You are on page 1of 18

K L [ IN R U lj O L F

SZ ABADKA ZSIIJOSÁC,A

KLein RudoLf

A Jzabadkai :uwÓJág
jefemeLkedéJe éJ hanyatUJa
,A Zdioódág oLyan, mint a dÓ,
kell beLőLe minoenbe egy cdipetnyi,
Oe dok beLőLe árt az éteLnek. "
Deák Ferenci

A Kárpát-medencében már az ókorban


is éltek zsidók, a középkor végén pedig, Mátyás
e folyamat lényegesen lelassul, a részarány 4-ről
5 százalékra emelkedik, és a további vándorlás
király uralkodása alatt 20 OOO-en lehettek. A tö- jobbára az országon belül, az északkeleti me-
rök uralom korából a zsidók száma nem ismert. gyékből a déliek irányába zajlik. Az országos
Csak a XVIII. század folyamán kezdődött tö- mellett a megyén belüli migráció is jelentős mé-
meges bevándorlásuk Magyarország területére reteket ölt, a falusi zsidóság a városokba költö-
Alsó-Ausztria felől (főleg 1700 és 1735 között), zik: I830-ban a zsidók 80, 1880-ban 50, és 1930-
Morvaországból (1700-1835, de Főleg 1735 tá- ban - a trianoni Magyarországra vonatkozó
ján), és Galíciából (1787 és 1869 között). ~ Ma- adat - már csak 25 százaléka falusi. A törté-
gyarországon I 720-tól 1825-ig a zsidók száma nelmi Magyarország 909 OOO lelket számláló
180 OOO-rel növekedett (az összlakosság 0,5 szá- zsidósága a vándoriások ellenére sem oszlott
zalékáról 1,8 százalékára), 1825 és 1869 között meg arányosan az ország különböző részein: a
190 OOO-ről 542 OOO-re (1,8-4,0 százalék). 1840- századfordulón az északkeleti megyékben a
ben a magyar országgyűlés a bányavidékek ki- részarány majdnem 20, Budapesten 23,4, dé-
vételével szabad letelepedési jogot biztosít a zsi- len pedig csak 2-4 százalék. Bács-Bodrog vár-
dóknak, és a XIX. század második felében las- megyében átlagosan l,75, a városokban, mint
san az Alföld ' is nagyobb számban fogadja be például Baján, 10,86, Szabadkán 3,68, Újvi-
őket. A kiegyezés utáni időszakban (1869-1910) déken 7,09, Zomborban 2,97 százalék, a járá-
(horvát) nemzetiségűek, magyarok csak szórvá-
nyosan fordultak elő. 1700 táján már több ma-
gyar, német és tót élt itt, az összlakosság 1969
fő. 1765-ben a város 9556, 1778-ban 20 656 lel-
ket számlált, mégpedig 18 647 (90,2 százalék)
katolikust és 2009 (9,73 százalék) szerbet. 7
1775-ből származik az első konkrét zsidó vo-
A régi szabadkai zsinagóga nyugati homlokzata
natkozású adat: a városi tanács szerződést kö-
sokban pedig lényegesen kevesebb: Óbecsén, tött Herschel Jakab paksi és három Löbl ne-
Titelben mindössze 1,22 százalék. 4 vű bajai zsidóval, egyiküknek megengedték,
Bács-Bodrog vármegye tehát a zsidó lakosság hogy családjával zsellérként letelepedjen. Az
részarányát tekintve messze elmarad az orszá- 1779-es privilégium házaló kereskedést enge-
gos átlag mögött, és a kiegyezéssel kezdődően délyezett számukra, de házat nem vásárolhat-
számuk fokozatosan csökken - 1869-ben még tak, csak bérelhettek.
2,5, 1880-ban és 1890-ben 2,1, 1900-ban 1,75, 1786-ban a Szabadkán élő 12 zsidó család
és 1910-ben már csak 1,55 százalék - Buda- engedélyt kapott a városi tanácstóJ, hogy kö-
pest székesfőváros javára. Ennek ellenére a me- zösséget alapítson, és bírót választhasson,
gye nagyobb városaiban, mint például Szabad- aki belső ügyeiket (a türelmi adó - taxa
kán, Zomborban és Újvidéken a zsidó lakosság tolerantiae - arányos elosztását, a jövedelmek
kissé gyarapodott, és csak Baján csökkent. 5 és kiadások ellenőrzését, személyes viszá-
Szabadka hat évszázados története során sok lyok elsimítását) intézi, valamint a közösség
változást ért meg. Számos hatalomváltást érdekeit képviseli. A városi tanács Herschel
(1542-ig Magyarország, majd a török megszál- Jakabot jelölte ki elöljárónak, de a közös-
lás, 1686-tól egészen 1918-ig ismét Magyaror- ség elégedetlen volt működésével, és 1788-
szág, 1941-ig Szerb-Horvát-Szlovén Király- ban Geigner Lőrincet választotta helyette .
ság, illetve Jugoszlávia, majd ismét Magyaror- A Szabadka város területén élő zsidó családok
szág, és végül 1944-től megint Jugoszlávia, szegények voltak. Csak Herschel Jakabnak és
1991-től kezdődően ún. Kis-Jugoszlávia, illet- Geigner Lőrincnek volt vagyona (kb. 6500 és
ve Szerbia része), gazdasági és kulturális jelen- 1800 forint értékben), a többiek nem rendel-
tősége növekedett, majd csökkent, de jófor- keztek számottevő javakkal, s az előbbieknél
mán mindvégig tarka nemzetiségi és vallási dolgoztak. 8 A módosabb Geigner Lőrinc hely-
összetételű lakosság jellemezte. A városban vi- zete sem volt könnyű. Üzletnyitási kérvényére
szonylag korán megjelentek a zsidók. - mivel nem tett eleget a céh előfeltételeinek, az
Iványi István, Szabadka krónikása így ír: eltöltött inas- és segéd éveiről nem mutatott fel
,,szabadka hajdan magyar lakossága a török bizonyítványt, valamint nem szerzett polgárjo-
hódoltság korában elpusztult, és ekkor költöz- got - tagadó választ kapott a várostóP
tek be a szláv népek"6 (szerbek már a törökök- 1794-ben Hajduska Salamon 1o topolyai ke-
kel is 1526-tól Jován Nenád vezetésével, de fő­ reskedő az első zsidó, aki, miután királyi
képp 1690-től Csernovics Arzén alatt, és a jó- kegyre engedélyt kapott, hogy boltot nyis-
val számosabb katolikus bunyevácok 1687-től). son, elnyerte Szabadkán a polgárjogot. Ek-
Az 1687. december l-jén nyitott főplébániai kor már 60-70 zsidó élt a városban, és szá-
anyakönyv adataiból kiderül, hogy az első ka- muk fokozatosan növekedett.
tolikus családok majdnem kizárólag bunyevác A XVIII. század végén a zsidók asszimilá-
KLEIN RUD OLF

SZABA DK A ZSIDÓSÁGA

cióját célzó rendeletek láttak napvilágot. Ez a korszak a zsidók birodalmon belüli


1783-ban királyi rendelet tiltotta meg a jid- nagyobb migrációjának ideje. Külföldről, az-
dis nyelv mindennapi használatát, és a hé- az a Monarchián kívülről érkező bevándor-
bert a zsinagógai szertartásra korlátozta. Az ló Szabadkán nagyon kevés volt, akár a töb-
1787. július 23-i rendelet pedig megkövetel- bi délvidéki városban. Egy 1807-es összeírás
te, hogy a "következő év kezdetétől minden szerint a város zsidóinak 47 százaléka felvi-
zsidónak csak német állandó vezetékneve le- déki, illetve morva- vagy csehországi, 37 szá-
gyen".11 A vidék azonban fokozatosan elma- zaléka Magyarország más vidékeiről szárma-
gyarosodott, és a német vezetéknév elkülöní- zó, 2 százaléka a város környékéről való, 10
tő jegy maradt. Ezért a XIX. századtól sok százaléka helybeli születésű, és csak 4 száza-
zsidó magyarosra változtatta a nevét, miköz- lék jött Galíciából. 14
ben a hangzásban vagy jelentésben gyakran A múlt század negyvenes éveinek liberális lég-
megmaradt valami utalás a német eredetire köre hatással volt a szabadkai zsidóság sorsára
(Fischer-Halász), Kohn-Kún, Klein-Kis, is. A már korábban engedélyezett házaló keres-
Löwi-László, Singer-Székely). 1790-ben az kedés mellett a zsidók számára lehetővé vált,
országgyűlés hajlandó volt bizonyos polgári hogy részt vegyenek a vásárokon, és boltokat
jogokat biztosítani a zsidóknak, de cserébe a nyissanak. 1845-től földbirtokot is vásárolhattak.
katonakötelességet kérte. Emiatt az érintet- A zsidók és a magyarok kapcsolatán sokat
tek hevesen tiltakoztak. Ennek ellenére az változtattak az 1848-as forradalom és szabad-
1807-es országgyűlés az ígért jogok megadá- ságharc eseményei. A zsidók a forradalom ol-
sa nélkül a zsidókat katonai szolgálatra kö- dalára álltak, főképp azért, mert a polgári cé-
telezte. Ezen kívül a türelmi adót 50, majd 100 lok támogatása egyenjogúsítással kecsegtetett.
százalékkal felemelték. Hasonló volt a helyzet Szabadkán is, ezt tanú-
A XIX. század folyamán Szabadkán roha-
Á zsln.,ó,. építési en,edélyét Icérel.eli olclr.t
mosan nőtt a zsidók száma. Erre akorszakra
esik a város urbanizációja és a lakosság számá-
nak általános növekedése: 12

év összlakosság zsidó %
1805 21 5.37 67 0,.31
1820 .32274 2.34 0,7
18.30 13 (.3.3 .318) 464 1,.3
1844 41707 62.3 1,49

A táblázatból kitetszik, hogy a XIX. század


első felében Szabadka összlakossága megkét-
szereződött, a zsidók száma pedig kilencszere-
sére nőtt: a vizsgált időszak elején részarányuk
0,3, a végén pedig 1,5 százalék volt. c.:>L,urkáb,<1u.~M:ue1aU.M.kn-/...t-;I'l--.V.
Noha a zsidó népesség részaránya viszony- ~~_~~_?iZ.~ry~.n-""JiZ"t;u;k.d<-~.t
lag alacsony, a város gazdasági életében még- _.A,M.~~."'-n~"';.u-e .a~~_~e".~~ ~
is meghatározó a jelenlétük, mivel tevékeny- ~. ,_wd"'--~~~."~-r-.e~~
ségük elősegítette a kereskedelem és szol- _~~.~~H~b~~~~
gáltatások fellendítését.
c:fI;;a&~/
egyezést követő politi-
kai emancipáció to-
vább erősítette a sza-
badkai zsidóság hely-
/ AK
zetet. . ongresszus IK
sem okozott nagyobb
szakadást soraiban,
mert viszonylag kevés
volt az ortodox l'! és a
status quo ante beállí-
tottságú zsidó.
A X I X. század fo-
lyamán tovább gyara-
podott Szabadka la-
kossága, így a város
zsidósága is, bár ők
lassabb ütemben, mint
A szabadkai városháza korábban: 20

sítja a város izraelita temetőjében a forradalom év összlakosság zsidók %


zsidó áldozatainak emelt emlékmű is. A sza- 1870 56323 1331 2,36
badságharc bukása után Haynau rendeletet 1880 61 367 1647 2,68
adott ki a szegedi és szabadkai zsidók ellen 1890 62737 2540 3,49
"rossz gondolkodásmódjok és törvényes 1900 82 122 3024 3,68
császárjok s királyuk iránt tanúsított hűtlensé­ 1910 85445 3256 3,81
gökért". Külön-külön 25 OOO bakancsot kellett
volna fizetniük büntetésül "gyalázatos és tör- Az összlakosság a múlt század három utolsó
vényellenes magokviseletéért, úgy a lázadók évtizedében 46 százalékkal gyarapodott, a zsi-
többféleképpeni pártolása és gyámolításáért".15 dóság pedig 227 százalékkal, illetve részarányuk
Ez a körülmény is elősegítette a zsidók és ma- 1,32 százalékkal. Ez Szabadka történetében a
gyarok közeledését, ami később elvezetett ah- minőségi változások időszaka. Az alföldi vasút
hoz a szimbiózishoz, me ly kisebb-nagyobb meg- (1869) és il Budapest-Zimony vonal (1882)
rázkódtatásokat leszámítva, egészen az első vi- kiépítésével a város forgalmas közlekedési góc-
lágháború kitöréséig mindkét félnek gazdasá- ponttá vált. E közlekedési útvonalak kelet-nyu-
gi és kulturális előnyére vált. gati irányban Erdélyt kötötték össze Horvát-
Az 1848-as forradalom okozta pusztítások so- Szlavónországgal és a fiumei kikötővel, észak-dé-
rán számos város, különösen Ujvidék erősen li irányban pedig a Balkánt Európával. Mindez
megrongálódott. Szabadka volt az egyetlen na- a kedvező természeti adottságokkal együtt (a
gyobb város a megyében, amely sértetlen föld igen termékeny és a mezőgazdasági terme-
maradt. 16 Így az áruforgalom itt összpontosult, lésnek több évszázados hagyománya van) elő­
és ez a város kereskedelmének javára vált. "A segítette a fokozatos iparosodást. A kereskede-
boltok és az egész kereskedelem most mind job- lemben és a bankéletben a zsidóknak jelentős
ban a zsidók kezébe került" - írja Iványi. l? A ki- szerep jutott. Először malomtulajdonosok, ecet-
K L [ I N R U II O L F

S ZABA DK A Z SIIl OS Á C"A

gyárosok, szappangyártók, nyomdászok és meghatározott, sem elhatárolt, és nemcsak zsi-


élelmiszeripari létesítmények (Hartmann és dók lakták. A zsidó közösség mindig törekedett
Conen) megteremtői, majd megjelennek a fém- egy szűkebb területen való együttélésre. Egy-
iparban (Rotmann Imre, a Goldner fivérek), részt biztonsági, másrészt gyakorlati okokból:
téglagyártásban (Glied Bernát), kartongyártás- a zsinagóga, a rituális vágoda s fürdő, vala-
ban (Fischer Ernő), csokoládégyártásban (Ru ff mint az iskola közelsége és a térbeli identitás,
fivérek). A XIX. század végéig felbukkan a zsi- az együvé tartozás érzése miatt. A szabadkai
dó orvosok, ügyvédek, újságírók, szerkesztők és zsidók eleinte a város északi részén, az Erdő
ismert művészek első nemzedéke, mint például és Magyar utcában laktak, az első zsinagóga
Milko Izidor és Telcs Ede szobrász. 2 1 környékén. Számuk állandó növekedése miatt
Az emancipáció Szabadkán sem játszódott 1835-ben a városi tanács jóváhagyta, hogy a
le zökkenőmentesen . Többször került sor ap- központ felé, a piactól a Szagmeiszter-féle há-
róbb konfliktusokra. 1786 márciusában a lete- zig terjeszkedjenek. Iványi így ír: "S ezért talál-
lepedett zsidók arra kérték a városi tanácsot, juk ma is a zsidók zömét a mostani Széchenyi
ne engedélyezze újabb zsidók bevándorlását a téren és ennek két folytatásában a városerdő
városba, mert ez az ő életkörülményeik rom- felé ."24 (Érdekes módon a néhai Széchenyi tér
lását jelentené. A városi tanács ki is mondta, - ma a Nagy Októberi Forradalom tere - még
hogy a 12 családon felül- ők 60 forint véddíjat ma is piactér.) A századfordulón azonban a
fizettek - újabbakat nem fogad be. Mégis, a zsidók már sokkal szélesebb területen éltek,
gazdasági megfontolás súlyosabb volt, mint az az I. és VIII. körben is elérte számarányuk a
adott szó, és a városatyák elnézték további zsi- 10-12 százalékot.
dó családok letelepedését. A helybeli zsidók Szabadkán a lakosság területi nemzetiségi el-
ismételt kérése (1788) elől elzárkóztak, mond- oszlása határozta meg a szakrális objektumok
ván, nem tiltják a további bevándorlást, ha a elhelyezését. Az első ilyen épület, a ferences
jövevényeknek van megélhetésük. 1798-ban a templom, melyet 1736-ban szenteltek fel. A
városi tanács megtiltotta, hogy a zsidók közös- pravoszláv templom (első említés és felszente-
ségi elnököt választhassanak, azzal az indok- lés 1776-ban) és a Szent Teréz-templom (fel-
kaL hogy ők sem képezhetnek külön községet. szentelve 1798-ban, 19l8-tól. az anyaországtól
Ebben bizonyára közrejátszott, hogy Szabad- és a kalocsai érsekségtől való elszakadás óta
ka 1791-ben elnyerte a szabad királyi város székesegyház) után az első zsinagóga a város
státust, és ez megnövelte a városatyák önbecsü- negyedik szakrális objektuma. A szabadkai
lését. 1806-ban azonban már ismét engedélyez- zsidóság először 1789. március 10-én folyamo-
ték hitközségi vezető kinevezését. dott a városi tanácshoz, hogy jelöljön ki tel-
A városi tanács a királyi helytartónak szóló ket, melyet zsinagógaépítés céljára megvásárol-
1788-as kéreImében így ír: "Egyszersmind azt hatnak . A kérelmet a tanács a zsidóság kis
kívánja a tanács, hogy a csalások és veszeke- létszámára és szűkös anyagi helyzetére hivat-
dések alkalmának elhatárolása végett a zsidók kozva elutasította. Egy későbbi királyi
külön utcában lakjanak."22 A helytartó nem el- rendelee s biztosította ugyan a lehetőséget, de
lenezte ezt, de azért lehetővé tette, hogy a zsi- a szegénység továbbra is meghiúsította az épít-
dók ott telepedjenek le, ahol akarnak. Így a kezést. 1798-ban még Ábrahám Israel házá-
zsidók számára 1816-ban kijelölt utcák, ahol zá- ban folyt a szertartás, de pár évre rá, valószí-
logképpen házakat vehettek,23 nem tekinthe- nűleg a XIX. század első éveiben felépült az
tők gettónak, mert a terület nem volt pontosan első szabadkai zsinagóga. 1805-ben kelt iratok
KL EI N RUDOLF

SZABADKA ZSIDÓSÁ(~A

egy Politzer Sámuel nev ű rabbi, valamint sa- A telken találjuk még a maceszsütödét (A-
mesz és sakter tevékenységét említik. Egy Macetto) és a rituális fürdőt (B-Ballneo) .
1819-es adólevélből tudjuk meg, hogy a zsina- Iványi szerint a rituális fürdő és mészárszék
góga telke 726 négyszögölt tett ki, amelyre száz négyszögöl területet foglalt el. 28 A telek
1811 és 1819 között 29756 l/2 krajcár hadiadót utcai oldalán található két nagy téglalap alap-
(contributio), és 137182/3 krajcár városi adót rajzú épület, rendeltetésük a helyszínrajzon
(domestica) vetettek ki. Az 1837-es nincs bejelölve, de az egyik valószínűleg az is-
helyszínraj z26 szerint a zsinagóga telke már 840 kola. Iványi talált egy 1825-ből származó ada-
tot, eszerint az iskola felszabadult az adófize-
tés terhe alól, de a rituális fürdő és mészárszék
nem (a mészárszék nem azonosítható a helyszín-
rajzon) .29 Az egyik szomszéd Vincze Pál (való-
színűleg keresztény), a másik Hubert Salamon
zsidó. Kelet felől egy patak (Canalis) határol-
ta a telket. Nyugat felől a rajz csak Plateát, az-
az utcát ír, de az azonosítható az Erdő utcával.
Ez volt egykoron a zsidó negyed központja.
A régi zsinagóga eredeti alakjáról nem ma-
radt fenn rajz, csak az 1850-es, újjáépített vál-
tozatról. Az előbb említett helyszínrajzból, me-
lyen még nem látszik a tornyocskák alaprajza,
arra lehet következtetni, hogy az alföldi népi
építészetből ismert parasztbarokk oromzatú
hosszház még az eredeti állapotot mutatja
(két ablak és egy vakablak a Dávid-csillag
alatt), de a nyolcszög alaprajzú kis tornyok
és az előcsarnok már a felújítás alkalmával ké-
szülhettek. A régi zsinagógát 1913-ban, az új
felépítését követően bontották le. A Zsidó ut-
ca pedig a második világháború után szűnt
meg, miután a házakat földig rombolták, hogy
hozzáfogjanak a Tito marsallról, az akkori
pártfőtitkárról és államelnökről elnevezett
sugárút felépítéséhez.
A kiegyezés koráig a hitközség összes költ-
ségét a zsidóság fedezte. 1868-ban a városi
tanács a hitközség kiadásainak pótlására a
A zsinagóga Széchenyi Ur fel61i homlokzata
zsidóság számarányának megfelelően (az össz-
négyszögöl területű volt. Ezt Iványi is mege- lakosság l/40-e, azaz 1500 lélek) 250 forint
rősíti. 27 A telek közepén helyezkedik el a zsi- támogatást javasolt, az összeget - mint azt
nagóga, mely a rajzon 31 öl hosszú és 15 öl Iványi megjegyzi - "a közgyűlés méltányos-
széles, egyszerű téglalap alaprajzú épület, egy ság szempontjából 350 forintra egészíté ki". 30
kis toldalékkal a keleti, illetve északi oldalán. A Hevra Kadisát 1790-ben alapította Hirsch
KL EI N RUD OLF

SZABAD K A ZS IDÓ SÁGA

Jakab. "A szabadkai Szent Egyesület - írja maga után az egész birodalomban.32 Ebben az
Iványi - idővel már szép vagyonra is szert tett, időben (1887) volt Szabadka egyetlen jelentő­
amelyből a Magyar utcában (ma Frankopans- sebb antiszemita kilengése. Egy, az országgyű­
ka) szép házat emelt, s ebben nagy ünnepek al- lési választásokkal kapcsolatos politikai bot-
kalmára a szűk zsinagógában keletkező nagy rányt követően Jankovics főispán kénytelen
tolongás elkerülése végett a nagy gyűléstermet volt megválni hivatalától. Pártfogoltja, a fiatal
a zsinagóga pótlására alkalmas imaházzá is Mukics (a polgármester fia), elveszítve politi-
alakítá. "31 Ezen a telken épült fel később az el- kai támaszát, a pesti antiszemita körök hatása
ső szabadkai zsi-
dó kórház.
A zsidó temető a
néhai Halasi ka-
punál volt, 1828-
ban, a városi te-
metők rendezése-
kor meghagyták
eredeti helyén.
Lokációja össze-
függ az egykori
Zsidó utcáéval. A
pravoszláv teme-
tőtől eltérően,
amely a Szerb ut-
ca (ma Arsenije
Carnojeviéa) vé-
gét zárta, ez a vá-
ros földrajzi adott-
ságai miatt a zsi-
dók lakta utcáktól
kissé nyugatabbra
fekszik. Kétszáz Slabadka belteriiletének térképe a zsidó tclektulajdonosokkal (fekete)
éves története fo-
lyamán számtalanszor bővítették . alá került, és A szélső baloldal antiszemita prog-
A soknemzetiségű, hagyományosan toleráns ramja cÍmű röpirat terjesztésébe kezdett. A
vidéken, ahol igen kevés dzsentri élt - az an- tiszaeszlári vérvád után a szabadkai zsidók is
tiszemitizmus leggyakoribb szítói -, a zsidó- fokozott érzékenységgel reagáltak az antisze-
kat ritkán sújtotta a környezet türelmetlensé- mitizmusra. Megrettenve az általános felhábo-
ge. Az antiszemitizmus Szabadkán a Monar- rodástól, Mukics a negyvennyolcasokra fogta
chia általános politikai és szellemi áramlatainak tettét. A szabadkai antiszemitizmus vezéralak-
begyűrűzéseképp jelentkezett. Röviddel a vár- ja hamarosan véget vetett csapodár életének.
va várt emancipációs törvény kihirdetése után Ezt követte a Szabadka melletti Csantavér fa-
(1869) a bécsi tőzsdekrachot (1873) követő lu antiszemita botránya. Dankó Takács János
gazdasági krízis antiszemita hullámot vont megvádolta Fürst Sámuel kereskedőt, hogy
K L [ I N R U II O 1_ r
SZABAIlKA ZSIIlÓsAc,/\

jelentős szerepét a város gazdasági és kulturá-


lis életében. A zsinagóga építészeti nyelve a
szabadkai zsidók optimizmusát és magyar iden-
titását testesítette meg. Ám a város zsidói nak
XX. századi történelme egyiket sem igazolta.
Az első nagyobb megrázkódtatást az első vi-
lágháború és az azt követő trianoni szerződés
okozta változások jelentették.
Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabo-
lása után Szabadkát Bács- Bodrog vármegye
oroszlán részével együtt az újonnan alakult
Szerb- Horváth-Szlovén Királysághoz csatol-
ták. A korábban jelentős kelet-nyugati és észak-
dél irányú közlekedési útvonalak az új határok
miatt elcsökevényesedtek, a megváltozott po-
litikai és gazdasági szférák Szabadkát pangó
határvárossá tették, kevés reménnyel a fejlődés­
re. A határt olyan közel vonták meg a város-
hoz, hogy elvesztette közigazgatási területé-
nek jelentős részét. Amint azt a belgrádi Du San
Jelié történész, a Jugoszláv Néphadsereg
nyugalmazott ezredese, a szabadkai zsidóság hi-
vatalos krónikása 1987-ben kifejtette, katona-
politikai okokból a gyárak egy részét leszerel-
tették, és áthelyezték az új királyság délibb,
szerbek lakta vidékeire. A Monarchia korából
ismert nagy építkezési kedvet felváltotta a stag-
A zsinagóga belső tere nálás és a visszaesés. Az új állam vezetői arra
legyilkoltatta kiskorú öccsét, és vérét rituáli-s cé- törekedtek, hogy elmossák a gazdasági és kul-
lokra felhasználta. A szabadkai hatóságok pár- turális különbségeket a régi és frissen meg-
tatlanságának köszönhetően az ügyre hama- szerzett vidékek között. Ilyen célt szolgáltak a
rosan fény derült: az elveszett gyereket sértet- betelepítése k is, melyek dacára Szabadka még
lenül megtalálták Zenta város környékén. igen sokáig megőrizte közel eredeti nemzetisé-
Az említett két incidens hamarosan feledés- gi összetételét. Az új polgárok nem annyira
be merült, és a zsidók továbbra is zavartalanul mennyiségi, inkább minőségi változást hozt~k,
éltek a békés vidéken. főleg a vezetésben és irányításban vettek részt.
A szabadkai zsidóság tovább erősödött, és a Mégis, a város lassan a peremre sodródott. Az
századfordulóra elérte fejlődésének csúcspont- új hazába való belépése ko r Szabadka, azaz ak-
ját. 1903-ban felszentelték a nagy zsinagógát, kor már hivatalosan Subotica, lélekszámát il-
mely elődétől eltérően nem a külvárosban emel- letően az új királyság harmadik városa volt, de
kedett, hanem a város központi téregyüttesé- ezt a pozícióját hamarosan elveszítette a leépü-
nek szomszédságában. Hatalmas kupolája mél- lés következtében. A titói Jugoszláviában Su-
tán hirdette építői beérkezettségét, rendkívül botica már a tizedik helyet sem érte el.
K I. L I N R II II o L J

SZABADK A ZS IDÓSÁc, ;\

A hatalomváltást ele-
inte nehezen viselte a
már teljesen elmagya-
rosodott zsidóság, mely
a monarchiabeli világ-
tól elszakadt, és a tö-
rök uralom alól való
felszabadulást követő­
en először déli hatás alá
került. Az új királyság
felölelte ugyan a Mo-
narchiában élő katoli-
kus szláv népeket, a
horvát és szlovén tar-
tományokat, de Sza-
badka inkább az orien-
tális, bizánci-ortodox,
ottomán hagyományo-
kat is magába foglaló
befolyás alá került.
Ám a szabadkai zsi-
dók fenntartásai a
szerbek k e l szemben
történelmileg nem
voltak igazoltak, hi-
szen a szerb nép nem
volt ellenséges az izra-
elitákkal szemben,
csak azt várta el tőlük
- bizonyos mértékig
jogosan -, hogy felad-
ják magyarságukat, és
hű építőivé váljanak
az új hazának. A ma-
gyarországi zsidótör-
vények és a mind job-
ban kiéleződő magyar
antiszemitizmus az- A frigyszekrény képe az 19iO-as évekből
után ráébresztették a
szabadkai zsidókat, hogy jobb a filoszemita Amint azt Jelickifejti, az új vezetőségnek a
Karadjordjevics-dinasztia alattvalójaként élni, katolikus magyarokkal és horvátok kal szembe-
mint izraelita magyarnak lenni a fejlettebb, de ni bizalmatlansága nem terjedt ki a zsidóság-
intoleráns magyar királyságban. ra. 33 Így a zsidó bankárok, gyárosok, kereske-
K LE I N RU DOLf

SZA BA DK A ZS I DÓSÁGA

poda), mely nem rendelkezett ipari- és bank-


tőkével, és szervező képességnek is híján volt
ahhoz, hogy saját gazdaságpolitikát alakítson
ki, ezenfelül igyekezett még Szabadka más
nemzetiségű polgárait lehetetlenné tenni az em-
lített ügyek bonyolításában, favorizálta a zsi-
dókat. A zsidók az adott helyzetben a szerb
nagypolgárságnak Isten ajándékát jelentették,
mely nélkül nem lehet meglenni, és ezért éssze-
rűtlen lett volna bármit is változtatni ebben a
tekintetben. Úgy vélték, hogy a zsidóknak azt
kell tenniük, mint eddig, azaz sikeresen gazdál-
kodni."34 Noha az idézett szerb történész rend-
kívüli ismerője a szabadkai zsidóságnak, fenti
soraival nehéz egyetérteni. A zsidókkal szem-
beni tolerancia nem pusztán a szerb burzsoá-
zia érdekei ből eredt. Hangsúlyozni kell, hogy
rokonszenvről is szó volt akkortájt, amit mi
sem igazol jobban, mint Péter király gondos-
kodása a belgrádi doréoli zsinagóga építése
kapcsán. Kevés koronás fő látogatta oly gyak-
ran az épülő zsinagógát a kontinens úgyneve-
zett "kultúrállamaiban". Nem önös érdek ve-
zérelte utóbb azokat a szerb tartalékosokat sem
a nürnbergi hadifogolytáborban, akik a néme-
tekkel dacolva tették fel a sárga csillagot, és ma-
radtak egy barakkban zsidó társaikkal, miután
egy német katonatiszt, Graf von Oldenburg
nem hivatalosan tudatta velük, hogy ha a
parancsnak megfelelően elhagyják izraelita tár-
saikat, az SS rágyújtja a barakkokat a zsidó fog-
lyokra. (Oldenburg grófja a háboru után meg-
kapta a neki kijáró elismerést, a szerb bajtár-
sak nem.) A szabadkai zsidók szerepe kapcsán
Jelié idézi még dr. Pressburger Józsefet, Tito
marsall közeli munkatársát, aki ehhez azt is
hozzáfűzte, hogy a zsidó kereskedők az első
It. ~illI6ról sz6r .. azó Illenóra
percektől, azaz az első világháborút követő
szűkös években is már sokban hozzájárultak a
dők, ügyvédek gyorsan integrálódtak az új or- jobb ellátáshoz: Triesztből szállították a naran-
szág gazdasági életébe. A belgrádi történész csot az új hazába, miközben nemritkán az áru
így ír erről: "A szerb burzsoázia (eredetiben: mellett kellett aludniuk a tehervagonokban.
»nagyszerb uraságok«, azaz velikosprska gos- Így a szabadkai zsidóság viszonylag rövid idő
K L (IN RU D OLF

SZABADKA ZSI D ósAc'A

alatt a város ipari és kereske-


dői szférájának mozgatója lett.
A nagyobb gyárak majdnem
kizárólag zsidók kezében össz-
pontosultak. Ezt az előretörést
a zsidóság számbeli gyarapo-
dása is követte, és 1941-re szá-
muk meghaladta a 6000-et.
Kulturális szempontból vi-
szont kedvezőtlenebb volt a
helyzet. Szabadka nagy
szülöttei, Kosztolányi Dezső,
Csáth Géza, Telcs Ede vég-
képp elszakadtak a "bácskai
met-ropolisztól", mely immár
nemigen volt képes ilyen szín-
vonalú értelmiség kitermelésé-
re. Helyére nem jött megfelelő
szerb intelligencia, mely a Mo-
narchia korában is a jelentős
szerb kultúrájú Újvidék vagy
Belgrád vonzáskörében műkö­
dött. Pablo Casals és Bartók
Béla sem koncertezett többé
Szabadkán.
Így az akkulturáció is nehe-
zen ment. A zsidók tudatában
voltak annak, hogy a szerbek
tisztelettel viseltetnek ugyan a
könyv népe iránt, de a zsidó-
ság elszakadt a közép-európai
kultúrkörtől, korábbi "gazda-
népétől". A hirtelen váltás, az
új kulturális miliő, a közép-eu- Részlet az előimádkozó székéről
rópai írásbeliség hagyományá-
nak hiánya mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy magyar intelligencia nélkül is csorbítatlanul
a zsidóság kulturális integrációja nehezen ha- fennmaradt, hiszen korábban is főleg zsidók
ladt. Ezt igazolja a névváltoztatások ritka vol- írták! az újságokat, de - és ezt fontos kiemelni
ta is. Különös módon éppen az említett írásbe- - magyarul. A néhai izraelita magyaro k. akik
liség hagyományának hiánya teremtett paradox itt, a vegyes nemzetiségű, sokáig horvát több-
helyzetet az új Bácskában. Itt ugyanis igen ségű területen a századok folyamán a magyar-
gazdag publicisztikai élet folyt a Monarchia ság exponensévé váltak, egyszerre önként vál-
idején. Ez viszont furcsa módon az elmenekült lalták a kettős kisebbségi sorsot, ami csak hát-
rányt hozott szá- jává vált. 36 A
mukra, hiszen az sors iróniája
uralkodó nép el- azonban,
várta volna a zsidó- hogy a vajda-
itól, hogy izraelita sági magyar-
hitű szerbek legye- ság érdekeit
nek, vagy a leg- Jegdiplomati-
rosszabb esetben kusabban
csak zsidók, de se- képviselő,
hogyan sem izrae- szabadelvű
lita magyarok. zsidók által
Az említett belgrá- szerkesztet és
di történész kifejti: terjesztett
a hatóságok megtil- Naplót Bácska
tották, hogy zsidó Magy a ror-
gyerekeket a triano- A zsinagóga kupolájának laterná;a szághoz visz-
ni szerződés által szacsatolását
biztosított magyar nyelvű iskolákba járassák. követően a magyar hatóságok betiltották, azon
Az új hatalom másik stratégiai célja a magyar a jogcímen, hogy többet engedett a kelleténél
nyelvű - főképp zsidó kezekben levő - sajtó el- a belgrádi hatalom nyomásának.
nyomása volt, olvashatjuk a belgrádi kiadású, A zsidók kulturális - és bizonyos mértékig
a szabadkai zsidóságról szóló szöveg- felekezeti, valamint politikai - integrációját
gyűjteményben. 35 Mivel azonban a zsurnaliz- volt hivatott elősegíteni az úgynevezett Savez
must nem egy totalitárius párt vagy titkosrend- jevrejskih veroispovednih opstina, az új ki-
őrség, hanem a piac szabályozta, ezek a kísér- rályság zsidó hitközségeit tömörítő belgrádi
letek kudarcba fulladtak. Nem csoda, ha meg- szervezet. A korabeli szabadkai zsidó sajtó ta -
gondoljuk, hogy a lakosság döntő többségét núsága szerint azonban az elmagyarosodott
egyrészt a szerbül alig tudó magyarok, másrészt bácskai zsidók nemritkán hadban álltak e belg-
az itt élő horvátok (bunyevác) földművelők rádi intézménnyel. Nem kevés zsidó ifjú ta-
tették ki, akik az immár pánszláv hazában se nult hát az antiszemitizmustól nem mentes
váltak újságolvasóvá, a szűkebb körű horvát in- Zágrábban, mely viszont jól konzerválta a Mo-
telligencia pedig úgyis többnyelvű volt. Így a narchia légkörét, és jelentős zsidó közösséget
hatóságok minden erőfeszítése dacára a lapok mondhatott magáénak.
döntő többsége magyarul jelent meg. Az öt ma- Mai távlatból tekintve e kulturális váltófür-
gyar nyelvű újságból négyet írtak zsidók. Kü- dő nagyon pozitívan hatott a zsidó tudat meg-
lönös módon ezek az újságok - valahogy úgy, szilárdulására. Nem csoda hát, hogy a cioniz-
mint fél évszázaddal később az egykori auto- mus gondolata sokkal jobb termőtalaj ra lelt az
nóm Vajdaság magyar sajtója -liberálisabbak elcsatolt Bácskában, mint az anyaországban .
voltak az anyaországiaknál, az ottani, még ked- 1927. szeptember 4-én és 5-én ülésezett a Ju-
vezőtlenebb politikai helyzet következtében. goszláviai Cionista Szövetség a szabadkai
Így állt elő az a furcsa helyzet, hogy a zsidó- városháza pazar dísztermében. (Magyar fenn-
ság - immár kisebbségi sorban - a magyar kul- hatóság alatt ilyesmire nemigen volt példa.)
túra támogatójává, sőt nemritkán fő hordozó- Megalakult az első helyi cionista szervezet is
dr. Bosán Samu sági zsidók
és dr. Hirt Ferenc magyarságát
vezetése alatt ..>? megkérdője­
Az elmagyaroso- lező furcsa
dott zsidóság kö- eseményre. A
rében a cionizmus szomszédos
eszméi nem talál- Magyaror-
tak süket fülekre, szágon egyes
ami meglepte az lapok arról ír-
új ország antisze- tak, milyen
mitább nyugati nagy szeren-
feléből érkező ci- cséje a ma-
onista aktivistá- gyarságnak a
kat. P. Wertheim bácskai zsidó-
szabadkai látoga- ság, mely
tása kapcsán megőrizte
megjegyzi: "Ami- magyar kul-
kor vajdasági pro- Részlet az északi középrizalitról túráját, nyel-
pagandautamra vét, melyre -
készültem, attól féltem, hogy az itteni iFjúság ahogy akkor fogalmaztak - le- het majd szá- mÍ-
nem ismeri olyan jól a cionista gondolatot, mint tani. A vajdasági zsidók, ismerve a zsidóelle-
a mi szlavón-horvátországi fiatalságunk. Kü- nes magyar törvényeket és a növekvő antisze-
lönös azonban, hogy a magyar nyelv még min- mitizmust, de az új hazában uralkodó feltéte-
dig milyen kedves volt a zsidó iFjak számára, leket is, szükségesnek érezték, hogy elhatárol-
és a német nem tudása is komoly akadályt je- ják magukat a fenti kijelentésektől, és márci-
lentett a cionista munkában." Tíz nappal us 25-én tiltakozó nagygyűlésen vettek részt.
később viszont evi Rothmüller, aki Ezt valójában a nem teljesen ártatlan másik
Wertheimer útirányát hűen követte, arról szá- oldal szervezte. Hivatalosan ez a Karadjo-
molt be, hogy a Geulat haErec számára 1600 rdjevics-királyságban a kisebbségektől meg-
dinárt sikerült összegyűjteni a szabadkai zsidók követelt kollektív hűségnyilatkozat tételéhez
körében. 38 A kezdeti nehézségek dacára Sza- kötődött. 39 Az említett nagygyűlésen dr. Klein
badka, a "zsíros Bácska" zsidó központja a pe- Adolf hitközségi elnök kifejtette, hogy senki-
rifériáról mindinkább a cionizmus középpont- nek nincs joga útját állni a szabadkai zsidóság
jához került közel. Nem kis szerepe volt ebben boldogulásának az új körülmények között.
a szabadkai cionista aktivistáknak, Sporer Im- Ebben az évben játszódott le még egy fontos
rének, Herlinger Bélának, Andrija Gamsnak, esemény a szabadkai zsidó hitközségben. Jú-
Szabados Tibornak és - amit külön hangsú- lius 5-én dr. Klein Adolf 27 év szolgálat után
lyozni kell - Gerson főrabbinak is, aki isten- lemonpott elnöki tisztségéről. Az egykori refor-
tiszteleten szorgalmazta, adakozzanak Palesz- mernek és a századfordulós viszonyok nagy
tina megújítására, kiemelve, hogy minden zsi- demokratizálójának a tagság azt rótta fel, hogy
dónak kötelessége hozzájárulni a zsidó megúj- elveszítette érzékenységét a jelenkor változá-
hodáshoz. saival szemben. Helyébe dr. Kalmár Elemér
1931 kora tavaszán került sor egy, a vajda- ügyvéd, a cionista mozgalom egyik pionírja lé-
KL EI N R UDOL f

SZA BA DK A ZSIDÓSÁCjA

pett. Nagy ellenállást kellett leküzdenie a "ré- miszer-termelést és -kereskedést, és numerus


gi jó időkben" pozíciót szerzett tagokkal szem- clausust vezettek be. Mindkét intézkedés na-
ben, de ha fokozatosan is, a cionista gondolat gyon érzékenyen érintette Szabadka zsidósá-
mind több hívet szerzett, és kezdetét vette egy- gát. A város összlakosságának 7 százaléka volt
fajta zsidó megújhodás. 40 zsidó, és az egyetemi/főiskolai helyeknek csak
A szabadkai zsidóságot a harmincas években 0,45 százalékát foglalhatták volna el. Gyakor-
újabb támadás érte, ez alkalommal dél felől, az latilag teljesen kiszorultak a szabadkai felsőok­
új fővárosból. A belgrádi Narodna rec újság kí- tatási intézményekből.
sérelt meg leszámolni a vajdasági - ahogy ők Mindez nem mentette meg a Jugoszláv Ki-
fogalmaztak - cionista judeomagyar zsidókkal. rályságot. A németek 1941. április 6-án meg-
Szócsövének, a "szerb Népszava" főszerkesz­ támadták az országot, és majdnem minden el-
tőjének, Rade Lungulovnak az establishment lenállás nélkül el is foglalták. A Karadjordjevics
egyes elemei mellett még külföldi megbízói is vol- királyi család külföldre menekült, és az állam-
tak. Kapcsolatban állt a belgrádi hitleri szelle- kincstár holléte még ma sem ismert. A jugoszláv
miségű német Verkehrsbüróva1. 41 1934-ben a hadseregbe behívott és dél-szerbiai vidékekre
hatalom Bácskában - Újvidék kivételével - be- vezényelt zsidó tartalékosok egy része egy szép
tiltatta a Hasomer hacaÍrt. reggelen arra ébredt, hogy törzstisztjeik "le-
A harmincas évek folyamán már Szabadkán is szerelte k", az egyenruhát eldobva szamárháton
érezhető volt a fasiszta veszedelem. A szabadkai és bocskor ban, parasztruhába öltözve a falvak
hitközség a német nemzetiszocializmus elől me- felé vették útjukat. A zsidó sorkötelesek né-
nekülő zsidóktól értesült a közelgő tragédiáról, met hadifogságba estek. Mint később kiderült,
ami még aktuálisabbá tette a kivándorlás gondo- ez mentette meg életüket, mert Bácskából nagy
latát. 1936 áprilisában vetítették az Erec Izráel, bizonyossággal megsemmisítő táborokba ju-
a munka és jövő országa című filmet. Vajdasági tottak volna, mint az otthon maradt családtag-
körútja során 1936. november 5-én és 6-án Sza- jaikkal történt. Közben április ll-én megjelen-
badkára látogatott dr. Nachum Goldmann. Az tek a magyar csapatok Bácska földjén, és négy
ez alkalommal rendezett ünnepségen képvisel- nap alatt "elfoglalták" azt. Április l8-án túszul
tette magát az összes szabadkai felekezet. Az év ejtették Szabadka 85 tekintélyes polgárát, akik
folyamán erősödött a Tehelet Lavan mozgalom, vagyonukkal és életükkel feleItek a város rend-
és Szabadka környékén hahsarákat létesítettek, jéért. Közöttük volt dr. Gerson József főrab­
ahol megtanították a zsidó fiatalokat az alapve- bi és még 34 zsidó polgár. Május 7-én szaba-
tő mezőgazdasági ismeretekre, melyekre szük- don bocsátották őket, de újabb 34 tekintélyes
ségük lehetett Izrael földjén. polgárt vettek őrizetbe, közöttük dr. Kalmár
Végül l 940-re a Karadjordjevics-dinaszti- Elemért, a zsidó hitközség elnökét is. A sors iró-
ának terhessé vált a korábbi zsidóbarátság, és niája, hogy nem annyira a magukat izraelita
a Führer kedvéért inkább lemondtak a zsidók jugoszlávoknak (Jugosloveni Mojsijeve vere)
nyújtotta gazdasági előnyökről, beleértve a friss valló zsidókat vették őrizetbe, hanem éppen
narancsszállítmányokat is. A belgrádi hatósá- azokat, akiket a szerb hatóságok korábban
gok az immár Jugoszláv Királyságnak nevezett judeomagyaroknak bélyegeztek!
állam hivatalos lapjának (SluZbeni /Mt Kra/jevine Megkezdődött a szabadkai zsidók módszeres
Jugodlaviie) 229., azaz augusztus 5-i számában üldözése, 1942-ben elvették vagyonukat, get-
meghirdették a zsidók gazdasági tevékenysé- tóba zárták őket, és behívtak munkaszolgála-
gének korlátozását, azaz megtiltották az élel- tosokat. Szálasi hatalomra jutását követően
KLEIN RUD OLF

SZABA Il KA Z SI Il ÓSÁC, j\

megindult a bácskai zsidók haláltáborokba szál- elcsökevényesedéséhez vezetett. A kommunis-


lítása. 1944 májusa és júniusa folyamán 4000 ta ideológia - még azok számára is, akik nem
zsidót hurcoltak el a városból. 1944 októberé- fogadták el - aláásta a zsidó identitást, és fo-
ben a szovjet seregek már felszabadították kozott asszimiláció vette kezdetét. Ez a ten-
Bácskát, de zsidó ekkorra már alig maradt. dencia 1945-től egészen 1990-ig tartott.
A zsidók csak fokozatosan tértek vissza. A kommunista uralom idején nyílt, hivatalos
1946-ra már nagyjából hazaérkeztek a mun- antiszemitizmus nem volt. A felszín alatt viszont
kaszolgálatból, hadifogságból, partizáncsapa- ott munkált a korábbi populáris antiszemitiz-
tokból az életben maradt szabadkai zsidók. Az mus és a hivatalos Amerika-, valamint Izrael-
1941-ben még 6105 lelket számláló hitközség ellenes politika sem volt mentes antiszemita
létszáma a háború utánra 1050-re (17,3 száza- felhangoktól. A vezető pozícióban levő zsidók-
lék) csappant. tól elvárták, hogy elhatárolják magukat Izra-
A munkaszolgálatot, koncentrációs táborokat, eltől és politikájától. A kommunisták gyakran
a családjuk elvesztését követően a zsidókat beszéltek az osztályellenséggel szemben vívott
még egy csapás érte: az új "népi hatalom" el- ideológiai harc során a gazdag zsidó burzsuj-
vette (nacionalizálta, konfiskálta) mindenüket, róI. A kommunizmus gyengülésével az egyhá-
ami túlélte a magyarországi beszolgáltatáso- zak szította antiszemitizmus is megjelent.
kat, a háborús rombolásokat, a háborút köve- Mindez nem kedvezett a vallási életnek és a
tő fosztogatásokat, azaz gyáraikat, műhelyei­ zsinagógáknak. Az általános gondatlanság,
ket, földjeiket, üzleteiket, kiadóvállalataikat, nemtörődömség, a meghiúsított alkotói kedv és
bankjaikat, kórházaikat, iskoláikat. A fiatal zsi- a latens zsidógyűlölet, amelyet a hatnapos há-
dók többsége felmérte a helyzetet, és keserű­ ború után hivatalosan is szítottak, a zsinagó-
séggel a szívében kivándorolt Izraelbe, Ame- gák nagy részének likvidálásához vezetett a
rikába. Így a zsidók száma Szabadkán rohamo- Szerb Szocialista Köztársaság északi vidékein
san csökkent: (a zsinagógák felépítésének korában Bács-
év zsidók száma Bodrog, Torontál és Szerémi vármegyékben),
1946 1065 de a horvát vidékeken is átépítették a zsinagó-
1950 643 gák egy részét.
1951 410 A szabadkai zsinagóga túlélte a legnehezebb
1952 403 időket, mivel akkor még a hitközség tulajdo-
1958 441 nában volt. A kis zsidó közösség viszont mind
1964 363 nehezebben viselte a fenntartás költségeit, és
1978. szeptember 24-én megszületett a szeren-
Később ez az iram lelassult, de a zsidók szá- csétlen döntés, hogy a zsinagógát a városnak
ma továbbra is apadt, és a hitközség fokozato- ajándékozzák. Az ajándékozási szerződést
san elöregedett. 1979. szeptember 4-én írták alá, melyben a zsi-
Az új kormányzat, a "proletárdiktatúra" dó közösség (az új Jugoszláviában nem volt hit-
lenézte a hagyományt és általában minden szel- község a hivatalos ateizmus miatt) visszavon-
lemi értéket mint "burzsoá kultúrát" és termé- hatatlanul a városnak ajándékozta a zsinagó-
keit. Az ateista államhatalom gyanakvással gát, hogy az felújítsa, és az eredeti rendelteté-
tekintett a vallásra, a "belső ellenség" szellemé- sét nem sértő kulturális célokra felhasználja. A
nek megnyilvánulására. hatóság ekkor már nyomást gyakorolt e lépés
A hivatalos ateizmus a zsidó vallási élet megtételére, hiszen a szomszédos Újvidék zsi-
K L I: I N R LI Il O L F

SZAIlA llKA Z SII l ÓS A C'i\

dó közösségének ügyes vezetői előnyös szerző­ netelét, és erkölcsileg is romboló volt. A frigy-
dést kötöttek a várossal, mely biztosította a szekrény előtt obszcén jelenetek és más ízlés-
zsinagóga restaurálását és zsidó tulajdonban telenségek zajlottak le, amelyek miatt a Zsidó
maradását. Noha a szabadkai zsinagóga im- Közösség elnöke tiltakozott. Ezt követően a
már "társadalmi tulajdonba" és állami védelem helyi hetilapban, mely akkortájt a hivatalos
alá került, további romlását nem sikerült lé- szervek szócsöve volt, az elnököt heves táma-
nyegesen lelassítani. A szabadkai zsidó közös- dások érték. Feltették a kérdést: hogy ítélkez-
ség kezdeményezésére létrejött egy találkozó az het a művészet felett a Zsidó Közösség fogás z
akkori városi vezetőség és a Zsidó Világkong- elnöke? A polgárok mind hangosabb tiltako-
resszus képviselője, Abramson úr között. Az zása nem változtatott a helyzeten. Sőt, 1989. de-
akkori városi vezetőség, a Jugoszláv Kommu- cember 31-én megszervezték az exkluzív újév-
nisták Szövetségének községi titkára, a közsé- várás t a templomban!
gi küldött-testület elnöke nem mutatott elég A bolsevizmus lehanyatlásával, illetve átalaku-
rugalmasságot a külföldi "zsidó kapitalista" be- lásával a reál szocializmus országaiban felcsil-
ruházó iránt, Abramson úr kiábrándultan és lant a zsidó megújulás lehetősége. A hivatalos
dolgavégezetlenül tért vissza New Yorkba . sajtó már nem tartotta Izraelt az amerikai im-
1985-ben a helyi közigazgatási szervek le- perializmus ágensének és agresszornak, a sza-
romboltatták az egykori zsidó iskolát, mely a badságszerető arab népek sanyargatójának, a
szabadkai festők műtermeinek adott otthont. zsidók pedig megszűntek a "nemzetközi cionis-
Helyére egy ötszintes lakó- és üzletházat kíván- ta összeesküvés" ügynökei lenni. Úgy tekinte-
tak építeni kiemeIt személyek számára, mely a nek rájuk, mint az elszegényedett kelet-európai
hitközségi épület és a zsinagóga közé ékelő­ országok potenciális pénzügyi támogatói ra. Így
dött volna. Ezzel a beavatkozással eltakarták a Szerb Szocialista Köztársaság külpolitikája is
volna a zsinagóga keleti és északi oldalát, a Izrael-baráttá vált 1990 első felében. Ám a ked-
nagy épület megtörte volna a zsinagógakomp- vező tendencia nem tartott soká. Az 1991-ben
lexum egységét. Ez a szándék a város polgá- kirobbanó szerb-szlovén konfliktus, utóbb a
rainak és független, nyilatkozni bátor szakem- szerb-horvát háború, a fejlett nyugati tagköztár-
bereinek, valamint az Országos Zsidó Közös- saságok kilépése a jugoszláv államszövetségből ,
ségek Szövetségének heves tiltakozását ered- majd a boszniai válság, és az ezt követő nemzet-
ményezte. 42 Ezért a Lakásgazdálkodási Érdek- közi gazdasági zárlat Szerbia és Montenegro
közösség és "anonim" megrendelői eltekintet- ellen gazdasági válságba kergette a már nehéz-
tek a zsinagóga telké n tervezett építkezéstől. ségekkel küszködő új államformációt, és meg-
Három évvel később az akkori teljes vezetőség nehezítette Szabadka mindennapjait.
az úgynevezett antibürokratikus forradalom A gazdasági ellehetetlenülés és a háborúval
és eszmei-politikai differenciáció után letűnt a kapcsolatos sorozások újabb aliát indítottak el
politikai színtérről. a vajdasági zsidóság soraiban, és a 140 lelket
Az 1985-86-os színházi évadtól kezdve a zsi- számláló szabadkai zsidó hitközség tovább
nagóga új rendeltetést kapott: Ljubisa Ristié ne- apadt. A létbizonytalanság azonban furcsa je-
ves belgrádi rendező avantgárd színházának lenséget hívott életre. A korábban zsidóságu-
adott otthont, ami azzal a reménnyel kecseg- kat feledő egyénekben megmozdult valami, és
tetett, hogy az új rendeltetés a javára válik az egyre többen tagozódtak be a zsidó közösség-
épületnek. Ám az új gazda, a Ristié-féle szín- be, olyanok is, akik addig felé se néztek; töb-
ház csak meggyorsította a zsinagóga tönkreme- bek között vegyes házasságok nem zsidó felei
K 1_ [ I 1'1 K LJ II Ü LF

SZA BADKA ZSI[)ÓSAC,A

is. Egyesek a betagozással párhuzamosan ké- II Ivdnyi: i. m. Il. kölet.335.


relmezték az első segélycsomagot. A hitköz- 12 Az adatokat IIIányi m/ívéből vettem. Mi"el 1830-ból é.1
1844-bőL nem rendelkezünk az ö.J.Jzlak(MdtÍ,q dzánuíval, a meg-
ség 1995 januárjában 208 lelket számlált.
felelő Jomkba az 1829-eJ, liletve 1846-od értékeket helyettedítet-
1994 szeptemberében leváltották a Zsidó Kö- tem be, zárójelben.
zösség elnökét, aki a "szocializmus építésének" 13 Megerődíti ezt az 1831-&1 z'/idó ÖdJzeírá.J, nlely dzerint 464
nehéz éveitől kezdve vezette a város zsidósá- izraelita, azaz 81 c.1a/dd lakolt .5'zabaJkán: l bolto,l, 65 kered-
gát. Az új elnök, Halbrohr Tamás sikeres üz- kedő, 7-7 iparod, bérlő &, koIJU.J. Élli Ö,'Jzjövedelll1üket az adó-
,!zeJők 3389forintra becdüftél.: (Szabadkai Történelmi Levélt-
letember, már évtizedek óta ellátja a lelkészi fel-
árM 12. A 421po!. 1832.)
adatokat, és elkötelezett híve a zsidóságnak.
14 Az aJatok Iványi mű"e II. kötetének külihzböző helyeiről
A szabadkai zsidókat - a vegyes házasságok dzárnUlznak.
gyermekeit is - a XX. századi történelem iga- 15 Iványi: i. m.1. kölet, 487. Iványi a 337. oldalon megj~9Y­
zi zsidókká tette. Belátták, hogy akár itt ma- z i, ho,qy a forradalom alatt Szabadkán antiJzemitizmwnak
radnak szüleik, nagy- és dédszüleik földjén, nyoma dem volt. A forradalom vérbe fojtddát kö'vetően a dzer-
bek ré.1zéről mutatkozott jelentőd,?bb antiJzemitizmw a z'/úJók
akár visszatérnek az őshazába, ők többé már
forradaLmi elkötelezettdé.ge mwtl. Szerenc.1ére ez itt nem volt
nem izraelita magyarok, nem Mózes-vallású
olyan jelentő.1, mint má.J bácdkai várOdokban. (Zentdn a dzerb
jugoszlávok, nem kommunisták, nem munkás- felkelők -a forradalom ellenzői - dok ZdúJÓt.9yilkoftak meg, be-
osztály, nem vajdaságiak, nem szerbiaiak, ha- leértve ULImann üert rabbit. Hiklonló pogrom áldozata lett az
nem elsősorban zsidók. aJa i Halprin Jakab rabbi é.1 nzéq a híre.1 óbudai Minc Mózed
rabbifia ú) IWzfetedebben "üd Dlldvan Jelié: Kratak pregled
JEGYZETEK istorije subotickih Jevreja i njihovog doprinosa razvoju
l IJézi: Zsidókérdés Magyarországon. A Huszadik grada. Zbornik 5, Stuolj'e, arhivdka i memoaf<lka graJa o
Század körkérdése. Beregi Ármin válaszirata. Zsidó- I.!toriji dubotickih Jevreja.Jevrejdki iJtorljdki muzej; Beograo,
kérdés, asszimiláció, antiszemitizmus. Gondolat, Bp., 1984. 1987.29.
49. 16 IIIányi: i. m . 11. kötet,229.
2 Lá.JJ Wtzfter Piet.1ch: A zsidók bevándorlása Galíciá- 17 Uo. 229. Ezért - amint azt Jelié kiemeli - a ZdúJók a
ból és a magyarországi zsidóság. Valóság. 1988111, 46-49. k eredz tényekkel, eLdő.1orban a dzerb keredkedőkkeL kerültek
3 L(ÍdJ Bef1L:!Ch Arthur: A zsidók térfoglalása és elhelyez- ö;lJzeütközédbe. (Jelié: i. m. 33.)
kedése a mai Magyarország területén (1830-1930). Ma- 18 A Z1iJó KongreddzU.J ,lfatútuma arra volt hivatott, hogy
gyar Statisztikai Szemle, 1934. 919-925. az egé.u magyar ZdiJódág dzámára egydéged dzefvezetet létedítden,
4 Lá.JJ A Magyar Korona Országainak 1900. évi nép- Je az ún. ortooox (óhitű) köz/égek azt nem fogadldk el,
számlálása. Bács-Bodrog Vármegye : Baja, Szabadka, kiharcolták a kormányná~ hogy ne legyen kölelező érvényű.
Újvidék, Zombor THJ Városok. Pe.1ti Könyvnyomda rtv. Igy az után a kongreddzw elLenzői va,qy dzabadon
Bp., 1902. cdatlakozhatlak az ortodox dzervezethez, vagy dzervezeten kívüL
5 Lá.,J Venetwner Lajo.1: A magyar zsidóság története. maradhattak (.1tatw quo ante). Szabaokán a "tüztulá.Ji
KÖ/lyvértéke,dtő Vállalat, Bp., 1986. 457. úJŐdzak" 1878-1884 között zajMt le. Ezutdn már a neoLó.9
6 Iványi !.Jtván: Szabadka szabad királyi város törté- (kongreddzlldi) uúJók jutottak tóblMéghez.
nete. II. kötet. Bittermann Jóuef kiinyvnyomddja, Szabadka, 19 A z OrtoJox lmaegyedületet 1903-ban alapították a
1892.245. Nemzeti Szálló 8-ik1 dzobájában, é.1 mind/kMze 32 ré.1ztvevflje volt.
7 Uo. 253. 1915-ben megvették a Hevra Kaoüától a Frankopán utca 14-
8 Uo. 332-350. ed dzámti épüLetet, éd uina.'Jó,9álJá alakították át. Aodig az
9 Szabadkai Tiirténelmi Levéltdr (L!torlj:.ki arhil, Subotice)' tijhitli templomban va.9Y magánházakban .9Yiilekeztek. 1921-
M. lJ. A. 101po!. 1789. ben hitkö:ué.9i autonómiát nyertek, majo 1923-ban beiktatták
10 HajrJtldka Salamon flevét Iványi maqyaro.mn írjá (i. m. az eldőfőrabbit. A 100 tagot dzámldló hitköúég 1925-ben
338.) , Je ereJeti okmányokban találkozunk a HeudU.Jchka alak- ritwílü fürdőt építtetett.
ka! iJ, Ge/gner Lőrinc neve pedig e/űford/ll Gaiger, iLIetve Lorenz 20 Az 1890-e" adatokat Iványi idézett m/il'ébőL I'ettem, az
alakban. (SzabaJkai Történelmi Le"élldr Jf. 15. B. 251po!. /900-ad éd 191O-e.1 adatok ped~t7 a hillatalod népdZl.ímlálá"
1807.) értékei.
21 Ha<,onló II0lt a helyzet az egé.1z (Jf',jzágban. Ekkortájt, azaz
K L EIN R U D OLI-

SZA BA DK A Z SI J) ÓSÁ C, /\

az 1900-tól 1910-1:9 terjeJő UJődzakhan Ma.9yarord:m.9on a adófizet&1 terhe alól, de e határozatot feúő nyomá.Jra k&l/íbb
uUJók réJzaránya alakOddág egéJzében nem halaéJta meg az 5 vi.1dzal'oJlüík.
%-ot, de réJzvételük a .9azdadá..qi éJ kulturáli.1 életben meddZe 29 Uo. 518.
felülmúlta ezt az értéket. Közfzo!gálatban aránylag kevéd uUJó 30 Uo. 349.
volt - ezek a pályák jal'arüü zárva maradtak előttük -, az 31 Uo. 350.
áffami ti.1ztvi.1elők, a bírák 4,1, az 1~9yvédek (,fic!) 45,2, a 32 Mi"el klloók jelentőd dzerepet játdzottak a kapitalizmlM
hatódlÍ.9i orvodok 41,0, a kórházi orvodok 39,5, a magánorvOdok me,qhonodíttÍ.lában M~9yarordZlÍ.90Jl, a .9azdadlÍ.9i paJlgtÍ.,ok éJ
(dic!) 62,1 %-a volt izraelita. Kiemelkedő a tevékenYdtZqük az váú'~9ok kordzakábaJl felélénkült az anti.1zemitizmUd.
irodalomban éJ a művédzetben i.1. A ma,qántadódok &/ írók 24, 33 A uUJti/ág /lem tartozott ugyan a ,,!e.ge.9yenlőbbek" k,hé,
a dzerkedztők éd hírlapírók 42,5, a fedtőművédzek 16,5, a de c,9ye//íre dellkl" .leln "etett gdtat gazdadtÍ.qi kiboJltakozá<lának,
dzobrá.Jzok 17, 4, az énekművédzek 32, 6, a zenemllvéJzek 15,4 éd .Ietzki dem kor/á tozta az iljlÍ<'lÍ.q továbbtanuU,uít JlUmenM
a dzÍné.1zek 22,6 %-a volt z/UJ,í. Az értelmh/égi pályákon kívül c!alMUddZ/z!, e,qYJz"val a kénye/me.l aktatolo.9atói dLltÍ.fOkat
az &!terme/úben (birtokOdOk) 0,58, a keredkedelemben éJ hitelben fedZ/imítva a klU}(í,"(9 elől demmi de volt elzárva. Ilyen pozú:úfkra
(önállók) 60,1, a thliztvi.1előknéI54,8, a degiJdzemélyzetnéU3,1 vi.1zont a uUJók korábban a Monarchiában de dzámíthaftak.
% a uUJók réJzaránya. Az iparodok doraiban a kOCdmáro.fOk 34 L{üd Je!il: i. m. 129. Példdlt! a !e.qjelentődebb dzabadkai
(41,7 %), a médzárodok (24,1 %), a dzabók (21,0 %), de rédz vénytár,j(l.ItÍ.9, az 1000 munk{üt fogúzfkoztató Ferrum Rt.
kü!ijnöden a ká'nyvnyomdá</zok (58, l %) ká'WU jelent&! a uwók vagon- il mozI)onygyár l>, mely havonla 100 va,90nt .9yártotl
dzáma. Nmu uwó a tornatanárok, renJőr- éJ katonati.1ztek &1 350-et jav{totf, z,úM l'ezeté.1 alatt állott (vezérigaZfJatdja
doraiban. (Ud Zsidó Lexikon, 562-565.) Steiner Kálmán, .9azd{L.!(~9i l.qazgatÓJa pedig Donát Mór !'olt.
A fái.JoroLt adatok nál kedl-ezőbb a uwó ijjiMág ré.1:wrá/lya Ebbe a C,Ioportf,a tartozott a Ferrum I'adá'ntö{)e i.1, me/y 500
az i.1kolákhan. 1900-ban a M'~9y{1I' Királyi TUdományegyetem munkáAj;~9Ialkoztatott. (Jelié: i. m. 129-131.)
Jog- éJ Affamtudományi karán 32,4, az OrvOdtadományi Karán 35 Zbornik 5. Studije, arhivska i memoarska grada o
50,8, a Királyi Jóuej Mííe.9yelemen pedig 44,6 % a r&/zl'ételi istoriji subotickih Jevreja. Jemilki i.1torij,lki muzei &o.9rad,
arány, ami a mlldzaki tudományok haffgatói edelében i.1 1987.
meghaladja a katoliku<fOkét (J4,0 %) éJ a protedtáll.1okét (12,5 36 A Bácskai hírlapot a .Izabadkai - iLletve akkor már
%J. (Ud Venelmner: i. m. 468-478.) dubotlnzi - rendőr"tZ9 1921. február 12-én be i.1 tiltatta.
A UidÓ bűnözédről c,jak kédŐbbi (1920-ad, a trianoni 37 Zúh"" 48. é.1 49. ,wim, 1927. Z~9reb
MagyarordZlÍ.9ra vonatkoZ/í) adatokat i.1merünk, melyek dzerint 38 Je/ié: i. m. 95.
az 5,93 %-Od réJzarányú uwó népe,MtZ9 a bűnözédben c,jak 3,9 39 Napló, 19J1. mdrclUd30. éd májÍM 7. vö. Jelié: i. m. 103.
%-kal vett réJzt (4,1 qú I'~qyon, 3, J % dzemély e[[eniJ. 40 Az új hataLom nem nézte ezt jó dzemme!, é.1
22 Iványi: i. m. Il. ká'[et 334. ,1lljtóhadjá.ratban megvádoltdk a cúmi.1tákat, ho.9Y valÓJdban
23 Uo. 334. dLcdZ/JU nUl.qyal' irredentúták, va.9Y aho.9Y ők fO.9a!maztak
24 Az adat dzintén Iványitól dzármazik, éd vaúfdzínűlc,9 a njildeoma,9yarok ': A ZdlO,í Líceum, me!y elemit é,l gimnáziumot
valódlÍ.9ot tükráÚ, de a vánMi tanácd C,9Y korábbi határozata foglalt volna ma.'l'íba, bentlaktÍ.lod ko!!é.9iumma!, végü/ i.1nem
dzéfedebb területet jelál mc,9, a mai Jovan Jovanovié Zmaj utca vaUmlhatott mc,q. (Jelié: I: m. 107-108.) A hatalomhoz ht'i dajld
egy rédzét, a Na.qy Októberi Forradalom, a Jugovll il hadjdrata e[[enére I~I KaLmiÍr elná'knek .Jikerült feLújítanúI a
Frankopall.1ka utcákat, va/amint il Kra,qujevacl, PrlÍ.qai utcák Uidd kórhá.Z/lt, me!y felekezetre vaLó tekintet nélkü! ma.9a,1
e.9Y ddzét éd a Stipe Gr.9ié utca keleti ré.Jzét. (Szabadkai dzínvonafLl dZ/J(qdltaltí.Jt biztodított a betC,gek dzámára.
TárténeImi Levéltár. M. 12. A. 501pol. 1816.) 41 Jelil: i. m. I ll.
25 Uo. M. l. A. 36Ipo/. 1789. 42 E dorok írÓJá e kampány után vált meg a dzabaJkai
26 Uo. 3. l. 1.21a építőiparban betöltött áL!á.Jdtól, é,l lett az Újvwéki E.9yetem
27 Iványi: i. m. lJ. kötel,517. docell.1e, feledégél pa)ig a Ká'zkórház igazgatÓja megrovtÍ.,ban
28 Uo. 348. Iványi hozzátedzl, hogya zJinagóga a vár{Jdi ddzedítette az aLáírá,l,9y/fjté.1 mc,9dzervezéde mÚlU, ami a
tantÍűJ kezdeményezé.Jére 1810. november 19-én feúzabadult az hatalommal dzembeni .Júlyo.J engedetlell.1égnek dzámított.