BITAY ENIKŐ LÉZERES FELÜLETKEZELÉS ÉS MODELLEZÉS

A kutatást támogatta:

Az MTA–OM, DOMUS HUNGARICA SCIENTIARIUM ET ARTIUM MTA – Arany János Közalapítvány MTA Határon Túli Magyar Tudományos Kutatásért Program

BITAY ENIKŐ LÉZERES FELÜLETKEZELÉS ÉS MODELLEZÉS ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET Kolozsvár 2007 .

Baán Mária PhD ETO: 669.795.18 621.04 621.375.. Kolozsvár .8 ISBN 973-8231-66-3 ISBN 978-973-8231-66-5 © Bitay Enikő 2007 Kiadja: Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Felelős kiadó: Sipos Gábor Olvasószerkesztő: Kerekes György Borítóterv: Könczey Elemér Nyomdai munkálatok: TIPOHOLDING RT.Lektor: Kocsisné dr.

Nagy energiasűrűségű technológiák paraméter-összefüggései 2. Lézersugaras felületmódosítás 2.Tartalom 1.10.2.8. Előzmények 1. A kutatás partnerei 2. Plazmás felületmódosítás 2.2.7. Lézeres felületkezelések 2.2.11.7.10.10.7. Lézertechnológiák az anyagmegmunkálásban 2. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2.8.8.3.6.1.6. Bevezető 2.1.2.6.2.2. Lézeres felületedzés (laser hardening) 2.6.1. Lézeres felületkezelések általános jellemzői 2.6. A lézeres felületkezelési technológiák paramétertartományai 2.2.6.1.1.2. Fizikai gőzfázisú leválasztás (PVD) 2. A lézeres felületkezelési eljárások paraméterei 2. A kialakult réteg szerkezete és tulajdonsága 2.1.8. Nagy energiasűrűségű felületkezelések hatása acélokra 2. Bevezető 1.4. Termokémiai felületkezelések 2. Felületmódosítás 2. Lézeres felületátolvasztás (laser remelting) 2.2.10.4. A kialakult réteggeometria szabályozása 2.5. Ionsugaras módszerek 2.5.10. A lézernyaláb jellemzése 2. Kémiai gőzfázású leválasztás (CVD) 2. Felületmódosító technológiák szerepe 2.3.8.1.3.8.9.2. A kezelendő felület jellemzése 2.6.1. Rétegleválasztás 2.9.1.5. Hagyományos felületkezelési eljárások 2.4. A megolvadt zóna jellemzése 2. Felületi edzések 2. Korszerű felületkezelési eljárások 2.1.1.1. Az átolvasztott réteg geometriája 2.3. Felületszórás 2. Lézeres felületötvözés és bevonatolás 09 09 10 10 12 12 13 17 19 21 21 21 22 22 22 24 24 25 25 25 25 26 26 28 33 33 33 37 37 42 45 46 53 55 55 56 57 58 59 5 .6.8.3.5.2. Célorientált felületmódosítás 2.1. Az abszorpció szerepe lézeres felületedzés során 2.6.6. A lézeres felületkezelések osztályozása 2. Nagy energiasűrűségű megmunkálások 2. Célkitűzések 1.3.2.

2. A lézeresen átolvasztott réteg geometriai paraméterei 3.3. Stefan-probléma 4.3. Az entalpiaprobléma 4.Tartalom 2. Szemcseméret számítása 5. Kétdimenziós kiterjesztés 4.12.4.2. Fázisátalakulások szilárd állapotban 3.5.4. A hőátadás modellezése 5. A feladat meghatározása 5. Az olvadás matematikai modellezése 4. Átalakulások hevítéskor 3. Alkalmas kezdeti feltétel keresése 4. Átlapolt sávok hőmérsékletövezetei 3.1.2.3.3.2.2.3. Átalakulások.2. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése 3.3.3.1. Átalakulások lehűléskor 3. Bevezető 3.3.3. Végeselem-analízis – VEA (FEA – Finit Element Analysis) 5.2.2.1.3.1.1.1. A fémek átalakulásának modellezése 5. A véges differenciák módszerének alkalmazása lézeres hőkezelés esetén 4.3. hőmérsékletövezetek a lézeresen átolvasztott C15 minőségű acélban 3.3. A hőmérséklet-eloszlás meghatározása 5.3.4.4.3.3. Bevezetés 4.3.4.2.2.2. Összefoglalás 3.1. A SYSWELD+ programcsomag 5. Matematikai modellezés 4. A Stefan-probléma diszkretizálása 4. A lézeres felületátolvasztás modellezése 5.3.1.2. A véges elemek módszerének alkalmazása lézeres felületátolvasztás esetén 4.1. Az entalpiaprobléma diszkretizálása 4. következtetések 4.3. A fémtani adatok modellezése 6 62 63 63 63 66 68 68 71 75 75 80 84 87 88 88 88 91 93 96 96 98 100 100 106 108 111 113 115 116 116 116 119 122 122 125 125 127 127 128 128 129 .2.4.6.4.4.1.2. A SYSWELD+ program megformázási módja 5. A C15-ös acél lézeresen átolvasztott felületi rétege keresztmetszetének vizsgálata (egyedi sávok) 3.1.3.4. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései 4.1.1.3.7. Összefoglalás.1.3. Összefoglalás 5. A modellezés szakaszai 5.3.1.2.3.5. Bevezető 5. Kristályosodás 3. A próbadarab geometriai modellezése 5. A lézeresen átolvasztott réteg keménységének vizsgálata 3.2.2. Eredmények és következtetések 4.2. Numerikus megoldás 4.

Az egyenlőtlen felületi réteg megelőzésének vizsgálata 6.3.2.1. Modellezés 6.1. mérési eredmények. Összegzés Irodalom Laser surface treatment and its modelling (Summary) Contents Laser-Oberflächenbehandlung und Modellieren (Zusammenfassung) Inhalt Tratamente de suprafaţă cu laser şi modelarea proceselor (Rezumat) Cuprins 130 130 140 140 142 149 149 149 149 150 152 153 155 156 163 164 167 168 171 172 7 .1. A kísérleti és a szimulációs adatok összehasonlítása 5.2.5.5. Számítási lépések 5.7.2. A lézeres felületolvasztás modellezésének eredményei 5.2. Mellékletek 6.6. következtetések 6.3. A lézeres felületolvasztás modellezésének következtetései 5.4. Bevezető 6. Lézeres felületkezelés által létrejött felületi réteg vastagságának elemzése 6. A felületi réteg vastagságának mérési eredményei (C15-ös acél TaC-dal való lézeres felületötvözése esetén) 6. Lézeresen kezelt felületi réteg vastagságának elemzése/modellezése 6. Kísérleti tapasztalatok.Tartalom 5.6.2.4.

tudással rendelkező személyek (oktatók. Anyagtudományi és Technológiai Intézet munkaközösségével többévi együttműködési kapcsolat lehetővé tette. Bevezető A szerkezeti anyagok és az anyagtechnológiák fejlesztése a legutóbbi időkben is az eddigi elméleti és gyakorlati ismeretekre alapozva. lézeres felületkezelésnél) meghatározni. 1. anélkül hogy nagy volumenű és költséges kísérleteket végeznénk. A Miskolci Egyetem Mechanika Technológiai Tanszékével. szimuláció alkalmazása lehetőséget biztosít itthon végzett kutatásokra. az MTA Miskolci Anyagtudományi Intézetével. Fémtani Tanszékével. Az egyik legkorszerűbb eljárás a lézeres felületkezelés. amelyekkel képesek leszünk valamely anyag szerkezetét (ezáltal a kívánt tulajdonságát is) egy technológiai eljárás paramétereinek beállításával (pl. A hazai műszaki berendezések hiánya miatt nálunk csak elméleti kutatások végezhetők e fontos területen. viszont a számítógépes modellezés. A lézeres felületkezelés hatásának tanulmányozása – mely az elmúlt években tudományos kutatómunkámat képezte – előzménye az ebben a kötetben bemutatott kutatási eredményeknek. a tudományterületen nagy tapasztalattal. de az ezt megelőző időszakban végzett kísérletsorozatok és mérések eredményei szintén alapul szolgáltak a lézeres felületkezelés modellezéséhez. de jobbára próbálkozással történt. 9 . A nem túl távoli jövő feladata olyan eljárások (szimulációs technikák) kidolgozása. Korszerű kutatásokat nem lehet végezni megfelelő infrastruktúra nélkül. Mégis az elmúlt években ezen a területen a közös pályázati lehetőségek. valamint a Budapesti Műszaki Főiskola Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézetével és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány. a magyarországi partnerek kutatáshoz szükséges berendezéseinek használhatósága. Előzmények Az anyag szövetszerkezete és ezzel tulajdonságai is jelentősen megváltoztathatók különböző felületkezelési technológiákkal. kutatók) közreműködésével lehetővé vált az itthoni (romániai) kutatómunka előrehaladása. A jövő anyagait és technológiáit azonban bizonyosan nem lehetséges ezzel a módszerrel kifejleszteni.1.1. kísérleti eredmények előrejelzésére. hogy e területen kutatásokat folytathassak.

A kutatás partnerei Jelen kötet – a kutatási eredmények bemutatásával – nem jöhetett volna létre. dr. illetve ezek anyagi támogatására. mérési és kiértékelési részeit az ő irányítása alatt végezhettem. mechanikai és technológiai tulajdonságainak célszerű befolyásolására. Konkrétabban a lézeres felületkezelés technológiai paramétereinek oly módon való megválasztásával foglalkozom. értékelése. Baán Mária egyetemi docens érdemel kitüntetett köszönetet. aki a kutatási terveimet annak idején messzemenően támogatta. hogy bevezetett egy korszerű technológia rejtélyeibe.2. a Miskolci Egyetem professzorának. majd ezen ismeretanyag birtokában szimulációs programok elkészítése. ha önzetlen. Tiszteletem és hálámat fejezem ki Roósz András akadémikusnak. Erre irányultak jelen kötetben összefoglalt vizsgálódásaim is: olyan modelleket és perdikciós algoritmusokat elemezni. kutatási módszert és tapasztalatot szerezhettem. hogy lehetőséget biztosított a kísérletek szakszerű elvégzésére. a BAYATI Intézet igazgatóhelyettesének. hogy a felületi rétegben várható tulajdonságokat a gyakorlati igényeket kielégítő pontossággal lehessen előre jelezni. Szakmai tanácsadóként Kocsisné dr.1. akinek a lézeres felülettechnológiákról írt oktatási segédlete az elvi alapok tekintetében jelentett hasznos kiindulási forrásanyagot. segítőkész és kellő szakértelemmel rendelkező oktatókkal. Bevezető 1. az általa vezetett kutatásokban is részt vehettem. Ugyanakkor köszönöm Búza Gábornak. A hőkezelési/felületkezelési eljárásokat napjainkban is széles körben alkalmazzák az ötvözetek fizikai. Tisza Miklós egyetemi tanárnak. Reza Rowshan – jelenleg a ME Mechanikai Technológiai Tanszékének tanársegéde – diplomatervének és a saját PhD-disszertációmnak a 10 . az MTA Miskolci Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatójának. mentoromnak. amelyek segítségével a termikus mezőben végbemenő anyagszerkezetmódosulások kielégítő pontossággal leírhatók. Célkitűzések Fő célkitűzésem a lézeres felületkezelés számítógépes modellezéséhez és szimulációjához szükséges anyagtudományi és matematikai ismeretek rendszerezése. Köszönetem fejezem ki a Miskolci Egyetem Mechanikai Technológiai Tanszék tanszékvezetőjének. Ezáltal jelentős költséget és időt lehet megtakarítani a kísérleti próbálkozások és az ehhez szükséges mérések kiiktatásával.3. tervszerű megváltoztatására. A modellezés területén a közös kutatásokat 1998-ban kezdtük. illetve a hasonló jellegű tanszéki kutatásban való beilleszkedést is lehetővé tette. megvalósításához felajánlotta a tanszéken levő számítástechnikai infrastruktúra használhatását. s együttműködésünk eredményei számos közös publikációban megtalálhatók. kutatókkal nem konzultálhatok. nem működhetek együtt. 1. a PhD-disszertációm kísérleti. tudást.

Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet). Együttműködésünk folyamatosságát számos közös publikáció jelzi. Úgyszintén köszönöm Szilágyi Júlia rendszermérnöknek. 11 . Bevezető kontrollmérései és modellezési feladatai jól kiegészítették egymást. aki a lézeres modellezés elméleti.1. egykori munkatársamnak. valamint Kuzsella László tanszéki mérnöknek (Miskolci Egyetem) és Bagyinszki Gyula főiskolai tanárnak (Budapesti Műszaki Főiskola. A velük való közös munkánkat is számos publikáció jelzi. matematikai alapjaihoz nyújtott értékes segítséget. Réti Tamás egyetemi tanárnak (Budapesti Műszaki Főiskola. akik a szakirodalom gyűjtésében. elemzésében és a szakmai tanácsadásban vállaltak szerepet. s egyes eredményeit ezen kötet is tartalmazza. de nem utolsósorban köszönetem fejezem ki dr. fordításában. hogy az ábrák megrajzolásában segédkezett. S végül. Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet).

ábra a lézeralkalmazásokat vázolja. Sokfajta lézer létezik. kommunikáció. gyártástechnológia. a CD-lejátszóknál. 12 . A szó egy eszközcsalád működési elvét jelenti. Jelenleg a lézertechnika alkalmazása a gazdasági és privát élet valamennyi területét lefedi. a teljesítmény. Azóta alkalmazása egyértelműen nagy perspektívát jelent. közlekedés.2. de használják magára a berendezésre is megnevezésképpen. A 2. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2. különböző területeken (méréstechnika. gyógyászat. Bevezető Mintegy 50 évvel ezelőtt a lézer felfedezése új távlatokat nyitott számos tudományágban. a kiépült és a fejlesztés alatt álló technológiai háttér révén a tömeggyártásban való alkalmazás is gazdaságossá válik. Az első évtizedben elsősorban laboratóriumi körülmények között kezdődött meg a lehetséges alkalmazások feltérképezése. Mindezen alkalmazásoknál a lézer alacsony teljesítményt igényel az anyagmegmunkáláshoz használt lézerekkel szemben. YAG. A távközlésben lézervezérelt üvegszálas technológiát alkalmaznak az adatok leolvasásánál. az előállítási költségek tekintetétében lényegesen különböznek egymástól [Bor. kereskedelem és ipar. Ugyanakkor az ábrán fel vannak tüntetve a különböző alkalmazásoknál használt lézertípusok is (CO2. Ezek egymástól a fizikai méret.1. a sugárzás hullámhossza. EXCIMER. képzés és szórakozás. A lézeres megmunkáló rendszerek megjelenésükkel az iparban teljesen új alkalmazási teret nyitottak.1. Ar-ion. míg a harmadik évtizedben a lézer az ipari eszközök rangjára emelkedett. HeNe. Dióda). valamint energetika és környezetvédelem) való felhasználásuk szerint nyolc csoportba rendezve. a lapolvasók (szkennerek) felépítésénél. A lézer szó az angol LASER (Light Amplification by Stimulated Emission of Radiation – fényerősítés kényszerített fénykibocsátás útján) betűszóból származik. a távvezérléseknél stb. 2003]. A második évtized már hozott jó néhány vitathatatlan eredményt a méréstechnikától egészen a távérzékelésig.

ábrán láthatóak a lé13 .1. A fő megmunkálási módok szinte mindegyike megoldható lézeres technológia alkalmazásával. vagy nem érdemes olyan kis darabszámnál azt alkalmazni. ábra Lézeralkalmazások [Sexton. illetve nem olyan pontossággal valósítható meg.2. 2002] 2. hogy az adott gyártási folyamat más technológiával nem. A 2. A költségek nagysága ellenére sok esetben az teszi gazdaságossá.2. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2.2. hanem az anyagmegmunkálásokban is igen széles körűek. Lézertechnológiák az anyagmegmunkálásban A lézerek alkalmazásának lehetőségei nemcsak a napi életvitelben.

ábra A lézeres anyagtechnológiák alkalmazásának paramétertartományai [Steen.2.a. 2. feltüntetve a jellegzetes energiasűrűségtartományokat is. 1998.a–b. 2006] 14 . ábra Fontosabb lézeres anyagmegmunkálási technológiák A 2.3. melyek igen nagy energiasűrűséget igényelnek. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere zeres anyagtechnológiák legfontosabb felhasználási területei. ábrán láthatóak a hatásidőtartam és a teljesítménysűrűség függvényében a főbb alkalmazások. a hegesztés és a felületkezelés tekinthető. közöttük legelterjedtebbnek a vágás. Búza.3. Grum.2. 2002. 2.

nehezen hozzáférhető felületek esetén is alkalmazhatók. ábra A lézeres anyagtechnológiák alkalmazásának paramétertartományai [Krause.és a feldolgozási veszteség. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2. 2002] A lézerek ipari alkalmazásán belül az egyes technológiai eljárások részarányát a 2. összetételétől is függ. • bonyolult geometria. • megbízható online minőségellenőrzés. Az egyes technológiai eljárások alkalmazhatósága a kezelendő anyag típusától. minimális a hulladék. Grum. 1985. 1992. A lézertechnológiák a berendezések nagy beruházási költségei ellenére is számos gazdaságossági és műszaki előnyt nyújtanak [Baán. ábra szemlélteti. A berendezések jobb kihasználását teszi lehetővé. • utólagos megmunkálást nem igényelnek. • csökken az anyag.b. • automatizált gyártósorba integrálhatók.3. 1996]: • jelentősen nő a termelékenység. • rugalmasan kihasználható perifériák. hogy az optikai eszközökkel irányítható lézersugárforrás egyidejűleg több munkaállomást is képes kiszolgálni.2. Parsons. 15 .4.

2. 2000-ben több mint 25 000 lézeres anyagmegmunkáló berendezést adtak el a világon. viszont az árakat tekintve előkelő helyen áll az excimer lézer. Az árat tekintve 1. ami az összes nem lézerdióda eladások 19%-a. táblázat.1. táblázat. 2001] Az eladott darabszámot összegezve 11 500 db CO2-lézer. 2. 60%-a.3 milliárd dollárnál is többet költöttek ezekre. ami a piaci részesedés kb. 4. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2. 7400 db szilárdtestlézer kelt el anyagmegmunkálás céljára. 2. 3. ábra A különböző lézertechnológiák ipari alkalmazásainak részaránya a világon [Belforte–Levitt.4. 1994] Az ipari megmunkáló rendszerek terjedését és a különböző típusok szerinti megoszlását jól szemlélteti a 2.1. CO2-lézer (átáramoltatásos) Lámpa gerjesztésű szilárdtest lézer Excimer lézer CO2-lézer (zárt rendszerű) LD gerjesztésű szilárdtest lézer He-Cd-lézer m$ 453 354 353 76 60 10 db 3 625 5 368 1 030 7 895 2 079 1 700 1 db ára $ 124 966 65 946 342 718 9 626 28 860 5 882 [Laser Focus World. 6. 5. Ipari lézereladások 2000-ben Ipari megmunkáló lézerrendszerek 1. 16 .

és erózióállónak lennie. élettartamát meg tudjuk növelni. ezek jelentős részét a végbemenő folyamatok modellezései és szimulációi teszik ki. a kémiától és az anyagtudománytól is egyre jobban elkülönülő. a felületen jelentkezik. 1996]. de az előbbieket integráló műszaki felülettudomány. mint a kis súrlódási tényező. mind a hagyományos anyagok tulajdonságainak adott célú optimálásánál a fizikai. szilárdságát – módosítani. Ha egy alkatrész felületén csak ott hozzuk létre az elvárt tulajdonságokat. 1997]. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2.és átalakításai és ezáltal tulajdonságváltozásai rendkívül fontos szerepet töltenek be a gyakorlatban. a korrózió vagy a kifáradás (nagy ciklusszámú Wöhler-féle fáradás). mechanikai és technológiai tulajdonságok együttes ismeretére van szükség. a csapágyanyagok pedig alacsony súrlódási együtthatójú és önkenő felületet igényelnek. Bizonyos esetekben nem lenne elegendő pusztán az anyag felületét bevonni annak érdekében. hiszen a felület mechanikai terhelésen túl különféle környezeti hatásoknak is ki van téve. A tulajdonságok javítását az anyagszerkezet mechanikai hatására vagy hő hatására bekövetkező módosításával érjük el. 1990]. 2004. 17 . hanem megfelelő rétegvastagságban kell tulajdonságait – pl. interdiszciplináris tudományterületté [Baán. a fizikától. ami egy gyártmány vagy alkatrész meghibásodásához vezet. Bagyinszki–Bitay. berendezések élettartamát nagymértékben felületi jellemzőik határozzák meg. A szerkezeti anyagok felületállapota tehát nagy fontossággal bír.3. A felületeknek összetett és speciális tulajdonságokkal kell rendelkezniük. más esetekben a kémiai összetétel megváltoztatása is szükséges [Lyndon. Az anyagi rendszerek felületük közvetítésével állnak kapcsolatban környezetükkel. jelentősen csökkenthetjük a költségeket. ilyenek például a kopás. a felület megismerésére. illetve átalakítására szakosodó. kémiai. Az anyagok funkcionális és szerkezeti tulajdonságait. hogy terhelhetőségét. Mindezekhez elengedhetetlen az anyagok felületének részletes. Mind az új anyagok kidolgozásánál. s ezáltal az optimális technológiák kidolgozására irányuló kutatások is kiszélesedtek. korrózió. Felületmódosító technológiák szerepe A műszaki felülettudomány – surface engineering – az elmúlt két évtizedben rendkívül dinamikus fejlődésen ment keresztül s vált új. ahol éppen szükséges. az alkatrészek. Ezért vált a felületkezelő technológia egyre fontosabb tudományterületté. A fémmegmunkáló szerszámoknál alapvető igény a felület nagy kopásállósága. gyakran atomi szintű megismerése. főleg ha ebben az esetben az alkatrészhez olcsóbb alapanyag is használható. ábra szemlélteti [Bagyinszki.5. közismert angol nevén a surface engineering [Bertóti. Így fejlődött ki a felület tudatos módosítására hivatott ipari gyakorlat és az azt megalapozó.2. 2006]. A felületkezelési eljárásokat a 2. A legtöbb károsodási folyamat. gépek. A felületek ki. a korrózióés kopásállóság vagy az esztétikus külső. a turbinalapátok felületének például egyidejűleg kell hő-.

5. ábra A felületkezelési eljárások felosztása (anyagszerkezet-változtatással) FELÜLETKEZELÉSEK (B) Védőbevonatolás Felragasztás Festés Zománcozás Kémiai fémleválasztás Galvanizálás Lángszórás Ívszórás Plazmaszórás Lézerszórás Robbantásos szórás Húzásos plattírozás Folyatásos plattírozás Hengerléses plattírozás Robbantásos plattírozás Dörzsplattírozás Vákuumgőzölés Katódporlasztás Ionsugaras bevonatolás Ionsugaras leválasztás Hagyományos CVD Plazma CVD Porlasztásos bevonás Reaktív gőzölögtetés Kémiai összetételének és szerkezetének változtatásával A kezelendő felület olvadása nélkül Termikus szórás Plattírozás Fizikai gőzfázisú bevonás Kémiai gőzfázisú bevonás 18 .2. de kémiai összetétel megváltoztatása nélkül Felületszilárdítás Felületedzés Felületi átolvasztás 2.a. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere FELÜLETKEZELÉSEK (A) Felületszórás Felületgörgőzés Felületkalapálás Felülethengerlés Felületvasalás Robbantásos felületszilárdítás Lézerimpulzusos felületszilárdítás Bemártó edzés Lángedzés Indukciós edzés Plazmás edzés Elektronsugaras edzés Lézeres edzés Lézerrel Elektronsugárral Plazmával Anyagszerkezetváltoztatással.

bizonyos esetekben megsokszorozható.5. eszközök hasznos élettartama növelhető.2.4. ábra A felületkezelési eljárások felosztása (kémiai összetétel változtatással) A 2. alkatrészek. Ezért tekintik a felületmódosító eljárásokat anyagtakarékos és gazdaságos tevékenységnek. 19 .6. melyekkel a tömbanyagok eredetileg nem rendelkeznek. melyeket a felületkezeléseken kívül vágásnál és/vagy hegesztésnél is alkalmaznak. A felület módosításakor vagy felületi bevonat létrehozásakor igen kis hozzáadott anyagmennyiséggel és/vagy anyagszerkezet-módosítással merőben új tulajdonságok hozhatók létre. Különleges tulajdonságokat eredményez az a lehetőség. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere Kémiai összetételének és szerkezetének változtatásával A kezelendő felület olvadása nélkül Passziválás Termokémiai kezelés (Ötvöződúsítás) Ionimplantáció Kémiai oxidálás Anódos oxidálás Vegyületréteg kialakítása Fémszínezés Szilárd közegben Sóolvadékban Gázközegben Bemártással Kemencében Lánggal Plazmával Elektronsugárral Lézerrel Lézerrel Felületi ráolvasztás A kezelendő felület olvadásával Felületötvözés Elektronsugárral Plazmával Volfrámelektródás semleges védőgázas ívhegesztéssel Fogyóelektródás semleges vagy aktív védőgázas ívhegesztéssel Salakhegesztéssel Szikrahegesztéssel Gázhegesztéssel Felrakó hegesztés 2. nem egyensúlyi összetételű és szerkezetű (pl. Célorientált felületmódosítás A célorientált felületmódosítási eljárások olyan tulajdonságok kialakítására irányulnak.b. ábra jellegzetes technológiai hőforrásokat mutat be. hogy tömbi állapotban nem létező. 2. melyekkel az anyagok. amorf) felüteti rétegek is létrehozhatók.

melyben elsősorban a fémek. • különleges elektromos tulajdonságok (félvezető eszközök). alkatrészek felületmódosítása döntően a mechanikai tulajdonságok javítását és ezáltal a hasznos élettartam növelését célozza.2. akusztikai) jellemzőjükkel összefüggő funkciók ellátására teszik alkalmassá. 2005] Gyakorlatilag nincs akadálya egymással nem elegyedő alkotók összeépítésének sem. mágneses. 20 . A felületmódosítás a funkcionális anyagok esetében olyan új fizikai vagy kémiai tulajdonságok kialakítására irányul. ábra Technológiai hőforrások elve [Bagyinszki–Bitay. hanem más fizikai (termikus. A szerkezeti anyagok. nemcsak mechanikai. elektromos. optikai. fémoxidok. Ilyenek lehetnek a következők: • korrózióállóság (fémek. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2. mely az anyagokat vagy a belőlük készített kompozitokat (társított anyagokat) valamilyen. javítása az elérendő cél. Általában a keménység. az adhézió (kompozitok fázishatárain. a kopásállóság (terhelést hordozó mozgó alkatrészeknél). -nitridek és -karbidok. illetve a szilárdság. nemfémes anyagok).6. a kifáradással szembeni ellenállás fokozása. bevonatok és a szubsztrát határfelületén). Az anyagi rendszerek tekintetében is igen széles a skála. továbbá polimerek és kombinációik említhetők.

rendszerint kihasználva a kezelt darab saját hőelvonó képességét. A felületi edzéshez használatos áram frekvenciája 0. de ennek határt szab egyrészről a felület oxidációja. Az áram frekvenciájának növekedésével a kéreg áramsűrűsége egyre inkább meghaladja a mag áramsűrűségét (skinhatás – az áram behatolási mélysége függ a frekvenciától). 2. • dekoratív tulajdonságok. az ebben elhelyezett. elektromosan vezető anyagú munkadarabban örvényáram indukálódik.5. hogy a bevezetett energia magában a munkadarabban alakul át hővé. A közeg és a munkadarab felülete közötti nagy ötvözőtartalom-különbség hatására a felületen adszorbeálódott ötvözőelem bediffundál a kéregbe. Mindegyik felületi edzésmód. Felületi edzések Felületi edzés során az edzhető acél felületi rétegét igen intenzív. indukciós (nagyfrekvenciás) edzés. Termokémiai felületkezelések A felületi kéreg vegyi összetételének célszerű változtatásával a munkadarab valamely igénybevétellel szembeni ellenállása javítható.2. A hevítés hőforrásától függően lángedzés. antireflexiós bevonatok).5. Az indukciós felületi edzés célja gépelemek vagy szerszámok felületi keménységének és ezáltal kopásállóságának. gyors melegítéssel ausztenitesítjük. 2003. 2. hanem induktorral nagyfrekvenciás váltakozó mágneses mezőt hoznak létre. A diffúzió feltételei javulnak a hőmérséklet növelésével. másrészt a 21 .01–5 MHz. amivel elérhető. Hagyományos felületkezelési eljárások A hagyományos felületkezelési eljárásokat Bertóti Imre és Szombatfalvy Árpád írásai alapján mutatjuk be röviden [Bertóti.2. 1985]. A gyors hűtés hatására az ausztenitesített felületi réteg edződik. hogy a felhevített kéreg vastagsága akár 1 mm alatti is lehet. A keresztmetszet mentén egyenlőtlen felhevítés nagyfrekvenciás árammal érhető el.5. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere • optikai tulajdonságok (szűrők. lézeres és elektronsugaras edzés különböztethető meg.1. amely nagy koncentrációban tartalmazza az ötvözőelemet. A felületi edzéskor tehát nem közvetlenül a darabba vezetik be az elektromos áramot. A hevítés hatásos módja. de különösen az indukciós és a lézeres edzés nagyon termelékeny. folyékony vagy gáznemű közegbe helyezik. A felületötvöző hőkezelés során a munkadarabot olyan szilárd. míg a fel nem melegedett mag a felületi edzést megelőző hőkezeléssel (nemesítéssel) beállított szövetszerkezetnek megfelelően szívós marad. amely az elektromos ellenállásán hővé alakul. majd gyorsan hűtjük. 2. Szombatfalvy. továbbá kifáradási határának növelése. kemény martenzites szövetű lesz. Az acél felületi rétegének igen nagy sebességű felhevítése jellemzi az eljárást.

kifáradással szembeni ellenállása jó.1. ha a réteg karbonoldó képessége nagyobb. amelynek során a kis karbontartalmú. karbonitridáláskor ezzel egyidejűleg karbon is diffundál. bóraxfürdőt alkalmazó boridáláskor gyakran elektrolízissel is gyorsítják a bór diffúzióját. ezen leírás rövid változatát a következőkben mutatjuk be. A folyadék közeget. sőt a nitridált kéreg a korrózióval szemben is ellenállóbb. A legszélesebb körben alkalmazott felületötvöző hőkezelés a cementálás.6. ausztenites állapotúra hevített acél kérgébe karbon diffundál. valamint a bórt a felületi rétegbe juttató boridálás. A boridált felület is vegyületrétegből és diffúziós zónából áll. az acél ötvözőinek függvényében HV 250–1200 keménységű. A nitridált kéregnek nemcsak a fehér rétege. Korszerű felületkezelési eljárások A korszerű felületkezelési eljárásokat Bertóti Imre kötetében [Bertóti. A nagy keménységnek köszönhetően a felület kopásálló.1.2. szemcseméretének eldurvulása. de a vegyületfázisa alatt a diffúziós zóna is fokozza a terhelhetőséget. A fentiekben ismertetett felületkezelési eljárásoknak vannak korszerűsített – plazmás. A nitrideket. és leválasztják a bevonni kívánt munkadarabra (szubsztrátra). Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere mag hőkezeléssel elért kedvező tulajdonságainak romlása. A nitrogén a vassal és/vagy az acél egyes ötvözőivel nitridvegyületeket alkot. mint a tényleges karbontartalma. A karbonban feldúsult. 22 . A szilárd. Physical Vapor Deposition) során a szilárd forrásanyagot párologtatással vagy porlasztással alkotóira bontva gőztérbe viszik. vákuumos – eljárásváltozatai is. Ezt kővetően a cementált darabot megedzik. Rétegleválasztás 2. 2003] szakszerűen rendszerezte. Az A1 hőmérséklet alatt (ferrites állapotban) végzett nitridáláskor a már nemesített állapotú acél vékony felületi rétegébe nitrogén. folyékony vagy gáznemű cementáló közegből a karbon az acél felületén adszorbeálódik. A boridálás hőmérsékletét alulról a bórleadó közeg bomlási hőmérséklete.1. folyékony vagy gáznemű közegből a bór az acél kérgébe diffundál. vékony felületi rétegből a karbon a koncentrációkülönbség hatására egyre mélyebbre is diffundál.6.6. Fizikai gőzfázisú leválasztás (PVD) A fizikai gőzfázisú leválasztás (PVD. A cementálást és az ezt követő edzést együttesen alkalmazó hőkezelés a betétedzés. A felületi réteg szilárdságának növelését célozza a karbon diffúziójával végzett cementálás. 2. a nitrogénötvözést eredményező nitridálás. Az A3 hőmérséklet felett (ausztenites állapotban) végzett boridálás során bórt leadó szilárd. karbidokat és karbonitrideket tartalmazó kéreg kemény. felülről az acél szemcsedurvulási hőmérséklete korlátozza. 2.

Ar-N2 gázelegy felhasználásával ún. A vákuumpárologtatott rétegek szerkezetüket tekintve döntően polikristályosak. A forrásanyagot vákuumtérben olyan hőmérsékletre melegítik. epitaxiás rétegek is növeszthetők. pl. pontosan szabályozott. TiN-réteg növesztése esetén döntően az Ar+ végzi a Ti porlasztását. amelynek egy hányada ott szintén ionizálódik. nagy szabad úthosszal rendelkező részecskék (atomok vagy klaszterek) a szubsztrát (hordozó) felületére csapódnak. az utóbbiban alkalmasan választott anyagú tégelyből párologtatnak. reaktív porlasztást alkalmaznak. az ún. nagy törésmutatójú. Az ionos bevonatolás során valamilyen munkagázzal. a rétegösszetétel reprodukálására kevésbé alkalmas. halogenidek. 10–2 mbar-t. és az gyakorlatilag változatlan összetétellel megy át a rétegbe. hűtött falú rendszerekben érhető el. A bevonásra szánt munkadarabot negatív potenciálra kapcsolva – a katódtér közelében létrejövő feszültségesés hatására – a pozitív ionok a felületbe csapódnak és abba behatolnak. Mindehhez elengedhetetlen a „környezet” tisztasága. Többalkotós bevonóanyagok. Ta) szálról. leggyakrabban Ar+ ionokkal bombázzák. hogy a szilárd halmazállapotú forrásanyagot (target) általában inert gázionokkal. optikai multirétegeket. hideg-plazmából nyernek. A molekulasugaras epitaxiás rétegnövesztés (MBE) a vákuumpárologtatás viszonylag új. TiN. fémrétegek növesztésére alkalmazható előnyösen. LAPVD). argonnal vagy nitridek növesztésekor nitrogénnel. oxidok.vagy krioszivattyúkkal ellátott. Új lézersugaras energiaközlés. és a hordozó felületére jutó Ti reagál a plazmában ionizált. Igen tiszta körülmények és fűtött hordozó esetén azonban egykristályos. ionporlasztással stb. a hordozón jól tapadó CeO2. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere A PVD-módszerek közül a vákuumpárologtatás (vákuumgőzölés) a legelterjedtebb rétegnövesztési módszer. amelynél a forrást nagy energiasűrűségű lézerimpulzussal pillanatszerűen elpárologtatják. Így kedvezően növeszthetők pl. Ez különleges szerkezeti anyagokból felépített. A módszer egykomponensű rendszerek. számítógéppel vezérelt módszere. Porlasztásos módszerek közös jellemzője az. TiO2 és ZrO2 optikai bevonatokat is. lézerablációs párologtatás (laser ablation PVD. titánion. 23 . melyen annak gőznyomása eléri a kb. A forrás kívánt hőmérsékletét ellenállásfűtéssel vagy elektronsugaras fűtéssel állítják be. Porlasztással leválasztottak pl. gerjesztett vagy atomos állapotú nitrogénnel.2. magnetronos porlasztással pedig tömör. amellyel reprodukálható módon növeszthetők atomsoronként változó összetételű rétegek. turbomolekuláris. ún. és ott kondenzálódnak. Különböző nitridek. ezért a növesztő berendezés ún. háttérnyomását 10–10 mbar körüli értékre kell csökkenteni. A vákuumtérben keletkezett. sokalkotós. DC-plazmát hoznak létre. Az előbbi esetben W (Mo. a hordozóval azonos orientációjú. Si3N4 rétegeinek előállítása céljából. kopásálló. A forrásanyag gőzét termikus vagy elektronsugaras párologtatással. ebbe a plazmatérbe juttatják. pl. A targetanyagok leporlasztott atomjai – a vákuumtéren át – a hordozó (szubsztrát) felületére jutva építik fel a réteget. nagy hőmérsékletű szupravezető rétegek stb. amelyeket kisnyomású. pl. pl. vegyületfélvezetők rétegeinek előállítására. ún.

illetve gázfázisba vitt anyagokból valamilyen kémiai reakcióval választják le a hordozó felületére a rétegépítő anyagot. és bevonatot alkotnak. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere Az ionsugárral aktivált leválasztás (IBAD) során a szubsztrátumot a réteg növekedése közben ionokkal bombázzák. A termikus szórás történhet láng-. alumíniumból. 2. A felszórt réteg állhat pl.6. Az acetilén-oxigén-láng nagy hőmérséklete lehetővé teszi azt is. hogy a nagy olvadáspontú anyagok (mint pl. a molibdén) is szórhatók legyenek.1. karbonilok. 2.2. kopásvédő vagy korrózióvédő rétegekként gépelemek javításához. Ütközéskor ezek foltokban elterülnek. valamilyen módon felgyorsítják. 24 . A fűtést gyakran RF (rádiófrekvenciás) hevítéssel oldják meg. illetve gyakran ezek elegyei. félvezető. szupravezető) anyag prekurzorát lézersugárral bontják. Célszerű a leválasztást viszonylag nagy gázáramlási sebességgel végezni annak érdekében. fém–kerámia.vagy lézer hőforrás alkalmazásával. cermet anyagok. Felületszórás A termikus szórás (thermal spray) nem gázfázisból történő leválasztási módszer.2. A lángszórás fémes és nemfémes anyagok felületi réteggel való bevonására használható. A plazmával aktivált kémiai gőzfázisú leválasztási módszerek során a reakciót kis nyomású (nem egyensúlyi) plazmával aktiválják. A bomlási folyamat pirolitikus vagy fotolitikus lehet. majd az sűrített levegővel vagy más gázzal az előkészített munkadarab felületére sodródik. kerámia. Kémiai gőzfázású leválasztás (CVD) A kémiai gőzfázisú leválasztásos módszerek (CVD. pl. Chemical Vapor Deposition) alkalmazása során illékony. hogy a rétegnövesztést segítő nagy energiájú ionok nem plazmából származnak.6. egyes polimerek) porszemcséit az olvadáspont közelébe vagy afölé hevítik. átlapolódnak. A termikus CVD során a hordozót fűtik. A prekurzorok általában illékony hidridek. A szórásra használt anyagot (mely lehet huzal. és így gyorsan pótlódjon a felületen reakcióba vitt anyag. rézből vagy krómnikkel acélból.3. A lánggal szórt rétegek a technika valamennyi területén jól beváltak. alkoholátok és más vegyületek. halogenidek. plazma. kerámia. gőzfázisba. azaz ún. Ez a módszer abban különbözik az előbb ismertetett ionos bevonatolástól. A lézersugárral aktivált vagy elősegített kémiai gőzfázisú leválasztás (laser assisted CVD) során a rétegépítő (fém. Ugyanakkor célszerű a lamináris gázáramlási tartományban maradni. és a megolvadt cseppeket vagy a majdnem megolvadt szemcséket a bevonandó felületre irányítják. hanem egy (vagy több) szabályozott áramú ionforrásból. por) az acetilénoxigén-láng megolvasztja. Ezáltal a réteget építő egyetlen atomra vagy molekulára jutó ionenergia pontosan beállítható. Az elnevezés egy módszercsaládot jelöl. hogy a diffúziós határréteg vékony legyen. horganyból. hogy az anyag (fém. alkilok. amelynek tagjaira az jellemző. a gázokat a gáztérben lejátszódó reakciók elkerülése céljából általában hidegen tartják.1. ív-.

Ionsugaras módszerek Az ionsugaras felületmódosítás jellegzetességei. ionok és szabad elektronok képződése stb. amorfizálódás. ami javíthatja a felületkopás. hogy az ne olvadjon meg. gyökök. vagy csökkentheti a kifáradási hajlamát [Bitay.2. 25 . Az ezt követő ún. ötvözetréteg képződését eredményezve [Bitay. amelynek során a plazmában keletkező pozitív és negatív ionok. A lézeres felületi ötvözés (laser surface alloying) során a célszerűen megválasztott összetételű porral vagy vékonyréteggel fedett szubsztrátot kezelik.vagy korrózióállóságát. ugyanakkor a hőhatásra a vasötvözetek felületi rétegében ausztenites. részecskeemisszió. A lézeres felületi átolvasztás (laser remelting) során lézerrel megolvasztják az anyag felületi rétegét. hogy nagy a felületi rétegben deponált energiasűrűség. és lehetőség van nagy térbeli felbontású kezelésekre mind mélységben.6.2. részecske-visszaverődés. több elemi lépésből álló folyamat.2. fázisátalakulás és különféle kémiai reakciók. 2. A kölcsönhatás során fellépő főbb primer folyamatok a következők: behatolás. Plazmás felületmódosítás A plazmás felületmódosítás széles körben alkalmazott eljárás. Ennek hatására megolvad a por (vagy vékonyréteg). fotonok kerülnek a szilárdtestek felületével kölcsönhatásba. viszont a felületi réteg szerkezete igen. majd edző hatású hűlés következtében martenzites szerkezet alakuljon ki. ütközés. Ennek hatására megnő a felületi réteg kopásállósága.1. pl. Bitay–Roósz. relaxációs szakaszban olyan folyamatok játszódnak le. kémiai.6. diffúzió.2. Felületmódosítás 2. gerjesztett részecskék. célszerűen nagy ionáramú. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2. hibahelyek (vakanciák) és gyökök képződése.2. A kezeléseket nagy vákuumú berendezésben. atomelmozdulás. kristályosodás. 1999]. rezgési és elektrongerjesztések. 1999. atomkeverés.3. Lézersugaras felületmódosítás A lézeres felületedzés (laser surface hardening) során az anyag felületét lézerrel kezelik olyan módon.6. fém esetén amorf (üvegfém) vagy mikrokristályos felületi fázis képződhet. 2. illetve mechanikai tulajdonságokkal rendelkezhet. 2001]. és csökken a kifáradási hajlama. Eközben az összetétel nem változik. mind oldalirányban. leggyakrabban nemesgáz (Ar+) ionokat alkalmazva. valamint a szubsztrát felületi rétege is. szegregáció.2. elektronütközéses vagy plazmás ionforrással végzik.6. a tömbi anyagtól eltérő fizikai. elektronok. mint pl. amely ezt követően gyorsan lehűlve újra megszilárdul. Ionimplantáció esetén a gyorsított ionok kölcsönhatása szilárd anyagokkal nagyon összetett. A felületi ötvözetréteg előnyös.

illetve vágás és a nagy sebességű vízsugaras vágás. 2. továbbá az integrált lézeres-mechanikus forgácsoló megmunkálás szerszámcseréléssel. így: • a felületi rétegfelvitelt biztosító termikus (láng-. elektrohidraulikus. a lézeres termikus hajlítás. ábra a nagy energiasűrűségű felülettechnológiák acélra vonatkozó hatásait szemlélteti.7. hozzáértve: • az olcsó és gyors alakítószerszám-előállítási módszert. 26 . 2. egyengetés és forgácsolás. elektronsugaras. • az anyagegyesítő vagy anyagszétválasztó (plazma-. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere A lézeres felületi ráolvasztás vagy felrakás (laser surface cladding) hasonlít a lézeres felületi ötvözésre. sőt szériagyártást (pl. lézer-. átolvasztó.2. hogy ne hígítsa a kialakuló – termikusan a szórthoz képest tömörebb (pórusmentesebb) – bevonatot. plazma-. • indukciós és ellenállásos gyorshőkezelés. ráolvasztó.7. ultrahangos) megmunkálás. edző. • az alakadási (alakítási) célú. mágneses. nyomáshullámos (robbantásos. összeszabott autókarosszéria-lemezrészek gyártása és megmunkálása). illetve -texturálását is). nagy sebességű szerszámos. elektronsugaras. • ionimplantáció. szelektív lézeres szinterelés és közvetlen lézeres gyártás. • funkcionális (nem csak geometriai) prototípusok gyors előállítására (rapid prototyping) hivatott lézerlitográfia. illetve képlékeny alakítás kombinált alkalmazásával végzett prototípusgyártást. lézeres) hegesztés. mely lézerrel lemezből kivágott szerszám-„szeletek” egymásra építését jelenti. Nagy energiasűrűségű felületkezelések hatása acélokra A 2. hogy a szubsztrát nem vagy csak kevésbé olvad meg. • a felületi réteget átalakító • plazmás. robbantásos) szórás. • továbbá az üvegfémek (fémüvegek) előállítására alkalmas gyorsdermesztő módszerek.1. ötvöző eljárások (beleértve a különféle célú megmunkáló hengerek felületérdesítését. • lézeres hegesztés és vágás. lézeres szilárdságnövelő.7. A különbség az. Nagy energiasűrűségű megmunkálások A nagy energiasűrűségű megmunkálások (megmunkáló eljárások) családjába (s itt nem csak a lézeres technikát emelném ki) sok minden belefoglalható. elektromos ív-.

7. ábra Lézeres felülettechnológiák és hatásuk (acélok esetében) 27 . Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2.2.

táblázat összehasonlítja néhány ilyen hőforrással végzett hevítés jellegzetes adatait. 2005].2 0.5⋅100–2⋅102 tés** hőforrásban plazmaheví5⋅100–103 tés*** (5⋅100–106) hőfejlődés elektronsug. 2005] jellemzők hevítési módok hőfejlődés teljesítménysűrűség [W/mm2] ellenáll.5+ 0.5–2. hőfejlődés lánghevítés* 101–5⋅102 a elektr. 101–103 hev. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2. ha a fajlagos teljesítmény. illetve az általában nagy energiasűrűségűként emlegetett hőforrásokat.2–1. Nagy energiasűrűségű technológiák paraméter-összefüggései Nagy energiasűrűségről (nagy teljesítménysűrűségről) akkor beszélünk. **AWI ív.001– 0.01–0.0 0. hőforrás– lézeres hevítés 101–107 mdb.01–1.001– 0.0 0.7.01–0. ami számszerűsítve a 104 W/mm2 = 106 W/cm2 = 1010 W/m2-es érték – sugárfókuszolás útján történő – megvalósíthatóságát jelenti [Bagyinszki – Bitay. táblázat. A 2. kölcsönhatás. impulzus 101–3⋅102 ban hev.2.1–1.1–5.1 0. mely már ténylegesen csak a plazmás. Az említett határérték azonban nem különíti el jól és egyértelműen a hagyományos.5+ 0.05–0.5 0.01–0. 101–107 hev.1–2.ind.100–2⋅102 tés munkadarab. Talán ez indokolhatta.001– 0.1–2.1 0.felületkeze.5+ 0. ívheví.0 0.2.2. impulzus 102–108 kor hev. a indukciós heví. 2.5 0.01–0.2.0+ 3 000–3 200 4 000–5 000 10 000– 20 000 - 0.1 0. de főképp az elektronsugaras és a lézeres eljárásokat jellemezheti. hogy bevezették az ultra (vagy extrém) nagy energiasűrűség fogalmát is.5–3.1 + olvasztáskor ennél több is lehet 28 .hőmérséklet tam lési réteg[°C] [s] mélység [mm] 0. ***Ar-plazma hatásjellemző hőforrás időtar. Hőforrások technológiai jellemzői [Bagyinszki – Bitay.0 0.(energia-) bevitel meghaladja a 102 W/mm2 = 104 W/cm2 = 108 W/m2-es értéket.léz. imp.5 0.0 0.001– 0.01–0.0 0. eljárásokat. * C2H2+O2 láng.

• a fókuszolt sugár által érintett anyagzóna (felületi fókuszfolt) jellemző mérete df [mm]. • a munkadarab és a sugár egymáshoz viszonyított relatív sebessége vr [mm/s]. A 2.8.1) 29 . illetve energiasűrűségi jellemzői: • a teljesítmény (P) és a relatív sebesség (vr) hányadosa. ami az ömlesztő hegesztésekre is általánosan értelmezett fajlagos hőbevitel vagy vonalenergia: p= P vr ⎡ J ⎤ ⎢ mm ⎥ ⎦ ⎣ (2. 2005] A fókuszolható technológiai hőforrások beállítási paraméterei közül az anyagmegmunkálási hőciklust (termikus folyamatokat) és annak eredményét lényegesen meghatározza: • a sugárteljesítmény P [W = J/s]. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2.8.2. ábra Nagy energiasűrűségű technológiák paraméterösszefüggései [Bagyinszki–Bitay. ábrán látható technológiai paraméter-háromszögből adódnak az elektronsugaras és a lézeres megmunkálások fő energetikai.

sőt megadható az energiasűrűségnek egyfajta „súlyozott” értéke (2.785: ⎡ W ⎤ P P (2. mely tartalmaz egy fókuszgeometria-faktort (Y) is.5 ⎣ mm s ⎦ [Bagyinszki–Bitay. mivel mindhárom fő paramétert együttesen figyelembe veszi.5 ⋅ v r 0. kör alak esetén π/4 = 0.3) • a teljesítménysűrűség (p) és a hatásidőtartam (th) szorzata. ami térfogati energiasűrűségnek vagy fajlagos volumetrikus energiabevitelnek tekinthető a mértékegysége alapján: e' = p P P = = 2 v r Y ⋅ df ⋅ v r Y ⋅ df 2 ⋅ v r 1 ⎡ J ⎤ ⎢ ⎥ ⎣ mm 3 ⎦ (2. amelyben a fókuszfoltméret (df) és a relatív sebesség (vr) hatása kitevőiken keresztül korrigálva. azaz egy felületi anyagi pont fókuszfoltban való tartózkodási ideje: d th = f vr [s ] (2. súlyozva szerepel: ⎡ ⎤ P P P J e* = p ⋅ t h ⋅ Y = = = ⎢ ⎥ (2. ami (felületi) energiasűrűségnek vagy fajlagos planimetrikus energiabevitelnek is nevezhető a mértékegysége alapján: e = p ⋅ th = P P = Y ⋅ df ⋅ v r Y ⋅ df 1 ⋅ v r 1 ⎡ J ⎤ ⎢ ⎥ ⎣ mm 2 ⎦ (2. ábra alsó része) is. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere • a teljesítmény (P) és a fókuszfoltméret (df) négyzetének hányadosa a teljesítménysűrűség.5) Ez utóbbi kettő jobban kifejezi a technológia „hatását”.6) 2 df ⋅ df ⋅ v r d f 3 / 2 ⋅ v r 1/ 2 d f 1. 2005] 30 . vagy másképpen a teljesítmény (P) és a fókuszfoltméret (df) – relatív sebesség (vr) szorzat hányadosa.8. aminek értéke négyzetfolt esetén 1.2.2) = p= ⎢ ⎥ 2 2 0 ⎣ mm 2 ⎦ Y ⋅ df Y ⋅ df ⋅ v r • a fókuszfoltméret (df) és a relatív sebesség (vr) hányadosa az ún.4) • a teljesítménysűrűség (p) és relatív sebesség (vr) hányadosa vagy másképpen a teljesítmény (P) és a fókuszfoltméret négyzete (df2) – relatív sebesség (vr) szorzat hányadosa. hatásidőtartam.

9.581 + 1.9337 korrelációjú egyenes egyenletével H is számítható: [mm] H = 0.146 + 0.9.8) A beolvadási profilgörbék 5 jellegzetes pontjukra illesztett y = a0 + a1 ⋅ x + a2 ⋅ x2 alakú polinommal közelíthetők. a kapott R = 0.98 korrelációs együtthatóval illeszkedő görbeszakaszok és a felület síkja (vetületi egyenese) közötti területet numerikus integrálással meghatározva. ábrát) – felületi fókuszfolt méret (df) arányszámának (B/df) fenti technológiai paraméterformuláktól való függését – az elvégzett lineáris regressziós analízisek eredményei szerint – vizsgálva a súlyozott energiasűrűség adott legjobb (R = 0.2. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2. Ennek megfelelő számítási képletként az alábbi adódott: B = 0.16 ⋅ B (2.581 + 1. lásd a 2.52 ⋅ 10 − 3 ⋅ e * df ⇒ B = d f (0.9) Ennek és a relatív sebességnek az ismeretében számítható az időegység alatt átolvasztott anyagtérfogat: 31 .97776) korrelációt.72 ⋅ H ⋅ B [mm ] 2 (2. ábra Lézeres felületi átolvasztásréteg geometriája Egy melegalakító szerszámacél lézeres felületi átolvasztása kapcsán az olvadási rétegszélesség (B. hogy Aolv ≈ 0. A minden esetben R > 0.7) Az előzőek szerint kalkulálható olvadási rétegszélesség (B) és a beolvadási mélység (H) viszonyát is elemezve.52 ⋅ 10 − 3 ⋅ e*) (2. az olvadási keresztmetszetre (Aolv) felírható.

06 μm a közeli infravörös tartományba esik. • a megmunkálás eredményével szemben támasztott követelmények: réteggeometria. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere Volv = Aolv ⋅ v r ≈ 0. TEM00). s ez utóbbit a fémek jobban abszorbeálják). Ennek okai lehetnek pl. különös tekintettel a hőfizikai jellemzőkre (hővezetési tényező. amelynél a sugárzás-visszaverődés következtében „feedback” 32 . Természetesen ebbe beleértendő a felület megfelelő előkészítése. működési hullámhossz (a gyakorlatban elterjedt CO2-lézereknél a 10. Ennek következtében mindig állandó minőség csak korlátozott körülmények (feltételek) mellett szavatolható. A technológiatervezés alapfeladata a teljesítménysűrűség (teljesítmény és fókuszméret) és a relatív sebesség értékének helyes megválasztása. sűrűség. • az alkalmazandó védőgáz összetétele. Még ha az anyagminőségi jellemzők és munkadarabok méretei abszolút állandóak is – amit az ipari gyakorlatban nehéz biztosítani –.10) Ebből pedig – az L [J/mm3] olvadáshő pontos értékének ismeretében – kalkulálható az átolvasztás teljesítményszükséglete: [W ] Polv = Volv ⋅ L ≈ 0. • a működő (működtető) gázt továbbító csőfej kiégése vagy szennyezettsége. Nd:YAG-.2. igen vékony.6 μm az infravörös. illetve az abszorpciós tényező „beállítása” is (pl. eltérései. • kedvezőtlen hatások az elektromos ellenőrző rendszerben stb. időnként változó paramétertől függ. rétegkeménység és annak eloszlása.11) Adott anyagminőség és adott sugárteljesítmény esetén a kezelt anyagréteg alakját elsősorban a teljesítménysűrűség és azon belül is a teljesítményeloszlás szabja meg. olvadási hőmérséklet. Továbbá az intenzív lézerfény és az anyag kölcsönhatása fizikai értelemben dinamikus folyamat. hőmérsékletvezetési tényező. • a rögzítőelemek kopása. • az optikai elemek szennyezettsége és elöregedése.72 ⋅ H ⋅ B ⋅ v r ⎡ mm 3 ⎤ ⎢ ⎥ ⎢ s ⎥ ⎣ ⎦ (2.72 ⋅ H ⋅ B ⋅ v r ⋅ L (2. A lézeres anyagmegmunkálás tehát sok. illetve Nd:üveg-lézereknél az 1. illetve áramlási sebessége. polarizáció (lineáris vagy cirkuláris). illetve esetlegesen alkalmazandó előmelegítési hőmérséklete. olvadáshő). de egyenletes grafitbevonattal). a folyamatparaméterek változása bekövetkezik a hosszabb megmunkálási időszakok alatt. • a lézerberendezés „gépállandói”: módusszerkezet (pl. • a munkadarab jellemző méretei és alaki sajátosságai. fajhő.: • az optikai rendszerben mechanikailag és termikusan okozott változások. Kiinduló információként szükséges az alábbiak ismerete: • a munkadarab anyagminősége (összetétele) és annak tulajdonságai.

6 μm hullámhosszú CO2 (CO2+N2+He) és a 1. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere (visszatáplálás) történhet a lézerrezonátorba. Az ipari gyakorlatban leggyakrabban a 10. mely a hagyományos hőkezelő üzem edzési technológiájához képest drága. de van olyan eset. 2. A lézerrel csak annyi hőt kell bevinni.1. legoptimálisabb tulajdonságkombináció elérésével módosítsuk. A lézerrel csak azt a felületi részt kell felhevíteni. az edzése szükséges. A lézernyaláb jellemzése A lézersugárzást alkotó fotonok a kezelt felületről részben visszaverődnek. amikor a lézeres hőkezelés az olcsóbb. ugyanakkor ideális lehetőséget kínál rendkívül változatos. mivel az ezek által kibocsátott fény az infravörös tartományba esik. Lézeres felületkezelések 2. Ha a lézer33 . nagy pontosságú és termelékenységű.06 μm hullámhosszúságú Nd:YAG (Nd3+:Y3Al5O12) lézereket használják. A lézer alkalmazása teljes tömegű tulajdonságmódosító technológiaként nem lenne hatékony. így a jelentős mélyhatást a koncentrált energia hővezetés útján történő terjedése okozza. A fotonok behatolási mélysége igen csekély.2.2. részben elnyelődnek. teherviselő képességének fokozása. mint a hagyományos technológiák esetén. Ilyen helyzettel számolhatunk nagyon karcsú vagy nagyméretű alkatrészek hőkezelése esetén.8. a maradó feszültségek optimalizálásával a kifáradással szembeni ellenállás fokozása. ötvözés) szükséges a tulajdonságok megváltoztatása érdekében. Célkitűzései általában a felület szilárdságának. 2. amelyiknek pl. illetve nincs is más megoldás. Természetesen a kezelés közvetlen helyétől távolodva a felhevült részek a külső környezet felé hőt adnak le. 1996]. miközben energiájukat a megmunkálandó anyag atomjainak. és nem az egész munkadarabot. melynek eredménye a lézerfényintenzitás-eloszlás ingadozása is lehet. hogy a munkadarab közel teljes tömegének tulajdonságait változatlanul hagyva. kedvezőbb súrlódási viszonyok kialakítása és a kopásállóság javítása.8. a felületi jellemzőket – s azok rétegmélység szerinti változását – az igénybevétel szempontjából szükséges. jól szabályozott felületkezelési eljárások megvalósítására [Baán. illetve molekuláinak rezonancia-frekvenciájukon történő gerjesztéssel adják át. Ezekben az esetekben a hőkezelési vetemedés veszélye áll fenn. A lézeralkalmazások egyik fő területe a lézeres felületkezelés. amennyi egy vékony felületi rétegben az anyag szerkezetének megváltoztatásához (fázisátalakulás. a korrózióállóság növelése. Lézeres felületkezelések általános jellemzői A felületkezelés lényege. mert a bevitt hőmennyiség belső feszültséget eredményez a munkadarabban.8. olvadás. s ezt a megmunkálható anyagok többsége jól abszorbeálja.

és gőzzel telített csatorna alakul ki. Ebben a gőzcsatornában a sugárteljesítmény jelentős része. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere sugár intenzitása elegendően nagy. mint a „fényes” zónák számai. kis divergenciájú. illetve -sugár instabil rezonátorral továbbformálható a még jobb fókuszolhatóság érdekében. akkor a lézersugár közepén a munkadarab bizonyos vastagságában fémgőz keletkezik. amelyek közül legfontosabbak: a lézersugár teljesítménysűrűsége. tükörablak. Mivel az ideálistól eltérően általában több átmenetből keletkezik a lézerfény – beleértve az egynél több axiális hullámból keletkező longitudinális. annál gyorsabban és gazdaságosabban tudjuk a lézeres kezeléseket megvalósítani. lézeranyag-inhomogenitás. A nagy teljesítményű lézersugár – szemben az elektronsugárral – vákuum nélkül is nagy energiasűrűséget biztosító. A lézersugárforrások hatásfoka viszonylag alacsony. egyszerűbb vagy bonyolultabb alakzatokat felvéve. A Transzverzális ElektroMágneses (TEM) módusszám jelölése (indexelése) e síkban lévő két merőleges tengelyen található zérushelyek számával történik. módusszerkezete. Az indukált emissziós folyamattal keltett elektromágneses tér bizonyos megengedett konfigurációk (módusok) felvételére kényszerül. 34 . Gauss-energiaeloszlású TEM00-módus. és a mozgási sebesség nem túl gyors.2. akár a plazmaképződés miatt akár a Fresnel-mechanizmusnak megfelelően a csatorna falán kialakuló abszorpció miatt. A módusszerkezet osztályozása a terjedési irányra merőleges síkban látható kimeneti eloszlásképen alapul. pumpálóteljesítmény) megfelelően. monokromatikus fénynyaláb. rezonátorerősítés. és a többszörös visszaverődés folytán – amely a gőzcsatornát mint egy fekete testet működteti – elnyelődik. a besugárzott felület abszorbeáló képessége. Minél nagyobb hatékonysággal tudjuk elnyeletni az anyagfelületre érkező energiát. azaz a módusszámok eggyel kisebbek. Az elnyelt energia mennyisége nagyon sok tényezőtől függ. illetve a különböző keresztmetszeti intenzitáseloszlású transzverzális (TEM) módusokat –. a peremfeltételeknek (csőátmérő. így kisugározva bizonyos kitüntetett eloszlásokban lép ki. ezért a lézeres megmunkálási folyamatok hatékonyságát döntő mértékben befolyásolja az elnyelt energiahányad. jól fókuszolható. A legegyszerűbb. térben és időben koherens. mellyel bármilyen optikailag elérhető felület megmunkálható.

• a sugárzott hullámhosszától. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere A lézernyaláb intenzitásprofilja A transzverzális módus a kilépő nyaláb intenzitás-profilját írja le. Az ideális profil az un. • a felépítésétől. Gauss-eloszláshoz hasonló alakú: • Gauss-nyalábok. 2.10. 1998] 35 . Schneider. ábra A lézernyaláb intenzitásprofilja [Kovács. TEM00 transzverzális módus. • diffrakciókorlátos rendszerek.2. Az intenzitásprofil függ: • a rezonátor hosszától. Körszimmetrikus. • a tükör kiképzésétől. 2006.

12. 2.2.12. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere A minőségi lézeres megmunkáláshoz elengedhetetlen a megfelelő energiaeloszlású (módusú) lézersugár biztosítása. ábra Lézernyaláb-intenzitásás-eloszlás [Bitay-Doktori értekezés.11. illetve ennek folyamatos ellenőrzése. Ezt egy akkreditált lézersugár-diagnosztikai laboratórium végzi LaserSCOP nevű berendezéssel (2. mely lényegében a lézernyaláb-intenzitás (eloszlásának) mérésére alkalmas.11. 2. fókusztávolság stb. ábra). ábra LaserSCOP – lézerintenzitást mérő berendezés [Bitay-Doktori értekezés.) a lézernyaláb energiaeloszlása (2. 2002] 36 . 2002] Így lemérhető adott paraméterek esetén (fúvófejtípus. ábra).

) felvitele kezelés előtt.). grafit. • szilárdítás (shocking). 2. felületi mikrogeometriája. foszfátréteg stb. A kémiai összetételt is megváltoztató kezelések mindig olvadáspontot meghaladó. vagy az alatt marad. Ez a három ágra való felosztás az alapja az eddig megjelent változatoknak: • hevítés (heating).2. ezért az atmoszférikus (védőgázas) mellett részleges vákuumú vagy nagyvákuumú eljárásváltozatokat is alkalmaznak. érdessége stb. felületi minősége (topográfiája.13. olvadáspontot meghaladó kezelések esetén lézeres átolvasztásról (remelting) beszélünk. szórakoztatóipar. illetve a nagy teljesítménysűrűség érdekében ugyan nincs szükség vákuumra. hogy a nagy energiasűrűségű lézernyaláb hatására a felület hőmérséklete eléri. de bizonyos anyagok. hogy a külső forrásból történő anyagbevitel célja a felület ötvözése (alloying) – va37 .4. ábra az elméletileg leginkább megalapozottnak tekinthető csoportosítási lehetőséget mutatják be. A leggyakoribb csoportosítás alapelve azon alapszik. Mivel egyes anyagok kezelése csak előmelegített állapotban lehetséges. illetve meghaladja-e az olvadáspontot. A 2.8. A szakirodalomban számos osztályozás található. vagyis átolvasztást is magukban foglaló eljárások. • olvasztás (melting). így ezeket az abszorbeálóképesség szempontjából – az esetek többségében – nem tekintjük változtatható paramétereknek. hőkezelés. Jelen esetben a megkülönböztetés aszerint történik. hogy a hő hatására bekövetkező módosítás csak a szerkezet átalakítását jelenti-e (Thermal Treatment). ezért a munkadarab kiindulási hőmérsékletéhez is igazodni kell a megfelelő abszorpciós bevonatanyag kiválasztásakor. Az anyagmegmunkálási alkalmazások mellett jelentős hányadot képviselnek az egyéb területek is (gyógyászat. A kezelendő munkadaraboknak rendszerint adott az anyaga. A lézeres felületkezelések osztályozása A lézeres felületkezelés első osztályozása Gnanamuthu nevéhez fűződik. nyomtatás-másolás.). A lézeres kezelés viszonylag kis hatásfoka ellenére az egyik legflexibilisebb eljárás. A jó fókuszolhatóság. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere A lézersugár mint monokromatikus (egyszínű) elektromágneses energianyaláb igen jól és pusztán optikai eszközökkel terelhető tetszőleges megmunkálási helyre. ötvözetek nagy megmunkálási tisztaságot igényelnek. ábra). A kezelendő felület jellemzése A felület abszorbeálóképességét (abszorpciós tényezőjét) befolyásolja az anyag fajtája. Ő 1979-ben három fő csoportra osztotta a lézeres felületkezeléseket (2.8.14. méréstechnika stb. 2. vagy a kémiai összetételt is szándékosan módosítjuk (Thermochemical Treatments). Két főcsoportot képez aszerint.3. Célszerű tehát valamilyen jó abszorpciós tényezővel rendelkező vékony bevonati anyag (fekete festék. Az első csoporton belül az olvadáspont alatti hőkezelések esetében lézeres edzésről (transformation hardening).

13.2. Amennyiben a szerkezetváltozás nem allotróp átalakulást jelent. ekkor homogenizáló átolvasztásról (homogenisation) van szó. 2. 1980] Mivel ezeknek a technológiáknak nincs igazán kiforrott magyar terminológiájuk. más esetekben döntően a felületi réteg homogenizációja bizonyul kedvezőnek. a felület ötvözésével állítjuk elő –. Ebben az esetben egy hidegalakítási keményedéshez hasonló hatásmechanizmust érhetünk el lézerimpulzusokkal keltett nagy energiájú lökéshullámok mechanikai hatása révén. az eljárások ismertetése során angol elnevezéseiket is megjegyzem zárójelben. 38 . vagy arra törekszünk. az olvadáspontot meghaladó kezelések esetén lézeres átolvasztásról (remelting) beszélünk. felületszilárdításról (shock hardening) beszélünk. hanem a kristályhibák számának és elrendeződésének változtatásáról van szó. ha vasötvözetek martenzites átalakulásának a felületi rétegre való korlátozásáról van szó. A lokális edzés egyik lehetőségének s mint ilyen a lángedzéssel és az indukciós edzéssel rokon eljárásnak tekinthető. hogy a bevitt anyag az alapanyaggal nem vagy csak kis mértékben keveredjék. ábra A lézeres felületkezelés egy lehetséges osztályozása [Gnanamuthu. A szerkezetmódosító eljárások másik csoportjában. s az új réteget mintegy ráolvasztjuk a szubsztrátra (cladding). ilyenkor szerkezetfinomító átolvasztás (microstructure refinement) történik. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere gyis a kívánt tulajdonságú réteget az alapanyag és a bevitt anyag keveredésével. Ezen belül a tulajdonságok módosulását különböző hatásmechanizmusok révén érhetjük el: bizonyos esetekben a kedvezőbb tulajdonságok a gyors hűtés hatására létrejött finom szerkezetnek köszönhetőek. A szerkezetmódosító eljárások közül az olvadáspont alatti hőkezelések esetében lézeres felületedzésről (transformation hardening) akkor beszélünk.

ábra A lézeres felületkezelések osztályozása [Bergmann. 1996] 39 .2.14. Baán. 1994. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2.

2. a finom eloszlású idegen fázisok szilárdságnövelő hatásának (diszperziós keményítés) hasznosításával [Baán. hogy a bevitt anyag az alapanyaggal nem vagy csak kis mértékben keveredjék.15. ábra – melyhez a 2. oldatlanul visszamarad az átolvasztott felületi rétegben (particle injection). ábra Lézeres felületmódosítás osztályozása [Búza. amikor az ötvözőanyag részben oldódik.16. 1996]. megkülönböztetve a külső forrásból bevitt anyag és az alapanyag keveredésének azt a speciális esetét. sűrűségének növelése. vagyis átolvasztást is magukban foglaló eljárások. A lézersugaras felületmódosítás halmazállapot-változás nélkül/változással járó átalakulások szerinti csoportosítását a 2. s az új réteget mintegy ráolvasztjuk a szubsztrátra. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere A zománcozás (glazing) során a rendkívül nagy hűtési sebesség hatására a felületen amorf réteg. a diszperz részecskék bevitelét (particle injection) az utóbbi időkben több szakember célszerűnek látja megkülönböztetni. részben viszont diszperz második fázisként. a felület ötnvözésével állítjuk elő.14.2. hogy a külső forrásból történő anyagbevitel célja felületötvözés (alloying). ábra szolgált alapjául. s eltekint a nem jellemző felületi technológiáktól –. ábra szemlélteti. vagy arra törekszünk. Egy másik csoportosítási lehetőséget mutat be a 2. További lehetőség a porózus felületi réteg tömörítése. Itt a további megkülönböztetés aszerint történik.15. A ráolvasztás (cladding) tehát lényegében már nem is felületmódosító. ebben az esetben az ötvözőadalék teljes beolvadása nélkül történik a felületi tulajdonságok módosítása. vagyis a kívánt tulajdonságú réteget az alapanyag és a bevitt anyag keveredésével. azaz sűrűségnövelő átolvasztás (densification). 2006] 40 . A felületötvözés egyik speciális csoportjának is tekinthető eljárást. A kémiai összetételt is megváltoztató kezelések mindig olvadáspontot meghaladó. hanem bevonatoló eljárásnak tekintendő. azaz üvegfém keletkezik.

Rowshan.és kétlépéses ötvözés/ráolvasztás elvi vázlata [Bergmann. 1998. ábrával. 2. ábra A lézeres felületkezelések osztályozása [Bitay. 1998. Lugscheider. A felületötvözés.17.16. 1998] 41 . illetve ráolvasztás technológiái – ahol a kémiai összetétel is változik – tovább csoportosíthatók egylépéses. egy. 1992] S végül a technológiai lépések száma szerinti osztályozást szemléltetetjük a 2.17. illetve kétlépéses eljárásokra.2. ábra A kémiai összetételváltozással járó lézeres felületkezelések osztályozása. az ötvözés és cladding példáján keresztül. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2.

1994]. • hullámhossz. • fázisátalakulások hőmérséklete. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere Az eljárások csoportosítása aszerint történik. • pásztázási (előtolási) sebesség. 42 .3. • sugárnyaláb alakja. vagy előzetesen egy más technikával – például termikus szórás. A lézeres felületkezelési eljárások paraméterei A nagy energiasűrűségű lézersugár és az anyag kölcsönhatását. Az anyagban bekövetkező változások anyagi minőségtől függő paraméterei: • abszorpciós képesség (lásd. A rendkívül gyors lejátszódású és nagy hőmérsékletű folyamatok során létrejött hőmérséklet-eloszlás kísérleti meghatározása meglehetősen nehéz feladat. így az ennek következtében létrehozott/módosított tulajdonságokat alapvetően a következő technológiai paraméterek határozzák meg: • lézerteljesítmény. • sugárnyaláb mérete (átmérő). • a besugárzott területen belüli intenzitáseloszlás jellege.2. huzal. különösen nagy jelentőséggel bírnak ezért a folyamatok modellezésére irányuló törekvések [Ion. • hővezető képesség.8. plattírozás – bevonatoljuk a munkadarabot. • átalakulásokat kísérő latens hő. • sűrűség.8. s azt követően a lézer hőhatásával be. illetve bevonatanyagot közvetlenül a lézeres kezelés során juttatjuk-e be az olvadékba (por.vagy ráolvasztjuk a felületre. alfejezetben leírtakat). szalag vagy paszta formájában). hogy az ötvöző-. • fajhő. 2. a 2.5.

Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2.2. ábra Lézeres felületkezelő rendszerek vázlatos felépítése [Bergmann. 1994] 43 .18.

edzésnél megolvadást) el kell kerülni. száloptika) segítségével irányítjuk a kezelendő felületre. 1996]. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere A lézeres felületkezelések optimális megvalósításához bonyolult szabályozási feladatokat kell megvalósítani. mert túl keskeny lesz a kezelt nyomvonal.20. részben azért. ábra Sugármanipulációs módszer integrátoroptika segítségével a) az integrátoroptika vázlatos felépítése [Trafford]. ábra. A lézer sugárforrás rezonátorában keletkezett koherens sugarat optikai átviteli eszközök (tükrök. a) b) 2. A felületkezelő rendszerek egyes elemeit mutatja be vázlatosan a 2. A besugárzott terület növelése céljából ezért defókuszált (foltszerű) sugarat alkalmazunk.2. Szilárd állapotban végzett kezelésekhez általában a négyzetes vagy négyszögletes sugárforma ajánlott. pásztázó egységeket vagy sugárintegrátorokat – alkalmazunk [Baán. mert a felület túlhevítését (pl. Sugármanipulációs lehetőségeket mutat be a 2.18. részben pedig azért. b) a kapottenergia-eloszlás jellege [Bonello] 44 . tükröket. hogy lehetőség legyen az adalékanyagoknak közvetlenül az olvadékzónába való bejuttatására. átolvasztáshoz gyakran vonalszerű sugárformát alkalmaznak. Egy átlagos kimenő sugárteljesítményből kiindulva a szükséges teljesítménysűrűség és intenzitáseloszlás a besugárzott területen belül úgy érhető el. Ráolvasztásos eljárásnál célszerű minél nagyobb méretű olvadéktócsát létrehozni. ábra. hogy fókuszáló és/vagy sugáralak-formáló eszközöket – lencséket.19. és 2. Az „élesen” (pontszerűen) fókuszált sugár alkalmazása nem célszerű.19.

ábra Sugármanipulációs módszer oszcillátoroptika segítségével a) az oszcillátoroptika vázlatos felépítése [Trafford].a. 45 . táblázat [Bakondi. ábra. A lézeres felületkezelési technológiák paramétertartományai Az egyes felületkezelési eljárások tipikus paramétertartományait és hatásmechanizmusát foglalja össze az 2. az eljárás sebességét.3. 1992]. A gazdaságossági szempontok mérlegelésekor természetesen a gyártás volumene is jelentős tényező.3. a kezelendő felület bonyolultságát. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere a) b) 2. A munkadarab mozgatására szolgáló rendszer megtervezésénél. illetve a korábban már bemutatott 2. b) a kapottenergia-eloszlás jellege [Bonello] A megfelelő intenzitáseloszlás kialakításának egyik lehetősége az úgynevezett kaleidoszkóp alkalmazása [Ishide. a megkívánt pontosságot.6. A sugárnyaláb és a munkadarab relatív mozgását többnyire CNC-vezérlésű asztal segítségével valósítják meg.20. 2. kiválasztásánál figyelembe kell venni a munkadarab geometriáját.8.2. 1989]. a mozgatandó darab tömegét. és b.

esetleg amorf felület felszórt réteg átolvasztása. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2. A gyors hevítés növeli az átalakulási hőmérsékleteket. Hagyományos edzési eljárásnál a kiinduló szerkezetnek nincs jelentősége.2. táblázat. A bonyolult alakú felületek szilárdságának növelésére is jól beváltak ezek a szilárd halmazállapotú felületkezelések. így a karbidoldódás. mivel homogenizálódásra. Lézeres felületkezelések paramétertartományai Felületkezelések Felületszilárdítás Felületi átolvasztás LézerLézerkezelés teljesítmény időtartama (Wmm–2) (sec) 10 102–105 (20-40)x10–9 10–7–10–2 Elért hatás Megjegyzés Felületi ráolvasztás Felületötvözés 105–106 106 (2–15)x10–7 (2–15)x10–6 Felületedzés 10–103 0. a hűlési sezárványok oldása. A létrehozott edzett rétegek mélysége néhány tizedmilliméterig terjed. Elsősorban gépkocsialkatrészek felületedzését végzik ilyen módon. A3 hőmérséklet felett rövid idejű a hőkezelés. durva karbidok. mely rövid idejű ausztenitesítést eredményez. pontosabban célszerű alkalma46 . besség nagy szemcsefinomítás.001–1 felülettömörödés. tömörítése a munkadarab felületére felvitt ötvözőanyagoknak alapanyaggal való összeolvasztása a felület szöveta felület hűlészerkezetének si sebessége: átalakítása 105 Ks–1 (edzés) 2.3. a homogenizálódás mértéke is ennek az időnek a függvénye. a nagyfrekvenciás indukciós edzést vagy – ha a követelmények megengedik – a cementálás és edzést helyettesítve.9. a hatást löalakítási kemékéshullám nyedés hozza létre fémvegyületek. Az olvasztás nélküli edzéssel (fázisátalakulással vagy martenzites átalkulással) operáló technológiák a szerkezeti acélok területén terjedtek el. 1998]. oldódásra kevés idő marad [Teleszki. Az ausztenitesedés mértéke meghatározza az edződés mértékét is a gyors hűlés során. perlit finomsága – nagy jelentősége van. Lézeres kezelésen a gyors hevítést értjük. megközelítőleg 100–150 oC-kal. A lézeres edzés lehetséges. Lézeres felületedzés (laser hardening) A vasalapú ötvözetek lézeres edzése ausztenitesítést és önedződést jelent a kezelt rétegben. ezzel szemben lézeres edzésnél a kiinduló szerkezetnek – inhomogenitások.

a sarkok beedződését. A hőbevitelt a befolyásolható abszorpció segíti.2. melyek lokálisan és torzulásmentesen más módszerrel nem kezelhetők. Az alkatrész szempontjából ez előny is lehet ott. a fázisátalakulást szenvedő anyag mennyisége megváltozik. Nagyobb teljesítményekkel történő lézeres kezelésekhez hűtött vörösréz parabolatükröt kell használni. de geometriailag jól meghatározott foltja vándorol a kezelendő felszínen. hogy a hőkezelés egy széles sáv vagy gyűrű stb. A tükör minden egyes szegmense egy-egy sávot képez le a fókuszfoltra. A kis hőbevitel a munkadarab vetemedési veszélyét csökkenti. a hőelvezetést pedig a geometriai viszonyok is befolyásolják. Igen nagy számú. Ilyen tükörrel defókuszálva a sugár nagyobb felületű négyszöget fog besugározni. A rendkívül gyors hevítés következtében a kritikus átalakulási hőmérsékletek eltolódnak. A lézeres felületi edzés – egy meghatározott ciklusú és teljesítményű hőbevitel mellett – alapvetően az alkatrész anyagának hővezető képessége által szabályozott. jobb megeresztésállóságot eredményezhet. azaz csak az érintkező sávokra kiterjedő kezelést biztosítani. nagy kiterjedésű felületek rasztermintás kezelése. mivel a Zn-Se-lencsék károsodásának veszélye ilyenkor fennáll. A felületi edzés csak akkor lehet gazdaságos lézerrel. 47 . Kis teljesítménytartományú lézerek esetében a szükséges teljesítménysűrűséghez nagyon kicsi fókuszfoltméret tartozik. hogy a lézersugár célszerűen formált. A defókuszálás következtében a gyújtófolt kiterjed. Figyelembe kell venni azt is. mint a nagy teljesítményű lézerekkel. ezért a kezelési idő rövidülhet. ha azt más. illetve azonos folyamatsebesség mellett az egy pontra jutó behatás ideje meghosszabbodik. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere zásait a következőkben foglalták össze: nagyméretű alkatrészek. akkor több egymással párhuzamos. szegmensekből álló parabolatükröt kell alkalmazni. A nagyobb diffúziós sebesség növeli a szilárd oldat ötvözőtartalmát. Megfelelő tükrökkel vagy tükörrezgetéssel lehet elérni azt. ezek szuperponálásával relatíve egyenletes intenzitáseloszlás nyerhető a fókuszfoltban. amelyeknek csak néhány kritikus pontjában szükséges a szilárdságnövelés. ugyanakkor a teljesítménysűrűség drasztikusan lecsökken. Egyes lézergyártók konkrét munkadarabprofilhoz igazodó intenzitáseloszlású tükröket is készítenek. impulzuskezelés is lehetséges. ahol a hagyományos eljárás nem tudott szelektív. Ha a lefedett terület a felületkezelési folyamathoz nem elegendő. alakú felületen egyszerre történjék meg. a túlhevítés ellenére sincs szemcsedurvulás. hogy nagyobb felületet ugyanolyan mélyen lehessen kezelni. egymást átfedő pályát kell elkészíteni. Ahhoz. és ezáltal időegység alatt sokkal kisebb felületrész kezelhető (kisebb a termelékenység). hagyományos módszerekkel nem vagy csak káros kompromisszumok árán lehet megvalósítani. nem beszélve az elérhető rétegvastagságról. kisméretű alkatrészek. elnyúlt alakú ausztenitcsíra keletkezik. A réteg hőmérsékletének növelésével megnő a diffúzió sebessége. elkerülve pl. s várhatóan a kezelési mélység is egyenletes(ebb) lesz. ami nagyobb melegszilárdságot. Vonalszerű kezelésnél a lézersugár intenzitása a kimenő teljesítmény szabályozásával avagy defókuszálással változtatható. tehát összefüggő homogén hőkezelt réteg többnyire nem érhető el. lézerrel edzett sávok között lehetnek valamilyen mértékben megeresztődött részek. Az egymás mellett futó.

Emiatt szükséges lehet egy közbenső hűtés beiktatása is. A lézeres felületedzés természetesen csak edzhető összetételű vasötvözetek felületszilárdítására alkalmas. Ha az átlapolt sáv előzőleg átlépte az ausztenitesítési hőmérsékletet. a fázisátalakulási mélységet. Ez a hőátadási folyamat befolyásolja a hőmérséklet-eloszlást. A lézersugárral történő edzés során jelentkező folyamatok közül az egyik legalapvetőbb a hőátadás. a munkadarab fokozatosan felmelegszik. ábra Lézeres felületedzés hőciklusa [Baán. hogy a martenzites edzés során az átlapolás következtében csökken a keménység. Hőciklusának elvi vázlatát a 2. Ennélfogva az alapanyag felülete a lézersugárból optikai energiát nyel el. Ezen csökkent keménységű részek szélességét és mélységét lényegében a martenzit megeresztésállósága. amint a darab hőmérséklete az Ms hőmérséklet közelébe kerül. Amikor a kezelés hosszabb ideig tart. 1996] A lézersugárral történő edzés növelt kopásállóságú réteget eredményez a kívánt alaptulajdonságokkal rendelkező munkadarab felületén. és az átfedő sáv hőhatásövezete eléri a már megedzett tartományt. A kristályszerkezet kétszeri változása a másodperc tört része alatt következik be.21. és bizonyos körül48 . 2.2. végső soron a kezelt réteg minőségét. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere A felületek edzését tehát gyakran egymás mellé rakott sávokban végzik. míg a munkadarab anyagának döntő tömege alacsony hőmérsékletű marad.21. ábra szemlélteti. akkor minden esetben számolni kell a megeresztési hatással. Ez azt jelenti. a hőmérsékleteloszlás és a sávok közötti távolság határozza meg. és ezáltal nő a hőmérséklete. Különös figyelmet kell fordítani az oldalirányú hőelvezetésre.

2. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere

mények között növeli a kifáradással szembeni ellenállást a felületben létrehozott nyomófeszültségek következtében. A lézeres felületedzés során a technológiai paramétereket úgy célszerű megválasztani, hogy a megfelelő rétegvastagság a felületi réteg túlhevítése, megolvadása nélkül jöjjön létre. A hagyományos felületedzési eljárásokhoz viszonyított gyors hevítés és rövid hőntartási idő következtében a korábbi gyártási-hőkezelési periódusokban létrejött vegyületfázisok oldódása nem vagy nem kellő mértékben megy végbe. Ebből a szempontból különösen a karbontartalmú fázisok oldódására kell figyelmet fordítani. Amennyiben a karbon nehezen oldódó formában (pl. stabil ötvözőkarbidokban) van jelen, számolni kell azzal, hogy az oldódás nem vagy csak részben megy végbe. Ez bizonyos esetekben kedvezőtlen lehet, mert a martenzit keménysége alapvetően a rácsot torzító – tehát a kiinduláskor az ausztenitben oldott állapotban jelen lévő – karbon mennyiségétől függ. A korlátozott oldódás miatt így – az ausztenitben oldott kisebb C-tartalom következtében – elmarad a várt keménységnövekedés. Más esetekben viszont előnyös lehet, ha a karbontartalmú fázis nem oldódik, mint pl. a perlit-grafitos öntöttvasak felületedzése során, ahol a grafit változatlan marad a martenzitesre edzett mátrixban, s kedvező súrlódásikopási viszonyokat eredményez. A hagyományos felületedzési eljárásokhoz viszonyított lényeges különbség, hogy a martenzites átalakuláshoz szükséges, a kritikus hűlési sebességnél nagyobb hűtési sebesség külső edzőközeg alkalmazása nélkül, a munkadarab belső, hideg tömege által előidézett hőelvonás eredményeként biztosítható, általában 103–105 K/s nagyságrendbe esik. Az önedződés egyik feltétele természetesen a kéreg és a belső tömeg megfelelő mennyiségi aránya: ennek megfelelően az edzett kéreg mélysége nem lehet nagyobb pl. egy tengely átmérőjének 10%-ánál. Lézeres felületedzés esetén a rétegvastagság szokásosan 0,05–1,5 mm közötti, a felületi keménység a rendkívül nagy hűtési sebesség következtében kialakult finom szerkezetnek köszönhetően meghaladja az adott acélminőségekre jellemző, hagyományos eljárásokkal edzett kéreg keménységét. A hőciklus természetesen a kezelt nyomvonal különböző pontjain, illetve mélységében más és más, emiatt heterogén szövetet kapunk (2.22. ábra). A várható tulajdonságok prognosztizálása, tervezése, illetve megfelelő reprodukálhatósággal való biztosítása azért is okoz nehézségeket, mert a hőmérséklet-eloszlás kísérleti meghatározása komoly méréstechnikai akadályokba ütközik, a folyamatok modellezése a változók nagy száma és hőmérsékletfüggése miatt szintén meglehetősen bonyolult. Edzésnél a legkedvezőbb eredményeket négyszögletes besugárzási területtel lehet biztosítani. Nagyobb felületek lézeres edzésénél a szomszédos nyomvonalak menti kezelések hőhatásai az edzett martenzit megeresztődését, kilágyulását okozhatják. A pásztázási sebesség, illetve a nyomvonalak távolságának megválasztásakor mindezekre tekintettel kell lennünk [Baán, 1996].

49

2. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere

2.22. ábra Hőmérséklet-eloszlás lézeres felületedzésnél [Bergmann, 1994]

Az egyenlőtlen hőmérséklet-eloszlás, a hőtágulást és fázisátalakulásokat kísérő térfogatváltozások vetemedést és maradó feszültségek keletkezését okozhatják. A 2.23. ábra egy átalakulás nélküli és egy martenzitesen átalakuló ötvözet esetére szemlélteti a feszültségek időbeli változását, a felület lézeres hevítési folyamatában kialakuló hőmérséklet-változással szinkronban. Átalakulás nélküli esetben – a nagy hőmérséklet-gradiens következményeként – a felületben kismértékű alakváltozás következik be, a lehűlt darabban pedig a felületen húzófeszültség marad vissza. A martenzites átalakulással járó térfogat-növekedés kompenzálja a hőmérséklet-különbség hatására létrejött feszültségeket, a kezelés végén nyomófeszültség marad a felületi rétegben, ami a kifáradással szembeni ellenállás szempontjából igen kedvező [Bergmann, 1994; Baán, 1996].

50

2. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere

2.23. ábra A hőmérséklet és a feszültségek változása, maradófeszültségek kialakulása a felület lézeres hevítése esetén. a) átalakulás nélküli esetben, b) martenzites átalakulás esetén [Bergmann, 1994]

Ha nem a teljes felszínen eddzük a felületi réteget, hanem csak egyes nyomvonalak mentén, vizsgálnunk kell az edzett nyomvonal keresztmetszetében is a maradófeszültség-viszonyokat. Mérési eredmények arra a megállapításra vezettek, hogy az edzett réteg mellett, a hőhatásövezetben húzófeszültségek ébrednek. A keresztmetszetben ébredő maradófeszültség-eloszlást vizsgálva megállapították, hogy az edzett rétegben kialakuló nyomófeszültség értéke nem függ jelentősen az eljárási paraméterektől, ugyanakkor a nyomvonal mentén ébredő húzófeszültségek nagysága az eljárás hőmérsékletének és a pásztázási sebességnek a függvényében jelentősen változik (2.24 ábra). [Bergmann, 1994; Baán, 1996].

51

a pásztázási sebesség (b) és az acél kémiai összetétele (c) függvényében [Bergmann. a hőmérséklet (a). Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2.24.2. ábra Maradó feszültségek eloszlása az edzett sáv keresztmetszetében. 1994] 52 .

Az alkalmazott eljárás paramétereinek és geometriájának megfelelő megválasztása révén törekednünk kell nemcsak a szükséges nagy felületi keménység és kopásállóság. hogy az újrahevítés még a martenzites átalakulást megelőzően jön létre. 2. ábra). a kezelni kívánt felület helyzetét. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere Átlapolt nyomvonalak (2. Az anyagok elnyelőképessége az anyagi minőség mellett a sugárzás hullámhosszától is függ (2. ha a szomszédos sávok kezelése olyan gyors egymásutánban történik (pl. A lézeres felületkezelés lehetőségének vizsgálata során figyelembe kell vennünk a munkadarab geometriáját. 2.1.2. szilárd állapotban végzett lézeres felületkezelés esetén alapvető problémaként jelentkezik a fémek infravörös tartományra vonatkozó alacsony abszorpciós képessége. de ugyanakkor a minél kedvezőbb maradófeszültségeloszlás kialakítására is. nagyságát és a későbbi felhasználói igényeket is. hanem a felületi feszültségállapot olyan megváltoztatásán. Az abszorpció szerepe lézeres felületedzés során Valamennyi. 53 . ábra Átlapolódó nyomvonalak egymásra hatása A kialakuló maradófeszültség-eloszlás vizsgálata a felületkezelt munkadarab felhasználói tulajdonságainak helyes megítélése szempontjából igen nagy jelentőséggel bír. amely például a kifáradási határ növekedését biztosítja. tengelyek forgás közbeni axiális irányú előtolása vagy kellően nagy fordulatszám esetén).9.24 ábra) esetén a sávok között jelentős húzófeszültségek ébrednek.25. Ezek káros hatása elkerülhető.26. A lézeres hőkezelés alkalmazása során bizonyos esetekben nem is a keménységnövelésen van a hangsúly.

Az alkalmazott bevonat típusa.és Zn-foszfát. Mo. • Rövid ideig ható plazma alkalmazásával szintén növelhető az abszorpció mértéke. mivel ott más abszorpciós mechanizmusok érvényesül(het)nek. és így pirométerrel mérhető az anyag felülete. de homokszórással durvított felület.2. hogy nem izzik fel. A bevonatokat por. amelyek a CO2-lézersugarat legalább 90%-ban elnyelik. 54 . vastagsága azonban befolyásolja az edzett réteg méretét. illetve kémiai úton vihetjük fel a felületre. Az egyik legelterjedtebb a grafit spray. 1991] Olvadékállapot esetén ez a probléma kevéssé jelentkezik. A TiO2-bevonatnak az az előnye. Mg. • Polarizált fénysugár alkalmazása azon a megfigyelésen alapszik. hogy a lineárisan polarizált lézernyaláb beesési szöge függvényében abszorpciós maximum van. fekete festékek. A maximális abszorpciót biztosító szöget Brewster-szögnek nevezik. ábra Anyagok abszorptivitása a hullámhossz függvényében [Turner. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2. fémoxidok). illetve fehér színű bevonat (titándioxid) is alkalmazható a kívánt hatás elérésére. CO2-lézer esetén ez 85°-nál tapasztalható. mely fekete elnyelő réteget képez a fém felületén. spray vagy lakk formájában.26. grafit. 1991]: • Abszorbens bevonatok alkalmazása – félvezetők és szigetelőanyagok (pl.és Fe-szulfid. nincs zavaró tényező. Szilárd állapotú lézeres felületkezeléseknél az abszorpció fokozása érdekében az alábbi lehetőségek hasznosíthatók [Turner.

1998. fúrással. 3. Ha a felületi érdesség nagyobb a hullámhossznál. Ez a modell feltételezi. amely közvetlenül befolyásolja az edzési eljárást. 2. Sok kísérlet folyt az abszorpciós képesség meghatározására. Marással. a felületi érdesség.1. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere A fentiek mellett további lehetőséget kínál az a megfigyelés. Az egyik az optikai mérés. A megolvadt réteg alatt a hővezetés következ- 55 . vagyis nő az abszorpció.10.10. Számos kísérletet végeztek különböző paraméterbeállításokkal. mint a további rétegek felhordása [Who–Cho. a többszörös visszaverődés következtében még inkább fokozódik az elnyelődés mértéke. hogy 10–40 µm között van az optimális bevonatvastagság. mozgásra nem. A fényes fémfelületre felvitt vékony bevonat sokkal nagyobb javulást eredményez az abszorpcióban. mely során a teljes lézersugár-energiából kivonják a munkadarab felületén mért energiát. besugárzási szög és szín. ha a felületi érdesség az alkalmazott hullámhossztartományba esik. változtatva az előtolási sebességet. Az abszorpciós képesség tehát az egyik legfontosabb paraméter. de 700 mm/min előtolásnál már romlik 30–40 µm vastagság után. mint 10%. Az abszorpciós képesség mérésére három eljárás lehetséges: 1. míg gyorsabb előtolási sebességnél 10–30 µm lehet ideális. 500 mm/perc alatt 20–40 µm. hogy az abszorpció megnő. de ennek megvalósítása nagyon nehéz feladat. A kapcsolódó kutatások csak álló helyzetre vonatkoznak. 1999]. 2. Az átolvasztott réteg geometriája A lézeres felületátolvasztás során a felületre bocsátott nagy energia hatására a felület egy vékony rétege megolvad. A harmadik. és így a kísérlet során kikövetkeztethető az abszorpciós tényező értéke. esztergálással megmunkált felületek abszorpciója 20–50% között mozog. legszéleskörűbben alkalmazott módszer a munkadarabban elnyelt és a visszasugárzott energia hányadosából számol. Homokszórással kezelt felület abszorpciója általában nagyobb 60%-nál. mint pl.2. Egy másik eljárás során különböző abszorpciós értékekre kiszámolt numerikus módszerekkel hasonlítják össze a próbatest kísérletbeli hőváltozását. Lézeres felületátolvasztás (laser remelting) 2. Általánosan tehát kimondható. hogy a numerikus modell pontosan működjön. a teljesítményt és a bevonat vastagságát. de nehéz pontosan meghatározni. köszörült felületé kisebb. hogy 200 mm/min előtolásnál folyamatosan nő az edzett réteg mélysége. mert sok optikai tényezőtől függ. Arra a következtetésre jutottak.

2. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere tében hőhatásövezet alakul ki. Bitay–Roósz. A hűlési sebességet adott sugárparaméterek esetén az olvadéktócsa alatti alapanyag hődiffúziós tényezője és a hőmérséklet-gradiens határozza meg [Roósz. 2. 1998] 2. a pásztázási sebességtől. A megolvadt zóna jellemzése A megolvadt tócsa térfogata néhány mm3.2.27. ábra Az átolvasztott tócsa geometriája [Germaud. a sugárátmérőtől. 1993. ha az olvadék körül elegendően nagy hőmérséklet-gradiens alakul ki.27. A felületi olvasztások akkor képesek az olvadt zónában gyors dermedést és hűtést biztosítani. Bitay–Roósz. 2004]. A gyors dermedés (104–106 K/s) következtében a felületi réteg tulajdonságai megváltoznak.10. mélység/szélesség arányán keresztül befolyásolja a lehűlési sebességet és az olvadékzóna létidejét. Ez nemcsak a ré56 . A tócsa mélysége függ a lézersugár teljesítményétől. A lézeresen megolvasztott tócsa alakjának két jellemző adata a szélesség és mélység (2. A teljesítménysűrűség a rétegsáv alakján. 1998. valamint az anyag fényelnyelő (abszorpciós) képességétől és a hőelvonásától. 1990. ábra). Bitay–Roósz. röviden szólva az egységnyi idő alatt az egységnyi térfogatban felhalmozódó energiától.

Adott anyagminőség és adott sugárteljesítmény esetén a rétegsáv alakját a teljesítménysűrűség és azon belül is a teljesítményeloszlás (stacioner sugár esetén többnyire Gauss-eloszlás) szabja meg. Ennek célja nem a keskeny és mély hegesztési varrat. A réteggeometria tehát a teljesítménysűrűség és a teljesítményeloszlás változtatásával szabályozható. mint a szélesség. hanem a korlátozott mélységű és adott szélességű felületolvasztott rétegsáv létrehozása. Míg a sugár defókuszálása és lengetése a hőbevitel bizonyos mértékű növelése révén a munkarendet lágyabbá teszi. Mérsékelt energiasűrűség és a lézersugár nem túl gyors mozgatása esetén a munkadarab a felülettől kiindulva felmelegszik. Viszont 57 . azaz egy rétegsáv mélysége nem vagy alig lesz nagyobb a szélességénél. A keskeny rétegsávoknál megfigyelhető nagy hőmérséklet-gradiens ugyanis nagy feszültséggradiens kialakulására vezethet. ami a repedésveszélyt növeli. és a hővezetés gömbfelülethez közel álló izotermákat hoz létre. A munkadarabbal közölt teljesítmény és a relatív sebesség (fajlagos hőbevitel) variálásával a kezelt sáv szélessége befolyásolható. hanem azokat az időtartamokat is. és ez a megolvadt tömeg mozgása folytán a felületen közel periodikus struktúrát alakít ki.3. E dinamikus eltérítéskor a hőeloszlás a munkadarabon már nem Gauss-eloszlású. E szabályozás három legelterjedtebb módszere a következő: • A sugár defókuszálása (szélesítése) a stacioner sugárral való kezelés egyik módja. • A sugár pulzálása (szaggatása) elektronikus úton – a sugár bekikapcsolásával – impulzusos kezelést tesz lehetővé. Ennek megfelelően a hagyományos ömlesztő hegesztések varrataihoz hasonló alakot kapunk. így relatíve keskeny ömledék-. rezgetése) a sugár dinamikus eltérítését jelenti. hogy a sugárszaggatás ellenére a rétegsáv folyamatos maradjon. ami egyenértékű a hőciklus szabályozásával. A kialakult réteggeometria szabályozása Az átolvasztott rétegsávok felülete többé-kevésbé pikkelyezett. irányától. és/vagy a teljesítményt fokozzuk –.10. Ha az energiasűrűséget növeljük – a sugarat kisebb foltra fókuszáljuk. • A sugár oszcillálása (lengetése. Ezzel a rétegsáv viszonylagos szélessége – a folytonos sugárral elérhető mérethez képest – tovább csökkenthető. frekvenciájától és amplitúdójától függ. Az impulzus frekvenciájának és kitöltési tényezőjének megválasztásával elérhető. a behatolási mélység jobban nő. A hőciklus az eltérítés pályájától. illetve rétegzóna és hőhatásövezet jön létre (mélyhegesztési effektus). A nagy hűlési sebesség a rétegszerkezetre lehet hasznos. 2. de káros is. hogy az ömledéknek bizonyos – időben változó – mechanikai instabilitása van.2. ami azzal függ öszsze. addig az impulzustechnika célja a munkarend még keményebbé tétele az effektív hőbevitel csökkentésével. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere tegsáv szövetszerkezetét határozza meg. amelyek alatt a kezelt zóna egy-egy kritikus hőmérséklet-tartományon keresztüljut.

zárványok és hidegráfolyások eliminálhatók. amelyek teljesen hibátlan réteget garantálnak. Vasalapú ötvözeteknél az előzőeken túlmenően: • a karbidok oldódása az erősen túlhevített olvadékban az ömledék rövid létezési idejének ellenére végbemegy. rugalmassági és képlékenységi tulajdonságaitól függ. annál kisebb a dermedő szerkezet jellemző mérete (szemcseméret. az átalakulások nem egyensúlyi hőmérsékleteken játszódnak le). egyes átalakulások elmaradhatnak. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere ez az övezet olyan kicsi. Minél nagyobb a hűlési sebesség. eloszlása. minősége (dúsulás nélküli kristályosodás. • metastabil fázisok jönnek létre. az egyensúlyihoz képest eltérő fázisok alakulnak ki. • csökken a szemcseméret. Ezzel visszavezették a bonyolult dermedési folyamatok eredményének jellemzését egy egyszerű metallográfiai vizsgálatra és a dermedés közbeni hűlési sebesség mérésére. ha a túlhűtés meghaladja az olvadék viszkozitásától függő kritikus értéket. • megváltozik. 2. tökéletes homogenizálódás megy végbe). A bonyolult. A kialakult réteg szerkezete és tulajdonsága A dermedés közbeni hűlési sebesség növelése a túlhűtés következtében hat a kritikus – azaz stabillá váló – szilárd csírák méretére. finomodik a kiválások mérete.4. • nagy ponthiba-koncentráció alakul ki. ezért nincs általános érvényű szabály az optimális olvasztott sávalakra és ezen keresztül az olyan kezelési adatokra. és diszlokációsűrűség-növekedés lép fel a dendritekben (a hőmérséklet.10. az érdességprofil módosítható (simítható: pl. hogy a két hatás közül melyik a jelentősebb. ahol a és b az anyagtól függő állandók. A szekunder dendritágak szélessége (d) és a dermedés közbeni hűlés sebessége (Ť) közötti kapcsolatot a mindenkori anyag tulajdonságai határozzák meg a d · Ť = b összefüggés szerint. • öntött anyagokban (öntvényekben) a pórusok. konvex (élek) és konkáv (sarkok) geometriák görbületváltozással átolvaszthatók vonalfókuszos lézerkezeléssel. illetve a dendritághossz-csökkenés hatására).2. A dermedés közbeni hűlési sebesség növelése számos következménnyel jár a fémes anyagok – így az acélok – szerkezetét és tulajdonságait illetően: • megnő az oldott ötvözőtartalom szilárd állapotban (a hőmérséklet növelésével jelentősen megnő a diffúzió sebessége. Az anyag összetételétől. • rendkívül nagy dermedési sebesség esetén amorf réteg keletkezhet. többfázisú anyagi rendszerek – tipikusan a szerszámacélok – gyors dermedésénél a dermedés közbeni hűlési sebességet a szekunder dendritágak szélességi méreteiből is szokás meghatározni.és a koncentrációkülönbség-növekedés. hogy a repedésveszély az esetek többségében nem realizálódik folytonossági hiányokban. a 58 . finomdendrites mikroszerkezet alakul ki. dendritméret). Rz = 25–75 μm helyett 9–15 μm). illetve a túlhűtés.

ami a visszamaradó ausztenit és a δ-ferrit mennyiségének növekedésével. • a finom szemcseméret miatt nem tudnak kialakulni nagyméretű inkoherens kiválások. • az ötvözetlen acéloktól és az öntöttvasaktól eltérően az ötvözött (szerszám)acélokban a megnövekedett oldott karbontartalom ellenére a martenzit rácstorzultságában anomália van. így ezek nagyobb oldódási szintje mellett a karbon oldódási szintje is nagyobb (a durva karbidok eltűnnek). diszperz karbidkiválásra a megeresztés során. mint a szokásos hőkezeléseknél.2. A lézer segítségével 59 . továbbá a karbonatomok energetikailag kedvezőbb. A lézer termikus energiájával megvalósítható a fémek vagy kerámiaporok elegyítése is egy darab felületén. a c/a értéke csökken. valamint bemutatjuk a létrejött felületi réteg jellemző adatait. szuperkeménység érhető el. 1999. hogy a bevonat összeolvadjon és összekeveredjen a szubsztrátanyag külső részével.11.és ötvözőtartalom nagyobb. olvadékot hozunk létre a darab felületén. a martenzites átalakulás és a kiválásos keményedés egyfajta „eredőjeként” ún. amelyek bizonyos esetekben a szívósság növekedését is eredményezhetik. a nagyobb diszlokációsűrűség. A következő fejezetben részletesen elemezzük egy C15-ös acélon végzett lézeres felületátolvasztás folyamatait.és ötvözőtartalom lehetőséget ad a nagyobb mennyiségű finom. A nagyobb oldott karbon. • az erőteljesebb intersztíciós oldódás. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere • a karbidok oldódását az erős karbidképző ötvözők befolyásolják. és ebbe a tócsába fújjuk bele az ötvözőanyag porát [Bitay. 2. de nem egyenletes eloszlásával magyarázható. Lézeres felületötvözés és bevonatolás A lézeres edzéssel ellentétben ötvözés során megolvasztjuk az anyagot. ami az eutektikus karbidmennyiség csökkenésének a következménye. • a finom szemcseméret. Amikor ötvözzük az alkatrész felületét. a kis szemcsékben létrejövő igen finom tűs martenzit és a kialakuló diszperz mikrokiválások a szilárdság. • erőteljesebb kiválásos keményedés. A felületi átolvasztással létrehozott finom dendrites szövetek dendritjeiben mért karbon. ezáltal nagyobb melegszilárdság. Az eljárás során a lézernyalábot egyidejűleg követi a fúvóka. illetve melegkeménység érhető el megeresztéskor. Bitay–Roósz. • a nagyobb oldott ötvözőtartalom miatt csökken az MS hőmérséklet. 1999]. a lézersugárral néhány köbmilliméteres olvadéktócsát. illetve a keménység jelentős növekedését idézik elő. • öntöttvas termékek felületi rétegében stabilis grafit helyett metastabilis vaskarbid precipitátumok hozhatók létre kopásállóbb ledeburitba foglalva (helyettesíthető az AWI felolvasztó hegesztés).

amilyen a hagyományos kohászati technológiákkal nem állítható elő. ábra Lézeres ötvözés szemcsebevitellel (diszpergálás) [Bitay-Doktori értekezés. 2002] A felületötvözéshez hasonló eljárás a felületre való ráolvasztás. míg a ráolvasztás esetében az alapanyag megolvadása és keveredése az adalékkal igen kis mértékű lehet. 1996]. 2.28. A lézeres kezelés során a hőciklust úgy szabályozzák. 60 .és Nialapú ötvözőrétegeket alakítanak ki. A két eljárás között az jelenti az alapvető különbséget. A bevonatolás (cladding) az alapanyagénál kisebb olvadáspontú adalékanyaggal történik. hogy az ötvözés esetén az alapanyag megolvadt zónájában elkeveredő adalékanyaggal érjük el a célt. Elsősorban Co. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere néhány milliméteres rétegvastagságot tudunk ötvözni a felület kívánt részén. amennyi az elérendő célhoz feltétlenül szükséges [Kurt. hogy kicsi legyen a keveredés az adalékanyag és az alapanyag között. Sok esetben olyan ötvözetet is készíthetünk. hogy koncentráltan csak annyi energiát viszünk be a megmunkálandó darabba.2. A lézernek az előnye.

hogy itt nem szükséges előmelegíteni [Parsons. így 1 mm-nél vékonyabb rétegek is felvihetők. melyekben a matematikai modellektől a számítógépes szimulációig található leírás. 2007] 61 .29. A felületkezelések modellezésével (például az optimális technológiai paraméterek maghatározása végett) számos tanulmány foglalkozik. ábra Lézeres bevonatolás geometriája [Iravani-Tabrizipour.30.2. ábra Lézeres bevonatolás [Iravani-Tabrizipour. 2. hogy kisebb a keveredés az alapanyag és az adalékanyag között. Rozsnoki. 1994]. 2007] A bevonatolás előnye. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere 2. 1985. Repedésre érzékeny anyagok esetén előnyös.

Mindezen elméleti háttér a további fejezeteket alapozza meg. elemzik.12. a felületmódosító technológiák szerepéről (hagyományos és körszerű eljárásokról). Összefoglalás Jelen fejezet a teljeség igénye nélkül átfogó képet kívánt nyújtani a felületkezelésekről. ábra a lézeres bevonatolás geometriai adatait tartalmazza. ezek már a kutatásom konkrét eredményeit is bemutatják. 2.30.2. Lézeres felülettechnológiák elméleti háttere A lézeres bevonatolás modellezéseként Mehrdad Iravani-Tabrizipour disszertációjában a bevonatolás valósidejű szimulációját mutatja be [Iravani-Tabrizipour. a technológiai paraméterekről. s végül a szimulációs technikák matematikai és modellezési területére is elvezetik az olvasót. tulajdonságairól. melyeket a szerző matematikai modellezésnél (leírásnál) használt. 62 . A 2. 2007]. osztályozásáról. a kialakult réteg szerkezetéről. s bemutatja a szakirodalomban található ezzel kapcsolatos kutatások eredményeit is. konkrétan a lézeres felületkezelésről: történeti hátteréről.

mind pedig az azt követő lehűlés során átalakulások mennek végbe. melyek egyedi (átlapolatlan) sáv előállítására és vizsgálatára irányultak. Ezen kísérleti eredmények kiindulási pontot képeznek a szimulációs modell kialakításához. 3. Bevezető Jelen fejezet a lézeres felületátolvasztás folyamatait (átalakulások. szövetszerkezeti változások) elemzi. illetve 5 kW. 2002] 63 .2. illetve a keletkezett rétegek geometriai adatait is értékeli. TLC105 típusú CO2-lézer alkalmazásával a budapesti Bay Zoltán Anyagtudományi Intézet (BAYATI) laboratóriumában került sor. ábra Lézeresen átolvasztott sáv hőmérséklet-eloszlása [Bitay-Doktori értekezés. CO2-lézerrel átolvasztott C15 minőségű acélpróbák felületi rétegének. Átalakulások. 500. A kísérletek kiértékelését a Miskolci Egyetem Anyagtudományi Intézet laboratóriumában végeztük. 2. 3. hőhatások. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése 3. A lézeres kezelésre egy TRUMF gyártmányú.3.1. A lézeres kísérleteket. a következő technológiai paraméterekkel végeztük: alkalmazott sugárteljesítmény: 1.1. 700 mm/perc. az előtolási sebesség: 300. 3. hőmérsékletövezetek a lézeresen átolvasztott C15 minőségű acélban A megolvadt tócsa alatt a hőhatásövezetben mind a felmelegedés.

A végbemenő átalakulások jellege. illetve véghőmérséklete megváltozik (hevítéskor a folyamatok az egyensúlyinál nagyobb.2. A tócsa középvonalában kialakuló hőmérséklet-eloszlás az ábra jobb oldalán látható.3. 2002]. ábra Fe-Fe3C diagram a vizsgált acél (0. Nagyon gyors hevítéskor vagy hűtéskor az átalakulási folyamatoknak a kezdő.16% C ) összetételével 64 . valamint egyensúlyi hőmérsékletei a vizsgált ötvözetlen acél esetében a Fe-Fe3C diagramról olvashatók le (3. Az egyensúlyi diagram azonban csak igen lassú hőmérséklet-változásokra érvényes.1. ábra). hűtéskor pedig annál kisebb hőmérsékleten kezdődnek meg és mennek végbe) [Bitay-PhD értekezés. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése A 3. 3.2. ábrán a lézersugár környezetében kialakult jellegzetes hőmérsékleti tartományokat mutatom be.

ábra C15 acél folyamatos hevítésre érvényes ausztenit-átalakulási diagramja [Olrich.10 ábra). illetve a folyamatos hűtésre vonatkozó ausztenitátalakulási diagramok (3.3. 3.3. 1972] 65 . Betétedzésű acél lézeres felületkezelése Ezt a változást is tükrözik a folyamatos hevítésre vonatkozó ausztenitesitési diagramok. és 3.3.

Mindezek alatt a hőhatásövezet helyezkedik el.4. A kezelt rétegekben fénymikroszkópi vizsgálattal ezek az övezetek ugyan nem különíthetők el. a cementit egy része feloldódik.4. a többi perlit (3. ami felett csak olvadék. illetve maximális hőmérséklet utáni hűtés által eredményezett keménység HV1. ábra Az C15 acél kiindulási szerkezete (ferrit-perlit) sematikus ábrán és scanning elektronmikroszkópos felvételen Az A1 hőmérséklet (723 °C) alatt a szerkezet lényegesen nem változik. 3. az átalakulások szempontjából viszont fontos ezeket külön tárgyalni. ha C-t vesz fel (az át nem alakult ferrit karbontartalma igen kicsi.3. ebből követke66 . ez az eutektoidos cementit fokozatos oldódásával és az ausztenit karbonnal való dúsulásával történik. A3–TS átalakulásoknak megfelelő izotermákkal jellemezhető. A perlitben megtörténik az α-Fe ausztenitté (γ -Fe) való átalakulása. ezért lehet a színvasra jellemző átalakulási hőmérséklettel. Átalakulások hevítéskor A C15 minőségű acél szövete egyensúlyi hűtést követően szobahőmérsékleten ferrit-perlites.1. mely az A1–A3. A karbon a ferrit irányába diffundál (Fe3C oldódik). Az acél felületi hőmérséklete jelentősen meghaladja a likvidusz hőmérsékletet. míg a likvidusz és szolidusz közötti tartományban az olvadék és szilárd fázis együttesen van jelen (Mushy-zóna). Az A3 és T = 911°C hőmérsékletek közötti zónában a ferrit csak úgy tud ausztenitesedni. megközelítőleg 80% a ferrit. Az A1–A3 hőmérsékletek közötti (723°C–850°C) zónában a perlit ausztenitté való átalakulása elkezdődik. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése Az adott hevítési sebesség. 911 °C-al számolni). N = 1000x 3.2. ábra).

valószínűleg kooperatív atommozgással végbemenő átalakulás. ábra Az C15 acél kiindulási szerkezetének (ferrit-perlit) átalakulása hevítéskor Az 1493 °C hőmérséklettől az ausztenit felbomlik δ-ferritre és olvadékra.5. 3. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése zik. Megjegyzendő. 2002]. ábra). Ebben a hőmérséklettartományban – ha elég hosszú idő áll rendelkezésünkre – az ausztenitesedés teljesen végbemehet [Bitay-Doktori értekezés. azaz az ausztenitesedésben nincs szükség diffúzióra. hogy nő a γ (ausztenit) mérete (ebben található a maradék karbon). ahogy közeledünk a TL ~ 1530 °C hőmérséklethez. hogy az A1 és A3 kritikus pontok abszolút értékei magasabb hőmérsékleti zónába tolódnak el a felmelegítés sebességének növelésével. a kristályos fázis folyamatosan oldódik. • perlit Fe3C fázisa → részben feloldódik.5. A T = 911°C és TS hőmérsékletek közötti zónában a ferrit ausztenitesedik.3. Végbemenő átalakulások a T911–TS között: • proeutektoidos α → γ – diffúzió nélkül. • perlit α fázisa → γ – diffúzió nélkül. A perlit Fe3C tartalma részben feloldódik. anélkül hogy karbont kellene oldania. a karbon elkezd kifelé diffundálni a volt proeutektoidos ferritbe (3. 67 .

Függetlenül attól.2. Ennek megfelelően a következő mechanizmusok valósulnak meg [Bitay-Referat. a dendrithatár csak speciális kémiai maratással észlelhető (például pikrálalapú marószer használatával). hogy a lézeres felületkezelés viszonyai között is ki tud alakulni a közel egyensúlyi helyzet. García-Alonso. BitayDoktori értekezés. A dendrites kristályok mérete az átolvasztott rétegben (3. Germaud. Ennek oka. valószínű. és ausztenitkristályok jönnek létre 0. mely felhasználja a teljes olvadékot és az összes szilárd fázist (85% olvadék. hogy a kristályosodás milyen módon valósul meg. hogy a karbon diffúziója – a szakirodalom szerint is – olyan gyors. 1990.16% átlagos karbontartalommal.1% C-tartalmú ferrit és 0. • 1493 ºC hőmérsékletnél peritektikus reakció jön létre. amelyeknél alacsony az ötvöző-. 1991. mely folyamatosan karbonban dúsul. és 3. 1992] a vékony rétegekben a nagy lehűlési sebesség miatt elmaradhat. A kristályosodási folyamat az ötvözetlen C15 minőségű acél esetében még gyors hűtés esetén is közzel egyensúlyi feltételek között zajlik. Bloyce. Ariely.2. illetve a széntartalom (mint ebben az esetben is). Gasser. A peritektikus hőmérséklet elérésekor a 0. 1997. Ez a peritektikus reakció egyes szakirok szerint [Grum. 2002]: • 1530 ºC és 1493 ºC hőmérséklet között δ-ferrit dendritek kristályosodnak és növekednek az olvadékban. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése 3.9. A kialakult dendritben a karbontartalom megfelel az átlagos összetételnek. hogy a karbon gyorsan diffundál. Azoknál az ötvözeteknél.2.51% Ctartalmú olvadék között termodinamikai egyensúly alakul ki.3. Átalakulások lehűléskor 3. 1992. hogy a létrejövő szerkezet 1493 ºC hőmérséklet körül tisztán ausztenites. 68 . mivel diffúzió által vezérelt. 15% δ-ferrit). 1996. 1998. ábra) a dermedés sebességétől és a túlhűlés mértékétől függ.2. melynek sebességét alapvetően az olvadékban levő hőmérsékletgradiens és a túlhűtési viszonyok határozzák meg. lévén.1. így a karbonkoncentráció-eloszlás lényegében nem befolyásolja az átalakulást.6. Kristályosodás A megolvadt rész kristályosodása dendritesen történik.

ábra Lézeresen átolvasztott C15 acél (P=3kW. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése 3. a szekunderdendritág-távolság fordítottan arányos a kristályosodás hűlési sebességével. ábra).8. Mint ismeretes. N = 2000x 3.3.8 mm mélységben A hűlési sebesség meghatározásához a szekunder dendritág távolságát mértük. v = 700 mm/perc) C15 acél szövetének scanning elektronmikroszkópos felvétele: az alsó réteg szerkezete a felülettől 0. ábra Lézeresen átolvasztott (P = 3kW. 2002] A legnagyobb hűlési sebességet a kristályosodásnál a lézernyaláb legnagyobb pásztázósebességénél észleltünk (700 mm/perc.4.6. alfejezetben). Bitay-Doktori értekezés.7. ez a gyakorlatban is jól bevált módszer (lásd a 2. 3. 1998. 69 . v=500 mm/perc) (a felső réteg szerkezete) [Bitay-Referat.10.

mikor a lézernyaláb pásztázósebessége nagy (v = 700 mm/perc). P = 3kW [Bitay-Referat.3. hogy az átolvasztott réteg vastagsága nagyon kicsi (~ 1 mm).8. 2002] A hűlési sebesség általában nő a megolvadt tócsán belül a felülettől mért távolság függvényében (3. ábra Mikrolunker a lézeresen átolvasztott zóna közepén (P = 3kW. 3. illetve alsó része között nem jelentős.8 ábra). ábra A lézernyaláb pásztázósebességének hatása a szekunderdendritág-távolságra.9. 2002] 70 . N = 1500x 3. 1998. a lehűlési sebesség eltérése az átolvasztott réteg felső. 1998. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése Tekintve. v = 500 mm/perc) (martenzit és bénit mátrix) [Bitay-Referat. kivéve azt az esetet. Doktori értekezés. Bitay-Doktori értekezés. a megolvadt zóna különböző rétegmélységében (fölül/középen/alul).

9. bénitből. Ilyenkor a kristályosodás nagy valószínűséggel a megolvasztott zóna közepében fejeződik be. Fázisátalakulások szilárd állapotban Az ausztenit átalakulása C15 acélban megegyezik a hipoeutektoidos acélokra jellemző átalakulási folyamatokkal. 1972] A lézeres felületkezelés során a hűlés olyan gyors. Erre a megállapításra jutunk. 3. A 3. ábrán feltüntetett folyamatos átalakulási diagramból megállapítható. ennek következtében az olvadék és a szilárd alapanyag határán a hűlési sebesség nagyobb lesz. mint a tócsa közepén. Ezek az átalakulások végbemennek a lézeresen átolvasztott acélréteg kristályosodásakor keletkezett ausztenitben. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése Ez utóbbi speciális esetben a létrejött átolvadt réteg jóval kisebb.10 ábra C15 acél folyamatos hűtésre érvényes ausztenitátalakulási diagramja [Olrich. ha megvizsgáljuk a C15 acél folyamatos hűtésre érvényes ausztenitátalakulási diagramját. ami porozitások és mikrolunkerek képződéséhez vezethet (3. hogy nagy valószínűséggel martenzit és bénit keletkezik. hogy az átlagos hűtési sebességtől függően a C15 acél szövetszerkezete többnyire heterogén jellegű: metastabil szövetelemekből (martenzitből.10. ábra). 71 . mind a megolvasztott zónában. 3.2.2.2. valamint ferritből és perlitből) áll.3. mind pedig a hőhatásövezetben.

3. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése

A hőhatásövezet a felmelegítés után vagy tisztán ausztenitből, vagy ausztenit és ferrit keverékéből áll, ez a rétegben elért csúcshőmérséklettől függ. A lézeresen kezelt acél felületén a nagy hűlési sebesség következtében az ausztenitből döntően martenzit (esetleg kisebb mennyiségben bénit) keletkezik [Bitay-Referat, 1998; Bitay-Doktori értekezés, 2002].

3.11. ábra Martenzit keletkezése a hőhatásövezetben, sematikus ábrán és scanning elektronmikroszkópos felvételen [Bitay-Tanulmány, 1998]

A martenzit és bénit keverékének keménysége egyrészt a kettő arányától, másrészt az ausztenitből képződött martenzit karbontartalmától függ. Minél nagyobb az ausztenit karbontartalma, annál nagyobb a martenzites rácstorzulása és ennek eredményeképpen a keménysége is [Ion, 1992].

3.12. ábra A keménység eloszlása a lézeresen átolvasztott felülettől mért távolság függvényében [Bitay-Doktori értekezés, 2002]

72

3. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése

A lézeresen átolvasztott felületi réteg szövetszerkezete nem homogén, makroés mikroszerkezete a felülettől mért távolság függvényében folyamatosan változik, ezt a megállapítást illusztrálják a 3.13.–3.16. ábrákon látható mikroszkópos szövetképek [Bitay-Referat, 1998; Doktori értekezés, 2002].

3.13. ábra Lézeresen átolvasztott C15 acél makroszerkezete (egyedi sáv) [Bitay-Referat, 1998; Bitay-Doktori értekezés, 2002]

N = 50x 3.14. ábra Normalizált C15 acél szerkezete

N = 1000x

73

3. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése

N = 800x

N = 800x

3.15. ábra A hőhatásövezet szerkezete, A1–A3 hőmérséklet között

N = 50x 3.16. ábra Az átolvasztott zóna szerkezete

N = 100x

74

5 1 0.4 0.18. 1.3. ábra szemlélteti. illetve szélességének változását a 3. 1998. A C15-ös acél lézeresen átolvasztott felületi rétege keresztmetszetének vizsgálata (egyedi sávok) 3.3. A lézeresen átolvasztott réteg geometriai paraméterei A lézeresen átolvasztott felületi réteg keresztmetszetét vizsgálva lemértük az egyedi sávok szélességét.3. 1998] 3. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése 3.8 0.2 1 0. BitayReferat.17. mélységét.18. ábra A kezelt réteg szélessége a pásztázósebesség függvényében [Bitay–Rowshan.6 0.1.5 3 2.5 0 300 szélesség mm 1kW 2 kW 3 kW 5 kW 500 v (pásztázósebesség) mm/perc 700 3.17.5 2 1. A különböző sugárteljesítmények mellett a pásztázósebesség függvényében a sáv mélységének változását a 3.2 0 300 h (mélység) mm 1 kW 2 kW 3 kW 5 kW 500 v (pásztázósebesség) mm/perc 700 3. Rowshan. ábra. 1998] 75 . ábra A kezelt réteg mélysége a pásztázósebesség függvényében [Bitay–Roósz. 1998.

ábrák [Bitay–Rowshan. majd kristályosodott zóna. teljesen ausztenitesedett zóna.85 2 3 76 . Azokban az estekben.21. AC1<Tmax<AC3.05 0 0 0.54 0.52 0. melyben vegyes szerkezetek jöttek létre. a maximális hőmérséklet az olvadási pontot nem érte el. • a lézersugár teljesítményének növelésével és a pásztázósebesség csökkenésével a kezelt réteg vastagsága növekedik.46 1. Tmax>Top. 1998. illetve 700 mm/perc). A keresztmetszetek többségében jól megkülönböztethető három zóna: 1. AC3<Tmax<Tsz. A kezelt felületi rétegek elemzése után megállapítható.9 0. megolvadt. Rowshan. BitayReferat. Bitay-Referat.68 0. melyben a csúcshőmérséklet meghaladta az olvadási hőmérsékletet. tábla.19.86 0.61 0.15 0.22 0. Rowshan.53 0.001 mm pontossággal meghatározni még a keménységmérések (HV0. hogy elegendő hőhatást kapjunk a felület megolvasztásához.25 1.15 0. de értékben sokkal kisebb változást eredményeznek. ahol a pásztázósebesség nagyobb volt (500. a réteg keménysége a szilárd állapotban való átalakulásokkal magyarázható [Bitay–Rowshan.65 0. 3.06 0.3. melyben a nagy hűlési sebesség eredményeképpen metastabil szerkezet jött létre. hogy az 1 kW-os lézersugár-teljesítmény esetében csak kis pásztázósebességgel (300 mm/perc) lehetett elérni azt.8 0.5 0. 1998] szemléltetik. A lézeresen átolvasztott próbadarabok zónáinak vastagsága A lézernyaláb teljesítménye [kW] 1 A pásztázósebesség [mm/perc] 300 500 700 300 500 700 300 500 700 A zónák vastagsága – a kritikus hőmérsékleti tartományokban T>TL T>AC3 T>AC1 [mm] [mm] [mm] 0. 1998].68 0. Mindezek mellett a hozzávetőleges értékek elfogathatóak és elégségesek ahhoz. hogy levonjuk az alábbi következtetéseket: • a felületkezelt zónák vastagsága és szélessége is függ a lézersugár teljesítményétől és a pásztázósebességtől. részlegesen ausztenitesedett zóna.66 1. 1998. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése A különböző teljesítményű lézersugárral és pásztázósebességgel átolvasztott próbatestek keresztmetszetében készített mikroszkópos szövetképeket a 3. 1998.46 0.– 3.68 0.3) alapján sem.43 0. 3.1. A lézeresen átolvasztott felületi zónák vastagságát nem lehetett 0. • a lézeresen kezelt sávok szélességére is érvényesek a fenti megállapítások.72 0. 2. 1998.08 0.

Betétedzésű acél lézeres felületkezelése pásztázósebesség: v = 300 mm/perc v = 500 mm/perc v = 700 mm/perc Nital 5% N=100x 3.3. ábra Lézeresen átolvasztott C15-ös acélpróba keresztmetszetének mikroszkópos szövegszerkezeti felvétele (a lézersugár teljesítménye: P = 1kW) 77 .19.

3.20. ábra Lézeresen átolvasztott C15-ös acélpróba keresztmetszetének mikroszkópos szövegszerkezeti felvétele (a lézersugár teljesítménye: P = 2kW) 78 . Betétedzésű acél lézeres felületkezelése pásztázósebesség: v = 300 mm/perc v = 500 mm/perc v = 700 mm/perc Nital 5% N=100x 3.

3.21. ábra Lézeresen átolvasztott C15-ös acélpróba keresztmetszetének mikroszkópos szövegszerkezeti felvétele (a lézersugár teljesítménye: P = 3kW) 79 . Betétedzésű acél lézeres felületkezelése pásztázósebesség: v = 300 mm/perc v = 500 mm/perc v = 700 mm/perc Nital 5% N=100x 3.

2004]. mind a felülettel párhuzamosan (0.22. • a keménységeloszlás – a megolvadt sáv mélységben és szélességben is – a pásztázósebesség növelésével egy keskenyebb kristályosodott zónát mutat. A következő ábrákon bemutatott keménységeloszlási görbéket elemezve megállapítható: • az átolvasztás hatására a felületi réteg keménysége nagymértékben megnőtt (a kiinduló szerkezet keménysége ~ 200 HV0.3. az átolvasztott rétegé 400 és 700 HV0.3 volt. 1998. 80 . mind szélességben. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése 3. • a pásztázósebesség növekedésével a keménység is növekedett. hiszen a gyors lehűlés kedvezően hat a nagy mennyiségű martenzit kialakulására. meredekebben változó keménységértékekkel.3 között változott). A lézeresen átolvasztott réteg keménységének vizsgálata A lézeresen kezelt próbadarabokon keménységmérést végeztünk. Rowshan. ábra Keménységmérés szemléltetése egy átolvasztott réteg (egyedi sáv) keresztmetszetében (a lézersugár teljesítménye 1 kW) [Bitay–Roósz.2. • a lézersugár teljesítményének növelésével a keménység-eloszlási görbék növekvő értékeket mutatnak mind mélységben. Ezen mérési eredmények következtetései igazolták az elvégzett metallográfiai vizsgálatok eredményeit. Bitay-Referat.23. ugyanakkor a keménységmérések nyomvonalai is láthatóak a fénymikroszkóppal készített keresztmetszeti felvételen.3. A 3. ábra jól szemlélteti az átolvasztott felületi rétegben kialakult három övezetet (átolvadt övezet. eredeti szerkezet). hőhatásövezet. 1998.20 mm volt) [Bitay–Roósz. 1998] A keménységmérés eredményeit az átolvasztott sáv szélességében és mélységében. különböző pásztázósebesség és lézersugár-teljesítmény mellett a 3.25 ábrák tükrözik [Bitay–Rowshan.15 mm mélységben).22.– 3. Nital 5% N=40x 3. 1998]. mind a felületre merőlegesen az átolvasztott sáv középvonalában (a mérések léptéke 0.

2 6 -1 -1 . 65 0. 25 0. 0. 6 1. 0.2 0. 2 0. 0. 55 0.3. 0. 0.2 szélesség mm 3. 35 0.23.6 -0 . 25 0. 4 -1 1 0.3) keménység (HV0.3) keménység (HV0. 1 1. 65 0.3) keménység (HV0. 15 0. ábra Keménységeloszlás az átolvasztott sáv szélességében.4 -0 .6 -0 . 45 0. 85 600 400 200 0 -1 . 05 0. 2 0. 0.3) 300 mm/min 600 400 200 0 600 400 200 0 4 2 -0 . 15 0.6 -0 . 75 0. 75 0. mélységében különböző pásztázósebesség mellett (a lézersugár teljesítménye 1 kW) 0. 55 0. 85 mélység mm 0. 0. 75 szélesség mm mélység mm 500 mm/min keménység (HV0. 85 81 . 6 1. 4 -1 1 szélesség mm mélység mm 700 mm/min keménység (HV0. 0.4 -0 .3) 500 mm/min 600 400 200 0 35 45 55 65 05 15 25 0.3) 700 mm/min 600 400 200 0 600 400 200 0 -1 . 35 0. 0. 05 0. 4 0. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése 300 mm/min keménység (HV0. 45 0.

mélységében különböző pásztázósebesség mellett (a lézersugár teljesítménye 2 kW) 82 1. 6 szélesség mm mélység mm 3. 0. 0 0. 2 5 szélesség mm mélység mm 500 mm/min keménység (HV0. 1.3) keménység (HV0.2 .6 -1 .3. 0.8 -0 .4 -0 . szélesség mm mélység mm 700 mm/min keménység (HV0. 0.4 4 8 2 0 0.3) 800 600 400 200 0 300 mm/min 5 5 5 5 0. 85 0. 05 8 4 8 0 2 6 1. 0. 1.3) 800 600 400 200 0 05 25 45 65 0. 1.6 . 0. 65 -1 . 1.3) 800 600 400 200 0 . 1. 25 0. 05 800 600 400 200 0 -1 . 1. 4 5 .6 -1 .8 . 0. ábra Keménységeloszlás az átolvasztott sáv szélességében.4 4 2 8 6 0 0. -1 -1 -0 -0 keménység (HV0.24. 05 0. 45 0. 85 0.3) 700 mm/min keménység (HV0.3) 500 mm/min 800 600 400 200 0 800 600 400 200 0 0. 1.2 -0 .2 -0 . 8 0. 6 0. 0. 0 0. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése 300 mm/min keménység (HV0.

szélesség mm mélység mm 500 mm/p keménység (HV0. szélesség mm mélység mm 700 mm/p 700 mm/min keménység (HV0. 05 1.6 . 45 0.3) 500 mm/min 600 400 200 0 600 400 200 0 0. 05 0. 0. 45 -0 . 85 1.3) 300 mm/min keménység (HV0.6 -1 . 65 0. 1. 1. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése 300 mm/p keménység (HV0. 1. 6 szélesség mm 3. 25 0. 0.4 0 0. 25 4 8 6 2 8 4 2 0 0. 25 0. 65 mélység mm 1. 65 0. mélységében különböző pásztázósebesség mellett (a lézersugár teljesítménye 3 kW) 0. 25 1. ábra Keménységeloszlás az átolvasztott sáv szélességében.3) 600 400 200 0 600 400 200 0 . 45 0.3) 600 400 200 0 -1 . 1. -0 . 45 1. 05 0.8 -0 . 0. 0. 6 1.2 -0 . 85 1.4 4 8 2 0 0.25. 05 1.8 . 65 1.2 . 8 1. 65 83 .3) keménység (HV0.3. 2 1. 4 0. -1 -1 -0 -0 1. 1. -1 . 0. 6 25 45 65 85 05 25 45 1. 05 0.3) 600 400 200 0 keménység (HV0. -1 . 0.

Átlapolt sávok hőmérsékletövezetei A lézeres felületi átolvasztáskor a kezelést több sáv kialakításával végzik. 84 . C diffundál a ferritbe. kétszeresen ausztenitesedett és edződött zóna. Ezáltal az átolvadt.26. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése 3. kétszeresen átolvasztott zóna. az első kezelés vegyes – félmartenzites – szövet jött létre. a martenzitszigetek mérete kissé nő. ábra Lézeresen átolvasztott. lényegében hasonló a helyzet. illetve megkezdődik a torzult α rácsból a C kiválása. a korábban átolvasztott zóna a második kezelés során az A1–A3 hőmérsékletközbe kerül. 6. Bitay-Doktori értekezés. 5. az első nyomvonal kezelésekor edződött zónában a második nyomvonal kezelésekor részleges ausztenitesedés megy végbe. a sávokat átlapolják. illetve a hőhatásövezetek is átlapolódnak. 3. mely ismét részlegesen ausztenitesedik és edződik. csak kevesebb martenzit keletkezik (ferrit és nagyobb területű martenzit lesz). s az átalakulási folyamatok is sokkal bonyolultabbá válnak [Bitay-Tanulmány. ábrán két sáv átlapolódása látható. 1998. a korábban átolvasztott zóna újra ausztenitesedik és edződik a második nyomvonal kezelése során. átlapolt sávok hőmérsékletövezetei [Bitay-Referat. 7. 1998]: 1. így megeresztődés következik be. 3. 1998]. ennek következtében nő az ausztenitesedett terület. 4.3.4. 2. a második nyomvonal kezelésekor viszont egyre nagyobb rész fog ausztenitesedni. mint a 4-es zónában. az első nyomvonal kezelésekor a ferrit nem tudott ausztenitesedni. 2002] A 3.26. s hogy egyenletes legyen a rétegképzés. Az egyes zónákban a következő folyamatok mennek végbe [Bitay-Tanulmány.

a 3. zóna 3. ábra Lézeresen átolvasztott.3. Az acélpróba (keresztirányú csiszolat) makro.és mikroszerkezetét különböző rétegekben a következő ábrák szemléltetik.28. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése A lézeres átolvasztás eredményeként a sáv mélységében haladva a szerkezet nem egyenletes.29. ábra 4.27.26. ábra 1. 1998]: 3. sematikus ábra jelöléseinek megfelelő zónákban [Bitay-Tanulmány. átlapolt sávok hőmérsékletövezetei 3. zóna 85 .

30. ábra 6. és 7. ábra 5. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése 3.31. zóna 3. zóna 3.32. ábra Alapszövet 86 .3.

5. 1998. következtetések A lézeres felületkezelésen alapuló vizsgálatok legfontosabb eredményei az alábbiakban összegezhetők [Bitay–Rowshan. Bitay–Roósz.3 volt. 3 kW sugárteljesítmény és 300 mm/perc pásztázási sebesség alkalmazásakor pedig az 1. az átolvasztott rétegé 400 és 700 HV0. Az átolvasztás hatására a felületi réteg keménysége nagymértékben megnőtt. 87 . A metallográfiai vizsgálatok igazolták. 1998. E meglehetősen kemény réteg vastagsága 3 kW sugárteljesítmény és 700 mm/perc pásztázási sebesség alkalmazásakor eléri az 1 mm-t. 1998. Rowshan. A kísérletek tapasztalata. 2002. illetve a maximális pásztázósebességnél (700 mm/perc) érte el. Betétedzésű acél lézeres felületkezelése 3. Összefoglalás. a kiinduló szerkezet keménysége ~ 200 HV0. Bitay-Doktori értekezés. A metallográfiai vizsgálatok igazolják a nem egyensúlyi hevítési és hűtési körülmények hatására végbemenő átalakulási folyamatok jellegére vonatkozó elméleti megfontolásainkat. Bitay-Referat. A mérési sorozat eredményei alapul szolgálhatnak az optimális paraméterek kiválasztásához. hogy azonos sugárteljesítménynél az előtolási sebesség 300-ról 700 mm/perc-re történő változtatása egyenletesebb rétegvastagságot biztosít. hogy a technológiai paraméterek döntő módon befolyásolják az átolvasztott. A lézersugár teljesítményének növelésével növekszik a rétegvastagság. 2004]: A lézeres felületkezelés eredményeként a C15 acél felületi átolvasztását követően egy viszonylag vékony felületi rétegben metastabil fázisok (döntően martenzit és csekély mennyiségű bénit) keletkeznek. A lézeres felületátolvasztás esetében a kialakult hűlési sebesség hatása jól becsülhető a szekunderdendritág-távolság mérésén keresztül.3 között változott.3. illetve hőkezelt réteg mélységét és szélességét.6 mm-t. Az átolvasztott réteg maximális keménységét az alkalmazott lézersugár legmagasabb teljesítmény értékénél (300 kW). a pásztázási sebesség növelésével csökken.

A következőkben a két módszer lézeres hőkezeléskor való alkalmazására láthatunk egy-egy példát. 88 .4. • az anyag végtelen kiterjedésű. Ilyen például a lézernyaláb intenzitása. illetve kimenetének a becslésében. 4. Ez a fejlődés különösen jelentős a természettudományok és a mérnöki tudományok területén. A matematikai modellek számítástechnikai alkalmazásakor alapvetően két módszer merül fel. 2004]. • az anyag fizikai tulajdonságai függnek a hőmérséklettől. 1976]. A továbbiakban a következő feltételezéseket vesszük alapul: • a lézernyaláb Gauss-féle lézersugárnyalábnak tekinthető (Gauss-féle fókuszált lézersugárnyaláb: tengelyszimmetrikus lézernyaláb). A lézeres hőkezelés során az anyagban lejátszódó folyamatok megértésének egyik feltétele a lézersugár hatására az anyagban kialakult hőmérséklet-eloszlás számítása. mikor a sugárhajtású repülőgépek megjelenésével egy sor olyan probléma jelent meg. a véges elemek (VEM) és a véges differenciák (VDM) módszere. a kezelt anyag abszorpciós képessége. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései 4. A matematikai modellezés az 1940-es években indult első nagy fejlődésének.2. A hőmérséklet-eloszlás elméleti számításakor számos körülményt figyelembe kell venni. amelyek a hagyományos analitikai módszerekkel nem voltak megoldhatók. • az anyag homogén.1. az anyagban hőmérséklet-változás hatására lejátszódó folyamatok és a hővezetési tényező hőmérsékletfüggése [Cheung. A véges differenciák módszerének alkalmazása lézeres hőkezelés esetén Az alfejezet Noé Cheung – Maria Aparecida Pinto – Maria Clara Filippini Ierardi – Amauri Garcia Mathematical Modeling and Experimental Analysis of the Hardened Zone in Laser Treatment of a 1045 AISI Steel című tanulmánya alapján készült. és a megoldást kereső kutatások végül a matematikai modellezés elméletének kidolgozásához vezettek [Harold. Bevezetés A matematikai modellezés a számítógépek és szoftverek robbanásszerű fejlődése óta egyre fontosabb szerepet játszik a különböző folyamatok megértésében. leírásában és a folyamat lefolyásának.

q : az egységnyi térfogatban elnyelt hőmennyiség. 2004] 89 . m φ: irányszög. ábra A peremfeltételek sematikus ábrázolása [Cheung. kg m3 J kg K W mK k: hővezetési tényező.1 ábra a modellhez alkalmazott peremfeltételeket szemlélteti. T: hőmérséklet. ⎝ ⎠ ⎠ (4. c: fajhő.4. ∂T ⎟+ ⎟ ∂z ⎜ k ⋅ ∂z ⎟ + q = ρ ⋅ c ⋅ ∂t . z: a hengerkoordináta-rendszer koordinátái.1) ahol ρ: sűrűség. s r. K t: idő. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései A hővezetési tényező időfüggése a következő összefüggéssel fejezhető ki [Holman. • W 4. rad m 3 A 4. 1972]: ∂T ⎞ 1 ∂ ⎛ ∂T 1 ∂ ⎛ ⎜k ⋅ ⋅ ⎜k ⋅ r ⋅ ⋅ ⎟+ ∂r ⎠ r 2 ∂φ ⎜ ∂φ r ∂r ⎝ ⎝ ⎞ ∂ ⎛ ∂T ⎞ .1.

4. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései

Mivel a hővezetési tényező független az irányszögtől, és a mikroszerkezet fázisátalakulásaiból eredő entalpiaváltozás elhanyagolható, az (4.1)-es egyenletet a következő egyszerűsített formában lehet kifejezni:
⎛ ∂ 2T 1 ∂T + ⋅ k ⋅⎜ ⎜ ∂r 2 r ∂r ⎝ ⎞ ∂ ⎛ ∂T ⎞ ∂T ⎟+ . ⎜k ⋅ ⎟ = ρ ⋅c ⋅ ⎟ ∂z ⎝ ∂z ⎠ ∂t ⎠
"

(4.2)

Továbbá a szimmetriaviszonyok miatt a hőáram ( q ) jobbról balra, illetve balról jobbra megegyezik, vagyis felírható a következő egyenlőség:
" " q −1, j = q1, j ,

(4.3)

ahol –1 és 1 alsó index a szimmetriatengelytől való sugárirányú, a j alsó index a z tengely irányú helyzetet jelöli. A végtelennek tekintett anyag z = végtelen helyén az anyag hőmérséklete megegyezik a környezeti hőmérséklettel, vagyis felírható a következő összefüggés. T(i, ∞ ,t) = T( ∞ , j,t) = Tkörnyezet , ahol i: a sugárirányban vett helyzet, Tkörnyezet: a környezet hőmérséklete. Az anyag felszínén, vagyis z = 0 helyen a lézersugárzásból elnyelt energia hővezetéssel jut az anyag belsejébe, mely a következő egyenletből származtatható:
k⋅

(4.4)

∂T = I" , ∂z i ,0

(4.5)

ahol I”: az időegység alatt egységnyi felületen elnyelt hőmennyiség (W/m2). A (4.2)-es egyenletben megfogalmazott hővezetési problémát a hozzá tartozó peremfeltételekkel explicit véges differenciák módszerével meg lehet oldani. A hővezetési egyenletben szereplő, nem állandósult állapotú (időtől függő) tagok állandókkal helyettesíthetők, konstansnak tekinthetők. A véges differenciák módszerénél szereplő tagok pedig Taylor-sorból vagy a szomszédos elemekre felírt egyszerű hőmérlegből származtathatók.

90

4. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései

Tinj+1 = ,

Δt ρi, j ⋅ ci, j

⎡ ke ⋅ r − 0,5 ⋅ Δr Tin 1, j − Tinj + kei +1, j ⋅ ri , j + 0,5 ⋅ Δr Tin 1, j − Tinj − + , , ⎢ i −1, j i , j + ... 2 ⎢ ri , j ⋅ Δr ⎣

(

)(

)

(

)(

)

... + kei , j +1

Tinj +1 − Tinj , ,

Δz 2

Tinj 11 − Tinj ⎤ , , ⎥, + kei , j −1 2 ⎥ Δz ⎦

(4.6)

ahol Tn és Tn+1 két, egymást Δt végtelen kis időintervallum (infinitézimális) idővel követő időpillanatban a hőmérséklet, Δz és Δr a z és az r tengelyen vett infinitézimális közök, ke: az ekvivalens hővezetési tényező, két szomszédos pont közötti hővezetési tényező. Egy példán szemléltetve, a kei+1,j jelölés az (i,j) és (i+1,j) pontok közötti hővezetési tényezőt jelenti, vagyis a következő egyenlet írható fel:
kei +1, j =

2 ⋅ k i , j ⋅ k i +1, j
k i , j + k i +1, j

.

(4.7)

A bemutatott egyenletek véges differenciák módszerével való leképezését alkalmazva a lézersugárral megvilágított felület alatti rétegben a hőmérsékleteloszlás számíthatóvá válik, és lehetőség nyílik a lehűlési sebesség számítására is, amiből megállapítható az átedződött martenzites réteg vastagsága [Gergely, 1987].

4.3. A véges elemek módszerének alkalmazása lézeres felületátolvasztás esetén
J. C. J. Verhoeven Modelling Laser Induced Melting című tanulmánya és Ph.D disszertációja alapján. A véges elemes modellezés nagyon jól használható parciális differenciálegyenletek megoldásakor, és mozgó határfelületek esetén is jól alkalmazható. A parciális differenciálegyenletek végeselem-módszerrel numerikusan megoldhatók. A VEM azért is megfelel, mivel összetett peremfeltételek is definiálhatók benne. Lézeres felületátolvasztás esetén a feladat egydimenzióssá egyszerűsíthető, mely aztán könnyen általánosítható két- vagy háromdimenzióssá [Verhoeven, 2003]. Bármely folyamat modellezéséhez először a folyamatot alkotó fizikai részfolyamatok megértése szükséges. A 4.2. ábrán a lézeres felületátolvasztás sematikus ábrázolása látható [Ganesh, 1997].

91

4. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései

4.2. ábra Lézeres felületátolvasztás sematikus ábrázolása [Ganesh, 1997]

A lézeres felületátolvasztás folyamatát alapvetően három részfolyamatra bonthatjuk. Az olvadt anyag fontos szerepet játszik a folyamatban, ezért a modellben mindenképpen szerepelnie kell az olvadék viselkedésének is. A céltárgy felületén a lézernyaláb energiájából abszorbeálódott energia hatására először egy vékony olvadékréteg keletkezik. Majd az olvadt réteg hőmérséklete lassan eléri a párolgási hőmérsékletet: ezt tekinthetjük az átolvasztás második fázisának. A harmadik fázisban az elpárolgó fém visszalökődési nyomást gyakorol az olvadékra, ennek hatására az olvadék nekinyomódik az olvadékfürdő aljának, és az olvadékfürdő oldalán felfutva kifröcsköl a felszínen. Az átolvasztás ezen három fázisát a 4.3. ábra mutatja [Verhoeven, 2004].

92

8) 93 .4. A most bemutatásra kerülő módszernél a Stefan által felvetett. Leírásához elegendő egy egyszerű egydimenziós modell alkalmazása. Az átolvasztott anyag ρ sűrűsége.3. Az anyagban lévő T hőmérséklet-eloszlás egy hengerszimmetrikus koordinátarendszer segítségével írható le a következő egyenlet segítségével: ρc ∂T k ∂ ⎛ ∂T ⎞ ∂ 2T = ⎜r ⎟+k 2 . Stefan után. ábra A lézerrel kezelt felület megolvadása Viszonylag egyszerű modellel is jól számítható a lézersugár által az első fázisban megolvasztott rész nagysága. ábra).3. Az átolvadt felületréteg vastagságának (mélységének) számításáról számos cikk található a szakirodalomban. 4. A harmadik fázisban visszafröcskölődő és megszilárduló olvadékhányad számítása már jóval bonyolultabb. r ∂r ⎝ ∂r ⎠ ∂t ∂z (4. mely tengelyszimmetrikus lézernyalábnak tekinthető. A folyamat során a sugárirányú diffúzió elhanyagolható. különös figyelmet fordítva a lézeres felületátolvasztás által megkövetelt kezdeti feltételek pontosításának. a z = 0 sík az anyag felülete (lásd 4. A lézerrel átolvasztott réteg nagyságát általánosan Stefan-problémaként emlegetik J. c fajhője és k hővezetési tényezője állandónak tekintető. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései 4. mely aztán egy kétdimenziós modell segítségével igazolható. aki a jéghegyek keletkezéséről írt híres cikket még 1891-ben. entalpia oldaláról való megközelítés kerül előtérbe. Vegyünk egy tengelyszimmetrikus koordináta-rendszert.1.4. Matematikai modellezés A felületátolvasztáshoz Gauss-féle fókuszált lézersugárnyalábot alkalmaznak leggyakrabban.

4. ábra Az alkalmazott geometriai modell A lézernyalábban az energiasűrűség nem egyenletes. és függ az időtől. Elnevezés Az anyagra jellemző fizikai paraméterek sűrűség latens hő hővezetési tényező fajhő olvadáspont forráspont A lézerre jellemző fizikai paraméterek lézernyaláb energiája a lézernyaláb átmérőjének változása Jelölés ρ Lf k c Tm Tv Iref w0 Mértékegység kg m–3 J kg–1 W (m K)–1 J (kg K)–1 K K W m–2 m 94 . A kezelt munkadarab felületének z = 0 rétegében a lézersugárból elnyelt energia (I) a következő összefüggéssel határozható meg: k ∂T = −I . ∂z (4. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései 4. táblázat. t). sugárirányban változik.9) 4. Lézeres felületátolvasztás esetén az anyag és lézernyaláb jellemzésére használt fizikai mennyiségek jelölései és mértékegységei. vagyis a lézernyaláb intenzitására felírható a következő összefüggés: Iref = I (r.4.1.

A (4.25 Lézeres felületátolvasztáskor. az ε jóval kisebb.1.8)-as egyenletben megfogalmazott peremfeltételből eredeztethető.4.1⋅10–4 Ta λf (Ta − Tm ) (Tv − Tm ) Lf c (Tv − Tm ) –0. táblázatban is látható.11) t ρ c k (Tv − Tm )2 2 Iref (4. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései A 4. A (4. A z irányban vett dimenzió nélküli távolság (mélység) a peremfeltételként megadott (4.12) (4. és a 95 .8)-as és (4. mint ahogyan a 4.2. mint egy.2.9)-es egyenletből származik.12)-es egyenletben szereplő dimenzió nélküli idő az (4. Ebből valójában az következik. hogy a sugárirányú diffúziótól eltekinthetünk.10) (4.9)-es egyenletben megfogalmazott peremfeltételekből a következő egyenlet származtatható: 1 ∂ ∂T =ε r ∂r ∂t ⎛ ∂T ⎜r ⎜ ∂r ⎝ ⎞ ∂ 2T ⎟+ .13) T := Tm + (Tv − Tm ) T . ⎟ 2 ⎠ ∂z (4.14) 4.4 0. amit a peremfeltételek között már korábban feltüntettünk. táblázatban ismertetett mennyiségek segítségével a következő dimenzió nélküli mennyiségek definiálhatók: z := k (Tv − Tm ) z I ref r := w 0 r t := (4. táblázat. A lézeres felületátolvasztáskor jellemző dimenzió nélküli mennyiségek és értékeik Jelölés ε Képlet k 2 (Tv − Tm )2 2 2 ω0 I ref Jellemző érték 6.

Jelölje Ωl az olvadék.1. ezt nevezzük latens hőnek és Lf -fel jelöljük. Ebben az esetben az Ωl : s(t) > z ≥ 0 és Ωs : s(t) < z < ∞. Ωs a szilárd fázis területét. A latens energia tipikus értéke az 4.3. Ezt az állítást később kétdimenziós számításokkal is igazoljuk. 4.5. táblázatban megtalálható. Az olvadás matematikai modellezése Ebben a fejezetben az olvasztás modellezésének kétféle módszerét mutatjuk be.5.2. Mint ahogyan az előző fejezetben is láthattuk. ábra A hengerszimmetrikus olvadéktócsa geometriája lézeres felületátolvasztás esetén 96 .3. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései probléma egydimenzióssá egyszerűsödik.4. Az anyag megolvasztásához többletenergia szükséges. A 4. a sugárirányú diffúzió lézeres felületátolvasztáskor elhanyagolható.2. ábrán láthatóak a jelölések. Tehát a továbbiakban is egydimenziós modellt alkalmazunk. Stefan-probléma Legyen s(t) a szilárd–olvadék határfelület helyzete t időpillanatban. 4. 4.1.

hogy Ts →T a.19) ahol a Ta a környezet hőmérsékletét jelöli. ∂Ti ∂ 2Ti .20) 97 . (4. z = s (t). a fázisátalakuláshoz többletenergiát kell bevinni.15) ahol az i index a szilárd fázisnak megfelelő s indexet és a folyadékfázisnak megfelelő l indexet helyettesíti. z→∞.16) ∂z I ref Az anyag megolvasztásához. = ∂t ∂z 2 (4.4. (4. T (z. 0) = T0 (z)= 0. I = I (r.t).17) A hőmérsékletet azonosnak tekintve mindenhol Ts = Tl = 0. A szilárd anyag felületén a z = 0 helyen felírható a következő összefüggés: ∂Tl I =− . melyet a következőképpen írhatunk fel: ∂Tl ds ∂Ts − = − λf . (4. Amit dimenzió nélküli formában a következőképpen definiálhatunk. és az anyagot végtelennek feltételezve leírhatjuk. z = 0. z = s (t). Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései A hőmérséklet-eloszlás mindkét (a szilárd és az olvadék) fázisban egyaránt azonos összefüggéssel írható le. (4.18) (4. dt ∂z z ↑ s ∂z z ↓ s z = s (t ) . A szilárd–olvadék fázishatáron lejátszódó fázisátalakulást kísérő hőelnyelést és hőfelszabadulást a következő összefüggésekkel írhatjuk le: Megszilárdulás: ∂T − s ∂z z ↓ s Olvadás: ∂Tl ∂z z ↑ s ebből a két összefüggésből született meg a Stefan-összefüggés.

H a rendszerben ténylegesen felszabaduló vagy elnyelődő és a latens hőmennyiség összessége. vagyis a szolidusz hőmérsékletet Ts-sel. ábra A hőmérséklet és az entalpia közötti kapcsolat a) határozott olvadásponttal rendelkező anyagon.a.4. 4. A következő ábrán két különböző anyag szilárd–folyadék fázisátalakulásának hőmérséklet-entalpia görbéjét figyelhetjük meg. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései 4. vagyis a likvidusz hőmérsékletet Tl-lel jelölik. míg a 4. A folyadékfázisból leadott és az onnan felszabaduló hőmennyiséget a ρcT képlettel számíthatjuk. A 4.b. (4. A határozott olvadásponttal rendelkező anyagok esetében az anyag entalpiáját az olvadás megkezdése előtt az olvadásponton a következő összefüggéssel fejezhetjük ki: H m = ρ c Tm . míg az olvadás befejező hőmérsékletét (a megszilárdulás kezdő hőmérsékletét). hőmérsékletközben megolvadó anyagok esetében A megszilárdulás végső hőmérsékletét (az olvadás kezdő hőmérsékletét). amelyek nem rendelkeznek határozott olvadásponttal. ábrán a határozott olvadáspontú anyag (általában a „tiszta” anyagok).2. A szilárd–olvadék fázisátalakulás hőmérséklettartományát Mushy-tartománynak nevezzük [Czibere. 1998]. szilárd–olvadék fázisátalakulásuk hőmérséklet-tartományban történik meg (ilyenek az amorf térfogathányaddal rendelkező anyagok és az ötvözetek). b) határozott olvadásponttal nem rendelkező.3.2. míg a tömegegységre vonatkoztatott latens hőmennyiséget Lf-fel jelölhetjük.6.6.21) 98 .6. ábrán olyan anyagok fázisátalakulása figyelhető meg. Az entalpiaprobléma Az entalpia.

24) Hőmérsékletközben olvadó anyagok esetében a dimenzió nélküli entalpia: H = Hs + (Hv − Hs ) H . 1 f ⎩ 1 T <0 T =0 T >0 (4. D1λf ] . ⎪ H (T ) = ⎨[0. (4. Hv a következő képlettel fejezhető ki: Hv = ρ c Tv + ρLf . (4.4.26b) Ezen két dimenzió nélküli konstans D1. D1 dimenzió nélküli hőmérsékletet állandó hőmérsékleten megszilárduló és D2 hőmérsékletközben megszilárduló anyagok estében. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései A hőmérsékletközben olvadó anyagok esetében az entalpia a szolidusz hőmérsékleten Hs = ρ c Ts . D2 és a dimenzió nélküli entalpia közötti kapcsolatot az állandó hőmérsékleten és hőmérsékletközben megszilárduló anyagok esetében a következő két egyenlet mutatja be: ⎧D1T . ⎪D T + D λ . A továbbiakban bevezetünk néhány dimenzió nélküli mennyiséget.23) Határozott olvadásponttal rendelkező anyagok esetében a dimenzió nélküli entalpia: H = Hm + (Hv − Hm ) H .25) Továbbá vezessünk be két konstanst. D1 := ρc (Tv − Tm ) Hv − H m (4.22) Az anyag entalpiája a forrásponton. (4.26a) D2 := ρc (Tv − Ts ) Hv − H s .27) 99 . (4. Dimenzió nélküli entalpia (4.

0) = T0 ( z ) .31) ahol a Ta a környezet hőmérsékletét jelöli. hogy a mozgó határt az idő függvényében részterületekre osztjuk. a lézeres felületátolvasztás egydimenziós problémára egyszerűsíthető. (4. Az anyag belsejében a hőmérsékletet és az entalpiát a következő dimenzió nélküli egyenlettel lehet leírni: ∂H ∂ 2T = D1 ∂t ∂z 2 z>0. hogy a lézeres felületátolvasztás kezdeti pillanatában (t = 0 időpillanatban) ismert a hőmérséklet: T = T0 t = 0. 3. (4. 2 f ⎩ 2 T ≤0 ⎤ ⎥.3. (4.29) Határozott olvadásponttal rendelkező anyagok esetében D helyére D1-et. 100 .28) Mint ahogyan az előzőekben láthattuk. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései ⎧D2T .33) 4. A kezdeti és a peremfeltételek megegyeznek az előzőekben ismertetettekkel. vagyis az anyag felületén elnyelt energia a következő képlettel jellemezhető: ∂T I =− ∂z I ref z = 0. 3.32) Továbbá.4. hogy T → Ta z→∞. Numerikus megoldás 4.30) Az anyagot végtelennek feltételezve leírhatjuk. D1λf Tl ⎪⎣ ⎪D T + D λ . (4. T ( z.3. ⎪ T ⎪⎡ H (T ) = ⎨⎢D2T .1. (4. hőmérsékletközben megolvadó anyagok esetében D2-t kell helyettesíteni a képletbe. ⎦ 0 ≤ T ≤ Tl T ≥ Tl (4. és mozgó határfelületek esetén is jól alkalmazható. A Stefan-probléma diszkretizálása A véges elemes modellezés nagyon jól használható parciális differenciálegyenletek megoldásakor. Az egyik módszer a mozgó határfelület problémájának kezelésére.

Ez a módszer azonban nem alkalmazható. A véges elemes háló létrehozása. A kezdeti értékfeladat megoldása alkalmasan választott kezdeti feltételekkel. Egy 0 ≤ z < zb tartományon a z = s(t) függvényt két részre osztja.4. Galerkin-formula felírása. azaz a határfelület az idő függvényében bármilyen tetszőleges felület lehet.35b) A szilárd fázisban a következő parciális differenciálegyenlet írható fel: 101 . dx Δx 3. ha a mozgó határnak megfelelően változtatjuk a hálófelosztást. (4.y) sík helyzetét jelöli. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései A másik módszer. A probléma megoldása azzal kezdődik. vagyis a differenciálhányadosnak a differenciahányadossal való helyettesítése (diszkretizálás): dy Δy = .35a) A z = zb síkon (a munkadarab alján) a Ts = Ta fog érvényesülni. A folyamat során a határfelületet z = s(t) függvénnyel írjuk le. A módszer megoldásának lépései a következők: 1. hogy a z tengely irányában definiáljuk a szilárd–olvadék fázishatárt. Az olvadék fázisban a következő parciális differenciálegyenlet írható fel: ∂Tl ∂ 2Tl = ∂t ∂z 2 0 ≤ z < s( t ) . mely fázishatáron igazak lesznek a következő peremfeltételek: ∂Tl ∂ 2Tl = ∂t ∂z 2 ∂Ts ∂ 2Ts = ∂t ∂z 2 ∂Tl I =− I ref ∂z 0 < z < s (t ) s (t ) < z < zb z=0 (4. ha a kezdeti időpillanatban nincs olvadékfázis. z = zb a t = 0 időpillanatban az (x.34) ahol. A z = 0 síkon (azaz az anyag felszínén) a következő peremfeltétel teljesül: I ∂T =− I ref ∂z z = 0. (4. 2.

∂Tl ∂z − z ↑s ∂Ts ∂z z ↓s = − λf ds . t ) dz = 0 . Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései ∂Ts ∂ 2Ts = ∂t ∂z 2 s ( t ) ≤ z < zb .36)-os egyenletek a következőképpen írhatók fel: ∫ ⎨ ∂tl v (z.35d) Ha a Tl kielégíti a (4. akkor az alábbi egyenletnek is teljesülnie kell [Bagyinszki–Felde–Réti.35c) A z = s(t) függvénnyel megadott szilárd–olvadék határfelületen az alábbi peremfeltétel teljesül: Tl=Ts=0. (4.34a) egyenletben megadott peremfeltétel segítségével a (4. ⎪ ⎭ (4.t) = w(zb.36a) ahol v (z. Ekkor az integrálás tartományonként végrehajtható.t) és w(z. 1999b]: ∫ 2 ⎧ ⎪ ∂Tl ∂ Tl − ⎨ ⎪ ∂t ∂z 2 0⎩ s ⎫ ⎪ ⎬ v ( z. t ) − ⎩ s ⎧ ∂T ∂Ts ∂w ⎫ ⎬ dz = 0 .35b) egyenletet.t) súlyfüggvények elégítsék ki a következő egyenleteket: v(s. (4.t) = w(s. t ) dz = 0 ⎨ 2 ⎬ ∂t ⎪ ∂z ⎪ ⎩ ⎭ s (4. dt z = s (t ) .37b) 102 .4. és a (4. t) egy célszerűen megválasztott súlyfüggvény. Bagyinszki–Felde–Réti. t ) ⎬ dz = ∂z ∂z ⎭ I ref (4. Hasonlóképpen.35b) egyenletet.t) = 0 minden egyes időpillanatban. t ) + ⎩ 0 s ⎧ ∂T ∂Tl ∂v ⎫ I v (0.37a) és zb ∫ ⎨ ∂ts w (z. akkor az alábbi egyenletnek is teljesülnie kell: zb ∫ 2 ⎧ ∂T ⎪ s ∂ Ts ⎫ ⎪ − w ( z. ∂z ∂z ⎭ (4. 1999a.36b) ahol w(z. ha a Ts kielégíti az (4.t) szintén egy célszerűen megválasztott súlyfüggvény. A v(z.

j = 0. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései A (4... j = s(t ) + jhs .. j (z. j dt = dh ds M − j ds .36b) egyenleteket Galerkin-eljárásként említjük. M . j = jhl . hl = hl (t ) = s (t ) .4. j (t )ϕs.42) 103 . z − s (t ) . N. j dt ds dh j ds +j l = dt dt N dt = (4. j =0 N (4.. A Galerkin-eljárás egyike azon megoldási módszereknek. j (z. N (4. j (z. j = 0. 4. A Galerkin-eljárás megoldásával közelítőleg megkapjuk a z = s(t) határfelületet és a hőmérséklet-eloszlást. ϕ l . Ezután áttérhetünk a diszkretizációra. t ) = ∑ M Ts.28b. Tetszőleges t időpillanatban az olvadéktartományt (0 ≤ z ≤ s(t)) felosztjuk N és hasonlóképpen a szilárd fázis tartományát (s(t) ≤ z ≤ zb) M darab résztartományra.40) dzs. hogy a végeselem-módszereknél használt bázisfüggvényekkel ellentétben ezek a bázisfüggvények függnek az időtől.39) dék fázisban és ϕ s. t ) . Ezek után megkonstruáljuk az általános kalapfüggvényeket.41) A közelítő megoldást a következő alakban keressük: Ths (z.36a) és a (4. t ) j =0 Thl (z. azaz: dzl . 4. t ) = ∑Tl. j (z. hs = hs (t ) = b M (4. t ) -t az olva- Megjegyezzük azonban. j (t )ϕl. t ) -t a szilárd fázisban. +j s = dt dt M dt (4.28a. melyeket súlyozott differenciák módszereinek nevezünk.38) Hasonlóképpen a szilárd fázis minden csomópontjában felírhatók a következő egyenletek: zs. Ezután az olvadék tartományban található minden csomópontra felírhatók a következő (bázisfüggvényeket tartalmazó) egyenletek: zl .....

ij . 2 Nl = Nl . t) és w (z.i +1i = 1 3i + 2 ds 1 − 6 N dt hl (t ) (4.1.ij .i ).0 (t ) ≡ 0.2.45b) Nl . Ts.44a) Ms (4.. dt (4.44b) ahol ( ) Ts = (Ts. Az eredményeket a következőképen írhatjuk fel mátrixos alakban: Ml dTl + Nl Tl = bl dt dTs + NsTs = bs .i ) (4. N − 1 ) és a Ts. M s = (M l . j (t ) (ahol j = 1.i i = hl (t ).45a) Nl . Tl = (Tl .44c) . bl = (bl 0 K 0 )T . Behelyettesítve ezeket a közelítéseket a Garlekin-eljárás Tl és Ts tagjaiba megkapjuk a v (z. 3N dt hl (t ) (4. A mátrixok és vektorok nem zérus elemei a következők: M l . ( ) Ns = (Ns.K..ij ). M l . N − 1 (4.K. hogy kielégítsék a felületen és a z = zb helyen a Dirichlet-féle peremfeltételeket...i ). M l = M l .M (t ) ≡ Ta (4.N (t ) ≡ 0.0 0 = 1 ds 1 + . t) függvényeket a kalapfüggvényekhez. t ) és közelítsük hl és a hs függvényeket úgy. t ) T (z.. és bl = (bs.45c) Nl . M − 1 ) időtől függő tagjait.ij ). A számítás elvégzéséhez meg kell kapnunk a Tl . N − 1 (4. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései Legyen Tl .i −1i = − 1 3i − 2 ds 1 − 6 N dt hl (t ) 1 ds 2 + .. j (t ) (ahol j = 0. 6N dt hl (t ) N l ..45d) 104 . i = 1.4. Ts..0 0 = 1 hl (t ).i i = i = 1.43) T (z.

46)-es egyenlet a következőképpen egyszerűsödik: ⎫ 1 ⎧ 1 1 ds = Tl . Tekintsük a hőmérséklet-eloszlást (T l . a fenti (4.45e) M s. k k 105 . tk = k Δt-vel számítható. j (t ) = ⎨ Tl .45i) Az Ml és Ms tagok összevonhatók.0 = I I ref (4.46) Figyelembe véve a kalapfüggvények tulajdonságait.N −1(t ) + Ts. dt ⎪ ∂z ∂z z ↑s z ↓s ⎪ j =0 j =1 ⎩ ⎭ ∑ ∑ (4.45i) ⎛ 1 ds 1 ⎞ ⎟ bs. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései bl . az összevonás nagyságrendileg nem befolyásolja az O(h2) hibát.M −1 = Ta ⎜ ⎜ 3M dt + h (t ) ⎟ . j ds ⎪ ⎪ Ts.47) A következőkben felvázoljuk az Euler-módszer alkalmazását z = s(t) függvény (határfelület) és a θ-módszert a hőmérséklet eloszlás meghatározásához.45g) Ns.35) az alábbi módon közelíthetők: − λf N −1 ⎧N −1 ⎫ ∂ϕ l . j ∂ϕs. A Stefan-probléma peremfeltételei (4.45f) Nl .4. s ⎝ ⎠ (4. j (t ) − ⎬.i i = hs (t ) (4. T s mátrixokat) és a szilárd–olvadék fázishatárt (sk vektort) a t = tk időpillanatban ismertnek. ⎨ dt λf ⎩ hl (t ) hs (t ) ⎭ (4.i −1i = − 1 3M − 3i + 2 ds 1 − 6 M dt hs (t ) 1 ds 2 + 3M dt hs (t ) (4. ahol Δt az időlépték.l (t )⎬ .i +1i = 1 3M − 3i − 2 ds 1 − 6 M dt hs (t ) (4.45h) Nl . i i = − (4.

θ = 1/2 visszaadja a jól ismert Crank–Nicolson-egyenletet.39)-es egyenletekkel új hálót hozhatunk létre. Alkalmas kezdeti feltétel keresése A fő probléma továbbra is az alkalmas kezdeti feltétel megtalálása.44a) és (4.48) A (4.49a) ⎠ bl és ( ) ⎛ + Δt ⎜ θ ( M ) b ⎝ −1 ⎛ ⎛ ⎞ k +1 −1 k +1 ⎞ k +1 = ⎜ I − (1 − θ ) Δt Mk Nk ⎟ Tsk Ns ⎟ Ts ⎜ I + θΔt Ms s s ⎝ ⎠ ⎝ ⎠ k +1 −1 k +1 + s s ( ) (1 − θ ) ( −1 k Mk bs s ) ⎞ ⎟ ⎠ . z > 0. . ( ) ⎛ + Δt ⎜ θ ( M ) + (1 − θ ) ( M ) ⎝ k +1 −1 l ⎛ ⎛ k +1 −1 k +1 ⎞ k +1 Nl ⎟ T1 = ⎜ I − (1 − θ ) Δt Mk ⎜ I + θΔt Ml l ⎝ ⎠ ⎝ k −1 ⎞ ⎟ l ( ) −1 k ⎞ k Nl ⎟ T1 ⎠ (4.38) és (4. k λf ⎪ hl (t k ) ⎪ hs (t ) ⎩ ⎭ (4. A felső indexek a lépésszámot jelölik. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései Ekkor a határfelület a sk+1-dik lépésben a (4. ⎨ .50) Az F-fel jelölt dimenzió nélküli energia a felületen a következőképpen számítha(4.4.51) 106 .3. (4.vagy egységmátrixot. Felmelegedés közben az olvadás előtti állapotban a hőmérséklet a következő összefüggéssel számítható: ∂T ∂ 2T = ∂t ∂z 2 tó: ∂T = −F ∂t z =0.48)-as egyenlet felhasználásával számítható: s k +1 = s k + ⎫ Δt ⎧ 1 1 ⎪ ⎪ TlkN −1 + Tsk1⎬ . melynek közelítési hibája O(h2).44b) egyenletek diszkretizálásával számolható. A hőmérsékleteloszlás a t = tk+1-ik időpillanatban a (4.49b) I jelöli az identitás.4. 4. (4.

Ha elhanyagoljuk a latens hőt. t ) = F ⎨2⎜ ⎪ ⎝π ⎩ 1 ⎛ ⎞⎫ ⎛ z2 ⎞ ⎞ 2 ⎟ − z erfc ⎜ − z ⎟⎪ + T a . z→∞ (4. t =0. 2⎜ ⎟ exp⎜ − ⎨ ⎜ ⎟ 1 ⎟⎬ ⎜ 4t ⎟ I ref ⎪ ⎝ π ⎠ ⎜ ⎝ ⎠ ⎝ 2t 2 ⎠⎪ ⎩ ⎭ (4.56) Ez azt az időpillanatot jelöli.54) (Megjegyzés: erf a hibafüggvény és az erfc = 1–erf).55) A felületen a z = 0 helyen a felület megolvasztásához szükséges időt a következő egyenlettel számíthatjuk: tm = 2 2 I ref Ta π 4I 2 .53) A fenti (50–53) egyenleteket figyelembe véve a Laplace-transzformálttal kiszámított megoldást az alábbi összefüggés szolgáltatja: ⎧ ⎪ ⎛t T (z. Szükség van a hőmérséklet-eloszláshoz kezdeti feltételre. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései A hőmérsékletet mindenhol azonosnak tekintve T →T a.57) Kis s értékek esetén a következő összefüggés adódik: 107 . hogy T = T a.4.52) és az anyagot végtelennek feltételezve leírhatjuk. (4. − dt I ref (4. az s szilárd–olvadék fázishatáron minden t időpillanatban a megoldást az alábbi egyenlet szolgáltatja: 1 ⎧ ⎛ ⎞⎫ ⎛ s2 ⎞ I ⎪ ⎛t ⎞ 2 ⎟ − s erfc ⎜ − s ⎟⎪ + T a= 0 . ⎟ exp⎜ − ⎜ 1 ⎟⎬ ⎜ 4t ⎟ ⎜ ⎟ ⎠ ⎝ ⎠ ⎝ 2t 2 ⎠⎪ ⎭ (4. melyet a (34) segítségével a Stefan-probléma peremfeltételeihez hasonlóan a következő összefüggéssel kaphatjuk: ∂Ts ∂z = λf ds ∂Tl − ∂z dt ≈ λf z ↑s z z ↓s ds I . (4. amikor a felület kezd megolvadni.

4.58) A kezdeti hőmérséklet-eloszlást a szilárd fázisban a t = Δt időpillanatban a következőképpen kezeljük: F= I ds − λf . Az entalpiaprobléma diszkretizálása Az egydimenzós entalpiamódszer diszkretizálása véges differenciák módszerével és az eredmény kiterjesztése két dimenzióra rendkívül bonyolult. vagyis: 1. a véges elemes háló létrehozása. A (4. N − 1 .K. vagyis a differenciálhányados differenciahányadossal történő helyettesítése (diszkretizálás).28) egyenletekben definiált differenciálegyenleteket és peremfeltételeket összevonva az alábbi egyenletet kapjuk (a megoldási és integrálási tartomány: Ω = (0. j Ts. a hőmérsékleteloszlás a t = Δt időpillanatban lineárisnak tekinthető. Galerkin-formula felírása. 4.4. ∂z ∂z (4. 2. A véges elemesmódszer viszont kezelhetővé teszi a problémát.29–4.61) 108 . j (ΔT ) = Ta exp ⎜ − ⎜ 2 ⎜ Ta π ⎝ j = 1. 3. Meg kell jegyezni azonban. j (Δt ) = I s − zl .59) Mivel az s(Δt) kicsi. hogy ez a közelítés viszont csupán állandó energiájú lézernyalábok esetében alkalmazható. M − 1 ( ) ⎞ ⎛ ⎞ ⎟ − F z − s erfc ⎜ zs. ⎟ a ⎝ ⎠ ⎠ ( ) ( ) (4. a kezdeti értékfeladat megoldása alkalmasan választott kezdeti feltételekkel. zb)): Ω ∫ ∂t v dz = D Iref v (0) − D ∫ ∂H I Ω ∂T ∂v dz . (4. mint a hőmérséklet-eloszlás és a fázishatár mozgásának számítása. j − s F ⎟ + T s.K.60) Ez az egyenlet kielégíti a z = 0 és a z = s helyen a peremfeltételeket. Tl .3. Az entalpiaprobléma megoldása hasonló lépésekben történik. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései ⎛ z − s 2F 2 s.27–4. j . I ref dt (4. I ref ( ) j = 0. j ⎟ ⎜ T π ⎟ a.5.33.

A fenti egyenletben lévő mátrixok és vektorok elemeit a következő kifejezésekkel írhatjuk le: zb M ij = ∫ ϕi ϕ j dz 0 zb i .63)-as egyenletet. t) := D(b(t)) .TN-1(t)T) hőmérsékletvektor. dt (4.27) és (4.K.és entalpiaeloszlást. A közelítő megoldást a következő alakban keressük: H (z.K. t ) = _ ∑ i =0 N H i (t ) ϕ i (z ) . amelyben együtt kezeljük az entalpiát és a hőmérsékletet numerikusan megoldhatóvá válik. A tartomány minden csomópontjához hozzárendelünk egy kalapfüggvényt.NT(H)). Megoldva a Galerkin-formulát megkapjuk a hőmérséklet. N − 1 (4. hogy θ-módszerrel megoldhassuk a (4. ϕ i (z). azt az alábbi módon kell átalakítani: dH M = F(H. (4. j = 0. amelyekből a határfelület helyzetét empirikusan határozzuk meg.64c) A kezdeti érték feladat.63) ahol H = (H0(t). Annak érdekében.64b) Nij = ∫ dzi 0 dϕ dϕ j dz dz i .….és a T = (T0(t).…. t ) = _ ∑Ti (t ) ϕi (z ) . j = 0. T (z. melyek megadják a ⎜ ⎟ ⎝ ⎠ környezeti feltételeket a z = zb helyen.62) _ ⎛_⎞ Definiáljuk a H N (t ) ≡ H ⎜Ta ⎟ és TN (t ) ≡ Ta függvényeket. A Hi(t) és Ti(t) függvényeket kiszámítva és visszahelyettesítve a (62) egyenletbe megkapjuk a következő egyenletet: M dH = D ⋅ b − D ⋅ N ⋅T .4.HN-1(t)T) entalpia.65) dt 109 . N − 1 (4.64a) bj = I I ref ϕ j (0 ) − Ta zb ∫ 0 dϕ N dϕ j dz dz dz j = 0. i =0 N (4. N − 1. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései A (4. (4.K. Tetszőleges t időpillanatban a 0 ≤ z ≤ zb tartományt felosztjuk N tartományra.28) egyenletekkel a hőmérséklet és az entalpia közötti összefüggés adható meg.

70) egyenletben szereplő iterációt befejezzük. l-1– (∂G (Hk+1. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései Az entalpia és a hőmérséklet-eloszlás θ-módszerrel a következőképpen számítható a t = tk+1 időpillanatban: G (Hk+1) := M (Hk+1-Hk) .28) függvények inverz függvényével kiszámíthatjuk a hőmérsékletet a következő egyenlettel: Tik +1 = T H ik +1 .54)-es egyenletből számítjuk. 0 = Hk . ha a Newton-módszer által garantált pontosságot elértük. tk+1) + (1-θ) F (Hk.27) és (4. l = 1.66) A (4.68) Meg kell azonban jegyeznünk. hogy ez a diszkretáció lassan konvergál (sok lépés után) a közönséges Stefan-probléma megoldásához [Elliot. Az (4. amelyet Newton-módszerrel lehet megoldani [Jánossy. (4.l-1))-1 G (Hk+1.l-1). mint kezdeti megoldást. 1981]. A θ = 0 esetben a módszer a következőképpen egyszerűsíthető. Hk+1.l = Hk+1. ( ) (4.66) egyenlet időléptékét a (4. ∂H (4. tk)) = 0.… (4.27) és (4. (4. Az t = tk+1 időpillanatban vett iterációt az alábbi egyenletek adják meg: Hk+1.Δt ( θ F (Hk+1. 2.70) A (4.69) ahol a ∂G (H) mátrix a G (H) mátrix Jacobi-mátrixa a következőképpen számítható: ∂G (H) = M + Δt θ DN ∂T (H) .és hőmérséklet-függvények együtt számíthatók minden pontban és időpillanatban.67) Ezután a (4. A t = tk+1 időpillanatban a entalpiaeloszlás az alábbi egyenlettel számítható: M Hk+1 = M Hk +Δt F (Hk.28) egyenletben definiált entalpia. A θ ≠ 0 esetben nem lináris algebrai egyenletrendszert kapunk. 110 .4. 1983]. tk).

t ) ∂n ∂Ts =0 ∂n (4. ábrában található. Kétdimenziós kiterjesztés A lézeres felületátolvasztás modellezésére különböző technikákat alkalmazva megállapítható.4. A differenciálegyenletet és a hozzá tartozó peremfeltételeket a következő egyenletek tartalmazzák: ∂T ρc i = div (k grad Ti ) az Ωl és Ωs területen: ∂t Γ1 és Γ2 területeken: Γ3 területen: Γ5 területen: Ts = Ta k k ∂Ts = I (r . A Stefan-probléma szemléltetése a 4. 4.71) 111 .3.7. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései 4. hogy a legfőbb probléma az egydimenziós megoldás kétdimenzióssá való kiterjesztése. ábra A Stefan-probléma geometriája A jelenleg alkalmazott modell tengelyszimmetrikus megközelítést alkalmaz.6.7.

8. ha a Γ4 perem helyzetét a z = s(r. vn normálirányú.4. ∂t s⎥ ⎦ l (4.8. A határmozgás sebessége. t) függvénnyel jelöljük: ⎡ ⎛ ∂s ⎞2 ⎤ ⎢1 + ⎜ ⎟ ⎥ ⎢ ⎝ ∂r ⎠ ⎥ ⎣ ⎦ ⎡ ∂T ⎢k ⎢ ∂z ⎣ ⎤ ∂s ⎥ = ρLf . ábrában található. t ) ∂n k ∂Tl =0 ∂n s Γ4 területen: ∂Tl Ts = Tl = Tm . l A Γ4 perem normálisa a szilárd fázis felé mutat.72) Az entalpiamódszer geometriája a 4. 4. ábra Az entalpiamódszer geometriája 112 . k ∂n = ρL f vn . Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései Γ6 területen: Γ7 területen: k ∂Tl = I (r . Ebben a tengelyszimmetrikus tartományban a Stefan-feltétel az alábbi egyenlettel írható fel.

akkor a módszert stabilnak tekintjük.7. A kétdimenziós Stefan-probléma numerikus megoldás nem lehetséges. A kétdimenziós entalpiamódszer számszerű eredményei a következő fejezetben találhatók. ezért az Euler-módszerek numerikus hibái is arányosak lesznek Δt-vel.27) és (4. A numerikus módszerek hibája e hibák növekedési rátájától függ. hogy egy kritikus érték (Δt) felett nem konvergál a Picard–Lindelöf-féle egzisztenciális és unicitási tételből következő megoldáshoz.28) egyenletekkel definiálja.3. 4. mert az entalpiamódszerhez nem szükséges a szilárd–olvadék fázishatár helyzetének ismerete.73) Γ1 és Γ2 területeken: Γ3 területen: Γ4 területen: t=0 T = T0 . 1977].4. Stabilitás A hibák különféleképen öröklődnek tovább a számítások során. Azonban kétdimenziós megoldás az egydimenziós entalpiamódszer egyszerű numerikus kiterjesztése. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései A differenciálegyenletet és a hozzá tartozó peremfeltételeket a következő egyenletek tartalmazzák: az Ω területen: ∂H = div (k grad T ) ∂t T = Ta k k ∂T = I (r . 113 . de ez csak kis hibát eredményez a végeredményben. Eredmények és következtetések Ebben a fejezetben a felületátolvasztásra kidolgozott véges elemes numerikus modelleket ismertettük. t ) ∂n ∂T =0 ∂n (4. A módszer az entalpia és hőmérséklet közötti kapcsolatot a (4. mert a fázishatár megadása bonyolult. Ennek a módszernek a stabilitásán azt értjük. Ez azért lényeges.47)-es egyenlet O(Δt) hibája Δt -vel arányos. Ha a kiindulási adatok megadásakor valamilyen kis hibát követünk el. hogy ezek a hibák miből származnak [Nieveergelt. függetlenül attól. A (4. Az Euler-módszer stabilitásáról különböző időléptékek alkalmazásával lehet meggyőződni.

Az implicit módszer megoldásánál n egyenletből álló tridiagonális mátrixot eredményező egyenletrendszert kell megoldani. a tömegmátrix összevonható (M. és ezért talán az alkalmazhatóságot tekintve eredményesebb. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései A Stefan-probléma k+1-dik időléptéke (Δtk+1) a következő egyenlettel fejezhető ki: Δt k +1 = 0. Továbbá.5 h2 .75) összeadódnak. újra kell számolni a hőmérséklet-eloszlást.49a) és (4. hogy minél jobb közelítést érjünk el.49b) egyenletek egyszerűsödnek. (4. explicit módszernél. és ezek a hibák Tl .4. a fröcskölés esetében az olvadék méretének és a kristályosodási modell számításakor minél nagyobb pontosságra kell törekedni. a Ha a hl kicsi. a távolságléptékkel négyzetesen arányos. Ezért ha a stabilitás fontos.ks+1 mátrix pedig egységmátrixszá (I) egyszerűsödik.76) Ha nincs fázisátalakulás. az entalpiamódszer eredményei elfogadhatóbbak. az más kérdés. θ = 0. körülbelül azonos pontosság érhető el mindkét módszernél.4 h2 . Ha azonos időléptéket alkalmazunk.74) Δt ≤ 0. mindkét módszer hibája az időléptékkel lineárisan. A stabilitás feltétele a következő: ( ) (4. O(Δt ) + O (Δx )2 . implicit módszert alkalmazunk. (4. N). kisebb időléptéket kell alkalmazni. Figyelembe véve az előnyöket és a hátrányokat az explicit módszer kevesebb számítást igényel. (4. Ezért a továbbiakban a következő időléptéket alkalmazzuk: Δt = 0.4 min (hl (t k ))2 ⋅ (hl (t k ))2 . Mindazonáltal. Más szóval explicit módszernél nincs szükség az egyenletrendszer megoldására minden egyes időpillanatban. hogy az explicit módszer nagyobb hibát eredményez. 114 . Mivel az entalpiamódszer alkalmazásakor a fázishatár helyzetének ismerete nem feltétlenül szükséges. Annak érdekében.

hogy nincs szükség a szilárd–olvadék helyzetének számítására sem. Mivel nincs szükség a szilárd és az olvadék fázis megkülönböztetésére. A Stefan-probléma alkalmazása számos nehézségbe ütközik. és nincs szükség a szilárd és az olvadék fázis megkülönböztetésére. Ezért az időléptékre vonatkozó korlátozások nem annyira szigorúak. Az egyik. Összefoglalás Az egydimenziós számítások eredményeit megerősítik a kétdimenziós számítások. Az entalpiamódszernél az időlépték nem változik az időben. az entalpiamódszer másik előnye. mint az implicit megoldás. Az egyik a Stefan-problémát alkalmazó számítás.4. Két matematikai modellt mutattunk be a lézeres felületátolvasztásra. Lézeres felületkezelés matematikai modellezésének megközelítései 4. a másik az entalpiát veszi a számítások alapjául. A másik nehézség. 115 . hogy a szilárd–olvadék fázishatár mozgásának következtében a tartományok változnak az időben. míg az entalpiamódszer esetében ez nem jelent gondot. hogy a kezdeti feltételek megválasztása problémát okoz. A Stefán-probléma explicit megoldása azonos numerikus stabilitás mellett kisebb időléptéket igényel. tehát az egydimenziós modell megfelelő pontossággal megadja az olvadék méretét.4.

). és azóta folyamatos fejlődésen ment keresztül. Egyre nagyobb és bonyolultabb modellek felállítására és megoldására nyílt lehetőség. s ezért egy megadott hibakorlát alá csökkenthető. és a mechanikai vagy metallográfiai jellemzők jó közelítéssel meghatározhatók legyenek. 5. amelyeket analitikus úton nem lehetett. mindinkább elérhetőbbé és használhatóbbá válnak a kutatók és mérnökök számára [Bergheau. hogy a modell minél jobban helyettesítse a valóságos testet.2. A lézeres felületátolvasztás modellezése 5. Bagyinszki–Bitay. Végeselem-analízis – VEA (FEA – Finit Element Analysis) A végeselem-analízis nem új eljárás. izotóp stb. Igaz ugyan. • a kialakuló elmozdulást. hogy a pontos megoldást nem ismerjük előre. Felde. • az anyag szerkezetét (rugalmas-nem rugalmas. hőkezelés. a numerikus szimulációk. Bielak. öntés. melyek költségesek is. A számítógépek megjelenése és elterjedése kedvező irányban befolyásolta a modellezés nem könnyű feladatát. részben helyettesítvén a gyakorlatban alkalmazott közvetlen méréseket. 1990]. amelyekkel a számítás hibája előre becsülhető. 1998.és időbeli megoszlását. Jelenleg a VEA egy nagyon 116 . alakítás. A számítási modell megalkotásakor az a kívánalom. 1998. homogén. melyek képesek elvégezni bonyolult hőtani. A modellezésnél mérlegelni kell: • a környezeti hatásokat (a terhelés tér. A numerikus szimulációk olyan eszközöket kínálnak. Bevezető Figyelembe véve a számítástechnika egyre növekvő fejlődését és a tudományos szoftverek egyre nagyobb kínálatát.1. A végeselem-módszerre épülő számítógépes programok segítségével olyan feladatokat is meg tudunk oldani. 2006]. alakváltozást. és nem használhatók pontos adatok bevitelére a tanulmányozott szerkezetbe. a hőhatást stb. de vannak olyan eljárások.). mechanikai számításokat. • a geometriai alakot (mivel helyettesíthető a test). Mindezt a számítógépi program végzi el [Bekmann. metallurgiai. szilárd test és folyadék által alkotott együttes rendszer vizsgálatát). melyek képesek bonyolult fizikai folyamatok leírására. • a testek kölcsönhatását (érintkezést. mint a hegesztés. 1991.5. hiszen már az ötvenes években bevezetésre került.

először a geometriai modellt kell megalkotni a rajzszerkesztőben. amelyeket mindeddig megoldhatatlanok voltak. 1992]. A lézeres felületátolvasztás modellezése komplex eszköz a sokrétű mérnöki feladatok megoldásához. 1990. s az egyes programcsomagok kézikönyveinek leírásaiban fedhetők fel [Fagan. Az utóbbi tíz évben tapasztalt lényegesebb fejlődése a számítógépek. 1996. Huétink. bonyolult és komplex feladatok megoldása [Pont 1991. mely köz- 117 . a végeselemanalízis segítségével számos területre kiterjeszthetők. Természetesen a felhasználhatósága nagyon sokrétű [Bekmann. 1998] A végeselem-analízisben (VEA). A számítógépek kapacitásának növekedésével lehetségessé vált komplex számítást igénylő folyamatok elemzése. illetve a számítógéppel segített tervezés és gyártási technológiáik rohamos fejlődésével magyarázható. Ezek a feladatok. a gyakorlatban és a tudományos kutatásban egyaránt. több iparágban is alkalmazzák. mely egy elemző folyamat. A megoldások alapja lényegében a pre-. 1998. A következő lépésben a médiumot kell meghatározni (a környezet leírását. 5. mely három vagy négyszögű lapokból tevődik össze. Rowshan. ehhez hozzárendelünk (ráhúzunk) egy végeselem-modellt. ábra Egy végeselem-analízis moduljai (lépései) [Bitay-Referat. és postprocesszorokban van elrejtve. 2006]. Shen 1996].5.1. Bagyinszki–Bitay.

míg egy elfogadható modellt nem kapunk (5. A véges elem (EF) egyenleteinek deriválására több lehetséges megoldás kínálkozik. 118 (5. Az ily módon kialakított szerkezetet „mesh”-nek nevezünk (5. illetve peremfeltételek meghatározásánál. 1998. 1983. Végül a számítások és a kapott eredmények struktúráját lehet megjeleníteni a képernyőn. Ez a módszer többféleképpen megfogalmazható. Ez a hálószerkezeti koncepció (mesh) lényegesen fontos alapgondolat a végeselem-analízisben.1) . ábra Egy felület végeselem-felosztása (EF) [Bitay-Referat. Ez a hálószerkezet csomópontokból és elemekből tevődik össze [Imre. 5. mely a testen megtalálható. A következő fázisban a csomópontok koordinátáit behelyettesítése az anyag tulajdonságaival.2.2. ábra). Rowshan. Az elem típusának meghatározása lényeges a strukturális viselkedés korrekt szimulációjához [Zienkiewicz. ábra) [MSC. illetve meghatározzuk az elem terhelési feltételeit az általános kereten belül. Az analízis minden lépésnél közrejátszik: a tulajdonságok modellezésénél. 1996]. A megoldandó feladat függvényében ebben a fázisban egy típuselemet kell meghatározni. A végeselem-analízisben a struktúrát egy hálószerkezeti modell képezi. az eredmények megjelenítésénél. leggyakrabban a rendszer potenciális energiájának minimalizálása révén történik. 1998] A probléma felosztása után minden elem esetére meghatározzuk a bázisegyenletet. Egy típuselem-egyenlet általános formájának deriválása után már könnyen kiszámítható az egyenlet minden egyes hasonló elemre. a szerkezet újraterveződik és elemződik mindaddig. 2006]. 1989]. így áll össze egy egyenletrendszer. Bagyinszki–Bitay. az anyag tulajdonságainak modellezésénél. E módszer értelmében a potenciális energia (Π ) egyenlő a test deformálási feszültség energiájával (Λ) mínusz a testre ható külső terhelés mechanikai munkája (W): Π = Λ −W .1. A lézeres felületátolvasztás modellezése vetve vagy közvetlenül befolyásolja a modell viselkedését az adott technológiai vizsgálati folyamatban). Amennyiben a számolt eredmény nem elfogadható. a határ-.5.

A SYSWELD+ programrész.) egyenlet térfogatként való integrálásával [Fagan. felületiréteg-kezelések. a Systus nevű programcsomag Sysweld+ moduljával végeztük a Miskolci Egyetem Mechanika és Technológiai Tanszékén. I-Deas (teljes tervezőrendszerek végeselem-analízissel). melyek a hegesztési vagy hőkezelési folyamatoknál lépnek fel (edzés. indukciós edzés. illetve diffúziós kiválási folyamatok és a hidrogén diffúziója). mely egy egyedi sáv lézeres átolvasztását szimulálja egy betétben edzhető C15-ös acél felületén. a következőképpen fogalmazható meg: dΛ = 1 T 1 {ε } {σ } − {ε 0 }T {σ } . A deformálási feszültség teljes (össz-) energiája egy véges elem esetében meghatározható az (5. Auto Form. A Sysweld komplex végeselem-analízisekre kifejlesztett modul (a Systus programrendszerben). ábra szemlélteti. A számítások lehetnek két.3. mint a Pam-Stamp (lemezalakítás modellezéséhez). 1997]. ahol mindemellett más komoly végeselem-analízisre képes szoftvercsomagok is találhatók. (5. A programcsomag 5 különálló részt foglal magában. például egy differenciált hőmérséklettől ε =αΔT (ahol α a hőtágulási együttható. Tehát a megoldás struktúrája szekvenciális. míg a ΔT a hőmérséklet-különbség) és • {σ} a feszültségek komponenseinek vektora.3. 1992]: Λ= V ∫ 2 ({ε } 1 T {σ } − {ε 0 }T {σ })dV . A SYSWELD+ programcsomag A modellezést. A számítások három egymást követő lépésben végződnek el mindegyik eredménye a következő lépés bemenő adataiként szolgálnak. • {ε0} a kezdeti feszültség vektora. többféle folyamat modellezésére alkalmas: képes meghatározni a maradó feszültséget és azokat a feszültségeket. amely képes a fáziselemzés modellezésére. mind termikus folyamatok modellezésére (mint a hőmérséklet-eloszlás elemzése) [Sysweld-Home. mely a SYSTUS+ programcsomag moduljaként működik.vagy háromdimenziósak. és ezáltal lehet a következő ciklust megoldani. Viszonylag kevés olyan program létezik. 2 2 (5. 119 .2) melyben • {ε} a teljes feszültségek vektora.2. A mechanikai feszültségek hatása a metallurgiai átalakulásokra elhanyagolható.5.3) 5. A lézeres felületátolvasztás modellezése Egy elem differenciált térfogatára dΛ . mely képes mind mechanikai terhelések modellezésére. Ezt a struktúrát grafikusan az 5.

1997] A SYSTUS két modulra épül: • Geometria/Meshing. mint egy általános ilyen rendszer. A SYSWELD+ programcsomag Geometriai/Meshing modulja ugyanazokat a funkciókat tartalmazza. A geometriai objektum megfelel az elemezni kívánt szerkezet matematikai modelljének. ábra A SYSWELD+ programcsomag általános felépítése [Sysweld-Primer.3. melyet a mechanikai struktúrák modellezésére használunk. térfogategységekből. határfelületek meghatározása stb. A lézeres felületátolvasztás modellezése 5. majd az elemzés végrehajtása.5.). illetve gyártó rendszer). az egyes elemekhez fizikai és numerikus tulajdonságok hozzárendelése (az anyag tulajdonsága. • Analízis. A Geometriai/Meshing modul magában foglalja a geometriai objektumokat és a hálókat (meshed). ebben a részben több modulra osztjuk az analízist: a test véges elemekre való felosztása. analízises részében a SYSWELD+ saját speciális funkciókkal rendelkezik. viszont a második. élekből. felületekből. Ez az objektum entitásokból épül fel: pontokból. melyből egy interfész segítségével át lehet venni az adatokat. Hasonlóképpen más végeselemanalízises programhoz a SYSTUS+ programban is egy szerkezet adott terhelésé120 . Ez a rész elvégezhető egy CAD-rendszerben (számítógéppel segített tervezőrendszer) vagy CAD/CAM-rendszerben (számítógéppel segített tervező-. vonalakból.

1998. 1997]. és ezalatt képes értelmezni minden szükséges bemenő adatot. és akkor ez elkezdi a következő parancs értelmezését. 121 . melyek szükségesek az elvégzendő műveletek végrehajtásához. és az END paranccsal ér véget. 1998] Ez az eljárás ismétlődik a futtatás befejeződéséig. A SYSTUS+ és a SYSWELD+ általános működésének leírását a 5. 5. Ezeket az adatokat és parancsokat a felhasználó továbbítja a SYSWELD+ program felé egy meghatározott nyelv segítségével [Sysweld-Analysis. mely egy sablon minta szerint elemi részecskékre és csomópontokra van felosztva. Rowshan. • valamennyi adat.5. Következésképpen a SYSWELD+ futtatásához szükséges a következők biztosítása: • a parancsok.4. ábra A SYSTUS+ általános működési elve [Bitay-Referat. az elemzőmodul újra megteremti a kapcsolatot a monitor parancssorával. • Az elemzőmodul elvégzi a kért műveletet. A működési elv a következőképpen írható le: • Egy fő ellenőrző modul megvizsgál minden egyes parancsot. mely szükséges ezeknek a műveleteknek a végrehajtásához.4. • Mihelyt befejeződött a művelet. és továbbküldi a megfelelő modulhoz végrehajtásra. A lézeres felületátolvasztás modellezése nek az elemzésénél a geometriai objektum olyan objektummal helyettesítődik. ábra tartalmazza.

A hőmérséklettel kapcsolatos sajátosságokat fázisfüggően is meg lehet állapítani. A hő hatására történő átalakulások modellezése Általában a következő egyenlettel írható le: dP Peq (T ) − P = .4) P az adott fázis mennyiségi hányada.1.5) 122 .5. Számos matematikai modell létezik az anyag tulajdonságainak számítására. CCT segítségével jól jellemezhetők a fázisátalakulások.1. 5. melynek fejlesztése a Johnson–Mehl–Avrami típusú kinetikus átalakulásokra támaszkodik. Az egyik lehetőség a SYSWELD+ program modellje. a következőket véve figyelembe: • A fémek átalakulásának számítása és a Gauss-pontban levő szemcsék nagysága. P ) dt (5. szövetelemeik mennyiségi arányainak (Pi) függvényében [Shen. Peq(T) az adott hőmérsékleten érvényes egyensúlyfázis-arány és τ (T) az átalakulási idő. • A hővezetés egyenletének módosulása. t az idő. dt τ (T ) ahol (5. A lézeres felületátolvasztás modellezése 5. A mechanikai feszültségek fázisátalakulásra gyakorolt hatását elhanyagoljuk.3. illetve ezen fázisok. fázisaik. Ion. Például a (ferrit-perlit) → ausztenit esetében az egyenlet a következő: dP = f (T . 1996. A fémek átalakulásának modellezése A fémtanból ismert alapelv. hogy az anyag tulajdonságait a szövetszerkezetét alkotó fázisok saját tulajdonságai. Folyamatos hűlésre vonatkozó fázisátalakulási diagrammok. azonban a fázisátalakulásokból származó mechanikai feszültségeket figyelembe kell venni. 1984].3. figyelembe véve a latens/lappangó átalakulási hőt. változóként pedig a hőmérsékletet és a fémek átalakulásának sajátosságait használván.1. szövetelemek mennyiségi arányai határozzák meg. A SYSWELD+ program megformázási módja A számítási modell a nem lineáris SYSTUS+ modulra épül.

(5. amely a Koistinen–Marburger-képlettel írható le: P (T ) = 1 − exp( −b(M s − T )) . dP Peq − P = f( ) .10) dP dP dT dT = ⋅ = −b ⋅ exp(−b(Ms − T )) ⋅ dt dT dt dt dP =− dt T b(1− P ) .9) .11) Az (5. mely megfelel az ausztenit egyensúlyi arányának az (5. (5.12) melyből ismert: 123 . A lézeres felületátolvasztás modellezése Egy adott T hőmérsékleten egy Peq (T) nagyság. Peq (T )) = 0 . A képlet SYSWELD+ programban való alkalmazásának két megközelítését mutatjuk be a következőkben [Ion 1992]: • A b és Ms paraméterek direkt meghatározása által. dP Peq (T ) − P f( ) = τ (T ) dt T . ha T < Ms . .5. P = 1 − exp( −b(M s − T )) T < Ms (5. dt τ T (5. (5.6) Az átalakulás modellezése hűtés esetén Ausztenit → bénit vagy ferrit-perlit Bizonyos esetekben a bénit CCT-diagramm ívén megjelenő sajátos alakja miatt jobb értékelést érhetünk el a következő egyenlettel: . • Leblond-törvénnyel analóg módon.8) Ms a martenzites átalakulás kezdeti hőmérséklete. (5.6) pontban látható egyenlettel írható le: f (T .7) képlethez hasonlóan .7) Ausztenit → martenzit Nagyon sok acél esetében a martenzit P fázismennyisége egyedül a hőmérséklettől függ. (5.

(5.22) 124 . tudva azt. .18) (5. (5.5. . fázis P1 + P2 = 1 → P1 = − P 2 12 P2eq (T ) − P2 12 P2eq (T )(P1 + P2 ) − P2 . fázis → 2.19) P1 = K21(T )P2 + KP21(T )P1 . . Átalakulás 1 → 2 P1 = − P 2 = − . A lézeres felületátolvasztás modellezése Peq = 1 és 1 τ = b f( (5.15) P1 P 2 =− . =− τ 12 (T ) P1 + τ 12 (T ) P2 .21) τ 21(T ) . T ) = −T . ha K 12 (T ) = − KP12 (T ) = 12 P2eq (T ) τ 12 (T ) τ 12 (T ) .17) 12 1 − P2eq (T ) akkor P1 = −K12(T )P1 + KP12(T )P2 . hogy K 21(T ) = − 21 P2eq (T ) . Átalakulás 2→1 . . P 2 = K12 (T )P1 + KP12 (T )P2 . Két fázis esetében a következő összefüggések írhatók fel: 1.16) (5.13) . P 2 = −K21(T )P2 + KP21(T )P1 . . (5. (5. (5. .14) (5.20) (5. τ 12 (T ) 12 P2eq (T ) = τ 12 (T ) 12 1 − P2eq (T ) . .

.24) D = C ⋅ exp( − λ RT . (5. R gázállandó.25) λ ≤0.3. λ az átalakul ausztenit mennyiségének aránya.26) ∂t i< j ∑ A fajhő és a vezetőképesség a különböző fázisok mennyiségi arányának függvényében adható meg: 125 .3. (5.1. vagyis a kristályosodás. Q (J/g. Szemcseméret számítása A szemcseméret a kiinduló ausztenit szemnagyságától függ. Q/R = 63900. a. ha (5. λ a Q a ) − D .4948x1014 mm4/sec.3.2. Aij: az i fázisból egységnyi idő alatt j fázissá alakult fázismennyiség. . Tehát: ∂T ρc = ∇(λ∇T ) − Lij ⋅ Aij . . λ ausztenitmennyiség. Ha Lij(T): az i→j átalakulás latens hője (T hőmérsékleten). Q Da = C ⋅ exp( − ). Ez az összefüggés a következő képletekkel fejezhető ki [Sysweld-Analysis 1997]: . ha λ > 0 és (5.atom) általában pozitív állandók. A hőmérséklet-eloszlás meghatározása A hőmérséklet-eloszlás számításának módosított egyenlete figyelembe veszi az átalakulás latens hőjét.5. illetve a szilárd állapotban lezajló fázisátalakulások során elnyelődő és felszabaduló hőmennyiségeket. C (mma/sec). 5. . a=4.1. A lézeres felületátolvasztás modellezése KP21(T ) = 21 1 − P2eq (T ) τ 21(T ) . RT ahol D a szemcsenagyság. C = 0.23) 5. és befolyásolja a hőmérsékletváltozás és az adott fázis aránya. T az abszolút hőmérséklet.

5.27) (5.29) dT (5. 126 . i λ = ∑ pi λi .5. ábra Az entalpia hőmérséklet szerinti változása A SYSWELD+ program lehetőséget ad számos paraméter tág határok közti változtatására. (5. i (5.28) Az anyag fajhőjét és hővezetését – az anyagmérleg alapján – az egyes fázisok fajhőjének és hővezetésének fázisaránnyal súlyozott értékéből számíthatjuk ki: dH i Ci = . A továbbiakban egy konkrét példával mutatjuk be a modellezés folyamatát. ennek eredményeképpen sokféle folyamat és technológia modellezhető a segítségével.5.30) Lij = H j − H i . A lézeres felületátolvasztás modellezése c= ∑ PiCi .

• a geometriai modell felbontása. úgy. a sugárnyaláb teljesítménye) meghatározása. 3 kW. ahogy azt a felhasználó kérte. 5. 2 kW. • az elemzett darab geometriai modellezése. Ez a validálás analitikus vagy kísérleti modellezés útján történhet (a mi esetünkben kísérleti adatokkal). A modellezés szakaszai 5. 700 mm/perc) C15-ös betétben edzhető acélon. • a határfeltételek megszabása (a darab felületeinek hőmérséklete). A lézeres felületátolvasztás modellezése A lezajlott szakaszok rövid leírása Első szakasz: • az anyag sajátosságainak/tulajdonságainak (esetünkben C15-ös betétben edzhető acél) a CCT-diagrammal történő bevitele. vagyis véges részekre történő bontása (a véges elem típusának megválasztásával). leírása egy FORTRAN nevű program segítségével. Az utolsó szakasznak mindenképpen tartalmaznia kell a számokkal kifejezett eredmények validálási eljárását is.4. hogy a kísérletben használt anyagminőség és azonos technológiai paraméterek mellett végzett modellezések számított eredményeit és a kísérletileg mért eredményeket összevethessük [Bitay-Referat. 500. 1998.5. Második szakasz: • A lézersugár geometriai mozgásának és paramétereinek (előtolási sebesség. hogy a végén a kutatás gyakorlati következtetéseit is le lehessen vonni. A modellezés célja az volt.1. 127 . az előtolási sebesség: 300. 1998]. Harmadik szakasz: • A bevitt adatokat tartalmazó alkönyvtárak és a program első két szakaszának végbemenetele után a SYSWELD program létrehozza az eredményeket tartalmazó alkönyvtárakat. A feladat meghatározása A modellezést megelőzően számos felületátolvasztást végeztünk különböző technológiai paraméterekkel (a lézersugár teljesítménye: 1 kW. Rowshan. Negyedik szakasz • Az eredmények elemzése és a következtetések levonása.4.

3. A lézeres felületátolvasztás modellezése 5.2.DAT alkönyvtárban mentettük.4. 1997]. A munkadarab felosztását mesh formátumba az alábbi 5. A három figyelembe vett határfeltétel a következő: 128 . A figyelembe vett hőtani tulajdonságok a következők: • hővezetés. 1998. mellékletben látható. • a lézernyaláb előtolási sebessége. • fajhő és sűrűség. 5. • határfeltételek (a hőforrás és a hőátadás együtthatója). ez az 5.5. A darab modelljét a TMESH.7.6. A hőátadás modellezése Bevittük az összes adatot.4. • fémtani adatok.6. Ezek a következők: • hőtani jellemzők. melyet Automatic-Mesh-Rutinnak neveznek [Sysweld-Reference. ábra szemlélteti. A próbadarab geometriai modellezése A modellezést a háromdimenziós mesh-rutin segítségével hajtottuk végre.1. amely a hőátadás és a metallurgiai számítások elvégzéséhez szükséges. Rowshan. 1998] 5. ábra A darab hálógenerálása [Bitay-Referat.

fázis – ausztenit. mellékletben látható. • 2.DAT alkönyvtár tartalmazza.7. A bemeneti adatokat a THERM2. • 6. • 4.4.5. • ausztenit → bénit.–5. fázis – perlit. A SYSWELD+ felhasználói kézikönyve részletesen tartalmazza a fémtani adatok bevitelének lehetőségeit [Sysweld-Analysis.DAT állományt. 1994].7.10. Ezen számadatokat beillesztettük a fémtani modellbe ferrit. fázis – martenzit. bénit és martenzit esetében is. perlit. Végül létrehoztunk egy METALURGY. A lézeres felületátolvasztás modellezése • a bevivő hőmérséklet.7. • a lézernyaláb intenzitáseloszlása. Az átalakulások a következők: a) hevitésre • ferrit+perlit → ausztenit. fázis – ferrit. mely az 5.DAT nevű alkönyvtárat hozunk létre.7. • 5. 1997]. • 3. lásd a 5. A metallurgiai paramétereket a CCT-diagrammból vesszük ki. lásd az 5. b) hűtésre • ausztenit → ferrit. 5. melléklet tartalmazza.3. fázis – bénit.7. • ausztenit → martenzit. • a hőátadási együttható.2.7.8. A metallurgiai fázisok a következők: • 1. ábrán láthatunk.4. mellékleteket. a C15-ös acél esetében kilenc különböző lehűlési görbe felhasználásával. fázis – alapanyag. • ausztenit → perlit. mellékletet [Sysweld-Exemple. 129 . melyet a 3.4. A CCT-diagrammban kijelölt kilenc lehűlési görbének a számszerű adatait az 5. A fémtani adatok modellezése A vizsgálandó anyag fémtani adatainak Sysweldbe történő bevitele érdekében (esetünkben C15-ös acél) egy METALLURGY.

ábra). elkezdhetjük a szimuláció számításait.7. s így összehasonlítható eredményekhez jussunk. • a hőmérséklet-eloszlás a modell különböző részeiben (5.10. a t = 4 sec adódott a legalkalmasabbnak. ábra). 5.5.15. 130 .5. 1994].8.5. Számítási lépések Amennyiben az előző alfejezetekben részletezett lépéseket végrehajtottuk. ha a lézer teljesítménye 1kW.7.–5. ábra). Bitay 2000.DAT állomány adatai felhasználásával történik. ábra). Bitay–Rowshan 1998.14. A lézerrel történő felületkezelés (átolvasztás) folyamatának teljes időtartamára számítottuk a hőmérséklet-eloszlást. Rowshan. a lézernyaláb különböző pásztázósebességénél és teljesítményénél (5. ábrák). pásztázósebessége pedig 500 mm/perc (5. • az ausztenit és a martenzit arányának megoszlása a felületi megolvasztott rétegben az olvasztási folyamat alatt.9-es mellékletben látható [Sysweld-Exemple.11. A következőkben bemutatjuk a folyamat szimulációjának néhány eredményét [Bitay-Referat 1998.–5. A lézeres felületolvasztás modellezésének eredményei A kísérletek során alkalmazott 9 paraméter kombinációival végeztük el a folyamatok modellezését. Annak érdekében. különböző időpontokban ábrázolva az eredményeket (5. Bitay-Doktori értekezés 2002]: • a hőmérséklet-eloszlás a darab felületén a lézernyaláb különböző pásztázósebességeinél és teljesítményénél (5. • a hőmérséklet-eloszlás a darab hosszanti keresztmetszetében. Rowshan 1998.12. Ez a THERM11. 1998. hogy mindhárom pásztázósebességnél azonos időpillanatban ábrázoljuk az aktuális hőmérséklet-eloszlást.4. A lézeres felületátolvasztás modellezése 5. az állomány tartalma a 5.

2 sec t7 = 9.3 sec 5. A lézeres felületátolvasztás modellezése t1 = 1 sec t2 = 3 sec t3 = 4 sec t4 = 5 sec t5 = 6. pásztázósebessége 300 mm/perc) 131 .7. ábra A hőmérséklet-eloszlás a lézeres felületolvasztás különböző időpontjaiban (a lézernyaláb teljesítménye 1kW.5.2 sec t8 = 10.7 sec t6 = 7.

5.8. ábra A hőmérséklet-eloszlás a darab felületén különböző pásztázósebességek és 1kW-os teljesítmény esetén. a t = 4 sec időpillanatban 132 . A lézeres felületátolvasztás modellezése P = 1000 W v = 300 mm/perc P = 1000 W v = 500 mm/perc P = 1000 W v = 700 mm/perc 5.

9. a t = 4 sec időpillanatban 133 . A lézeres felületátolvasztás modellezése P = 2000 W v = 300 mm/perc P = 2000 W v = 500 mm/perc P = 2000 W v = 700 mm/perc 5. ábra A hőmérséklet-eloszlás a darab felületén különböző pásztázósebességek és 2kW-os teljesítmény esetén.5.

a t = 4 sec időpillanatban 134 .5. A lézeres felületátolvasztás modellezése P = 3000 W v = 300 mm/perc P = 3000 W v = 500 mm/perc P = 3000 W v = 700 mm/perc 5.10 ábra A hőmérséklet-eloszlás a darab felületén különböző pásztázósebességek és 3kW-os teljesítmény esetén.

11. A hosszanti metszetben felvett szimulációs ábrák elemzése igazolta. 5. illetve a megolvasztott felületi réteg maximális mélységét egyaránt meghatározzuk.11.14. léptéke pedig 200 °C volt. hogy ez a fajta illusztráció alkalmas arra. 135 . A lézeres felületátolvasztás modellezése Az 5. ha a hőmérsékletskála a szimuláció ideje alatt automatikusan módosul – a teljes hőmérséklet-intervallumot automatikusan azonos számú. ábra A hőmérséklet-eloszlás a modell különböző keresztmetszeteiben Ennek okán a jobb összehasonlítás érdekében célszerűbb a hosszanti keresztmetszetben és egy fix időpillanatban ábrázolni a hőmérséklet-eloszlást. hogy az összevethető legyen a kísérleti nyomvonalakról készített. s ez a két érték nem azonos keresztmetszetben jelentkezik. Az 5. ábra olyan módon szemlélteti a hőeloszlást a modell különböző keresztmetszeteiben. ábrák mutatják ezt a fajta metszetet.5. szintén keresztmetszeti csiszolatok mikroszkópi felvételeivel. ahogy eddig eljártunk. Másrészt felismertük. hogy a hő által megolvasztott réteg mélysége hol lesz maximális. mind a 9 különböző technológiai paraméterkombinációra. hogy az adott időpontban elért maximális hőmérsékletet. maximális értéke 2000 °C.–5. nevezetesen 10 egyenlő lépésközű hőmérséklet-tartományra osztva. az olvasztási folyamat kezdetétől mért t = 4 sec időpontban.12. melynek alsó értéke 200 °C. Ugyanakkor az ilyen ábrázolási módban nem határozható meg egyszerűen. Ehelyett rögzített hőmérsékletskálát kell alkalmaznunk. hogy az eredményeket nem lehet összehasonlítani.

A lézeres felületátolvasztás modellezése P = 1 kW v = 300 mm/perc P = 1 kW v = 500 mm/perc P = 1 kW v = 700 mm/perc 5.5.12. a t = 4 sec időpillanatban 136 . 1 kW-os teljesítmény esetében. ábra Hőmérséklet-eloszlás hosszanti keresztmetszetben a lézernyaláb különböző előtolási sebességénél.

ábra Hőmérséklet-eloszlás hosszanti keresztmetszetben a lézernyaláb különböző előtolási sebességénél.13.5. A lézeres felületátolvasztás modellezése P = 2 kW v = 300 mm/perc P = 2 kW v = 500 mm/perc P = 2 kW v = 700 mm/perc 5. 2 kW-os teljesítmény esetében. a t = 4 sec időpillanatban 137 .

különböző technológiai paramétereknél (lézernyaláb teljesítmény és pásztázósebesség). illetve martenzit fázisok mennyiségi arányát a lézerrel kezelt felületi rétegben. 3 kW-os teljesítmény esetében.5. 138 .14. a t = 4 sec időpillanatban A szimuláció révén a hőmérséklet-eloszlás számításán túl meghatároztuk az ausztenit. A lézeres felületátolvasztás modellezése P = 3 kW v = 300 mm/perc P = 3 kW v = 500 mm/perc P = 3 kW v = 700 mm/perc 5. ábra Hőmérséklet-eloszlás hosszanti keresztmetszetben a lézernyaláb különböző előtolási sebességénél.

15.15. AUSZTENIT MARTENZIT 5.5. amikor a lézernyaláb teljesítménye 1kW és pásztázósebessége 500 mm/perc volt. a lézernyaláb teljesítménye1kW. pásztázósebessége 500 mm/perc) 139 . ábra az ausztenit és martenzit fázisok mennyiségi arányát és eloszlását mutatja a lézeres felületolvasztás folyamán a t = 4 sec időpontban. A lézeres felületátolvasztás modellezése Az 5. ábra Az ausztenit és martenzit fázismennyisége és eloszlása a lézeres felületolvasztás folyamán (t = 4 sec időpontban.

s emellett a hevítési és lehűlési sebességnek is minél nagyobbnak kell lennie. A számítások validálásához a felületkezelt nyomvonalak geometriai adatai – elsősorban mélysége – szolgálhat alapul. ábrában található oszlopdiagramon látható. A kísérleti vizsgálatok során tapasztaltakkal megegyezően a számítások is azt az eredményt adták. ábrákon található. Az átolvadt réteg hőmérsékletét mérni és a kialakult hőmérsékletmezőt szabályozni rendkívül nehéz. fejezetben bemutattuk a C15-ös acél különböző paraméterekkel végzett lézeres felületkezelésének eredményeit. mint a vizsgálatok eredménye alapján mért mélység.3 értéket használtuk. ennek valószínűsíthető oka a kisebb hűlési sebesség. kilenc különböző paraméterkombinációval végzett felületkezelés keresztmetszeti csiszolatának mikroszkópos felvételei alapján megállapítható.6. az 5.21.1.16. Nagyobb teljesítménnyel végzett kezelés. A kezelt rétegben a legnagyobb keménység a lézerrel kezelt sáv közepén tapasztalható. vagyis az abszorpciós együtthatóról kevés adat található az erre vonatkozó irodalomban. A kísérleti és a szimulációs adatok összehasonlítása A felületkezelt réteg mélységére vonatkozóan a számított és a mért eredmények kissé eltérnek egymástól. Ezért a szimuláció során kiszámított hőmérséklet-eloszlást nem tudjuk mérési eredményekkel ellenőrizni.6. 5. 140 . hogy a pásztázás sebességének növelésével a mintadarab keménysége is növekszik. a pásztázás sebességének növelésével viszont csökken a kezelt sáv szélessége és mélysége. A 3. A keménységmérés eredményeiből egyértelműen kiderül. A számítások során az A = 0. hogy az alkalmazott lézer teljesítményének növelésével a felület hőmérséklete és az átolvadt felületi réteg mélysége is növekszik. Vizsgálataink során a legnagyobb keménységet 2 kW lézerteljesítmény mellett 700 mm/min pásztázási sebességgel értük el. A számítógépes szimuláció eredményeit a kísérleti vizsgálatok eredményeivel összevetve ellenőriztük. hogy a lézer teljesítményének növelésével a kezelt réteg mélysége is növekszik. A lézeres felületolvasztás modellezésének következtetései A 3. 3 kW lézerteljesítmény mellett kisebb keménység volt tapasztalható. mint 2 kW esetében. a felületkezelt réteg mélységének szimulációval számított értéke kisebb.19–3. a pásztázás sebességének növelésével pedig az átolvadt réteg mélysége csökken. fejezetben pedig ennek számítógépes szimulációját. Mint ahogy az 5. A legnagyobb keménység elérése érdekében a lézer teljesítményének elegendőnek kell lennie az acél felületi rétegének megolvasztásához. • A lézersugárból a felületen elnyelődött energia arányáról.5. A mért és a számított értékek eltérésének okai a következők lehetnek. A lézeres felületátolvasztás modellezése 5.

A jövőben a szimuláció pontosítása során a lézer eloszlásának pontosabb leírása szükséges annak érdekében.3 0. 1 kW. 1 kW.8 A réteg mélysége (mm) 0. A valóságban azonban a lézersugár energiája közel Gauss-eloszlású jelleget mutat. A kísérleti és szimulációs eredmények összehasonlítása 0. A szimulációs számítások és a vizsgálatok eredményei jó közelítéssel egyezést mutatnak.5 0. továbbá a felület keménysége a SYSWELD+ programmal jól számítható. 3 kW. 141 . 3 kW.16. 2 kW. hogy a SYSWELD+ program alkalmas a felületi lézerkezelés szimulációjára.4 0. 2 kW. 2002] A szimuláció eredményeinek segítségével és ezeknek a kísérleti adatoknak a validálásával a jövőben más anyagokkal kapcsolatban is végezhető hasonló szimuláció. és így mentesülünk majd a költséges kísérleti próbálkozásoktól. A lézeres felületátolvasztás modellezése • A szimuláció során a lézernyaláb eloszlását trapéz alakúnak feltételeztük. 1 kW.2 0.6 0. A számított és a mért értékek összehasonlítása azt mutatja.5.7 0. hogy a számított adatok jobban közelítsenek a mért értékekhez. 2 kW. ábra A szimulációs és kísérleti adatok összehasonlítása [Bitay-Doktori értekezés. A lézeres felületkezelés során kialakult szövetszerkezet (fázisok és szemcseméret). A kísérleti eredmények figyelembe vételével a bemenő adatok pontosítása révén a számítások eredményei jobban közelíthetnek a vizsgálatok eredményeihez.1 0 3 kW. 700 500 300 700 500 300 700 500 300 mm/perc mm/perc mm/perc mm/perc mm/perc mm/perc mm/perc mm/perc mm/perc kísérleti szimulációs Technológiai paraméterek (a lézernyaláb teljesítménye és előtolási sebesség) 5. A kisebb eltérések a számítások által használt bemenő adatok pontatlanságát figyelembe véve igazolhatóak.

7. melléklet TMESH.7.1. A lézeres felületátolvasztás modellezése 5.5. Mellékletek 5.DAT defi t option spatial three-dimesional nodes 1/ 0 00 2 / 15 0 0 3 / 15 -57 0 4 / 0 -57 0 5 / 0 -57 28 6 / 15 -57 28 7 / 15 0 28 8 / 0 0 28 elem 100 / 1 2 3 4 8 7 6 5 21000 / 1 2 3 4 type 2004 22000 / 4 3 6 5 type 2004 23000 / 8 7 6 5 type 2004 24000 / 1 2 7 8 type 2004 25000 / 1 8 5 4 type 2004 26000 / 2 7 6 3 type 2004 edge 1000 / 1 2 7 2000 / 2 3 28 3000 / 3 4 7 4000 / 1 4 28 5000 / 4 5 14 6000 / 1 8 14 7000 / 8 5 28 8000 / 7 6 28 9000 / 7 8 7 10000 / 5 6 7 11000 / 3 6 14 12000 / 2 7 14 verif return renumb 1 1000 return save data 100 142 .

5.2.005 ro 1 vy 5 mater 1 constraint node line 2 3 / tt node line 3000 10005 / tt node line 3001 10004 / tt node line 3002 10003 / tt node line 3003 10002 / tt node line 3004 10001 / tt node line 3005 10000 / tt node line 4 5 / tt elem 21000 to 21195 23000 to 23195 24000 to 24097 / kt 1 vari 2 elem 25000 to 25391 26000 to 26391 / kt1 vari 2 loading 1 node line 2 3 / tt 20 node line 3000 10005 / tt 20 node line 3001 10004 / tt 20 node line 3002 10003 / tt 20 node line 3003 10002 / tt 20 node line 3004 10001 / tt 20 node line 3005 10000 / tt 20 node line 4 5 / tt 20 elem 21000 to 21195 23000 to 23195 24000 to 24097 / tt 20 elem 25000 to 25391 26000 to 26391 / tt 20 elem 26006 to 26384 step 14 / qr 184 vari -1 medium translation / velo 5 table 1 / fortran function f(x) dimension x(5) x1 = x(1) x2 = x(2) x3 = x(3) 143 .7. A lézeres felületátolvasztás modellezése 5. melléklet THERM2.DAT search data 100 definition heat transfer / metallurgy option therm conv spatial meta restart geom mater prope e 100 to 2843 / kx ky kz 0.03 c 0.

a = 0.15 a = t1*t1 b = t0*t0 c = a+b d = t1+t0 d = d*c d = d*eps d = d*sig f = d+0. t0 = t0+273.71 re = 0.ri) bb = ri-re if (r.gt.ri) aa = aa/bb if (r.7 sig = 0.gt.ri) coef = coef*aa f = coef continue return end 2 / fortran function f(t) eps = 0.5678*-13 t0 = 20.000025 continue return end return medium save data medi 101 144 .ri) aa = r-re if (r.5.gt.72 x1 = x1-pc x2 = x2-ps r = (x2*x2+x1*x1)^(0.gt.72 pc = 14 ps = v*t ps = -ps ps = ps+0. A lézeres felületátolvasztás modellezése t = x(4) v=5 ri = 0.re) coef = 0 if (r.15 t1 = t +273.gt.5) coef=1 if (r.

543 5.832 35.793 15.7.821 78.626 Az átalakulás vége °C 460 470 480 Végső idő s 2.844 0.47 883.488 0.902 9.728 259.233 1.785 1.003 0.101 182.47 883.754 3.754 3.432 1.573 26.151 13.194 1.004 0.69 33.438 325.282 0.194 1.172 0.062 237.508 Az átalakulás vége °C 700 670 670 650 620 570 540 530 520 Végső idő s 44016.844 0.429 995.3.626 °C/s 0.000 88.369 457.172 0.800 15.5.267 0.707 338.282 0.062 237.749 A hűlési sebesség °C/s 135.580 0.915 3.523 0.421 150.01 267.670 % 12 15 16 19 23 38 33 14 3 A hűlési sebesség A létrejött fázis A bajnit átalakulás adatai Hűlési görbe 7 8 9 Az átalakulás kezdete °C 540 530 520 Kezdeti idő s 2.401 A létrejött fázis % 88 85 84 81 77 65 26 7 2 A perlit átalakulás adatai Hűlési görbe 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Az átalakulás kezdete °C 710 700 690 680 680 670 630 610 560 Kezdeti idő s 41466. A lézeres felületátolvasztás modellezése 5.902 9. melléklet A ferrit átalakulás adatai Hűlési görbe 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Az átalakulás kezdete °C 840 820 810 790 780 740 700 680 620 Kezdeti idő s 9900.818 42.612 A létrejött fázis % 17 21 8 145 .508 A hűlési sebesség °C/s 0.755 5.059 218.873 2.377 Az átalakulás vége °C 710 700 690 680 680 670 630 610 560 Végső idő s 41466.664 4.705 0.240 201.573 26.192 0.138 1.761 7.

0022.7.5.4.-373.50 PROPORTION FT 2 TAU 100 TABLE 2 / 1 640 1 690 0 INITIAL TEMPERATURE 700 640 STEP -5 DRAW FORMAT 146 .-5.0.011.152.2.5.1.-0.749 Az átalakulás vége °C 0 0 0 Végső idő s 0 0 0 A hűlési sebesség °C/s 0 0 0 A létrejött fázis % 0 0 0 5.8.-0.71. A lézeres felületátolvasztás modellezése A martenzit átalakulás adatai Hűlési görbe 7 8 9 Az átalakulás kezdete °C 470 470 480 Kezdeti idő s 2.825.220.2.17.-0.296.5.-40.785 1.0. melléklet Pearlite adjustment for C15 PHASE CALCULATE Pearlite adjustment for C15 VELOCITIES -0.84.89 FVELOCITIES 0.-200.5.-200.-40.464.5.130.89 FVELOCITIES 0.-5.0019.2.75.-0.0035.-124.296.9.0. melléklet Ferrite adjustment for C15 PHASE CALCULATE Ferrite adjustment for C15 VELOCITIES -0.84.-373.4.580 0.152.71.016.023.7.023.3 PROPORTION FT 1 TAU 10 TABLE 1 / 1 690 1 830 0 INITIAL TEMPERATURE 900 690 STEP -5 DRAW FORMAT Phases computation curve RETURN 5.-15.5.0035.7.-15.32.825.464.5.0.6.-124.

89 FVELOCITIES 25.5.7.01 DIAGRAM CYCLE 147 . melléklet Bainitic adjustment for C15 PHASE CALCULATE Bainitic adjustment for C15 VELOCITIES -124. melléklet C15 CCT diagram METALLURGY CALCULATE C15 CCT diagram FILE "METALLURGY.7. A lézeres felületátolvasztás modellezése Pearlite adjustment dor StE355 LIMITS XMIN 700 XMAX 600 YMIN 0 YMAX 1 XHEADER temperature YHEADER phase curve RETURN 5.DAT" MATERIAL 1 AUSTENITE 6 CCT VMIN -1000 VMAX -0.84.464.-373.32 PROPORTION FT 3 TAU 50 TABLE 3 / 1 420 1 520 0 INITIAL TEMPERATURE 600 420 STEP -5 DRAW FORMAT Bainitic adjustment for C16 LIMITS XMIN 400 XMAX 600 YMIN 0 YMAX 1 XHEADER temperature YHEADER phase CURVE RETURN 5.50.00100 CUTTING 10 LOGARITHM INITIAL TEMPERATURE 900 0 STEP -5 DRAW ABSCISSA TIME SECONDS PRECISION 0.6.-200.7.

236 0.05 -0.11 -0.912 1.864 110 -32.864 3.025 -0.2 -0.727 5.01 init condi e 100 to 2499 / p 1 0 0 n / tt 20 time init 0 3 / store 1 return save data trans 102 end 148 .00242 0.05 -0.7.5 -32.727 58 -8.111 50 -110.526 1.00242 0.2 1200 0.8 -0.5.00045 9/1 689 10 830 10 10/1 639 100 690 100 11/1 419 50 520 50 END 5.DAT MATERIAL 1 PHASE 6 REACTION 1 6 heating peq table 1 tau table 2 6 2 cooling peq table 3 tau table 9 ftable 4 6 3 cooling peq table 5 tau table 10 ftable 6 6 4 cooling peq table 7 tau table 11 ftable 8 6 5 cooling ms 420 km 0.3 -64.DAT search data 101 medi trans nonlinear static behaviour metal 3 method direct non symme algo iter 100 precision absol displa 0.03 -0.0012 7/1 419 0 420 1 520 0 8/1 -0.9.7.00242 0.014 -0. A lézeres felületátolvasztás modellezése RETURN 5.912 2.0625 0.236 0.4 -2.111 1 -110.0625 0.1 3/1 689 0 690 1 830 0 4/1 -311. melléklet METALLURGY.378 2.0625 0.8 * -8.011 TABLE 1/1 700 0 850 1 2/1 700 1 1000 0.526 90 -64.0018 5/1 639 0 640 1 690 0 6/1 -311.8.378 9 * -2. melléklet THERM11.236 0.

mérési eredmények.1. következtetések 6.2.1. A mi esetünkben optimális léptéknek a 0.5-szeres sávszélesség bizonyult [Bitay 2002].1. hogy a kezelt réteg tulajdonságai ne változzanak a pásztázott csíkok között. Bevezető Több éven át végzett lézeres felületkezelési kísérletek során olyan jelenséget észleltünk. mely a sávok egymásra lapolása révén jön létre. ábra A lézeresen átolvasztott felületi réteg átlapolt sávjai keresztmetszetének vázlatos rajza [Bitay. Lézeresen kezelt felületi réteg vastagságának elemzése/modellezése 6. Ezeknek az adott alapanyag és lézeres felületkezelési technológia esetén állandó felületi rétegvastagságot adó paramétereknek az elemzésével és szimulációs vizsgálatok során való meghatározásával foglalkozik az alábbi fejezet. ha a kezelés során folyamatosan változtatjuk a technológiai paramétereket. mely a felületkezelt réteg egyenlőtlenségét jelzi. Kísérleti tapasztalatok. s így természetesen kihat a felületi réteg tulajdonságaira is [Bitay 2002]. a megmunkálás iránya (balról jobbra) 6.2. 1998] 149 .6. 6. Lézeres felületkezelés által létrejött felületi réteg vastagságának elemzése A lézeres felületkezelésnél (legyen szó akár átolvasztásról vagy felületi ötvözésről) a lézernyaláb sávonként pásztázza a felületet. A lézeresen kezelt felületi réteg állandó vastagságának megtartása a felület teljes egészében csak úgy lehetséges. Az egymásra lapolódás mértékét úgy határoztuk meg.

hogy a kezelt felületen a sávok vastagsága (mélysége) a megmunkálás során egyre mélyebb lett (lásd a 6. s elérheti akár a 200 °C-t is [Bitay–Rowsan 1998]. Lézeresen kezelt felületi réteg vastagságának elemzése/modellezése Egy nagyobb felületi réteg pásztázásakor (15 sáv) azt tapasztaltuk.1. v = 300.6. addig a kezelés során. TaC. pásztázósebesség.2. ábrákat). 6.2. az előző sáv pásztázása miatt a darab felmelegedik. NbC) esetében is. 500 mm/perc) 150 .2.–6. Ennek következtében a kezelés előrehaladásával a sávok mélysége egyre nő. felületi ötvözés (karbidok diszpergálásával: WC. Ennek az a magyarázata. 1998] (lézernyaláb-teljesítmény: 3 kW. hogy míg az első sáv pásztázásakor az alapanyag szobahőmérsékletű.3. ábra TaC-dal diszpergált lézeres felületátolvasztás próbadarabjai keresztmetszetének elektronmikroszkópos felvételei [Bitay. felületi átolvasztás. A felületi réteg vastagságának mérési eredményei (C15-ös acél TaC-dal való lézeres felületötvözése esetén) V = 300 mm/perc V = 500 mm/perc A teljes felületi réteg keresztmetszete A teljes felületi réteg keresztmetszete Középső sávok keresztmetszete Középső sávok keresztmetszete 6. Ez a jelenség észlelhető többféle lézeres technológiai eljárás: felületi edzés.

Az alkalmazott technológiai paraméterek: lézernyaláb-teljesítmény: 3 kW. 151 . pásztázósebesség: 300.25 g/perc).4. ábra TaC-dal diszpergált lézeres felületátolvasztás próbadarabjai keresztmetszetének elektronmikroszkópos felvételei különböző szakaszokban [Bitay. 1998] (lézernyaláb-teljesítmény: 3 kW. 500 mm/perc) A megfigyelések és mérések alapján elmondható. végső). melyen a lézeres felületátolvasztás és a TaC-dal való diszpergálás sávjainak mélységét adtuk meg. betétben edzhető acél alapanyag felületi lézeres ötvözése során kialakult felületi réteg vastagságának változását szemlélteti. 15 átlapolt sáv 15 mm hosszúságban. illetve különböző pásztázósebességeket is figyelembe véve.3. hogy jelen esetben a felületi kezelés során a sávok mérete csak a mélységben változik (szélességben nem). Lézeresen kezelt felületi réteg vastagságának elemzése/modellezése Az előző példa egy C15-ös. hozama: 3.6. középső. Ennek a változásnak a mértékét a 6. az ötvözőanyag TaC (az ötvözés diszpergálással történt. illetve 500 mm/perc.a. pásztázósebesség. v = 300. V = 300 mm/perc V = 500 mm/perc Végső sávok keresztmetszete Végső sávok keresztmetszete Kezdeti sávok keresztmetszete Kezdeti sávok keresztmetszete 6. ábrán látható diagramm szemlélteti. különböző szakaszokon mérve (kezdeti.

adott pásztázósebességnél (300. és meghatározhatóak voltak azok a paraméterek. 152 . a lézeres felületkezelés során a hőhatás szabályozását kell kézben tartanunk. valamint a lézernyaláb pásztázósebessége. hogy a kedvezőtlen felületi rétegvastagság-egyenlőtlenség kialakulását megelőzzük. Ehhez két technológiai paraméter áll rendelkezésünkre: a lézernyaláb teljesítménye.4. 2 mélység mm 1. b) NbC-dal) átolvasztott és ötvözött felületi réteg mélységének értéke a felületi kezelés különböző szakaszaiban. ábra A lézeresen (a) TaC-dal [Bitay.5 1 0.b.6. ábrát.5 kezdeti középső végső 300 500 700 a mért sávok helye b) 6. Mivel C45-ös anyagon elvégzett kísérletek és szimulációk során is tapasztalható volt a rétegvastagság egyenetlensége.4. melynek növelésével nagyobb hőbevitel érhető el.3. 500.2. ezért szimulációs módszert alkalmazása lenne célszerű. 700 mm/perc) 6. acél NbC-dal való ötvözése). Az egyenlőtlen felületi réteg megelőzésének vizsgálata Ahhoz. A kísérleti úton való optimális paramétermeghatározás igen költséges lenne. 1998]. melyek korrekcióra szorultak.5 1 0. illetve ötvözőanyagok esetében is (lásd 6. hogy a technológiai paraméterek a C15-ös anyagra is meghatározhatóak.5 kezdeti középső végső 300 500 700 a mért sávok helye a) mélység mm 2 1. Lézeresen kezelt felületi réteg vastagságának elemzése/modellezése Ugyanezek az arányok voltak megfigyelhetők más technológiai paraméterek. várható. melynek növelésével csökkenthető a hőbevitel.

6.3. Lézeresen kezelt felületi réteg vastagságának elemzése/modellezése 6. Modellezés A C45-ös acél lézeres felületkezelésének modellezését végeztük végeselemesmódszerrel a SYSWELD software alkalmazásával.5. 2005] 153 . Az átlapolódás eljárásának modellezéséhez kijelöltünk három egymást követő lézersávot. ahogy azt az ábra mutatja. ábra Hőmérséklet-eloszlás az acél felületén [Bitay–Rowsan.6. majd az átlapolódásos eljárást különböző átlapolódási távolságokkal modelleztük.

és egyúttal nagyobb a hőhatászóna.6. Lézeresen kezelt felületi réteg vastagságának elemzése/modellezése Egy. ábra mutatja. Ezen vizsgálatok eredménye megmutatja az előmelegítés során jelentkező maximális hőmérsékletnövekedést. ábra A három egymást követő sáv esetében vizsgált átlapolódás ábrái és azok hőmérséklet–idő görbéje [Bitay–Rowsan. 2005] 154 .6. hogy az előző sávok okozta előmelegedés miatt egyre nagyobb a hőmérséklet. A lézersávok közelsége fokozza ezt a hatást.5. A 6. a) 0% átlapolódás b) 25% átlapolódás c) 50% átlapolódás 6. ábra illusztrálja. a lézernyaláb középpontja alatt elhelyezkedő. kiválasztott pont hőeloszlásának eredményeit az 6. A szimulációs eredmények felhasználásával egyenként megvizsgálhatjuk a sávok teljes hőmérséklet-eloszlását.6. és össze is hasonlíthatjuk őket.

4. Lézeresen kezelt felületi réteg vastagságának elemzése/modellezése 6. s ezek értékét folyamatosan változtatni kell. valamint a szimulációs vizsgálatok (C45-ös acélon) egyaránt tapasztaltuk [Bitay–Rowsan 2005]. szimulációs megoldásokat találni ahhoz. Ezt a jelenséget a kísérleti vizsgálatok (C15-ös acélon). s az így meghatározott értékeket kísérleti úton lehet majd validálni. az optimalizáláshoz újabb modellezésre van szükség. Jelen fejezetben csupán szemléltetni kívántuk. 155 . hogy a lézeres felületkezelés során az egymás után átolvasztott rétegek tulajdonságaira nagymértékben hatással van az alapanyag előhevülése.6. Összegzés Megállapítottuk. amit a homogén rétegvastagság elérése miatt figyelembe kell venni. melynek növelésével csökkenthető a hőbevitel). hogy a költséges kísérletezgetést elkerüljük. melynek növelésével nagyobb hőbevitel érhető el. A technológiai paraméterek folyamatos változtatásának meghatározásához. hogy a lézeres technológiák szinte minden fázisában a jobb eredmények elérése végett mindig célszerű a modellezést alkalmazni. Az egyenletes felületi minőség létrehozásához tehát korrigálni kell a technológiai paramétereket (a lézernyaláb teljesítményét. valamint a lézernyaláb pásztázósebességét.

14th International Conference on Surface Modification Technologies. David R. 6. I. – David R. January. 8. Bagyinszki Gyula – Bitay Enikő – Kovács Tünde: Alakító szerszámacélok károsodásállóságának javítása felületkezeléssel. 1935– 1948. Pergamon Press Ltd. Műszaki Tudományos Füzetek. 1999. Bagyinszki Gyula: Gyártásismeret és technológia. 13. 2–3. Jones: Engineering Materials 1. – Bamberger. XII. 9. 119–123. 235–240. 11. Volume 39. 1986. XI. Jubilee International Conference. Budapest. Műszaki Tudományos Füzetek. Headington Hill Hall. 1984. 2005. 403– 408. An introduction to Microstructures processing and Design. 2000. 7. 10.és technológiai paramétermeghatározó módszerek értékelése. 2004. Ashby. 2. 5. Ashby. 75–80. M. – Hugel. Laser Focus World. Bányászati és Kohászati lapok. 1993.. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka. 2006. Műszaki Tudományos Füzetek. Hypo-eutectoid steels. Paris. 1999.45. International Series on Materials Science and Technology.: Engineering Materials 2. EME. 2007. K. Pergamon Press Ltd.: Laser surface alloying of steel with TiC.Irodalom 1. Headington Hill Hall. H. F. Fiatal Műszakiak Tudományos Ülésszaka. 156 . 2001. International Series on Materials Science and Technology. M. EME. Kolozsvár/Cluj. – Dausige. szám.r F. 11-13 September. Bagyinszki Gyula – Felde Imre – Réti Tamás: Keménységbecslési eljárás acélok lézeres felületedzésének tervezéséhez. J. 78– 80. Budapesti Műszaki Főiskola BGK. Michael F. Bagyinszki Gyula – Réti Tamás – Felde Imre: Edzett acél felületi keménységeloszlásának becslése.. 3.. Surface and Coatings Technology. Ariely. Anderson. Michael F. Nr. Kolozsvár/Cluj. An introduction to their Proprietes and Applications. Oxford OX3 0BW. Kolozsvár/Cluj. Acta Metllurgica. Bagyinszki Gyula – Bitay Enikő: Lézeres anyagtechnológiák energiasűrűségi jellemzői. 1991. Oxford OX3 0BW. 5–10. Bagyinszki Gyula – Réti Tamás – Kálazi Zoltán – Felde Imre – Yue Sun – Tom Bell: Duplex surface treatment of a 40CrMnMo7 steel based on the combination of plasma nitriding and laser hardening. Bagyinszki Gyula – Bitay Enikő: Bevezetés az anyagtechnológiák informatikájába. EME. Műszaki Tudományos Füzetek. Bagyinszki Gyula – Bitay Enikő: Anyagtulajdonság. 9–14. S. EME. 12. Kolozsvár/Cluj. Budapest. H. Stephen: Review and forecast of the laser markets.: The transformation hardening of steel surfaces by laser beams. Ashby. X. 2007. E. 32. – Jones. – Easterling. – Shen. 4. H.

Reza: Simulation of laser surface melting.: FEM simulation of laser beam cladding with experimental validation. Belforte. 87–90.B. 1–27. 426–436.: Fémek felületi tulajdonságainak átalakítása koncentrált energiájú eljárásokkal. Kolozsvár/Cluj. 169–172. Bitay Enikő: Lézeresen kezelt felületek kopásállóvizsgálata. Kolozsvár/Cluj. 1991. Materials Science Forum. Doktori tanfolyami jegyzet. 18. (eds. SPIE 1990. Enikő – Rowshan. A.F. Műszaki Tudományos Füzetek. – Endres. Enikő – Roósz. B+V Lap. 340–347. H. Trans Tech Publications. R. 1994. 1998. Jubileumi Tudományos Ülésszak.Irodalom 14. Bergheau..és Könyvkiadó. 111–118. Junior EUROMAT’98. 163–165. Enikő: Influenţa unor compuşi chimici asupra proprietăţilor oţelurilor şi prelucrarea datelor cu ajutorul tehnicii de calcul. Lausanne. Deutsche Gesellschaft für Materialkunde. 1998. Dortmund. Bertóti Imre: Felületvizsgálat röntgen-fotoelektron spektroszkópiával (XPSESCA). European Conference on New Advences in Computational Structural Mechanics.): Műszaki felülettudomány és orvosbiológiai alkalmazásai. L. Proceedings of Second ASM Heat Treatment and Surface Engineering Conference in Europe. 2003. – Geijselaers. 1994. Giens. Materials Science Forum. – Domes. Bitay. 1998. Tanulmány. FMTÜ. Bertóti Imre – Marosi György – Tóth András (szerk. 377–404. IPC-N. – Pont. 1999. M. Kolozsvár/Cluj. 26. Vols. J. ME. European Conference. Proceedings ECO3. kézirat. Referat de Doctorat nr. XXIX. Deutsche Gesellschaft für Materialkunde. Bitay Enikő – Roósz András: Acélfelület keménységének növelése lézeres felületátolvasztással. Kolozsvár/Cluj. European Conference. – Kiss Gy. 24. Bergmann. szám.J. – Ta-kács J. Vol. 15. 157 . 2001. Bitay Enikő: Lézeres átolvasztás. Gábor: CO2 laser surface-alloying steel by dispersion of carbide-powders.): Economic review & technology trends in The Industrial Laser Handbook. – Benkő B. – Leblond.W. Budapest. 29. 2000.: Industrial applications of surface treatments with high power lasers. EME. – Búza G. J. 1998. Beckmann. Bitay Enikő: Lézeres felületkezelés számítógépes szimulációja. H. 1-3 June.S. – Győri J. – Müller. – Damascheck. D.M. 20. Junior EUROMAT’98. évf. 1276 CO2 Laser and Applications II. Miskolc-Lillafüred.: Finit Element Analysis of Laser Transformation Hardening. 8. 23. 16. 1998. András – Búza. T. 1993.: Three-dimensional simulation of a laser surface treatment through steady state computation in the heat source’s comoving frame. 1997. – Huétink. International Conference. – Bransden. microCAD '98. 321–328. 21. III. – Levitt. Kézirat. Bitay Enikő – Orbán György: Computation Model for Monitoring of Manifacturing Interference on Derived Surfaces. J.3. – Udvardi T. 28. D. Bielak R. EME. J.H. Műszaki Tudományos Füzetek. Bitay Enikő: Kerámiaszemcsék diszpergálása lézeres felületötvözésnél. Kolozsvár/Cluj. 1998. Solidification and Gravity III. 25. – Bartos J. 19. 27. Miskoc. 30. VI. 253–256. 17. Bitay. EME. 1999. Lausanne. FMTÜ. 1989. EME-MTA. Bitay.J. Bakondi K. Hungary. Gépgyártástechnológia. D. 22.M. Springer. IV. FMTÜ.

Bányászati Kohászati Lapok. Cheung. 44.: Energy beam surface melting and alloying of tool steel. Miskolci Egyetemi Kiadó 1998. Lyndon – Endean. 2004. 1990. H. 2003. Donţu. EME. ILAS – 3. Edward.: Microstructure and Hardness Prediction in Laser Heat-Treated Steels Using Computer Simulation. ME. Búza Gábor: Lézersugaras felületötvözés. Enikő – Roósz. 301–306. 102. 34. 275–286.: Laser composite surfacing of a magnesium alloy with silicon carbide. G. 158 .Irodalom 31. – Kohlheb. 39. 7. 2005. Felde. I. Maria Aparecida – Filippini Ierardi. 128. 47. Bitay Enikő: Tratament superficial cu laser al oţelurilor cu conţinut redus de carbon. 1992. O.. Open University. 33. MicroCAD 2005. H. published by Trans Tech Publications Ltd. 45. M. 41.: Jövönk anyagai. 37. I. Junior EUROMAT’98. Felde. Bonello. – Woo. S. Dutta Majumdara. The Institute of Materials. Vol. Bloyce A.. (Doktori értekezés) 32. Mark: Materials in Action Series Manufacturing with Materials. Bitay Enikő – Rowshan Reza: Lézeres felületkezelés technológiai paramétereinek folyamatos változtatásának szimulációja. Amauri: Mathematical Modeling and Experimental Analysis of the Hardened Zone in Laser Treatment of a 1045 AISI Steel. Vol. 771–778. I.G. Miskolci Egyetem. Kolozsvár/Cluj. március 10–11. Deutsche Gesellschaft für Materialkunde. 1985. 349–354. Surface Modification Technologies XI (Edited by T. FMTÜ. Nemzetközi Tudományos Konferencia 2005. 2003.: Lézeres felületátolvasztás folyamatának elemzése. Maria Clara – Garcia. – Howes. 42. Composites Science and Technology 63. R. Budapest: http://www. Materials Science Forum. 40. London.: Some factors affecting the laser heat-treating process. Krakow. 39–44. – Roósz A. Sudarsham). – Mordikeb. Lausanne. 1994. 02. 1998. Switzerland. 2. No.mindentudas. Bitay E. Búza G. IPC-N. sz. 48. – Réti. by AGH. Budapest.hu/bor/index. 1–4. 38. Ipari Lézer Alkalmazási Szeminárium. Anglia. Budapest. 7–12. M. 2002. 10. Ed. – Galunb. 46. PECOHITEST Network III. Theory and Practice. 2005. ILAS. – Kálazi Z. CH-8707 UetikonZürich. Seminar. 1981. Teză de doctorat. 35. European Conference. 2006.html. Czibere Tibor: Vezetéses hőátvitel. 2003. 1995. 361–365.: Prediction of hardness on laser heat treated steels using computer simulation. Bucureşti. B. Bor Zsolt: A mindentudó fénysugár: a lézer. L szekció. Solidification and Gravity IV. – Búza. technológiái. Cho. András: Investigation of Phenomenon's Taking Place in Laser Surface Alloying Steel of WC. – Ramesh Chandraa. Bitay. Fagan.: Estimation of hardened layer dimensions in laser surface hardening processes with variations of coating thickness. 1998. R. T. J.L. and publ.J. B.– Mannaa. 36.110–126.A. B. L. Kolozsvár/Cluj.: Finite Element Analysis. – Verő.: Tehnologii de prelucrare cu laser. 43. – Réti. Tehnică.S. Materials Research. 1998. T. Heat Treating. Surface and Coatings Technology. Proceedings ed. 2004. Noé – Pinto. IX.

Gnanamuthu. J. H. Vol. Proceeding of the Second International Conference on Quenching and the Control of Distortion. – Faghri. 2007. – Escudero. ISIJ International 1997.8.37. C.32. 1994. Ohio. Budapest. Clevland. 1996. A thesis presented to the University of Waterloo. Research Notes in Mathematics. 1990.C – Easterling. US Patent no.C. 1992. McGraw. Belforte. D.: Laser transformation hardening of low alloy hypoeutectoid steel. – Geijselaers. Mc Graw-Hill.: Modeling of laser material processing. – Kreutz. Int. Iravani-Tabrizipour. Heat Mass Transfer. Vol. 1949–1962. – Ockendon. 53. Acta Metall. 799. P. Ion. 50. 55.. 1992. Mehrdad: Image-Based Feature Tracking Algorithms for Real-Time Clad Height Detection in Laser Cladding. Library of Congress Catalog Card Number: 7816845207-029603-0. K. by D. 61. R. 11.M. – Zografou. – Ashby. 14. C. W. Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár.38. 1997. 1987.: Finit Element Analysis of Transformation Hardening. 56. Ontario. 3351–3360. 65. faculty for Mechanical Engineering. – López. Pergamon Press Ltd.: Laser Surface Treatment. K. J.L. Inc 1972. University of Twente. Gasser. Nr. Ion. Mathematical modeling and numerical methodology. 51. Ljubjana. Ion. Materials Science and Technology Series. 63. A. Harold.: Characteristics of laser surface melt-hardening and possibilities of optimizing process.S: 1976. M. J. M. Inc 1976. Acta Metall. Germaud. 39–47.C. 1996. 3952180. M. 62.: The microstructure of rapidly solidified Al-Fe alloys subjected to laser surface treatment. Holman. Optical Engineering. – Šturm. Springer. Gergely Márton – Konkoly Tibor: Számítástechnika alkalmazása szerkezeti acélok és hőkezelési technológiák kiválasztásához. K. S. Material Science and Tehnic. Waterloo. Akadémiai Kiadó. C. Göttingen. Y. V. J. – Macías. Volum 2. D. 58. Vol. Anglia. 54. Vol.: A generalized thermal modeling for laser drilling process – I. 2002. Grum. 159 . K. Gnanamuthu. E. M. Martin – Graham. 193–200. Elliot. – Wissenbach. Carey: Introduction to Finite Element Analysis. Vol. Nr. – Lohmann. W.: Weak and Variational Methods for Moving Boundary Problems.F. M. 161–168. J. 60.: Dispersion of hard particules in light alloys with CO2 laser radiation (Surface of Aluminium). 52.E. 651– 653. 2587. 1984. No. Grum. J. 66. 40.R. E. Imre László: Hőátvitel összetett szerkezetekben. 57. A. Janez: Laser surface hardening. et al. University of Ljubljiana.C.: A Second Report on Diagrams of Microstructure and Hardness for Heat-Affected Zones in Welds.12. Huétink. 1981. M. DGM Verlag. F.: Heat transfer.Hill. ECLAT. The Industrial Laser Handbook ed. 1980. J. – Krönert. 59.Irodalom 49. 64. J. Levitt. 783–792. Ganesh. J. et al. J. Pitman. García-Alonso. 1983. Budapest.: Characterization and Corrosion Behaviour of Laser Surface Alloyed Ni-Cr-W-Mo-Cu-C-B Coatings. – Hahn. 19.

1996.: Laser Cladding of Paste-bound Hardfacing Alloys. 371–381. http://www. P.B. – Bolender. Michel – Bellet. T. J.: Prediction of Steel Hardness after Rapid Austenitization and Quenching. 1985. Páczelt István: A végeselem módszer szerepe a gépészmérnök munkájában. European Conference on New Advences in Computational Structural Mechanics. Sudarshan. 1972. T. 254–257. 1991.bme. Tankönyvkiadó.L. DGM. by B.F. Proceedings of Surface Modification Technologies V. 1st International Induction Heat Treating Symposium. Lausanne. 6.: Numerical determination of residual stresses induced by surface treatments.: Matematikai problémák megoldásának számítógépes módszerei.C. Inc. – Beyer.M. I.H. Erwin: Advanced Engineering Mathematics. 82. E. 2006. Braza. T. 1-3 December. O. 1986. vektorok integrálása. – Bagyinszki. J. ed. 160 . John Wiley & Sons.L.: Atlas zur Wärmebehandlung von Stähle. Gép XXXVIII. 57–62. Budapest.M. L. Baán Mária: Lézertechnológiák alkalmazása a műszaki felülettudomány terén.: Laser Surface Engineering – an Overview in Surface Engineering. Rappaz. Budapest. 77. – Bagyinszki. Kreyszig.H.fot. B. szám.hu/letoltes/OPTOMECHATRONIKA%20II/Optomechatronik a2-Lezerek. Kovács Gábor: Optomechatronika II. Kocsisné dr.155–156. Réti. J. Krause.s. Palumbo. S. Pont. Laser Treatment of Materials.: Numerical finite element investigation on laser cladding treatment of ring geometries. Presses Polytechniques et Universitaires Romandes. – Mitsuhashi. H. – Krappitz. Michel: Traité des Matériaux.G. 2-4 September. V. – Man.. 1998. 1991. C. 3/1985. 321–328. 81.B. 1443–1450. AMME '97. előadásanyag. Indianapolis. No. Ishide. 79. Jánossy Lajos – Gnädig Péter – Tasnádi Péter: Vektorszámítás. ed. J. Lézerek. – Mega. Parsons. Oktatási segédlet. Miskolc-Tapolca. 330– 343. J. Giens. H. – Pinto. 1997. 10. – Treusch. 80. BME Mechatronika Optika. ed. 1992. Verlag Stahleisen M. Miskolc. 16-18 September.: High Power Laser Diodes as a beam soure for Materials Processing. – Loosen. – Bergheau. DGM Informationsgesellschaft Verlag. E. Nieveergelt. 75. Michel – Deville. The Institute of Materials. Birmingham. J. Gy. Mordike. M. G. T. 1992. Réti. 70. 1992. 69. By T. 78. H. G. – Matsumo. E. Lugscheider. 1997.Irodalom 67. 7. – Reingold. Gy. évfolyam. S.– Farrar. – Tricarico. et al.: Kaleidoscope Beam Homogenizer for High Power CO2 and YAG Laser.pdf 71. Orlich. Conference. 74. 1983. 1977. Spinger Verlag. – Ito. – Horváth. 68. Modike.. Modélisation numérique en Science et Génie des Matériaux. 76. 1993. D. – Roelens. 72. Műszaki Könyvkiadó. 73. Laser Treatment of Materials. – Felde. Journal of Materials Processing Technology 2004. és Műszertechnika Tanszék. H. Past-present-future. Achievements in the Mechanical and Materials Engineering. Düsseldorf. Int.: Prediction of Hardness Decrease Occuring during Non-isothermal Tempering. L.

Á. Tanulmány.H.. Jövőnk anyagai. Enikő – Kosztolányi. J. Materials Science Forum. Sexton. 91. L. 161 . XXIV. J. Bányászati és Kohászati Lapok.: Laser cladding: Repairing and manufacturing metal parts and tools. Réti. Vols. Switzerland. 25–30. Réti Tamás – Bagyinszki Gyula – Felde Imre – Verő Balázs – Bell Tom: Prediction of as Quenched Hardness after Rapid Austenitization and Cooling of Surface Hardened Steels. J. – Sólyom. Tamás – Bitay. Heat Treating 1979. Miskolc. 84. A. 2005. 2. Teleszki Ilona: Lézeres felületkezelés. Steen. Szombatfalvy Árpád: A hőkezelés technológiája. 34–52. Ph. dissertation Eindhoven University. – Teleszky.D. vol. – Baán. 2003.) 1991. 1998. évf. Enschede. Kees: Modelling Laser Percussion Drilling. 2004. 95. Roósz. Shen. MTA Anyagtudományi Kutató-csoport.Irodalom 83. 537–538. Miskolc. Reza: Laser Surface Treatment and its Modelling by FEM.: Modelling Laser Induced Melting. 4876. 93. – Jansen. Rowshan. – Gácsi. Schneider. 89. Thesis. 1993. – Kovács. Kurt H. T. Stern. Japan. 97. Réti.: Metallurgical and Ceramic Protective Coatings. 1998. Acta Politechnica Hungarica. Technology and Medicine. Glynn. 15. Budapest. 92. I.Sc. Thesis.: Heat Treatment using a high-power laser. Mathematical and Computer Modelling. 88. 1996. A. Tamás – Bitay. 2002. R. Turner Gábor – Gazdag László: Felületi edzés CO2 lézerrel. C. 85.N.C. Niigata. M. 96.: Laser Material Processing. Trafford. 94. Miskolci Egyetem.H.S. PhD. London. M.: Modification of hot working steel surface by laser treatment. Budapest. 1994. M. LaserAge Ltd. 1985. William M.). J. M. Optics and Photonics Technologies and Applications (T. 86. Trans Tech Publication. M. D. J. 1998. 101– 112. Verhoeven. 419– 437. Thesis University of Twente. L. 99. 32–38. Vol. – Bell. technológiái. on Surface Modification Technology. Budapest. – Rozsnoki. Rozsnoki László: A lézeres felületkezelés alkalmazásának távlatai. 98. Department of Material Imperial College of Science. K. J. Netherlands. Zsolt: On the Trivalent Polyhedral Graphs with Positive Combinatorial Curvature. Computational Materials Science 1999. Z. Springer. Korszerű technológiák. június. Enikő: Prediction of Fulleren Stability Using Topological Descriptors. ed. 37. 1996. – Uray. 1996. – Megaw. 19–37. 2nd Edition. Műszaki Könyvkiadó. – Bransden. Marcel: Laser cladding with powder effect of some machining parameters on clad properties. The 7th International Conf.P. 2007. 439–448. – Mattheij. Gy. Verhoeven. 90. Zhigang: Characterisation and Modelling of Reaustenitisation in Steels. 87. (115.

. G. USA. ASM International. 2003. 107. Réf. Materials Park. H.L. 1998. 102. 1996. *** SYSWELD+: Laser surface treatment example. 213. Proc Instn Mechanical Engineers Vol. Felhasználói kézikönyv. O. Budapest. Vol.esi. 1997.com/tech/wp1. Woo. Ed. Ed. LUSW94/5003/A. – Cho. 1989. Metals Park. Volum 14. http://www. *** Heat Treating. 1991. *** SYSWELD+ Reference Manual. Ed. Ed. 2–54. H.4. Framsoft+CSI. 111. Paris. S. *** SYSTUS+ Primer Manual. Framsoft+CSI. Zienkiewicz. Ninth Edition.. ASM International. http://www. McGraw-Hill Book Co. Paris.: Weldability and microstructure of laser-surfaceremelted TiAl intermetallic alloy. 104. *** Surface Engineering. ESI Group. 162 . 105. Materials Science and Engineering A345. *** Metals Handbook. 5–15. 109. 101. Volume 5. Wu. Q.macsch. 1999. 286–292.fr/products/systus/sysweld/road. 1994. Ed. Paris.: The Finite Element Method. *** MSC Home Page: How Do I Know It’s the Right Answer.Irodalom 100... R. 7–15.1–2. 1997. I3–I10. Framsoft+CSI. 110. G. Ohio. Paris.html. The Materials Information Society. – Huang. – Taylor. ASM International. *** EQUIST GOLD ACÉLKALAUZ. *** SYSWELD+ Home Page: The World’s Leading for the simulation of welding and heat treatment.html. 103. Forming and Forging. Materials Park. 2005. 112. 1988.C. 106. The Materials Information Society. 108. *** SYSTUS+ Analysis Reference Manual. Volume 4. SACIT Acéltanácsadó Kft. USA. Framsoft+CSI.: Three dimensional temperature distribution in laser surface hardening processes. 1997. 1994. Z.

In the near future it will be possible to specify the structure of the material with the technological parameters to reach the desired properties without expensive and tedious experiments. 163 .Laser surface treatment and its modelling Summary Often the development of the structural materials and the connected technologies is based on empirical experiences more than theoretical considerations. The mathematical base of the laser surface treatment is also introduced. Finally. the modelling of the same laser treatment is carried out and the results are compared. improve the properties of the product and avoid the expensive and numerous experiments. in the last chapter an example is shown to proof the advantage and efficiency of the modelling in all phase of the laser surface treatment technology to reduce the cost. In the first part of this book the theoretical background of the (laser) surface treatment is introduced and the experimental results of the laser surface treatment are analysed from the physical metallurgy point of view.

6. General characteristics of laser surface treatments 2.2. Introduction 2. Characterisation of the melted zone 2.Contents 1.6.2. Laser hardening 2.10. Traditional surface treatment techniques 2.1.2. Introduction 1.3. Laser induced surface treatment 2. Specific surface treatment 2. Objective 1. Structure and property of the remelted layer 2. The role of absorption during the laser hardening 2. Partners of the research 2.6.3.2.2.9.1.8.1.2.4.1. Previous work 1.9.6. Thermochemical treatments 2.2.5.1. Surface quenching 2. Control of the geometry of the layer 2.8. Geometry of the remelted layers 2. Plasma induced surface treatment 2. Modern surface treatment technologies 2. Layer disjunction 2. Characterisation of the laser beam 2.1.7.1.8. Laser remelting 2.2.8. Parameters of the laser surface treatment techniques 2.6.1.2.4. Surface treatments 2.6. Chemical Vapor Deposition (CVD) 2.5. Physical Vapor Deposition (PVD) 2.7.5.3.8. Laser surface treatments 2. Classification of the laser surface treatment 2. Theoretical background of the laser surface treatment technologies 2. Surface scattering 2.7.1. Range of parameters in the case of the laser surface treatment techniques 2.4. Correlation between the parameters of the high power techniques 2.3.1.1.10.10.3. Laser alloying and coating 164 09 09 10 10 12 12 13 17 19 21 21 21 22 22 22 24 24 25 25 25 25 26 26 28 33 33 33 37 37 42 45 46 53 55 55 56 57 58 59 .2. Laser technologies in industrial field 2. High power laser treatments 2.6. Characterisation of the material to be treated 2.2.1.6.1.8.10.11.10.6. Importance of the surface treatment techniques 2.5.8. Effects of the high power surface treatment on steels 2. Ion beam techniques 2.2.6.3.

1.3.2. Geometrical parameters of the laser remelted layer 3. A SYSWELD+ Formulation 5.2.6. Modelling of the phase transformation of the metals 5.2.2. Problem setting 5. Mathematical modelling 4.4.4. Determination of the temperature distribution 5.2.2. Results of the modelling of the laser remelting 5. Stefan-problem 4.4.5.3. A SYSWELD+ software 5.3. Mathematical modelling of melting 4.4.1.3. Mathematical approaches and modelling of the laser surface treatment 4.3.3.4.3. Stages of the modelling 5.3. Enthalpy-problem 4. Phase transformation in solid state 3.2.3.1.1.1.3. Results and conclusions 4.2. Transformation during cooling 3. Introduction 5. Computation stages 5.1. Summary 5.1.3.2.2.1. Expansion two dimensions 4. Crystallisation 3.2. Modelling of the geometry 5.3. Modelling of the heat transfer 5. Conclusion 3.3.3.12. Laser treatment of the low carbon steel 3. Discretisation of the enthalpy-problem 4.5. Temperature zones of the overlapped lines 3.2. Transformation during heating 3.2. Hardness analysis of the laser remelted layer 3.3. Summary and conclusions 4.1.3.3. Application of the finite element methods in laser heat treatment 4.4.1.4. Modelling of the laser remelting 5. Application of the finite differential methods in laser heat treatment 4.7.2.Contents 2.1.5.3.3.6.5. Finite element analysis (FEA) 5. Calculation of the particle size 5.2.2.1.2.1.1. Conclusion of the modelling of the laser remelting 62 63 63 63 66 68 68 71 75 75 80 84 87 88 88 88 91 93 96 96 98 100 100 106 108 111 113 115 116 116 116 119 122 122 125 125 127 127 128 128 129 130 130 140 165 .1.3. Modelling of the physical metallurgy data 5. Numerical solution 4. Boundary conditions 4. Discretisation of the Stefan-problem 4.4. Introduction 3.4. Introduction 4.3.4.2. Analysis of the cross section of the laser remelted C15 steel samples (individual lines) 3.3. Transformation and thermal zones of laser remelted C15 steel 3.3.

Summary and Conclusions Bibliografy Laser surface treatment and its modelling (Summary) Contents Laser-Oberflächenbehandlung und Modellieren (Zusammenfassung) Inhalt Tratamente de suprafaţă cu laser şi modelarea proceselor (Rezumat) Cuprins 140 142 149 149 149 149 150 152 153 155 156 163 164 167 168 171 172 166 .2.3. Introduction 6. Analysis and modelling of the thichness of the laser treated layer 6. Comparisation of the simulated and the measured results 5.2.1. Experimental data of the layer thichness in laser TaC alloyed low carbon steel 6. Analysis of the thichness of the laser treated layer 6.2.4. Appendix 6.6. Modelling 6.7.1. Experimental results and conclusions 6.1.2.2.3.5. Analysis how to avoid unequal surface layer 6.

Dann werden die experimentellen Ergebnisse des Autors (die Oberflächengüte auch) aus metallohgraphischen Sicht analisiert. dass es sich das Modellieren. In dem ersten Teil des Bandes werden die theoretischen Hintergründe der Laser-Oberflächenbehandlung vorgestellt.Laser-Oberflächenbehandlung und Modellieren Zusammenfassung Die Entwicklung der Strukturmaterialien und Materialtechnologien wurde in letzter Zeit auf Grund theoretischen und praktischen Kenntnisse versucht. Die Aufgabe der nahen Zukunft ist es. Folgend dies wird die Simulation (Modellieren) dargestellt. die Ausarbeitung von Verfahren (Simulationstechniken). 167 . Die Stoffe und Technologien der Zukunft können aber durch diese Methode nicht entwickelt werden. die Simulation in jeder Phase der Laser-Oberflächenbehandlung zum Zweck besseren Ergebnisse immer lohnt. durch denen die Struktur eines Materials (und dadurch auch die gewünschten Eigenschaften) bei Einstellung des Charakteristikums von einem Verfahren bestimmt werden kann. Im letzten Kapitel wird durch ein Beispiel demonstriert. ohne Versuche mit großem Aufwand. Die zu der Simulation der LaserOberflächenbehandlung nötigen mathematischen Modelle werden auch ausführlich interpretiert. im Vergleich mit den experimentellen Ergebnisse. damit die teuren Experimente vermieden werden können.

1. Zusammenhang zwischen den Parameter der Technologien mit hoher Energiedichte 2.1.1.2.6.8. Laser-Oberflächenbehandlungen 2.1. Oberflächenstreuung 2.3.10.6.10.3. PVD 2. Einführung 1.8. Einführung 2.4.5.8. Die Geometrie der geschmolzenen Schicht 2.7.8.6.8.5. Oberflächenhärtung durch Laser (laser hardening) 2.2. CVD 2.5. Allgemeines über Laser-Oberflächenbehandlung 2. Parameter der Laser-Oberflächenbehandlungstechnologien 2. Laser-Oberflächenschmelzen (laser remelting) 2. Oberflächenänderung durch Plasma 2. Die Rolle der Oberflächenänderungstechnologien 2.1. Oberflächenhärtung 2. Die Charakteristika des geschmolzenen Gebietes 2.3.2.9. Prämisse 1.2.3. Die Rolle der Absorption bei der Laser-Oberflächenbehandlung 2.8.1.1. Oberflächenänderung durch Laserstrahlung 2.7. Forschungspartner 2.1.6. Zielstellung 1.6.2.5.7. Die Regeklung der entstandenen Schichtgeometrie 168 09 09 10 10 12 12 13 17 19 21 21 21 22 22 22 24 24 25 25 25 25 26 26 28 33 33 33 37 37 42 45 46 53 55 55 56 57 . Charakteristika der Oberfläche 2. Herkömmliche Oberflächenänderungstechnologien 2.6. Klassifizierung der Laser-Oberflächenbehandlungen 2.2.2.9.2. Oberflächenänderung 2. Bearbeitungen mit hoher Energiedichte 2. Theorie der Laser-Oberflächentechnologien 2. Moderne Oberflächenbehandlungstechnologien 2. Zielorientierte Oberflächenänderung 2.1.10. Charakteristika des Laserbündels 2.1.2. Lasertechnologien in Materialbearbeitung 2.6.2. Thermochemische Oberflächenbehandlung 2.6. Schichtabtragung 2.1. Die Wirkung der Oberflächenbehandlung mit hoher Energiedichte auf Stahle 2.1.1. Methode der Ionstrahlung 2.Inhalt 1.6.3.4.6.2.3.2. Parameterbereiche der Laser-Oberflächenbehandlungstechnologien 2.8.10.

Inhalt

2.10.4. Die Struktur und Eigenschaft der entstandenen Schicht 58 2.11. Oberflächenlegierung und Auflage durch Laser 59 2.12. Zusammenfassung 62 3. Laser-Oberflächenbehandlung von einsatzhärtertem Stahl 63 3.1. Einführung 63 3.2. Umwandlungen, Temperaturzonen in dem durch Laser geschmolzenen Stahl C15 63 3.2.1. Umwandlungen beim Aufwärmen 66 3.2.2. Umwandlungen bei der Abkülhung 68 3.2.2.1. Kristallisation 68 3.2.2.2. Phasenumwandlungen im festen Zustand 71 3.3. Die Untersuchung der Oberflächenschicht des durch Laser geschmolzenen C15 Stahls (bei eigenen Bereiche) 75 3.3.1. Die geometrischen Parameter der durch Laser geschmolzenen Schicht 75 3.3.2. Die Härteprüfung der durch Laser geschmolzenen Schicht 80 3.4. Temperaturzonen der überlappten Bereiche 84 3.5. Zusammenfassung, Schlußfolgerungen 87 4. Annäherungen des mathematischen Modellierens der LaserOberflächenbehandlung 88 4.1. Einführung 88 4.2. Die Anwendung der Finite Difference Method bei Wärmebehandlung durch Laser 88 4.3. Die Anwendung der Finite Element Method bei Oberflächenschmelzen durch Laser 91 4.3.1. Mathematisches Modellieren 93 4.3.2. Mathematisches Modellieren des Schmelzens 96 4.3.2.1. Stefan-Problem 96 4.3.2.2. Das Enthalpieproblem 98 4.3.3. Numerische Lösung 100 4.3.3.1. Diskretisierung des Stefan-Problems 100 4.3.4. Die Suche nach entsprechender Anfangsbedingung 106 4.3.5. Diskretisierung des Enthalpieproblems 108 4.3.6. Zweidimensionale Ausbreitung 111 4.3.7. Ergebnisse und Schlußfolgerungen 113 4.4. Zusammenfassung 115 5. Modellieren des Oberflächenschmelzen durch Laser 116 5.1. Einführung 116 5.2. Finit Element Analysis (FEA) 116 5.3. SYSWELD+ Programmpackung 119 5.3.1. Formatierungsmethode von SYSWELD+ Programm 122 5.3.1.1. Modellieren der Umwandlung der Metalle 122 5.3.1.2. Modellieren des Rechnens von Korngröße 125 5.3.1.3. Die Bestimmung der Temperaturverteilung 125 5.4. Die Abschnitte des Modellierens 127 169

5.4.1. Aufgabenstellung 127 5.4.2. Geometrisches Modellieren der Probe 128 5.4.3. Modellieren der Wärmeübertragung 128 5.4.4. Modellieren der metallischen Daten 129 5.4.5. Die Schritte der Berechnung 130 5.5. Die Ergebnisse des Oberflächenschmelzen durch Laser 130 5.6. Die Schlußfolgerungen des Oberflächenschmelzen durch Laser 140 5.6.1. Vergleich zwischen den Daten der Untersuchungen und Simulation 140 5.7. Anhänge 142 6. Analyse/Modellieren der Dicke der durch Laser behandelten Oberflächenschicht 149 6.1. Einführung 149 6.2. Experimentelle Erfahrungen, Ergebnisse, Schlußfolgerungen 149 6.2.1. Analyse der Dicke der durch Laser-Oberflächenbehandlung entstandenen Oberflächenschicht 149 6.2.2. Ergebnisse der Oberflächendicke (Stahl C15, Oberflächenlegierung durch Laser mit TaC) 150 6.2.3. Untersuchung der Verhütung von ungleichen Oberflächenschicht 152 6.3. Modellieren 153 6.4. Zusammenfassung 155 Literatur Laser surface treatment and its modelling (Summary) Contents Laser-Oberflächenbehandlung und Modellieren (Zusammenfassung) Inhalt Tratamente de suprafaţă cu laser şi modelarea proceselor (Rezumat) Cuprins 156 163 164 167 168 171 172

170

Tratamente de suprafaţă cu laser şi modelarea proceselor
Rezumat
Deseori, dezvoltarea materialelor structurale şi a tehnologiilor de obţinere a acestora se realizează în principal pe consideraţii teoretice verificate prin metode clasice experimentale. În viitorul apropiat va fi posibilă elaborarea metodelor şi tehnicilor de simulare prin care să se stabilească parametrii tehnologici care asigură o anumită structură şi proprietăţi bine definite, fără cheltuieli ridicate sau experimente laborioase. În prima parte a acestei cărţi sunt prezentate bazele teoretice ale tratamentelor de suprafaţă cu laser. Urmează apoi o analiză din punct de vedere metalografic a rezultatelor. Experimentale, legate de calitatea suprafeţelor. Sunt prezentate, de asemenea, bazele matematice ale tratării cu laser a suprafeţelor. În continuare se trece la modelarea matematică a proceselor de topire şi se compară rezultatele experimentale cu cele simulate prin modelare. În ultimul capitol se realizează un studiu de caz, ce demonstrează că modelarea este avantajoasă în toate etapele unei tehnologii de tratare a suprafeţelor cu laser, atât din punctul de vedere al evitării experimentelor costisitoare, cât şi ca modalitate de îmbunătăţire a proprietăţilor materialelor.

171

Tehnologii moderne de tratare a suprafeţelor 2.9. Tehnici tradiţionale de tratare a suprafeţelor 2.7.2. Relaţiile între parametrii tehnologiilor de prelucrare cu putere mare 2.8.3.7.1.7.6.5.1.10.8.6.2. Fundamentarea teoretică a tehnologiilor de tratare a suprafeţelor cu laser 2.8. Clasificarea tratamentelor cu fascicul laser 2.1. Caracterizarea suprafeţei ce urmează a fi tratată 2. Tratamente cu laser 2.8.4.1.6.3. Introducere 1. Structura şi proprietăţile stratului retopit 172 09 09 10 10 12 12 13 17 19 21 21 21 22 22 22 24 24 25 25 25 25 26 26 28 33 33 33 37 37 42 45 46 53 55 55 56 57 58 . Tehnologii de prelucrare a materialelor cu laser 2.6.8. Caracterizarea fasciculului laser 2.4. Călirea suprafeţelor 2.10.Cuprins 1. Tratamente specifice de suprafaţă 2.2.3.9. Rolul absorbţiei în timpul durificării cu fascicul laser 2. Metoda depunerii metalelor prin reacţie chimică (CVD) 2. Geometria straturilor retopite 2. Caracterizarea zonei topite 2.1. Introducere 2.2.10.1.6. Metoda depunerii vaporilor metalici (PVD) 2. Separarea stratului 2. Controlul geometriei stratului 2.1. Tratamente termochimice 2.1. Retopirea cu fascicul laser (laser remelting) 2.6.2.10.2.3.1.2.2. Partenerii de cercetare 2. Obiective 1. Caracteristicile generale ale tratamentelor cu laser 2. Efectul tratamentelor cu putere mare la prelucrarea suprafeţelor oţelurilor 2.1.2.2.4. Parametrii procedeului de tratament cu fascicul laser 2.3.2.5.8.10.8.6.1.6. Premizele cercetării 1. Acoperirea suprafeţelor prin pulverizare 2.1. Durificarea cu fascicul laser (laser hardening) 2.2. Importanţa tehnicilor de tratare a suprafeţelor cu laser 2.3.1. Prelucrări folosind surse cu putere mare 2.5. Tratamente de suprafaţă cu laser 2.6. Tehnici cu fascicul de ioni 2. Tratamente de suprafaţă 2.6.5. Tratamente cu plasmă 2. Domeniul parametrilor tehnologici de tratare a suprafeţelor cu fascicul laser 2.

3.4.3.2. Introducere 3. Problema Stefan 4. Determinarea distribuţiei temperaturii 5.2.3. Concluzii 3. Stabilirea condiţiilor limită 4. Modelarea transformării de fază la metale 5. Modelarea transferului de căldură 5.1.3.2.1.1.3. Cristalizarea 3.3. Analiza secţiunii transversale a probelor din oţel C15 retopit cu fascicul laser (benzi singulare) 3.1. Modelarea datelor metalurgice 5. Etapele modelării 5. Discretizarea problemei de entalpie 4.1.2. Aplicarea metodei elementului finit la tratamentul termic cu laser 4. Extinderea la condiţii bidimensionale 4.4.3.3.4. Modelarea matematică a topirii 4.2.2.3.2.2. Problema entalpiei 4.2. Rezumat 5. Analiza durităţii stratului retopit cu laser 3.1.4.2. Tratamentul cu laser al oţelului cu conţinut scăzut de carbon 3.3.3.4.6. Discretizarea problemei Stefan 4.2.5. Alierea şi acoperirea suprafeţelor cu ajutorul fascicolului laser 2.3.12. Transformările de fază în stare solidă 3. Transformarea în timpul încălzirii 3.7.2.1.1.Cuprins 2.2.2.4.2. Introducere 4.4.3.5.3.3.4.1.4. Modelarea matematică 4.3.3.1. Modelarea retopirii cu laser a suprafeţei 5.1. Rezultate şi concluzii 4. Aplicarea metodei diferenţei finite la tratamentul termic cu laser 4. Descrierea temei 5. Soluţia numerică 4. Etapele calculului 59 62 63 63 63 66 68 68 71 75 75 80 84 87 88 88 88 91 93 96 96 98 100 100 106 108 111 113 115 116 116 116 119 122 122 125 125 127 127 128 128 129 130 173 .3. Transformarea şi zonele influenţate termic în oţelul C15 retopit cu laser 3.3. Parametrii geometrici ai stratului retopit 3.4.2. Consideraţii matematice ţi modelarea tratamentelor de suprafaţă cu laser 4. Formarea programul SYSWELD+ 5.3. Zonele de temperatură în liniile suprapuse 3.1.1.11. Modelarea geometriei probei 5.1. Programul SYSWELD+ 5.3. Rezumat şi concluzii 4. Transformarea în timpul răcirii 3. Introducere 5.3.3. Calculul dimensiunii grăuntelui 5.2.1.5.2. Analiza elementului finit (FEA) 5.

1.3.3. Introducere 6.6.5.5. Rezumat şi concluzii Bibliografie Laser surface treatment and its modelling (Summary) Contents Laser-Oberflächenbehandlung und Modellieren (Zusammenfassung) Inhalt Tratamente de suprafaţă cu laser şi modelarea proceselor (Rezumat) Cuprins 130 140 140 142 149 149 149 149 150 152 153 155 156 163 164 167 168 171 172 174 .6. Analiza modului de evitare a stratului cu grosime neuniformă 6.7.1. Analiza şi modelarea grosimii stratului tratat cu laser 6.2. Rezultate experimentale şi concluzii 6. Concluzii 5. Anexe 6.4. Compararea rezultatelor experimentale cu cele simulate 5. Analiza grosimii stratului tratat cu laser 6.2.1. Rezultate experimentale ale grosimii stratului aliat cu TaC în oţelul cu conţinut scăzut de carbon 6.2. Rezultatele modelării la retopirea cu laser 5. Modelare 6.2.2.

Sign up to vote on this title
UsefulNot useful