P. 1
korbuly_csalad

korbuly_csalad

|Views: 1,079|Likes:
Szongott Kristóf: A Korbuly-család
Szongott Kristóf: A Korbuly-család

More info:

Categories:Types, Research, History
Published by: Szabolcs Korbuly-Zafourek on Sep 01, 2010
Copyright:Attribution Non-commercial

Availability:

Read on Scribd mobile: iPhone, iPad and Android.
download as PDF, TXT or read online from Scribd
See more
See less

01/28/2013

pdf

text

original

,.

.~---iiiiiiii8i

1\

KORBUL \{-C51\1d . D
CSI\LAD-TÖRTÉNELMI TI\NULMANV.
IRTI\:

SZONGOTT

KRISTÓF

I\Z "I\RMENII\" SZERKESZTOJE.

Illustri magis, quam nobili esse familia. Svetnnius : A nemes csalddnál nevezetesebb a Mrneves csaldd.

- 12 KÉPPELIIbUSZT~Al\7l\.

_

'fl

SZI\MOSÚJ\7A~

1906.

TODORAN ENDRE "I\URORI\" KONY\7NYOMDAJfI

,;
...

hazai örménység nagy tiszteletre méltó legidösebbtagjának, a legfényesebberedettel biró magyar-örménynek,a nemesség szerzö

f\

LOMPERDI

KORBUL~BOGDAN
úrnak, SzamosújlJárlJárosegyik kilJálóérdemes fiának, a bökezü és áldozatkész hasznos honpolgárnak, ki 1906. október 6-án tartotta meg gyémánt-menyekzöjét, - ezen menyekzö alkalmából irt dolgozatát ajánlja igaz tisztelete jeleül a .szerzo.

1

A KORBULY-CSALÁDVÁZLATOSTÖRTÉNETE. ELSO SZAKASZ.SZüKSÉGESELOZMÉNYEK. 1. Czikkely. Szennékhárim utódai. 1. Fejezet. Az Árdzruni-család.

hos Hájg K risztus elott, midon a szép Örményors~ágban auralkodóderék utódai királykodtak: tehát az elso
ház (Hájg-ház, Domus Haicana, ~llIJl{UJ'l.ÚUlUU U1~-{InL[iJI1LU [Hájgá-

zéánczh deruthiun]) idejében az ország két részre volt osztva. Az egyik rész Nagy-Örményország nevet viselt, míg a másikat Kis-Örményországnak nevezték az idegenek.1 De Válárság (Vaghárság, Valarsaces, Kr. e. 150), a második uralkodóház (Arsacidák, Ársugunikh, Ull/.llIl{nLU/!Il) alapitója megszüntette ezt a felosztást... és az országot helytartóságokra (satrapia) osztotta, melyeknek élére helytartókat állitott. Az újonnan kinevezett helytartók között volt Válárság királynak egyik legkedvesebb embere: Ár d z run i is. Errol ChoreneP ezeket mondja: "Az Árdzruniak - tudom, hogy nem Árdzruniak, hanem - Árdzivuni-ak3 voltak o elotte4 is a sashordozók. Elhallgatom a Hátámágérdben elmondatni szokott mesék hiábavaló elbeszélését. ,A míg a gyermek szendergett, az eso és nap ellenkeztek; de egy madár árnyéka kedvezett5 az eltikkadt 1 L. ChoreneiMózes, Nagy-Örményország története. Eredeti örményböl forditotta és magyarázó jegyzetekkel ellátta Szongott Kristóf. 1892., 2. Iap. .. 2 L. Choreneí-Szongott, Nagy-Orményország története, második könyv, 7. fejezet,8. Iap.
a Ardzu, vagy árdziv (UJ{I~IIL: és uni (nLu/!: an, bír, hordoz) sas) v örmény szavakból. Árdzivuni: sastartó, sassal ékített zászlótartó; aquilifer: der den Adler, d. h. die Hauptfahne der Legion triigt.
4

Válárságelott is ez a család zászlótartó volt.

á Befödte a madár szárnyaival.

:2

-

3 "A világhirü Chorenei és a nagytudományú Mechithár müveibol merített hiteles idézetekkel bizonyitottam be tehát azt, hogy a nagyon jelentékeny, kiváló Ár d z l' uni család; mely több igen nagy és vitéz fejedelmet és sok uralkodót adott az Öl' m ény nemzetnek, maga is királyi vérbol származott utódoktói vette eredetét . . .

gyermeknek' . .. Ez a két ház: az Árdzruniak és Kcnuniak Szenn ékh ári m u tó d ai tóI sz árm az tak". De mivel

Szennékhárim1 király volt: az asszirok királya volt, ki
Ninivében székelt, bátran állithatom, hogy a híres Á l' d zrun i örmény család kir á 1y i v é l' b o 1 származott. És állitásom helyességérol maga Chorenei, az örmény Herodot tesz kétségbevonhatlan tanuságot. Errol a királyi vérbol származott Á l' d z l'uni családról a szerzetalapitó Mechithár, fölötte becses, nagy alapossággal irott munkájában (második rész, 286. lap) ezeket irja: "Az Árdzruni család Nagy-Örményország egyik helytartó (satrap) családja volt; ez a család azért kapott Árdzruni [mi azt jelenti: sassal biró (PP!I En u/[1/Jmpuna/Pl!: iper the árdzuisz' unikh]) nevet, mert ezen család osei vitték Valárság örmény király elott a sast. 2 Az Árdzruni család Álcznikh (örmény) tartomány Szászun kerületében lakott. Ebbol a családból nemcsak igen nagy és vitéz ö l' m ény fej ed elm ek származtak, dc sok (örmény) kir á 1y is ebbol vette eredetét (!'n!IIIU lilfJU ill,,)wúl,,) III pUlt. pz{UUI'/JJl )UlJnfJ, 1/[jIu liL (iJUlqulLn!lJ! pUIf/..nu/j): horoch élin médzámédz jév khács is-chánkh hájoczh, élin jév thákávorkh pázumkh); ezek elobb Vászpurágán földjétil birták, késobb a nyugoti vidékekre mentek. Ebbol a családból eredt Szenekhárim uralkodó is, ki Szebásztebe ment lakozni." Errol a Szenekhárim királyról Mechithár idézett munkája (második rész) 345. lapján ezeket mondja: "Szenekhárim örmény uralkodó az Árdzruni családból származott, ki a keresztségben János nevet kapott. Ez elobb NagyÖrményország, Vászpurágán tartományában királykodott; de midon látta, hogya Keleten elhatalmasodott török népnek ellent nem állhat, ott hagyta tartományát, melybol átadott tiz várost, 62 vár-t és négyezer nagy falut Vászil görög császárnak, - maga pedig négyszázezer férfiúval Nyugat felé ment és Elso-Örményország fovárosában: Szebászteben lakott".
1 L. Mechithár, második rész, 206. Iap. Errol tesz említést a Szentirás is (4. Királyok, 18, 13). 2 Sassal ékitett zászlót. SZ. K. 3 Nagy-Örményország egyik tartománya.

Árdzruni Leon, ki mint császár kormányozta Byzancz trónjáról a kelet-római birodalmat, - szintén ezen híres családból származott.
És itt - mielott általmennék az Árdzruniak azon szárkik e hazában telepedtek le, mazékaira,

-

bemutatok

irásban és képben egy Árdzrunit, ki nemcsak eredetre nézve Árdzruni, hanem viselte a díszes Árdzruni nevet is! 2. Fejezet. Árdzruni Gergely. "Vagyonos szülok gyermeke volt, kik PerzsaÖrményországból kivándorolván, Tiflisben telepedtek le. Atyja Árdrzuni Jeremiás mint önkénytes, orosz katonai szolgálatba lépett és felvitte a tábornokságig; bizonyos ideig volt Tims fopolgármestere is. Nagy háza, mely a legszebb utczában a foherczegi palota mellett épült, Tiflis ritkaságai közé tartozik; egyik része szinházi épület. Árdzruni tábornok "Jérázáhán"

,",

(Álmoskönyv) czímü müve igen szép örmény népmeséket tartalmaz. Á r d zr uni Gergely a gymnasiumi tanfolyamot Tiflisben tanulta, egyetemi tanulmányait Szt-Pétervárt kezdette és Németországban végezte. Mint bölcsészettudor rövid

~

~.~

r

--4'

I

5

-

ideig tartózkodott Bécsben is a mechitháristáknál, innen Szt-Lázár (Velencze) szigetére ment, hogy ott ~ég jobban tökéletesitse magát az örmény irodalomban, nyelv- és történelemben. Már egyetemi hallgató korában küldözgetett tudósításokat Szt-Pétervárról a tiflisi "Meghu Hájászdáni" (lJ'Ú'lnL
:'WJIJJIIUlW'/J/1: Örményországi méh)

"

czímü lapnak. Már akkor

foglalkozott azon tervvel, hogy majd tanulmányai befejezése után Tiflisben "Meság" (lJ'lU/!J: Munkás) czím alatt
lapot alapítand . . . És alig tért vissza Tiflisbe, midön

-

sokaknak

meg-

lepetésére - 1865.ben meginditotta dr. Árdzruni Gergely, mint szerkesztö-kiadó "Meság" czímü irodalmi, közgazdasági és politikai lapját. Ez a nagyon müvelt férfiú, kinek gazdag apja igen befolyásos tábornok és föpolgármester volt, nem fogadja el a magas állami hivatalt, hanem behuzódik a szerkesztöség szobáiba. Árdzruni tudta a módját, hogy miként kell lapjával hatást idézni. Ugy lépett fel, mint népének és országának erélyes védöje. Mindjárt kezdetben erösen kikelt azok ellen, kik hivatva voltak a nemzet és ország érdekében cselekedni
és még sem töröd tek

-

kötelességeik teljesitésével.

Minden

venni, ami - örmény. Bátorságáért mindenki becsülte. E nagyrabecsülés azonban akkor érte el tetöpóntját, midon a "Kawkas" czímü orosz hivatalos lappal folytatott polemia miatt a törvényszék elé idéztetvén, ott a pert -- megnyerte. "Hogy mer egy örmény lap - mondták a per elött - a hivatalos lappal polemiába bocsátkozni". És a per után ezek mind elnémultak. Az ilyen meglepetések elterjedést szereztek a népszezerÜ "Meság"-nak, mely nagy befolyást gyakorolt a népre. Mivel e lap a szenvedöket pártfogás alá vette, azért ezek elnyomóikat eszavakkal fenyegették: "Ha tovább is folytatja gyalázatos tettét, neve meg fog jelenni a Meságban". És az elyomók féltek e fenyegetéstöl! Kiváncsian várja mindenki a "Meság" megjelenését; az olvasó újságot keres. - Az iparos azt az idöt, míg inasa a mühelyt kitakaritja, Meság-olvasásra forditja. Még a hordár sem ül az utczán tétlenül, hanem - lapot olvas. lU mindenki tudja, hogy az olvasás hasznos. De a "Meság" még mélyebb gyökereket vert. A tiflisi salon-okban, hol ezelott az orosz és franczia nyelv uralkodott, az örmény foglalta el a tért. Most itt az örmény nyelv a divatos . .. És Árdzruni - hogy elkerülje az

mulasztásból és rendetlenségböl, mind abból, mi az iskola, egyház, színház, egyletek és intézetek szÍnfalai mögött történt, Árdzruni égetö napi kérdést csinált. Polgáriasitó eszméit röviden, világosan és érthetöen adta elö vezérczikkeiben, melyeknek rendesen olyan érdekes czímeket adott, hogy mindenki sietett azokat elolvasni. Ezáltal megnyerte a közönség érdeklödését. A nagy közönség igen meg volt elégedve a "Meság"ban használt pártatlan hanggal, mely gazdagnak, befolyásosnak ép úgy megmondotta az igazat, mint az oroszositó rendszabálynak, mely azt követelte, hogy az örmény tulajdonnevek mellöl ezután hagyják el a jelentéssei biró örmény -j á n szótagot és a helyett az orosz -o ff szótagot
használják

egyoldalúságot --

munkatársakúl megszerezte a legjobb

...

Ekkor sokan olvastak lapot -

hazafiságból

I I
I I
-1

és sokan olvasták Árdzruni hazafias lapját. Árdzruni merészelt nemcsak kiadni egy ilyen lapot, hanem volt bátorsága lapjában mindazt pártfogása alá

eröket: a búsvíg Ámerikiánt, a humoros tárr.zaczíkk- és szÍnmüiró Szuntugiánt, a regényiró Ráffi-t, Ághájánt és a t. Ezen irókkal együtt megnyerte ezeknek párthiveit is. Sok tehetséges embert ö segített az irói pályára; bárkinek szivesen szolgált tanácscsal. Ö buzditotta a híres örmény regényirót, Ráffit is az irás ra. Ha lapjában Ráffinak tért és alkalmat nem nyújt, ez a kitünö ember máshelyütt fényes tehetségeit talán nem is érvényesitheUe volna. - Egyik legderekabb és legtehetségesebb munkatársa fivére: dr. Árdzruni András, az ismert mineralog. ki Berlinben elhiresült egyetemi tanár. NépRzerü leveleit szivesen olvassák. Nagy érdekkel olvasta a közönség a "Meság" külföldi közleményeit, Orosz-, Török- és Perzsa-Örményvrszágból s Európa némely fövárosaiból hozott leveleit. E közlemények egyrészröl Örményország ezen vflgy másik részének belsö életéröl, pénzügyi vagy helyi viszonyairól, iskolaügyéröl és

.
~--

." ,

-6

-

7 Nem kisebb a befolyás, mit a "Meságll Örményország szomszéd népeire, egész Kaukazusra gyakorolt. Elsö volt Georgia, mely Árdzrunitól felbátoritva kezet fogott az örményekkel. hogy küzdjenek az elohaladás- és miveltségért úgy, mint egykor e két nemzet osei tettek. El is kezdettek a georgiaiak e szellemben dolgozni és követték az örmények páldáját, kiktol rendes en elfogadják mindazt, mi új, de jó. A mohamedánok is akarták e példát követni. Egy mívelt perzsa inditott is Bakuban egy perzsa lapot ,.Akindsi" név alatt (minek jelentése: Meság, Munkás); programmjában nyiltan vallotta is, hogy Árdzruni elveit, irányzatát akarja követni, de elofizetok hiányában a lap rövid ido mulva megszünt élni. A "Meságll a külföldön is ismeretes; az európai lapok gyakran idézik különösen azóta, hogy Tifli::;ben és Konstantinápolyban sajtópere volt. Ánlzruni folyton arra törekedett, hogya "Meság"-ot azon a szinvonalon tartsa, melyen az európai lapok állanak. Lapja is hozott eredeti, sot távirati tudósításokat azokról az eseményekrol, melyekröl az euró., pai sajtó is megemlékezett. Bármely világ-eseménynél lapja képviselte az örmény sajtót. A bécsi villamos kiállítás al-. kalmával is ott volt a "Meság" képviselöje. A kiállitást tudvalevoleg boldogult trónörökösünk: Hudolf Ö Fensége nyitotta meg, ki a többek között ezeket mondotta: ,.Arról, hogy mily nagy érdeklodést tan usit a mivelt világ a bécsi villamos kiállítás iránt, tanuskodik az a körülmény is, hogy a sajtó számtalan képviseloi között van egy örmény is, ki az örmények távolfekvo hazájából jött ide". - A párisi irodalmi kongresszuson maga Árdzruni képviselte az örmény sajtót". (Cselingárián Jakab).
*

a t. szólanak, másrészröl az európai Jevelezöka tudomány állásáról, a inuvelödés haladásáról és egyéb ujdonságokról hoznak tudósitást. Ezeknek a levelezöknek lehet föleg köszönni azt, hogy az örmény olvasóközönség kezdett az iránt is érdeklödni, mi házán kivül történik. A "Meság" elött Orosz-, Perzsaés Török-Örményország egészen elkülönözve élt a nélkül, hogy egyik rész tudott volna valamit a másikról. Ebböl magyarázható meg az is, hogy Orosz-Örményország irodalmi nyelve egészen külön, önállóan fejlödött, úgy, hogy most két irodalmi örmény nyelv van: az orosz- és törökörményországi, noha a két irodalmi nyelv között nincs nagy különbség. Árdzruni levelezöi Perzsa- és Törok-Örményország helyi viszonyairól értesitették az olvasót ; másrészröl maga a szerkesz.tö nem egyszer fejezte ki sajnálatát a fölött, hogy egy nemzet, mely habár politikailag három részre van osztva, de egyazon nyelvet beszéli, egy országban lakik, miért érdeklodik oly kevéssé a másik részben lakó testvérek helyzetével. Ily módon terjedt el a "Meság" Orosz-Örményország határain túl is. Czikkei mindenütt érdeklödést keltettek. A "Meság" példáját kezdették a többi (különösen a török-örményországi) lapok is követni és foglalkoztak Örményország többi részeiben lakó testvéreikkel is és igyekeztek köztük és azok között legalább irodalmi összeköttetést létesiteni. Árdzruni mindig arra törekedett, hogy eszméivel nemzetét nemzeti öntudatra keltse. Ezen eszmék különösen Török-Örményországban találtak meleg fogadtatásra; a "Méság" itt oly élénk mozgalmat keltett, oly nagy befolyást gyakorolt az olvasóközönségre, hogya török kormány tanácsosnak találta a "Meság"-ot Törökországból kitiltani. Annak bebizonyitására, hogy mekkora befolyást képes a "Meság" olvasóira gyakorolni, ime egy példa. Az orosztörök háború ,után kiüt Török-Örményország egy részében az éh-inség. Ardzruni ezek érdekében egy felszólítást tett közzé -. és a segélyezö bizottság nem kapott annyi vennivaló gabonát, mennyi segélypénz gyült ös,=;ze.

1,

Á r d z run i Gergely, kinek atyja Árdzruni Jérémiás, a. híres tábornok, sok vagyonnal birt -- ott hagyja a fényt, a gazdagságot és atyja akarata ellenére az irói pályára lép. E pályán, hol annyi érdemet szerzett, már 25 évet töltött. Tiszteloi 1890. máj. l8-án .ünnepelték 25 éves irói munkásságának jubileumát. Az üdvözletek és arany-ezüst ajándékok,. miket különbözo helyekrol küldöttek tiszteloi:

-

8

9

-

öregek, ifjak, asszonyok, leányok, örmények, georgiaiak, sot még zsidók is, az "Ághpiur" czimü örmény folyóirat szerkeszto.ségében voltak szemlére kitéve. Jelentékeny férfiak több mint 200 távira,tot küldöttek. Tisztelgésekkel telt a nap elso fele. Délben 250-en ültek asztalhoz. A terem fel volt ékesitve: ott volt látható Árdzruni arczképe és a falokon ez a felirás "Meság" és ,,25." Bízottság ment ünnepelthez, mely ot ebédre hivta. Á m á dun i ö r m ény herczeg, ki a rendezo bizottságnak elnöke, ült az asztalfon. Ebéd alatt felolvastak ugyan nehány táviratot, de a többit nem gyozték. Elobb a czár- és katholikoszért üritettek poharat; felköszöntették aztán Ár d z run it. Most ünnepelt vett kezébe poharat; szépen beszélt. "Eszméim
..,- mondá a többek között -

,

és Bécsben nemzetgazdasági eloadásokat is. Az örmény nyelv körébe vágó tanulmányait a bécsi és velenczei mechitháristáknál egészitette ki.
JY\ÁSODIK SZAKASZ.

~

ÁRDZRUNIAK MAGY ARORSZÁOON. 1. Czikkely. Az Árdzruni-család elágazásai.

1. Fejezet. Hány Árdzruni eredetü örmény család van Magya1'országon? A nemzeti kiralyok bö.~cskormányzata nagygyá, gazdaggá, hatalmassá tette Orményországot; fejlodött az ipar, virágzott a kereskedelem, szaporodott a tanint~zetek száma, az irodalom elérte aranykorát... De szaporodott ~z irigy ellenségek' száma is, melyek egyetlen egy kedvezo alkalmat sem szalasztottak el felhasználatlanúl: a termékeny országra rontottak és hol egyik, hol másik vidékét tüzzel-vassal pusztitották. Kipótolhatlan károkat, veszteségeket okoztak a századokig tartott vallási háborúk, melyek megtizedelték a kereszténység megtartásáért küzdo vitéz örmény nemzetet. A hos Vártánok elvérzettek a csatatéren, de vallásukat el nem hagyták. És az Egyház a szentek közé sorozta oket. Volt ido, midon a római legiokat is visszaverték az örmények; de most a vad hordák roppant számának nem tudtak ellentállani. A hosi elszántság már nem használt semmit; azért némely város lakossága összeállott ... és vezetot választott magának. Ez, üldözött, vérig kinzott testvéreihez a többek között így szólott: "Ha kiköltözünk, itt hagyjuk terjedelmes birtokainkat. fényeR palotáinkat, marha-nyájainkat, a drága hazát, a nemzetet; de megmentjük életünket... és ingó vagyonunk egy kis részét és megtartjuk üdvözito vallásunkat is!"... Igy szólott... és rögtön csomagol ni kezdettek: gondosan elrakták az örmény szent-ereklyéket, az egyházi könyveket, drága nemzeti viseletök egyes darabjait, a becses köveket, az arany- és ezüst-nemüt, a szent-olvasót (rózsafüzér)... és - elobb megcsókolták a hazai földet - azután útra keltek könytelt szemekkel...

melyeknek kifejezést adtam,

ft

közösek az emberiséggel. 1865-ben kezdettem irni, 45 éves vagyok, gyöngülni kezdettem és féltem, hogy nem leszek képes mindvégig a zászlót kezemben tartani; de tanusitott rokonszenvetek új erot kölcsönöz nekem, hogy a zászlót ki ne ejtsem kezembol..." Estve Árdzruni tiszteletére az örmény szinészek Der-Krikoreáncz "Nino eljegyzése" czimü darabját játszodták. Feláldozta ünnepelt ifjú korában millióit, nyugalmát és jövendo állását, de ezek helyett ezer meg ezer szív rokonszenvét kapta. Az ünnepély alkalmából Málucheán nevü iró egy 96 lapra terjedo füzetet adott ki "Medkhi Meság" (Az ész míveloje) czím alatt, melyben elmondja, hogy ki Árdzruni, mit mívelt és mit szándékszik még tenni. Ezen lélekemelo ünnepélyrol az ,ásugh'-ok (népdalnok) sem hiányoztak. Örmény szokás szerint ugyanis minden felköszöntés után vagy zene vagy ének következik. Ritka eset, midon az ásugh akkor rögtönzi dalának szövegét: ez az eset megtörtént Árdzruni jubileuma alkalmával." Árdzruni Gergely Moszkvában született 1845. febr. 27-én. Kitüno tanárok vezetése mellett jó nevelésben részesült. Gyermekkorában franczia nyelven már lapot szerkesztett, melynek olvasói: fivérei és novérei voltak, A középiskolát Tifliszben tanulta, az egyetemi tanfolyamot Moszkvában és Szent-Pétervárott végezte. 1867-ben Heidelbergben bölcsészetet hallgatott, itt nyert doktori oklevelet is. Hallgatott 1869-ben Párisban

i~\ I

II:

--

10

-

11

-

A hazai örmények ösei elöbb Krimben, Lengyelországban)és Moldva-Oláhországban laktak; végre 1672-ben apáink I. Apafi fejedelem alatt bejöttek Erdélybe. Ezek között van elég Árdzruni-származék is! A hazai örmény családok közül a következö négy család vette eredetét az Árdzruniaktól: Esztegár-, Zászlóffi-, Hollósi- és Korbulycsalád. Ezekröl alább egyenként szólok. II. Czikkely. Az Esztegár-család. 1. Fejezet. Az ,Esztegár'-családnév jelpntése. . . . Apafi alatt több mint háromezer örmény család jött be Erdélybe. Az elpusztult országrész igen jelentékeny kárpotlást nyert a szorgalmas, gazdag, értelmes, müvelt, becsületes. .. örményekben, kiknek az ország bár földet (habár volt elég pusztán maradt birtok) nem adott - ingyen - hová letelepedhessenek... Az Árdzruniak szárma~ékai Korbul és Esztegár név alatt jöttek be. A Korbul név eredetéröl hátrább fogok szólani. M03t lásimk, hogy mit jelent az Esztegár név? Az Esztegár család abeköltözés elött ho~szabb ideig Moldva-Oláhországban lakott, melynek eröszakos ,despotá'-i arra kényszeritették országuk idegen ajkú lakosait, hogy vegyék fel a görög szertartást,... söt családi neveiket is cseréljék fel román nevekkel. Igy forditotta le az Árdzrunicsalád is örmény nevét románra. Árdzruni tehát = Esztegár. 1) 2. Ff'jezet. Eszlegár Vrírtán érsek. 1843-1886. Az Esztegár család legkiemelkedettebb tagja Esztegár Vártán, ki a mult század ötvenes éveiben ezen dolgozat irójával nemcsak egy osztályban járt, de söt egy padban is ült; azért fölötte örvendek a jó alkalomnak, hogy gyermekkori
1)

~szteag román szó: zászló, az -ár pedig román névképzo,

mely má!:, különösen a latinból átvett román szóban is elofordul és megfelel az örmény ,uni' szónak: Árdzr-uni = Esztegár. Ez az -ár képzo megvan számos latin szóban is, igy: faber ferr-a r-ius. lign-ar-ius . .. Ardzruni = Esztegár (~steg-ár): zászlós. .

volt jó barátomnak és tanulótársamnak áldott emlékét e helyen is mpgörökithetem. Élet- és szellemrajzát igen szépen irta meg derék föesperes-plébánosunk, Bár á n y Lukács az "Ármenia" ötödik évfolyamában (1891, 97 - 100 lap). A csinos munkálatot itt is közre adom: Azon idö óta, hogy a magyar nemzet bennünket örményeket szives vendégszeretettel befogadott, a magyarhoni örmény kolóniák sok jeles férfiút adtak a magyar hazának s az egyháznak, kik kiváló képességeik által fényt árasztottak az örmény névre. Ily jeles férfiú volt dr. Esztegár Vártán József, a bécsi mechitháristarend föapátja és selimbriai érsek, kinek életrajzát e néhány sorban adjuk. Dr. Esztegár Vártán József született 1843. áug. 13-án Magyarhonban Szamosújvárt örmény kath. szülöktöl. A keresztségben Adeodat - Bogdán - nevet nyert. Szülöi: Esztegár László és Korbuly Mária gyermeköket vallásos nevelésben részesiték; tanulótársai szerették és korát meghaladó komolysága miatt tisztelték. Hajlama a papi pálya iránt korán kitünt, úgy, hogy lllár tI éves korában Bécsbe vitetett fel a mechitháristák zál'dájába, hol gyors felfogásával, kitartó szorgalmával, kötelességeinek pontos teljesiléséveI tünt ki többi társai közül. A szerzetesi fogadalmat 1859. áug. 24-én tette le és 1862. szeptember ()-án - habár csak 19 éves volt - pappá szenteltetett. Felszentelése után széles müködési kör jutott osztályrészeül; mint a szerzetesi jelöltek mestere, theologiai tanÚr, igazgató, helyettes fötitkár, kormány tanácsos, a szerzet ügyeiben tekintélyes és kiváló részt vett. 18HB-ban dr. Hosági Jakab föapátját Rómába kisérte és itt tudományos képzettsége, a tárgyalt ügyekben tanusitott teljes tájékozottsága által az illetok figyelmét magára vonta. l\1indenki úgy nézte ötet, mint a szerzet jövendö apátját. Az 1883. évi október elseje gyászba ölté a bécsi mechlthárista rendet. A rend föapátja dr. Bosági Jakab jobblétre szenderült. P. Limondsián Timotheus, mint legidösebb kormány tanácsos vette át a rend kormányát s vezette az ügyeket az új föapát választásáig. Nagy felelösség várt a rend tagjaira. A rend viszonyai a föapáti széken oly férfiút kivántak, kiben a tudo-

.

1\

-

12

i3
tagjait, hogyaszabályokban kijelölt úton haladjanak, mert csak úgy juthatnak ci hivatásLJ.~ czéljához 1). 1885. június havában 1I1~látogalla a magyarhoni örmény kolóniákal: Szamosújvárt, Erzsébetvárost, a Kolozsvárt lakó örményeket s mindenütt lelkesült fogadtatásra talált. Szamosújvárt az indóháznál beláthatlan sokaság várta a vasúton érkezö föapátot, ki is a plébánia-lakban a papság és a város üdvözletét szeretettel viszonozta. A szamosújvári örmény kath. egyház évkönyveiben kitörölhetlen betükkel van beirva az 1885. évi Világositó-SzentGergely-napja, midön a föapát teljes segédlettel és díszben az ünnepi nDgymisét tartá... Ily szivesen s örömmel fogadták Erzsébetvároson, Kolozsvárt. hol midön a tiszteletére adott lakomán magyar nyelven' mondott felköszöntöt, a lelkesedés határt nem ismert. . . Becsbe visszatérvén újra útra kelt "Kelet" felé, mert semélyesen akarta látni kolostorait; a kolostorok ügyeit maga ak~rta megvizsgálni, hogy igazságosan kormányozhasson. Utja Konstantinápoly-, Aidyn-, Smyrnába valóságos diadalmenet volt; mindenütt gyüjtött rendje érdekében - tapasztalokat. 1886 év május havában Rómába érkezett, hogy magát pápa ö szentségének bemutassa és a rend ügyeiben tárgyaljon; dc nem hitte, hogy a bécsi anyakolostort többé nem fogja látni és nem fogja fogadni a bécsi rendtársak üdvözletét! Rómából visszatértében 1886. június 23-án érte utól a halál Triestben. Az általánosan kedvelt föapát váratlan halála nemcsak a rend tagjait renditette meg, hanem mindazokat, kik a föapátot a közelben s a távolban ismerték. A föapát szülövárosa : Szamosújvár föegyházának nagy harangja búsan hirdeté a nagy veszteséget. A rend kormányához intézett szám os részvétirat fényesen igazolta, hogy mennyire szeteUék az elhunytat. A rend elveszté benne édes atyját, büszke~égét! Porait Bécsbe hozták, nehány napig a templomban ravatalra helyezték és 1886. július 1-én dr. An1) Constitutiones congregationis mechitaristarum Viennensium

mányos képzettség, szeplötlen élet és kormányzási képesség egyesüljön. Több tudományos és valóban szentéletü tagja volt a rendnek, kik hivatottsággal birtak a rend kormányát vezetni; de a rend tagjai a föapátra várakozó nagy feladatok' tudatában a szavazatok kétharmadával 1884. július 12-én dr. Esz t e g árV árt á n t választák meg föapátjuknak. A káptalani gyü1és, melyen Vannutelli bécsi apostoli nunczius elnökölt s melynek fötárgya a föapát választása volt, a rend történetében más tekintetben is igen emlékezetreméltó volt; mert mint elsö tárgy együlésben olvastatott í'~l és vétetett tudomásul a rend új szabályzata, a mikor dr. Esztegár Vártán határozott nyiltsággal a rendi szabályok szigora mellett foglalt állást. Dr. Esztegár Vártánnak föapáttá lett megválasztása örömet hOL:ott a rend tagjainak; szülovárosa: Szamosújvár távirat útján fejezte ki szerencse. kivánatait és XIII. Leo szentséges atyánk ugyanazon év szeptember havában sei i m b l' i a i érs e k kénezezte ki. Várva várt ünnepe volt a rendnek az 1884. év nov. 9-ike is, midön a köz-szeretetben álló föapát az állami hivatalok képviselöi jelenlétében Vannutelli érsek által érsekké szenteltetett föl. A rend házában adott lakomán több udvari, követségi kiváló egyéniség s magas állású egyházi személy jelent meg. A lelkesedés tetöpontját érte el, midön a föapát o szentségét: a pápát olasz és ö felségét: az apostoli magyar királyt német nyelven köszönté fel... Az ünnepélyek lefolyása után a föapát törhetlen akarattal a szerzet ügyeinek rendezéséhez fogott; akadályt nem ismerö munkásságának tisztelettel és elismeréssel adóztak a rend tagjai. Rövid ideig tartó kormányzata alatt a pápa ö szentsége s apostoli magyar királyunk rokonszenvével dicsekedhetett; miért müködése reményt nyujtott, hogy a rend ügyei elönyös lendületet fognak venni. Már 1885. pünkösd napján a XIII. Leo pápa ö szentsége által 1885. január 23-án helybenhagyott rendi szabályokat közzéteszi remek elöszóval, melyben felszólítja a rend

approbatae a Leone XIII. Pontificeoptimo maximo,Viennae 1885.

..,

i4

-

15

gerer Eduard által tartott halotti gyászszertartás után a templom sirboltjába helyezték el a feltámadás nagy napjáig. Szamosújvár város közönsége jegyzökönyvileg fejezte ki részvétét s fájdalmát és elhatározta, hogy arczképét megörökitteti. Sikerült arczképe, mely a plebánialak termét disziti órök idökl'e hirdetni fogja, hogy Szamosújvár, e nagy fiának emlékét méltó tiszteletben tartja!
* * *

ESZTEGAR AN ÉRSEK \lART
Hf\LÁLf\ É'VFORDULÓJÁN.
(t 23/91.1886.)

Dolgozatom teljessége megkivánja azt, hogy itt is közzé tegyem azt a szépen sikerült költeményt, melyet 1893-ban az "Armenia" hasábjain gyönyörködve olvastunk:

rI

I

Ösi szokások közt, de magyarként él e hazában Az a marok kis nép, melyre Te büszke valál. Elhagytad honodat, mint gyermek s férfi korodban Már tudomány s hivatás érseki polczra emelt. S mint f o r>apj u k térve meg Erdélyben feleidhez, Szent hona földjére sirva borult a fiú. Eljöttél mi közénk buzditva vigaszszal a lelket, Hisz vigaszúl szolgált ez a szó Mechithár. S már hét éve, hogy élte delén megtört a nemes szív, És vele annyi remény csillaga áldoza le. Pár év is nagy ido az öröklét végtelenében, Gyászemléke, ha él, annak a kit szerettél. S hogy még nem feledénk, ime Érted kél ma fohászunk: "Hájk népének, Uram, sok ilyen hu fiat adj!lI
MERZI\ 6YULI\.

3. Fejezet. Dr. Esztegár László. Az Isten intézkedéseit keresztényi türelemmel, zugolodás nélkül kell elviselnünk; de azért még most is mélyen fájlaljuk, hogy oly korán költözött el az élök közül dr. Esz te g á r László, ki elöbb szorgalmas tanitványunk volt, késöbb - mint az "Armenia " tehetséges, derék munkatársa igen talpraesett czikkeket irt folyóiratunkban. Tanulmányainak nagyon sikeres befejezése után egy évig a szamosújvári állami fögymnasiumnál müködött, mint gyakorló tanár, innen azután Budapestre ment a Magyar Nemzeti Múzeumhoz - tisztviselönek. Kiváló iró lett volna belöle, ha életben marad. De a Gondviselés másképpen intézkedett. Abbaziában halt el, holttestét azonban onnan Szamosújvárra szállitották. Temetésén a Nemzeti Múzeumot két kiváló magyar iró: dr. Fehérpataki László és dr. Sebestyén Gyula képviselték.

'1

.Esztegár lJártán érsek.

16

-

Állandó emlékezetben tartjuk egyik becses dolgozatának ezen, nemcsak megfigyelésre, de követésre is méltó, értékes szavait: "Mi ifjabb nemzedék, büszkén vallhatjuk meg a világnak, hogy ö r m ény e k vagyunk; mert megszerezték e névnek a tiszteletet azon derék férfiak, kik közé Dán i e l Pál is tartozott." (L. "Armenia, " 1890. negyedik é\Tfolyam, 68 lap.)
Ill. Czikkely. A Zászlóffy-család. IV. Czikkely. A Hollósy-család. *)

A beköltözött örmények közt egyetlen egy család sem volt, mely ,Zászlóffy' nevet viselt volna: itt képzodött ez a családnév - Magyarországon. Ugyanis az örmény Esztegár-család egyik ága, román jelentésu nevN szó szerint leforditotta magyarra és magát Zászlóffy-nak nevezte. A mondottak szerint tehát: Árdzruni, Esztegár és Zászlóffy egy ugyanazon család, avval a különbséggel, hogy egyiknek örmény (Árdzruni), másiknak román (Esztegár) és a harmadiknak magyar jelentésu családneve (Zászlóffy 1) van.
,/

1. Fejezet. "A magyar nemzet csalogánya."
LONOVICS-HOLLÓSYKORNELlA. -

annyira AZöegykor hazánkban tsé as UkUlföldön is ctalm u vünnepelt r m ény sz üle Jn agyar ész nö, kit páratlan szép, ezüstcsengésu hangjáért mindenütt "magyar csalogány"-nak neveztek, a jubilált Lonovics József csanádmegyei föispánnak országszerte köztiszteletben állott neje, - Marczibányi-Dombegyházán hunyt el 1890. febr. 10-én nehány napi szenvedés után... H o II ó s y Kor n eli a szamosújvári jómódú örmény szülöktol származott. Atyja Korbuly Bogdán és anyja Csáusz Magdolna volt. Nagyapja, ki göndörhajÚ (Kreczul) Korbuly Bogdánnak neveztetett, Szamosújvárt Alsó-vizútcza 56. szám alatt fekvo házban lakott. E házban látott napvilágot apja is. Szülei Gertenyesen birtokot vettek, azért Szamosújvárról Temesmegyébe költöztek. Kornelia Gertenyesen született. Itt atyja magyar nemességetnyert, ki . . Korbuly nevét Hollósy-ra magyarosította **) Hollósy Kornelia nevének emlitésére önkéntelenül feltárul elottünk emléke a fényes müvészeti pályának, melyet az elhunyt dicsosége és népszerusége tetopontján cserélt fel - szive gyöngéd érzelmeit követve - a családi élet szerény, de boldogitú körével.
.

családnevünk ; ilyen pl. a Zászlóffy-családnév is. Az örmény ,árdziv' szó az Árdzruni és az ,esteág' az Esztegár családnévben ugyan zászló-t jelent, de ott van az örményben az ,uni' (bir, van) és a románban az -ar képzö (-as, -os, -es, -ös), tehát ezt is le kellett volna forditani. Árdzruni és Esztegár családnév helyes magyar forditása nem Zászlóffy (mert a zászló-nak, a tárgynak fia nem is lehet), hanem Zászlósfy (az apa zászlós [zászlótartój volt, tehát a fia is a zászlósfi [-= Zászlósfi]).

1)

Van elég hibásan képezett, vagy hiányosan képzodött

*) L. "Armenia" 1906. évfolyam,deczemberhavi füzet. **) A "Hollósy"-családnév örmény Árdzruniés a latinos az Korbuly-családnévnek egyjelentésümagyar fordítása; tehát: Árdzruni = Korbul =.. Hollósy.
2

..

--

18

-

- 19ország minden részéböl érkezett szárnos koszorú bodtotta el. A részvéttáviratok egész halmaza érkezett a mélyen sujtott családhoz; többek között a miniszterelnöktöl, Mihajlovics zágrábi bíbornok-érsektöl, Dessewffy csanádi püspöktöl és még sokaktól. Csanádmegye szegényeinek osztatlan hálája bizonyára áldólag emlitendi az ünnepelt müvésznö könyörületes, nagy szivét!... Méltányosan nyilatkozott boldogultról az egész magyar sajtó. Igen érdekes czikkeket közöltek a néhai müvésznöröl különösen a "Fövárosi Lapok," "Pesti Napló," "Pesti Hírlap ;,' arczképét is közreadta a "Vasárnapi Ujság," a "Hét" és az "Ország-Világ." A sok. szép nyilatkozat közül azt, mi a kedvelt "Magyar-Szemlé"-ben jelent meg, mi is átvp-szszük: "Hollósy Kornelia, a magyar müvészet e fényes csillaga is eltünt, s a magyar szellemi élet krónikása szomorúan adja tudtúl a magyar közönségnek e gyászos eseményt. Kell-e hosszasan magyarázni, hogy ki volt Hollósy Kornelia? 'Mi ifjú nemzedék is, kik soha sem gyönyörködhettünk világhirü müvészetében, jól tudjuk, hogy ki volt Ö. A magyar nemzeti köztudatba oly mélyen be volt vésödve a Hollósy Kornelia neve, hogy az apa, midön gyermekének a nemzet kiválóbb szellemeiröl beszélt, okvetetlenül felemlitette azt. Énekesnö volt Hollósy Kornelia ; müvészetének hire elterjedt egész Európában s mindenütt, a hol föllépett, dicsöséget szerzett magának s nemzetének. Apáink a legnagyobb elragadtatással emlitik nevét; müvészetének hatalmát, erejét. Salvi és Lamberti voltak mesterei, s Korfuban lépett fel "Ernani " szerepében elöször. Azóta többször fordult meg Európa nagyobb városaiban; kapott is többféle elönyös meghivást, de ö csak haza vágyott. A nemzeti színházban eltöltött idök képezik Hollósy Kornelia müvészi pályájának fénykorát. Volt része ez idö alatt dicsöségben, ünnepeltetésben, népszerüségben annyi, mint kevés müvésznönek. 1852.ben lett igaz vonzalomból Lonovics József nejévé, kivel aztán utolsó perczeig boldogan élt. Mert nemcsak a szinpadon ragadta cI a közönséget, hanem bámulták az életben is erényességéért, szeretetre2. - --

Utolsó föllépte után Kolozsvárról átjött Szamosújvárra is. Itt a plébániai örmény templomban, elhalt szüleiért engesztelö szent misét mondatott. Azután énekelt a fiúárvaház javára. Más nap (1862. október 23-án) tisztelöi ezüst-tálczán értékes ajándékot nyujtottak át neki. A szónok Gopcsa Jóachim tanácsnok volt, ki a következö szép beszéddel üdvözölte az ünnepelt müvésznöt: "Szamosújvár fiai és leányai, kiknek dicsösége vagy, nyujtják át általam neked e csekélységet, melyet öszinte sziv és osztatlan szeretet hoz. - Fogadd kis körünkben óhajtva várt kedves megjelenésedért tiszteletünk és forró köszönetünk ezen zálogát. Nagy és örökké emlékezetes leend elöttünk e nap, melyet te, dalok királynéja, bájos müvésznö szereztél nekünk. - Az árvák intézete, melynek alapját mívelt lelked nemes ösztönéböl gazdagitád, az idök hosszú során hálásan fogja jótékonyságodat emliteni. -- Magyarhon csalogánya! Dicsö és elöttünk mindig kedves neved - míg csak csalogány dalol - keblünkben élni fog kiolthatlanÚI. Tarts meg te is nÚnket szives emlékedben és babér-dicsöségteljes pályád hervad hatlan koszorújába tüzz számunkra is egy nefelejtset. " Három napot töltött e város falai között. Placsintál' Dávid vendégszeretö házánál volt szállva. Még más rokonai is vannak e városban. Haza ment. A mióta a magánéletbe visszavonult, fenkölt lelkületének minden erélyét, melyet elöbb müvészetében éreztetett, a jótékonyság gyakorlására forditotta. Halálu is önfeláldozó jóságának volt következménye;

;

mert egy beteg, kis unokájának ápolá:-;áraáldozta\ még
éjjeleit is, mígnem megtört a saját ereje. Ö ama ritka kiváltságoltak egyike volt, a kikben a müvésznö, az igazi nö, a családanya é5 a magyar honleány bensö összhangban állt. A mai híthideg korban dicséretül azt is külön kiemelendönek tartjuk: hogy L. Hollósy Kornelia, a valláserki}1csi rziJlettöl áthatottan, a hal dok l ó k sze nt ség e ié nek áhitatos fölvételével fejezte be, földi pál Yáj á t! '" Temetése il1lpoz:.LI1S részvét mellett ment
végbe adolllegyházi pusztáll, hol a megboldogullat a családi sírboltba helyezték örök nyugalomra. A ravatalt az

--

-

,.........

- 20méltóságáért. Lonovics József érsek jegyezte meg róla: ,,,Nemcsak szeretni, hanem igen sokra is lehet becsülni Nellit, ki a sikamlós pályán soha sem csúszott el." Hollósy Kornelia fovárosi szalonja nevezetes dolog volt annak idején s Vadnay Károly "Elmult idok" czimü müvében igen szépen fejti ki, hogy mily jótékony hatással volt e .szalon a fovárosi irodalmi és poJitikai életre. 1862-ben vett bucsút a nemzeti színház tói lélekemelo tüntetések mellett. Azóta adombegyházai joszágán élt emlékeinek
é8 a gazdálkodásnak"
."

-

21nemp.sí czímere. '/
't

2. Fejezet. A Hollósy-család

A mondottakhoz még hozzáadok néhány sort. Hollósy Kornelia elso kiképeztetését Temesvártt nyerte, majd Bécsben az olasz Salvi, késobb Milánóban Lamberttinitöl . tanult. Nyilvánosan legeloször Görögországban, Korfuban lépett fel, mint Elvira Ernani-operájában és oly sikert aratott, hogy e vendégszereplése után azonnal Turinba kapott meghivást. Innen 1846-ban a román foVJárosha, Bukarestbe szerzodött, de a Dimbovicza partjáról még azon év nyarán haza tért, s a pesti nemzeti színháznak lett tagja: hol csakhamar a "magyar nemzet osalQgányá"-nak nevezték el, rendkivüli kedves énekeért s gyönyörü hangjáért. Tizenöt évig volt a magyar operának liegelso csillaga s 1862. július 29-én lépett fel utoljára, Erkel "Bánk-bán "-jában, Melinda szerepében. Az ünnepelt müvészno hangja teljében vált meg a pályától, melynek ma minden fénye és dicsosége elhalván~ul azen erkölcsi érdem mellett, hogy noi önérzetét a sokakra nézve oly végzetessé lett színpadi élet örvényei sem szédithették meg. Ö a nagyvilág zaját a kisvilág csöndes otthonával cserélvén föl, neje lett Lokovics József csanádmegyei foispánnak. (Ez a nagyhirü Lonovics József csanádi püspök unokaöcscse volt. A hatvanas évek elején meglátogatta Szamosújvárt is s városunk örmény lakosságának szivélyes rokonszenvvel köszönte meg az ünnepélyes és vendégszereto fogadtatást, melyben részesült. ("Armenia" 1887. évfolyam 365-366 lap). Fivérei közül kivált H. Mihály, kit Szamosújvár város diszpolgárai sorába választott.

A (Korbuly-) Hollósy-családnak adományozott nemesi czímer leirása következo. Négyelt paizs, melynek elso kék mezejében szélesen végzödo egyenloszárú aranykereszt, a második és harmadik vörös mezejében oldalról kinyuló pánczélos jobb kar aranymarkolatú kivont görbe kardot tart, a negyedik kék mezoben végül összekötött arany-gabonacsomó látható. Sisakdisz koronán nyugvó, fészkében AHollósr-családzimere természetes szinü, kiterjesztett szárc nyú gödény (pelican) csorével mellét tépve, vérével táplálja kicsinyeit. Foszladékok jobbról: vörös-arany, balról kék-ezüst. 3. Fejezet. Hollóssy Simon festömúvész. A Korbuly család egy másik ága, mely Szamosújvárról Mármaros-Szigetre szakadt, nevét szintén HolIósyra magyarositotta. Ebbol származott dr. Hollósy István író és bátyja: Hollósy Simon festo... Rollósy Simon Mármaros-Szigeten született 1857. január havában. Apja vagyonos ember volt, azérf fiait kiváló nevelésben részeltette. Minden Hollósybnn volt hajlam a szépmüvészetek iránt. Simon iskoláit MármarosSzigeten és Budapesten végezte. Müvészi érzéke még az iskola padjai közt sem hagyta nyugodni. Korán fejlodött; érezte, hogy nem való sem papnak, sem birónak, hanem csak - müvésznek. Iskoláinak befejezése után a világhírü m ü n ch eni festo akadémiára ment; kitüno tanárai közül ma csak L ö f sch él. Hollósy müvészi talentuma mindjárt kitünt; túltett pályatársain; tanárai a legszebb jövovel biztatták. Öt évig volt ezen akadémiának szorgalmas növendéke.De csak

"

,!

- 22azután, hogy szárnyra kelt, fejlodött egyénisége, muvészi ereje. Nemcsak' szereti, de érzi és érti is a - magyar
.1

- 23vándorolt: magán emberek birtokába ment át. Sok szép tanulmányát mukereskedok vették meg és elvitték azokat a szélrózsa különbözo irányába. Nagy feltunést keltett azon noi arczképével, mit a nyolczvanas évek elején a "Kunstverein"-ban állitott ki. Legnagyobb mÜvészek csodálták ezt a muvet; ezt a gyönyörÜ, szolid noi arczot, melyek szemeiben annyi báj és kellem volt, hogy csodaszámba ment. E mu emelte Hollósyt a legnagyobb muvészek sorába, kik úgy nyilatkoztak, hogy szemet, szájat, fület képen Úgy megfestve még nem láttak. E kép a legnagyobb egyszeruséggel, de biztos tudással, lélekkel volt festve (csak kár, hogy magán tulajdonba ment át.) E remekmu megalkotása uLán arra szólitották fel a muvészek, hogy iskolát: privát akadémiáL nyisson. Engedett a felszólitásnak: tiz évig taniLotta a fjatals~got a legnagyobb kedvvel és odaadással. Egy egész fiatal festo nemzedéket Lanilott; száz meg szítZ taniLványa küzül nem egy-ketto teLt már muvészi hírnévre szert. Ezek között a párisi "Salon menLior honorabi " nyertesei is vallnak. l\Hívei közul kiyáló emlitést érdemel a "Kukoriczahántás, " mely 1885 évi országos kiílllitáson éremmel tüntettetett ki. Tárgya a népéletbol van meritve, gyönyöruen festett kép, tele lélekkel. Az a kis nép-életképe, mit évekkel ezelott a magyar nemzeti múzeum vett meg, gyöngye a magyar muvészetnek. Sokat mond az a képe is, melynek czime az "Ország bajai." Azt hiszi a szemlélo, hogy levegojében oda vannak festve a bús magyar nóta - hangjai is! Beh pompás rajta az a Tóni, úgy búsul. Akárhányan úgy nyilatkoztak, hogy "még nem láttam hegedut így megfestve, talán még most is zokog. " Azon szép müvei közül, melyek mütermében készülo félben állványokon hevernek, csak keLtorol teszünk emlitést. Egy "a falú végén kullogó furulyás czigányok. .. Ez a gyönyöruen indult, nagyszabású kép egy darab természet; ha elkészül egy remekmuvel gazdagabba~ leszünk. A másik, mely egy jól sikerüIt, nagyméretü vázlatban van meg, a mi leg<:;zebbnótánkat: a .,Rákóczy induló "-t festi meg mesteri kézzel...
.

II

HollósyiSimon

festo.]München).

nótát. Ez a muvész csupán érzés; muvein minden vonás magyar és egyéni. Müveinek egy része Ámerikába

-

!f

=

..I

"

- 25..:...
ennek fivére Vologeses, a parthusok királya felett 58-ban és 63-ban Kr. u. nagy gyözelmet nyert." (Lübker, RealA magyar Kuzsinszky Bálint lexicon, 285 lap). pedig a következöket mondja: "Corbuló Cn. Domitius, Catigula császár feleségének testvére, .híres hadvezér, kit Claudius Kr. u. 47-ben az alsó Rajna vidékére küld, hogy a chaukokat és frizeket fékezze meg. Nagy szerencsével megkezdett háborújának befejezését megakadályozta azonban Claudius féltékenysége. Hogy csapatait foglalkoztassa, egy csatornát és egy erodítményt épittetett. Nero 58-ban (Kr. u.) Al' IIIeni á b a küldötte, hol a partusok királyát Vologesest és ennek testvérét Tiridátest több hadjáratban legyözte." (Pallas-Lexicon, 4. köt. 516 lap.) A hazai tekintélyes Korbul (Korbuly) család ösei ezen Corbul-o-tól, ki az örmény Árdzruni-család egyik viruló ágát képezte, vették eredetöket és kaptak nevet.
.

Iskolájának hírneve elhatott messze földre. Európa-, Ámerikából küldenek hozzá tanítványokat. Nyers tehetségeket vesz által kiképzés végett és kész müvészeket küld vissza haza... Jött legyen tanitványa a föld bármely zugából, azért sorsát szivén hordja. MÜvészete, kifogyhatatlan humora, kedélye és atyai jó tanácsai azok a megbecsülheUen tulajdonságok, melyekért tanitványai oly annyira szeretik. Még csak negyenkilencz tavaszt látott; azért - ha Isten kedvez életének, - még sok remek alkotást várhat töle a magyar festömüvészet! ("Armenia" 1896.9 füzet.)

II

.
1.

V. Czikkely. A Korbuly-család. 1. Fejezet.
.

.A Korbuly-család .

eredete.

A

A szamosújvári anyakönyvekböl és a városi levél-

Z Árdzruni család egyik tagja beáll a római legioba, hol felviszi a hadvezérségig. Ekkor örmény nevét

elhagyja és helyébe a majdnem egyjelentésü Corbulo1)
nevet veszi fel. Erröl egy német iró ezeket mondja: "Cn. Domitius Corbulo, Casonia, Caligula (római) császár nejének fivére és kitünö hadvezér volt. Corbulo Germaniában a Gennascus által vezetett chauc-ok felett aVeseI' torkolatánál 47-ben Kr. U. és Örményországban Tiridátes és
1) Ez a kiváló hadfi, ki habár tudta, hogy örmény nevének jelentése latinul aquilifer, mégis akkor, midon nevét latinra forditotta, választása nem az aquilifer szóra, hanem a corvus-ból alakitott Corbulo névszóra esett.Azonban "annak most is még elegen, kik a két szót aquila é.8 corvus gyakran felcserélik. Egy példát itt is felhozok. Az "Örmény Akadémiai Szótár" (1. rész) 362 lapján, az árdzui (= sas) szó végén ezt az örmény idézetet olvasom: "Ur kesen íczhe, ánter zsoghovészczhin árdzuikh." Ezt magyarúl így szoktuk lefordítani: "A hol a dog van; ott gyUlnek össze a h o II ó k"; pedig ,árdzuikh' szónak jelentése nem hollók, hanem ,sasok'. Azt, hogya ,corvus' szóból lett a Corbul-o családnév (így .corvus, corb us, corbul..,o), mutatja ez a román közmondás is : "Corb la corbnu scóle ochiI": holló a hollónak nem vájja ki a szemét. Ez a példa is azt tanúsitja~ hogy a latin corvus szóból
.

.

.

.

csinálta a román .corb" szavát.

tárból a Korbul-ok-ra vonatkozótag ezeket irtam ki: Ezen családnak egyik jelentékeny tagja 1773-ban (Kereszteltek anyakönyve, II. kötet 421 lap, 90 tételszám) így irta nevét: Clemens Antonius Korbul; ellenben 1781. jáno 10-én ezt irta az anyakönyvbe: "Ego Clemens Korbully." Czetz pap 1806-ban (Ker. II. köt. 118 lap, 27 tételszám alatt) e nevet így irta: "Martinus Korbuly." - Albert Chácshigi Korbul-ián: Korbul Kristóf fia Albert. (Szam. Ker. II. köt. 719 1., 121 t., 1781 év. Azelött Albert helyett, az örmény Edelbej keresztnév volt használatban.) Korbuj Jánosné (Szamosújvár városi levéltár 1764év.) Christophorus Korbuly senior... és mellette örményül: Chácshig Horopszimei: Horopszime (Ripsima) Kristóf (Idösebb [senior] Korbuly Kristóf, megkülönböztetöleg a fiatalabb [junior] Korbuly Kristóftól, az anyja nevéröl még Ripsima Kristófnak is neveztetett). Kirkosa Korbuly Kristóf (Szam. városi levéltár, 1821-679 sz.). Ezt igy kell érteni: Korbuly Gergely fia, Kristóf. Ioannes Korbuly alias Czitram. (Szam. városi lev. 1809-674 sz.). Korbuly János abusive Szoszkere. (Szam. vár. lev. 1813 év, 295-301 sz.). Korbuly (Czuczug) Kristóf. (Szam. vár. lev. 1828-1007 sz.) Korbuly Kristóf vulgo Ecclesia (Szam. vár. lev.. 1831 évj;

- 26r

- 27Bedroszá Jégéghéc~hun mecs bi ászim mér bádvéli khághin the hokevor, jév the mármnávor hácsoghutheáne hámár). Korbuly Kelemen részére, kit a nép Der-Géghmosznak nevezett, a város a következo kitünö bizonyitványt adta ki: "Nos Magistratus Liberae Regiaeque Civitatis Armenopolis, vigore praesentium damus pro memoria, significantes quibus expedit universis, A. R. D. Clementem Korbul curatum hujus Civitatis Capellanum, per 20 annos in cura animarum isthic posito" talem se se tulisse semper, ut incumbentibus obi iga t ion i bus sui spe rf e cti s sim ere spo n der it, et in spargendo Divino ex cathedris Templorum ad populi concionem semine, non modo facundum, sed in fructu operis, messeque spirituali colligenda foecundum quoque cum lucro animarum, Divinae gloriae zp.lotem semet probaverit, in laboribus spiritualibus invicto semper et infracto spiritu praecedens, in cura animarurn disponendisque moribundis nochl diuque desudans, .bonum odorem, exemplum perfectionis aedificationis normam ubique relinquens, Lucernam virtutum ardentem et lucentem se se exhibuerit adeo, ut coram Deo et hominibus merito dilectus habeatur, insuper promptitudinem et dexteritatem suam ad cuncta Ecclesiastica negotia cooperando Magistratui in Altissimis, praesertim circa Ecclesiastica jussis quandocunque requisitus extitit extendisse. Super quibus modo praevio recensitis praesentes Litteras nostras testimoniales, futura A R. D. Clementis Korbul sui pro legitimatione deservituras authentici sigilli nostri munimine roboratas dedimus, " (Vár. lev. 1789. aug. 19. 230 jk. sz.). A derék Jakabffy János után a híres Kor b u ly Kelement választották a hívek plebÚnossá. Az új plebánosról ezt mondja gróf Battyáni Ignácz püspök: Megválasztottak valóban egy tiszta, feddhetetlen életü, a lelkipásztorkodás terheinek viselésére hasonló (olyan, mint a néhai Jal\abffy) férfiút, ki az én ítéletem szerint is az Isten egyháza körül érdemeket szerzett." A megválasztást megerösítö püspöki irat szó szerint a következö: "AmpHssime Magistratus ! Dilecti

Korbuly Simon alias Ortniál (Szam. vár. lev. 1833 év). Az 1738. évi összeirásban (Szam. vár. lev.) ezt találtam: Ágopsá Korbul-i (itt a végso i.=-= nak, nek, tehát Korbulnak [fia] Jakab,' vagy röviden Korbul Jakab) és mellette latinul: Iacobus KOI:buly. Késobb az y-ról elhagyták a két pontot; így lett a Korbuli szóból Korbuly...
*

Ezen nevezetes örmény család is több kiváló férfiút adott a magyar hazának. Én ezen munka keretében öt kitünö Korbulyról fogok megemlékezni, kik közül a két elso egyházi férfiú volt, a három utóbbi pedig a világi rendhez tartozott... 1. Fejezet. Dr. Korbuly Kelemen. 1746-ban született, atyja neve Korbuly Emanuel volt. A keresztségben Antal nevet nyert, de mint pap a bérma-

nevét (Kelemen

~

Clemens) használta. Ugy mint többi

pap elodei, Ö is Rómában tanult. Az "Örök város"-ból 1769. máj. 6-án városunk föbirájához ("Spectabili ac Generoso Domino Christophoro Jakabft, Privilegiati Oppidi Armenopolitani Judici Primario mihi plurimum colendo. Per Mantuam, Viennarn Austriae, Budam, Claudiopolim
-

Szamosújvár in Transylvania") irt örmény levelében a

többek között ezeket mondja: "Reméllem, hogy három hét mulva felveszem - lsten segitségével - a szent fokozatokat és ha Istennek véghetetlen jósága méltóvá tesz engemet arra, hogy az egyházi rendbe felvétessem, úgy' az elso olvasó misémet Szt-Péter templomában fogom elmondani a mi tekintetes városunk lelki és testi javáért"
(1//1 jl/lIllIlI/; l"III/l/ll1l.-[lII, lilllf,!!/"ll, lIrlfl 7J/lI fl!. III /it,li/! N/'-I/f/ qlUl/fll (.tllllllb71 1/{11l1 COlllj'''I, o,,'lllIl lillJ71 /lib IIliU//lr q /tII IUlHJ/líllf1 'L 1111IlJUIII!It)iIÍI1/W UJ 1"'/1)/11'11 11Ulllnl{rJ /talt! P/tl/ llillJtn/l.//IU/fIJ1U [rJ!.-ioq/;/l111 III /I;II/'- l'W)lIílltlljl1l1ll1l11 IfI./' IIf/t WU/ltr'

Ufl-fll.-IJ1/IIIUIII NI.- ú'/l/f/lfúl/lU/fl

lJfJl[~liflI/lU

1Ill/lllI/flil/1

/l1U'/Jl/tU

jlU!fII/l/ljultIllU{1

'ill/ÜUlll;

Gi huszám, the irékh sáptén verá Ászduádzájin oknutheámpen bi szgeszim ez szurp ászdidsánkhe entunelu, jév theol' Ászduádzájin ánhun páruthiune zisz árzsáni áne kháhánájágán gárkin, ná zárcsi thiv bádárákhész Szurp~.

-

28-

-

29

-

in Christo filii: Redditae sunt mihi Amplissimi Magistratus litterae, quibus electionem Honorabilis Clementis Korbuly in Parochum suum mihi significat, confirmandumque proponit. Elegerunt sane virum int egr um, one r ipa s t 0rali ferendo parem, et meo quoque judicio de E c ele s i a Dei ben emeritum, Cujus electio sicut mihi accepta est, ita eandem accepto et confirmo, subin. Investifura, hane meam voluntatem testaturus. Iisdem Honorum gradibus, quibus Admodum Reverendus condarn Joannes Jakabffy, dum viveret Parochus Armenopolitanus gavi~us est, titulis, insignibus et praerogativis novum hunc Parochum suum ornare non deero; Amplissimum itaque Magistratum Paterne hortor, ut praedictum Honorabilem Clementem Korbuly, donec haec omnia suo modo expediantur, et deinceps etiam Pastorem suum audiat, reversatUI', ac etiam protegat, et ab ils, quo'rum interest, omnem reverentiam et obedientiam postrari fadat. Caeterum Paternam Episcopalem meam benedictionem impertiens, maneo Amplissimi Magistratus Claudiopoli 18. 7bris 1791. verus Pater: Ignatius Episcopus Trans. Comes de Battyán." (Vár. lev. 1791-130. sz.) 1791. szept. 18-án erösitette meg a püspök Korbuly Kelement) megválasztását és ugyanazon év decz. ll-én már kinevezi f ö es per ess é és tiszteletbeli kan o n o k k á. Ezen kinevezés vonatkozó része így szól: "Amplissime Magistratus ! Plura pro sua pietate DVtras in Bonum Ecclesiae praestitisse quoties apud me tacitus recolo, toties loetitia perfundor, spemque concipio fore, ut ampliora in Ecclesiam conferant pietatis documenta, non ultimo loco commemorandum mihi illud est, quod nuper absque ulla acceptatione personae libera suffrag~ sua in hodieruum contulerint Parochum intuitu cuius liberalitatem DVrum
1)

Moldován Kajtán (Adeodat), Novák Péter, Verzár Auxentius, Korbuly Simon, An.talffyMihály, Mártonfi Kristóf, Simai Luká\:s, Bog:dánffi Kristóf. (Ormény prot. Ill. köt. 490 lap). Oe már 1799-beri csak hat segédlelkészünk van: Novák Péter, Verzár Auxentius, Korbuly Simon, Miron Mihály, Simai Lukács és Czetz Kristóf (Mártonfi). -

1792-benezek voltaka segédlelkészek:KáringetzBogdán,

modo maiori spe fretus etiam provocare debeo; perspicuum quip pe est, quod quidquid in Eum collaturi sunt, in Bonum Ecclesiae, cui propterea deservit quodamm odo redundabit, Eum per me hon ore C a non ici Ecclesiae meae Cathedralis auctum, atque etiam munere Archidiaconi ornatum. .64 A város Korbuly Kelemen számára ismét egy szép bizonyitványt állitott, melyböl a következöket közöljük: Rssimus Dnus CJeme n s Kor bull y SSae Theol. doctor. Cathedr. Eccl. Albo. Carolinensis canonicus, Archidiaconus SzoJnokiensis et Parochus... Quapropter Rssimum Dnum, qua capellanum et per quatuor annorum curriculum scolarum hujatum Latino-hungaricarum professorem, quam qua Archidiaconum et parochurn muniis sibi concreditis laudabili cum dexteritate, zelo indefessa, sedulitate muneris omnibus absoluta, ex asse absque ullo defectu, - ad omnium et singulorum usque complacentiam quoad functiones Archidiaconales et parochiales, quam quoad regimen scholarum - satisfecisse adeo, ut quamvis circa promovendam Parochialis Ecclesiae fabricam ad solatium singulorum occuparetur, nihil tamen eorum, que ad praealtactas parochiales functiones et scholarum directionem attinent, praetermittat. Unde eundem Rssimum Dnum Clementem Korbully quoad omnem rationem praecipuo amore, favore, hono re ac muniis eidem collatis omnino dignissimum esse. Sllper quibus praerecensitis qualitatibus ac caeteris etiam peculiaris animi dotibus, eximiis item virtutibus et exelllplariter traducta eiusdem vitae ratione vere ac conscientiose attestari non dubitamus." (Vár. lev. 1800-734 sz. 1800. júl. 26-án tartott városi közgyulés jegyzökönyvéböl). "A fötisztelendö esperest urnak az eddigelé esztendönként adni szokott (habár canonica portio-adással nem tartozik) négy boglya szénán kivül a város ex consideratione meritorum esztendönként négy öl fát is önként applacidál." -(Vár. lev. 1801-617). Tizennyolcz évig, 3 hónapig és 20 napig volt plebános, 64 évet élt. Meghalt 1810. jáno 7-én. (L. Szamosújvári halottak, II. köt. 457 lap. 3. Fejezet. Korbuly János helyettes plébános. Kiváló képzettséggel, nagy tudománynyal birt ez a Krisztus szelleme szerint élt pap. Volt theologiai tanár

- 30
r

-

St

-

GyulafehérváJ't. Irt dogmatikai munkát, melylyel személyesen ment el Nagy-Váradra Szaniszló Ferencz lat. szert. püspökhez, ki hajlandó volt a munka kiadási költségeihez hozzájárulni. A kézirat Fogarasi Mihálynál, ki késöbb erdélyi püspök lett, - maradt Váradon, hol idövei - a

szándékát (ki késznek nyilatkozott az elmenetelre, ha a püspök elren.?elmé), a vál. közönség jó elöre találja meg püspök úr O ExceJJencziáját, és kérje meg, hogy tiszt. Korbuly János elmenetelét ne confirmálja, miután vannak itt más papi személyek, kiket a deputatusok által kivánt

theologiai irodalom kárára -

elveszett. Mondják azok, kik

a derék munkát átlapozták, hogy az hézagpótló mü volt. Szabad ideje alatt nagy eloszeretettel foglalkozott a méhekkel is. A méhészetröl magyar nyelven irt könyve nyomtatásban is megjelent. Ha jól tudom, ez az elsö (?) mü, mit a méhekröl magyarul irtak... *

hivatalra ajánlani lehetne. -- Mivel Korbuly J. a tanácsban személyesen azt felelte, hogy "bizonyosan elnH;gy, ha a püspök elrendeli - a dolog függöben maradt, mig e tárgyban a püspök nem intézkedik." (Vár. lev. 1828-300 sz. Tempora muta.ntur: 1821-ben azt irták a pü::;pöknek, hogy rendelje el innen és most nem akarták elbocsátani!) * A püspökhez pedig a következö iratot intézte a tanács:

Kor hul Y J á nos idevaló örmény szert. papot egy Szt.István-napi praedicatiójáért a tanács nemcsak tizeté~étöl fosztotta meg, hanem még fel adta a püspöknek és a fökormányszéknek is. A fökormányszék helytelenitette a tanács eljárását és úgy nyilatkozott, hogya püspök eligazítja a dolgot. A püspök pedig, kitöl azt kérték volt, hogy mozditsa el innen, így irt a tanácsnak: "Nehezteléssei vettem azon cselekedetét a tekintetes Tanácsnak, mely szerint ugyan akkor, midön tiszt. Korbuly János ellen nálam panaszt tett, feleletem el sem várván, a fels. kir. fökormányszéknél is alkalmatlankodott... hivatala folytatásában és fizetése vételében (melyet csakugyan ezelött sem vesztett volt el) tökéletesen megerösitettem, feletébb nagy illetlenségnek találván azt, hogy egy ily dic s ére tes m ag a vis ele t ü és jeles tudományú férfiú ellen egy csekély megbotlásért, mi inkább onnan származott, mivel a máteriát Szt-István napjára magam rendeltem és nem ö maga választotta, hogy az elöljárók és alattvalók kötelességeiröl, melyekröl a Szt-Irásban nem egyszer vagyon emlékezet - szóljon (Vár. lev. 1821-2105 sz.).
*

Erdélyi püspök csiktusnádi K o v ács
Excellentiájáb oz.
Bizonyosan

1\1 k l ó s úr Ö i

tudjuk mostan azt, hogy Excellentiád helyvégtelenül tiszteljük Excellentiádnak
a meg-

beli káplányt : tiszt. Korbuly János úrat gyergyó-szt-miklósi

örmény ritusú plehánosnak választani és kirendelni méltóztatott. nevezett Mi ugyan helységhen

apostoli bölcs intézkedését, mcly szerit Exccllentiád

lakozó felekezetünkbeli római katholikus hivei számára egy ilyen min den tek int et ben é r d eme sle l ki Pá szt o ff ó 1 gondoskodni méltóztatott; de mivel patronatus jussán sok esztendötöl fogva állod. kassánkból systemisalt fizetéssel provideált helybeli káplá-

nyaink népességéhez és az a szerint való szükséghez alkalmaztatólag hat személyre megállapitva levö száma most is bijános, csak 4 káplányaink lévén Jnostanság; és
ezek közül egyik öreg, másik beteges; a harmadik a kegyes hagyományok felvigyázója (Bárány István) 6s az evvel járó terhes hivatal miatt el van foglalva, azért mind a háromnak segitségre vagyon szüksége; mivel mostani plcbánosunk szolnoki föesperes föt. Simay Lukács úrat koros ideje testében elgyengitette - és egyedül a nevezett pap úr a7.,a ki ilyen helyeztetésünkben sikeres segítségünkre vagyon, követke~öleg reája, mint különben is pél d á s és sz o r gal Hl a lo s lelkipásztol'ra mind mostan, mind pedig - az öregebbek valamelyikének közben jöheto halála

A gyergyó-szt-miklósi küldöttek ide jöttek 1838-ban és elhalt papjuk helyébe Korbuly Jánost hivták meg. Erre a választott közönség ezt határozta: "Mivel a helybeli klerusban nillcsenek számon felül levö káplányok, hogy azokból valakit valahova lehetne elrendelni, annál fogva szi. vére vevén a vál. közönség tiszt. Korbuly Jánosnak azon

- 32 e~etében - jövendöre még nagyobb szükségünk vagyon; -- különben is iránta városi népünk, különösön a szegénység, kit a dicséretes közönséges tudás szerint nemcsak p él d á val, okt a tás sal, hanem vag yo n a egy részének segélyezésre való önkéntes feláldozásával gyámolítani szokott, ige n nag y biz a lom mal viseltetik.Végre nyomos. tekintetet édemel az is, hogy tulajdon patrimoniumának titulusára szenteltetett pappá és egy 80 esztendös idös atyát és koros anyát táplálnia és gyámolitania kelletik, kiket éltök, vagy legalább egészségök veszedelmeztetése nélkül oly messze és fáradságos utra nehezen vihetne el; ezen okoknál fogva mai napon hütös közönségünkkel együtt tartott tanácsi közgyülésünkböl égyesitett kéréssel esdeklünk Excellentiádnak az iránt, hogy a mi szükségünket is e részben kegyesen általlátni és az érdeklett pap úr iránt tett rendelését ennyiben megváltoztatva sem ötet, sem többi káplányainak egyikét sem innen máshova ne méltúztassék elrendelai. (Vár, lev. 1828395 sz.), Erre a püspök Így válaszolt : Tekintetes nemes Tanács! Noha nagy örömemre szolgál nekem a tek.' nemes Magistratusnak folyó hoJdnak 24-én hozzám intézett becses leveléböl érteni, hogy: Ko rb ul y János szamosújvári segédpap pél d á s mag a v isei e t e, f ára d hat 1an sz o r gal m a tos s ága, b u z g Ó okt a tás a i és más dic:=;ére tes tul a j don s ága i által teljes mértékben megnyerte légyen a hiveknek sze r e tet é t és ti szt ele t é t; mindazonáltal, mivel épen e volt inditó ok arra, hogy eredményeit némiképen megjutalmazzam és a gyergyó-szt-miklósi örmény ritusú róm. kath. hiveknek ily példás életu lelkipásztorra levén szükségek, oda plebánosnak nevezzem. Azért a tekintetes Magistratus kérését nem teljesithetem, hanem az emlitett pap iránt tett rendelésemet újitva megerösitem. A tek. nemes Tanácsnak Károlyfehérvártt, 27. máj. 1828. Köteles szolgája: Kovács Miklós m. k. erd". püspök. (Vár. lev. 1828-408 sz.).

33
Elment" és több évig volt ótt plebános; de évek mulva ott hagyta a parochiát és - haza jött. Az eltávozás okát és körülményeit igen szépen irja Kritsa Klára "Az átok" cZÍmu elbeszélésében, mely az "Armenia" IV. évfolyamában (1890) jelent meg. Mikor Korbuly János (Der-Ohánnesz) visszajött, plebánosunk: Gajzágó Kristóf ágyban fekvö beteg volt; azért a város Korbulyt bizta meg a helyettesitéssel (administrator), ki a plebános halála után is teljesitette a plebánosi teendöket - Lukácsi Kristóf megválasztásáig (1855). 1850-ben már helyettes plebános (: ,,1850-ben Korbuly János helyettes plebános." Vár. lev. 1850-30 sz.). 4. Fejezet. Ko'rbuly Bogdán országgyülési ,követ.' Korbuly Bogdán Szamosújvártt született 1803. jáno 9-én. Tanult szülövárosában és Kolozsvártt, a jogból Maros-Vásárhelyt tett vizsgálatot. Van kezeim közt egy egykorú irat, mit néhai hátrahagyott iratai között találtak. Ebben (az irás nem a Korbulyé) szó szerint ezeket olvasom: "Korbuly Bogdán 1840-ben doktori dissertacioját Kossuthnak ajánlotta, de Reisinger tanár és a censor nem engedték meg a kiadást; midön Korbuly az ok után tudakozódott, tanára ezt felelte: "Kossuth iránt tiszteletet érezni, még inkább tanusítani - tilos." Tanulmányai befejezése után nem keresett kenyeret. "Ne vállalj hivatalt - mondá apja - van mibö] megélned. " De helyet foglalt az esküdt közönség (communitas) tagjai közt. Ezen idö tájban (1840) történt, hogy Dobokamegye, mely hol Széken, hol Bonczidán székeit, praetoriumát Szamosújvárra akarta áttenni. Szamosújvár város közgyulése is tárgyalta e kérdést. Egy kisebb párt be akarta fogadni a megyét, de az ellenpárt gyözött. Most amegye hirdetett gyulést, melyre e város, mint birtokos, szintén küldött biztosokat. Korbuly Bogdán és egy esküdt ment a gyulésre. A küldöttek utasitásában ki volt mondva, hogyha a megyei gyulés azt határozná el, hogy székhelyét Szamosújvárra teszi át, a biztosok mondjanak ellent. Korbuly az utasítást követte. Azonba~ a megyei gyulés kimondotta, 8

*

-34hogy a székhely Szamosújvár és küldött is rögtön a gyülés szinhelyéröl Szamosújvárra embereket, hogy megyeháznak alkalmas épületet vegyenek. Megvették a Felsövizutczában a dr. Demsik-féle házat (most dr. Zakariás lakik ebben a házban). A gyülés addig el sem oszlott, míg a kiküldöttek vissza nem jöttek és jelentést nem tettek eljárásuk sikeres eredményéröl. De a város többségének nem kellett a megye. Mivel pedig a fökormányszék, mely a házvásárlást is helyben hagyta, Dobokamegyét pártolta, - a város Ö Felségéhez, a magyar királyhoz folyamodott: Korbuly Bogdánt és Duha Kristóf tanácsost Bécsbe kÜldötte. Voltak azonban közöttünk olyanok is, kik Úgy vélekedtek, hogy ilyen fontos ügyben egy kéttagú bizottság sikerrel nem müköd~ hetik; azért azl indilványozták, hogy küldjön ki a közgyülés még bár kél tagol. A választás" Bogdánffi Gábor helyettes föbiróra és Bárány István (Der-Esztephán) örmény szerlartású kath. papra. eselt . . . Alig ment fel a bizottság, a folyamodvány fegfelsöbb kézjegygyel ellálva leküldetett az udvari kanczelláriához. Erre csak Korbuly maradt fenn, a bizottság többi három tagja leutazolt. Bárány pap Pesten kiszállott és elment a gazdag Jakabffy Gergelyhez s megkérte, hogy csináltasson a szamosújvári nagytenJplolll számára egy föoltárt. Csináltatolt; 20000 (huszezcr) forintba került a díszes föoltár. Azalatt Korbuly levéllel értesítette a várost az ügy állásáról. Erre a közgyülés ] ~-lO.áug. 19-én tartott .Üléséböl a többek közölt ezeket irta a "kedves esküdt úr"-nak: "Öszintén hÍ!;zi a közgyülés, hogy azon bizalomnál fogva, miszerinl ezcn bizott!:iági USidclmegnyerte, valamint eddig mindent meglelt, úgy ezután sem mulaszt el semmit, mi a kérdés alatti ügynek kedvezö ellátására czélarányos leend. " Nemsokára Ö Felsége, az udvari kanczellária felterjesztése alapján, azt határozta, hogy a l11ügyeházmaradjon az eddigi székhelyen. És itt talán kérdi a tisztelt olvasó, hogy vajjon miért nem fogadta be SzamosÚjvár város polgársága Doboka. megye székházát, holott mai napság nem egy város, még

-

35

-

áldozatok árán is szeretne megyei központtá válni? Talán Rzükkörü felfogás, vagy szeparatikus irányzat? A ki ismeri a hazai örménységet, az evvel nem vádolhatja elödeinket, kik latba vetve minden körülményt, úgy találták, hogy alig áll arányban az a szellemi elöny és anyagi haszon, mit egy megyei központ nyujt, avval a sok eshetöleges kellemetlenséggel, melyekben részeltetné öket némely áristokráta önkénye, kinek hite szerint »az ember a bárónál kezdödik"

.. .

Azonban "tempora mutantur et nos mutamul' in illis". A 48-iki nevezetes korszaknak, mely lerontotta a nemes és nem-nemes között fennállott válaszfalat,mondhatni legszebb vivmánya lett, hogy azóta e hazában minden ember - em ber é s mag y a r. Szamosújvár is szivesen adott helyett a 60-as évek elején amegye székházának, melytöl azelött annyira idegenkedett; söt utóbb valódi veszteséget látott abban, ha a székhely átvitetnék... és mindent elkövetett, hogy itt maradjon a központ, de
most már

- hasztalan. . .

Korbuly lejött Bécsböl... és azután hivatalba lépett. A polgárság pedig azt a sikert, melyet bécsi küldetésében elért, azzal jutalmazta, hogy megválasztotta országgyülési követjévé elöbb a kolozsvári és kesöbb a pesti országgyülésre. Jelen is volt 1848/49- iki országgyülésen Pesten és folytatólag Debreczenben, a hol fel is szótalt . . . 1875-ben, mint városi tanácsnok ment nyugalomba. A nyugalom boldog napjai alatt gyakran mondogatta Horae-cai: "Beatus ille, qui procui negotiis". . . 5. Fejezet. Dr. Korbuly Imre. Midön a hetvenes évek elsö felében dr. Kor b ul y Imre a magyar közjogról irt müvét közrebocsátotta, rendszeres, a magyar államjog egész anyagára kiterjedö újabb munka, ez irá k y, Vir oz sil és R é esi müvein kivül nem létezett s az örmény születésü Korbuly Imre egyszerre közjogi iroda.lmunk legjelesebb szerzöi sorába emelkedett, maig is egyetemi használatban levö könyvével; melybén ö a korábbi rendszeres müvek-, egyes államjogi 3-

-

36 kérdésekrol jogtudósaink legjelesebbjei által irt. monografiák, értekezések és vitairatok fejtegetéseire is tekintettel volt, s azokat könyvészetileg rendszeresen egybefoglalta. Sot azóta is, hogy Kor b ul y muve megjelent, alig egy pár ily rendszeres munka látott még napvilágot e kiválólag hazai szakában a jogtudománynak s a Korbuly után következett Bon cz-, Kis s- és Nag y-, Hor v á t hés Mariassy-féle közjogon kivül újabbi rendszeres tárgyalását a magyar államjog egész anyagának maig sem birjuk. . C z i'r á k y latinul irt magyal' közjogának megjelen(~se úta tehát mindössze a fentebb elosorolt munkák foglalják magukban lübbé-kevésbbé a Inagyar államjog egész rcndszeJ'(~t, s e müvek szerzoi ::;orÚbanis (közelislllcrés ::;zcrint) méltó helyet foglal el a jeles magyar-örmény jogtudós: KOl'buly. 1\orbuly Imre 1844. nov. !)-én született Nagy Dersidán (Szilágyvárm.) Atyja viLézségiéremrenddet kilÜntetett részese volltlz 18..J-8-tls nagy idoklIf!k. Fiát kezdetWl gondos nevelésben kivánta
Dr. Korbul'lmre. I sí'Jllldéka 185;~-ban bdllott részesíteni; munkak(~ptelensége azonban e folytán meg-

-

37

-

1
.~

hiúsúll s így li jelzeLL idolöl a szorgalma::;fiú neveltetését atyai
nagybátyja KOl'buly LÚzÚr vette kezébe, ki fogadott fiát elöbb Debreczenben a kcgyesrendieknél, majd Nagyváradon, majd ismét Debreczenben taníttatta, hol is 1861. jún. 30-án az ev. ref. focollegiumban dicséretes érettségi vizsgálatot tett, mi azonban természetesnek is látszott;

mert Korhuly már mint megyedik gymnasiális osztályú

tanuló meglepte tanárait egy hírneves dolgozattal, mint felsobb osztályú tanuló pedig Teleki és Széchenyi halálára i!t politikai költeményeivel vonta magára a figyelmet. Erettségi vizsgálata után pappá akart lenni s mint nagyváradi papnövendéket Nogáll kanonok ajánlatára a budapesti hittudományi karhoz küldötték. De betegeskedése miatt a papnöveldei pályát abbanhagyta s a budapesti egyetemen a jogi tanszakra iratkozott be, hol is mint harmad éves joghallgató 1863-ban történelmi fejtegelésekben bövelkedo közjogi pályakérdést nyert meg, melynek mpgirásához Paul er Tivadar saját nagybecsü könyvtárát bocsátotta rendelkezésére. Befejezvén jogi tanulmányait 1868. szept. 29-én a gyori akadémiához tanársegéddé és könyvtárnokká nevezték ki, 18()9. júl. 14-én ugyanoda helyettes rendkivüli tanárnak, 18()9. nov. 1!)-én a tudod oklevél kiérdemlése után pedig ezen minöségben a pozsonyi jogakadémiához helyezték át. Hi/O. márc. 10-én ugyanitt nyilvános rendkivüli, 1871-ben pedig rendes tanár lett. l8/l-ben okt. 5-én a létesült kolozsvári kir. tudományegyetem rendes tanárává neveztetett ki s mint ilyen az emlitett év okt. 1!)-én tette le a hivatalos esküt. Ezen idotöl kezdve 1876. évi márczius 5-én bekövetkezett hlllálÚig a kolozsvári egyetemen tanította a magyal' közjogot és magyar közigazgatitsi jogot. Hogy mily fényes sikerrel mukÖdött l(orbuly a tanári pályán, azt legszebben igazolhatják nemcsak az országban szétszórva élo kiváló jogásztanitványai, hanem irodalmi müvei is, melyekbol igazán maradandó emléket biztositott nevénel\. "Közjog"-át 1871-ben tette közzé oly kelendöséggel, hogy a következo évben új kiadást kellett abból sajtó alá rendeznie. E kiadást Újabb meg újabb átdolgozás követte annyira, hogy még Illa is, majdnem :W évvel a szerzö halála után, a Korbuly név ott ragyog a magyar közjogi tankönyvek homlokán és említtetik e név nem egyszer a magyar parlamentben is a közjogi fejtegetéseknél. Nem kevésbbé nevezetes Korbulynak 18ö8-ban megjelent és akadémiailag koszorúzott következo p~lyamunkája: "A báni méltóság tekintettel horvát-, dalmát- és tótországi, nem különben a szöl'ényi, bosnyákországi, a

r

-

38

l'

-

39

macsói, sói, ozorai, bronchi, kruchói, boIgárországi, nándorfehérvári, zreberniki, jajczai, szabácsi és szerémi bánságok történelmi és közjogi viszonyaira, " E müvét s~erzö hálás kegyelettel az öt felnevelö nagybátyjának ajánlotta. E két munkáján kivül pár jogi értekezés és több vers jelent még meg tollából, mely utóbbiak a szépirodalmi lapok hasábjain láttak annak idején napvilágot. A tanszéken szigorú, de igazságos, a közéletben leereszkedö, de bizalmat keltö, az irodalmi téren pedig kimagasló tanár 1876. márczius 5-én hunyt el élete 35-, tanárságának 8-, házasságának 7-ik évében, mélyen elszomoritva az egyetemet, - mely arczképét olajba festetten örzi, - a már idöközben elhalt özvegyet és a már felnevelkedö árva gyermekeket. Korbulyról az 1861-ben érettségi vizsgálatot tett tanulótársak 1881.ben, a husz éves találkozás emlékére kiadott Emlékkönyvben azt irták, hogy "jelen emJekkönyvünk körét túlhaladná elhunyt jelesünk társadalmi állásáról és irodalmi müködéséröl kimeritöleg megemlékezni; ez úgy is közönségesen tudva van. Ennélfogva kötelességünknek tartjuk csak annak megemlékezésére szoritkozni, hogy halálával legjelesebb társunkat vesztettük el." E sorokat több mint 10 év után mi is ismételjük, azon hozzáadással. hogy jó emlékét mindig tiszteletben fogjuk tartani s azon leszünk, hogy kimagasló alakját a törekvök elébe követendö példányképül állitsuk ! ("A1menia" 1895. évfolyam. Dr. Gopcsa László.) 6. Fejezet. Lornperdi Korbuly Bogdán. A hazai Korbuly-család 1e g kit ü n öbb és a magyarörménység egyik 1e g nem ese bb tagját mutatom be mélyen tisztelt olvasóimnak, midön "lomperdi" Kor b ul y Bogdánról a következö -- öszinte, tisztelö szív szózalta - méltányos sorokat irom Habár nehány ízben kötelességszerüen már szólottunk e folyóirat hasábjain a hazai örménység tiszteletre méltó Nesztoráról elismerö czikkekben; de eleget nem szólottunk. A ki sok jót tesz, arról sokszor kell a nyilvánosság elött)s - megemlékezni. Az

,~: ,~

áldott jótékonyságot követésre mélló példa gyanánt oda kell állitanunk a nagyközönség elébe - gyakran; mert "Exempla trahunt: A példa vonz".. . . A most mult év október 6-ika, midön a bökezü Úr gy é mán tm en y e k z ö j é t, tartotta, kedvezö alkalmat nyujtott nekem arra, hogy ü dv ö z 1e t ü Imegirjam ezt a szükséges dolgozatot, melyböl látszik, hogy a derék Kor hul v-család felviszi családfáját. az elsö században (Kr. u.) élt Ardr.runi-Corbulo római hadvp-zérig, ki Caligula római császárnak sógora volt. Kor b u 1y Bogdán SzamosújvárLL született lSH\.. máj. 24. én. Korbllly V[tI'táJ)pap, ki köz"li I'okona volt, keresztelte és bérmálta meg. Atyja Korbuly Kristóf és nagyatyja Korbuly Gergelyvolt. Anyja kcresídncve Anna volt; keresztanyja híres [i;hiránk : NovÚk M;trtollllak niivére: Jakab1l'y Emanuelllé, Novoík .Margit voll. l\'lillt;1IJa helyheli "privata scola," melynek egyik fütáJ'gyÚt- ar. akko)' dívott tanrendszer szerint - az Alvari-rélc latill ver'sek (Quae maribus solum tribuuntur, mascula sunto" ) képezték, - osztályait elvégezte, szüWi a néhai Misug Káluszd szamosújvári kereskedöhez adták, innen Gyulafehérvárra ment Bublig kereskedöhez; harmadik fönÜke a jónevií kolozsvári üzletlulajdonos Pattan tyus voll, Ismeretei gyarapítása végeLLmásfél évet Wltött Bécsbcll, azutÚn visszatér't I\olozsvárra, hol KOl'huly é8 Mártonfi t;u'sas czég alaH 1~45-ben kereskedést nyitott. Nemsokára Mártonli Bl'ünhe ment; Korbllly egyedül maradt kereskedésében ]!:s ezt a szolid czéget, melyet most a megnyero és finom bánásmóddal biró KOJ'buly vezetett, a fönemesség. mely ezen új kereskedés tulajdonosát még a Pattantyus-féle kereskedésböl jól ismerte, - sürÜn látogatta. KOJ'buly ezen idötöl kezdve nemcsak az anyagi vagyonoskodás terén haladt elöre, hanem öntallulással napról napra szellemi ismereteit is inkább meg inkább gyarapitotta. Tekintélye nöttön nött. 1846. október 6-án vette el nöül Bogdántry Gábór postamester egyetlen leányát Margitot, ki boldog férjét két gyermekkel ajándékozta meg. Fia Géza jogi tanulmányainak befejezése után házassági frigyre lépett Korbuly Ilonával, azután Lompérdre ment gazdálkodni. Habár szereto

__1

-40

-

41

szülei ekkor már igen gazdagok voltak, még sem akart a jól nevelt fiú készböl élni, hanem elkezdett dolgozni; de házasságának ötödik évében - a derék szülök kimondhatatlan nagy fájdalmára, kiragadta a kérlelhetlen halál az eszes fiút mívelt nejének ölelo karjai közül. 1890. decz. 25-én vert utóljára jó szive. Két fiúgyermeket hagyott hátra vigaszúl. - Korbuly Bogdán egyetlen leánya Ida a fejedelmi nemzetségbol eredt nagybarcsai Barcsay Domokoshoz ment férjhez. E házassági frigyet Isten nem áldotta meg gyermekekkel. Korbuly késobb felhagyott a kereskedéssei és bankot alapitott ; 28 év óta áll két tekintélyes pénzintézet élén az, ki a szamosújvári tanoda befejezése után a világ leg. híresebb akadémiájára : ,~~. iskolájába -:."~ az élet
. - iratkozott yoH. Nem egy örmény ífjú végezte el már ezen híres iskolát kiváló eredménynyel ! Avval a kitüno diplomával, ','mit ezen hírneves akadémiától kapott, lépett Korbuly az élet szinpadára . " és Istcn a becsületes, fáradhatatlan, szorgalmas munkát igen szép sikerrel jutalmazta

,.1

'.

'<~~.~,~:

<~

LomperdiKorbuly Bogdán szinházi intendáns. meg:

a szellemi téren

A "Magyarország és Nagyvilág" (XV. évfolyam. 1878. 27. szám) Korbuly Bogdánról a többek közt ezeket mondja: "A nemzet a közügyekért áldozó fiai számát szaporitja, hiveinek sorát neveli, sot önmagát becsüli meg, ha eli smero azokhoz, kik különbözo munkássági téreken szolgálva, a haza javát és a közmüveltség ügyét elomozditották ; a sajtó akkor valódi képviseloje a közvéleménynek s tisztét úgy teljesiti hiven, ha az érdemes hazafiak iránti elismerésnek méltó kifejezést ad, erkölcsi elégtételül azért; hogy jót míveltek s így buzdit hasonlóra másokat is. E kötelességet teljesitem én azon férfi irányában, a ki huzamos gon.d, hív fáradozás és nagy áldozatok által a magyar nyelv és színügy s ekképen míveltségünk gyarapodására évek folytán oly mérvü befolyástgyakorolt, hogy azáltal míveltség történetünk tárgyává lett. Kolozsvár egyik k iv á I ó pol g árá t, az ottaQi nemzeti színház volt intendánsát értem, a ki négy évelott (1874), midon a legrégibb állandó magyarszín ház fennállása a felséges királyné Korbulyné:Bogdánfy margit. fényes segélye mellett is - kétségessé vált,: s Erdély forangúi közt gróf Mikó

felvitte az intendánsságig, az anyagiakban pedig a BánfIy-Hunyadon és Lompérden levo két nagy uradalom tulajdonos úra lett. És Korbuly vagyonát nem használja egyedül a maga kényelmére, juttat abból a szegényeknek is ele get. Arról, mit a közintézeteknek ad, nem is szólok, mert ez úgyis ismeretes. Ezen kivül lelkes pártolója az irodalomnak és müvészetnek is!

áldozatainak folytatója nem

akadt

::

egy színház-

választmányi gyülésen,! hazafias hévvel lelkesülve, azon ajánlatot tette: "H ogy has e n kis em, o á t ves zia fenyegetett létü színház ügyét oly módon, hog y a 1e het o nye res é g asz í n ház é, a le het o ves zte ség o v éle gye n" . . . és -e kimondott szó után négy évig biztositotta -a gondjai alá vett intézet

42

- 43 magyar nemzeti színház körül, a riyári színház épittetése, a mutatkozott hiányoknak sajátjából pótlása, a ruha-, valamint a szer- és könyvtárnak új, költséges szerekkel való gazdagitása, a muvészi erök - csoportositása és az elöadások technikai diszének fejlesztése által magának szerzett, nevezett Kor b u 1y Bog dán t és általa hites neje született Bogdánfi l\Iargitttól származott Géza nevu fiát és Ida nevu leányát sIsten áldásából netán ezután születendö mindkét nem beli valamennyi törvényes ivadékát és maradékát, mind az imént emlitetl kiváló érdemekért, mind pedig királyi kegyelmünk és kegyelmességünknél fogva, melylyel dicsö emlékezetü Elödeink a boldogult magyar ,~ =_ királyok példájára mind azt, ki Fclségünk és Felséges UI'alkodó Házunk ésMagyarországunk szent karonája iránt szép, jó és nemes tettek által magának érdemeket szerezni és az erény ösvényét követni törekszik, jutalmazni és hathaLós buzditásúl a jutalom kitünö és maradandó jelével és emlékével földiszíteni szoktuk, kiKorbuly Géza. rályi hatalmunkból és különös kegyelmünk- és kegyelmességünkböl ~Magyarországunk és társországai valóságos, igaz, régi és kétségtelen nemesei közé és sorába már 1878 évi pünkösd hó l-én kelt legfelsöbb határozványunkkal felveendönek tartottuk, királyi kegyelmünk és kegyelmességünk bövebb tanuságául neki még a lom per d i elönév használhatását megengedvén úgy, hogy ezentúl jövendö örök ldökig fennevezett Kor b u 1y Bog dán s mindkét nem-

fennállását, szervezte ott a fövárosi után a legjobb vidéki színtársulatot ; a színházakra nézve egész Európában legnehezebb idökben nem hagyta elesni, de fentartva eröteljes kézzel s látható lendületet adva kivált a komoly drámai és népszínmüveknek, nem kivánt érette intendánsi tiszteletdíjt, nem hasznot, de ha szükség volt, pótolta a miiködö személyzet fizetését, költve sajátjából a ruhatárra és fizetéspótlásul 55.000 forintnál többet... És az iránt, ki a nemzeti ügyért ily nagy áldozatot hozott, nemcsak az erdélyrészi közvélemény fejezte ki legmelegebb elismerését, hanem az Uralkodó, ki az érdemeket nem szokta jutalmazatlanúl hagyni, "lompérdi" elönévvel a magyar nemesek sor~ba emelte. - K:orbuly pedig, ki majdnem minden kolozsvári közintézménynek lelkiismeretes, munkás tagja, tovább dolgozott; mert ö, ki soha sem kért nemességet, a valódi nemességet az ernyedetlen munkában kereste.... 7. Fejezet. A lomperdi Korbuly-család czimerlevek Mi elsö Ferencz József stb. Emlékezetül adjuk, ezennel tudatván mindenekkel, kiket HIet, hogy a lYIi személyünk körüli Miniszterünk elöterjesztése folytán kegyelmes tekintetbe és figyelembe vevén hivünk Kor b u 1y Bo g dán kolozsvári nemzeti színház-választmányi tag Felségünk és Felséges Uralkodó Házunk iránti tántorithatlan hüségét és azon érdemeit, melyeket Felségünk és Felséges Uralkodó ' ' Házunk érdekében, nemkülönK buIv-csa Iad cZlmere. or .' ben Magyarhon és tarsországmnak javára az idö különbözösége és alkalom szerinti
hazafias tevékenysége és áldozatkészsége,

-

továbbá

a

magyar nyelv és színmuvészet, de különösen a kolozsvári

-

44

ivadékai- és maradékaival együtt Magyarországunk s birsországai valóságos, igaz, gyökeres és kétségtelen többi nemeseiként mindazon joggal, melylyel ugyanazok törvény vagy hajdani szokás szerint éltel( és birtak, vagy élnek és birnak, viselhesse és használhassa ezen valóságos, igaz és kétségtelen nemesi czímmel, hogy Ot és mindkét nembeli valamennyi törvényes ivadékát és maradékát minden rendü, állapotú, hivatalú, méltóságú és tekintetü egyének felruházottnak s diszesítettnek tartsák és ismerjék nemcsak akarjuk, de kegyelmesen parancsoljuk. Minek emlékeül és örök jeléül többször emlitett lornperdi Korbuly Bogdánnak s mindkét nernbell valamennyi törvényes ivadékának és maradék{1I1akapostoll magyar királyi függö pecsétünkkel megerösltett jelen ezimeres nemesi kiváltság-levelünket tartottuk kegyelmesen kiadandónak é8 engcdendönek. Kelt a Mi ö8zlntén kedvelt Hivünk nagyságos Báró Wenkheim Béla valóság08 bolsö titkos tunác80sunk, Szent-István magyal' királyi jeles rendünk nagy keresztes vitéze, LIpót-rendünk és az olasz királyi Móritz és Lázár-rend nagykeresztese, a török császári 1-sö osztályú Medjidie-rend birtokosa és Személyünk körüli magyar miniszterünk kezei által Bécsben, Ausztriában böjtmáshava harminczegyedik napján, az Ur ezernyolczszázhetvenkilenczedik, Barcsayné Korbul'l Ida. Uralkodásunk harminczegyedik évében. Ferencz József s. k.

'1

I II

beli valamennyi törvényes ivadéka és maradéka a lomperdi elönév használata mellett mindazon jogokkal élhessen és birhasson, melyekkel emlitett Magyarországunk és társországaillak valóságos, igaz, régi és kétségtelen nemesei eddigelé törvény, vagy hajdani szokás szerint bármikép éltek és birtak, vagy élnek és birnak. Mely iránta tanusitott legfelsöbb királyi kegyelmünk és kegyelmességünk bövebb tanuságáúl s a valóságos, igaz, kétségtelen nemesség örök idökig fenmaradandó jeléül neki és mindkét nembeli valamennyi törvényes ivadékának és maradékának következö czimert vagy nemesi díszjelt adtunk és engedtünk: Egy álló arany-vitéz-vért, jobbra kek félszög vonal által keresztül húzva, melyen két aranygabona-kéve fekszik, a vonal feletti mezöben, a vért balszögletében tCTIIH~szeteszinii ;'darcz alálebegö kék szalas gokkal, az alsó mezÖben pedig egyenesen felállitott horgony látható. A vért felsö föszélén koronázott nyilt ]0vagsisak nyugszik, jobbra, balra kék arany-sisak takarókkaI, a sisak koronájából két aranyhegyü kékszinü bivaly szarv között egyenesen felállitott fekete horgonyemelkedik, - a két szarv felsö nyilásának mindegyikében három arany buzaKurbuly veje]: :Barcsay:Domokos kalász van tüzve. Kegyelmesen elhatározván és megengedvén továbbá, miszerint ezen czimert vagy nemesi díszjelt jövendö örök idökig többször nevezett és ezentúl már nemes lomperdi Korhuly Bogdán mindkét nem beli valamennyi törvényes

fl'

Báró WenkheimBéla s. k.
II<

-

46

-

Hasznos életet élt. az, ki idejét folytonos munkásságban töltötte. A mi méltóságos *) Urunk becses idejéböl leszámitva a gyermekkort - egy percz sem telt el munkátlanul ("Multi juvant homini nonaginta in assiduo labore exacti anni:" Nagy gyönyörüségére van az embernek a szakadatlan munkában eltöltött kilenczven év). De a mi, förendü származással biró Urunk boldog napjait nemcsak munkával töltötte, hanem ezenkivül még im á d ko z ott és jót is tet t: életének legnagyobb része tehát im á ds á g, m u n ka és a jó cselekedet gyakorlásában telt el ("Oravit, labora vit" et virtutem coluit). Mind a három itt emlitett nagyrabecsülendö szép tulajdonság arról tesz hangos tanuságot, hogy jubilált mélyen tisztelt Nesztorunk örmény szülöktöl sajátitotta el azokat.... Befejezésül ama nevezetes magyal' püspök szavait hozom fel, ki egy ízromban így szólott: "Ha a jó Isten egy zsidónak (Mathuzálem) oly sok évet adott, egy derék magyar-örménynek: a kitünö eredettel biró, bökezÜ Kor b u l y Bog dán nak is fog legalább százhusz évet adni." Éljen jó egészségben az emberi kor legvégsö határáig: "Vivat ad summ am senectutem." (Cicero).

-

J

*) Habár megérdemlett magyar nemessége ,nagyságos' czimet hozott a házhoz, de forendü (aristokrata, mágnás) örmény származásánál fogva megilleti a ,méltóságos' czim. - Nagyságos czimet viseltek ugyan Erdély fejedelmei is, de mivel korunk a forendüeket méltóságolja, mi is jogosan a ,méltóságos' czimmel tiszteljük született aristokrátánkat, kinek hírneves Árdzruni családjából nemcsak fejedelmek és uralkodók vették eredetöket, de egy kelet-római császár is : Árdzruni Leó, ki Bizáncz trónján uralkodott, méltóságos Korbuly Bogdán törzsfájáról szakadt le. . .. És itt kérdem, hogy van-e valaki széles e hazában, ki törzsfáját olymeszszire felvihetné, mint Korbuly Bogdán, kinek egyik ose Kr. elott ISO-ben.már helytartó-uralkodó volt. A Korbuly Bogdán osei tehát 2055 éves multtal dicsekedhetne~!

You're Reading a Free Preview

Download
scribd
/*********** DO NOT ALTER ANYTHING BELOW THIS LINE ! ************/ var s_code=s.t();if(s_code)document.write(s_code)//-->