You are on page 1of 35

A Papír kupac tudományos közleményei Vol 1. Nr 1.

Egyed Szilárd, Molnár-Boldog Eszter, Szabó Péter : A C-vitamin tartalom ................................ ............ 2 Horn Péter, Karvalics Bence, Schiller Márk: A n k és férfiak érzékelése ................................ ................. 7 Csernus Anna Zoe, Monostori Boróka, Szántó Viktória: Ökoszisztémák a palackban............................ 16 Kóka Bianka, Nika Ádám, Schiffer Ferenc: Vérnyomás és vizsgálata ................................ .................... 20 Pápai Dénes, Lerner Péter, Szolga Dániel, Sípos Rozita: Mikroszkopikus él lények .............................. 31

1

A C-vitamin tartalom

Egyed Szilárd, Molnár-Boldog Eszter, Szabó Péter
(a szerz k abc sorrendben lettek felt ntetve)

A C-vitamin, azaz aszkorbinsav, a hexuronsav laktonja. Vízben jól oldódó, er sen redukáló vegyület, mely az antioxidáns vegyületek közé tartozik. Két összetev b l áll: Laszkorbinsavból és annak oxidált származékából, az Ldehidro-aszkorbinsavból. Az elmúlt egy két hétben különböz zöldségek, gyümölcsök, narancslevek C-vitamin tartalmával foglalkoztunk mi is, hogy megtudjuk, mennyi Cvitamin van ezekben. Összesen 10 féle kísérletet végeztünk, mindegyikb l 3-at, és ezeknek az átlagát számoltuk ki. Arra jutottunk, hogy a citromban van a legtöbb aszkorbinsav, a fagyasztott paprikában pedig a legkevesebb. Legalábbis a mi próbálgatásaik alapján. 1. ábra - aszkorbinsav Cambridge-ben, a Rockefeller-alapítvány anyagi támogatásával 1927-ben izolálta el ször Szent-Györgyi Albert (2. ábra) az aszkorbinsava, miután felfigyelt egy oxidációs folyamat pici késésére, melyet a citromlé és hasonló növényi nedvek idéztek el . Kereste a késés okát. Ez valamilyen ismeretlen, er sen redukáló hatású anyag, jelenlétére utalt. Régi meggy z dése volt, hogy a növényi és állati életfolyamatok alapjukban közösek. Rájött, hogy nemcsak a citrom, káposzta, narancs, paradicsom, stb. hanem a mellékvesekéreg is t rtalmaz hasonló a természet anyagot. A kristályosítás után sürg sen nagy mennyiségre lett bel le szükség, hogy befejezhessék a kémiai szerkezet analízisét és ilyen módon válaszolják meg a még nyitva maradt kérdést: felmerült, hogy az aszkorbinsav lehet nem maga a C-vitamin, hanem az egy egészen más anyag, amely a kristályokban szennyezésként van jelen és ezt tisztázni kellett. Azonban a szükséges mennyiséget csak igen nagy költségek árán lehetett volna mellékveséb l el állítani. Ezért Szegedhez fordultak, ami a paprikaipar központja, s a paprika A-vitaminban igen gazdagnak bizonyult. Rövid id alatt több mint három kilogramm C-vitamint állítottak el Szent-Györgyi intézetében, olyan mennyiséget, amelyr l azel tt vitaminkutató álmodni se mert. Az anyagot szétküldték a világ valamennyi érdekelt kutatóintézetébe. Egy év leforgása alatt Haworthék tisztázták a paprikából nyert C-vitamin kémiai szerkezetét. 1937-ben pedig orvosi és élettani Nobel-díjjal ismerték el Szent-Györgyi Albert munkásságát. Ekkora már mindenkinek híresztelte, hogy ne csak, mint gyógyszert, hanem mint alapvet élelmiszert is fogyásszák a C-vitamint az emberek. 2. ábra - Szent-György Albert Mivel, szemben más él lényekkel, akik képesek szintetizálni ezt az anyagot, a többi f eml shez hasonlóan, az emberi szervezet sem képes el állítani, azonban szüksége van rá. Ugyanis az aszkorbinsav a sejtek biokémiai folyamataiban, mint hidrogéndonor vesz részt, ez adja meg els rend biológiai jelent ségét.

2

A mai, hivatalosan javasolt napi C-vitamin mennyiség 60-90mg. Ez egy hihetetlenül alacsony érték. Még Adolf Hitler számoltatta ki orvosaival, hogy mi az a minimális C-vitamin mennyiség, amit biztosítania kell katonái számára, hogy elkerüljék a skorbut utolsó, legsúlyosabb fázisát, mely jellemz je a kiszáradt b r, emésztési zavarok, fogínysorvadás (fogínyvérzés), következtében meglazult fogak. Ez az érték szerepel ma is, a hivatalosan ajánlott mennyiségként. Pedig már akkor is ki tudták számolni, hogy ez a minimális mennyiség. Ekkora mennyiségben a C-vitamin jóformán még az emészt rendszeren sem jut át. Tehát a napi ajánlott (nem hivatalos) kvantum 200 mg. A környezeti stressz-hatások, a dohányzás, egyes gyógyszerek, lázas állapot, m téti beavatkozások növelik a szükséges adag mértékét. A C-vitamin gyorsan felszívódik, és a felesleg gyorsan (kb. 2 óra leforgása alatt) kiürül a vizelettel, ezért érdemes a nap folyamán egyenletesen elosztani, a legjobb, ha 3-4 óránként vesszük be. Esetleges mellékhatása lehet a hasmenés és has puffadás, felfúvódás jelentkezhetnek, ha egyszeri alakommal több, mint 5000 mg C-vitamin fogyasztunk. Nem csak a C-vitamin hiány elkerüléses végett kell/érdemes szedni ezt a vitamint, egyéb jótékony hatásai is vannak az emberi szervezetre. A C-vitamin kulcsszerepet játszik a többi antioxidáns mellett az izmokban edzések alatt keletkez mikro sérülések gyorsabb és hatékonyabb "gyógyulásában", azaz az izomzat regenerálódásában. Növeli a stresszel szembeni toleranciát, amellett a pajzsmirigy m ködésében betöltött szerepe miatt a C-vitamin képes a fáradtság érzését csökkenteni. A sérülések útján szerzett küls , vagy a mikroorganizmusok okozta bels fert zések leküzdésében segíti a szervezetünket. Szinte az összes immun-sejt m ködését javítja. Er síti a hajszálereket, elengedhetetlen a köt szövet (kollagén) fehérjéinek képz déséhez, segít a vörösvértesteknek a hemoglobin bioszintézisében, és a vas felszívódásában, véd a szívinfarktus ellen és a látásrontó szürke hályog ellen. Módszerek Az egyes növények C-vitamin tartalmát egy mér oldat segítségével mértük meg. Ennek elkészítési módja a következ :

1. Keményít oldatot készítünk 2 gramm vízoldható keményít b l, és 200 milliliter vízb l, majd ezt felforraljuk. 2. Jódtinktúrát készítünk, melynek módja az, hogy 2 gramm jódot oldunk fel 45 milliliter etil-alkoholban, majd hozzáadunk 55 milliliter desztillált vizet, melyben 2,4 gramm kálium-jodidot oldunk fel. 3. A tényleges mér oldathoz egy liter vízhez adunk 8 milliliter keményít oldatot, és 1 milliliter jódtinktúrát. 4. Az elkészített mér oldathoz cseppenként hozzá kell adni a vizsgálni kívánt folyadékot. Akkor megfelel az eredmény, ha a mér oldat elszíntelenedik. 5. Mivel ez az eljárás nem hozott számunkra tökéletes sikert az okból, hogy nem volt elegend vizsgálandó anyagunk, és túlságosan tömény lett az oldat, nem tudtuk a kívánt szintet elérni az átlátszóságot tekintve. Az így keletkezett akadályt úgy oldottuk meg, hogy a keményít oldatot tízszeresére hígítva Älegyengítettük´ a mér oldatunkat, ennek köszönhet en kevesebb vizsgálandó anyag is elegend volt hozzá.

3

Eredményeinket sajnos nem tudjuk egzakt módon kifejezni, csupán egymáshoz viszonyítva. Az, hogy egy adott anyagból adott mennyiség csepp kellett, azt jelzi, hogy az adott anyagból hány csepp mér oldatba csepegtetése után színtelenedett el a mér oldat. Minden átlagot három kísérletb l számoltunk. Így a számadatokat csupán egymáshoz arányosítva tudjuk vizsgálni. Természetesen minél kevesebb csepp kell egy adott anyagból, annál magasabb a Cvitamin tartalma. Els nap Cappy, valamint Top Joy gyártmányú, 100%-os narancslevekkel foglalkoztunk. Míg a Cappy egy elismert márka, a Top Joy egy olcsóbb változat. A Cappy-nél 426,6 (Els kísérletnél 420, második kísérletnél 400, harmadik kísérletnél 460) cseppes eredmény jött ki, míg a Top Joy-nál 460 (Els kísérletnél 420, második kísérletnél 480, harmadik kísérletnél 480) csepp jött ki. Második nap már valódi gyümölcsökkel kísérleteztünk, melyeket dörzsmozsár segítségével összepasszíroztunk, és ezután végeztük el velük a kísérletet. Ezen a napon a narancsot vizsgáltuk meg, melyre 316,6 (Els kísérletnél 320, második kísérletnél 290, harmadik kísérletnél 340) cseppes átlag jött ki. A harmadik napon almával és körtével is elvégeztük a kísérletet, szintén dörzsmozsár segítségével hoztuk a megfelel állapotba. Alma esetében 310 (Els kísérletnél 300, második kísérletnél 340, harmadik kísérletnél 380) csepp kellett. Körténél ez az adat 503,3 (Els kísérletnél 500, második kísérletnél 510, harmadik kísérletnél 500) csepp volt. A negyedik rendelkezésünkre álló napon citromot facsartunk, és ennek C-vitamin tartalmát mértük. Ezután a citromlevet felforraltuk, majd újabb mérést végeztünk. A normál citromlé 283,6 (Els kísérletnél 220, második kísérletnél 340, harmadik kísérletnél 290) cseppet adott eredményül, a forralt pedig 346-ot (Els kísérletnél 240, második kísérletnél 300, harmadik kísérletnél 400). Szintén megmértük a hosszú ideig állni hagyott citromlevet is. Ez 420 (Els kísérletnél 410, második kísérletnél 400, harmadik kísérletnél 450) cseppet adott ki eredményül. Megmértük még a Top Joy narancslét er sen lúgosan: 586,6 (el ször 500, majd 600, aztán 660). Er sen savasan: 446,6 átlagra jött ki (400, majd 440, harmadszorra pedig 500) Az ötödik, és egyben utolsó rendelkezésünkre álló napon megvizsgáltuk, hogy a fagyasztásra hogyan reagál a C-vitamin. Ehhez fagyasztott citrom, és fagyasztott paprika levét vizsgáltuk. Ezen kívül a fény hatását is vizsgáltuk, narancslevet hagytunk a napon állni egy napig (Top Joy márkájút). A fényen hagyott narancslé 613,3 (Els kísérletnél 600, második kísérletnél 560, harmadik kísérletnél 620) cseppes eredményt adott. A fagyott citrom 300-at (Els kísérletnél 300, második kísérletnél 310, harmadik kísérletnél 290), a fagyasztott paprika pedig meglep módon 1233,3-at (Els kísérletnél 980, második kísérletnél 1020, harmadik kísérletnél 1700) adott ki átlagként. (Lásd, 3. ábra)

4

3. ábra - eredményeink

Következtetés Ezekb l az eredményekb l nagyon fontos dolgokat lehet levonni. Nos, még a teljesen egyformának hirdetett termékeknél is hatalmas különbségeket észlelhetünk. A jobb min ség Cappy-nek magasabb volt a C-vitamin tartalma, mint a silányabb Top Joy-nak. Ugyan a különbség csupán 35,4 csepp, narancslé és narancslé között ez már elég nagy különbségnek számít. Sokkal fontosabb eltérést mutat azonban a valódi narancsból facsart narancslé. Itt a Cappy hez képest 110 csepp eltérést tapasztalhatunk, a Top Joy-hoz képest pedig 143,4 cseppes eltérést tapasztalhatunk, amely már igen jelent s. Kiderült továbbá számunkra, hogy csupán a saját kísérleteinkre hagyatkozva, a citrom a legdúsabb C-vitaminban. Ez még a narancsnál is alacsonyabb tesztet ért el, így ennek a legajánlottabb a fogyasztása például olyan id szakokban, am ikor nagy a fert zés veszélye, például influenzaszezonban, vagy megfázás idején.
5

Kutatásainkra hagyatkozva továbbá a legkevésbé hasznos zöldség C-vitamin bevitel szempontjából a paprika, hisz ez az 1233,3 cseppes átlagával nagyon kiugró értéket képvisel. Ez igen furcsa, hiszen a köznyelvben úgy él, hogy a paprika rendelkezik a legmagasabb Cvitamin tartalommal. Habár a vizsgált paprika fagyasztáson esett át, ez kifejezetten kirívó eset. Megtudhatjuk kutatásainkból továbbá, hogy az er s fénynek kitett narancslé sokat veszít Cvitamin tartalmából, akár 200 cseppnyit is. Sokkal egészségesebb továbbá a frissen facsart citrom, mint amit állni hagynak, vagy lefagyasztanak. Kísérletünkön az állni hagyott citrom 110 cseppel, az állni hagyott citrom pedig 36 cseppel kapott rosszabb eredményt, mint a frissen facsart citromlé. Ami pedig a savasítás, lúgosítás hatását illeti, sav jobban semlegesíti a C-vitamint, mint a lúg, de mind a kett nek van rá hatása.

Köszönetet szeretnénk nyilvánítani els sorban Nádori Ge rg tanár úrnak, aki mindenben segítségünkben volt, és rendelkezésünkre bocsátotta a szükséges eszközöket az Alternatív Közgazdasági Gimnázium Természet Tudomány szertárából. Az iskolának is köszönettel tartozunk, hogy használhattuk a labort, és lehet ségünk volt, hogy elvégezzük a kutatásunkat. Továbbá hálával adózunk még Egyed László Csabának, Dengelegi Juditnak, Molnár Lászlónak, Szabó Annamáriának, azaz szüleinknek, akik finanszírozták kutatásunk alapanyagjait: a gyümölcsöket, zöldségeket, leveket.

Források:
y y y y y

y y y y y y

http://shop.builder.hu/enciklopedia_reszletes.htm4?id=19 http://www.hoxa.hu/?p1=forum_tema&p2=16152 http://max-immun.eu/hu/news/show?id=71 http://hu.wikipedia.org/wiki/Vitamin#C-vitamin http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:bIWqpXzGj0J:www.ivymedical.hu/docs/Literature/hun/Vitamin_C.pdf+cvitamin+mennyiség+kisérletek+eredménye&cd=1&hl=hu&ct=clnk&gl=hu http://www.lazapipa.hu/?q=cvitamin-es-szentgyoergyi-albert Nagy Ferenc: Szent-Györgyi Albert és a magyar Nobel-díjasok Sebestyén Mária: Történelmi személyek lexikona Amanda Ursel: Vitaminok és ásványi anyagok kézikönyve, Budapest, Mérték Kiadó, 2004 Egészségügyi ABC Medicina Könyvkiadó Budapest, 1974. Bíró és Lindner: Tápanyagtáblázatok, Medicina Kiadó, Budapest, 1999.

6

A n k és férfiak érzékelése
Horn Péter, Karvalics Bence, Schiller Márk

Mi lehet a különbség? A n k és férfiak közötti különbségek rengeteg területen érzékelhet ek. Az élet bármely területén. Ilyen az érzékelés is, azaz a reakcióid , a tájékozódás, és a térbeli gondolkodás is. Vizsgálataink célja az volt, hogy megnézzük, hogy a nemek között tényleg vannak e különbségek és ezek megfelelnek e a forrásainkban találhatókkal, saját elképzeléseinkkel. A dobás és a tájékozódási teszteket mi magunk találtuk ki, a Stroop hatás és az Eriksen Flanker teszthez a cognitivefun.net cím oldalt használtuk segítségül. A férfi és a n i agy egyik legszembet n bb különbsége a mérete és súlya. Igen, a n ké kisebb 10-12%-al, de jobban is funkcionál, hiszen a n k képesek mindkét agyféltekénket egyformán és egy id ben használni, míg a férfiak nem. A n k ennek a tulajdonságunknak köszönhetik, hogy gyakran keverik össze a jobb és bal irányt és nem tudnak útbaigazítást nyújtani. A n k ennek az agyi tulajdonságuknak köszönhet en egyszerre több dologra tudnak figyelni ezt hívjuk párhuzamos gondolkodásnak. Ezzel ellentétben a férfiak csak egy dolgot tudnak egyszerre csinálni, másra nem tudnak figyelni, ezt hívjuk soros gondolkodásnak. A n k és a férfiak az agy más-más területeit használják inkább, a férfiak leny göz módon tudnak tájékozódni, s nekik a térkép olvasása nem különösebben nehéz feladat. Térlátásuk is fejlettebb. A n k viszont észreveszik és megjegyzik a házak formáját, az emberek ruházatát, a színeket és jeleket, részletek megfigyelése. A n k periférikusan is jobban látnak, mert a férfiaknak cs látásuk van: csak azt veszik észre, amire néznek. A férfi magában gondolkozik, nem mondja ki azt hangosan, bizonytalanságait ritkán közli, általában csak a megoldást mondja ki hangosan. A n viszont akkor is hangosan sorolja a lehet ségeket, amikor már rég tudja, mit is akar tenni. A n k sokkal inkább vágynak arra, hogy megosszák az élményeiket, mint a férfiak, ennek is köszönhet , hogy k jobban érzékelik a körülöttük lév k hangulatát. A szexuális vágy sokkal er sebb a férfiakban, mint a n kben. A n k nemi ösztöne csak a harmincas éveik körül válik a férfiakéhoz mérhet vé, igaz, ilyenkor sokszor túl is szárnyalják ket. Ez okozza azt is, hogy a férfiak nagy része hamar szeretne mély és intim viszonyt, de nem csak szexuális téren mivel akármilyen hihetetlen, de mély lelki kapcsolatra is vágynak a férfiak. A n knek szüksége van a fokozatosságra. k inkább az érzelmeik, a férfiak pedig az érzékeik szerint döntenek, férfiak sokkal nagyobb százaléka képes a szexet és a szerelmet különválasztani. A szexben is érvényes az, hogy a férfiak egyszerre csak egy dologra tudnak koncentrálni így szex közben nem látnak, nem hallanak, míg a n k ilyenkor is képesek másra is figyelni. A példák az átlagos gondolkodási és viselkedési mintákat mutatták be. Egy tipikus férfi és egy tipikus n lenne ilyen. Nagyon óvatosan kell bánni ezekkel a kategorizálásokkal, mivel már csak az is változtat a gondolkodáson, hogy valakiben mennyi a n i vagy a férfi hormon. Az azonban tény, hogy valóban különböz képpen gondolkodunk. Stroop hatás

7

A Stroop feladat alapesetében bet sorokat mutatnak, és azt a színt kell megmondani, amivel a bet ket nyomtatták, vagy a képerny n megjelenítették. Stroop eredményei szerint színes bet kb l álló szavak színének megnevezése tovább tart, ha a szavak jelentése is valamilyen szín, de ez a szín más, mint a bet k színe. A mi kísérletünk egy négyválasztásos reakcióid -feladat, amelyben színeket jelent színes szavak az ingerek, és a választ a szavak színe (nem pedig a jelentése) határozza meg. Független változó a szó színe és jelentése közötti kongruencia (amikor a szó színe és jelentése megegyezik) illetve inkongruencia (amikor a kett nem felel meg egymásnak). Feltételezésünk az, hogy ha a bet k egy olyan szót alkotnak, amely színt jelent, és történetesen más színt, mint a bet k színe, a megnevezés ideje hosszabb lesz. Az eredeti Stroop kísérletben a személynek verbálisan kellett válaszolnia: meg kellett mondania a szó színét. Ha itt is így végeznénk a kísérletet, er sebb hatást érnénk el, mert a szó jelentésének feldolgozása a szó automatikus elolvasásával kezd dik, és ha ki kellene mondani egy színt, akkor hajlamosabbak lennénk a kiolvasott szót kimondani, mint az inger színét. A Stroop jelenség arra utal, hogy figyelmi folyamatokkal nem lehet kisz rni egy más szempontból lényeges inger lényegtelen jelentés szint sajátságának hatását., hanem a szemantikai információt az agy automatikusan feldolgozza. Ha a fizikai sajátosság és a lényegi információ között interferencia lép fel, az ingerre adott válasz lassabb lesz, mint megfelelés esetén. Éppen e miatt az interferencia miatt fordított feladat esetén is hasonló eredményeket kaptunk volna, csak éppen ellentétes irányban történt volna az interferencia: a szó színe zavarta volna a jelentés feldolgozását. Eriksen Flanker teszt A kísérlet kétválasztásos reakcióid -feladat, ahol a képerny közepén megjelen bet re kell két válasz egyikét adni. Ha X vagy B jelenik meg, az egyik gombot kell megnyomni, ha V vagy G, akkor a másikat. A célinger helye tehát ismert. E bet k mellett azonban megjelennek egyéb bet k is, amelyek lényegesen megváltoztatják a reakcióid t. Ezek az ún. flankerek. Ha ezek lennének a célingerek, akkor vagy - nem igényelnének semmilyen választ: neutrális flanker vagy - ugyanazt a választ igényelnék: kongruens flanker vagy - a másik választ igényelnék: inkongruens flanker. A független változó ezek szerint a célinger és a flankerek közötti kongruencia. Feltételezésünk az, hogy neutrális helyzethez képest gyorsul a válasz, ha a flankerek azonosak a célingerrel, vagy ha azonos válaszkategóriába tartoznak (pl. XXXXX vagy BBXBB). N viszont a reakcióid , ha a bemutatott flankerek a másik kategóriába tartozóak (pl. VVXVV). Eriksen tipikusan kés i szelekciós magyarázatot adott a reakcióid növekedésére az inkongruens helyzetben. A feldolgozás során az egyes ingersajátságok észlelése fokozatosan alakul ki. Eriksen hasonlata szerint ahogy fényképek nagyításakor egyre jobban kivehet vé válik a kép, úgy n a valamelyik alternatívának megfelel észlelet, és ezzel párhuzamosan az ahhoz tartozó válasz valószín sége. Mivel az észlelés korai szakasza nem szelektív, azok a bet k is kifejtik a válasz-el készít hatást, melyek nem középen vannak. Továbbá a hatás kategoriális (kísérletünkben a hajlott vonalakat is tartalmazó ¶B¶ célinger azonos kategóriában szerepelt az egyenesekb l álló ¶X¶ célingerrel), így tipikusan a kés i szelekciós modellben feltételezetteknek felel meg a jelenség.

8

Ki tájékozódik jobban?! A tájékozódás maga az az érzéke, képessége az embereknek, állatoknak, hogy valamilyen környezetben megtalálják a helyüket (akár erd ben térképpel irányt vel, akár a belvárosban az utcatáblák alapján). A n k és a férfiak közötti különbség a tájékozódásban legegyszer bben a térképen való tájékozódásban mutatható meg. A f különbségek azok, hogy a n k, ha mennek autóval egy úton, akkor a kirakatokat, a környezetet nézik. A férfiak ezzel szemben az utat nézik, a táblákat, a keresztez déseket és a kanyarokat. Sokan visszavezetik ezeket a dolgokat akár az skorra is, mivel a férfiak többnyire vadászni mentek és ott a nagy térkép volt a lényeg a fejükben, míg a n k a gy jtögetés során leginkább az adott környezetet térképezték fel. A PET és az MRI vizsgálatoknál is látható, hogy a férfiak egyes gondolkodási területei egy összpontosult területen találhatóak. A n k és a férfiak agyában is másképpen van a tájékozódó rész, a n knek mind a két agyféltekéjük kommunikál a másikkal, a férfiaknak viszont az jobb félteke egy tájékozódásra specializálódott fels részében található. A férfiak a n kkel szemben a hétköznapi életben sokkal könnyebben tájékozódnak például kétdimenziós ábrákon, térképeken, alaprajzokon. Ezért a férfiak el nyben vannak az ehhez a készséghez párosuló munkákkal. A férfiak, mint taxisof rök, építészmérnökök, autóversenyz k és a légiirányítók is el nyben vannak. Ugyanakkor a tájfutásban a n k vannak el nyben. A The Economist is végzett kísérletet 45 férfival és 41 n vel egy élelmiszerboltban. Itt az bizonyosodott be, hogy a n k sokkal könnyebben eltaláltak egy élelmiszerhez, mint a férfiak. A n k a tárgyak szobában való megtalálásában is jobbak elméletben, mint a férfiak. Módszerek A kísérletekben az Alternatív Közgazdasági Gimnázium 15-17 éves 9.-es tanulóit vizsgáltuk. Dobás kísérlet Ebben a kísérletben azt néztük meg, hogy 2 méter távolságból egy habszivacs dobókockával (10*10*10cm-es) 10-b l hányszor talál be egy szemetesbe (40*30*30cm-es) 10 fiú és 10 lány. A kísérlet célja az volt, hogy megnézzük melyik nem a n i vagy a férfi céloz jobban, természetesen a célzási képesség nem csak azon múlt, hogy a személy n vagy férfi. A kísérletben óriási szerep jutott a térbeli látásnak, kéz ügyességének, a labdaérzéknek. Ki tájékozódik jobban?! Két kísérletet végeztünk, az egyikben 20 fiú és 20 lány alany vett részt. A feladat az volt, hogy a Középiskolai történelmi atlasz (Szerk.: Dr. Papp-Váry Árpád. Cartographia Tankönyvkiadó Kft., Budapest, 2003.) 40. oldalán a térképen megtalálják Szmolenszk nev települést. Azt mértük, hogy mennyi id alatt találják meg. A kísérletben a 35. másodperc után, ha még nem találták meg segítettünk azzal a címszóval, hogy ÄÉszak-Keleten van!´. A másik kísérlet egy cip megtalálása volt. A cip t 5 méterre az ajtótól egy padsorban rejtettünk el. A Stroop hatás A cognitvefun.net (http://cognitivefun.net/test/2) oldalon a kísérletalanyok begyakorolt állapotban 10 fiú és 10 lány végezte el a kísérletet. Az Eriksen Flanker teszt
9

A cognitivefun.net (http://cognitivefun.net/test/6) oldalon a kísérletalanyok szintén begyakorolt állapotban 10 fiú és 10 lány végezte a kísérletet. Eredmények Dobás
Dobás 2 m -r l s zivacs k ock ával s ze m e te s be

40

b ta lá lt

30

20

10

0 1 2 3 4 5 f 6 7 8 9 10

FIÚK
fiú 1 fiú 2 fiú 3 fiú 4 fiú 5 fiú 6 fiú 7 fiú 8 fiú 9 fiú 10 fiú 11 fiú 12 fiú 13 fiú 14 fiú 15 fiú 16 fiú 17 fiú 18 fiú 19 fiú 20

MÁSODPERC
2,9 19,9 3 48,7 37,7 7,2 2,7 44,6 43,8 59,2 21 23,3 4,7 43,7 7,8 4,2 5,6 23,8 2,1 8,2 20,705

LÁNYOK MÁSODPERC
lány 1 lány 2 lány 3 lány 4 lány 5 lány 6 lány 7 lány 8 lány 9 lány 10 lány 11 lány 12 lány 13 lány 14 lány 15 lány 16 lány 17 lány 18 lány 19 lány 20 48,3 40,6 97,9 87 9,2 40,5 55,3 43,4 14,3 2,6 39,5 21,5 22,4 29,2 25,1 44,7 11,9 41,6 21,2 23,3 35,98
Tájé k ozódás té rk é pe n fiú lány

120 100 80 másodperc 60 40 20 0 1 3 5 7 9 f 11 13 15 17

19

Átlag:

10 

© ¨ §

¦

 

¥

¤

£

¡

¢

¢

FIÚK fiu 1 fiu 2 fiu 3 fiu 4 fiu 5 fiu 6 fiu 7 fiu 8 fiu 9 fiu 10 Átlag:

SZÁZALÉK 20 30 30 10 50 70 30 40 60 60 40

LÁNYOK SZÁZALÉK lány 1 30 lány 2 30 lány 3 40 lány 4 50 lány 5 40 lány 6 50 lány 7 40 lány 8 30 lány 9 20 lány 10 40 37

80

70

60 á k a á ny a

50 fú

Cip megtalálása a teremben 
     "

másodperc

ERIKSEN FLANKER TESZT
fiúk
fiú fiú fiú fiú fiú fiú fiú fiú fiú fiú 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

jó válaszok aránya
100% 100% 100% 95% 100% 90% 100% 95% 100% 100%

id

(kongurent)
1,02971 0,712 0,678 0,36 0,366 0,44633 0,7604 0,35936 0,40136 0,56108 0,516058889

id

(inkongurent)
0,89338 1,979 0,826 0,429 0,453 0,525 0,63645 0,35683 0,44921 0,59175 0,713962

Átlagok:

98% 8% 0,5.71

1,13.55

lányok
lány1 lány2 lány3 lány4 lány5 lány6 lány7 lány8 lány9 lány10 Átalg:

jó válaszok aránya
100% 95% 100% 95% 100% 100% 100% 95% 95% 95% 98%

id (kongurent)
0,70022 0,64325 0,76767 0,37875 0,52682 0,4594 0,72378 0,441 0,45421 0,5565 0,56516

id

(inkongurent)
0,88273 0,72217 0,95436 0,42575 0,62844 0,49467 0,67045 0,83538 0,49467 0,4975 0,660612

riksen lanker teszt helyes válaszainak aránya
'

fiú

102% 100% 98% százalék 96% 94% 92%

lány

11

% 

# "   

! " !    ! $

!! " !  ! # 

!

!

$  

    " !      #     & 

" "  !#

"  "    !

! $ 

FIÚK fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi Átlag:
$     "  !     #      

MÁSODPERC , , , , , , , , , , ,

LÁNYOK l l l l l l l l l l

MÁSODPERC , , , , , , , , , , ,

fiú 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 lány

Eriksen Flanker teszt
2,5

fi (kong r ent) fi (inkong r ent) lány (inkong r ent)
0

2

lány (kong r ent)
0

id (ms)

1,5

1

0,5

0 1 2 3 4 5 f 6 7 8 9 10

STROO - FFEKTUS
fiúk
( (

jó válaszok aránya
80% 95% 85% 100% 80% 95% 90% 100% 100% 90% 92%

id (kongurent)
1,3805 1,2158 1,19 1,219 0,91267 1,18046 1,1247 2,31633 1,68575 1,99999 1,42252

id (inkongurent)
1,95933 1,6409 1,76043 1,57286 1,1389 2,27 1,499 2,4605 1,59256 2,0193 1,791378

Átlagok:

lányok jó válaszok aránya
lány 1 lány 2 lány 3 lány 4 lány 5 lány 6 lány 7 lány 8 lány 9 lány 10 Átlagok: 100% 80% 90% 100% 100% 90% 100% 95% 80% 100% 94%

(

(

(

(

(

(

(

fi fi fi fi fi fi fi fi fi fi

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

id (kongurent)
1,37642 1,1048 1,14296 1,0844 1,81535 0,97664 1,13786 1,1054 1,37522 1,46755 1,25866

id (inkongurent)
1,3642 1,8505 1,08829 1,16189 1,3994 1,52714 1,97644 2,5893 1,6879 1,06345 1,570851

12

0

0

) )

(

Stroop effektus
3 2,5

fi fi

n u nt
A@ A@ 9 9

s

lány

n u nt
A@ 9

i

1

lány in

n u nt

0,5 0 1 2 3 4 5 f 6 7 8 9 10

s ázalé

R

0

R

20

R

40

R

60

lány

1

2

3

4

5 f

6

7

8

9

10

13

U

R

80
T

R

100

R

120

F

Q

Sr

p Eff

us helyes

l s

i a aránya

fi

B

B

87

876

1,5

in
6

n u nt

B

B

A@

9

87

876 5 6 5

2
3 4 2 1

I P I HG

F C E

DD C

S

Diszkusszió

Dobás kísérlet A dobási kísérletnél egyhangúan azt vártunk, hogy a fiúk sokkal jobban fognak teljesíteni mint a lányok, ezt f leg arra alapoztuk, hogy a fiúk körében elterjedtebbek a labdás sportok mint az ugyanolyan korú lányoknál, és a közhit is úgy tartja, hogy a lányoknak nincs olyan jó labda érzéke mint a fiúknak. Az eredmények azonban mást mutattak. Mindkét nem rosszabbul teljesített mint vártuk, de a lányok csak 3% szerepeltek rosszabbul mint a fiúk, ami nagyon elhanyagolható különbség, igaz csak 10-10 személlyel sikerült elvégeznünk a kísérletet, de az átlag így is csak 40%-os dobás pontosság volt a fiúknál és 37% a lányoknál. Ki tájékozódik jobban?! Az eredmények alapján kit nik az, hogy a fiúk átlagban sokkal gyorsabban kiigazodnak a térképen, mint a n k. A várakozások ez az eredmény nem múlta felül, de azért átlagban a 15 másodperccel gyorsabb id nem elhanyagolható. Tehát biztosan kijelenthetjük azt, hogy a fiúk gyorsabban igazodnak ki egy térképen, mint a n k. A cip megtalálásában a teremben viszont már a várt eredményt is alámúlták a kísérletek. A fiúk sokkal gyorsabban megtalálták az eldugott cip t, mint a lányok. A közel hat másodperces átlagbeli különbség nem hatalmas, de viszont soknak számít, mivel ez a kísérlet végrehajtási idejének körülbelül harmadát jelenti. Eriksen flanker teszt Feltételezésünk az, hogy neutrális helyzethez képest gyorsul a válasz, ha a flankerek azonosak a célingerrel, vagy ha azonos válaszkategóriába tartoznak (pl. XXXXX vagy BBXBB). N viszont a reakcióid , ha a bemutatott flankerek a másik kategóriába tartozóak (pl. VVXVV). Tehát az inkongurent reakcióid lassabb lesz, mint a kongurent. Nemek szerinti lebontást ebben a kísérletben nem végeztünk, bár itt is feltételeztük, hogy a fiúk eredményei jobbak lesznek (tehát gyorsabb reakcióid ). A tesztben a gyorsaságot és a pontosságot végeztük. A pontosságban az eredmények magukért beszélnek: a kísérletet könnyedén vették az emberek 98%- os pontossággal. Az id kben már annál nagyobb az eltérés míg a fiúk: 0,51 másodperc alatt addig a lányok 0,56 másodperc alatt teljesítettek. A lányok viszont gyorsabban reagáltak az inkongurent ábrákra (0,66 mp. míg a fiúknál ez 0,71). A szórás a fiúknál volt magasabb, nagyobb. Stroop hatás Feltételezésünk az, hogy ha a bet k egy olyan szót alkotnak, amely színt jelent, és történetesen más színt, mint a bet k színe, a megnevezés ideje hosszabb lesz. Itt sem tettünk alapvet különbséget a nemek között, bár azt vártuk, hogy majd a fiúk lenyomják a lányokat. Itt is három szempontot néztünk a helyes válaszok aránya, a kongurent és az inkongurent id eltérést vizsgáltuk. A jó válaszok aránya mindkét oldalon magas (92%, 94%), de meglepetésünkre a lányoknak az kongurent és az inkongurent ideje is gyorsabb volt, mint a fiúké. A kevés (10) kísérletszám miatt nagyon befolyásoló volt az ha már egy ember jóval az átlag alatt vagy fölött teljesít. A szórás jóval magasabb volt a fiúknál ennek köszönhet az, hogy a lányok Änyertek´.
14

Köszönetet nyilvánítunk« Nádori Gergely tanár úrnak ki rendíthetetlenül nyitotta ki a géptermet minden egyes alkalommal. Ezen kívül az évfolyamnak is megköszönnénk kik részvételükkel támogattak minket. Kísérletünket nem végezhettük volna el internet nélkül, melyet az Alternatív Közgazdasági Gimnázium biztosított nekünk. A kísérletben az anyagokat részben magunk állítottunk el , emellett a Cartographia Tankönyvkiadó segítségével sikerült a kutatást elvégeznünk. Felhasznált irodalom Stroop effektus, Eriksen Flanker teszt http://www.kfteam.hu/iromanyok/stroop-eriksen- hatas.pdf http://cognitivefun.net/ Ki tájékozódik jobban?! Magyar Értelmez Kéziszótár (második, átdolgozott kiadás): Pusztai Ferenc. Akadémia kiadó, Budapest 1972,2003. (1296.oldal) http://zona.hu/article/1551/miert-tajekozodnak-jobban-a-ferfiak-mint-a-nok.html

15

Ökoszisztémák a palackban
Készítette: Csernus Anna Zoe, Monostori Boróka, Szántó Viktória

A mi témánk az Äökoszisztémák a palackban´ volt. A feladatunk az volt, hogy különböz tényez kr l kellett gondoskodnunk, és az eredményeket minden palackban meg kellett figyelnünk. A megfigyeléseink szerint a legjobban az el zetes várakozások ellenére a 4-esben n tt. Ez a palack bár sötétben volt, és steril föld volt benne, mégis gyorsan n tt. A legkevésbé az 5-ös palackban n tt, ez a h t ben volt, és bár itt voltak a legtermészetközelibbek az alapanyagok,(kerti föld, folyóvíz)mégis semmi csírát nem láttunk rajta. A projekttel az volt a célunk, hogy lássuk, ha az egyik palackba valami újat rakunk, az hogyan befolyásolja a növények növekedését. Négy különböz üveget vettünk, és végül, hogy összehasonlítsuk az eredményt, kis palackokkal is dolgoztunk, ezeket ellen rz palacknak hívjuk. Eredetileg öt palackot akartunk készíteni, de az egyik nem sikerült, ezért a számozásból kihagytuk a kettest, így van els üveg, harmadik üveg, negyedik üveg és ötödik üveg. Tehát a négy üveghez 8 palackot kellett hozni, kett t-kett t mindegyikhez. Késsel levágtuk az egyik üveget körülbelül a háromnegyedénél, az aljába fejjel lefelé ragasztottuk a tetejét, a másik üvegnek pedig a felénél elvágva a fels felét ragasztottuk rá erre. A ragasztáshoz szigetel szalagot használtunk, az alsó felébe vizet, a fels felébe földet raktunk. A két szintet a fejjel lefelé álló üveg tetejébe vájt lyukba vezetett anyagdarabbal kötöttük össze, a föld ezen szívhatta fel a vizet. A megfigyelhet ség érdekében lucernamagot használtunk, mert ez gyorsan n . Az els palackba homokot raktunk, lúgos vizet(nátrium-hidrogén karbonátot, azaz szódabikarbónát raktunk a vízbe), gilisztát, és vizi csigát raktunk(ezek kés bb meghaltak, de ez várható volt). Második palack nincs. A harmadik palackba trágyás földet, desztillált vizet, gilisztát, és tiszta oxigént(kálium-permanganát hevítésével) tettünk. A negyedik palackba mikrózott földet(5 percig mikróztuk, ez azért fontos, mert kiöli a baktériumokat, tehát sterillé vált), buborékos ásványvizet, széndioxidot(kalcium-karbonátot sósavval csepegtettünk) tettünk, és folyamatos sötétben tartottuk(kés bb kiderült, hogy volt egy kis fény, mert a növények ebbe az irányba n ttek). Az ötödikbe kerti földet, folyóvizet, és vizicsigát raktunk, és a h t be téve folyamatos hidegen tartottuk.

Erdemények:
Az els palackban minden állat, vagyis a vízi csiga és a giliszta is meghalt. A növények nem n ttek többet az els napnál tovább és elkezdett bepenészedni és büdösödni belül az egész. A második palackban: mivel nem volt elég üvegünk, nincs A harmadik palackban minden elkezdett n ni természetes módon majd az utolsó napokban leállt a növekedés és minden elhalt. A negyedik palackban lév növények az elején nagyon lassan n ttek de most ez áll a legjobb helyzetben. A növények magasak és zöldek. Az ötödik palackban még most is lassan n a lucerna, ezért alacsony a növények magassága. A vizicsigák már az els napon meghaltak.

16

Eredmények értelmezése: Egyes palack: homokot tartalmaz, lúgos vizet, gilisztát, lucerna magot és vizicsigát. Az els napon a lucerna kicsírázott viszont a csigák meghaltak a lugos víz miatt , de a giliszták adtak életjelet magukról. A következ nap, a hétvége után a leveg viszonylag magas h mérséklete miatt bepenészedett és bebüdösödött, a giliszták meghaltak és a lucerna növekedése teljesen megállt. A harmadik napon nem változott semmit, ugyanolyan penészes és büdös maradt. És az utolsó napokon sem történt semmi változás a palackokon belül. Az ökoszisztéma tényez inek elemzése: Homok: nem tudjuk, hogy pozitív vagy negatív hatással van-e ezért ezt ellen riztük az mini palackokban. Lúgos víz: a mini palackban ez a másik amit ellen rzünk, a homok mellett is. Giliszta: mivel feltúrja a földet fel is lazítja ezért hát pozitív hatással van a növényekre. Vizi csiga: nincsen semmi befolyásoló hatása a növényekre azon kívül hogy algákat fogyasztanak. Az ellen rz palack az egyes palack mellé: Kerti föld, giliszta, vizi csiga, lúgos víz. Ezzel azt ellen riztük, hogy melyik volt rossz hatással a palackon belüli ökoszisztémában. A homok vagy a lúgos víz?
Hármas palack: Oxigén, trágyás föld, lucerna mag, giliszta és desztillált viz. Az els napon ebben a palackban n ttek a legjobban növények. A giliszták teljesen életképesek voltak. A második napon sem változott semmi, vagyis a lucerna volt ebben a palackban a legnagyobb még mindig de nem is n tt túl sokat szemmel láthatóan, a giliszták még mindig éltek. Még a harmadik napon sem volt semmi változás a lucerna nem n tt semmit és a giliszták nem mutatkoztak. Viszont az utolsó napon teljesen elhaltak a növények ami valószín leg a szén-dioxid hiánya miatt történt. A giliszták még mindig élnek a földben. A teljes elhalást nem tudjuk, hogy a szén-dioxid hiánya vagy a desztillált víz okozta-e.

A tényez k elemzése: Oxigén: nem túl kedvez légi körülmény egy növény számára. Trágyás föld: egyértelm en kedvez a növényeknek és a gilisztáknak is. Desztillált víz: nem tudjuk milyen a hatása Hármas palack mellé az ellen rz palack: Trágyás föld, oxigén, desztillált víz és lucerna mag. Ezzel a palackkal azt vizsgáltuk, hogy a desztillált víz vagy az oxigén milyen hatással volt a növényekre.
A négyes palack steril földet, széndioxidot, lucerna magot és buborékos ásványvizet tartalmaz és sötétben tartottuk. Az els napon csak nagyon kicsit n tt a lucerna, mert ahogy kés bb észrevettük a szekrénybe az egyik oldalról besz r dött egy kis fény. A második napon a növények gyors növekedésbe kezdtek, de csak egy irányba, arra fele n tt amerr l jött a fény. Még aznap mikor visszaraktuk, akkor megfordítottuk, hogy a másik irányból sz r djön be a fény. Másnap a növények növekedési iránya megfordult és most egyenesen álltak. Az utolsó napon megint a fény irányába n ttek nagyon magasra.

17

Tényez k elemzése: Steril föld: nem túl kedvez egy növény számára, de ezt lehet ellensúlyozni. Széndioxid: Egy növénynek ez a légkör a legmegfelel bb Äállapot´. Buborékos ásványvíz: nem tudjuk, és ezt néztük meg az ellen rz palackban. Sötét: egy növénynek szüksége van világosságra, hogy energiát nyerjen szóval gyakorlatilag nem élne meg egy növény teljes sötétben és, hogy ki tudjon n ni a növény.
Az ellen rz palackban: Sötét, lucerna mag, steril föld, széndioxid és csap víz. Ezzel az ásvány víz hiányának következményeit vizsgáltuk. Az Ötödik ökoszisztéma palack kerti földb l, és folyó vízb l állt amibe vizicsigát és lucerna magot raktunk, majd hideg környezetbe helyeztük. Az els napon a vizicsigák még éltek és nagyon kicsit csírázott csak ki a lucerna. A második napon a vizicsigák teljesen megdöglöttek és a lucerna sem n tt semmit. És az utolsó napon sem lett változás.

Tényez k elemzése:
Kerti föld: egy növénynek teljesen tökéletes, mindent tartalmaz amire szüksége van egy növénynek. Folyó víz: minden jó benne, egy növénynek remek táplálékokat tartalmazó folyadék. Hideg: lelassítja a növekedés, de még meg is állíthatja teljesen. Az ellen rz palackkal azért megnéztük hogy csak ez az akadály-e a növény növekedésében. Ellen rz palack: lucerna mag, kerti föld, vízi csiga, folyó víz. Hétf n raktuk össze az ellen rz palackokat. De csak keddre tudtunk eredményeket mondani. Egyes ellen rz palack: lucerna mag, kerti föld, vízi csiga, lúgos víz. Az utolsó napon a lucerna jobban kihajtott, mint az egyes palackban. Szóval a növényre való rossz hatás, ami az egyes palackban volt, a homok miatt ment végbe. Hármas ellen rz palack: lucerna mag, oxigén, trágyás föld, csap víz. A lucerna mag egyb l kihajtott tehát a desztillált víz nincs rossz hatással a növény fejl désére. Négyes ellen rz palack: lucerna mag, széndioxid, mikrózott föld, csap víz, sötét. A növekedés nem volt túl gyors. El lehet mondani hogy a steril föld nem túl kedvez egy növény számára. A következtetés, hogy a buborékos ásványvíz pozitív hatással van a növény növekedésére. Ötödik ellen rz palack: lucerna mag, kerti föld, vízi csiga, és folyó víz. Itt azt vizsgáltuk hogy a hideg milyen hatással van a növényre. Ebben a palackban iszonyú gyorsasággal n tt meg a lucerna. A hideg nem jó környezet egy növény számára. Teljesen megállítja a növekedést. Végleges tényez k értékelése a növények szemszögéb l: Sötét: negatív Hideg: negatív Oxigén: negatív Homok: negatív Giliszta: pozitív Trágyás föld: pozitív Vizi csiga: pozitív Széndioxid: pozitív Kerti föld: pozitív

Steril föld: negatív

Lugos víz: pozitív Folyó víz: pozitív

Desztillált víz: negatív Csap víz: pozitív

Buborékos ásványvíz: pozitív

18

Meg szeretnénk köszönni a sok segítséget Nádori tanár úrnak, aki segített össze állítani a palackok részleteit. Segített létrehozni a széndioxidot, az oxigént, a steril földet, a lugos vizet és segített elhelyezni a palackokat a nekik meghatározott helyükre. Köszönjük a türelmét.

Irodalom
A 8-os oktató anyagot néztük át a változó föld epocha részben, átvettük a fontosabb részleteket. Források: Nádori Gergely tanárúr, Term.tud. 8-os oktató anyag: változó föld epocha eleje, elsajátított tudás. URL link: http://termtud.akg.hu/okt/9/valtozof/index.htm

19

Vérnyomás és vizsgálata Kóka Bianka, Nika Ádám, Schiffer Ferenc

Összefoglalás

Az epocha során a vérnyomással foglalkoztunk. Dolgozatunk elején összegeztük a vérnyomásmérés módszereit, történetét, aztán vizsgáltuk különböz korosztályok vérnyomásának alakulását terhelés után és nyugalmi állapotban, a dohányzás, a testsúly, testtömeg-index, a koffein, az örökletes hajlam, az étkezés min sége (f leg só beviteli mennyiség) és a rendszeres sport vérnyomásra gyakorolt hatását. Vizsgálatunk eredményeként megállapítottuk, hogy az általunk vizsgált személyek (minden korosztályból 26 f ) csaknem fele magas vérnyomásos, és majdnem minden korosztályban találtunk két olyan embert, akiknek szinte betegesen magas eredményt hozott a vizsgálat. Meglep eredményként azt kaptuk, hogy a rendszeresen sportoló férfiaknak enyhén emelkedett a vérnyomása (átlagosan 132/68 Hgmm a férfiak esetében normálisnak mondható 120/80 Hgmm-hez képest), míg a sportoló n knél többnyire a normális, esetenként a normálisnál is alacsonyabb értékeket mértünk.

Bevezetés A vérnyomás az az er , amely ahhoz szükséges, hogy a vér eljusson a szervezet különböz részeibe. A vért az érrendszer egyes helyei között fennálló nyomáskülönbség, a vérnyomás tartja keringésben. Az élettani normál értéknél magasabb vérnyomás káros, mivel károsítja az érfalakat, és növeli a szív munkáját. Az érfalra kifejtett károsító hatás az érelmeszesedés kialakulásában nyilvánul meg. A magas vérnyomás, más néven hypertonia, önálló megbetegedés, mely hazánkban mára népbetegséggé lett. Magyarországon a 35 év feletti populáció 39%-ánál állapította meg már korábban az orvos, hogy (tartósan) magas a vérnyomásuk - a középkorú férfilakosságnak mintegy 35%-a, a hasonló korú n knek csaknem 65%-a küzd magas vérnyomással. Akkor áll fenn magas vérnyomás betegség, ha legalább három különböz napon végzett méréssel normál érték (legfeljebb 140/90 Hgmm) feletti vérnyomást mérünk. Enyhe hypertóniáról beszélünk, ha szisztolés érték 140-159 Hgmm, a diasztolés érték 90-95 Hgmm között változik. Középsúlyos, ha a szisztolés érték 160-179, a diasztolés érték 100-109 Hgmm között, súlyosnak pedig, ha a szisztolés érték 180 Hgmm, a diasztolés 110 Hgmm felett van.

Tárgyalás
20

Történelmi háttér Galenus már 162-ben foglalkozott a vérnyomásméréssel, bevezette az érvágást, mert azt gondolta, a felesleges vér kifolyatása jelenti a megoldást. Kés bb, a középkorban aztán ezt az állapotot, amit k Äértolulás´-nak tituláltak, piócákkal kezelték. William Harvey i627-ben rájött, hogy a vér körkörös mozgást végez, és ezt az áramlást a szív m ködése tartja fenn. 1733-ban Stephen Hales írta le el ször, hogyan mérte meg egy ló vérnyomását ± üvegcsövet döfött az állat nyaki üt erébe, és a cs be ömlött vér szintje mutatta meg az erekben uralkodó nyomást. Ezt a módszert nevezzük ma is véres vérnyomásmérésnek. A vértelen vérnyomásmérést egy Bécsben doktorált, prágai születés férfi találta ki, Samuel Siegfried Karl Ritter von Basch, a 1880-as években. ver ér fölé helyezett egy folyadékkal teli töml t, amellyel érzékelni tudta a nyomást, amit egy, a töml höz kötött, higanyos manométer mutatott. A higanyos mér és a töml közötti kapcsolat lehet vé teszi a ver ér összenyomásához szükséges nyomás mérését. 1896-ban Scipione Riva-Rocci felfedezett egy új vérnyomásmérési módszert, a sphygmomanometer-t, ami a mai pumpás vérnyomásmér megfelel je. Recklinghausen hamarosan megalkotta az ideális gumimandzsettát is, amely Riva-Rocci gépével együtt a világon egy évszázadon át a legelterjedtebb vérnyomásmér eszközzé vált. Az utolsó szükséges finomítást a vérnyomásmérés módszerén az orosz Nikolai Korotkov végezte el. Korotkov Riva-Rocci készülékét használva hallgatta az artériát közvetlenül a mandzsetta alatt a könyökhajlatban gyermeksztetoszkóppal. Megállapította, hogy a teljesen összenyomott artéria nem ad hangot és a mandzsetta felengedésével, a nyomás kiegyenlít désével jelenik meg az ér által adott hang. Bár az utókor Korotkov-hangnak nevezte el és módszere 1905-ben hazáján kívül is ismertté vált, még több mint 10 évig a sztetoszkóp használatáig a kevésbé pontos tapintásos módszert alkalmazták.

Élettani alapok A legnagyobb vérnyomás a szív bal kamrájában van, akkor, amikor a vér kilök dik a szívb l a f üt érbe, az aortába. A nagyobb erekbe kikerült vér nyomása kitágítja a rugalmas érfalat, ez mint mozgásenergia érvényesül, és a vér a mind kisebb erek felé áramlik. Eközben a kisebb erek szintjén fellép rugalmas ellenállás még emeli a vérmennyiség nyomását, tovább tágítva a nagyobb ereket. Amint az egy szívösszehúzódás által kilökött vérmennyiség elhagyta a szívet, attól kezdve a vérnyomás fokozatosan, de nem egyenletesen csökken. A vér el ször az ún. nagyerekbe, artériákba kerül, majd a szervekben (agy, vese, vázizomzat) az erek egyre kisebbek lesznek. Az artériák rugalmas cs rendszerként képzelhet k el, melyek falában els sorban rugalmas rostok és izomzat van. Minél nagyobb egy ér, annál inkább rendelkezik rugalmas rostokkal. Ezen erek rugalmasságuk révén jól tudnak tágulni. A további ér-átmér csökkenésnél már csak izompárnával rendelkez kiserek, arteriolák jelennek meg. A szövetekben minden arteriolából több ezer kapilláris (még kisebb erecskék, amelyek behálózzák minden
21

szervünket) ered. A kapillárisok 6-10 m átmér j ek. A kapillárisok biztosítják a szövetek oxigénellátását. Ezek gy jtik össze az elhasznált vért is, majd az erek újra növekednek ún. venulákká, végül nagy gy jt erekké, vénákká állnak össze, és alacsony nyomás mellett a vér beáramlik a szív jobb pitvarába, ahol a vérnyomás a testben mérhet legalacsonyabb szinten van. Ez a keringés nagy körforgása.

Vérnyomást befolyásoló tényez k Életkor Fiatal- és feln ttkorban pontosan ismerjük a vérnyomás-növekedés ütemét, annak jellemz it. Egészséges egyénekben a legnagyobb növekedés a szülést l 20 éves korig következik be, mikor a systolés nyomás 80 Hgmm-r l 120 Hgmm-re emelkedik. (ld. 1. táblázat) A feln ttkorban, egészségnek ismert populációban, a hagyományos mérési technikát alkalmazva, a tapasztalatok szerint a vérnyomás systolés és diastolés értéke 50-55 éves korig emelkedik, majd rendszerint stabilizálódik. A n k vérnyomása alacsonyabb a menopauzáig, majd csökken a különbség, de a normális értékhatárok között a n knél az átlagok mindig alacsonyabbak. (ld. 2. táblázat) 1. táblázat. Vérnyomásértékek alakulása gyermekkorban nemek szerint (Hgmm) Életkor 6 év 8 év 10 év 12 év 14 év 18 év systolés 102 107 112 114 116 118 Fiúk diastolés 60 62 63 65 67 68 systolés 100 102 107 110 112 114 Lányok diastolés 62 63 64 66 65 64 2. táblázat. Életkor Férfi N Vérnyomásértékek alakulása feln ttkorban nemek szerint (Hgmm) 17-29 év 30-39 év 40-49 év 50-79 év systolés 121 122 125 133 diastolés 73 77 81 85 systolés 110 113 121 130 diastolés 71 72 78 81

Testhelyzet A hidrosztatikai nyomás a lefelé irányuló véráram nyomását növeli, a felfelé irányulóét csökkenti. Ebb l adódik, hogy amíg vízszintesen fekve a felkar és a lábszár vérnyomása kb. azonos, addig álló helyzetben a lábszáré 30-60 Hgmm-rel magasabb. Ezt az emberek idegrendszere szabályozza a testben. Egyes vérnyomáscsökkent gyógyszerek gátolják ezt a szabályozást, és ekkor el fordulhat, hogy álló helyzetben leesik a beteg vérnyomása.
22

Egészséges egyénben is a hirtelen felállás hatására eshet a felkaron mért nyomás (5-30 Hgmm-t), de 1-30 másodpercen belül ez rendez dik, vagy akár túlkompenzálás is lehetséges. (ld. 3. táblázat)

3. táblázat. Testhelyzet Álló Férfi, 50 év Férfi, 17 év N , 48 év Fekv N , 18 év Férfi, 50 év Férfi, 17 év N , 48 év Ül N , 18 év Férfi, 50 év Férfi, 17 év N , 48 év N , 18 év 149 111 109 112 79 72 75 72 83 81 84 70 146 105 104 115 82 65 59 66 88 78 80 66 Szisztolés érték 150 100 104 113 Diasztolés Pulzusszám érték 99 93 62 95 75 86 78 85

Fizikai és szellemi aktivitás változása A váratlan, hirtelen indított fizikai aktivitás, valamint a stressz egyaránt képes különböz mértékben a vérnyomást emelni. A változás nagyságát az adott egyén idegrendszerének jellemz i szabják meg. A küls behatások, más környezet megjelenése önmagában már
23

megemeli a vérnyomást, és ennek tartós hatása lehet. Az idegrendszer aktivitásának változása rendkívül jellemz en befolyásolja vérnyomásunkat. Egészséges embernél is széles határok között változik a vérnyomás. Munkatevékenységre (ld. 4.-5. táblázat), anyagcsere-változásokra (pl. étkezés), izgalomra, emóciókra jelent sen emelkedhet vérnyomásunk. Ez azonban csak átmeneti jelenség és gyors kompenzálás indul meg. A vérnyomásváltozás rendszerint együtt jár a szívfrekvencia változásával, emelkedéssel vagy csökkenéssel. A fájdalom és a láz is emeli a vérnyomást.

4. táblázat. Személy Férfi, 15 év Férfi, 16 év N , 16 év N , 17 év N , 16 év Nyugalmi állapotban 103/55 123/94 117/78 125/82 114/56 5. táblázat. Személy N N N N , 16 év , 16 év , 15 év , 65 év Nyugalmi állapotban 101/53 115/56 105/66 142/92 Munkavégzés után 119/69 141/58 138/67 176/87 Munkavégzés után 114/84 158/91 141/90 148/78 140/69

Testsúly A testsúlynövekedés általában együtt jár a vérnyomás emelkedésével. Minél több valakinek a súlytöbblete, annál magasabb a mért vérnyomásérték. Ez igaz egészséges egyénekre, de még inkább érvényesül magas vérnyomásban szenved betegek esetében. A testsúlytöbblet hatása a vérnyomásra egészséges emberek közt is jól érvényesül minden korcsoportban. Az ideális testsúly legegyszer bb megközelítése, ha a testmagasságból 100-t levonunk. Ennél egy pontosabb mérési módszer is nagyon elterjedt, könyvekben is gyakran írnak róla. Ez a testtömegindex, amelyet megkapunk, ha a kilogrammban mért testsúlyt elosztjuk a méterben kifejezett testmagasság négyzetével. Így tehát egy 70 kg súlyú 1,70 m magas

24

egyénnél 70/1,7 x 1,7 = 24,22 kg/m2 a testtömegindex. A testsúly megítélése a testtömegindex alapján az alábbi értékhatárok szerint történik:     optimális testsúly -25-ig; mérsékelt többlet 26-29; kifejezett többlet 30-39; jelent s testsúlytöbblet 40 felett.

A testsúlynövekedés minden korcsoportban emeli a magas vérnyomás el fordulási valószín ségét. Minél id sebb valaki, annál inkább ártalmas a testsúlytöbblet, annál nagyobb veszélye van a magas vérnyomás kialakulásának.

Étkezési szokások Nem kétséges, hogy a túlzott sófogyasztásnak szerepe van a magas vérnyomás kialakulásában. Ma pontosan meg tudjuk határozni a sóbevitel nagyságát, azt a határértéket, mely felett már a vérnyomás-emelkedés igazolható. Ahol a napi sóbevitel a határérték alatt volt, ott az embereknek a kor el rehaladásával sem emelkedett a vérnyomása. De nem mindenkinél alakul ki magas vérnyomás annak ellenére, hogy nagy a sófogyasztása. Vannak sóérzékeny és nem sóérzékeny emberek. Az el z k tartoznak a magas vérnyomásban szenved k családjába. Ezeknél a sófogyasztás a szervezetben jelent s só és ezzel együtt vízvisszatartást okoz, és mai tudásunk szerint ez az egyik oka a betegség kialakulásának. Nem meglep , ha minden vérnyomáscsökkent szer nélkül a sófogyasztás visszafogása hypertoniás betegeknél önmagában is képes a vérnyomás csökkenésére. Érdemes megemlíteni, hogy az emésztés kismértékben, kb. 5-25 Hgmm-rel emeli a vérnyomást az étkezést követ egy-másfél óráig.

Másodlagosan kialakuló magasvérnyomás-betegség A magas vérnyomás regisztrált eseteinek kb. 10 %-ában valamely meghatározott betegségre lehet visszavezetni a magas vérnyomás kialakulását. Minél fiatalabb valaki, annál valószín bb egy ilyen forma jelenléte. A legtöbb vese-megbetegedés, a bels elválasztású mirigyek betegségei (pl. a pajzsmirigytúltengés) okozhat vérnyomás-emelkedést. A vesei erek sz külete tartós vérnyomás-emelkedést tart fenn. Ismeretesek olyan szívbetegségek is, melyek egyik vezet tünete az emelkedett vérnyomás.

Vizsgálati anyag

Kutatásunk során 180 alany vérnyomását vizsgáltuk meg, és kerekített korosztályokra bontva táblázatot készítettünk aszerint, hogy bizonyos korú emberek dohányzási,
25

koffeinfogyasztási és sportolási szokásai mennyiben befolyásolják vérnyomásukat, valamint, hogy mely tényez k okozhatnak nagyobb eséllyel magas vérnyomás betegséget. (ld. 6. táblázat ± a táblázatban szerepl értékek között vannak átfedések, pl. rendszeresen sportoló és nem dohányzó, vagy rendszeresen sportoló és koffeint fogyasztó) Az eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a 20 év körüli korosztályban az elhízottak között jellemz a magas vérnyomás, ám a vizsgált értékek senkinél nem voltak betegesnek mondhatóan magasak. Általában a 110-120 közötti szisztolés értékek jellemz en erre a fiatal korosztályra, de ami megdöbbent , hogy már ebben a korosztályban is el fordul vérnyomáscsökkent t szed személy. A tíz évvel id sebb, harminc év körüli korosztály körében növekedés észlelhet a vérnyomáscsökkent gyógyszert használó személyek számában, és a túlsúly miatt magasabb vérnyomással bírók számában is. A fiatalabb korosztályhoz képest az értékek nem n ttek drasztikus mértékben, ezen korcsoport átlaga 120-140 szisztolés érték közé esik. A körülbelül 40 évesek között még er teljesebb növekedés figyelhet meg a túlsúlyosak számában, és persze itt is látható, hogy többen szednek vérnyomáscsökkent t is, mint az el z két korosztályban. Ennek a kategóriának sem betegesen magasak az értékei, átlagosan 130155 közötti szisztolés érték jellemz az alanyokra. Végül a legid sebb korosztály, amit a vizsgálat ezen részének szempontjából vizsgáltunk, az ötven év körüli alanyok. Meglep módon nem egy személynél mértünk magas értékeket, és mint kiderült, nem is tudtak a magas vérnyomás betegségükr l. Itt már magasabb, 150-170 körüli átlagok jellemz ek, és az el z ekhez képest több a vérnyomáscsökkent t szed k és elhízottak száma. Megfigyelhet tehát, hogy a korral megn a magas vérnyomás betegség kialakulásának kockázata és az elhízás valószín sége is, ami szintén magas vérnyomáshoz vezethet. A vizsgálatba bevont személyek között a koffeinfogyasztás nem befolyásolta jelent s mértékben a vérnyomást. A mozgásszegény életmódot folytatók között az elhízottak száma emelkedett, ez különösen szembet n az 50 éves korosztályban. A dohányzók között több volt a magas vérnyomás betegségben szenved személy. Mivel azonban a vizsgálati mintán belül az egyes szempontok szerinti beosztásban átfedések vannak, korrekt statisztikai értékelést nem lehet adni.

26

6. táblázat.

Átlagos Dohányzó Nem vérnyomás, dohányzó ha az illet ... 20 év 120/90 120/80 körüli 120/80 125/80 130/80 135/90 120/80 110/80 120/70 100/70 150/90** 140/80 120/70 110/80 120/65 110/80 30 év körüli 120/80 130/80 140/100 120/80 120/90 130/80 130/90 110/60 130/80 110/80 120/70 130/80 120/75 110/80 110/70 120/70 120/80 110/80 120/70 115/70 120/90 130/80 130/80 140/80 130/80 135/90

Rendszeresen sportoló 120/80 110/70 120/80 120/75 110/60 120/80 125/70 120/80 120/80 110/70 120/80 110/70 130/80 125/80 120/80 130/80 120/90 140/80 130/70 120/90 125/80

Nem sportoló

Rendszeres koffeinfogyasztó 130/90 130/80 120/80 125/80 120/70 130/80 120/80 140/85 110/70 120/80 125/85 130/90 130/75 120/80 125/80 140/80 130/80 130/90 135/80 120/60 145/80**

Koffeint nem fogyasztó 120/80 120/70* 110/60 120/80 130/80 135/80 110/70 120/80 120/75 110/70 120/90 140/90** 130/80 120/80 120/80 130/80 120/80 120/75 130/80 140/90 140/80

120/80 130/90 125/80 110/70 120/80 110/60* 125/85 110/70 120/80 140/90** 130/85 120/85 120/80 110/70 120/75 140/80 130/70 130/80 120/80 120/90 130/80

27

140/60 150/90* 140/90 110/60 120/90 130/85 130/90 130/85 40 év körüli 140/80 160/95** 140/80 120/80 130/80 130/90 140/95* 140/90 150/100 145/95 140/90 150/90 130/90 170/100 140/80 130/80* 50 év körüli 160/90*

120/90 120/80 130/70 110/80 120/80 130/85 130/90* 120/90 120/80 140/80 130/90 140/90 120/70 130/75 130/80 160/90* 180/100 140/90 150/95** 130/90 120/85 120/80 140/90 130/85 130/90

120/80 130/80 130/85* 120/70 120/80 110/70 130/70 140/80 130/80 130/95 140/80 150/85 130/85 120/70 125/80 140/95 145/85 130/70 135/85 140/90 145/90* 130/80 120/75 140/95 130/80
28

120/80 150/90** 160/100* 120/90 130/80 130/75 140/70 120/90 130/75 150/80 145/80 130/70 120/75 140/90 130/80* 150/90 145/90 135/85 160/95 150/85 170/110** 160/90 150/80 140/80 150/90

120/80 130/80 120/70 120/75 130/80 130/90 140/75 130/80 120/70 120/85 130/90 130/100 140/85 145/90 150/90* 140/80 130/80 135/80 120/80 140/90 150/90 140/60 180/100 135/80 160/90

130/85 130/70 120/80 120/60 130/70 130/75 120/70 110/60 120/80 130/80 120/70 145/80** 130/90 140/80 130/70 120/80 140/90 130/80 120/70 120/60 140/80* 130/85 130/70 155/85** 170/100*

150/90 155/90* 145/80 180/100 140/90 150/80 160/90 160/90 135/90* 145/85 140/70* 150/80 155/85 130/90 150/90

150/90* 140/90 140/80 130/80 135/80 120/70 110/60 120/80 140/90 155/95* 160/100* 140/80 150/90 140/95 165/90

140/60* 145/80 135/80 140/90 120/80 130/85 150/90* 160/90* 145/85 130/90 140/80 150/95 145/85 130/90 160/100

160/100** 170/90** 150/90** 140/90 155/95 160/90 180/90** 150/90 130/90 140/60 150/95 130/80 120/80 150/95 160/80

160/100* 150/80 140/80 170/95 120/70 130/90 150/80 160/90 160/80 150/85 145/80 130/80 155/85 160/85* 140/70

150/90 140/90 140/80 130/80 120/80 135/70 145/85 150/80 135/80 140/90 130/70 150/80 170/100 155/95 140/85

Jelmagyarázat: * - vérnyomáscsökkent gyógyszer szedése mellett ** - jelent s túlsúly mellett Köszönetnyilvánítás

Köszönjük a WorCare Egészségügyi szolgáltató és tanácsadó Kft. munkánkhoz nyújtott segítségét, hogy lehet séget biztosítottak vizsgálataink elvégzésére. Külön köszönet Dr. Ruzsovics Ágnes Juditnak, hogy segítségünkre volt szakmai kérdésekben. Köszönjük a vizsgálatban szerepl személyek együttm ködését.

29

Irodalom

1. 2. 3. 4. 5.

Magyar Imre, Petrányi Gyula (szerk.): A belgyógyászat alapvonalai. Medicina Könyvkiadó, Budapest. 1986. Barna István: Klinikai hypertonia. Springer Hungarica Kiadó, Budapest 1995. Guidelines for the Management of Arterial Hypertension, Journal of Hypertension 2007, 25:1105-1187 Rory Collins et al: Blood pressure, stroke, and coronary heart disease. Lancet 1990, 335:827-38 www.elitmed.hu/upload/pdf/magyarorszagi_magasvernyomas_vizsgalat_emma 2380.pdf

30

Mikroszkopikus él lények

Pápai Dénes, Lerner Péter, Szolga Dániel, Sípos Rozita

Összefoglalás Mikroszkopikus él lények vizsgálatával foglalkoztunk az elmúlt két hétben. Papucsállatkát tenyésztettünk és az általunk termesztett penészgombát vizsgáltuk, valamint utánanéztünk egyes algafajoknak és gombáknak egyaránt. Az interneten utánajártunk a mikroszkóp történetének és tulajdonságainak.

Bevezetés A mikroszkopikus él lények nagyon fontos szerepet töltenek be a Földön, annak csaknem minden helyén el fordulnak. Ezekb l fejl dtek ki a bonyolultabb életformák is, mint például, mi magunk, az emberek, hiszen ezek voltak az els él lények a Földön, körülbelül négy milliárd éve léteznek. Életünket is nagyban befolyásolják, mivel sok betegséget ezek okoznak és ezek is gy znek le. Rendszertan Szinte mindent, él dolgokat, élettelen tárgyakat, helyeket és eseményeket lehet valamilyen osztályozási keretben rendszerezni. A konkrét osztályozási kereteket és azok alapját a kategorizálási módszerek adják. A biológiában a rendszertan az él lények csoportosításával, leírásával, elnevezésével foglalkozó tudományág. Egyik szakterülete a szisztematika, ami az él lények evolúciós rokonsági viszonyainak kutatásával foglalkozik, a másik szakterület a taxonomia, ami elnevezésekkel és katalogizálással foglalkozik. Mi els sorban az élet alacsonyabb rend formáival foglalkoztunk, fontos volt számunkra hozzá, a prokarióták és az eukarióták megkülönböztetése, ezen belül a három domén megkülönböztetése, de ez már könnyebb volt mivel a vizsgált él lények között csak eukarióták voltak.

Tárgyalás

Módszerek Szénaleves, természetes víz

31

Egy üveg vízbe szárított szénát helyeztünk el, majd néhány percen át f ztük, míg a víz teljesen el nem színez dött, majd kés bb természetes vizet kevertünk hozzá. Ezután kivettük a szétf tt szénát és megvártuk, míg leh l a folyadék. A következ napokban a szénalevet többször is megvizsgáltuk, papucsállatkákat keresve benne. Banánhéjas, természetes víz A kísérlethez szükséges, hogy legyen a közelünkben valamilyen természetes víz, teljesen alkalmas az es víz is. Egy palackba gy jtöttünk természetes vizet, majd ezt egy papírsz r segítségével lesz rtük. A megtisztult, de kicsit opálos vízbe egy szárított banánhéjat helyeztünk, hogy el segítsük a papucsállatkák szaporodását. Az ebb l vett mintákat is vizsgáltuk mikroszkóp segítségével. Banánhéjas, szénaleves természetes víz A fentebb említett két folyadék keverékét is alkalmaztuk. Penész Egy kenyérdarabot benedvesítettünk, majd belehelyeztünk egy nylon zacskóba, amelyet kés bb légmentesen lezártunk. Négy-öt nap elteltével már szabad szemmel is látható gombatelepek jelentek meg a kenyéren. Mikor már elegend gomba állt rendelkezésünkre, mintát vettünk bel le, csapvízzel felhígítottuk és mikroszkóp alatt vizsgáltuk meg, majd a témával foglalkozó könyvek segítségével meghatároztuk ket. Moszat A termtud részleg egyik akváriumának faláról lekapart algát, vízzel felhígítva mikroszkóp alatt vizsgáltuk.

Mikroszkópos vizsgálatok A fent leírtakhoz a mikroszkópos vizsgálat a következ képpen zajlott minden esetben: Egy pipettával felszívunk egy cseppet a vizsgálni kívánt folyadékból, anyagból, rácsöppentjük egy üveglapra, (amennyiben a vizsgálat tárgya nem folyékony, egy csepp vízben szétterítjük, hogy egyes részei jobban látsszanak) a cseppet lefedjük egy vékony átlátszó lapocskával, majd a bekapcsolt mikroszkóp lencséje alá helyezzük.

32

Arra számítottunk, hogy mind a három féle vízben, megtalálhatóak lesznek mikroszkopikus él lények, de ennek ellenére igen kevés egyedet fedeztünk fel, például a banánhéjas-természetes vízben, mert volt olyan vizsgálat, amikor egyáltalán nem találtunk benne semmit. Következtetéseink többnyire jók voltak. Csak a folyóvizes széna lében nem voltak él lények. A többi folyadékban mind voltak él lények ha nem is egyb l de id vel megjelentek, elkezdtek szaporodni. Az els napon el készítettük a papucsállatkáknak legalkalmasabb lakóhelyeket majd vártunk, másnap nem nagyon voltak még, úgyhogy ez egy kicsit csalódásként ért, de harmadnap már hemzsegtek benne az él lények. Noha a papucsállatka tenyészetünk és a penész is remek ütemben n tt, a tejsavbaktérium tekintetében egyáltalán nem értünk el sikereket, nem tudtuk létrehozni a számukra megfelel körülményeket.

A leggyakrabban talált él lény a papucsállatka volt. Ez egy csillós egysejt , papucs alakú testtel (innen jön a magyar elnevezés). A papucsállatka az édesvíz algarétegében él más egysejt eukariótákkal. A Chromalreolata országba, Alveolata f törzsbe, csillósok törzse, Oligohymonophorea osztályba, a Peniculada rendbe, Paramecudae családba, Paramenium nemzetségbe tartozik. A papucsállatka kiválóan alkalmas nagyon apró halivadékok táplálására is. Az Eukarióták maghártyával határolt sejtmaggal rendelkeznek, vannak köztük egy és több sejt ek is, a leg egyszer bb eukarióták a moszatok. A moszatok egyik törzse, az ostormoszatok amelyek egysejt ostorral mozgó algák (pl: zöldszemes ostoros). Másik törzsük a sárgás moszatok melyeknek fejlettebb alakjai kolóniát alkotnak. A sárgászöld moszatok, kovamoszatok és sárgamoszatok osztályai

33

tartoznak ide. A barázdás moszatok többnyire tengeri él lények, nevüket a sejtjükön található barázdáról kapták. A zöld moszatok a leg elterjedtebbek, körülbelül 16000 fajuk él a földön. Ide tartoznak többek között a legnagyobb algák amelyek akár a 3-400 méteres magságot is elérhetik A vörös moszatok sejtjei vörös árnyalatúak, a bennük lév fikoeritrin-t l, zömük tengeri él lény.

A gombák is az eukarióták közé tartoznak, törzseik között vannak a nyálkagombák, valódi gombák, zuzmók és mohák. Nagyrészt szárazföldön élnek, egyesek szerint a Prekandiumban jelentek meg de err l a vélemények megoszlanak. A magasabb rend gombák a földtörténeti középkorban alakultak ki, fajaik száma kb. 100000, spórával szaporodnak. Csak kis százalékuk ehet , A többi kisebb nagyobb mértékben káros az emberre nézve, van amelyik halált okoz fogyasztása esetén

34

Amat r felvételünk a penészgombákról

Köszönetnyilvánítás

Szeretnénk megköszönni az együttm ködést és segítséget Nádori Gergely tanár úrnak aki munkánkat segítette és eszközöket adott rendelkezésünkre. Valamint köszönjük az Alternatív Közgazdasági gimnáziumnak, hogy kísérleteinknek színhelyet, alapanyagot valamint eszközöket biztosított. Valamint köszönjük az együttm ködést az egysejt ekkel és Hans Lippershey-nek, Hans Janssen-nek és fiának Zacharias-nak akik nagymértékben segítették munkánk sikerességét.

Felhasznált irodalom

Édesvízi parányok (növények) Általános növényismeret http://eki.sze.hu/ejegyzet/ejegyzet/biologia/rendszer/rendszer.htm http://hu.wikipedia.org/wiki/Gombák http://hu.wikipedia.org/wiki/Baktériumok http://hu.wikipedia.org/wiki/Rendszertan_(biológia) http://www.endler.hu/index.php?c=9

35