vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály

:

A ZSIDÓKÉRDÉS MAGYARORSZÁGI IRODALMA

2

vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály:

A ZSIDÓKÉRDÉS MAGYARORSZÁGI IRODALMA

A ZSIDÓSÁG SZEREPE A MAGYAR SZELLEMI ÉLETBEN

http://betiltva.com
H

3

Mindenek előtt áll előttem a hűség fajtámhoz. Gróf Széchenyi István

4

A ZSIDÓSÁG SZEREPE A MAGYAR SZELLEMI ÉLETBEN 5 .

....................................................................................................................................................................... 19 AZ ANTISZEMITA MOZGALOM ÉS TISZA-ESZLÁR.................. 25 A CSÚCSPONTON ............... 22 SZABAD AZ ÚT ..................................................... 31 A VAJÚDÓ ÚJ VILÁG .................... 49 TANÚLSÁGOK........................................................................................................... 14 A JOGEGYENLŐSÉG KIVÍVÁSA UTÁN ...............................................................................................................................................................................................TARTALOM ELŐSZÓ .............................................................................................................................................................................................. 11 HARC AZ EMANCIPÁCIÓ KÖRÜL ........................................................................................................................................... 11 EGY ÉVSZÁZAD............................................... 51 A KÖNYVEK JEGYZÉKE ....................................................................................... 40 MAGYAR FELTÁMADÁS. 7 ÁTTEKINTÉS................................ 47 ÖSSZEFOGLALÁS ............................................................................................ 53 H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H 6 ...................................................................................................................................... 38 MAGYAR ÖSSZEOMLÁS................................................................................................................................................. 42 SEMMIT SEM TANULTAK.......... 45 A LESZÁMOLÁS..........................................................................................................................................................................

közkönyvtárak hiányos katalógusaiból. szakmunkák jegyzeteiből. Ha néhol tehát a művek adatainál jóhiszemű tévedésekkel találkozik az olvasó. vagy ismerem. nem egyszer a szerencsés véletlen segítségével. amit Magyarországon soha nem dolgozott fel senki. a könyv hirdetésekor hivatkozás történt arra. hogy elgondolkozzunk felette s a hiányosságok okát keressük. 1 Ezeket a könyveket és röpiratokat ugyanaz a sors érte. főként a problémáról a napisajtóban és folyóiratokban megjelent közleményeknek bibliográfiájával. — olyan szerteszóródott anyagból. hogy úgy a politikai tényezők. amely hiánytalanul gyűjteményében őrizné a magyarországi zsidókérdés egész irodalmát s ez a helyzet megérdemli. Íme. Tekintettel a mű jelentőségére. újságokból. vagy közkönyvtárunk. Mert bár a jegyzékbe szedett könyvek és füzetek legnagyobbrészét olvassam. gazdag irodalmi anyaguk pedig a közelmúlt esztendőkig úgyszólván teljesen feldolgozatlan és felhasználatlan maradt. hogy egy évvel ezelőtt hozzákezdett a zsidókérdés bibliográfiájának széleskörű tudományos feldolgozásához. mindenekelőtt pedig kiegészítik. Ismeretlen kezek körültekintő alapossággal felvásárolták és eltüntették. s ekkor értesültem tőle. a szívós offenzív hadmozdulatok. az mindenekelőtt és mindenekfölött a magyar sajtó bátor és fajukhoz hű orgánumainak köszönhető. baráti közlések alapján. s hogy a zsidókérdéssel foglalkozó művek elvonása a nagyközönség elől kiknek az érdekeit szolgálja. amikor felkeresett Dr. Ezt a könyvet megelőzőleg magam is éveken át kerestem. hogy a szóban forgó könyvből többszáz példánya van — elraktározva. Nemzeti Múzeum tisztviselője. hogy nincsen egyetlen olyan könyvészeti munkánk. folyóiratokból. hogy a zsidóság hatalomra jutásának egyes fázisai. fogyatékos bibliográfiai felsorolásaiból. azt. Helyrehozni az ellenforradalom óta eltelt negyedszázad érthetetlen és megmagyarázhatatlan mulasztását. antikváriumokból. bármennyire fárasztó és időtrabló. 1 Igen érdekes példa erre a következő. mint amelyek a szabadkőművesség törekvéseit leplezték le. És ekkor jelentkezett egy ismert könyvkiadó cég s méltatlankodva közölte. hogy a nyolcvanas évek igen tartalmas és tájékozott antiszemita irodalma csak igen hézagosan ismerte a század megelőző kétharmadának jelentős zsidóellenes megnyilatkozásait. A felsorolt kiadványok között igen sok hozzáférhető módon sehol fel nem lelhető. a M. Ennek az agyonhallgatással párosuló céltudatos eljárásnak következménye volt az. Mert itt valóban helytálló az öreg latin közmondás: „habent sua fata libelli”. az ennek az oknak tudható be. * Az ilyen munka. amely felsorolná. természetesen nem tarthat számot a teljességre. könnyű megállapítani. Varga Sándor tanár úr. Holott kétségtelenül erkölcsileg erőteljesen alátámasztotta volna az 1920-as évek keresztényF F Munkám már nyomdában volt. Megállapíthatom. egyúttal serkenteni is akartam. valamint a magyarság megújuló önvédelmi harcai tökéletesen csak az újságok hasábjairól ismerhetők meg s ha végre sikerül a száz esztendő céltudatos zsidó felülkerekedésén erőt vennünk. mint a tudományos intézmények és társadalmi testületek mindmáig megfeledkeztek a legtöbbet vitatott magyarországi probléma: a zsidókérdés irodalmának összegyűjtéséről és rendszeres feldolgozásáról. Ez a könyv úttörő munka.ELŐSZÓ Ezzel a könyvvel kettős célom volt: mulasztást pótolni és serkenteni. könyvár jegyzékekből.és röpiratirodalom. de még felárral sem volt megvásárolható. nem egy közülük újbóli felfedeztetésre vár. esztendőkön át folytatott kutatómunkám meggyőzött arról. * 7 . Mert bármennyire is gazdag forrása a kérdés tanulmányozásának a könyv. itt a zsidókérdés és a vele szervesen összefüggő jelenségek önálló művekben közzétett magyarországi anyagának irodalmi kalauza: most már jöjjenek azok. vagy szakember. az 1919. Az egyik keresztény könyvkiadó néhány év előtt új kiadásban bocsátott közzé egy híres antiszemita munkát. Amikor ezt a hiányt kevés szabadidőm és az éjszakai pihenés óráinak feláldozásával pótolni törekedtem. akik ezt az anyagot értékesítik. utáni kereszténynemzeti irány pedig alig tudott valamit Istóczy Győző és társainak mozgalmáról. hogy az teljesen kifogyott a könyvpiacról. Matériáját darabonként kellett összehordanom könyvészeti művek ezer és tízezernyi címének áttanulmányozásával.

hogyan intézi el a zsidókérdést a magyarországi standard-enciklopédia. 2 8 . akik más templomba járnak s a „középkorian” sötét felekezeti gyűlölködés csak a becsületes szorgalom gyümölcseit irigylő bujtogatás múló következménye — külföldi. vagy éppenséggel antiszemita állásfoglalásai egyszerűen eltűntek a köztudatból. (A Huszadik Század körkérdése. Vagyunk hitfelekezet.nacionalista törekvéseit. Berzsenyi Dániel. kötet 674. mert a húszas években épp úgy. erkölcsileg értéktelen. ha ez a mesterségesen lefojtott és kínos gonddal leplezett probléma időnkint kirobbant a nyilvánosság elé. Ennek az érvelésnek alátámasztására szokásos módszer volt élő és holt magyar nagyságok megnyilatkozásait idézni.) Istóczy Győző és Verhovay Gyula szerfelett rövid és ugyancsak tendenciózus megemlítése mellett egy sor sem olvasható pld. mert a maguk idejében felismerték a zsidókérdés jelentőségét s veszedelmeire. 3 Magyar állampolgárok. Még veszedelmesebb lett e probléma bolygatása. idegenből beplántált divatnak lehetett minősíteni.. o. de nem vagyunk sem nemzetiség. old. amely a pedagógiai pályák múltszázadvégi megrohanása révén még az irodalomtörténeti értékelés terén is nemzedékek tudatába szivárgott szét. mint az összefüggésükből kiszakított vagy más vonatkozásokban elhangzott szavak citálását. Mezei Mór. 2 A zsidó álláspont az emancipáció kivívása óta következetesen és pontosan azonos maradt: a merev tagadás. Kossuth Lajos. Csak az úgynevezett korszellemmel nem lehet kielégítő mentséget találni rá. akik ezer éve élnek hazafias testvéri együttérzésben és közös munkában azokkal a magyarokkal. Kölcsey Ferenc. A zsidó álláspont. zsidó szempontból tökéletesen logikus és érthető. (I. Mert a humánus és liberális magyar nemzet soha sem tett különbséget magyar és zsidóvallású magyar között. vagy gazdasági befolyásuk alatt álló eleven előkelőségek mellé az eltávozott halhatatlanokat. Így viszont a zsidók érdekeit szolgálta ez a mesterségesen előidézett tájékozatlanság. Ez a huszadik (vagy tizenkilencedik) század felvilágosult és emelkedett szelleméhez méltatlan hajsza épp annyira távol áll ma a magyar lélektől. csak izraelita felekezetű magyarok. A zsidókérdéshez nyúlni felettébb kockázatossá vált. Czuczor . sem társadalmi osztály. Letagadhatatlan. Ónody Gézáról s kimaradt a lexikonból az Európa-szerte ismert antiszemita tanulmányíró és publicista. sem faj" — írja 1917-ben a zsidók harcos publicistája. élelmes haszonélvezőivel: a zsidókkal. A magyar mulasztás viszont mélyen leverő kortörténeti jelenség. Erre éppúgy alkalmasnak tartották a tisza-eszlári-ügy idején az agg Kossuth Lajos nevében Eötvös Károlyhoz intézett filoszémita levelet hamisítani. Kuthy Lajosnak és másoknak. kik Mózes vallását követjük. Széchenyi István. mint a múlt század nyolcvanas éveiben a soha ki nem alvó és mindig magyar kezdeményezésre fellángoló antiszemitizmust most és akkor is egyszerűen frisskeletű. 27. Dugonics András.) 3a Czuczor Gergely ezt az epigrammát írta a zsidókról: Városaink legtöbbnyije nincs még magyar kézen Csak mindnyája zsidó kézre ne jusson utóbb. Virág Benedek. a nyolcvanas évek nagyszabású országos antiszemita mozgalmáról összesen öt (5) sorban „tájékoztat”. a zsidók befogadásának jövendő következményeire bátran reá mutattak műveikben. az üzleti F F G F Figyelemreméltó. nincs múltja az antiszemitizmusnak. idegen behatásra. hogy az új világrend járuléka. Míg a zsidók hazai történetét Kohn Sámuel főrabbi célzatos beállításában közli. Így sorakoztatták fel a társadalmi. mint amennyire ismeretlen volt előtte a letűnt időkben is.. mióta a hagyományos társadalmi és gazdasági rendjéből rohamosan kiszakított országra rászakadt a kapitalista átalakulás. vagy nevetséges figurákká degradált. akiket fokról-fokra a hivatalos iskolai irodalomtörténetírás is jelentéktelen. ha hivatkozni tud a magyar elődöknek a zsidóság százéves együttélése alatt állandóan megnyilatkozó. hogy a letűnő liberális nemzedékek passzív magatartásának nem utolsó tényezője a célszerű óvatosság volt. Még mostohább sors jutott osztályrészül az elmúlt század kiváló tehetségű szépíróinak. vagyunk "magyar zsidók" vagy "zsidó hitű magyarok". Az antiszemitizmus irodalmáról az egyébként igen alapos lexikon semmiféle tájékozást nem nyújt. Vörösmarty Mihály. Arany László élesen emancipáció-ellenes. Simonyi Iván országgyűlési képviselő is. Nagy Ignácnak. Magyarországon nincs előzménye. a Révai Nagy Lexikona. 3 Nincs zsidókérdés — hangoztatták minden alkalommal. Nincsenek zsidók. azonos állásfoglalásaira.

Ez a magatartás 1918—1919 tanulságai után is alig változott. a magyar fajbiológia nagynevű úttörője. Ebben a könyvben. amelynek lépten-nyomon tapasztalnia kellett a zsidóság féket és határt nem ismerő társadalmi és gazdasági előretörését s az ennek nyomán elharapódzó erkölcsiséget. A lelkek elrettentésére intő például szolgálhatott Tisza-Eszlár magyar szereplőinek. — tehát a zsidókérdéssel foglalkozó magyarnyelvű műveket és a magyar-zsidó problémát érintő. Bizonyítékok hiányában halálát öngyilkosságnak minősítették. az országszerte népszerű Bartha Miklósnak meghurcoltatása megtaníthattak mindenkit arra. vagy szintén zsidó kézre kerültek. mintha valamely kórokozótól fertőzött háziállat élve-boncolását végezné. vagy az antiszemita mozgalom vezetőinek sorsa. hogy a korlátozatlan véleménynyilvánítás szabadelvű korszakának is van tilalmas területe. antropológiai alkata. törzsi vallása. a nemzetellenes törekvések irodalmi és szociális térfoglalását. vagy legalább címeiket rendelkezésemre bocsátani. igyekeztem összegyűjteni a zsidókérdés magyarországi vonatkozású irodalmát. Berzeviczy Albert többekkel együtt tüntetőén elhagyta az előadótermet. amely ellen negyedszázad óta küzdünk a fórumon. hogy tudományos feltárását elősegítse. amely pedig az egész világon nálunk a legbonyolultabb és legsúlyosabb. amelynek emberi elbizakodottsága materialista gőggel vetette el az Istent s a kereszténység igazságait olyan vakmerőséggel taglalta. 4 védelmezőjének. mind a mai napig nem volt hajlandó foglalkozni ezzel a problémával s egyetlen lépést nem tett. 6 Magyarországon nincsen sem kutató-intézete. helyrehozni alig lehet. a magyar tudomány évtizedes érthetetlen némasága után. mint ennek a tilalmas területnek mélyére hatolni. sőt nem egy testület még saját kiadványait. hogy azok a társadalmi egyesületek sem gyűjtötték össze az idevágó irodalmat. 6 Mikor Méhely Lajos professzor. 7 Könyvünk sajtó alá rendezése idején alakult meg hosszas tárgyalások után magánkezdeményezésre. az Akadémia akkori elnöke. De megütközéssel kellett tapasztalnom. amennyire a fentebb vázolt körülmények lehetővé tették. amit a zsidóság szelleme. amelynek legnagyobb kezdeményezője és alapítója gróf Széchenyi István már a negyvenes években felismerte a zsidókérdés egész horderejét. amely kiadványainak jegyzékét teljes pontossággal és nagy megértéssel készítette el kérésemre. Ez a korszak. a kiváló természettudós néhány év előtt egyik akadémiai felolvasásában érintette a zsidókérdést. akiket irgalmatlan és szívós hajsza taposott egymás után a társadalmi és financiális bukásba. Bosnyák Zoltán vezetése alatt. Egan Ede rejtélyes halála. 1917. amiket ma már pótolni. osztoznia kell a felelősségben a történelem előtt a végkifejlés: az októberi lázadás és a bolsevizmus miatt. 8 Őszinte köszönettel tartozom az Egyesült Keresztény Nemzeti Ligának. amelynek egyébként a század utolsó évtizedeitől kezdve legerőteljesebb védelmezője az elzsidósodott szabadkőművesség lett mindenfelé szétágazó szövevényével. Viszont közkönyvtárainkban még ma is változatlanul ott találhatók magyar művekként a zsidó szerzők szépirodalmi és egyéb munkái. Szekfű Gyula három liberális nemzedékének két elsőjét mentheti még a tájékozatlanság és a jóhiszeműség. a harmadikat azonban. Kényelmesebb és hasznosabb volt az asszimiláció és magyarosodás tetszetős jelszavait ismételgetni. A Magyar Tudományos Akadémia. 5 Ágoston Péter könyve a Zsidók útjáról és a Huszadik Század körkérdése. gazdasági és szociális elhelyezkedése jelentett.hírlapírás minálunk is felburjánzott s a régi nevelő és irányító célzatú sajtóorgánumok elbuktak az egyenlőtlen eszközökkel folytatott versenyben. Felelősség terheli az összeomlás előtti évtizedek tudományos köreit is magatartásukért. Megdönthetetlennek hitt pozícióiból a zsidó társadalomtudománynak 5 kellett megtennie az első lépést ezen a téren. szerény keretek között a Zsidókérdéskutató Magyar Intézet a probléma kiváló feldolgozója. 8 Olyan mulasztások ezek. erkölcse. vezéreinek megnyilatkozásait sem tudta megőrizni. F F F F F Egan Edét kétségkívül orgyilkos módon tették el láb alól. amelyek antiszemitizmusukkal szereztek maguknak tekintélyt és népszerűséget. 7 sem könyvtára a zsidókérdésnek. 4 9 . hogy akadálytalanul terjesszék a gyanútlan közönség körében azt az idegen lelkiséget. óvatosan elkerülte azt a komplex problémát. A kárpátaljai nép megmentésére kiküldött kormánybiztos.

dogmatikai stb. stb. És végül igyekeztem felkutatni szépliteratúránknak a zsidóproblémával foglalkozó jelentősebb termékeit. elfogultságból. radikalizmus. asszimiláció. — korántsem teljes. októberi forradalom. annak egyszerűen elébe tárjuk e kérdések irodalmát: a szerzők neveit. művek közlését. Már itt elöljáróban megállapíthatom: azt a jelszót. röviden: a zsidó faj és zsidó szellem ellen harcolt. hogy tökéletes legyen. hatalmi éhség. légüres térben imbolygó témára pazarol az egyetemek ifjúsága tintát és energiát. vagy opportunitásból még ma is azt vallaná. mennyi improduktív. Ne restelljünk a példa után indulni. És végezetül komoly szóval fordulok fiatal tudós nemzedékünkhöz.és ami Európa újjáalakulása óta az egész fiatal magyarországi zsidó nemzedéknek is többé nem leplezett álláspontja. Munkámat nem tekinthetem sem teljesnek. Bevallom. A magyar könyvtermelés áttanulmányozása során elkedvetlenedve kellett olvasnom. Sok magyar író meg nem érdemelt népszerűsítésére és még több magyar író méltatlan feledésbemerülésére találnók meg a magyarázatot a zsidóság iránti személyes és irodalmi relációikban. amit Prohászka Ottokár. — amit nagyjából találó szóval ma cionizmusnak nevezhetünk. az októberi lázadás és a bolsevizmus s vele együtt az emigráció nemzetgyalázó és hazaáruló tevékenysége nem írható a zsidóság rovására. hogy a szabadkőművesség. irodalom. Így is esztendők munkájának eredménye ez a gyűjtemény. rendkívül tanulságos kötetekben. —. amelyeknek szélesebb körű kihatásai észrevehetőleg jelentkeztek a magyar társadalmi. sem befejezettnek. munkámnak ez a része a leghiányosabb. — terjedelme meg fogja lepni a bibliográfus szakembereket és a zsidókérdés ismerőit is. éppen az antiszemita irodalom cáfolja meg a legfrappánsabb módon. Mintha meg nem bűnhődtünk volna már azért a szellemi pepecselésért. amivel a kényes ízlésű és művelt magyar közönséget évtizedeken át sikeresen riasztották el a kérdés vizsgálatától. hogy ennek az irodalomnak. ez meghaladja egy ember erejét és idejét. amelyben a zsidóproblémára és a vele szervesen összefüggő kérdésekre rávilágító. különlenyomatok jegyzékét a nyilvánosság elé tárom. Térítőszándékú kegyes műveken és a kitérések ellen hadakozó szenvedélyes zsidó apológiákon kívül a magyar közfelfogás a zsidókérdés száz év előtti aktualizálódása óta több-kevesebb öntudatossággal mindig a zsidó idegenség. szociáldemokrácia. a zsidó felsőbbrendűségi hóbort. a szellemi pozíciók meghódítása. hol előbukkanó életidegként szövi át a fajiság nyílt megvallása. előttünk járt nemzedék. pedig az alapvetés kell. recepció. önállóan megjelent művek: könyvek. A nagyközönség tájékoztatására függelékül felsorolom a magyarországi zsidószármazású írók névjegyzékét. a zsidó morál. Mert ha valaki tájékozatlanságból. röpiratok.) hol eltűnő. amit a zsidókról maguk a zsidók írtak véglegesnek és visszavonhatatlannak hitt pozícióik biztonságában. ha úgy vélem. külföldi munkákat. Könyvem bevezetését kéréssel zárom. amit a hosszú Ferenc-józsefi béke alatt végeztünk a húsunkba metsző problémák feltárása helyett. szabadkőművesség. Mindezeket mellékjelenségeikkel együtt (sajtó. eszközöket nem válogató pénzszerző mohóság. A zsidó felekezeti életnek csak azokat a megnyilatkozásait vettem szemügyre. Több bátorságot és több magyarságot! Ne féljünk foglalkozni azzal a kérdéssel. vagy szellemi fejlődés kialakulásában. a gyakorlati élet terén pedig az abszolutizmus alatt teljessé lett társadalmi felszabadulással a gazdasági térfoglalás. Gömbös 10 . Pedig tudatosan mellőztem a zsidóság belső hitéletével kapcsolatos teológiai. hogy a magyar antiszemitizmus felekezeti gyűlölködés. amelyet olyan óvatosan kerülgetett a kényelmét és nyugalmát mindennél jobban féltő. hogy az esetleges tévedésekre hívják fel figyelmemet s a bibliográfiánkban fel nem található adatok közlésével segítsenek hozzá a hiányok kiegészítéséhez. Ennek a százados küzdelemnek elvi síkon összefüggő etapjai: az emancipáció. — lehetőleg tökéletes bibliográfiai pontossággal. Kérem olvasóimat. szociáldemokrácia. Kötetekben lehetne feltárni a magyar irodalom idevágó műveit. Aligha tévedek. haszontalan. vitairatok.idegennyelvű. Hogy a kérdés egész forrás-irodalmát összeszedjem. bolsevista diktatúra. De nem kevésbé volna tanulságos feldolgozni azt.

oldal. Mint író s mint színpadi író igen egyszerű képpel tudom érzékeltetni. Toldi Ferenc. A XIX. nálunk jeles német író példát kezdhetne. A régi népszínműben a zsidó alakját tessék összehasonlítani a mai drámáéval. hanem azért is. 10 9 11 . 9 a magyar nyelv pallérozásáról értekezve rátér „Mózes tudományának habartnyelvű követőji”-re és felveti a kérdést: „Írt-e valaha Zsidó magyar munkát? — Saphir.” 10 A közelmúlt években.” Jubileumi szám. („Köszönet a zsidóságnak. külsejében szennyes. mint a század első felének alázatos esdeklései. 95. hogy a magyarországi zsidóságnak visszaszorítása nemcsak azért jogosult. ötven évvel ezelőtt a magyar zsidó pájesszel s batyuval jelent meg az ország legelső színpadán: ma eltűnt a külső faji jel. 703. Darányi Kálmán. a legmagasabb nívó képviselője. Ebben a szenvedelmes vitában sok minden tisztázódott.” Móricz Zsigmond írta ezeket a ravasz sorokat az „Egyenlőség” félszázados jubileumi számába. Századokat jelent. ígéretei s a századforduló utáni elbizakodott és diktátori magatartás között. ajakáról ez az egyszerű mondat: „Van zsidókérdés. Wolff Károly. ha szembeállítjuk az emancipáció előtti és utáni zsidó társadalmat: a hullott állatok bőrével kufárkodó alkuszt a bankhatalmasságokkal. csak a leglényegesebb motívumok egyike maradt homályban. a márciusi eszmékről tört magyarsággal verselgető első F F F F Tudományos Gyűjtemény. mert elhatalmasodott minoritásként reátelepedett a gazdanép nyakára. műveltségben szörnyen lemaradott népréteget emberi sorba emelni. fogadkozásai. a kultúrember. hogy észre sem vették a dicséret keserű kétértelműségét. megállapítja: „E czím még most majdnem egy ezzel: Bloch Móricz munkálatai. a zsidó az européer. mindennél jellemzőbb képet nyerhetünk. kötet. — még akkor sem az egész „zsidó nemzet”.. Dánér Béla s a velük együtt idő előtt elégett hű magyarok mutattak. melyekről a szabadságharc bukása előtt még álmodni sem mert. 11 az érvek és ellenérvek légiói ütköztek meg egymással. 12 „Ez az ötven év a magyar zsidóság életében rendkívüli. Ilyen gyors karriert talán soha nem futott be népfaj idegen államban s a liberális korszellem ez előzetesen meg nem szolgált ajándékát sem játszotta el olyan gyorsan soha még nép. 12 Mit jelentett a magyar állam és magyar nemzet számára a liberalizmus. 1938 március 5. amikor 1841-ben a „héber-magyar” irodalom felett tart szemlét. Athenaeum. A. Az. S ez egyike elintézetlen problémáinknak". alig múlt ötven-hatvan éve. IX. mi ennek a kérdésnek a lényege és mi legyen igazságos és célravezető megoldása.) Jellemző a zsidó önteltségre. hogy az emancipáció lehetőségeit felismerő s azért szívósan küzdő zsidóság a század utolsó harmadában egyetlen döntő rohammal foglalja el mindazokat a magyar pozíciókat. század első harmadában csak kiművelt elmék elvi humanizmusa akarta az elzárkózó. eljegyezzük magunkat halálig a magyarabb Magyarországért vívott küzdelemmel. 1841. mint a zsidóság. (Litteraturai mozgalmak. az első világháborúból hazatért ifjúságot arra. mióta. — mióta elhangzott végre felelős magyar kormány elnök. akiknek irányítása és barátsága indított bennünket. oldal..) 11 Győri beszéd. 1930. ÁTTEKINTÉS EGY ÉVSZÁZAD A Tudományos Gyűjtemény 1827. 1827. évi folyamában B.Gyula. oldal. Amikor a zsidóság a recepcióval 1895-ben elérte az autochton őslakosságot megillető jogok teljességét. a jiddis-német nyelven irkáló redaktort a forradalmi nagysajtóval. El sem képzelhető groteszkebb különbség. P.” Ez a példakezdés azonban soká késlelkedik. — szorgalmazni kezdte ezeket a jogokat. mert a magyarság ezer esztendejével szemben legfeljebb egy évszázad igazi együttélésre hivatkozhatik. 51. hogy jövőt és exisztenciát kockára vetve.

nem ragyogott szemükben a birodalmat hódító uralkodók dicsősége s nem borította őket gyászba Mohács. ismeretlenül a haza fogalmával szemben. megmunkálásán nem fáradt arca verejtékével. tudománytalan propaganda-állítás. elkergetik őket az ozmán ellenséggel való cimborálásuk miatt. rabságba vetik. Budavára visszafoglalásakor felkoncolják. Nem osztoztak a felkelt magyarság honfiúi gondjaiban. — de be sem fogadott semmit a magyarságtól. Elbástyázva magát a Tan mögé. — befelé fordulva élt. irodalma fejlődik és változik a nyugattal. Ide rajzottak keletről. vagy társadalmi közösségébe. a magyar fajjal. a magyar szellemi élettel. mint a másik. — a zsidót mindebből nem érinti semmi. vagy más szláv törzsek bosszúja perzselte fel gettóikat. mint egy korallzátony: irdatlan mélységekből építi fel a fajiság évezredes parancsa. a magyarországi zsidóságnak nem volt a magyar törekvésekkel. — a magyarországi zsidóság majd ezer éven át még egy nevesebb talmudtudóst sem tud felmutatni. örökidegen fajnak élményévé egyetlen félszázad alatt a magyarság s micsoda érthetetlen illúziók. Üzérkedett. olyan az. Ezeket mondja többek között: „. vagy azilumuk. elfogultság vezethették a liberális korszaknak magyar írástudóit. a töröknek a hódoltság alatt szövetségesei — vallási okokból. 14 Nincsen olyan nemzetisége Magyarországnak. Kilencszáz esztendő szüntelenül változó magyarországi zsidóságának úgy múlt el itt az élete. 14 270 zsidót és 35 tórát Budáról Nikolsburgba vittek s Európa zsidósága váltotta ki őket. Nem érték fel Pázmány Péter zordon fenségét s a lantos Tinódi és Balassa Bálint poémáit éppúgy nem ismerték. nem lelkesítette őket a Zrínyiek. alkotó tényezője a művelődő emberiségnek. Jöttek és elvonultak. milyen nyomokat hagyott a zsidó a múltunkban s mi volt a hatásuk a magyarságra. a fejedelmek.. a Kossuth Lajos környezetébe furakodott apró politikai kalandorokat a bolsevizmus népbiztosaival. Rabbinusainak szigorú ellenőrzése alatt. talán hinni is tudták néhány hevenyészve külföldről beplántált törvény alapján annak a zsidóságnak átidomulását. s reájuk nem fénylett a szent királyok glóriája. érdekes bizonyíték erre Jókai Mór bevezető írása Bernstein Béla könyvéhez. szándékot. Ezeknek az utódai viselik az Ofner nevet. Míg Magyarország egyre szaporodó nemzetiségeivel együtt aktív részese az európai szellemi áramlatoknak: harcol a pogány ellen. Éltek zsidó. vagy a Habsburgok korlátozták örökös tartományaikban családalapításukat. vagy képességet sem mutatta. hogy a honfoglaló kabarok zsidóvallású kazárok lettek volna. művészete. ha a keresztes háborúk szenvedélyes hitbuzgalma sújtott le rájuk. magyarok szemében titokzatos törzs: Pharao unokái. F F F Az. Nyomtalanul múltak el feje felett kilenc évszázad történelmi eseményei. féltékeny. nem Kölcsey magasztos humánuma. amely ennyire megtagadott volna mindennemű közeledést a magyarság felé. ellenségesen elzárkóznak a keresztény magyarságtól. Hogyan válhatott volna ennek a gyökértelen. a magyar sorssal soha semmi néven nevezhető közössége.zsidó poétákat pár év előtti irodalmi és színházi egyeduralmukkal. erkölcsi. akik közül az ál-keresztény Szerencsés Imre vergődik különleges hírhedtségre. Gyérszámú konvertitától eltekintve. mert nem is akart beilleszkedni a befogadó nemzet szellemi.az a héber faj. mely egyedül nem kapott polgárjogot. Rákóczi Ferenc példaadása. 15 Lényegében mennyire idegennek érezték a filoszemita magyarok is a zsidóságot. vérét nem ontotta annak védelmében. 13 12 . Ide menekültek nyugatról. mint ahogy nem vettek részt a nemes testőrifjak. a felszínen nyüzsgő. kívül esett. stb. — igaz. ezek javarészt friss asszimilánsok voltak —.” (1898-ban!). És ha a búvár szemével nézzük ezt a sajátszerű társadalmi képződményt. nem írt. ami igazi hazájának. 13 Ez a föld akkor sem volt hazájuk. az a zsidó nép. Képtelen volt. makacs elzárkózással minden iránt. 15 Ebben a könyvben a magyar szellemi élet rétegeit igyekeztünk felásni s megkeresni. nem épített.. Nem érintette meg őket Berzsenyi páthosza. melyet egyedül felejtett ki a törvényhozás az alkotmány sánczaiból. Megvetvén a „föld népét”. átvonulási területük. hogy hirdetni tudták. kufárkodott. megrázza a reformáció. hanem mint későbben is. ha a vérig uzsorázott kozákok. A tatárnak kémei. amely kilenc századon át erre a legcsekélyebb hajlamot. a Talmudnak határain. az „am hóreczet”. hogy nemcsak nem énekelt. szórványok a Duna-völgyében már a honfoglalás előtt is. a vándor cigányok s éppen olyan örök idegenül. vagy Kazinczy apostoli buzgalmában. Mindez egyetlen évszázad műve! Mert a liberalizmus időszakát megelőzően.

versezetek. — a nép ítéletében a Krisztust megfeszítő átkozott pogányság. A század első felének zsidó nyomtatványai bizonyítják. század negyvenes éveiben is fenntartják azt a tilalmat. de a népi magatartás sem. gazdálkodó magyarság. A zsidóság. A zsidóságban rejlő. egész létében nem egyéb. Szombathely stb. 16 13 . imák. Nincs nevük. akadálya mindenki más mozgási szabadságának és boldogulásának. — még közel félszázad múlik el. 1819. 18 A zsidók által megszállott budapesti tőzsdének hivatalos nyelve még a század végén is német volt (1896-ig). század utolsó tizedében foglalkozni kezd a zsidók sorsával az illuminatus-szabadkőműves testvérekkel bővelkedő magyar diéta. Keletről hozott türelmével szemléli e különös és ellenszenves idegenek felbukkanását és eltűnését. Mert a városnak bérlelt szolgái lopásért Hajtották: nagy zaj támadt.) 17 Csondor János. 18 F F Verseghy Ferenc „A szerelem gyermeke” című nézőjátékában jelenik meg az első zsidó színpadi alak. Problémájuk megoldása: a keresztvíz. anyagában értéktelen.). amely elszívja az éltetadó oxigént a többi teremtmények elől. mint öncél. amelyben fejezetenként praktikus példákkal figyelmeztet a zsidók csalárdságára. Kassa s a többi magyar városok még a XIX. Miként vélekedik a zsidókról a gyakorlati élet terén működő. — úgyszólván kivétel nélkül — fölöttébb jiddisjellegű német. csak egyes nagyurak birtokain húzódik meg némi zsidóság.. Nincs személyiségük. Várj egy kis időig: Többen lesznek ezek. hogy a zsidóság városaink nyelvi magyarosításában említésre méltó szerepet nem játszott. csak gúnynevekkel illetik őket.. Virág Benedek már 1798-ban így ír „Tolnai Festetics László ifjú grófhoz” intézett episztolájában: F . beszédek. amelyek az állampolgárság valaminő legalacsonyabb szintjére emelik a zsidót s közrendészeti szempontokból családi név felvételére kényszerítik. A magyarság kilenc évszázadon át alig ismeri a zsidóságot. még a magyar közönség megnyerésére írt és kiadott röpirataiban is előszeretettel használja évtizedeken át a német nyelvet. Ekkor szüli az alárendelt hivatali közegek vaskos humora azt a sok hangzatosabbnál-hangzatosabb németzsidó vezetéknevet.Zsidók jőnek lármázva. ha egyelőre bizottsági munkálatban is.hemzsegő. értékes dokumentum Csondor Jánosnak 1819-ben Keszthelyen. Sopron. mekegve. főispáni installáció s más hasonló ünnepi események alkalmából. zegzugos útvesztő. igen szerény jelentkezése. A nyelvük. Mint ahogy német nyelvűek a Magyarországon indított hírlapjaik is. Gazdaságbeli számadó és számvevő. uralkodói látogatások. a választott nép papi ajakakon. összejátszására és álnok üzelmeire. úgy forrtak. királykoronázás. hanem végre európai nyelven. Néhány nyugati várostól eltekintve (mint Pozsony. amelyeket nem ok nélkül siettek az előírt ötven krajcáros taksa fejében viselőik történelmi magyar nevekre átváltani. Debrecen. hasznavehetetlen. püspöki bevonulás. — első. Ezek az úttörő szellemi termékeik dagályos. mint Árpád magzati. Ekkor észlelhető a magyarországi „zsidó nemzet”. Keszthely. amely zsidót meghálni sem enged falaik között. 16 A Biblia népe. És itt meg kell állapítanunk a propaganda útján köztudatba átvitt állítással szemben egy igen jelentős tényt. mint eleven valóság. cikornyás hódolóiratok. Dugonics András regényeiben és „Az arany perecek” című drámájában (1790) megjelenik az antiszemitizmus. A zsidó a magyar köztudatban inkább csak metafora. ahonnan időnként kifüstöli ezeket az utcányi településeket a municipium. gazdatisztek vezérfonalául kiadott rendszeres és alapos munkája. 17 A XVIII. Mózes követői Mint a hangyaboly. sokáig. szüntelenül szaporodnak. nemcsak az alkotmány nem fogadja be őket. eljövendő veszedelmet még valóban csak a vates-ek érzik. míg egyesek közülük magyar izraelitákról kezdenek beszélni. nem héber. ritkán Vesznek. amelynek lépten-nyomon érintkeznie kellett velük. (1792. József császár reformjai után is.

a konzervatív rabbinizmus befolyása alatt álló zsidóság csak lassan és sok ellenállás után érti át tanainak teljes jelentőségét. Olyan tartalmat tulajdonítottak az emancipációs tendenciáknak. amellyel legszorosabb egybenköttetésben él. Tehát olyasmi. — mélyen hallgat viszont a merev rabbinisztikus felfogásban ellenálló többségről. mert így éppen alkalmat adunk nekik az orgazdaságra s lehet félni. A zsidó világuralom eszköze nem egy személyes Messiás nála. hol a szegény földművelő nép nem magának. Creditum ígéretével bétudja tsalni küszöbén s ha egy lépést tett a szegény paraszt. műveltségében elmaradott. a zsidók emancipációjának lényegét jótékony fogalomzavar burkolta el már az utolsó évtizedek magyar közvéleménye előtt. csak az egyenjogúságért. titkolóra ne találna. végét a fortélyos zsidó kijátszani ne tudná — valamint nints egy tsalás. (Ezen néptípus) . hanem a jogegyenlőség. a humanizmus. 19 A zsidó propaganda sokat és szívesen emlegeti ezt az emancipációra törekvő minoritást. A fiatal Kossuth Lajos ezeket írja: „A megyénkben tanyát vert sok zsidó. És bár Budán jelenik meg a zsidó reformer műveinek első gyűjteményes. Vissza kell térnünk a kérdés egykori irodalmához. amelyre pedig nálunk már vagynak is példák. Nints azon törvény. vagy csak többségének érzelmeit és álláspontját juttatják kifejezésre. súlyos ostora. vagy ellenzik az emancipációt — egy pillanatig sem gondolnak asszimilációra. azokat még oly rablásra is vezetik. iparkodásának rothasztó nyavalyája. nints egy tolvajlás..”) Berzsenyi Dániel így vélekedik: a falusi zsidók többnyire oly egészen demoralizált népcsalók és orgazdák. Az indítóok sem a magyar közösség iránti vágy. biztatóra. menthetetlen oda van. hogy megállapítsuk. vagy még azokkal bort és húst árultatni csupa veszedelem. És a magyar államférfiak. Krakauer Salamon nagy-körösi rabbinak zsinagóga avatás alkalmával tartott „prédikátziója”.kit vallásának különössége. közírók. vet és arat.. 1818-ban jelenik meg az első magyar nyelven nyomtatott zsidó szellemi termék. hogy azon nemzetekkel — kiknek közepette — mint a növény tápláló nedvét elszívó gomba — él. századok óta megtartott anélkül. Tévedés volna azt hinni. de még inkább megvetéssel és irtózattal szólnak róluk.” („Éhségmentő intézetek. a korszellem szempontjából foglalkoznak. szánalommal.. hanem a megváltás új tanát hirdeti.”) 19 14 . melynek célját.... A zsidók nem magyarságuk elismeréséért harcolnak. mintha a mozgalom célja asszimiláció.. hanem polgárok. a magyarországi kisszámú. valamint az iparkodással egybeköttetett erkölcsiségnek valóságos mételye.. hitét hagyó zsidó az asszimilációban keresi boldogulását — hanem Mendelssohn Mózes kezdeményezésének megkésett hatása. A berlini zsidó Sokrates.. de a kortsmáros zsidónak szánt. („A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairúl. nyelvének minden mások előtt érthetetlen volta . holott a zsidóság e módszerbeli kérdésben történt belső meghasonlásának aránylag jelentékeny irodalma is van. anélkül. hogy azokat a nép között megszenvedni. — bár néhány. amely megnyitja az utat a zsidóság érvényesülésére és felülkerekedésére. Egész helységeket tudok. amit időnként annyira perhorreszkálnak későbbi idők „magyar-zsidói”: külföldi eszmeáramlat. F Kölcsey Ferenc beszéde a szatmári adózó nép állapotáról (1830).. hogy így azok naprúl-napra szorosabb szövetségbe keveredvén zsiványainkkal. a közérdek. a bővelkedésnek telhetetlen sírja. egybeolvadott. politikusok. Nem magyarok akarnak lenni. hogy a reformkor megértő szellemei is csak mélységes sajnálkozással. magyarosító egyletüket. úgy a földművelő népnél. az emancipáció. ez a szándék vajmi távol állott sürgetőitől. vagy a nationalismushoz tsak egy gondolattal is közelített volna. hogy lemondana a kiválasztottság pretenziójáról. amely zsidó orgazdára. hogy a magyarországi röpiratszerzők és zsurnaliszták itt élő fajtestvéreik egész tömegének. — ha nem is teljes — kiadása. a magyarságban való feloldódás lett volna... milyenről azok gondolkodni sem tudtak volna.HARC AZ EMANCIPÁCIÓ KÖRÜL A liberális évszázad egyik legfontosabb törekvésének.. Ez a zsidóság zömében továbbra is az elzárkózás konok híve s szellemi és erkölcsi szempontból olyan színvonalon stagnál. hanem a kérdéssel a jog. — akár szorgalmazzák.. — ahogy elvbarátai és hívei nevezték — nem asszimilációt akar.

akik egyúttal az emancipáció előharcosai is. 20 A biedermeyer publikum egy részét valósággal elkápráztatta formakészségével. -----------------------------------------------------------------------------------------------Ott a sziklán a galambka.. szellemeskedő. amelyeknek szerzői többé-kevésbé beismerve a „zsidó nemzet” eddigi bűneit és mulasztásait. Műiparral sürgölődik a művészet mezején. Számtalan. Saphir Móricz Gottlieb jiddis bohózattal 19 kezdte. 21 F A melyeket doktriner köreiből. főként németnyelvű újságcikk és röpirat jelenik meg. Da drückt er ihm die Nase ein voll Blut und rief: Lump. mint Rosenthal Sámuel. aki a politikai spion-szolgálatokat sem vetette meg. — minden szépet és jót ígérnek a hazának és magyarságnak. A Dunának szőke árján evezőt irányzani. Saphir. Mint ahogy a zsidó dalnok zengi „érzeményeit” az első emancipációs törvényt megszavazó 1840.Ezt a kezdeményezést soká nem követi semmi s méltán keresheti a Tudományos Gyűjtemény 1827-ben a Zsidót. Ezeket az éveket a fordulópontot jelentő 1840. Mint a minden jó urának legmagasb malasztiér Kél a jóból. ahol a lelkes izraelita poéta a zsidóságot jellemzi: Ámde folyton elfeledve egy szelíd lény maradott. jámbor és bátortalan. rendkívül éles ellenhatást vált ki a magyarság legszélesebb A liberális történetírás részben érdekelt elfogultságból.” Ő róla írja Grillparzer: Der Teufel wollte einen Mörder schaffen und nahm dazu den Stoff von manchem Tiere: Wolf. amely oly sokáig élt a Pester Lloyd-ban s a pesti németnyelvű lapokban. melly az égi jó magvából fakadó. azoké a magyarországi zsidóké. számos humanista szép-szellem támogat elméleti alapon. akik első ízben pendítik meg igen szerény tehetséggel a lantot s akik elsőkként ismerik fel a sajtóban rejlő hatalmi és üzleti lehetőségeket. aki az „Ungar”-t indítja meg. Klein Hermann (később Kilényi János). a rohamosan elzsidósodó magyar fővárosban s Bécs rokonszellemű sajtójában. a „Spiegel” szerkesztője. mint a zsidó fogadkozások és ígéretek korszakát. (A zsidó) Puszta földből gyors ekével ért kalászt fog csalni ki. Rég homályban tespedezve a jogból kizárva van. akit aposztrofál. ha elnyerik a polgári egyenjogúságot. a tőzsdén. Kornfeld Móricz és mások. A magasztos nagylelkűség szép gyümölcse sarjadó. mellyel adtok. miként mi — (a magyarok) — a hazának szív s hűséggel áldozott. részben szabadelvű „Der falsche Kaschtan. Melly. — mindez természetesen az évszázados elnyomatásnak és üldöztetésnek rovására írandó. werd' ein Jud und rezensiere! 21 Nem mellőzhetjük e versezet allegorikus kezdetének azt a részét. akárcsak verselő és lapszerkesztő hitsorsosai (bár Saphir utóbb megfelelő görögtűz mellett kitért). nur eins vergass der Ehrenmann: den Mut. álszentimentális. Ő is. Fuchs und Schakah gaben her das ihre. gúnyoros és alázkodó irodalmi kalandorrá nőtte ki magát. Ezek az írók és hírlapírók. naivabb kortársai kivételes tehetségű poétának tartották. Saphir Zsigmond.. élcelő. S mentve Merkúr bakóiból áldás lészen kézművén. valamennyien zsurnaliszták és igénytelen képességű szépírók. Ők voltak az alapvetői annak a zsargonkauderwelschből származó sajátszerű idiómának. törvénycikk előtt és után 1848-ig úgy lehetne jellemezni. évi „dicsőséges országgyűlés” eloszlása után: F F Tettetekben. 19 20 zsidóság sokszor igen tolakodó formában jelentkező emancipációs törekvései. a császárvárosból. 15 . németül írt. aki magyar munkát írjon. egy új nemzedék csillaga. XXIX. az osztrák örökös tartományokból költöznek be Magyarországra. a legtisztább hálabér. s nemzetközi rím-virtuozzá. főként a reformerarisztokraták közül.

Ugyanez áll Franciaországra nézve is. azt az újságban fogják hirdetni. mint zsidó-védő röpiratokat és újságcikkeket s Mózes öt könyvét kezdi magyarra fordítani. Ne feledjük. évi karácsonyi számában s a lap 1942-es évkönyvében.. az összeomlott nemzeti ellenállás menekülő. napilap 1941. két héttel a világosi fegyverletétel előtt.restelkedésből leplezni igyekszik ezt az ellenállást. mint e népfaj közül tömérdeket áldozatul vetni ellenségeik dühének. amely elsősorban a törvényhozás karai és rendei sorában jut kifejezésre. Mi a szerepe a zsidóságnak a magyar szellemi életben? Helyesen mondja Toldi Ferenc. Mi lehetett a célja ennek a féktelen ambiciójú forradalmi kormányférfiúnak ezzel a javaslattal. 23 Ekkor mondotta el híres hasonlatát az emancipációról: „Az angol nemzet egyenjogosíthatta a zsidó fajt.. Nem szoktuk pedig mondani: pápista nép. a F F F F Az alsótábla 1844 április 24-i kerületi ülésén a zsidók polgári képességét 31 vármegye szavazatával 16 ellen elvetették. a színmagyar Debrecennek képviselői állanak. 23 Kossuth Lajos ezidőtájt a Pesti Hírlapban határozottan ellenzi a zsidóság emancipálását s álláspontját a kérdés körül meginduló vitában is szilárdan fenntartja. hogy e két gyermeket benn nem tarthatom.. A főváros lakossága 1848. Az igaz. de igen erélyesen nyilatkozik meg a magyar napisajtóban is. Arany János. theokratiai alapokra fektetve.. ülök és abban van a gyermekem és másnak a gyermeke és a bárkába bejő a víz s előttem apodictice áll. Egy bárkában. mert apodictice számszerűen be lehet bizonyítani. 22 16 . október 1-i beszéde a felsőházban. E tekintetben tehát a liberalizmus egyenesen a nemzetiség rovására történik. Minden ilyen alkalommal. hogy az egész magyar alkotmányfejlődést gyökeresen felforgató törvényalkotások napjaiban Kossuth Lajos jelenti ki az emancipációnak napirendről való levételét kérve: „vannak akadályok.” Kossuth Lajos cikke a Pesti Hírlap 1844 május 5-i számában. kálvinista nép. De bíz én inkább a magam gyermekét tartom meg és a másikat lököm ki..) 24 „A zsidókat nemcsak mi.” (Ezt a nagyközönség által alig ismert beszédet e könyv szerzője közzétette a szerkesztésében megjelenő „Függetlenség” c. találóan mutatott reá a zsidóság szociális elzárkózására s arra a később annyiszor tagadásba vett tényre. július 28-án Szegeden. több fekszik. hogy minden ilyféle kedvezés csorba a nemzetiségre nézve. lelkes forradalmi napjaiban is falragaszokon követeli a zsidók kiűzetését s mindenütt protestálnak az ellen. hogy a héber-magyar irodalom kimerül Bloch Móric. a teljes politikai szétesés fejetlensége közepett.Most a zsidókra nézve rendelkezni annyi volna. Az alsótáblán számos vármegye követei mellett az ország második városának. A zsidóban annyira mindenki a kártékony idegent látja. hogy ez a Petőfi Sándor. 22 De kifejezésre jut az aggodalom a következményekkel szemben a főrendek között is s az államférfiúi előrelátásnak és a jóserejű fajszeretetnek klasszikus megnyilatkozása gróf Széchenyi István 1844. mely a fennálló országlási rendszerrel politikai egybehangzásba nem hozható. egészen váratlan kitéréséig. Cikkeiben.. azért annak vize nem romlik el és mindenki ártalom nélkül megihatja. És ez nem vélekedés. de nép is. Innen látszik. 25 1848 március 31. Kazinczy. 24 Az erőszakos egyenjogúsítási követelődzések széles hullámokat keltettek országszerte. a többi városokkal együtt. főként pedig 1848. Mert ha például én egy palack tintát töltök egy nagy tóba. hanem a zsidók is így nevezik: zsidó nép. csonka parlamentje elé egy emancipációs javaslatot. luteránus nép. hogy a szó alatt zsidó. azonban ez sohasem emelkedett törvényerőre. unitárius nép. üzletek összerombolása és a zsidóverések sem maradnak el. Még ekkor sincs egyetlen. mikkel bizonyos percekben istenek sem küzdhetnek meg. A nagy angol elemben a zsidó elvegyülhet. Más példát is hozok fel.” 25 Szemere Bertalan benyújt ugyan 1849. mint a vidéki városokban. bárcsak Kerényihez. Jókai Mór felragyogásának korszaka. nehéz volna megmondani. mint csupán valláskülönbség… …A zsidókat tehát nem lehet emancipálni.000 példányban. De ha a magyar levesbe az ember egy palack tintát önt. a későbbi Ballagi Mór munkálataival. az emancipáció ellenzőinek élén. hogy a zsidóság nem csak vallás. ott a zsidó lakások. megromlik a leves és azt nem eheti meg az ember. Bloch Móric sem ír egyebet. aki főként uzsorából és alantas üzérkedésből él. tüntetésekkel ad kifejezést a nép ellenszenvének és tiltakozásának. hogy zsidók beléphessenek a nemzetőrségbe. tavaszán Pesten éppen úgy. minden liberális humanizmusa dacára. s ahol túlságosan éles a provokáció. . összesen 600. vagy Vachothoz fogható magyarnyelvű zsidó író. mert vallásuk politikai institúció. hogy ha a magamét lököm ki és a másikat benntartom.

Hugó Károlyt próbálják magyar zsenivé és klasszikussá magasztosítani. A nemzetnek olyan költővezére él. akiket ízes. ahogy azt a magyar szemlélet megismerte. jórészt földi pályafutását is. A desztillált zsidó típusok mellett. A legkülönbnek közöttük. hollófürtű hajadonleányuk). der ungarische Rosshirt. bár teljesen indokolatlanul.” 29 „A falu jegyzőjé"-nek üveges zsidója. Sajnálom csak sorsodat. A zsidóság évtizedeken át teljes eredményességgel leplezte el ezt a tényt a magyar utókor előtt s F F F F F Zerffi lármás magyarkodása mellett is kihívta a Pesti Hírlap következő bírálatát: „Azon ember. ami az emancipáció következményeképpen pontról-pontra be is következett. s éppen ezért bátran és szépítés nélkül mutatják be a magyarországi társadalom legalját. amit a jellegzetesen önbálványozó irodalmi Ahasvérus vállalni is hajlandó. jellemző példáját idézi Farkas Gyula „A fiatal Magyarország kora” című munkájában. 26 17 . Sorsomért nem vádolandlak. Ugyanez okból érte hasonló sors a kitűnő elbeszélő és karcolatírók egész sorát. Csokonai Vitéz Mihály s számtalan más szépíró és poéta már bevégezte életművét. Bernáth Gáspár és számos társuk. 28 E folklorisztikus kirándulásaiért. ami antiszemita magatartásukban nyert kifejezést. Más hiányában az írás groteszk. hogy időnként magyar jelmezt ölt s bőven merít a biedermayer ízlésnek annyira tetszetős „tschikosch-gullasch-betjar” romantikából. Hugó így zengte meg a saját maga és a haza viszonyát: És ha nem javíthatandlak. akinek pedig valóban sírigható mély élménye volt magyarországi ifjúsága. Berzsenyi. de a magyarsággal még annyira laza. Heves tiltakozások ellenezték a zsidók egyenjogúsítását a hírlap. aki száz évvel napjaink előtt döbbenetes látnoki képességgel jósolja meg egyik zsidó alakjának szóáradatában mindazt. hogy a Zerffi Gusztáv impertines kritikái 26 a legmagasabb nívójukat képviselik.” 27 Hogyan írt magyarul ez a Hugó Károly. mint Vörösmarty Mihály — ám a zsidóság kapcsolata a magyar literaturával. köt. mint aminők Nagy Ignác. De vannak közöttük olyanok is. az emancipációért szóval és tollal küzdő báró Eötvös József sem tudja másként rajzolni.Kisfaludiak. ahova nagyon is tudatosan temették el őket. fordulatos. miért száműzte liberális irodalomtörténetírásunk s a zsidó és szabadkő műves pedagógusok befolyása alá került iskola ezt a kivételes tehetségű magyar prózaírót az őt megillető előkelő helyről. akit a liberális irodalomtörténettanítás nemzedékek előtt nagy magyar íróként állított be. hanem mert sokoldalú tehetségek. (a zordon rablólovagok vagy szemforgató inkvizitorok által kínpadra vont evangéliumi lelkületű. Beöthy László. 30 Csak ma értjük meg igazán. a „Hazai rejtelmek” írója. Ezt a zsidót pedig még az idealista emberbarát. 28 ”Jankó. visszataszító külső megjelenése a divatos közfelfogás szerint az évszázados üldözés és elnyomatás következménye. 27 Mivel azonban nem vette körül az a feltétlen hódolat. megjelenik a húsból-vérből való zsidó kortárs is. A tehetségesebb zsidó írók németül írnak. 29 Ezek a szépírók a kor szellemének megfelelően hisznek a szabadságjogok javító erejében. csak annyi köze van Magyarországhoz. nem lévén magyar. „Hazai rejtelmek. mint a legsötétebb színekkel. Petőfit nem is érti. ma is elevenen ható stílusuk messze fölibe emel a századvég bármely ernyedt középszerűségének. 30 Löbl Simon párbeszéde gróf Szalárdy Györggyel. szeretik Lenau Miklóssal összevetni. így a csodagyermeknek induló Falk Miksa is. visszatért a külföldre s a „Hugo-sophia” tanainak „automimikai” hirdetése közben olasz földön végezte be hányatott életét. mint ezt követőleg. mint az minden életképes nép irodalmának jellemző sajátsága korszakos társadalmi és politikai átalakulások idején. mint elsősorban Kuthy Lajos.” II. amit szülőföldjétől megkövetelt. nemhogy szellemét felfogni tudná. Március idusa előtt éppúgy. Beck Károly németnyelvű poétának. Ezeket az írókat kötelességünk kiásni abból a jeltelen irodalmi tömegsírból.és röpiratirodalomban is. S nem mutathatnám célodat. amelyek sablon-alakjaivá lettek a Scott Walter divatját követő regényeknek és beszélyirodalomnak. A negyvenes évek magyar szépirodalma. de igen fogyatékos tehetségű mániákusát. eleven érdeklődéssel fordul a magyarság sorsproblémái felé. hattyúfehérszakállú agg kufárok s angyaltiszta erényében meg nem ingatható. amelynek förtelmes erkölcsi mivolta. Nemcsak erkölcsi bátorságukkal érdemlik ezt meg.

hogy a többi kisebbségekkel egyenlő közjogi rangra emelje.. Annak a 43 „magyar-zsidó” irodalmi vagy publicisztikai műnek legnagyobb része.. orvosok. akik igaz. A magyarországi emigráns-zsidó kalandor közismert alakja lett a nyugati országoknak.. A törvényalkotó magyar nemzet tehát kifejezett akaratával különítette el a zsidóságot. 32 Egy Kohn Márk nevű hadiszállítót és társát Komáromban.”. vagy adatközlés nélkül. Ruházkodásában pongyolasága és szószoros értelemben vett piszkossága nem a leghízelgőbb fogalmat gerjesztették az amerikaiakban a magyar hölgyekről. így születik a zsidó hőslegenda.). milyen propagandamódszerekkel igyekezett népszerűsíteni magát a magyarországi zsidóság. kik számos ezrekre szeretik tenni a volt zsidó honvédek számát. tartalmazó négy lista 2209 nevet sorol fel.000 volt zsidó stb.000 főnyi honvédseregben 20. hátamegett sátán volt..) így ír: „Hány zsidó volt kész vérét ontani hazájáért? Horn Ede tanúsága szerint. amelyet a közfelfogás még 1849-ben sem tartott méltónak arra. s mindennemű nemzetközi ügynökösködéssel foglalkoztak. aki egész életén át kereste a bizonyítékokat erre az állításra s e tárgyban több könyvet és tanulmányt írt. A 20. amit a sajtóban és fórumon történelmi tényként hirdetnek ma is. hogy ő mi fajból származott. A Magyar Zsidó Lexikon már a következőket közli (987.. számosan a Kossuth és családja közvetlen környezetébe..): „…hagyomány szerint Kossuth egyik beszédében azt mondta: Húszezeren vitézül harcolnak seregünkben. amely azonban a következőket tartalmazza: „Számarányban nem örömest szólok a dologhoz. forradalmi átalakulások viharai között sem volt hajlandó a zsidókat bebocsátani az alkotmány sáncai mögé. Ezt a kijelentést tette volna Kossuth Lajos Jászberényben Freudenberg Márk zsidó honvédhadnagy előtt. Lapszerkesztéssel. születésére nézve bécsi zsidónő. Ezek közül is igen számos többszörösen előfordul a kimutatásokban. o. 31 Számarányán felül vett részt a zsidóság a hadbiztosok. akik nekik nem barátjaik stb. 31 18 ." Venetianer Lajos főrabbi „A magyar zsidóság történetében" (197—8. évi naplófeljegyzései. mert találkoztam egyénekkel. holott válogatásnélküli nagylelkűséggel egyenjogúsított minden társadalmi osztályt. mindig arra törekedtek. amit már-már köztudattá tettek s manapság is úton-útfélen szeretnek hangoztatni. ami meg nem állhat”. akikről feltehető.szemben angyal. 32 Befurakodtak a politikai bizalmi állásokba is.. 33 Kossuth Lajos egyik lelkes híve így ír erről az amerikai emigrációban: „..” (Ács Tivadar: „László Károly 1850—67.” 5—7.000 zsidó negyvennyolcas honvéd meséjét.) Ő . kiket Kossuth magával hozott Amerikába.. Helfy Ignác éppenséggel mint Kossuth „paladin”-ja szerepelt.. (Mert senkinél nem mondatott ki. az Uniónak. Kossuth környezetéből eltávolítani mindazokat. Ezt a meg nem F F F A 20. „A negyvennyolcas szabadságharc és a zsidók” című könyvében (1939) négy névsorba gyűjtötte mindazoknak a neveit.. sőt Latin-Amerikának is. buzgó honfiak. Ennek a korszaknak zsidó írói még majdnem valamennyien chéderekből és jéshivákból kikerült.. élelmezők. old. felekezetet és nemzetiséget. mindegyik magyar hölgynek tartatott. számvevők. számvevőket. mert ez a politikai legenda élesen rávilágít. Pulszky és neje. hogy behatóan foglalkozzunk vele. főként pedig a hadiszállítók sorában — mindkét fél oldalán — s Görgey már zsidókat akasztat hadicsalásért. Íme. volt rabbijelöltek.merészen hivatkozott forradalmi részvételére és a szabadságharcban arányszámát meghaladóan vállalt hősi szerepére. Az állítást elsőül Einhorn Ignác (a későbbi Horn Ede) egyik emigrációban írt pamfletje kockáztatta meg minden bizonyíték. aki később. stb.. a 180. Bernstein Béla nyíregyházai főrabbi. bárha magyarul édeskeveset gagyogott és zsidós kiejtéssel. Ezek az emigrációban is nyomon követték 33 s a turini remete aggkori filoszemita megnyilatkozásainak ők voltak tulajdonképpeni szerzői és Magyarország felé közvetítői. élelmezőtiszteket.. Mint láttuk. Bernstein tehát minden lelkes szándék mellett is megelégszik annak megállapításával. mint Horn Ede magyar kereskedelmi államtitkár lesz. tehát a század közepéig. Arcvonásai — beszédje nélkül is elárulták igazi faját. mert közzéteszi Mikár Zsigmond volt honvédegyleti titkár egyébként igen filoszemita levelét. pamfletírással. hogy zsidók. a magyarság a szabadságharc bukásáig. amit Venetianer idézett könyve ebből az időszakból felsorol. forradalmi propagandával. valóban csak az alaptalan..000 zsidó honvéd problémája megérdemli. E honvédeket. hogy közük volt a szabadságharchoz s nevük után feltételezhető. ilyen emigránsok munkája (magyar nyelvű csak 7). orvosokat. Pulszkyné Walter Teréz. o. hogy a zsidók „dicséretes módon vettek részt az 1848-i szabadságharcban”. de annál céltudatosabb nagyzolás példájaként említhetjük fel.sok kárt tett ügyünknek Kossuthné és Pulszkyné is. melyet maga Kossuth is megerősített. Ormódi Bertalan (Berger Baruch) olcsó fajsúlyú regényéket ír.. említésreméltó műfordító Dux Adolf. Többet annál inkább sem állíthat. Az egyik legtermékenyebb szerző Einhorn Ignác.

hogy zsidók is űzhessenek gyógyszerészséget. közel 50 százalékos volt. 34 19 . — egyenjogúsítása mellett állást foglaljon. amelyen hatalmi rendszerüket a század végéig kiépítették.561.400-ról 13. Vita nélkül ment keresztül a két száraz paragrafus és 1867 december 28-án kihirdetése is megtörtént. mint sem azelőtt. — tehát akiknek asszimilált volta leginkább feltehető. a magyarságra nézve végzetes közelmúlt két évtized hozta meg az emancipációra törekvő zsidóságnak a jogok teljességét s teremtette meg számukra azt az alapot. hogy a zsidók ingatlan birtokokat szerezzenek. lezárva a határokat a további bevándorlás elől. törvénycikk kimondotta a zsidók polgári és politikai jogegyenlőségét.200-ra). 35 A hetvenes évek végén már közel húszezerre tehető az elárverezett ingatlanok száma. 35 a hitel és instrukció nélkül földhöz juttatott. elsősorban a zsidóság politikai rövidlátásának és faji összetartásának jellemzésére. italmérést. nemesített és főrangú címekkel megadományozott zsidó családok elődei majdnem kivétel nélkül akkor vándoroltak be Magyarországra. XXIX. Az 1860 január 6-i rendelet több perrendi kedvezést ad a zsidóknak. törvénycikk lényegileg csak szankcionálta azt a tényleges helyzetet. míg az egész ország lakossága mintegy 15%-kal gyarapodott (11. (Ezt még az 1840. amelyet érdemes feljegyezni. szeszégetést és malomipart. az alkotmányosság visszaállítására történt kísérlet idején a magyar közélet vezető egyéniségeinek egy része hajlandónak mutatkozott arra. (Surányi-Unger Tivadar: A gazdasági válságok történetének vázlata.200-ra emelkedett. mint azt Deák Ferenc még 1867-ben is 1849 december 30-án hirdetik ki a pesti városházán az ú. A törvény létrejöttének különös érdekessége. mint azt a nem kevésbé jelentős históriai tényt.554. Az 1859 november 22-i rendelet szerint zsidók is tarthatnak keresztény inasokat és cselédeket. így Ferenc József császár erősíti meg 1861-ben az első két zsidó ügyvéd diplomáját stb. vagy ilyen istentiszteleten résztvesz. zsidót ér. n. amely minden.000-ről 542.ingatható magyar magatartást a tendenciózus liberális történetírásnak és publicisztikának épp úgy sikerült homályba borítani a következő magyar generációk elől. aki vállalta volna a javaslat támogatásának ódiumát. Az 1860 január 13-i rendelet megengedi. 36 Bach és utódainak rendszere valóságos Kánaánt teremt Magyarországon e németnyelvű kisebbségnek s ez igyekszik is ezt túlhajtott lojalitásával megszolgálni. A zsidók műveletlen. sem azóta soha. hogy a képviselőházban egyetlen-egy felszólaló sem akadt. ha zsargonon kívül más nyelven prédikál. 1861-ben. Az 1867 : XVII. A zsidók szaporodása tehát az abszolutizmus kora alatt. A mai közismert nagyvagyonú. hogy a zsidóság polgári és politikai egyenjogúsítása nem a kiegyezés utáni magyar törvényhozásnak. t. amely kimondja. hogy „a polgári és politikai jogok élvezete független a hitfelekezettől". hogy a földbirtokos és értelmiségi pályán tevékenykedő zsidók. olmützi alkotmányt. Még 1865-ben is 69 rabbi írja alá Nagymihályiban azt az átkot. 34 Míg az úrbériség megszüntetésének pénzügyi megalapozatlansága következtében a nemzeti ellenállás terhét viselő nemesi középosztály tönkremegy. Igen számos adózási kedvezményben és társadalmi előnyben is részesülnek.) 36 1850-től 1869-ig hivatalos adatok szerint a zsidóság száma 366. hanem a megelőző korszak abszolutisztikus bécsi kormányainak műve. hogy ez. Az 1859 november 29-i rendelet megszünteti a zsidó házasságkötésekhez eddig szükséges hatósági beleegyezést. A január 14-i rendelet megszünteti a bányavárosokban való tartózkodás és letelepedés tilalmát.-c. 1867-et megelőzőleg volt az emancipációs folyamatnak egy olyan epizódja. A nyelvi magyarosodás legfőbb akadálya a rabbinizmus.) Február 10-én rendelet engedélyezi. Az 1859 december 20-i rendelet engedélyezi a zsidóknak bárminő ipar szabad gyakorlását. idegen nyelvű és szellemű tömegeit azonban csak megfelelő átnevelés után óhajtották idővel emancipálni. felszabadult jobbágyság pusztul és szegényedik. Kétségtelen. a zsidóság olyan tömegben zúdul Magyarországra. is kifejezetten tiltotta. F F F A JOGEGYENLŐSÉG KIVÍVÁSA UTÁN Az 1867 : XVII. amit a magyarországi zsidóság pénzügyi befolyásával s politikai szolgálataival 1849-től 1867-ig Bécs jóvoltából kivívott magának.

mely az emancipációval együtt a bevándorlás szabályozását. Kiss Józsefnek „Zsidó dalok” című könyve. Némi rosszakarattal szinte oly érzés fogja el a figyelmes szemlélőt. Itt. majd a két évtizedes elnyomatás idéztek elő. mert különben rikítóan volna érezhető a magyarok és a „magyar zsidók” közötti távolság a nemzethez tartozás és a boldogulásra innen származó jogosultság szempontjából. Falk Miksa 1867-ben veszi át vezetését.) 37 20 . mennyire jövedelmező mesterség a tankönyvírás. old. németeredetű magyar nyelvészekkel. A sajtó szinte észrevétlenül kerül zsidó kezekbe. mintha a zsidóság a magyar történelmet két periódusra óhajtaná szétbontani s a másodiknak. A jeles írók figyelmét azonban elkerüli. 40 (A zsidóság) „a magyar történelem alakjait az előkelő idegen hidegvérűségével szemléli: a történelmi folytonosságon alapuló intézményeink csakis annyiban érdeklik. hogy kik és miként idézték elő ezt a nyelvrontást. tartós formákban újjáépülni. gyermekségüket még a jiddis ölén töltött filológusok rendszerezik a magyar nyelvet s vitáznak nemkevésbé újdonsült. A gyökeréig felkavart hagyományos és bevált társadalmi rend nem képes harmonikusan és egészséges. vagy akadályozzák a zsidó elemek boldogulását. a majdani magyar irodalmi vezérnek. a szabadságharc. majd a parlamentben is.). röpiratokban. Ez a lap és a kis-zsidók orgánuma. ami március idusa előtt történt. 39 A lillafüredi írói találkozón (1942 november hó) sok szó esett magyar anyanyelvünk romlásáról s grammatikánk idegenszerűségéről. 38 Venetianer Lajos idézett munkájában 137 zsidó tankönyvírót sorol fel. az emancipáció kérdése körül. megindítja a Pesti Hírlapot. amely kifejezésbeli. ekkor özönli el a pedagógiai pályát. rövidesen a magyarság nemzeti öntudata és lelkesedése is erre az időre korlátozódik. minden törésén új oldóanyag tódul be: a zsidóság. — kétségen felül fajiságának fennmaradását féltve. már mint Légrády Károly. Mert a zsidóknak nem voltak ősei e honban. mondatfűzési sajátosságait a jiddis-zsargonból meríti. önkéntes szövetségestársra talált a zsidóság a magyar belpolitika rövidlátó pártos szellemében is. Mindenekelőtt elveszíti történelmi tudatát. ha meggondoljuk. a Neues Pester Journal képviselik Magyarországon azt a különleges. A Pollák testvérek 1858-ban kőnyomdát alapítanak Pesten s húsz év múlva az egyik testvér. Ez az időszak honfoglalásuk kora. Ennél azonban sokkal többen voltak. eltiltását követelte. — állapítja meg Szekfű Gyula („Három nemzedék” 251. A magyarság legkeservesebb problémái közül is kiemelkedik az uzsora kérdése. 37 A zsidóság vezetőinek túlnyomó többsége azonban oly szenvedélyesen tiltakozott a terv ellen. A zsidó írástudók hatalmas tömege. (Huszadik Század körkérdése.hasztalan követelte. sok zsidó vagyonnak dúsan bugyogó forrása. A nemzeti öntudat ez elvértelenedésének teljes horderejét csak úgy mérhetjük fel. a gazdasági válságoktól lázas Magyarország pénzügyi pozícióinak megszállása. „nemzetietlen” kor magyarja is Attiláig ívelő históriai távlatban gondolkozott és érezte fajiságát. lehetővé teszik-e. 38 Frissen asszimilált. részben szellemi elfoglaltságot kereső hajlamaitól. időszámítását a recepció évétől számítaná” — írja Radisics Elemér 1917ben. A kiegyezés előtt és után még mindig heves viták folynak a lapokban. n. részben annak felismerésétől vezettetve. amely a maga békaegérharcait 48 és 67 jelszavaival patvarkodta végig. 39 A kiegyezés után még soká sínyli a magyar társadalom azoknak a megrázkódtatásoknak utókövetkezményeit. kiszakítva magát a Talmud zárt világából. 1868-ban jelenik meg egy kis héber tanítónak. mert minden repedésén. sajnos. A zsidók magyarországi története a negyvenes években veszi kezdetét. 40 Pár évtized alatt sikerül elhalványítani a magyar tudatban mindazt. — hogy az elgondolás már csírájában meghiúsult. Bécsben otthonos sajtó-nyelvjárást. holott még az ú. az igazinak. amelyeket az 1848—49-es évek radikális átalakulása. keverve ezt az osztrák Kanzlei-stílussal s évtizedeken át rontja a művelt publikum német nyelvérzékét. hogy a történelemnélküli oláhság ekkor élte be magát F F F F Deák Ferenc hű marad Széchenyi és Dessewffy Aurél konzervatív felfogásához. A magyar szellemi életben számbavehető szerepe nincs a zsidóságnak. A közgondolkodás néhány évtized alatt megdöbbentő változáson megy át. lassanként restelnivalóvá lett számon tartani a magyar ősöket. A Pester Lloyd 1854ben jelenik meg.

amikor a magyar parasztsággal soha nem keveredett. mert ha ez a folyamat bekövetkezik. Nem egyéb okból és céllal.000 zsidó áll tehát szemben 8 és félmillió magyarral. Szerencsére. „A háború utáni Magyarország. — mert Halévy zsidó létére féltette a semitáknak azt a dicsőségét. 44 Az asszimilációs elmélet hirdetői elfelejtik.. hogy az asszimilációnál figyelembe kell venni. Magyarországon bekövetkezett a XIX. vérségben. egy kétezer év óta elzárkózó. amelynek eldöntésére. sikerült elvenni a magyar tudomány kedvét a szumir vitától. — mint még alig pár esztendővel előbb. a nagyobb számú zsidóság elnyeli az egész magyar vezetőréteget.: összetévesztettük a nemzetiséget a F F F F Jellemző. 1842 november 27.A középosztálybeli zsidó sohasem fog a magyar proletárság. hogy szumir nép egyáltalán létezett s a legbadarabb érvekkel. vagy alig kétszerakkora magyar középosztállyal és polgári társadalommal. De miként is hasonulhatott volna át magyarrá ez a XX. ami a szumir-kérdés körül történt. harcra. 43 Majdnem hihetetlenül hangzik a mai kor legegyszerűbb. — amelynek még 1880-ban is 45 százaléka vallotta magát német (recte jiddis) anyanyelvűnek — egycsapásra magyarrá és felekezetté lényegült s ezt a csodálatos átalakulást az e szellemben készült tételes törvények alapján legfelsőbb bíróságunk elvi döntvénye is szankcionálta. 42 Ehelyett megajándékozta. beltenyészetben élő. a szintén zsidóeredetű. s éppenséggel nagyszerű hazafinak. Ehhez azonban hosszú évszázadokra. hogy a sémiták vallásuk és műveltségük minden értékes elemét — utólag bár eltorzítva — tőlük sajátították el.000 főnyi nagyvárosi zsidóság az ugyanakkora. józanelméjű magyarja előtt is. mint az. hogy Goldziher Ignác. 43 Akadémiai beszéde a külsőleges magyarosítás ellen. Széchenyit még mindig „legnagyobb magyarként” ünnepelték. hogy nyelvükhöz az élő művelt nyelvek közül a magyar áll legközelebb. 42 Ignotus nyíltan megírja: „A múlttal szemben csak egy kötelességünk van: elfeledni”. az ő kultúrájuk legrégibb a világon. — írja Szekfű Gyula a „Három nemzedék”-ben. hogy.. bolgárokat s kisszámban germánokat és szlávokat. — megelégedvén ruha. szerencsére.— önmaga javára. A hetvenes évekig a külföldi kutatók egységes felfogása ezt a legősibb kultúrnépet turáninak. 44 Ennek a máról-holnapra magyarosodásnak illúziója teremtette meg a „magyar-zsidó” képletét. nem jelentős mérvű összeházasodás. Az asszimilációnak. testi alkatban tökéletesen más embercsoport bármely tagja azonnal magyarnak számított. hogy a zsidó és a többségi fajbeli társadalmi rétegek közül — melyek azok. század elejére már egymilliónyi zsidóság. oldal. Ma már természetesen elvitathatatlan a szumir nép létezése s az is kétségtelen. — és ezt Oppert. Így a szemimánia szolidaritása megfosztott attól a felemelő tudattól. de annál szívósabban küzdött éveken át a tárgyilagos tudomány álláspontja ellen. 41 A zsidóság szellemi befolyása megfosztotta tehát a magyart történelmi öntudatától és őseitől is. még 1892-ben is úgy tájékoztatta a Magyar Tudományos Akadémiát. Halévy hadakozását Oppert röviden szemimániának nevezte. nyelvi magyarosodással szemben emelt kétségbeesett tiltakozásáról. hogy az emberi kultúra megteremtőinek nem az árják és nem a sémiták.) 41 21 . amelyek az összeolvadás szempontjából számba jöhetnek? . mi lettünk volna a legilletékesebbek. Többé tehát nem nép. alig száz évvel előbb kieszelt dákó-román mithoszba..esztendőről-esztendőre mélyebben az aktív politikai célt jelentő.” 34. 1874-ben egy Joseph Halévy nevű franciazsidó asszirológus tagadásba vette.. kunokat. ha úgy-ahogy megtanult magyarul s húsz tojás árán tetszésszerinti magyar nevet vásárolt magának. közös sorsra.. múltban. Mi sem természetesebb. — írja 1937-ben Makkai János. hogy évtizedeken át egy örökidegen. hogy a magyar középosztály és polgári társadalom elzsidósodnék. erkölcsben. valóban felvett magába más népelemeket is. az asszimiláció szempontjából nem 400. hanem legfeljebb a 300. század bűvészmutatványa. „Lelkébe óvakodtunk beletekinteni. munkára. elsősorban a rokonokat: bessenyőket. mihelyt átlépte a kárpáti határt. de objektív tudós állapította meg a hosszú és szenvedelmes vita során. közös örömökre és szenvedésekre volt szükség. mint addig hitték. nem faj. vagy a paraszti osztály egyedeivel házasságra lépni. de mi vagyunk a legközelebbi rokonai. hogy Halévy teljes diadalt aratott ebben a harcban. — aki egyébként könyvtárát a palesztinai zsidó egyetemre hagyta —. nem nemzet. de mindenki megfeledkezett a külsőséges.. hagyományokban.és beszédkülsőségeivel. a beházasodásnak a siettetése és meggyorsítása azt eredményezné tehát. A magyarság.. idegen faj.. mint államalkotó nép. ural-altájinak tartotta s megállapította. A „nagy magyar orientalista” Goldzihernek. — az asszimiláció illúziójával. s legfeljebb a főrangú és középosztálybeli családokkal történt. anyanyelvünk ismeretében.

ügyvédek. F AZ ANTISZEMITA MOZGALOM ÉS TISZA-ESZLÁR Az Istóczy Győző által kezdeményezett mozgalmat általában két szempontból ítélik meg tévesen még magyar oldalról is: egyrészt.nyelvvel. az Európa-szerte ismert tudós. Az egyedülálló és a mai napig fel nem dolgozott gyűjteményből. a F Vajda János ezt nyíltan meg is írja egyik tanulmányában: „A jó fogadtatásnak pedig részünkről is meg van az erős oka abban az igen helyes gyakorlati felfogásban. Nemzetiségi állam voltunk. Ónody Géza. lapkivágatokat s a hatalmas anyagot időrendi sorrendben 73 kötetbe köttette be. minden külföldi előzmény és behatás nélkül az a hatalmas mozgalom. Országos visszhang kísérte törekvéseiket. hogy amazokat felbillenti”. az ősnemes.” Ha az okát keressük ennek a mai felfogásunk szerint megérthetetlen behódolásnak a zsidó-asszimiláció illúziójával szemben. a magyar politikusokat és a közvéleményt vitathatatlanul jószándék és jóhiszeműség vezette. 2. ellenséges nemzetiségek serpenyőjével szemben ők képviselik döntő részét a nehezéknek. az uralom versenyének mérlegén. amely valóban unikumokat is tartalmaz. impériumot hirdettek. Nendtvich Károly. hogy újból világosan áll előttünk a mozgalom. mely szerint az államhatalom. a tisztántúli nagybirtokos. kémikus-professzor és . az idegen. („Magyarság és nemzeti önérzet” 38. és 55. aminek még az egyébiránt antiszemita érzésű. s tisztán látjuk ismét vezetőinek nemes és az ideális magyar célokért önfeláldozással küzdő alakjait. mert az Ige a Lélek ellen való. folyóiratokat. erkölcsi és közművelődési vonatkozásait ragadták meg.akadémikus. hiányzik az 1. De elvitatható a jóhiszeműség és judicium igen sok politikai vezetőtől azért is.. s szinte kivétel nélkül származásukban törzsökös rétegét reprezentálták. 3. öregebb Bonyhády Perczel István szedte össze 1880-tól 1384-ig példás gonddal a zsidókérdésre vonatkozó röpiratokat. (földbirtokosok. a belső címlapon kaligrafikus kézírással „Judische Delikatessen”. Ezek a férfiak. nagyműveltségű Istóczy Győző. 46 Elsősorban Bosnyák Zoltán tanulmányainak köszönhető.). Mert akik magyar szupremáciát. s társaik és elvbarátaik. mert kevesek elszigetelt és jelentőségnélküli. mely a magyarság súlyát annyira megnöveli. másrészt. a nagyszerű szónok és az egyetlen antiszemita napilap. hegemóniát. Verhovay Gyula. Ez a mozgalom egyáltalában nem a „sötét középkor felekezeti gyűlölködésének” szellemében vette fel a harcot. újságírók. sőt az antiszemitizmus vezéreinek és munkálkodásuk eredményeinek még az emlékét is gyökerestül kiirtania. szűkkörű akciójának tartják.. az illúzió. Íme. jogos volt bizalmatlanságunk a habsburgi Bécs felé is. old. mert a jóval később indult németországi antiszemitizmus egyik kiágazásának tekintik. Az egyes kötetek külső tábláján „Zsidók” cím áll. a mai szemmel is modern nemzetiségi és társadalompolitika publicista. 46 Rendkívül értékes gyűjteményt őriz a Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi-könyvtárának kézirattára az antiszemita mozgalom korából. nem elég a liberális korszellemre utalnunk. színét váltó külsővel. A zsidókérdés szociális és gazdasági. a Huba nemzetségéből származó Simonyi Iván. 45 Az államférfiúi előrelátás és a faji öntudat viszont indokoltan vitatható el ennek a nemzedéknek vezetőitől. 45 22 . a magyarságot a magyarul csevegéssel. kötet. mint az. hanem a magyar néprétegek szociális boldogulását elősegíteniök. A zsidó szellemi befolyás példátlan eluralkodását mi sem bizonyítja inkább. a „Függetlenség” szerkesztőtulajdonosa. amely a szó-szoros értelmében vett kiirtásáig nem szűnt meg a kétségbeesés bátorságával harcolni a zsidók felülkerekedése ellen és hirdetni a magyarság pusztulásának a zsidóság elhatalmasodásával együttjáró végzetes veszedelmét. mert már 1875-ben megindult Magyarországon.. valamennyien a magyar középosztály legértékesebb.. azoknak nem az asszimiláció szurrogátumához kellett volna nyúlniok. művelt poéta is áldozatává lesz. amikor így akarták javítani a „magyar anyanyelvű” elem statisztikai pozícióját. lelkészek. Vétkünk a legsúlyosabb. a zsidók materiális és spirituális előretörésére mutattak reá s ez ellen küzdöttek. ami által itthon lehetett volna tartani a magyar parasztság kivándorlásra kényszerült százezreit. hogy ezt a hiedelmet egy nemzedék-forduló rövid évtizedei alatt sikerült köztudattá tennie. a halhatatlan lelket a múlandó.

Ezt a propagandát igyekezett ellensúlyozni az antiszemiták 1882-ben indult talpraesett élclapja. Margittay Gyula. a legtisztességtelenebbek. társadalmi. az üzlet és irányítás már túlnyomó részben zsidó. a klérust (Páter Povedalik) stb. Ha voltak is még magyar publicisták. amellyel a zsidókérdést nemzeti. Istóczy Győző „12 röpirata” a vezető helyet foglalja el ebben az alapos és tartalmas felvilágosító munkában. Ebben a harcban a szabadelvűség és felvilágosultság nevében sopánkodó sajtó pártkülönbség nélkül vállvetve küzd Tisza Kálmán kormányrendszerével. akik nyíltan nem csatlakoztak hozzájuk. Komlóssyi Ferenc. A közjogi kanapé-perekbe merült szabadelvű pártok között nagyszerű lendülettel tört előre a parlamentben is ez a merőben új. mint a háború után Szeged a fajvédelem és a keresztény-nemzeti irány kezdeményezésével. a középosztály ifjúságát (Bukovay Alszentius). amelyekkel becsületükre és exisztenciájukra törnek. Szemnecz Emil. Csuzy Pál. hogy az egyik legeredményesebb eszköze volt a lélekmérgezésnek. Maradandó értékű az a sokoldalú és gazdag irodalom. mint legtöbb elvbarátja. Gruber János. ahol kimagasló. hogy Bosnyák Zoltánnak 1942-ben úgyszólván újból kellett felfedeznie. 49 A magyar öntudat hanyatlásának egyik legjellemzőbb bizonyítéka ez a mindig hatalompárti zsidó vicclap. Kúria fényes elégtételt szolgáltatott Verhovaynak. 51 A legjellemzőbb talán a sok sajtóper. a „Füstölő”. A Németországban a mieinkkel hasonló okokból elterjedt mozgalom Istóczyt és Simonyit mestereként hívta meg az első nemzetközi antiszemita kongresszusra. elvei mellett szilárdan helytálló férfiú. 1883-ban alaptalanul közpénzek sikkasztásával vádolták meg — amihez a kormány is segédkezet nyújtott —. 1882 szeptember 11—12. a magyar jogászt (Tömb Szilárd). Simonyi Iván. aki egyébként teljesen hamis képet ad az Istóczyékkal kapcsolatos eseményekről. 47 Az antijudaizmus európai áramlatának megindításában épp úgy elöljárt a múlt század utolsó harmadának magyarsága. ha megállapítjuk. („A dualizmus kora” I. a hivatalnoki kart (Sanyaró Vendel). a függetlenségi pártban pedig oly sokan rokonszenveztek a mozgalommal. Verhovay Gyula. Verhovay Gyulát döfték le.). hogy zsidó) az a hajsza. 51 F F F F F A mozgalom magával ragadott több olyan képviselőt is. s minden vád alól felmentette. Veres József. Nendtvich Károly. szellemesen fölényesek — de főként roppantul hazafiasak az állandó zsidó figurák. hogy 47 23 . kir. erkölcsi. akik a szabadelvű párthoz tartoztak. Szalay Károly. Istóczy maga. Ez a sajtó egységesen veti rá magát az antiszemitákra s Ágai-Rosenzweig Adolf „Borsszem Jankó”-ja az élcelődés és gúny egész fegyvertárát támadásukra és a zsidóság népszerűsítésére állítja be 49. a célt elérték: az elkedvetlenedett ellenzéki politikust sikerült a közélet fórumáról kiszorítani. Ónody Géza. szimpatikusak.megértés visszhangja. Ráth Ferenc. Spitzig Iczig és Wewrewesshegyi Dávid. A Kúria felmentő ítélete viszont egyáltalán nem befolyásolta Venetianer Lajos főrabbit. világnézeti csoport. Zimándy Ignác. míg lapja a rágalomhadjárat következtében tönkre nem ment. magával ragadó szónokot és publicistát. 48 Drezda. A magyar társadalom bornírtnak és korruptnak beállított képviselőivel szemben viszont huncutul kedvesek. Vadnay Andor. vele szemben kéteshírű zsidó zsurnalisztákat és vagyonbukás szélén álló keresztény közéleti embereket vonultatnak fel. Istóczy Győző. rágalom közül (a honfoglaló nemes simonyi és varsányi Simonyi Ivánról például külön röpiratban állították. puritán.és baloldali padsoraiban olyanok. a magyar közönséggel sikerült olyannyira elfeledtetni. az eszközök viszont. azonban pártját csakhamar megbontja a korszak átka. valósággal vezető szerepet töltöttek be. Istóczy antiszemita csoportja a választási erőszak ellenére 1884-ben 17 képviselővel 50 kerül be az országházba. amelynek költségvetési deficitben fuldokló gazdálkodása nem nélkülözheti a Rothschild-ház és magyarországi függvényei jóindulatát. Nem túlozunk. amellyel a szenvedélyes és színes-stílusú. 50 Ezek a következők: Báró Andreánszky Gábor. s igen sokan rokonszenveztek elveikkel a képviselőház és főrendiház jobb. Bár hét évfolyama jelent meg. 48 Istóczyék fellépésének sajtó-reakciója igazolta. Rácz Géza. 225. s ezzel támadták és gyalázták. a közjogi ellentét. Bár 1885 október 21-én a m. az arisztokráciát (Báró Monocles). szellemi és gazdasági vonatkozásaiban ismertetik a nagyközönség előtt. hogy 1883 elején a pártszakadás csak nehezen volt elkerülhető — állapítja meg az elfogultan filoszemita Gratz Gusztáv is. hogy „A magyar zsidóság története” című könyvében halála után így írjon Verhovayról: kisült. mint Seiffensteiner Salamon. old. mennyire elzsidósodott a kiegyezés óta a lapkiadás. A „Borsszem Jankó” gonoszul megválogatott típusfiguráiban lejáratta és kigúnyolta a magyar nemességet (Mokány Berci).

hogy az eszlári lányka eltűnésének rejtélyét ő fogja felderíteni s a zsidók igazságát ő hozza napfényre. hanem egy emberként sorakozott fel az egész magyarországi zsidóság fajtestvéreiért. A háborúelőtti nemzedék lelkületében már csak homályosan élt az emléke.. És ekkor tapasztalnia kellett..” („A nagy per” II. A holttestről megállapítást nyert. Az „Egyenlőség”. vakmerő hangja kiválóan jellemezte az utolsó zsidó nemzedék gondolkodásmódját. Elborzadt a tiszadadai hullaúsztatás alvilági históriáján. S ebben és a francia népre gyakorolt hatásában hasonlatos a Dreyfuszperhez.. — hogy a kir. irgalmatlan alapossággal tépték ronggyá néhai Bary József törvényszéki elnöknek. hanem azért.” (Id. mint valami félelmes. hogy tutaj alatt úsztatták le Tiszadadáig. de nem is tanácsos beszélni. ügyész a vád helyett a védelmet képviseli. hogy a sakterek gyilkolták meg Solymosi Esztert. politikai összeköttetései egymásután terítették le az antiszemita mozgalom vezetőegyéniségeit. ami a tiszaeszlári per kortársainak megrázó élménye volt. munkájuk termését eltüntetik. amiben festéket vitt gazdaasszonyának s benne. a hamis tanúzásokat.. hogy viharos élet után. 221—222 old. Szávay Gyula. A kortárs megdöbbenve látta a tisztükben lelkiismeretesen eljáró hatóságok elleni féktelen hajszát. aki az „Egyenlőség” című lapból a „magyarzsidók” vezető orgánumát fejleszti ki. a vesztegetéseket. egymagában küzd még némelyikük a századforduló idején. Bebizonyosodott. Elbizakodott. Solymosi Eszter meggyilkoltatását. Ettől az időtől kezdve erkölcsi halott lett. s kipellengérezni igyekezett minden fajvédő intézkedést. ami megtörte a magyarság önbizalmát s megfosztotta évtizedekre a zsidókkal szemben való ellenállás képességétől. mint az ortodox asszonyoké. Június 18-án hullát fogtak ki a Tiszából. visszataszító együttes megmentésére. Rabbinak készült. oldal). mint az Imrédy-kormány sajtófőnöke betiltottam. — két és fél hónappal állítólagos vízbefulladása titán. sőt az a kendő is csuklójára kötve. mert zsidók. Szabolcsi Lajosnak szerkesztésében megjelenő lapot 1938-ban. meglehetős műveltségre tett szert s különösen nagy jártassága volt a zsidó szent könyvekben. köt. a háború végén a hitsorsos Trockijért rajongott. hogy életében fűzőt viselt. nyilvánosság és megértés nélkül. Feje. mert ártatlanok. 54 Solymosi Eszter 1882. tapasztalatlansága s lázas mozgékonysága sok félszegségbe is belékergette. Nem szándékunk itt részleteiben feltárni ezt a rémregénybe illő bűncselekményt. amelyet a vádlottak védelmezői identifikálni akarták a meggyilkolt 14 éves parasztlánykával. mint vonulnak fel váratlanul. Már nem a vádlottakkal állott szemben az igazságszolgáltatás.. megsemmisítik. a lelkes liberális poéta megrázó szavakkal fejezi ki a magyarság megrendülését: F F F mind e pénzeket Verhovay elsikkasztotta. amelynek felelőtlen fecsegését és tudatos hamisításait cáfolhatatlanul. 54 Nyers nyíltsággal világosodott meg előtte a valóság: itt nem azért védik ilyen hallatlan apparátussal a vádlottakat. A zsidó vádlottak alibiholttestére viszont kétségtelenül Solymosi Eszter ruhája volt ráadva.. a zsidóság pénze.. 53 Ekkor tűnik fel Szabolcsi (Weinstein) Miksa. Eötvös Károlynak „A nagy per” című regényes előadása. Abban az ábrándban élt. nem is sejtett hatalmak a félcivilizált. szűk cipőktől tyúkszemei voltak. mint egy szenzációs bűnügyben elhangzott felmentő ítélet. Az 1915 óta Szabolcsi Miksa fiának. — a festékpor. 52 Jellemző ezeknek az éveknek liberális törvényhozóira az Istóczy és társai beszédei közben a parlamenti napló által minduntalan regisztrált „derültség” és „hangos derültség”. Eötvös Károly így jellemzi: „Azonban volt körülöttünk akkor egy zsidó fiú. Társtalanul. Mert Tisza-Eszlár sokkal többet jelentett. Ezen a nyomasztó emléken mitsem változtatott a vádlott sakterek védőjének. amelyet általában csak kriminalisztikai szempontból szokás elbírálni. Rajongása. az ügy vizsgálóbírójának posthumus emlékiratai. törekvést és politikust. amely kellő mennyiségű hazafiaskodás mellett állandóan támadta az egyházat (a bolseviki emigráns Gábor Andor vezette sokáig vagdalkozó rovatát). Pártjuk maradványait hatalmi eszközökkel szétszórják. Ez a tiszaeszlári vérvád. az ártatlan magyar parasztleányka. április 1-én tűnt el. Az egész magyar közvélemény meg volt győződve arról. 53 Az előttünk járt nemzedék tudat alatt érezte még azt a borzalmat.A korszak annyit emlegetett közéleti módszere: a korrupció. A vérvád hívei s a vizsgálat vezetői különösen haragudtak rá. sajtója. A fiatalember és fiatal zsidó rajongása vett akkor erőt rajta. 24 .. szörnyű titoknak. s ott hadakozott velük hátvédként a rokonszellemű európai sajtó. mű 345. kopasz volt. Szabolcsi Miksa nevű. — irodalmát könyvünkben igyekeztünk összegyűjteni. 52 Ekkorra ugyanis már teljes mértékben kibontakozott a lelki hatása annak az eseménynek. amiről nem illik. legalább 30 éves korában halt el tüdőbajban.) Szabolcsi Miksa buzgólkodását lapjának támogatásával bőven megfizette a zsidóság.

hogy megnyugtató formában helyezkedjenek el a magyar társadalom kereteiben. És amikor le próbálta rázni ezt a lidércnyomást. amelyet alig másfél évtized előtt emelt ki jóindulatú leereszkedéssel a jogtalanságból. de megállapította. 25 . mert hatalmasabbnak bizonyultak a magyarság akaratánál.. amely a magyarság magatartását jellemezte történelmének kezdetei óta a zsidósággal szemben. A századelő egyik ötletes * „Ítélet után” című költeménye. amit éveken át szenvedélyesen követelt az egész nemzet. megtört a tisza-eszlári ügy miatt országszerte fellángoló tüntetések és zavargások kérlelhetetlen elfojtásával. hogy végül is ez idézte fel a magyarság trianoni tragédiáját s a magyarországi zsidóság végső és elodázhatatlan katasztrófáját is. a másik a zsidó intellektualizmus. pusztába kiáltó szózat. — a borzalom azonban megüli a lelkeket: Tisza-Eszlár óta szabad az út a zsidó hatalmi törekvések számára. * F Úgyszólván egyik napról a másikra szorította el a magyarság lélegzetét szörnyű szolidaritása annak a zsidóságnak. ellenkezőleg. ha komolyan veszik az emancipáció sürgetésekor tett ünnepélyes ígéreteket. ami ezt követőleg pillanatnyi enyhülést jelentett az ország pénzügyi helyzetében.Miért az általános síkraszállás. A világháború kitöréséig egy egész emberöltő. ha zsidó. az igazságszolgáltatás apparátusánál azok az erők. három évtized állt a zsidók szabad rendelkezésére. hogy az megsemmisíthet. megjelent a „Függetlenség” 1883. két okban. a hatóságok félrevezetésén és megfélemlítésén. Ha lett volna bennük kellő belátás és önmérséklet. a bűnügy szálainak összekuszálásán. Ha az elemeit kutatjuk ennek az esztelen magatartásnak. SZABAD AZ ÚT Az az ellenállás tehát.. Ezek egyike a kihívóan öntelt faji öntudat s az ezzel kapcsolatos faji szolidaritás. amit a magyarság önbizalma szenvedett. hogy Solymosi Eszter halálának körülményei nem tisztázódtak. A nagy történelmi alkalommal nem tudtak élni. A járadék-kölcsön. Mikor nincs általános támadás? Ha egy ember feljajdul népetekből őt megbosszulni mért jön annyi más? Vigyázzatok. magyar mivoltában szembentalálta magát a magyar kormánnyal és a magyar karhatalommal. A Kúria végső fokon is felmentette bizonyítékok hiányában a vádlottakat. problémájuk kétségkívül kedvezőbben alakul számukra és Magyarország számára is. nem volt kideríthető. Az igazság tehát. mondhatjuk úgy is: adottságukban találjuk meg. ezentúl Miattatok már büntetni se kell? Azért van a vallási türelem. hogy Gazoknak rajta kibúvó legyen Hogy saját arcát azzal eltakarva Arcunkba másszék egy-egy szemtelen?. mert egyszer összehozza A más tábort is szenvedélye majd Tudhatjátok. visszaéltek vele olyannyira. S ti győzelmet nem birtok venni rajt! Min függtök össze ti a sakterekkel? Sorsuk olymódon miért érdekel? Talán a bűnöst. ha vannak előrelátó és józan politikai érzékkel megáldott vezetőik. Tisza-Eszlár után még harcolnak folyton hanyatló erőkkel az antiszemita mozgalom gyérülő hívei. amelyek leplezetlenül dolgoztak a bizonyítékok eltüntetésén. nagyon csekély ellenszolgáltatás volt azért a lelki törésért. elhangzik még egy-egy magános. augusztus 6-i számában.

n.” (Jean-Jérome Tharaud: A kereszt árnyéka. adomák. Ez a zsidó intellektualizmus öntudatuk egyik főforrása s félelmes titok a hazát ismerő. amíg a saját útján jár. oldal. 55 Ennek volt a következménye. Egek Ura! — gondolja magában. vagy akárcsak beköltözésük megakadályozását a „magyar zsidók” szolidaritása tette lehetetlenné. A mai zsidót nem ez a bibliabeli patriárkális világ. Ennek elsősorban a keresztényekre és Krisztusra vonatkozó passzusok. A zsidónak másfélezredév óta egyetlen.). mert a vér szava mindvégig erősebben parancsolt benne.zsidó politikai vezére adta igen találó meghatározását ennek a zsidó-tudatnak. hogy — mellőzve a megoldhatatlan fajbiológiai ellentéteket — zsidó asszimilációról már csak azért sem lehetett komolyan soha szó. amelyet a zsidók hitelesnek ismernének el. lúdtalpú lába. amely 30. — alakította át írástudó-néppé. De kapuja küszöbéről nézi Jakab. az emancipáció gondolata. erkölcsi elvek. mert a kelet felől szüntelen beáramló tömegek elszigetelését. puffer-államocskában. a kereszténység elleni gyűlölet parancsai. apró részletekre kiterjeszkedő életszabályok.. nemcsak a kaftános. 16. A határon lesi a zsandár. Erről igyekezett felvilágosítani a közvéleményt Angliában lord Palmerston. amikor a következőket mondotta: „Ha egy angol zsidó Lisszabonban két kéregetővel találkozik. tehát egy angollal és egy portugál zsidóval. közösségi érdekek szerint tagolt nemzeti társadalmak szemében. a vallás erősebben szólt szívében.. mint a saját érdeke. műveletlen keleti tömeg. Ábrahám vagy Löwy.” És itt az első csoda! A határ átlépése megtörtént. addig nemzeti összeolvadásra gondolni sem lehet. sőt a nép nagyrésze mindvégig nomád pásztor maradt. amíg a magyar zsidó a lengyel zsidóhoz közelebb áll. amely gyerekes képzelgések. mint a szándék a magyar közösségben való feloldódásra. Nem kívánatos elem ez a nyomorult kaftános alak! Büdös zsidó. míg egy részüket új útra nem vonzotta a bűvös körből Mendelssohn Mózes nagy találmánya: az érvényesülés és hatalom megszerzésére alkalmasabbnak tetsző módszer.. orthodox. De meggátolta ezt az is. mimikriben élő zsidó is. mint egy nem zsidó magyar. 57 A Talmudnak mai napig nincs európai — sem más — nyelven olyan fordítása. Jordán-parti. hogy a zsidó csak bizonyos társadalmi rétegekben. csak nem történelmi valóság. az én vendégem! Ereszd el. még pedig egy angol kereszténnyel. a zsandár igen nyomós kifejezésekhez folyamodik. trágár és obszcén fejtegetések. írástudókon kívül. babiloni fogság. de a városi. a határon túlra való visszaszorítását. — ha művészek és tudósok nem is — de éltek földművesek. úgy egészen biztosan a portugál zsidót és nem az angol keresztényt fogja segíteni” — írja Prohászka Ottokár. már meg is indult és ellenállhatatlanul viszi bajban lévő testvére felé! Mert a vér szava. nálam fog lakni. csak olyan foglalkozási ágakban volt hajlandó elhelyezkedni. Ez a parancs F F F Amíg a zsidóság fajközösséget alkot. ha az ószövetségi hadseregek nagyzoló beállítása minden. kizárólagos kötelessége és hivatása a Könyv rendelkezéseit szó szerint követni s e célból éjjel-nappal tanulmányozni a Tant. bölcs mondások rendszertelen tömkelegével a Krisztus előtti hatodik századtól időszámításunk ötödik századáig zárt egységbe foglalta azt a világképet.. részben az erkölcsileg kifogásolható fejtegetések az okai. Voltak harcosaik is. megjelenik a magyar határon. Ábrahám vagy Löwy megszólítja a zsandárt és egyszerűen ezt mondja: „Hisz ez a rokonom. mint a keresztény magyarhoz. Hiszen abban a rövidéletű. aki be akar jönni! Mintha már nem volnánk elegen! Miért nem marad Galíciában ez az átkozott zsidó!” S miközben így dünnyög magában. az azt követő teokratikus tartományi-autonómia és világszerte történt szétszóródásuk. hogy evickél hitsorsosa a zsandár kezei közt. mondván: egy magyar zsidóhoz mindig közelebb áll egy nem magyar zsidó. amelyben és amelyért élt az egész zsidóság. takarodj haza! És hogy jobban éreztesse Izrael fiával ezt a rövid gondolatot. 56 Mesterien írják a Tharaud testvérek: „Honnan jön ez a kaftános zsidó? Legtöbben a szomorú lengyel földről. 57 Ez az egyetlenegy könyv.. 56 A zsidóság tehát megőrizte különállását. És mindjárt az első lépésnél csoda történik. „Váj mír. — a diaspora. amelyek nem követelnek fáradtságos fizikai munkát. Egy szép napon otthagyva valamelyik túlzsúfolt gettót. hanem az ú.000 négyzetkilométernél soha nem nagyobb területen ott feküdt az egyiptomi és a mezopotámiai nagyhatalmak érdekszféráinak érintkezési határán. Ennek a sajátszerű életformának nemcsak megteremtője.. Megint egy zsidó. de szilárd vára és börtöne a Talmud.. egymásnak ellentmondó normák. Jakab. mesteremberek. tehát egy idegen országbelivel. vagy „galuth”. vagy a barátságtalan Oroszországból.. 55 26 .

akiből sorra csinál F F F F A zsidók nem térítenek. külföldi mintákat követő novelláikkal. Andrássy Gyula gróf egyik kegyence. stb. de adott ezzel szemben sokoldalú készséget a kritikára. uzsora. — a ritka kivételek. kellő felkészültség után a minden szofisztikát felülmúló pil-pulban a részletek értelmezésén vitatkozzék hitsorsosaival. amikor a zsidó előtt az emancipáció kitárja a hatalom. érinti a zsidó asszimiláció kérdését is. s önmaga által is kigúnyolt romanticizmusára. csak jobb-rosszabb intellektuális utánzók. hanem mindig csak a magyarázatát és értelmezését az ő egyetlen tanának — a mózesi tannak”. nem hozhatott újat. 59 Gondoljunk a zsidóság legkülönb európai nyelven író költőjének. 60 Ez a fényes pályafutás azonban nem egyéb. bőség és élvezetek kapuit. gyakorlati értékesítésére. Húsz-huszonöt évvel a zsidó hatalmi törekvések csúcspontja. sőt hitehagyott zsidó szellemi alkatát. Hogy cseperedő gyerekkorától a Tant memorizálja. csiszolt. célzatos formában. amikor kiszakítja magát az ősi korlátok közül. mint uralom a földi világ minden népe és gazdagsága felett. üzérkedés. amelyek fizikumát és szellemének érdeklődését nem vonták el e kizárólagos feladatának teljesítésétől. Dóczy Lajos id. akik annak látszanak. Ezért nincs európai — vagy ázsiai — értelemben vett zsidó filozófus és nincs igazi zsidó költő egyetlenegy sem. akik szépirodalmi folyóiratokkal. 61a Mindezeket a hosszú évszázadok alatt kialakult szellemi adottságokat a Talmud támadhatatlan tekintélye tartotta keretek között. úgy tör az új és határtalan világra. a zsidó vallás valósággal numerus clausussal dolgozik.zárta el más népekkel való keveredéstől. Ennek a kétségtelen áldozatokkal is járó életberendezkedésnek jutalomra várakozása korántsem irányult metafizikai magasságok felé. mint az ősi hagyományt. nagy gondolatokat termeljen. A zsidó pszihé. világtól elfordult betűrágásban egészen a kabala tébolyító szófacsarásáig és számzsonglőrködéséig. sőt az élet legtöbb hétköznapi vonatkozásában (étkezés.und Hausjud” jutalmazásának a kettős monarchia méreteihez alakuló példája. hogy önálló. Azoknak a zsidó szépíróknak neveit. ezért csukta magára a zsidó a gettót. halovány verseikkel észrevétlen illeszkednek be a századforduló meglepően tehetségtelen miliőjébe. akik a XIX. mint az Ezeregyéjszaka meséinek gonosz szelleme a bűvös palackból. egyben legtipikusabb a Duks Baruchból ünnepelt szerzővé és magyar báróvá avanzsált Dóczy Lajosé. amely nem ismer mást. mint a Szentírás (recte: a Talmud) végeláthatatlan magyarázata. aki csak az ő számukra eljövendő 58 s megváltása nem több és nem kevesebb. „Egy vegyes házasság” és „Miss Mary” című regényei. ezek közül talán legsikeresebb. bemutatta a Nemzeti Színház 1889-ben. de formalisztikus korlátok közé zárt zsidó elmének. mint a pénzüzlet. hogy a megváltás ez egyetlen útját. amelyről letörték Salamon király pecsétjét. — állapítja meg a zsidó Fejér Lajos. oldal. vagy Kiss József verejtékes. Nagyon is racionális céllal várta és várja ma is a Talmud népe a Messiást. gikszeres balladáira! 61a Fejér Lajos: „Zsidóság. — a Talmud útját járja. vérszegény regényekkel.) még az érintkezéstől is. a rabbinizmussal bekövetkezett meghasonlás nem tudta többé megváltoztatni a modern. az eszmék szétbontására. A bölcselet mélységeit feltáró germán szellem. — útvesztőnek is lehetne nevezni. század utolsó évtizedeiben próbálkoztak meg a legkülönbözőbb műfajokkal. 58 27 . mindig új és új árnyalatok és finomságok kiszálazásán törve a fejét. aki néhány művében már. A kiválasztottságnak ez az önző tudata késztette a zsidót arra. nem vésték márványba maradandó értékű alkotások. kufárkodás. Míg az altruisztikus nagy világvallások az egész emberiség üdvét keresik s hivatásuknak érzik minél több hívőt vezérelni az igaz útra. vagy lejáratására. Az igazi zsidó szellem. — A zsidóság egész kultúrája nem egyéb. A liberalizmus századában. Kétezer esztendő beidegzettsége tette alkotásra képtelenné és arra. egyben pedig a magyarság összeomlása előtt még mindig csak úttörő középszerűségek azok. 60 „Vegyes párok”. ezért nem szerzett hazát s főként ez okból vállalt csak olyan foglalkozásokat. mint a kis német államocskákból ismert „Hof. aminek egyébként szigorú fajvédelmi okai is vannak. Heine Henriknek hamis. a transcendentális magasságokban otthonos turáni lélek megérthetetlen és megközelíthetetlen idegenség ennek a fürge. Kiemelkedik egy-egy irodalomban is tevékenykedő karrier. 59 „A zsidóság az ő fizikai és kulturális elkülönülésével kirekesztette magát a keresztény világ kiépülő kultúrközösségéből.” 137.

560. Molnár Ferenc és sokan mások. külügyminisztériumi osztálytanácsost. — nem kevésbé a kormánypárt kasszájának megfelelő támogatása alapján. az ifjúság fogékony lelkületére gondolunk. Ha arra gondolunk ma. vagy a vizsgáknak hasonlóképp állandó szavalati tárgya. sőt tankerületi főigazgató kerül ki soraikból. hogy Arany János méltó utódjaként ünnepeljék s bár ebből az ünneplésből ugyancsak kijutott neki. — a monarchia összeroppanásáig 26 zsidó család nyer magyar báróságot.). S ez a hatás felmérhetetlen jelentőségű. a Kóbor Tamás álnévvel író Berman Adolf. Számos zsidót díszítenek fel királyi és udvari tanácsosi címekkel s megnyílik előttük a főrendiház is. tanulmányozása. A majdani „Nyugat” vezetői majdnem valamennyien elvégezték ezt az előkészítő iskolát. szívós kis zsidó tanító „A Hét” című folyóiratot. s ennek a lapnak díszei Ignotus (Veigelsberg Hugó). a teljesen idegen szerkezetű F F F „A „költő” a most született csecsemőtől kezdve az Úristenig mindent leloccsant cinizmusa szennyes habjaival”. — írja Ignotus 1895-ben megjelent verseiről a Budapesti Szemle. 1867-ben! 61 28 . hogy jólfizető közgazdasági rovata van. fölényeskedés szellemét a szépirodalom eszközeivel fordítják a magyar hagyományok és magyar tekintélyek ellen. a későbbi bolsevista emigráns Barta Lajos.udvari tanácsost. segédszerkesztője a korán elhalt Makai (Fischer) Emil. 62 Pintér Jenő így jellemzi költészetét: „Az alkalmi szeretkezés örömeit Szilágyi Géza a testi gyönyörök mohó magasztalásává változtatta át. hanem azzal is. tanfelügyelő. 61 Heltai Jenő. 62 a Szomory Dezső írói álnévvel dolgozó Weisz Mór. — A Budapesti Szemle ezt írta róla: „förtelmes. Dóczy barátja csak nemességet kap. a hírhedt „Simon Judit” s hogy hány serdülő leányka és fiú lelkét zavarta meg e vers félig értett szennyes titka. bordélyházba való költészet…” Viszont Silberstein-Ötvös Adolf magasztaló kritikát írt a „Tristia”-ról. csodálkoznunk kellene az egykorú magyar pedagógusok vakságán. gúny. Kiss József szépirodalmi szemléje nemcsak azzal tör új utat. A magyarázatot erre is megadja a magyar könyvészeti szakmunkák. — mint már előbb is említettük. posvány. élükön a zsidók által büszkén „praeceptor Hungariae”-nak nevezett Kármán (Kleinmann) Mórral. Ezek az esetleg már keresztvízzel is érintett tanférfiak egyben túlnyomórészt buzgó szabadkőművesek is. old. köt. VII. Szilágyi Géza. a nem kevésbé erotikus „Gedővár asszonya”. „A Hét” lett a gyűjtőtábora mindazoknak. a dekadens francia írók erotikus hatásának leplezetlen visszhangja az ő költészetében jelentkezett először”. 63 Az első „magyar-zsidó” tanító Singer Manó volt Pápán. Maga Kiss József megkövetelte kortársaitól. (Irodalomtörténet.) Általában ekkor kezdődik meg nagy lendülettel a zsidók nemesítése és bárósítása (az osztrák nemességet éppen nem osztogatja az uralkodó ilyen bőkezűen). grammatikánk kialakításának végtelen kárára. Külön kultúrtörténeti tanulmányt kívánna ennek a zsidó térfoglalásnak feldolgozása. rávetik magukat frissen elsajátított magyarságukkal. (1896. hanem nyelvfejlődésünk. hogy főként közgazdasági érdemek címén. De nemcsak a nevelésügy terén foglalnak el a századfordulókor fel sem mérhető jelentőségű szerepet. (Rákosi Jenő. hatásainak megállapítása. anyagiakban és az elismerés minden formájában bővelkedett. akik ezt a két verset megtűrték a magyar ifjúság körében. 1889-ben indítja meg az aprótermetű. Bródy Sándor. milyen hosszú időn át volt kötelező olvasmány a magyar iskolákban perverz témájú balladája.). amelyért az ügyészség közszeméremsértés címén indított eljárást a szerző ellen. a magyarföldi honfoglaló Reb Mayer Litváknak. mégis élete végéig a felekezete miatt mellőzött nagy magyar poéta pózában tetszeleg. Halála előtt levetette magáról a terhes kettős szerepet: a „Zsidó dalok” szerzője visszatért zsidóságához s „Legendák a nagyapámról” című rapszodikus. miért volt 1918—19-ben ellenállásra lelkileg annyira képtelen a középiskolákban nevelt magyar vezetőréteg. 290—300 magyar nemességet. ha hatókörére. akit zsidó költők verseinek átültetéséért ma is érdemén felül tartanak nyilván. a cionista úttörő Herzl Tivadar unokaöccse. A zsidó szellemnek ez a beszakadása a magyar nevelésügy területére sok tekintetben magyarázatát adja. Feltűnik a szerkesztőtulajdonos mellett sógora. számtalan tanár. úgy. — hihetetlen mértékben özönlik el a magyar tanügyi pozíciókat a Talmud világából kiszakadt zsidó írástudók. akik a zsidó hiperkriticizmus. majd bárót. iskolaigazgató. de legjellegzetesebb és kétségkívül legőszintébb verses elbeszélésében emléket emelt a csavargó galíciai ősnek. hogy szerkesztői és irányadó munkatársai kivétel nélkül zsidók. A század utolsó negyedében. 63 A tankönyvírást úgyszólván teljesen kisajátítják.

az izgatok. Falk Miksa.. 172. így például szoros összefüggést mutatott ki a gatyaviselet és a magyar faji jellem közt.. — egytől-egyig zsidók. oldal. Félreismerése a magyarság lényegét illetően. Bár „címert aranyozó” érdekfrigyeken s jelentéktelen számú összeházasodáson túl egyetlen F F F A főrendiház 1895 május 15-i ülésén a javaslat ellen és mellett egyaránt 107 szavazatot adtak le. Rákosi frissen jött idegeneket avatott íróvá. akik magyarul sem tudtak. amelynek legkiválóbb képviselője. n. élükön Pikler Gyulával és Jászi (Jakubovics) Oszkárral s tudatlanabb.. melyik irodalomhoz csatlakozzék (Dóczi Lajos. A zsidókérdés magyarországi irodalmának feltárása véget vet mindennemű vitának. oldal. hogy a nyelvet megtanulják. törvénycikkel. a röpiratszerzők. kik lobbantották fel és élesztették a bolsevizmus tűzvészéig az osztályharc pusztító lángjait. 66 aki a „Magyarosan. Darányi Ignácok gondjait. főként a katolikus főpapság nyomatékos fellépésére elhárítja a keresztények és zsidók házasságáról benyújtott javaslatot. ne kutassuk. 65 sőt. 65 A zsidó írók anyanyelve a század végén még valójában német. ne idézzük a halottakat. akit ez a kor temetett el végképp. az ősi magyar neveket is. Óriási politikai skandalumok közepett sikerült keresztülhajtani 1895-ben a recepciós törvényt.) 66 Rákosi Jenő a harmincmillió magyar eszméjét terjesztette akkor. sőt mintegy köz-kötelességgé tette ünneplésüket azért az egyszerűen praktikus célú és szükségszerű folyamatért. A zsidóság múlt századvégi példátlan tempójú előretörése meghozza a törvényelőtti egyenlőség teljességét is az 1895. Ennek az irányzatnak kétségkívül legeredményesebb képviselője a szintén Kremsnerből asszimilálódott Rákosi Jenő. nemzeti üggyé magasztosította a „magyar-zsidó” magunkhoz ölelését. az ú..) 64 29 . amely hangzatos jelszavak. Erre már 1883-ban kísérlet történik.. kit terhelnek hibák. amelyet kétízben utasít vissza a főrendiház. — az elnöki. Észrevenni ezt a kiáramló sötét folyamot sehogysem illett volna a millenium liberális farsangjának optimizmusához. „Ne bolygassuk a múltat. de a főrendiház. de kötelességükké tette. Megszállják a világnézeti stúdiumok tanszékeit is egyetemeinken: bölcsészetet Alexander Bernát—Bánóczy (Weisz) József szellemében tanítanak. évi XLII. s habozik. a tanulmányírók — néhány szűklátókörű szektárius kivételétől eltekintve. vezető szelleme Hóman Bálint. hogy elhelyezkedésük simábbá tétele céljából elsajátították a magyar nyelvet. Rákosi mintegy ellenlábasa Széchenyinek. magyarán” jelmondatát a külföldi helynevekkel szemben is érvényesítette a egy „Weiszfeld” című vezércikkben glorifikálta a majdani Vázsonyi Vilmos egyetemi köri felbukkanását.” 15. 64 Az asszimilációs buzgalom. n. amikor a meglévő tízmillió egyenes úton haladt az egyke és Amerika felé. gyökeres és részletes volt. színes illúziók ködébe burkolta a magyar sorsproblémákat s az ezeréves faji öntudatot sovinizmussá igyekezett — nem siker nélkül — felhígítani. A meghirdetett harmincmillió magyar tetemes hiányát csak logikusan serénykedett a korszak képzelgéseit igen gyorsan felismerő és önjavára értékesítő galíciai jövevényekkel pótolni. Báró Vay Béla elnök „igen”-szavazata döntött. modern históriaírás. kevésbé tanulmányos elvbarátaiknak a rabbiivadék Marx Károly szellemében és betűszerinti követésével a munkásmozgalmak vezető pozícióiban történt elhelyezkedésére. Hatvany Lajos. Utalnunk kell még a talmudi gyökereiket veszített zsidó írástudók politikai szempontból nem kevésbé jelentős megszállási területére: a társadalomtudomány egyoldalú. a feszes „magyar” nadrág éppoly ősi ruhadarab.. magyarul. sajnos. Az agitátorok. hogy a bő gatya ellentéte. egészen a groteszkségig. A kivándorló színmagyar parasztság százezreiről jóval kevesebb szó esett. Lukács György.. Grünwald Bélák. melyek a recepciós törvény keresztülhajszolását oly dicstelenné és oly kevés örömet fakasztóvá tették” — kesereg 1922-ben Venetianer főrabbi. Egán Edék.. Vadnay Andorok. (Várkonyi Nándor: „Az újabb magyar irodalom”. mígnem harmadszor elfogadja egy. s ez még konzervatívnak tűnik fel a mindjobban elharapódzó történelmi materializmussal szemben. elfelejtve. ú. neki.héber és zsargon nyelvre beidegzettségükkel a magyar nyelvtudomány „művelésére” is. Ady s a Rothermere-ügy). a történelem mestere pedig Marczali (Morgenstern) Henrik és iskolája. progresszív művelőire. nem egy közülük két nyelven ír. Balázs Béla). — szavazattöbbséggel. ismernie kellett volna a Bartha Miklósok. zsidó elődeinél sokkal alaposabb tudományos felkészültségű. aki vezérségre hivatottnak érezte magát (ld. („Az újabb magyar irodalom. — írja Várkonyi Nándor. Hatásuk alól tulajdonképp csak a kilencszázhúszas években szabadítja fel magát az ismét magyar. recepcióval.

69 Lelkes hirdetője ennek ifj. Az elvízenyősödő népszínműírás megteremt ismét egy zsidó-sémát. titokzatos és megközelíthetetlen maradt a magyarság számára. Ábrányi Kornél („Régi és új nemesek”. mint a patkány. 1883. Szapora. egzisztenciális romlás. ahol lehet. oldal. a zsidókról már úgy illett beszélni. „Nemzeti ideál” 1896. A bátor szerzőt szélsőséges antiszemitának kiáltották ki. évi Stádium-kiadás. Amikor ugyanis a vérig nyúzott ruténföldi nép megmentésére a földmívelésügyi kormány (Darányi Ignác volt e merész miniszter) kiküldötte kormánybiztosként a puritán jellemű Egan Edét. A földről lehúzza. hanem kazárnak nevez. műköltői utánzásokkal. 136.).. hanem a galíciai parasztnyúzók segítségére sietett. nevét a zsidó lapok lelkiismeretlen kritikai üzelmei tették híressé. Bartha Miklós. — akik ezidőtájt szóvá merték tenni a zsidókérdés jelenségeit. elkeseredett írót folyóiratának zsidó-ellenes beállítottsága miatt történt bukása revízióra kényszeríti s élete végén zsidó munkaadó szerkesztőjeként alkalmazkodni kényszerül a kor asszimilációs divatjához. zagyva mondatszerkezetekkel. Az utolsó. mindjobban elzsidósodó esküdtszékek. mint a veréb. az egész pesti sajtó felvonult az északkeleti Kárpátok zsidóságának védelmére. a népről a bőrt. nem művelődik. — főként a szabadkőművesség és a szociáldemokrácia ellen küzdő katolikus papok ezek. bár a meghasonlott. Sokszor gyújtogat. Hangosan imádkozik és némán csal. bő átkölcsönzésekkel. 1881. De nemcsak ildomos nem volt bolygatni. amely F F F Bartha Miklós adta a legklasszikusabb meghatározását a Keletről beáramló zsidónak: „Nem tanul. vagy éppen összeolvadás. Esküszik hamisan. így jellemezte Kiss Józsefet: „Kiss József nem kiváló költő. mint előfizető és olvasó is érvényesíti. 67 Az ügyből újabb tiszaeszlári győzelem kerekedett. nem vette észre a zsidókérdést? Hiszen Toldi Ferenc „tékozló fia”. ha ennek a felekezetnek lényege és belső élete továbbra is idegen.magyar társadalmi osztállyal sem történt keveredés. hogy végül mindenki elhitte írói nagyságát.” 1939. mert a zsidóság befolyását a sajtóban már nemcsak mint kiadó és zsurnaliszta. a kormánybiztos munkájára szórt rágalmak felderítése céljából személyesen utazott a helyszínre s megírta megrendítő könyvét. Joggal merül fel a kérdés: hát a századvég szépirodalma.) 69 A zsidó Murányi Ármin lapját szerkeszti. a sajtó nyilvános ítélkezése — ez az egész védelmi falanx elriasztotta a századforduló békességre áhítozó polgárát attól. évf. Bartha Miklós hiába tiltakozott az ellen.) 68 „A könyv megjelenése után a fővárosi zsidóság az ország megdöbbenésére nem a nemzet érdekeivel azonosította magát. A „kazárok” ellen indított önvédelmi harc pedig tragikus eseménnyel ért véget. míg Szigligeti Ede sűrűn szereplő zsidó alakjai éppen nem vallanak különösebb rokonszenvre a jövevények iránt. — Míg saját folyóiratát szabad meggyőződése szerint írhatta. VII. A bátor férfiak között. (Irodalomtörténet. csak divatba jött középszerűség.. hogy a megtorlás szellemeit enfejére idézze. Korrumpál mindenütt.) 67 30 . ritmustalan sorokkal. 78. Tolnai Lajos regényeit („Báróné ténsasszony” 1882. — állapítja meg Pintér Jenő. hogy vallási elfogultság vezetné. Bartha Miklós. a termőréteget. aki mögött harcos liberális múlt állott. a sajtó nyíltan és titokban mindent megtett hatásának ellensúlyozására és addigi érdemeinek csökkentésére”. 68 Páratlanul heves és durva támadások érték az addig széltében népszerű függetlenségi politikust. Toldi István már 1874-ben filoszémita színművet ír az „Új emberek”-ről. amely külfödi hatásra növekvő érdeklődéssel fordul a társadalmi problémák felé. Megcsonkítja ellensége barmát. mint fürge hirdető. a zsidó kiadók és színészek olyan reklámot csaptak mellette. Hasztalan kérte-kérve a „magyar zsidókat” ne azonosítsák magukat a szörnyű fajjal. hanem mint pausálét fizető financiális hatalom. szenvelgett népieskedéssel. amelyet ő éppen ezért nem is zsidónak. nem mosdik.) és bírálatait erőteljes antiszemitizmus hatja át. holott Kiss József versei tele vannak bosszantó magyartalanságokkal. mint a bogár. Egan Edét orvul agyonlőtték.” („Kazár földön. Élelmes. Felekezeti izgatási per. mint egy magyar vallásfelekezetről. sőt lassanként elszakadva a Pester Lloyd és igénytelenebb társainak nyelvi közösségéből. esetleg még keresztény vezetés alatt álló lapok sem mertek — a gúny és gyűlölet céltáblájaként egyedül hadakozó klerikális újságot kivéve — a zsidóproblémával szemben kedvezőtlen állásfoglalást megkockáztatni.” (Irodalom. hanem egyenesen balvégzetét jelentette annak. igen tiszteletreméltó helyet foglal el az idealista erdélyi közíró és szónok. Vádaskodik alaptalanul. aki kompromittálta magát ezzel a kérdéssel. Pusztít. Veszteget. a Képes Családi Lapok-at. Pénteken este gyertyát gyújt és megfürdik a rituális lében. köt. Csinálja az üzletet és a gyermeket. amely 1901-ben jelent meg „Kazár földön” címmel. old.

Ez az új zsidó-sablon a magyarosodó. Bosnyák Zoltán ny. A Vasárnapi Újságból szeretnénk becsületes szellemű (és elvben antiszemita) revue-t csinálni. amely a Göre Gáborokat és Gyurkovics lányokat. Ugyanezt a társadalmi réteget jeleníti meg Herczeg Ferenc „Andor és András” című regényében hűvös kívülállással. „Meine Kinder!” – sóhajtotta utolsópillanatában. 71 Tisztán látta a magyarság romlását s a zsidóság elhatalmasodását az idő előtt elhunyt. Beöthy László—Rákosi Viktor „Aranylakodalom” című látványos díszelőadásdarabja. amelyben közvetlenül halála után napvilágra kerültek a nagy magyar író frigykötésének előzményei s az a bánásmód. Az „Egyenlőség” és a többi zsidó lapok ezért kegyetlenül megtámadták az illusztris szerzőt. a Cyprián néven író Andor József katolikus papi hivatásának megfelelően elsősorban lelki-vallási problémaként fogja fel az asszimilációban meghasonlott zsidóság kérdését („Két világ között”).lelki rokona és modernebb utódja a Walter Scott regényeiből. a söntés Bölcs Náthánja. „A mi lengyelünk”-ben (1903. de ugyan melyik író mert volna nyíltan kifejezést adni érzelmeinek és aggodalmainak.). szorgalmas.) ismét vannak zsidó alakjai is.) Csiky Gergely az „Atlasz család”-ban inkább képzeletből foglalkozik az emancipált zsidók életével. Herczeg azonban. Jókai Mór. terjesztése. A leleplező nem holmi elfogult antiszemita volt. vagy a „Nemzeti hiszekegy”-el ajkán válik meg az élettől. A kommünről és az ellenforradalmi időkről szóló „Északi fény” című regényének (1930. s megmagyarázták. — kikapcsolta a zsidókérdést érdeklődési köréből.” — írja 1891-ben Szabolcska Mihálynak. a parvenű Berzsenyi báróról és családjáról sorozatos karcolatokat ír.) 73 Mulatságos bonyodalom támadt a könyv egyik figurája. Jósika Miklós által is adoptált középkori mártír-zsidó típusnak. 71 70 31 . kitűnő tehetségű. 70 utolsó nagy regényében. Utolsó fáradt kísérlete e témakörben 1928-ból való.” 84. (Farkas Gyula: „Az asszimiláció kora a magyar irodalomban. a majdani „Az Est” egyik büszkesége. akit „fehér terroristák” végeznek ki. 72 Ambrus Zoltán. a lehanyatló úri réteg nemeslelkű tanácsadója (Almásy Balogh Tihamér népszínművei. — aki egyébként is tanulságokat szerzett a „Három testőr” című bohózatával kapcsolatban (1895. 72 „Fesztyvel nagy terveink vannak. hogy a zsidóságot a lipótvárosi társadalmi kinövések ironikus csipkedésével valahogy meg ne sebezze s nem is emelkedik felül. Justh Zsigmond. vagy Mackó Mukit s rokonságukat teremtette meg. államtitkár „Sursum corda” című színműve és sok más hasonló s általában Jókai Mór zsidó regényalakjai.) a befejező oldalakon váratlanul zsidóvá minősíti hősét s a tragikus végkifejlés keserűen őszinte vallomás is: magyar és zsidó között az ellentét áthidalhatatlan. akinek népszerűségét alaposan megtépázza egy Grosz Bella nevű fiatal zsidó színésznővel feltűnő körülmények közepett kötött házassága. hogy egy zsidó kizárólag csak „Éljen a Haza!” kiáltással. Európát járt fiatal író. aki elvi antiszemita revű megindítását tervezte. hazafias esetleg negyvennyolcas-honvéd zsidó. mennyire nem célszerű egy ellenszenves színpadi alakot Pollacseknek nevezni. Különösen az impertinens. hanem maga Fényes László. amivel második felesége és annak családja a megaláztatások kálváriájává változtatta Jókai utolsó éveit. legkiműveltebb koponyája irodalmárjaink egyike. bizonyította az a szomorú botrány. amelynek összeállításán általában mindig számos zsidó munkatárs serénykedett. a Berzsenyi dinasztia női sarjadékai iránt rokonszenve itt is szembeötlő. F F F F A CSÚCSPONTON A házasságkötéskor Jókai 74. 73 Gárdonyi Géza tudvalevőleg szintén erősen antiszemita érzületű ember volt. amikor műveinek sorsa. tudatlan és lelkiismeretlen zsidó újságírásról rajzolt képe hű. de filoszémitának éppen nem nevezhető szatirikus éllel. a falusi szegénység jóltevője. Mennyire szubjektív elemek hatották át ezt a megállapítást. Erre a célra egyébként sem lett volna megfelelő terület a Singer és Wolfner cég szépirodalmi lapja. az „Új Idők”. tolakodó. de puszta egzisztenciája is a zsidókézre került sajtótól s a nem kevésbé elzsidósodott könyvkiadóvállalatoktól függött. Grosz Bella 20 éves volt (1899). old. vagy hatol mélyebbre annál a mulattató műfajnál. de gondja van arra. Pelikán vidéki bankár körül.

amely 1900-tól kezdve.. szenvedelmesen gesztikulálva vitatkozni és révedezve pénzszerzési terveken spekulálni.. mint egész lényegük. Az új zsidó írók a szépet és nemeset léhasággal és gúnnyal keverték. Ennek az irodalomnak szimbolikus foglalata: a pesti kávéház. amelyért vérük nem folyt. 77 A századforduló F F F F A zsidó írókat. hanem inkább az ősök zsinagógáinak cifra és elmodernült válfaja. stb. borítja el a magyar szellemi életet. kijelentő. éneklő érzelmi hangsúlyt vitt a helyébe. amely nem a keletiek bölcs és hallgatag szemlélődésének színtere.” 172—173. a zsidókat „zsenik”-ként csodálták.A gombatelep módjára fejlődő főváros. akik észrevették.. A zsidóság itt egyrészt germanizmusok behozatalával szerepelt. hogy belőle fog kifejlődni a klasszikus magyar irodalmi nyelv. oldal.” (Pintér Jenő: Irodalomtörténet. mint minden nagyvárosban. míg a keresztényeket. a magyar nyelv képeket. jól ismerjük. 74 Ez az irodalom kizárólagosan pesti. hasonlatokat kedvelő természetét valami szótári nyelvvé öntötte át. ahol áldozni lehet és üzletet kötni. Ennek létjogosultságát hirdette Ignotus s megjósolta. politikai együttműködés 74 32 . ha konzervatív szellemű keresztény tehetség forgott szóban. vagy elfojtva a magyar tehetségeket. A zsidó szellem főképpen Budapest felett uralkodott. Ahol a városlakóvá lett zsidó fejletlenül nyers ízlésének megfelelő talmi pompa veszi körül a szennyezett levegőben zsivajgókat. mondatszerkesztés. De az idegen hatás ennél többet is tett: azon az úton volt. új városrész-tömkelegek kopár bérkaszárnyáiból s a pesti kávéházból burjánzik ki az az irodalom. kihívó énjét — állapítja meg Prohászka Ottokár. csak eltanulta s eltorzította olyannyira. így ír 1917-ben: „Azok az idők. 76 Ez a húsz esztendő még alig félmúlt. a magyarokat agyonhallgatták. mert idegen számára. hagyomány. helytelen magyar szóhasználat.. a zsidó vezetés alá került hírlapok és folyóiratok meleg hangon írtak a tehetségtelen izraelita kezdőkről is. amelynek kiépülésében verseng a spekuláció az ízléstelenséggel s amelyre rányomja ekkor bélyegét egy minden irányban szétágazó érdekszövetség profit-éhsége és mohósága. old. A nagy magyar jogtudós. kihasználva. amelyet atyái nem műveltek. ünnepi. (Várkonyi Nándor: „Az újabb magyar irodalom. hiszen elszakadt saját évezredes keretétől. ekkor nyomult az irodalomba. mert emlékezteti erre az idegenségre. Az a sok germanizmus. vajon nem éppen olyan eredménytelenül is? Mikor kezdődött ez a támadás szellemi életünk ellen. Nincsenek gyökerei a magyar földben.. A gettószerűleg összezsúfolt. hogy megváltoztassa a nyelv szellemét s a veszély nem volt kicsiny. — az öregebb és tapasztaltabb zsidó írók módjára. VII. amire a környezet amúgy sem volt alkalmas. művészeket. zsidós szólam. („Zsidókérdés Magyarországon. melynek eredetét — Szép Ernő szerint — egykor majd Iskolákban fogják tanítani. A kávéház: lárma.. zsargon is. de némává váltak. nők. idegen. örök lázadóként bolyong Ahasvérus útján. nemzetietlen. — mindez együtt.... amely bekerült az irodalomba. mint Laokoon a kígyóétól. hogy maga is szükségét érzi ez új nyelvezet magasztaló magyarázásának. — a magyar lelkiségű írók közé. hiszen újabb húsz éven át oly gyötrelmes birkózással igyekeztünk szabadulni fojtogató öleléséből. szövi át. A pesti kávéház. vagy epébe mártották tollukat. hanem erős faji öntudattól áthatottan kezdte meg a maga gyors előnyomulását. hit nem köti. tudósokat az égig magasztalták. mikor a zsidóság legjobbjainak törekvése abban állott: a társadalmi. izgága és lármás ideiglenesség. ahol az illusztrált revükben csúcsosodó kultúrigények mohó étkezések közben elégíthetők ki. argot alakult ki. megrágalmazták. humorát szójátékkal. a magyar közönség alig vette észre. mint valami kifordított nyelvújítás. hanem egy német-zsidó-magyar öszvérnyelv. A nyelvet. leplezetlenül megmutatta a maga igazi. ha írásaik alá nem írták nevüket. 125. köt. soha nem tudva.) 77 Voltak. „franciás” irodalmár-allűrök és bohém pózok nagy nyilvánossága. amely ma is terheli íróink nyelvét. kielégületlenül. 75 Kegyelet. búja tenyésztalajává válik annak az irodalomnak. amelyen ír. amelynek népe mindennél távolabb áll érdeklődési körétől. másrészt — s ez a fontosabb — nem tudta magáévá tenni a magyar nyelv pszihéjét. Nincsen közössége a magyar múlttal. gyűlöl. pátoszát kiirtotta s bizonytalan. kigúnyolták. a Talmud világától is s most meghasonlottan. Különösen kritikai és társadalmi fejtegetéseik tűntek szembe még akkor is. Concha Győző.) 76 „Az új zsidó írói nemzedék nem hasonul át. kerek formáit ötletes fordulatossággal cserélte fel. egyeduralmat követel magának. amely húsz év alatt dzsungel-bujasággal és kiirthatatlansággal növi be. Nem otthon és majdnem piac. füst. amelyet megtagad. ahol a zsidóság biztonságban érezvén magát.”) 75 Budapesten… nemcsak utcanyelv.

Az új század kezdetén az olvasó publikum a folytatását várta ennek a dúsgazdag termésnek: örvendezve becsülte túl a Lampérth. pongyola bőbeszédűség. jó portékának előállításába helyezték a szellemi világ összes területein. valóban. A kihívóan modern. az üzletileg kevésbé sikeres „A Nap”-ról jegyzi fel Róna Lajos zsidó újságíró: „Stílusa kihívó volt. irányító fényességeivé. Az „Az Est”. a művészet. mindezt a kiválasztott nép sarjadékainak. az elvek és az ethika utolsó korlátaitól is felszabadult napilapkiadó-üzlet. Mindannak. a migrénes és butonos. — mint az övéi. Kazár Emil és Acsády Ignác után Kabos Ede. akit aztán illően meg is jutalmaz. akár tudományos téren ezeréves nemzeti léte alatt alkotott. írói láza nem tűrte a legcsekélyebb önkritikát sem.” (Az újabb magyar irodalom. Bródy Sándor. a nemzeti katasztrófával derékon tört XIX. úgy válnak kócos kis újságírókból maguk is megbecsült magyar írókká — egy lázasan. kicsinylése. amelynek fülledt mélyén nyugtalanítóan hemzseg a pénz. mindig valami kiszsidó. a vallással a szabadgondolkodást. hogy Kiss József hivatott Arany János helyének betöltésére. a jog alkotásaiban a keresztény magyarság ideáljaihoz felemelkedni. egy szép indulatot nem ad neki. ő is egyedül szegény fajtársai iránt érez rokonszenvet. a szépirodalom.büszkén merengett klasszikusain. 79 a „Pesti Futár”. témáit az újabb írók hatásosabban dolgozták fel. Amiképpen tárcáik és regényeik zsidó figuráit vezetik ki a gettóból az Élet ormai felé. az élvezetek... akár szépirodalmi. Szabolcska méretű derék tehetségeket s hajlandó volt hinni.) Találóan jellemzi Bródy Sándort Pintér Jenő. Endrődi. a felebarátság. 735. nem pedig szolid. kiegészítőjével. old. s a gazdanéphez dörgölődzik. felületesen dolgozott. akár jogi.. Nyomukban légió nyomakodik fölfelé a siker és a könnyű kereset messzelátszó magaslataira. a XX. „Kevés írónak avultak el olyan gyorsan a munkái. amely évezredek óta ígéri. mellette az apróbb ragadozó: az egyéni becsületben és a családi élet szentélyében garázdálkodó bulvárpamflet. a színek lekoptak róluk. Sion bimbaját. Itt-ott volt valami benne a ligeti hintáslegények cselédszédítő 79 78 33 .. Csak későn. kik e zászlók alatt sorakoztak. amelyről nem karddal és férfierényekkel. övék a kiállítási terem.) Az Est közvetlen elődjéről és mintaképéről. aki el akar szakadni a fajtájától. ha itt-ott egy-egy tisztességes ember feltűnik munkáiban. és 736. amit a magyar akár politikai. övék a sajtó: szinte egyszerre születik meg az új század első tíz esztendős fordulójakor a gátlásokat nem ismerő. a zsidóság negativitását tanúsítja a nemzet életében. kellemetlen szószaporítás…” (Irodalomtörténet.. akár társadalmi. század olyan irodalmi értékekkel lepett meg hanyatlásunkban. fogásai elcsépeltekké váltak. az intellektuel érdeklődése mellett forrón érzéki leányzót. Stílusát bizonyos nagyzoló modor jellemezte. Amit pedig ez irányok hívei felmutathatnak egyes kivételektől eltekintve. amely ezeknek az íróknak műveiből eléje tárult. — főként a magyar — hagyományokat megvető életforma külsőségei mögött ott bíztat az ősi hit. — aki annyira gyűlölné a magyarságot. old. a Nyugatosok alaphangja s azok. túlnyomórészben a zsidóságból kerültek ki. hogy egyszerre utolértük azt a nyugati nívót. ezekkel azonosulni. a „Színházi Élet” és a „Nyugat” egyazon világkép F F erkölcsi elveiben. 296. 78 Kóbor Tamás írásaiban megjelenik a pesti zsidóság sivár környezetével és még sívárabb lelkületével. egész művében egy jó szót.. gúnyolása lett az Ifjú Magyarország. a morállal az amoralitást állították szembe s a vevő vásárlási vágyát ingerlő kereskedők módjára legfőbb ambíciójukat valami meglepő újnak. — állapítja meg Bródyról Várkonyi Nándor.) Hatvani Lajos szerint Bródy Sándor mutatta be először az új zsidó típusokat „. Mint a legtöbb zsidó író. örökösen erjedésben volt.” (Huszadik Század körkérdése. a színházi prostitúció prospektusával s a szellemi diktatúra igényesebb szócsöve: az irodalmi szemle. melynek szellemi tőkéjét az alkotások pozitive nem gyarapítják. A kezdő Molnár Ferenc Bródy Sándor oldalbordáiból teremtette pesti figuráit. — írja. a hajszolt férjeket.” „Nincs még egy írónk. bizonyosfokú snájdig talpraesettség és ügyes szószátyárság jellemezték. kiállhatatlan zsidó nagyságát. szenzációra épített. A nemzetivel a nemzetközit. Övék már a színház. de szellemi téren a mostoha sors lemarasztott. fokozatosan vett értesülést az új pesti gettó és a pesti kávéház irodalmi inváziójáról s arról az ismeretlen világról. fájdalmas gazdasági és tárasadalmi vajúdások közepett kiterebélyesedő főváros bálványaivá. század elején elmúltak s a zsidóság fiatalabb része teljes ellenkező irányt vett. a tudomány. gyűlöli a gazdag zsidót is. idegenkedve..a seft agyongyötörtjeit. a hatalom emésztő vágya.

Máris korjelzők. Így kerül a magyar zseni ragyogásának megvilágításában a publikum elé a „Nyugat” közepes képességű. Ady Endrével. — jegyzi meg Várkonyi Nándor. a pesti zsidóság nyelvét. akiknek a „Nyugat” ad fórumot és érvényesülési teret. Túltengő intellektuálizmus. 1910-ben indul meg Gömöri Jenő „Modern Könyvtár”-a. fillérekért megszerezhető füzetsorozatnak van már előzménye: Gyulai Pál nemes. de annál öntudatosabb és ambiciózusabb zsidó gárdája. de szenzáció ennek az izgága lelkialkatnak s mindennek a kivetítésére egy nyelv — a magyar. A magyar ifjúságot a parlament évtizedek óta folyó. sőt az elöregedett magyar társadalmi renddel szemben is.. Közös munkájuk eredménye majd 1918. ami nem élmény. Füst Milán és a következetesen gyermeteg Szép Ernő idegenszerű poézise felett. belső tartalomban. — külön érdekes probléma. ami elragadtatta pesti olvasóit és hallgatóit s annyi bosszúságot. közművelődési szempontokat szolgáló „Olcsó Könyvtár”-ában s az ennek mintájára megindult „Magyar Könyvtár”-ban. Mindenütt ott volt. A másik ok is negatívum: a konzervatív (többnyire szintén asszimiláns) irodalmi körök értetlen mostohasága a századforduló nagy magyar írótehetségeivel. De vajon kit érdekelnek még Hatvani Lajos dilettáns irodalmi kirándulásai. hogy Nagy-Magyarország letűnt nemzedéke nem tudott méltóbb keretet biztosítani számukra. s Révész Béla Ady Endre kádáveréből táplálkozó memoár-tömkelegének nyelve kerékbe töri a magyar fület. Babits Mihállyal. finanszírozójuk az enervált ipar-mágnás. keresetten és akartán botrányt és feltűnést hajszoló témaválasztás. de vérségileg. A tetszetős. Fenyő Miksa és Osvát Ernő (Roth Ezékiel). mintegy mentegetőzésképpen. Szabó Dezsővel szemben. mindenbe belebeszélt. ha kellett. hogy rajongói szerint a zene magasabb és magasztosabb szféráiba emelje. s az élményt kereső fiatal lélek teljesen az irodalom felé fordult. Kemény Simon. — amelyet idegen matériaként cseppfolyósít.” 41—42. nosztalgia az európai civilizáció kifinomult. Pénzsóvár és pénzhajhász volt. A merészhangú irodalmi szemle kétségtelen nagy sikerét elsősorban két oknak köszönhette. alkotóerőben annyira össze nem tartozó két írói csoportot kiegyenlíthetetlenül választja el egymástól.— hanem zsidóra. ezért minden jófülű ember idegenkedve fogja olvasni. 34 . hogy patétikus kilengéseit ellensúlyozza. meddő közjogi csatározásai elidegenítették a politikai élettől.) — Szomory. 80 S életműve.” Ugyanezt szószerint el lehet mondani az Est-lapokról s az egész 1900. old. amelynek perspektívátlan ürességét ösztönösen érezte. egyetlen nemzedékváltás után ki ne látná nemcsak magyar. felháborodást és derűt keltett a magyar közönség és kritika részéről. — valamennyiük között a legtehetségesebb. csak annak bizonysága. Hatvani-Deutsch Lajos báró. októberében mutatkozik meg. Móricz Zsigmonddal. ez utóbbi egyúttal a lap szorgalmas és megfelebbezhetetlen ítéletű összeállítója. Ignotus és Fenyő Miksa talmudista sziporkái és eláradóan fölényes tanulmányai? Elrepült az idő Gellért Oszkár. belegázolt. A gyorsan múló eseményeket ügyesen kiaknázta. 292. A „Nyugat” szerkesztői Ignotus-Veigelsberg Hugó. Szomory Dezső. F frazeológiájából. Hangja komisz és dörgedelmes. — de már ma.) 80 Röviden összefoglalva: Szomory zsidóul és franciául ír magyarul.. old. A magyar élet elszomorító jelensége. ha bírja. Ez a négy sajtóorgánum — s körülöttük a kisebb jelentőségű utánzatok — a szociáldemokrata „Népszavá”-val és a „Huszadik Század”-dal reprezentálja a magyarországi zsidóságot. hogy a zsidó szellem a legaffektáltabb européer pózban is asszimilálhatatlan. semmise volt előtte elzárt vagy szent. mint önérzetesen hirdeti: új kultúra megteremtése Magyarországon. (Idézi Bosnyák Zoltán: „Harc a zsidó sajtó ellen. máskor léha és felületes. Szomory azonban nem zenére transzponálta a magyar nyelvet. Szerb Antal. — állapítja meg a zsidó irodalomtörténész. (Az újabb magyar irodalom. óta indult zsidó sajtóról. A magyar tehetség csodálatos áradása egyelőre még ott sodorja magával felszínén könnyű sajkájukat. Lángolásuknál mások sütöttek apró pecsenyéket.egyidőben jelentkező. Célja. egymástól elválaszthatatlan alkatrészei. Életművükről azonban az igazságosztó idő lehántja a salakot. stílusának alkatrészévé tette a magyar nyelv legkevésbé költői árnyalatát. de egyetemes művészi szempontból azt a mélységes értékkülönbséget. amely a harminc év előtt együtt jelentkező. A „Nyugat” nagy magyar munkatársai valóban forradalmat jelentettek a liberális századforduló elerőtlenedett epigonizmusával. sőt kórjelzők: a magyar liberális évszázad lázbeteg haldoklásának bizonyságai. Kosztolányi Dezsővel. vagy látványos megnyilatkozásai után.

Bús Fekete László. Faragó Jenő. korrumpált. Közöttük a vitathatatlanul legügyesebb és tehetségesebb Molnár Ferenc. Most.) 81 35 . amelyek a megfizetett sajtóreklám kápráztató fényében kerülnek a közönség elé. Molnár Ferencet. Ugyanezt a tendenciát képviselik a kisebb sikerű füzetsorozatok. szintén feledésbe merült társuk mulattatja a rokonlelkű Pestet 81 s árasztja el az országot a zsidó kiadócégek jóvoltából pehelysúlyú. Föld Aurél (Városi Színház és Royal Színház). amikor az Operaházat s talán egykét vidéki színházat kivéve. A magyar humor melegségét kiszikkasztja a zsidó vicc. Hatvani Lili. stb. vagy éppen selejtes művekkel. hazug. Túlnyomórészt efemer-jelentőségű. 83 Mindezeknek a szerzőknek színpadi művei elsősorban a sikert. még inkább azonban léha. valamennyi magyarországi színigazgató zsidó. akárcsak a sikeres F F F Érdemes volna feldolgozni az utolsó harminc év kabarétréfáinak. Nagy Endre (aki sok más követőjével a pesti kabaré-stílus kialakítója). exportál és akkreditál?” („Új Nemzedék. Riasztó képet nyernénk a maguk idejében szinte észre sem vett ízlésbeli és erkölcsi mérgezésről. az írói rang nosztalgiájában nekibuzdult néhányszor erején felüli kísérleteket tenni a maradandó érték ormai felé. Sziklai Jenő (Szeged). Magasabbrendű irodalmi. 83 Erről a színdarab-exportról írja már 1918-ban Milotay István egy Bíró Lajossal folytatott vita során: „Meg vagyok győződve róla. a következő zsidó írókat exportálta magyar irodalomként: Andai Ernő. Székely János. amelyet egy minden hittől. „Tevan-könyvtár” és a „Galilei füzetek”.). A közvetítőirodák összeköttetései kiterjednek Berlinig.amelyet Radó Antal még az asszimiláns nemzedék színtelenségével a példakép szellemében igyekszik szerkeszteni. Boross Elemér. pláne magyar irodalmi törekvés alig található némelyikükben. Fodor Oszkár (Pécs). Heltai Jenő. istenít. sőt Amerikáig. főként az ifjúság körében. hogy a német közvélemény nem gondolhat mást rólunk (e színdarabok után). Rómáig. 82 Megindul a busásan jövedelmező nemzetközi színmű-export. mint azt. a Szomaházy István álnéven író Steiner Arnold s számtalan. Ernőd Tamás. Tipikus. semmit sem veszített velük a magyar irodalom. a zsidó Marton Sándor. ő is tudja. mert mindez lehatolt a falu fogékony lelkületéig. több-kevesebb rutinnal összeügyeskedett írások. amely ilyen értékeket emel maga fölé s ilyen irodalmat. A színházat. vagy akár Shanghai európai negyedéig s a magyar nyelvű írók hovatovább ezt a nemzetközi vadászterületet tartják szemeik előtt „alkotásaik”-nál. Békefi László (Pódium). Heltai Jenő. Fodor László. hogy eltűntek Magyarország s a megújult Európa színpadairól. a nemzetközi sikert s az ezzel járó nyereséget tartják szem előtt. Bárdos Artúr (Belvárosi Színház és Művész Színház). Vadnai László. Egyidejűleg lepik el a szórakoztató irodalmat. jórészben idegen hordalékból felnőtt. de nem művészre vall. Relle Pál. élősdi társadalommal. Wertheimer Elemér Hevesy Sándorral és Bródy Pállal (Magyar Színház és Andrássy-Színház). szerencsétlen gyarmat. slágereinek anyagát. Földes Imre. amely hovatovább könnyű és bőséges kereseti lehetőséget nyújt s fesztelen moráljával is vonzerőt gyakorol reájuk. Gábor Andor. tetején egy csontja velejéig romlott. A „Modern Könyvtár” körültekintő gonddal kibocsátott füzetei sok nívós műfordítást és eredeti művet adnak ki. teljesen kisajátítják. éppenúgy. Szép Ernő. hírnevének csúcspontján is reménytelen sikertelenséggel. arról a közszellemről s arról a társadalomról. Fazekas Imre. Szántó Armand. Mit is gondolhatnának egyebet azokról az irodalmi viszonyokról. Zsolt Béla és mások. hétköznapi fogyasztásra szánt termékei voltak az elzsidósodó Európa „Unterhaltungsliteratur”-jának. ilyen írókat fogyaszt. Pásztor Árpád. Szomory Dezső. igen nagy (Gömöri Jenő a bolsevizmus után emigrál).” 1918 augusztus 1-i szám. Hatása. felszínes. („Égi és földi szerelem”. mint a „Nyugat Könyvtár”. A legnevezetesebb és legjobban kereső „színpadi kiadóvállalat”. 82 Még 1938 elején is a következő zsidók igazgatnak színházat: Roboz Imre és Jób Dániel (Vígszínház és Pesti Színház). — a magyarnyelvű szerzők jórésze. Vajda Ernő. Drégely Gábor. kupiéinak. Zágon István. A „Liliom” kültelki riportja mesterkélt szimbolikájával ügyes zsurnalisztára. igazabb és emelkedettebb törekvéstől idegen „irodalom” elégít ki és mulattat. Roboz Aladár (Terézkörúti Színpad). minden szebb. egy elnyomott. akárcsak a külföldieké. Indig Ottó. Van olyan időszak. „Vörösmalom” stb. zsidó — szelleme pedig az óvatos adagolás dacára tudatosan forradalmasító. Az irodalmi szempontokon csakhamar felülkerekedik az üzleti érdek. Török Sándor. Molnár Ferenc. Sebestyén Mihály (Miskolc). Lakatos László. hogy itt van egy balkáni ország.

de asszimilálódni képtelen zsidóság belső meghasonlásának. Így gyötrődik. amelyet el kell olvasni minden művelt magyarnak. a leghatásosabb írásaiban is mindig valami számító józanság. Természetesen a Fejér Lajos által szemmellátható jóhiszeműséggel ajánlott megoldás. Bródy Sándor. 84 Igen sok zsidó író szatirizált a kérdés felett. elképzelhetetlen. A mimikri hozta magával. történelmi közösségek elnyomott életigényeinek mélyből fakadó. Keserű élménye ez a kiegyenlíthetetlen kettősség Török Sándornak s drámai vallomás a zsidóság problémájáról Fejér Lajos őszinte és becsületes szándékú könyve („Zsidóság”.). az elemek elsajátítása és ügyes csoportosítása hiábavaló: ezért nincs egyetlen komoly értékű. a keresztény világrend megdöntésére törekszik.). „Disznótor a Lipótvárosban”. A túlnyomó többségük azonban soha sem tudta áttörni a társadalom meg nem szűnő idegenkedésének láthatatlan. összhangot megtalálni képtelen. mint az igazi. eredeti zsidó zeneszerző. a gondolat szárnyaló fenségének. aki más műveiben is hasztalanul igyekszik beilleszkedni a keresztény világnézet számukra áttörhetetlen keretei közé és sok más jelentéktelenebb kortársuk. „Az éhes város” stb. Így legtöbbjük magyar alakjain csak álruha a magyar név. amely az élet szépségeinek. A legkimagaslóbb zsidó íróról sem lehet többet megállapítani: majdnem olyan. ami úgy tükröződik vissza ebben az érzéki szenzációk befogadására termett zsidó nő-lélekben. amely ezt a lázadást összetéveszti a forradalommal: a helyüket. „Doktor Senki” stb. amikor osztályharcot hirdet. gazdag bankigazgató fia. kívülállás. És zárva előttük — ez a zsidó írástudók egyik legfőbb és általánosabb jellegzetessége— a természet csodálatos. Akadt közöttük már olyan is. Gábor Andor („Untauglich úr”. mint az egész fajt. mélység helyett a hangnem visszatetsző magassága jellemzi. Heltai Jenő. örök könyve. az „Ősök és ivadékok” regényciklusában vergődik a katolicizmus felé. vérségi. Egyik legsötétebb figurája ennek a társaságnak Lukács György bolsevista népbiztos. És ahol az utánzás. vagy a viviszekció ridegen tárgyilagos szemléletével. de annál szilárdabb falait s fizikailag sem került ki soha abból a szellemi gettóból. idegen elemek pártütését a faji. kikeresztelt. amikor a hagyományok. A bolsevizmus zsidó vezetőinek többsége meg volt keresztelve. aki tisztán akarja látni az évtizedek óta oly gondosan leplezett probléma. ha bele nem törődik az anyagi sikerrel kielégíthető mulattató másodrendű szerepébe. penészes lapjai közé temetkezett kétezer esztendő óta.színpadi és prózaírót. 84 36 . . tisztulást hozó kitörésével. Az isteni szikra aludt ki e saját börtönébe zárt lélekben. Lázadás a zsidó irodalom akkor is. aki keveredés folytán magyar környezetbe került. mintha Veronika kendőjét merész dekoltázs leplezésére öltenek fel. a zsidók felolvadása a keresztény magyarságban. amelybe született. hűvös értelem.1938). az erkölcs. erkölcsi felfogásuk. környezetük — ha meg is téveszthették a magyar publikum némely F A zsidó örökölt adottságain nem változtat a kikeresztelkedés. lelki beilleszkedést. Ez a mínusz teszi a zsidó írástudót örök nyugtalanná a befogadó kultúra körében. aki önéletrajzi regényciklusát („Urak és emberek”) „Zsiga” családi szereplése után kénytelen reménytelenül abbahagyni. a hősöket és hitvallókat teremtő eszméknek átélése helyett egyetlenegy könyv avult. amikor emancipált-önmaga problémáival vívódik a mintakép Heinétől tanult iróniával. Erdős Renée learatva a buja asszonyság merészhangú verseinek kijáró tapsokat és megbotránkozást. udvari tanácsosi címmel felruházott. Bíró Lajost. amikor a befogadó magyarság ősi épületének társadalmi struktúráját igyekszik megingatni és akkor is. cselekedeteik. gondolkodásmódjuk. még kiegyensúlyozatlanabb formában — és persze sokkal tehetségtelenebbül — a megoldhatatlan kérdés fölött Hatvani Lajos. hogy a zsidó írók az otthonosság mind hitelesebb látszatával fordulnak magyar témák és magyar alakok felé. Így küszködik vele Földi Mihály („A Halasi-Hirsch fiú”). Ezért lázadó a zsidó intellektuell — és jaj annak a népnek. nem is említve a közös gyökérből sarjadó számtalan kabarétréfát. Bíró Lajos („A Gálszécsy család”). — a szenvedély helyett izgágaság. amelynek elintézetlenségét mindnyájan mélyen érzik. A magyarnyelvű irodalomban is számtalan dokumentuma van a Talmud világából kiszakadt. Molnár Ferenc („Pesti erkölcsök”. lényegét.

ifjúi és heves handlé-arcát. Földes Imre „Grün Lili”-je (1916). beképzeltségét. Itt is zsidók között forog. Szórakozása és üdülése a zsidó irodalmi-újságírói club bakk-szobája. mert hallatlanul imponált neki. zsidó a társasága. Ifjúsága a zsúfolt zsidó-utcában.” (62. Bizonyos büszkeséget érzett a modern demokrácia vívmányain. így megy keresztül ezeken a folyosókon. mint előkelő idegen. mi a magyar úr. a magyarság benső összetételét. — és nem leplezett. Bródy Sándor „Timár Lizá”-ja. de annál inkább a modern Jessicáról. mert az országszerte mohón olvasott színházi sajtó is kezdi az egyszerűbb néposztályok befolyásolható női lelkét a pesti zsidónő mintájára alakítani. pozícióik megingathatatlanságának önbizalmával most már felszabadult — őszintén.. az „Andor” (1917) 87 s F F F Ezt a típust jeleníti meg a szelíd Babits Mihály egyik regényében kegyetlen őszinteséggel. Shylock-ról ugyan nem szeretnek írni.. zsidók kollégái. Anatole France-ra gondolt és elhatározta. esetleg a pult mögé. Veszedelmes folyamat ez. zsidó redakcióba.”) 86 Naiv elszólásában is jellemző példa erre a Földes Jolán hihetetlen reklámmal kiadott „nemzetközi pályadíjnyertes” regényében. — sőt külső életmódját. dzsentriről. mély ellenszenvvel. a színészek nagy része. „Lyon Leá”-ja (1917). annál komikusabb volt.. 85 37 .kisebb igényű részeit — elvitathatatlanul zsidóra vallanak. ismert színészt: „Somogyi zsidó volt. A nemesi tradíciókat őriző kaszinók nem fogadják be. nem mint megvetett sárgafoltos. hogy Shakespeare sem találkozott soha zsidóval. hitbuzgó szülők családi tűzhelyétől. katonáról. ahová tartoznak. mindig csak magát látta. újságcikkekből vagy hallomásból alkot képet. Nagy elbizakodottságra s győzelmi tudatra vall a minden lelki megrendülésében és cselekedetében szexuális rugókra járó zsidó női típus sorozatos glorifikálása. hogy csak szorosan katolikus elvek szerint lehet igazán művészi életet élni. Az a kevés keresztény. Mit tesznek hát: kibontják a batyut s elkezdik falatozni a hideg libasültet. Így írja meg Vitányi Vilmos. aki hideg libasültet visz magával útravalóul! 87 Molnár így jellemez egy álnéven szerepeltetett. vagy gazdaemberről — álöltözetű zsidókat mozgat regényében. kiszolgáló személyzet. oda ahol megtanulhatná. („Timár Virgil fia. a rendező. hogy ő. Renanra. a magyar felfogást. mint térnek sorra vissza a világba. Molnár Ferenc egyébként végtelenül unalmas és jelentéktelen analitikus regénye. amely az övék.. a „nagy” pesti újságíró látogatását a cisztercita rendházban: „Megszokott fölényével ment az ájtatos folyosókon. vagy a befogadó nép perditáival.. De amért most a részeg ember minden fájdalmas őszintesége öklendezett belőle: zsidós volt az arca. mégis megteremtette Shylock-ban élet-elevenen az egyetemes nemzetközi zsidóság egyik legtipikusabb figuráját... zsidó a könyvkiadója. Éltútja a zsidó kávéházba. a „Halászó macska utcájá”-ban a következő üde részlet: A kivándorló falusi magyar iparoscsalád megéhezik a vonaton. Szomory Dezső különböző affektált nevekre keresztelt színdarabjai. old. mint érdeklődő. Siófok és Abbázia. a frissen beköltözött nemzedékhez tartozó. Alacsonyabb társadalmi osztályokkal — nem fizeti ki magát s derogál is neki — nem keresi a kapcsolatot. ami nem lett volna baj a pályáján. — ismerhette jól. Zsidónökkel érintkezik.. hogy legközelebb az egyházatyákat fogja olvasni. ahol még szent a Tan sokszáz szabálya s a nyelv inkább jiddis. grófról. akikkel érintkezésbe kerül.. Írjon tehát amiről akar. 86 vagy a színpadon. akiben a Dob-utcán végigmenet néha magára ismert. De ugyan honnan ismerték volna meg a magyar életet. nem kívánkozik.” Ebben a könyvében remekül jellemzi Babits a zsidó intellektuelt: idegenségét. hanem mint úr. Szegény magyar paraszt. a magyar lelkialkatot. A világnézete a kaputól a Timár Virgil cellaajtajáig nagy változáson ment keresztül: meggyőződött. Minél szebben beszélt magyarul és minél méltóságosabban állt ki. földbirtokosról. ezernyi speciális árnyalatával? A „magyar-zsidó” író rendszerint valamely pesti.. a kaftános zsidó maradéka. ami régi volt és katolikus. immoralitását. vagy az ő szelleméhez hasonult. amelyben előadják darabját. Mindennek persze könnyű volna ellene vetni. úrinőről.. A tisztességes magyar nőről fogalma sincs. Tanulságos s egyben korjelző jelenség.). a „grundon”. de nem is tud befurakodni. amit oly derült nyugalommal viselt az a néhány kaftános ifjú. zsidó a direktor. zsidó tanulótársak között telik el. A parasztról csak kabarétréfákból. Shakespeare azonban csak egy volt s a mi zsidó irodalmárainkat éppenséggel nem emelte társadalmi határok és idők fölé a zseni univerzálizmusa. a magyar észjárást. polgárról. Ilyenkor. A színház. legfennebb rontott fővárosi zsargon-magyar. de egyúttal valami különös érdeklődéssel is.. 85 a zsidó gazdasági vállalat irodájába vezeti. felületességét. vagy vidéki városi bérházból kerül elő. zsidó pénzemberek vállalkozása.

Benedek Elek félvér fia.” kérdi már 1914-ben Gyóni Géza. Újságcikkek. konzervesek. Kiknek: a „New-York” volt a Pantheonja. Mik az okai a F F F 88 Hol vagytok most. A három pont: 1. természettől is szapora és bevándorlás útján is növekedő rétege. 1917 október 12. A frontharcosok elkeseredett antiszemitizmusa ismét a közvélemény gyújtópontjába vetette a problémát. Úgynevezett „Zsidó hősök aranykönyvei” látnak sorozatosan nyomdafestéket. nemkevésbé az alibi-adatokat. annál elkeseredettebben szólalt meg a magyar vidék. amely százszor konzervatívabb a mi parasztunknál és talán ezer év múlva is ugyanúgy fog hagyományaihoz. amely érzi az ilyesmi szükségességét. Kolozsvár.” 38 . A nagyváradi szabadkőműves szociológus Ágoston Péter jogtanár könyve a zsidók útjáról (1917) csak konstatálása az ismét elüszkösödött kérdés aktuálissá váltának.számtalan freudista. hadi-nyerészkedők s a hazaárulás-számba vehető hadicsalások tettesei (papírbakancs-ügy!) úgyszólván kivétel nélkül a zsidóság soraiból kerülnek elő. (Levél nyugatra. hol rikítóan hamis lírával uszít háborúra. a „Huszadik Század”-nak körkérdése (1917). mint aminővel a szabadságharcos dicsfényét igyekeztek megszerezni. Mindig csak egy aránylag kis rétege lesz a zsidóságnak. hogy fondorlatosán kihúzzák magukat a háborús áldozatvállalás terhei alól. A harctéren küzdő magyarság hamarosan rádöbbent arra. negyedik generációban — a mi kultúrzsidónkat adja.hiszen a zsidóságnak van egy óriási. — igaz egyik keresztény egyház tagjaival szemben sem merült fel a vád.. „Elvonulnak szemünk előtt a duzzadt potrohú hadiliferánsok.. honra. kis „intellektuellek”.. 89 Jól látja ezt a zsidó érdekek fürge őre. a nyolcvanas években és a recepció körül újból és újból annyi szenvedelmes mozgalmat váltott ki a magyarságból a testébe hatolt idegen elemmel szemben. vagy egyszerűen erotikus elbeszélő és színpadi mű jelzi a harmadik emancipált nemzedék mértéket nem ismerő szellemi térfoglalását. akik hadseregszállítói címeken a békeidők nyugodtságát élvezik itthon. éppen olyan hiteles anyaggal. Ennek a rétegnek vékony föle az. röpiratok. Kiket bús század baljós vége ellett? Szent nyugat előtt rajongva térdeplők. válaszművek serege száll vitába Ágoston könyvével.) 89 Ha a fővárosi sajtó hallgatott is.. — . A könyv jámbor konklúziója: a zsidók olvadjanak be a magyarságba. mely — harmadik. ma már rég beigazolódott az akkori gyanú. cipőtalpasok.. 1867-ben.. 1861-ben. ideálra. akik a szegény vértverejtékező katonától elvonni igyekeznek azt. amely 1848-ban. mint ma. Az érdekeltek körén messze túlterjedő visszhangot vált ki a Jászi Oszkár „progresszív” társadalomtudományi szemléjének. ami által ő erőt nyer az ilyen pöfékelő izraeliták bőrének megvédéséhez. — írta a Huszadik Század körkérdésérc felelve Benedek Marcell. 88 A hadiszállítók. Kik lehánytatok minden józan gyeplőt. 90 hihetetlen felzúdulást idéz fel a hatalom biztonságában is mértéktelenül érzékeny „felekezet” részéről. viszont annál bőségesebben a hadtápterületen. az „Egyenlőség” s már a háború kezdetén gyűjteni kezdi magas személyiségek igazoló és elismerő nyilatkozatait.) 90 „Nem megoldás. marhasózók. Bár a zsidó napisajtó eleinte hol vérzivataros vehemenciával. a biztonságos beosztásokban és a felmentettek között.” („Ellenzék”. Van-e Magyarországon zsidókérdés? 2. hogy a frontkatonák soraiban igen gyéren találkozik zsidó. Magyarországon és világszerte egyaránt. mely összeolvadás szempontjából számbajöhet. A felvonultatott szövetségestársak élén Baltazár Dezső hadakozik. Gúnyos mosolygók. hogy a zsidóság haszonélvezője és nem szenvedő osztályosa volt a nagy próbatételnek. A VAJÚDÓ ÚJ VILÁG A világháborúnak már első évében lángralobban a kihamvadtnak látszó antiszémitizmus. különállásához ragaszkodni. Ez az egyetlen „felekezet”.

Szabó Dezső egyik ellenforradalmi cikkében a zsidóság vagyonmentő vásárának nevezte az októberi forradalmat. Raffay Sándor. Szabolcsi Lajos így írt: „. Magyarul beszélt. de ez s a szervesen következő bolsevista diktatúra sokkal több volt ennél: vakmerő és kétségbeesett kísérlet a leszámolás elhárítására s a zsidóság uralmi helyzetének végleges biztosítására. akik az angol páncélos tankokra emlékeztető gépkocsikon robognak keresztül-kasul egy nagy. Liebermann Pál. Azok közül. amelyet el kell tipornia és meg kell semmisítenie”. György Endre. Közösséget alkotott a közösségen belül. Czirbusz Géza. Farkas Geyza. Zoványi Jenő. de zsidóul érzett.a szélsőségek. Ezek: Blau Lajos. félreérthetetlenül antiszemita szellemben nyilatkozott meg Buday Barna. Vanczák János. vajúdik „a háború tengerfájdalma közepett”. Lencz Géza. hogy „eszeveszett agitátor. Ritóok Emma. szociálisabb Magyarországot. stb. Cholnoky Jenő.. ki a legszemérmetlenebb felekezeti izgatók közé tartozik”. Fleissig Sándor. Roppant hadserege. amely élni akaró. bizonyult tartósnak. ha ugyan egyáltalában pásztorok voltak és nem egyszerű emberevők. bátorán szívét. legellentétesebb rétegeit öleli fel egy nagy egységben. amely „még csak útban van s arcát vérgőz és füstfelhő borítja”. melynek sötét Igen érdekesek a körkérdés kapcsán történt állásfoglalások. A körkérdésre adott higgadt és magasnívójú válaszok példátlan izgalmat keltettek a zsidó sajtóban. A leszámolásra. Mezey Ferenc. az „Új Nemzedéknek”' 1917 szeptember 30-i vezércikkében — felszervezkedett arra a harcra. Mezei Mór. Nem múlt el még nyolcvan esztendeje. Süket értetlenség fogadja a szinte társtalan magányosságban küzdő közírónak. vonzalom és szeretet Lesz hitének ideálja. Túri Béla. Haypál Benő. 1917 augusztus 18-i szám. amellyel a zsidóság magát sürgősen bekente és amely csak a nagy belső ellentmondások leplezésére szolgált. hol itt. évi izraelita így zengedezett az emancipációra törekvő zsidóról: F És ha vészterhes viszályok fenyegetnék a hazát..” Ravasz Lászlóról megállapítja. Magyarországon élt ugyan. Lépésről-lépésre bebizonyosodott a zsidóság nemzeti szempontból való megbízhatatlansága... Venetianer Lajos.) 91 39 . Radisics Elemér. Mi volna a zsidókérdés megoldása? A válaszok 91 s a körkérdés körül kifejlődött polémia meztelenül tárták fel a soká kendőzött tényt: a magyarság már türelme fogytán figyeli a zsidók gazdasági. a piros nemzetközi radikalizmustól kezdve a bankvárak lakosaiig. akik szerint van zsidókérdés. Az 50 beérkezett érdemi válaszból 13 tagadta a zsidókérdés létezését. nem képesek. („Egyenlőség”.. a párt-torzsalkodások látókörében felnőtt politikai vezetők.tehát félvad pásztorok voltak valahol Ázsiában. melyet a hazatérővel meg kell majd vívnia. Nyujtni fogja hű feleknek. hol ott felrepedezett. „Ez az új Magyarország már berendezkedett. így emlékezik meg a zsidó publicisztika: „. A nemzeti máz. amikor megállapítja: A zsidó idegen volt és idegen maradt és nem asszimilálódott. s az alázatos fogadkozások beteljesítése helyett a zsidóság olyan helyzetet teremtett. Oláh Gábor.magyarországi zsidókérdésnek? 3.. karát.” Cholnoky Jenő magyar őseiről. Az egész korszakot jellemzi Prohászka Ottokár. de bennrekedt a zsidóságban. ami itthon van kialakulóban. — Magyarország legnagyobb publicistájának — Milotay Istvánnak fellépését. Ő már ekkor hirdeti az eljövendő. Concha Győző. egy új társadalom látszólag legtávolabbi. És fölébredett becsérzet. politikai és szellemi egyeduralmát és a körkérdésre adott óvatos javaslatoknál sokkal radikálisabb megoldás a háború befejeztével közvetlen küszöbön áll. stb. amely már itt van és „amellyel annak az érkező újnak a legiszonyúbb harcot kell megvívnia. — írja hetilapjának.. akik Árpáddal jöttek be. rothadt város utcáin. És ő figyelmeztet megrázó szavakkal arra a másik Magyarországra. az új és magyarabb világ megteremtésére készülő magyar férfiak még a fronton állanak s azt. önérzetes nemzet számára elviselhetetlenné vált. Szabolcsi Lajos. a felekezeti türelmetlenség sötét középkori lovagjai perdülnek táncra a Huszadik Században. hogy az 1840. vagy nem akarják észrevenni a liberalizmus gátlásaitól telített.. fog dicsőjtni titeket. amely azonban még most születik.” „a protestánsok Bangha pátere. Ravasz László.. nem.

" 92 Amit Milotay István ennyire világosan látott s szemben az úgynevezett korszellemmel. amely a zsidóságot felekezetnek minősítette. oly kihívóan szemtelenkedik. jó és kevésbé jó nyilvános helyeken. ha így nézed őket. a magyar katasztrófa szellemi előkészítői. kirobbantói és haszonélvezői. derekasan szolgálta. Nem politikai történetírás a feladatunk. elárult magyar katonától volt félnivalójuk. Már a világháború kitörése előtt vannak jelei az aggódó előrelátásnak. alapvető jelentőségűek.. oldal. Pedig aranyláncaikkal.. ami szövetben. hogy a felbomlás. akiknek éppen a megcsalt. el sem hinnéd. ezek tapossák az utat erkölcsi ingadozásaiban és irányítják mindennapi. a türelmetlen és elégedetlen haladás kátéját hordják zsebükben s úgy néznek körül. elégedettségtől majd szétpukkadó élet foteljében. egy boldogságtól harsogó.. Weszprémy Kálmán úttörő könyvét.” 93 92 40 . a régi. hogy ezek mind forradalmárok. majd a széttépett ország alélt magyarságának zsarnokai és kihasználói a zsidók voltak. — sajnálatosan szerényszámú. bársonyban. Tíz esztendő. egy egész ellenséges világgal ilyen tökéletes formában kifejezésre is juttatott. a gőzölgő tállal előttük. a lázadás itthon azoknak a műve volt. posztóban és prémben. „A Cél”. ezek mind radikálisok. 93 F F MAGYAR ÖSSZEOMLÁS A jeladások. mialatt színházai. mindennapi újságjait legnagyobb részben a magyar keresztény erkölcsi világfelfogással ellenkező. hol van még egy darab az elavult.sikátoraiban és vak háztömbjei mögött öklét rázva ül az éhségtől ájult magyar hivatalnoki nyomor. ékszerben. Kiss Sándor tanulmányai. amelyeket a zsidókérdésről az összeomlás előtti években közölt. amelyet ez a forradalom még meg nem hódított s amelyet ők még meg nem ettek. a riasztás már nem menthették meg a magyarságot. Ekkor lépett fel az elárvult magyar ügyért a világháború egyik legvitézebb tisztje.. végigrezgett más öntudatos magyarok lelkén is. gyémántgyűrűikkel. Szeretném felhívni a magyar nemzet figyelmét arra. cipőben és fehérneműben még ez országban található. amelynek legkiválóbb fiai. Ezt az elbizakodottság és jólét zsírjától tündöklő arcú tömeget ha nézed a dunaparti nagy hotelek éttermeiben. amint dülledt szemmel és tágranyitott szájjal eszik a sültet. Curiának ismeretes döntvényével. Igen érdemes munkát fejtett ki a Szemere Miklós által a magyar faj védelmének nemes szándékával alapított folyóirat. a törhetetlen jellemű Dánér Béla. kifosztott. korzói és mulatói az új világ élvezőitől hemzsegnek és zsonganak. zárkózott debreceni magyar úr. ha nézed őket.. Ezek terpeszkednek ma a magyar gondolatvilágban. — írja. mulatóhelyeken és mindenütt. többek között „Új Magyarország felé” című könyvének előszavában 1917 október 24-én. ahol neki való testi és lelki élvezet habzsolható. ostoba Magyarországból. Csodálatos összjátéka Milotay István. amelyet 1907-ben adott ki: „A magyarországi zsidók statisztikája” címmel s amelynek figyelmeztető szavai és megdöbbentő adatai épp úgy nem keltettek visszhangot. — a frontokon szétszórva véreztek azért az „új Magyarországért”. akiknek minden új s akiknek arcán már a biztos győzelem fénye oly öntelten. — olvasóinak felvilágosítását. selyemben. mint Egan Lajosnak a zsidókérdésről 1910-ben írott műve. — ha még éltek. csipkében. de éppen a magyarországi zsidókérdés irodalma szolgáltatja a perdöntő adatokat ahhoz a históriailag megállapított tényhez. valóságos trösztöt alkotva. Nem hagyhatjuk említés nélkül egy magános. halljaiban. ha így nézed őket így. amely a háború folyamán mindjobban kibontakozva a dilettantizmusból. büszke szegénységben harcoljon megfélemlíthetetlenül tragikusan korai haláláig. — aki utóbb ügyészi állását is odavetette. mert nem értett egyet a kir. A harctéren. a színházak páholyaiban és zsöllyéiben.. a szőlőt. — hogy mai szépirodalmát. a jóllakottaktól. a színházak ostobaságait és trágárságait. amelybe bejutni nem közülük való magyar embernek alig lehet. — hogy életveszedelmek között. azt lerontani törekvő világnézettől átitatott. felidézői. idegen vérközösségbe tartozó emberek írják. amint magukon hordják mindazt. 97. különösen a közre irányuló elhatározásait. amely már felkészülten várta hazatérésüket. magyar csapatok körében sehol sem tört ki forradalom. a legjobb.

Az ország széthullott. a minden hatáskör és hatalom nélküli Garbai Sándoron kívül valamennyien zsidók voltak. zsidó kiadó produktuma. Landler Jenő. röplapokban. március 21-én leplezetlenül diadalmaskodott a zsidóság diktatúrája. Isten csak a kiválasztottjainak juttat. — sokszáz évben egyszer.ez a kapitalista-hadinyerészkedő zsidóságnak. Böhm Vilmos. Micha prófétáké. pénzügy. belügy. nem — ugyancsak zsidó — kizsákmányolóik. — megmentette talán az egész világ jövőjét. a haza. a „Világ”. a szelíd talmudi bölcseké.és katona-tanácsok. Kun (Kohn) Béla. német népbiztos. közélelmezés. Az októberi lázadás. 95 És talán nem érdektelen idézni a „magyar-zsidók” legilletékesebb orgánumát. Hamburger Jenő. helyettesei Hevesi (Honig) Gyula. valamint az októberi lázadók hitványságának és az egykorú liberális kormányzat ügyefogyottságának. — mely eltölti ma Oroszország vezetőjét. amelyek „Egy hónap története” címmel jelentek meg az általa szerkesztett „Az Esztendő” 1918 decemberi számaként. zsidó szerzőtől származó egykorú mű tanúsítja. legvégzetesebb időszakát a zsidóság döntő szerepének kihangsúlyozása nélkül tárgyalni. zsidók írják. Varga (Weissfeld) Jenő. azokkal a zsidó desperádókkal. Zsidók nyüzsögnek a hatalmi tébolyában hazaárulóvá züllött arisztokrata. hadügy. a nagy békeszerzők. 95 Külön említést érdemelnek Hatvany Lajos cinikusan őszinte feljegyzései. világbékével. akik élükön Kun Bélával és Szamueli Tiborral orosz földön már írják a bolsevista röpiratokat s indulnak hazafelé. közoktatásügy. a színpadról — úgyszólván kivétel nélkül zsidó agy terméke. helyettesei Szántó (Schreiber) Béla és Szamueli Tibor. El lehet-e választani az októberi lázadást és a bolsevizmust a zsidókérdéstől. Klein Árminból Miklós Andorrá avanzsált sajtó-nagyvállalkozó példátlanul elterjedt lapját az „Az Est”-et. napilapokban. gyávaságnak és önzésnek. hogy a bibliai és prófétai zsidó szellem az.. a zsidó szív és békeszeretet megmentette Oroszországot. folyóiratokban. Kevés jellegzetesebb „emberi dokumentuma” van a zsidó fölényeskedésnek. földművelésügy. A világforradalommal. Károlyi Mihály körül s fürge zsidó intellektuelek pattannak a nemzeti. a hadsereg. Pogány (Schwarcz) József. miként vélekedik a bolsevizmusról: „A zsidó szellem. Jezsajás. helyettese Lukács (Löwinger) György. december 27-én. helyettese Vágó (Weisz) Béla. ahol a vörös kalapácsos ember zsidó agitátorai szervezik számukra az elhódított ipari munkásságot. Kalmár (Kohn) Henrik. Trotzkij szavai bizonyítják. Soha még a zsidóság világtörténelmi hivatása oly éles fénnyel jel nem ragyogott. állítják össze a hirdetési ügynökből újságfejedelemmé. majdan a népbiztosságok élére. az államrend ellen uszítva őket. a lázadások előtt és az ellenforradalom után oly harsányan hazafias „Egyenlőség”-et. ami 1918.. F F A bolseviki népbiztosok a kormányzótanács elnökén. 1919. hanem a keresztény egyházak.. Erdélyi (Ehrlich) Mór. októberét előkészítette s a Nemzeti hadsereg fővárosi bevonulásáig elárasztotta az országot. demokráciával. zsidó az intellektuális igényeknek szerkesztett napilapjuk. 94 Mennyire zsidóügy volt az októberi köztársaság és az úgynevezett proletárdiktatúra.. elérte egyelőre célját.” A zsidóságnak ez a világtörténelmi hivatása mi felettünk is ott ragyog 133 napon keresztül s megismerkedtünk a szelíd talmudi bölcsek szellemével. zsidók kezében a szociáldemokrácia s szócsöve a „Népszava” és ők árasztják el lázító irataik százezreivel a proletárságot. amelynek az elöregedett és beijedt parlament s a tehetetlen liberális kormányzat ellenállás nélkül engedte át a hatalmat... 94 41 . pamfletekben. — mindezekből gazdag felsorolással szolgál munkánk bibliográfiai része. hazatérő katonák kiengedték kezükből a fegyvert. agitációs füzetekben. amely itthon dirigálja a sajtót és az irodalmat. a „Diadalmas forradalom” című üdvrivalgó zsidó nyilatkozatgyűjteményen kívül a napi sajtó és számtalan. helyettese Illés (Braun) Artúr. helyettesei Rákosi (Roth) Mátyás és Haubrich. mint éppen Oroszországban. — ilyen sorsot. Az a szellemi szenny. háborúba-fáradt. Mindezekkel a nevekkel találkozunk a forradalmasítás irodalmában is. — könyvünk bibliográfiai adatai e tekintetben feleslegessé tesznek minden további vitát. — azt hisszük. versekben. mint ez a memoár. szocializálás. negyvennyolcas analógiákkal félrevezetett. kereskedelem. Kunfi (Kohn) Zsigmond. külügy. Landler Jenő. avagy lehet-e a magyar történelem eme legszégyenletesebb. — írja Trotzkijt magasztaló cikkében 1917. Zsidó a társadalmat át meg áthálózó forradalmi szabadkőművesség. a zsidó tudás.

arról egy zsidó újságíró adatai híven beszámolnak „A vesztegető forradalom” című könyvben. a fajvédő politika. egy eszményeket nem ismerő. Csak az az indíték hiányzik. A zsidóság elleni önvédelmi harcnak 1919-ben éppen úgy a magyarság volt európai kezdeményezője. amit minden gátlástól. 99 Milotay István szociális szellemtől áthatott lapjának. két forrásból táplálkozik. 1848—49. — vijjog poétaként az özönvíz felett s a hihetetlenül korlátolt szellemű. a kuruckor dúsgazdag költői termésére. amely nyomon követi a felszabadító magyar haderőt. A magyar szellemi élet „vogelfrei”. Sok más tanulság mellett a proletárdiktatúra azt is beigazolta. a másik: az ismét magyar alakulatokba tömörült volt frontkatonák világháborúból eredő leszámolási akarata. Körülöttük alakulnak meg az egész Csonkaország Szerzője Fehéri Armand. befolyást gyakorolt reájuk. sőt kezdetben indítást adott nekik. Az a lángoló antiszemitizmus. — a „Ne lőjj fiam.. handabandázás. mint 1875-ben Istóczy Győző az antijudaista törekvéseknek. És ekkor bizonyosodik meg: mihelyt nem a magyar kultúra ősi fáján parazitáskodva. úgy a zenében is csak a keresztény sablont követi a zsidó művészet. megújult magyarság irányttörő. A magyar ellenforradalom. — írja már 1881-ben Liszt Ferenc. Például a „Kommunizáljuk-e Zsófit?” című remek pamflet. 99 Szellemi téren — torz plakátok és alantas röpiratok roppant szeméthulladékán kívül. a fővárost újból kereszténnyé hódító. Az egyik a bolsevizmus közvetlen szörnyű élménye. függetlenül kellene az írástudó faj alkotóképességét kifejteni. hanem önmagából. programadói. — semmi sem maradt utánuk. amelyre akkor és azóta is annyiszor hivatkozott a zsidóság. idézzük a modern kereszténység legragyogóbb európai igehirdetőjét. csak zsidólázadás volt. tollal. 98 A zsidó írástudóknak ez a lázadása csak rombolni tudott. csak váltogatják s kombinálják az elemeket. 97 amelyekkel pesti zsidógyerekek a magyar parasztot igyekeznek meggyőzni — Szamueli Tibor akasztófái mellett. hogy a zsidóság eredeti önálló művészi alkotásra még saját rendszerén belül is képtelen. Ennek a mozgalomnak ideológusai. Tormay Cecilét. Gondoljunk a magyar forradalmak. amikor Várnai Zseni. sivár lelkű idegen intellektuálizmus hatalomratörő pártütése. a fajbiológia és fajvédelem fáradhatatlan tudományos megalapozóját. lelkesülni és lelkesíteni nem tudó. az új Európába illő. mocskoshangú röpiratáradatba némi humort csak azok az elmetermékek visznek. vagy az ideggyógyászat hatáskörébe tartozó elfajzás. hatalmas várospolitikust és szónokot. A külföldi példa.. vezetőalakját. az izzásig hevült nemzeti géniusz soha el nem haloványuló sugárzására: bizony 1918—19. Gömbös Gyulát. Hogy csak a legnagyobbakat említsük a halhatatlan emlékű vezérszellemek közül. de saját esztétikai mérlegükön lemérve is csak silány giccs.Miként igyekezett az októberi lázadás és a proletárdiktatúra a terror eszközei mellett pénzzel is korrumpálni az irodalmat. Méhely Lajost. amely megelőzte a hatalmas. apostolai a magyarság legkiválóbb elméi. melyeket mi megteremtettünk. államátalakító külföldi mozgalmakat.. amit az októberi forradalom odázott el. akik szóban. 98 A zsidó a magáéból alkotni. az idegen befolyás.. 97 96 42 . A zsidók nem tesznek egyebet. korlátozástól felszabadultan produkálni tudnak: nemcsak általános művészi szempontból. vagy amint akkoriban nevezték: keresztény kurzus. Prohászka Ottokárt. 96 Ha ugyan lehet egyáltalán irodalomról beszélni ebben a sötét időszakban. mindössze mással együttérezni s mást utánozni képes.” kezdetű hírhedt pacifista vers szerzője. a mind határozottabban faji alapokra helyezkedő keresztény-nemzeti irány magyar történelmi megmozdulás. Valamint a színpadon s a festészetben. teremteni nem tud. tettel egyaránt harcoltak az elhatalmasodott zsidóság visszaszorításáért s a liberális korszak és a két lázadás tanulságainak levonásáért. F F F F MAGYAR FELTÁMADÁS Horthy Miklós fővezér Nemzeti hadserege hódítja vissza a diadalmas szegedi trikolórral a bűnös Budapestet. mert én is ott leszek. az „Új Nemzedék”-nek szerkesztőségét már az októberi köztársaság alatt összetörték. Wolff Károlyt s a magyar nők megszervezőjét.

Viszont Milotay István körül egész publicista-iskola alakult ki. a „Cionista bölcsek jegyzőkönyvei”-t és sok más értékes felvilágosító művet. Az itthonmaradt zsidóság írástudói a méltatlanul üldözött sebzett ártatlanság mezében írják az önigazoló röpiratok tengerét s a kezükön maradt sajtó újra hangos a „magyar zsidóknak” a közelmúltban nagyon is elfelejtett hazafiaskodásától. számos szerényebb tehetségű magyar szépíró ír zsidótárgyú regényeket. vagy a különítmények keze. 100 Harcos szatirikusa a nacionalista újjászületésnek és az antiszemitizmusnak Liszt Nándor (Lisztius). Bangha Béla. Szabó László. Feltárja a szabadkőművesség bűneit. egységes világnézeti alapon álló bajtársi szövetségeit. Kovács Alajos 1922-ben adott ki. vagy a börtönben ülő szellemi vezetőit. Marschalkó Lajos. — újabb felfedezésre vár. Bajcsy-Zsilinszky Endre azóta homlokegyenest ellenkező politikai elveket hirdet. az „Elsodort falu” ismét jelentőségéhez méltó helyet ad a zsidókérdésnek a szépirodalomban. Kádár Lehel. akiket nem ért el a magyar igazságszolgáltatás. melyet tudós szerzője. a zsidóság elleni küzdelem célkitűzésével. amely szintén megteremti a maga fegyelmezett szellemű. Makkai János s a fiatal nemzedékből Vajta Ferenc. A sajtóban Milotay István mellett egész sereg jeles magyar publicista foglalkozik a zsidókérdéssel. Tormay Cecilé „Bujdosó könyv”-e az egyik legnagyobb irodalmi siker. Úgy ezek a hatalmas társadalmi szervezetek. A több lelkesedéssel. hitéleti és felekezeti szempontból fogta fel. J. mint Baltazár Dezső püspök és Rákosi Jenő. A szociáldemokrata izgatás újra felüti a fejét. 102 F F F Bangha Béla S. A Keresztény Nemzeti Liga alapvető könyvkiadói munkába kezd. Igen nagy hatást vált ki Luzsénszky Alfonz Talmud-fordítása. az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga és a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége. mint szakértelemmel szerkesztett jobboldali sajtó mellett röpiratok tömege foglalkozik a zsidóproblémával. minők a MOVE. a szovjet területén. ezeket a kiadványokat senki. Ennek az élesen antiszemita felszabadító harcnak hordozója a frontokatjárt ifjúság. amelynek legkimagaslóbb tagjai Rajniss Ferenc. külföldre szökik s emigrációból árasztja rágalmait Magyarországra és igyekszik a páriskörnyéki diktátorokat beavatkozásra bírni a zsidóság érdekében. aki Karinthynál sokkal szélesebbkörű műveltséggel. Ennek az időszaknak egyik legértékesebb terméke a zsidókérdés első tudományos statisztikai feldolgozása: „A zsidóság térfoglalása Magyarországon”. soha. csak a Bethlen-kormánnyal megkötött paktumig a körülményeknek megfelelően jóval óvatosabb eltávozott vezéreinél. a Központi Sajtóvállalat megteremtője. bár sajnálatosan nélkülözi az emigrációban. 101 a bolsevizmusról lagymatag s a zsidók szerepét igen tapintatosan érintő. működött Sulyok István. mint az egész ország magyar közönsége követelik a két lázadás konzekvenciáinak levonását s a zsidókérdés megoldását. Andrássy Gyula gróf maga is megoldandó problémának minősíti a zsidókérdést. A zsidóság szellemi elitje két részre szakad az ellenforradalom győzelme után. sehol teljes egészükben össze nem gyűjtötte. sajnos. Lendvai István nem maradhatnak említés nélkül. (1921. a „Szózat” című fajvédő napilap főszerkesztői. radikális nacionalista programmal. a sovinizmus apostola. Az üzemben lévő második garnitúra azonban szinte kivétel nélkül szintén zsidó. — főként vidéki mű. Az ellenforradalom utáni évek rendkívül gazdagok a zsidókérdéssel foglalkozó irodalomban. vagy teljesen mellőző műveket ad ki Gratz Gusztáv és T. álláspontja a zsidókérdésben fokról-fokra veszített faji jellegéből s végül az egész problémát erkölcsi. páratlan verstechnikával és mély világnézeti meggyőződéssel írta pompás krokijait. az Ébredő Magyarok Egyesülete. (a páholytestvérek teljes névsorával). Míg ifj. Lendvai István a liberális sajtó szolgálatába állott. A „Mi az igazság?” jellegű alibipamfletek munkatársai sorába sikerül olyan celebritásokat megnyerni. A súlyosabban kompromittált vezetők.) 102 Gálócsy Árpád úgyszólván egymagában harcol ellenük az „Egyszerű igazságok” folytatólagosan megjelenő nyílt leveleivel. Oláh György. Ulain Ferenc és Zsilinszky Endre. Szabó Dezső páratlan hatású reprezentatív műve. s így igen sok munka. amely az utolsó években elérte a kétszázezres példányszámot. 101 „Gondolatok néhány belügyi kérdésről” című röpiratában. lefordíttatja a zsidó világforradalom bibliáját. a megszállott Erdélyben. mint a „Szózat”-ban. 100 43 .magyarságát felölelő egyesületek. számos európai nyelvre lefordítják. mint már előszavunkban említettük.

Ezért tulajdonképpen azt csinálták. módszereiket. a „Pesti Napló” 1927-ben többek között a következő illusztris munkatársakkal dicsekedhetett: gróf Andrássy Gyula. mint a háborús konjunktúra csúcspontján. Az ellenforradalmi törvényhozás egyetlen szerény eredményét. Tőzsdei manőverek. oldal. hogy az F F F A Nemzetgyűlés 1920 augusztus 7-i ülésén. — ami megfelel körülbelül a konszolidáció évtizedének. sőt a neonacionalizmus (!) jelszava. gróf Klebelsbereg Kunó.. Hírlapirodalomban.. Rakovszky Iván. részben antiszemita jelszavak hangoztatásával új. rohamosan lép ki defenzív állásaiból a zsidóság. Divatos új ruhába öltözött kivénhedt irányok próbáltak most a keresztény. de hasonló eszközökkel. filokrisztiánizmus. — korlátlanabb. Baltazár Dezső. ami a magyar diákságból évről-évre megismétlődő. Az egész trianoni antiliberális mozgalom. magyarabb szellemiséget létrehozni. kiadás. konzervativizmusát. gyökeres változásoktól irtóztak. 105 Szekfű Gyula: „Három nemzedék és ami utána következik. varietében. a moziban. Pesthy Pál. Az Arany-féle klasszicizmusnak második vagy harmadik epigonnemzedéke vette át a nemzeti kultúra terén az irányítást. 104 Ugyanez történt a folyóiratok terén. Ugron Gábor. harmadik nemzedék tagjai hívták életre. kaotikus tartalmát. a fővárosban és vidéken tobzódik a síber-világ. Ő mondja a következőket: „A főnehézséget az egész fejlődésben az okozta. színházban továbbra is a régi budapesti kultúra érvényesült s a Trianon utáni antiliberális korszakban mehetett végbe. Gaál Gaszton. viharos tiltakozást vált ki. mely a harmadik nemzedék állapotait akarja némi átszínezéssel fenntartani. ugyanez a színházban. 104 103 44 .” 5. 442-444. A vesztett háborút követő gazdasági zavarokat. leszámolni azokkal. határtalan harácsolás szipolyozzák a katasztrófától kábult országot s a zsidóság hatalma tíz éven át. hogy a mozgalmat a régi irányoknak emberei irányították.. amikor még a derék Budaváry László a nemzetgyűlés helyeslésétől kísérve követelte átfogó beszédében a zsidókérdés intézményes rendezését? 103 Amikor az egész országot áthatotta a szenvedélyes akarat. Ripka Ferenc. De nem vette észre — mint mostani szereplése is tanúsítja —. amit azok. Puky Endre. Szcitovszky Béla. Benne gyökerezvén a harmadik nemzedékben. de a vidéki magyar publikumnak is legtöbbel olvasott kedvence. gróf Apponyi Albert. Szekfű Gyulát. ahol Színházi Élet maradt nemcsak a budapesti zsidó. akik az alig pár évtized előtt nagylelkű ajándékul nyert jogaikkal ilyen hálátlanul és vészthozóan visszaéltek? A magunk — esetleg elfogultnak minősíthető — megállapításai helyett idézzük a tárgyilagos tudóst. gróf Zichy János. Vass József. hogy az új alakulatokat általában a korábbi. továbbra is hatalma teljében marad. lánckereskedelem. hogy ez nem sikerült. új irányba próbáltak ugyan menni. Zsitvay Tibor. Miklós Andornak a forradalmakban legsúlyosabban kompromittált egyik lapja. kiket feleslegessé akartak tenni. aki objektivitásában a lezárult év (1942) karácsonyán már a „Népszava” ünnepi cikkírói között is szerepet vállalt. Nincs mit csodálnunk. mindezt megértjük abból. Hogyan történhetett ez a recidiva 1920 után..” 105 Szekfű Gyula találóan állapítja meg a kórképet — a harmadik liberális nemzedéket illetően. akik a két forradalomtól megijedve. Míg a jórészt fixfizetéses magyar középosztály tönkremegy. inflációt. a főiskolai numerus clausus törvényt a zsidók által előkészített népszövetségi nyomásra módosítani kell. — Prohászka Ottokár programját lassanként feledésbe engedték merülni — akár szellemi téren. ahol egyszerűen átvették a harmadik nemzedék hivatalos szemléletét és lemondtak a magyar népiesség segélyével alakítandó új kultúráról. de a régi metódusok megtartásával. Berzeviczy Albert. mindennapos ellentmondásait és nem utolsósorban gyors ellanyhulását. akár gazdasági téren. Rákosi Jenő. őrgróf Pallavicini György. az országcsonkítással járó eltolódásokat féktelen mohósággal használja ki a zsidóság a gazdagodásra. némi átfestés és áthangolás árán. hogy a progresszivitás és oktobrizmus vezető hírlaptulajdonosa megsokszorozhatta tevékenységét. más. önmagukat természetesen nem tudták átalakítani. akik a korábbi liberális világnézetről antitétikusan áthelyezkedtek az antiliberálisra. s csakhamar napilapok egész koncernjét tarthatta kezében. megszabadulni azoktól. Balogh Jenő.Amint az antiszemita keresztény kurzust sorra váltja fel a pro-kereszténység. Dréhr Imre. de gondolkodásukat. (a nagyvárosi zsidó kultúra) ily módon. csak más irányban.

ellenforradalom fiatal, új Magyarországa csak időlegesen tűnt el a közélet felszínéről, ám a félretolt, kijátszott új nemzedék megőrizte világnézetét s ezt a csalódások csak megacélozták. Politikai gyakorlatlanságában pillanatnyilag átengedte ugyan a vezetést a letűnt kor utolsó generációjának, az idő azonban, a kérlelhetetlen igazságosztó évről-évre több akadályt és akadályozót hárít el útjából — a természet rendje szerint. SEMMIT SEM TANULTAK... A nekibátorodott zsidóság mindebből csak annyit látott, hogy a félve várt leszámolás hangos frázisokban puffog el. Ezenfelül igen gyorsan felismerte, hogyan kell helyezkednie a trianoni magyarság igényeinek megfelelően. Az egész magyar közvélemény uralkodó gondolata a megszállások első napja óta — s ez nagy vigasz a sok kiábrándító tanulság között — húsz éven át a revízió maradt, olyan általános és egységes akarat, amely egy percre sem ismert megalkuvást, sem ellankadást. A fűzfa- és bombaszt-irredentizmus tolakodó szolgálata mellett (emlékezzünk csak a közelmúlt zsidó operettek kupié és slágerirredentájára!) az egyetemes magyarságnak ezt a legszentebb törekvését használták ki a maguk javára. Nem szabad az utódállamoknak példát adni a kisebbségek üldözésével, — még ha csak felekezetről van is szó, (mert a zsidóság a kommün bukása után ismét „magyar-zsidó” felekezetté vedlett), — hangoztatták, hirdették, propagálták minden lehető módon és alkalommal. S ugyancsak magyar érdekké vált észre nem venni a megszállott területek zsidóinak pálfordulását, akik Erdélyben, a Felvidéken, déli elszakított területeinken máról-holnapra zsidó nemzeti pártokat, szervezeteket alakították, sajtót teremtettek és kisszámú kivételtől eltekintve haladéktalanul megtagadták az üldözött magyarsággal a közösséget s az új impérium legszolgálatkészebb és hangosabb híveivé szegődtek. Most igazolták a zsidók a liberális ábrándkergetőkkel szemben Széchenyi István meg nem szívlelt igazságát: „Ha valaki magyarul tud, magyarul beszél, innen következik-e, mikép neki ezért már magyarrá is kellett volna átalakulnia? ...a szólás még korántsem érzés, a nyelvnek pergése korántsem dobogása még a szívnek és ekkép a magyarul beszélő korántsem magyar még...” De nem hajlandók egy talpalatnyi elhódított pozíciót sem visszabocsátani a magyarság birtokába és ezt a végzetesen rövidlátó magatartásukat elbizakodottá teszi a háborúban vesztes országok, így elsősorban a weimari német köztársaság gazdasági és szellemi életének rohamos elzsidósodása. Hovatovább egy Amerikáig érő nemzetekfölötti zsidó kultúr-szolidaritás alakul ki Európában, amely hatalmába keríti és nemzetközivé változtatja a sajtó, az irodalom, a film és a színpad messzekiterjedő s dúsan jövedelmező régióit. A zsidó írókat feltüntető névsorunkban ott talál az olvasó mindenkit, aki az elmúlt esztendőkben teret, nyilvánosságot, dicsfényt és gazdag profitot élvezett — sub titulo magyar irodalom. Ennek az internacionális együttműködésnek egyik következménye az is, hogy a magyar könyvpiacot elárasztják külföldi zsidó középszerűségek jelentéktelen, vagy éppenséggel sikamlós, sőt immorális műveinek fordításaival s meghamisítják a külföldi irodalom képét a magyar közönség előtt.. Az előzmény a német nyelvterületen kívül egyedülálló magyarországi Heine-kultusz. Ki volt tulajdonképpen Heinrich Heine? „Az emberiség egyik legnagyobb lírikusa; egyik legcsodálatosabb orma annak a hegyláncnak, amely Homeros, Dante, Shakespeare, Goethe, Hugó, Petőfi, Shelley, Baudelaire, Byron, Dosztojevszkij, Balzac, Tolsztoj, Zola, Nietzsche, Ady neveivel veri vissza az égre az istenség ekhóját”, — ilyen egetvívó és mosolytkeltő szuperlativuszokban ír róla még ma is a zsidó művészet. 106 És ezt sokáig sikeresen el is hitették a magyar olvasóközönséggel, holott komoly költői szándékkal írott versei nem egyebek az utánérzett német romantika brilliáns stílusgyakorlatainál s ami eredeti benne, az zsidó zsurnalizmus, de nem szépirodalom. A közelmúlt esztendők pesti szolidaritása Hugó von Hoffmansthalt és Franz Werfelt emelte ugyanilyen csodálatos
F

106

Magyar zsidók könyve 1943. (183. old.).

45

ormokká. De szellemi azilumot nyújtott a magyarnyelvű könyvkiadás Werfel emigráns sorstársainak, Lyon Feuchtwangernek, Otto Zareknek, Emil Ludwignak, — aki az ősi Kohn névre hallgat, — Otto és Stefan Zweignak is. Meg kellett ismerkednünk az új-héber és zsargon-irodalom jeleseivel is, mint Salom Asch, Israel Zangwill, Osyp Dymov, Ilja Ehrenburg, Nachum Sokolov, Avigdor Hamieri, Josef Opatosuh, Matwei Roesmann és mások. Könyvpiacunkat elárasztják az utolsó harminc évben a zsidó szerzők: Felix Salten, Bernhard Kellermann, a szemérmetlen erkölcsrontásért halállal bűnhődött Hugo Bettauer, Lili Körber, Jákob Wassermann, Alfred Kerr, Egon Ervin Kisch, Georg Fink, Arnold Hoellriegel, Alfred Döblin, Max Brod, Leo Perutz, Tristan Bernhard, Henri Bernstein, Jean Richard Bloch, Vicki Baum, Maurice Dekobra, André Maurois, Joseph Kessel, Catulle Mendès, Matild Serao, Guido da Verona, Dino Pitigrilli, az „amerikai” Edna Ferber, a „román” Panait Istrati, Hermann Heyermans, Peter Nansen és számtalan társuk. Az ú. n. művelt körök gondolkodásmódját Sigmund Freud fertőzi meg, a legnagyobb filozófus, közvetlenül Spinoza Baruch után, Henri Bergsen, a legkimagaslóbb esztéta Brandes György és műtörténész Reinach Salamon. 107 A zsidó zúgkiadók árasztották el az országot az”„Ezeregyéjszaka”, „Boccaccio dekameronja” kiválogatott, erotikus részeinek, valamint Casanova, Faublas lovag szerelmi kalandjainak s más nemzetközi „pikantériáknak” fordításaival, főként a serdülő ifjúságra spekulálva. Ez a műfaj finomul utóbb szépirodalmi freudizmussá. És itt kell megemlítenünk, hogy zsidó alapítás a két pornográf vicclap, 108 a „Flirt” és a „Fidibusz” is, — első munkatársai Heltai Jenő, Molnár Ferenc és Szomory Dezső, két visszataszítóan obszcén regényével a „Lord Betom ifjúságával” s a „Balog Tutával", valamint zsidó a két kifejezetten pornográf író: Márkus József (Satanello) és a közszemérem elleni vétségek marasztaló ítéletei miatt külföldre szökött s Londonban elhalt Újhelyi Nándor. „Könyvkiadóvállalataink zsidóvédő irodalompolitikája nem merül ki abban, — állapítja meg Bosnyák Zoltán, 109 — hogy megakadályozzák magyar írók zsidókérdéssel foglalkozó írásainak piacárakerülését. Pozitív irányban úgy igyekeznek a zsidóbarát közhangulatkeltés ügyét szolgálni, hogy külföldi zsidó és zsidósággal rokonszenvező íróknak émelygős, álhumanizmustól csepegő, kifejezetten zsidó tárgyú írásait magyarra fordítva, szinte megszámlálhatatlan tömegben dobják piacra…” A magyarországi zsidóságról is elmondható a keresztény irányzat ellanyhulása után a történelmi közhely: semmit sem tanult és semmit sem felejtett. Főleg nem felejtette el sérelmeit azokkal szemben, akik hatalmi pozícióit veszélyeztették. Újból felvirágzó napisajtójuk és revolverzsurnalizmusnak a mintakép „Pesti Futárt” messze túllicitáló lármás és arcátlan orgánumai szívós és eszközökben nem válogató hajszát folytatnak mindenki ellen, aki jobboldalisággal kompromitálta magát. Ott sem tanúsítanak semminő belátást, ahol saját érdekük volna s könnyen módjukban állana a jogos elkeseredésen enyhíteni. Legkiálltóbb példa erre a főiskolát végzett magyar ifjúság évekig tartó nyomora, az ú. n. állástalan diplomások kérdése. A zsidó gazdasági világ ridegen elzárkózik ennek a kirobbanással fenyegető szociális nyomásnak levezetésétől s nem hajlandó a magyar fiatalság bárminő szerény elhelyezkedéséért áldozatot hozni, amikor óriási régi és új zsidó vagyonok duzzadnak fel a konszolidáció vám- és ipari politikája következtében. Ezzel magyarázható, hogy az elsekélyesedő magyar szépirodalom óvakodik a zsidó-problémát érinteni, érdekes kivétel Babits Mihály „Timár Virgil fia” (1922) és Móricz Zsigmond „Kivilágos kivirradtig” (1926) 110 című regénye, amelyekben ismét a két világ kiegyenlíthetetlen
F F F F

Ide tartozik Else Jerusalem zsidó írónő ocsmány regénye, a bordélyházak belső életét nagy tárgyismerettel rajzoló „Szent Skarabeus”. A könyvet Kunfi Zsigmond, a marxismus kultúrpolitikusa fordította és a Népszava könyvkereskedése adta ki. (1911.) 108 Az első ilynemű zsidó kiadvány a „Pikáns Lapok”. 1883-ban. 109 „A zsidókérdés újabb alakulása Magyarországon.” 74. oldal. 110 Irgalmatlan őszinteséggel rajzolja a filoszémitának elhírlelt Móricz Zsigmond a vidéki magyar társaságba furakodott zsidó birtokost: „Pogány Imre, — írja róla — aki egyre szenvedélyesebben játszotta az alföldi dzsentrit és folyton dalolt, különös, túlzottan eredetieskedő műnépdalokat dalolt, amelyek Pesten teremnek a zengerájokban... Olyan ez — állapítja meg az író az egyik vendég (a nevelő) szavaival —, mint minden, amit a zsidók felszednek s a maguk

107

46

idegensége kísért. A „Kártyavár”-ban (1924) elzsidósodott pestkörnyéki várost rajzol Babits, „egy új, hazárd és szennyes Magyarország szimbólumát”. A divatos „magyar-zsidó” írók kevés kivétellel gondosan tartózkodnak a zsidókérdés érintésétől. Felületes társadalmi regényeik és színműveik a nemzetközi piacnak készülnek, igazi, időtálló értéket hiába keresünk közöttük. Viszont megjelenik az Ágai Adolf nyomdokain haladó, propagandacélú zsidó vicc nagyüzemi termelése, — a kedvesen cinikus, mulatságosán furfangos, rokonszenvesen bohém, de alapjában véve derék, hazafias, melegszívű zsidó népszerűsítésére Nagy Imre „Ojság”-jában s számtalan mellékkiadványában, valamint Hacsek és Sajó alakjában. Nem hiányzik a szimpátia-keltésnek a szentimentalizmusra spekuláló válfaja sem, ennek iskolapéldája Indig Ottó „Toroczkói menyasszony”-a (1931). Az asszimiláció kulisszái mögött eközben újjászületik a régi irány, a vallási közösségből soha ki nem szakadt zsidófaj modern hangú irodalmi kifejezője. Míg Szabolcsi Lajos, a tiszaeszlári Miksa fia és az „Egyenlőség” szerkesztésében trónörököse dillettáns, de annál bővebb termésű írásaiban a chasszideus legendákat, a Talmud és Midrás gyöngyszemeit igyekszik összhangba hozni a „magyar-zsidóság” fikciójával, 111 tehetségesebb és őszintébb írótársai már leplezetlenül megvallják fajiságukat. „Mélyíteni kell a zsidókban a faji öntudatot, — írja Patai József, ennek az iránynak egyik legkiemelkedőbb képviselője — ez többet ér minden emancipációnál. Külső szabadság és belső rabszolgaság helyett igazi belső felszabadulást, méltóságot és szilárd etikai talajt ad.” A magyar közönség ez idegen világ írói iránt soha nem mutatott érdeklődést, s nem ismeri Patai Józsefnek, a „Múlt és Jövő” szerkesztőjének, vagy Ujvári Péternek műveit. Pedig ma már elvitathatatlan ezt az utat járja a magyarnyelvű zsidó irodalom, amelynek művelői közül Pap Károly, mint regényíró érdemel külön említést. A zsidó lélek mind nyíltabban fordul az ősi mágnes, Jeruzsálem felé s a Balfour-deklarációval felújított nemzeti otthon szelleme szerteárad a „galuth”-ban. A megszállott magyar területeken őszintébb ez a folyamat, 112 Csonkamagyarországon leplezetten indul: túlontúl sok gazdasági és társadalmi előny forog kockán.
F F

A LESZÁMOLÁS Közeleg azonban az idők teljessége, a korforduló. A liberalizmus százada romokban, vérben, lelki zűrzavarban, Európa népeinek lehanyatlásában végére jár. Csak azok nem akarják ezt észrevenni, akik haszonélvezői voltak a letűnő korszaknak s néhány évtized alatt hihetetlen hatalmat és gazdagságot halmoztak össze maguknak. A német birodalom tépi le magáról először a liberalizmus Nessus-ingét, amely vérét, húsát csontig égette már. Hitler Adolf világtörténelmi jelentőségű küzdelmét a magyarországi zsidóság is gúnnyal és
temperamentumához képest átalakítanak. Túlzott és buta. Csupa nyelvi ficamodás... Ez az egész csak a zsidó úrfi dzsentriskedő hencegése...” 111 Lónyakat a festő ha ragasztana emberi főhöz S többszín tollakkal vonná be az innen amonnan Vett tagokat, s hal lenne alant, rút, barna alakkal A fenn szép, deli nő, szemlélésére bocsátva Nem fakadandnátok kacagásra barátim? Higyjétek, Pisók, e rajznak volna szakasztott Mása az oly könyv, mely, mint lázbeteg álmai, zagyva És hiú képekkel tarkállik s össze nem illő Főt és lábakat ad az egészhez... Ez a „magyar-zsidó” irodalom önkénytelenül is emlékezetünkbe idézi Horatius „Ars poeticá”jának örökérvényes bevezető sorait. 112 Irodalmuk is rendkívül széleskörű. Könyvünknek — sajnos — ez egyik leghiányosabb része, mert az utódállamokban a megszállás alatt megjelent magyar nyelvű művek teljes bibliográfiája még megírásra vár.

47

kicsinyléssel kíséri, diadalrajutása után elkezdődik a közismert humanista hangszerelésű jajveszékelés. A tanulságokat azonban még most sem hajlandók levonni. Jelszavuk, mint 1919—20-ban a jogrend, úgy most az ősi alkotmány. Meg kell védelmezni ősi alkotmányunkat az átkos idegen eszmeáramlatokkal szemben, hirdeti ugyanaz a zsidóság, amelynek évtizedeken át minden törekvése, megnyilatkozása, cselekedete az ezeréves magyar konstitució és a hagyományok lebontására, vagy felrobbantására irányult, hogy a romokból rakjon „palotát heverőhelyének”. Ez a kéretlen és indokolatlan alkotmányvédelem azonban már csak arra alkalmas, hogy az ellenforradalmi ifjúságból férfikorba érett magyar nemzedék gúnyos felháborodását és éles ellentmondását váltsa ki. Darányi Kálmán miniszterelnök államférfiúi belátása nyit utat a történelmi folyamatnak, amely egyébként erőszakkal tört volna teret magának. Az első zsidótörvény jelentősége nem a „társadalmi és gazdasági rend egyensúlyának helyreállítására” éppen nem elégséges, enyhe rendelkezéseiben keresendő, hanem a bátor kezdeményezésben, a nyílt kiállásban azzal az ellenféllel szemben, amelynek létezéséről oly sokáig még beszélni sem volt szabad. A zsidóság anyagi eszközöket nem kímélve cikkek, nyilatkozatok, körlevelek, röpiratok légióit mozgósítja a törvényjavaslat s annak előrelátható folytatása ellen. A harcot a Gömbös Gyula által alapított fajvédő sajtó veszi fel, vállvetve a többi keresztény lapokkal. Az anyagi erő és vakmerő hang tekintetében még mindig túlhatalmas zsidó sajtóval szemben az Imrédy kormány megkezdi a leszámolást. Az ú. n. laprevízió 1939. január elsejére likvidálja a hetilap és folyóirat-dzsungelt. 113 Az újságírói frontot a keresztény szellemben megalakított Sajtókamara tisztítja meg. A második zsidótörvény, ha a felsőház által beiktatott módosítások sok tekintetben nem is engedték érvényesülni eredeti intencióit, újabb erőteljes lépést jelent a zsidóság visszaszorításában és a magyar szellemi élet felszabadításában. A kiegészítő rendeletek és novelláris intézkedések egyaránt egy cél felé utalnak, s ez a zsidóság teljes disszimilálása és kiküszöbölése a magyar nemzet testéből. Ez azonban már a jelen, amelyben küzdve és reménykedve élünk, vállalva az új világháború terhét és kockázatát, amit a zsidóság zúdított az emberségre európai pozícióinak visszaszerzése céljából. A zsidótörvény vitájával kapcsolatban, amikor sok érdekes, értékes, de igen sok tájékozatlan megnyilatkozás is hangzott el a zsidóság és védelmezőik hangulatkeltésre szánt, unos-untig ismert érvelésével szemben, nem maradhat említés nélkül Kovács Alajos alapvető értékű műve, „A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében” (1938), s minden elismerést megérdemelnek Bosnyák Zoltán fáradhatatlan kitartással, bátorsággal és széleskörű tudományos felkészültséggel írott tanulmányai. Nem hallgathatjuk el a korforduló egyik aggodalomkeltő tünetét: a beérkezett magyar írók nagy többségének célszerűen óvatos, vagy értetlenül semleges magatartását a világhistóriai változás s ennek egyik legfontosabb jelensége, a zsidókérdés irányában. Az egész emberiség sorsa dől el abban a szörnyű erőpróbában, amely a régi világ romjai fölött tombol s Pesten házassági háromszögekről, individuális lelki differenciákról cseveg, vagy a humánum elefántcsonttornyában borong éteri személytelenséggel a magyar író. Valljuk be őszintén, igen sok prózai eleme is van ennek a tartózkodásnak: a zsidó könyvkiadócégek, a színházak zsidó közönsége, zsidó kapcsolatok, az állásfoglalással járó kockázat 114, — idősebb írónemzedékünknél a liberális beidegzettség. Sem az állami, sem az arizált magánszínházakban nem került színre darab, amelynek szerzője a zsidókérdéssel merészelt
F F

A könyv szerzője, mint az Imrédy-kormány sajtófőnöke 230 zsidó hetilapot szüntetett be, s több, mint harmincat keresztény kezekbe juttatott. Ekkor szűntek meg a leghírhedtebb társadalmi és közgazdasági lapok, mint a „Pesti Futár”, a „Társadalmunk”, az „Újmagyarország”, a „Csütörtök”, a „Színházi Élet” és társaik, az „Egyenlőség” s valamennyi politizáló zsidó hetilap, a szociáldemokrata pártközlönyök, a „Borsszem Jankó”, az „Ojság”, három zsidó hétfői lap, valamint a közgazdasági élet vámszedőinek egész sora. 114 Erdélyi Józsefet még 1938-ban is, amikor megírta „Solymosi Eszter vére” című megrázó költeményét, zsidó lapok esztétái egyszerűen kitessékelték az irodalomból.

113

48

szórakoztató iránynak.. azokat az írókat jutalmazza ma is. Az ősi vonásokra kiül a lélek: idegen gondolatok.volna foglalkozni.. amelyet világszerte keltett. faji és társadalmi előítélettől mentesek. A negyvenes évek elején az első németnyelvű zsidó sajtóorgánumok (Der Spiegel.. 116 A zsidóság aktív utóvédharcait már csak néhány napilap 117 folytatja a régi „magyarzsidó” jelszavakkal s a mindinkább gyérülő és öregedő rétege a harmadik. a társtalanság. Akik pedig gyötrődve keresik az új magyar utat.és nyomdakonszernjét a Teleki-kormány megszerezte és teljes mértékben arizálta. E korszak csillaga a nemzetközi hírhedtségű élc. F F F Ezt mondja el az a 3100 könyv. meg nem értés. A világnézeti küzdelemben. elemeket száz év előtt korszerű eszmék lomtárából kölcsönzi. vagy magas méltóságokat héber és német nyelven ünneplő zsinagógai imák nyomtatott közzétételével. Saphir Móric Gottlieb. század utolsó éveitől 1840-ig igen gyér és szerény jelentkezés egy-egy. a tartalmi. Felburjánzik az emancipációért agitáló röpiratirodalom. amellyel szemben ott harcol az elveszített hatalom fanatikus gyűlöletével. 116 „Ezen alapítvány létesítésénél nem. A zsidóság számos pamfletben fejezi ki lelkesedését 1848. oldal. hanem forradalmi pózt ölt. ahonnan igazán. Száz esztendő sem telt el a magyar földön s az alázatosan egyenjogúsításért esedező zsidó nemzet egy rövid évszázad után. a magyar nemzet életérdekeinek megfelelően azon a fronton vonult fel. a tehetség jutalmazása lebeg szemem előtt — idézi az Új Idők Lexikona az alapító szavait —. idegen törekvések ellenséges hordozója. amelyeket ebben a munkában összegyűjtöttem. Kiegyenlítésről. A vihar. beszéd.. 2. — egyúttal társadalmi és nemzeti — életében a következő fázisokra osztható: 1. (A lexikon III. 115 Prózairodalmunk kevés kivétellel szerves folytatása a forradalmak előtti problémakerülő. lesodorta arcáról az álcát. őszintén. bosszúvágyával az egész világ szolidáris zsidósága. reformeszméi iránt. tanulmány. 115 49 .” stb. A XVIII. akik jobbra hivatott tehetségükkel ma is a marxizmus csapdájában vergődnek. Der Ungar). még asszimilációt hangoztató zsidó nemzedéknek..) 117 Miklós Andor sajtó. amely előbb politikai és szellemi téren újította meg Európa népi erőit. A költő. idegen vágyak. magyar írók hathatós támogatósa. hogy most. hogy ugyanígy lelkesedjék a szabadságharc leverése után a császárért és emancipációs A lenézett mozgófényképnek kellett utat törnie.. elnyomottság keserű terhével hordozzák hivatásukat. ÖSSZEFOGLALÁS A zsidóság részvétele Magyarország szellemi. amely a magyar nép romlásának. Ebben a tudatban várja végzetét a magyarországi zsidóság is. Elmondhatjuk Juvenalissal: difficile est non scribere satiram — a korforduló legdúsabb irodalmi alapítványa — a zsidó Baumgarten intenciói szerint —. Vannak népi íróink. Az új generáció faji alapra helyezkedett s a beolvadást mindig elutasító ortodox keleti zsidóság és a cionizmus különböző árnyalataihoz csatlakozott modern zsidók kettős szellemi arcvonala minden nappal jobban távolodik a magyarságtól. a történelem leggrandiózusabb háborújában mérkőzzék meg szabadságának és boldogulásának akadályozóival.és rím-zsonglőr. akik minden vallási. hanem oly . megbékülésről többé nem lehet szó. a szentistváni birodalom összeomlásának katasztrófáját idézte fejünkre. akik nem vádolhatok meg világnézeti állásfoglalással. röpirat. a „zsidó nemzet” helyzetének javításáért esdeklő kérvényben. Az „Őrségváltás” és a „Harmincadik” filmjei mutatták meg az irányt a társadalmi problémák hű és magyar művészi feldolgozására. jószándékkal soha el sem indult: zsidó nemzetnek. ez is nagyobbrészt németül. visszatért oda. kötete 769. ha a nagy népi kollektívumok mérkőzése közben nem a maga kis énjének szubjektív rezdüléseivel bíbelődik.

a „Hét” körül gyülekezik az ifjú radikálisok írógárdája. Vajda László stb. 3. A kormányzat segítségével és példátlan hajszával egyenként győzik le az antiszemita-párt vezéralakjait: Istóczy Győzőt. akiket Rákosi Jenőék féltékeny és tapintatlan irodalompolitikája a „Nyugat”-hoz kerget. színház. A zsidóság lekötelezettjeinek szűk körén kívül egységes és nem szűnő harcos antiszemitizmus a magyar társadalomban. leplezik a harcos folyóirat zsidó-szellemiségét. Kiváló magyar tehetségek.reformjaiért. magyar törvényhozói nem hajlandók foglalkozni a zsidók egyenjogúsításával. Wolff Károly. A zsidóság negyedik 50 . A magyar szellemi életbe betört zsidóság harmadik nemzedéke megelőzi a felelősségrevonást és a háborús akarat pacifista aláaknázásával a hatalom nyílt és leplezetlen megrohanására lendül az októberi lázadásban és a bolsevista diktatúrában. lapja. Földes Imre. az impertinens kritikus. Simonyi Ivánt és társaikat. Bernáth Gáspár és sok más magyar író műveiben jut igen határozott kifejezésre. néhány emigrációba szorult forradalmi bűnözőn kívül a megelőző idők szereplőivel. aki Amerikában tűnik el. A szépirodalomban a magyarság antiszemita érzülete Nagy Ignác. Fenyő Miksa és Hatvany-Deutsch Lajos „Nyugat”-ja körül tömörül. Az ú. az 1854-ben alapított Pester Lloyd főszerkesztője. kikiáltója és kerítője a hírhedt Színházi Élet. Babits Mihály. Méhely Lajos. sajtó. teljes hegemónia a színpadon és az irodalomban. Károlyi Mihálynak még csak szellemi irányítói. a magyar városok és számos vármegye követei. Az 1867. Zerffy Gusztáv (Hirsch Ignác). 1900-tól a kommunizmus bukásáig teljes zsidó hegemónia. Vezéralakjai: Prohászka Ottokár. majd Falk Miksa. megszállja a pedagógiai pályát s kialakítja a köztudat felé a „magyar zsidó” kétlaki mimikri-képletét. A színházi-üzlet nemzetközi hírnevű szerzői: Bíró Lajos. évi XXIX. A kiegyezéstől a századfordulóig a zsidóság a gazdasági pozíciók rohamos tempójú elhódítása mellett elözönli a szabadkőműves páholyokat és a sajtót. Ignotus-Veigelsberg Hugó. Verhovay Gyulát. a zavart szellemű. A zsidóság két tipikus. Milotay István és a magyar közélet sok más kiváló alakja. Az ellenforradalom után a zsidók mentegetődzésének és magyarázkodásának néhány esztendeje. A világháború frontjain harcoló magyar katonák sorában elkeseredett megtorlási vágy a zsidók „dekkolása”. Az emancipációs agitáció sikere az 1840. A társadalompolitikai izgatás és hagyományrombolás szellemi központja Jászi Oszkár és köre. A fellengző humanistákkal szemben éles emancipáció-ellenes állásponton gróf Széchenyi István. szertelen Hugó Károly. könyvkiadás. törvénycikk. Füst Milán. Szabó Dezső stb. 1848. A kor zsidó irodalmi vezetőalakja Kiss József. n. Gömbös Gyula. Móricz Zsigmond. 4. A sajtó kimagasló szerepe a zsidóság elleni küzdelemben. majdan Ballagi Mórként protestáns tudós és a Magyar Tudományos Akadémia első zsidó származású tagja. s ragadják magukkal az irodalmi köztudatba a közepes tehetségű. vagy eredetiséget hajhászó zsidó munkatársakat. Az utolsó két évtizedben már a biztos exisztenciális romlást jelenti a zsidókérdés szóvátétele. A század végén már nagyszámú. konszolidáció tíz éve alatt egy újabb uralmi korszak. A zsidó sajtó másodvirágzása. hadiüzletei és vagyonharácsolása miatt. Gazdasági élet. Gellért Oszkár. Szomory Dezső és társaik. Kuthy Lajos. 5. zsidótörvények. (Bernstein Fülöp). 1875-től a nyolcvanas évek végéig hatalmas antiszemita mozgalom rázza fel a liberalizmusba tespedő országot. elsősorban Ady Endre. A korszak vezető szellemei a zsidó-apologéta Bloch Móric. piaci alkusza. főként zsurnaliszta írót termel ki a zsidóság. a bolsevizmusnak azonban már összes vezetői zsidók. Beöthy László. Vas Gereben. A zsidók két döntő politikai sikere a tiszaeszlári ítélet és a recepció. Szemere Bertalan 1849. minők Kemény Simon. munkásmozgalom tökéletesen a hatalmukban. Heltai Jenő. de kiemelkedőbb tehetségű prózaírója Bródy Sándor és Kóbor Tamás. az ifjúság soraiban a Galilei-kör. Az irodalmi progresszió az Osvát Ernő. XVII. törvénycikk szankcionálja az abszolutizmus császári kormányainak zsidó-korlátozásokat feloldó intézkedéseit s kimondja a zsidóság egyenjogúsítását. országszerte szenvedélyes antiszemita kitörések. Számos zsidó kalandor széled el Magyarországról a világ minden tája felé s többen hazatérve itthon futnak meg fényes közéleti pályát. Molnár Ferenc. július 28-i javaslata nem emelkedett törvényerőre.

a zsidókérdés lehetőség határáig teljes könyvtárának megteremtésével. feltétlenül kötelezik ez eddig teljes egészében máig sem ismert szektor kutatóját gyakorlati konzekvenciák levonására. 2. — az indokolás e könyv elolvasása után. csak a cégjelzésében is feltüntetett zsidó könyvkiadó és nyomda adhat ki. úgy vélem. TANÚLSÁGOK Mi a teendő még a magyarországi zsidókérdés likvidálására. A zsidókérdésről megjelelő kiadványok útján a magyar nép legszélesebb rétegei felvilágosítandók. politikai és társadalmi feladat. 4. Zsidó művek csak a tudományos kutatás részére. Ezek rövid összefoglalásban a következők. Haladéktalanul felállítandó a zsidókérdést kutató tudományos intézet. Az az áttekintés azonban. befolyásuk még ma is szinte korlátozatlan eszközeinek feltárása nyújt. Úgy ezek.nemzedéke az asszimilánsok fogyatkozó soraival szemben társadalmilag. amelynek fejtegetése nem tartozik ennek a munkának keretébe. A könyvkiadás és a nyomdaipar százszázalékosan megtisztítandó a zsidóságtól. különös tekintettel a ószövetségi zsidó történetírás objektív megvilágítására és a zsidóknak a magyar történelem. hatóságilag megjelölendők: „Zsidó könyv!” 5. 3. társadalmi és gazdasági élet utolsó évtizedeiben betöltött végzetes szerepére. 1. könyvet. 51 . A „magyar-zsidóság” százada véget ért. nem utolsó sorban pedig a Magyar Tudományos Akadémia kötelezendők a zsidókérdés széleskörű és magyar szellemű tudományos feltárására és feldolgozására. felesleges. amit a zsidók szellemi életünkben elfoglalt pozícióinak beható tanulmányozása. röpiratot. A közkönyvtárakból (az iskolai és egyesületi könyvtárakból is) a zsidó szerzők művei eltávolítandók. (műfordítást). 6. mint az esetleg még könyvárusi forgalomban meghagyott zsidó munkák már külső címlapjukon feltűnő módon. politikailag és irodalmi megnyilatkozásaiban is nyíltan faji és zsidó-nemzeti alapra helyezkedik. A magyar főiskolák. olyan kormányzati. harci módszereinek ismerete. a nagyközönség számára hozzá nem férhető módon őrizendők meg. A zsidókérdés tanítandó a magyar iskolákban. Zsidó sajtóterméket.

Keresztény zsidók. Gazdasági élet. Kivándorlás (zsidó). Fajvédelmi törvény. Német nemzetiszocializmus. A XVIII. zsidó humor. Naptárak. Szabadkőművesség. Zsidó nő. A világháború és a zsidók. Irodalomtörténet. Első zsidótörvény. Izraelita kongresszus. Ellenforradalom. Fajvédők. Októberi forradalom. Bolsevizmus. Zsidó-jog. Antiszemita mozgalom. Szabadságharc (1848—49) és a zsidók. század zsidókérdéssel foglalkozó irodalma. Tisza-Eszlár. Cionizmus. Szocializmus. Sajtó. Statisztikai művek. Monográfiák. Emancipáció. Zsargon. vérvád. Emigráció. Héber nyelv.Egyes kérdések és témakörök irodalmát könnyebb tájékozódás céljából külön címszavak alatt is összefoglaltuk. Kazár kérdés. Ezek a következők: H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H Adomák. Zsidó történelem. Numerus clausus. Alapvető munkák a zsidókérdésről. fajvédelem. Millenium. Második zsidótörvény. H H H H H H H H H H H H H H H H H H H H 52 . Genealógia. Recepció. Talmud. Palesztina.

A KÖNYVEK JEGYZÉKE 53 .

= röpirat sz. = Izraelita Magyar Irodalmi Társaság. ! 54 . = különlenyomat kvny. Kiad. műfaj. = hely nélkül kiad. —. kiadó. = könyvnyomda litogr. = szám ua. megjelenési év. = nyomda Ny. = litografálva ny. Az adatok sorrendje: Szerző. = fordította H. vagy zsidóbarát. n. = ugyanaz IMIT. n. nyomda. = Budapest É. = kiadás kk. megjelenés helye.= nyomda nélkül R. n. = évfolyam f. RÖVIDÍTÉSEINK: Bp. = füzet Ford. ! A cím előtt X jel: szépirodalmi mű. cím. kezdőszavait (vagy a szerző nevét) vastagított (fett) betűkkel közöljük. = évszám nélkül évf.Figyelem! Azoknak a műveknek — amelyeknek iránya magyar és antiszemita. = könyvkiadó klny. A dőlt (cursiv) betűkkel kezdődő munkák iránya és szerzője zsidó.

Eggenberger. 141—233. Hunyadi Mátyás műintézet. R. Kis héber társalgó. Tisza-Eszlár—Zsidókérdés. Boruth E. Awiwa. Új magyar fordítással. — Függelék: Az elítéltek rendőri életrajzának kivonata és a meggyilkoltak névsora. A „Corvin Mátyás az igazságoshoz” címzett budapesti szabadkőműves páholy huszonötéves története. kvny. Elbeszélések (Kenyér és becsület). A szabadkőművesség titkai. A szabadkőművesség története Magyarországon. A zsidók Magyarországon. Kecskemét. Kolozsvár. Regény. — Előszót írt Vázsonyi János. Szilágyi B. Abafi Lajos. 124 Adamovich József. 1890—1399. F F F F F F F Igazi neve Dunajecz Jakab. Messiás. 1939. 1920. Athenaeum rt. 1912. — 2. 1881. Bp. Régi és új nemesek. Képek az új zsidó életből. de főkép adalékok a zsidók természetrajzához . Abádi Imre. Válasza Schuck Salamon karczagi főrabbinak „A keresztények a zsidókról” cz. 1906. Vígjáték. Acsády Ignác. 1921. Ádám György. a bolseviki népbiztosok bűnperének főtárgyalásán. 118 X Abádi Imre. X Abonyi Lajos. 1882. Weiszmann testvérek ny. R. Bp. 2. Bp. 6 köt. Bp. jegyzetosztály. Bp. Szerző. A zsidók a magyarság múltjában (1903. R. Aczél Gáspár. Judea renaissancea. Központi Sajtóvállalat. 1880. 123 Tiszántúli antiszemita röpirat az 1920-as évekből. 1865. Bp. kiad. kvny. 1882. kiad. Buda. Nemzeti ideál. 3. 122 Eredeti neve Adler. X Abádi Imre. Zsidó és nem zsidó magyarok az emancipáció után. Bp. 1890—1899.Aba Sándor. Bp. Bp. 1920. 119 Eredeti neve Aigner. Aranyországban. Ábir Ámiéli. kvny. 1919. 1—3 köt. ifj. Szerző. Az elpáholt kasszasz. röpiratára. Lefordította Jean Rictus Találkozás Jézussal című versét. (Magyarország közélete az ezredik évforduló korszakában. — A IMIT. században (1900). 1908. Bp. 1937. köt. 1869—1894. Az esküdtszék 1912-ben felmentette. Márkus Samu kvny. bőséges magyarázatokkal stb. Athenaeum rt. 1883. 1861. Zsidóknak és keresztényeknek egyaránt kedvező tanulmánya. 120 Második rész. Révai testv. M. Szerző. 123 Adalékok. Regény. (2. ny. (Több kiadás. Szent Bonaventura ny. 122 X Acsády Ignác . 1896. ny. Prochaska K. Boruth E. Weiszmann testvérek ny. Történelmi könyvtár 1—6 f. főügyészhelyettes vádbeszéde 1920 nov. Awiwa. kiad. Új mesék keletről. n. Teschen—Bp. Klein S. 118 55 . A szabadkőművesség és az uralkodóház.) 120 Bp. Fridényi bankja. Bp. Bp. 1898. Egyetemi ny. Bp.). H.). Bp. Abafi Lajos. X Ábrányi Kornél. Első Kecskeméti Hírlap ny. Ábrányi Kornél. Kir. Bp. Szerző. Centrum szövetk. — 2. Geschichte der Freimaurerei in Oesterreich-Ungarn. 119 Abafi Lajos. évkönyveiben megjelent idevágó tanulmányai: A magyar zsidók a XVIII. X Acsády Ignác. 124 Volt tiszaeszlári plébános. Bp. 1911. oldal. Abafi Ludwig. Emich G.) 121 Aczél Imre kir. amiért 1911-ben az ügyészség Istengyalázás címén vád alá helyezte. 1894. Legendás Hagada. Hugó Károly élete és művei. és 4. Pest. Pallas rt. avagy értekezés a zsidó emancipációról. Légrády ny. Ábrahám Márton. 121 Eredeti neve Ábelesz Ármin. Hová és hogyan lehet kivándorolni? A budapesti követségeken és konzulátusokon beszerzett adatok alapján összeállította. és é.

és kiadó váll.). . AdlerIllés. ZSIDÓHUMOR. (Molnár—Bér). Friedrich. 1915. oj wi fájn. Adler Frigyes pöre. 1923. ihr Wesen. Takács Mária. Kóser élcek. Molnár Jenő. Tartotta 1915 június 21-én. 1863. — Bp. Turfhumor. Csillag Máté. Kóser adomák. G. Galantai Gyula. Pest. Templomi beszéd Orosházán. Hacsek és Sajó. Világosság kvny. Zsidó viccek. Bródy Miksa. művei. Schwarcz. Vadnay László. A tizenhárom Rubinzon. Seiffensteiner Salamon legjobb anekdotái. A zsidóság hivatása. Szocialista agitációs iratok. Világosság kvny. Die Börse. Ágai Adolf művei. rt. Pesti krónika. Bp. A tisza-eszlári zsidókérdés. A főtárgyalás gyorsírói feljegyzései alapján fordította és bevezetéssel ellátta Pogány József. ADOMÁK. Ph. Adler Ignác. Klny. Magyar kvny. Világosság kvny. rt.Adamovich József. évre. Adler. évre (Borsszem Jankó). Saphir M. „Magyar Állam”-ból. adomák. Népszava. Bolsevizmus. Nü? Oj wie kóser. Balassa Dezső. Ujházy-anekdóták. Zsidó anekdoták kincsesháza. Ford. Nagy Andor. Válasz Schuck „A keresztények a zsidókról” czímű röpiratára.. 56 . 1933. Békeffy László. Kártyahumor. Bp. Burzsuj humor a diktatúra alatt. Kohn Kóbi. A mester. Leopold. Galantai Lajos. Nagy Imre írásai. Faragó—Feld. Közéleti tankönyv. Bölcs rabbi naptára 1925. Max. rt. Adler. Budapesti erkölcsök (Erényi—Tábori stb. Népszava. vagy szociáldemokrácia? Bp. Solem alichem. Wodianer. Jónás vigéc. Kner Izidor agyafúrt alakjai. Majse de Móricz zsidó viccek. 1888. Bíró Imre Boldizsár. Kóseré snókesz. Szeged. Zsidó humor. Bohémia (Molnár—Szomaházy stb. Seiffensteiner Salamon anekdotái. Börzehumor (Bródy—Tábori—Szomaházy). A fehér asztalnál. A Smokk-család. ihre Bedeutung mit besonderer Rücksicht auf die Errichtung der Börse in Pest stb. Milieniumi beszéd. Adler. a gondolkodó. Kóser csöppek. Bolseviki naptár az 1919. Marx.. Lipótváros. Bp. Adler Illés.). 1896. 1925. Bp. Gyászbeszéd Szabolcsi Miksa felett.

ny. A zsidók útja. 140 képpel és 1 színezett földabrosszal. Abrincs! 150 jordány vicc. 126 Ágoston Péter. Mi az igazság? 125 126 Eredeti neve Rosenzweig. ny. Zsidó Renaissance Könyvtár 10. 1869. sitó-faló és antiquapár. A zsidóságról. Nagyvárad. Tojás Dánielnek diktálta Mokány Berczi. Pest. Bp. Révai testv. Révész Béla. Ady Endre. Tivadar. S lehullunk őszi avaron. Fain! Java adomák tárháza. Athenaeum rt. Sajtó alá rend. Írás Adyról. Hornyánszky V. Révész Béla. Bp. Janda József kvny. Zsidó tréfák. 1866. Seiffensteiner Salamontól elemelte Mokány Berczi. rt. Jankó János 115 rajzával. Ady a kortársak közt. Nagyvárad. kiad. (Ágai Adolf). Barátaim és jó embereim emlékezete. sz. Ady Lajos. Ady Endre. Amicus. 5628. Garay Ákos. Jankó János rajzaival. Amicus. A második zsidótörvény és a végrehajtási utasítás teljes szövege magyarázó jegyzetekkel.Adorján György és Haas Sándor. Zulawski Andor. Baltazár Dezső stb. Ady világa. Ágoston Péter. Nagyváradi Napló ny. Bp. Bp. Révész Béla. Le az álczával! Adatok Eötvös Károly hírhedt saktervédő életrajzához. A magyar zsidóság jövendője. 1882. Athenaeum rt. Összegyűjtötte Csicseri Bors. Hatvany Lajos. Révész Béla. Athenaeum rt. „Ha hív az acélhegyű ördög”. Bp. 1921. Ady Endre tragédiája. Tavasz Váradon. (2. Bp. Írta Porzó. verseiről. 57 . 5627-iki nemz. Uo. Bp. Szeageszdete Kraxelhuber Tóbiás hexti preschburgi hausherr. Eredeti neve Augenstein. kiad. 1919. F F Antal Sándor. X Ady Endre. jelleméről. rt. R. Képeit rajzolták Bér Dezső. 1867. (Ágai Adolf). Rajzok és emlékek a magyar főváros utolsó 65 esztendejéből. A Jövő kérdései 2. 1909. Urbányi ny. Szerző. A kommunista társadalom erkölcse. Pest. Osterman K. Kókai biz. Verses história. U. Ady Lajos. luach. (Ágai Adolf). 1892. Ady Endre életéről. Singer és Wolfner. az 1868-ra. Rajzolták Jankó János. Csihaj! Mulatságos és vérengző antisemita naptár 1881-re. (Ágai Adolf).Ady trilógiája. (Ágai Adolf). — 2. 1880. Hatvany Lajos. luach. Földessy Gyula. (Ágai Adolf). rt. 1892. Ady Endre. Bp. Fehér Dezső. Ágoston János. Borsszem Jankó albuma. Bp. (Ágai Adolf). Nagy Andor. Rajzolta Homicskó Atanáz. Bp. Révész Béla.) (Ágai Adolf). Ady és Léda. 1919. Hatvany Lajos. Czu tumm! Hexti antiszemida naptár 1883-ra. 1939. akik szeretnek. Porzó. Sajátkezűleg elmondja Seiffensteiner Solomon. 1908. (Ágai Adolf). Nagyváradi társadalomtudományi társulat. Ady körül. Por és hamu. Pallas rt. Athenaeum. Margita élni akar. Bp. Magyarázatokkal ellátta Adorján György. Bp. 1884. 1923. Deutsch testvérek. nemz. vagy nem szeretnek. Schliessmann János és Z. melyet szeretettel ajánlok figyelmébe azoknak. Homicskó Atanáz és Mühlbeck Károly. 125 Spitzig Iczig naptára 1867-re. 1879. Vörös könyvtár 17—18. Rajzolták Jankó és Klič. Utazás Pestről Budapestre 1843—1907. 1917. Fehér Dezső előszavával. Szerkesztette Csicseri Bors.

A zsidóság térfoglalása Magyarországon.Bernstein Béla. Zsidóság és kereszténység a múltban és jelenben. Fővárosunk elzsidósodása. É. Keltz Sándor. Fejér Lajos. A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében. A zsidókérdés Magyarországon. és ny. Bp. Ford Henry. Bp. A Huszadik Század körkérdése. M. Bartha Miklós. Staatsdruckerei. Heller K. Modern választási reform. Haller István. ALAPVETŐ MUNKÁK A ZSIDÓKÉRDÉSRŐL.) Bp. Világosság kvny. 1921. 1919. 1920. Viccekben él a szovjet! Bp. Héber nyelvtan. Zsidóság. 1918. Harc a zsidó sajtó ellen. Bp. Schickert Klaus. Nendtvich C. Dánér Béla. R. 1932. névsoruk. Rohling Ágoston. Boros I. Die Judenfrage in Oesterreich-Ungarn. Kovács Alajos. Aktenstücke aus dem Archív ungarischer Gerichtshöfe über die Prozesse einiger Kommunisten 1919—1920. Bp. Antiszemita káté. Konzervatív világrend. Barcsay—Palatinus. Darumb dann bis in die Dreysig juden mann und weybspersonen umb yr misshandlung auf Freytag nach Pfingsten den XXI. Blau Lajos. 1934. Bp. Kazár földön. Kempelen Béla. Hitler Adolf. Tag May des MD und XXIX. Ágoston Péter zsidó tudománya. n. rt. Ilosvay Bálint. litogr. Méhely Lajos fajbiológiai és fajvédelmi munkái. Die Judenfrage in Ungarn. A cionista mozgalom története. (Névjegyzékek. Die Judenfrage in Ungarn. Akasztójával vagy golyóval. rt. Bosnyák Zoltán. Egan Lajos. Prohászka Ottokár zsidókérdéssel foglalkozó művei. Bosnyák Zoltán. Istóczy Győzö művei. Aitsleithner József. Népszava. J. Jars verprennt worden sind. A Cél-ból. A nemzetközi zsidó. Ajtay József. Ajtay László. 58 . Ágoston Péter védelme. A jogakadémiai tanár és a zsidó erkölcs. Bary József vizsgálóbíró emlékiratai. Barta Stefan. Hornyánszky V. Szerző. Kézirat gyanánt. Adatok a zsidók történetéhez. Bosnyák Zoltán. A szabadkőművesség bűnei. Cion bölcseinek jegyzőkönyvei. Farkas Gyula. Aiglon. Stachora K. és Tsa. Összeállította Ujlaki Géza.). ny. Luzsénszky Alfonz Talmud-fordításai. (egyetemi) előadásaihoz. A talmudzsidó.-n. Kovács Alajos. (1919. Ain erschrockcnlich geschicht und Mordt so von Juden zu Pösing am Marckht in Hungern gelegen: an ainem Neünjarigen Knáblin begangen stb. A zsidókérdés. A magyarországi zsidókérdés megoldása. Közoktatásügyi népbiztosság. Vázsonyi javaslata. Harc a numerus clausus körül. Az asszimiláció kora a magyar irodalomban. Bosnyák Zoltán. Vezérfonál A. Magyarország elzsidósodása. Magyarország zsidó és zsidóeredetű családjai. É. Kiss Sándor fajvédelmi művei. Huber Lipót. Klny. kvny. Harcom. R.

1922. Anrede an Seine königliche Hoheit den durchlauchtigsten Prinzen Joseph bei dössenglücklichen Einzug als Statthalter des König-reichs Hungarn gehalten den 19. Három nemzedék. Bp. köt. Kilencedik (utolsó) levél: Levél a zsidókhoz. Bp. 1919. F F * ** Megjelent a Cél-ban. Bp. R. Az árendás zsidó zeneszámainak szerzője Bátor Sándor (Breisach Izidor). Bp. 1941. 1920. Központi Szervező Iroda. Altmann. X Ambrus Zoltán. Két világ között. Pfeifer biz. Bp.) Eger. Bp. Ujvári Péter. Bp. Néhány szó a proletárdiktatúráról. Gondolatok néhány belügyi kérdésről. Pfeifer biz. Zionismus und Sozialismus. (Keletkezése. Ambrus Zoltán Munkái II. Bp. X Andor József. Abhandlungen über alta und neue Judentumsfragen. Értekezések a történeti tudományok köréből. 3 felvonásban. kvny. Centrum rt. Adolf. X Ambrus Zoltán. Magyar politika a háború után. 1932. Eperjes. Alkalay Jehuda. Bp. 1882. köt. rt.Simonyi Iván művei. Levelek a magyar nemzethez. Ambrus Zoltán Munkái. Pressburg. biz. A Cél-ból. Lampel R. Kol mewasser. Ford. Révai testv. 1852. Bp. Tarczai György előszavával. 13. rt. — 2.und Lebensperspektiven. Altenburger Gyula. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet vezetőségének panamái. Pápa. Tollrajzok a mai Budapestről. R. 1918. Alexandriai Philo jelentése a Caius Caligulánál járt küldöttségről. kvny. 1896. Révai testv. Népszerű Zsidó Könyvtár 11. Fischer Gyula. Angol Főpapok és Államférfiak nyilatkozatai az orosz zsidóüldözésről s a zsidókról általában. Berzsenyi báró és családja. X Ambrus Zoltán. . Révai testvérek rt. ny. Értekezések a történeti tudományok köréből XXIV. Áldásy Antal. Stephaneum ny. 1902. Családi Regénytár 31—32. Áldásy Antal. Kertész J. A német zsidóság megadóztatása III. Népszínmű. rt. Mózes élete. Népszínmű. Adolf. Zsigmond császár koronázása és a német-zsidóság megadóztatása. 1924. A tizenkilencedik század magyar irodalma. Hornyánszky V. Bp. Legatio ad Caium. Leipzig. Szent István könyvek 7—8. 1921. X Anka János. Bp. Klny. VI. Magyar Tudományos Akadémia. (Népszínház. Bp. R. Pesti kvny. Alföldi Dávid. Zsidó könyvtár 17—18. Bp. 1916. Magyar zsidó lexikon. Egri lapkiadó ny. Bp. Weszprémy Kálmán. köt. 1892. Főiskolai kvny. Alexander Bernát. Altes Judenthum und neue Bildung. Ideológiai regény. sz. Alexandriai Philo. Pfeifer. Görögből ford. Az árendás zsidó. A jövő megváltásról és a haza iránti hűségről. Frigyes koronázása alkalmából. 5. 15-én. Bp. Athenaeum rt. ** Angyal Ilka (Klár Józsefné). A magyarországi zsidók statisztikája. Altenburger Gyula. Regény. A választójog és a zsidóság. Schill Salamon. Jüdische Welt. 1921. XXIV. sz. 1906. 59 . Kertész J. 1902. 1901. 1928. kVny.sz. Altmann. U. Szent István Társulat. Pannónia ny. * Altenburger Gyula. Zionismus und Antizionismus. Spitzer Régi. Tollrajzok a mai Budapestről. pusztítása s orvoslása. Magyar Tudományos Akadémia. rt. 1916. Andrássy Gyula gróf. Bp. Révai testv. 1918. 1903. köt. IV. Bp. ny. 1924. az. A Berzsenyi leányok 12 vőlegénye. Neumayer Ede ny. Szekfü Gyula. IMIT kiadványai IV. R. Spinoza. A Berzsenyi dinasztia. kiad. Almásy (Balogh) Tihamér. Bp. ny. Ambrus Zoltán. 1923. 1907. Held János kvny. Északi fény. Felolvasás 1931.) Alszeghy Zsolt. 2 köt.

Dr. Ny. gehalten von der Alt-Ofner Juden-Gemeinde den 1-ten Hornung 1800. Farkas Ödön. Rácz Géza védőbeszéde. A magyar zsidóság jövendője. mit königl. Nendtvich. 1883. Válasz az antiszemitáknak. A zsidókról. Gyöngyös. Bp. Antiszemita kalendáriom az 1920. Universitátsschriften. Deák Antal (Antiszemita) művei. Dr. Antiszemita káté a magyar nép számára. Szüts István és tsa biz. Die Strassentumulte in Pressburg. Szerkesztette Bosnyák Zoltán.) U. Szerkesztették és kiadják Ráth Ferencz és Zimándy Ignácz. 1941. (Németül is. 1917. Professor der technischen Hochschule Budapest. Nendtvich Károly az esküdtszék előtt és Dr. Az Antiszemita-Párt Naptára az 1884-ik szökőévre. Verfasst und. herausgegeben von Frantz Ráth und Ignaz Zimándy. Antisemitischer Press-Prozess (Nendtvich ellen). Wahlet keinen Juden! Báttaszéki Lajos. Mindenféle antiszemiták. (Mint fenti. Pressburg 1885. Az antiszemitizmusról nemzetközi nyilatkozatok.. Ofen. Nagyvárad. Contra! Du Mesnil Marigny. Sonnenfeld ny. Az Antibolsevista kiállítás tájékoztatója. Felelet dr. 1884. M. Eperjessy Kálmán. Anrede. n. Bartalits I. Bp. K. Elmélkedés a zsidókról.September 1795. Kecskemét. Bp. Bp. Klny. bey der höchstbeglückten Ankunft Ihrer Hoheiten Joseph Anton Palatin des Königreichs Ungarn und Alexandra Pawlowna russisch-kaiserl. Prinzessin.) Baum Jakob. Betrachtungen und Streiflichter. Schwurgerichtsverhandlung 24. 1843. Istóczy und die Juden. mit königl. Egy antisémita sajtóper. Szerző. Ofen Gedr. * Antal Sándor. az. Esztergom Buzárovits G. im Jahre 1846. Szerkesztette és kiadja Nagy Imre. Herman Ottó. in Pressburg. Ébresztő hangok. Farkas Norbert.. Hochschule. Austriacus. A zsidó által agyongyötört magyar földművelő nép számára. 1884. Druck der ref. Argus. Mai 1884. Der Talmud im ungarischen Abgeordnetenhause. August. tótul Antisemiticky Katekizmus címmel. lásd Deák Antal. Demosthenes. Stádium rt. Erényi Jakab. Antisemitischer Press-Prozess gegen H. Pápa. A zsidókérdés Magyarországon. F ANTISZEMITA MOZGALOM. szökőévre. A zsidó fanatizmus és az anti-judaizmus okai. Austriaca. Az Antiszémita-Párt Naptára 1884-re. Ágoston Péter nagyváradi jogtanárnak. 1919. 1800. ein Juwel in jüdischer Fassung. Geist Karl. Universitats-Schriften. Antisemiten Katechismus für das ungarische Volk deutscher Zunge. Oesterreich. Szerző. Adolph. R. Ansprache an die Israeliten-Gemeinde zu Pápa: von ihren Vorstehern. * Eredeti neve Adler. Egy antisémita sajtóper (Nendtvich Károly ellen). Antiszemita káté (németül és tótul is). Austriacus. Judenverfolgung und Psychiatrie. Hunyadi Mátyás műint. Antiszemita. É-n. von der Judengemeinde des Kron-Marktes Altofen. biz. 60 . ny. Gedr.

A zsidókérdéshez. Az antiszemitizmus hazánkban. Oláh Zoltán. Jean de. Zaáry József. (S. Observator. Reich H. A zsidókérdés Nro 2. Ligneau. Schück Salamon. Máriássy Béla. Hutten Ulrich (Nendtvich Károly). L. Tüzér Károly. Otto. Schück Salamon. Die Judenfrage in Oesterreich-Ungarn. Zsidókérdés. Das Judentum. 61 . Singer J. Das Judenschloss. Der Antisemitismus in Ungarn. A zsidók és az antiszemita áramlat. Politikai Magyarország. 8-i interpellációja. Magyarország vágtatva rohamos elszegényedése. társadalmi és nemzetiségi szempontból. Titusz. Tízparancsolat az antiszemitizmus ellen. Zur Wehr und Lehr. Egy szabadelvű. Az ország urai. A zsidókérdés. Franz Liszt über die Juden. Nendtvich C. Krajcsovich Coloman. A függetlenségi antiszemitapárt alapja és létjoga. Vereby Sovia. Statuten Entwurf des Zentral-Vereins des Nichtjuden-Bundes von Ungarn. A. Zsidóinkról. Magyar politikai pártprogrammok. Simonyí Iván művei. Juifs et antisemits en Europe. Papp G. Istóczy Győző művei. Hoffmann Pál. A magyar zsidó kérdés jogi. Neue Epistel an die „Ebräer”. Patriotische Stimmen aus Ungarn. Ne bántsd a magyar zsidót! Verhovay Gyula. Leroy-Beaulieu. Matók Béla. Sagittarius.Hoffmann Mór. Ne bántsd a zsidót. Egy keresztény. Zsidókérdés és uzsora. Das Judenthum in Oesterreich-Ungarn. Szendrey—Garas. Zimándy Ignác művei. Zsidók tükre. Fegyvereink rosszakaróink ellen. Saulus. Korszerű illusztrált Pinkásziádák. A zsidókérdés. Mit tegyünk az ellenünk intézett támadásokkal szemben. A keresztények a zsidókról. Marczali Mihály. Az álarc korszaka. Ne bántsd a zsidót. A zsidók világuralma. Mérei Gyula. Istóczy Győző 1875 ápril. Írta egy zsidó. M. Vikár—Zboray. Sollen die Juden Christen werden? Stanojevic Simon többnyelvű kiadványai. Das Judentum in seiner Vergangenheit und Gegenwart. Warum stb. Wallerstett. Rosenberg A. Ein Beitrag zur Tagesfrage. A zsidókérdés Magyarországon. Verhovay Gyula. Kohn Sámuel. 12 röpirat. (Válasz Csernátony Lajosnak. 12 ellenröpirat.) Hoffmann Mór. Kolgyári C. A két Verhovay.) Jurik Josefine Episteln gegen die allgemeine Verjudung. Schlieben Erwin. Justus. Jüdische Delikatessen (Bonyhádi Perczel István. A semiták és antisemiták. Das Judentum und die Nationalitatsidee. Válasz Kossuth Lajos legutóbbi levelére. Lázár Július. Mezösy László.) Kallisztosz.

Archiv der jüdischen Familienforschung. Bp. Varsó. Izr. Bp. Naplótöredék. R. Árkossy Károly. Bp. Ford. ** Arató Frigyes. Bp. Asztalos József. Világosság ny. A bosszú istene. 1915. Apor Viktor. ** * 62 . Mottke. Emich Gusztáv. (Hetvenes évek). Bartók Béla. Horváth Zoltán. Szigeti M. Világosság kvny. Regény. Bp. Bp.) és Komlós Aladár. A zsidóság felsőbbrendűségi mámora. Ararát évkönyv. Bp.. Schalom. A magyar főiskolai hallgatók statisztikája az 1930/31. köt. 1939. Schalom. Auch ein Beitrag zur Judenemancipationsfrage. Káldor kk. Lauffer und Stolp. Asch. Arany tanácsok a magyar nép számára. Pest. Moszkva. X Asch. Temesvár. Regény. Népszava. 1935. Gergely Janka. Szerző. Schalom.-os szabadkőműves testvér. R. Dráma 3 felvonásban. Tábor. Bp. (1—2 köt. 1913. Bába Sándor. 1929. 1937. Dénes kk. Szeged. Ford. Oedenburg. A zsoltáros. Világosság kvny. többi közt a magyar zsidó is. Pátria rt. Schalom. Bp. 1919. sz. Rudnó és lelkésze 1844 és 1845-ben.. Világosság kvny. Az Árpád-páholy története 1870—1895. Világosság kvny.) Ford. Káldor kk. Ford. Sonnenfeld ny. A Názáreti. Regény. Schalom. kiad. 1913. Pest. Válasz az antiszemitáknak. 1922. Miért lettem nemzetiszocialista? R. X Asch. Schalom. Hétcsillagos Orion könyvek. Bp. 1919. Gergely Janka. Bp. A szabadság útja. A nagy fal. R. 1932. Stephaneum ny. Káldor kk. Zsidó renaissance. Gergely Janka. — 2. *** Asch Schalomtól lefordítva még. Árkosy B. 1861. Klny. 1884. **** Asztalos Sándor. Ébredő Magyarok Egyesülete. Szerző. meg még valami. Regény. Bp. Hungária ny. Fővárosi ny. (2. Horváth Zoltán. Ford. 1932. A fiatalok. 1918. 1922. „Föld.) X Asch. (Özönvíz trilógia. Regény. Nagyvárad. Bolgár Mózes. X Asch. könyvtár 13. 1932. Argus. Bp. Bp. Regény 2 köt. Schalom. Az első Somogyi—Bacsó röpiratpályázat nyertese.” Modern könyvtár 456. Bp. X Asch.Antisemitism in Hungary. Schalom.. Pátria rt. Nova kk. Gergely Janka. Regény. Held János kvny. rt. A nagy fal. Zsidó magyar almanach az 1939. rt. Ford. évre. 1895. 1937. Ascher László. X Asch. 1902. X Asch. Apafi J. Ford. Nagy András. Bethlen Gábor ny. R. 1940. Márkus Samu maga is zsidó és . Tábor. Káldor kk. Regény. 1941. 3 köt. Gellért Hugó. Nincs kegyelem. 1846. Márkus Samu kvny. Schalom. Arányi Lajos. A zsidó világuralom megjósolt bukása. 1933. X Asch. Háborús és ellenforradalmi emlékek.) Bp.. Gábor. „Az anya” és „A fiatalok” 1922. Pétervár. Bp. mint ezt számos nyomtatványán fel is tünteti. X Asch. Leányárvaház. Schalom. R. Bp. Bp. Ford. 1922. Der Apostat. **** A regény Ágoston Péterről szól. Bp. 1938. rt. A szabadkőművesség. (3. 1935. a tolvaj. F F F F Eredeti neve Bauer. ny. Regény. Dalol a völgy. tanévben. Apponyi György gróf. Stádium rt. Schalom. 1938. Bp. kiad. Ford. Pétervár—Varsó—Moszkva. Ford. Bp. Zsidó renaissance. rt. 1938. Schalom. X Asch. A Cél-ból. Bp. ny. Lukács Zoltán. * Arató Frigyes. *** Tábor. Gergely Janka. Ford. Hungária ny. Berda József (és társaik) tiltakozása a zsidótörvény ellen. miként bánjék a zsidóval.:. 1938. X Asch. rt.

u. Adolph. január 12. Bp. Elegie auf den Tod des ungar. Simon. Bp. 1938. Kapisztrán ny. A zsidó vallás és a német nyelv. Deutsch u. Reime von Dietrich Eckart. R. Stephaneum ny. Majestát Frana Josef zum König von Ungarn. Austriaca. Bp. Bíró M. Bp. 2. 1938. Szófér Mózes pozsonyi rabbinak levelezői. Ilona. Dick Manó biz. Rédacteur a L'Evénement. ein Juwel in jüdischer Fassung. 1941.) Pest. kvny. Otto Hentze's Verlag. Bp. Miskolcz. Adalékok a magyar zsidóság történetéhez. A mai nemzetpolitikai „tengely” (a zsidókérdés. Berlin. 1876. 1920. 1927. deutsch. Vác. Klny. 1817. Simon. dezséri. Judenherrschaft und Judenwirtschaft in Oesterreich—Ungarn. Károlyi ny. Athenaeum rt. Babits Mihály. n. Regény. Bak Ignácz Vilmos. Zemirosz haarec. Bacher Vilmos. Kalocsa. 1875. 1901. E. Zsidó vértanuk a keresztény naptárban. Kongresses zu Pest. Árpád rt. Bacher. Pierer'sche Hofbuchdruckerei. Szerző. Austriacus. 9. Auf gut deutsch. Max Bading. Bacher. Cselekvő politika. Back. Festgedicht zur Krönung Sr. F * A gróf Batthyány—Rosenberg—Schossberger-ügy regényes feldolgozása. A zsidó Palesztina. Felvidéki orvostestvéreink hazatérése alkalmából. Regény. Avarffy Elek. Wolfratshausen bei München. 1869. németül és héberül. ungarisch. R. Stephaneum ny. deutsch u. Lampel rt. 1871. Grill Commission. 1924. Ernő. August.Cultusministers Baron Josef Eötvös. 63 . Kártyavár. Singer és Wolfner. 1880. Franklin-Társulat kvny. Fisch József fordítása. Altenburg. Simon. (Hebräisch. kvny. Avarffy Elek. R. Baján A. Bp. 1893. Bp. 60-ik születésnapja tiszteletére 1910. Simon. Bp. Avarffy Elek. Kursell. Joseph. (Hebräisch.) Ofen. 1910. Bp. Leipzig. Oesterreich. Avarffy Elek. ungarisch. Aus Ungarns Schreckentagen. zu Deutsch: Kumm Sie mit mir! R. kvny. Magyarországi Cionista Szervezet. 1881. Palesztina térképével. Bp. Synagogengebet für die glückliche Entbindung Ihrer Majestat der Königin. Bacher Emil. Gyöngyös. Bacher Vilmos élete és működése. Kenyeres Balázs a keresztény nemzeti politikában. (Hebräisch u. sz. Magyar-héber nyelvtan. 1871. (Hebräisch u. Der Rat des Friedens. Begrüssungsgedicht zur Eröffnung des ungar-israel. Gyöngyös. Otto Hentze's.Auerbach Éliás. Bacher. Bachó László. Hornyánszky ny. II. A magyar szabadkőművesek igazsága. Istóczy und die Juden. Márkus Samu kvny. Magyar Zsidó Szemléből. MONE. Verlag. (Bilder von Ottó v.) Ofen.) Ofen. Timár Virgil fia. 1922. R. X Babits Mihály. 1868. Bakonyi László. Grill K. Bp. * X Badaire. Vác. Freuden Gefühle beim Ehe-Jubiläum des Moses Ráth und der Rebekka Ráth. Blau Lajos Bp. A magyar malomipar. Back Izrael. A. V. Bachó László. Ofen. Századunk első feléből. Athenaeum rt. 1882. 1911. Bp. Vade Mecum. Bp. Von — Berlin. Kapisztrán ny. Bacher. 1937. Rosenberg Lajos a Schossberger lányért vívott párbajban halálosan megsebesítette gróf Batthyány Istvánt. Stephaneum ny. Bacher Vilmos. Simon. É. 1942. Betractungen und Streiflichter. 1848.) Bacher. C. Bp. Beszéd a MONE közgyűlésén. ungarisch. Paris. Metrische Übersetzung ungarischer Nationallieder im Versmass des Originals. 1867. Azath Schalom. Előadás a Magyar Nemzetiszociálista pártban). (Magyarul. Bp. Ofen. histoire vrai. Austriacus Wählet keinen Juden! Ein Mahn. Neuwald I.und Warnungsruf an die Völker Oesterreich— Ungarns. Par —. 1912. Wochenschrift für Ordnung und Recht. Max Bading Neu-Kölln. 1935. Makkabea könyvtár. Bakonyi Kálmán. A kongresszusi zsidó hitközségek statisztikája. A zsidóság térfoglalása Gyöngyösön 1919-ig. 1937. kiadja dr. Dunker und Humblot. 10. A zsidóság térfoglalása Gyöngyösön 1919-től napjainkig. A MONE története 1918—38.

Pázmány Péter irod. R. A bélyeges seregben. 132 Eredeti név Bloch. A szociálpolitika főkérdései. Eötvös József halálára héber nyelven írt elégiáját és szózatát bemutatja Ballagi Mór. 6. Balás Károly. és ny. Baltazár Dezső—Blau Lajos—Venetianer Lajos és társaik. Jónás vigéc. 129 130 Ballagi Géza. Faj. Balla Borisz. Nagy Mihály biz. Bp. Városi ny. Mindent tudok kvtár. Viktória ny. A M. Singer és Wolfner. Baltazár Dezső. 1940. Franklin-Társulat kvny. Bp. n. rt. R. Budapesti Hírlap ny. Városi ny. Magánjelenet. 133 Eredeti neve Fürst. Bp. Debrecen. oldal. Centrum ny. Az 1839—40-diki országgyűlés visszhangja az irodalomban. Balla. A Rothschildok. sz. 1938. Balázs Dezső. oldal. társaság. Akadémiai Értesítő. Kánaán pusztulása. Bp. 1920. Az áttért megszólal. Légrády ny. Balla Ignác. Bp. Útijegyzetek. az EKNL értesítőből. Béta.. 129 Eredeti név Bloch. X Balás Béla. 1840—1940. 337—338. Szeged. 1907. Bp. cikkek. Ny. Szerző. sz. Bp. 1888. Itt az írás. IMIT 1940-es évk. Bp. 128 Eredeti név Bloch. Bp. 1914. 71—80. Bálint László. Franklin-Társulat kvny. Méliusz könyvkereskedés. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga 1938. Korda ny. A gabonatőzsde romjain. Bacher Simonnak b. A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Magyar Tudományos Akadémia. Bp.. 1896. kvny. 1924. É. 2 köt.-ből. Magyar kvny. 131 Ballagi Géza. Bp. sz. 1924. 128 Ballagi Ernő. Nemzeti irod.. Karrierek 8. 1940. 1871. 1912. Ókori regény. Bölcsészetdoktori értekezés. 1929. Összeállította — Új zsidó könyvtár 1. V. Cobden könyvtár 48. 1930. Baltazár Dezső. 1934. Balázs Dezső. 1940. Berlin. 1917. * Balassa József. Franklin-Társulat kvny. sz. A magyar zsidóság harca az emancipációért. Egyenlőség. I. Wiesinger Ármin. felekezet és statisztika a zsidókérdésben. 2. Művelődéstörténeti értekezések 28. Cobden szövetség. Bp. Balás Károly. A próbáltatások idejéből. Klny. A lélek útjai. Eredeti neve Weidinger. Mi az igazság? Válasz Ágoston Péter: A zsidók útja c. sz. Bp. Klny. tanulmányok. Die Rothschilds. Harc a „harc” ellen. Akadémiai székfoglaló értekezés. A magyar zsidóság útja vezércikkek és beszédek tükrében. T. Vasutas Szövetség ny.Bakonyi Samu. 127 Eredeti neve Blau. rt. X Balassa Dezső. Társadalmi politika. Fémes-Friedmann kvny. 1940. A magyar szabadkőművesség feladatai az új évezredben. Legújabb folyam. Részvény ny. 1929. ny. Bp. Bp. Szeged. 131 A zsidó emancipátió. 133 Balog Szidónia. R. Budafok. Debrecen. F F F F F F F F F ** ** * Eredeti neve Breuer. 64 . 132 Ballagi Mór. Bp. 1890. A magyarországi zsidók kamaraszolgasága és igazságszolgáltatása a középkorban. Liberalizmus és demokrácia. Pécs. n. 1913. Ballagi Ernő. Magyar Kultúra Könyvtár 1—2. Ballagi Ernő. váll. A „Haladás” páholy könyvtára. Bp. Balás Károly. Bp. Alapvetés. 130 Zsidókérdés 213—215. Biró M. Porzsolt Kálmán előszavával. 1921. szépvízi. Bp. Sánta György kvny. kiad. Városi ny. Pallas rt. 2 kiad. sz. munkájára. Bp. 127 Balla Vilmos. 611—616. olvassátok. A szabadkőművesség története. Ignaz.

Bamberger S. B. Az izraelita házasnő. A tisztázás és elkülönítés törvényei az izraelita házasnőnél. Kidolgozta — Magyarra ford. egy kiváló orthodox rabbi. Szikszó. Blank Simon. 1898. 134 Bán Margit. Heine hatása a magyar költészetre. Doktori értekezés. Bp. Franklin-Társulat kvny. 1918. Bán Margit. Zengő hárfa. Zsidó ifjúsági szavalókönyv. Bp. Heller K. és fiai ny. 1921. Bangha Béla S. J. A kereszténység és a zsidók. Klny. Krisztus és a modern társadalom 2. sorozatából. Bp. Mária Kongregáció. Stephaneum ny. Bangha Béla S. J. A magyar katholikus sajtó kérdései. Klny. Magyar Kultúrából. Bp. Kath. sajtó hölgybizottsága. 1917. Bangha Béla S. J. Keresztény vagy vörös szocializmus. R. Bp. Korda ny. 1919. Bangha Béla S. J. Magyarország újjáépítése és a kereszténység. Bp. Szent István Társulat. Stephaneum ny. 1920. Bangha Béla S. J. Nagy kérdések útján. Gondolatok a világnézeti kérdésekről. Bp. Magyar Kultúra. Pallas rt. ny. 1922. Bangha Béla S. J. Klärung in der Judenfrage. Wien. Reinhold. 1933. Bangha Béla S. J. Iványi János, Pataky Arnold. Katolicizmus és zsidóság. Vallástörténeti előadások. Bp. Magyar Kultúra. Európa ny. 1933. — 2. kiad. 1939. Bangha Béla S. J. Világnézeti válaszok. Korszerű vallási kérdések és ellenvetések megvilágítása. Bp. Pázmány Péter irodalmi társaság. Korda ny. 1940. Bangha Béla S. J. lásd még Kálvintéri címszónál. Bankárok, tőzsdések. Olaszy Sándor és Gebhard Tibor rajzaival. Bp. Fidibusz. M. O. B. ny. 1924. 135 Az orsz. rabbi-képző intézet első évtizedének története. Bp. Singer és Bánóczi József. Wolfner. 1888. Bánóczi József. Az országos izraelita tanítóintézet története 1857—1897. Bp. Hornyánszky V. ny. 1897. 136 Baracs Marcel. Kifogásai... Löw Immánuel szegedi főrabbinak. Képviseli — Bp. Pesti Lloyd ny. 1921. 137 Bárándy, Johann. Uber Ungarns Zustände. Von — Pressburg. Edler v. Schmid et Busch. 1847. Bárándy, Johann. Judenreform. Auszug aus der am 4. April 1847. dem kön. ung. Hofkanzler Grafen Georg Apponyi vom Verfasser in Manuscript überreichten Denkschrift. Pressburg. J. A. Reissbach. 1848. Bárány Ferenc. A magyarországi zsidókérdés szociáldemokrata szempontból. Egy volt szociáldemokrata munkás. R. Bp. Magvetés. 1919. Baranyay Sz. Gyula. A zsidókérdés és megoldása. Társadalmi problémák. 1. Bp. Szenátus. Bethlen Gábor ny. 1923. Barát, Edmund. Exposé .traitant la solution du problème juif. Bp. Vörösvári Litogr. 1938. Barát, Edmund. Kurze Skizze zur Lösung des jüdischen Fragenkomplexes. Bp. Vörösvári. Litogr. 1938. Barát, Edmund. Short notes on the solution of the Jewish problem. Uott. 1938. X Barát Endre. Dávid, a rebellis. Történet a 48-as időkből. Hevesi Simon előszavával. Bp. Magyar zsidók egyesülete. Viktória ny. 1938. X Barát Endre. Védőbeszéd. Versek. Bp. Viktória ny. 1939. X Barát Endre. Látástól vakulásig. Regény. Bp. Viktória ny. 1939. Barát Endre. Hontalan. Novellák. Bp. 1941. Barát Kálmán. Kereszténység és zsidóság. Az egyik és a másik. Mi az igazság? Bp. Garai ny. rt. 1920. Baráth Tibor. Magyar történet. Kolozsvár. Szerző. Nagy ny. 1941. 2. kiad.
F F F F

134 135

Eredeti neve Roth Árpádné, Bán (Bermann) Margit. Eredeti neve Weisz. 136 Eredeti neve Barach. 137 26—37. old. Die Judenschaft.

65

Bárczi Géza. A „pesti nyelv”. Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 29. sz. Bp. Kir. M. Egyetemi ny. 1922. Barcsay Adorján. A szabadkőművesség bűnei. — Palatinus József. Egy vidéki páholy titkai. — A magyarországi symbolikus nagypáholy védelme alatt működött páholyok tagjainak névsora. Előszóval ellátta Wolff Károly. Bp. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Kertész József kvny. 1921. 2 köt. Barna Jónás és Csukási Fülöp. A magyar-zsidó felekezet elemi és polgári iskoláinak monográfiája. Bp. Corvina kvny. 1896. Baron Ede. Mit mond János gazda a szocializmusról? Munkás könyvtár 7. Bp. 1899. Barna könyv. Oradea. Antifa. 1934. X Barsi Dénes. Mezei füst. Regény. Bp. Stádium. 1942. Barta Lajos. Múlt. Bécs. Joh. N. Vernay A. G. 1920. Barta Mór. A német tolvajnyelv héber-jargon elemei. Bp. 1912. Barta Sándor. Vörös Zászló. Versek. A Ma fiai. Bp. 1919. Barta Sándor. Tisztelt hullaház. Kiáltványok. Wien. Elbemühl ny. É. n. Barta, Stefan. Die Judenfrage in Ungarn. Bp. Stádium rt. ny. 1943. Bartha József. Két nemzedék magyar irodalma 1875—1925. Bp. Szerző. Pátria ny. rt. 1926. Bartha József Fajiság az irodalomban. Klny. A Cél-ból, 1934. évf. A Szent István Akadémia II. osztályának 1934. II. 16-i ülésén tartott előadás. Bp. Held János kvny. 1934. Bartha József. Az új magyar irodalom kistükre 1896—1936. Bp. Szerző. Stephaneum ny. 1938. Bartha József. Pro domo. Válasz támadóimnak. (Az új magyar irodalom kistükre c. könyvem bírálataira.) Bp. Szerző. Held János kvny. 1938. Bartha József. Faji elem és keresztény szellem irodalmunkban. Klny. A Szent István Akadémia nyelvtudományi és szépirodalmi felolvasásai. I. köt. 3. f. Bp. Stephaneum ny. Bartha Miklós. Kazár földön. Kolozsvár. Az Ellenzék kiadóh. 1901. Bartha Miklós. Összegyűjtött munkái. Sajtó alá rendezték Samassa János, Szmertnik István—Sztankovits Ferenc ... Életrajzzal ellátta Sebesi Samu. Bp. Egri Lyceum ny. Győri Pannónia ny. 1908—1913. Bartha Miklós. Kazár földön. Bartha Miklós arcképével és életrajzával. Bp. Benkö. 1921. Bartha Miklós. Kazár földön. Bp. Stádium sajtóváll. rt. ny. 1939. (Több kiadás.) Bartha Miklós. (U. a. ruthénül.) V zemi chazaru. (Ford. J. D. Matyas. Munkács 1927. Bartha Tamás. A szabadkőművesség. Kimerítő felvilágosításul a magyar intelligentia számára. Eger. Érseki lyceum. 1873. * Bary József vizsgálóbíró emlékiratai. A tiszaeszlári bűnper. Bp. Bary család. Kir. M. Egyetemi ny. 1933. — 2. kiadás. Bp. Magyar élet. Sylvester ny. 1941. ** Báttaszéki Ludwig. Allerhand über Antisemiten und Juden. Verfasst von — In Deutsche übersetzt von Josef Sattinger. R. Arad. Széchenyi kvny. 1887. Báttaszéki Lajos. Mindenféle antiszemiták és zsidókról. R. Arad. Széchenyi kvny. 1888. Báttaszéki Lajos. Legyen világosság! Az egyházpolitikai törvények párbeszédben. A magyar nép számára írta — R. Bp. Belgráder Zsigmond. 1893. — Uaz. 2. kiad. Légrády testvk. 1895. Báttaszéki Lajos. A vérvád. R. Bp. Orsz. közp. községi ny. 1900. Batthyány Aloysius, comes. Ad amicam aurem. 4 fasciculi. H. és ny. sz. 1790—91. Bauer-Markussohn Hermann. A lélek halhatatlanságáról Mendelssohn Phädonja nyomán. Szeged. 1836. Bauer-Márkfi Hermann. Gyászhang T. Pálffy János úr, Szeged város tanácsnoka 1844. Karácson hó 17-én tartandó temetési gyászünnepélyére a helybeli magyar-héber község elöljárói kívánatára a zsoltárból fordítva. Szeged. 1844.
F F

Az egyébként liberális szellemű munka megsemmisítő cáfolata Eötvös Károly „A nagy per” című könyvének. ** Hoffman.

*

66

Bauer-Márkfi Hermann. Das Vor- und Nachwort der durch ihre kaiserl. Maj. Franz Joseph I. und Elisabeth für Allerhöchst ihre Anwesenheit in Szegedin. Szegedin. 1857. Bauer-Márkfi Hermann. Tanuljunk alaposan magyarul. Éljen a haza! Pest. Bartalits I. kvny. 1868. Braun, Jakob. Der Talmud im ungarischen Abgeordnetenhause R. Bp. Zeisler. 1882. Bazovsky Lajos. Egy szlovák politikus észrevételei a zsidótörvény-javaslathoz. R. Bp. Szerző. Csaba és tsa. ny. 1939. Békássy Gyöngyi. A vércsoportok kutatásának faji jelentősége. Felolvasás 1934. márc. 7. Turán Füzetek. 1. sz. Bp. Csernay István és Tsai, Homok. 1937. 138 Békeffy László. Közéleti tankönyv. Népszerű, tudományos útmutató, szövegközötti ábrákkal, grafikonokkal, magyarázatokkal és példákkal. Kezdők és haladók számára. Ügyvédek, orvosok, diplomaták, politikusok, bankárok, pincérek, színészek, közgazdászok, újságírók, dizőzök, rémhírterjesztők stb stb. részére. Bp. Rózsavölgyi. Fővárosi ny. 1940. 139 Békessy Imre. Az új népvándorlás. Délamerika. Bp. May ny. 1939. 140 Bp. Beksics Gusztáv. Magyarosodás és magyarosítás. Különös tekintettel városainkra. Athenaeum rt. 1883. * Bél Mátyás. Notitia Hungariae novae historico-geographica. Bécs. Straub Pál. 2. köt. 1736. Bemerkungen eines Weltbürgers bey Lesung der gedruckten freymüthigen Aeusserungen über die Judengeschichte zu Tyrnau. R. Pressburg (Augsburg) Gedruckt bey Simon Péter Weber. 1790 körül. Bemerkungen über die bürgerliche Verbesserung der Juden, veranlasst bei der Frage: Soll der Jude Soldat werden? R. H. és ny. sz. 1788. 141 Benamy Sándor. Új Palesztina. Kolozsvár. 1925. X Benamy Sándor. Állampolgár voltam Közép-Európában. Regény. Bp. Epocha. Klein S. ny. 1940. Ben-Chaviv. Héber-magyar kis szótár, Ford. Widder Salamon. Bp, Schlésinger I. ny. 1937. Benamy Sándor. Tanulj héberül, ahogy Palesztinában beszélnek. Könnyű módszerű tankönyv csoportos és magánhasználatra. Ford. és átdolg. Wachsberger Mór. Bp. Schlésinger (Berkes és Gerő) ny. 1939. Ben Cvi. Mit akarunk? Zsidó könyv. Bp. Magyar Cionista Szövetség könyvszakosztálya. Ritter Jenőné kvny. Újpest. Benamy Sándor. A cionizmus története. Zsidó könyv. Bp. Kiadó fenti nyomda uaz. 2. f. 142 X Benczés Tibor. A gettó hegedűse. Elbeszélések. Bp. Faragó ny. 1941. Benedek Ignácz. Ne higyj a zsidó-falónak. Lélek- és történettani szempontból. R. Pest. Kozma Vazul kvny. 1848. X Benedek Marcell. Vulkán. Egy nemzedék regénye. Bp. 1918. Benedek Pál. Ferdinánd Lasalle. Szocialista tudás könyvtára 22. sz. Bp. Világosság kvny. rt. 1938. Benedikt Márk. A szabadkőművesség célja. A Hungária páholy kiadása. Bp. É. n. Benevolus dr. A Dohány-utcai bombamerénylet tettesei. R. Bp. 1921. Benisch Artur. A zsidók térfoglalása és elhelyezkedése a mai Magyarország területén. 1830—1930. Klny. Magyar Statisztikai Szemle 1934. II. sz. Bp. Hornyánszky V. ny. 1934. Ben-Jakob, E. A zsidóállam útban... (A cionizmus-revizionizmus alaptételei.) R. Mukacevo. A cionista-revizionista unio Podk.-ruszi ker. titkársága. Nekudah. 1935. Benyovszky, Karl és Grünfeld, Josef. Pressburger Ghettobilder. Pressburg 1934.
F F F F F F

138 139

Eredeti családi neve Kann. Apja magyarosította Békefire. Eredetileg Kaufman. 140 Zsidókról 52, 57, 58. old. * 2. köt. 120. oldal a bazini vérvádról. 141 Írói álnév. Valódi neve Berger Salamon. 142 Írói álnév. Neve Bencze (Bruck) Tibor.

67

X Beöthy László. „A kék macskához.” Goldbach et Comp. fűszerkereskedése. Pest Müller Em. kvny. 1858. X Beöthy László. Goldbach et Comp. fűszerkereskedése a „Kék macská”-hoz. Homicskó Athanáz rajzaival. Magyar Regényírók képes kiadása 31. Bp. Franklin-Társulat. 1908. X Beöthy László. Aranylakodalom. Látványos színmű 7 képben (Rákosi Viktorral.) Bp. 1898. (Magyar Színház.) Beöthy László. Sulamith. A daljáték szerzője Goldfaden Ábrahám. (Átdolgozta Makai Emillel.) Magyar Színház. 1899. X Beöthy László. Goldfaden Ábrahám. A csillag fia. Daljáték. (Átdolgozta Pásztor Árpáddal.) Népszínház. 1900. * X Bérczi Jenő 1872. A szép Izidor. Énekes bohózat 3 felvonásban. Bp. Kisfaludy Színház. 1898. X Bérczi Jenő. A detektív, vagy nem látták a kis Kohnt? Zombor. 1902. Bereczky Albert. A zsidókérdés „titka”. Két beszéd. Bp. Ref. igehirdető. Sylvester ny. 1938. ** X Beregi Ármin. Isten árnyékában. Regény. Bp. Franklin-Társulat. 1933. Beregi Benjámin. A zsidóság és a cionizmus a 19. és 20. század uralkodó eszméi között. Nagybánya. É. n. Beregi Tivadar. Léon. Blum a békéért. Bp. 1938. X Berend Miklósné. Boszorkánytánc. 1918—1926. Regény. Bp. Káldor. 1932. Berényi, Graf Johann. Geschichte des uraltesten und einstens auserwahlten Volkes Israel, seit Abraham bis auf die Gegenwart. Nebst Andeutungen über die Dringlichkeit einer unbedingten Emancipation und Gleichberechtigung desselben mit den christlicheuropäischen Völkern der Jetztzeit. Nagy den Grundsätzen der Menschenrechte, der Civilisation und der heutigen Aufklarung erörtert, verfasst und herausgegeben. R. Pressburg. C. F. Wigand ny. 1860. Berényi Sándor. A fajvédelem és a házasságkötés jogszabályai. A házassági jogról szóló 1894. évi XXXI. törvénycikket módosító és kiegészítő 1941. évi XV. törvénycikk és a végrehajtási utasítások teljes és hiteles szövege. Magyarázatokkal ellátta Berényi Sándor. Bp. Szerző. Springer ny. 1941. Berger I. An die Mitglieder des Israeliten-Congresses. R. Pest. 1868. Bergl József. A magyarországi zsidók története. Kaposvár. Geissler Hermann. 1877. Bergl, Joseph. Geschichte der ungarischen Juden. Nach den besten Quellée bearbeitet von — Leipzig. Wilh. Friedrich. 1879. Bergner, Rudolf. Die Judenherrschaft in den Karpathenländern. Sensationelle Enthüllungen. Marburg. Reichs Harold. 1889. Bericht über das Pester Israelitenspital von J. 1852. Pest.. L. Lukács. 1853. Berkovits József. Zsidóságunk. (Zsidó népismeret.) Bp. 1940. Berkovits József. Asszimiláció és antiszemitizmus. Zsidó könyv. Bp. Magyar Cionista Szövetség Könyvtár szakosztálya. Ritter Jenőné kvny. Újpest. 1940. Berliner Hugó. Zsidókérdés a Szentírás megvilágításában. Bp. Keresztény Gyülekezet. Bethánia ny. 1932. X Bernát Gáspár. Freskóképek. Pest. Trattner—Károlyi; Kozma Vazul; Müller Em. 1848— 1852—1857. X Bernát Gáspár. Kaczagányok. Pest. Müller Gyula. 1856. Bernát István. Zálogba tett Magyarország. Politikai tanulmány. Bp. Európa ny. 1895. Bernát István. Vallás és szociáldemokrácia. Klny. Protestáns Szemléből. Bp. 1927. Bernát István. A szociáldemokrácia és a bolsevizmus. Klny. Budapesti Szemléből. Bp. Franklin-Társulat. 1928. Bernát István. Zsidók a gazdasági életben. Bp. Soli Deo Gloria. Bethlen Gábor ny. 1933. Bernát István. Küzdelmek és eredmények. Életrajz és emlékbeszédek. Bp. Bethlen Gábor ny. 1936.
F F

* **

Eredeti neve Schönberger. Eredeti neve Braun.

68

Világosság rt. Bernstein Béla. Die Toleranztaxe der Juden in Ungarn. A jogakadémiai tanár és a zsidó erkölcs. Helios ny. műintézet. (Das entfesselte Wien. 1898. 1920. 1900. ny. és tsa. Bessenyei Lajos. Bp. Burzsuj humor a diktatúra alatt. Hungária ny. Apostol ny. Jókai és a zsidók. 1848 és a magyar zsidók. Bp. Berzsenyi Dániel. Takács Mária.. (1906. Debrecen. Válasz. A zsidóság története. Bettelheim Ernő. Bp. ny. Bihar Jenő. Bielcsik János. Múzsa irod. Bp. 1919. Heller K. lásd ott. 1923. Bikkal Dénes. Bessenyei Lajos. Majestät Franz I. Bernstein S(ámuel). Bernstein S(ámuel). és művészeti rt. R. 1928. Az 1848/49-iki magyar szabadságharc és a zsidók. 1901. Magyar Nemzeti Könyv. a Pesti Hírlap. IMIT kiadványai X. Székely Artur. 1835. Bernstein Béla. Egan Edét meggyilkolták. Magyar Irodalmi * Ritkaságok XXIII. Egy jezsuita emlékei a kommunizmus idejéből. Fordítás német eredetiből. Trauer-Rede. wie dem Handel in Ungarn abzuhelfen wäre. főbiz. Hunyadi Mátyás műint. kir. Bernstein Eduard. és é. Beschwerden und ohnmassgeblicher Vorschlag. Pressburg. cikkére. R. A magyar néplélek válsága. Osztern Lipót. kiad. Bernstein Béla. Zsidó Szemle. Keresztény gazdasági megújhodás. 69 . A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairul. A cionizmus. Cionista Egyesület. Egyetemi ny. glorreichen Andenkens. Lampel Róbert biz. n. 1919. Nyomda uaz. Csáthy Ferenc rt. 1914.) Regény.. ny. rt. Franklin-Társulat. F F F * ** Zsidókról 34—35. Lassalle Ferdinánd jelentősége a munkásosztály számára. H. Ford. Bp. Bernstein Béla. Tábor. 1926. szabadság mozgalmakban. 1919. rt. A mozgalom lényege és szervezete. sz. 2. 1922. Márkus Samu kvny. Wien. Quellen. n. A magyar zsidóság almanachja. A zsidók az 1848/49.. Ford. Leopold. A proletárdiktatúra anekdotái. Második. Bp. A szabadkőművesség támadása az egyház és a magyarországi püspöki kar jogai ellen. Blau Lajos jubileumi emlékkönyvből Franklin-Társulat. H. köt. Ami a Marxismusban maradandó. R. 1939. Bp. Bp. (Sorozatos kiadás I—X. Munkáskönyvtár 38. Bp. Ipag-Weber. Lugos. Zsidó honvédek 1848/49-ben. Nyíregyháza. Klny. Debrecen. 1924. Garai ny. tetemesen bővített kiadás.és Lapkiadóváll. Breslau. H.Bernhard Zsigmond S. Egyesült Ker. 1888. X Bettauer Hugó modern társadalmi regényei. 1919. Zsidó vonatkozások és alakok összes műveiből. Bernstein Béla. Péntek György. Nagyváros zsidók nélkül. Bp. A negyvennyolcas magyar szabadságharc és a zsidók.. A magyar néplélek válsága. Nova irod. Höchststel. Bp. Nemzeti Liga debreceni osztálya. 1917. Eredeti neve Bettelheim. Bp.. Von P. és é. oldal. Bp.. Das Bilbul von Tisza-Eszlár wahrheitsgetreu geschildert. Otthon ny. ** Bethlen Pál. ifj. Bernstein Béla.) Bp. 1933. 1926. *** Bíró Imre Boldizsár. Társadalmi könyvtár 1. Magyar-zsidó könyvtár 11. Jegyzetekkel ellátta Giszkalay János. Márkus Samu kvny. 1925. Ford. Galilei Kör könyvtára. Halmosy Elemér és Péntek György. X Bettauer Hugó. 1926—27. X Bettauer Hugó . Jókai Mór előszavával. Ford. Bp. Bp. kvny. Radó I. Elszabadult erkölcsök.) A ma regénye. gesprochen bei der am 13. 1883. Jókai Mór előszavával. Bernstein Béla. Jóba Elek kvny. J. Ford. 2. 1926. veranstalteten Gedächtnis feier Sr. Bp. Bernstein Béla.. Korda rt. (Die Stadt ohne Juden. a Dr. R. A kommunisták magyarországi pártjának válságához. Bp. Bettelheim. Auf Grund archiv. A cionizmus lényege és szervezete.) Bernstein Béla. M. Bernstein Eduard. A zsidó honvédek négy névjegyzékével. 1835. sz. März. H. Szidon József ny. St. 1927.

Bp. Bp.. Az ó-zsidó bűvészet. Académia rendeletéből Schedel Ferencz. Bp. R. Athenaeum rt 1905. kvny. Blau Lajos. Leipzig. sz. Blatt Miklós. rabbiképzőintézet felső tanfolyamának theológiai egylete. Neuwald I. 1840—41. Biró Miklós kvny. Ladislaus. Blau Lajos. A bazini zsidók. Athenaeum rt. 1917. 1814—1897. Frankin-Társulat. 1904. Schenk. S. Académiai értesítő I. Mi a Talmud? A zsidóság ellen megjelenő hamis Talmud-idézetek cáfolására. Die Juden von Bazin. A Gálszécsy család. Kosmos. 1856. 1890. ny. Ford. Kir.. 1914. 1840. Targul-Mures. Bloch J. Bp. Bp. Magyar zsidó könyvtár 9. 1898. Biró Lajos. Brill Sámuel Löw a pesti rabbiság elnöke. Pest. Érdekes Újság. Horváth Zoltán. — Arcképével.X Biró Lajos. 1922. 1921. Bp. Blumgrund Naftali. Bp. Élet. Blau Lajos. A zsidó vallás és kultúra. Tage ungarischer Bolschevismus. A magyarországi bolsevizmus 133 napja. I. A Talmud. Ford. Márkus Samu. 1887. 1909. A kezdet és a vég. Vác. és tsa. 1883. W. Bloch Mór. Bleicher Miksa. Adalékok a magyar zsidók történetéből. Móritz. Nyomda ua. 1917. szentírások és hagyományok szerint. 1883. Jüdische Sprichwürter. Bloch Móricz. Lampel biz. Bp. Ágoston Péter zsidó tudománya. és 7. Das Blutprozess von Tisza-Eszlár in Ungarn. Blass. Blau Lajos. Hamburger. biz. *** A majdani Ballagi Mór. Zsidó bűvészet a legrégibb kortól a jelenkorig. Waldheim-Eberle A. Reflexiók a cionizmusról. Báró Hatvány József. 3. J. R. 70 . Emlékbeszéd. F F F * *** * Eredeti neve Berger. Blau Lajos. X Bloch Jean Richárd .és jellemrajz. Kohn Mór kvny. 1928. Mi az Igazság? Lásd Baltazár Dezső-nél. New-York. Wien. Blau Lajos. 1921. Aus Anlass des Klausenburger Memorandum—Prozesses. Blau Lajos. előadása az IMIT 1904. Vezércikkei 1914—1918. Légrády tvk. Népszerű zsidó könyvtár 3. Kaufmann Dávid emlékezete. W. Bloch J. Wien. Biztató. A bűnhalmazat elmélete a hébereknél. évf. ** Eredeti neve Buchwald. A zsidó nő kötelmei. Bp. Arany János ny. Klny. Berlin. Bp. Garai ny. Leipzig. Blau Lajos. Bp. 133. Egyenlőség. Blau Lajos. — 3. Mozgalmak a zsidóságban. Bölcsészetdoktori értekezés. 22-én tartott ülésében. Regény. 1920. X Biró Lajos. S. Quo vadimus? A magyar szabadkőművesség bajai és reformjai. 1913. 1918. M.. Trattner—Károlyi ny. Bp. Ferenc József emlékezete. 1917. Hamburger. 1918. 1924. Blau Lajos. Athenaeum rt. Athenaeum rt. *** A zsidókról (Vajda Péter előszavával). nov. Biró Lajos. Blau Lajos. Tábor. Márkus Samu kvny. Rohling tanár gonosz kópéságai. Bp. Zsidó fiatalok munkaközössége. Izrael kiválasztása. 1920. Biró Lajos eredeti neve Blau. Az emancipáció. A héber költészet rövid rajzolata. 1941. Leipzig— Wien. 1934. Bp. kvny. Regény. Elbeszélés. Világ. Biró Lajos. Szináj népszerű zsidó vallási ismertetőtára 1. Bacher Vilmos emlékezete. Hungária ny. sz. 1921. Bizony. 1919. kiad. Athenaeum rt. Mi az igazság? R. Athenaeum rt. B. Blau Lajos. 1923. Legjobb könyvek 3. Wien. IV. Akten zur rumänischen Judenfrage. Bp. Egyetemi ny. 1906. Gyászbeszéd. Franklin-Társulat. Bp. mint világtörténeti jelenség. Blau Lajos. 1841. 1900. Schnitzer. Hungária ny. Bp. 1895. Orsz. Budán. Bp. ** Bizony László. 1922. Bp. Oest. R. Bp. Wochenschrift. Bp. G. Blau Lajos. Blass Ede. 1916. 1904. A zsidók útja. Gewürz ny. Bp. Lorsy Ernő. BIeuer Soma. 1902. Bp. Ranschburg G. Blau Lajos.

Bolseviki naptár. n. vagy golyóval. A felsőbbrendű faj joga. Bp. A B'nai B'rith a zsidóság Amerikából irányított szabadkőműves-jellegű világszervezete. Bp. 1906. 1941. Bp. a tudományos szocializmus megalapítójának korszaka. A bolsevizmus Magyarországon. Bp. Bettelheim Ernő. Pártjának válságához.és Lapkiadóváll. (Németül is. Bp. Marx Károly. Debrecen. Néhány szó a proletárdiktatúráról. ** B'nai B'rith közlemények. 1921. Vidám könyvtár 7. *** X Bolgár Mózes. Göndör Ferenc. Adler. Bp. A bolsevizmus Magyarországon. B. A gólusz meséi. kiad. Ágoston Péter védelme. Akasztófával. Remény ifjúsági könyvek. Franciából ford. Antalfi biz. Lukács György. **** Igen figyelemreméltó. rt. sz. A háborús korszak bűnei. Zsidó önleleplezés. Bernát István. „Deutscher Bote” É. 1930. Bebel Ágoston és Hohoff káplán vallási vitája után. Kókai biz. Bogdán Gyula. hogy a bolsevizmus propagálói és agitátorai: Böhm Vilmos. Dénes Zsófia. 1898. Bobor Ármin. Kiadja az erdélyi B.) Böhm Vilmos. Zöldi Márton. 1920. B. R. Szomaházy István. Bp. X Bohémia. ** * 71 . Magyar kiviteli és csomagszállító rt. A házassági törvényjavaslat előadójának és a MÉP vezérszónokának képviselőházi beszéde. Munkás Könyvtár. Aus Ungarns Schreckenstagen. X Bolgár Mózes. festők. Alföldi Dávid. — 3. Friedrich. kiad. élete és működése. A zsidó történelem mondái. n. 1918.) Bolseviki naptár. Bp. A magyarországi bolsevizmus. Egy jezsuita emlékei. Mit láttak a haditudósítók Vörös-Oroszországban? Európa és a bolsevizmus 3. Viccekben él a szovjet! Aktenstücke. A kommunista társadalom erkölcse. Keresztyén szózat a zsidósághoz. A Borsszem Jankó kalendáriuma az 1919-ik évre. július hó. Rudas László. *** Eredeti neve Braun. ny. Doktor Sándor. — 2. Szántó Béla. Bojadzsiev Momcsil. Andrássy Gyula gróf. Berzeviczy Albert és Wlassich Gyula báró közreműködésével szerkesztette Gratz Gusztáv. páholyok munkaközössége. Kun Béla. vagy szociáldemokrácia? Ágoston Péter. R. 1919-ik évre. Iványi Béláné. mind zsidók. Bethánia ny. Bocsáry Kálmán és Balás Károly. É. színészek és írók víg esetei. Bp. Biró Imre Boldizsár. A kommunisták magyarorsz. Magyar Zsidó Szemle. Bernhard Zsigmond. Burzsuj humor a diktatúra alatt Bizony László. A szociáldemokrácia és a bolsevizmus. Matlekovics Sándor. Új Aurora. Kereszténység és szocializmus. Hungária ny. Várnai Zseni stb. Deutsch Sándor. Jászai Samu. Szamuely Tibor. Antibolsevista kiállítás. A Nap ny. Peterdi Andor. Debrecen. szobrászok. Iványi Béla. n. 1921. Uo. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Borsszem Jankó rt. 1919. 1942. Darvas Simon. Magyar Nemzeti Könyv. Írták Molnár Ferenc. Bokányi Dezső. Franklin-Társulat kvny. Held János kvny. É. 1912. A cionizmus fejlődése. Bp. Nyomda uaz.Blümchen Izsák. 60 kis krónika. Aiglon. 1922. (Gratz Gusztáv. Fehér Újság. Bolsevizmus. Cluj-Kolozsvár. Bokányi Dezső. Nagy Endre. F F F * BOLSEVIZMUS **** F Aczél Imre főügyészhelyettes vádbeszéde.

Bolsevizmus és zsidóság. A kommunista összeesküvés. Gauser Rezső. Ecce homo. Pétervár. Leitgeb Imre. Az egység okmányai. Esterházy Miklós gróf. Goebbels. Miért szükséges a proletárdiktatúra? Dénes Zsófia. Lukács György. Böhm Vilmos. A bolsevizmus elméletben és gyakorlatban. A kommunisták uralma Veszprémben. Kóbor Tamás. Fábián Béla. Huszár Károly. Fiala Ferenc. Gál Imre.) Hunt Béla. A Lenin-fiúk véres munkái. Eisele Hans. A vesztegető forradalom.. Vörösök Szolnokon és a Jászságon. Kele József. Gárdos Mariska. Kun Béla ék 131 napos rémuralma. Deutsch Gábor. Kun Béla levele. (Angolul is. Új honalapítás. Oroszország pusztulása a bolseviki uralom alatt. (Németül is. Magyarország a bolsevizmus alatt. Az oroszországi bolsevikizmus. A proletárdiktatúra Magyarországon. Drózdy Győző. A magyar tanácsköztársaság keletkezése és összeomlása. Bolsevisták Magyarországon. Lazarovics. Kaas Albert báró—Fedor v. Győri Imre és Kázméri Kázmér. Mártírjaink. Bilder aus dem kommunistischen Ungarn. Hitehagyás és kommunizmus. Légrády Imre. Nemzetközi forradalom és ellenforradalom. Kilenc hónap. Emlékképek. Élményeim a bolsevista Oroszországban. Gutheil Jenő. Kinek a bűne a magyarországi bolsevizmus? Kiss Ferenc.) Huszár Károly. A zsidóság és a bolsevizmus. Levél Kun Bélához a művészet nevében. Az orosz pokol. Jászai Samu. A proletárdiktatúra és előzményei Székesfehérvárott. A kilyukadt papzsák. Fábián Béla. Két forradalom tüzében. Kemény Ferenc. Domonkos József.. Fraccaroli Arnoldo. Fehst Herman. Garázdálkodásom a diktatúrában. A Szamuelli halálvonata. Az égő Oroszország. Így dolgoztak.Böhm Vilmos. Der Bolschewismus in Ungarn. Buza Barna. Darvas Simon. A nő a kommunista társadalomban. Kun Béla írásai. Haller István. Az igazi Szamuelli. Doktor Sándor. Fejérváry—Gravátz. Szocialista-kommunista csőd. Polgár a viharban. Kommunizmus álarc nélkül. A bolsevizmusról. Gabányi József. Kommunizáljuk-e Zsófit? Krausz Vilmos. A tanácsköztársaság. (Németül is. Fehéri Armand. Fogarasi Béla. Fábián Béla. Szemtől-szembe a vörös pokollal. Zsidóság és bolsevizmus. Kassák Lajos. Göndör Ferenc. A halál népbiztosa (Szamuely). A szakszervezetek föladatai a kommunista társadalomban. Kiss József. Rablók barlangjában. Kun Béla. 72 . Történelmi grimász. Hargitai Tihamér. Goebbels. Juhász Viktor.) Kassai József. A kommün fogságában. Herczeg Géza.

(Németül is. 133 Tagé Bolschewistenherrschaft. Szerényi Simon. számú parancsa. Kun Béláék rémuralmának története. Kunfi Zsigmond.) Szamuely Tibor. Osztályharc a forradalmi Oroszországban.. Die rote Hölle. Marton László. Kommunista téboly. Somogyi Zoltán. A bolsevizmus Magyarországon. A magyarországi proletariátus osztályharca és diktatúrája. Osztályharc és proletárdiktatúra Magyarországon. Morin. Nikanor. A magyarországi kommunizmus bűnei. Szász Zoltán. The fugitive bolsheviks. A Rákosi per. Kommunista és zsidóüldözés. Szamuely Tibor. Bujdosó könyv. Sturm auf Ungarn. Szászhalmi József. Stocker Antal. 73 . Nemény Wilhelm. emelet 12. Mályusz Elemér. (Csernyék pere. Das rote Ungarn. Szántó Béla. Riadó. Szabó László. A proletárdiktatúra története Nagyváradon. Szovjet-Oroszország. A tisztelt szovjet. A bolsevizmus jellemzése és hatása Magyarországon. Rudnyánszky Endre.) Tormay Cécile. Rabinovics József. Mezőfi Vilmos. A rémségek országából. Rudas László. Az orosz szovjet rémségei 1918-ban. A 133 napos rémuralom. Tizenegy év Kun Béla életéből. Magyar Ludwig. Tormay Cécile. Szirmay L. Somogyi Zoltán. Schmitt Henry Charles. Emlékezés a vörös uralomra. Pesthy Jenő: A bolsevizmus rémnapjai. lm roten Budapest. Das Judentum im „bolschewistischen Vorfeld”. Magoss György. Szatmáry Eugen.) Szász Károly. Tarján Vilmos. Népbiztosok futása a frontról. I. Schacht Horand Horsa. Szamuely Tibor. Szamuelly Tibor élete és gaztettei. Rodionov Iván. Nagy Olivér. Kommunizmus és szocializmus. Sarolea Ch. Lutostanski Kazimir. III. Árpád. Abenteuerer und Liquidatorentum. Mainardi Lauro. Molnár Jenő. Milyen mély a papok zsebe. Nagy Ádám. Szamuely Tibor. Tharaud. Rudnyánszky Endre. A június 24-i ellenforradalom. Rudas László. A terror. A szakadás okmányai. Mónus Illés. Mailáth József gróf. Kun Béla Szibériában. Az orosz forradalom. Két forradalom. A rémuralom napjaiból. Mályusz Elemér. Die rote Hölle in Ungarn. Debrecen vörösre mázoltan. A nagy per.. Quand Israël est roi. Szántó Béla. Keresztes hadjárat 1941. (Németül is. Emlékeim a kommün idejéből. Marjay Frigyes. Vörös Magyarország.Lutochin S. Jérome et Jean. Nincs kegyelem! Rostkowicz Artúr. Magoss György. Szamuely Tibor. Öt esztendő borzalmai. A Szovjet-unió a szovjet sajtó tükrében. Stettner Tamás. Szatmáry Eugen.

a kiváló antiszemita közíróval. A vörös uralom áldozatai. Munka. Bosnyák Zoltán. Bolseviki zsiványok aknamunkája. ny. A magyar fajvédelem úttörői. Lásd ott. Ungar. Held János kvny. Előadta a Nemzeti Színház. Bp. Bp Szerző. Wohlmuth Ferenc. Bp. A zsidókérdés újabb alakulása Magyarországon. Lampel R. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Held János kvny. Bp. Adolf Hitler. Eredetileg Weiner Miksa. Lipsiae. A berni protokoll-per. Baltha János kvny. Bouhler Philipp. 1933. A zsidók rémuralma Magyarországon. Held János kvny. ny. Held János kvny. 1935. Szerző. 1921. Színmű 5 felvonásban. X Boross Mihály. Magyar Kultúrliga. Bp. Stádium rt. A zsidókérdés — világkérdés. Szerző. Váry Albert. Weltner Jakab. 1938.Trotzkij Leo. Rerum Ungaricarum libri XLV. Held János kvny. Szembe Judeával! Bp. sem zsidógyűlölet. 2 köt. Szerző. Szerző. ny. 1904. II. Bp. Az Antibolsevista kiállítás tájékoztatója. stb. Nevelhető-e a fajmagyar üzletemberré? R. Bombarobbanások. Bosnyák Zoltán. Bosnyák Zoltán. 1940. Antonii. Kerekes Béla. Stádium rt. 1938. Bosnyák Zoltán. ** Boross Mihály. Centrum rt. Novisad. oldalon a nagyszombati vérvádról. Pillitzer—Stanisits ny. idegen vér. 1942. Sem antiszemitizmus. Magyarország elzsidósodása. 1937. Bp. A vörös május. A zsidókérdés törvényes rendezése. fegyelem és rend. Vörös tavasz. Fővárosi színházak műsora. Die magyarische Pest in Moskau. Held János kvny. Bosnyák Zoltán. ** 74 . 1938. Bosnyák Zoltán. R. Bosnyák Zoltán. Ford. Vörösváry Ernő. Nem azonos Bosnyák Zoltánnal. Palesztinái impresszióm. 1940. Bp. Bosnyák Zoltán. kiad. Regény. Az egyenjogúsítás 70. 1771. Bosnyák Zoltán.és lapkiadó. A zsidókérdés fajpolitikai megvilágításban. 1943. sz. *** Sursum corda. *** Nyugalmazott államtitkár. F F F * 738. Bp. X Bosnyák Zoltán 164—165. Várnai Zseni. Szemelliber Antal fülesi plébános. Held János kvny. Bp. * Bonifinii. 1938. Bp. Singer és Wolfner. 1925. — Második lényegesen bővített kiadás uott. A Kanálosi-ház. Egy népi mozgalom keletkezése. Mohrenwäsche. Bp. Editio septima. évfordulóján. Prohászka és a zsidókérdés. Held János kvny. A zsidókérdés — magyar kérdés. Bp. 2. Kellner Albert kvny. Magyar Kultúrliga. Forradalmi versei. Bosnyák Zoltán. Mezőberény. A zsidóbolsevizmus elleni világküzdelem. Bp. hanem nemzeti önvédelem. Borotvás-Nagy Sándor. I. Bosnyák Zoltán. Bosnyák Zoltán. 1941. Wagner Antal. Bp. 1940. Magyar Kultúrliga. Harc a zsidó sajtó ellen! (Sajtópolitikai tanulmány). 1940. Bp. 1936. Bosnyák Zoltán. A harmadik zsidótörvény és a házasság. Várnai Zseni. Bosnyák Zoltán. Istóczy Győző élete és küzdelmei. 1936. Bosnyák Zoltán. Held János kvny. Két világ harca. Ungar H. Bp. 1935. Nyilas könyv. Az. 1919. Fővárosunk elzsidósodása. 1941. Vörösváry Ernő. A zsidókérdés. Szerző. Szerző. Budai-Bernwallner ny.

Hungária ny. elbeszélések és vegyes dolgozatok. Auf Anordnung der Altofner isr. Az első magyar köztársasági forradalom. Das Judentum in der Freimaurerei. Ford. Zur hochfestlichen Ankunft des Herrn Fürsten Alexander von Rudna bei Hochdesselben Einzug in Ungarns uralte Primatial—-Residenzstadt Gran. A räubeni herceg. A Seligman-család. Bresnitz Marcus. Bp. Cluj. Joh. X Bród Max. Braun Adolf. R. New-York. A nyomorgó Magyarország. 1920. 80 víg apróság. 145 Azonos Brandstein Illéssel. 1866. Brandes György. kiad. April 1841. Heckenast. Denkschrift an die Internationale Sozialistische Konferenz über die Rolle der ungarischen sozialdemokratischen Partei in der Räteregierung. Wien. 1825. Braun. 1902. Két forradalom tüzében. Satur Marc. Bresnitz Marcus. Empfindungen der Israeliten bei der festlichen Installation des Herrn. Németből ford. dargebracht von Bekennem der mosaischen Religion. München. Bród Max. Ben Eleázár. Braun Soma. Börne Lajos Franklin-Társulat. Európa ny. 1815. 1. Pest. ny. n. 1919. Szocialista agitációs iratok. Bp. Bp. Bp. Juni 1814. R. Siegmund Kunfi. Gemeinde-Vorsteher abgesungen. gehalten in Loge „Haladás” 30. 1922. 1921. Ofen. sz. Mónus Illés. 1880. 143 Rajzok. Bp. Ford. „Haladás” páholy. Böhm. Stephaneum ny. köt. Bp. R. Világosság rt.) Gesprochen am 19. 1924. Brenner Sándor. sz. Kultúra 1918—1920. F F F F 143 144 Igazi neve Lőb Baruch. 1820. Rosenfeld Eliseva. A Nap ny. Ofen. kvny. 1923. 1901. Azonos Monus Illéssel. Vortrag. Vidám könyvtár 12. 1942. M. Jakob. 1902. 75 . Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség É. Vorwärts. Írták Bródy Miksa. Brázovay Kálmán. A zsidóság és a kereszténység viszonya. Szomaházy István. Aloys Freyh. Braun. Zoltán Rónai). Lord Beaconsfield (Disraeli Benjamin). Malonyay von Vicsap in der Obergespanswürde des löbl. Regény. Pest. Bp. 1930. Böhm Wilhelm. Világosság rt. A kereszt (Zsidókérdés). X Bród Max. Az Ojság. Jellemrajz. Tábor. R. Noar. Böhm Vilmos. Neutraer Comitats. A szakszervezetek lényege. Bp. Bölcs Ödön és Stricker Róbert. Az osztályharc.. Zsidó lányok. Freudenruf zur Feyer der Zurückkunft Franz I. A magyar tanácsköztársaság keletkezése és összeomlása. Nep. Bp. zu Gran. Bp. Targu-Mures.Böhm Adolf. Hathatós küzdelem az antiszemitizmus ellen. Kultúra regénytára 11. A háborús korszak bűnei. Franklin-Társulat. Böhm Vilmos. Magyar Kiviteli és Csomagszállító rt. X Börzehumor. 2. kvny. Müller und Sohn. 1841. 1814. Ford. 1934. Nagy Imre viccgyűjteményével. A mozgalom Herzl haláláig. fölépítése és harci eszközei. Braun. (V. Bresnitz Marcus. n. X. Bp. Die Judenfrage im ungarischen Reichstag. É. évre. 1910. Szabadsajtó ny. Zsidó Renaissance Könyvtár 7. Tábori Kornél. Universitats-Druck. Kohn kvny. Világosság rt. 144 Brandstein Illés. nach Wien den 17. Horváth Zoltán. 145 Ford. 1919. Ford. Karl. überreicht im Auftrage der sozialdemokratischen Emigranten (Gruppe Világosság) von den gewesenen Volkskommissären (Wilhelm Böhm. Landerer u. Luby Sándor. A cionista mozgalom fejlődésének rövid ábrázolása. 25. A szakszervezetekről. A cionizmus harmadik korszaka. 1918. A Bölcs rabi naptára az 1925. Tyrnau. in der grossen Synagoge zu Alt-Ofen. Bp. Bp. Ford. Ofen. Ford. Marton Ernő. Worte an heilier Stätte zur Feier des Kaisers und Königs Ferdinand I. Alexander Garbai. Regény. Bród Max. Halasy Aladár. Szigony. Böhm Vilmos. Bp. Leopold. Munkáskönyvtár 37. 146 Münz Mózes héber beszédének fordítása. Anrede nebst Weih-Gedicht an Erzherzog Joseph Anton und dessen 146 Gemahlin Hermine.

1938.Bródy Ernő nemzetgyűlési beszédei. Bp. Antos ny. kiadó. bohémekről. Browne Lewis. 1881. X Budapesti erkölcsök. Regény. X Bródy Sándor. kvny. 1936. Bp. Világosság rt. kvny. Budapesti Hirlap ny. X Bródy Sándor. 1938. Az országgyűléshez. Buchingerné-Ladányi Szeréna. Írták Erényi Nándor. Magyar Cionista Szövetség ifjúsági szakosztálya. Bp. X Bródy Sándor. Athenaeum rt. Ford. 1927. n. Timár Liza. 70 karcolat politikusokról. Bp. A zsidóság és az emberiség. Deutsch Elza Bp. Singer és Wolfner. kvny. Bp. megbékült Európában. Színmű. A magyarországi könyvkötőmunkások szervezkedésének története. Dobrowsky és Frank. Pest. Buber Martin. Egyetemes regénytár. 1919. A botbüntetésről. Singer és Wolfner. Magyarország jövője a demokratikus. Népszava. 1931. Bp. (Több kiadás). X Brot Alfonz. Bern. Hungária ny. Bp. Satu-Mare. Buber Martin. Regény. X Bródy Zsigmond. X Bródy Zsigmond. Buber Martin. 5 köt. Budapesti Hirlap ny. 1902. Debrecen. Herskovics és Deutsch ny. Pest. Bp. Buchinger Manó. Vidám könyvtár 16. A numerus claususról. Faust orvos. Népszava. kvny. A nap lovagja. Klein Miklós ny. kvny. X Brot Alfonz. A Nap ny. Bp. 1932. Világosság rt. Népszava. Világosság rt. 1922. Előadta a Vigszinház 1902. Singer és Wolfner 1890. Ford. Szocialista agitációs iratok. F * Bródy Sándornak az itt felsoroltakon kívül számtalan novellája. Szocialista agitációs iratok. Bp. A Századunk könyvtára 9. foglalkozik zsidó problémákkal. 1940. Tíz magyar költemény. Bp. kvny. kvny. n. amelyek róla megjelentek. É. Regény. Világosság rt. Bp. A nagy esztendő. É. tanulmánya stb. 1902. Tábor. Ide hallgassatok! Munkás könyvtár. A zsidóság megújhodása. asszonyokról. évi eseményeinek 10. Világosság rt. 1919. Bartalits Imre. Buchinger Manó. Tábori Kornél. Az emir leánya. Bp. Magyar kiviteli és csomagszállító rt. X Bródy Sándor. Szociáldemokrata füzetek 13. Világosság rt. 2 köt. 1929. kvny. A dada. 1. 1914. Gaál Andor. Előadta a Vigszinház. fiskálisokról és egyebekről. A kiválasztott nép. Vidám Könyvtár 2. Buchinger Manó. X Bródy Miksa. 1936. A medikus. ny. sz. 1861. A Makkabea főiskolás munkaközösség fordítása. Singer és Wolfner. Bp. A harmadik internationale jelentősége és munkája. Szabadsajtó ny. Egyetemes regénytár V. Budapesti Hirlap ny. Bp. A zsidóság és a zsidók. 6. Lyon Lea. Emlékbeszéd Herzl Tivadar felett halálozása 31-ik évfordulóján. Az októberi forradalom tragédiája. A Nap ny. zsidó alakokkal és miliővel. Singer és Wolfner. nyomda fenti. 1860. Zsidó Renaissance Könyvtár 8. Bp. 76 . X Bródy Sándor. Bp. Bp. 5—6. 2. Hungária ny. XX. 10. Találkozásom Európa szocialista vezetőivel. Buchinger Manó. A demokrácia élet-halálharca Németországban. Bródy Sándor emlékezete. (Drei Reden über das Judentum. Tanúvallomások. Munkásnőkről-munkásnőknek. * X Bródy Sándor. Bp. Buchinger Manó. 1922. 1917. Írta egy zsidó-magyar. Szomaházi István. Világosság rt. 1925. Szociáldemokrata füzetek 3. Világosság rt. Világosság rt. Bp. kvny. A rémes éjek. Hungária ny. Singer és Wolfner. Ujságüzem ny. Lipótváros. Ben Eleázer. Munkás könyvtár 24. 1881. Népszava. Molnár Ferenc. gyerekekről. Hitachdut Hánoar B'Hungaria. Buchinger Manó.) Ford. évfordulója. Költemények. Színmű. 1917. Bp. Magyar Kiviteli és Csomagszállító rt. Bp. Buchinger Manó. Bp. Bródy Ernő barátai csokorba kötötték azokat a közleményeket. Brunner Lajos. Bp. 1915. (Több kiadás). Erkölcsrajz három felvonásban. Buchinger Manó. A választójogi harc 1905. 1939.

Cassel Dávid. 1901. R. Klny. Breuer M. 1922. 1941. 1920. Húzzuk ki a zsidókérdés méregfogát. és XVII. Cholnoky László. Titán kk. hó. Stampfel biz. Bp. Bp. A kereszténység és a magyarság veszedelme. Officina ny. Bp. Dr. Bp. Chorin. Budespitz J. Traúb B. Budaváry László. A radikálisok kultúrája. ** Chaldäus Simon. Censor. Budaváry László nagy parlamenti beszéde a magyarországi zsidókérdés intézményes sürgős megoldásáról. Singer E. Burján Károly. az. Cassel Dávid. Zur Enthüllungsfeier des Adolf Dux-Ehrendenkmals. Világpolitikai tanulmány. Zsidó letelepedések Európában a XVI. Bp. Trauer Andachtrede über Ludwigs XVI. Kolozsvár. A budapesti zsidóliberális sajtó és a szabadkőművesség. 1884. Ungarn während und nach der Kreuzzugsperiode. Heinrich. ny.. Censor. A gyémántos karkötő. August 1856. A Goldzieherék családfájáról. ny. Kommunizmus vagy földosztás? R. 1919. Kereskedelmünk állása a nemzeti életben. Büchler Sándor. Aaron. Katonaforradalmárok. F F * ** Trauerschwarz Pinkász. Társadalmunk és nemzeti hivatásunk. Élet ny. Büchler Sándor. kiadó fenti. 1913. Central ny. Bp. Buk Miklós. Kleinmann Mór. V. Székesfehérvár. Zsidó írók. Majestat Franz Joseph I. Bp. Karcolatok. U. Büchler Sándor. Zilahy Sámuel. 1926. Merkantil ny. Concordia ny. Beiméi János. n. 1903. X Budaváry László. az emberiségre. Nemzeti Élet ny. kiad. im Kultustempel zu Nagy-Körös den 28. 1920. Élet ny. és tsa. IMIT kiadványai XIV. Bp. A magyar irodalom és a zsidóság. kiad. 1938. — Dunaszerdahely. Adolf Dux'Geburtsstätte das Merleche-Dux-Haus in Pressburg. 1920. Buk Miklós. Regény. Büchler Sándor. Garai ny. 1906. A Cél-ból. Bp. Ifjúság a nemzet jövője. A zsidók története Budapesten a legrégibb időktől 1867-ig. Mit akar a cionizmus? Bp. Búza Barna.) A zsidó világszövetség veszedelme. 1912 — 2. Eötvös József báró és a magyar zsidóság. Pesti kvny. Bp. Stampfel. században. C. Bp. März 1793. Pécs. 1887. 1928-ban hatóságilag lefoglalták. Sam. Büchler Ella. A zsidó nép és irodalom története. H. * Bus-Fekete László. k. köt. Szerző. Unglückschiksal. Fraternitas ny. Könnyek a kereszten és más elbeszélések. 1793. Büchler Sándor. Messze földön. Ujságüzem ny. Magyar Cionista Szövetség. 1881. H. Goldstein Józsua kvny. (Kováts Árpád. 1935. Bp. Összeállította Szombathy Kálmán. Hogy kezdődött a zsiványdiktatúra. Caesareus. Pátria ny. zsidó költők. Arany János ny. R. és ny. Adalékok a zsidókérdés szociológiájához. ny. Bp. főtekintettel Magyarországra. 1909. Rovó A. Bp. Lampel R. László ny. Pressburg-Leipzig. Szent István-Társaság. 1868. 1834. 1930. Bp. magyarosítva. X Budaváry László. n. Eder et Comp. A zsidó nemzet története és ritka szokásai. Bp. Pest. Stephaneum ny. Neuwald I. Magyar C'enuh urunk. Bp. 1896. 1922. Aigner. k. ez lásd Quo vadis Hungária cím alatt. 1922. rt. mit einem Anhang zur Vaterlandsliebe an die dasige (Arader) Judenschaft gehalten den 6. 1915. New-York. Budaváry László. A szentszék és a magyar zsidók a XVI. H. Buxbaum. és ny. Pest. 1919. Büchler Sándor. Büchler Zsigmond. 1941. 1928. 1939. Rede gehalten am glorreichen Geburtstage Sr. é. 1916. 77 . Ford. és ny. kvny. Szerencsés Imre származása. Bp. — 3. Szeged. Franklin-Társulat. 1939. Pest. Buxdorf János.Budapesti háztulajdonosok címtára. Ladányi ny. Jargonból átdolgozta. Kafka. a Mahler Ede emlékkönyvből. Buechler. Athenaeum rt. U. A zsidók története. 1934. Buk Miklós. A kommunista összeesküvés. Bura József. n. Klny. Büchler Zsigmond. 1856. Mi az igazság? Bp. században. 1940. biz.

Altmann Adolf. szövetsége közgyűlései alkalmából tartott serlegbeszédek. 1882. Judea renaissancea. 1931. Brith Trumpeldor erdélyi Mifkádá Rásith-ja. Sollen die Juden Bürger werden. Bp. 1826. A Magyar gyáriparosok orsz. Herzensregungen bey der Installation S. Aaron. n. Buk Miklós. Bp. 1927—1938. 1939. Universitáts Buchdruckerei. Cionizmus és ifjúság. A zsidó nép és a cionizmus. Wien. Ofen. Aaron. A cionizmus harmadik korszaka. Auerbach Éliás. Prag. Tábori ny. Kiadó fenti. cionista kongresszus munkája. A cionizmus mint modern világnézet. Kner I. Keren Kayemeth Leisrael magyarországi irodája. Danzig Hittel. R. Böhm Adolf. Chorin. Mit akarunk? Ben Cvi. Aaron. April 1823. Abádi Imre. A zsidóság és a cionizmus. Feuerstein Kálmán. CIONIZMUS. Wenckheim. 1848. Arad. Jeled Zekunim (önéletrajz). Chorin Ferenc programmbeszéde Aradon. Zionismus und Antizionismus. Magyar Cionista Szövetség ifjúsági szakosztálya. Dénes Béla. Cionista ifjúság. 1839. Cionista ifjúság. Nekudak kvny. Mit akar a cionizmus? Cionista ABC. Brunner Lajos. Réthy L. Chorin. cionista kongresszus. Feuerstein Kálmán. (Herzl. R. Pesth. Arad. Gyoma. Blatt Miklós. A zsidó Palesztina. Chorin Ferenc 1842—1925. 1875. Új utak előtt. Munkács. Aaron. XXI. A zsidókérdés és annak megoldása a cionizmus. Bokor Ármin. Fürstlichen Gnaden Herrn Alexander Rudnay des Königreichs Ungarn Primas Erzbischof von Gran bei seiner Durchreise am 10. Fraternitas ny. Zsidó tennivalók. Emlékbeszéd Herzl Tivadar felett. Administration des Obergespanswürde im Arader Comitat am 7. 1820. Aaron. Berlin. Bp. F.Chorin. Cluj—Kolozsvár. 1938. 1939. Trattner—Károlyi. Cionista ABC. Jacob. Kérdések és feleletek. Pierer'sche Hofbuchdruckerei Altenburg. Bernstein Sámuel. ny. Brod Max. Christliche Zeugnisse gegen die Blutbeschuldigung der Juden. Walther et Apolant. Ben Cvi. Arad. A cionista mozgalom. überreicht von der Arader isr. Chorin. Chorin. Zsidó sorskérdések. Ny. ny.) Fischer József. Hochgeb. A cionizmus. A cionizmus története. GyOSz. Fodor Lajos. A cionizmusról. A cionizmus fejlődése. Bernstein Sámuel. Gemeinde. Igereth El-Assaf oder Sendschreiben eines afrikanischen Rabbi an seinen Collegen in Europa. Cionizmus és ifjúság. Cionista abc. Éber Ábrahám. Beregi Benjámin. Finkelstein Z. A jövő zsidósága. 1848. v. Worte der Freiheit und des Friedens! Geschrieben im Jahre 1843—44. 1823. 78 . Tövises úton. A XVIII. Chorin. 1940. Bp. Fodor Lajos. April 1820. Reflexiók a cionizmusról. Fodor Lajos. Sr. Herrn Baron Jos. A cionizmus lényege és szervezete.

Friedmann (Illés). Orthodoxia és cionizmus. Hartleben. 1885. Herzl Tivadar. Szilágyi Dénes. Thon. A cionizmus a vallás tükrében. Esztergom. A cionista mozgalom története. ny. Glázner Mózes. Bp. Csápori Gyula. 1829. 1902. Csaba Jenő. oldal. Johann von. Írások a cionizmusról. 147 A kilencvenes évek reformeszméi és előzményeik. Viktória ny. Ámítás és valóság. Gemälde von Ungarn. Buzárovits G. Franklin-Társulat. Zsidó nemzeti káté. Die Wiedergewinnung der jüdischen Volkspersönlichkeit. Bp. A forradalom története Szegeden. Cluj—Kolozsvár. R. Junger József.és néprajzi. Révész Béla. Ilosvay Bálint. Magyar cionisták emlékirata a kormányhoz. 2 kötet. Singer Bernát. Herzl Tivadar művei. Polatsek kkeresk. Szeged. Mi a cionizmus? Nordau Miksa. Cvi Hermann. Tóra és cionizmus. Sabbatai. F F 147 148 Zsidókérdésről 102—106. C. Mi a cionizmus? Komoly Ottó. A cionizmus.) Sabbatai. Csaplovits. 1887. Mi a cionizmus? Patai József művei. A Magyar Cionista Szövetség alapszabályai. Zsidó sárgakönyv. Sabbatai. Couvrier E. A cionizmus Magyarországon. Sabbatai. Cionista életszemlélet. föld. N. Der Zionismus im Geiste des Judentums. Csápori Gyula. Majrovitz. Pinsker. 1888. Tevéi ny. (Németül is. A zsidótörvény és a cionisták. Második zsidó sárgakönyv. Pesth. Valódi neve Machovich Gyula. A héber romantizmus. évszázad elején. Silberbusch Julian. Esztergom. 1888. Adatok a szabadkőművesség leálcázásához. Barna lázadás 1934. Jabotinsky Vladimír írásai. Albert ny. Czirbusz Géza.Fodor Lajos. Buzárovits G. Bevezetés a cionizmusba. Magyarország a XX. június 30. Nevelés a nemzeti forradalomra. A cionizmus a hazafiság szempontjából. 1935. A romantizmus kezdete stb. A. Osias. Roth A. kvny. Temesvár. Nordau Max. Észrevételek Kontra Győző „Valóság és ámítás” című röpiratára. Egy az út. Bp. Olcsó könyvtár 498— Concha Géza 499. 148 Csápori Gyula. A zsidókérdés megoldása. 79 . A zsidó népiség problémái. A magyar zsidóság új útja. 1922. nemzetgazdasági és társadalomtudományi szempontból. Az én kontrásom. Galuti Hagada. Nordau Max. Lichtheim Richard. 1934. Tied a föld. Hanoar— Hacioni. Kahan Nison. Silberbusch Julian. Önemancipációt! Reichenthal Adolf. A szabadkőművesség elleni szövetkezet kézikönyve és a magyarországi szabadkőművesek névsora. Max Nordau élete.

Cserényi Ernő. 1919. kiad. összeállította és magyarázatokkal ellátta Csiky János. A kisember és a zsidókérdés. Centrum rt. 1915. vitéz Bp. 1795. Dánér Béla . Bp. X Csillag Máté. * Zsidókról 64. Gyarmati és Bősz ny. Soma. vitéz. Eperjes. Csengey Gusztáv. (Több kiadás. Vígjáték két felvonásban. 1890. 1888. Csápori Gyula. kiadás. A magyar zsidóság sok és nagy bűne. Ki a magyar? R. Csukási Fülöp és Schön József. Bp. bővített kiad. X Csiky Gergely. Bp. Madách ny.. Beszélyei. alapvető mű nyomán. összeállította és magyarázatokkal ellátta Csiky János. Lásd ott. Kik a sötétben bujkálok? Bp. Csiky János. ** Otromba szociáldemokrata röpirat a róm.. Izrael története az újabb bibiliai kritika eredményeinek nyomán. papság ellen. 3. Grill. különös tekintettel a zsidók történetére Magyarországon. Berea. Buzárovits. az. Franklin-Társulat. A zsidók története a bibliai korszak befejezésétől a legújabb korig. Kókai biz. bizom. Az Atlasz-család. Gerson de Malhereux. Csukási Fülöp és Schön József.) Csondor János.. kvny. — A zsidókra vonatkozó erdélyi jogszabályok stb. Szerző. kiad. Gran. B. vitéz. 1819. X Csath W. 2. 1923. oldalakon. Prager Ferenc kvny. Bp. vagy az ördögi mesterségekkel találtatott ifjú. nyomán. O. 80 . Csukási Fülöp és Schön József.. 149 X Császár Ferenc. kvny. Bp. Kókai L. 72. „Handbuch der israelitischen Geschichte” című. biz. lásd Ágai Adolf. 1846. Singer és Wolfner. vitéz Bp. G. vitéz. Bp.A magyarországi zsidókérdés megoldása. 1926. 41. Csicseri Bors. 1918. 1939. Csia Lajos. ny. Bp. zsidónak a zsidójogról. Dánér Béla. u. F F F F 149 150 Az alkuszokról szóló rész. Pest. irodalmi szemelvényekkel stb. Zsidó magánalkalmazottakra és elbocsátásukkor járó illetményeikre vonatkozó jogszabályok a Kormánybiztos joggyakorlatával. ny. 150 Vígjáték 4 felvonásban. R. 1905. 1886. biz.. Stein J. Cser Imre. Kosch A. Csiky János. kvny. 2. ** A csuhások. Kolozsvár.) U. R. X Csiky Gergely.. Kayserling M. Uj Magyarország felé. Bp. Nova.. Pátria ny. Eredeti népszínmű dalokkal. 71. Gazdaságbeli számadó és számvevő Tiszti utasítások. Mit kell tudnia minden kereszténynek. Szerző. javított kiad. Bp. Bp. M. Bp. Franklin-Társulat. Krakauer L. A „jöttment”. 1939. Ujabb adatok a magyarországi szabadkőművesek leálcázásához. 1888. Népszava. uaz. 1928. 1941. Namensregister der unter dem Schutze der ungarischen Symbolischen Gross-Loge arbeitenden Freimaurer-Brüder. 1939. Előadta a Nemzeti Színház 1880. R. Regény. vitéz Bp.. 74. 70. 1909. 1878... 1918. Grafika ny. A zsidók története.Csápori Gyula. 67. 1921. Bp. — 2. Kiadják többen. Egyik szereplője Kozák Manó zsidó riporter. 3 felvonásban. Bp. Ny. (Kayserling M. U. 65. 1916. Esztergom. Csergö Hugó stb. Csuray Károly. Nagyvárad. Kókai biz. A Cél. R. X Csokonai Vitéz Mihály. 1941. 1919. Közrebocsátja — * Keszthely. az. Neuwald I. Küzdés. Ámítás és valóság II. Grill. kath. ny. Dr. 79. Bp. G. Mukányi. Kilián Gy. Hajnal ny. 1919. Zsidó anekdoták kincsesháza. Budapesti Hírlap ny. o. Világosság rt. 1904. Csetényi Imre. Csopják Attila. Foglalkozási ágak szerint feldolgozta Csiky János. Bp. Buzárovits. Csiky János. stb. 6. Kókai L. Cselekedjünk! Magyar fajvédelmi útmutató. Adalékok a magyar zsidóság reformkorszakbeli történetéhez. Jogi hírlap. A második zsidótörvény és összes végrehajtási utasításai teljes szöveggel és magyarázatokkal. A fajvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei. Száz év zsidó magyar költői. Közigazgatási ny.. Magyar Regényírók képes kiadása.

Dénes Béla. A „Demokratia” páholy könyvtára 1—66. Religions-Gemeinde zu Pressburg am 21. kvny. R. Präsident der „Alliance israel.és Lapkiadóváll. 1836. Univeisitäts Buchdruckerei.und Bittgebeth an allerhöchsten Geburtsfeste Sr. Noar könyvek 1.Dank. Zsidóvilág. II. November 1875. Zu Sir Moses Montefiore's 100. 2. Julius. Szerk. Geburtstag stb. Danzig Hillel. n. 1938. n. 1903. zu Paris am 9. Statthalterey zur Realschule creirten habreisch-deutschen und ungarischen Lehranstalt der Arader Tsraclitengemeinda Samstag den 30. Bp. Julius. 1836. Szüts és tsa. Bp. A Hitachiduth Aviva-Barisszia kultúrbizottságának közreműködésével szerk. áldozatai. Dehon Leo. rt. kkeresk. Democritos. kkiadó. Bp.) Antiszemita. Denkrede auf Leopold Löw Oberrabbiner zu Szegedin u. 1938. (Deák Antal. Fraternitas ny. (Isaack) Adolf Cremieux (geb. Eduard Horn StaatsSekretär in Ungarn. A nő a kommunista társadalomban. 151 Contra! A Papp Gy. és ny. Buday János. kiad. I. Az ellenforradalom Vasvármegyében és Szombathelyen. A nagytőke urai. 1883.. Darvas Simon. 1853. „Ébredjünk” kiadóhivatala. 1883. Bp. É. Magyarországi szocialista párt.. Szombathely. Okt. 81 . A Páholy. Ritter Jenőné kvny. Bp. Bp. David. Frankfurt am Main. Hiteles anyakönyvi adatok alapján közzéteszi és kiadja a debreceni „Fehér Újság”. Februar 1880. okleveles tanárnak „Ne bántsd a zsidót” című Demosthenes. Új utak előtt. A Debrecen keletén dolgozó Haladás és Körösi Csorna Sándor szabadkőművespáholyok tagjainak névsora. Ofen. Mit Jos. 3. Gelléri Mór. röpiratára írta — R. Buschmann F. Magyar Nemzeti Könyv. 1941. A szabadkőművesség munkája. R. Bp. von der k. Julius. 1883. 1853. Denkschrift zur feyerlichen Einsetzung der auf allergnädigste Ent-schliessung Sr. Pressburg— Leipzig. 1921. Magyar Cionista Szövetség könyvtárbizottsága. 1880.). Közoktatásügyi népbiztosság. 1910. (1883. als König von Ungarn. des V. H. R. Mitglied des französischen Senats u. Darányi Kálmán miniszterelnök beszéde a Nemzeti egység pártja nagygyűlésén Győrött 1938. 1919. Bp. zsoldosai. k. A zsidókérdés kézikönyve. n. 1940. Újpest. Budapesti Hírlap ny. Democritos Nr. Fraternitas ny. Pozsony. Denkschrift über das Memorandum der Pesther Israelitischen Religiongemeinde. rt. Piringer és Jóba kvny. Stádium rt. 1920. April 1880. Cluj—Kolozsvár. — Sajtó alá rendezte Kasztner Rezső. R. David. Beichelschen Schriften. Miért szükséges a proletárdiktatúra? Vörös könyvtár 13—14. Zsidókönyv. kvny. 1934. Kolozsvár. Dénes István. gest. Szüts és tsa. Debrecen. 1900—1905. Bp. David. K. 1875. Mikecz Ödön igazságügyminiszter. Danzig Hillel. és 23. 1883. Arad. Nyíregyháza. Ford. 1867. (Deák Antal. Dénes Zsófia. A Magyar Cionista Szövetség közgyűlése elé. Bp. É. Kókai L. Stephaneum ny. Universelle”. 16. Noar. Zsidó tennivalók. miniszterelnök. sz. Függetlenség lapk. zu Nimes 1796. Imrédy Béla közgazdasági miniszter beszédei a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló törvényjavaslat képviselőházi bizottsági vitájában. (1938). Denkrede auf Herrn dr. Majestät Kaiser Ferdinand II. Zwei Reden. Ein Wort an die getrennten Gemeinden Ungarn. 1919. biz. Deme László és Keleti József. Darányi Kálmán . August. A keresztény-zsidó házasság a parlamentben és a főrendiházban. Tisza-Eszlár és Tisza Kálmán. Buschmann F. gehalten in der israelit. Jogosult-e az antiszémita álláspont Magyarországon? Kézirat gyanánt. Pressburg. F 151 Mikecz József. ny. abgehalten von der Israeliten Gemeinde zu Altofen am 18. Bp.) weil. okt.) Pressburg. Majestät Franz Joseph I. Vajda K. március 5-én. Katolikus irodalmi intézet. gehalten am 3. Martineum. Szerző.

Zsidóság és bolsevizmus. Farkas ny. n. a forradalom szereplőinek és 75 magyar írónak önvallomása. *** Donáth Endre. A zsidók harminc éves szabadsága. Bp. (október) 2án fölterjesztett jelentés. 152 Desportes. Bp. Szerkesztette Gellért Oszkár. beszéd: A zsidók polgárosítása. 1861. Irodalmi és könyvny. Ref. „Steyrermühl”. A zsidók története Horvátországban az egyenjogúsításig. Kútfőkritikai tanulmány. Temesvári zsidó nemzeti szövetség kiadványai 1. 31. kiad. Regény. A darutoll. Rózsa K. Róna Ferenc kvny. Lothair. Glóbus ny. Rózsa K. F.ből. Vilmos. Bp. vagy az új nemzedék. III. X Disraeli B. Bp. Rablók barlangjában. 1919. Friedmann ny. rt. Ford.ny. Ráth Mór. Deutsch Ernő. rt. ny. Divéky Andor. X Disraeli B. 1890. . 2. gróf összes müvei. kiad. 1942. old. biz. 1919. Dóczy Jenő. Regény. Donáth Regina. 1919. Uj honalapítás. 73. évekből. Bokor. Érsekújvár. M. David Alroy. — Kun Lajos. 1882. Regény. 1862. 1887. Bp. Bp. „Hajdúböszörmény és Vidéke”. 1937. Vegyes párok. Doktor Sándor. Pester Lloyd ny. 1840. sz. Világnézeti tanulmány. 1919. Dokumente der Einheit lásd Kun Béla címszónál. A zsidóság nemzetiségi mozgalma.X Deréki Antal. Solymosi Eszter. 1871. X Disraeli Benjamin. Színmű. Pallas rt.és Lapkiadóváll. Hajdúböszörmény. Méhner Dessewffy Aurél. Ford. Dévény Jenő. 1919. A diadalmas forradalom könyve. vitéz. Légrády testvk. 1922. — 2. IMIT évk. biz. Rudnyánszky A. ** Eredeti családneve Schulhof. Ford. 1941. R. Színmű Bp. Diós Róza. X Dinter Artur. Paris. * X Dóczi Lajos báró. kiad. Bp. Székesfehérvár. H. „Ring” 1924. Wien. külmissziói szövetség. Bp. A Tisza István elleni 1912-i merénylet a hírlapirodalom tükrében. Mi a szabadkőművesség? Mily eszközökkel dolgozik? Mi a célja? R. Coningsby. 263. Domonkos József. Pallas rt. 82 . oldal. Magyar Nemzeti Könyv. Pest. MOVE. ny. Deutsch Antal. Korregény. 1903. Bp. 1935. Temesvár. 1924. Földy Géza. Regény. A zsidómisszió hazánkban. Dosztojevszkij. Hangok a zsídódiktatura idejéből. hitközség által a Friedrich-kormányhoz 1919 júl. A népkormány tagjainak. A zsidókérdés. Dreyfus kapitány. Rt. 1937. Ford. 2 köt. Menorah könyvek. Bp. *** A regény megjelenéséről az egykorú „Függetlenség” ír. A zsidókérdés európai megoldása. Debrecen. Klny. Doctor Veridicus. A könyvnek nem tudtam nyomára akadni. X Disraeli B. kvny. 1927. Magda S. A szabadkőművesség keletkezése. A vérrontó bűn. Ráth Mór. Lantos. 1878. A Szentlélek győzelme egy rabbi életében. uott. A Pesti Lloyd-Társulat ötvenéves története. Dosztojevszkij. Franklin-Társulat 1912. — 2. 1919. Bp. ** Dombóváry Géza. ny. Le mystère du sang chez les Juifs de touts les temps. Korda ipari és keresk. Nagy Zsigmond. Bp. Deutsch József. Pest. Ignotus irodalomtörténeti szerepe és jelentősége. A kereskedői tisztesség a zsidó törvények szerint. A zsidókérdés. Fővárosi ny. Regény. 1918. 1920. Bp. Bp. 1920. Pécs. Diószeghy Tibor. Bp. Deutsch Gábor. Deutsch Henrik. Doctor Veridicus. Temple Henrika. R. 1928. Emich G. Uott. Missziós füzetek. 153 Sajtó alá rendezte Ferenczy József. Emigráns napló 1919—1923. Moravetz. Ny. * Eredetileg Dux Baruch. 1919. Pápa. Wien. Pest. Bp. Kertész ny. 1889. F F F F F 152 153 A tisza-eszlári vérvádról 212—243. Bécsi erdő. A zsidó jótékonyság nagy problémái. 1862. Dohány Gyula. Diamant Gyula. Színes Epekövek 1. Társadalmi problémák 2. A pesti izr. fejlődése és mai szervezete. Az új Magyarország kiépítése.

1846. országos elnöki konferenciájának naplója Budapesten 1920 szeptember 7—9. 1920. Coningsby. Bp. Regény. R. 1928-ra. Istóczy Győző. Mittel gegen die falschen Blutbeschuldigungen. 1919. biz. MOVE. Érsekújvár. R. ny.Dreyfusz Alfréd. Duschak. A zsidó. és tsa. Ráth Mór. Szabolcsi Bence. Magyar Kereskedelmi Közlöny. Deutsch József. Rabszolgák földjéről. Bp. Ford. X Disraeli B. Lothair. évf. 83 . A zsidóság története az ókortól napjainkig. Pallas rt. Moses. Bp. 2. n. A szabadkőművesség keletkezése. 1928.. v. 1919. fejlődése és mai szervezete. R. Ford. 1926-ra. Ny. * Dunántúli. ** X Dóczi Lajos báró. Ráth Mór. Die Judenfrage in Ungarns Lebensfrage (A zsidókérdés Magyarország életkérdése). — 5. X Disraeli Benjamin. Emich G.. 1901. R. kiad. Doctor Veridicus. Vorgetragen in dem Tempel zu Gross-Kanischa am 7. 1889. Éber Ábrahám. X Disraeli B. Pest. öt év életemből. Bokor. rt. Az új tárgyalás teljes története gyorsírói jegyzetek alapján. Rózsa K. Temple Henrika. Vegyes párok. Ford. 1919. Ny. Magyar Hirlap. A zsidóság a bolsevizmus ellen. Drózdy Győző. Hajdúböszörmény. Diószeghy Tibor. Hungária ny. Színmű Bp. „Hajdúböszörmény és Vidéke”. Divéky Andor. 1888. községi ny. 1867. Wien. Füskuti Landerer Mihály.) Bp. Farkas ny. Földy Géza. vitéz. 1941. Az Ébredő Magyarok Egyesülete 2. Platzer. Regény. Helios ny. mint az ezeréves Magyarország sírásója. Dreifusz. december 20-án tartott kongresszusának előadásai. Predigt über die Festfeier zur Aufhebung der Toleranzsteuer. Rózsa K. Kassa. Magda S. évf. Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak A magyar birodalom története című művéről. Apostol ny. Bp. A zsidókérdés európai megoldása. 1925. Huszár István kvny. Bp. August. Uott. Nyolc rajzzal és kézírással. biz.. Adolf. 1925. Duschak. 1926. 1899. M. Egy komoly szó népemhez. 1862. Krakau. László Béla biz. Bp. Mi a szabadkőművesség? Mily eszközökkel dolgozik? Mi a célja? R. uott. — 2. Bp. Pallas rt. Nemzeti Élet ny. R.) Varasdin. ÉME. Magyar Nemzeti Könyv és Lapkiadóvállalat rt. Dudinszky Nesztor. sz. Ifj. Ford. 1790. 1920. Uott 1942. 1901. A zsidó nép és a zionizmus. Bp. Regény. Bp. 1878. Miért kell a zsidók hatalmát letörni? R. 1924. des Monats Ellul 5606 (29. — III. A darutoll. évf. „Steyrermühl”. — IV. Zigány Árpád. Dudek János. — 2. Maj. M. Bp. kiad. Bp. 1883. közp. (Borítékcím: Fajvédelem és munkáskérdés. Wien. Wien. 1875. Bp. ny. kiad. 2 köt. n. 1926. J. Menorah könyvek. ÉME debreceni csoportja. 1927-re. Eredetileg Dux Baruch. uott. kvny. X Dugonics András. ny. Orsz. Szerk. Pozsonyban és Pesten. Ébredő Magyarok Almanachja. Regény. A Dreyfus-pör. 1846. Nyitra. Színes Epekövek 1. 1904. Fővárosi ny. Tettey N. 1920. Szmre-csányi György arcképével. Bp. F F * ** Bachó László. Geschichte der Verfassung mit besonderer Beziehung auf die österreichischungarischen Juden aus Anlass des 40. 1916. David Alroy. Dóczy Jenő. Ford. R. 1920. vagy az új nemzedék. Duschenes. 1935. Az eredeti jiddisből ford. Hornyánszky V. uott. A zsidókról. 4. X Disraeli B. Tábor. Az Ébredő Magyarok Egyesülete 1925. 1900. ÉME. Igazság a zsidókérdésben. Du Mesnil Marigny. jährigen Regierungsjubiläums Sr. Szomorú történet öt szakaszokban. Az arany peretzek. 1924. Pápa. 1927. 1861. Pest. Dubnov Simon. Doctor Veridicus. ny. Ignotus irodalomtörténeti szerepe és jelentősége. 1871. des Kaisers Franz Josef I. Liszt Nándor. — II. Egy ébredő magyar. kiad. kiad. Debrecen. Regény.

4. Kútfőkritikai tanulmány. Kertész ny. Temesvár. 1901.) Bp. Uott 1942. ** 84 . uott. Nyitra. Nyolc rajzzal és kézírással. Ébredő Magyarok Almanachja. n. 1867. Maj. Donáth Regina. Egy ébredő magyar. — IV. Bp. 1935. 1883. jährigen Regierungsjubiláums Sr. A könyvnek nem tudtam nyomára akadni. Magyar Kereskedelmi Közlöny. Az Ébredő Magyarok Egyesülete 2. Dudek János.Dohány Gyula. Dudinszky Nesztor. (Borítékcím: Fajvédelem és munkáskérdés. évf. R. és tsa. rt. kiad. Debrecen. Az eredeti jiddisből ford. A zsidó nép és a zionizmus. Bp. Éber Ábrahám.) Varasdin. *** Bachó László. Dubnov Simon. 1920. Bp. 1919. ÉME. 1919. 1919. Rabszolgák földjéről. J. Magyar Hirlap. R. uott. Zigány Árpád. Magyar Nemzeti Könyv és Lapkiadóvállalat rt. M. Az arany peretzek. 1875. 1920. 1926. 1901. Szerk. 1919. F F F * Eredeti családneve Schulhof. Wien. Helios ny. A Dreyfus-pör. Liszt Nándor. n. 1919. kvny. A zsidókérdés. A zsidóság nemzetiségi mozgalma. Kassa. A pesti izr. 1927. *** A zsidó. August. des Kaisers Franz Josef I. közp. Mittel gegen die falschen Blutbeschuldigungen. Moravetz. 1924. R. v. Ny.. Apostol ny. Az új tárgyalás teljes története gyorsírói jegyzetek alapján. 1846. Róna Ferenc kvny. községi ny. A zsidóság története az ókortól napjainkig. Orsz. Ford. Regény. ny. Krakau. * Dombóvári/ Géza. évf. — III. Temesvári zsidó nemzeti szövetség kiadványai 1. Szomorú történet öt szakaszokban. Dunántúli. Hungária ny. Moses. Pallas rt. 1916. ny. Geschichte der Verfassung mit besonderer Beziehung auf die österreichischungarischen Juden aus Anlass des 40. 1919. Hangok a zsídódiktatura idejéből. Nemzeti Élet ny. 1925. Pallas rt. Irodalmi és könyvny. Dosztojevszkij. A zsidókról. Ifj. Rablók barlangjában. Bp. kiad. — 5. országos elnöki konferenciájának naplója Budapesten 1920 szeptember 7—9. Bp. Kritikai tanulmányok Acsády Ignácnak A magyar birodalom története című művéről. Igazság a zsidókérdésben.. évf. (október) 2án fölterjesztett jelentés. 1790. Bp. Platzer. 1935. — 2. Istóczy Győző. Bp. M. Bp. Dreifusz. Hornyánszky V. Ny. 1926. Szabolcsi Bence. 1919. Adolf. A zsidókérdés. Duschak. A Tisza István elleni 1912-i merénylet a hírlapirodalom tükrében. 1900. Bp. 1904. Bp. Az Ébredő Magyarok Egyesülete 1925. 1925. ** Donáth Endre. Vorgetragen in dem Tempel zu Gross-Kanischa am 7. Solymosi Eszter. ÉME. 1888. Bp. des Monats Ellul 5606 (29. 1927-re. Pozsonyban és Pesten. kiad. Tábor. Huszár István kvny. Pécs. rt. Wien. Öt év életemből. Szmre-csányi György arcképével. Bp. Ny. Du Mesnil Marigny. 1882. Ford. Regény. Duschenes. 1928-ra. Tettey N. Dosztojevszkij. 1899. mint az ezeréves Magyarország sírásója. Az új Magyarország kiépítése. Új honalapítás. Bp. ny. F. rt. A zsidóság a bolsevizmus ellen. Társadalmi problémák 2. Miért kell a zsidók hatalmát letörni? R. Die Judenfrage in Ungarns Lebensfrage (A zsidókérdés Magyarország életkérdése). R. M. László Béla biz. ÉME debreceni csoportja. ny. Dokumente der Einheit lásd Kun Béla címszónál. X Dugonics András. Duschak. n. Domonkos József. hitközség által a Friedrich-kormányhoz 1919 júl. Drózdy Győző. Korda ipari és keresk. Lantos. 1846. Predigt über die Festfeier zur Aufhebung der Toleranzsteuer. Bp. december 20-án tartott kongresszusának előadásai. — II. Egy komoly szó népemhez. 1926-ra. Dreyfusz Alfréd. A regény megjelenéséről az egykorú „Függetlenség” ír. Bp. Füskuti Landerer Mihály. 1919. uott. Doktor Sándor.

R. Zsidó mesefüzet 1. A kis Slajmi története. Burrián Moritz. Bp. 3. A zsidóság története az 5692. Bp. — Az „Élet” könyvéből mindenki által megérthető nyelvre lefordítva. közírók és testületek megnyilatkozásai. 1849. — A Közérdekű levelek I. Werbőczy ny. Kosmos kk. Egyház és társadalom a fajelméletről és a második zsidótörvény javaslatáról. R. A nacionalizmusról. Bp. Periskop. 1849. a pesti izr. 160 Lebens und Charakterbilder der vorzüglichen Gestalten der Jüdischen Geschichte stb. Bp. 1849. műveltebb katholikus körök számára. X Ehrenburg Ilja. Pest. Basil Kozma. Lásd Kun Béla címszónál. és 5693. Méhely—Keltz: Fajunk védelméről. Ofen. Klny. Bagó Márton és fia kvny. Einhorn I(gnaz). Szerk. Pest. 1924. Rezeption und Orthodoxie. Prága. 1919. Lasik Roitschwanz. A szociáldemokraták és kommunisták egyesülésének előzményei. 85 . borostyánkői. X Eckstein M. államférfiak. Az egység okmányai. Arany János ny. 1913. Nebst einem Rückblick auf die Geschichte letzteren. Szerk. 2. Bp. 1939. Geibel. Das Doppelfest. Szerk. A zsidókérdés Magyarországon. Ehrentheil Mór. ung. K. Bp. FranklinTársulat. Einhorn l(gnaz). Die Revolution und die Juden in Ungarn. Hindernisse der geistigen Bewegung im Judentume. Goda Gábor. Pesti izr. Universitats Buchdruckerei.Az ÉME országos kongresszusán előadott beszédek 1. 1880. Klein V. 1867—1917. Egyházfők. uott. Ein Beitrag zur Geschichte der jüdischen ParteiStreitigkeiten ín Ungarn-Siebenbürgen. Fürst. Burian Moritz. reformtársulat templomában tartott. IMIT. Kettős ünnep. évk. Pest. Predigt im Tempel der israelit. reformtársulat. Der Geist des Talmud. Hunyadi Mátyás műint. és kiadta: Sós Endre. Az Egyenlőség emlékfüzete a magyar zsidóság egyenjogúsításának 50. 1933. Emlékbeszéd. Bp. Báró Korányi Frigyes. Franklin-Társulat. Bp. Pinchos ben Joir és az egerek. mellyet a heti ünnepkor (1849. Jüdische Charakterbilder. Jüdisches Familien-Buch. 1918. 1892. Trattner—Károlyi kvny. Kozma Vazul kvny. Die ungarische Landtag im Jahre 1840. Einhorn Ignácz. 1910. 1932. 1899. Szabolcsi Lajos. 1938. Einhorn I. Szabolcsi Lajos. Bp. A reformált izraelita vallás elvei. 1841. Esztergom. R. Egyházi beszéd. tavaszutó 27. tudósok. Pesth. Ehrentheil Mór. évfolyamából kiszedve. A hegyvidéki földmívelő nép közgazdasági helyzetének javítását célzó állami akció ügyében Munkácson 1900 febr. Einhorn l(gnaz). Bp. Pest. Zsidó mesefüzet 2. 4. R.-Bp. Dantel. (Németül: Dokumente der Einheit. Ehrmann. Bp. Egyenlőség. Einhorn l(gnácz). Magyarok romlása. Ehrentheil Mór. Kun Béla levele a kommunizmusról és a proletáregységről. könyv. Bevorwortet von Jul. Bp. Buzarovits Gusztáv kvny. Betrachtungen über jüdische Verhältnisse. I. 1930. Egan Lajos és Kontra Aladár. Ehrentheil Mór. Bp. Wolff—Lenkey: A magyar kenyér. Leipzig. I—XV. II. R. zur Feier der Unalhangigheitserklarung Ungarns. Stark F. Prohászka—Eckhardt. Közoktatásügyi népbiztosság. Egan Lajos. Bp. X Eckstein M. 1841. 1879— 1898—XVI—XVIII. évfordulójára. Wolf. Regény. Reformgesellschaft zu Pesth. Gálócsy Árpád. Kozma Vazul kvny. Pest. Nebst Beleuchtung der antijüdischen Agitationen Itzig Reichs und dessen Anhanges gegen den Rezep-tions-Gedanken. Kis zsidó nyelvtan. R.) honunk függetlensége megünneplésére. 1851. kvny. Glóbus ny. Egyenlőség félszázados jubileumi száma. évben. Wolf. kvny. Budapesti Szemléből. 1848. Egan Ede. belehrende und unterhaltende Lektüre für Schule und Haus. 1867.-böl. H. Ulain—Buday: A keresztény Magyarországról és fővárosról. Egry Aurél. Édelstein Bertalan. Bp. uott. Klny. Gegenwártiges Studium dieser Angelegenheit. 1888. Rabbi Száfro és az oroszlán. 1900. X Eckstein M. Ford. Held János kvny. A legjelesebb honi és külföldi írók után szerkeszti Zimándy Ignác. Ehrentheil Mór. Ébresztő hangok. Grundprinzipien einer gelauterten Reform im Judentbum. Eine von jüdisch-religiosen Geiste getragene.) Egyszerű igazságok. id. Wolf. 1863. Bp. Zsidó mesefüzet 3. könyv. Zur Judenfrage in Ungarn. 1936. 12-én tartott értekezletről szóló jelentés. 1925.

Mannheim József. Debrecen.—Vierech.. Emigránsok és ellenforradalmárok. Egri ny. Nagy Károly ny. Innsbruck. Deme—Keleti. nebst Anhang der späteren Entwicklunk derselben und einem Schlussworte an Prof. Elek István. Az ellenforradalom Vas vármegyében.. Erdélyi Múzeum 1901. Budaváry László nagy parlamenti beszéde. rt. Nemzetgazdasági tanulmány. Albert kvny. Bp. Bp. hitközség templomában mondotta. 1920. Bp. G. Eisler Mátyás. Ford. perében. Berend Miklósné. Moritz. Intelem a zsidósághoz! The Jewish Minority in Hungary. J. ELLENFORRADALOM. Hogyan látom a világot. G. Faust.. Adatok az ellenforradalom történetéhez. Miért kell a zsidók hatalmát letörni? Egy ellenforradalmár. Bilder aus dem kommunistischen Ungarn. Gebr. 1935. Baracs Marcel kifogásai Lőw Immánuel. Mi az. E. Az erdélyi országos főrabbik. hogy ellenforradalom? Igaly Cs. Bp. (Mein Weltbild. Von Pharao 1650 v. Az erdélyi zsidók múltjából. 1931. Pest. Egy vezérkari tiszt feljegyzései. 86 . 1903. 1902. A forradalomtól az ellenforradalomig. 1934. A pesti izr. Hevesi György.(Einhorn l(gnaz)). A kis világító. Zum ersten Male dargestellt. Hunor. Geschichtliches Handbuch. hitközség jelentése. István. Eisler Mátyás. Heinrich.. Hans. Pesth. Kolozsvár. Cultus u. n. Elkán M. Eisler Mátyás. 1882. Hefty Richárd. Világosság rt.) Ébredő Magyarok Almanachja.. Die Leiden und Verfolgungen der Juden und ihre Beschützer in chronologlscher Reihenfolge. évf. Ellenberger. EME országos konferenciája (1920). Szécsi Endre. Bp. Heinrich. Cselekedjünk! Dánér Béla könyvei. Einzig Salamon. A devecseri ellenforradalom. Szerző. Apor Viktor. Átdolg. Auflage. 1863. 1852. Ellenberger. Szeredai ny. R. 1920. 1852. Egy ellenforradalmár. Háborús és ellenforradalmi emlékek. Dessau. Egy ébredő magyar. Mi lesz a zsidókkal? Gömbös Gyula. ny. Chr. ihre staatliche Anerkennung betreffenden Vorstellungen der Pesther Genossenschaft für Reform lm Judenthum an den Ministerien d. Dombóváry Géza. (Friedrich-kormányhoz. 1883. Gombos Ferenc kvny. Eger. ÉME kongresszusa (1925). Katz. A kolozsvári izr. A szentírás 3000 esztendős jövendőlései. ein Zeitraum von 2040 Jahren. A bolygó zsidó önéletrajza. Arany és kenyér. Kiadatlan kútfők alapján. S. Geburt bis zur Gegenwart. Tyrolia. Aug. Bu-csánszky A. A zsidó nemzet története ősidőktől kezdve korunkig. X Eldridge. d. Fehérgyarmati Csongor. Baja. Rohling. Zsidó veszedelem Magyarországon. Ajtai K.) Ford. (Einhorn l(gnaz)) Horn. Spinoza's Staatslehre. 1882. Pester Buchdruckerei A. Kolozsvár. Eisele. P.. Nánay Lajos kvny. Klny. Einstein Albert. Beszéd Kossuth Lajos születése századik évfordulójának ünnepén. — 2. Káldor kk. Prag. Palesztina földrajzával. — Kolozsvár. 1901. Inneren (Als Manuskript gedruckt). bis zum Schluss des Talmuds . Chronologische Reihenfolge der heiligen jüdischen Tradition von Moses. Ny. (1901). A forradalomtól az ellenforradalomig. Zusammenstellung einiger Hauptmomente aus dem unterthanigsten.

szökőévre. Trebitsch-Lincoln.Kelemen Béla. Limiting Jewish participation in the cultural and economic life Méhely Lajos. Héjjas. évf. 1860. Le „loi juive”. Turáni átok. Szeged a forradalomban és a nemzeti feltámadásban. 5621. Szegedi Pál. Buzárovits G. Közrebocsátja a honi izraeliták között magyar nyelvet terjesztő pesti egylet. Krüger Aladár. A Cél 1936. Mikecz Edmund. Elmhurst. Quand Horthy est roi. Egy arcképpel és egy zenemelléklettel. Kovács József. Johann Gottfried. (Védőirat. (Angolul is.. 87 .) Moss Geoffrey. Leipzig. Zadravecz.. írásai. Darányi—Mikecz—Imrédy beszédei. Progredicus. „Társadalmi és gazdasági egyensúly biztosításáról” szóló törvényjavaslat.) Radisics Elemér. Wodianer Fülöp. Aforizmák a zsidókról társadalomtudományi eredmények alapján. 1861. évre. 1840. I évf. Zsidók az ellenforradalomban. Lendvai István. Uott. kvny. Nagy Károly. Das neue Ungarn. A Magyar Zsidóság Almanachja. tasnádi. A június 24-i ellenforradalom. Nagy Károly. Darányi Kálmán győri beszéde. Esztergom. 5620. Mühlfeith János. Édes paprika. Prónay. Lábay Gyula. 1911. Reflexiók a keresztény kurzushoz. Halas István. Gyenge a szovjet. ELSŐ ZSIDÓTÖRVÉNY. Bp. Zsidótörvény. Fodor Lajos. a bolygó zsidó.. The white terror in Hungary. Ungarn durchreist.. Pest. Die Judenfrage in Ungarn. Klny. évre. Paál Jób. Prohászka Ottokár. 1848. Így kezdődött a zsidótörvény. évf. Az ellenforradalom története. Zadravecz István beszéde az alsóvárosi templomban. A zsidótörvény és a cionisták. Landerer és Heckenast. Újlaki Antal. Izraelita magyar egylet. Lovászy Károly. Adatok a szeged! ellenforradalom . A száznapos szegedi kormány. A csornai ellenforradalom. Urteil der britischen Regierung über den „weissen Terror” in Ungarn. A kapuvári ellenforradalom. szocialista beszédei. Első magyar zsidó naptár és évkönyv 1848. Report on alleged existence of „white terror” in Hungary. vagy a jerichói trombita. 1936. Held János knyv. Tarcali Róbert. — II. A zsidójavaslat szépséghibái. Freiberger. Ernst v. A harmadik Magyarország. Somogyi Zoltán. történetéhez. II Terrore bianco in Ungheria. Az elmefogyatékosok. beurtheilet und beschrieben. Kmoskó Mihály idevágó müvei. Első magyar izraelita naptár és évkönyv. Elsner. Előpataki. Pest.

Benedek Ignác. Hochmuth Ábrahám beszédei és írásai. Grundprinzipien einer Reform im Judenthum. Ábir Ámidi. Jósika Miklós báró. Berzsenyi Dániel. (Zala vm. Gáspár Lajos. Az izraelita nemzetnek védelmére. Ballagi Géza. Einhorn I. Bródy Zsigmond. Herczfeld Sándor.. Die Judenfrage im ungarischen Reichstag. Ballagi Ernő. évfordulójára. Hübsch Adolf.. Ne higyj a zsidófalónak. Die Juden verlangen Emancipation! Judenaristocratismus. A zsidóság emancipációjáról. 1840. Nebst. A magyarországi mezei szorgalom stb. Über die Lebens-Chancen der Israeliten. Zsidó és nem zsidó magyarok az emancipatio után. (Németül is.. (Jeiteles. Vade Mecum. Graf Johann. Volkes Israel. Berényi. országgyűlésen alkotott törvényczikkelyek. Die Judenfrage Ungarns Lebensfrage. Egy komoly szó. Tíz magyar költemény. Feleki Mór. Judenreform. Acsády Ignác.. Fischer Sámuel.) Fassel B. Bloch Móric. Ein Zeitwort. Alkalay Jehuda. über die Dringlichkeit einer unbedingten Emancipation. Die Juden in Ungarn. Sollen die Juden Bürger werden. Magyar zsidó. Bródy Zsigmond. Egy israelita érzeményei. A zsidók emancipatiója Magyarhonban nem célszerű. Fára József. Duschenes Adolf. Der Jude taugt nichts. Betrachtungen über jüdische Verhältnisse. Dialog. Messiás. Ein Wort zur Zeit. Fülep György. Bak Ignác. Ignácz. Die Judenfrage im ungarischen Reichstag. A magyar zsidóság harca az emancipációért. Az országgyűléshez. Einhorn I. Egy magyar család a forradalom alatt.EMANCIPÁCIÓ IRODALMA. Der Apostat. Kritische Beleuchtung der Juden-Emancipationsfrage. Bárándy. Was habén wir von der Emancipation der Juden zu fürchten? Hartmán Lipót. Braun. Glatter E. die Juden wie sie sind. Geschichte des. vagy zsidó magyar.) Die Juden in Oesterreich. Az 1839/40-iki országgyűlés visszhangja. Friedländer N. Ideen zur Bearbeitung der jüdischen Verhältnisse. Einhorn I. Grimm Gustav.. hanem itt fogunk maradni! Hirsch Liebmann. Nézetek az Izraeliták felszabadításáról. Heller Izidor. Mi nem megyünk Amerikába. Der Zeitgeist. Ehrmann Dániel.. Blau Lajos. Chorin Jacob. Die Revolution und die Juden in Ungarn. Dankrede und Gebeth für Kaiser Ferdinand. Az emancipáció mint világtörténeti jelenség. Kol mewasser. 88 . Gegen die Juden. Kroatien stb. H.) Israeliten und deren zukünftige Stellung. Egyenlőség emlékfüzete az egyenjogúsítás 50. John Ludwig. Hartmán L. A zsidókról. Emlékirat a magyar zsidók egyenjogúsítása ügyében. Zur Judenfrage in Ungarn. Gleisinger Siegmund. Friedmann Ábrahám.

Der Jude in Österreich-Ungarn. Graf Eduárd Károlyi und die Judenemancipation. (Németül is. A zsidóügy jelen állapota hazánkban. Kardos Albert. Rokonstein József. Karakán Pista. Perls Ármin. Ormodi Bertalan írásai. A zsidók közép. Der Jude in Ungarn. Új-Jeruzsálem és népe. Steinhardt Jakab. Raschkovits Moses. Kuthy Lajos. Die Kehrseite.. Egy izraelita szózat. Carl. Az isten feloldja bilincseimet. Kronenfels F. A magyar zsidóság nemzeti hivatása. Országos Magyar Zsidó Múzeum emancipációs kiállítása.Kacz Jákob..) Kohut Sándor. A zsidó és a korszellem Európában. joggal követelt emancipátiójuk. Szabadság. Schwarz Dávid. egyenlőség. G. Kovács Károly. Löw Leopold. A magyar izraelita 1860-ik évben. évi törvények és a zsidók egyenjogúsága. Oesterreicher Elias. Die Juden in Ungarn. Neumann Vilmos.. Die Judenfrage in der Publizistik. 1848. Die Judenpolitik der österreichischen Regierung 1848—1859. Leitner Rudolf. Der Jude als Bürger und Bekenner. Konkoli Thege Pál. Macaulay beszéde a zsidók egyenjogúsításáról. A Jó Alkotmány és Zsidó Emancipatio. Neue croquis aus Ungarn. Auf was grundet sich der Judenhass. Kaim Izidor. Danklied. Klein Móricz. Lichtschein Lajos. Beszéd (a türelmi-adó eltöröltetése alkalmából). Dankgefühle meiner Nation. Hogyan fogadjuk és hogyan hálálhatjuk meg az egyenjogúsítást. A kor szava. Krausz Zsigmond. Roth Herman. Die religiöse und politische Freiheit der Israeliten Ungarns. Az új korszak. Silbermann J. Landau Leo Raphael. Singer Péter. Löw Lipót. in Betreff der Besitzfähigkeit der Israeliten. Paltauf. Rumy Georg Karl. Hazai rejtelmek. Simon László.. Kohn Sámuel. Az 1940-dik évi országgyűlés.. Rosenberg Sámuel. László Nikolaus. Rózsaági Antal művei. A zsidók polgárosítása ok — s célszerű. Aufruf. Nagy Ignác müvei. Die Emancipation der Juden in Ungarn. das Bürgerrecht erteilen? Kraus I. Judenfrage 1848 und 1867. (Németül is. Schwab Arszlán. Schächter Hersch. Einige ernste Worte an die schreibenden Judenfeinde. Löw Leopold. A négy hálaadó. Die geistige und soziale Entwicklung der Juden in Ungarn. Az 1848. Zsidókérdés a magyar reformkorban. A zsidók. Löwy A. örömhang. 89 .) Rosenlhal Móritz. Az aranyalma. Ein Jahrhundert der Judenemancipation in Ungarn. Seidl G.és jelenkori helyzetök s. Friedrich. Können wir den Juden ohne Gefahr.. Die Schicksale und Bestrebungen der Juden in Ungarn.. Kölcsey Ferenc.. A magyar zsinagóga. Krausz Sigmund. A szatmári adózó nép állapotáról. Mannheimer V. oder Israels Geduld.

(Németül is. Altenburg. magyar feltámadás. Forradalom és emigráció. iránt. Gábor Andor.. Der emancipierte Satanas. (Németül is. Nyelvgyakorlatok. Thewrewk Emil. Böhm Wilhelm. Vörösmarty Mihály. Barta Lajos.Steinhardt Jakob. A magyar izraeliták jelene és biztos jövője.fgen.. Dévény Jenő. Stern Salamon. Jászi Oszkár. Der Schemparlamentarismus der Militärdiktatur.. Göndör Ferenc. Emigránsok és ellenforradalmárok. A darutoll.) Hatvany Lajos. Kolozsvári Balázs és Kun Béla. (Németül is. az emancipáció. in Ungarn. Gábor Andor. Forrongó Magyarország. Hajmáskér.. Halottak arcai. 90 . Gróf Széchenyi István beszédei. Szegfi Mór írásai. Ung. Emesse. P. Szücs Ábrahám. A zsidók és a zsidók kérdése. Ezt izenem. Az én hazám. 12. Jókai ny. (Németül is. verliehenen Rechte und Aufhebung mehrfacher Beschránkungen. Vallomások könyve. Csöndes napok. Múlt. Die Kerker von Budapest. 1830. Fekete könyv Kecskemétről. Báró Marich Sándor. (Németül is. Korcsmáros Nándor. Löwy Ödön. Bp. Czèh. Alex. Diószeghy Tibor.. Károlyi Mihály. Magyar kálvária. Die politischen und kulturellen Kämpfe der Juden in Ungarn (1848—1871).) Vereby Soma. Világomlás.) Steiniz M. A magyar revízió. Das verwundete Land. magyarországi októbristák és bolsevisták külföldi irodalma. 1938. Verhandlungen in Betreff der Emancipation der Juden im grossbritannischen Parlamente. Hatvany Lajos. Garami Ernő. Kémeri Sándor. Worte eines Nicht Juden. Az emigráció kupecei. Túl a politikán. Ein niederschlagendes Pulver. Észrevétele egy Pesti Mesterembernek. Egy egész világ ellen. Gábor Andor. Újjászületés. Bíró Lajos. Ein Wort des Bürgers an den Juden. Szentpétery József.) Kahána Mózes..) Károlyi Michael. Rede (aus Anlass.) Vereby Soma. hangos esték. Herausgegeben von Hermann Höchel. EMIGRÁCIÓ. für 1848.. Denkschrift. Tisztelt hullaház. Bécsi erdő. Forradalmárok egymás közt. 1848. Fényes Samu. Barta Sándor. A zsidók aranykora Magyarországon. A zsidókról és ezeréves szenvedéseikről. Forradalomról forradalomra. Halmi József. A pipás nemesek véleménye. A zsidók útja. Varicourt. A zsidóügyről.. Gábor Andor.

Új október felé. Endre László. 1868. Enyedi Mátyás. The fugitiv bolsheviks. Életének kilencvenedik évfordulója alkalmából kiadták tanítványai. J. Enoch. Bp. Bánóczi József előszavával. Klny. Selbstverlag. Bp.” A berni per tanulságai. Heckenast kvny. betr. jánosii. Franklin Társulat. A zsidók emancipatiója. Bp. 1905. 1840. Die Emancipation der Juden aus dem Ungarischen des Joseph Freiherrn v. (Németül is. 91 . Garami Ernő. in israel. Endre László. Vértes Marcell rajzai a magyar pokolból. Pest. Emigránsok és ellenforradalmárok. Bp. Wagners Judentum in der Musik. Stádium rt.) Mályusz Elemér.) Robert Oszkár. köt. 1914. Majestat Franz Josef I. Báró Eötvös József és a magyar zsidóság emancipációja. Bp. IMIT. 1938. August. Bp.) R. Chemnitz. Endre László. Kassa. R. 1893. Hatalom és igazság. Eötvös József báró. A zsidók polgárosításáról. Részvény ny. Őszinte szó az emigráció politikájáról. R. Mi okozta Magyarország szétbomlását. Markbreiter. 1841. Budapesti Szemle. n.) Bp.-ből. 1840. Emlékbeszéd. Jos. I. Fehér terror Magyarországon. Engel Emil—Bartha László. Debrecen. bolsevizmus. Eötvös József. 1935. Városi ny. 1919. Bp. Paál Ferenc. Eötvös József. Singer és Wolfner biz. A talmud. R. Ny. Emlékkönyv Bánáczi Józsefnek születése hetvenedik évfordulóján. ny. Pogány József. 1864—1914. Bp. den 18. Ráth Mór. (Németül is. Magyar Naptár. Deutsch von Hermann Klein. Emlékkönyv Bloch Mózes tiszteletére. Lampel biz. tekintettel a zsidókérdés megoldására. Kardos Albert negyvenéves tanári és írói működésének jubileumára. 7. 1882. 1. Népszava. Kalantai ny. Gustav Heckenast. 1916. Vázlat. Weltner Jakab. Ritter ny. n. (Wien 1921. Pécs. köt. 1927. Weltner Jakabok: felállni a Hymnusznál! Roboz Imre. „A zsidókról. Engels Frigyes. vitéz. EZ. 1919.Magyar Lajos. Eine Abwehr. Szerkesztette Csobán Endre. Eötvös. szemelvényekkel. Entgegnung auf das vom Reformverein verbreitete Pamphlet. Kolozsvár. Forradalom. Pester Lloyd ny. 2. Ernőd József. Franklin-Társulat. beszédei. Emlékkönyv Dr. Sándor biz. Eötvös József . Enten Manó. Sturm auf Ungarn. 1859. die Ermordung der Esther Solymosi. Lehmann V. A szövetségi egyház hitelvei. Nagy Andor. 1875. Held János kvny. Ráth Mór. 1840. Rede Gehalten am Geburtsfeste Sr. Fergeteg. 1914. Munkáskönyvtár. évk. 1936. Entgegnung auf den Mahnruf an die Israeliten Ungarns über den israeliüschen Landescongress und dessen geheime Feinde. Pest. 2. Bp. É. (A zsidó vallás újjáalakításáról. Pesth. Engelsman. 1922. A zsidók emancipatiója. (Engel József. A budapesti tőzsde története. A zsidók emancipatiója. Gödöllő. Bp. Eötvös József . 1859. 1892. A szeretet és igazság hősei. Mályusz Elemér. Pesti élet röpirata. 1921. Bp.) Ormos Ede. A fehér terror Magyarországon. köt. Engel Róbert. Fürchte Gott und den König. Israel. Budapesti Árués Értéktőzsde. kiad. R. Újpest. Márkus Pál. Tempel zu Zala-Egerszeg. emigráció. Emléklap Marx Károly halálának évfordulóján. Szerző. A berni per tanulságai. É. Hamu alatt. 1942. A kommunizmus alapelvei Ford. Népszerű zsidó könyvtár. jánosi. Szende Pál. — 2. R. Világosság ny. Gross-Kanischa. Mária Nosztra.

Bp. 1. Stephaneum ny. Bp. Hugó Károly élete és művei. 1921. X Erdős Renée. Marczali Henrik. 1919.) Bacher. Dick Manó. Torino. Erdély Jenő. Dick Manó. Ave Roma! Regény. Hirsch. ny. 1933. Báron Josef Eötvös. III. Del Barone Giuseppe di Eötvös. Az ó. (Több kiadás. kiad. 1940. 2 köt. szociáldemokraták. Elmélkedések a zsidókról és a zsidókérdésről. Todorán E. Erdélyi Gyula. 1922. Weiszmann tstvk. Bp. Eötvös (Karl) etc: Eingabe der 3 Verteidiger Eötvös. Bp. 1864. és ivadékok. radikálisok. Berekesztett utak. Révai testv. Regény. Eppler Sándor. földmívelők. Neuwald I. A zsidó fanatizmus és az anti-judaizmus okai. (Mind a négy rész együtt. 1904. Dissertazione sulla emancipazione degli ebrei. Ősök és ivadékok. ny. A budapesti zsidóság szociális munkája. — 2. kulturális és szociális munkája Európa 17 államában. Regény. Eötvös Károly A nagy per. Liceum ny. Eötvös Károly munkái. Horánszky in der Tisza-Eszlárer Angelegenheit.) Regény. köt. Br. Bp. Adolf. Ein ernster Wort der Verstandigung an das Gyöngyöser p. Révai testvk. X Erdős Renée. Palesztina és a kivándorlás kérdése. X Erdős Renée. Bp. Ősök és ivadékok. Eötvös József báró a ma szemszögéből. Szamosújvár. 1935. Zilahy Samu. kvny. X Erdős Renée. Gedächtnissrede. 1934. Presso Landerer e Heckenast. 1915. Kohut Sándor. Havas Miksa. Ősök. Bp. összeállította Mihályfi Ernő. Bp. Büchler Sándor. szocialisták. Eötvös József életmunkája. Regény. Hartleben K. t. X Eötvös József. A zsidók betévedése a történetbe. Simon. 1926. 1923. Gyaszbeszéd. Báró Herzfeld Clarisse. 1935. R. Erdélyi László. A keresztény nemzeti politika egy éve. Bp. Regény. — 2. Eppler Sándor. Mit akarnak? A Károlyi pártja. Bp. Esztergom. 92 . (Alkotó zsidóság. bolsevikik programmja és szervezete. Funták. Erényi Jakab.) Bp. Eppler Sándor. 1938. Révai és Salamon kvny. Neuwald I. Pest. Buzárovits Gusztáv kvny. 8 köt. Benkő. Sull' emancipazione degli Israeliti. Révai testvk. kiad. Miről van szó? Aktuális lexikon. 1938. Athenaeum rt. Marcus. Athenaeum rt.és újkori József. Pallas rt. Erlau. 1845. 1848. összegyűjtött művei. Bp. Révai testvk. 1923. A zsidóság helyzete. 3. Nyilt levél dr.Eötvös József . kvny. Regényes emlékirat. Regény. Szerző. A nagy sikoly. kvny.. Giuseppe di. (Több kiadás. Révai testvk. X—-XII. 1885.. I. Báró Eötvös József. Elegie auf den Tod. Bp. II. Ernszt Sándor. 1842. Bp. Bp. Dall'ungarese tradotto in tedesco da Ermanno Klein e dal tedesco in italiano da Bianchi-—Giovini. Bp. 1882. 1920. kiad.) X Erdős Renée. Eötvös József báró és a magyar zsidóság. Engel Róbert. Jászi Oszkár. 2. * X Erdős Renée. 2 köt. ny. 3 köt. Báró Eötvös József és a magyar zsidóság emancipációja. F * Erdős Renée eredeti neve: Ehrenthal Regina (Erdős Arturné). mely ezer éve folyik s még sincs vége. Neuwald I. Márkus Samu. Eperjessy Kálmán. Eötvös. Ősök és ivadékok. ker. Az Est! 1910—1935. mint a M. Az új sarj. Bánóczy József úrhoz. Az élet királynője. Pest. israelitische Publicum. X Erdős Renée. A falu jegyzője. Chamberlain nyomán. Klein Móricz. Zsidó Szemle szerkesztőjéhez. 1883. 1928. kvny. 1929. 1909. Athenaeum rt. kvny. IV. Pallas rt. Szeged.

Bp. inclytos status et ordines diaetaliter congregatos. Stephaneum ny. A fajvédelmi törvény és végrehajtási rendeletei. principem regium. E. Mit felelünk az antiszemitáknak? Védelmi röpiratsorozat. 1936. október. Regény a numerusz klauzusz mellől. Werbőczy B. ny. Elburjánzott regény rongyokban és színekben. Tevan ny. Ezt akarjuk! Így akarjuk! Nemzeti Front. 1927. Nebst den Portraits sämmtlicher Angeklagter sowie Esther Solymosi und des Moritz Scharf nud den Abbildungen der Synagoge und Wohnung des Tempeldieners.-c. Turul ny. ** Der ewige Jude. 1921. FAJVÉDŐK. 1882. és kkv. 1937. dass dieselbe in das neuzugestaltende oberhaus ebenfalls bernien werde? R. Érsek-lyceumi ny. Eredeti neve Feuermann. 1848. Eulenberg Salamon—Szabolcsi Lajos. A nem-zsidóki számára írta Eszlári * R. FAJVÉDELEM. Helios ny. Légrády testvérek. Verses röpirat a kikeresztelkedés ellen. Oroszország pusztulása a bolseviki uralom alatt Bp. Gyula. 1921. 1920. Stádium rt... Vampir. Julius Ruppel. Bp. Magyar Jövő Szövetség. 1924. Szerkesztette Mikes Lajos és Mihályfi Ernő. Az orosz pokol. Kispest. Bp. ** 93 . & respective instantia liberae regiaeque civitatis Tyrnaviensis: ratione arcendorum de gremio sui judaeorum. Bp. Athenaeum rt. Fajvédelmi házasságkötés és házasságbontás. n. Leopold S. 1-től 1919. Ezer ember asszony nélkül. v. A nyolcvanéves Pesti Napló ajándékalbuma. Pétervár. Hat die jüdische Konfession ein Recht zu fordern. Emlékképek 1918. R. 1883. Athenaeum rt. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt programmja. Előszót irta Kubinyi László. regni Hungariae palatinum. 1941. Szent István társulat. XV. Pest. Európa ny. A fajvédelem és a házasságkötés jogszabályai Bocsáry Kálmán. 1920. Ford. *** Fábián Béla.Esterházy Miklós gróf. A Japán tengertől Pétervárig. Fajvédőkiáltvány. Fábián Béla. Nemzetpolitika. excelsos item proceres. nullotenusque disputabilis privilegii sui. XI. Eger. A Fajvédőpárt (Magyar nemzeti függetlenségi párt) programmja. Korbay E. 6 ló — 40 ember. F F F FAJVÉDELMI TÖRVÉNY. Bp. 1924. Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt. Hadifogoly feljegyzések. *** Volt országgyűlési képviselő. Bp. Eszlári. Der Prozess von Tisza-Eszlár. 1923. Gerő Ernő. Ny. Demissa informatio. ny. Exigfuus. 2-ig terjedő időkből. január hó. 1790. Bp. Fába Steph. Athenaeum rt. Ad Sereniss. Szolcsányi Gyula. legitimi. A gébic. Fábián Béla. 1850—1930. A házassági törvényjavaslat (beszédek). 1928. n. Berlin. Bp. kispesti törzse. X Eszterhás István. X Fábián Béla. Athenaeum rt. 1919. * A Tisza Kálmán kormánya elkoboztatta. Fajvédelem és Munkáskérdés lásd Ébredő Magyarok Egyesülete 1925-i kongresszusa. 1930. Schulze. A Tisza-eszlári vértanu-leány és az ó-hitű zsidók. Békéscsaba. X Ewers. Hanns Heinz. Csiky János. Fürtös Lajos. Bp. ad mentem regni legum. Berényi Sándor. Esther Solymosi. kvny. 1927. 1885. Stádium rt. VIII. Bp. Fábián Béla. Ny. manutenendique. Balás Károly. Eszterhás István. eatenus praehibiti: & seculorum usu ac possessorio roborati. t. Bp. Tyrnaviae. 1930. 1929. M. Légrády testv. Házassági törvény.

kiad. Bp. 1916.. Herczeg Ferenc előszavával. Lippmann Heller Jomtob életrajza. Farkas. ny. 1916. Falk Miksa. Mozgó könyvtár. 236. 1940. Pesti bohózat 4 felvonásban. különös tekintettel Zala vármegyére. 1938. Ismerteti — Klny. 1894.és lapkíadóváll. Neuwald I. Bp. A fajegészség. kvny. Emich G. 1909. Mühlbeck Károly rajzaival. Regény. Farkas József. Bp. Mühlbeck Károly rajzaival. kvny. Bp. Bp. Bp. Az antiszemitizmusról nemzetközi nyilatkozatok. zsidó vonatkozások. 1910. Irta 9. X Farkas Pál.Fajvédelem és munkáskérdés. 1. Az üteg. Bp. 1867. * Faragó Jenő. 1916. F F F * Eredeti neve Frankfurter † 1940. 1910. március 17-i számából. Szerző. Klein V. Franklin-Társulat. Bp. 1939. 1936. Aigner L. az. Berlin. 1937. Farkas Lujza. Fára József. *** X Farkas Pál. A zsidókérdés Magyarországon. Második félév. Központja. U. 1940. 97—103. Az emberi csoportok lélektana. ny. 192—195. Farkas Norbert. Debreczeni Újság—Hajdúföld. Gáspár János. Szabó Zoltán. Áldor Imre és Vértessi Arnold. Bp. Klny. Farkas Gyula. Kiss Sándor művei. Neuwald I. ötven év az íróasztalnál. 1911. Bp. Fajvédő Szocialista Párt Orsz. Farkas Géza. X Farkas László. Széchenyi István és kora. o. A Fajvédőpárt programmja. Bp. — Milliók könyve. 3.. Izr. X Faragó Jenő és Feld Mátyás. ott. sz. uott. Ford. 50 éves újságírói jubileumára. Magyar Történelmi Társulat. — Milliók könyve. Fajismeret. 1933. Kor. Bp. XXXVIII. Bevezetéssel ellátta Wekerle Sándor. Tipográfiai műint. Schenk Ferenc. Magyar Szemle Társaság. Hunyadi Mátyás műint. Sajtó alá rendezte Falk Ernő. Der Freiheitskampf des ungarischen Geistes 1867— 1914. 1881. A zsidóság emancipációjáról. X Farkas Pál. a „Magyan Állam” 1894. Fajvédő szocialista füzetek. Gáspár János. az. *** Volt országgyűlési képviselő. A Nyugat és a századeleji irodalomforduló. Méhely Lajos művei. Tanügyi Értesítőből. ** Farkas Gyula. 1940. Első félév. Walter de Gruyter. rt. 1903. A „Fiatal Magyarország” kora. Bp. Húsz év a magyar fajvédelem szolgálatában. Fajvédőkiáltvány. Egy önkéntes naplója. Magyar nemzeti könyv. U. Singer és Wolfner. Szerző. Magyar fajvédelem (EKNL). Die Juden in Ungarn. Július v. 3. kiad. — 4. Pest. Méhely Lajos és a tudományos fajvédelem. Magyar fajvédők a hitlerizmus bölcsőjénél. Farkas Emil. Farkas Ödön. Báró Kornfeld Zsigmond 1852—1909. uott. fajvédelem és fajnemesítés örökléstana. U. Weiszmann testv. üldöztetésének és fogságának története. Budapesti Hírlap ny. 1934. Gömbös Gyula. A Smokk-család. Pécs. Fajvédő szocializmus. Az asszimiláció kora a magyar irodalomban 1897—1914. Eredeti neve Wolfner. Debrecen. A pók. Vérkeveredés és fajvédelem (EKNL). Fajvédő szocializmus. 1932.és jellemrajzok. Révai testvk. Lévai Jenő. ** 94 . Falk Miksa.

Wien. Franklin-Társulat 1936 Fejér varmegye 1848.és újkorban. Lampel Róbert. rész. beszélye. kvny. Oradea-Mare. Fényes Elek. Akadémia 1867. Őfelsége az angol király kormányának politikai nyilatkozata. Pápa. Pest. II. rész. Fehértájy Tibor. Bp. I. Összeállította és kiadja Pfeiffer Károly Közlemények Fejér vármegye levéltárából. Feitel. Ford. Empfindungen der ungarischen Israeliten bei Ankunft des Durchlaut. Feitel. Értekezések a történettudományi osztály köréből. H. Fejérváry József és Gravátz Ferenc. 1940. Radó István ny. (Tanúvallomások. A palesztinai arabzsidó kérdés igazi megvilágítása. Baltha János kvny. Uott. Pest. „Ha hív az acélhegyű ördög. Színházi mindenttudó. T. Beim Dankfeste für die Errungenschaft der Freiheit. Fényes László. Móritz. Magyarországnak s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geográfiai tekintetben. Fényes Mór. 1938. Fellegi János. 1924. Egy körorvos feljegyzései. Bp. Nagyvárad.” Ady Endre újságírói és publicisztikai írásai. stb. Feld Zsigmond emlékiratai. M. X Farkas Pál. Regény. kereszténység. 1939. főiskola kvny. A Magyar Birodalom nemzetiségei és ezek száma vármegyék és járások szerint. Herman. Fekete József. Gottes Wort und Gottes Segen. 1841— 1844. Fassel B. Bp. Móritz. Bp. Bp. Veritas kk. Mezőberény. 4. Pesti Lloyd ny. Hornyánszky V. Emlékirat a magyar zsidók egyenjogúsítása ügyében. Fehérgyarmati Csongor. Stephaneum ny. Móritz. 1936. 1847. als. Hitler élete. 1901—1905. R. X Fáy András. Sam. Viktória ny. Bp. Faulhaber. I. 1934. Fehér Dezső. 1927. A vesztegető forradalom. Reminiszenze aus meinem Umgange mit Leopold Löw vom Jahre 1829 bis zu seinen Lebensende 1875. 1926. Szerző. ny. A vörös ochrana. R. A budapesti tőzsde története 364—1895. Mi lesz a zsidókkal? R. A Szamuelli halálvonata. Gedicht an Sr. Bp. — 2. Bp. Hódmezővásárhely. Szemes. Ref. Fehér Márton. írók és hírlapírók az országpusztítás zsoldjában. A közép. Budapesti Hírlap ny. Bp. Statthalter Ungarns. — 2. (a Talmud befejezésétől napjainkig). 1836—1840. és előszót írt Bosnyák Zoltán. Fejér Lajos. Kosmos ny. 1916. sz. germánság. 1914. 1920. Válasz Vészi Józsefnek. Bp. kiad. 1896. Glóbus ny. évi zsidóösszeírása. A Fehér Könyv teljes magyar szövege. Szerző. Szerző Beké Zoltán. Félegyházy Ágost.) R. 1904. Zsidóság. Bp. Erzherzogs Stephan. Jókai Mór utolsó évei. 1848. Fényes Elek. 1868. Regény. Elbert ny. Debrecen. Zsidóság. 1855. irodalmi szemelvényekkel. Fényes László. Fehéri Armand. Trattner—Károlyi. 1934. kiad. Markus. — 2. Ford. 1922. kön. 1900—1904. Ész és szívkalandok Salamon c. Hajnal ny. Bp. A müncheni Szent Mihály templomban mondott adventi beszédek. 1895. Nagykálnai Levatich László. Jókai Mór utolsó évei körül. köt. Buda pesti Hírlap ny. Bp. Káldor kk. Bp. uott. 1938. 1904. 1. 1941. Fehér Holló. Feitel. Kókai L. R. A Talmud befejeztéig. A zsidók és a zsidóság. Regény. 95 . Fejezetek az élet könyvéből. Bp.X Farkas Pál. 1893. kvny. Feleki Mór. Zsidóság és kereszténység. Majestät Franz Joseph den I. A zsidók története a babilóniai fogságtól a jelenkorig. Kertész J. Polgári házasság és zsidókérdés. Singer/'és Wolfner. 1921. Lipinszky és tsa. X Feith Jenő. Bolsevizmus és zsidóság. Debreczeni J. Pápa. 1885. Egy tanár jegyzetei. Singer és Wolfner. Politikusok. Székesfehérvár. Lipinszky és tsa. Bp. Bp. Ein Wort zur Zeit. ny. Fehst. Bp. Nyisztor Zoltán. Reggeli Újság. Vásárhely—Makó—Szentes rémnapjai. kiad. Bp. Michael. — elbeszélése nyomán kiadja Feld Olga. 1919. 2.

A magyar revízió politikai. Sylvester ny. Az eredmény. Israels Gefühle bey der Installation des Franz Grafen Zichy v. A zsidóságról. Könyv. közgyűlésén. Fiala Ferenc. 160—161. Nova kk. Tipo-Lito Taranu et Co. és ny. Tichy. Emlékbeszéd Chorin Ferencről. Elmondotta a MGyOSz-nek 1925. és ny. Vásonkeő. Zsidó Renaissance Könyvtár. Ugyancsak Feuchtwangertől „A hamis Nero. Bp. Elbeszélések Herzl Tivadar életéből. Fischer Árpád. G. Centrum kvny. Tanulmány. Ford. évk. 1938. Regény 2 köt. F. kvny. 1938. Túróczi József. 96 . Nova kk. X Feuchtwanger Lion. kiad. kvny. Ford. X Feuchtwanger Lion. Fényes Mór. 2. A római zsidó. Wien. * X Fényes Samu Messiás. Dormándi László. 1922. Fischer L. A szociáldemokrata párt 50 éves jubileumára írta —. Tolnai ny. n. 1922. Bp. Bp. n. Fővárosi ny. 1934. Sárospatak. kvny. Cluj—Kolozsvár. Lampel Róbert. képviselő vezetése alatt álló Magyar nemzeti szocialista párt részletes programmja. Bp. Erdélyi levelek. Hitler. A Talmudról — a Talmud ellenségeinek és nem ellenségeinek s egyéb dolgozatok. Bécs. Regény. Fenyő Miksa. Dick Manó.. Zsidókérdés és annak megoldása a cionizmus. X Feuchtwanger Lion. Bp. Bethlen Gábor. Klein S. Sigm. Wien." Regény. 1940. Fischer Árpád. Jupiter ny. X Feuchtwanger Lion. A reformzsidóság ellen. 1935. F F * ** Eredeti neve Fein. Cegléd. Pár szó a zsidóság jelenjéről. múltjáról és jövőjéről a cionizmus szellemében. 1935. 1825. Fern Atanáz. Grosswardein. Sárospatak. Magyar-zsidó vonatkozások. írásmagyarázatok és értekezések stb. összetartás. IMIT. Fényes Samu. A zsidó rituális gyilkosságok igazi oka. 1935. Nagyvárad. Káldor. Centrum kk. Fischer Sándor biz. Bp. Szombatokra elmélkedések. Dég. 1934. Lampel Róbert. évi XXIII. 2 köt. Bp. Bp. Bp. Centrum rt. Regény. Radó ny. 1930. Uaz. Regény. 2 köt. 1936. Bp. Von den Glaubensgenossen der mosaischen Religion in Grosswardein. A vörös kalapács. Bp. 1935. 1921. ** X Feuchtwanger Lion. 1935. Ábrahám és Sugár ny. Festetics Sándor országgyűl. Herzl könyvtár 8. Franklin-Társulat.. Fischer Fülöp. Sztrókay Kálmán. Ford. Bp. 1927. Halm-Goldmann. Jó könyvek 3—4. Kiáltvány a zsidósághoz. R. Fenyő Miksa. Oppenheim testvérek. Nyugat. Gerő László fordítása. 1941. Feuerstein Kálmán. sz. Centrum kk. Sárospatak. 1925.. Ex profundis. Schwarcz Lipót kvny. Ford. Fővárosi színházak műsora. Jidli első változása. X Feuchtwanger Lion.és lapkiadó. Tövises úton. Regény. Regény. 2 kiad. Sonnenfeld A. Ford. történelmi és gazdasági megvilágításban. Bucuresti. 1936. Kaisha G. Sárik ny. Bp. Pantheon. Bp. Világosság rt. Bp. Kunszentmiklós. 1899. X Feuchtwanger Lion. Fiala Ferenc és Nyékhegyi István. Ujságüzem ny. Bp. 1936. kvny. Hagyomány és forradalom a zsidó vallás történetében.Fényes Mór. A jövő zsidósága. Fiala Ferenc. Finkelstein Z. „Új magyarok” kiad. Tábor. ny. 1934. 1940. Braun Soma. 1942. Finály. Fiala Ferenc. Előszót írt Schimert Gusztáv. R. É. zum Obergespan des Biharer Comitats. Weinsteinj és Friedmann. Klny. Joh. X Fényes Samu. Bp. 1904. É. Bp. A herceg és zsidaja. A magyar sajtó igazi arca. A herceg és zsidaja. 1918. Bp. b. H. m. Sztrókay Kálmán. 1926. Pantheon. A zsidó istentisztelet ismertetése. Így dolgoztak. Fischer Fülöp. bánáti.. Korrajz 3 felvonásban. Feuerstein Kálmán. Jó könyvek 1—2. A zsidó háború.-ből. Bp. Jud Süss. Fischer Fülöp.

mit einigen Bemerkungen. Hatvan. 1863. Flesch Ármin. Wajdits. Fischer Fülöp. 2. Bp. Flesch Ármin. Fischer Sámuel. Bp. Az izraelitáknak és keresztényeknek szokásaik és erköltseik. Jeruzsálem pusztulása. A zsidó állam és a magyar kisebbségvédelem. Bp. Miskolc. A zsidók története biblia utáni korszakainak rövid vázlata. (Lauffer és tsai. 1933. Fishbug. Bleuer Ignácz. „Miért nem keresztelkednek ki a zsidók?” Válasz a fötisztelendö P. Uebersetzt und mit Anmerkungen erlautert von Dr. A cionizmus mint modern világszemlélet. uott. Sátoraljaújhely. Szécsény. Fleissig Sándor. Pest. Fischer Náthán. könyv. 1896. A hitközségek Palesztina munkája és népközösségi feladatai. 1820. Singer és Wolfner biz. Miért vagyok zsidó? Franciából ford. Bp. Pest. Buschmann F. Bp. Pátria kvny. Eliezer és Naftali. Mohács. némelly észrevételekkel. R. Nyílt szó. Petőfi ny. Kanischa. Ford. X Flórián. Gr. (Flavius Josephus) Auszug aus der Geschichte des über den Judenkrieg und der Zerstörung Jerusalems. 1878. Bp. Bp. 1939. 1887. Ford. Kopácsy József. hitközség. Fodor Lajos. Fischer Herman. Fischer Fülöp. Istóczy Győző. 1882. Flesch Ármin. Flavius Josephus. Schwarcz Lipót kvny. 1801—2. Bp. Cobden könyvtár 45.Fischer Fülöp. Fischer József. Zsidók vagyunk. Sárospatak. Bp. Héber nyelvre ford. Székes-Fejérvárott. Gedr. 2. 1908. Cionista kongresszus. M. haza! Hitszónoklat. Vajda ny. Flavius József ókori héber történetírónak a zsidók ősrégi voltáról szóló vita-irata. kiad. A XVIII. Fischer Fülöp. Franciából ford. Pécs. és fia. 1918. Hez J. — 2. Vért és paizs. Tolstoj és a zsidóság és a szeretet a bibliában. Fodor Lajos. Bp. 1933. Hatvan. 97 . — 3. Pfeifer biz. Flavius József. Bev. 1929. 1912. 1820. Horschetzky. és kiadja Szentesy Alfonz. Bibliai és talmudi alapon írta —. X Fischer Sámuel. 1934. Aszód. Pest. Magyarlatin kiadás. Izr. in welcher Judas Makkabäus fiel. Fischer Náthán. király. Ein offenes Wort im Interesse der nicht-ungarischen israelitischen Lehrer. 1904. és mások által az „érdeklődő művelt zsidó közönség” számára tartott előadásokra. Magyar Cionista Szövetség. Eggenberger. tartotta Magyarország ezeréves fennállásának ünnepén. Schwarcz ny. M.) 1861. Fleg Edmond. 1860. Szerző. Hungária ny. Múlt és Jövő. kiad. Fodor Lajos. Kókai L. Ford. A zsidó háborúról és Jeruzsálemnek Titus Caesar által ostrommal történt bevételéről írt hét könyve. kvny. Fleury Claudius apátur. 1915. 1931. 1910. (Flavius Josephus) Dreizehntes Buch der jüdischen Antiquitäten des Flavius Josephus Enthält die Geschichte der Juden seit der Schlacht von Ara. A zsidó. Lancaster. Paul Sammer. Korvin ny. 1903. Ford. kiad. Nádor ny. A cionizmusról. Fodor Lajos. Singer és Wolfner biz. Buschmann F. Bangha Béla dr. Rosenthal Márk és fia. Vajda ny. A lelkek szanálása. Szemelvények híres magyar költők műveiből. Chanuka egykor — és Chanuka most. 1936. kvny. cionista kongresszus munkája. Egy komoly szó hazánk izraelitáinak magyarosodása érdekében. Stuhlweissenburg. Flesch Ármin. Cion felé s egyéb aktuális dolgok. 1940. Bp. J. Franklin-Társulat. R. 1930. Flesch Ármin. 1937. Zsidó sorskérdések és a XX. Zsidó írások. Fratenitas ny. — 2. Kunszentmiklós. Hungária ny. Wodianer kvny. 1900. Materials for the physical antropology of the eastern Jews. Héber költemény. 1914. Számmer Pál. 1940. bis zum Tode Aexanders. Aus dem Ungarischen übersetzt. 1843. A zsidó a magyar közmondásban. Weszprémben. biz. Rosenthal M. Tamás András. Az élet meghosszabbítása. Számmer Mihály. Isten. Sárospatak. és kiadta Istóczy Győző. Bisseliches Mózesné. 1905. Mohács. Flavius Jósefnek a sidó háborúról és Jerusalem végső pusztulásáról írtt históriájának foglalattya. Cluj. 1938. zsidók maradunk. Bp. kiad.

Frank. Bp. Érdekes Újság. Franyó Zoltán. Lampel R. A zsidó vérgyilkosságok története napjainkig. É. Bp. új theokrácia. 155 Bónitz Ferenc. R. 1941. Pozsony. Regensburg. Henry. Magvető Kókai biz. 1920. Orsz. Bp. Széljegyzetek az úgynevezett zsidókérdéshez. 1938. Központi sajtóvállalat. X Földes Imre. n. 1920. Földes Artúr. Mi az igazság? R. Izrael bizonyságtevői. Földes György. *** A Halasi—Hirsch fiú. Szerző. a „Bécsi Magyar Ujság”-ból. Arnoldo. R. 1897. Színmű 3 felvonásban. Szoc. Bp. Hoffmann ny. Bp. Mi a szabadkőművesség? És mit akar? R. Földes D. 1926. Fogarasi Béla. 13. Franklin-Társulat. kiad. Wodianer ny. J. 1874. Ker. ** Földes Jolán. o. Hivatalnok urak. *** Eredetileg Franki Miksa. Krisztushívő zsidóság. Bp. Aufl. ny. VI. IV. — 2. szoc. Bp. Gwynne. biz. Új polgárság. Eredeti neve Grünfeld. Regény. Regény. Mi történjék a magyar szent koronával? Új Magyarország problémái. Dezső. a „Proletár”ból. sz.-c. évf. Vígjáték 3 felvonásban. 1939. Elek ny. 1918. Fraccaroli. Arad. n. 1896. Klein S. a könyv szerkesztőjének előszavával. Der Ritualmord vor den Gerichtshöfen der Wahrheit und der 154 Gerechtigkeit. Forrai Sándor. Friedrich. X Földi Mihály. Székesfehérvár. 2. A nemzetközi zsidó. Aigner L. Pallas. A zsidótörvény és a cionisták. Grün Lili. Helyesen ítélte-e meg Csernátony a zsidókat? R. 1926. Historikus. Földalatti összeesküvők. Bp. X Földi Mihály. Ker. kiad. 1880. Az 1939. H. Fráter és tsa. Szerző. sz. Magánügy. Magyarország a bolsevizmus alatt. az új zsidótörvény végrehajtási utasításainak magyarázata. 1919. Singer és Wolfner (Magyar Színház). népkönyvtár 1. Ford. Szemelvények „Az Ember”-ből. É. 155 Ford. A zsidókérdés. Bp. 1918. 1938. Pécsi irodalmi és kvny. 1934. Többi műveiben is a zsidó szellem jut kifejezésre. A zsidó áttérők figyelmébe. A Moining Pást cikkei a forradalmak okairól. 154 Tisza-Eszlár 246—252. Frank Mór. F F F F F * Eredeti neve Fieischmann. Stádium sajtóvállalat ny. 1909. (Magyar Színház). Freumut — Ó-zsidó religió-titkok és új-zsidó praktikák a keresztény igazság fényében. Frank Mór. Morvai Vilmos kvny. Kókai L. Athenaeum rt. sz. Írta német nyelven Freumut . 1943. Wawra Antal. R. 1926. 1901. Bp. 1916. Bp. Bethánia ny. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Szerző. A tanácsköztársaság. 1920. Jegyzetek Martinovich Sándor S. 1939. Bp. Hatvan. 1919. Regény. A Talmud bírálata. Bp. Kiáltás a válságból. Forbát Alfréd. Szerző. Földes András. * X Földes Imre. 2 kiad. Fővárosi Színházak Műsora 225— 227. Forradalmárok egymás közt. Pécs. Szerző.Fodor Lajos. Szöv. 1936. összeállította — Bp. eszközei és haszonhúzói. Nyugat. 1938. „Új Genius”. t. Bp Garai nv 1920. Dezső. ** 98 . Bp. 1895. Freiraut Bernardin. Mit tartanak egymásról a bécsi „emigránsok”? Szenzációs leleplezések. A bevezetést írta s a cikkeket összegyűjtötte: Egy bécsi magyar ember. Athenaeum rt. harc a neobarbarizmus ellen. Forgács Gyula. Bp. iparosok. 1921. 1936. rt. biz. Uott. sz. Bp. Székesfehérvár és Vidéke kvny. Bratislava-Pozsony. Földi Mihály. Glóbus ny. Mit kell tudni a kereskedőnek a zsidótörvényről? Kereskedők. Szerző. Földes D. — 2. Lampel Róbert rt. Reiner ny. Zsidógyülölet. Bp. Forradalom vezetői. A. Sylvester ny. Üzenet a falunak. Bp. Pécs. Történelmi tanulmány. Blancz biz. könyvéhez. A halászó macska utcája. Egyes. Frank Arnold. munkaadók számára összeállította — Kereskedők könyvtára 6. — Lampel R. a „Világosság”-ból. A forradalmi kormányzótanács arcképei.

R. (Friedlicher). Takács Mária. 1892. Freund. Friedmann Dénes. Wien. Ofen Katharina Landerer in. 1932—1934. Ludvig és Janovits ny. Miskolc. Franz I. Lampel. Franklin-Társulat. 1932. 2. und ihrer Christlichen Anhänger. Frieden. Friedländer Sára. Friedmann Benjamin. 1939. (Utána több fordítás). Psychoanal Vlg. Friedländer N. Fried. Bp. a Blau Lajos jubileumi emlékkönyvből. Friedmann Dávid. Szolnok. P L. Bp. Freuden— Gefühle der Graner Judenschaft bey der feyerlichen Installation Sr. Bp. ny. Két harczias hitszónoklat. Ein Zeitwert seinen Brüdern zur Bekennung empfohlen. Elbemühl. Saphir Móric Gottlieb. Müller K. Ferenczi Sándor és Storfer A. Bp. A mindennapi élet pszihopatológiája. Intern. Freud Sigmund összegyűjtött művei. X Freytag Gusztáv. Predigt. Friedmann Benjamin. Téli könyvtár 14—20. Bp. Arad. Fürst-Primar Carolus Ambrosius zum Erb—Obergespan des Graner Komitats am 17. Friedlieber Ignác. 1915. Ifj. Kir. 99 . kiad. Győr. Tanulmány a zsidó asszimilációs törekvések kezdeteiről. Bp. Photographien aus dem ungarischen israelitischen Kongresse. Miskolc. deutschen Primarhauptschule zu Pressburg am 2. Rabbiképző Intézetben felavatott rabbik életrajzi adatai és irodalmi működése. Heckenast Gusztáv. Gesammelt von —. 1928. Szerző. 1936. Berthold. Bp. hebr. R. Blau Lajos irodalmi munkássága. Friedmann Hillel. Az izraelita nemzetnek védelmére. Friedmann Ábrahám. Palesztina földmÍvelése a római császárok idejében. 1888. Három értekezés a sexualitás elméletéről. 1789. 1845. Sajtó alá rend. 1926. Friedmann Bernát. A Ferenc József Orsz. 1931. 1830. Pfeifer F. Freudiges und öffentliches Dankopfer der Altofner Judengemeinde iiber die volkommene Genesung Sr. Neuwald I. Friedmann Dénes. in der kön. Ludvig és Janovits ny. 1856. (Nagy-Szombat).. Jakab. 1939. Leopold. Ignatz. R. Minerva könyvtár 139. Traduktionen und Versionen auf dem Gebiete des jüdischen Schrifttums. Szerző. Pest. kön. R. L. Friedmann. biz. Ford. Pressburg. Ford. Ifj. Buchdr. Aug. Öt előadás. Hoheit des durchl. Pest. Weisz ny. Bp. Fried Dezső. Somló Béla. 1808.Freud S(igmund). Freud Sigmund önéletrajza. Rede zur Feyer des Andenkens an den höchsten Besuch Sr. Bp. 1860. 1844. Majestät des jungen Königs von Ungarn Ferdinánd V. n. Bp. 7 rész. bey Gelegenheit der glorreichen Feyer der 40 jährigen Regierung Sr.. 1886—1926. Friedmann Dénes. 1808. A Nap ny. Írta Freud S(igmund). Újpest. A numerus clausus árnyékában. Freymüthige Aeusserungen zur Belehrung der Juden. Hódoló üdvözlet gróf Esterházy Károly úrnak.és hitelegylete volt igazgató elleni bűnügyben. Kunosy. Kalmár és báró. M. Wilh. 1869. 1912. 1848. É. Védbeszéd Heller Ármin az iparosok takarék. und die glorreichen über die Türken errungenen Siege gehalten den 1-ten November 1789. Egyetemi ny. Komorn. A zsidó vallás házassági törvényei. Klny. Blüthen von den Gefilden Juda's. Freyer. Pszihoanalizis. 1931. Freytag Gusztáv „Soll und Haben” című regénye után németből fordítva. Wien. Talmud források alapján. A zsidó vallás törvényei. Maj. Ford. Freyer S. A. ny. Nyugat ny. 1790. Freud S(igmund). A zsidó irodalom főbb irányai. Pest. 1926. Bp. Győrvármegye főispáni székének ünnepélyes elfoglalására. Somló Béla. Mohamed a régebbi zsidóság megítélésében. Joseph des II. Charakterbilder aus der jüdischen Geschichte von der Erbauung des zweiten Tempels bis auf die neueste Zeit. Az egész nemes megyében lakó izraelita községek nevében. Erzherzogs von Oesterreich und hochw. Ford. 1832. 1926. Zur Entschuldigung der bürgerlichen geschwornen Gemeinde in der Königlichen Hungarischen Frey Stadt Tyrnau. Pantheon. Ferenczi Sándor. Maj. Nov. Freud Sigmund . Szarvas. Viktória ny. R. 1882. Ofen. 1832. József. és előszóval ellátta Ferenczi Sándor. Ignotus és Kovács Vilma. Bp.

Buda visszafoglalásának zsidó irodalmi emlékei. Frühling. Ankét a zsidóság szerepéről a Világpolitikában. Trencsén. Folytatásokban közölte az „Esti Kurír" c. Majse de Móricz zsidó viccek. Bp. R. 1920. 1918. Akadémia tagjai fölött tartott emlékbeszédek. österreichisch-ungarischer Armee und Kriegsmarine aktiv gedienten Offiziere. 1911. Für den Kaiser! Pressburg. Ezt izenem. Numerus cíausus és hazafiság. Vác. Erényi Ullmann Sándor lovag országgyűlési képviselő a képviselőház 1890. X Füst Milán munkáinak gyűjteményes kiadása. A lelkiismereti szabadság és a magyarhoni zsidók szervezése. Versek az emigrációból. Napló a vörös diktatúrából. T. Szerző. Regény. évk. Franklin-Társulat. 1916. Gábor Andor. Sitten und Gebräuche einer Judengasse (Minhagasch) in der uralten jüdischen Gemeinde Kismarton-Eisenstadt. 1917. Füstölő naptár az 1884-ik zsidó-szökő esztendőre. 1921. Németh. Bartalits Imre. n. X Galantai Gyula. Bp. Bp. Fülep György. hitközség. Feleky Géza. Bp. 1938. u. A princ. Dick Manó. X Gábor Andor. Fürst Aladár. Fővárosi ny. Halottak arcai. Makó. Beiméi József kvny. Pallas rt . Bp. Minerva könyvtár 121. Pozsony. Emlékbészéd Falk Miksa levelezőtag felett. Fráter és Tsa. lelki és testi megkínzása. R. Kabarétréfái. 1922. 1883. Regény.ny.-ből. Gabel Jakab. A(lfred). Gábor Gyula. A polgőr és egyéb jelenetek. Vernay Vg. J. Heine és az utókor. Szerző. É. F F * ** Eredeti neve Greiner. Bp. A szerző eredeti neve Grünfeld.. XIV. Malvyn. kórtani. Pesti izr. 1908. 1920. Ärzte. 1848. Truppen-Rechnungsführer und sonstigen Militärbeamten jüdischen Stammes. Gabányi József. 1922. 1932. Friedmann (Elias). 1920. 1890. R. 1924. Bécs. psychológiai és ethikai vázlat. IMIT. Bp. K. 3. Regény az itthonmaradottakról. 1908. Galantai humoros könyvtára. Bécs. Wien. É. Embertani. Bp. Frost. Mármaros-Sziget. 100 . Elbemühl. 1937. Számos statisztikai táblázattal és 22 műmelléklettel. Vígjáték 3 felvonásban. Bp. X Gábor Andor. évi febr. A zsidók emancipátiója Magyarhonban nem czélszerű. A numerus clausus és a zsidó egyetem. Moritz. Márton Sándor ny. Bp. Pécs. Bp. 1937. Ankétsorozat a zsidóság mai problémáiról 4.Friedmann Illés. 2 köt. Dick Manó. 1922. Nyugat biz. Mert szégyen élni s nem kiáltani. IMIT. 1924. X Gábor Andor. liberális napilap. Gebr. Bp. 1915. Fürst. Neuwald I. Alkalay Adolf és tsa. olysói. Gál Jenő. Polgár a viharban. X Gábor Andor. 1915. 1932. Dick Manó. Johann Vernay Verlag. 1937. Bp. Dunántúl ny. 1936. Die vier Heller-Madchen. n. 1909. Reichel 1920. Bécsi Magyar kiadó. Makó. A M. Duna kvny. R. X Gábor Andor. OMIKE. 1934. 1890. Színmű 3 felvonásban. Tanulmányút Hitler birodalmában. Bp. Fürst Aladár. Pest. Fürész Mária: A zsidók kereszténygyülöletéről. X Gábor Andor. évk. Wien. Frigyes Lajos. R. Kapisztrán ny. Makói Friss Újság ny. Németország zsidó középiskolái. X Gábor Andor. Held János kvny. Bp. Sós Endre. Fülöp Béla. Az én hazám. X Fuchs. Az „őszirózsás” forradalom és a proletárdiktatúra áldozatainak meggyilkolása. Gaal Jenő. Frisch Ármin. Singer kvny. Bp. Mártírjaink. 1. Klny. Zsidó-keresztény megtérés útja. ** Gál Imre. Biographisches Handbuch der in K. Gábor Andor. 1925.-böl. Dick Manó. Lampel R. Friedmann Ilona. Nyílt válasz dr. Wien. Ludwig. 1930. Franklin-Társulat. Der Zionismus im Geiste des Judentums. Hevesi Jenő. * X Gábor Andor Palika. Stuhlweissenburg. Ungarn nach dem Bolschevizmus. Augsburg. 1932. Bp. Bp. Bp. Klny. Bp. ny. A zsidók története a spanyolországi zsidók kiűzetésétől napjainkig. 1-én tartott ülésén elmondott beszédére. Zsidó Szemle kkv. Világomlás Új versek. Doktor Senki. Wien. versei a pesti zsidó szellemiség kifejezői. Familienroman. Füzesi Árpád. Fülöp Béla. Steiner Zsigmond biz. Untauglich úr. A zsidó vallás a modern korban. Makói Friss Újság ny.. Funk S. A zsidók természetrajza. Friedmann ny.

Kezdjük elölről! Szocialista röpiratok. Vörös könyvtár. Az oroszországi bolsevikizmus. Bp. Világosság rt. Fajismeret. A szöveg mellett magyar fordítással. Találkozásom Erdős Renée-vel. Bp. Zálogba tett Magyarország. Bp. A szociális forradalom.. Keresztény gazdasági megújhodás. A. Szocialista agitációs iratok. Munkás könyvtár. Spatz H. Rákospalota. Munkás könyvtár 2. Rózsa Kálmán kvny. kvny. 1940. Nézetek az izraeliták felszabadításáról. Gazdaságbéli. Blau Lajos. Kertész J. 1919. protz. Garami Ernő. Gálócsy Árpád. Kereskedelmünk állása a nemzeti életben. Szocialista Kommunista Munkások Pártja. Censor. Garami Ernő. * Eredeti neve Grünfeld. tőzsdések. Wien.Galantai Gyula. Bp. zsoldosai és áldozatai. Forrongó Magyarország. kvny. Leipzig—Wien. X Galantai Lajos. 1934—1937. Bp. Pegasus. 1927. 1905. füz. Novak R. Bernát István. 1936. Mezőtúr és1 Túrkeve a forradalmak alatt. Világosság ny. Bp. A megváltás felé. 1919. Gastmann Soma. 1919. Leopold. Báró Hatvany József. Spatz H. Garami Ernő. és kiadja Singer Leo. Engel és Mandello. Világosság rt. Ford. n. Garami Ernő. Bp. Majdnem 100 vicc. W. 1936. Bp. Der Wunderrabbi. A gabonatőzsde romjain. Marx Károly történelmi jelentősége. Balla Vilmos. Bp. Marx és Engels élete. Bp. n. Oroszországi tapasztalatok alapján. 1861. 101 . Miskolc. Sajtószabadság korlátozása vagy revolverjournalisztika eltörlése. Chorin Ferenc 1842—1925. Garami Ernő. és Szabolcs Árpád. 1939. Egyszerű igazságok. Csondor János. 1931. Bp. Zsidók a gazdasági életben. 1919. Magyar cionista feladatok. Galantai. A magyar malomipar. Garami Ernő. Bacher Emil. Bp. Világosság ny. kiad. Die Börse. Braun Tibor. Törekvés ny.: Audiencián Lédermann Mór többszörös háztulajdonosnál: Szókimondó riport könyvek. Bernát István. kny. Dénes István. Drama aus dem jüdischen. Világosság ny. 1922. X Galgóczi. 40. Bp. Kilenc hónap. Laszky Ármin kny. Emlékezések és tanulságok. Beszélgetésem Stern Samuval. és összeállította Rosenberg Leopold. Adler. A Galilei kör diákszociálpolitikai programmja. 1918. 1. Török. Mezőtúr. Lásd ott. F GAZDASÁGI ÉLET. II. Bp. Volksleben in nordöstlichen Ungarn. Gáspár János. Világosság. Galgócz. A szociális forradalom után. Az osztályharc. Szociálpolitikai tanulmány. Bankárok. Nagyvárad. Gálócsy Árpád. 1919. ny. és tsa. Gauser Rezső. Zsidó viccek. 1919. kvny. Pest. (Zsugori. Garami Ernő emlékkönyv. Gáspár Lajos. A nagytőke urai. Galuti Hagada. Tiszti utasítások. Neuwald I. A Sulchan aruch dióhéjban. 1936. 1885. Ganzfried Slomo. Világosság könyvtár. Világosság ny. É. Bp. Méhely Lajos és a tudományos fajvédelem Magyarországon.) Gójok és jehudák (orvosnélküli) idegcsillapítója. Karcag. * Gárdos Mariska. Ford. A modern antropológia és öröklésbiológia problémái. Lásd ott.. Nyomorgó izraeliták. Gáspár János. Ny. Bikkal Dénes. Stephaneum. parvenü. Gazdag Lajos. Bp. Garami Ernő. Népszava. Ganzfried Slajme. Hamburger. A Sulchan Aruch kivonata. 1919. 3.

és adótehermegoszlás. Zsidó földbirtokosok és bérlők Magyarországon. Pólya Jakab. Az új zsidótörvény (1939. Sándor Pál jubileumi emlékalbum. Szabó István. Emlékbeszéd Chorin Ferencről. (Pesti Futár.. Új magyar gazdaságpolitikát. Jelszavak és közgazdaság. A magyarországi jövedelem. Kornfeld Zsigmond. Báró Kornfeld Zsigmond. Mentsük meg a magyar földbirtokot! Stern Samu. Bp. Matolcsy Mátyás. bűnügyében. Polyák Béla. t. Arany és kenyér. A zsidó baromfi és tojásexportkartell üzelmei. Bankuralom Magyarországon. Pöröly és pult. Matolcsy Mátyás. Matolcsy Mátyás. 102 . A budapesti tőzsde története 1864—1914. A vesztett háború győztes gazdagjai. Bányai és Várkonyi ny. Őrségváltás. Szentiványi Dezső.-c. 99 életrajz. zsidó pénz. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége tagjainak jegyzéke.. Akikről a pénz beszél. A magyar hitelügy és hitelintézetek története. Radnóti József. Hegedűs István. báró Korányi Frigyes.és házvagyona. Aranyemberek. Matolcsy Mátyás. Szterényi József. Báró Korányi Frigyes. Keresztény erkölcs és nemzeti gondolat a gazdasági életben. Roth Miklós. Zsidók föld. összeállította —. Bankdiktatúra és zsidókérdés. Vargha Gyula. Székely Ferenc. Miklóssy István. 1891. Zsidók a magyar mezőgazdaságban.Deutsch Antal. A budapesti tőzsde története 1864—1895. Szilágyi Imre. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Nyomorgó izraeliták. Farkas Emil. Panama tanulmányok. Elek István. Szentiványi Dezső. Engel—Bartha.. Kósa Miklós. Tizenkét évi küzdelem (a fedezetlen határidőüzlet ellen). Justus. Zsidó fegyvere a pénz! Ne adj fegyvert a kezébe! Geadelte jüdische Familien. Keresztény pénz. Friedmann Bernát. Magyar föld zsidó kézen. Jövedelemeloszlás Magyarországon. története 1841—1832. Védbeszéd Heller Ármin. Petrassevich Géza. Gazdasági és szociális feladatok a háború után. A gabona-határidőüzlet. Géber Rezső Ádám. Pesti pénzoligarchák. Honti Viktor. 1939. Zigány Árpád. Fenyő Miksa.. Radnóti József.) szemléltető magyarázata. Wünscher Frigyes. Életem. Id. Egry Aurél. Zselénszky Róbert gróf. IV. Lánczy Leó ünneplése. Keresztény magyar népünk gazdasági romlása.) Kohn Dávid. Radnóti József. Félegyházi Ágost. A 150 éves Goldberger-gyár. A Pesti Lloyd-Társulat ötvenéves története. Salzburg. Radnóti József. Kornfeld Zsigmond báró emlékezete. Kállai László. Károlyi Imre gróf előadása a liberális magángazdasági szabadság bukásáról. Krausz Simon. Simonyi Iván.

Gerely József. Gelléri Mórt. Huszonöt év a királyi művészet szolgálatában. 1814—1878— 1920. Semigothaismen. A szent korona tan hazugságai. Semigothaisches genealogisches Taschenbuch. A diadalmas forradalom könyve. k. im Deutsche übersetzt. J. 1888. Periszkop. Bp. Kossuth Lajos szabadkőműves testvér emléke. k. A „Demokratia” páholy könyvtára 64. Co. Ford. Gelléri Mórt. Die Strassentumulte in Pressburg. Márkus Samu kvny. Dr. melyet a Kassai Autonóm Katolikus Körben 1909. Bp. Levelek a kitérésről. Előadás. Márkus Samu kvny. Ford. 1939. A szabadkőművesség hatása és hivatása. Gelléri Mórt. Márkus Samu kvny. A magyar kiadás számára átírta Höpp Henrik. Eredeti neve Gelbert. Bp. R. Új Auróra. Bölcs Ödön. F F F * GENEALÓGIA. 1942. Bp. Leopold II. Pressburg im Namen der sammtlichen in Königsreiche Hungarn wohnhaften Juden in hebräischer Sprache gehalten worden. Sámuel Zilahy.. É. 1905. Bp. évi december hó 15-én tartott —. Népszínmű 7 felvonásban. Szerencsés Imre származása. A „Demokratia” páholy 1905. R. Karl. A zsidó kérdés három béketárgyaláson. Hornyánszky V. Bp. Adels George. n. A „Demokratia” páholy könyvtára 17. Európa és a bolsevizmus 2. Kazárföldön.. ** 103 . „Demokratia” páholy. welche an den Krönungstag Sr. Geist. Lásd ott. biz. Kolozsvár. Gellért Oszkár. Keresztények a zsidó fronton. Csápori Gyula „Ámítás és valóság” című röpiratára írta Kontra Győző. Büchler Sándor. 25 éves szabadkőművesi jubileuma. Hungária ny. Bp. Légrády testvk. von der Judenschaft in. A. Adatok a szabadkőművesség ellenségeinek leálcázásához. 1910. Kőnyomás. M. X Géczy István és Kiss Arnold. Gelléri Mórt. Népszerű zsidó könyvtár 16. rt. Bp. biz. Centrum kk. Gerő Dezső. Bp. Bp. R. Aigner L. ny. A sajtókérdésről. Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok. Alkotmányjogi tanulmány. és ny. és jegyzetekkel ellátta Kupfer Miksa. Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség cluji csoportja. Katholikus Sajtóegyesület. Ford. 1880—1905. Bp. Valóság és ámítás. sz. 1925. Strausz Béla. Bp. Kempelen Béla. Gordon S. 1905. 1931. Gelber N. május 22-i díszmunkája. Wien—Berlin—Paris. Geréb Árpád. * Selyemre nyomva. Márkus Samu kvny.és Felsenburg-család genealógiája. sz. Gelber N. G. Munkácsi Bernát. 1908. Geiger Ábrahám. Műnk. M. *** Eredeti neve Goldmann. R. 1938. Pester Buchdruckerei. Bp. Arad. Jud Süss.Gebet und Andachten. Lovrov et.) *** Gellért Oszkár . ** Gelléri Mórt. Cluj. Weimarer historisch-genealoges Taschenbuch des gesamten jehudaischen Ursprungs. Hová? Mivel? Az átképzés iskolája. Bevezette Stern Ábrahám. Letteris M Biographien berühmter Israeliten. Maj. Geadelte jüdische Familien. (1900—1905. A Goldzieherék családfájáról. Arad. 1910. Glóbus ny. kvny. 1942. Gelléri Mórt szabadkőművesi dolgozatainak gyűjteményes kiadása. Büchler Sándor. 1882. Pressburg 1790. A. A Kárpátoktól a Dnyeszterig.

Szerző. Berlin. Glatz Károly. Mennyiben okai a zsidók az antiszemitizmusnak? A zsidók ellen a zsidóságért. Bp. Phöbus ny. Glatter. Kosmos. Miskolc. A zsidó háziasszony könyve. Fémes ny. Vígjáték 1 felvonásban. 1933. Forum ny. 1940. Gold. Átdolgozta Büchler Sándor. évi nürnbergi pártgyűlésen tartott beszéde. Kecskemét. Spitzer H. Irodalmi tanulmány. Sonnenfeld ny. Hasznos tudnivalók. ny. városai. Ignatz. Goebbels az 1935. Bp. E. Singer és Wolfner. Girzik. Goldberger Izidor. Ukrajnai legendák. X Gervai Sándor. Zsidó zeneköltők. Glatter Edvard Ign. 1811. É. kiad. Politzer Zs. Eine biblische Oper in 3 Aufzügen. 1935. Cluj. Hugo. Cluj. Goebbels minister birodalmi vezető. A cionizmus a vallás tükrében. ha nincs pénzük. Goitein Zsolt. A zsidó nép és irodalom története a babyloni fogságtól kezdve a mai napig. Debrecen. Radó ny. Landerer és Heckenast. — 5. Ábrahám Márton kvny. uott. Zsidók. 1895. — 7. Dr. Bp. Írta Gladius. Nagyvárad. Academiai értesítőből. Müller és fia. Bp. Gewürz József. évben és szereplésük a Napóleon elleni felkelésben. X Giszkalay János. Uott. Támár. Kadima. 1923. X Gilányi Mór. Ny. Szerző. Friedmann D. Attila ny. Palesztina földje. 1901. Az új próféciák könyvéből. Modern zsidó költők. Dialog zwischen einem Christen und einem Juden. Siegmund. kiad. Forum ny. Jiddis eredetiből ford. Nagykálnai Levatich László. Szerző. Israels Wanderung durch den Wüsten. Bp. 1938. Budapesti Hírlap ny. Goldberger Izidor. kultúrája. Glesinger. X Glaeser. Horváth Zoltán. Glázner Mózes. * X Giszkalay János. Orvosi szakvélemény a közzétett bonclelet alapján. 1935.Gerő Ernő. Aigner L. — 4. Kis dráma. 1918. Regény. Gerő László. X Gold. Kiss József. Zsidó renaissance könyvtár 8. biz. X G. Gerő Ödön. Herzl könyvtár 5. Új házassági tilalmak és bontóokok. 1935. R. kóser szakácskönyv. Zsidó renaissance könyvtár 1. gazdasági élete. Az én zsidóságom. évf. 1915. Mi a cionizmus? Lásd ott. Klein Károly. 1924. Giszkalay János. 1856. Tata. Szerző. Bp. Ford. népe. és fia. A titok. Bp. Bp. R. Fajvédelmi házasságkötés és házasságbontás. Pesth. Über die Lebens-Chancen der Israeliten. Tartotta a „Budai Kör”-ben. Nobel biz. Sonnenfeld ny. A talmud. Brünn. Valódi neve Widcier Dávid. Wetzlar. Weiszmann testvk. 104 . Gladius. Bp. Herzl könyvtár 6—7. 1936. Held József kvny. Dr. Klny. X Giszkalay János. 1940. történelme. Nürnbergben. Harci riadó. Ernst. 1932. Gerő László. az 1936. 1935. Cluj. uott. G. Újpest. 1904. évi birodalmi pártnapon. Kadima. 1918. Nagyvárad. Franz Xav. Zilahy Sámuel. 1882. 1877. A tisza-eszlári ügy ismeretlen hullája. Kadima 1922. Hazátlanok. Felolvasás. Die Juden und die Judengemeinde Bratislava in Vergangenheit und Gegenwart. Giti néni. Goldberg Raphael. ny. kiad. Zemplénvármegyei zsidó családfők az 1811—12. 1910. Sátoraljaújhely. Mit Trattnerischen Schriften. A zsidók biostatikai viszonyai. n. Pest. Pest. — 8. Gilányi Mór. Bp. Kommunizmus álarc nélkül. Kertész S. kiad. Mindig lesznek Hámánok. 1912. Bp. Bp. 1883. Herzl könyvtár 1. Michael. 1935. Emlékezések zsidó magyar értékekre. Gerő László. n. Klny. 1915. Hadbaindulás alatti templomi énekek. Bp. 1848. F * Írói álnév. 1935. „Adalékok Zemplén vármegye történetéhez XVI— XVII. Goldberg Raphael. kvny. Remény. Zsidó misztikusok. Tábor. 1942. A zsidó nép világtörténete. Gerő László. Bp. kvny. Bólyay Zoltán. Karcag. Ford. X G. 1856. A bolsevizmus elméletben és gyakorlatban. G. verfertigt für die Theater in Ofen und Pest. 1936.

9. 3 köt.) Bagó M. G. Lásd Beöthy László.és szertartástan stb. (Graetz Henrik. A lelkiismereti szabadság és a magyarhoni zsidók. Marton Ernő. Gombó István. Wien. Cion és Gólusz. (1876. márc. Bp. 1920. *** Eredeti neve Krausz Náthán. F F F A Magyar Tudományos Akadémia tagja.) Halála után könyvtárát a palesztinai héber egyetemre hagyta. Die Juden in Ungarn. e. Blau Lajos emlékkönyvből. Modern írók könyvtára XX. 21. Bp. 1920. Se. Gyula . Klny. Wien—Berlin. 1937. Szövegét írta Mosenthal. Agram. Neuwald I. Keszthely. 572-ig. március hó 27-én. 1922. Vallás. Sas Ignác. Fordította Kern Aurél. 1922. Goldziher Ignác. Egy vezérkari tiszt bíráló feljegyzései a forradalomról és az ellenforradalomról. Nagyvárad. Gorelik Schemarja. Sonnenfeld ny. Dalmű 4 felvonásban. *** Göndör Ferenc. és kiadó Schönfeld József. május 18. Budapesti Hírlap ny. Rikola Verlag 1922 Goldmarck Károly 1830-1930. ** Zsidókérdés 170. Gyula. 1938. 1930. Bp. Ford. Pest. Klny. Medvéd. F. 1920. 1930. és fia ny. Február 1847. Lampel R. Moritz. A Keresztény Kisgazda-. Bp. Szövegét írta Mosenthal J. Regény. Wien. Bp. X Gorkij Maxim.) A zsidók egyetemes története. Sába királynője. A zsidóság lényege és fejlődése. Népszerű zsidó könyvtár 2. Tanulmány. Goldmarck Károly 1830—1930. X Goldmarck Károly. Opera 3 felvonásban. Gömbös. Heckenast Gusztáv. Bichler és Büchler kvny. R. ny. R. A zsidó nemzet követelései. Kadima. Bp. Népszerű operai útmutató 16 f Bp Nádor Kálmán. Bp. 1905. ny. Prága. Bp. Zsidómészárlás. Die lehrreiche Abschiedsstunde bei der ara 28. 1908. Garázdálkodásom a diktatúrában. Vas József. Goldmann Náhum.) II. Székesfővárosi házi ny. Göbel Jakab. 1921. 1931. Egy zsidó sors. kiad. Karl Goldmark. Zsidó nemzetiségű alkalmi élc. R. 1918. Zsidókérdés? R. Bp. Szabó L. Bp. ki Hoheit den Hochsel.Goldberger Izidor. A magyar zsidók történetére vonatkozó részeket összeállította Kohn Sámuel. Gottwald Klement. X Goldschmidt Méir Aáron. X Goldmarck Károly. köt.és Polgári Párt ügyvezető alelnökének beszéde Szegeden 1932. Gömbös. 12. * Goldziher. Fővárosi könyvtár. Leipzig. Cluj. 1916. in der Synagoge zu Agram stattgefundenen Trauerfeier für weil. 1882. Bp. Goldmann. A Gólem. Reichspalatin Erzherzog Joseph. The Jewish Quarterly Review-ből. lgnaz Der Mythos bei den Hebräern und seine geschichtliche Entwicklung. Diogenes. Gömöri Ármin. lgnaz. Giszkalay János. Brockhaus. Fel. o. Steinmann A.és lócalap zsidók. 1902. Göndör Ferenc. Vorwort von Ferd. Vallomások könyve. A zsidók története. 1921. Sulamith és A csillag fia. Kaposvár. Ford. uott. 1924. Ford. * 105 . Kezdettől fogva a babyloni fogságig Kr. izraeliták és mesümedek részére. Franz Suppan. Földmíves. Vámbéry Ármin emlékezete. Aktuális kérdések irodalma. Bp. Szerző. 1890. 1842. (1906. ** Gorove István. Zsidó Szemle. (A párt. Gyula von. Graetz műve alapján szerkesztette Szabolcsi Miksa. Scheber. I. ny. A zsidó békeprogramm. 1920. Gömbös. Sába királynője. k. Bemerkungen zur neuhábraischen Poesie. kvny. 1915. Világosság rt. X Goldfaden Ábrahám. Rózsavölgyi és Tsa. 1918. Nemzetiség. szerk. 1936. Mérei ny. Goldziher. és 6. 1849. A. A babyloni fogságtól I. 1922. kiadc — Ua. Goldziher Ignác. Bp. biz. Népfrontot a béke megvédelmezésére — Hitler elleni védelemre. A tatatóvárosi zsidóság története. 49. Nagyvárad. Goldmarck Károly Karl Erinnerungen aus meinem Leben. Sonnenfeld ny.

Bp. Ankétsorozat a zsidóság mai problémáiról. Grimm. 1936. Tipográfiai műintézet. Joseph. A zsidó reneszánsz. Az Islam keletkezésétől a maimuni korszak berekesztéséig. 1906—1908. Szőke Sándor. 1868. Regény. Was ist bei der aufgeregten Stimmung des jüdischen Landes-Congress in aller erster Reihe anzustreben und was zu unterlassen. Grünwald Fülöp. Gust. Franklin-Társulat. kvny. A Peel bizottság jelentésétől az eviani határozatokig. Groszmann Frigyes és Vári Sándor. Beck Károly és a német politikai költészet.-ből. Karcag. Bp. 1848. Magyar kvny.. 223—226. Jókai ny. 1914. Bp. Groszmann Zsigmond. IMIT. század közepén. A magyar zsidók V. Magyar ** Szemle Társaság. Bp. A Groedel Ármin báró család levéltára. 1909. A második zsidó állam alkonyától Mohamed fellépéséig. 552-től 44-ig. A szombori zsidók története. Kohn Sámuel * nyomán írta Sebestyén Károly. Great Britain.) IV. n.) Bp. Grünwald Fülöp. Grünwald Fülöp. Libanon. II. 1230—1492. 1928. L.) VI. Budapesti Szemlé-ből. Bp. Klny. 1835—1848. 1917. Függelék: A szombatosok története Erdélyben. Libanon. IMIT. Magyarország története 1867— 1918. Guttmann Simon. 1915. Pesth. 3. 1920. 1901. 1921. 1928. Szorabor. Emich. X Ein Graf als Zadik. Groszmann Zsigmond. Report on alleged existence of „White terror” in Hungary. Bp. 138. Zsidó Szemle. Zsidó vonatkozások: I. Egy Krisztushívö zsidó tanulmánya. 5697. József. 258. Bp. Szerző. Neumayer ny. Bp. Grün Israel. Guttmann Simon. köt. Franklin-Társulat. Klny. Gratz Gusztáv. Bp.) III. (1907. Bp. Budai izr. Grünwald Fülöp. Grottó Mór.-ből. évk. Értsük meg egymást — az izraelita congresszus érdemében. 1849—1870. Grózinger M. Grosz Á. 5696. (1908. H. 1940. köt. A recepciós mozgalom politikai története. 1915. 1932. Érdekeltségvállalás és elhelyezkedési lehetőség a zsidótörvény keretében Bp. Vázlat. Alexander Bernát. Az elmúlt év története. Gustav. Bartalits I. hitközség. Groszmann Zsigmond. (1907. Berlin. 106 . Libanon füzetek. Egyenlőség-ből. 1492—1675. Viktória ny. 312. Geschichte der jüdischen Philosophie und die jüdische Philosophen von Mosen Mendelssohn bis zur Gegenwart. A zsidók története Budán. X Graf und Jüdin. Ferdinánd alatt. R. Kertész J. A magyar zsidók története 1301— 1526. Kolozsvár. Br. klny. Groszmann Zsigmond. Pest. Krisztus zsidó megvilágításban. József. — Függelék. old. (1908. Bp. Foreign Office. Klny. 1926. IMIT. 1930. köt. Libanon füzetek. F F * ** Graetz terjedelmes reprezentatív zsidótörténelme nagyzóló és tudománytalan munka. klny. és ny. 1937. (1908. 1938. Az elmúlt év története. Bp.. Bp. Kohn Sámuel nyomán összeállította Sebestyén Károly. Franklin-Társulat. old. Ankét a vegyes házasságról. 3. 1934. 2 kötet. 1868. Bp. Bp. A jiddis nyelv pszihológiája. A mai német filozófia és a nacionálszociálizmus. Regény. Philo-Verlag. Az általános üldözés századai. 1938. Franklin-Társulat. 1936. Történelmi tanulmány. Phőbus ny. R. Podmaniczky Pál előszavával. 622—1230. Bp. Grózinger M. 1916.) V. A dualizmus kora. Egyenlőség. Naményi Lajos. Új vándorlások és letelepedések korszaka. Grózinger M. László. ny. Az elmúlt év története. Gragger Róbert. London. 1901. évk. 1936. Ifjúságunknak. e. évk.Agrippa haláláig Kr.-ből. A magyar zsidók a XIX. Grosz Adolf. Magyar kvny. biz. 260—267. Was haben wir von der Emancipation der Juden zu fürchten? R. Bp. Groszmann Zsigmond. Neumayer ny. Bp. OMIKE. József.. A pesti zsinagóga.. 219—236. Egyenlőség.

A buda-várhelyi zsinagóga és zsidó temető helye a török időkben. Gyárfás Elemér.-ből. Szináj népszerű zsidó vallási ismeretek tára. 1942. Bp. A nemzetiségek. Zsidó szekták a talmudi korban. A kommunisták uralma Veszprémben.. Zsidó történetek. Az elmúlt év története. 13. Törekvés ny. Bp. Grünwald Miksa. „Ha elfelednélek Jeruzsálem. M. Jüdische Volksbunde. Regény. Szeged. 1928. Athe-naeum rt.. 1916. Grünwald. X Haber Samu. IMIT.990—1940 M. évk. 1928. XVII. 1927. Ein Jahr als Freimaurer. Bp. Das Judenthum und seine Umwelt. Grünwald Fülöp. Egyenlőségből. R. felpétzi. Franklin-Társulat. Klein S. Gutheil Jenő. M. n. Lampel Róbert. Rajzok a kisvárosi zsidó életből. Győzelmes tömegsztrájk. Politzer Zsigmond. Bp. Magyar katona hébernyelvű harctéri naplója. 1939. Haendel Vilmos. 1939. sz. Bp. Belovár. Bp. „Der ungarische Israelit”-ből. Bp. Guttmann Henrik. zsebkönyvtár. 1920. Egyházmegyei kvny. ny. György Vilmos. Franklin-Társulat. 1925. Grünwald Fülöp. zsebkönyvtár 1. évk. A haldokló falu. 1918. M. Franklin-Társulat.Grünwald Fülöp. Klny. Haam Achad. Max. Die Religion des kommenden Jahrhundert. Zur Geschichte der jüdischen Kulturgemeinde Belovár. Klny. Kertész ny. jan. A mi ünnepeink.-ből. Grünwald. rt. Pressburg. 1916. szepesváraljai. Bp. Ararát évk. 112. Karcag. 1.350—1940. Soproni zsidókapu. 3. 1925. 1919. évk. Ben Eleázár. X Haber Samu. Zsidó problémák. G. Bp. Dunántúl Pécsi Egyetemi ny. Wajdits Károly biz. 1940. Bp. Csorba Béla. 1.. Aufruf an alle Freunde der Wahrheit. Grünwald. Minerva könyvtár. Guttmann. 1881. Grünwald Lipót. 1886. Ford. E.-ből. Bp. Neuwald J. A magyar zsidóság nagy problémája. A második zsidótörvény földbirtokpolitikai rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó újabb jogszabályok. klny.. 1903.) Tébe. Moritz. Katholikus Szemle. Bp. évk. Athenaeum rt. A zsidó vallás univerzálizmusa. Belügyminisztérium kísérleti ny. Világosság ny. Zsidó biedermeier. Mitteilungen zur jüdischen Volksbunde-ból. 107 . 5701. Bp. Győri Imre és Kázméri Kázmér. Grünwald Fülöp. Bp. IMIT. Klny.—Leipzig. 1881. 1921. 5699. 1942. 1918. Gulyás Pál. Bp.és lapkiadóváll. 1894. Bp. 1940. Kiss Gy. 1941. Zsidó renaissance könyvtár 6. Magyar nemzeti könyv. Kommunista könyvtárpolitika. Franklin-Társulat. IMIT. Méreg. ny.-ből. Nietzscheanizmus és zsidóság. Pest. Gyurátz Ferenc. Szegedi Uj Nemzedék ny. Grünwald Fülöp. kir. Veszprém. 1918. Lampel Róbert. (A 3. A szabadkőművesekről. 5700. Győry Jenő. X Hajdu István. Szocialista agitációs iratok.-ből. H. H. Szabadsajtó ny. Hajdu István. Aigner. Glóbus ny. E. R. Márkus. ny. Bp. Az elmúlt év története. A romániai zsidókérdés. évf. A második zsidótörvény földbirtokpolitikai rendelkezéseinek magyarázata. és a 4. 1937. Tébe. Hélios. Elbeszélés. klny. 1941. Bp. Bp. 1937. klny. A zsidő települések múltja a földön. 1889. Rajzok és elbeszélések. 1861. 1893. Alkalay A. Kun Béláék 131 napos rémuralma. IMIT.. G. Debrecen. Über den jüdisch-deutschen Jargon vulgo Kauderwelsch genannt. Klny. Guttmann Mihály. Pósa biz. S. FranklinVerein.” Bp. Klny. 1876. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. rend. Stephaneum ny. Bp. Hahn István. Hajdu István. 18-tól 21-ig. — A magyarországi munkások tömegmozgalma a világbékéért és a demokráciáért. Bp. L. Szent István Akadémia. Bp. Aufruf eines treuherzigen Israeliten. Pápa. Klny. Satu Maré. M. Bp. Az elmúlt év története. Guttmann Mihály. Politikai tanulmány. 1941. É.

1919. Fekete könyv Kecskemétről. Lőcse. R. Operaház könyvtára. Pannónia ny. 1926. Nádor Kálmán. 1839. 1836. Szent István társulat biz. R.és számsoros útmutató a magyar honi izraeliták felekezeti ügyeinek szervezetében. Gábor Andor előszavával. A Hónig—Hőnig és Bach családok történetéből. Halmi Bódog. Josef. uott. Bp. Jakab István. X Halévy L. Bp. Halmi Bódog. F * Eredeti neve Hönig Miksa. Mit J. ny. Bp. kvny. Das schwarze Buch über Kecskemét. Halmár Ágoston. F. Magyar zsidó könyvkiadó társaság. f. 1909. Hajdu Miklós. 1938. Halmi Bódog. ny. A keresztény politika kézikönyvtára. Paulay Ede. Wien. Heller K. Szövegét írta Seribe F. Bp. elbeszélések. Kiadó és ny. Bp.). Haller István. Szerző. 1928. A halál népbiztosa. X (Halévy) Scribe. n. Hajós Mihály.—Cremieux H. Bp. 108 . Mikor az Isten közbeszól. R. 1916. Nach dexn Französischen von J. C. 1935. A zsidókérdés és a keresztény térfoglalás végleges megoldása. Lampel R. n. Stephaneum ny. Tegnap és ma. Die Jüdin. Bp. 1905. Ghetto képek. A Nap ny. Molnár Ferenc. Irta Seribe F. Haller István. Kom. Hajmáskér. ny. József. * X Hajdu Miklós. Fővárosi színházak műsora. n. A zsidók Magyarországon a vegyes házbeli királyok alatt. Halmi. Apostol ny. Vígjáték 3 felvonásban. 1921. 1886. Stampfel K. 1926. 1914. É.—Decourcelle. A zsidó gyerek. Ford. Pozsony. Bp. A keresztény politika. Bp. Neuwald I. Haller István. Le az álarcczal! vagy a szociáldemokráczia tükre. Szocialista-kommunista csőd. Bp. Népszerű operai útmutató 24. X Halévy J. Zenéjét szerzé (Halévy. Ua. Hivatalos forrásokból szerkesztette és megvilágító jegyzetekkel kisérte Hajnóczi R. Hajdu Miklós. R. Wien. 1906. Seyfried und G. Így kezdődött a zsidótörvény. 1919. sz. Faragó Imre ny. Bp. Múlt és Jövő. Magyar-zsidó könyvtár 13. Franklin-Társulat. Opera. Bécs. Halmi Bódog. vagy felekezet. Elbeszélés. kiad. Szerző. Fordította és tárgyi magyarázatokkal ellátta Flesch Ármin. József. Musik von Halévy. Bp. Elszólások és önvallomások. Magyar Tudományos Akadémia. Őszi termés. — 2. Stephaneum ny. 1940. 1928. Nagy opera 5 felvonásban. Bp.1934. 1926. 1920. Apostol ny. Bp. X (Halévy. v. Bp. Hajdu Miklós. R. Vallomások. I. Phil. v.) Zsidó nő. R. Irta egy internált. Bp. Ford. Jakab István. (Haller József gróf). A m. Neuwald I. 1880. R. 1925. Gedr. Szerző. Bp. 1.X Hajdu István. Betű. biz. kir. A magyar zsidó törvények az Árpád-korban. Ford. Hajnóczi R. Bp. R. mit Divertissement. 1922. 1839. bei Alex Czéh in Ung. Harc a numerus clausus körül. Bp. az író és az ember. Pressburg. 1939. Hajnik Imre. Hoffmann. Emich Gusztáv. Neufeld S. Hagada. Szerző. rt. Írói arcképek. 143—144. Haller István. uaz. ac Illustrissimi Domini Comitis Josephi Haller de futura Judaeorum in Regno Hungáriáé qualiter stabilienda conditione É. Bp. Mit einem Vorwort von Andor Gábor. 1909. R. körül). az író és az ember. Nagy opera 5 felvonásban. Gileád. Mit akarunk? R. és ny. Szerző. Kóbor Tamás. 1914. Bp. Bp. Faj-e a zsidóság. Bp. (1791. Szamuely Tibor gyilkosságai. kvny. R. Constantin abbé. Altenburg. A magyar zsidók közjoga. 1866. 10. Kispest. Bp. Bp. Halmi Bódog. — R. A szöveget és zenét népszerű alakban ismerteti Vaszilievits Emil. Zsidónö. Haller István. Pfeifer Ferdinánd. Grosse Oper in fünf Aufzügen. Viktória ny. Halmi József. ny. Beimel’schen Schriften. 1906. Planum Excelléntissimi. Pallas rt. X (Halévy) Scribe. Pest. É. Németből átdolgozta . Kátai Albert. Haller István. Kultúra ny. Szent István társulat biz. Halas István. 1922. Stephaneum ny. Szeniczei Savuót.

1933. Márkus Samu kvny. Klein S. Hatvany Lajos. H. u. Lyceumi ny.. Corvina ny. B. füzet. 1854. dem Vermählungstage Sr. Egy marék föld. Abner. tc. 1932. Walther Rathenau. Johann Verlay Vlg. Nyugat. 1913. Harand Irene. Törvény. Bp. Hat Istóczy der Judenfresser Recht oder Unsecht. Havas Manó. Kuti László. Beniczky Ödön. Ein Beitrag zur Judenfrage i. * Harsányi András. R. 1848. old. kvny. Hatvany. Abádi Imre. Bp. 1933. Bp. Havas Miksa. Világosság rt. Bp. Schlesinger kvny. Bp. Hatvany Lajos. Szilágyi Lajos. Találkozás a nővel. J. Agram. Bp. Harangody János. Hatvany Lajos. Bp. R. L. Ady a kortársak között. Három március. Pesti kny. ** * 109 . minden írásából a zsidó életfelfogás árad. 1918. Wien. A zsidók története a gáonok korától napjainkig. 83—88. Bp. Bp. Back Israel. „Miénk a holnap!” A brit fasiszták politikájának lényege. Zsiga a családban. Bibliai dráma 3 felvonásban. Urak és emberek. Ady Endre ünnepi versei. 1942. A házassági törvény kiegészítéséről és a fajvédelemről szóló 1941. 1879. 1939. 1941. Világosság rt. 1921. Bp. April 1854. Ady körül. 1931. Gondos. XV. Sándor Pál. i. 11. 1861. Ludwig. Bp. Ein Wort zu seiner Zeit. Pécs. Bp. kvny. J. Kis héber társalgó.. kvny. X Hammeiri Avigdor. Héber-magyar kis szótár. Die Juden in Ungarn. J. É. Gesprach in dem isr. ** X Hatvany Lajos. Regény. Szerző. Hatvany Lajos. ny. Hatvany Lajos. Neuwald I. Sopron. decemberi száma. Héber nyelvtan. Pesti Napló. R. Színmű 3 felvonásban. Cobden könyvtár. Stádium rt. Rubin László. Bp. Ford. kvny. Das verwundete Land. 1941. Harling. ny. Pallas rt. am 24. Genius kk. Bp. Világosság rt. Csöndes napok és hangos esték. 3. n. Genius kk. H. Ugrón Gábor. Hargitai Tihamér. Az igazság mérlege. ny. Haller István. Politikai aprószentek. Tempel zu Gran. W. és végrehajtási rendeletei. X Hatvany Lajos. Bp.Ottó von. Magyar zsidó. Kristálynézők. Egy hónap története. Klny. Kroatien und Slawonien. A British Union és a zsidókérdés. Cobden szövetség. Gran. 1930. 1913. 1926.) Az igazság az antiszemitizmusról. 1931. Ady Endre levelei és levelek Ady Endréhez. Bolsevisták Magyarországon. Hamburger. (így vagy így. Majestat des Kaisers Franz Josef I. 1848. I. Hartmán Lipót. Eötvös József báró a ma szemszögéből. a Szociálizmus-ból. kvny. 1914. 68. Regény. Ainsleithner József. W. Bp. L. X Hamvas József. rt. Békéscsaba. Bp. Elbeszélések. ny. Cobden szövetség. Pegasus-Verlag. Bp. Havas Miksa. A nagy őrület. 1922. Hartmán Lipót. Sárkány. kvny. vagy zsidó magyar? R. X Hammeiri Avigdor. Dobrowszky és Franké biz. Szerelem könyve. 1911—1913. Wien. Friedrich István. majd Hatvany-Deutsch. Urbányi I. Die Judenmission vor neuen Problemen. Ben-Chaviv. F F HÉBER NYELV. Galilei kör könyvtára. A híresek. 1927. Polányi Károly ünnepi beszédei. 1936. Hatvany Lajos. d. Bp. ny. Beimel. összeállította Harsányi András. Hamburger. Jászi Oszkár. Biró M.Hamburger. Ady világa. 1892. X Harsányi Kálmán. Biró M. Magyar-héber nyelvtan. Az Esztendő 1918. 1921. kvny. Gegenwart. Cobden könyvtár 40. Bp. Leipzig—Wien. Emlékbeszéd Bródy Sándor felett. A család eredeti neve Deutsch. Szmrecsányi György.

Hegedűs István. 1913.) X Herczeg Ferenc. A kiválasztott nép. Tóth Lajos. Hefty Richárd. IV. Héber nyelvtan. X Heilprin Mihály. Magyar-Angol-Héber szójegyzék. 1865. * Heltai Jenő Írók. Awiwa. Sajtó alá rendezte ErdősSinger Nándor. Héber-magyar nyelvkönyv. X Heine Henrik. Budapesti történet. 1925. 1910. gyakorlókönyv. Sidó grammatica. t. Északi fény. Heine a tárcaíró és hatása. Hamilton. X Herczeg Ferenc. Pest. (Több kiadás. Nyugat. Helmeczy István. X Heilprin Mihály. * Helfy Ignácz Mindenféle és semmi. uott. X Heine Henrik. 1905. Heine és az utókor. Zsidó kördal. 1942. február 9-én a Magyar Képviselő házban. Hegyesy Gyula. A három testőr. Bp. Adatok az ellenforradalom történetéhez. 1860. Andor és András. Zangwill. Bp. (Címlapot rajzolta Kober Leó.Ben-Chaviv. Debrecen. kiad. Singer és Wolfner. Bp. Mannheim Mór. biz. Lingua biz. 110 . Neumann Moses. Bp. L'son hákódes. Bagó M. Heine hatása a magyar költészetre. Héber-magyar szótár. ny. Stern M. Eredeti neve Herzl. 1846. Ehrentheil Mór. Wien. Őrségváltás.) Modern írók könyvtára. Bp. Bp. magyarra fordítva. köt. — 2. Klein J. Ford. Összeállította Hegedűs Bertalan. (Több kiadás. Masslul Leschen Eber. Városi ny. Szerző. Regény. Jávor Bella. Köztársasági dalok. Pest. Friedmann Ilona. Nyugat. Páliam rt. Rozsnyai gyors nyelvmesterei. Ford. 1936. Hegedűs Bertalan. Izrael története a biblia befejezésétől a jelenkorig. Garai ny. Lauffer V. 1895. Regény. Klein I. F F * * Eredeti neve Helfer. Somosy János. Kis komédiák egy székesfővárosi polgár életéből. Kis zsidó nyelvtan. Athenaeum rt. Bp. Sidó olvasókönyv. 1920. Héber nyelv. 1. Bp. A matrác-sír. ny. Elmondotta Hegymegi Kiss Pál. kvny. Zsidófurfang. Hegymegi Kiss Pál. Nagy Anna. ny. Zalaegerszeg. 1928. 1849. Leitfaden der ebräischen Sprache. A numerus clausus a magyar jövő útjában. Zádor István. 1920. Mezőberény. 1880. Pest. Miskolcz. Bp. 1903. 1928. ny. Hegedős Ernő. Bohózat 3 felvonásban. E. Bernát. Szabó Ödön. Heller. Der Zeitgeist. A zsidókérdés. Heine balladaköltészete és hatása a magyar balladára. te. Vas József. Bp. Regény. X Heiermans Herman. Singer és Wolfner. Bán Margit. Bp. 1894. Héber nyelvkönyv. Bp. Hecht Manó.) X Herczeg Ferenc. Szofó Beruró. Rácz Zoltán. és bevezette Sass Irén. Stádium rt. 1847. Sabbat hercegnő románca. Izidor. 1940. Tanulj héberül. Tanulmány. Müller E.) részletes magyarázata. 1930. Baltha kvny. Telegdi k. 1939. X Heltai Jenő. Maagal Jásár. Stein Sámuel. Német-magyar-héber szótár és nyelv-. 1861. Samuel E. A zsidó hittan és a talmud hatása a magyar társadalomban. színészek és más csirkefogók. Az új zsidótörvény (1939. Mannheim—Grosz. Singer és Wolfner. Nemzeti Színház. R. A bacharachi rabbi. Somosy János.

* Hinkel. Herzl Tivadar.) OMIKE. Febr. ny. kvny. Berlin. ifj. Herzl Tivadar. Ford. Rede zur Chanuka-feier 5639. R. Bp. Ausfürlicher Rechenschaft-Bericht der umstehend namhaft gemachten. zu einer Partei gegliederten 35 Mitglieder des ungarischen israelitischen Congresso. X Heyman. R. A devecseri ellenforradalom 1919. 1879. Szináj népszerű zsidóvallási ismertető tára. 1893.Herczeg Géza. 5. 1848. A zsidóság és a világpolitika. Ford. Ősi föld — új hon. Ha akarjátok nem mese. X Herzl Tivadar. Széchenyi ny. 1929. Jövőnk. Etika a Talmudban. 1922. Vác. 1. (Válasz a skót missziós előadásokra. Hirsch. Bp. Forum ny. IMIT. 1881. Herzl Tivadar naplójából. Szociális törvényhozás a mózesi tanban. kvny.. és előszóval ellátta Schönfeld József. Leipzig. Benjámin Segel emlékezetének. Bp. Devecser. Szerkeszti Herkó Páter. Cultus.) A zsidókérdés modern megoldásának kísérlete. Der Kampf um die Gevvissensfreiheit. Volk. Nagel Ottó biz. 1927. Hevesi Illés. 111 . Herzl könyvtár 4. Herzl könyvtár. Avodah könyvek. A Herkó Páter nagy képes néppárti naptára. Hevesi Simon. 1937. Marcus. u. Ankét az önantiszémitizmusról. Béla Kun. Prag. Judenverfolgung und Psychiatrie. 1. Trattner— Károlyi kvny. Gerő László.. ny. 1920. Pest. A zsidók álláspontja a kötelező polgári házasság tárgyában. Szerző. Bp. Neuwald I. G. Történelmi grimasz. Általános ny. Zsidó gondolatok. Carl Grill. ungar. 1931. Weisz Sámuel. Hirsch.' 1871. (Der Judenstaat. Ankétsorozat a zsidóság mai problémáiról. Herman. 5. Kálmán Ödön. Herzfeld Slomo. Geldern lovag. Gedächtnissrede auf den verewigten königl. Klein S. Ankét a zsidóság hivatásáról. o. 1871. ny. Ford. Ankétsorozat a zsidóság mai problémáiról. Ford. 1928. Pester Buchdruckerei A. eine historische Grimasse. Bp. Vallásképző elemek az emberben és a zsidóságban. 1932. Herzog Emil. ny. Gerő László fordítása. május 6. A zsidó állam. Lampel biz. R. Ford. 1919. Osztern Lipót. (Altneuland. 1901—1909. Huss Ferenc. Bp. 1916. FranklinTársulat 1920. Bp. A zsidók története Liptó-Szent-Miklóson. 1928. Oscar Brandstätter. G. Neuwald I. H.. hanem itt fogunk maradni. Hevesi György. Fritz. Kohn Ottó. Marcus. Mihályi Gábor. Bp. Pest.) Bp. Máriáss György. Angol imperializmus — angol Palesztina-politika. Bp. Hevesi Illés. (Dec. Bp. Világvándor. Bp. Bp. ny.. 3. Berlin. Bp. Neuwald I. gehalten in Synagoge zu Altofen. Ottó. Gondos S. 1938. Verlag für Kulturpolitik. OMIKE. Hans. Judenviertel Europas. Neuwald I. X Herzl Tivadar. MIEFHOE kiadványsorozat. Bp. Reich. Blau Lajos. 1932. 1935. Az első konstantinápolyi út G. Írta és ajánlja a nagylelkű Klein Hermánnak. 1878. Zsidó Szemle könyv. Neuwald I. Kecskeméti György stb. Weisz Miksa. Schlésinger ny. 1931. Regény. 1939. Hertz J. 1940. évfolyam. 1891. Mi nem megyünk Amerikába. Hevesi Simon.und Unterrichtsminister Baron Josef Eötvös am 26. Die Juden zwischen Ostsee und Schwarzem Meer. Hevesi Ferenc. Bp. Brózsa Ottó.) Német eredetiből ford. Bp. Bp. VII—XV. Ősújország. Herczfeld Sándor. Márkus Aladár. Kun Béla. Hevesi Simon. 1869. Cionista írások. Bp. Heller ny. Tábor. Hildesheimer Israel. Herzog Emil. Rechnitz ny. Szerző. F * Magyarországról 107—135. az „Ungar” hírlap szerkesztőjének . Herczeg Géza.

1852. am 18. und desselben glorwürd. 1867. Mi tette Hitlert antiszemitává? Oláh György.. Miskolc. Abraham. és ny. Dankgefühle. Goebbels József előszavával. 112 . Méhely Lajos. Szerző. Az ifjú Németország munkát és békéti akar.) Nagykanizsa. R. Bp. 1882. Rátkay R. Összeállította Molnár Ákos. Fischer Fülöp. — 2. Adolf Hitler. Abraham. Leipzig. Hochmuth. Hochmuth. Megbeszélve Hoffmann Pál által. Ford. Kálmán. Hoffmann Mór. Abraham. Historiker und Publizist. január 30-án a berlini Sportcsarnokban elmondott beszéde. 1912. Históriák. f. É. 1818. K. kiad. Schlésinger és Wohlauer kvny. R. kvny.. Hitler Adolf. Bp. 42. August 1852. Tizenkilenc levél a zsidóságról.Hirsch. A hitleri árjatörvények teljes szövege és magyarázata.) 1883. Bouhler Philipp. Fehértájy Tibor. Hoffmann Pál. október 6-án. uott. Wajdits J. Centrum rt. 1868. Rede zur hochfestlichen Geburtsfeier Sr. und auf Kosten der Aszóder Judengemeinde in Druck gebracht in Aszód. R. nóták. 1846.. Bp. Őrvezetőből diktátor. Bp. 1934. február 24-én Münchenben a Német Nemzetiszocialista Párt 20 éves alapítási évfordulója alkalmából mondott beszéde. A. k. Ford. k. 1938. Öhquist. 1940. Hitler élete. Pesth. den 29. X Hoffmann Mór. König von Ungarn. Abraham. Leopold Löw als Theologe. Hochmuth. Bojanovszky geborenen Elisabeth Freyin v. Hitler Adolf. Kalocsa. Hitler Adolf. Freyin und Generalin v. a Birodalmi Gyűlésen elmondott beszéde. (Nagy-Kanizsa. Hirschfeld. Salamon. 1939. Die Bedeutung des Sabbat im jüdisch-religiösen Leben. Apost. 1868. A zsidó-kérdés. 1867. H. Heckenast Gusztáv. Bp. Pressburg. April 1818. kvny. Kolbay Pál. biz. Majestät Franz Josef I. Dankrede und Gebeth für Se. 1939. Mit követel a hazaszeretet a honpolgártól békés időkben? Veszprém. n. Veszprém. X Hogyan gazdagodott meg Kohn Ábrahám a szemétből? Két képpel. Alkalay kvny. Fenyő Miksa. Hannover. 1935. Hirschl. H. Harcom (Mein Kampf). Hirsch. Brockhaus. Bp. Gehürst du zu uns oder zu unseren Feinden? Pest. vagy nem? R. H. 1874. 1940. Namens V. Aug. Majestät den Kaiser Ferdinánd I. F. Lindtner Antal és Szakáts István.. Hochmuth. Zum Danke für die den Israeliten Ungarns und der Nebenländer ertheilten Befreiung von Toleranz-Steuer. Bp. Fischel F. Sárospatak. Pest. Die jüdische Schule in Ungarn wie sie ist und wie sein soll. Abgehalten in M. S. R. n. Hoffmann Jakob. Méhner Vilmos. 1940. Sárkány ny. 1868. és ny. Podmanitzky. Hitler Adolf. NagyKanizsa.-Theresiopel. Stanholtz. Herzens-Ergiessung bei der Beerdigung der weil. Schlésinger J. (Héber dallamok. Hoffmann Mór. Jerichói rózsák. Heckenast. Bp. A Führer birodalma. Hitler Adolf. Aki megmentette Európát. Liebmann. Gesprochen. Bittermann. Maria-Theresiopel. Emancipationsrede. Landerer u. 1937. Hochmuth. A semiták és antisemiták. verfasst und abgehalten am 19. Egy hitrokon. Hitler. Abraham. 1871. n. Felvilágosításul és megszívlelésül. FranklinTársulat biz. 1851. A zsidók reformatiója. 1940. Zsidóinkról! Igaza van-e Csernátony Lajos úrnak. Árpád ny.

Bp.Hóman Bálint és Szekfű Gyula. Wien.-ből. 1923. Die Lüge des Nationalsozialismus. old. Zsidóság és kereszténység a középkor végéig. G. 2 köt.-ból.” auf seine „Erwiederung” in Nr. Fővárosi ny. századból. A numerus clausus. Aranytól Adyig. évf. Klny. Glóbus ny. Leopold. A néphez! R. 1936. kvny. Horner Miklós. Árpád ny. 1847. (Horvát Henrik). 1892. Th. Hubay Kálmán. kvny. Magyar fajvédő könyvek. Huber Lipót. Magyar nacionalista külpolitika. Nebst Briefen eines Orthodoxen. Huber Lipót. Hét könyv. 1939. Weicher. Pfarrer zu Tótmegyer. magyar egyetemi ny.. (1936. 1. 1873. Klny. 1867. Pallas rt. 1927. kvny. Bp. Pest. 1852. Horner Miklós. 1930. Bp. jóváhagyott alapszabályai. Hoványi Béla. 147—148. 56. Athenaeum rt. Hügel. Bp. Bp. Hozzászólás a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslathoz tűzharcos szempontból. Wigand. Horovicz Jenő. Horovicz Jenő. Legismertebb műve a „Báró és bankár”. Bp. u. 1937. Kalocsa. A magyar lobogó. Bp. 1925. sz. I. R. Huber Lipót. Pest. Regény. Kalocsa. 1896. Kir. MONE II. Hoór Károly. Bp. 1919.. Szerző. Irodalmunk és közönsége. Miskolc. ny. Orendi K. Antwort an „Dr. Landerer és Heckenast. Károly. Huber Lipót. Stúdió. k. Huber. Horovitz. R. Josef. Benjámin Kohn: Eine Nationalgemälde aus dem Judenthume. Irodalmi tanulmány. 7746.és tárgymutató. Újkori es modern zsidók Jézus Krisztusról és a kereszténységről. Drámai költészet és színház a zsidóknál. * 1935—36. Pallas rt nv 1897. Jahvé—Adonáj—Jézus. A Talmud. Ny. Wilhelm. Die Broschüre des Gábriel Paulik. Der Numerus clausus an den ungarischen Univerzitäten und Hochschulen. évk. Horváth János. IMIT. Bp. Jasper's Wwe. A. Fémes ny. 4.-ból Bp. Budapesti Hírlap ny. 1919. R. vagy: a zsidók a politikában. Attila ny. Pantheon. ny. X Horowitz. Magyar történet. Karl. Szeged. Berczelly Jenő. a Hittudományi Folyóirat 1900. lásd Einhorn Ignác. Valódi neve Bernstein Fülöp. Ebül szerzett vagyonnak ebül kell vesznie. Wien. F. 1921. Belügyminisztériumi kísérleti ny. 1900. Horowitz. Honti Victor. Bartalits I. ** X Hugo. Pressburg. Horovitz Jenő. 1937. A vesztett háború győztes gazdagjai. Huber Lipót. tartotta az alsókubini zsinagógában Horovicz Jenő. A német zsidók szerepe a német kultúrában. Erdős Renée. kötet. Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete. A német nemzeti szociálizmus útja. V. kritisch beleuchtet. K. Klny. Bp. Egy szerencsétlen család. 1847. Magyar Jövő. 1929. A palesztinai kérdés. Ezerévi ünnepi beszéd. Altes und neues Judenthum. 6. Bp. Der Stein der Weisen in vier Akten. Ford. 1938. Beszterce. Neutra. des „Siebenbürgisch-Deutschen Tageblattes”. Hoór. évf. Horn Ede. R. X Hugo. Hermannstadt. Világosság rt. Világosság rt. Esztergályos János. F F Zsidókérdésről felvilágosít Név. és év n. C. A zsidók mint választók. Karl von. Különös tekintettel az Újszövetségre. 1938. Bp. 1933. R. A honi izraeliták között magyar nyelvet terjesztő pesti egyletnek felsőbb helyen k.) II. Hönig. Ueberreiter. Nagyzási mániában szenvedő nemzetközi irodalmár. 1844. Leipzig. Kultúrtörténeti és biblikus tanulmány. Bp. ** * 113 . Zsidóság és kereszténység a múltban és a jelenben. R. Központi Sajtóvállalat. Két főrangú zsidó konvertita a IV. Franklin-Társulat. Die Juden in Ungarn und Siebenbürgen in aller Zeit. Leopold.

Bp. Hugó Károly élete és művei. Pest. 1919. R. Bp. 1912. Huszár Karl. Die Proletardiktatur in Ungarn. hogy ellenforradalom? R. *** Városi kereskedelmi testületek emlékirata az országgyűléshez. Huszár Károly. A „Honszeretet” beszámolója. 1792. Az égő Oroszország. Felelős szerkesztő és kiadó Bende István. A szabadkőművesség nemzeti veszedelem. Mi az. Részben megfejtette. 1940. — 2. Liberalizmus. Az Élet kvny.) Eredeti szabadkőműves nyomtatványok alapján. Igaz Pál. **** Veigelsberg Hugó. Rényi K. Bp. Fischer. Huszár Károly. Stephaneum ny. Centrum rt. ny. A Nyugat útja. F F F F * Hunyady Sándor a „Családi album”-ban apjával. ny. A bolsevista rémuralom hiteles története. 1829. Stephaneum ny. Der Jude taugt nichts. Das Judentum in Oesterreich-Ungarn. Igaz hazafi. Denikin Antal és Miliukov Pál közreműködésével. Szózat a keresztény munkásokhoz. — Családi album. Húsz év a magyar fajvédelem szolgálatában. Bp. Hunor. Bp. Magyar Cionista Szövetség. Év n. Báró Wrangel Péter. kinek tulajdonságait együgyű beszédbe foglalta egy hazája és nemzete javát óhajtó szív. Bp. Hungária ny. Bp. n. 1893. Rózsa Kálmán és neje. Ignotus. Németh J. Uj Magyar könyvkiadó. A Talmud népies ismertetése. 1891. 1909. (Beszéd a szombathelyi keresztény munkások alakuló gyűlésén. Kiváló szakférfiak közreműködésével szerkesztette. Bp. Hunt Béla. Bp. 1882. R. Móczár JózseL Hugó Károly élete és színmüvei. — 2. Bp. 1920. 1926. **** X Ignotus. Szerző. 1930. Ignotus. magyarra fordította és kiadja Lövi Jónás. Huszár Karl. 1903. Év. Wien. szövetk. Uaz. Dante. Honszeretet. Fémes ny. Eine nationalhistorische Studie. Mi történik az egyetemen. 1919. Jövő ny. Riportok. A horogkeresztes hadjárat. Olvasás közben. kiad. R. Verses novella. Bp. Wahrheitsgetreue Darstellung der bolschevistischen Schreckensherrschaft. Wodianer ny. 5000 szabadkőműves névsora. R. Cionista kongresszus. Bp. Jehova titkaiból. Hugó Károly élete és művei. Adalék a titkos politikai pártok történetéhez. 1933. Zsidóveszedelem Magyarországon. Igazságot a felvidéki zsidóságnak! R. Boruth E. 1939. uott. Huszár Károly. Korunk sebe és a nyomor vámszedöi. 1848. Stephaneum ny. Stephaneum ny. A Slemil keservei. 1941. 1920. és év n. és a Szent István Társulat biz. Bp. Év. Pest. Ujságüzem ny. Szerző. Emerich Bartalits. A szerző Nendtvich Károly. Bp. Szociáldemokrácia. 1939. Regensburg. Huszár Károly. *** Ideen zur Bearbeitung der jüdischen Verhältnisse auf dem nächsten Landtag. Forum ny. István. Grill K. R. Röpirat az egyetemi terrorról. Hübsch Adolf. Zsidóméreg. Bp.) Bp. kvny. Keresztény szocializmus. kiad. Ulrich von. * X Hunyady Sándor. Huszadik Század körkérdése lásd A zsidókérdés Magyarországon cím alatt. Igaly Cs. H. Szerző. Athenaeum. uott. Huszár Károly. 1922. Szociális kérdés. kvny. R. Kösel et Pustet. Ujságüzem rt. Stephaneum ny. Utánnyomat kéretik. Lampel R. 1919. R. Bp. ** Hutten. Bp. 1903. Pester Lloyd ny. (Adalék a titkos politikai pártok történetéhez. Bródy Sándorral kapcsolatos emlékeit írja meg. Huszár Károly. R. Bp. Bp. Huszár Károly. Huszár Károly. 5000 szabadkőműves névsora. n. — Uj folyam 1913—1921.Ádám György. Szentől-szembe a vörös pokollal. Erdélyi László. Ibn Ezra. Téli sport. A XXI. Bp. 1941. 1920. 1934. Bp. A proletárdiktatúra Magyarországon. Ignotus Pál. Németh biz. ** 114 .

Színházi Élet: Révai ny. Cholnoky László. 2. Két nemzedék magyar irodalma. Ébredő Magyarok Egyesülete. Faji elem. Fajiság az irodalomban. Halmi Bódog. népi egység. Attila ny. Emlékbeszéd Ballagi Mór rendes tagról. Kókai L. 1931. Kiss József. Egyetlen vád sem bizonyult valónak a pesti hitközség ellen. lrlen. 4. Dóczy Jenő. Sárik ny. Zágoni István. Bp. Vidám népszínmű 3 felvonásban. Nemzeti eszme. Kis Kosmos könyvek. * Eredeti neve Stein. Uj értelmiség. Farkas Gyula. A torockói menyasszony. Dénes Béla. Fővárosi és vidéki színházak műsora 25. A Magyar Élet Mozgalom első nagygyűlésén. Pallas rt. VII. 1940. Bp. 1919. Ignotus irodalomtörténeti szerepe és jelentősége. 1939. Katholikus Hölgyek Orsz. Bp. ősi magyar földön új magyar életet. Molnár Ferenc az író és az ember. 1938. Bp. Stádium rt. Cegléd. A Színházi Élet évkönyve. Barta József. Incze István. ny. Akadémia. évf. Sajtóegyesülete. A Nyugat és a századeleji irodalomforduló.Így ítélt a független magyar bíróság. Bp. Illetmények arányosítása a zsidótörvény végrehajtásánál. R. összeállította Lippovitz György és Engel Imre. század magyar irodalma. 1939. Halmi Bódog. Imre Sándor. A Cél 1930. karácsonyi melléklete. Bp. Emlékbeszéd Bródy Sándor felett. Imrédy Béla beszéde a képviselőház 1938 május 14-i ülésén. 1941. Bp. 1919. Uj sor. Bp. hitlerizmus. Marxizmus. Írói arcképek. 1939. ny. Imre Jenő. Halmi Bódog. 1893. — Emlékbeszédek. Javaslat a zsidókérdés nemzetközi megoldására.. Grünwald Miksa. Ilosvay Bálint. A „Fiatal Magyarország” kora. Arany J. n. Held János kvny. Kóbor Tamás az író és az ember. A cionista mozgalom története. R. biz. Zsidó biedermeier. 1931. Horváth János.-ból. vitéz. 1. A magyar irodalom és a zsidóság. Imrédy Béla. Aranytól Adyig. Pester Lloyd ny. 115 . Farkas Luiza. Színházi Élet. januárius 6-án elhangzott zászlóbontó beszéd. Glóbus ny. kiad. Hatvány Lajos. Vígjáték 3 felvonásban. Bp. Imrédy Béla. Márkus ny. 1930. Friedländer Sára. É. 1928. * Incze Sándor. Bp. Indication of the bili „Limiting Jewish participation in the cultural and economic life”. F IRODALOMTÖRTÉNET. Saphir Móric Gottlieb. szociális gondolat. Klny. Alszeghy Zsolt. 1935. Művészeti almanach. Az új magyar irodalom kistükre. Gragger Róbert. Barta József. Beck Károly. Intelem a zsidósághoz! Rendkívüli kiadás. Farkas Gyula. 7. irodalmunkban. Budapesti Hirlap ny. Barta József. X Indig Ottó. Bp. Bp. Bp. Ford. Bp. Glatz Károly.. Világfűszer. A gyűrűs zsidó. Budapesten. T. 1939. A XIX. Az asszimiláció kora a magyar irodalomban. Barta József. Illyésné Ferenczy E. M. 1934. Keresztény vagy? — milyen lapot olvasol? Sajtóröpiratok. sz. ny. Hatvány Lajos Ady könyvei. B. Radó ny.

Manifest an die Regierungen und Völker der durch das Judenthum gefährdeten christlichen Staaten laut Beschlusses des ersten internationalen antijüdischen Kongresses zu Dresden am 11. évi ápril 8-án tartott ülésén a zsidókérdésben az össz-minisztériumhoz intézett interpellatiója s ennek indokolása. Zsoldos Jenő. Kiss József élete és munkássága. Pest. v. Komlós Aladár. A romantikus zsidószemlélet az irodalomban. a magyar irodalom és a zsidók. Komlós Aladár. Kiss József és kerek asztala. von. 1882. 1904. u. Vajda Péter zsidószemlélete. Kiss Sándor. 1875. Balzac zsidó alakjai. Roboz Imre. Bp. 116 . Buschmann F. Kecskeméti Ármin. Pukánszky Béla. Kiss József. lásd ott. Chemnitz. Kazinczy Ferenc és a zsidóság. Ágai Adolf.Hoványi Béla. Spitzer Márta. Szerző. Kuthy Lajos életrajza. A zsidó Mikszáth Kálmán munkáiban. Krausz Mór. Zsoldos Jenő. Tettey N. Turóczi—Trostler—Zsoldos. (Vers). (Franciául is. Az új magyar líra. Neuwald I. Kecskeméti Ármin. Wallentinyi Dezső. Rubinyi Mózes. Istóczy Győző parlamenti beszéde. Erdős Renée. Egy israelita érzeményei az 1840-ki dicsőséges országgyűlés végeztével májusban — Empfindungen eines Israeliten nach dem Schlusse des glorreichen Landtags im Mai 1840. (Kétféle kiadás). Makai Emil. 1885. A „zsidó” a magyar népköltészetben és színműirodalomban. 1865. A felvilágosodás német-zsidó írói. Zoltvány Irén. Saphir Gottlieb Móric. 1840. Szerb Antal. Az újabb magyar irodalom 1880—1940. Hornyánszky et Hummel. Istóczy Viktor. Pest. és tsa. Várkonyi Nándor. Az irodalom boudoirjában. indítványai és törvényjavaslatai 1872—1896. Sebők Zsigmond. Istóczy Viktor. A „zsidó” a magyar regényirodalomban. Magyar irodalomtörténet. Bródy Sándor és néhány színésznő. Kecskemét. Palágyi Lajos élete es költészete. Országgyűlési beszédei. Szöllősi Zsigmond. Erotika és irodalom. Nagy Imre. Ignotus írásai. Az új magyar irodalom története francia nyelven. ny. Steiner Lenke. Irodalmunk elzsidósodása. Bp. Robitsek Mária. Bp. Pintér Jenő. Zulawski Andor írásai. Magyar irodalomtörténet. „Az asszimiláció kora”. A magyarországi német irodalom története. Istóczy Győző képviselőnek a képviselőház 1875. Katona Piroska. September 1882. Die Israeliten und derén zukünftige Stellung. von. Sebestyén Károly. S. Zsoldos Jenő.) Sporer János. Statuten-Entwurf des Zentral-Vereins des Nichtjuden-Bundes von Ungarn. Volksrechtlich betrachtet von I. Makai Emilről. Komlós Aladár. Rubinyi Mózes. Istóczy Győző. Roboz Imre. Modern szépirodalmunk és a zsidóság. Füskuti Landerer Lajos ny. Száz év előtt. R. mellyel az antiszemita kérdést a magyar törvényhozásban először felvetette 1875 ápril 8-án. Kardos László és Pál. Írók és elvek. kvny. 12. Hunyadi Mátyás műint. Zsoldos Jenő. Kiss Sándor.

Aus den Reden Viktor Istóczy.és külföldön intézett támadásokra. Egy őszinte hang a congressus után. A zsidók reformatiója. Népismei és nyelvészeti tanulmány. — A zsidók reformatiója. Bp. 1939. 1911. 1905. Istóczy Viktor. n. anzustreben. Cohár könyvek. Földes E. Hitrokon. 12 ellenröpirat. Bosnyák Zoltán. Békési György. Vida Márton. Bp. Szerző. Istóczy Győző. Ítéljetek! Néhány kiragadott lap a magyar-zsidó életközösség könyvéből. Grün Israel. 1906. Az országos zsidó congressus és titkos ellenesei. Fried L. Istóczy Győző. Azath Schalom. Jászai Samu. Emlékiratfélék és egyebek. Szerző. Hat Istóczy der Judenfresser Recht oder Unrecht. Hüdesheimer Israel. Markovits József kvny. Buschmann F. kvny. Du Mesnil Marigny. ††† Istóczy und Ónody. A zsidó légió a világháborúban. Bp. A zsidókról. Landes-Kongress der Israeliten in Ungarn. August. Istóczy-ellenes folyóirat. 1938. A magyar antiszemita párt megsemmisítése s ennek következményei. Entgegnung auf den Mahnruf an die Israeliten Ungarn. Buschmann F. gehalten im ungarischen Abgeordnetenhause wahrend der Reichstage von 1872—1904. Bp. 117 . évtől 1896-ig volt 7 országgyűlésen a képviselőházban tartott beszédei s beadott indítványai és törvényjavaslatai gyűjteményéből. Népszava. Istóczy Győző. Bp. Jabotinsky Vladimir vádbeszéde a Királyi Bizottság előtt. biz. A betári eszme. 1939. Liebig Friedrich. Bp. Der jüdische Kongress in Ungarn. Adolph. A szakegyesületi mozgalom Magyarországon. Pester Lloyd ny. Knopfler Sándor. 1882. lásd ott. Bp. Mukacevo. n. Bp. 1931. Buschmann F.. Értsük meg egymást. Photographien aus dem ungar israelitischen Kongresse. Die Wiederherstellung des jüdischen Staates in Palestina. kvny. Photographien. Izraelita vallásflekezetűek törvényes képviseleti szervei. 12 röpirat. — egy. Kivonat Istóczy Győzőnek az 1872. Toldi biz. É. A magyar nemzetet megillető hely az európai népcsaládban. Az előszót írta Simeoni Ábrahám. R. Istóczy Győző műfordításait lásd Du Mesnil és Flavius József címszó alatt. Ausführlicher Rechenschaft..Istóczy Győző . Istóczy Győző élete és küzdelmei. É. Istóczy Győző. Ford. Szerk. Istóczy und die Juden. Jabotinsky. Zsidó állam felé. Jabotinsky Vladimir. Was ist. Egyúttal válaszul a magyar nemzet ellen bel. Concordia ny. R. + + + Istóczy und Ónody. Die Pesther israelitische Deputirtenversammlung. 1905. Bacher Simon. Nekudah. kvny. A magyar fajvédelem úttörői. Bp.. 1904. Bp. Grosz Adolf. IZRAELITA KONGRESSZUS. 1908. Bp. Bokor és Fischer ny. Ítéljen az Internacionálé! A magyarországi szocialista munkáspárt beadványa a Londoni szocialista munkásinternacionáléhoz a paktumpolitikusok pártbontása ügyében. Bosnyák Zoltán. Bp.

. Bp. München. John. Bp. Mayer u. ** Jellinek. Ludwig. (Gondolatok. Jászai Samu. Eredeti neve Jakubovics. projector and managing editor. Übersetzt von Andreas Sar. Gró Lajos. Révai testvk. 1894. Die Juden in Oesterreich. Vom Standpunkte der Geschichte. 1911. Jászi Oszkár. Bp. és tsa. 1905. 1848. Huszadik Század könyvtára 13. des Rechts und des Staatsvortheils. Regény. lásd A zsidókérdés Magyarországon c. Gyászbeszéd Kossuth Lajos emlékére. kiadás után a szerző engedelmével fordította Kunfi Zsigmond. Egy jogász és egy bölcsész. Szerző engedemével ford. Bp. Múlt és jövő határán.. Jókai és a zsidók. M. S. Hiénák Jókai sírján. Révész György. A Sulchan—Aruch és a magyar zsidóság. 1925. A szakszervezetek föladatai a kommunista társadalomban. *** X Jókai Mór. Rab Ráby. Stephaneum ny. 1848. Vészi József. Magyar kálvária. Politzer Zsigmond kvny. Révai testvk. 1895. literature and customs of the Jewish people from the earliest times to the present day.) R. Bécsi Magyar kiadó. X Jókai. A zsidó Jókai regényeiben. 1913. n. A mi lengyelünk. A szent Skarabäus. rt. Isidore Singer. Pressburg. Vajda Béla. Report. A zsidó-szabadkőművesség bomlasztó „progresszív” irányzatának legjellegzetesebb képviselője. kvny. ** 2. John. Eötvös József életmunkája. Wien. 1920. Nép szava. 1919. Nicht zu übersehen! Beachtenswerth für die Christenheit und das Judenthum. Bp. Weisz Z. Szatmárnémeti. elmondotta fogarasmegyei rabbi. Hungária ny. Jókai Mór utolsó évei. Jászi Oszkár. Bp. A descriptive record of the history. Gegen die Juden. Válasz G. Kereszt zsidó vallás. Mi tett engem antiszemitává? Válaszul Jókainak. New-York and London. A Huszadik Század körkérdése. Jerusalem Else. Regény. Bp. * 118 . die Juden wie sie sind. A. É. Jászi Oszkár. religion. 1901—06. Kulturális elmaradottságunk okairól. 1918. (Jeiteles). Jellinek Adolf. Bp. sz. Márkus Samu kvny. Müller et Sohn. In drei Büchern. Jókai Mór utolsó évei körül. Bp. Jordán Sámuel. Fényes László. Der jüdische Stamm in nichtjüdischen Sprichwörter. alatt. 1900. R. 1843. Jászi. Szónoklatok a bécsi izraelita hitközség hitszónokától. magyar feltámadás. 1923. Kritische Beleuchtung der Juden-Emancipationsfrage. 1913. Presented to the Board of Deputies of British Jews. 1882.Jászai Samu. Oscar. Landessche Buchh. Munka könyvtára 3—4. M.. Adolph. (Guttmann Mihály) könyvére. 1920. Dráma. Galilei kör könyvtára 7. Ludwig. Johann. R. Bp. *** Akadémiai dicséretet nyert 1843-ban. F F F Bernstein Béla. A kapitalista társadalom felbomlása. Jäger H. Leipzig. * Jászi Oszkár. Regény. Huszadik Század-ból. Fogaras.. A talmudzsidó. The Jewisch Encyklopedia. The Jewish Minority in Hungary. Megjelent Jókai Mór összes művei 38. Magyariens Schuld. Vernay N. Wigand. Szerző. A két forradalom értelme. 12 köt. London. 1842. Szakszervezeti tanács. Spanische. Mi a hitlerizmus? Ford. A 23. jelentősége és tanulságai. X Jókai Mór. 1932. R. kötet. Klny. A magyar szakszervezetek története. kötetében. Dexitsch Zs. Márkus Samu kvny. Fényes László. 1903. Bp. Bp. Bp. F. G. Wien. 1882—1886. (Több kiadás). Jászi Oszkár. Ungarns Sühne. Br. Pallas ny. Jordán Sándor. Jókai és a zsidóság. Jászi Oszkár. Pressburg. Zsidó fiú. ungarische und kleindeutsche Sprichwörter. Világosság rt. Stephaneum ny.

Lapkiadó rt. mai nap is érvényes. Buschmann F. 1930. Juden-Kalender für Antisemiten für das Jahr 1883. Eszther. A zsidó népiség problémái stb. Szatmárnémeti. Mezőtúr. Korrajz. Hartleben. Bp. The Béla Kun period. Die Judenfrage Lm ungarischen Reichstag. Leipzig—Rendnitz. Heckenast G. 1847. Pest. Lazarovics. 1864. Pest. Justus. Kath. Der Bolschewismus in Ungarn. Meyer. Pressburg. Pest. Franklin-Társulat. Jósika Miklós báró. zsidó pénz és a zsidókérdés. R. u. összeállította és bevezetéssel ellátta. (Kötetek címlapján * „Zsidók” címmel). D. Kabdebó Oszkár. Ford. Debrecen. Regény. Pesth. n. — 2. 1897. Székes fehérvár. 55. u. I. Emancipation! Soll man die Juden emancipiren? R. Ein Wort zur Zeit. Fedor v. Szabadsajtó ny. 1918. Held János kvny. 1852—1862. Semlin. Pesth. Heckenast Gusztáv. Legyen világosság: vagyis szocialistáink a józan ész ítélőszéke előtt. Kaas Albert báró. Megjött a Messiás. köt. Kaas (Albert) br. Der Judeneid betrachtet vom mosaisch—religiösen und humanitären Standpunkte. Marburg a. Közlemények Székesfehérvár történetéből. Bp. 1941. Egy magyar család a forradalom alatt. R. Csitáry ny. I. Kaas (Albert) br. Jüdische Delikatessen. Okolicsányi és társa kvny. Dráma 3 felvonásban. — Ua. Egy kétemeletes ház Pesten. Klny. 1938. Bp. Der Judenaristocratismus und das Metternich-Sedlnitzky'sche Censurgericht in Pest. Bp. 1884. — Ua. H. A Cél-ból.. Junger József. kiad. irodalmi rt. és ny. R. 3 köt. Török I. 10 köt. Stádium rt. F F * A Magyar Nemzeti Múzeum Széchenyi-könyvtárának kézirati gyűjteményében. Kabos. Kacz Jákob. X Jósika Miklós báró. Pozsony. É. 1880—1885. Ein Promemoria für alle gemietheten Judenvertheidiger. 73 köt Der jüdische Kongress in Ungarn. R. Jurik. 3. Bp. London. 1882. 1921. 1910. kiad. Von einem Freunde des Rechtes. Fraternitas ny. Episteln gegen die allgemeine Verjudung. öregebb Bonyhády Perczel István tulajdona. és tsa. kvny. 119 . Das Judenthum. Nebst einem Vorschlage zur probeweisen Emancipation der Juden. 1931. (Benmose). Die Juden verlangen. H. Bartalits Imre kvny. A. Bp.Jordán Sándor. Bialik könyvek. A szabadkőművesség a kulisszák mögött. Pázmáneum ny. n. Josefine. 2. 1924. Hiányzik 1. vagyis: 100 újonnan felfedezett. Tettey N. A proletárdiktatúra és előzményei Székesfehérvárott. Carl Angermayer. X Jósika Miklós báró. Novella egy kötetben. 1882. Kabos. Levélváltás. 1787. kvny. Regény. ny. 1846. a zsidóknak a keresztényekkel való érintkezését illető zsidótörvény. Bp. 1918. Beilage zu „Rebach” Nr. 1866. Orsz. 2 köt. és 3. 1871. Landerer und Heckenast. katholikus sajtót támogató egylet. ** X Kaczér Illés. Dresler. 1860. Heckenast Gusztáv.. Mezei Ferenc. József (II. Cluj—Kolozsvár. A zsidókérdés. Franklin-Társulat. Rühle et Milkuhn ny. 1861. 4 köt. Eggenberger biz. Az egységes zsidóautonómia akadályai és akadályozói. 1846. a zsidótörvények keletkezését és tovább fejlődését előadó érdekes bevezetéssel. Braunschweig. München. A kor szava.. 3. Pesti jassz-szótár. Pest. Keresztény pénz. Ein Beitrag zur Erörterung der Judenfrage. Verus. R. Von S. kvny. Bp. Fedor v. R Pest. Justus. Landerer und Heckenast. X (Jósika Miklós báró). 1853. 1884. Juhász Viktor. 1927.—Kolozsvár. 1848. Zsidók tükre. Bolshevism in Hungary. Zusammengespeculirt von: Käsrebele. Fanda. Szerző. 1873 és 1900. R. Pest.) rendelete a zsidók vezetéknevére nézve. 3. Akarat és hajlam. Great Richards. Lazarovics.

Históriák. Kannengieser. Bp. 1938. Magyar textilipar-történelem. Bp. X Kammel. Kellner A. József nádor megvédi a jászsági zsidókat. vagy az emanczipáczió után. n. Klein S. Kadosa Marcel. 156 Kálnoki Izor . Isidor. Bp. 1942. 156 120 . É. Menorah ifj. X Kahána Mózes. Méhner Vilmos. A 150 éves Goldberger-gyár. Katolikus Sajtóegyesületek Fővárosi Hölgybizottsága. kvny. Wückens és Waidl kvny. — Ua. ny. Paris. 1914. Bp. Sajtóröpiratok III. 1922. Kálmán Ödön. Drámai szimbólum. Zsidó Ujság-ból. Az újság. Seres Samu kvny. X Kádár Lajos. Lethileux. Bp. 1935. Bp. 1915. R. É. R. Kálmán Mária. Zsidóhitűek a honszerző magyarok között. A magyar zsidóság nemzeti hivatása. Katholikus Sajtóegyesületek Fővárosi Hölgybizottsága. Juden und Katholiken in Oesterrreich-Ungarn. A zsidókérdés. 157 Bangha Béla S.és ami közte van. É. des Erretters der Sache der Königin von Ungarn. Bp. Chanukai játék 3 jelenetben és más történetek. Ablaka Gy. Bp. Aus den Französischen. Komoly órák 16. Kadima. Mi a cionizmus? Kérdések és feleletek. J. Keresztény vagy vörös szocializmus? Bp. Nagyvárad. Franklin-Társulat.. Bp. f. Sajtóröpiratok II. Bp. Korda. Kallós Zsigmond. Kalocsa ny. 158 Eredeti neve Katz. n. 1869. A zsidó sajtó a kereszténység ellen. n. Golem ember akar lenni. ny. É. Juifs et Catholiques en Autriche—Hongrie. „Az Újság” tízéves jubileumára. Kallisztosz. Kaim. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet a háborúban és a tanácsköztársaságban. Bp. egy darab élet. 1917. Sárkány ny. Ügyvédi numerus clausus és zsidó numerus clausus. — Helden— Lied über die Königin in Ungarn und ihre Gnade gegen die Juden von Kammel. Jurcsó Antal kvny. Klein S. 1921. Stephaneum ny. Kannengieser. nóták 95. Bp. (1900—910. Bp. Túl a politikán. Kádár Géza. Athenaeum rt. der Ismaeliten von Teutschland gegen die Alliirten der Königin. Kálmán. Szent László ny. A zsidóknak is született a Megváltó. n. Regény. 1882. A zsidók letelepülése a Jászságban. Bp. Textilipar. in dem Krieg der Franzosen. Mi katolikusok és a sajtó. É. A „Ma” folyóirat. Univerzum. Bucsánszky Alajos. Világosság rt. Bp. Székely ny. Szerző. könyvtár 1. Szerző. Löwle. 1916. Athenaeum rt. Löwle. Németből ford. Katholikus Sajtóegyesületek Fővárosi Hölgybizottsága. Ny. Bp. Bp. Wien. Karakán Pista. Pallas rt. kvny. 158 Kardos Albert. 1940. ny. 1940. sz. 1926. R. Rajzolta Honti Nándor. kvny. Kálvintéri. A. Bp. Kálnoki Izor.) — Ua. Kujtorgó lelkek. Kádár Géza. Bevezetéssel ellátta Budai Goldberger Leo. (1918.X Kaczér Illés. P. Versek. 1930. Verses röpirat. Kalocsa. Adalékok életéhez és műveihez magyar vonatkozásban. Szent László ny. Paulinus Druck. Das Buch Josua. Kahan Nison. között. Wir Katholiken und die Presse. Kálmán Ödön. Goldmark Károly 1890—1930. Eredeti neve Kaufmann Izidor. sz. Orth. Kálvintéri. és tea. É. Noa Sámson. 1920. Kalmár Simon Ernő. 157 Kálvintéri. Szerző. 1916. Trier. n. Szerző. 1896.) Kahan-Frankl Samu. Az élő trendeli. Modern könyvtár 486—489. Teljesítsük kötelességünket! Klny. Ein Jahrhundert der Judenemancipation in Ungarn. 1919. Pest. 1892. Bp. F F F ** Eredeti neve Katz. Újságíró-iskola. Nagyvárad. n. Eggenberger. R. Kahána Mózes. Írói álneve Vulpes. Zalau—Zilah. Stádium rt. Magyar zsidó monográfiák 1. Bp. Bp. A. X Kada Elek. Kálmán László . 1920. X Kaffka Margit.. Szeged. Grill Károly. 1896. 1932. Új Jeruzsálem és népe. A gyűrűs zsidó. X Kálmán Sámuel. Erwine. 1922. Állomások. Cluj. n. 1745. 1869. sz. Heller K. 1919. Kállai László. Regény. 1913.

A. R. 56 víg história. Írták Szomaházy István. Robicsek Zsigmond. Petrik Géza. R. A sárga folt titka. Turul Szövetség Horváth Mihály bajtársi törzse. 159 Kardos László és Kardos Pál. A zsidókérdés. 1918. S. társadalmiaskodás és a magyarság érdeke. Kecskemét. Gróf Károlyi Mihály előszavával. 1882. Der Scheinparlamentarismus der Militardiktatur und die Notwendigkeit des wahren Parlamentarismus in Ungarn. Singer és Wolfner. Graf Eduard. Mayer. Bp. Löw Lipót emlékezete. Károlyi Mihály. Kármán Mór. kvny. Átdolgozta és bővítette Severus. Sopron. É. 1935. IMIT. R. M. Trier. Athenaeum rt. a Keresztény Igazság-ból. A véreskezű sajtó. Bp. Phönix ny. Meisel. Vidám Könyvtár 11. 160 Kármán Mór. Von Károlyi Michael. 1937. Neuwald I. Müller et Sohn. Katzburg Dávid. Krausz J. Szentes. Szerző. Károlyi. Károly Miklós. Bp. Egy egész világ ellen. Magyar államférfiak házi zsidói. 1919. Wien. Kastein József. Székely és Tsa. 1923. 1919. Szerző. 1937. Keresztény Nemzeti ny. Klny. Oskar * Jászi. R. Fraternitas ny. Mózes. 1937. Karner Károly. A zsidókérdés Magyarországon. a tisza-eszlári véráldozat. 1934. Centrum rt. Kassay Adolf. 1928. Borbíró.és társadalom-biológiai tanulmány. Bp. 1895. J. Károlyi Imre gróf szentesi előadása: A liberális magángazdasági szabadság bukásáról és a bolsevizmus elleni védekezésről. X Kártyahumor. M. Eszther Solymosi. Faj. Igazság világa. Johann Hock. Tábori Kornél. Karner Károly. 1891. A szocializmus a vallás megvilágításában. Károlyi Imre gróf. 1924. ny. X Katona István. Kassai József. U. Kaufmann Dávid. A Nap ny. X Kászonyi (Daniel). R. Vác. Beimel u. Pécs. Alkalmi beszédek. A zsidó házasságokra vonatkozó törvények a megfelelő rendeletekkel és határozatokkal. 1911. Hévízgyörk. Károlyi Michael. Katonaforradalmárok. Bp. 121 . Gegen eine ganze Welt. 1930. Bp. Héberből átdolgozta Feldmann Sámuel. Pesth. Sebők Zsigmond. F F F 159 160 Eredeti neve Kleinmann. Die Erstürmung Ofens und ihre Vorgeschichte.-ből. Debrecen. Szerző. Müller et Sohn. Bp. 1861. A zsidók utolsó kiűzése Bécsből és Alsó-Ausztriából. Bp. 1938. Válasz Stern Samu hasoncímü röpiratára. und die Judenemancipation in Ungarn nebst einem Offener Schreiben an Dr. Katona Piroska. Eredeti neve Kleinmann. évk. Kassák Lajos. Felekezetiség. 1889. 1941. Csongrádmegyei Hírlap ny. Bp. váll. Grimm. Az új magyar irodalom története francia nyelven. kvny. Franklin-Társulat. Pápa. 1883. Paul Szende. 1911. A zsidó történelem értelme. 1939. Katzburg L. Kaufmann Dávid. Bp. nemzetiség. Bethlen Gábor ny. Társadalmi regény a jelenkorból. Szocialroman. Magyar Kiviteli és Csomagszállító rt. ny. Das Blutopfer von Tisza-Eszlár. Glóbus ny. Szerző. München. Bp. Wilckens és Waidl. Bp. Révai Leo. R. Kausz János. Székfoglaló értekezés. előzményei (1625— 1670) és áldozatai. A kilyukadt papzsák. Bécs—München. Solymosi Eszter. 1919. Károlyi Michael. * Több más nyelven is. A hellenisztikus zsidóság pusztulása. 1939. X Kászonyi Dániel.Kardos Albert. Ó-héber mirákulum. Klny. és tsa. Elfelejtett magyar zsidótörvények és egyéb historikumok. 1941. Levél Kun Bélához a művészet nevében. Nach dem Berichte Isak Schulhof (1650—1732). 1922. Bp. Középiskolai Tanáregyesületi Közlöny-ből. Béla Linder. W. Basil Kozma. n. Bp. Szerző. Dunántúl ny. Klny. Orsz. Klein S. Az emberfajok élete és jövője. Kausz József. Kolozsvár. Nagy Endre. Bp.

. Bp. X Kazár Emil. 1882. ny. — 3. Nagy Gy.jelentése Farkas Pál. 1932. Rabszolgák földjéről. Kecskeméti Ármin. Die Blutbeschuldigung von Tisza-Eszlár. A tisza-eszlári vérvád. 1908. 1909. XLVII—XLVIII. A „zsidó” a magyar regényirodalomban. Sonnenfeld L. Kayserling M(ayer). Máthé Miklós. Templomi beszéd. Bölcsészetdoktori értekezés. 1883.Kautsky Károly. Izr. Kunosy V. Egy zsidó vallás van-e. Wodianer. Biro-Bidjan a távolkeleti zsidó köztársaság. 1929. 1922. Bp. Die Juden als Patrioten. 3 köt. 1896. Kecskeméti Ármin. Ford. több-e? Nagyvárad. köt. Magyar Könyvtár. 1940. kiadványai XXIX. Bp.. Székely Aladár. A „zsidó” a magyar népköltészetben és színmű-irodalomban. 1941. oder Israels Geduld und seiner Wiedersacher Schuld. IMIT. Wodianer F. Klein J. (Jeremiás próféta és kora. Bp. Bartha Miklós. Landerer u. 1885. Kazár földön. F KAZÁRKÉRDÉS. A zsidók egyetemes története.. Révay testvk. Athenaeum rt. 16. 1913. I. Kecskeméti Lipót. Klny. évf. Világosság ny. Ősök és unokák. Kázméri Kázmér. Az elkárhozottak kínszenvedései. 1888. Bp. köt. Izsák. 2 köt. ny. IMIT. — Ua. sz. Géczy—Kiss. Kecskeméti Ármin. F ** * ** Titzer Manó. 1882. Lampel R. Reismann Márta. 122 . az irodalom és művészet terén. A kazárok meg egy gazdaember ügyvéd. Heckenast. ny. Jeremiás. Ford. Lampel R. Kazár lant. Kecskeméti Lipót. biz.. Was ist die Religion des Judenthums? Bp. Dudinszky Nesztor. Bp. Kazárföldön. Kegel Miksa. Regény. Kecskeméti Ármin. R. 1897. II. Athenaeum rt. 1848. Spatz H. Az uzsora és a zsidóság. A pokol birodalma. Die Kehrseite. Zsidó költőkből. A zsidó irodalom története.-ból. hitközség elöljárósága. Magyar Zsidó Szemle 1897. Eine Epistel an alle Menschenfreunde jedweder Glaubens. Bp. Bp. Lassalle Ferdinánd élete. kvny. 1908. IMIT.. Kayserling M(ayer). Bp. 1898. Ph. 1882. Athenaeum. R. Lampel R. Regény. Vietorisz. Makó. Mint fent. Lampel R. A csanádmegyei zsidók története. A proletárság diktatúrája. Zoltán Vilmos. köt. 1914. R. Csanádvármegyei könyvtár. von mehrerer Israeliten Ungarns. Uo. X Kecskeméti Lipót. Bp. 527—528. köt. Tájékoztató a ruthén akciónál való működésem felől. Bp. * X Kazár Emil. A babyloniai fogságból való visszatéréstől napjainkig. Bp. Pest. Bp. Vallási zsidóság és nemzeti zsidóság. Schöner Dezső. Franklin-Társulat. 1882. 2 köt.. Nagyvárad. Bihar Jenő.) Bp. Wodianer F. 1927. kvny. Egy körorvos följegyzései. Bp. Ph. A pokol a középkori zsidó költészetben. Zemlényi István. Révay testvk. Kecskeméti Ármin. Kayserling M(ayer). R. Nagyvárad. kiadványai. Egan Edét meggyilkolták. Neuwald I. Kayserling M(ayer). kiadványai XXVI. 1882. Munkáskönyvtár 21. és tsa. Kayserling M(ayer). 1887. R. Kecskeméti Lipót. Kecskeméti Lipót. Der Wucher und das Judenthum. kiad. Lampel R. Kosmos ny. Zsidó nők a történelem. Háborúba mentek a fiaink. Bp. 1919. Wodianer F. Kecskeméti Lipót. Eredeti neve Klein. Kayserling M(ayer). Kayserling M(ayer). Bp. Egan Ede . Ford. 1886. Páris Frigyes.

köt. váll. könyv. Húsz esztendő az országépítés szolgálatában. 1914. Kémeri Sándor. Kékkereszt mozgalom központja. Bp. Stádium sváll. Faji konzervatívizmus és zsidóság. Nem olvasom. Keresztény Magyarország. Élet ny. Győr. Kades et Comp. Nagykanizsa. akinek a leánya ki akar térni. 1926. R. mint a szerző családja. Regény. 1937. X Kerék Nándor. Szerző.. Nádor ny. Kempelen Béla. Ötven év alkotmányos egyházpolitikája. Bp. Ford. Ünnepi beszéd. Faragó ny. 1941. o. Stephaneum ny. 1898. a Zala. 2. 20-i számából. Konzervatívizmus és demokrácia a világtörténelemben. Kelemen Adolf. Szent István társulat biz. Légrády testv. Prohászka Ottokár. — II. Az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga által rendezett előadás-sorozat. 1924. Szerző. és kvny. Athenaeum rt. Bp. Nádor ny. Beszélgetés egy Bealbósszal. könyv. Győri Hírlap ny. Buzárovits G. n. . Kékkeresztmozgalom állásfoglalása a zsidókérdésben. A Schellenberg testvérek. könyv. Egy keresztény. Szerző. Regény. Tiszaeszlár idejéből. 1941. Kenéz-Kurländer Ede. Vezetőségi határozat! Bp. és ny. Kelemen Béla. 1936. Bp. Uaz 3. F F * ** A regény egyik fő hőse szentesi zsidó. R. 1938. Kinek bűne a magyarországi bolsevizmus? Magyar politikai könyvtár. Pécsi irod. Naplójegyzetek és okiratok. Zsidó-ügy 14—22. 1880. Zrínyi ny. Ein Buch der Schmerzen. Vorwort von Henri Barbusse. É. Máté Ernő. Konzervatív világrend. Törekvés ny. Szerző.A Kékkereszt győzni fog! Írta Szigethy Endre. Esztergom. Bp. Kepes Lajos. 2. kvny. A tizenkilencedik század valláspolitikája. 4. mely I. A zsidókérdéshez. Magyarországi zsidó és zsidóeredetű családok. Bp. 1937. uott. Kemény Ferenc. Konzervatív politika. n. 1941. 123 . 1938.) Bp. Az alagút. Kenéz-Kurländer Ede. Pécs. Forum ny. Kemenes Antal. ** (1848—1898. 1939. 1. Bp. Kemény József. A Keren Hajeszod húsz éve. 227—241. Regény. Olvasom. X Kellermann (Bernhard). Nagy-Kanizsa. Bp. Kovács. köt. A magyar nemzeti imperium demokratizálódásának története. Raffay Sándor. Ford. Keményfy Kálmán Dániel. Peterdi István. Szolnok. rt. 1935. könyv. könyv. Zsidó ekhó. Kallós Henrik előszavával. 3. évi aug. Kiadja a párt. Vörösök Szolnokon és a Jászságban. Szerző. Keltz Sándor. köt. Viktorja ny.. Király és haza. köt. 1939. Kiss Gy. Zsidók helyzete a megszállott területen. . Kenéz-Kurländer Ede. 1880. Athenaeum rt. I. Pantheon. Kérdőjelek Izraelben. — Uaz. 1941. 1936. Szerző. 1923. É. könyv. Bp. Zsidó kis káté. Szerző. 1913. 1905. 1925. Fischel Fülöp. Történelmi megvilágításban. Nagykanizsa. Kenéz-Kurländer Ede.) Keményfy Kálmán Dániel. Tolnai ny. o.. Bp. 6. 5. A modern keresztény politika érvényesülésének akadályai. Bp. 1927. Jövő ny. okt. — III: köt. 1941. 1930. mondott . Szerző. Kele József. A keresztényszociálista párt röpirata a drágaságról. Benkő Gy. Klny. Bp. Varga József kvny. születése napján Nyíregyházán 1900. Bernát István és báró Kaas Albert előadása. Ravasz László. * X Kellermann (Bernhard). (Wolff Károly. 1925. Bp. rt. A keresztény gondolat védelme. szövetk. Kenéz-Kurländer Ede. o. Die Kerker von Budapest. Hangya házi ny. Szeged. Nitsch Lőrinc. Bp. Gömbös Gyula és a magyar élet. 78—82. 1941... Ferencz József király 70. 1919. Nagykanizsai ny. Bp. Politzer Zs. Konzervatív közgazdaság. Vázlatok a győri zsidóság történetéből. Kispest. Keményfy Kálmán Dániel. Konzervatív világnézet. 18-án a statusquo izraelita hitközség templomában .. Pázmáneum ny. és lapk. Jászberény. kvny. Adler és Práder ny. Bp. Bp. Bp. Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez 1919. Dresden. 1. 1923. Szerző. Zsidó tükör.

Schulek Tibor. Bp. F F F * Szirmay Antal. Fischer Fülöp. 1866. zsidóság. 1790. Molnár Ákos. Grosz Á. X Késmárky Róza. Leopoldus II. Bp. Földes D. Bp. Hoffmann és Kronovitz ny. Ford. X A készpénz zsidó. 1938. Magyar selfmademenek. 1922. Vért és paizs. KERESZTÉNY ZSIDÓK. 9. Levelek a kitérésről. „Miért nem keresztelkednek ki a zsidók?” Forgács Gyula. Németh László. Jge. egy magyar Prófétának * látása szerént. R. Második Leopold magyar király. 1904. Martineum. Szerk. Sepsiszentgyörgy. Singer J. Egy képpel. Lassan páter a kereszttel. Bp. Pécs. kvny. és a zsidóság. Egy izgalmas nemzetgyűlési nap eseményei. kvny. Libanon. Huber Lipót. 1790. 1907. Wéber Simon Péter. Szerző. Roykó Viktor. Az áttért megszólal. R. Recepció. paritás és főrendiházi képviselet Bp Grill. Kik hozták be a románokat Budapestre. Szombathely. Az új keresztény. 1937. ** Király Péter. (Keresztúri József). Roykó Viktor. Bálint László. o. Kimchi Dávid rabbi. *** Zsidókérdés XIV. vagy akit megevett az adósság.” Roykó Viktor.—XXI. Ketteler Vilmos Manó. Lehet-e hívő keresztény szabadkőműves. Katolikus lettem. *** A „Vészkiáltások” című Király Péter. Ford. Sollen die Juden Christen werden? Ujvári Péter. Önvédelem (felvilágosító magyarázat). Debrecen. Két főrangú zsidó konvertita. R. Bp. 1936. Keszi Imre. Vészkiáltások! Szeged. É. Nemzeti szocialista kiskáté. ** 124 . Eleuteri-nek. 1919. vagy hogyan ütötték agyon Friedrich—Csilléry— Pékár úrék a Magyarországi szociáldemokrata pártot. Krisztushívő zsidóság. Kérészy Zoltán. Méhner Vilmos. Kereszténység. Keresztyén szózat a zsidósághoz. 99 életrajz. Libanon füzetek. 1904. Verses regény. Városi ny. 136. Kispest. 1919. 1922. Kertész József. A zsidómisszió hazánkban. lásd Luzsénszky Alfonznál. Kereszténység. Geiger Ábrahám. Bogdán Gyula. László. Népszava. Admirál ny. „Vita a rabbinusokkal. Diós Róza. társadalompolitikai mű egyes bevádolt részeinek tudományos ismertetése és igazi értelmének kimutatása. Prokker ny.Keresztény röpirat. Méhely Lajos. A zsidó-keresztényekről. A. zsidóság. A világháború után. R. Világosság rt. Magyar szépirodalmat pártolók. Sz. Kertész István. n. Debrecen. félünnepek és böjtnapok jelentősége dióhéjban. magyarság. lásd Pesti Futár címnél. összeállította Kalmár Jenő. A hitehagyott. A zsidó áttérők figyelmébe. Lyceum ny. Jókai ny. sz. in campo Rákos visio Eleutherii Pannonii. Endrényi S. a pécsi növendék társaság Szent-Pál Társulata. mulattságból posonyi üres órájiban Sz. Históriák. Krisztus zsidó megvilágításban. Kirchner Gyula. nyilaskereszt. (Keresztúri József). 1938. A zsidó ünnepek. Dezső. nóták. Lengyel Miklós és Zsadányi Oszkár. A forradalom. Zsidókérdés 99—135. o. Posony. Még egy slemil.

1—2. Bp. Bp. 1918. évf. 1868. A költő prózai írásai és kortársainak visszaemlékezései. X Kiss Arnold. Bp. R. Pest. X Kisfaludy Károly. A Cél 1917. Mózes a földön. 1888. 1939. Borongó Ferenc. Kiss Arnold. 11. 1922. rajzok. Kiss Arnold. A zsidó tehetség titka. Bp. A Hét. 1925. Klny. Kiss József. OMIKE. X Kiss Arnold. Egyházi beszéd és fegyvereink győzelméért mondott könyörgések. Novellák. 1914. Az orosz hadifogság borzalmaiból. Glatz Károly. Ny. nem hittem volna. Glóbus ny. 1916. Modern szépirodalmunk és a zsidóság. Bevezette Molnár Ernő. Kiss Ferenc. Ifjak és öregek. kvny. X Kiss Arnold. 1904. Háborús versei. 125 . Jupiter ny. A Cél 1917. 2. Emlékezések. Kiss József.-c. Franklin-Társulat. Bp. kvny. Bp. március 15-én.-ból.-ból. Singer és Wolfner. Grafia kvny. kvny. Pest. Veszprém. Singer és Wolfner. Hornyánszky V.-ból. X Kiss József. Cserépfalvi.) Kiss Arnold. 1898.) 6. Krausz A. 1934. Sass Irén. Ecce homo. 1918. Garai ny. Sajtó alá rendezte Rostkowitz Arthur. Bp. Klein J. X Kiss Arnold. Pesti Lloyd ny. X Kiss József. Jokli. Bp. Zsidó dalok. Franklin-Társulati. 1931. Hornyánszky V. 1904. A hét gettó. Bp. Kiss József és kerek asztala. 1906. Kiss Miklós. Ford. magyar fajiság. Gettó dalok. 1911. Irodalmunk elzsidósodása. Kiss József gyermekei. Zsidó fajiság. Hornyánszky V. 1916. A Cél 1918. Az Isten lát. Az Új Európa kistükre. zsinagógái esztendőben. vagy mikor pattant. A második zsidótörvény. 7. Bp. — Uaz. X Kiss Arnold. Hitszónoklat 1898. kvny. A fekete Horovitz.) X Kiss József. Kiss Sándor. Bp. ny. Ünnepnapok. Bp. összeállította —. 1918. Bp. fia kvny.-ból. Vígjáték egy felvonásban. Hornyánszky V. Költemények. Novellák. Bratislava. Legendák a nagyapámról. sz. Kiss Béla. Kiss József élete és munkássága. Kiss Sándor. Az igazi Szamuelli. Aigner L. 1923. 1937. Rubinyi Mózes. A pap hárfája. 1915. Bp. Bp. n. Singer és Wolfner. Költemények. 1913. Kiss József és kerek asztala. Korvin ny. Singer és Wolfner. Összes költeményei. Klny. X Kiss József. Gardiner Pál.) és a végrehajtási utasítás hiteles szövege és magyarázata. Az evangéliumi világrend és a zsidó nép történelmi küldetése. Bp. (Több kiadás. Fajunk védelméről. A Cél 1918. Kiss Imre. Löcsey kk. Kilián Gy. A háború legendái. Népszava biz. (1939. Karácsonyi. 1922. Ankétsorozat a zsidóság mai problémáiról. Bp. Rajzolta Vadász Miklós. Debrecen. kiad. 1914—1916. Bp. IV. Singer és Wolfner. Morris címszónál. Kiss Arnold. 1938. A gyilkos. Bp. Legenda. (Több kiadás. sz. X Kiss József. 1920. Kiss Sándor. 1899. Salamon ibn Gabiről. X Kiss Arnold. 1917. Lásd Rosenfeld. Bp. Kisfaludy Károly minden munkái. Bp. t. Kiss Sándor. évf. X Kiss Arnold. Magyar-zsidó könyvtár. A magyar szabadság. Elbeszélés. Bp. 1926. Álom és valóság. Klny. Debreceni Irodalmi Társaság. Klny. Rubinyi Mózes. 1843—44. (Több kiadás. 3 köt. Bp. Emlékiratom a forradalom és diktatúra idejéből. 1939.Kisch Egon Erwin. Kiss Arnold. Bp. Bp. kiad. Bp. Ankét a kitérésekről. egyházszegi. Slov. Szózat a magyar zsidó katonákhoz az 5676. A költő arcképével. X Kiss József. Bp. Singer és Wolfner. 2. Athenaeum rt. Kiss József. Révai testv. 1932.

Szent István társulat. Hol lehet elhelyezkedni? Sós Endre. Új Európa könyvesháza. Kmoskó Mihály. Jos. A zsidóság világuralmi törekvése. Csicseri Bors és Molnár Jenő előszavával. 1896. Lehmann és Béldi biz. Apostol ny.) GrossBecskerek. Kolozsvár. Vérein „Humanitás”. Kner Izidor. 1868. 1857. Kritikai tanulmány Flavius Josephus archeológiái adatairól. Klein Miklós.Kiss Sándor. Klein Gyula. Kmoskó Mihály. A zsidókórság pathológiája. Bp. 1931. Ab. KIVÁNDORLÁS. E. Stephaneum ny. Kner Izidor kvny. Gyoma. Bp. Kmoskó Mihály. Bp. Bp. Aba Sándor. Ford. 1889. Gyoma. Denkrede. X Kner agyafúrt alakjai. A zsidó társadalombomlasztás kétsarkúsága. Hová? Mivel? Hogyan? Nemes Ákos—Soltész György. Nebst einer geschichtlichen Einleitung. Emlékfüzetúr foglalkozásának negyedszázados jubileumára. (Beszéd a kassai zsinagógában az emancipatio megünneplésekor. Grafia kvny. kiad. Huszonöt esztendő. Bp. Nagy Sándor ny. Gyászbeszéd Báró Eötvös József emlékére. Klein Béla. 1937. Klein Jakab. 1926. Kiadja a Kner Izidor nyomda személyzete tisztelete jeléül. 1932. 1917. A zsidók politikai története a hellenizmus kezdetén. n. Az élet rózsája. Moses Montefiore. Szabados Mihály. Zsidókórság. Inhalt des Talmud und seine Autorität. 1921. Kner Izidor kvny. 1937. Knepper Max. Litogr. Bp. 1939. Kmoskó Mihály. Klein. Kner Izidor kvny. 3. É. Szent István társulat biz. M. Turul Szövetség nagykőrösi Arany János bajtársi törzse. Klein József. Egyszersmind válasz Bartha Miklós orsz. gehalten am 28. Schweiger. Pressburg. Bp. Bp.) Kassa. Jakob. 1919. Hová és hogyan lehet kivándorolni? Békessy Imre. Stephaneum ny.. és fia. 1938. Kmoskó Mihály. az erkölcs és a hazafiság szempontjából. 1885. Miért lett antiszemitává a magyar középosztály? R. Klein Moritz. Klein Jakab H. Kézirat gyanánt. Kmoskó Mihály. A sémi népek ősvallásának főbb problémái. Utinapló. Klein Moritz. Palesztina és a kivándorlás. Keresztény kiskönyvtár. Kivételek a zsidótörvény alól és azok igazolása. Gyoma. Kérvénymintákkal. Kitseer. 1919. Válasz dr. Kósa Miklós. 126 . 1899. Stephaneum ny. Bp. 9. Eppler Sándor. Álom az ókori héberek irodalmában. Unghvár. 1871. Szentföldi élményeim. 5695. Gewürcz ny. Hogyan zsidósodott el Magyarország? R. Kner Izidor. R. Szodoma és Gomorrha. Az eviani konferencia és a zsidó kivándorlás. 1918. 3. 26—27. Rosenberg Sándor „Theológiai értekezlet” című füzetére. kiad. A zsidó meg a jótékonyság. Gerenday János. 1919. számában megjelent „Zsidó-nőegylet” című vezércikkére. képviselőnek az „Ellenzék” 154. A Schulchan—Áruch és egyéb eredeti kútforrások alapján szerkesztette —. Kisvárda. Szent István társulat. Félszázad mesgyéjén 1882—1932. Bratislava. Nagykőrös. Zsidó-keresztény kérdés. A meztelen Hollywood. Az új népvándorlás. A vegyes párok megáldása a zsinagógában a tudomány. Kmoskó Mihály. a zsidó házasnők három legszentebb törvénye. Krausz ny. Slov. Löwy M. (1885. Magyarok hazatelepítése. A zsidóság Messiása és a kereszténység megváltója. Örömhang. Gyakorlati tájékoztató a II. aug. Izr. zsidók kivándoroltatása. 1906. zsidótörvény alapvető rendelkezéseiről. Bp. Bp.

Zsinagógiai beszéd. Magyar élet. Kohn. X Kóbor Noémi. Lauffer és Stolp. Regény. Universitats Buchdruckerei-1838. Knöpfler Sándor. Herm. 100 magyar és német dal gyermekek számára. Az élet alkonyán. Csak keresztyéneknek a zsidó kérdésről. Grill Károly. A csillagok felé. Ki a gettóból. 1939. 2 köt. Pest. 1936. Zilahy Sámuel. A bolsevizmusról a bolsevizmus alatt. Budapesti Skót misszió. Sylvester ny. 1852. Bp.. Hogyan fogadjuk és hogyan hálálhatjuk meg az egyenjogúsítást. Bp. Nagel Otto. 1937. Kohn Sámuel. R. K. Egyedül vagyunk. Magyar szépirodalmat pártolók. Jeruzsálem pusztulása. Madách ny. k. A zsidó nép jövője. Skót misszió sorozat 1. J. Regény. Kohn Sámuel. Sylvester ny. Idegenek. Franklin-Társulat. Kohn Dávid. 1936. Wie haben wir unsere Emancipation auf-zu-fassen? Festpredigt. Sátoraljaújhely. 1901. Mi az igazság? R. A jámbornak halála. Pest. 2 köt. 1919. X Kóbor Tamás. A zsidókérdésről. 1918. Ansichten über den jüdisch-religiösen Beschnei-dungsnot.-ból. Knöpfler Sándor. Alkalmi beszéd. Pest. Schilderung der Schreckenstage zu Alt-Ofen durch die verheerende DonauUeberschweinmung. * X Kóbor Tamás Budapest. Garai ny. Bp. Kohn Dávid. C. sz. X Kóbor Tamás. Sam. febr. Bp. Mit einem einleitenden Vorwort von Franz Ney. 1868. febr. Klny. Viszsaemlékezések. 127 . 1896. 1894. 1908.Knight György. ung. Bp. Száz új magyar dal 5—10 éves gyermekek számára stb. 1911. Bp. Regény. Kohn Sámuel. 1939. Kocsis Géza. Geibel. Kóbor Noémi a leánya. Hamupipőke őnagysága. A magyar tudományos Akadémia által Dóra-díjjal koszorúzott pályamű. március 15-én tartott. Regény. Knight György. Mi lett belőlem. 1853. Nyílt levél Führer Ignácz úrhoz. Corvina ny. Bp. Bp. Aus dem Häbraischen fret übersetzt. Légrády testvk. Visszaemlékezések. Kohlmann J. Oien. X Kóbor Tamás. 1880. 1890. H. X Kóbor Tamás. hitközség. hitközség zsinagógájában 1880. Kohn Sámuel. Kohn Kóbi. Szigetvár. März 1838. 1877. 1868. A kétarcú szabadkőművesség. X Kohn. u. 1848. Kohn Sámuel. Ein Mannwort in der ernsten Zeit an das jüd. Sam. Bp. Regény. Heller K. 1878. Bp. Kohn Elieser Hirsch. Gyula. És tedd rá éltedet. Regény. 1858. Corvina ny. 15. 1922. Müller. Pesth. Bp. Emlékbeszéd Kossuth Lajos felett. Izrael bajnoka. X Kóbor Noémi. 1869. Békés-Csaba. Hatvan év multán. Egy őszinte hang a Kongresszus után. Kurzgefasste Geschichte der izraeütischen Nation bis auf die heutige Zeit. Kaschau. Kohn. Színmű.-csabai „chewra kadischa” által a millenium és a recepció megünneplésére rendezett istentisztelet alkalmával 1896. 1920. A budapesti izrael. — Neuer Liederkranz stb. Zsidó Szemle. Volk in Ungarn. Miben egyezik a zsidó és keresztyén vallás? Skót misszió sorozat 3. Kóser élezek. elemi tanodákban és kisdedóvó intézetekben — 100 deutsche und ungarische Lieder für Kinder und Familienkreisen stb. 1870. Ofen. Weisz M. Bp. Was haben die jüngsten Vorgange innerhalb der ungarischen Judenheit zu bedeuten? Pest. 8. Bp. E. Kohn Ottó. Pesth. Franklin-Társulat. X Kóbor Noémi. Gyula. Bp. Új dalkoszorú. A gabona-határidöüzlet. Bp. Franklin-Társulat. 14. adomák és fáin gondolatok. Löwy M. Klny. 1920. Kóbor Tamás. Kohn Ármin. 1911. A magyar nemzeti múzeum könyvtárának héber kéziratai. 29-én. Budapesti skót misszió. Bp. 1868. Bp. M. családi körökben. Franklin-Társulat. Légrády testvk. F * Eredeti nevű Berman Adolf. E. am 13. Löwy E. Izr. Ifj. 1939. 1938. melyet a b. Kohn Dávid. Deutsch und hebräisch. Kóbor Tamás. Regény. Szerző. Magyar Könyvszemlé-ből. és tsa. Hármas érzelem. Emlékbeszéd Cremieux Izsák Adolf fölött. Dobay. Franklin-Társulat. X Kohn. 1934.

1882. Pécs. melyet gróf Batthyány Lajos eltakaríttatása alkalmából tiszteletére rendezett gyászünnepélynél a székesfehérvári zsinagógában 1870. Kohut Sándor. Forradalomról forradalomra. Bp. Bp. Kohut Sándor. Kolozsvári Balázs és Kun Béla. Kohut Sándor. dogmatikájuk és irodalmuk. imolában. Eredeti neve Katz. 1880. Számmer P. Zsinagógái beszéd. Az új korszak. Kohn Sámuel. Kohut Sándor. tartotta 1882. Pest. F F * 161 Német nyelven 1894-ben. ny. tartotta 1882. Hoitsy Pál. C. főközség templomában tartott. Kovács Pál. Bp. 1876. nov. Móricz Pál. Klny. Komlós Aladár. A mai zsidó ifjúság problémája. Komlós Aladár. melyet 1875ben b. Komjáthy Béla. 1882. 1881. 1760— 1852. 1875. évi deczember 23-án Nagyváradon a Czion templomban Kohut Sándor. Hollósy Jenő kvny. A szombatosok története. Bp. Laszky É. Emlékbeszéd. május 10: Pécs.. Dunántúl egyet. Védbeszédek politikai sajtóperekben. A kútforrás.) újév első napján stb. Nagyvárad. Kohut Sándor.. a székesfehérvári izrael. R. A zsidók világuralma. Ford. Laszky A. A zsidók története. Nagyvárad. Fekete B. Pécs. decz. Libanon füzetek 2. Scháffer László.Kohn Sámuel. Zsinagógái beszéd.. Ritual-Mordprozesse. Prágai Ghettó-képek. Kohut Sándor. Kolodny. Laszky Ármin kvny. A félreismert Izrael. Történeti párhuzam. Történelmi tárból. Kohn Sámuel. Én. Athenaeum rt. Eötvös József halálának IV. Rudolf korona hercegnek. hitközség elöljárósága. Kohn Schwerin Götz bajai és bácsmegyei főrabbi. Templomi beszéd. Történeti kép. Laszky Ármin kvny. Izr. 1913. Bp. ny. Mit tegyünk az ellenünk intézett támadásokkal szemben? Ünnepi beszéd az 5641. Pázmándy Dénes. Nyugat. 5-én a „Czion” templomban főrabbi Nagyváradon. 1939. Bp. Zilahy Sámuel. Athenaeum. 1884. 1883. fia. Bp. Pannonhalma. 1889. Istóczy úr figyelmébe ajánlja Kohut Sándor. Industrie. Kolgyári C. Abner s Batthyány. ifj. főrabbi Nagyváradon. Titusz. Az ó. Singer és Wolfner. Grimm G. 161 Az új magyar líra. Bp. tartott. Pantheon. Kohut Adolf. Írók és elvek. melyet az egyenjogusítási ünnepély alkalmával január 19. Hoffmann és Kronowitz ny. 1881. 1881. 1899. Kokas. 1870.. Endre. Különös tekintettel * Péchi Simon főkancellár életére és munkáira. 18-án a Czion templomban Kohut Sándor. Emlékbeszéd. Löwy M. biz. kvny. E. Székesfehérvár. 1881. 1881. A Talmud és a középkori rabbinusi tekintélyeknek a „Goj”-ra vonatkozó egynéhány állításáról. 1868. Kohn Sámuel. jún. évfordulóján a pécsi zsinagógában. Debrecen. Szalay Imre és Verhovay Gyula védelmére. Kohut Sándor. A biblia befejezésétől a jelenkorig. 1884. Stefánia hercegnővel való házassági egybekelése alkalmából a pécsi izr. Hentaller Lajos. Régi és új pogányság. Nagyvárad.és korrajz. 1930. Nagyvárad. A zsidók története Magyarországon a legrégibb időktől a mohácsi vészig. Héber kútforrások és adatok Magyarország történetéhez. 1937. és fia kvny. Wilckens F. tartotta 1882.és újkori József élettörténeti párhuzama. ZUahy Sámuel biz. biz. Kászonyi Dániel. 1920. Nászünnepi hymnus. Bp. Libanon 1936. Az 1880-as évek irodalmi élete. Élet. Irodalmi tanulmányok. Izr. Kohut Sándor. hitközség. Bp.. Mose. Hitszónoklat. Tanulmányvázlat a történet és a jelenkor vívmányai alapján. Budapesti Hírlap ny. (1880. Mi a Talmud? Hitszónoklat. Kohn Sámuel. Wien. Berlin. Kohn Zoltán. Kohut Sándor. Nagyvárad. Katzburg 3. 10-én tartott. Kohn Sámuel. Athenaeum rt. kvny. 128 . 1927.

2 köt. Egy zsidó fiú története. Gemeinde Pressburg. 1940. Kondor Bernát. 1931. É. Ant. IMIT. izr. Gerő Viktor. August 1825. Bp. Mi az igazság? R. Ein lyrisch-didaktisches Gedicht. tanítóegyesület. Igazi neve Komlós (Katz) Aladár. Garami Ernő előszavával. Bp. Kósa Miklós. A nyilvánosság elé: A világhírű Hermann Antal egyetemi tanár zsidó vallású első felesége és Cs. * Id. S. (Das Buch des Braven. Klny. A legveszedelmesebb szédelgés. „Munkások” kvny. Kormányfő tanácsosok albuma. Th. Komlós Aladár. 1936. X Kornfeld.) Bp. Világosság rt.X Komlós Aladár és Vihar Béla. Jacob Chaim. Agitátor-élmények. Glóbus ny. o. Pesti Lloyd Társ. o. 1886. Franklin-Társulat. András L. Emich G. Kóró Imre. Jósa Aranka. előszavával. 1940. kiad. 1942. Dargerichtet von der. Sándor. Kornitzer Lipót. Gerő Viktor. A kincsőrző fa. Székes-Fejérvár. 1937. 1939. Kont A. Rede des Grafen Mailáth. Jókai ny. Károlyi. 1825. Kommunizáljuk-e Zsófit? Oktató írás a szabad szerelemről és egyről másról. 164 Eredeti neve Reich. Konkoli Thege Pál Az 1840-dik évi országgyűlés. 1861. X Kompert. Kispest. F F F F F Valódi neve Klein Jenő. Kósa Miklós. Dolgos— Várady A. Hungária ny. Bp. A kereskedelem megújulása a bolseviáda után. Szeged. Hová? Mivel? Hogyan? A zsidóvagyon és a zsidó kitelepítés Magyarországon. Bp. Moritz. uott. ** Korszerű magyar gondolatok.és árnyképek a magyar pénzvilágból. Szerző. Bp. Chorin Ferenc—ifj. Durchlaucht dem Fürsten und Herrn Joseph Pálffy von Erdőd. Strauss. utóda. Bp. Kolozsvár. — 9.. Zeitgemasse ungarische Gedanken. amit tudni illik és muszáj is az asszonynépnek. Ford. Politika oh! Megtörtént események. Der Dichter. Zsidó mesék és elbeszélések. Minerva.-ből. X Komor András. vitéz József Ferenc főherceg. 1887. Bíró M. Sefer ha-Jaschar. 1933. o. 163 Zsidók a válaszúton. 1929. Fischmann S.. Magyar Cionista Szövetség. ny. J. Phöbus ny. Nagy magyar értékeink — ahogy fiaik látják. lásd Gelléri Mórnál. (Presov). kvny. rt. 1942. 1937. 1927. ny. Pantheon.. és kiadó Haudek Károly és Weichert Béla.. Bp. „Az asszimiláció kora”.. Magyar bajok. Valóság és ámítás. 1819. Bp. R. 2 köt. bei seiner Installation zum Ober-Gespan der Pressburger Gespanschaft am XVI. Cionista életszemlélet. Korein Dezső. báró Korányi Frigyes—báró Korányi Sándor 233— 236. X Kornfeld. Ford. kvny. Széchenyi irod. évk. Koral Álmos 164 Az arányosítás. Orsz. 1882. Árpád ny. Komlósi. Korna. Csaba. n. Ghettó-történetek. ** Zsidókérdésről 1—41. Klein V. Bp. Komoly Ottó. Wien. Morvay és Mérei. R. Chorin Ferenc 97—104. Aranyemberek. 162 Komlós Jenő. Pécs. Bp Népszava. 1919. die Emancipation der Juden in Österreich-Ungarn betreffend ins Hebräische übertragen. R. (Szerk. Szerző. izr. 1920.. 1940. Bp. Bp. Szerző. Szerző. Apák és fiúk.. Sz. Bp. — 12. a magyar irodalom és a zsidók. Írói álnév. Bp. És az igazság? R. o. biz. Festgedicht Sr. Forradalom és emigráció. Dr. Pest. 1920. Sátoraljaújhely. Kondor Bernát. ny. Vázsonyi Vilmos—Vázsonyi János 453—462. 1923. ny. * Kornitzer Béla. 163 162 129 . 1943. Székes-Fejérvár.) Lemberg. Regény. Mi az oka a zsidógyűlöletnek? Az elfogulatlan keresztény közvélemény felvilágosítására írta Korein Dezső. Pressburger Ghetto-Geschichten und Gestalten. kiad. Moritz. Faragó ny. X Kompert.2 A zsidó fájdalom könyve. Ráth Mór 1847. Trattner.. Pest. R. Séta egy kis kézilámpással a numerus clausus Korcsmáros Nándor útvesztőjében. 1928. I. 1936. Dunántúl pécsi egyet. Bp. Bp. Korcsmáros Nándor. Kontra Győző. Brünn. Közoktatásügyi népbiztosság. Garai ny. Fény. R.

Kovács Károly. X Könyves Tóth Kálmán. Kőhalmi Béla. Körmendi Ferenc. Frankfurt am Main. Goldstein Számi. Bp. 1861. Der Antisemitismus in Ungarn. R. Held János kvny. 1922. Kölcsey Ferencz. 1939.) Königsfeld. Gergely Janka. 1921. Siegfried. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Sajtóviszonyok Magyarországon. Bp. Hajdúböszörmény. 1932. das Bürgerrecht erteilen? R. Szabadkőműves emlékeim. 715 Via Bodenbach. Körösi József. Bp. Heckenast G. Können wir den Juden ohne Gefahr. Én. 1861. 1920. Athenaeum. Méhner Vilmos. Krakauer Salamon. Rebeka. 1934. Magyar könyvkiadó társaság. (41. Iránycikkek. Kosmos. A vigécek. Magyar zsidó Oklevéltár IV. Értelmiségünk nemzeti jellegének biztosítása. Szerző. 1911. Ind. kvny. A Jó Alkotmány és Zsidó Emancipatió.) Magyar mesék és ifjúsági olvasmányok 27. köt. Bp. 1934. Prédikátzió. Kovács József. Bp. Falusi történet a magyar nép számára. Eredetileg Orosz Ábrahám. 1882. Én. kiad. Hoffmann és Tsa. Magyar Tudományos Akadémia. népszámlálás szerint. Szerző. Coloman. Die Geschichte des Volkes Israel. Száz faintos zsidó adoma a legjavából. Kovács Alajos. Bp. 1919. II. Mulattató és hasznos olvasmányok 73 sz. Kovács Ernő. A zsidóság térfoglalása Magyarországon. Új Igazság könyvtára. Fasizmus — hitlerizmus. Bp. *** Az első magyarnyelven megjelent zsidó templomi beszéd. R. Zsidó magyarrá nem lehet. 1925.. Könitzer. Bp. Willi és Trurnit. Kovrig Béla. Zsidó adomák. 1903. A zsidókérdés mint világprobléma. Bp. Bp. A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében. 1884. Kellner E. melly tartatott ujjonnan épült templomunk fölszentelése *** alkalmatosságával Nagy-Kőrösön. sz. Saphirs Prosastil. Hajdúböszörmény és Vidéke kvny. Regény. Ábrahám. Minden munkái. 1938. Új államfelfogások. Krisztus és a zsidók. Pester Buchdruckerei. Zenéjét szerzetté Barna Izsó. Athenaeum. R. Krafft. Bp. Landerer u.) Pest. Eredeti fővárosi életkép dalokkal 3 felvonásban. Zwinger Vrlg. (Külső címe: Güt sábesz. Közhasznú könyvtár 71. Heckenast. Kövessy Albert. 1937. tasnádi. Regény. tasnádi. Biró Albert. Mit olvassunk a szocialista irodalomból. Kovács Alajos. Lili.-ből Bp. Athenaeum rt. Adalék a pozsonyi zsidóság későközépkori gazdaság történetéhez. A boldog emberöltő. Pantheon. Városi ny. Bp. Kóser csöppek. A szatmári adózó nép állapotáról. (NagyKárolban 1830. Gyurian József ny. Heliar kvny. A budapesti kaland. ** X Kövessy Albert. Bp.. 1920. 1938. 1848. ** 130 . kölcsei. Pest. 1926. Baráti körben elmondja a kis Kohn. Zsidó adomák. 1865. Radó ny. Regény. Bp. Hornyánszky V. — társadalmi szemlélet és politika. Szeged. 1934.Kóser adomák Izrael népének. Kovács Alajos. Hansgeorg. Klny. Stephaneum ny. Bp. Bp. Pest. Szeptember 7-ikén 1817. de élvezhetik a gajok is. tasnádi. X Körber. Kováts Ferenc. oldaltól. Weltentscheidung in der Judenfrage. o. Bp. Eugen. ügyvédtől. Pest. Nemzeti Élet. Glóbus ny. R. Bp. 1912. Bp. 1818. az új honpolgár Bp. Pesth. kvny. Dresden. A magyarországi vörös rémuralom diktátorai. Ford. Der rote terror in Ungarn. sz. X Körmendi Ferenc. a szegény zsidóleány. Uránia ny. Ruth és a harmadik birodalom. Bp. Budapest nemzetiségi állapota és magyarosodása az 1881. Kösterich. 1932. Krajcsovich. Rényi K. Bp. Der Endkampf * nach 3000 Jahren Judenherrschaft. 1934. (Isten és Sátán örök harca. F F F * Magyarország 163—176. Kovács József. Kósere snókesz.) R. Körözsy Béla. Athenaeum rt. ny. X Körmendi Ferenc. Kovács József. 2. köt.

Hegedűs és Sándor ny. Magyarországi régiségek a Talmudban. Pest. Pest. Die Vorgeschichte des Zusammenschlusses der Sozialdemokraten und der Kommunisten.) 1843. 1937. 12. 1859. Biró M. Einige ernste Worte an die schreibenden Juden-feinde. Die Juden in Ungarn. Krausz Simon emlékiratai. Közoktatásügyi népbiztosság. Die grosse Synode. Pesti Ferd. Charakterskizze. Bp. 1919. Vörös Újság kvny. Krausz Sámuel. Kun Béla. wie sie handeln und wandeln. kvny. I. úgynevezett zsidótörvény magyarazatos szövegű kézikönyve. Engel ny. Leipzig. 1938. 1861. és bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Krausz Sámuel. Bartalits kvny.Krausz Bernát. Auf was gründet sich der Judenhass. Krejcsi Rezső. Bp. Lásd Deutsch Gábor címszónál. Gyöngyös. Az izraelita autonómiáért. Dia Aufgabe der gesétztreuen Juden im vereinigten Vaterlande. Athenaeum rt. 1908. Milano. Nagyvárad. Krausz. Sigm. 1932. Pest. A magyar képviselők üdvözletéül az 1861. Pest. 1919. 1919. Krüger Aladár. Krausz. Kommunisták magyarországi pártja. országgyűlés megnyitása alkalmából. Volkskomissariat für Kultur. Spitzer S. Kun Béla. Kun Béla. Egy izraelita szózat. Pest. Hungária kvny. Kronenfels. Szerző. Spitzer Mór előszavával. ny. 1862. Életem. Kun Béla. Proletár kultúra. Bp. 1919. Szent László ny. R. Lampel R. 2. Moszkva. Hitehagyás és kommunizmus. Pest. Bevezetéssel ellátta és átnézte Krüger Aladár. Pfeifer. Kun Béla. Mit akarnak a kommunisták? Kommunista könyvtár. 1896. A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló. Ein Wort zur Zeit. Krüger Aladár. Ki fizet a háborúért? Kommunista könyvtár. Kun Lajos. proletárművészet. Verband der deutschen Gruppe der Kun Béla. Krausz Simon. Kraus. a párisi Commun magyar vezére. Bp. Jahrhundert zu Ofen geblüht haben soll. Krausz Vilmos. 165 Was wollen die Kommunisten? Moskva. Kun Lajos. Frankel Leó. É. Pesti kvny. n. A zsidóság egyesülése! Két felekezet-e a zsidóság? R. Komárom. Radó i Izidor kvny. G. Bp. május 29én tartott kögyülésén. 1918. (Lauffer Vilmos. Község-kerület 1899. Bp. 1919. 1919. Renger'sche Verlag. Kun Béla. 1919. A zsidó Mikszáth Kálmán munkáiban. Magyar-Zsidó Szemléből. Historischer Versuch über das erste Jahrhundert des Thalmudismus von Herrn Rabbi Lőw. russischen kommunistischen Partei. Bp. Kié a föld? Kommunista könyvtár. Klny. F F 165 Eredeti neve Kohn. Bp. 1910. 1920. Hollóssy ny. Sigmund. A sajtó a modern kor Napóleonja. 1848. Sigmund. A veszprémi zsidóság múltja és jelene. 1870. A kereskedői tisztesség. évi Sevuosz második napján. Kun Béla. Beszédje az izr. Bp. Sigmund. Krausz Mór. R. (5676. A proletárdiktatúra és a tanítóság. 1861. Lásd még Az egység okmányai címszónál. Kun Béla. Bp. Kriszháber Adolf. La classe operaia ungherese sotto il terrore bianco. die im 16. Sajtóröpiratok I.) Debrecen. Krausz Zsigmond. 1893. É. Avanti! 1920. Kertész J. F. Krausz. 166 Kunfi Zsigmond. Bp. Karcag. Bemerkungen über eine magyarisch-judische Gemeinde. Veszprém. Magyarországi Kommunista párt. Hunnia. Közoktatásügyi Népbiztosság. n. Krausz. Bp. Krausz Sámuel. A magyarországi munkásság a fehér terror alatt. Cserépfalvi. Héberből ford. Dokumente der Einhcit. Magyarországi kommunista párt Vörös Újság kvny. R. ihr Ursprung und ihre Wirkungen. Einleitung von Jacob Weltner. Talmud életszabályok és erkölcsi tanítások. 131 . stb.

n. In jüdischer Mundart gehalten in der sogenannten Meiselschule zu Prag. n. In das Deutsche übersetzt von L**** T**** H. Magyar Regényírók képes kiadása. Nikolaus. Bp. R. 169 Lipótváros. munkásdalok és szavalmányok. Pegasus Verlag. 1757. X Lacretelle. Ny. az úgynevezett ó és új oskolában. Lassalle Ferdinánd élete. 1926. 1906. F F F F F Benedek Pál. É. Pest. napján 1756.X Kuthy Lajos. und 1867. X Langenscheidt Paul. auf den betrübsten Todesfall weiland Ihrer. 1844. Prága városában az ott lakozó sidóságnak fő rabbintól Landó Ezékieltől följegyeztetett és az Istennek szent tíz parantsolatjának. 1922. 1880. Két világ. Világosság rt. Trattner— Károlyi. n. Pest. 1919. Lassalle Ferdinánd. Sr. Gotteshause zu Zenta. Die geistige und soziale Entwickelung der Juden in Ungarn in der ersten Halfte des 19. Irodalmi és újságírói működésének minden megnyilatkozása jellegzetesen zsidó. Grafikai int kvny. Eredeti neve Kohn. Bp. Hazai rejtelmek. Lábay Gyula. 1883. R. Dissertation. Humorist. Ny. Maj. Judenfrage 1848. Vígszínház. 1931. Márkus Samu kvny. 1868. Kuttna. n. Hasonszenvi vények T. A „Népszava" alapítója. kvny. Ferdinánd Lassalle. Lakos Lajos. 168 Lakatos Gyula. Ráth M. Egy zsidógyerek története (Silbermann). Landler Jenő. Wien. 1877. im izr. A váradi zsidóság története. Kritiker. és ny. Kritiker. Pest. 170 (a Pesti Magyar Kereskedelmi) bank elnökének ünneplése az intézet Lánczy Leó kötelékébe történt belépésének 25-ik évfordulója alkalmával. Bp. 1855. Munkáskönyvtár. Jahrhunderts. 2 köt. Posonyban. Bp. Trauerrede. Nagyvárad ny.) Igaz leábrázolása ama nagy és iszonyú sidó átoknak. Pressburg. L. — Uaz. Bp. vagy úgy nevezett Thórának szekrényéből kivétetett. Az ellenforradalom története.. Müller János plébánosnak. Ford. Galilei kör könyvtára. É. 168 A plébános szerző a magyarságot a zsidóktól származtatja. Saphir als Mensch. Bp.Druck. Dick Manó. Gámán ny. Hirschfeld'sche . Landau. Rohlings Pamphlet: „Der Talmudjude. A magyar nemzet eredeti hona. 167 Igazi neve Mayer Jakab. Jacques de. Fazekas Sándor. Somogyi Béla. Langsfelder S(alomon). (Landau Ezékiel. 10. Berlin. (Hermann). 167 X Külföldi Viktor.). Sztrókay Kálmán. mely karátson havának 22. 30. X Lakatos László. 1845. Dezember 1780. M. Regény. 1882—1907. Franklin-Társulat. 1934. (Landau Ezékiel. Zilah.. kvny. den 10. Die sanktionierten Statuten und Beschlüsse. Journalist und Redacteur. Bp. M. László.. Pesth. 1912. Élet ny. G. 171 Igazi neve Feist Lasal. mindnyájan egyért. 171 Mi az alkotmány? Ford. É. Cohn gróf. Predigt zur Geburtstag. Franz Joseph I. Nagyvárad. n. Szabadság-költészet. Világosság rt. 170 Eredeti neve Lazarsfeld. Ford. Erwiederung auf Dr. Kegel Miksa. Majestät Marien Theresiens. Landau. Regény. 169 Eredeti neve Kellner. n. Láng Fülöp. Lassalle Ferdinánd.” R. 1846. Szocialista agitációs írások. Munkásprogramm. Leo Raphael. Hatvany Lajos. Korvin testv.. 1918. Bp. 166 132 . Színmű. Nagyszámú társadalmi problémákkal foglalkozó írása jellegzetes megnyilatkozása a szabadkőműves-forradalmár zsidóságnak. és ujságváll. Wien. 2 köt. Egy mindnyájunkért. Ford. Landes-Kongress der Israeliten in Ungarn und Siebenbürgen. Bp. Weszely Ödön bevezetésével. Regény. Tettey és tsa. Sirokauer Alfréd.

Bp. Bp. (M. 1935. Pallas ny. és ny. Leitner Mihály. Palesztina. Bp. Zsidók keresztény álarcban.. Tábor. Vigilia könyvek. Pest. A zsidóság. A lengyel zsidó. Bp. 341. 1918. A waterlooi csata. Bp. Warasdin. Vígjáték egy felvonásban. 1942. Willkommenes Wort an den hochgeborenen Herrn Grafen J. Jakab. A tegnap. Új sorozat. Julius. Lendvai István előszavával. Genius. É. Matkovich Lajos.X László Zoltán. ** 133 . Ford. Müller Károly kvny. 1918. 1879. Bp. X Le Fort. G. Szövegét Erckmann—Chatrain után írták Léon Viktor és Batka Richárd. Bp. 1895. Leroy-Beaulieu. Lendvai István. Eredeti neve Lobovits. ** X Lengyel Menyhért. Bp. Bp. Vidor Dezső. 1 Bp:. Joseph.) R. Bp. (1919. A világnézet és nevelés feladata. Központi Sajtóvállalat biz. Latinca Sándor. J. Lengyel Lipót. Lampei R. Erdődy. B. Bp. 1866. Saphir. E. (Renaissance színház. Pallas ny. Der Numerus clausus in der Weltgeschichte. Rózsa Kálmán és neje. * Légrády Imre A kommün fogságában. Mezőberény. Bp. Biographien berühmter Israeliten. 1882. Wien. Leitner Rudolf. Samuel Zilahy. Hungária ny. n. 1834. sz. Szerző. 1838. Pfeifer. Die Judenpolitik der österreichischen Regierung in den Jahren 1848—1859. Ford. Bp. 1937. A Lenin-fiúk véres munkái. Jóslatok és tanulságok.. évf. Franklin-Társulat. Bp. Németből ford. Népies dalmű 2 felvonásban. Pallas ny. Mit besonderem Hinblick auf Ungarn. április 16—május 2. Élményeim a bolsevista Oroszországban. Das Judentum in seiner Vergangenheit und Gegenwart. Látó László. Lázár. Lazarus. Írta egy szemtanú. A vérvád átka alatt. rt. Katolicizmus és zsidókérdés. H. Reményi Ede regényes élete. *** Eredeti neve Lichtschein. Franklin-Társulat. Von H. R. Baltha János kvhy. Olcsó könyvtár. Leidens und Freudensgeschichte eines kleinen Journalisten in Grossen. 1896—1897. Olcsó Könyvtár. Ford. 1896.) Bp. Háború az uszító sajtó ellen. Über die Haupthindemisse der mangelhaften Bildung der Juden und Zigeuner. 1942. Bp. Légrády testv. 1927. Ford. M. Kritikai tanulmányok. társaság. Berlin. R. X Lázár István.) R. Bp. Lendvai Rezső. Klein J. Pester Buchdruckerei A. G. n. Olcsó Könyvtár. R. Otto Hentze's Verlag. 2. Laurenczy. Nep. A zsidók és az antisémita áramlat. oder Mosen Goldwolf Rubin. Zenéjét szerzetté Weis Károly. Léderer Ábrahám. Lépes Andor. Ijjas Antal. H. Bp. 1930. rt. Le a szabadkőművesekkel! (Anti-szabadkőműves. X Lessing. 1914.) R. (Ballá Aladár—Batthyány Tivadar gróf—Sümegi Vilmos—Rassay Károly—Drózdy Győző—Rupert Rezső. Von Pharao 1650 vor Christi Geburt bis zum Gegenwart.) 1924. Ónossy. Bp. Drámai költemény. 7. A harmadik Magyarország. A zsidók. Pázmány Péter irod. Max Bading. sz. 1902. Bp. — Uaz.) Szerk. Pressburg. Sternberg és tsa. a ma és a holnap. A gettóból jött pápa. Ostermann. Zichy Antal. (40 füz. Bp. R. Lendvai István. X Lessing Gotthold Ephraim. Gertrud. Lugoj. F F F * Eredeti név Pollák. 1880. 1894. Uott 1898. 1922. kiad. 1935. Leitgeb Imre. Léon Viktor és Batka Richárd. Léb A. K. A vörös Számum. Légrády testv. Judea és Israel története a babyloni fogságtól fogva egész a jelenkorig. Simonyi Jenő. *** Lestyán Sándor Repülj fecském. ny. 1924. Lázár Lajos. 1896—1900. Kossuth Lajos álarcában. Leitner. Die Leiden und Verfolgungen der Juden und ihre Beschützer in chronologischer Reihenfolge. Felhívás a zsidósághoz. ny. Regény. Josef. Mérnökök nyomdája. rt. 1920. Lázár Béla. 1921. der königlichen ungarischen Staathalterey Rath Bey seiner Introduction als Administrator. 914—915. 1920. I—III. Letteris. R. 72. Bölcs Náthán. Husvéth—Hoffer ny.

Magyar Hétfő. die Civilisation und die Gerechtigkeit vom Standpunkte der jüngsten Vorgange in Tisza-Esslar aus betrachtet. Ch. Adolf Alkalay. Világosság rt. nagykálnai. A Gömbös-kormány tevékenységének rövid bírálata. A zsidóság melyik pártjához csatlakozzunk? Egyházi beszéd. Wolf.-ból. F F * ** Héber nyelven. Levatich László. 1924. (Das Buch Ester. kvny. Bp. Erdély vallatása. Liebermann S. Liebermann. nagykálnai. Levatich László. Bp. Bp. Maj. és fiai kvny. Szerző. Megújhodás könyvtár 1. 1934. Franz. Friedrich. 1899. Gust. K(arpel). 1913. 1918. Wajdits J. 1939. 1938. Paris. R. Lapkiadó rt. 1938. Uott. forradalom. Sándor. Milyen zsidótörvény kell a magyar népnek? R. Ne felekezetieskedjünk! R. Sárospatak. Held János kvny. 1922. Ford. Bp. Bp. Lichtenstein J. Held János kvny. Dózsa Endre stb. Held János kvny. 1860. Pressburg. kiad. MOP. Liebig. Bibliographisches Lexicon der gesammten jüdischen Literatur der Gegenwart mit Einschluss der Schriften über Juden und Judenthum. Hornyánszky V.s viszonyaikról s az innen származható joggal követelt emancipátiójuk. 1881. Bibliographisches Lexicon der gesammten jüdischen Literaitur der Gegenwart und Adress-Anzeiger. Linksz Izsák. Heckenast. 1908. Ch. Lichtheim Richard. Bp. Bp. 1935. Bp. A magyar zsidók és a magyar föld. Wien. Lippe. Die Zigeuner und ihre Musik in Ungarn. Bp. Held János kvny. Lippe. Der Talmud auf der Anklagebank. Pécsi irod.és jelenkori helyzetök. Franz I. Przemysl. Lichtenstein J. 1904. zsidótörvényre? A II. Deutsch bearrbeitet von Péter Cornelius. Lichtenstein J. Lichtschein Lajos. Lévai Jenő. Pressburg.) R. „Limiting Jewish participation in the cultural and economic life. D. Pest. R. Szerző. Éhség. Pécs. Magyar Hétfő. Pécs. 1919. árulás. A zsidó Palesztina felépítése. Pressburg. Nathan. Lichtenstein J. Ch. Zwei Briefe oder was ich eigentlich will. Zsidók tükre. Éhség. és kvny. Máramarossziget. Wien. Wien D. Miért van szükség III. 1918. Londoni vallásos traktátus társaság. Indication of the bili. 1935. rt. Löwy. Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség. ny. Photographien aus dem ungarischen israelitischen Kongress. Grosse Andacht auf den Tod Sr. Szerző. Löwy et Alkalay. Die Menschenliebe. 1869. Lévai Jenő. Liebknecht Vilmos. ny. Tyrnau. Eredeti neve Lichtschein. 1835. zsidótörvény árnyoldalai. kvny. A zsidókérdés megoldása. 1907. 4. Miért kell adórendszerünket átszervezni? Klny. R. A Cél 1939. Magyar Hétfő. 1866. Ref. 1891. Lippe. Liebermann Manó. Lippe. Bp. Székely Imre. 1938. Bp.. Jean de. Herzfeld und Bauer. 1919. Hinterland. Liszt. Lévai Jenő.Levatich László. D. Lippe. Bernády György. Kérelem a zsidó olvasóhoz. Népszava. 1886. Ch. főiskolai ny. Magyar fajvédők a hitlerizmus bölcsőjénél. Lichtenstein J. Magyarországi Cionista Szervezet. in der Synagoge zu Pucho. Éhség. Kucsera Gyula főbiz. Klny. Somogyi Béla. Szibéria. Két levél. Kolozsvár. Wahrheitsgetreue Darstellung des * (tendenziösen) Tisza-Eszlárer Prozesses. Lichtheim Richard. Glóbus ny. 1935. Bitsche. Levatich László. Ligneau. D. A Cél 1935 évf. Pester Lloyd ny.. 1912. 1883. D. Kaufmann Á.-ból. Három esztendő mérlege. Bp. Bp. Bp. nagykálnai. nagykálnai. 1933. A zsidók közép. ** Ligeti Ernő. évf. Lévai Jenő. Lapkiadó rt. Makkabea könyvtár 1. Lippe. Mit akar a szociáldemokrácia? Ford. panama. Megilath Ester. Szerző. Hornyánszky V. 134 . Ford. Dick Manó. Tolra. Lukács Leo. Nagy-Kanizsa. Juifs et antisemites en Europe. Zsidókérdés Erdélyben?! Cluj-Kolozsvár.

Franz. 1843. Löw Immánuel. Tudjátok-e mi a jogrend? Hajduföld könyvtára 1. így nyírtok ti! Galantai könyvtár 14. A szegedi Chevra 1787-től 1887-ig. Löffler Jónás és Weiss Gábor. Nyolc beszéd. A zsidó nép története a világ teremtésétől a mai napig. Löbl Dezső. k. és tsa. Lovászy Károly. Ung. Löw. Julius M. Hungária ny. Hoheit des Herrn Erzherzog Joseph.. 1914. Liszt Nándor (Lisztius). 1885.. 1842. Traub B. 1808. 7. Leopold.. Trattner—Károlyi. Löw Immánuel. 1894. (Pécs. 1933. Szeged. és tsa. in der Synagoge zu GrossKanischa. Ant. Magyar Nemzeti könyv. Löw Immánuel és Kulinyi Zsigmond. 1837. (V.. okt. 1919.) 1843. (1902. Löv. Julie. 1937. Emlékbeszéd. 1889. Loewe. Breitkopf und Haertel. Reichs-Palatin. Szeged. Egy csendes ellenforradalmár megfigyelései. Unsere Freunde und unsere Feinde. Magyar nemzeti könyv. Bp. Sept. Löw Immánuel. Debrecen. Gibt es jüdische Ritualmorde? Graz—Leipzig. Szeged. 1903. Szeged. Löw Immánuel. Bp. Jókai ny. Emlékbeszéd. Szeged. rt. Liszt Nándor .. Rede am Geburtstagfeste Sr. Bp. K. 1840. Dallos Hanna rajzaival. 1923. 51. stb. rt. Mai. Löw Immánuel beszédei 1874—1899. Lob. Kétszáz beszéd. 1919. Nouvelle édition. Gyászbeszéd. 1896. Platzer. Des Bohémiens et de leur musique en Hongrie. Freistadt Ofen am 3. Traub B. Bp. 31. Liszt. 1886. 1901. Pesth. Jos. Bp. A Szegedi zsidó nöegyesület. Ny. Magyar Jövő ny. Lovászy Károly. Fővárosi ny. o. Bp. 173 1808. Leipzig. Löw Immánuel. Szeged. Löw Immánuel. Zsidó hitközség. Emlékbeszéd. Magyar Géniusz. 1919—1938. és tsa. 73. Szegedi zsidó hitközség. Vortrag. Löw Immánuel. Lisztius krokik. Die wirtschaftliche israelitische Köchin oder neues vollständiger Kochbuch für Israeliten. Héber és német szöveggel. Traub ny. 27. Altenburg. A föld. Löbl ny. abgehalten von der isr. biz. Löw Immánuel. Löw Immánuel és Klein Salamon. Szilágyi Dezső. Die Theilnahme treuer Unterthanen am Gebursttagfeste ihres Fürsten. Miskolc. Bristol kvny. Várnai L. Germania. ny. D. Bagó. Kiadja a szegedi Chevra-Kadisa. É. Fele se tréfa. Milleniumi beszéd. Alexander Czéh. Wien—Szeged. 1928. Lobgesang und Gebeth als ihre Majestat die Kaiserin Maria Ludovica die hungarische Krone angenommen. am 7. 174 Tisza-Eszlárról 67—99. Szeged. Pfújságok és pfujságírók. Majestat Ferdinánd I. 5. márc. Lovass János. Magyar Nyelvőr. Szeged. Gyurián und M. Löw Immánuel. Az ezredév. 1924. Pest. o. 1924. és tsa. Gyenge a szovjet. F F F 172 172 173 Antiszemita részei 31—41. kiad. Zokon ne essék. 1844.) Szeged. 1900. 2 köt.és lapkiadóváll. Kohut-Foundation. Száz beszéd. Perls Ármin. Zion. Wien. Emlékbeszéd. Ofen. Debrecen. Traub B. Gemeinde der kön. 1902. 1881. n. Kossuth Lajos. 1934. Schmid. A Löbl-nyomda hatvan éve. Szeged. aug. Löw Immánuel. N. Engel Adolf kvny. rt. 1914. A szegedi zsidók 1785-től 1885-ig.) Szeged. n. Löw Immánuel. Liszt Nándor. Ágai stílusáról és nyelvéről. Bp. o. 1896. o. o. Christian.Liszt. kvny. Tisza Kálmán. Albert. Warasdin. 135 . (1901. Hét oszlop. 56. R. ny. Par F. Leopold. Endrényi és testv. Von der israelitschen Nation in Hungarn mit grosser Feyerlichkeit in der Synagoge zu Pressburg gebethet. Traub B. Löw Immánuel. Rubinyi Mózes bevezetésével. 174 Loge.és lap-kiadóváll.) Szeged.und Bittgesang bey der Wiedergenesungs-Feier Sr. Jos. 1936. Nyilt levél a zsidó emancipatio ügyében. 1940. 1939. 1883. Löw. Zur Weihe der neuerrichteten jüdischen Hospitals in den Herzen unserer Mitbürger als Monument errichtet. 1935. Löw. Ágai szószedet. Die Flora der Juden. Rudolf trónörökös. S. sz.

Franciából magyarra fordítva és jegyzetekkel felvilágosítva. Elmélkedés. Homilia. 1868. Das Vermächtniss. Zsinagógái beszéd. Zur neueren Geschichte der Juden in Ungarn. 1847. Magyar zsinagóga. Az Isten feloldja bilincseimet. A halotthamvasztás zsidó szempontból. legkegyelmésebb királyunk V. Farsangi kabaré 2. Predigt bei der Feier der Wiedergenesung des Erzherzogs Joseph. Pápa. A ref. Tyrnau. A zsidó eskü múltja. gehalten in der Synagoge zu Szegedin am 13. Mai 1857. Szeged. tartott. Löw. Siegeslied zur Feyer des Friedens und der glücklichen Zurückkunft unseres allergnadigsten Landesvaters Franz I. das der hochselige Reichs-Palatin in Leben und im Sterben hinterlassen. Pest. Bp. Pest. 5 köt. Bp. Pápa. Klny. M. évk. Vorfeier des Kaiserfestes. Jelinek. 1900. Szeged. 1915. melylyel az egyenjogúsítási törvényt üdvözli . Weil. 1845. Löwinger Sámuel. 1848. Leopold. Aigner L.und Kulturgeschichte. Löw. Löwinger Sámuel. Löw Lipót. Herausgegeben von Immánuel Löw. Akadémiai felolvasás. Löw. melly fels. 1871. jelene. Druck der ref. (Löw. A. 1874. Aigner L. Megállapítva a Nagy Szanhedrin által. Mainz. Ofen. X Löwi Móni a népfelkelő. 1840. Zsidó valláselvek. Engel Lajos kvny. Blau Lajos élete és irodalmi munkássága. Szegedin. Leopold. évben tartatott. ápril hó 8-án az országgyűlés bezártakor. Löw Lipót. Löw. 1863. Löw Leopold. 1848. Palatins des Königreich Ungarn. Löwinger. Hauptschule. Löw. Ref. A zsidó nép szerepe világtörténeti megvilágításban. 1848. Hermann. mely 1807-ik év februárban Parisban tartatott. Alle Hilfe kommt von Gott. Löwinger Sámuel. 1868. 1847. Herz. Egyetem bet. Joh. Pest. kir. mellyet hazánk kegyes atyja. sz. Dr. Löwinger. Szeged. Áron Chorin. — Religions. Szerző. Druck der ref. Isidor Burch. Neuwald I. Franklin-Társulat. 1936. Bp. Bapt. Víg alkalmi jelenet kupiéval. Bp. Leopold. 1936. Die Schicksale und Bestrebungen der Juden in Ungarn. Löw Leopold. Löw Lipót élete és működése 1811—1911. Löwy. 1846. Bp. R. Sámuel próféta és Széchenyi István történelmi párhuzamban. Pápa. 1868. 1847. Franklin-Társulat. Felvilágosodott világosság. 1848. jövője. Eine biographische Skizze. Der jüdische Kongress in Ungarn historisch beleuchtet. Die Schulfahne. Leopold. Ferdinánd ő felségének születés napján Április 19-én 1845. Zsinagógái beszéd. 1846. n. főiskola betűivel. Löw Leopold. Ref. 136 . Joh. Dankgefühle meiner Nation. Pest. Palatins Ungarn. főiskolai kvny. Beitrag zur allgemeinen Rechts. Leopold. 1938. Jeremiás prófétának négy aranyszabálya a valódi hazafiságról. Kalendär und Jahrbuch für Israeliten auf das Jahr 5606. I. Löw. (Löw Lipót) Die jüdischen Wirren in Ungarn. 1932. 1889—1900. Emich G. főiskola betűivel. É. Leopold. Isten újat teremtett. Pressburger Ghettobilder. Ref. Predigt zum Gedachtnisse des Erzherzogs Joseph. Ludwig Engel kvny. Leopold. Pápa. mellyet a szegedi zsinagógában az 1860. Leipzig—Pest. Leopold. Löw. Szeged. főiskola betűivel. A ref. IMIT. Löw. évi május hó 20-dikán a Széchenyi gyászünnep alkalmával tartott.Löw. 1857. Löw Lipót. királyunk születés napján. Burger Zsigmond kvny. Pápa. Beitrag zur Zeitgeschichte. Leopold. Pápa. Klauzál Gábor fölött a szegedi zsinagógában a 1866. Aigner L. Leopold). Gesammelte Schriften. Jesajás korunk tanítója. 1866. Von Leon da Modena Redivivus. Versuch einer Statistik der Juden in Ungarn. augusztus 14. Az élet fája. kvny. Pápa. 2 kiad. Rényi Károly biz. Löw Lipót. tiszta erkölcsiség és buzgó hazafiság az izraeliták közti elterjesztésére. 1860. ihren edlen Beschützern unterthänigst gewidmet. Buda. Löw Lipót.-ből. Hauptschule. 1814. 1847. főiskola betűivel.

A zsidó honvéd. Die Talmudmoral. R. Mordakten der Juden. Bp. Luzsénszky Alfonz lásd még Szentesi Alfonz. Athenaeum rt. 10. Bp. 1938. Luzsénszky Alfonz. Pranaitis: A keresztények a Talmudban. É. Bp. Geburtstages Sir Moses Montefiore's. 1932. kiad. ny. 1905. 1911. n. A vereshajú. A zsidóság története a bibliai kor kezdetétől a XX. és kiadja Luzsénszky Alfonz. Bp. Lukács György. Baja. Lőwy. Lukács Zoltán. szeptember 15-én. é. Steinmann ny. n. Cherehez les juifs. Az emigráció kupecei. n. Légrády. A zsidóság történetének áttekintése 1900—1914. 1841. és ny. Der Talmud in nichtjüdischer Beleuchtung. Stephaneum ny. A. Volkskommlssariat für Unterrichtswessen. Leipzig. Marx Károly. Oebisfelde. Luzsénszky. Moses A. Új Aurora. Véleményszabadság a Talmudban. Pest. kiad. Sonnenfeld ny. Moritz. Stephaneum. Bp. Zsidó renaissance könyvtár 2. Szerző. Bp. Lewy Seth és Lewy Sephora. Luzsénszky Alfonz. Szocializmus és a zsidó nemzeti mozgalom. 1885. Gyászbeszéd. A semitizmus újabb győzelme. Elbeszélés. Szerző. Worte zur Beherzigung an die israelitischen Gemeinde-Vorstande in Ungarn. Bp. Wien. Klny. gehalten im Tempel der israelitischen Religionsgemeinde Temesvár. Paulovits Imre kvny. 1941. Történelmi tanulmány. Luzsénszky.Lövy Andor. R. Aster folyóirat. Révai és Salamon kvny. É. Lyka Emil. Sátori Béla. Hunyadi Mátyás műint. 1919. Bp. Mérnökök nyomdája. Radwitz. Énekes életkép 3 felvonásban. Bp. Nemzeti tömörülés pártja. Bp. Bp. 1925.. (Bemutatták Kassán 1875. FranklinTársulat. Luzsénszky Alfonz. Pesth. Lunacsarszki K. Trattner—Károlyi. Bruno Hartwig. 1919. Lövy Ferencz. 1870. Löwy Ödön. Kókai L. Klny. Lutochin S.. n. IMIT. A magyar viszonyokra való tekintettel közli Tomor Ferenc. Lövy Ferencz. O. Ráth Mór biz. Bp. R. Lőwy. Br. Bp. 2.. február 11-én tartott ünnepélyes gyászistentisztelet alkalmából.. X Lukácsy Sándor. Hiteles adatok a bolseviki borzalmakról. Ráth Mór biz. Lyka Emil. Káldy Gyula zenéjével. Bp. 1936. Lyka Emil. Luzsénszky Alfonz. B. Az antiszemitizmus psychológiája és ennek eliminálására való kísérlet. Leipzig. Szerző. Az első jogászgyűlés tárgyalásaiból. Temesvár. Népszínház műsora. 2 kiad. Luzsénszky. Népszínházban 1875. A hatodik nagyhatalom. Ford. 1920. Nagyvárad. Lutostanski Kazimir. B. Stádium rt. Mérnökök nyomdája. vagy a modern sajtó. H. Löwy. Tata.) Die vier Gesetzbücher der Juden u. 1940. Br. 1905. A rémségek országából. 1.. (Der gedeckte Tisch. Friedmann Dénes. Nemzetközi forradalom és ellenforradalom: Gépírásos sokszorosítás. Szerző. századig. fölött a temesvári izraelita hitközség zsinagógájában 1889. Turul ny. Die Lüge von der Kirchenschändung. Rudolf trónörökös. 1940. 1909. Corvin ny. Ludwig Emil. Magyar Nemzeti Munkáskönyvtár. Szerző. Fest-Predigt zu Vorfeier des Fest's des 100. Bruno Hartwig. Bp. J. 1918. kvny. 1889. biz. Egy magyar zsidó haditudósító a hétéves háborúban. Eggenberger. évk. 1942. Nikanor. 137 . (ford. 1928. Pressburg. Löw Tóbiás. 1905. Der Patriarch. Roosevelt. Nágel O.-ből. R. Lukas József. M. Schulchan Arukh. Lyka Emil.. 1923. Egyenlőség-ből. Európa és a bolsevizmus 1. Ford. Hungária ny. 1906. É. 1935. A polgári házasság. és kiadja. Moritz.) Rohling Ágoston: A talmudzsidó. 1917. Ph. Bp.. A Szovjet-Unió a szovjet sajtó tükrében. Kimchi Dávid rabbi: Feleletek a keresztényeknek. A Talmud magyarul. Korn. Eredeti népszínmű 3 felvonásban. Br. A Talmud magyarul 15 füzetben. Bp. A zsidó nép bűnei.) X Lukácsy Sándor. Ludendorff Erich tábornok leleplezése a szabadkőművesség titkainak jelentőségéről. Forradalmi írások. Moszkva. 1877.

Magyarország feldarabolása és a szabadkőművesség. Magoss György. 1900. kvny. 1919. FranklinTársulat. Magyar Lajos. Mester Lloyd stb. Magyarok ébredjetek! Egy Oroszországból hazatért katona jajkiáltása magyar testvéreihez. Magyar naptár az 1921-ik közönséges esztendőre. (Demjén L. A magyar szabadkőművesség béketörekvése. Bp. Kommunista. Ford. Biró Miklós kvny. 1934. Szerkesztették. Debrecen. MONE. 1933. Bp. 1861. A magyar cionisták országos bizottságának emlékirata a m. Stephaneum ny 1939. kir. 1932. kir. Írta *** R. Klny. Magyar feltámadás. H. Nagypáholy. kvny. Rédei Ferenc és Elek Emil. Jegyzetekkel ellátták Jászai Samu és Révész Mihály. Bp. 1926. Bp. Kiss József. É. Bp. 1889—1929. A Magyar Cionista Szövetség alapszabályai. A magyarországi zsidóság a főhercegekhez. 1909. Debrecen. 1938. 29-én és 30-án tartott szabadkőműves kongresszus. Bp. A magyar forradalom. Pátria rt. 1916. Franciából fordította: Kovács István. A Magyarországi Symbolikus Nagypáholy főhatósága alatt dolgozó szabadkőműves páholyok tagjainak névsora. kvny.-ból. Élmények a forradalom főhadiszállásán. Alpha kvny. Hivatalos kiadás. n. Népszava. Egyetértésből. Bp.és zsidóüldözés. Die rote Hölle. Mi történt a Népszavával? R. Kommunizmus és szocializmus. A magyar földbirtok 1903. évi pártgyűlés jegyzőkönyve és a negyedszázados évforduló ünnepségen elmondott beszédek. lásd Matolcsy Mátyásnál. M. ny. Buschmann F. Gámán J.. 1. lásd „Pestini” címszó alatt. Sport ny. Pannónia ny. utódai. Bp. Madai Gyula. és neje kvny. Die Wahrheit über die bolschewlstischen Gefängnisse. évi január hó 28án. Madzsar József. Bp. 1917. Mária-Nosztra. évi kongresszusa. A Parisban 1917. Belügyminiszter. A Magyar Orvosok Nemzeti Egyesületének javaslata a zsidótörvény orvosi vonatkozású részeinek módosítása tárgyában Klny. Légrády testvk. Rózsa K. Athenaeum rt. 1903. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége tagjainak jegyzéke. Bp. Pallas ny. MONE. G. Bp. Magyar Herkó Páter. International. Magyar fajvédelem. kir. Közgazdasági és politikai elmefuttatások. ny és é. Bp. Kolozsvár..Macaulay beszéde a zsidók egyenjogúsításáról. 1920. 1919. 1924. M. Magyarország 100 holdon felüli földbirtokosainak és haszonbérlőinek címtára stb. 1936. A Magyarországi szimbolikus nagypáholy 1917. 1929 138 . New-York. Johann N. Debrecen. és kiadja Markos Gyula 50 éves hármas jubileuma: 55 éves írói. 50 éves papi és 75 éves születése alkalmából. rt. rt. Méliusz könyvk. Régi szocialista iratok 1. október 2. lásd Csápori. Városi ny. Verlag. R.) kvny. sz. A keresztyén nemzeti gondolat érvényesülésének programmja.és lapkiadóváll. A magyarországi szociáldemokrata párt alakulása. Magyar nemzeti könyv. Magyarország zsidó sajtója. Ébredő Magyarok Egyesülete.. R. Bp. Emlékkönyv. Held János kvny. A magyarországi szociáldemokrata párt 1900. nyomdák. n. Bp At újságkiadó tisztviselők nyugdíjegyesülete. 1936. 1939. Wien. Berlin. a rendekhez és a karokhoz. Városi ny. Nemzeti Liga debreceni osztálya. Proletár könyvkereskedés. Athenaeum kvny. Bp. Az 1890. 1920. Machovich Gyula. A magyar újságkiadás negyven éve. A magyar nemzeti újjáébredés mozgalmának célkitűzései. állami ny. kormányhoz. Magyar Lajos. Magyar Ludwig. Magyar föld zsidó kézen. 1921. Szerk. Bp. Egyesült Ker. Buschmann F. Vernay A. Bp. Fischer Lajos. 1923. Világosság rt. Riportsorozat apáca börtönőrökről és kommunista rabnőkről. Magoss György. munkája.

Eredeti neve Fischer. fenti műből. Bp. Régi zsidó orvosok Magyarországon. Barát Endre. A bibliai eredeti után szabadon feldolgozva. köt. ny. Charisi. 1935. Franklin-Társulat. 176 X Makai Emil. Vészi Endre. R. Goldstein Jakab. Szerk. A magyar-zsidó katonák aranykönyve. Pesti Lloyd ny. Hungária ny. 1921. 1540—1710. Blau Lajos. Mikor vonultak ki az izraeliták Egyiptomból? Népszerű zsidó könyvtár 13. Erdősi Dezső stb. 1868. 1937. A Magyar Zsidóság Almanachja kk. kvny. Lampel R. Otthon ny. Roth D. Patai József. Sámuel Hanagid. Bp. Gyűjtötte és összeállította Mandl Bernát. században Kr. Lyrai történet 8 képben. Magyar-zsidó hadi archívum. 1914-1916. Singer és Wolfner. Majmuni (Mózes). Spitz Gyula. A magyar-zsidó-kérdés jogi. Védőirat. kiad. társadalmi és nemzetiségi szempontból. Keleti tanulmányok. — Uaz. század. Bp. Szerk. 1711—1740. Sós Endre bevezető tanulmányával. Bp. kvny. Magyary-Kossa Gyula. 1916. Bp. Zsidó gimnázium barátainak egyesülete. XXVII. Bp. Kiadja az IMIT. Hornyánszky V. Friss Ármin. Eulenburg Salamon. 1892. Magyar-zsidó oklevéltár. 1892. összeállította Deutsch Gábor és Hahn István. Majrovitz Méir Jehuda. 1940. Bp. Pest. Szeged. Gyógyászatból. Szerk. Írták Berény Imre. Kispest. Szerk. Gyűjtötte és összeállította Mandl Bernát. Klein V. 175 Klny. 1910. Mailáth József gróf. 1925. 139 . Homyánszky V. összeállította. Molnár Ákos. 1925. pénzes kamatszámítással és glossariummal ellátta Kováts Ferenc. — Uaz. Deutsch Antal. F F 175 176 Mindkettő megjelent német nyelven is. Grill. — Uaz. Hornyánszky V. ny. ny. Löwinger Sámuel előszavával. 1942. kvny. 1903. 1937. II. Goda Gábor. Numerus clausus. A Magyar Zsidóság Almanachja. 1943. Pap Károly. 1938. Büntetőjog Izraelben a XVI. köt. Bp. Szerk. G. Periszkop. Gyűjtötte. Bp. IMIT kiadványai. Magyar zsidók könyve. Bp. Bp. biz. Izrael joga. Bethlen Pál. sajtócsoport. 1371— 1564. Műfordítások Salamon Ibn Gabiről. Barabás Tibor. Élményeim és tapasztalataim a világháborút követő időben. Bibliai jogtörténeti tanulmányok. Zsigmond Ede. Dej-Dés. OMIKE. Zsidó költők. Magyar Gyula. I. 1882. A Magyar cionistái szövetség állásfoglalása. 1905. Singer Ede.Magyar-zsidó évkönyv 1905-re. Bp. Új Aurora. R. 1924. Tóra és cionizmus. R. Bp. Bp. Hevesi Simon. Mailáth József gróf. Mainardi Lauro. Polnay Jenő. Szemelvények. Magyar-zsidó hadi archívum almanachja. Magyar Zsidó Lexikon. Magyar cionista szövetség. előtt. kvny. lásd Újvári Péternél. Magyar-zsidó írók dekameronja. 1923. köt. 1920. Mit felelünk az antiszemitáknak? Védelmi röpiratsorozat. 1929. f. köt. Bp. Heckenast. Bp. 3. Köves Izsó rajzaival. Manuello verseiből XI—XIV. Szolnok. Bp. 1092—1539. Franklin-Társulat. A bolsevizmus jellemzése és hatása Magyarországon. Bp. IV. Ábrahám Ibn Ezra. Európa és a bolsevizmus 6. Glóbus ny. A Magyar zsidóság új útja. Európa ny. Szirmai Vidor. III. Bp. Sachs Frigyes. Bp. Magyar-zsidó nemzeti munkatábor. Haas ny. X Makai Emil. A Magyar Zsidóság Almanachja. 1924. Előszó és zárszó. 1939. Weisz Mór közreműködésével szerk. Juda Halévi. Klny. Keszi Imre. valamint bevezetéssel. Magyar-zsidó hitszónokok. Énekek éneke. Harmincznyolcz alkalmi beszéd. Kultúra ny. Mózes Ibn Ezra. Pesti Lloyd ny. 2. A magyarországi kommunizmus bűnei. Mahnruf an ide Israeliten Ungarns. R. Pataki Artúr. és OMIKE. Faragó Imre kvny. Neuwald I. Bp. Singer és Wolfner. 1939. Székesfehérvár. IMIT. 1943—5703. Ujságüzem ny. Klein S. köt. Zelle Zoltán. Mahler Ede.

Palesztina földrajzával. Mandel József. században. A legfontosabb 1100 szó. Singer és Wolfner. Singer és Wolfner. Munnheimer. A magyarországi zsidó iskolák állapota a XIX. évk-böl. Bp. kiad. Solymosi Eszter vagy a tiszaeszlári gyilkosság. Bp. Mandl Ármin. 1939. Mannheim Mór. Bucsánszky A. Sebestyén Károly. Debrecen. Keresztes hadjárat 1941. nyomán. Egyet. Ritter Jenőné. 1940. Pesti Lloyd ny. Városi ny. 1862. Székely Ferenc 1858—1936. Az orsz. Újévi beszéd. TÉBE évk. Egyet. Makkai János. Edinburgh. Mandl Bernát. Übersetzt von M. Stádium sajtó-váll. 1931. 1909. Hollywood.) Frankfurt am Main. Héber-magyar szótár. August 1846. Schulze. Bp. Grant Richard. Bus-Fekete László. A zsidó nép története ősidőktől kezdve korunkig.-ből. Georg von. 1937. 140 . 1939. Zsidókérdés és uzsora. R. Holttenger. Mannheim Mór és Grosz Ernő. A zsidó magán. Marjay Frigyes. — Rövid héber nyelvtan stb. Kir. ny. Bp. és tsa. Bp. ny. József alatt. Bernh. Makkai János és Némethy Imre.. Kir. * Marczali Henrik. Bp. kvny. Aczél antiquárium. Mályusz. Bp. Aczél antiquárium. 1847.Makai Emil munkái. o. Volkskommisare und Genossen im Auslande. Sajtói alá rendezte Molnár Géza. 1937. Bp. Máriássy Béla. Die Pfilchten der jüdischen Frau. 1901. Elemér. Szöllösi Zsigmond. Franklin-Társulat. Bp. R. Singer és Wolfner. Marcziányi. 1932. Das jüdische Schulwesen in Ungarn unter Kaiser Josef II. Danubia. Mézner A. Südost-Verlag. kvny. Újpest. Bp. Klny.—Pécs. M. Berlin. 1927. Klny. Urambátyám országa. Fegyvereink rosszakaróink ellen. 1860. 177 Makkai János. Herskovics és Deutsch ny. Nagyvárad. f. Festpredigt gehalten am 29. Báró Eötvös József. Magyar-angol-héber szójegyzék. Mannheim József. Elemér. évk. ny. Mannheim Mór. Neuwald I. Sturm auf Ungarn. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Bartalits I. 1882. Kir. Germánia új utakon. Bp. Samuel. Regény. Bp. Tasnádi Nagy András előszavával. 1927. ny. München. NagyKanizsa. Lampel R. 1935. Herskovics és Deutsch ny. 1941. Sonnenfeld ny. 1882. A magyarhoni zsidók tanügye II. (Marcziányi György). 1939. Marczali (Morgenstern) Mihály. The fugitive bolsheviks. Bp. Marczali Mihály. Franklin-Társulat. Eredeti neve Morgenstern. 1883. Makkai János. Neuwald I. ny.-ből Bp. 1901. Hungária ny. Vág-Újhely. Neill ny.és büntetőjog alapelvei. A zsidók története a babiloni fogságtól a Talmud befejezéséig. X Mandelstam Valentin. F F 177 * 151—170. Makai Ernő. 1882. Nies. Elbán M. (1780—1790. 1904. A háború utáni Magyarország. Egyet. Adolf Dresler. Makai Emilről. Mályusz. Bp. 1913. Klny. Bp. 1902. Friedrich. V.. Szeged. Magyar-angol-héber szójegyzék Uaz. Mandl Bernát. Autorisierte deutsche Übersetzung aus dem Ungarischen. Julius Ruppel. Leipzig. 1897. Színházi Elet regényei III. Zsidó renaissance könyvtár 4. Tettey N. in dem israelitischen Bethause Csakathurn. Ford. 1936. Gy. m. biz. Der Jude als Bürger und Bekenner. Mandl. Révai. kvny. m. X Makkai Sándor. IMIT. A bennünk lakó zsidó. m. Bartalits I. Kaufmann. Esther Solymosi oder der jüdisch-rituelle Jungfrauenmord in TiszaEsslar. Schulze. ny. század-ban és fontos feladatai a XX. 2 köt. Glóbus ny. IMIT. Makkabeusi ösvényen. — 3. kvny. Debrecen. 1931. Gyászbeszéd gróf Széchenyi István emlékére. Buschmann F. Bp. Ismeretterjesztő társulat kiadványai 6. Pest. M. London. Mandel. 1918. A zsidótörvény. Makai Emil.

Marton Ernő. Fraternitas ny. Szabó Imre. Népszava. Politzer Zsigmond és fia. Marx. uaz. 1919. Fehér terror Magyarországon. A zsidó nemzeti mozgalom Erdélyben. A kommunista kiáltvány. 1939. n. Fraternitas. Vallásosság és műveltség 3. Uaz. A zsidó Marx. Klny. Ford. Néhány szó a magyar zsidó értelmiség nevében a magyar közvéleményhez.Markbreiter. Weltner Jakab. Sonnenfeld ny. Bp. É. 1918. 1934.) Bialik könyvek. Hollósy I. Beiträge zur Geschichte der jüdischen Gemeinde Eisenstadt. A zsidókérdés. R. Bp. Márton Jenő. A zsidók politikai története Nagy Sándortól Had-rianusig. A zsidókérdés. Bp. A m. indokolása. Uaz. Apponyi György gróf és társainak tiltakozása. 1918. Marx és Engels. Palágyi Menyhért. Az orosz szovjet rémségei 1918-ban. kvny. Előszó Újvári László és Imre. 1931. Marton Ernő. Brünn. Nagyvárad. A második zsidótörvény célja. 1935. kvny. Marx Károly és Engels Frigyes bevezetésével és Kautsky Károlyi előszavával. Masaryk. Ford. Népszava biz. Max. sz. Fraternitas ny. kir. Egy szlovák politikus észrevételei. kiad. Pallas kvny. Munkáskönyvtár 20. Marx a gondolkodó. és bevezetéssel ellátta Ipolyi Tamás. rt. Szent István társulat biz. 1942. sz. Világosság rt. Márton Lajos. berethei. Marx Károly. Világosság rt. Szövegét írta Wohlbrück. (A népi asszimiláció törvényszerűségei. 1903. Emléklap. 1921. Ford. Marx Károly. Johann N. 1911. Wien. Opera 3 felvonásban. Pesti Lloyd ny. 6. 1910. Lunacsarszki K. (Bevezetés Franz Mehring-től. A zsidó nép világhelyzete 1941-ben. Moritz. Marx. Danzig Hillel. 1939. Marx Károly. Gärtner Mose. 1919. Ford. Az antiszemitizmus. Bp. Bp. 1941. Wien. Marx és Engels életrajza. Márkus Pál. Pécs. A második zsidótörvény és a végrehajtási utasítás. Marx és Engels. 1890. Marton Béla. Forradalmi írások. Fraternitas ny. Kolozsvár. Világosság rt. zsidótörvény és annak végrehajtási utasítása. Bp. Adorján—Haas. Kőnyomat. Stephaneum ny. Moszkva. Kolozsvár. Marx és Engels élete. 1941. Garami Ernő. Bazovszky Lajos. Ford. A zsidó nép jövője. Radó Antal. Operaház könyvtára 37. Pfeifer F. Magyar Könyvtár 585. következményei. A Magyar Országos Véderö Egylet „MOVE” történetének és alapgondolatának vázlata. A zsidókérdésről. Bp. Kolozsvár. Templomos és zsidónő. 1920. Garami Ernő. Marx Károly történelmi jelentősége. Bp. Marton László. Cluj. A II. Lampel Róbert. 1908. — Uaz. Adler. Összeállította Váradi Aladár. Martinovich Sándor. Ford. Marton Ernő. Bratislava. Bevezetéssel Franz Mehring-től. Bp. Mit nyújthat Palesztina a gálut zsidóságának. Phönix ny. MÁSODIK ZSIDÓTÖRVÉNY. Varjas Sándor. Bp. Marx Károly és a marxizmus. Poligráfia ny. 141 . Zenéjét írta Marschner Henrik. Marx. Frank László. Szabados Sándor. Bérmunka és tőke. Marx Károly halálának évfordulójára. kvny. 1920. Huszadik Század-ból. A kommunista kiáltvány. A magyar Masaryk 5. 1940. 1920.) Bp. Ford. Csizmadia Sándor. kvny. Vernay Verlag. Kolozsvár. Marx és tanítása. Az erdélyi zsidók történetéből. Jézustársasági Pius collégium. Kadima. Márton Lajos. Bp. Marschner Henrik. Szüts Gergely. Munkáskönyvtán 10.

Tettey N.Csiky János. The new Hungarian Jewish bill. v.. t. Pongrácz Jenő. Vázsonyi János (országgyűlési) beszéde. Néhány szó a magyar zsidó értelmiség nevében.. Egyház és társadalom a fajelméletről és a második zsidótörvényről. 1939. 1901.. Földes György. Az új zsidótörvény. zsidónak a zsidójogról. A második zsidótörvény. A II. Kazár lant. Forrai Sándor. t-c. Sárga Ferenc. Mit kell tudni a kereskedőnek a zsidótörvényről? Géber Rezső Ádám.. Zsidótörvény végrehajtása a hajózási engedélyeknél. A második zsidótörvény. Zehery Lajos és Térfy Béla. Illetmények arányosítása. Kivételek a zsidótörvény alól.. A zsidó kérdés. 1939. Makkai—Némethy. t. Groszmann—Vári. Tájékoztató kereskedők és iparosok részére.-c. Szerző.).. Peyer Károly. Az új zsidótörvény és az élet törvénye. Halas István. Történelmi. Hegedűs Bertalan. Az. Pongrácz Jenő.-c-nél (közjegyzők által követendő eljárásról). Versek. A zsidótörvény. A második zsidótörvény földbirtokpolitikai rendelkezései.. Mit kell tudnia kereszténynek. X Máthé Miklós.-c. Nro 2. 1939..IV. A zsidók közéleti stb törvényjavaslatnak bizottsági tárgyalása. Székely Sándor István. Bp. t. biz. Székely Sándor István. Bp. Megdöbbentő viszonyok a második zsidótörvény évében. 1881. Matók Béla. Az . Az. IV. zsidótörvény és annak végrehajtási utasítása. Az országgyűlés képviselőházának jegyzőkönyvei. A zsidótörvény végrehajtási rendeletei. A második zsidótörvény (földbirtokpolitikai rendelkezései). A zsidókérdés igazi háttere Pongrácz Jenő.-cikkel kapcsolatos képviselőválasztási rendeletek. 142 . Zsidótörvény végrehajtása. végrehajtási rendeletei. Hozzászólás (a zsidótörvényhez) tűzharcos szempontból. Kocsi Sándor. Hajdú István. Az új zsidótörvény. Zsidótörvény végrehajtása a lapok munkatársaira vonatkozólag. Érdekeltségvállalás és elhelyezkedési lehetőség. A zsidó fájdalom könyve. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló t. Paulay Gyula. Siklósi Tamás. IV. Indication of the bili Limiting Jewish participation stb. Levatich László.. zsidótörvényre? A MONE javaslata a zsidótörvény módosítására.. t. A második zsidótörvény. és tsa. Méhely Lajos. Így kezdődött a zsidótörvény. A második zsidótörvény földbirtokpolitikai szakaszainak. Miért van szükség III. Pongrácz Jenő. A második zsidótörvény (értelmiségi foglalkozásokra vonatk. IV. Megállapodások az 1939. Komlós Jenő. 1939. Ítéljetek! Kiss Béla.c. Tiszteletteljes folyamodása a Magyar Izraelita Vallásfelekezet Törvényes Képviseleti Szerveinek. társadalmi és törvényes szempontból tárgyalva. Utasítás (a második zsidótörvény) honvédségen belül való végrehajtására. Székely Sándor István. Teleki Pál gróf beszédei. Tasnádi Nagy András két beszéde. IV.

Markos Gyula. Held János kvny. Berzeviczy Albert. 1929. Klny. Magyarság útja biz. rt. Bp.-ból. Méhely Lajos. 1927. Új élet a magyar földön. Matolcsy Mátyás. Bp. 10-én. évf. 1889. Méhely Lajos. A Cél. Karácsonyi üzenet. Bp. Méhely Lajos. Méhely Lajos. 1926. rt. A Cél 1930. Életrajzi elbeszélések a serdültebb ifjúság és a nép számára. Méhely Lajos. Méhely Lajos. Méhely Lajos. Az örök idegenek. ny. Centrum ny.-ból.Matolcsy Mátyás. Bp. Held János kvny. Méhely Lajos. Latinra fordította és héber idézetekkel ellátta * Rosty Miklós. Klny. A Cél 1929. összeállította Matolcsy Mátyás . 17-én. Held János kvny.-ból. Állítsunk fel magyar fajbiológiai intézetet. Held János kvny. Felolvasta a Magyar Fajbiológiai Intézet felállítása érdekében a Magyar Tudományos Akadémia osztályülésén. rt. Zsidók föld. Bp. A Cél-ból. Jelesek csarnoka. Néhány szó a magyar fajvédelemről. R. R. Bp. Held János kvny. Held János kvny.-ból. A magyarság anthropológiája. Klny. 1930. Pester Lloyd. Dékáni megnyitóbeszéd 1927. Bp. Bp. A Cél 1931. Előadás a debreceni Ébredő Magyarok Egyesületében.-ból. A Cél 1931. Klny. Bp. Méhely Lajos. A Cél 1929. színes képekkel. évf. Klny. Pollák Illés „honfoglaló” zsidai. Klny. 1893. Írta és a debreceni Ébredő Magyarok Egyesületében 1928. Bp. F F Lásd még Rosty Nicolaus névnél. 1941.-ból. Testóry József. évf. Bp. 1930. elnöke tüntetőleg elhagyta a termet. 1930. Klny. A Cél 1927. Klny. Sztüs és tsa. Bp. Bp. 1941. Bp. Bp.-ból. Klny. évf. d. Előadás Gödöllőn 1926 aug. évf. Klny.-ból. évi november 19-én felolvasta Méhely Lajos.-ból Bp. Tripartitum hungaro-hebraicum.és házvagyona. A magyarországi jövedelem és adötehermegoszlás. Medici Pál. Held János kvny. A Cél 1926. 1929. Az okszerű népesedéspolitika élettudományi alapja. Matolcsy Mátyás. Bp. Matolcsy Mátyás. A vércsoportok faji jelentősége. Held János kvny. Méhely Lajos. Erwiederung a. évf. Klny. A Cél 1927. Bp. Bp. Klny. összeállította Matolcsy Mátyás. szept. A Cél 1930. Pápay E. Held János kvny. Held János kvny. évf. Magyar föld zsidó kézen. Klny. Bp. Bp. A Cél 1927 évf. A Cél 1926. A zsidók szertartásai és szokásai. Sugár Mór. 1930. Méhely Lajos.-ból. Held János ** kvny. Közgazdasági Szemlé-böl. Méhely Lajos. 1938. A polgári házasság és a zsidókérdés. 1931. máj. 1926. Méhely Lajos. Held János kvny. Méhely Lajos. lásd Herkó Páter és Magyar Herkó Páter. A Cél 1929. évf. 1936. 1926. Lampel R. Valaki hazudik. 1931. Mikor a zsidókról kezdett szólni. 6-án. n. Nyilaskeresztes párt. 1927. A zsidók útja. Mein Antisemitismus. Méhely Lajos. Klny. Előadás Debrecenben 1926. Matolcsy Mátyás. Held János kvny. A Cél 1928 nov. Bp. Méhely Lajos. Révai ny.-ból. ** * 143 . Magyar nyelvre ford. évf. évf. Held János kvny. Held János kvny. 1929. évf. Centrum ny.-bóL Bp. Centrum ny. A magyarság sorsdöntő órái. Jövedelemeloszlás Magyarországon. 1941. évf.-ból. Held János kvny. A Cél 1929. 1938. É. Klny. X Mayer Miksa. 1929. évf.-ból. Mayer Gyula.-ból. Universitás. 1929. Bp. évf. 1930. A magyar fajvédelem irányelvei. kvny. Felolvasás a MONE-ben 1929 jan. Bp. Klny. A faji gondolat térhódítása a tudományban. A turáni lovas. Méhely Lajos. 1930. Matolcsy Mátyás. az Akadémia és a Magyar Általános Kőszénbánya rt. számából. Az én antiszemitizmusom. Méhely Lajos. R. 26-án. Klny. összeállította Matolcsy Mátyás. A Cél 1926. Bp Bartalits I. Farizeusok. Nyilaskeresztes párt. Légrády testvk. Klny. Held János kvny. Held János kvny. Fajvédelmi gondolatok. biz.

évf. Klny. Klny. 1934. évf. Bp. Held Jánps kvny. Méhely Lajos. Bp. évf. 1939.-ból.-ból. Klny. 1932. és a két malomkő. A zsidójavaslat szépséghibái.. Bp. 1935. Bp. Held János kvny. Held János kvny. Bp. Méhely Lajos. évf. A magyarság múltja. Held János kvny. Klny. Méhely Lajos. Bp. Quo vadis Domine? Klny. Minden kultúra faji kultúra. 1934. számából. Méhely Lajos.-ból. A zsidó felekezetekről.-ból. évf. Bp. évf. Méhely Lajos. Kis Akadémia könyvtára 19.-ból.-ból. Bp. Held János kvny.-ból. Held János kvny. Bp. A Cél-ból. A Cél 1935.-ból. 1935. 1938. Méhely Lajos. A Cél 1935. A Cél 1936. Az új zsidótörvény s az élet törvénye. A zsidó siker titka. Bp. évf.-ból. Vér. A Cél 1937.. Klny. A Cél. Mi tette Hitlert antiszemitává? Klny. Held János kvny. Méhely Lajos. Bp. Méhely Lajos. Bp. Méhely Lajos. évf. 1937. évf. Ignotos fallit. Klny. Klny. Harakiri. Klny.. Held János kvny. Klny. A Cél-ból.-ból. Bp. Held János kvny. 1938. Uaz. Held János kvny. A Cél-ból. Méhely Lajos. Klny. 1932. jelene és jövője. évfból. 1935. nov. Held János kvny. évf. Fajiság. A Cél 1934. Méhely Lajos. Bp. Faj védelem és fajnemesítés. Klny. Held János kvny.-ból. A Cél 1936. Klny. 1937. A magyar fajvédelem pragmatikája.. vagy sorsközösség? Klny. A Cél 1934. Held János kvny. A legsötétebb babona. 1936. Klny. A magyar ifjúság nevelése. Bp. 1936. Bp. Held János kvny. A Cél 1934. Klny. 144 . évf. Gömbös Gyula emlékezete. évf.-ból. Held János kvny. Méhely Lajos.-ból. A numerus clausus mérlege. A Cél és a MONE. A Cél 1938. Klny. Berzeviczy Albert faj szemlélete. A Cél 1933. A magyar öncélúságról. Bp. A Cél-ból. 1933. 1933. A Cél-ból. Klny. Nemzeti lelkiismeretünk válsága. A Cél 1937. Klny. Ábránd és valóság — A faj lelke. Held János kvny. Held János kvny. Zireg-zörög. évf. Lassan páter a kereszttel. Méhely Lajos. Bp. Klny. Méhely Lajos.-ból. Klny.-ból. 1936. évf. Méhely Lajos. — Tudomány és dilettantizmus. 1932. 1939. 1939. 1936. Held János kvny. évf. Klny. Méhely Lajos. Bp. Méhely Lajos. Méhely Lajos.-ból. Bp. évf. Lelkiségünk eredete. Élmények és tanulságok. 1937. Held János kvny. Held János kvny. évf. A Cél 1933. A Cél 1932. Az öröklés hatalma. 1933. évf. 1934.-ból. A Cél 1936. évb. Bp. A Cél 1932. Klny. Bp. Klny. Bp. Méhely Lajos. Klny. 1933. Bp. Klny. Held János kvny. A Cél 1933. 1932. A zsidók parazitasága. 1935. Bp. A Cél 1935. A Cél 1933. Held János kvny. Held János kvny.Méhely Lajos.-ból. Bp.-ból. Méhely Lajos. Méhely Lajos. Méhely Lajos. Held János kvny. 1936. Méhely Lajos. Held János kvny. Méhely Lajos. Bp. Magyar írók — zsidó írók. 1939. 1932. Held János kvny. Méhely Lajos. Bp. Held János kvny. A Cél 1939. Álpróféták. 1938. Méhely Lajos. Méhely Lajos. Held János kvny. Held János kvny. Held János kvny. Klny. Méhely Lajos. A magyar faj önvédelmi harca. Magyarország sírásói. A Cél 1932. Méhely Lajos. Klny. Held János kvny. A Cél 1937. Held János kvny. Bp. évf. Méhely Lajos. 1932. évf. A Cél 1936. Herczeg Ferencnek és Hadik János grófnak válaszul. Klny. A Cél 1934. 1933. faj.-ból.-ból. Bp. A Cél 1933. évf. évf. évf.-ból. Méhely Lajos. Klny. Bp. Méhely Lajos. nemzet. 1936. A fajfenntartás élettudományi kellékei. Bp. A magyar fajkép.-ból.-ból.

kiad. Fráter ny. Jerusalem. Bp. Bp. Zsidókérdés. A magyar fajvédelem úttörői. Vér és faj. 1859. 1940. 1916. Bp. R. X Mészáros Zsigmond. Meisel. Ford. gehalten bei der Einweihung des neuen Cultus-Tempels des isr.) Zarek Ottó. Cluj. 1819. A szabadkőművesség. biz. Székesfehérvár. 1862. Szerző. A zsidókérdés. 1898. Mendelssohn Mózes. Népies zsidó könyvtár 15. Az izraelita országos iskolai pénzalap. A golem. Held János kvny. Emlékeim a kommün idejéből. A fajtagadók hóbortja. Bp. 6. Mezőfi ny. Sept. 1819—1825. sämmtliche Werke. Mezgár Lajos. — 3. Menachem Mendel. A Cél 1940. A Cél-ból. Méhely Lajos. Szerző. Magyar kiviteli és csomagszállító rt. F F F Az Antiszémitapárt programja 143—155. Geschichte der jüdischen Philosophie. Rajzok a zsidó életből. Zsidó álom. Bp. Méhely Lajos és a tudományos fajvédelem. Wörtlich nach der Original-Auflage. Bp. Bp. Bp. A lélek halhatatlanságáról. 1937. Elbeszélés a serdültebb zsidó ifjúság számára. Bethlen Gábor ny. Moses. 1938. és kiadja Sonnenschein Sámuel.Méhely Lajos. Bp. kiadványai XXX. Ofen. köt. ny. összeállította és jegyzetekkel ellátta Waldapfel János. Vidám könyvtár 9. Bethánia ny. 1909. Mendelssohn. Moses Mendelssohn. X Mezey Ferenc. 1859. Klny. A zsidó gimnázium barátainak egyesülete. Klein J. Weitling Vilmos a legelső német kommunista élete és tanítása. Gáspár János. 1935. Bp. Klny. Mendelssohn.. Bp. Ofen. Bosnyák Zoltán. Elbeszélés. 1940. Ranschburg Gusztáv kk. É.. Mezőfi Vilmos. Általános ny. Szemelvényekmunkáiból. 1929. Mezőfi Vilmos. Kelen Ferenc. Bp. Paul Burian'sche Buchhandlung. Paul Burian'sche Buchhandlung. Bauer-Markussohn Hermann. Bolyai könyvek 9. Gemeinde zu Pesth am. Gutenberg ny. 1940. * Mérei Gyula. Pest. Bp. Hollósy ny. Klny. Ujházy-anekdóták. 1939. Méhely Lajos. Joseph. * 145 .. köt. Szemere és tsa. A Nap ny. Somogyi Józsefnek válaszul. Held János kvny. 1910.ból. Legbölcsebb fajvédelem. Commis bei R. Pest. ** Eredeti neve Grünfeld. Magyar politikai pártprogrammok (1867—1914). oder über religiöse Macht und Judenthum. Országos antiszemita párt programpontjai 313—315. A Cél 1939. 1925. R. 1934. R. Neuwald I. Stadler Károly.. Várnay és F. A négy fiú. A. jelentősége. gyógykezelés. 1938. Bp. Üj zsidóország Európában. 12. (A zsidó Sokrates. Moses. A mester. Schweiger Albert. o. Mentor. vagy szocialisták? Kik ölték meg Erzsébet királynét? R. Menorah ifjúsági könyvtár. Vallomások. 1897. *** Eredeti neve Grünfeld. Lampel R. Szerk. Regény. n. évf. Előszóval Ágai Adolftól. X Meyrink Gusztáv. 1938. Bp. Bp. Lampel. Munkás-. Held János kvny. X Mezei Manó. Die Himmelstochter und ihre Freier. Az. évf. Mendelssohn Mózes. *** Mezőfi Vilmos. 1920. Mező Dániel. Fraternitas rt. IMIT. Bp.és tisztviselőproblémák. Útmutató írások 1. Glóbus ny. Mendelssohn. Moses.-ból. Vörösmarty ny. 1941. ** Mezei Mór. Athenaeum. Bp. Írás a zsidókról. Rede. A falvak népének felvilágosítására. Mezőfi Vilmos. o. von Moses Mendelssohn. 1917. Anarhisták. ny. Méhely Lajos. R. W. Grózinger M.

R. Mi tett engem antiszemitává? Válaszul Jókainak: „Hogyan lettem én filoszémita” czímű tárczaczikkére. Mikoss Aladár. összeállította Mezey Sándor. R. Löw Immánuel. Hármas érzelem. Debrecen. X Milkó Izidor. Stephaneum ny. Stephaneum ny. Ezredéves ünnepünk. Bp. Mikecz József. lásd ott. Bp. 1901 X Milkó Izidor. 1934. Magyar Cionista Szövetség.Mezősy László. Bp. 1930. Cikkek. ny. 1896. A szabadkőművesség önleleplezése. Gyoma. La „loi juive. X Milkó Izidor. Cikkek. F MILLENIUM. Mi az igazság? Elmondja egy halott. Milotay István: Tíz esztendő.” Klny. Singer és Wolfner. beczkóvári. Ajánlva a keresztényeknek és zsidóknak. Mi az igazság? Lásd Baltazár Dezső címszónál. Kassa. Bp. Vitéz A. A föld. Szociálpolitikai tanulmány. király. Bp. 1884. 146 . Stephaneum ny. Isten. 1912. A marxizmus csődje. Milhoffer Sándor. 1930. Révai testvk. . Lovrov et Comp. Milleniumi beszéd. haza! Horovicz Jenő. A függetlenség árnyékában. kortörténeti jegyzetek. Arad.és társadalomfelforgató törekvései ügyében. A magyar lobogó. Bp. X Miasa Rabbach. Felolvasás. 1899.. R. Kner I. Egy karrier története és egyéb elbeszélések.. Pallas rt. Úri emberek. Garai ny. Stephaneum ny. Bp. 1912. Singer és Wolfner. Miklóssy István. Bp. Gerő László. Mikecz. Bp. A Mislici zsidó. Ábrányi Kornél ifj. Nyílt interpelláció a belügyminiszter úrhoz a magyarországi szabadkőművesség állam. 1924. Bp. 1886. Ne bántsd a zsidót. Edmund. Az ezredév. Solymosi Eszter stb. ny. 2 kiad. Mikecz József. R. * Migray József. Flesch Ármin. Keresztény magyar népünk gazdasági romlása. Venetianer Lajos. 2. kvny. Bp. kortörténeti jegyzetek. Adler Illés. Bakonyi Samu. Bűnügyi regény. A katholikus egyház és a zsidó egyház. A szocializálási elmélet a gyakorlatban. igazságunk! Írások az erdélyi zsidóság történetéből. vagy hogy kell a zsidókérdést megoldani. Városi ny. biz. Nouvelle Revue de Hongrie-ből.. Jegyzetek társaságból. Milotay István. Nyíregyháza. Szent István társulat biz. majd éveken át harcos marxista volt s élete utolsó éveiben fordult kiábrándultán a szociáldemokrácia és kommunizmus ellen. Szüts és tsa. biz. A mi utunk. Váradi B. 1932. Bp. Mi a cionizmus? Közli és a kiadásért felel G. 1938. Stádium rt. Zichy—Derestye. Bp. kiad. Kohn Eliézer Hirsch. Miklóssy István. Nagyvárad. 1940. lásd Demosthenes. Divatok. A mezőgazdaság őstörténelmének ismertetése. 1932. 1920. A magyar szabadkőművesség feladata az új évezredben. Miklóssy István. * A szerző eredetileg elméleti anarchista. Írta egy leendő antiszemita képviselőjelölt. Szerző. Fórum ny. Bp. Magyar zsidók a milleniumon. A régi zsidók mezőgazdasága. Gutenberg ny. 1913. 1914—1924. Löw Immánuel. Nemzeti ideál. Piringer M. 1883.

1900. Simon és Garab kvny. 1920. ny. kvny. Hugó Károly élete és színművei. Mit akar az általános cionizmus? R. Bp. A dolgozó zsidó. Schenk F. Regény.. 1941. sz. Joh. jogegyenlőség. 1939. Szentes ny. nóták 5. 178 Mohácsi Jenő. Seiffensteiner Salamon adomái. Regény. Bp. Bp. Tábor. X Molnár Ferenc. 1932. Mittelmann Bernát. X Molnár Ferenc. Eredeti neve Morgenstern. 180 Eredeti neve Neumann. munkája alapján.. a zsidókérdés és a magyar ifúság. Bp. Molnár Jenő . Molnár Attila. Gyoma. Nádor ny. A hitehagyott (Fortunatus Imre). 1930. Molnár Dezső. sz. ** Moniot. Magyar Könyvtár 544—545. * Eredeti neve Müller. Dunántúl pécsi egyet. 1927. Bp. Mi az igazság? R. sz. Ford. Óvatosan a jelszavakkal. — 3. Athenaeum rt. Bp. 1942.Milotay István. története és orvosi műtéte. Bp. Pesti Lloyd ny. Pécs. 135— 136. Szemben a forradalom arcvonalával. A körülmetélés eredete. kvny. Pécs. tanszabadság. 2 kiad. 1939. sz. Molnár professzor. Disznótor a Lipótvárosban. Új világ felé. Regény. Alb. Bp. kvny. Bp. Mozgó könyvtár 10. Numerus clausus. 1939. Pesti erkölcsök. Brit Hamizrachi B'Hungaria magyarországi irodája. Eszter királyné. Borsszem Jankó. Kellner E. Jizrael. Regény. X Molnár Ferenc. 1919. sz. Boxtorfios és if. Id. — Uaz. Bp. Méhner Vilmos É. Paris. 1937. és ny. 1902. R. Kultúra kk. Athenaeum rt. ny. kiad. Dunántúl pécsi egyet. Bp. 2 köt. 2 kiad. Rut Katz és Saul Kanzler. Szabadulás. Uott.) A magyar faj uralmának biztosítása saját hazájában. Magyar Cionista Szövetség ifjúsági szakosztálya. 1941. 1915. Víg alkalmi jelenet kupiéval. X Molnár Ákos. Farsangi kabaré 3. Mozgó könyvtár 4. Rényi biz. Le crime rituel chez les Juifs. Singer és Wolfner 1901. A „Pál-utcai fiúk” héber fordítása. sz. Kertész J. Étehu gibor. X Molnár Ferenc. Jehuda Ha-Lévi. 180 Az éhes város. 1907. Szeged. Molnár Jenő és Bér Dezső. Históriák. 1909. 1939. 1933—1940. Latin Press. Cikkek. 1925.. Bohózat 3 felvonásban. Borsszem Jankó könyvtára 1. Garai ny. Miskolczy Ágost. marcsamagyari. Bp. Lampel R. X Molnár Ákos. Ünnepi könyv. Stádium rt. Bp. Bp. Molnár Kálmán. 1939. Molnár Kálmán. Dunántúl pécsi egyet. Hornyánszky V. 1918. Kner I. 1904. R. Bp. Bp. Uott. A doktor úr. o. Lampel R. neve Klein. Washington. 1920. 1908. A zsidóság belszervezete a Talmud tükrében. kortörténeti jegyzetek. ny. X Molnár Ferenc. ** Tisza-Eszlári vérvád 269—277. * Molnár Jenő A 133 napos rémuralom. Molnár Kálmán. Andor. Bp. F F F F F 178 179 Eredeti. Boxtorfios Syriagoga Iodaica c. Bp. (Molnár Géza. Viktória ny. Ein Schweinenschlacht in Leopoldstadt. n. 179 X Molnár Ernő. Fővárosi Színházak Műsora. 1930. Várnay kvny. Szerző. Móczár József. Nyilt válasz az egyetemi diákzavargások tárgyában. Száz ceglédi magyar hitvallása. Mit akar a Mizrachi? Bp. Hungária ny. Neumayer Ede kvny. 1932. 1914. Nagy F. MIEFHOE. A zsidók a zsinagógában és otthon. 147 . 1934. Bp. Mit akar a Wesselényi Reform-Klub? R. Mit tett a keresztény városháza Budapesten 10 év alatt? Bp. X Móni a sebesült.Seiffensteiner Salamon legjobb anekdotái. 1894. Egy nagy költő élete és életműve. Tábor. 1937. Telaviv. — Uaz. X Molnár Ferenc. 1941. Bp. Cegléd. X Mit mesélt Náthán zsidó a török császárnak? Tanulságos história szép rigmusokban egy képpel. Pécs. ny. Mogyorossy Árkád.

A zsidók története Budán. Büchler Sándor.) Paris. A noviszádi zsidók története.) Radó Imre—Mayor József. A szombatosok története. kvny. 1929. Singer Jakab. R. Les Juifs-et la Hongrie devant l'Europe. Lakos Lajos. Kun Lajos. Reizner János. É. 1882. Szeged története. A csanádmegyei zsidók története. A zsidók útja a kálvinista Rómában. Világosság rt. Grünwald Miksa. (Kismarton. Publicare fecit Societas litteraria Hungarico-Judaica. Markbreiter Moritz. Sós Endre. Sitten und Gebráuche einer Judengasse. A zsidók története Sopronban. Grünwald M. A zsidók története Liptó-Szent-Miklóson. Szatmári zsidók útja. Bp. 1930. Kecskeméti Ármin. studio A. Vajda Béla. Szociáldemokrata füzetek. Az erdélyi zsidók történetéből. A zsidóság térfoglalása Gyöngyösön. Adatok a bánáti zsidók történetéhez. Bachó László. Goldberger Izidor. Herzog Emil. és ny. Monumenta Hungáriáé Judaica. A zsidók története Budapesten. Kemény József. Világosság rt. Temesmegye és a zsidók polgárosítása. Fejér vármegye 1848. 1883. Fürst A. Márkus Samu ny. évi zsidók összeírása. A zsidók letelepülése a Jászságban.MONOGRÁFIÁK. Morel. Debrecen. Kohn Sámuel. Der Mord von Tisza-Eszlár besprochen von einem evangelischen Priester. A zsidók története Abonyban. A szegedi zsidók 1785—1885. F * Eredeti neve Brandstein Éliás. A zsidók Bécs-Újhelyen. Singer Jakab. (1092—1550). 1938. Steinherz Jakab. A zsidók letelepülése Debrecenben.) Stern Mór. Az agrárkérdés. A veszprémi zsidóság múltja és jelene. Schneider Miklós. kvny. Pollák Miksa. Bp. Hegedűs és Sándor biz. Goldberger Izidor. Bp. Budapestini. Löw—Kulinyi. T. A váradi zsidóság története. A székesfehérvári zsidók története. Marton Lajos. Zsidók a magyar városokban. A rohonci 1848. A zsidók utolsó kiűzése Bécsből. Mónus Illés. Világosság rt. 1. Kálmán Ödön. Lampel (Wodianer). Zur Geschichte der jüdischen Kulturgemeinde Belovár. Die Juden und die Judengemeinde Bratislawa. X Móricz Pál. Zsidó biedermeier. Zoltai Lajos. Pollák Miksa. 18. 148 . A tatatóvárosi zsidóság története. M. Kaufmann Dávid. évi zsidó összeírása. Friss. Guttmann Simon. Mónus Illés emlékbeszéde. Sós Endre. (Affairé de Tisza-Eszlár.) Gold Hugo. kvny. Grünwald Fülöp. n. * Mónus Illés Kunfi Zsigmond. 1903. (Németül is. A falusi zsidók. A szocializmus világképe. Vázlatok a győri zsidóság történetéből. A szombori zsidók története. (1840—1892. Reizner János. Zemplénvármegyei zsidó családfők 1811—12. Mónus Illés. Történelmi vizsgálatok a zsidók szegedi letelepülése körül. Beiträge zur Geschichte der jüdischen Gemeinde Eisenstadt. Bp.

Felsenburg család genealógiája. hitközség. Tavasz Váradon. zsidókérdés. Munkálkodás a zsidóság frontján. Geoffrey. k. Predigt zur Sieges. H. A nyitrai. X Nagy Andor. Moises. Pápai Ernő ny. Klein. 1792. 1923. Nagy Anna. Légrády testvk.. S. 1926. Jeruzsálem meghódítása. (Pesti izraelita hitközség contra Pesti magyar kereskedelmi bank. Prónay. X Móricz Zsigmond. Singer Ede. Mórocz János. Bey Cathar. Mühlfeith János. Regény 2 köt.) Morin. mit Universitatsschriften. Evangéliumi tanulmányok. Bp.) Bp. Bp. Die historischen und kunstgeschichtlichen Denkmäler des süditalienischen Judentums. 1923. Munkácsi Ernő. durch den. bey den Krönungs-Feyerlichkeiten des Königs von Ungarn Franz des Ersten. Stádium rt. n. Bp. Bp. Zadravecz. Landerer. Muraközy Gyula. Ford. — A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Otthon könyvtára VI—VII. A tisztelt szovjet. X Nagy Andor. Gust. Légrády testvk. Regény. 1919. Sajtó alá rendezte Munkácsi Ernő. Krakauer L. Phönix ny. A zsidókérdés egy magyar nemes szemszögéből. Müller Ernőné. Gehalten den 5-ten Juni 1792. Bp. Bp. Aus dem Hebräischen übersetzt von Moises Emanuel Leipnicker und Abraham Kohn. Szocializmus. Bp. kvny. in Paris uns den erwünschten Frieden schenkten. A nők és a politika. Erzherzogen Franz Carl und Alexander Leopold Palatm. Ofen. X Mosenthal. Bp. Ofen. Fehér asztalnál... May 1814... Heckenast. Minz Moises. Pest. Nagy Dezső. Mit k. Bp. nagyváradi és budapesti Műnk család.. Wien. Wirbelsturm. n. 1939. 1934.und Friedens-Feyer bey Gelegenheit als Franz der Erste. Eredeti fametszetek a nemzeti megújhodás jegyében. Bp. É. Lehmann és dr. in der öffentlichen Synagoge gehalten worden. R. Lob. 2 köt. 1908. Vitális Béla. Hocheiten der Durchl. (Münz) Minz. Elbeszélések a zsidó ifjúság számára. Kecskemét. Deborah. Volksschauspiel in 4 Akten. 1940. X Moss. Egy hadifogoly feljegyzései a diktátorról. Philippson műveiből. Concordia ny. (1890. Sebestyén Károlyné. Regény a fiatal Ady Endre életéből. * Munkácsi Bernát. Wien. (Münz) Mienz. Az Érdekes Újság karácsonyi melléklete. Kun Béla Szibériában. katholicizmus és a magyar jövő.. Országos Magyar Zsidó Múzeum. Moises die dasige Judenschaft. Politzer biz. Anrede des Altofner Oberrabbinersan Minz. 1937. Pesti Lloyd ny. Pesti izr. Epocha.) 149 . Moyses. Der Jude von Neapel. Nagy Ádám. Ofen. 1790. Fejezetek a magyar zsidó vallásfelekezet újabb joggyakorlatából. 1918. Fergeteg. F * Eredeti neve Munk. ung. Uebersetzt von Moyses Emanuel Leipnicker und Abraham Kohn. Kókai biz. Szocialista agitációs iratok 32. 1937. Kivilágos-kivirradtig. R. Dr. ifj. 1925. 1850.. Angolból ford. Bp. Gyorsírói feljegyzések alapján írta —. Aus den ungarischen Manuskript übertragen von Stefan J. Édes paprika. Törekvés ny. Egy valutaper 1849-ben. valamint a.X Móricz Zsigmond. kiad. Gedr.. (2. Bródy József. In das Deutsche frey übersetzt von Marcus Bresnitz. X Nagy Andor. Adler és Práder ny. Német philológiai dolgozatok XXVI. welche bey der feyerlichen Ankunft Sr. Fortunátus. 1920. 1939.. Zürich. Magyar Zsidó Családok genealógiája 1.. Az Üzlet. Világosság rt. Oberrabbiner der Altofner Judenschaft. É. Bp. 1921. Munkácsi Ernst. köt. Héjjas. Oskar Wöhrle. 1941. — Uaz. kvny 1919. 1814.und Dankrede. X Múlt és jelen. Athenaeum rt. Bp. Heine balladaköltészete és hatása a magyar balladára. Drámai játék 3 felvonásban. Universitáts-Schriften. Lee-Verlag. nach den erfochtenen glorreichen Siegen am 31. 1919. Regény. Tábor biz. Központi Sajtóvállalat rt. und der Königin Maria Theresia. Kiss Gyula és tsa. Bp. martosi. Hungária ny. Bp. Bp. 1926. Gábor Gyula előszavával. Székesfehérvár.. Bp. 2 kiad. X Myriam Harry.

Szerző. Nagy Imre versei. Balás Károly társadalmi politikájának ismertetése. Garai ny. De. 1937.Nagy Elek. Magyar Tudós Társaság. Magyar titkok. egyetem betűivel. Helios ny. 1841. 1919. Sebestyén Jerő. X Nagy Imre. Móricka az ő mulatságos vicceivel. Nagy Imre. Az Ojság. Bp. Európa ny. Nagy Imre. Kohn és Grün a mellényzsebben. Kun Béláék rémuralmának története hiteles okmányok alapján. A nemzetek szövetsége mint a zsidó világuralom egyik eszköze. 1902. Eggenberger biz. Nagy Károly. (3 köt. 1924. Bp. Torzképek. A nemzeti egység világnézete. 1925-től. Mi az igazság? R. 1926. Magyar keresztény ifjúság. 1908. FranklinTársulat. Bp. Nagy Károly. Árpád ny. Bp. Európa ny. 1921.1920. 1936. 1844—45. Milotay István. 2. *** Zsidókérdés 27—34. Held János kvny. Der Numerus Clausus in Ungarn. Bolseviki elleni liga. Nagy Elek. Eredeti neve Fischer Ignác. kiad. Lampel R. Budán. Budai-Bernwallner ny. Bp. (2 r. Soli Deo Glória. Klein. Budapest nagykávéház. Vígjáték 4 felvonásban. 1924. Bp. A kapuvári ellenforradalom. Bp. MDCCC. Bp. Nyugat. oldal. R. énekben. ** 150 . Nagy József. A jog és a szabadkőművesség. Európa ny. A tizen-kilentzedik százban élt igaz magyar hazafinak öröm-órái. Klny. Így írom én az Ojságot. Az Ojság. Landerer Mihály. Berkes József. Nagy József. A csornai ellenforradalom. Ravasz László. R. Nagy Imre. Hartleben Konrád Adolf. Nagy József. Nagy Elek.) Pest. A pártos Jerusálem IX. 4 köt. Centrum ny. Az Ojság. Bp. Nagy.urópa ny. 1933. 1934. 5—6—7. rt. Tisztújítás. Prohászka szocializmusa. Zalaegerszeg. R. Bernáth István. Fülöp ny. 1933. Bp. Magyar Regényírók képes kiadása. Szerző. és ny. Pozsony. Frank-hagada. Kir. 1921. X Nagy Ignácz. Bp. *** Nagyabb ország — boldogabb magyar! 1935—1939. 1792. FranklinTársulat. Egy húsvéti vacsora története 1924-ben Bp. Bp. (Nagyváthy János). Vidám regény a régi kedélyes antiszémitizmus aranykorából. Fascista világnézet. X Nagy Ignácz. F F F F * Emncipációról s egyéb zsidó problémákról. Az Ojság. A nagy * szivűségnél. 1925. ai szabadkőművesség és a sajtó. 1844. Nagy Károly. Daguerréotyp. összeállította és jegyzetekkel ellátta Nagy József. * X Nagy Ignácz. A nagyravágyó. Nagy Olivér. Bp. Regény. Bp. Bp. Zsidókérdés. R. Kühnelt-Leddihn Erik. ny. Európa ny. 1924. Forradalmi problémák és a zsidó kérdés. Európa ny. Az Ojság. A nagy per. Új Élet-ből. Bölcs rabi a mellényzsebben. Nagyiványi Zoltán. X Nagy Ignácz. 1936. A demokrácia. Iván. Hagada tréfája. Bp. Posonyban és Pesten. Bp. Zsidó közmondások. Singer és Wolfner. Regény. 1929. Nagy Lajos. 3 füz. Az Ojság. Írták: Kiss Arnold. Európa ny. Újabb viccgyűjtemény. Nagy Imre. X Nagy Lajos. Hartleben Konrád Adolf 1846. Az Ojság. Hartleben K. Bethlen Gábor ny. Bp. Zalaegerszeg. Bp. Vámbéry Rusztem. vagy egy szédereste a Markóban. Nagy Imre. Európa ny. Ötezer vicc. X Nagy Ferencz. — Uaz. Nagy Imre. Szeged. Pátria ny. Nagy Ignácz. Nagy. Hn.). Nagy Imre. tud. nagykálnal Levatich László. (Több sorozat és kötet) Bp. Európaíny. Pest. Eredeti Játékszín 11. Európa ny. Élet irod. Pest. 1920. Bp. Máthé Elek. Hajdan és most. 1940. sasvári. Kakas Á. Az antiszemitizmus négyszemközt. ** Nagy Imre. 1932. Pest. 12 füzet. köt. 1845. 1936. Menny és pokol. Bp Az Ojság. Bp. Centrum ny. Iván. vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre. Adolf. 1926. 1843. Szerző. Schmid Antal ny. Held János kvny. 1927.

R. Faulhaber Michael. Wilhelm. Volkskalender 1904—1905. 135 Tage BoLschewistenherrschaft. Bp. Der Prozess von Tisza-Eszlár. Magyar Élet. R. 1894. A zsidó asszony. 1921). Kisebbségben. Barna lázadás. 1919. Klein J. 1867. Első kecskeméti hirlapk. Goebbels művei. R. ny. Nathan. (Borsszem Jankó. amelyhez a szerző tartozott (□ Magnanimitas).) Bölcs rabi naptára 1925. Ein antisemitisch-parlamentarisches Kulturbüd. Havasféle kvkeresk. 1920. Néhány szó a keresztény egyetemi ifjúsághoz! Mi az igazság? R. Czu tumm! Hexti antiszemita naptár 1883-ra. Verlag der Kulturliga. Bp. Mitglied des preussischen Abgeordneten-Hauses. Bouhler Philipp. Adolf Hitler. Füstölő Naptár az 1884-ik zsidó-szökőévre. 1942. Couvrier. Spitzig Iczig naptára 1867-re. (1905. az.. ** Nemény. Magyar Naptár (emigráns. Bolseviki naptár. ny. Paul. Neuwaldd I. Izraelit. — Uaz. ** 151 . Hol lehet elhelyezkedni? Zsidók letelepülési és elhelyezkedési lehetőségei a külföldön és a gyarmatokon. Bp. Buchinger Manó. Magyar-zsidó évkönyv. NAPTÁRAK. Berlin. Stehr. évre. Der jüdische Blutmord und der Freiherr von Wackerbarth-Linderode. Demokrata Újság. 1920. Berlin. Az Antiszemita Párt Naptára 1834-re. A demokrácia élet-halál harca Németországban. 1892. A magyar zsidónő naptára. I—IV.. (Ágai Adolf). Fontane. 1892. Első magyar zsidó naptár 1848-ra. 1939. Mari. Krasznayné F. Fontane. germánság Füzesi Árpád. Antiszemita kalendáriom az 1920. Eredeti neve Neumann. Országos Antisemita-Párt Naptár. Nathan. Ungár Jenő. Első magyar izraelita naptár 5620. Paul. (Ágai Adolf). évre. Pollák testvk. A námesztói gyilkosság. köt. Randbemerkungen zu der Geschichte der ungarischen Raterepublik. Néhány észrevétel a zsidók reformatiójához. Juden-Kalender für Antisemiten. Ford. Pest. Nagyvárad. kereszténység. *** Eredeti neve Neumann. 1900.) Az Ojság pengő naptára 1926-ra. Bp. Tanú könyvtár. Pesti Lloyd ny. Berlin. ny. Bp. F F NÉMET NEMZETI SZOCIALIZMUS. Egy árva fiú tragédiája. Zsoldos. évre. Garai ny. 1938 Németh László.X Nahida Rémy. Tanulmányút Hitler birodalmában. Egy gazdag zsidótól. *** Nemes Ákos Kálmán és Soltész György. Herkó Páter nagy képes naptára. Zsidóság. évre. * A szabadkőműves páholy neve. Ein antisemitisches Culturbild. R.

Grózinger M. József. A mai német filozófia és a nacionál-szociálizmus. Hitler Adolf. Harcom. A hitleri árjatörvények teljes szövege. Horner Miklós. A német nemzeti szociálizmus útja. Huber Wilhelm. Die Lüge des Nationalsozialismus. Ignotus Pál. A horogkeresztes hadjárat. Jäger H. Mi a hitlerizmus? Körber Lili. Ruth és a harmadik birodalom. Lévai Jenő. Magyar fajvédők a hitlerizmus bölcsőjénél. Lovass János. N. S. Germánia. Makkai János. Germánia új utakon. Méhely Lajos. Mi tette Hitlert antiszemitává? Öhquist, Johannes. A Führer birodalma. Pirovich Lajos. A harmadik birodalom tükre. Rezessy Zoltán. A harmadik birodalom politikai és társadalmi rajza. Rezessy Zoltán. A harmadik birodalom kultúrképe. Rosenberg Alfréd. Zsidókérdés — világprobléma. Vörös Európa? Miért mentette meg Németország Európát. Némethy Béla. Hol vagy magyar Hitler? Röpirat a nemzeti szocialista államról. Bp. Lehel kk. Sárkány ny. 1932. A Nemzeti Párt programmja. Bp. Temesváry László. Hollósy J. ny. 1930. Nemzeti szocialista káté. Írta Dr. T. L. Fiala Ferenc előszavával és Kóródy Tibor zárószavával. Nyilaskeresztes füzetek 1. Bp. Centrum rt. ny. 1939. Nendtvich, C. M. Die Judenfrage in Oesterreich-Ungarn. Eine kulturhistorische Studie. Bp. Aigner L. 1885.
Egy antiszemita sajtóper. Hutten Ulrich (Nendtvich K. álneve). Das Judenthum in Oesterreich-Ungarn.

Neue croquis aus Ungarn. Pest. Gustav Heckenast. J. B. Hirschfeld. Leipzig. 1844. Das neue Ungarn. Ein Sieg des völkischen Gedankens. Von einem Deutschungarn. München. Vom verein, ungarisch christlich-nationalen Verbande. Deutscher Volksverlag. 1920. — Uaz. Leipzig. Hammer-Verlag. 1920. Neumann Ede. Zsidó vallástörténet. 2 köt. Bp. Singer és Wolfner. 1894—1897. Neumann Ede. Kayserling. Életrajzi vázlat. Bp. Lampel R. biz. Franklin-Társulat. 1906. Neumann Ede. Német zsidók önvédelme. Klny. IMIT. 1908. évk.-ből. Bp. Franklin-Társulat. 1908. Neumann Ede. A zsidók története az állami élet megszűnésétől az újkorig. Bp. Pesti izr. hitközség. Lampel R. 1921. Neumann, Moses Samuel. Maagal Jásár. (Héber nyelvtan logikai alapon héberül és németül.) Prága. 1808. Neumann Vilmos. A zsidóügy jelen állapota hazánkban. R. Arad. Réthy L. 1867. Neuwirth Imre. Karácsonyi levél. Győr. Kisfaludy ny. 1938. X Neuwirth Imre. A próféta. Társadalmi regény. Győr. Kisfaludy ny. 1939. X Neuwirth Imre. A végzet. Az életút könyve. Győr. Kisfaludy ny. 1940. X Neuwirth Imre. Életcserepek. Győr. Kisfaludy ny. 1941. Neuwirth Imre és Poll Ernő. Levelek. Zsidó társadalmi írások. Győr. Kisfaludy ny. 1941. The new Hungarian Jewish bili. Bp. Pester Lloyd ny. 1939. Nógrádi László. A szabadkőművesség titkai. Nagyvárad. Szent László ny. 1904. * Nordau Miksa. A cionizmusról. Németből ford. Gábel Gyula. Klny. Ungarische Wochenschriftből. Bp. Geyer Osias. 1902.
F F

*

*

A 2. kötetben: Die Emancipation der Juden in Ungarn.

152

Nordau Max. Mi a cionizmus? Ford. Grünberger Béla. Zsidó renaissance könyvtár 9. Nagyvárad. Sonnenfeld ny. 1919. X Nordau Max. Doktor Kohn. Dráma 4 felvonásban. Bp. Zsidó Szemle könyvosztálya. Heller K. kvny. 1020. Nordau Max. Írások a cionizmusról. Ford. és bevezette Mohácsi Jenő. Népszerű zsidó könyvtár 21. Bp. Lampel R. Biró M. kvny. 1928. NUMERUS CLAUSUS. Asztalos József. A magyar főiskolai hallgatók statisztikája. (1930—31.) Bródy Ernő nemzetgyűlési beszédei a numerus claususról. Eszterhás István. A gébic. Friedmann Hillel. A numerus clausus árnyékában. Fülöp Béla. Numerus clausus és hazafiság. Gábor Gyula. Numerus clausus és a zsidó egyetem. Haller István. Harc a numerus clausus körül. Hegymegi Kiss Pál. A numerus clausus a magyar jövő útjában. Hoór Károly. A numerus clausus. (Németül is.) Igaz Pál. Mi történik az egyetemen. Kadosa Marcel. Ügyvédi numerus clausus és zsidó numerus clausua. Korcsmáros Nándor. Az arányosítás. A Magyar Zsidóság Almanachja. Méhely Lajos. A numerus clausus mérlege. Molnár Kálmán. Numerus clausus, tanszabadság jogegyenlőség. Nagy Iván. Der Numerus Clausus in Ungarn. Székely Nándor. A Numerus clausus Magyarországon. Nü? Kóser adomák és rituális viccek, összegyűjtötte Lueger hive. Bp. Pallas rt. kvny. 1903 Nyékhegyi István. A Trianont előkészítő hazaárulások leleplezése. K. Bp. BudaiBernwalLner ny. 1938. Nyékhegyi István. A társadalom és a zsidóság. Bp. Szerző. Budai-Bernwallner ny. 1942. Nyékhegyi István. Lásd még Fiala Ferenc nevénél. Nyilas-Kolb Jenő. Magyar-zsidó kultúrmunka. Libanon füzetek 6. Bp. Libanon. 1936. ** Nyiry Gyula. Az októberi forradalom demokráciája 1918—19. Bp. Csáthy. Hornyánszky V. kvny. 1926. Nyiri, Julius. Die Regierung Károlyi in Ungarn. Bp. Csáthy. Hornyánszky V. kvny. 1926. Nyiri, Gyula. Hogyan készítette elő a Károlyi kormány a magyar proletárdiktatúrát? Európa és a bolsevizmus 5. Bp. Uj Aurora. Hungária ny. 1942. Nyiri, Julius. Die Vorbereitungen der ungarischen Proletardiktatur durch die Regierung Károlyi. Europa und der Bolschevismus. Bp. Új Aurora. Hungária ny. 1942. Nyomorgó izraeliták. Bp. Gálócsy Árpád. Nemzeti Tömörülés Pártja. Held János kvny. 1930. Objectivus. Nincs többé antiszemitizmus. R. Bp. Szerző. Hollósy ny. 1941. Observator. Magyarország vágtatva rohamos elszegényedése, vallástalansága és megzsidósodása. R. Zombor. Stanojevics Zs. Sharnitzl J. örökösei, Szakolca. *** 1880. Observator. Patriotische Stimmen, lásd ott. Az óbudai izr. lelkiüdvegylet százéves története. 1829—1929. Szerk. és kiadja az elöljáróság. Bp. Bichler I. ny. 1929.
F F

*

Eredeti neve Südfeld. Bencs Zoltán írói álneve. *** Németül és szerbül is.
**

153

Oesterreicher, Elias. Der Jude in Ungarn, wie er war, wie er ist und wie er seyn wird. Oder: Was hat das Land und der Staat von seinem geistigen und gemeinnützigen Streben zu erwarten? R. Pesth. Trattner-Károlyil 1842. — 2 kiad. 1846. Offener Brief an den Redacteur des „Ungar”-n. Ein Aktenstück zur Geschichte der neugeborenen freien Presse nebst einer Beleuchtung der Emancipationsfrage. R. Ofen. 1848. Oj wie kóser, oj wie fájn. Zaftos zsidóadomák. Bp. Magyar könyvkiadó társaság. 1903. Az Ojság pengőnaptára 1926-ra. Bp. Az Ojság. Európa ny. 1925. OKTÓBERI FORRADALOM. Bíró Lajos vezércikkei. Böhm Vilmos. Két forradalom tüzében. Braun Soma. Az első magyar köztársasági forradalom. Buchinger Manó. Tanúvallomás. Bus-Fekete László. Katonaforradalmárok. Csaba Jenő. A forradalom története Szegeden. A diadalmas forradalom könyve. (Gellért Oszkár.) Erdély Jenő. Mit akarnak? Fehéri Armand. A vesztegető forradalom. A forradalmi kormányzótanács arcképei. Földes Artúr. Mi történjék a magyar szent koronával? Gabányi József. Mártírjaink. Gazdag-Szabolcs. Mezőtúr és Túrkeve a forradalmak alatt. Hatvany Lajos. Egy hónap története. Horovitz Jenő: A néphez! Katonaforradalmárok. Kiss Ferenc. Ecce homo. Magyar Lajos. A magyar forradalom. Miskolczy Ágost. Szemben a forradalom arcvonalával. Nyiry Gyula. Az októberi forradalom demokráciája. Nyiry Gyula. Hogyan készítette elő a Károlyi-kormány a magyar proletárdiktatúrát? (Németül is.) Orbók Attila. Ki árulta el a hazát? Petrovics György. Az októberi forradalom... Makón. Podmaniozky György báró. Az őszirózsás „forradalom” a budapesti honvédhuszár kaszárnyában. Pogány József. Forradalom és ellenforradalom. Radisics Elemér. Reflexiók az októberi forradalomhoz. Révész Mihály. A győzelmes magyar forradalom. Révész Vilmos. Forradalmi jogalkotás. Tormay Cécile. Bujdosó könyv. Tormay Cécile. Két forradalom. Ujlaki Antal. Szeged a forradalomban és a nemzeti feltámadásban. Vágó Géza. Hogyan tört ki a forradalom? Vértes József. Egy ember a forradalomban. Oláh Ernő. A hősies ideálizmus útján. Magyar Nemzeti Szocialista Füzettár 2. Mezőberény. Magyar Nemzeti Szocialista Párt mezőberényi szervezete. Baltha János kvny. 1931. Oláh György. Jajkiáltás a Ruthénföldről. Bp. Hornyánszky V kvny. 1928. Oláh György. Hárommillió koldus. Miskolc. Magyar Jövő kvny. 1929. Oláh György. Lázadás a Tiszánál. Regényes korrajz. Bp. Singer éa Wolfner. Budapesti Hirlap ny. 1932.

154

Oláh György. Őrvezetőből diktátor. Hitler forradalma 1920—1932. Bp. Uj Magyarság. Stádium rt. ny. 1935. Oláh Zoltán. A két Verhovay és a sikkasztó. Függetlenség. R. Bp. Corvina kvny. 1883. Ollivier Fr. Les juifs en Hongrie. L'affaire de Tisza-Eszlar. Klny. a Le Correspondent-ből. Paris. Ny. n. 1883. Ónody Géza. Tisza-Eszlár a múltban és jelenben. A zsidókról általában. — Zsidó mysteriumok. — Rituális gyilkosságok és véráldozatok. — A Tisza-eszlári eset. BP. Bartalits Imre kvny. 1883. Ónody, Géza von. Tisza-Esslar in der Vergangenheit und Gegenwart. Autorisierte Ubersetzung aus d. Ungar: von Georg von Marczibányi. Bp. Grimm. 1883. X Opatosuh Josef. Mordecháj, az erdei zsidó. Ford. H. Ádám Géza. Regény. Bp. Tábor. Hungária ny. 1935. Oppenheim, Dav. Hirsch. Anrede, welche bey Gelegenheit der glücklichen Genesung unsers Kaisers und Königs Franz I. vorgetragen wurde. Temesvár. Jos. Klapka. É. n. Oppenheim, Dav. Hirsch. Trauer-Rede über das Hinscheiden Sr. Majestat Franz I. nebst andächtigem Gebethe in der Synagoge zu Temesvár den 23. März 1835. Temesvár. Josef Beichel. 1835. Oppenheimer, Bern. Fest Opfer... dem Grafen Leopold Pálffy v. Erdőd, bey seiner feyerlichen Installation zum Ober-Gespan des Pressburger Comitats den 19. August 1822... dargebracht von der isr. Gemeinde in Pressburg. Nach dem Hebräischen von dessen Sohne J. B. Oppenheimer. Wien. Ant. Strauss. É. n. Oppenheimer, Ign. Bern. Hochgefühle bey der glorreichen- Feyer der Krönung Ihrer Majestat Caroline Auguste Kaiserin v. Oeslerreich, Königin von Ungarn... den 25. Sept. 1825. dargebracht von den sammtlichen treuen israelitischen Landes-Unterthanen in Königreich Ungarn. Gedichtet von . (Költemény héber és német nyelven.) H. ny. és é. n. Orbán Dezső. Fel új honfoglalásra! Bp. 1919. Orbók Attila. Ki árulta el a hazát? Bp. Világirodalom. Heller K. és tsa. kvny. 1919. Ormos Ede. Mi okozta Magyarország szétbomlását? Jászi Oszkár előszavával. Wien. Július Fischer Verlag. 1921. Ormos Emil. Ígéretek földje (Palesztina). Bp. Általános ny. 1937. 2 kiad. * X (Ormodi Bertalan) Tíz magyar költemény. Írta egy zsidó magyar. Pest. Herz János ny. 1860. X Ormodi Bertalan. Országgyűlési nóták. Pest. Gyurián J. (Kilián Gy.) 1861. X Ormodi Bertalan. Magyarhon ébredése. Eredeti költemények. Pest. Wodianer F. 1861. X Ormodi Bertalan. Búcsú az országgyűléstől. Költemény. Pest. Engel. 1861. X Ormodi Bertalan. Smule Itzig. Tréfás: költemény hét énekben. Pest. Kertész J. ny. 1864. X Ormodi Bertalan. újabb költeményei. Pest. Lauffer V. 1866. Ormodi Bertalan. Pecsovics-világ Magyarországon. Történelmi rajz a jelenkorból. Pest. Leitner, Kunosy és Aigner. 1868. X Ormos Sigmond. Véres-bosszú. Regény. Temesvár. Beichel József ny. 1841. Az országgyűlés képviselőházának 372—388. ülése. (1939 febr 24—1939 márc. 27. jegyzőkönyvek.) A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Bp. Képviselőházi értesítő. Athenaeum rt. 1939. Országos Antisemita-Párt Naptár 1884. évre. Szerk. és kiadja Nagy Imre. 1883. — Uaz. Második évfolyam 1885. közönséges évre. Kecskemét. Függetlenség kiadóh. Bp. Morvay és Mérey kvny. 1884. — Uaz. Harmadik évfolyam 1886-ra. — Uaz. Negyedik évfolyam 1887. közönséges évre. Szerk. Nagy Imre. Antisemita Párt kiad. Kecskemét. Nagy Imre ny. 1886. Országos Magyar Zsidó Múzeum emancipációs kiállításának katalógusa. Bp. Ny. n. litogr. 1938. Az országos zsidó congresszus és titkos ellenesei. Intő szózat Magyarország zsidóihoz. R. Pest. Heckenast Gusztáv. 1868.
F

*

Eredeti neve Berger Baruch.

155

Oszetzky Dénes. A hazai polgárság társadalmi problémái a rendiség felbomlásakor. I. Városi * polgárjog. II. Városi hatóság. Pázmány Péter Tudományegyetem Történelmi Szemináriumának kiadványai 3. sz. Bp. Kir. Magyar Egyet. ny. 1935. ** Oszkár bácsi legszebb zsidó meséi. Bp. Kertész József kvny. 1928. Osztern Rózsa. Zsidó újságírók és szépírók a magyarországi németnyelvű időszaki sajtóban a „Pester Lloyd” megalapításáig. 1854-ig. Német philologiai dolgozatok XLV. Bp. Pfeifer. Gewürcz F. kvny. 1930. Otrokócsi Fóris Ferenc. Restitutio Israel futura seu tractatus etc. Viennae. 1712. Öhquist, Johannes. A Führer birodalma. Ford. vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály. Bp. Stádium rt. ny. 1942. X Az örökké való zsidó. Ford. Tolnay Ferenc. Szarvas. Réthy Lipót. 1854. Örömhangok ő cs. és kir. apostoli fölségeik 1. Ferencz József császár és Erzsébet császámö üdvárasztó, eljövetelének ünnepélyére. (Kotányi Károly, Rosenberg Izidor, Reitzner Adolf és Kleinmann Lipót verseivel.) Szeged. Az izr. cultusközség elöljárósága. 1857. Öröm-szózat, mely Nagy Méltgú Vázsonykeöi Gróf ifjabb Zichy István úrnak, T. N. Veszprém vármegyei fő ispányi hivatalába 1832. eszt. october 4. lett innepi beiktatása alkalmával adatott a T. N. Veszprém vármegyebeli egész sidóság közönsége által. Veszprém. Számmer Alajos bet. 1832. Örömüdvözlet, mellyet gróf De Motte Antal Nógrád megyei főispány beiktatási ünnepén forró hála közt nyújt a nógrádi izr. község. Pest. 1846. Östör József. Széchenyi magyar fajvédelme. Országos Nemzeti Club kiadványai 38. Bp. Franklin-Társulat. 1941. Öt esztendő borzalmai az orosz szovjet börtöneiben. Nagy Kálmán és felesége kálváriája. Szocialista röpiratok. Bp. Világosság rt. kvny. 1929. 181 X Ötvös Károly. Tárcák és rajzok a zsidó életből. Bp. Ruzitska Ármin. 1906. Ötvös Vilmos. Egy szabadelvű tévedései. Válaszul „A zsidókérdés Magyarországon” című röpiratra. R. Kaposvár. Jeiteles H. 1912. X Paál Ferenc. Hamu alatt. Regény. Wien—Bp. Európa Verlag Könyvny. rt. pozsonyi fiókja 1929. 182 Paál Jóob. A száznapos szegedi kormány. Az ellenforradalom története. Bp. Biró Miklós ny. 1919, Pachtler G. M. A szabadkőművesség titkos harca trón és oltár ellen... ford. a Pécsi növendékpapság Szent-Pál társulata. Pécs. Lyceum ny. 1876. Pajor Rudolf. Az igazság tükrén. Szocialista röpiratok. Bp. Világosság rt. kvny. 1929. Pajor Rudolf. Szellemi osztályharc stb. Szociáldemokrata füzetek 4. Bp. Világosság rt. kvny. 1932. X Pakots József. Egy karrier története. Regény. Bp. Grill Károly 1908. (Mint vígjáték 1914.) 183 X Palágyi Lajos. Bibliai emlékek. Versek. Bp. Singer és Wolfner. 1894. 184 Marx és tanítása. Klny. Magyar Társadalomtudományi Szemléből. Bp. Palágyi Menyhért. Athenaeum. 1904. — 2. kiad. Pécs. Taizs J. kvny. 1909. — 3. kiad. 1922. Palatinus József. A szabadkőművesség bűnei. I. köt. A magyarországi szabadkőművesek mozgalma és külföldi kapcsolatai 1920-tól 1937-ig. Bp. Lőcsei. Budai-Bernwallner J. ny. 1938. 2 kiad. — II. köt. A magyarországi szabadkőműves páholyok tagjainak névsora 1868-tól 1920-ig. Bp. Szerző. Budai-Bernwallner J. ny. 1939. — III. köt. A hazai és külföldi páholyokban illegálisan működő szabadkőművesek névsora 1920-tól 1938-ig. Bp. Szerző. Budai-Bernwallner J. ny. 1939. Palatinus József. Lásd még Barcsay Adorján-nál.
F F F F F F

*

Zsidókról 39—17. o., 105—110. o. Szálai Oszkár. 181 Eredeti neve Löwinger. 182 Eredeti neve Possel. 183 A Palágyi név írói álnév. Palágyi Lajos igazi neve Silberstein Lázár. 184 A Palágyi név írói álnév. Palágyi Menyhért igazi neve Silberstein Salamon.
**

156

PALESZTINA. Auerbach Éliás. A zsidó Palesztina. Benarny Sándor. Új Palesztina. Boross Mihály. Palesztinái impresszióim. Eppler Sándor. Palesztina és a kivándorlás. Fehér könyv. Fodor Lajos. A hitközségek Palesztina munkája. Friedmann Dávid. Palesztina földmívelése a római császárok idejében. G. Gerő László. Palesztina földje. Herzfeld Slomo. Angol imperializmus. Horner Miklós. A palesztinai kérdés. Klein Béla. Szentföldi élményeim. Lázár Lajos. Palesztina. Lichtheim Richárd. A zsidó Palesztina felépítése. Marton Ernő stb. Mit nyújthat Palesztina. Ormos Emil. Ígéretek földje. Paneth Hermann. Utazásom a Szentföldön. Patai József. A föltámadó Szentföld. Patai József. Az új Palesztina útján. Szálai György. Zsidók és arabok Palesztinában. Szilágyi. A zsidók országa: Palesztina. Tolkowskij. Palesztina és a zsidók. Weizmann Chaim. A zsidó nép és Palesztina. Winsch Gert. Anglia uralma Palesztinában. Pálffy Fidél gróf. Pillanatfelvételek nagy korok fordulása küszöbén. R. Magyaróvár. Magyaróvári kvny. Paltauf. Carl. Aufruf zur Unterstützung der durch einen unerhörten Kravall an den Bettelstab gebrachten zahlreichen Israeliten von Neustadtl. R. Presburg. 1848. Paneth Hermann. Utazásom a Szentföldön. Sajtó alá rendezte Szabó Imre. Cluj. Kadima, Lyceum ny. 1921. X Pannonhalmi H. F. A bolygózsidó engesztelő napja. (Jom Kippur ) Mysterium. Kisvárda. Berger I. és tsa. 1928. Pap Dezső. A zsidók története Józsua korától a II. templom felépítéséig. Újvidék. Hirschenhauser Benő kvny. 1899. Papp G. Ne bántsd a zsidót! R. 1881. Pap Izsák. Patai Edit, a költő. Bp. Hungária ny. 1936. Papp Jenő. A mai Magyarország erkölcsrajza. Korunk kritikája 1918—1933. Bp. Káldor kk. Világosság rt. kvny. 1934. X Pap Károly. Mikáél. Novellák. Bp. 1929. X Pap Károly. Megszabadítottál a haláltól. Regény. Bp. Hungáriái ny. 1932. X A nyolcadik stáció. Regény. Bp. 1934. Pap Károly. Zsidó sebek és bűnök. Különös tekintettel Magyarországra. Bp. Kosmos kk. Radó I. ny. 1935. X Pap Károly. Irgalom. Novellák. Bp. 1936. X Pap Károly. Azarel. Regény. Bp. 1937. X Pap Károly. Batséba. Drámai játék. Bp. Tábor. Hungária ny. 1940. Pardoe, Miss. The City of the Magyar, a or Hungary her institutions in 1839—1840. London. 1840. Páris Frigyes. Tájékoztató a ruthén akciónál való működésem felől. R. Bp. Szerző. Eggenberger Samu kvny. 1904.

157

Pártos Béla. A felekezeti harc ellen. Néhány szó a néppártról és ellene való teendőkről. R. Bp. Eggenberger. 1895. 2 kiad. 185 X Pásztor Árpád. Lipótváros. Bp. 1913. Pásztor Árpád. Vengerkák. Regény. Bp. Dick M. kvny. 1915. Pásztor Árpád. Sebestyén Arnold. Emlékbeszéd. Bp. Athenaeum rt. 1931. 186 Pásztor Mihály. Budapest zsebe Bp. Athenaeum rt. 1926. X Patai Edith. Engem is hív a föld. Versek. Bp. Múlt és Jövő. Korvin testvk. kvny. 1927. X Patai Edith. Szent szomjúság. Regény. Bp. Múlt és Jövő Bp. 1937. 187 X Patai József Babylon vizein. Versek. Bp. Jókai ny. 1906. Patai József. Bajza és Lessing. Bp. Franklin-Társulat. 1907. X Patai József. Héber költők IMIT. kiadványai XXXII. köt. Bp. Franklin-Társulat. 1910. X Patai József. Kabala. Lelkek és titkok. Novellák. Bp. Rovó Aladár kvny. 1917. — 3 kiad. 1929. Patai József. Zsidó írások. 3 köt. Bp. Múlt és Jövő. Rovó Aladár, Korvin tstvk. ny. 1918— 1920. X Patai József. Sulamit, látod a lángot? Versek. Bp. Rovó Aladár kvny. 1919. Patai József. Politika nélkül. Bp. Múlt ésj Jövő. Korvin testvk. kvny. 1923. Patai József. A föltámadó Szentföld. Bp. Korvin testvk. kvny. 1926. X Patai József. Az ősi vér. Történet Lengyelország felosztása korából. Bp. Remény. Kertész I. ny. Karcag. 1928. Patai József. Herzl. Bp. Pro Palesztina. Wodianer ny. 1932. Patai József. Harc a zsidó kultúráért. Bp. Múlt és Jövő. Hungária ny. 1937. Patai József. Az új Palesztina útján. Bp. Múlt és Jövő.; Hungária ny. 1939. Pataky Arnold. A Heródes-dinasztia története. Klny. Hittudományi Folyóirat-ból. Bp. Athenaeum rt. 1908. X Pataki Artúr. Imák és emberek. Elbeszélések. Magyar zsidó szel!lemi közösség könyvei. 6. Bp. Viktória ny. 1940. Patriotische Stimmen aus Ungarn über die Judenfrage. Von einem Observator. R. Zombor. Stanojevics Zs. Josef Skarnitz'sche Érben, Skalitz. 188 Patzek Károly. Emberismértető töredék. Pest. Beiméi József. 1833. Paulay Gyula. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. IV. t.-c. miniszteri indokolással... rendeletekkel és végrehajtási utasítással. Bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Paulay. Magyar törvények. Franklin-Társulat zsebkiadásai. Bp. 1939. Paulik, Gabriel. Antwort auf die „Neutra-Trenchiner Zeitung” Nr. 2 und 3, vom Jahre 1873. A német támadásra németül felelek. R. Pressburg. Carl Angermayer. 1873. Péchy Henrik. A magyar nemzeti szocializmus politikai és gazdasági programmja. Bp. Lőcsei F. 1937. X Peltz I. Caiea Vacaresti. A bukaresti zsidónegyed regénye. Ford. Katz László. Regény. Pharos könyvek. Cluj-Kolozsvár. Fraternitas ny. 1934. Perczel István, bonyhádi, gyűjteménye, lásd Jüdische Dalikatessen címszónál. Perls Ármin. A magyarok Mózese. Emlékbeszéd Kossuth Lajos fölött. Pécs. É. n. Perls Ármin. A négy hálaadó. Prédikáczió az emancícpatio 30. évfordulóján. Bp. 1898. Persián Ádám. Mi lesz a zsidókkal? Válasz egy kérdésre. Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920. Die Pesther israelitische Deputiertenversammlung im Jahre 1861. und ihre Leiter. Nach authentischen Quellen u. d. Mittheilungen eines Augenzeigen bearbeitet. Frankfurt am-Main 1862. Pesthy Jenő. A bolsevizmus rémnapjai. Naplójegyzetek. Bp. Szerző. Központi sajtóvállalat biz. 1921.
F F F F

185 186

Eredeti neve Pikler. Eredeti neve Berger. 187 Eredeti neve Klein. 188 Zsidókról 23. oldal.

158

Pesti élet röpirata. Szerk. Roboz Imre. Friedrich, Horthy és Társai. R. Wien. Johann N. Vernay A. G. 1920. Pesti Futár. 99 életrajz. Magyar selfmademének. Bp. Wodianer ny. 1928. Pesti hitközségi választások küszöbén R. Bp. Kiss Gyula és tsa. ny. 1941. A pesti izr. hitközség fennállása 125. évfordulójának és a magyar izraeliták vallási recepciója 30. évfordulójának megünneplése. Bp. Pesti izr. hitközség. Szent László ny. 1925. X Pesti krónika. Írták Pásztor Árpád, Szomaházy István, Tábor Kornél. Vidám könyvtár 5. Bp. Magyar kiviteli és csomagszállító rt. A Nap ny. É. n. Pestini, die 6. novembris 1807. (Cím nélkül. A magyarországi zsidóság 1807-ben Pesten november 6-án kelt kérvénye a nádorhoz és az országgyűléshez, hogy újból vétessenek elő a reájuk vonatkozó 1790—91. évi bizottsági munkálatok. Kinyomtatva latin és magyar párhuzamos szöveggel.) Pest. 1807. Peszáchi Haggoda. Ford. Guttmann Simon. Bp. Stern A. Gewürz F. ny. 1932. — Új kiad. magyar és héber szöveg. Peszeky Bálint. Mi a zsidók bűne? Mi az igazság? R. Bp. Garai ny. 1920. X Petelei István. Jetti. Elbeszélések. Kolozsvár. Gombos és Sztupjár ny. 1893. * X Peterdi Andor forradalmi versei. Vörös könyvtár. Bp. Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja. Stepka-neum ny. 1919. Peterdi Andor. A sárga folt. Harcom a zsidóságért. Bp. Világosság rt. kvny. 1922. Pethő Sándor. Viharos emberöltő. Hét portrait. Bp. Stádium rt. É. n. Pethő Sándor. Világostól Trianonig. A mai Magyarország kialakulásának története. Bp. 1925. Pethő Sándor. Csillagos órák. 41 vezércikk. Bp. Glóbus ny. 1939. Pterássevich Géza. Magyarország és a zsidóság. Bp. Szent Gellért műint. 1900. 2. kiad. Pterássevich Géza. Zsidó földbirtokosok és bérlők Magyarországon. Bp. Stephaneum ny. 1904. Petrovics György. Az októberi forradalom és az idegen megszállás Makón. Makó. Kovács Sándor. 1921. Peyer Károly. A zsidókérdés igazi háttere. Peyer Károly beszéde a második zsidótörvényjavaslat vitájában a képviselőház 1939. március 1-i ülésén. Bp. Szociáldemokrata párt. Világosság rt. kvny. 1939. Philippson L. után fordították H. J. és R. F. Csakugyan a zsidók feszítették föl Jézust? R. Pest. 1866. Pilisi József. A zsidó. Hozzászólás a zsidókérdéshez. Debrecen. Beké Zoltán ny. 1938. Pilisi Lajos. Kain és Ábel. Márciusi beszéd. Forradalmi könyvtár 2. Bp. Világpáholy. Biró M. kvny. 1919. Pillitz Dávid. Gyászbeszéd elhunyt császári királyi főherceg József Magyarország dicső nádora tiszteletére. Tartotta a szegedi izraeliták rabbija. Szeged. Grünn János. 1847. Pinsker. „Önemancipációt!” Egy orosz zsidó intő szózata a fajtestvéreihez. Szilágyi Dénes ford. Spinoza-Füzetek. Bp. Zsidó Nemzet. Nekudah kvny. Munkács. Pintér Jenő. Magyar irodalomtörténete. Tudományos rendszerezés. VII. köt.: A magyar irodalom a XIX. század utolsó harmadában. Bp. Magyar Irodalomtörténeti Társaság. Stephaneum ny. 1934. — Uaz. VIII. köt. A magyar irodalom a XX. század első harmadában. 1—2. köt. Bp. Pintér Jenöné. Franklin-Társulat. 1941. Pirke Aboth vagy a régi rabbik erkölcstudománya, rhapsodiai oktató mondatokban. Ford. Rosenthal Móricz. Buda. Kir. magyar egyet. ny. 1841. (Héber és magyar nyelven.) Pirovich Lajos. A harmadik birodalom tükre. Mi a való helyzet Ausztriában? Bp. Medika ny. 1934. Podraaniczky György báró. Az őszirózsás „forradalom” a budapesti honvédhuszár kaszárnyában. Naplótöredékek. Bp. Stádium rt. ny. 1935. ** Pogány József Adler Frigyes pőre, lásd ott. Pogány József. A munkapárt bűnei. R. Bp. Népszava. Világosság rt. kvny. 1919.
F F

* **

Eredeti neve Pollák. Eredeti neve Schwarcz.

159

Waizner u. 1939. 1934. Eredeti neve Porgesz. Pongrácz Jenő. 1922. Der weisse Terror in Ungarn. Pesti kvny. traditae idiomali latíno. „Üsd a zsidót?” R. Szocialista agitációs iratok 24. Magyar Törvénykezés törvénytára. Zalaegerszeg. 1915. Polyák Béla.-c. (Pollák Leon). 1902. Poncins Léon de. Polák E. és jegyzetekkel ellátta — Bp. és végrehajtási rendeletei. Franklin-Társulat. Posonii. A klikk rendszerről és törzsfőnökgazdálkodásról. Moszkva. Stádium rt. Pranaitis J. ny. A Törvény. 1790. Első rész: A faj. Neuwald I. Világosság rt. qua sacratissime caesareo-regia maiestas Leopoldus II. 1832. Fordító. Josephinische Aktenstücke über Altofen. Bp. Ignatz. Jeschuat Mosche. Neue Erde. 1928. Forradalom és ellenforradalom. Preces ac piae functiones a comunitate judaeorum Posonii nomine conctorum in gremio regni Hungáriáé existentium judaeorum lingua hebraica peractae die. Codex ny. Adalékok a magyar földbirtokpolitikához. t. történeti és statisztikai alapon. Kertész József ny. Die Geschichte der Juden in Oedenburg von den altesten Zeiten bis zur Gegenwart. ny. Landerer-— Heckenast. 1939. Wien. Pollák Manó. Zsidó templomépítés Magyarországon a XIX. magyar irodalmi társulat által jutalmazott pályamű. Pest. Elbemühl. Egy polgár. Bp. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939:IV. Közigazgatási Bíróság joggyakorlatával ellátta Pongrácz Jenő. IMIT évk-ből. ny. Pogány József. Warasdin. Tanulmány a zsidók történetéhez AlsóAusztriában és Magyarországon. vitéz Endre László. F F * ** Eredeti neve Pollák — A Magyar Tudományos Akadémia tagja. Hetvenöt kiadatlan okirati melléklettel. Wien. 1848. ny. Klny.-c. A fehér terror Magyarországon. 1929. 1939. A második zsidótörvény földbirtokpolitikai szakaszainak és az italmérési engedélyek megvonására vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtási rendeletei. Pollák Lipót. Bp. A zsidótörvény (1939:IV. 160 . A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. kir. Neuwald I. 1892. Lampel R. zsidóság. Pongrácz Jenő.) és végrehajtási rendeletei. Wien.-c. 1841. összeáll. összeállította. 1896. Pollák Manó. Jegyzetekkel ellátta Pongrácz Jenő. IMIT. 1942. Kaim. 1920. Pollux. 1906. Grill—Benkő. 1919. A forradalom titkos erői: szabadkőművesség. 1939. 1920. Bp. századtól a mai napig. t. Typographia Intern. Wien. Részben kiadatlan kútfők alapján. ny. A keresztények a Talmudban. 1892.Pogány József. A jellem és divat összefüggése és iránya. Pollák Manó. Athenaeum rt. Max. t. Manches Übel kann zuweilen seine guten Folgen haben. A zsidók története Sopronban a legrégibb időktől a mai napig. A Törvény. A zsidók Bécs-Újhelyen. ** Pongrácz Jenő. Pongrácz Jenő. * Pólya Jakab. IV. Pollák. Bp. Bp. Bp. 1920. Zsidók a magyar mezőgazdaságban. kvny. R. Bp. Vorwarts. Ford. 1928. Az oroszországi kommunista párt magyar csoportja. Gedicht nebst Anhang eines in der Synagoge gehaltenen Gebeth bey der feyerlichen Installation zum Obergespan des Somogyer Comitats dem Herrn Alexander Mérey von Kaposmére. Pressburger. 1841—1892. A Budapesti Katonatanács február 7-i ülésén elmondott beszéd. kiadványai VI. Wien. Bp. lásd Luzsénszky Alfonznál. B. Pressburg. Pogány József. „Üsd a zsidót?” R. Sohn. Kakas Ágost ny. Pollák Miksa. Cremieux. A Törvény. Az izr. Pogány József. sacra regni Hungáriáé corona incinctus. A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank keletkezésének és ötvenéves fennállásának története. Neuwald I. Rettung der Juden in Damaskus durch Moses Montefiore und Ad. Bp. Bp. Mai Henrik és fiai. jegyzetekkel és a m. Bp. Typis Francisci Augustini Patzko. és az ezzel kapcsolatos képviselő választási rendeletek. Pogány József. Pollák. Bírálat Weininger Ottó „Nem és jellem” című művéről. Neuwald I.

De-mum. Bp. kvny. Sajtó alá rendezte Schütz Antal. 1924. Jaurini. tempore pontificatus Benedicti Fel rec papae XI. A jogi és erkölcsi feltámadás útja. Szent István-Társulat. Szalay Sándor kvny. Stephaneum ny. der Vertheidigung und des Urtheils. Tamás József. Propper Sándor. kiad. 161 . Pupulus (Kocsis Géza). Jcsu. Bp. Budavári Tudományos Társaság. Németh biz. Nemzeti Élet. exinde licet ab hebraeis. Jesu. könyv. Alphonso Bonoho-mine. Cassoviae. Prohászka Ottokár. feliciter adinventum a. indicans errorem judaeorum circa observantiam legis Mosaicae. Raby Samuelis.) Eine genaue Darstellung der Anklage. quem expectant. A Hartleben's Verlag. Cassoviae. Hammer—Schläge 21. 1920. Iránytű. Előszót írt Vámbéry Rusztem. Apostol ny. Az erősek világállama. Venetiis impressum. Bp. 1889. Új ipari forradalom. Prohászka Ottokár társadalomszemlélete. Siebentes Heft. Az Élet. 1740. Opus aureum omnibus Christi fidelibus. & S. Nach authentischen Berichten bearbeitet. Deutschvölk. — 2. 1742. Kolozsvár. Rabbi Samuelis tractatus. nunc denuo recusum. hispano. Prohászka Ottokár. Ab Alponso Bonohomine. reimpressum Budae. 1937. Szent István-Társulat. Zsidó ábrándok paródiája. Turi Béla. Hága. inde a judaeis. XI. A magyarországi német irodalom története. A közszabadságokról és az ellenforradalom likvidálasáról a Magyarországi Szociáldemokrata Párt 1924. Sajtó alá rendezte Schütz Antal. 1933. undique celatum. Opus aureum omnibus Chrísti fidelibus. Stephaneum. ne typis man-detur. & scripturae professoribus apprime utile ab. Edidit Christoph Abai. Wilhelm Zöller. Joan. Typis academicis soc. Gróf Tisza István. Prohászka Ottokár. R. & cum ofíici sanctae mquisitíonis consensu Maceratae olirn. Prohászka Ottokár összegyűjtött munkái. Szerző. indicans errorem judaeorum circa observantian legis Mosaicae. The jewish question in Hungary. ex arabico in latinum trans-latum.. & venturum Messiam. Hamburg. kvny. 1893. XI. 1926. kiad. 1746. 1752. Francisce Grifono. köt. Prohászka Ottokár politikája. Der Prozess von Tisza Eszlár. ex arabico in latinum translatum. 1920. Prohászka Ottokár. Bp. undique celatum. scripturae professoribus apprime necessarium. beszéd a polgári házasságról. Prohászka szocializmusa. Quo vadis Hungária? Fajvédelmi könyvsorozat I. Egy rabbinak a Habsburglotharingiai ház ellen hetven év óta működő átka.. Prohászka Ottokár. der Zeugenverhöre.. Deutseh-völkische Verlagsamt. * Pukánszky Béla. 1937. Uaz... Sz. Nagy József.. 1929. & venturum Messiam. Pozsony. Die Judenfrage in Ungarn. Typis academicis soc. Bp. A Hartlebens Chronik der Zeit. Bp. Élet ny.) Német philológiai dolgozatok XXXI. kvny. Heft. Bp. 1918. denuo impressum Maceratae anno 1693. — Uaz.Progredièus. Raby Samuelis tractatus. Leopcld Landerer.und Trutz-Bund. Bp. 485-491.... Typis academicis s.. (A legrégibb időktől 1848-ig. R. Propper Sándor (előadói beszéde). tandem adinventum. 1751. ne typis vulgaretur. Tyrriaviae. Az elmefogyatékosok. Venetiis impressum.. Wigand F. Világosság rt. 1940. J. Utópia. évi országos pártgyűlésén. Wien. tempore pontificatus Benedicti fel. Tractatus raby Samuelis stb. Prohászka és a zsidókérdés. 1919. quem expectant. Burián Pál kvny. Streibig. circa annum 1339. archi-episcopalis consistorii Pragensis facultate reimpressum. circa annum 1339. 1928. A zsidók. Typis Greg. Uaz. R. Kultúra és terror. (Verhandelt in Nyíregyháza im Jahre 1883. Világosság rt. o. 3. R. Bosnyák Zoltán. Schutz. Kultúra és terror. Szocialista agitációs füzetek 32. 1849. Typis Franc. postea de rev. F * Németnyelvű zsidó írókról.. A társadalmi kérdés. record pp. Harsányi Béla. Bp.

Ujságüzem ny. Új gyakorlati módszer. Vörösök és fehérek 70 év előtt. Pest. Levél egy volt bajtársamhoz. Radisics Elemér. Uaz. Lehet-e ma megoldani a zsidókérdést? Bp. Jahrhunderts. R. A Rákosi per. Aki megmentette Európát. Debreceni zsidó gimnázium barátainak egyesülete. Witwe Klára Streibig. Vád. Rau. Mi volt itt? Hegedűs Lóránd bukásától Popovics Sándor eljöveteléig. Sylvester ny. Garai ny. Johann N. 2. Rácz Béla. G. Bp. Raschkovits. Bp. Pöröly és pult. ny.Uaz. védelem. Fehér holló. Radnóti József. Budapesti Hírlap ny. Debrecen. Franz. A zsidókérdésről. Az orosz forradalom. Trnawe. May J. Antisemiten-Katechismus. Radisics Elemér. 1940. Raab. Schlésinger biz. Eine wahre Begebenheit aus dem Leben einer jüdischen Familie zu Anfang des 19. Pfeifer biz. Das Judenthum in Freimaurerei. Groszmann Zsigmond. 1935. 1917. A recepciós mozgalom politikai története. May J. Az 1848—49-iki magyar ellenforradalom. Ráth Ferencz. Báttaszéki Lajos. Radnai Gábor. lásd Egy antiszemita sajtóper címnél. Bencze László. lásd még A sidó Raby cím alatt. Új Nemzedék-ből. A középosztály és a zsidóság szerepe. lásd ott. Kálvintéri ref. X Racine. (Nemzeti Színház 1867. Bp. Ráth. Raffay Sándor. Mi az igazság? R. Bp. Rachel. Centrum rt. 1920. Polgári házasság és zsidókérdés. 1931. Legyen világosság! Democritos Nr. 162 . Die religiöse und politische Freiheit der Israeliten Ungarns. Pfeifer biz. Békessy Imre előszavával. Pfeifer biz. Rácz Géza védőbeszéde. Moses. 1920. A novi-szádi Chevra Kadisa 200 éves fennállásának ünnepe alkalmából. W. * Radnóti József Akikről a pénz beszél. Eszter. 1756. 1939. 1929. A keresztény-zsidó házasság a parlamentben. Ráttkay R. Szerző. Antiszemita káté. magyar Egyetemi ny. 1919. Bécs. egyházközség. Bp. Pest. Bécsi magyar kiadó. 1918. Bp. 1920. Héber-magyar nyelvkönyv. Enying. Klny. Bp. lásd ott. Uránia kvny. Márkus Samu kvny. Garai ny. Eredeti neve Kremsner. Bp. Grill—Benkő. A zsidókérdés története Magyarországon. 1936. 1941. Ford. 1925. Budapesti Hírlap ny. Bp. A noviszádi zsidók története. Származásig dunántúli sváb. ** X Rákost Jenő Régi dal régi gyülölségről.) Rákost Jenő. Bp. Ravasz László. Ehrentheil M. Színmű 5 felvonásban. Pesti pénzoligarchák. Radnóti József. 1920. Carl Osterlamm. Mi az igazság? R. Eggenberger 1867. Révai ny. Rádió prédikációk 177. Kálmán. Radnóti József. ítélet. Bp. Novisad. Rabinovics József. Vámbéry Rusztem előszavával. Reflexiók az októberi forradalomhoz. Tekintettel a zsidó térfoglalásra. A magyar középosztály jövőjéről. Rezeption und Orthodoxie. Huszonöt portré az ipari és kereskedelmi életből. ny. Bp. Kir. 1930. Bp. Kornfeld Zsigmond. Viktória ny. 1941. 1848. Polgár ny. Bp. Bp. tót nyelven. Radisics Elemér. Rácz Zoltán. Vernay A. Orsz. 1926. 1902. Reflexiók a keresztény kurzushoz. 1858. Bp. Pallas ny. Radó Imre és Mayer József. Gottlob. Közoktatásügyi népbiztosság. Vietorisz. Wytissenty w Impressy Akademicke. Otthon ny. Bp. 1923. F F RECEPCIÓ. Nemzeti Klub kiadványai 41. ny. Zsidókérdés az egyházban. * ** Eredeti neve Schlésinger. Radnóti József.

Garai ny. Zum Wehr und Lehr. Dante kk. Salgó Ernő. — 3. Reizner János. 1941. Reizner János. Szerző. L. Treuttal & Würz. Aus dem Ungarischen. 1928. Klny. Ein Wort zur Zeit an die denkenden ungarischen semitischen und nicht-semitischen Bürger. ny. zsidó vallás stb. Lampel R. Reach. Honszerelmi dalok. Horovitz Adolf ny. Bp. A cionizmus Magyarországon. Der Religionskrieg in Ungarn. Budapesti Hírlap ny. 1848. (Übersetzt aus dem Ungarischen. X Reich Ignácz. 1882. 1928. Rehbert. istentagadó és istenkáromló mű népszerű czáfolata. Buda. Bécs. Ung. Szeged története. 163 . Beth-El. Ráth Mór. Strassbourg. Bucsánszky. R. Okai-e a zsidók a drágaságak? Mi az igazság? R. Redlich. Bp. Renan. Mayer Gyula.Herzog Emil. 1868. Pest. Prohaszka Ottokár. Reich Béla. J. Bp. Kannengicser A. Keményfy Kálmán Dániel. R. Ford. Auf! Israel! R. Bp. 1920. Én. Julianus császár és viszonya a zsidókhoz.) R. Beck F. Renan Ernő. Auflage. Fábián Béla előszavával. Kohn Eliézer Hirsch. Neuwald I. Der Kampf des glaubenlosen Staates gegen das Christentum. Bp. Franklin-Társulat. Bp. Nyugaton a helyzet változatlan. Pest. Heckenast. Nagyvárad. munkából. Renan Ernőnek Jézus Krisztus élete c. Hornyánszky V. Bp. Az apostolok. Reichenthal Adolf. Roller. Dick Manó. Nyugat rt. Bp. A nép számára. Benedek Marcel. Der Religionskriegr in Ungarn. 1871. sz. Krausz és tsa. Uaz. H. és jegyzetekkel kísérte Rácz Lajos. Ernest. Ford. London. Rosenberg Sándor. Wien. 1929. Report on alleged existence of „white terror” in Hungary. A zsidó és keresztény között polgárilag kötött házas frigyek. Az akropolisi ima. — Zsidó faj. Pest. Spinoza. Reich.-Altenburg. Remarque Erich. Auflage. ny. 1867. Pest. Én. R. Szeged. Renan Ernő. Bp. Salgó Ernő. Von einem Glaubensgenossen. Reinitz Hermann. ny. Nyugat könyvtár 27—28. szálláshely. Schlauch Lőrinc bíbornok fölterjesztése. 1866. Bp. 1920. L'affaire de Tisza-Eszlár. Irta Rf. Nagyszombat. 1882. 1883. c. Reuss. Dick Manó. — 2. 1896. Renan Ernő. 1919.-beszéd a polgári házasságról. 1856—60. 1864. Márkus Samu kvny. Reformation der Juden. Olcsó könyvtár 1296—1297. Egy nagyváradi megyei áldozártól. Printed by His majesty's stationery office. G. Pest. uott 1868. Hármas érzelem. Ford. Klem József. Bagó M. A polgári házasság és a zsidókérdés. 1899. Uaz. A zsidók álláspontja. Én. 1902. Stern Samu emlékbeszéde a recepció 40 éves jubileumán. Alexander Czéh. Ford. Bp. Ford. Ehrentempel verdienter ungarischer Israeliten. Halhatatlan könyvek. Kosmopolitismus és nationalismus. Regős László. Une épisode de l'histoire de l’antisemitisme au 19e siècle. Uaz. Budapesti Hírlap ny. 1895. különös tekintettel a zsidók jelen állására. (Reif Jakab). Jézus élete. paritás és főrendiházi képviselet. Renan Ernő. kiad. Reich Ignácz. Kérészy Zoltán. Adolf. Renan. Szatmári Mór. Aufruf zur Verteidigung der heiligen Kirche. A vegyes párok megáldása a zsinagógában. Juden und Katholiken in Oesterreich-Ungarn (Franciául is). A szegedi zsidók 1785—1885. Polgári házasság. Krausz és tsa. Esztergom. Renan Ernő. — 2. 1875. Szeged. Hügel O. Uaz. R. Történelmi vizsgálatok a zsidók szegedi letelepülése körül. Én. Engel Lajos kvny. Táborhely. A keresztények védelme nem zsidó hajsza. 1864. Bp. Rodolphe. Sz. Ötven év alkotmányos egyházpolitikája. sz. Laczkó Géza. Renan Ernő. Recepció. 1885.

1921. 1940. A zsidóság és az Antikrisztus árnyéka. Fővárosi ny. 192 Révész Mihály. verseiről. Révész Béla. Landau Ezékiel prágai rabbi (1713—1793) és a magyar zsidók. Dante. Kayserling. A magyar könyvkiadók és könyvkereskedők országos egyesületének ötven éve. 1921. 1829—1905. Együtt a láncban. Kispest. É. — Bp. Klny. 1911. n. 1913. 1886. Bp. kiadók. Proletárok kiskönyve. Szocialista agitációs iratok 21. Bp. Bp. n. Szerző. A Népszava története. Prager. Minerva könyvtár 126. Bp. Népszava biz. Világosság rt. Nova. 193 Eredeti neve Steiner. Révai testvk. Forradalmi jogalkotás. 2 köt. 1925. Kecskeméthy E. Írók. Világosság rt. E. 193 Révész Mihály. kvny. 1878—1928. Ford. kvny. Bp. 1929. A mi történetünk. Fővárosi kk. Bp. Risel. S lehullunk őszi avaron. Sajóvidék ny. Nővérmunka a Március páholy számára. 1919. Révész György. R. 1930. Én. kvny. 1936. Révész Béla. Ady Endre életéről. Rezessy Zoltán. Bp. X Ritoók Emma. Bp. A magyarországi munkásmozgalmak története 1867—1913. a Magyar Zsidó Szemle Kiss Arnold emlékkönyvéből. Athenaeum rt. Bp. Bp. ami szívemet nyomja. Max Nordau élete. kvny. Bp. Bp. Egészen nyílt levelek az emigrációból. Bp. 190 Révész Béla. 1926. Révész Béla. Rozsnyó. Kispest. 1935. 1930. 1890—1914. kvny. A háború. 191 Révész Béla. Weltner Jakabok: felállani a Hymnusnál! és minden. Weltner Jakab. Pécs. Ady és Léda tragikus szerelmének titkai. Regény. Világosság rt. Szerző. Richtmann Mózes. — 2. a forradalom évei. A győzelmes magyar forradalom. kvny. Révész Mihály. 1936. Ady Endre tragédiája. 1942. Révész Mihály. Ady és Léda. Révész Mihály. Athenaeum rt. * Roboz Andor. Richtmann Mózes. Faragó Imre kvny. ny. 2 köt Bp. Faragó I. Gyoma. ny. A zsidó Jókai regényeiben. Világosság rt. Saphir Gottlieb Móric. 1924. C. Bp.Révai József. 1918. Révész Béla. Várnay ny. Bp. kvny. Bp. Világosság rt. A harmadik birodalom kultúrképe. Révész Vilmos. Révész Béla. Révész Mihály. Hagen in W. 1920. Béta kk. Somogyi Béla élete és munkássága. Bp. Neuwald I. Egy magyar könyvkiadó emlékiratai. Népszava. Rittner. Rezessy Zoltán. Révai testvk. H. 1905. Huszonöt esztendő: a szociáldemokrata párt megalakulásától a háború kitöréséig. 1942. 1922. kiad. Világosság rt. Népszava. ny. Kari Brahl. 1. kvny. 189 Révai Mór János. A hűtlenségi per Bp. Robert Oszkár. Szociális tudás könyvtára 18. Dunántúl pécsi egyet. A harmadik birodalom politikai és társadalmi rajza. BratislavaPozsony. a házasság. Der ungarische Reichstags-Abgeordnete Iván Simonyi. Ady trilógiája. Ady Endre öszes levelei Lédához és a nagy regény teljes története. Hornyánszky V. Kner Izidor ny. 1934. Wien. Korvin testvk. Nyíregyháza. 164 . 191 Léda neve Diósiné Brüll Adél. * Eredeti neve Rosenzweig. Ritter Gaston. A szellem kalandorai. Athenaeum rt. Révész Mihály. Ipag Verlag. Bp. Világosság rt kvny. 1936. Fővárosi kk. Fővárosi ny. Eredeti neve Roth Benjamin. 1937. 1924. 1911. Wien. 1938. oder die Verjudung des Antisemitismus in Ungarn. jelleméről. F F F F F F 189 190 Eredeti neve Rosenberg. 19. R. Bp. Népszava. 192 Eredeti neve Reisner. könyvek. A szociális tudás könyvtára. É. Bp. Révész Béla. Robitsek Márta.

Stádium rt. Pest. 3. Roelli. X Roesmann. Rosenberg. Bp. Wilckens. Rohrer Joseph. G. ny. B. Bp. 1860. 1874. Mezőberény. Ipag Verlag. — Uaz. Pénz vagy becsület! A kamatszolgaság megtörése. Heckenast Gusztáv 1872. 1921. Roboz Imre. k. 3 köt. Jézus pőre. Roboz Imre. Zion und Ungarn! Balázsfalva. Magyaritá Gemini. Emigránsok. Pest. Kaposvár. Rosenberg Sámuel. Rózsavölgyi. Révai testvk. Gyula. Bp. S. A Talmud-zsidó. Nincs kegyelem! Kornilov hadjárata. Kraft. J(ohann). ny. Kozmopolitizmus és nationalizmus. A tizenkilenczedik század katekizmusa zsidók és protestánsok számára. 1895. a Szt. Pantheon. A gyermekért. 1939. Magyarország üdvözült emlékű nádora ő fenségének elhunyta fölött a nagyváradi izr. Bp. A tóra és népe. Rosadi. egyházban. Az irodalom boudoirjában. ny. Erwiederüng auí Rohlings Pamphlet. Rónai. 2. 1882. Reach S. Fiala Ferenc előszavával. Jellinek Adolf. Ford. Nihil obstat. Langsfelder Salamon. Ford. melly ös. Bp. Hermannstadt. A talmudzsidó. Klein S. Bp. 2.. A talmudzsidó. Jó könyvek 6. Bp. osgyáni. 1876. Bartha János kvny. Versuch über die jüdischen Bewohner der österreichischen Monarchie. Dürer ny. Boros Ferenc. (1847. — Uaz. kiad. kiad. Rokonstein Lépold. febr. és előszóval ellátta Kozmovszky Tibor. Rosenberg. 1926. Eger. ** Roboz Imre. R. Rohling Ágost. Bp. 1916. A zsidókérdés megvilágítása. Elbeszélés egy XIX. Szenko. Tichy Alajos ny. R. lásd még Luzsénszky Alfonznál. R. Szolcsányi Gy. 14-én) tartatott.. 1930. 1804. Rónay Károly. Őszinte szó az emigrációs politikáról. Centrum rt. századbeli morvaországi gettóból. Osterlamm Károly. Vergahgenheit und Zukunft der Freimaurerei culturhistorisch beleuchtet. Az 1848. Szerző. Esztergom. Centrum rt. Wien. F Bloch J. Rohling Ágoston. Held János kvny. Das Judentum und die Nationalitatsidee. ny. Színes röpiratok 2. Egyházi gyászbeszéd. 1918. Szerző. Nagy-Várad. Harminc év az újságíró-pályán békében. Magyar Nemzeti Szocialista Könyvtár 3.. Rákoskert. 1929. Várnay ny. János. Pest. 165 . Zsidó Újság. Bécsi röpiratok 1. kiad. Ludwig. háborúban és forradalomban. 1938. Istvánról czímzett esztergomi ősrégi papnevelő intézet magyar egyházirodalmi iskolája. Minden rangú zsidó és kereszténynek megszívlelésül bemutatja Rohling Ágost tanár. R. Rónai. J. Ford. A. különös tekintettel a zsidóság jelenkori állására. évi törvények és a zsidók egyenjogúsága Magyarhonban.Uaz. Bródy Sándor és néhány színésznő. Jeiteles H. 1913. X Rodionov Iván. Bp. Buzárovits G. Giovanni. Rohling Ágoston. Roósz József. Zsidókérdés — világprobléma. Történelmi elbeszélés az orosz forradalomból. Lichtenstein J. Korvin ny. Bp. W. 1942. F ** *** Eredeti neve Rosenzweig. Der Talmud auf der Anklagebank. Fischbein élni aikar. M. Kunst und Industrie Comptoir. főherceg József Antal János. Szabadon ford.Roboz Andor. Rohling Ágoston. melyet azonban katholikusok is olvashatnak. Rohling tanár gonosz kópéságai. Wien. 1861. 1897. Franklin-Társulat. F. Bp. 1882. X Rombol a gyűlölet. Ford. 1847. Bp. Hungária ny. Eredeti neve Reinitz. A magyar izraelita 1860-ik évben. ny. Szabó István. 1878. 1929. Bp. Gy. 1934. Rokonstein József. Nővérmunka a Március páholy számára. *** Róna Lajos. Bp. Rosenberg Alfréd. Matwej. Thury Lajos. ny. 1940.

1931. X Rózsaági Antal. ny. II. 1895. Rosenfeld Henrik. Singer és Wolfner. 1903. 1848. 1862. Franklin-Társulat. É. ny. Friedmann Á. n. 1904. Rosenthal Móritz. Ford. Fémes A. Bp. Mintegy tíz év előtt. Pest. Rosenthal Móritz. Regény. Orthodoxia és cionizmus. báró Korányi Frigyes. Bp. Pest. zsidó sorsok. Zsidó könyvek. Gran. Írta Fényes M. Regény. Nánay Lajos ny.s célszerű. VIII. fentiből. Világpáholy. Sam. X Rózsaági Antal. ny. Bp. Beiméi József. Debrecen vörösre mázoltan.” R. Peterdi Andor bevezető tanulmányával. Buda. 1922. főorvosa. X Rózsa Ignác. A zsidó nő szakácskönyve. M. Roth Miklós. M. Utópia írók és kommunisztikus kísérletek. A Magyar Tudományos Akadémia tagja. A szocializmus a bibliában és a talmudban. Athenaeum rt. X Rózsa Ignác. 1874. Muskát Miksa. * Kisvárosi titkok. A.” Klny. int. (Medici Paulus-tól fordítva. Elbeszélés az Izrael népének Egyptombéli kimeneteléről. Arad. Bp. Pest. Ford. Spinoza. Gettódalok. 1938. 1860. Prag. X Rózsaági Antal. Tyrnaviae. Sándor. 3 köt. 1934. Nagytapolcsány. Tanulmány a régi zsidók orvostanáról. Rózsay József. Rozsnyai Károly. Rosty Nicolaus. Das Gesetz vom Jahre 1848 und die Gleichberechtigung der Juden in Ungarn. Szirmai Rezső. Arad. Jahrhunderts. évk. I. Szerző. Landerer és Heckenast. * A gyógyászat a hébereknél és a zsidó orvosok a középkorban. Roykó Viktor. Kiskunfélegyháza. Id. „Vita a rabbinusokkal. III. Áron öt könyve. 1841. H.) 166 . Bettelheim testvk. 3. Juden im ungarischen Kulturleben in der zweiten Hälfte des XIX. Der Zionismus vom Standpunkte der jüdischen Orthodoxie. A szocializmus kronológiája. Kiskunfélegyháza. A szocializmus úttörői. Szerző. 1839. Az életből. 1919. mint politikai író. 1908. Héber nyelvtan. X Rózsaági Antal.és jelenkori helyzete s viszonyairól. Beszély és rajzgyüjtemény. Egy szegény zsidó regénye. Bp. Pest. Die ersten bedeutenden jüdischen Dichter in der ungarischen Literatur. vagyis vázlat a zsidók közép. R. 1758. 1868. Forradalmi könyvtár 7—9. Bp. Roth Herman. Uott. 1930. Katzburg ny. 1861. Juventus kk. Roth Sándor. Bp. Rosenfeld Mártonné. Ein offenes Wort über die anonyme Broschüre „Mahnruf an die Israeliten Ungarns. Rolhenburg. Rostkowicz Artur. Össze-vissza. Egy magyar zsidó konvertita 10 levele keresztapjához. magyarság. Roth. Szerző. 1908. A nyomor dalaiból. Roykó Viktor. A zsidók polgárosítása ok. Bp. 1859. T. Roth. Adalék a csonkamagyarországi zsidókérdés megoldásához. 1935—36. Müller Gyula. 1844. 1879. Debrecen. Katolikus lettem. 1886. Typis Academicis Societati Jesu. Szerző. R. Pestmegye v. Rózsa Ignác. A zsidó és a korszellem Európában. Legújabb folyam. Bp. ny. Akadémiai Értesítő. Bp. X Rózsay József. A zsidó és keresztény között polgárilag kötött házas frigynek megáldása a zsinagógában. Berlin. int. Efrájim. Magyar nemzeti könyv. R.-ből. R. Roth. Róth. Unió gráf. Baja. és tsa. (1864. 1924. rt. Pallas rt. X Roenfeld Morris költeményei. M. 2 köt. Bp. Bp. Platzkó Gyula ny. 1930. Kiss Arnold. Roth Emil. 1936. Deutsch Zs. M. Herzensguss an Sr. kiad. 1932. Roykó Viktor. 1938. ny. A. Biró Miklós ny. Rosenberg Sándor. Rozsnyai gyors nyelvmesterei. Pest. 1938.és lapkiadóváll. X Rózsaági Antal. Klny. Útmutató a szocialista irodalomban. Hova lettek a milliók? Regény. IMIT. Hochfürstliche Gnaden Joseph Kopácsy Graner Erzbischof am Tagé des feuerlichen Einzuges. 1883. Neuwald I. F F * * Eredeti neve Rosenzweig Eredetileg Rosenfeld. Pest. Bp. Beszélygyüjtemény. X Roenfeld Morris .) Ritus ac mores Hebraeorum. Kereszténység. héber-magyar-német beszélgetésekkel. Regény. Bp. Wodianer F. Dissertation. Politikai tanulmány. Emich G. zsidóság.Rosenberg. Szegény eladó lányok. Unió graf.

Fajelméletek! R. Wien. 1941. Forradalmi írások. Bp. Carl. D. (Max Schütz. Moszkva. sz. területi integritás. Rubinyi Mózes. Bp. R. 1923. 1910—1935. ny. Kiss József élete és munkássága. Abenteuerer und Liquidatorentum.-tól. Krakauer ny. Jh. Magyar Tudományos Akadémia Kézirattár (Jogtudomány ált). Fehéri Armand. Vörös Magyarország. Magyar érdek. Bp. PestEr Buchdruckerei. Klein V. Bp. Beiträge zur Geschichte der rechtlichen Stellung der Juden namentlich im Gebiet des heutigen Österreich-Ungarn von 10—16. Ladislaus. Rudnyánszky Endre. Nekudah kvny. 1920. Pszihológiai tanulmány. Rudas. Ryner-Mád Ferenc. A magyar sajtó igazi arca Gábor Andor. Industrie Vg. Bp. D. ** Rumy. 1920. Saitschik. Zsidó Nemzet. Frankfurt am Main. Kiss József. Dániel jövendölései.Röck Gyula. 81. Mi az igazság? Bp. G. 1881. A nyolcvanéves Pesti Napló albuma Faragó Jenő. Rumy. Doktor Senki. Zsidó. A vesztegető forradalom. Németországi Egyesült Kommunista Párt Magyar Csoportja. D. A zsidó nacionalizmus könyve. Zsidó Nemzet. A szakadás okmányai. ** *** Magyarul a Századunk 1843. Rudnyánszky Endre. Berlin. Bosnyák Zoltán. antiszemitizmus. ny. F F SAJTÓ. Pest. Rudas György. Az Est. évf. A frankfurtiak. Georg Karl. Zsidó sárgakönyv. Szilágyi (Silbermann) Dénes. Die Politik Béla Kuns und die Krise der Kommunistischen Partei Ungarnt. Pest. R. Sagittarius. gazdasági talpraállás. Rudas László. D. 1926. Lampel R. R. Zsidó anti-szemitizmus. Klein V.) Vígjáték 3 felvonásban. Nemzet. Sabbatai. Kókai L.) Franz List über die Juden. Ságody Kornél. Szamuely Tibor. Alexander Druckerei. A. Népszerű Zsidó Könyvtár 9. 167 . Singer és Wolfner. Periszkóp. (Jegyzetei a zsidók történetéről.) Magyar Tudományos Akadémia kézirattára. n. Wien. Második zsidó sárgakönyv. (Zsidó munkaközösség. Bp. Spinoza-Füzetek. 1939. (Die fünf Frankfurter. Bp. 1920. 1844. Zsidó Nemzet. É. 1935. Klein V. A budapesti zsidó-liberális sajtó és a szabadkőművesség. A Tisza István elleni merénylet a hírlapirodalom tükrében. Die Emancipation der Juden in Ungarn nebst unbefangenen Betrachtungen über die Verhaltnisse der Juden in sozialer Hinsicht und eine Darstellung des geistigen und literarischen Strebens der ungarischen Israeliten. Zsidó nemzeti káté. R. Hajnal ny. Lampel R. Bp. A világ vége és a zsidók jövője korunk látószögéből. Társadalom. Sabbatai. Révai testvk. Ignaz Steinmann. 1939. biz. Bangha Béla. X Rössler. Sabbatai. ny. A magyar katolikus sajtó kérdése. Kaufmann. *** Egy az út. 1890. Harc a zsidó sajtó ellen! Caesareus. Adalékok a magyarországi proletárdiktatúra bukásához. R. 1940. Molnár Ferenc. Rubinyi Mózes. 50 év az íróasztalnál. 1922. Bp. 1941. 1939. Fiala-Nyékhegyi. Bp. Sabbatai. Donáth Regina. ny. 1920. Fővárosi Színházak Műsora 279—280. Georg Karl. — Zur Beherzigung geschrieben von einem christlichen Wahrheitsfreund freund. Ford. Munkács.) R. 1850—1930. Garai ny.

Mit Bildniss des Verfassers.). Faust. Kausz József. 1902. Hamilton. szabadkőművesség és a sajtó. Bp. (Bohózat jiddis nyelven. 1934. Tolnai ny. Kálvintéri. A hatodik nagyhatalom. Révész Mihály. Offener Brief an den Redacteur des „Ungar”-ns. Szerző. Az OMKE elnöke hetvenedik születésnapja és parlamenti tevékenységének harmincadik évfordulója alkalmából. Pesth. Faust. Keresztény vagy? — milyen lapot olvasol? Kálnoki Izidor. Újságíró-iskola. Mi. Lingua biz. A Népszava története. Regény. Gesammelte Schriften. Incze lstván. Universitäts Schriften. Samuel. Zsidó újságírók és szépírók. Harminc év az Újságírópályán. Andor és András. Naplómból. Saphir (Móric Gottlieb. Cluj—Kolozsvár. Apostol ny. A demokrácia. Vámbéry Rusztem. X Salamon Béla. 4 köt. Politika és sajtó. Zsolt Béla. Hej színművész!. K. A zsidó sajtó a kereszténység ellen. E. Sajtóviszonyok Magyarországon. katolikusok és a sajtó. Bp. A sajtókérdésről. Viczián István beszéde a szabadkőművességről és annak sajtójáról. X Saphir (Móric Gottlieb.. Madzsar József. Sándor Móric.. Magyarzsidó könyvtár 2. A véreskezü sajtó. Joh. Lukas József. Bp. Bp. Herczeg Ferenc. Samassa János. A sajtó a modern kor Napóleonja. Bp. * jubileumi emlékalbum. Mi történt a Népszavával? Magyarország zsidó sajtója. 168 . A sajtószabadság korlátozása. 1930. F * Eredeti neve Schlésinger. róna Lajos. Sajtóbilincsek és sajtórabszolgák. Nyíregyháza. Anwesenheit unseres Landesvaters Franz des Ersten und uaserer Landesmutter Caroline Auguste. Lovászy Károly. X Saphir (Móric Gottlieb. 1820. Saphir Gottlieb Móric. Sachs—Pollák. Bp. Viktória ny. Marx vagy Hendrik de Man. A héber szöveg: Ofen. Jóba Elek kvny. Trattner. Kálvintéri. Körözsi Béla.) 1820 körül. Háború az uszító sajtó ellen. Az újság. Sándor Pál. Ars seribendi. 1920. Zsidók Szabolcsban. Robitsek Mária. Bp. Az Újság. Fajok. Nagy Elek. Zimándy Ignác. Gerely József.. 1936. Pfujságok és pfujságírók. Német-magyar-héber szótár és nyelvgyakorlókönyv. Korunk könyvei. Salgó F. Latinca Sándor. Szomaházy István. Egy fogyasztási szövetkezet története... 1832. vagy az időszerű újságírásról. Krüger Aladár.. Sándor Pál. OMKE. Vass József. Osztern Rózsa.). 1854-ig. Zsilinszky Endre. A magyar napisajtó parazitái. X Sándor Pál. 1939. Nemzeti újjászületés és a sajtó. ung.Castmann Soma. Székely Sámuel. 1919. R. László. A magyar Újságkiadás negyven éve 1889—1929. Freuden-Gesang zur Feyer der. Kálnoki Izidor.) Der falsche Kaschtan. E Schnoke in zwei Akten. Hallbergersche Verlag. Stuttgart. Egy újságíró emlékei.

R. Humoros felolvasások. Franklin-Társulat. Henri Charles. Miksa. Garai ny. Két világ. Salvany Felix. Gróf Andrássy Gyula előszavával. Das Judenschloss. X Schlieben. Bp. Kellner Irén. 1906.). Arad. Die rote Hölle in Ungarn. Dissertation. Schächter. Bp. Gárdos Mariska. 1858. Die Judenfrage in der Publizistik vor dem Jahre und wahrend des Jahres 1848 in Österreich-Ungarn. und 20. Az assimilatióról. Ansprache an die Anwesenden bei Gelegenheit seiner Taufe. Leidens und Freudensgeschichte. Ein Festspiel zum Empfang des Allerhöchsten Kaiserpaares im. Megdöbbentő viszonyok a második zsidótörvény évében a magyar vállalatoknál. F * Írói álnév. Zsidó biedermeier. Lassalle Ferdinánd élete. Bp. Klaus. Der Genius als Pilger. Kertész J. FranklinTársulat. Bp. ny. Pester deutschen Theater. Schlauch Lőrincz bíbornok. Mit Musik von F. 2. Zsidó Néplapból. Reclam kvny. 1924. kiad. 1938. Hartleben. 1926. Ford. Buzárovits G. Jahrhundert. Szerző engedelmével ford. Saulus. Bertalan kvny. Jüdische Assimilation und antisemitische Bewegung im 19. 1893. Nyilt szó a magyarhoni zsidóautonomia rendezéséhez. 169 . (R. A. Regény.). 1937. Schächter. Bp. Pest. Pressburg u. G. A fedett fő a vallásoktatásban. Dortmund. Pukánszky Béla.). Essener Verlagsanstalt.) 1884. Aranyosmarót. Hevesi Simon bevezetésével. Múlt és Jövő. 1905. 1925. 1939. 1905. Schlesinger József. len. Magyar kender-. Bp. A. Vázsonyi. Ch. Tábor. Csápory Gyula.-ből. Bolschewistische Momentbilder. Saphir Gottlieb Móric. Heckenast's Nachfolger. Stádium sajtóváll. C. 1843. Schacht. Sass Irén. 1925. X Saphir (Móric Gottlieb. R. Schächter. Sarda J. Pest. X Sass Irén. Bp. évk. 1904. G. Landerer u. Bp. Saphir (Móric Gottlieb. Szalay S. Karcag. Harand Horsa. Mi az igazság? R. A magyarországi német irodalom. Vitézség a zsidóságban. Bp.és jutaipar rt. biz. Herz. Grünwald Miksa. Serlegavató beszéd Miskolcz. Sass Irén. Bp. Schächter. National Zeitung. Korvin testvk. 1888. Heckenast's Nachfolger (Drodtleff). Összegyűjtött művei 26 kötetben Brünnben jelentek meg 1890-ben. 1937. Schickert. Franklin-Társulat. I. Sass Irén. X Saphir (Móric Gottlieb. Híres zsidóasszonyok. Bern. Ford. Miksa. W. Die Judenfrage in Ungarn. A liberalizmus bűn. Pest. Declamations-Soirée für Ernst und Scherz. IMIT. ny. Klny. Joh. Klein és Ludig ny. Sárga Ferenc. Regény. 1920. 1884. 1932. és bevezetéssel ellátta Faragó Béla. Neve Bokorné. Menora. 1926. Leipzig. Klny. Miksa. Esztergom. Énekek éneke.Saphir (Móric Gottlieb. Leipzig. rt. Heckenast. Pressburg u. Robitsek Márta. Hersch. Garai ny. Neue Epistel an die „Ebräer”. Szovjet-Oroszország. Friedlander Sára.). 1919. Erwin. Doppler. Drodtleff. Bp. R. Schirokauer Alfred. Wyss. 1913. Sarolea. Égető kérdések. Saphir Móric Gottlieb. Geist und Herz. Wien. Das Judentum im „bolschewistischen Vorfeld”. 1857. Crüwell. * Üzenet a magyar asszonyoknak. Schmitt. váradi püspök fölterjesztése az „egységes polgári házasságjogról” szóló törvényjavaslatra és indokolására. Essen. Válasz Fenyő Miksának „A hallgatás bűn lenne” című cikkére. Wien.

Schück. 1894. M. ny. Schück Mór emlékkönyv. 1938. évi összeírása. A zsidók. Spatz H. Erläuterungen der Thalmud-stellen die Bezug auf Israels Zukunft habén mit Rücksicht auf unsere Zeit. A zsidók története a babiloni fogságtól a talmud befejezéséig. Martin. 2 kiad. R. Védekező röpirat az Egyetértés 1881. 1919. Neumayer Ede kvny. Die jüngsten Urtheile über das Judenthum. Moses. Raab. 1848. lásd Luzsénszky Alfonznál. Gehalten in hebráischer Sprache. Keresztyén Igazság-ból.. R. Majestät. Schweiger Albert. Kiadta Schneider Miklós. A csodarabbi. Schück. Schück Berachjó. April 1840. Bud. és tsa. Rónai ny. vagy hogy lehet az állampénzért pusztákat vásárolni és palotákat építeni. Ferdinand I. A zsidó valóság útján. egyenlőség. 1894. Szombathely. kir. Pest. Felvilágosító értekezés Gasparich Kilit * úrtól a Csarnokban közölt hasonnevű cikk visszaigazításául. Anrede zu Ehren und Würden seiner Bischöflichen Gnaden Herrn Josef Wild bei seinem feierlichen Einzug als Bischof zu Raab von der sämmtlichen Judengemeinde in Sziget náchst Raab. 1906. Teván Adolf kvny. Neuwald I. 1888. Schönfeld József. — Uaz. Magyarul közzétette és előszóval s jegyzetekkel bővítette Bloch Móricz. Egyfelvonásos humoreszk. Szerző. Uott. M.Schneider Miklós. sz. 1907. 1832. Wodianer. Kertész J. Pest. In deutscher Sprache verfasst und nach den Quellen neuarbeitet von Ph. 1937. A zsidó-keresztyénekről. Bp. Baross ny. Salomon. Kaschau. Az előszót írta Horváth Kálmán. 1860. Mezőberény. Karczag. Bp. A judaizmus és a hellén művelődés egymáshoz való viszonya a zsidó hagyományos irodalomban. aug. Schreiner. Sároser Comi-tates. Schwarz. Zsidó színpad 1. Sződi S. Schön Dávid. David. Dank-Predigt nach überstandener Cholera-Gefahr. Schönwald Miklós. Harcban a zsidóságért összegyűjtött írásai 1908—1927.) gehalten in dem israelit. Carl Snischek. Kacagtató vígjáték 3 felvonásban és Miska. Szabadság. Bródy József stb. 1881. 1927. u. Bp. Pressburg. 1939. Schönfeld József. Adolf Auspitz. Szödi S. kvny. Bölcsészdoktori értekezés. Mendelssohn Mózes aesthetikai és metaphysikai jelentősége. 1937. Bp. Schwarz. Schück. 1939. Söhne. Karczag. Eperjes. Berlin. biz. Schwab Löw. Hirsch. R. (V. A milliomos csalás vagy a corruptio a magyar királyi közlekedési minisztériumban. Szónoklat ker. kvny. 1876. Schreiber.. Lampel R. Vissza a Gettóba! Bp. R. R. 1941. században. 1840. Schwab Arszlán. Sződi P. A rohonci zsidók 1848. Zsidó Szemle. Salomon. Szerző. weiter. Schulchan Aruch. ny. Rede zu Feier des Geburtstages Sr. 1922. Karcag. Julian Silberbusch. Schulchan Aruch. Ütött a zsidóuralom utolsó órája? R. Baltha ny. Alkalay u. Grill. Bp. A zsidó családi otthon. R. 1902. Ph.. a jó zsidó. zitierten Talmud-verdrehungen. 1926. 1929. Schultz József. Schossberger. Általános ny. Heller K. melyet Kossuth Lajos nagy hazánkfiának gyászistentiszteletén tartott Madarason. Samuel. F * Gasparich Kilit kanonok Csarnok címmel antiszemita folyóiratot szerkesztett. 5. Salomon. Schöpflin Aladár. Trattner—Károlyi. Győr. Schück. Törekvés ny. 11-i cikke ellen. A keresztények a zsidókról. Salomon. 170 . 1840. X Schwarcz Izidor. 1806. Klny. Burian. Schulek Tibor. 1846. N. Szerző. Schwarz. Karczag.. 1938. Békéscsaba. Izr. Bp. Schönfeld József. ny. Tízparancsolat az antiszemitizmus ellen. Ins Deutsche übersetzt von Moses Eisner. hitközség megbízásából. Pressburg. Lúgos. Aufruf an die Israeliten des löbl. Die Messias Zeit. Lederer. Bp. főrabbitól. Die Grundsätze des Talmud. hitközség ifjúsága. 1901. Bp. Carl Werfer. Schwarcz Mór. A magyar irodalom története a XX. április 8-án. egyetem betűivel. A pesti izr. Tempel zu Pesth am 19. Eine Polemik gegen die in „Nagy-Várad” Nr. 1882. David.

R. évk. Bp. 1901. A velencei kalmár. 4. lásd Weimarer historisch-genealoges Taschenbuch. Zigány Árpád. Bp. (zsidótörvény) földbirtokpolitikai rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatban a kir. Klny. Lampel R. 1900 X Shakspere. Pécs. Hangok a szivekhez. 1908. Berlin. Ács Zsigmond. A lélekvándorlás tana a zsidó irodalomban.Sebestyén Károly. (Héberül és németül. Jóba Elek kvny. Bevezetés a cionizmusba. Sechs Briefe zur Beleuchtung der religiösen Wirren in über-Ungarn. 1914. stb. É. Sechs Acktenstücke zum Prozesse von Tisza-Eszlár. Klny. Bp. Bp. Neumayer Ede kvny. Ford.und Zustände. Die Wiedergewinnung der jüdischen Volkspersönlichkeit. ny. Makai Emil. Előszóval ellátta Miskolczy Vilmos. G. Remekírók Pantheonja. Lampel R. IMIT. 1927. Landerer és Heckenast. Bp. Pécs. Ford. Nyilas könyv. Beiträge zu dessen Sein und Werden. É. Ford. Bp. Um. Lázár E. Szeretetszó a keresztényekhez egy zsidó leány által intézve. X Shakspere. Weiss Farkas. Semigotha. Szerző. „Nagyvárad”-ból. A velencei kalmár. Magyar Könyvtár 382—383. Ford. 1934. Serly Antal. Ford. Én. Beimel József kvny. 2. Láng József kvny. 1904. Bp. Ács Zsigmond. X Shakespeare. Kaschau. X Shakspeare. 171 . 1887. Megállapodások az 1939. Kulturgemeinde zu Eperies. * Alexander Bernát. n. Shakspere színművei XIV. Pest. 1940. f. Siklósi Tamás. Bp. Julian. — Uaz. Sebők Endre. A zsidóságra vonatkozó magyar törvények. 1916. Kisfaludy Társaság. 1923. Silberbusch. Aufsammlung aller adeligen Ehen mit vollblutjüdischen und gemischblütigen Familien. Munkács. von einem Beamter der israelit. ny. 2.-c. Imádságok izraelita katonák számára. Silberbusch. X Shakespeare. Pest.) Seder Tefilla. Népszerű zsidó könyvtár 9. köt. X Shakespeare. Esztergom. Minerva ny. kvny. Bp. Fővárosi Színházak Műsora 85—86. szentmiklósi. X Shakespeare.) Seidl. Rákosi Jenő. Franklin-Társulat. Franklin-Társulat. kiad. München. Ford. Lampel R. Bevezette és jegyzetekkel kísérte Csiky Gergely. Franklin-Társulat. 1940. IV. Silberfeld Jakab. Sebestyén Károly. A velenczei kalmár. 1939. Színmű 5 felvonásban. Magyar Könyvtár 1029—1036. Seiler Ernő. közjegyzők által hagyatéki és telekkönyvi ügyekben követendő eljárásról. (Héberül és magyarul. Ráth Mór. 1897. Skizzen aus dem sozialen Leben des 19. Magyar Cionista Szövetség kulturális bizottsága. sz. Shakspere összes művei VI. 1853. Előszóval ellátta Miskolczy Vilmos. Kir. 1882.és lapkiadó. Julian. Uo. 1866. A zsidóság mai kereseti lehetőségei Magyarországon. 1902. Semigothaisches genealogisches Taschenbuch aristokratisch-jüdi-scher Heiraten mit Enkel-Listen (Deszendenz-Verfolgen). Nemzeti Színműtár. Minerva ny. Radó Antal. A velencei kalmár. Ács Zsigmond. közjegyzői kamara. Bp. Jahrhunderts. R. Nagyvárad. kiad. Allgemeines und Persönliches vom Semigothaismus. Centrum rt. Bp. Pantheon. Pécs.-böl. Bp. 1939. A Velencei kalmár drámai cselekménye. Olcsó Könyvtár 1194—1197. A velencei kalmár. München. 1921. 1934. t. Seiler Ernő. Semigothaismen. Szónoklatok. n. Nekudah kvny. Révai testvk. Bp. Ford. München. Szerző. A velencei kalmár. Der Jude in Österreich-Ungarn. A velencei kalmár. Nyíregyháza. 1940. Silberfeld Jakab. összeállította Siklósi Tamás. 1914. 1939. Dráma 5 felvonásban. nebst einer Auswahl der wertvollsten Aeusserungen aus den diesund jenseitigen Lagern über die semigothaischen Ereignisse. F * Eredeti neve Schossberger. A zsidókérdés egyetlen megoldása. sz. Paizs és vért.

Simonyi. Heckenast's Nachfolger (Rudolf Drodtleff). 1884. Die Schopenhauer-Filosofasterei. biz.-ból. welche Se. Majestät. 1903. Beké Zoltán kvny.. Mit einer Einleitung: Die Juden und die Hohlheit unserer modernen Politik und Verfassung. Bp. Szüts és tsa. Zsidó Szemle. 1882 február hó 7-én. Hová vezet a zsidók útja? Bp. 1882. — Választási rendszerünk téves alapja és egy positiv reform-indítvány. (2 kötet. 1910. Klny. 2 kiad. Wigand. K. Aus dem Tagebuch eines Laien. Pozsony. Simonyi. eine Ursache und ein Faktor des Nihilismus und Anarchismus und die einzigen Gegennüttel gegen die Letzteren. Silbermann. Eder és tsai. Westungarischer Grenzbote. Havi Szemle 6-ik f. Klny. 1883. 2 kiad. 1884. Antisermiten-Kongresse zu Dresden am 10. Bertók Lajos. Eder és tsai.. kvny. 1882. Als Manuskript gedruckl. F. Eder und Comp. Wigand F. Stampfel. Arad. an seine sammtlichen Unterthanen in Betreff der Besitzfähigkeit der Israeliten zu ertheilen geruhte. Wigand F. Szüts és tsa. 1884. A magyar fajvédelem úttörői. Pressburg. R. Die Wahrheit über die Judenfrage. Testvériség. 1919. Eggenberger. G. Presse. Szüts és tsa. Streit. (Megjelent az 1884-ki Antisemita naptárban. Leipzig. Különös tekintettel a nemzetiségre. 1882. A zsidókérdés és nemzetünk jövője. imák. Druck der eigenen Officin. A modern alkotmánytan tévedései. Iván v. Drodtdeff. Debrecen. Der Judaismus und die parlamentarische Komödie. és tsa. E. Simonyi. J. Zsidókérdés a magyar reformkorban (1790— 1848).Silberfeld Jakab. kvny. Pozsony és Lipcse. 1880. 1926. Simon László.). Eine unserer wichtigsten Aufgaben. Simon Lajos. Békéscsaba. Émek habáchá. Der ungarische Reichstags-Abgeordnete Iván Simonyi. Stampfel. Simonyi Iván. Békéscsaba. 172 . 1928. Bp. egyetem Magyar Történelmi Szemináriumának közleményei.) Klny.. Bosnyák Zoltán. Pressburg. 3 kiad. Simonyi Iván v. Pozsony. sz. Pozsony. Bp. Bp. Bp. Goldschneider. 13-án. Harsonazengés. 1884. Iván von. Silberfeld Jakab. 2 kiad. Zu Nutz und Frommen des jüdischen Publicums. Bp. Mózes tanai szentek és igazak. Franz Joseph I. kiad. Chemnitz. Iván v. Rittner C. R. September 1882. Pozsony. 1860. Nemzeti tragicomédia. (1.-ből. Athenaeum rt. Bartalits Imre. Stampfel. Die vollstandige Umgestaltung der Mittelschule. — Rede über die Tauschungen und die nothwendige Reform unseres modernen Representatiosystems. Rede. kvny. Szerző. 1903.und Zukunftsfragen. előadások. Corvin ny. Szerző. Liebe und Ehe. évf. Westungarischer Grenzbote 1894—96. Pozsony. Országgyűlési beszéd.. biz. Simonyi. 6. 1936. Drodtleff Rezső. Pozsony. Vorträge des Herrn Iván v. 1902. 1883. Pressburg. Simonyi Iván. Zsidó tárgyú felolvasások. ny. Mentsük meg a magyar földbirtokot! Országgyűlési beszéd 1881 okt. Zeit-. Iván v. kvny. „Szabadság. H. Simonyi Iván. Westungarischer Grenzbote ny. Danklied zur Feier und zum Danke für die huldvolle Gnade. Heller K. Simonyi Iván. beszédek. Tevan Adolf ny. Függelék: Mózes-e vagy Darwin? Óbecse. Simonyi Iván. melyet a tapolczai kérvény folytán a zsidókérdésben 1883 január 20. H. Simonyi aus Pressburg und des Herrn M. biz. 2 kiad.. Liebermann von Sonnenberg aus Berlin über die Judenfrage. 1883. Löwy L. Egyenlőség!” Országgyűlési beszéd.) A békéscsabai és békés megyei zsidó hősi halottak emlékezete. Magyar Szemlé-ből. A magyar nép számára írta Simonyi Iván. Simonyi. Simonyi Iván. Az 1884-ik évi Országgyűlést megnyitó legmagasabb Trónbeszédre adandó Válaszfelirati javaslat. Iván v. Szüts és tsa biz. Pressburg. Pressburg u.. Bölcsészetdoktori értekezés. A Tisza István tud. Dick Manó. Der Antisemitismus und die Gesetze der menschlichen Gesellschaft. Erziehung und Unterricht. (Siralom völgye. Pressburg. Band. Simonyi Iván v. I.). Einleitung. Silmán Herman. napján elmondott Simonyi Iván. gesprochen am I. Klny.

ny. 1919. Mikecz József. 2 köt. 1891. Hitszónoklat. céljai.. 1891. században. 1937. J. Singer S. 1922. Ungarischer Wochenblatt-ból. Győr. Bp. templomban 1876. Temesvári rabbik a XVIII. Giszkalay János. Munkásprogramm. Munkáskönyvtár 30. Klny. Temesvár. Bp. 1905. 1838. Jogtörténet és jogpolitika. vagy a Tiszaeszláron a zsidók által lesakterolt keresztény leány. Simonyi Sándor. sz. Hornyánszky V. Cluj. A cionizmus a hazafiság szempontjából. 1928. Sombart Werner. Bp. kvny. Tartotta a várpalotai izr. X Singer Mihály. Bp. Otthon ny. Fővárosi Színházak Műsora 52. Pécs. Bp. Oskar Frank. kvny. 1921. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. században. Rede bei Gelegenheit der feierlichen Austheilung der dem Herrn Moyses Hirschel allergnadigst verliehenen goldenen Civil-Ehrenmedaille. Singer Bernát. Klny. Szerző. Singer Ábrahám. Ford. A szombatosok. Singer Jakab. Wertheimer Zsigmond kvny. Mi legyen a zsidókkal? R. Kultúra. Balassagyarmat. Sipos István. 1868. Válasz Hegedűs Ferencnek. A zsidókérdés törvényes rendezése. IMIT. Singer Péter. 1906. Grill Károly. Die Judenfrage in Ungarn. Klaus. Zsidójogunk fejlődésének áttekintése. írta a „Contra” szerzője. Történelmi színmű 3 felvonásban. ** Verses elbeszélés. Fébé ny. A zsidók jövője. 2 kiad. A temesvári zsidók az 1848—49-i szabadságharcban. 1922. Bp. Szombathely. Temes megye és a zsidók polgárosítása. ellenségei és ezeknek ellenvetései. Márkus Samu kvny. A képeket rajzolta Szigethy István. Bp. 1884. Solymári István. Kadima. Vass József. A világ teremtésétől a jelen korig chronológiai számításokkal. Regény. Somogyi Béla * A keresztényszociális néppárt programmja az igazság megvilágításában. Szini. Ford. F F F * Eredeti neve Stern. A bolsevikiek bibliája. * Eredeti neve Steiner. Somogyi Béla. * Potyorektől Szamuely Tiborig. Deák Ferencz emlékéért. Singer Jakab. Hajnal Ferenc kvny. Ford. Történelmi és Régészeti Értesítőből. Nyíregyháza. Bp. Singer. Az arany alma. „Ébredjünk” kiadóhiv. Madách ny. Gross és Grünhut kvny. Okai. 1919. X Sokolow. A tizenhárom Rubinzon. ** 173 . Grosz Gusztáv. Az első zsidó köztársaság vidám története. A sémiták őshazája és a bibliai őshagyományok eredete. Izrael panasza és feladata.. Simonyi Sándor. Lampel R. n. Nahum.Schickert. Adatok a bánáti zsidók történetéhez a XVII. Székes-Fehérvár. 1921. Előszóval ellátta Ágai Adolf. A magyar kibontakozás gyakorlati útja. Bp. Tréfás Könyvek 3. Magyar nemzeti szolgálat pártja. FranklinTársulat. Veszprém. X Solem aleichem. 1899. É. Gyászbeszéd. évk. (Nemzeti Színház). január 24-én Vár-Palotán. 1907. Leo. Kadima könyvtár 1. Haladás ny. 13. új zsidó. X Solymosi Eszter. Rjzok és vázlatok. Wien. 1938. Bp. 1919. Kik tették tönkre Magyarországot? R. 1938. összetartás keresztény sajtóiroda. Singer Jakab. mondotta az egyenjogúsítási ünnepély alkalmával. Bloch Mózes emlékkönyvből. Piringer és Jóba ny.-ből. Klny. febr. Rimaszombat. Arad. Bp. 1899. Bp. X Somló Sándor. Somogyi Ferenc. Lazar. ny. 1938. Zsidó világ. 1919. Judith. Zsidó Szemléből.-t. Sollen die Juden Christen werden? Ein offenes Wort an Freund und Feind. Elbeszéli egy szemtanú. Fodor Gy. Schreinka. Világosság rt. Bp. Világosság r. 1914. X Singer Mihály. Singer Jakab. Pallas rt. Szerző. Klny. Singer Leo. Bp. Bibliai történet és a zsidók története 2 részben. Népi és nemzeti életcélok. Somogyi Ferenc. 1876. Friedrich Jasper. Wieder Jakab ny. Munkáskönyvtár 18. Csanád egyházmegyei ny. Lévai Izsó. Sion bölcseinek jegyzőkönyvei. és XIX. 1901. Forbát Rózsi. Márkus Samu kvny.

Bp. Spinoza. Új zsidó könyvtár 2 k. Emberdömping. Klny. Spitz Gyula és Kuti Zsigmond *** Dr. 1938. Roth Sándor. Bp. A talmud álláspontja a morál és társadalom irányában. Bp. Sós Endre **. Spitz Gyula. E. Bp. Az eviáni konferencia és a zsidó kivándorlók világproblémája. Fordították. 1938 Sós Endre. 1832. Horn I. Periszkop. különös tekintettel a keresztény és arab bölcsészeire. Ilyen. Csokonai ny. A talmud ethikai tartalma. Spinoza. 1893. Somogyi József.. 1939. Spiegler Gyula Sámuel. Viktória ny. Én. mint politikai író. bevezetéssel. Gyoma. Debreceni Múzeumbarátok Köre kiadványai 2. Izr. 1833. ny. jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátták Posch Árpád és Rencz János. Sós Endre. Sós Endre. R. 1918. Mi történt március 21-én? R. A rémuralom napjaiból. Klny. Spinoza.Somogyi István. Löfkovits Artúr. A szabadkőművesség igazi arca. Buda. jegyzetekkel és magyarázatokkal ellátta Posch Árpád. A június 24-i ellenforradalom és a ludovikások. Franklin-Társulat. kvny. A szabadkőművesség felelőssége Trianonért. 1936. Olyan az élet. F ** *** Eredeti neve Schlesinger. Franklin-Társulat. 1937. Magyar Egyet. Spinoza. Bp. Buda. Becsapott ajtók előtt. Bp. Cion bölcsei a horogkereszt árnyékában. Bp. Spinoza. történelmi könyvtár. Klein V. Somogyi Zoltán. A magyar zsidóság sorskérdései. Sidó grammatica. Egy antiszemita hamisítvány rémregénye. Hildesheimer. köt. Fajiság és magyar nemzet. Spinoza's Staatslehre. Napjaink zsidó problémái 2 Bp Periszkop. Spitz J. 1903. kvny. Történelmi tanulmány. Söregi János. Debrecen. köt. Bp. Zsidók a magyar városokban. Sós Endre. Pátria ny. 1863—1935. 2 köt. 1922. Kner Izidor kvny. R. 1943. II. Bp. Ethikája. Somogyi Zoltán. Ráth ny. Bp. Bp. Sós Endre. Gewürcz F. Filozófiai írók tára XVIII. 1929. Bp. Franklin-Társulat. Sós Endre. Magyar Zsidó Szemléből. Révai testvk. A héberek bölcsészetének története. Cobden-könyvtár 69. Cobden Szövetség. 1934. Bp. Fejek és elvek. Balassa Bálint könyvtár 1. Bp. köt. Apostol ny. Glóbus ny. 1926. Gyula. Bp. lásd még Egyház és társadalom a fajelméletröl és Magyar zsidó írók dekameronja címeknél. a Guttmann Mihály emlékkönyvből. Bp. 1899. Történelmi adatok. A földalatti Magyarország. Libanon. Általános ny. Viktória ny. Uott 1925. Sidó olvasókönyv. 1933. A zsidók útja a kálvinista Rómában. F Alexander Bernát. Somosy János. Ford. 1941. 2 kiad. I. Bölcseink életéből. I. Springer Gusztáv kvny. Spinoza levelei. 1941. 1938. Pátria ny. Bp Viktória ny. 174 . Új sor. Aigner Lajos. Bp. Nem leszünk Európa négerjei.—2. Debrecen. kiad. Kir. 1884. Sós Endre. R. Európa drámája. Filozófiai írók tára XXIX. Neuwald I. Ford. Spinoza. Somosy János. Diktátorok és diktatúrák. Városi ny. Tractatus theologico-politicus. Sós Endre. Mátyás király. kvny. köt. Spitz Samu. Spitz Samu. Vikória ny. 1940. Bp. Filozófiai írók tára. Ráth ny. Renan Ernő. Sós Endre. 1920. Napjaink zsidó problémái 1. Korszerű magyar írások 4. Bp. Eredeti neve Schönborn Sindel. Spectator. Balogh Ármin és Alexander Bernát. köt. Császárné és zsidónö. 1936. 1919.

) Löw Leopold. 3. Uaz. Stadler Károly. 1891. 175 . Skalitz. Das Heer und Wehrgesetz der altén Israeliten. Körösi József. A csonkamagyarországi zsidóság a statisztika tükrében. kiad. Bp. Neusatz. Stanojevič. Sporer János. 1869. besonders neuesten Ehegesetzen. Vplyv židovskych mravov v ludshej společnosti. A zsidók térfoglalása és elhelyezkedése. századból. Fővárosunk elzsidósodása. A. Berlin. Spitzer Sam. Stadler Károly. Benisch Artur. Josef Skarnitzl's Erben. Otto Hentze's Verlag. Les juifs de Balzac. és ny. Bosnyák Zoltán. Kovács Alajos. A magyarországi zsidóság statisztikája. ny. Budapest nemzetiségi állapota. STATISZTIKAI MŰVEK. Simon. Zentay Dezső. Bosnyák Zoltán. Mendelssohn Mózes (A zsidó Sokrates). Glóbus ny. Bibliothéque de l'institut Francais à l'università Budapest. Balzac zsidó alakjai. verglichen mit den in Oesterreich-Ungarn bestehenden. 1856. Carol G. Pajevits. 1895. A. Versuch einer Statistik der Juden in Ungarn. Zombor. Stanojevič. 1937. Max Bading kvny. Stanojevič. 1880. Weszprémy Kálmán. Spitzer Sam. Esseg. Simon. Spitzer Sam. 1881. 1939. Schreiber. A kongresszusi zsidó hitközségek statisztikája. Die jüdische Ehe nach mosaisch-talmudischem Recht. Dankrede. Stanojevics Zs. Timisoara. Stanjojevics Zs. Pécs. Statuten für den Pressburger israelitischen Casino-Verein.—XVIII. Kovács Alajos. Die Wirkung der jüdischen Glaubens und Sittenlehre in der menschlichen Gesellschaft. Szabó Mihály. H. Schönborn zum Obergespann in Beregher Comitat von der Judengemeinde zu Munkács uncj sämmtlich in Beregher Comitat wohnenden. Skarnitzl's Erben. Splényiné Freystädter Flóra báróné. Neusatz. Simon. Skalici. A zsidó nép számára írta Stadler Károly. Stanojevič. Fényes Elek statisztikai munkái. 1890. Stadler Károly. Mit mondanak a számok a zsidókérdésben. Frank ny. Törk 1881. Mendelssohn arcképével és családi törzsfájával. 1881. Elbeszélés a határzsidóság történetéből (XVI. Singer Ede kvny. Beszélő számok. Spitzer Marthe. Skalitz. Bp. gehalten ara Tage der Installation Sr. verglichen mit den Bestimmungen für Oesterreich-Ungarn. Bp. 1880. A. 39. Művelődéstörténeti elbeszélés a XVII. Szerző. Die Gemeindeordnung bei den alten Israeliten. Életem. Bp. Krausz Ármin fia biz. Neuwald I. 1803 Spitzer Márta. Slatuten-Entwurf des Zentral-Vereins des Nichtjuden-Bundcs von Ungarn. Pressburg. Palágyi Lajos élete és költészete. Istóczy. század). Esseg. Szenvedéseim. Die Judenfrage vom slawischen Standpunkte. Stanojevič. Székesfehérvár. Judenschaft im Monat Junny. Skarnitzl's Erben. Simon. Ausgearbeitet von Reichstags-Abgeordneten Victor v. 1873. 1908. Engel Lajos kvny. verglichen mit den diesfalligen neueren Bestimmungen Oesterreich-Ungarn. Vinkovce. Veszprém. Szerelmeim. Auto-da-fé Magyarországon. Excellenz Herrn Franz Philipp Grafen v. A két Askenázi (Askenázi Jakab és Chacham Cwi). A zsidóság térfoglalása Magyarországon. 1803. Bakonyi László. (1881. 1939. Magyarország elzsidósodása. H. Griechen und Römer. n. 1879. Frank ny.Spitzer. Simon. Effectulu doctrinei evresti de religiune si morale in societatea omenesca. 1880.

Steinhardt Jakab. A szocializmus alaptételei. Steinherz Jakab. köt. Pressburg. ara 28. Stern (Szterényi) Albert. Moritz. Steinhardt Jakab. 1931. Hirsch Mór báró emléke. 1909. Szerző. E. Hebraisch-ungarisches Namen-Lexicon zu Matriken. M. Mózes. Franz Josef I. Izrael története.. 1844. Fraternitas ny. den Israeliten in Oesterreich. Templomi beszéd. Stern. E. 1860. E. Révai Sámuel élet. Stern. 9 képben. (Humoros jelenetek. Wien. 1896. német eredetije után. A Petrus család. köt. 1895. Geschichte der Juden. 1933. Anton Edel v. 1861. Jos. X Steinhardt. Ein niederschlagendes Pulver für den anonymen Verfasser der Broschüre: „Die Juden verlangen Emancipation! Soll man die Juden emancipiren?” der an der Migräne leieden scheint. Szofo Beruró. évi augustus 29-kén a magyarországi izraelitáktól fizetni szokott türelmi adó kegyelmes királyi leirat által történt eltöröltetése miatt rendelt egyházi ünnepély alkalmával tartatott. május 9. F F * ** Írói álnév. 1833. melyet a budapesti kir. É. Denkschrift über die Juden in Comitat Somogy. Pest. 176 . * Én. Boros A. Pressburg. 1940. 1861. 1841. Steiniz M. Beszéd. Székesfehérvár. Goldscheider ny.) Steinhardt Jakab. 1897. 1904—1905. Athenaeum rt. Szerkeszti hazafiúi és vallásos buzgalomból Stern Albert.und Ritualzwecken. Gross-Kanischa.) Athenaeum rt. Majestät. ** Emlékirat a tettes Ns. R.és magánjoga Magyarországon a honfoglalástól napjainkig. Bp. Báró Szterényi József v. — 2 kiad. Ágai Adolf. Szerző. Szatmári zsidók útja. ein dramatisches Gedicht in vier Abteilungen. Bp. Védbeszéd. Predigt und Rede gehalten zur Feier der glücklichen Genesung Sr. 1896. (1840— 1892. Bp. Welt 5665. Szerző. stattgehabten Dank-Gottesdienst in der Synagoge zu Arad. Németi ny. Beimel. früher bestandener Beschrän-kungen. Stern (Szterényi) Albert. január 28-án mint vádlott a zsidó rituális elválás ügyében tartott. Steinherz Jakab. Pallas rt. Szerző. Zeitstimmen an die Zionswáchter in Judenthums. Valódi neve Stein Adolf. 1867. Népszínmű.1938.. H. prológussal. Rede bei dem aus Anlass der von Sr. 1938. Stern. Stern J. ny. 1853.. Franz Josef I. Viola..Stehr. Stein Samuel. Maj. 1860. II. melly az aradi izraelita templomban 1846. Bp. hebráisch und deutsch. Márkus Samu kvny. Toldoth Israel. (Német nyelven is. Ein vollstandig zum Vortrag geeignetes.. Szatmár. fenyítő törvényszék előtt 1878.) Bp. Stern Ábrahám. 1913. Steinhofer Károly. Schmidt József ny. Febr. 3 kiad. I. Schmid. Leipzig. miniszter apja. kvny. Népszava kk. 2 kiad. Ziltz M. Lampel R. Héber nyelvtan. Bibliai színmű. Erzahlungen aus dem vorigen Jahrhundert. Leitfaden der ebráischen Sprache. Ottó testvk. verliehenen Rechte und Aufhelung mehrfacher. M. Gross-Kanischa. ny. Stern (Szterényi) Albert. Aus dem Ghetto (Eisenstadt). 1864. Izraelit. 1878. König Saul's Glück und Ende. M. 1860. Stern Mór. Arad. Stern. A székesfehérvári zsidók története visszaköltözésüktől a jelenig. 1901. X Stern Mór. Újpesti rabbi. Történeti tanulmány a szatmári zsidó község múltjából.és pályarajza. M. Leipzig. A honfoglalástól az első templom elpusztulásáig. Szatmárnémeti. Masslul Leschen Eber. 1848. X Steinherz Jakabné. Pesth. Kolozsvár. A zsidók köz. Bp. Arad. Singer Ede kvny. Stern (Szterényi) Albert. Somogy vármegyei zsidóság irányában. n. Gutenberg ny. Carl C. Bibliai történet a honfoglalásig. Snischek. 1910. Székesfehérvár. Steiner Lenke. in Fragen und Antworten eingerichtetes Handbuch der ebräischen Sprache. Arad. Bp.. R. (Néme tül is). E. X Stella Adorján. Nagy-Kanizsa. Stein Artur. Pestújhely. 1846. Volkskalendar für das Jahr d.

Kantate. Stern Samu. R. Hornyánszky V. vére. Keleti Gábor. Magyar Nemzeti Szocialista Párt. Lányi Viktor és Csetényi Erzsi. Cobden-könyvtár 79. Stolz Albán. Tiltakozás erdélyi magyar testvéreink üldözése ellen! Stern Samu beszéde az emancipáció hetvenedik évfordulóján. emlékbeszéde a recepció 40 éves jubileumáról és beszámolója elnökségének hatéves működéséről. Stern Samu. Strausz Adolf. Regény. X Surányi Miklós. Singer és Wolfner. Glóbus ny. A szabadkőművesség titkai. (Több kiadás. Hét beszéd. Stern Samu. június 6-iki mezőberényi nagygyűlésen. 1937. 1932. Bakonyi Kálmán. A budapesti büntető törvényszék ítéletének és megokolásának teljes közlésével. Sulchan Aruch. A szabadkőművesség története. Pesti izr. Váci keresztény ny. Bp. Tisza István gyilkosai. X Surányi Miklós. Bp.. Regény. Kókai L. 1939. A római ghettó. Aranybástya. Cobden-szövetség. 1882. A zsidókérdés Magyarországon. 16 köt. Lauffer V. Egy szabadelvű. Ford. czélja. 1870—71. Érsek-lyceumi kvny. 1920. kiviteli eszközei. Jelszavak és közgazdaság.) Svaszta Gyula. Versek. hitközség. MOVE könyvtár 1.) X Surányi Miklós. egyenlőség. 1936. X Sue. A nagy per. Bp. Hungária ny. A szabadkőművesség története Magyarországon. Dissertation. Az Árpád-páholy története. Bp. „Terített Asztal. Pleskott Henrik. Franklin-Társulat. Stern Samu. Wien. 1920. 1936. stb. Bp. Debrecen. Bp. 1936. A szabadkőművesség és az uralkodóház. Arató Frigyes. Cobdenszövetség. A német eredeti legújabb kiadása után szabadon magyarítja: Zalavári. A bolygó zsidó. Regény. A magyar szabadkőművesség feladata az új évezredben. Bp. Abafi Lajos. 1938. Röpirat. Aczél Gáspár. A római zsidó hitközség 2300 esztendős története. X Sue Jenő. Oktató Népkönyvtár. Stocker Antal. Egyesült kvny. Kuriossy ny. Magyar Zsidó Szellemi Közösség könyvei I. Bp. Pozsony. vagy: mi a szabadkőművesség alapelve. 177 . Mezőberény. 1882. hitközség. A bolygó zsidó. Balassa József. 1938. X Sugár Béla. Útlevél. huszonötéves története. ny. biz. Svaszta Gyula beszéde az 1937. Bp. Bp.Stern Salomon. melyben megbizonyíttatik. Beké ny. Periszkop. SZABADKŐMŰVESSÉG. 1914. R. Bp. sz. Bakonyi Samu. Pesti izr. testvériség. A szabadkőművesség.. Genius. A malterkanalas vitézek. Színmű. Regény. Pesti izr. Szent hegy. Die politischen und kulturellen Kampfe der Juden in Ungarn vom Jahre 1848—1871. Bp. Abafi Lajos. Pesti Lloyd ny. Athenaeum rt. 1926. sz. Leleplezések a szabadkőműves konyhából. R. 1927. (Németül is. Gyászmagyarok könnye. X Sugár Gyula. (Nemzeti Színház. A Corvin Mátyás páholy.és halálharc a tőkeuralom ellen. A magyar szabadkőművesek igazsága. A zsidókérdés Magyarországon. Ford. Szabadásg. Cobden könyvtár 53. Svaszta Gyula. 1931. Budapesti Hírlap ny. Szabó Antal és (.) Abafi Lajos. 1897—1898. A szabad gondolat és a nemzeti eszme. Bp. 1929. Versek. Bp. Tizennégy év Kun Béla életéből. Élet. eredményei és veszélye az államra és az egyházra? Eger. Stern Samu.” A zsidók négy törvénykönyve. hogy művelt zsidónak áttérése valamelyik protestáns vallásra erkölcsileg igazolt és nagy politikai ideálok által sürgetett eljárás. Dante. hitközség. A nemzeti szocializmus országútján. 1934. Arató Frigyes. Sfettner Tamás. Cserny József és terrorista társainak bűnügye. 1919. Bp. 1920. Sullay István. Pest.

Szabadság. A szabadkőművesség támadása az egyház ellen.. Az én kontrásom. Ein Jahr als Freimaurer. A szabadkőművesség jövő feladatai. Mi a szabadkőművesség? Doctor Veridicus. Dehon Leo. Kovács Ernő. Ámítás és valóság. A gyermekért. A szabadkőművesség elleni szövetkezet. Csápori Gyula. 178 .. Ketteler Vilmos. A szabadkőművesség célja. Le a szabadkőművesekkel! Ludendorff Erich tábornok leleplezése a szabadkőművesség titkainak jelentőségéről. Kabos.. A budapesti zsidó-liberális sajtó és a szabadkőművesség. A forradalom titkos erői. A szabadkőművesség igazi arca. testvériség.. Doctor Veridicus. Benedikt Márk... A szabadkőművesség titkos harca trón és oltár ellen. Demokratia páholy könyvtára. Lehet-e hívő keresztény szabadkőműves. Csápori Gyula. A szabadkőművesség titkai. Adalék. Nagy Elek. A kétarcú szabadkőművesség. Sullay István. Gyurátz Ferenc. A Magyarországi Syvibolikus Nagypáholy főhatósága alatt dolgozó szabadkőművesek névsora. Demokratia páholy 25 éves története. A szabadkőművesség keletkezése stb. A szabadkőművesség nemzeti veszedelem. Verő György. A demokrácia. Nagy Elek. A szabadkőművesség önleleplezése. Magyarország feldarabolása és a szabadkőművesség. Csápori Gyula.Barcsai Adorján. Nógrádi László. M. Szabadkőműves emlékeim. Frank Mór. A szabadkőművesség. Debrecen keletén dolgozó. Szabó Imre. A szabadkőművesség bűnei. Nihil obstat. Somogyi István. Szemelvények a debreceni szabadkőművesek titkaiból. A szabadkőművesség a kulisszák mögött. Rau Gottlob. Bielcsik János. Bartha Tamás. Rosenberg Ludwig. Nyilt interpelláció a belügyminiszter úrhoz. Poncins. Roboz Andor. A Comenius páholy története 1886—1913. A jog és szabadkőművesség. Szalay Károly. Braun Jakob. Viczián István beszéde a szabadkőművességről és annak sajtójáról. Huszár Károly. Pachter G. de Leon. A szabadkőművesség bűnei. Mentor. Mi a szabadkőművesség? Gelléri Mór művei. A szabadkőművesség. A szabadkőművesség munkája. Das Judentum in der Freimaurerei. Quo vadimus? B'nai B'rith közlemények. Huszár Károly. A szabadkőművesekről. szabadkőművesség és a sajtó. 5000 szabadkőműves névsora. Szabadkőműves Almanach az 1918-ik esztendőre. Együtt a láncban. A malterkanalas vitézek. Stolz Albán. Roboz Andor. Das Judentum in der Freimaurerei. Palatinus József. Caesareus. Miklóssy István. páholyok névsora. A magyar szabadkőművesség béketörekvése. Bleicher Miksa. Kocsis Géza. egyenlőség. Guttmann Max. Miklóssy István.

Bp. Tip. Dávid a rebellis. * Az elsodort falu. Rádió k. Barát Endre. Bp. 1937. Szabó S. Erec Jiszráel nyelvének gyors megtanulására. Szabados Mihály. A zsidóság és zsidókérdés írásaiban gyakran szerepel. Szabó Adolf. rt. 1917. köt. fajvédelem és fajnemesítés örökléstana. Neuwald I. Szabó Ödön. Szerző. X Szabó Dezső. A Skót miszszió nagytermében 1934. A bolsevizmus Magyarországon. Ludas Matyi. Teljesen új módszer a héber beszéd. n. A temesvári zsidók az 1848/49-i szabadságharcban. Egy nép tragédiája. 1941. A Flavius-dinasztia a zsidó hagyományos irodalomban. Tanügyi Értesítő-ből. 1938. ny. Szabó Zoltán. 1919. Bernstein Béla. Bp. Weisz ny. Levelek egy megtévedt zsidóhoz. Izr. 179 . zsidók kivándoroltatása. Szabó László. Regény. A fajegészség. Az 1848/49-iki szabadságharc és a zsidók. Első Kecskeméti hírlapkiadó ny. Szabadkőműves gyilkosságok. Heilprin Mihály. Bp. 1919.) Szabó Dezső. Athenaeum rt. 1940. Táltos. Athenaeum. A zsidó Marx. * Eredeti neve Weinstein. Bp. Kolozsvár. Wien. Bp. Ujságüzem ny. 1915. Reismann. (Előadás a soproni nyári egyetemen. feldolgozás. n. Az antiszemitizmus hatása a zsidóságra. 1918. H. 1921. 1918. 1942.) Bp. Weisz L. R. (Több Szabályrendelet az izr. *** A szabadkőművesség jövő feladatai. Die Revolution und die Juden in Ungarn. F F F F * Szabó Dezső az ellenforradalom után igen nagyhatású antiszemita publicisztikai tevékenységet fejtett ki. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. Bp. Bp.) Einhorn I. Madách ny. ny. 1938. SZABADSÁGHARC (1848—49) ÉS A ZSIDÓK. Szerkesztik és kiadják Wilczek Gusztáv és Singer Arthur. Hungária ny. Bp. 249—294. É. Regény. Zsidócskák. Ötven év egy irodalmi és nyomdai társulat életéből. Szabó Mihály. Bp.Visszapillantás a cluji Unió páholy negyvenéves működésére. 1939. Bp. Bp. R. 3 köt. Szabó Imre. Magyar Egyet. Vilmos. Szabó Dezső. Szabó Imre. Bp. Magyar Élet. Az antijudaizmus bírálata. hitközségek ügyeinek rendezése tárgyában. Arad. 1937. Köztársasági dalok. Kobold ny. Bp.. 1906. A zsidó iskola megmentésének gyakorlati lehetőségei. Sylvester ny. Mit mondanak a számok a zsidókérdésben (részben Zentay Dezső tábláival). Singer Jakab. január hó 7-én tartott előadás. Bp. Magyarok hazatelepítése. Szabó István. X Szabó Imre. Szabó László. É.és tojásexportkartel üzelmei. L'son hákódes. 1939. Stádium ny. Stádium ny. Bp. Klny. Tábor. Talmudisták-chaszidák-cionisták. Erdély zsidói. ** Szabó Imre. X Szabolcsi Lajos * A csillag fia. ** 2. Az antijudaizmus bírálata. A proletárdiktatúra okirataiból. Athenaeum rt. 1938. A zsidó baromfi. Szabadkőműves Almanach az 1918-ik esztendőre. Szabó Pál. Szabó Imre. Kir. rt. Gewürz J. Az egész látóhatár. Bp. Héber nyelvkönyv. Mi lett a szocializmusból. Szabó Ödön. ny. Előszóval ellátta Makay Dezső. 1934. *** Eredeti neve Steiner. (Több kiadás.. Biró Miklós ny. Katzburg ny. Wichtl Frigyes. 1938. o. Kadima. Cluj-Kolozsvár.

Az áruló. A Páholy sajátja. X Szabolcsi Lajos. Három zsidó mese. F F ** Eredeti neve Weinstein. kereszténység és szocializmus. Zsidó legendáskönyv. 1922. Szakasits Árpád (szerkesztette). 1926. Kispest. 1941. Milyen mély a papok zsebe.. Kulturliga. (Neue Geist Verlag. Bp. Bp. Önéletrajz. Bp. Bp. 1940. 1940. Fémes ny. ny. 1926. 2. Bp. Das rote Ungarn. 1928. Erste Wiener Vereins-Buchdruckerei. Westeuropäische Sekretariat der Kommunistischen Internationale. A Szamuelli halálvonata. zalai. Faragó ny. Szamuelly Tibor élete és gaztettei. A Comenius páholy története. X Szabolcsi Lajos. ny. A zsidó nők története. Bp. Szerző. Wien. Egyenlőség. Révai testvk. Magyar zsidó legenda 1925-ből. Bp. Fekete éveim. Fémes ny. 1919. — Uaz. Szász Zoltán. Bp. 1918. Szociáldemokraták a parlamentben. * Eredeti neve Gottlieb. Szamuely Tibor. Bp. Vér és terror. *** 180 . Riadó. Szatmári Mór. Novellák. Magyarság és zsidóság. Kommunista könyvtár. 2 kiad. Klassenkámpfe und Diktatur des Proletariats in Ungarn. n. Róth J. X Szabolcsi Lajos. Bp. Szamuely Tibor. X Szabolcsi Lajos. Bp. A halál népbiztosa. Gyöngyszemek a Talmudból és Midrasból. Bp. Berlin. Bp. Szekulesz I. Két elbeszélés. Szakasits Árpád. 1919. Szabolcsi Miksa. Utiképek zsidó élményekről. Előszót írt Hevesi Simon. Faragó ny. 1894. 1920. Eugen. Elsülyedt világ. Délibáb. Helios ny. Szolnok. 1928. Horogkereszt. 1925. Zsidó tragédia. Szociáldemokrata füzetek 17. ny. Glóbus ny. Bp. Rudnyánszky Endre. Világosság rt. Tip. 1920. A leveleki menyegző. Bp. Bp. 1904. * Polgári házasság. X Szabolcsi Lajos. Osztályharc a forradalmi Oroszországban. Újpest. Kiss József. Helios ny. Samuelly Tibor élete és gaztettei. 1920. kommunisti českogo internacionala. Bp. emelet 12. A nyolcadik láng.) 1920. Pápai E. 1919. 2 kiad. Glóbus ny. kvny. Krakauer ny. április 29. Lásd ott. Emlékeim a bolsevista és Markó-utcai fogházból. F Fejérváry—Gravátz. 1906. Eugen. 1908. 1919. Szalay Károly. Magyar Cionista Szövetség könyvtárbizottsága. Szabolcsi Lajos. 1919. Válogatott forradalmi írások Kun Béla bevezetésével. Az igazi Szamuelli. Szalay László. Osztályharcok és proletárdiktatúra Magyarországon. É. Szász Zoltán. Vigasztaló. Faragó ny. Berlin. A magyarországi proletariátus osztályharca és diktatúrája. Szász Károly. Bp. Bp. Bp. Glóbus ny. Szamuely Tibor. 1919. 1935. R. Bp. Bp. 1942. Zsidó témák. Bp. III. Szászhalmi József. Szabolcsi Miksa. Faragó ny. Szamuely Tibor. Eredeti neve Gottlieb. 1940. Kispest. Bp. Szalai György. Szántó Béla. Kispest. Utószót írt hozzá Karl Radek. parancsa. X Szántó György. R. Szatmári. Magyar-zsidó könyvtár 1. Der Bolschewismus in Budapest. Szántó Béla. Moszkva. 1913. Szatmári. Franklin-Társulat. Bp. Leipzig. Zsidók és arabok Palesztinában. sz. Gyöngyszemek a Talmudból és Midrasból. Versek. I. Révai.X Szabolcsi Lajos. Szamuely Tibor. A mainzi rabbi és más történetek. Sarló és kalapács könyvtár 12. Szerző. 1938. Petrograd. Szántó Béla. 1927. Kommunista téboly. Emlékezés a vörös uralomra. X Szabolcsi Lajos. Magyar Kultúra újság és kk. 1941. *** lm roten Budapest. Zsidó könyv. kiad. Moszkva—Leningrád. Szabolcsi Miksa ** Olasz zsidók között. Ritter Jenőné. 1933.

1920. Ungvár. Száz év zsidó magyar költői. (Bródy Ernő előszavával. Bp. Szerkesztette Csergő Hugó stb. Aigner L. Bp. Szentesy Alfonz. sz rendelet részletes magyarázata. 1895. Heckenast G. 5. Stephaneum ny. Bp. Székely Sándor István. 1856. R. Németh biz. Ideál. Emlékbeszéd. OMIKE kultúrtanácsa. kötet. oldalán. A harmadik szomszéd. Bp. Biró Miklós ny. Wien. M . *** Felelős-e a zsidóság az ország romlásáért? R. nagy gondok. 352—356. Regényes képek. Székely Sándor István. Bp. Garai ny.. Johann N. A második zsidótörvény és végrehajtási utasításának rendelkezései az értelmiségi munkakörben alkalmazottakra vonatkozóan. ny. A forradalmak és a keresztény politika. Szekfű Gyula. X Szegfi Mór.Szatmári Mór. A Kisfaludy Társaság által megkoszorúzott szatíra.. ny. Fenn és alant. *** Eredeti neve Schwartzenburg. Heckenast G.. évi évkönyvében. Századunk névváltoztatásai. Kellner A. Wodianer ny. Helytartósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye.-én dolgozó királyi művészek és munkájuk. 1928. Keresztényvédelem (benne: Zsidóveszedelem. A Talmud magyarul. összeállította és magyarázatokkal ellátta Székely Sándor István. Hogyan tehetünk szert könnyen hírre. Bp. Egy újságíró emlékei. Gróf Széchenyi István beszédei. 1800—1893.. Szemelvények a debreceni szabadkőművesek titkaiból. Három nemzedék. 4 köt. 1910.. Debrecen. 1937. 1909. Fehér Újság. Húsz esztendő parlamenti viharai. A Numerus clausus Magyarországon („A védelem”).) Bp. Mi az igazság? R.E. Tábor. Bp. 1919. Székely István. munka 437—440. Eredeti okmányok alapján összeállította a Magyar heraldikai és genealógiai társaság egyik igazgató-választmányi tagja. Sarkad. Bp. ny. Pallas rt. Zsidók az ellenforradalomban. Kornfeld Zsigmond emlékezete. A 8360/1939. Pest. 1856. 1921. Szegedi Pál. Bichler I. G. 1893. A jeruzsálemi zsidó templomokról. Akadémia megbízásából összeállította Zichy Antal. Vernay A. Székely Sándor István. ny. 1939.. Székács József. Szekrényi Lajos. Bp. kiad. Széchenyi Istvánnak a zsidók emancipatiója ellen 1844 október 1-én elmondott híres beszéde megjelent még a Fekete József—Váradi József „Széchenyi vallomásai és tanításai” c. Pesti Lloyd ny. 1898. ** 181 . A százéves sarkadi zsidóság emlékkönyve 1837—1937. o. 1887. Bp. 1938. Hungária ny. Bp. Bp. A Debrecen kel . Bp. Szerző.. Magyar Egyetemi ny. 1922. A függetlenségi antiszemitapárt alapja és létjoga Magyarországon. Szemnecz Emil. Előszót írt Pakots József. Székely Nándor. 2 köt. Blasz J. 1871. Uránia kvny. Pest. 1920. X Szegfi Mór. Székesfehérvár. Népies regény. o. X Szegfi Mór. Biró Miklós ny. 1899. A második zsidótörvény teljes hiteles szövege részletes magyarázatokkal. Székely Sámuel. Gróf Széchenyi István munkái II. Springer ny. Bp. Székely Béla. Kellner A. Az előszót írta gróf Khuen-Héderváry Károly. Székely Sámuel. 1943. F F A zsidókérdésről 335—336. 1939. ** A M. Magyar Tudományos Akadémia. Bp. Szerző. Élet ny. Kir. Athenaeum rt. Három nemzedék és ami utána következik. 1922. Bp. Szemere Miklós. Bp Hornyánszky V. Kis bajok. Szent István társulat biz. napilap 1942. 1887. Zimándy Ignác és a „Magyar Állam”.) Bp. Felolvasás. Földesi Gyula ny. A második zsidótörvény földbirtokpolitikai rendelkezéseinek végrehajtása. 1920. Regény. 1936. Bp. Szerző. 1939. Amicus. valamint e könyv szerzője által szerkesztett Függetlenség c. Athenaeum. Katolikus Élet. 1926. ny. Az antiszemitizmus és története. Új október felé. Kiadják a magyar egyetemről kizárt magyar ifjak. (Bródy Ernő előszavával). Szendréy Gerson és Garas József. Egy hanyatló kor története. Szende Pál. Pest. Adatok egy sajtópör történetéhez. ny. Székely Ferenc. névre. Szekfű Gyula. Szerzők. tud.. Bp.

Zsidóság és kereszténység. 1940. kvny. Szerző. A sánta Fiske. n. 1940. 1939. Regény. X Szép Ernő. Bp. nemkülömben a mesterségeknek a Magyar Hazában még eddig nem ismert elébbi és mostani környülállásainak és állapotjának némely felfedezése. Bankdiktatura és a zsidókérdés. Menekülő lelkek. Rechnitz és Pauler ny. R. kvny. Szerző. A zsidók Magyarhonban. Pantheon. Szigethy István. A zsidó népegyéniség. Biró Miklós kvny. (Lauffer V. Népbiztosok futása a frontról és még sok szenzációs leleplezés a kommun napjaiból. vagy képek a múltból és jelenből.) 1—2. Szent István társulat. A zsidók országa: Palesztina. ** Zsidó vagyok. Szilágyi Albert. Endrényi J. 1940. Révész Nándor biz. Szentiványi Dezső. Spies R.. ny. Révai testvk. kvny. Bp. kiad.) Tudományos Gyűjtemény. A Talmud magyarul. Spinoza füzetek. f. Gróh István írói álneve. Bp. 1925. Gyurián J. Bp. Szilárd Imre. 1922. X Szép Ernő összes költeményei. Dicsőszentmárton. Zsidóveszedelem. több kiadás. 1908—1938. 1832. Szilágyi Imre. Az ipari autarkia kártevései. Szirmai Vidor. Munkács. Teleki. ny. Gömbös. Népszava. 1934. Jabotinski előszavával. **** Nevelés nemzeti forradalomra. Bp. Szilágyi (Dénes). Út a magyar nemzetiszociálista állam felé. Írta egy nagyváradi kanonok. 1929. R. Dosztál K. ** 182 . A zsidó nemzet története dióhéjban. Egy fővárosi fiatalember regénye. cionista íróval. Bp. 2 köt. Fővárosi lapkiadó. Bp. 152—3. 1844. Bp. Centrum rt. Menorah könyvek. Pest. Szerk. X Szfurim Mendale Moscher. Azonos Sabbatai D. Pest. F F F F * Közölte A Cél 1921. Szilágyi (Dénes). Geibel K. Bp. 1894. Wolff. kvny. Erzsébet. Szimonidesz Lajos. Minerva ny. Magyar irodalomtörténet. Szakasits Árpád. Klein M. lásd ott. Orosz-zsidó koldusregény. Bp. Világosság rt. Történelmileg és pedagógiailag megvilágítva. évf. Zongorára szerzé Szentiványi Marcel. 1933. Bp. Cluj-Kolozsvár. Zsidóság és kereszténység. 1925. Bp. Dante. X Szentkirályi István. (Szirmay L. Bp. Szentiványi Dezső.) A proletárdiktatúra története Nagyváradon. Bp. Szentiványi Marcel. * X Szeő Demeter. 1936. Springer ny. Uaz. Bp. (Feleletül a Nemzetiség írójához. Szentpétery József. 1939. Szikszay Géza.) 1861. Zsidó Nemzet. *** Eredeti neve Schön Sámuel. X Szigligeti Ede. Pest. Fővárosi ny. 1883. 1939. Centrum rt. Eredeti színmű dalokkal. Morvay Gyula Nagybánya. 1928. (Füzetes kiadvány. Erdélyi Szépmíves céh. és tsa. Zsidó Nemzet. Bp. Bp. Zsidó Nemzet. 3. 1938. Bécsben. Így kell megoldani a zsidókérdést! R. Athenaeum rt. Szerző. 1938. *** Lila ákácz. Kellner ny. 1943. Szilágyi (Dénes). Bp. Színmű 2 szakaszban. Vanczák János előszavával. Észrevétele egy Pesti Mesterembernek a Czéhek eltörlését javalló vélekedések körül. R. R. Szilágyi (Dénes). Bartalits Imre. A Magyar Zsidóság Almanachja. 1932. É. Szerb Antal. A Szociáldemokrata párt választási küzdelmeinek dokumentumai a párt nemzetgyűlési képviselőinek életrajzaival és arcképeivel. Drámai elbeszélés. Szociáldemokraták a parlamentben. X Szirmai Rezső. Nekudah ny. Budapesti Hírlap ny. Bp. Négy szakaszban. Arad. Bankuralom Magyarországon. Válogatott cikkek és beszédek. ny. Szociáldemokrácia és kereszténység. Korda rt. 1919. o. Athenaeum. Levatich László. Nekudah kvny. Bp. 1919. Spinoza füzetek. Zsidó. Klein V. Bp. 1940. Szép Ernő. Szerényi Simon. Stephaneum ny. Csokonai.Szentesy Alfonz. Sakter-Polka. Zsidó munkaközösség. Szeged. Máté ny. Regény.. R. Magyarság és zsidóság együttes hivatása a Duna-Tisza mentén. **** Eredeti neve Sübermann. Imrédy. Új magyar gazdaságpolitikát. Bp. Árpád. Munkács.

A szakszervezetekről. Bokányi Dezső írásai. Dokumente der Einheit. Ítéljen az Internacionálé! Jászai Samu írásai Kabos. Braun Adolf. Le az árarczczal. Keresztény vagy vörös szocializmus. vagy szociáldemokrácia? Az Ált. A szabadság útja.SZOCIALIZMUS. mindnyájan egyért. Bangha Béla. Az osztályharc. A kommunizmus alapelvei. Böhm Vilmos írásai. Kondor Bernát. Brandstein Illés. Buchinger Manó írásai. Keresztény vagy vörös szocializmus? Katzburg Dávid. Munkásnőkről — munkásnőknek. * F Adler Frigyes pőre. Korunk sebe és a nyomor vámszedői. 183 . Szocializmus és a zsidó nemzeti mozgalom. Brandstein-Mónus Illés. Pajor Rudolf. Munkásprogramm. Huszár Károly. Kautsky Károly. Fiala Ferenc. Ami a Marxizmusban maradandó. Révész Mihály. Kálmán Simon. Lassalle Ferdinánd. Kun Béla. Madzsar József. Huszár Károly. Haller István. Garami Ernő írásai. Benedek Pál. Jászai Samu. Landler Jenő. A vörös ochrana. Ascher László. Győzelmes tömegsztrájk. Ferdinánd Lassalle. Feith Jenő. A magyarországi zsidókérdés szociáldemokrata szempontból. Lassale Ferdinánd élete. Haller István. * A szocializmus magyarországi irodalma egyik legfőbb bizonyítéka annak a ténynek. Engels Frigyes. Agitátor élmények. A vörös kalapács. hogy a marxista osztályharc agitátorai. Adler Friedrich. egyúttal az októberi forradalom és a kommün előkészítői úgyszólván kivétel nélkül zsidók voltak. Weltner Jakab stb. Az Egység okmányai. A szociáldemokrácia és a bolsevizmus. Bárány Ferenc. Liebknecht Vilmos. Az Általános Fogyasztási Szövetkezet a háborúban és a tanácsköztársaságban. Bernát István. Igazság világa. A proletárság diktatúrája. egytől-egyig zsidók s zsidók azok a külföldi marxisták. Szocialista-kommunista csőd. Szózat a keresztény munkásokhoz. Egyszerű igazságok (Gálócsy Árpád). Bolsevizmus. A csuhások. Kegel Miksa. Mi az alkotmány? Lassalle Ferdinánd. szellemi vezetői. Mi történt a Népszavánál? A magyarországi szociáldemokrata párt 1900. Buchinger Manó. Somogyi Béla. Landler Jenő. Propper Sándor. Buchingerné. Bernstein Eduard. évi kongresszusa. akiknek műveit magyarra fordítják. Mit akar a szociáldemokrácia? Lukács Zoltán. Legyen világosság. fogyasztási szövetkezet vezetőségének panamái. Böhm Vilmos. Egy mindannyiunkért. Kálvintéri.

Levelek egy barátnőmhöz. 1921. Szomory Emilt Weisz Manónak hívják. Szterényi József. Két előadás. Marx és Engels. Pesti Napló. Totis Béla. Pajor Rudolf írásai. Révész Mihály. (Vígszínház. X Szomory Dezső. Bp. Szöllösy Zsigmond. A marxizmus csődje.) X Szomory Dezső. Dramolett. Sába királynője. ny. Légrády tvk. Horeb tanár úr. Athenaeum rt. Humorisztikus életképgyűjtemény. Stern J. Szabóky Zsigmond Rafael. Születésszabályozás. az Egyedül vagyunk 1939. Bp. 1912. *** Makai Emilről. ** Írói álnév. A mi történetünk. Kadimah cserkész csapatok parancsnoksága. Singer és Wolfner. Bp. Bp. Révész Mihály. Bp. Szomaházy István. jegyzőkönyv). Bp. 1896. Mi lett a szocializmusból… Szociáldemokrácia és kereszténység Szociáldemokraták a parlamentben. Színmű 3 felvonásban. Az orosz vörös veszedelem és. Dráma. Stádium rt. Migray József. Mónus Illés írásai. Révész Mihály. Szurmay Sándor báró. A vörös május. Pest. Révész Mihály. Athenaeum rt. Bp. ** Péntek este. Magyarország szerepe. * Az újság.-ból. 1921. Athenaeum rt. Szörényi Andor. Athenaeum rt. Györgyike drága gyermek. Két világ. A jogi és erkölcsi föltámadás útja.) X Szomory Dezső. Bp. 2. Athenaeum rt.) Szomory Dezső. Ráth Mór. A szocializmus a bibliában és a talmudban. X Szomory Dezső. A Népszava története. 1934. Klny. Révész Mihály. A hűtlenségi per. X Szokoly Viktor. Korvin ny. Világosság könyvnyomda rt 25 éve Weltner Jakab. *** Eredeti neve Deutsch. évf. A szocializmus alaptételei. 1926. franciául és angolul is). Bp. Pesti furcsaságok. Révész Mihály. M. 1917. X Szomory Dezső. 1939. Szabó Pál. A nők és a politika. A magyarországi munkásmozgalmak története. 184 . Útmutató a szocialista irodalomban Schirokauer Alfonz. Bp. Somogyi Béla élete és munkássága. 1919. Lassalla élete. zsidó lélek. F F F F * Írói álnév. Bp. Testvérét. 1910. Somogyi Béla írásai. Zsidó fajiság.A magyarországi szocialista párt alakulása (1890. 1911. Weltner Jakab egyéb írásai. Propper Sándor. Bp. Müller Ernőné. A kommunista kiáltvány és Marx egyéb művei. Eredeti neve Stern. 1927. Társadalmi lexikon. Rosenfeld Henrik. Számtalan könnyűfajsúlyú szépirodalmi munkája a pesti zsidó életet ábrázolja – magyar nevekkel. * Báró Szterényi József v. Rózsa Ignác. 1924. X Szól a kakas már… Dalok a zsidó ifjúság számára. Valódi neve Weisz Mór. (Nemzeti Színház. 1893. okt. (Vígszínház. Valódi neve Steiner Andor. Katz G. ny. Weltner Jakab. * Gazdasági és szociális feladatok a háború után. (Németül. Felolvasás a Petőfi társaságban. 1860. Katzburg ny. A hírlapírás műhelyéből. miniszter. köt. Bolsevistaellenes Liga.

A Talmud. Faust kk. Der Talmud auf der Anklagebank. 2. Molnár Dezső. Bp. kvny. Schück Salomon. A talmud álláspontja a morál és társadalom irányában. Enyedi Mátyás. R. A Talmud gyöngyei. 1884. Der Geist des Talmud. Baum Jakob. 1939. Kőszeg. Szabolcsi Lajos. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Szabolcsi Miksa. Véleményszabadság a Talmudban. B. Spitz Gyula. hitel.) A keresztények a Talmudban. Bp. Az ipar és hasznothajtó jogosítványokra vonatkozó rendelkezések. Molnár Jenő. Bp. Lövy Ferenc. Kohut Sándor. A zsidóság belszervezete a Talmud tükrében. Zsidóveszedelem. Bp. A Talmud magyarul. Stádium rt. — Uaz. Hajnal ny. Bp. Marx Károly élete és a marxizmus. (Luzsénszky A. A pipás nemesek véleménye az adó. Lichtenstein J. Bloch J. Mi a Talmud? Blau Lajos. Szilády Károly ny. 1939. Fischer Fülöp. Hevesi—Blau—Weisz. 1922. Révai testvk. Spitz Gyula. Bp. Szűcs Kálmán. Huber Lipót. A Talmud. Az értelmiségi alkalmazottakkal kapcsolatos rendelkezések. A talmud. magyar és deák nyelv iránt. 185 . Jellinek Adolf. Rohling tanár gonosz kópéságai. Pannónia ny. Kőszeg. örökváltság. A talmudzsidó. Szüts Gergely. 1939. Szüsz Ignácz. Erwiederung auf Rohlings Pamphlet. Bp. A zsidó házassági jog. bővített kiad. Szentesy Alfonz. Der Talmud in nichtjüdischer Beleuchtung. Leitner N. Kovács ny. Központi Sajtóvállalat. Pranaitis J. 1934. 1920. Szabad-e tovább követni Marxot? Tanulmány a társadalom anyagi termeléséről. Blau Lajos. 1882. 1. S. Inhalt des Talmud. A Talmud gyöngyei. Luzsénszky Alfonz. A zsidóság két útja. A Talmud magyarul. tekintettel hazai törvényeinkre. Gyöngyszemek a Talmudból és Midrasból. Etika a Talmudban. Der Talmud im ungarisehen Abgeordnetenhause. Tájékoztató kereskedők és iparosok részére a II. Talmudi életszabályok és tanítások. emancipatio. aratás alatt. A Talmudról. Die Talmudmoral.Szűcs Ábrahám. Goldberg Raphael. Ford. A talmud népies ismertetése. Freumut Bernardin. Mi a Talmud? Langsfelder Salamon. Huszár Károly. házadó. lásd Luzsénszky Alfonznál. Luzsénszky Alfonz. köt. Ehrentheil M. Tábor Béla. köt. A Talmud magyarul. Der Talmud in nichtjüdischer Beleuchtung. Gyöngyszemek a Talmudból és Midrasból. biz. lásd Luzsénszky Alfonznál. Kitseer Jakob. Athenaeum rt. Írta Szűcs Ábrahám1843-ban. A Talmud. Ó-zsidó religió titkok. ingatlan birhatás. zsidótörvény tárgyában. Rohling Ágoston. A talmud ethikai tartalma. Die Grundsatze des Talmud. tunyogi. ősiség. Kecskemét. Luzsénszky Alfonz. Zsidóméreg. 1844. Pantheon. A talmudzsidó. TALMUD. Szükség van-e Fábián Bélára? R.

Malasits Géza. F F TISZA-ESZLÁR-VÉRVÁD. Pallas rt. o. Bárra G. Biró Lajos. Jerôme et Jean. „A társadalmi és gazdasági egyensúly biztosításáról” szóló törvényjavaslat vitájában elhangzott szocialista beszédek. kvny. Világosság rt. Bp. sz. 1917. Cahiers de la Quinzanie. Tisza-Eszlár — zsidó kérdés. Bary József vizsgálóbíró emlékiratai. Népszava. Avanti. X Tharaud. 1921. 1848. A kazárok és a zsidóság. X Tharaud. kvny.) Ain erschrockenlich geschicht und Mordt. (Quand Israël est roi. Adanovieh József. Nemzeti Könyvtár 42—43. 1920. Bél Mátyás Notitia Hungáriae. A kereszt árnyéka. P. Szerző.) Übertragen von C. ** Pozsony. Democritos. Madzsar József. Váci fegyint. Tévelygő Izrael. Egy paraszt beszédének a zsidó ügyet illető szavai. Györki Imre. Le az álczával! (Eötvös Károly ellen. Zell. Amalthea-Verlag. Tisza-Eszlár és Tisza Kálmán. ny. Világosság rt. Keren Kayemeth Leisrael. Központi Sajtóvállalat. Bp. Paris. Pázmány sajtó. 1940. Regény. — 2. Székely Imre. 27. Desportes H. Bp. Thoroczkay Viktor báró. Peyer Károly. Le mystère du sang chez les Juifs de touts les temps. Tied a föld. 1922. 1920.-ből. Révai testvk. X Táncsics Mihály. A bazini zsidók. kollégyom bet. Das Blutprozess von Tisza-Eszlár. Osias. Tarján Vilmos. Fényes László előszavával. FranklinTársulat. Jerôme et Jean. Erdélyi Zsidó Nemzeti Szövetség. IMIT. 1939. Én. Nyelvgyakorlatok. Quand Israë'l est roi. 1896. Bp. Gróf Teleki Pál. Szabadon fordította Alfonz testvér. Bp. Bp. kvny. 1940. Thewrewk Emil. X Tharaud. Wien. Relazione della Commissione operaia inglese.Talmudi életszabályok és erkölcsi tanítások. R. Milano. Jerôme et Jean. Héberből ford. Ágoston János. 1927. 1939. kvny. Beszédek 1939. Telegdy Zsigmond. Eckhardt Sándor. Báttaszékí Lajos. Magyar politikai gondolatok. ed. Thon.) Bonfinii Rerum Ungaricarum libri. Bar-Cochebas (notre honneure). Ford. ny. Dessewffy Gyula. 1907. Stádium rt. Sajtó alá rendezte Kovrig Béla. Szerző. Die Herrschaft Israels. Gróf Teleki Pál. 1941. Zürich—Leipzig—Wien. Bp. kiad. Jerôme et Jean. Das Bilbul von Tisza-Eszlár. 1940. Stádium rt. Lampel R. Szatmár. Biró M. Szociáldemokrata tűzetek. 1833.) Paris. A magyar nemzet megújhodása. lásd Kovács József. Bp.) Bp. Rényi biz. évk. Bp. vagy a zsidók felvilágosítása a szentírás alapján. IMIT. A terror. X Tharaud. és bevezetéssel és jegyzetekkel ellátta Krausz Sámuel. kiadványai 111. 1928 Tasnádi Kovács József. (Histoire d'un étudiant juif en Hongrie. Herzl Tivadar. * ** A keresztény-nemzeti irány és a zsidókérdés 79—88. (New-York. Pazardi. 1919. 1904. Esztergályos János. * Il terrore bianco in Ungheria. 1938. Soc. Christliche Zeugnisse gegen die Blutbeschuldigung. Népszava. kvny. Kolozsvár. Tasnádi Nagy András két beszéde a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslat együttes bizottsági és képviselőházi tárgyalása során. Újság-üzem rt. o. Ford. Társadalmi Lexikon (Szerk. A vérvád. Waldheim-Eberle. Lapkiadó rt. Kolozsvár. Reisinger Ferenc. Klny. 186 . A ref. 155—220. Bp. köt. Kéthly Anna felszólalásai.

Hegyessy Márton. Vád. vád. Tisza-Eszlár a múltban és jelenben. 12 ellenröpirat. 1939. (M.és védbeszédek. Dr. Georg v. Die Menschenliebe. Enoch Jos. Frank Friedrich. Tiszteletteljes folyamodása a Magyar Izraelita Vallásfelekezet Törvényes Képviseleti Szerveinek a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 702.. Schulze.) Kayserling Mayer. Megilath Ester. Bp. Der jüdische Blutmord. Esther Solymosi. Robitsch. Tartalmazza a tisza-eszlári ügy végtárgyalását. Nyíregyháza. Duschak M. Valbert G. Esther Solymosi.) A tiszaeszlári bűnper. A zsidó rituális gyilkosságok igazi oka. Ollivier Fr. László Zoltán. 187 .) Eszlári. Fern Atanáz. Berlin. Marcziányi. Tisza-Eszlár. Főmunkatársa Báttaszéki Lajos. (29. Ritualmord in Ungarn. Tisza-Eszlár. Liebermann Náthán. Sechs Aktenstücke zum Prozesse von Tisza-Eszlar.) Kerék Nándor.— 1881. A szerkesztésért felelős Jóba Elek. A nagy per. Ritual-Mordprozesse. Eötvös etc.. (Németül is. vád-és védbeszédeit gyorsírói jegyzetek után. törvényjavaslat tárgyában. Nyíregyháza. Piringer és Jóba kvny. Ónody Géza. Napi értesítő. Gladius. (Hartleben.Dónáth Endre.és védbeszédek). Solymosi Eszter. Tisza-Eszlár (végtárgyalás. Kohut Adolf. Piringer J. Eingabe des 3 Verteidiger. A tisza-eszlári ügy ismeretlen hullája. 1883. Der Ritualmord vor den Gerichtshöfen… Freimut Bernardin. Zweig Arnold. Gibt es jüdische Ritualmorde? M. Istóczy-ellenes folyóirat. A vérvád átka alatt. nov. Les juifs en Hongrie. Alb. M. Morel. Weisz Manó. Tisza-Eszlár. Loge Christian. Kászonyi Dániel. Lippe Karpel. A námesztói gyilkosság. Nathan Paul. okt. Solymosi Eszter. Der Mord von Tisza-Eszlár. A nagy per titkaiból. lesakterolt keresztény leány. Napi értesítő. Nagyvárad—Budapest. a tisza-eszlári véráldozat. Moniot. L'affaire de Tisza-Eszlár. die Zivilisation und die Gerechtigkeit stb. Solymosi Eszter. 1882. Mittel gegen die falschen Blutbeschuldigungen. L'affaire de Tisza-Eszlár. Le crime rituel chez les Juifs. Nathan Paul. gyorsírói felvétel nyomán kiadja a „Nyírvidék” szerkesztősége. A Tisza-eszlári vértanu-leány. A tisza-eszlári vérvád. A Tisza-eszlári bűnper végtárgyalása alkalmából. Pester Lloyd ny. Nagyvárad. szám. Les Juifs et la Hongrie devant-l'Europe. Solymosi Eszter. Eötvös Károly. lásd Bary Józsefnél.) Reuss Rodolphe. (Németül is. Der Prozess von Tisza-Eszlár. Entgegnung auf das vom Reformverein verbreitete Pamphlet. Bp. Gy. Szerk.) Der Prozess von Tisza-Eszlár. (Németül is. A zsidó vérgyilkosságok története. sz. vagy a Tiszaeszláron. Tiszaeszlár idejéből. 1880. Laszky Ármin.

Istóczy Győző. köt. — 2. (Nagyváthy János).. A tizen-kilentzedik században élt igaz magyar hazafinak öröm órái. 1920. Az új emberek. 1905. és tsa. Második Leopold magyar király Eleuterinek. Bemerkungen über die bürgerliche Verbesserung der Juden.. Heller K. 1881. — III. Leopoldus II. 1874. Igaz hazafi. 49. Bp. 1920. Landau Ezékiel. Prinzen Joseph. A Nemzeti Színház könyvtára 53. Rózsavölgyi és társa. Palesztina könyvek 1. Münz (Minz) Moises. Bp. okt. Münz (Mienz) Moyses. Keresztúri József. Viktória ny. Anrede an. I. 1888. (Több idegen nyelvre is lefordítva. sz. Bp. évf. József (II. Ad amicam aurem. (Haller József gróf). Noa Samson. Landau Ezékiel. 1882. als Statthalter. látása szerint. 1883. A zsidó raby Sámuelnek dicséretes munkája. 2. Magyar Regényírók képes kiadása. Pápa. Batthyány Aloysius.. Tolkowsky S. X Toldy István. —3. von ihm selbst geschrieben. 1880—1884. ny. okt.. Ritus ac mores Hebraeorum. Buschmann F. kiad.. köt. Bujdosó könyv. Tettey és tsa. Rabbi Samuelis tractatus.) Torda László. A zsidókérdésről. szept. kiad. évf.) rendelete a zsidók vezetéknevére nézve. Bp. A báróné ténsasszony. 2. Bp.. Két forradalom. köt. ny. Pallas rt. Verseghy Ferenc. A proletárdiktatúra. Feljegyzések 1918—19-ből. — (Első kiad. — IV.) X Tormay Cécile. A szerelem gyermeke. Bp. Informatio. 1937.. 1880. Freymüthige Aeusserungen zur Belehrung der Juden (Tyrnau). biz. szept. X Tormay Cécile. okt.—1882. szept. Palesztina és a zsidók. Otrokocsi Fóris Ferenc. Zsidó Szemle könyvosztálya. Planum. in campo Rákos. Bp.. Trauerrede (über) Maria Theresia. Igaz leábrázolása ama nagy és iszonyú zsidó átoknak stb. 188 . Pallas rt. Rosty Nicolaus. Mitteilungen aus dem Leben eines Martyrers für das orthodoxe Judentum. Fába Steph. 1. Trauer Andachtrede über Ludwigs XVI. Pallas rt. szept.—1881.12 röpirat. Lengyel Emil.. Concha Győző. kvny. A kilencvenes évek reformeszméi. X Tolnai Lajos. Regény. Preces ac piae functiones a comunitate judaeorum Posonii.. Franklin-Társulat. A XVIII. Bemerkungen eines Weltbürgers. köt. Angolból ford. Freudiges und öffentliches Dankopfer über die Genesung Joseph II. 1882. respective instantia civitatis Tyrnaviensis. Anrede bey den Krönungs-Feyerlichkeiten Franz der Ersten. Gemeinde zu Pápa. Restitutio Israel futura. Chorin Aaron. Kammel Löwle. évf. A politikai irodalom Magyarországon 1825-ig. Toch Rudolf. Pfeifer F. orth. Dugonics András Az arany peretzek. A Károlyi-forradalom. ny. Nemzeti Könyvtár 73—74. 1. SZÁZAD ZSIDÓKÉRDÉSSEL FOGLALKOZÓ IRODALMA. 1921. Ein Beispiel zur Geschichte der jüd.—1883. Ballagi Géza. Stádium rt kvny. 1923. évf. 1942. Antisemiták pártközlönye. Keresztúri József. Vígjáték 3 felvonásban. Gebet und Andachten am Krönungstag Leopold II. Világkép könyvtár 8. Szerk. Lob und Dankrede.-—1884. — II. Bp. okt.

Die Wage. Turul Sajtóvállalat ny. Ujhelyi Jenik Béla. Aus dem ungarischen. . Bp. Bp. Regény. Röttig-Romwalter ny.) Mohrenwäsche. 1871. (Magyar és zsidó epigrammák. 1934. Magyar Zsidó Lexikon. Zsidó író a XX. Tóvölgyi Titusz. Nagyvárad. Városi ny... Hungária ny. században: Jákob Wassermann. Magyar ny. R. Az idegen város. Bp. Springer ny. II. Ábrahám és Sugár ny. R. 1937. Bp.. Vidám könyvtár 10. Magyar kiviteli és csomagszállító rt. Újvári Péter. F F F * Eredeti neve Weisz. Bp. n. Közoktatásügyi népbiztosság. Trenkó József. (Pozsony). Ford. Regény. ** 189 . Moritz. Hungária ny. Írták Pásztor Árpád. Trauer Andacht für Franz I. n. X Újvári Péter. Bp. Beth-Hause zu Pesth. Bp. A túlsó parton. . Bartalits I. és é. X Török Sándor. Ofen. Zsidó Szemle könyvosztálya. 1939. oder Entstehung und Zusammenbruch der ungarischen Ratediktatur. Világosság rt. 1919. X Újvári Péter. 1939. Tüzér Károly. A zsidók egyenjogúsítása és külön jogrend alá helyezésére vonatkozó jogszabályok. Születésszabályozás. Az első magyar zsidó írónemzedék. A bosszúálló Isten. A mécs mellett. Pest. Keresztény vagy zsidó Budapest. Bp. Regény. Eredeti neve Dorganz Náthán. Sándor. 1920. 1918. X Újvári Péter. Ujassi. ny. Bodó Pál. Die magyarische Pest in Moskau. Bp. *** Eredeti neve Groszmann. n. Magyarországi Szociáldemokrata Párt orvostagjainak kiadása. Erzählungen. Trauer Andacht für weil. és ny. Veritas. Bp. im israel. A zsidók bűne. X Ujra amalgámozott üvegtáblátska. 1921. Regény. Bp. Heinr. Dednagyapám testamentuma. Bródy Sándor előszavával. ny. 1929. Turi Béla. É. Földanyánk lovagjai. Wien. Sopron. Kultúra. (1922). Franklin-Társulat 1932.) X Újvári Péter.-Singer és Wolfner. Zsidó renaissance könyvtár 3. Prohászka Ottokár politikája. Pesti Lloyd ny. Korszerű illusztrált Pinkásziádák. Turáni átok és a jerichói trombita. X Újvári Péter. Memorandum an den k. Trostl Rezső. Turóczi-Trostler József és Zsoldos Jenő. Sonnenfeld ny. R. 1819. Von Spectator. Pallas rt. Ein moderner Mathusalem. Mit kell tennünk? Vagy a zsidóság hazafisága és az aristocratia németesítő befolyása Magyarországon. IMIT. Kalotás Antal—Szendrődy Miklós. Totis Béla. Dráma. 1921. A Turul világnézet irányelvei és bajtársi útmutató. *** Az új keresztény. im isr. ungar. Szerző. Pressburg. Szerk. É. Tábori Kornél. Vámbéry Rusztem előszavával. Wolfgang. Leviatán. R. Franz I. n. A Nap ny. ** Szeged a forradalomban és a nemzeti feltámadásban. Bp Szerző Held János kvny. (Ungar. 1919. 1914. 1934. Turóczi-Trostler József. Tempel zu Altofen Ofen 1895. Bp. 1835. Irányelvek a magyarországi zsidókérdés alkotmányos rendezéséhez. Szomaházy István. Ungar. 1925. n. É. (1920. Tuschak. Élet ny. Bp. Trefort (die Einheit der jüdischen Gemeinden betreffend). Ujházi Ede.Tóth László és Ribáry Géza. Franklin-Társulat. 1927. Bemerkungen und Betrachtungen anlasslich des denkwürdigen Testaments des Baronets Sir Moses Montefiore sowie Anekdoten. Egyenlőség. Pesti izr. Bp. H. 1938. fegyelem és rend mentik meg a proletárságot. Bp. Bp. Szeged. A Nap ny. 1932. Magyar Zsidó Lexikon. Régi színészekről.-ból. Bp. 1940. X Újvári Péter. 1939. Ny. Szerkesztette Újvári Péter. Bp. 1885. 1908. Regény.) H. Kultusminister August v. Turfhumor. Munka. 47 víg eset. 1873. Klny. Szerk. Trotzkij Leo. Ullmann S. Ujlaki Antal. 1929. Leipzig. Reiseabenteuer und interessante Geschichten aus dem Leben dieses grossen Philantropen. Száz év előtt. évf. 1919. * Bp.. Reminiszenzen. kvny. R. hitközségi leánygimnázium „Báró Eötvös József” önképzőköre. Kultúra regénytára 10. Memoiren.

C. Turul Szövetség. Kocsi S. **** Eredeti neve Wamberger. Vámbéry Rusztem. 1933. Klny. Utasítás a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló 1939. Az élő múlt. Bp. Bp. Időszerűtlen röpirat. Mit hozott a forradalom. Isten. Glóbus ny. 1935. n. A négy nap eseményei. Vámbéry Rusztem. Gyorsírói jegyzetek nyomán kiadja a „Nyírvidék” szerkesztősége. kiad. Noar könyvek 1. 1939. Jókai és a zsidóság. Bp. Felelős szerkesztő Apor György. Vágó Géza. Politikai téveszmék — társadalmi babonák. Házinyomda. Bp. 1935. Vadnai László. rendelkezéseinek a m. — 2. Vámbéry Ármin. Officina. Vajda Béla. 1862. köt. Bp.és védbeszédek a Tisza-eszlári bűnper végtárgyalása alkalmából. 1904. 1883. 1937. Lantos. 1794. G. Nemzeti Könyvtár. Két költőnemzedék arca. 1883. Bp. 1941.) Kortársaink 10 sz. Bp. *** A zsidókról. Piringer és Jóba kny. Bp. első honv. ***** Sajtóbilincsek és sajtórabszolgák. Bp. Bpt. A forradalom kitörése. IV. 1939. ny. (Aranytól—Ady-ig. Útban a világuralom felé. Bp. X Vadnai László. Fővárosi ny. Valbert.. Az örökségünk. Bp. Hacsek és Sajó a politikáról. Bethánia ny. Kolozsvár. Vád. Losonc. 38—39. A forradalom előzménye. Téli estékre. 1883. Bp. 1935. Kir. Über die Gebete der Israeliten in der Landessprache. L'affaire de Tisza-Eszlár. Wückens F. Magyar Egyet. F F F F F * Elbeszélés Aranykövi Salamonról. Válasz Kossuth Lajos legutóbbi levelére a zsidó kérdésben: „Szégyen és gyalázat. o. Ribáry Géza. 1819. Mi a kötelessége minden embernek. Vajda János. Bp. Megjelenik minden kurzusban kétszer. Vadnai László. és ny. Hacsek és Sajó a színházról és a sportról. Népszava. ny. Vajta Ferenc. Király. R. 1925. Üssünk. 1936. Évfolyam Anno post mortem Israel No. Hacsek és Sajó a családról. Aigner Lajos. Uránia ny. Kir. Vadnai László.-c. Bp. R. Lantos. Kármán József művei. A vád és az igazság. Athenaeum rt. 1880. Franklin-Társulat. Vajda Béla. Eredeti neve Wolf. Vajthó László. Bp. Haza. vagy nemzeti evolúció? Turul mozgalmi füzetek 1. és fia kvny. hogy Magyarországon zsidó kérdés is lehet”. Cion bölcseinek jegyzőkönyve és a berni protokoll per. (Cherbuliez).). vagy ne üssünk. X Vadnai Károly. Képek a zsidók történetéből. *** Vajta Ferenc. Fraternitas ny. II. A zsidók és hazájuk. 1910. 21. (Szerk. R. Válaszúton. A nagy zsidó gyűlésről. * Pest.). A zsidók története Abonyban és vidékén. Én. Pátria ny. Elbeszélések. Kir. R. Első kecskeméti hírlapny. 1935. Vajda Béla. Bp. 1896. Honvédelmi minister. Lukács. **** Küzdelmeim. Függeléket írt Bosnyák Zoltán. ** 190 . Lőcsey Ferenc. Világosság ny.UrAnia. I-er aout. Faji forradalom. Bp. Revue des deux mondes-ből. Lantos. 1918. Pest-vidéki ny. t. Kármán József. Kármán ny. Singer és Wolfner. Urteil der britischen Regierung über den „weissen Terror” in Ungarn. Magyarság és nemzeti önérzet. Bp. H. Aus Quellén des Talmuds und der spateren Gesetzlehrern erörtert. Pantheon. hadt. M. kir. Ady-tól—napjainkig. Bp.. Bp. parság. Kóros áramok. Apostol ny. 1931. Lampei R. Pestvidéki ny. 3 927. Hogyan tört ki a forradalom. (82—86. Paris. ** Hacsek és Sajó összegyűjtött legjobb mókái. Szabó István. Pestvidéki ny. Ford. Bp Színházi Élet. mely 1650-ik esztendőben Magyarországon tartatott. 1905. 1921. ***** Eredeti neve Wamberger. Nyíregyháza. o. 1936. Magyar Egyet. Budapesti Hirlap ny. 1920. honvédségen belül való mikénti végrehajtására. ny.

1919. fegyintézet kvny. B. 1922. május 19-én. kvny. 1932. Vázsonyi Vilmos életrajzát Pakots József. Pesti kvny. Klny. rt. A világháború előtt. R. Tűz. 1919. Varjas Sándor. Ezredéves ünnepünk. Faragó J. ** Uria. Az újabb magyar irodalom 1880—1940. 1927. Vass József.) Zsidómagyarok Családi Könyvtára 1. ny. Marx és Engels életrajza. Vas Gereben. Gyarmati Ferenc kvny. kvny. sziliczei. X Várnai Zseni. Bp. 1902. Törökszentmiklós. Debrecen. Szerző. 1936. Váradi István. É. Beimel J. n. a mű zárószavát Vázsonyi János írta. május 13-án. 1922. A zsidó világkérdés magyar vonatkozásai. Regény. 1818. Vanyó Tihamér. Viktória ny.és lapkiadóvállalat rt. Közoktatásügyi népbiztosság.Vámbéry Rusztem. Törekvés ny. Aus dem Ghetto von Venedig. Varicourt Br. Lampel R. 1876. Zsidó fiatalok szellemi közössége antológiája. Katonafiamnak. Die Juden und die Judenfrage. Cracchusok anyja. Bp. Pest. Bp. (Lauffer. Bp. 2. Weisz Zseni. F F F F * Peterdi (Pollák) Andorné. Bp. Bp. 1926. Várady Gyula. Szukits. 1891. Singer és Wolfner. Bp. összegyűjtötte és korrajzi bevezetéssel ellátta Csergő Hugó és Balassa József. Bp. Szocialista-kommunista munkások magyarországi pártja. 1936. gróf Esterházy Móric és Bárczy István. Népszava. 1927.. 1919. Varga István. Vázsonyi beszéde az Erzsébetvárosi Nemzeti Demokrata Pártban 1922. Bp. Ny. Debreczen. május 15-én. X Varga Sándor.. 1. Népszava. Bp. ny. Várkonyi Nándor. ny. Magyar nemzeti könyv. Bp. Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja. . kiad. Bp. Pest. Pannonhalmi Szemléből.védelmünkben! (Vezércikkek. 1923. Alkotmány. 1941. Pest. Bp. Népszava. * Forradalmi versei. (Lauffer. 1942. Vörös könyvtár. Vas Emanuel. 2. X Varsányi Gyula. 1919. Varicourt. Anyaszív. Városi ny. Fortuna ny.Urak és gazdagok. kvny. Venetainer Lajos. és Kozma V. Vörös tavasz. 1896. R. sziliczei. Ujságüzem ny. Sárkány ny. 1919. Kongorácz János ny. Tragédia. X Várnai Zseni.) 1861. (Nemzeti Szinház). Három beszéd. 1919. A felebaráti szeretet a zsidó ethikában. Bp. Korszerű magyar írások 5. Vártán a zsidóságért. Bp. Bp. 1889. Szeged. A világ háború után. Vázsonyi János *** országgyűlési képviselőnek a második zsidótörvény tárgyalása alkalmából elmondott parlamenti beszéde. Vázsonyi beszédei. A magyar hitelügy és hitelintézetek története. Bp. Kispest. Kozma. Világosság rt. 2 kiad. Fasizmus—hitlerizmus. Váry Albert. Előszót írt gróf Apponyi Albert. A vörös uralom áldozatai Magyarországon. A Központi Demokrata Körben 1922. Világosság rt. A sátán karmaiban. X Várnai Zseni. tanulmányok. X Váry Rezső. Tóth F. Váci kir. *** Eredeti név: Weiszfeld. 1855. köt. 1917. Eretnek magyarázatok a nacionalizmusról. J. Légrády testvk. Tragédia. Ujságüzem ny. Bp. A zsidók és a zsidók kérdése. X Váradi Antal. Világosság rt. A világháború alatt. Eredeti neve Klein. Vázsonyi Vilmos **** beszédei és írásai. Régi jó idők. összállította Varga Sándor. Pallas ny. Bp. Az Egyesült Lipótvárosi Polgári Körben 1922. Bp. 1896. Az izraeliták régi rendtartásai és szokásai. Őszi rombolás. Athenaeum ny. Politika és sajtó. Bp. 1939. Bp. kvny. X Várnai Zseni. n.) 1861. A ghettótól — a trónig. Várady Gyula. Venetainer Lajos. — Laszky Ármin kvny. Társadalmi ethika és zsidógyűlölet. 1942. Vargha Gyula. Traub B. Kiss Gyula és tsa. Új versei. Beiméi u. 1905. Bp. Vázsonyi-emlékbizottság. Képes családi lapok. ** 191 . Bp. Szeged. X Várnai Zseni. vitacikkek. Hivatalos jelentések és bírói ítéletek alapján. és tsa. **** Eredeti név: Weiszfeld. X Vas István. Versek. Bp. ny. Nagyvárad. Iskariót. Versek.

Wien. Horák Egyed. Vereby Soma. Bp. A budapesti Skót misszióban 1934. Verhovay Gyula. Bp. Zsidók a magyar tájban. 1901. köt. Bp. Ezer ember asszony nélkül. Singer és Wolfner.—P. R. Lampel R. Bp. egyenlőség. Vereby Soma. Bp. testvériség” jeligéjű t.. Berend Miklósné. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga. 1938. Liberalismus és conservativismus. 1915. 1890. Viereck G. Vortrag. kiadványai XVI. Wien. Sylvester ny. Verő György. A magyar zsidóság története a honfoglalástól a világháború kitöréséig különös tekintettel gazdasági és művelődési fejlődésére. Universitáts Buchdruckerei. ung. Venetainer Lajos. Egy ember a forradalomban. Bp. 1908. Politikai Magyarország. R. június 14. A magyar antiszemita párt története. *** Bp. Demokratia páholy könyvtára 100. Ne bántsd a magyar zsidót! R. Pest. Ford. Verhovay Gyula. 1859. 1926. Bp. Dal-emlény a pesti izraelita új imaház ünnepélyes fölszentelésére. ** 192 . X Verseghy Ferentz. Viczián István beszéde a szabadkőművességről és annak sajtójáról. 1921. Esztergom. A polgőr és egyebek. Káldor. Vidor Pál. Gábor Andor. Pétervár. Venetainer Lajos. Fábián Béla. Révai és Salamon ny. Fábián Béla. Pesth. 1904. Vereby Soma. Eredeti neve Weisz. IV. 1792. Fábián Béla. IMIT. 1882. Held János kvny. *** 123—121. Bp. Nyíregyháza. szabadkőműves páholy 25 évi működésének története. Viczián István beszéde a szakszervezetekről.. Bp. „Szabadság. Bp. A bolygó zsidó önéletraza. R. Bp. 1916. Bp. biz. Tanulmány. Nézőjáték. A politikai pártok története. Bp. A Magyarországi Symbolikus nagypáholy védelme alatt dolgozó Demokratia c. Esztergom. A zsidókról és ezeréves szenvedéseikről. Ueber die Juden und ihre tausendjahrigen Leiden. Vikár Béla. Zbóray Miklós stb. Az orosz pokol. 1940. Bevezetőt írt Halmi József. Kis magyar zsidó szociográfia. A magyar zsidóság és a magyar társadalom. és t. A magyar izraeliták jelene s biztos jövője. Venetainer Lajos. R. és tsa. Vereby Soma. A szerelem gyermeke. Bp. Pallas rt. 1906. F F F AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ ÉS A ZSIDÓK. R.Venetainer Lajos. 1904. 1922. Az ország urai. Bp. Szüts és tsa. A zsidó cserkész első próbája. 1930. Bp. Anonymus történelmi kk. február 4-én tartott előadás. Világosság rt. Az antiszemitizmus hatása a keresztyénségre. * Vértes József. Kicsoda az a Mezőfi Vilmos? Nyílt levél Kishegyes keresztény polgáraihoz. 1861. Vérkeveredés és fajvédelem. 1914. Bp. Gábor Andor: Untauglich úr. Fábián Béla. Szerző. biz. K. Vereby Soma. ny. 1889. Vihar Béla. Az álarcz korszaka. Wigand. Fővárosi ny. Eldrridge. 1875. A zsidóság eszméi és tanai. Szeptember 6-án 1859. Vermes Gyula. 1926. köt. Tiszavidék ny. Athenaeum rt. Vigyázó Gyula. o. Szüts és tsa. A zsidóság szervezete az európai államokban. 1859. (Kétezer esztendő története. kvny. O. 1934. Die Messiashoffnung des Judentums.. Zsidó alakja. Pest. Stephaneum ny. Vértes Marcel rajzai a magyar pokolból. * Budán.) 2 köt.. Szerző. Glóbus ny. Verharadlungen in Betreff der Emancipation der Juden im gross-britannischen Parlamenté 1830. Verhovay Gyula. Vészi József ** Hiénák Jókai sírján. Egy újságíró visszaemlékezései. Athenaeum rt. Dick Manó. 1940.. 1934. Victor János. Czeh Ábrahám az első zsidó figura magyar színdarabban. 6 ló—40 ember. Tettey N. 1830. S. 1859. Bp. Válasz egy pamfletre.

1923. R. Szibéria. Wahrmann. F * Zsidóügyröl VII. Szegedi keresztény ny. Lévai Jenő. J. Bp. Radnai Gábor. kvny. Katonafiamnak. Méhner Vilmos 1886. június 5.. Enthaltend eine dieser Feyerlichkeit anpassende Predigt. Ofen. Éhség. Szerk. Vörös Európa? Miért mentette meg Németország Európát a keleti zsidóság elhárításával? (Sok képpel). Wahrmann. Szemmeliker Antal fülesi plébános † 1919. A zsidóság igaza. Várnai Zseni. I. Magyar zsidó katonák aranykönyve. hősihalottak emlékezete. 1937. április 10. R. Háborúba mentek a fiaink. május 13. 1937. durch die Waffen S. köt. Munkács. árulás. Klny. Voith György. Pesth. 1806). Imádságok izraelita katonák számára. Emlékezzünk vértanúinkról 2. 1927. des Kaisers von Russland und des Königs von Preussen. R. T. von der israelit. Móni a sebesült. Gemeinde zu Pesth in zahlreicher Versammlung mit Gesany und Jubel gehalten wurde. Wahrmann. Neuwald I. Löwi Móni a népfelkelő. Th. ny. Levél egy volt bajtársamhoz. Szegedi katholikus szülők szövetsége. Trattner. Bp. — Kézirat gyanánt. rt. Szegedi keresztény ny. Bp. Bp. 19. Predigt zur Erweckung der Mildthátigkeit seiner Gemeinde die durch den Krieg verunglückten Provinzen der österreichischen Monarchie. 1814. Vitéz József. Lévai Jenő. ny. Harci riadó. 1923. A békéscsabai. Trattner... Nekudoh kk. ny. Wohlmuth Ferenc. Bp. Éhség. összetartás. Bp. October 1813. Pesth. Wagner Antal. Tanítóegyesület hét évtizedének története. Kiss Arnold.. Bp. Glóbus ny. Magyar katona hébernyelvű naplója.. Patriotische Blume zur Siegesfeyer. Hinterland. 1934.Goldberger Izidor. 1884. † 1919. Bp.. Aus dem Hebräischen treu übersetzt von Kari Kohlmann. Visszapillantás a cluji Unió szabadkőműves páholy negyvenéves (1886—1926) működésére. Csobaji krónika. Kaisers Franz erfochtenen glorreichen Sieges. M. Éhség. III. Mit Universitatsschriften. Szózat a magyar zsidó katonákhoz. old. Kecskeméti Lipót. eine Hymne und ein besonders hiezu verfasstes Gebet. Wahrmann Mór beszéde a lipótvárosi választó kerület polgáraihoz. 1930. Kilián biz. Világosság rt. Szeged. Majestät. Pajzs és vért. panama. Egy zsidó földesúr természetrajza. Przemysl. Lévai Jenő. Bolseviki zsiványok aknamunkája Magyarországon. Szegedi katholikus szülők szövetsége. 1919. Israel. Centrum ny. 25 éve. Vörösváry Ernő.) 193 . 1866—1936. Értekezések Eckhart Ferenc Jogtörténeti szemináriumából. Israel. Bp. 1806. Sárkány ny. 1814. Freund Jenő. Szeged. Febr. 1935. Israel. Grünwald Lipót. Andachtsübung der Pesther Israeliten beim Besuche der Kaisers Franz I. Seder Tefilla. Ny. Athenaeum. Virág István. Ins Deutsche übersetzt von Philipp Jakobovics. Az Országos Izr. n. Tanügyi Értesítőből. * Vörösváry Ernő. Népakarat. 1939. Hubay Kálmán előszavával. Magyar zsidó hadi archívum almanachja. köt. forradalom. (1848. Izr. Vörösmarty Mihály összes munkái. A Világosság könyvnyomda rt. Emlékezzünk vértanúinkról 1 sz. Silberfeld Jakab. In ebreäischer Sprache gehalten (1. Vilner Ferenc. 352. A zsidók jogállása Magyarországon 1657—1780. u. Émek hábáchá. welche wegen des am 18..

2 köt. Beszéd a zsidók védelmében. 1897. Kardos Albert. Felolvastatott a „Magyar Zsidó Ifjak Egyesületében” 1910. Pesth. Regény. Philipp. IMIT kiadványai XXII. Weisz Miksa. „Isten célja a világgal”. 1919. Ford. Regény. Der Jude wie er ist. Weisz. 1835. Bp. Wellhausen J. Jacob. (Több fordítás és kiadás. Lewis. Jacob. am d. Weininger Ottó. Rasi élete és működése. Pesth. Bp. Bp. 1937. uott. Bp. — Uaz. G. Weil. Ansehung ihr. genannt) Juden oder Hebräer hervorgegang. Wallerstett. Tipogr. Feuer ny. Adelsfamilien v. Weltner Jakab. Ford. Szekrényi Lajos—Zigány Árpád ford. A zsidóságról a zsidóságnak. Budapesti ny. — 2. február 19-én. Vallás-erkölcsi. Brassó. rt. Bp. X Wassermann. Weil. Nem és jellem. köt. A mai magyar társadalom. 1922. 1926 Weininger Ottó. Aufsammlung all' der im Mannesstamme als jüdisohen Geblüt d. Rimaszombat. A zsidó nép és Palesztina. Stephaneum ny.X Wallace. Rede. philosophiai. 1912. század zsidó irodalmából. 1935. Magyar Zsidók ProPalesztina Szövetsége. Kiskunfélegy háza. X Wassermann. Zsidóság és kereszténység. A vörös május. Révai és Salamon ny. Brassó. 32. Tyrnau. 1938. Friedmann Á. derzeitig. 1910. 1904. Blutzumischung durch Einheirat arisch. Orvosi Szemléből. (Semigotha. Romaneasca. Philipp. politikai. és 1913. Konfession oder etwaig. Kultúra. Wein Manó. Szocialista agitációs iratok 11. Athenaeum kézikönyvtára XI. Philipp. Brassó. 38. Rapid ny. A XI—XVII. Bp. Izrael népének története Jeruzsálem második pusztulásáig. 1938. Dankbuch der Überschwemmung in Pesth und Ofen. Weisz Ignác. Weisz Miksa. Ford. Szederkényi Anna. Pesth. Györffy P. 194 . Nova. Égető bérny. Világosság rt. Marcus Nisa.) Weimar. Otto. — 2. Osztern Lipót. Elvi tanulmány. event. Jacob. 1906. Warum der mitteleuropáische Jude seine Charakter — Eigenthümlichkeiten auch nach seiner Emancipation beibehielt. einst. Frauen — von Rassen — standpunkte aus besehen. Tipográfiai műint. ny. Weizmann Chaim. 1894. 1825. kvny. Regény Krisztus korából. Bp. Berend Miklósné. Jacob.) Wallentinyi Dezső. Klny. F * Wassermannak majdnem valamennyi könyvét lefordították magyarra. Ford. Bp. ungarischen Infanterie—Bürger—Korps in Pesth. Török Jenő. Kuthy Lajos életrajza. kvny. Bp. 1919. Magyar Szemle könyvei 2. R. Bp. Weltner Jakab. Bp. A „Geschlecht und Charakter” 20. Klny. Bp. Athenaeum. Tábori Pál. Bp. 1917. Wassermann. Kultúra regénytára. Az ős-szeretet.-né kvny. Márkus Samu kny. kiad. 1920. köt. 1889. (eigentlich unrichtig Israelit. Weis István. Maj. Weisz Miksa. Weimarer historisch-genealoges Taschenbuch des gesamten Adels jehudaischen Ursprungs. 2 köt. Weisz Ignác. 1802. 1903. A nagy per titkaiból. X Wassermann. A Maurizius ügy. Ford. Elekes hirlapiroda. sz. szabadkőművesi riportok a Lélek világából. Szerző. Die Fahnenweihe des erneuten löbl. jetzt. Trauerruf und Hoffnung nach der Verkaltung S. echt orientalen Rassentypus d. társadalmi. ny. Bp. 1930. Ein Beitrag zur Tagesfrage. ohne sonderl. 1930. „Szombat” 1910. 1928. Ulrike Voytich. Nova. Világosság rt. christl. Pallas rt. Zsidó etika. Weisz Ignác. Bloch Mózes. A zsidók és a nemzetiségek. lélektani. Ford. Gábor Andor. spiritisztikai. h. R. Singer és Wolfner biz. Lampel R. Ford. 1919. Uott 1926. Hazugságok és jelszavak. Athenaeum rt. Christian Wahschaffe. Szent István Társulat. Ben Hur. Dick Manó. u. Wellesz Gyula. Bp. 1923. Magyar Szemle Társaság. Bp. biz. gehalten in der Synagoge des Neustadter Israeliten-Vereins bei der festlichen Installation des Herren Grafen Anton Berényi zum infulierten Probsten zu Waag— Neustadt. Weil. kiad. 1845. 2 kiad. Oradea-Mare. Lampel R. 1838. * Fuchs Renáta. Bp. Weil. Bp. 1912. kiadása alapján készült fordítás. unseres Kaisers und Königs Franz I. Philipp.

1924. Pfeifer F. Wolfner József. Winsch Gert. London. kny. Bp. Bp. Mit einer Schlussbetrachtung von W. Hölder. Bp. 21. Ünnepi beszéd az Egyesült Keresztény Nemzeti Liga alakuló közgyűlésén. 1938 november 3.) Bp. Hová tegyük a zsidókat? Magyarra ford. Szabó István. The white terror in Hungary. A gazdasági harc. 1926. (Anglia álarc nélkül. Nemzeti Liga debreceni osztályának 1921 március 20án tartott közgyűlésén. Wien und Teschen. Bp. Gerson. 1938. kny. társulat.). 1848. Bp.) Bp. kny. 1915. Emlékek. 1919. Wichtl Frigyes. Weltner Jakab. 1940. Geibel. Bp. Erfurt. Világosság rt. „Milliók egy miatt”. A kereszténység védelme. (1926 nov. Ein Wort des Bürgers an den Juden. köt. H.Weltner Jakab. H. ny. Be a szakszervezetbe! Szocialista agitációs iratok 2. rt. Wolff Károly emlékünnep. 195 . 1923. Goldbaum. 1000—1895. Franklin-Társulat. Bp. Munkás könyvtár 22. Die Juden. Singer és Wolfner. Kertész József ny. Keresztény Községi Párt. Beszámoló a Keresztény Községi Párt három évi munkájáról. 20. Wien. X Wischnowszky Ignácz.és lapkiadóváll. Stádium rt. The Labour Party. Milleniumi emlékkiadás. 1926—27-iki költségvetési vitában elhangzott két beszéde. Szabadkőműves gyilkosságok. kvny. Wolff Károly. Die Völker Österreich-Ungarns VII. Weltner Jakab. Debrecen. 1919. Universitäts Buchdr. Ofen. EKNL.) Corpus Juris Hungarici. R. Az EKNL. Világosság rt. Nehardea G. Zsidó tan és zsidó élet. Bp. U. Winghene. 1926. (a zsidó esküről. 1927. A magyarországi zsidók statisztikája. Bp. EKNL. Wolf. Weszprémy Kálmán. Bp. 1933. a haza és a felebarát iránti kötelességekre. Athenaeum rt. Kellner E. G. 2 köt. 1907. Zur Kulturgeschichte in Österreich-Ungarn 1848—1888. Magyar Törvénytár. 1924. 1924. III. Wolff Károly. 1921. A keresztény gondolat védelme. Világosság rt. EKNL. Werbőczy István Hármas könyve (Tripartitum). Wien. A szociáldemokrata párt és a béke. Wolff Károly. Bodung. Szerző. emigráció. Singer és Wolfner. 1923. Debrecen. bolsevizmus. 1929. Egon van. kvny. ifj. F * 420—421. Wolff Károly. rész. Ünnepi beszéd a Ker. Prochaska. Wolff Károly. Wolff Károly. Bp. Budai Vigadóban elhangzott programm-beszéde. Debrecen városi ny. Bp. 1883. Első bécsi ny. Forradalom. Wolf. A josonkai zsidófiú és kis történetek a háborúból. Report of the British joint labour delegation to Hungary. Kertész József ny. Világosság rt. ny. b. Magyar nemzeti könyv. EKNL. napján rendezte a Wolff Károly klub. különös tekintettel az Osztrák-Magyarhonban lakó zsidókra. I. Bp. 1888. Anglia uralma Palesztinában. 1920.) Bp. A Wekerle-Tisza kormány cenzúrája eltiltotta a füzet kiadását és terjesztését. MTI házi ny. Sajtótanfolyam kísérleti ny. 36. Trade Union Congress. Wolff Károly klub. Emlékalbum a Singer és Wolfner irodalmi intézet kiadásában. Ébredő Magyarok Egyesülete. Wolff Károly. köt. A magyar kenyér. 1882. EKNL. Bp. Weltner Jakab. Held János kvny. m. 1919. (Előadás 1923 jan. Bécs. A magyarországi zsidóságról. salgótarjáni osztályán elmondott közgyűlési beszéde (1923 jún. 13. 1850. * Wertheimer József. Wolff Károly. 1936. Wolff Károly. 1933. o. cím. Hangya házi ny. 1897. Pesth. Worte eines Laien über den jüdischen Religions-Unterricht und über das Rabbinenthum in Ungarn. Held János kvny. Wolff Károly. Bp. A lélekrablás. Sajtótanfolyam kísérleti ny. 1920. R.

Bp. 1939. 1921. Zentay Dezső. A magyar közgazdasági élet vezetői. sz. X Zangwill Izrael. Komédia 3 felvonásban. Regény. R. Fővárosi kk. t. Pressburg. Kié a győzelem? Vagy ki mellett bizonyítanak Trefort Ágost és a Michl Jakab védelmére írott czikkek s mit mond a közvélemény? R. A. Keresztény erkölcs és nemzeti gondolat a gazdasági életben. A palesztinai zarándok. 1865. 196 . A snorrerek királya. 1936. 1941. Vállalatok és igazgatók. (Groedel báró. Csáthy F. * Beszélő számok IV. F * Írói álnév. Hung. Universitatis Elisabethianae Quinquecelsiensis 76. Angolból ford. Zentay Dezső. Angolból ford. Bp. érvényben maradt §§-ai. X Zangwill. németül és magyarul. Bp. n. 1896. Valódi neve Hoffman. 1938. A legnagyobb adófizetők névsora. R. A zsidók megoszlása nálunk és külföldön. Bp. Bp. Fővárosi ny. Bp. X Zangwill elbeszélései. 1880. kir. Tettey és tsa. és 11-én. t. Beszélő számok VI.) Franklin-Társulat. Glóbus ny. Regény. 1906. Bp. 1921. Pest. Napjaink problémái. Az izraeliták körülmetélése történeti és orvosi szempontból. május 4. Heine a tárcaíró és hatása az osztrák-magyar tárcairodalom kezdetére. Ziffer Károly. 1884. 1930. Írta Ziltz Mór megvizsgált rabbi és hittanár Pesten. Öröm-szózat a magyar tudós Akadémia ünnepélyes felavatása alkalmából. 1935. Ford. Magyar zsidók a milleniumon. Hungária ny. Tábor. 1867. Moses Mendelssohn. Bp. 1939. Zimándy Ignácz. Bp. X Zilahy Lajos. Akiket fölvet a pénz. Bp. 1906. Gábor Andor. Ziegler. Uránia kvny. Bp. Grill. 1919. 1848. Lampel R. A sz. Zajti Ferenc. Bp. kvny. Népek és népcsoportok. Fővárosi Színházak Műsora 418—426. Az utolsó félszázad. 1903. 1937. Beszélő számok IX. Pest városában telelő 11-dikén 1865. Zarek Ottó. Bp. (Zemlényi István. Karinthy Frigyes. (Héberül. Menorah könyvek. S-G-. Második sorozat. Szerző. Pest. Horváth Zoltán. Zehery Lajos és Térfy Béla. Zimándy Ignácz. Zentay Dezső. Beszélő számok VII. (Szerző. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglálásának korlátozásáról szóló 1939. és annak végrehajtásáról szóló rendeletek. Specimina dissertationum Facultatis philos. Bp. Miljukovics Dragutin. Zigány Árpád. Lásd ott. Würdigung des im Namen der 120 altgl. M. Bp. Ziltz Mór. Franklin-Társulat. Ébresztő hangok. Az antisemitizmus hazánkban. Bp. Buschmann F. lásd ott. X Zangwill. XV. Szeged Juhász István. Gemeinden dem Cultus und Unterrichtsminister eingereichten Memorandums. Sz. Függ. Ford. Sárkány ny. Zadravecz István beszéde az alsóvárosi templomban 1919.Worte eines Nicht-Juden (bei Gelegenheit der Emancipations-Frage). Lampel R. Antisémita káté. IV. Herz János. É.-c. Zimándy Ignácz. Franklin-Társulat. Hunyadi Mátyás int. Magyar-zsidó könyvtár 4. Reé László. X Zangwill. Márkus Samu kvny. A ghettó álmodói. Panama tanulmányok. Ignaz. A máramarosi herceg. A szökevény. Der Kampf zwischen Judentum und Christentum in den ersten drei christlichen Jahrhunderten.: Az 1938. Zádor István. Landerer und Heckenast. 1880. Wünscher Frigyes. Bp. Gábor Andor. Bp.-c. Bp. Bp. Hoffman Dezső. Szerző. Hungária ny. A matrác-sír. 1906. 1928.) Kézirat gyanánt. Magyar Könyvtár 348. Jövedelmek és vagyonok. P. FranklinTársulat. rt. Pesth. Szerző. 1936. Zsidó volt-e Krisztus? Asemitizmus és skythizmus nagy harca. A megnagyobbodott Csonka-Magyarország. Bevallott jövedelmek és vagyonok.) A kazárok meg egy gazdaember-ügyvéd. Al-kalay et Sohn. Zentay Dezső. Ford. Győri Hírlap ny. 1937. R. Zichy Hermán gróf és Derestye Gy.) Zaáry József. Bp.

Radó ny. Ford. 1857. Bp. — Mária Antoinette. (Felolvasás a debreceni zsidó reálgimnáziumban 1933. Zoltvány Irén. Új élet — új irodalom. Tisza-járás Magyarországon. Légből kapott hazugságok. Bp. Berlin. 1933. — A rendőrminiszter. A lélek orvosai. 1938. A verduni iskola. (Zimándy Ignácz). Arnold. Zulawski Andor. Válogatott tanulmányok. Grózinger M. Stephaneum ny. Arnold. Zulawski Andor. Pannónia ny. Magyar Zsidó Szemle. Arnold. Bp.—Pozsony. Pantheon. Hunyadi Mátyás int. Bp.-ból Bp. Az új magyar irodalom problémái. A Nyugat útja. Pantheon. n.1932. Ford.Zimándy Ignácz. R. Zimándy Ignácz. Bp. A magyar napisajtó parazitái. A „pesti nyelv”. könyvek. stb. — Első élmény. — Magellan. — 2 kiad. 1934. Bp. F ZSARGON.. Tolnai ny. A megrögzött Maimonides deliriuma. R. imái és vallásos szertartásai.und Schattenseite betrachtet. 1897. Regény. ez már más. Epocha. * 197 . Ford. 1939. és fiai kvny. — Stuart Mária. Pantheon. Arnold. Grünwald Moritz.) Klny. Szüts és tsa. Renaissance. Nyilt levél Szemnecz Emil v. Írás Adyról. 1924. 1895. Bagó Márton kvny. 1935. Bp. X Zweig.) Pest. Ford. Wodianer F. Hunyadi Mátyás int. Janner 1857. 1930. Eine Homilie. Horváth Zoltán. Wodianer F. 1884. Politikai kötéltánc. Zipser. — Rotterdami Erasmus. A zsidók betelepülése Debrecenben. Pesti jassz-szótár. 1938. 1934. Bp. Bp. Kovács György. Bp. 1928. Jüdische Tragödie in fünf Aufzügen. Bp. Bagó Márton és fiai kvny. Mikes Imre. Bagó M. vagyis a Talmudzsidó hitágazatai. 1939. A jiddis nyelv pszihológiája. Zweig. Szegő István. — Brazília. 1924. Israels Nationalcharakter in seiner Licht. M. Hiteles zsidó káté. 9. Bp. biz. R. Bárczi Géza. R. Emberek. Erotika és irodalom. Joh. Ford. Rettegés. * Jeremiás. 1942. — Emberek.. R. Korvin testvk. 1914. 1937. és fiai kvny. Zweig Stefan. Kapuzáró elmefuttatás. országos képviselő s szerkesztő úr ő nagyságához. Vihar Palesztina felett.Herz. R. Bp. 1935. Barta Mór. 3p. . Horváth Zoltán. Zimándy Ignácz. A német tolvajnyelv héber-jargon elemei. Ritualmord in Ungorn. Zweig Stefan. 2 köt. Zimándy Ignácz. X Zweig. Zulawski Andor. 1933. Irodalompolitika. Messmer. dec. Bp. es fiai kvny. Bagó M. Bp. Zimándy Ignácz. vagyis hattyúdalom. 1899. Bp. A leleplezett népámitó liberalizmus. Regény. Krakauer ny. 1884. Politikai s nemzetgazdasági értekezés. R. 1901. Bp. Regény. 1927. 1929. Könyveiből lefordítva még: Ámok. Ébresztő hangok V. Über den jüdisch-deutschen Jargon vulgo Kauderwelsch. Balassa József. Zulawski Andor. 1900. Hja paraszt. Rózsavölgyi. Szent István könyvek 20. 1935. 1900. Zweig Stefan. 1928. Zimándy Ignácz. álliberális írástudóknak megszívlelésül. 2 köt. Fővárosi ny. Szózat a néphez. József. könyve. uott. városok. R. Somssich Pálnak s országos képviselőtársainak megszivlelésül. kazárszabadkőműves. 1928. Ford. Bagó M. — Az örök lámpás. 1927. Milyennek kell lennie a józan magyar politikának a jövőben. Kabdebó Oszkár. — Békét! 1938. (Zimándy Ignácz) Verus. Róna Imre. Drámai költemény. Bp. É. 1926. —Nyugtalan szív. évf. Wodianer F. Zimándy Ignácz. Mary Baker-Eddy. Freud. Vér Andor. 1938. Grischa őrmester. (24. Bp. Szent-Gellért kvny. Zweig. A modern új pogány. Zoltai Lajos. 1935.

Neuwald I. Weltdienst 1941. Spitzer Sam. R. 1900. Székesfehérvár.) VIII—IX. Bizottság Rabbikollégium. Stephaneum ny. József. Tizenkét évi küzdelem a tőzsdéken űzött fedezetlen határidőüzleti szerencsejáték ellen. R. ny. Szüsz Ignác. 1940. 198 . A magyar zsidók közjoga. A zsidók egyenjogúsítására és külön jogrend alá helyezésére vonatkozó jogszabályok. 1937. Pesti izr. Egyházmegyei ny. Verbőczy István Hármaskönyve III. A zsidó házasélet törvényei. Beszámoló. írták Wieder Sulem—Pollák Emánuel stb. A zsidóbolsevizmus elleni világküzdelem döntő szakaszába érkezett. A zsidó. Zsidó gondolatok. Vihar Béla. Zsidó fegyvere a pénz! Ne adj fegyvert a kezébe! A Nemzeti Front Magyarországi Néppárt (Bp. Zselénszky Róbert gróf. Bp. 1941. 1908. Wodianer F. Zsidó humor és más írások. Kereszt zsidó vallás. Váradi ny. 1939. Weisz Sámuel. Die jüdische Ehe. Somogyi Ferenc. Virág István.. Szerk. A zsidóságra vonatkozó magyar törvények. Blau Lajos. Löw Lipót. Szabolcsi Lajos Bp. (írták) ifj. Fejezetek a magyar zsidó vallásfelekezet újabb joggyakorlatából. Bp.Zselénszky Róbert gróf. A zsidók jogállása Magyarországon 1657—1780. ny. Bp. 1940. Büntetőjog Izraelben. Láng György. Emlékeim. Németh Andor. Bp. Hajnóczi R. R. Neuwald I. Zsembery István. Centrum rt. Bp. Stein Artúr. R. 1939. A magyar zsidótörvények az Arpád-korszakban. Bp. 1941. 1908. 36. R. U. ny. H. Egyesült Keresztény Nemzeti Liga.és magánjoga Magyarországon. kerületi törzsének magyar kereskedő és iparos névsora. Károly Miklós. Szerk. Hertz. Munkácsi Ernő. Kiss Gy. 5676—1916. Bp. Pátria kvny. Mandel József. Bp. Held János kvny. Kassay Adolf. Neuwald I. 1941. A zsidó házasságokra vonatkozó jog. Kiválasztotta és összeállította J. Bp. 1927. Bp. Bp. Zsidó hódoltság Magyarországon. Halmár Ágoston. A bűnhalmazat elmélete a hébereknél. Tóth—Ribáry. 1938. A sárga folt titka. ny. összeállította Váradi Elek Kenéz-Kurlander Ede kutatásai alajpán. Der Judeneid. Miklós Gyula. Pallas rt. Közp. A zsidó eskü. Somogyi Ferenc. A zsidó házassági jog. Jogtörténet és jogpolitika. Klny. Bp. A zsidó gyermek és a zsidó iskola. Bp. Tábor. A zsidók köz. Egyenlőség. ZSIDÓ JOG. 1935. Bp. Magyary Gyula. Zsidó élettér. (a zsidó esküről). ny. A zsidó magán.és büntetőjog alapelvei. ny. július 8-i számából. Ford. Bródy József. Összeállította és ford. 1928. hitközség. Bp. Zsidó diákok könyve. Zsidó gondok és óhajok. Friedmann ny. Serly Antal. Orth. Zsidó írók. 1935. Szerző. Neuwald I. Zsidó intézmény — zsidó kultúra. 1936. Zsidójogunk fejlődésének áttekintése. Törekvés ny. és fiai 1916. szeptember hó. Simeoni Ábrahám. Zsidó életért.

Jászi Oszkár) körkérdése. Világosság rt. Hornyászky V. 1524 és 1868. Cseh eredeti után Vančura B.. március 21-től augusztus l-ig. Zsidó miniatűrök. 27. Frickert et Co. ny. Bp. Officina ny. Neuwald I. 1869. kinek pénze van. továbbá február hó 1. 8 képpel. Buchár. Írták többen. Zsidó olvasmányok. Sass Irén. Bucsánszky A. (Borítékcím: Zsidó ezüstkönyv. 1937. sz. vagy: 1217. Ford. bevezetéssel és életrajzi adatokkal ellátta Szabó Imre. Fraternitas ny. R. — (Egy képpel. és átdolgozta Laky Imre. A zsidó nő kötelmei. Társadalomtudományi. „Fajvédelmi törvény” és „Második zsidótörvény” gyűjtőcímek alatt. London— Berlin—Paris. 199 . ny.. ny. Ford. — Hogy vitte el az ördög a zsidót. 1917. napjain elhangzott beszédek. Athenaeum rt.) R. vagy: 1217.. Magyar Cionista Szövetség. Bp. 1941. 1924. ClujKolozsvár. vagy: Nem úr még az. R. Bp. Kaufmann Leó. Zsidó létakarat mérlegén. R. évi január hó 23. valamint földmívelésügyi együttes bizottságában az általános vita során 1939. R. Híres zsidó asszonyok. Zsidó megújhodás. X Zsidó mondák és legendák. Blass Ede. Szalay László. A Huszadik Század (szerk. Heckenast G. Európa kk. 31. írta egy hitrokon. ny. Zsidó kulturprogram ifjúsági csoportok részére. 1939. Wilckens és Waide ny. terén. 3. Társulat. Zsidóknak a zsidókról. Berlin. Tájékoztató füzetek 32. R. vagy: Az uzsora büntetése. Kiss Gyula és tsa. — Új Jeruzsálem és népe.Lásd még az „Első zsidótörvény”. Remény. Bamberger S. Bp. Huszadik Század könyvtára 64 sz.) Jogi Hirlap törvénytára 594. B. 1867. Törekvés ny. — Iczig. Zsidók közöttünk. Solidaritás ny.). vagy: Jakab. Bp. Zsidók föld és házvagyona. Pest. júl. Bp. A zsidók rémuralma Magyarországon 1919. közoktatásügyi. Die Pflichten der jüdischen Frau. 1917. A zsidók aranykora Magyarországon. közgazdasági és közlekedésügyi. Zsoldos Jenő. 1898. sz. ny. Bp. Londoni Vallásos Traktátus Társaság. — Az új mágnás. (2. igazságügyi. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról szóló törvényjavaslatnak a képviselőház közjogi. rend. R. Mandel Sámuel.. A magyar zsidó nő naptára. A zsidókérdés Magyarországon. R. R. a Huszadik Század. Neuwald I. Nádor ny. és aug. É. A zsidók reformatiója. Centrum rt. kiad. n. Kayserlíng Mayer. Bp. és 3. Uzshorod. vagy: Az emanczipáczió után. 1882. A zsidókérdés Magyarországon. 1941. és év n. Zsidó kaleidoszkóp. Egy zsidó nyilatkozik. 1941. H. R. Zsidó nők a történelem stb. Bucsánszky A. 1940. M. Klny. 1939. lásd Matolcsy Mátyásnál. hátrább az agarakkal. Pest. Bp. 1939. E. 1941. 24. Párbeszéd napjainkban. Szent Gellért kvny. számából. Zsidókérdés. Bp. R. 1934. Kiss Gyula és tsa. Én Viola. Bp. kvny. Zsidókérdés. 1869. Törekvés ny. A ZSIDÓ NŐ. Zsidók katonai szolgálata. Pest. 1524 és 1868. Pharos kk.870—1941. 1941. Bp. Stella Adorján. A zsidó nők története. A zsidók aranykora Magyarországon. Bp. Írta egy zsidó. Az izraelita házas nő.

Zsidó szemmel. R. kinyomattatott.. (Németül is. A zsidó nép és irodalom története. Volkes Israel. A zsidók egyetemes története. Áldásy Antal. A zsidó raby Sámuelnek dicséretes munkája. 1940. ny.. Bp. újonnan ki nyomtattatott Macerate városában 1693 esztendőben. és 19. Amelly 1339. Buxdorf János. Serényi. Adalékok a magyar zsidóság reformkorszakbeli történetéhez. Ellenberger Heinrich.. Groszmann Zsigmond. Geschichte des. Bp. R. A magyarországi zsidók kamaraszolgasága. Streibig Gergely János által. esztendő táiban Sz. F ZSIDÓ TÖRTÉNELEM. Áldásy Antal. hogy ki ne nyomtassék és az ő vakmerőségek megtörésére világosságra ne juthasson. Népszerű zsidó könyvtár 10. Domokos szerzetbéli Beni Homini Alphonsus nevű spanyol pap által arábiai nyelvrül deákra fordittatott és Velencében ama boldog emlékezetű XI. A magyar zsidók V. Grif Ferencz paptul. A zsidóság története. A zsidó nemzet története.. Gömöri Ármin. Csetényi Imre. Kiss Gyula és tsa. Elkán M. 1940. BIau Lajos. A zsidóság története az 5692.. 1939. Ajtay László. Ferencz szerzetéből való. * Zsidó remény. Bergl József. Neuwald I. Geschichtliches Handbuch. A zsidóság történele. A zsidó szellemiségről.. pap által deák nyelvrül magyarra fordittatott és. 1927 —1928. A német zsidóság megadóztatása III. Fényes Mór. Az után jó lehet a zsidóktól minden móddal titkoltatott. Kiss Gyula és tsa. Gráf Johann. Dubnov Simon.. Glóbus és Biró M. Frisch Ármin. A zsidók története. A zsidó nép és irodalom története. Bacher Vilmos. Törekvés ny. A zsidók története. Csengey Gusztáv. Csia Lajos. Riesser Gábor.. Törekvés ny. * Lásd még Raby Samuelis tractatus. Bp. Ferdinánd alatt. II. 200 .) Bernstein Béla. Ujabban most Seraficus Sz. Bp. évben. Zsigmond császár koronázása és a német zsidóság megadóztatása. A magyarországi zsidók története. Zunz Lipót. Cassel Dávid. Goldberg Raphael. A zsidók története. Törekvés ny. R. Csukási—Schön. Édelstein Bertalan. I. Zsidó problémák sodrában. Adatok a zsidók történetéhez. A zsidók története Horvátországban. Bp. 1745.Zsidó ösvénykeresés. Graetz Henrik. R. Zsidó Plutarchos. 1940. Győrött. Nádor ny. A zsidók története. Frigyes koronázásakor. Löw Lipót. Izrael története. Bloch Mózes. Balog Szidónia. Neuwald I. R. Cassel Dávid. mind az által szerencsén feltaláltatott és T. mellyben az ő nemzetségének tévelygését és vakságát a Moyses törvényének tartása és a jövendő Messiásnak várása eránt világosan kinyilatkoztattya. Benedek pápa idejében kinyomattatott. kvny. Fischer Náthán. 1940. A zsidók története (Kayserling nyomán).. A zsidók története. A zsidóság levelesládájából. Adalékok a magyar zsidók történetéből. és 5693. Ellenberger Heinrich. Bp. Diamant Gyula. Kaufmann Dávid. Kiss Gyula és tsa. Die Leiden und Verfolgungen der Juden. 1940. A zsidó nemzet története. ny. A zsidók története. R.. cím alatt. Bp.

Léb A. F * Eredeti neve Stern. Wellhausen I. Jakab. Szilágyi Dénes.). A felvilágosodás német-zsidó írói és a magyar irodalom. R. Zsidótörvény végrehajtása. Zsoldos Jenő. vagy a külső szín sokszor megtsal. ny. Neuwald I. Magyar Zsidó Szemléből. Stern Ábrahám. Pesti izr. ny. Jogi Hírlap könyvtára 326. Kallós Zsigmond. Lövy Andor. templom felépítéséig. 1934. a II. Izrael története. R. Zsidó tükör. Írta S. Bp. Libanon füzetek 1. Bp. A zsidók politikai története Nagy Sándortól Hadriánusig. Izrael története. Németből ford. Mannheim József. Jogi Hírlap könyvtára 479. Venetianer Lajos. A magyar zsidók a XIX. 1920. M. Zsidó vagyok-e én? Párbeszéd egy névleges és egy tényleges zsidó között. Jogi Hírlap törvénytára 333. sz. ny. A zsidók egyetemes története. sz.-ből. Bp. Tamás. Zsidó Szemléből. E. Neumann Ede. Hornyánszky V. Zsoldos Jenő. Centrum rt. 1932. sz. A zsidótörvény végrehajtásával kapcsolatos bejelentési kötelezettségről. Kazinczy Ferenc és a zsidóság. Bp. ny. Zsoldos Jenő. 1936. Bibliai történet és a zsidók története. A zsidók története a gáonok korától. Grünwald Fülöp. Nádor ny. A zsidó nép története. 1943. Löffler—Weisz. Bp. 1938. Hungária ny. Kecskeméti Ármin.. Bp. Klny. A zsidók története. Neuwald I. (4350—938. hitközség. Gy. Bp. ny. Pest. Hecht Manó. A zsidók története. X A zsidó. A zsidó nép története. A zsidók története Magyarországon Kohut Sándor. A zsidóság története. A romantikus zsídószemlélet irodalmunkban. Zsilinszky Endre.. Zsidótörvény végrehajtása a hajózási engedélyeknél. Bp. Marton Lajos. Táltos. 1934. Libanon. ny. A magyar zsidóság története. Bp. Zsoldos Jenő. 1935. ny. Trattner J. sz. Vajda Péter zsidószemlélete.. Szegedi Uj Nemzedék ny. Zsidóhitűek a honszerző magyarok között. Centrum rt. század közepén. Nemzeti újjászületés és a sajtó. Szegedi kereskedelmi és iparkamara tájékoztatói Szeged. Pap Dezső. A zsidó nemzet története dióhéjban. Franklin-Társulat. Á. Neuwald I. Königsfeld Ábrahám. A magyar zsidónő naptára 5693. 1901. Zsoldos Jenő. Judea és Israel története. Bp. A zsidók története. évre (1932—33). Az elmúlt év története. Zsidótörvény végrehajtása lapok munkatársaira és egyéb személyzetére vonatkozólag (4960—1938. M.Groszmann Zsigmond. Israel népének története. a Midras és a zsidó Mikes Törökországi leveleiben. A zsidó vallás erkölcsi törvényei. A zsidók története. Kohn Sámuel. A zsidók Magyarországon a vegyes házbeli királyok alatt. Leo. Die Geschichte des Volkes Israel. Bp. A zsidók története. Klny. 1939. Szeles József. Néző játék öt felvonásban. rend. Kurzgefasste Geschichte der israelitischen Nation. Németből szabadon ford. 1824. 1940. Singer S. Schön Dávid. Centrum rt.). Kohn Herm. Neuwald I. 1938. Mandl Ármin. 1931. E. ny. Hajnik Imre. Bp. rend. 201 . Klny. F. IMIT évk. sz. Havas Manó. Zsoldos Jenő * A biblia. Bp.

mint publicisztikai írásai a megnyilatkozásai a pesti zsidó önimádatnak. Majmonídesz-nyomok a magyar irodalomban. Bp. fölenyeskedésnek és faji öntudatnak. ny. F Eredeti neve Steiner. vagy az időszerű újságírásról. Regény. 1937. Libanon füzetek 8. Bp. Libanon. Gyoma. Schwarcz András őméltósága. 1939. Neuwald I. Zsolt Béla. Zsoldos Jenő lásd még Turóczi-Trostlernél. Pantheon É. Kner Izidor.Zsoldos Jenő. Ars scribendi. Zsoldos Jenő. 1936. n. Bp. Cholnoky Viktor és a sémi kultúra. Úgy szépirodalmi. X Zsolt Béla. * legjellegzetesebb 202 . * Villámcsapás.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful