akkumulátor jellemzők 8. és közben vegyi változás történik..ii. A két elektródát ezért különbözőre. Az ólom akkumulátor egy cellájának feszültsége 2 V. Az ólom 2t"':=========== -. Az akku mulátor telep egy egységét cellának nevezzük. A kivezetésekre külső generátort kapcsolva áram alakul ki. 12 0 .ábra feszültsége terheléskor kis mér Az ólom akkumulátor feszültségének változása tékben. nem keletkezik galvánelem. a fel töltött állapotnak megfelelőre készítik. nem lesz köztük potenciálkülönbség. a pozitívé pedig ólom-oxiddá alakul. és emiatt a rendszer a generátor lekapcsolása után galvánelemként vi selkedik..

2. amelyek túlkisütésre érzékenyek. A bontáskor keletkezett hidrogén és oxigén keveréke durranógázt alkot. a kisütést a cellafeszültség csökkenésekor (ólom akkumulátornál pl.vagy Ah hatásfok mutatja meg: n ·1Ah = isütés Qtöltés · A fentiek ellenére egy akkumulátor töltés hatásfoka igen jó: 80-90%.2.3 Kapacitás. töltés. ha túl nagy az áramerősség. 8. és kisütöttnek kell tekinteni. és amperórá ban (Ah). ami miatt az akkumulátor terhelés nélkül is elveszti töltését.3. különben mechanikai deformáció.8 Vnál) abba kell hagyni. Nagyobb akkumulátorok töltésekor ebből olyan nagy mennyiség keletkezhet.3.2. A töltés ha tásfokhoz hasonlóan értelmezhető az energia vagy wattóra (Wh) hatásfok: . 2.ábra).2 Belső ellenállás és terhelő áramerősség Egy akkumulátor belső ellenállása a vele megegyező méretű galvánelem belső el lenállásához viszonyítva sokkal kisebb. A belső ellenállás értéke mérettől függően 1 .akkumulátornál pl.0001 Q között van. 1 V-ról 2 V-ra csökken. 4.2. 8. 3. esetleg 1OOO A is lehet. mert: 1. és az erre fordított töltést nem kapjuk vissza. Pl. ha a kapocsfe szültség eléri az 1. A töltést ezért csak lassan. általában megfelel a kapacitás 10-zel történő osztásával kapott áramérték.8 V-ot (8-18. A töltéshez kicsivel nagyobb feszültség szükséges. Mindig van kismértékű önkisülés. A kivehető és a betáplált töltés arányát a töltés.és energia hatásfok A kapacitás az akkumulátorból kivehető töltés mennyiségét jelenti. az adott akkumulátorra megengedett vagy annál kisebb áramerőséggel (és a gyártó által előírt utasítás szerint) szabad elvégezni. hogy a töltő helyiségben a legkisebb tűz vagy elektromos szikra is súlyos robbanást okozhat. A betáplált töltés sohasem nyerhető vissza teljes mértékben. A töltés egy része ezért az akkumulátorban marad. A károsodások elkerülése érdekében a legtöbb akkumulátort nem szabad telje sen lemeríteni. 1. A maximális terhelő áram emiatt több száz. és heves pezsgés közben gáz {hidrogén és oxigén) fejlődik. Kismértékű túltöltés mindig van. egy 450 mAh-s akkumulátort 450/10 = 45 mA-rel szabad tölteni. ennek következtében az akkumulátor nagyobb árammal terhelhető és veszteségei is kisebbek. Azokat az akkumulátorokat (ilyen az ólom akkumulátor is). kisebb akkumulátoroknál mAh-ban adják meg. és a feltöltött állapothoz köze ledve a töltőáram csökken. ha csak raktárban állnak. Ha az áramot ugyanakkora értéken tartjuk (a töltő feszültséget megnöveljük). A feltöltött akkumulátort ezért a töltőről le kell kapcsolni.2. a légmentesen zárt gombakkumulátoroknál pedig rob banás következhet be. rendszeresen ellenőrizni és tölteni szükséges akkor is. röv\dzárlat) el kell kerülni. Ha a pon tos értéket nem ismerjük. azonban a károsodások elkerülése érdekében a tartós túláramot (pl.0. az elektrolitban található víz elbontódik. Töltés közben már a teljes feltöltés előtt is keletkezhetnek gázok.

8.5 V.na 3-4-szerese az ólom akkumulátorénak. élettar tamuk nagyobb. Feszültsége 1. használati helyzete kötött. vagyon védelmi berendezések) használják. illetve számítógépek szünet-mentes tápegységéhez is. tömege nagy. Működésekor az alábbi vegyi folyamat megy végbe: Töltés 2 Fe(OH)z + 2 Ni(OH) 2 )t Fe + Ni(OH)3 E Kisütés A Ni-Fe akkumulátort ma már kevés helyen használjuk. de az elektronikában ritkán használjuk.'Yl wkisiltés ·1wh = --fftö1tés Felhasználva.3.2. Hasonló céllal alkalmazzák elektronikus berendezésekhez. A teljes kisütést is elviselik. illetve 35 Wh/kg). Az elvesző 20-40%-nyi energia az akkumulátorban hővé alakul. Az ólom akkumulátor nagy hibája. a negatív pedig vas (Fe). a pozitív elektróda szintén rácsos tartóban nikkel-hidroxid (Ni(OH)z). nikkel-hidroxid (Ni(OHh). az elektrolit anyaga KOH oldat (8-19. vasúti kocsikban a világítás táplálásához. telefon köz pontokban.3 Az elektronikában használt akkumulátorok 8. Az acél vagy Ni-Fe akkumulátor pozitív elektródája pl. hogy W = U ·I · t és I · t = Q.2. 1 Az ólom akkumulátor Ez a leggyakoribb akkumulátor. Karbantartást alig igényelnek. Előállítása és üzemeltetése nagyobb kapacitás esetén is viszonylag olcsó. és önkisülésük is alig van. Az elektrolitjuk 20-25%-os kálilúg (KOH) oldat. az elektródák többféle anyagból készülhetnek. így Ez kisebb mint a töltés hatásfok. < Utölt.3.3. pl. Ennek negatív elektródája kisütött állapotban vas helyett kadmium-hidroxid (Cd(OH)z) rácsos tartóban.· Jellemző energia hatásfok: 60-80%. 3. a tömegegységre vonatkoztatott kapacitá sa és energiája viszonylag kicsi (18 Ah/kg. míg a belőle származtatott nikkel-kadmium (Ni-Cd) akkumulátor az elektronikában a leggyakoribb.2. 8. és túltöltésre sem érzékenyek.2 Lúgos akkumulátorok A lúgos akkumulátorok élettartm.3. W = U · Q. .3. Feszültségük azonban kisebb. hogy rázkódásra eléggé érzékeny.ábra). élettartama kicsi. ezért gépjárművekben az indítómotor és a gyújtás működtetéséhez. illetve nagy biztonságot igénylő helyeken (vészvilágítás. hiszen Ukis.

foto villanókban és más kis teljesítményű készülékekben használjuk. illetve 32 Wh/kg. de tovább Fém ház csökken. Feszültsége 1. töltés ha tásfoka 70-80%. A belső ellenállása Pozitív elektróda 0. A gáz a feltöltő nyílás záró kupakján található parányi lyukon vagy speciális szele pen át távozik. Az amerikai Apolló űrhajókon alkalmazott 250 kg tömegű tüzelőanyag elemet.ábra rolgó vizet rendszeresen pótolni kell. fajlagos kapacitása 22 Ah/kg. alkohol stb. 60%.ábra). Jóval drágább. de könnyebb is Negatív elektróda KOH oldat az ólom akkumulátomál. A cella feszült sége megoldástól függően 0. hatásfoka 95% (Ah). A fűtőanyag (hidrogén. illetve a fűtő és oxidáló anyag bevezetését bizto sítják. A porózus szerkezetű elektródák nem vesz nek részt a folyamatban. ahol kis méret mellett nagy energiatartalom szükséges. és közben villamos energia keletkezik (820. propán-bután. A nikkel-kadmium akkumulátor szerkezete A lúgos akkumulátorokat elsősorban olyan hordozható mérőműszerekben és rádió adó-vevőkben használjuk. Kapacitása rendkívül nagy: 90 Ah/kg. illetve 90% (Wh). Az akkumulátor töltése közben gáz kép ződik. csak az áram kivezetését. A gomb formájú akkumulátoro kat rádióvevőkben.7-1. a pozitív ezüst-peroxid (Ag202). hatásfoka pedig a galvánelemek kb. A folyamatot az elektródákba épített katali zátorok (platina és nikkel) segítik.8 V. 123 . Energia hatásfoka kb.3. illetve 150 Wh/kg. A folyamat hidegen. + H2 Elektrolit 8-20. 8. de kis mérete és tömege ellenére sok energiát képes tárolni.3 Tüzelőanyag-elemek Ezek az elemek a betáplált fűtőanyag kémi ai energiáját közvetlenül alakítják villamos energi ává.) mely valamilyen oxidálószerrel (oxigén. az ára azonban magasabb.001 Q. és kisü tés közben kis mértékben ugyan. A negatív pólus cink. hid rogén-peroxid) egyesülve oxidálódik.22 V-ra esik. jelentősebb hőfejlődés nélkül megy végbe. melyeket a 230 V-os hálózattól távol eső helyeken kell üzemeltetni. 40%-os hatásfokával szemben 90% kö rül van. míg nyitott kivitel esetén az elektrolitból elpá 8-19.01. Az ezüst-cink akkumulátor energia tartalma még ennél is nagyobb. Teljesen zárt kivitel esetén a összekötés a házzal keletkező kevés gázt kémiai úton kötik meg.0. ezért olyan helyeken al1:<:almazzák.ábra A tüzelőanyag elem elve A tüzelőanyag elem rendkívül drága. Vannak magasabb hőmérsékleten (4001OOO °C) üzemelő cellák is. és sokszor tölt hető.5 V.LeforrasztásPozitív kivezetés A nikkel-kadmium akkumulátor cella Szelep feszültsége töltés után 1.

2. -·· _ezért a vas elektróda pozitív. ezért itt már csak a galvánelemek kialakulásával. hogy a működése közben keletkezett vizet is fel lehetett használni. 8-21.44 V) = 0. A gumi egyik alkotóeleme kén.4. csak 1500 kg tömegű ólom akkumulátorral lehetett volna helyettesíteni. a réz pedig negatív polaritású lesz. 8.1 A korróziós galvánelem Elektrokémiai korrózió esetén a tárgy felületének valamely részén galvánelem ke letkezik. mely a tárgyak felületén fekete bevonatot képez. Ezekkel a folyamatokat az elektrolízisnél és a galvánel emek működésénél már megismerkedtünk.4. ábra A korróziós áram kialaku. mely az elemen belül anyagvándorlással és vegyi átalakulással járó kémiai vál tozást okoz. Az elektroliton belül folyó áramot korróziós áramnak nevezünk. Még a feszültséget is meghatározhatjuk: cu Fe U = +0. galvanizálással felvitt króm vagy nikkel réteggel) védhetjük meg. Megkülönböztetünk kémiai és elektrokémiai korróziót.lása Az elem elektródái azonban most össze vannak kötve. Az elektrokémiai korróziót okozó galvánelem működését + a 8-21. a másik réz. A legtöbb fémet a savak és lúgok is megtámadják. ahol bármilyen két különböző fém egymással és valamilyen folyadékkal érintkezik. Az ábrán az egyik fém vas. .4.ábrán figyelhetjük meg. azok változatai val. ha a huzalt előtte beónozzák. az érintkezést pedig egy külső vezető biztosítja. a nemesfémnek tartott ezüst pedig a levegőben talál ható nagyon kevés kénnel alakít ki ké miai kötést és ezüstszulfiddá (Ag2 S) alakul.ábra szerint a vas kevésbé nemes fém. A vas pl.1 A kémiai korrózió Az anyagok kémiai hatások miatt bekövetkező károsodását korróziónak nevezzük. illetve a felületüket feloldják.2 Az elektrokémiai korrózió 8. Ilyen elem ott keletkezik.34 V -(-0. A fémből készült tárgyakat festéssel vagy olyan fémbevo nattal (pl. valamilyen vegyületté alakítják.pl. amely a kor róziónak ellenáll. nem is be szélve arról.• • -• A 8-7. .4 Korrózió és korrózióvédelem 8. a levegő oxigénjével vasoxiddá (Fe304 ) alakul. az elektrolit víz.8 V. mint a réz. valamint a fellépő káros hatásokkal kell foglalkoznunk. ezért áram alakul ki. A kémiai korróziót az anyagoknak a környezetükben található más anyagokkal tör ténő vegyi reakciója okozza. ezért a rézvezeté kekhez csak akkor használható gumi szigetelés. A réz is reakcióba lép a kénnel. 8.

ezért viszonylag jól vezet. hogy az áram nem az erre kiválasztott fém vezeték ben.A korróziós áram az őt létrehozó galvánelem belsejében vegyi változással járó elektrolízist okoz. növelve ezzel a folyamat fenntartásához oly fontos elektrolit mennyiségét. Ez az áram az áramosztás törvénye . ahol két különböző fém érintkezik egymással és valamilyen elekt rolittal. Ez a kristályközi korrózió. melyben tiszta vas és vaskarbid (Fe3C) kristályok van nak egymás mellett. A pozitív réz elektródánál hidrogén válik ki. Ez a korrózió jellemző az acélra. hanem a vele kapcsolatban lévő földben folyik. ha nincs a közelében más fém csak nedvesség. majd egyre mélyebbre hatolva az egész anyagot tönkreteszik.3 Kóboráram korrózió A talaj a benne található nedvesség és a sokféle vegyület miatt elektrolitnak tekint hető. A vas kétszer pozitív ionként az elektrolitba lép. Figyeljük meg a korróziós áram irányát. míg a másik elektróda nem károsodik! 8. alumínium és réz vezetékek kötéseinél. A villamos energia felhasználása során. melyet különböző anyagú kristályok alkotnak. amely vagy buborék formájában eltávozik mint gáz. Kontakt korrózió lép fel pl. melyek először csak az anyag felületét károsítják. majd a jól ismert rozsdává (FeO(OH)) alakul. valamint vas és alumínium esetén alumínium tárgy kor rodálódik! Kontakt korrózió lép fel mikro méretekben olyan anyagok felszínén és kristályai között is. A 8-22. Ilyen kor egyszerre nagyon sok parányi korróziós elem keletkezik. a különféle meg hibásodások miatt gyakran előfordul. Az elektrolit általában víz. amelynél a korróziós áram kilép (az elektródától az elektrolit felé folyik) az elektróda anyaga elfogy (korrodálódik). alumí 8-22. Vegyük észre.4.4. Az acél emiatt akkor is erősen korrodálódik.2 Az elektrolitikus korrózió fajtái Az elektrolitikus korrózió leggyakoribb változata a kontakt vagy érintkezési korró zió.2. hogy réz esetén Korróziós áram a vas csavar. 8. az ezüst érintkező és sárgaréz tar tója között stb. Mindenütt fellép. hogy az elektroliton belül annál az elektródánál. illetve az alumí nium lemezzel érint kező acél csavarnál fellépő korróziót mu tatja be.ábra nium esetén pedig az Kontakt korrózió réz és vas. amely esőként vagy a levegőből lecsapódva jut a fé mekre. réz vagy alu mínium lemezek és az ezeket összekötő acél csavarnál. vagy a levegő oxigénjével egyesülve vízzé alakul.2.ábra a réz. és vegyük észre. és a víz hidroxil ionjaival előbb vashidroxiddá (Fe(OHh).

hanem vi . a savaknak és a lúgoknak jól ellenálló festékeket és lak kokat használunk. mert szép fényes bevonatot ad.értelmében a talaj vezetőképessége szerint szétoszlik és számunkra ellenőrizhetetlen uta kon halad. amelynél az áram az elektrolit felé folyik). a huzalt pedig áthúz zák rajta. A túl vékony bevonat sérülékenyebb. a talajban lévő tárgy felülete. vastagsága és minősége határozza meg.3 Korrózióvédelem A korrózió által évente okozott kár csak milliárdokban fejezhető ki. nikkel. 8-24. Egyre gyakrabban hasz nálunk műanyag bevonatot. melyeket ecsettel vagy festékszórással lehet a felületre egyenletes ré tegben felhordani. Az elektronikában a réteget inkább galvanizálással viszik fel. a felületet a környezettől légmentesen elzáró. pl. melyet ezért kóboráramnak nevezünk. vagy mértékét csökkenteni.4. a) b) Ha a bevonat valahol megsérül. a villamos sínek alatti csöveken (8-23. huzal esetén extrudálással vi hető fel. mely mártással vagy fúvással. A kóboráramot nem korL_é-g=v-e_ze_té_k """"" róziós galvánelem. hamarabb lekopik. mely a talajban az áramerőséggel arányos elektro lízist okoz. Az ón és a horgany olvadáspontja alacsony. A legegyszerűbb védelem a festés. A vasat az elektrokémiai korrózió ellen leggyakrabban ón.> r szonylag nagy külső feszültség hozza létre. mert így szebb felület érhető el.ábra). valamint az elektromos földkábelek fém védőburkólatain okozhat gyors korróziót. króm vagy kadmium bevonattal védjük. A bevonandó felületnek tisztának kell lenni. A nikkelt és a krómot el sősorban esztétikai okok miatt használják.és gázvezetékek fém csövein. Ahol csak le het igyekszünk ezért kialakulását megakadályozni. Mivel az elektrolízis az anódot károsítja (azt az elektródát. A beégethető műanyag bevonatok rendkívül tartósak. A védelem élettartamát a bevonat anyaga. ezért egy szerűbb esetben megolvasztják és a bevonandó tárgyat belemártják. 8.ábra A vas korróziója ón és horgany bevonat esetén . A kóboráram a földbe fektetett víz. és ha nem elég ellenálló a környezeti ár talmak is gyorsabban eltüntetik. horgany. Nagyon erős kóbor Kóboráram korrózió villamos sín esetén áram korrózió léphet fel egyen feszültséggel üzemelő nagy áramú berendezések közelében. Erre a célra a felületre jól tapadó.ábra lőle kilép. és ennek következ ménye a korrózió. ott korrodálódik. ahol az áram be 8-23. és a bevonat vastagsága jobban szabályozható.

ak kor a galvánelem a bevohatot károsítja. Ha elektromos kö tés is szükséges. vagyis olyan galvánelem keletkezik. a vasat nikkel vagy ón réteg borítja) a korróziós galvánelem árama a tárgyat károsítja.ábra nél lakkréteggel kell be Védekezés a kontakt korrózió ellen vonni. ábra). A segédanódos a gyakoribb.93 V. a másik pedig alumí a) b) nium és a kötést az alátét 8-25. A kóboráram korróziót a kóboráram kiala kulásának megakadályozásával. amely a korróziós galván elem áramkörét megsza kítja. a másik az alumíniummal érintkezzen (8-25. A segédvezető a védett tárgyat fémesen összeköti azzal a Cső vezetővel. így csak 8-26.és a sérülést víz éri. amíg a bevonat nagy felületen vagy tljesen el nem tűnik (8-24. A védett vas tartályé -0. ezért anyagvándor lás sem lép fel (825.ábra. Az alátét elhelye zésénél ügyelni kell arra. Ilyet használunk a háztartási villanybojlerek nél is. A rendszer működését a 8-27. és a tárgy mindaddig ép marad.k1'l e'pe. A csavar és a lemezek közti korró ziót a műanyag alátét akaályozza meg.37 V) = 1. melynek elektrokémiai potenciálja . melynek feszültsége -0. amelynek egyik oldala réz. korróziós galvánelem keletkezik. A tárgynál nemesebb bevonat esetén (pl. A segédanód a védett anyagnál sokkal kevésbé nemes fém.b ábra). amelyből a kóboráram kilép. .ábra Aktív anódos védelem .37 V. Ha az egymással találkozó felületeknek nem kell elektromosan érintkezni (pl. amely új folyamatot indít el.44 V-(-2. hogy a réz felőli oldala a rézzel.s1.s a foi'ld mm.b ábra). t e1ektrol1' t között1. cink bevonat vason). ábra mutatja.44 V. a segédvezető _ a A segédvezetö az ár.a ábra).2. helyeket megszünteti (8-26. akkor a réz és az alumínium közé olyan aláétet kell tenni. A segédelektróda fémesen össze van kötve a tartállyal. áram belépési helyek lesznek. akkor a csavar és a lemezek közé műanyag szigetelőt kell tenni.a ábra). illetve segédve zető alkalmazásával előzhetjük meg. megszuntetr Földben lévő vagy vizet tartalmazó tartályoknál ma se gédanódos vagy segédfeszültséges aktív korrózióvédelmet hasz nálunk. általában magnézium. ezért a kor- Vas tartály Aktlv an6d 8-27.m k1épés1 helyeket ta'rgy e. . Az elektrokémiai kontakt korróziót kétféle módon akadályozhatjuk: meg. réz és alumínium lemez mechanikai rögzítése acél csavarral). mert nem igényel külön villamos energiát. a tárgy felületén viszonylag gyorsan egy mély kráter keletkezik (8-24. . Ha a tárgy a nemesebb (pl.

ugyanakkor nem drága. Miért szekunder elem az akkumulátor? 14. Miért károsítja a kóboráram a földben lévő csővezetéket? . A megadott idő után cserélni kell. ezért ez károsodik.róziós galvánelem az elektroliton át elég nagy áramot hoz létre. Földbe helyezett u nagy méretű tartályokhoz is használható. Az aktív védelem másik fajtájához külső segédfeszültség és segédelektróda is szükséges. Milyen jellemző felhasználásai vannak az elektrolízisnek? 4. Hol történhet vegyi változás az elektrolízis során? 3. melyet anódként kell bekötni (8-28. a tartály pedig áram belépési pont. ezért viszonylag drága. Lassan elfogy. Hogyan működik az aktív anódos védelem? 18. Milyen célra használjuk a galvanizálást és az eloxálást? 7. elektrolit. mint a közben kialakuló galvánelem feszültsége.ábra). hogy a másik elektródát. ezért 1-2 éven át olcsó és automatikusan működő biztos védelmet nyújt. de + ilyenkor több segédelektródát kell a tartály köze lében a földbe helyezni. Az áram a segédanódnál lép az oldatba. Mire szolgál a depolarizátor? 10. vagyis a tartályt megvédje. az elektrolit kifolyás ellen védett elem és a tartós elem szerkezete között? 11. Mit jelent a galvanizálás és az eloxálás? 6. elektrolízis? 2. feláldozza magát azért. Az ón vagy cink bevonat védi jobban a vas tárgyak felületét? Miért? 17. Mi a lényege az elektrolites polarizációnak és mire használható? 13. elektróda. Hogyan keletkezik a korróziós galvánelem és melyik elektródát károsítja? 16. A segédelektróda tömege elég nagy. Milyen fajtái vannak a korróziónak és mit jelentenek ezek? 15.ábra Tartály védelme segédfeszültséggel 1. A feszültségnek nagyobbnak kell lenni. Mitől függ az elektromos árammal kiválasztott anyag mennyisége? 5. és ezeket egymással és a tartállyal összekötni. mert csak ekkor lesz a grafit áram kilépési. Vas tartályTalajGrafit anód Ellenőrző kérdések: 8-28. Mi a különbség az egyszerű szárazelem. Mely galvánelemek és miért veszélyesek a környezetünkre? 12. Hogyan keletkezett az elemek feszültségsora? 8. Az elektróda általában grafit. Mit jelentenek a következő fogalmak: disszociáció. Milyen részei vannak egy galvánelemnek? 9.

A ± előjel az erő irányát (taszító vagy vonzó) fejezi ki. és milyen jelenségek játszódhatnak le a térben és a térbe tett anyagban. 4·n·E r 2 . ahol /k = 1 /.._ F= . hogy két 1 As nagyságú. Q2 1.ábra) az erő egyenesen arányos a töltések nagyságával. ugyanis a fizikában a villamosságtan nyugvó töltésekkel foglalkozó ré szét így nevezik. és E a teret kitöltő anyagra jellemző ún. Csak a nyugvó villamos töltésektől származó hatásokkal foglalkozunk. •e r -<E---... Az egynemű tölté sű testek taszítják.2 A térerősség A villamos mező érzékszerveinkkel nem. de a térbe helyezett elektromos töltéssel kimutatható. E törvény alapján (9-1. a különneműek vonzzák egymást.---. Légüres tér esetén 2 (A ·s)2 ' •• F k = 9·109 N ·m ami azt jelenti. hogy az elektromos kölcsönhatás következtében milyen erő lép fel. Fejezetünk címe emiatt elektrosz tatika is lehetne.1. A VILLAMOS TÉR ÉS JELENSÉGEI 9. Most azt fogjuk megvizsgálni. A tér a töltésre erővel hat.1. Az elektromosan töltött részecskék és testek hatnak egymásra. mellyel a következőkben részletesen foglalkozunk majd.1 Erőhatás elektromos térben 9. Q1 és Q2 a töltések nagy sága. r a köztük lévő távolság.1 Coulomb törvénye A 2. dielektromos állandó. és fordítottan arányos a köztük lévő távolság négyzetével: I.ábra Coulomb törvénye 9. Az erő nagyságát Coulomb hatá rozta meg. amelyben a villamos kölcsönhatás kimutatható villamos térnek vagy elektromos mezőnek nevezzük. és egymástól 1 m távolságra lévő töltés között rendkívül nagy (9 · 109 N) erő hat.> 9-1. fejezetben megállapítottuk. ±k ·Qi . Ha a térbe egységnyi (mégpedig pozitív) töltést .9. hogy a térnek azt a részét.

teszünk. az E -vel jelölt térerősséget kapjuk: L]]' . akkor a villamos teret jellemző legfontosabb mennyiséget. vagyis az erőt +1 As-nyi töltésre vonatkoztatjuk.

mint az 1 As pozitív töltésre ható erő. hogy a villamos tér for rása (okozója) az elektromos töltés. Mértékegysége a képlet alapján N/As. ezért itt az erővonalak is sűrűbbek. Pozitív töltésnél a végtelenbe tartanak..ábra Párhuzamos lemezek között homogén a tér 9. \ Homogén tér 9-4. Ha a térerősség állandó érték....ábra). Egymáshoz közeli töltések terét mutatja a 9-3. hogy a villamos teret akkor is szétválasztott töltések hozzák létre.s.A térerősség vektormennyiség. homogén térről beszélünk.ábra. A villamos tér vizsgálatához használt l As pozitív töltést próbatöltésnek nevezzük.4 pont). v v v v v v v v v \/ -' 1. L t + + + + + + + + l .1. nega- 9-2. 1 N/As 1 V/m. Különálló (egymástól végtelen tá volságra lévő) töltések erővonalai sugár irányúak (9-2. A térerősség nagyságát az erővonalak sűrűsége mutatja meg.1. de a gyakorlatban inkább a V/m-t használ juk (9. A homogén tér erővonalai azonos sűrűségű ek és egymással párhuzamosak (9-4.------ _-_. A töltések közelében nagyobb a térerősség.ábra).4A feszültség és a térerősség kapcsolata 13 1 .:':.. Az erővonalakat úgy rajzoljuk._.1. Vegyük észre.ábra Különálló pozitív és negatív töltés tere 9-3. ha ezek helyét nem ismerjük! Ezt másként úgy fejezhetjük ki. mintha azok a pozitív töltésről indul nának és a negatívon végződnének. 9.ábra Pozitív és negat!v töltések..----\.3 A villamos tér szemléltetése A nem látható villamos tér szemléltetésére erővonalakat haszná lunk. Iránya megegyezik a pozitív töltésre ható erő irá nyával. A képlet alapján a térerősség értelmezhető úgy is.. valamint két pozitív töltés tere tívnál a végtelenben lévő pozitív töltésekről érkeznek.

melyet két egymás sal párhuzamos lemezzel állíthatunk elő (9-5.Vegyük a számunkra legkönnyebben kezelhető homogén teret.ábra)! A lemezek töltését töltés szétválasz- 13 0 .

Az előző példában szereplő térbe 0. mert W ' F ·d .ábra A térerősség meghatározása homogén térben vagyis a két összefüggés egymással egyenértékű. ha közöttük 150 V-osfoszültség mérhető? E = U/d = 150 V/0.----> 9-5. l V/m = 1 N/As. Mekkora a feszültség a tér két pontja között.> 3>--- . Mekkora a térerősség az egymástól 1 mm távolságra lévő alumínium lemezek közötti térben. A jelenséget kisülésnek nevezzük.• d d d Q· d Q > E=JL d .2 J munkát kell végezni? U = WAB/Q = 1... ezért töltésük azonos. a térben pedig E térerősség van. Mivel a töltött állapot az el lentétes töltések szétválasztásával jött létre. kisüléskor a szétválasztott töltések egyen- . 2. azaz W = Q · E · d munkát végez.2 J/20 ·10-3 As = 60 V.001 m = 150 OOO V/m = 150 kV/m = 1. Az előzőek alapján W/Q a lemezek közti feszültség. Elmozdulás közben a tér W = F ·d.1 A villamos kisülés A tapasztalat szerint az elektromosan töltött testek egy bizonyos idő után elveszítik töltésüket. Helyezzünk Q pozitív töltést a pozitív lemez mellé! Éppen F = Q · E nagyságú erő hat rá. 3. Az összefüggés alapján a térerősség N/As helyett közvetle nül a praktikusabb V/m mértékegységben adódik. ha 20 mAs töltést az A-ból a B-be mozgatva 1.u-. és ebből [[!]]] A jelenség megfordítható: A lemezpárra U feszültséget kap csolva közöttük E = U/d térerősség alakul ki. A kiegyenlítődésre törekvés miatt a d távolságban elhelyezkedő lemezek között U feszültség.02 As töltést teszünk. Mekkora erő hat rá? E = F/Q alapján F = E · Q = 150 OOO V/m ·0.2.F ·d F Q Q u =-:= E=.02 As = 3000 N (rendkívül nagy)..= -.-.5 kV/cm. 9. Példák 1. va gyis U = WIQ =E · d.tással hozzuk létre. de ellentétes.2 A villamos tér jelenségei 9. amely a negatív lemezig képes mozgatni.

ábra). melynek mértékegysége As/m2: r:=-Ql t. hirtelen lejátszódó kisü lés a villám is. 9. Számunkra most az utóbbi a fontosabb. az ellentéteseket pedig magához vonzza. Ez a csúcshatás. melyek közül a test a vele azonos töltésűeket a környezetéből eltaszítja. A kisülésnek két fajtáját különböztetjük meg. melynek közelében nagyon sok ion található.:jj· Gömb felületen az eloszlás egyenletes (D mindenütt ugyanakko ra). és emiatt lesz a csúcson a legerősebb az elektromos 9-6.ábra Gömb és csúcsos test elektromos tere kölcsönhatás (9-6. Tanulság: Egy töltött test közelében a térerősség nem a töltés nagyságától. amikor csak a töltöttség megszűnését tapasztaljuk. A töltések ugyanis egymással kölcsönhatásban vannak (taszítják egymást). szabálytalan felületen azonban a csúcsos részeken több töltés gyűlik össze. és a levegő ionizációja okozza. Az első kettőt emiatt ionizáló sugárzásnak is nevezik.2. és mert a test vezető. vagyis a gáz vezetése okozza. A töltések mennyiségét a felülettel elosztva a D felületi töltéssűrűséget kapjuk. A kozmikus sugárzás 2. A magas hőmérséklet izzó testet vagy lángot jelent. elmozdulásra is képesek. A magas hőmérséklet. és fény. esetleg hang jelenség ·is kíséri. és ezért innen indul a kisülés is. · 13 2 . A kiegyenlítődést a nem megfelelő szigetelés. ha nem a felületi töltéssűrűségtől függ. A töltések ugyanis a lehető legmesszebbre taszítják egymást. amely rövid idő alatt játszódik le. Ilyen gyors. Az egyik a lassú tünemény nélküli. és azok a töltöttséget fokozatos megszüntetik.lítödnek ki. A fényt és a hangot a kisülés közben áramló elektromos töltések. Gázokban az ionizációt okozhatja: 1. legnagyobb a térerősség. A füld gyenge radioaktív sugárzása 3. Ionizációkor a levegőben pozitív és negatív ionok (ionpárok) keletkeznek. a másik a szikra.2 A csúcshatás Egy vezető testet elektromosan feltöltve a töltések a test felszínén helyezkednek el.

Csúcs

9-7.ábra

Forrasztás nagyfeszültségű áramkörben

13
3

A jelenséget villámhárító készítésére, valamint nagyfeszültségű áramkörökben
szikraköz kialakítására használjuk fel, a nemkívánatos kisüléseket pedig csúcs nélküli
(legömbölyített felületű) alkatrészek és forrasztások alkalmazásával (9-7.ábra) tudjuk el
kerülni.

9.2.3 Az elektromos megosztás
Helyezzünk egy semleges, de vezető test közelébe egy elektromosan töltöttet! A
töltött a semleges test minden protonjára
és elektronjára erővel hat. A protonok a
Semleges vezető test
kristályrácsban kötöttek, ezért a helyükön
maradnak, de mert a test vezető, a szabad
elektronjai elmozdulnak. A test egyik vé
Elektronok
ge ezért pozitív, a másik negatív lesz (98.ábra). A test (bár összességében nincs
töltése), elektromos kölcsönhatást mutat,
kifelé nem semleges. A jelenséget villa9-8.ábra
Elektromos megosztás vezetőkben
mos megosztásnak nevezzük.
Vegyük észre, hogy a megosztott
test pozitív töltésű része az elmozduló

>

elektronokra vonzó erővel hat, ezért csak a töltött
test kölcsönható képességével arányos mennyiség
mozdul el. Éppen emiatt a töltött test eltávolítása
után a megosztás megszűnik, az egyensúly vissza
áll.
Az elektromos megosztásnak fontos szerepe
van a kondenzátorok működésében, és sok villa
mos jelenség is ezzel magyarázható. Két példa:
1. Zivataros időben az elektromosan töltött felhő a
közelében lévő minden testre megosztó ha tást
gyakorol. Az épületekre, a fákra, a szabadban álló
emberre egyaránt (9-9.ábra). Pozitív felhő ese tén
az ember felső testében és a fák csúcsaiban
elektronok gyűlnek össze. Ha most villám formájá
ban a felhő töltései a magasabb fán keresztül kie
gyenlítődnek, a megosztó hatás egy pillanat alatt

+
+

++

9-9.ábra
A megosztó hatás megszűnése után
az elektronok visszaáramlanak a
földbe

megszűnik. A fától távolabb álló emberben felgyülemlett elektronok ekkor hirtelen
visszaáramlanak a földbe, és ezt áramütésként (villámcsapásként) érzékeli annak ellenére,
hogy a villám nem bele, hanem a fába csapott.
2. Válasszunk szét töltéseket üvegrúd papírral történő megdörzsölésével! Az üveg pozitív, a
papír negatív töltésű lesz. Ehhez hasonló történik fésülködéskor a fésű és a haj között,
illetve műszálas ruhák egymáshoz vagy más anyaghoz történő dörzsölésekor. Az
elektrosztatikus feltöltődésnek nevezett folyamatban sokszor olyan sok töltés választódik
szét, hogy kisüléskor szikra is keletkezik. Ha a kisülés testünket is érinti, enyhe áramütést
okoz.
Érintsük most az üvegrudat a környezettől elszigetelt vezető testhez, pl. egy alu-

Érintsük most az üvegrudat a környezettől elszigetelt vezető testhez, pl. egy alu
mínium hengerhez! A töltések egy része a hengerre megy, a henger az üvegrúddal azonos
(pozitív) töltésű lesz, feltöltődik. Bármilyen meglepő, ugyanezzel az üvegrúddal (és az
elektromos megosztás felhasználásával) a henger negatívan is feltölthető.
Közelítsük a pozitívan töltött üvegrudat a hengerhez, de a 9-8.ábra szerint ne érint
sük hozzá! Az üveg a vezető hengerben megosztást hoz létre. Kössük most össze a hen
gert a földdel (pl. érintsük meg)! Az elmozdult elektronok helyére a földből elektronok
mennek, melyek megszüntetik a henger pozitív végének töltöttségét, ugyanakkor a test
egészében elektron felesleget okoznak. Az összekötést megszüntetve, majd az üvegrudat
eltávolítva ez a felesleg a hengeren elosztódik, és negatív töltöttséget eredményez.

9.2.4 Elektromos árnyékolás
Nem mutatható ki elektromos kölcsönhatás a térnek azon a részén, amelyet vezető
anyaggal veszünk körül, és ezt a földdel összekötjük. A tér erővonalai a vezető felületén
végződnek, ezért belül nem lesz elektromos mező. E hatás alapján lehet erőtér mentes
(elektromosan árnyékolt) térrészt létrehozni, illetve megakadályozni, hogy a mező a tér
részből kijusson (9-10.ábra). Állandó intenzitású elektromos tér esetén az árnyékoló felü
let vastagsága bármekkora lehet, lényeg az, hogy vezető legyen - gyorsan változó te
reknél azonban a fal vastagsága is fontos.
Zárt vezetö felület
(doboz)
Árnyékolt
külsö
térrész

9-10.ábra
Elektromos árnyékolás

Az elektronikában gyakran alkalmazunk elektromos árnyékolást, mert az áramkö
rök működése közben elektromos tér keletkezik, és ennek segítségével az áramkörök köl
csönösen hatnak egymásra, zavarják egymást. Gyorsan változó (nagyfrekvenciás) te
reknél a zavaró hatás jelentős. Ennek megakadályozására a nagyfrekvenciás tranzisz
torokat fémtokba zárják, és a tokot külön kivezetik, a kritikusabb alkatrészeket pedig
fémserleggel borítják be (9-11.ábra).
Elektronikus készülékekben a zavaró tér általában nem a földhöz, hanem az áram
kör egy kitüntetett pontjához képest keletkezik, ezért az árnyékoló serleget és a tranzisz
tor tokot is ezzel a közös ponttal kell összekötni. A panel pontnak vagy test pontnak
nevezett közös pont az áramkörnek és a készüléknek a legnagyobb felületű és vezető
anyagból készült része.

Elektródák
A fém
házzal
összekötött
kivezetés

Szigetelő

Amyékoló serleg

/

1

Tranzisztor

,LJ,i [

1

i

Fém ház
(árnyékolás)

9-11.ábra
Elektromos árnyékolás tranzisztornál és szerelt áramkörnél

Árnyékoló hatást fejtenek ki a járm űvek fém karosszériái, a vasbeton falak, sőt a
víz és a vastagabb földréteg is. Ezzel magyarázható, hogy a hordozható rádióvevők autó
ban, vasbeton épületben, barlangban stb. nem vagy gyengébben szólnak.

9.2.5 Az elektromos térerősség és az anyag kapcsolata
Eddig feltételeztük, hogy az elektromos mező légüres térben alakul ki. Megállapí
tottuk, hogy egy töltött test közelében a térerősséget (E) nem a töltés nagysága (Q), ha
nem a felületi töltéssűrűség (D) határozza meg. A két mennyiség között a teret kitöltő szi
getelőanyagra jellemző mennyiség teremt kapcsolatot:
Anyag
tr

e az anyagtól függő dielektromos állandó vagy
permittivitás, mellyel a Coulomb törvénynél már
találkoztunk.
A gyakorlatban a különböző anyagok viselke
dését a légüres térhez viszonyítjuk, ezért e-t két részre
bontjuk:

Papír
Polisztirol
PVC
Polietilén
Üveg
Csillám
Alumíniumoxid
Kerámiák

1,6-2
2,5
2,8-4,5
2 2-2,4
3-6
5,6-8

6-9
10-100 OOO

9-1.táblázat.
Anyagok dielektromos állandója
t0a

vákuum dielektromos állandója, Er pedig relatív dielektromos állandó.

Er egy szám, amely megmutatja, hogy a térerősség hányszor kisebb, ha vá
kuum helyett vala milyen szigetelő anyag van a térben. Légüres tér esetén Er = 1, és

közel ennyi (1,0006) levegőnél is. Néhány anyag Er értékét a 9-1 .táblázat tartalmazza.
A fentiek alapján a szigetelőanyagot dielektrikum nak, D-t pedig dielektromos

eltolásnak is nevezik.

9.2.6 Megosztás szigetelő anyagokban
9.2.6.1 A polarizáció
A szigetelőkben elvileg nincsenek
szabad töltéshordozók, ezért az előzőleg
megismert megosztás sem hozható létre.
Atomi és molekuláris méretekben azonban
változás történik: az elektromos tér az
elektronok pályáit deformálja (9-12.ábra).
Az erősen elnyújtott pálya miatt
az
elektron a pozitív lemez közelében (a
magtól távol) hosszabb, a negatívnál pedig
(a maghoz közel) rövidebb ideig tar

+

Dipólus

+
Új pálya

\
tózkodik. Az atom egyik fele ezért pozitív,
a másik negatív lesz. Polarizálódik, di
pólussá alakul (9-13. ábra).

Szigetelőanyagokban tehát a megosztás mikro (atomi vagy molekuláris)
méretekben megy végbe.

0 0

elektron, ionos és dipólus
polarizációt.
záció az előbb megismert
módon atomi méretekben
minden

szigetelőanyagban

'Eredeti pálya

-

9-12.ábra
A polarizáció magyarázata az atommodell
alapján

OO
' OO
O
000
O O Ü_.
!

Az elektron polari-

8 8 8
8 8
8 8
-8
8'+
8 8 81
8 8 8:
1

.i

végbemegy.
Az ionos polarizá
9-13.ábra Elektromos térben
Alap állapot
ció ionos kötésű moleku
lákból álló szigetelőanya
Az elektromos térben a szigetelő molekulái polarizálódnak
gokra, pl. néhány kerámi
ára, a csillámra és az üvegre jellemző. Ezek molekulái alap állapotban semlegesek és a
térben szabálytalanul helyezkednek el. Elektromos tér hatására a molekulát alkotó i onok
a tér erejével arányosan messzebb kerülnek egymástól. A molekulák megnyúl nak, és a tér
irányába fordulnak (9-14.a ábra).

A műanyagok és a víz molekulái alap állapotban is dipólust alkotnak (polárosak),
de a dipólusok rendezetlenül helyezkednek el. Az elektromos tér a dipólusokat rendezi
(9-14.b ábra). Ez a dipólus polarizáció.

A polarizáción alapszik az átütés, a
dielektromos veszteség, az elektrosztrik
ció, a ferroelektromosság és a piezovilla
mosság is.
Polarizáció hatására anyagtól füg
gően az anyag optikai tulajdonságai (fény
törés, fényáteresztő- és fénypolarizáló ké
pesség stb.) is megváltozhatnak. Ezt hasz
náljuk fel folyadékkristályos kijelzőkben
számok és egyéb jelek megjelenítésére. A
változás csak az elektródák által meghatá
rozott térrészre terjed ki, ezért a kijelzett
minta formáját az elektróda alakja hatá
rozza meg (9-15.ábra). A leggyakoribb ki
jelzők 7 aktív elektródát (szegmenst)
tartalmaznak. Pl. a B, C, F és G
szegmensek aktiválása, a 4-es számot
adja.
Ha a polarizációt okozó fe
szültség hosszabb ideig hat, a fo
lyadékkristályban vissza nem fordít
ható változások következnek be. A
kijelzőt ezért csak periodikusan vál
tozó polaritású feszültséggel szabad
müködtetni.

9-14.ábra
Ionos (a) és dipólus polarizáció (b)

A zegmens
F

G

B

e

E
D
9-15.ábra

A folyadékkristályos kijelző elve

9.2.6.2 Átütés, átütési szilárdság
Egy polarizált anyagban a térerősséget növelve a
polarizáltság tovább fokozódik. Az elektron pályája
egyre elnyújtottabb lesz, végül az elektron leszakad az
atomról. Szabad töltéshordozó lesz, melyet a nagy tér
erősség felgyorsít. A száguldó elektron útja során üt
közik erősen polarizálódott más atomokkal, így azok
elektronja is szabaddá válik. A szabad töltéshordozók
száma emiatt lavina-szerűen megnövekszik, és a szi
getelő jó vezetővé válik. A folyamat egy kritikus tér
erősségnél és hirtelen (általában fény és hangtüne
ménnyel kísérve) következik be. A jelenséget átütés

nck, azt a legnagyobb térerősséget pedig, amelynél
a szigetelő még nem üt át, átütési szilárdságnak
ne vezzük.

Anvag
Levegő
Száraz papír
Titánoxid
Al umíniumoxid
Transzf. olaj
PVC
Polietilén
Polisztirol

E [kV/cm]
21
25-40
20-100
100-150
80-200
100-300
200
220-500

9-2.táblázat

Anyagok átütési szilárdsága

Néhány anyag átütési szilárdsága a 9-2.táblázatból olvasható le kV/cm-ben. Az ér
tékek 20 °C hőmérsékleten és normál légköri nyomáson érvényesek.

9.2.6.3 Dielektromos veszteség
A polarizációhoz energia szükséges, melyet az anyag a villamos térből vesz fel. A
felvett energia a szigetelőanyagban elnyelődik és melegedést okoz, ezért polarizációs
veszteségnek nevezzük.
A veszteség függ az anyagtól és a polarizáció szaporaságától. Ha az elektromos tér
irányát gyakran változtatjuk, minden irányváltozáskor a polarizáció iránya is megfordul,
ezért a veszteség jelentős lehet. A polarizációs veszteség a szigetelőanyagok fontos nagy
frekvenciás jellemzője.
Kis veszteséggel ren
delkezik a polietilén, a tef
PVC fólia
lon, a polisztirol és néhány
kerámia. A nagyfrekvenciás Nagyfrekvenciás
d
r==
feszültség
kábelekbelső
szigetelője
ezért általában polietilén.
Nagy veszteségű a bakelit és .
A változó térerösség helye
a PVC. Ezt a veszteséget
használjuk fel pl. a PVC he
9-16.ábra
gesztéséhez: a fóliát nem az
A PVC hegesztö elve
összeszorító elektródák, 11,a
nem a nagyfrekvenciás térből a PVC-ben elnyelődött energia melegíti fel (9-16.ábra).
Minden szigetelőanyag tartalmaz kevés szabad töltéshordozót, ezért kis mértékben
vezet. Ez is veszteség, melyet átvezetésnek nevezünk. Az átvezetési és a polarizációs
veszteség együtt a szigetelőanyag dielektromos vesztesége.
!Dielektromos veszteség = polarizációs veszteség + átvezetéij.

9.2.6.4 Az elektrosztrikció
Polarizáció közben az atomok és molekulák mérete is változik, amely az adott test
méretének megváltozásával jár. A méretváltozás arányos a térerősséggel. Ha a méretvál
tozás nem függ a tér irányától (pl. mindkét polaritásnál a test hossza vagy vastagsága nö
vekszik), elektrosztrikcióról beszélünk. Az elektrosztrikciós hatás nem fordítható meg,
vagyis az anyag méretének megváltoztatása (pl. összenyomása) nem okoz polarizációt.

9.2.6.5 Ferroelektromos anyagok
Ferroelektromosnak nevezzük az anyagot, ha a polarizáció mértéke nem arányos a
térerősséggel, illetve a dipólusok rendezettsége az elektromos tér megszűnése után is
megmarad: a szigetelő "emlékszik" a térre. Az első ilyen anyag, amelyen észlelték a fer
roelektromos jelenséget a Seígnette (szenyett) só (NaKC406 ·4 H20) volt, de így visel
kedik a báriumtitanát (BaTi03) és néhány cirkónium, nióbium és tantál vegyület
(PbZr03, KNb03, LiTao3·stb.) is. A ferroelektromosság mértéke függ a hőmérséklettől,
és az anyagra jellemző Curie (küri) hőmérséklet felett megszűnik.

A ferroelektromos anyagok különleges változatai az elektrétek. Bennük az erős
polarizáció a tér megszűnése után is tartósan megmarad. Az elektréteket meleg állapotban
erős elektromos térben polarizálják.
A elektrétek környezetükben elektromos megosztást hoznak létre, ezért feszült
ségkeltésre is alkalmasak (9-17.ábra). Ezt a jelenséget hasznosítják az elektrét mikrofo
nok.
Elektróda

Ferroelektromos anyag
(elektrét)

+

+

+

+

e>

-

+

!. !. !. !.

+ + +

1

U = O
9-17.ábra
Feszültség létrehozása elektréttel

9.2.6.6 Piezovillamos anyagok
A ferroelektromos anyagok többségénél elektrosztrikció (elektromos tér hatására
méret változás), és ennek fordítottja is fellép: mechanikai deformáció (húzás, nyomás,
hajlítás vagy csavarás) hatására az anyag polarizálódik. A polarizáció az anyag felszínén
feszültséget hoz létre. Ez a piezovillamos jelenség (9-18.ábra). Fontos: minden piezovil
lamos anyagnál elektrosztrikció is fellép, de nem minden elektrosztrikcióra képes anyag
piezovillamos.
A keletkezett fe
F
Ag bevonat
+
szültség arányos a defor
mációval, polaritását pe
dig a deformáció iránya
u
++
határozza meg. A fordí
tott folyamatban, vagyis
amikor
az
anyagban
elektromos tér hatására·
a)
b)
elektrosztrikció lép fel, a
9-18.ábra
deformáció iránya függ a
A piezovillamos anyagban deformáció hatására feszültség
polarizációt
kiváltó
keletkezik (a), feszültség hatására pedig elektrosztrikció lép fel (b)

feszültség polaritásától. Az egyik esetben az anyag pl. hosszabb vagy vastagabb, ezzel el
lentétes polaritásnál rövidebb vagy vékonyabb lesz.
A legismertebb piezovillamos anyag az előbb említett ferroelektromos Seignette
só, de ilyen tulajdonságot mutat a kvarc (Si02) és sok ferroelektromos kerámia is. A
kvarcnál lejátszódó folyamatot a 9-19.ábra mutatja.

1J F+

_mzabályos hatszög

ss

.{). F

(

Alap állapot

1J F+
a)

.{). F

b)

e)

9-19. ábra
Piezovillamos hatás kvarcnál. Alap állapot (a), a nyomás (b) és a húzás (e) hatása

A kvarc ionos kötésű kristály, melyben az ionok szabályos hatszögben helyezked
nek el, az ellentétes töltésű szilícium és oxigén ionok ezért semlegesítik egymást. Erő ha
tására a rács deformálódik, és az egyik oldalon az oxigén, a másikon a szilícium ionok
hatása lesz nagyobb. A 9-19.b ábra szerinti esetben pl. felül két oxigén és egy szilícium
van, ezért a kristály felső fele negatív, az alsó - ahol fordított az arány - pozitív. A
c ábra az ellentétes irányú deformáció eredményét mutatja. Ekkor a felső szilícium és az
alsó oxigén ion kiegyenlítetlensége miatt jön létre feszültség.
Vegyük észre, hogy mindkét irányú deformációnál 1-1 töltés nincs kiegyenlítve,
ezért a keletkezett feszültség ugyanakkora, de ellentétes! A kristályon fellépő feszültséget
több ilyen rács sorba kapcsolódó feszültsége adja.
A piezovillamos jelenség alapján működik sok jelátalakító (pl. a kristálymikrofon,
a lemezjátszó hangszedője stb.) és a gázgyújtó is. Mikrofonokban és hangszedőkben a pa
rányi deformáció 1-1OOO mV-os feszültséget kelt, míg a gázgyújtó hasáb formájú tömbjé
ben keletkező feszültség elérheti a 40 kV-ot is.
A feszültség hatására bekövetkező elektrosztrikciót villamos jel mechanikai jellé
történő átalakítására használjuk (pl. piezo hangszórók, zümmögők, ultrahang előállítók
stb.), míg a piezovillamos anyagok két hatását együtt a rezgő- és szűrőkvarcokban
(elektromechanikus sávszűrők) alkalmazzuk. Az utóbbiakban a jobb hatásfok érdekében
a tápláló váltakozó feszültség frekvenciája megegyezik a mechanikai rendszer rezonancia
frekvenciájával.

9.3 A kapacitás
Az elektromos töltést egy testen (annak felületén) helyezhetjük el. Minden test al
kalmas töltések befogadásra, tárolásra. A testeknek ezt a tulajdonságát töltés befogadó
képességnek, idegen szóval kapacitásnak nevezzük és C -vel (capacitás) jelöljük.
Egy rendszer kapacitása annál nagyobb, minél több töltés tehető rá kis feszültség
mellett:

[]

140

A töltésnek és a feszültségnek a hányadosa (a kapacitás) jellemző az adott
rendszerre, és csak annak szerkezeti kialakításától, és a benne található dielektri
kumtól függ.
Az összefüggés alapján a kapacitás mértékegysége AsN .
1 AsN

=

1 F (farad).

Az elnevezés Faraday nevéből származik, aki az elektrolízisen kívül az elektromos
és mágneses térrel is foglalkozott. 1 F kapacitása van annak a rendszernek, amelybe
1 As töltést téve 1 V feszültség lép fel.
Az 1 F igen nagy kapacitás, ezért a gyakorlatban csak kisebb (µF, nF, pF) értékek
kel találkozunk. Jegyezzük meg, hogy minden testnek van kapacitása!
Példa: Mekkora kapacitása van az 1 cm sugarú gömbnek?
C = Q!U = D ·A!U = E 0 · Er · E ·AIU. Felhasználva, hogy A = 4 · r2 ·re (a gömb
fel színe), és E = U!d, amelynek most E = U!r felel meg, a C = E 0 · Er · 4 · r ·re
összefüggést kapjuk. A kapacitás tehát egyenesen arányos a gömb sugarával. r = 1 cm
esetén:
C = 8,86 · l Q-12 · 1 · 4 · l Q-2 ·3,14 = 1,11 · 1Q-12 f = l ,l l pF.

9.4 A kondenzátor
9.4.1 A síkkondenzátor
A kapacitás jelentősen megnövekszik, ha a töltések
tárolására használt vezető test mellé egy másikat helye

< - --d-

zünk. A töltés tárolására készített technikai eszközöket
kondenzátoroknak (sűrítőknek) nevezzük. A kondenzá
torok legegyszerűbb változata a 9-20.ábrán látható síkkon
denzátor.
A két sík fémlemez (fegyverzet) között szigetelő
(dielektrikum) van. Határozzuk meg a rendszer kapacitá
sát! Az A felületen Q = D · A töltés van, így:

Q

C=-

u

D·A

E

·E

=-- = o

u

·E ·A
r

Az E = U!d összefüggést felhasználva és az egysze
rűsítést elvégezve:

'- /

'-

+
+
+
+
+

A

felülettel

Dielektrikum

+
+
+

.

Fegyverzetek

----->

u

- '>

9-20.ábra
A síkkondenzátor felépítése

és mennyiségük azonos (+Q. Hatására a dielektrikumban E térerősség alakul ki. Az ideális kondenzátor a negyedik eddig megismert áramköri elem. C = e ·e · o r A = 8 86·10 d ' -12 2 ·1· 4 · 10-12 = 354 4 ·10 F = 354 4 pF 10-3 ' ' . melyek kölcsönösen feltételezik egymást. A = 20 cm ·20 cm = 400 cm2 = 4 · I0-2 m2. Példák: 1. 14 . Mekkora kapacitása van annak a kondenzátornak. az ezzel ellentétes folyamatot (a töltések eltávolítását) a kondenzátor kisütésének ne vezzük. felüle tük nagy. amelyek egymással szemben vannak! Az ellenállás után a kondenzátor az elektronika másik leggyakrabban használt al katrésze. A töltések bevitelét (felhalmozását) a kondenzátor feltöltésé nek. illetve Q). d = I 0-3 m.ábra). A dielektrikum anyagától és vastagságától függő azt a legnagyobb feszültséget.vagyis nagy a kapacítás. amelyet egymástól 1 mm tá volságra levő 2 db 20x20 cm-es alumínium lemez alkot? Mennyi lesz a kapacitás. a kondenzátor névleges feszültségének nevezzük. amely a szigetelőben polarizá ciót. Ez az állapot Q mennyiségű töltés szétválasztásával keletkezett. Jegyezzük meg. ezért Er = 1. A feltöltött kondenzátor egyik fegyverzetén pozitív. nagy térerősség esetén átütést okoz. ezért kisütéskor (a töltések kiegyenlítődésekor) éppen Q töltés áramlik át. és a szigetelőanyag nagy dielektromos állandóval rendelkezik. ha a kondenzátor fegyverzetei közel vannak egymáshoz. Az összefüggés hannadik alakja: Ez a C kapacitású kondenzátorban az U feszültség fellépése mellett tárolt töltések mennyiségét mutatja meg. hogy A -ba a felületeknek csak az a része tartozik. A kapacitás és a névleges feszültség a kondenzátor legfontosabb jellemzője. amelynél a kondenzátor dielektrikuma még biz tosan nem károsodik. ha a lemezeket 10 cm-rel eltoljuk egymáshoz képest? A lemezek között levegő van. így a kapacitás is fele lesz: 177. A kisütés a fegyverzetek vezetővel vagy ellenállással történő összekötésével lehetséges. Rendezzük át a C QIU összefüggést U -ra! Ez az összefüggés a kondenzátor fegyverzetei között fellépő feszültséget mutatja meg. A lemezek eltolása után az egymással szembenéző felületek éppen a felére csök kennek (9-21. a másikon negatív töltések vannak. és ezzel mindkét oldal töltöttsége megszűnik. ezért a kondenzátor házán is feltüntetik.2 pF.

-x- 10c m . ve több rétegű síkot al. .kerámia.ábra Síkkondenzátor a példához 2. A fegyverzeteket ezért vékony alumínium fólia vagy ezüst réteg alkotja. ezért az aktív fe lillet csaknem kétszeres.2.poliészter és metallizált poliészter.polisztirol.· kalmaznak (9-22. hogy a kondenzátornak .4. a dielektrikum pedig levegő helyett olyan vékony műanyag fólia.elektrolit kondenzátorokat 9-23. ha fegyverzetei között 200 V fe szültség mérhető? Q= C · U= 2. A Slk Hengeres Tekercselt TöbbrétegO slk tekercselt és a többrétegű forma a fegyverzetek 9-22.4 · 10-4 As. Megkülönböztetünk: .2 Kondenzátor megoldások 9. . JITTL JQL lul o -: :j: . a poliészter és a polipropilén többrétegű sík is lehet..4. és . kerámia vagy oxidréteg.1 Állandó kapacitású kondenzátorok A gyártás során arra törekszenek.2 · 10-{í F ·200 V = 4. .ábra).papír és metall-papír.ábra mindkét oldalát kihasz Kondenzátorok szerkezeti kialakítása nálja. amelynek relatív dielektromos állandója nagy. A fegyverzeteket gyakran : ·. A metal lizált változat azt jelenti. .-. .i.2 µF-os kondenzátorban. Mennyi töltés van a 2.ábra A papír és a polisztirol kondenzátor általá A papír kondenzátor szerkezete ban tekercselt kivitelű (9-23.ábra). 9.·· 7 Aktlv rész 9-21.:i ifi .polipropilén és metallizált polipropilén..20 cm 1 0 c m <. hogy az adott kapacitás mellett a kondenzátor geometriai mérete minél kisebb legyen.

Mérete emiatt kisebb. azt a dielektrikum két oldalára felpárologtatott alumínium vagy ezüst réteg alkotja. .nincs külön fegyverzete.

A fegyverzetek könnyebb kive zetése érdekében a belső réteget az \ Kerámia cső "' Kivezető Ez eddig megismert összes kondenzátor a dielektrikum anyagáról kapta a nevét. vagy a pozitív elektróda oxidjára felvitt félvezető tulajdonságú mangánoxid (szilárd dielektrikum). A fenti megoldás le hetővé teszi. A hagyományos alumí nium. és dielektrikuma oxid réteg. Az elektrolit kondenzátorok polarizáltak. hiszen az b} a) 9-24. dielektrikuma pedig tantálpentoxid. Ez a kondenzátor a nevét a működési elvről kapta. mint alumínium elkónál. A másik (nega tív) fegyverzet csak folyadék (elektrolit) lehet. A tantál kondenzátor pozitív elektródája tantálpor. Bolyhositott aluminium Az elektrolit kondenzátornak (rövidített nevén ELKO) két alap tí pusa létezik. Az alumínium változatnál a pozitív fegyverzet alumínium fólia.ábra Tárcsa (a} és csö (b) kerámia kondenzátor vezető folyadék.A kerámia kondenzátoroknak két jellegzetes szerkezeti felépítése van: az egyik a tárcsa. és a korszerűbb tantál ELKO. hogy a kis méret ellenére a kapacitás óriási (1-10 OOO µF) legyen. Az aktív felület (A) így 10-16szorosra növekszik. Az elektrolit nagy vezetőképes ségű sav. amelynél egy kerámia cső külső és belső palástjára felvitt ezüst Kerámia bevonatok mint koncentrikus henge / Ezüst bevona Ezüst rek alkotják a fegyverzeteket (9-24. kivezetőnek pedig kezeletlen alumínium fóliát használnak (9-25.ábra Az elektrolit kondenzátor szerkezete mos állandója kb. . Ugyanakkora kapacitás sokkal kisebb geometriai méretek mellett alakítható ki. a párolgást az elektrolitba kevert glycol-lal csökkentik. bevonat ábra). a pozitív pólust mindig az oxidált elekt ródára (anód) kell kapcsolni. 10. majd oxidál ják.7 µm lehet. Az elektrolitot itatóspapírban tárolják. Az elektrolit konden zátomál azonban ez a szabály nem ér vényes. mert az elektrolit nem dielekt rikuma a kondenzátornak.ábra). a vékony (lQ-3. a relatív dielektro 9-25. Az oxidréteg vastagsága legfeljebb 0. mert csak ez képes a bolyhosított felületet pontosan követni. amelynek felületét vegyi kezeléssel érdesítik (bolyhosítják). a másik a henger. amely a sík változatnak felel meg. ezért 450 V-nál nagyobb névle ges feszültséggel nem gyártható. 1Q-9 mm vastag) oxidréteg pedig na gyon jó szigetelő. Az alumíniumon kívül újabban tantált használnak.

A következő hatására a feszültség Uo-val növekszik. 1 e 9 10a \ Elektronok 01 száma 9-27. az energia pedig q· Uo lesz. A tárolt energia pontos meghatározásához ezért végezzünk egy gondolati kísérletet! Tegyünk a kondenzátorba egymás után 1-1 elektront (9-27. 1-30 pF). vagyis a O alapú és Umagasságú derékszögű háromszög területe. fotózáskor a villanókészülékekben. és az eredő energia ezen területek összege. o 1 2 3 4 s e .2 Változtatható kapacitású kondenzátorok Az elektronikában változtatható ka csökken Állórész pacitású kondenzátorokra is szükség van. és a kívánt értéket csavarhúzóval lehet beállítani. Az elektronok energiái egy-egy téglalap területének felelnek meg. A e kapacitás változtatása általában az egymás \ · sal szembenéző fegyverzetek elforgatásával e növekszik történik (9-26. ezért mint egy generátor energiával rendelkezik. vagyis a tárolt energia ennek éppen a fele: 1 W.· O· U.ábra)! Az első után a feszültség lfo. Egy adott 01 töltést és a hozzá tartozó lfi feszültséget kiválasztva a W= 01 · lfi szorzat egy téglalap területét adja.. ezért ennek energiája már q ·2 · lfo.ábra). lesz. 9.1 alfejezet szerint a W = O · U összefüggés szerint kellene kiszámítani. Az energiát a 4. Ezt használjuk fel pl. miniatűr kivitelnél polietilén fó lia. melyet a) b) a lemezek alakja határoz meg.9. fegyverzetei közt pedig feszültség van. azonban O és U most kölcsönösen függ egymástól.4. vagyis 2 · U0 lesz. 9-26. Ezek kapacitása kicsi (0. A dielektrikum általá ban levegő.3 A kondenzátor energiája A feltöltött kondenzátorban elektromos töltés.ábra Áramkörök kapacitásainak kiegyenlíA forgó kondenzátor elve (a) és rajzjele (b} tésére szolgálnak a trimmer kondenzátorok.ábra Az energia meghatározása .2.4. A kapacitás az elfordulási szög függForgórész \ Hatásos felület vényében többféle módon változhat. 2 u A 0= C · Uösszefüggést helyettesítve: u Nagy feszültség és nagy kapacitás esetén az energia is jelentős. a harmadiké q ·3 · Uo stb. A háromszög területe.

általában 106 Q felett van.4.!.séggel kifejezve: 01 = Ci Qi = Cz · U. O= C1 ·U+ Cz· U+ q · U. ha annak kapacitás 500 µF.4 A kondenzátor veszteségei A feltöltött kondenzátor egy bizonyos idő után elveszti töltését.4. Az átvezetés és a polarizációs veszteség együtt a kondenzátor eredő veszteségét adja. párhuzamosan és vegye sen kapcsolhatjuk. 0 + Oi + OJ . magától kisül.4.és váltakozó feszültségen A kondenzátor egyaránt fellép. Az átvezetés mértékét a dielektrikum szigetelési ellenállásával Rsz-SZel fejezzük ki. ábra). Ez a kondenzá tornak mint alkatrésznek az egyszerűsített helyettesítő kapcsolása. A kiegyenlítődés a kondenzátoron belül.1 = OJ = y · U. A balesetet a nem használt kondenzátor kisütésé vel (kivezetéseinek rövidrezárásával) előzhetjük meg. ezért egy feltöltött kondenzátor halálos áramütést okozhat. A fegyverzetek közti feszUltség polaritását periodikusan cserél getve (váltakozó feszültségű üzem) jelentős polarizációs veszteség is fellép. és 450 V-ra van feltöltve? W= . C· U2 „ l ·500·10-6 F·4502 V2 == 50 6 Ws. Az önkisülést a dielektrikum nem tökéletes szigetelése. 9.A kondenzátor a töltését és energiáját hosszú ideig megőrzi.ábra Jegyezzük meg: az átvezetés egyen. ezért átve zetésnek nevezzük. mely a szigetelőanyag melegedését okozza. 2 2 ' 0= C ·U= 500 · lQ-6 F ·450 V = 0._.5 Kondenzátorok kapcsolása 9. A töltést a kapacitással · U. amelyből O= u '(Ci+ Cz + y). vagyis végtelennél kisebb ellenállása okozza. Rv mindkét veszteséget tartalmazza.ábra). Az eredő töltés az egyes kon denzátorok töltésének összege: O feszült. A gyakorlatban alkalmazott kondenzátoroknál Rsz = 104-1015 Q. a dielektrikumon át történik. a polarizációs veszteség viszont csak váltakozó fehelyettesítő kapcsolása szültségen jelentős! · Az eredő veszteséget a kondenzátorral párhuzamos kapcsolódó ellenállással fejezzük ki (9-28.225 As. Így és a .5. Példa: Mennyi energia és töltés van a fotózásra használt villanókészülék kondenzátorá ban. 9. Hatására a kapacitásukkal arányos töltés halmozódik fel (9-29.1 Párhuzamos kapcsolás A kondenzátorokat az ellenállásokhoz hasonlóan sorosan. Párhuzamos kapcsolásban a kondenzátorokra azonos ( U) feszültség jut. 9-28.

U2 és U3 feszültség lép fel. 9. Két kondenzátor esetén a rendezés után egy matematikailag sokkal egyszerűbben kezelhető összefüggést kapunk: . A hatás továbbterjed az utolsó kon denzátorig. az A ponton az első kondenzátor lemezére l db elektront.2 Soros kapcsolás Soros kapcsolásban (9-30.ábra Kondenzátorok párhuzamos kapcsolása Szavakban: Párhuzamos kapcsolásban a kapacitások összegződnek. Min den kondenzátorban így azonos töltés (1 db elektron) tárolódik. és kapacitásától függően U1 . Tegyünk pl. Jegyezzük meg. mint a kapcsolást alkotó legkisebb kapacitás! Számítá sokban nem érdemes az értékeket faradra átszámítani.5.ábra Az összefüggés nem az eredőt.4. nF-ban és µF-ban egyaránt számolhatunk (az eredőt is ebben kapjuk). hanem anKondenzátorok soros kapcsolása nak reciprokát adja. ezért U = azonos 9-29. A lemez nega tív lesz. Az eredő nagyobb a kapcsolást alkotó bármelyik kapacitásnál. hogy a soros kapcsolás eredője mindig kisebb. és megosztó hatást gyakorol a mellette lévőre: elektronját az összekötő vezetéken keresztül a következő kondenzátor lemezére taszítja.Mindkét oldalt U-val osztva: 0 + u v_ A bal oldali Q/U éppen a kapcsolás eredő kapacitását adja. Azonos kapacitások esetén: C = n · C1. A feszültségek összeadódnak: c1 c2 A feszültségeket a kapacitással és a töltés sel kifejezve: 9 -1+ 11+ Q -1 + e D" - u A A közös Q-val egyszerűsítve: C3 9 Q Q= + azonos - 1 e 1 1 1 c1 c2 c3 = -+ -+ - 9-30.ábra) az összekapcsolt kondenzátorok töltése lesz azo nos. és a B kivezetésen át egy elektron a generátor pozitív pólusára távozik. pF-ban. de azonos mértékegységet kell használni.

ábra A vegyes kapcsolás lebontása Példák: 1.6 nF. vagy a leg célszerűbb mértékegységre (most nF-ra) kell J_Y átszámítani. és az eredményt is ebben kapjuk. .5. C3 és C4 párhuzamos eredője csolódik sorosan Crvel. és az eredőjük: 24 · 12/ (24+ 12) A teljes eredő: 0.024 µF 4 C3 = 10 nF C4 = 2 nF 9-32. Figyeljük meg. C2 = 24 nF.3 Vegyes kapcsolás Vegyes kapcsolásokat az ellenállás hálózathoz hasonlóan belülről kifelé haladva egyszerűsítünk (9-31. Ilyen esetben minden értéket vagy alapegységre (F-ra). Ez kap8 nF.vagyis Azonos kondenzátorok esetén az eredő: C = C 1ln.6 nF. C3 10 nF és C4 = 2 nF.ábra). hogy az összefüggések alakja hasonlít az ellenállások kapcsolásá nál megísmertekre. Mekkora a 9-32.ábra Kapcsolás a példához 10 nF + 2 nF = 12 nF. 9-31. Az új értékek: C1 0. hanem a soros kapcsolás eredőjét adja. c1 "' 600 pF 2 C2 = 0. 9.4.ábrán látható kapcsolás eredő kapacitása? 0 1 C1 C A kapcsolásban pF. nF és µF értékek egyaránt előfordulnak. de a reciprokos most nem a párhuzamos.6 nF + 8 nF = 8.

hiszen a kondenzátor Uc még üres. A kapcsoló átváltásakor Uo feszültség kerül az R és C elemekből álló soros hálózatra. úgy ahogy ez a valóságban is történik (9-34.4. 0R = Uc.5 · 10--6 As töltés tá rolódik. Mekkora a 9-33. de Uc továbbra is nulla marad. A bekapcsolás pillanatában.ábra). A soros kapcsolás miatt a feszültségek összegződ nek. Uc = 0.ábra).5 · 10--6/45 = 0. vagyis töl tetlen állapotban a kondenzátor rövidzárként vi .IR lesz.1 A feltöltés folyamata A C kondenzátort az U0 feszültségű generátorról egy R ellenálláson át fogjuk feltölteni. Rövid idő múlva a kondenzátornak Uc feszültsége lesz. így C1-en: U= 60 V-15 V = 45 V van. az ellenállásra jutó feszültség pedig éppen ennyivel csökken. Ekkor a kondenzátor töltetlen. A kisebb áram miatt a töltődés és Uc növekedésének üteme is csökken. amelynek feszültsége nulláról indulva a beszál lított töltések mennyisége szerint emelkedik. azaz a töltő áram is. ha külön nem építjük be.ábra Kapcsolás a példához 9. ezért töltésük azonos. és ezzel arányosan csökken árama.3 · 10--6 · 15 = 4. Vegyük észre! l . és Uc csak végtelen idő múlva éri el Uo értékét (9-35.6. R ugyanis akkor is van. így nincs feszültsége sem. Ez az áram tölti Ct.ábrán Ci kapacitása? 1 C1 és l2 sorosan kapcsolódik.2. Ekkor az ellenállásra jutó feszültség és áram is nulla lesz. és feltöltéséhez idő szükséges. 1 · 1Q--6 F = 100 nF. Alap állapotban a K kapcsoló a 2-es helyzetben áll. és árama /0 = Uc. majd kisütni.6 A kondenzátor feltöltése és kisütése 1-:: 1 Cz = 0. G-ben Q= l2 ·U= 0. a kapacitása pedig: C1 = Q!U = 4. vagyis a bekapcsolás pillanatában a teljes feszültség az R ellenállásra jut. A most is érvényes Uo = 0R + Uc hurok törvény így Uo = UR-re egyszerűsödik. 9.- Uc lesz.3 µF 2 15V 9-33. hiszen az összekö tő vezeték és a generátor is belső ellenállással rendelke zik.4.

ábra Kapcsolás a töltés és a kisütés vizsgálatához selkedik. Az áramot csak a vele sorosan kapcso lódó ellenállás korlátozza.ábra A feszültség és az áramerősség változása töltéskor . 9-35.9-34.

A jele: 't (tau). mely a kondenzátort R-en át kisüti.6.2. és a kondenzátor károsodhat.ábra). mert Q uc c. Az áramnak és a feszültségnek a változása matematikai formában is felírható: R 9. és olyan zárt áramkör keletkezik.01 n = 10 OOO A erősségű áram folyik. A kondenzátor töltése és feszültsége. hogy az áramerősség a bekapcsolás pillanatában a legnagyobb fel töltéskor is és kisütéskor is! Ha R-et csak az összekötő vezeték ellenállása helyettesíti /0 rendkívül nagy lehet. amely csak a sorosan kapcsolódó R és C elemekből áll.3 Az időállandó Az időállandó a töltődés és a kisütés folyamatát jellemző mennyiség. 10 = U0/R áram alakul ki. 100 V/0. 3. Feltöltött állapotban áram nem folyik. ennek következtében a kisütő áramerősség is csökken. Tételezzük fel. 9. A kondenzátor csak a generátor feszültségének eléréséig töltődik.ábra A feszültség és áramerősség változása kísütéskor Figyeljük meg.u 't =R ·C . A feltöltött kondenzátor ekkor U0 feszültségű generátorként viselkedik. hogy töltődés közben az áram állandó (10) marad! A teljes feltöltéshez ekkor Q C · U0 töltés és Q = 10 • t miatt t = Q/10 idő szükséges (9-37.4. 100 V-os feszültség és 0.2 A kisütés folyamata A kapcsoló alap helyzetbe történő visszaváltásakor az áramkör a generátorról le kapcsolódik. Az áram a töltő áramhoz ké pest ellentétes irányú.01 n-os el lenállás esetén egy pillanatig pl.ábra). a kondenzátor szakadásként viselkedik.6. R 9-36.4. és t oo idő múlva mindkettő nulla lesz (9-36. Ezt az időt R ·C határozza meg.

t= = - 10 u R 0 R· C.ábra Az időállandó értelmezése . 9-37.

A kezdeti / áramértékkel tehát R ·C idő alatt és egyenletesen növekedve érné el a 0 feszültség az U0 értéket. Az ehhez tartozó idő a feltöltési.kisütési id6 4 't 51: 6't t . Az elektronikában az időállandó segít ségével tudjuk megmagyarázni azokat az elté réseket. hogy a kondenzátort fel 15 4 Uc 100% 63% 37% Feltöltési . illetve U0/e-i g azaz U0 37%-áig sül ki (9-38. A valóságban 't idő alatt a kondenzátor csak U0(1-l /e)-ig vagyis U0 63%-áig töl tődik fel. csak a kapcsolási elemek értékétől. illetve kisütési idő (9-39. Emlékeztetőül e = 2. 't mértékegysége az előzőek alapján: s.63 U0 't = R·C a) b) 9-38.ábra Az időállandó töltéskor (a) és kisütéskor (b} A gyakorlatban a folyamatot 5't idő után befejezettnek tekintjük. Ez az idő nem függ a feszültségtől. amelyeket az áramkörök az ugrássze rűen változó feszültségen vagy áramerős ségen okoznak. 7172. vagyis az R ·C szorzat az áramkörre jellemző mennyiség. sőt a kondenzátor Rsz szige telési ellenállását is meghatározhatjuk 't alap ján. a jele: 't. és az áram is ennyi idő alatt csökkenne nullára. Ez úgy történik. 0. Ezt nevezzük időállandónak.áb ra).ábra).

4. Ekkor t = 't és Rsz = t/C. 9-39.6. Elektronikus áramkörökben gyakran előfordul.töltjük valamekkora feszültségre.4 A töltés és a kisütés különleges esetei Az előzőekben a kondenzátort Uc = 0 feszültségről indulva töltöttük és ugyaneny nyire sütöttük ki. hogy az U0 feszültséggel feltöltött kondenzátorra más feszültségű generátort kapcsolunk. és megmér jük mennyi idő alatt csökken ez le a 63%-kal.ábra A feltöltési és kisütési idő értelmezése 9. és ennek feszültségétől 151 .

67 V tartozik. ábra)... így 't-nál a feszültség 6 V .63 · 9 V = 5..-.. illetve ellentétes kisütés majd feltöltés valósul meg (9-40. 0. amelynél a +6 V-ra töltött kondenzátor előbb kisül. .33 V = 9._. majd -15 V-ra töltődik.23 V = -7.23 V.33 V lesz a feszültség. Érdemes megje gyezni. Mi történik az anyagban polarizációkor és átütéskor? 5. Ellenőrző kérdések: 1.-- a) b) e) 9-40. vagyis 't-hoz 0. A b) esetben a 6 V-os generátor "tölti" a 15 V-os kondenzátort. 't-nál 0.. Milyen jellemzői vannak egy kondenzátornak? .37 · 9 V = 3..... A változás 21 V. Mit jelent az elektrosztrikció.fN .23 V. és mi ezek lényege? 3.. vagyis kisütés történik.67 V os növekedés és 6 V + 5. melyet most +6 V tól indulva számoltunk.. vagyis 6 V + 3. Milyen jelenségek játszódhatnak le villamos térben. a ferroelektromosság és a piezovillamosság? 6. és az időállandó is erre vonatkozik. Nagyon érdekes a c) változat.67 V = 11.7 't-nál metszi. de 't-nál 0.13._. Hogyan változtatja meg a térerősséget a dielektromos állandó? 4._.. hogy az a) esetben a 6 V-os kondenzátort 15 V-tal továbbtöltjük! A növekedés 9 V.. Mit nevezünk térerősségnek és milyen mértékegységei vannak? 2...33 V-os a csökkenés. Milyen jellemző kondenzátor megoldások vannak? 8. A változás most is 9 V. Figyeljük meg. hogy amennyiben a pozitív és negatív feszültség értéke azonos. a görbe a t ten gelyt kb.63 ·21 V = 13. Mitől függ egy kondenzátor kapacitása? 7. kisütés.ábra A feszűltség és áramerősség változása kisütéskor függően továbbtöltés..

Hogyan változik egy kondenzátor feszültsége és árama feltöltés és kisütés közben? 12. Mit fejez ki.9. Hogyan határozható meg a kondenzátorban tárolt töltés és energia? 10. és hogyan határozható meg az időállandó? . párhuzamos és ve gyes kapcsolás esetén? 11. Hogyan határozzuk meg a kondenzátorok eredő kapacitását soros.

Ekkora légritkításnál a tér minden cm3-ében még 108-1010 db molekula található. az elérhető vákuum mértéke 10-4-10-6 Pa. A két erő egymással egyenlő: q · E = m ·a. Ha az elektron kezdősebessége nulla.. amelyben csak a mi kísérleti töltéshordozóink.--.. a gázokban és a félveze tőkben áramló töltéshordozók által okozott jelenségeken alapszik az elektronika? 10.+ •····-----><--···-ti + d u 0+- _. .1 Az elektron mozgása homogén villamos térben A következőkben légüres tér alatt olyan teret értünk..1. Ezt a v = a · t összefüggésbe helyettesítve: .-. Helyezzünk egy elektront a negatív elektróda (katód) mellé. és az eddig szerzett ismeretek birtokában választ keresünk az l ..10. de ezek zavaró hatása már elhanyagolható.fejezetben felvetödött nagy kérdésre: Miért a vákuumban. ELEKTROMOS ÁRAM KÜLÖNBÖZŐ KÖZEGEKBEN Ebben a fejezetben az elektrotechnika és az elektronika közti kapcsolatot alaposabban megvizsgáljuk. Alakítsunk ki a 10-1. mégpedig szabad elektronok találhatók. és Newton törvénye szerint F = m · a tehetetlenségi erő is hat rá. melyre így F q · E erő hat! Az elektronnak azonban tömege is van. ezért ütközések nélküli ideális áramlást tételezhetünk fel..--- .ábra szerinti homogén villamos teret! A lemezek között E = U/d térerősség lesz. + o q hordozót az elektromos tér gyorsítja. A gyakorlatban ilyet megvaló sítani nem lehet.1 Elektromos áram légüres térben 10. 10-1. amelyből a gyorsulás: ·< q· E a• m . Tanulság: A légüres térben mozgó töltés -+ - + E= + d + F=q E < ·····- + !--.-------+---. Hatá rozzuk meg értékét a pozitív elektróda (anód) eléré sekor! A gyorsulva befutott utat a d = gés adja.ábra Elektron mozgása homogén elektromos térben 15 3 . amelyből t = 2 2 ·t2 összefiig- d futási idő adódik. t idő múlva v = a · t sebességre képes felgyorsulni.

154 .

hogy nagy tömegű töltéshordozó nak (pl. mely olyan nagy.64· 10 2 v 8 10 3 v 10 10 4 v 10 5v 10 6 v 5. amely az elektronnak a termikus sebességre gyor sításához szükséges.: U!d-t behelyettesítve. Legyen a feszültség 1 V! Behelyettesítve és a számítást elvégezve: V = értéket kapunk.872 107 mis 5. és az elektron a 300 OOO km/s értéket (a fény sebességet) soha nem képes elérni (102.·9.-· amelynek azonosnak kell lenni v -v ·U -val. hogy már a relativisztikus hatások is érvényesülnek. ezért 1 V-nál a sebesség csak 5.. A termikus átlagsebesség (2.928 · 106 mis 1.82 · 10 mis 6 10 10-2.·m· v = . majd d-vel egyszerűsítve: v=v ·u . ionnak) kisebb a gyorsulása és a végsebessége is.16 aJ.ábra).875 · 106 mis 5. vagyis a végsebesség nem függ az elektródák közötti távolságtól csak a feszültségtől.JU.29 · 105 mis lesz. amelyet a 2.93·10 ( s s 2 = l.64 · 108 mis 8 2. ) Kiszámítható az a feszültség is.ábra A sebesség változása a relativisztikus hatás miatt u M 2 Az 1 V-hoz tartozó sebesség értékét a mozgási energia W == _!_ • m ·v összfüggésbe 2 helyettesítve az 1 eV-hoz tartozó energiát kapjuk.84 · 107 mis 1.6·10 -19 Ws = 0. fejezetben ismertünk meg: 1 2 1 W = ..29 · 105 mis 1. Látható az is. hogy ehhez (a relativisztikus hatások nélkül) 511 875 V kellene.1·10 m 2 2 -31 kg· 5. annak négyzetgyökével arányos: v . v [mis] 3· 108 300 OOO km/s 1V 10 v 1. . A relativitáselmélet értelmében m növekszik.2 pont): Vr = v--. Kiszámítható.6.E helyére E .

= ·q k·T -·U . Az anódhoz közelebb lévő elektronok "elárnyékolják" a teret a messzebb lévőktől. ha az áramerősség . Mivel az áramerősséget N és v szor. vagyis 26 mV feszültség kellene az elektron ugyanakkora sebességre történő gyorsításához. A 26 mV-ot ezért termikus feszültségnek nevezzük és UTh-val jelöljük: Ezt az összefüggést érdemes megjegyezni. v miOO O att Jfj -val. így az anódról induló erővonalak egy része nem a katódon. 0 0--<E o 0 0 0 0 -< · OO< 0 • + + O Nem gyorsuló elektron a) 10-4.···-<. tértöltést alkotnak. az áram. mert az elektronikus alkatrészek működésének vizsgála takor többször is szükségünk lesz rá! A 2.E = kicsi E= nagy zata határozza meg. így a katódhoz közeli elárnyékolt térrészbe kevesebb erővonal jut be (a térerősség kisebb). ami most . és az itt tartózkodó elektronok nem.ábra).JO-tól függ hordozó sebességével.Jü -val arányos.ábra A tértöltés hatása Gyorsuló elektron b) .. Ez az ún.. 10.ábra). Légüres térben ideális viszonyok mel lett ezért az áramerősség is a feszültség 112-ik hatványától függ.ábra A jelleggörbe alakja. N tehát arányosan növekszik a feszültséggel. A térerősséget (E) növelve (b ábra) az erővonalak száma és ezzel a vezetésben részt vevő elektronok száma (N) megnövekszik./ erősség N miatt U-val. amelyből U --. összességében o.2 A tértöltés hatása Sok töltéshordozó esetén a térben elhelyezkedő és mozgatni kívánt elektronok ún. vagyis az áramerősség nem az Ohm törvény szerint (nem lineárisan) változik (10-3..3 pont szerint az áram erősség egyenesen arányos a töltés u 10-3. q m Szobai hőmérsékleten (300 K) ennek 26 mV felel meg.4. hanem raj tuk végződik (10-4.ábra). vagy csak kis mértékben gyorsulnak.-U · JfJ U ·u2 1 = 3 = u2 -del arányos (10-5.1. mint amennyivel a kristályban a hőmozgás miatt rendelkezik. 3/2-es törvény és az elektroncsövek jelleggörbéjének meghatározására használható.

1.Ha a elektronok áramlását a ka.3 Az emisszió 10.ábra). Azt a plusz energiát. a anyagi állandó. u 10-5. ezért. Elektronbombázással (szekunder emisszió). Az energiaközlés történhet: 1. Ezt a törvényszerűséget használ juk fel a vezérelhető elektroncsövek nél.3. Segítségével juttathatunk elektronokat a gyorsító térbe.ábra A 3/2-es jelleggörbe keletkezése 10. Erős elektromos térrel (téremisszió). ezért Edison-hatásnak is nevezik. Egy anyagból akkor tudunk elektronokat kiléptetni. 2. 4. ahol I az emittált elekt ronáram. mert bennük az elektronok egy része szabad. és ezen alapszik erősítő tulajdon ságuk is. mert itt még az elektronok kis sebességgel halad. 3.1. Ez a hatás az elektroncsövek működésének az alapja. és Wk-val jelöljük. Az ex ponenciális összefüggésből következik. A a kibocsátó felület. Emittáló anyagnak ezért elsősorban fémet használunk. Vezetők (fémek) esetén kisebb energia is elegendő. hogy a kristály rácsot elhagyhassa.. ha azok energiáját megnövel jük. akkor ezt a katód kö zelében kell elhelyezni.2 A termikus emisszió A termikus emissziót Edison fedezte fel. Hevítéssel (termikus emisszió). 1000 •eT 10-6. Az emisszió mértékét az l = A·a ·T2 ·e k·T összefüggés fejezi ki. nak. amelyet még közölnünk kell az elektronnal.1.I tód-anód közötti térben egy kiegészítő elektróda elektromos terével befolyá solni szeretnénk. Az értéke függ az anyag fajtájától. Megvilágítással (fotoemisszió).ábra Az emissziós áram függése a hőmérséklettől .1 Az emisszió fogalma és fajtái Az emisszió töltéskibocsátást jelent. Wk az anyagra jellemző kilépési munka. az üzemel tetési hőmérsékletet (fútő feszültség) pontosan be kell tartani.3. kilépési munkának nevezzük. hogy nagyobb hőmérsékleten az áramerősség mere deken emelkedik (10-6. Ta hőmérséklet és k a Boltzmann-állandó. 10.

ha az anyag felületét a kilépési munkát csökkentő céziummal (Cs) vonjuk be. a kálium és a cézium spektrum érzékenységének változását mutatja. ha az elektronokat olyan céltárgyba ütköztetjük. vagyis a becsapódó elekt ronok megsokszorozódhatnak. a stroncium és a kalcium oxidjainak keveréke. Wk különbözősége miatt anyagonként más-más hullámhossz mellett lesz az emisszió maximális. 10. Fémes tulajdonságú anyagokra a nem fém cézium csak oxidréteg közbeiktatásával vihető fel.3 A fotoemisszió Fotoemisszió esetén az elektromágneses hullám (fény) energiáját használjuk az elektron kiléptetésére. ha az elektront egy be csapódó másik elektron váltja ki. Még 50 feletti értékek is elérhetők. az antimon (Sb) vegyületei. illetve a bárium. de lehet maga a cézium is. A fotoemisszió hatásfoka jelentősen megnövekszik. f a hullám frekvenciája). 10.a. fototranzisztor stb. Az emisszió feltétele: h ·f > Wk (h a Planck-féle állandó. A 10-7.1. A szekunder elektronok számát a szekunder emissziós tényező (y) mutatja meg: Szekunder elektronok száma y = Becsapódó elektronok száma y értéke anyagtól függően l-nél nagyobb (2-20) is lehet.4 pont ismerteti.ábra A fotoemissziós áram függése a hullámhossztól (a) és a megvilágítás erősségétől (b) A fotoemissziót fényérzékelő és képfelbontó eszközökben (fotoellenállás.1. Gyakran alkalmazott fotoemissziós anyag a fém ezüst (Ag). vagyis csak meghatározott színű fény esetén kapunk elektronokat. fotodi óda.) használjuk. A lejátszódó folyamatot a 10. ábra a lítium.4 A szekunder emisszió Szekunder.1.3.3. vagy másodlagos emisszióról beszélünk. Adott hullámhossz esetén az áram egyenesen arányos a megvilágítás erősségével (b ábra).Jellemző emittáló anyag a fém wolfram. Ezt nevezzük spektrum érzékenységnek. illetve újabban a szilícium (Si) és a gallium-indium ötvözet. 2 3 4 5 6 7 Ultraibolya Látható tartomány a) 8 9 A Megvilágítás Infravörös b) 10-7. amelynek vastagsága az elektronok behatolási mélységével .

azaz sebességétől függ. kb.ábra) megálla feszültséghez tartozó pítható. Az elektronok kis része a felületen elhelyezkedő atomokról rugalmasan (teljes energiával) visszapattan. vagy csak kis energiával képes kijutni. így se energia szerint bessége fokozatosan csökken.3.4 Az elektron belépése fémbe A pozitív elektródába (az anódba) nagy sebességgel becsapódó elektronok köl csönhatásba lépnek annak anyagával. míg a kis ener giájúak a kristály belsejéből lépnek ki. hogy a nagyobb sebességű elektron vagy visszapattan. A szekunder elektronok nem képesek visszatérni a katódra. Felszíni vagy olyan mélyre hatol. hogy nagy energiájúak azok. A szekunder emissziót is fóleg fotoelektromos eszközökben használjuk.ábra visszafelé haladáskor a kristályráccsal A szekunder elektronok számának megoszlása ugyanúgy ütközik. hanem injekció. CsO) és a fotoemissziós anyagok. Fémből már szobahőmérsékleten is kilépnek elektronok. l . ha az anyag felületén a térerősség eléri a 109 V/m értéket. Zener dióda. de sokszor mint nemkívánatos jelenséget (pl. BeO. A jelenséget az atomok kimutatására is alkalmas téremissziós mikrosz kópokban használjuk. Nagyobbik része behatol a kristályrácsba és a sorozatos ütközések közben foko zatosan elveszti energiáját. Éppen ezért ez nem téremisszió. Ennek az a magyarázata. 1. hiszen 10-8. 2. de téremissziós jelenség lép fel néhány félvezető eszközben (pl. A kölcsönhatás eredménye az anód anyagától és az elektron energiájától. mint a belépő.5 A téremisszió Az elektromos térrel megvalósított emissziót téremissziónak nevezzük. másrészt a katódból egymás után érkező elektronok visszasodorják őket az anódra. az elektroncső anódjánál) szeretnénk megszüntetni. és mint szekunder elektron visszatér a gyorsító térbe.1. tranzisztorokban) a töltéshordozókat kis térerősség viszi az egyik rétegből a másikba. . míg a legtöbb fém és a szén (korom) y értéke kicsi.N W0 a gyorsító jának vizsgálatából ( l 0-8. energia amelyek visszapattannak.azonos. 10. 3. 10. mert energiájuk kevés a gyorsító (számukra fékező) tér leküzdéséhez. A lassú szekunder elektronok ilyenkor a céltárgy hátoldalán lépnek ki. amelynek előbb-utóbb átadják energiájukat. hogy szekunder elektronként kilépnek a kristályból. Nagy emissziós tényezővel rendelkeznek az alkálifémek oxidjai (MgO.1. alagút dióda) is. hogy az onnan Belsö w Visszapattanó szekunder szekunder induló szekunder elektron nem. Más félvezető eszközökben (pl. A mélyebben fekvő elektronok az ütközéskor annyi energiát vesznek fel. A szekunder elektronok energiá. amelynek eredményeként az elektróda melegszik.

mert ekkor az elektródák légmentes lezárása és a gyorsí tó feszültség csatlakoztatása nehezen biztosítható. sodródási. esetleg grafitot használunk. Minden anyag mol-nyi mennyiségében 6 ·1Q23 atom található.2. ahol va = Av/2 az a tér irányú sodródási vagy drift sebesség.1. sötét (kormozott) bevonatot (szekunder emissziós hatásfoka is kicsi) és magas ol vadáspontú fémet (vas. hogy az anód a magas hőmérséklet miatt deformálódjon vagy megolvadjon. wolfram). nikkel. amely az áramerősséget határozza meg. hűteni kell.2 pont). Ha el akarjuk kerülni.4. Mielőtt értékét meghatároznánk emlékezzünk a töltéshordozó hőmozgásból szár mazó vT termikus sebességére (2. A gyorsításhoz tartozó idő ezért: . I pedig a kialakuló áramerősség. ahonnan elsősorban áramlással távolít ható el. 2. 2 v0 helyére az elektron termikus sebességét (vT). illetve megengedett maximális hőmérséklete határozza meg. A hővé ala kuló teljesítmény: P = U ·/. alkatrészeiben nyelődik el. Fémben az elektronok átlagsebessége így: Váti = - v0 + v -. illetve a katódhoz hasonlóan emittáljon. A disszipációs teljesítményt (Pa) az anód felülete és színe. és mert az áram erősség 1 n ·q ·v ·A.6.10.3 pont) vd csak 10-3-I0-5 mis nagy ságrendű. ezért vd és a sebesség változás (Av) elhanyagolható vT 1os m/s-os értékéhez képest. ha v kicsi. A gyakorlatban előforduló áramoknál (1. mert a kristályban atomjaiknak minden valencia elekt ronja szabad.1023 szabad elektron van. Általánosan alkalmazott módszer a hő lesugárzása.2 Fémek vezetése 10. azt melegíti. vagy drift sebessége (va). Ez óriási mennyiség. A hő csak kivéte les esetben vehető ki vezetéssel. I akkor is nagy lehet. A villamos tér erről a v0 = vT kezdő sebesség ről egy v = vT + Av végsebességre gyorsítja. ahol U a gyorsító feszültség. Nagy teljesítményhez ezért nagy (bordázott) fe lületet.1 A töltéshordozók száma és sebessége A fémek vezető anyagok. v most az elektron ún.= vr + va. A lesugárzott hő a környezet tárgyaiban. amit disszipációnak nevezünk. 10. ezért fémek ben cmJ-enként 1022.5 A disszipáció A villamos térből felvett energia az anódban elnyelődik. v helyére pedig vT+Av-t kell he lyettesíteni: +v 2 + Av -2 Av -= vr +-2.

10. 10-7 m.·A' amely nem más mint az R = p ·JIA összefüggés.. Fémek ben az atomok távolsága l Q-9. ezért csak 102-103 ato monként van ütközés.2. n·q ·/. Látható az is.s v t.2 Az ellenállás hőfokfüggésének magyarázata Helyettesítsük az előzőkben megismert va értéket az I = A · n ·q · v összefüggésben v helyére! ahol l a vezető tömb hossza. A drift sebesség ezért: m ·t 2 2 q· E q ·E /. melyben a gyorsulás: a = q ·E .. hogy va függ vrtől.. = n· q2 ·/./vT = I 0-7 m/(105 mis) = 10-12 s idő telik el (átlagosan szobai hőmérsékleten). VT + va VT + Av / 2 VT Váti ahol A. Fejezzük ki a drift sebességet a térerőséggel! Av = a· t. ezért az áramerősség is arányos a feszültséggel! Ez a jól ismert Ohm-törvény. hogy va arányos a térerősséggel.. A.. A pedig a keresztmetszete. míg A.- Figyeljük meg.A·n·q 2 ·/. 160 . amelyben R a tört reciproka. A. értéke kb.. Átlagos szabad úthossznak nevezzük a térben lévő atomok által meghatáro zott azon távolságok átlagát. 2·m·vT ·/ 2·m·vT l R .}Q-10 m. hogy az anyag ellenállása is hőmérséklet függő.. vT .- A. Mint látható az anyagra jellemző p fajlagos ellenállás vT miatt függ a hőmérséklet től. ahol p - 2 · m. az anyagtól és annak szerkezetétől függő átlagos szabad úthossz. vagyis adott rendszer esetén a fe szültséggel. A hőmérséklet növekedésekor vT növekszik. 2·m 2·m vT = -·t . ezért va és emiatt az áramerősség is csökken. Másképpen: a fémek ellenállása melegítés hatására növekszik. ----•-. és két ütközés között t = A.. ebből viszont következik. A gyakor latban ezért R és p értékét mindig szobai (20 °C) hőmérsékleten adják meg.. A. A képlet a jól ismert I = UIR összefüggés. melyet az elektron két ütközés között tesz meg.

ábra Kapcsolás a nem önálló kisülés leges molekulából két szabad töltéshordozó (ion vizsgálatához pár) keletkezik. Bekövetkezésének valószínűsége annál kisebb. a talaj kis mértékű radioaktivitása. és ezzel mindkét szabad töltéshordozó eltűnik. A műszer a két töltéshordozó eredő áramát jelzi. A negatív elektron az anód. melyet az azonos nagyságú töltés miatt főleg a nagy sebességű elektron határoz meg. melyek közül az egyik általában pozitív ion. amelyek külső hatásra keletkeznek.10. mert olyan ionok okozzák. a keletkezett és egymáshoz közel elhelyezkedő ionpárok újra összekapcsolódhatnak molekulává. N Lavina -- A rekombináció csökken 1 A B 10-10. esetleg a fény.3.ábra)! A lemezek közt most levegő van. veze tést tapasztalunk. Ez a folyamat a rekombináció. Levegőben ezt előidézheti a molekulákat érő koz + mikus sugárzás. Elektromos tér hatására a két töltéshordozó elmozdul. a másik elektron. Ionizáláskor a sem 10-9.ábra A töltéshordozók számának változása e E vagy u Ha a sebesség kicsi. melynek mértéke a feszültség nö velésekor hirtelen megugrik.1 A nem önálló kisülés Vegyünk két egymástól elszigetelt fémlapot és egy árammérő közbeiktatásával kapcsoljunk rájuk feszültséget (10-9. minél gyorsab . I = 11 + 12 Gázokban az ion gerjesztéssel hozható létre. amely ta pasztalataink szerint szigetelő.3 Gázok vezetése 10. A jelenséget nem ön álló kisülésnek nevezzük. u a molekulák hőmérséklettel arányos mozgása mi atti ütközés. a sokkal nagyobb tömegű pozitív ion a katód felé. Ha az árammérő elég érzékeny és a feszültség kellően nagy. Az utóbbi gyorsulása és sebessége (v2) is kisebb.

109 0.105 0. hiszen a szabad töltéshordozók külső hatásra Hidro!?én keletkeznek.ban távolítjuk el egymástól a két ellentétes töltést. [cm] a 0. A tér újra felgyorsítja.). a töltéshordozók száma pedig lavinaszerű en megugrik (az ábrákon C szakasz). mint 10-11.ekszik.a feszültséggel v arányosan növekszik (10-10. Ha a távolságHÍ!?:allVQŐZ A. felveszi a leg nagyobb értéket (B szakasz). Kis feszültségek esetén ezért az áramot meghatározó egyik tényező . A sebesség tehát ismét növ. A térerősséggel együtt az atom vagy molekula polarizáltsága is növekszik.ábra A nem önálló kisülés jelleggörbéjének összetevői Ez még mindig nem önálló kisülés.a töltéshordoLavina zók száma (N) . Ha nagyobb a térerősség. A két tényező alapján az áram a 10-12. a görbe vízszintes (B) szakasszal folytatódik. és energiáját leadva gerjeszti az atomot. ezért a fé meknél megismert módon ez is arányos U-val (10-11. szerzésének két feltétele van: nagy fezültség és elegenNeon dően nagy ütközés nélküli szabad út (A. Az ionizáláshoz szükséges mozgási energia megHéliumkicsi.N ·v N A B C E vagy U 10-12.ábra a molekulák hőmozgásából A sebesség változása származó sebesség. ezért egy bizonyos térerősség felett az ütköző elektron már ionizálni tudja. azonban ismét ütközik. sebessége pedig nullára csök ken. majd amikor minden ionpár részt vesz a vezetésben (egyik sem tud rekombinálódni).ábra A szakasz). A másik tényező (a se B A C Evagy U besség) kis feszültség esetén gázokban is sokkal kisebb. I . ezért átlagsebessége egy bizonyos ér ték fölé nem emelkedik.ábrán látható módon változik. és az egyes lavinákat ezek indítják el.167 térből 0. A folyamat nem Anyag önfenntartó. magával sodorja az elektronját. a töltéshordozó nagy se bességgel ütközik.020 felvett . vagyis minél erősebb az elektromos tér. ábra A szakasz).

10-1.energia is kicsi.táblázat Átlagos szabad úthossz . hogy ionizálni tudna. melyet ütközéskor az elektron anélkül ad le.

A Ívkisülés Negatív ellenállású szakasz 10-1 10-2 10-3 10-1 10-5 10-ll 10-1 A egatív ellenállású szakasz Ködfény kisülés 10-8 10-• 10-•o 10-11 10-12 Nem önálló kisülés \. Értéke függ a gáz anyagától.ábra). Azt a feszültséget.3. és szabálytalanul mozog nak. A mérés során az áramerősség több nagy ságrenddel változik. Kisebb nyomásnál kapunk kedvező értéket.a nem önálló kisülés telítési szakaszától kezdődően logaritmi kus tengelyen ábrázoljuk (10-14. melyek az ionizációt és ezzel a lavina képződését folyamatosan biztosítják./ u . hogy a katód dal ütközve szekunder emissziós elektronokat vált- Rv + u o--. 10. és megakadályozza a műszer károsodását (áram korlátozó vagy védő ellenállás).2 A kisülés jelleggörbéje és az önálló kisülés A gázzal töltött térrész áram-feszültség kap csolatát Gelleggörbéjét) a 10-13. ezért a görbét . amelynél ez bekövetkezik gyűjtó feszültségnek nevezzük. Néhány anyag átlagos szabad úthosszát 25 °C-on és 100 Pa nyomáson a 10-1. ezért a két ütközés közötti űtnak csak az átlagát lehet meghatározni gázokban is. mert már a pozitív io nok is képesek annyira felgyorsulni.táblázat tartalmazza.ábra szerinti kap csolásban vehetjük fel. a nyomástól és a hőmérséklettől. Rv megkönnyíti a mérést.ábra Kapcsolás a kisülés jelleggörbéjének felvételéhez sanak ki. A feszültséget az előző érték fölé növelve a kisülés önfenntartóvá válik.A térben a molekulák szabálytalanul helyezkednek el.---' 10-13.

ábra A kisülés jelleggörbéje .10-14.

mert a· becsapódó 10-15. a gáz jó vezető. emiatt felváltva másodpercen ként 50-szer mindkét elektróda katód lesz. az anód-katód távolság kisebb lenne. mintha az anód mérete nagyobb. termikus emisszió jön létre. A kvarclámpánál ezt közvetlenül hasznosítjuk. hogy a görbe beleolvad a feszültség-tengelybe! Az A és B pontok között a feszültség alig változik.ábra). a köd Ugy U fény kisülésből ívkisülés lesz. Figyeljük meg. Beállítását egy soros 2 MQ kö rüli Rv ellenállás biztosítja (10-16. B hogy a görbe alakja mennyire megváltozott. A jelenséget sokoldalúan felhasználjuk az elektronikában. a gyúj tó feszültséghez tartozó áram pedig olyan kicsi.ábra A fáziskeresö felépítése Az ívkisülés tartományában működik sok fényforrás: fénycső. mely a katód teljes felületét beborítja. ezért az ilyen jelleggörbével rendelkező eszközök feszültségstabilizálásra használhatók. Olyan. A lezárt térben mindegyik esetben higany atomok találhatók. léptékben ábrázolva fenntartásához már 20 V alatti feszültség is ele gendő. A ködfény kisülés tarto mányában üzemelnek a számkijelző (NIXI) csövek. amelyek ger jesztéskor ultraibolya fényt bocsátanak ki. . a ne 10 gatív ellenállású szakasz összenyomódott. és fenntartásá hoz a gyújtásinál kisebb feszültség is elegendő.ábra ionok a katódot annyira felmelegítik.Az állandó ionizáció miatt a töltéshordozók száma az anód felé haladva egyre na gyobb. hogy az fel A görbe kezdeti szakasza lineáris izzik. A görbe B pontig terjedő szakaszát a 10-15. Ha megengedjük az áramerősség további A növekedését és a feszültséget is növeljük. közben az áramerősség óriási (több ezer amper) is lehet. az ion vagy stabilizátor csövek és a fáziskereső. Az eszköz használatakor mind a két elektróda világít. Nagyságát a soros Rv (védő ellenállás) korlátozza. Átlátszó műanyag ház Gáztöltésű csö / Rugó Ellenállás 10-16. A görbe negatív ellenállású szakasszal folytatódik. létrehozásához a gyújtásinál is nagyobb feszültség szükséges. Az utóbbi olyan kis áramú tartományban működik. A katód közelében ezért nagy a térerősség. Ha kialakult. I[mA] ábra lineáris léptékben mutatja. higanygőz lámpa. amely az emberre veszé lyes áramerösségnél sokszorosan kisebb (100 µA alatt). ugyanis a 230 V-os hálózat váltakozó feszültségű. Ez a ködfény kisülés. Fontos: a 20 V csak az ívkisülés fenntartásához elegendő. a gerjesztett atomok fényt bo csátanak ki. kvarc lámpa.

amelyek kristályosak és amelyeket 3 és 5 vegyértékű elemek alkotnak.4 0.25 0.ábra A szilícium és a germánium atom szerkezete Félvezető anyag Gyémánt Szilícium Germánium Szelén GaAs GaSb GaP InP InAs InSb Tiltott aJ 0.4. Ilyenek a gallium (Ga).mert a kvarcüveg az ultraibolya su gárzást átengedi. Fény átalakító bevonat Kvarc üveg ·r--. az indiumantimonid (InSb) stb.táblázat Tiltott sáv értékek A ma ismert sokféle félvezető anyag közül leggyakrabban a szilíciumot és a ger mániumot (10-18. emiatt a fénykibocsátás hatásfoka is jelentő sen megnövekszik (10-17 . Fontos.24 1.0288 sáv eV 6 1. hogy ezek a tulajdonságok csak abszolút tiszta (intrinsic) anyagokra érvényesek.1 1.224 0.33 0. 10-18.96 0. . hogy a fél vezetők kis tiltott sávval és a fémeknél sokkal kisebb vezetőképességgel rendelkeznek. illetve az 5 vegyértékű arzén (As).1 0. de újabban néhány vegyület jelentősége is növekszik. vagy fénytranszformátomak is nevezik.0528 0. A fénycsőnek és a higany gőz lámpának a szemre ártalmas ult raibolya sugárzását a búra belső fa lára felvitt bevonat enyeli és látható fénnyé alakítja (gerjesztés elektro mágneses sugárzással).ábra).18 10-2. és a bőr barnulását okozza.115 0. antimon (Sb) és foszfor (P). A bevonatot működése miatt fényátala kítónak.4 Elektromos áram félvezetőkben 10.8 alfejezetben megállapítottuk.72 2. alumínium (Al). Félvezető tulajdonságot azok a vegyületek mutatnak.107 0.Normál üvegbura \ Ellenállás Segéd elektróda UV sugár \.ábra) alkalmazzuk eszközök készítésére. Vegyületei a galliumarzenid (GaAs). (10-2.176 0.358 0.2 0. indium (Jn).67 2.ábra A higanygőzlámpa szerkezete 10.1 Félvezető anyagok A 2.táblázat).33 0. 10-17.

. Szobahőmérsékle ten cm3-enként germániumban kb.ábra A saját vezetés • + . és véletlenszerűen akkora energiát szerezhetnek. A keletkezett töltéshordozók mozgásuk során találkozhatnak más generálódott töltéshordozókkal (pl. vagyis helyén elektron hiány. . Amikor az elektron a lyuk helyére lép.ábra Szabad töltéshordozó keletkezése a kristályban 0 -100 T [°CJ +100 10-20.ábra). pozi tív lyuk keletkezik. Mint látható egyszerre két szabad töltéshordozó keletkezik (generáN lódik): negatív elektron és pozitív lyuk (10-19. ezért ott. Ezt a jelenséget \ • • 0 • • • • • 10-19. ami az atomok számához viszonyítva (kb. 1013. de azzal ellentétes irányban mozog.--· •• · kötésből.ábra A töltéshordozók számának változása A lyuk mozgása \ • \ \ \ • © . lép fel elektronhiány és keletkezik űjabb lyuk.r"s'.\ Az elektron 1 mozgása A generálódás helye . hogy a tiltott sávot legyőzve sza baddá válnak. A kris tályban a generáció és a rekombi náció egyensúlyban van egymással. szilíciumban kb.--•• •• ®•• . 1010 db elekt ron és ugyanennyi pozitív lyuk van. A lyuk tehát az elektronhoz hasonlóan szabálytalanul. . A lyuk is szabad töltéshordozó. de a kristály elektromosan semleges marad.•-@----@--•• •• •• •• • • <1= l elektron • + I lyuk 10-21. ezért a hőmérséklet megválto zásakor a félvezető eszközök műkö dése is megváltozik.2 A saját vezetés A félvezető anyagok a tiltott sáv miatt elvileg szigetelők./J. ennek ellenére szobahőmér sékleten nagyon kis mértékben vezetnek. 1023/cm3) elenyészően kevés. A jelenséget re kombinációnak nevezzük.10. áb ra). ezért egy adott hőmérsékleten csak meghatározott számú szabad töl téshordozó lehet. A töltéshordozók száma erő sen függ a hőmérséklettől (10-20. az elektron egy lyukkal) és semle gesíthetik egymást. A kilépett elektron hiányzik a Kllépettelektron • • • A kilépés helye / {Lyuk) • . a lyuk is és az elektron is eltűnik. mert a kilépett elektron helyére az atom a szomszé doktól egy másikat szerez.4. = LJ-: • 1 ' 1 • · • •-®/• e--@-- ·-©-----®--. mert a rácspontok mozgását átveszik a héjak elekt ronjai is.

A kialakuló kis áramot az elektron. 10. Erre a 3 és 5 vegyértékű elemek alkalmasak. A gyakorlatban alkalmazott szennyezés mértéke kicsi: 104-107 atomra jut 1 szennyező atom. Érdemes jelent akkor a tiszta félvezető. hogy a kris- • • • • -.ábra}. Ha az elektronokét.tfpusú szennyezés elgondolkodni azon. Látható. ez adja a szabad töltéshordozót ( 10-22.3 Félvezetők szennyezése A félvezető kristály szabad töltéshordozóinak számát jelentősen megnövel hetjük kötési hibák kialakításával. Az elektron a pozitív. ha a lyukakét. vagy p típusú szennyezésről beszélünk. a kristály továbbra is sem leges marad. Ezek száma sokkal kisebb. akkor pozitív. másképpen adalékolásnak vagy dopolásnak. Az ötödik a kötés szempontjából felesle ges. és a szennyező atomot donornak nevezzük. hogy a szokásos környezeti hőmérsékleten viszonylag kicsi a változás! Alacsony hőmérsékleten azonban a töltéshordozók száma jelentősen csökken. hiszen a kristályban is. akkor negatfv vagy típusú. mit Új tiltott sáv -"- -". A változás függ a félvezető anyagától. amelyek mellett mindig jelen vannak a saját vezetést kialakító elektronok és lyukak is. esetleg dotálásnak nevezzük. és milyen ne hézségeket kell leküzdeni a gyártás során. és a szennyező atomban is a pozitív és a negatív töl tések mennyisége azonos. A kristályra elektromos térrel hatva a töltéshordozók elmozdulnak.ábra Az n-tipusú szennyezés hatása 16 7 . ezért kisebbségi. A szennyezés csak az egyik töltéshordozó számát növeli. egy bi zonyos hőmérséklet felett viszont ugrásszerűen növekszik. w Elektronokat (n típusú szennyezés) 5 vegyértékű atomok beépítésével tehetünk sza baddá a kristályban. ezért szabaddá válik.ábra n.Donorszint Eredeti tiltott sáv Valencia sá . ábra). a lyuk a nega tív elektróda felé mozog (10-21. A folyamatot saját vezetésnek nevezzük. a szennyezéssel létrehozottakat többségi töltés hordozóknak nevezzük. ar zént (As) vagy foszfort (P) használunk.4. Az új töltéshordozók · @> száma megegyezik a dopoló atomok számával. a fémek veze tésének vizsgálatakor megismert módon sodródnak. figyelembe kell venni. mert ennek elektronja lesz szabad. Figyeljük meg.és a lyuk áram összege adja. A szabályos rácsban a szomszédos Si ato mok a donor atomnak csak 4 elektronját képesek lekötni. Az el járást szennyezésnek. illetve hőmérséklet érzékelő eszközök (termisztorok) készítésére használhatjuk. Főleg antimont (Sb).•- -- •• •• •• • • • • • 10-22.a félvezetős áramkörök tervezésénél. A szennyezés csak a szabad töltéshordo zók számát növeli.v· 10-23.

0078 0. indium) akceptor atomoknak nevezzük. amely annyival van a vezetési sáv alatt..012 aJ 0.ábra és 10-4. A fel használt 3 vegyértékű atomokat (bór.t A donor szennyezés utáni tiltott sáv p típusú szennyezés esetén a pozi tív lyukak száma növekszik meg.w bad töltéshordozó (elektron) sebessége.áb ra).ábra). Mivel mozgása csak az elektron mozgásával együtt lehetezért a sebessége (azonos gyorsító fe szültség esetén) kisebb. A tiltott sáv tehát most is kicsi ( l 0-25 .ábra A p-típusú szennyezés hatása . Szabad e • ' • lyu! ln Szennyező • • . alumínium.0019 Sb As eV 0.tályban a protonok és az elektronok száma valóban továbbra is azonos. helyén pozitív lyuk van ( 10-24.049 0. A p tí pusúan szennyezett kristály is semleges. Ha ezt a hiányt valamelyik atom valen cia elektronja betölti. mint amennyire az akcep torszint a valenciasáv felett. • • • 0 _ - •.0006 10-3. Értéke olyan kicsi lesz.tábláz.táblázat). akkor a lyuk ennél az atomnál jelenik meg.---® ··· • • • 10-24.0072 0. A szennyezés után kapott tiltott sáv értéke a 10-3. vagyis feljut a vezetési sávba. vagyis a tiÚott sáv lecsökken (10-23. vagyis szabad töltés • • • • • • . A szennyezés megváltoztatja a sávszerkezetet is. hogy az elektron már a szobai hőmérsékleten szerzett mozgási energiájával képes legyőzni.ábra p-típusú szennyezés Új tiltott sáv ·v · Akceptorszi nt 10-25. mint az n típusú sza. az akceptorszint olyan elektron energiaszintnek felel meg. e atom (Akceptor) • ·@--.:. akceptor-szintet hoz létre.- lyu - ---. melyet donorszint nek nevezünk. a lyuk pedig elektronhiány. Az akceptor atom a sávszerkezetben ún. A kötésből egy elektron hi ányzik. p Si Ge aJ 0. A 3 vegyérték miatt a szomszédos atomok egyikének vegyérték elektronja nincs lekötve. a kristály semleges marad.. gallium.0127 aJ 0..táblázatban ta lálható aJ-ban és eV-ban. amely közel van a valenciasávhoz.039 0.000096 eV 0.-@). A donor atom ötödik vegyérték elektronjának energiaszint je nagyon közel van a vezetési sáv aljához.·@·-·@ • _ _ _ - hordozóként viselkedik..045 0.0020 eV 0.0062 0. Mivel a sávdiagram mindig az elektron energiáját ábrázolja.

0112 10-4.0256 0.0102 In Ga aJ 0.057 0.0108 aJ 0.B Si Ge aJ 0. v > < n v p < <1 u + u + 10-26. mint az n típusúé.4. amelynek eredménye a sodródási vagy drift áram.0072 0. A kristályra kapcsolt elektromos tér hatása is hasonló: a hőmozgás mellé egy rendezett mozgás (sod ródás) is járul.4.0104 ·Al aJ eV 0.0017 eV 0. Mozgékonyságnak ne vezzük az egységnyi térerősségre vonatkoztatott driftsebességet. ábra).4.16 0.ábra).ábra . n-típusú félvezetőben negatív elektronok. Azonos térerősség és szennyezés mellett a p típusú kristály árama kisebb.0018 eV 0. µ e Vct -.4 3 2 Valódi görbe N E a) E vagy U b) 10-27.ábra Aramirányok félvezetőkben v . A jele: µ. E Vizsgáljuk meg. mint fémekben a szabad elektronok. 1 Mozgás erőtér hatására A szennyezett félvezetők szabad töltéshordozói a hőmérséklettől függően ugyan olyan szabálytalan mozgást végeznek.045 0.0017 eV 0.táblázat Az akceptor szennyezés utáni tiltott sáv 10. p-típusúban pozitív lyukak a töltéshordozók (10-26.4 A szabad töltéshordozók mozgása a félvezető kristályban 10.0091 0.065 0. ha a térerősséget változtatjuk! A felvehető görbének négy szakaszát különböztetjük meg (10-27 . mert a lyukak sebessége (mozgékonysága) kisebb.0104 0. hogy hogyan változik a kristályban a szabad töltéshordozók (elektronok) sebessége.0016 0.

és a kialakuló áramerősség (b) .A töltéshordozó sebessége a.kristályban (a).

Ahol a szennyezettség nagyobb. ábra). Elmozduló töltéshordozó + u+ p @ €t @ @ @_@) @) @) !@ @) @ @) @) @) @) •®J§ @ ®•@ @ @ @) @) €} @) @) @•@ @ • @\@ ® @) a) Semleges állapot ® @) @T@ Elektron hiány Elektron feles:leg b) Elmozdulás után 10-28. gerjeszti annak elektronját. A negyedikben a polarizáltság már olyan nagy mértékű. Ekkor vd már nem elhanyagolható VT mellett. Fontos: az ábra nem egyetlen elektron sebességét mutatja.1. A sebesség a telítési értéket akkor éri el. A fémek vezetésénél megismert okok miatt (ezek is kristályos anyagok) a töl téshordozó drift sebessége (vd) arányosan növekszik E-vel. A kristály létrehozása után ezért a nágyobb szennyezettségű helytől a kisebb felé töltésáramlás indul meg. ábra).4.íttség eloszlás . Minden szakaszban a térerősséggel együtt a molekulák polarizáltsága is növek szik. 4. ha a kristály egyik végétől a másik felé haladva a szennyezés mértéke változik (10-28. illetve a kristályt hű teni kell. mintha az elektront légüres térben 26 mV-os feszültséggel gyorsítottuk volna fel. ezért a Sebesség .fE-vel. Sebessége ennek következtében nullára csökken. Az ütközéssel átadott energia a kris tály hőmérsékletét növeli (a szabad töltéshordozók száma emiatt is növekszik). illetve -Val arányos. és a driftsebesség is kisebb a tennikusnál: vd<<vT. Ekkor a térerősség még kicsi.4. hanem az adott térerősségnél a kristály elektronjainak legnagyobb átlagsebességét . vagyis nemcsak a sebesség lesz nagyobb. gázok vezetése). A megismert folyamatok segítségével valamennyi félvezető eszköz jelleggörbéjét könnyen megmagyarázhatjuk majd. 2. 3. hogy az ütköző elektron az erősen polarizált atom kötött elektronját is képes kiszakítani. Teljes energiáját a rács atomjának adja. ezért a kristály károsodásának megelőzése érdekében az áramot korlátozni. Ezt nevezzük diffúziós áramnak. amikor a drift sebesség megegyezik a ter mikus sebességgel (vd = vT )· Szobahőmérsékleten ez akkora.2 A diffúziós áram és a hőelem Egy rövid ideig a kristályban feszültség nélkül is folyhat áram. mert vd közelít Vr-hez. erről az értékről kell a térerősségnek és a hőmozgásnak az elektront felgyorsítani. r 10. A gerjesztés egy bizonyos mértékig képes az elektrontól min den energiát átvenni. hanem a töltéshordozók száma is megduplázódik. Lavina lesz és az áram a gázok átütéséhez hasonlóan hirtelen megnövekszik.ábra A diffúziós áram 17 0 x c)Feszí. A növekedés mértéke kisebb. hanem rugalmatlanul ütkö zik. A nagy sebesség miatt az elektron nem rugalmasan. Azonos töltésük miatt taszítják egymást. és a kristályban egyenletes eloszlásra törekszenek (b.a. ezért a sebesség még nagy térerősség esetén is független a térerős ségtől (1. több szabad töltéshordozó van.

ezért ezek működésében a diffúziós áramnak meghatározó szerepe van. b )eX :tte it st Meleg vég i i j !J }. ezért nagy valószínűséggel átmennek a rúd hi Elektron áramlás degebb végére. Diffúziós áram alakul ki akkor is.t. A feszültség mV nagyságrendű. ábra). '+ kicsi } Hkjeg vég ség (termofeszültség) függ a rúd anyagától. Ennek polaritása olyan. Feszültsége ará nyos a hegesztési pont hőmérsékletével. mi történik a töltéshordozó val. 10. Alakítsunk ki vákuumban hoµiogén elektromos teret és vezessünk bele v sebes séggel száguldó elektronokat (10-30. A jelenség felhasználható félvezető eszközökben a töltéshordozók sebességének növelésére. A termofeszültség csak köz vetett módon hasznosítható: két kü lönböző anyagot kell összehegesz teni. ha a kristály két végét ellentétesen szennyezzük. és ez az esz köz nagyfrekvenciás tulajdonságait javítja. illetve a teret el nem hagyják) a pozitív elektróda irányába .ábra anyag termofeszültségének különb A hőelem működési elve sége jelenik meg. ha egy vezető anyagból készült rúd egyik végét megmelegítjük. és a végei közti hőmér séklet különbségtől.ábra)! Az elektronok q töltése miatt a mozgás irá nyára merőleges F = q · E erő keletkezik. hogy a további töltésáramlást még az egyenletes eloszlás kialakulása előtt megakadályozza (c. A melegebb oldalon a töltéshordozók sebessége nagyobb. ha a sebességére merőleges irányú elektromos tér is hat rá. és ezt a hegesztési pontot kell melegíteni. a nikkelből és krómnikkel ötvözetből készült kb. vagyis látszólag a mozgékonyság növekszik. de nem foglalkoztunk azzal.tf. Megfelelő szennyezés változási irány mellett ugyanakkora térerősséghez na gyobb drift sebesség tartozik.N/{ i! * ff . hogy milyen hatással van az elektromos tér és a közeg a töl téshordozó mozgási állapotára.5 A mozgás irányára merőleges elektromos tér hatása Eddig azt vizsgáltuk. Nagyobb lesz a diffúziós áram és a feszültség. 1600°C-ig használható.A diffúziós áram miatt az eddig semleges kristály két vége között feszültség különbség (diffúziós feszültség lépcső) alakul ki. Ilyen (ún. a platina és platina-ródium ötvözetből készült pedig kb. 600°C-ig. A vasból és konstantánból készült (Fe-Ko) hőelem kb. A rendszert hő elemnek nevezzük. A hideg végeken a két Hevítés 10-29. ezért hőmérséklet mérésére használható. így a hideg vég neg-"29. a tranzisztort és sok más félvezető eszközt. p-n) átmenet alkotja a félvezető diódát. ezért az elektronok (amíg a teret létrehozó lemezekbe nem ütköznek. 1100°C-ig.

Az előzőek szerint a gyorsulás a =q ·E ..ábra). Ekkor a tér az egymáshoz hasonló pályán haladó elektronokat egy pontba gyűjti össze (fóku szálja).-----.. Ezekben kt egymásra merőleges lemezpár van. .. Elektron forrás .------/ - Gyorsító és fókuszáló ---- Elektronsugár . a másik vízszintesen téríti el az elektronokat (10-31. v v .. hogy a lemezek között az dv elektron parabola pályán mozog. / r . és az egyik függőlegesen.!\ . a sebességre merőleges irányú el m mozdulás pedig y = ·t 2 • Az elektron vízszintes irányban egyenletes sebességgel halad... ezért az eltérítés arányos a lemezekre kapcsolt feszültséggel. katódsugárcső) használjuk. ha az elektronok pályája mentén az elektromos tér megfelelő módon változik.gyorsulnak. Az elektromos tér felhasználható a sugárnyaíáb összetartására vagyis fókuszálásá ra is. Vegyük észre...ábra Az elektronsugár eltérítése függőleges irányú eltérítést szenved. de tehetetlensége miatt a meg változott irányú sebességgel egyenes vonalban folytatja pályáját. _--. ami azt jelenti.--. \ /. --- ·z2 v v v v v E1ektronsugs \ \Í eltérítés Parabola -1 10-30.. amely általában a katódsugárcső fényt kibocsátó ernyője. A jelenséget különleges elektronikus eszközökben az elektronsugár eltérítésére (pl. Ezt követően függőleges irányú erő nem hat rá. és a középvonaltól egy re nagyobb mértékben eltávolodik. 2 és t idő alatt x v · t utat fut be. Fejezzük ki ebből t-t és a-val együtt helyettesítsük y képletébe! Ez egy parabolának az egyenlete.. és a lemezek elha gyásának pillanatában. va gyis az x = l távolság befu tása után Y= ·E 2· m· ··· ---+„J. / -""--- Ernyő . hogy E Uld.

Függőleges eltérítő Vfzszir„ eltérítő 10-31.ábra A katódsugárcső elve .

az áramot v határozza meg N és v függ a közegtöl (10-5. Mi történik p és n típusú szennyezés hatására? 6. 4. nem kell mást tenni.táblázat ge nagy. Mi okozza a saját vezetést? 4. hogy sók. a gázok és a félvezetők vezetése jelenti az elektronikát. Folyadékok: A vezetésüket a 7. Hogyan változik egy félvezető kristályban a töltéshordozó sebessége a feszültség növe lésekor? 173 . Az áramerősséget ezért alapvetően v határozza meg. A vezetésben nagy tömegű ionok és elektronok vesznek részt. hogy miért a vákuum. Mit nevezünk termikus feszültségnek. Folyadék Nagy Kicsi N Összegezve: Az elektronika Fém Nagy Kicsi N azokkal az eszközökkel foglalkozik. és milyen anyagokat használunk erre a célra? 7. csak a lavina kialakulása után lesz nagy. és mekkora az értéke? 2.4 alfejezetben megállapítottuk. melyek drift sebessége a termikus sebességhez viszonyítva elhanyagolhatóan kicsi. fejezetben vizsgáltuk. Ellenőrző kérdések: 1. és megállapítottuk. Félvezetők: A fémekhez viszonyítva a szabad töltéshordozók száma még szennyezés esetén is 4-7 nagyságren Közeg v I meghatározója N ddel kisebb. Légüres tér: A térben csak a mi kevés töltéshordozónk (elektron) található (N = kicsi). Mit nevezünk kisebbségi és többségi töltéshordozónak? 5. Megfelelő áram csak nagy v (a termikusnál is nagyobb) drift sebes Vákuum Kicsi Nagy ség mellett érhető el. Ezek nagy tömegű ionok. Hogyan juttathatunk az elektromos térbe szabad elektronokat? 3. savak és lúgok oldataiban a disszociáció miatt sok szabad töltéshordozó van (N = nagy). 3.táblázat). vagyis v szerepe a Gáz Kicsi Nagy v döntő.10. sebessége pedig már 1 V-nál is óriási. 1. Ha meg akarjuk magyarázni.6 Az elektronika és a töltéshordozó sebessége 2. 5. mint megvizsgálni közegenként N és v értékét. Gázok: A szabad töltéshordozók száma itt is alacsony. Milyen mértékű a szennyezés. azonban az áramot elsősorban az utóbbiak határozzák meg nagyobb sebességük révén. Fémek: Sok szabad elektront tartalmaznak (N = nagy). Tehát itt is v szerepe a nagyobb. ebből adódóan sebességük (v) kicsi. Félvezető Kicsi Nagy v amelyekben a töltéshordozó sebessé 10-5. hogy az áramerősség egyenesen arányos a szabad töltéshordozók számával (N-nel) és azok sebességével (v-vel). Az áramot így döntően N határozza meg. I-ben ezért a folyadékokhoz hasonlóan N dominál. Már a 2.

.

irányát a vonalakra rajzolt nyíl fejezi ki. Az indukcióvonalak az elektromos tér erővonalaival ellentétben mindig zártak. A mágneses pólusok az elektromos töl tésekkel ellentétben mindig csak együtt létez nek. a különneműek vonzzák egy. A mágneses teret índukcióvonalakkal szemléltetjük. A MÁGNESES TÉR ÉS JELENSÉGEI 11. A két pólus között mindig található egy hely.ábra erőhatás lép fel. ezért szemléltetésére vonalakat használunk.11. 11.ábra). Mágneses kölcsönhatás tapasztalható az áramjárta vezetékek és a különleges ötvözetből készült tárgyak környezetében.. majd a mágnes belsejében zá ródnak.1 A mágneses tér A térnek azt a részét.1. Az északi pólus nem létezik a déli nélkül és fordítva. nincs kezdetük és végük. Ez a semleges vonal. nikkel. vas. A mágneses tér az elektromos térhez hasonlóan láthatatlan. ahol a mágneses kölcsönhatás kimutatható. A mágnesnek azt a részét. Az indukcióvonalak az északival (É) jelzett pólusból indulva a téren át a déli (D) pó lus felé haladnak.1 A mágneses kölcsönhatás 11. A mágnes egyik pólusát a másik mágneshez közelítve. A tér erős ségét a vonalak sűrűsége.ábra). vel hat. E jelenség alapján a semleges vonal egy másik mágnessel vagy egy vasból készült tárggyal kereshető meg. kobalt) vonzó erő.ábra egy rúd alakú állandó mág nes terét ábrázolja._ _.. Egy mágnest eltörve két darab két-két pólussal rendelkező gyengébb mágnest kapunk (ll-2.mást (l l-3. majd mel- 17 5 .. 11-1.1. Az eltört mágnes darabjai is két pólussal rendelkeznek Az egynemű mágneses pólusok taszítják.ábra Az állandó mágnes tere / A törés helye _ A mágnes mindkét pólusa néhány 1 É D1 fémre (pl. ahol a kölcsönhatás a legerősebb (az indukció vonalak a legsűrűbbek) mágneses pólusnak ne vezzük. ahol mágneses kölcsönhatás nem tapasz talható.. mágneses térnek vagy mágneses mezőnek nevezzük. Az utób biak az állandó vagy permanens mágnesek. és két mágneses pólus között is 11-2.2 Az állandó mágnes A 11-1.

a Kanadához tartozó Bathurst szigeten (77° északi szélesség és 100° nyugati hosszúság) található. ábrát! 11. A mágneses mező és az állandó mágnes energiával rendelkezik.ábra). A pólusok az északi és a déli elnevezést a mágnes viselkedése alapján kapták.F + F 11-3. A természetben minden energiaminimumra törekszik. míg vasat használva.ábra). A A Föld mágneses tere földrajzi és a mágneses pólus nem esik pon tosan egybe. hogy egyik vége északi. és délen 11-4. a különneműek vonzzák egymást szak !ette mozgatva. Ebből az következik. Egy mág nestűt vagy rudat a súlypontjában felfüggesztve mindig úgy áll meg. A mágneses pólusok Dél egymásra hatásából következik. annál nagyobb a nyomaték. a másik déli irányba mutat.3 A mágneses indukció A mágneses kölcsönhatást mágnestűvel vagy mérőhurokkal mutathatjuk ki. a semleges vonal közelében a vonzó erőből taszító lesz. A legnagyobb nyomatékot akkor kapjuk. illetve a mérőhuroknak a térhez viszonyított helyzetétől. hogy mágneses térnél ez akkor következik be.1.ábra Az egynemű mágneses pólusok taszítják. A jelenségek azt mutatják. illetve a mágnestű forgástengelye merőleges a tér indukcióvonalaira. Az északon lévő déli mágneses pólus pl. az egymás mellettiek pedig messzebb kerülnek egymástól. me lyekre a mágneses tér forgatónyomatékkal (M) hat: a tű vagy a mérőhurok elfordul (115. A Föld mágneses ségét a Föld belső részeiben a lassú anyagáramlással együttmozgó töltéshordozók okoz zák. Az É-D irányú beál lást a mágnestűnek és a Föld mágneses terének a kölcsönhatása okozza. Minél erősebb a tér. hogy a Földnek mint mágnesnek északon van a déli.ábra van az északi mágneses pólusa (11-4. amikor a mérőhurok felülete. melyet mágneses indukciónak nevezünk és B vel jelölünk. hogy az in dukcióvonalak egymást nem metszhetik és nem is találkozhatnak. . amely függ a tűnek. Figyeljük meg a 11-3. ha a tér szemléltetésére használt indukcióvonalak rövidülnek. A tér erősségét az egységnyi (1 m2 felületű és 1A-es áramú) mérőhurokra ható forgatónyomatékkal fejezzük ki. szögétől is. és a pólusoktól a semleges vonal felé haladva a vonzó erő egyre csökken.

Az elektromos térrel ellentétben te hát a mágneses tér erősségét nem a mágneses térerős 11-5.ábra Az irányok jelölése Ibefelé folyik Ikifelé folyik 11-7. A nyíl hegyét ponttal.ábra ség.ábra). Az állandó mágnesek mágneses indukciója 0.1 Vezetékek mágneses tere Minden mágneses teret (az állandó mágnesét is) elektromos töltések áramlása hozza létre. 1 Vs/m2 = 1 T. Az áramjárta egyenes vezetőt a mágne ses tér örvényszerűen körülveszi. a végét pedig a nyíl vessző irányító tollait utánzó kereszttel jelöljük (11-6. Ismerkedjünk meg az ábrázolás síkjára merő leges áramnak és a mágneses indukció irányá.1-2 T.ábra Egyenes vezetők mágneses tere . a mágneses in dukcióval arányos. a mértékegysége: [ ] [ M] B = [I ]· [ A] V·A·s N ·m = A·m2 = A·m2 Vs = m2 (voltszekundum per négyzetméter).5 T. létrehoz) szóból származik. és iránya függ az áram irányától. B Méröhurok a mágneses indukció meghatározásához vektor mennyiség.1-1. hanem a mágneses indukció (B) mutatja meg. A mértékegység más elnevezése: tesla (teszla). és B érintő irányú (11-7. és ebbe tesszük a pontot vagy keresztet. A Föld mágneses indukciója kicsi: 6 · 10-s T.ábra)./Mágneses tér Méröhurok ahol lm a hurok mérőárama.• nak a jelölésével! Amikor az áram vagy a mágneses in dukció irányának ábrázolására használt nyíl pontosan felénk vagy ezzel ellentétesen mutat a nyílnak csak a hegyét. hogy a mágneses tér erőssége a legfontosabb jellemzőjével. de figye- 11-6. Am pedig a felülete. illetve végét látjuk. 11. Ugyanilyen mágneses tér keletkezik az elektronsugár körül is.2 Árammal létrehozott terek 11. és azt fejezi ki. Az elnevezés az indukál (előidéz.2. kelt. Egy vezeték áramirányának ábrá zolásakor a vezetéket kis körrel jelöljük. az árammal létrehozott mág neses tereké általában 0.

A mágneses induk ció irányát a fúró vagy csa var szabállyal határozhat juk meg. míg a forgatás iránya az indukcióvonalak irányá val egyezik (11-8. hogy ujjaink a menetekben folyó áram . hanem az északi pólus É a) b) 11-1O.F F- a) b) 11-9.ábra). Azonos és ellentétes áramú vezetékpárok terét mutatja a 11-9.ábra A csavar szabály értelmezése F- +. vagyis az erő éppen fordított irányú. lndukcióvonal Forgatási irány 11-8. Erre szolgál a jobbkéz-sza bály (l 1-11.ábra. ábra).lembe kell venni.2.ábra).2 Tekercs mágneses tere Szabályos sokmenetű tekercs (szolenoid) terét az egymás melletti menetek eredő tere adja (11-1O. Ilyenkor nem az indukcióvonalak irányát. Vegyük észre. az ellen tétes irányúak pedig ta szítják egymást. Helyezzük jobb kezünket a tekercsre É úgy.F . A fúró vagy a csa var haladási iránya az áram.ábra Azonos (a) és ellentétes áram irányú (b) vezetők mágneses tere 11. hogy az azonos áramirányú ve zetékek vonzzák.ábra Egymenetes tekercs (a) és szolenoid (b) tere helyét szoktuk meghatározni. hogy az elektronok áramlási iránya az áramerősség irányával ellentétes. mint elektromos töltések vagy mágneses pólusok ese tén.

1 ampermenet = l A. 11. Tekercs esetén az áram N-szer halad át a téren. 1 Vizsgált térrész 11-12. Azt mondjuk: az áram gerjeszti a teret. Gerjesztésnek nevez zük a teret létrehozó áramok összegét (11-12. és körülveszik a mágneses teret létrehozó áramokat! 11-11.ábra tereit! Figyeljük meg.3 A mágneses teret jellemző mennyiségek 11. Ennek ellenére tekercsek esetén az ampermenet elnevezést használjuk.3.2 Gerjesztés A mágneses teret mindig áram hozza létre.1 Mágneses indukció és fluxus A mágneses tér legfontosabb jellemzője az indukcióvonalak sűrűsége.ábra). ezért lle = N ·Jll. Számításokban előnyösen használható az indukció folyam vagy fluxus. illetve az abból kilépő indukcióvonalak irányát mutatja. vagyis a mágneses indukció: B. l Vs l Wb.3. vagyis A (amper). A felület nagyságá nak és a mágneses indukciónak az ismeretében <P számítható: Mértékegysége: [<P] [B ·A] (Vs/m2) ·m2 = Vs vagy weber (véber).ábra A gerjesztés a teret létrehozó áramok összege . A jele: e (théta).irányába mu tassanak! Kifeszített hüvelykujjunk ekkor az északi pólust. és a mértékegység továbbra is amper marad. hiszen N csak egy szám. A fluxus egy adott felületen áthaladó összes indukcióvonal.ábra A jobbkéz-szabály alkalmazása tekercsre 11. Ez fejezi ki a tér erejét. e = 11 + fi + !3 • A mértékegysége azonos az áramerősség mértékegységével. A szabály alapján ellenőrizzük a 11-10. hogy az indukcióvonalak mindig zár tak. A fluxus jele:<P.

ha a térben az indukcióvonalak rövi debbek.3. Vegyük körül a gerjesztő áramokat egy tet szőleges zárt görbével (11-13. és a gerjesztési törvény alapján lehet meghatározni. H1 ·l1. ahol Hz és lz a tekercs külső részére.ábra). l A térerősség mértékegysége: A/m./3+ „.4 Mágneses permeabilitás A gerjesztés. . Tetszőleges zárt görbe 0=H1 ·t. 180 .l szakaszait. H 1 és / 1 pedig a belsejére vonatkozik.ábra segítségével határozhatjuk meg. és keressük meg a görbének azokat a kis !3. a mágneses permeabilitás (µ) teremt kapcsolatot. !1/ 1 + Hz ·M2 + . Hz << Hl> ezért a második tag elhanyagolható: 8=. majd a mágneses térerősség hatására kialakuló mágneses indukció függ a térben lévő anyagtól is. Ha / 1 helyébe a tekercs l hosszát helyettesítjük (/ 1 /)./2+H3·t. A térerősséget H val jelöljük.e Ha H a teljes l mentén állandó. vagyis B az indukcióvonalak hosszával fordítottan arányos./1+ H2 ·Ll.3. A tér egy adott pontjában az áramok gerjesztő hatásának mértékét az egységnyi hosszúságra jutó gerjesztés mutatja meg.ábra A gerjesztési törvény 11-14. amelyben l a tekercs hossza. A görbe legyen egy indukcióvonal! A gerjesztési törvény ekkor alakban írható. .3 Mágneses térerősség A tapasztalat azt mutatja. ahol a gerjesz tő hatás (H) azonosnak tekinthető! A H·M értékek összege mindig a gerjesztést adja: H1 . hogy egy adott gerjesztés teljesen azonos egyéb körül mények esetén erősebb mágneses teret hoz létre. akkor az összefüggés egyszerüsödik: H · l 8 lesz.11. A mágneses indukció és a térerősség között a teret ki töltő anyagra jellemző mennyiség. amelyből e H -. melyet mágneses térerősségnek nevezünk. Egy tekercs belsejében H értékét a 1114.ábra Térerősség egy tekercs környezetében 11. + Hn·Afn 11-13. akkor az előző H = 8// összefüggést kapjuk.

Közel 1 levegő. Az elektromágnesek azért erősek. domének Az anyagok mágneses tulajdonságait szerkezetük határozza meg. Lég üres tér esetén µr = 1. A mágneses momentummal rendelkező atomot. Külső l!E3 l!E3 l!E3 l!l3 mágneses tér hatására azonban a domének ren a) b) deződnek. ennek következ tében az atomnak vagy a belőle felépülő molekulának is saját (elemi) mágneses tere (mágneses momentuma) van. melyet az atomban mozgó elektromos töltések okoznak. és a test mág11-15. ha a mágnese zett test hossza legalább 10-szer nagyobb. réz stb.4 Az anyagok viselkedése mágneses térben 11. µr megmutatja. víz. papír. A tapasztalat azt mutatja. fa. hogy a mágneses induk ció hányszor lesz nagyobb. 11.4. és külső mágneses térrel rendezett domének (b) . de a vas µr értéke 3000-8000. mert tekercseik belsejét nagy µr-rel ren delkező anyag tölti ki. illetve az atomok és molekulák ilyen csoportját doménnek nevezzük. ezért a legtöbb anyagban nem semlegesítik egymást. permalloy) még ennél is nagyobb µr értékkel rendelkezik. Minden atom mágneses tulajdonságokkal rendelkezik. mint az átmérője.annak ellenére. µ0-ra és µr-re bontható: µ0 a vákuum mágneses permeabilitása: µr a relatív permeabilitás.µ két tényezőre. ha á teret vákuum helyett valamilyen anyag tölti ki.kifelé l!E3 l!E3 l!E3 l!E3D nem mutat mágneses É kölcsönhatást.1 Elemi mágnesek. Egy atom eredő mágnesessége az elektronjainak keringéséből és az elektronok tengely körüli forgásából (spin) származik. vagyis a test . Az anyagban a hőmozgás miatt az elemi mágnesek vagy domének is általában sza bálytalanul helyezkednek el. egy szám. molekulát. esetén is. A két tér általában nem azonos erősségű és nem azonos irányú. amely a tekerccsel előállított teret sokszorosra növeli. hogy B csak akkor növekszik µr-szeresre. Néhány vas-nikkel ötvözet (pl. és egymás hatását lerontják. hogy sok elemi mágnes l!E3 l!E3 !!EJ sel rendelkezik .ábra Rendezetlen (a).

az ezüst. amelyekben nincsenek elemi mág nesek (atomjaik mágneses momentumainak eredője nulla).nessé válik (11-15. az arany. Paramágneses tulajdonságot mutatnak azok az elemek. ha a keringésből és a spinből származó két hatás nem egyenlíti ki egymást. Ilyenek a mangán (Mn). A Curie mágneses (küri) pont felett a hőmozgás a rende zett Permalloy 5 000-300 OOO állapot kialakulását megakadályozza. a platina (Pt).táblázat ja a para.0000004 Paravas Curie hőmérséklete 768 °C.99998 Diaség hatására kialakuló mágneses indukciót! A Réz 0. kisebb lesz mint Ezüst 0. A diamágneses anyagoknál µr < 1. vagyis atomjai elemi mágneseket alkotnak. ezért a Mangán 1. mert az elektronok keringésé ből és spinjéből származó mágnesség kompenzálja egymást. A külső mágneses tér megszűnése után a rendező hatás is megszűnik és általában visszaáll a rendezetlen (mágnesesen semleges) állapot.4.és diamágneses anyagok µr értéke Anyagok relatív permeabilitása alig különbözik l-től. az alu mínium (AJ). Diamágneses tulajdonságúak azok az anyagok.2 Az anyagok csoportosítása µr szerint Egy anyag µr értékét az előzőek alapján az elemi mágneseinek mennyisége és ezek mágneses momentumainak nagysága határozza meg. Mint a 11-1.0004 ferromágneses tulajdonság megszű nik. illetve amelyeknél valamelyik belső pálya nincs teljesen betöltve. a kén. A tiszta Platina 1. Ebbe a csoportba tartozik a vas (Fe).999975 légüres térben. a nikkel (Ni) és ezek öt vözete. ezért a mágneses indukció sokszorosra (µr·szeresre) növekszik. számításokban ezért 1re kerekítjük.000022 mágneses Alumínium Vegyük észre. a ferromágneses tu 0. az ón (Sn) stb. Paramágnesesnek nevezzük az anyagot. Ha µr >> 1. ferromágneses anyagról Anyag µr beszélünk. Kobalt 100-400 A ferromágneses tulajdonság csak bi FerroNikkel 200-500 zonyos hőmérséklet alatt tapasztalható. de csaknem 1. Egyes anyagokban a domének rendezettsége a külső mágneses tér megszűnése után is megmarad. Csoport Vas 300-6 OOO a kobalt (Co). µr alapján az anyagokat három csoportra osztjuk.99999 mágneses diamágneses anyagok ezzel szemben csök Arany 0.0000043 anyagok kis mértékben. a vas is. Rendeződés után a sok domén mágneses tere hozzáadódik a külső térhez. A para mágneses anyagoknál µr > 1. valamint a ritka földfémek.9999901 Víz lajdonságúak nagyon megnövelik a H térerős Kén 0. Így viselkedik pl. Ilyen anyag a réz.ábra). hogy a paramágneses On 1. . táblázat is mutat 11-1. Ezek az állandó mágnesek.99997 kentik a mágneses indukciót. 11. a víz és az összes lezárt elektronhéjjal rendelkező nemesgáz. 1. ame lyek atomjai páratlan számú elektront tartalmaznak.

hogy µ nem állandó.ábra)! A tekercsben egyre nagyobb lesz a mágneses térerősség és a hatására kialakuló mágneses indukció. és a meredekség változik. ez azt je lenti.ábra): B µo ·µr·H = µo· 1 ·H = µo érték ·H. Mivel a görbe meredeksége µ-nek fe lel meg. A mágneses térerősség (H) és a mágneses indukció (B) közötti kapcsolatot koordináta-rendszerben ábrázolva az anyag mágnesezési görbéjét kapjuk. hogy a 0 11-17.ábra).ábra Anyagok mágnesezése A légüres tér mágnesezési görbéje egyenes. H )1 H 11-16. majd fokozato san növeljük a tekercs áramát (1 1-16. Figyeljük meg.ábra A vákuum mágnesezési görbéje B Telltödés µ= µ éppen az egyenes meredeksége: H A ferromágneses anyagok mágnese zési görbéje ettől jelentősen eltér. Ferromágneses anyagot tartalmazó terekben az indukció értékét ezért nem a B = µ ·H összefüg géssel. A telítődés anyagtól függően 0. mert rá a B µ0 •H összefüggés érvényes ( 11-17. az anyag telítődik (11-18. hanem a mágnesezési görbéből kell meghatározni. Az indukció egy bizonyos térerősség felett nem nö vekszik.3-2 T-nál kö vetkezik be. µ H 11-18. és tegyünk belsejébe valamilyen anyagot.ábra Ferromágneses anyagok mágnesezési és 18 3 .11.4.3 A mágnesezési görbe Vegyünk egy tekercset.

permeabilitás görbéje 18 4 .

Jól látható.ábra). Az innen induló görbét ezért első mágnese zési görbének nevezzük. amely ismét csak a tér irányának megváltoztatásával szüntethető meg (11-21.ábra). Még H = 0 esetén is jelen tős indukció (Br) mérhető.A görbe H = 0 pontj_ában a meredekséget kifejező µ értéket kezdeti permeabili tásnak nevezzük. Hc iránya ellentétes a felmágnesező térerősség irányával.áb ra). A telítési tartományban µ = µ0 lesz. vagyis µr l-re csökken. és meghatározott B /\ Br . a kezdő K pontba még egyszer nem juthatunk vissza. 11. A megmaradó indukciót rema nens mágnességnek vagy remanenci ának nevezzük és Br-rel jelöljük. Az eddigi déli pólus ból északi lesz. B .4. Az anyag elveszti ferromágneses tulajdonságát és a levegőhöz hasonlóan viselkedik. az anyag "emlékszik" előző állapotára (11-19. Átváltás után az áramot nulláról fokozatosan növelve a Hc-nek megfelelő érték elérésekor az indukció nullára csökken.ábra nagyságú térerősséggel szüntethető Remanencia és koercitív erő meg.' < Hc > Első mágnesezési görbe H K 11-19. koercitív erőnek nevezzük és Hc-vel jelöljük. Br csak ellentétes irányú. Azt a térerősséget. amely az anyagban a mágneses indukciót nullára csök kenti (B = 0 lesz). végül telítődik.4 A hiszterézis A telítésig felmágnesezett ferro mágneses anyagban a térerősséget fo kozatosan csökkentve a mágneses in dukció nem a mágnesezési görbe sze rint csökken. melyet egy kapcsoló átváltásával állíthatunk elő (11 -20. Az el lentétes irányú felmágnesezéshez ellentétes irányú gerjesztő áram szükséges. hogy amennyiben az anyagot egyszer már felmágneseztük. majd ellentétes irányban ismét növekszik.

.ábra A hiszterézis görbe .---+-i' \ B Br H Hc 11-20.1 \ \ r'.Ferromágneses anyag "' .ábra Kapcsolás a hiszterézis görbe felvételéhez 11-21.

ábra Lemágnesezés csökkenő mágneses . hogy mágneses tereik eredője nulla legyen (11-22.ábra A mágnesezési görbe szakaszai a mágnesezési irányhoz legköze lebbi irányú tartományok fordul B nak be a könnyű mágnesezési irányba. Weiss-féle tartományt al kot. A mágnesezési és a hiszterézis görbe egyes szakaszai a domén elmélettel magya rázhatók. A külső tér a Weiss-féle tartományokat rendezi. Ezt nevezzük H könnyű mágnesezési iránynak (az ábrán pontozott vonal). a H > Hc B hőkezelésének és megmunkálásá nak módjától. Az anyag állandó mágnes sé válik. Az utóbbi 5 történik pl. és ki alakítják az előbb ismertetett remanens indukciót. Ha ez megtörtént. ereje a Br remanens indukcióval arányos. Az egymás melletti tartományok úgy helyezkednek el. Az elfordítás csak egy meghatározott irányig végezhető könnyen. A kutatások kimutatták.ábra). Kis térerő esetén elsőként 11-22. A csökkenő tér miatt a visszaforgatás csak részben sikerül. az indukció tovább nem növekszik: az anyag telített lesz. Ez az állapot is reverzíbilis: a tér megszűnése után a domének a könnyű mágnesezési irányba állnak vissza. illetve fokozatosan csökkenő átmágnese 4 zéssel szüntethető meg (11-23.Az így kapott görbét teljes mágnesezési vagy hiszterézis görbének nevezzük.ábra H = 0 állapot). és ez az állapot a tér megszű H nése után is megmarad. A mágnesezettség csak a Curie pont fölé 3 hevítve. a magnetofon szalag törlésekor is. hogy a könnyű mágnesezési irány helyett pontosan a tér irányába álljanak be. Egy-egy ilyen domén csoport ún. hol a másik irányba igyekszik forgatni a mágneses tar tományokat. A tér iránya és függ az anyag összetételétől. azok a tér Domének irányába fordulnak. Ez az álla pot reverzíbilis: a térerő megszűnése után a do mén-csoport magától visszaáll az eredeti irányba. ezért szabálytalan állapot 11-23. A Hc-nél is nagyobb térerősség a doméne ket arra kényszeríti. melynek mérete I0-4 -1Q-7m. hogy ferromágneses anyagokban több egymás melletti domén is azonos irányban áll. A periodikusan változó irányú tér hol az egyik. A koercitív erőnek megfelelő térerősség elérésekor minden domén felveszi a könnyű mág nesezettségi irányt.

térrel .

amelyben mágneses hatásaikat kiegyenlítik. Vicalloy. ezért remanenciájukat hosszú ideig megtartják. Az anyagoknak különböző fantázianevük van. cinkferrit. 7-13% alumíniumot. A kohászati úton előállított mágnesek többsége legyártás után még nem mágnes. Az első állandó mágnes a természetben található mágnesvaskő (FeO · Fe203) volt.ábra). Az állandó mágnesek Hc értéke 103 A/m és 3 · 1os A/m között van. A nagy koercitív erő miatt mágnesességüket nehéz megváltoztatni.ábra Kemény. esetleg kevés nióbiumot tartalmaz. 14-28% nikkelt. Újabban különlegesen hőkezelt speciális ötvözetet (pl. egyenáramú motorokban stb. és az ösz- . A báriumferrit mágneses vasoxid (Fe203) és báriumoxid (Baü) por keveréké ből kiégetéssel keletkezik. Az AlNiCo ötvözet a vason kívül pl.4. amelyeket hangszórókban. 0-7% rezet. B B H a) H b) 11-24. 1 Keménymágneses anyagok A hiszterézis görbe fontos jellemzői a remanencia (Br) és a koercitív erő (Hc)· Az utóbbi alapján az anyagokat két csoportba osztjuk. A mesterségesen előállított mágnesek anyaga kezdetben szén ötvözésű acél volt. 11. Ilyenek az állandó mágnesek. Ticonal. AlNiCo) vagy porkohászati úton előállított anyagokat (pl. 0-35% kobaltot.5. amely kobalt és ritka földfémek ötvözete. tárcsa vagy gyűrű formájú tömbhöz. Alnico. A tovább csökkenő tér már csak kisebb mozgatásokat tud végezni.5 Az anyagok csoportosítása Hc szerint 11. Rendkívül erős a Vocamax. Azokat az anyagokat. kadmiumferrit) használunk. így a felhasználáshoz nélkülözhetetlen sima felületeket köszörüléssel lehet kialakítani. mágneses tér elő állítására használunk. pl. amelyek Hc értéke nagy (a mágnesezési görbe széles). Alni. kobalttal vagy wolframmal ötvözött acél. műszerekben. A leköszörült szemcsék nem tapadnak a rúd. miközben az egymás melletti tartományok a legkisebb energiájú állapotot veszik fel. 0-8% titánt. majd krómmal.(a) és lágymágneses anyag (b) hiszterézis görbéje báriumferrit.4.keletkezik. keménymágneses anyagoknak nevezzük (11-24.

vagyis a felmágnesezés általában csak a rendszer összeszerelése után történik erős elektromágnessel.ábra Mágnes formák. 11. tárcsa (b). gyOrO (e) és többpólusú gyűrű (d) szeszerelés is könnyebb. minél vastagabb az anyag.a) b) e) d} 11-25. Rúd (a). Az állandó mágnesek remanens indukciója (Br) nem állandó. Lágymágneses anyagok közé tartozik a lágyvas. valamint mágneses árnyékolásra használjuk (ll-27. A természetes örege désböl származó csökkenés megfelelő gyártástechnológiával alacsony (0. Felmágnesezéskor egyszerre több póluspár is létrehozható (11-25. A póluspárok kialakítása.5. a mágneses fluxus vezetésére és összegyűjtésére.2 Lágymágneses anyagok A lágymágneses csoportba azok az anyagok tartoznak.ábra A ferromágneses anyag az indukciót sokszorosra növeli . Pl. a hangszórót vagy műszert szétsze reljük.02%/év) értékre szorítható. Számottevő csökkenést okoz a mágnes anyagától függően a 200°C feletti melegítés. Pl. a hőmérsékleti és egyéb behatásokra bekövetkező csökkenést azonban a fel használás körülményei határozzák meg. amelyek Hc értéke ki csi (a görbe keskeny). Mindegyik ferromágneses is. Ezeket az anyagokat elsősorban a mágneses induk ció növelésére (11-26. a mágnes leejtése vagy erős ütögetése. A gyakorlatban Hc 1OOO A/m alatt van. A legtöbb lágymágneses anyag Lágy ferromágnesesanyag 8= !Jo ·µr ·H µr » 1 11-26. a permal loy stb.ábra). valamint a mágneses kör olyan megváltoztatása. és minél nagyobb a permeabilitása.ábra). Az árnyékoló hatás annál erősebb.4. amelynél az indukcióvonalak hossza a felmágnese zési állapothoz képest jelentősen megnövekszik. a hangszórók és a mű szerek mágneseit is csak összeszerelés után mágnesezik fel. a transzformátor lemez.ábra).

mert méretváltozása a legna gyobb. hanem mágneses tulajdonságot fejez ki! Pl. .ábra Méretváltozás magnetosztrikci6 hatására . Az átmágnesezéshez (az elemi mágneses cellák forgatásához) energia szükséges. ··----.főleg a különlegeseket . amelyre nagyfrekvenciás áram mal gerjesztett mágneses tér hat (11-28. Ez a jelenség a magnetosztrikció.hajlítani.ábra Lágymágneses anyag alkalmazása fluxus vezetésre (a). A magnetosztrikciót az iparban anyagok meg munkálására használjuk. „ t „ t 11-28. Az erre fordított energiát hiszterézis veszteségnek nevezzük. vagyis a frekvenciájá tól..4. A hiszterézis veszteség filgg az anyagtól. A speciális szerszámot egy nikkelrúd mozgatja. Kis hiszterézis veszteséggel rendelkeznek a lágymágneses anyagok. A lágymágneses anyagok jellemzői is jelentősen függnek az anyag szövetszerkeze tétől.. Lágymág neses anyagokat ezért . Ezt használjuk fel az elektronikában az elektromechanikus sávszű rőkben. leejteni. annak Hc értékétől és a tér változásának szaporaságától. hevíteni nem szabad. 11. ha a mágneses tér frekvenciája megegyezik a rúd me chanikai rezonancia frekvenciájával. hogy a lágy és a kemény elnevezés nem mechanikai keménységet jelent. ütögetni.6 A magnetosztrikció Mágnesezéskor (a Weiss tartományok forgatá sakor) a ferromágneses anyagok mérete is megválto zik. hanem elektromosan is árnyékol.·- Árnyékolt térrész b) e) 11-27. A leggyakrab ban használt magnetosztrikciós anyag a nikkel és a nikkelferrit (NiFe204).nemcsak mágnesesen. egy lágymágneses anyag is lehet me chanikailag nagyon kemény.ábra).·--->---·. mert jó elektromos vezető. ez pedig a mechanikai alakítástól. fluxus összegyííjtésre (b) és mágneses árnyékolásra (e) a) Vegyük észre. pL a hengerlés módjától. irányától. Kis energiával is jelentős deformáció érhető el. A felhasznált energia az anyagban elnyelődik és annak melegedését okozza.

ábra).5 Mágneses körök 11. mely lehet zárt és nyitott. cr értéke a lég ' '.ábra -_ -- .-11-30. ? - o----t '" . a villanymotor és a magnetofonfej mágnesköre (11-29.b és c ábra). Általában %-ban adjuk meg.ábra Zárt (a) és nyitott (b és e) mágneses kör Annak ellenére. A mágneses kör akkor nyitott. és a többivel ellentétben a légrésből kilépő indukcióvo nalakat hasznosítjuk.-> - v --. fluxus . vagyis az indukcióvonalak kilépnek a levegőbe. kikerüli a felhasz nálás helyét (11-30. ' .5. Nyitott például a lengőtekercses műszer (11-27. ha légrést is tartalmaz. ' '1 . hogy a gyakorlatban a fluxust a mágneses teret jól vezető anyaggal vezetjük.ábra). A cr szórási tényező megmutatja.1 Zárt és nyitott mágneses kör. az in dukcióvonalak egy része szóródik. A teljes rendszert mágneses körnek nevezzük. A szórás mértékét a cr (szigma) szórási tényező fejezi ki.a. a szórás Technikai eszközeinkben a mágneses mezőt állandó mágnessel vagy áramjárta te kerccsel hozzuk létre. Kis szórási tényezővel rendelkeznek a zárt mágneses körök.-----' <1> < >- <I><a) b) e) 11-29..a) és 11-29. Az utóbbinál a légrés rendkívül kicsi (csak 1-3 µm).ábra). hogy a tel jes fluxus hányad részét nem tudjuk felhasználni.11. és ferromágneses anyaggal vezetjük a felhasználási helyre (1127.

ezért a nagyon bonyolult nak látszó számításokat az Ohm és Kirchhoff törvényhez hasonló összefüggésekkel könnyíthetjük. mert ekkor a fluxus kilép az őt vezető csatornából. 11.Szórás a mágneses körben réssel és a mágneses indukcióval (B) arányosan nö vekszik. A mágneses Ohm törvényt a B = µ ·H összefüggésből vezethetjük le. és a fluxust vezető anyag telítődésekor igen nagy lesz. majd rendezzük át az egyenletet 8-ra! . Helyettesít sünk B helyére B =<l>IA-t.5.2 A mágneses Ohm törvény A mágneses körök nagyon hasonlítanak az áramkörhöz. H helyére H =811-t.

R vez Rmvas ' -> . µ. p-nak pedig a reciprokát (y = 1/p) kell behelyettesíteni.A Ha a törtet mágneses ellenállásnak (Rm) jelöljük. Elágazó mágneses körökre . Á c<M Á „o.ábra). törvényét alkal mazhatjuk (11-32... hanem a mágneses mezőt vezető csatorna hossza és keresztmetszete. vagyis µ-nek a fajlagos vezetőképesség (y) a megfelelője.a fentiekhez hasonlóan .ábra).v R"" lmfrnn Lo.táb lázat). de most l és A nem a vezeték. az U = I ·R összefüggéshez ha sonló e = <I> ·Rm formát kapjuk.Kirchhoff !.l e = <I> -.táblázat A mágneses és elektromos mennyiségek megfelelői . az áramerősségnek pedig a fluxus felel meg (11-31. Az összehasonlítást tovább folytatva a (H) mágneses térerősségnek az elektromos térerősség (E). Mennyiség Mágneses kör Aramkör e <I> u Összefüggés Mágneses kör Aramkör 8 =<I> ·Rm I Rvas Rvez R1. µ H B E J 1 l U=I ·R 1 l = -·m µ A R = -·y A H =8/l B =<l>!A E = Uld J = IIA R y 11-2. hogy a mágneses körökben a feszültségnek a gerjesztés. Jól látható.ábra A mágneses kör és az áramkör hasonlósága A mágneses ellenállás az R = p · l/A összefüggésre hasonlít.'v' / Rm N 1e· gre·s ) !u !u !u <. a (B) mágneses indukciónak pedig az áramsűrűség (J) felel meg (11-2.0= N · I Ugen = n Rfogy u 11-31.

05 m) 2 = 3 75 · 1Q-4 m 2 .075 m .2 100 200 300 400 500 600 700 800 H 11-34.ábrán ta lálható.05 m = 2 0 25 m ' 0.ábra Mágnesezési görbe a feladatokhoz 0. b Az indukcióvonalak hossza attól függő en. vagyis I= 50 mA N = 2000 <----- 11-33.5.= ? 8= I · N = 0.4 H =8/l = 100 A/0. Oldjuk meg a 1 1-33. A keresztmetszet: A = c·( a .ábra Példa zárt mágneses körre s 1.25 m = 400 A/m. vagyis éppen a telítési sza kasz kezdetén vagyunk.075 m + 4·0. ' 191 . .b) 2 = 0. mert a permeabilitás függ a térerősségtől.03 m·(0.8 0.Mágneses sönt (lágyvas) D <l> É 11-32. Ilyenkor az átlagos hosszúsággal kell számolni.2 4·0.07 Vs/m2.6 A térerősség: 0. Lágyvas 1 a = 75 mm b = 50 mm c = 30 mm El = ? N A gerjesztés: H=? B=? <l> = ? 1. B = 1. amely nem más mint a középen haladó indukcióvonal hossza.0.ábra feladatát! A lágyvas mágnesezési görbéje a 11-34.ábra Elágazó mágneses körök 11.05 A · 2000 = 100 A. hogy a lágyvas külső vagy belső részén ha ladnak nagyon különböző. hogy az ehhez tartozó B-t a mágnesezési görbéből kell leolvasni. Ez most: (4 · a + 4 · b)/2 . Nagyon lényeges.3 Példák mágneses körökre 1.

míg a vasmaghoz lv . ferrit magok) kell biztosítani. Sok esetben a he lyes illeszkedést a felületek köszörülésével és párba válogatással (pl. hogy egy tekercs ára ma a vasmagot telítésig mágnesezze. hogy a mezőt vezető ferromágneses alkatelemek a lehető legpontosabban és egy mást átfedve találkozzanak (11-36.ábra feladata már légréses mágneskőrre vonatkozik.ábra Feladat nyitott mágneses körhöz O. összesen 636 A + 65 A 70 l A szükséges.0125 · I 0-4 Vs.001 m = 636 A.S 4 ·n:·10-7 = 636 000 A / m . akkor a lehető legkisebb légrést alkal mazzunk. akkor a mágne ses indukció a vasban és a légrésben azonosnak teki nthető. l= 1 mm lk = 25 cm 0 =? 2. a b) az E-I magokkal történő légrés kialakítást mutatja (egyirányú vasazás). akkor légrést kell kialakítani.ábra). A 0. mert a láthatatlan (néhány µm-es) légrés is számottevő zavarokat okoz. A relatív permeabilitás: - Lágyvas 07 l r B = ----·-= = -- 2129. . Az utóbbinál az E és I lemezekből külön külön lemezcsomagot kell kialakítani.lk miatt 0v Hv · lk = 260 A/m · 0. Jól látható. • / t:. Ha el szeretnénk kerülni. 260 A/m (a 11-34. Az utóbbi esetben ügyelni kell arra is. és a lemezcsomagok közé a légrésnek megfelelő vastagságú prespánt kell tenni. a vasmag kevésbé mágneseződik (11-37. Ha a szórást elhanyagoljuk és a légrés ki csi (a példa adataival ez teljesül). Ekkor a gerjesztés a vas és a levegő között 11-36. A 11-35. Ha nagy mágneses indukciót kis gerjesztéssel szeretnénk elérni.07 Vs/m2 ·3. / 1 • 400 B = 0. 2.A fluxus:© = B ·A 1.8 T eléréséhez szükséges térerős ség a légrésben: B 11-35. illetve légrés nélküli mágneskört alakítsunk ki. l0 · H 4 ·n.25 m 65 A. Az a) ábra légréssel gyártott M magokkal. hogy az 1 mm-es réshez majdnem 10-szer nagyobb gerjesztés kell mint a 25 cm átlag hosszúságú vashoz.c. A gerjesztés két részre oszlik (hurok törvény): a vasmag és a légrés gerjesztésére.ábra). vagyis csaknem a teljes gerjesztést a légrés használja fel. Ebből két fontos tanulságot vonhatunk le: 1.8 T ü. és a gerjesztés nagy része a levegőre jut. lemezekből álló vasmag megoszlik.ábrán pontvonallal jelölve).75 · 10-4 = 4. A vas ugyanilyen felmágnesezéséhez szükséges térerősség (Hv) a mágnesezési görbe alapján kb.ábra Egymást átlapoló. A légréshez 01 = H1 · 61 = 636 OOO Aím · 0.

--- F=B ·I ·/ F = B · I ·/·cos a 11-39. akkor az erő kisebb: /-nek csak azt a részét szabad figyelembe venni.6. amely B-re me rőleges (11-39.ábra).ábra Az erőhatás mágneses térben 197 .1 A mágneses tér és az áram kölcsönhatása Helyezzünk B erősségű mágneses térbe egy vezetőt. amelyben 1 erősségű áram folyik! B és / legyen egymásra merőleges (11-38. valamint a fellépő erő IF = B· I ·l·cosal.ábra Állandó mágnes és áramjárta vezető terének eredője. Ha B és 1 nem merőleges egymásra. ahol l a vezetőnek a mágneses térben lévő hossza.6 Erőhatás mágneses térben 11. Ekkor É É 11-38. valamint a légrés hatása (e) 11.ábra)! A vezető mágneses tere és a homogén tér egymás sal kölcsönhatásba lép és erő keletkezik.ábra Légréses körök kialakítása egyirányú lemezeléssel (a és b).B Légrés nélkül (telített) Légréssel H1 H a) b) e) 11-37. F „ B ® ® ®t® ® ® ® ® ®l® ® ® ®®®®®® ®®®®®® „ <- l --.

2 T erősségű mágneses térben mozog (11-42. Mutassa középső ujjunk B. Az áram irányának megváltoztatásával az erő. Az erő: F = B · N ·J · l = l. il letve ezekből álló tekercsek vannak a mágneses térben.ábra A dinamikus hangszóró elve folyik. É É 11-41. Mekkora erő hat a dinami kus hangszóró membránjára. és az erő is ennyiszer riagyobb: Középső ujj B Hüvelykuii F ------" 11-40.ábra).069 m.2 Vs/m2 ·48· 1. Ellenőrizzük a 1138.Mutató uii Nagyon fontos. Az áram ekkor N-szer megy át a téren. lengőtekercses műszer. és 11-39.) B és 1általában merőleges egymásra és egyenes vezető helyett N menetes tekercs van.49 N. villanymotor stb.ábra Vezetékpárok esetén forgatónyomaték keletkezik Motorokban és mérőműszerek ben ellentétes áramú vezetékpárok. ezért forgatónyoma ték keletkezik (11-41. ha a 48 menetes tekercsében 1. hogy a most a merőlegessel be zárt szög.4 A · 0.ábra)? Egy menet hossza: l = D · n: = 22 · I 0-3 mm · 3.ábrák erőit! A gyakorlati felhasználás során (dinamikus hangszóró.ábra). és a 22 mm átmérőjű tekercs 1. 19 8 . mutató ujjunk pedig 1irányát! Ekkor a hüvelyk ujjunk az erő irányába mutat (11-40. Az erő irányának meghatározására egy másik jobbkéz-szabály szolgál.ábra Jobbkéz-szabály az erő irányának meghatározására F = B ·N · J· l.4 A-es áram 11-42.14 = 0. és ezzel az elfordulás iránya is ellen tétesre változik.069 m = 5. Példák: 1.

és N1 l . és így két mágnes között keletkezik kölcsönhatás.ábra Elektromágnes . Így: d B1 = µ0 · I ·1 -1 - 2·n: Ezt az erő képletébe helyettesítve. egymástól d = 1 m távolságban lévő vezetékpárok 1 m-es szakaszai között fellépő erő nagyságát. mert a mágnes a doméneket rendezi. hogy a mágneshez közeli oldalon a mágnes pólusával ellentétes pólus alakul ki. ami az SIben megadott definícióval egyezik. A mágneses tér és a domének kölcsönhatásából következik. hogy ferromágneses anyagban a domének mindig úgy rendeződnek el. mint a mágnes remanenciája. vagyis F = B 1 • 12 ·12 .2. vagyis az 1 A-nek a meghatározását jelenti. és felhasználva. így ez vonzó erővel hat a rendező pólusra.2 Erőhatás mágnes és ferromágneses anyag között A ferromágneses anyagot a mágnesnek mindkét pólusa vonzza. hogy /2 = 1 m (a vezeték 1 m es darabjára ható erőt keressük): A számítást 1 A-rei elvégezve: F = 4 · n · I 0-7 · 11211: = 2 · I0-7 N.4. ahol B az egyik vezető által létrehozott mágneses indukció. Ha a ferromág neses anyagban ugyanakkora mágneses indukció tud kialakulni. A 11-43. B ·µ = µ ·µ · H = µ 1 o r l o I ·N r _1_ 1· 11 µr= 1. amelyen a B mágneses induk ció áthalad. ha közöttük légüres tér van! A számítás a 2.6.ábra elektromágnesében az in- 11-43. l és l pedig a másik vezető adatai. 11. amelynek sugara 1 m.2 pontban megismert mágneses kölcsönhatás mértékegységének. akkor nagyon kis távolság esetén az erő az indukció négyzetével arányos: rn A A az a felület. Határozzuk meg az egymással párhuzamos. vagyis 11 = 2 ·n: ·d = 2 ·n: · 1 = 2 ·11:. Az F B ·l ·l összefüggésből indulunk el. /1 pedig annak a kör alakú indukcióvonalnak a hossza.

ezért a felületet kétszer kell figyelembe venni.02 ·0. és v legyen merőMágneses tér leges B-re (11-44. 1 ként. a fejhallgató. Kisebb távolság esetén az erő a távolság négyzetével.. és a fluxus elszóródik. meretek felhasználásával az erőt a / X töltéshordozó adataival fejezzük ki. Az erő: 11. a mágneses tengelykapcsoló stb.2 pontban megállapítottuk.025 = 5 · 10-4 m2 nagyságúak. Mindkét végen keletkezik erő. ezért ennek kétszeresét kell venni: A 2 · 5 · 10-4 m2 = 10-3 m2. mert az indukcióvonalak nem a ferromágneses anyagon át. ezért v-re merőleges irányú F 11-44. '_ X . hanem az elektromos áramot létrehozó töltéshordozók között lép fel. hogy mozgó töltéshordozók körül mágneses tér keletkezik.\XÉrkezzen B erősségű mágneses térbe r \ v sebességgel az elektron.. a különféle emelő és fékmágnes. felmágnesezett ferromágneses anya.z.·v· t = B·q·v. Ezeket F képletébe behelyettesítve: F • B· I ·l = B .ábrán látható elektromágnesnél. Példa: Mekkora az erő a 11-43.dukció két helyen is áthalad. Az erő nem más mint ennek a gyenge térnek és annak a mágneses térnek a kölcsönhatása. il Elektron mozgása mágneses térben letve egyetlen elektron esetén I = qlt. A mágnes (vagy elektromágnes) és a ferromágneses anyag (általában lágyvas) közötti kölcsönhatás elvén működik pl. t t . l pe dig a mágneses térben t idő alatt megtett út (/ = v ·t).ábra)! A mozgó töltéshor_.B ·!l. és az erő is kétszeres. Most az a célunk.. ha a mágneses indukció 0.O X goknál pedig az atomjaikban keringő elektX X 'K ronok mágneses kölcsönhatása miatt kelet/ ' 8 kezik.6.1_...5 T és a vasmag vastagsága 25 mm? A felületek 0. F B ·I ·/. hanem a levegőn keresztül záródnak.ábra erő keletkezik._ dozó áram.!l. Már a 2. nagyobb résnél még ennél is nagyobb mértékben csökken. amelyben a töltéshordozó mozog. A testek közötti távolság légrésnek tekinthető. Vezeték esetén az erő a benne / áramló sok-sok elektronra ható erő eredője_. ami a mágnesező hatást lerontja.3 A mágneses tér hatása a mozgó töltéshordozóra Az előzőekben mindig egy adott mágneses tér és az áram vagy az áramjárta vezető közti erőhatásról beszéltilnk. pedig az erő valójában nem a vezeték. ahol I = Q!t. a jelfogó (relé). hogy az eddigi isX X >1 X X Egxex e>toxályáj a .4.

a mágneses indukció pedig nagy. Vegyük észre azt is. Ha az elektron a mágneses térre nem merőlegesen érkezik. ahol r a kör sugara. és milyen kapcsolat van közöttük? 4. A két erő egymással egyenlő: v2 m· v B·q· v = m·-. Mágneses térrel térítjük el az elektronsugarat a TV képcsövekben. Hogyan csoportosítjuk az anyagokat permeabilitás szerint? 5. Ez jellemzi a körmozgást is. Az utóbbiakban az elektronok fóku szálását is mágneses tér végzi. Milyen szerepe van mágneses körökben a légrésnek7 Hogyan lehet légrést képezni. valamint a kü lönleges nagyfrekvenciás és képfelbontó csövekben. hogy a nem teljesen azonos irányú. ezért az erő is állandó marad. de a tér bizonyos helyein egyszerre találkoz nak. Ezt használjuk fel az elektronsugár mágneses térrel történő fókuszálására. mit jelentenek ezek. a másik lágyvas. melyik a mágnes? 10. akkor spirális pálya keletkezik. ha a részecske tömege és sebessége is kicsi. amelyből r = --. és mindig merőleges lesz a sebesség pilla natnyi irányára. Haladás közben a mennyiségek nagysága nem. Hogyan csoportosítjuk az anyagokat a koercitív erő alapján? 8. vagyis elektronokat (főleg ha lassúak) könnyebb eltéríteni. az ennek megfelelő erő pedig F = m · a = m ·v2/r.Ez az erő a jobbkéz-szabály értelmében merőleges a mágneses indukcióra és az elektron sebességére is. de azonos sebességű elekt ronok más-más sugarú spirálist futnak be. és hogyan lehet a légrést csökkenteni? 12. Hol van a gyűrű alakú mágnes északi és déli pólusa? 9.terézis görbe? ? 6. Az elektronok mágneses eltérítésén alapszik a Hall cella és a mágneses térre érzékeny ellenállás működési elve is. Mit nevezünk nyitott és zárt mágneses körnek? 11. de a sebesség irá nya megváltozik. Hol van a Föld mágneses északi pólusa? 2. Milyen mennyiségek jellemzik a mágneses teret. Hogyan lehet megállapítani. Mit fejez ki a remanencia és a koercitív erő? 7. r B ·q Figyeljük meg. mágneses térben az indukcióvo nalakra merőlegesen térül el. Két azonos alakú tárgy közül az egyik mágnes. hogy elekt romos térben az elektron az erővonalak irányába. hogy a körpálya sugara kicsi (az eltérítés nagy). Milyen jellemző szakaszokkal és adatokkal rendelkezik a mágnesezési és a hisz. Bizonyítható. vagyis homogén mágneses térben az elekt ron körpályát ír le. Hogyan határozzuk meg a mágneses tér és az áramjárta vezető között fellépő erő nagyságát és irányát? . A körpályán mozgó test gyorsulása a = v2/r. Ellenőrző kérdések: 1. mint az ionokat. Milyen különbség van a mágneses indukcióvonal és az elektromos térerősséget szemléltető vonal között? 3.

.

Az egyik a feszültség nagyságá nak. egy pólusával északi egy tekercshez közeledve 19 9 . ha a fluxus változik: a mágnes és a tekercs egymáshoz képest mozog (12-1. de a fluxus nem változik. amely a Faraday és a Lenz törvényt egyesíti. ezért: Feszültség csak akkor keletkezik. U=O u„o U=O 12-1. A Faraday törvény értelmében Ui arányos a fluxusváltozás sebességével: Tekercs esetén a vezető N-szer öleli körül a változó fluxust. mert a mágnes fluxusa metszi ugyan a tekercset. Az indukált feszültség jellemzőinek meghatározása az indukciótörvény alapján le hetséges. illetve helyzetük vagy méretük egymáshoz képest változik. Ha a mágnes áll (akár a tekercsben. illetve a tekercset metsző Ouxus megváltozik. a másik az irányának megállapítására alkalmas. és ezt használjuk fel az erőművi generátorokban is a villamos energia elő állítására.ábra). és ekkor az elektromágnes áramának (ennek következtében a fluxusának) a megváltozásakor indukálódik feszültség. hogy az általa létrehozott áram mágneses mágnes tere gátolja az őt létrehozó folyamatot. A feszültség irányát Lenz (ejtése: lenc) az energia-megmaradás törvénye alap ján határozta meg.1 Az indukciótörvény Egy vezetőben vagy egy tekercsben feszültség (U) keletkezik (indukálódik). AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ 12. Közelednek vagy távolodnak.12. Állandó mágnes helyett elektromágnes is hasz nálható. ha a vezetőt körülvevő mágneses tér. Ennek értelmében: Az indukált feszültség polaritása mindig olyan. Ez a jelenség az elektromágneses indukció (feszültség létrehozása mágneses tér segítségével). Pl. nem indukálódik feszültség.ábra Feszültség csak mozgáskor indukálódik A keltett feszültség egyenesen arányos a mozgatás sebességével. akár azon kívül).

ha az indukcióvonalakhoz képest mérjük (12-4.ábra).ábra Nem merőleges mozgásnál a feszültség kisebb vizsgáljuk a kialakuló viszonyokat. Az előállított feszültség nagyságát a 12-3. olyan polaritású feszültség keletkezik. o l 12-2. Az / hosszúságú keret vezetői egy k sugarú kör mentén állandó w szögsebességgel forognak v = k · w kerületi sebességgel.ábra).>- 12-3. és közben a 20 0 . és Ui= N ·B ·l·v· siny. akkor a feszültség kisebb.irányban mozgatva. amelynek t keresztmetszete változtatható.ábrán egyetlen menet esetén vezető 1 / v ·cosqi vagy v ·sinY > 12-4. és a sebesség nek csak a merőleges irányba eső komponensét kell figyelembe venni.ábra Feszültség keltése mozgással Tekercs esetén a feszültség N-szer nagyobb: Amennyiben a mozgás iránya nem merőleges a mágneses térre. ezért dS Ui = B· c v -. a mág nest távolítva pedig délivé (vonzó erő) teszi. A rudakat egy mozgatható harmadik rúd köti össze. 12. Ha a <p szöget a merőlegeshez mérjük. A rudat v sebességgel a megjelölt --!!! "'. !!. A két.t idő alatt !!.ábra segítségével határozhatjuk meg. Generátorokban a feszültséget egy tekercs forgatá sával állítjuk elő. hogy az ennek hatására kialakuló áram a tekercs mágnes felőli végét északivá (taszító erő). minél nagyobb árammal terheljük a generátort. akkor Ui = N ·B ·/·v· cos<p. A rendszer így egyetlen menetet alkot.ábra Az indukált feszültség iránya A Lenz törvény értelmében egy generátor tengelyét annál nehezebb forgatni. A 12-5.(12-2. egy mással párhuzamos vezető rúd a mágneses térre merőlegesen helyezkedik el.s utat tesz meg. és a végük re feszültségmérő van kapcsolva.2 Mozgási és nyugalmi indukció A mozgással történő feszültségkeltést mozgási indukciónak nevezzük.

Vx = v·sin av=k· A feszültség tehát egyenesen arányos a forga co Vx = k ·co· sin a tás sebességével. mert benne a mágneses indukciót az N1 menet számú tekercs árama változtatja. ábra).keret fluxust hasznosító felülete változik. Így az indukált feszültség: Ui = B · l ·vx = B·l ·k ·w · sina .ábra Ui meghatározása forgó mozgásnál ' - ' a = 180 ' a= 225 ' vv vvvvvv vvvvvv a = 270 • a = 315 • a = 360 ' u 0 45' 90' 225' 270' 12-6.ábra A forgó keretben szinuszos feszültség indukálódik tekercsben azért indukálódik feszültség.. vx-szel. ha a fe szültséget létrehozó elemek (a mágnes vagy a te ' 'j . e helyett a fluxust létrehozó áram változik.ábrán pl. az N2 menetszámú ===- ' • 'I V V V V V a =O' vvvvvv vvvvvv vv a = 45 ' a= 90 ' · .. : 1.· ' ' ' ' ' ' I<== ' ·-- ' ' 1 vvv vvvvvv vvvvvv vv a = 135 ' ' . A változás arányos a kerületi sebesség B-re me rőleges komponensével. A 12-7. 20 1 . Nyugalmi indukcióról beszélünk. ' 12-5. vx = v ·sina = k · w ·sina. és alakja szinusz (12-6. l ·/' ' f ·/· ' kercs) nem mozognak. ' ' .

ábra Nyugalmi indukció A nyugalmi indukció segítségével tudjuk megérteni majd az ön.és kölcsönös indukciót.l Mi ' 1' gy 12-7. 20 2 . valamint a transzformátor műkö dését.de /1 B = µ· /1 H és Ml = Ni .

ezért benne feszültség indukálódik és áram folyik. Ennek kétféle káros hatása van: 1. Ezt használják fel a járművek örvény áramos fordulatszám. és az örvényáram is ennyiszer lesz kisebb. és itt µr értéke 1-re csökken. ezért . A 4 %-os Si tartalom p értékét 6-20-szorosára növeli. vagyis a hasznos keresztmetszet mindkét ok miatt csökken.ábra zető ferromágneses anyagokban (vasmagokban) is. vagy a fogyasztásmérő tárcsájának felgyorsulását. A vasat ezért szilíciummal ötvözzük.3 Örvényáramok Helyezzünk változó mágneses térbe egy alumínium lemezt (12-8. A veszteséget legegyszerűbb módon a vasmag fajlagos ellenállásának (p) megnö velésével csökkenthetjük.ábra)! A vezető lemez mint egyetlen rövidrezárt menet körülveszi a rajta áthaladó változó mágneses fluxust.12. mely örvényszerűen körülveszi a mágneses mezőt.és sebességmérőiben (12-9. amely a lemezt elmozdulásra készteti. A tömör lemez ellenállása rendkívül kicsi. A kölcsönhatásban keletkező erő a fluxust a vasmag külső felülete felé szorítja. ebben elforduláskor örvényáram keletkezik. Örvényáramos sebességmérő ha bennük a mágneses fluxus változik. A belső rész így kihasználatlan marad. A másik védekezési eljárás a lemezelés (12-10. ezért kis indukált feszültség esetén is rendkívül nagy az áram. ha egy állandó mágnes terében a lemezt mozgatjuk. ---. A lemezek ekkor legfeljebb csak néhány ponton érintkeznek egymással. A fluxust vezető keresztmet szetet részekre osztjuk és az egyes elemeket lakkal vagy oxid réteggel elszigeteljük egy mástól. A fogyasztásmérő forgó tár csájában keletkező örvényáram mágneses tere egy ál landó mágnes terével lép kölcsönhatásba és hoz létre fé kező nyomatékot. Alumínium serleg D Forgó mágnes Örvényáram keletkezik a mágneses fluxust ve12-9. a külső rész pedig telítődik.ábra). Innen ered az örvényáram el nevezés.ábra Az örvényáram kialakulása Akkor is keletkezik örvényáram. Ezt nevezzük örvényáram veszteségnek.ábra). A vasmagot az örvényáram melegíti. A Lenz törvény ér telmében ekkor a mozgást fékező erő keletkezik. amely a mozgást csillapítja.Változó fluxus 12-8. a lengőtekercses műszerben a mutató hosszan tartó lengését. Erő keletkezik. valamint a fogyasztásmérőkben egy alumínium tárcsa forgatására. 2. Az örvényáram mágneses tere azonban kölcsönhatásba lép a külső mágneses térrel. Ilyen elven akadályozzuk meg pl. A tekercset alumínium keret re készítjük.

vagyis egyetlen tömb esetén a közepes vezető hossz /k = 4 ·a/2. R = p·-·p·-•-A s·a s . Az ellenállás: 4.B hosszú és nagy áramú örvényszálak nem alakul hatnak ki. = 2 2·n ' a/n a/n s· a A=s· 2 -=2n a/n l a p ·2·n .p·-= = 2·a p·2·a ·A a s·a s·a s· 2 . ha n kellően nagy.. ahol s a vezető tömb vastagsága. 2 . A lemezelés a fluxus kiszorulását is megakadályozza. 4·p 4·p s Osszuk a tömböt n egyenlő részre (12-12. ábra)! Egy lemezben ekkor csak U/n feszültség indukálódik. a ke resztmetszet pedig A = s · a/2 (12-11.ábra Az örvényáram kialakulásának megakadályozása lemezeléssel 4·p . majd a vezető tömb keresztmetszetét kell meghatározni. R pedig a vastömbnek az örvényáram útjába eső ellen állása. majd az el lenállás: a - s·a A = s·ll. Vizsgáljuk meg milyen mértékben csök kenti a lemezelés az örvényáram veszteséget! A veszteségi teljesítményt P = []2 /R alapján számít juk ki. A közepes vezető hossz: 12-11.35 mm. de speciális célokra ennél vékonyabb lemezeket is gyártanak. Lemezelés nélkül.ábra Örvényáram lemezelés nélkül s a /k i = 2· + 2·K = a + 2 2 n' melyből a második tag elhanyagolható. ahol U az indukált feszültség. Az R = p ·//A összefüggéshez először a közepes vezető hosszat.ábra). A jellemző lemez vastagság 0. és ekkor /ki „ a. = s 2 1 = -=-= Változó 2 s U ·s ·-=--. R es 1gy U U 2 u2 R ±E_ fluxus Örvényáram (lemezelés nélkül) Lemezelt vasmag 12-1O. A keresztmetszet. mert a fluxus is n részre osztódik. l 2 2 R = p·-·p·.

2·n f-ka= 2 ·a/2 +2 · -= a+a/n 2 12-12.ábra Örvényáram lemezeléskor A teljesítmény n-szerese egyetlen lemez teljesítményének: .

a vasmagot parányi egymástól elszigetelt szemcsékből kell készíteni. L mértékegységét átrendezéssel kapjuk: . hogy szigetelőnek tekinthető. A keletkezett feszültséget most is az indukciótörvény. és az áramváltozás sebességét tartalmazó részre bontható: ahol L a rendszertől függő állandó. sőt GHz frekvenciákon is használható. A neve önindukciós tényező vagy induktivitás. Az örvényáramú veszteség függ a frekvenciától is.u)R (u. amely a fluxus változását áramának megváltozásával saját maga idézte elő. A ferrit különböző oxidok (elsősorban vasoxid) keverékéből porkohászati eljárás sal készül.t A képlet egy rendszertől függő állandóra. vagyis Ui = N ·t:i. azzal arányosan növekszik.4 Az önindukció Feszültség indukálódik abban a vezetőben vagy tekercsben is. Egy vasmag teljes veszteségét a hiszterézis és az örvényáram veszteség összege adja.. ezért össze tételtől függően MHz. Magasabb frekvenciákon ezért a lemezelés már nem elég hatásos. 12.. Ilyen a ferritmag.(-. de fajlagos ellenállása olyan nagy.= vagyis a veszteség az részekre osztás számának négyzetével csökken. Ez a jelenség az önin dukció.z u2 s P1. Mágneses tulajdonságai a vaséhoz hasonlítanak.) 2 2 -. Szorozzunk be A//A/-vel. Örvényáram vesztesége rendkívül kicsi.<P!M alap ján határozhatjuk meg.1 = n· --= n·--= n·--= n· -· ·2 ·n ·2 ·n n2 p ·2 ·n u2s U 2 ·s s A két teljesítmény hányadosa: 2 U ·s Pi 4·p pn = (J2:. vagyis 1-gyel! U· = N · 1 A<I> M =N A<I> AI A<J> AI ·-= N ·At M AI ·!:i.

[ L ] J Ui ·M] = [AI] .l -·A L = N ·-=N·--= N · =N· =N· . Az induktivitás az ötödik (egyben utolsó) áramköri elem. amelyet megismertünk. tekercseket). Rendkívül kicsi az induktivitás. A nagyfrekvenciás tranzisztorok kivezetéseit ezért nem vas ból készítik. 1H = =1 :s. Az induktivitást megvalósító alkat rész általában tekercs. 1H induktivitása van annak a tekercsnek. 1s L-et a tekercs adatai határozzák meg: E> N·Af M> B·A µ. ha a huzal is nem ferro mágneses anyagból készül. és amelyet alkatrészek és áramkörök helyettesítő kapcsolásának elkészítéséhez felhasználunk majd.H·A µ--·A µ. induktivitásoknak nevezzük. és sohase mágnesezze telítésig a vasmagot.ábra). vagyis nincs légrés. amelyek önindukciós tényezővel ren delkeznek. Sajnos a vasmag L peeabilitása függ a mágnesezettség mértékétől vagyis a 12-13. Nagy önindukciós tényezővel rendelkeznek a nagy menetszámú vasmagos tekercsek. . amelyekben a fluxust mindenütt azonos permea bilitású anyag vezeti. hogy a tekercs árama csak kis mértékben változzon. Az induktivitást a 12-13. Közepes induktivitásúak a légmagos tekercsek.ábra szerint ábrázoljuk. A 1 Vs/A = 1 H (henry. ezért felhasználás közben ügyelni kell Az induktivitás rajzjele arra. amelyből M M AI AI AI Az összefüggés csak olyan zárt vasmagos tekercsekre érvényes. ha benne az áramerősség 1s alatt 1A-rei változik. míg a rövid és vastag vezetékek induktivitása kicsi (12-14. Azokat a rendszereket (pl. ejtése: henri). amelyben 1V feszültség indukáló dik.ábra tekercs áramától.

Lágyvas vagy ferrit N J N 12-14.ábra Nagy és kis induktivitások Előfordul.ábra Bifiláris tekercs /errít csömag 12-16. Ezt tekercsek induktivitásának pontos beállítására használjuk. Ezt a vezetékre hú zott ferritből készült csőmaggal érhetjük el (12-16.ábrán látható tekercs áramát (a TV nagyfeszültséget előállító tekercsének felel meg) 5 µs alatt 150 mA-ről nullára csökkent jük. . ugyanakkor nem lehet induktivitása (pl. bifiláris tekercselést kell alkalmazni..= 2000 Először a rendszer induktivitását kell ki számítanunk az L = N 2 • µ·A összefüggés alap i ján. Mekkora önindukciós feszültség keletkezik benne? Lágyvas l = 0.ábra szerinti ún.4 cm 120 mm + 80 mm = 200 mm. ezért nem keletkezik fluxus és önindukciós feszültség sem. Az indukcióvonalak közepes hossza: l= / 4· a +4·b 2 12-17. Vezeték A nyitott rnágneskörrel rendelkező tekercsek induktivitását a vasmag helyzetének változtatásával szabályozni lehet. mert csak így fér el kis helyen. Szükség lehet az ellentétes hatás elérésére is: egy rövid (1-2 cm-es) vezeték induktivitását kell megnövelni. Műanyag L -0 12-15. de ellentétes irányú az áram. huzal ellenállás).15 A N 300 a = 60 mm b = 40 mm e = 20 mm µ. ábra). hogy huzalból tekercset kell készíteni. Ilyenkor a 12-15.ábra Vezeték índuktívitásának növelése Példa: A 12-17.ábra Induktivitás a példához = 2 ·a + 2· b 2 ·60 mm + 2 ·40 mm A keresztmetszet: A =- a -b = -·e 6 cm . A két azonos menetszámú részben ekkor azonos nagyságú. ·2 cm = 2 cm2 = 2 · 10-4 m2.

Olyan mintha a huzal keresztmetszete kisebb lenne. az áramsűrűség a keresztmetszet bármely részén azonos.226 H U =L· Af 1 -= /tit 3 0. melynek energiája van. A Lenz törvény értelmében ez az áram nem örvényszerű.78·10 V = 6.78 kV.15 A = 6. A Az önindukciós feszültség: ·0.5 Az induktivitás energiája Az induktivitásban áram hatására mágneses tér alakul ki. az ellenállás a vártnál nagyobb. . A tapasztalat azt mutatja. hogy az összefüggés hasonlít a kondenzátor energiáját kifejező képletre. amely a vezetőben az örvényáramhoz hasonló áramot hoz létre. mert a hatás fokozódásakor csak a külső felület vesz részt a vezetésben. 5·10-6 s 12.·_l0_-__m_ 0 r l Am 0.226 H.2 2 4 2 2 Az induktivitás: L = N 2 ·µ ·µ · A = 300 2 ·4·it ·10-7 _V_s ·2000· .vagy bőrhatásnak nevezzük. hogy ma gas frekvencián ez nem érvényes.ábra). Éppen ezért lehet a huzalok el lenállását az R = p · l/A összefüggéssel kiszámítani. a feszültség helyett pedig az áramerősség szerepel! 12. A változást a vezetőt körülvevő és a frekvencia ütemében változó mágneses tér okozza.6 A szkinhatás Egyenáram esetén az áram a vezető anyag keresztmetszetén egyenletesen oszlik el. Bizonyítható. hanem a mágneses teret létrehozó árammal ellentétes irányú. A két áram egymást taszítja: a járulékos mágneses tér a vezető áramát a felületre szorítja (12-18. A jelenséget szkin.2 m ' vagyis L = 9·104 ·4·it ·10-7 ·2·103 ·10-3 Vs = 0. hogy egy L önindukciós tényezővel rendelkező tekercs energiája: Figyeljük meg. de itt C helyett L.

ábra Arameloszlás vezetőben egyenáram és nagyfrekvenciás áram esetén A szkinhatás arányos a frekvenciával. Az áram kénytelen a szálak útját követni. 12.7 A kölcsönös indukció Két rendszer csatolásban (kölcsönhatásban) van egymással.J < f=O x=D . hogy az elemi szálak az egyik helyen a sodrat Rézhuzal ellenállásának változása közepén. így minden elemi szál azonos mértékben ve zet. ha k kicsi.1-3 MHz-es tartományban speciális szerkezetű (litze) huzallal.ábra).-. A kölcsönhatás mértékét a csatolási tényezővel (k) fejezzük ki.- 100 MHz 100 50 20 kony elemi szálból áll.x x=D x=D x x 12-18. mely nek értéke 0 és 1 között lehet. ezért a vezeték ellenállása az egyenárammal mért ellenállá sának a sokszorosa is lehet (12-19. A szkinhatás ellenállást növelő hatása ellen a 0. Nagy frekvencián ez a tulajdonság az elemi szálak között fellépő kapacitások miatt nem érvényesül. A litze huzal több egymástól elszigetelt vé- R Regyen 500 200 --. a másikon a külső szélén helyezkedjenek el. melyeket úgy sodornak ösz12-19. A szkinhatást ismerve az URH és a TV anten nákat nem tömör anyagból. ha az egyikből energia vihető át a másikba. magasabb frekvenciákon nagy át mérőjű ezüst vagy ezüst bevonatú huzallal védeke zünk.ábra sze. Laza csatolásról beszélünk. míg 1-hez közeli értékeknél a csatolás szoros. .----------------. hanem a könnyebb és olcsóbb alumínium csőből készítjük.

ezáltal áramuk megváltozásakor kölcsönösen feszültséget indu kálnak egymásban. ha az egyik által keltett indukcióvonalak áthaladnak a másikon is. A keltett feszültség: .Induktivitások között akkor van csatolás.

ezért . illetve o = l -k. Változó I k. o + k = 1.ábra Induktivitások soros kapcsolása Mindegyiken ugyanakkora áram folyik és az áramváltozás is azonos. Azonos tekercsek esetén M = k ·L. Mértékegysége megegyezik az induktivitás mértékegy ségével: Vs/A vagy Henry. azU elemek között nincs kölcsönhatás. amelynél > . M függ a csatolási tényezőtől és a tekercsek induktivitásától (12-20. b) és c) laza csatolás ahol a k csatolási tényező most azt megmutatja meg.8 Induktivitások kapcsolása Az induktivitásokat az ellenállá sokhoz és a kondenzátorokhoz hason lóan összekapcsolhatjuk.áb ra) az egyes elemekben keletkezett ön indukciós feszültségek összeadódnak: L = L1 + L2 + L3 12-21. = U1 + U2 + U3 Soros kapcsolásban (12-21. A k csatolási tényező és az előzőkben megismert o szórási tényező között szoros kapcsolat van.ábra Csatolás tekercsek között. a) szoros.ahol M a kölcsönös induktivitás. így k = 1-o. 12. ábra). hogy az egyik tekercs indukcióvona lainak hányad része megy át a másik tekercsen.1 a) b) c) 12-20. Először azzal az esettel foglalkozunk.

a pozitív illetve a negatív előjelet kell figyelembe venni. és attól függően. az eredő érték nagyobb lesz. hogy Mindegyik elemben azonos (U L ·Af/At) feszültség indukálódik. Az U = L ·Ml!::i.ábra).t összefüggést M-re rendezve és az áramváltozásokat ki fejezve: L Al = öi 1+AI2+AI3 1 1 1 1 -= -+ +L L1 L2 L3 12-22.ábra) az áramváltozás különböző. Ez alapján nagyon kis induktivitás készít hető rövid vezetékdarabok párhuzamos kapcsolásával.ábra Induktivitások párhuzamos kapcsolása Az áramok képletébe helyettesítve. hogy az induktivitásokkal azonos vagy ellenté tes feszültséget kelt. melyet az előzőkben megismert módon lehet kiszámítani.. mint a kap csolást felépítő bármely elem induktivitása. 21 3 . majd Af/!'J. majd U ·M-vel egyszerűsítve: U ·A t L U ·At U ·A t L1 L2 = --+ 1 1 1 1-=-+-+ L L1 L2 U·At + -. melyből L3 L3 +··· Párhuzamos kapcsolásban az eredő induktivitás mindig kisebb.A feszültség képletébe behelyettesítve. de felír ható.t-vel egyszerűsítve: vagyis az induktivitások összegződnek. Csatolásban levő két tekercs eredő induktivitása soros kapcsolásban: Az összefüggésben M a kölcsönös induktivitás. Párhuzamos kapcsolás esetén (12-22. vagyis vastag vezeték felhaszná lásával ( 12-23 .

Ez a hangolómag tehát nem µr. és amelyeknél nagy veszteség is megengedett.' Vastag. A tömör fémnek ugyanis jelentős örvényáram vesztesége van.ábra Kis induktivitás készítése Párhuzamos kapcsolásban: L „ li ·Li.9 Az induktivitás viselkedése az áramkörben 12. el K lenállása nincs. amelyek induktivitása kicsi. Ha azonban az 12-24. Ilyen megoldás azonban csak olyan tekercseknél használható. hanem a kölcsönös indukció alapján változtatja az induktivitást. - 2 L1 + Li_ ± 2 M .ábra alapján vizsgáljuk. amelynek 00 csak induktivitása van.1 Folyamatok bekapcsoláskor Az induktivitás viselkedését a 12-24. és feltételezzük.Az induktivitások bekapcsolásakor lineárisan növekszik az áram //l""""'m . hogy L olyan tekercs. Mivel párhuzamosan kapcsolódnak az eredő indukti vitás csökken. réz vagy alumínium) készült hangolócsavarokkal is lehet egy tekercs induktivitását változtatni. és / // . A tömör hangolómag egyetlen rövidrezárt menetnek és nagyon kicsi induktivitásnak felel meg. tömör vezetö ls 12-23.mert nincs ellenállás L / ) az áramerősségnek végte // lenül nagynak kellene lenni. mely becsava ráskor csatolásba lép a tekerccsel. Az utóbbi alapján para és diamágneses anyagból (pl. 12. mégpedig a ferromágneses anyagból készült maggal ellentétes értelemben.9.ábra áramerősség azonnal vég. A K kap csoló zárásának pillanatá ban áramkör alakul ki.

hogy az áramerősség a végtelenig növekedjen. és így L táplálná a generátort. hiszen Lit 0. akkor a Lil is végtelen nagy lenne. Tanulság: A Lenz törvény értelmében az induktivitásban mindig olyan irányú feszültség indukálódik. hogy az áram megváltozását akadályozza. ezért valamekkora R ellenállása is van. Az áramerősség növekedésének mértéke ezért csökken.ábra A valódi induktivitás áramának és önindukciós feszültségének változása bekapcsoláskor most az az idő. azon U = l ·R feszültség keletkezik. Bekapcsolás után ezért az áram nem ugrásszerűen. Az áram tehát az idővel arányosan növekszik. de mert átfolyik az R ellenálláson is. és 't időállandója van. amely alatt az áramerősség az I 0 = U 0 R értéket akkor érné el. és a növekedés sebességét U0 és L határozza meg: f= u 0 L ·t . és végtelenül nagy feszültség Lit indukálódna. ha a növekedés mértéke nem csökkenne. hogy ez a feltétel teljesüljön. ami megakadályozza. Az áram értéke ezért legfeljebb /0 U0 R lehet. Bekapcsolás után az áramerősség az előzőek szerint növekedni kezd. és csak oo idő múlva éri el az /0 U0 értéket (12-25. A rendszer egy kondenzátorból és ellenállásból álló áramkörhöz hasonlóan viselke- 12-25. ami lehetetlen.telen nagyra növekedne. ezért az áramerősség minden pillanatban csak annyit változik. Az ellenállásból és induktivitásból álló áramkör (R-L kör) időállandója: dik. Az induktivitás mindig anyagból készül. 212 .ábra). A jelenség fűrész alakú áram előállítására alkalmas. amikor L-ben már nem keletkezik önindukciós feszült R ség. és U0-ból ennyivel kevesebb jut az induktivitásra. hanem lineárisan növekvő módon változik. Ui legfeljebb U0 lehet. 't [E]].

A gyakorlatban ez több ezer V-os önindukciós feszültséget is jelenthet (1. feszültségfüggő ellenállást (VDR). A gyakorlatban ekkora feszültség sohasem tud kialakulni. és 5 i:-nál az R-C áramkörhöz hasonlóan a folyamatot befejezettnek tekintjük. polaritása pedig a Lenz törvény értelmében L olyan. ábra).9. Az önindukciós feszültség nagyságát ezért korlátozni kell. ezért /0 elvileg nulla idő alatt nullára csökken. . Most az induktivitás lesz a generátor.ábra Az induktivitásban kikapcsolásakor nagy feszültség indukálódik feszültsége és az önindukciós feszültség sorba kapcsolódik. így R-en át tölti a kondenzátort. Az áram megszűnése után a feltöltött kondenzátor ugyan ellentétes irányú áramot alakít ki. A gyakorlatban erre az induktivitással (pl.2 Folyamatok kikapcsoláskor K kikapcsolásakor az áramkör megszakad. 3 i:-nál az áramerősség a végső érték 95%-át éri el. 12. ábra). amelynek fenntartásához már kisebb feszültség is elegendő. hogy a hatására kialakuló feszültség a kisülést fenn tudja tartani. hogy az áram továbbu ra is ugyanabba az irányba folyjon. tranzisztort vagy tirisztort) átütheti.4 alfejezet példája).. 12. amely a kapcsolót. Az induktivitás azonban ezt a változást is akadályozza. és az eredő hatalmas feszült ség a kapcsolót átüti. Tanulság: az induktivitáson kikapcsolásakor óriási feszflltséglökés keletkezik. ábra)."1e' szu··1tse'g m' du ka'- Ílt lódik. az önindukciós feszültség pedig a 37%-ára csökken. mert a generátor - + 12-26. Az ív hatalmas árama az érintkezőket károsítja.J Átütés miatt U i = L M. Az energia nagy része R-en hővé alakul. At = 0 miatt Ui végtelen nagy. ezért benne K + R ' / Ideális eset L . egy jelfogó tekercsével) párhuzamosan kapcso lódó diódát. egyszerű esetekben soros R-C kapcsolást használunk (12-27. Az áram erősség ezért csak annyival csökken. K megszakítása után az áram ugyanolyan irányban folyhat. az áramkör a levegőben kialakuló szikra miatt zárt marad.A valóságban i: idő alatt 10 értékének csak 63%-át éri el. ezért 1-2 töltés-kisülés után a teljes energia R-en felemésztődik (b. K bekapcsolt állapotában áram csak L-en át folyik (a konden zátor szakadás). és ez a ge nerátor feszültségével ellen tétes polaritást jelent (12-26. és ezt a generátor feszültsége is biztosíthatja.a. A kapcsoló érintkezői között a megszakítás pillanatában kialakuló kisülésből vil lamos ív keletkezhet. ezért a kondenzátor sem töltődik túl nagy feszültségre. de ez is átfolyik R-en. illetve az ezt helyettesítő elektronikus eszközt (pl.

melyekkel szénből vagy bronzból készült / kefék érintkeznek. Forgó keret E / . A gépjárművek gyújtó berendezései ben pl. Általában hőenergiából gőzturbinákkal kell átalakítani. ábra). W U· = N Li<I> ·1 M 12-28. és a kialakuló szikra a benzin-levegő keverék robbanásszerű égését biztosítja.ábra A generátor elvi felépftése . A generátorok forgatásához szükséges mechanikai energia csak vízi és a nálunk kevésbé alkalmazott szél . A keret végei a vele együttforgó csúszógyűrűkre vannak kötve. A készülékek kapcsolására használt kapcsolók és biztosítók szerkezeti elemeinek kialakításakor ezt figyelembe kell venni. 12. amely a gyertya érintkezői közötti rést átüti.1 Villamos energia előállítása és átalakítása Az elektromágneses indukció legjellemzőbb felhasználása a villamos energia elő állítása mechanikai energiából forgó villamos gépekkel (generátorokkal). Homogén mágneses térben vezető keretet forgatva.10 Az elektromágneses indukció felhasználása 12. benne szinusz alakú feszültség keletkezik (12-6.10. ' melyet szén vagy gyenge minőségű kőolaj elégetésével./ illetve atomenergiából nyernek. az U. Ez a feszültség váltakozó és szinusz alakú.erőművekben áll közvetlenül rendelkezésre.ábra Védekezés az önindukciós feszültség ellen Az önindukciós feszültség hasznos is lehet. e It L u L R L 1 K Feszültség korlátozó a) b) 12-27.ezért kialakulását és fennmaradását meg kell akadályozni. Ha keret helyett N menetszámú tekercset forgatunk. A generátor működése a mozgási indukción alap szik. és 12-28. Ilyen generáto rokkal állítják elő az iparban és a lakásunkban használt villamos energiát is az erőművek ben. az akkumulátor 12 V-os feszültségéből így állítunk elő 10-15 kV-os feszültséget.

Forgó mégnes Állórész 60 Lágyvas A gyakorlatban használt generátorok szerkezeti felépítése ettől általában eltér: a tekercs áll. A generátor feszültségét ezért a menetszámával állíthatjuk a kívánt értékre.ábra). Nagy teljesítményű és nagy áramú gép 12-29. alakját és frekvenciáját nem változtatja meg. 1. vagyis a forgatás sebességével is egyenesen arányos. mint amennyit a generátor az állórész tekercseiben lead. ugyanakkor két nagy előnnyel rendelkezik. ezért nincs szükség csúszó érintkezőre. a fordulatszám pedig a percenkénti fordulatok száma). Ha állandó mágnes helyett gerjesztett elektromágnest használnak. A villamos teljesítmény az állórész tekercse iről közvetlenül levehető. 0p=3 12-30. Ui -® -0 p=1 U. 1 percben 60 másodperc van. A keret minden körbe fordulásakor ugyanis egy teljes periódus alakul ki. szükséges ugyan csúszó érintkező.összefüggés értelmében a feszültség N-szer nagyobb lesz. mert a feszültség a fluxus változás sebességével ( <l> -vel). Ez a kialakí tás a feszültség nagyságát. Ez azért lényeges. p=2 U. és he lyette a mágnest forgatják (12-29. ezM zel együtt azonban a kapott feszültség frekvenciája is növekszik. ez azonban egyszerűbb lehet. vagyis nagyobb fordulatszám esetén a frekvencia is nagyobb lesz (a frekvencia a másodpercenkénti periódusok. ezért az előállított feszültség frekvenciája: != n .ábra esetén ez bonyolult és drága műszaki megoldást tenne Generátor forgó mágnessel szükségessé. 1OOO-szer kisebb teljesítmény szükséges annál.ábra Az indukált feszültség frekvenciája függ a póluspárok számától . mert a gerjesztéshez 100-szor.

melyeket sokféle változatban hasz nálunk a méréstechnikában és az automatikában. amelyben p a póluspárok száma. erős mágneses térben egy tekercs mozog a hangrezgés ütemében. Elektrodinamikusnak nevezzük az átalakítót. A mik rofonban pl. A generátorokkal előállított feszültség értéke általában nem felel meg sem a szállí tás. ha a mechanikai energiából a mágnes vagy a tekercs mozgatásával keletkezik villamos energia (feszültség).fordulatszám esetén a frekvenciát megtöbbszörözi. sem a felhasználás igényeinek.10. ezért át kell alakítani.::1fil összefüggéssel lehet meghatározni. 12. az pedig egy ál landó mágneses terében egy tekercset vagy egy tekercsben egy parányi mágnest (b ábra).2 Elektromechanikus átalakítók Az elektromechanikus átalakítók n:iint a nevük is mutatja . Hasonló történik lemezjátszóknál is: a hanglemeznek a hang ütemében változó barázdái egy tűt mozgatnak. A generátor feszültségének frekvenciáját tehát az L. A dinamikus mikrofon (a). a lemezjátszók dinamikus hangszedője és a magnetofonfej.a ábra).:s -1>- _E Magnetofon fej A szalag hang ütemében mágnesezett rétege b) e) 12-31. Az elektromágneses indukció elvén mű ködő átalakítók elektrodinamikus és elektromágneses csoportra oszthatók. a lemezjátszó hangszedő (b) és a magnetofon (e) a) .ábra Az elektrodinamikus átalakítók elve. Két póluspár esetén pl. ezért ben ne 1-10 mV-os feszültség indukálódik (12-31. melyekkel egy külön fejezetben foglalkozunk majd. Müanyag hordozó . Erre szolgálnak a transzformá torok. Ilyen a dinamikus mikrofon. de mechanikai alkatrészekből álló szerkezetek. Egy póluspárt egy északi és egy déli mágneses pólus alkot. három póluspárnál pedig három periódus keletkezik (12-30.áb ra). minden körbe forduláskor két periódus. Lengő teker.elektromos elven mű ködő.

Mi történik egy induktivitás kikapcsolásakor? 17. Mikor nevezzük az elektromechanikus átalakítót elektrodinamikusnak? 20. Hogyan változik az indukált feszültség alakja forgó mozgáskor? 6. Mit jelent R-L áramkörnél az időállandó és hogyan határozható meg? 16. Mikor nevezzük az elektromechanikus átalakítót elektromágnesesnek? 21. Mit jelent az elektromágneses indukció? 2. Milyen anyagokban keletkezik örvényáram? 8.ábra). Hogyan védekezünk az örvényáram-veszteség ellen? 9. Az elektromágneses átalakítókban a mágnes is és a tekercs is áll. ezért a kapott feszültség is en nek ütemében ingadozik. Hogyan védekezünk az önindukciós feszültséglökés ellen? 18. Ilyen elven működik sok mérő-át alakító és a lemezjátszó hangszedők egy része is (12-32. A ferromágneses anyag a mágne ses körben mágnessé válik. Mitől függ egy tekercs induktivitása? 10. Mit jelent és mikor jelentkezik a skin hatás? 12. Mitől és hogyan függ az egyenes vonalú egyenletes mozgás közben indukált feszültség nagysága? 5. Mitől és hogyan függ a generátorban keletkezett feszültség frekvenciája? 19. Mit fejez ki Faraday és Lenz törvénye? 4. -önindukció. -induktivitás. de a tekercs flu xusát egy mozgó ferromágneses anyag változtatja. Melyek a leggyakoribb elektromechanikus átalakítók? . Hogyan változik egy induktivitás árama a bekapcsolás utáni pillanatokban? 15. A szalag mágnese zettsége pontról pontra a felvett hang ütemében változik. Hogyan védekezünk a skin hatás ellen? 13. Hogyan készíthető nagy és kis induktivitás? 11. -kölcsönös indukció? 7. Hogyan határozható meg soros és párhuzamos kapcsolás esetén az eredő induktivitás? 14. vagyis a tekercs áll és a mágnes mozog.Magnetofon esetén a fej rése előtt elhaladó szalag mágneses tere indukál feszültsé get a fej tekercsében (e ábra). Milyen két törvényt foglal magába az indukciótörvény? 3. Mit jelentenek a következő fogalmak: -nyugalmi indukció.ábra Az elekromágneses hangszedő elve Ellenőrző kérdések: 1. vagyis az átalakí tóban valójában mágnes mozog. Az elektromág neses átalakítót ezért indukált mágnesű átalakí tónak is nevezik 12-32.

.

VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ ÁRAMKÖRÖK 13. egyen Ennek alakja szinusz. A 13-1. Az a). b) és e) egyenfeszült séget mutat. Azt a feszültséget. amelynek nemcsak nagysága. Ilyet állítanak elő a galvánelemek és az akkumulátorok is. hanem iránya (polaritása) is változik. váltakozó feszültségnek. A különböző gépek és készülékek müködtetéséhez szükséges villamos energiát általában nem elemekből vagy akkumuláto rokból. a hatására kialakuló áramot pedig váltakozó áramnak (Alternating Courrent) nevezzük. A függőleges tengelyen feszültség helyett áram is lehet. Egy teljes szinusz egy pozitív és egy negatív félperiódusból vagy félhnllámból áll. és a következők a) Állandó nagyságú b) Változó nagyságú egyen ben csak ilyennel foglalkozunk. hanem az egész országra kiterjedő villamos hálózatból vesszük.ábra Az elektronikában előforduló feszültségek 21 9 . melynek polaritása (feszült ségének iránya) állandó volt.1. Az egyen komponenst szaggatott vonal jelöli. és a gör u be szimmetrikus a t tengelyre. Figyeljük meg a e) és e) ábrát! Abban különböznek d)tői.13. mely rendkívül gyakori elektronikus (pl. hiszen a polaritás nem változik. A e) t e) Szabályosan változó egyen d) Szinuszos váltakozó u e) Váltakozó 13-1. A d) ábra a leg gyakoribb váltakozó feszültsé t t get mutatja.1 A váltakozó feszültség és áram fogalma Eddig az áramkörökben olyan generátort használtunk. hogy mindkettő egyen és váltakozó komponenst (össze tevőt) is tartalmaz.ábra az elektronikában előforduló valamennyi jellemző feszültséget bemu tatja. tran zisztoros) áramkörökben. A 230 V-os háló zati feszültség alakja szinusz. Az ilyen feszültséget egyenfeszültségnek. Az ilyen feszültséget e gyenfeszültségre szuperponált (ültetett) váltakozó feszültség nek nevezzük. vagyis nagysága és iránya periodikusan változik. és DC-vel jelöljük. és AC-vel jelöljük. a hatására kiala kuló áramot pedig egyenáramnak (Dirrect Courrent) nevezzük.1 Váltakozó feszültség és áram 13.

mert ekkor a görbe alakja közvetlenül mutatja a vál tozás módját (szinusz. Mi az U0 (10) és az Up (Jp) je ölést egyaránt használni fogjuk. Ú-vel (Í-vel). fűrész stb). továbbá csúcstól-csúcsig értéket. melyet leg gyakrabban Ucs-cs·Vel. Megkülön böztetünk pozitív és negatív amplitúdót. Az ehhez tartozó idő a pe riódus idő. hiszen polaritást is vált. amely összességében egyen. melyek közül az ábrán kettő van bejelölve.1.2. Végtelen sok ilyen pontpár van. Ezt a módszert használtuk eddig is. melynek a jele: T. mindkét he lyen emelkedő vagy csökkenő. 13.) jelölünk. Két egymás hoz legközelebb eső azonos fá zis helyzetű pont (pillanat ér ték) közötti tartomány a perió dus.· . illetve a nemzetközi szakirodalomban UP-vel (/p vel) jelölnek.1.1 Ábrázolás vonal diagramban A váltakozó mennyiségek legszemléletesebben vonal diagramban ábrázolhatók. A legnagyobb pillanat érték neve csúcsérték vagy amplitúdó. melyeket mindig kis betűvel (u. míg az e) változatban a két feszültség eredője már váltakozó. a pontozottan jelölt egy általános eset. A változás szinusz alakú és periodi kusan ismétlődik. A váltakozó mennyiségek fontos jellemzője a másodpercenkénti rezgések száma vagy frekvencia: k I· = A mértékegysége: [!] -[]. pl. U0-val (/0-val). idegen szakkifejezéssel oszcillátorral) állítunk elő. i stb.ábrát! u A feszültség értéke pillanatról pillanatra változik. Azonos fázishelyzetűek azok a pontok. amelyeknél a pillanat ér u = pillanat érték = amplitúdó u0 > T --····· 13-2. Szinuszosan változó váltakozófeszültséget az iparban és az erőművekben villamos forgógéppel (generátorral) az elektronikában pedig elektronikus áramkörrel (rezgéskeltő vel. melyet Uc5-vel (/c5-vel).ábra A váltakozó feszültség jellemzői téken kívül a görbe változásának iránya is azonos. illetve upp vel jelölünk.változat olyan egyenfeszültségre szuperponált váltakozó feszültség. Elemezzük a 13-2. és megállapítható a változó mennyiség legkisebb és legnagyobb értéke is. Ezek a pilla nat értékek.2 Váltakozó mennyiségek ábrázolása 13. Az egyiknél a periódus nulla píllanat értékkel kezdődik (ez a leggya koribb ábrázolás).

és megkímél bennünket a sok számítástól. szöggel szemben léő befogója. 20 Hz . A vektor diagram a szinusz függvényt és az egyenletes körmozgást használja fel a rezgés kifejezésére.20 kHz. 100 kHz .a ábra) sina = a/e.2. Néhány jellemző frekvencia: A hálózati feszültség frekvenciája: Hangfrekvenciás rezgések: Rádiófrekvenciás rezgések: Az/frekvenciájú rezgés periódusideje: 50 Hz. illetve számíthatók ki. e pedig az átfogója. . mely megfelel a vonal diagram szinusz görbéjét leíró u = U0 · simot összefüggésnek. Minden pillanathoz más-más a szög tartozik.1. amelyben w az ún. és a vektort az alap helyzethez képest az óramutató járásával ellentétes irányban a = oo · t szöggel elforgatjuk (b ábra). ahol a a derék szögű háromszög a. ha a-nak az u pillanat érték. U. Az elektronikában előforduló feszültségek és áramok frekvenciája néhány Hz-től több száz GHz-ig terjed. A két ábrázolási mód egymással egyenértékű. Átrendezés után az a = e · sina összefüggést kapjuk.100 GHz (Gigahertz). b a · 1 u = pillanat érték Alap helyzet r = Uo a sm a= c u = U0 ·sín a a = c·sin a a) b) 13-3. A szinusz függvény szerint (13-3. de egysze rűbb. amelynél a kör sugara megegyezik egy U0 hosszúságú vektorral. 13. c-nek az U0 amplitúdó és a nak az oo ·t a megfelelője. lr I· = A vonal diagram pillanat értékei az u = U0 · sinrot összefüggéssel írhatók le.ábra 221 .2 Ábrázolás vektor diagramban A kör vagy vektor diagrammal történő ábrázolás kevésbé szemléletes. Ez olyan körmozgás esetén teljesül. .1 l s =1Hz (hertz). körfrekvencia: lw „ 2·it· fi.-orgás irány . . ezért a vektor végpontja és az alap helyzet között Forgó vekto . valamint a bonyolult görbék lerajzolásá tól.

A vektor diagram keletkezése 22 .

.. hogy ro 2 ·1t f .ábra A vektor és vonal diagram kapcsolata Vegyük észre.u U0 • sina. b) esetben az U2 feszültség az U1 -hez képest késik cp fokkal.. az késik. hogy a t tengelyen jobb felé haladva a) b) vannak a nagyobb idők (a ké 13-5. a negyed fordulat (90°) pedig rc/2-nek felel meg.. Az a) esetben a rezgés a t = 0 pillanathoz képest.. hogy t Tidő alatt éppen l periódus alakul ki. · rr s· . . amiből 2 ·re = 360°.ábra sőbbi pillanatok). Ezt a cp fázis helyzet mutatja meg (13-5./ 11 '16 2n ' 15 i4 . és egy másik rezgéshez viszonyítva (b) stb. Felhasználva.. illetve az ennek megfelelő t = _!_ _ cp idő- u U 360 vel... vagyis u = U0 · sinrot távolságok keletkeznek. T Ez alapján a fél fordulat (180°) rc-nek.. vagyis 2 ·rt . Mekkora az 50 Hz-es és az 1 kHz-es feszültség periódus ideje? . Vegyük észre.-.. 12 1._!_.5 lt 13-4. ... a bal felé tolódó pedig siet a kiválasztott pillanathoz képest! Példák: 1. amelyek azonosak a vonal di agram egy-egy pillanat értékével (13-4.... vagyis 360°-nak felel meg! Így ro· T = 360°. ezért az a mennyiség (feszültség. T = 360°. O.ábra). ésf = 1/T: 2 ·7t I T = 360°.._. mely a szög nagyságát fok helyett radiánban fejezi ki. 9 10 r =Uo 0 IE'. amelynek görbéje jobb irányba tolódik el.. amely 1 teljes körül fordulásnak._--:':--o . Azt mondjuk: U1 és U2 között cp fáziseltolódás van. Sokszor egy rezgés pillanatnyi állapotát egy másik rezgéshez vagy egy kitüntetett pillanathoz képest kell megadni.S it 5 6 _.ábra).). áram A fázis eltérés a t=O pillanathoz (a).

feladat szerint az 50 Hz-es feszültség periódus ideje 20 ms.110.855° nak. az 500 Hz-es 1. ami a végeredmény megállapítását nehe soros kapcsolása zíti.1 ms alatt t!T = 1.1.-.5 ms.-.-.5 m s = 3 6 0 ' . párhuzamosan és vegyesen kapcsolhatók.-.55 periódust. Részlete sen csak a soros kapcsolással foglalkozunk (13-7. Mennyi lesz a 2 kHz-es áram pillanat értéke 3.?J. feladat alapján a periódus idő 0. 3.055 · 360° = 19.02 s = 20 ms. Vonal diagram esetén ez úgy történik.az egyenhez hasonlóan sorosan. melyek 0. 13.55 · 360° = 198.04 rész periódust kell figyelembe venni.. Az összegzést most a pillanat értékekkel kell Váltakozó feszültségü generátorok elvégezni.1_m_s_= 7_92'_:_2_.5 ms._ alapján TsoHz = 1/50 = 0. A pillanat érték: i = 20 mA ·sin 14.2 T = 0 .7 11--ábra).5 = 2.. . Szinuszos rezgések összegzésekor új rezgés keletkezik.1.. Mekkora a 2 µs periódus idejű feszültség frekvenciája? f = l /T = 1/(2 · 10-6 s) = 0.04 periódus játszódik le. az 500 Hz-esé ennek tizede.55°-nak.055 periódust.5 · 106 Hz = 500 kHz. 3.3.-..T = _. T = 0.4° = 20 mA ·0.2 · 360° = 72°-nak felel meg (13-6. f 2..2 periódusnál a 0. 1 m s = 72' 1 -< - 4. vagyis 2 ms és a 2 kHz-esé T = 1/(2 · 10-3) = 0.-..1/20 = 0. amely 0.ábra adódik. hogy minden pillanatban megállapítjuk mindegyik feszültség pillanat értékének nagyságát és előjelét.02 ms múlva.. majd az összetartozókat u u u .02/0. Két rezgés találkozását.1 Összegzés vonal diagramban A váltakozó feszültséget előállító generátorok .-' > <. ha amplitúdója 20 mA? -- -.-.-- 1.04 · 360° = 14.!. míg u a 2 kHz-es 1.1/2 = 0.ábra A példához tartozó 2 kHz-es rezgés A 3. Soros kapcsolásban a generátorok belső ellen állása és feszültsége az előzőek értelmében össze 13-7.. az 500 Hz-es és a 2 kHz-es feszültség 1. Az 50 Hz-es 1.2 periódust tesz meg. TikHz = 1/103 = 10-3 s = 1 ms. mert az összegzés ezen jól bemutatható. Milyen fázis helyzetben lesz az 50 Hz-es.3 Váltakozó mennyiségek összegzése 13.4°..5 m s = 3 6 0 ' _ T = 0. melyből most csak a 0.2487 = 4.5 = 6.2 rész periódus 0. .1 ms múlva? Az 1. majd összegzőu1 désük révén egy új rezgés kialakulását interferen ciának nevezzük.02 ms alatt 3.-7 13-6.áb ra). míg a ' 2.. 0 .974 mA. 0.

13-8. míg a e) el lentétes fázisú. Azo kat a váltakozó mennyiségeket. amelyeknél a fázis eltérés cp = 180°.a) ábra azonos fázisú.ábra két olyan rezgés eredőjét mutatja.) rezgéseket is. ezért változásuk ellentétes irányú. A 13-9.u tes fázisúaknak nevezzük. fürész. a rezgések ki oltják egymást (l. Az elektronikában gyakran használunk nem szinuszos (négyszög.ábra mutatja. amelynél az egyik frek venciája a másikénak kétszerese.c. Jegyezzük meg.ábra Feszültségek vektoros ábrázolása hogy azonos frekvencia esetén a két vektor együtt forog! e) . ábra). A két feszültség qJ = 180°-kal tér el egymáshoz képest. az eredőjük nulla.ábra rezgéseit vektoro san a 13-10. és frekvenciája megegyezik az összetevők frekvenciájával. A 13-8. háromszög stb. ellenté. de azonos nagyságú feszültségek összegzését mutatja be. a) b) 13-10. A e ábrán a feszültségek amplitúdó ja különböző.ábra Különböző frekvenciájú rezgések eredője 13.ábra Azonos fázisú (a) fázissal eltolt {b) és ellentétes fázisú {e) rezgések összegzése előjel helyesen összeadjuk. Érdekes esetet mutat a e) ábra. A 13-8. Ha két el lentétes fázisú rezgés amplitúdója azo nos.1.3. 13-9. Különböző frekvenciájú rezgések esetén az eredő eltér a szinusztól (nem szinusz). Azonos frekvenciájú szinusz rezgés esetén az eredő is szinusz. a b) fázissal eltolt.2 Összegzés vektor diagramban Vektor diagramban az összegzés sokkal egyszerűbben elvégezhető. Minden összea dandónak egy-egy vektor felel meg. irányát pedig a fázisszög határozza meg. amelyek hossza megegye zik az amplitúdóval.U = U1-IJ:2= 0 a) b) e) 13-8.

ábra). hogy irányuk ne változzon meg. de ellentétes értelműek (c). amelynél a nagyobb (út frekvenciájú rezgés hez tartozó kör középpontja a kisebb frekvenciájú vektor vég pontjában van (13-1 1.b ábra). A módszer: Húzzunk a két vektor végpontjain át a másik vektorral párhuzamos egyeneseket.A 1 U1 ) >s kat (13-12. de ugyanez a 2 cm-es hosszúság használ ható 200 V rezgések vektoros ábrázolása hoz vagy 20 mV-hoz is. a feszültség amplitúdója 2 V.ábra Szöget bezáró vektorok eredőjének megszerkesztése a szabály (a) és a paralelogramma módszer szerint (b} .b. Különböző frekven ÍJ. Egymással tetszőleges qi szöget bezáró vektorokat paralelogramma módszerrel összegezünk. akkor 2 cm hosszú "nyilat" Különböző frekvenciájú rajzolunk. Ha a rezgések között más értékű (nem 180°-os) fázis eltérés van. Az összegzés úgy történik. ellentétes fázis esetén (qi = 180°) is egy egyenesbe esnek. csak az amplitúdónak megfelelő hosszúságú vektorokat. sőt a csomó pontban el ágazó áramokkal is. vagyis vektorosan kell elvégezni! A d:/ " a) b) 13-13. ügyelve arra. Vegyük észre. Az eredőt az első vektor kezdete és a második vége közötti vektor adja.ábra). dc az összegzést a fázisok fi gyelembevételével. de ugyanúgy együtt forognak (b).ilyen van a 13-9. Ha 13-11. Ha nincs fázis eltérés. hogy a két módszer azonos eredményt ad! Az összegzés nemcsak gene rátori feszültségekkel végez hető el. akkor pontosan a szabály sze > rint járunk el: az egyik vektor végéhez hozzámérjük a mási.olyan kettős · ··· (ú2 vektordia gramot kell használni. Ekkor az eredő Azonos és ellentétes értelmü vektorok eredője vektor iránya megegyezik a nagyobb vektor irányával (13-12. ami azt jel enti.a ábra). mint amit a szabály előír.Azonos fázis esetén (qi = 0°) a vektorok egy egyenesbe esnek és azonos értelműek (a). qi értékétől függően erre más-más módszert alkalmazunk. Az egyszerűsített vektordiagramban nem rajzoljuk le a kört. akkor a vektorok ennek megfelelő szöget zárnak be egy mással. Ellentétes értelmű vektorok esetén hason U = UAB lóan járunk el.ábra pl. majd kössük össze a vektorok találkozási kezdő pontját az egyenesek metszéspontjával! Az összekötő vektor az eredőt adja (13-13.ábrán is . hogy a Kirch hoff törvények váltakozó áramkörre is érvényesek. de az összegzés b) a) 13-12. hanem sorba kapcsolt áramköri elemeken fellépő fe szültségekkel. hogy az egyik vektor végéhez a másik vektor kezdetét illesztjük. ciák esetén . mert ez egyszerűbb.ábra az ellentétes irány miatt kivonást jelent.

Párhuzamosan kapcsolódnak pl. melyet az áram hőhatása alapján határoztak meg. és mozgási energiájuk egy részét leadják! A hőhatás alapján meghatá rozhatjuk a váltakozó feszültség és áram teljesítményét. Azt mondjuk: az áram fázisban van a feszültséggel.1 Fázis viszonyok Kapcsoljunk váltakozó feszültségű generátorra egy R ellenállású fogyasztót (1314. Számításokban ezek egyikét kell figyelembe venni. . hogy párhuzamosan kapcsolni csak azonos feszültségű generátorokat szabad. amely egy adott ellenálláson ugyanakko ra hőteljesítményt hoz létre. mint maga a váltakozó feszültség. azonos frekvenciájú és azonos fázisú generátorokat szabad párhuza mosan kapcsolni. Váltakozó feszültségű ge nerátorok esetén ennek a feltételnek minden pillanatban teljesülnie kell. valamint legfontosabb jellemző jét. Leggyakrabban az effektív értéket használjuk. különben a kisebb feszültségű terheli nagyobb feszültségűt.4 alfejezetben megál lapítottuk. Hogy melyiket. hogy az R ellenállású fogyasztóban hő keletkezik akkor is. mert az anyag atomjaival mindkét esetben ütköznek. az az áram hasznosításakor fellépő hatástól függ. 13. az erőművi generátorok az országos hálózatra. ezért csak azo a nos feszültségű. 13.2.2. különben hatalmas áramok alakulnak ki. Mivel az áram pontosan követi a feszültség változását.2 Ellenállás a váltakozó áramkörben 13. vagyis az áram is váltakozó lesz. ha a töl téshordozók jobbra. A rákapcsolás pillanatában a generátori feszültség jellemzőinek meg kell egyezni a hálózatéval. Ez a pillanat ér ték megegyezik azzal az egyenfeszültséggel.2 A váltakozó feszültség és áram effektív értéke A váltakozó feszültség és áram pillanat értéke nulla és egy maximális érték (az amplitúdó) között periodikusan ingadozik.Röviden foglalkozzunk a párhuzamos kapcsolással is! A 8. 13-14.ábra)! A töltéshordozók sebességének nagysága és iránya a feszültség pillanat értéke szerint fog változni. és akkor is. ha bal felé áramlanak. Az effektív érték a váltakozó feszültség egyik pillanat értéke. az effektív értékét.ábra Ellenállás a váltakozó áramkörben Vegyük észre. U és I között nincs fázis eltérés (cp = 0).

fi. amely a vele azonos nagyságú egyenfeszültséggel és egyenárammal meg egyező teljesítmén)'t (melegedést) hoz létre.707 U0• 1.707.· 230 V = 1. A váltakozó feszültségnek és áramnak mindig az effektív értékét adjuk meg. i. A másik félperiódusban is pozitív előjelű.· 220 V = 1.41 ·220 V = 311 V. vagyis P0 = U0 ·/0• Helyettesítsük ezt be és vé-. ezért a teljesítménynek is csak a pillanat értékét tudjuk kiszámítani az összetartozó pillanatnyi feszültség és áram erősség összeszorzásával. amelynek amplitúdója: U0 = . 227 . Ennek átlag értéke a vál takozó feszültség ún.p 2 A maximális pillanatnyi teljesít ményt a feszültség és az áramerősség amplitűdóinak szorzata adja.ábra). amely a P0-val jelölt maximális értéknek ép pen a fele: Pátlag "" u. JPP stb.A feszültség és az áramerősség pillanatonként változik. Az U = 220 V (újabban 230 V) is pl.ábra A teljesítmény meghatározása a szinuszosan változó feszültség és áram olyan pillanat értéké nek felel meg. vagy U = 0. Az első félperiódusban u és i előjele pozitív. ezért a teljesítmény előjele is pozitív.nulla és egy maximális érték között a fe szültség és az áramerősség kétszeres frekvenciájával lüktet. U0. azt külön jelölni kell. vagyis a teljesítmény . effektív értéket jelent. Ha más érték szükséges.41 és 0. A kapott értékeket az idő függvényében ábrázolva a teljesít mény változását kapjuk (13-15.= 1.41 ·230 V 324 V.fi. pl. Az effektív érték más alakban: U = Uo . fejezetben megismerttel: P = U ·I . . hatásos teljesítménye.fi. ahol U és I az effektív érték: IU = I lil· 1 és 1 = Jegyezzük meg a következőket! 1 1. Ezt a pillanat értéket ezért a váltakozó feszültség effektív értékének nevezzük. mert mindkettő negatív és két negatív mennyi ség szorzata pozitív. A teljesítményre kapott összefüggés alakja így megegyezik a 4.41 2. gezzünk átalakítást! Az és az li 13-15. akkor. illetve U0 .

amelynek meddő teljesítménye van. hogy váltakozó áramkörben az induktivitás és a kapacitás teljesen más elven korlátozza az ára mot. amely a változás ellen hat.1 Induktivitás az áramkörben 13. 13.váltakozó áramtozása révén minden pillanatban a generátor feszültségével megegyekörben ző nagyságú. a rajta keletkező P = U ·I teljesítményt pedig hatásos vagy wattos teljesít ménynek nevezzük. 3. Rajtuk áram folyik.ábra).A hálózati 230 V-os feszültség tehát 0 és 324 V között (pontosabban -324 V és + 324 V között) ingadozik. Az effektív értéket nagy betűvel jelöljük.ábra önindukciós feszültséggel válaszol. mint az elektromos töltést). A következőkben látni fogjuk. Az R ellenállással rendelkező fogyasztót ezért hatásos vagy ohmos ellenállás nak.3. hogy az áram a feszültséggel megegyező módon.1 Fáziseltérés a feszültség és az áramerősség között Kapcsoljunk szinuszos váltakozó feszültséget szolgáltató gene rátorra egy ideális induktivitást (13-16. hogy olyan áramnak kell kialakulni. amely vál. Váltakozó áramkörben hasznos teljesítmény csak olyan fogyasztóban keletke zik. de végtelenül kicsi M időtartamokat. Tételezzük fel.3. 4. és vizsgáljuk meg az ezekhez tartozó 22 8 .t c[J L 13-16. vagyis szinuszo san változik! A hatására indukálódó feszültség a fenti összefüggés szerint M/M-vel va gyis az áramváltozás sebességével arányos. Feladatunk az áram alakjának meghatározása. EseInduktivitás a tünkben ez azt jelenti. A Lenz törvény értelmé ben az induktivitás az áram minden változására Af U = L· ' t'!. A f2-es tényező csak szinuszos mennyiség esetén érvényes! 5. amely az áramerősséget az áramló töltéshordozók ütközése révén korlátozza. Az induktivitás és a kapacitás ezzel szemben reaktancia (reaktív ellenállás). A meddő teljesítményt Q-val jelöljük (sajnos ugyanúgy.3 Reaktanciák 13. Vegyünk fel a görbe különböző helyein azo nos nagyságú. vagyis szinuszos feszültséget indukál. Eddig csak ilyen (R ellenállású) fogyasztót használtunk.1. de hasznos teljesítmény nem keletkezik.

akkor !!.. ugyanakkor a zokban a pillanatokban. Mivel az i görbe emelkedő. amelyekben a görbe metszi a t tengelyt.ábra)! Amikor az áram nem változik (az i görbének pozitív vagy ne gatív maximuma van). majd csökkenő szakaszokból áll. !!.i/M a legnagyobb. ennek következtében a 22 9 ..i/M előjele.. Ettől távolodva a MIM változás és a keletkezett feszültség is egyre kisebb. !!./!. vagyis nem indukálódik feszültség.i/M = 0.i értékeket (13-17..

A két félperiódusban az áramerősség azonos mér2 . Az összehasonlítás mindig a viszonyítástól függ. 13. i tatja. ezért az energia áramlás iránya is felcserélődik. akkor a fázisszög előjele a) b) pozitív. Tanulság: Váltakozó áramkörben az induktivitáson (induktív fogyasztón) fo lyó áram 90°-ot késik a feszültséghez képest (13-18. akai pozitívl\1 negatív ai pozitív kor az csak úgy lehetséges.u.u. hogy a kiinduláskor megfogalmazott feltételezésünk (a szinu szos generátori feszültség szinu u L·. Vektordiagramban ábrá zolva u és ivektora merőleges egymásra (13-18.b ábra). Ha az áramhoz képest a fe szültség előbbre tart (siet).2 Az induktív fogyasztó teljesítménye Az induktivitáson átfolyó áram az induktivitásban W = . ha az induktivitás árama hozzá képest 13-17. Az induktivitás árama és feszültsége között 90°-os A váltakozó feszültségre fáziseltérés van kapcsolt induktivitást induktív fogyasztónak nevezzük. hanem 90°-kal előbbre van annál (90°-ot siet az áramhoz képest).1. A feszültség tehát nem követi az áram változását. hogy a feszültség 90°-ot siet az áramhoz képest.ábra gyasztó fázisszöge ezért Az induktivitás árama 90°-ot késik a feszültséghez képest pozitív (+90°). vagyis koszinusz görbe szerint változik. A következő félperiódusban az áram iránya megfordul.. ezért azt is mondhatjuk. ·1 · L mágneses energiát 2 hoz létre. Az induktív fo13-18.a ábra). Ha ugyanis az indukált feszültségnek követnie kell a generátori feszültség szinu szos változását (Lenz törvény). Ez az eredmény azt is mu. hogy a váltakozó áramkörben a fázisszöget a feszültség és az árame.feszültség polaritása is változik. amelyben árama nulláról indulva növekedni kezd. Jegyezzük azonban meg. és az induktivitás a fel vett energiát visszaadja a generátornak.i rősség között értelmezzük. és a fáziseltérést mindig az áramhoz viszonyítjuk.ábra 90°-ot késik.!.3.hl_ szos áramot hoz létre az induktivi Ll t táson) nem helyes. Ezt az energiát az induktivitás a generátorból abban a félperiódusban veszi fel. de a lejátszódó folyamat alkalmas a valódi viszo nyok megállapítására.

ábra). de közben munkavégzés és teljesítmény kifejtés nem történik. ábrát! A legnagyobb lii ott van. Ez azt is jelenti. i.1.tékben változik. Lapozzunk vissza és figyeljük meg a 13-17. Átlaga ezért nulla.3. Az induktivitásra jellemző U// hányadost induktív u meddő ellenállásnak vagy induktív reaktanciának nevez zük és XL-lel jelöljük. ahol a görbe metszi a t tengelyt. 13. hogy az induktivitás lineáris áramköri elem és érvényes rá Ohm törvénye (13-20. vagyis az induktivitás összességében nem fogyaszt energiát. ami I független a feszültségtől és az áramerősségtől.3 Az induktív reaktancia 13. hanem csak Q meddő teljesítmény: Q = U ·1.t gést használjuk fel. megegyezik az Az induktív reaktancia nagysága Az XL induktív reaktancia nagyságának meghatározásához az Ui = L· M összefüg1::. A másik fontos jellemzője. hogy az U feszült13-19.1.3. Az induktivitás látszólagos (meddő) fogyasztó. 13.ábra Az induktív reaktancia u jelleggörbéje egyenes 1 Az induktív reaktancia mértékegysége: [ U/J] ohmos ellenállás mértékegységével.1. mint ellenál lásnál.2 V/A n. amelynél az áramerősség negatívból pozitívba vált át.3. hogy a váltakozó feszültség effektív értékének és a kialakuló áram effektív értékének a hányadosa az in duktivitásra jellemző áram korlátozó képességet ad. amelyen feszültség hatására áram folyik. 13-20.3. A meddő jelleg miatt a felvett teljesítmény is nulla.ábra ségnek és az 1áramerősségnek a szorzata nem Az induktív fogyasztó teljesítménye nulla lehet hatásos teljesítmény (P). de ellentétes előjelű. azonban a változás mértéke félperiódu sonként azonos. Ez azt jelenti. A teljesítmény most is u és i két szeres frekvenciájával ingadozik. Szorozzuk össze az összetartozó u. amelyben Mlf1t az áram változásának sebessége.1 Az induktív reaktancia fogalma Az előzőek alapján az induktivitás a váltakozó áramkör olyan áramköri eleme.ábra). és 23 0 . Válasszuk azt a pillanatot.3. ezért a felvett és a visszaadott energia egymással megegyezik. P pillanatnyi feszültség és áramerősség értékeket! A pillanatnyi teljesítményeket kapjuk ( 1319.

Ez a pillanat érték éppen megegyezik a At időtartamhoz tartozó Aí áramválto13-21. At Ekkor indukálódik a legnagyobb feszültség. Mivel M és a is rendkívül kicsi.i L· 2· tt·f ·f 0 = !0 ·2·rt·f ·L. At 0 Ezt Ui összefüggésébe helyettesítve: Ui = L· t:. Nagyon kis At esetén a vektor csak nagyon kicsi a szöggel fordul el az alap helyzethez képest.elemezzük ezt a szakaszt vektor diagramban (13-21.ábra Az induktivitás reaktanciájának változása Tanulság: Az induktivitás reaktanciája egyenesen arányos az önindukciós té nyezővel és a frekvenciával (13-22. ezért áttérhetünk effektív értékekre: U = l ·2·1t ·f · L. Egyen feszültségen (0 Hz) a reaktancia nulla. amelyben a 1 ' Ai ú) vektor hossza éppen /0 és ül 2 ·1t ·f szögsebességgel fo rog./ . vagyis 2 ·!0 • 1t lenne. és az ehhez tartozó Ai a kör kerülete. és felveszi az ennek megfelelő pillanat értéket. ezért (mint azt már korábban láttuk) az induktivitás rövidzárként viselkedik. A változások szinusz és koszinusz alakúak. akkor a vektor a 360°-os teljes ívet T idő alatt futná be.ábra). Ha a változás mindig ilyen mértékű lenne. 13-22.Ai/At értékének meghatározása kinthető az a szöghöz tartozó ív hosszával. T Ai -= 2·1t ·f . így ez az érték lesz az amplitúdó (U0). most az in duktív reaktancia: XL. hogy 1/T =fi Ekkor ·1° ·1t = 2·/ ·1t ·f = 2· rt·f ·1 0vagyis J 0.. Aí azonosnak te. A l egnagyobb a'ramva'ltoza'sna'J uA l'/uA t eze'rt: 2·/-o"-·-J-t T 2 Használjuk fel.ábra zással. Az Ohm törvény szerint a jobboldalon az l után álló mennyiség az áram korlátozó képesség. ábra)! Legyen M rendkívül kicsi! A szinuszos változás mi att felrajzolható egy olyan vektordiagram. és az 23 1 .

.----+----Hz-. amely az áram. U = U1 + U2 + U3 XL = Xt. 01 10 1000 100 redeksége dekád/dekád.+ XL + XL 2 3 13-24. A feszültségek tehát azonos irányúak. Azt a tekercset.ábra Induktív reaktancia log-log léptékben Induktív reaktanciák kapcsolása Az induktivitások soros. a fénycsövek és a higanygőzlámpák áramát is.ábra Induktív reaktanciák soros kapcsolása Rendezés után: U I = XL + XL + XL -.ábra).XL erősséget induktivitása miatt korlátozza 1'& fojtótekercsnek nevezzük. de veszteség mentes korlátozására használjuk. majd /-t kiemelve: U = 1 1 L 1 1 u _ 1 l ·XL1 + l ·Xi '2 + l ·XL ) . 13. Soros kapcsolásban (13-24. Csak olyan kapcsolással foglalkozunk.3 13-23.1. vagyis szakadásként viselkedik. Ezzel szemben végtelen nagy frekvencián az indukti vitás reaktanciája is végtelen. Ekkor mindkét tengely logaritmikus beosztású és XL olyan ferde egyenest ad.3.i. illetve párhuzamos kapcsolásakor azok induktív reak tanciái is összekapcsolódnak. amelyben a reaktan ciák nem hatnak egymásra ( nincs kölcsönös indukció). amelynek me. .0•1 i-. melyből U az eredő reaktancia (X ): 1 2 3 I . Log-log rendszerben tehát a különböző induktivitásokhoz tartozó egye nesek meredeksége nem függ L értékéről. Az elektronikában a reaktanciák vál tozását gyakran log-log léptékű koordináta rendszerben ábrázolják (13-23. ezért eredőjük megegyezik az algebrai összegükkel: A feszültségeket az árammal és a reaktanciákkal kifejezve. mely 90°-ot késik az egyes elemeken fellépő fe szültségekhez képest. Ezzel korlátoz zuk pl.3. Az induktivitást frekvenciafüggő viselkedése miatt különböző frekvenciájú fe szültségek és áramok szétválasztására.-í<'--. Azonos nagyságú x • L1< és y irányú dekádok esetén ez 45°-os mere L 2 dekséget jelent. illetve.ábra) a reaktanciákon azonos áram folyik.áramerősség végtelen nagy lesz. valamint az áramerősség frekvenciától függö. L csak az egyenes helyét határozza meg.

28 Q (majdnem rövidzár).Párhuzamos kapcsolás esetén (13-25. ame ly bo"l I = Rendeze·s uta'n: I U 13-25. az 1 H-s és a 10 H-s induktivitáson.+ l-. 2.pro k a: U XL3 1 1 1 1 -=-+ --+ -XL .ábra Induktív reaktanciák párhuzamos kapcsolása XLi XL2 az eredo" re aktanci. majd U-t kiemelve: + l. 1 kHz-en és 1 MHz- en? XL = 2·re "f ·L alapján: 10 Hz-en: XL = 2 · re· 10 · 100 · 10-3 = 6. párhuzamosban a reciprokos képlettel) hatá rozhatjuk meg. XLi XL2 XL3 . Az ára mok mindegyike ehhez ké pest 90°-ot késik. Tanulság: a reaktanciák eredőjét az ellenállások és induktivitások eredőjéhez ha sonlóan (soros kapcsolásban összeadással. Mekkora a 100 mH-s induktivitás reaktanciája 10 Hz-en. Példák: 1. vagyis azonos irányúak.ábra) minden reaktanciára azonos (a generá tori) feszültség jut. ha 230 V-os 50 Hz-es feszültséget kapcsolunk rá? Az induktív reaktanciák XL = 2 ·re·f ·L alapján: . Mekkora áram folyik a 100 mH-s. ezért algebrailag összegezhetők: U 1 1 1 1 -= -+ +XL XL. XL2 XLa Az áramokat a fe szültséggel és a reaktanciákkal kifejezve. 1 MHz-en: XL = 2 ·re · 106 · 100 · l0-3 = 628 kQ (majdnem szakadás).a rec1. 1 kHz-en: XL = 2 · re · 103 · 100 · 10-3 = 628 Q.

4 Q. az előző 10-szerese: 314 Q.1 = 31. .100 mH: 1 H: XL = 2 ·re · 50 · 0.

10 H:
az előző 10-szerese: 3 140
Q. Az áramok I = UIXL alapján:
100 mH:
! = 230 V/31,4 Q = 7,32 A,
1 H:
/ = 230 V/314 Q = 0,732 A,
10 H:
! = 230 V/3 140 Q = 0,0732 A = 73,2 mA.
3. Sorosan kapcsolunk három induktivitást. Önindukciós tényezőjük 0,1 H, 0,4 H
és 0,9 H. Mekkora a kapcsolás eredő reaktanciája 50 Hz-en?
A feladat egyik megoldási módja: először kiszámítjuk az induktivitások eredőjét,
majd ennek rektanciáját. A másik módszernél külön kiszámítjuk a reaktanciákat, majd
összegezzük őket. Az első módszer az egyszerűbb, ezért mi is ezt választjuk:

L = L 1 + L2 + L3 = 0, 1 H + 0,4 H + 0,9 H = 1,4 H.
Ennek reaktanciája: XL = 2 · :rc ·f · L = 2 ·re · 50 · l ,4 = 439,6 Q.

13.3.2 Kondenzátor az áramkörben
13.3.2.1 Fáziseltérés a feszültség és az áramerősség között
A kondenzátorra szinuszos váltakozó feszültséget kapcsolva a kondenzátor egyik
félperiódusban feltöltődik (energiát vesz fel), a másikban kisül (az energiát visszaadja),
majd ez a folyamat periodikusan ismétlődik, vagyis a kondenzátor az induktivitáshoz ha
sonlóan reaktanciaként viselkedik (13-26.ábra) A kondenzátornak kapacitív reaktan
ciája van.
A kialakuló áramerősséget az i = !1Q összefüggés alapján fogjuk meghatározni.
11t
11Q az a töltésváltozás, amely l1t idő alatt a kondenzátorba áramlik, és hatására 11U
feszültségváltozás keletkezik. A kondenzátorra vonatkozó Q = C · U összefüggés szerint
11Q = C ·t.\U,
hiszen közben a kapacitás nem vál tozik meg. Behelyettesítve az
áramerősség képletébe:

mely hasonl ít az induktivitásnál megismert Ui = L ·

111

alakra, de

13-26.ábra
Kapacitás a
váltakozó áram
körben

L
l1t

helyett most C, M helyett pedig !1U van. L és C állandó, ezért a változás alakját nem
11t
11t
befolyásolja. Figyeljük meg a 13-27.ábrát! !1U és az áramerősség azokban a pillanatok
/1t

ban a legnagyobb, amelyekben a feszültség görbéje metszi a t tengelyt (a feszültség nul-

la), és legkisebb amikor a feszültség u,
pillanat értéke megegyezik az amplitú- ·1
dóval. Az áramerősség és a feszültség
között most is 90°-os fáziseltérés van
(13-28. ábra), de most az áram siet
90°-ot a feszültséghez képest. Az
áram koszinusz görbe szerint változik,
mely 90°-kal a feszültség szinusz gör
béje előtt van. Mivel mindig az áram
erősséghez viszonyítunk, melyhez ké
pest a feszültség most késik, a ka
pacitív fogyasztó fázisszögének elő
jele negatív (-90°).
Az áram sietését könnyebb meg

i=

c...:l!l
.6. t

13-27.ábra

érteni, ha arra gondolunk, hogy a kon A kondenzátor feszültsége és árama között 90°-os
fázis eltérés van
denzátoron csak akkor van feszültség,
ha feltöltöttük, vagyis töltéseket tettünk
bele. A töltéseket viszont az áramerősség szállítja, amelynek ezért meg kell előznie a fe
szültség kialakulását.
u,i

.

90

'

j

ro

a)

b)
13-28.ábra
A kondenzátor árama 90°-ot siet a feszültséghez képest

13.3.2.2 A kapacitív fogyasztó teljesítménye
A feltöltött kondenzátorban W

.!·U 2 ·C elektromos energia van. Ezt az energiát
2

a kondenzátor a generátorból abban a félperiódusban veszi fel, amelyben feszültsége nul
láról indulva a csúcsértékig növekszik, árama pedig fokozatosan nullára csökken. A kö
vetkező félperiódusban a kondenzátor kisül, és az energia áramlás iránya is felcserélődik,
a kondenzátor a felvett energiát visszaadja a generátornak. A két félperiódusban a felvett
és a visszaadott energia egymással megegyezik, ezért a kondenzátor összességében nem
fogyaszt energiát, és teljesítménye is nulla, vagyis a kondenzátor is látszólagos (meddő)
fogyasztó.
Az összetartozó pillanatnyi feszültség és áramerősség értékeket összeszorozva az
induktivitáshoz hasonlóan - most is a pillanatnyi teljesítményeket kapjuk, és a
teljesítmény ugyanúgy u és i kétszeres frekvenciájával peri sonként azonos, de ellentétes
ingadozik (13-29.ábra). A változás mértéke fél ódu előjelű, át laga ezért nulla.

Hasonlítsuk össze a 13-19. és a 13-29. u, i,
ábrát! A t = 0 utáni pillanatokban induktivitás p
nál az áramerősség és a teljesítmény előjele ne
gatív, kapacitásnál pedig pozitív.

13-29.ábra
A kapacitív fogyasztó teljesítménye nulla

13.3.2.3 A kondenzátor reaktanciája
13.3.2.3. 1 A kapacitív reaktancia meghatározása

A z 1. = e ti.Uo..ssze1Crugge's b en

ti. a e1eszu··1tse'gva'l toza's seb esse'ge. A z
U e lo" zo"e kb en
ti.t

ti.t

alkalmazott módszer szerint most is felrajzolható egy vektordiagram, amelyben egy U0
hosszúságú vektor forog (13-30.ábra). Nagyon kis At
ese- tén a vektor csak nagyon kicsi a szöggel fordul
el, és AU feszültség változás keletkezik. Mivel At és a is
rendkívül kicsi, AU azonosnak tekinthető az a szöghöz
tartozó ív hosszával. Ha a változás mindig ilyen
mértékű lenne, a 360°-os teljes ívet a vektor T idő
alatt futná be, és az ehhez tartozó AU a kör kerülete,
vagyis 2 · U0 · 7t lenne. A
legnagyobb AU!At ezért: 2 ·U0 ·n , melyhez a legna-

13-30.ábra

T

li.U/li.t értékének meghatározása

gyobb (10 ) áramerősség
tartozik.
Io =

1
_Q_

ti.U
2·U ·7t
e.!it = e. T
0

-

e. 2 ·uo ·n ·f = uo · 2 ·7t ·f ·e, ,

= 2 . 7t . f . e, mely éppen a közben fellépő kapacitív reaktancia reciproka, és

uo

llxc =

1
2•

1

cll

A kapacitív reaktancia tehát j-fel és C-vel fordítottan arányos: ha a frekvencia
vagy a kapacitás nagy, a reaktancia kicsi. Xc-t lin-lin rendszerben ábrázolva hiperbolát,
Jog-log rendszerben pedig ferde (dekád/dekád negatív meredekségű) egyenest kapunk
(13-31.ábra). A kondenzátor reaktanciája egyen feszültség esetén (j= 0 Hz-en) végtelen
(nein vezet, szakadásként viselkedik), végtelen frekvencián pedig nulla, ezért rövidzár

ként viselkedik. A kapacitás az induktivitáshoz hasonlóan különböző frekvenciák szét
választására, valamint az áramerősség veszteség mentes korlátozására használható.
Xc

kQ

X
c

5
1+-

Q

10
0
4

L--J...:=:::::::=::=1====-10

20
0,1

30

40

50

60

70

0,1 ....__

,_

,.

f [Hz]

,..
1000 f [Hz]

C1< C2

a)

b)
13-31.ábra
A kapacitív reaktancia lin-lin (a) és log-log léptékben (b) ábrázolva

A kondenzátor is lineáris áramköri elem, mert reaktanciája nem függ sem a fe
szültségtől, sem az áramerősségtől. Jegyezzük meg!
1. A frekvencia változtatásakor a kapacitás és az induktivitás reaktanciája ellenté tesen
változik.
2. Az XL-re és Xc-re vonatkozó összefüggések csak szinuszosan változó feszültség esetén
érvényesek.
3. Az induktivitást és a kapacitást reaktáns elemnek is nevezik.
4. A reaktancia az áramerősséget nem az áramló töltéshordozók ütközése révén,
hanem más kölcsönhatásokkal korlátozza, ezért nem fogyasztó.

13.3.2.3.2 Kapacitív reaktanciák kapcsolása
Soros kapcsolásban (13-32.ábra) a kapacitív
reaktanciákon azonos áram folyik, és mindegyiken
a feszültség 90°-ot késik. A feszültségek ezért egy
máshoz viszonyítva azonos fázisúak és algebrailag
összegezhetők:
I

A feszültségeket az árammal és a
reaktanciák kal kifejezve:

i
U = U1 + U2 + u
3
Xc= Xc, +Xc,+Xc,

13-32.ábra
Kapacitív reaktanciák soros
kapcsolása

I-t kiemelve, majd rendezve: U = 1 ·( X c

= Xc

2

1

+X +Xc
c

2

és
3

3

+1 Xc + Xc , melyből

az eredő reaktancia:

)

. u cll_

1

0.

11

Tx

Párhuzamos kapcsolásban (13-33.ábra) a fe-

---+-e_,
vo

szültség közös, az áramok pedig azonos mértékben
(90°-kal) sietnek hozzá képest, ezért most is algebraílag összegezhetők:

1

cmi0
=rxc ' ci
IXc
I2

J_

:::;-{3

1

....... - ., 3

I = 11 + 12 + 13
1
1
1

Xc = Xc, + Xc

+ Xc
1

3

13-33.ábra
Kapacitív reaktanciák párhuzamos
kapcsolása

Az áramokat a feszültséggel és a reaktanci
ákkal kifejezve:

A feszültséget kiemelve, majd rendezve:

1

U az eredő reaktancia reciproka, ezért

X1c • 1+ x c 1+

1
.

2

Tanulság: Minden reaktancia eredőjét az ohmos ellenállás eredőjéhez hasonlóan
kell kiszámítani: soros kapcsolásban a reaktanciák összeadódnak, párhuzamosban a recip
rokos összefüggést kell használni! Fontos, hogy most sem az összekapcsolt C elemek ere
dőjét, hanem az általuk megvalósított Xc reaktanciák eredőjét számítjuk! Emlékezzünk
vissza és vegyük észre, hogy a kapacitások eredőjének kiszámítására használt összefüg
gések alakja ezzel ellentétes: párhuzamos kapcsolásnál az összeg, sorosnál a reciprokos
formát kell használni!

Példa: Mekkora a 100 nF-os kondenzátor reaktanciája 10 Hz-en, 1 kHz-en és 1 MHz-en?
160 kQ (rendkívül nagy).
1
1
10
- Hz-en: Xc
= --

-

1 kHz-en:
=
-- Xc

2 ·n
2 • Jt •

--

·f ·C 2·n·10·100·10- 9
1

-- = 1,6 kQ.
-•

100·10-

1 MHz-en: Xc
=

1
2 . Jt • 10 . 100 ·1o6

9

238

=

1,6 Q (rövidzárnak tekinthető).

13.4 Impedancia és admittancia
Az előzőek értelmében váltakozó áramkörben az R, L és C elemeken azok ellenál
lásától, illetve reaktanciájától függő áram folyik, és az ellenálláson hatásos, a reaktancián
pedig meddő teljesítmény keletkezik. Ha az áramkörben mindegyik elem megtalálható,
akkor hatásaik egyszerre jelentkeznek. Az összekapcsolt R, L és C elemek eredő áram

korlátozó hatását látszólagos ellenállásnak vagy impedanciának nevezzük.
Az impedancia a rezisztencia (R) és a reaktanciák (X1és Xc) eredője. A jele:
Z. Általánosságban minden, ami az áramkör áramát korlátozza impedancia. Ebben a meg
közelítésben R és X az impedancia nevezetes esete, rezisztencia, illetve reaktancia.
Az impedancia a nagyságával és a fázisszögével jellemezhető. Általános
esetben a szög nulla és ±90° közé esik: -90° < cp < 0°, illetve 0° < cp < +90°. Az
impedanciának a nagysága és a fázisszöge is függ a frekvenciától.
Impedancia
Jele: Z
Z = Látszólagos ellenállás
Fázisszög: -go•::; qi::; +go•
Z függ a frekvenciától

1

-

=Y
Y = Admittancia

z

Rezisztancia
Jele: R
R = Ohmos, hatásos ellenállás Fázisszöge:qi = O
R nem függ a frekvenciától

1
-=G
R

G = Konduktancia (vezetés)

--- - - -

R
e
a
ktancia
Jele: X
X = Reaktív (meddö) ellenállás Fázisszöge:+go• vagy -go•
X függ a frekvenciától

1
-x= B
B = Szuszceptancia

23
9

Induktív

reaktancia

Kapacitív
Jele: Xc

Jele: XL

Fázisszöge: -go•

Fázisszöge: +go•

-

1

-s

XL = 2 · n ·.f ·L
XL -

reaktancia

x -

-

1

-s

Xc -

L

BL= lnduktfv szuszceptancia

1

c - 2 · it ·f ·C

e

Be= Kapacitfv szuszceptancia

13-34.ábra
Az impedanciák összefoglalása

Az impedancia reciproka a látszólagos vezetés. Neve admittancia, és Y-nal je
löljük.

A reaktancia reciproka a reaktív vezetés vagy szuszceptancia. A szuszceptancia
jele: B.
Megkülönböztetünk induktív (Br.) és kapacitív (Be) szuszceptanciát.

IBL =

L

1 és IBc =

I· Emlékeztetőül: l a=

A különféle áramkorlátozó hatásokat és azok fontosabb jellemzőit a 13-34.ábra
foglalja össze.

13.5 Összetett váltakozó áramkörök
13.5.1 Soros R-L kapcsolás
Az impedanciát R, .L és C elemek alkothatják. A következőkben egyenként
minden lehetséges kapcsolási variációt megvizsgálunk. Az áramkörök vizsgálatakor
felhasználjuk, hogy mindegyik elem lineáris, ezért érvényes rá az Ohm és a két Kirchhoff
törvény, de az utóbbiaknál az összegzést csak vektorosan szabad elvégezni. Elsőként a
soros R-L hálózat impedanciáját fogjuk meghatározni.
A soros kapcsolás miatt (13-35. ábra) az elemeken azonos áram folyik. A vektor
diagramot ennek a közös mennyiségnek a felrajzolásával kezdjük, és a fellépő feszültsé
geket ehhez viszonyítjuk. R-en a feszültség fázisban van az áramerőséggel, ezért Uil vek
tora i irányába mutat.
Az induktivitáson az áram 90°-ot késik, vagyis Ui. vektora f.hez és Uil-hez is
képest ennyivel előbbre tart. A két feszültség
és eredője (a generátori feszültség)
derékszögű háromszöget határoz meg,
melyre alkalmazható a Püthagorasz
tétel:
R

24
0

L

Osszuk el az egyenlet mindkét
oldalát a közös mennyiség (1) négy
zetével, és használjuk fel, hogy a
megfelelő uli hányados ellenállás, re
aktancia vagy impedancia!

13-35.ábra
A soros R-L kapcsolás és vektor diagramja

24
1

z2 = R 2 + xl

, amelyből

=

u.R

1

R

R 2 + XL2

Z -

13-36.ábra

Figyeljük meg, hogy a Az impedancia háromszög származtatása a vektor ábrából
generátor u feszültségéhez képest az áramerősség most is
z
késik (<p előjele pozitív), de <p kisebb 90°-nál!
Az i-vel történő osztás alkalmazható a feszültsé
gek vektorábrájára is. Ha a derékszögű háromszög ol
dalainak megfelelő feszültségeket ugyanazzal a mennyi
séggel (i-vel) osztjuk, akkor az a derékszögű háromszög
oldalainak arányos kicsinyítését jelenti, és ekkor az oldalak rezisztenciának, reaktanciának vagy impedanciák
90°
felelnek meg. Az eredményül kapott új háromszöget cp
ezért impedancia háromszögnek, vagy impedancia vek
tor diagramnak nevezzük. Ebből közvetlenül is kifejez
45°
hető az impedancia képlete (13-36.ábra).
Vegyük észre, hogy nemcsak a feszültség és az
áramerősség között, hanem R és Z között is <p fáziselté
13-37.ábra
rés van. A szöget ezért mindkét ábra segítségével több
A
soros
R-L áramkör
féle módon is kifejezhetjük. A 13-35.ábra alapján:
impedanciájának és

tgcp =

UL

UL

,

.

sm cp =

UR

,

fázisszögének változása

e s coscp =
UR

.

U

U

A 13-36.ábra alapján:

Z [ Q)

+-----------

100 -

XL

.

XL ,

R

tg<p = R' sm<p = Z es cos<p = Z
.

--10

+- -

'

'----------

Az XL reaktancia függ a frekvenciá
tól, ezért az L-en fellépő feszültség, ennek
következtében az impedancia és a fázis
szög is függ a frekvenciától (13-37.ábra).
Az impedancia változását log-log
léptékben a 13-38.ábra mutatja. Vegyük
észre, hogy a soros R-L áramkör eredő im
pedanciáját kis frekvencián az ellenállás,
nagy frekvencián az induktivitás határozza

24

ábra Az induktiv reaktancia változása log-log léptékben .0.1 R .j i 0.1 24 2 ""----+-----"--+----+----+' -- 100 1000 f[Hz] 13-38.

J10 000 + 394 384 384 = 635. = 2.fi· R = 159.meg.. hogy R = XL: ... L . és fh-val je löljük.fi· R. amelynél a befogók egyenlő hosszúságúak. A közös mennyiséggel (u-val) osztva most admittancia háromszöget kapunk. nagy frekven cián az induktivitáshoz hasonlóan (induktíven) viselkedik! Egy ohmos ellenállásból és reaktanciából álló áramkörnél mindig található olyan frekvencia. és mekkora ezen a frekvencián az impedancia? 100 --. Felhasználva. és <p = 45°.. Most R = XL. amelyből .2 Párhuzamos R-L kapcsolás Párhuzamos kapcsolás esetén a feszültség a közös.---. amelynél a reaktancia megegyezik az ohmos ellenállással.ábra). Az ehhez tartozó frekvenciát határfrekvenciának nevezzük. Mekkora az előző kapcsolás határfrekvenciája. Az impedancia Z = ) R + 2 XC 2 ·:n: · 103 · 100 · 10-3 = 628 alapján: 2 Z = \1100 + 628 . amelyből Z "' .91 Q. Tanulság: A határfrekvencián az impedancia az ohmos ellenállásnál J2-ször nagyobb.--_ 3 2 100 10 Az impedanciája: Z = . Az eredő áramerősség a feszültséghez képest cp szöggel késik. Mekkora a 100 Q-os ellenállásból és 100 mH-s induktivitásból álló soros kap csolás impedanciája 1 kHz-en? Az induktív reaktancia: XL = 2 ·re I L 2 Q. vagyis R = 2 · n: f L.235 Hz. Hatására az ellenálláson vele fázisban lévő iR.5. amelyből kh = 2 . az induktivitáson hozzá képest 90°-kal késő iL alakul ki (13-39.n: .41 · 100 141 Q. Példák: 1. 1. vagyis R = X lesz. A határfrekvencián olyan impedancia háromszög keletkezik. ezért cp = 45°.:. hogy az áramkör kis frekvencián az ellenálláshoz. 13. ezért azt mondjuk.

de a nevezőben a két mennyiség vektoros összege szerepel.. és I2 = d 1 z 1 .-. R z z [ Q] 100 0. k ·Xt k ·Xt X12 + Jf k · Xt ·Ri.1 100 1000 f [Hz] 13-40.ábra Párhuzamos R-L kapcsolás + /f...... z + Ri... Rendezzük át! Z= l 1 = -+ - k Xt x? Jf L + --. alak amely már hasonlít a két párhuzamosan kapcsolt ellenállás eredőjének R = jára.1 ------------0. és alakja nem hasonlít egyetlen eddig megis mert összefüggésre sem.ábra .u 13-39... -+- R2 Xt Ez az összefüggés eléggé bonyolult.

A párhuzamos R-L áramkör impedanciájának és fázisszögének változása .

Azon a frekvencián. ahol az R = XL feltétel teljesül. ezért (bár R független a frek venciától) egy valódi tekercs ohmos ellen a) b) állása is függ a frekvenciától. L Az első kivételével mindegyik frek venciafüggő. a helyettesítő kapcsolása tekercs helyettesítő kapcsolásának nevez zük. ha az ellenállások különbözőek. Kis frekvencián az induktivitás kis reaktancíája rövidre zárja az ellenállást.5. mert az induktivitáson kívül ohmos ellenállással is rendelkezik. Rész letesen: -a huzal ohmos ellenállása.ábra). -a vasmag hiszterézis vesztesége. párhuzamosban coscp = G (13-42. A két kapcsolás akkor egyenértékű. valamint a fázisszögük azonos. akkor azok koszinusza is megegyezik. nagy frekvencián (ahol XL igen nagy és hatása nem érvényesül) ellenállásként viselkedik.A párhuzamos kapcsolás impedanciája és fázisszöge is frekvenciafüggő (13-40.1 A tekercs helyettesítő kapcsolása Minden tekercs R-L kapcsolásnak felel meg.ábra) alapján határozzuk meg r és R egymáshoz viszonyított értékét! Soros kapcsolásban coscp z r (13-42. most is ha tárfrekvencia keletkezik. ábra).Ji- ször kisebb mert: R Z= 13. -a huzal szkín hatás miatt megnövekedett ellenállása. Megkülönböztetünk soros és párhuzamos helyettesítő kapcsolást. Az ad . Az R 2 ·n: f L összefüggésből párhuzamos kapcsolásnál is fh = R_ érték adódik. Ha a szögek azonosak. a párhuzamosét nagy betűvel (R) jelöljük (13-41 . ezért !_ = G .5. Az L elemek azonossága miatt ez csak akkor teljesillhet.a ábra). az eredő impedanciájuk. amely egy A tekercs soros (a) és párhuzamos (b) valódi tekercs viselkedését utánozza le. 13-41. emiatt az áramkör rövidzárként. ha az induktivitásaik.b y ábra).ábra Azt az R-L kapcsolást. illetve admittancia háromszög (13-42.3.3 A valódi tekercs mint R-L kapcsolás 13. Az ohmos ellenállás miatt a tekercsnek vesztesége van. L -a vasmag örvényáramú vesztesége. A kapcsolásokhoz tartozó impedancia. Vál takozó feszültségen R-et a felhasznált huzal és a vasmag jellemzői határozzák meg. Ezt a jelölésben is kifejezzük: a soros kapcsolás veszteségi ellenállását kis betűvel (r). Ezen a frekvencián az eredő impedancia azonban R-nél 2·n: ·L .

mittanciákat az impedanciákkal kifejezve: Z y .

. G = R „ ame 1y bo"l Z Z Y 1 R' z r = Z . Fejezzük ki mindkét összefüggésből w ·L-t.5.Q· r. Q= tgcp.r . r Párhuzamos helyettesítő kapcsolásban: 1 Q= tgqi - G = XL = R _!_ XL = R 2· n· f · L lo- ' amelyből R ro· L R Az összefüggésekben szerepel ro. r G 13. r = 2·n· f· L vagyis: Q= . amely egy mértékegység nélküli szám.ábra séggel rendelkezik.2 A tekercs veszteségének kifejezése A tekercsek veszteségét a jósági tényezővel fejezzük ki.. hogy oo és Q ugyanarra a tekercsre vonatkozik! oo ·L .Q= tgcp = X ----1:. (sajnos megegyezik az elektromos töltés és a meddő teljesítmény jelével). amelyből Q Q 24 5 .R. A kis veszteségű tekercsek jósági tényezője nagy. A jósági tényező jele: Q. a) b) r R Egy tekercs kis veszte13-42. ezért Q· r .illetve tgcp = 1l ) is nagy. illetve w ·L = R. . ha a soros A kapcsolások vektor diagramja helyettesítő kapcsolásban r értéke kicsi. Az előző ábrák alapján soros helyettesítő kapcsolásban: . emiatt a jósági tényező is függ a frekvenciától. ·L r .3. és használjuk fel. illetve R· Z . Ekkor cp és ennek tangense (tgcp = XL . illetve a párhuzamos helyettesítő kapcsolásban R értéke nagy.

.f illetve jR 24 6 .1 = Q'.lr .

Ez az áram R-en és a tekercs r1 ohmos ellenállásán vele fázisban lévő. Z = Ull = 12 V/15 mA = 0. Egy elektromágnes tekercsén 12 V-os egyenfeszültség hatására 60 mA-es. az 50 Hz-en mért impedanciája.2 k. ur és u1 összege pedig a generátor feszültségét adja (13-43.b ábra) így impedancia há romszöget kapunk (13-44.8 kO 800 0. 2· 7t·50 = 0 968 amelyből a 800 ' ' visszakeresés után: cp = 75.46 H. Rajzoljuk le annak az áramkörnek a vektor ábráját. 2 Z = R + X [ . 774. az induktivitása és az adott frekvencián a fázisszög? Az egyenfeszültség/= 0 Hz-nek felel meg.Q 200 0.Példák: 1. illetve háromszögből (13-44. 2. Váltakozó feszültségen a te kercs impedanciaként viselkedik. ezért XL = 0.a ábra) az áramerősség a közös mennyiség. a tekercs induktivitásán 90°-kal siető feszültséget hoz létre. és csak az ohmos ellenál lás érvényesül.c ábra). R Ull= 12 V/60 mA = 0. 12 V os 50 Hzes váltakozó feszültség hatására pedig 15 mA-es áram folyik.ábra). amelyből 2 Z R2 + X2 C• .46°. es . 13-43../600000 774.6 = 2. 13.4 Soros R-C kapcsolás Soros R-C kapcsolásban (13-44.6 0. Mekkora a tekercs ohmos ellenállása. A fe szültség vektor diagramból.5. amelyből XL ::: Z XL = 2·1t f L-ből L ::: A fázisszög: sincp = X L z 2·1t ·/ 774 6 ' 2 -R 2 2 2 =800 -200 = . uL és urt összege a tekercsen lévő u1 feszültséget.ábra amelyben egy jelfogóval sorba van kötve egy R ellenállás! A példa vektor diagramja A soros kapcsolás miatt azonos áram folyik az R ellenálláson és a tekercsen (soros r1 és L1).

b) e) 13-44.ábra A soros R-C kapcsolás és vektor diagramja a) .

10 kHz-en és 100 kHz-en? A kapacitás reaktanciája: 1 kHz- Xc = 1 2·:n:· f.10- en: 10 kHzen: alapján: 2·:n:·10 4 ·10·10.592 kQ. nagy frekvencián ohmos el lenállásként viselkedik (13-45.1 13-45.9 1 2 .C 2·:n:·103 ·10·10. Azon a frekvencián. ahol az R = R= Xc feltétel teljesül.ábra A soros R-C áramkör impedanciájának és fázisszögének változása kezik.92 kQ.9 = 5 = 15. = 1. amelyből 1 2·:n:· f · 1 fh = 2 1R J. most is határfrekvencia kelet .Jt .A kapcsolás kis frekvencián Xc miatt szakadásként. ·:n:· · e Példa: Mekkora a 10 nF-os kondenzátorból és az 1 kQ-os ellenállásból álló soros R-C kör impedanciája és fázisszöge 1 kHz-en. z f -45" -90° 1001000 f [Hz] 0. 1 2·:n:·10- 4 .ábra).

100 kHz-en: 1 2·:n:·105 ·10·10- 9 2 • Jt '10- 3 = 0. .1592 kQ .

b és c ábra). és a fázisszög közel 90°. ezért az áramok vektor diagramjából admittancia háromszöget kapunk (13-46.4 = 15. 2 2 = Jl + 2. 13.534 = 1.4°.5 Párhuzamos R-C kapcsolás Párhuzamos kapcsolásban (13-46.0253 = 1.ábra A párhuzamos R-C kapcsolás és vektor diagramja 2 Y =G 2 + BE . és qi = 24. Nagy frekvencián a kapacitás csaknem rövidzár. és qi = 86. Tanulság: Kis frekvencián az impedancia csaknem azonos a kapacitás reaktan ciájával.5. és qi = 57.xr .592 100 kHz-en) 1 + 0.a ábra) a feszültség a közös. 1 + 1. 10 kHz-en: cosqi = 1/1. 100 kHz-en: cosqi = 1/1.6°.95 kQ. u = Be .0253 = Jl. és Y = 2 G + BE .4 = J254.159 A fázisszögek cosqi 2 = R/Z alapján: 1 kHz-en: cosqi = 1115. Az impedancia értékét akkor befolyásolja azonos módon mindkét elem.87 kQ. a fázisszög is ennek megfelelően kicsi.534. 2 2 = J1 + 0.92 10 kHz-en: = Jl + 253.1 = 0.Az impedanciák Z R = 2 + X alapján: 2 1 kHz-en (kQ-ban)) 1 + 15.95 = 0.534 = J3.909.06269. amelyből az impedancia: ·XE R2 +XE R2 R2 + J?2. ezért az impedancia közel azonos az ellenállással.7°. ha a kondenzátor re aktanciája megegyezik az ellenállás értékével.s_ = G u u a) e) b) 13-46.!.1 kQ.87 = 0.

.A párhuzamos R-C áramkör kis frekvencián ellenállásként. vagyis rövidzárként viselkedik (13-47. nagy frekvencián kapacitásként.ábra).

hogy a valódi kondenzátor párhuzamos R-C kapcsolással helyettesíthető.1 10 100 1000 f [Hz] 13-47. .. R = 1 2 · tt ·f · C' melyből 13...5...-- -. most is határfrekvencia lesz.4._ - ""' ---R. . mert a kivezetés ohmos ellen - ! u oel:\ Wz x1 '\ állásából származó veszteség sokkal kisebb a dielektrikum veszteségénél....ábra A párhuzamos R-C áramkör impedanciájának és fázisszögének változása Ahol az R = Xc feltétel teljesül. a kivezetések ohmos ellenállását elhanyagoltuk. hogy R-et a dielektrikum átveze tése és polarizációs vesztesége alkotja... .4 pontban megállapítottuk.. -90° 0. 100 ...z Z[n] ... emiatt tgö értéke is függ a frekvenciától..6 A valódi kondenzátor mint R-C kapcsolás r Már a 9.... melyet so ros helyettesítő kapcsolásban r-rel. A kondenzátor jóságát a tgö (tan gens delta) veszteségi tényezővel fejezzük ki.... sőt a polarizációs veszteség frekvencia függését is.. amely figyelembe veszi a kivezetések ellenállását.... Az eredő veszteség mindig össze vonható egyetlen ellenállásba... - - - Xc f 10 T 1 ----+---'-e -450 0. A .1 . párhu zamosban R-rel jelölünk. Akkor azt mondtuk. Ezt általában váltakozó feszültségen is megtehetjük.

egyenértékű.ábra A kondenzátor veszteségi tényezője .kétféle kap csolás kapacitásuk. ha a r tg o = -= CO ·r ·C Xc _1 u {t tgo = Bc = R = --co ·R ·C 13-48.

uR fázisban van i-vel. mint egy tekercs vesztesége.5. A soros kapcsolás miatt mindegyiken ugyanaz az i áram folyik. így r ·C tgö·R ·C tgö = r · C tgö· R· C r amelyből 2 = R ·(tgö) .7 A soros R-L-C áramkör Ebben a kapcsolásban mind a három áramköri elem megtalálható (13-49. vagyis a kondenzátor majd nem ideális alkatrész.b ábra).ábra A soros R-L-C kapcsolás és vektor diagramjai l% az induktivitáson uL és a kapacitáson uc feszültség lép fel. az induktivitás feszültsége ehhez képest 90°-ot siet. a) b) e) 13-49.' - u UL v uc "Hc { uc Xc- UR Xc l Xc Xc R \. A feszültségeket most is vektorosan kell összegezni. uL és uc eredőjét egyszerű kivonással határozhatjuk meg. illetve R = - r (tgö) 2 • Jegyezzük meg. ö az a szög. 13.a ábra). míg a kapacitásnál éppen fordítva: uc 90°-ot késik. a párhuzamosból: w = . a gyakorlatban használt kondenzátoroknál l0-3-10-4 nagyságrendű. hiszen a két vektor egy egyenesbe esik és iránya ellentétes (13-49. miközben az ellenálláson -4 UR XL UL uc \. Az eredő a generátor feszültségével egyezik: 251 . Az eredményül kapott uL-uc-vel kell összegezni az ellenállás feszültségét. A soros és a párhuzamos veszteségi ellenállás kölcsönösen átszámítható egy1 másba. amely a cp szöget 90°-ra egészíti ki. hogy a gyakorlatban alkalmazott kondenzátorok eredő vesztesége sokkal kisebb.ábra).impedanciájuk és a fázisszögük azonos (13-48. A soros kapcsolásból: w = tgö . uR-t. A jó kondenzátor tgö értéke kicsi.

hogy talál ható egy olyan frekvencia.c ábra). ami azt bizonyítja. A rezgőkör jellegzetes módon viselkedő áramkör. hiszen XL és Xc is függ a frekvenciától.8. ha i ·XL = i · X 0 vagyis XL = Xc.Mindkét oldalt a közös i2-tel osztva. ame 1y bo"l i2 Z nagysága és fázisszöge most is függ a frekvenciától. ahol az ellenállást r-rel jelöljük. v Z u = ur és cp = 0. cos cp= RIZ stb. amelynél uL = uc. = r Xc 13-50. A szögekre vonatkozó összefüggések: coscp = uR/u. Ebből következik. ezért az áramkör ohmos ellenállásként viselkedik. melyet/0-val esetlegfr-rel jelölünk.8 A soros rezgőkör 13.5. az áramkört pedig soros rezgőkörnek. vagyis {.ábrán látható kapcsolásban vizsgál 'P = 0U = Ur \! juk. r-et általában nem építik be a rezgőkörbe. A soros rezgőkör működését a 1350.ábra A soros rezgőkör és vektor diagramja Tanulság: feszültség rezonanciakor a soros R-L-C áramkörben az L és C ele mek egymás hatását kioltják. 2 2 -U=-UR+ i2 i2 ( )2 UL Uc . Ekkor a reaktanciák eredő feszültsége nulla. Az uL = uc feltétel az azonos áram miatt akkor teljesül. . melyet az elektronikában na gyon gyakran alkalmazunk. 13.5.2 A rezonanciafrekvencia A feszültség rezonanciához tartozó frekvenciát rezonancia frekvenciának ne vezzük.1 Kapcsolása és vektor diagramja A soros R-L-C kapcsolás frekvenciafüggő viselkedéséből következik. 13. algebrai úton Z képletét.5. hogy cp = 0. a vektor diagramból pedig az impedancia háromszöget kapjuk (13-49. és az ellenállásra jutó feszültség megegyezik a generátor feszültségével. Ezt nevezzük feszültség rezonanciának.8. Rezonan_ 1u ciakor uL = Uc. hanem az induktivitás és a kondenzátor veszteségi ellenállása alkotja. ezért ucuc = 0. hogy rezonanciakor XL -Xc = 0 és Z = r.

8.ábra). Az impedan cia változását mutató görbét rezonanciagörbének nevezzük. <jl +90° e jellegü ohmos ljellegü > 13-51. Figyeljük meg. A soros rezgőkör áramának változása fo 13-52. s Az egyenletet f re rendezve az /0 rezo nancia frekvenciát kapjuk: ·L · C és Az összefüggést felfedezőjéről Thom son angol fizikusról Thomson képlet-nek ne vezzük. vagyis z 1 2· n· J · l 2·:rt ·/·C .3 Rezonanciagörbe és rezonancia-ellenállás A rezgőkört tápláló generátor frekvenciáját nulla és végtelen között változtatva az impedancia nagysága és fázisszöge jellegzetes módon változik (13-51.5.ábra 252 . a fázisszög negatív! Rezonanciakor az impedanciának minimuma van: Z = r és cp = 0 (az áramkör ohmos).Rezonancíakor XL = Xc.ábra A soros rezgőkör impedanciájának és fázisszögének változása 13. hogy kis frekvencián (rezonanciafrekvencia alatt) az áramkör kapacitásként viselkedik: az impedancia nagy.

ábra A rezonanciagörbe alakja függ a veszteségi ellenállástól z 25 .fo 13-53.

az áramkör induktív jellegűvé válik. Ekkor az áramkör ohmos ellenállásként viselkedik.4 Jósági tényező és hullámellenállás Egy rezgőkör minőségét a jósági tényezővel fejezzük ki. A rezonanciagörbe alakja függ r-től.8.x „_L P. Kis veszteségi ellenállás esetén a görbe kes keny és élesen (hirtelen) változik (13-53. Rezgőkör esetén a jósági ténye ző egy szám.5.ábra). . Az impedanciával együtt az áramkör árama. i u/Z is változik (13-52. vagyis rövidzárként viselkedne.2 • ·r r 1 2· n· f ·Cr . Az elso felhasznalasaval: Q = _m_ = Pv i ·r = r amelyből w·L Q =r A második felhasználásával: Q P. A rezgőkör /0 frekvencián fellépő impedanciáját rezonancia-ellenállásnak ne vezzük. /2 . vagyis Q-val jelölünk. 13. fázisszöge pozitív. lLiJ A teljesítményeket a közös mennyiséggel (az áramerősséggel) célszerű kifejezni: n ' v = ·2 ·r. A soros rezgőkör rezo nancia-ellenállása: r. = _m_ = Pv 1.I Rezonanciakor XL Xc. . vagyis . melyet a tekercsek jósági tényezőjével megegyező módon.Rezonanciafrekvencia felett az impedancia ismét növekszik. ezért Pm kétféle módon is kifejezhető: " .ábra). akkor fo-nál nulla impedanciával rendelkezne. . melyet rezonanciakor a rezgőkört alkotó (L vagy C) reaktáns elemek meddő teljesítményének (Pm) és az ohmos ellenálláson elvesző hatásos teljesítmény nek (Pv) a hányadosa ad: . Ha az áramkör nem tartalmazna veszteségi ellenállást ( r = 0 lenne).

melyet a rezgőkör hullámellenállásának nevezünk.0 r r· Q .._r_ _ _"i fo/1.5 A soros rezgőkör felhasználása A soros rezgőkört a rezonancia frekvenciájával megegyező frekvencia kiválasztá sára vagy kiszűrésére használjuk. A kiválasztás azt jelenti. és mindkettő az c. hogy . r· Q 1 ro = Q· Q· -C. a kiszűrés pedig azt.ábra alapján ez azt jelenti. a leggyakoribb értékek 100 közelében vannak. hogy a sokféle frekvencia kö zül csak egyet használunk fel.o = 2 ·n: ·ffrekvenci ához tartozik. R . hogy a rezonanciafrekvencia kivéte lével az összes frekvenciát megtartjuk és felhasználjuk.8.5. oo ---.igy C- amelyből -L. Mivel Q egy szám (nincs mértékegysége).. u :·:----- U .. hogy a nagy jóságű rezgő kör rendkívül "éles" rezonancia görbével rendelkezik. 13.val jelölünk: · Figyeljük meg.-1 -ből - oo ·C· r - 00 • L b"l -. Az elektronikában használt rezgőkörök általában 10 és l OOO közötti értékű jósági tényezővel rendelkeznek. a gyökös kifejezésnek ellenállás mér tékegységgel kell rendelkezni. be r+R 01------=-r+-=---o . es L 1 . r-rel! A 13-53.A két összefüggés egymással egyenértékű.. és a két összefüggés összevonásával egy űjabb össze függés kapható: Q o.a soros rezgőkör jósági tényezője fordítottan arányos a vesz teségi ellenállással. és Z0. w ezért kifejezhető.

ábra Frekvencia kiszürés soros rezgökörrel .13-54.

ahol u a rezgőkört tápláló bemeneti r feszültség: ..ábra Frekvencia kiválasztás soros rezgökörrel Xc = · u 1 -=u -·- r w·C 1 .=O· Ube kört alkotó tekercset és kondenzátort erre .. és az /0 frekvenciájú feszültséget nem engedi a kimenetre (leszívja). azonban Q = 300 esetén ebből 0. Hasonló elven működik a 13-55.a 0>---. a leg nagyobb váltakozó feszültség lehet.os teleppel működő elektronikus Hatékony kiválasztás készülékben pl. mégpedig u = i ·X feszültség lép fel.41 · 120 = 169.ábra).és kimeneti pontokat összeköti. ezért a kimeneti pontokat rövidre zárja.ábra feszültségosztója. i = !!.ábrán látható. Felhasználáskor ügyelni kell arra. de kiválasztásra alkalmas kapcso lás. A kondenzátort felhasználva uc = i ·Xc (13-56. Rezonanciakor ezeken azonos. T Példák: 1. A rezgőkör most R 1 helyén van.2 V.feszültségre kell méretezni.Ube (sokszorosa) jelenik meg. Kiválasztó áramkört kapunk akkor is. mert a rezgőkör a be.4 · 300 = 120 V keletkezik. vártnál sokkal nagyobb .--0 {.. A soros rezgőkört emiatt szívókörnek is nevezik. 13-56. uuc = · Xc = 1 -· r 13-55. hogy csak 400 mV. /0 frekvencián az áramkör alig oszt.. Sorosan kapcsolunk egy 100 Q-os ellenállást.= U' Q. ha a feszültséget az L vagy a C elemről vesszük le. -r ·w · C Tanulság: Rezonanciakor az L és C elemeken a 1 rezgőkört tápláló generátor feszültségének Q-szorosa {.Kiszűrésre mutat példát a 13-54.3 nF-os kondenzátort. amelyben Rrt a frekvenci afüggő rezgőkör alkotja. hogy a rezgő1 Uk.ábra Egy 3 V. egy 1 mH-s induktivitást és egy 3. ezért 200 V-os kondenzátor kell. Rezonanciakor a soros rezgőkör impedanciája minimális (majd nem rövidzár). melynek csúcsértéke 1. Mekkora frekvencián rezonál a kapcsolás? A rezonancia frekvencia: f0 = k 2 ·:n: · L · C alapján: .

cos<p . A két vektor egy egyenesbe esik. 177V.duktív jellegűnek kell lenni. az árama. z 177 . pedig ugyanennyit késik (13-57.13 = 2.3 · O.13 V.44 = 1.3 ·0.7225 + 1.9994 .2769 .99985 V.2·re·100· 103 ·3.J31316 -177 Q .09-5.6°. a fázis szöge. 2.65 + 1.65V. az áram pedig három komponensből tevődik össze.ábra).5.3 mA . A reaktanciák: Aé I I . Nagyobb a generátor feszültségénél! UL = I ·XL 11. L és Celemeken fellépő feszültség? A 100 kHz nagyobb a rezonancia frekvenciánál. ii.628 7. Tanulságok: 1.1. 13. Mekkora lesz az impedanciája. ezért az impedanciának in. Ha több tizedes sel számolunk.09 Uc = I ·Xc = 11. A feszültségeket és az impedanciákat valóban vektorosan kell összegezni. A soros rezgőkör L és C elemein a generátori feszültség többszöröse is fellép het. Ellenőrizzük! z 2 2 U = 1. 2 100 + 146 - .3·10-9 2.2.nőrizni lehet. l1l / ·R= l l.6 A párhuzamos R-L-C áramkör Párhuzamos kapcsolásban a feszültség a közös mennyiség.44 V.482 = 5. de ellentétes . Az előző feladatban szereplő áramkört 2 V-os 100 kHz-es váltakozó feszültsé get szolgáltató generátorra kapcsoljuk. ebből q:i 55. . valamint az R. de ellentétes polaritású UL-lel! A két feszültség eredője: 7.072·10-3 XL Xc = 628 Q Z= 2 482 Q = 146 Q (valóban induktív). Ez is nagyobb a generátori feszültségnél.482 Q.3 ·0. l = l .R = lOO = 0.564. iR fázisban van a feszültséggel. Íc ehhez képest 90°-ot siet.3. melyet méréssel is elle. Az áramerősség: I „ U • „ 11. Az eredő feszültségnek 2 V-nak kell lenni. pontos értéket (2 V-ot) kapunk.

ábra Áramok rezonanciakor u A 13-59. . amelyből: Reciprok képzéssel: Z 13.5.10 A párhuzamos rezgőkör 13. Ez az eset az áramrezonancia.5. L és C árama azonos lesz (13-58. Figyeljük meg. ezért különbségüket kell iR-rel összegezni. Minden áramot a közös feszültséggel osztva.Be ie ÍR G u ie { ÍL BL-Be { BL ie u Be 13-57. A rezonancia most is Xc XL esetén teljesül.ábra). hogy rezonanciakor a kapcsolásnak a legna gyobb az impedanciája! Ez a rezonancia-ellenállás: Z = R. de eredőjük az ellentétes irá nyok miatt nulla. Amikor Xc = XL.ábra A párhuzamos R-L-C kapcsolás és vektor diagramja értelmű. A fázisszög ekkor nulla.10.1 A párhuzamos rezgőkör impedanciája A frekvencia változtatásakor Xc és XL> ennek következtében Z és <p is változik. Íe ezért a rezonanciafrekvencia levezetésekor az előbb i= i megismert Thomson képletet kapjuk: ie= o 13-58. az admittancia háromszöget kapjuk. Az eredő áramerősség és a feszültség között most is <p fázis eltérés van.ábra a párhuzamos rezgőkör impedanciájának változását mutatja. az áramkör ohmos jellegű.

Az áram állandósága miatt ekkor a feszültség az impedancia szerint változik (1361. .ábra A párhuzamos rezgőkör áramának változása ohmos C jellegű 13-59.2 A párhuzamos rezgőkör jósági tényezője A párhuzamos rezgőkör jósági tényezőjét is a Q= Pm!Pv összefüggéssel határoz hatjuk meg.ábra A párhuzamos rezgőkör impedanciájának és fázisszögének változása Az elektronikában a párhuzamos rezgő kört gyakran áramgenerátorral tápláljuk és a rezgőkörön fellépő feszültséget hasznosítjuk. Összefoglalva: So u ros rezgőkörnél feszültség. A rezo nancia frekvenciát mindkét rezgőkömél azonos módon. Rezonanciakor az áramkör ohmos.10. ezért itt az áramkör induktív jellegű.Rezonanciafrekvencia alatt az áramot az induktivitás határozza meg. a fázis 13-61. párhuzamosnál pedig maximális értékű. 13. az impedancia A feszültség változása áramgenerátoros táplálás esetén soros rezgőkörnél minimá lis. Most azonban a feszültség a közös mennyiség. u a Thomson képlettel szá fo mítjuk ki. ami miatt kapacitív jellegű (éppen fordítva mint soros rezgőkör nél). Fázisszöget és impedanciát tekintve a két rezgőkör ellentétesen viselkdik.ábra szög nulla.5. z 'l' +90' < L jellegű 13-60. ezért a következő alakokat célszerű használni: .--uo"' i ·R a párhuzamosnál áram re zonancia van. rezonanciafrekvencia felett pedig a kapacitás. Az áram az impedanciával ellentétesen változik (13-60.ábra).ábra).

13. így R-= Q -. z -- w·L es Q· L' Q= w · R· C-ből w = RC. sa. ame 1yb"ol Q· L R. 1Í. éS"Jc ellentétes irányúak. ame 1ybo"l 2 XL U XL R 1Q = w L'' illetve u2 2 Q = Pm = .X(: = U ·_!i_ = _B_ amelyből u2 Pv .. fo 13-62.ábra A rezonanciagörbe alakja függ a jóság tényezőtől A párhuzamos rezgőkör rezonancia görbéjének alakja is függ a veszteségi ellenállástól.ábra szerint a rezgőkört tápláló generátor árama három részre (iR. te. illetve a jósági tényezőtől (13-62.XC . a harmadik összefüggés is megkapható: Q= -bő! !! w = R .3 A köráram A 13-57.10. gy: Q = Pm = - XL = U Py U 2 u2 .XC 2 és a Py = R · R = R .C Q= R· . és ic áramokra) oszlik. de rezonanciakor azonos nagyságúak . 1Í.g1..nyezo" 1.ábra).5. R A két összefüggésből w-t kifejezve.u2 u2 Pm = XL . vagy Pm = u2 A J.O..XC u2 .

ezért . Ezek az áramok a rezgőkörön belül (az L és Celemeken át körbe) folynak.ábra).(13.58.

10. Ha tározzuk meg milyen kapcsolatban van a köráram a külső áramkör i áramával! Rezonanciakor a köráram iL vagy ic. A 13-64. lk . a l itze huzal minden elemi szálát gondo san be kell forrasztani! 13. - A kapacitás áramával számolva: . és i= 1 mA esetén a rezgőkör tekercsén és kondenzátorán 100 mA-es áram folyik.5. amely az an tennán beérkező sokféle rez gés közül a nekünk megfele lőt választja ki.ábra R és iR nélkül mutatja a köráram áramkörét. A 13-63. és a 13-65. A párhuzamost azonban gyakrabban.4 A párhuzamos rezgőkör felhasználása A párhuzamos rezgőkört a soros rezgőkörhöz hasonlóan bizonyos frekvenciák ki választására.és kime netet egymástól.köráramnak nevezzük. l w . illetve kiszűrésére használjuk. melyből u = i·R . u Zc =Xc lu iLl\_J c1ic 13-63.ábra A köráram értelmezése i ·R --= i · R· w · Ci · Q.e Tanulság: a rezgőkörön belüli köráram Q-szor nagyobb a rezgőkört tápláló generá tor áramánál! Pl. A párhuzamos rez gőkört emiatt zárókörnek is nevezik. a külső áramkör árama pedíg i= . hogy /0 frekvencián a rezgőkör rendkívül nagy re 13-64. Az utóbbinál a kiszűrés úgy tör ténik. Q = 100. pl.ábra Kiválasztás párhuzamos rezgökörrel zonancia-ellenállásával meg akadályozza a feszültség át jutását a bemenetről a kime netre. Ezt a törvényszerűséget a tekercset alkotó huzal keresztmetszeté nek megválasztásakor figyelembe kell venni. Elzárja a be. ábra frekvenciafüggő feszült ségosztóra mutat példát pár huzamos rezgőkörökkel. Párhuzamos rezgőkör alkotja pL egy rádióvevő állomásválasztóját.

ábr a Kiszűrés párhuzamos rezgökörrel .1365.

majd kapcsoljuk rá egy induktivitást (13-66.ábra). A kondenzátor U0 feszültségű generátornak felel meg.67. az áram nem szűnik meg azonnal. miközben C feszültsége és energiája egyre csökken. Amikor i nullára csökken. L 13-66.-- _Í. Uc újra lfo lesz. hogy minden változást akadályoz. A K kapcsoló zárása után rezgőkör ala kul ki.·v. Az induktivitás árama mind addig növekszik. és L-ben az áram növekedni kezd. A folyamat innen kezdve ellentétes irányú árammal kezdődik elölről (13. 2 energia tárolódik. és tölti C-t. amíg C-ben töltés van.. amikor kondenzátor teljesen kisül. szabad rezgései Töltsünk fel egy kondenzátort. 0 Wcmaximális WL= O i :: "'-"' j -""A! ' u=Uo i= O Wcmaximálís WL= O u=O i= l o Wc= O WLmaximális 261 .. ener giája és feszültsége nulla.. hanem egyre csökkenő intenzitással ugyan.\.ábra). Ekkor a teljes energia Lben tá rolódik.5.11 A rezgőkör.. Az áram növeke désekor L energiája is növekszik. A feszültség és az áramerősség között 90°-os fázis eltérés van. amelynek feszültsége ennek következtében ellentétes polaritású lesz. A rezgés frekvenciáját a rezgőkör induktivitása és a kapacitása határozza meg a Thomson képlet szerint: .13. amelyben 1 U"CL - 2 · C·Uo. és a teljes energia ismét C-ben tárolódik ( WL = 0 eset).. vagyis akkor lesz a legnagyobb (10).f(\ u = Uo i= 0 Wcmaximális WL= O u u=O i = lo Wc= O Wlmaximális u= U i= O . de továbbra is fennmarad.ábra Kapcsolás a rezgőkör vizsgálatához Az induktivitásnak azon tulajdonsága miatt..

ábra A rezgőkör szabad rezgése 26 6 .13-67.

melyeknek vesztesége van. mert külső kényszerítő hatások nélkül megy végbe.. Wc = WL. Az egyik ismeretében a másik kiszámítható: Ha az egyenletből a feszültség és az áramerősség hányadosát fejezzük ki. Az áram egy része ezért nem az induktivitáson. -2· L· ro • 0 ahol U0 és /0 a rezgések amplitúdója.ábra). erősen (b) és aperiodikusan csillapodó rezgés (e) .-.ábra Gyengén (a). a hullámellenállását kapjuk: u A valóságban minden rezgő kört egy tekercs és egy konden zátor alkot. majd az induktivitásban tárolt mágneses energia megegyezik egymással. A kondenzátorban tárolt elektromos. hanem az R veszteségi ellenálláson át záródik.Ío 1 = r. Az eredő veszteség a rezgő körrel párhuzamosan kapcsolódó R veszteségi ellenállással helyettesít hető. a rezgés exponenciális görbe szerint csillapodik (13-68.. vagyis 1 2 1 .ábra Csillapodó rezgés és a kondenzátor minden rezgés után egyre kisebb feszültségre töltődik. Az amplitúdó egyre kisebb lesz.·C·U 2 . 13-68.· 2·rr·-v L ·C A megismert folyamatot a rezgőkör szabad rezgésének nevezzük. u u a) u b) e) 13-69. akkor a rezgőkörre jellemző mennyiséget.:.

u. minél nagyobb a rezgőkör vesztesége. Az antenna egy rezgőkömek felel meg.A csillapodás annál erősebb. A teljesítmény tehát a meg szokott módon. Az ohmos ellenálláson keletkező teljesítmény görbéje a t tengely felett helyezke dik el. 13. és a rezgés csillapítatlan.ábra).b.-::Pnag q> q> 0 a) 90° b) O<q><90° e) 13-70.i. Ha a csillapo dás oly nagy mértékű. Hogyan? 26 . Az átlag teljesítmény ekkor nulla és az effektív értékekkel számított U ·l érték közé esik.ábra). Mint látható U l általában egy látszólagos teljesítményt ad. amelynek kisugárzott energiáját az adó minden félperiódusban pótolja.ábra).p u.a. és az így kapott pillanat teljesítményeknek az átlagát kell ké pezni.i. és ennek átlaga nulla.6 Teljesítmények a váltakozó áramkörben A 13. ezért a feszültség és az áramerősség között 90°-os fázis eltérés van.p _ _ . A rezgőkör szabad rezgései okozzák az elektronikában a négyszögjel felfutó élé nek berezgését. a valódi (hatásos) teljesítmény kiszámításához figyelembe kell venni a fázisszöget is.ábra A teljesítmény függ a fázisszögtöl A 13. vagyis minél kisebb R értéke.2 alfejezetben már megállapítottuk.p u. de ezek ef fektív értékeit kell használni (13-70. R oo esetén a rezgőkör ideális. A reaktancia az egyik félperiódusban felvett teljesítményt a következő félperiódusban visszaadja. akkor a rezgést aperiodikusnak nevezzük (13-69. emiatt a szorzással kapott pillanatnyi teljesítmények görbéje a t tengelyre szimmetri kusan helyezkedik el. és ekkor a teljesít mény görbe a fázisszög értékétől függően a szimmetrikus állapothoz képest pozitív irány ban eltolódik (13-70.c. hanem meddő teljesítményt határoz meg (13-70. hogy a váltakozó teljesítmény meghatá rozásakor az áramköri elemen fellépő feszültségnek és áramnak az összetartozó pillanat értékeit kell összeszorozni.i. a feszültség és az áramerősség összeszorzásával számítható. és az átlag érték P U ·l. az U ·I szorzat ezért nem valódi.3 alfejezetben azt is megállapítottuk. de ezt a szabad rezgést használjuk a rádiók adóantennáinál is az elektro mos rezgések elektromágneses hullámmá alakítására.ábra). ahol U és l effektív érték. Általános impedancia esetén a fázisszög 0 és 90° között van. hogy ellentétes polaritású félperiódus nem tud kialakulni. hogy a kapacitás és az induktivitás re aktanciaként viselkedik.

egy soros R-L kört (13.ábra).5. és a közös mennyiség az áram. l Mekkora a motor látszólagos. hatásos és meddő teljesítménye? 5. pl. A meddő teljesítmény: Q S ·sincp. Példa: Egy villanymotor adatai: U = 230 V 50 Hz. ezért a műszer a wattos teljesítményt ( P U ·l ·coscp) mutatja. A három teljesítmény között szoros kapcsolat van: A váltakozó áramkörbe kötött wattmérő cosqi értékét automatikusan érzékeli. Mértékegysége: W (watt).13-71.ábra A teljesítmény háromszög származtatása a vektor diagramból Vegyünk egy általános impedanciát.1 pont)! Ennek vektor diagramjában a feszültségeket kell összegezni. vagy llP = U ·/ ·coscpll.62 = 827.8 A 1334 VA. vagy Q = U ·I ·sirnp. de párhuzamos kapcsolásoknál a feszültség a közös mennyiség. Az átszámításhoz használt coscp-t teljesítménytényezőnek nevezzük. A teljesítmény háromszög segítségével a hatásos teljesítmény: P = S · coscp. Q = l · UL meddő vagy reaktív teljesítmény. coscp = 0. kiejtve var. A meddő teljesítmény Q S · sinrp alapján: . Ez az eljárás minden eddig megismert kapcsolásra használható. P = l · UR a hatásos vagy wattos teljesítmény. 1334 · 0. ezért ezzel kell a részáramokat megszorozni. A hatásos teljesítmény: P U ·I · cosrp = S ·cosq. melyből a látszólagos teljesítmény: S= U · / = 230 V ·5. Pillanat értékek helyett effektív értékeket használva: S= l · U a látszólagos teljesítmény.62.08 W. Szorozzuk meg a feszültségeket a közös áramerősséggel! A vektor diagramból ekkor tel jesítmény háromszöget és három teljesítményt kapunk (13-71.8 A. Mértékegysége: V ·AVA (voltamper). A motoron feltüntetett adatok mindig névleges adatok. Mértékegysége: VAr (voltamper re aktív).

7862 = 1048.79 VAr.6° 1334 · 0. .Q =1334 · sin 51.

azaz minél kisebb a coscp teljesítményténye ző. amely váltakozó feszültségen is üzemeltethető! A kompenzálást általában nem lehet pontosan elvégezni. de a na gyobb áram az energia szállító vezeték ellenállásán nagyobb hőveszteséget okoz. Gyakoribb az induktív jellegű fogyasztó. amelyet a világító rendszerre kapcsolt kondenzátorral szüntetünk meg (13-73 . A veszteség ezért az energia szolgáltatónál jelentkezik. de ennek elkészítése is többlet kiadással (veszteséggel) jár. Ezekben a fényforrások gáztöltésű csövek. Ezt az áramot egy indukti vitással (fojtó tekercs) korlátozzák. minél jobban eltér a látszólagos teljesítmény a hatá sostól. Egy villanymotomál . de a fénycsőhöz és a higanygőzlámpához hel yi kompenzációt alkalmazunk. Csak olyan kondenzátor használható. Pl. vagyis impedanciaként viselkednek. melynek a veszteségi ellenállását a fogyasztó ohmos ellenállása alkotja! Fogyasztó Fogyasztó // ' L \ Kompenzál ó kondenzátor \ Kompenzáló tekercs 13-72. Vegyük észre. a kapacitásét induktivitással kompenzál hatjuk (13-72. mert a fogyasztó fázis szöge nem állandó. Az induktivitás hatását kondenzátorral.13. A coscp növelésének technikai megoldását fázisjavítás nak vagy fáziskompenzálásnak nevezzük. Ezt a veszteséget a fogyasztó tulajdonosa nem fizeti meg.ábra). vagyis minél nagyobb a fáziseltérés. A veszteség annál nagyobb. A fogyasztónál elhasznált villamos energia ugyan nem több. melyet fogyasztásmérője nem mér meg. hogy a kiegészítéssel az áramkör veszteséges rezgő körré alakul. Sok villanymo tort használó ipari üzemekben a fáziseltérést pl. mert nagy része az erőművi generá tor és a fogyasztásmérő közötti vezetéken keletkezik.ábra Induktív és kapacitív fogyasztó kompenzálása Az induktív jellegű fogyasztók fázisjavító kondenzátorát közvetlenül a fogyasztó mellett. mert az ezen áthaladó áram nem okoz hőveszteséget (hatásos teljesítményt). melyet na gyobb keresztmetszetű vezetékkel csökkenteni tud ugyan. Éppen emiatt viszont fázis eltérés keletkezik. melyekben begyújtás után hatalmas áram alakulna ki. vagy az energia elosztó rendszer központi részén helyezhetjük el. hogy a teljesítménytényező a lehető leg nagyobb (lehetőleg 1) legyen. egy központi kondenzátortelep egyenlíti ki.ábra). neki okoz kárt. A reaktáns elemek miatt a fogyasztók árama nagyobb a hatásos teljesítményhez tartozó értéknél. Az energia szolgáltatónak ezért az az érdeke.7 Fázisjavítás A gyakorlatban használt fogyasztóknak ohmos ellenállásuk mellett általában in duktivitásuk vagy kapacitásuk is van. minden villanymotor ilyen. mert tekercse jelentős induk tivitással és ezzel arányos induktív reaktanciával rendelkezik.

8 körüli értéket illik betartani. Fojtó telercs \r e / Kompenzáló kondenzátor Bekapcsoló 13-73. és milyen előjelű? 9. Milyen görbét kapunk.21 µF.8 A és coscp = 0.8 ·0.62. za tor apac1 ta sa: = l = 52. 96 Q. ha az induktív reaktanciát a frekvencia függvényében lin-lin és log-log léptékben ábrázoljuk? 12. Mekkora a motor hatásos és meddő árama.8 A · 0.976 A. Mit jelent az effektív érték. Mekkora az induktív fogyasztó teljesítménye? 10. Mit jelent az egyenfeszültségre szuperponált váltakozófeszültség megjelölés? 3. f= 50 Hz.8 A · sin51. függ a terhelés mértékétől.21·10-6 = 52. k · .pl. A kompenzálást ezzel azonos áramú kondenzátorral lehet elvégezni. és mekkora ka pacitású kondenzátor szükséges a kompen zálásához? Ih = 1 · coscp = 4.773 A.83·10 e · Ellenőrző kérdések: 1.!!_ == V = 60. Mekkora a kapacitív fogyasztó teljesítménye? 15. Ennek ellenére a coscp = 0.62 = 2. Milyen módszerrel ábrázolhatók a váltakozó mennyiségek. Mitől és hogyan függ az induktív reaktancia? 11. Mitől és hogyan függ a kapacitív reaktancia? 13.ábra230 V A fénycső kapcsolása lm = 1·sincp = 4.. ha a kapacitív reaktanciát a frekvencia függvényében lin-lin és log-log léptékben ábrázoljuk? 16. Hogyan összegzünk vektorosan azonos és különböző fázisú mennyiségeket? 5.3 1. és hogyan jelöljük? 7. Mit nevezünk reaktanciának? 8.6° = 4. A 230 szükséges kapacitív reaktancia: Á(: = . 1= 4. Bimetálos kapcsoló (gyújtó) Fénycső Példa: Egy villanymotoron a következő adatok találhatók: U= 230 V. Mit jelent az AC és DC rövidítés? 2.7862 = 3. Mit jelent és milyen két fontos adattal jellemezzük az impedanciát? . és melyiknek mi az előnye? 4. Mekkora és milyen előjelű a kapacitív reaktancia fázisszöge? 14. -4 2 ·:n: · F Á(: 2·:n:·50·58. Milyen görbét kapunk. Az eléréséhez szükséges konden Im 13. Milyen jellemzői vannak a váltakozó feszültségnek? 6.773 A . Mekkora az induktív reaktancia fázisszöge.

Milyen elemekből áll egy tekercs helyettesítő kapcsolása? 24. Mit nevezünk határfrekvenciának. Érvényesek-e váltakozó áramkörökben a Kirchhoff törvények? 19. és milyen fcíbb jellemzőkkel rendelkezik: admittancia. Mikor és miért van szükség fázisjavításra? 37. konduktancia? 18. Mit mutat meg a jósági tényező. re zisztencia. Hogyan lehet a fázisjavítást elvégezni? . Mit nevezünk hatásos. Hogyan határozható meg a soros és a párhuzamos R-C kapcsolás eredő impedan ciája? 26. Milyen jellemzőkkel rendelkezik a párhuzamos rezgőkör rezonanciakor? 31. és hogyan határozható meg? 32.17. Mi okozza egy tekercs veszteségét. szuszceptancia. Milyen jellemzőkkel tendelkezik a soros rezgőkör rezonanciakor? 30. Hogyan változik a soros R-L kapcsolás impedanciája a frekvencia függvényében? 21. Mit jelent. és mi a mértékegysége? 35. Hogyan határozható meg a soros R-L kapcsolás eredő impedanciája? 20. Hogyan számítjuk ki egy rezgőkör rezonancia frekvenciáját? 28. és mekkora ezen a frekvencián a fázisszög? 22. Hogyan határozható meg a párhuzamos R-L kapcsolás eredő impedanciája? 23. Mit mutat meg a rezonanciagörbe és a rezonancia-ellenállás? 29. Mit jelent a kiszűrés és a kiválasztás? 34. látszólagos és meddő teljesítménynek. hogyan fejezzük ki a veszteség mértékét? 25. Hogyan fejezzük ki a kondenzátor jóságát? 27. Mit nevezünk teljesítmény tényezőnek és mekkora az értéke? 36. Mire használjuk a rezgőköröket? 33.

.

Tanulság: Változó elektromos tér körül mágneses tér keletkezik. A feszültség a mágneses fluxust kö rülvevő vezetőben keletkezik. akkor áram nem alakul ki. a kon 14-1. Azt mondjuk: a mágneses teret a töltésáramlással nem járó eltolási áram hozza létre. ha a térbe nem te szünk vezetőt. Ekkor (az eddigiekkel ellentétben) az elektromos tér erővonalainak nincs kezdetük és végük. a mágneses tér is megváltozik. A mágneses tér megváltozásakor feszültség indukálódik. hogy a változó elektromos tér környezetében is mágneses kölcsönhatás lép fel. A tapasztalat azt mutatja. és a ve zeték körül mágneses tér alakul ki. A fegyverzetek között azonban nem folyik áram. azonban a kiveze 1 Elektromos tér tések között az indukált feszültség megjelenik. Vegyünk egy olyan áramkört. Az elektromágneses indukciót ezért úgy általánosíthatjuk.ábra).1 Az elektromos és a mágneses tér kölcsönhatása Az elektromos töltéshordozók áramlása közben mágneses tér keletkezik.ábra denzátor lemezei között lévő elektromos Változó elektromos tér körül mágneses tér keletkezik tér erőssége pedig változik. ELEKTROMÁGNESES HULLÁMOK 14. Ha az áram nagysága vagy iránya vál tozik.14. és körülveszik a változó 14-2. \ \Aff( 26 9 . melynek erővonalai a mágneses tér körül záródnak. hogy a Változó mágneses tér körül elektromos tér keletkezik mágneses tér megváltozása elektromos teret hoz létre.ábra) ! A feltöltött kondenzátor lemezei között elektromos tér van. hogy elektromos i terét és környezetét könnyebben tudjuk ( Í vizsgálni (14-1. csak az elektromos tér változik. és ez alakítaná ki a mágneses teret. Amikor a kon denzátor töltődik vagy kisül az összekötő vezetékben töltések áramlanak. melynek in dukcióvonalai az elektromos teret körülveszik. és a mágneses tér indukcióvonalai az elektromos teret körülveszik. Ha a vezető nem zárt. Olyan mintha az áram a kondenzátoron is átfolyna.ábra mágneses fluxust (14-2. Változó elektromos tér amely váltakozó feszültségű generátorból Mágneses tér és kondenzátorból áll! A kondenzátor lemezei legyenek távol. Az elektromos tér bizo nyíthatóan akkor is kialakul. és \ ' elektromos teret hoz létre. hanem zártak. melynek indukcióvonalai az áramló töltéseket körülveszik.

ábra Elektromágneses hullám az Váltakozó áramú vezető körül elektromágneses hullámok keletkeznek összes rádió és TV hullám. és periodikusan változtassuk áramát! A vezető kö rül változó erősségű mágneses tér alakul ki. 14-3. majd elmélete alapján Hertz 1888ban kimutatta az elektromágneses hullámokat. Az átalakítás hatásfoka akkor jó. a röntgen és a gamma sugárzás.Váltakozó áram E E E tőtől fény sebességgel terjed to vább a térben.ábra Az elektromos és mágneses térerősség merőleges egymásra Az elektromágneses hullámok előállítására (az elektromos rezgés elektromág neses térré történő átalakítására) szolgáló eszközt adóantennának nevezzük. melynek rezonancia frekvenciája megegyezik az átalakí tani kívánt elektromos rezgés frekvenciájával.2 Elektromágneses hullámok Vegyünk egy egyenes vezetőt.ábra). és ennek változása ismét mágneses teret stb. A két tér mindig merőleges egymásra (14-4. ha az antenna olyan rezgőkört alkot.Összesítve: az elektromos tér megváltozásakor mágneses tér. 14-4. és a veze. v = e = 300 OOO km/s. A vevő antenna ezzel ellentétes folyamatot valósít meg. hoz létre (14-3. a fény. amely rá merőleges elektromos teret kelt. a mágneses tér megváltozásakor elektromos tér keletkezik. A térben terjedő és egy más változását kölcsönösen fel tételező elektromos és mágneses teret elektromágneses hullám nak nevezzük. A két tér kapcsolatát Maxwell a róla elne vezett egyenletekben (Maxwell egyenletek) fejezte ki. és amelynek elektromos és mágneses tere .ábra). 14.

Az induktivitás és a kapacitás helye pontosan nem határozható meg. hanem a teljes világűrre kiterjed.14-5...ábra felosztását frekvencia és hullámhossz A hullámhossz és a frekvencia egymással fordítottan arányos szerint a 14-7. ha azzal párhuzamos. Nem koncentráltak. a hullámhossz és a terjedési sebesség között szoros kapcsolat van: e f=T Mivel a sebesség állandó.. Az elektromágneses hullámok legfontosabb jellemzője a frekvencia és a hullám hossz. míg a kapacitást a rúd felülete alkotja. A jele: /.. vízszintesen polarizált elektromágneses hullámról beszé lünk. A hullámhossz a térben két egymáshoz legközelebb lévő.\d részeiben elosztva találhatók. /. A frekvencia.. hanem a n'. Ennek induktivitása arányos a rúd hosszával. Az elekt romágneses hullámhoz a frek venciájával arányos W = h f energia tartozik. vagyis az antenna nyitott rezgőkört alkot (14-5. akkor függőlegesen po larizált.. Ha E a Föld felszínére merőleges. Az elektromágneses hullámok 14-6. = f = 300 ooo ooo m s = 555..ábra A zárt rezgőkör átalakf1ása nyitott rezgökörré nem egy kis térrészre korlátozódik. Mekkora az 540 kHz-es Kossuth rádiónál a hullámhossz? /.5 m. és f között fordított arányosság van: a nagyobb frekvenciájú rezgés hullám hossza kisebb (14-6. 540 OOO Hz 271 . amelyet egy vezető anyagból készült rúd alkot.. azonos fázis helyzetű pont távolsága.ábra).ábra).ábra mutatja. ami valóban középhullám. Példák: 1. Az elektromágneses térnek a Földhöz viszonyított irányát az elektromos kompo nens (E) irányával adjuk meg.. Az antenna tehát olyan rezgőkör..

TV és radar 104 3 · 1a5 6 310· 103 - 102 -· 3 ·107 3 3 · 1a8 ·109 _.-. Mit fejez ki elektromágneses hullámnál a polarizáció? 27 2 .. ha a rezgés hullámhossza 50 cm? f 300 ooo = .3 Rövid hullám Ultrarövid hullám (URH és TV VHF) 10-3 3 · 1012 3 ·1015 Közép hullám cf1 1012 Lágy röntgen sugárzás Kemény röntgen sugárzás Gamma sugárzás 1013 - Nagy energiájú 3 · 1a22 1014 sugárzás 3 .3 · 1011 Fény [m] 310· 4 3 · 1010 hullámok "- [Hz] Deciméteres hullám (TV UHF) 1Ö1 2 Centiméteres hullám (Radar) Milliméteres hullám (Radar és maser) 104 Infravörösés hősugárzás 3 ·1013 10 5 3 ·1014 10-6 ... Milyen következményei vannak az elektromos és mágneses tér megváltozásának? 2.. = /.f Rádió. Mekkora frekvencia tartozik a TV UHF tartományában működő adóhoz. Ellenőrző kérdések: 1.3 · 1016 és gamma sugárzás -- ·1 Látható fény Ultraibolya sugárzás 7 10 10-8 3 · 1017 1ö 9 18 1Ó10 310· 1Ó11 3 ·1019 Röntgen 3 · 102° . Hosszú hullám 10 10 ---·--. 1a23 1Ó15 Kozmikus sugárzás 14-7.5 m 8 s = 6 ·10 Hz = 600 MHz. ooo m 0.:'.ábra Az elektromágneses hullámok felosztása frekvencia és hullámhossz szerint 2.

és milyen fon tosabb csoportokat különböztetünk meg? 273 . Milyen jellemzők szerint csoportosítjuk az elektromágneses hullámokat. a frekvencia és a terjedési sebesség között? 5. Mekkora sebességgel terjednek az elektromágneses hullámok? 4. Milyen kapcsolat van a hullámhossz.3.

2. A felhasználó igénye szerinti feszültség előállítása a mindenütt elérhető 220 V os (az új szabvány szerint 230 V-os) hálózati feszültségből. másodlagos) tekercsnek nevezzük. csak a vasmag mágne ses terén át megvalósuló csatolás és kölcsönös indukció révén hatnak egymásra. A veszteséget a vezeték keresztmetszetének növelésével. A másik módszer alkalmazása az áramerősség csökkentése csak a feszültség növelése mellett lehetséges. A módszert és az átalakításhoz szükséges eszközt. 1. míg azt. vagy az áramerősség csökkentésével lehet kis értéken tartani. 15. hogy közben . Ekkor egy adott teljesítményhez kisebb áramerősség tartozik. A transzformátor alkalmazásának két jellemző területe van. Bláthy Ottó Titusz és Zipemowszky Károly) találták fel 1885-ben. majd rendeltetési helyén felszerelni csak a veszteség költségének sokszorosáért lehetne.a teljesít mény nem változik meg. vagyis a transzformátort a Ganz Villamossági Gyár mérnökei (Déry Miksa.2 A transzformátor elvi felépítése A transzformátor zárt vasmagból és ezen elhelyezkedő két tekercsből áll (15-1. A két tekercs között közvetlen elektromos kapcsolat nincs. A tekercsek menetszáma általában különböző: N 1 és N2• Azt a tekercset. ha vékony vezetéket használunk. Feltéte lezzük. hogy a k csatolási tényező értéke 1. amelyre az átalakítani kívánt villamos feszültséget kapcsoljuk primer (első. hogy több száz kW vagy MW nagyságú teljesítmény szállításához olyan vastag vezeték kellene. mely melegíti a levegőt vagy a talajt. ábra).15. A keresztmetszet növelését korlátozza. és ez az energia szolgáltató számára veszteségként jelentkezik. A nagyfeszültsé gű teljesítményt a felhasználás helyén természetesen vissza kell alakítani kisfeszültségű vé. A TRANSZFORMÁTOR 15. Ez az áram a szállító vezetéken vagy kábelen átfolyva annak ellenállásán P = 12 ·R hőteljesítményt okoz. A villamos energia gazdaságos szállítása.1 A transzformátor szükségessége A transzformátor a váltakozó feszültségű elektromos teljesítményt más feszültsé güvé alakítja (transzformálja) át úgy.ideális esetet feltételezve . elsődleges). hogy azt előállítani. ezért a veszteség akkor is kicsi marad. amelyikről az új feszültséget levesszük szekunder (második. vagyis mindkét tekercs összes indukcióvonala átmegy a másikon. A villamos energia szállítása vezetéken történik. . nagy feszültség esetén kis áramerős ség tartozik. A P = U ·I összefüggés alapján egy adott teljesítményhez kis feszültség esetén nagy.

egyen) feszültséget kapcsolni nem szabad! 15.1 Üresjárási állapot 15. Feltételezzük. sem kisebb frekvenciájú (pl. illetve kisebb frekvenciájú fe szültséget kapcsolunk. melyet U1 és f figyelembevételével úgy választanak meg. A primer tekercsre ezért a megadott értéknél sem nagyobb amplitúdójú. mely 90°-ot késik a feszültséghez képest.. Az átalakítani kívánt U1 feszültséget a primer tekercsre kell kapcsolni.Zárt vasmag Mágneses fluxus Primer oldal Szekunder oldal a) b) 15-1.3. 1yet = X LP Ui 2· n· f ·L p a1apJ. hogy a mágnesező áram kicsi legyen.1.3 Az ideális transzformátor működése 15. hogy a feszültség válta kozó és alakja szinusz.1. a mágnesező áram megnövekszik. Egy transzformátomál LP adott érték. A tekercs L önindukciós tényezője és XL induktív reaktanciája nagy. és . és a vasmagot változó mértékben ma'gnesezi Ezt nevezzu"k ma'gnesezo" a'ramna k. Ha a transzformátorra nagyobb amplitúdójú.3. és mindkét tekercsen áthalad. ezért csak nagyon kicsi áram alakul ki.3.1 A mágnesező áram A működést először szabadon hagyott szekunder oldali kapcsok mellett. A fluxus M változását az indukció változása okozza.ábra A transzformátor szerkezete (a) és rajzjele (b) 15. és ez a tekercs erős melegedé sét.a'n a feszültség és a primer tekercs induktivitása határoz meg.2 A primer és a szekunder feszültség nagysága A mágnesező áram által létrehozott mágneses fluxus követi az áram változását. azokban u = N ·A<I> pillanatnyi feszültséget indukál. ezért A<I> U=N = A B ·A. me I m Ui= . vagyis terheletlen vagy üresjárási állapotban vizsgáljuk. esetleg megégését okozhatja.

M A·At A szinuszos változás miatt AB a 12. de azzal ellentétes értelmű.1.ábra). Benne az előzővel megegyező fluxus változás U2 == N2 • á<l> feszültséget indukál. ke: A primer tekercsben U1 = N 1 • á<l> feszültség indukálódik.3 A feszültségek fázisa . vagy At At tw. melynek effektív érté M ke: 15.44· N ·A· f ·Bmaxll.ábra) mintájára a következő alakban írható: At l\ -B 2· n· f ·B l\t max• ahol Bmax a mágneses indukció amplitúdója. (13-30.3.nem folyik áram.A<I> AB N· ·-=. AB-t a feszültség összefüggésébe helyettesítve az indukált leg ót nagyobb feszültséget. vagyis a feszültség amplitúdóját kapjuk: U0 = N · l\B A·= N ·A· 2· rr· f ·Bmax· ht A szinuszos változás miatt áttérhetünk effektív értékre: 1 U = .. ·N J-2 ·A· 2· n· f ·B max• amelyből llu = 4. A szekunder tekercsben mert nem terheljük .3 alfejezetben kifejtett Ai (13-21. melynek effektív érté M Az indukció törvény értelmében ez a feszültség megegyezik a rákapcsolt feszillt séggel. a megengedett legnagyobb (a vasmag telíté séhez tartozó) indukció.

A feszültségek arányát feszültség áttételnek nevezzü"' és a-val jelöljük: C"KI LEJ' la " Z:1 Az Attételt a menetszárnok aránya határozza meg: Ha a > l ( U2 < Ub illetve N2 < N1 ) letranszformálásról.1 Az áram áttétel törvénye A szekunder oldalra kapcsolt fogyasztó fi árama a Lenz törvény értelmében el lentétes irányú fluxust hoz létre (15-3. Ahányszor nagyobb (illetve kisebb) a szekunder tekercs menetszáma a primer tekercs menetszámánál. Az U1 és lm közötti 90°-os fázis eltérés miatt terheletlen állapotban az ideális transzformátor hatásos teljesít ményt nem vesz fel. csak kis mértékű meddő teljesítmény keletkezik.4 A feszültség áttétel törvénye Képezzük a primer és a szekunder feszültség hányadosát! vagyis a két tekercs feszültségének aránya megegyezik a menetszámok arányával.ábra).3. míg abban esetben ha a < 1 (U2 > U1' illetve N2 > N 1 ) feltranszformálásról beszélünk. Ez azt jelenti. ezért az általa létrehozott fluxus is ugyanennyit késik (15-2. hogy a szekunder u oldali U2 feszültség fázisa ellentétes a bemeneti U1 feszültséggel. A tekercsekben indukált fe szültség további 90°-ot késik a fluxushoz képest. 15.3. és a pri mer oldalon U1-nél kisebb feszültség indukálódik.3. 15-2.A mágnesező áram 90°-ot a késik a bemeneti U1 primer feszültséghez képest. így összesen 90°+90° = 180°-os késés keletkezik.ábra Fázis viszonyok a transzformátorban 15.2.1. Emiatt az eredő fluxus kisebb lesz.2 Terhelt állapot 15.ábra). Mivel a rákapcsolt és a vele ellentétes . annyiszor nagyobb (illetve kisebb) feszültséget kapunk a szekunder olda lon.

. de vastag. a primer tekercsen a feszültsé gek különbségével arányos (a mágnesezö áramnál sokkal nagyobb) fi nagyságú.===''de u.i_ . va- . Mi vel a feszültség a menetszámmal egyenesen arányos. Ez az áram áttétel törvénye. mely P 1 U1 ·11 teljesítményt határoz meg. -a I 15-3. illetve a = amelyből 11 = 12 a Behelyettesítve: R1 = =11 az ·U2 fi „a - 2 12 vagyis . amelyből U1 • 11 = Ui ·lz. mely ideális (veszteség mentes) transzformátor esetén megegyezik P1-gyel. u. ott nagy az áramerős ség. amelyből U1 = a· U2 . a nagy feszültségű és kis áramú oldalra pedig vékony huzalból sok menetet kell tekercselni.polaritású indukált feszültség nagysága· ekkor nem azonos. gyis <1>1 P 1 = P2. 12..!. nagy feszültséghez pedig kis áramerősség tartozik. A szekunder oldalon U2 és 12 egymással fázisban van és P2 = U2 ·lz teljesítmény ke letkezik.8. vagyis a tápláló generátor a megterhelt transzformátort R1 = ellenállásként érzékeli.ábra A terhelő áram ellentétes irányú fluxust hoz létre és így : -al A feszültség (és az előzőek értelmében a menetszám is) fordítottan arányos az áramerősséggel.2 Az impedancia áttétel törvénye A transzformátor Rt R 2 ellenállással történő megterhelésekor az U2 feszültség hatására 12 áram alakul ki. a primer feszültséggel azonos fázisú (ohmos) áram folyik. A feszültség és áram áttétel segít11 ségével alakítsuk át R 1 összefüggését! a= !!.2. Fejezzük ki a terhelő ellenállást a szekunder oldal adataival! A primer oldalon ekkor U1 miatt /1 áram folyik. Másképpen: amelyik oldalon kicsi a feszültség. a kis feszültségű és nagy áramú ol dalra kevés.

Az összefüggés induktív és kapa- . és a generátor 22 = 4-szer nagyobb ellenállást érez. pl. 2! Ekkor U1 > U2 (a rendszer letranszformál).Tanulság: A szekunder oldali terhelő ellenállást a tápláló generátor a2-szer na gyobbnak érzékeli! Legyen a > 1. Feltranszformáláskor (a < 1 eset) a primer oldalra áttranszformált ellenállás a2-szer kisebb lesz.

Emiatt a tekercs a terhelő áram négyzetével arányosan melegszik. 4 15-4. mert az ellentétes irányú fluxus a föfluxust kiszorítja.. A gyakorlatban használt transzformátorok vasvesztesége 1-30%. A vas hiszterézise és örvényára ma okozza. A szekunder oldal terhelésekor a szórás növekszik. 15.4.. mert a szekunder tekercsben áram nem folyik.2. A rézveszteség oka a huzal ohmos ellenállása. ívhegesztő) a szórást légréssel mester ségesen megnövelik.... ezért réz... 15.4-++. Terheléskor az ohmos összetevő növekszik.. ha az illesztést megfelelő áttételű transzformátorral biztosítani tudjuk. a primer oldali áram pedig rendkívül kicsi.95.2 Szórás Egy valódi transzformátornak a mágneses köre sem ideális. a fluxus egy része a másik tekercset kikerüli. Rövidre zárható transzfonnátoroknál (pl.és vasveszteséget különbözte tünk meg.. és a névleges teljesítménynek megfelelő terheléskor coscp értéke kb. erősítőhöz) bármilyen érté kű terhelő ellenállás (pl.....ábra A fluxus egy része szóródik .. vagyis üresjárásban is van. melyet u 1 úgy kell összeállítani. az örvényára mút lemezeléssel vagy ferrit alkalmazásával lehet csökkenteni.. l1 Kis szórási tényezőre terheléskor törekszünk.. a coscp értéke 0. Célszerű ezért minél vastagabb huzalt használni. . szóródik (15-4. A transzformátor tehát im pedancia váltásra.. Egy transzformátor rézvesztesége 1-5%. A veszteségek részben a vasmagban. részben a rézhuzalból készült tekercsekben keletkeznek.citív reaktancia. Vasveszteség mindig. Terheletlen állapotban alig van rézveszteség. hogy légrés ne kelet kezzen.. emiatt a fázisszög kisebb 90°-nál.. Ekkor a szükségesnél nagyobb keresztmetszetű vasmagot kell használni. Üresjárásban a primer áramnak a veszteséggel arányos ohmos összetevője is van. A hiszterézis veszteséget lágymágneses anyag alkalmazásával. hangszóró) használható. ennek következtében a generátor és a fogyasztó között illesztésre hasz nálható. 0. sőt általános impedancia esetén is érvényes.... 1-0.1 Réz.H-f-\-.. Tanulság: Egy váltakozó feszültségű generátorhoz (pl..ábra). emiatt a szekunder oldalon a terhelő áramtól függően kisebb feszültség indukálódik.. ...'". csökkenni.u"'\"". A gyakorlatban használt transzformáto rok szórási tényezője (cr) 2-80% között van.nem ha szabad a szekunder feszültségnek .4 A transzformátor veszteségei és hatásfoka 15...4.és vasveszteség Egy transzformátor sohasem ideális...

A rövidzárási feszültség a transzformátor fontos jellemzője. a katódsugárcső elektronsu garát eltéríti.5 Műszaki jellemzők 15. Legyen pl. 15. a mellette lévő másik transzformátorban járulékos feszültséget indukál.ábra 0 A rövidzárási feszültség mérése . a feszültséget olvassuk le! Ez a rövidzárási feszültség vagy drop.6-0. mert túlmelegszik és megég. A transzformátort a névleges teljesítménynél jobban megterhelni nem szabad. Ha pl. Az adattáblán feltüntetik a coscp teljesítménytényezőt is.8-0. ezért a hatásfoka nagy. akkor 23 v --·100 230 v = 10%a drop. és a 15-5. ezért a hatásfoka jobb. A teljesítményét ezért nem W-ban. közel 1 (100%). ábra szerinti kapcsolásban fokozatosan növeljük a primer feszültségét! Amikor az áram eléri a 0.3 A transzformátor hatásfoka A transzformátor hatásfokát az ri = = pk1.9 a hatásfok. 23 V-ot olvasunk le.4. A nagyobb teljesítményű transzformátor relatíve kisebb veszteséggel rendelkezik. melyet %-ban kell megadni.7. amely viszont függ 15-5. a mágneses térre érzékeny alkatrészek és áramkörök működését megzavarja. Pbe pk i összefüggés alapján határozhat- Pki + Pv juk meg. a kisebbek (10-100 VA) nagyobb (15-50%-os) rövidzárási feszültség 230 V feszültségű transzformátor értékkel rendelkeznek. 15. A rövidzárási feszültség arányos a a szórási tényezővel. Tapasztalati adatok alapján 20 VA alatt kb.a szekunder oldal rövidrezárt állapotában megegyezik a névleges teljesítményhez tartozó értékkel. melyet nagyobb telje sítmény esetén az adattáblán is feltüntetnek. amely mindig a névleges terhe lésre vonatkozik. Egy jó transzformátomál Pv (a veszteség) még terhelés közben is rendkívül ki csi. Pl. 0. amelynél a primer áram . A transzformátor a generátor szempontjából induktív jellegű impedanciaként visel kedik. A nagy teljesítményűek általában kicsi Szabályozható (4-10%-os).3 A névleges áramú transzformátorunk. Megkülönböztetünk kis és nagy rövidzárási feszültséggel rendelkező transzformátort.Az elszóródó fluxus a transzformátor környezetében zavarokat okoz. 20-200 VA között 0.1 Rövidzárási feszültség Egy transzformátor rövidzárási feszültségén ( Ur) azt a primer oldalra kapcsolható feszültséget értjük. egy 230/12 V-os 0. Kisebb terheléskor coscp is kisebb.3 A értéket.5. hanem VA-ben adják meg.

amikor a bekapcsolás a szinuszos feszültség nullához közeli pillanat értékénél történik. melyet rövidzárási áramnak nevezzük.5 A. Különálló és távol lévő tekercsek esetén a szórás és a rövidzárási feszültség nagy. csengő reduktor) ezzel szemben a rövidzárlatot jobban elviselik. A tapasztalat azonban azt mutatja. és Ur a rövidzárási feszültség %-ban. mely az áram minden megváltozását akadályozza. 5% = amely olyan nagy érték. a rövidzárási feszültsége pedig 5%. A rövidzárási áram: 1 1r -100U·. áramváltók) tartósan rövidre zárhatók.2 Rövidzárási áram A névleges primer feszültséggel üzemelő transzformátor szekunder tekercsének rö vidre zárásakor rendkívül nagy áram alakul ki. a transzformátor névleges szekunder árama 1. Kis rövidzárási feszültséggel rendelkező transzformátorokat emiatt rövidre zámi veszélyes. hogy az áram meglepő módon éppen akkor nagy. gyermek játékok. r ahol / a transzformátor névleges (a teljesítményhez tartozó szekunder oldali) árama. sőt a nagy szórású és nagy rövidzárási fe szültségű transzformátorok (hegesztő és gyújtó transzformátorok. mely a legnagyobb terheléshez tartozó áram 10-szeresét is elérheti. 15. A bekapcsolási áramlökés vizsgálatakor kiderült.5. és ennek iránya éppen megegyezik a bekapcsolás után kialakítandó mágneses indukció irányával. Ha a vasmagban az előző üzemel tetés után remanens mágnesség maradt. Ez a jelenség a transzformátor üzemeltetését. A nagyobb rövidzárási feszültségű transzformátorok (pl.3 Bekapcsolási áram A terheletlen transzformátor egy induktivitás. 15.5. de fóképpen biztosítását rendkívül megnehezíti. Ekkor a rövidzárási áram: lr • l00 100 1 · u r A = 30 A . A bekapcsolás pillanatában ezért (a váltakozó feszültség pillanat értékétől függetlenül) az áramerősségnek nullának kellene lenni.. Legyen pl. Ennek oka a vasmag remanenciája. a remanencia mértékétől függően egy bi 280 . egymásba helyezett tekercsek esetén pedig kicsi.még üresjárási állapotban is általában rendkívül nagy áram folyik. hogy a transzformátort már rövid idő alatt is károsíthatja.a transzformátor szerkezeti kialakításától. hogy a bekapcsolás után rövid ideig .

valamint a tekercs kis ellenállása hatá rozza meg.zonyos ideig nem lesz fluxusváltozás.mivel az áramlökés csak rövid 281 . és az áramerősséget csak a feszültség pillanat értéke. ezért nem indukálódik ellenfeszültség. Kisebb teljesítményű transzformátorok védelmére .

illetve rétegenként 4 db 1 vagy 2 db L alakú lemezből állítható össze. A tekercsek a vasmag egymással szemben lévő oszlopán he lyezkednek el. E ferritmagból. a tervező által előírt biztosítót erősebbre cserélni nem szabad! Nagyobb transzformátorokkal üzemelő készülékek biztosítására a szakirodalom a következő módszert ajánlja: A transzformátor szekunder oldalát is biztosítsuk! Minden tekercset külön-külön a névleges terhelő áram szerint.ideig tart . de ennél mindkét tekercs azonos Csévetest tekerccsel oldalon. M. Ehhez hasonló megoldású a láncszem típusú transzformátor (15-6. de könnyen szerelhető.ábra).ábra). A mai transzformátorok többsége köpeny típusú.a. és emiatt csak ritkán használják. és egyetlen csévetesten található. és hiperszil változata (b) változata (b.6 Transzformátor megoldások A 15-1. A toroid mag hátránya. Mivel ez termé szetes állapot. A szereléshez csak az . melynek magja anizot róp mágneses tulajdonságú lemezszalagból van teker cselve.a névleges áramnak megfelelő erősségű lomha biztosító általában megfelel. TU lemezmagok ból. és a mag szerelése is egyszerű. A primer és a szekunder tekercs egymás felett (csévetest nélkül) a vasmag teljes felületén egyenletesen elosztva helyez 0 Tekercselt hipeszil mag - 15-7. hogy a zárt vasmagra a huzalt csak különleges géppel lehet feltekercselni. sőt tekercselt hiperszilből is összeállítható (15-8. a primer oldalt pedig a névleges áram kétszeresére! 15. A mag és a láncszem típusú transzformátorok vasmagja 2 db ferrit U magból. ezért a szórás nagy. bár a tapasztalat azt mutatja. melynek szórása rendkívül kicsi. Vasmag Egyre gyakoribb viszont a tekerb) a) cselt hiperszil magból készült D 15-6.ábra Láncszem típusú transzformátor (a).ábra). Sajnos közben mindig jelentős légrés is keletkezik. A magja El. A mag tí pusú transzformátornak lemezekből összeállított vasmagja és két különálló csévetesten elhelyezkedő tekercse van. közöttük és a rétegek között szigetelő fólia szerkezete van. "' A legkisebb szórással a toroid (gyűrű) transzfor mátor rendelkezik (15-7.ábra szerint felépített transzformátort mag típusúnak nevezzük.ábra). hogy néhány bekapcsolás után ez is kiold.ábra A toroid transzformátor kedik el. ritkán tömör ferrit gyűrű alkotja. A hiperszil mag a toroidhoz hasonlóan kis szórású.

.egymáshoz illeszkedő (a gyár által párba válogatott és köszörült felületű) magokat szabad használni.

és ezeket egyetlen transzformátorral kell a 230 V-os (50 Hz-es) hálózati feszültségből előállítani (15-9.6 A-es és 1 db 0.7 A hálózati transzformátor méretezése 15.6 A + 0.5 A. amelyben az egységek 1 működtetéséhez 68 V. míg a 6 V-osról egy 3 W-os jelzőizzó.1 A terheli.6 A + 0.8 W. A tekercsek által leadott teljesítmények: 15-9. 3 h PIU3 = 3 W/6 V = 0.2 A-es fo gyasztó működik. A következőkben a méretezést egy példával is bemutatjuk. a 22 V-osról 2 db 0.1 - 0 0 o0 o b) 15-8._:V? 282 . melyek különböző áramú fogyasztókat működtetnek.2 A = 1. Általában többféle feszültségre van szükség. 1 A = 6. Válasszunk olyan készüléket. A tekercsek árama: /1 = 0.1 A teljesítmények meghatározása A villamos energia átalakítására használt transzformátor méretezését a szekunder oldali teljesítmény meghatározásával kell kezdeni. 22 V és 6 V szükséges. 1 A.ábra P 1 = 68 V ·0.ábra a) Köpeny típusú transzformátor El lemezekből (a). h 0.4 A. és hiperszil magból (b) 15. \ry L_!\ ry t.7.ábra)! A 68 V-os tekercset 2 0.

A példához tartozó transzformátor 28 3 .

mert Psz = 0.7.9 15. J =- „ A1 és J = Az melyekből A1 é s A2 = J -. és minden helyet ki tudunk használni! A két ideális tekercs helyszükséglete ekkor ahol A 1 a primer. Üresjárásban pl.'45 1W • ll 0. J . Jelöljük a fluxust vezető vas mag keresztmetszetét Av-vel! A transzformátor fizikai működésének vizsgálatakor megállapítottuk.40. így a primer teljesítmény: Pp. mert a transzformátornak vesztesége is van. sőt mint látni fogjuk ez határozza meg a tekercsek menetszámát is.9-del (90%) számolhatunk. az ún. ablakkeresztmetszetet Acvel! Tételezzük fel.2 A vasmag méretének meghatározása A transzformátor teljesítménye szorosan összefügg a vasmag méretével. A szekunder oldali teljesítmény a három tekercs teljesítményének összege: Psz = P1 + P2 + P3 = 6. P3 = 6 V ·0. vasveszteség viszont van. A túlme legedés elkerülése érdekében a huzalokban csak J áramsűrűség lehet. Tanácsos a teljes terhelés kor fellépő hatásfokkal számolni. Példánkban 0.P2 = 22 V · 1. A 2 pedig a szekunder oldalhoz használt huzal keresztmetszete.4 A = 30. vagyis az N1 menet számú primer tekercsben U1• Írjuk fel ennek teljesítményét! A tekercsek elkészítéséhez a vasmagon meghatározott nagyságú hely szükséges.8 W + 3 W 40. A két érték között a hatásfok teremt kapcsolatot: A hatásfok nagy mértékben függ a transzformátor kihasználásának mértékétől.. ri = 0. .8 W + 30.44 ·N ·Av ·Bmax ·f nagyságú feszültség indukálódik. hogy ideális (négyzet keresztmetszetű) huzalunk van. hogy teker cseiben U = 4. A primer és a szekunder oldali teljesítmény nem azonos.6 W.6. Jelöljük ennek keresztmetszetét.-f'sz -.8 W.5 A = 3 W. mely tapasztalati adatok alapján teljesítménytől függő en 60-99%.

hogy Av és Át aránya egy adott vasmagnál a vasmagra jellemző k érték. 2 ·4. de több menet szükséges (vas szegény kivitel).Helyettesítsük ezeket Át összefüggésébe. A készü lék mérete és tömege ezzel jelentősen csökkenthető. 4. és k J ·4.44 ·Av ·Bmax ·f = A1 melyből A1 = Av . aminek az áttranszformálásához már kis méretű transzformátor is elegendő. ami azt jelenti. míg k kis értékénél kisebb vas. amelyből N =J 1 ·/1 ·1 ·/1 J ·A1 2 Használjuk fel. hogy magasabb frek venciájú feszültség átalakításához (ugyanolyan teljesítmény esetén) kisebb vasmag is ele gendő. . Az energia elosztó rendszerben használt transzformátorok pl. majd emeljük ki Ni ·li-et! A két menetszám hányadosa az áttétel reciproka (1/a).44 ·A ·Bmax ·f . és a méretezés célja éppen az optimális érték megkeresése. Ezt tudatosan kihasználjuk kapcsoló üzemű tápegységekben (pi számítógépekben és TV készülékekben): az 50 Hz-es hálózati feszültséget előbb egyen feszültséggé. A leggazdaságosabb megoldás a kettő között van. vagyis két szer nagyobb vasmaggal négyszer nagyobb teljesítményű transzformátor készíthető. 2. 3. olajba merülnek. majd helyettesítsük ezt P 1 összefüggésébe! k= Pi ·A = Ni ·!1 ·4. A teljesítmény a vasmag keresztmetszetének négyzetével arányos. de kevesebb huzal (kevesebb réz) kell (rézszegény kivitel). majd ezt elektronikus kapcsolóval 20 kHz és 200 kHz közötti frekvenciájú feszültséggé alakít juk. így At „ N ·fi · 1 -.44·Av ·Bmax ·f T vagyis Pi = 2· k = ·4.44·Av ·Bmax ·f J . A teljesítmény az áramsűrűséggel is egyenesen arányos. és ebből a hő a ház oldalán elhelyezett radiátorokon keresztül távozik. Ez történhet ventillátorral vagy olaj radiátorral. Egy adott teljesítményű transzformátor k értékétől függően különböző vasmag gal is elkészíthető. az áramok hányadosa pedig éppen az áttétel (a). ezért a nagyobb áram sűrűséggel üzemelő transzformátorok mérete kisebb lehet. l+ a ·a • Ni ·/ l+l J 1 ·- J =N 2 . Tanulságok: 1. A teljesítmény arányos a frekvenciával is. k nagy értéke esetén nagyobb vas. Az áramsűrűség mesterséges hűtéssel növelhető.

37 cm2 -es..5-nél. illetve alb vagy b/a nem nagyobb 1.ábra A lemezek hullámossága. Ha az 50 Hz-et. K 0. vagyis ·f . A b méretet pakett vastagságnak nevezzük.• . így Válasszuk a hulladékmentes El 78-as lemezmagot. Bmax és k szokásos értékeit. amelynél alb = 1 körül van.6 cm). hogy a b méret milyen cséve testtel érhető el.2 VA/cm4 között van. Na gyobb a méret esetén pl. Ekkor K értéke 0. ezért be kell vezetni a kv-vel jelölt vaskitöltési tényezőt. amelynél a = 26 mm (2. ky gyakorlati értéke kb. Előnyös olyan lemezt választani. valamint az áramsűrűséget SI-ben helyettesítjük be. b-t kifejezve: .83 VA/cm4-as ér téket! Ezzel 45 1 Av . kisebb pakett vastagság (b) szükséges. Célszerű azonban Av-t cm2-ben mérni.k J·4 44 ·A ' 2 ·B v PP "' K ·A..8 VA/cm4 és 1. 0. a frekvencia és a maximális indukció pedig egy transzformátomál adott érték.ábra a vas. = R = P 1 J 2 .4 cm2 -es vasmag szükséges.83 A 15-10.PP . kerekítve 7. és figyelembe kell venni azt is. 15-10. akkor K-ra 80 · 10-6 VA/m4 és 120 · 10-6 VA/m4 közötti értékek adód nak. 1 b Könnyen belátható.f = max ·4 44 ·B 2 . ezért egyetlen konstansba összevonhatók: P.9. örvényáram el leni A keresztmetszeteket meghatározó védőbevonata és a széleken található sorja miatt a adatok hatásos pakett vastagság mindig kisebb a mért értéknél. és fordítva. az áramsűrűség.Vegyük észre. amelyből .és az ablakkeresztmetszet értelmezését mutatja. hogy ugyanaz a vas e keresztmetszet többféle módon is elérhető. hogy P 1 most Pp-nek felel meg.7.k ' max ·f ·A 2 • v. Válasszunk transzformátorunkhoz El lemezmagot és K = 0.

Figyeljük meg.3 Az 1 V-ra jutó menetszám meghatározása Az indukció-törvény értelmében a tekercsekben U . A fenti képletbe 1 Vs/m2-t és 50 Hz-et helyettesítve.9·2. de ismert menetszámú tekercset.--11 - 4. azaz m2-ben mérve. ha kell Bmax-ot) egy Szabályozható feszültségű transzformátorN szerű méréssel meg lehet határozni a következő 230 módon. Ol vassuk le a görbe töréspontjához tartozó feszült séget (U1 ). mégpedig alap mértékegységben.3 -1. tehát jó. és osszuk el vele a tekercs menetszá u mát! Éppen a telítési indukcióhoz tartozó. hiperszil magoknál 1. A gyakorlatban használt vasmagok Bmax értékét sajnos általában nem ismerjük.08 menet szükséges 1 V eléréséhez. a keresztmetszetet pedig cm2-ben mér ve az nagyon egyszerű összefüggés adódik.4 6. és az egyenletet N-re rendezzük.7.2-es érték adódik.4. V Készítsünk vasmagunkra tetszőleges.ábra)! Figyeljük meg az áramerősség változását! Kezdetben egyenletesen emelkedik. A példánkban szereplő vaskeresztmetszettel szá molva N 1v 45/7.8 Vs/m2. a frekvencia és a maximális indukció! Hálózati frekvencia esetén /= 50 Hz. Lemezmagok esetén Bmax = 0. vagyis 6.6 cm = 3.2 Vs/m2. és az 1 V-ra jutó menetszámot kapjuk.9 ·a - 7. Ha U-t 1 V-nak választjuk. éppen az 1 V-hoz tartozó menetszámot kapjuk.08.44 ·Av ·f ·Bmax ' ahol Av a vasmag keresztmetszete.b "' pakett vastagság és b/a 0. 15.44 ·N ·Av ·Bmax ·f feszült ség indukálódik. majd egy áram mérőn át adjunk rá egyre nagyobb feszültséget (15-11.16 cm-es 1. Az ábra alap 15-11. amely kisebb 1.5-nél.1. melyet N1v-vel jelölünk: Ni v =- 1 -. hogy annál kevesebb menetet kell feltekercselni V-onként. Ennek ellenére az 1 V-ra jutó menetszámot (ebből pedig. majd a vas telítődésekor hirtelen megugrik. Bmax pedig a mágnesezési görbéből olvasha tó le.8 .ábra ján: N1 v = NIU1 • Az 1 V-ra jutó menetszám meghatározása ismeretlen vasmagnál . minél nagyobb a vasmag keresztmetszete.4 cm2 0. szemrevételezéssel pedig lehetetlen egy táblázat ada taival azonosítani. mert ez a lemezen nincs feltüntetve.

112. d3 = 4 ·0.5 A/mm2-es érték most is megfelel. A 3 = 0. vagy az Ah . d2 = 4·0.04/rt = 0. A szekunder oldal tekercseinek huzalkeresztmetszete: A1 0. 10%-os csökkenés lép fel.05 ·68 ·6.2 mm2. d1 = 4 ·0. amely az áramsűrűség alapján történik.0784 mm2. hogy a primer oldal menetszámát 5%-kal kisebbre.2/rc == 0.d bő! kifejezett d 4 2 • rt 4 összefüggés- Ah alapján számítjuk.5 0.84 mm.7.23 mm).08 = 140.196/2. A J = /!A összefüggésből Ah l/J. a szekunderét ennyivel nagyobbra választjuk.l /230 = 0. 15. Példánkban így a primer oldalra NP = 0. N2 = 1. A 2 = 1. a keresztmetszet pedig: Ap = 0.196 A.512.5 mm.5 A huzalátmérők meghatározása Tekercsek esetén a huzalt melegedésre méretezzük.7.3159 mm (0. A gyakorlatban ezt az értéket a tekercs ohmos ellenállása miatt korrigálni kell.32 mm).J4·0.05 ·6 ·6.4 A menetszámok meghatározása A primer és szekunder tekercsek menetszámát elvileg a tekercs feszültségének és az 1 V-ra jutó menetszámnak az összeszorzásával kapjuk. .56 mm2. különben terhelt állapotban a vártnál ki sebb feszültséget kapunk.5 0. N3 = 1.04 mm2.4/2. melyet a primer és szekunder ol dalra elosztva korrigálunk oly módon.05 · 22 ·6.08 1328 menetet kell feltekercselni.08 = 38. A veszteség miatt kb.56/rc = 0. A J = 2.15.5 = 0.08 = 434. A szekunder oldali három különböző feszültségű tekercs menetszámai: N1 = 1.0784 / rt = 0. A huzalátmérőket vagy táblázatból keressük ki.226 mm (0.95 ·230 ·6. Példánkban a primer áram PplUp = 45. A példa végeredménye az utóbbi módszer • rel: dp = . huzal keresztmetszet adódik.5 = 0.

hogy a tekercs nem fér el.33 (4). A réteg vastagsága: 1 ·0.32 mm.0 mm helyet vesz el a d méretből.5 = 11. amelynek ablakkeresztmetsze te kisebb. Kívülre két vastag szigetelő réteg kerül. A rétegek vastagsága: 4 ·0. emiatt a nem teljes sorokba több menet kerül. mint 11.5 36 mm-re csökken.6 Ellenőrzés ablakkeresztmetszetre Tekercselésre a 15-12.05 mm. a primer tekercs fölé pedig 0.05 + 0.32 112 menet fér.5 mm.1 = 3. és a széleket sem tudjuk teljes mérték ben kihasználni. A szekunder tekercsek helyszükséglete: 1. Példánkban hulladékmentes vasmagot használtunk. hogy az első sor alá.ábra szerinti hely áll rendelkezésre.5 + 2 ·0. Amennyiben a számítás végered ménye azt mutatná.15.7 mm = 9.84 + 3 ·0. A primer huzal átmérője 0. mint a kevés hulladékkal készült lemezmagé. Feltételez tük.ábra A tekercselésre használható terület 12711112 = 11. ami kisebb. valamint a rétegek kö zötti szigetelés vastagsága határozza meg. A d méretből 13 -1. Az ab lakkeresztmetszet: Át = e · d.34 (12) sor lesz.78 (3).76 mm.1 = 0.84 42 menet. 2.5 mm hasz nosítható.23 + 2 ·0.1 mm 4.1 mm vastag szigetelő réteget teszünk. tekercs: Egy sorba fér: 36/0.7. A tekercsek helyszükségletét a huzalok átmérője és menetszáma. vagyis a tekercs elméletileg elfér. majd a sorok közé 0. hogy a tekercs még ez esetben is elfér. Eredményünket elemezve megállapíthatjuk.23 = 156 menet.32 mm + 12 ·0.5 = 72 menet.76 mm + 0. 1= 0. A sorok száma:l40/42 3. mely 12 ·0. vagyis A csévetest -_'l---mm--t--!I fala e Tekercselésre használható terület \ El lemezmag 15-12. A sorok száma: 38/72 = 0. e = 39 mm. d = 13 mm. A valóságban sohasem sikerül minden menetet szorosan egymás mellé csévélni. melyből jelentős helyet foglal el a csévetest. a következő módosítások lehetségesek: .1 + 0.89 mm + 3. 1. tekercs: Egy sorba fér: 36/0. A teljes tekercs vastagság: 4 mm + 0. tekercs: Egy sorba fér: 36/0.52 (1).35 mm.89 mm. A rétegek vastagsága: 3 ·0.05 mm + 0. 3. illetve a sorok száma meg növekszik. Ebből egy sorba 36/0.5 mm falvastagsá got feltételezve a e méret 39 -2 · 1.7 mm. (A vastagabb huzal miatt vastagabb a szigetelő is). A sorok száma: 434/156 2.

ami megkönnyíti tekercselés közben a menetek vezetését.1. 2. Válasszunk nagyobb pakett vastagságot. és a szigetelő réteg vastagsága is nö velhető. Ez általánosan javasolt mód szer. és az így kialakuló vaskeresztmetszet- . Kevés hulladékkal készült vasmagot válasszunk. mert nem követel abszolút pontos tekercselést.

mint az adott teljesítmény miatt szükséges. Mekkora egy transzformátor hatásfoka? 10. Más méretű vasmagot válasszunk! A 78-as méretű El lemezmag helyett pl. Ellenőrző kérdések: 1. az áram áttétel és az impedancia áttétel törvénye? 6. Hogyan változnak meg a fizikai folyamatok a transzformátor megterhelésekor? 5. Hogyan határozható meg a tekercseléshez szükséges huzal átmérője? 20. a másikat viszont nem? 12. Milyen mennyiségek és hogyan határozzák meg az 1 V-ra jutó menetszámot? 17. Milyen transzformátor megoldások vannak. Mivel magyarázható az. vagy 85-ös M magot. Mit fejez ki a feszültség áttétel. melyik miért előnyös? 13. Milyen veszteségei vannak egy transzformátornak és mit jelentenek ezek? 9. Milyen kapcsolat van a huzalátmérő és az áttétel között? 7. Milyen zavarokat okoz a szórás? 11. Mi határozza meg a transzformátor teljesítményét? 15. Milyen célra és miért használjuk a transzformátort? 2. ha a szükséges menetszám nem fér el a vasmagon? . 3.te! számítsuk ki újra a menetszámokat! Ez a megoldás nagyobb vaskeresztmetszetet hasz nál. Hogyan határozható meg egy ismeretlen vasmagnál az 1 V-ra jutó menetszám? 18. Mit kell tenni. hogy az egyik transzformátort rövidre szabad zárni. El 84est. Hogyan változik a transzformátor áramfelvétele és a fázisszög a terhelés növelésekor? 8. Hogyan működik a terheletlen transzformátor? 4. Hogyan számítható ki a primer és szekunder tekercsek menetszáma? 19. hogy a vasmag mérete és a készülék tömege kisebb legyen? 16. Milyen fübb szerkezeti egységekből áll egy transzformátor? 3. Milyen fóbb lépésekből áll egy hálózati transzformátor méretezése? 14. Mit kell tenni.

.

egymáshoz képest fázisban eltolt feszültség előállítására alkalmas. ha egyszerre több.1 A többfázisú rendszer lényege és jellemzői Többfázisúnak nevezünk egy generátort. Y és Z u betűvel jelöljük (16-1. de ezek egymáshoz képest 120°-ot késnek (16-2. A háromfázisú generátor álló részén három azonos tekercs helyezkedik el egymás tól 120°-kal eltolva. Az előzőekben megismert generátor ennek értelmében egyfázisú. a végüket X. R s T 16-2.ábra). A tekercseket R. a 120° 16-1. A keletkezett villamos energia szállításához az ábra szerint 6 vezeték szükséges. Az erőművekben (sőt újabban a gépjárművekben is) a feszültséget háromfázisú ge nerátorral állítják elő. Matematikailag bizonyítható. TÖBBFÁZISÚ HÁLÓZATOK 16.sszege jinden pillanatban nulla. melyek feszültségei között 120°-os fázis eltérés van. Ezek a fázis tekercsek. A forgórész általában elektromágnes. és többfázisú egy hálózat. S és T betűvel.16.U = 0 . ha legalább egy ilyen generátort tartalmaz.ábra). V és W. hogy a három feszültség . Ez a feszültségrendszer az energia szállításakor és felhasználásakor számos előnnyel rendelkezik az egyfázisúval szemben. de a járművek generátoraiban inkább állandó mágnes. Forgatás közben a tekercsekben azo nos nagyságú szinuszosan változó feszült ség keletkezik. vagyis: 'í:.ábra A háromfázisú generátor elvi felépítése kezdetüket U. Egyetlen ilyen villamos gép három olyan egyfázisú generátornak felel meg.ábra A három feszültség összege minden pillanatban nulla 29 1 .

. míg uR pozitív és kétszer nagyobb. A l:: U = 0 feltétel miatt a feszültségek összekapcsolhatók. melyet R T általában összekötnek a földdel. a láncolás után (a szállító vezetékek között) fellépőt pedig vonali feszültségnek nevezzük.2 Láncolás 16.ábra Feszültségek csillag kapcsolásban A vonali feszültséget a két szomszédos fázis fázisfeszültségének vektoros eredője adja. .2.x. de negatív előjelű. z Az R.ábra nyújt segítséget. bánnely 16-3. S és T fázistekercsek szabadon .ábra).ábra két szabad fázisvég között pedig vonali fe szültség vehető le. ezért csillag kapcsolásban kétféle fe diagramja szültség áll rendelkezésre (16-4.A tétel helyességét az ábra alapján úgy ellenőrizhetjük. Földelt csillagpont 16-4.. A t1 pillanatban pl. u 8 és ur azonos nagyságú. Az a) ábra az S és T fázi sok fázisfeszültségének összegzésekor kapott vektor diagramot mutatja.ábra). Hasonló ábrát kapnánk másik két fázis összegzésekor is. 16. Csillag vagy ipszilon kapcsolás keletkew zik. és ezzel szállításkor vezeték takarítható meg. A generátor tekercsei ben keletkezett feszültséget fázisfeszültségnek.1 A csillag kapcsolás A feszültségek összekapcsolását Iáncolásnak nevezzük. ha a generátor tekercseinek az X.--i maradt végei (fázisvezetékek) és a csillagponti Csillagpont nullavezető között fázisfeszültség... hogy egy tetszőlegesen ki választott pillanathoz tartozó feszültségeket előjel helyesen összeadjuk. A két feszültség nem azo Csillag kapcsolás és a feszültségek vektor nos. A keletkezett közös pontot csillagpontnak nevezzük. Y és Z U végeit kötjük össze (16-3.. melynek meghatározásához a 16-5. így az összegük nulla.

. melyek hasonlóak az a) ábra háromszögeivel.f3 . hiszen a megfelelő szögek azonosak (30°. Csillag kapcsolásban a vonali áramok meg egyeznek a fázis áramokkal: A csillag kapcsolás nagy előnye. 16. ha a fázisfeszültségeket sorba kap csoljuk (16-6.5. 60° és 90°). és összekapcsolás után egy rövidrezárt áramkört kapunk.s m . Uv/2-nek pedig a magasság (m).2 A háromszög kapcsolás Háromszög vagy delta kapcsolást kapunk. vagyis Uv ame 1yb"ol m ·uf = uf = 2 ' 2 u V• e. Az aránypár: Ur:2 = Uv 2 : m.2.f3 ·230 V = 398 V (a névleges érték 400 V).U = 0).ábra A vonali feszültség meghatározása A 16.= 22 2 +m =4 12 + m2 m 2 =3 m = 3 a) b) 16-5. a generátorok nem terhelik egymást. A hasonlóság alapján U1nek megfelel a 2 egység hosszúságú oldal.b ábrán látható egyenlő oldalú háromszög oldalai 2 egység hosszúságúak. A magasságvonal a háromszöget két azonos nagyságú derékszögű háromszögre bontja. . A háromszög magassága: m = . a fázis eltérések miatt a feszültségek összege nulla (J:. Az energia elosztó rendszerben a fázisfeszültség 230 V. és csupán 4 vezeték felhasználásával biztosítja.ábra). hogy a kétféle feszültséget (3 x 230 V fázisfe szültség és 3 x 400 V vonali feszültség) egyszerre. Bár a generátor! tekercsek más-más pillanat feszültséggel rendelkez nek. Az áramkörön belül ezért áram nem folyik. ezért a vonali feszültség .

vagyis a vonali feszültségek megegyeznek a fázisfeszültségekkel. míg a lakásban használt fogyasztók (rádió. vagyis csak egyféle feszültséget lehet hasznosítani. A delta kapcsolásban a vonali feszültség megegyezik a fázisfeszültséggel.' / 16-6. Az iparban használt villanymotorok és elektromos kemencék általában szimmetrikus terhe lést okoznak. jégszekrény. és hat helyett három szállítóvezeték is elegendő. porszívó stb.ábra Háromszög kapcsolás A vonali feszültség az összekapcsolás után keletkezett közös pontokról vehető le. Szimmetrikus terhelés . A vonali áram a két szomszédos fázis ára mának vektoros összege: 16. A fogyasztók által felvett teljesítményt az egyes fázisok teljesítményének összege adja: ahol PR. Ps és PT a P kor 29 = Ur ·Ir ·cosqi összefüggéssel számítható. TV. Ha a három fázis teljesítménye azonos.) csak az egyik fázist terhelik.3 A háromfázisú rendszer teljesítménye A háromfázisú rendszerben a generátori tekercsek külön-külön és egyszerre is ter helhetők. szimmetrikus terhelésről beszélünk.

így P = 3·Ur ·lr ·cos<p = 3· ·Iv ·cos<p . vagyis Ur = és fr = lv. Itt azonban csak a vonali értékek ismertek. amelyből 29 5 .J3 ·Ur és lv = fr. vagy a mérési adatokból számítás sal lehet meghatározni. Felhasználva. hogy csillag kapcsolásban Uv = .A fogyasztónál a felvett teljesítményt méréssel.

220 kV. Ennek a hálózatnak a feszültsége rendkívül nagy (hazánkban 120 kV. majd az országos gerincvezetéken a felhasználás körzetébe vezetik (16-7. melyek feszültsége 20 kV vagy 35 kV. 400 kV esetleg 750 kV).4 A villamos energia szállítása és elosztása Az erőművekben előállított háromfázisú villamos energiát a szállítási veszteségek csökkentése érdekében feltranszformálják ( 15. majd a vezetéket tartóelosztó oszlopoknál össze- Generátor 5-10 kV 120-750 kV Területi Helyi 3 fázisú transzform. 10-35 kV T 0 R s Erőmű T 0 Területi 3 fázisú transzform. ezért előbb kisebb. A felhasználás körzetében (a falvakban. amely a szekunder oldalon a csillag kapcsolásra jellemző 400/230 V-os feszültséget ad le. 400/230 V Helyi 3 fázisú transzform.ábra). Háromszög kapcsolás esetén Ur= Uv és Ir melyet behelyettesítve az előző összefüggést kapjuk. de még mindig nagyfeszültségűvé transzformálják le. kábeles rendszerekben esetleg 10 kV. Ezek a területi elosztó vezetékek. hanem csak a fi-szorosát kell venni! 16.ll P = J3 ·Uv ·lv ·coscpll. R s T 0 . 16-7. a városrészekben vagy a nagyobb üze mekben) a területi elosztó vezetékre olyan háromfázisú transzformátorral csatlakoznak. 3 fázisú transzform. Az országos fóveze tékre több erőmű és több területi transzformátor csatlakozik. fejezet). Országos fővezeték /-Területi vezeték A csillagponti nullavezetőt a transzfonnátomál.ábra A villamos energia elosztása Helyi 3 fázisú transzform. Tanulság: Szimmetrikus háromfázisú rendszerben a vonali adatokból számí tott teljesítménynek nem a 3-szorosát.

Ha ezt a háromfázisú feszültséget a generátor felépítésével azonos tekercsrendszerre kapcsoljuk.a háztartási gépekben használt motorok egy része is. fázisfeszültség. A három mágneses tér a tekercsek által közrefogott tér belsejében összegződik. és milyen előnyei vannak? 3. Melyik a leggyakoribb többfázisú rendszer. és a fogyasztók (gépek. A készülékek csatlakozóinak mindkét vége kapcsolatban áll a hálózattal. 16. Mit nevezünk többfázisú rendszernek? 2. Milyen feszültségek vannak csillag kapcsolásban.kötik a földdel. Mikor keletkezik forgó mágneses tér? 11. így az üze mekben a gépek meghajtására használt összes háromfázisú motor. de csak az egyik megérintése okoz áramütést. és milyen változatai vannak? 6.az egyfázisú rendszer ellenére . vonali feszültség? 5. és mekkora ezek értéke? 7. Hogyan számítjuk ki a háromfázisú fogyasztó teljesítményét? 8.) többsége is há (Az áram útja Föld 16-8. Milyen részei vannak a villamos energiát szállító és elosztó rendszernek? 9. Üzemekben a teljes há romfázisú feszültségrendszer (a nullavezetővel együtt) rendelke zésre áll.három mágneses tér alakul ki. Ez megkönnyíti a villámvédelmet. Mit nevezünk láncolásnak. akkor a tekercsekben áram. és az eredő tér a generátor mágnesének forgását pontosan követi. Ezt nevezzük forgó mágneses térnek. sőt . A háztartási készülékek általában egyfázisúak. ábra).egymáshoz képest 120°-kal eltolt . hiszen a fázisvezeték ember föld útvonalon áramütést okozó áramkör alakul ki (16-8. Sajnos éppen emiatt egyik fázisvezetéket sem szabad megé rinteni. ezért a lakásokba csak az egyik fázisvezetéket és a nullavezetőt vezetik be. és segít meg előzni az áramütéses baleseteket is. kemencék stb. A forgó mágneses tér elve alapján működik a villanymotorok többsége.5 A forgó mágneses mező A háromfázisú generátorban egy forgó mágnes állítja elő a három. Mit jelentenek a következő fogalmak: csillagpont. egymástól 120°-kal eltolt feszültséget. Hol használjuk fel a forgó mágneses teret? . Miért? 10.ábra Az áram útja az S fázisvezeték megérintésekor romfázisú. Ellenőrző kérdések: 1. Milyen kapcsolat van a háromfázisú generátorral előállított feszültségek között? 4. és .

2 Váltakozó áramú generátorok 17.és váltakozó feszültséggel egyaránt üzemeltethe tő. és a keletkezett villamos teljesítményt sem kell (ffileg nagy teljesítmény esetén) csúszó érintkezőkön átvezetni. A generátor olyan villamos gép. Mágneses térben vezető keretet vagy tekercset forgatva abban szinuszosan változó feszültség keletkezik. A villamos energia szállításával és átalakításával foglal kozó szakemberek a villamos gépek közé sorolják a transzformátort is. . VILLAMOS GÉPEK 17. de a motorok egy része egyen. míg a transzformátort álló gépnek nevezik. A gyakorlatban a keret helyett a mágnest forgatják. Ezek az univerzális motorok.1 A villamos gépek csoportosítása A villamos gépek két nagy csoportra: generátorokra és motorokra oszthatók (171.ábra A villamos gépek csoportosítása Az áram neme alapján mindkét csoport egyenáramú és váltakozó áramú részre osztható. ennek ellenére ma már csak kevés helyen használjuk. kerékpárokon és mezőgazdasági gépeken világítási cél ra. 17.17. A motor ennek fordítottját végzi: a villamos energiát alakítja át mechanikai energiává. Az egyfázisú generátor az alapja az összes generátornak.ábra). Ilyen egyfázisú egy póluspárral rendelkező generátor szerkezetét és működését az elektromágneses in dukciónál már megismertük. amely a betáplált mechanikai energiát villamos energiává alakítja. A feszültsége egyenesen arányos a fordulatszámmal. a generátorokat forgó gépeknek. mert ez egyszerűsíti a gép technikai kialakítást. melyet csúszó érintkezőkön át vezetünk ki.2. Villamos gépek Univerzális 17-1.1 Az egyfázisú generátor A generátor az elektromágneses indukció elvén működik. és a motorokat. pl.

17. Ekkor minden tekercsvéget egy-egy gyűrűszelethez kell vezetni. u Forgó keret u A keretben indukált feszültség Kefe 17-2. hogy vagy a kapocsfeszültség vagy a frekvencia. a frekvencia azonban csak konstans fordulatszám esetén lesz állandó. 17. valamint szabályo zott villamos hajtásokban használjuk. sőt sok esetben mindkettő állandó legyen.és háromfázisú generátor tekercseiben szinuszosan változó feszültség in dukálódik. . A generátornak mindig az állórészén vannak azok a tekercsek. amelynél a 3 feszültség között 120°-os eltérés van. ha a generátor kivezetéseit félperiódusonként felcseréljük. Ha csak a feszültséget kell állandó értéken tartani.1 Az egyenáramú generátor működése Az egy. Üzem közben követelmény. póluspárral. A háromfázisú generátorokat erőművekben. ezért a forgó keretnek vagy a tekercsnek a végeit kell félperiódusonként cserélgetni. A félgyűrűkkel érintkező szén. 6 stb. A feszültség polaritása függ a forgásiránytól. akkor azt a fordulatszámnak vagy a forgórész gerjesztő áramának a változtatásával érhetjük el.egymáshoz képest fázissal eltolt fe szültséget állítanak elő. amelyekben a villa mos energia keletkezik (16-1. A forgórész általában gerjesztett elektromágnes 2.2 A háromfázisú generátor A többfázisú generátorok egyszerre több . 4.2. Ez teszi lehetővé a feszültségek előzőleg megismert láncolását. Jellemző a csillag kapcsolás.ábra Az egyenáramú generátor elve A lüktetés mértéke több (különböző szögben u elhelyezett) tekerccsel csökkenthető. ennek következtében a feszültségek összege minden pillanat ban nulla. Forgás közben a póluscsere automatikussá válik.3.ábra). melyben kétféle fe szültség áll egyszerre rendelkezésre. illetve a delta kapcsolást.3 Egyenáramú generátorok 17. a csillag. Leggyakoribb a háromfázisú generátor. mely lüktető egyenfeszültséggé alakítható.ábra). ha a tekercs végeit a velük együttforgó egy-egy félgyűrűre kötjük (17-2. gépjárművekben.vagy bronzkeféken már lüktető egyenfeszültség jelenik meg. mert ez a keletkezett feszültség levételét meg könnyíti. A váltakozó áramú generátorokkal ellentétben az egyenáramú generátoroknak mindig a forgórészéről vesszük le a teljesítményt.

A kis lüktetés érdekében a tachométer kommutátora rendkívül sok (40-100) szeletből áll.ábra).Egymással 120°-os szöget bezáró 3 tekercses gene rátor feszültségét mutatja a 17-3.3. hogy az lg gerjesztő áramot nem érdemes a telítődéshez szükséges értéknél nagyobbra választani.ábra). Ezt fejezi ki a gerjesztőáram-kapocsfeszült ség jelleggörbe. A szeletek ből álló gyűrűt kommutátornak. . (180')(360')(540') (O') 17-3. a generátor forgórészét pedig armatúrának nevezzük. ' ) " ' ' ' " ' ' ' ' ' )'.3. A kapocsfeszültség az állórész vasmagjának telítődéséig egyenesen ará nyos a gerjesztő árammal (b. Az állandó mágneses gerjesztést csak kis méretű és kis teljesítményű ge nerátorokban használjuk. hogy gerjesztő áram nélkül is van kevés kapocsfeszült ség (a b.a.2 Az egyenáramú generátor gerjesztése 17. mert ekkor a feszültség már alig növekszik. A e. akkumulátorról) kell táplálni. ezért a jel leggörbe ferde egyenes (b. Ezt az előző gerjesztés után a vasmagban visszamaradt remanens indukció okozza.2 Külső gerjesztés A külső gerjesztésű egyenáramú generátor mágneses terét elektromágnessel állít juk elő (17-5.ábra).1 Gerjesztés állandó mágnessel A generátor mágneses terének előállását a generátor gerjesztésének nevezzük.ábra a kapocsfeszültség fordulatszámtól való függését mutatja be különböző gerjesztő áramoknál. Uk egyenesen arányos a fordulatszámmal. Jól látható. ezért a külső gerjesztésű generátor kapocsfeszültsége a fordulat számon kívül a gerjesztés erősségétől is függ.2. ábrán szaggatott vonal).az elektronikus eszközökhöz ha sonlóan -jelleggörbével fejezzük ki. A generátor elve alapján ezt legegyszerűbb módon egy állandó mágnessel lehet megolda ni. Az elektromágnest egyenárammal (pl. A görbét állandó fordulatszám mellett kell felvenni. Ilyen szerkeze tű a villamos hajtásokban a fordulatszám érzékelésére vagy mérésére használt tachométer generátor is.ábra A feszültség 3 keret esetén 17.ábra. Az állandó mágnessel gerjesztett generátor viselke dését legjobban a fordulatszám-kapocsfeszültség jelleggörbe mutatja meg.ábra szerint ábrázolunk.3. Azonos fordulatszám esetén egy erősebb mágneses térben forgó keretben nagyobb feszültség indukálódik. A tapasztalat azt mutatja.ábra n b) Az állandó mágnessel gerjesztett generátor kapcsolása (a) és jelleggörbéje (b) 17. melyet rajzokon a 17-4. r _: r Forgórész l!2J Gerjesztö mágnes a) 17-4. Az egyenáramú gépek legfontosabb jellemzőit .2.

ugyanis a gerjesztés a keletkezett villamos teljesítménynek csak töre dékét (1-10%-át) használja fel. vagy a gerjesztő áram irányát (de csak az egyiket) felcseréljük. A kis fogyasztás érde kében a gerjesztő tekercs nagy me netszámú. n nm.3.n = állandó Uk o-l 19 = állandó Uk A. és ekkor a kapocsfeszültség már csak a fordulatszám miatt növekszik (b. és vékony huzalból készül. Az öngerjesztésű egyenáramú generátort dinamónak nevezzük. A külső gerjesztésű generátorokat szabályozható villamos hajtásokban használjuk.3 Öngerjesztésű generátorok Nagyobb teljesítményű gépekben a gerjesztő áramot létrehozhatja az armatúrában keltett feszültség is. ha vagy a forgatás irányát. és a fordulatszám függvényében (e) A generátor feszültségének polaritása megváltozik. és a gép nem gerjed. ennek kö vetkeztében egyre nagyobb gerjesztő áramot kapunk. A generátorok első használatba vétele 30 0 .) . Ezt nevezik öngyilkos kapcsolásnak. kapocsfeszültségének változása a gerjesztőáram (b). 17.ábra).ábra A külsö gerjesztésíl generátor kapcsolása (a). melyet Jedlik Ányos fedezett fel. Ellentétes polaritás esetén a gerjesztés a remanens mágnesség ellen hat. Rövid idő múlva a gép álló részé nek vasmagja telítődik. melyeket sorosan.2. Ez az öngerjesztés elve./ Gerjesztő tekercs ·/ 2 3 a) 4 n 5 lg [A] b) e) 17-5.ábra).n Az öngerjesztést az a jelenség a) b) teszi lehetővé. amely forgás közben A párhuzamos gerjesztésü generátor kapcsolása (a) és kapocsfeszültségének változása (b) az armatúrában egy kis feszültséget indukál.3A . hogy az adott polaritás mellett az áram a mágneses teret erősítse. A telítés eléréséhez egy meghatározott nmin fordulatszám szükséges. párhuzamosan és vegyesen kapcsolhatunk a forgórésszel. Ha a gerjesztő tekercs végeit úgy kötjük az armatúra kívezetéseire. hogy az állórészben a 17-6.a. akkor nagyobb feszültséget. A legegyszerűbb és leggyako ribb a párhuzamos kapcsolás (176. melyet mellékáramkörű vagy söntgerjesztésű kapcsolásnak is neveznek. Az öngerjesztésű ge nerátornak több gerjesztő tekercse is lehet.ábra remanencia miatt mindig van gyenge mágneses tér.

A párhuzamos gerjesztést mint alap gerjesztési megoldást gyakran alkalmazzuk. Ha a csökkenés egy bizonyos mértéket meghalad.. A fóáramkörű generátor feszültsége üresjárásban kicsi.:._ -_.ábra 301 . Ez a valódi generáto rokkal ellentétes viselke Hiperkompaund dést jelent.-. Ha a soros te kercs a terhelés feszültséget a) b) csökkentő hatása ellen hat. A feszültséggel együtt azonban a gerjesztés is csökken.és a A soros gerjesztésű generátor kapcsolása (a) és terhelési jelleggörbéje (b) ka pocsfeszültség is . és a gerjesztő tekercset vastag hu zalból kevés menetszámmal kell készíteni...a. A gerjesztő tekercs az ar Rt matúrával sorba is köthető.:_ nenciája egymás hatását lerontja.ábra)... . mert a vastest egyes részeinek különböző irányú és nagyon gyenge rema- r-----'--'-.ábra). ezért a gerjesztés is és a A párhuzamos gerjesztésű generátor terhelési jelleggörbéje kapocsfeszültség is gyorsabban csökken. a 17-7. Ek kor a soros gerjesztésű vagy A vas telítődik fóáramkörű generátort kapjuk.:-.kor ennek valószínűsége 50%.. ami negatív bel ső ellenállásra utal. A gép Jegerjed.._.. Így van ez a mellékáramkörű generátornál is. a terhelési jelleggörbe visszahajlik (177. Minden generátor kapocsfeszültsége ter helés hatására csökken. a gépjárművek egyenáramú generátorai is. Terhelés közben azonban a gerjesztés . sőt az is előfordul. A hatás csak a vas telítődéséig tart..pl.ábra a) manencia hat). lt mert nincs gerjesztése (csak a re b) 17-8._.. hogy a tekercsvégek felcserélésekor sem gerjed.ábra vas már nem telítődik. Ez a vegyes gerjesztésű generátor (179.:-..a terhelő árammal arányosan Rt növekszik. 17-9. A soros és a párhu zamos kapcsolást a gyakor --( Párhuzamos Antikompaund latban általában együtt al kalmazzák. Ilyen kapcsolásúak pl. egy akkumulátorral kell a gerjesztést elindítani.ábra). Ilyenkor külső Uk feszültségforrással . hiszen rajta a teljes ter helő áram átfolyik (17-8.

ábra).akkor kompaund kapcsolás ról beszélünk (b. A hatás mértéke megegyezhet 30 2 A vegyes gerjesztésű generátor kapcsolása (a) és terhelési jelleggörbéi (b) .

. Az egyenáramú motor szerkezete pontosan megegyezik az egyenáramú generá tor szerkezetével. és forgatónyomaték kialakulása (b) rűk megcserélik a tekercsvégek polaritását. Az öngerjesztésű generátorokat is roleg szabályozott ipari hajtásokban használjuk. vagyis egy egyenáramú gép attól függően. A forgórészt a kritikus váltási ponton a tehetetlensége viszi át. Ezt nevezzük semleges vonalnak. és forgatónyomaték keletkezik (17-10. és a forgást több egymás sal szöget bezáró .az összekötő vezeték ellenállásának ellenére .i 1 1 A tekercs tere 1 A terek eredöíe b) 17-10. 1 ·. A feszültség polaritását felcserélve az erő és a forgatónyomaték iránya is ellentétes lesz. Motor üzemmódban a forgórészre (armatúrára) feszültséget kapcsolva mágneses tér alakul ki. A soros tekercs ellentétes polaritású bekötésekor a feszültség csökken (anti kompaund állapot). A kommutátor ekkor sok szeletből áll.ábra). · ':i D v A mágnes tere a) . i '. A gyakorlatban keret helyett többmenetes tekercs van. generátorként vagy motorként működik.1 Az egyenáramú motor szerkezete és működése A motorok a villamos energiát mechanikai energiává. hogy mechanikai vagy vil lamos energiával tápláljuk. . amikor a keret oldalai az egyik pólus teréből a másikéba lépnek.! \ I \1 ! \ "' * Fol i \i 1 Y. ':/. és ez az ábrán vízszintes irányú. Amikor a forgó keret vezetői elhagyják az egyik mágneses pólust a félgyű- É vona 1 1 1 1 Semlees É 1 . általában forgó mozgássá alakítják. mely kölcsönhatásba lép az állórész terével. melyet akkor használunk.a csökkenés mértékével. a motor forgásiránya megváltozik. ha a generátor és a fogyasztó között nagy a távolság. 17.4 Egyenáramú motorok 17.4. sőt nagyobb is lehet annál. ennek következtében a másik pólus terében az előzővel azonos irányú forgatónyomaték hat rájuk. Az utóbbi a hiperkompaund állapot. és .tekerccsel teszik egyenletesebbé.a fogyasztó feszültségének állandónak kell maradni. A váltásnak pontosan akkor kell bekövetkezni.ábra Az egyenáramú motor szerkezete (a).

ábra). Ekkor az áram nullára csökken és forgatónyomaték nem keletkezik. va gyis a semleges vonal cp szöggel eltolódik. a motor teljesítmény igénye kisebb. Egy meghatározott fordulatszámnál a külső és az indukált belső feszültség meg egyezik egymással.a Lenz törvény értelmében .áb n ra). Az előzőek értelmében a motor fordulatszáma arányos a kapocsfeszültséggel (b. A motor fontos jellemzője az áramfelvétel. Emiatt a kefék a kommutátoron nem megfelelő pillanatban váltanak. (17-12. 5. vagyis a fordulatszám egyenesen arányos a kapocsfeszültséggel. és ezzel együtt a kommutá tor szeletek száma is alacsony. A helyes működés érdekében a keféket is cp szöggel kell elforgatni. Az armatúraáram a forgórészben az állórész mágneses terére merőleges járulékos mágneses teret hoz létre. Ha a motorban a kapocsfeszültségnél nagyobb feszültség indukálódna.4.A kölcsönhatásban fellépő erő a forgórészt gyorsulásra készteti. A forgórész áramát mindig a rákapcsolt és a tekercs ben indukálódott feszültség különbsége. a gép generátorrá válna.4. A két tér eredője az állórész teréhez képest cp szöget zár be.ellentétes a rákapcsolt feszültséggel. Ilyen megoldásúak a telepről vagy akkumulátorról üzemeltetett készülékek (pl. Az armatúra tekercsek.1 Gerjesztés állandó mágnessel Az egyenáramú motor mágneses terét legegyszerűbb módon állandómágnessel le het előállítani (17-11.ábra). az egyensúly csak nagyobb fordulatszámnál alakul ki. amelynek polaritása .2 Gerjesztési megoldások 17. Forgás közben az áramfelvétel egyre csökken. mert a gyár a keféket a névleges terheléshez tartozó helyzetben építi be. a hatásfoka nagyobb. Kis méretű motoroknál a kefe egyszerű rugalmas bronzhuzal.ábra ses indukcióval (B) és a menetek Az állandó mágnessel gerjesztett egyenáramú motor kapcsolása (a). Ha nagyobb a kapocsfeszültség. Induláskor (amikor a forgórész még áll) nem keletkezik ellen feszültség. 17. emiatt árama a terheléssel arányosan növek szik. 7 stb. és az üresjárási fordulatszám elérésekor csak a súrlódásból és a közegellenállásból származó fékező nyomatéknak megfelelő üres járási áram folyik. A motor teljesítménye és ha a) b) tásfoka egyenesen arányos a mágne 17-11. a biz tonságosabb indulás érdekében álta lában páratlan: 3. A kis méret ellenére hatásfo kuk eléri a 70-80%-ot is. valamint az aramatúra tekercsének ellenállása határozza meg. de sok gépen állítási le hetőség nincs. a fordulatszám tovább nem növekszik. és fordulatszám jelleggörbéje (b) 30 3 . ezért a motor árama és nyomatéka is rendkívül nagy. magnetofonok) motorjai. Forgás közben a tekercsben feszültség indukálódik. A kefetartók kialakítása és rögzítése ezt általában lehetővé teszi. A motor megterhelésekor a fordulatszáma és belső indukált fe szültsége a terheléssel arányosan csökken.2. Ekkor az állórész gerjesztéséhez nem szükséges villamos energia.

2 Külső gerjesztés Külső gerjesztés esetén a mágneses teret elektromágnessel állítjuk elő. A jó minőségű törpemotorokban ezért erős ferritmágnes van.ábra). a motor pedig hosszú. 17. vagy a gerjesztőáram irányát (de csak az egyiket) megfordítjuk.4.2.ábra Állandó mágnesű törpe egyenáramú motor szerkezete hosszával. vagyis a motor for dulatszáma fordítottan arányos a gerjesztőárammal (17-14. A fordulatszámot most a gerjesztőáram nagysága is befolyásolja. tömegük és 17-14. hanem a vasmag telítődésének megfelelő értékhez tart. emiatt a belső indukált feszült ség már kisebb fordulatszámnál megegyezik a kapocsfeszültséggel. A serleget műgyantával összetartott. amelyek forgóré sze serleg formájú. A gerjesztésre fordí lg tott energia miatt hatásfokuk kisebb. mint az ugyanakkora teljesít A fordulatszám fordítottan arányos a ményű állandó mágnessel gerjesztett motoroké.n laritását.Ferrit mágnes Kefe Kommutátor szelet Forgórész 17-12. amelynek tekercsén lg gerjesztőáram folyik (17-13 . Nagyon jó hatásfokkal rendelkeznek a légréstekercses motorok.ábra A külsö gerjesztésű motor kapcsolása (a). A külső gerjesztésű motort szabályozott hajtásokban használjuk. ha vagy a kapocsfeszültség po. Na L2J n Tg= állandó f: a) b) 17-13. Azonos nagyságú lg áram esetén a motor azonos módon viselkedik az állandó mágnessel gerjesztett motorral: fordulatszáma arányos a kapocsfeszültséggel.ábra). kellően merev tekercselés al kotja. A külső gerjesztésű motor forgásiránya ellentétesre vált. Teljesítményük néhány watt-tói több kW-ig terjed.ábra méretük nagyobb. gerjesztöárammal . és gyobb áramhoz erősebb mágneses tér kapocsfeszültség-fordulatszám jelleggörbéje (b) tartozik. a mágnes és a forgórész között a légrés kicsi. A görbe nem nullá hoz.

a gerjesztőárammal pedig fordítottan arányos. vagyis a fordulatszám elvileg a végtelenhez tart (b. így ugyanolyan irányú forgatónyomaték ke letkezik. A motor fordulatszáma ezért tovább növekszik. ami súlyos balesetet okozhat.a motor árama rendkívül nagy lesz. és a gerjesztötekercsben is megfordul. fordulatszámának változása (b) és fordulatszám-nyomaték jelleggörbéje (e) . A soros gerjesztésű motort ezért terhelés nélkül bekapcsolni tilos. Hatására a gerjesztő áram is tovább csökken. hogy a forgórész szétrepül.ábra).17. A gerjesztőte kercs az armatúrával sorosan vagy párhuzamosan kapcsolható.4. emiatt csökken a gerjesz tés is.2. A gyakorlatban a súr lódás és a közegellenállás korlátozza ennek elérését. árama kicsi. azonban még így is olyan nagy le het. A kapocsfeszültség polaritását felcserélve az áram iránya a forgórészben is.3 Gerjesztés kapocsfeszültséggel A gerjesztőáram előállítható a motort tápláló kapocsfeszültséggel is. megváltoztatni csak a bekötés átalakítá gerjesztésű motor sával (a gerjesztő tekercs végeinek felcserélésével) lehet. A soros motor indítónyomatéka nagy (e. Polaritásra nem érzékeny. mert az áram iránya az armatúrában és a gerjesztő tekercsben egyaránt megváltozik. A nagy áram erős mágneses teret. A forgás közben indukált feszültség csökkenti az áramot. megfelelő gerjesztőtekerccsel elérhető. és nagy forgatónyomatékot okoz. hogy a motor fordulatszáma csaknem független legyen a kapocsfeszült ségtől. ezért a 17-15. n M n a) b) e) 17-16.ábra párhuzamos gerjesztésű motor forgás iránya nem függ a kapocsfe A párhuzamos szültség polaritásától.ábra A soros gerjesztésű motor kapcsolása (a). és a belső feszültség csak nagyobb fordulatszámnál lesz azonos a kapocsfeszültség gel. így az armatúra áramát nem korlá tozza.amikor nem indukálódik belső feszültség . kapcsolása Soros kapcsolás esetén (17-16.ábra).ábra) a gerjesztőtekercs me netszáma és ellenállása kicsi. Párhuzamos gerjesztésnél (17-15. Emiatt indításkor . Mivel a fordulat szám a kapocsfeszültséggel egyenesen.ábra) a gerjesztőtekercs menetszáma és ellenállása nagy. emiatt gépjárművekben használjuk indítómotornak.

és ez a 230 V os hálózaton keresztül rádiózavarokat okoz.1 A forgó mágneses tér A háromfázisú generátor állórész tekercseiben a mágneses pólusokkal rendelkező forgórész forgatásakor három . hogy egyen feszültségű tápláláskor a te kercsnek csak ohmos ellenállása.feszültség keletkezik.17. akkor a DC üzemmódot kiválasztó kapcsoló átváltásakor egy ellenállás sorba kapcsolódik a tekerccsel. magas (1 000-50 OOO/perc) fordulat szám. Ha mégis azonos lenne. Az univerzális motor jellemző felhasználása: háztartási gépek (porszívó. valamint villamos kéziszerszámgépek. A gerjesztő tekercs általában két részre van osztva (17-17. kávé őrlő. Az univerzális motor működése közben a kefék erősen szikráznak. hajszárító. A teret ezért forgó mágneses térnek (mezőnek) nevezünk. Az utóbbit terheletlen állapot ban csak a súrlódás és a motor hűté sét segítő ventillátor korlátozza. .ábra). 17. fele az AC-nak). kb. Ha ezt a feszültséget olyan háromfázisú tekercs-rendszerre kapcsoljuk. Az AC és DC működtető feszültség emiatt nem azonos (a DC kisebb. Állórész tekercs Forgórész vasmag Forgórész tekercs 17-17. pl. Egyes gépek fordulatszáma a motor áramával 2-3 fokozatban vagy folyamatosan szabályozható. a te kercsek megfelelő bekötésével állít Lemezelt ják be.5 Az univerzális motor Az univerzális motor szerkezete megegyezik a soros kapcsolású egyenáramú mo tor szerkezetével. Méretezésekor és a motor üzemelte tésekor figyelembe kell venni.egymástól 120°-kal eltolt .6 Váltakozó áramú motorok 17. hogy a tápláló feszültség polaritásának fel cserélésekor az áram iránya az aramatúrában is és a gerjesztő tekercsben is megfordul. turmixgép. A jellemzői is azonosak a so állórész ros motoréval: nagy indítónyomaték. fúrógép. A motorba ezért zavarszűrőt kell beépíteni.6. emiatt ugyanolyan irányú forgatónyomaték keletkezik. A forgás irányát gyártáskor. A működése azon alapszik. akkor a tekercs-rendszer belsejében keletkező mágneses tér eredője pontosan követi a generátor forgórész mágnesének forgását. amely a generátor állórész tekercseivel azonos elrendezésű. néhány villanyborotva).ábra Az univerzális motor szerkezete váltakozó (50 Hz-es)" tápláláskor az ohmos ellenállás mellett induktív reaktanciája is van.

A 17-18. A tekercse- .ábra a mágneses teret 6 egymást követő pillanatban ábrázolja.

2 Háromfázisú aszinkron motorok 17. 17. a végeihez 2-es index tartozik. mely hálózati 50 Hz esetén a 17-1.2.6.6. hogy az őt előidéző folya- .ábra A háromfázisú feszültség forgó mágneses teret hoz létre A mágneses tér fordulatszáma függ a feszültség frekvenciájától és a tekercsek által meghatározott póluspárok számától. Bármelyik két pólustekercs fázisfeszültségét felcserélve. amely az álló forgórész teker cseiben feszültséget indukál. melynek mágne ses tere kölcsönhatásba lép a forgó mágneses térrel.táblázat tér szinkron fordulatA póluspárokhoz tartozó fordulatszám számának. A tekercsek kezdeteihez l-es. és forgatónyomaték keletkezik. melynek belse jében egy vagy több tekercsből álló forgórész található. A forgó mágneses tér alapján működnek a szinkron és az aszinkron motorok. A Lenz törvény értelmében a feszültség és az áram iránya olyan.ket és a fázisokat R-S-T betű jelöli. A tekercseket rövidre zárva áram alakul ki. 60·/ n -. a tér és a forgórész forgásiránya ellentétes lesz.táblázat szerinti értékeket veheti fel.1 Az aszinkron motor működési elve A háromfázisú aszinkron motor állórésze háromfázisú tekercselés. s u T / 17-18. p l 2 3 4 5 6 3000 1500 1000 750 600 500 Ezt nevezzük a 17-1. Az állórész tekercseire háromfá zisú feszültséget kapcsolva forgó mágneses mező alakul ki.

Mivel ez a hatás csak akkor szűnik meg. és tekercselése megég. ha a forgórész a mágneses térrel együttforog. A nagy teljesítményű (10-20 kW-os vagy ennél nagyobb) motorok indítását ez megnehezíti. Forgás közben a forgórész és a mágneses tér között csökken a fordulatszám elté rés. A fordulatszám eltérés neve szlip (csúszás). melyet %-ban adnak meg. 17. Lehetséges jellemző fordulatszámok a névleges terhelésnél: Szinkron fordulatszám : 3000 1500 1000 750 600 Aszinkron fordulatszám: 2880 1440 960 720 576. és nem keletkezik forga tónyomaték sem. a hozzá tartozó fordulatszámot pedig kritikus fordulatszámnak (nkr) nevezzük. nem indukálódik benne feszültség. a motor mint transzformátor működik.nagy feszültség in dukálódik. és az állórész tekercsében is.2 A csúszógyűrűs motor Amikor az aszinkron motor állórészére háromfázisú feszültséget kapcsolunk. közel állandó.ábra Az aszinkron motor fordulatszám nyomaték jelleggörbéje tékot. és a nyomatéka növekszik (17-19. ezért rendkívül nagy áram folyik benne is. üzem közben pedig a billenő nyomatéknál (Mbm) jobban megterhelni! Az aszinkron motor az iparban és a háztartásban leggyakrabban használt motor. Sokféle változata van. ezért az indukált feszültség. n pedig a valódi fordulatszám. Ha a forgórész együtt forog az állórész mágneses terével. a gyorsulás megszűnik. ami az indítási áramnál .a névleges terheléshez tartozó érték többszörösénél . Az állórész a primer. ezért forgórészében nagyobb feszültség indukáló dik.amikor még áll .6. Éppen emiatt azonban feladatát .sem old le.ábra).matot akadályozza. olyan forgatónyomaték keletkezik. Egy bizonyos terhelésnél kapjuk a legnagyobb nyoma nkr "szinkron n 17-19. M s = 100· -n ahol n5 a szinkron. Ha a terhelő nyomaték meghaladja a billenő nyomatékot. A tekercs (a transzformátor szekunder oldala) azonban rövidre van zárva. A motor üzemi fordulatszáma a szinkron és a hozzá kö zeli kritikus fordulatszám között van. az áram és a nyomaték is csökken. ugyanis olyan biztosítót kellene használni. A gyakorlatban a súrlódás és a közegellenállás. nem indukálódik feszültség. vagyis alig függ a terheléstől. Egy aszinkron motort megterhelve a fordu latszáma a szinkron fordulatszám alá csökken. melyet billenő nyomatéknak (Mbm). de főleg a terhelés miatt a motor a szinkron fordulatszámot sohasem éri el. Ha a forgórész fordulatszáma megegyezik a szinkron fordulatszámmal. amely a forgórészt a mágneses tér rel megegyező irányban gyorsítja. és s-sel jelölnek. Az aszinkron motort sohasem szabad ezért indításkor az indító nyomatéknál (Mind). a forgórész a szekunder oldal nak felel meg. A motort emiatt aszinkron (nem szinkron) motornak nevezzük. míg indításkor . a motor megáll. Ekkor árama rendkívül nagy lesz.2.

ezért a motort lomha biztosítóval általában védeni és üzemeltetni is lehet.3 A rövidrezárt forgórészű motor Az 5-10 kW-os motorok forgórész tekercsei a motoron bel ül rövidre vannak zárva. A nagy teljesítményű motorokon kívül csúszógyűrűs megoldást használunk akkor is._------o érték alatt marad. Nagy teljesítményű aszinkron motorok forgórészét ezért háromfázisúan tekercselik.0.. miközben árama a kívánt o---o'(.5-5 kW teljesítményű . A csúszógyűrűkre szabályozható ellenállásokat kapcsolva. melyekben ugyan kisebb feszültség indukálódik.2. és az üzemi (a delta kapcsolás szerinti) feszültségre legyenek tekercselve.ábra)..ábra).üzem közben sem tudja ellátni. ha a motor nyomatékát üzem közben változtatni szükséges.. Ilyen . melyekhez külön kefe tartozik.motor található pl. Ha ez mégsem lehetséges. áram alakul ki. A motor tekercsét az egymással összekö tött alumínium rudak helyettesítik.ábra és ezzel a forgórész teker A csúszógyűrűs aszinkron motor kapcsolása csét rövidre lehet zárni. a csúszógyűrűket 17-20. indí tó áramuk pedig kisebb. és a motor tekercse megég. akkor csillag-delta indítást alkalmaznak. hiszen túlterhelés vagy meghibásodás miatt az áram híába növekszik 2-3-szorosra. de ellenállásuk is kicsi. hanem a szabad végeket egy-egy csúszógyűrűhöz vezetik. Ekkor a forgórész tekercseiben nem folyik áram. mely a forgó rész vastest hornyainak kiöntésével keletkezik. ezért bennük rendkívül nagy áram folyik.. de ez csak rövid ideig l ép fel.4 A kalickás motor Az 1 kW-nál kisebb teljesítményű aszinkron motorok általában kalickás forgó résszel készülnek.. Indításkor az áram még így is a névleges érték többszöröse.6. a motor mint terheletlen transz formátor működik. és csak a megfelelő fordulatszám elérése után kapcsoljuk át deltába. ezért ellenállásuk nagyobb. A csillag delta indítás feltétele. . A motort az üzemi nyomatékkal meg terhelni csak a névleges for dulatszám elérése után sza bad. hogy minden állórész tekercs külön-külön legyen kivezetve. azonban a szükségesnél vékonyabb huzalból készülnek.6. és forgatónyomaték sem keletkezik. de a csillagba kapcsolt három tekercset belül nem zárják rövidre.2. és a motor fokozatosan a névleges fordulatra gyorsul. A csillag kapcsolás árama f3 -szor kisebb. 17. darukon is. és ekkor a szabályozó ellenállásokat már ki lehet 3x400 V Állórész Forgórész Indító ellenállás iktatni. Indításkor a kefékre nem kapcsolódik semmi sem. 17. A kalickát egy alumíni um öntvény alkotja (17-21. a biztosító nem old le. majd ezek ér tékét fokozatosan csökkentve (17-20. Indításkor a motor állórész tekercsei csillagba vannak kapcsol va. Ez a csúszógyűrűs motor.

a szabadon maradt har madik kivezetésre egy kondenzátort kell kötni. és a kisebb zaj érdekében a hornyok és kalicka rúdjai ferdén helyezkednek el. Ha valamilyen eljárással indítónyomatékot tudunk létrehozni. A váltakozó feszültség miatt csak kapcsolása unipoláris kondenzátor (pl. vagyis a motor kor mindig abban az irányban forog. A nyomaték iránya megegyezik a Az aszinkron motor nyomatéka az egyik fázis hiánya beforgatás irányával.ábra tolása alakítja ki.fázisú tekercselést tartalmaz csillag. Az elliptikus forgómezőt a 120°-os te kercs elrendezés és a kondenzátor 90°-os fázis 17-23. sőt 230 V-ról. Attól függően.Az iparban ez a leggyako ribb motor. ritkán delta kapcsolásban.3 Segédfázisú aszinkron motorok A háromfázisú aszinkron motor az egyik fázis lekapcsolása után is forgásban marad. de a hiányzó fázis miatt tel M jesítménye kisebb. Forgórésze kalickás. mert nyugalmi állapotban nem keletkezik forgatónyomaték.ábra). A motor két kivezetésére a 230 V-ot. vagyis egyfázisú fe szültségről is működtethető lesz. metall papír) hasz- 31 1 . és elindulni nem tud.áb 17-22. Az egyenletesebb járás. hogy a kondenzátort a 230 V-os hálózat melyik végével kötjük össze. A legegyszerűbb segédfázisú motor álló része 230 V-ra méretezett szimmetrikus három --.6. Lemezelt forgórész 17-21. és a névleges fordulat számnál éri el maximumát (17-22. forgató nyomatéka lesz. Ezen az elven működnek a segédfázisú motorok. sőt ennek segédfázisú változatait használjuk a háztartás ban és az elektronikus készülé kekben is. A tekercs ohmos ellenállása miatt a kondenzátor 90°-nál mindig kisebb fázis Egyfázisú kondenzátoros motor eltérést okoz. ame lyekben szimmetrikus forgó mágneses tér he 230 V 230 V lyett torz (elliptikus) tér van. amelyben elindították (belökték). a motor külső hatás nélkül is elindul. a motor jobb vagy bal irányban forog (17-23. Ha az álló motor tengelyét ::r::-""'------:::>'l"'-------::-t-külső erővel megforgatjuk.ábra ra). mely arányos a for dulatszámmal.ábra A kalickás motor forgórésze 17.

A motorban akkor / keletkezik indítónyomaték.ábra). Ezt a kondenzátor méretezésénél figyelembe kell venni. Ezt nevezik árnyé kolt pólusnak.ábra. A forgásirány nem változtatható meg. Az indítónyomatékot adó segédfázis a motor állórészén. ventillátorokban és néhány magnetofonban. induktivitás vagy kapacitás. melyet vastag huzalból készült pólus egyetlen rövidrezárt menet vesz körül. és általában véko nyabb huzalból készül.6. a motor mindig a főpólustól az árnyékolt pólus felé fo rog. 17-25. . centrifuga. 17. hogy üzemeltetés közben a kondenzátoron a hálózatinál nagyobb fe szültség van. amely <1> 1 fö. Kalicl<. A motor gyakorlati megoldására mutat példát a 17-26. illetve külső ellenállás. A tekercsek kialakítása általában olyan. de helyes méretezés esetén üzem közben is bekapcsolva marad e hat. ott ahol az 1-2%-os fordulatszám pontosság még megfelel. ezért csak lemezját szókban. A segédfázis te 230 V kercs a föfázis tekercstől térben 90°-kal elforgatva helyezkedik el.ás forgórész A változó fluxus a rövidrezárt hurokban fe szültséget indukál. hűtőgép stb. ha a fő.ábra).A kondenzátort sok esetben csak indításkor kapcsolják be.:===::----.ábra a kalickás forgórészben indítónyomaték keletke Az árnyékolt pólusú motor elve zik. amelynek mágneses tere akadályozza a fluxus változását. Kondenzátoros segédfázisú motort használunk a háztartási gépekben (mosógép.ábra Segédfázisú kondenzátoros motor fázis árama között fáziseltérés van. a mágneskörben van kialakítva (17-25.).és gyűrű <1>2 segédfluxusra oszlik. Nagy áram alakul ki. A tekercsre váltakozó feszültséget kapcsolRövidre záró va mágneses fluxus alakul ki. -. Ezt biz kapcsolása tosíthatja a tekercsek különböző ellenállása és induktivitása. Ekkor a motor teljesítménye elérheti a háromfázisú táplálás teljesítményének 70% át Föfázis is. Az árnyékolt pólusú motorok teljesítménye kicsi (1-50 W).és segéd 17-24.4 Az árnyékolt pólusú motor Az árnyékolt vagy hasított pólusú motor a segédfázisú aszinkron motor különleges változata. Az utóbbi a leggyakoribb (17-24. Néhány segédfázisú motornak két (fó o--a'C>-e--o-t és segédfázisú) tekercse van. Az utóbbi olyan Árnyékolt vasmagon halad át. ventillátorokban és finommechanikai hajtásokban pL regisztrálókban használ juk. Az Forgás irány árnyékolt pólus mágneses tere ezért 90°-kal késik a föfluxushoz képest Mivel térben is el van tolva.

Mi történik egy háromfázisú aszinkron motorral. és milyen megoldásai lehetnek? 10. Miért használunk vegyes gerjesztést. Hogyan függ az egyenáramú motor. Mekkora az aszinkron motor fordulatszáma? 17. melyet ferde rudazású kalickával is csak részben lehet csökkenteni. 1-2 W. ezért a forgórész a nagyobb réstől a kisebb felé mozdul el. Hogyan függ az egyenáramú generátor feszültsége a fordulatszámtól? 6. Hogyan függ a párhuzamos és a soros gerjesztésű generátor feszültsége a terhelő áram tól? 9. Ellenőrző kérdések: 1. amelyekben a teljesítmény keletkezik. Miért használható fel a generátorban keletkezett feszültség a gerjesztésre? 8. Az indítónyomatékot változó méretű légrés hozza létre. Milyen aszinkron motor megoldások vannak. és hol használjuk ezeket a motorokat? 18. Hogyan működik az aszinkron motor? 16. milyen irányba forog és hol használjuk? 31 2 .fordulatszáma a rákapcsolt feszültségtől? 12. Teljesítményük kicsi. A motort ezért rugalmasan kell felerősíteni. A nagyobb légrésű pólusrész fluxusa időben siet a kisebb légrésűhöz képest.ábra Árnyékolt pólusú motor megoldások A többi váltakozó áramú motorl)oz hasonlóan az árnyékolt pólusú motorok forga tónyomatéka lüktet. Milyen feszültség indukálódik az egyenáramú generátor tekercseiben? 4. és miért a mágnes vagy a gerjesztett elektromágnes forog? 3.Kalickás forgórész Lemezelt vastest Rövidrezáró gyűrű Rövidrezáró gyűrű 17-26. Vannak olyan árnyékolt pólusú motorok is. ha az egyik fázis kimarad? 19. Mi a különbség az egyenáramú generátor és az egyenáramú motor szerkezete között? 11. Ezek a reluktancia indí tású motorok. A háromfázisú generátorban miért az állórészen vannak azok a tekercsek. Hogyan függ az egyenáramú motor fordulatszáma a gerjesztő áramtól? 13. a háza rezeg. Hogyan működik az árnyékolt pólusú motor. Hogyan állítható elő segédfázisú motorokban forgó mágneses tér? 20. Hogyan csoportosítjuk a villamos gépeket? 2. Milyen jellemzőkkel rendelkezik a soros egyenáramú motor és hol használjuk? 14. Hogyan függ az egyenáramú generátor feszültsége az állórész gerjesztésétől? 7. amelyekben hiányzik a rövidrezáró gyűrű. Hogyan változtatható meg egy aszinkron motor forgásiránya? 15. Hogyan működik a kommutátor? 5.

sok más anyag mellett . akkor az szervezetének rendkívül gyenge elektromos folyamatait megzavarja.és idegrendszer működését befolyásolják. és benne az életet veszélyeztető biológia elváltozást okozhat.ezért meghatározó szerepe van. és amelyekhez helyes táplálkozással juthatunk. Az ide befutó érző. Ez a hatás oly nagy mértékű is lehet.és izomrendszer képtelen az agy utasításait követni. a szív szabálytalan ritmusát megszüntető defibril látorok. melyek a sejtben és a sejtek közötti állományban ionos állapot ban találhatók. azonban ezek közül csak a számunkra legfontosabbat vesszük figyelembe. amelyek az izom. vegyi és mágneses) hatás is társulhat. hamis ingereket kelt. és a szívműködés megindításához használt szívstimulátorok.másodlagos (hő. vagyis bekövetkezhet a halál.1 A nátrium pumpa Az élő szervezet sejtjeinek működésében meghatározó szerepe van a kálium. a szervezetbe beültetett és a szív ritmusát szabályo zó pacemakerek (ejtése: pészmékerek). és az innen induló motoros idegszálakon az információt né hány millivoltos feszültség továbbítja egy sok eres híradástechnikai kábelhez hasonlóan. nát rium és klór elemeknek. és ennek következ tében a testén át elektromos áram folyik. a többit elhanyagoljuk.2. Az elektromos áram élettani hatását használják fel pl. Az elektromos áram azonban kapcsolatba kerülhet az emberi szervezettel is.18. 18. Az emberek és az állatok szervezetét az idegrendszer irányítja. a hőhatás miatt a szövetek megmelegsze nek. hogy az áram nak melyik hatását emeljük ki. A lejátszódó folyamatot ma már elég jól ismerjük. melynek központja az agy. A gyakorlatban az áramnak ezt az izom. az izmokat akaratunk ellenére összehúzó hatását nevezzük élettani hatásnak. Amikor az élő szervezeten áram folyik. melyet élettani hatásnak nevezünk. Az étkezéshez használt konyhasónak (NaCl) . . fény és vegyi hatást. hő. illetve hamis izom mozgató utasításokat idéz elő. hogy az ideg. az elektromos ingerlő készülékek. a vegyi hatás miatt bennük vegyi elváltozás történik. ezért az élettani hatást a gyó gyászatban tudatosan fel is használjuk. sőt közben mindig mágneses tér is keletkezik. Amikor valaki egy villamos készülék áramköreivel kerül kapcsolatba. Biológiailag azonban általában nem ezek a hatások a fontosak. hanem azok. a szív megállhat. Attól függően. AZ ÁRAM ÉLETTANI HATÁSA 18. amelyhez még .ennél kevésbé fontos .1 Az élettani hatás lényege A villamos energia felhasználása során az energiát hasznosító készülékben egy szerre általában többféle kölcsönhatás is fellép. megkülönböztetünk mágneses.és idegrendszert bénító.2 Elektromos folyamatok a szervezetben 18.

párja . a sejt a környezetéhez képest negatív.ábra fellépő feszültséget pedig nyugalmi feszültségnek A nátrium pumpa nevezzük.ábra akciós feszültségnek nevezzük. hogy a kisebb méretű ionokat és molekulákat átengedi. vagyis áthaladásukkal sejten semlegesíteni tudnák a távozott kálium ionok hatásejt kívüli sát. ha nem a környezetnek a sejthez viszonyított feszültségét ábrázolják.ábra). A sejt és környezete között emiatt mé réssel is kimutatható 40-80 mV-os ún. ugyanakkor a kálium pumpának nevezett belső folyamat Ka+ . azonban a sejt visszaszállítja azokat (181.A kutatások szerint a sejt belsejében káliumot tartalmazó fehérje jellegű óriásmo lekulák találhatók pozitív kálium ionra és sok atomból álló negatív töltésű ionra disszoci álva... ami a mi esetünkkel ellentétes polaritást jelent. hogy a belseje rész nátrium ionok a fizika törvényei szerint átmennek a sejtfalon. Ebben található a konyhasó negatív klór és pozitív nátrium ionok formájában. hogy a sejtből csak a pozitív kálium ion tud átmenni a sejtfalon. egy pohár vízbe cukrot szórunk az feloldódik. Amikor pl.áb ra).a nagy méretű negatív ion -nem. 18. révén a kálium ionok is visszaáramlanak a sejtbe (18A 2.a nyugalmi fe szültséggel ellentétes polaritású . és kis méretük miatt a A A sejtfalon át is tudnak haladni.+--. A sejtfal a nátrium ionokat átengedi. Az ingerlés hatására keletkezett .2 A kálium pumpa Ingerlés hatására a sejtfal ion áteresztő tulajdonsá Sejtfal gai megváltoznak. Ez csak rövid ideig ma rad fenn. A feszültség polaritása ezért megváltozik. másképpen inger mentes állapotára jellemző.feszültséget. A sejtben és környezetében is ez történik azzal a különbséggel.. A kálium pumpa Szakkönyvekben ennek a görbének általában a tü körképe található. A sejten kívüli rész . membrán feszültség van. amely azt jelenti. mert nem a sejtnek a környezethez. melyeket a negatív sejt vonz. és néhány perc múlva az egész víz édes lesz. Az alaposabb vizsgálatok kimutatták.2. Az oldatokban a feloldott anyagok részecskéi a rendelkezésre álló teljes teret egy bizonyos idő után egyenletesen töltik ki. a sejt a sejt környezetéhez képest pozitív lesz. a nagyobbak azonban nem tudnak rajta áthaladni. A sejtfalon kívül a sejtek közötti teret fóleg víz tölti ki. 18-2. mert a sejt alap. A sejtfal egy félig áteresztő membrán nak felel meg. hiszen a sejtfalon kívül pozitív nátrium ionok is vannak. 1-5 ms után visszaáll az eredeti állapot (18-3 belseje .ábra). Nyugalmi. Ezt az élő anyagra jellemző folyamatot nátrium pumpának. A membrán feszültségnek a fizika törvényei szerint nem szabadna tartósan fennmaradni. a sejt és környezete között 18-1.

sokféle módon ingerelhetök.u Akciós feszültség (mV] 50 -50 ű Ingerlé s 18-3. biztosítva ezzel a szív ütemes mozgását.01 mis csupán. Ez a nagyon kicsi se besség teszi lehetővé viszont azt. és az egyik sejt ingerlés hatására keletkezett akciós feszültsége a szomszédos sejtekben ingerületet képes kiváltani. majd mint ingerületi hullám lassan végighalad rajta.ábra).mert hossza az 1 m-t is meghaladhatja az ingerületi állapot csak a sejt kis részére terjed ki. a Q-R-S szakasz a kamrai összehúzó 18-4.ábra dásra. Míg idegsejtekben a sebesség elérheti a 100 mis értéket. A nyugalmi feszültség polaritásával .rából periodikusan kiinduló ingerületek előbb a pitva. Ennek sebességétől függ a reflexidő. de sebessége sokkal kisebb. A szívizom akciós feszültségének eredője leoszt va ugyan. míg a T szakasz a kamrai elemyedésre jellemző.2. majd kellő késleltetés után a kamrák izmait húzzák össze. de számunkra most csak az elektromos ingerlésnek van jelentősége. sőt a szív sima izomzatában még R ennél is kisebb. hogy a szív bal pitva. Az EKG görbe 18. Ez az elektrokardiog Q s ram vagy EKG görbe (18-4. 1 mV.2. Az in gerület és a vele járó akciós feszültség ezért izomrostokban is folyamatosan továbbterjed.3 Az ingerület továbbterjedése Idegsejt (idegszál vagy idegfonal) esetén . A P szakasz a pitvari összehúzódásra. de a test felszínén is kimutatható. Az ingerlő feszültségnek tehát a sejthez képest pozitív polaritásúnak kell lenni.4 Az elektromos ingerlés A sejtek és az azonos típusú sejtekből álló szövetek.ábra Az akciós feszültség időbeni változása 18. és alakja a szív működésére jellemző görbe szerint változik. 0.rok. iz mokban csak 10 mis. Egy sejtben a külső behatás vagy egy mellette található másik sejt akkor vált ki in gerületet (akkor alakul ki benne akciós feszültség). Izmokban sok sejt helyezkedik el egymás mellett. ha a sejt környezetéhez képest negatív nyugalmi feszültségének nagysága 15-40 mV-tal csökken. Legna T p gyobb értéke kb.

ha értéke ennél kicsivel nagyobb. Az ingerület kiváltásához tehát nemcsak megfelelő nagyságú feszültség. ezért sokkal veszélyesebb mint az egyen feszültség. de ingerület nem keletkezik. 5. az ingerület pedig az áramerősséggel. Az egyes sejtekre jutó feszültség nagysága és iránya függ a szövet szerkezetétől. a másikban gátlást okoz. és a sejtnek a szövetben elfoglalt helyzetétől.és kikapcsolási ingerület kicsi ugyan. hiába lép fel továbbra is az azt kiváltó feszültség. Ha a be. ezért 15-40 mV-nál csak jóval nagyobb feszültség vált ki ingerületet és okoz áramütést. Védekezéskor ezért arra kell törekedni. kapcsolata Tanulságok és következtetések: 1. hogy a szervezeten átfolyó áram kicsi legyen. Az ingerület kiváltásához a feszültségen kivül meghatározott nagyságú áramerősség is szükséges. hanem egy minimálisnál nagyobb 10 áramerősség is szükséges. Egy adott polaritású feszültség ezért az egyik sejtben ingerlést. Már 15-40 mV-tal is zavart okozhatunk szervezetünk működésében. amely csak végtelen idő múlva okoz ingerületet. Az áramerősség és az idö ábra). Ezt nevezzük ingerküszöbnek. . hanem gátlást okoz. Az előzőek alapján az egyen feszültség a sejtek bizonyos csoportjánál csak a bekapcsoláskor. amely bizonyos ideig megakadályozza ingerület kiváltását. de a kettő között hosszú idő telik el. Ehhez kb. akkor a nátriumpumpa a hatását kie gyenlíti. 6. 4. vagyis képes azzal ellentétes irányú és meghatározott mértékű ionáramlást létrehozni. ha az ingerlő feszültség megszűnik. a közben folyó kompenzációs áram vegyi hatása (esetleg a hőhatása) miatt a szervezet sú lyosan károsodhat. 7. 1-5 ms idő szükséges. 2. újabb inger nem keletkezik. Nagyobb áramerősség esetén 18-5. Ha ez az ellentétes irányú ionáram kicsi. és a sejt visszatér alap állapotába. és egy kiegészítő ún. A kiváltott élettani hatás mértéke tehát alapvetően I ·t-től függ. Az ingerlő feszültség csak akkor képes 15-40 mV-tal megváltoztatni a nyugalmi feszültséget. A váltakozó feszültség minden félperiódusban kiválthat ingerületet. és rövid ideig hasson. 10 az a legkisebb áramerősség. és képes a nátrium pumpa hatását legyőz ni. kompenzációs ionáram inAzonos intenzitású ingerület kiváltásához tartozó áramerősség dul meg. Újabb ingerlés csak akkor lehetséges. csak kompenzáló ionáram folyik. A szervezetet ért károsodás arányos a kiváltott ingerületek számával (a behatás időtartamával) és nagyságával. Szerencsére az emberi testre jutó külső feszültség a szövetek ellenállásán megoszlik és egy-egy sejtre kevesebb jut.ábra rövidebb idő is elegendő az ingerület kiváltásához (18-5.megegyező (negatív) polaritású feszültség nem vált ki ingerületet. Ha az ingerület már létrejött. 3. egy másik csoportjánál pedig csak a kikapcsoláskor okoz ingerüle tet.

hogy az összehú zódott izomrost a következő inger 18-1. az 500 mA viszont már 20 ms alatt is kiválthat fibrillációt.1 Elektromos tényezők Az előzőek értelmében az áramütés károsító hatása az áramerősséggel és a behatás időtartamával. idegen szóval fibrillációnak nevezzük.3. a villamos székkel történő kivégzések és a villamos balesetek elemzései is iga zolják. A következőkben ezek szerepét vizsgáljuk. ezért ezt az állapotot szívkamra remegésnek vagy lebegésnek.5-2 mA-t ezért érzetkü 2-6 mA Enyhe görcs szöbnek nevezzük. Az áramerősséget tovább növelve 15-25 mA-nél a görcs a mellkasra is kiterjed. vagy a kéz-láb útvonalon halad. de egyéntől függően ez felfelé is lefelé is jelentősen eltérhet. Ek kor Áramerősség Hatása az ujjakban enyhe bizsergés ész 0. vagy kitérítheti normális ritmusából.táblázat lésig rendesen elernyedni nem tud. amelynél az izomgörcs mértéke és kiterjedése akkora. A 0.5-2 mA. A görcsös ál 25-30 mA felett Szívkamra lebegés. melyek további elektromos és nem elektromos mennyiségekkel vannak kapcsolatban. már érzetet is kiváltó áramerősség 0. amelynél rendesen sem összehúzódni. Kedvező átlag értéknek korábban a 12 mA-t fogad ták el. Pl. azonban egy része a szíven is áthalad. férfiakra a nagyobb érték a jellemző. és légzésbénulás. Az áram a mellkas szöveteiben eloszlik.1. a 25 mA csak kb. amikor az áram az emberben a bal kéz-jobb kéz. hogy a periodikus ingerlés a szívet megállíthatja. sem elernyedni nem tud (remeg). vagyis I · t-vel arányos. Ezt az értéket ezért elengedési áramerősségnek nevezzük. 18. A remegés a behatás megszűnése után is megmarad.1 Az áramerősség Az élettani hatás szempontjából ez a legfontosabb tényező. a másik nem elektromos mennyiség. Különböző áramerősségek élettani hatása 10-15 mA az az áramerősség. A legkisebb. és a feszültség frekvenciája 50 Hz. Nőkre és gyermekekre a kisebb. 6-10 mA Fájdalmas görcs. szívbénulás lapotot az okozza.5-2 mA Érzetküszöb lelhető. 2-6 mA esetén a kar izmaiban 10-15 mA Elengedési érték már görcs alakul ki.18. mely 6-10 mA Mellkasi görcs.3 Az áramütés mértékét befolyásoló tényezők 18. 25 mA felett a szívre jutó áram már olyan nagy lehet. légzésbénulás 15-25 mA nél fájdalmassá válik. A szív nagyon magas (több száz/per ces) ritmust is felvehet. Kialakulását a behatás időtartama is erősen befolyásolja.3. táblázat) arra az esetre vonatkoznak. 10 s múlva. annak következményeként pedig halál következhet be. a klinikákon végzett újraé lesztések. A sorra kerülő adatok (18-1. Az I · t szorzat egyik tényezője elektromos. A szív ezt az erős megterhe- . Ezt az állatkísérletek. hogy az áramkörből még saját tudatunk és akaratunk révén ki tudunk szabadulni.

ábra kalmazásának kezdetén a kliniká Az áramerősség és az idö kapcsolata kon többször előfordult szívbénulás olyankor is. de az ezt követő erősebb fizikai meg terhelés vagy izgalom a szívrit mus fokozódását okozza. Mivel az áram a szervezeten belül mindig másképpen oszlik el (mások az áramutak.ábra foglalja össze. talpponti ellenállásból (R1) tevődik össze (18-7.3.-. A szabvány az 50 mA-es és az ennél nagyobb áramot tekinti veszélyesnek. nem mondható meg előre. A kéznél fellépő érintkezési ellenállás függ az érintkező felületek nagyságától. Ebből az is következik. Az i"====""""' liO Szivkamra 20 10 -- ·.·-· Bizsergés..1. melyet a villámsújtott emberen található ún. és a jobb pitvar falában található) a kamrai elemyedési szakaszban (T hullám) csupán 10-20 µA-es áram folyik. és ennek ellenállása a kéz érintkezési ellenállásából (Rk)._ Elengedési határ 2 ----·--. 18.5 . és EKG vizsgálattal ellenőrizni kell szí 0·1 50-20-0500 ---20oo 5000 10 100 1000 10000 vének működését. ábra).. Szívkamra lebegés léphet fel akkor is. illetve minél hamarabb 0. hogy nem !esz e a szinusz csomó árama már az elengedési áramerősségnél is nagyobb a megengedett értéknél. Az esetek alapos tanulmányozása során kiderült.. a Az hámréteg utóbbit .2 Az ellenállás Adott feszültség esetén a kialakuló áramerősséget az ellenállás határozza meg. A gyakorlatban előforduló balesetek többségénél az áramkör a kéz-test-láb útvonalon záródik. villám rajzolatok is bizonyítanak). és olyan technikai megoldások alkalmazását írja elő. amikor annak látszólag nem voltak meg az elektromos feltételei. tetni kell. izomgörcs fm lebegés . Az áramerősség és a behatás időtartamának kapcso latát a 18-6. !:rzet küszöb ni nem szabad. ha a szív szinusz csomóján (ez a szív ritmust adó központja. hogy akkor is bekövetkezik szívbénulás.2 Nincs ingerület ! --orvoshoz kell vinni. hogy az elengedési áramerősségnél kisebb áramerősség is okozhat szívbénulást. vagyis szívbénulás kö vetkezik be. a test ellenállásából (R1) és a lábnál fellépő ún.. amelynél ez az áramerősség csak rövid ideig léphet fel.. fizikai munkát végez ------.lést és a vele járó gyengébb 1 [mA] 10000 17W' vérellátást sokáig nem bírja. t [ms) Az elektronika orvosi al 18-6.áramütést szenvedett embernek ezért futni. ha ennél jóval ki sebb mértékű az áramütés. nyugtatni. .. Az energia szállító vezeték ellenállása ezekhez képest elhanyagolható. Az 50 mA-es értéken alapszik az áramütés elleni védelem is. a szorító erőtől és ellenállásától. de ennek valószínűsége rendkívül kicsi. pihen 0. né 5000 hány másodperc vagy perc után 2000 megáll.

Körülményektől függően en nek értéke csaknem nulla és több MQ között változhat. amelynek megérintése esetén nagy valószínűséggel még nem lép fel halált okozó károsító hatás. az izzadás is. és csak az emberi test 1OOO Q-os ellenállásával számol. a lábbeli.103 kéz áramútra is érvényes (18-9.ábra A test ellenállása függ a feszültségtöl 18-9. A szabvány az eredő ellenállás meghatározásakor a legkedvezőtlenebb értéket veszi figyelembe: az érint kezési és talpponti ellenállást nullának tekinti. valamint a hámréteg ellenállása alkotja. nyakláncot viselni nem szabad. 1ooon 102 i------ + 10 v 100 v ------1000 v u 18-8.ábra).ábra).3. nagy részét általában a lábbeli ellenállása teszi ki.befolyásolja a kéz kérgessége és nedvessége pl.1. azonban erősen függ a feszültségtől és a behatás időtartamától (18-8. karórát. Ezt nevezzük érintési feszültségnek.ábra Ellenállások az áramkörben R A hámréteg nélküli emberi test el- 10 lenállása a szövetek magas folyadék. Az érintkezési pont ellenállását jelentősen csökkentik a testtel jól érintkező vezető felüle tek. Értéke 50 Hz esetén Uérintési .3 A feszültség A megengedhető legnagyobb áram és a legkisebb ellenállás ismeretében meghatá rozható az a legnagyobb feszültség. másik felét a láb ellenállása teszi ki. . vagyis Rember = 1000 Q. Villamos munka végzése közben ezért gyű rűt. 50 V felett és 1-5 s után a hámréteg átüt és ellenállása csaknem nullára csökken. u 18-7.Imax .ábra A test ellenállása A talpponti ellenállást a talaj. 104 felét a kar.és ion tartalma miatt csak kb. Rember • 50 mA ·1 kQ • 50 V. 18. Normál körülmények között a hámréteg ellenállása rendkívül nagy (eléri a 40-80 kQ/cm2 értéket). Az 1000 Q-os érték kéz-láb és kéz. 1000 Q. Ennek kb.

2. meghibásodás esetén legfeljebb az érintési feszültség léphet fel. melyek általában elektronok. Nagyobb feszültség esetén a lekapcsolási idő 0. Szívünk percenként 65-75-öt ver. azonban egy bi zonyos frekvencia felett a veszélyezte tettség nem növekszik. 1 másodpercenként van 1 összehúzó dás és elernyedés. akkor minden másodperc ben 1-szer fennáll a veszélye annak.3. Egyen feszültség esetén a megengedett érték 120 V. a 18-1O.luérintési = 50 vi. hogy az inge rületet kiváltó áramot mindig elektro mosan töltött részecskék mozgása idézi D Hz 100 Hz 1MHz elő. Veszélyesség Kisebb frekvenciákon ez az ará nyosság még érvényes. A tapasztalat azonban nem ezt mutatja (18-10. vagyis 25 V és 60 V engedélyezett. amely a berendezésen tartósan fennmaradhat. Az 50 Hz-es váltakozó feszültség azonban másodpercenként 100-szor ingerel. Az érintési feszültség ezért az a legna gyobb megérinthető feszültség. 18. ezért nagyon kicsi a való színűsége annak.2. amelyeket kezelés közben az ember meg érinthet. de bennük normális körülmények között nincs feszültség. hogy a szív a kritikus szakaszban ingerlődik.3.1 Az áramütés pillanata és időtartama Az előzőek értelmében a kritikus pillanatot a szív működési fázisa határozza meg. hanem csökken. Vegyük észre.és kikapcsoláskor és csak egy pillanatra okoz ingerületet.ábra). A szív a kamrai elernyedés kezdeti szakaszában a legsérülékenyebb. és nagy valószí nűséggel nem következik be egészség károsodás.2 A feszültség frekvenciája A szervezetben kiváltott ingerületek száma megegyezik a feszültség periódusainak számával. A szabvány ezért a behatás időtartamát a következő módon korlátozza: Egy berendezésnek azokban a részeiben.ábra szervezetünkben azonban nagy méretű A veszélyesség függ a frekvenciától 320 . Gyermekek és állatok védel me esetén ezen értékeknek csak a fele. hogy a szívet megállítja vagy lebegésre készteti. és az is csak 5 másodpercig.2 Nem elektromos tényezők 18. ezért a kritikus pillanat nagyon könnyen bekövetkezhet. és a veszélyes feszültséget automatikusan le kell kapcsol nia. Ha az 50 Hz-es feszültség folyamatosan hat. Az egyenáram csak be. 18. vagyis kb.2 s-nál nem lehet nagyobb. Egyenfeszültség Ennek az a magyarázata. hogy a gyakorlatban az 1 kQ-os értéknek általában a többszöröse lép fel. Ez alatt a véde lemnek működésbe kell lépni.3. ezért az áramütés veszélyessége elvileg egyenesen arányos a frekvenciával. ezért a kialakuló áram még 50 V esetén is rendkívül kicsi marad.

és ne felejtsük el. A behatás időtartamát növeli.2. ha az áramütött nem tudja azonnal felmérni a vele .3. azonban ezek vagy a behatás időtartamával (t). A legkritikusabb. mert az energia szolgáltató rendszer egyik pontja össze van kötve a földdel. Erős fizikai munkát végzőknél az ujjak szá raz és vastag kérge ezért jelentősen csökkentheti a veszélyesség mértékét. a víz. és az élettani hatás szempontjából csaknem veszélytelen a 100 kHz feletti frekvenciájú feszültség. Az ábra szerint a legveszélyesebb a 15-100 Hz-es frekvencia. a frekvencia pedig másodpercre vonatkozik. A generátor másik pólusát (a fázist) megérintve az áramkör a megérintő testrészen és a lábakon át a föld felé záródik. mert a pulzus percre. a gáz és fűtés csővezetékei) az áramköri generátor egyik pólusát alkotják. Ez is veszélyes. Ez tévedés. a bal kezüket zsebükbe teszik. 18. elektromos ingerlés azonban nem keletkezik.4 Egyéb tényezők Az eddig megismert tényezőkön kívül a gyakorlatban sok más tényezőt is fel szoktak sorolni. illetve mara dandó idegrendszeri károsodást okoz. fémkeretes szemüveg).és nagy tömegű ionok vannak. amely ben ilyen áramút kialakulhat. a kövérség kis mértékben növeli. 18. hiszen agya is. Az 50 V feletti feszültség ugyanis a hámréteget mindig képes átütni. Ha egy berendezést csak be kapcsolt állapotban (feszültség alatt) lehet megjavítani. veszélyesebb a bal kézzel történő érintés. Az ilyen áramütés általában halálos. ha a feszültség kicsi.3 Az áram útja a testben A legveszélyesebb a központi idegrendszeren (agy) és a szíven átfolyó áram. amelyek nem képesek a sejtfalon a frekvencia ütemében oda-vissza mozogni. Hasonlóan magas (1-10 MHz-es) frekvencián működnek a nagyfrekvenciás gyógyászati és sebészeti készülékek is. a falak és minden ezekkel kapcsolatban lévő tárgy (pl. és emiatt ingerületet okozni. és különösen veszélyes a bal kéz-jobb kéz útvonal. Kerülni kell ezért minden olyan helyzetet. szíve is benne lesz az áramkörben. Ha az áramkör a kéz-láb útvonalon záródik. amikor 1 millió V-os feszültséggel mutatnak be produkciót. melyben nulla és 325 V között minden érték megta lálható. illetve csak gyengén és nagyon rövid ideig érintkezünk a veszélyt okozó tárggyal. ha valaki a fejével kerül kapcsolatba a fázis ponttal. Ennek azonban csak akkor van jelentősége. ennek következtében a padló.3. Saj nos ez az áramút nagyon könnyen kialakulhat. Ezt hasz nálják ki a mutatványosok is. A hőhatást az égési sérülések elkerülése érdekében természetesen nekik is figyelembe kell venni. A leggyakoribb a kézzel történő érintés. vagy a test ellenállásával vannak összefüggésben. a kéz izzadása pedig csökkenti az ellenállást. a villamos szakemberek munka közben csak az egyik kezüket használják. Az egyéni adottságok közül pl. illetve a hatása fokozódhat (pl. A kéz kérgessége növeli az ellenállást. Az utóbbiaknál kés helyett egy elektróda hegyénél fellépő hőhatás választ ja szét a szöveteket.2. Az 50-100 Hz-et sokan a szív ritmusa miatt tartják veszélyesnek. mert a szív benne van az áramútban. hogy a 230 V effektív értéket jelent. a kísérleti eszközeikkel nagy felUleten és biztosan kell érintkezni.

Miért veszélyesebb a váltakozó feszültség az egyen feszültségnél? 11. Ha mégis lenne benne feszültség. milyen esetben alakulhat ki? 7. Mit jelent az érzetküszöb és az elengedési áramerősség? 6. Miért I · t határozza meg az élettani hatás mértékét? 4. Miért befolyásolja az élettani hatást az áramütés pillanata? 10. hirtelen fel sem tudja mérni mi történt vele. -az alkoholos befolyásoltság. azért okoz gyakran halálos balesetet. Milyen elvek alapján határozták meg az érintési feszültséget? 9. Mit jelent az élettani hatás? 2. Melyek a legveszélyesebb áramutak? 12. az áram a kéz izmait összehúzza. Hogyan változik az élettani hatás az áramerősség növekedésekor? 5. Mekkora feszültség okoz ingerületet? 3. hanem jobb kezének kézfejével csak megérint. A háztartásban egy villanyvasaló meghibásodása pl. mert a háziasszony erre nem számít (a munkával van elfoglalva). sőt mert ilyet még sohasem tapasztalt. Milyen egyéb tényezők befolyásolják még az áramütés mértékét? . Egy szakember ugyanakkor általában tudja mire számíthat. sohasem mar kol meg.történteket. Mit nevezünk fibrillációnak. -nyugtató hatású gyógyszerek szedése. -mindenféle betegség és az. hogy -váratlan vagy nem váratlan az áramütés. és minden váratlanra figyel. -a fáradtság. Mit nevezünk érintési feszültségnek. Ilyen tényező: -a lelki állapot (szomorúság és bánat). Egy berendezést. Hogyan lehet elkerülni a veszélyes áramutak kialakulását? 13. vagy csak lassan tud cselekedni. és a kézen át záródó áramkör azonnal megszakad. Ellenőrző kérdések: 1. és mekkora az értéke? 8. amelyben elvileg nincs feszültség (de hiba miatt mégis lehet). ezért óvatos.

323 . mert az energia szolgáltató rendszer transzformátorá nak csillag pontja több helyen is össze van kötve a földdel. a balesetes pedig a talajon vagy azzal összeköttetésben lévő tárgyakon áll. ha bármelyik két fázisvezetékre kapcsolódunk. mert potenciálja megegyezik a földdel összekötött csillagpont potenciáljával.19.1 A balesetet okozó áramkör kialakulása Az áramütés feltétele. azt állandóan érintjük.ábra Aramkör transzformátor kivezetéseinek (a). 168. amely a csillagponttal elektromos kapcsolatban van. Úgy tűnik tehát. A generátort alkothatja egy elemekből összekapcsolt telep. Az áramkör emiatt a fázisvezető-ember-föld-csillagpont útvonalon záródik (1.és fázisvezeték (b). lehet egy transzformá tor szekunder tekercse. ha a csillagponti nullavezetéket és valamelyik fázisvezetéket érintjük. hogy az áramkör az emberi testen keresztül záródjon. Munkánk és egyéb tevékenységünk közben (kivételes esetektől eltekintve) a tala jon vagy a helyiség padlóján állunk. Nem okoz áramütést a nullavezető megérintése. Ez az áramkör bármelyik fázisve zeték megérintésekor kialakulhat. valamint két fázisvezeték megérintésekor A balesetek többségét az elektromos hálózat vezetékeinek megérintése okozza. VÉDEKEZÉS AZ ÁRAMÜTÉS ELLEN 19. 0T S R 0 T S R a) b) e) 19-1. Ennek leg egyszerűbb esete amikor a generátor is és az áramütést elszenvedő személy is a földtől el szigetelt.ábra). vagyis testünk a feszültséget szolgáltató generátor két kivezetése közé kapcsolódjon.ábra). de a generátor két kivezetését egyidejűleg két kézzel (esetleg más módon) érinti. Ez utóbbiban 230 V a feszültség. és ekkor az áram általában a kéz-láb útvonalon folyik. de 400 V. nulla. és a talaj viszonylag jó elektromos vezető. de az energia szolgáltató elektromos hálózat két vezetéke is (191. így közte és a föld között normál körülmények között nincs feszültség. vagyis a feszültségforrás egyik pólusán állunk.

amely végtelen sok sorosan kapcsolt ellenállásnak fogható fel. vagyis: -az oszlopokon a vezetéket tartó szigetelők sohasem törnek el. Ekkor elvileg bármelyik fázisve zetéket külön-külön veszélytelenül megérinthetjük. Az ellenállásokat egységnyi hosszúságú (pl. ha egymással elektromosan össze vannak kötve. fém rúdon üzemi földelés terhet szállítanak. ha rövidzárlat miatt az áramkör a nagy ellenállású talajon keresztül záródik (19-3. vagy két k:Wönbözö fázisvezetéket egyszerre érintenénk.8-1 m) hosszúságú talajsza Szigetelés hiba kaszon fellépő feszültséget lé pésfeszültségnek nevezzük. hátrá Nem földelt csillagpont esetén 400 V juthat az nyokkal annál inkább. és érintse meg a földön álló ember a másik fázisvezetéket (19-2. a talaj lesz a fogyasztó. Ha a vezeték ellenállását a talajhoz képest elhanyagoljuk. 1 m-es) talaj szakaszok alkotják. Mivel ez nem teljesíthető. A földelés el 19-2. melyeken ellenállásuktól és az áramerősségtől függő U = 1 ·R feszilltség lép fel.áb ra)! Azonnal áramkör alakul ki. és nem kerülnek kapcsolatba a földdel. amíg a fázisvezetékek és föld közötti szigetelés hibátlan. a la kásba befutó vezetékek egyik vége tel jesen bizonytalan időpontban össze érhet a földdel. 1 Érjen össze a földdel pl. kö zelükben munkát végezni ezért ellenállása 19-3. esős időben is garantáljuk. és így a vártnál is rosz Az áram útja szabb körülmények alakulhatnak ki. mely halá los áramütést is okozhat. A lé pésfeszültség többszöröse lép het fel két személy között. pl. Sajnos ez az állapot csak addig érvényes.ábra hagyása tehát nem jár előnnyel. hogy ne legyen átvezetésük.hogy a bajt a fülddel szándékosan összekötött csillagpont okozza. nem alakul ki zárt áramkör. A lépésfeszültség járás közben a két lábon át záródó áramkört hoz létre. -még párás. Az egy lépésnyi (0. A lépésfeszültség kialakulása . ennek elkerülésére viszont meg lehetne tanítani az embereket.ábra csak a szabályok betartása mellett szabad. hogy a csillagpont nincs földelve. Áram ütést csak akkor szenvednénk. emberre Sajátos áramütés következhet be villanyoszlopok közelében. Tételezzük fel. ha a fázis és a nulla. Távvezeték A föld egy szakaszának oszlopokat megközelíteni. -a vezetékek sohasem szakadnak le. az egyik fá zisvezeték. amely · A földdel összeérö fázis ben a füldelt rendszerrel ellentétben 230 V helyett 400 V hat.ábra).

mert a rendszer kapacitása kicsi. melyet minden olyan személy köteles ismerni. 2. amelynek fegyverzeteit pl. A villamos energiát felhasználó személyeknek. ahová beosztották. majd az is meretekből vizsgát tenni.Generátorként viselkedik egy feltöltött kondenzátor is. A villamos berendezések rendszeres karbantartását. Magyarországon az MSZ 1585 jelű (ÜZEMI SZABÁLYZAT ERŐSÁRAMÚ VILLAMOS BERENDEZÉSEK SZÁMÁRA) szabvány írja elő a magatartási szabályo kat. Az üzemi hiba elhárításának folyamatát. de olyan is. A dolgozó magatartási szabályait (pi zárt munkaruha viselése). és a kondenzátorban W .!_ ·C ·U 2 kondenzátor két fegyverzetét megérintve a tárolt töltések az emberi testen áramlanak át. A között U . A munka végzéséhez szükséges különleges szerszámokat. Az utasítások kiadásának és továbbadásának módját. akkor fegyverzetei 2 energia tárolódik. aki villamos szakismeretet igénylő munkát végez. csak azon a munkahelyen tartózkodhat.1 Hibás emberi magatartás Az eddigi balesetek elemzése azt mutatja. Ha egy C kapacitású kondenzátorban Q mennyiségű töltés van. azért nem veszélyesek. e 19. és a rendszer valamilyen ok miatt elektrosztatikusan fel töltődött.a 100-200 kV-os feszültség ellenére a benne töltés és a kisülési energia is kicsi. az előírt szabályokat megértette és ismeri. A szabvány a benne előírtak betartásáról is gondoskodik. 3. esetleg szándékosan követheti el. aki azon köteles részt venni. ezért a veszélyesség határát nem a feszültséggel vagy az áramerősséggel. Minden dolgozó csak azt a munkát végezheti. és áramütést okozhatnak. védőeszközöket és ezek használati módját. amelyben a vizsgázó elismeri. betartani és betartatni. A tapasztalat szerint ilyen esetekben az áramütés mértéke a tárolt energiával ará nyos.Q feszültség lép fel. egy gépészeti berendezés egymástól el szigetelt fém részei alkothatják. és így . A kisütéskor felszabaduló energia legfeljebb 350 mJ lehet. meggondolatlanságból. A vizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni. amelyek munkájához szükségesek. amelyekkel a baleset bekövetkezése megakadályozható. amivel vezetője megbízta. hogy az oktatást megkapta. hanem az energiával adják meg.. Az elektrosztatikai kísérletekhez használt Van de Graf generátor fénnyel és hang gal kísért kisülései pl.2. A szabvány többek között előírja: 1. az előírásoknak vagy a szabályoknak a nem ismeré se miatt. de füleg a villamos szakembereknek ezért ismerniök kell azokat kezelési és karbantartási szabályokat. 5. Ennek értelmében a dol gozót rendszeresen oktatásban kell részesíteni.2 A villamos balesetek okai 19. mely lehet egy valódi kon denzátor. csak azokat a munkaeszközöket használ hatja. és amelyek használatára kioktatták. . hogy az áramütést okozó áramkör kiala kulásának egyik oka valamilyen hibás emberi magatartás. 4. A baleset elszenvedője ezt tu datlanságból.

-a nagyfeszültségen végzett munkát. majd a munka befejezése után az ere deti állapotot ezzel ellentétes sorrendben kell visszaállítani. A fókapcsolónak vagy a biztosítónak a lekapcsolását jelenti.A szabvány tilt is. szerszámot stb. A feszültségmentes állapot ellenőrzése műszerrel vagy feszültségvizsgálóval. Csak olyan eszköz használható.: -az ittas dolgozó foglalkoztatását és munkaidőben az alkohol fogyasztását. va lamint a szomszédos egységek feszültség alatt álló részeinek letakarása vagy elkerítése is. a meleg. Ezek külön-külön részletesen foglalkoznak az általá nos előírásokkal. bekötésének. jármű tároló és javító helyiségek. feliratozásának szempontjait. Hazánkban ezt az MSZ 1600 szabvány (LÉTESÍTÉSI BIZTONSÁGI SZABÁLYZAT) tartalmazza. Részletesen foglalkozik ezért a szabvány a berendezések kikapcsolásával. és amelyek visszakapcsoláskor feszültség alá kerülhet nek vastag fém vezetővel rövidre kell zámi. Ennek lépései: 1. a poros. nyaklánc viselését. amelyeken munkát kell végezni. mezőgazdasági épületek. karóra. A földelés és a rövidrezárás azt jelenti. felszere lésének. alkatrészek. A technika adott szintjén használható anyagok. Kikapcsolás. Nagyfeszültségűek az 1000 V-nál nagyobb feszültséggel üzemelő berendezések.2.2 Nem megfelelő műszai megoldás A villamos balesetek bekövetkezésének másik jellemző oka a nem megfelelő mű szaki megoldás. hogy ezt a megoldást. hogy va laki a lekapcsolt berendezést visszakapcsolja. A munkát megkezdeni csak ez után szabad. . -gyűrű. beépítési módját szabványban rögzítették. 19. azaz kisfeszültségű berendezésen sem szabad feszültség alatt munkát végezni. Általános szabály. laboratóriumok stb. közterületek. nagy tö megek befogadására alkalmas épületek (pl. -a felelőtlen magatartást. a játékot. Törekedni kell arra. hogy 1000 V-nál nem nagyobb. hogy környezetére ne legyen veszélyes. 2. színházak). amely megakadályozza. de ez alól bizonyos esetekben kivétel tehető. Az MSZ 1600 előírja. védelmének. és egy bekapcsolást tiltó tábla elhelyezését jelenti. a beépítésre kerülő szerelvények kiválasztásának. kialakításával. szerelvényt. a fogalmak értelmezésével.és robbanásveszélyes helyiségek. még egyszer ne használják. Tiltja pl. Bizonyos esetekben szükséges lehet a földelés és a rövidrezárás alkalmazása. Rögzíti pl. hogy a berendezésnek azokat a villamos részeit. 3. A visszakapcsolás elleni védelem kiépítése. A szabvány több részből áll. s ezt össze kell kötni a földeléssel. ugyanakkor a környezet hatásainak ellenállva bizton ságosan üzemeljen. a marópárás. hogy milyen legyen egy villamos berendezés ahhoz. a nedves. amelynek helyes működéséről a szakember a vizsgálat előtt és után egyaránt meggyőződött. a szakszerű meghatározás szerint a feszültségmente ítésével. az üzemszerűen feszült ség alatt álló részek megérintéséből származó balesetek megelőzési módját is. A balesetek elemzésekor a műszaki megoldásra jellemző hibák állapíthatók meg. a tűz. a szabadtéri berendezések. szerelvények és berendezések fajtáit. A gyakorlatban ez a fökapcsolónak vagy a biztosítónak lakattal történő lezárását. -a hibás szerszámok használatát.

amelyek biztosítják a következőket: 1.) helyiségek a bennük üzemeltett szerelvényekre és berendezésekre más-más hatással vannak. ha a lakás valamely részén a cső kilyukad. marópárás. A meghatározás értelmében az érintésvédelmet az élet minden területén még nem villamos berendezésekre is alkalmazni kell. Ennek megakadályozásával foglalkozik az érintésvédelem. 19. valamint az ellenőrzéseket és egyéb eljárásokat. tűzveszélyes stb. Az üzemeltető személyzet védelmét. helyes kezelés esetén is meghibásodhat. Előírásai az MSZ 172 szab ványban (ÉRINTÉSVÉDELMI SZABÁLYZAT) találhatók. hogy a szerkezeti elemek közé nedvesség. .1 Az érintésvédelem célja és szabványa A villamos berendezések részeit a védelem szempontjából két fő csoportba soroljuk: 1. az IP 21 ujjal nem érinthető. és a falak átnedvesedése miatt az elektromos vezeték és a vízvezeték csövei között átvezetés jön létre. poros. megakadá lyozzák. Ilyenek pl. Az első számjegy a személlyel és az idegen tárgyakkal szembeni. szabadon megérinthető. Egy vízvezetékszerelőt pl. 2. Egy szabvá nyos módon kialakított berendezés pl. · Az MSZ 1585. a kapcsolók érintkezői. mely ismerteti és értelmezi az érintésvédelemmel kapcsolatos fogalmakat. kezelő szervei.3. de függőlegesen eső vízcseppek ellen védett. de nem elégséges feltétele az áramütéses balesetek megelőzésének. Az IP 00 védettségű berendezés pl. hogy a kezelő személy a berendezés feszültség alatt lévő részeivel vagy belső mozgó részeivel kapcso latba kerüljön. a vezetékek kötés pontjai. de meghibásodás miatt feszültség alá ke rülő részekre.A különböző jellegű (nedves. Az érintésvédelem célja azoknak a villamos baleseteknek a megelőzése. de meghibásodás miatt esetleg feszültség alá kerülő fém vagy egyéb vezető anyagból készült részeinek (burkola tának. mely a védettsé get IP-vel jelöli. az érintésvédelem módjait és megoldásá nak szabályait. házai. Az áramkör a fém csövön. a második pedig a berendezés víz elleni védettségét jelöli. por stb. Üzemszerűen feszültség alatt álló részekre. a vízórán és a talajon keresztül záródik. és emiatt a személy vagy a berendezés károsodjon. ezért eze ket más-más védettségűre kell készíteni. Ilyenek a berendezések burkolatai. halálos áramütés érhet egy vízóra kicserélése közben. kezelő szervének) megérintése miatt következnek be. Üzemszerűen feszültség alatt nem álló.3 Érintésvédelem 19. 2. amelyek egy villamos berendezés üzemszerűen feszültség alatt nem álló. Egy berendezés védettségén azokat a kiviteli és szerelési módokat értjük. Pl. az MSZ 1600 és az MSZ 804 szabvány előírásainak betartása szük séges. A villamos védettségi fokozatokat az MSZ 804 szabvány írja elő. a védettség fajtáját és fokát pedig kétjegyű szám fejezi ki. aminek következtében áramütést okozó feszültség kerülhet a kezelő személlyel kapcsolatban lévő egységeire. az áramvezető sínek stb. vagyis megakadályozzák. de víz ellen nincs védve. jusson. tartói stb. A berendezés biztos működését mostoha körülmények között is.

élő fa. Test: A berendezés fémből vagy villamosan jól vezető más anyagból készült fó tartó része. ezért a test egyben föld is lehet. Az üzemi szigetelés általában a gép működését is biztosítja. Érintésvédelmi szabály ezért.és betonfal. Pl. ezért nem nyújt megfelelő védelmet. hogy a vízórára csatlakozó csöveket megbízható elektromos vezetővel össze kell kötni. ha az érintésvédelem sajátos fogalmait és kifejezéseit helyesen értel mezzük. Üzemi szigetelés: Az üzemszerűen feszültség alatt álló és áramot vezető részek elszigetelése a gép vagy készülék többi részétől az áramütés megelőzése érdekében. Földzárlat: Üzemszerűen feszültség alatt álló vezeték (általában fázisvezeték) valamely pontjának összeérése a földdel. folyóvíz stb. Testzárlat: Üzemszerűen feszültség alatt álló vezeték (általában fázisvezeték) valamely pontjának összeérése a testtel. tégla. az adott technikához és munkafolyamathoz igazodó védelmet kell alkalmazni. A földelés földelővezetője pl. vagy két berendezés test pontja között lép fel. 7. A legfontosabb fogalmak jelentése a következő: 1. Egy villanymotor tekercseit pl. amely a talajjal nagy felületen és jól érintkezik. S. 8. 2. de hiba következtében feszültség alá kerülhet.2 Fontosabb fogalmak Az érintésvédelmi szabályokat betartani. A földelő a földelésnek az része. 6. amely üzemszerűen nincs feszültség alatt. kőpadló.Amikor a szerelő a vízórát kiveszi.ábra). ellenállású vezeték. Valamilyen műszaki hiba (pL vezeték leszaka dás) miatt következik be (19-2. az alkalmazott megoldásokat megérteni csak akkor tudjuk. hogy az po- . Aki ezt elmulasztja. Az üzemi szigetelés könnyen meghibásodhat (pl. Ez általában a csillagpont. Test pl. a tekercsek szige telése túlmelegedése miatt megéghet). azért is el kell szigetelni a gép vastesttől. 9. vasrúd vagy vaslemez. Mindenütt az adott körülményekhez. 19. és a szabadon maradt két csővég között az átvezetés mértékétől függően akár 230 V-os feszültség is lehet. az áramkör megszakad. a villanymotornak vagy a vasalónak a háza. Nullapotenciálú az a talaj. Földelő pl. Földelés: A testnek vagy valamilyen vezető résznek tudatos összekötése a föld del. ha baleset még nem történt. 3. hogy a tekercsek a vastesten keresztül ne érint kezzenek egymással. Hibafeszültség: Az a feszültség. A berendezések fém teste ezekkel általában érint kezik. amely az áramot vezető talajtól olyan messze van. 4.3. védővezető is le het. súlyos büntetéssel sújtható akkor is. a talajba helyezett vascső. Az érintésvédelmi szabályok betartásáról szigorú jogi szabályok gondoskodnak. Föld: Talaj vagy talajjal érintkező minden nem szigetelő anyag. Üzemi földelés: Az energia szolgáltató vezetékrendszer valamely pontjának összekötése a földdel. Védővezető: A testen kiképzett csatlakozási pontot az érintésvédelemre szolgá ló csatlakozási ponttal összekötő vezeték. 10. Védőföldelés: Érintésvédelmi célból készített földelés. mely a földelendő testet a földelővel összeköti. A földelővezető kis . amely meghibásodás miatt a berendezés test pontja és a nullapotenciálú hely között. A földelés földelőből és földelővezetöből áll.

Ilyen védelmet használunk pl. A megérinthető rész általában a berendezés test pontja. Földelő feszültség: Az a feszültség. amely a földe lésektől 20 m. A transzformátor a feszültséget nem változtatja meg. Hiba esetén az érintési feszültség ekkor 50 V-nál nagyobb is lehet. A gyors automatikus lekapcsolás.3. 350 mWs lehet). A lekapcsolást a biztosító végzi. Az aktív részek -elkerítésével (a berendezést kerítéssel vagy korláttal vesszük körül).3. azonban a védelem a működtető feszültséget (és ezzel együtt az érintési feszültséget is) 35 A-nél kisebb áramú berendezéseknél 0. amelyen csak meghibásodáskor van feszültség. A legnagyobb váltakozó feszültség 50 V. A kisülési energia korlátozásával (max. kézzel vagy nem szigetelt nyelű szerszámmal megérintjük. az állatok őrzésére használt villanypásztorok. azonban a berendezést a hálózattól és ennek következtében a földtől is biztonságosan el választja. hajszárító. egyen feszültségnél 120 V lehet.3 Érintésvédelmi módszerek 19. A kettős szigetelés. 3. 2. és a védelemnek a balesetet ekkor is meg kell akadá lyozni. Ez a leggyakoribb védekezési eljárás. 3. 2. . nagyfeszültségű hálózatoktól és vasúti sínektől 200 m távolságra van. más esetben 5 s nál kevesebb idő alatt automatikusan lekapcsolja.2. -burkolásával (a berendezést szekrénybe helyezzük és a szekrényt lezárjuk).3.2 Védelem közvetett érintés ellen Közvetett érintésről beszélünk.tenciálját nem befolyásolja. A feszültséget elő állító rendszer nem lehet fémes összeköttetésben a hálózati feszültséggel. kávéőrlő. A berendezésben az üzemi szigetelésen kívül egy megbíz ható második (védő vagy megerősített) szigetelés is van. A védőelválasztás. 11. ha az áramütést a berendezés olyan egységének megérintése okozza. 19. A közvetlen érintés helyesen működő berendezésnél is bekövetkezhet. 19. 12. Közvetett érintés ellen véd: 1. törpefeszültség) alkalmazásá val. Érintési feszültség: A hibafeszültségnek vagy a földelő feszültségnek az a ré sze. lábával és kezével stb. -elszigetelésével (pl. az egyen 120 V lehet. Értéke az előzőek értelmében legfeljebb 50 V. A gyakorlatban ilyennek tekintjük azt a talajt. A közvetlen érintés megelőzhető: 1. pl. mert a meghibá sodás váratlanul következik be. amely a földelőn átfolyó áram hatására a földelő és a nullapotenciálú hely között fellép.2 s. Ilyen elven működnek pl.1 Védelem közvetlen érintés ellen Közvetlen érintéskor a berendezés valamelyik feszültség alatt álló (aktív) részével kerülünk kapcsolatba.) áthi dalhat. pl.2. vezetéket szigeteléssel vonjuk be). amelyet megérintéskor az ember testével (két kezével. A hálózat és a berendezés közé egy speciális kialakítású 1:1 áttételű transzformátort iktatunk. a lakás ban a villanyvasalónál vagy a hűtőgépnél. Ilyen védelemmel rendelkezik a legtöbb háztartási gép és villamos kéziszerszám. A veszélyesnél kisebb működtető feszültség (ún. Az érintés lehet szándékos és véletlen. elektromos fü rógép stb.

A hálózatok többsége ilyen. melyből az első betű a hálózatra vonatkozik. T: A fogyasztó teste a hálózati transzformátortól függetlenül földelve van.ábra rintésvédelmi módszerek Közvetlen és közvetett védelemre egyaránt használható módszer a törpefeszültség alkalmazása és a kisülési energia korlátozása. A lehetséges megoldások jellemzőit két betűvel fejezik ki. TN és IT hálózat lehetséges (19-5. A betűk jelentése alapján TT. E két betű mellé további kiegészítő jelzéseket is használnak. T: A hálózati transzformátorból induló valamelyik vezeték össze van kötve a föld del.3.ábra). Bizonyos vezetékek érintésvédelemre is felhasználhatók. 33 . N: A fogyasztó teste és az üzemi földelés (a csillagpont) külön vezetővel van ösz szekötve. A különféle módszereket a 19-4. ezért az alkalmazható érintésvédelmi megoldás kiválasztásához ismerni kell magát a hálózati rendszert is. melyek a fogyasztót tápláló és védő ve zetékek kialakításra utalnak. hiszen a háromfázisú transzformátor csillagpontjából in duló vezetéket több helyen is leföldelik (üzemi földelés). Ezt a megoldást csak különleges esetekben alkalmazzák. 19.Védelem közvetlen érintés ellen Az aktív részek elszigetelése Védelem közvetett érintés ellen Gyors automatikus lekapcsolás Elkerítés Kettös szigetelés Burkolás Védöelválasztás Törpefeszültség A kisülési energia korlátozása Törpefeszültség A kisülési energia korlátozása 19-4. A második betű a fogyasztó testének földelésére vonatkozik. és a fogyasztók is többféle módon csatla kozhatnak a vezetékekre.ábra fog lalja össze. 1: A transzformátor minden vezetéke a földtől el van szigetelve.4 Hálózati rendszerek Az elosztórendszer helyi 3 fázisú transzformátoraitól a villamos energia többféle vezetékrendszeren juthat el a fogyasztókhoz.

Helyi földelés "..R S •rv -v· '-__. - T S -i--N -------1--N 400V 230V . Különálló N nullavezető és PE védővezető esetén a hálózat az S.ábra TN-S....N ---+--PE 230V TN-C-S 19-6. míg a közös nulla.3.és védővezető jele PEN. Ha TN-C rendszerben a fogyasztói oldalon az N vezetőről speciális módon egy PE vezetőt ágaztatunk le.1 Az érintésvédelmi osztály fogalma A villamos berendezések és készülékek csak akkor működnek.'""'----- V-Y"Y'----- s Y"l. TN és IT hálózat Az általánosan használt csillag kapcsolású háromfázisú rendszerben kétféle (fázis és vonali) feszültség áll rendelkezésre. Üzemi földelés TT TN IT 19-5.r'<r Y"' ---.-.$ ""'---+--- T ------+---N -----. egyesített vezetők esetén pedig a C kiegészítő ""'----R Y"l.. A fogyasztói oldal lehetőségeit a hálózat határozza meg. az egyfázisú készülékek működtetéséhez azonban a csil lagponttal összekötött vezető is szükséges.'----R ""'-----R V-V--. 19..s V-Y"Y"'----1--. ha azokat a háló zatra csatlakoztattuk és bekapcsoltuk.r"<rY'--.T -----i--.és nullavezetőket munkavezetőknek is nevezik... TN-C).-i--+-PE . akkor azt PE-vel jelöljük. Ha erre egy külön vezetéket használunk. mert közte és valamelyik fázisvezeték között lép fel a 230 V._ ""'---+--- T -------PEN 230V TN-S TN-C ""'-.---4. A működtetés hez szükséges fázis. és emiatt kell valamilyen érintésvédelmi megoldást alkalmazni. akkor a hálózat jele: TN-C-S. Ezt a vezetőt nullavezetőnek nevezzük és N-nel jelöljük.-- S •rv Y" '-----"--4-. A védelem kiépítésének lehetősé- .3. A háromfázisú fogyasztók a három vonali veze tékre kapcsolódnak (3x400 V).ábra). Mint látni fogjuk a csillagponttal összekötött vezető érintésvédelemre is felhasz nálható..5 Érintésvédelmi osztályok 19. TN-C és TN-C-S hálózat jelzést kaphatja (19-6. Sajnos éppen emiatt válnak veszélyessé. Mindkettő csak TN hálózatnál fordul elő (TN-S.- 1---T "-- 4--T ---- R .ábra TT.5.R '-----+--..

J31 .

különben l. Ennek révén a megérinthető villamosan vezető részekre az üzemi szigetelés meghibásodása esetén veszélyes feszültség kerül ugyan. I. de a védelem gyorsan leold. vagy egy csat lakozó egyik érintkezője. illetve milyen érintésvédelmi módokhoz való csatlakoztatás ra készült. pl. és III. házán) a gyártó olyan szerkezetet alakít ki. II. 19. osztálynak megfelelő érintkezővel is.3. amelyre védővezető köthető. vagyis a második szigetelésen belül kell lenni. érintésvédelmi osztályú az a gyártmány. védelmi osztályúnak minősül. Ez lehet pl. Az osztály jelét a készüléken is feltüntetik. érintésvédelmi osztályt. osztályba tartozó készülék jele: [gJ 33 2 . osztályú. Ennek megoldása szerint a villamos készülékeket osztályba sorolják. a feszültséget lekapcsolja. hanem annak csak a lehetőségét fejezi ki.3. a villanyvasaló. hogy az adott készülék milyen érintésvédelmi móddal.gét már a gyártáskor biztosítani kell. érintésvédelmi osztályúak a villamos motorok és a háztartási gépek egy része. és arra védő veze ték köthető. Az L osztályú készülék jele: 19.3. osztályú készülék védelem szempontjából jobb mint az L osztályba tartozó. Az érintésvédelmi osztály azt mutatja meg. amelynek csak üzemi szigetelése van. majd teljes megvalósításáról a felhasználónak kell gondoskodni. osztályba tartozó készülékeken nincs csatlakoztatásra szolgáló érintkező.5.3 Első érintésvédelmi osztály Az I. Az osztály tehát nem magát a védelmet vagy a készülék biztonsági szintjét. mint a II.5. A biztonságosabb védelem érdekében a készülé ket kettős szigeteléssel vagy megerősített szigeteléssel látják el. A TI. 19. Kettős szigetelésűek a villamos kéziszerszámok (pl. Megkülönböztetünk 0„ L. A II. a kávéfóző és a jégszekrény. A védelem módjának kiválasztásáról. a háztartási gépek közül a hajszárító. érintésvédelmi osztályba tartozó készülékek testén (pl. egy csavar. vagy I. A készülék ellátható az l.2 Nulladik érintésvédelmi osztály 0. A gyártó köteles a készülékben vagy a készüléken olyan szerkezeti elemeket kialakítani. amelyek az érintésvédelmet lehetővé teszik. a porszívó. osztályú is jobb.4 Második érintésvédelmi osztály A II. és a készüléken nincs olyan szerkezet. és a III. Pl. A lehetséges védelem kialakításáról a felhasz nálónak kell gondoskodni.5. el kell szigetelni vagy be kell burkolni. a kávédaráló stb. amely az üzemi szigetelés meghi básodása esetén a védelmet biztosítaná. a készüléket el kell keríteni. a védelme független a villamos hálózattól. villanyfúrógép ). azonban ennek a megérinthető részek alatt.

42 V-os fúrógép).llvédőfüld < Uelengedési /biztosító legyen. osztályba tartozó megoldásokat védővezetős kapcsolásoknak is nevezik.3.1 Védőföldelés Az 1. Hibája.6 Az 1. a védő vezető keresztmetszetének pe dig nagynak kell lenni. A kapcsolásban megha tározó szerepe van a védőfölde lésen kívül a berendezés bizto sítójának (19-7.5. és ilyet elég nehéz kialakítani.3. a nullázás és az áramvédő kapcsolás. osztályba tartozó készülék jele: <@> 19. ezért a biz tosító leold. és a feszültséget lekapcsolja. A védőföld és a 19-7. mert mindegyikhez védővezető szükséges.üzemi földelés útvonalon.védőföld . Először a védőföldeléssel ismerkedünk meg. mert ennek üzemi árama is nagy.ábra rá csatlakozó védővezető A védőföldelés együttes ellenállásának lényege kicsinek. és a védővezető ezt képes legyen elviselni. hogy . A védőföldelést hibái miatt ma már kevés helyen alkalmazzák. hogy: -Nagy teljesítményű fogyasztóhoz nem használható. rövidzár motor házával alakul ki a transz formátor biztosító . Feltétel ugyanis. amelyet törpefeszültséggel kell táplálni.berende zés háza .19.3.ábra). osztályba tartozik az a készülék. mely az első álta lánosan használt érintésvédelemi megoldás volt. osztály érintésvédelmi megoldásai 19. és amelyben működés közben sem keletkezik ennél nagyobb feszültség. Hiba ese Fel nem Az áramkört tén. amikor valamelyik megszakltó használt nulla fázisve zeték összeér a biztosító vezetö berendezés (pél dánkban egy Hiba: az R fázis összeér a motor) fém házá val. hogy kellően nagy zárlati áram alakulhasson ki. . A III. Ebbe a csoportba tart-0zik a védőföldelés. Törpefeszültséggel működnek a gyermek játékok és a fokozottan veszélyes helyen alkalmazható villamos kéziszerszámok (pl.5 Harmadik érintésvédelmi osztály A III.6. ezért a biztosítója csak rendkívül kis füldelési ellenállás esetén old le.

a kötésnél a korrózió miatt az átmeneti ellenállás megnövekszik.-A földelési ellenállást nagyon nehéz tartósan a kívánt érték alatt tartani. A vas vé dőföld elrozsdásodik. és .

Valamelyik fázisvezeték (az ábrán a T) és a tolddel T fázisvezetö 230 V N """"""'- PE védövezetö 19-9. hogy hiba esetén a biztosítót kioldó áram nem a védőföld-föld-csillagpont Az áramkört megszakító biztosító útvonalon. A vezetékek felcserélésének elkerülése érdekében a PE védővezető szigetelésének megkülönböztetett színe van: sárga alapszín zöld csíkokkal. vagyis TN-C-S hálózat keletkezik. Ma a leggyakrabban alkal mazott védelem.ábra szerint valósul meg. Minden fogyasztóhoz külön PE vezető szükséges.ábra Nullázásos védelem a lakásban összekötött csillagponti nullavezetö. A fogyasztásmérönél a nullavezetöt kétfelé ágaztat ják.ez általában csak akkor derül ki.2 Nullázás A nullázás a védőföldelés továbbfejlesztett változata. a másik a Plj: vé dővezető. Ez az előzőekben megismert PE ve zető.6. 19-8.ábra).ábra A utcai oszlopról a beA nullázásos védelem táplálás helyére (ez általában a fogyasztásmérő) két vezeték fut be. amikor a készülékben hiba keletkezik. melyet csak nevezetes helyen szabad és megbízható módon kell toldani vagy elágaztatni. Csak 230 V-os feszültséget használó lakóépületen belül a nul lázásos védelem a 19-9. Biztosítani tilos. Az egyik lesz a fogyasztók működtetéséhez szükséges üzemi nulla.3. és a biztosnak vélt rendszer nem véd meg bennünket. hanem a védett beren dezést a csillagponttal összekötő kis ellenállású fém védővezetőn keresztül záródik (19-8. 19. . -Minden védendő berendezéshez (a berendezés közelében kiképzett) külön védő föld szükséges. A nullázás a védőföldelés től abban különbözik.

érintésvédelmi osztályba sorolni. A tényleges védelem csak a fogyasztó helyes csatlakoztatásakor alakul ki. A fogyasztó (pl.3. mert a két vezeték árama . A lekapcsolás 0. melynek egyik végén védőérintkezős villásdugó. melyet különbözeti transzformátornak neveznek. hogy egy adott környezetben minden fogyasztót és vezető tárgyat féme sen összekötünk egymással. A gyors leoldás feltétele: /biztosító << ahol Rvezeték 230 V .6. hanem érintésvédelmi okokból sem szabad. fürdőszobában a villanyboyler. Meghibásodáskor a fázisvezeték árama a védővezetéken átfolyó árammal megnö vekszik.ezeték 19-1O. 19. ezáltal lehet a kádat az 1.ábra). A nullázásos védelem különleges esete az egyenpotenciálú hálózat vagy EPH. A csatlakozó védőérintkezőjére csak az utóbbi köthető. ezért a biztosító leold.A csatlakozásokhoz (konnektorokhoz) két munkavezeték (nulla és a fázis). . és a biztosítót nagyobb értékűre cserélni nemcsak a tűzveszély miatt. ezért a két mágneses tér nem semlegesíti egymást. másik vé gén védőérintkezős vasalócsatlakozó van. vala mint egy szál védővezeték vezet. Az összefüggés értelmében a vezetékek keresztmetszetét és a biztosító leoldási áramát a fogyasztó teljesítménye alapján kell megválasztani. Az EPH azt jelenti. A relé meghúz.hibátlan berendezés esetén . . Testzárlat esetén a védőérintkezőkön és a védővezetéken át zárlati áram alakul ki.3 Áramvéd6 kapcsolás Ebben a kapcsolásban a meghibásodott berendezésről az áramvédő relé kapcsolja le a feszültséget.2 s alatt megtörténik. és mind kettő védőérintkezöjére a kábel sárga-zöld védőve zetője van kötve (19-10. Ez a rendszer a nullázásos védelemnek még csak a lehetőségét teremti meg. Ehhez három vezető érrel rendelkező kábelt használunk.ábra). A mágneses teret a relé tekercse érzékeli. a készüléknél pedig a vasalócsatlakozó védőérintke zője a készülék házával automatikusan összeér. hogy az egymás melletti fázis és nullavezetö eredő mágneses tere nulla. A kapcsolás működése azon alapszik. de ellentétes irányú. Ilyen rendszert kell kiépíteni pl.azo nos. Csatlakoztatáskor a Védöéríntkezö villásdugó és a csatlakozó aljzat védőérintkezője.R. Ennek következtében azonos potenciálúak lesznek.és védővezető eredő ellenállá- sa. ha a védővezető folytatódik egészen a testpontjáig. egy vasaló) csak akkor lesz védett. Erre a célra a fürdőkád gyártója ·a kád alsó részén csatlakozási lehetőséget (egy csavart) köteles kialakítani. mert a tekercsben indukálódott feszültség a két áram kü lönbségével arányos. a csővezetékek és a fürdőkád összekötésével. és a védett berendezést lekapcsolja a hálózatról (19-11.ábra Védöérintkezös csatlakozó kábel a fázis. és az egyes részek között nem lép fel veszélyeztető feszültség.

a védett berendezés házát nullázni kell! 19.A relé nagyon érzékeny. osztály érintésvédelmi megoldásai 19. A relé retesszel rendelkezik..3. Az áramvédő relé csak kiegészítő védelemként használható.3. ezért a \ gépek egy részét (automata mosógépek) nullá Tartó 19-12. A védővezetőt nem szabad átfűzni a tekercsen.. a kisebb teljesítményű keverőtárcsás gépe A mosógép elvi felépítése ket pedig kettős szigetelésű védelemmel készítik (19-12.z"e' tő -\ nem alakul ki teljes test zárlat..:N.."u"l"l"a=v. villanyfúró) és a háztartási gépek Motor tárcsa többsége. de a szigetelés hi berendezés Relé bája miatt elég nagy szi mechanika PE védővezető várgó áram folyik.... A mosógépet nedves környezetben és álta Motor lában köves padlóburkolattal rendelkező helyiség ben használjuk. Kettős szigetelés esetén meg kell megakadályozni.. már 30 mA-nél kisebb áram eltérés is működtetni képes. Az áramvédő kapcsolás a nullázással ellentétben ezért már akkor is lekap. amikor abban még . Visszakapcsolni csak a retesz kioldása után lehet.-'-"'.. másrészt a vizet mozgató tárcsa csap- 336 . hogy lekap Védelem áramvédő relével csolás után magától újra visszakapcsoljon. és az utóbbi biztosítja a védelmet.e:. A megoldás módját a mosógépen és a fúrógépen keresztül mutatjuk be. amely általában ütésálló Meghajtó tárcsa műanyagból készül.ábra zásos. E kedvezőtlen körülmények miatt Speciális szigetelő a védelemnek biztonságosnak kell lenni. Fontos szabályok: 1.7 A II. hogy a motor üzemi szigetelé sének meghibásodásakor az üstre feszültség jusson. t--+--1 zést. Kettős szigetelésűek a villamos kézi szer Ékszíj számgépek (pl. A relé működőké pességét egy gomb megnyomásával ellenőrizni lehet.1 Kettős szigetelés A kettős szigetelésű készüléknek az üzemi üst Ház szigetelésén kívül egy megbízható másik szigete lése is van.ábra akadályozza.... 2. Keverő tárcsa A második szigetelést a készülék háza vagy védőburkolata alkotja.ábra).Fázisvezetö csolja a védett berende.7. amely meg 19-11.

A motort speciális műanyag távtartókkal szerelik az üstre. akkor viszont Érintkező villa nem tudjuk olyan mélyén bedugni. Ezt a fo gaskereket csak eredeti típusra szabad cserélni! 19. nem alakulhat ki a földön keresztül záródó áramkör (19-16. 19-13. A megoldás a következő: 1. A Tokmány Normál fogazású kerék kerék különleges fogazású. Ez azért szükséges. mely a motor Motor üzemi szigetelésének meghibásodásakor a fe szültséget a tokmányba vezetné.a ágyánál a tömítés megsérülésekor az üstből kijutó víz összeköttetést hozzon létre motor és az üst között.ábra A fúrógép háza is műanyagból készül. A csatlakozó kábel megerősített szigetelésű Megerősített szigetelésű kábel (19-13. hogy a csatlakozó val érintkezzen. A motor tengelyén és a forgató lapát tenge Ér szigetelés lyén is különleges formájú műanyag ékszíjtárcsa van. ami a védelmet megszüntetné. 3. 4. hogy csatla koztatáskor ujjunk a feszültség alatt álló villa fém ré széhez hozzáérjen. azonban Villásdugó kettős szigetelésű készülékhez a tokmányt és a meghajtó tengelyt az erős mechanikai igénybevétel miatt acélból kell ké szíteni.mátor biztosítja.ábra). Ha mégis hozzáérne. A kis teljesítményű és kettős szigetelésű készü Műanyag szigetelés lékek villásdugója is különleges megoldású (19-14.ábra). A szekunder oldali feszültség ekkor továbbra is 230 V marad. 19-14. és a hozzá nem értők megkísérelnék házilag barkácsolt fém fogaskerékkel pótolni.ábra 5. A villa szigetelése megakadályozza. más típusúra cserélni tilos. A motorhoz és a kapcsolóhoz vezető kábelek csatlakozási pontjait csepegő víz ellen védő műanyag burkolattal látják el. A tokmány és a motor tengelye között így elektromos kapcs.áb ra). azonban bármelyik vég külön-külön megérinthető. Ezeket javításkor el távolítani.ábra sakor általában ennek a keréknek a fogai meg A fúrógép elvi felépítése sérülnek.--230 v 1 1 1 ' I 230 v 1 '::' "\'"Csévetest 19-16. A két tárcsa között gumi ékszíj viszi át a nyo matékot.ábra A védőelválasztás elve . Külső védő szigetelés 2. mert a gép túlterhelésekor vagy elhasználódá19-15.3.ábra).7.olat lenne. Vasmag r-1 .2 Védőelválasztás Védőelválasztás esetén a megérinthető részek elválasztását a földdel összeköttetésben lévő hálózattól egy 1:1 áttételű különleges transzfor. Ennek meg akadályozására a meghajtó mechanikába műa nyag fogaskereket építenek be (19-15.

A szekunder oldal bármelyik kivezetését földelni. mert a fémes felületek között 230 V-os feszültség van. Nagy teljesítményhez ugyanis nagy áram tartozik. A törpefeszültség sajnos csak kisebb teljesítményű fogyasztókhoz használható.átékokhoz már az utóbbi sem használható. míg az ugyanilyen teljesítményű 12 V-os motoré 83. sőt különálló csévetesttel rendelkeznek. 2. csapadék stb). a másiknál pedig a 19-17. Szabványos törpefeszültség értékek: 6 V. -Áttétele ezért nem l:1. Ez a legmegbízhatóbb érintésvédelmi módszer. Ha _ az egyiknél az A jelű. és ennek vezetéséhez rendkívül nagy keresztmetszetű vezeték kellene. Egy transzformátorról csak egy ' I készülék üzemeltethető. és a földelt hálózattal megegyező viszonyokat alakítana ki. Egy 1 kW-os 230 V-os motor árama pl. és mindkét 1 --·- készülék meghibásodik (19-17. de ekkor azok testpontjait fémes vezetővel össze kell kötni. amely a 230 V-os rendszerhez nem illeszkedik. Gyermekj. A transzformátor szekunder oldalára csatlakozó kábelnek megerősített szigetelé sűnek kell lenni. akkor a két készülék külön-külön megérinthe Meghibásodáskor a két készülék háza tő.A transzformátor csak biztonsági kivitelű lehet. hanem a szekunder oldali törpefeszültségnek megfelelő érték A transzformátor szekunder oldala a védöelválasztáshoz hasonlóan nem földelhető. hogy normál körül mények között egyik vég se kerüljön kapcsolatba a földdel. mert az az elválasztást megszüntetné.8 A Ill. 230 V 1 I ' 1 --<>.a transzformátor és a készülék között csak olyan csatlakozó aljzatot és dugót szabad használni. A primer tekercs és a vasmag összeérése ellen véd a vasmag nullázása (hiba esetén a biztosító leold). A törpefeszültséget legfeljebb 500 V-os feszültségből szabad előállítani olyan transzformátorral. a törpefeszültség alkalmazása. A védőelválasztást nagy biztonságot igénylő helyeken. amelynél a primer és szekunder tekercs megbízhatóan el van elszigetelve egymástól. és laboratóriumokban alkalmazzák Nagyon fontos szabályok: 1.ábra). mert feszültsége nem haladja meg az érintési feszültséget. és hossza legfeljebb 10 m lehet. . Az első biztosítja. nullázni vagy egyéb fémszer kezethez kömi nem szabad. csak 4. szerviz műhelyekben. 24 V és 48 V. állandóan ellen őrizni tudja.3 A. hogy a felhasználó ennek megváltozását (pl. idegen beavatkozás. osztály érintésvédelmi megoldásai Ebbe az osztályba csak egyetlen módszer tartozik. 19. A szabvány kivételesen megengedi két készülék működtetését is. 3. 12 V. pl. és a szekunder oldalon .ábra B jelű vezeték ér hozzá a házhoz. a második pedig azt. amely a védőelválasztást is biztosítja. A tekercsek ezért megégés esetén sem kerülhetnek fémes kapcsolatba egymással. Tételezzük fel.3. azaz az 50 V-ot.----+-' hogy ezt nem tartjuk be. a két készülék házának egyidejű meg között 230 V lép fel érintése azonban végzetes lehet.5 A..

ábra) vagy tapintótűt (19-21. hogy -a vezeték és a végein lévő banándugó is "meleg". Feszültség alatti méré sekhez karmos (griff) csipeszt (1920. amelyiknek egyik vége sehova sem csatlakozik (szaba don lóg). 19-19. -nem érintkezik-e valaki vagy valami 19-20. melynek az oldalán vagy a végén egy lyuk van. -csak a vezeték színe különbözik. a negatívhoz pedig "hideg" színű (kék. és ez lehetővé teszi egy másik banándugó csatlakoz tatását (19-19. · Biztonságo sabb az a banándugó. esetleg fehér).ábra). Karmos csipesz . 3.ábra az áramkör valamely részével. Krokodil csipesz helyett olyan banándugót használjunk.1 Áramkörök összeállítása Áramköröket mindig csak szakszerűen és hibátlan csatlakozókkal szabad összeállí tani! Nemcsak az áramütést előzhetjük meg. sárga. amelyiknek a végén van a csatlakozási lehető ség.4. a banándugók színe azonos. 2. ha a következő nagyon egyszerű szabályokat betartjuk. vagy a vezetékekkel a gene rátor kapcsaira csatlakoznánk még egyszer ellenőrizzük le. és ezzel zárlatot vagy alkatrész károsodást okozzunk. Az egyenáramú generátor pozitív pólusához mindig "meleg" színű (piros.ábra Egymásba csatlakoztatható banándugók ábra) használjunk! Mindkettőnek hosszú szigetelt szára van. illetve "hideg" színű.4 Elektronikai mérések és az érintésvédelem 19. fekete. Mielőtt az összeállított áramkört bekapcsolnánk. -a vezetékek azonos színűek. esetleg fekete) vezetéket használjunk! A színezés történhet úgy. hogy a feszültség alatt álló alkatrészek kivezetéseit csatlakoztatáskor összeérintsük. és következetesen alkalmazzuk: 1. hanem műszereinket és készülékeinket is megvédhetjük a károsodástól. 4. a másiknál mindkét végen pl.19. piros. A tapintótűvel elkerülhető. zöld. -nincs-e olyan vezeték. és rá juk a banándugó biztonságosan csatlakoztatható. de a banándugók színe az egyik vezetéknél mindkét végen pl. hogy -nincs-e az áramkörben rövidzár.

- Szigetelő . 19-22.. az ehhez tartozó koaxiális mérőkábellel (1919-23.! . Test pont (ház) készülékek háza a védőérintkezőn keresz l.t t< -. illetve kimeneti csatla kozójuk egyik pontja általában össze van A védőérintkezős csatlakozó a műszerek házait kötve a készülék házával.-. Koaxiális csatlakozó a műszeren 340 .ábra Tapintótü 5. akkor elsőként a közös pontokat összekötő vezetéket csatlakoztassuk! 19. a hanggenerátomak.2 A védővezető zavaró hatása Az elektronikus mérőműszerek két olyan jellegzetes tulajdonsággal rendelkeznek.' -·_ · -_Q« .ábra). mely általában a hálózati 230 V... hogy először (föleg egyszerre) a működő generátor két pólusára csatlakozó vezetékeket dugjuk be.ábra). A szabadon maradt végek könnyen összeérhetnek és zárlatot. A mérést zavaró külső elektromos terek hatásának kiküszöbölésére általában koaxiális (rövi den csak koax) csatlakozót használunk. A működésükhöz segédenergia szükséges. miközben a másik végük szabadon lóg! Éppen ellenkezőleg.2. ez a lépés legyen az utolsó.---.4. tül összekötődik egymással (19-22. a bemenete. az oszcilloszkópnak és az erősítőnek pl. hogy a csatlakozó egyik pontja a készülék test pontjával fémes összeköttetésben áll. ezért Műszer 2 Műszer 1 a csatlakoztatott műszerek és a 0 0 .ábra 23.ábra 2. nagyobb feszültség esetén súlyos áramütést okozhatnak.. Test helyett "Meleg" pont sokszor a panelpont vagy hidegpont elne vezést is használjuk. A tápláló hálózati feszültségre ál talában védővezetős kábellel csatlakoz nak.c'------(. (. Sohase kezdjük az áramkör összeállítását úgy.... Ha az összekötendő készülékeknek vagy az áramkörnek közös (ún. összeköti Az elektronikus feszültségmérőnek.. míg az ehhez képest aktív másik pont a melegpont. melyeket az érintésvédelem és a műszerek 230 V biztonsága érdekében is figyelembe kell venni: PE 1. hideg) pontja is van. __ @:::: / \ Rejtett banánhüvely 1921.. a szignálgene rátomak és az erősítőnek pedig a kimenete úgy van kialakítva. A be-.

a másik érintkező pedig a melegponttal kerül kapcsolatba..'.. Generátor Fesz: mérö 2. és a vége "hideg színnel" van jelölve.. tápláljuk meg haggenem mérhetö. Nullázásos védelemmel rendel'-.. A keletkező -----+ H."' ..._ szigetelését is.. A rövidrezárt generátor vagy az erősítő ' Felcserélt 'Test pont (ház) = \ vezetékvégek -"" nem bírja a túlterhelést és egy pillanat alatt meghibásodik..ábra). mert R3 rövidre záródik . vagyis a csatlakozó kábelek védővezetéktrin hosszabb időn át 19-24. ezért "fogyasztóján". illetve kimeneti PE csatlakozó miatt rövidrezárt áramkör ala Hálózati csatlakozó kul ki (19-24.230V hő károsítja a kábelben a védővezetőt +------------H --. 3.ábra A hideg és meleg pontok felcserélésekor a csatlakozó kábelen keresztül zárlat alakul ki ------+---------------------or--- 23o v -----._.: A rövidrezáró útvonal kező műszerekkel sájnos emiatt már ---viszonylag egyszerű mérést sem lehet 19-26.._ következik be. mely a belsőt beborítja (elektromosan árnyékolja).t+-----:".Csatlakoztatáskor a csatlakozó háza a készülék házával.. és U3 helyes mérése jelentős áramot hoz létre.. A zárlat következmé kábel nye lehet: 1. mérő 19-25. A generátor bírja a túlterhelést.. A mérökábelben a belső vezető szál a csatlakozó meleg pontjára van forrasztva. Néhány perc múlva (de lehet.ábra Az áramkör elvi kapcsolása. hogy csak egy másik alkalommal.. míg a ké szülék házára csatlakozó másik szál egy fémszövet.. Két vagy több készülék összekötésekor gondosan ügyelni kell arra....+t--------. mégpedig helyes csatlakozáskor) a fázis és a védővezető között zárlat .ábra elvégezni.PE és a mellette lévő 230 V-os vezeték -----. ezért a végén "meleg színű" banándugónak kell lenni. 230 V különben a nullázásos védelem és a test ponttal összekötött be-.::=:------------tt-t---. Kapcsoljunk pl. hogy mindig azonos típusú pontokat kössünk össze.PE Fesz. sorosan há A nullázott rendszer miatt R1 és R2 feszültsége rom ellenállást._.. A mérést meghamisítja..

melyet a balesetet szenvedett és a segítséget nyújtó érdekében is be kell tartani. és az új kapcsolás szerinti feszültségeket kapjuk. és a további intézkedést pozíciójánál fogva hatékonyabban megte hesse. Fontos. Az áramkör teljesen átalakul. ezért első teendő a minél gyorsabb kiszabadítás. a munkahelyi vezetőt pedig azért. Az elsősegélynyújtás kötelesség.5. Az orvos vagy a mentők értesítése. hogy a segély nyújtó közben önmagát ne veszélyeztesse. hogy a baleset el szenvedője minél előbb szakszerű (orvosi vagy kórházi) ellátást kapjon. A szakszerű elsősegélynyújtásnak meghatározott sorrendje van. 34 .). hogy társai milyen elsősegélyben részesítik. mintha a hurok törvényt akarnánk ellenőrizni (19-25. R 1-re csatlakozva ugyanis a védőérintkezőn át R2 és R 3 .ábra)! A mérést csak az R 3 ellenálláson lehet elvégezni. R 3 két vége a generátor házán. Rrre csatlakozva pedig R 3 rövidrezáródik. sok ember veszélyeztetése. 19. hogy a kisza badítást el sem lehet kezdeni. A munkahelyi vezetők értesítése a balesetről.sajnos mégis előfordulnak áramütéses balesetek. Ilyenkor a tűzoltóktól kel l segítséget kémi.nerátorral.5. és mire a sérültet kiszabadítjuk.2 Az áramütött kiszabadítása az áramkörből Az áraműtött személy az izomgörcs miatt általában nem tud magától kiszabadulni az áramkörből. A teendők közül részletesebben csak a kiszabadítással és az elsősegélynyújtással foglalkozunk. Az utóbbit mutatja a 19-26.5 Teendők áramütés esetén 19. A rendőrséget súlyos baleset. Előfordulhat pl. Ilyen mérést csak föld független (nem elektronikus kézi. Az áramkörbe került személy további sorsát döntően meghatározza.1 A teendők sorrendje A villamos energia felhasználása közben . hogy minél előbb érte süljön a történtekről. rádőlt valami stb. a védővezetőn. majd mérjük meg elektronikus feszültségmérővel a rajtuk fellépő feszültsé geket úgy. majd a feszültségmérő házán keresztül kötődik össze. és az elsősegélyt ők adják. vagy teleppel üzemelő elektronikus.a sok szabály és védekezési mód ellenére . esetleg védőelválasztó transzformátorról táplált) műszerrel lehet elvégezni. 19. A tűzoltóság és a rendőrség értesítése (ha szükséges). bűntényre utaló jelek észlelésekor kell értesíteni. azok már a helyszínen lehetnek. A teendők elvi sorrendje: Kiszabadítás az áramkörből. mert a balesetest nem lehet megközelíteni (beleesett egy gödörbe vagy a gépek közé..ábra. Az adott szituációtól függően a sorrend változhat. ha a műszereket helyesen csatlakoz tattuk. Elsősegélynyújtás. A cél az. Más szerencsés esetben már a baleset észlelésekor tudjuk a mentőket is értesíteni. milyen gyorsan és szakszerűen avatkoznak be. és ezt is csak akkor.

Bal lábát kinyújtjuk és testét a felhúzott jobb lábával megtámasztjuk. ha a mentő személy .már a mentés kezdetén is . hogy minél előbb orvoshoz kerüljön. és a balesetet szenvedett elesik. Száját tegyük szabaddá (vegyük ki műfogsorát. hogy az áramkör megszakadásakor az izom görcs megszűnik. de üte mes mozgást! Ruháját lazítsuk meg. de a balesetest egy pillanatra se hagyja magára. melynek több módszere ismert! Az egyik hatékony módszer szerint a balesetest bal olda lára fektetjük úgy. aki a to vábbi vizsgálatot és intézkedést megteszi. se gyógyszert ne adjunk neki! 2.5. száját tegyük szabaddá.nem egyedül cselekszik. ha kezünket többrétegű száraz ruha vagy mű anyag fólia (pl. Menteni csak kisfeszültségű (1000 V alatti) áramkörből szabad! Nagyfeszültségű áramkörből menteni még szakképzetteknek is életveszélyes lehet. és gondoskodjunk arról. 1. Se ételt. akkor a sérültet valamilyen szigetelő anyagból készült rúddal (száraz fa vagy műanyag) kíséreljük meg elhúzni vagy eltolni. és a légutak szabaddá válnak. leesik stb. Ha erre sincs mód. Hajoljunk mellé és oldalról figyeljük a gyenge és lassú. Légzése nincs. ültessük vagy fektessük le.A kiszabadítás legegyszerűbb módja a berendezés kapcsolójának (a fókapcsolónak vagy a biztosító automatának) a lekapcsolása. amely a halálához vezethet. és szabadon maradt jobb karját magasra felhúzzuk (belégzés). A tes tét ekkor is csak akkor szabad megérinteni. mely nagyon fárasztó. Ekkor is segítenünk kell. papír stb. . akkor álljunk szigetelő lapra (száraz deszka. Kiabálással vagy más módon hívjon ezért segítséget. Ekkor nyelve automatikusan előre csúszik. amíg a légzés meg nem indul. Eszméletét vesztette. műa nyag lemez. majd fektessük az arc színének meg felelő helyzetbe! Sápadt arc esetén lábát. kivörösödött arc esetén a fejét emeljük ma gasra! Az eszméletre térítéshez az arcát vagy a mellkasát kézzel vagy vizes ruhával erő sebben dörzsöljük vagy . A teendőket a károsodás mértéke határozza meg. sőt minden segítséget visszautasít. Az áramütöttnek semmilyen panasza nincs. készülékek esetén a csatlakozó dugó kihú zása. A lélegeztetést mindaddig folytatni kell. vagy meg nem jelennek a halálra utaló jelek. de lélegzik. szagoltassunk vele szúrós szagú anyagot! Amíg magá hoz nem tér. hogy arca félig a föld felé forduljon. Ha a berendezést nem tudjuk kikapcsolni. majd erősen a mellkasához nyomjuk (kilégzés). A légzést a mellkas. Kiszabadításkor számítani kell arra. ha nem veszélyes és felelősségteljes munkájába mások is besegítenek. illetve a hasfal mozgásá ból lehet megállapítani.paskoljuk. itatni nem szabad! Minél előbb kerüljön orvoshoz! 3. de pulzusa van. reklám szatyor) borítja. Az áramütöttet ezért ne engedjük dolgozni (mozogni se). Lábai nk a balesetes mellett térdeplő helyzetben legyenek. távolítsuk el az ételmaradékot). se italt. Per cenként 17-18 lélegeztetés szükséges.3 Elsősegélynyújtás Kiszabadítás után az elsősegélynyújtást azonnal meg kell kezdeni. Jó.) és a balesetest ruhájánál fogva távolítsuk el az áramkörből. egyedül is végezze el az elsősegélynyújtást! 19. többrétegű ruha. és azonnal kezdjük meg a mesterséges lélegeztetést. mert néhány perc múlva kamrai fibrilláció léphet fel.

Nincs vérkeringés sem. alsó áll kapcsát tartsuk felszorítva (a szája becsukva). sohase feledjük.A másik módszer szerint a balesetest hátára kell fektetni. 4. mert az agy a kieső vérkeringés miatt súlyos és maradandó károsodást szenved. Ezután borítsupk a balesetes arcára valamilyen ·laza szövésű anyagot (orvosi gézt vagy zsebkendőt). amely még mindig tartalmaz annyi oxigént. Milyen fontosabb szabályai vannak az elsősegélynyújtásnak? . Milyen zavarokat okozhat elektronikus műszerrel történő méréskor a védővezető? 16. Hol alkalmazzuk a kettős szigetelést. Ezt 16-18-szor kell elvégezni percenként. Mivel foglalkozik az érintésvédelem? 4. Milyen szabályokat kell betartani villamos mérések összeállításakor? 15. test. A klinikai halál állapota nem tarthat tovább né hány percnél. A mellkas megemelkedik. de ügyeljünk arra. Hogyan működik a nullázás. és tegyük másik kezünket erre keresztbe. a fúvás után visszasüllyed. védővezeték? 5. Hol alkalmazzuk a védőelválasztást. mintha percenként 18 légzés és 72 szívverés lenne. A sérült a mi kilélegzett levegőnket kapja. védőföld. A szívmasszázskor a hanyatt fekvő balesetes mellé kell térdelni. Milyen főbb okai vannak az áramütéses baleseteknek? 2. Hogyan működik a védőföldelés. melyből sok esetben még vissza lehet hozni az életbe. Hogyan kell a munkaterületet feszültségmentesíteni? 3. Milyen érintésvédelmi Ósztályok. és milyen fontosabb szabályai vannak? 14. A légutak ekkor is megnyílnak. Mi a teendő áramütéses baleset észlelésekor? 17. Hol alkalmazzuk a törpefeszültséget. és milyen fontosabb szabályai vannak? 13. Mit jelent a közvetlen és közvetett védelem? 7. állát pedig fel kell csukni. Hogyan kell bekötni a 3 eres hálózati kábelt? 11. Mit fejez ki az érintésvédelmi osztály? 8. és milyen legyen a védőföld? 9. A megerőltető művelet közben le gyünk kitartóak. Az újraélesztés szívmasszázsból és mesterséges lélegeztetésből áll.vagy bordatörést ne okozzunk. Ez a klinikai halál állapota. Az újraélesztést ezért azonnal meg kell kezdeni. hogy tenyerünk a mellkas bal oldalán le gyen. és orrán át fújjunk erősen levegőt a tüdejé be. Egyik kezünket helyezzük a szegycsont alsó harmadára úgy. ujjaink pedig a fej irányába mutassanak. amennyi az életben tartásához elegendő. Hogyan szabadítható ki az áramütött az áramkörből? 18. Erőteljesen és periodikusan a szívritmus ütemében nyomkodjuk a mellkast. Ellenőrző kérdések: 1. és milyen fontosabb szabályai vannak? 10. a fejét erősen hátra kell hajtani. és ezeken belül milyen megoldások vannak? 6. és milyen fontosabb szabályai vannak? 12. a szíve megállt. hogy szegycsont. Mit jelentenek a következő fogalmak: föld. 8 szívmasszázs után 2 lélegeztetést kell végezni úgy. hogy egy embertársunk életének megmentésén fárado zunk.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

s .

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.

.1 _..----. mérö . Fesz.