You are on page 1of 33

A zen kertek

Készítette: Révai Edit


Molnár Ábel
Takács Vivi
Bevezető
 XII. században érkezett a Zen, mint irányzat

 Mhajana = nagykocsi

 Puritán, letisztult

 Szamurájok körében terjedt el

 Nagy hatása volt a művészetekre


A japán kertek
 Shinden zukuri = palotaépítészet
 természetes legyen, sehol se keltsen művi

benyomást

 Alapja a shintó vallás

 Kötelező elem: tó, híd a pavilonnal

 A nemesek szórakoztatását szolgálták


A zen kertek
 Felvirágzott a kertépítészet
 Építészetét zen szerzetesek végezték
 Három típusa van a kerteknek
 sin (igazi)

 gjó (közönséges)

 szó (vázlatos)

 hira – niva = látószögű kert


 rodzsi – niva = járókert
 Jelképek: a híres hegyeket jelképező sziklák
 Gyepet nem használnak, esetleg mohát
 Szószeki zen szerzetes kertje
 Csak fák és bokrok
Helyszín
 Fontos a pontos tájolás

 Császár lakhelyét védték a kertek

 A kert kialakítása előtt tanulmányozni kell a


földrajzi, éghajlati és fényviszonyokat

 No-szudzsit, vagyis a területen átfutó erővonalakat


Keretezés
 Szabálytalanabb építkezési forma

 Geometrikus elhatárolás a kert grafikus jellegét


erősítette

 Sakkei, vagyis a „kölcsönvett táj”-technika

 Fontos az egyensúly megtartása

 Fontos a harmónia
Ásványok
Ásványok
 Jelentőségük:
 kamik lakhelye
 „grafikus elem”

 A kert váza

 Szimbólumok – folyó,
hegy, sziget stb.

 Természetes elhelyezés
Kompozíciók kőből
 Hegyek

 Szigetek

 Szandzon-szeki
Ösvények
 Siki-isi

 Tobi-isi
Hidak
 Szoribasi – a félkör alakú híd

 Szimbolikus jelentés

 Megtöri a kert tengelyét


Lámpások
 Lámpás = tóró
 Sintó eredet, majd a zen átvételekor változott a szerepe
A megtisztulás kövei
 Csozubacsi – kézmosó
edény
 Eredetileg templomok
előtt
 A XIII. sz.-tól a kert
részei
 Több fajta – pl.
hacsimae, cukubai,
sizen-szeki…
Tavak
 A víz az élet forrása, ezért mindig jelen van a japán kertekben, akár
jelképesen is

 Központi elemként szerepel - Felszíne kiemeli a környezetét


- Tükröződése a tágasság érzetét kelti

 Fontos, hogy a hely erővonalait is megfelelően kövesse a víz áramlása

 Méretét mindig az azt tápláló forrás vízhozama alapján határozzák meg

 A tavaknak mindig szabálytalan alakúnak kell lenniük

 A leggyakoribb formák a felhő alak, a kínai „víz” vagy „szív”


írásjegyekhez hasonló alakok, vagy a középen beszűkülő, piskótaszerű
alakzatok
Vízesések
 A zen megjelenésével vált fontossá, gyakorlatilag a kert központi eleme

 A legélénkebb elem a kertben, stílusa a felhasznált kövektől és azok elrendezésétől


függ, általában félreeső helyen található

 Elrendezési stílusok: - mukai-ocsi (iker vízesés)


- kata-ochi (oldalt visszavert vízesés)
- kasane-ochi (lépcsőzetes vízesés)
- nuno-ochi (fátyol vízesés)
- sowa-ochi („spagetti” vízesés)
- ito-ochi (cérnaszál vízesés)

 Két oldalról mindig a függőleges ke (árnyas, a jin oldalnak megfelelő) és a


vízszintes hare (napos, a jang oldalnak megfelelő) kövek veszik körbe

 Jelenlétüket a víz csobogása jelzi; kövek elhelyezésével módosítható a víz hangja

 Száraz kertekben – Kavicsok - a jelentésen túllépve mutatják meg a víz


mozgásának lényegét a víz hullámzásának illúzióját gereblyézéssel szemléltetik
Zen fák
 Metszéssel formálják őket, hogy megfeleljenek a kert arányainak és
stílusának

 Gyakoriak az örökzöldek - fenyőfélék, mert állandóságot sugallnak; a


kertet időtlen jellegűvé teszik

 Yama-zakaura, avagy vadcseresznye

 Általában zen kertek szegélyén, vagy a háttér dombjain láthatóak

 A lecsüngő ágakból lugasokat képeznek

 A juhar a tavasz cseresznyéjével szemben az ősz fája

 Hagyják szabadon nőni, csak a kis ágakat ritkítják

 Az évszakok tematikájának meghatározásában


A teakert
 Chaniwa, avagy teakert a meditációs kerttel szemben szabad mozgást enged
látogatóinak

 Keletkezése a XV. századra vezethető vissza

 A polgárháborúk idején kezdett elterjedni, a hadurak időnként megpihenhettek


itt

 Kanyargós útjával már felkészítette a vendégeket a szertartásra, emellett sok


mohát és örökzöld növényt alkalmaznak

 Mindennek szimbolikus jelentése van:

- A kert az önzetlenséget,
- A kunyhó a mulandóságot,
- A kunyhó enteriőrje a Nirvánát jelképezi
- A kert lépőkövei, kőből faragott lámpái és a kézmosó medence -
szerénység
- A bejárat alacsony szemöldökfája – a vendég megalázkodva, lehajtott
fővel lép be
Köszönjük a figyelmet!
Bibliográfia

 Érik Borja: A kert harmóniája, a harmónia kertje – Zen-


kertek, Gulliver Könyvkiadó, Budapest, 1999.

 Miklós Pál: A Zen és a művészet, Lazi Bt., Szeged, 2000.

 Mitsui Sen: A japánkert titkai, Mezőgazdasági Kiadó,


Budapest, 1987.

 Terebess Gábor: A japán kertművészet, Terebess Ázsia


E-Tár,
http://www.terebess.hu/keletkultinfo/japankert.html,
elérés: 2009. április 30.

 Horváth Csilla Edina: Zen kertek, szemináriumi dolgozat


- 2009.