Kicsik versei

Búcsúzó Most érkeztem ez helyre, Vándorbot a kezembe, A versemet, énekemet Mondom kedvemre. Kicsi madár ha volnék, Szép éneket dalolnék, Fenn repülve, ágon ülve Néked dalolnék. De mert madár nem vagyok, Madárként sem szólhatok, Búcsút intve csak őszinte Szívet adhatok. alszik a manócska és nem kalapál. Kását főz a kisegér Kását főz a kisegér, minden tálat telemér, ennek is ad egy kis kanállal, annak ad egy nagy kanállal, amannak egy pohárkával, ennek itt egy csuporkával, a legkisebbnek nem jutott, ezért aztán el is futott. Megy az út (mondóka) Mikulás, merre jársz Mikulás, Mikulás merre, merre jársz Sötét erdőn hozzánk hogy találsz Nézd csak a puttony sok jóval tele Csokoládé, alma, körte bőven van benne. Mit csináljunk Mit csináljunk, mit csináljunk, azt mondd meg Jancsika Tapsoljunk, tapsoljunk, azt mondja Jancsika. Integessünk, Kopogtassunk, Dülöngéljünk, Dörömböljünk, Táncoljunk, Pörögjünk-forogjunk, Zakatoljunk, Ugráljunk, Csúszkáljunk, stb. Mit beszél a tengelice Nemes Nagy Ágnes Mit beszél a tengelice? Azt mondja a tengelice: cipity Lőrinc, cipity Lőrinc. tyaf, tyaf, tyaf. -Tengelice, fönn a fán, ilyen pici dal után mért mondod, hogy: tyaf, tyaf, tyaf? -Pici madár vagyok én, pici nótát tudok én, cipity Lőrinc, meg egy pici tyaf, tyaf, tyaf!

Megy az út, megy az út, A bátor halacska meg a gyáva kanyarog a gyalogút, kismacska Megy az út, megy az út, kanyarog a gyalogút, Volt egy bátor halacska, Emelkedő, emelkedő, emelkedő, meg egy gyáva kismacska. emelkedő, Tóban élt a halacska, Lejtő, lejtő, lejtő, lejtő, arra járt a kismacska. Megy az út, megy az út, Kiugrott a halacska, kanyarog a gyalogút, meglátta a kismacska. Hopp egy gödör! Megijedt a halacska, odament a kismacska. Kodály Zoltán - Kistétényi Fölugrott a halacska, Melinda: Magas fenyő elszaladt a kismacska. Magas fenyő áll a hegyen, Ilyen bátor halacskát, Szép törzsén szürke selyem, elkergette a macskát! Zöld borzas ága között Átsuhan a szellő. Gyermekdalok Száll, száll hova száll, szélben a kabát, napkeleten napnyugaton fázik a madár Erre kakas, erre tyúk Kicsiny madár arra repül, Zöld borzas ágra leül, Lágy hangon véle dalol Mind az egész erdő.

Mese a török basáról, a basa Erre kakas, erre tyúk, erre van a hasáról meg a kakasáról gyalogút, Török basa haj, haj, Taréja, taréja, ugorj a fazékba, nagy a hasa, baj, baj zsupsz! de hiába nagy a hasa, nagyobb úr a kiskakasa. Jár az óra Basa ablakára száll, Jár az óra, tik-tak, tik-tak jár, a basára kiabál. benne egy manócska kalapál. Fél is tőle a basa, De ha áll az óra és nem jár, csak úgy remeg a hasa.
1

Zelk Zoltán: Téli fák Nem fáztok, ti téli fák, Mikor meztelen az ág?

Kicsik versei
Eldobtátok a nyári zöld S az őszi aranyruhát. Ejnye, ejnye, téli fák, Ez aztán a furcsaság: Hideg télben levetkőztök, Nyáron viseltek ruhát! Ősz
(német dallam, Petneki Jenő)

Volt egyszer egy kis egérke... Volt egyszer egy kis egérke Nagybajuszú kislegényke Szürke bunda volt a hátán Hócipőcske mindkét lábán. Kerek fülét sapka fedte Kesztyûs kezét zsebre tette Jöhet már a szép nagy hó Nem fázik meg cincogó. Piros kendő... Piros kendő, pi-pi-pi Van alatta valami Mi lehet, találd ki, Ha nem tudod húzzad ki. Gyere ki, tündér (Szappanbuborékfújáskor) Gyere ki, tündér, pirosbankékben, Sárga cipellőben. Ezt a gyertyát (Gyertyagyújtáskor)

Katicának hét kis pöttye, hét kis pöttye, hét kis pöttye, Katicának hét kis pöttye, hét kis pöttye van. Katicának két gyors szárnya, két gyors szárnya, két gyors szárnya, Katicának két gyors szárnya, két gyors szárnya van. Zsák-zsák... Zsák, zsák, hátizsák mi van benned, mondd meg hát? nyakban lovagoltató: Hátamon a zsákom, Benne van a rákom, Édes kicsi rákom, Ki ne vágd a zsákom, Mert kihull a mákom. Etető Ádám, Éva, túróscsusza, Izsák fia, Ábrahám, Vastag répa, édes szilva, Kapd be! Hamm!

Szállnak, szállnak, peregnek a levelek, Erdő, mező lakóinak puha ágyat vetnek. A török és a tehenek Móricz Zsigmond Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet. Nem is tudta Mehemed, milyenek a tehenek. Egyszer aztán Mehemed lát egy csomó tehenet. „Én vagyok a Mehemed!” „Mi vagyunk a tehenek!” Csodálkozik Mehemed: „Ilyenek a tehenek?” Számlálgatja Mehemed, Hányfélék a tehenek. Meg is számol Mehemed Háromféle tehenet. Fehéret, feketét, tarkát, „Meg ne fogd a tehán farkát!” Nem tudta ezt Mehemed, s felrúgták a tehenek. Pont, pont vesszőcske Pont, pont vesszőcske, Készen van a fejecske, Kicsi nyaka, nagy a hasa, Készen van a török basa.

Ezt a gyertyát meggyújtom, meggyújtom, meggyújtom, Mondókamese: Ezt a gyertyát meggyújtom, hogy Volt egyszer egy ember, Jancsika örüljön. Szakálla volt kender, Cserefa csizmája, Ég a gyertya Bikkfa harisnyája. Ég a gyertya, ég, Felmászott a fára, el ne aludjék, Leesett a sárba. Aki lángot látni akar, Kilenc kutya húzta, mind leguggoljék! A tizedik nyúzta. Pörgetem, forgatom Sári néni siratta, Medve bácsi kacagta. Pörgetem, forgatom, Jancsikának gurítom, hopp. Süss fel, Nap, Fényes Nap! Kertek alatt a ludaim Katicának hét kis pöttye (A különböző témáknak megfelelően a Megfagynak. Terítsd rájuk köpönyeged, kicsi-nagy / hangos-halk ellentét gyakorlására pl.) Adjál nekik jó meleget! Süss fel, Nap, Kedves Nap!
2

Kicsik versei
A gyermekek az égre nézve a kezüket felemelik, és úgy mondják a szöveget

Ess, eső, ess! Hónap délig ess! Búza bokrosodjon, Zab szaporodjon! Az én hajam olyan legyen, Mint a csikó farka, Még annál is hosszabb, Mint a Tisza hossza! Még annál is hosszabb, Mint a Duna hossza! Még annál is hosszabb, Mint a tenger hossza!

Rajta kap, rajta kap, mindenhová belekap. Weöres Sándor: Tavaszköszöntő
Sándor napján megszakad a tél, József napján megszünik a szél, zsákban Benedek hozz majd meleget, nincs több fázás, boldog, aki él.

Paff, a bűvös sárkány, ki senkitől sem félt, Álomország tengerpartján játékok közt élt. Volt egy játszótársa, úgy hívták, hogy Jani. Jó barátja madártollat hozott őneki.

Paff, a bűvös sárkány ki Már közhírré szétdoboltatik: senkitől sem félt, minden kislány férjhez adatik, Álomország tengerpartján játékok közt élt. szőkék legelébb, Paff, a bűvös sárkány ki aztán feketék, Csigacsalogató: végül barnák és a maradék. senkitől sem félt, Csiga-biga, gyere ki, Álomország tengerpartján Ég a házad ideki! játékok közt élt. Á, bé, cé, dé, Kerek tóba teszlek, Rajtam kezdé, Onnan ki se veszlek, A tengert együtt járták, repült a A nagy bölcsességet, Hosszú pókok megkergetnek, kis hajó A nagy eszességet, A vén hollók majd megesznek. Paff hátára felült Jani, hisz így Á, bé, cé, dé, utazni jó. Rajtam kezdé. Én lementem a pincébe túrót Sok király, és sok herceg, és csipegetni, mind a kalóznép Utánam jött a nagyapám bottal En, ó, pé, kú, Köszöntek, ha jőni látták, a nagy torkú. veregetni. tisztelték nevét. Úgy megütött hátba, béestem a Mind megissza a bort, vígan rúgja a port. nádba. Míg örökké él a sárkány, nem En, ó, pé, kú, Nád közé bújtam, nádsípot így egy kisfiú. a nagy torkú. fújtam. Színes tollakkal nem játszik Az én sípom azt fújta: dír, dár, egy felnőtt ifjú. Iksz, ipszilon, dú, Egy szürke éjjel aztán Jani nem most ne sírjon! Te vagy az a nagyhasú. jött többé el, Sőt, inkább vigadjon, S Paff a sárkány otthon Szita, szita, szolgáló, búnak utat adjon. maradt, bár várta a tenger. Van-e liszted eladó, Iksz, ipszilon, Van lisztem, de nem jó most ne sírjon. Beleesett a pondró. Hét fejét búsan rázta, tizennégy szemmel sírt. Esik az eső, Többé nem kelt útra eztán, így Hajlik a vessző, Iglice, szívem, iglice, mondják a hírt, Haragszik a katona, aranyos lábú iglice. Mert barát nélkül gyenge még a Mert megázik a lova! Ahová te hajlasz, én is oda sárkány is, Ne haragudj katona, hajlok, iglice. S Paff elbújt a barlangjában, és Majd kisüt a napocska, Árok mellett jártamban tüske S megszárad a lovacska! híre-hamva sincs. ment a lábamba.
3

Kicsik versei
Erdő szélén házikó, Abban lakik nagyapó, Lám egy nyuszi ott robog, Az ablakán bekopog: Kérlek, segíts én rajtam, a vadász a nyomomban! Gyere nyuszi sose félj, megleszünk mi kettecskén!

anya ül és ott ülök az ölében én. Itt a farsang Itt a farsang, áll a bál, Keringőzik a kanál, Csárdást jár a habverő, Bokázik a máktörő. Dirreg, durrog a mozsár, Táncosra vár a kosár, A kávészem int neki, Míg az őrlő pergeti. Heje-huja vigalom! Habos fánk a jutalom, Mákos patkó, babkávé, Értük van a parádé. A bohóc Jancsi bohóc a nevem. Cintányér a tenyerem. Orrom krumpli, szemem szén. Szeretném, ha szeretnél! Velem nevetsz, ha szeretsz. Ha nem szeretsz, elmehetsz! Szívem, mint a cégtábla, ruhámra van mintázva. Kezdődik a nevetés. Tíz forint a fizetés.
4

Ha nincs pénzed, ne nevess! Azt nézd, innen elmehess! Kicsi vagyok, nagy az eszem, mikor adnak, akkor eszem, ha jót adnak, mind megeszem, de ha ütnek, nem szeretem! Kerekecske gombocska, volt egy kicsi dombocska, dombon állt egy házikó, házikóban ládikó, ládikóban kerek tálca, a tálcán meg öt pogácsa, arra járt az egérke, mind megette ebédre! Egy, kettő, három, négy, Mézeskalács, hová mégy? Nem megyek én messzire, csak a forró tepsibe, ott sem leszek sokáig. háromnegyed óráig. Weöres Sándor: Megy az úton a katona zúg a vihar, fúj a szél, zúg-búg, fúj a szél, a katona sose fél. Mitől félne? Kezibe kard, gonoszoknak odavág, dirr-durr, odavág, sose bántsák a hazát. Gyí, paci, paripa Nem messzi van Kanizsa Odaérünk délre, Liba pecsenyére.

Este jó, este jó, este mégis jó. Apa mosdik, anya főz, együtt lenni jó. Ég a tűz, a fazék víznótát fütyül, bogárkarika forog a lámpa körül. A táncuk karikás, mint a koszorú, meg is hal egy kis bogár, mégse szomorú. Lassú tánc, lassú tánc, táncol a plafon, el is érem már talán, olyan alacsony. De az ágy meg a szék messzire szalad, mint a füst, elszállnak a fekete falak. Nem félek, de azért sírni akarok, szállok én is, mint a füst, mert könnyű vagyok… Ki emel, ki emel, ringat engemet? Kinyitnám én a szemem, de már nem lehet… Elolvadt a világ, de a közepén

Kicsik versei
Ez a nap más mint a többi, ezt te is jól tudod, másként kelt fel reggel a Nap, és másként járt a Hold. Köszöntünk hát téged, ha már így együtt vagyunk, s ajándékul fogadd el vidám kis dalunk. eltörött a lába, doktor bácsi, gyógyítsa már meg, igaz, hogy huncut a mókus, s újra fára megy. de hogy feszít tyúkjai közt a kukurikú. Röf, röf, röf, Orra sárba döf, Sonkalábán Kucu-néni fürödni döcög. Bú, röf, háp, sípok, trombiták. Víg zenével így köszönt e díszes társaság. Kerekecske, gombocska, Hova szalad a nyulacska? Ide szalad, itt megáll, Itt egy körutat csinál, Ide szalad, ide be a kis… fülibe. Kerekecske gombocska, erre szalad a nyulacska. itt a nyoma, itt a nyoma, itt meg van a csiklandója. Sétálunk, sétálunk, Egy kisdombra lecsücsülünk, csücs! Körbejárnak, körbe Leülnek a földre, Visszafele elindulnak, Feleúton megfordulnak, Tapsolnak, dobolnak, Jó nagyot kiáltanak: Hejhó! Megfordulnak, s megállnak! Hopp Juliska, Hopp Mariska, Hej, gyere vélem egy pár táncra, Hej, gyere vélem egy pár táncra,

Szúrós gombóc jár a kertben, szusszan, böffen minden Boldog, boldog, boldog percben, születésnapot! bokrot alját nézi sorba, Kívánjuk, hogy legyen még buzgón szaglász nedves sok ilyen szép napod. orra, lábán kócos a sok tüske, megfésülné, de nincs tükre, Megint egy évvel öregebb nem nyúl hozzá, így is jó, lettél, és bölcsebb is talán, őrizd meg az emlékeid és légy mert úgy hívják, hogy : sündisznó! nagyon vidám. Köszöntünk hát téged, ha már Csön csön gyürü, így együtt vagyunk, s ajándékul fogadd el vidám arany gyürü, nálam van az ezüst gyürü, kis dalunk. itt csörög, ott csörög itt add ki. Boldog, boldog, boldog születésnapot! Kívánjuk, hogy legyen még Mit mos, sok ilyen szép napod. Mit mos, Levél Katicája? Tavasz után eljön a nyár, s Pittyet, pattyot, varrott ősz után a tél, keszkenőket. de minden évben eljön a nap, Add nekem azt, elkapom azt, amikor születtél. Szita-szita péntek, szerelem Köszöntünk hát téged, ha már csütörtök, dobszerda! így együtt vagyunk, s ajándékul fogadd el vidám kis dalunk. Szabó Lőrinc: Falusi hangverseny Boldog, boldog, boldog Háp háp, háp, születésnapot! jönnek a kacsák, Kívánjuk, hogy legyen még hű, de éhes, sok ilyen szép napod. hű, de szomjas ez a társaság! Mókuska, mókuska, felmászott a fára, Bú, bú, bú, leesett, leesett, boci szomorú,
5

Kicsik versei
Fogd a kontyod, hogy ne lógjon, hej, hogy a hajtűd ki ne hulljon! hej, hogy a hajtűd ki ne hulljon! Így kell járni, Úgy kell járni, A kis .. tudja, hogy kell járni, A kis .. tudja, hogy kell járni! Nem megyünk mi messzire, csak a világ végire, ott sem leszünk sokáig, csak tizenkét óráig. Hóc-hóc katona, ketten ülünk egy lóra, hárman meg a csikóra, úgy megyünk a vásárba Hóc, hóc, katona, ketten ülünk egy lóra, abrakot a csikónak nagyot ugrik Lacónak. Zsipp, zsupp, kenderzsupp, Ha megázik, kidobjuk: zsuppsz! Csip-csip csóka Vak varjúcska, Komámasszony kéreti a szekerét, nem adhatom oda, tyúkok ülnek rajta, hess el tyúkok, hess, hess, hess!

Fordulj, bolha, Volt egyszer egy pici pék, csosszantóra, Keze-lába pici még. járd meg a táncot régi módra! Két szeme két pici lék, járd meg a táncot régi módra! Bújj, bújj, medve, Fülei is Picikék, Gyere ki a gyepre! Szétálltak egy picikét. Kis kacsa fürdik, Ha kijöttél szép csendesen, Sütött ez a pici pék Fekete tóban, Hogy a vadász meg ne lessen, kenyeret, Anyjához készül, Bújj, bújj, medve, de picikét. Lengyelországba! Gyere ki a gyepre! Azért sütött Picikét, Csíkos a háta, mert a nagyhoz pici még! Aranyos a tolla, Digi-dagi daganat, Fordulj ki, fordulj ki, Kergeti a halakat, Egyszer volt, hol nem volt, Két aranyalma. De a halak ügyesek, egy icipici házikó. Digi-dagi elesett. Icipici házikóban icipici ágyikó. Cini-cini muzsika, Ottan élt, éldegélt egy icipici Táncol a kis Zsuzsika, Cirmos cica, haj. lencsi-lány Jobbra dül, balra dül, Hová lett a vaj? icipici anyukával túl az Tücsökkoma hegedül. Ott látom a bajuszodon, Óperencián. majd lesz neked, jaj! Icipici lencsi-lányka lencsiCifra palota, babát ringatott, Zöld az ablaka! Ha én cica volnék, anyuka is ezt csinálta, s Gyere ki te tubarózsa, Száz egeret fognék, boldogságban éltek ott. Vár a viola! De én cica nem vagyok, Amikor este lett, az icipici Kicsi vagyok én, Egeret sem foghatok. lányka félt, Majd megnövök én, icipici anyukája mondott egy Apámnál is, Ilyen cica mellett, mesét… Anyámnál is, Aludni is lehet. Nagyobb leszek én! Ugorj cica, indulj már, Kicsi vagyok, A sok egér téged vár! Székre állok Aki nem lép egyszerre, Hinta, palinta, Onnan egy jó nagyot kiáltok, Nem kap rétest estére, régi dunna, kiskatona, Hogy mindnyájan meghalljátok: Pedig a rétes nagyon jó, ugorj a Tiszába! Boldog születés napot kívánok! Katonának az való!
6

Kicsik versei
Szabó Lőrinc: Kicsi vagyok én Kicsi vagyok én, majd megnövök én, mint a tüdő a fazékból kidagadok én. Kicsi vagyok én, majd megnövök én, apámnál is, anyámnál is nagyobb leszek én. Kicsi vagyok én, erős leszek én, világ minden óriását földhöz vágom én. Kicsi vagyok én, bátor leszek én, óriások palotáját elfoglalom én. Kicsi vagyok én, nagy hős leszek én, aranyszobát adok minden testvéremnek én. Kicsi vagyok én, boldog leszek én, én leszek a legjobb ember a föld kerekén! Nem tudja a bálna, milyen jó a málna. Ha tudná a bálna, milyen jó a málna, mindig azt zabálna. Egyszer volt egy kemence, Belebújt a kis Bence. Kormos volt a kemence, Fekete lett kis Bence. Odament a mamája, Nem ismert a fiára. Becsukta a kemencét, Jól megszidta kis Bencét. Tekeredik a kígyó, rétes akar lenni. Tekeredik a rétes, kígyó akar lenni. Ecc, pecc, kimehetsz, Holnap után bejöhetsz, Cérnára, cinegére, Ugorj cica az egérre, fuss!

Hallod-e te kis kovács, mit kopog a kalapács. Azt kopogja kipre-kop, csengõs csikót patkolok. Azt kopogja kipre-kop, Süssünk, süssünk valamit. csengős csikót patkolok. Azt is megmondom, hogy mit: Hegedül a kisegér, pengett lisztből legyen kerekes, rajta. töltelékes jó édes. Csellón játszik a macska, vonó Sodorva, tekerve, a farka. túróval bélelve, Ez a csuda zenekar: cincog, csiga-biga rétes, nyávog, kerekes és édes. A lagziban a táncot csak erre Hüvelykujjam almafa, járod. Mutatóujjam megrázta, Középső ujjam fölszedte, Sarkady Sándor: Gólyahír Gyűrűsujjam hazavitte, - Mi szél hozott, kis futár? A kisujjam mind megette, - Nem szél hozott, napsugár. Megfájdult a hasa tőle! - Kedves gazdád ki lehet? - Fűnevelő kikelet. Megy a gőzös, megy a gőzös - S mi a jó hír, aranyom? Kanizsára. - Sárgulhat a kalapom! Kanizsai, kanizsai állomásra. - Jó a hír, jó a hír, Elöl ül a masiniszta, Isten hozott, gólyahír! ki a gõzöst, ki a gõzöst igazítja. Boci, boci, tarka Se füle, se farka Megy a Zsuzsi vonat, Oda megyünk lakni, csattognak a kerekek, Ahol tejet kapni. Vígan integetnek az óvodás gyerekek, Boci, boci megfázott, Lalalala, lalalala, lalalala, hu! Vettem neki nadrágot, De a nadrág kicsi volt, Dombon törik a diót, a diót, A boci meg beteg volt. Rajta vissza mogyorót, mogyorót, Boci, boci megfázott, Tessék kérem megbecsülni Varrtunk neki nadrágot, És a földre lecsücsülni, Nem akarta felvenni, csüccs! Haza kellett kergetni.
7

Kicsik versei
Magyarul: Boci-boci tarka. Se füle, se farka. Odamegyünk lakni, Ahol tejet kapni. Németül: Boci-boci tarkinger. Se füle, se farkinger. Odamegyünk lakinger, Ahol tejet kapinger. Olaszul: Boci-boci tarkitó. Se füle, se farkitó Odamegyünk lakitó, Ahol tejet kapitó. Lengyelül: Boci-boci tarkinszky. Se füle, se farkinszky. Odamegyünk lakinszky, Ahol tejet kapinszky. Szlovákul: Boci-boci tarkevó. Se füle, se farkevó. Odamegyünk lakevó, Ahol tejet kapevó. Szerbül: Boci-boci tarkevics. Se füle, se farkevics. Odamegyünk lakevics, Ahol tejet kapevics. Románul: Boci-boci tarkeszku. Se füle, se farkeszku. Odamegyünk lakeszku, Ahol tejet kapeszku. Kínaiul: Boci-boci tarkincsing. Se füle, se farkincsing. Odamegyünk lakincsing, Ahol tejet kapincsing. Pont, pont, vesszőcske, készen van a fejecske, kicsi nyaka, nagy a hasa, készen van a törökbasa. Rajzolok egy kerekecskét, gömbölyűre, mint a zsemlét, kerekecskén kis gombocska, akárcsak egy baba volna, gombocskának két nagy füle, vajon mi néz ki belüle? Bajuszka és farkinca: itt csücsül a nyulacska. Kerekítek kereket, alája meg még egyet. Tetejébe két egyest, alája egy farkinca, készen van a kiscica. Hová mégy te kis nyulacska? Ingyom-bingyom táliber, tutáliber, máliber az erdőbe. Minek mégy te az erdőbe? Ingyom-bingyom táliber, tutáliber, máliber: vesszőcskéért. Minek néked az a vessző? Ingyom-bingyom táliber, tutáliber, máliber: kertecskének, Minek néked az a kiskert? Ingyom-bingyom táliber, tutáliber, máliber: virágoknak. Minek néked az a virág? Ingyom-bingyom táliber, tutáliber, máliber: Jó anyámnak. Csiga-biga gyere ki, Szebb a világ idekinn, Bújj ki kapud aljába, Ló búsuljon magában,
8

Ha a lábad táncra áll, Kilenc tücsök muzsikál, Járod akár száz napig, Míg bocskorod elkopik. Csiga-biga… Csiga-biga told ki szarvadat, ha nem tolod, összetöröm házadat. Móricz Zsigmond: Iciri-piciri Ajaj, hol volt hol nem volt... Volt egyszer egy iciri-piciri házacska. Ott lakott egy iciri-piciri kis macska. Volt annak két iciri-piciri kis ökre, rákaptak egy iciri-piciri kis tökre. Csizmát húz az iciri-piciri kis macska, hová lett az iciri-piciri barmocska? Bejárja az iciri-piciri kis erdőt, s nem leli az iciri-piciri tekergőt. Bejárja az iciri-piciri kaszálót, s nem látja az iciri-piciri kószálót. Rátalál egy iciri-piciri kis tökre, bánatában iciri-picirit meglökte. Felfordult az iciri-piciri tököcske, benne a két iciri-piciri ökröcske. Megörült két iciri-piciri ökrének: Vége van az iciri-piciri mesének. Zsiráf-mese Hosszú nyakát, ha kinyújtja, Bámulhat a falon túlra. De most mégis arrébb lépdel, Torony tövében ebédel,

Kicsik versei
Teli zöldággal a szája, S hazavágyik Afrikába. Óriáskígyó-mese Kinyújtózva nem is fér el, Hossza tizenhárom méter, De abból csak három látszik, Az is mikor vacsorázik, Éppen ezért, mikor nézed, Képzelj mögé még tíz métert! Elefánt-mese Hogyha volna egy tál fánkom, Megenné az elfántom, Kevés lenne fele-fele, Fánkból több is férne bele! Éppen ezért nem is bánom, amiért nincs elefántom! Pávián-mese Rád mutat a pávián: Rokonok vagyunk talán? Nagyon hasonlítasz rám, Orrod enyém, tied szám! Jól csinálod, cimborám, Ez a majomfintor ám! Zebra-mese A kis zebra csupa csík, Az anyjára hasonlít, Az apjára is kicsit, Hiszen az is csupa csík! Ha megnő, se változik, Vele együtt nő a csík! Víziló-mese Kétezer-száztíz kiló, Egy megtermett víziló. Ez a súly már nem csekélység, Reggelente nagy az éhség, Alig győzi három pékség, Még nézni is gyönyörűség! Tavaszi szél vizet áraszt, virágom, virágom? Minden madár társat választ, virágom, virágom? Hát én immár kit válasszak, virágom, virágom? Te engemet, én tégedet, virágom, virágom. Bújjunk egymás árnyékjába, virágom, virágom. Bújjunk egymás árnyékjába, virágom, virágom. Zöld pántlika, könnyű gúnya, virágom, virágom, Lánc, lánc, Eszterlánc, eszterlánci cérna, cérna volna, selyem volna mégis kifordulna. Pénz volna karika, karika, forduljon ki Katinka, Katinkának lánca. Lánc, lánc, Eszterlánc, eszterlánci cérna, Hétországnyi földeket kerüljön a héja! Lánc, lánc, Eszterlánc, fehér rózsa-csipke, bagoly legyen a hunyó, fogó meg a cinke.

Lánc, lánc, Eszterlánc, ezüst-réti sarjú, ha rád jutott a kilenc, Mert azt a szél könnyen fújja, álljon ki a varjú. virágom, virágom. Lánc, lánc, Eszterlánc, De a fátyol nehéz gúnya, arany-toronyóra, Virágom, virágom, csudálatos tavaszra ébredjen a rózsa. Mert azt a bú leszaggatja, Virágom, virágom. Cickom-cickom, Pál, Kata, Péter jó reggelt, vagyon-e szép lányod? Már odakünn a nap felkelt, Vagyon, vagyon, de mi haszna Szól kakasunk, az a nagy vagyon! tarjú, Add nekem azt! Gyere ki a rétre, kukorikú! Elkapom azt! Szita, szita péntek, Szerelem csütörtök, Nyuszi ül a fűben, dobszerda. Sírva szundikálgat, Nyuszi talán beteg vagy, Hogy már nem is ugorhatsz. Hátamon a zsákom, Nyuszi, hopp! zsákomban a mákom, Nyuszi, hopp! mákomban a rákom, Máris egyet megfogott! kirágta a zsákom, kihullott a mákom,
9

Kicsik versei
elveszett a rákom. Aki szánja károm, varrja be a zsákom, szedje fel a mákom. Sün Demeter, Sün Tihamér s a legkisebb: Sün Balázs. „Így ni! – mondta – most már végre kényelmesen alhatok! Nem tolnak ki a küszöbre a nagyok!”

Hogyha jól bevacsoráztak Megfogtam egy szúnyogot, Szûk lett nékik az a ház, Falevélbõl ágyat vetett nagyobb volt egy lónál, S elõfordult ilyenkor, Kényelmeset, kisütöttem a zsírját, Hogy kívül rekedt Sün Balázs belé feküdt s hortyogott több volt egy akónál. hogy csörögtek Furakodott, nyomakodott s remegtek az ablakok Aki eztet elhiszi, Morgott, perelt dühöngve szamarabb a lónál, Semmit se ért, mit tehetett, Éjféltájban vihar támadt aki eztet elhiszi, Lefeküdt a küszöbre Hajlítgatta a vén fákat szamarabb a lónál. Fújt a szél nagy zajjal ám vagy Telt az idõ, múlt az idõ S arra ébredt, hogy zörögnek Varrd meg, varga a csizmám, Éjre éj és napra nap A kalyiba ajtaján megadom az árát, Egyre többször fordult elõ, „Ki az? – szólt ki fogvacogva ha nem adom, hogy a házból a legkisebb od´adom a szúnyogom háját. kimaradt Ki kopogtat éjnek idején?” „Mi vagyunk az – szóltak kintrõl Hull a hó, hull a hó, „Ebbõl elég! Torkig vagyok!” Mi vagyunk a hat testvér Mesebeli álom, kiáltott fel Sün Balázs Sün Aladár, Télapó zuzmarát, „Sokan vagyunk, Sün Piroska, Fujdogál az ágon, s kicsi nékünk ez a ház” Sün Adorján, A kis nyúl didereg, „Éppen ezért én elmegyek Sün Dorottya, Megbújik a földön, Szerbusz néktek hat testvér Demeter és Tihamér!” Nem baj, ha hull a hó, Sün Aladár, Csak vadász ne jöjjön. Sün Piroska, „Elvitte a szél a házunk, Parányi ökörszem, Sün Adorján, engedjél be, Kuporog az ágon, Sün Dorottya, ázunk-fázunk idekinn, Vidáman csipogja: Demeter és Tihamér!” csurom víz a kabát rajtunk Süt még nap a nyáron. és az ing” Miután így elbúcsúzott Csukás István: Fogta magát, elindult „Jól van, jól van Sün Balázs Lába nyomán - szólt Sün Balázs – Porzott a vén gyalogút Jövök már” Erdõszélen, erdõszéli S fordult a kulcs, nyílt a zár. tölgy tövében volt egy ház. Így baktatott, így poroszkált Abban lakott hét süntestvér: Szomszéd tölgyig meg sem állt Betódultak mind a hatan Ottan aztán sürgött, forgott, Tele lett a kalyiba Sün Aladár, Árkot ásott, falat emelt, Kérdezte is Sün Tihamér: Sün Piroska, Tetõt ácsolt, ajtót szegelt, „Mondd csak testvér, Sün Adorján, És mire a nap leszállt, nincs csak ez az egy szoba?” Sün Dorottya, Épített egy kalyibát
10

Kicsik versei
Lefeküdtek, elaludtak S arra ébredt Sün Balázs: Újra kicsi lett a ház! Mert az éjjel ide-oda lökõdve Kiszorult a küszöbre. „Ejnye! – mondta fejvakarva – Mit tehetnék? Megnövök! S akkor talán nem lesz ágyam, Nem lesz párnám a küszöb!” Virágéknál ég a világ, Sütik már a rántott békát, Zimmezumm, zimmezumm, recefice bum, bum, bum. Váci Gábor odakapott, békacombot ropogtatott. Zimmezumm, zimmezumm, recefice bum, bum, bum. Puskás Gábor későn futott, neki csak a füle jutott. Zimmezumm, zimmezumm, recefice bum, bum, bum. Varga Borcsa kapujába' felforrott a tej magába'. Zimmezumm, zimmezumm, recefice bum, bum, bum. Azért forrott fel magába', Bátor Mihály odavárja. Zimmezumm, zimmezumm, recefice bum, bum, bum. Varga Gábor kis kutyája rászokott a pampuskára. Zimmezumm, zimmezumm, recefice bum, bum, bum. Üssed, Gábor azt a kutyát, mert megeszi a pampuskát! Zimmezumm, zimmezumm, recefice bum, bum, bum. Nem ütöm én azt a kutyát, mert szeretem a gazdáját. Zimmezumm, zimmezumm, recefice bum, bum, bum. Aki nem lép egyszerre, Nem kap rétest estére, Pedig a rétes nagyon jó, Katonának az való! Nem megyünk mi messzire, csak a világ végire, ott sem leszünk sokáig, csak tizenkét óráig. 2. Sose néztem, merre jártam. A felhőkkel kiabáltam. Erdő jött, jaj be szép! Megcibáltam üstökét. 3. Jött az erdő, nekivágtam. A bozótban őzet láttam. Kergettem, ottmaradt, Cirógattam, elszaladt. 4. Ha elszaladt, hadd szaladjon, Csak szeretőm megmaradjon. Szeretőm a titok, Ő se tudja, ki vagyok.

5. Isten tudja, honnan jöttem, Ha nagy leszek, és te kicsi, Köd előttem, köd mögöttem. tiéd lesz a babakocsi, Szél hozott, szél visz el. kiviszlek a játszótérre, Bolond kérdi, mért visz el. lepkét kergetni a rétre. Én dolgozom, Te majd játszol, Sehall selát Dömötör,buta volt várat építsz, fára mászol. mint hat ökör A boltba is én megyek, Mert ez a sehall selát,kerülte hozok cukrot kenyeret, az iskolát banánt is , mert szereted! Azt gondolta hogy a pék,a Hazajövök, ölbe veszlek, pékhálót szövi rég úgy szeretlek, úgy szeretlek! És kemencét fűt a pók,ottan sülnek a cipók Volt nekem egy kis szarkám, szép tiri tarka madárkám. Azt hitte hogy szűcs az ács Jaj, oda már, oda már, szép tiri zabszalmát sző a takács tarka madár. Sziklát aszal a szakács,libát patkol a kovács Budaifoki cserkészek Míg más olvasott meg írt,ő Tábort vertek szegények. csak orditani birt Addig verték, agyalták, Megette a könyvlapot,s utánna agyalták, sej, de agyalták, tintát ivott Míg szétmentek a balták. Csak azt mondom Dömötör, Szél hozott, szél visz el Buta volt mint hat ökör 1. Köd előttem, köd mögöttem, Mert ez a sehall selát Isten tudja, honnan jöttem. Kerülte az iskolát, Szél hozott, szél visz el. Kerülte az iskolát Miért kérdjem, mért visz el? Kerülte az iskolát
11

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful