JELBESZÉD 1 AZ ÓZDI MNOMHENGEBMÍÍBEN

BORSODI KISMONOGRAFIAK 5

BORSODI KISMONOGRÁFIÁK

.

1977 .VASS TIBOR JELBESZÉD AZ ÓZDI FINOMHENGERMŰBEN HERMAN OTTŐ MÚZEUM MISKOLC.

Szabadfalvi Borsod megyei Felelős vezető: Nyomdaipari Kilián Béla József Vállalat. Miskolc — 77 8444 .Megjelent az Ozdi Kohászati Üzemek támogatásával Sebestyén Árpád Fancsovits György Szerkesztette: Szabadfalvi József Technikai szerkesztő: Bodó Sándor Fotó: Feldman Pál Lektor: Felelős kiadó: Dr.

hengersori átvezetők automatizálása. A metallurgiai üzemek rekonst­ rukciója az elmúlt ötéves tervekben n a g y m é r t é k b e n előrehaladt. A feladatok között jelentős helyet foglal el a dolgozók élet. mely a zajvédelmi berendezések tervezésénél megfelelő információt biztosít. világítások korszerűsítése stb. A halláskárosodás vizsgálata érdekében 1970-ben a vállalat zajmérű műszert vásárolt. vagonvontató b e r e n ­ dezés. új berendezé­ seknél és felújításoknál az ergonómiai szempontok érvényesítése.és a tűzállótégla-termelés. 1 T e r m é k ­ szerkezetében a kohótermékeken kívül döntő a melegen hengerelt készáruk termelése. valamint egészségvédelmének további javí­ tása. Ezzel egyidőben került sor a szállítás és az anyagmozgatás korszerű­ sítésére is. a martinacél-termelés 33. Tevékenységi körébe tartozik még a villamosenergia. Az Ózdi Kohászati Üze­ mek jelenleg kohótermékeket. drótkarika kötözőgép.és munkakörülményeinek. a legkorszerűtlenebb berendezések leállítása. 2 A zajártalom csökkentését a vállalat elsőrendű feladatának tekinti. Korszerűsítésekkel. kisgépek és könnyebben kezelhető gépek beszerzése. A nagy hagyományokkal rendelkező régi gyár korszerűsítése két évtizeddel ezelőtt kezdődött el. melynek alapján műszaki intézkedésekkel csökkentik a por­ képződést. martinacélt és h e n g e r e l t á r u t termelő vállalat. Pél­ d á u l : a kormánypadok. A vállalat jelenleg és a jövőben is elsősorban az ország acélszükségletének kielégítésére törekszik. darufülkék légkondicionálása. A kohászati vállalatok össztermeléséből a k o ­ hótermékek 38 százalékát.ELŐSZÓ 5 Az ózdi acélgyártás a gyár alapításától — 1845 óta — jelentős szerepet tölt be a m a g y a r vaskohászatban. A legközelebbi feladatok közé tartozik a termelés 30 szá­ zalékos növelése — főként intenzifikálással —. A belső piaci igény kielégítése mellett a termelés növelésével p á r h u z a m o s a n évről évre nő a szocialista és a tőkés országokba irányuló e x p o r t is. a minőségi acélgyártás fokozása.7 százalékát és a hengerelt készáru 27 százalékát adja a népgazdaságnak. gépesítéssel igyekeznek csökkenteni az egészségtelen és nehéz fizikai megterhelést igénylő m u n k á t . Elkészítették a vállalat és környékének légszennyezettségi tér­ képét. 3 . Az üzem­ pszichológiai osztály munkacsoportja 530 mérőponton felvett műsze­ res mérési adatok alapján elkészítette az üzemek zajtérképét. a régiek korszerűsítése és új termelőberendezések üzembe helyezése.

mint például a finomhengerműben. így magánbeszél­ getésre is alkalmassá vált. akik sok jelet bemutattak. a közös tennivalókkal kap­ csolatos beszédjel alakult ki. s arról Feldman Pál fény­ képfelvételeket tudott készíteni. de a másik hengersornál tevé­ kenykedőkkel is sok esetben van közölni valójuk. Fő feladatnak a munkára és az ott dolgozókra jellemző beszédjelek szótárszerű be­ mutatását tekintettem. Borbás Ernő és Ul­ rich Géza személyében megtaláltam a legmegbízhatóbb informátoro­ kat. A középsoron a fordulatszám 154/perc. E téren Bogyó János. ezért igyekez­ tem felkutatni olyan személyeket. Az üzem műszaki vezetői a finomhenger­ mű I. Erre szükség volt egyrészt a többnyelvűség (a német és szlovák anyanyelvű hengerészek csak úgy tudtak egymással érintkezni. meghatározva min­ den egyes beszédjel alkalmazási módját. hogy egy üzemen belül munka közben kapcsolatot kell fenntartani a dolgozóknak egymással. akik évtizedeken keresztül dolgoz­ tak ebben az üzemben. Ezúton mondok köszönetet Bogyó Jánosnak. hanem utasításaikat jellel továbbítot­ ták). Ismert. Egy-egy dolgozó beszédjel-készlete több százat is elért.Az Ózdi Kohászati Üzemek gyárrészlegei jórészt a századfordu­ lón épültek. hogy kézzel-lábbal mutogattak eleinte egymásnak). Kezdeti időszakban először a munkával. a nagy távolság (az előhengerész irányítása alá tartozók 25—40 méteres távolságban dolgoztak). és II. a munka természete (a munka irányítását végző hengerészek nem ugrálhattak az egyik hengerállványtól a másikig. hogy a tanulmány a téma nyelvtudományi problematikájával nem foglalkozik. Köszönetemet fejezem ki Borbás Ernőnek és Ulrich Gézának a feltérképezett beszédjelek le­ ellenőrzéséért. a karbantartóműhelyek dolgozóival. ami a lassúbb já­ rású hengersoroknál még elviselhető. amely később bővült. de a gyors járásúaknái. A hengersorokon a kapcsolószerek a laza illeszkedés miatt — súlyuknál fogva — fordulatonként kattanó. Ezek az üzemrészek azóta is zajosak. a gyorssoron 400/perc. Meg kívánom jegyezni azonban azt. A munkahelyi kapcsolattartás során jelbeszéd alakult ki. valamint az üzem zajossága miatt. folytatólagos során a kapcsolószerek korszerűsítésé­ vel — egy darabból álló tengelykapcsolók beépítésével — értek el eredményt. a drótsoron 600/perc. de ennek az egész hengerműre való kiterjesztése jelenleg még nem oldható meg. csattogó hangot ad­ nak. az abroncssoron 200— 400/perc között változik. a finomsoron 307/perc. Például: A régi hengersoroknál a drótsornak és az abroncssorozatnak közös előnyújtója volt. sz. . aki volt szíves tá­ jékoztatni a jelbeszéd mellett azok feladatairól. a dolgozók alig értik egymás szavát. a hengerkormányosokkal. így még jól emlékeznek a leggyakrabban használatos beszédjelekre. bizony. Ma már kihalóban van a jelbeszéd alkalmazása. A finomhengerműben például a hengerészeknek a kemencéi dolgozókkal.

évi XXV. 6 A vasiparban a legnagyobb fellendülést a vasúti építkezések megindítása idézte elő. a természet nyújtotta erőforrást és a vízi energiát ki­ használva. illetve elvétve m a is alkalmazzák. század elején a feudális nemesség b i r t o ­ kain sok kis massa és hámor dolgozott. A legjelentősebb massák és h á m o r o k Gömör megyében a Rima és a M u r á n y völgyé­ ben működtek. Az 1836.A FINOMHENGERMÜBEN FOLYÓ M U N K Á K A jelbeszédek gyűjteményének közreadása előtt célszerűnek látszik b e m u t a t n i azt az üzemet. század második felében és a XIX. Az eredetileg kisipari vastermelők n e m vehették fel a versenyt a nyugati államok m o d e r n technikával gyártott t e r m é k e i ­ vel. törvénycikk 12 vasútvo­ nal építését rendelte el. így 1843. Az ipar előmozdításának vizsgálatára 1839—1840-ben kérdéseket küldött ki az országgyűlési bizottság vá­ laszadás céljából. ahol azokat évtizedeken keresztül alkalmazták. Ezért a Gömör megyei vastermelők egyesültek. Mindkét társulásban vezető szerepet játszott Sturmán Már­ ton. 7 A vasúttársaságok h a m a r o s a n meg is ala­ kultak. akinek a birtokai közé tartozott Ózd is. A piacokért meginduló küz­ delem. Elsősorban vasipara volt régi keletű. így jól ismerte a lehetőségeket. Az ózdi gyár a finomhengermű telepítéséig Borsod és Gömör vármegyék területén — a kedvező földrajzi hely­ zet következtében — m á r a középkortól megtaláljuk az ipar n y o ­ mait. 1810. század elején egyesülési törekvéseket váltott ki. szeptember 6-án a Gömör megyei Hoszszúréten tanácskozásra ültek össze a vastermelők. s azt is. A XVIII. hogy az elmaradott m a g y a r vasgyártás n e m veheti fel a versenyt a fejlettebb nyugati gyárakkal. az egyre élesedő verseny az osztrák iparral szemben a XIX. 9 Bejárta Európa vasgyárait. és egyik másik — amely mögött kellő mennyiségű tőke ál­ lott — el is kezdte munkáját. 8 Itt vetődött fel — többek között — egy nagyszabású vasfinomítógyár létesítésének a gondolata. amely irányadó volt év­ századokon keresztül egész Felső-Magyarországnak. A Hosszúréten elhangzott „eszmét" a Rimái Coalitio és a n n a k m o d e r n gondolkodású. 1808. . február 16-án a Rimái Coalitiot5. a kor színvonalán álló műszaki tisztfő­ nöke: Rombauer Tivadar karolta fel. hogy a h a t a l m a s profittal kecsegtető vasútépítéseket elő­ mozdítsák. március 13-án létrehozták a Murányi Uniót*1.

Sajnos. 1845. 250 000 Ft-nyi tőke volt szükséges egy korszerű kavaró-forrasztóüzem. és az év vé­ gén kis m é r t é k b e n a gyártás is megindult. amely gyengébb fűtőértékű volt — n e m volt k ö n n y ű a megfelelő kemencetípus megválasztása. gőzgéppel dolgozó hengersorok és a szükséges segédberendezések létesítéséhez. hogy a szükséges szerszámgé­ peket Nyugat-Európából beszerzi. 1 1 Az új társulat megszervezésével megbízott választmány — Rombauer Tivadar fáradozása n y o m á n — 1845 májusára teljes egészében kidolgozta a tervezett vasgyártársu­ latot. A szabadágharc ideje alatt a g y á r a t a magyar k o r m á n y fegyvergyártásra. október 11-én. 1 5 A gyár területét az Ózd környé­ ki földbirtokostól. Nagy hozzáértését dicséri. 1 8 A vállalat vezetősége kötelezte magát. Az akkori viszonyok között igen nagy össze­ gű. 1 2 Az alapí­ tók 25 részvényt jegyeztek. Az 1844. j a n u á r 1-én kénytelen volt Pestet elhagyni. a döntő befo­ lyást tudják biztosítani. Az épületek 1847 szeptemberére készültek el. gépek beszerzésére 60 000 pengő forintot bocsátott — mint előleget — a társulat rendelkezésére. és n y o m b a n hozzálátnak a gyár­ táshoz. hogy — mivel a borsodi szénhez. ebből 5—5 részvényt a Rimái Coalitio és a Murányi Unió vett át. Rimaszomba­ ton m e g t a r t o t t közgyűlésen döntés született a tervezett g y á r szövet­ kezeti úton történő létesítéséről. az ehhez kapcsolódó. melynek alapján a kor­ m á n y a gyártás megszervezésére. 1 0 A kísérletek kedvező eredménnyel jártak.Az európai k ö r ú t o n szerzett tapasztalatai alapján kísérletezni kez­ dett az Ózd környéki szénnel. melyet kovácsolással és hengerléssel dolgoztak fel hengerelt készáruvá. hogy abban a Ri­ mái Coaíiíionak és a Murányi Uniónak közvetlenül. 1 ' 1 A g y á r létesítése n e m csupán egy új g y á r a t jelen­ tett. h a n e m a vasgyártás új technológiájának h a z á n k b a n való meg­ honosítását is. A k o r m á n y 1849. s a Pesti Fegyvergyár berendezéseinek egy r é ­ szét Ózdra szállították. A gyár műszaki berendezéseit a Lutz és Dobbs b r ü n ni gépgyárosoknál rendelték meg. Ilyen előzmények u t á n a gyár építése 1846 áprilisában megkez­ dődött. a S t u r m á n családtól vásárolták meg. ahol a fegyvergyártás rövidesen megindult. elsősorban puskacsövek g y á r t á s á r a vette igénybe. 1 9 . E két társaságot tekinthetjük az ózdi gyár létrejötte fő segítőinek. 1:! Magyarországon ebben az időben hasonló módon k a v a r t acélt még alig gyártottak. a szükséges szerszámgépeket Ausztrián keresztül m á r nem lehetett beszállítani. 1 0 Az első t e r m é k a Cortféle k a v a r ó eljárással és az úgynevezett forrasztásos eljárással k é ­ szült acél volt. m e r t a felvidéki vasércbányákhoz és vasolvasztókhoz legközelebb az Ózd környéki barnaszén előfordulá­ sok feküdtek. A g y á r a t a kor műszaki és gazdasági színvonalának megfe­ lelően azért telepítették Ózdra. A későbbi egyesülés célját szem előtt tartva. 1 7 A vállalattal egyezményt kötött. május 15-én Rimaszombatban Gömöri Vasművelő Egyesü­ let elnevezés alatt alakult meg az új vasgyári társulat. Ugyan­ csak akkor kezdett elterjedni a hengersorok gőzgéppel történő meg­ hajtása.

hogy az erősödő külföldi vas­ gyárakkal csak egyesülés útján veheti fel a versenyt. az ózd—nádasdi szakaszt 1873. Tőke hiányában azonban céljukat nem tudták el­ érni. Az ország politikai. A vasút bánréve—ózdi szakaszát 1872. A válságos helyzetben az egyesület előtt három kivezető út állott. november 1-én. rendeződött a vasút közforgalomba adása. A Gömöri Vasművelő Egyesületet csőd fenye­ gette. gazdasági helyzete fele­ más körülmények között nem segítette elő az ipar gyors kibontako­ zását. Egyre inkább bebizonyosodott. A tőkeerős Wiener Bankverein — amelynek már korábban is érde­ keltségéhez tartozott a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat — csak úgy volt hajlandó az ózdi gyár korszerűsítéséhez szükséges tőkét rendel­ kezésre bocsátani. Az osztrák nagybankok igyekeztek kihasználni a lehetőségeket. bányákkal. évi XXXII. új részvények kibocsátásával az alaptőkét felemeli.25 .22 Vasúttársaságot hoz­ tak létre.9 A világosi fegyverletétel után az ózdi gyár fegyvergyártó berendezé­ seit lefoglalták. az 1881-ben megtartott rendkívüli közgyűlésen elfogadták a Wiener Bankverein ajánlatát. 1852ben a gyár alapításában érdekelt társulatokkal egyesült. Az utóbbi megoldást választották.'21 A gyár átalakulására nagy hatással volt. Ezzel egyidőben az or­ szág jelentős hazai vasművei: a Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesü­ let és a Salgótarjáni Vasfinomító Társulat nagyarányú átalakítások véghezvitelét tűzte ki célul. hogy az 1870. gőzvontatású iparvasút megépítését. a fuvardíj meg­ állapítása és a birtoklási idő. A gyárat el­ adja. A kibontakozóban levő új gyár a szabadságharc bukása után kritikus helyzetbe került. 23 Ekkor jött létre a közvetlen és nagy teljesítmé­ nyű kapcsolat az alapanyagtermelő felvidéki kohókkal. s különösen a külföldi tőke behatolása nyomán a vasipar­ ban is megindultak az egyesülési folyamatok. A pénz elértéktelenedése. elsősorban Pestre. Az 1879-ben kezdődő gazdasági fellendülés. Miután a korszerűsítés­ hez szükséges tőke megszerzésére más lehetőséget nem találtak. Mindössze a gyár őr­ zésére hagytak meg néhány munkást. a tőkehiány lehetetlenné tette az építkezések befejezését. Létrehoz­ ták a Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesületet. március 10-én adták át rendeltetésének. A vasút Bánréve—Ózd közötti szakasza később széles nyomtávúra épült át.20 A gyár dolgozóit elbocsátották. vagy a gyár alapításában érdekelt társulatokkal — a Rimái Coalitioval és a Mu­ rányi Unióval — egyesül. az erőteljes vasút­ építések. ha a két vasmű egyesül. törvénycikk engedélyezte a bánréve—ózd—nádasdi keskeny nyomtávú. és egyidejűleg lehetővé vált a hengerelt készáruknak nagy tömegű szállítása is az ország nagy városaiba. Ezzel létrejött: a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Részvény Társaság. s a gyár pénztárában talált 5535 Ft magyar pénzt elkobozták.2'' Ezzel a lépéssel vált az ózdi gyár „nagykorúvá" ós indulhatott meg a továbbfejlődés útján. az újabban jelentkező versenytársak visszaszorítására.

sz. Erre nagy szükség volt a vasútépítés és a további iparosítás acéligénye miatt. illetve 1913-ban két darab hasonló nagyságú kohó felépítése. 3 2 Másfél év alatt — 1913.. teljesen új technika alapján és a korábbinál n a ­ gyobb kapacitással. 1 finom. 27 m i n d e n n e m ű kereskedelmi vasáruk és kisebb fazonvasprofilok előállítására. augusztustól 1915. egy új fejlődési sza­ kaszt nyitott meg a gyár életében. ja­ nuárjáig — mind az öt finomhengerműi hengersort üzembe helyez­ ték.és forrasztóüzem az 1908. a k a v a r ó . Kisebb változtatásoktól eltekintve. Ózdra összpontosította a termelést. az akkori viszonyok között igen m o d e r n ­ nek m o n d h a t ó v a s . felvidéki ércre. így működött a k a v a r ó . melyek lehetővé tették a termelés ugrásszerű növelését. 2(i Az egész hengerlőművet m a g á b a n foglaló régi csarnokot a kibővített k a v a r ó üzem foglalta el. A hengersorozatok a következő sorrendben i n d u l t a k : a közép­ sor 1913.. Elkészült a villamos központ. a hengerlésig a Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű R.1882—1883-ban teljes egészében átépült az ózdi gyár. Ebben 6 forrasztókemencét. 4 gőzhámor és 2 lupasorozat nyert elhelyezést. Az első négy darab. majd 1907-ben ismét kettő. sziléziai és Ruhr-kokszra. 3 0 melyeket 1912. a Thomas és a Siemens—Martin-eljárás feltalálása technikai forradalmat jelentett az acélgyártásban. Mivel a szilárd nyersvas újraolvasztása és a Likérői való ide szállítása gazdaságta­ lannak bizonyult. 1 közép-. valamint a felvidéki mész­ k ő b á n y á k r a alapozva. melynek hengersorai zömében még ma is üzemben vannak. 3 1 A húszéves fejlesztési ciklus befejező lépése volt az 1912—1915 közötti években. illetve a nagyméretű tuskók feldolgozá­ sára két lépcsőben megépült a d u r v a h e n g e r m ű is. A jelenlegi g y á r kialakítását a martinacélművel kezdték.. illetve az 1912-ben történt le­ állításáig. agusztus 18-án. T. nyitott meg. a finomsor ós az I. Egy újon­ n a n épült tágas csarnokban a forrasztóüzem kapott helyet. 2 9 1904-ben további négy kemence épült. ezért Ózdon kohóüzem létesítését határozták el. majd üzembe helyezése követett. A nagyolvasztómű 1906—1908 között épített 2 darab. egyenként 335 köbméteres kohóval indult. Ezzel a mai területen kialakult egy vertikális felépítésű. hogy a nyers vasgyártástól az acélfinomításon át. 25 tonnás befogadóképességű SM-kemencét 1895— 1896-ban helyezték üzembe. s ebben a segédberendezések mellett 11 gázkavarókemence.és acélgyár. A gőzgép tökéle­ tesítése és a villanymotor feltalálása olyan távlatokat.és 1 gyorssorozatot állítot­ tak fel. A korszerűsítés azzal.8 A finomhenjermű kialakulása és fejlődése A Bessemer. folytatólagos elő- 10 . A jelentő­ sen kibővült acéltermelés.és forrasztóüzem helyén a mai finom­ h e n g e r m ű telepítése. Az ipari felfedezések hatására a gyár mai termelőüzemei 1895—1915 között alakultak ki.

a II.) moz­ gatását mintegy 100 darab kismotor végezte. daraboló ollók stb. A hengersorok meghajtását gőzgépek helyett 1100—1400 lóerős villanymotorok végezték. miután az üzleti érdekeknek megfelelően. kép. folytatólagos előnyújtó és a gyorssor 1914. A hengersorozatokhoz három tolókemence épült. október 22-én. vonszolók. a drótsor 1914. egyedülállóak az országban. Egyedül az abroncssorozatot telepítették át a Salgótarjáni Acélárugyárból. az abroncsok tekercselésére négy motollát épí­ tettek. sz. vaskötő. A finomhengermű hengersorainak gyártási programját a sokrétűség jellemezte. daruk. A drótsori motollák utáni drótkarika elhúzása és az abroncs­ sori tekercsek elszállítása volt az akkori finomhengermű legnehe­ zebb munkáinak egyike. az ab­ roncssor 1915. a finom­ sor és a gyorssor 82 méteres hűtőpaddal épült.33 Az abroncssor kivételével minden so­ rozat új létesítmény. a gyárat .1. a készáruraktár. Részlet az ózdi finomhengerműből 1 nyújtó 1913. január 28-án. február 27-én. A se­ gédberendezések (görgők. A középsor 41 méteres. az úgynevezett szerelő. a hengereszterga­ műhely és a karbantartó műhelyek. A generátorgáz fűtésű kemencéket öttonnás bu­ gatéri mágnesdaruk szolgálták ki. Két darab folytatólagos előnyújtósora — melyek a hengerlés alapanyagát képező bugák előnyújtását vé­ gezték —. A hengersorozathoz csatlakozott a kikészítőműhely. ab­ roncskötő és drótkötőműhely. A drótsori termékek tekercselésére hat. május 15-én.

A finomhengermű ebben az időszakban csak részleges fejlesz­ tésben részesült. mely mindössze 225 műszakot üzemelt. hideg kazánok. A munkára való felhívásra 1944. A kb. A termelés növelésére kedvezően hatottak a gyártmányrendezések . A megnövekedett kereslet kiaknázása érdekében 1942—1943-ban felépült a II. fi­ nomsorozat. A második világháborút meg­ előző időszakban megnőttek az igények a nagy pontosságú. hideghengerlésre alkalmas abroncsacélok iránt. fejlesztését ezután már nem egyes tőkések. Ez tette lehetővé a vágányhálózat gyors helyreállítását és végeredményben azt is. Az áramszolgáltatás megindítása volt az első lépés. beruházásokra nem sok lehetőség volt. különle­ ges minőségű rúdáruk.irányító Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű R. egy teljes évszázad — zárult le. magyar állami segédlettel megkezdte a gyár áru­ készletének és értékes segédanyagainak az elszállítását. álló gépek és csendes tur­ binák fogadták. Elrendelte a gyár megbénítását. Az üzem termelését. hanem a dolgozók egyetemes érdekei szabták meg.. A felszaba­ dulás után öt nappal üzembe helyezték a villamos központot. T. minden lehető mé­ ret előállításra került az új üzemben. Az újjáépítésből az Ózdon maradt dolgozók eredményesen vet­ ték ki részüket. amikor is 1944 novemberében a náci hadvezetőség.i A felszabadu­ lással egy ellentmondásokkal terhes. Előke­ rültek az eldugott alkatrészek. Évről évre jelen­ tősen nőtt a hengereltáru-termelés. 38 Nagy­ arányú fejlődésen ment keresztül a nagyolvasztómű. mint a vállalat viszonylag legkorszerűbb üzeme. Ezekbe a tehetetlen anyagokba kellett új életet ön­ teni. hogy már december 22-én a bányáktól szenet tudtak Ózdra befuvarozni és így lehetett az áramtermelést megindítani. sz. továbbá a gyár belső vágányzatának és a hétesi hídnak a fel­ robbantását.''7 A munkába lépőket a kihűlt kohók és martinkemencék. A karbantartó műhelyekben megin­ dultak az első gépek. Ilyen körülmények között érte meg Ózd 1944. 23-án közel 3000 munkás dolgozott a gyár üzembe helyezé­ sén.:!. A németek 44 váltót robbantottak fel decem­ ber közepén a gyár területén.!/' a kü­ lönálló csarnokban elhelyezett abroncssorral bővült. decem­ ber 20-án felszabadulásának történelmi eseményét. december 22-én 1000 fő. fontosabb gépalkatrészek leszerelését és elszál­ lítását. 90-féle szelvényen belül — kí­ vánságra — 5 mm átmérőjű hengerhuzaltól és 10/10x2 milliméteres szögacéltól kezdve 90 milliméteres négyzetacélig. sokféle hengerelt­ áru gyártására vállalkozott. az ország gazdasági helyzete már lehetővé tette. Ózdi acélból épültek fel a dunai és a tiszai hidak. Gyakorlatilag ugyanannyi megmun­ kált csúcssín volt tartalékban. Az első években fejlesztésre.35 így érte a gyá­ rat a második világháború vége. majd az acél­ mű. Ezért a finomhengermű 1937-ben egy új hengersorral. Az ötvenes évek közepén. némán megmerevedett daruk. a vasúthálózat és a lerombolt gyárak nagy része. hogy a gyár alapvető rekonstrukciója megindulhatott. és a gyár dolgozói szempontjá­ ból sötét és keserves korszak —.

a korábbi maximum 135 kg helyett 200 kg-os karikák befoga­ dására.a magyar hengerművek között (profilírozás). Ezzel a regene­ ratív tüzelésről teljesen áttértek a rekuperatív tüzelésre. me­ lyet meleg állapotban darabolnak és az e célra rendszeresített vas­ úti kocsikon szállítanak a finomhengermű külső és belső bugaterei­ re. a kemencék tolópad­ jainak bugaellátását nem tudták biztosítani. ahonnan az anyag továbbhengerlés céljából a bugasorra kerül. üzemza­ var stb. a korszerű csomagolás­ technika előírásainak megfelelően.) tett szervezési és műszaki intézkedések és a fejlődő szocia­ lista munkaverseny. 1970-ben megépült az ócskavas-előkészítő telepen a buga-előké­ szítő műhely. sz. A finomhengerműben tervszerű munkával csökkentették a bugaméretek számát. nagy teljesítményű Sko­ da-gyártmányú ollók kerültek beépítésre. négyszögletes szelvényű félterméket. A tuskók előnyújtását a durvahengerműi blokk­ sor végzi. E célra Cyklop-rendszerű pneumatikus kötözőgépeket használnak.75 tonna súlyú) acéltuskó. Gépesítették továbbá az abroncskarikák elszállítá­ sát. hidegen hengerelt szalag­ acéllal kötik át feszesen a készárukötegeket. 7 motollával. az anyag minősége által meg- 13 .és finomsoron az elavult hűtőpadi darabolóollók helyett.39 Két évvel később kezdetét vette a finomhengerműi kemencék­ ben a földgáztüzelés. miután a megnövekedett termelés mellett. 1981-ben épült meg az új fotocellás vezérlésű karikacsévélő berendezés. a daruk kapacitása ke­ vésnek bizonyult. 1967-ben a kikészítőüzemnél áttértek a kész­ áru géppel való kötözésére. A bugák felhevítése tolókemencékben. a bugát. 1960-ban korszerűsítették a bugabeadást. igazítás. 1968-ban befejezést nyert az I. kü­ lönféle méretű. vagy öntött buga (a folya­ matos öntőműből). a hengersorok kieső idejének csökkentésére (csere. A bugasor hengerli a finomhengermű alapanyagát képező. A belső bugatéren a féltermékeket mágnesdarukkal szállítják. melyek fényes. korszerű szállítóberen­ dezés megépítésével. karbantartási idő. ami lényegesen megkönnyítet­ te az anyaggazdálkodást. A korszerűsítés lénye­ gét jelentette két rendezőpad elhelyezése a bugatéren. A gyártás menete A meleghengerlés alapanyaga az acélműben kokillákba öntött (ma Ózdon 4. kemence átépítésével a kemencék korszerűsítése. Gépesítették a karikák szállítását is. A követke­ ző évben megépült a középsor folyamatos kikészítéséhez szüksé­ ges berendezés. a régi berendezések a kocsik megfelelő gyorsaságú ürítését. A közép. Ezzel egyidőben épült a finomsori termékek folya­ matos kikészítéséhez szükséges berendezés. a bugák tárolóhelyre való szállítását. és azoktól a kemencék tolópadjához vezető görgősorok létesítése. A különböző fejlesztések eredményeképpen a finomhengermű készárutermelése évről évre növekszik.

grower-. A tűztérből bugakitológép. a gyorssori 7 állványhoz kapcsolódó. tervszerű alakítási technológiával ál­ lítja elő a különböző hengersorain. a gyors-drótsor és az abroncssor. a darab egy időben több henger­ párban is fut. kihengerlése után 82 méteres mozgórácsos hűtőpadra kerül. a finomsor.határozott hőmérsékletre történik. azokkal együtt üzemeltetett 4 vaktrió-állványból áll. pl. A darabátvitel hátul több eres korát vezetők. vaktrió és duó elrendezésűek. idom. nyitott elrendezésben. ugyancsak automatizált berendezések révén kerül a huzalkarika a horgospályá­ ra. egy tengelyben elhelyezett nyitott sorozat. A középsor egy trió előnyúj tóból és a mögötte. A drótsor. négyzetacél-. a kihengerelt szál hossza igen nagy. A sorozat gyártmányai 5. csavar-. illetve kézi átvétessél történik. és nagy választékban egyéb rúd. s ennek el­ lensúlyozására a finomsorhoz viszonyított hengerlési sebesség na­ gyobb. A finomhengermű a programját képező rúd-. részben elektromos működésűek. A henge­ relt szálak hossza több száz méter. az 1961-ben létesített fotocellás vezérlésű. A középsoron középnehéz rúd. A nagy szálhossz növeli a hengerlési időt. Mivel a hengerelt szelvény igen kicsi. A sorozat segédberendezései részben hidraulikus. A darabát­ vitel hátul többeres átvezetők.5—8 milliméteres körszelvényű henger- 14 . A finomhengermű termelőegységei: a középsor.és alakos szelvényeket hengerelnek. széles méretválasztékkal. A kihűlt szálakat a hűtőpad végén álló hidegollóval darabolják fel a rendelt szállítási hosszra. A darab. A motollák alól.és idomacélokat hengerelnek. s meghajtását a készhenger felől kapja. s lehűlés után hi­ degollón darabolják. szegecs. folytatóla­ gos soron előnyújtott féltermékből dolgozik. auto­ matizált motollákkal (7 db) csévélik fel. mely az I. A gyorssor a II. számú folytatólagos sorból és az egy tengely­ ben elhelyezett 7 vaktrió-állványból áll. valamint henger­ huzalokat nagy választékban. lapos-.és abroncsacélokat. periodikus szelvé­ nyű betonacélt. elöl kézi átvetés segítségével törté­ nik. A finomsoron laposacélokat. az ott dolgozó forrasztár irányításával darabon­ ként görgősoron jut az előnyújtó hengersorra. nyitott kész­ sorból áll. (Ez általában 1050—1200 °C. A finomsor 5 állványból álló. A kihengerelt szálak — a termék fajtája szerint — motollára. egy tengelyben elhelyezett három állványos. vagy csúszópálya segítségével. A hengerállványok trió. sz. vagy a 82 méter hosszú mozgórácsos hűtőpadra irányíthatók.és különböző betonacélok. A darabátvitel az egyes állványok és hengerlési szintek között körátvezetőkkel. A gyorssoron gyártott szelvények: henger­ huzal.) A bugák vízzel hűtött csúsztatósíneken haladnak a kemencében és fokozatosan felmelegszenek. A kihengerelt szálakat. 5. A kihengerelt szálak darabolását a kettős hűtőpadon elhelyezett szánkafűrész és mechanikus működésű me­ legolló végzi. A meghajtást villanymotor végzi.5 milliméteres hengerhuzalnál közel 1 kilométer. egytengelyes. elöl kézi át vetés segítségével történik.

a hűtőpadra futó szálakat repülőolló dara­ bolja szükség szerint. az átvételre bemutatás előkészítését. elektromos billenőasztal. Az utolsó állvány után. Csévélés után a terméket emelővillás targoncával szállítják a tárolóhelyre. a próbák le­ vételét. egyenkénti át­ vizsgálását. a készsorozat 4 db egy tengely­ ben elhelyezett kettősduó-állványból áll. A kiké­ szített anyagok szállítása vasúton. duó­ folytatólagos előnyújtó szolgálja ki. melyeket a kikészítési műveletekkel kell a rendelésekben előírt feltételeknek meg­ felelővé tenni. megfelelő típusú kocsikban. A különböző mecha­ nikai vizsgálatok céljára több laboratórium van az üzem területén. A hengersoron ab­ roncs-. amely kétlépcsős hengersor. 4 állványos. csavar. A darabmozgatás az előnyújtón görgők. A hűtőpadra hengerelt laposés köracélok egy része szintén csévélhető. kör-. a szerelőből és az abroncskötőből kerül a raktárcsarnokba. lapos-. A hengereltáruk méretre darabolását. vagy tehergépkocsival történhet. A finomsort és a gyors-drótsort előnyújtott féltermékkel. A kikészített anyag — szabványos színjelzés után — a vaskötőből. az áruk csomagolását. illetve kézi átvétessél történik. egyengetését. sz. .és szegecsacélt. a készsoron átvezetőkkel. A fényezőállványokról kifutó kész abroncsok felcsévélésére 3 darab motolla szolgál. szállításra leadását a kikészítő üzemrész végzi. Külön csarnokban van elhelyezve az abroncssor. csúszka és kötélvonó segít­ ségével. továbbá rugóacélt hen­ gerelnek. az I. A meleghengersorok nyers termékeket állítanak elő.huzalok és 8 milliméteres periodikus betonacél. az esetleges hibák kijavítását. A hengereltáru termelésének befejező művelete a kikészítés. Az előnyújtósor két trió.

Szentsimon. A váltás félóránként történik. számolva a távollevőkkel (betegség. mindegy hogy helyben. Kissikátor. A sza­ badnapot porátkának nevezték. Másik részük a gyár közelében épített saját házában. amit nyáron a nagy hőség miatt nem tudott elviselni az átlagos emberi szervezet. A hengerüzemiek azóta csak 42 órát dol­ goznak hetenként. télen me­ legedőhelyiségekben töltik.ÉS MUNKAKÖRÜLMÉNYEK A FINOMHENGERMŰBEN Az 1913—1915-ben üzembe helyezett finomhengermű salaktég­ lából épített csarnokai szellősek. Kisfalud. Kerekhegy. Egy-. A korszerűbb hengersorok és kikészítőüzem jobban kvalifikált személyzetet kívánt. Istenmező). Biztosítását kikényszerítette a hal­ latlanul nehéz fizikai munka. A dolgozók pihenő­ idejüket nyáron erre a célra készített padlós pihenőhelyen. Az induló üzem összlétszáma mintegy 600 fő. 16 . Borsodszentgyörgy. Ezeket a régi gyári dolgo­ zókból és a Salgótarjánban megszüntetett hengermű dolgozóiból vá­ logatták. ha magasabb létszámot tartottak. Igen jelen­ tős volt azoknak a vidéki dolgozóknak a száma is — nagy részük szintén a törzsgárdához tartozott —. éjszaka — a korábbi gyárépületek­ hez viszonyítva — jól megvilágítottak voltak. akik erről csak a műszak kezdete előtti munkabeosz­ tásnál (eligazításnál) szereztek tudomást. A felszabadulás után gyökeres változások következtek be. Ráctag. Hangony. A munkáltató részéről a műszakonként szükséges dolgozólétszám csak úgy állt rendelke­ zésre.ÉLET. vagy távollakók voltak. Bolyok. fél óra pihenés következett. a műszakok alatt a hengerészek váltással dolgoztak. Szabadnapja 6—7 naponként volt a hengerészeknek. így feleslegesen tették meg az utat. a falak melletti árnyékban. Domaháza. a gyár közelében bérelt lakásokban. szabadság). Szabadnap­ ra fizetést a dolgozók nem kaptak. télen a kemencék mellett elhelyezett deszkapallókon üldögélve töl­ tötték el. A munkahelyek fölött darukat helyeztek el. Sőt 1958-ban vette kezdetét a csökken­ tett munkaidő bevezetése. másfél órai munkaidő után. Ezek szerint porátkára tulajdonképpen a fölös létszám ment. Az 1930-as évek közepéig 12 órás munkaidőben dolgoztak. akik Sajóvárkony. A finomhengermű törzsgárdája egyrészt a gyártelepi lakások­ ban lakott. A pihenőidőt — erre rendelt helyiség hiányában — nyáron az épületen kívül. asztalok mellett. továbbá a gyár által létesített és Ózdon épült szövetke­ zeti lakásokban (Kőalja. vagy a gyári lakás várományosai.

ebédjüket a felváltás ideje alatt. vagy hátizsák­ ban. nekézsenyiek. száj- . Bánréve. A felszabadulás után jól berendezett munkásszállások léte­ sültek (Béke-. Putnok) vasúton tették meg naponként az utat. utóbbi fél 8-tól 8 óráig tartott. vagy zsebre téve hozták magukkal a közellakók. Leg­ gyakrabban a „megbillentett" vödörből ittak a dolgozók. A na­ ponként hazajáró dolgozókat jól fűtött. amit — anyagától függetlenül — általában bádognak neveztek.17 Uraj. Sajópüspöki. Sáta. éjjel pedig éjféltől 1 óráig tartották a kar­ bantartó. vagy annak híján előre meg nem határozható időben fogyasztották el. Étkeztek is. a másik este 6 órától reggel 6 óráig tartott. jelentős vállalati hozzájárulással. asztal mellett ülve fogyaszt­ hatják el. Fél óra reggeli és fél óra vacsoraszünettel. söprögető öre­ gek hordták be a gyárba. a hónuk alá csapva. ki hol és ahogyan tudott. vagy kézben. Susa. a gyár területén kívül eső kutakról. Ez alatt az idő alatt étkezniük is kellett.és kikészítőműhelyben. árnyas helyeken tartották. bőrtarisznyában. Szabadság-szálló) és állnak rendelkezésre ma is. Az ebédjüket a családtagok hord­ ták be. Hodoscsépány. fiatalko­ rúak (10—12 éves fiúk). vagy vödörfedőn. kényelmes autóbuszok szál­ lítják. Az ide sorolt dol­ gozók reggelijüket. vagy az üzemet tisztogató. hogy a „kvártélyozás" helyett naponta hazamehetnek és családjukkal étkezhetnek. Étkezőhelyiségek állnak a dolgozók rendelkezésére és reggelijüket. Lényeges változás ezen a téren 1945 után kö­ vetkezett be. Járdánháza. kar­ bantartók) reggeli és ebédszünetet nem tartottak. hűtőpadi nyírok. vállalati hozzájárulás cí­ mén. Sajónémeti. Zöldfa. Az új ivó­ vedreket sajátságos módon mosták ki. darusok. Ezenkívül az Üzemétkeztetési Vállalat gondoskodik (Kék­ acél. Két évtizeden keresztül a dolgozók munkaideje naponta 12 óra volt. fa-. A vödröket vizeslócákon. Center. Béke-szálló étterem). vagy jobb esetben kerékpáron jártak be mun­ kahelyükre.2 millió Ft-ot — az Özdi Kohászati Üzemek téríti meg. Az egyik műszak reggel 6 órától este 6 óráig. vagy bádogfedővel védve a szennyeződéstől. s azt szerteszét ülve fogyasztották el. vagy kosárban hozták magukkal elemózsiáju­ kat. Az ebédszünetet déli 12 órától 1 óráig. Az ózd—nádasdi vasút és a MÁVvonal mentén lakók (Arló. A jó ivóvizet vállrúdon. A vidéki dolgozók munkás járatokon tör­ ténő szállítása lehetővé tette. Télen a legtávolabb lakó sátaiak. favödrökben. A hengersorozatok és a hozzájuk csatlakozó munkahelyek (adagolás. heten­ ként csak egyszer jártak haza. és úgy ebédeltek. Ezeket a vödör oldalára akasztva. A regge­ lit újságpapírba csomagolva. Több helyen használ­ tak ivóbögrét. melyeknek jelentős költséghányadát — évente 8. vacsorájukat kényelmesen. a gyáron kívüli étkeztetésről. A tüzes bugavéget a vízzel telt vederbe mártották és az átforrósodott vízzel forrázták ki az edényt. A nagyobb távolság­ ról bejáró dolgozók háziszőttesből készített oldal-. Nekézseny községekből mindennap órákig tartó fárasztó gyaloglással.

A fűtetlen. gyümölcsöt stb. Az üzemköz- . Nyáron légkondicionáló berendezések teszik elviselhetővé a hőmérsékletet. a szabadban dolgozóknak a téli időszakban csipkeszörppel ké­ szített meleg teát biztosítanak. felső részén beöntő bádogtölcsérrel volt ellát­ va. télen-nyáron. nyáron viszont a hőségtől szenvedtek. korlátlanul és természetesen díjtalanul.és zuhanyozóhelyiség. A melegüzemi munkások a nyári melegben feketekávét kap­ nak. Ma az üzemnek ivóvízhálózata van. túrót. sajtot. 1949-ben még csak 10 db. Nagy hi­ degben a vödörbe helyezett tüzes bugavégekkel melegítették a vi­ zet. szabadon elhelyezett dróthorgokra akasztották. hanem bal­ lonokban is. ugyanis a hengerműi csarnok ellentétes irányú végein levő nagy nyílások — a mágnesdaruk bejárata. A szikvízüzem óránként 800 liter szódavíz előállítására képes. fürdő-.1 millió Ft-ot tett ki a válla­ latnál. Az egészségre ártalmas munkakörökben (1972-ben) átlagosan 1400 fő kapott különböző védőételt. Volt időszak. öltözőszekrények nélkül. Egy baliga ára 8 fillér volt. A kormány­ padok zártak és fűtésükről gondoskodnak. vagy akinek szerszámszekrénye volt. A dolgozók vé­ dőétellel és védőitallal való ellátásáról is folyamatosan gondoskod­ nak. A tisztálkodást vödrökben. mert a napi fogyasztók száma 9000—10 000 főt tesz ki. abban helyezte el. a raktárcsarnoki vágánykapu — között állandóan erős huzat volt. melynek ellenében 1 liter szódavizet. vagy 3 deciliter málnaszörpöt lehetett kapni. Jelenleg nemcsak szódásüvegekben történik a szikvíz szállítása. Bejáróruháikat a dolgozók szerte az üzemben. és ezzel a hideg levegő erős áramlása megszűnt. a felváltás nélküli kormányosok valósággal didereg­ tek. amikor a víz szállítására lajtot használtak. A finomhengerműi dolgozók télen sokat szenvedtek a hidegtől. az 1960-ban végrehajtott bugabeadás korszerűsítése után a kemencék felőli kapuk télen zár­ hatók. A kétkerekű lajton egy 200 literes hordó volt. öltözőhelyiség nem volt. nyitott kormánypado­ kon dolgozók. 1972-ben pl. dermedt ujjaik és kéziszerszámaik melegítésére.jal lefelé fordítva tartották.4 millió Ft. a mű­ vezetőtől vételezhető baliga ellenében. Szükség is van rá. Jelenleg. Oldalához ütött-kopott zománcos bögrét láncoltak. ha időnként a kemencéből meleg bugát húztak munkahelyükhöz. Az 1920-as évek végétől szódavizet is lehetett vásárolni havi levonásra. 1972-ben a kiadott védőételek értéke 1. 3 millió 562 ezer liter szikvizet fogyasztottak el a gyár dolgozói. A finomhengerműnél korábban mosdó-. Az 1920-as évek végén létesült a drótsor melletti térségben egy mosdó. tejet. A hengercserét végző hengerészek csak úgy tudták munkájukat végezni. a védőitaloké pedig 2. de még a ruhásszekrények is hiányoztak. Ezenkívül szó­ dásballonokban a munkahelyekre szállított szódavíz áll a dolgozók rendelkezésére. Elöl kieresztő csappal. vagy szerszámhűtő kádakban végezték. ma már 238 db 25 literes ballon áll a dolgozók rendelkezésére. a hengersori víztömlőkben folyó víz­ zel.

beni, elengedhetetlenül szükséges gyakori kézmosást (igazítás, csere után) a kenőktől szerzett, vízben oldódó kenőccsel végezték, melyet finom homokkal kevertek. Kezüket kenderkóccsomóval törölték meg. Jelenleg mosdók, zuhanyozók és öltözőszekrényekkel ellátott helyisé­ gek állnak a dolgozók rendelkezésére. A mosakodáshoz az olajos, kátrányos szennyeződés eltávolítására szappant, mosószereket kap­ nak. A finomhengermű fürdőépülete 1966-ban létesült. Tipikusan szociális épület, négyszintes, acélszerkezeti szalagablakokkal, tégla­ burkolatú homlokzattal, s földszintjén szik vízüzem, a védőétel-he­ lyiségei és a tűzoltóság kapott helyet. Az I. emeleten a gyárrészleg irodái találhatók. A II—III. emeleten az öltöző-fürdők helyezkednek el. Fekete és fehér öltöző van, mindkét nem számára, összesen 1500 fő részére. A felszabadulás előtt a hengerműi dolgozóknak védőfelszerelé­ sük nem volt, illetve a vállalattól ilyet nem kaptak. Ócska kalapok­ ból, bőrdarabokból tákolták össze a használatos, a bakancsuk fejré­ szére dróttal erősített védőeszközt. Jelenleg, a szükségletnek megfe­ lelően munkabakancs, bőr lábszár- és lábfejvédő, bőrkesztyű, az­ besztkötény áll rendelkezésükre. Minden dolgozó felszerelését védő­ sisak egészíti ki. A múlt rendszerben óvó rendszabályok nem voltak. Üzemenként mindössze egy-egy azonos szövegű „Nem szabad!" feliratú plakát — szűkszavúan és hiányosan — ismertette csupán a tiltott művelete­ ket. Ennek elolvasását senki sem kérte számon. A balesetet szenve­ dőket az éppen kéznél levő — jobbára képzetlen — személyek ré­ szesítették elsősegélyben. Azután kerültek súlyosabb eseteikben or­ voshoz, a gyári kórházba. De előfordult, hogy ez csak fél óra, vagy hosszabb idő múlva következett be. Jelenleg a gyáron belül korszerű üzemorvosi intézet létesült, a dolgozók egészségügyi ellátására. A mentőállomások segítségével a sérült perceken belül orvosi ellátás­ ban részesül. Állandóan mentőautó áll készenlétben, és ha kórházi beavatkozás szükséges, azonnal szállítja a sérültet. Az elavult technológiák következtében túl nagy volt a közép­ sori hengerészek fizikai igénybevétele. Hasonló helyzet uralkodott a finomsoron is. Az átvezetők korlátozott alkalmazása miatt a kéziátvetés és darabtovábbítás túlzott terhelést jelentett az ott dolgozók­ nak. A drótsor sem volt mentes ilyen tekintetben, ahol a kis darabkövetkezési idő sebes, kimerítő munkatempót diktált. A drótkari­ kák kézzel történő vonszolása pedig, a hőártalom mellett, az üzem legnehezebb — az embertelenség fogalmát súroló — munkahelyének volt nevezhető. A középsoron 1950-től a technológia megváltoztatása és az optimális bugasúlyok alkalmazása révén lényegesen jobb hely­ zetbe kerültek a hengerészek. A finomsori átvezetők felhasználási területének 1947-ben kezdett bővítésével következett be komoly ja­ vulás. A drótsoron a bugasúlyok növelésével megnövekedett a darabkövetkezési idő, ezzel együtt változott a tempó. 1961-ben, a mo-

tollak teljesítményének növelésével egyidejűleg, gépesítették a drót­ karika-szállítást is. Ezzel megszűnt azok kézzel történő vonszolása. Az abroncssori munkakörülményeket a technológia korszerűsítése, a hűtőpad 1950-ben történt átépítése, a karikaelhúzás gépesítése, az átvezetők általános alkalmazása, javították. Az előbbieken kívül a kisgépesítés (pl. drótsori végvágóollók munkahelyenként), a kellő hőmérsékletű meleg anyaggal való ellátás biztosítása (kemence-át­ építések révén) ugyancsak hozzájárult a körülmények kedvező meg­ változtatásához.

1. A TECHNOLÓGIAI FOLYAMAT BESZÉDJELEINEK SZÓTÁRA

1.1. A bugatéren és a kemencéknél Állj!

használatos

beszédjelek

A hengerlés folyamatosságának megszüntetésére szolgál a ke­ mencés személyzet felé, vagy a címszóval kapcsolatos tevékenység végrehajtására szólít fel valakit, valakiket. Jele: Feltartott kéz, kifelé tartott tenyérrel. Esetleg jobbra, bal­ ra mozgatva. Berakni! (kemencébe a bugát) Egy-egy hengergarnitúrából hengerelt szelvények pontos mé­ retének beállítása úgy történik a finom-, a gyors-, drót- és az ab­ roncssoron, hogy előnyújtott rövid próbadarabokat raknak a kemen­ cébe, melegítés, majd próbahengerlés céljából. A berakás szükséges­ ségét jellel adják a kemencesegéd tudomására. Ezenkívül a kemen­ cébe történő berakással kapcsolatos közölnivalókra is használják. Jele: Lefelé néző tenyér és előre nyújtott kéz vízszintesen moz­ gatva, többször előre és hátra. Csengetni! Szirénázni! A bugabetolást végző kemencesegéd villanycsengő jelzésre kezd­ te meg és fejezte be az anyagoszlop tolatását. Gyakran megtörtént, hogy az I. sz. forrasztár nem maga jelzett a művelet kezdésekor és elvégeztekor, hanem intett valamelyik beosztottjának, hogy csen­ gess! A hengersorvonó motorok indítását, leállítását sziréna jelzi. A szirénamotor indítása egy gomb benyomásával történik. Jele: ökölbeszorított kéz felfelé mutató hüvelykujja kissé előre­ mozdul. (A csengőgomb nyomását imitálva.) Cserélni! (forter szelepet átváltani) A regeneratív tüzelésű kemencék üzemeltetése idején a kemen­ cébe vezetett generátorgáz és levegő áramlásának irányát kb. 15 per­ cenként változtatták. A gázszelep átváltása egy forgatókar segítségé­ vel, a levegőszelepé pedig egy billenőkar segítségével történt. Amikor a váltás (üzemi szóhasználatban a „cserélés") ideje eljött, a művelet végrehajtásának szükségességét jellel továbbították.

n é h á n y le-föl irányú mozgást vé­ gez. Jele: A vállmagasság fölé t a r t o t t kéz behajlított ujjakkal. drótés az abroncssornak két kemencéje volt csupán. Az ajtók nyitása (mozgatása) függőleges irányú. A kemenceajtó felhúzásának szüksé­ gességét jellel adják az ajtóhúzó tudomására. a finom-. Fentieken túlmenően a hengersorokon is végeztek és vé­ geznek ma is darabolást. füg­ gőleges i r á n y b a n lefelé húzva. az adagolás megkezdésére. A darabo­ lást a két folytatólagos sor között. A darabolást a programtól függően végezték. a n n a k megváltoztatása jellel történt. gyors-. vagy h á r o m henger­ sor hengerelte tovább. P L : „Jöhet a b u g a ! " A szemé­ lyek hívására is használatos. sz. majd az ökölbe szorított kezek a vállmagasságba emelve. Ezek mozgatását az ajtóhúzók végzik. hogy az I.Jele: Az egyik kéz tekerő (kurblizó) mozdulatokat tesz. két ollón végezték. és vaskerettel van ellátva. Jele: Befelé tartott t e n y é r hivogatásszerű mozgatása. Darabolni! Vágni! Elvágni! A régi abroncssor üzemeltetése idején. darabolásra vonatkozó utasí­ tás. nyúj­ tott ujjak. Meghúzta. Két kemence látta el a h á r o m sorozatot meleg anyaggal úgy. a rossz végek levágásán kívül egyéb okok­ ból is. hogy az előnyújtott szálat darabolás u t á n két. Jöhet A hengersor indítása u t á n a kemenceszemélyzet felé alkalma­ zott jel. Legtöbb esetben úgy. folytatólagos soron előnyújtott 105 kg-os b u g á t különféleképpen darabolták. egy fogantyúval ellá­ tott húzószerkezet segítségével. 22 . oldalt néző tenyérrel. előrebuknak. Jele: Előretartott alkar. húzd meg! A h e n g e r m ű i kemencék adagoló ajtaja tűzállótéglával bélelt. Az ily módon végzett hengerlés esetén a vágás­ ra.

A hüvelykujj h e ­ gye a m u t a t ó .és középső ujj hegyével ú g y ér össze. Tábla A kemencékbe betolatott bugák minőségi és adagszám szerinti csoportjait — azonosítás végett — ey kis lemeztábla kíséri. mint egy távcső.Diagramszalag Az ózdi g y á r b a n az első műszerezett OFU-rendszerű r e k u p e r a tív tüzelésű kemencét az abroncssoron helyezték üzembe. A két kéz ujjhosszai összeérnek. egynéhány cm-re vannak. az u j ­ jak eltávolodnak egymástól. A hőmérséklet mérésére. A kéz az egyik szem elé van helyezve. Jele: A két kéz nyújtott m u t a t ó . egymástól. szalagot írnak le a levegőbe. Ebből az állásból kiindulva. tekercsekben használt. Jele: Az egyik kéz ujjai be v a n n a k hajlítva. Eleinte idegenkedve fogadták az új kemence kezelésében még n e m jártas forrasztárok. mivel a műszerek nemcsak m u t a t t á k . Az 1920-as évek második felében vezették be. (Egy párhuzamos csíkot. melyen az anyag jellemzői fel v a n n a k jegyezve. Ennek a t á b l á n a k m u n k a - . A drótkötélanyagok (Deischel-anyagok) g y á r t á s á n a k bevezetése is erre az időszakra esik.) Ezután az egyik kéz előrenyújtott m u t a t ó u j j a h u l ­ lámvonalat rajzol a levegőbe. perforált szélű papírszalag. Pirométer (optikai) A finomhengerműben a hengerelt darabok hőmérsékletét pirométerekkel ellenőrizték. a kezeket széthúzva.és hüvelykujjai a test előtt tartva. 1937-ben. megfelelő beosztásokkal ellátott. A diagramszalag a mérőműszerek által m é r t eredmények rög­ zítésére szolgáló. de regiszt­ rálták is az észlelt értékeket és eleve kizártak minden mellébeszé­ lést. hogy a tenyér csövet képez. illetve a p i r o m é terre jellel utaltak.

nagyobb körvonalakkal. Ennek a téglával jelölt bugának az adagolótérbe érkezését közlik a kemencések a hengerészekkel. a hengerlés zavartalansá­ ga nem biztosított. vagy a hengerlés alatt álló szál hőmérséklete kisebb a megenge­ dettnél. 24 . nagy tábla. Ezek az egyik henger­ pártól a másik hengerpárig terjedő 180°-os ívű csatornák.2. Jele: A két kéz nyújtott mutatóujja kirajzolja a levegőbe egy függőleges helyzetű tábla körvonalát. hogy egy-egy minőségi csoport sorba betolatott bugáiból az első buga végére egy tűzálló téglát helyeznek. Ezenkívül az üzem területén nagyméretű terme­ lési táblák tájékoztatják a dolgozókat óráról órára az elért ered­ ményekről. Tégla (mint elválasztójel a kemencében) A kemencébe betolatott különféle minőségű és adagszámú bugá­ kat úgy különböztetik meg. Jele: A száj elé tartott öt ujj hegyére fújni. Ilyes esetekben a hen­ gerelt darab hideg állapotát jelez­ ve. Jele: Vállmagasságig feltartott kar. (Kis tábla. intézkednek.fázisok szerinti továbbítása igen fontos. Ezért gyakori a tábla jellel való kifejezése is. kis körvonalakkal. 1. A hengersorok beszédjelei Átvezető A kézzel történő átvezetés helyett a finomhengerműben sok he­ lyen az átvezetők használata van elterjedve. A hidegebb szálak kihengerlése nagyobb ener­ giafogyasztással jár. ökölbe szorított kéz. jobban kop­ nak a hengerüregek. a berendezés törését okozhatja és veszedelmes feszültség keletkezik a hengerelt anyagban.) Hideg (a buga) Ha a kemencéből kihúzott buga.

Begyűrődés A hengerek közé beadott darab. a jellemző és kellemetlen szag. Bűzlik. zavartalanul fut ki a hen­ gerek közül. Nyi­ tott elrendezésű hengersoroknál (pl. abroncssor) ez a jellegzetes üzemzavarfajta elég ritka. Mivel az egymással szembeforgó hengerek tolják ki a közé­ jük beadott szálat. majd begyűrődik. Itt az egyik párból kilépő szál sebessége na­ gyobb. Ebben legnagyobb szerepe a horzsolókéseknek van. Jele: Nyújtott mutatóujjal a bordák oldalról való ütögetése. ha egy hengerüregben a hengerelt szál. Ezt a nem kívánatos üzemza­ vart a hengerészek „csapbegyulladásnak" nevezik.Jele: Az egyik kéz nyújtott mutatóujja a test előtt vízszintes síkban egy kb. finom-. erősen hullámzó. simán. Borda. 180°-os ívet húz. A bordára való utalás jellel történik. jelenleg műgyanta — hűtővíz hiánya. A csapmelegedés tényét jel útján továbbítják az illetékesek felé. ezért a két állvány között futó szál felhullámzik. vagy elég­ telensége. bordára fut a vas A két hengerüreg közötti részt bordának nevezik. Ugyanis a horzsolókések il­ leszkedését hengerlés közben sűrűn ellenőrzik. a za- 25 . melyeknek az a rendeltetése. továbbá irányt szabjanak a kifutó szálnak. melynek kísérő jelensége a füstképződés mellett. Ezt a jelet akkor is használták. ahol a hengerállványok egymás mö­ gött helyezkednek el. Ebben az esetben rosszallólag. Annál gyakoribb a folytatólagos hengersoroknál. Borotválás (a felváltásnál) Borotválásnak nevezték a felváltó késését. mint a következő pár belépő sebessége. szaglik A hengersornál használatos csúszócsapágyak — korábban bronz és fa kombináció. kígyószerű mozdulatokat végez. valamilyen okból kifolyólag a bor­ dára fut (bordázik). Ennek hiányá­ ban a kifutó szál a szerelőgerendákra támasztott horzsolókéseknek ütközik. mely akadályozva van a szabad kifutásban. mekkora a hengerelt szelvény és mekkora a darab súlya. Jele: Félig behajtott mutatóujjak külső részével az áll és az arc közötti rész többszöri simogatása. a szál begyűrődik.és fel moz­ gatva. a közép-. tömege attól függ. bűzös. elmarasztalóan alkalmazták a jelzést. Jele: A kézfej előrenyújtott ujjakkal csuklóban le. Ezért fontos a horzsoló­ késeknek a henger palástjára való pontos illesztése. esetleg a csapágytőkét leszorító ékek túlfeszítése esetén a hengercsappal együtt átmelegednek. a megfelelő üregezés és a sze­ relvények helyes beépítése esetén. Egy-egy begyűrődött darab alakja. hogy lefejtsék a hengerről a darabot.

Jele: Az előrenyújtott kar. vízszintes irányban. előre és vissza i r á n y ú mozgást végez. r u h á t csavaró mozdulatot tesz. A generátorgáz használatának időszakában a szaglás útján észlelt gázömlést a kemencéknél. Cikcakk Valaminek (pl. nyújtott mutatóujja vízszintesen cikcakk irányú mozgást végez. az alkar vízszintes. a védőlemezek eltávolítása miatt a víz az ott dolgozó henge­ részek r u h á j á r a fröcskölődött. a kézfej kissé előrenéző. Igazítás alkal­ mával. az eresz­ tékek nyílása alig nagyobb. Jele: Nyújtott mutatóujjal az orrcimpa ütögetése. A sok h a g y m á t fogyasztó m u n k a t á r s a k n a k is így adták t u d t á r a a hagyma n e m kívánatos „illatát". Eresztéknyílást megkenni! Köracélok hengerlésénél a méretpontosság érdekében. . így a r u h á k b ó l valósággal csavarni le­ hetett a vizet. az ujjak behaj­ tottak. mint a beadandó ovál mérete. a címszóra utaló kifejezésre alkalmas. Nem volt rit­ kaság a sorozat leállása nélküli szerelvényigazítás. A forgó hengerek ezt a vizet szét­ fröcskölik és ez ellen borítóleme­ zekkel védekeznek. A felsoroltakon kívül minden más. Csavarni (ruhát) A hengersorokat vízzel hűtik. vagy a hengersorok­ nál üregkenésre használt k á t r á n y kellemetlen szagát is így jelezték. A könynyebb d a r a b b e a d á s és az esetleges karcolás elkerülése végett. Jele: A nyújtott mutatóujj a k n á k a kissé kinyújtott nyelv előtti elhúzása.var elhárítása végett. az eresztékek bevezető nyílásait (üzemi szóhasználattal: a lyukat) k e ­ nőccsel kenik. A másik kézfej behajtott ujjakkal az előbbi kézfej mellé helyezve.: a hengerelt szál) a cikcakk irányú vonalának kifejezésére utaló jel. majd a m u t a t ó u j j előrenézőén. Jele: A kéz a test elé tartott.

Cső Kisebb m é r e t ű négyzet. vagy kör szelvényű profiloknál a hengerek közül a szálak kivezetésére szolgáló tartozék. G y a k r a n előfordul. az ú g y n e v e ­ zett „kivezető cső".és m u t a t ó u j j á v a l k ö r t formálni. Ezek megerősítéséről azonnal gondoskodni kell.Csíkos. az üzemza­ v a r elkerülése végett. ovál. Ezen hibák észlelői n y o m ­ ban közlik az előhengerésszel. vagy „fánc") keletkezik a ter­ méken. A hengerüregek túltöltése esetén pedig sodor („sor­ ja". Jele: Egy kéz h ü v e l y k . Ez a karc (vagy karcok) a szál teljes hoszszában látható. hogy a szerelvények a hely­ telen beállítás folytán megkarcol­ ják a kifutó szálat. vagy mozdulatokat végez. Jele: Az egyik karon a másik kéz ujjhegyelvel végighúzó moz­ dulatot. hogy hengerlés közben ezek a rögzített kivezető csövek — a rázkódás következtében — elmoz­ dulnak. . sodros A hengerlésnél g y a k r a n előfor­ dul.

csapágytőke stb. ha az egyik. Jelbeszéddel adja tudtára. a próbadarab hengerlése alkalmával.Ereszték. egyenesen Hengerlés alkalmával nagy fontosságú a hengerelt szálnak a munkahengerekre pontosan merőleges irányban történő kifutása. Jele: A váll fölé emelt kéz nyújtott ujjakkal. hogy egyenesen engedje ki a hengerek közül. vezeték A hengerelt szál hengerek kö­ zötti vezetésére használt tartozé­ kokat eresztéknek és vezetéknek nevezik. (Egyenesen. ezért gyakori az ezekkel kapcsolatos tennivaló. Egyenes. Jele: A test elé tartott vízszintes helyzetű képzeletbeli pálcát két kéz marokra fogja. Az „egyenes" szónak jellel történő kife­ jezése főképpen akkor használatos. . akkor a szálat nem engedi átvetni a hengerésszel. Jele: A félig előrenyújtott két kar nyújtott ujjakkal.) Főleg a kifutó hengerelt szálra vonatkozik ez. az arc felé néző tenyérrel. Igen fontos szerepük van a hengerlésben. szembené­ ző függőleges helyzetű tenyerek­ kel. és a pálca eltörését imitálja. jellel adják az erre illetékesek tud­ tára a törés tényét. Eltört (a henger) Amikor hengerlés közben — különféle okok miatt — a henger­ állvány tartozékainak valamelyike eltörik (henger. hogy az átvétessél történő hengerlés kezdetén.) és ebből üzemzavar keletkezik. vagy másik üregből kifutó szá­ lat az előhengerész meg akarja vizsgálni. erőteljesen előrelendül. annak megtartása a kivezető szerelvé­ nyek jó beállításától függ. egynéhány előre-vissza moz­ dulatot végez. Elő­ fordul. Ennek az iránynak a megszabása. amikor a szerelvények helyes be­ állításával az egyenességre való törekvés megvalósítást nyert. vagy próbát vágat belőle.

a test előtt tartva. Jele: Vízszintes helyzetű alkar nyújtott ujjaival n é h á n y moz­ dulatot jobbra-balra. a másik kéz nyújtott ujjakkal. Jele: Két kéz zárt és egymással szembenéző ujjakkal. Felváltás Melegedőhelyiség h i á n y á b a n a pihenőn levő hengerészek a m u n k a h e l y környékén. torlóüregnek nevezik. vízszintes irányban. A felváltás idejére rendszerint a dolgozó hengerészek fi­ gyelmeztették a pihenőket. különféle kiképzésű kéziszerszám. egynéhány­ szor előre. n é h á n y egymáshoz közeledő és távolodó mozdulatot végez. lefelé néző tenyér­ rel egypárszor becsúsztatva. Fogó A h e n g e r m ű i fogó. Jele: Vízszintes alkar. Élére fordítani. Az alábbi jellel. élére beadni (a hengerelt darabot) Laposacélok hengerlésénél azokat a hengerüregeket. Az ékelés szüksé­ gességére jel útján utalnak. Ezt az élére fordítást. a hengerelt izzó szál megfogására haszná­ latos. Jele: A test elé tartott egyik kéz lefelé néző tenyere és h ü ­ velykujja közé. melyek­ ben a szelvény hosszabb tengelye függőleges helyzetű. h á t r a mozgatva. A tenyér lefelé néző. ha szükséges. Hengerésznyelven az ide beadott d a r a b élére van fordítva. ami a pihenés végét jelentette. beadást.Ékel Sok h e n g e r m ű i tartozék vasékkel rögzített. . a megfelelő helyen elhelyezett deszkán ül­ dögéltek. függőleges helyzetű tenyér. jellel adják a hengerész t u d t á r a . „torlást".

Fordítani! A hengerelt szálak hengerlés közbeni fordítását a folytatóla­ gos sorokon fordítókések végzik. A hengerelt szál fordításával, a fordítókésre utaló közlés jellel történik.

Jele: Vízszintes alkar, lefelé néző tenyérrel, előrehaladó moz­ dulatokat végez. Közben a t e n y é r a csukló elcsavarásával 90°-ra eltér az előbbi helyzetétől. (A mozgás befejezésekor a tenyér ol­ dalt néz. Jobbkezeseknél balra.) Hideg van, fázom 1945 előtt, az akkori elvek szerinti programozás miatt, a téli időszakban, főleg a kis teljesítménnyel hengerelt és kisebb m é r e t ű szelvények hengerlése folyt. E m i a t t gyakori volt a hengercsere és igazítás. A hengersorokon nagy volt a huzat, mivel a mágnesdaruk a b b a n az időben bejártak a kemencékhez a bugákkal, és az e célra szolgáló k a p u k o n át süvöltött be a szél. A hengerészek ilyenkor valósággal dideregtek, m e r t a m u n k á j u k helyhez kötötte őket. Ilyen esetekben g y a k r a n jelezték, hogy m i t éreznek. A jel, az elmondot­ takon kívül m á s esetekre vonatkozóan is alkalmazást nyer, ha az a címszavakkal összefüggő. Jele: Behúzott nyakkal didergő mozdulat, kézfej dörzsöléssel és topogással.

30

Golyó, labda, labdacs Amikor az üzem nem gondoskodott a hengerészek tisztálkodási eszközéről, kénytelenek voltak maguk gondoskodni a hengercse| rélés és igazítás! munkálatok al­ kalmával olajjal, kátránnyal szennyezett kezük megtisztítására alkalmas mosdószerről. E célra a görgők kenésére használt, vízben oldható kenőcsöt találták a leg­ megfelelőbbnek. Ezt finom ho­ mokkal, porszódával keverték öszsze és labdává gyúrták. Akinek ideje volt labdacsokat készíteni, az jellel kérdezte távolabbi mun­ katársát, csináljon-e neki is. Vagy fordítva a távolabbi munkatárs kérte jellel, hogy részére is készít­ sen labdacsot.

Jele: A két kéz félig behajtott és szétterpesztett ujjakkal, a test előtt összetéve, gömbalakot for­ mál. Horzsolókést ellenőrizni!

A horzsolókés a henger palástjára illeszkedő, a szerelőgerendá­ hoz támasztott, a hengerelt szálnak a hengerekről való lefejtését végző tartozék, melynek a hengerhez való jó illeszkedése fontos kö­ veteimeny. A horzsolókéseket főleg a nagy lábnyúlványú idomacélok hengerlese közben - pl. I-, U-, T-acélok - gyakran kell ellenőrizni

az erre a célra készített kampós végű szerszámmal. Az ellenőrzés elvégzésére adott utasítást, vagy a horzskés ellenőrzésével kapcso­ latban észlelteket jellel továbbítják. Jele: Vízszintes helyzetű, előrenéző alkar, félig behajlított és le­ felé néző mutatóujj egynéhány előre-vissza mozdulatot végez. Hallgass! A hengerműben nem volt ritkaság, ha egyik-másik hengerész — sokszor rajta kívül álló okokból — a fogóját elengedte és az a hen­ gerelt darabbal együtt kihengerlődött. Nagyobb szelvények henger­ lése esetén, ez nem minden esetben okozott üzemzavart, vagy törést a berendezésben. Az emiatt keletkezett selejt mennyisége is válto­ zott. Az ily módon bekövetkezett hengertörés, vagy üzemzavar ese­ tén igyekeztek eltitkolni a baj okát, mert a büntetéses időszak­ ban — főleg az I. világháború ide­ jén — komoly pénzbüntetésekkel sújtották a hiba elkövetőjét. A be­ tyárbecsületben bízva, a hiba el­ követője a hallgatás szükségessé­ gét szemtanú munkatársaival, jel­ lel közölte. A jel, az elmondotta­ kon kívül, más egyéb vonatkozás­ ban hallgatást, diszkréciót feje­ zett ki.

Jele: Az egyik kéz nyújtott ujjhegyei a száj elé helyezve. A má­ sik kéz nyújtott mutatóujja a vállmagasság fölé emelve. Hegyes csőrű fogó Olyan fogótípus, melynek mindkét csőre hegyesen van kiképez­ ve. Az alábbi jellel utasították a hengerészt, hogy hozzon ilyen fogót. Jele: Az egyik kéz alkarja vízszintes helyzetű. A mutatóujj elő­ renyújtott. A másik kéz nyújtott mutatóujja az előbbi nyújtott mu­ tatóujj végén néhányszor elhúzva, hegyező mozdulatot végez. Majd a két kéz vízszintes alkarokkal, összeszorított ujjakkal, a test előtt vízszintes irányban, egymáshoz közeledő és távolodó mozdulatokat végez.
Hengercsere Üzem közben g y a k r a n válik szükségessé a m u n k a h e n g e r e k cse32

amit az előbb elmondottaktól füg­ getlenül. Hegyezni. A darabolást a folytatólagos mögötti daraboló ollón végezték. Végrehajtása a henge­ részek feladata. Jele: Mindkét kéz nyújtott mutatóujja egymás körül. A másik kéz nyújtott mutatóujja az előbbi nyújtott mu­ tatóujj végén egynéhányszor el­ húzva. Ezen helyzet azonosítása miatt a próbákat jellel (bevá­ gás) szokták ellátni. Darabolás után. Ennek a hegyezésnek az volt a célja. Ennek előkészítését egy munkacsoport végzi.réje. meghegyezni A dobverőléc hengerlését előnyújtott anyagból végezték. Jelölés. hogy a készhengerpár hengerei az így elvékonyított vé­ gű darabokat könnyebben húzták be. Jele: Az egyik nyújtott karra a másik kéz nyújtott ujjakkal. . az ellenőrnek tudnia kell. vagy a mutatóujj hegyével egy-két vágásra emlékez­ tető mozdulatot tesz. Egyrészt az elhasználódás. A darab hegyezésével kapcso­ latos közlésekre használatos jel. A hengercsere fogalmával kapcsolatos közölnivaló jele a következő. 25— 30 kg-os darabokból. vagy a test előtt levő két kéz egymás körül malmozásszerűen mozgatva. megjelölés A levágott üregpróbák ellenőrzése alkalmával. a tenyér élével. Az előnyújtás az I. sz. minden előnyújtott szál végét ferdén vágták le az ollón. valaminek a meghegyezésére is alkalmaztak. a megjelö­ lés szükségességére figyelmeztetik. A jelzés elmulasztása a hengerállítás eredmé­ nyességét veszélyezteti. hogy a szóban forgó darab milyen helyzetű volt a hen­ gerek között. Jele: Az egyik kéz alkarja víz­ szintes helyzetű. folytatólagos soron tör­ tént. A mutatóujj elő­ renyújtott. Ezért időnként a próba vágókat. másrészt a program változása miatt. hegyező mozdulatot végez.

Kaparni. ha a két hengerállvány között futó hengerelt szál hullámzik. 34 . gyen­ gén hullámzó.és az abroncssoron ki­ futó szálak hosszabbak. Ez gyakorlatilag azt jelenti. a kézfej csuklóban mozgatva. né­ hány mozgást végez. majd vissza.Hullámzik A folytatólagos soroknál. vízszintes irány­ ban. melynek következménye a begyűrődés le­ het. Jele: Kinyújtott kar lefelé néző. ez hengerlési rendellenesség. Jele: Előrenyújtott ujjakkal. hogy ível­ ten terüljön el a téren. kígyószerű mozdu­ latokat végez. Ezért a hengerelt szálakat henge­ résznyelven mondva „elkapar­ ják". hogy egy nyeles szerszámmal — melynek vége kampószerüen meghajlított — kényszerítik a hengerek közül egyenesen kifutó szálat. elkaparni (a szálat) A finom. A hullámzás tényét annak megszüntetése végett. az ott dol­ gozóval jel útján közlik. Ezen kaparási. elkaparási műveletekre vonatkozó közleményeket jellel továbbítják. vagy röviden „kaparják". a hullám­ zással összefüggő esemény. horogszerűen behajtott hüvelyk­ és mutatóujjal. törté­ nés — például a késztermék hul­ lámos volta — továbbítására al­ kalmas. a test felé. Ezenkí­ vül minden egyéb más. mint a rendelkezésre álló kifutó tér.

jel­ lel továbbítják az előhengerész felé. vagy a szál teljes hoszszában. horog A hengerműi szerszámok és tartozékok között kampós vagy horgos kiképzésűek is vannak. Kész. hogy a hengerelt késztermék. hogy a továbbiakban „kemény" minőségű drótkötél­ bugák hengerlése következik. a forrasztár jellel továbbítja a hengersor felé. amikor a bal ol­ dali csatornából a jobb üregbe. A hengerlés végét jellel közlik. Jele: Az egyik kéz ujjai nyújtottak. vagy a címszóra utaló jel. vagy helyenként karcolt. Innen kerültek a sorozat megfelelő üregeibe. Jele: Az egyik ökölbe szorított kéz mutatóujja kampószerűen félig behajlított. Kemény A drótkötél anyagok során a pontos méretre való beállás végett lágy minőségű anyaggal kezdik a hengerlést. A má­ sik kéz félig behajtott ujjainak hegyével — vagy csak a mutatóuj­ jal — az előbbi kéz fején egynéhány elhúzó mozdulat az ujjak irá­ nyába és vissza. Jele: Nyújtott mutatóujjak. két csatornán érkezett a buga a III. De anyagminő­ ségeken kívül a kemény szó kifejezésére is használatos volt. a jobb oldali csatornából a bal ol­ dali üregbe kellett beadni a darabot. vége Ha egy garnitúrán a szükséges mennyiséget lehengerelték. a tenyér lefelé néző. Keresztbe (adogál) Az I. Ilyen esetekben a „kaliberest" jel útján figyelmeztették az irányítás ilyen módjára. Egyébként a jel egyéb „keményebb" minőségű anyagokra. a gyártás befejezést nyer. Volt eset. Továbbá . vagy a két kar a test előtt kereszt­ be téve. sz. A karc jelenlétét a terméken. pl. egy kampós végű szerszám segítségével. Karc. Egy-egy szerszám azonosítására. Jele: A vállmagasságig felemelt kar ökölbe szorított keze né­ hányszor előre és vissza irányba mozgatva. rugóacélra is vonatkozik. és a IV. Keletkezésének oka többféle. folytatólagos sor elé görgőkön. melynek mélysége különböző lehet. A karc a szálon végigfutó baráz­ da. Amikor a drótkötél­ bugák beérkeznek az adagolótérbe. sz. A bugák irányítását a „kaliberes fiú" végezte. karcolás Előfordul. Ezt nevezték „keresztbe" ada­ golásnak.Kampó. kemencékből. A hengerállványt borító lemezek egy része is horogszerűen kiképzett dróttal van felfüggesztve. E meg nem engedhető hiba megszüntetésére nyomban folyamatba teszik a szükséges intézkedéseket. befejezve.

mint ép állapotban. Nem okozott félreértést az a jelzés sem. szállításánál és minden olyan esetben alkalmazott. Jele: Nyújtott ujjak. Jele: Az egyik kéz behajtott ujjai közül a mutatóujj egy kissé előbbre állva. Ennek a „kinyitásnak" tényét vagy szükségességét jellel közlik. Kopogtatni Egy öntvény repedt állapotban megkopogtatva más hangot ad. diktálására használa­ tos jel. olajban forgó fogaskerekeit így vizsgálták min­ den javítási műszak alkalmával. Ha ezt a távolságot csökken­ teni akarják. A jel egyébként a teheremeléssel kapcsolatban. óvatosan A hengerlés ütemének meghatározására. foltozott. többször hegesztett.egy-egy munkálat befejezése. lefelé néző tenyérrel. az ajtón való kopogtatáshoz hasonló mozdulatokat végez. Ennek alapján a repedésvizsgálat aránylag könnyen elvégezhető egy alkatrészen. előretartott alkar. Jele: Egy kéz előrenyújtott ujjakkal. lefelé néző tenyér. Víz­ szintes irányban elhúzva. Ennek a „lezárásnak" a té­ nyét. képzeletbeli függőleges tenge­ lyű présen ráhúzó mozdulatot végez. Ez a jel valaminek a préselé­ sére is használatos. a címszóval kap­ csolatos esetekben használatos a jel. Lassan. A finomhengerműi folytatólagos sorok régi hajtóművének. vagy szükségességét közlik. vízszintes. néhány le-föl irányú lassú mozdulatot tesz. Kinyitni (a hengert). vagy egy alkatrészcsoporton. ha elő­ renyújtott négy ujj — felfelé néző kézfejjel — és az előrenyújtott hüvelykujj egynéhány — madárcsőr mozgásához hasonló — mozdu­ latot tesz. Távolról jellel adott utasítást a mű­ vezető a munka végzésére. határozott. akkor „kinyitják" a hengert. Ezenkívül minden más. óvatosságot kívánják ki­ fejezni. gyors mozdulatot tesz. Jele: Vízszintes helyzetű alkar felfelé néző tenyérrel le-föl irá­ nyú mozdulatokat végez. vagy a műszak leteltének közlésére is használják. Ha ezt a távolságot növelni akarják. Jele: A két kéz ökölbe szorítva. amikor a lassúságot. . emelni Az együtt dolgozó hengerpár hengereinek egymástól való távol­ sága különféleképpen szabályozható. akkor „lezárják" a hengert. Ezenkívül teher emelésénél. a darukezelők irányítására is használatos. Lezárni! (a hengert) Az együtt dolgozó hengerpár hengereinek egymástól való távol­ sága különféleképpen szabályozható.

Jele: Az egyik kéz tenyerére helyezett másik kéz nyújtott mu­ tatóujjának hegye. hőség A hengerműi munkahelyek hő­ mérséklete munkahelyek és év­ szakok szerint változó. A felületet meg kell kaparni. Meleg. Jele: Az egyik kéz fején. A bemélyedő számokat a használat folya­ mán belepi a por. a kátrány és emiatt nehezen láthatók. rutinosabb munkatársai jel útján figyelmez­ tetik. a hőséget jellel fejezik ki. a hprzsolókések számozással vannak ellátva. ami­ kor egyes munkahelyeken a hő­ mérséklet eléri az 50—65 °C-ot is. az olaj. A meleget. A kániku­ lai hőártalom a legnagyobb.Lyukasztás. Megkaparni! A hengerműi tartozékok között az azonosíthatóság végett. jobbra-balra forgatva. Ezenkívül más egyéb. A tábla felfüggesztése az átszúrt (lyukasztott) lemezbe helye­ zett kampó segítségével történik. hogy a számok jól láthatók legyenek. fúró mozdulatokat tesz. melynek tenyere lefelé néző. hogy kaparja meg a felületet. . A gyakorlatlan hengerészt. Ezt a számozást meleg álla­ potban végzik a kovácsok. . A mutató­ ujj vége lefelé néz. . aki a számokat keresi és tanácstalanul forgatja a szerszámot. A dolgozókról patakokban folyik a verejték. fúrás A vízzel hűtött forgó hengerek szétfröccsenő vize ellen a hen­ gerállványra akasztott vékony lemeztáblákkal védekeznek a henge­ részek. A lemez előkészítését. : - : • • v 37 Jele: Az ívben meghajlított mu­ tatóujj a homlokon vízszintes irányban végighúzva. a másik kéz kissé meghajtott mutatóujja egynéhány kaparó mozdulatot végez. lyukasztá­ sának szükségességét jellel továbbítják. a lyu­ kasztással és fúrással kapcsolatos műveletet is kifejez.

0.Mérleg. csuklóban mozgatva. félig behajtott ujjakkal. Jele: Előrenyújtott és lefelé néző tenyerek le-föl mozgatása el­ lentétes irányban. sz. A próbázás alkalmával a levágott üregpróbákat szállító.és mé­ rethű. az üzemszerű hengerlés csak akkor indulhat. . és a próbákat léhűtő dolgozót (próbahordó) rendszerint siettetik — a várakozási idő csökkentése végett —. Ezen próbadarabok használatára jellel utalnak. mérlegelés A régi abroncssoron hengerelt abroncsacélokból 10. ha a termék alak. A két tenyér távolsága kb. Ez abból áll. A II. Siess! Szaporán! A hengerlés próbagyártással kezdődik. j Jele: Az egyik előretartott kézfej. folytatólagos nyújtó előtt dolgozó henge­ résszel. gyorsításra is serkentő. Itt volt elhelyezve egy fel­ függesztett kalmármérleg. mert az ütemes adagolás. folytatólagos sor előtt dara­ bolták méretre az előnyújtott bugákat. Egyébként sürgetésre. sz.5 méter. váll­ magasságban. Jele: A test elé tartott kéz. nyújtott ujjakkal. egymás felé néző tenyérrel. 25 és 50 kg-os köteget készítettek ki. Próbadarab A hengerlést próbadarabokkal kezdik. Az ellenőrzést rendszerint az előhengerész végeztette a II. víz­ szintes helyzetű alkarral. egynéhány gyors kör­ körös mozgást végez. hogy egy­ néhány rövidebb szálat kihengerelnek és a hengereket pontosan be­ állítják. Ezek rendszerint előnyúj­ tott 20—30 kg-os darabok. hogy az abroncssorra menő előnyújtott darabok súlyát ellenőrizzék. és ezt jel útján adta tudtára.

és mérethű beállítása szakértelmet kívánó tevékenység. Jellel utasította az előhengerész az illetékest ilyen fogó használatára. Szarvas-fogó Olyan fogótípus. a legbiztonságosabb darabmegfogás céljára. ha rosszul hengerelhető . 250 mm. nyújtott ujjak. úgy a fenti jelzés után a két tenyér távolságát megnövelik 1—1. a test előtt vízszintes irányban. amelynek mindkét csőre két-két szarvval van ellátva. Főleg. művezető végzi. egy­ máshoz közeledő és távolodó mozdulatokat végez. A vágás ollóval.2 méterre. méret. Jele: A két kéz felfelé néző nyújtott mutatóujjai a halánték fö­ lé helyezve (egy szarvat mutat).és felületellenőrzés céljára. akik a próbát jel útján kérik. Jele: A test előtt tartott félig nyújtott kar. vagy elhozatalára.Próbavágás A kihengerelt késztermékekből időnként levágnak egy darabot (próbadarabot). vagy kézivágóval történik. fűrésszel. Az ellenőrzést pedig az előhengerész. egy­ mással szembe néző tenyerek egynéhányszor kissé le-fel mozgatva. Ha a szokottnál hosszabb próbát kérnek. összeszorított ujjakkal. majd a két kéz vízszintes alkarok­ kal. Szép Egy-egy szelvény hengerlésének alak. A két tenyér távolsága kb.

En­ nek a műveletnek az elvégzésére gyakran történt utasítás jel útján. egy-két tekerő mozdulat végzése. vagy a hengerüreg túltöltött és emiatt a szelvény mé­ rete pozitív irányban változik. de különféle rendeltetésű eszköz. Jele: Az öt ujj hegyét áhítattal megcsókolja. ha a próbadarab ellenőrzése alkalmával arról győződött meg. Jele: Behajtott ujjakkal. megelégedését tréfásan. Pél­ dául a középsori alsó hengerek állítására szolgáló berendezés. sz. egy kar behúzásának segítségével.. a következő jellel fejezi ki. me­ lyek mozgatása kézzel történik. hogy a termék a köve­ telményeknek megfelelő. Széles Ha a hengerelt darab szélesebb az előírtnál.suber"'-ok voltak. Jele: Vízszintes alkarok.profilról van szó. Egyébként a címszóra utaló jel. Tolózárat behúzni! A finomhengerműben használatos tolózárak közül a legjelleg­ zetesebb és legismertebb az I. lefelé néző tenyérrel. Működtetésük a görgősor fölött elhelyezett pódiumról történt kézi erővel. . szétnyílt ujjakkal. és az kénytelen volt megállni a görgők leállítása nélkül. Tekerő (kurbli) Az önindítós autók megjelenése előtti időszakban használt tekerőkhöz hasonló mozgatású. A beállítást végző előhengerész. Rendeltetésük a folytatólagos sor elé a görgőn érkezett bu­ gák elrekesztése volt. folytatólagos sor előtti . A kar behúzásával egy zárólap eltorlaszolta a görgőn érkező buga útját.

folytatólagos hengerész visszaintett. Ezenkívül az ellentét. a szükséges hengerállítás elvég­ zésére. Jele: A két kéz nyújtott mutatóujja a test előtt vízszintes helyzetben. Tovább! (igazítani) Igazítások (üregváltások) alkalmával az előhengerész jel útján adja az egyes hengerpárokon dolgozó hengerészek tudtára. azaz a tempót növelni nem le­ het. ilyenkor a II. hány üreggel kell továbbigazítani a hengereken. a szembenállás kifejezésére is alkalma­ zott jel. a pontos adagolás esetén a 2.Jele: Az egyik előrenyújtott kar — behajlított ujjakkal — erő­ teljesen visszarándul. Előfordult. üres (az üregből kifutó szelvény) Az üreg töltetlenségét jellel to­ vábbítják az előhengerész felé. A két vég kö­ zötti távolság alig volt 100 mm. Töltetlen (az üreg). tovább). párba érkező szálak első vége az előző szál hátsó végét majd hogy utol nem érte. „Vég véget ér". hogy „vég véget ér!".és hüvelykujjával benyomva. szembenállás Amikor még csak egy érből hengereltek a II. Jele: Az arc egy kéz mutató. Jele: Nyújtott mutatóujj vízszintes irányba elhúzva (ezzel azt jelzi. Erre a tempóra mondták üzemi szóhasználattal: „vég véget ér!". hogy odébb. folytatólagos soron. . sz. hogy az előhengerész a tempo növelését jelezte. Előzőleg számmal jelezte az üregváltást. A szembenéző és összeérő ujjhegyek egynéhányszor összeérnek.

amely hol tréfásan „Várj. Villás dugó Az igazítások alkalmával szükséges hosszabbító zsinórral ellá­ tott lámpák villás dugójának a konnektorba való helyezésére hasz­ nálatos jel.és középső ujjának előre és vissza irányú mozga­ tása. Az előhengerész a . Jele: Az egyik kéz függőleges helyzetű tenyerére. valakinek menetközbeni megállítására használatos jel.várj" jellel adja tudomására: „Maradj vesz­ teg!" Személyi vitáknál is alkal­ mazott jel.Várj! Egy művelet végzésének meg­ szakítására.. vállmagasságban felfelé mu­ tat. . Jele: Behajlított ujjak mellett csak a mutatóujj nyújtott és ez kb. hol fenyegetően hangzott el. A lámpa használata legtöbb esetben távol volt a kon­ nektortól és a konnektor közelében állónak szólt a jelzés. de annak általa nem látott akadálya van. Például: A hengerész ké­ szül a munkadarabot bead­ ni a hengerek közé. jön még a kutyára dér". a másik kéz nyújtott mutató.

A védőkaró 70—80 mmes négyzetes szelvényű acélból kovácsolt munkavédelmi eszköz.3. Jele: Vízszintes. a darabok fel­ jegyzésére utaló közléseket jellel továbbítják. Jele: A test felé néző tenyérre. A kikészítő beszédjelei Felírni (számlálni a hengerelt darabot) A termeléselszámolás végett a kihengerelt bugákat megszámlál­ ják. ha a méret vékonyabb volt a szükségesnél. Használatakor füg­ gőleges helyzetű. A számlálásra. előrenyújtott helyzetű alkar. melynek egyik vége kampósan van kiképezve.és a középső ujjon a hü­ velykujj morzsolásához hasonló mozdulatokat végez. A rendeltetése: a hengerész védelmé­ nek biztosítása. Nyújtott és le­ felé néző mutatóujj. A hutaszint fe­ letti magassága 0. A kampó a munkahellyel ellenté­ tes irányban helyezkedik el.Védőkaró Az átvétessél végzett és hurokképződéssel járó hengerlés al­ kalmával. . a másik kéz öt ujjhegyével való sodrása. és a hutaszint alatt van rögzítve. Vékony Kör szelvényű anyagok. cső átmérőjével kapcsola­ tos jel. így jelezték. a védőkaró használata kötelező. rúd.7—0. egypár le-föl irányú mozdulatot végez. Ez esetben a hüvelyk. a másik kéz rovásokat húz. Lemezszerű anyagok vastagságának kifeje­ zésére is szolgál. 1.9 méter. Ugyanezt a jelet al­ kalmazták egyéb írásos tevékeny­ ség jelzésére is. Jele: Az egyik kéz kinyújtott kisujjának. huzal.

Ha az előhengerész v é k o n y a b b a n hengerelte a szálat a megadott hosszak mellett. hogy hosszú a darab. a kihengerelt szálból pedig hulla­ dék keletkezett. a keletkező selejt gyors eltávolítására. félig behajtott ujjakkal. Hosszú Kb. a kötegsúly kisebb lett. Ilyen esetekben az előnyíró jelezte. a tenyér befelé néző. két 50 kg-os köteg készült. m i n t hosszmérték használatos volt a hengerműben. A késztermék tekercselését. Az ó r a m u t a t ó járásával megegyező körmozgásokat végez. a könyök előretartásával.Feltekerés (karikába felcsévélés) A finomhengermű egyes termékei tekercsben is készülnek. előrenyújtott m u t a t ó u j j . Jele: Széttárt karok. a n n a k görbeségére utaló jel. A felcsévélési művelet el­ végzésének szükségességét jellel adják egymás t u d t á r a . hulladék keletkezik. Jele: Vízszintes alkar. . vagy valaminek az egyenességet ki­ fogásoló. Egy bugából kihengerlés után. a h a r m i n c a s évek végéig a bécsi láb. Görbe A kifutott hengerelt szál. felcsevéléset motollák végzik. Ezeken a motollákon kívül selejtmotollák v a n n a k az egyes hengersorokon. Jele: Behajlott alkar. A különféle kocsiráfok 105 kg-os bugából voltak hengerelve. Egy négyszálas kötegben 2 szál 9 láb hosszú (első kerék) és 2 szál 11 láb (hátsó kerék) hosszú volt.

vagy erőátviteli célra. Az elvégzett. vagy elvégzendő ilyen művelet kifejezésére alkalmazott jel.és mutatóujjának hegye összeér és ezek a láncszemekhez hasonlóan összekapcsolódnak.és középső ujja „V"-alakot képez.és mérethűségét idom­ szerrel (sablonnal) ellenőrzik. hogy az a „V"-alak szárai közé kerül. Itt volt a leg­ elterjedtebb a lánc használata. .Lánc. Mérés (idomszerrel) Az idomacélok túlnyomó részé­ nek alak. Ezenkívül az üzem néhány helyén használták teheremelésre. a másik kéz nyújtott mu­ tató. és a mozdulatlan mutatóuj­ ját egynéhányszor úgy érinti. láncszem A régi dróttérről láncra fűzve emelték a bekötött drótkarikákat a vasúti kocsikba. Jele: Az egyik kéz mozdulatlan nyújtott mutatóujja a testtől ki­ felé néz. Jele: A jobb és bal kéz hü­ velyk.

összekeveredett Előfordul.és középső ujj ollószerűen vágó mozdulatokat végez. Az ütközés tényét kifejező jel akkor is hasz­ nálatos. mutatóuj­ többi uj­ A tenyér felemelve.és jak végei összeérnek. A szétválasztás szükségességét az illetékesekkel jel útján közlik. — Pontos.Nyírás. Ez a jel egyébként minden kézi ollóra. precíz A hengerelt szelvény alak. Ezen­ kívül minden pontosság. a jak kissé behajlottak. Jele: A hüvelyk. hogy a kemencében levő bugák. Jele: Előrenyújtott mutató.malmozás"szerű — egymás körül mozgó • mozdulatokat végez. ha hengerlés közben a hengerek közül kifutó szál akadá­ lyozva van a szabad kifutásban. hogy a vá­ gást csak akkor végzik el. precizi­ tás nyugtázására alkalmazott. amikor a szál az előzőleg méretre beállí­ tott ütközőhöz érkezik. Az alkar előre és vissza. mozdula­ Ütköző A hengerelt szálak méretre darabolása úgy történik. vagy a hűtőpadon a különféle minőségű készáruk valamilyen ok következtében öszszekeverednek. nyírását a „darabolás"-tól eltérően jelzik. a hajvágást is bele­ értve. Jele: Két vízszintes helyzetű alkar a test előtt .és mérethűségét kifejező jel. kifelé néző. olló A vékony és lemezszerű anyagok vágását. vagy kézi ollóval végzett műveletre kiterjed. . Kevert. néhány tot tesz..

vagy tenyerében megfogja és azon spirális. felfelé tartott tenyér mozgatása. 1—20 mm lemezlapocskákat is alátétnek nevezik. Jele: Az egyik kéz nyújtott mutatóujját.Jele: Az egyik kéz ujjhegyekkel előrenéző tenyerét. A hengerészeiben gyakran használatos különféle vastag­ ságú. 1. A segédberendezéseknél és használatos beszédjelek segédüzemeknél Alátét Általában a csavarorsókra húzott és a csavaranyák alá helye­ zett tárcsa. hogy a hengerek beállítását az e célra szolgáló csavarorsóval már nem lehet elvégezni csak úgy. hogyha alátétet alkalmaznak. Csavar (anya) lazítása A csavar. Jele: Nyújtott ujjak. vagy egyéb alkatrészek térközeinek meg­ változtatására. vagy csavaranya lazítására utaló jel.4. PL: az elvékonyodott csapágyak megemelésére. a másik kéz ujjhegyeivel. Előfordul. Az alkar vízszintes. A henger­ állványok egyes alkatrészeinél alkalmazzák. a másik kéz előrenyújtott mutatóujjával néhányszor megüti. . A moz­ gatás iránya a testtől távolodó és közeledő. a lazítás irányának megfelelő csavarmenetszerű hirtelen mozdulatot végez.

köszörül. Csavar (anya) meghúzása A laza csavar vagy csavaranya meghúzására utaló jel. Jele: Az egyik kéz nyújtott m u t a t ó u j j á t a másik kéz ujjhegyeivel megfogja és azon spirális. Csipesz A hengersorok vízellátása a 20 tonnás darupálya magasságában haladó vízcsőből leágazó gumitömlőkön keresztül történt. Jele: A két lelógó k a r t e h e r vitelét imitálja. hogy abroncs­ acélból U-alakú csipeszeket készítettek. megfeni A hengerelt szálak rossz végeinek levágására. Élesít. vagy tenyerében megfogja és azon hirtelen spirális csavarmenet­ szerű mozdulatot végez. Ez a szerszám szükség esetén a kalapács szerepét is betölti. Jele: A nyújtott hüvelyk.Cipel. lefelé néző tenyérrel. Csiszol. vagy a szál da­ rabolására egyélű nyelesvágó használatos. vagy a címszóval kapcsolatos tennivalót jellel közlik.és m u t a t ó u j j madárcsőrszerű moz­ gatása. javításra és tárolásra. Ennek a kézfejét a másik kéz nyújtott ujjakkal megsimo­ gatja. . csavarmenet. A szűkítést úgy végezték. Jele: Az egyik kéz nyújtott m u t a t ó u j j á t a másik kéz ujjhegveivel. csavarmenetszerű mozdulatot végez. csövek stb. az a n y á n a k felcsavarására utaló szó. köszörülés szükségességét jelezték. horzskések. fényez. előre tartva. A művelet elvégzésének szükségességét a csipeszre való utalás­ sal továbbították. Csavarmenet A csavar. a következő g a r n i t ú r a szelvényeit pedig beépítés végett a sorozathoz kell szállítani. Jele: Az egyik kéz nyújtott ujjakkal.) b e kell szállítani a műhelybe. a csiszolt felület (pl. vagy a simítás szó kifejezésére használt jel. A szállítást kijelölt személyek végzik. a sima felület. A vágó élének eltompulása esetén az élesítés. Esetenként — a nagyobb víznyomás alkalmával — egy-egy tömlő keresztmet­ szetét csökkenteni kellett. A m u n k a elvégzésére szóló utasítást. visz (kézben terhet) A hengercserék alkalmával az elhasználódott szerelvényeket (pl. simít A csiszolás. a henger). Aki ész­ revette a csavar lazulását. és azt szorították r á a töm­ lőre. szekrények. Ezeket kézzel mozgat­ ják. így jelezte az illetékesekkel a meghúzás szükségességét.

Jele: Felfelé tartott vízszintes tenyér. me­ lyet a munkát irányító ad le a darusnak. ha a teher . főleg hengercseréknél alkalmazott jelzés. majd felfelé tartott tenyérrel elhúzó mozdulatokat tesz. robban A teher emelését rendszerint kenderfonású. Teheremeléskor. Feszül. Feljebb! Teher emelésénél. felfelé mozgatva. vagy drótkötéllel végzik.Jele: Az egyik kéz felfelé tartott tenyerén a másik kéz le-. az előírásoknak megfelelően.

majd eltávolodnak egy­ mástól. jelet adnak egymásnak. Jele: A test előtt vízszintesen tartott két kéz. a közbeiktatott kap­ csolószerek (orsó. Jele: Vízszintesen tartott alkar. Ezzel jelzi az indítást. 50 . A kapcsolószerek okozta üzemzavar esetén. Esetleg többször. hüvely) viszik át. Jele: A test előtt tartott vízszintes helyzetű képzeletbeli pálca a két végén marokra fogva. Indítani! (a sorvonógépet) A sorvonógépek (motorok) indítására a kapcsolószemélyzet fi­ gyelmét sziréna jelzéssel hívják fel. A két kéz a pálca két végét lefelé hajlítva.akad és a kötél feszül. a másik kéz nyújtott hüvelykujja a jelzőgomb nyomását imitálja. vagy a kötél szakadásának veszélye áll fenn. a vele összefüggő közölni­ valók jele. hüvely) Az egyik hengerpár hengereinek forgását a következő hengerpár hengereire. A kapcsolószemélyzet az indítás előtt szirénával válaszol. felfelé néző kézfejjel. A robbanást. Jele: Az egyik előretartott kar nyújtott mutatóujjával körkörös mozdulatokat végez. Van rá eset. vagy valaminek a szétszaka­ dását is ily módon adják egymás tudtára. Ezek a kapcsolószerek kopnak. kifelé néző kézfe­ jekkel és egymáshoz érő ujjhegyekkel. Kapcsolószerek (orsó. egymáshoz szorított két ököl hirtelen szétrántása. törnek. Hajlítani! A hajlítással kapcsolatos tennivalók. A két kéz ujjhegyei néhányszor öszszeérnek. amikor a hengerészszemélyzet a sziréna jelzésen kívül karjelzéssel is tudatja az indítás szükségességét. a hiba okát a kapcsolókra utalással továbbítják. egymással szembe néz.

Ez a tény fokozott figyelmet kívánt és kíván ma is. vagy mindkét előre­ nyújtott kar lefelé néző tenyérrel. hordozható lámpákat használnak. A szállításra váró dróttekercse­ ket láncra fűzve rakták daru segítségével a „KZ-típusú". amikor a leállítást gyor­ san kell végezni. A látással. A lámpával. az a dróttérre nagy lengés­ sel került vissza. nyújtott ujjaikkal és oldalt néző tenyérrel a test előtt. Jele: Egy. . Főleg téli időszakban a sorozatnál képződött. a szerelvények ellenőrzését. és még ma is képződő víz­ pára lehetetlenné teszi a ki. vagy világítással kapcsolatos közölnivalókat jellel adják egymás tudtára. Jele: Az egyik kéz vízszintes alkarja. világítás A finomhengermű világításának korszerűsítése előtti időszakban. a nézéssel összefüggő mondanivalók köz­ lésére is használatos. amikor a hosszú láncot a daru kihúzta a kocsiból. és az ott dolgozók gyakran használták az erre utaló figyelmeztetést. Ilyenkor a hen­ gerész a szirénajelzésen kívül. kedvezőtlen látási viszonyok mellett folytak a munkálatok. elsősorban a régi dróttéren volt a leghasználatosabb. A láncnak ez a kilengése balesetveszélyt jelentett.Kileng Valaminek lengő helyzetére utaló beszédjel. Vannak esetek. karjelzéssel is tudatja a gyors le­ állás szükségességét. oldalakkal rendelkező 20 tonnás MÁV vasúti kocsikba. Berakás után. Lámpa. A sorvonógépek (motorok) leál­ lítására a kapcsolószemélyzetet sziréna jelzéssel értesítik. A rossz látási viszonyok mellett.és bevezetés észlelését. néhány vízszintes irányú mozdulatot vé­ gez jobbra-balra. nyújtott ujjakkal. felülről-lefelé irányú mozdulatot végez.

52 . már megy (mászik) a da­ rus a fülkébe. az olajozással kapcsolatos tevékenységre is utal. fogaskerekeit. felmászik A darukra általában falba épített vaslétrán mentek fel a daru­ kezelők. Megkenni. PL: a középsori alsó hengerek állítása. üzemi szóhasználat szerint: a kenők. Sürgős üzemzavar idején. előretartott tenyérrel és félig behaj­ lított ujjakkal (a létrán) felkapaszkodó mozdulatokat tesz. Jele: A kinyújtott nyelv előtt többször elhúzott ujjvégek. le-föl mozgatva. és a darust jól látó dolgozók jellel közölték. amikor darura volt szükség. vagy a regeneratív tüzelésű kemencék levegő váltószelepének mozgatása. Lejjebb! Függesztett teher mozgatásánál használatos jel. súrlódásnak kitett alkatrészeit az előírás szerinti kenőanyaggal és meghatározott időnként meg kell kenni. mely robbanó­ motorokra is érvényes. Jele: Egy kézzel végzett kurblizó mozdulat. Motor A meghajtómotorokra vonatkozó közlések jele. Jele: A két kéz felemelve. valamint a kenéssel. f" Jele: Lefelé tartott vízszintes tenyér. a zsí­ rosak. azt sziréna jelzéssel hívták. Ez a jel a kenőcs. és általában. gépek ápo­ lását gépápolók végzik. olajozni A gépészeti berendezések csapágyait. A hívó megnyugtatására a távolabb levő. Mászik.Jele: Nyújtott mutatóujj a szemüreg és a halánték érintkezési pontján érinti a fejet. az olaj és egyéb kenőanyagok kifejezésére. A berendezések. Elsősorban a kézzel történő „kurblizás" mű­ veletére utaló jel.

Ugyan­ ezt a jelet alkalmazzák a talicskával kapcsolatos más mondani­ valóra is. amikor a Salgótarjáni Acélárugyárból sok dolgozót. gőz. Ugyanis Sal­ gótarjánban a „pumpa" elnevezés volt használatban. Jele: Egy képzeletbeli reszelő két kézzel szabályosan fogva. félig behajtott ujjakkal (egy vízszintes kereket) elcsavaró mozdulatokat végez. a késkovácsok felé.Reszel. A soro­ zattól gondatlanságból lefolyó víz. függőleges helyzetű csa­ varorsónál: A két kéz vízszintes helyzetű alkarokkal. vagy a rossz állapotban levő tető­ szerkezetről lecsurgó csapadék miatt. reszelés A reszelés műveletét kifejező jel. A „pumpa" elnevezés főleg akkor ter­ jedt el. Szivattyú. vagy a szivattyúzás műveletére is egyazon jellel utaltak.és mutatóujjhegye egy kép- . A szivattyúra. A mutatóujjon — vagy a kézben tartott alkatré­ szen — a másik tenyérrel végzett reszelőhúzás. pumpa A drótsori hurokcsatornák vége gyakran víz alá került. A talicskázásra vonatkozó utasítás jel útján történik. az ujjak itt is félig be vannak hajlítva. Jele: Az egyik kéz összeért hüvelyk. oldalt néző tenyér. Nagymértékű hurokképződés esetén ezt el kellett távolítani. vagy közel vízszintes csavarorsónál: A két kéz alkarja kissé felfelé néző. Talicska A hengerek közé beadott darabok időnkénti megcsúszását apró reve rászórásával igyekeznek megakadályozni. vízszintes helyzetű rudat markolva. Szögel.és gázszelepek mozgatására utaló jel. ha az illesztés nem tökéletes. Szelepet elzárni! Szelepet kinyitni! Víz-. Másik fajta: Nyújtott ujjak. Jele: Két kéz test előtti le-fel mozgatása. Jelei: Víz. víz­ szintes irányban néhányszor elhúzva. egy (függőleges kereket elcsavaró) mozdulatot végeznek. Gázszelepek esetén. a képzeletbeli fogan­ tyút. A nagy mennyiségű víz eltávolításá­ hoz szivattyút alkalmaztak. Jele: Talicskatolás imitálása. mivel ott a szivattyúházat „pumpaháznak" nevezték. talicskán szállítják a revét. A jelzés főleg a hengerészek részéről történik. Az egyes munkahe­ lyekre — ahol ezt a módszert alkalmazzák —. Víz­ szintes. főleg hengerészeket helyeztek ide az 1904—1914-es években. szöget beverni! A címszóra utaló jel.és gőzszelepek esetén: Az egyik kéz félig behajtott — előre és félig lefelé néző — ujjakkal egynéhány (szelepet elcsa­ varó) mozdulatot tesz. amit főleg a horzskések illesz­ tésénél alkalmaznak olyan esetben.

a karon elhúzó mozdulatot végez. egy kézzel a levegőbe rajzolt kereszt. kát­ ránytól. amikor egy alkatrészt.: a porkefe. vagy rozsdától. vagy akár cipőkefe használatára is. Jele: A test előtt.) Vége van Ha valamilyen alkatrész. 54 . mely várhatóan ha­ lállal végződik. Többek között drótkefével is. jellel továbbítják egymásnak a hibát észlelők. vagy olyan súlyos állapotát. A drótkefével végzendő tisztításnál az alkatrész tisztítására jellel utalnak. Jele: Az egyik kéz ökölbe szorított ujjakkal. amire a másik kéz ökle egynéhány ráütő moz­ dulatot végez. a másik kéz alkar­ ján egynéhány. a ruha­ kefe. olajtól. Ugyanezzel a jellel adják egymás tudtára valakinek az elhalálozását. Tisztít.zeletbeli szöget tart. Ezt a tisztítást különféle szerszámok­ kal végzik. tartozékot meg kell szabadítani a rárakódott és ráégett portól. Pl. használhatatlanná válik. vagy tartozék az üzemzavar alkalmával tönkremegy. (A kefélést imi­ táló mozdulatok. pucol Az üzem gyakorlatában sűrűn fordul elő. Ezt a jelet hasz­ nálják továbbá minden kefélési műveletre is. Ezeken kívül a jel a vasa­ lás fogalmára is utalt.

az oltás helyére) a másik kéz behajtott ujjakkal. az előbbi test elé tartott kézre többször. elké­ szítésére utaló jel. mely a kórház. de nyújtott hüvelykujjal keresztet rajzol. kórház.2.1. vagy egészségügyi dolgozó szó kifejezésére is használatos. Jele: A felső karra (kb. szaporán ráüt. Csinál. orvos. Ezenkívül olyan eset is akadt bőven. Személyi vonatkozású Beteg. csináld meg. A KÖZNYELVI BESZÉDJELEK SZÓTÁRA 2. amikor egy-egy dolgozót munkahelyéről elvit- . A balesetek kivizsgálása (mivel Ózd nem volt város). Valaminek az elvégzésére. Csendőr 1945 előtt a csendőr járőr megjelenése a gyár területén nem volt ritkaság. egészségügyi dolgozó Valakinek beteg állapotára utaló jel. A másik kéz ökölbe szorítva. és ujjai oldalirányba néz­ nek. a rendőrség helyett a csendőrség feladatát képezte. Jele: Az egyik kéz ökölbe szo­ rított. orvos.

Értem. hogy tudta valaki helyettesíte­ ni egy rövid időre. kalap magasba való lengetése. derékfájás A hengerészek a nagyobb keresztmetszetű szelvények átvetésénél. Jele: A tenyér a has tájára he­ lyezve. Fáj a derekam. zenekar. hogy hol van az illető. ezt a következő jellel adták a dolgozók egymásnak tudtára. Jele: A karmester dirigáló mozdulatai. a darabmegfogás pillanatában a hengerelt és átvetett darab erős . Ha egy ilyen távolléte után érdek­ lődtek. kitörő lelkesedés kifejezésére használatos jel. Énekkar. karnagy. ha volt olyan szerencsé­ je. tudom Egy fontosnak tartott jelzés nyugtázása.és énekkar esténkénti próbája alkalmából az éjjel. A zene. Ilyen esetekben. karmester Az üzem dolgozói közül sokan tagjai voltak az énekkarnak. amikor munka közben képtelen­ ség volt enni. A tenyér helyzete függőleges. a zenekarnak. Éljen! öröm. amikor a hengerész éhsége kínzó­ vá vált. Jele: Az egyik kéz nyújtott mutatóujjával a halánték ütögetése. később — a nyolcórás munkaidő bevezetése után —. a délután dolgozók a gyárból kimehettek. a jelzés alapján hívott se­ gítséget.) Éhes vagyok Az előzőekben elmondottak alapján előfordult olyan eset is. Jele: Sapka. A kakastoll csendőrkalapdísz imitálása.tek kihallgatásra. Ha a csendőrök a láthatáron megjelentek. Jele: A legyezőszerűen szétnyitott ujjaknak a tarkó fölé helye­ zése. jellel adták tudtára.

a fej kissé előre­ billentve. vagy integetéssel felhívták. az integetés neki szól-e? Jele: A mellre helyezett nyúj­ tott mutatóujj. amikor ezt a testtartást valamilyen okból nincs módjuk felvenni.rántóhatásának is ki vannak téve. jellel kérdezte vissza. és olyan is előfordul. Jele: Csípőre tett kézzel. mert közölni akartak vele vala­ mit. hátra­ felé néző hüvelykujjal. jobbra­ balra mozgatva. a törzs csípőtől felfelé. az ízületi bántalmakra érzé­ kenyebbeknél fordul elő főleg ez a deréktáji fájdalom. Mivel a tűzi munkások az ízületi megbetegedésre hajlamosabbak — a gyakori hőhatásváltozás miatt —. . hogy neki szól a figyelmeztetés. Hogy ezt a hatást csökkentsék. hogy ez deréktáji fájdalmakat idéz elő. Én? Amikor valaki figyelmét fütty­ szóval. Ilyenkor az átvetés nagyobb megerőltetést je­ lent. kissé meg­ görnyedve. Van eset. gyakorlott testtartással kell a műveletet végezni. fájdalmat kifejező arc­ cal. és ez nem volt benne biztos.

„Nem hallod.Fogfájás. amikor üzemorvosi rendelő nem volt. Igen Helyeslést. már fújnak!". Jele: A közismert bólintás. Hallani. PL: „Hallottad. vagy társai így fi­ gyelmeztették a meggondoltabb munkavégzésre. vagy egyetértést. Jele: A nyújtott mutatóujj a fülkagylóba helyezve. helyezett Gyomorfájás A nyári kánikulában nem volt ritkaság. archoz szorított tenyér. gondolkozás Ha valaki valamit rosszul csi­ nált. Gondolkozik. Jele: A homlokhoz nyújtott mutatóujj. a fej jobbra­ balra enyhén mozgatva. Arckifejezés a fájdalom nagyságától függően. tudomásulvételt kifejező jel. (En­ nek megelőzésére bevezették a malátából főzött kávé mérsékelt áron történő árusítását a gyár területén. hírrel öszefüggő fogalom kifejezésére használatos jel. a test kissé előrehajolva. a dolgozókat. hogy az izzadó hengeré­ szeknél a nagymértékben fogyasztott víz gyomorfájást okozott. Jele: Félrebillentett fej.) Ezt a kellemetlen érzést jel út­ ján továbbították a leváltásuk végett. Ezt a fájdalmas állapotot jellel adták egymás tudomására. felettese. és a fogászat majdnem csak foghúzásból állt. Jele: A gyomorra szorított tenyér. 58 . hallottad? A hallással. fáj a fogam A felszabadulás előtti időszakban. keserves. főleg a huzatos munkahelyeken gyakran kínozta a fogfájás. neked szól!" stb.

Egyébként min­ den itallal.Isten éltessen! Főleg névnapok alkalmával az „ünnepeltet" — a tőle távolabbi munkahelyen dolgozó társai — tréfás integetéssel köszöntötték. víz Az a dolgozó. és munkahelyét nem hagy­ hatta el. Jele: Mosolygó arc. Jele: Ivó mozdulat a száj előtt.és mutatóujjból kép­ zett pohárból. az egyik kéz — nyújtott ujjakkal — barát­ ságosan integet. majd utána enyhe fülcibálási mozdulatot végez. jellel adta tudtára vala­ melyik hengerésztanulónak. . hogy hozzon vizet inni. aki megszomja­ zott. ivással kapcsolatos jel. Ital. a hüvelyk.

vagy teljes hiánya miatt. jóllakottságukat tréfásan jel útján is kifejezték. esetleg egy-két bólintás. és azt zavartalanul elfogyasz­ tani. . A másik kéz a nyak előtt egy elhúzó moz­ dulatot tesz. A felszabadulás előtti időszak­ ban üzemi étkezde nem volt. Jele: A gyomor enyhe ütögetése tenyérrel és simogatással. Jele: A has simogatása tenyér­ rel. tevékenység minőségi voltára utaló jel. Ezenkívül a „minden rendben" közlésére használatos. Ha mégis sikerült a kemencék vala­ melyikében szalonnájukat megsüt­ ni. vagy az elért jó eredményt kifejező jel. ezért a távol lakó dolgozók ta­ risznyából étkeztek.Egy-egy művelet. nem mindig tudtak meg­ határozott időben jóllakni. A felváltás elégtelensége.

amikor a fiatalság a készülődést „beszélte" meg. a szomjúsági érzet hatására. így adták egymás tudtára. melyet a gyár köze­ lében fellelhető kerekes kutakból hoztak az üzembe. Védőital hiányában ezt a víz pótolta. Lovagolni A finomhengerműi dolgozók kö­ zött hajdanán. Jele: Feszes. A huszárkodásukra büsz­ kék voltak. Menyasszony. Az alkarok víz­ szintes helyzetűek. sokan a huszárok­ nál szolgáltak katonaidejük alatt. s erre tréfás kedvű munkatársaik időnként jellel em­ lékeztették őket. gyűrű Általában az újdonsült vőlegények és férjek ugratása. Jele: Képzeletbeli kantárszárat fogva. lovagoló mozdula­ tok végzése. vigyázzállásban tisztelgés. rugózva.Katona. A tréfa szen­ vedő alanyát munkatársai a lo­ vaglás mozdulatát utánzó jellel figyelmeztették huszáros sarkan­ tyújára. a térdeket többször behaj­ lítva. katonásan A sorköteles és a sorozóbizottság elé vezényelt fiatalság a soro­ zás előtt. tréfálása alkalmával használatos jel. hogy gyűrűt is húz az ujjára. A 12 órai mun­ kaidő alatt a vidéki dolgozóknak hetenként egyszer hazajáró része. Ez a jel ezenkívül a katonaság­ gal összefüggő kifejezésekre is használatos. . Ezenkívül bálok. Ennek pótlására. Jele: Az egyik kéz gyűrűsujja tövét a másik kéz megfogja és rajta egy gyűrű ide-oda mozgató mozdulatot tesz. vőlegény. Megy a hasa. hogy valakinek a cipősarkára sar­ kantyút festettek. gyakran alkalmaz­ ták. Ezek főleg a lóval bánni tudó. hasmenés A hengerműi dolgozók vízvesztesége a verejtékezés következté­ ben a nyári hónapokban rendkívül nagy. nagy mennyiségű folyadékot kénytelenek fo­ gyasztani. valamint a sorozás után az alábbi jellel emlékeztették a jókedvű munkatársat a katonaságra. fa­ lun lakó dolgozók soraiból kerül­ tek ki. kiruccanások előtt. a tenyér a test felé néző. Az üzemi tréfál­ kozások során gyakran előfordult.

Étrendjükben főleg a szalonna szerepelt. mintegy vész jelként adták le ál­ lapotuk megnevezésére használa­ tos jelüket. Jele: Két kéz feltartása vállma­ gasságig.tarisznyából volt kénytelen étkez­ ni. meg­ adom magam. az elért jó eredmény. siker szavak nél­ küli kifejezése. Megadja magát. amíg a váltás meg nem érkezett. paradicsomot fogyasztot­ tak. ha a tárgyilagos vitatkozó a felsorakoztatott érvek. a has előtt köröző moz­ dulatokat végez. tréfásan emelte fel kezeit. Jele: Az egyik kéz behajlított ujjakkal. kapitulál A gyakori munkahelyi viták so­ rán. ellenvéle­ mények hatására meggyőzöttnek érezte magát. kapitulálok. . A kel­ lemetlen az volt benne. A főtt étel hiánya okozta rendszertelen táplálkozás és a nagy mennyiségű vízfogyasztás gyakran okozott hasmenést. Megelégedettség Egy jól végzett munka. paprikát. Ezzel azt kívánta kifejez­ ni: meggyőztek. A váltás sürgetésére. hogy a munkahelyüket nem hagyhatták ott addig. Mellé vöröshagymát. kifelé tartott tenyérrel.

valaki­ nek a kedélyállapotát kifejező jel. Mester. hogy közele­ dik a mester. a kézmosásnál al­ kalmazott. így jelezték például egymásnak.Jele: A két kéz tenyerének összeütése után. azonosítása céljá­ ból használatos jel. haragszom A bosszúságot. egymást dörzsölő mozdulatokat végez. feljebbvaló A címszóban közöltek megkü­ lönböztetésére. haragot. főmester. Jele: Egy kicsit behajlított mu­ tatóujj hegyével az arc enyhe ütö­ getése. Jele: A bezárt kézfej nyújtott mutatóujja az orr alatt elhúzo­ gatva. Mérges vagyok. . művezető.

Minden rendben. sajnálom A címszavak kifejezésére hasz­ nálatos jel. . Mit akar? Mit akarsz? A címszóra utaló kérdés. Nem tehetek róla. A fej egy hát­ raszegő mozdulatot végez. jól van A megelégedést kifejező. nyugtázó jel. Jele: Felhúzott két váll. Jele: Előre tartott két kéz. ki­ fordított tenyérrel. kifelé tartott tenyerek. Jele: Tenyérrel a hason végigsimítani.

Jele: A fej jobbra-balra mozgatása. szemlélték a lányokat. Erre akkor került sor. Ha valaki elfoglaltsága miatt nem látta. Különféle büntetőeszközök (pl. Nő Amikor még tizenkét órás volt a munkaidő. de nehezebb és kisebb fizetésű munkahelyen való foglalkoztatás) mellett bevezetett gyakorlat volt az elzárással való büntetés is. illetve azt elhozták. hogy az ebédje megérkezett. a gyártelepen lakó finomhengerműi dolgozók hozzátartozói — főleg lányok. a munkavezetők úgy látták. Jele: A két mell elé helyezett tenyér. alacsony rendű. tiltakozás. csuklóban jobbra-balra elforgatva. rosszallás A nemtetszés. világháború ideje alatt katonai parancsnokság felügyelete alá volt rendelve a gyár. rosszallás. kissé szétterített ujjak. ha valaki a munkából ki­ maradt. munkatársai figyelmeztették. Jele: Kifordított zseb. Az ételhordót letették a kijelölt helyre és távoztak. vagy megvárták az ebéd elfogyasztását. hogy munkáját nem jól látja . vagy egy kissé felemelt kar. a tagadás kifejezője.Nem. Nincs pénzem A pénztelenség kifejezésére al­ kalmazott jel. Vasra verve Az I. félig behajlított ujjakkal. pénzbünte­ tés. Ezek érkezését is jellel adták egymás tudtára. Az előbbi volt a gyakoribb. Dél­ tájt a fiatalság éber volt. asszonyok — bevitték az ebédet.

Ez a büntetési eljárás korra való tekintet nélkül érintette a dolgozókat. jókedvű munkatársak hamarosan jelezték a felvezetők megjelenését. ideáljaiktól meg voltak foszt­ va. A műszak befejezése előtt. Rang Főleg az első világháború utáni időben használt jel. 66 . a frontot megjárt és rendfokozatot elért munkatársak tréfás megkülönbözte­ tésére. vagy a „sarzsi"-ra történő utalás alkalmával. jó idő estén. hogy a 12 órás mun­ kaidő befejezésével fegyveres katonák kísérték a gyár területén e célra létesített fogdába. amikor az elvezető katonák —• a büntetés végrehajtása végett — megjelentek. a munkát megtagadja. Főleg nyáron. vagy intézkedéseikkel szembehelyezkedik. Táplálásáról a családjának kellett gondoskod­ nia. amíg a nevezett büntetése le nem telt. Jele: A két ökölbe szorított kéz az öv táján. Ez mindaddig tartott.el. A következő műszakra a fogdából ment. a tréfás. a munkavezetőkkel. A fiatalok igen súlyos­ nak tekintették ezt a büntetési módszert. Az elzárás úgy történt. amikor esténként társaik­ tól. illetve tudtára adták a következménye­ ket. a csuklónál keresztbe téve.

Személyes tárgyak elnevezése Bagó. és ezt úgy tették a szájukba. aki bagózott. kissé behajlított ujjú tenyerét a másik kéz összeérő ujjhegyekkel nyomkodja. hogy az egyik oldalon az alsó fogsor rágó fogai mellett helyezkedett el. hogy a pipában leégett dohány hamuját ki­ verték. várakozásra.2. ó Személyekre való rámutatással.) Vigyázz! Óvatosságra. (Közelről a mellének szegezett mutatóujjal.Jele: Nyújtott mutató. a „paroli"-ra helyezve. Ezt a bagócsomót. ismét pipára gyújtottak. Jele: A vállmagasságba felemelt kéz nyújtott mutatóujja (a többi ujj behajlított) többször fenyegetően. az el nem égett szutykos dohányt pipaszurkálóval kivájták és tenyerükbe ütögették. Ezek a szenvedélyes bagózók a nem bagózó pipásoktól kapott szutykos dohányt is élvezettel rakták a szájuk­ ba. Jele: A két kéz tenyerével a két fület letakarja. munka közben nem gyújhattak rá. 2. . A gavallérosabbak hálájukat úgy fejezték ki. Te. ágasszerűen széttárva. Zaj. Jele: A nyújtott mutatóujj határozottan. a szóban forgó személy irányába mutat. mely a nyálképződést erősen serkentette. Jele: Az egyik kéz felfelé néző. hogy viszonzásul a dohányzacskójukat nyújtották át az ajándékozónak. ezért bagóval csillapították a dohány iránti éhségüket. miközben a bőségesen keletkezett nyálból nagyokat „sercengetve" szabadultak meg. V2 óráig bent tartották. tömje meg a pipáját. hogy a felváltás nélkül dolgozó szen­ vedélyes pipázók. majd az ujjbegyek a tátott szájba oldalirányúan nyomják be a képzeletbeli bagócsomót. előre-hátra lendül. Az ujjak hegye a nyak alatt. ha idejük meg­ engedte. Az arc kissé haragos. veszélyre. bagózás Az 1920-as években még akadt a pipás öregek között olyan. A másik kéz ujjhegyeivel ezt összenyomo­ gatva. lárma A címszóra utaló jel.és középső ujj. Utána. kb. A higiénikusnak nem nevezhető bagózás elterjedésének oka nyilván oda vezethető vissza. a további bagózáshoz szükséges anyag előállítása céljából. vagy fenyegetésre figyel­ meztető jel. egy gömböcöt formáltak belőle. megkülönböztetés célját szol­ gáló jel. Ez abból állt.

jellel adták tudtára. A megbízható. sőt könyv nélkül is hi­ telezhettek. gombázó volt. úgy jellel kér a közelben levő dolgozótól. Munkaidő leteltével pedig egy korsó sörrel csillapították szomjúságukat. majd ezek az ujjhegyek a másik ökölbe szorított kéz fejére helyezve. és ha valamelyik mégis hitelt tudott valahol szerezni. nagy mennyiségű vizet fogyasztottak. borral is pótolták. a „kontóskönyvet" szigorúan. de legalább ketten. és egy másik kocsmárosnál ütötte fel tanyáját az előbbi alapon. cigarettázik. vagy enélkül. Akadt olyan is. hárman keltek útra. A ven­ déglősök. a kontóskönyvedbe bélyeg van ragasztva. „kontóskönyvet" adtak a vendégnek. aki nem fizetett. A túlzott vízfogyasztás egy bizonyos víziszonyban nyilvánult meg. ahová a fogyasztást bevezették. bélyegragasztás A tűzimunkások a nagy hőségtől szenvedve. Az erdő­ ket. előírás szerint állították ki. és a zsinórt ok­ mánybélyeggel leragasztani. amit az üzem területére becsempészve fogyasztottak el. Jele: Nyújtott hüvelyk. hogy kontóskönyvüket elővéve. Jele: Az egyik kéz ujjhegyei a kinyújtott nyelv előtt elhúzva.Bélyeg. Ezeknek a notórius nem fizetőknek híre ment a kocsmárosok között. amelyet fizetéskor el­ számoltak. kocsmárosok úgy igyekeztek őket törzsvendégüknek meg­ szerezni. Az előbbiekkel a játékos kedvű munkatársak úgy tré­ fálkoztak. Rendsze­ rint csoportokban. hogy hiteleztek. Ennek következménye gyakran a hasmenés volt. Volt rá eset. a gombázóhelyeket és a gombafajtákat jól ismerték. Tehát a megbízhatóság szempontjából az utóbbi rangot is jelentett. és onnan eltávolítva. Az előírás szerinti hitel­ könyv számozott lapjait zsinórral kellett átfűzni. Az előbb említett nem fizetők az okmánybélyeg hiányát használták ki a kocsmáros kárára. Ha mégis mód adódik erre és cigarettája nincs kéz­ nél. okmány bélyeggel. szivarozik A hengerüzem legtöbb munkahelyén nincs módjában dohányoz­ ni a dolgozónak. pontosan fi­ zető dolgozók bélyeg nélküli könyvecskére. Ez egy zsebben hordható. vagy valamelyik 68 . Az izzadság által elveszített folyadékot sörrel. főleg egy-egy kevésbé fárasztó éjszakai műszak után. Gomba Az üzemi dolgozók között sok erdőjáró. Jele: A jobb kéz ujjhegyei a szív tájékán vízszintes irányban elhúzva. amikor ezt a vendéglősök elmulasztották. Cigaretta. E célból kis hitelkönyvet.és mutatóujj a száj elé helyezve. Érdemrend Az érdemrendre és a kitüntetésekre utaló jel. lapszámozott kis könyvecske volt.

behajlított ujjakkal. spárgaszerű pántokkal ellátva) hátizskában hozták maguk­ kal a heti „elemózsiát". Kanna A termosz megjelenése előtt az úgynevezett kávéskannák (kandlik) használata volt elterjedve. majd a meggyújtani (gyufa) jelzést al­ kalmazták. Gyakran munka közben vetődött fel a gombázás és azt jellel továbbították gombázó társaik felé. Gyufa Az ötvenes évekig. először lámpajelet. Tehát a hátizsák eléggé elterjedt szállítási eszköz volt. lemezből készített. Ezenkívül a vidéki és csak hetenként egy­ szer hazajáró dolgozók saját készítésű (házi szőttesből csinált nagy tarisznya. a másik kéz hüvelyk­ és mutatóujja összeér. a másik kéz tenyere kissé behajtott ujjakkal. . a reggeli kávé vagy tea munkahelyre történő beszállításá­ hoz. a kanna szállítását imitáló mozdula­ tokat végez. melynek a lehajtható drót szára fa fogantyúval volt el­ látva. Jele: A test mellett lefelé tar­ tott kar. Igazítás előtt a mécsesek előkészítése és meggyújtása végett. Jele: A két kéz a hátizsák vállszíját fogja. jól záró fedővel ellátott. igazítás alkalmával olajmécsessel világítottak a hengerüregbe. Szállítása kézben történt. Jele: Az egyik ökölbe tartott kéz felett. Főleg a közelben lakók és a gya­ logosan közlekedő dolgozók hasz­ nálták.szabadnapon. Ez egy 0.5 liter űrtartalmú. az előbbi kézre ráhelyezve. A dobozon a gyufaszál elhúzását imitáló mozdulat. Jele: Az egyik ökölbe szorított kézre. rendszerint világoskék színűre zo­ máncozott. Hátizsák Az üzem területén dolgozók között sok volt a hátizsákot hasz­ náló vadász. orvvadász.

egyes munkahelyeken. képzeletbeli kormányt fog.) öngyújtó A címszóra utaló jel. munka közben. Ez a mozdulat az ujjhegytől visszafelé irányul. A kéz védésére egyetlen eszköz állt rendelkezésre. hogy a lap a te­ nyeréhez feküdjön. A részletet ke­ resetükből vonták le. Ezen a hasitokon dugja be a dolgozó a kezét úgy. a védő­ felszerelések használata nem volt előírás. Jele: Az egyik félig ökölbe szorított és oldalt néző ujjakkal tar­ tott kéz felett. Kerékpár A gyár vidéki dolgozóinak túlnyomó része gyalog közelítette meg munkahelyét. Jele: Gépelő mozdulatokkal a gépelés imitálása. vagy bizonyos munkák vég­ zése esetén a bőrkesztyű (főleg kétujjú) használata kötelező. Filléres alapon játszottak. kerékpárlámpa. mert elfogadható áron kerékpárt vásárolhattak részletre. a másik kéz kártyakeverő mozdulatokat tesz. szabad idejükben ápolgatták. (Tulajdonképpen a kesztyűfelhúzás imitálása. lefelé néző tenyerű kézfejen a másik kéz tenyerével simogató mozdulatot és mozdulatokat végez. Kártya Szenvedélyes kártyázók is akadtak az üzemben. kerékpárlánc és kerékpárpumpa) a jelek útján érintkező finomhen­ gerművi ek szótárába. az egyik végén fel van hasítva. pedált taposó mozdulatot végez. Ezeket a köz­ ismert „zsugázó"-kat sokszor ugratták jelbeszéddel. A kerékpárokat az üzem területén tárolták. a tenyérvédő. előrenéző egyik kéz felfelé néző nyúj- 70 . Ez kedvező volt számukra. akik szabad idejüket kártyacsaták megrendezésével töltötték el. Ezek nagy örömmel üdvözölték az 1920-as évek közepén a kerékpárvásárlási akciót. a 15 mm széles csík pedig a csuklójára simul. Jele: Az egyik előrenyújtott. Kézvédő. 15 mm-nyi távolságra. Jele: Az egyik kéz. A kerékpárral. jó nagy tenyérnyi hosszúságú és szélességű négyszögletű lap.írógép A címszóra utaló jel. Jele: Az ökölbe szorított. Ez a csuklóhoz simuló bőrcsík akadályozza meg a kézvédő (tenyér­ védő. a kártyán kívül mindenről megfeledkezve. azok egyes alkatrészei­ vel új kifejezések is bevonultak (kerékpárcsengő. Mivel a tenyérvédő nem minden esetben nyújt tökéletes védelmet — konkrét üzemi balese­ teken okulva —. kézbőr) lecsúszását munka közben. kissé felemelt láb. kesztyű A munkavédelmi osztály működése előtti időszakban. a szélétől számítva kb. Ez a vékony bőrből álló. Esetleg a két kéz.

Só Az üzem területén való étkezések során előfordult.és középső ujj „V"-alakban. Sisak. mutató. Könyv A címszóra utaló jel. Az ujjhegyek összeérnek.és középső ujjak végei morzsolást végezve összeérnek. vagy sisakos. 90°C-os szöget zár be. Szemüveg. Jele: A nyújtott mutató. hogy vala­ kinek nem volt sója. azonosítás végett hasz­ nált jel. csákó A gyár önkéntes tűzoltói. közel függőleges irányú. az orr tövéhez helyezve. a másik kéz — melynek ujjai nyújtottak — a te­ nyerével. A két tenyér kb. hirtelen mozdulattal néhányszor érint. Jelenlétüket. A két tenyér széle a kisujjnál öszszeérő. Jele: A fej fölé helyezett két kéz nyújtott ujjakkal. csákós voltukat jellel továbbították.tott hüvelykujját. Ilyenkor jel útján kért valamelyik munkatár­ sától. . Jele: A lefelé néző hüvelyk-. a szolgálat alkalmával beöltözve jár­ ták az üzemeket. szemüveges A szemüvegre utaló megkülönböztetés. Jele: A két kéz ujjai nyújtottak.

a bélyeg­ zést utánozva ráüt.Pecsét. okmányon. mely egy igazolványon. a má­ sik ökölbe szorított kéz. 72 . Rács A címszó kifejezésére kialakult jel. bélyegző A dolgozók különféle utazási igazolványát érvényesíteni kellett havonként. Jele: A két kéz nyújtott muta­ tó. Az érdekelt dolgozók jel útján figyelmeztették egymást. Ezen­ kívül minden olyan közlemény továbbítására is használták. Jele: Az egyik tenyérre. en­ gedélyen elengedhetetlenül szük­ séges bélyegzőlenyomattal kapcso­ latos. nehogy valaki elmulassza.és középső ujja keresztirány­ ban egymásra helyezve.

) 2. amit az utóbbi esetben úgy alkalmaznak. a vonattal kapcsolatos közöl­ nivalókat jellel adják egymás tud­ tára. (A mozdony hajtókar moz­ gását utánozva. Elvágja a nyakát Az üzemi tréfálkozások. Vonat A vidéki dolgozók egy része vo­ nattal jár munkába. vagy azt. A kézfej csuklótól er­ nyedten csüng alá. Jele: Az egyik kéz alkarja előrenéző. Jele: A két ökölbe szorított kéz a test előtt köröző mozdulatokat végez. hogy telefonhoz hívják. aki a telefonálni menőt esetleg kereste.Telefon Alábbi jellel tudatták az illetővel. másnap munkatársai tréfásan emlékeztették „elhajlott" állapotára. Jele: A fül közelében az egyik kéz behajlított ujjakkal néhány tekerő mozdulatot végez. Az utazás­ sal. felöntött a garatra. ugratások során — főleg a munkatár­ sak valamelyikének nősülése alkalmával — használatos jel. Az Ózd—Ná­ dasai Vasút (ÓNV) mentén lakók a „kisvonattal" utaztak 1971-ig. lemondásszerű mozdulatot végeznek majd keresztet rajzolnak a levegőbe. Értelme: vége van. Tréfás kifejezések Elhajlott (berúgott) Ha valamilyen alkalommal egyik-másik hengerműi dolgozó többet ivott a kelleténél. az Ózd—Putnok térségében lakókat pedig a MÁV szállítja. hogy a jel intése előtt először nyújtott ujjú kézzel leintés.3. 73 . elvágta a nyakát.

és középső ujja között elhelyezett nyújtott hüvelykujj. Jele: Az ökölbe szorított kéz. akik ugratták. hogy ők fejik a tehenet. a kő­ műveseket fecskéknek nevezték. Ez azon- . Ezt a díszt sokszor addig viselte. hátra­ felé néző ujjheggyel. mutató. Füge Üzem közbeni tréfálkozások alkalmával használatos. Tavasszal megjelentek. Ezért gyakran voltak céltáblái tréfálkozó mun­ katársaiknak. Jele: A test elé tartott vízszin­ tes helyzetű alkarokkal. a tenyér élével egy vágásszerű el­ húzás. A gyári kőművesek kivételt képeztek. fecskék Mielőtt még az építőipar idényszerű jellege meg nem szűnt. ha valamelyik állandó kölcsönkérőnek sikerült valakit „megfejni". Farok Az üzemi tréfálkozások során a leggyakrabban előforduló tréfálkozási mód a farokakasztás volt. Fejés. A címszóra utaló jelet akkor is alkalmazták. jellel tudtára nem adta.Jele: Az áll alatt a nyakon. ősszel elmentek. amíg valaki tréfásan. A csepűből készített farkot oda­ erősítették a gyanútlan kabátjára. fejni A kétlaki dolgozók közül sok­ nak volt tehene. a közismert jelentéssel bíró jel. mivel télen-nyáron foglalkoztatva voltak. és ezzel a mosolygó tekintetek központjába került. farkcsóválásszerűen mozgatva. Jele: Nyújtott mutatóujj a farcsont tájékára helyezve. mivel csak tavasztól őszig dolgoz­ tak. behajlított ujjakkal le-föl irányú mozdulatok végzése. Fecske.

így a munkájuk minősége is változó. feltartott fejtar­ tás mellett. A vállalkozó szellemű kon­ tárok kifogásolható munkáján na­ gyokat derültek. a munkatársak hízóinak feldolgozását is elvál­ lalták. A jel tréfásan „akaszd fel magad" értelemnek is használatos. böllér is akadt. Ha az üzem területére felvonultak egy-egy munka elvégzésére. Felakasztani Az üzemi dolgozók között mészáros. de őket is ezzel a jellel üdvözölték. Ezek télen' a disznóöolés idején.ban nem mentesítette őket az elnevezés alól. érkezésüket jellel továbbí­ tottak. szárnycsapkodás­ hoz hasonló mozdulatokat végeznek. lekaparása. Jele: Ökölbe szorított kéz nyúj­ tott hüvelykujja. Ezek egy része tanulta a szakmát a másik része nem. oldalt néző könyökkel. Jele: Nyújtott karok. je­ lek útján. mosása. . három lábbal ellátott akasztófán történt. az áll alá nyomva. A címszó jele onnan vette eredetét. majd kettéhasítása e cél­ ra készített. Ezután kö­ vetkezett a „böllér" ugratása. ha a kárvallott másnap elmesélte munkatársainak a disznóölés lefolyását. hogy ez időben — sok helyen még most is — a levágott és szőrtelenített sertés bőrének tisztítása. Hízójukat maguk ölték le és dolgozták fel.

hogy rovására nevessenek. Idegesen rea­ gált a tréfára.Irgalmazz! Irgalom! A bocsánatkérés. Kitekerem a nyakad Az üzemi tréfálkozások alkalmával. az egyik kéz a torkát markolja mej az előretartott ököl felett. a tréfacsinálót „nyakkitekeréssel" fenyegette. egyné­ hány rövid előrelendülő mozdula­ tot végez. ami további derültségre adott okot. egyik-másik ingerlékenyebb dolgozó nehezen viselte el. esetleg összekapcsolva). a másik kéz tekerő mozdulatot végez. 1 Jele: Dühös arckifejezés. . Jele: A két tenyér a test előtt összetéve (az ujjak felfelé néznek. a sajnálkozás kifejezésére használatos jel.

akik a biza­ lommal visszaélve. Orrkarika Ingerlékeny. Olyan ese­ tekben volt használatos például. „dobraverték". és ezt jel útján tudtára is adják. Jele: Vízszintes helyzetű alkar. csodálkozó kifejezésű. nem eléggé fürge. Jele: A két kéz a test előtt tartva. Jele: A hüvelyk. vagy egyéb üzemzavar lett. dobolást utánzó mozdulatot végez. A későn reagáló.és mutatóujj hegye az orrsövényt megfogja. vagy meg akartak tréfálni. hogy a hengerelt szál még meleg állapotban tovább hengerelhető legyen. félig nyújtott és felfelé néző mutatóujjal. amikor valamelyik dolgozó „égbe­ kiáltó" ügyetlenséggel végezte munkáját. néhányszor le-föl mozgatva. Miért tátod a szádat? Hengerlési üzemzavar esetén gyors beavatkozásra van szükség. Jele: A két kéz nyújtott ujjakkal széttárva. a velük közölteket továbbadták. jellel hívták fel erre egymás figyelmét. Ennek következménye: se­ lejtképződés. A száj tátott.Kisbíró Azoknak az indiszkrét munkatársaknak jelzője. vagy beavatkozásával eredményt rontó dolgozót a társai elmarasztalják. kitoltam vele Ha az üzemi dolgozók közül valakit megtréfáltak. Az arc haragos kifejezésű. Gorombán adták jel útján tudtára: „karika kellene az orrodba!". . haragos állapotban használt kifejezés. Az arc meredt sze­ mekkel. Megtréfáltam.

nagyon fáradtak voltak. Az alvással. A munkatársaik jelbeszéd­ del adták tudtára a fáradtság okát. A másik ökölbe szorított kéz előnyújtva. A két tenyér egymás felé néző. vízszintes alkarral. A fej a tenyér irányába billentve. kerület) a Kukely-féle vendéglőben. Beszél. többszöri madárcsőr tátogást utánzó mozdulat. Aratás Az éjszakai műszakokon a kétlaki dolgozók — főleg az aratás idején —. Ez a munkájukon is meglátszott. A fiatalság 78 . a hét vége felé eltörődtek a dolgozók. álmos A 12 órai munkaidő alatt. Egyik-másik bi­ zony. Jele: Az archoz tartott tenyér. egy kis szünet esetén el is aludt. jár a szája A feleslegesen sokat beszélőkre hívták fel ezen jellel egymás figyelmét. Az álmosságot leküzdő tré­ fás kedvűnek ilyenkor jellel adták tudtára az elaludt munkatársuk buzgóságát.2. vagy alvás utáni vággyal összefüggő cím­ szavakat is e jellel közölték.4. Borotválkozás Szombat esténként Ózd különböző helyein bált rendeztek.és Klein-féle tánctermekben. Cselekvések Alszik. Jele: Az egyik ökölbe szorított kéz a has előtt van elhelyezve. mivel rendszerint vasárnap este kezdődött a hét. kaszáló mozdulatot végez. Az Olvasó-Egyletben (jelenleg: a Liszt Ferenc Művelődési Központ). Sajóvárkonyon (jelenleg: Ózd III. Jele: Két vízszintesen tartott és összetett tenyérrel. a községben a Fried. mivel egész héten ágyba sem ke­ rültek.

készülődött. hogy egy kanál leves lenyelése után egy hengerelt szál átvetése kö­ vetkezett. ha valamelyik fiatal házas munkatársuk nappal elálmosodott. és a műszak befejezése előtti időszakban jelbeszéddel erről tereferéltek. olyan esetekben. (A falatok betevésének imitálása.) . dajkálni való még. mutató. Dajkál Üzemi tréfálkozások alkalmával használt jel. a munkafolyamatba való gyors és helyes beavatkozásának. ásítozott. egyik vagy másik hengerész kénytelen volt elviselni ennek kellemetlen hatását. dajkált!" Vagy kezdő „sárga csőrű". a másik pedig egy esernyőt kinyitó mozdulatot tesz. vagy egyéb tetszést kiváltó helyes cse­ lekedetének elismerő nyugtázására alkalmazott jel. ezt egymással jel útján közölték is. A jel egyéb. A két kéz ujjhegyei összeérnek. mutató. Munkatársai ezen jót derültek és esernyőt ajánlottak kézmozdulatokkal.és középső ujja nyújtott és összeérők. Jele: A nyitott száj előtt érintő hüvelyk-. Jele: Az egyik kéz egy képzeletbeli esernyőt tart. Használták pl. ügyetlenkedő hengerésztanulókra olyan értelemben. Derék cselekedet Egy személy munkavégzésének. Jele: A test elé tartott két kéz vízszintes alkarral. Előfordult. a borotválkozással összefüggő közlésre is használatos. illetve a dohánykéróst is kifejezte. Jele: Félig behajlított mutatóujj az arcon borotváló mozdulato­ kat végez. Emellett a cigaretta-.és középső ujjak mozgatása. Ilyenkor a borotválkozást. Eszik A 12 órai munkaidő mellett. és a cigarettasodráshoz hasonló mozdulatokat végeznek. a ritka felváltás miatt. dajkáló mozdulatot végez. a mell elé téve egyik kéz a másikra helyezve. Sokszor a hengerészek munkahelyükön állva fogyasztották el ebédjüket úgy. vagy a fel­ váltás hiányában sűrűn fordultak elő ezek a jelzések. mint a jó megjelenés fontos kellékét kihangsúlyozva. Cigarettát sodor (csavar) A címszóra utaló jel. „Nem aludta ki magát. A hengerészek munkája hely­ hez kötött. Jele: A két alkar vízszintes helyzetű. Esernyő A megrongálódott régi fa tetőszerkezet csapadékos időben he­ lyenként gyakran átengedte a vizet. Jele: Az egyik kéz a másik vállat enyhén megveregeti. hogy pólyába vele. Mindkét kéz hüvelyk-.

Nyári időben pihenőn levő fel­ váltott dolgozók az épület fala mellett üldögéltek a szabadban. Eső esetén kénytelenek voltak az épületbe visszajönni. A dolgozók munkatársaik kérdő tekintetére, vagy kérdéseire jellel válaszoltak: „Esik az eső!"

Jele: A vízszintesen tartott kéz, lefelé néző tenyérrel, le-föl irány­ ban gyorsan mozgatva.

Az üzem területén mindig akadt fúró, faragó ember. Ezek, ha egy kis idejük akadt, állandóan farig­ csáltak. Volt, aki a madarakra spe­ cializálta magát, mások tréfás fi­ gurákat faragtak fából. A jel, ezek munkálkodására, vagy bármilyen más, faragással kapcsolatos műve­ letre utal.

Jele: Az egyik kéz nyújtott mutatóujján, a másik kéz nyújtott mutatóujja a hegyezéshez hasonló faragcsáló mozdulatokat végez.

Esküszöm Egy állítás, megtörténés valódiságának nyomatékos kifejezésére használatos jel. Jele: A jobb tenyér a szív tájékára helyezve, a bal kéz pedig nyújtott mutató- és középső ujjakkal vállmagasság fölé emelve. Fésülködik A „borotválkozás" címszó alatt elmondottak alapján, a fésülködést is fontosnak tartva, azt jellel adták egymás tudtára. Jele: Kézben tartott képzeletbeli fésű, a hajzat feletti elhúzása. Fizetés A fizetés mindig nagy esemény a dolgozók életében. Ez mindig a munkahelyi iroda ablakán keresz­ tül történt. A közelben dolgozók lestek, mikor érkezik a fizető a pénzzel, és amint meglátták, az alábbi jellel tudatták a távolabb levőkkel, hogy mindjárt kezdődik a fizetés.

Jele: Az egyik tenyérbe helye­ zett másik kéz, melynek hüvelyk­ és mutatóujja össze van dörzsölve. Füllent, hazudik Előfordult olyan eset, hogy ha két dolgozó beszélgetett egymás mellett, egy tréfás kedvű, távolabb álló munkatársuk az egyiket a következőkben feltüntetett jellel figyelmeztette a másik szavahihe­ tőségének erősen vitatható voltára. Jele: Az arc simogatása félig behajtott kézfejjel, az ujjak külső felületével. Vagy az egyik láb felemelésével, ami azt jelentette „gurít". Fütyül, fütyülj! Nagyobb távolságra, vagy erélyes felszólításra füttyjeleket is alkalmaznak a hengerműben. A füttyszó rendszerint a szájba dugott

és a nyelvre helyezett ujj, vagy ujjak segítségével jön létre. Sok hengerész nem tud fütyülni. Ezek, vagy az olajos, kátrányos kezű dolgozók, a fütyülni tudó társaikat kérik meg a fütty megszólalta­ tására. Jele: A száj elé helyezett ujj, vagy ujjakkal a fütyülés imitálása. Hűsöl A hengerműi dolgozók a kánikula idején sokat szenvednek a hőségtől. Főleg szélcsendes időben és a levegő páratartalmának nö­ vekedése idején. A hengersorok alá folyt hűtővíz, a csatornából el­ távozó pára növeli a levegő páratartalmát. Ezért helyenként lég­ szomjszerű bántalmak kínozzák a hengerészeket. Előfordul, hogy a lendkerék által felkavart levegő zónájában keresnek menedéket, annak ellenére, hogy a hirtelen lehűlés egyéb káros következmé­ nyekkel jár. Ilyen körülmények között nagyon várják a felváltást, és igyekeznek mielőbb a szabad levegőre jutni pihenés, hűsölés végett. Jele: Nyújtott ujjakkal az arc felé néző tenyér, kb. az áll alatt legyező mozdulatokat végez. ír, hitelírás, iroda A gyári élelmiszerüzletben (magazin, provizorát) — a felszaba­ dulás előtt — hitelben is vásárolhattak a dolgozók. A vásárlás le­ bonyolítása úgy történt, hogy az üzletben hitelkönyvet kértek. Az üzemben a munkavezető (mes­ ter, főmester) a munkás kereseté­ nek egy hányadát, aláírásával hi­ telesítve, a könyvbe bejegyezte. Az összeg erejéig lehetett vásárol­ ni. A hitel összegét a keresetből levonták. Hitelírás kéthetenként volt az üzemben, meghatározott napon. A hitelkönyvet ilyenkor betették a munkavezetőjük aszta­ lára. A könyv táblájára krétával ráírták a kért összeget. Ez az öszszeg a várható nettó keresetet nem léphette túl. A hitelírás, „íratás" napján az érdekeltek jel útján figyelmeztették egymást, ne­ hogy elmulasszák a hitelírás le­ hetőségét. Jele: Az egyik kéz tenyerén a másik kézzel az írás imitálása. 82

Ha valaki észrevette a gázszivárgást. kis billenő mozdulatot végez. és a gázvezetékek peremeinek rossz tömítése folytán. vagy két karnak több irányú.Integet A figyelem felkeltésére szolgáló jel. mint a pohárból való ivás közben.) Kuglizás A gyártelepen lakó dolgozók kö­ zött sokan művelték a kuglizást. akik ebből beszippantottak. és szabad idejük nagy részét ezzel töltötték. Iszik Az ivás kifejezésére használatos jel. Jele: Az egyik kéz összeérő ujjakkal a száj elé helyezve. lehajló testhelyzet­ ben. Jele: Egy kugligolyó elgurításának imitálása. egy poharat helyettesítve. Jöjj! Ha valakinek mutatni akartak valamit. Jele: Egy. gyors mozgatása. Köhög A generátorgáz használata idején a szelepek. (Hívó mozdulat. vagy szóval közölni vele úgy testközelbe hívták. Tréfálkozás közben gyakran adták tudtára szenvedé­ lyüket egymásnak. Jele: A nyújtott mutatóujj mozgatása. kisebb-nagyobb gázömlés gyak­ ran előfordult. Jele: A mellre szorított nyújtott ujjú kéz mellett. a száj köhö­ gést utánzó mozdulatokat végez. . A kiömlő gáz megköhögtette mindazokat. a következő jellel tudatta munkatársaival.

a szerszám megszerzési módjára jellel utaltak. Nagy gyümölcsevészetet rendeztek ilyenkor. Jele: Az egyik szem előtt az ökölbe szorított kéz. Jele: Lefelé. ha az számukra előnyt jelentett. csuk­ lóban jobbra-balra forgatott mozdulatot tesz. és n e m is titkolták egymás között ennek eredetét. melynek hengerlése során a hengerek üregeit folyékony k á t r á n n y a l kenték. Sőt jelbeszéddel közölték is ezt. Szétszedhető puskát barkácsoltak. Munkatársaik a törvényellenességről t u d t a k és tá­ mogatták őket sörétkészítéssel stb. . Ilyen esetekben a távolabb lezajlott vita hevében. a gyár kerítésén átmászva. Lő.Könnyezik 1950 előtt számtalan olyan szelvény hengerlése folyt. hátra nyújtott kar. vagy (egy kézzel) a revolver tartását. Ezeken kívül minden tulajdonjogot megsértő cselekedet kifejezésére használatos. a n n a k elsütését imitáló mozdulat. vadászik Vadászati és fegyvertartási en­ gedélyt nem t u d t a k szerezni azok a politikailag nem megbízható hengerészek. A könnyezés bekövetkeztét jellel ad­ ták egymás t u d t á r a . akik szenvedélyes vadászok voltak. Jele: Képzeletbeli fegyver váll­ hoz emelése. A k á t r á n y égése következtében keletkező füst m a r ó h a t á s á r a gyak­ r a n k ö n n y b e lábadt az ott dolgozó hengerészek szeme. A vadászattal és a lövéssel k a p ­ csolatos közölnivalókat jellel ad­ ták egymás t u d t á r a . ezeket a fákat megdézsmálták. A gyümölcsérés idején az éjjel dolgozó gyerekek minden csíny elkövetésére hajlamos része. vagy elcserélésére is hajlandóságot m u t a t t a k . nyújtott ujjak. Ezek a gyerekek egy-egy szerszám megszerzésére. néhány. mint orvvadászok. és emiatt látási zavaraik is keletkeztek. fokozatosan b e ­ hajlítva és oldalt fordítva. melyet jól elrejtve tartottak. Ezek fegyvertar­ tási és vadászati engedély nélkül elégítették ki szenvedélyüket. a tenyér körmozdulatot végez. hasonló korú m u n k a t á r s a i k . Lop A gyár közelében épült házak kertjeiben termő gyümölcsfák voltak.

A jelzése is összetett: „repü­ lő" + „olló". haladásra utaló szó. zárását kifejező jel. és ezekkel kapcsolatban is használják. Jele: A két k a r könyökben meghajlítva. a repülőgépre. m a d á r s z á r n y csapkodásához hasonló mozdulatokat végez. megfelelő hosszúságúra. Jele: Egy kissé lehajtott fő arca előtt a két tenyér mosakodást imitáló mozdulatot tesz.és m u t a t ó u j j által fogott képzeletbeli kulcs jobbra. újság A címszavakkal kapcsolatos kö­ zölnivalók továbbítására használa­ tos jel. hogy a két tenyér a kisujjaknál n é h á n y ­ szor összeér. . repülő A gyorssorozat a h ű t ő p a d többszöri hosszának megfelelő hoszszúságú d a r a b o k a t hengerel a bugából. Jele: A hüvelyk. Jele: Az egyik kézfejen — melynek ujjai nyújtottak és a tenyér lefelé néző — a másik kéz ujjai lépegető mozdulatokkal haladnak. Mosakodás A címszóra utaló tevékenységgel kapcsolatos közölnivaló jele. Ezeket a szálakat a h ű t ő p a d elején elhelyezett repülőolló darabolja. Olvas. balra mozgatása. A jel egyébként a repülésre. Nyit (zárat). vagy az újságot helyettesíti. menj! A menésre. Jele: A behajlított k a r a test előtt helyezkedik el úgy. A „repülőolló" elnevezés összetett szó. A két tenyér a k ö n y ­ vet. vagy a m a ­ d á r r a is utal. Repül. zár A zár nyitását.Megy.

A drótsoron a hűtővíz szétfröccsenő hatása ellen zsákdarabokkal is védekeznek a hengerészek. kerületi (sajóvárkonyi) búcsúk (december 6. A különböző varrási műveletekre azonos jelet alkalmaztak. több métermázsa do­ hányt vágott fel. Ezekkel borítják a hengerállványok egy részét. A szeleteléssel. Ebben az időszakban a címszót jelentő kézmoz­ dulatok a dohányvágással kapcsolatosak. mely a legkényesebb igénye­ ket is kielégítette.). aprítással kapcsolatos közölnivalókat is e jellel adták egymás tudtára. A vasárukért (hengerelt lópatkóvas. olajos magvak stb. olyan kifogástalanul. Mivel a kézi dohányvágás lassú és időrabló. ezért meg kellett varrni. kocsiráf. a harmincas évekig bezárólag. A gyárban. Napokig emlegette a fiatalság az ilyen verekedést.és mutatóujja táján a másik kéz öltögető mozdulatokat végez. ásó. a másik kéz függőlegesen tartott tenyerének kisujja néhány ide-oda irányú mozgást végez. 86 . kb. ácskapocs stb. és sze­ kerekért cserébe élelmiszert hoztak (termény. A beszerzők do­ hánytermő vidékről ezt is hoztak. Szeletel Közvetlenül a felszabadulás után. a dohányzók a le­ veles. Jele: Az egyik kéz nyársforgató mozdulatokat végez. évről évre sorozatos verekedés miatt botrányba fulladt. melynek során sok fogat vertek ki. Verekszik. A szalonnasütésre vonatkozó közleményeket jellel továbbították. Mivel ez időben trafikárut nem lehetett kapni. Jele: Szabályos ökölvívó mozdulat. fejsze. hogy emlegették a sajóvárkonyi búcsút. a henger-esztergaműhelyben levő (akkor még ott el­ helyezett) címkenyomóprést tették alkalmassá a dohányvágásra. Ezeket a verekedéseket a megerősített karhatalom sem tudta megakadályozni. Ezek a bőrszíjak gyakran elszakadtak. az infláció idején a gyár be­ szerző csoportjai járták az országot. vagy jellel hívták az illetékeseket a munka elvégzésére. A varrást a szíjgyártók végezték. kocsitengely. Az el­ szakadt. fejet zúztak be. Varr A csoportos meghajtású gépek idejében a sok áttételes meghaj­ tást gépszíjak végezték. vagy a kelleténél kisebb zsákdarabokat vékony dróttal öltik össze. „finánc nem látta" dohányra voltak utalva. Jele: Az egyik kéz kissé behajtott hüvelyk. öklöz Az Ózd III. kapa.) alkal­ mával rendezett táncmulatság. Jele: Az egyik kéz vízszintesen és felfelé tartott tenyerén. előrelendülő öklökkel. A kemencéknél sütötték meg nyárson. A zavartalan trafikellátás érdekében ez a gép. Ekkor használták a következő jelet.). munka közben is előfordult.Szalonnasütés A hengerműi dolgozók reggelije legtöbbször sült szalonna volt.

Ezeket általában nem szerették. Ez rendszerint kitudódott és tréfás hangulatban mutatták a jelet feléje. jól működő reflexek.5. Csavaros észjárású. Előfordul kezdőknél. hogy munkatársainak valamelyike ügyetlenkedését. vagy mások rovására akart jogtalan előnyöket élvezni. akik beosztásuk. tulajdonságok Ájtatos. A templomba járókra rendszerint jelet alkalmaztak. Jele: A nyújtott mutatóujj hegyének a halántékon ide-oda moz­ gatása (fúrásszerű mozdulat). Jele: Nyújtott mutatóujj az orr alá helyezve. azonosítására alkalmazott jel. vagy a többiekhez viszonyított előnyösebb anyagi helyzetük. Csámpás Tréfás jelző.2. és az orr hegye a mutatóujjal kissé megemelve. A brigád egy tagjának nem megfelelő munkája eredménytelenné teheti a hengerlést. . Jele: Befelé fordított lábfejjel egynéhány sántikáló mozdulat. felfelé néző ujjakkal. csavaros észjárású. aki munkatársai. akik érdekből ájtatoskodtak. vagy okozhat. Beképzelt. Jele: Nyújtott ujjhegyekkel a homlok ütögetése. vagy figyelmet­ lenségét ingerülten tudomására is hozza. Ilyen magatartás főleg a műhelyi dolgozók részéről nyilvánult meg a hengerészekkel és általá­ ban a tűzimunkásokkal szemben. jellel figyelmeztették egymást a hengerészek. Megtörténik ilyen esetekben. vallásos Az üzem dolgozói közül akadtak az elmúlt rendszerben valláso­ sak is. mivel az utóbbiak nem voltak szakmunkások. attól függően. és ha az üzemen áthaladtak. Voltak azonban olyanok is. mely zavart okoz. a test előtt összetett két tenyér. vagy személyek megkülönböztetésére. ügyesség. nem utolsósorban rokonságuk miatt — alaptermészetüknél fogva — kü­ lönbnek érezték magukat a többieknél. Ezt a jelet egyébként egy ké­ rés könyörgésszerű kifejezésére is használták. Jó begya­ korlottság. Buta A hengerlés egy brigád munkájából összetevődő tevékenység. hogy a vezetőség mennyire méltányolta ezt. a helyzet jó és gyors fel­ ismerése szükséges az eredményes munkához. vagy balesetet is okozhat. Jele: Ájtatos arc. Jelzők. fenn hordja az orrát Az üzemben mindig voltak olyan dolgozók. furfangos A dolgozók között mindig akadt egy-két furfangos. selejtet. hogy a felsoroltak valamelyikének hiánya miatt olyan helyzet áll elő.

Döcögő Tréfás jelző. a két kéz a test elé helyez­ ve. jóvágású A helytállás. lankadt A 12 órai m u n k a i d ő alatt n e m volt ritkaság. gyenge. akinek m u n k á j á r a rányomta bélyegét az otthoni és fontosabb tevékenység. általában a pozitívan értékelhető tulajdonságok jelzője. Jele: Behajtott kar. elernyedt. azonosítása végett alkalmazott jel. vagy valaminek a csú­ csosságát kifejező jel. csúcsos A csúcs. Jele: Nyújtott és felfelé néző u j ­ jakkal. Ezzel a jellel adták t u d t á r a az előhengerésznek a hengerész állapotát. a sürgős leváltás végett. A két középső ujj hegye össze­ ér. Tréfásan is alkalmaz­ ták ezt a jelzést. főleg a kétlakiak ellen. vagy személyek megkülönböztetése. Derék. Jele: Lomha. lelógó kézfejekkel. Azonkívül kifejezője lehet egy lassú. ökölbe szorított kéz. a jó megjelenés. a m u n k a t á r s a i ro­ vására. döcögésszerű tipegés. Jele: Előretartott karok. A két t e n y é r hegyesszöget zár be. Az alkar vízszintes és egy kissé remeg az ökölbe szorítástól.Csúcs. nem ki­ elégítő m u n k a f o l y a m a t feletti elégedetlenségnek is. egy-egy hengerész kidőlt. a „karakán viselkedés". amikor — főleg k á n i k u l á b a n — (50—60 °C) a felváltás elégtelensége miatt. Fáradt. 88 . jobbra-balra kilengő testtel.

Jele: Behajlított kar. félek A felszabadulás előtt minden május elsejére virradó éjjel a fia­ talság nagy mennyiségű zöld galylyat hozott be a kerítésen át a gyárba. Az ilyen em­ bereket a m u n k a t á r s a k az őket megillető jelzővel bélyegezték meg. amikor egyik-másik m u n k a h e l y e n időnként átlagon felüli erőkifejtéssel kellett dolgozni. Ez alól a szokás alól egyik-másik kivonta magát. a felső k a r izmainak a másik kézzel való tapogatása.Egy fityinget sem ér Valaminek az értéktelenségét kifejező jel.) Félelem. Jele: A szív tájékának ütögetése. ököllel. akinek fizikai előnyét az alábbi jelzéssel nyugtázták tréfásan m u n k a t á r s a i . gyenge . névnap) egy-egy ünnepelt (felköszöntött dolgozó) munkatársait. Ilyen m u n k a h e l y r e rendszerint erősebb fizikumú hengerész nyert beosztást. Jele: A felső fogsor metsző fogaiba a hüvelykujj lefelé néző körmének hegye beakasztva. Erős Nem volt ritkaság. Jele: A felső fogsor metszőfogaihoz ütögetve a hüvelykujj kör­ me. és onnan az ujj hirtelen előrelendítve. Fukar Egyes alkalmakkor (pl. de ők sohasem viszonozták. ezek bejáratait. Ezzel díszítették az üze­ meket. erszényéhez mérve meghívta egy-két pohár sörre. E veszélyes feladat­ ra mindig akadt vállalkozó és ezek tréfásan jelezték a n e m vállalkozó m u n k a t á r s a i k felé félénkségüket. A gyár több kéményének tetejére is erő­ sítettek belőle. és jellel adták egymás tudtára. A meghívást elfogadták. (Fogához veri a garast.

Féleszű. . Jele: Az egyik kéz a homlok előtt. Görbe hátú. vagy megkülönbözte­ tés. hely­ telen viselkedés. vagy cselekedet elkövetőjének. Jele: Behúzott nyak. ilyen vonatkozás­ ban kétségbevonható elmeállapo­ tára utaló jel. bolond A hibásan végzett munka. kör-körös mozgást végez. görnyedt testtartás. mely rendszerint ingerült állapotban „hangzik" el. púpos Tréfásan. azonosítás céljából használt jel.

és onnan lassan elhúzva. néhány mozdulatot tesz. vagy csak egy kézzel dolgozott tovább. Fekete. és ki is használták annak jótékony hatá­ sát. . a hengerészek számára. Négy zuhanyo­ zója volt és két hosszú. Ezek azo­ nosítására használtak jelet. a drótsor mellett a gyár első — abban az időben korszerűnek mondott — üzemi fürdője. az egyénekről áradó kellemes illatra számtalan­ szor történt tréfás utalás. lemezből készített mosdó. Nagy örömmel vet­ ték birtokukba a dolgozók ezt a kulturált követelmények közötti tisztálkodás lehetőségét. felfelé néző tenyérrel és vízszintes irányba tartva. vidámság A címszavak kifejezésére használatos jel. vagy tréfásan hívták fel munkatársaik figyelmét a szokot­ tól eltérő. hogy munka közben a szokottnál feketébb lett valamelyik dolgozó arca a rárakódott portól. hideg­ meleg vízzel. A műszak végén sokféle szappan il­ lata terjedt a fürdőben. Az egyé­ ni ízlés szerint választott és hasz­ nált szappan illata egyének azo­ nosítására is alkalmasnak bizo­ nyult. csonkított kézzel. jel út­ ján. Jele: Az arc felé néző tenyér nyújtott ujjhegyei az arc elé tart­ va. illatos Az 1920-as évek második felében épült meg a finomhengermű­ ben. kenőcstől. a neki megfelelő munkahelyen. a felfröccsenő nedves revétől vagy olajtól. amit otthon fürdő­ szoba hiányában. a kéz csukló­ ban néhányszor jobbra-balra mozgatva. vályúszerű. piszoktól. nyújtott ujjak.Félkezű Számtalan üzemi rokkant. Jókedv. Munkatársai jellel adták ezt tudtára. kör alakú mozgások. így megszabadulhattak a por­ tól. mostohább kö­ rülmények között végezhettek. Jele: Az arc előtt befelé fordított tenyérrel. felemelt kar. piszkos Gyakran előfordult. Illat. Fürdés után. Jele: Mosolygó arc. sokszor groteszk látványra. Jele: Az egyik karon a másik kéz nyújtott ujjakkal. kormos.

a két tenyér kissé behajlított ujjakkal. . vagy mellé helyezett. így jelezték egymásnak annak közeledtét. vagy személyek megkülönböztetésére használt jel. Ezen jellel vagy csúfolták valamelyik m u n k a t á r s u k a t .Görbe orrú Tréfás jelző. Kövér Tréfás jelző. nyújtott mutatóujjak. Kancsal A hengersoroknál végzett iga­ zítások alkalmával. ha az előhengerész kifogást talált — főleg a hengerüreg és a bevezetők egy­ máshoz viszonyított helyzete mi­ att —. lefelé néző ujjheggyel. a test körül széttárva. Jele: A szemek előtt keresztbe tett. Jele: Az orr elé. Jele: Felfújt arc. vagy személyek megkülönböztetése. azonosítása végett alkalmazott jel. hogy egy „kancsal"-nak is jobb a szemmér­ téke. félig behajlított m u t a t ó ­ ujj. jellel közölte. vagy ha va­ lamely felettest illettek ezen jellel.

A te­ nyér hol lefelé. néhányszor. hol felfelé néz. Jele: Vízszintes helyzetű alkar. . köpönyegforgató A dolgozók közül mindig akadt olyan. mely főleg a kis t e r m e t ű e k megkülön­ böztetésére szolgál. aki rászolgált erre a jelzőre. Jele: A test előtt az egyik kéz. főleg a testmagas­ ság közlésére alkalmazott jel. vízszintes irányú mozgást végez jobbra-balra. Ezt a tényt sokszor jellel a d t á k egymás tudtára. Kicsi (alacsony) A magasság.Kétszínű. előrenyújtott zárt ujjakkal. nyújtott ujjakkal és lefelé néző te­ nyérrel.

Nagy bajuszú Tréfásan. Jele: A bajuszt a két kéz hüvelyk. vagy megkülönböztetésül. azonosítás céljából haszná­ latos jel. Nagy termetűek megkülönböztetésére is szolgál. azonosítás végett haszná­ latos jel. vagy személyek megkülönböztetésére. Jele: A fej fölé nyújtott kar. Jele: A két kéz félig behajtott ujjakkal. A mutató-. 94 . a két fül közelébe helyezve. azonosítására szolgáló jel. majd azt a fülre tekerő mozdulat. félig behajlított tenyérrel. A tenyér lefelé néz. vagy megkülönböztetés céljából alkalmazták. középső.Kopasz (tarfejű) A kopasz fej (tar fej) kézmoz­ dulatokkal való kifejezését tréfás célzattal. körbejáró mozdulatokkal. gyűrűsés kisujj előrenéző. Nagy (magas) A magasság — beleértve a testmagasságot is — kifejezésére használatos. Nagy fogú Tréfásan. Jele: A fejtető simogatása te­ nyérrel. Jele: A száj elé helyezett kézfej. vagy megkülönböztetésül. Nagy fejű Tréfás jelző.és mutatóujjaival simogató.

A neveletlenség. A füstölgő kátrány szúrós szagától sokat szenvedtek az ott dolgozók. gyakran kenték a henger­ üregeket kátránnyal. a has előtt összeérő és nyújtott ujjakkal. Ezekre sokszor tréfásan. egy nagy pocak körvonalát jelzi. vagy bosszúsan hívták fel a figyelmet. Jele: ökölbe zárt ujjakkal a fej felett. ami a munka.Nagy hasú Tréfás jelző. Mivel a hengerészek munkája kollektív tevé­ kenység. testük tisztaságának védelme miatt. Jele: Az orr elé helyezett ököl. Pedáns Az üzemeknek mindig akadt egy-két pedáns dolgozója. A kátrányos hengerek között áthaladt izzó szál a kátrányt égette. de tréfálkozás közben használták a jelet. Sok esetben feljebbvalójukkal kapcsolatban is alkalmazták. majd azokról a porszemek fricskázása. szétálló ujjakkal. jel útján. Orrfacsaró. majd a kar egy ostorsuhintó mozdulatot tesz oldalirányban. Jele: Az orr hegyét megmarkolva. A keletkezett bűz jelenlétét könnyes szemmel és jel útján fejezték ki. Ezért türelmüket vesztve. előfordult. 95 . Jele: A kabát (zubbony) fazonjának ujjhegyekkel történő po­ rolása (simogató mozdulatokkal). munka közben olyan kényelmes álláspontra helyezkedtek. személyek megkülönböztetése. akik ruhájuk. a modor­ talanság fogalmát is így fejezték ki. vagy tréfásan öregnek titulálnak valakit. vagy munka­ társaik rovására ment. Olyan eset is előfordult. Jele: Két kéz. kondás A finomhengerműi dolgozók túlnyomó része — a felszabadulás előtt — kétlaki életet élt. Paraszt. azonosítá­ sára alkalmazott jel. azon csavaró mozdulatot végeztek. Nagy orrú Tréfás jelző. néhány köröző mozdulat. Ezek teljesítménye a gyárban rendszerint kifogásolható volt. azonosítása végett alkalmazott jel. sokszor jellel adták a munkát nem kielégítően végzők tudtára paraszti mi­ voltukat. hogy a nem kétlaki hengerészeknek kellett na­ gyobb erőkifejtéssel dolgozni. Jele: Az áll alá helyezett kézfej. szúrós szagú Idomacélok hengerlése alkalmával. öreg Az idős kor kifejezésére használt jel. amikor nem a munka hevében. felülről-lefelé mozgatva. vagy személyek megkülönböztetésére.

beesett arcú Tréfás jelző. csúfoló jelző. Rendszerint ajtóhúzóként (kemen­ ceajtó-húzók) kezdték. A tenyér n é h á n y legyezőszerü mozdulatot végez. ha valakinek át­ meneti sánta állapotát (baleset. helytelen cselekedet elkövetőjét illető „ti­ tulus". Jele: Az öt ujjhegy az archoz érintve. akik illetéktelenül be­ leszóltak az idősebbek beszédébe. vagy egyebek miatt) akarják kife­ jezni. Taknyos A finomhengerműben még a második világháború előtt n y ü ­ zsögtek a 12—13 éves gyerekek. igyekezetük szerint haladtak tovább. Szamár Nemtetszést kiváltó. Rendszerint ingerült állapotban közlik az illetővel. melynek egyik oldalát a hüvelyk-. A k k o r is használatos. Vagy az arc mindkét ol­ dalát a nyújtott mutatóujjak horpasztják be. az orr alatt. jel útján. azonosí­ tására alkalmazott jel. a másik oldalát pedig a mutatóujj szorítja. többször és gyors egymás után. vagy személyek megkülönböztetésére. és amikor megfelelő helyismeretre tettek szert. hoz­ zájuk viszonyítva még csecsemő. Jele: Behorpasztott arc. vagy személyek megkülönböztetésére. lefelé néző tenyérrel. Jele: Mindkét fülhöz helyezett szétterpesztett ujjú tenyér h ü ­ velykujja a tengelye.Sánta Tréfás. Ezek k ö ­ zött sok eleven „minden lében k a ­ n á l " akadt. rátermettségük. Sovány. Szeplős. felülről-lefelé irány­ ban n é h á n y mozdulat. . Jele: Néhány bicegő mozdulat. azonosítá­ sára használt jel. e körül mozog. Ilyenkor jellel adták tudtára. Jele: A négy félig behajlított ujj hegyével (a hüvelykujj kissé behajlított). azo­ nosítására alkalmazott jel. vagy személyek megkülönböztetésére. pattanásos Tréfásan használt.

a nyak előtt vízszintes irányban el­ húzva. Mennyiségi Eddig kifejezések Egy határ. . Jele: Felemelt kar nyújtott uj­ jakkal. a határ. vagy lendül. torkig vagyok vele A felsorolt szavak kifejezésére használatos jel.6. Elég. távolság megállapí­ tását kifejező mozdulat. vagy egy megjelölt pont irányába mutat. Jele: Az egyik kéz nyújtott uj­ jakkal és lefelé néző tenyérrel. elegendő. vagy mutatóujjal és befelé néző tenyérrel.2.

halom körvonalait körülíró moz­ dulatokat végez úgy. A választ szintén jel útján kapja meg. a termeléselszámolás céljából. óráról órára jegyzik. akkor jel­ lel érdeklődik. három mozdulat. Jele: A felfelé tartott tenyérrel (hasonlóan a sok. hogy a kör­ vonalak érzékeltetik a halom nagyságát. A test előtt egy domb. nyújtott ujjakkal. . Hány? Mennyi? A kemencékből kihúzott és ki­ hengerelt bugák darabszámát.Fél Egy egész felére utaló jel. felfelé néző tenyérrel. lefelé néző tenyérrel. nyújtott ujjakkal. Jele: Vízszintes helyzetű alka­ rok. Halom. Jele: A gyomor táján vízszintes irányban elhúzott kéz. számtalan jel­ zéshez) két. Ha valaki — példá­ ul az előhengerész — tájékozódni akar a tárgyi órában már kihen­ gerelt bugák számáról. kupac A címszavakra utaló jel.

szétterpesztett ujjai szaporán. Kevés A mennyiség kifejezésére használatos jel. PL: „Kevés volt a fizetés!". A mozgatás iránya a test felé és tőle eltávo­ lodó. Sok. Jele: Az egyik kéz feltartott mutatóujját (a többi ujjak behaj­ lítva) a másik kéz nyújtott mutatóujja. .Háromnegyed Az egész háromnegyedére utaló jel. lefelé néző tenyérrel. Jele: Befelé tartott tenyér. közép tájon érinti. nyújtott ujjakkal. Jele: A mell előtt vízszintes irányban elhúzott kéz. vagy „Kevés a betolatott bugamennyiség!" stb. számtalan A címszónak megfelelő meny nyiség kifejezésére alkalmazott jel. többször mozgatva.

felfelé mutató nyújtott hüvelyk­ vagy mutatóujj. ahol a mutatott ujjak már nem jól lát­ hatók. — Nagyobb távolságra: Az előbbi tartású kéz egyszer előrelendül. A számok jelei a beszélgetők egymástól való távolságától is függ. a félreértés elkerülése végett. Nagyobb távolság esetén.Számok jelei A határozott mennyiségek kifejezésére is jeleket használnak. Az alkar vízszintes helyzetbe kerül. Egy Jele: ökölbe szorított kéz. Kettő 100 . a jel nyomatékosabb.

a másik egyet. Három Jele: A felfelé m u t a t ó középső. . — Nagyobb távolságra: Az „egy"-et jelző kéz négyszer előrelendül. Egy kézzel jelezve. majd kettőt. kétszer előrelendül. a másik kéz pedig „egy -et jelezve.Nagyobb távolságra: Az egyik kéz ötöt jelez. Hat Jele: Az egyik kéz az előbbi módon ötöt jelez. egyszer előrelendül. a másik k e t t ő t .Először ötöt. Az ujjak széttartottak. m u t a t ó . Négy Jele: Behajlított hüvelykujj mellett a többi ujjak nyújtottak. a másik kéz pedig „egy -et jelezve. a g y ű r ű s . — Nagyobb távolságra: Az „egy -et jelző kéz háromszor előrelendül. es felfele mutatók. — Nagyobb távol­ ságra : Az „egy"-et jelző kéz kétszer előrelendül. .Jele: Ökölbe szorított kéz. Öt Jele: A test elé tartott kifelé néző tenyér.és a kisujj behajtott. Hét Jele: Az egyik kéz az előbbi módon ötöt jelez. felfelé m u t a t ó m u t a t ó u j j mellett a hüvelykujj is nyújtott. Az ujjak széttar­ tottak — Nagyobb távolságra: Az „egy"-et jelző kéz ötször előre­ lendül.és hüvelykujj széttar­ tott.Nagyobb távolságra: Az egyik kéz ötöt jelez.

— Nagyobb távolságra: Az egyik kéz ötöt jelez.Nyolc Jele: Az egyik kéz ötöt. — Nagyobb távolságra: Az egyik kéz ötöt jelez. Általában nagyobb számokat jel útján nem közvetítenek. a kar egyszer előre­ lendül. a másik kéz pedig egyet jelezve. majd egyet jelez. háromszor előrelendül. négyszer előrelendül. az előbbiekből következik. A másik kéz pedig „egy"-et je­ lezve. majd hár­ mat jelez. a másik négyet jelez. a másik kéz hármat jelez. ötször előrelendül. Húsz Jele: A tíz jele kétszer mutatva. Tizenegy Jele: Először tízet. . Tizenkettő—tizenkilenc Jele: A használatos jel. Egy kézzel jelezve: Kétszer jelez ötöt. majd „egy"-et mutatva. a másik pedig „egy"-et jelezve. majd négyet jelez. Egy kézzel jelezve: Először ötöt. — Nagyobb távolságra: Először tízet jelez. Egy kézzel jelezve: Először ötöt. — Nagyobb tá­ volságra: Az egyik kéz ötöt jelez. Kilenc Jele: Az egyik kéz ötöt. a félreérthetőség miatt. Tíz Jele: Mindkét kéz ötöt-ötöt jelez.

Tekintettel arra. vagy személyi csoport megjelölésére alkalmazott jel. a dudaszó mellett harangoztak is a gyár­ ban. az óramutató járásával megegyezően. egy vízszintes helyzetű kör leírása. Jele: Nyújtott ujjakkal a test előtt az óramutató járásával megegyező irányban. hogy a dol­ gozók a különböző jelzésekre vonatkozó jeleket nem hallják. kb. előfordul. ezért a jobban halló. 20—30 cm-es elhúzást tesz. Ezt. Jele: Egy képzeletbeli függőleges kötél meghúzása. 12 óra — jelezte a 12 órás munkaidő esetén az ebédidő kez­ detét. harangozó Déli tizenkét órakor.7. 103 . Jele: A harangkötél húzását utánzó mozdulat.Valamennyi. Természetesen a gőzduda a fentieken kívül megszólal még tűz. területén a munkaidő kezdetét. 2. hogy a távol lakó dolgo­ zók induljanak el a gyárba. mely időjelző is volt. Idővel kapcsolatos kifejezések Fújnak A gyár. A tűzjelzés más és más jelzésű a gyár területén. vagy egyéb elemi kár esetén is. vagy kevésbé zajos munkahelyen dolgozók egymást jellel értesítik. Holnap Az elkövetkezendő napra (a holnapra) utaló jel. Jele: A jobb kéz nyújtott és felfelé néző mutatóujja (a többi ujjak behajlítottak) a test elé tartva — a test felől nézve —. Harangoznak. 13 óra — jelezte a 12 órás munkaidő esetén az ebédidő befe­ jezését. illetve a hajnali ébresztőt gőzduda jelzi. vagy egyéb. befejezését. jellel adták egymás tudtára. Megszólaltatásának ideje — a szá­ zadfordulótól kezdve — a következő: 5 óra — ez az ébresztő. valamennyien Tárgy. 14 óra — a 8 órás munkaidőre való áttérés óta jelzi a délelőttös műszak végét és a délutános műszak kezdetét. de azt is jelzi. 6 óra — jelzi az éjszakás műszak végét és a nappalos műszak kezdetét. külterületen bekövetkezett eseteknél. 18 óra — a 12 órás műszakok esetében jelezte a nappalos mű­ szak végét és az éjjeles műszak kezdetét. hogy az üzem zajos terület. 22 óra — a 8 órás műszakok bevezetése óta jelzi a délutános műszak végét és az éjszakás műszak kezdetét.

Ez a hűtővíz kifogásolható volt magas 104 . 2. akár az időmérő. nyújtott mutatóujja jobbra­ balra kilengő mozdulatokat tesz. az óramutató járásával ellenkező irányba. Óra A címszó kifejezésére használt jel. aki gyakran jel útján figyelmeztette valamelyik beosztottját az óra felhúzására. a test elé tartva — a test felől nézve —. vagy az el­ múlt időre utaló jel. Jele: A jobb kéz nyújtott és felfelé néző mutatóujja (a töb­ bi ujjak behajtottak). 20—30 cm-es elhú­ zást tesz. Az órák mellett vaslétrákat helyeztek el. Ilyenkor a pontos idő állásáról jelbeszéd útján tájékoztatták.8. akár az el­ töltött. Jele: Az egyik kéz behajlított ujjai az óra felhúzásához hasonló mozdulatokat tesz.Húzd fel az órát! Az üzem területén falra helyezett órák voltak. múlt. Állatokkal kapcsolatos kifejezések Béka A hengersorok hűtővízellátása a gyári tóból történt. elmúlt A tegnapi napra. Az előhengerésznek az időkihasználásról feljegyzést kell vezetnie. Tegnap. kb. vagy eltöltendő idő vonatkozásában. az új hűtő­ tornyok megépítése előtt. Jele: A test előtt feltartott kéz. Az óra nagy távolságról nem minden esetben volt látható. Az órák felhúzásáról rendszerint a leg­ közelebbi munkahely előmunkása gondoskodott.

a fül mellé helyezve. és hihetetlen ügyességgel tudott balesetmen­ tesen közlekedni az üzem veszélyes területén és az átforrósodott fém padlózaton. a csapkenés céljára előkészített szalonnát is odaadták. vagy kutyával kapcsola­ tos fogalmat fejez ki. Ezután a két kézzel egynéhány előre. 105 . le. nem utolsó­ sorban a váltó ruhaneműk hiányában előfordult. Ezek kutyájukról. Általában a jel a kutya. és főleg azok okosságáról töb­ bet tudtak beszélni. Tréfából is alkalmazták. vissza irányú mozdulat. Ez nem maradt titokban a munkahelyen. Ezenkívül a szennyezettsége sok üzemzavart okozott. Ebédhordás idején. Az eldu­ gult csöveket le kellett szerelni és kitisztítani. Ilyenkor a kutya gazdáját jellel figyelmeztették kedvence megérkezéséről. Jele: A felfelé fordított bal kézfejen a jobb kéz ujjai araszoló mozdulatokat végeznek. Tetű. és lefelé néző tenyérrel. a másik kéz nyújtott mutatóujja a farok csóválását imitálja. hogy hal helyett békát fogtak. tetves Az 1920-as években az ország más tájairól idevetődött. hogy megtetvesedtek. A henger­ csapokra vezető hűtőcsövek gyakori eldugulása csapégést eredmé­ nyezett. Jele: Az egyik kéz előrenyújtott. A vadá­ szok is tartottak kutyát. Kutya A kutyatulajdonosok között valóságos kutyabolondok is voltak. hogy kóbor. mint más a gyermekeiről. viselt dolgaikról. A cső­ dugulás okozta bosszúságot ilyenkor a derültség váltotta fel és a dugulás okát tréfásan jelbeszéddel közölték. amíg anyagilag úgy-ahogy rendbejöttek. Az alsó kéz ujjai egy pár centiméterrel előbbre néznek. tréfálták munkatársaik. gyümölcsmagvak mellett. A dugulást okozó fadarabok. az előbbi tartással. Egymást jelbe­ széddel figyelmeztetve adták tovább. apró békák is akadtak. A dolgozók között szenvedélyes horgászok is voltak. Ezeket sokszor azzal ugratták. Főleg a Sajó vizének szennyezett­ sége előtti időszakban. és ha ez nem bizonyult elegendőnek. és pénz­ telen dolgozók egy része — főleg a nőtlenek —. a barakkszállások­ kal voltak kénytelenek megelégedni. valamelyik személy tetvessé­ gének tényét. ki­ éhezett kutya tévedt be az üzem területére. kissé széthúzott és félig be­ hajtott ujjakkal.hőmérséklete miatt — főleg nyáron —. melynek következménye a hengercsap törése lett. Az is sűrűn előfordult. Előkerültek az ételma­ radékok. ezek kutyája sokszor megjelent az ebéd hozójával. Jele: Az egyik kéz nyújtott és felfelé néző mutatóujja. Erre helyezve a másik kéz. A tisztálkodási lehetőségek hiányában. amikor elérte a 40—45 °C-ot is. Egy-egy kóbor kutya majd min­ dennapos vendég lett.

így például a hengersorozatok indulása előtti próbadaraboknak be­ rakásáról is gondoskodik. nyomással összeforrasztották. hogy a hengerlés kezdetéhez szükséges próbadarabok berakhatok. 106 .és mérethűségéért. a forrasztár. Az előhengerész a hengercsere befejezése előtt értesíti a forrasztárt. A forrasztár elnevezés az 1900 előtti időkből származik. A próbadarabok számát az előhengerész határozza meg. a hengerlés ellenőrzését végzi. aki gondoskodik a hengersorozatok kellő mennyiségű és hőmérsék­ letű buga ellátásáról. aki a hengerek beállítását. Az előhengerész egy-egy hengersorozatnál dolgozó kollektíva vezetője. Ekkor nevezték a melegítő kemencék előmunkásait forrasztároknak. és felel a ki­ hengerelt termékek alak.és méret­ hűsége az előírásoknak megfelel. magas hőmérsékleten lapos hengerek közt. dróttal összekötötték és ezen csomagokat „hiccre" melegítve. A forrasztár a kemencemunkálatok irányítója. Szoros kapcsolatot tart az előhengerésszel. Közvetlen felettese a hengersori művezető. szerelvények beállítását nagy gondossággal végzik.A JELBESZÉD ALKALMAZÁSA Az előző fejezetben közreadott beszédjelek alkalmazása igen változatos volt. A következőkben — példák segítségével — bete­ kintést adok az üzemi. később már magánbeszélgetésekre is rendsze­ resen használták. A kemencéi munkálatok irányítója a kemence-előmunkás. Egy-egy ilyen hengercsere alkalmával a hengerek és egyéb tarto­ zékok. Erre azért van szükség. Ezeket a munkahengereket időnként cserélni kell. 20—30 kg-os előnyújtott darabokkal (úgynevezett próbadarabokkal) végzik. ha a kész hengerpárból kifutó szál alak. hogy a kavaró kemencékből kikerült kis egységekből hengerelt lap­ kákat összerakták. A próbadarabok kemencébe való berakása A hengersorozat több hengerállványból álló termelőegység. A kezdeti időszakban a termelőmunkával kapcso­ latos tennivalókra. mert a sorozatgyártás csak akkor kezdődhet meg. A hengerlést hengerállványokba beépített munkahengerek segítsé­ gével végzik. amikor nagyobb méretű hengerelt áru előállítása úgy volt lehetséges. A hengercserélési munkálatok befejeztével veszi kezdetét a pró­ bahengerlés. illetőleg a magánbeszélgetések lefolytatásáról. Ezt a próbahengerlést rövid.

A fentieken kívül az idő állása iránt. egymás felé néző tenyérrel. Előhengerész: Jelzi.Az előhengeresz először füttyszóval hívja m a g á r a a figyelmet. Berakni Jele: Lefelé néző t e n y é r és előrenyújtott kéz vízszintesen moz­ gatva. (Az idő közlésére a 12 órás m u n k a i d ő t vették alapul. Az ujjak széttar­ F o r r a s z t á r : Kérdezi „elég" lesz? Elég Jele: Az egyik kéz nyújtott ujjakkal és lefelé néző tenyérrel.) . hogy minden m u n k a h e l y r ő l az üzem területén elhelyezett 1—2 óra a n a p n e m minden szakában l á t h a t ó jól. igazítások. hogy „ötöt". a műszak folyamán állandó az érdeklődés. majd jelzi a próbák b e r a k á s á n a k szükségességét. „Próbadarabokat berakni!" Próbadarab Jele: A test elé t a r t o t t kéz. hengersorozatonként feljegyzik. A test elé tartott. Öt Jele: tottak. s a nyak előtt vízszintes i r á n y b a n elhúzva. mivel az üzemi események (hengercserék. 0.5 méter. kevés­ bé ártalmas m u n k a h e l y e k e n kettő az egyhez történik.) kezdetét és befejezését időrendi sorrendben. üregváltások. Tekintve. Az óra állása iránti érdeklődés 107 A h e n g e r m ű i személyzet általában felváltói rendszerrel dolgo­ zik. nyújtott ujjakkal. kifelé néző tenyér. Mivel a hengerlést végző személyzet — főleg a kánikula idején — nagyon várja a váltást. n y á r o n pedig a szabadban levő fedett helyeken. A két t e n y é r távolsága k b . „ h á n y " darabot? Hány. Forrasztár: Visszakérdezi. többször előre és hátra. A pihenésben levő személyzet hűvösebb időben a melegedőhelyiségekben (ami ét­ kezési helyként is szolgál) tartózkodik. mennyi Jele: A felfelé t a r t o t t tenyérrel két. Előhengerész: „Elég" lesz! Elég Jele: Az egyik kéz nyújtott ujjakkal és lefelé néző tenyérrel. a nyak előtt vízszintes i r á n y b a n elhúzva. üzemzavarok stb. A váltás a r á n y a nehezebb m u n k a h e l y e k e n egy az egyhez. g y a k r a n érdeklődnek a dolgozók egymástól jelek útján az idő állása iránt. s ű r ű n tekintgetnek az órák felé. h á r o m mozdulat.

óra Jele: A test előtt feltartott kéz. a m u n k a d a r a b a hengerlesi hőmérséklet legmagasabb .1. lefelé néző tenyér. Óra Jele: A test előtt feltartott kéz. Lassan Jele: Nyújtott ujjak. dolgozó: „Hány ó r a ? " Hány. Történtek azonban olyan esetek is. (A perc jelzésére nincs kialakult gyakorlat. Ez a megcsúszás főleg ott fordult elő. Múlt Jele: A jobb kéz nyújtott és felfelé néző mutatóujja (a többi ujjak behajtottak) a test elé tartva — a test felől nézve — az ó r a m u t a t ó járásával ellenkező irányba. és a tenyér lefelé néző — a másik kéz ujjai lépegető mozdulatokkal haladnak. le-fel i r á n y ú lassú mozdulatokat tesz. felfelé néző tenyérrel. öt Jele: A test elé tartott. Tíz Jele: Mindkét kéz ötöt-ötöt jelez. nyújtott ujjakkal. 20—30 cm-es elhúzást tesz. ha a szokásoknak megfelelően alkalmazták és helyesen értelmezték — megkönnyítette az érint­ kezést. Félreértett jelbeszéd A jelekkel történő közlési mód. ahol gya­ kori volt a hengerelt d a r a b megcsúszása a hengerek között. 2. dolgozó: „Fél tíz múlt öt perccel". amikor a n n a k helytelen értelmezéséből kellemetlen helyzetek adódtak. A második világháború idején az alábbi félreértés történt. nyújtott mutatóujja jobbra-bal­ ra kilengő mozdulatot tesz. kifelé néző tenyér. hogy üzemfőnöki utasítás tiltotta a hengerelt d a r a b o k n a k h o m o k k a l való megszórását olyan helyeken. dolgozó: „Lassan megy az (idő) óra". nyújtott mutatóujja jobbra­ balra kilengő mozdulatokat végez. kb. vízszintes előretartott alkar. Megy Jele: Az egyik kézfejen — melynek ujjai nyújtottak.) 1. mennyi Jele: A felfelé tartott tenyérrel két-három mozdulatot végez. Előzménye az volt. Az ujjak széttartot­ tak. így jelen esetben e szó az előbbiekből következik. ahol nagy hengerlesi nyomással dolgoztak. Fél Jele: A gyomor táján vízszintes i r á n y b a n elhúzott kéz.

sz. Ezért a szóban forgó I. (Jelen esetben az üzemfőnök megnevezésére használt jel a főmestertől való megkü­ lönböztetésül szolgált. Mivel a megcsúszás feltételeinek összessége az I. és közben a hengersori főmesterrel beszélgetett. többszöri madárcsőr tátogást utánzó mozdulat. folytatólagos soron az esetek túlnyomó részében megvolt — ezzel a megcsúszás veszélye is —. A jelentéstétellel megbízott kemencesegéd a főmestert hir­ telen nem találta. nem látta-e a főmestert? A kérdezett jelekkel adta tudtára. Az egyik reggel rajtakapta az I. Az üzem hirtelen haragú főnöke emiatt sokat bosszankodott. Ezért a rendelkezést következetesen megszegték. folytatólagos sornál dolgozó hengerészt.) Az üzemfőnök. és félszemmel a folytató­ lagos sori hengerészt figyelte. Ezt az üzemzavart az intézke­ dések azonnali megtétele végett a főmesternek azonnal jelenteni kellett. sz. A fej egy hát­ raszegő mozdulatot végez.pontján volt. és vastag reveréteg borította a bugát. kifordított tenyérrel. Feljebbvaló Jele: A bezárt kézfej nyújtott mutatóujja az orr alatt elhúzo­ gatva. aki a hutaszinttől három lépcsőfokkal maga­ sabb pódiumon dolgozott — így jobban áttekintette az üzemet —. folytatólagos sori hengerészhez fordult. majd a középsorra. ismét dühbe gurult az . Ez idő alatt a III. hogy ott beszélget az „öreggel". 109 Az ilyen értelmű párbeszéd láttára. Ilyen kedélyállapotban ment az üzemfőnök a finom-. és üzemlátogatásai során sohasem mulasztotta el rendelkezésének be­ tartását ellenőrizni. amint a hengerek közé haladó bugára homokot szórt. Hengerész: „Jár a szája az öregnek!" Jár a szája Jele: Két vízszintesen tartott és összetett tenyérrel. mivel a minőséget rontó homokolás megszüntetése többletmunkát jelentett számukra. szétálló ujjakkal. ezt a „párbeszédet" látva. kemence egyik hűtőcsöve kilyu­ kadt és a hűtővíz a kemencébe folyt. azt a következőképp értelmezte: Kemencesegéd: „Mit akart a főnök?" Mit akar? Jele: Előre tartott két kéz. amikor a hengerész felelős­ ségre vonás után szembeszállt vele. öreg Jele: Az áll alá helyezett kézfej. ezért az itt dolgozókat sújtotta legjobban a tiltó rendelkezés. figyel­ men kívül hagyva a minőség romlását. A két tenyér egymás felé néző. aki beszélgetés közben a foly­ tatólagos sort figyelte. sz. Nagy haragra gerjedt. és jelekkel kérdezte. sz.

a felmondás elkeserítette. de a párbeszédet az üzemfőnök félreértette. Utalt a hengerész családi állapotára. Az ezzel kapcso­ latos és szükséges intézkedések megtétele után meghallgatta a hen­ gerészt. Ezután értesült a főmester a kemencénél bekövetkezett üzemzavarról. Április elsejei tréfálkozások Április elseje hagyományosan az ugratások napja. újabb áldozatok után nézett és eszébe sem jutott. amit a hírvivő kemencesegéd is megerősített. A leggyakoribb és legprimitívebb áprilisi tréfa az volt. ugratás volt az egész. hogy rendszerint a gyanútlan „zöldfülűeket" beküldték a főmesteri irodába azzal a mesével. Megígértette vele. két hét múlva mehet!" A főmester — aki a második össze­ csapás okát nem ismerte. Az elmondottak alapján nem volt nehéz megállapítani. A főmester. és itt válogatás nélküli gorombaság­ gal szidalmazta. Kerülte a témát. nem en­ gedte. aki beismerte a homokolást. Két hétig az ügyről szó sem esett. Körülbelül félúton találkoztak. Majd ismételten megkérdezte. A felmondási idő leteltével megkér­ dezte üzemfőnökét. Erre elrohant a hengereszterga-műhely felé. Ebben a hengerész nem volt vétkes. hogy a kö­ zöltek után is kiállítsa-e a leszámolási jegyzéket? Az üzemfőnök rövid gondolkodás után csak annyit mondott: „maradjon!". a szem­ tanúk derültségére. az üzemfőnök után lépett és megkérdezte a felmondás okát. Mivel a hengerész kétgyermekes családos ember. menjen a fenébe!" (Mármint a hengerész. A tréfálko­ zásokat főleg a fiatalok művelték. hogy az az em­ ber egy félreértés áldozata.üzemfőnök. Eddig a történet. majd ő elintézi. aki jól ismerte mindkettő heves természetét. Az ugrató sikerén felbuzdul­ va. mivel egymásnak adták a kilincset a beugra­ tott személyek. Az iro­ dában derült ki. A főmester mellett elhaladva. hogy — az abban az időben szokásos — leszá­ molási jegyet kiállítsa-e? „Igen. ami az incidens kezdetére adott okot és ismertette a felmondás okát képező párbeszéd helyes ér­ telmét. üzemfőnöki kihallgatásra készült. mivel az üzemfőnökkel való beszélgetés ideje alatt. Magához intette a hengerészt.) Ekkor közölte üzemfőnökével a párbeszéd helyes szö­ vegét. háttal állt a folytatólagos sor felé —. hogy a főmester hívatja. valamint arra. a hen­ gerész fegyelmi vétséget követett el ugyan. s ügyének tisztázása végett. előre kitervelt módon. aminek utána járt és meggyőződött annak valódiságáról. 110 . majd azzal egészítette ki: „ilyen nagy pofájúak menjenek a fenébe". közben ő is feléje rohant. Az üzemfőnök a látott (és az általa félreértett) jelbeszéd szövegére utalt. Majd az összecsapás hevében dühösen felmondott a hengerésznek. hogy ezzel a főm estért bosszantja. amely végződhetett volna rosszabbul is. hogy a felmondási idő alatt veszteg marad. csak annyit mondott: „felmondtam a nyava­ lyásnak. nehogy olajat öntsön a tűzre.

és a te­ nyér lefelé néző —. a másik kéz ujjai lépegető mozdulatokkal ha­ ladnak. Ilyen balul sikerült tréfa után volt mit hallgatnia. amikor még a fülét is megcibálta. mert a főmes­ ter a hiába való várakozás után kiment az üzembe. megparancsolta az áldozatoknak. Integetés Jele: Egy. az orr alatt elhúzo­ gatva. Ugratott: Én? Jele: A mellre helyezett nyújtott mutatóujj. mert hívat!" Igen Jele: A közismert bólintás. a fej kissé előre­ billentve. és a te­ nyér lefelé néző —. Főmester Jele: A bezárt kézfej nyújtott mutatóujja. és fütyült annak eleget tenni. akit a beavatottak már lestek.A főmester türelmét vesztve. vagy két karnak több irányú. bosszantásra alkalmas jelek tömegét zúdították felé. Menj Jele: Az egyik kézfejen — melynek ujjai nyújtottak.) Menj Jele: Az egyik kézfejen — melynek ujjai nyújtottak és a te­ nyér lefelé néző —. Ugrató: „Igen! Menj be a főmesterhez az irodába. mert társai a jelbeszédtárban található. Ugratott: Kijött az irodából. Volt rá eset. és az esettel összefüggő. gyors mozgatása. Iroda Jele: Az egyik kéz tenyerén a másik kézzel az írás imitálása. küldjék be hozzá az ugratót. Az előbbi esemény a kö­ vetkezőképpen játszódott le: Ugrató: Karjelzésekkel vagy füttyszóval hívja fel a beugratott személy figyelmét. a másik kéz ujjai lépegető mozdulatokkal ha­ ladnak. hogy ő menjen be! „Te menj be az irodába!" Te Jele: A nyújtott mutatóujj határozottan a szóban forgó személy irányába mutat. a mellének szegezett mutatóujjal. Vesztére. illetve néznie a tréfacsinálónak. de az viszontugratásnak vélte az üzenetet. Menj Jele: Az egyik kézfejen — melynek ujjai nyújtottak. a másik kéz ujjai lépegető mozdulatokkal ha­ ladnak. Az ugratóval jel útján közölte. és mindenki szeme láttára és derültségére jól összeteremtette az illetőt. Igen ám. . (Közelről.

Iroda Jele: Az egyik kéz tenyerén a másik kézzel az írás imitálása. kiment az üzembe. a fej kissé előre­ billentve. víz­ szintes helyzetű alkarral. Főmester: Mivel hiába várta az ugratót. néhány kör-körös mozgást végez. de láthatták. Amit rendszerint egy fülcibálás követett. gyors mozgatása. oda­ ment. Karjelzéssel vagy füttyszóval hívta a beugratót. félig behajtott ujjakkal. Főmester: Igen. Ugrató: Jel útján fügét mutat. csuklóban mozgatva. siess! Jele: A közismert bólintás.és középső ujja között elhelyezett nyújtott hüvelykujj. Füge Jele: Az ökölbe szorított kéz. . mutató. Siess Jele: Az egyik előretartott kézfej. Az ugrató — bár tudatában volt a következményeknek —. A beavatottak nem hallották ugyan. Integetés Jele: Egy vagy két karnak több irányú. Ugrató: Én? Jele: A mellre helyezett nyújtott mutatóujj. hogy a fejmosás a hívás oka. Ez jelen esetben nem felköszöntést jelentett.

évi. 95. 32. m. Forgáts Béla: R o m b a u e r T i v a d a r az 1848/49.JEGYZETEK 113 1. 15. A R i m a m u r á n y — S a l g ó . 16. 1971. m. Bp. 1971. O k m á n y t á r (a t o v á b b i a k b a n : O L R M S T Lt. 5. Marton—Tetmajer: i. M a g y a r Újság. 1973. 4. . Uo. L a k ó h e l y ü n k Ózd. 35. sz. Marton—Tetmajer: i. B K L K o h á s z a t . 1. d e c e m b e r 27-i fel­ hívása. 2. 1940. Bogyó János: A f i n o m h e n g e r m ű fejlődéstörténete.T a r j á n i V a s m ű . OL R M S T Lt. Kovach Antal igazgatóhelyettes. 1. 25. Marton—Tetmajer: i. Ózd. 2. 9. m. 13. 19. A M a g y a r V a s . sz. 1. 197. évi 4. 1. 22. 42. A „Szocialista M u n k a V á l l a l a t a " c í m e l n y e r é s e é r d e k é b e n t e t t v á l ­ lalás értékelése. Uo. sz. 36. 1. 14. 89. 27.. Óvári Antal: A 125 éves ózdi v a s m ű fejlődésének v á z l a t o s t ö r t é n e t e . 30. 12.. 1973. Bp.és A c é l i p a r i Egyesülés V a s k o h á s z a t i Tájékoztatója. 1. 98. évi. 1. 10. 36. A v a s k o h á s z a t 1972. 17. 1. 1. 29. 1. 1. 28. m. Uo. Marton—Tetmajer: i. Uo. 1. 1. 1906. m. d e c e m b e r 22. 20. Uo. 1. OL R M S T Lt. R i m a m u r á n y — S a l g ó t a r j á n i V a s m ű Rt. és Dobossy L á s z l ó : F ö l d e s ú r i v á l t o z á ­ sok Ózdon. 1896. 20.R é s z v é n y t á r s a s á g 1881. A/21. sz. L a k ó h e l y ü n k Ózd. 15. 1. 1. 7. 1. 1. 39. 32. m. Marton—Tetmajer: i. Az Ózdi K o h á s z a t i Ü z e m e k p á l y á z a t a a „Kiváló V á l l a l a t " k i t ü n t e t é s elnyerésére. 21. m.) Z 366/5. 1. Vass Tibor: A d r ó t k a r i k a kézi e l h ú z á s a és kötözése. Uo. Marton—Tetmajer: i. 149. 25. évi. 1. m. 6. 10. m á r c i u s 13. 68. sz. 149. 38. 3. 2. 1. K o h á s z a t i L a p o k 1967. évi s z a b a d s á g h a r c fegy­ v e r g y á r i igazgatója. 33. 4. 1. 1. 178. cs. 25. Uo. és a R i m a m u r á n y — S a l g ó t a r j á n i V a s m ű Rt. Marton—Tetmajer: í. 37. Uo. cs. 7. 1973. M a g y a r t ö r v é n y t á r . 438—439. 1. sz. Marton—Tetmajer: i. sz. Uo. 178. Uo. Ózd. 1. 1944. Z 366/6. 1869—(1871. 40. 1. sz. 38. 795. M a g y a r Országos L e v é l t á r . j ú n i u s 1. 11. 175. 24. o k m . 366. Marton—Tetmajer: i. O L R M S T Lt. 18. 42. 5. 1. 34. 4. 1. fejlődésének t ö r t é n e t e . 12. 89. 37. 148. Óvári: i. 12—13. 31. é v i T ö r v é n y c z i k k e k . L a k ó h e l y ü n k Ózd. f ő m é r n ö k 1944. 1. évi e r e d m é n y e i . 1. Vass Tibor: Az Ózdi K o h á s z a t i Ü z e m e k f é n y k o r a . L a k ó h e l y ü n k Ózd. Uo. 1. 8. 38. cégjegyzése. a l a ­ pítója. 42. 1973. 26. 32. 1. 1. m. j ú l i u s . 1971. 30. 178. B á n y á s z a t i és K o h á s z a t i Lapok. f e b r u á r 25. 1. 1973. m. a u g u s z t u s 26-i 944/1881. Marton János—Tetmajer László: A R i m a m u r á n y — S a l g ó t a r j á n i V a s ­ m ű Rt. 1. 23. Óvári Antal: A z ózdi v a s m ű a l a p í t á s á n a k és első ü z e m é v e i n e k v á z ­ latos t ö r t é n e t e I. 221 cs. 1. 148.

die er während seiner europäischen Rundreisen sammelte.. Auf dem Gebiete der Komitate Borsod und Gömör erschienen — infolge ihrer günstigen geographischen Lage — die ersten Spuren dieser Industrie schon im Mittelalter. Der XXV. Die bedeutends­ ten Rennöfen und Hammerwerke wurden in den Tälern der Flüsse Rima und Murány betrieben. wurde in Rimaszombat eine neue Eisenhüttenassotiation gegründet.7 und von Walzstahl—Fertigerzeugnissen 27 vom Hundert der gesammten ungarischen Produktion dieser Produkte bei. Am 15. Derzeit stellt Ózdi Kohászati Üzemek (Hütten­ werke Ózd) unserer Volkswirtschaft an Roheisen 38. um dadurch den viel Profit versprechenden Bau von Eisenbahnen zu fördern. an Siemens— Martin—Stahl 33. Gesetzartikel von Jahre 1836. September 1843 versammelten sich die Eisenproduzenten zu einer Beratung in Hosszúrét. Komitat Gömör. unter dem Namen Gömöri Vasművelő Egye­ sület (Eisenerzeugende Vereinigung von Gömör). Tivadar Rombauer An Hand von Erfahrungen. Die Werksgebäuden 114 . verordnete den Bau von 12 Eisenbahnlinien. begann er mit der im Bezirke Ózd gewonnen Braunkohle zu experimentieren. Hier wurde der Gedanke aufgeworfen: eine grossangelegte Eisen­ raffinerie (ein Puddelwerk) zu gründen. sich auf die zur Verfügung stehende Wasserkraft stützend. Der Bau des Werkes wurde im April 1846 in Ózd begonnen. Am 6. In der Eisenindustrie rief der im Aufstieg befindliche Bau von Eisenbahnen einen sehr grossen Aufschwung herbei. Mai 1845. Die Gutsherren regte haupt­ sächlich die Nutzbarmachung der auf ihrem Gute befindlichen Waldungen und der leicht abbaubaren Eisenerze an. Diese Versuche erbrachten günstige Ergebnisse. Diesen in Hosszú­ rét erörteten Gedanken befürwortete Rimai Coalitio (Rimaer Koali­ tion) und ihr modern denkender Vorsitzende.ZEICHNENSPRACHE IM FEINWALZWERK VON ÓZD Die Stahlerzeugung von Özd spielt seit der Gründung des Werkes — im Jahre 1845 — eine bedeutende Rolle im ungarischen Eisenhüttenwesen.

noch im selben Jahre eingeleitet. Die ersten vier SM—Öfen wurden in den Jahren 1895—1896 in Betrieb gesetzt. Während des Freiheitskrieges (1848—49) wurde das Werk von der ungarischen Regierung zur Erzeugung von Gewehrläufen in Anpruch genommem. in kleinem Masse. Dies Ereignis bedeutete einen Wendepunkt im Leben des Werkes von Ózd. der intensive Eisenbahnbau und besonders die Eindringung von ausländischem Kapital beschleunig­ ten die Vereinigungsvorgänge auch in der Eisenindustrie. die an der Gründung des Werkes interessiert waren. An der im Jahre 1881 abgehaltenen ausserordentlichen Generalversammlung wurde der Vorschlag des Wiener Bankvereins angenommen. bedeutender Entwicklungsprozess wurde in Gang gesetzt. Der kapi­ talkräftige Wiener Bankferein war nur in dem Falle geneigt das zur Modernisierung des Werkes von Ózd notwendige Kapital zu sichern. Gömöri Vasművelő Egyesület (Eisenerzeugende Vereinigung von Gömör) stand vor dem Falliment. So entstand Rimamurányvölgyi Vasmű Egyesület (Eisenerzeugende Vereinigung des Rima—Murány—Tales). Zur Verarbeitung 115 . Der Aufbau des jetzigen Hüttenwerkes wurde mit dem Sie­ mens—Martin—Stahlwerk begonnen. Die be­ deutenden Eisenhüttenwerke Ungars planten gleichzeitig grossan­ gelegte Modernisierungen zur Verdrängung der neuerlich in den Vordergrund tretenden Konkurrenten. Der im Jahre 1879 be­ ginnende wirtschaftliche Aufstieg. Die verwirrte politische und wirtschaftliche Lage des Landes wirkte sich ungünstig auf die rasche Entwicklung der Industrie aus.wurden im September 1847 fertiggestellt. wenn das Werk sich mit der schon vorher zum Interessen­ kreis der Bank gehörenden Salgótarjáni Vasfinomító Társulat (Salgótarjáner Eisenerzeugende Gesellschaft) vereinigt. Nach dem Zusammenbruch von des Freiheitskrieges geriet das in Entwicklung befindliche neue Werk in eine sehr kritische Situation. Wegen Mangel an Kapital konnten sie aber ihre Zielsetzungen nicht verwirklichen. der sich den Möglichkeiten am besten anpasste. deshalb vereinigte sie sich im Jahre 1852 mit der Rimai Coalitio (Rimaer Koalition) und Murányi Unió (Murányer Union). und die Produktion. und so kam Rimamurány—Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaság (Rimamurány—Salgótarjáner Eisenwerke Aktiengesellschaft) zustande. Die Entwertung des Geldes und der Mangel an Kapital machten es unmöglich den Aufbau des Werkes von Ózd zu beenden. Ein.

Ernő Borbás und Géza Ulrich. Als vertraungswürdigste Informatoren erwiesen sich János Bogyó. den Arbeitsplätzen gemäss geordnet. Es ist aber unbedingt notwendig. wegen das fortwährenden Geknatters der sich lose ineinanderfü­ genden. die mit der Arbeit und den gemeinsamen Aufgaben verbunden waren. Die geräuschvollsten Betriebe im Hüttenwerk von Ózd sind das Grob. Dies machte einerseits die Mehrsprachigkeit der Belegschaft. Das vorliegende Spezialwörterbuch umfasst 270 Zeichen der Zeichensprache. die sich auf verschiedene technologische Vorgänge beziehen. anderseits die Natur der Arbeit. die grossen Entfernungen und der ständige Lärm inner­ halb des Betriebes unbedingt notwendig. bezüglicherweise der aus Stahl gegossenen Ingots wurde ein Grobwalzwerk in zwei Stufen aufgebaut. Zur Zeit ist die Anwendung der Zeichensprache schon im Auss­ terben. Kupplungen. Im Feinwalzwerk zum Beispiel. Bei jenen aber von grosser Walzgeschwindigkeit. Aufgrund allgemeiner Unterschiede wurden vom Verfasser zwei Hauptgruppen zusammengestellt.und das Feinwalzwerk. Später vermehrten sich die Zeichen derart. und sich an die oft gebrauchten Zeichen der Zeichensprache noch gut erinnern. sind auch die sehr laut gesprochenen Worte fast unverständlich. deshalb suchte der Verfasser solche Personen. in den Jahren 1906—1908 errichteten Hochöfen. Das Getöse ist bei den verhältnis­ mässig langsamen Walzstrassen noch eträglich. In der ersten Hauptgruppe befinden sich diejenigen Zeichen. müssen die Walzer mit der Ofenmannschaft. dem Steuermann der Walzstrasse und mit den Leuten der Instanhaltung sich verständigen können. dass sie sogar persönliche Gespräche ermöglichten. Das Vermögen einzelner Werktätigen an solchen Zeichen der Zeichensprache ging in die Hunderte. wie zum Beispiel im Feinwalzwerk. Der Hochofenbetrieb begann seine Tätigkeit mit zwei. Die Arbeitsplätze.des in ansteigender Menge erzeugten Stahles. dass während der Arbeit die Belegschaft des Werkes gegenseitig in Ver­ bindung stehe. die jahrzehn­ telang im Feinwalzwerk arbeiteten. Im Zuge von Jahren entwickelte sich eine Zeichensprache. Den Abschluss dieses zwanzigjährigen Entwicklungspogramms bedeutete der Bau eines Feinwalzwerkes in den Jahren 1912—1915. Anfänglich wurden nur diejeningen Zeichen der Zeichensprache entwickelt. laut welchen die Zeichen gruppiert 116 .

die mit dem alltäglichen Leben verbunden sind. In der Darlegung der Zeichensprache gibt der Verfasser zuerst den Sinns des genannten Wortes an und schildert zugleich den gebrauchten Gegenstand. 5. die Appretur und die Hilfseinrichtungen. mit der Zeit verbundenen Ausdrücke. Und zwar: Erkundung der pünktlichen Zeit. Die zur zweiten Hauptgruppe gehörenden Zeichen der Zeichensprache veröffentlicht der Autor is folgender Gruppierung: 1. nachher beschreibt er eingehend die dazugehörenden. scherzhafte Ausdrücke. Eigenschaften. Benennung von Gegenständen. In den weiteren drei Beispielen beschäftigt sich der Verfasser mit solchen Formen der Zeichensprache. 2. die Wärmeöfen. Tibor Vass . 4. 3. die Walzstrassen. in der Zeichensprache verwendeten Zeichen. Die 104 Fotos bilden hierzu eine bedeutende Hilfe. sind die Folgenden: das Knüppellager. 6. Letztens hat der Verfasser das Verzeichnis der Zeichensprache zusammengestellt. mit Hilfe der Zeichensprache geführtes Gespräch vor. das sich zwischen dem Vorarbeiter der Walzstrasse und dem Ofenvorarbeiter. Attribute. bezüglicherweise den Arbeitsvorgang zur Informierung des Lesers. missverstandene Zeichensprache. während des Einsetzens der Probestücke abspielt. 7. solche von persönlicher Beziehung.wurden. Ausdrücke die sich auf Tiere beziehen. quantitative Angaben. abschliessend Aprilscherze. Zum besseren Verständnis veranschaulicht der Verfasser an vier Beispielen wie man sich der Zeichensprache bediente und auch heute bedient. Am ersten Beispiel führt der Verfasser ein mit der Arbeit verbundenes. die im Besitz von Personen sind. Handlungen. 8.

.

5.1. Személyes tárgyak elnevezése — 2. A hengersoroknál — — — — — — — 1. A kikészítenél — — — — — — — — 1.2.1.és munkakörülmények a finomhengerműben — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 1.2.7. Idővel kapcsolatos kifejezések — 2. Cselekvések — — — — — 2.3.3. Jelzők. A technológiai folyamat beszédjeleinek szótára — 1.4. Tréfás kifejezések — — — — 2.TARTALOMJEGYZÉK Előszó — — — — — — — — — — — — — — — — telepítéséig fejlődése — — — — — — — — — — — — — — — 5 7 7 10 13 16 21 21 24 43 47 A finomhengerműben folyó munkák — Az ózdi gyár a finomhengermű — A finohengermű kialakulása és — A gyártás menete — — — Élet. A segédberendezéseknél és a segédüzemeknél 2.4. tulajdonságok — — — 2.8.6. Személyi vonatkozású — — — 2. A bugatéren és a kemencéknél — — — — 1. A köznyelvi beszédjelek szótára — — 2. Állatokkal kapcsolatos kifejezések — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 55 — 55 — 67 — 73 — 78 — 87 — 97 — 103 — 104 — — — — — 106 106 107 108 110 A jelbeszéd alkalmazása — — — — — — — A próbadarabok kemencébe való berakása — Az óra állása iránti érdeklődés — — — — Félreértett jelbeszéd — — — — — — Április elsejei tréfálkozások— — — — 119 Jegyzetek — — — — — — — — — — — — 113 . Mennyiségi kifejezések — — — 2.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful