You are on page 1of 132

Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Resch Gábor

Bűn-e
gazdagna
k lenni?
A XXI. század pénzügyeiről Biblia
tükrében.

Kézirat. 2010.

2 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

A könyv kereskedelmi
forgalomba nem
hozható!
eBook formájában letölthető a
http://maisafar.hu weboldalról.

A nyomtatott kiadványhoz két úton
is hozzájuthat:

keresse a templomokban, kérje
lelkészétől, lelki vezetőjétől.

vegyen részt a „Mai Sáfár”
műhelygyakorlaton és egy
személyre szóló dedikált
példányhoz juthat hozzá.
Jelentkezés: http://maisafar.hu
http://www.maisafar.hu

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 3
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

4 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

A pénz

Vehetsz rajta házat,
de otthont nem.
Vehetsz rajta ágyat,
de alvást nem.
Vehetsz rajta órát,
de időt nem.
Vehetsz rajta könyvet,
de tudást nem.
Vehetsz rajta állást,
de tiszteletet nem.
Vehetsz rajta gyógyszert,
de egészséget nem.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 5
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Tartalom:
Bevezető

Lehet-e pénz nélkül élni?
Mi is a pénz?
Jézus is pénzzel fizetett.
Ki is a gazdag?
A szükség is lehet bálvány
Isten és az anyagiak
A hamis mammon

A Hit és a pénz
Vallásfilozófia-történeti kitekintés a pénzzel
és a vagyonnal kapcsolatban.
Az ó- és az újszövetség ellentéte
Lutheri reformáció hatása
Kvékerek - Istennel a kapitalizmusban
Globalizáció
Az egyén és a feladata a jövőben

Ne aggodalmaskodja holnap felől
Ne aggódj a miatt, ami nem látható előre!
A látható események

6 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Segíts magadon, az Isten is megsegít!

Salamon a gazdag bölcs intelmei.
Első alapelv: Állj több lábon!
Második alapelv: Csak etikus befektetést válassz!
Harmadik alapelv: Fogadd meg a jó tanácsokat!

Néhány ötlet az okos gazdálkodáshoz.
Először készíts költségvetést!
Határozd el, hogy követed a költségvetést és a
kiadásaidat!
Adakozz az Úrnak!
Időben fizesd ki a számláidat!
Szabadulj meg az adósságaidtól!
Tervezz szükséghelyzet esetére is!
Szórakozz egy kicsit!
Ha van családod, vond be őket is!

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 7
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Jó-e keresztyéneknek spekulációval vagy
szerencsejátékokkal foglalkozni?

Mi változott meg a válságban?
Válság az indulás pillanata
A nehéz időknek nincs vége

A régimódi bölcsesség üzenete.

Miért írtam meg ezt a könyvet!

Kezdetben úgy 20 éve édesanyámat kísértem el a
templomba. Érdekes gondolatokat hallottam,
kíváncsi lettem ki az a Jézus, aki 2000 éve lázban
tartja az embereket. Egy alkalommal, a 90-es évek
közepén Decmann tisztelendő úr adott a kezembe
egy német nyelvű kiadványt. A fiatalokról, és a
modern életről szólt. A könyv fontos kérdése, a
magántulajdon és profit alapú kapitalista
társadalmi rend, és az abban élő keresztények
viszonya.
Ugyanebben az időben a sárbogárdi nagykórussal
Kötztingben jártunk. Összebarátkoztam Josef-el,
egy fiatal katolikus hitoktatóval. Gyönyörű ház, a

8 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

garázsban az akkori álmaim netovábbjának tűnő
csodás autó. Beszélgettünk vallásról és a
mindennapi életről, pénzről is. Megdöbbentett,
ahogy közgazda diplomám ellenére, a fiatal
hitoktató mennyivel nagyobb gyakorlati tudással
rendelkezik a pénzpiaccal, részvényekkel, üzleti
megoldásokkal kapcsolatban.

Közép-Kelet Európában 20 éve úgy döntött a
társadalom, hogy sikertelennek minősít egy
társadalmi kísérletet, és a kapitalizmust, a
piacgazdaságot választja. Ez a gazdasági politikai
környezet, melynek alapelve a magántulajdon
tisztelete, és a profit megszerzése felkészületlenül
fogadta az egyes embert. Ma, amikor azt
tapasztalom, hogy az átlagember nincs tisztában a
kapitalizmus alapkérdéseivel, sokkal inkább úgy
tűnik, hogy nem valamit választott, inkább nemet
mondott ez az ország valamire, ami nem tetszett
neki.
A hirtelen jött szabadság, az ezredforduló magyar
fellendülésével párosult. Az ingatlan árrobbanás
könnyen felvehető hitelkínálatot teremtett. Az
állami támogatás a lakás - mint vagyon –
megszerzéséhez társult. Hirtelen, pár év alatt a
világ legkorszerűbb pénzügyi megoldásai váltak
elérhetővé abban az országban, amelynek
lakosságát saját pénzügyminisztere pénzügyi

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 9
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

analfabétának nevezte. (Kóka János 2008-ban
nyilvánosan is kimondta azt, amit a szakma már
régóta állított.) Ez a tudatlanság a reklámzajtól
elvakítva hibás lépésekhez, sok esetben helytelen
életvitelhez vezetett.
A társadalom azt látja, hogy számos alkalommal
tisztességtelen módon jöttek létre vagyonok. Jól
látható, hogy bizony számos család jólétének része
az eltitkolt adó, vagy más jogsértő magatartás.
Általános, nem csak a keresztények közötti
megítélés tekinti a gazdagságot a bűnnek, vagy
magát a gazdagság létét, vagy annak létrejöttének
körülményeit tekintve bűnösnek. Ha csak egy
ember is van, aki a tisztes jóléte megteremtéséhez
nem vett igénybe etikátlan, és törvénytelen
eszközöket, ha csak egy ember is van, aki
tulajdonával helyesen sáfárkodik akkor az
általánosító megközelítés hiba.
Komolyan foglalkoztat a kérdés, hogy vajon van-e
objektív meghatározása annak, kit tekint a Biblia
gazdagnak? Mitől lesz valaki gazdag? Vajon a
szegénység maga is nem a hamis mammon
bűvölete? Vajon a tevének tényleg könnyebb
átjutnia a tű fokán? Vajon melyik életvitel Isten
szerint való, az, aki minden bevételét feléli, sőt
még hitelből szerez javakat, és kiszolgáltatottá
teszi a jövőjét, vagy az, aki megszerezhetné a
javakat, de nem vásárolja meg azokat, bevételéhez

10 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

mérten szerényen él, és tartalékot képez, hogy ne
szoruljon később mások könyörületességére.
Vajon miért büntette meg a gazda az a szolgát, aki
nem fektette be a neki adott tálentumokat?
Vajon milyen feladatot ad Isten a gazdasági
pénzügyi tudás mellé? A már bajbajutottakon kell
csak segíteni, vagy fontosabb talán megelőzni a
pénzügyi ellehetetlenülést? Létezik-e Istennek
tetsző befektetés? Vajon Isten melyik orvost
szereti? Azt a steril tűt ad a drogosnak, - mondván
úgy is belövi magát –, vagy azt, aki ostorozza
drogost, hogy hagyjon már fel a dohányzással, az
alkohollal, a kábítószerrel? Ahogy a kábítószer
élvezőt csak a pillanatnyi jóléte érdekli, önmagát
pusztítja, és nem gondol a jövővel, úgy a mának
élőt, a tartalékot nem képező embert is csak a
pillanatnyi jóléte érdekli, s nem gondol a jövővel.

Komolyan foglalkoztat a kérdés, hogy vajon Isten
akkor is gondoskodik majd rólunk, ha nem
gondolunk a jövőre? Ha az állam nem ad elég
nyugdíjat, ha a szociális háló kilyukad?
Komolyan foglalkoztat a kérdés, vajon a modern
pénzügyek, és a Biblia szemben állnak-e
egymással?
Lassan túl leszünk a rendszerváltás utáni magyar
történelem első gazdasági válságán. Az elmúlt két
év eseményei megmutatták, hogyha a magyarok a

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 11
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Biblia tanításai mentén intézték volna a
pénzügyeiket, sok kilakoltatás, depresszió, anyagi
ellehetetlenülés elkerülhető lett volna. Sokévi
tanulmányozás és viták után láttam meg azt, hogy
a modern pénzügyek nem mondanak ellent a
Biblia tanításának. Sőt!
A tisztes jóléthez, a méltóság teljes öregkorhoz a
Biblia törvényein keresztül biztonsággal el lehet
jutni. A Biblia szerint élők számára is adottak a
megfelelő pénzügyi megoldások, hogy ne
szenvedjenek hátrányt a társadalom többi tagjával
szemben.

12 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Bevezető:

A közgazdaságtudomány és a
természettudományok előtt az emberek
pénzzel kapcsolatos viszonyára a
legerősebb hatást a vallások gyakorolták.
A vallások pénzzel kapcsolatos, a
mindennapi életre vonatkozó tanításai
mellett a korabeli filozófiai és erkölcsi
tanok játszották a főszerepet. Míg
azonban a vallások alapításának idején
számos vallási előírás pragmatikus
célokat szolgált, az egyén és a közösség
életének szervezett működését
biztosította, mára ezek absztrakt vallási
ceremóniákká, hiedelmekké váltak.
Ahogy száraz, meleg, sivatagi területek
társadalmainak tisztasági, élelmiszer-
higiéniai és egészségügyi minimumát
biztosította a körülmetélés, illetve a
disznóhús és az elhullott állatok
fogyasztásának tilalma, vagy a gyakran a
mezőgazdasági munkát nélkülöző

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 13
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

időszakokra eső nagy vallási ünnepek
túlzott lakomáit előzte meg, vagy követte
a böjtök gyakorlata, amelynek végtelenül
pragmatikus, egészségügyi okai voltak.

A pénzzel kapcsolatos hiedelmek is
változtak. 2000 év alatt a társadalom és a
tudomány nagyon sokat fejlődött. Ma egy
templom építésénél felhasználjuk a
legkorszerűbb 2000 éve még nem ismert
építőanyagokat. A hívek korszerű autókat
használtak a szamaragolás helyett. Egyre
okosodó maroktelefonjaink egyszerre 26
nyelven tartalmazzák a szentírás teljes
szövegét.
A pénztudomány is sokat fejlődött. A
pénz ismerete, kezelése, tudománnyá,
önálló szakmák sokaságává nőtt. S amíg
a csillagászat, vagy az orvostudomány új
szakkifejezéseket alkot önmagának,
addig a pénztudomány azokkal a
kifejezésekkel dolgozik, amit a

14 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

mindennapi életben használunk, amit
mindenki ért, vagy félreért.
Nem véletlen, hogy a vallások a
tanításokon és az általuk formált erkölcsi
konszenzuson keresztül ugyanilyen
módon hatnak a gazdasági-üzleti
tevékenységre, a pénzzel és a vagyonnal
kapcsolatos felfogásokra. A vallások
általában önmérsékletet, aszkézist, a
pénz, a gazdagodásra irányuló vágy
korlátozását írják elő. A gazdasági
ügyletekben a partner érdekeinek a
tiszteletben tartását, ahogy manapság
jobb szó híján nevezzük, a tisztességes
hasznot, vagyis a másik helyzetével való
visszaélés elvetését hirdették.
Az aranyszabály, vagyis hogy ne tegyünk
olyat, amit nem szeretnénk, hogy velünk
tegyenek meg, visszatérő gondolata a
Bibliának.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 15
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

1. Lehet-e pénz
nélkül élni?
Mi is a pénz tulajdonképpen,
közgazdaságtani szempontból? A javak
újraelosztásának eszköze. Annyira
specializálódott a társadalmunk, hogy a
cserekereskedelem módszerével nem
tudnánk hozzájutni a számunkra
szükséges dolgokhoz. Józsi bácsit, a
kertészt, a pesti metróvezető még elvinné
egy zsák krumpliért egyik megállóból a
másikra, de ha a földműves nem megy le
a föld alá, mit fog enni a metróvezető?
Mire a csere-csere majd csere-csere lánc
útján eljut hozzá a földműves krumplija,
addigra vagy éhenhal, vagy a krumpli
romlik meg.
A tudós nem tudja a gondolatait vagy az
egyenleteit elcserélni a cipésszel cipőre, a
pékkel pedig kenyérre, bár a tudós

16 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

munkájára egyaránt szükségünk van,
ezért neki is részesülnie kell az elosztott
javakból.

A pénz mikroszinten – az egyes ember
életében – azért tűnik értéknek, mert az
összes létező pénzmennyiségnek minél
nagyobb hányadát birtokolja valaki,
annál többet tud megszerezni mindabból,
ami a földön létezik.

Régen az emberek a földből éltek. A föld
megadott szinte mindent, ami az élethez
kellett. A Biblia keletkezésének idején
egy földműves adott esetben eltölthetett
egy vagy két évet úgy az életéből, hogy
pénz nem volt a birtokában. Még a
tizedet – az adót – sem pénzben kellett
megfizetnie. Ez ma már nehezen
elképzelhető. Ma már pénzből élünk,
mindent pénzért kapunk meg; az
adóhivatalnak sem küldhetünk be két
zsák krumplit. Minél komplexebb a

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 17
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

gazdaság működése, annál nagyobb a
szerepe a pénznek.

Mi változott 2000 év alatt? Még mindig a
földből élünk! Amit elfogyasztunk, még
mindig a föld javaiból előállított termék.
Az egyetlen különbség, hogy minden
javak ősforrása, a föld, már nem a mi
birtokunkban van. Messzire került
tőlünk.

A pénzalapú gazdaságban a pénz
mozgásának iránya ellentétes a javak
mozgásának irányával. A pénz ellenérték,
tehát nem érték, hanem anti-érték. Az
érték-ellenérték egyensúlyban van
egymással. Ha az egyensúly felborul,
akkor alakul ki az infláció (vagy
defláció).
Általános tévedés, hogy a pénz akkor
értékes, ha aranyfedezet van mögötte! Ez
a tévhit onnan ered, hogy a pénz,
valamikor aranyból volt, a bankjegy,

18 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

arany-multiplikátum volt hosszú ideig.
Az arany nem jószág, birtoklását nem
ezért vágyták régen az emberek, hanem
pont azért, amiért ma a pénz után
áhítoznak: mert ellenértéke volt a
javaknak! Valójában a pénz fedezetét
nem az arany adja, mivel az arany és a
pénz ugyanaz, csak más formában. A
pénz fedezete mindig is az az áru
(szolgáltatás) volt, amit meglehetett érte
vásárolni.

Ha így nézzük a dolgokat, a
Magyarországon állandóan a köztudatban
tartott „pénzhiány”, „forráshiány”,
„költségvetési hiány”, sőt maga az
„államadósság”, illetve az „EU-pénzek”
meg az „IMF-mentőcsomag” fogalma is
teljesen értelmetlen. Ezek mindegyike azt
mutatja, hogy javakból van hiány.
Akinek pénzhiánya van az valójában
többet használt fel, költött el, osztott ki,
mint amennyije egyáltalán volt neki. Az

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 19
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

pedig teljesen mindegy, hogy
pénzhiányban egy ember, egy család, egy
közösség, vagy az egész világ van.

Ha egy embernek pénzhiánya van, ő
többet költ, vagy szeretne költeni, mint
amiért megdolgozott. Isten a munkát
állítja elénk szükséges pénzforrásként
(Ef 4,28 · 2Thessz 3,12 · Péld 31.31)
Az az ember (család), akinek nehéz hitele
van, ő többet költött el, mint amekkora
értéket előállított, más fizette ki helyette
az ő költését, és a pénzt, annak a
használati díjával vissza kell adnia.

Ha egy közösségnek pénzhiánya van, az
a közösség többet költ, - többet szeretne
költeni – mint amennyi a rendelkezésére
áll.
Ha egy országnak pénzhiánya van –
államadósság, költségvetési hiány –
akkor az a társadalom többet fogyaszt el,

20 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

vagy többet szeretne elfogyasztani, mint
amit megtermel.
Aki a pénz hiánya miatt panaszkodik,
gondoljon arra, hogy a pénz ellenérték,
vele szemben valamilyen értéket kell
teremteni, és előbb meg kell teremteni,
elő kell állítani, és utána, csakis utána
lehet ellenértékről, pénzről beszélni.

A pénz csak mikroszinten (az egyén, a
kis közösség szintjén) tűnik értéknek,
makroszinten (összgazdasági szinten)
egyáltalán nem probléma, és nem gátja a
gazdaság fejlődésének.

Hogy a pénz makroökonómiai szinten
mennyire nem valós érték, nagyon jól
mutatja, hogy most 2010-ben az emberek
tulajdonaként, vagyonaként nyilvántartott
pénzvagyon túlnyomó részben csupán
egy elektronikus jel formájában létezik.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 21
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Makroszinten, vagyis a világ összes
vagyonát tekintve a pénz már nem érték.
Akármennyi bankjegyet is nyomnak,
attól a világ összes jószága nem fog
változni. A pénz papír (fém). A
papírpénz szükséges a pénzforgalomhoz,
ahogy a papír szükséges Isten igéje, a
Biblia terjesztéséhez.
A Bibliában sem a papír az érték, hanem
az IGE, ami a papír segítségével eljut
hozzánk. Mégis a papírt óvjuk, a papírra
vigyázunk.

22 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Jézus is pénzzel fizetett!

Így van! Pénz nélkül - minden bizonnyal
- képtelenség lenne élnünk. Jézus is
pénzzel fizetett. Tanításaiban viszont
figyelmeztetett annak veszélyeire is.
Nem a pénz a probléma, hanem
az, amikor a pénz, a vagyon
minden mást kiszorít az
életünkből. A Biblia szerint az a
kérdés tehát, mi van szívedben?
Jézus, vagy a pénz szeretete?

A gazda (az Emberfia) elutazik és három
szolgának különböző összegeket ad
át. Az összegeket leíró görög
kifejezés a "talanton". Ez a
példabeszéd a forrása a több európai
nyelvben ismert "talent"
kifejezésnek, amely a szorgalmas
gyakorlással tökéletesíthető
természetes képességet jelöli. A
példabeszédben ugyan három szolga

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 23
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

van, ezek két csoportot képeznek:
ketten befektetik és megkétszerezik
az összeget, egy pedig elássa a
pénzt. A gazda sokáig távol van,
hirtelen visszatér és számadást tart.
Jutalmat ad a két szolgának, akik
megkétszerezték a nekik adott
összeget és büntetést annak, aki
semmit nem csinált. (Máté 25,14-
30)

A pénzt be kell fektetni, ha önmagában
áll megromlik. A példázat nagyon
szépen mutatja azt, hogy az ember,
amíg dolgozni képes a jövedelmét
nem költheti el, hanem egy részét
meg kell takarítania. A
megtakarítását befekteti, hogy
megnövelje, jövedelemhez jusson.
Amikor már a munkából nem képes
elegendő jövedelemhez jutni, akkor
a megtakarítása haszna lesz az ő
megélhetési forrása.

24 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Ki is a gazdag?

A gazdagság és Istenhit nem mond ellen
egymásnak, sőt.
A társadalom nem tagolódik csak
szegényekre és csak gazdagokra.
Jézus korában a mai „átlagember” a
vagyonosok, de mindenképpen a
gazdagok közé kerülne. Az a
vagyon, az az életszínvonal, amivel
a mai átlagember rendelkezik, Jézus
korában gazdagságnak minősült
volna. Ebből kiindulva arra a
következtetésre is juthatnánk, hogy
a ma embere – legalábbis a világ
fejlettebb felén – Jézus születése
korának mércéjével mérve mind

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 25
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

gazdag. Gazdag, mert a 2000 évvel
ezelőttihez képest sokkal többet
birtokol.

A gazdag definícióját sokan próbálták
már megfogalmazni. Valahol
mindegyik sántított. Az egyik
megközelítés a vagyon mennyisége.
Ha sorba állítanánk az embereket
vagyonuk szerint, a
mélyszegénységben élők és a
milliárdosok között egy széles
skálán helyezkednek el az emberek.
Hol kezdőnek a gazdagok, melyik
ponttól?
A Biblia keletkezésekor az átlagember (a
legnagyobb létszámú népcsoport) a
vagyontalan szabadságában vagyon-
szerzésében korlátozott volt, akinek
igen kevés esélye volt arra, hogy
gazdaggá váljon. Aki szegénynek
született, többnyire szegényként is
halt meg. Persze felkarolt tehetségek

26 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

akkor is voltak. Ha tehetséges, jó
eszű volt, talán egy rabbi, vagy
gazdag ember kiemelte. A vagyoni
osztályok közötti átjárás lehetősége
ma egy nagyságrenddel nagyobb. A
XXI. század átlagembere alapvetően
szabad, saját maga, a családja, a
környezete dönti el, hogy tehetőssé
válik-e vagy sem. A szocializációs
minta és nem a hatalmi rendszer
határozza meg.

Ki az, aki eldönti, hogy hol van a határ
gazdag és szegény között? Ki
minősül már gazdagnak? Akinek
van egy saját háza, autója,
számítógépe az már gazdag? Vagy
egy nyaraló is kell hozzá?

Az a gazdag, akinek a vagyona többet ér,
mint a másiké? Egy fővárosi
belvárosi lakásban tengődő
nyugdíjas gazdag, mert tízen-

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 27
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

milliókat ér a lakása, a kisfaluban
élő a szegény, mert az övé csak
harmadát éri? És lehet ugyanakkor a
két lakás alapterülete, és ugyanannyi
a két idős nyugdíja is?

Egy harmadik megközelítés szerint az a
gazdag, akinek nem okoz anyagi
gondot az élete költségeit
megfizetni. Ebben is van valami.
Azt az alapigazságot tartalmazza,
miszerint a gazdagság forrása az,
hogy költs kevesebbet a
bevételednél!

Igen, ezt tessék megjegyezni! A
gazdagság forrása az, hogy költs
kevesebbet a bevételednél!

Vajon szegény-e az a 30-as éveiben járó
házaspár, akinek a csodás háza
hitelből épült, a nagy autójuk is a
banké még, s még az orjás

28 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

képernyős plazma tv-t is majd csak
jövőre fizetik ki, a hó vége pedig
már 20-án megérkezik, miközben
többszázezer forint a fizetésük?

És vajon gazdag-e az az 50-es házaspár,
akik két gyermeket indítottak útnak
az életbe, hosszú éveken át
szerényen éltek. A szerény, de
takaros házuk, a kiskocsi ki van
fizetve, van egy kis földjük, amit
kiadnak, ez a föld az aranytartalék,
rendelkeznek egy kis banki
megtakarítással középtávra,
nyugdíjcélú megoldással hosszabb
távra. Szerényen kiegyensúlyozott
életük eredményeként, a hó végén
még marad pénz a folyószámlán. Ők
vajon gazdagok, mert több pénzük
van, mint amennyiből élnek, vagy
szegények, mert csak a minimálbér
körül keresnek?

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 29
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Számos értelmezés több jövedelem-,
vagyon kategóriát állít fel, mint pl.
középosztály, stb., de ha közelebbről
megnézzük, a kategóriák határain
ugyanezekkel a bizonytalan
korlátokkal találkozunk, azon túl a
Biblia csak gazdagot és szegényt
említ, középosztály már újabb
fogalmi kategória.

Egy izgalmas megközelítése a ki a
gazdag kérdésnek így hangzik:
"Nem az a szegény, akinek csak
kevese van, hanem az, aki többre
vágyik."

A gazdagság fogalmának megha-
tározására nincs objektív kinyilat-
koztatás. A Biblia sem mondja meg
melyik az a pont, ahonnan
gazdagnak nevezünk valakit. Az
előző idézet is bölcsen mutatja, hogy
nem a pénz, és a birtokolt anyagi

30 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

javak mennyisége alapján ítél meg
minket Isten, hanem aszerint, hogy
az anyagi jólétet, és gyarapodást
megelőzi-e a szeretet, ami a
kereszténység alapja.

A XXI. Század Istenkövető hívei nem
élhetnek vagyontalanul, nem
élhetnek pénz nélkül, és nem
élhetnek tartalékok nélkül.
Csodálatos hitvallás, amikor valaki
pénzzé teszi a vagyonát, és felosztja
a szegények között. De ha mindenki
ezt teszi, holnap kinek lesz pénze
segíteni másokon? Ha ez történne
tömegesen, akkor összeomlana a
gazdaság. Persze a Biblia nem
gazdasági rendszerekre épül, ha nem
üldözték volna az egyházat, a
kommunizmus – igaz csak vagyoni
kérdésekben – közelebb áll a Biblia
tanításához.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 31
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

A Biblia szelleme nem engedi meg, hogy
a keresztények, láthatóan
szegényebbek legyenek a
társadalom többi tagjainál. A Biblia
szellemisége arra utal, hogy Istent
tedd az első helyre, és nem azt, hogy
ne legyen több bevételed, azt
mondja, segíts felebarátodat, de nem
mondja, hogy ne legyen tartalékod,
és ne legyen tulajdonod.

Támogasd a rászorulókat!

De adni csak abból tudsz, ami a tiéd!
Etikus jövedelmed munkából
születik. A gazdagság forrása az,
amikor kevesebbet költesz, mint a
bevételed. A jólét forrása az, hogy
nem költöd el minden bevétele
azonnal, mert lesz, amit majd
később kell kifizetned. A Biblia arra
tanít, hogy ha neked több van, mint
a másiknak, akkor segítsd azt, aki

32 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

rászorul, aki kötelességét megtette,
és szűkölködik.

Itt mind a két feltételt vizsgálni kell. Aki
szűkölködik, segítséget igényel, ez
nem csak a kereszténység, de
minden vallás, és erkölcsi rend
alapeleme. Ám hogy ki szűkölködik,
ennek a megítélése már eltérő, és
objektíven éppen annyira nem
megfogalmazható, mint a gazdag
ember fogalma.

Ahhoz hogy segíts embertársadnak, egy
másik feltételnek is eleget kell
tennie, miszerint a megsegélyezett
„tegye meg a kötelességét”.
Azoknak az embereknek adni, akik
nem teljesítik a kötelezettségüket
félreértelmezése a szentírásnak. A
kontroll nélküli adakozás általános
érvényesítése nagyon hasonlít egy
XX. századi sikertelen társadalmi

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 33
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

kísérletre, ahol Isten, Jézus csak
megtűrt lelkek voltak. Isten nem
várja el, hogy a valóságban add oda
mindened, de megparancsolja, hogy
a szívedben légy készen rá.

Én hiszek a személyes érintettségben,
amikor támogatásról, segítségről van
szó. Nem találok utalást a Bibliában
arra, hogy segíteni kellene a
lustákat, a munkakerülőket. Nem
látom nyomát annak, hogy aki
felelőtlenül elherdálja azt, amit az
Úr rábízott, elköltötte, eldorbézolta
azt is, amit meg sem keresett, azt a
tisztességben, szerényen élő
társainak támogatni kellene. Sok
esetben munka, erőfeszítés,
fáradtság nélkül jutnak javakhoz
emberek. A munka, a kötelesség
teljesítése, felelősségvállalása
helyett segélyre alapozva él egy ma
jelentős populáció.

34 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

A Biblia felelősséget állít elénk
önmagunk és a közösségünk jóléte
felől. Hiszem, hogy felelősségünk az
is, hogy dolgozzunk, hasznos értéket
állítsunk elő embertársainknak,
felebarátunknak. A pénz ma
mindennapi életünk része.

A Biblia a munkát állítja elénk a
jövedelem forrásaként (Ef 4,28). A
mai társadalmi rendszer belső
emberi késztetésként tekint a
munkára.

A vagyoni helyzet és az Istenben való hit
között összefüggés nem lelhető fel.
Egyetlen kutatást nem ismerek,
amely arra az eredményre jutott
volna, hogy a szegények Istenhívők,
és a jólétben élők kerülik a Biblia
törvényeit. Sőt, számos történelmi
személyiség életrajza mutatja, hogy

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 35
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

nagy vagyonnal bíró emberek teljes
hittel fordultak Istenhez. István, a
magyarok első királya,
meglehetősen vagyonos gazdag
király volt, mégis a keresztény
vallás megalapítója a Kárpát
medencében. A naplóját németül író
Széchenyi hívő keresztényként,
vagyona és jövedelme jelentős
részét adományozta a magyar
kultúra, és a magyar tudomány
fejlődésére. Hitel című műve mai
napig élő igazságokat tartalmaz.

Egy másik összefüggést viszont
kutatásaimban, privát és internetes
környezetemben tapasztaltam. Akik
az elmúlt két évszázad kapitalista
gazdaságában meggazdagodtak,
azok között egyaránt vannak hívők
és nem hívők. E szempontból nincs
különbség az emberek között.

36 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Ellenben számos példát ismerünk, amikor
egy tehetős ember nem követte a
Biblia tanításait, és ezért elvesztette
a vagyonát, lecsúszott. A Biblia
tanítása inkább segített a vagyonuk
megőrzésében. Mindennapi
munkám során számos keresztény
értékrendű jólétben élő család
gazdálkodását ismerem. Nem találok
közöttük olyant, aki ne képzett volna
tartalékot a sorscsapások ellen. Azok
között, akik életüket
gyermekkoruktól kezdve
folyamatosan Istenhitben, Jézus
tanítása szerint élték le, közöttük
nem találni azokat, akik a korábbi
gazdagságukból ily mértékben
lecsúsztak volna.

Ne tévesszük össze őket azokkal, akik
tönkrementek, és azt követően
csatlakoztak valamely
hitközösséghez.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 37
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

A szükség is lehet bálvány

Egy ember életében a szükséghelyzet is
lehet bálvány. Sok szegény
embernek több problémája van a
pénzzel, mint a jólétben élőnek.
Miközben nincs pénzed, sokkal
inkább hozzákötöd a lelked a
pénzhez, minthogyha lenne. A Te
szükséged! Neked meg kell, hogy
legyen! Hányszor hallod
(gondolod?): „ha pénzem lenne, ezt
és ezt tenném’”, „ha pénzem lenne,
boldogabb lennék”.
Isten nem írta azt a Bibliában sehol, hogy
ha nincs meg mindened, akkor ess
kétségbe. Nem írta azt, hogyha nincs
meg mindened, akkor ne légy hálás
és elégedett. Azt írta, hogy nagy
nyereség a kegyesség
megelégedettséggel. (fil 4:10).

38 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

„mert én megtanultam, hogy
körülményeim között elégedett
legyek”. Ez a szabadság. Ha gazdag
vagy és nem tanultál meg a
körülményeid között elégedettnek
lenni, akkor egyre többet akarsz. Ha
szegény vagy és nem tanultál meg a
körülményeid között elégedettnek
lenni, akkor többet akarsz. Itt nem a
szegénység vagy a gazdagság a
lényeg, hanem a „nem tanultam meg
a körülményeim között elégedettnek
lenni”.
A szomszéd kertje mindig zöldebb. Ha itt
vagy ott akarsz lenni, ha ott vagy itt
akarsz lenni. Mindig más kell. A
lelked ilyen. Az embernek van egy
képessége erre. Ha szükségben vagy
és hitelt veszel fel, ha szükségben
vagy és panaszkodsz, ha szükségben
vagy és megveted azt, akinek van,
ott a pénz a Te bálványod!

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 39
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

A Biblia szerint minden Istené, ő akarta
hogy így legyen. Ha a Biblia szerint
akarsz élni, amid van, azért adj hálát
Istennek, élj vele harmóniában, és a
törvényei szerint.

Észrevetted, hogy soha nem vagy a
célban? Hajtasz egy munkáért, egy
dologért. Befejezed, örülsz neki.
Másnap már új cél van előtted,
megint haladsz valami felé, megint
nem lehetsz elégedett, mert még
nem vagy ott. És sose vagy ott,
mindig haladsz valami felé.
Amikor a szükséged a bálványod, akkor
visszafelé haladsz, távolodsz a
szabadságtól. Ha a szükségben
olyan hitelt veszel fel, amit nem
fogsz tudni visszafizetni, ne várd el
Isten segítségét. Ha a szükség
megkeseríti a lelkedet, és másokat
hibáztatsz, nem találod meg a
békédet. Ha szükségedben

40 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

panaszkodsz, akkor a pénz a Te
bálványod.
Ha a tetted ellenértékét nézed, ennyiért,
vagy annyiért megéri-e, vagy sem,
akkor a pénz a Te bálványod. Tedd a
dolgod, cselekedj jót másokkal,
dolgozz! Megtapasztalod, hogy
munkád gyümölcse beérik. Lehet,
hogy máshol, másvalakitől kapod
meg azt, amire vágytál, de
megkapod.

Ha szükséget szenvedsz, a Biblia azt
mondja: „kérjetek és megadatik”.
Kérd, de tudd, hogy mit kérsz!
Megkapod, ha vállalod mindazt, ami
a kötelességed. A sorrend nagyon
fontos! Előbb a kötelességed
teljesítsd! Előbb adj, szolgálj, és
megadatik néked a jutalmad. Add
meg másoknak, ami a másiknak jó,
és add meg magadnak, ami neked jó,
ami előre visz. Imádkozz, és

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 41
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

cselekedj! Ne add fel a szükségben!
Tanulj, keress, használd azt, amid
van! A munka a jólét forrása, keresd
a munkát – ne a munkahelyet – a
munkát, s imádsággal megleled! És
ne pénz kérj! A pénz nem érték, az
ellenérték!
Amikor képes vagy elengedni a pénzt,
megkapod, minél görcsösebben
ragaszkodsz hozzá, annál távolabb
kerülsz, a saját személyes
szabadságodtól.

Isten és az anyagiak

Sokan azt gondolják, hogy Istent nem
érdeklik az anyagiak! Már az is baj,
ha ezt egy nem hívő ember gondolja
így, de neki mentségére szolgálhat,
hogy nem olvasta a Bibliát, vagy
nem eléggé figyelmesen. Nagyobb
már a baj, ha ezt hívő emberek
gondolják így. Őket már nem menti

42 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

fel az, hogy nem olvasták a Bibliát.
A Biblia tele van olyan igékkel,
példákkal, amiben az anyagiakról
van szó.
Bibliában 500 ige szól a hitről, 500 az
imáról és közel kétezer az
anyagiakról. Jézus 38 példázata
közül 16 szól az anyagiakról.

A Biblia úgy kezdődik, hogy Isten a
mennynek és a földnek is a
teremtője. Isten az élőlények
számára gondoskodik táplálékról.
Tehát Isten találmánya a táplálkozás.
Ez pedig nem más, mint valós
anyagi kérdés. Isten úgy teremtette
az embert, hogy test és lélek
egysége legyen. Ha valamelyik
hiányzik, az már nem ember. Isten
úgy teremtette az embert, hogy
szüksége van anyagi dolgokra is.
Isten a teremtési rendet anyagiakra
és szellemiekre is kiterjesztette,

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 43
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

pedig hajlamosak vagyunk azt hinni,
hogy az Istenhit pusztán szellemi
tényező. Butaság lenne azt állítani,
hogy Istent nem érdeklik az anyagi
tényezők. Az ő emlékezetére anyagi
dolgokat, bort és kenyeret veszünk
magunkhoz.

Isten foglalkozik az anyagi dolgokkal,
így a pénzügyekkel is. Milyen
érdekes, hogy anyagi dolgokon ma
már inkább a pénzt (az anyag
ellenértékét) értjük, mint a szó
eredeti jelentését.

Milyen jól csengene, amikor valaki
megkérdezi tőled, hogyan állsz az
anyagi dolgokkal, akkor azt
válaszolnád rá: „Köszönöm nagyon
jól, éppen tegnap vettem
úrvacsorát”, vagy azt: „remekül,
újra beköttettem a dédimama
Bibliáját”.

44 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Az anyagi kérdések közül a pénzről
megkülönböztetett módon és
gyakorisággal beszél a Biblia.

A hamis mammon

A gazdagság (arámul mámón) lehet jó és
lehet rossz. Nem az anyagi lét
határozza meg azt, hogy az jó, vagy
rossz, hanem az, hogy azt hogyan és
miként használjuk. Mondhatjuk-e,
hogy a kés rossz vagy jó, amikor a
mindennapi kenyerünket szelhetjük
fel vele, de fegyverré válthat, és
életet onthat ki, ha rossz cél vezérli a
tetteid. Ki mondhatja azt, hogy a
gazdagság önmagában jó, vagy
rossz, ha nem tudod, mire
használják fel.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 45
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

A kés rossz célú felhasználása bűn, ahogy
a gazdagság rossz célú felhasználása
is Isten elleni bűn. A gazdagság
rossz célú felhasználását, nevezi
Jézus hamis mammon-nak. Nem a
gazdagságot magát. Aki a
gazdagságot önmagában is Isten
ellen valónak tartja, hasonlatossá
válik ahhoz az emberhez, aki azért
nem késsel szeli fel a kenyerét, mert
a kést lehet ember ellen rosszra is
fordítani.

A mammon helyes felhasználására talán a
legjobb példa a munkahelyteremtés.
A mai társadalmi rendszer – a
kapitalizmus – alapeleme a
magántulajdon. A vagyon teszi
lehetővé a munkahelyek
megteremtését. Ha nincs vagyon,
nincsenek munkahelyek.

46 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Hogyan nyilvánul meg a hamis mammon
a XXI. Század elején? A gazdagság
Isten elé helyezése ez. Mindegy,
hogy gazdag vagy-e, vagy azzá
szeretnél válni, amikor a pénz, vagy
a pénz utáni sóvárgás megelőzi az
Igét, a Biblia szerint már baj van.

A gazdagság csábít! Megkísértés, olyan,
mint minden más megkísértés az
életben. A Gazdagság szépnek
mutatja magát. A XXI. század elején
olyan világban élünk, ahol a
gazdaságot a fogyasztás tartja fenn.
A 2007-ben kezdődött pénzügyi-
gazdasági válság oka az, hogy az
ezredforduló a gazdagságot a
boldogság forrásának mutatta meg,
reklámok és más manipulativ
eszközök a fogyasztásra késztettek,
azt sugallják, ha boldog akarsz
lenni, fogyassz, vásárolj, és a
konzumidióta azt látja, hogy ha egy

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 47
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

adott terméket vásárol meg, attól
szebb lesz, boldogabb.
A baj ott van, amikor nem a gazdagság, a
pénz tűnik hamisnak, hanem amikor
téged is meghamisít. Olyanná válsz,
mint a szerelmes ifjú, akit hiába
figyelmeztetnek időben, csak később
döbben rá mennyire szemellenzős
volt. A hitelek nyakló nélkül való
felvétele a pénz szeremére vall.
Ahogy a misszionáriusok nem csak Isten
igéjére, de földművelésre, egészség
megőrzésre, korszerű gazdálkodásra
tanították a nagy földrajzi
felfedetések korában a
bennszülötteket, úgy a ma értő
emberének is példamutatással és
tettekkel tanítani kell a
konzumidióta társadal-munkat a
pénz helyes használatára.

Erről a látásmódról beszél Jézus a hamis
mammon-ról (Luk. 16), és mondja

48 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Pál: „minden rossznak gyökere a
pénz szerelme” (Tim.6,10). És had
lovagoljak itt a szavakon, mert
fontos! A pénz szeretete és a pénz
szerelme nem ugyanaz. Az emberek
egymás iránt érzett szeretete és
szerelme sem ugyanaz. A szerelem
elvakít, a szeretet nemesít. A pénz
nemes felhasználását szeretnünk
kell, és megvetni azt, amikor már a
pénz szerelme elvakít.

Az arámi nyelvben a mámón gazdagságot
jelent. De néhány vélemény szerint
összefüggésben van az áman szóval,
aminek a jelentése megbízható,
szilárd. Ebből származik a mi mai
Ámen szavunk. Ne értsük félre
Jézust. Ő nem vágyott rá, nem
istenítette a pénzt és a pénzen
keresztül a jólétet, de vegyük észre
azt is, hogy nem is vetette meg azt.
Amikor azt mondja a mammonra,

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 49
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

hogy hamis, akkor ezzel nem veti
meg a gazdagságot, hanem a helyes
viszony kialakítására törekszik vele
szemben.
Arra tanít, hogy a gazdagságot nem
megvetni kell, nem is dicsőíteni,
hanem megismerni, kiismerni. Aki
Isteníti a gazdagságot, azzal a
gazdagság elbánik. Aki kiismeri a
gazdagságot, az a gazdagsággal
majd jól bánik.
Isten teremtette a gazdagságot is, amit
meg kell ismernünk, ki kell ismerni
a természetét, mert igenis
használhatunk, szolgálhatunk
vele.

50 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Sem a Biblia, sem a mai
modern pénzügyelmélet
nem sugallja azt,
hogy mindenáron szerezz
vagyont, és gazdag légy,
de abban a kérdésben a két
látszólag ellentétesnek
tűnő terület egyetért, hogy
mások érdekeit szem előtt
tartva biztonságos jövőt
megteremteni a Te
felelősséged.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 51
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

2. A hit és a pénz
Történelmi visszatekintés.

A zsidó-keresztény kultúrkörben a
pénzhez és az anyagi javakhoz való
hozzáállásnak két élesen elkülöníthető
fő típusa figyelhető meg. Kissé
leegyszerűsítve: az egyik az anyagi
jólétet pozitív, míg a másik inkább
negatív jelenségként hajlamos
értékelni. A zsidó Biblián (Ószövetség)
alapuló ősibb felfogás, amely Jézus
korában is meghatározta a választott
nép gondolkodásmódját, a gazdagságot
Isten áldásaként értelmezte, s ez
napjainkig érezteti hatását. A
keresztény kultúrkör berkeiben
azonban máig a legnagyobb vita dúl a
körül, hogy az Újszövetség ezzel

52 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

összhangban vagy ezzel ellentétesen
foglalt-e állást.

Amikor megnézzük a XXI századi zsidó
közösségeket Európában és Észak-
Amerikában, s egyben megvizsgáljuk a
történelmüket, egy ellentétet fedezünk
fel. A zsidók történelme (üldöztetése)
okán éppen hogy vagyontalannak kellene
lenniük, ugyanakkor láthatóan a
társadalom tehetősebb rétegeihez
tartoznak. Ez a látszólagos antagonizmus
feloldódik azonnal, amint a vallásuk
pénzhez, vagyonhoz való viszonyát
megvizsgáljuk.

A különböző, kisebb-nagyobb mértékű
aszkézist és szenvedélymentességet
hirdető görög filozófiák (platonizmus,
sztoicizmus) beépülése a kereszténységbe
mindenesetre már a II-III. századtól
abban az irányban hatott, hogy a
kialakuló középkori kereszténység

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 53
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

inkább a gazdagság megvetésére és a
szegénység felmagasztalására buzdította
híveit, ebben a gondolkodási "mátrixban"
értelmezve az Újszövetség számos
kijelentését, amely valóban kritikával
illette az anyagi javak felhasználásának
bizonyos módjait, felfogását.

A protestantizmus azonban kezdeteitől
fogva felhívta a figyelmet arra, hogy a
középkori tradícióval ellentétben az
Újszövetség valójában nem kárhoztatja a
gazdagokat és a gazdagságot, sem a
pénzt, csupán az ezekhez való helytelen
viszonyt.
A kialakult – elsősorban katolikus –
"szent hagyományt" felülvizsgálva, az
Újszövetség szövegének tüzetesebb
tanulmányozása által, a protestáns
igehirdetők arra a meggyőződésre
jutottak, hogy az eredeti kereszténység
alapvetően az ószövetségi zsidó
szemléletre épült, és a legkevésbé sem

54 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

elutasító az Isten áldásaként felfogott
anyagi gazdagsággal, valamint a fejlett
pénzügyi intelligenciával és magával a
pénzzel szemben. Miközben ugyanakkor
– az Ószövetséggel teljes összhangban –
elítéli, ha valaki számára ez válik
mindenekfelett a legfontosabbá, azaz
Istenévé.

A Bibliafordítás további anomáliákat vet
fel. A nyelvek eltérő struktúrája, és
kifejezőkészségük rendszere is jelentősen
eltér egymástól. Magyar nyelven is
számos Bibliafordítás elérhető, gyakran
eltérő szöveggel. A „szeresd–gyűlöld”
ellentét a szent könyv szövegében végig
megtalálható. A gyakorlott Bibliaolvasó
tisztában van vele, hogy sok esetben a
„szeresd–gyűlöld” igepár valódi
jelentése, hogy „szeresd jobban” és
„kedveld kevésbé”. A fontossági
sorrend felállítása az igepár

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 55
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

használatának a célja, és nem a
gazdagság teljes elutasítása.
A középkor elteltével számos keresztény
gondolkodó felfedezte, hogy a pénzről
való lemondás és a szegénység önkéntes
vállalása számtalan baj (betegségek,
járványok stb.) forrásává vált. Ha ma a
társadalomban mindenki a szegénységet
választaná, összeomlana a gazdaság,
megszűnne az egészségügy, a
közbiztonság, és a teljes szociális
ellátórendszer, a gyermektámogatásokkal
és a nyugdíjjal együtt.

Luther Márton a Biblia alapos
tanulmányozása után arra a
meggyőződésre jutott, hogy a
kereszténység elszakadt az eredeti
kijelentéstől: a szegénység
felmagasztalását leginkább zászlajára
tűző szerzetességet, és annak középkori
gyakorlatát teljes egészében
eretnekségnek nevezte, amely ellenkezik

56 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

a Szentírás kinyilatkoztatásaival és az
emberi szabadsággal. A reformátorok,
élükön Lutherrel és Kálvinnal már nem
találták bűnös dolognak, ha a
keresztények a pénzzel kapcsolatba
kerülnek, és azt úgy forgatják, hogy
mellette az Istennel való kapcsolatuk
megmarad.

Később a puritánok alapvetően az ő
nézeteiket továbbfejlesztve jutottak el
egy olyan termékeny keresztény életstílus
propagálására, amely Max Weber szerint
az egész kapitalizmus szellemi alapjául
szolgált. Weber a Protestáns erkölcs és a
kapitalizmus szellemisége című, 1930-
ban megjelent klasszikus művében nem
kevesebbet igyekszik bizonyítani, mint
hogy az egész kapitalizmus, mint a mai
napig az egyetlen jól működő
gazdasági rendszer nem jöhetett volna
létre a protestáns prédikátorok Bibliai

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 57
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

igazságokat a gazdasági életre kivetítő
tanításai nélkül.
A pénz forgatása és szaporítása a
keresztény szolgálat egy formája, hiszen
csak az tudja támogatni a szegényeket
és elesetteket, aki maga is rendelkezik
javakkal, és azokat Isten útmutatása
szerint használja fel. Egy angolból
fordított kiadványban találtam a
következő idézetet: „teremts magadnak
tisztességes megélhetést, ahhoz hogy
segíteni tudj másokon”. Az idézet
forrásaként a szerző a példabeszédeket
jelöli meg, de az idézett helyen nem
találtam egyik nyelven sem e sorokat. De
a mondat üt. És szellemisége folytán,
akár a példabeszédek két sora, a Biblia
része is lehetne.

Richard Baxter protestáns teológus
szerint "a teremtett világ dolgaival és
gazdagságával való élés nem lehet bűn,
hiszen Isten a Teremtő, és Ő kezdetben

58 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

mindent jónak alkotott". Ezzel a
kereszténység egyes irányzatai
visszafordultak az eredeti ószövetségi
zsidó gyökerekhez, amelyből Jézus és az
apostolok korában kiindult.

Egy másik teológus, Samuel Willard
szerint "a gazdagság igenis
összeegyeztethető az Istenfélelemmel,
hiszen minél többje van egy embernek,
annál nagyobb a lehetősége arra, hogy
jót tegyen, ha Isten arra felindítja". A
hívők feloldása a bűntudat alól a
pénzügyek törvényes kezelésére
rendkívül ösztönzően hatott a
termelékenységre és kreativitásra.

A protestáns teológia számos európai és
más kontinensbeli gazdasági vállalkozás
felvirágzását eredményezte. A kvéker
cégek több mint egy évszázadon át
Anglia és a fejlett világ legjelentősebb
vállalatai közé emelkedtek. Sikerük titka

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 59
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

az volt, hogy visszatérve az
újrafelfedezett Bibliai alapokhoz, és
egyszersmind dacolva a kor szellemével,
bátran megvalósították azokat az üzleti és
magánéletükben egyaránt.
Példamutatásukkal jelentősen
befolyásolták a kapitalizmus kialakulását,
nagymértékben hozzájárultak erkölcsi
alapjainak kidolgozásához.

A kvékerek kezdetben egyáltalán nem személyes
meggazdagodásuk végett alapítottak cégeket,
elsődleges céljuk a vagyonnal való jó sáfárság
volt. Kifejezetten ügyeltek arra, hogy kikerüljék a
gyors meggazdagodás spirituális csapdáját. Arra
törekedtek, hogy igazságosabbá tegyék a
társadalmat: nagy hangsúlyt fektettek
alkalmazottaik szociális körülményeinek
javítására, oktatásuk biztosítására. Száz évvel a
megszabott munkaidő törvénybe iktatása előtt
számos kvéker cégnél bevezették a 48 órás
munkahetet és a vállalati nyugdíjrendszert. A
Cadbury csokoládédinasztia például, messze
megelőzte korát: munkásaiknak iskolát, kórházat,
fürdőt, pihenőszobákat, orvosi rendelőt
biztosítottak. Gondoskodtak a szabadidő értelmes

60 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

eltöltéséről is: futballpályát, úszómedencét,
squash-, illetve teniszpályát működtettek, és
természetesen krikettezni is volt lehetőség.
Fontos alapelvük volt, hogy ügyfeleik felé komoly
garanciákat vállaltak. A manapság uralkodó
"gazdagodj meg mindenáron és minél előbb"
kultúra teljesen idegen volt tőlük, idővel mégis a
leggazdagabbak közé kerültek. Ők alapították a
Lloyd's és a Barclay's bankokat, ők álltak az ipari
forradalom acélipari felfedezései mögött.
A Clark's cipőket gyártó és forgalmazó kvéker cég
igazgatója, Roger Pedder szerint a kvéker üzleti
stílus a józanészen alapul: egy cég akkor
számíthat joggal lojalitásra és szorgalmas
munkára, ha jól bánik az alkalmazottaival. Ha a
vállalat nagyvonalú garanciát biztosít a vevőknek,
akkor a termékeinek sokkal nagyobb lesz a hitele.
A kvékerek mottója a mai napig is elengedhetetlen
az üzleti életben: a vállalat jó híre a
feddhetetlenségen, a garantált minőségen és a
megbízhatóságon (például a számlák pontos
fizetésén) alapul. Nem túlzás azt állítani, hogy a
hasonló Bibliai hagyományból eredező zsidó
vállalkozások pénzügyi viselkedése mellett a
kvéker cégek alapozták meg a mai vállalatok
etikai, üzletszervezési, gazdálkodási alapjait.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 61
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

A globalizáció, és a közeljövő

A XX. század közepére a puritán
mozgalmak szellemi töltése folyamatosan
kiüresedett, és ez a cégek sorsában is
megmutatkozott: hamarosan a
globalizáció áldozataivá váltak.
Manapság egyre ritkább a tisztán kvéker
vállalat: a Cadbury 1969-ben egyesült a
Schweppes-szel, a Rowntreest 1988-ban
bekebelezte a Nestlé, 1999-ben pedig a
Reckitt egyesült a Colmannal.

Az egyén, a család és a közösség
feladatai a XXI századi globalizált
világban.

62 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

A XXI század globalizációja nemcsak a
határokat nem ismerő gazdasági
szervezetek létrejöttét jelenti, de magával
hozza az életünk környezetének
megváltozását. A kereszténység
kialakulásakor, a Biblia létrejöttekor nem
volt vezetékes víz, villanyáram, gáz,
kábeltévé internet, telefon. A családok
közösségben éltek. Az oktatás – a
piacképes tudás megszerzése – még nem
jelentett ekkora költséget.

A ma és a holnap keresztényei három
nagy elkerülhetetlen kiadással találják
szembe magukat, olyanokkal, amelyek
2000 évvel ezelőtt nem jelentkezett
ekkora terheket.
1. A saját lakás megteremtése.
2. A gyermekeink jövőjének a
megteremtése.
3. Az időskor, annak az időnek a
költségei, amikor már nem

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 63
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

tudunk, vagy nem engednek
nekünk jövedelmet szerezni.

Saját lakás

A nagycsalád, a több generáció
együttélése eltűnőben van. A fiatalok,
mihelyt lehetőségük adódik, önálló lakást
akarnak szerezni. A törekvés nem Isten
ellen való, de a módja, a túlzott
hitelfelvétel annak tekintendő. Az erőn
felül vállalt hitel a bankok
rabszolgáivá teszi az adóst. A kamatok
a jövedelem jelentős részét kiteszik.
Frusztrálttá, feszültté, megkeseredetté
teszi az embereket. A hitel önmagában
nem rossz vagy jó dolog. A hitel
önmagában nem Isten ellen való. A hitel
lehet hasznos, ha az a család, az egyén és
a társadalom javát szolgálja.

Gyermekeink jövője.

64 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

A képzés soha nem volt olymértékben
elérhető az egyszerű ember számára,
mint ma. Az egyszerű ember gyermekei
számára kevés lehetőség adódott több
száz, vagy ezer évvel ezelőtt. Mégsem
ingyenes az ingyenes oktatás. A
piacképes tudás megszerzése pénzbe
kerül. Nem mindegy melyik egyetemen,
melyik szakképző helyen, melyik mester
mellett tanul a gyermek, és szerzi meg a
tudását.
A piacképes tudás azt jelenti, hogy az
iskola elvégzése után képes lesz a
gyermek olyan jövedelemre szert tenni,
amely biztosítja számára azt a
jövedelmet, hogy a saját megélhetését
biztosítsa, családot alapítson, önálló
lakást szerezzen. Nem tartozik sem a
keresztényi, sem a szülői gondoskodás
körébe, hogy olyan fiatalokat tartsanak el
a szülők, vagy a társadalom, akik nem
tanultak, nem akarnak dolgozni.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 65
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

A piacképes tudásnak ára van. Ma 2010-
ben egy idegen városban tanuló diák havi
átlagos kiadása magasabb, mint a
hivatalos minimálbér (több mint 100
család megkérdezésének átlaga). A
diákhitel kényszermegoldás, hosszú időre
elvonja a fiatal jövedelmének a
megélhetésen felüli részét.
A gyermek piacképes tudásának
megteremtésére a szülőnek időben
gondoskodnia kell. Ha nem szerez a
gyermek piacképes tudást, az pénzhiányt,
megélhetési problémákat, stresszt okoz,
és a szülők „gyermeknevelési” kiadásai
megmaradnak. Ha diákhitelből taníttatjuk
a gyermeket, az elvágja az önálló
életkezdés lehetőségét. A család
költségvetéséből a gyermekek taníttatását
és a havi kiadásokat egyszerre
finanszírozni a legtöbb esetben
képtelenség.
Aki úgy gondolja, hogy a piacképes tudás
megszerzése ingyenes, aki úgy véli, hogy

66 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

megelégedhet az alapszintű képzéssel,
aki még mindig hisz az ingyenes oktatás
álomvilágában nagyot fog csalódni.

Az időskor kiadásai

A többgenerációs életminta
kialakulásával nemcsak a fiatalok
életkezdése nehezedik meg, de az
időskori problémák is halmozódnak. A
saját életminőségünk kiadásainak
fedezetére életük és munkaerejük
teljében élő emberek általában képesek.
Időskorban a bevételek csökkennek, az
időskori elszegényedés a XXI. század
legnagyobb problémája lesz.
Az állam nem lesz képes megoldani a
nyugdíj rendszer kérdését. Ahogy több
ezer éven át az idősek addig dolgoztak,
ameddig éltek, ahogy több ezer éven át a
családok tartották el az időseiket, ahogy
több ezer éven át az életük folyamán
félretett, felhalmozott tartalék jelentette a

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 67
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

középrétegek megélhetését, ha már nem
voltak képesek – vagy nem engedték meg
nekik – jövedelmet szerezni. Ugyanígy
ezt az utat kell járni. De időskorban nagy
valószínűséggel nem fognak veled élni a
gyerekeid, időskorban nagy
valószínűséggel nem kell már senkinek a
munkád, magadra maradsz, vagy
öngondoskodsz!
Az egyik legjobb példa erre a házak
állapota. Amikor a házaspár nyugdíjba
megy, többnyire szép takaros a portájuk.
A papa halála után, amikor a kiadásokat,
a gázt, villanyt, vizet, szennyvizet,
telefont, kábeltévét, és az internetet (20
év múlva az internet olyan természetes
lesz az idős embereknél, mint a csapvíz,
vagy a villany ma) megfizeti, nem marad
a ház karbantartására, és mire a nénik 85-
90 évesen kihalnak belőle, a házak
romosak és értéküket vesztettek.

68 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Isten akaratából egyre tovább élünk. Az
átlagos életkor folyamatosan növekszik.
20-30 év múlva már nem lesz ritkaság a
100 év feletti ember. A rendelkezésre álló
pénz mennyisége időskori
életminőségünk mellett azt is
meghatározza, hogy életünk utolsó éveit
milyen egészségi állapotban éljük le.

A 60 év felettiek jövedelme és életkora
között nincs szoros összefüggés. Nem
mondható el, hogy aki időskorában több
pénzzel rendelkezik, az tovább él.
Viszont az időskorban rendelkezésre álló
pénzösszeg, jelentősen befolyásolja, hogy
egészségben vagy betegségben élünk-e?
Az Magyarország összes egészségügyi
kiadásának több mint a felét a 60 év
felettiekre fordítja, mégis várakozási
idők, műtéti listák, és támogatás nélküli
kezelések keserítik meg idős
felebarátaink életét.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 69
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Az egyre idősödő társadalom, az
egészségügyi és a nyugdíjellátó
rendszerek válsága az Öngondoskodás
felelősségét vetítik előre: Igaz a
közmondás: „segíts magadon, az Isten is
megsegít!”

70 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

3. Ne
aggodalmaskodjatok
a holnap felől.
Máté 6: 25-34

Jó volna visszamenni a gyermekkorba, a
gondtalan ifjúkorba, amikor még szüleink
védő szárnya alatt voltunk, amikor még
nem a mi vállainkat nyomta a
mindennapi kenyér gondja, a mindennapi
ruházat kérdése. Amikor még nem
gondolkodtunk arról, hogy mit hoz a
jövendő, mi lesz gyermekeink, unokáink
jövendőjével, mi lesz ezzel a világgal, mi
lesz, ha netalán elveszítjük a
munkahelyünket, mi lesz, ha esetleg
megbetegszünk, ki fog gondot viselni
rólunk idős korunkban, mi lesz, ha
meghal valaki szeretteink közül, ha
özvegyen vagy árván maradunk?

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 71
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Sajnos az időben nem tudunk
visszamenni, nem tudunk elmenekülni,
még ha szeretnénk sem az elől, ami van,
és ami vár reánk. S hogy mi vár reánk?
Nem tudjuk, nem tudhatjuk. És ez így jó.
Isten elrejteti szemünk elől a jövendőt,
és csak a következő perc fátylát lebbenti
fel.

Sokan jósokhoz járnak, kártyavetőktől,
szellemidézőktől próbálják megtudakolni
jövőjüket, vagy a csillagokból,
horoszkópokból kiolvasni. Vagy
Nostradamusnak és hasonló
jövendöléseknek, babonáknak hisznek.
Pedig Isten szigorúan megtiltotta ezt. A
mi érdekünkben. A mi védelmünkért.
Gondoljunk csak bele, vajon
boldogabbak volnánk, ha például,
tudnánk halálunk pillanatát, vagy hogy
pár év múlva súlyosan megbetegszünk?
Vajon hogyan tudnánk élni addig?

72 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Teljesen felőrlődnénk az idegességben,
az aggodalomban, állandóan csak erre
gondolnánk, nem terveznénk, nem
alapítanánk családot, mert úgy éreznénk
úgyis hiába. Teljesen összeomlana az
életünk a ránk nehezedő tehertől. Az Úr
Jézus ennek épp a fordítottját köti a
szívünkre: ne aggodalmaskodj a holnap
felől. Elég, ha magadra veszed a mának a
terhét.

Az Isteni ige az előre nem látható
dolgok miatti aggódástól óv
bennünket. Az előre látható dolgokról
nem aggódni kell, hanem megelőzni
kell azokat.

Ha látom, hogy a konyhában felcsapott a
tűz, és el fogja emészteni a lakás, akkor
nem aggodalmaskodom, hanem
cselekszem, eloltom a tüzet. Nem a
Bibliát forgatom a lángnyelvek között, és

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 73
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

nem Isten segítségét várom, amikor
tudom mi fog bekövetkezni.
Ha azt látom, hogy félrecsúszott a tetőn
egy cserép, és alattomosan hosszú időn
keresztül el fogja áztatni a falat, akkor
nem aggodalmaskodom, hanem mestert
hívok és megjavíttatom. Amikor azt
látom, hogy kopik az autómon a gumi,
akkor nem aggodalmaskodom, hanem
kicserélem, hogy holnap is biztonsággal
autózzam. Az Ima, a kézbe vett Biblia, a
legmélyebb hit sem óv meg attól, hogy
ne vegyük figyelembe a veszély jeleit, és
felelősséggel tegyünk is azért, hogy
megóvjuk életünk, a biztonságunk és
anyagi javainkat.

Amikor azt látod, hogy időskorodban
nem lesz akkora bevételed, hogy meg
tudj élni belőle, amikor azt látod, hogy a
gyermekeid életkezdését nem fogod tudni
a havi fizetésedből kifizetni, akkor ne
aggodalmaskodj, hanem tedd félre a mai

74 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

bevételed egy részét. Gondoskodj
önmagadról, a családodról.
Ha tudod, látod, hogy baj lesz,
megelőzöd. Nem Isten elleni vétek, ha
tartalékot képezel a rossz napokra, ami
nagy valószínűséggel be fog következni.
A tartalékolás szükségszerű.
A fizetésed, a rendszeres bevételed egy
részét – 20 %-át – tedd félre. A félretett
pénzedet fektesd be!

Vajon a befektetés Istentől való dolog?
A befektetésre kapott kamat két célt
szolgál. Egyrészt a pénz romlását
ellensúlyozza, másrészt a pénz
használatát fizetik meg vele.
A hozam (kamat) hasonlatos a
kovászhoz, melyet kis mennyiségben
tesznek hozzá a liszthez, (Mt 13,33) és
megkeleszti az egészet. A kovász idővel
megkeleszti a tésztát. Nem várhatod el,
hogy a tészta pár perc alatt megkeljen,
meg kell várni annak az idejét. A pénz

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 75
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

ugyanígy sokasodik meg. A pénz
sokasodásának ideje hosszú. Sok év.

Ha ősatyád Mátyás korában 100 Ft-ot
eltesz, és úgy befektet, hogy minden
évben 5% reálkamatot kapj, neked ma
(550 év) 450.935.564.253 Ft-od van.
Te vagy a leggazdagabb magyar.

Ha a fiatal elkezd félretenni, az érett
ember azt befekteti, az idős a
hozamokból (kamatból) megél. Ha későn
kezdesz el félretenni, nem lesz ideje a
pénznek megkelni. Kovásztalan, ízetlen
lesz a kenyered.

Az, ki nem kezd el felkészülni az előre
látható kiadásokra, nem számíthat Isten
gondviselésére sem. A „Ne
aggodalmaskodjál” figyelmeztetés az
előre nem látható dolgokról szól.
Márpedig az előre jól látható, hogy a

76 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

saját lakásodat, gyermekeid jövőjét, a
saját és házastársad időskori ellátását
valakinek, valamikor valamilyen
forrásból meg kell fizetni.

Egy magával ragadó előadótól többször
is hallottam a következő példát:

Kedves barátom ez a 10 narancs itt az asztalodon
jelképezi a Te jövedelmedet, azt, ami az adózás
után még neked megmarad.

- Ezt az egy narancsot itt a szélén elveszem tőled,
ezt odaadjuk a szegényeknek.
- Ezt a második narancsot megint csak elveszem
előled, ezt odaadjuk a gyerekeknek.
- Ezt a harmadik narancsot szintén elveszem
előled, ezt odaadjuk a betegeknek.

Nagy kerek szemek a másik oldalon, hogy sorra
tűnnek el a narancsok? Mit művel ez az ember az
én pénzemmel, hova viszi? Kinek adja? A
betegeknek fizetem a BT-t, a nyugdíjasoknak a
nyugdíjjárulékot!

Na ne ijedj meg, kis barátom, nem veszem el tőled!

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 77
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Csak nem engedem meg, hogy ezt ma elköltsed!
Ide teszek eléd egy kosarat. Az első narancsot
ebbe a kosárba visszateszem eléd. Ez a narancs a
szegényeké, a tied és a feleségedé lesz, amikor már
nem tudsz, vagy nem hagynak dolgozni, és szegény
nyugdíjas leszel. Amikor a kiadásaid nőni fognak
és a bevételed csökken, amikor már nem lesz
értéke a nyugdíjadnak.

A második elvett narancsodat is visszateszem eléd.
Ez a narancs a gyerekeké, a Te gyerekeidé, akiket
majd taníttatni fogsz, akikért Te felelős vagy. És
mikor elkezdik az életüket, nem lesz annyi
fizetésed, hogy mindent megadj nekik.

Ez a harmadik narancs is visszakerül eléd a
kosárba, a betegek narancsa. Ez a tiéd, amikor
majd beteg leszel, mert minél tovább élsz, annál
valószínűbb, hogy elér valamelyik kór téged is.

De ezt a három narancsot áttesszük egy másik
pénztárcába, amihez ma nem nyúlhatsz hozzá! A
tied marad, de egy másik zsebedben lesz, hogy
amikor az első kiürül, már nem bírja, akkor ott
legyen ez a másik, és a helyére álljon. És ha a jó
sorsod úgy hozza, hogy nem lesz rá szükséged,
akkor az eddiginél is többet adakozhatsz.

78 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

4. Tanulj a pénzzel
gazdálkodni a Bibliai
Salamon királytól!
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a
világon valaha élt legismertebb befektető
Salamon király volt. Sába királynője
jegyezte meg róla, hogy amihez csak
hozzáér, az felvirágzik. Ha pedig ez így
van, akkor érdemes egy-két fogást
eltanulni tőle, amik majd hozzásegítenek
a pénzünk okosabb kezeléséhez.
Szerencsére Salamon sokat elárult
pénzügyi filozófiájáról, de az élet más
területeiről is beszélt.

Az Úr azt mondta Salamonnak, hogy
gazdagsággal, dicsőséggel és
bölcsességgel fogja megáldani.
Évszázadokon keresztül őt tartották a

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 79
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Földön valaha élt legbölcsebb embernek.
(Salamonról a Prédikátor könyvében és a
Példabeszédekben olvashatsz.)

1. Állj több lábon!

Salamon azt írta: “[A pénzedet] Oszd el
hét- vagy nyolcfelé is, mert nem tudod,
milyen csapás érheti a földet!”
(Prédikátor könyve 11,2).

Oszd fel vagyonodat (megtakarításodat,
befektetendő tőkédet) több részre, és ne
kockáztasd az egészet egyszerre. Ugye
az előző részben már megértetted hogy a
Biblia szerint felelős vagy és
megtakarítanod kell. Ha esetleg nem,
akkor itt állj meg, és menj vissza egy
fejezetet, vagy kettőt. Életkorodra,
bevételeid nagyságára, időbeosztásodra
vagy személyiségedre való tekintet
nélkül mindenképpen alapvető
fontosságú, hogy a pénzügyekben több

80 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

lábon állj. Ahogy megtakarításaid nőnek,
egyre többféle formában fektess be! Ez
persze nem biztosítja a sikert, de
csökkenti a kockázatot. Használd ki a
különféle befektetési formákat:
kötvényeket, hazai és külföldi
részvényeket, ingatlant! A közös
tőkealapok már eleve magukban
foglalják a különféle befektetési
lehetőségeket és a salamoni elven
működnek.

Mit tégy, ha még nincs vagyonod?
Salamon tanácsa ugyanez! Oszd fel
többfelé azt, amid van. Több alternatívát
keress! Ha például, nem tudsz, vagy nem
is akarsz vagyont felhalmozni, el fog
jönni az az idő, amikor nagy kiadások
előtt állsz. A gyermekeid indulnak az
életbe, ne bízd magad egyedül az
„ingyenes” állami oktatásra! Ne
hagyatkozz egyedül a diákhitelre!

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 81
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Készülj fel rá magad is, vállald a
felelősséget a gyermekeid jövőjéért!
El fog jönni az az idő, amikor már nem
leszel képes, vagy nem engednek
dolgozni, megszűnik a fizetésed. Ne
hagyatkozz egyedül az állami nyugdíjra!
Ismerd meg pontosan mennyi lesz a
nyugdíjad, mennyi magán-
nyugdíjpénztári, vagy önkéntes pénztári
járadékra számíthatsz? Egy valamire való
pénzügyi szakember 5 perc alatt
kiszámolja neked, nem nagy dolog. Ne
ess bele abba a hibába, amibe oly sokan
beleestek. A magánnyugdíj és az
önkéntes pénztár sokkal kevesebb
szolgáltatást és biztonságot ad, mint azt a
legtöbben képzelik.

Oszd a pénzed többfelé, tanácsolja a nagy
király. Oszd fel a mai pénzedet a rövid, a
közép és a hosszú távú kiadásaid
fedezetére! Ne légy a mammon rabja,
ne költsd el mindet ma! A holnapod

82 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

bekövetkezik. Kérdezd meg a körülötted
élőket, az életüket már megélt embereket,
hogy ha újraélhetnék az életüket, vajon
ugyanezeket a pénzügyi döntéseket
hozták volna? Megvették volna azonnal
azt a házat? Felvették volna a hitelt?
Kisebb kocsit vettek volna? Jó lett volna
pár évig egy használt autó is? Másként
osztották volna fel, másként osztották
volna be a pénzüket? Sajnos elvétve
találok olyan embert, aki ugyanúgy
csinálna mindent, mint ahogy azt a
múltban tette.

2. Csak etikus befektetést válassz!

Salamon tanácsa szerint: “Mindezt hallva
a végső tanulság ez: Féld Istent, és tartsd
meg parancsolatait, mert ez minden
embernek kötelessége!” (Prédikátor
könyve 12,13).
A keresztények számára ez alapvető
fontosságú, de igazából mindenkinek

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 83
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

meg kellene fontolnia. Minden lépésnél
gondold végig: Vajon kedves-e az Úr
előtt, amit tenni szándékozok? Ha nem,
tartsd távol magadat tőle, függetlenül
attól, hogy mekkora hasznot hozhat!

Vannak olyan befektetések, amelyek kis
kockázattal vagy kockázat nélkül nagy
hasznot hoznak. A baj az, hogy ezek
rendszerint másokat zsákmányolnak ki.
A keresztényeknek mérlegelniük kell,
hogy befektetnek-e olyan cégbe vagy
közös tőkébe, amely társadalmilag
erkölcstelennek tekinthető (fegyver-
gyártás, dohányipar, stb.).

Néha ezt nehéz leellenőrizni, különösen a
közös tőkealapok esetében, mivel a te
befektetésed csupán tört része az egész
tulajdonnak. A The Social Investment
Forum című újság nyomon követi azokat
a közös tőke alapú vállalatokat, amelyek
igyekszenek ragaszkodni a zsidó-

84 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

keresztény értékekhez. A Sound Mind
Investing hírújságot is megnézheted.

Ha bizonytalan vagy, válassz olyan
tanácsadót, aki ismeri, és tájékoztatni tud
téged a befektetések mögötti
tartalmakról! Ha biztos szeretnél lenni
abban, hogy a Te pénzed nem szolgál
rossz célokat, akkor olyan megoldást
keress, olyan tanácsadót keress, aki
ebben mintát tud adni!

Ha a pénzed egyszerűen csak a
számládon hagyod kamatozni, nem
lehetsz biztos benne, hogy a pénzintézet
mire használja a Te megtakarításodat. A
mai pénzügyi rendszerben a Te pénzed
dolgozik valakinek. Ha Te nem
dolgoztatod, majd dolgoztatja más
helyetted – persze ha a kertben van
elásva, akkor ez nem igaz. Te nem
tudhatod, hogy a pénzed másnak etikus,
vagy tisztességtelen hasznot termel.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 85
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Egy-egy terület megítélése sem egyszerű.
Vajon elítélendő-e egy olyan
megtakarítási, ahol a pénzed egy fejlődő
országba kerül? Ott kizsákmányolják, az
embereket, gyermekeket dolgoztatnak, az
emberi jogokat lábbal tiporják. Vagy
éppen a Te megtakarításod – sok-sok
millió hasonló emberével együtt járul
hozzá ahhoz, hogy az ottani emberek
elkerüljék az éhínséget, hogy legyen
gyógyszer, hogy fejlődjön az ő országuk,
és hozzád közelítsen az életminőségük?
Érdekes, hogy a keresztény országok
hatalmas vagyonokat halmoznak fel pl.,
lakás alapokba, nyugdíj megtakarí-
tásokban, vagy életbiztosításokban,
mégis az arab országok léptek elsőként a
vallásuknak megfelelő pénzügyi
eszközök kialakításában. Az utóbbi
években a keresztény indexek, keresztény
alapok is megjelentek, több közülük már
Magyarországon is elérhető.

86 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

3. Fogadd meg a jó tanácsokat!

Ez nélkülözhetetlen a jó tervezéshez.
“Meghiúsulnak a tervek, ha nincs
tanácskozás, de megvalósulnak, ha van
sok tanácsadó.” (Példabeszédek 15,22)

Kérj szaktanácsot független
tanácsadóktól és pénzügyi
szakemberektől! A döntéseidet ne
egyedül hozd meg! Kérd meg őket, hogy
olyan őszinték legyenek veled szemben,
mint amilyen őszintének ők szeretnének
látni téged fordított helyzetben!
Egyedül pénzügyi tervet készíteni olyan,
mintha egyedül olvasnád a Bibliát. A
gyakorlott Bibliaolvasó tudja, mi a
különbség, amikor egyedül olvasod és
értelmezed a szentírás szavait, vagy
amikor ezt egy olyan szakemberrel,
tanítóval, lelkésszel, prédikátorral együtt

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 87
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

teszed, aki a mögöttes információkkal, az
összefüggésekkel is tisztában van.

Jól nézd meg, kitől fogadsz el tanácsot!
A pénzügyek irányítói értenek a pénzhez.
A pénz természete olyan, hogy oda
áramlik, ahol nagyobb hasznot remél.
Nem tudod elkerülni, hogy ne kerülj
kapcsolatba pénzintézetekkel! Naiv az,
aki azt hiszi a pénzintézetek nem a
haszonra törekednek. A pénzintézet célja
a profit. A pénzintézet azt fogja ajánlani,
ami neki a nagyobb nyereséget hozza.
Ma a pénzügyi eszközpalettán rengeteg
régi elavult termék van, amit
értékesítenek, mert a pénzintézetnek
nagyobb nyereséget hozza. Akár a pult
mögött dolgozóra, akár a kiküldött
ügynökre tekintesz, ő azt teszi, és azt
ajánlja, amivel megbízták! Ez a feladata.
Ezért kapja a fizetését.

88 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

A reklámok informálnak, de gyakran
nem mondják el a teljes valóságot.
Követeld meg a tanácsadódtól, hogy
életed minden pénzügyi vagyoni
mozzanatát ismerje meg! Hibás az a
szemlélet, amikor Te akarod megismerni
a „lehetőségeket”, pénzügyi képzettség,
és tapasztalat nélkül akarsz dönteni. És
még valami: „Ne tetézd a gondjaidat
azzal, hogy igazolni akarod a saját hibás
döntésedet! Szánd rá magad a tervezésre!

Így elkerülheted, hogy egy jónak tűnő
megoldás, később kellemetlen teherré
váljon, vagy a látszatelőnyök köddé
váljanak.

A banki pult mögött ülő ügyintéző egy
informátor, a kérdésedre azt a választ
adja, amivel őt a felettesei megbízták.
Kedvesek, szimpatikusak, jóindulatúak,
de helyzetüknél fogva nem láthatják át az
éltedet. Az információs pultnál eltöltött

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 89
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

rövid idő nem ad erre lehetőséget. A
következő sorszámhúzó már ott toporog
mögötted.

A termékértékesítő annak az előnyeit
ecseteli, amilyen katalógus a táskájában
van, ami után a fizetését kapja. Nem
könnyű eldönteni, hogy egy magas állami
támogatás előnyös-e, ha az pár rövid év
alatt vásárlóértékét veszti az inflációban.
A pénzintézet egyszeri magas támogatást
hangsúlyozza, és hallgat a több éves
értékvesztésről. Ilyen a reklám. Papír,
ceruza és egy számológép. A sűrű fillér –
ritka forint elvét ismered?
Azt is csak a körülmények részletes
ismerete mellett lehet eldönteni, hogy az
alacsony kamat előnyös-e kamatadó
nélkül, vagy a tisztességes nagyobb
haszonból megfizetett kamatadó?

A pénz bizalom kérdése. De vajon
mennyire bízol meg abban az orvosban,

90 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

aki csak egy gyógyszergyár gyógyszereit
ismeri, csak azt írja fel? Mennyire vagy
biztos abban, hogy nincs másik
gyógyszergyár, aki a Te esetedben
hatékonyabb olcsóbb termékkel
rendelkezik?

A független szakember már látja azt a
hiányt nálad, amivel ha 10-20-30 év
múlva szembesülsz, már fék nélkül
száguldasz a szakadék felé, és a lejtő
alján csak szociális védőháló állíthat
meg, de addigra már sok mindent
elveszítesz.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 91
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

5. Néhány ötlet az
okos gazdálkodáshoz
Hogyan tudok okosabban gazdálkodni
a pénzemmel?
Isten nem csupán hitet vár tőlünk, amikor
beosztjuk az általa adott anyagiakat,
hanem azt is szeretné, hogy használjuk a
józan eszünket és előrelátásunkat is. Ha
már a váratlan kiadások vagy csábító
dolgok felbukkanása előtt megfelelő
stratégiával rendelkezel, akkor a legjobb
úton haladsz, hogy elkerüld az
adósságokat.

Először készíts költségvetést, egy
pénzügyi tervet!

A költségvetés egy olyan iránytű, amely
folyamatosan mutatja, jó úton jársz-e.
Persze attól, hogy költségvetést készítesz,

92 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

még nem lesz több a pénzed, de a
segítségével mindenképpen el tudod
majd kerülni a túlköltekezést, és az
adósságokat.

A költségvetésed tükrözze a mai
kiadásaidat, és a jövőbeni kiadásaidat, a
jelen bevételeit és a jövőbeni bevételeket
is.
Az ismeretlen részeket is tartalmazó – a
jövőbe mutató költségvetés a pénzügyi
terv. Amikor egy idegen helyre utazol,
ahol még nem jártál, akkor térképen
megtervezed, melyik úton haladsz, mikor
indulsz, mennyi ideig tart az utazás,
milyen eszközzel utazol, mennyi
benzinre lesz szükséged, hol lehet
tankolni, és hogyan fizeted majd ki. A
holnapi életed egy ilyen ismeretlen
terület, de feltérképezhető,
meghatározható, és kiszámítható
állomásokat tartalmaz.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 93
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Ha utazol, és egy határ zárva van, ha egy
komp nem működik, ha nem fogadják el
a bankkártyádat a benzinkúton, vagy a
vulkáni por miatt a világ másik felén
rekedsz, megoldja majd a helyzeted az
Isteni gondviselés. Amikor nem tudod,
melyik iskolába megy a gyermeked,
mennyi lesz a nyugdíjad, lesz-e munkád,
és lesz-e egészséged, az Isteni
gondviselés gondoskodik rólad is.

De az, aki elindul a nagyvilágnak, és azt
sem tervezi meg, merre akar menni,
milyen állomásokon kell áthaladnia, ő
nagy valószínűséggel más irányba halad,
és nem fog időben odaérni. Ha nem
tartalékolsz elegendő pénzt a visszaútra,
ott fogsz állni Te is az út szélén benzint
kunyerálva, megszégyenülve, míg a
többiek elhúznak melletted. És nem
leszel boldog attól sem, hogy a másiknak
előbb fogyott ki az üzemanyaga és attól
sem, hogy nem egyedül állsz az út szélén.

94 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Ahogy azok, akik előre látják a későbbi
kiadásaikat, akik nem készülnek fel rá
időben, más irányba haladnak, és akkor
döbbennek rá, hogy megtakarítaniuk
kelleme, amikor már nem lesz meg a
képességük és a lehetőségük.

Határozd el, hogy követed a
költségvetést!

A legtöbb ember egyetért azzal, hogy
szükséges egy jó költségvetést készíteni,
de csak kevesen teszik ezt meg. A
családoknak csak 25 %-a készít
költségvetést, ötven százalék azonban
még az elkészítésig sem jut el, bár vallja,
hogy szeretne költségvetést készíteni.
Azt tapasztalom, hogy többen készítenek
költségvetést, aztán egy felelőtlen
pillanatban, amikor a mammon legyőzi
őket, felborítják azt.
Te viszont ne legyél ilyen, hanem
készítsd el, és ne tágíts tőle! Tartsd be a

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 95
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

saját tervedet! Lesznek nehézségek az
életedben. De a jövőbeni kiadásokat ne
áldozd fel, a kényelem érdekében.

A gyermekek jövőjére, az időskorra
félretett pénz nem lehet kockázatos
befektetés forrása. El fog romlani a
mosógép, új autót is kellene vásárolni, a
ház felújítása is fontos. Minden évben
lesz okod arra, megváltoztasd a
költségvetésedet.

Rangsorold a kiadásaidat!

Készíts egy listát arról, ami számodra a
legfontosabb! Kezdd a legszük-
ségesebbekkel (lakás, élelmiszer, autó,
szolgáltatások, biztosítás és adók)!
Azután írd fel azokat, amelyeknek “meg
kell lenniük” (ruházat, bútor, stb.)! Végül
azokat, amelyeket szeretnél, hogy
legyenek.

96 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Kérdezd meg magad, hogy Jézus
megvenné-e azt a dolgot, vajon Jézus
mennyi alkoholt, cigarettát, és más
élvezeti cikket vásárolna?

Tartsd szem előtt, hogy a holnap kiadásai
biztosan felmerülnek, de a holnap
bevételeire nincs garancia.

Először takaríts meg, és a maradékot
költsd el, ahelyett hogy elköltenéd a
pénzed, és ami megmarad (gyakran
semmi) azt takarítanád meg.

A rangsorolás azt jelenti, tudnod kell, mit
akarsz, a holnap ismeretlen útján hová
szeretnél eljutni.
Lewis Carroll Alice Csodaországban c. klasszikus
művében Alice azon találja magát, hogy egy
útkereszteződéshez érve két ösvény áll előtte,
mindkettő előre mutatva, ám ellentétes
irányokban. Találkozik a macskával, akitől
megkérdi: „Melyik úton induljak?”

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 97
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

A macska válasza: „Az attól függ, hova akarsz
menni. Ha nem tudod, hova akarsz menni, akkor
igazán nem számít, melyik úton indulsz.”

Ha nem rangsorolod a kiadásaidat, nem
tudsz helyes pénzügyi döntéseket hozni.

Adakozz az Úrnak!

Ha ezt a szabályt betartod, akkor minden
további lépés könnyebb lesz. Isten
egyértelműen megmondta, hogy
bevételeid “első terméséből” kell kapnia,
nem pedig a maradékból. Ma ez első
termést elviszi az állam. Lenyúlja
kérdezés nélkül. Erőszakszervezetével
könyörtelenül behajtja. Ha sosem
téveszted szem elől, hogy a pénzed
valójában nem a te pénzed, akkor Istent
az anyagi javaiddal is tisztelni fogod.
Valójában az egész az Ő tulajdona, és
úgy adja nekünk, ahogy Neki tetszik.

98 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Nagyon sok szervezet gyűjt egy nemes
célra. Mindennap kínálkozik lehetőség
adakozásra, mások megsegítésére.
Amikor megtapasztalod, hogy adni öröm,
és amikor megtapasztalod, hogy az
adományod előnyére vált a
felebarátodnak, az adomány kérdése,
nem kérdés többé.

Időben fizesd ki a számláidat!

Olyan költségvetést állíts fel, amely
lehetővé teszi, hogy a számláidat minden
hónapban, időben és teljes egészében ki
tudd fizetni! Ha nem tudod kifizetni
mindet, akkor fizess ki valamennyit
mindegyikből, és fejezd ki abbéli
szándékodat azok felé, akiknek tartozol,
hogy mindent ki fogsz fizetni! Ha nem
tudod kifizetni a havi számláidat, akkor
itt az ideje, hogy kisebb házba költözz,
öregebb autót vezess, vagy hathatós
kiadás-csökkentéseket hajts végre, addig,

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 99
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

amíg a bevételeid elegek nem lesznek a
megélhetéshez! Gondolj arra, hogy a
számláid nem fognak holnap sem
csökkenni, de a bevételed biztosan el fog
maradni!

Szabadulj meg az adósságaidtól!

Az adósság komoly felelősséggel jár. Ne
válj a kölcsönzők szolgájává! Ne vegyél
fel kölcsönt addig, ameddig nincs világos
terved a visszafizetésére. A hitel felvétel
ne jog! A hitel visszafizetése kötelesség,
a hitel kamata hosszú időre felvállalt
teher.
Különösen akkor tartsd távol magad az
adósságtól, ha rossz szokásod, hogy
kölcsönöket vegyél fel! Hitelt felvenni
csak akkor szabad, ha az egyes pontban
írt költségvetést elkészítetted és a
jövőbeni bevételeid magasabbak, mint a
jövőbeni kiadásaid. Sokan ott hibáznak,
hogy nem készítenek költségvetést, vagy

100 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

a jelen bevételei és a jelen kiadásai
alapján döntenek.
A hitel előre hozott fogyasztás. Gondolj
arra, hogy a hitel felvétele mellett is
felelősséggel tartozol a gyermekeid
jövőjéért, és felelősséggel tartozol saját
magadnak, házastársadnak az időskori
jólétedért. A hitel törlesztése előtt még
tartalékot is kell képezned a jövődért.
Nagyon fontos, hogy nem a hitel
megfizetése után kezdesz el tartalékot
képezni. Előbb a jövőbeni kiadásaidra
tartalékolj, és utána végy fel hitelt, így
nem kerülhetsz adósságcsapdába.
Önmagadnak ártasz, ha a hiteltörlesztés
indokával elhanyagolod a tartalék-
képzést. A hitel visszafizetése után már
nem marad elegendő időd arra, hogy
kellő mennyiségben kezdj el
takarékoskodni, és a megtakarítást
biztonsággal helyezd el nagy hasznot
hozó formákba.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 101
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Ha hitel felvétel előtt állsz, csak akkora
hitelben gondolkodj, aminek a törlesztése
mellett, még képes leszel a későbbi
kiadásaidra is tartalékot képezni. Ha már
van hiteled, akkor haladéktalanul alakítsd
át a kiadási struktúrádat, és gondolj arra,
hogy Te vagy a felelős a holnapodért.

Tervezz szükséghelyzetekre is.

„mert akinek van, annak adatik, és
bövölködik, de akinek nincs, az is
elvétetik tőle” (Mt 13,12)
Ha a költségvetésed részeként nem teszel
félre külön a különböző sürgős
kiadásokra, akkor könnyen előfordulhat,
hogy ezek minden hónapban felemésztik
a megmaradt pénzedet.

Vedd tudomásul, hogy életed hátralévő
részében minden egy havi bevételedből
két hónapig kell megélned.

102 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Ha elmúltál ötven, akkor minden egy
havi jövedelmedből három hónapig kell
megélned. Legyenek összhangban a
rövidtávú kiadásaid, a középtávú
tartalékaid és a hosszabb távú
befektetéseid között! Ha a három közül
bármelyik hiányzik, az azt jelzi nagy
bajban vagy.

Szórakozz egy kicsit!
Nyugodtan használd a pénzed
szórakozásra is! Miután bölcsen
beosztottad pénzedet, tartalékoltál és
adakoztál, itt az ideje, hogy élvezd
munkád gyümölcseit. A sorrendet és a
mértékletességet tartsd be!

Ha van családod, vondd be őket is!
Fontos, hogy a kiadások rangsorolásába
az egész családodat vondd be, így
mindnyájan megértik a fontossági
sorrend okát, és képesek lesznek követni
a célokat.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 103
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

6. Jó-e
keresztyéneknek
spekulációval vagy
szerencsejátékokkal
foglalkozni?
A Biblia nem tilt egyértelműen a
szerencsejátékoktól, de több Bibliai
alapelv a keresztények részvétele
ellen beszél. A spekulációt, az
alaptalan haszonszerzést, a Biblia
elutasítja.

o Isten a munkát állítja eléd
szükséges pénzforrásként (Ef 4,28 ·
2Thessz 3,12 · Péld 31). Ha valaki
nem tud dolgozni, a másik lehetőség
az imádság (Fil 4,6.19).

104 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

o Minden bevételed Istené, nem a
tiéd (Zsolt 24,1), és nem
használhatod úgy azt, ahogy neked
tetszik.
Én csupán tiszttartója vagyok, és a
pénzemet Isten céljainak megfelelően
használhatom. A keresztények
rendeltetése, hogy családjuk
szükségeit kielégítsék (1Tim 5,8), és
osszák meg pénzüket másokkal,
különösképpen a rászoruló
keresztényekkel (2Kor 8,9 Gal 6,9-10
3Ján5-8). Válaszold meg magad:
Vajon jónak tartja-e Isten, ha a pénzét
a kocsmai játékgépbe dobálod?

o Isten a pénzt életed fontos céljainak
elérésére használja fel:

- alapvető szükségletek kielégítésére
(Máté 6,11 · 1Tim 6,8).

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 105
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

- Jellemem építésére, hogy elégedett
tudj lenni (Fil 4,10-13).
- Útmutatásra azáltal, hogy
pénzforrásokat biztosít vagy tart
vissza.
- Mások megsegítése rajtad
keresztül.
- Hatalmának megmutatására
csodálatos gondoskodásán
keresztül.

Gondolkozz el rajta: A hazardírozás
eléri-e ugyanezeket az eredmé-
nyeket? Istentől vagy a szerencse-
játékoktól érdemes-e várni a
szükségeim kielégítését?

o A kapzsiság és a pénzsóvárság bűn
(2Móz 20,17 · 1Tim 6,9 · Zsid 13,5),
és többnyire ezek vezetnek a
spekulatív üzletek és a
szerencsejátékok űzésére.

106 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

o A Példabeszédek könyve
figyelmezteti azokat, akik gyorsan
akarnak meggazdagodni (Péld
28,20-22).

o A könnyedén szerzett vagyon
könnyedén elszáll (Péld 13,11).

o A hamis úton szerzett vagyon
megbontja a család egységét (Péld
15,27).

o A szerencsejáték szenvedéllyé
válhat, és ha nem is kerít téged
teljesen hatalmába, példád mások
rabságba esését eredményezheti.

A spekuláció és a szerencsejáték mégis
ott van az életünkben. Önmagában a
szerencsejáték és a spekuláció nem rossz

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 107
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

vagy jó dolog, hanem az jó vagy rossz,
amit teszünk vele. Mindkettő a
szórakozás kategóriába tartozik. (lásd 5.
fejezet)

Nem találni a bibliában olyan helyet,
amelyik azt mondja, hogy ne spekulálj a
tőzsdén, vagy ne játssz szerencsejátékot!
De ahogy a neve is mutatja, ez legyen
játék! Ha az okos gazdálkodás szabályai
szerint elkészítetted a költségvetésedet,
kifizetted a számláidat, adakoztál, és
kellő tartalékot képeztél, akkor a többi
pénzeddel már játszhatsz akár
szerencsejátékot is, vagy spekulálhatsz a
tőzsdén, ingatlannal, valutával, de csak
akkor, ha nincs tartozásod, ha adakoztál,
és van olyan tartalékod, hogy ha
spekulációra szánt pénzedet elveszted,
akkor is tisztességben megélj életed
hátralévő részében.

108 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

A tőzsde önmagában nem spekuláció. A
tőzsdeindexek a befektetési alapok (nem az egyes
részvények) árfolyama hasonlatos a kutyáját
sétáltató emberhez. Rövidtávon az árfolyam, -
ahogy a kutya is,- hol előre szalad, hol lemarad,
de a gazdaság fejlődésével hosszabb távon együtt
halad a gazdájával.
Az egyes cégek részvényeinek vásárlása, pár
napos, vagy pár hónapos árfolyam növekedésre
(csökkenésre) számítás, már spekuláció. Az
áttételes üzletek – amikor a befektetett saját pénz
többszörösére spekulál valaki,- nagy veszteségek
forrása lehet. A hozzá nem értő emberek számára,
csak hosszútávon 5-10-15 éves távokon, és csak
befektetési alapokon keresztül biztonságos a
gazdaság fejlődésébe befektetni, de 10 év felett
már valóban biztonságos, és biztonsággal
nagyobb hozamot hoz, mind a banki kamat.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 109
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

7. Mi változott meg a
válságban?
A válság elnevezés megszabja az átélés
lehetőségeit, bizonytalanok vagyunk,
félünk, kilátástalannak látjuk a jövőt. A
válság szóhoz az emberi gondolkodás és
együttélés története során legtöbbször
valóban az aggódás és a félelem képzete
társult. A szó maga ebben a formájában
nyelvújítási származékszavunk,
amelyben a válik ige „döntésre kerül”
jelentésében szolgál a képzés alapjául.

A válság tehát az a pillanat, amikor
minden döntésre kerül. Sorsfordító
időszak.
A válság tehát elszánásra hív minket, így
pedig már nem a kudarc, hanem az
öntudatra ébredés fordulópontját jelöli. A
válság a görög crisis szó megfelelőjeként,

110 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

egyéb bíztató tartalomjegyeket is hordoz.
A krízis szó etimológiájában ott találjuk a
megkülönböztetés a megítélés, értékelés,
jelentéselemeket is. A válság ebben az
értelemben nem holmi kiszolgáltatottság,
nem a vak sors sodrása, hanem egy múló
és egy bekövetkező közötti sáv.
Lehetőség arra, hogy értékeljük,
megítéljük az eddig történteket, és hívás
arra, hogy határozottan kiálljunk a
jövőnkért, önmagunkért.

A válság az indulás pillanata,
ha a nehézséget nem sorcsapásként,
hanem következményként fogjuk fel,
tettekre és megújulásra késztet majd.
Tekinthetjük a válságot az igazán fontos
felé fordulásként. Életünk során mennyi
és mennyi válságot élünk át? Hiszen
krízis a létállapotunk bármely változása.
Legyen az anyagi, szellemi, lelki. Ha a
válság szóban csak a nehézséget halljuk,
akkor a valóságunk, az érzéseink és az

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 111
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

életünk is nehezebbé válik. Hívjuk
másképpen a válságot! Hívjuk
erőpróbának, a döntés pillanatának.

Miért foglalkozik egy pénzügyi
specialista etimológiával? Mert a
gazdaság nem ismeri a jó vagy a rossz
fogalmát. A gazdaságban, a
pénzügyekben nincs olyan, hogy jó vagy
rossz.

Ami az egyiknek rossz, az a másiknak
lehet jó. 2008 nyarán, amikor túl erős
volt a forint a híradások a nagy bajról
szóltak, 15 hónappal később, amikor
gyenge lett a forint újra csak arról volt
szó, hogy ez rossz. Hogy is van ez? Ha
gyenge a forint az is rossz, ha erős az is?

Nem arról van csak szó, hogy néhány
elbulvárosodó média számára a hír értéke
egyenesen arányos az érintett tömegek
nagyságával, fordítottan arányos a

112 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

távolsággal és hatványozottan arányos a
borzalom fokával? Minél rosszabb egy
hír, annál jobban eladható a híradó? A jó
hír az már nem is hír?

De van jó hír is, úgy hívják Evangélium.

A kapitalizmus – amiben ma élünk –
lényege, hogy válságok vannak, amikor
megtisztul a gazdaság, amikor új és új
lendületet vesz a fejlődés. Ahogy élünk is
rendre bűnnel terhelt, és az Isteni
megbocsátás megtisztulást hoz.

A válság lehetőség is egyben, azt is tudni,
hogy lesznek, akik 10-15 év múlva úgy
tekintenek vissza a mai időkre, mint a
sorfordító évekre.

Ugyanúgy, ahogy vannak, akik 15 éve
ugyanannyi kárpótlási jeggyel,
ugyanakkora vagyonnal, hasonló
jövedelemmel, és családi helyzetben

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 113
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

mára komoly vagyont érő
földbirtokosokká váltak, és vannak, akik
már régen elfelejtették, hogy mire is
költötték az a pár forintot, amit a
kárpótlási jegyeikért kaptak. Mi
különbözteti meg a két embert
egymástól? Az, ahogy 15 évvel ezelőtt
döntöttek és gondolkodtak. Hogy a
kapott talentumot megsokszorozták, és ez
tetszik az Úrnak, vagy elvesztették.

Most is lesznek, akik felismerik, hogy a
válságban a valós értékükhöz mérten
alulértékelt eszközök, részvények,
ingatlanok ára visszakerül a helyére.
Most is lesznek, akik egy évtized múlva
jólétben és anyagi biztonságban élnek, és
lesznek, akik ugyan olyan pénzügyi
vagyoni helyzetben vannak ma, és
életminőségben semmit nem haladnak
majd előre.

114 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Mi adja majd a különbséget? Az, hogy
ma hogyan döntenek. Olyan történelmi
esélyt rejt a mai válság, mint amilyen a
kárpótlási folyamat volt. A kérdés, hogy
Ön panaszkodik tovább, vagy keresi a
lehetőségeket, hogyan fordíthatja jobbra
a sorsát.

A nehéz időknek nincs vége, a jövőben
fog igazából hatni az emberekre. Sokat
kell beszélnünk a mostani kihívásokkal
kapcsolatosan Isten aktuális beszédéről,
igazságáról, mert fel kell készülni a
kihívásokra, amelyek előtt a családok,
a vállalkozók, fiatalok és idősek állnak.
Azokban a keresztény országokban, akik
már átéltek több gazdasági válságot
látható, hogy az emberek
tartalékképzéssel reagálnak.
Azt gondolná az ember, hogy akkor kell
takarékoskodni, amikor jól megy, hogy
legyen tartalék a rossz napokra, és mivel
most rossz napok vannak, akik eddig nem

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 115
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

szoktak hozzá a takarékoskodáshoz, most
még nehezebb elkezdeni. A helyzet az,
hogy több válságot megtapasztalt
nemzetek ilyenkor jobban
takarékoskodnak, készülnek a jövőre.
Van egy tapasztalatuk arra vonatkozóan,
hogyan kell válságokra fölkészülni,
hogyan kell túlélni, és fegyelmezetten
teszik a dolgukat.

Sok ember azt gondolja, hogy átmeneti
jelenségről van szó, ami majd elmúlik.
Bárcsak így lenne, de nem az, így fel
kell készülni arra, hogy a
társadalmakat nagyon is súlyosan
fogja érinteni a válság.

Az eddigi intézkedések a problémát nem
oldották meg, csupán a megoldásra
nyertek időt. A probléma megoldását
jelen pillanatban senki nem tudja. De
tudjuk, hogy Isten Igéjébe bele kell
kapaszkodnunk, hogy és Isten akaratában

116 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

tudjunk járni. Ami az elmúlt években,
évtizedekben volt, többet soha nem jön
vissza. A hiteleken alapuló fogyasztói
életmód, a nem munkán alapuló
életszínvonal nem megy, hanem
valószínűleg visszafordul a hagyományos
módokra, ahogy régen is szokták az
emberek a vagyont gyűjteni, gyarapítani,
a megélhetést biztosítani.
Takarékoskodás, gyűjtés, a
biztonságos befektetés.

Állás vagy munka?

Amikor pénzügyek kerülnek szóba, a
legtöbb ember a megtakarításra gondol.
Valahol természetes is ez a gondolat,
mert az emberek tisztában vannak azzal,
hogy életveszélyesen alacsony
tartalékokkal rendelkeznek. Pedig a
bevétel növelés legalább ennyire
lényeges eleme a pénzügyeknek. Az a
vagyoni helyzet, amiben ma él egy

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 117
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

ember, egy család, egy közösség, az az
eddigi döntéseinek az eredménye. Hogy
milyen bevételekkel és jövedelemmel
rendelkezik majd 10-20-40 év múlva, az
a mai döntésének a következménye lesz.

A mai döntés pedig sokféle lehet, lehet
tanulás, új ismeretek elsajátítása, többlet
feladatvállalás. Egy vállalkozás
elindítása, vagy egy megtakarítási
program beindítása, ahol a mai munka
típusú jövedelemből tőke típusú
jövedelmet épít fel. Általában egy ezek
közül nem is hoz teljes megoldást.
A mai köznyelv a munka és az állás
között gyakran egyenlőségjelet tesz.
Munkanélküliségről beszélünk, pedig
állásnélküliségről kellene. Munkahely
szűkösségéről beszélünk, pedig munka a
Biblia szerint mindig van.

Nem ismerek mai magyar statisztikákat a
hívő és nem hívő emberek

118 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

munkanélküliségéről. A Német egyesülés
utáni keleti (DDR) álláshiány
elemzésénél, a kutatók arra az
eredményre jutottak, hogy a Jézust
magukénak valló emberek között
kevesebb, mint fele a munkanélküli.

A mai társadalmunk nem csak
álláshelyeket kínál, sőt. Legalább
kéttucatnyi olyan embert ismerek, aki
azért lett vállalkozó, hogy nyugdíjas
életében, vagy már azt jóval megelőzően
a gyülekezetében nagyobb feladatot
vállalhasson. Pár héttel ezelőtt
beszélgettem egy keresztény
üzletemberrel, aki még nincs 30 éves. A
vállalkozásai – nem is egy van neki –
sikeresek. Sokan követik a példáját,
keresik a tanácsait. Ő azt a célt tűzte ki
maga elé, és ebben kérte a segítségemet,
hogy 40 éves korára, akkora vagyont, és
a vagyonon keresztül, akkora
tőkejövedelmet szerezzen, amiből élete

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 119
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

végéig tisztességgel megél. S ami
számomra a legmegdöbbentőbb volt, ezt
a hatalmas célt azért tűzte maga elé, azért
teszi félre jövedelme túlnyomó részét,
hogy élete hátralévő nagyobb részében a
Bibliát taníthassa. És az ő esete nem
egyedülálló.

A válságban döbbentünk rá, hogy
nemzedékek nőnek föl, akiket
elfelejtettünk megtanítani az anyagiak
normális úton való megszerzésére, a
megszerzettel való helyes és
felelősségteljes gazdálkodásra és adandó
alkalommal az egészséges szétosztására.

Ha fiaink ölébe hullatunk automatikusan
mindent, ha arra neveljük őket, hogy a
kereskedelmi propaganda virtuális
illúziói szerint szórják el, amijük van
vagy esetleg azt is, ami nincs is, ha
elhallgatjuk előttük a Jézusi bölcsességet,
amely szerint „jobb adni, mint kapni“, –

120 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

akkor ne csodálkozzunk, ha még
egyházaink is kénytelenek lesznek
adósságkezelő-tanácsadó irodákat
működtetni, hogy totálisan
eladósodottakat próbáljanak kihúzni a
csávából!

Nem, Jézusnak egy szava sincs a
dolgozó, gyűjtögető, gondos tevékenység
ellen.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 121
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

8. A régimódi
bölcsesség üzenete
John Ploughman nagy hatású protestáns
(baptista) prédikátor volt a viktoriánus
Angliában. Ploughmannak éles látása
volt a pénzzel kapcsolatos bölcsességről.
Következzen most néhány szókimondó,
ugyanakkor megszívlelendő kijelentése:

– A pénzt sokkal nehezebb jól
elkölteni, mint megkeresni.

– Az ember nem abból
gazdagodik meg, amit keres,
hanem amiből félretesz.

– Az élet soha nem kedvezett a
lusta tékozlóknak.

122 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

– Sok embernek van pénze, de
nincs okossága: amit az apjuk
gereblyével gyűjtött össze, azt
ők lapáttal hányják szét.

– Ha egy kis szerencsejátékkal is
él valaki, pénze úgy elolvad,
mint a hógolyó a tűzhely fölött.
A négylábú ökröknél is
nagyobb marhák ezek.

– Sajnos vannak a kétkezi
munkások között – csakúgy,
mint az urak között – olyan
emberek, akiknek alighogy
kifizették a bérüket, már el is
költik azt a kocsmákban. A sör
nem más, mint barna
szerencsétlenség. Unalmas
kockafejűek ülnek a
sörsöntésnél, akik azt a kevés
értelmüket is kimossák a

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 123
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

fejükből.

– Vannak, akik nem tudják
hasznosan elkölteni a pénzüket.
A vásárlónak legalább száz
szeme kellene, hogy legyen, de
ezeknek csak fél szemük van,
az is csukva. Ha a bolondok
nem mennének a piacra, az
ócska árukat soha nem tudnák
eladni.

– A pénznek az a célja, hogy
forogjon, nincs sok értelme
felhalmozni. Nem szabad, hogy
a pénzünk egy olyan szolga
legyen, aki elszökik tőlünk,
elhagy minket; de még ennél is
rosszabb, ha magunknál
tartjuk a pénzt, és mi leszünk
annak szolgái. Meg kell találni
a középutat, hogy ne legyünk
se pazarlók, se fukarok.

124 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

És ha már a régi idők prédikátorának
bölcs gondolatait idéztem,
nézzük, hogyan vélekednek
ugyanerről a mai fiatalok:

Korunk túlzásai

- Sok az ital, sok a dohány,
gyors a tempó.
- Gyors az étterem,
lassú az étvágy.
- Többféle étel,
kevesebb táplálék.
- Több a terv,
kevesebb a tett.
- Magas az ember,
törpe a jellem.
- Magasabb épület,
kisebb az önmérséklet.
- Szélesebb az autópálya,
szűkebb a látásmód.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 125
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

- Felmentünk a Holdra,
messzebb lett az ég.
- Nagyobb a ház,
kisebb a család.
- Több a lakás,
kevesebb az otthon.
- Nagyobb az esküvő,
több a válás.
- Több a pihenés,
kevesebb az öröm.
- Több a kényelem,
kevesebb az idő.
- Több a képzettség,
kevesebb az érzékenység.
- Több az orvosság,
kevesebb az egészség.
- Több a tudás,
kisebb az ítélőképesség.
- Több a szakértelem,
több a probléma is.

126 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

- Eldobható a pelenka, eldobható az
erkölcs, egyéjszakás a kapcsolat.
- Megsokszorozott vagyon,
de csökken az érték.
- Többet költünk,
kevesebbünk van.
- Többet vásárolunk,
kevesebb benne az örömünk.
- Vakmerő a költekezés,
kevesebb a nevetés.
- Nagy a haszon
sekély kapcsolat.
- Sűrű a beszéd,
ritka szeretet.

.

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 127
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Prológ:

Ha ezt az írást hasznosnak találtad,
kérlek, add tovább a barátaidnak,
hittársaidnak, ismerőseidnek. Ezzel
segítesz nekik abban, hogy ezt a
szemléletet a jövőben is a keresztény és
nem keresztény gondolkodású emberek
számára biztosítani tudjuk.

A tanulmány egyes részeihez más kiadványok adták az
ötletet és a forrást. Kisebb részeket átemeltem más
anyagokból. Nem akarok más tollaival ékeskedni, sem
más tudását magaménak vallani. A könyvet, vagy akár
annak részeit, az emberek javára használd fel! Tedd Isten
áldásával.
Ha gazdasági hasznot szereztél általa, kérlek, a haszon
rám eső részét tedd valamelyik gyülekezet perselyébe,
akik magukénak vallják az Úrtól tanult imádságot a „Mi
atyánk”-ot. Köszönöm.

128 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

Legfontosabb forrás:
o A Biblia
További források
o Gémes István Prédikáció, Németországban élő
magyar lelkész
o Wolfgang Huber, Gott und Geld,
o Szűcs László lelkész
o Réti Katalin lelkipásztor, Szabadka
o Dr, Botos Katalin közgazda
o Német Sándor prédikátor
o Schlingloff Sándor
o Max Weber, Protestáns erkölcs és kapitalizmus
o Széchenyi István Hitel
o Randy Alcorn: Money, Possessions and Eternity
o Csikszentmihályi Mihály: Flow
o Botos Katalin: Keresztény gazdaság - globális
piacgazdaság.
o Jaksity György: a pénz nyugtalan természete,
Mindentudás egyeteme.
o Dr Farkas András
o R. Kiyosaki: Gazdag papa, szegény papa
- www.lutheran.hu
- http://church.lutheran.hu
- www.parokia.hu
- www.katolikus.hu

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 129
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

- www.biblia.hu
- www.bibel.de
- www.christiananswers.com
- www.gazdalkodjokosan.hu

130 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

A szerzőről:

Resch Gábor vagyok. Bonyhádon születtem 1963-
ban. Sárbogárdon svábcsaládban nőttem fel.
Szekszárdi középiskolában ért apám korai halála,
főiskolát, majd munka mellett a Közgazdaság-
tudományi Egyetemet, Budapesten végeztem. Az
1988-as adórendszer változásakor az elsők között
jártam adótanácsadói tanfolyamra.

A rendszerváltásig a kereskedelmi szövetkezetnél
dolgoztam, majd a rendszerváltást követően
anyanyelvemet felhasználva német és osztrák
tulajdonban lévő nemzetközi nagyvállalatok felső
vezetőjeként dolgoztam.

Ma okos gazdálkodásban, optimális adózásban,
költség megtakarításban, etikus befektetésekben,
és hasonló pénzügyi kérdésekben segítek magán
embereknek, családoknak, kisebb- és nagyobb
vállalkozásoknak eligazodni

Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com 131
Resch Gábor, Bűn-e gazdagnak lenni?

"Pénzről nem beszélünk" - ez a viselkedés általában azt
jelenti, hogy az embereknek gyakran elégé zavaros a
viszonya a pénzével.
A pénznek ugyanúgy meg vannak a törvényei, mint a
természettudományoknak. A gravitáció kétezer éve és
mai ugyan az, a világ túlfelén és itt nálunk is ugyan az.
A „költs kevesebbet, mint a bevételed” törvény is időtől,
földrajztól, és gazdasági berendezkedéstől független,
örök szabály.

A Bibliában a pénz nem tabutéma. A Bibliában a pénz
szó gyakrabban fordul elő, mint a „mennyek országa”.

Sokan kérdezik tőlem, hogy a
„Bűn-e gazdagnak lenni?” keresztény könyv-e?

A „Bűn-e gazdagnak lenni?” a modern pénzügyeket
mutatja be Bibliai megvilágításban.

132 Resch Gábor +36 30 7373508 reschgabor@gmail.com