You are on page 1of 27

,. .

~---iiiiiiii8i

1\

KORBUL\{-C51\1d
D.
CSI\LAD-TÖRTÉNELMI
TI\NULMANV.

IRTI\:

SZONGOTT KRISTÓF
I\Z "I\RMENII\" SZERKESZTOJE.

Illustri magis, quam nobili esse
familia. Svetnnius :
A nemes csalddnál nevezetesebb a
Mrneves csaldd.

- 12 KÉPPELIIbUSZT~Al\7l\. _

'fl

SZI\MOSÚJ\7A~ 1906.
TODORAN ENDRE "I\URORI\" KONY\7NYOMDAJfI
,;
...

f\ hazai örménység nagy tiszteletre méltó legidösebbtagjának,
a legfényesebberedettel biró magyar-örménynek,a nemes-
ség szerzö

LOMPERDI

KORBUL~BOGDAN
úrnak, SzamosújlJárlJárosegyik kilJálóérdemes fiának, a bökezü
és áldozatkész hasznos honpolgárnak, ki 1906. október 6-án
tartotta meg gyémánt-menyekzöjét, - ezen menyekzö alkal-
mából irt dolgozatát ajánlja igaz tisztelete jeleül
a .szerzo.

1
A KORBULY-CSALÁDVÁZLATOSTÖRTÉNETE.
ELSO SZAKASZ.SZüKSÉGESELOZMÉNYEK.
1. Czikkely. Szennékhárim utódai.
1. Fejezet. Az Árdzruni-család.

K risztus elott, midon a szép Örményors~ágban a hos Hájg
derék utódai királykodtak: tehát az elso uralkodó-
ház (Hájg-ház, Domus Haicana, ~llIJl{UJ'l.ÚUlUU
U1~-{InL[iJI1LU
[Hájgá-
zéánczh deruthiun]) idejében az ország két részre volt
osztva. Az egyik rész Nagy-Örményország nevet viselt,
míg a másikat Kis-Örményországnak nevezték az idegenek.1
De Válárság (Vaghárság, Valarsaces, Kr. e. 150), a má-
sodik uralkodóház (Arsacidák, Ársugunikh, Ull/.llIl{nLU/!Il)
ala-
pitója megszüntette ezt a felosztást... és az országot
helytartóságokra (satrapia) osztotta, melyeknek élére hely-
tartókat állitott. Az újonnan kinevezett helytartók között
volt Válárság királynak egyik legkedvesebb embere:
Ár d z run i is. Errol ChoreneP ezeket mondja: "Az Árdz-
runiak - tudom, hogy nem Árdzruniak, hanem - Árdziv-
uni-ak3 voltak o elotte4 is a sashordozók. Elhallgatom
a Hátámágérdben elmondatni szokott mesék hiábavaló el-
beszélését. ,A míg a gyermek szendergett, az eso és nap
ellenkeztek; de egy madár árnyéka kedvezett5 az eltikkadt
1 L. ChoreneiMózes, Nagy-Örményországtörténete. Eredeti
örményböl forditotta és magyarázó jegyzetekkel ellátta Szongott
Kristóf. 1892., 2. Iap. ..
2 L. Choreneí-Szongott, Nagy-Orményország története, má-
sodik könyv, 7. fejezet,8. Iap.
a Ardzu, vagy árdziv (UJ{I~IIL:
sas) és uni (nLu/!:van, bír, hordoz)
örmény szavakból. Árdzivuni: sastartó, sassal ékített zászlótartó;
aquilifer: der den Adler, d. h. die Hauptfahne der Legion triigt.
4 Válárságelott is ez a család zászlótartó volt.
á Befödte a madár szárnyaival.
:2 - 3 "-

gyermeknek' . .. Ez a két ház: az Árdzruniak és Kcnuniak A világhirü Chorenei és a nagytudományú Mechithár
Szenn ékh ári m u tó d ai tóI sz árm az tak". De mivel müveibol merített hiteles idézetekkel bizonyitottam be tehát
Szennékhárim1 király volt: az asszirok királya volt, ki azt, hogy a nagyon jelentékeny, kiváló Ár d z l' uni család;
Ninivében székelt, bátran állithatom, hogy a híres Á l' d z- mely több igen nagy és vitéz fejedelmet és sok uralkodót
run i örmény család kir á 1y i v é l' b o 1 származott. És adott az Öl' m ény nemzetnek, maga is királyi vérbol
állitásom helyességérol maga Chorenei, az örmény Herodot származott utódoktói vette eredetét . . .
tesz kétségbevonhatlan tanuságot. Árdzruni Leon, ki mint császár kormányozta Byzancz
Errol a királyi vérbol származott Á l' d z l'uni családról trónjáról a kelet-római birodalmat, - szintén ezen híres
a szerzetalapitó Mechithár, fölötte becses, nagy alapossággal családból származott.
irott munkájában (második rész, 286. lap) ezeket irja: És itt - mielott általmennék az Árdzruniak azon szár-
"Az Árdzruni család Nagy-Örményország egyik hely- mazékaira, kik e hazában telepedtek le, - bemutatok
tartó (satrap) családja volt; ez a család azért kapott irásban és képben egy Árdzrunit, ki nemcsak eredetre nézve
Árdzruni [mi azt jelenti: sassal biró (PP!I En u/[1/Jmpuna/Pl!: Árdzruni, hanem viselte a díszes Árdzruni nevet is!
iper the árdzuisz' unikh]) nevet, mert ezen család osei
vitték Valárság örmény király elott a sast. 2 Az Árdzruni
család Álcznikh (örmény) tartomány Szászun kerületében 2. Fejezet. Árdzruni Gergely.
lakott. Ebbol a családból nemcsak igen nagy és vitéz
ö l' m ény fej ed elm ek származtak, dc sok (örmény) "Vagyonos szülok gyer-
kir á 1y is ebbol vette eredetét (!'n!IIIU lilfJU ill,,)wúl,,) III pUlt. pz{UUI'/JJl meke volt, kik Perzsa-
)UlJnfJ, 1/[jIu liL (iJUlqulLn!lJ! pUIf/..nu/j): horoch élin médzámédz jév Örményországból kivándo-
khács is-chánkh hájoczh, élin jév thákávorkh pázumkh); rolván, Tiflisben telepedtek
ezek elobb Vászpurágán földjétil birták, késobb a nyugoti le. Atyja Árdrzuni Jeremiás
vidékekre mentek. Ebbol a családból eredt Szenekhárim mint önkénytes, orosz ka-
uralkodó is, ki Szebásztebe ment lakozni." tonai szolgálatba lépett és
Errol a Szenekhárim királyról Mechithár idézett mun- felvitte a tábornokságig;
kája (második rész) 345. lapján ezeket mondja: "Szene- bizonyos ideig volt Tims
khárim örmény uralkodó az Árdzruni családból származott, fopolgármestere is. Nagy
ki a keresztségben János nevet kapott. Ez elobb Nagy- ,", háza, mely a legszebb ut-
Örményország, Vászpurágán tartományában királykodott; czában a foherczegi palota
de midon látta, hogya Keleten elhatalmasodott török mellett épült, Tiflis ritkasá-
népnek ellent nem állhat, ott hagyta tartományát, melybol gai közé tartozik; egyik
átadott tiz várost, 62 vár-t és négyezer nagy falut Vászil része szinházi épület. Árdz-
görög császárnak, - maga pedig négyszázezer férfiúval runi tábornok "Jérázáhán"
Nyugat felé ment és Elso-Örményország fovárosában:
Szebászteben lakott". ~ ~.~
r (Álmoskönyv) czímü müve
séket szép
igen örmény népme-
tartalmaz.
1 L. Mechithár, második rész, 206. Iap. Errol tesz említést a
Szentirás is (4. Királyok, 18, 13). Á r d zr uni Gergely a gymnasiumi tanfolyamot Tiflis-
2 Sassal ékitett zászlót. SZ. K. ben tanulta, egyetemi tanulmányait Szt-Pétervárt kezdette
3 Nagy-Örményország egyik tartománya. és Németországban végezte. Mint bölcsészettudor rövid
--4' - 5 -
ideig tartózkodott Bécsben is a mechitháristáknál, innen venni, ami - örmény. Bátorságáért mindenki becsülte.
Szt-Lázár (Velencze) szigetére ment, hogy ott ~ég jobban I
E nagyrabecsülés azonban akkor érte el tetöpóntját, midon
" a "Kawkas" czímü orosz hivatalos lappal folytatott polemia
tökéletesitse magát az örmény irodalomban, nyelv- és
történelemben. miatt a törvényszék elé idéztetvén, ott a pert -- meg-
Már egyetemi hallgató korában küldözgetett tudósítá- nyerte. "Hogy mer egy örmény lap - mondták a per
sokat Szt-Pétervárról a tiflisi "Meghu Hájászdáni" (lJ'Ú'lnL elött - a hivatalos lappal polemiába bocsátkozni". És a
Örményországi méh)
:'WJIJJIIUlW'/J/1: czímü lapnak. Már akkor per után ezek mind elnémultak.
foglalkozott azon tervvel, hogy majd tanulmányai befeje- Az ilyen meglepetések elterjedést szereztek a nép-
zése után Tiflisben "Meság" (lJ'lU/!J:
Munkás) czím alatt szezerÜ "Meság"-nak, mely nagy befolyást gyakorolt a
lapot alapítand . . . népre. Mivel e lap a szenvedöket pártfogás alá vette,
És alig tért vissza Tiflisbe, midön - sokaknak meg- azért ezek elnyomóikat eszavakkal fenyegették: "Ha tovább
lepetésére - 1865.ben meginditotta dr. Árdzruni Gergely, is folytatja gyalázatos tettét, neve meg fog jelenni a Me-
mint szerkesztö-kiadó "Meság" czímü irodalmi, közgazda- ságban". És az elyomók féltek e fenyegetéstöl! Kiváncsian
sági és politikai lapját. Ez a nagyon müvelt férfiú, kinek várja mindenki a "Meság" megjelenését; az olvasó újságot
gazdag apja igen befolyásos tábornok és föpolgármester keres. - Az iparos azt az idöt, míg inasa a mühelyt ki-
volt, nem fogadja el a magas állami hivatalt, hanem be- takaritja, Meság-olvasásra forditja. Még a hordár sem ül az
huzódik a szerkesztöség szobáiba. utczán tétlenül, hanem - lapot olvas. lU mindenki tudja,
Árdzruni tudta a módját, hogy miként kell lapjával hogy az olvasás hasznos.
hatást idézni. Ugy lépett fel, mint népének és országának De a "Meság" még mélyebb gyökereket vert. A tiflisi
erélyes védöje. Mindjárt kezdetben erösen kikelt azok ellen, salon-okban, hol ezelott az orosz és franczia nyelv ural-
kik hivatva voltak a nemzet és ország érdekében cselekedni kodott, az örmény foglalta el a tért. Most itt az örmény
és még sem töröd tek - kötelességeik teljesitésével. Minden nyelv a divatos . .. És Árdzruni - hogy elkerülje az
mulasztásból és rendetlenségböl, mind abból, mi az iskola, egyoldalúságot -- munkatársakúl megszerezte a legjobb
egyház, színház, egyletek és intézetek szÍnfalai mögött eröket: a búsvíg Ámerikiánt, a humoros tárr.zaczíkk- és
történt, Árdzruni égetö napi kérdést csinált. Polgáriasitó szÍnmüiró Szuntugiánt, a regényiró Ráffi-t, Ághájánt és a -
eszméit röviden, világosan és érthetöen adta elö vezér- t. Ezen irókkal együtt megnyerte ezeknek párthiveit is.
czikkeiben, melyeknek rendesen olyan érdekes czímeket Sok tehetséges embert ö segített az irói pályára; bárkinek
adott, hogy mindenki sietett azokat elolvasni. Ezáltal szivesen szolgált tanácscsal. Ö buzditotta a híres örmény
megnyerte a közönség érdeklödését. regényirót, Ráffit is az irás ra. Ha lapjában Ráffinak tért és
A nagy közönség igen meg volt elégedve a "Meság"- alkalmat nem nyújt, ez a kitünö ember máshelyütt fényes
ban használt pártatlan hanggal, mely gazdagnak, befolyá- tehetségeit talán nem is érvényesitheUe volna. - Egyik
sosnak ép úgy megmondotta az igazat, mint az oroszositó legderekabb és legtehetségesebb munkatársa fivére: dr.
rendszabálynak, mely azt követelte, hogy az örmény tulaj- Árdzruni András, az ismert mineralog. ki Berlinben elhire-
donnevek mellöl ezután hagyják el a jelentéssei biró sült egyetemi tanár. NépRzerü leveleit szivesen olvassák.
örmény -j á n szótagot és a helyett az orosz -o ff szótagot I Nagy érdekkel olvasta a közönség a "Meság" külföldi
I közleményeit, Orosz-, Török- és Perzsa-Örményvrszágból s
használják ... Ekkor sokan olvastak lapot - hazafiságból
és sokan olvasták Árdzruni hazafias lapját. I Európa némely fövárosaiból hozott leveleit. E közlemények
I
Árdzruni merészelt nemcsak kiadni egy ilyen lapot, egyrészröl Örményország ezen vflgy másik részének belsö
hanem volt bátorsága lapjában mindazt pártfogása alá -1 életéröl, pénzügyi vagy helyi viszonyairól, iskolaügyéröl és
.
~--
." ,

-6 - 7

a t. szólanak, másrészröl az európai Jevelezöka tudomány Nem kisebb a befolyás, mit a "Meságll Örményor-
állásáról, a inuvelödés haladásáról és egyéb ujdonságokról szág szomszéd népeire, egész Kaukazusra gyakorolt. Elsö
hoznak tudósitást. volt Georgia, mely Árdzrunitól felbátoritva kezet fogott az
Ezeknek a levelezöknek lehet föleg köszönni azt, hogy 1, örményekkel. hogy küzdjenek az elohaladás- és miveltségért
az örmény olvasóközönség kezdett az iránt is érdeklödni, úgy, mint egykor e két nemzet osei tettek. El is kezdettek
mi házán kivül történik. A "Meság" elött Orosz-, Perzsa- a georgiaiak e szellemben dolgozni és követték az örmények
és Török-Örményország egészen elkülönözve élt a nélkül, páldáját, kiktol rendes en elfogadják mindazt, mi új, de jó.
hogy egyik rész tudott volna valamit a másikról. Ebböl A mohamedánok is akarták e példát követni. Egy
magyarázható meg az is, hogy Orosz-Örményország iro- mívelt perzsa inditott is Bakuban egy perzsa lapot ,.Akindsi"
dalmi nyelve egészen külön, önállóan fejlödött, úgy, hogy név alatt (minek jelentése: Meság, Munkás); programmjá-
most két irodalmi örmény nyelv van: az orosz- és török- ban nyiltan vallotta is, hogy Árdzruni elveit, irányzatát
örményországi, noha a két irodalmi nyelv között nincs akarja követni, de elofizetok hiányában a lap rövid ido
nagy különbség. mulva megszünt élni.
Árdzruni levelezöi Perzsa- és Törok-Örményország A "Meságll a külföldön is ismeretes; az európai lapok
helyi viszonyairól értesitették az olvasót ; másrészröl maga gyakran idézik különösen azóta, hogy Tifli::;ben és Kon-
a szerkesz.tö nem egyszer fejezte ki sajnálatát a fölött, stantinápolyban sajtópere volt. Ánlzruni folyton arra töre-
hogy egy nemzet, mely habár politikailag három részre kedett, hogya "Meság"-ot azon a szinvonalon tartsa, melyen
van osztva, de egyazon nyelvet beszéli, egy országban az európai lapok állanak. Lapja is hozott eredeti, sot távirati
lakik, miért érdeklodik oly kevéssé a másik részben lakó tudósításokat azokról az eseményekrol, melyekröl az euró.,
testvérek helyzetével. Ily módon terjedt el a "Meság" pai sajtó is megemlékezett. Bármely világ-eseménynél lapja
Orosz-Örményország határain túl is. Czikkei mindenütt képviselte az örmény sajtót. A bécsi villamos kiállítás al-.
érdeklödést keltettek. A "Meság" példáját kezdették a többi kalmával is ott volt a "Meság" képviselöje. A kiállitást
(különösen a török-örményországi) lapok is követni és tudvalevoleg boldogult trónörökösünk: Hudolf Ö Fensége
foglalkoztak Örményország többi részeiben lakó testvéreik- nyitotta meg, ki a többek között ezeket mondotta: ,.Arról,
kel is és igyekeztek köztük és azok között legalább iro- hogy mily nagy érdeklodést tan usit a mivelt világ a bécsi
dalmi összeköttetést létesiteni. villamos kiállítás iránt, tanuskodik az a körülmény is, hogy
Árdzruni mindig arra törekedett, hogy eszméivel nem- a sajtó számtalan képviseloi között van egy örmény is, ki
zetét nemzeti öntudatra keltse. Ezen eszmék különösen az örmények távolfekvo hazájából jött ide". - A párisi
Török-Örményországban találtak meleg fogadtatásra; a irodalmi kongresszuson maga Árdzruni képviselte az ör-
"Méság" itt oly élénk mozgalmat keltett, oly nagy befo- mény sajtót". (Cselingárián Jakab).
lyást gyakorolt az olvasóközönségre, hogya török kor- *
mány tanácsosnak találta a "Meság"-ot Törökországból
kitiltani. Á r d z run i Gergely, kinek atyja Árdzruni Jérémiás,
Annak bebizonyitására, hogy mekkora befolyást képes a. híres tábornok, sok vagyonnal birt -- ott hagyja a fényt,
a "Meság" olvasóira gyakorolni, ime egy példa. Az orosz- a gazdagságot és atyja akarata ellenére az irói pályára
török háború ,után kiüt Török-Örményország egy részében lép. E pályán, hol annyi érdemet szerzett, már 25 évet
az éh-inség. Ardzruni ezek érdekében egy felszólítást tett töltött. Tiszteloi 1890. máj. l8-án .ünnepelték 25 éves irói
közzé -. és a segélyezö bizottság nem kapott annyi venni- munkásságának jubileumát. Az üdvözletek és arany-ezüst
való gabonát, mennyi segélypénz gyült ös,=;ze. ajándékok,. miket különbözo helyekrol küldöttek tiszteloi:
- 8 9 -
öregek, ifjak, asszonyok, leányok, örmények, georgiaiak, és Bécsben nemzetgazdasági eloadásokat is. Az örmény
sot még zsidók is, az "Ághpiur" czimü örmény folyóirat nyelv körébe vágó tanulmányait a bécsi és velenczei
szerkeszto.ségében voltak szemlére kitéve. Jelentékeny , mechitháristáknál egészitette ki.
férfiak több mint 200 távira,tot küldöttek. Tisztelgésekkel
telt a nap elso fele. Délben 250-en ültek asztalhoz. A
terem fel volt ékesitve: ott volt látható Árdzruni arczképe JY\ÁSODIK SZAKASZ.
és a falokon ez a felirás "Meság" és ,,25." Bízottság ment ÁRDZRUNIAK MAGY ARORSZÁOON.
~
ünnepelthez, mely ot ebédre hivta. Á m á dun i ö r m ény 1. Czikkely. Az Árdzruni-család elágazásai.
herczeg, ki a rendezo bizottságnak elnöke, ült az asztal-
fon. Ebéd alatt felolvastak ugyan nehány táviratot, de a 1. Fejezet. Hány Árdzruni eredetü örmény család
többit nem gyozték. Elobb a czár- és katholikoszért üri- van Magya1'országon?
tettek poharat; felköszöntették aztán Ár d z run it. Most A nemzeti kiralyok bö.~cskormányzata nagygyá, gazdaggá,
ünnepelt vett kezébe poharat; szépen beszélt. "Eszméim ft hatalmassá tette Orményországot; fejlodött az ipar,
..,- mondá a többek között - melyeknek kifejezést adtam, virágzott a kereskedelem, szaporodott a tanint~zetek száma,
közösek az emberiséggel. 1865-ben kezdettem irni, 45 az irodalom elérte aranykorát... De szaporodott ~z irigy
éves vagyok, gyöngülni kezdettem és féltem, hogy nem ellenségek' száma is, melyek egyetlen egy kedvezo alkalmat
leszek képes mindvégig a zászlót kezemben tartani; de sem szalasztottak el felhasználatlanúl: a termékeny országra
tanusitott rokonszenvetek új erot kölcsönöz nekem, hogy rontottak és hol egyik, hol másik vidékét tüzzel-vassal
a zászlót ki ne ejtsem kezembol..." Estve Árdzruni pusztitották. Kipótolhatlan károkat, veszteségeket okoztak
tiszteletére az örmény szinészek Der-Krikoreáncz "Nino a századokig tartott vallási háborúk, melyek megtizedelték
eljegyzése" czimü darabját játszodták. Feláldozta ünnepelt a kereszténység megtartásáért küzdo vitéz örmény nem-
ifjú korában millióit, nyugalmát és jövendo állását, de zetet. A hos Vártánok elvérzettek a csatatéren, de vallá-
ezek helyett ezer meg ezer szív rokonszenvét kapta. Az sukat el nem hagyták. És az Egyház a szentek közé
ünnepély alkalmából Málucheán nevü iró egy 96 lapra sorozta oket. Volt ido, midon a római legiokat is vissza-
terjedo füzetet adott ki "Medkhi Meság" (Az ész míveloje) verték az örmények; de most a vad hordák roppant
czím alatt, melyben elmondja, hogy ki Árdzruni, mit számának nem tudtak ellentállani. A hosi elszántság már
mívelt és mit szándékszik még tenni. Ezen lélekemelo nem használt semmit; azért némely város lakossága
ünnepélyrol az ,ásugh'-ok (népdalnok) sem hiányoztak. összeállott ... és vezetot választott magának. Ez, üldözött,
Örmény szokás szerint ugyanis minden felköszöntés után vérig kinzott testvéreihez a többek között így szólott:
vagy zene vagy ének következik. Ritka eset, midon az "Ha kiköltözünk, itt hagyjuk terjedelmes birtokainkat.
ásugh akkor rögtönzi dalának szövegét: ez az eset meg- fényeR palotáinkat, marha-nyájainkat, a drága hazát, a
történt Árdzruni jubileuma alkalmával." Árdzruni Gergely i~\ nemzetet; de megmentjük életünket... és ingó vagyonunk
Moszkvában született 1845. febr. 27-én. Kitüno tanárok I egy kis részét és megtartjuk üdvözito vallásunkat is!"...
vezetése mellett jó nevelésben részesült. Gyermekkorában Igy szólott... és rögtön csomagol ni kezdettek: gondosan
franczia nyelven már lapot szerkesztett, melynek olvasói: elrakták az örmény szent-ereklyéket, az egyházi könyveket,
fivérei és novérei voltak, A középiskolát Tifliszben tanulta, drága nemzeti viseletök egyes darabjait, a becses köveket,
az egyetemi tanfolyamot Moszkvában és Szent-Pétervárott az arany- és ezüst-nemüt, a szent-olvasót (rózsafüzér)...
végezte. 1867-ben Heidelbergben bölcsészetet hallgatott, II:
és - elobb megcsókolták a hazai földet - azután útra
itt nyert doktori oklevelet is. Hallgatott 1869-ben Párisban keltek könytelt szemekkel...
-- 10 - 11 -
A hazai örmények ösei elöbb Krimben, Lengyel- volt jó barátomnak és tanulótársamnak áldott emlékét e
országban)és Moldva-Oláhországban laktak; végre 1672-ben helyen is mpgörökithetem. Élet- és szellemrajzát igen
apáink I. Apafi fejedelem alatt bejöttek Erdélybe. Ezek szépen irta meg derék föesperes-plébánosunk, Bár á n y
között van elég Árdzruni-származék is! A hazai örmény Lukács az "Ármenia" ötödik évfolyamában (1891, 97 - 100
családok közül a következö négy család vette eredetét az lap). A csinos munkálatot itt is közre adom: .
Árdzruniaktól: Esztegár-, Zászlóffi-, Hollósi- és Korbuly- Azon idö óta, hogy a magyar nemzet bennünket ör-
család. Ezekröl alább egyenként szólok. ményeket szives vendégszeretettel befogadott, a magyar-
honi örmény kolóniák sok jeles férfiút adtak a magyar
II. Czikkely. Az Esztegár-család. hazának s az egyháznak, kik kiváló képességeik által fényt
árasztottak az örmény névre. Ily jeles férfiú volt dr.
1. Fejezet. Az ,Esztegár'-családnév jelpntése.
Esztegár Vártán József, a bécsi mechitháristarend föapátja
. . . Apafi alatt több mint háromezer örmény család és selimbriai érsek, kinek életrajzát e néhány sorban adjuk.
jött be Erdélybe. Az elpusztult országrész igen jelentékeny Dr. Esztegár Vártán József született 1843. áug.
kárpotlást nyert a szorgalmas, gazdag, értelmes, müvelt, 13-án Magyarhonban Szamosújvárt örmény kath. szülöktöl.
becsületes. .. örményekben, kiknek az ország bár földet A keresztségben Adeodat - Bogdán - nevet nyert. Szülöi:
(habár volt elég pusztán maradt birtok) nem adott - ingyen Esztegár László és Korbuly Mária gyermeköket vallásos
- hová letelepedhessenek... nevelésben részesiték; tanulótársai szerették és korát meg-
Az Árdzruniak szárma~ékai Korbul és Esztegár név haladó komolysága miatt tisztelték. Hajlama a papi pálya
alatt jöttek be. A Korbul név eredetéröl hátrább fogok iránt korán kitünt, úgy, hogy lllár tI éves korában Bécsbe
szólani. M03t lásimk, hogy mit jelent az Esztegár név? vitetett fel a mechitháristák zál'dájába, hol gyors felfogásával,
Az Esztegár család abeköltözés elött ho~szabb ideig kitartó szorgalmával, kötelességeinek pontos teljesiléséveI
Moldva-Oláhországban lakott, melynek eröszakos ,despotá'-i tünt ki többi társai közül. A szerzetesi fogadalmat 1859.
arra kényszeritették országuk idegen ajkú lakosait, hogy áug. 24-én tette le és 1862. szeptember ()-án - habár
vegyék fel a görög szertartást,... söt családi neveiket is csak 19 éves volt - pappá szenteltetett. Felszentelése után
cseréljék fel román nevekkel. Igy forditotta le az Árdzruni- széles müködési kör jutott osztályrészeül; mint a szer-
család is örmény nevét románra. Árdzruni tehát = Esztegár. 1) zetesi jelöltek mestere, theologiai tanÚr, igazgató, helyettes
fötitkár, kormány tanácsos, a szerzet ügyeiben tekintélyes
2. Ff'jezet. Eszlegár Vrírtán érsek. és kiváló részt vett. 18HB-ban dr. Hosági Jakab föapátját
1843-1886. Rómába kisérte és itt tudományos képzettsége, a tárgyalt
ügyekben tanusitott teljes tájékozottsága által az illetok
Az Esztegár család legkiemelkedettebb tagja Esztegár Vár- figyelmét magára vonta. l\1indenki úgy nézte ötet, mint
tán, ki a mult század ötvenes éveiben ezen dolgozat irójával a szerzet jövendö apátját.
nemcsak egy osztályban járt, de söt egy padban is ült; Az 1883. évi október elseje gyászba ölté a bécsi mechl-
azért fölötte örvendek a jó alkalomnak, hogy gyermekkori thárista rendet. A rend föapátja dr. Bosági Jakab jobb-
létre szenderült. P. Limondsián Timotheus, mint legidösebb
1) ~szteag román szó: zászló, az -ár pedig román névképzo, kormány tanácsos vette át a rend kormányát s vezette az
mely má!:, különösen a latinból átvett román szóban is elofordul ügyeket az új föapát választásáig.
és megfelel az örmény ,uni' szónak: Árdzr-uni = Esztegár. Ez az
-ár képzo megvan számos latin szóban is, igy: faber ferr-a r-ius. Nagy felelösség várt a rend tagjaira. A rend viszo-
lign-ar-ius . .. Ardzruni = Esztegár (~steg-ár): zászlós. . nyai a föapáti széken oly férfiút kivántak, kiben a tudo-
1\

- 12 i3

mányos képzettség, szeplötlen élet és kormányzási képes- tagjait, hogyaszabályokban kijelölt úton haladjanak, mert
ség egyesüljön. Több tudományos és valóban szentéletü csak úgy juthatnak ci hivatásLJ.~ czéljához 1).
tagja volt a rendnek, kik hivatottsággal birtak a rend kor- 1885. június havában 1I1~látogalla a magyarhoni
mányát vezetni; de a rend tagjai a föapátra várakozó nagy örmény kolóniákal: Szamosújvárt, Erzsébetvárost, a Kolozs-
feladatok' tudatában a szavazatok kétharmadával 1884. jú- várt lakó örményeket s mindenütt lelkesült fogadtatásra
lius 12-én dr. Esz t e g árV árt á n t választák meg fö- talált. Szamosújvárt az indóháznál beláthatlan sokaság
apátjuknak. várta a vasúton érkezö föapátot, ki is a plébánia-lakban
A káptalani gyü1és, melyen Vannutelli bécsi apostoli a papság és a város üdvözletét szeretettel viszonozta. A
nunczius elnökölt s melynek fötárgya a föapát választása szamosújvári örmény kath. egyház évkönyveiben kitöröl-
volt, a rend történetében más tekintetben is igen emlé- hetlen betükkel van beirva az 1885. évi Világositó-Szent-
kezetreméltó volt; mert mint elsö tárgy együlésben olvas- Gergely-napja, midön a föapát teljes segédlettel és díszben
tatott í'~l és vétetett tudomásul a rend új szabályzata, a az ünnepi nDgymisét tartá... Ily szivesen s örömmel
mikor dr. Esztegár Vártán határozott nyiltsággal a rendi fogadták Erzsébetvároson, Kolozsvárt. hol midön a tiszte-
szabályok szigora mellett foglalt állást. letére adott lakomán magyar nyelven' mondott felköszöntöt,
Dr. Esztegár Vártánnak föapáttá lett megválasztása a lelkesedés határt nem ismert. . .
örömet hOL:ott a rend tagjainak; szülovárosa: Szamos- Becsbe visszatérvén újra útra kelt "Kelet" felé,
újvár távirat útján fejezte ki szerencse. kivánatait és XIII. mert semélyesen akarta látni kolostorait; a kolostorok
Leo szentséges atyánk ugyanazon év szeptember havában ügyeit maga ak~rta megvizsgálni, hogy igazságosan kor-
sei i m b l' i a i érs e k kénezezte ki. mányozhasson. Utja Konstantinápoly-, Aidyn-, Smyrnába
Várva várt ünnepe volt a rendnek az 1884. év nov. valóságos diadalmenet volt; mindenütt gyüjtött rendje
9-ike is, midön a köz-szeretetben álló föapát az állami érdekében - tapasztalokat.
hivatalok képviselöi jelenlétében Vannutelli érsek által ér- 1886 év május havában Rómába érkezett, hogy ma-
sekké szenteltetett föl. A rend házában adott lakomán több gát pápa ö szentségének bemutassa és a rend ügyeiben
udvari, követségi kiváló egyéniség s magas állású egy- tárgyaljon; dc nem hitte, hogy a bécsi anyakolostort többé
házi személy jelent meg. A lelkesedés tetöpontját érte nem fogja látni és nem fogja fogadni a bécsi rendtársak
el, midön a föapát o szentségét: a pápát olasz és ö üdvözletét! Rómából visszatértében 1886. június 23-án
felségét: az apostoli magyar királyt német nyelven érte utól a halál Triestben.
köszönté fel... Az általánosan kedvelt föapát váratlan halála nemcsak
Az ünnepélyek lefolyása után a föapát törhetlen aka- a rend tagjait renditette meg, hanem mindazokat, kik
rattal a szerzet ügyeinek rendezéséhez fogott; akadályt a föapátot a közelben s a távolban ismerték. A föapát
nem ismerö munkásságának tisztelettel és elismeréssel adóz- szülövárosa : Szamosújvár föegyházának nagy harangja
tak a rend tagjai. Rövid ideig tartó kormányzata alatt a búsan hirdeté a nagy veszteséget. A rend kormányához
pápa ö szentsége s apostoli magyar királyunk rokonszen- intézett szám os részvétirat fényesen igazolta, hogy mennyire
vével dicsekedhetett; miért müködése reményt nyujtott, szeteUék az elhunytat. A rend elveszté benne édes atyját,
hogy a rend ügyei elönyös lendületet fognak venni. büszke~égét! Porait Bécsbe hozták, nehány napig a temp-
Már 1885. pünkösd napján a XIII. Leo pápa ö szent- lomban ravatalra helyezték és 1886. július 1-én dr. An-
sége által 1885. január 23-án helybenhagyott rendi szabá-
lyokat közzéteszi remek elöszóval, melyben felszólítja a rend 1) Constitutiones congregationis mechitaristarum Viennensium
approbatae a Leone XIII. Pontificeoptimo maximo,Viennae 1885.
..,

15
i4 -
gerer Eduard által tartott halotti gyászszertartás után a
templom sirboltjába helyezték el a feltámadás nagy nap- ESZTEGAR
\lARTAN ÉRSEK
jáig. Szamosújvár város közönsége jegyzökönyvileg fejezte Hf\LÁLf\ É'VFORDULÓJÁN.
ki részvétét s fájdalmát és elhatározta, hogy arczképét
(t 23/91.1886.)
megörökitteti. Sikerült arczképe, mely a plebánialak termét
disziti órök idökl'e hirdetni fogja, hogy Szamosújvár, e Ösi szokások közt, de magyarként él e hazában
nagy fiának emlékét méltó tiszteletben tartja! Az a marok kis nép, melyre Te büszke valál.
* Elhagytad honodat, mint gyermek s férfi korodban
* * Már tudomány s hivatás érseki polczra emelt.
S mint f o r>apj u k térve meg Erdélyben feleidhez,
Dolgozatom teljessége megkivánja azt, hogy itt is Szent hona földjére sirva borult a fiú.
közzé tegyem azt a szépen sikerült költeményt, melyet Eljöttél mi közénk buzditva vigaszszal a lelket,
1893-ban az "Armenia" hasábjain gyönyörködve olvastunk: Hisz vigaszúl szolgált ez a szó Mechithár.
S már hét éve, hogy élte delén megtört a nemes szív,
r- I És vele annyi remény csillaga áldoza le.
I Pár év is nagy ido az öröklét végtelenében,
Gyászemléke, ha él, annak a kit szerettél.
S hogy még nem feledénk, ime Érted kél ma fohászunk:
"Hájk népének, Uram, sok ilyen hu fiat adj!lI
MERZI\ 6YULI\.

3. Fejezet. Dr. Esztegár László.
Az Isten intézkedéseit keresztényi türelemmel, zugo-
lodás nélkül kell elviselnünk; de azért még most is
'1
mélyen fájlaljuk, hogy oly korán költözött el az élök
közül dr. Esz te g á r László, ki elöbb szorgalmas tanit-
ványunk volt, késöbb - mint az "Armenia " tehetséges,
derék munkatársa igen talpraesett czikkeket irt folyó-
iratunkban. Tanulmányainak nagyon sikeres befejezése
után egy évig a szamosújvári állami fögymnasiumnál
müködött, mint gyakorló tanár, innen azután Budapestre
ment a Magyar Nemzeti Múzeumhoz - tisztviselönek.
Kiváló iró lett volna belöle, ha életben marad. De a
Gondviselés másképpen intézkedett. Abbaziában halt el,
holttestét azonban onnan Szamosújvárra szállitották.
Temetésén a Nemzeti Múzeumot két kiváló magyar iró:
.Esztegár lJártán érsek. dr. Fehérpataki László és dr. Sebestyén Gyula képviselték.
16 -
Állandó emlékezetben tartjuk egyik becses dolgozatá-
nak ezen, nemcsak megfigyelésre, de követésre is méltó,
értékes szavait: "Mi ifjabb nemzedék, büszkén vallhatjuk
meg a világnak, hogy ö r m ény e k vagyunk; mert meg-
szerezték e névnek a tiszteletet azon derék férfiak, kik
közé Dán i e l Pál is tartozott." (L. "Armenia, " 1890.
negyedik é\Tfolyam, 68 lap.)

Ill. Czikkely. A Zászlóffy-család.
IV. Czikkely. A Hollósy-család. *)
A beköltözött örmények közt egyetlen egy család sem
volt, mely ,Zászlóffy' nevet viselt volna: itt képzodött ez 1. Fejezet. "A magyar nemzet csalogánya."
a családnév - Magyarországon. Ugyanis az örmény - LONOVICS-HOLLÓSYKORNELlA. -
Esztegár-család egyik ága, román jelentésu nevN szó
szerint leforditotta magyarra és magát Zászlóffy-nak
nevezte. A mondottak szerint tehát: Árdzruni, Esztegár
AZöegykor hazánkban s a kUlföldön is annyira ünnepelt
r m ény sz üle t é s U Jn agyar ctalm u v ész nö,
és Zászlóffy egy ugyanazon család, avval a különbséggel, kit páratlan szép, ezüstcsengésu hangjáért mindenütt
"magyar csalogány"-nak neveztek, a jubilált Lonovics
hogy egyiknek örmény (Árdzruni), másiknak román (Esztegár) József csanádmegyei föispánnak országszerte köztisztelet-
és a harmadiknak magyar jelentésu családneve (Zász-
ben állott neje, - Marczibányi-Dombegyházán hunyt el
lóffy 1) van.
1890. febr. 10-én nehány napi szenvedés után...
,/ H o II ó s y Kor n eli a szamosújvári jómódú örmény
szülöktol származott. Atyja Korbuly Bogdán és anyja .

Csáusz Magdolna volt. Nagyapja, ki göndörhajÚ (Kreczul)
Korbuly Bogdánnak neveztetett, Szamosújvárt Alsó-viz-
útcza 56. szám alatt fekvo házban lakott. E házban látott
napvilágot apja is. Szülei Gertenyesen birtokot vettek, azért
Szamosújvárról Temesmegyébe költöztek. Kornelia Gerte-
nyesen született. Itt atyja magyar nemességetnyert, ki
Korbuly nevét Hollósy-ra magyarosította **) . .

Hollósy Kornelia nevének emlitésére önkéntelenül
feltárul elottünk emléke a fényes müvészeti pályának,
1) Van elég hibásan képezett, vagy hiányosan képzodött melyet az elhunyt dicsosége és népszerusége tetopontján
családnevünk ; ilyen pl. a Zászlóffy-családnév is. Az örmény cserélt fel - szive gyöngéd érzelmeit követve - a családi
,árdziv' szó az Árdzruni és az ,esteág' az Esztegár családnévben
ugyan zászló-t jelent, de ott van az örményben az ,uni' (bir, van)
élet szerény, de boldogitú körével.
és a románban az -ar képzö (-as, -os, -es, -ös), tehát ezt is le *) L. "Armenia" 1906. évfolyam,deczemberhavi füzet.
kellett volna forditani. Árdzruni és Esztegár családnév helyes **) A "Hollósy"-családnévaz örmény Árdzruniés a latinos
magyar forditása nem Zászlóffy (mert a zászló-nak, a tárgynak fia Korbuly-családnévnekegyjelentésümagyar fordítása; tehát: Árdz-
nem is lehet), hanem Zászlósfy (az apa zászlós [zászlótartój volt, runi = Korbul =.. Hollósy.
tehát a fia is a zászlósfi [-= Zászlósfi]). 2
..

-- 18 - - 19-
Utolsó föllépte után Kolozsvárról átjött Szamosújvárra ország minden részéböl érkezett szárnos koszorú bodtotta
is. Itt a plébániai örmény templomban, elhalt szüleiért el. A részvéttáviratok egész halmaza érkezett a mélyen
engesztelö szent misét mondatott. Azután énekelt a fiú- sujtott családhoz; többek között a miniszterelnöktöl, Mihaj-
árvaház javára. Más nap (1862. október 23-án) tisztelöi lovics zágrábi bíbornok-érsektöl, Dessewffy csanádi püs-
ezüst-tálczán értékes ajándékot nyujtottak át neki. A pöktöl és még sokaktól.
szónok Gopcsa Jóachim tanácsnok volt, ki a következö Csanádmegye szegényeinek osztatlan hálája bizonyára
szép beszéddel üdvözölte az ünnepelt müvésznöt: "Szamos- áldólag emlitendi az ünnepelt müvésznö könyörületes,
újvár fiai és leányai, kiknek dicsösége vagy, nyujtják át nagy szivét!...
általam neked e csekélységet, melyet öszinte sziv és Méltányosan nyilatkozott boldogultról az egész magyar
osztatlan szeretet hoz. - Fogadd kis körünkben óhajtva sajtó. Igen érdekes czikkeket közöltek a néhai müvész-
várt kedves megjelenésedért tiszteletünk és forró köszö- nöröl különösen a "Fövárosi Lapok," "Pesti Napló,"
netünk ezen zálogát. Nagy és örökké emlékezetes leend "Pesti Hírlap ;,' arczképét is közreadta a "Vasárnapi
elöttünk e nap, melyet te, dalok királynéja, bájos müvésznö Ujság," a "Hét" és az "Ország-Világ." A sok. szép
szereztél nekünk. - Az árvák intézete, melynek alapját nyilatkozat közül azt, mi a kedvelt "Magyar-Szemlé"-ben
mívelt lelked nemes ösztönéböl gazdagitád, az idök hosszú jelent meg, mi is átvp-szszük:
során hálásan fogja jótékonyságodat emliteni. -- Magyar- "Hollósy Kornelia, a magyar müvészet e fényes csil-
hon csalogánya! Dicsö és elöttünk mindig kedves neved laga is eltünt, s a magyar szellemi élet krónikása szomo-
- míg csak csalogány dalol - keblünkben élni fog rúan adja tudtúl a magyar közönségnek e gyászos ese-
kiolthatlanÚI. Tarts meg te is nÚnket szives emlékedben ményt. Kell-e hosszasan magyarázni, hogy ki volt Hollósy
és babér-dicsöségteljes pályád hervad hatlan koszorújába Kornelia? 'Mi ifjú nemzedék is, kik soha sem gyönyör-
tüzz számunkra is egy nefelejtset. " Három napot töltött ködhettünk világhirü müvészetében, jól tudjuk, hogy ki
e város falai között. Placsintál' Dávid vendégszeretö volt Ö. A magyar nemzeti köztudatba oly mélyen be volt
házánál volt szállva. Még más rokonai is vannak e városban. vésödve a Hollósy Kornelia neve, hogy az apa, midön
Haza ment. gyermekének a nemzet kiválóbb szellemeiröl beszélt,
A mióta a magánéletbe visszavonult, fenkölt lelküle- okvetetlenül felemlitette azt. Énekesnö volt Hollósy Kornelia ;
tének minden erélyét, melyet elöbb müvészetében érez- müvészetének hire elterjedt egész Európában s mindenütt,
tetett, a jótékonyság gyakorlására forditotta. a hol föllépett, dicsöséget szerzett magának s nemzetének.
Halálu is önfeláldozó jóságának volt következménye; ; Apáink a legnagyobb elragadtatással emlitik nevét; müvé-
mert egy beteg, kis unokájának ápolá:-;áraáldozta\ még szetének hatalmát, erejét. Salvi és Lamberti voltak mesterei,
éjjeleit is, mígnem megtört a saját ereje. Ö ama ritka s Korfuban lépett fel "Ernani " szerepében elöször. Azóta
kiváltságoltak egyike volt, a kikben a müvésznö, az igazi többször fordult meg Európa nagyobb városaiban; kapott
nö, a családanya é5 a magyar honleány bensö összhang- is többféle elönyös meghivást, de ö csak haza vágyott.
ban állt. A mai híthideg korban dicséretül azt is külön A nemzeti színházban eltöltött idök képezik Hollósy
kiemelendönek tartjuk: hogy L. Hollósy Kornelia, a vallás- Kornelia müvészi pályájának fénykorát. Volt része ez idö
erki}1csiérziJlettöl áthatottan, a hal dok l ó k sze nt ség e i- alatt dicsöségben, ünnepeltetésben, népszerüségben annyi,
nek áhitatos fölvételével fejezte be, földi mint kevés müvésznönek. 1852.ben lett igaz vonzalomból
pál Yáj á t! '" Temetése il1lpoz:.LI1S részvét mellett ment Lonovics József nejévé, kivel aztán utolsó perczeig boldogan
végbe adolllegyházi pusztáll, hol a megboldogullat a élt. Mert nemcsak a szinpadon ragadta cI a közönséget,
családi sírboltba helyezték örök nyugalomra. A ravatalt az hanem bámulták az életben is erényességéért, szeretetre-
2.

-- - - - --
,.........

- 20- - 21-

méltóságáért. Lonovics József érsek jegyezte meg róla: 2. Fejezet. A Hollósy-család nemp.sí czímere. '/
't
,,,Nemcsak szeretni, hanem igen sokra is lehet becsülni
Nellit, ki a sikamlós pályán soha sem csúszott el." Hollósy A (Korbuly-) Hollósy-családnak
Kornelia fovárosi szalonja nevezetes dolog volt annak adományozott nemesi czímer leirása
idején s Vadnay Károly "Elmult idok" czimü müvében következo.
igen szépen fejti ki, hogy mily jótékony hatással volt e Négyelt paizs, melynek elso kék
.szalon a fovárosi irodalmi és poJitikai életre. 1862-ben mezejében szélesen végzödo egyenlo-
vett bucsút a nemzeti színház tói lélekemelo tüntetések szárú aranykereszt, a második és
mellett. Azóta adombegyházai joszágán élt emlékeinek harmadik vörös mezejében oldalról ki-
é8 a gazdálkodásnak" ." nyuló pánczélos jobb kar aranymar-
A mondottakhoz még hozzáadok néhány sort. kolatú kivont görbe kardot tart, a
Hollósy Kornelia elso kiképeztetését Temesvártt nyerte, negyedik kék mezoben végül össze-
majd Bécsben az olasz Salvi, késobb Milánóban Lamber- kötött arany-gabonacsomó látható.
ttinitöl . tanult. Nyilvánosan legeloször Görögországban, Sisakdisz koronán nyugvó, fészkében
Korfuban lépett fel, mint Elvira Ernani-operájában és oly AHollósr-család
czimere természetes szinü, kiterjesztett szár-
sikert aratott, hogy e vendégszereplése után azonnal nyú gödény (pelican) csorével mellét
Turinba kapott meghivást. Innen 1846-ban a román fo- tépve, vérével táplálja kicsinyeit. Foszladékok jobbról:
VJárosha, Bukarestbe szerzodött, de a Dimbovicza partjáról vörös-arany, balról kék-ezüst.
még azon év nyarán haza tért, s a pesti nemzeti szín-
háznak lett tagja: hol csakhamar a "magyar nemzet
osalQgányá"-nak nevezték el, rendkivüli kedves énekeért 3. Fejezet. Hollóssy Simon festömúvész.
s gyönyörü hangjáért. Tizenöt évig volt a magyar operának
liegelso csillaga s 1862. július 29-én lépett fel utoljára, A Korbuly család egy másik ága, mely Szamosújvár-
Erkel "Bánk-bán "-jában, Melinda szerepében. Az ünnepelt ról Mármaros-Szigetre szakadt, nevét szintén HolIósyra
müvészno hangja teljében vált meg a pályától, melynek magyarositotta. Ebbol származott dr. Hollósy István író
ma minden fénye és dicsosége elhalván~ul azen erkölcsi és bátyja: Hollósy Simon festo...
érdem mellett, hogy noi önérzetét a sokakra nézve oly " Rollósy Simon Mármaros-Szigeten született 1857.
végzetessé lett színpadi élet örvényei sem szédithették január havában. Apja vagyonos ember volt, azérf fiait
meg. Ö a nagyvilág zaját a kisvilág csöndes otthonával kiváló nevelésben részeltette. Minden Hollósybnn volt
cserélvén föl, neje lett Lokovics József csanádmegyei hajlam a szépmüvészetek iránt. Simon iskoláit Mármaros-
foispánnak. (Ez a nagyhirü Lonovics József csanádi Szigeten és Budapesten végezte. Müvészi érzéke még az
püspök unokaöcscse volt. A hatvanas évek elején meg- iskola padjai közt sem hagyta nyugodni. Korán fejlodött;
látogatta Szamosújvárt is s városunk örmény lakosságának ,! érezte, hogy nem való sem papnak, sem birónak, hanem
szivélyes rokonszenvvel köszönte meg az ünnepélyes és csak - müvésznek. Iskoláinak befejezése után a világhírü
vendégszereto fogadtatást, melyben részesült. ("Armenia" m ü n ch eni festo akadémiára ment; kitüno tanárai közül
1887. évfolyam 365-366 lap). Fivérei közül kivált H. ma csak L ö f sch él.
Mihály, kit Szamosújvár város diszpolgárai sorába választott. Hollósy müvészi talentuma mindjárt kitünt; túltett
pályatársain; tanárai a legszebb jövovel biztatták. Öt évig
volt ezen akadémiának szorgalmas növendéke.De csak
- 22- - 23-
azután, hogy szárnyra kelt, fejlodött egyénisége, muvészi vándorolt: magán emberek birtokába ment át. Sok szép
ereje. Nemcsak' szereti, de érzi és érti is a - magyar .1 tanulmányát mukereskedok vették meg és elvitték azokat
a szélrózsa különbözo irányába. Nagy feltunést keltett
azon noi arczképével, mit a nyolczvanas évek elején a
"Kunstverein"-ban állitott ki. Legnagyobb mÜvészek cso-
dálták ezt a muvet; ezt a gyönyörÜ, szolid noi arczot,
melyek szemeiben annyi báj és kellem volt, hogy csoda-
számba ment. E mu emelte Hollósyt a legnagyobb mu-
II
vészek sorába, kik úgy nyilatkoztak, hogy szemet, szájat,
fület képen Úgy megfestve még nem láttak. E kép a leg-
nagyobb egyszeruséggel, de biztos tudással, lélekkel volt
festve (csak kár, hogy magán tulajdonba ment át.)
E remekmu megalkotása uLán arra szólitották fel a
muvészek, hogy iskolát: privát akadémiáL nyisson. Enge-
dett a felszólitásnak: tiz évig taniLotta a fjatals~got a leg-
nagyobb kedvvel és odaadással. Egy egész fiatal festo
nemzedéket Lanilott; száz meg szítZ taniLványa küzül nem
egy-ketto teLt már muvészi hírnévre szert. Ezek között a
párisi "Salon menLior honorabi " nyertesei is vallnak.
l\Hívei közul kiyáló emlitést érdemel a "Kukoricza-
hántás, " mely 1885 évi országos kiílllitáson éremmel
tüntettetett ki. Tárgya a népéletbol van meritve, gyönyö-
ruen festett kép, tele lélekkel. Az a kis nép-életképe, mit
évekkel ezelott a magyar nemzeti múzeum vett meg,
gyöngye a magyar muvészetnek. Sokat mond az a képe
is, melynek czime az "Ország bajai." Azt hiszi a szem-
lélo, hogy levegojében oda vannak festve a bús magyar
nóta - hangjai is! Beh pompás rajta az a Tóni, úgy
búsul. Akárhányan úgy nyilatkoztak, hogy "még nem
láttam hegedut így megfestve, talán még most is
zokog. "
Azon szép müvei közül, melyek mütermében készülo
félben állványokon hevernek, csak keLtorol teszünk emli-
tést. Egy "a falú végén kullogó furulyás czigányok. .. Ez
a gyönyöruen indult, nagyszabású kép egy darab természet;
HollósyiSimon festo.]München).
ha elkészül egy remekmuvel gazdagabba~ leszünk. A
másik, mely egy jól sikerüIt, nagyméretü vázlatban van
nótát. Ez a muvész csupán érzés; muvein minden vonás meg, a mi leg<:;zebbnótánkat: a .,Rákóczy induló "-t festi
- magyar és egyéni. Müveinek egy része Ámerikába !f meg mesteri kézzel... .
= ..I

"
- 25..:...
Iskolájának hírneve elhatott messze földre. Európa-, ennek fivére Vologeses, a parthusok királya felett 58-ban
Ámerikából küldenek hozzá tanítványokat. Nyers tehetsé- II és 63-ban Kr. u. nagy gyözelmet nyert." (Lübker, Real-
geket vesz által kiképzés végett és kész müvészeket küld lexicon, 285 lap). - A magyar Kuzsinszky Bálint
vissza haza... Jött legyen tanitványa a föld bármely pedig a következöket mondja: "Corbuló Cn. Domitius,
zugából, azért sorsát szivén hordja. MÜvészete, kifogy-
hatatlan humora, kedélye és atyai jó tanácsai azok a . Catigula császár feleségének testvére, .híres hadvezér, kit
Claudius Kr. u. 47-ben az alsó Rajna vidékére küld,
megbecsülheUen tulajdonságok, melyekért tanitványai oly hogy a chaukokat és frizeket fékezze meg. Nagy szeren-
annyira szeretik. 1.
csével megkezdett háborújának befejezését megakadályozta
Még csak negyenkilencz tavaszt látott; azért - ha azonban Claudius féltékenysége. Hogy csapatait foglalkoz-
Isten kedvez életének, - még sok remek alkotást várhat tassa, egy csatornát és egy erodítményt épittetett. Nero
töle a magyar festömüvészet! ("Armenia" 1896.9 füzet.) 58-ban (Kr. u.) Al' IIIeni á b a küldötte, hol a partusok
királyát Vologesest és ennek testvérét Tiridátest több had-
járatban legyözte." (Pallas-Lexicon, 4. köt. 516 lap.)
A hazai tekintélyes Korbul (Korbuly) család ösei ezen
V. Czikkely. A Korbuly-család. Corbul-o-tól, ki az örmény Árdzruni-család egyik viruló
1. Fejezet. .A Korbuly-család eredete. ágát képezte, vették eredetöket és kaptak nevet.
. . . A szamosújvári anyakönyvekböl és a városi levél-
A Z Árdzruni család egyik tagja beáll a római legioba,
hol felviszi a hadvezérségig. Ekkor örmény nevét
tárból a Korbul-ok-ra vonatkozótag ezeket irtam ki: Ezen
családnak egyik jelentékeny tagja 1773-ban (Kereszteltek
elhagyja és helyébe a majdnem egyjelentésü Corbulo1) anyakönyve, II. kötet 421 lap, 90 tételszám) így irta
nevet veszi fel. Erröl egy német iró ezeket mondja: "Cn. nevét: Clemens Antonius Korbul; ellenben 1781. jáno
Domitius Corbulo, Casonia, Caligula (római) császár nejé- 10-én ezt irta az anyakönyvbe: "Ego Clemens Korbully."
nek fivére és kitünö hadvezér volt. Corbulo Germaniában Czetz pap 1806-ban (Ker. II. köt. 118 lap, 27 tételszám
a Gennascus által vezetett chauc-ok felett aVeseI' torko- alatt) e nevet így irta: "Martinus Korbuly." - Albert
latánál 47-ben Kr. U. és Örményországban Tiridátes és Chácshigi Korbul-ián: Korbul Kristóf fia Albert. (Szam.
Ker. II. köt. 719 1., 121 t., 1781 év. Azelött Albert helyett,
1) Ez a kiváló hadfi, ki habár tudta, hogy örmény nevének az örmény Edelbej keresztnév volt használatban.) Korbuj
jelentése latinul aquilifer, mégis akkor, midon nevét latinra fordi- Jánosné (Szamosújvár városi levéltár 1764év.) Christophorus
totta, választása nem az aquilifer szóra, hanem a corvus-ból alakitott Korbuly senior... és mellette örményül: Chácshig Horop-
Corbulo névszóra esett.Azonban "annak most is még elegen, kik a két szimei: Horopszime (Ripsima) Kristóf (Idösebb [senior]
szót aquila é.8 corvus gyakran felcserélik. Egy példát itt is fel- Korbuly Kristóf, megkülönböztetöleg a fiatalabb [junior]
hozok. Az "Örmény Akadémiai Szótár" (1. rész) 362 lapján, az Korbuly Kristóftól, az anyja nevéröl még Ripsima Kristóf-
árdzui (= sas) szó végén ezt az örmény idézetet olvasom: "Ur
kesen íczhe, ánter zsoghovészczhin árdzuikh." Ezt magyarúl így nak is neveztetett). Kirkosa Korbuly Kristóf (Szam. városi
szoktuk lefordítani: "A hol a dog van; ott gyUlnek össze a levéltár, 1821-679 sz.). Ezt igy kell érteni: Korbuly
h o II ó k"; pedig ,árdzuikh' szónak jelentése nem hollók, hanem Gergely fia, Kristóf. Ioannes Korbuly alias Czitram. (Szam.
,sasok'. Azt, hogya ,corvus' szóból lett a Corbul-o családnév városi lev. 1809-674 sz.). Korbuly János abusive Szosz-
(így .corvus, corb us, corbul..,o), mutatja ez a román közmondás is : kere. (Szam. vár. lev. 1813 év, 295-301 sz.). Korbuly
"Corb la corbnu scóle ochiI": holló a hollónak nem vájja ki a
. . . .

szemét. Ez a példa is azt tanúsitja~ hogy a latin corvus szóból (Czuczug) Kristóf. (Szam. vár. lev. 1828-1007 sz.)
csinálta a román .corb" szavát. Korbuly Kristóf vulgo Ecclesia (Szam. vár. lev.. 1831 évj;
- 26- - 27-
Korbuly Simon alias Ortniál (Szam. vár. lev. 1833 év). Bedroszá Jégéghéc~hun mecs bi ászim mér bádvéli
r khághin the hokevor, jév the mármnávor hácsoghutheáne
Az 1738. évi összeirásban (Szam. vár. lev.) ezt találtam:
Ágopsá Korbul-i (itt a végso i.=-=nak, nek, tehát Korbul- hámár).
nak [fia] Jakab,' vagy röviden Korbul Jakab) és mellette Korbuly Kelemen részére, kit a nép Der-Géghmosz-
latinul: Iacobus KOI:buly. Késobb az y-ról elhagyták a két nak nevezett, a város a következo kitünö bizonyitványt
pontot; így lett a Korbuli szóból Korbuly... adta ki:
* "Nos Magistratus Liberae Regiaeque Civitatis Arme-
Ezen nevezetes örmény család is több kiváló férfiút nopolis, vigore praesentium damus pro memoria, signifi-
adott a magyar hazának. Én ezen munka keretében öt cantes quibus expedit universis, A. R. D. Clementem
kitünö Korbulyról fogok megemlékezni, kik közül a két Korbul curatum hujus Civitatis Capellanum, per 20 annos
elso egyházi férfiú volt, a három utóbbi pedig a világi in cura animarum isthic posito" talem se se tulisse sem-
rendhez tartozott... per, ut incumbentibus obi iga t ion i bus sui spe rf e c-
ti s sim ere spo n der it, et in spargendo Divino ex
cathedris Templorum ad populi concionem semine, non
1. Fejezet. Dr. Korbuly Kelemen. modo facundum, sed in fructu operis, messeque spirituali
colligenda foecundum quoque cum lucro animarum, Divi-
1746-ban született, atyja neve Korbuly Emanuel volt. nae gloriae zp.lotem semet probaverit, in laboribus spiri-
A keresztségben Antal nevet nyert, de mint pap a bérma- tualibus invicto semper et infracto spiritu praecedens, in cura
nevét (Kelemen ~ Clemens) használta. Ugy mint többi animarurn disponendisque moribundis nochl diuque de-
pap elodei, Ö is Rómában tanult. Az "Örök város"-ból sudans, .bonum odorem, exemplum perfectionis aedifica-
1769. máj. 6-án városunk föbirájához ("Spectabili ac Ge- tionis normam ubique relinquens, Lucernam virtutum ar-
neroso Domino Christophoro Jakabft, Privilegiati Oppidi dentem et lucentem se se exhibuerit adeo, ut coram Deo
Armenopolitani Judici Primario mihi plurimum colendo. et hominibus merito dilectus habeatur, insuper promptitu-
Per Mantuam, Viennarn Austriae, Budam, Claudiopolim dinem et dexteritatem suam ad cuncta Ecclesiastica negotia
- Szamosújvár in Transylvania") irt örmény levelében a cooperando Magistratui in Altissimis, praesertim circa Ec-
többek között ezeket mondja: "Reméllem, hogy három clesiastica jussis quandocunque requisitus extitit exten-
hét mulva felveszem - lsten segitségével - a szent fo- disse. Super quibus modo praevio recensitis praesentes
kozatokat és ha Istennek véghetetlen jósága méltóvá tesz Litteras nostras testimoniales, futura A R. D. Clementis
engemet arra, hogy az egyházi rendbe felvétessem, úgy' Korbul sui pro legitimatione deservituras authentici sigilli
az elso olvasó misémet Szt-Péter templomában fogom nostri munimine roboratas dedimus, " (Vár. lev. 1789. aug.
elmondani a mi tekintetes városunk lelki és testi javáért" 19. 230 jk. sz.).
(1//1 jl/lIllIlI/; fl!. /it,li/! (.tllllllb71 1/{11l1 COlllj'''I, o,,'lllIl lillJ71 /lib IIliU//lr 'L 1111IlJUIII!It)iIÍI1/W A derék Jakabffy János után a híres Kor b u ly Ke-
l"III/l/ll1l.-[lII, III N/'-I/f/ UJ 1"'/1)/11'11 11Ulllnl{rJ /talt! q /tII IUlHJ/líllf1 /I;II/'- l'W)lIílltlljl1l1ll1l11 lement választották a hívek plebÚnossá. Az új plebánosról
lilllf,!!/"ll, 7J/lI qlUl/fll P/tl/ llillJtn/l.//IU/fIJ1U Ufl-fll.-IJ1/IIIUIII lJfJl[~liflI/lU IfI./' IIf/t WU/ltr' ezt mondja gróf Battyáni Ignácz püspök: Megválasztottak
lIrlfl 1Ill/lllI/flil/1 /l1U'/Jl/tU [rJ!.-ioq/;/l111 III NI.- ú'/l/f/lfúl/lU/fl jlU!fII/l/ljultIllU{1 'ill/ÜUlll; valóban egy tiszta, feddhetetlen életü, a lelkipásztorkodás
Gi huszám, the irékh sáptén verá Ászduádzájin oknuthe- terheinek viselésére hasonló (olyan, mint a néhai Jal\abffy)
ámpen bi szgeszim ez szurp ászdidsánkhe entunelu, jév férfiút, ki az én ítéletem szerint is az Isten egyháza körül
theol' Ászduádzájin ánhun páruthiune zisz árzsáni áne érdemeket szerzett." A megválasztást megerösítö püspöki
kháhánájágán gárkin, ná zárcsi thiv bádárákhész Szurp~. irat szó szerint a következö: "AmpHssime Magistratus ! Dilecti
- 28- - 29 -
in Christo filii: Redditae sunt mihi Amplissimi Magistratus modo maiori spe fretus etiam provocare debeo; perspicuum
litterae, quibus electionem Honorabilis Clementis Korbuly quip pe est, quod quidquid in Eum collaturi sunt, in Bonum
in Parochum suum mihi significat, confirmandumque pro- Ecclesiae, cui propterea deservit quodamm odo redundabit,
ponit. Elegerunt sane virum int egr um, one r ipa s t 0- Eum per me hon ore C a non ici Ecclesiae meae Cathe-
rali ferendo parem, et meo quoque judicio de dralis auctum, atque etiam munere Archidiaconi ornatum. .64
E c ele s i a Dei ben emeritum, Cujus electio sicut mihi A város Korbuly Kelemen számára ismét egy szép
accepta est, ita eandem accepto et confirmo, subin. Inves- bizonyitványt állitott, melyböl a következöket közöljük:
tifura, hane meam voluntatem testaturus. Iisdem Honorum Rssimus Dnus CJeme n s Kor bull y SSae Theol. doctor.
gradibus, quibus Admodum Reverendus condarn Joannes Cathedr. Eccl. Albo. Carolinensis canonicus, Archidiaconus
Jakabffy, dum viveret Parochus Armenopolitanus gavi~us SzoJnokiensis et Parochus... Quapropter Rssimum Dnum,
est, titulis, insignibus et praerogativis novum hunc Parochum qua capellanum et per quatuor annorum curriculum scola-
suum ornare non deero; Amplissimum itaque Magistratum rum hujatum Latino-hungaricarum professorem, quam qua
Paterne hortor, ut praedictum Honorabilem Clementem Archidiaconum et parochurn muniis sibi concreditis lauda-
Korbuly, donec haec omnia suo modo expediantur, et bili cum dexteritate, zelo indefessa, sedulitate muneris
deinceps etiam Pastorem suum audiat, reversatUI', ac etiam omnibus absoluta, ex asse absque ullo defectu, - ad om-
protegat, et ab ils, quo'rum interest, omnem reverentiam nium et singulorum usque complacentiam quoad functiones
et obedientiam postrari fadat. Caeterum Paternam Epis- Archidiaconales et parochiales, quam quoad regimen scho-
copalem meam benedictionem impertiens, maneo Amplis- larum - satisfecisse adeo, ut quamvis circa promovendam
simi Magistratus Claudiopoli 18. 7bris 1791. verus Pater: Parochialis Ecclesiae fabricam ad solatium singulorum oc-
Ignatius Episcopus Trans. Comes de Battyán." (Vár. lev. cuparetur, nihil tamen eorum, que ad praealtactas parochi-
1791-130. sz.) ales functiones et scholarum directionem attinent, prae-
1791. szept. 18-án erösitette meg a püspök Korbuly termittat. Unde eundem Rssimum Dnum Clementem Kor-
Kelement) megválasztását és ugyanazon év decz. ll-én bully quoad omnem rationem praecipuo amore, favore,
már kinevezi f ö es per ess é és tiszteletbeli kan o n o k k á. hono re ac muniis eidem collatis omnino dignissimum esse.
Ezen kinevezés vonatkozó része így szól: "Amplissime Sllper quibus praerecensitis qualitatibus ac caeteris etiam
Magistratus ! Plura pro sua pietate DVtras in Bonum Ec- peculiaris animi dotibus, eximiis item virtutibus et exelll-
clesiae praestitisse quoties apud me tacitus recolo, toties plariter traducta eiusdem vitae ratione vere ac conscien-
loetitia perfundor, spemque concipio fore, ut ampliora in tiose attestari non dubitamus." (Vár. lev. 1800-734 sz.
Ecclesiam conferant pietatis documenta, non ultimo loco 1800. júl. 26-án tartott városi közgyulés jegyzökönyvéböl).
commemorandum mihi illud est, quod nuper absque ulla "A fötisztelendö esperest urnak az eddigelé esztendön-
acceptatione personae libera suffrag~ sua in hodieruum ként adni szokott (habár canonica portio-adással nem tar-
contulerint Parochum intuitu cuius liberalitatem DVrum tozik) négy boglya szénán kivül a város ex consideratione
meritorum esztendönként négy öl fát is önként applacidál."
1) 1792-benezek voltaka segédlelkészek:KáringetzBogdán, -(Vár. lev. 1801-617). Tizennyolcz évig, 3 hónapig és 20
Moldován Kajtán (Adeodat), Novák Péter, Verzár Auxentius, Kor- napig volt plebános, 64 évet élt. Meghalt 1810. jáno 7-én.
buly Simon, An.talffyMihály, Mártonfi Kristóf, Simai Luká\:s, Bog:- (L. Szamosújvári halottak, II. köt. 457 lap.
dánffi Kristóf. (Ormény prot. Ill. köt. 490 lap). Oe már 1799-beri
csak hat segédlelkészünk van: Novák Péter, Verzár Auxentius, 3. Fejezet. Korbuly János helyettes plébános.
Korbuly Simon, Miron Mihály, Simai Lukács és Czetz Kristóf
(Mártonfi). - - Kiváló képzettséggel, nagy tudománynyal birt ez a
Krisztus szelleme szerint élt pap. Volt theologiai tanár
- 30 - St -
r
GyulafehérváJ't. Irt dogmatikai munkát, melylyel szemé- szándékát (ki késznek nyilatkozott az elmenetelre, ha a
lyesen ment el Nagy-Váradra Szaniszló Ferencz lat. szert. püspök elren.?elmé), a vál. közönség jó elöre találja meg
püspökhez, ki hajlandó volt a munka kiadási költségeihez püspök úr O ExceJJencziáját, és kérje meg, hogy tiszt.
hozzájárulni. A kézirat Fogarasi Mihálynál, ki késöbb Korbuly János elmenetelét ne confirmálja, miután vannak
erdélyi püspök lett, - maradt Váradon, hol idövei - a itt más papi személyek, kiket a deputatusok által kivánt
theologiai irodalom kárára - elveszett. Mondják azok, kik hivatalra ajánlani lehetne. -- Mivel Korbuly J. a tanács-
a derék munkát átlapozták, hogy az hézagpótló mü volt. ban személyesen azt felelte, hogy "bizonyosan elnH;gy, ha
Szabad ideje alatt nagy eloszeretettel foglalkozott a a püspök elrendeli - a dolog függöben maradt, mig e
méhekkel is. A méhészetröl magyar nyelven irt könyve tárgyban a püspök nem intézkedik." (Vár. lev. 1828-300
nyomtatásban is megjelent. Ha jól tudom, ez az elsö (?) sz. Tempora muta.ntur: 1821-ben azt irták a pü::;pöknek,
mü, mit a méhekröl magyarul irtak... hogy rendelje el innen és most nem akarták elbocsátani!)
* *
Kor hul Y J á nos idevaló örmény szert. papot egy A püspökhez pedig a következö iratot intézte a tanács:
Szt.István-napi praedicatiójáért a tanács nemcsak tizeté~é-
Erdélyi püspök csiktusnádi K o v ács 1\1i k l ó s úr Ö
töl fosztotta meg, hanem még fel adta a püspöknek és Excellentiájáb oz.
a fökormányszéknek is. A fökormányszék helytelenitette a
tanács eljárását és úgy nyilatkozott, hogya püspök eliga- Bizonyosan tudjuk mostan azt, hogy Excellentiád hely-
zítja a dolgot. A püspök pedig, kitöl azt kérték volt, hogy beli káplányt : tiszt. Korbuly János úrat gyergyó-szt-miklósi
mozditsa el innen, így irt a tanácsnak: "Nehezteléssei vet- örmény ritusú plehánosnak választani és kirendelni mél-
tem azon cselekedetét a tekintetes Tanácsnak, mely sze- tóztatott. Mi ugyan végtelenül tiszteljük Excellentiádnak
rint ugyan akkor, midön tiszt. Korbuly János ellen nálam apostoli bölcs intézkedését, mcly szerit Exccllentiád a meg-
panaszt tett, feleletem el sem várván, a fels. kir. fökor- nevezett helységhen
lakozó felekezetünkbeli római katho-
mányszéknél is alkalmatlankodott... hivatala folytatásában likus hivei számára egy ilyen min den tek int et ben
és fizetése vételében (melyet csakugyan ezelött sem vesz- é r d eme sle l ki Pá szt o ff ó 1 gondoskodni méltóztatott;
tett volt el) tökéletesen megerösitettem, feletébb nagy de mivel patronatus jussán sok esztendötöl fogva állod.
illetlenségnek találván azt, hogy egy ily dic s ére tes m a- kassánkból systemisalt fizetéssel provideált helybeli káplá-
g a vis ele t ü és jeles tudományú férfiú ellen egy csekély nyaink népességéhez és az a szerint való szükséghez
megbotlásért, mi inkább onnan származott, mivel a máte- alkalmaztatólag hat személyre megállapitva levö száma
riát Szt-István napjára magam rendeltem és nem ö maga most is bijános, csak 4 káplányaink lévén Jnostanság; és
választotta, hogy az elöljárók és alattvalók kötelességeiröl, ezek közül egyik öreg, másik beteges; a harmadik a
melyekröl a Szt-Irásban nem egyszer vagyon emlékezet kegyes hagyományok felvigyázója (Bárány István) 6s az
- szóljon (Vár. lev. 1821-2105 sz.). evvel járó terhes hivatal miatt el van foglalva, azért mind
* a háromnak segitségre vagyon szüksége; mivel mostani
A gyergyó-szt-miklósi küldöttek ide jöttek 1838-ban plcbánosunk szolnoki föesperes föt. Simay Lukács úrat
és elhalt papjuk helyébe Korbuly Jánost hivták meg. Erre koros ideje testében elgyengitette - és egyedül a nevezett
a választott közönség ezt határozta: "Mivel a helybeli pap úr a7.,a ki ilyen helyeztetésünkben sikeres segítségünkre
klerusban nillcsenek számon felül levö káplányok, hogy vagyon, követke~öleg reája, mint különben is pél d á s és
azokból valakit valahova lehetne elrendelni, annál fogva szi. sz o r gal Hl a lo s lelkipásztol'ra mind mostan, mind pedig
vére vevén a vál. közönség tiszt. Korbuly Jánosnak azon - az öregebbek valamelyikének közben jöheto halála
- 32 - 33
Elment" és több évig volt ótt plebános; de évek mulva
e~etében - jövendöre még nagyobb szükségünk vagyon; ott hagyta a parochiát és - haza jött. Az eltávozás okát
-- különben is iránta városi népünk, különösön a sze-
génység, kit a dicséretes közönséges tudás szerint nem- és körülményeit igen szépen irja Kritsa Klára "Az átok"
csak p él d á val, okt a tás sal, hanem vag yo n a egy cZÍmu elbeszélésében, mely az "Armenia" IV. évfolyamá-
ban (1890) jelent meg.
részének segélyezésre való önkéntes feláldozásával gyámo-
lítani szokott, ige n nag y biz a lom mal viseltetik.- Mikor Korbuly János (Der-Ohánnesz) visszajött, ple-
Végre nyomos. tekintetet édemel az is, hogy tulajdon pa- bánosunk: Gajzágó Kristóf ágyban fekvö beteg volt; azért
trimoniumának titulusára szenteltetett pappá és egy 80 a város Korbulyt bizta meg a helyettesitéssel (administra-
esztendös idös atyát és koros anyát táplálnia és gyámo- tor), ki a plebános halála után is teljesitette a plebánosi
litania kelletik, kiket éltök, vagy legalább egészségök teendöket - Lukácsi Kristóf megválasztásáig (1855).
veszedelmeztetése nélkül oly messze és fáradságos utra 1850-ben már helyettes plebános (: ,,1850-ben Korbuly
nehezen vihetne el; ezen okoknál fogva mai napon hütös János helyettes plebános." Vár. lev. 1850-30 sz.).
közönségünkkel együtt tartott tanácsi közgyülésünkböl
égyesitett kéréssel esdeklünk Excellentiádnak az iránt, hogy 4. Fejezet. Ko'rbuly Bogdán országgyülési ,követ.'
a mi szükségünket is e részben kegyesen általlátni és az
érdeklett pap úr iránt tett rendelését ennyiben megváltoz- Korbuly Bogdán Szamosújvártt született 1803. jáno
tatva sem ötet, sem többi káplányainak egyikét sem innen 9-én. Tanult szülövárosában és Kolozsvártt, a jogból
máshova ne méltúztassék elrendelai. (Vár, lev. 1828- Maros-Vásárhelyt tett vizsgálatot. Van kezeim közt egy
395 sz.), egykorú irat, mit néhai hátrahagyott iratai között találtak.
Erre a püspök Így válaszolt : Ebben (az irás nem a Korbulyé) szó szerint ezeket
Tekintetes nemes Tanács! Noha nagy örömemre szol- olvasom: "Korbuly Bogdán 1840-ben doktori dissertacioját
gál nekem a tek.' nemes Magistratusnak folyó hoJdnak Kossuthnak ajánlotta, de Reisinger tanár és a censor nem
24-én hozzám intézett becses leveléböl érteni, hogy: Ko r- engedték meg a kiadást; midön Korbuly az ok után
tudakozódott, tanára ezt felelte: "Kossuth iránt tiszteletet
b ul y János szamosújvári segédpap pél d á s mag a v i-
sei e t e, f ára d hat 1an sz o r gal m a tos s ága, b u z g Ó érezni, még inkább tanusítani - tilos." Tanulmányai be-
okt a tás a i és más dic:=;ére tes tul a j don s ága i által fejezése után nem keresett kenyeret. "Ne vállalj hivatalt
teljes mértékben megnyerte légyen a hivek- - mondá apja - van mibö] megélned. " De helyet fog-
nek sze r e tet é t és ti szt ele t é t; mindazonáltal, mivel lalt az esküdt közönség (communitas) tagjai közt.
épen e volt inditó ok arra, hogy eredményeit némiképen Ezen idö tájban (1840) történt, hogy Dobokamegye,
megjutalmazzam és a gyergyó-szt-miklósi örmény ritusú mely hol Széken, hol Bonczidán székeit, praetoriumát
róm. kath. hiveknek ily példás életu lelkipásztorra levén Szamosújvárra akarta áttenni. Szamosújvár város köz-
szükségek, oda plebánosnak nevezzem. Azért a tekintetes gyulése is tárgyalta e kérdést. Egy kisebb párt be akarta
Magistratus kérését nem teljesithetem, hanem az emlitett fogadni a megyét, de az ellenpárt gyözött. Most amegye
pap iránt tett rendelésemet újitva megerösitem. hirdetett gyulést, melyre e város, mint birtokos, szintén
A tek. nemes Tanácsnak Károlyfehérvártt, 27. máj. küldött biztosokat. Korbuly Bogdán és egy esküdt ment a
1828. Köteles szolgája: Kovács Miklós m. k. erd". püspök. gyulésre. A küldöttek utasitásában ki volt mondva, hogyha
(Vár. lev. 1828-408 sz.). a megyei gyulés azt határozná el, hogy székhelyét Szamos-
újvárra teszi át, a biztosok mondjanak ellent. Korbuly az
* utasítást követte. Azonba~ a megyei gyulés kimondotta,
8
-
-34- - 35 -
hogy a székhely Szamosújvár és küldött is rögtön a áldozatok árán is szeretne megyei központtá válni? Talán
gyülés szinhelyéröl Szamosújvárra embereket, hogy megye-
háznak alkalmas épületet vegyenek. Megvették a Felsö- Rzükkörü felfogás, vagy szeparatikus irányzat? A ki ismeri
vizutczában a dr. Demsik-féle házat (most dr. Zakariás a hazai örménységet, az evvel nem vádolhatja elödeinket,
lakik ebben a házban). A gyülés addig el sem oszlott, kik latba vetve minden körülményt, úgy találták, hogy
alig áll arányban az a szellemi elöny és anyagi haszon,
míg a kiküldöttek vissza nem jöttek és jelentést nem mit egy megyei központ nyujt, avval a sok eshetöleges
tettek eljárásuk sikeres eredményéröl.
De a város többségének nem kellett a megye. Mivel kellemetlenséggel, melyekben részeltetné öket némely
áristokráta önkénye, kinek hite szerint »az ember a báró-
pedig a fökormányszék, mely a házvásárlást is helyben nál kezdödik" .. .
hagyta, Dobokamegyét pártolta, - a város Ö Felségéhez, Azonban "tempora mutantur et nos mutamul' in
a magyar királyhoz folyamodott: Korbuly Bogdánt és
Duha Kristóf tanácsost Bécsbe kÜldötte. Voltak azonban illis". A 48-iki nevezetes korszaknak, mely lerontotta a
nemes és nem-nemes között fennállott válaszfalat,-
közöttünk olyanok is, kik Úgy vélekedtek, hogy ilyen
mondhatni legszebb vivmánya lett, hogy azóta e hazában
fontos ügyben egy kéttagú bizottság sikerrel nem müköd~
hetik; azért azl indilványozták, hogy küldjön ki a köz- minden ember - em ber é s mag y a r. Szamosújvár is
szivesen adott helyett a 60-as évek elején amegye szék-
gyülés még bár kél tagol. A választás" Bogdánffi Gábor házának, melytöl azelött annyira idegenkedett; söt utóbb
helyettes föbiróra és Bárány István (Der-Esztephán) örmény
valódi veszteséget látott abban, ha a székhely átvitetnék...
szerlartású kath. papra. eselt . . .
és mindent elkövetett, hogy itt maradjon a központ, de
Alig ment fel a bizottság, a folyamodvány fegfelsöbb most már - hasztalan. . .
kézjegygyel ellálva leküldetett az udvari kanczelláriához.
Erre csak Korbuly maradt fenn, a bizottság többi három Korbuly lejött Bécsböl... és azután hivatalba lépett.
A polgárság pedig azt a sikert, melyet bécsi küldetésében
tagja leutazolt. Bárány pap Pesten kiszállott és elment a
elért, azzal jutalmazta, hogy megválasztotta országgyülési
gazdag Jakabffy Gergelyhez s megkérte, hogy csináltasson
a szamosújvári nagytenJplolll számára egy föoltárt. Csinál- követjévé elöbb a kolozsvári és kesöbb a pesti ország-
tatolt; 20000 (huszezcr) forintba került a díszes föoltár. gyülésre. Jelen is volt 1848/49- iki országgyülésen Pesten
Azalatt Korbuly levéllel értesítette a várost az ügy és folytatólag Debreczenben, a hol fel is szótalt . . .
állásáról. Erre a közgyülés ] ~-lO.áug. 19-én tartott .Üléséböl 1875-ben, mint városi tanácsnok ment nyugalomba.
a többek közölt ezeket irta a "kedves esküdt úr"-nak: A nyugalom boldog napjai alatt gyakran mondogatta
"Öszintén hÍ!;zi a közgyülés, hogy azon bizalomnál fogva, Horae-cai: "Beatus ille, qui procui negotiis". . .
miszerinl ezcn bizott!:iági USidclmegnyerte, valamint eddig
mindent meglelt, úgy ezután sem mulaszt el semmit, mi 5. Fejezet. Dr. Korbuly Imre.
a kérdés alatti ügynek kedvezö ellátására czélarányos
leend. " Midön a hetvenes évek elsö felében dr. Kor b ul y
Imre a magyar közjogról irt müvét közrebocsátotta, -
Nemsokára Ö Felsége, az udvari kanczellária felter-
jesztése alapján, azt határozta, hogy a l11ügyeházmaradjon rendszeres, a magyar államjog egész anyagára kiterjedö
újabb munka, ez irá k y, Vir oz sil és R é esi müvein
az eddigi székhelyen.
És itt talán kérdi a tisztelt olvasó, hogy vajjon miért kivül nem létezett s az örmény születésü Korbuly Imre
nem fogadta be SzamosÚjvár város polgársága Doboka. egyszerre közjogi iroda.lmunk legjelesebb szerzöi sorába
emelkedett, maig is egyetemi használatban levö könyvével;
megye székházát, holott mai napság nem egy város, még
melybén ö a korábbi rendszeres müvek-, egyes államjogi
3-

-
36 - 37 -
kérdésekrol jogtudósaink legjelesebbjei által irt. monog- tanuló meglepte tanárait egy hírneves dolgozattal, mint
rafiák, értekezések és vitairatok fejtegetéseire is tekintettel felsobb osztályú tanuló pedig Teleki és Széchenyi halálára
volt, s azokat könyvészetileg rendszeresen egybefoglalta. i!t politikai költeményeivel vonta magára a figyelmet.
Sot azóta is, hogy Kor b ul y muve megjelent, alig Erettségi vizsgálata után pappá akart lenni s mint nagy-
egy pár ily rendszeres munka látott még napvilágot e váradi papnövendéket Nogáll kanonok ajánlatára a buda-
kiválólag hazai szakában a jogtudománynak s a Korbuly pesti hittudományi karhoz küldötték. De betegeskedése miatt
után következett Bon cz-, Kis s- és Nag y-, Hor v á t h- a papnöveldei pályát abbanhagyta s a budapesti egyetemen
1 a jogi tanszakra iratkozott be, hol is mint harmad éves
és Mariassy-féle közjogon kivül újabbi rendszeres tárgyalá- .~
sát a magyar államjog egész anyagának maig sem birjuk. joghallgató 1863-ban történelmi fejtegelésekben bövelkedo
. C z i'r á k y latinul irt közjogi pályakérdést nyert meg, melynek mpgirásához
magyal' közjogának meg- Paul er Tivadar saját nagybecsü könyvtárát bocsátotta
jelen(~se úta tehát mind- rendelkezésére. Befejezvén jogi tanulmányait 1868. szept.
össze a fentebb elosorolt 29-én a gyori akadémiához tanársegéddé és könyvtárnokká
munkák foglalják maguk- nevezték ki, 18()9. júl. 14-én ugyanoda helyettes rend-
ban lübbé-kevésbbé a kivüli tanárnak, 18()9. nov. 1!)-én a tudod oklevél ki-
Inagyar államjog egész érdemlése után pedig ezen minöségben a pozsonyi jog-
rcndszeJ'(~t, s e müvek akadémiához helyezték át. Hi/O. márc. 10-én ugyanitt
szerzoi ::;orÚbanis (köz- nyilvános rendkivüli, 1871-ben pedig rendes tanár lett.
elislllcrés ::;zcrint) méltó l8/l-ben okt. 5-én a létesült kolozsvári kir. tudomány-
helyet foglal el a jeles egyetem rendes tanárává neveztetett ki s mint ilyen az
magyar-örmény jogtudós: emlitett év okt. 1!)-én tette le a hivatalos esküt. Ezen
KOl'buly. idotöl kezdve 1876. évi márczius 5-én bekövetkezett
1\orbuly Imre 1844. hlllálÚig a kolozsvári egyetemen tanította a magyal' köz-
nov. !)-én született Nagy jogot és magyar közigazgatitsi jogot.
Dersidán (Szilágyvárm.) Hogy mily fényes sikerrel mukÖdött l(orbuly a tanári
Atyja viLézségiéremrend- pályán, azt legszebben igazolhatják nemcsak az országban
det kilÜntetett részese szétszórva élo kiváló jogásztanitványai, hanem irodalmi
volltlz 18..J-8-tls
nagy idok- müvei is, melyekbol igazán maradandó emléket biztositott
lIf!k. Fiát kezdetWl gon- nevénel\. "Közjog"-át 1871-ben tette közzé oly kelendö-
dos nevelésben kivánta séggel, hogy a következo évben új kiadást kellett abból
Dr. Korbul'lImre. részesíteni; azonban e sajtó alá rendeznie. E kiadást Újabb meg újabb átdolgozás
sí'Jllldéka 185;~-ban bdllott munkak(~ptelensége folytán meg- követte annyira, hogy még Illa is, majdnem :W évvel a
hiúsúll s így li jelzeLLidolöl a szorgalma::;fiú neveltetését atyai szerzö halála után, a Korbuly név ott ragyog a magyar
nagybátyja KOl'buly LÚzÚr vette kezébe, ki fogadott fiát közjogi tankönyvek homlokán és említtetik e név nem
elöbb Debreczenben a kcgyesrendieknél, majd Nagyváradon, egyszer a magyar parlamentben is a közjogi fejtegetések-
majd ismét Debreczenben taníttatta, hol is 1861. jún. nél. Nem kevésbbé nevezetes Korbulynak 18ö8-ban meg-
30-án az ev. ref. focollegiumban dicséretes érettségi jelent és akadémiailag koszorúzott következo p~lyamun-
vizsgálatot tett, mi azonban természetesnek is látszott; kája: "A báni méltóság tekintettel horvát-, dalmát- és
mert Korhuly már mint megyedik gymnasiális osztályú tótországi, nem különben a szöl'ényi, bosnyákországi, a
- 38 - - 39
r l'
macsói, sói, ozorai, bronchi, kruchói, boIgárországi, áldott jótékonyságot követésre mélló példa gyanánt oda
nándorfehérvári, zreberniki, jajczai, szabácsi és szerémi kell állitanunk a nagyközönség elébe - gyakran; mert
bánságok történelmi és közjogi viszonyaira, " E müvét "Exempla trahunt: A példa vonz".. . . A most mult év október
s~erzö hálás kegyelettel az öt felnevelö nagybátyjának 6-ika, midön a bökezü Úr gy é mán tm en y e k z ö j é t,
ajánlotta. E két munkáján kivül pár jogi értekezés és tartotta, kedvezö alkalmat nyujtott nekem arra, hogy ü d-
több vers jelent még meg tollából, mely utóbbiak a szép- v ö z 1e t ü Imegirjam ezt a szükséges dolgozatot, melyböl
irodalmi lapok hasábjain láttak annak idején napvilágot. látszik, hogy a derék Kor hul v-család felviszi családfáját.
A tanszéken szigorú, de igazságos, a közéletben le- az elsö században (Kr. u.) élt Ardr.runi-Corbulo római
ereszkedö, de bizalmat keltö, az irodalmi téren pedig hadvp-zérig, ki Caligula római császárnak sógora volt.
kimagasló tanár 1876. márczius 5-én hunyt el élete 35-, Kor b u 1y Bogdán SzamosújvárLL született lSH\..
tanárságának 8-, házasságának 7-ik évében, mélyen el- máj. 24. én. Korbllly V[tI'táJ)pap, ki köz"li I'okona volt, keresz-
szomoritva az egyetemet, - mely arczképét olajba festet- telte és bérmálta meg. Atyja Korbuly Kristóf és nagyatyja
ten örzi, - a már idöközben elhalt özvegyet és a már Korbuly Gergelyvolt. Anyja kcresídncve Anna volt; kereszt-
felnevelkedö árva gyermekeket. Korbulyról az 1861-ben anyja híres [i;hiránk : NovÚk M;trtollllak niivére: Jakab1l'y
érettségi vizsgálatot tett tanulótársak 1881.ben, a husz Emanuelllé, Novoík .Margit voll. l\'lillt;1IJa helyheli "privata
éves találkozás emlékére kiadott Emlékkönyvben azt irták, scola," melynek egyik fütáJ'gyÚt- ar. akko)' dívott tan-
hogy "jelen emJekkönyvünk körét túlhaladná elhunyt rendszer szerint - az Alvari-rélc latill ver'sek (Quae ma-
jelesünk társadalmi állásáról és irodalmi müködéséröl ribus solum tribuuntur, mascula sunto" ) képezték, - osz-
kimeritöleg megemlékezni; ez úgy is közönségesen tudva tályait elvégezte, szüWi a néhai Misug Káluszd szamos-
van. Ennélfogva kötelességünknek tartjuk csak annak újvári kereskedöhez adták, innen Gyulafehérvárra ment
megemlékezésére szoritkozni, hogy halálával legjelesebb Bublig kereskedöhez; harmadik fönÜke a jónevií kolozs-
társunkat vesztettük el." vári üzletlulajdonos Pattan tyus voll, Ismeretei gyarapítása
E sorokat több mint 10 év után mi is ismételjük, végeLLmásfél évet Wltött Bécsbcll, azutÚn visszatér't I\olozs-
azon hozzáadással. hogy jó emlékét mindig tiszteletben várra, hol KOl'huly é8 Mártonfi t;u'sas czég alaH 1~45-ben
fogjuk tartani s azon leszünk, hogy kimagasló alakját a kereskedést nyitott. Nemsokára Mártonli Bl'ünhe ment;
törekvök elébe követendö példányképül állitsuk ! ("A1menia" Korbllly egyedül maradt kereskedésében ]!:s ezt a
1895. évfolyam. Dr. Gopcsa László.) szolid czéget, melyet most a megnyero és finom bánás-
móddal biró KOJ'buly vezetett, a fönemesség. mely ezen
új kereskedés tulajdonosát még a Pattantyus-féle kereske-
6. Fejezet. Lornperdi Korbuly Bogdán.
désböl jól ismerte, - sürÜn látogatta.
A hazai Korbuly-család 1e g kit ü n öbb és a magyar- KOJ'buly ezen idötöl kezdve nemcsak az anyagi va-
örménység egyik 1e g nem ese bb tagját mutatom be mé- gyonoskodás terén haladt elöre, hanem öntallulással napról
lyen tisztelt olvasóimnak, midön "lomperdi" Kor b ul y napra szellemi ismereteit is inkább meg inkább gyarapi-
Bogdánról a következö -- öszinte, tisztelö szív szózalta totta. Tekintélye nöttön nött.
- méltányos sorokat irom Habár nehány ízben köte- 1846. október 6-án vette el nöül Bogdántry Gábór
lességszerüen már szólottunk e folyóirat hasábjain a hazai postamester egyetlen leányát Margitot, ki boldog férjét két
örménység tiszteletre méltó Nesztoráról elismerö czikkek- gyermekkel ajándékozta meg. Fia Géza jogi tanulmányai-
ben; de eleget nem szólottunk. A ki sok jót tesz, arról nak befejezése után házassági frigyre lépett Korbuly Iloná-
sokszor kell a nyilvánosság elött)s - megemlékezni. Az val, azután Lompérdre ment gazdálkodni. Habár szereto
,~:
,~

__1
-40 - 41

szülei ekkor már igen gazdagok voltak, még sem akart a A "Magyarország és Nagyvilág" (XV. évfolyam. 1878.
jól nevelt fiú készböl élni, hanem elkezdett dolgozni; de 27. szám) Korbuly Bogdánról a többek közt ezeket mondja:
házasságának ötödik évében - a derék szülök kimond- "A nemzet a közügyekért áldozó fiai számát szaporitja,
hatatlan nagy fájdalmára, kiragadta a kérlelhetlen halál hiveinek sorát neveli, sot önmagát becsüli meg, ha eli s-
az eszes fiút mívelt nejének ölelo karjai közül. 1890. decz. mero azokhoz, kik különbözo munkássági téreken szol-
25-én vert utóljára jó szive. Két fiúgyermeket hagyott gálva, a haza javát és a közmüveltség ügyét elomozditották ;
hátra vigaszúl. - Korbuly Bogdán egyetlen leánya Ida a a sajtó akkor valódi képviseloje a közvéleménynek s tisz-
fejedelmi nemzetségbol eredt nagybarcsai Barcsay Domo- tét úgy teljesiti hiven, ha az érdemes hazafiak iránti el-
koshoz ment férjhez. E házassági frigyet Isten nem ál- ismerésnek méltó kifejezést ad, erkölcsi elégtételül azért;
dotta meg gyermekekkel. hogy jót míveltek s így buzdit hasonlóra másokat is. E
Korbuly késobb fel- kötelességet teljesitem én azon férfi irányában, a ki huza-
hagyott a kereskedéssei mos gon.d, hív fáradozás és nagy áldozatok által a magyar
és bankot alapitott ; 28 nyelv és színügy s
év óta áll két tekintélyes ekképen míveltsé-
pénzintézet élén az, ki a günk gyarapodására
szamosújvári tanoda be- évek folytán oly
fejezése után a világ leg- mérvü befolyástgya-
. híresebb akadémiájára : korolt, hogy azáltal
,~~. az élet iskolájába
-:."~ míveltség történe-
. - iratkozott yoH. Nem egy tünk tárgyává lett.
örmény ífjú végezte el Kolozsvár egyik k i-
már ezen híres iskolát v á I ó pol g árá t,
kiváló eredménynyel ! Av- az ottaQi nemzeti
val a kitüno diplomával, színház volt inten-
','mit ezen hírneves aka- ,.1 dánsát értem, a ki
démiától kapott, lépett négy évelott (1874),
Korbuly az élet szin- midon a legrégibb
padára . " és Istcn a be- állandó magyarszín -
csületes, fáradhatatlan, ház fennállása -
szorgalmas munkát igen a felséges királyné Korbulyné:Bogdánfy margit.
'. '<~~.~,~: <~ szép sikerrel jutalmazta fényes segélye mel-
LomperdiKorbuly Bogdán szinházi intendáns. meg: a szellemi téren lett is - kétségessé vált,: s Erdély forangúi közt gróf Mikó
felvitte az intendánsságig, az anyagiakban pedig a áldozatainak folytatója nem akadt :: egy színház-
BánfIy-Hunyadon és Lompérden levo két nagy uradalom választmányi gyülésen,! hazafias hévvel lelkesülve, azon
tulajdonos úra lett. És Korbuly vagyonát nem használja ajánlatot tette: "H ogy has e n kis em, o á t ves zia
egyedül a maga kényelmére, juttat abból a szegényeknek fenyegetett létü színház ügyét oly módon,
is ele get. Arról, mit a közintézeteknek ad, nem is szólok, hog y a 1e het o nye res é g asz í n ház é, a le het o
mert ez úgyis ismeretes. Ezen kivül lelkes pártolója az ves zte ség o v éle gye n" . . . és -e kimondott szó
irodalomnak és müvészetnek is! után négy évig biztositotta -a gondjai alá vett intézet
42 - 43 -
fennállását, szervezte ott a fövárosi után a legjobb magyar nemzeti színház körül, a riyári színház épittetése,
vidéki színtársulatot ; a színházakra nézve egész Európá- a mutatkozott hiányoknak sajátjából pótlása, a ruha-, vala-
ban legnehezebb idökben nem hagyta elesni, de fen- mint a szer- és könyvtárnak új, költséges szerekkel való
tartva eröteljes kézzel s látható lendületet adva kivált gazdagitása, a muvészi erök - csoportositása és az elö-
a komoly drámai és népszínmüveknek, nem kivánt érette adások technikai diszének fejlesztése által magának
intendánsi tiszteletdíjt, nem hasznot, de ha szükség volt, szerzett, nevezett Kor b u 1y Bog dán t és általa hites
pótolta a miiködö személyzet fizetését, költve sajátjából a neje született Bogdánfi l\Iargitttól származott Géza
ruhatárra és fizetéspótlásul 55.000 forintnál többet... nevu fiát és Ida nevu leányát sIsten áldásából
És az iránt, ki a nemzeti ügyért ily nagy áldozatot netán ezután születendö mindkét nem beli valamennyi tör-
hozott, nemcsak az erdélyrészi közvélemény fejezte ki vényes ivadékát és maradékát, mind az imént emlitetl
legmelegebb elismerését, hanem az Uralkodó, ki az érde- kiváló érdemekért, mind pedig királyi kegyelmünk és ke-
meket nem szokta jutalmazatlanúl hagyni, "lompérdi" gyelmességünknél fogva, melylyel dicsö emlékezetü Elödeink
elönévvel a magyar nemesek sor~ba emelte. - K:orbuly a boldogult magyar ,~ =_
pedig, ki majdnem minden kolozsvári közintézménynek királyok példájára
lelkiismeretes, munkás tagja, tovább dolgozott; mert ö, mind azt, ki Fcl-
ki soha sem kért nemességet, a valódi nemességet az er- ségünk és Felséges
nyedetlen munkában kereste.... UI'alkodó Házunk
ésMagyarországunk
7. Fejezet. A lomperdi Korbuly-család czimerlevek szent karonája iránt
szép, jó és nemes
tettek által magának
Mi elsö Ferencz József stb. érdemeket szerezni
Emlékezetül adjuk, ezennel tu- és az erény ösvé-
datván mindenekkel, kiket HIet, nyét követni törek-
hogy a lYIi személyünk körüli szik, jutalmazni és
Miniszterünk elöterjesztése foly- hathaLós buzditásúl
tán kegyelmes tekintetbe és figye- a jutalom kitünö és
lembe vevén hivünk Kor b u 1y maradandó jelével
Bo g dán kolozsvári nemzeti és emlékével föl-
színház-választmányi tag Felsé- diszíteni szoktuk, ki- Korbuly Géza.
günk és Felséges Uralkodó Há- rályi hatalmunkból
zunk iránti tántorithatlan hüségét és különös kegyelmünk- és kegyelmességünkböl ~Magyar-
és azon érdemeit, melyeket országunk és társországai valóságos, igaz, régi és kétség-
Felségünk és Felséges Uralkodó telen nemesei közé és sorába már 1878 évi pünkösd hó
Kor buIv-csa Ia' d cZlmere.
' Házunk érdekében, nemkülön- l-én kelt legfelsöbb határozványunkkal felveendönek
.'
ben Magyarhon és tarsországm- tartottuk, királyi kegyelmünk és kegyelmességünk bövebb
nak javára az idö különbözösége és alkalom szerinti tanuságául neki még a lom per d i elönév használ-
hazafias tevékenysége és áldozatkészsége, - továbbá a hatását megengedvén úgy, hogy ezentúl jövendö örök
magyar nyelv és színmuvészet, de különösen a kolozsvári ldökig fennevezett Kor b u 1y Bog dán s mindkét nem-
- 44 -
beli valamennyi törvényes ivadéka és maradéka a lomperdi ivadékai- és maradékaival együtt Magyarországunk s birs-
elönév használata mellett mindazon jogokkal élhessen országai valóságos, igaz, gyökeres és kétségtelen többi
és birhasson, melyekkel emlitett Magyarországunk és nemeseiként mindazon joggal, melylyel ugyanazok törvény
társországaillak valóságos, igaz, régi és kétségtelen nemesei vagy hajdani szokás szerint éltel( és birtak, vagy élnek és
eddigelé törvény, vagy hajdani szokás szerint bármikép birnak, viselhesse és használhassa ezen valóságos, igaz
éltek és birtak, vagy élnek és birnak. Mely iránta és kétségtelen nemesi czímmel, hogy Ot és mindkét nem-
tanusitott legfelsöbb királyi kegyelmünk és kegyelmes- beli valamennyi törvényes ivadékát és maradékát minden
ségünk bövebb tanuságáúl s a valóságos, igaz, kétség- rendü, állapotú, hivatalú, méltóságú és tekintetü egyének
telen nemesség örök idökig fenmaradandó jeléül neki felruházottnak s diszesítettnek tartsák és ismerjék nemcsak
és mindkét nembeli valamennyi törvényes ivadékának akarjuk, de kegyelmesen parancsoljuk. Minek emlékeül és
és maradékának következö czimert vagy nemesi díszjelt örök jeléül többször emlitett lornperdi Korbuly Bogdánnak
adtunk és engedtünk: Egy álló arany-vitéz-vért, jobbra s mindkét nernbell valamennyi törvényes ivadékának és
'1 kek félszög vonal által keresztül húzva, melyen két arany- maradék{1I1akapostoll magyar királyi függö pecsétünkkel
gabona-kéve fekszik, a vonal feletti mezöben, a vért bal- megerösltett jelen ezimeres nemesi kiváltság-levelünket
szögletében tCTIIH~szetesszinii ;'darcz alálebegö kék szala- tartottuk kegyelmesen kiadandónak é8 engcdendönek. Kelt
gokkal, az alsó me- a Mi ö8zlntén kedvelt Hivünk nagyságos Báró Wenkheim
zÖben pedig egye- Béla valóság08 bolsö titkos tunác80sunk, Szent-István
nesen felállitott hor- magyal' királyi jeles
gony látható. A rendünk nagy ke-
vért felsö föszélén resztes vitéze, LI-
koronázott nyilt ]0- pót-rendünk és az
fl'
vagsisak nyugszik, olasz királyi Móritz
jobbra, balra kék és Lázár-rend nagy-
arany-sisak takarók- keresztese, a török
kaI, a sisak koro- császári 1-sö osz-
nájából két arany- tályú Medjidie-rend
hegyü kékszinü bi- birtokosa és Sze-
valy szarv között mélyünk körüli ma-
I egyenesen felálli-
II gyar miniszterünk
tott fekete horgony- kezei által Bécsben,
emelkedik, - a két Ausztriában böjt-
szarv felsö nyilásá- máshava harmincz-
nak mindegyikében egyedik napján, az
Kurbuly veje]: :Barcsay:Domokos három arany buza- Ur ezernyolczszáz-
kalász van tüzve. hetvenkilenczedik,
Uralkodásunk har- Barcsayné Korbul'l Ida.
Kegyelmesen elhatározván és megengedvén továbbá,
miszerint ezen czimert vagy nemesi díszjelt jövendö örök minczegyedik évében.
idökig többször nevezett és ezentúl már nemes lomperdi
Korhuly Bogdán mindkét nem beli valamennyi törvényes Ferencz József s. k. Báró WenkheimBéla s. k.
II<
- 46 -
Hasznos életet élt. az, ki idejét folytonos munkásság- J
ban töltötte. A mi méltóságos *) Urunk becses idejéböl -
leszámitva a gyermekkort - egy percz sem telt el mun-
kátlanul ("Multi juvant homini nonaginta in assiduo labore
exacti anni:" Nagy gyönyörüségére van az embernek a
szakadatlan munkában eltöltött kilenczven év). De a mi,
förendü származással biró Urunk boldog napjait nemcsak
munkával töltötte, hanem ezenkivül még im á d ko z ott
és jót is tet t: életének legnagyobb része tehát im á d-
s á g, m u n ka és a jó cselekedet gyakorlásában telt el
("Oravit, labora vit" et virtutem coluit). Mind a három itt
emlitett nagyrabecsülendö szép tulajdonság arról tesz
hangos tanuságot, hogy jubilált mélyen tisztelt Nesztorunk
örmény szülöktöl sajátitotta el azokat....
Befejezésül ama nevezetes magyal' püspök szavait
hozom fel, ki egy ízromban így szólott: "Ha a jó Isten
egy zsidónak (Mathuzálem) oly sok évet adott, egy derék
magyar-örménynek: a kitünö eredettel biró, bökezÜ
Kor b u l y Bog dán nak is fog legalább százhusz évet
adni."
Éljen jó egészségben az emberi kor legvégsö hatá-
ráig: "Vivat ad summ am senectutem." (Cicero).

*) Habár megérdemlett magyar nemessége ,nagyságos' czimet
hozott a házhoz, de forendü (aristokrata, mágnás) örmény szár-
mazásánál fogva megilleti a ,méltóságos' czim. - Nagyságos
czimet viseltek ugyan Erdély fejedelmei is, de mivel korunk a
forendüeket méltóságolja, mi is jogosan a ,méltóságos' czimmel
tiszteljük született aristokrátánkat, kinek hírneves Árdzruni család-
jából nemcsak fejedelmek és uralkodók vették eredetöket, de egy
kelet-római császár is : Árdzruni Leó, ki Bizáncz trónján uralkodott,
méltóságos Korbuly Bogdán törzsfájáról szakadt le. . .. És itt kér-
dem, hogy van-e valaki széles e hazában, ki törzsfáját olymesz-
szire felvihetné, mint Korbuly Bogdán, kinek egyik ose Kr. elott
ISO-ben.már helytartó-uralkodó volt. A Korbuly Bogdán osei tehát
2055 éves multtal dicsekedhetne~!