Sek ku.darc erte? E~hiten:ek OnneI, hogy ugyedcn~, buta, scmmire nem j6 ?

Elhagyta a szerelme, s e'li~r(aztgondotil) bogy csu- 11)1a, es: alkalmatlan a boldogsag~a? Sz6vai, h3tvegk~epp mcgrendt'tlt a bizalma. onmaga~ ban, s rnmir se e~.n i, s e szeremi, s e d 0 19ozni nines kedve, akkor vegye ~lo a Ki, ha en' nem! cinni konyvee, s meg fogja latni, bogy egyikunk sem sziiletett iigyetlennek, butanak, csl'wnyanak. Peter Lauster, Nemetorsz~ig iegnepszerubbpsz~cholQ,gusa bebizony~tja~ hogy nevelaetesiink, kornyezeltunk, felresikerul[ szexualis kapcsobrtaink mian alakul ki benniink evek soran 3. kisebbrenduseg~ erzes. Lauster"miutan feltarja az okokat, j6 kezeldorvoshoz mehoan megfele~8 gyogymodokat isajanl, melyek sikeresslcg.e[ az e~etbol vett peldakkal iUusztrilja.

A forJ:ihi~ azalibbi hl;,dis abpj;~ ke~zih

Petier Lauster: Selb8tbewusnse~n ksan mas lernee,

Copy:rig_h~ e '199~ by ECON VerJ3g 'GmbH, Diis~ddod. Wie-lit. New Y,ark und Mosk3!u.

Tartalom

" ••• o!'o!!~ ;'''' •• ~~~-t;r.lit •• ~,,+

Elsa fejezet

A va16di eli a megjanzfJU iinbizalom 10

F eleh:m onmagumkltbl .• + , • • • • ] 6

F eJetc'1l'll1 a. mbbi emb e:rtol 29

Vdiililk sziileteu tllJl"jdonsag-e az onbizalombi.ai:n.y? 33

M~s()dik f~j ezet

A % lin.bizai'Qtn,h,id:ny @,kai • J t

Elnyomo neveles , • . . . 39

G.awlt :!lZiexua~.it;i~ .... ,. • 43

Tarsadallml strllJk~u[a e1l1 hHekszennyezes 46

Meg~ii.to~tkibont.dwzas .. ' . . • . . . . . 49

Frusztci.d6k az embel"ekkd va[6 kapcsalaeokbaa 5J

Harm adik~e.jezet

A. kis€bbrenaiis,€gi knmple:xu50k elemsete 616

A kisebbre:ndrGisegl. erzesek k:oUlpernzaJ3is3. 61

l:';]o,gY:ai]l te3~:! a testa kili~bbrrndii.segi. erzcs~kre 70

7

Neg:y~dik fejezet

.E~e'me:zz;Liik mos:t az OWl he]yzeliet! l.dkil.eg t...,bi~is Om '? •• ,. • • • • lExtrovenak Do. ngy ifih"Ovetti1t? Szokoet s2Iom'!].gam? ., ...•.•.

OtOcHk .fej~~et

A p'szichoterapia m6.d~ureinf?k dttekintese Autoszu gge~zt~6 e'sauto:gem trC(!mg Ps:.zicholan,al' ais . .

Ii} ~] ~ . ~ •

IDCSZe getesl;erap~a

C ' .

soportte.rnp Hl a • •

Vi8elkedestle~~ia

Mi kor van ()nrJ~k szliksegeps.dchOll1er~eutar:;I?

Hated ik fejezet

P'mgram, mdynek s,(J~an tiibh onhizalt;)mm t(!$zii,r:~k.>zen .Pl'ob]ema-n~pi6 .. . '" ., " • .. . . . . . '" " . . .. ., .

He1ledikfc~e~1l.

Onbizalom-fe jlesztdtrenil1f., '..... A 8zer:elemkepes~eg felsz3!lbadicisa Egyeb ke'peS:licgejfikkiihmJt<1Jko.zu,[:u~, Magabiztossages €Ietcc[ok

Hgyeljen erzeseb",e- , . '" . . Sze-melyiseb-:urnk kihoWi:t~oztacl\$a Gondolkodisrn kesztctli febdatok

Filgg,(!tek

Szakki.f:cjc~ek I.Usle~kolla Felb~sznilt i!l:odatom.

6

97 moo WQS U2 us U9 124

128 U9'

13<6 137 153 157 iso ~63 168

176 181

77 82 84 39

E·[· n ..

'OSZO

Az ,onhb:alom k8zpoll1ti tula] don sag. amdy {U21l11 ",dun k :5 zuIerett, hanem gyerm~ltkorlln.k[O!k,ezdvela.~saJn alakul ki .. EI6sz0li esetpe]d,,1i.kon. muta:tjuk be" milyen kovetkezmenyeih:hetnek az onhizmlQ'ffi hi.allyanal . Ezekhen az esedeJrasQkhan sek olvasf rolis.merhet sajiitprobMm~im. Minliegy tiikrot tarrva arz. olvaso e,le. szeretnenk £eJcizn~. bogy :a jov6benl ne menekifuljoll ~~.jaJt

., , ~'II-r _. 'b' , ,. I' '" 11 1h' ~, ~.I

onerteze es~ pro, rema) e o~ e. . arrtassat.

A. frus.zn'oki6k (c:s~]6d;isok, lelk~ seri.iiesek) az Glet fo]yaman szisztematikusan .rombo]jak .aJ m~glbiztosdgO!. At. emberekuek csak mintegy til; sz~a.le'kll. rud nJ6b.ilO szabadan, minden g;kolts ~g nelkiLi] kihe ntakozni. Psz icho.higiallag eruh.etO. hogy a nevdesi ~s tarssdalmi hel yze'l: miatt ernberek m iU]oinak van nak o,nerzeci probleilliii. Ha egy even ilt f:igyernenk~ hog-yan nevel[N~k sz;uh5k es til.f.Hirok~ es megs.zamoirnank minden d ic.se.mu~t ,es szkU,st" kideriilne, hogy e-g-y di:s:e:re~r~ mim.egy t[z, helytdernlU';' megjegyz~, 86t '!J,unwtes ju~. Eza gyermek lelkeben nem muHk d nyomt':l~an1:,dj:S kib.at'E ,egeszen felnottke,.riiiig.

Pszlc.bo16gbi szemporstbol fOgjiLlk 'elemeZL1ii. hogy ez miert van igy~ &8 hogymilyen kih"'tasai vannak ennekaz ember Oner11ell[,C~]esen=. Mirn~J robb frusittr.ilci6t kell egy embernek ~lete foIrama]} lenydme~ ml1ta~. bizonytJJil!n.:!I!bh ,es s,zoro~6bb lesz. A magatards-kutat6k fdfedeztek, i:;!(J;gy az e:lllberilyen m6dot:l, .,kondicJonal{:uiha.t"', ami. nt jelenti •. hogy p.szid:lef6beno]YJi:l1

1

foly:alIDlll:ok j6.u~odnak le,aJlJlJelyekel crtc~m':-ve] nem rod megir a :gadni.

Az ember azt his~i ugyanj hogy elsosurharn. erudml: oih,d el, de I:.Z tervedes ~ so.kk~J lokib'b, a lelkeben levo ismeretlen er6k "eJtetik" .Ha az o~.vas6 ezeker az o<ssze:faggeseket m,~gism,eci~iII. jov:6berJJ sokkal ink~.bb megerti majd onm.agalt ,~s emben:hsalt. Ahho-z, hogy onhiza~.ma nJ.:h',ekedjek. uern eleg~ ha :lZ oIva:so esak passzlvan olvas, e~, r~menr kedik benne, hogy az olvasminy r·everJi »megszoiHja "val runiJeLe megnovekedett ullbizaLout, eSl/obbe el sern hllgyj ,I. N em, az olV:!l!s6nak rliJ<liganak .keU. OIktivi-dl6dnia. es a~5j]]Y'li'a1tal L"ozvl!l:titeli'l:: gondo]:!Id impuhusokat a gyakorlatha.l1reaLi.z~lrua.

iEz a konyv eJrofe}e:zcrebon rru:gp r6b.i[ m.eg:ertest~br,es zteni az tlmbel' u,j,atbeiyze[e e.s e-mb(ltttoltsru helyzete .iran~ - ez a2 ds6 lep.es a l1lagyobb onhi:z.dom nelep]"tesehez vezetd ii~O>I1L. A maso&k h'ipesaz egyen] hel yzet elemzese. Ehhez, a.kltivit:isr~. van s-z:Ci'begj arm, hogy az o]V;:I$'O ffJ!g].dkozzek S<:1,rjal: h.dyz~~evel~ 'WI.egpedig ugy~ hogy onO'la.gatHlk tesz f61 k.erdeseket .. Az ueelso es legnehezebb hl:pes: az onbizalom es a koribbi be:iUirottsa,g megv~Jto:z.~.uas<li. Az a program. peld.liul~ aenelynek snr:;in, tObb onbiz_alomra tehetunk szerr, Ineg,kfvoi:nja 3iZ, oIv.1lisotol, :ltogy

-b]~ " ~ L ,."

.. pn) ,,_.ma.-napwt vezessen,

Ez a konyv tizenb.at evvd ezelott jelent [illJcgdso i.zben.es soli;; e-v-enat ,eikapkod'l:al 3. kon yvkX2'fellk~desekben. A mostan], uj kiad.isel6tt a novegSizer.keszllesekQf m~~aUapftottam" hogya !tony vigen prag:nllatiku s ir5:1l yuluagu, azaz kOlllJlyen erth~1c6 fornnab~ln mutat be az olvasanak .ku.lolflbij~o l.nakat es medszereket, EnOl atanacsad6i stiluseol k~~6b hi. kOlllyveimbem elti~:r~ tern, es inkabb pszkhofiloz6:fjm es t4rs!ldaiomkriti1~ai szemp(;mltU ,e~mHkedeseket Irtam, Ez a korei konyvemlleh:ir bizonym ertdembeo <lIlapozO mm::tkil. l'Igpnis alapismereteket koz~ vetft ollie]ckr51 olyanok szam.ar.aJ, aJkik eddig nem foglalkoztak

pszl.chologiav:d, es egybel1l dcmifokon. heveseeaz '~neneke]e,s~ se] kapcsolaros ]elhl folyamanokhill.

Ebben ;1 konyvben nju~g nem fClgb]~ozom sz,erte;i;gazo n~szletekbe mcnoen 01 bonyolu]t lelk~ o:sszdiiggese'lkkeL Ez az elmel yules keSiohbi ko.Iil yveim ben kov"cctKez,ett el • .1!wu,d yell: sz;ii~:z>egszerfien ujra esiii'lI":a erlntik 3.'Z ol1ertekdesi proM@m;a,tib. olyannyira fontos .k&Jni~beit> robbek k02/otlaz ,oDerven.yesite~[, az om.naLmfft 6> az e~emlihreszete't.

Peter Lauster

Elsa fejezet

A valodi es a megjdtszott onb£zalom

kent kep2ldjii.k el, a magabiztos!iag kozepernhd.y,ezr ked ik el, esa ~ohbi tulajdons ag; kQre.~e csoportosul. A magabi.ztossag er6S1eu oss:zefiigg az opcireizmnssal, illetve a pesszimiznmssa], Mindketto. a ~~.agJi!,.~ bi:l~o~sag es az IOp'll£W.zmus iii oJ}' an. tUll1lJ~don:s ag~ amc]y [[1Iar:!li. ko.rai ifjukorbarn kifeiE6dLtk. Ma~tuJaj;donsigok, m.int peJdiul az emhensmeret, csak kesobb alakulnak Iki. Ezert ez uoobbiaka:t kes6bbu$ arirnyla:g konmye:n meg lehet ~anuln~tll':Iig a :mag@i.biztoss .igot sokkal nehezebbkihOrl!takozta:l:n i ..

A "l~]ek gyUirurnodeillJlj,e" a, szemelyisigteszl. Tesztes tanlicsad6 program az On sumrllyisegenek kihO.r.rtdko'Ztatasti'luJz ,cJrnu kOlilyvemb6l val6, mdyben tfz fonto:s .s:zt;lm.elyisegt1J I.a.jdons a:~Ol mntal!ok be.

Vizsgilja meg ~ kij'vt:tkez5 pe.1dit! AU;)Ipitsa meg, hogy erzeSi::: szerint a leire szemeJy az oIllbiza1o.m tekiatetebee .,he]yesiCo" vagy .. helytelenul" viselkedik-e: Berger urreggel be~on.ilJz irod:~b<!., EgY]K kol]eg~J:i1I elmeseli neki, hogy a tohbiek~egnap hu.k meg egy sou a sarki vendegl6ben, t'b ri, Berger urra terd.6d01it a 8Z0. Ber~r ut ell"1oso.lyodik) a koU.eg.a. pedig fo,1 y~;uffa:. - N em a_karod tudni, mit rnendtak rohd.? - () igy v~]:a,s~~lli: - Ha f6t mondtal ... HSlam, onJloek neki, De harossaat mendrak, m.i:t ahogy az il.yetll so'tozes .koizbeni besze.lgeliisckn€l t&nenni szokctr, akkor mergel6dnek. Az lesz a legiobb, hJJ uem mondass senllm~m: •

Mi a vI:Hem~nye? Varn~e deg onbizulmJ. Berger urnak ?Erre a kerdiesr,e nchez. v.~]asZiobli. B erger u r oszlionose:n efZ]. bogy a pletyka be:fCi~y£so.lhama lelki egyensul.yit) e:zen J.1l.kabbnem akar tudei .. ~. be-

Az [;l[lblul!QrQ olyan tu]a~J.onsoig!. arnelynek feji.en;~ s.ege kilJ,onbO:l.O fok6. Mivel csak hV~8 embereek 'Van eros 6liLbi.z~]ma,. nagycm soke viszoat uJi gyon.~ ge, sokml vann;;'!k~:ilkik tl.1lg)7obb ma.gabizl1oss.ii.gra. yagynak •. E]so,piUaf'l tasr;a.<!I magahi:2:tQs:s<lig psziche- 16gi <I1hg nc;£. ve egys.zerlY, dotogn~ Ie H. tszlk. De nem az, mivel ez a tul$jdof.lsag SZOMS.i!l:l'l h.pcsoi6djk m ~s tulaj dOI.'lsagokhoz.

A [1l1agab.i.ztoss:a.g kifejezettell kozp{)~ni[:U [a.j don ~ s~g. Ha a [e~ek modelliet nagyiibOI gy6:rGmodeH-

He/yes

vagy helJulrm ei.~'Clke=

de.s?

A.lelfrk gyilrummiellJe

. Piel'yk·a esvnb.izaJnni

11

A4l ,Ilmhe'l''-' tfirsak mi?,gerzeSI!l'

szel.getesrol -hogy meg !l!: s ertsek. Au az esei.y'l:,

1L . ~ ··~=.'IL_~ "'. k . L ~]'

DOgy esetteg onnnetne v.uam:l j'On3,. n,em lJasznaJ J.3i

ki, M:agabiz.tossoiga teh:a~Qe:m 'nH nagy.

Ha Berger ~it &de.k.]6dott VQ~Da a p1ety k~ teJ6l, ;'l! kovetkez& cndm.eZiesi ~ehe~osege]nk len nenek;

m •. BerglCf !!if" ~n1ligabt:z:tlos es o[ptim.i.st':ai .. JOt var. A

.:I' •

ross;!;. Gem renu.ul~.nl~'tr:leg.

1. nerg~r ur nem magabiztcs .. Ponresan akarja rudni, mi kiv,e~trliV:aJ]6t uloilnalk benne, Tiwkban azonban ~Jami, ~obal1 rernenykedik, hogy azzal gyonge bnbJlz:;jlJn1J.3:t legaiibbwv:i.d id6r,~ megti'i,mogcal.h assa,

A mindennapi hivatali eletbcH vert peM,ili rnl..l.tatja, milyen sokretllek lehetnek a r~g~Hs] (]]O dok. Azt is me',gmut!ltj;;t~ hofD' esak 01i m;1ligabiztos ember tud szuveren medon m.egb~rk.6zni !:gy ilyen pJ)etykan.ituaci6val A ne-mmagabizws eUenben lbol!lyo]1I1h vedekezes.i mcc.halThiznmsokha bOjilyo]6dik. mert kBnnyen sernJil £gy rdki egy,cnsulY:aI. veszelyben Y<lR. Szemei.y{inek ",COSSZ errekJdese'" rnegfosztja jo hangulad116]., afoldoig-ozis Mki erMes.zfte·s:t: hivetel tOle ..

Enrbertarsal megerzik, hogy Berger ur Dllag;\biz~

H b . k . ~<1" k~ -]'L

ros-e, . a maga tztosnas t:at"tJiY:'i.t meg 1melll'!. a

rossz hirek:t6l, merr tudjik, e:reknek uines haeisa ra. MOl azenban n,~m t.tnj5iklI']JagaJ1b.i~t.o.snak, .1li~or sok emhernek szadista. orotnet oko~, bafOlbQrl[l-II:11,lITj~. a ] elki egyensulyat.

Eb b 6] ~ latszik •. ~l i[yer.ll JUI'l8Z hdyzetben van: a nem

11'

A.2,ert€~ kdes.wi 'VaW fuggoseg

,"' b ·D· 'I ~ ~ ~L'"

mag<ll~lZm:5 emner, :Di7;O:ll.yti1.ioosaga:~, em'i;g:tr'tarn,U

egyre ci:pliljak. A sz,oba. bozort p]etyk;<li. a bi~onyta:-

b .' 'I..'b ]11.+ ~_I' '~I_ f"~

Ian em en me'g IOu' an e i.)~ZI()nyta.llann1l:Ja - (:SOlIK :'(111-

erU\'litl bizouytahnsigii.t. lE!llhenoi.l"sai ~~gyQ'fJj gyot!i1an es.:af'veszilk:. Be11'g.eJ'!1iJr biz.CI:nyrn.lam$;ig~Jt.,. es

• .. ~'Ih . • d ]k- L_ . d- . _11_ L _ - -

a jOv'Obeil] mUli en <'lI' . atm3Jt meg:rllgll-' O:lJJl'l:.,. nogy r1e-

gativ plerykb,a.] tamacllja!llak di.1Eza~taID. 1Bergerur meg ~iz:oflytal:;m3.bb ~.esz. -~ogl,a egy o:rd8'gi koro.ek, ;OOTIelylbo] csal nagYiOIl nehezen u].1Jl kiutae,

A ~_. • .E·· ~IL ~ 'L ~ ~ ~ .. ~~

.lI"I.lI!i:l nagyQn erosen n1!gg: :1llia5!CII.lO en~~ele.se1!O~. az

nem u.U,I, ~Ieg e~61ahb.oZ; bogy ~elje;!ien kihnlillbakozt~ssa ~,ilp~;s5e~jt,. bisz. w]sagosan el van ~og]aIDva onerl:ekdesi.piH)ibl&mai ival Ez. '1.1.lI]lyierejet fti]emesz;ci. hogy reWldkj",mi kijesiUIlIenyekfle i5em.

.~. b~ •• d

energlaJ~'j Setl1l _:atoJSa~ nera :nfllarui. .. .~

N ezziin_k m.eg egy m:~sik pBdat! Mit tan On itta mag~.h.iz~osM'i!gr6l? Ket bawiit (Schmidt u:resR.al.[ur) besz,eJ:gct.

'Sr::hmidl:- Hz.Jt'[csemd.est ka.p~ilm.

R'all:- Ideje is volt. '1i1iilJ mar hirom b.6napja kiharenltam a Uinomei. h(]:gf ~d!.jol:i!i fi:z.etesemelest az: 06ztalyorrmak.

S .~. :')1 T'- - ..!' __ 11_'~ . (f;lrl'l-wt: - L;Sm~ga(u]ilIK~

.Rail: - EI'l aJ~nyit keresek a viUa!ato:;iim. ameD.Illyit csak akarok. Engem mem. tudn:nk ~!lelkij16:i!:n~+ A cegnJ~] en enek legjobbm azadadeMo]gozasho:e .. A fe-· iesek poncosan 'tuclij<'iik" hogy d6u:em rnisho'] is

l!}yitv,idill .ql.aIya. .. .

&h'l1lidt; - Te maz1istta. vagy. Id:ef eben i~ruti~ az ~d~tfeldolSO'za:s:ra ..

A.na;gyk,cpiis~ kedes

.Amagahiz~ tossag

mmt alarc

Rtdl.: - Sze:rveZOl tcheu,eg nelkiil onooagaibl~111meg, az S'~ erne sokas, de O:aJgyO]] l0t;jkq.Js:ln. t~udok :gondclkozei, ez a Wl<llgy d6~yom. Kor,3L1l kell ,gl:nn3lk-Wl-

k I-~' L~ . b k ..

. _c me, <li1t'!J, el11~e:O]J . e :it . OlrC'sapru,.,

Mir t.attmak: er'l'ol:it bes;..;e]g.~tesl"\61? O.liIt1l'ld.atos emher-e Rallur? mso p.iill]amisro, :mnak ~at-s~ik~ men nagyon IDaJgabiztosrtak hat - bizony~:d:lJ'ijsag;nak ny'Omlli sines beene, Rill (j,maili;,llzonban nines "eg.eszs,ege's" 6n h,Izalm a, cs~k kulso~eg; mutatj a magat macgabiztosnak. ".M:ngalbiztossaga." ugyarnis oem sokkatl ~ijbb, mmt,bmceg.6s. Rlil ur ink3bb .k~rked61 szajhos re em1ekez,tet. Nagy:w~ e.s impomilrni ,aJl."ilIr, hQgy leplezze bdso b.~zonyt~l~:!ilsagii,t.

H<lL S>chmidtur egy liU,csi~ m~gkapaiwU a~clsz£nt~ nagyoo hamar eszllevenn!~ hogy Rill baor.atja. briWfiiYubn ,es szofiong6, :!i m;l)jgab~zro,~aga. csak m;egjilszott, De' S{:Mlidtur.fillak i 8 ID',enge <liZ onhizab:ill~. Ezert viselkedik olyan s,ze~nyen es udvarias;1I1l, Nem :;lkarja megserlleni hlllnitjic,. men tel a ham:gllJl1:aJ'i: megrom~is~Mll> ami ,erosen ,c$Qkkentene az onbt:z.a]m~.t. Hi.szen egy barattal veszekedni azt .ieruen'l:ene s,zamarnJ hogy . .,o.ssze:llethe.tede:n ~ek '" mutatkozik.. Ezt nem tudj.~ oiSszeegyeztetnictlk6pevel. Egy vhahoz nines benue elegel1ld.6rnlagabiziI:Ossig.

.A pelda megmuratja, milyern kovetkezttletlly,ei lehetnekat!: 60 Mzdomhian yn<lk. V.aJ16s.zin~leg 0]10].[ j.fj n1It':gfigydrek m.ir ismeretsegi koriilkbel'ill ilyesfajta magatart;l s t. Rail ur nagykepU.skijde.sa::!ve1 miudeeeserre a .,megjaUii!;on'" o.rnhizal.om tipikus eseee, Most pedig k,OVletk~~:k. egy pe]da.;i! .. vaMdi" 0]] bizOlJom.r:a,.

A kivu/-· ril/d pe.lddja

R:e:akci.6 ~!. ]1T:OOOg, katicikra

Me.I,ch~r ur i!imer6:s5.kn~H van vf:llid~gsegben. d szabadu.szo graJikus, a tob bi ttz S:7~[Qely t~8ztvIse1o CS alk:alm.azo'u:. Mivd a ba~:l ~.'l,oss~abb es a feUepese ma,gyon fes,ztde[!!~ a to.bbiek l'mil1.d.jirt szkep'cikus:,m . es 6vatCllU>.lhgyelik.

A tirsaJgas Sio:rarn Melcher ur megldlet.6$et'll haHgilta;g. FigyelJI!lJesern, <%rdek16dessd h<lilgatja a~obbiek besz~lg,ete~,et. Schneides d,nllak nines nagy o.nbi~a1-

E" "_, ~". IL. ~f'U' ~ 11

ma.z~lg,en ramenos es nagyWJ.it!l1gu re .epessei iep-

lezi, M~kherurhallgaJt,l'lgs~gOlegY' k]8;seelbizoflytal..an.itj a. liz eilenilgy veszi fel. :l.! kiiz,Mmet-. 111logy megp.!':o halj a Mdcher urat P:l:Qyoka]ni

Schneider; ~ Mier~ olyan haHgarag. M~kherur? M'elcher:- Figyelem a t:obbiek beszeIgetes,et. S(hncid~r;· =/\ g.rafikusolaztan mindmegel.'ik it penziiket, Ol:1l'1. reklamszakmaben is do~gozild' Melcher: - Gy,~trrilekl61i1yveke~ jll.lAsztr,ai]ok, es .idonkerrt van egy -egy lj~llitasom is ..

S,h.~eid(!T:- .Mag~. is 01 y:am sarlalii"trI., mirrt <'I. to obi modem muvesz?'

Mose Mdche.ru.] .Dyugod.eanbos&Z<i.nkod.h.atl:1la. Ha onbizah111 rzyonge l~.bakon al.ina, Schneid.eru,]" pmvokid6~ ,e:lbiZcony'l:alanitaJnak.. Blzo[lytal.llm;'iga ktii- 1,6uboz(i, rea.kci6kiltva]ihalJ1.,. ki benae, peldalYI al.i'i.~, Z3iWiS:sag;ot~ te:ll:i:gnad6t vagy ag;re$ $t:.~vit;ist. Mivel azonbau Melcher ur onbizru111laf.llak m~lyek a gyokerei, nem b~zonyll<lJtanoc:Hk el, hmemf<iil'gyH:Jgos IU<1Jrad,. e's megpr6b3jja Schneider urar ,eit>e'r]tleni .hdy1kden~rgyah18itl'lktik:i~at6t

Igyv:iihszoh- Csak keyes modemlnuvesz .sOlIriacin.

JS

Tdrgy.i- 14goSc5d.:g fis1Jult~

, '1'

5egne -

kiil

Az Uye1Jlek eMlt 82:.11)'108 terilUet .aU Ilyitva, <1:hO~ sar]atansagu kbl 11 agyobb, sike'rekeu erhetnek d. es tobb pen;(;;tkereshetJ]ek~ m.in~ a muve~zet lI:erUJeten. Schn,~ide:r:- S:zcri:Uliem. [gen sok m.OdeCiIil m15~lkot:~s megi.scsakegyszoeruen bii~yes~g.

A vesz,cHy ehnu:~t, Sc:ihneidc::r Cir mil' nem k02;v,edec.., [rid toirnadja Mc,l,her 1I1ral, hanem ol:'yal[l vei~menyt nyijv~Jllit, a:n'Jie~y.r61 ]e;hctV]U~kG'z:nL

Me]cher ur m;01lgabizt()ssag<1in ak k6~~ijIDl.heI!6e1iL k~pes vo]tfeszu~.l:segkdte!i': neJlku~ eUlarita1l11 egy o]yan tim~d as'l:~ aU'JJely s,zern:)(ily szerinr eUem: ir,a.nyuiL 'Onbec\SuMse volt anny~rtI staJ:1bil, .bogy tirgyilago~JIIItuldjon re'agalru.

Me.kberur viihs4a!. ta~:1Jn leg,- ki s 'C'SiaJc dbt is okoz (junek, Se nem szellernes, se nem klllonoskeppen talpraeseu; Schneider UI' sem .. kapta meg a m 0'1-

'. 0> H·""'· ·k-b"·~] 0

g3J;::t . , a "U'.n tlW._ ._ an. ~]yeJilJ V1I ~Zt vut~ az az t 'n

sajat b]~o]]yt<li.am;_~g;iir01ran(lskQ dik. Men a bizonytalan embee mindig g-yozed.elmesbdnia.karl hatalm<lJt nyernia tobbjek feleu, oll1ibec",:i.iJhehez fo~ MnyenektudatosirtaS,olVM s~iint,eJen(WI vis~;zaig<\"tzolist aka!" k a pnt Ez azcaban nem ,.~gah~>eg~s.zseges;; mag;<lhizuQssig .. A wa]6b3Jn miilgabi2;tos emberneh nem &enm:ind~g fOllenyben lennie, Mas e.mb,erel.;;:tO[ nem ke]] fe:.lrde .. T ud!:n.iban van sOlli;i~ ertek~nek. m em ]yer m<'lisok reakcioi nera aorbil:h~[f.Ia1L

FlHelem 6nmagun.kt6l

SoHajta ffiMelU van. A ]eg'3.I~utomosab:bfajdjliil, az, am:iko:r .u ,~ber 5Jlm~gjt6] Ie]. A ~el.~lem eg-y bizoII yos ember~6] vagy egy fenye!?leto 'I.i',~sz;edelcmt.(i,i.

.16

Aterjes·zkede:si vJV

A~z~x.u.:ili£ to'1"ekVHh gat/as-a;

minr p~]dau~ egy tuzvesz1161·~ esek viM.gos~~gye:reelrml fele~m~k:~ am~;dyeketkoJVJyen nevenlehet nevl~ZfiI~jh fgy mari~ ve.tz.ftenek v"Jamh ijes;zto volUJLkb6L Az OrnnQfi szemelyisegUl1klli'ilv<lIlO feldem nehezebben itla.mat6, '~8 ezen nehezebh ku.zaeni ellene, Az rei onmagi~61. aJci nem n'$gab~ztos. ,On-· hizalommal re1r'ld~lkez,6 emberekben ritk:irn van. meg '1::70 a, fel.elem. De mien: fe] a biz,ouy'!:aJw ember "" _"[:';I

on:n:lag:ato ~.'

.A bizonyt.;llbm. ember igaOllaiban n~w.-bo]doguJ ornmagavaL Rejt.ely ornrn ag6.[Jj~k) e.s [I ifiCil, ho:z.zi batorsaga. hogy ezt a r1ejtelytmcgfejtse. Amagabi:zlossag o<s\SZ/e:fUgg a terie'£zked~si vaggy~]. A b~zony~]~,f:! ember g~mrnt, nerntudja _kiho:ntakoztatlllve-r-

"1- .m r" , 'A . ~- -d'" 'd'S'h '-l'

j!2!;.;;:~r>;C~~S~ vagyat. . terjeszxec esi 'l!'ag_y ·r . ..;C u. rs-

Hencke orves f~_[wsme-rese szerint h~onl teriiletre

'd·k

~CfliO :1_;

1. hirtokhis,rll, vai6 ~6n~kves~

2. szexu<ilis ~8rek.ves~

3. en,enyesu!es] tOrekv,es.

V<WiI:nlak s:zem~lyek. .ak.iik csak egy vagy ket lerileten gitohd::. Sokan v3.I:Lnilk azonban,akmk. mind_harorn t:elf~~(ltel:':l tob be-kevesbe e.roselll garoh~, A gawh ember fc~. a lelke m!§.]yeboi ~:rk,ez:6Iiorekve:sekIJ6]. (Jgy crzi. ezek uralkodnak r1!.jtfl,. esiel •. hog)' alulmarad vduk szernben .

.A szexllI,Hil> t:Q'r~k~s gadas-inak egyik peJ.daja megmuratja, hogy milyen kin okoz ai. sajii.t jmil'u.h:.us~il.1kt6] es I[orekveseiin kto,[ va16 ft:le~em. Liblarue ot ey,~ men.~ f&rjhez. Szu]eia sz.exuaiicist H ~

s:.zeXMa-· li5~5- r:ek'lJfS ~ niztl'fsagban

Apmblema megoldas.~i

letoen. nem ,e'ppen felvi]igosu]tan nevdtek E.zenJcivi]] egy~deJlgycrek voii:~ es sziilei nagyofl vigyaz[.aJk ra. Az else ferfit6l~ aki h6naflokig tano udvarlss utam ra.bi rta a szexuiili.s ,crin tkezeste"rog~dn terhes ]ett, Abonm,zra.s,zil;oru nevelretese rniatt nem is gund.o]~1 a ferfi el is akarra venni fe]e~leglil Liblarn & OlZt. amit ez iran t a ferfi iranr er.:;l:eu, szerelemnek yeite,. noha a kapesolat sem ..,;zexu~]jsan. sem lelkneg new szerzett neki kGlon8s~hb bolclQgsag~vagy biz~o~1Sa;gen.etet.

O!:~vi hii.za .. ~sagllk 01.1 an s~uJ<1iJ.Uis ikaJiP(;sobl:uk egylle pmb]emi1ltikusabba vik.Partner,i. vi5~onYllk azonban eLrn,:uHylHt, nlJlvd f&.l"je oem volt nehez ember. es 6, k6nny'en aJoinldnl rendelni mag;al[ fel'je klvms:i~ giilJ.nak. Ny:a~hisa alan Liblarm~ meg]smJ.:n egy f~rfix,aki. s~exu;il:isall ige 11 er6s'e'nhau)1ltrli. Most [elentkezetr ~ds6 fz;ben es ki1i.Ul"O erovd ~z asszo~y .'l~e'J(ujli.s u):rekvese. AzonkiviU Ubla:rllleb;an IIlIeg ]~UWeg is nagyofil (;'r.os koro des tllmlkul t ki ez i rant <I :fC§di icint,6gyhogy mose szerecett e~e~ebe]'l el6sz.Dr

jgazan. _

Ho gy.an ve,gz,6d6n: ez a. tcinenet? Elvben ket~e_hetoseg alIt .nyh va, Az eb6 ~ehetdscg I.en volna a gatol[lJ.d~n) rn<lgabi.Zlo:s: 60 helyes megoklas,

1. UbJaH':Ie kirarr szerelme mellen, es ,elvoillk (,er;ct6I.uj haZMSa.giOt k,cz,d, amely bo1d:oggateszt

2. Libl.arnegitob ~zexuaLLs to.reRvese. mian kept.elen 'Volt ezt az .dso U'tat jarni, A feldem elnyomotr szexu:di:t.asallak e16tores6t6l visszariaeztoeta, Nem volt: elegel.'ldQ on.bizalma ahb(,)~> hogy szexuali toisat ,es erzdmeit kibontakoztassa. S61: • .11

18

\iwm~nd "'re,~d ~zetn-~Iyi£egmud'ell}t:

toviblbiakb:ol!:l1 L~bla,ruemeg azt is keriihe, hogy negyszemko.zt beBze~geg'sen 'eg}" fedival Hih :.litl!61, hogy ismctilyen£ajt.a kon:fUktusb~ keveredher, Szex:u.ilJis to.rckv~se ,eie.te vegeig ga.tolt maradt, Soha nem ismerte mega hotdog ,eg fdsza.badi'Nl szexualitdst,

Liblarne peldija uem egyedi, A legtlobb hhOli:ssag boAd.ogtatai1~. iii,s m~g]s fennruarad, h01l az egyik partnernek ~gy IDindketlionck 'gawlt a szex,uM.is rorekvese,

Az ember saj ~rr lelki struli.mnlJj:at6] vaJof,etdmernck johb me;gertes~hez igen hasznes Sigmund Freudnak, 11. pszklllO;lnalfzis lnegabp'{~6~anak szemeLyi~eg;mod dl~e.

freud haron. s:z.it'J:tet kiiHiuboluet m~g, awdy it [[1<1- gat<lln3.st bdo~.yasolja; az o,szton-EtiI-t~ az En-t ,e", a fOl6rte's eD-to

Az ij'S:z~ijn-En ~ ]egdem.tm:drisabb r,Cteg~ innen bontakoz,ik III lPeHiul :1 szexualis 08ZliOTI. Az IEFlfelel6s~ realitas es <I .. k!Qrnyez.~t kovete1menyeihez val6 :a]kaimaz]u)d:is,e.r1I:. A'2; E[1! donn e] l1.eh~t) hogy a szeXllJ.a]is !)orekvesek kiboenakezzanek-e. Az £n azoIilba:'I1 nem ludi tdjesen s~a.b,ooon dOnl1enl~, minthogy a fdlotlresE,rn b~foly;l",:l alan: all .. A fo.l.oues tn a lelkiismere», ez kepviseli 11. mindenkori ~ars,adalnm es kultura nom:l,~]t.

N1inden ember En-je teh£t hoirom o,ldahCil all befolyiis <Ibn: beoo]y.isolja az o,~zltijn-En (pt'Hdau l szexualis v:Thgyaivalha falones En, programozon erkoksi neze'lleivd esa k!omyezet pilhm.aJ.tnyi ko'V'.ewlmenyeivd.

19

f!.n es fiilottes En

Harca le.lekben.

- Az £Ii!-t a hiram o]d<'l] !II .. kovetkez6.kepp1en befoIy.h(llj",,~

Freud moderu je $zerint :liZ En !let ldki szinttel (.oszton-En,.fo.l.oHes En) es a fieotillitissal ht1i11'cot Termeszetesen nem mifll.B,lg 3.Z En. m.ar.tl!d a gy6tl.tl!s. Freed egyik jell emz6 mond'llita ,e:z.ert re:z:ilpl rutan 'b,angzik; .,A'l" ember ncm ur,a. maga hiizaban."

Az ember fel. az a's.Z'I1ijil1-!n-~~b(n erkew tij~kv~sekOCit, a:tt61 ~el. hog}" ahdm::!!:fold \le[Gl;;. szemben (hbd Lib]~rne e:!iellet)~ men a lie~smeret (al. fo16clke,s E.n) - peLdhiu L a prod neveles kovetkeztehen - a kielcgtU.cst nem <JIk:a:rjl<t megengedni, Ez :1 tOr<e.kvesek ex:panzi6jat61 yaM £~lel~:m vezeta ga.tol tsaghoz. A goitoh.!lag termeszetesennem marad .kSv,eikezmenyek mHkijl. A szexudlis torekves elfojtasa ross;zabb eseebenneu r6zishoz. (~~Ik~zawr) es tesci pa:nil;szokhoz vezet (gyakori fejf;ljas.i'i,Lmadansag,!. k~- es lib. d' . .~I_ ~d1L ~-b) 11 __ tzza . as, gyomor:panlliszoK. :szrv o.oog":s sr .1. cu;

clJojtoU ~.zQn.barnIJJulatta.],an fn:(ltJi mindcnekddU: ::11. magabi~~oisdgot imj1::i~ja.

2,(;1'

A saexU(ili~ in~lJui~:lt.Sok n,(;m: mMnak ,/uyo/?'lItlWrml

11;<: unIwlzkwkt61

Ul~sztriljyk ezt egy p6]d!;ivat Hubermann ur h~~ rom eve hizas. Mjvciig:cnc5ak puritan szellernben neveltek, sz.~J!:i!JlaJis tOl'\ek V1~S1eit a puberdskoiban megpl10biba d fojt3.D~. Eun'k~vill. kij,i.s.& megj deneset Hletti en Hem rartena mllg;.1 ~ 'lUl~go:5a:ll vonzcnak, N a~1(:1n boMo:gvolt, amikoregy nderdek16de s t ran.ushon iI.lota,> ts: fel,evlJ ti.Iil. feJooegiil is vette, A szexuil~s~h-jn:tkeZ!es'l: azcnban, am~l:uryi:re lehetett, ke-mite. Habermann 6:r minden. energilijat a . .hiv~tiisara koneentralta, es foe!ese,gme] mil:1l.cliJ:g fiirad:l:S.igara. hivatkO(2.on. ill~y.eLl medon rneSS2';cmenoen elkerUlte .01. s,zex1iJ.5]i~ kO]ltaktn$[~ les "e!vezte') munk~ja gyiim:olcseit, oszdly'Vez~ tove vaL.oe~laeptetes,et. Elfojtis'J;likka[ azonban 3. szexualis ~~PlJlzusok n~m m.nn.ek el, tjszuai oilmokban les nappali ih:n.odozasokbaitJI iJjra meg LiLjra fdbuk.kannak. H'lbe.r:m.ann ur esereben ezt nagyon is serkenrettek £d.esege b~jai es .<1. ki:lflly e-zeteb61 ,6rkezo szexual i~ ingerek (dtk~r- 11l6,lm~ga~ino.k, filmek), Mivel azonban szexualis szukscgl1eteit 6; vagyait soha nem cb(;l ki gad~so.k neJkiJ]. ezt on'becsil1~se s:z.envedne meg. Nem .ere~f!~ magic reljes ,enekul:1I.ckt ont'lJdatlamld {s erezte" hogy

,I ~1L· ~ L· ~ +11_ _ l' b

eiete I!) o~. Ul<lUyZU'i v:;:u~nH. H 1[1 . erm ann urat ugyan

kornye:ll;eu: csodtiita szakmai sikerei miatc, de ;'llzt is e:r7!ek~Jtliik). hogygyakran bj_zofl.y~<!.lao es inger]ckeny, Huberreaan ltl" nem rudea elv.is.elfil a kritikii.1, onbecsii~.e~e is kiegyeJll.slilyozadan voir, Hubermann .:if mC§g}'og-yit;isahoz .es .hazassaginak megl1i1enresenez meg ke~l!elli~ Ol!; szabllclftani a szexualis .hmplJl1z1!l~.aiItOl va[6 fe~.em1.etiH. SzexualisaeseabaJdi kellene vamia, :aJ:kkor 6nbizalm!'l .. er6<1iebb es ele:te boldo gab b lenne,

21

A~eTvenyesiilesi tijrek'r}f~s kih,tlt:a-

sa~

Mivel Hubermann u.li' senkivelsem beszel peoblem~jin:61" men onmaga sem mer s",emben.ezflLi vele, egesz cEletebcn lbizonytilli1ln ember lesz ..

Ez t <li, k,onyv1eunem utolscsorban azert irtam, hog}" a.zok.az o~v:a.s6!k., akik hasoruo helyzethen vannak, mint HubCn1JfI;:am.nur. maguk~ ismerjell!ek benae, ,~s hogy Hub>erm.al'ilri UT 510rsaval fd:d.:zzam oketo FeJsz-cilitoom e'heke~ az o'lvas.6k.u, hogy ne dugjikl!obbe hemokba a fcjiuket, hanern szenceli enek figy{:jltiL~t sz.e;,::u~litimknak. Le kellene epI~eniuk <!J~ Qrn.non o5ZtoDimpu]zusaik~6l 'V~16 felehnuket. Aki ugy gondoij<'li, hogy ez egyedti~ nem sikerul, aIll1ak ps,zichoMg,ushozkdJien.e fo'rd'U~nia ... .A.z ilyen joeUegUi pszichoterapis mod.szer,eir6l. a 97. o~d<l]w~ (Psziibioternp,ia) 00 lva.shatnak t0b'I':H~t,.

Es most ,~gy pelda arra, hogy I:nilye!lil ha:t~slll,[ van ,~ ervenY,I;Jiulesi to'liekves, az onb,iz~J(}!,~lr;a, A szem.aHiii osz~ijtlhoz hasoru6all minden emberben meg;vm az ervenycsn'i1esi torekv,es, Urt.6bbh: azert nem neeezz;t~!k ervCnyesu.~esi ."OS:l.tOn" -nek, men azoS':zt&~e,k milldig szervi abpja VMI. "a s~~ilis Oszton pe-ld~,ul a nenl1i s:z;~tve;khez- es a I[l(iill'fli hermonokhoz. kSOOd.lk). Az erv~n.yesijlesi tQ:rek~e.s lLIgyannem ijSZto:n~ de eppoly dem.entiris, m~riL :J, szex.uilis kielegijMsre va,[OItOrekv,es. A szesuali S a'>zkezlst meg meg lehet kovctelrn~ (peldau~ a hwli.kus pa:pob(1) •. '~.!i t:3bbe vagy kC'\P1esbeen55 lelki .. ~awrok aran be is Jehe't tar~iu'ili~ :sokka~ su]yosabb gy'ot:re]nu:ke~ okoz azenban 3.:;<;, ha az embemek ;lzt kelJ megalja:pitan~a~ bogy m isoks.zemebeill ertJekeot veszcette,

22'

Vi$S~~i~t)zl:i.f4s t'~ elismeres

A.zb'lJinyesi~Usi tiJr:ekvh.tOl vd16fJ.lele.m

A ran'gsor

Minden ember szeretne p o~dtiv visszaigazclsst CS elismeresr kapni, Akir.i1,i;:m ismernek el, tehat :ilki o;nmag:a esrnasok szerneben nem s,zam.lt. az eil'te]metlennek er:z~ 1:IZ eleltet. Es megis ,SOk'Ul g:fitnlv:il!. v~!i1nak ~TVoeD.yesliiJesi,liQrek.v'Csfikhen. .F ellllelk. e.nH~~ rt!ye$ijl~$~ v&gyuktoJ. 6;. dfojt~ak. Ha ;1.Z ervenyesiiIe!>] tor~kv,e8 !;ladas, alate vsn, az ember k]fe1e kii~.o~ itlIOSe'rn. b-izonytabn.llak H.1It. Al;i:ttlitosaiJ e~ .szolga~al.']j. vi sel kedik.

Egy. peldaval k:ivillIjuk iUusztr.ilni ,OIZ ervenyesiiHesi ror~k,v~s kibont~'tkozta:tasit6] valo fe]dmet. Buheriir kispolgari korliJlm.f.~yek kozott natt fel, Kereskedelmi alkalrnazott, kolLe!!!;ai korebe.n szelgain~.k! ~U,zat(}s]l3k: es s.zer&n.yn~k~~a:mit.Ezeka tula.fd.onsigok oda vezetnek, hogy ~B.uber urat - erve:nyesUlcsi. ro'I'ekve~s;iikben kevesbe giwlt - koHegai taluadrak ~s ugtatjik. Csufol6dauik ,c6hiblija~ de 6 mindig j6 kepet vag a dolaghoz,

Munke uein Buber 6! el~a]' egytekeklubba, ahol ki ~ runik ijgyessegev~]. Egy uzen':Ii kiclnduloison be'~~fnekegy etlLel"etnb~, ahol veletleaulvsn egy '~ekepa.]ya, es Buber Ut koi[egai, akiknek mines s,ok rapasztalatuk a tekeze.sben~ j au zani kezdeuek. Buber !.if rermeszetesen lelkeseu veluk tart, Mit gOIil.dJolnak! m'lLi tonenik most? Bubel' ur vegre megmutal;ja,. mit tud? NorITIL;iHs kOlrtllmtnyek ko.zott ezt .feli£te]ez~ n.m.k. Baber fir oriil, hogy megmurathatia tud:asitigen~ ha ervenyesiiMsi.torekvC8e nem lenne giitolva .. Buber ur azonben ontudadan~d nem tekezik Tobban, mint kol1egoii., so'r inkabb rosszablnsl, Fe~ ~egmutatni, milyen i61 en ho2o:4'::4 .. K&ptelen kepess,egei.[

23

Gdtoit"

eT"l)enye!ifJ.M5ita'rekves

Azelfoitaj ,tulaj-

drm:kelJpefJ,elhdritds

g,il:tlois IillelkiH ltibontakloztatru.. neh.ogy fe'lbQrlt.sa ;'I, rnngsoril:.

Az eset grotes:zkrnek mlllik. De sZlemli.§lccesen, nnr~ati,a. m:ilyen haJ,tissal, lehet @I g;[w1t (irvelJlyesillesi liirekv,es egy ember ,e]etere. A gito]t, enreuyesul&i oo,[\ekye~, a m,apbizloosag ihj~nyahall, nyil v,muJ m.eg., 1\. I!.i~ol t ember w['lfyle~~sefi nemtud eros onbizalmat fTlutalEni. Diif3. meg 6jra bde~enysz'l'!rul a bizonywbn" az aiaz:aw,siig1J!ln ,szer,epebe. A g~.roh 4rveoyes:iile.sJ.torekve~ l{lrml~ze:resern nemtesz boldQgga. Huber ur peJda-.n:1 elegedet,]eu a rnag<llltanisival, es a szerepevel, De nem tala] kiutact ~bbdl a szerepbol~ meg akkm sC'!t'II, rna \I',iliigoS.1 beU,tn.a Oil v;1[ttOUl!tas, szuk~~gess~get.~$ akarua isvi]ro~t;;u'.nL. ,Er~ veDyemlesi to rekvesenek gad asa an n yiu. s;l.ila,1'd es ll1e~y'en gyo~erc:Mi. hog)'" eo'lZiervekkel nem lebet Ieepiteni. Baber 0.1' €'2ert k,6ze,s:'l.eriis~g;rc van "Ite1- ve", Hog)' magalhi.z'tOsabba vaI] ek, ahhos fel kellene dolgoz:.nia. Itilr~lt}at~ es td,jesen ujs~efil!llf::I1kdle:ne viszonyulnia em bert5:rsaihoz es ij£ilffw.gahoz. Mindenekelott ahho~L. kelLeneerteniJt:, hogy kimuta.s,s,a, rnagabiz~o.'l:sag~t. A!'IIfI ,epp ez az, amitol f~t

A sa] at im.pulzul'i ai fIIl!ct.6l es vagyainkt6l vaM feleleru "dfoltashoz" Ve-Lct. liz a megjeloa~s, AfM't:ll Freud.~ot Sigmund Fr,en,d linyat61 szi["J:t1azik,~1(j hlres .a~jbak. mUivet az: ,elhiiritas] fi1echal::Ji~zf'!l.usok eeruleren.rov.abbf~jl]esztet.te ..

Ilyen elhfu::id.simec.hanizmus az elfojtas . .A kovetke.z& oldab.kon drnagyuazzuk en nek. mibeme'~el1 mertez a f,olyama~ rendkivill. flDIlIWili a sa~:it e:s masok Idki ele~e-nC'kft)egenes,ehH::z.

I¥lel~m onrn,agunkt61

file/em

.t szereWi-Vt'Sltestal

Egy pelda az df,ojclsra. mint dM[i~obli. meehanizmUS rs, m egmu tatja az embelf~e]lc]mc'rr. QQm a5a~61" A. ri~~es Paule edes <Illyja. igazsagtaJla;[lu] megveri, JIl\ai.111 ezt nem tiir.i el, hanem h311gosaH es agresszjven £:z~dja~d.e-sanyjat. MiveID. az arnyanagyoo e:~tkeny, 0, a. m~g3J r,es~~r6l ugyv~d.ekezik ez c;:]1,en az agreszszi6 ellen, ugl' !l'haritja cl" j' bogy nem figyel Pa~r:li,! s ezzel bunr.eti. A~ig bcs2.~H hozzi~ ,es I'lem is mag}'3Jrazza meg fJlcki vis~lkedeselllek okiit.

Avedettseg es 11 szereter m e-gvonasa Pa.w sz.iim:iira. szornyii. hUlll~etes. Am.ikor 11 .trom h6nOlppru kes6bb ismet igazsil.gtalansag, eri, iiib6~ aw,,"ss,zi"v ]mpulzllI,- 501. akamanak dobiijl11 beldle, De Paul Eel a .kes,6bbi koveikezmenyekt61, a "szereuetmegvonis~ to]"' .. Agresszi:vidsat nem vil[ja renekre, hanem elhitttja es. e~fojtDa. A miz se:matik:usanabta~(!!lj'al. ho-

- IL JI:: •• ,

gran mJegy vegue az e lOJtas:

Amikor P'au.1 fe-mol' ugyanez az elfojt.as.i mechaniem us leI" miikod.~.sbe peld au.] 3 MnOkevel vagy a £e-· lesegevd szemben, Millel)!'!: ag;ressz.:iv impulzusekat erez, J szeretet '\lagyO! biz~onsag'e:rzet elvesztese

25

Egy iTdekes kfse"let

miani felielmebetli eHojtja oket, Nem tudja elviselni a kovetke~nlt:nyek~tl' es ke:p'tekn[l~k tartja magat ana. hegytegyen valamir ez ellen.

Nemesak O!<.gresstdv impulzU.flOkat fojt elaz ember ilye" medon, hanem szexualis s;tubeglewket is" ha. eb'Y 8z.exu~]i5 p".H:ne-r (pe~d:ii.ul men iulza~.sagbaDi ~l) tabu:filak sza.m!lt.

A"L eUojtis nem azegyerlcn ell.'!!ifr~6m,eckaJJflizrnus. Soli:: u~j~. van annak, hogy az igazs:igQt onmagunk ekiu dken.d6zzuk. Az ember igen gyakr.<l:tII,nern. is tnd az ig;azsiigga] szemheneani, es ezert ehnell.yei't es tapaoszt;)htaitv~gyain,:ilk megfdehlen 1i.1]akitja at. Hy m6don elvisellretohbnek litja el.eret es kornyezetlet.

A legtobb ember fel 81 va16di onm.egismerest61. K:ivancs I,a.k ugyil!nr S2leret>nek nl.egl:udn]~ IlOgy mllye~ nek is, de csak pozicfv enkepiikbelil akarjak magu.kat visszsigazulva latni

Vegezzen el most egy e:rddieski:serletet! Vazolja Fe] sajie enkepet, es hasonlltsa oss,ze masok v-eiemeny,eveI Onrol!: liz egyreszt erdekes,[]J]aslieszt lJl"]egmutatja, rniben becsiilte esetlegtul vag)' ati 'Clllmagail:. U gyanakkor azr is megtud ja, milyennek litjik embenarsaL Persze nem bizros, hogy ilZ. 6 ertekelesiik 1111egfdd. avai6sagnak - On talan egeszen rnii~ -, de a kisedet .I.eh.e'tioseget nyujt arra, bogy szembesiiJjo.n ornmagival es embeetarsaieak 6 nr6] alkoil:01!1! vele:menyeveL (Ha 0 nt a rtO bbiek vell;rnenye meglehetosen hidt::ge.nl.'lagyia,. akkor onbizahm.@i emberdrs <Iii iteleret61 mggeden.)

26

Az071.erlekc:les. Az idegen bu!:ke-

M$

JdiHje kereszttel a kQ.ve[k~2,6tabU.zatbaD, veleme"y,e szeeiru mennyire kj1:e:t:~ Onbcll a tizfe1sorolt sz'~m,eJyisegtulajdons:ig! Most kij8~e o~szt: a tlZ keresztet egy gorbeve! E.zutan ped~g az "ildeg-en ertell~Jde~i" d.b]az'JIti>m ,e'rWik.d.teilse baratai val ~~ i smerd~,eivel"'trz 8zeme]ylsegw1a:jdondg'l)t. JeWljck meg ,6k is kereszttel a lijbomlt: ruJajd.OIl.sagQk szerintuk O!l"l['e je]Jem.zo fokat. l' ermesze1te.s.e n n"! ~ ke]]pr6- balniuk 6:$Z]Dtene.k lenni.

MC'gU~ja~ hogy kiiionbo'2:o .s:ze:m~Hyek. rneglliehet6-

ft_· f . '1_ .. " . , .. 'k L . H ·1'

sen eueroen 0:!W11l. 'vnt erte e ru, .. aseoutsa most

ossz.e ,~idege.n enelkd.eseket s,Qlj:ato1'len.elkelefleveU Bizonyara cso.d31kozl:1~fo:g" mert az egybeeses in

scm ~e.,!~ ful nagy. .

Bizornya,ra nagy ·erdeW6desg·e] tanulmanyozta hlld- 1:11.1. kij]so ~th~kcle.!>et. KiJlonosen aJkkof, ha gyomge

't!lls,zOf'!l!iil:l'i~· lui~Joon~

qy&l'igoo.!:l 1lI'8n.

iel~ 'ljMD

Ix

I )(

x. '

x:

'tolaramil~

I X

x.

27

Azl:inmegiSmeres

hauno.'S

Id611~n ette~ ~

ilIJ6in e;r& I eI'fu

!IIrO;g. !t!!a

18~di!IIO

~ [lilt!

18nQlilO

Inz~C!~ ~~9

Onze1fsrWon I

IBrhE!l~

;12 onbizahna, mlrld~~.n.eg:rt:fv ertlekdes l'Ii.yugta&a.nitja C.!O bosszantja,

M agabiz:~os!iiaga akkor fcj],cu. ha az idcgen ~I:i!ekcleseket az oUmrl1egi:>I"I'lIt;::res cgyilk:~eliu:lt6J.ilegen.ek~ekind. de eredmerryeitnem e~:dkeliml. A mag .... bizw~:5ag 1J1g}':anis a mas ok ]"teiet.:e-n)] valJ6mcss~cmlIT!O fugget[er.lsegb~n :llyi'b.1ikozi.k m.eg.. A .m.agabizltOs ember aem fe~ on.m~g6ro!. die a [1obhiek ~l"e]ete~61 sem ... Anetl!:iU fej!1esz:ti.tulajdonsagait, bogyroprengene rajtuk)ugy;;lfti sh armonikus, oli'lmag<iv~ osszilangban ,e16 S::l!em.el.y:iseg ..

.28

lIelele"~ a,tek.in~ telyt;51

Pelelem a tobbi ernberto]

A kivul:illok ,eneik.elese:velkapcsob.ms ki:serlet :m~mutarta Ol1lmk,feIme ma,'iok Jtl!l],ete~61. EZ:1), f,eldem eredhet ~b hoI, boGY OIIllJ az t.hti.s~i", v<!Inv<llamilye!l'll. negad". tuJaj;do]J]8~a! aJm.elYf'lt s·~:mki.nek sem 8zabad feUede:znl!e. Szannazhata.bb6h is" bogy On egyszemen uem rudj a m!1lgit tul~enni. awn. hogy~t~'tetiik nem volt annyir.l1 pOiZjtiV~ mint allogy ()m szeretce volna, Az onm<'lgall.ak ijnmagar6~ rajzclt (bi~onytala:ns4gab6] f<lkad6an)es;zfVl,{lnyilett M])'I;:t. a:milye;nn~k hinD szeilletne 'fililmag~t ,. e.z esedeg lerornbol] a .. Ennek tudomasulvetde dol az ember sdvesen dugja homekha a fejet.

Me::ils~eha.ro k5vetkez:meny~i. 'Vann:<!ll atekintillynck s:zarnlit6embe:rtarsaikI!61 v:a.1:6 f&l·elemnek f.zt mff1e]met e$ az .ebb51 kovetlez6 onb,tz::dmi'llhlanyt1) l~g:tiihb ember igen kellemf:'l:lenes Z<l1varo ebneny:kent eii m.eg. uak keves>en meneesek tole:~erjeserli. IE te:ny oka :OIZ ",al'l~orit.:.rc~ nevelesben rej ~lk, ~5 <lZOrdh1l:1l az ezzel k:.li.p esol avos ,g:jr',ennekkmi. u!.po;usztaialOkolln. mdyek az emberbe meJyen beves6dne.k.

Egy ]lekl.~, a 'wkijjxi=~yt6~vaL6 filetemre; Meiners u.r azolllnal elveszti i1nbizalmat. mihe]y~ Ml:IDok:e M'II:m!tja, v.aJgy egy eliiekczJeteifl fonc,k.e dO'ft ~z6]a.ill Ie]. KoUeg:5i:ivai sz.emben Mcine:rsUJ,r [I.~gyon is magabiztos:am lcipfel, de arninta ~dfi6k&lbuklb-m,.li,ogton meb,f:ij~ diu! a gyomn., es; a ttnyer,e izzadni kezd, Szerenesere M~illers urat nem fogja d e~ .~. bizo.l1Ytrum~6ig mas tck~nt~lrek fdbukk:a:n~s:akoJ"j peHiu] mas cegek Mnoke~n~k j,eleru&telilen"llki.kk.elnebOl thgyawiai. kell MJe1ners ii.r lIiekin.t~;tyI;6] v..J6 fce]d-

29

Emli:kekaz is!e()/d;llw:rh61

7"u/,a]dcmsagokpmjekci6ja,

ooere van ~agyarizat. ame~y:m;:k azollllban 6 maga nines tuda,~ab.a:n.

Md.oers 6,rnai.. i.skolilskoraban vol~ egy macematilr;a,tar:i.3,ra" aki kiiJ:soleg nagyo.11 hasonliwn a £Onokelte. A hason16s~g azonbannem volt akkorn, hogy Mein,e'fs ur:lllak szemebe ot]on vclna a. A m<JItemOi!!tikat:aI1Iar nem sZt:liJvedheUe Mciru,:rst, Tek~f'ltCly,e'l: fdha:sZllruU, <I,I'I'3., hogy a fi6t rnte'i!'~wcgess& ~egye, Meiners v,egU], mnyirafe1t a mawmadlk:<1!6rik.t6l, hogy izzadt.a keze, megfajd.ul~: agyomra~ :neha meg ,en is l.6gon az .orikroL MeiD~ls bizollyiitvarn.y~lblaJn IT.ilatematikib6.~ em:mcl atai[]i~rnOiU miod:ig deg!)~len oszt:alyzat into

Aze'gy~o]'i tanart Meif!~ts ~rr matriig dfdcjret1!c. de le~e m6ly8bcrli m~g m~~digtioo,Jla:l:z akk.oil"llelk] serule:!iJeket. NEhelyt: o]yan tckiowUyel ta~aU~ozik~ ali kuls61e-g .n,6miik,~ppen hasDnl~'I:. ,egykor~ till1~r.arn. Meinersnr ij'nrud:a:tl,an1il] kiv'ctlt:i errea szemelyre a t<!Lnar tubjdo[!sagrut - ,es m~:r [elenekeznek ]S aIelelem 5~irnp~6maL

Meinersur feleJme~ek oka.lr konn.yii volt kiderieeni. Sok ember van ;iz.onhm.~ .aki. nemcsak ,egy hizon y05 toe kiot,e]yti'pust6]' vaHk b.i:zGnyt.1I1alrIln3, ,es £elel1lkke. hanemJ alta1.a.ban a lteki]1llelye.kkei'lfaiO talilkQz;i,}.k;o:r. Ez mkkol!' esik meg. havlIlakinek gyermek- es fia,talkoll<ibm kiiLDn:bQz6~ tek.i.Dtelytlekszamilo s.zemelyek, mrnt peJd au I ott OIP'<I, V'<lID"~ana['ok l' re:l1lciomk, mesterek ,es fOIIlokokcsa]6daIlQ~Olt okoztak,

A tekintelyekuj,l vw]o ilulinO's; f-Beknet tenfl,~sz.etesen sokkal nehezebb gy6 gyitOlni~ mint az ~gy sp eci.iiis £:2.eme~rtlp1!1swl val.o feldrne1i.

30

EmPn-lipwwktMvtl.1'6 /elelem,

Fe.lelem masok maga~ biztos~ jagatl1l'

Aj-rlelemk'o'1)(!l'kezmb~yei

Nemcsak l:e.kif!t&.lydn:6~. vaL6 fti]eleln van ;tz.(!lnban~ hanem bizonyos em1bert.lp1l1sokroivalo is. llEgy pelda:

Ahlbor:mlenak fi,uai.kcmiban volt egy voros b.~iii h~citn6je, aki me~lehet6slen~over volt, Ebben a b.a:nitn6jehen. tobbszor IiLagyot csaD6dott. es az egy ve::.;z.ekedes a]k:almava] meg is u'[ott~ ot.

Egy napon A1l,lborfil]]~hl.aku.j kQlIegruuSjoe jo'tt - voros naju es meglehet&en kover. H~onllwtt teMIT az egy kori ba:riitn6re, Hogymi t6n:,ent mOS4 azt bizon yir-a, el mdJak kt:pzd~i Ah]bomne gOf'csbe rarldub1vaoJahanys:lOf rala~kozou a 6©<~.yo~n az iii kolMgan5vd,. es ege5ZlJestet kiverre <1. ver£'tt1k Nem eudotr magClbiztos~. rermeszetes kapcsolaro1t ki.dakftani vele, SO[ b~[mifele besze.l.g~l:est keriile 'Ide. To b bl koUegan6jenek pedig azt mondta: - Ez a no fcmeliellszenvesn,~kem.

Es mOM: egy m.~f:ijta felelenlrot Aki maga nero 1.4eg magabiztos, az fe~, masok onbi.zahnb6]. A hizol1l'Vtalanember szeretne kiutat taldlni s~jalt bizon y(atansd.gaboij is, eze:n szivesea veszi koriiJ meg bizon ytabnab b em berekke] magat. A,z. ,ontuda.toslilkat kerUlni 19yeiks~ikJ rnert tlizok bb:.wnsagukkal megi j,e:szti k, J elenletilkben ku,!.onos~n.tuclla,tosul benne sajolt bizornyralrutsaga,. es etll6l fet

Egy pelda erre a Wel!:.mreakci6rn ~ kovetk.ezl.nenyeire: <1J. Mijller es :Ii R~jrl.ek bdizaspar nJegy eve van yo b;lri'it.~:ig:ban. Mi:[Idket baz<lspar h:iz::!l:>soi.ga boldogtahn. ami neha .'lz6 ha is keriil. Aztan a Reinek hazaspar dv~lik, mert Reinektim a ,k s;zerel:!6je van. MuHer.ne uin~lja R.einekrn:et. Re]ne:k LU MUller ur-' nak es Miillernenek beszrimol uj szereimerol. Termeszetesen inl.dozik a Elora,l! e.s szeretne megbe-

31

Sajtit tu.lajd().ns~-

g.tinh es azembfTtar$ak. A~ inJrik.us

Aki mi!l'.g:a hazu:dik

s~el.ni MiiUetikkel egy idCipo.llro:t~ amiker bemutarha~~aJ uelcik, Mjllonenik most? NOfQl::iiliE esetben Otzt leheu:!_efeltewl>t:!~l1ru, hog}" Mu~~e{ek lcricikus k~vancsit.sag,gal va:riak <1.:l. 'uj ba:ritn6 bemutatkoza,s4J!," De maskep'p mnbtik, mert MGI.I.eme [!!1iD~. feleseg igell bizo.nytaJ.an. Ki.jdernt,j It~irnek unliilk, nem 6hajrtja.wn.eglsme.mir;i. s;zerftOiet~ meg illor seen, h3. emia:~t Reirnek Ilina~ vaI6 badUiguk. megszakad. 'I' ul Iilag-y 'Volt a~]~lme egy olyan. n6it6l~ aki kepes volt arra,. hogy s~et'valass;z;aRei,nekeket. feLt ~.n6l.

• " N'I ] 'u.. '1_

ho'gy (lgy erzese szertnr eros never ta allAo;z,zell'i.:

Nem akutawJDiat !;lleg[sn'lefni~z~ aaasszonyr, ami i.einek umd nagy csal6d~t. okoZlott. ~s eooa!tt 'rob he nern tMtOW a ka.pcr.o~atot az egykor ba:cid hiz:asp.lua.L

A bi20nytaiaIDl (lm'ber~hat fel embert.ill'.sai magablll.WSsag,at61. Oe ff] "sa~i rrg tulnjdousa.gait61 is, .:llimelyek masokbaD sziuten Li!1,egiebe'nek. B~nniik ~sre]:r.(h:dez.:i azokae arub.jdO.flS.agQkat! <lll'l.d:yeket Qin.m!lgab.w fdfedez. E.gy peld:a: Somme:r u:r intrikus, K6k,:;!0!Jo.sC]l ki~;itssza e.gym~lS ellen koHegru:t, ho,gy ~gy eldnyobe; tegyen szert, J\.11Ivd folytun a~ intrika lehetosegtd: kef'~;5i, fe1te:telezj, hogy ko]Mgfu1 is -epp6gy. mint () -i.lil11flkiiJn.m.. E1 semrod ja kep.zdn:l, hogy 3.robbi~k nem gortdQlnak iHu:ild:ra. lEzert 'terwne.s,zett!<'lcn illand.6an rei ko]legai .Lnuika]- 116L

Ez m:iiis tula jd.oml1igokr.a is ]gaz. Akjmmga haztl.d:ik, azr hisz], hog m~sQ1kis hazudoalk neki, Ak~ n1!cgcsalja a fe.]cseget, ellz,e-veszemel'Ji f,eliekeny, mert azt

hiszi, a fellesege is!l'Icgcs.alj a 01., _

Az ember ,elkepzeMseit es mOlgata,nasfO'.rmiit kive-

J2

A.z oro.kl{Sdes ha.tarai

tftl mas emberekbe, A rossz, amit az ember masokkal tesz, ,6ramagara ii.t vissza: fe~ele1:n. ,e,\).r,ed be:ll.ne, Imgy milsok meg tobi> rnsszat tehetne.k vele,

Alci viszont szocialisan ,esS'egjtdk6i:zen.vlseLkedik,

ke • 'b' Jl'-~ . b· ~. . .' ""1:- ... ~

az eevesoe ~.el em . ertarsai <lISZOCJ:3Jl1:t;. maga:tlM'ta.sa.-

toll bi~tosabbnak, vedenebbnek es freruelemmente~e'bb]}ek e:rzi IIlagit. Ezek szerint e:ZlI)ehat J. mag:ll.bizwssag va~6dlih:pia.

VeHink szuletett mlajdonsag-e az onbizalornhiany?

A z oill .. xokoob bvel uk $:d.He-tert tulaj d.o[1.~oigg.al rl;'nd~lke"wek, mint az emberek, JobbaWl fGgg;enck Q~z!ot!Lei1u:d'l, es ke''les p:robl.em~jlJk vanmagabizt(}.s:ii~.gukkal kapcsolarbau. Mis a hdyzct a~ embern ~I - d szabadab b, es e~~n t~dj a m,01!git :k;ep~2;ni is fejleszteni, A magabiztt1'~Jl.ig 've:g,k.6pp nem OI.y.1liilll tuhljdo.ns;ig.! amd.yc[ m~.r a bok,~djebe mdM~eszrn.ek, e-~ m,~gv;i~[OZui~.h.ata::tt.l~n. sor.~k,f;nt kL~leri. Megscm (I ~gyedu~ m agabizm,ss:agan.ak kovicsa~ me:rt a gy,ermek- es i.ijnko.iI"i. tapia!iz(C;thl'IlOk igem erosen befo~yaso1i.fikaz onbizalmac Enol majd tfJhbet o~vasg· harnak ,1li. masod.i.k fejezetben (az o.nbiza]omhiany okai)..

Nines tehat veleszfiletenen onbizalnmhian y,. Meg az olyan emberek, .akilk. testi hibiva~ szu.l.etliek (pel~ daul nynjlsziiHa.[} n.yomo.rek vegtagokkal.) • .meg azok s em :5zuk.o;:cgs:zerll1.en.k!eve.ss,e magabi.z:ttD'£ak. Figycli ek esak :meg szokar a testi fogyatekos. gy,ereke~et, !l!kik 1lI csalad sz,ereto, vede1meben nottek let Ok tel-

33

.lnuliigencur es,onhizal'o-m

iC;:5e~'J m a.gabi~co'$ak. A pl'ioblem~kcsak k~$obb jonnek, sziskolaben ~ 11. mll,nkiban, teJ.at akkor, amikor a, komyezc[fogYJrekmsagukat "csokk,ent mekiisegkent" kezeli, Csak akkor s~fijl magabizenssigull!:. De ennel nem keiHlekow;:d:Ccznle. hili J.Z bn'bLzalrnukat c;;'16zlHeg ps,z~.cho16g,i<li ke.Zidesself'uegerosnik.

A maga biz LOssag;1:l31". sernmi koz.~ nines az inrd]]genciahoz, Az ,,1t:m.intenigen~emherek" dmeJ.eli prob.l,emak eseteben gii.wlt<lk es k!lvc$se m>lgabi.zlosak, merl[neJlezkesseguke~ gyabankigii.nyo]j3ik. .. ln~eUig~nciako[[1plexusU1kj;j lese, es 6gy elbatortalanodnak, 'bogy bizonyta1i1]]Jj:~guk esFe~eh'[luk miatt ~.iiraf'l'leg ujr~ CSO,dOit mondanak. Ord.og;l. kcorbe keri.lln~k~ :a,rndyb61 [][lar alig tud.!1Iak kioorni. M.ive1 ~ k~ve$$ei.ntell~g~m flat3i]ok ~skolar.endszerijnkb en nemkapnak megfele16 s;egtt6 timogacast, az ilyenek 6nb:iz<lJma inteUebuilis reruleeen iolywIIl serul. Mindenesetre a ma.gadok6 inteUigeuciSi. sem j,eleli~ garanciat a nagy m<l,g~~iZl:ossigra". Sot ellenkezdleg = eppen dI kiiloJ[HJ~en ineel ligens em berek k02)(ht (1 J 0- as IQ fOlott) szenvednek sokan ollbizalomhioinyban. Mi ennek 01.:iir: o,ik:a? Alk.i nag:YiO[JJ in teUigens, az k j, vanteve annak <11 v,e'~:z.eIYIrlek> lmgy miudenr racionaLiz.~llii akarjoe, ~!.em.ezni··es ,es$zel m~g:r;'i,gad.fIJ~. Eat azdn megs~~l'!vedi a spontan eltm.enYiIilkrc vaM kepesseg~ aminek h:iany:a 1l'Z. imtehligens emberben tu'd"l'oo:±iodik~ ,es ~~ e'bb61 rr:N~d6 fe]j.smer.es nyomaszrja es eIbi~onytala.l11ti a.

EzenkivCd at!,; :~]ltdligens embernel fennaU annak is, a veszelye, hogy rulertekeli 3iZ intelligencia tulajdonsag~t.E2;t ~gy peld:ivli kiv.mjuk ill!1.1sztnilni.

34

A kis Hans 'Egyedc~gyem:lek. Mivel 31 felD1ldtt:ekrol kuJo.l].osf;:n sok '[o,r6des~ ~ a keHo id.6ben segfro [0\mogildst kap. j6 i:anl1~.6. Tehat m.Jr gyermck1 eveiben fia~ ilru~enektu~dis ,thlbiz:aloiD1llfa tesz szert. Ez jo ,e16fdtelle] :31. kbiob hi ~il.efes szellernitelj esttrne!1!y,~k_hcz. Haes teha~ j£:~s",va.te~.z~ leae eretts6git. es

~ ....,.!. - .. H

azuW!lIl u.gyarugy y,eg:l.I, ~ogltilDU1l'IDKUD.yailt is •. ' arts

~rs:n£n. eilzembem-: vaLt~ mert intellektualis teriile-

• di ·1_ - 1 ~ 11. b ~ . - ~ "'

ten m~ll1! 19 S~!!:iere:;l VO t" es ee - efll urra es 1::ij!,,:;:I. meg-

,e:r&itcst' kapott,

E:mocLonus ~eriW]etc£il viszont Hans miodig rJ..a:,gyon b'izoI1Jytala.rl volt. Nehezen tu.dt~, k!immatoi erzelme-it. es ezert cgyr.e tobbet vesafrett sporIbneidsa-

11. • ~ '1!. AI· ] '. . '~]' I l

~O.ll. l:YllllVe . nem :SUg3:1:'zott eIWlOCLO]l,a lS rn!d:e:get, . la-

nem .mmdjg ],ii vOse'nimellekruMi.SI;'l.ak hal;(ltt~embena["sa.i is lerzeimil:eg; kis$~ yisszafogott'ak voltak tta..1iyJi!b:1lin. Ezert HaIlS els6sorba:l1i.llteUektua1is tefiUeten keresert v~s:s:~.ig;_t:roU,St> 3.Z emodon.iliskapc8olall: egyre illkibb, elvesstette jdent:6s~gh a ,SzeR1&bctl. ~gy intelLig,end,aj a egy:re Ioncosabb ]'cn :!Ozamara .. Even arenileren - egyold3Juan fefk,:s:Zl!et~.

'I . , , I N d'lc.

:5zernc yisegever - egy,s,zemcll1 nem ."enge hetett

meg" malgmak kedareet.

A kove'lk~fwu~ny; Hens evei s;zam in ak novekede-

'. ~ .] ... ' U~L I ·1. ~l_' k i., ·U·., .

sever 0 yotn mtellektue .. ett, akm~_ "lote 1gencu-

ikomp.l.elClilr$:<l."V'm. Ezee 11, teriileten dVLsdheteden vole szam:1!1"a minden kudaec, mive] ez volt e:gyeden k.ibontakowik:het6sege, Hans tehit mindig es rnindenhel m~!W'r,6bihaJ intemgend ~.j~t az e16te:rbe :allitam. Ez bizvol'ldgOl adott neki" jollehet W[le" ken}' hiZ:lion;s~t~ hisZ:en minden kudarc depriIlITiIamui es bJzo.n.yt~l~_n!la~~tu:, M:llgllb.i.ztos.~O!lg(l!. 5erii-

jJ

A szeflregk,ompIe-xu!;

]dl;I[;~ny e~ mekony volt, mivd szO szeriat OJ mas le1ki terukteken .e'lszenvedeuveszteseg;ek arnll vi;$o1i:!"olm meg.

Ha.~Ofdo do1got figyelheUlek. meg <L 113b,},on csinos nokfuH.. Mi.vd. ko.ruyezetukw! gyab.am kOli'pl'Lak vis:sz:aigazola.st s zepsegiUk.et. me~[;t:rn, kiibei ubek .~okk~.1 n.a:gyobb figyd.met sze[lu:mek~ mint az 5i1~go:£:an esinos [10k. Az acla~osllill csinesabb :n6gyakrnI.1il az ii.'i:lagosnilil t.oM~, .idot is 5zei::lltel cnm iiJga:~P()t:;isanak (Doba p'eJdiu~ kev()sebb $miJrlk n,eh~ lI:.obb leone), Az ilyen no' ugym [Jagy m.agabi:.tUo.ssifig;rn tesz szert mssok csod;iha,ta ~eV1e]l ~ de ezerll: 11 VJ..'iszal.ga,zolisen gyak:ra]'l"sz:ep!i~gkomplexussa!.'l fi:z.et. M~ndurn ulan az <IT'c-i1.t:.Fl1rkeszi a tw;,arben, mini m:a:r em Iitel:'liijk~ rC'lJIge'E:eg idol fecser,e1 dana, hogymeg, szebb legyc 11, es sol!:: penzt :ad kl mh3krOl,. A. ku]s6re va16 koncC'!I1troi!is azt~ olyan erQ'S ]d'let, hogy narciZffiussoi. faJjul, es e7.2:d odavan az egeszse.ge~ ijnbizalom 1 ~h.Et!6sege.

36

dik fejezee onbi:zalomhian;y okai

Az onb.i'Zai.omh~;il.iY nem ve]i.i[lk ~zulc:wn tWa~dODsag" hsnem aJZ ~I~t folY<l:m~n alakult ki Hogy rnilyern.ljonrenry sze:rint? A v~lasO?; legysz;eEo: cs a Jodist keho- elmem yel,{ (sukkjf~jel;e.sse.l; frusztdcio) oyoman. .A c;sal:6d~Qk eross ege[lek6 szam.3inak in rerndkfviiJ~ideli1t6s~~;e van. A csal6dast kelt6 elme[Iyeke~rnem kell s:zuksegsze:ruen mas 5zemeJyeknek oko:mulk, az ember·sajoit .enjeb6J is faku:lhatnakgpndnljunk c;s.1k.ar~.amiko:raz ember cs6dot monel. ~gy V'.i.zsgan" al;l'lelyre rosszul keszu.hh:L

/I A ps:z.ic:.hoMgia:l. tudomanyb~ ismen DoUa:rd es nehmy mils amerikai ps:z.kh.o16gl,ls ,Jr:usz,t;r;icio>sa~.SCl.~6:s dmcHete", rudy szerint a fn,l8,l,mici6 (csahid is. lelki seriiles) agress zh5t vilt ki, de ncm ~ csakcim ado kedv,et es a.gl"essziot, hanelm- ahogy ujabb kutatasok klIDutattak - regresszice, fix~ci6~j fllggcis~gi mag;uartast. vl.sszahu.z6disr, apitiir: f:$:

ps:zich.QSZoimatik.1I.ls tinel:leket is.

ill' A fru.ii~t;riici!6;u aka az ol:1libiza]olml.ifutynak, Val.lI.lliIe~nyi kis~bb:rendlhegi erzes gyermek- es ifju.kori, Wi]amim: l!J~6~elnottkori frusztrid6k nycrm,;in j5!:~. Mne. Az belt fruszuid6kt16] sok ember ,egesz elete,bcn. saerwed, seriilit ollIbec!ili~ese miatt agre5z!P11'iI] szlvva. d]ik~ ,c~,e!1t megsen (fnl:szl:dl) m4s. ernbere-

Jl

RrszleItS megy.ara-.~atok

kee, akik :;lzrn.n ezt a fru:s:ztraciot s,zinten.a.g:resszioMrJlt adju ~o~b (vagy az agl'iesszi6t saja!l; szeme]yii.k ellen fordi:tjak) ..

Az. o[!lbiz,alomh~.ail'ly okaira adott ,edd.r.g~ mag:yar:izatok uJ-'n ki;;se tu]sagOIia!iI1 1li.b.sz t.r.ahak voh:.1l1. HQgy~zck.c1l: az OkOkaLt, erthet6bhe tegyuk e ' a.kovetkezGotfe.iezertben resz]etes,elbb magyat~a.tllkat adjuk:

- ]~Jn.yom.6rnevdes:

- Giruolt sZiexuaJitis

- T ars:adall.l'rui stmlb:iir.a ,es leleks:zennyeze~

- .Akacl~~ yo:zott kibo.Grttak.o·zas

- .Frnszlknlc;i6 az emberek1d vO!l.,o kapcsolasokban.

Ezekhena [el'ezetekb'~Ii me"gffl;agY'H'i.z::Guk,. m~k.e:t1t. gato].jiJt: a [nwsz;tci.clok ~~landoafil az ember kibontakOZ3.sal es b~ztolll.8:Sigat. E.Z!e1mek a pi1i~~chQI.6gia.i ,os:S'ze[uggeselnel\ a OII!cg:en&i>e fOlnl[o$,. ha OWl javfrani alar rna,gabizw;,;sa:giQ. Megm.IIl.t<l!l;j1l1k~ hogy nagy-on ]S erd],eI:6~ hOI 'Om1ek niincs eJl;es~seges ·Onbi~ zalma, Ez megmIyugtatj:ll, majd, e.s hitorftoi,st ad,. mert M:tni fogj~ hogy milUd,k kus:tJ:;odfiek ugya~,olyan ptoblemakkal~ miot. O'~. Ha '!jI'eg-u~ismerni fogja 1!>aiat k~8ebbr.end.us~g~ erzes€,jrne-k okair, <1Ikkor hamar el i~Fogja hatol,rozll.i., hogy bicr.a:n. nekil.:it .onbiz.dm<l iej l€'S;l.~esi~n.ek.

38

Elnyom6 neveles

A neve]e.s donl!o szerepet j.1J.!~~zik a mag<libizl:1iJ5solg khhllrulis . .:lhil.o. de a ki.sibbrendusegi erze5,e1eben is .. Az afta:pokall a sZlllOi hiz :rakj~. le, N a.gy j elenrose~liek azutan 32 elemi iskolai, ~pubertaskori. es a inul'lklliha .illk'islJ!tan:i dso. evekben :szerzett ~lm.euyek,

Egy gye.rm.ek readszerinrnern szO'!ba.d legkorben no,[d, merttermeszetes ki b ollU~ko:ti~i ·torekves,et ~ijbbDyi:ree~nromja:k. A. sziH6k, tmUl.'!6k, (.d,nokok e:s a vele kapesolacban a1l6egyeb szernelyek 90 sziZiaMkinak rnagatartasi stilusa ~ekin.te].yelvll,. noha annak ld,ejen sok<Jlt beszeltek az ..,:aJfltiall[Oriter nev~~ lesr6.1~ + E~ a ·(ogalomOlzonban . .karokat is ekozott, mivel sok $.!zij}6t megijesztettek :iru tev,eben. hanh;i(~6 b esdmo~6k ail antia utoriter es szahad nevelesm.l. csrudatukban <11 :fogalom a.z ~na([chia¥al~ terrorizmussal, biin6zeSSIei es ag;ress:zi6v<lIi ka:rc:soI6dou ossze.

AZOIngol idc:ola vezeto i ene:k, az antiaueoeirer neve]es f5 s2:;Qsz6h5janakj Neillnek go.ndolatait, noha kcmyveinagy peld.ioysz~mb~n jeie1'ltek meg,M.j~ nos nem er.tettek meg es nem fogaddk d. Es sok iclonek :kdl m.eg elteln ie addig, mig az autia uto.riter l]eve]!es~6~ vallott ,e~k~pz.d~seit 01. nevelesi gyakor~ hltba atul tetik,

Egy,d6n;:.@: szulok nevelesi stilusa ~Qvoibbn~. i~ cekinv€lyelvu marad, Eos e kO:llYV olvas6lli:!~k 90 szaz<lMId.t is tekintelydvi alaponne- ... e-ltek. Euul a neveles~61 szetrved!ijnl I[1:inclJin.l1yian (mag:amall: sem kive-

)9·

Egypel.dt1"tJ"ne'Oelis hi,!.kiiz-, napja.ih6l

Dicsere:t e:S$~idds

V~), cs c ro.~:an a ne,..eles miarr nem oiy.m 0170 onbizalmuck, []lim amilyenElloelld.eij_is esetben rennie kellenc.

Egy peMa~, kihon~ako~as esOli m<lgablztoss~,g G1Iegmad;ilyo~:u;i:i"a <l neVlf.;]c8 hetk6z:napr.a.ib6.l, amelyet f 01 ismer minden g)~:neric i6 minden sz ii16je" a MindJer cs.aJ:il.dnak van egyoteves kislanya, Gabynak hlvj;ik.. Szij.lcl,eS!l;lpj:in Gaby filctQUkc~szh::wt kap, G:abffes~ egy k,cpct, s edes'aIiLyjahoz azalad veleo hogy megmu tassa odd, ,1 rajl.ot. Mi torMnik? M.i[l,dlernenJ!k a kep cs.aI6d:ist 0 koz, de esuparr any"yit mood, (s ez :meg a jobbikeset)~ - J61. van, rajZiol~ esak szepen tov:ibb!, - Kcizelebhr6la,zo.nbao litem ~og1alkozik a k:eppd.

Gaby Inegpr6h3.l b{'.8:z,eJ,getn]~ ;fS igy szol ~ - Esegy del a fa al an, bi itt a lJ..3.p. - Amilma legjobb esetben e.n ntQ:!'lJdja: - Holvaanak a vit.agok? Raizol] meg e:gypArvid:,gQt is!

A sziiJi5kne'k rendsaerint C5111]6d.ast okoznak a gyerenekrajzols, rnert m.i.ru5seg;nkcta fe in ott esz·t.e:r;ik~i m.e:rcejevd m . .eri.k. Ea hdyt:.elen. A gye:rmektudaua]ru.1Iul e.-zi a .szfil.6k csal6d.ott,er,dek.tden reakd6j.rt, meg ha;;ilz anya az;t is .mondj.a; - J&l van, "",maId i~y tovabb! - Am gy:lli.o.ribb.~ bogy iii mama azt. mOlJJdj';}: - Raj:i!;o~ji rov.~.bb, es ne Z:iI:varj 1- A k6,veitkezmeny:

A gyermek. nem bp elismerest, visszaigazoloist, r1j nes sihl'tlme:nyc.

H~ OlZ- ember egy even kef1~n,til] Jigyem~ a szGl6k nev~I~5i m6ds!:Ieret. es megs:iG~mo]na minden egy~.~ dicsel'e'tet 6>. minden egyes megro"ll'~si!:~ ,~sucv~nflc, hogy egy dicsdreere tI z heJ.ytel.en[[() In,eglegyzciS f u r, Egy felU'u:res, amelyer nemet szii16k kon'iben VC~

40

gezt~k,. azt mutatta, hogy sok szulO sokkal gyakr.abban bunter, mint dj~~er. Sot, nernelyek azt hi£zik~ bogy gye1".lll'u~keik nevelese dk'sere~ nelkm is b:~~h.et£6ges. Ez termeszetesen nem mulik: el nyom.talanul a gyennek ldkcJb.~tII. Hogyan tartsa magir ertekesnelk, mikor anlilyi milild.,,-,.n~ rossaul cslnaJ. mi- 11:0:1' olyan keyes di!c;s,iil"em! eroemes?'

A 6d,noUek es kwonos,en ,llj. gy'~relkek esak akkor rud.iak teljesen kibontatkonatoi lebetosegeiket,. ha lIZ az ,enilsGk~ hogy up esnek u,u;!ik 6ket val am ire. Ez az ler.z~si:i k pedig leginkabb akkor van meg, ha ~Ilismerik CS megdics.e:r]k oket.

Robert Rosenthal amerikai pszichologu.s e:trcleikes: kise.rle'ter. veg-ten eezel .kapcso]a;t!b:!l[]. El6sz6.r negys<Z3Z tanul6inteUigmci;ijat ~esztelw,. Azud.n tdje~ sen ,ankenye.!; ~D - ,~s az m.telLig,e'fiCoia teszt eredmeuyen!ek figyd.embe,>·etde neJkllJ - kivalautott. olYlln tafli.1:l]6ka~t ;akikrfi,l azt rnondta 01: tamii:rnkru,k, hogy k:il1oni:i~keppen intelligem,ek.

Am.iko.r RosC'F!dlru a neg:y:szaz diolk.ot egr ida util1l 6jriil. tesztelte, a kulolJose:n inrelligensnek m:inosit.ett di'iikiolkn.il otya~teljesitlUenyn6v~ked,es m utsrke:ZOtl!:, amdy akar 50 s.:a:;bah;kkd is meg:hato:!dta. a tobbit:1Jinu.L6e! ,

A doliog HI agyari2;.Ua id6k6z ben £2~les ko.rben c]'re:riedt~ es J"R.oK~fitlha]-eHektus~· nevet kapta .. A ta.nirokoak. a .megj,e·l·o][ gyermekekkd szemben paz-iliv eJv3.lI"ii:sai vnltak- j6relj,esitmen.yeket varbk t6h1k .. lEnnek0l2 d6iteletl1ck U <I]apjEm a j6 B~lie5itImen)!, minden jeleen m,egdics,e'11:ek oket, mig a kisebb hibilk fOlott »ats]klot~k". It tamJJ6kmil. vi,~ZOillt a tanarok pozit1v b~~illiwttsjgaugy hatou,

41

he gy megl10tt az o:nhizal:mu k, es ennek k ijv~rkezteben tobbet telJle:sJ~cttek.

Egyetlern dicseretnem tud kiegyenliteni riz s?:idist vilgy liz bUt'l!tetest. Marpe:dig a s:z.iil6k soka.t ,es keme'.nyelJ bun ~e'tl1lek, mert azt llis.zik~ csak ~gyllCsz a gyer'ekb61 "rendes ember". Nem u],djik, 110gy ilyen mcido[l gy.:rrnelriiket d.resszirozz.!k es e~.nyomjik, nem seJltik. hogy eazel szetroID:lJbolja:k onbj~alm;il, ,eiS: igy ag:res£ zi v.ltas;)i,t oszto]).z~k Gyermcku.ket i:gy vagy mindcnfele I:ekiure]yaliizaws ki~zolg.i~oj:iv£ n.:V-dlk~ aku dithet kesobb~blin'bakokon" (hizastars, gy,erekek) eli k.i, v""gy agr.:-s~z~v karrierista tipust csinalnak be16le,s,ki ki$~bbre:t1ld.u.s,6gi erzeseil td~e~h::me.n.I:ilY'e] .. konilpenzoiljl"t - A01fuoodik esetben nevelesiiket azta:n meg ku16nosen sikeres.nek is: tanj~k,.

Er6szak De ~.rekintelyel:vu neve]e~i StUIl1.~ hQlzza ]etre az agmint t'~ss:;dv hUUOZQiI: is, aki kisebb.rendUseg;i erzeseit on-

reakci6 :l.{) m:6dol'lJ a 'bunten. e:roszaJ.kQs; akn:1Jlsi1!val igyfo:ksz.ik l\;ompenzalni. Ilyenkor aj ~.mhor .szill6k tanacsta 1:;lJnut annllk neveiesilk produkmma dott. 'Ol1imaguk mentegetese:re aZ1ian :;to!. orOkles.re hi:viltkoznak; - Ugyan. ki~81 oroko,~h,etl:e? - Nem, nines sz6 in ,oro1ilesrol j. a gyer,ek.et a kOrnyezetevd. szerzett ~1I pasztalaeek taszitottik:a kompeJ!lz.lclis e modja fd~. A bUt'l.0z6ben 'Ii'~J! <l1iln.y.i vi.talid.s ,es ,~lew[lergl:!. .hogy egy esztelsn ~[o,s.zakm cselekrnennyel kom penzaij'3, hely;tetenek .nyomorUsilgos e1i s~~mely~. nek mega~aZQl;t v()ldt. Legal.abhis nN~gproba.lkozik vele, es, azes,ely,ci erre reszben nem is olyan rosszak, o nbizalem ra azo'ilbanezrutilJnerntud szert ten n i

\

42

ez legkesi:ibh :rmenek.iih;is k6zben~ jUetve a bir6:s:ag: elOt£ v.iJagos:sa\ v3lik sz.;im.ira.

A tekinwmyelw nevei.& kovern.ezmenyeazonban rcfidszer~lln nem a bunozes, h~nem az aJk.umazkodis es a reijesitmenybecsv:igy. Ha a biinoze.s leane

~·~I. __ ~l·!_ ~L ,. - ~~I_" 1 ~, 'I

ru't:;iIJ!<I!O~ a ~(Jive~ezme:l1y. ez ane'WC ~S;i st!I.II.S oem

ju.ma:tntt VOLifi~ e"~nJre.

G'" - II ·1' ..

ato t szexuautas

A roevel,es ~ekml;ielye]v1iI> e]sosmb.:1In a feddesen alapu I~ es lI:b"CSlSZ,ltOZZJI a gyefieket.E.rr,~ azeredmen yre a nemetQfSzagj nevelesi helyzet elemzesealapjan

a. "'.'~'] ~ di I. U· ., lu·Wttoun. n szexuaaseeve es pc .lg·:!iI ... szexnunarn

dacillra ,e'S a pomogdfia szab<l.dd:i tetde ellenere sem lett sok.ka~, jobb .. Altaliino:sam megm~]ld~g a szexual.i:taseUenes ,erk6rnes uralkodik. ts miadenekeldn egy dolgot nem ene:nek. meg c-s nem i s mernek el: mar a gye:rm~kl1l~k WSVM.m3,k szexudlis impxulzusai ~ s ezek o~y:aJ~ impulwsok. amelyeket FI~m szabad el[JJyomnL

A MzassagQk mmte1.'l' 70 sziizal.€kan.ak leg,kare iSz.exuili.tlis,eUe~n.e;!>'l. ,eeS nelkulozl.liz erzek:iseget. Ez <1: .'lZiazaJlekos ~dat bccsl&, amely pszichol.ogu:skcot szeraett szemelyes t~f,~ztalat.umon alapszik, Mi..,e[ a Ielki eges:z.sigh.ez 5'4 ijkseg'l!'.~]) a szexuelis t:.6- rebesek .!l1Zabad kIDhonrakozra:taiSara, ebb6] arra leher kij.vetke:ztetni. hogy a hjzasparok 70 szazaMka pli,ziebikaila.g: szenvedJ .es nern ludmagaban ege:s:z~ s~,g.es &j]jb'izaJm.atkifej,~es,zl::eflj. De nemcsak a ga:lioh: ~~el{lJalirtM. ~Z> ami nem eng~d~ ki~lakulni azegesz-

Ago:r.ldclk(j~ CU5Uj rxnentdnoja

Azondnia ellen~el6- ;tile,~

s'eges onbiz;.dmat, on van meg az emyom6 neveles, =s a tars>lclaJrni sU'lllktun, hatasai, a girol: kibollta.~ kozas, \'da.nl~m ::11 frUS2;;tn1Jlt ~m ber'l:.irs,~kka[ . val~ kapcsolatban szerzett fru1M':n-a'iO, S m~~de~('k egyutt nem elJlijedlk meg a ~av~t:tahra. egesz.seges ijub~ziillom kiJej l6dese~+

A h,I.dyze.r m.e,gleh~'w,se]'l kil~!tois[a1an.filak l5'~~zik. Hogy bontakozhatna ki az iI'lgye.s embera gada tenye1;(ik:i1ek e:bb~1"! a,z. oS;\izjitcka,ban.? Ez csak akkor l~h~lbse-g,es. lila 1Ii.jidlllyba hal~d 3. gondolkodasurnk" ha megvaftwzik .aru.di:IDi1:ll:mk. A g~'ndol.kocl,:i~~. es a szemleletrnod az, amely ,elOkes;zin OJ. ~enekutjat. .Egy peldiv<ll kirinjuk ezt mus~trJ]ni. Egy any<lL fd.keresi a pS.:Z].cho.Mbl1llsrendeiOJet, men meg~~pltotta" nagy a fiaonani:dL -Mivd 6 ~1I,g~ ~~t!~ahsan matob~ rtermes:zetesene]]ene van ~~0n.k_jel~~~tesn,e~. A pszjcho16guSc aZ(}IIIban<Jjz;t tanacsolja [lekl~ ~~gYJa .aJ. fruoittQvibb Qnalillza.lf'II~, estt;i(il:'logassa albb~h Jgyek~ii!:edt" hogy b a rirJt"!5t~i1oiljo~ rnag!in~ .. Arlyakm~lli6i n~ Ill!tll nek ['1 a f'.5'l.icho~6gu.~ho:z~ hn !Ocgffi!·]I~f'i~jikj ho:gy gyeRIiH~kuk ()rllaniz:it Ehelyert frl:fiyegecik: - Hag:yd abb,otl be'tc{l; ]es~d ~o·l,c:! - A fe!vi:! ~g{)Sr,tis ellenere .11. szexuaiidseUenes erkolcsne k ez az eloftele~e: .m:l.ndmiig tartja IDag;it .. De bogy egy MIra .megis: .pszicho16gusb~ fmdul tanik;s~rt:Jz azt mu 1rJii!:j~, ho~y Iassan mtg~s v,egb emegy nemstadatvilmzois. HOI -azOin han az OlIlfa vaLoban [!!I:lff! It! H VO\I.l1,ll. ~;.'I;~xu.:iI.i.Sll~l :ga~ol,t, ~kkor egym~;d.an nem leu volaa ~:z.uksl~g~ ;;I. ps~icho]6g;u.s 't01.l],acs,~.ra, Igy ez ~1, ta_nacs felfiQlct'ltesl[ ad neki at bun'Uld_",t;a ~lbl. :amlrl:~ly meg; 001 I1ldig j clcnrkezik benne! h.:a. egyszeruen cs al~ fIIlag~.1!ol megengedi a :gyerckrnek a doJ~ot.

44

Az onini;l-pe~.da in] jellemzi az e:gesz hdY7.erre_t_ A szexualis torekves,ek a. k6ll1lapi eletberl. nem rod!"!~k gatoladmulkiborntakomi. Em a I:t1:1l!gamres;tcr6~ UdvozHim, hog)' por.pog~afiat lehet vas::iwEn.l" men ez sok giircsos ember sz;;\m:a:ra b]zon.yos gyarail'odAs~ jelent, es valamermyire ho£:zaj:amlliatf,el~ tododou vit,ryai kibol1ltakoz;isiho,z .. De bogyapornugr.afi~.~g}'ah:aM,.[] ayen 6riasi ii:det ]ehe~ grana] $~amar a , az ~ol mutatjs, milyen sok gidas e.s eHojtis

J~ ik ' 'A"

.e~ez.l .. ' meg ·mji1'tOlg. _

Az az ember ~ aki szexuali dis:l[ gal:o]adaliL 1jJ I kie.!eti, kevesseerdeld6dik a pomo:grafia irjint, Nines szu ks,ege ra sem hiiz.assaga, osztij'nzes~h~:r.., sern ;!lZ nnaniz.;i]as.hoz.

Mien Vmlaz~ hog;}" olyan sok emberS~~K1i:!<lilit~sadfojt:ott ,es g#o.ld Mjen~ hogy oly sok h~.~a8par8ze- 1l1ll5Jbm eI,egedt:den vagy egymas iriru kozomb6s? Mlert hagyjik,ho gy ez onb]za~.m.'I1kat gyeng.fue? A neveles ~~(}I ja a testi ,erz,eki.se.g e~~ a szereterkepes:seg kibo]lC~:koiMait. A 011 Jm.lrura:nkb;an e:goizrnusra e.s konkureneia-gondolkodasra nevelnek, E~y emberedl az~ viri oikel, hogy m1]']d~'.llek(Mitt tud~srategyen sure .azht~ hogy hiv!ldsabilln megj]]ja. a he-lyee. A.llen! e.s int~ljekt1lJMi.sltelieshmeny igeu'(:5:aJk, mag.asan helyezkedik el az cnekskaJim.

A nevetescgoizmu.~ra lijsz:~51l.oz·~ nem 3. id[em(;Ldijuz<'t. han.el11 a 'fdl~:!!jtmerilyt . .A.z ls,kol;ilhlln minden :~ye:reknek a i!obbi gyerek ue]j.esitm.enye eUemehe:n kell helylt .JUnia. Ineg kell p'(16bt9il.nla i oh bnak lenni ~ mimt,6k.

Tudattalan befo1yd$f).iJ.s

T arsadalmi struktura

.~ 1-"~ k ,r

es I ere I sZlennyezes

A7., hogy :a kOr.n.yeZiet szell1lil1.yezeseillek es mergezesenek veget keU vetnii.llIk. az ~t6hbi evekben szerencsere egyre ink:ibh tudatosult be£mu.nk.. Ebben a

k .. b' . ~ d· ,. l "k

vonartozas . an ,eppen a sa~IlO t ~'es11lette ]jail:e " 0-

nyal1i in:fofl1ll,J..:io;s es felvi.lagosit6 fcladadt. V:i8Z{)~n

,ok ] '~L ':1_. lUi.. .] ~. • L_. bb

'egy Inas]. > iaI~Ui\l.t:J~naIU~u es ntoszatesar <!1F.l!

felllyegeul veszt&y - az emberi p\-'$~~dl~ $zennyezesc es 111erro:ez,ese - w,vabbra. is s8,t~t teriilet, Err,(')] ,. iir-

LO' ...,

gt:n von Sch.eidt psziciho16gus 1973- ban Abels6

ltomye.zet szennyez,e~e cimii figyel:efflre me&to konyv,6ben Igy ~:r; ... A ~ijmyez,~tszen.It].y,ezes o[yan szo.r.llye:teg,. amely i.etCinkMiUvilJl'ol. fe~yegeti. EgyJ:1e il1lHbb essre k.eU v~!]_w!'illlJ,k ~Dnbal;il. hogy ]e~ tezik egy nlidajta s~enTlyez&s is, aZ embe!t'i. lcl.~k ~sze-IIlnytzQde$e, .. ~ amdy hnm::ir sekkal rnagyobb veszely:!: ielent a s:d:n:~~!1kn,."

HogymBY~l! neh(!z. kerdli'strH v~ s;z6,. <l;zt j6~ mutOltjia az .agr,es:;~i" ~~I,ekITilc'fi!!ylj fihlllck :H'tta~ gyakowit tud~n.dai:'l b~£o~,,.. .. A tudos Schon'badumk ,~gY' \'i:tSgiloua~ :ll1mdyet ~y James Bond- escgy M<lIry toppins-film u~6ha'tisaiv:aJ] kapcsob:tban vegZ:~tt~ azt muu.c]<l.. hogy a n6:.dk agress~z:ivitisa ,;l James .BO<i:1id-:film utan meg:nCive~edett" mig a M<'I1''Y Poppjns-film uein viftwzaclan maradu.Eszerim 3.1. agresszf v fi.l.mhosok a veli1k "ilo azenoselas [o]yt~Jrn

., " "~l_ • - E· L •

os~tO~Zh'i> az agfesc5~znv mag-atllill':iI:<lst.ros·zar.ot es

kil1zast ITl1:D!dig szabad v·o~~ mutatni, de a mezteleu

b k ' NIL· ~ 11- .~. il

em e:r 11 epe1!"nyon a u3l1t;VM:I.alS. eve~.veg~]g t tv.!

46

volt . .Ez a tevesel1erl!dmezett pszicl.chigienia megnyilvfu11!1Msa volt. A mezeelen ember! ~e$r sem a gyermeki ~elekben)sem a felnott psz:i.che jeb en nem ako1Z kart, de 3.Z ,ero.s.z:a:kot d.lcs!ollto f:uu]:l.ek .ige~, Az erD$zak.Hyen abr.uo.L~:s:;!!. ellen sajnos ritkllfltilt<lm kQ~['J;;llk,noh~. ez n~h<l hd,yc~'J!vaM lel:'l[le~ a z amerikai

'k ""k' -I " ~~ ~ ~

onnmy ,egyL vrzsgaiaea szennt evroi evre no

aaoknak a tevef]]meknek a sz:im~j amelyek tbnolja valalnilyern er6sza.k!Csdeklneny.

A Hntalok km.onosen ki viliJ1[1a:k sz:olgih:atva a~dtkos csab:i't:6k" bdoly~anak. A felm6nekwl ezzel sze mben el va rnak bisonyos psz ichohigieniai erzei:t:e~. A vaiosagban azonban csak keveseknek van. ilyen mekuk az indiv[du;iEspiSZ.ichohig~enia iriilut. j.6:i l1i.t1utItO ez dsosorbao a cigareuatekUmo.kniL .. A maga'biztos) bol.dog) fiatal, optimists emherek JlI ' k j) A' '''' lL ' '11 N "11- ne l;1nY07;n.a .,. '. :t:.azj megvasare natonak tunu ...

ezzel nernesak ~ c:ig;;lretta,. de Ol mag:albjztossag,~ boldog~.3:g,fia:t..lllI.ossag e,,<;;aLZ opurniamus is. V~gUl az erneer teljes fugg&e.gbe kerul afogy~5Uast6h <lk~r aut6kr6i, kQz.lnetulunlOkr6~. dg<l:reuarol v.agy for-

b· k ,,~ ,. JI ( , .-

ma·tervez,en . utoro l'\Q] van 51.0. OOln,!,n.e~ I es [TH:·g

sokkal tobb) 8zukseges ahhez, hogyaz emberreljescbb e.nekii, magabi.ztosabb. boldogabh legyen, A f()gya~~cls utjarn aznahaea 'bQldogs~g es az o[1jbi:z~.~.um n em v.d6sh:ba.t6 m.eg".

Amaki eb"Y8zer rabul esett ennek a tevh]tnek. az nehezen szahadul .meg tote. Az egesz frm:ztn'i16[1l,eveh!siN:mds.zer hajliamossa teszi ri'i, h.ogy higgyen :ilI. foiO' asz rnsl bo].dogdgbaro. Dolgozik es ro bowl, . hogy ,~ igy keresen pe'flz,~n boldol;:5.agot vasamljon ma~;inak. lioIlll1<LrJltudna, hogy ez uern megy? Senki

II

AzoptifflAZmJlf,$ po.zitivan hat

.Biz,akndJ,s'b

scm n'H:mdj:a m.eg neki, sern .Ol! heti vitarmisor a te'Vc ben, :SJ?m a ft:,kUm, sem a politikusok, a tan vagy a f6noki5,k. A p.szkbo!I,6gusokes' f:-'" '."'.'""U'H'C.I mdJ::i:k, mi]y,t::oteves ez a l1ez~t, die ok to~. rl[kin wd flak rn:y_i~atkoitnl. men Ijobbnyi.r~ annyira eHogtalf ?k~t. 11, bete~ikkelv<l]6 nHII.nkai uk, hogy lIHg . ldeJuk arra, hQgy a nyi]van.ossagho~ fordu ' Ce:lLIl'3.llI.yos:::!.!1I. segitenek Olzorn.b1iJ:['l az. egyes pad e wek~ fgy eZl",~1 me-gp:r6b.ililnak. a. rtar.'''ll.hlmol[ll is:' . teni, SzeLes ki)r(i p8z_icho](nlgjaifelviJ~gQ~fd.ssal a viiben meg tobb{)'~.lebetne se;gwten1 az egyes ember nek es iii. tarsaciO'!]ofil':lnJk is. mint edclig. .

A ]egross~ibbfaju. ,leleksz,e.llln.yez..e.'iek a .gy,e<rnrlck korbnn tbrl:c'rlIiI,ek. A g)',ermek atve\'l'O!l.i peld au ~ e[etfdfo:ga.so1m .A'l; oprimista~ l.etfdfog;l5 poz i befolyboIJa, aJ .. Idket .. Aki k.o.r:;li .. i:fju.soigaban feM~Il. t6] memes, optim ina Ugk6rben nott 'fd, az IT'I~' ".,iHIU ~~ivta ::;JZ optimizmust e.$ a pozidv szem]e]etm6d Es ennek mrcgmutatkoznak a k:ovetkezmen.ye1: oprimista IEH:hez helyzerhen is bizik iii dolgo k P[]i~ I tiv kimelletcU!ben. A pesszimista viszonr .hamal.!" eks:ugged. Pesszim~, rnusa megfosztjOl a lendiilettdl, arnelyahhoa kel h~gy. nekHi~i>O[i[ ptob~em.H megoldas . .fuak. A p.c~:t sznmzmus megmergezheti :II. Idk6t~ e-!l az abb. ered.o negatfv gondolato.k gyakra_n kihatuak c.'ilC't. kedeteire is. A pesszimisea .konJnyebb~i1 haj]jk depressczi6.ra es a,rez;ignaci.6ra is:~e's eu.1U!1 ITl:il!gJ'I:U~ gat fcs:u~,a mega.si,ken6~. Az ,onbizalom eo5i ;lit Qpt.imizmus Sz.OfOS kOilpC801.11 han ~n egyma~$i1J" akir(;s;ak a .kisebb.l'\endu$egicn~ e. .. a pes8'Z.itnizmus. Aps~icbohigienjjlho:l h~l"/l'

48

tartozik, nDgy keresse olyan. emberek tan:asligat, akJik eprimizmusukat On:re is, armg'3!s"Ztjak .. Az cptimizmu.s erot ad Ounek ahhoz, b:o'[y lekiizdje a nebhsegeke[. 6;. nogy i1I fmszt:cidokat lOIl]}yebben feldo[gozza .. Az nptimista ~ondolarok eppoly ragi].yosOlk • .m~:Ilt a pes.s:zimistak. Az optimizrnus biz .... - kod£Ssa[ wit el, e:!ler6t ad, mig a passzimizmcs remeJIytelenne,e.s eIl6tt~nlJietesz. A pesezimista meg~ a']kudon kis.ebbrend6seg;i erz6:dvel. N em hisz sai iI.t kepess,egeibf;l~ es~er:vei s~k~reloe Ill. 'Jul g)' akran okozt:a.k nek~. nega:tlV' tapasztelatsi c:salo(hist(frusztrid6t)~ ~.~ ,cz.ert nincsenek pClzldvvamkoza~ai Ezael !!i.agyon. sok elelloromto,1 fosztj.lIlUeg I1Il<lgat.

Az tl.c1o[lom hozzatarlloZlk afej,]ett o.rnibizaJo.mhoz. Ald o.llrnl,agat el md;;] I:ogadni .• az kepes masokat is elfogadni Mall' ,c;satk. ezert is pszldlloh~gieD~ktlsa:n kellene gondo]kodrda ismerdsei IIl1egvruaszt.uakor. Az o~y;w ba]'awk~ akik ommaguk:i!t setJlllucij.ik.,elviselni, nehesen tt!ldj:~kOnt dfogadoi,.es roy~]~, optimista bar.a,t8ag,gru. viselremi On irirnt. Mihelyt megn5vekedett az onbiz.aLma, On ~mll)jurusabb lesz a bizonytalan pe5szimistakk~ szernben. Akkor m:l~d kie'v~sbeha!: <DWIre az 0 b~Zi()n.Yhlansagnk es .rezi.g;nado,juk.

Meggatohkibontakozas

Amocle.m lak~:skoruhn,,;tly'ek ga:tolj.~k a gyerme:kek ki'bomtakozasat. lEr.rol t;}T1uskodik egy Vi:zsg3J.a[~ ameiyet Martin Sch]'ijt~:r lelkesz k,cs:dtetr nehru'lY c.We cgy iii lak6te]eproL A lakQve]ep;e~l tobb mint .20000 ember e~ .egl" Degy~etkil.ofil1.e!erle.ll. A lakok

49

tobb mint 40 szi'iz.aleka gyermek e.s 16 ev alatti fi<1 talkorii. K~ 6voda van a ~elepeD. osszesen 190 hell' lye! mir:u:egy 2000 harem-hat eves koru gyemu:k szJ.[1:'ul.u. A hazak, ait6k, ablakok, utcdk, utak, kef! lI:esek, j:it.s~6tere·k es homokozok mindig derekszo get zirva_. ",e-lvag61agH vaMak kialakitva. A gyeJ' . keknek nem saa bad 3. fii re U~pr.ljul. A Lak6heLyru:lk ez a modern elrendezese pszichold ~iailag ker iranyban hathat ki: eredmenye 'Il<l{'''Yl.cI jes alkalmazkodas lesz ehhe:K. a rendhez, vagy radi k:,uis kitores, amdy mind.enfajeOl. rend elutasltasaho vezet. Mindkeu6 neganven hat az egeszse.ges ollbi zalom kiaiakullis,a szempmnia.b6I.

A telep csaknem minden pentj hoi fa1akr~, 1) etonr • t flvegre, acelra, Feher fal'1:.ereu~kre esik a pilland Szurke azalaptonus, .'lzurkek a hazfalak, szuf.kek;1Z lJIfcik es utak, A z61d gyep mellett a parkolo aJlJtn!k aJJmtj1ak a [eg'fehiioCibb ".szlflfoltokat". Hogyan fC'J lodjek ilyen krirnyezecben a fand.ziaL? SCll'Irnj sim .. ~ in, ami ~ kreativitist ,osztonozhetne. Pedig eppen ,t kreativitas igen fontos ]ehet6seg az on'b i zalo m k I bonrakoeasahoz, hiszen a sikerelmenyek r.(~\.'~n pozi tiv vi:s;s,zaigalZol~s kiali:lkit~3 ai(, on becsiilesr, A rnostani jatsz6tereknek .. nincsenek titkails", l' hal nern teszik le·hctove OJ. gyerekeknek, bogy ul II f.edczz.en.ek fel, valamir megvizsgalianak v,agy kiku tassanak, Enaek kove'[.kczmenyei, az elsa elg:Olu~n'l kodasrs, k,eszu~w· tiiDl.etek rnaris mntarkoznak. J\, orvosok SQk gyeliekneJ !'izsufoltsager:zct kovetke [ell en faUe:p 6 larosodis r" allapi totrak m,eg, arne I \ eve-si szenvedelyhen es \rerkeringesi panaszukh,« n.yilvanul meg. A helyzet .javfta.~a erdekeben rOril~'II'

mar llcml j'o kezdemenyezes, amennyibeu folepulr ndi3.ny ugynevezett kaland- jat~z6,t(iJ.

5vk ktnott is keYes pozitlv viss:tai:gazohist hp a m \J n kahdyen. A hian yz6 m.oti.vade es a tel] est leu munka hiauyz·6 elismerese nern jarul hozza. eppeo a1. i';J']beC.!liiJe~ novekedesehez. A szabadfoglalkozd!$ll.lk ezzel szernben tobb kieMgulest tJ.liLnak munkajlukb3Jtl. Nohs ok gyakran rendkfviili siresszhely:l.ctl'lck vannak kiteve)dleg.edenrH~k erzik magl1ka.t, mere robb sLkerelmenyb,envan resziik.

Fonros szereper j;itszik az elismertseg erzese. A 1'.<1 l;lr5adailmi presztizs, amery p(Hdaul az orvosoknal es il.l. iigyvedekneltgen I) agy, es az a lehetdseg, hogy ul embereket isrnerhetnek meg, akikkel e:rdekcs, belozelgct!~scket folytadlatnak, i1gy hat, hogy ezek az ern berek u gy er:z: i k, eletllk ltd j es, es hogy hivatasuknak van - m.asok sz;im.~l'a is hasznot idento - ertelme'. Milldez noveli az 6nbeoCsijh~s.l:.

A'l. ijnmeg~ra16sflas lehct05egei a pr[vlit szierahanis t:r:;yre' gyakrabban korlatozouak, Az egyes ember s:.r.anL3ira immir alig van lehet6seg JZ elidegenedesu'd yah) megm.enckiilesre, Az 6riis:i m3Jg:ashbakban valO taka.s; az autoval 'I,IOl16 rnindennapi egyhangul munkaba rnenes, arne]y kizarja a mssokkal val6 komrnunikricict - mindez hozz;i.jaruJ az elszigetelude:!!hez es ekl1agallyosodishoz. j. Toynbee torteruafilozofus e-s t6~nesz ebben az osszefiiggesben bt'8~el it "harmadik ipari fcrradalomrol". aruelynek timetei az elmaganyosodas, didegeneMs,. stressz es .1.ld:ildmWc neurozisok.

A mhne[ fogy sztoi es j10Mti nirsadalomban minden

Ib 1 dobi b ']- _., - _j' ,

lira •. an e,. 0FIi ~gy emoer az e etet, cs negyecoran-

AUiek re.akci6-

Ja

ElgondQlkot.tat6tunetek

50

S~en:te,t

'fl,elkul ni~cs linbizalom

Maga.nJo~soig esaz ekthuime

kent reglsztcilnak egy omgyiJkosS'agi kise:detef Cs u pan 199Q-betli~obb mjnt t1ze.:z:er cmb~f veten veg,et az NSZK-b:;u1. onkezevd eleh~nek. Az ongyl~ k05sag-hnat6k ve]enl~nye szerint sem a kierneh id.8pOllltok (a 1-1,e~f6r~ Yl'rl"ad6 ,e.jsZllka)l, sem az idoji rasa. viszonynk {fan), sem a,z evszaknk nem .i~~s:la nak dOl1toszerepet abb:am<l!Z dhatarodsban, h.ogy valaki e,idobja magat6l az eletet, Tobbnyire minden &figyilko.'S~~gnali; van m.egcl.6i;;Q k6rtonenete .. Ez k6trou:6net csundben zajWir.l,ti, de semmi esetre sern tilmetek nl~lkiiJ: az embermaJ~nyra panaszkodi.k, ';8 a komye~';1J~ saeretetlensegere, GYOlkr3i.l1 azonban m~ir oem. is p OIIfl0!i8Zkod.ik, hsnem apatikus ,es nemrl, Gernot Sonne"~k becsl 6Jllgyi1k!().$s~g~kut<lto, mM ~[. gen megillil!iP.i[)o!:ta;. ,.,Egyetlen oJ yam ember sem £0 ollgy]]koss~go~ (llkov,etw, aki ,e1eg~l1.dO saeretetet erez." P:szlchol6giailag ez au jelenri: Oili. szeretet n~r kuJi r;:mbereku:u~m.wdiik fernntl'llli:aflLi fnJibizaJm u kall, men mar nem hir.n!l!k lehet6s~get az OtllO"H,:gV 16sh::Ura. Az. ol1l.fb·iza]om meg]ngas;;1!. nemcsak oly:a:o. ex trcJII kov,cd~jezm,enyekkd iarhat~ mint az tingyinm,,~.i~' sz']flIdck. haneen szamo:s mas r·e-akci6va] is> miDI!,(-1 ddul ;l kJOn~ak.tulikeptdenscg~ g£da:S108sag, dadogd", elpirulas, impoteucia, szenv,(ldii y be~egseg stb, Margareche von Andie s ll13.gy:ar ps:z]chol6gu~[lu dissze.rt~.ci6j{it ennek a kerd~snek szenaelte: '" M I IY!:J1 okok keszt;edk az embef,eketongyiJkoss~gr:t~~ Andi~ S:l.olz !lzemeiyt ken:h~~ett meg B6csbell. aklll~ onID'il~()ssjgliJt .Idserdtek meg, de ak~ke~ me gmc 11 urtek. Ezek az emberek .M okkent .iI, magirny[ (,I kO~Qss~g hia,ny,h) jdo[ u~k mflg! ameliy odavez etc Ill,

.U

hugy aem lan~k~2 c~.~t ~rtelmet" ts egyikiiknck liem v'c,)hak baJ'JilIai ...

Az 6ngyjJk:oso.k. tuJnyom.6 tobbseget olyan embefckOOH:ek ki, akiknek nem volt tanult szakrnsjuk, Min clicnM]e emheri kapcsolat ncJ kul. keptden.ill arraj. hogy szakrnajukban k.]d(:guMst talaljanak, ~yoll'o kcte,1 y clmadt bennuk on magu k ~rteket illetot·n .. lEz ertbct(S: fd.el6sseg nelkiJJ] nem fej lod bet ki. erds onbecsiilcs. Ebben nleg arra .. is ]eh(:~ kovetkezterni, ho'gy az ongyiUws dontes:evcJ azt a kcves ()l1cnek-erzes[ akarja 1"11Il;;gorizni~ ami meg megm~r .uit neki,

Frusztraciok az emberekkel valo kapcsola tokban

Az em berek k6zot[ i kapcsols to khan a neh.ezscgek~,:t a fruil1ztcilci elmenyek (L~".aJoJa50k) okozzak .. Ax on,hizalom ugyanis a [obbi emberrel vale kapcso]a,rb<l!:n rautarkozik meg,akik mh liZ ebb [il1..11- ko~.tskQ,t felbecsiileek minket, ~5 feLiepesunklu'k mcgfdeloen kezelnek,

Aki mag<'! b i )(;1L(J s n .. k hat, ann ak (0. bb ~~ik ere vanaz cmbe:rekk.e.~ valt'l ~Finl:kezesbell. az jobban megillja a bdyetc, es jobban tud ervenyesulni. A keveshe rna!-\abiztos (bjzonyrdlan)~m.bcttviszont ,.nem tekintikteljes e:rtekllmek", cs: el1uek megfelelden lekezelik, A bi:wnytahm ,em.ber~zalTliara eazel eg,y ordog.u Npir.il jon letre, amelybel csak nagyon nehezen tud kib~ini.

A magabiztos ember szilT!l.ar~. is l&tezik egy spiriL

.sJ

!gyjijn Mtrea kondidDnalds

54

Ez azonban new. ij,roogi, spiral, hanem olYlln, amdy magabizw5saganak meg:erosiw:>ehez. vezet. Terlol\ az, .hog}' hogyan baaik az emberrel a komyezete, ",r meghanirQna Q[1lo.iz.aJmat is. A'Zc'r~w ,r::gyUi o]d~la. mine~ to bb frrLlSZtraciot keUegy emberuekelese Sitj ran lenyelnie, <In(J;il bizoJlyta~anabba e$ SZOrGC1 g6bb J vriHk.

A frusztdci6k az embert .. kondidOltaJhat~ak" Hogy jobbam megertsek enshertdrsaik f&hdlnelt c. .sa;aJt fe:lelmeikc[. ,:;liz ahibbiilkban dm.agyariizzuk hogymi ii, kondicion aJ;iis~ e8 bogyan jon Ietre, Watson .am.erikaip\~~kho16gus> a behaviorixmu megalapit6jl<l, hlresse v:ah kr serletet vEgze~r a kis A I bertral. A~berm.ak volt egr ki,ss,e szok~d;!1I::! jatsz6t'ana, feber p~rk~hY, teh:h semrnj~e]efJeJ(llmet nern nlln I ton ettdl aragcsalOtr6L Amilmr ,e:gyszer joits,.zott \,(le, hangos, varatlan gongfites' hallatsaon, amdv nagyon Inegijesueqe. Watson etta] ke~dvc [1[1 i nd megsz6la]tar'l:a a gon~Qtl amikor A1bcn a patkafl hoz kozelireee. A"/,; e~s6 alkaLhllf1kkor Albert OSS~'[' rezzent es; simi ke~den . .Aneha:ny alk:dQmm::l] n'll.'f~ ismetelt kfserler 1l1ta.n mar a feher pl1.tKan.y tTIe~wil bnd:sa tsfeldm.et vilw~ k:i MbeJrl:b61. meg ha [11.'111 s:t.0b.it is meg: a gong. Albert teh,h egy bi"cony, ~ id6ponn6l kesdve feb: Olp.u:kinyt61, es ezt a fell I met a kellemerlen kfseroj~k:fis.eg,ek (go]lgiite~) \1',,11 'i:cn:ru. kL S6t, a feher pa[k<'ifil.y~ol v,a16 fe]dern gelli' iralizil6dou is .. Albert ettoJ lk.ezd.v',~ minden p I :kanyt&l feh;. $6[" meg a hazill.yulak es s:Zol'Tnek, I~LI vanY<l.liS kellemerlen ~neseket vrutmt ki beUHe, h~

E'Jllb,fo.7- csoporloktd,J 'Valo jetdem

leJ me kirerjedr teM.t azokra az ingerekre is, am el ye ~ a feller patkinyehoz hasonloak voltak.,

A vonzodas es az idegenkedes. it s:;r;irnp.itia is.1,:7. el len.<;z,en" a lelrt m.6dol"! kondicionalas utj,aD kele: kezn.ek. Ha egy emb~"fnek gyakrall vannak kudarc es c,sa.16daselolienyei,pIHdoiul bizonyos embercsn pnrtokka] .... a16 kapcsolataban, koodiciomiUs lltj.11 h:ldell1l fejlodik ki benne c:~eb51 <liZ embcrcsopor eoktol. A :fcl,eh:m ;il tal csokken a szoban furgo em bercsoporrokkal szernbeni magabizroseiga, IUllSZ'tt:iLjuk ezr egy p!HdavaU' Mch!len ur egyletl.!llll h;d]g:iuok~nt ~U'ID'0J'1 szererte a t:ir-sotsago'l:. Filozo fiar ta.nu.lt. es szivesen vitatkozort az egzisztf'I"I.c"; I lizmusrdL Mebnen urat meglUvtakegy partira, ahrll tobbek kozi)tt at iogh~lIgato is jelen volt. In I szoba hozra kedvenc icma;at:; az egzisztenciali must, de a vita soran a jogaszok kilt02k6du:~k vel &5 megp:r6baltak az ervf:it ni!!.l'l:tseg,esse tenni, Mdl nenumak nern sikeriilt elismerest k.ivivniaJ, A k [,oz~odesek ,id.egem! tetu~k> es elvesztette a fej,ct. £'1 vei egyre kevesbe voltak logikusak t:s drgyilagu.O;:<l V&gul a vita mar csak klnos vult. es Mehnen u[ partirol rertened ",pipasanl> ta,voz01t.1,:. Hogyan hatntt ez az elmeny Mehnl;:n urra a [Ovih biakbalnf Ezutan mindig kenycJrnetlen ef:1..t:".~C II madt, hOI egy vitihan eszrevene, hogy heszclget I parmere jogasz. A joga:s;zok egesz csopnrtj.iv Ii szemben mindig kiilBllos 6v3tossagot tanusiu» so '1:, egy kisse el is bizonytalllDodott. ha veliik kCfL111 kapcsolatba, Vegiil egyre inklibb nehezere esen 111. gabizt(iISan viratkozni, es ezert U ilyen itJes:z,e.ig,·tl seknck ]ebeto.leg gyors<lB veget verert, Ez a pdd.

56

ismei m~utatia, milyen keVi~sse ura az emb.cr sajOlt lelki folyarnacaiaak. A kumJj,clonalis hatasa olyan magat,artas-pszkho16giai tcrmeszeti tOn'eny, arnelyaz ertele:m dacira ervenye:sul.

Ilo.yan lehet megszabsdulni az uytllfajta kcndicionil.bit6l? Nem rncnekulessel, ahogy azt Mehnen ur rene. A kondkioo~iJasokat csak u.gy lehet ;;kioLta.ni", hot az ember Iokeaatosan Liila meg u.jr;;'!.liliesz.l m . gat annak OliZ ingernek, :ilime1ly egykor k:ivih:ona a kUlldi,eloniimst. A mi esetiinkben Meh.rn.en u.rnak kercsnie kellene a jog:iszokkaJ folytam.l1oa, vidkat. Csak ~gy adh .. tia ll1eg a klOndicLonalasnak azr az l"selY[J hogy kiol,uJdik. Arnikor tebat ismerelten ki~C'szi magata:z. egykeri fn.ls:ztnil.O ingereknek, akkor J.zok ezalral ~okoz:ato5alll ko:zombosiu3dnek - de c.sak akkor, ha elmarad a frusztr5.ci6.

A k'i fei a liftekua,I., ~Jj aztan egyszer 'I"{l16ban eppen hl;!ct"y tiiJeJ egy s:t.ornyu baleseter, azt olyan su~yos lclki seruieseri, bOogy aligha fog meg leg-yszer Itftet hasznalni, Mehnen urat is erhetne 011:. at balszerencse, hos-y iogaszok isrnetelren bclel"omek. Ebben az csceben a kondicionalas megeresodne es nem kiolt6dna. SOli) a generuJiz.ido venelye is fermall: Mehnen urban felelem ahkulhama ki. oihaiaban a vit.ik[ot. S <'I.kkoF ezen a [eMer.en az onbiz:Uma igell eros 'i.i-rwest szellvedlne.

Sok ember nem nn~ mgyobb ernbercsoport e16tt szabadnn e.o;; g,adisok. mHku! beszelni. 'Uohiza]muk e fdaciat el,6tt hirtelen ossz,ezsug~rodik. Hogy ez hunnan ered? Az ok gyakrafl air; iskolsskorban ker~selldo. Igen gyakran itt szerezziik elso' frwztrilo e]men y einket,

57

B(;:sziagatl&

Egy pe~da a I:Qbb ember eldtti beszedtoi val6 fel lemre. Breuer fir rOsSZ 'ltan.u16 volt. N em hianY7u :imeHigendaja mjau, hanem rnerr ebrcn is alnmdlt zon, Ora ahn! gondolatai rnindig valamilyen 310m vihigban barangoltak,

Volt egybiz.onyos tanaruk, aki rnindig esz.reveu·, ha Breuer t:t:nuhj oihno dozott - c.", i 1 yenkor ke j , otomrnel feltett neki egy k.,e'f'dest. Kihivta a tab]

h h k ,. ,J, , ilv el ~ 'II I

OZ,. ogy,n . erueSf't: az egesz osztai y e ott VJ.laSZOIi

jon. Szegeny Breut:r rnindig szanahnasan. '

mendon. Az osu~Jy hol nevetett, hel kinos csend volt. Mivel ezek az ,~Imenyek gyakmn ismed6dte B.reuer eg:yre biaonytalanabb es egyre konoka lett, Ve:giil on ;iUt <liZ osztily e]ott, es nem sz6h: ,egy sz6t sem, Kozemyosen tune atandr g:unyol6d I sat, es I1cman es tiirelrnesen v~,~ ami:g vissza rtem Ia1Jdtek a helyere,

Breuer urnak ez az iskolai t'HmeDY kes6bb igen shk hatranyt okozou szakmai pilyafl.l.tasiihan.. V.all hanyszor nagyobb emhercsoport e16tt kelleu szeln.i,~ (re£edtumok az egy~'teme[l" k.eso.hb ho~n sz61asok kOIl£erem:i"kQn), mindig nagyon bizon tabnna" g:atlaso:ssa v.ih. Hog)' hirtelen fel1epo hi zonytaLansaga az is kolai . .idos7.aMa voh visszavez I hew. azt csak egy psziehologussal folytatott be.sz.. I getesb6l tud ta meg. Breuer m6'i'iI6kk,ent inrelligcnciaja es krearivit I 'rev en t,eki,r.ltelyes karrierr wtate be az iparban, Son rencsere egy O<lpon egy megert6> fOROliliiiz ken1lh aki et1eSere adta, hogy nagy-ra becsiili a kepess~~'l'l es csupin azt erzi z.a.v.aronak, h.ogy olyan g3.t!.,\11

ha tobb ember eMu ken beszelaie. A fanak adta azt <:i tana~lIot neki, hogy konzulnilion psxichclogussal c miaee ~z onbiz.iJmiva] kapcsolaros zavara mian, Aps:z.icho,16gus neh.iny ora llItan megtalsltaaz okot .. A fru.szmiLu iskolai elmenyek feldolgozasa reven Breuer (ir fokozacosan 'Mtmbb es magabizrosabb iett, ha nyilv;inosan Ikellett beszelnie, Le [lllde a kiiz-

deni .' d-I~. ~.-~I_ ~11 .. '1' 'lB •

em a szamara a - 'w:g ertneteuen ga.t asat, . reuer ur

problem:a.j~t korm.yen meg lehetert ,oM::!l!ni, Inert 'vilagos es ;01. k()ri.:ilh<!id.rollia~6 probL6n:iban gyokcrezett, S. okkal alancmceabbak es, nehezeb ben kezcihetok azek a fru~zlrac]6kJ amelyeknek g,~oeralizi16 hatasu k van.

Egy pe.lda a nehezebben meg;fo~lmt6 frusz.traci6kr<l: Vetter Ur gat1aso~" bi.zonytabn es feJ.enk. 36 eves, kereskedelrni .llkalrn.azoit. es meg notlef.l.

Vetter !!if gyenge onbizalrnanak okai Levezethe[o.ck eletenek toneneteb61, de nem egyedcn. vjl~gosan felisrnerberd fn,:iS7.tdicl6bol. Gyermekm es ifiu"koriban kii[i:inboz.o, frus:l:taci6k. scrozata erte, Hannadik. (nem IdvantJ grerl~kkent anyja meglehet6se:n m.ostohiin. banI: vele (apjla egy evvel az 0 sziiletese utalI 1111eg,halt). A Hu ide-ada hoiinyodo!Jt, es allandoan csak kritiz:iltak" Semmit nem wdott j61 csinalni, e.s. senkinek nem rudort kl;dve're tenni, I-Ia rossz fat ten a tuzre,. mindig kiil.on.osen kemenyen megbii ntetrek, egyebkent azon ban semmibe vettek, Igy nem tudta kibontakeatatni erveoyesule.si t.ocekvl~IU!t. KeZidettiH fogva azt cltc meg, bogy szemelye i r:3.t1it csak ~ekely erdel:d6dcst wnufliitana.k, es kevesre becsiilik.

S9

A.z ~:ti5-

, "

meren

$z~kseglet

Elisrneres 6;. szereret iranri s-ztik:s,egl.e[j~b em. rehalt m.ind_ig elu tasft~,s ra tahUt. :E zert u.gy eLte meg or:mil<ligit} mint ali csokkel.t erteku, es akit nem ]eber szeretni, Erv.etryesUlesi w[1ekvese· mellen egy masik delnentiris szi1k$eglcteb~n~ a szexyalis to:relvesbellisfru:.!iztrici6~ szetlv.;~d.ett, M~v~] V,etterur nem vo]ti,okepu, is. biZionytalan volt a fdlepesets. nem ulah olyan nfire, :;\lki legJJ.libb. szexui'i.lis.atn. e:rd,ekI6- don volna iranta,

Szexualis oszt6net onmagadegftetlle ki, vagy pmst:ituiil.tak01.1i keresen Eel. tID' szeretetkepesseget sohascm tud[OlI iv;aza!rl kibcncakcztatr», Lelkehen egyre nagyo bb .men ny j scgben halmozedrak fel a frusztcicies elmC:ny~k., s ez~ket nem egyenifteuek ki poziti'v ehnenyek..

Vetteruri.gy egyre elkeseredcrrebb es mafl;.myosabb lett. Annyira esekely ertekunck erel';~e llll.agoit,. hogy nern tilden s:pontam. ~z[vclyes kapcscleror leeesueni embertarsaiva], Vt:ncr liT cgy['\e' tartczkodl6bb:wn es gadisosahbarJi viselkedetr, al;irendell:e rnagdt emberearsai kivansagt<linak. hogy Kgy. az alkalm azko d oi!l sa] lehetcHeg elkerulj e kritik aj ukat, Vetter iir olyan fonokre sem taldlt, ilk] tamogatni akartavolna, Senki uem tandesolea tH::k i, hogy keressen fdegy pszlch.ol6gust. Onma~t6l Vcrm'r ur ne:m jutott erre a go.ndolll:ra, mivel feladott minden remenyt,. hogy helyzete j.CIi.vl.!Llhatna.

At. egyede:l1 remenyaz lenne Vetter ur szamar::n:J ha ~al;iJkozna egy n6vd. akj szereti, Mivel azmlbaD annyim g'ii.ihiso,,".es elkeseredett, bogy csak nehezen end spond.[lul gyengM e:rz,dm~i.mpulzusokat krnbo~ cs il~ [lj ,. Igen kicsi annsk 11 vaiOSZlnii sege, hogy

60'

Feih£vas ak.t.ivlitdsra

Tuda.ttaguJ.5

AzagTW5jzi6 rneg.kiinynyeb.biiLbthoz

egy kapcsolar egy 6t szere!)o e,miJerrel rn~g:gyogy.lth:<l1i:lla ..

Vetlie'.f Y,r fmsztdlt,. gatl:laso,sj. feienk es elkeseredeec lil"IJ'lrad .. Ha el is menne egy k6Dyvkel'le~k~des eh5tt~ a Kl~ h.a en .rJ.ffl'2? tim. :oem.ige~ kcl.tene befi!.n~ :remerryt. Segiu:heitm: raita ez az ,olvasm<iiflY? 1!j.eEl,a;rra .fuzro~. n.o~l1e~ hogy g:ondlolkodiek 111l1k:iselbhren.d&egj erzeseinek (!lkaWo]., es ezt az m...ellt leire esetet o:>sz,e'hasonl.fihatnii. saJj~~ he]yz.etevel:. bnu:t re:m.e!:':llykedhetne, A remilly1 U a feJruv3£ jelenti, hogy Iegyen <lihlV, .hogy kiizd je Ie biz(Jonytalansii~jt. Armak felismerese ~ hogy ez a b.izo[lyul ans:iig sok frnsz:tnicios elmeny h :;n:Man.i ott lcu-ej• igen sokat segft.

A frusztraci6kat le leher k~izderu- a ~liJdat I:agfrisa al.tal. Ezzel fi!!t"gvil:tlozha~. ~ &eit fr1l:l:::J;;~dd6klhoz v~16 viszon yu!as.. A pesszimizm us QPtim.izl'nu~'s,a V~IIiOzllJat .. A va]wz;)s rcmcinye sziiH abr.ito.rsagot\ abhoz~ hogy a va16sagb.Qz illIj aktiv~t::is.sal kozele.dfium.k.

Ve'trer YI esete £,l;~j:liOl'legesnck. .esritkin a k nlnik. A v~16sagb,CI:I1 szoeban nagyot! gyaJk.ori.. Ernberek m.iUi6i. ~zer.JIvedj'JJ.ek Ugy.milYflF.l ]::H"obMmakIJ6.l1. mfojtort ervenyes:u,~esl "otekvbruk 6; csekely o,fiI.bl:t'.almuk mian alkarma:.lkod6m es csendesen viselkedmel. Senki. sem ere~ h,lt i.resztetest:, bogy seg,irrs~o rajruk, lciv.Ut~ mert nem is kemek segitseget.

F elnlnni ~ok fognak,akik .jte]l~ fc~szl:racj6ik:ra nem alk,alma~kQdiissal (menekiHes a ~zere.IIysegbe), lhanem.agrC',s5.livitas.s al .r:~agi[nUik (m.en ekU]es dore). AgresszivItis:u kl.aJ nem hatnak ugYiID rokonsaeuvesnek, de l'!I·U;)gkij'Rf.lyebhil.~Qek Arch (sai6,hiisaikr:!); ligy rea:gaJ.makl hogy m:'iis eJ]JJiberektl~k tudatosan

61

A,c'5aM,d mir~t bfinbak

v:~gy tud;;u;~:ilJ:[lHl hasonlokeppen csat6d:.hn ckoz['Jlak. Egy piflda: Buber D.rnak bOl'l:szu1:ia,ga vuh az imdab~.. Egy iigy:fe] <1Igre:ssziva[JJ .ratamadou, de neki gJd~ai voltak, 1'10 gy kfrz:vedenul megv~dj e mag3it;, mert pehan.y Ik.oUegj,ja ott volt a koze]b~T1+ Vcig;ijI n:u;gprobihafllz agressziv iigyfe1et m~g:nyu.gta tni, d~ hiaba ..

Buhes uriba:ntehit fddolgo.;t.Oldarnul fel~orI6dott e:g}' keUenleden, &rter~~k,cliset ser(Q eJmeny. Orthon ezt a boss 7.us:Eigo£ gai.u]:ilst:alal:ilu1 ]!e:reagru.j.a - felesegen e.s mev(:$. ki.s~inyin. Cs~.Mclja, a, ."bunbak" azert ;Oi.! ]eBci serel,em&n;"amelyet egy iigytlH okezotr Buber uma.k. A psz~cho'I6gusok dOltt ez a foiyam,n ",~lto-

l~ JI' k' '" ' ~' . . ' .' 11_.

CH.!Hls_"ent mar tl;gma, ismere: az agressz~v V<lb'YS:·i(

kielese egy powbj,ekru.m.o]}.

61

Frusz,tracio' es hunozes

Pelda; ho.!isl:Usag «bivatalban

Az em berek kozott:i kipcso~.at:Okban gyakraD ja.tszcidik le !l:Z: a folyam<l.t. A fms:udci6kat az ember mas embereknek (bilnbalokllak) adJa tiQvabb,alcik aztac.l1 ujb,61 wvabb:acl j.'ik. 6ket, Sa kap ott es ad!l;lit!; ~ery,lesek gyakuan veger nem ero hincoiau:H; alkcmale. Ha valakinek az onbec~illese tul gya.kran vagy tilll nagy meft:ekbe.11 serii~. meg, ez bu.n'V~'t;:·!llez. is vezethet. A £fijJ:sz.u~h; ember ~b bern az esetbeu fru surfi.c-i6itak&r gyilkos:sag: formajah3l11 is tovabb.adja. A gyi]kossag a legnagyobb site]em • amit egy masik szelWle]ynek okozbat -;:li gyilkos:\iag egy rovid id6re mcgk,o:nnyebb-ule5't hoz szam.ara, Iga'l., <I ta.rsad.dom bu,]]te~ese igeu gyors;tfll veget vert ennek ·011 meg~on ynyebbi.i'~~"mek .

Aki. ftl!1.sztcici6k::lJt erez es ezeket tovabb~dja~ az be V.aJEI :I:-rlrva a fr!ils'l.tficj61~ gyu:tujebe. A 'wivoibbJdo(:[ frus.zuici6k valami kor fmsz;u-:ici6kelu isrnet viszsza.szaUIl!ilIk :r.a.rnk. Bogy;m. :52-[Ib .. dulhatunkki ebbdl a k6rb6I? Nern passzfv tu.re-s$iid, nem ugy, hogy mindent lenydunk. E:tIy fmszu'ici6t agresszilllle.ntesen is Jel Iehet d.oi,g:ozui, ha mcgertessel V"gYIHiLK a helyzer irant. ,es ahiv. pozieiv fP(:go]dii:s:i keszseg, van benniink. Ez fgy nilgyon elvornan hangzik, Hogyan fest ez a val6saghan?

Ssnelli urat bossz(i.sa.1l; e.rlie a hivatalban, Ingenilten ter I:UIZ<!i.. ,es m.egiP oobil a felesegcivd ok nelk.uI. veszekedesr kezdeni. S::lJrrudline ::1d,itjia, a hdyzetetj. es mivel eft! az ok:i[, h.e]yesen tudja feldoIgo7.n~SI frusztra.ci6,t. Felisrneri, hogy az :il1lg,e.riiltseg u.dajdonkeppen nern az 6 sZeJ.liliefyenek. s:z6i. Ezere rrincs i ~ r.i oka, hogy <I m.aga tc;szero.l bam6ilIl (frusztci]6an) reag.n~on. Ferje husz:tl.·6!cW.ir.\li !Tu:~ert6eril ,tt'

63

I r

J

Azemhend~b'ez" f'$em€~ . nye:khez 'lj,at6 viS7.0t~yutisuj ()rifr~tdnoia

szereteteeljesen viloaszoL Sanelli [hilr erzi~ hog)' otthon biztoflSolgban van. 60. elmeseli bivatalbeli bosz!i'zus~it. fdesege azzal segilu:i~ hogy megbesze]:i vele 01!.. merge~ G'.ko.z6 problemat., Ilyen medon S<1!Q,elliu,r visszanyeri l'negrendu i ~ onbizaLm at, e:s [limes mar aka ri. hCi,gy frus'2.tnic:i6j:i~~oyiihbn JS aJ. c.salidjin~o.JrJl~ k:i.

A fm.'lztr:kiokal enyh.rrt:heti emb!:['t~rsaink meger- 1ke.se es szeretete, Abuszt.r.ici6kmegremdfcik az el~veny,esi.HesitG'l1ek"e~t es az onhi:2:-<lJmat. A szeretet vismm <el!O~it.illz ~n'",e_l1y(;si.i1est C$ az onbizalmar . Aru magab]:~tos.abb alar leani, az ne :rem,e]je ezdrt, hogy a nagyO:Jbb onbizai.om rneh.an,y pszkho16giai uTiikk es fogas segfts&gevd egyszenlm az 0 I ebe hullik .. Neki maginak kJ(l]J fiagyon Jlk.dV'l1ak lennie, ,e:s

, nb kl. . .e: ·'1-1.1 ~, .]' ,

01!z. em ere . nc~! esemenyeanez va .0 vUlzonyu asar

6.j raol"it.J1 taLnjaJ •

~ A frusz~rac]6hjt meg~fto emherekkd meg kell lbC8z,emi. s nem szabad a "bunbak-me~oous" szerim: rnasokon Je:rcagi[ni.mert ezek a f:ru,~ztra'c.i6k visszasz ail nak rink.

- Al!rj em beri::irn3.tltol megert~S1t ,6; szet,etetelt; Val!" j au- 11i11km aganak is megertdmk es szeretetre ke.r,es.mek kell lennie,

- Ahhoz, hogy 111lag:lJJbiz tos ::l!bbak h~gyii nk, novekedn ie kell t,eh~1i: ber:mii ok. a megertesnek es er;os oanie:::! szereretre \1'0116 kep essegun k,n,ek.

Hogy~m el"b:etj Gk ez~ en Eu6J sernk i s em haHott az iskoiaban, pedigfontoos lenne ",.or. egyes eraber boldogsaga ,~s a j oltl b ti'irsada]mJ: .]t'gkor sZi~mpol:uj.! b 6]

64

Mindmnapi frus7..trddok

egyarint. De ki tanitnama. az iskolabarl az ."onbizaimat, megertest, szeretetet"? Ennek a tanarnak mir p.}z;jchoJ6gl!~nak es gyakorlati, tapaszta]at,okkal rendelkezfi pszicheterapeuranak kellene lennie,

A mindennapok f.rusztrru6 elmeny,e:i gyakran oly n a gyok~ hogy aJili,h a tud k]bomakozni az ag,rellZsl-i6r,~,)l e,~ felde:mt6~. mentes. magOlbizlms::ig" Ez a konrv>csupan kisrnertekbentud segitseget nyu)ti1.fit. Megpr6balja f.elr~zni Ont, es demi, hogy me~emse e.mlbcnirsai hely:z:etet &5 <I 8a~:itJat. A nlasodlk reszben ranacsokat is ,ad, amelyek azon ban csak a he!:kozllapokba.n tamisitott sok ui1rd,em CS kitartas seglltsegevd. jun:attii1J1k O.nt k5zeic:bb a.cklj~ho:t:.

Harmadik Iejezet

A, kisebbren,d.us1egi komplexusok'

1 / .

e emzese

"Nern vagyok csinosi"

Az elOzb fej~zetekbefi .res:detesf!n ]eiwuk: a ku]ollbozo frusi'.uok:i6kat. AI gy,e:rmekkori frusZ'trid6k (p~Hd~ul a gyakran agyerek sZ:olmJra ~ekin.h~~ynek :szamlt6~ .feddO es h:umel:o szemelyek) miaet a gyermeknek csokl ... enr.erltek1il:seg;i es a]avetettseg[ en:e:M~i V~I1r1l~~. A :csok~etlte~~.e,k6segi erzesek peld~.ul a kul:i\e'J,t:v,e1" mteULgenClarav.al ell testi ugyess,egevel kapcso~atosak.E zek a ldsebb rendiisegi erze.s ek kronikus.s ti vaLh.J.l:n:a.k.

Ill~szuaiDliJk ezt egy peldavaI:t Giilela '0. tCHver ko~~] ~ b.~r~a~]k gy'~fek volt. Alacsony volt, es egy llnsse koverkes. A testverd sokkal CS~lJ]Q!I,abbak voltak.fgy Gisdib61 ",Hamup,ipoke" lett. Nek:i sohasern mondtdke "Ma nagyoEl esines v~gy.'" Ellenkez,oleg, kOf]}yeze~e ereztcue vele, hogy "ttll kiesi" cs "t"u i k6ver""

G,Jis~la[l,~k t~~l:i~ gyakr.J.n voltak ki~ebbre.ndu~~gi erzesei k1!.!lseJet .uHeto,en. Se.rdii.i6koraba.n &5 azutdn azonban Gisela csinosabblcn, S6L, szexndlisan igen YOJ']zoan baton, rni yd. al.akja kifej ezerten cs i nos Iett, MO:St mar nem volt ok a ra, hogy k iseb bre.llda:i"H~gi enesei legyenek, A kmibbj kisebbN!l'l1dusegj erzesek jlIz,onb.mmrr.u!g mindig huouak. G.i$eJa ezert eovSbbra iSI:Hl!.gyOU b:ilmrta]:.'tl'l. es ovams volt azem-

66

Amuu b(!ideg~ ~odese:,~

belff!:kkelva16 eriutkezesben! mivel megvoLt akisebhrend U$cgi komplexusa,

lEgy kis,ebb:rendu.seg] komph::x:usllernleSl.!I'.:tesen nemcsak ai. kiib5 megje],enessdl!ehet kapcsolatos. L.eWZ,lk inLelli.ge:nciakornplenD!s is (ilZ ember tu.1 hug t:l1.il.ak tartja magAr), valamint testi kom.pl.exllIs (tui. gye..ngenek tartJia m~g:it <li.Z ember), eg6s7:.~cgi komplexus (hill. valaki bef.egesnek tartji3, magat) stb, Ezek a. komplexusok ko;:.tv¢,def.liH osszefijggeflek a mag<l;~ biztoss:aggaL Akinek v<lJamilyefl. terelfl komplexusa van, azazon a reren elveszrette o.nhizalmii1i:..

A komplexus o]ya:1l problema, arnelyet nagyon kornolyan kdl venni. S ha m&sok s;zaln~:ra neha irrac~O.llillSlT'la.k. es in.dokob,d~TlI1tak ll.urdk is (m.ifilt peld.au~ G:i.selanil, Oiikit f1!agyon is kOfUbjolfii.gt;]Jk !li ferIiak), megis nehez me;gs:z:ilnteml, mert a m liIJt beidegz6desei reIildk{vllli erovel haltnak a [eleure,

A lcisebbrendiisegi erzesek kompenzalasa

Freudtmlitv~.1!lya~ ALfred Adler volt az els6 pszich.oI6gus; aki f~lfcdez'l.;e az o[lbi:ll]om e.s a kisebbrendusegj enesek nagy jdentoseget. Ezen. itt cgy ki.ss,Ei kfi,zeleb'br51 is m.egviiigitiuk Adler pszichologi:.iji3:t.

Adler a,ltist:bbt"Cfl!dusegi erze~ jelentoseget e1Ol$zlhOnm.ag:m Iedeztc leL Kisfi u konibarn egy bronchi- 6sbo~ 11_angre5gcm;.~,emara.dt vissza .. Hz ugy lIlyilvanult meg.hogy ha sin> l~gs:t;(}mja ta:m.adt.,r:s elrnenr a hangj:il .. E,M~nklvu1 kicsi vuh es vezt1i.aJ.

67

A test'f'irek ,mrrerulJ~

A. kiJziim:g szolgalata

Ad1er ma~:od$zuJ,o[~ voir, 6 6nmaginldJ(pilszl.<!h:"1,, mit jdel'lrt" a ,.,nagy tesrver" foMn"ye., Azutan ~z];ileten egy 6ccs~. An.yjanak HW ... t meg ezzel a ,,~,egkis~b. bel" kellert tobbet tot6dl11e• Eno] is szcnvedeu, minr mas gyermek.ek R:l.mi6i. Gyermekk,ent bde Kellett torodnk :sorsaba.kes:6bb:.uonban. fclno,nkent volt ereje h()z,z:.'i. hogy ~ln'leny,ei[pszichoI6giai tt'vckenl's;.ege soriinut6ia,g feldcJgozza~ es t11';tin ~~,!~ jsmereseivcl masckon segfts:eu. Ilyen fdJ.~merese volt, hogy a koran ~~(!rt kjsebbrend'usegi ~rzesl!k ., kjse b brendusegj konlp]exus:s ~,. alaku I h,.ul.uk. Felfede:.::te 3.2.'i: is. hogy minden ember n1egpr6hiiiJjillkisebbrendusegj er"bo,eit "k,c,npen2.iini", I1yeokor.,~ tiirvtnyes{,HesJ torekv~~ rnlegOllominiavi='i es hatalmi tebo.liyii. is fnkozedhar,

Az ervenye.lule.si t,ol"ckv1esnekl1l.em sz~,b:ad. egolzmussa pe rveniM deia, Jd6he]] le kell fekezfi i €s a helyes med~rbe terelni, Eat a .,kozoss,egi erzcs" fejlesz li:sevel lebec e ICrni, :;J, "ko:zosseg ~a:gi oi va neveies" Ilki s e b bren d.ii s.egi erzh 1ekiizdesenek legiobb m6dj.a, Az a hdye$.~ ha azerve[lyesill6i ~o.rekvCs a kazo:!>seg szolgiibl'abaD reljesedik ki,

Mig Freud az mllbedo ~i~ztonzd mg6jat aszexualita.sba.n l,au3i; Adler :SZcr;mebeu visZD.ot 111 kisebbrendu~e,gj erzesek es az: ahaiuk felpiszk.iIt ervenye$ul.esi torek",es volt a .. f6 o:5zton", A. kj,s~bbrenclii.!i:.egi enesek Jckiizdeseen. vlvon harcban ez.en:fokozon eco. ... el al,aku.inak ld bizol1Yus !:ubjdoiJs:igok, fgy pe.Jd<iuJ a dac, e.nyhcbb duhkitO.l."estfk~ uralkod~j vagy, de ie]el'J.kseg, aU.zatossag ~;.l bizo!'lytaJansngis.

68

Lf!lki energU1, fekzabaditasa

A ~dkilegeg,eszs,eges ember batral] resst ;'es~ az elet kfizdeLm.eben, es :;I. kozosseg ha$zn~ra d. Hogyan 1;j;y6z.~, le meg,l,evQ kisebbre!~d ~]seg i erz~~eit? A ,dlld~gas peld5.j;in megmutathatiuk, mely hamm~~~~tos~g unalkozik e fororateI!:Ossig kompenz:al.as;Jj.r;x~

- A dadog6 addig jar tt:r~:piis beszcdkurzusckra,

mig dadogisa elnlrsik, sot kitunQ s,~~nok lesz; Es edeg azti sambicicnalja, :lIo gy roid lob emendri

legyen, . .

- A dadolg:is megmarsd, A dado..g'? ke.ve~et ~dzJ besz&Lkepe~seget> de :itbgDnfelub :dl'es:'rm~~y~kre to reks xik egy m.~sjk t.e:!iijJ,c~en, pel&iiu ~.fesw kent '.

- A dOldogas megrnarad, e~ az. iHeta. ~zemcl y lelki beteg,segbe menektll, Elescnsegevel zsernekcskodhat embertarsai fden., es igy eleglthet:; ki hatalom esf61~nyUl.d.ru 'vigyb.

Az atelt fogy.uekossag (ki:!iebbtenol:useg). mind~~rorn kompen zalis i. lebeto.se~ esetehen Id~u ,e~ ~t~l,~kat sz.atb.:;ld[t fet. Az dso f:ajta KOmpel'llZaCIO ku~o~ flos,keppen t:]d.l]yol$j,mert afogyatekossago~ m.~gsziinteti, mIg a h<'l.fm~dik faiea dhH:d:zo'l:t~ mivel ~l. eln.yer~. fo1enyen igen dragan. egi:!:iz ,ele:tboldog:;a-

gaV'<li.I. fi.zet az ember. '....~

Az ,egyes koftJ!pen zaJasi mods2;,erek.kd OIZ e~ ber on-

gyogyitast k1sen~l -:neg. A k6znaY'1. eletbe~ ]gen gya~ kori a l;naJsodik fajta kom.penzltw); amikor vaia~! idago.IlI, fdijl.i ~d~e5iti:iLlenye.kre torek$'zik egymis.ik I:erii]eten..

69

Rejtett komplexuliok

Sok kisebbrendusegi ko.l.npleli\lso.ka aem k.(l.zvetLenii.! va~~rudy j6]I~that6 szervi csokken1:ert~kusegbert 'f"ejld~ (dadogas, ru:yu.I.s.za~, dongJlMb)" hanern rnel.yci1l es lilil1a:tadanA!I] van' droitve a .~.~~ekb~n. Gyakra~ az ]Hetti szemelyekmaguk semmdjak, bogy. rnciyen. gyoke:r~zd kisebbrenduse:gi ko.rnp'~ e-xusaik vannak, Ha a szemukbe mondami vafakl, SpO:l1t~:n.u] tagadn.it.k..

S~k .ernb'er megp.r6bilj,Ol lI'eitett kisebbrendL1.s~g-i erl:~selt a hhassagi'i.ban cs a szakm ai·il!b~ti kumpenzallli,' A kisebbrendusegi e.rzes- les az ~rveuyes;uMsi va.gy~ bec~va~~ t~]jesJtrnel]yekhez vezet, es a (hazassago[! bduh) part~erkapcsoJa.tb<l!nzsarnoki magat~r:a. s hoz, l\4eg M a lompenz,~c.i6 liikeres .is (szaJk~.\l siker, a faIit.D>t::r h.agyj a elnyomni mag~t), .a[16~. a ki~eb~r.e~~us,eg~ ,erzeSO\L;;en meg megmarad, es fQ~YVilst ulabb kompen zoidljs tcl.~esitlner!yekre 6szt.6n~z" Csak akkor t<1i]jJn~ me~ bekkfet.<lJ l.c~.ek> 1);<1 sikerillne tudatoslt .. nj &s elfog:adrii a kis,ebhrendiisegi Imm.p]ex.u:st.

Hogyan reaga] at test

a. kisebbr,endusegi erzesekre

A gyerekek k~tlJ;!JyeJ:l elpirulnak, ha z-a.varba jon~~k, de me~etak ez fdnottd is, haelblzonytil!auodd~~" A ]~gt~bb emb,er azonbau m~guull]lt~. le.kuzdeni a p~la.s t, hogyne .vegyekeszrezavarat vagy ~zorongasat. De atest dyenk.or is re:'lgaA (:r:6bbek ko:zbtt), a k5verkc{'j) timetekkel:

70

Avr'p r~fW iJta

n'fldrJlt'

- a bor nedvesebb ~api!tlrnsii lesz,

- a sz.!v gyorsabban kezdverni,

- <li ""~myom:is emelkedik,

J L~g~6s gyar.sul,.

- apro vere]tek.cseppek [elermek m~g:a bom!okon.

- a M.b,ak:. dgyeng£]Jnek [az embernek az az erzese>

hogy Ie kell iilnie).,

- ~z¢d.iilese'.r:zet it fej nero kieh~:git6 '!f,efd!i[a~:iI miatt,

- enyhe kez.remeges,

- S::r..oVl'l:O erzes a gyomor ti~arrl~

- gyolfl'lol"'emdyges,

- szura erzes a szivcijol1.

A eestnek e reak~i6ien a \fiCgct;l1i.t'iv ideg:rend s zer a. iel dB.... Ez az idegrendszer szah~].yozza az olyan tudattalUllJ l ycigbe[]"H~Jl5 fo]yamatokat, mint a Ie gZ{'5~ J. SZlVVe[oeS, a v~rkeliiogc,~, az ,e~neszl:es, a viz- ~s h6- h.aztartis. A veg~tatlv idegrendszer eletfontos$.~gu ~z.e:f'If~furlkci6k:01!! tart egyens6lyban.

A vegeUt]"v jdegrel1l.dszetoen kch rendszer rmlkodik egyiil:t~ a szimpatikus eSJ p.;!Ins:zimpa,t.iku~. Amikor valLal1lilyen hel.y:z.et kisebb:rendiise~] koltliple-}!;u."t (es ezz.eJ o5szc'filggo szo:rongist) V'ih ki, a \f~gerativ ]d(;!gl"end~:z.e[' oss.zjau~I.llabafill3ma.d zavar. Ezert hat cr-aemes ezt are-fii.dszert. egy kisse resz;liet~scbben. elmagy<1rrb'fiIi~ hogy tudja, HlIi tortenik :;u. 0.11 testeben, amikcr kisebbrenddsegi erzesek M:PIlCk feL

- :Ii s~ivvel'es gyorsu 1.

- al/Cmyolnas emelkedik,

11

- OlZ ar~eriak lUI aglllJ..IHlk (pCldauJ dnituj az t'T!.1 b H)

. k· r,

- :llZ izrno .. t~ljes(n5kepe.'lsege no,

~:lIver,ejtekk]y;i1a.s G.tas fokoz6dik,

-:J. J~gzes fdgyorsul e_g' melye~be villk,

- 11 pupi Uik kit:iguln ak,

- az I';Ilile.~Ztes gad~~ alii. keruJ.

- :<1 meUekves.ck:illdreTiaNnt bocsii.tallak ki,

- az a.iwJino.s akcivitas fokoz6dik.

-a. szl'ITvere.£ It'lassul,

~ a vf'.rnyom:;is csokke:n.

- az arr~riJ]( ossz~szuk ij Inek.

- az izmok tdjesftdkepes!lege c~okk~n>

- a ve;rejr~kkiv1iJ1LSZ[as Ieall,

- ill .!cg,z:es Ja:s:su6b:i viJik.

- az emes.zt.es O.sZtolllZlest kap,

- az ak.tivha:s: c5o.kk.f!n, az ember nyugalomn es ki-

kapcsol6dis rill tOl"ekszik.

Normalis kijriUmenyekkozot,t a ket iclegrend:szer osszj<iiteka kiegyellsu!yozott. Ha peidaiUJ a szirnpatikus idegrendszer t1.UoU hos:s:z.,a,bb ideig, akkor a piilnsz.imp.atikus rendszer au Oom al~ i kusan gon doskodik <I nYll!gaJomr6~ es reg~neraci6r61. A f~gze~~ a s:z,ivvcre.s. az embiz~c~ es. 01i vctejtekkivalasz.tb _ Il'l!indez a.ldkileg kiegy~nsu.lyoZOtt embernel automata~nj.iJ<I:n. es normalisan rnukod.ik.

M oiskepp aU a dolog, .h a .o'I'l. em bell' n em li'Jiag;!lbizliQS.) h.a).11 emj;,;]s('bb.rend usegi komp]exusaj vannak. Amint o]yan h,dy::.!';{:the kerulJ m.eJyben d6jotlnek

71

Egy m#J1kahel}i p(}ld~:

A.z egy,l?n:l:lily hianya

kcmplexusai •. s.zomrLg;Ut. Mldmct tlW,. II veg.etativ idegrendszer [;ermes:z!~tc~ ~.~ y megbomlik. V,agy a szimputikus, vagy J p.lr::u1." patik us rendszer kezd ttilsiily ba ke rn I ni ,. ,~s: !.: 1'. pan. szol!d!Joz vezet (psaichcszomatikue tilnetdlt).

~ll.il$ztraljuk ezt egy olyan esettel, arnely a minden napi Clet:ben igen gYiI]mri: Hahn ur .kereskedelrrsi o.'iizd1yvezeti5. Becs~Jgyanak kaszonherden f~raclsal?;os rnunkava], de sikeresen tomazta fel magat !li. ran.gMtdn egyre magas a bbra, Az 1m daban eges z nap fa,i a gyornra., is a fajdilln-:.ak csak es te en.ybiHnek. amiko F otrh OD a. teve ela:tt "kik<!pcsohSdik".

Hahn ur orvoshoz 1l1egy, es megvi.zsgalta.tfaa gyomrat. A viZcsgaiat azonban nem m.u1r.at ki semrni S:>!;,eTlI'~ okor a gyomorlajasra. Az orvos fgy swL: - O.rU1ck vegcemv eredenl gyomorp;tna$z<llv:a:nnak. V~gyi:l.zon~ ndwgy ezek 3J. panaszok eliosodjenek. es legrosszabb es etben egy n apon gyom orfeke[y hez vezessenekl En g.,delyez,~en rtHl.ganak ~olb b pihenest!

Az ervos Hahn It.rnak tobb nyugalmat jav0I8olt, hogy egyen su.ly<i.b6]kibill.en t vegetari v idegrendszerel (11 paraszimpati km nil gyakran h,uo'tt o'SZtonzoeIll .il1Z emeszt..esl"e)usmel eg},elllf>(dyba boz;l':.a, .A.1:llhoz azonbae, b.ogy ez .bogy-all to.rrenjek~ <liZ OrVO$ cs.ak egy igea altaliinoSla:n i1csot :1ldmt! - En gedelye:u:en maganak wbb pihene.st! - Pellrhatotr volna neki egy csillapftoen es .nyugli:1!~68!Jl hiu:d pszi,dluf:atmOlllJoiogj,ai kes,zitm.enyt is, de ezael nel:t1 sokat s.r;:gitett volna rajta, mert Hahn u r tiinetei (a gyo~ rnorfijdalmak)cs.ak .atmenetileg szilntek vulna

73

A..haMimi hdyzet !eltese

figy gyeng'(:' sUrv beteg,H'gr,c;' 'Valci hajlama

meg, Aooig azonban a tlinet okai (eros be~s'l"~fW kiscbbmnd';h.egi erzesek. preszth.sre roookves I fo.l:illl.aUna,k, a pszichofarm.akumokszede.~Cnekk!,; VieS ertc:lrne v<lin.

Egy fe] ,~y e[teh:evd <li gyomorLiijd.i1Jlm.a.k teny]c~ er6sodn~l!c.~ esp~dig <lzert. mert .ill ceg Hahn 6r kl rlnsigfu-ili" epp'e'n<l:z 5 rehermentesleesere felveu mene egy dil1l.Olrtliiku8 helyetresr, Ezt a hdY~Ul.~~1 Hahn 6 r olyan r:a!.termcttti ek, inteil:igens,nekes kre tfvn ak bit]:<1. hogy (kiscbbfiend usegi ,erzesei m ial t J h;]tenj kezdi . hatalmi hel y~e·t~t.

Hahn iu ismEr f~lkeresi az orvos.at, es megvizs:g~1 tatja ma~gat, A'7. orvosmost dklildi egy pszi.ch;a.rer hez, Er.l.i.lhogy berege valaJroay,enm~Hyebben gyu ker.e:z6 bizon yt!l!]~nsagt61 szen ved, amely vege tau \ idegrendszeret ki billentene azegyel.lsu]yabol.

Az itt leirt eser igen gyakori, Sok ember r,eagaJ ku tonhoz6tUne~('kkel~ peld:ilul beIpilnas:zokkal .• !i?;~r tciji faidi11makkaL~ kcril;'lge~i zavarokkal (hideg I~~'i es lib, szed.iilese·.rzet), Annak oka!t, hogy miert e7.d~ <'I szimptdmak ie1en.tke7;rJ:ck az egyik embernel, l'~ mien szenved .. a masik tel] esen rn as d:io eteku5~. ru lith kideriteni. Nchany kmafi6 azt felt:etelezi, hor.~ mindenkinek. wan egy egy~ni.~eg gyefige szervr, 3,l1L'ldy aztan kii13noseru h aj lames aJ. ntegbetegedes r L Nemely ember hajlamos roil hogy h<llgy~a tulsliilyll.l kerijJni szimpatikas iclegrcn.ds:r.ere.r. Az ilyen eu I berek ezert uil.sagosan frissek ,cs ~evekenyek, [na~11 v'i!!myomasto] szenvednek, gyakran kap~@ik sziv(I., bog!istj, es konnyen verejt&k(;l~n~k.

74

Mils crnb.ere·k arra ha~h\[lak, bogy pa:raszimpatikns id!et;~~ndszerUket hagyjak tiils6iyra jutni. AJlandoan nyugalomra les kik<lpcso~"6das.ra ll:lIreke,dnek. Sz.~yveresiik 13ss6~V'emyoma:il1!Jk alaesony, h]d.eg. a k~zul es a la:buk. meet az .a:n:er~iik tuhigos;3J]'I beszuk8h:ek. Ny ugiloms:z ijk~egletiikkd tulajdon ke'p'pen a mindennapi S~l'e:S$~t akar~lik kivoo.eni. Mivl;~ :lzonhm a gyomor e.rmu,€:sz tes[ie liI:a,p osz uOl1z~sr, gyo,fr:lors~v-tulte:rnu~les lep fel, ami kO];'lifllyen gasztncis:zhoz, g;yomoriiidalimnakhotZ es, ¥egil~ gyo:m.mfe'-

kelyhez vezet, . .

Ez <lizon],arn nem az egyeWen ]cneroseg, am~ly gyo-

modeki~lyhez vezet, Sok mas ps~dch:Lkai ered,et>U. oka lebet m~g~ peldilLJl]a szeretet otani erOs vagy. amdy Jjcm n¥,er kieh~giil:es~. Gyermckkotba.n a dpa:nyagfe1vetel Osszekapcs.o~ci!,djk a sz.e["e~ctteles . a gyeng6ds,eg~]. Minden aUU1J'lomm~I~~ anllk~r" F:_J~mad 3. s.zerelietVagy, .a gyomQrsJ.v-klvalaszl,;ls ts cszt6nzesI: kap, c,~ha nem eszikagyermek,~j'~i. kezd <J: gyomra. Akineklleh:it kesobb~ breiben mU'ld.lg [eJl:~ ~ose~e van rneguoh.()~:i a gyomJat~ az m:eglehe:t~~ bizwRsig.bm vma gyomorfekelyt0~; v~~:rom.t ~oi rnegfiJzl'latti crnnek k6vetk.c:r.ln.erJ(yet t1le'!l~Zlk banat-

haJfiak.. . . , .

A ps~ichos~omatikns p,,,IJuliszokkaJ ·~ogbi!.lkoz;o PSZ1-

cho]6gus,ok ve;]emenye saerint (I, belf~.kely~knem annyira a kisebbwrndii.se:gi enesek·6; ~:l!: onbrzalomhiirny 1TJi]<1!1!:t ke~~tkez.fi~k.> mint inkibb a tUdattll]3,:lI bUl['lo,ssegi erzesek miOiltt (ezek ~zt5n karosan hatnak .a,magabjz'l:Os:s~gra), a.mdy,ek ,"d be]. iz~~z.a'~il1a,k g,Q;f\csehez!i'cz.c-m.ek A b~H nYllLikahan:y ill a megse-

Or;7efi4gg6a u!!;ti~ i'elr:k kiizol't

rill. men az arren<ik a gorcsolS izornzae miatterdsen Ol!isz.~szukuJn~k!, so t ossze is zilicullf]<lIk.

Az. itt ~eln puicho:szomatik\ls rueeeek nUlItatjiik • szores osszefuggest a testes a ~et~k 16zott. Ha l' ene]~m .:1 isak~r h:iri;ramv<illamlt> Q test n em nagy r ,. magae be~_5;j1pfilL, ha;ne'mu~ reagal, ahoh"}' reag,.ilr1,I~1 kel] " - es ,e~a. reakc.I.6 reszben igen heves, Ha Onnek az It I: len'!: vagy egyebtesti panaszai van nak, a kkor eJ,6szo r is keresse id haziorvDs.i L C majd megv·jzsgi~]ja, hogyk.izoixhat6-e aI. szervi ok. Ha ~ par-]<1:5ZOIi '. vege taJiiv" (psaichcszcma tikux) en dlet~ek.~,. akko:rfekedernjil ps~ic:ho]6guss:d vaiU pszl,clJlal!e'rrel kell beszei.r:lie.

Ako~:tkez~u~nl f~~e~e~b.6J ~bb.et~t]JdhaU1ak nu'~~ a PSZ! ~hoterap]a gYOgyitUl esel yemJ1.

76

edik fejezet

(!'zzuk most az On belyzetet!

Az eddigiekben tobb Q~dalrol is megvil~g'itonuk pS:ll;khoI6gia,iJag az "onhi.:l;aJom'" probh~mtj;it. A leinese'l:ek megmucanak Onnek, milyen ha!asa] ]1;hetnek az o[lbizalom.h~.inynak, es hogy milyen pszichikai e$t·e-sti~Cllya:mawk: jitsz6drnak le !:kozben. Praxisornbac szerne1!l:bpasztalat.aim szeriut lorv,eJilyszeril,. hogy az emberek 90 szii.zalekanak tuJ keYes az onblz.alma, rnivel a szokii.sos nevdesi helyzet ~ovetkezteben till gyakra.n frusztri1~ak es gaeoluJk: m.eg 6k~t kibcntakczasukban.

On ezt a kOflyveil: [lien} utols6sorb<lnazert vette m~!j. hogy kapas ;{;koci6kat es ]ehe~6segeket tahilj on arm. hogy:m. t:1oYe'lheci onbi:zalmoit. Eb"Y .. 'iJta];in lehetseges ,ez meg f~J nonkor\ba.n? 1gen! De cs ~k az On aktiv kozremlik6cicli.evei! Ha csak. passzivan elolvassa eat a konyvct, attol meg nem fog lenyegesen m.egililrosodn.i az onbizalma. M.iud:enesf'tre m~r azZ-ll is oyer ~]an:li~! ~lmeJ]yiti pszich.o]ogi<lj ismerereit, ,es m egk.,onnyeb b(iJ~ ha azt olvassa, .h ogy nemem On szenved onbizalomhi.ii:n.yhan! de embeetirsainak miUl6.i is.

Ea 011 megkOllJilyebbilles .rna:gyon .. 1:Ul ... S"'o.O~~ de a minden nap ok s.tressztH~ en hamar' el fog Ed ej tkezn i. u i rs r6,Ia, hacsak nem ]]8!t.aro:;;.za el, hogy a j8vdber! rna-

77

Amasodik lep~~

A.munkafuzet

Egy .kfserlet

"

~tar[5s~:t aktiv~_t:! ~:l. olvuowk saerinr fogja. alaklrani, es :;:i:kti'VOl;:r1 ko!':;rem.fikodik eddi.gi gondolkodasm 6dj~nak. ~·H~gv.U to:I!;1ia.tasabr!l!n.

Az o:nhiz.ilmoiitlakfdeplu!sehez veze~6ds6 lepen mar wn ~:gten~ _ A miisodik Mpes egy eUl heJy~e'wD!ek elemzese lesa.Ez a ~cpcs meg ~grn egy s,:l:eni. Demir ez is akti.vi.tiist kivan Onn')l, A.,.. 1;l'rr.oLSoQ es legnehezebh le'pest rudaeinak megv~bJ()zUltaii:m.jdem:i majd, S ennek dofd~ctde, hog)" elernezze a!. saioit helyze~et.

E]os.zor vegyen d.o egy sima fiizetet.! Sok mindent fel kell most majd jegyezni.e. ahogy egyre illkubb tl:sztiba kerU1 a hclyzetevd. I: jegyzetek s,egltsegevel iobbm eszebe v,esi majd azckat a problern6.kat,. a['JU,~] yekeurudat:a. a h~ukoz.napi. ~letbeJll. dakar b.aritam.

MOH ide-ae f5~ a gye!rmek1o.il:: gondolj on vissza arra a legkorabb~ ellnu&ny:e:re,. amelyre meg emlekszik. GonOOU(.o:zzek el rajta, mi~1t~p'pe(] ez az elm~!l.y maradt ro.~g. en:lIlebze'wbe:n! Ez maris fontos KU]cS lehee a z ,On ~d kehes,

"., • ~ ., " L~ f. 1 ... ' Jl:S most '1.1 ~~.""C!1 e u e'g}' N a$sz,OC]aCIO~, IlJlsl;r etet ,

lIEJ6s,zQ,r olvassa el a:z. uta,,>rwl:cs <11. p~ld.h., s csak azutal1lk!e:zdjen l'!loz.:U. az as,s.zoci~c:i6s k(ser ]c[he~!

A k,ovelke~6 sza.v~k .PS 2:icbol6giai tall: &rde-k!:5.(;!k; "Pili, any!l, tesrverek, haz) szeretet, slef,~~dt;tlseg~ hi'izassig, szaJk:ma~ tekintel Y t ff:ld,em t ba n t remen Y t ol',om.]. gond, vcigy, szenvedes, lure" bQ.~.d.o~ag, hau]om . Ezem.1 a szavak 001 most nth.an y dolog sp oncinul eszehe fog; jutnL EzeketI ria be aI.fuzetbe! Munzieger fir (22 ,eves) peldam ~ 01. ktlvflke:zoket in"",. fiizertebe:

78

Apa: Egoista, Ehri1t anYMnt61, nero torod5n velern,

Anya~ Szeretet. Mirndig; csak a legjQbb.n akarta nekern, Nem akarr dltagyni eng-em. J6 ass~ony. Nem erti meg a vagyaimat.

T estverek: N ~ki;m niecsenek,

Haz: Aoyam megvert, mert leverrem egy vazat, Gyermckke.nt az ;;1jtonil. h,aJUg~~o'ztal'irll!, miker a felnouek b~s~elge'ttek.

Szeretet: Sll"erete~T'e\fagyom. Sze:r~tile.m, ha szeretnenek.

Szereretlenseg: E~ a ~z6 kellemetlen erzc$ekerkdl: bennem ..

Hazas~:ig;; Sz,~remek meg:n6suln;' .. FClck. m.hazass.agrol,

Szakma: A mu nka gyotrd.em. Szeretnek on ru6 bh lenni, milliomos lenni .. J6 lenne, ha d:m~dn.a egyj6 odetem.

Tekinrely: Ha .a £Ono1< ditfl] nez. izzadni kezd a te- 11ly,erell1. Sz.eretJllek. fOliny ben lenni, tG bbetrudni, batnm i 6] megmond,m.i.ilI v.eJemerryerlaet. De oem hagy.nak sz6hoz jumi jobhak, mint en. Nero erzem n13gam .fom:osnak. 'Kibasznoiliik a hatalrnukat. felek,

F eleleru ~ Erwin koUr:gam.> lTIe:rtgy:akran !5zonlkQzi k a ruvasomra,

Beteg;:seg: P6kok C.$ rugy6k. Nem vesznek komelyan, Nem tudek sernmit "em. elerni,

BG.n;Om~6 vagyok. Elegem van az <1.!lyamb6t Sza.bad akarpk lenni, Szexualitas,

R~n'i!l50y: MiUjomo,~ leszek, Leszegy jacbtorn, o rom: Teve. Gisela, Sef.1.

79

A·felismerl"elo proble-

ma

Gond: Bet:egseg,. HOgy3:1l l~gyct! rovabb r' Mit mond anya:m, ha sajat lakasha akarok koh6zni? Vagy ~ Szah adsag es szeretkezes egy me~h, UszlIlL'lk egy £oly6brol,~ es a par.tjiin m,eg,~i,hjukakifogon balakar,

Szenvedes: Beteg v:agyok. Anyam rneghal, Bor~orrlbeuul6k.

Hare: Megpofozom a f6n.ok,omct. Ner6nak erzem magam, e.s m.egegei:.[E~em az elknse.geime't. RO~dogs;ig; Lonouyeremeny. lEgy sup nyaralas, Jlmyam iijb61 ferjhez lTIi.egy.

H at~](.lim; Sxerernek hires iiilhmferfi. Ienn i, Azemberek urmepelnek, Mindenki. r:im flgyd.!

Ezek voh:ak azok az 6dt:tek (asszodici6k), ame]yek Munzinger eimak iilZ iugerszavak kapcsan esz,ebe jurottak, Cs arudyeket !uzc::t,e:be fdjegYZ,Jen. Azr n.iszem, n oh,l':tt~O ll) ham;!r r.ijott, milyen problemakkal kiiszk5d ik Mun zin gel' (] r. A,s$zoci:iCL6i ekesszolean beszelnek,

El6~z6r is szeretne rnegszabadulni anyja befolyasatOt. T ij bb sza b J.dsigra vagyik ,.e.~ kepes~ ~g~i.t: saete'trlf~ szabsdabban kibcntakoztarns.De Munzinger iir on bizalma n em t6]s;igosal~ nagy. Probl ilm ii va 1 eresen emlekezte; egy .,atlagembel're" > akll'!Qbbn~k szereme szarnitalli es nJ.gyobb elismeresre vigyik. f6probl.em.:i'a a.z Me$;;my~a~ es a tole va[(i nagyobb fi1 ggeclenseg iranti va:gy. M U.1'I zi iii ger um:ak ,(!zer:Jikivu I [[leg sok menekprobMm5~ kdl rnegoldania ahhoa, llOgy magahiztoJ! cs szabad ember valjek belole. Ebbe .Sizonban most nem akarunk :rCS2.1ctes~bbe!1 belernenei. Most O.,.on a sorl EU1'$zor is irja be fU·

80

Arne!'lekproblemiik

Azalmok mint utaldsok

zetebe, mille ssszocial On az egyesingerszavak kapcsan! Sokkaltcbbet is irhat~ m~m Munling~r Uf. MrnncHliobb iut eszebe, annal jobb.

M.iutan fdjf~gyeZte az ingerszavakkal kapesolatos assZQciki6it, rn~g~gys~~r olvassa at az eg;eszed Ee-

, .' f- ~ r.. ·LI ' '" . j ~] '~L 'b] ~

utan rrja e~ 10 proe ,~ma~at~ maJIl mel eKpro -. e-

mait! Mi.ul1I.zinger- ur pe.ldau] ezeket jegyezte fel:

l , AlJJJy~.m.~61 elszakadni.

.2. Ta[i'ilni egy partnert, ilki! szeretek,

3. To.bb befolyasra tenni szert.

4. To.bb bararra talalni, akikkd osziruten megbesze]ltle'tek mindent,

Gondolkozzek el intenzfven az ass:wcioc]oir6l! Nch<liny map mii.lva egeszltse ki felieg:yzeseLt, ha m!~g valami az eszebe JUlIlott. Irjafel mieden fiegg:e] az il.mai t i.:5! Abn,,] nagy-on ,e'fdehsel problemai elernzese sz.empOlJltj;:ib6L Semnsit nem ffiQfidanak ugyan a jovore vOl1<1.tkozoan. de megm,u1l3tjak Cnnek, mi fog:laHwztatja j, j elenben .

A]maib<l.ll rdentkeznekv:agyai ~ felelUi1ei~ szoron go!sai es proMeln~i. H a <iLm ait fel, egy:zi, es el gondolkodilk m;tu:k." tobbet md meg 5ajit mag;aId!. VibigoSill bban i eleneek meg On e16t~ azok a tulajdonkeppen] va,gYilIi,. amel yeket a hetk6zn.apokbao nern akar

megJ~.tni -

Azok a fiildmek 1:5> amelyeker eber allSJp otb air! nern akar rudomasul venni, ilmab@lIl fel!!om~k, es 11!Z akllm::sdekmcnyben feje1Jodnek ki. A7. ;iJmok ova irnheti k vaia:filllioo], milO resz:t billorsa.gor is on thee-

81

[Jeszilg,etesaz dlmok-

'nSf

nek O.nbe - e.s neha meg;m.lJlt<lltjik, .I'lOgy-an kel! 1\:0- zd§tenie egy pwblemaho.z anaak hdek.ehen, hogy megohih3issa.,. N e tartsa tehat ilmah: ezen tu] szertefos.ZJ'.6 semn .. 1 .. isel· .. nek, hanem gondolkozzek el raj'LL] ~"dl

tUJ!i. .. ti.o:rn.o ran. r .. emes,

Ha nem szeret esendhen gondo]kodni. rnltuk. rue:s:eIje el oilnJialt egy j6 ismer6seTIeld~ fI'r6b.ilja meg vele l6zo·sen megf,e jteni az .ilom jdenteset! EkozbeLll aJrna viL;i.gosabhi valik rnajd On dott. R.a.ad.iisul egy ~Iyefl be$~elge~bl nagyolJ e:rdeke:s lehet, bizalmas l~gkou teremt ismerose e!:' On kijzott~ es jobban rnegerti saj.h be.~]11~6d.Mait, a'l.~, bogy hogyan viszonyud emberekhez, dolgekhoe. E be-s1.elgeteselk Sarin nee vegy,~ at egy~~eri.cn isme.6se'i ]16z~~eit.j banCTI] pr6b~lja meg sajat 'l&lemenyet viU,gosabban llcikrtMilyo!S£tani. -

Lelkileg labilis On?

Akin.ek nem dege:ros az onhiz-alm:;t, azt embertdrsai ~6bb[iyifcigeo hamar ]abWsnakooondjak. Miuninez igy nem i.g;lZ,. Vi.72>gi~~1Ilkm.egmos~ egy kksl't kozelebbl"ol 3J ,,1.abUis" ...stabil.~ es "erzeken y e UJjbj d.ons.figokat,

A] L'L- I ,- ",ok AL; ~ 'b"III' ,-

. <1!lIJl uast neganvan He.l.· meg.·. Kl lat UIS, az erze-

keny, idell;es, kQUnyetlllzp].6. szeszelyes, ]mpul.ziv> hamar leh::mgoI6dik. S;ZOl",()l:lgO es szkeptikus. A stabi]itJ:8i1: ezzel szemben ].Dluibb b ecslilik, mert a: scabil ember nymtnak SZamllt, m.egMzh.iil16nak. gondt3hl1~ nak, kiegyensiHyozottnak, o]Yllnnak. skit nem nyornaszll semrni, <tiki. kepes akmJrata 1i; keresztulvinni, es rud ornIDOIgaJ111J.ralkodnl.

82'

Mia.<!, a:m~ Onnek va-lil,ban jrmtQs?

A ~Z~nzibilitds pozMv tubidonsd:g

CSiilk igen .kev,cs embeet lehet ,egyemimuen az egyik va15Y a masikvtlgle:tbe besorolni. A ~egtobb a lialbili !lamak ,es staJblili~a5nak cgyfajita ke'vtreket mutatia, Neh.a b,biliskeiJlt.r.e~g;U, mas an...ruQID_ma[a:l.U:n ujra iigy. mint aki stab]].

A lelki labilitas (m1.'atag~ag; 'e~ k:iegyernsulyoz.atlalnsag) ilZ ,ijDb~zdoml:iiimyta.v.ezethct6, v:Ussza. Az ~]yen. emlb er nem tu.dlj<!lJ mit ..kar ~ mi a hel y~::i~ ideoda lliLgadozik . .A. labilis ember Item akarja elkotelezni magat, e,.lj ezert uehezen !;lI,;!dWa e]~z,in~i ~& ITI~g;it \1'~] OWiI,ire.

On l~lkile:g b,bili.snak tOlrt)OlI. ~~;lt? Gyakfan. i:ng~dozik, 60 Rem tudja ponwsan,. 011 ~enne a llldyesP Ha igen, ~kko:r ~fja. fd,ou,o kat a dolgQ-kat~ ~mdylek az On szam.al"aaz ,eLetbe.l1 vat6b'.m. fonwiS.ak! Keszitsen egy rervet, mdy veu:1I'fo.llallk.en'i:. szolgii] e]e1kehez!

Ez a terv a:zo.nb~. nem V'·a!6sIJIl1 meg~ ha Olfindk nines elegend6 onbizalena ahhoz, hogy v,i'igyai megv.ali6sft.asahoz es szukse.gletei kidegfllesehez b;J{~3.IJl hoz:l.afogjon.

M~ k3ze \I':im a ]~bilitM[la_k <iI. j!~cn:~ibmtfui]u:l'z? .Iet. er:t~kcn.yse§i;;t ~s ilyen .n.egJM:~van. kell megitell1~? A-.z. ·cn,ck,c or em herre bde(::rz.O kepes,S,eg esintu~d6 jel.~"ml7lQ" Mi.vd a befogad::rus tuib to,bbny.ire elizdm.i titon ~ijr~cnik, kQ!I1n.yen :megleb€'t han~ani, ,es ily,enkor ]dkileg seriil·- ig~rn fill om JiZ idegeendszere .. E-z annyit ~dernt, hogy rnagyorn hevesen reagaL mar CS'I':k.e]y menekli. f.rlIJ"':zt~lr.a.d6kli"1l,. de a boldo;gsa!Joilm.enyekre is. A .s,zetw:z.~biLi,s ember teh:it gyorsabhan rezO.lla1. mint a nena erukeny. ~ ... vastag born" .

Az erzelk,eny ember nem felt:edeni.iI'I labiHs. Sot.

83

,FQ11itCl5 a belee-rzo kepesseg

eppen eUenke:z61eg, lehet, hcgy nagyon is pnmosan tud j,a, mit akar, A szenz ibijis em her erzesei kuHinosen ,e:;osek ,eeS intenz~V"~k. Afmsztraci6k ez.ef'l: kO~]lyen ]eh~'IlgoIj iii., fl:'I:!ii,Z-tra.c;:i6eiviseh5 es -f,e]do~go:l;.6 kepes,sege' rendsaerira gyen~e. 1E.'Zi~:rt V:a!1l:l ou,bil.ah'l)<lI ve8Z!elyben. E~~z.dn, lsm,eta:z:t jelenti, kijmy~zete hs,rnar Ielismeri erzekeny&es,e,t. e's nem ~ ri,tkin sportotuz abb6~, hogy k,ip,r6bania~ m'~Qn.yire tudj a 'f6~:za.klatlli 0l'Z; er:l.eken.y embert szurkil,6dti~ salva].

At. en;(ikenyseget. robbnyire gye-ngesegkent endmezik, Sok :'!izenzlb,ikis ember ,eI ebben a rudatba:nID',eng{;nek ta:rt,ak magukat, ,e8 cz,en nines elegend6 0.11 bizalm u,lk..

A va16saghmn a szenz:i.'bi~]tas ,~n5c$$eg. A Fl.Jgyfok6 iogeko:n.ysag es, beleer~6 k.epe:!lseg oIyarnrub~doo- 8oigok~ amdyelk. rel.lldkivi.il footosak az el.etbe:n<l boldogulishoz ..

Ha itgy gcndolja, hog)' On szenaibilis .• akkor fehecl~nul fejlesztsnie keil magahiztossagat. mertallando'<\n ki van live annak a V~$~i:]yn.ek, hogy embert;j,..rsru hele akarnak tipornj erzekenysf'gebe) es megpr6b:ilj.ak lerorubolni ijllbi~a1mat.

Extrovertalt On, vagy introvertalts

Gondelkozzekel rajta, hogy azextlLoverta!tvagy az imrovenilt emberek ko~ t~rtozik-e! Vib.-!lzolicm azc Uenorz.o[ista kerdesdn~ a tmegfeleh6 negy.zetbe ra:i~Qit kereszttel!

84

2. SiZe:H~'ti adna~oigot?

J. Szil.ks~ge "Van gyakofi "alil:oza~o:ssa.gfa?

01 ,4. Sz£vesen akdv? IE

5. KO~liJ'Iyen r~.gil n,emileg l[[1puIzl'vaJI? D

6. :E]6fordillll~. h.ogynem. miodig tud. uralkodni magan ~ nemtudj it meg6m[li az ,onkontroU j 5.11?

7. Vet neh 11. a tarsadal:mi j5rek~zaboi[yok ellen?

S. Szlvesebben cselekszik, mint hogy hOSSZJJ1 tOprengj en.!

9. Sz.ereti a [IJyuzsgest m~ga kon:i] ? Most Slzamo~ja 6ssze az "igen" v:1I.::I.~z.i1)kat!

]. Szerfelert ]e]kiism!eretesnek t:anjla

ffi3;gatt

2 .. Ritkan .i!!;eny~i a tarsa~a:got?

j. N acgyon (,vOIIwsnak tartja magat? -4. Szeeet vi.s.szMniz&dnj ?

5. Ahahibatil todt.:IJ:-a]lwdni magan es megwdj,a ·or:i:zniaz o[lkonuoUjat?

Igen Nem

~ 0 12I 0

~ D ~

o

~ D D ~ Dx:D

[gen Nero.

D>rD D~D 0 .. 0 lSJ 0

o ~

Enekelis

Ext'1'()vi?n:4ltS4g

Introvertal.t~ sag

6. IT gysz6~v.an sehasem vet a 1!::1nad.almi

j:ilieks-zab~]yok el1ell? 101 OJ

7. KeriHw a k.<iruyezet lzg~m at okoZlo

ingerdtJ es a n.yllillgalm~.tkel:"e.sl? I8:l 0

8. Szlves;cn. gon.dolkodwk. sajat magan es:

em.bertars:a~n ? ~ 0

9 • .Kerfl!.li a n.yrillizsg:est maga kori.i!? 0 0

Uostszimolja oo.sze az jjig~n" vab.szo-

kat!

Ossz.eSf'rn ,~

Mdyik. lisrtan adou t6bb, igenM,vUaszt? Ha mindkH Lis~irn .k&riHbdiH ugyanamJy.i pontja van .e : akkor Cn kJevertu[pus [ez 3, "normilis").Mi[le] Jlilgyobib viszonr a pomkij!onbs:eg az ."ext:rovertilt"' es az .. mt:l'ove.rciWu:'" kOZQtt, Ol1lt a:ruuH inkabbtend;i[ a k8rtiele emberripue kijrz.iil ;tt egyllik. feh~ (rnagilsa1o'b pOI]JUl:za.m).

Hal ~nkabb az extrovertalt ripush.oz aartozik, ilkkor ez k('dv,ez.6fell;ewl wagibiztQss:aga kibonrakozratoi~ihoz.. On inkabb kifeM e~.mint befele" iktin'll keres~a kODUktust kornyezeteve[. ts biitrab ban nez szemhe p:roblemaivall, mine azintmvercil t ember. Ha ilZ introvertiilt tipushoz tartezik, akkor &n'l>izalma kOIilluyebbellre[ldi:chel!l:l1 meg. min'll az extrov.eft;,ijj~ emhereke, Tudom3n'y'oi$ kutatfulol!:. kimutar~a_kt hog}' az, :imrov,~rit.i]t embernagyon fl:nrJJtenzfv·,eIiL dolgo~za fel a komyezet rngereit. ,is konnyeb'bem

kondidonilhato, -

KijnnycfI h .... gy1l~lm~k benne nyomot a fruBzll.rados

86

Az extrovuMlt korstilu~

elmenyek, es <liZ ezekkel kapcsolatos emberek ,e.~ ~.argyak k6mryctl val.hamak Mld.mek .kiviJt:6iva. Hogy ez hogyan torl1enik, <lzt olv:asta mi'i.r a Fru$Uraci6k .az emb'eri kapcmlatokbwr'l, dtnszo .a.IJlt.1i.

Az Ll1It:iO·yetti1t ember tebat haj1 amosahb rail hogy nehezs~get l~gycnek az onbiz<llmaval bpcsoLa~halil, Az a i6~ h~ valaki mindkett6:t ,egyes,itl magibarl: aZilZ mind. exrrovereile, mindi!'l.ltro'Ven<ilri:, vonisok varlmal benne ..

Kcrunk stilusa ,extr(Ji1l'enalt. A. h:gujj:bb ember kifde eL ffingef\eket, rtar5 asigot,. d]tOZ;JJ'!:OS8igot keresnek, b,e]eV'etik magukat az <l!.1kdviuisba, allland60l!fI csimiinek v.al~m.it. A legfoDw,s;l!lbb ert"ekek, amel y,eli!:.re "0- rekszenek, az auoo, a. ruhik, blilwrok, a fJiyaraiis,a

k . k k .. , ~ 'f ].. h ._j;.,. I -t·, - ~

... ()ZtneH.umo .'~ SZJl1rCf!i :.11. ~"le.e . a~""!I~t s~o.gJ. rim:.

Az ember klfde etkifde akar haUl i, enr'enyesiilni, fogyms,ztan] es. l:iv·eznL

Az irurovertillt stilus m.k Az in t:l'overtih kulni ra.ban :az em berek in ka])b hefe1e ill1lek, IOnmaglllkka] keresik <I kontaktiLlSI[" slIj.at!l. gondola:taikkal eserzeseikkel, o.rnl.nagukr6i e~ a vih\g;m~[Idem~gr6] medit~J[ii,ak~ es i11koti6 teve],:;:f:n.ys1eget vegezo1ek: festenek, froak, :zenelnek Azilyen£a,ita k!.dtura.kevesbe szenved :!1 stresszu5i, mint a rni extrover.tah civilizad6n.k.

A'l. extroverdlt stilus lehet an:l1y~ra s:z.eb6s,egesen ,(lros,hogy az ,egyesember egyenesen cikenyszerul arra, hogy kifeh~Eljen. ugyanis nem taJa] sem nyuga]mat, sem [ehetoseg,et a befele cleshez, ahhoa, bogy intenziven e]je Ineg. onmag;ia; eserzeseit. A7. ember ilyen m6doD~.yijzsg:O~ fe:thu.zon bii.buY,i vii ik, aki hagyj:a m~gih. sodortatni az il'Ta~ - es nem is-

87

Akahlt6~zt~~ re.klerom-bo/jdkaz ·(jnbi;r;almat

meri lio:a,.J;it egyeniseg~t. Me,rl1lijkkel1l[ epitlil.C)t hida~. ,e,gy fo!.y6 £-ole ~ emelhet oil:ven.emde'tes fd.h6ka!:mo- 16k~II;". de ijJ!ll:!l;;l._g:it!l~rn ismeri, csak olY'aulin.ge:reknek ~1i1ido[il~ n1" alTil.~lyelk. k[vuJroi j6nnek,11I em. a. beJl.sej~b61 fak~d6 ~mpu~zusokn,ak. E~e;k[61 az impuJzusokt61 .inkauhb f~] - vagy Hem I:l11d vd.u.k mit kezdeai, Az i1yen ember nem kepesi:lultnzlven .meg.emi onn1ag~t. Az ex.trovertolilt eletstill].~na~k ezt a .hiru.lyossagat erzi :1Z l!1. sok f~atll1. aki beleveti rnagj~

L~L~ , -L_ b N' d' ~L ~.t. dni

a K.iUJIWiSzer-,e.lv>eZf't ae .. '" om tIIa 'JaK ,cllJ.'OgalU ,(11 nsz-

tan kub6dleges ertekek.et. es valami mast keresnek, e-rzik, bogy :azextrov,ernUt v.i1aghan nesn tll.djik ugy megva16sitruli Qomagllkat. ;;Ihogy szef,etnek, Be 50- hasem tan lddk meg ahelyes b an,aslwu5dot onmagll.1kh~" nem t;n.nul~ak. m!eg peldiulj hogyao ViilMISI:I:hatjak m~g alkol!6i k.epessegeiket es impuhlUJsai.k:u. A Icibli'1!Ds.zeresek. "uta7.llak'''. 11l1egpedig o1ilnQn.bel-

~ "j' Lb A k·'·L~- ~ l:!:'_ ~, b

so VlitgUK, '. 3 ... ' .' . amrosz.er=[ uggoseg .azo.f.iJ. _ ,a;m mcg~

i08ztja 6k,e:t az e:ber ,onkibontakozacs 6;, a bels!o szabadsag ]cheroseget61 - a kibit6s,zer-fiigg6seg Iemmbolj a az Onbi.za1m at.

Az. ,QDbizalom. kOfyl forog azoahars minden. Az e:n,t;o,verdJt ember kivijlr,e ir;bl]'ul6 aktivitassal igyekszik i gazolni mag!!, azintrovenalt sai at gon-

_I 1 "'-k' ' , . 11. " ~, ,. -.I E

uo~tiU'U_ es erzeseuaea megtapaaztatasavai, '~y

lclkile;g idd.lisan eg&.sz:i\eg~s ember ~JdIOyenih:an is, introve~~lrom, is me"gV'<lt6slCF<'I. o[1Lmaga[. A ket tendencis v6hozik, ,~s .egyensru y ban tart] a cgyma:n.

.E.llen- 5rzb teszt

Szokott szorongani]

A SZOWfig;as es az olLlhlza~omhilny szoros k.aJpcSlo];nbanill egym;is.saI. A szoliOn~l6 ember ~e'[jdkedi~'i:

k·' -"t. ~"k"b M- -, 1L k,I-] l~ epe'ssel!l:e:loen es -e:rteeen. ','as emDe:r,er;;.e . va 0

~a1ilkozfu;korf,el. hQgy aAulmatad. vttl,uk szem ben, vagy hogynem ertekelik m ajd val ami sokra, A SZ(!~ rungo embernek tdrit til! keyes az ol1lbizallllla. Az

m bi ]- 1- • • ,. 'I, • • ]' ·'t 1 ~

0.[1 -lz.l~oml1llany nove]] a s.z:o,rongMra va 0 a ratanes

ha~b.mo'l::.Az oly'3u eJmenyekt6] v<li,o f6~dem> amelyek csorbftjik az oDbec~ulest,o]yal1l nagy leher, hogy il~;lbin(]lcS :f,iHelmet is s.z;i,Hhet, {Cldm.et m.agat61 az e]ett6l.

A k("'\I',~'tkezolieszd!;jeldiesek segju,egevel. me.ga!lapiuhatj a, rnenn yire sz,owngd 1!}lpus ,On. Ha a reser ~Tedm.el'1y,e <lzt mutatja~ hagy On az, Il1eg Hem ken elcsii.g-gedw!e. A ko'nyv mvahbi fejezetei segjroni klv<lj]]l1ak OI![ne1\; ~ban, hog)' rnillgabiz.tosa.bb~ es b<itrahba, valjlek..

Kerem. olvassa elfi.gydmesena. kovetk~z6 ~:!!:i[:lJ5.ci.6k3!t. es prohilja meg belee~ni mag.h: it hd.yu:tekbe! Ez.utan 3. b.a:rom. v:Uas,zlehet6seg k6iz.ul. keres~ttel jeloljoJ['J. mc.g egyedLeliIetsegesl• hogy 11 h&rom. vihsz ko·ziil ,egyikkd. sem tud. teljesen azonosulni, Ilyenknr azt a viJaszt ielo].je rne.g, am~l,yik Ineg, a legillka bbi1m~ Cr.n.boz!

89

]. Egy vi~oibam a yin .. ,e'gJik resztvevlije' kr[1!]zalia Ch:a{, Azt mondja, az On kO'l{etkeztet~.'lei logikit.! a.noll!:. HogY:;lIrI reagaA?

a) E.gy kiss~!1I1eg v:agyok sertve, ® Hidegen hag}',

c) Na.gyo.l1I. kenyehmedeilul erz.em maganlJ es tob'bet uem kerek szdt,

2" Hgy eMad.as Kozben. olyan bakir csinalt, holD" a hallgat6:sag: never, Hogyan re.agm]?

\!) Magm:I1.n:ak is nevetnemkell rajta, ts elm eselem a 'barataimnak.

b) Nemveszek tudmnast az esetrol. c)[z az eset mEg Flil(fH:lkig ~Qgblkoztat.

3. Eh'Y kudarc (peld6.ui fOl:1ok.efogos blr~1a,ta) lU:i\n On t6bbuyire a kovei~ez6~epp .reag.i~ ~ .

@: M~g egy naplgro:s::s:z a han.:gulato.oo.

b) Hidegen hag> men allov5Jbblakban m.tskepiP fogck v iselkedni,

c) Egy kis<le bizOlilytalilnlllak erzen1 [nllgam~ es ]d6pk~m aggodalmaskodom.

4,f,gy eloadasoll Va1<liIDlt Diem. ertett. A.bozz.J kapc~{)16d6 vitaban kercleseketwhetfeL Mit csmliH

a) Vamk~ Mi!tha a vita soran az 'en pmblemam is szoba ke:rul

90

h) Hogy ne Mam.alj am ]T!ag:l:l'l1" lernondok ;]I:rtot, 'bogy sz6lisn jelenkezzem,

(91 Sz6U,Sf:a!. ielctltkeze:m, ,celzotl;a,n kerdezek, {gy p1'6 b,:iii0rn Illi'Hlgoldani .\'I. pro bJema:r.l"'13.II; .•

s. Nyo~c her rniii]va vlz~~.ja lesz, Hogyan viselked.i.k?

a) Nem sokkala vizsga ,elon kezdem meg, J.~~s~illese

h) R6gt6rn elkezdem a mUl1lk.1lt, u.gyhogYl11irp,egy hene] a yilsga elon kesz vagyok a fe.lkeszu~es-

sel ..

c) Kes.dtek egy nyo~c hetre s:z6,16 reszletes munkatervet, .amel,yet a'ttafll~ehe't6seg szerirupontosan betartok.

6 .. Befejezett egy bizonyos muok~.1!. Hogyan reagal?

I.leged.ett vagyok magam:mat

All an do,an az<lrl gondol,kozom, nero len volna - e jobb, hac Iil.l~hill'yres:detetmaske!l'p oldok meg ..

c) MU[l;k:5:m gy(l1l"lge pO!1tjairagondoh.lk" e-s aggodal!WIaskodiom.

7. H.oltil.ap fontos megbesz,elese lesz. Hogy ~rzi m;Agat?

,a) Biil:Ol1lyt:a]~nnak lerz.~01 mOlgam. b) K:oncentni!t es nyu.godtv~gyok" @ Egy kis.st' id.eges vagyok

9.1

8. Egy,edul ~~a:J.'D. ~gy felvo.nCi ban, amel y egyszer csak l1r.legalL Mire gpndQ]?

~ .. ' •. ' B arcsak ne ]e:nnckegyedIijJ a. Bftb en! Vi) HoI van a ves:zjeb:6?

c) A .Lilt b.:izo:nyara .megint tuJ n""'gyi.genybC'\l'~1i,clnel voltkiteve.Bizon y:<lira eltdik ,egy Qra,. amig segjtsegerkez;ik.

9'. T'ahih;,egy s4tep' iaJkfu<lt. A berbea.d6 m,egegyez:ik Oooe].p es azr kef"i~ hogy a jfivQ h.ete:n. irj.a,k aia a b e:deci szer~ddesl. lYlix-oe goudol!'

~) Remehemj tartja is magit hozzi, tkJ Mos~ aztm ~itereucsem voL.t"

c) lId.ien csak a jbve; he-ten irjam aM ill berh:'r:i szer-

7.od~!>'r.? .

woo GY'e'rm~kkorob,.u~ £~Ht a betiiro,kl:o.l" ha egy,eduJ vol[ 0[[,1, on a hazban j illerve a lak:isban?

,a) Soha. b) Nella ..

G) Gyakran.

] 1. Egykcmcert d.ott vegigmegy az emberekkel teli termen, es, ugy eni. hog-y minden pillan !tas Oore sczeg:ez6dik. Mit erez?

a) Nem erdekel.

~ Egy 'kiss e b~zo!l1ytalanOO tesz . .c)E.]veZe[["li ill Hgyelmet.

92

a) ~gen.

b) Nem.

@ Attol fugg.

13. Meg V'KI. hfva em' p:artim. A 'barigaz.da barii!tsagosan lid \l'tOzH Om. de nem llluta:tj a be ilJ. tobhieknek, Mit tesz ?

14. Mit tare az enelm.ek k:im1l.Jtat~sar6] idiegenek elotJt?'

a) Nem tudom kinyilva[ljt:~ni erz,eJmelmet.

@ Csak ]10 badtok. t;irsasagabanwdom kirnutami erzdme:Ll1l.et.

c) Komnyen ki 'wdlommutay,ni er~e]mLeirnet.

a) Neha gare:sosnek b nyugtalannak ereztern rnagam"

,l~ Gyakrm gorc:some:k es nyu.gtabu'J.nal er.eZl:em.

._,

m a .g:iilm..

c) Nern ere'Ztem magam gorcsi:isnek e!i nyugtalao-

r101k.

a) Eg~:.')z [lap wig tudolk C'rlIni.

b) m d&IJlent g:ondtelihd~en gond.olok a vizsgara~cs este nehezen tudokelal Ildni.

@ A'l.t g,ondolom, h,ogy 111 vizsg:im sikeriil. es m.eglehecdsen n y ~god:t vagyo.k,

17. Ha vooawn utazom, a helyemCI:!!U]'I.1e

~ ~ohaslem ocze-m meg. hogy m~.gv'.all-e Il'[eg a J'egyem,

b) :o.bb:5z6rrne:gn~ze.rn> hogy m.egva_n-e meg a ~egyeln.

,J egys.zer megneZ-e'm~ hogy lueg;val1l-e Jllu~g a jegyem.

.A tesz; €rtlf/u~Ms'(!

A tJMaz<1~bam a '17 sz.i:tuaci6ho~ (fe]ada:ithoz) pontok van nak megadivil. Kerem~, j,d6~je meg aze a beu1J'1i:, amely az Cn altai vilas zro tl fd.elernek megfdeL Az .els,oosz1opb@J]l nem jar pont, a masodikhan egy pout jar, a harm adikban keut;.. V cgill 8z~mo]iilll ,ossze P Ql!]tj~it!

9'4

Nag)'m~ .fJrOs .sZQTOngas

Sz.itu.ac:i6 Poctok

(fd.acla.t)

S,zltuiki.6 Ponrok

(fdadat)

(112

o

2

] e a ~ 10 0 b a
1 c b n Chl a c
", c J b 12 b <B <11
4: b .~ 13 ~~@
5 b ~~ 14 :a . C
€I c 15 ~a c
7 ;;'I. b 16 a b ®
8 a @ 'Ii b c (D
9 a c Az erteketesi t~b.I.o'lJza:tban .1lI pontszamokmH nJ.egfIlezll:H,~t], mennyire !:izorong6 tipus On .

0- 6 7-16 17-21 2,2~26

[Iag-yo1l1 eros eros

oidagos [az eros felt; tend.iM) adagQs (0;1 csekely f.ete teodil6)

,cseke~y

oagyon csdiely

27-18 29-34

Ext: jelenti ~z hlekeles

A feldem az On szama:ra £0['100·$ prob]ema. Nesncsak eline-tO &s in.dokolh.at6 helY'l';e[ekbel.1I. el 1id€jdmet.Jtanem o~yOl!.]l 5ziflllJd6kbanisfeleimel es szo-

95

Eros s,z-ot"orig.Js

Atlago.s (azeros jrde ten. dat6)

Atlago~ (aaekely feli: te.naaM)

Csekely s.zoyon-

gas

Nagyorl csekely szorengas

rongist ere;z, lImelyekben a legtobb ember semmife-Ie prob,lem::5it l1I.eIlI1J l.h. Szer~'Uile szoI'onga~meowsebben, 'kevesbe bonyolutt3.nes b els6Ieg .s2.:aba:d:abb~f! megkorze]iteni az ,e:1:et kerdes.e.lt.

Fel.elemre '\1':;1116 haJ1]am.a nemi pmblemaJ jelei'!l'l! Onnek, Ez bornychd:rabha seszi eletfelu'lt.eldt. Gyak.r<lJ] foghlkozik az~<1J, hogyan halt embertarsaira, es hogy keresseg,~i fl1Icgfdd.llek-e a mindenkori k6vettdmenyekoek.

Szorongp, eneseirn.o:rmaHsak, az~:t:.b.gostal'tomanyon belli lmoeognak .. Ezen atutominyon beliiH SZOf(1rl.gas,a aze:rosebb :f,detend,atE2erl: nelWl.ely SZlitJUa.cloban clfogjal Ont a f~ne]em efz,ese.

Szorong6 eacsci nOrJl131isak, liel(H vannak lIZ adagos tartem an yon, EZell az kda.giQs tarllom.tinyon beliil S:liOfOflgaSaJ a gye:n~ebb felCl)e.nd;;iJ.

,611nek jlQ, ,i,l lietelJemreziSltoendSi.ja. Rhl~m vannak s:r.orotl.go e'r:zesel, es biltll"all. nyii! huzza prob,lemaiho·:l;.

A ·f&lel.em az On szamara nern okoz semmifele prob.J em.3t. Nem haj]~m 05 a :5Z1mongaSr3., bacor, es gat:Msok m::lkul lat neki a .nehezseg.ek lektkl.dcsen.ek.

96

Otodik Iejezet

A. pszichoterdpia modszereineh

# .. k· .. "

atteemtese

/J.ito'fsaga. ke= ze.ie.~hel

A:z. e16.z6 fejezetbe:n elm:agyarnz·wk. hogyanalakui ki dl:ilbi:Z:1Il1ornhl~ny, es m~]ye.n had.sali vannak. a. Mlekre es atesere. A lelki b.atasok: bizoinyulruJisagj gadasossagj labHids, szom1!1gas~ pesszlmizmus, ag[~ssziviti$j becsvagY1' hataiom'!l'agy (peldiul kernrenzad6» a ]egmcSsza:bb esetben depl'\essZlQ!. s;uJyos

~e ]demill.apollok es ijn.gyl~k(ls:~~g. .

Aresue gyakoroh. h ~t~sok: ~. veg~tatl V idegrends:>t;er egyenl~1illy3i felborul, wvabba. Jeler.li·tkez.IIe~ek .-;z.(vd.ji fajdahnak. gyomor- es helpanas:liok. keriagesi zavarok, feiHjlas es alma:dansag. AI.egmssz.abb esetben hah'iJos kimenetehi gyomo:r- ~'" beifek.ely vagy :sziv.in.farkws is feUephel1. Mi~yoel1 ti1netekt81 szen ved (),n ?Irj a fel lelki es ~e&ti p,a:n<lSz.ait a fijzete~ be. es huzza aU., ~.mit6]a leginkabb szenved I Testi runetek eseteben cl6sZGIT hbiorvos.aval kornzultiJjon! Ha az organikus okot ki lehet z4r1i.li~ akkor tanacsos pszichol6gusb.Orz fot.du.lnh.

Ha csak lelki ,ij zimpt.6m~.kt6~ szenved, pO:l;iui gathisossagr61 e.'l fCI.ef.iJ.ks.egt6i •. akkor a pszkhologus :aJZ dSQ~ akihez fo'rouln]a 'kdt A pszichoterap~a.[ ez 'i!J ko.nyv ·~.erm6szet~:sen nem potoih:i.ltj~., Ezerr azt tanicso1orll On!1J~k, bogy ha ldki],egerosen megter-

91

Amotls:zl'r,ek

Apszichidter

.A p'izid}oJogus

heltnek ,es kiboaeakozdsaban gatolmak erz.~ magat" feltedeniH kezeltesse magat pszichologussel.

A kivui.all6 igen keveset tud a p.$l.icbClWnipiar~)~ cs rn6dsz"erelroL Ezen ebben a feje~!!:'tben ez.ekrOl szolunk kiss-e resz]etest:bben. E fe]'\Iihigo,sil,~$ok hirtokaban jobban eo! tudja majd domeni. milyen fajta, terapia loitszik <II legc61szcrubbnck az 60. sped:H~s proble:mai eseteben. E16szor :IS ki~.se kdzelebbro] nu:gn.liagyarazunk n~hoi[Jjy sz~:mai. kife:j,ezest.

A psaichiater szakorves az uigynev,ezett elrne- es kedel ybe,teg!;egekct (psz ichez i sokae) kezeli, p eldaul az ,epilepl'iz:i,it. ski-z.ofrenhit es a manias:=depreszszios t,ev'l:szmekct. Psz.id1ia"terhez [~h3.t csak akkor kell rnennie, ha rel1dk]v~1 erds tGnetekto1 szenved, es Iennall a kezdod.6 e1mche'teg,seg; gyamlja" Ha ahalanos probMmai vannak az onbi.zalmaval kapcsolacban (mint amilycnek 11 leirt esetek), akkor az On szamara o.ern ill pszichidter az iga.zi tempe·uta.

A .. pseicholegus" szakmai megjeloles vedett" A:z. egyeternet vcgz.etr es t1lldomiiilyosvizsgat ten pszichof.6gus neve cJ6u az okleveles pszichologus megj,dolest ha~znilja, A s.ajlil: praxist folytat6 okleveles pcSzichol6gusok. pKzicbd6giai.tiesztvizsg:iiLawka:t vegeznt:k, ,{is ranacsadast Iolytatnak mindenfajta lelki zavar e::;etebcn (kiveve az drnehetegseg,eket). A legfoll tos ab branaesad :lsi eeruleeek a kov,e'tkezo. ki!rdeskorijkct foglaJ.jak m.Jgukba: neveles, hoizas-

, t·" , L

sag, szexua i tas ~ t:'i1UnKJ..

A pszichologusok kuJonbo.zQ m.6dszerekkd dolgoznak - igy a pszichoao<li]lizlS. a szugge:sztio,. az individ ualpsz idl.ol6gia, a b<::sz,cHget'e:w:~-<ip ia (os a "\I isel-

k d - •. 'd "II A -] h ib II."

. e . esteml;naJ :rno ·sz,ell'eV'ei. fro ~ . ogy 'i,m . en l'IoU-

98'

Ap5Zi,'h,~itna{it:ik'U$

A,5Zichoterap€u.ta

Apszic;"ope~gQ,gus

tonbO~lle~ egymisOO~ ezek 3, modsz,uek, flfili:g: majd 51Z01 esik, Miel.,on egy pszi,cbologwnru ran;icsadasra jelendu::zf'IIc,eroeklodje me; ,eldswr, m:ilycnmoosaerekkcl dolg,o:rik. Persaevasmak olyan pszicho~6pr!~Qk is, ak.k. egyew .k!czeJ.&s:i te:cbniikit dblmaznak" ame1ye[ maguk dolgoztak kj.

A p..szlchoana I ~zist ( .. Iele'kboncol;bt") mint kezeIesi m6dsz,e:rt 188;9' kOril '~edezb~ fc.~ CSi aJapftolJta. lIIIleg Sigml~.nd Freud es Jmef Brewer. En5scD.leegyszemSfW,e a mods~cra kovetkfo;"7..o:, aJ piicicns .oem a tera~peutavam szerebea m, hanem elengedve magat leg div.anyoiD fe.ksz~k, & l,gy ide~i ,rom (tObbeklWil.on)o :gyem~u~kkori eLm.enyc~t. A ps~kJu;v.mali~i1rus -aki a belief; ~itO:ko:re.11 lkivUl.fogla1 helyet - :b.angatj~, Rllt mond a bewg. Sok pszichoanalirikusvaa, aki mais szigoriian Sigmund Freud mrnisz..ere s:zeri:ru:vfg~i 3) kez.elest.

A ps~ic'h.oro:rapeu.ta mlndemile lelki zavart ke7.ic:l, Heh<l( m{-g elrne- ,6l kedtHybetegSligekiet is. A pszichoteraeeuta megj:dolis semmic nem mond. meg maKas-61 a ke~cles mOOlsze:rerol bert tamic~ tf,.-Iefonon. erd,j!lldiidni. milyen m6dsze~n:lveg-zi a kcz.t."- 1,es!!.

A p.s;z~choped:JIg6gus csaknem ~obg 3 nevdesi tano1csadas i'JeruJeten mli.k,Odik., Oiak igc!i:! ri':ka esetekben ad tanacsokat felloott,eknek .e~ki ziLVlH'ok ,escteben,. Tohhuyirepsil.icltowll'"ape-udhoz. pszicho1ogushoz vag}'" rs;z~c.boanalitikush~ krudi a bel'Jegct.

.99

H£ti~ b.i~alO!m

Autoszuggcsztio ,es autogen trening

A'l. at1to:s,zugge"~zd6 m6ds:zeret az eb6k .Emil Co~u~ praktiza10 orvos 0:.] kalmazta .... ', ",." .',_"" be~~:gsege.k gy6gyllI:;ls3.ra .Ez~ irja; '", Tud i1,tI~1 ernun knek csak el kell kep:zd.!1Jj~'J hog-y e.z;v:agy ,1 sze rv j 61 V<l.,gy roS3ZUJ mukodik~ ""'!liS)' bQ gy iI v.a:.g:y' olyan erzeslink van" es akel'lJc.:;,e$ S~(lrv UU.l j61. ,.",agy rossaul miikodi.k, v:agy m4ris valo O]YO'I·liI ~fzesullk. V<'ITI ." Coue ho.zz3segir~nc ~'jjt>lor·ll.~JI hogy auwszuggeszti6vaJ ,e16se;g:h:liek gyogyl!!l kat. E~ amodszer azon!.:Mfl csak ,ilikkor funkcio ba a p:iciens <lktivan eHogadja 6; aUlloszuggesz'li, tes'z:~ - az orvos szugg:eszti6j:itt:. COlll.e ,ena] a kQVI,: I z6ket irj a : .. Szuggerilha.tunkvalakinek valam i t, ha ilZ 1 u,et:Q t1!Jdanaiiom 'enje nem .fogadta el, bi ~O<II mert:iikig aem emesztette meg eZ~, a szugg4'S/I ugy. hogy kQzberu <1Iutoszuggeszticirva valtOl'.n.tt akkor <1. szugg:e:szti6te:lj,e5el.1I hatastJl:nllnar::l!d." Ez,e,k a fejtegellies.t:k egyvab.mit vilagossa ez am6dsz~r erdsen rugg a ten:peuta szemeIY[~L rEt .A p~dens ezert telje:s bizal.mll! kel] hogy ,. t zen .wranl:aj es hinnie' kell a szugges::t:t16 hati!:MI A C01l1e;-ftl,e ~'Utos,z;ugge.szti6,t mindenki m",,,· ... _

heti magais onhou .. K.e:nyelmesen ~elfu] az. embt'l I sz.ek.be. leJul'11y}a :a szemetJ hogy semTI1l~ se terri", a figydmet" es ~gyp,h· percig arra gondel: ,,1E7 , ~I az (idea szem~I.yt'.s prob]emit kell beheJyeneJiIti'll1 eh;unik.~ ez v:ag:yaz (ide a kivlru dOllgot kdl h~ II 1yett:esiteni) Hllegjdenik. ~

100

Egy masik hrres <J!utoszu:gl~,esztio fgy hal1l~ik: .. N aprolrnapnl minden vonatk.o'l.acij ban egyre 10 bb,;;'j)n6rzemm.aganmt." Ezz,el az aUl.Qu.lIlggeszd6va[ ,Q) tudlattalau es az elkepzeles pozitiv hat~s1!: gyakoroI a 'W,\lt va~amenllYi. szervere,

Az Q:nbizalomhl:in y ban 5 z.e£'J:v,~d6 erob er s:zJmaraa. mond;aLtot ilgy le heme I[H;gv.~1toz:rntlli: "Napr~l nil~rn minden tekinterben egyrc Ont;udawsabb es ~'I'Iflgabizlio:sabb v:<),gyok.'" KU~QnEisC'l1t.. elalvris d.an aianJ;atos ezt a mondate« ismet~l.g~:l:nl,e' .. lEz a szugg:eszd6 1l1gyall nero gyijk~rerll~& r.a.gadia meg a pro~J.emat" de az autcszuggcszri» az egesz teste! opnrnizm1ll,s,ra es a l1IaJgyo,bb magit]bizw:ss:igbavetett htu'e aUitja at. Ilyen medon :!I,6 u emheronmag&lJ.Oli vetett bizalrne, t!S ha<li",d:n. m1i1ta.t.k:oznak az elso en,::dm.eny •. el, ezek m~§er5$.i:t6 ha:cist 'gy~O]:olnak.

b " -~ ~

M.tikbdesbc ~ip1tz 5.5. oldalca emueaton ~Plr:a~, es

:Iz. onbizaloro,i~$sarli e ro.:;;.(S.dni kezd,

Coue mods~~r~t ~'okaJt gu.nyohak. Ma mar vaMs~rn iHeg <ll~g akad orvos es.psz.k:hoI6gu.:\lj aki a rouei ~l:1IJ:(;gesz;ti6s fo·r:mllllik segl~egeve1. pr6b<llila. g:-y~gy[tiUl~. E~e:nkivijJ azoknak a piicie[ls,ekne~, ~ akik nero igazin hisznel. a mcmd.6ka halta5oss:agaban" gyak.nn a:l :il be:nyom~suk> hogy s;trl~:tarn.~gg~.~ va:u dclguk,

A tenn~s~errl:ld.omMyosan m,c:gabpo~o!t gy6gyi~asi (lljani:sok di.3Jda.hltjiinak !myebcn Goue m6d":z.cr~ !l1i~"V~Ssztli],eiP,eS~e!llt" bat. S~jnil~~os~ hogy a ll.!dom~yos kutatas it szuggeszti6t "ooo,~tQhagyerekJOOIIt-'" kezelte, mert sok gyogyit~si elj~jyr nyiil, Ill;l1elyeket iJy m6don sajnos nem has~lI.~lnak ki,

un

AlfwuuggCJztiO

.A. modszerT"ij'~

"id leirasa

Abatomfele £esthe,iyzet

A k.ozismen .. a\jwg,en tremng" :U.aUlloszu~C's;u:i.6 kilol1l '£ajcija .. ~92Cl'-b:m[ej~entttre ki a berli.tti ideggJ,.5gyiszj JOht:JfiliU~S Heinrich Schulu. Az ~aultogen treMnC" ailnyit IJe!'i,z., mint ",sajat ,el63.1llitisu. gyakorlat'", A:z.. amog·en triiniog~ amndyet Hem gunyohak mny:it) mirlt :!Ii. Co'U:e-m6dsz.el!"t~lIz ut,6bM ket emzedben temlcsziosziit eli, erre vall az is, l!logy nem uools6sorban ,ebb en a tema.b:an szimos publilcicio s,zileJtett, s j.5 :neh.iiny k6nyv., amdy titmutadsobt

.... ,o-If .. I~_ 1 6 ... _L rd old' •

..._ .....h .. az a:z 0. 'vas szarm am, m!t:&O - ipem :,myszamo-

kat. ,err el, -

.A"I. :l!utogen itnlning bOIIlY'OJuh:, techaika, amelyer Vag}' ,u,bnutat6konyv. vagy W'llo~y.am Siegiucgrrvd. h~pesr61 M,esre meg leW] tilll.ulw. Az 3U!'tQ;geo ui!~ ning 19en rukalllTiilS Mira. hogy az ember 1eliizdje a :mmdell!ID\p. stresszt, NyugOdtabb lesz az ember. es ezzel miri n:u~gteremt~ az erosehb ,imbii:rAloR!l kialakulisinak ,~ik fonlOs d.ofeltetelet.

Az au~og6D U'ening oMyan ,szem:e~yek Sizamara aJUka]-

_.11_='- - k- -d ' .. k'b d

.mas. OI!MMiC:, van ~ eJu_~ arra, . og:y az,tan reo sze-

resen cs.naljik is. Most rOvjden ismem'tjl1lica m6dszert, de bangsiilyo:zzuil, ez :J! rovid JleiriU1 nem taniO.Y3lm - esak ana s;zolgjiJ, bogyaz olv-aso ddiunhesse, aka.·-evde !koz.eWcbbr6W IS f(lot;;W1mznw. Az aUf)ogen utfi;n,g ugyanis nern va1611illindcnkiinek l'ireW.em kell bona is aJkamt, hogy 3! gY3ikorlatot. napentareadszeresen ve~zze.

Auwgen trem.m;ncl 31 k3vemero te-sthclyzetek valamelYlkc[ Vlessz;ulfel:

102

AneIJhseggyalu)rtat

A melegerzet-fs

szivgyakrn':/at

2. Az A ,U5 helyzet. Ehl1ez sziiks6ge v<!:n egy .. nagypapa-karosszekre", arnelynek rejtimasza es kartalnh'ija. van. Fejet a .fejtirnas zra . .ha.jtja, kelt karjat a kartamaszra f~kteci.

3. A B iila heJyut. Ehhez elegend6 e-gy,egys.2.eru szek, On ugynevezett .. foga.lhllLjtU u.h~sbt:n'· ill I mjta .. Ezt a konyvekben C$, a ranfolyamokon pontosan dmagya.rnzzak.

,On felvcszi a harom testhelyzer kOl.iil az egyiket, f.s Dliaris k,ezd,6dhet az .elso gyakol."lat.

Lehunyia a s:ze.met. 'es konccncra]: .. Teljesen rnyugodr vagyok .• " Ezutan k~'7..dodik a nehezst'ige.l"2letgyakorlar, E]QsZlor aztgondofja: ",A jobb karorn rnagyon nehez ," Majd elk.epzcli egym:b. utam, h.ogy az eg;ye:s testreszei nehezek, A nehezseger~et e~6- szoresak I:oyhe·n jdentkezi.k" de azbifll. gyakorlatrol gyikorb.u:a ,crosodikt s fokozatosan kiteried az .egesz restre,

Mielo/lX fblkdij,nk) az :aumszug,gesztiv medon h:trch07:.OU aUapotot m~g kell sziiru.:emi. Ez a kovetk,ezo forMuMD:aJ,k a segitsegevel tOl:"tenik: "Toi-n.tzt:JOOm a karjrum.n. m.,ely [C;lvegol veszek, kinyitom a SZ:iCmern, '" Az .iUapo[ megszuntetese oagyon £0]1 [OS, Idliollben ilh:a[anos ihnossilg maradhat vissza,

A nebezs6gcrzet-gyako,rlat:ot kijrlilbelli] ti.zennc.gy 11~.pig, naponta ke-rsze.r vag,.- haromslor mindig ugyanabban az idoben vegezzul el. Csak azuin gondo[u.nk arra: "A johb karom egesz.en mdeg" stb .. Ez a meleg.eTze'[~gyakorlat • amely u,gyancsak kcr }uhig [art. Eztmin. kbv,etkez:ik a szivgyakorlar. Az. ,HtaMnos nyuga]otD, nehcz5eg- ell, melegerzet

103

.Figye.lme.zte<tes

Legz,bgya;kor- 1.&1

El.toki!i!seg ,es k.ita;y~ tJi

~t;'i]} azt good o]juk ~ .. A szivem liIyugodt:~ es erdsen V·'~L"

Sz]vbe!:egscigekben (peld.aul szivhlb.rk.tus~ angina pectoris, .sz:ivdegtele.nseg) szen.vcd6 betegek kerdc.(,4!.ek n'Jieg ofVos:ukaJt. ajml~tos:-e ij;¥.imuLa aZ :.'11.100- get! trening, Az l]yen betegekaz autogentreainget

GS<1Jl onl'1osi iranyici.s mellen vegezh.e[ik. -

A szlvgy a kor~.at ud.n .Mvetkezik a .I.egzcsgy a kor]a:t.. Az~ go~dolj!.llk; "A legzesemteljesemli1yugodt," Ez\ 111. gyak.otlaWl i.5m.etdz,ennegy J!'l""p,ig csinal] uk. F,oDtos, hogy minden 11 ;:OIhh gyakor.latot csak akkorcsinalju.nk, ha a megd6,zogyakorJa.m.k mii.r j6~. mennek ..

A .Mgz1esgyakorbt ucinmeiegerzellet .idezut~k do a hasta~o,.rn . .A. mcgf~]clo gondQbd formula igyha:ngzik: "Mdeg~li:! ar",drn.ak ... mlp.sug<lr.'llk." I\:l. ezutan kovetkez6 gyako:d,u;. 'ilA hcmlokom egy kisse h6.-

.. I, ,!!

VOS ..

Az auwgen uctllnggel edzen ereberek dk.epes2:1t.6 teljesftmenyckre k~p~sek. W:nyirt:ani tudj<lik sz[vveres.uk!el es verker:ing~suket. Misoker.re nern ke~ pesek ..

Aza.ut:GgiE:n trel1ling kit;5n6 m6dszer 11 test es az ,egesz idegreJ'!lds~e:r'negny\!lg:t3.it3.s~:ra" Sa.i no,s sokan esak dk,ezG:uk az autogentreninget, de azt::in. nem h ajlandokrendszeresen gyakorohni. T61 lramar feladjoik, men nern ernek el gYQn; sikereker, vagy:mert nil idegesek es ,e2:trov.e:rtilt:llk ~.hhoz, hogy nyu:god~ tan es ,o]dottan onmiJI.gtlkn leoncentraljanak. N emeny ember szamara az l:lJuwg~rJ u',enlng egy,enesen teh~.n1(lyaJh ... t - elsosorbtm azok !iz~m~N., akikben megV<i.ll.a j6 sZ~]ldek~ de ni:llc~ degend6 k.ltartas.

104

Termesaecesen cgyszeriibb heveeni cgy nyug~aro tiM.c:u:at,. es eszcl nl.egv.ilto'Ztami a restben yegbeP'i,emo vegyt fo]yatna:tokait. D!e mi .. denkeppea job h.

'I!.. laki •. ,., . '." .'.~"

,ni!li va aKl az. aJu rog;en wenmij ,.,.teJ'1'I'i eszetes moas ze-

(~V'd jut el az cUa'l.ldishoz es a bd;;o nyugalomhoz.

Pszichoana1izis

KU.ionb5z.o nlltiszt:ikai vizsgil<1!.tok szerint az 0:['vosi rende18kcli: fdkeres6 p3:c:i~llsek 70 szb,dt:k.i].nak nines semmiHe]e megfogh.a.iO S2lenrl baja, ]nk.ib 10 ldki za varckban 8zemv~dmek. amdy!:k arestet (gorogij1 8~oma)befolyoisoljik. Ezell"t In:sz~lnek az orvosok pszicboswmatikm t~nf'tekr6]. Ezelkkel a betegekkel evsziz.ui unk dejen n:u!g orvesek es psz.ichi~terek :foglalkoz,r:ak .• S~gm una Freud neuro- 16g:u.s 'lio]tl'lZ elso. aki paL;ie.n.seinek table~dk ·es inj,ekci6k belyeu: bes~Ng~tcscket eendeh, ~s a ".divanyon" p:r6bih:a. ldk{fk:e~. megmrogy[taWli. Az 6 pszichQanl!!Jitikus tetoipi.:i~ a m.indmaig 11 leghil"teseb b ,a'j-

'11- 11~ , ." , d

lI.,amiaZ<H;t terapJ:~ mo szer ..

A iuda.t- A pJ5:tkho3Jl11liz.js Sign':mnd. Freudeak a mdaualan-

talan na]k$pcso]a:l:o!:): £cltismeresei:m alapsak. O'voit .:iIZ~ a ki feU~dez te, hogy .:lmllt az ember at~H C,li; a]mgy viselkedik, <lIZt o~i<lrlbe~lii:6dasok. Y.iigy~k 'es nloti¥umok .hatarozz·iik mec_" am.dyek a tud<'llr douoobbnyire re] rve mOili:fadna'k. Mj,en nem keru~. be llflin.den a tudatos atilltsbe, mien "haritu:nk el" sok mindtlnt? A cseecscmomeg spond:nul es ]eplezcdeoUJ nyilva:nftja ki kiv3nsSigait. Ha ehes! e$ enni akar, akkm sir. Ha ]61 en~ ma:gat, e1eg~det[eli'l. mosolyeg. Dc azein tTlcgkezd6dik a ne'li',~des! A gyermek1'lek

Gy6gyiU5 hipn6- zisba~1

- hogy j,ertelm.esse vaJjek"- ~T""~g kell I:amdnia sponnin vagyairn . ."u.:;alkod.rni" cs"elfo,jt3111.l 6ket") men ezek gyakr:;'l.r! ellen1ii:tben alinakatili,rsada.lmi ]loftllakkat es a £;Z ijldkncH nem t~];iblak megen~5t~. freud feketeh:zte~ hogy ,dsosorhalO a csecsemd- ~s k:isgyem1lekkor~,a:FI kaport neveles ol,y:~mlyin megva,][ozratja az. embers, holD' vegul !iok vagySit mar egyar'ra~.;in nem isme ri be JiL yiltan, hanem elfojeja, s ezek egyenes.en a ,;tuda,ttab.nb:a" kJuii lnek, Az elfojto'l."tr vagyak ilIzonban. enel nenl ~unl:(}k el egy\Sz,erue]), hanern kendozOl[tfJom':l~bJin keresnek kidegiil~..st. H(lIgyan i,uwu: Freud free a :fel~sro.eresrd G. Nt Ch.u"Cot parizs~ es G. Breuer 10 ecsi neurologus his~~~ri3s beteg:d'i:e'~. kezeltek, (Hi"':tt:Cflao olY:llil1 testi b f::'wgM~geket,pe1d:iul benuHsokat es .1 ~,tas'l.avamk<l!t ~nul[JJk> a!W1ely~k[]ek ll]]lcsenek felismerhe-to arnat6mia~ 'lag,. fiz]ol.6g~:a.i: okai.) Ennek soran Breuer megl~'po felfedeze1it ~en; a h.iszteri.ku.s dinetek ~luhlte;k> ha a. beeeg h.iprlozisban tudartslan ,. i[lerve dfoiwtt e]m~fiyekre et1ll1ek.~zett> es eros erzd.m.i felilJldulissal reagoik djuk ..

Freud azonhan ham:.l!.msa:U1 megaUap1tou:a, hogy a katarzisesk (gij.rog !j,zOc,. jelentese megciszJtul~s) ez a modszere nem mindig hatott \igy, hogy a szirnpt6- mak eltu]ltekv,o~na, es .bogy nem minden beteg volt hjpiJ.otizlj]haro. Ezen megpr6baha sz elfojtott ern.itkeket., szabad asszociacioval .. felsziare hozni . Ff;[sz6lirtott;a, btlte-geit~ hogy fekiidj;emek lea div;inyra, csukj~k be szelnijket~ es engedjeWle"k szahad Io~yast spontful gp,..,.dot.uarnknak, A .,suhad asszociado" e [echnikiiJa. m.i.nd.m.ai.g: aI. pszicho::.l!l'I;1]f zislenyege. A poicieusnek kij~Qlniie kell mindent, ami ~z

1(J6

Egy pelda .Fr'eu<d tn:axua- bOi

eszebe jut,.n-t is,am]t keUemetlennek v<!.gy ertelmetlennek vag mellekesnek erc.z. A spontdn gondola!t.ok 6rtle1mezese a ps:z.kllOanafuis donto fonIlossa;gu scgede-!izk!oZie .i be1leg enerJI31]~sar:t:i!l'k feloldisilb~ ,es :aJ nrJid3irtabn mob'vumokru&lliicosicisabatt FretD.dn.akfeitiint. hogy p&ienseinek :gyak.mlJi.l'lehe~, zere e..senv:aru:m1~!Ulyru. gondobruka:t kirnondani .. Axt m0iJ1dt3k~ nem jut ICsziikbe mar semmi, il.ztii\: ,Hlitotti~", hogy tii~ :!iok mindeD nyou:ml fd benniilk ahh(}z~hogy m.iNldcl!iI'I'. kiTI'llolldj,afl ak, Pacienseinelk ezel.m5fg~'tta kifog;a!)ru I1Tih:::'IgOt:t Freud fdismel'ee .azokOl.t a radaeralaa eWl.eniUiisokat e~ dha:rft6 medlmJ :;<:-mUlsokat, ame~y!l;lksegitsegevel beliegei elfo~tutt kO!1!f1iktu:saik ieU.;ldes euek elheii1szegtlltek. Ezek az ,eUemlliiis>ok :a. beteg szeme1yiseg,.ew,J fiiggoen kil~onbij.z6~k. Neme~y inlieHekruel pel.diiui h~jlam.osci. bogy dtenilli.'iolt :aJZ analizissel sumbem kritikai m~g:jegyz&ek form.aj.ibOlolt6zu:s!)e, mlasokvlSW['Iro:. p.rob1Emiikat egy masik s]kr.i.l. tolj ik el (rociomdiziMs).

Az ugyn.eve7iett 3itv[rdek megakail.iilyozhujaka, terapiat, de nagyoll. ITiJ1cg is kO'.llD.y'khetik. A poidemaz. <lJna1litiku:sh.oz vila kl1l(pci!;oiauban olyan beaUioo.doisokat es erzeseloot .is:rnetle1 meg: (VlS.Z it), ;lme]yek kora gyermekko:rif!IJak~olDfLik.tll:51Qkkai. terhelt kij~ t6deselbo~ (sziWlok!. ~stve]iek nb.) szarn1a",;~.ak.

II • ~·b "1 '~d···1 k' , . 11".

Ez~ egy Freud pr,axwsao vert per· ;avOli •. IVJ]1!Ul'i.

megvilag,it1ll!nJi Egy n6bereg~'Ulek olyan ferH volt a badtja._ ali ap~clyetllesifutlkd6tljoh:Ott be a szamatO'l" A be:tcg ida do~it 1ID~g.szak]wtta apszichoanallzist, men: Freud Rem tette e:l6tr:e ide jeb~nYlla:go:ssa aZt az .~lutas'tast> ;undyet 6 ,egy karl s zerelme-

.107

II

I

Rokcm~ s-zenvaz a:N.aliti.kusirJnt

Apszicho,a:na~ Uzis kf)r~ h<atara

~,61 most Freudra yin at., A b etegaza:n,alizis megsza.l!dtasava1 .. ,aut bosszur", eppugy. aho;b''}' annak idejen szerelmen is bosszut :;lb.

A.z iI,yen negilltlv ~tvitel mellen Mwzik po:zi:tiv a1ivlII:d lsj,;;tJmely .. :z 3naJitik1lJ8 irind. s,zimpai!:ia e~ bi:talorn fu-zreseiben nyj]vinu.:i meg. AlIl:ikoi e:gy. picie[lSc nell: ~,eg ~e~ kuzd,enle ~aj it el~efi~tH8iva~~ .;m~ly :liz aO,~J~lS soran fdfedeu kQ.n,flJiktusa .niliiatt. tamad betllne,~lIkor~f(ls ke$:uetes vagy' v,agy szu.kseges a.hho~~ bogy neismerelje meg Oli kmabbi llelyllelen meg;o~d~M. <ll~az ne 'fojtsa. el azt, allnlt mar egyszer tudatosIllotlmik. benne .. Ennek 01, ke8Zte~esnek az eredeteaz orv~,~bo~ruz?d.6 osz,ime es bizalm as kapcsol ... tban rejlhk. A ~er':a!p1a l1e,gen ez~_rt a terapeutaval vaiG poz:i.tiv iitvi1!d~ kapcso~atot ismet lel keU eldani

freud fdismcrte'" hogy 3!:ll;. anaJitikus is oirvillz bi~onroiS~n~l!:r!ekJ!.';~ a paci~Gsr'~j ~l:eUen;it¥iteli[l(;lk. n,:v~ztie:HapeldauJ egyan.alidkus nem bQlclogllll pac1eru;,e.l,ek sz~relle1!]genyeve1~ 1:eheJtseges! h!ogy bizonyta].1!!1.S agga] es elh;idtassal. reagit Az erzelmi reszvetel kep1denne teszi arra hlDgy bete:g;e szere'tetva.gy.3iit f.dfedje~ es eudatesfesa benne. Az eUenitv.~1td. v,e;szeJyel: ezen "tllJl3Jlal1ziss,el" .ken. korliwzill, amdYlJLek minclenOl:ll31ltiku.s,rnak ,ali kell vetnie nug~\: kjkepzes~ :lionin. A taaanalfzisben magja! az analitikus feksztk a d1V3.oYOtrlj es. 0 konfwnt~!od]k saj,at tudaetalan konflikt1JsOIivaL

Dr. Rudolf AJfenliann stuug<lIrti psz.icboter-apeula, veien1lenye szerin tal. analiais hez a paciens idt::ilis kora 22 es 35 ev kozBtt van: OJ Otv,en ev folott a klasszikus er.telem.be.n vett pszi.cboamillzislehetet-

.108

Apdd(!m{!k £t,ekt'e

1 " l'ltef'Ju

a:keze·les .utan

len, nnJert a s:u:me1yiserlstfuktura mar tu].sag\o:£<llll meg.szlla.rdu]'!: ."

A. p,szichoanalhissd v~6Iklf!:z:eles hc[ ,evig is eltarrhat (kb .. heti ket 6d.bOlI\)" Nemetorszagban keves it psz.idloaJ1Lii,litiku:s. Ha val.aki keze]tsre ~dentk!il:'l.~:k> adntt esetben akM keteves var:i!llic:Qzasi. idovd is kell szamo]nia~ atool fiiggden. mermyire bin:s azanalitikas, A"l. olya[l p~zichol:er.l/,pc!ltakna~ v1SZOl'n, akik mas me dszerekkelkezelnek, a va:rakozisi, ido J'OVt-

-~, bll ..

ue' .. v~ vagy runes IS.

KevlJs olY3.fi bes,~~!Ilm16 aU rendelkezesre, ame~yben m'aga <I. ]?lade ns Ilyibtkozik pszichoaillal.idkus keze l,eser<ot A kgICbbbel1L u.gy:ani.s sz~gyeUik llLyihan bej:s;me:rn.i. hogy egy analitikus divanyan£ekddtek. liz-err, ,erdekes az az irJit~rju. amelyet a Capital ,einrlJ'u fo]y,ol:rat k~s,z~tett Bernd Rohrbach n1a:rketin.g-ta~ n~csad6val~ ""kI het ,&Vig (1. 961-1:61 19168-ig) p~z.icho~ an~~i.ti.ku~ kezelesenven r<eszt afrarnkfurci Sigmuud Ff'eu.d Int&7;etben. Bogy az o]vas,o jobban m,egiSnl.e:rihesse eat a m6ds.zert, az erdekes interjut teljes 't~:I"ileddm:ebel1l koz,['e,.,djuk ...

Capit.al: Rohrbach iiI' ,On het ,evig p;sz[ch.0te'fOjl,peuhiva.] ~eze:l.tette rnagit. Mibe k~Milt ez Onnek? RQhl"h'tlch; OrliiJrllkent 30 mark3.ba~ ez lln::t e''faJ:~~n mintegy 21 COO mirk;it i dent. (Meg]leg:yzes: ema eg:y ,ora leg;dabh 100 markaba va:gy meg tObbe k~:rlUl.) Capitai} Resz:t villalt a 'betegb~ztosit6 it ko!.tsegekboH

Ro·hrbach,_. Ne:m~ merr nem ,,",ob. sz6 ben:gsegr,8ij

lIhogy a2~ a 'betegbizumh6el1dmezl.. A honcrariu-

l09

mot azon barn tQvoibbk.epzesi koh:s~g:ke:nt iefrb.attam az acl6mb6t

Capital.: Meg~ne an COO marka?

Rohrbach: AZl hiszem, sikeresebb lettem. 196t~ ben peMiiul evente oo:)Jk. egy ~zabadoiliniugyet vittern sikerrevaz analfzis veg,~ ~de mar OtOtvOligy hatot, Az ~!milizis idih:JlIitama alatt btl!1ltro jOvi;,Idel.merill tobb mins lJIegys:zer,e'sel'~ emel kcdeu.

C apita.!: Analiz:i.s neUb:iJ nem.tl.ui~a v,o~i!la eztvegh~zvinni?

.R o.h.,.bach.: V:d6~;zi:1:111~eg nem, .A:minta. bds6~e-szul~e§eim megszuntek, kreauvabbDllk er.zem magal'[Tj,. Gailtl:as~Il[at1labbva.gyok agondo]k.odl~ba_I:iliJ c'S kov:eikJezetesclbh a cselekeesben. N eInreg egy o..r.iiis k,Qnszern nyokvan tud6sa .cd.OiU besziHllem. Az anali~is el6:tt sohasem ~etteDilvolnaer.re ii]y,en b~ztolJlsiggal ktpes. Sok kmsebbsegi erzesem 1,eepiHt. Capital: A gitLi8taffia[l!!'03;g t:illlensz,euvesnek is hathat. R:ohrhar)x Nem biszern, hogy ·e-rr611eooe sz6. Ellenkezo,.~.eg:, az anallzis erIEl'bedbbe, teil".IneszctC'.s'cb~ he, kentaknssra .kepesebhe es to~cni!1sabba resz, Az crv,enyesii1e8i ~epe"sseg kevesbe irrulyul m:rusok ellen, VlSwnlrID'legf,')'Qzobb.e vaiik.

Capital: Munk~drSarnt is ,elkiliildru a .. d1winyra>l? Rohrbach: Haegy napOJ.l ;):ilia .keriHrne S.Olr, hogy tarsk!e[lt bevegyek. val a lcit a c&gl!wbe,. o.n'ilnek" had is iirna analizisre. Biz;tos vOlIgyok beJ:llJllej .hogy Jilk.k,cl:l' le.llyegesen kevescbb k;Qm_:_lU1ilfi~kaci6s. rnehezseg: merulne f,eI ko,rolttuiIlk.

Ca,pital: 'On. m1tr~tl~img~ta:rtacsadl6ke[1JJt es SZenl1:n.a.-

. . ~k' ~ '~I_' f]··· ·~I-

numvezeto ent v,egzett ~eveK.enys~e ro ydn SOli:>..

vezet6 heos,ztasu, embertismer, Han yn ak aja[lla:n.a,

110

kozmuk,hogY!l:l.enj en pszic hoaualicikus kezelesre] .R.obrh.ach: Meg vagynk gyozodve arrdl, bogy a t:e·~ek sokat prof~tMh<1!'[fI,a:l1ak a p:5zichoanilizisbdL Egy vt:zeto mUfllk<li.ta]'~~ <1l.ki .fo]yton szemelyes prob[~mait pr6hillj a rnego~d.(Ini. a 1l1lU.llLkaj!ab.ao, 1gen magy fek~z(i. ero lehet, Kiilth:acC)sen fontosu a kt.art:lI-dm !It~ :an"ltilzist amar1k.edng-s,z1Jikember,ek ;sziimarn, Az embernek no ill tzen.zi.bilid.s::li. a p~aci hezag.ok iraDt. Capital; Tllb:jdon~eppen mi adta. az iltid:li:t3cl.~~, mien rnent el a Sigmund Freud bw~z()tbe?

RohrbOlch;' A'7..~lbatarozM k~valt6~a azeb5 evem voh:, amikcr o.n~1l6u._mic$ad6kef!lt do~gozr;;trn. Egyszerfien eg;;tintenc]afeLelmem volt. E:z:enlivijl gyakran az volt az erz,ese-m, hogy nemtog:uln:ak ,~L Capital; Szk!eptikus voh:- e, k!etdk!ed.etr.-e benne, ho:gy a pszichoatl!alizis ['I, 11I1eghde16 ke:zeJ&i m 6clszer,

ROfJrbach;> ~gen~ <i!Z. els,o ioghilozasokon vClriLakodlam lefekiiclni <I. d]'vany.rn. E~6s belso gadi5ainl volrak, h.ogy vedteleni.i~.kiszolga]tassam m.a:gaJm az anali t~kusnak.

Capit..al: Mikor m.um~kozt.:al az dso. credmemyek? Ro.brbacb: Korij.lbe1iil egy ev e1tehheL Kezdetben sulyo.sboduk a ptrob,lemiim. Ailonklvid. srivpanassok is jelentkeztek.

Capital: Aj.an~ami a ps zicho~nal1zi5t karriertreningken.t?

R.cdxrbacJJ': Aki pszichikai :fes:ziiltsegekre h3i~bill"JOs" es megis kaniert aka.r esinalni, amnaklllJ:lr1denKeppen elkell merIlllie omabzisre.

HI

Batoritas

I,

Beszelgetesterapia

Cad .Rog,'ers amerikai ps,zicho]Og'llS es pszichiarer a~ ak.iWtt<il. ki a. teii.ap,ianak ezt a forma jat. amdya.p,,aclens .. ongy6gyit6 erQ,it"lil1ozg6s'tja. A I,klienscentrikus p~zichorecip.ioina!. '" 11 piiderns (iUf'[vtl klien ~) ,oniH6an tisztizzOl! prob!.emait. Az ot keze.ld pszicho16g-1lJ.~Tl.ak a kovet&ez6 fc::ltetdei{uek kell eleger rennie:

-POZ]llV erh~khelc[ es ,er--e-lrn_I·. mete' kli

.. _ gseg il .. lens

iranyaban.

- A kliens cmocion31is elmenytart..<l.lmainak mcgertese es verbalitil.isa.

- 6szinh~scg a. magall:anfulblln, semrnihamis kedvesseg. semmi szesz.elycsseg.

A kezeles sikerenek elOfdteteic a j6 kapcso hu. a terapeuta, es a kliens k02.ott . .A l:u:~-s:ze~ge[ies~k. o]yan e:rzesekre es erzelmekre viHgitanak nt, am,4yeket a p;kiel1segyebkent csak n:agyon keUetletrul is mer he onm a ganak. A megbecsiiles lis mell;1gseg feszu]tsegmentes ]egkoreben ezek az erzes,ek eivesztik ije-szt6 volrukar, A paciens merhet mindarra gondolnl; mindazzal kapcsolarban iUisll f-oghilnti es mindaat feldolgot.ni, ami kliilonben ,,:ilm;:iban sem ';iutna eszebe", Ap.kiens megtapasztal]a, hogy a terapiaban cern kell vedekeuue .. Mivel csekel.y onbizi:lm,uk rniatr sokanfelnel, lIZ emberek koZ!ottt k.apcso]atokto].; a [crapeutihozfUz6do 'l,1']szo:lilY je[~[iltheti at: elsd b{i,~ torsagOit ado lepest ahhoz, hogy kesobb mdsokkal is rnerjenek kom:aktust .1.etesj1)e:n i,

112

A: t~iki probUmdk er.zeJmi probJernak

Resdel. egy te-rdpiis foglalkOzdsb6.l

A h eszelgcresterapeuta megprn baIj a a lehet6 l~].Dtenzivebben bde!;Hn~ magat~ kliens hdy~et6bc, es megpr6baJ,ja m.egerrteniannak elmenyvihig;a.t. Mi-

l 1 bi - b h ., ~" • # •

lIe)'1: 17..tOS enne, ogy ern POlICU:[Js>e erzeseu,

kuw vele ezeket,

M·' , k 1ILb "~_~'~n' k --1.

H::ns,~gn: a aezeies en az erzeU:lU entu::'l.iiye, .,tu'-

rozese-'" ,? Rogers fel1o:g:isa. szerint a lelki prob1emak min dig olyan. etz.elll'll~ p,roblem3kJ ame]yekr61 ';J legtobb esetben oem isrn.enek Iel teljes mirtekben, hogyazok.

A kliens sokkal ink:iblb a kornye-?"~I:eben meg~eV>l5 dleniiiJllisom fjgy,e.J. Jl:leldiul hhasi'tJrsa hiMim, vag-y ten! tiir.u~~ekrlc. A I:er:apeuta: e2..ekbdl az ell emilLasokb6l az. erzdmi tartalmat kivonja es kimondja, Bizonyiira ismer olyan e[Dbl:rekc~, akik valarmlyen ilarc mog~ rejtoznek. Az embernek az <11, benyomasa, :hogy m~atart6sukat csak e[j'iltssZ!lik~ de '\.a_[6j::iban nem olyanok, mint amilyennek mut::njak maguka.t. tr:r.'cse.ket mutamak, amelyeket nem ereznek, mig mdsukat, amelyeket erezl1ek, elnyomnak, Ezek a folyamatok ugyan minden embernel lcja.tsz6dnak, de ha egy biacnycs crossegi fo~ot d.iraek, a magatartis bamimak 'cs maszbzeruli:llek bal. .P61da egy te-r.ipias .foglalkozasr6.h Hall fir ncrt rar a wdpioira) mere D.a,gyQ[] gidasDs. ami v~sszaveti~ es melt gyakran JeI.

.Hall ur: .. Haelmegyek ,egy diszkohaj a panaszok fokczottanlepnek fel, b.zado.k es. gorc-Sb~ filIOU! a gyomrom, f(j,leg. ha leg}' hiny iU velem szembee. Ak]wr a psnaszaim flI<1!gyml erosek, es a.k kor nem itudok ko noentrru.ni ."

1.13'

.A p~z2:r::h£k4i /esziilt. !iegek (sokJu;~mJ$e

A. ·vtigyak es celok 'lIiltigo5

valta

T e-rapeuta;: ,.,Es ez rryomasztja ?,,, Klien.$; .,1 gen, ,~,

T.eTaj)euta; "Bs nem tud ja fels:z:abadu.lmak erezni Ina,gat f .~.

Kliens: "t:ppen ez az, b.ogy nem tudok sernmit tenni ellen e ."

T.f1rape.~~ta; "Nagyo[l rossz n1a.ganak. bogy epp·en

~, . . k' I ']"b .• ,. 'f, 'k 1Lb

I.myo. ~ eieu ere " en f:r(iZ tgy. J::,S ugye nema ,<lL[ e o . e

bele[lyugodoi ?':>

Kiien;; JID' van - men termesaerellenescek Italaliom. H~ ilye~ izga.rou vagyok.3!kko.r f:Z miodig nagyonkellemerlen er.zessd llolt d."

.A beszelgel!ec~terip.iai ~oran feIle:ro psz.ichikai fe·szi11ts'egek cs,o,.kkentese f61 kirnuu.tbato.. Robert r'. Andersson 1.9S6-b:an egy riz bec,>zelgctesho] iU6 te.apiA alatt mereseket vegzett pi:de]l~e sz,ivfrekvenciijara. es anuak ingadoz_~si savjara vontatko:;>,6ftag . E~ctl_kiYiil minden fogMkoz,aso:n ,egy ski[alli. jdb~,il; 012 I.'i:rzelmek becsult er6sseget. A szfvveresek Irekvendaia hasculo go.rbet :muruatott, mint a pkl.en.s emccionalis re:szvetel,e. .A fi:do.I6gi.ai :feszi~lt5cgj azaz a s:dvv~fe.s fclgyotslda~il. kU1onosen akker Mpete fd er6sen~ amikcra kliens olyan k.onf.liktlJ!sokkal eerhelt er~eM:~krol besz.ek, amelyek az JdQ~,t ida.ben ero:s.:nfoglo1i I kozta:nik"

}6 e.reclmernyd{e~ mUlo:ll ,\1. b~sze]ge'~estenipia olyan gadasos s7Iemely,etne.i, akik nincsenek tisztahan onmag;u.kl"d, vigYa):i kkal es ctlj,aikka]~<lkiknek nincseriJek orie'l"Iddo~ potu~~ik !He'til k ~r3ny idsahoz" [[yell] esetekben tlz-harminc otis ~e'r~iPia. mal' j 0 eredme-

nyekethozh.at. -

.114

£.16- felrete,lek

A (1;0- p&r.fnflk .aktiYJn.akkell lennie

Csoportterapia

Hetenre legal.tb:b egyszer bm-nyo1c SZiemely talilko:tik ~gy-ket olcira~ es egy f5zkho16gussal vagy p$~i.choi:e;rapellLltii.vd. egylirtt ieiJ1 cgy kerek asztal kQ;i. A esepoetnak ko:r es :in;tdrnwg,~cia szetnlPontja~6] cgy~egesnek keD lennie .. Nell".! .sz:JJbllid. o:l.ran szeme- 1:y.;:kb61 aLIDn:i 11, aki1 aceopoctoa kiwI is m.lnderuIapi s?'OOOi,~ kapcrob!tb;m 3illnak legym3:sS21Ji. Sara.wl!. &~ nazaspirok jcdenletie is csijklkcffil'theti.a 'CSJopo.rtteri.pia. harnsat.

A c~oport vlezeI)6,jese.~t l~kil':.dern~ :a. ~ezd.eti.g~dasoil: at. Elmag.yar<iz.Z<1I.a ".:sOPQrtteiliip~a. fdu!te1eit. Ezek a kovetkez6k;

- A ~gok d~szbet46ja M'lriWl4116Ual szembee,

, ·L· bl"!'!:L .',' , k ,~ ,

._ ~'l. erze ImlP.rOC ,em~fa va .0. .oncerntr.uas,

_ mindeur ki kell mQndafil~, :il!m.it az ember erez V'a'g)" g,ondo~ ..

A. esoport tiagj,ai e16~6f tTI~:nden kel1iyszer es nyofiiI:t~gyakOiilas l:JIel.k.iil sz;abadofl. meselnek: onma:i;l!kr61 es p.roMem.lih61.Igy 1euejion ,egy o~yan bes;ze[gelies a ]dki pr1()blel1'l;jjtm~, ameLyben a 'C$opott ~ag;~ jai fddo:lg(Y.l:~i'k prob16naikat. ,es 61IDbiQgialis.ra kemys2Jerii~.ek ..

A.resZ!tvev6kn~ik m.aguknak is pszicb.ote.ci,pi:M.fullkciojuk ",oJ[! (po~iil:f"l' hozz.aa:JJ.is a tiihbi cs(Jpom~ghoz~ azok e.rl,,~lml~~nek ,ertelmezese). E:z. az,o[i!ban, nem j elenti az~ bogy a <csoportve:z.et6£olis~eges tefl~e. N eki kell ugy.:uiIlis ::I beszelgeliest a 5:ziiheg~s !lIiled.e:rbe eerdni:e: (pe~~.lll fdlhfvw 3. tagok: tfiigye~,mcta.rra~ Ihogy

lH

Modeilla,pas:ztalata csOpodban

lIe_ napi esemeny,ekn5~~az id6jaciMi!5i stb, bes:zelje:I1ek),.Moistr&-$.~~ csQ,ldtle:f!ri a csoporr vele sum bern dmaszeott vbakoz.isat, ameooy~lben 6 csak a!lJJlly~t tes1t, . bogy nern eogedi, hogy a bes:l;~lge1:es dakadJOWl" h i~~elrl v,e-gG]iillo:l cso'Q"rI~k magin01lk. kell aktl"".oak lenaie, Ekij:zbe.n a cseportban ki:;Jj]O'l!kul valamilyenf~~n.om erzek :az ir:int~ meddJi:g mehet e1,. milyen m.el'tekben 't!er.bdherd egyes il:ll:gj rut aU".s:~Qgl~.I.as ruval. Ha. ,e]crtck a:z: egyik ~ag t~f'hdh ~t&cg,6~ nek h:a:l[a.rat" .cgy masik. [;ag proMemruva1 ke:zdenck f,ogLalko'zni A pszicholljgusn;!lk,. ~ltetve pszichote.rn.peut,lill.ak liermes:zetiesen ugydnie kell arra, h.ogy az egyes cs:oporttagok:i'lct fiIJ"Iegvedjea lehetseg'C;:$ pszid:lLkai kiro.sodasli6.i ~ ez az egyik liegMbb to.r~ veny.

Ac:sopon minden ugjill. 5zimara dUcSzor is ![lag)!' m.egk6,.lIt!l1.yebhiih~st j d.rent" hogy Htja. masokln.ak. hillson~6 p:mb.Lema~k vaanak, Mgy kijnflly,ebbe~l besz.e] a sajitjair6~j. s iii. c8oponmeg~n6 mag:1lila'rtoisittapaszIta~v.a, konny,ebben vrusdj el ;01, szimpt6makatis.

Mivel mwndel1l eseport a cluadalom modeUje, a csoporUel'ca.pia megkonrny.itheti ata:rsada:]omlb<ll, nIb beilleszkedesr, ~s :a.res.~tv'~'Idke't. n!od.eUt1Iiptaszulatokhoz; j,uttilith<1ltja amall10kkal vaio erintkezes'b-en. .A CSiOPQtl!otgya:k.orb.thdyz,etkrent kell cl.kepZleln.t" A csoport ",,~dlC]m~ alan kocka~wkadeh~t v:illam~j gjz.a~ (lg,.s~eooc:fl ki l~he!:pj\6b~.lnj; hogyan r,eagi] v:d~ki, ha. en fgy v~gy ugyv.i,selkedlem.? A csoport e-gyik tagj a peldiuJ m.egwdj;a, hogy viselkedese a:rrog;insa~. hat, halon 0 egyoilltaiao ~e~ ak:lI armt~.msan hatni, banem csupan bj~ony[.da~sig;ill; akarja

Bgy 'r-:eszt-

A.zonmcgisme-"lit elmi~ tyul.be

EncounterGrOHP

kellld6zru.. A:z Hyen. ulpas-zi3Ja..t n<l!gJon hasznos le~ het aIlliiDdet1!p~,i egyutteles 8Z1~mpontiab6L

Hog hogy~ hat a cs<o!portte-ciria, azll k:itU.n.O.f:iIl mntatja annak a"z,interiun~ a klvo]1.tl!tJ" amelyce H. Peres pS:zjdlOlogus ke~,z~teu h.arom h6'napp~1 egy 'csopOtrtedpla, 'be£ej eze$ie- urnn.; "PlJ.szta_na<talta1. ho~ '(~gj:ll voltotm. <II. csoportnak. shol eflgem minde]]ki e:1.fogadott. uagyon sokat nyertern Dli1btizaJkl,mb~ill1 ..• Azt hiszem, a:zert fogadtal el a ~5bbi.ek miad, mert azi1ieseke:n Os?.imt1e:n be.s'l.eltemO!i2. e·rze-· s<ejmr.6t Ez uag)'tUi'lenikben atv.i¥6d6~t utam mas hel)o'7.ellekre is. Ha nllon t);S:!iZie jo'Vuk erob erekkel, egys:zciIf'uen 'onmagam vagyok, amHk .. U ht)gy bal'mlt is eHojtam.ek .. .es fet.:l!ek att6],. hogy masok nem euefie:k meg ." (Idbet oitveve Rogerst6h.)

A fIlovekvo ·(ifibi~alomrn.a]fejl6dik a tolerancia is. Areszw.ev6k megunuJjiik. elviselnia kr:itikat. megitap<t:lztaij.1J .. " bogy a bfl";ila:tJ:1ak m:mkeU feltetJ.en~l rombo.l6nak leanie, hanem p.rofil:ilba~o~.k is hd6Ie. Es rn.e;'g,HlfluLnaik od.angydni ma~okra. Az olyan emlbe:l"ek. Jkik Icsoportterapial1l venek rCszt,. tobbe nem fordul.nak ~I, ha timadas eri dbt" ha:ne.m megp.r6bil11!ak a. v~:gdr,e Jarni,mien: ene 6kd: a tamada~. A csoporne:rapi:l mint m6ds~erigen ]10& btva,[t oLyan esetekben, amikor egesz~&ge's vagy enyben 8e'l":fi]t emherek onmegimJieresenek dmtHyitese volt :aI. eel, ·iEz,ert melegen .1lI:j.ii'n.ih<ilt6 beilleszkedesi probII' ~~L L .. k- ]" ~ _., lL' '·k "I k' ~emal'i., ~O[lta .U1:S ,etes]res~ n~n,ez.s:ege: • gOl,t~i:i(L es

k[sebbsegi e-f7.esek eSleteb en.

Aici rovid ~b'il s,egitseget keres, ann~k egy egeszen kiilo:nJege..s C~opoJittel"a.p'ial l.t;lhe~ 'aja~]:iI:nli. A"L USA ~ h6~ jon., a neve "EmJD1lmter Group". In <II. ,sopor'l:

117

A. puicbodrama

A tCSOjm'T1..terap,w vmtQ'Z;af<' end

A, Sens.itivityTr4ining

.biromdfz. napig ejjel~uapp;1j ~ijn Il1!M3id. A C50- po.rt~ok . ~u is: beszelge,m,ek ,egymas~.d', megv'ihujak. prob,l&.m~ s .m.egpm bilnakrnlegoldasoka,t kIDdQ~gQ~oo ~ elmondott kQf!!fliktusok~ -s

Az .. En'CQiI.i!fi!Iler emu p" -ban a~~fIt fedik f:cl az ,&.z,elmekee ,gS ~.zfu hes:zemek mlUJk~ hog}'" mclyebbmeg,eTilis,I1ti!ib,6~ jmsanak el, A .nannal t:erapi~iva1 5zemb~J:l.i elonye <liZ" hogy <.111: egyes aJoportWlgo{t a CSlOpon ;LZO(OOru'e:s ailb.tlld6an korrig.i:illja. Tgy az egyes ulesek. kijiZijui sziirruetekbc~ nem esher vissza ko-

'b~" , tb

ra •. :lIJIl m:aga:ta_rtasa aa,

A c.sopo.meroip~a spedalis m6d1szlCfe a Moreno b6::s~ pszichi.ate.raltal a lulszas e:vek d~jel]J klfcj~e!l\Z~ett t>pszkhodrallll<1". Ebben 3, konflik~usobt~s ai. Mki Z~V¥Qkat imp.rovizaJ~. joioohlUl tud~l!oBitjak. A ttallJrn atikus hely:zetek. .. .joitekol'i" megism&lesre egyr~8z.t heplU~tist enged az (l,k;okba,masre$zt lehetove eeszia konlli1tu,siO!k. ki(!rue~h. A pszkhodramatikus jai.~ Ile.k mint bclEJavio.N:i1ciima (magatarcis-dlrnma) szisetematt:~ku8ao aLkdmn.:;u.hatloa magaJt~na8 me,gviltozIka:tfu."<lib ... (~bd viseLkfldi6;!I('cipia).

Id~l.·· b .. ,.~ .. _L !l-f· "'~

,Ol!.loz. 'eJlII. a. CSopD~ttetafiJ,aniil!.. SO.K OJJt@i v:mtoZata

,e.rke-~ett el Amerikab61 Europaba. A c'Soponterapi.a ~gyik . fajrtajimai t<li. c.sopG'rLu.grok tes~et. m!egl:apogatj6k .E.k:ij~bCD new. az e&!etlt;g(eUep6'~rot~kus erz~ sekillek van d:iinm jdernt:&.egli!~. h ... em a iU'estis~g ~ud!atos_wd,$afiak •. A:z. ember ism(lt megtarru:li,djia (willt gyermekk!l)r:oiban).b()igy f.i,gy~lj~D a test~r~es elfogradjaa. tesOO~.

Sokb~ hasonllit iJJ aoporuer:a:plahoz a sUn"jtivru~as-tremi.ng •. Itt dsCisOinhat.n. olY3Jlll $oIyaD1l:liwk;rt dolgoznak lell, al]]]c:~re[k. :Il. C5oPQribanl!o:nenlkek Ii!leg~

1.18'

ugya:nls csak ezeka fo[yal!:l'Hl'tokisnllertek valarnenynyi .res.zuev6 .e161:f. mc;.nye abbt11:l rejrlik, hogy a treningben minden re-s:ztvcv.6 ugyanolY3JJl mOlgatol.r[;i.si n1.6dokat es ~Lhatitiil5i mechanizmusokar mutat, mint a mindennapi eletbe[l.

A k6zponl:l m6d.szer a, ,,feedback~· (vj~sJl:;al.tij.kr8- zes). M:illdenk.i at ieheto tegp~;)'Ilwsabban l.efrjl::t be]]yomi~~~'tt, U].etve ,erzelmi reakici6it, :am,elyeket egy masik c1ilopomagflla:k a viselkedese lkiv~\]wu benne. A CSOPO'f't reszt'il'ev6je megtudj01!,~ hogy hat az 6 rnagOltar~sa m6:sokra. es hO[Y~Ul reaga~. 6 maga Inasok m~g;.'l:art5:silJ'a. lEz gyakran bdat5s.i esv~]wztatasi keszse:ger. v:llt ki,

A s:~enzil:lvltas-tn~ni[l[ghe!JL a .s,aJ.ja~ mag:al:arta:mak es a mioel1lak diffel:lenci~]t 6$5~ehalilgolasiit gyakoroljoik" MegrszU!liltethetlk ~ meWlI'tutgmartiisi mcdoka:t,.Cs ~ljabt, igazibbabt probilhatnak kiFi= r:as:ltQ V1olt;i miatt a SZe:ll.z]t:ivitas-trening, nem alkalmas p~ziduh.is- 'v:agy ongyilk.ossa,g~vesze]yeztete't~ek~metve neurotikusok eseteben, viszomigen ~6 m6ds:i!'A~r a magahiztcs <lib bmag<ll[art~s serkenresere

s: ~ ~ ,. S 1'_ . ~L 'f N+ k 'l.'k· k1'"

~S erosiresere .: Oll!.. ni~:gyvaro,sl)an m~p:K'I]:S tora lS" .1-

n~]n.ak oleson ilyellJ tanfolyam.ob.t.

Aviselikedes((l:rapia at<lpj1liit .m.i:l1tegy negyven eve JQsepb.Wolpe feluette le sz USA-ban. Ez ahba:.1i1 kulonb6zik mas kc",eI.e.si m6doktol j hogy a t:;l.IJJ. u.l.ispsz1cb.o16giOl kiserleri esedrnenyeireepit.

A pacien8 g;y6gy1Jla~~a azokra az elleoeriz heta tanul~:si.folyam"'li.ckraeprUJ!a:m.elyek modeUjet nvan P.

119

Flle .. lemreakci6

A h,rlrytelrm maga;~ ta:rtJ~ megtanuld-sa;

f:01ivLOVOfQI8z.f~zio]6gus do]go~ta kJ. Egy kutyaval v'egze,t~ kiserlet.ei !lio.rnu a kovetkez6[fed~z~e fel: nuberyt ~;zilhu dphi1ekot Jat • .n.yiiat vM<l!s~t ki .. P<II,Vlov ezuein mindJigmeg:'ilz.6.la1~awtl!. egy hau!rIgj:dzest. amikor a kutY<I megh]plta dpi.:Uekat. M~utiin

~'b1L ~ L "] - h . ·l "

,ezt t.<),[)' sznen megismete teo mar aaJ.ral:1lgJ~ ;l::£'$ COl

p6rl6hgos: inger] is elegendo volt ahhoz. hogy klvaltsa <I, kutf,M1~] a nyalk:ivalaszdst. Egy iigyl1lcve-· zen ... fe1tire]es refJIu ~ epUlt liii azallarban,

E kOl"JJd.i.cion:ihi~i ki"8~det.ek nyoman W arson oak (a behil.vior'i:zIDus mega~,~ib&ia.n"ak) 1920-haJ.rrI. d,so IZben sikeriiltegy gycrmek][lIH konciiciondJnf6]demf,~k.ci&it klv~1t:runi.. A kis Alben p'jH(iaJa~ leirmk az Sol. oidillon. Ern]~keznek: a fe]demrea!kdd. egys zer csak o,s;szekapcs.Q16don azzal <I, patk.annyal. amel y aze]6u sohasem viit(m ki benne fcHelmet. Sot, ez a fele]em mas £ll,;l!'I))kra is ;i,tv]vudot1t, small" hbinyuhlk es 1ru,~:i.k loitvanya is sfnls t e's mel.'lekulo mag;1[art.1in vil110U ki bel.6kl. A vise&edenenipia :ab b6] iEldLli] ki, bogy-a, £eltn,6f~,ek is hOllScmJ6 [[1,(] don kondicio~:diMdnilk. es .hogy a .. neurorikustisaetek" co bbnyilt: :Ib'Y ronnek letr~.

Az ~J.~ib.bi p~'ldalJJ mutatjuk he a hely-teleID.m:ag:~tarti'is mcg~i1nlula8at. Egy autob,gllesen:t k6vetoen Finn U:!" [(lobe nem tudta ugy elho1llgJini a bkasat,b.ogy fie erzc1!~ volna fBelmerii. A bales et a koy,etke:zokeppen. j~:tsz6doM le;: amikor Finn fi.r egy O~letb61 kile:pett az utcara)" ,~Iu!;:oue egyilutn,. AnD] kesdve finn urnak tel;"iSZQfiY~ volt. Arado.llilis n"i}eggyozfs:,. hogy o.vatl)ssiggal megvoolll:ed mag:irr. on. ,u.noluo]. semmit sem has :znilt.

120

Etke".u~ ,iii ma;ga..tarld-5

Las,~u des.u!'!1- zitiviiltis

AV1lsdkedestenipia m.egprob.i[~a OJ pi;;j,eU8t leszektatni el".rol a felelemr6t J Qseph Wolpe felfede:tle~

'h ' leh L:] .. " f·""['· ~ • k "" F"~

, ogyaJJL .e et nMi) tarn egy· I;'; e~ml re,L cror, Fele-

lerm.eakd6kat "oilton k.i p&L.iul macskakn:il A mlllcs~ kik: nlLegtJ1lultak~ hogy -egy b~n~g5 hangu,fdrnyiss~k ~~ ~~et6d.obo~ cs:ap6aj taj it,. hog}" Igy hozziijussanak <liZ ,~oot6.ed~tilytlldloz a. A klS6dctIi m,asodiik fa:zi.!)~bM .~ macskika!: minden alkalomm;,ll,iunikor kinyiwtllikaz etetodobo~ajfajif, elektromos aramt'l~~ e:!:te, Igy az 511a:ookharn ",elkeriilO mag<nan:as» al.akuJt kii} ha egyb,izon.yos ketreeben kellett volna enniiik.Heve:s:ern. tiltakozeak, ha a .. sekk-keuecbe" II:cl;tek oket" es nem voltak; hajlallldok enni, Wolpenak ugy sikel'Ult a mlil'cskak f~]elemr~d6it. "kioltani". hogy lass:all" fokr-6~ fokra hoz.:z:aszok'tatta az,:Ulatokat. at ,..sokk -ketreehez", SokkQMs ue]~ ku,~ etette oke:t kiilonb6zo ketrecekben, amelyek kezdetben csak keve8s-e~a1;tal1i egyre ink<1i.hb hasonU~o:ttak a :retteg~n; kctreche~'jlni;g azt~n. atZ .all.lIwk fe:ldem ndkiil kezdif,ek r.lt'l!ni reg:i kcu·,e'Cukhe:ll.

A]]atoklutl szerzett .kiscMeti eredlnmy,eLutamWolpe 195Q-he:nkifeileszren egy I;eropia;s format emlrerek s:Ulmara: a sz:isztema:tIlkus .. desurliz.:iuvill.s:t" . A mods,z;erbal:'iom ~zakasz.ra ug.ol6d.ik ;

1. Intenzi v ellazit6 ttenmg.

.2. Aft:ldemki.vru~6 ingerek hlel:"~u:cbi::ija!il,flIk ~elallJIt.ba.

3. Afele1emingerek Iokozatos komb.n.n,a;]asa ellazitO :reak!ci6kkal

1.21

Afelelemmgerek I':ang.~ora

Gyenge fJlelem

K'O'zepe:s tete/em

Er{}s jd.elem.

Afe:lelemkivdbfJ, okainak elkepzelese

[gy g:yogyitjak pC§]dau~ ateriszon.ylC; a', rtivaiMskezdete el&t~ dhziwtfieni.nget vege--.w ... k pad,en$$e].~ peMill[ .fiz i,'!]6giai izo.mla:dl;~8L ctllllwg;en trenlnget. E:z,utao a terapeueaeelzc I t 8zelget6;ben 1t~8Zt~zz<1!,ll'liilyen ing:erhdyzeoo.k il:aJ'lJOlkki fe~eJmet a p:id.e::I'iI.~lieL A paciens maSl a Ielemingereket rangsorba aU~tja. Finn ~,r F~ I (I eseteben 'C:Z I gy' fest:

L Otthoo vagyek, es haliom a r3,cli6ban, valalcit d~7A)l.tak.

2. Egy ismerdsdm egy b1l1esetrol mesel,

3. Egybara:romu elijruw:: egy auto.

4. Nyu.g<lI1mas" nem forga~m as vid eken s~ [ 1 5, Esre a varoson megyek keresztiil.

6, Koncertre megyek

7. Fe~yes nappa! it ,keU mennem legy I

A d~szenzi.ti.val:fus azzal kezd6dik. hog}" finn UI jesen ellazule helyzetben nebmn.y masodperc I" kepzeH a fele:l.embicnt.rcbiil ]egtl!.1s6fo.koilil elhcl v kedf) l~ggyenge'bb iegerr, M.i.bdyt Crliflek. SUJ.m I.G]met erez, Fe! kell emelnie az ujj:h .. Akko~' ,1'1 kepzeh: jelenetet azonnal megrSz.akit~;ik... 1I1t!~ d6idie:dk <lIte].j,es ellazulas aJI3pota:t. Az IJ nat! I ,'Ii ~ HI i~m.et e[k.e:pzcii ilIZ ddZlQ je]enetet a gyakor1~ ~. Haa telelem [Bir nem ~or ,H az ,eJlaznlason, h,1 Llil fdeJ em ne·Jkul viseli eta. je]enet el.kepztles~l. ~. k k HI a terapeuta alter a rangsorban kovedil:e:l';i), Vrill,HIII I ,eros ebb fddme[ kJv;ilt6 jelenetre.

122'

A:t.ii.gy S2)ei~l;t ba,1iOrsaggp.] Finn ur lcpesro] J!epesre h!te~.emhierarch.i.aj anak egyre m Jg<lsab b esmaga!i:1l1b b ~ok~h!'lorult.j.a meg, egesz.en addig., mig: mir a. Icgi[[u::nziv~bb fe.lelem-dk,epzde8 is ("fenye,s napp.J~ ,at kellmennem ,~gy ~,et'en OJ) el veeztene fele lme .. tesvo~d;t+

A It3iP!illl:u:abta'Ltmu'HMota~hogy apa.densek ezzel a m.6ds~~rl;"d mi.lJ:'Iwgy h:6:sz ~1,~'S utmroolr v:>lI16sagos belyzet'(kben sem ,e'r,eztek feldmet. A deszenzitivd- 1.35 kuJOposkepPfi)m. az iUa:dobi~.k (pokok. ege[1ek), a vi.z!Sgit6l es a iyUvanmsig eloui bes~edt61 va~6felelem, a 'teris:wITII!Y es a sz6k~ l;art terekben vaM~c]e]e:nl k~elese1ben v~.1t he.

Igen f:o~'u'}s .. a laz.ttisi. gyakorl!ltnak es a 'Mle1em.hLeta!rdM:l eJkepz!'iLes,enek kombinilfula. Az elhlz:~t6 gy:akorlatok. ofirnag:ukma:nfllcm olyan e redmenyesek,hasonJ.okip'P csak kcy.es siken !hoz az is <l! fC§l.elemmegszun:~eteseben~. baa p:iiciens pusztan sorra ve~~j es veglggol1ldoljiil:jl felelemhdyzeteket.

A v.ise~k.edes~e:rip~atiecbnika.j.ili. ig:em var:i:ibi~is" A vi.selkedestei"ape-ur:a ~itszh.u: betegevd "szinhh:;M;" > amikor annak ptldiul. fij13uescivcl $~~mhej] g~tla.sal v:anna.k~bi zouytalm, es kep,essegeit nem rud i <I. ki:bCl~ltakozitati1ji. Ilyen eset ben a terapeuta e~edeg a~.t j,irs:zati a el vele, hogyam mueatkoeik he e&,r nagy ce~ szemelyzeti fo.I:l!ok.el1~k.

A vi.selked&ste:rapia. hitli.nya a'bhan rejlik~ hogy kom,:le'llte:bb p:roMemo1Jk~ pe~d<111;,l1 .. ahalafioJ>" Eeh:~cm:Uhfl0~ok vagy ol y;:!Jl :fe~ehTl·ek eseteben, arne~'yek f1rYidejtMeg sulyos dep:ress~i6v:a! vagy keny~'l.e .. meur6z:i..,:s:d ja:rn~):~ a gyogyi'tas tenyeg~sefl uebe~ebb.

123

Tes'.zte.ljeaterajle.utJl

A. pdcieru belytelen bemlit;luidsa

Mikor van Dnnek sziiksege pszichoterapeurarnj

Csak ha mil' p~na:sz:aJi!1ak valam.C'J1l,fiyi .lelM::'l$eg:es szervi oka kiv::m zar'lla~ akkor kerasse fel eg1"p3~i.c-no16gus, :pszi.ch.,oternpeuta vagypszi.chQam alitiklJ~ rendeMjet. Az eMz6 eldalakon kep,e'f blPha:tQ~t :i!I. keze]esi ma dszeteikroL Ezek util'l j Q bba:n d. tudj:!\. dOJllt.enl, mdyilk: tecipiai.tDfm~t e:rzia. magahoz legk.(,)z.,ej!e!bh ;jJ]6t'!~k ..

H<1! felkere.s egy tt!rnpeUlr3~ .• nern lkoteles vegtg:csiniIni u~ az e:5ed~g hossz:<Ihb, u._nacsilldi'is·[ efi k.ezdes.t • . amdyet ,6 javasol. 1" aH.n. l:lt"Io1!l eI,,},o.ms besz(i]geres is segt[ Onnek. Ma azt~li.ap.ltja m;ll;g~ bogy nero. kedv~r(! "alb a terapeuta, nyugodtan hagyj:a ott, es kenzul~i[j()n egy masik ternpell]Jt:iv.al.

A j;e~feuta m.f::gitii:]k:;ekClr m~ndel"l.ekdou ana figydj en ~ bogy-all ke·rd6jclel.] m.eg ;;1::i!: ()n sz,c;m.ei.y"i'legernek bjzonyo s oMOlilrut, es .bogy<1ln wda:toslitja Onbenaz !ljrao,rie'ntiI6dasfoi.jcialm:as es &ellydmene]] foJyarnail:3:t. EzOnnek arll1l:yira kellemetlen lebee, hogy ateupeut.<i11 nem uyHt, 0 ~re ha!J:llgolt besselget6part:uemak eu.i~ hamel:ll eUen:alhi.s: alakul ki Cnhen mind a tempeum szeme.I.y&-ve~j ffilnd azzel szern ben, amit mood. Eze.r:l: ::ah.pOSOliIl meg keU v~zsgMn[;l sz.im]Jati.a~ 'ngy ellernsze.nverz:ese:t.

A ~er;ipia aem k~.lIeme5 folY,lm.aJt. S obnu.gy erkeznek, mintba csak acz autoju.kat vi!:llnGk s:zerv~zbe: Ieulrnekvagy ~efeks~nek, fe:Lu]e~~'1lienmesel.l'ilJek pcoblefil.a.i kr6]~. e.s. azt gondol j ilk> en inden m anegyszeru.e.Jl ,60 problemik J1Je:&iil ~eves" a viUukli"o.1 1:1 tera-

J24

penta. Ezzela be~~l1t6cl.assd .3. kezeles vakv;ig~rruyra Iue, merttermeszetesen senkit sem lehet ,.tncgtIII.OSdatni ugy. hogy rre legyen vizcs", Ha (junek, mn~E1t m~l!" :~e'III.u:bb emlt r.enii k, testi pa!l'lltlszai nincsenek, csak ldkituneteket e:rez! akkor rogllo:n egy pszichl)}lOgusnal vag)' pszkhoterapeur:anaJ ~dentkezzek be.

A. k.uI5nfir:le ftlelmek

A11aiiJllQ'S fHet- es e~~s~te.m::iafelcl('m.

A.lh(iok~6~ (p6ko1t61~ ~rekt6l stb ).v:ai6 feJ.dem. Terts:l.iOny vagy szuk. h~lyisegben v<ll16 {eIdem.

A kb~Jsze:rcs.r.dekv,J5ek

'1] N 'f"" k'

Mosasi vag}' eL!ell1,Qrz.~81 .. eoy.szer.

Kenys2lergon:dQ.la:llok.. .' . '..~. •.

Bizoayus V~SS;l.~ter6 vlseThedesl~Ormikt almkor

~cl.eges (kol'omnig.1Is, hajidnc£ ,csavaTg~t;Ma sth.),

A "l'u}rmti!i:!; "sux uali.!:iis z.ava<tai Impoteneia vl!!gyfl"i.gidkb. Szadizm~s v.a:gy mazcchizmas, Egyeb "per'lerz,i!ok".

A J.-xemf!ly,iieg[.u!.ajdonsagok ."l,avarai

S ~!... f'k ' ,." ,

,ze]so£.eg~ ·.uars~g!L\s nnzes,

CsekCily k.onmktustefe'!lU6 kepes~H.'ig. KOilllcentlid6sne.hezsege k, O£ILbizaJomhiafilY (kis.ebbmndii.segi erlesek). Alae-sooy fo.k6 ~eUri t£.:rhdhem:seg. Subos:~csped.allte.ria,

A szenv'(!d:e.s szmitas(1;

Mikor

men-

junk .t,r:r-apeutdho.z.?

A. ha.ngu.la;t Z4VOlCTa,i

Gyakorl uyolt!JJcm ha:n:glDlJ<l!tt ci8 dep.r1e5szi6. Gyakori szEIs6seges 1I1,al'!lgulatv.il:IiQ:t',~8. ldJ:ci kiegyensmyo:zatb:n.sig.

Ez csak egy krus ~~e.lr~5 a .Mki iliIiLe~ekbO.I. Terare1lltat csakakker keressen fd. h a e szlmp'oomik vala[1J.l)elyi:kil5t{jl sze'l1V'ed .. M(;:rt csak 411. szenvedcs; 8wricisa mobHiz.Uja azokat az ,en5k!er,amclyek;J ttlifitis Ikezdishez feltetienMJ 8~uksegesekA Aki eieg:edett 0]1- mJgiv:.l!J, <1IZ. nem ]ic okot aiim. hogy m~gva~'[Qzzek,

e$ ezertocUl is rog mJt:lgci]w,.zni. .

Az U TIobbi id6b,en. egy·.re gyakrabb!1li'll forduJ do,~ h?gy h:izas:sii~ probl~mamis p~uchCl].6gial seg,itSegel >l!k11irn<llk 1genybeveDnL Egy peMia: Minch. ur Ot eve bhas: .. Felesegc s~elli:milis:an igen foge~(}[[y., es egy fel eve ~eleszerC'l;ett egy ma:,~ik ferf.ib.L Ez,~n el akarvtilni .. MUI:D:ch u:r meglb(}cs~iI:.ja. neb a szerelmi vis:wnyt, es fenD ilIh·ti<1 tartani a hizassagot. Jut tana~solja ~ fdesegenek: "MeDj el egy psziehoterapeu.d .. b.o~ •. es .k.cz,elliesdm.agadIT A hiidellsegedl [len] n~rmiill's, .. hiszen ,en tov~ibbr:a ~s ugyalJugy :5ze:reilek. m lI:n: edd]g. "

Eb ben az eserben nines .'l::tGkseg p,~zic:holler:ipiau.

Mo. L .. "1' ~I_' 1_

uncnne V~.8jSt al'!;.ar~es ,e:gy mlasi!!: ferfi.t szeret, Az

Q, .r,e!ii~ero,l nines szo a sZ(lov,ede;!! szoritis:aro]. ,es nines ra semmioly .• m .ok sem, ame1ymi~n lekd]cnc beszeln~. a szerelmerel, .M:islenIll>:ta]in. :1 he~y:zet~ h ..... Mu nchneot even belul ot.odszor ~aJJtila vaWis el6tt. &~ o m flga lerdioj d.~zn~ meg m;J.gatamsat.

Hogya~ ,tala-ijunk terttpeuMt?

HO'l pszichotcguse vagy p.&zJ.choteraprilliJta:t keres, akkor ali!l~aWS a telefQ[J!kofiYV szakrn~liegyze:ket megnez.ni. A "pszichol6gia" vagy"pc$zichmeripia"' cfmsznalatt megt,<JJ]5Jlj<l a v.tb.szih@lwtcrapeutrut dm.l1kkcl C.5 relefonszimukkal e gyun. Valass:z.a ki e16s:oor azt aterapeutat, aki ill. la1d.dhoz a legkotze'~.ebb taHlhat61' Ha teleiormn hat~r]d6[ ker., rrlJ]nc:lj.ht ,e:rdekJ6Jje meg) mennyiez 6dr:J.kenti.lu:mo:rohiurn~ es erdekJ6djek beha~6a..n a tera:pib m6dsz.e.r fd61 is, amdycr;lz Uleu), elso!l{)rbJl!l'l aLka.l.mOl!z!

127

Harodik Iejezet

Program, melynele saran

,tobb onbizalomra tesziink szert

Az e16z6, fejezetb en kepet kaptak a 'pszjcho~er£i:p'ia kYlonbozom!i6dsz,erelr,d], V,abmenrn yi kezeiesi

, j k ~ -]- ,. ~t_ M· ~

InQ<~DOI,' megvaf! a ma.ga ,e'fI[(l me es ,er[~K.e.. Jve~.

egyik m&ds:zert ~en1 lehet a:z- egyedijl bdy:~sneklleki - . - - k IL·· - -I lki- . 'L 1 • ~1'_ k . Ulliefilt az egye·.., tunete neK ,e.'!) J,e; .. p:rm.lH;:;tliJiHnil .

rn.e-gfeld6em. hot az regy:ik. hoi. a masik: teripia lehet ki],lon.OSCII1 alkalmas. Errol esetrdl esetre egyt'd~]eg, kell d6il1til:ni. Tobb .. nyire ked.vez0 .h;:n:asu 11 ke'z.eJ\~snekautogen u·,e.ninggeli v,alo megt;hnogata.~~+ Ajintom 'Oo6irue:k. or" rued. Lindemann-ask T wleles !.itres,~zbf!:J1: - autog,rJ1'I trer~ing (0 be-rteb,en. im Strej1 - A~toge.nfS Training) c lin iJ konyvet dol vasasra . Ez a komyv mind,coekcelott :li.z.en hasznos, men konnycn erihero es nagy-on meggyo,z:o. Dr. LilJdem,anmhirernssor kelt .'lit sz Adru:Iti-·6ce~Thon,. egyszer e:gy fafonkb61 fa:f<1.goncs6.nakb~[I, egys,zer Qsszehajdl.a-rro k~j~kban ,e·s egyszer egyarhooos viWrl~SQill, es atkel.e.sei soran . fontes tap'asz.tal~rokat gyllj'rou az autogen [rerungg;el kap(:so]ail:b~n.

A megfigyeUs he.te

1,n.ap

Problema-naplo

0[1 maT felfekreretr egyfiizet-e'i: az. <lss:zoc:iaci6:s k[seilet dveg2'lbiehez. Most ismct :,<izuksege lesz erre a ruz,en·e - ez lesz a prob1ema-napl.o.ja. E]oszor is f~-

gyd je ma~it e.fO'. h~ti:g~ es Irjo~ ~esz~llol6t :~z~k~J in esetckro1~. arniknr mag;altanasarvilil tul keveso[ilb,!zalomrel t~n(islkod!Otr'l:'~ EzutJin k6vetkezik azoknak a h~ly:r£tek:llek ares;:detJes lelr'3sa. amikoronb~~ a lm a megrciIlduJt. Ertle epii l majd a bryako:rhisidoszaka, :'l.lm.ikor az egytie mag:a.hizrosabb m""gatan:ist

gyakoroija. _ . "

Kezdje tchat a m.egfigyelesseH Ezena heten viselkedjelkugy, mint luindig, azazmost meg ~e .pt6~ b:iJjofll. mJigabiztosalbb lenni! A k()v~tkez6 pch:U.b6! ~itn:ifogia. hogy .ken ezt esi niln i. A naplobe jegyz..esek Cullerulwl sziirmaz])~k (kereskedelmi al~[;lt.]mklzott • .2:6 eves)"

a) Renner koUegim ~ronikusmegjegyz.b;~kJkd ~eg]eckel';te~ctl!:~ rn ikQr m egkJerdeztemtole, hnl az indigo helye. Mindenki nevetetr, Ereztere, ahogy kimegy aver afejcmb6I. New. tudtarn \I'~h:~:;~o]n i.

b) A :ronok h.iJvoM telefonon. Azt akarta tu,dJ!1i, a titkiimo~'e o.il.am "IUiI-e1'lZ irodambam. Csak .. nem"> mel. v.ahsz.oh:am .. Ne:m jutoU eszernbe e.gy ertdrues m.ond.a:t. Ezih:1i: nagy-on hal:agudtam maWl'lll[il ..

c) Este revet akastarn ne-zni,. de ]awgat6nk j5tt,~ a fe1lesegem bJiritm)~e. Nemmerrem :5Z,OhlU. a felesegemnek, hogy porn ma nekem .,jk~~ma~hm ,a vendeg,es rereenroen bossuli':'lkodt~m. a gyavflsa-

129

2.1'141'

3---6. nap

l.eltar kb:z.ftese

gomon, - s,zeretnem, ha iobban tudnam etye~ lJIyeS:lt€nj az akararcrnar, '

a) AfelestJ~e[[}fd.fcdr:,zte,hogy a most v~.ir(Jh nllos6gep ,o]dab iiss~evan karcolva, F elhivtam az iizletet~ es hejelentenema kin. Kel1emedenii:1 erezteru rnagsm, es ;1 gyomromegy kisse 'QSS ze .. szorulr.

b) BeMpte:m a,~oUegam s:~obaj;iba.. E~z,e]i1 .megj e~ze$$~ I udvoz61 t·~ ,,,Egyre keveseb b a h aj~d" .. MlVd am6gy is nyugtabnit a b.aih u I.~.:i~om, ez a tapi.n.tat~an megj egyzes d.bizonyta~al!i itott. N em tndtam b.~.ggiilclt'all es ~ijrm.yed(l!] r,eagaJnL

19y jegyezte fel cwrer~r mindennap azokat az elmenydt, amelyek k~;rQsarnhawn:ak ollbizaLma:r;l. Ehnenw'eit na.pr61n:lpra reszletesebhen lrta ]e~ ':s ~gyre v.i.lti.gosab hi v~Urt ,d6tte~ mi minden vok hillt:hsal onlbi.z:aJJmarili. Ezena heten prob.h~mai mind '~I;!datosabM. va]tak a szam~ra+

A megfigye1es here 1I1d:n meg fO[JJt:os~bhlt!pes .kove'tk~zik -al.~Jt.'ii!:r kesz£tes·e. Ran1lgsoroljlilzobr JJ s:zi.wac~6kllt es ~hneu:yd .. et, ame!yek ku.16.nosen k:imsan hatottak ol11biz;aJl1I.1!ara! FogaJmazzarneg a sZ]1ruii.ci6kat ugy, ~'wg-y kih:jeZ/esre jusson, mit ~kar johban cs maln.i T Cu llerue li~taj~ peldauligy fenen:

1. Ved.ek..r~zl1Jem k!ella koJlJ.eg~.k m~giegyzesei.vd szemhen, M~g!:aliln] a j,6 v.Uas:Zt~

2. !E1fog6dottsag lJe.n(ti.~. kellviselkednem a f6nokkel szemben.

3. KGpessegeimc'1: helyesen kel] fdbecsii.ll1lom.

no

Td.,i.ntatlan megj~gy'Z'esek

4. Nem sza.badomnyin s;lJvlc'mr,e'yenn~ aJ haihuHa= som:a)!t.

s. F e~esegem.et meg kdI di,cse:r.liIeIlJj. es: nesn szabad rajea kitol.llernl a b osszns:agomat.

16. f'eteseg~mli1,ek mi:ndig nyiltm . .meg keD m endanom a vele[uel1ly,emet.,

7. Idegen s2lfulely'ekk.eru szemhen nem SZ<l!.bad. elfog6do:ttnak.lennem.

8. KOfifiyebbei:'Ji kellene kapesd~fCik.at li~'l:es~'!:enern,

'9. Kevesbekell.enc c:1rz,ekenynek ~ennem.

w. H~ :I mun kj,ban. va~ami nem megy, az.ert nem keHe:lllemagal1ll:ll;t: oko~nom.

Cisller Ur. ;Qnbizalmat k:iHonosen erasen erinwtte, ami] .. o:r koUeg;ii taplntatlan megjegy:zesei~t':i] keUet,t volna, megvedenie mag#t. Nem.l:1lJdou j6v{1asz.oka t adn~;, men: mrndigugy erezte magi,!:, ,.,mim'!:ih.<!. le~ beuuh:voma." . Legmkabb az errum:n;ct'w Culler 'Ilr OlllJbizalmde, amikor allllunkjban nem ment valam~. llyeQkof hi!!jIon arrn':ll~ogy 'Onma.~t o<kolja (ennelk ;rnorni>an 6 Imaga is tudamhjlnvo~~:).

Fla. tlll vanlni. a megfigy,eres heten, es Oss.ze3JUwtta pwbl~mairna:k .raJngLi.sd.jat. o~vass()fi~ovibb! MOiSt

IL __ .. j~_]~L L" ~:I- "'L ~L· bb~~ ~ r;,;eZ.-uiOruJt'i. a It>(!Ive,~ezo es v:gnerneze. . ~epes, a ua-

gyobh iinhizalom kialakid.s:a" Ennek fO'.l\w~ eszkJ)z,ea ju~ru.maza.s •. mint az.uj[[l;aga'~rtM "mcg.e.ro~itoje'''. A visdked~~~kutaJt.:isban letezik egy fomos :Ilza.b;fuly: ~Ha ,egy uj mag;u':;l_rt~st. mcgjlliltl1!lm:aznak 'Vagy meg:eros;{tenek~, 31. jOvohen. gyalk;rabbM. furdul do. " Es hat On. a:z.t akarj.a, ~).ogy a jov6ben g)'akr,aJ;1blbiUl t~lu:iiorn .11I1~gahi'l.I;OS<1!bbal1 viselkedeil

131'

juta/om

Ajma/mak rangso:ra

Amagat.artas!;r,enmg kezdet~

AJlitsOl1 most 0SS:tt' egy o[iJ.~1IltalrlJlazasi ].i:!it~tJ men jutaJma::ta,s n~JkuJ 11. magatartas-:tre:ning sikere en)s en .kerd.~-s~sl CuUer ur pe-idalll] akcflN~tkezo listat ;i[.Utou.a os:sze;

,] .. Eges.z napos kiran J.ulois ..

2 .. fdesegcmmd ,e:Sleeimegyunk vacscrazni. 3. Yeszek egy konyvet.

·4, V,esze.k egy lemezr.

5, Meghiyom a barataimar. 6. Eimegyeik moziba,

iEZ. iii. listatermeszetesen aakegy pe]da.. Eaert ne CuHeI l.J:r ]_jstij:irr: masolia. ha.n~mfl;oD.doikodjek el, mi [elent az OnszimirJi. jut.dmat! 1ilindenkin~k mas-ma~ do~g;okf·oI1tto.sak vagy Crtekesek~ espcdig eghun mas rang.sot szerinr.

MO.sl~ 1\::~~d~e meg dJ magatMt3s-trenii.il.g~t! N6zze m.eg. mi :il[ <IE ,onbizaiom mal kapcsolams preblernain.ak rnnglisciji;ill a legu 1:0 Iso helyen ! Culie'c uma] ,ez szerepe[ulliO,ls6lkent: "HOI a mUl1k::ibaJ:l1 valami II eUlm.egy ~ a:z:ert nern kellene mJigama:t oko~:JfIom . .,. A tre'nlnget -r.eha t ,mnal a ]?roblemanilil kezdj, amely a lisca uw]So. hdyen all, mertire csik legke:vesbe nehezere valtozla:tni rn OIigaU:l"t.t~ao. HiI. sikerul ebben a "e-kinlJetben e-gy h.e1i]g magabiatesabhnak Iennie, menien fijlj ebb, l~pj en mintegy a kij,,'etkezo lepc.sofokra.t Mihdyt itt is sikere van, h:;)j]~djon ismet fdjebb o::gy h~pcs.o:fok_kaU A mar mcgtett lepcSl6fokok~f <liZQ])b3J1 ujr:a. 6~ 'l1jra g)'"akol"-ol:nia ken. Termeszetesen mine]fdj ebb ha]ad a ranglis~an, anndl nehezebb lesz v5JJto7.b.t!}ia magatarr:.;i"al1!.

132'

,({talom, mi:nden lep~o/ok.uta;n

Ai ~l!-dtt.tGS$.ig

MindelJl. egyes sikerre! nu:gtiett 1~poCs6fok min meg kell jut3,hn1liznia mag-at az on a.Ll',d ij,sszciJHtott 1i.:5t3. szerinr, De az sem art, ha az ugyanazolil a .M:pcs6- fok()n~l,er'[ ,egyes pozieiv eLmeuye:k ut5:n kll]ol11·ku]0'[1 i:> megjutalmazza magat. Milnel magasabbra lep a l·a!lg.~i st.:tn, annal nagyob bak legycnck a i u talmak, Ebben segir a jUlIah~l.ak OS$,zeiill.lto'l:t .rang~]st.:ij:a. Arnikor a legaJs6lepc:s'&fokon rnegkezdi rnagatart§!sa megviiw,ztatisat~, ~]'ja. fel .ism.e'tt ,eJmenyeit a prob,i.c·ma-naIP1.6ba. ~sf~dig: rrll~gim az ismert sema .s;zerint: LIL.'l:jJt 2. nap, 3. nap s~b.IJ:!'~a fel, ha sikeriilr ~'II'lcagab.i.ztos.abban es higgad.tabb.f1I'Il reagaini.J.! ['r6- b:mJ ja meg kideriteni ,IT)lert sikerfilt a dologt Roldobbene valamiee, arnire ·e'zelott nern gondo.lt? Mi volt az a gondcbt~ amdy batorsagot adott? lrj;a fd ezt a gondob~ot, es. proMljon meg. t:iszdha jonni a Mtterevel ! H iszen ne.ltlI ~[Z a eel. lilogy dresszfroxza rnagi!., h snem h.ogy m agatart.asavJ] e~ijtt gondelkoda8~ stlok~sait ill mcgvrutoz~ssa ..

A. ]d:rtu'eilling!)erv al:apj an sokka] tudarl:~ iilbban. fo glalko:zik nehezsegeivel. A treningnek ez 0\ f.;;Ijci.ja a:rra k6rys~efhj,. hogy m6diszeresen elgondoUwzzen olyasm~ken~:ilmlk.en eg')'ebken~ sehasem torte volea a fcje~ • .A prob.lenll.ii va1 va16tudatos foglilJko ~ z:a:s reven sokk:il.~ lobb<llfl me.gi8meti onmag4.t, e.s nem e&ill!: olyarn nehezeee megkeresni it lekii:zdesliik. ~ hoz V~;t.C'IiO utat .. Az onbizal(imhi~1i'Iy lekiizdesere v,~gllerl:: munka termeszetesen nem f&adsag ueIku l v,d6 - sot, nagyon is nagy er-6f('!>zftest kovetel. Megeshet ]?c]daut, hogy hirtelen ViSSZ;!!f'Sik egy alacsonyabb lepcsOfokra. Enol ne veszirse el baWrsictgit,. mert az ilyesmi dofordui! Ilyenkor ujra tuda-

iJJ

Tiirele.w slliik.s.e-, gdte,tik

Miszcil atri:nmgterv ",",21Ie!t

t~s.aln kell dolg'Q:m ia ugyanazea <11. p'ooM€man ~ ndg; ~~IJu~ ezen a Iepc.SlMokon .. A 8iLker iirnekebeofd.tetkl!lul60ntos. bogy hl'zzon awen.iI.'IIgtervben. .. Ha viS:ZOll~ nem bisz a .ldn.m6d:!);zerbeu, es ac.lcis~h:rnet.lllem gy.6~l n:lle~ alkol' ne do]go~zek- t;ova:bb e m6d:s;::t~r s:zcr:irn~'lmen nem lenee sernm i ~I1te~me.!

y~n* '~]Y'OUI embeJ'ek, akikfii,ek e:gysz,erii.en Il~ncs ide] uk" de tilrclmu k sem ahboz, hog}' e szerim :l trerning:rerv szeriru dongozzarnak" Ali' pe~daulero~· sen extmvii;l:rtdtj 3Z nem sz'vesern u] ,I~ eS:lienke.rrut it problem.a-nap~6jat lmi~ h.anelni:mk.ib b ~irH~g[uh <11, ~evelb en egy krim it. Ha t:uls.~gosan .. f.lIyugralo:l.n bozzi., hogy napnsint napvezesse a napMt~ es iFJr kutassa k:i ma:gabiztos "Ii',~y kev~sbe m,lIgab~zcos tnag;aiunii- 8a:n~ ha:t~e.re~.Wt.k~r leg;uabb he.o;ze[j~ :meg e~:m:ll!enye~t ,egy bualmas .lsooer08:bdvagy haza.stiirsavOl]! HOI .haIDlgaIi6}iilhan.voo meg:ertes es tJii relem ~ akkor ez .ae m6dszer :D1JJeg m~ndig jobb; mmd:l1} semmit sem tenne, 0 gyehtie kell ~~nbtOJn arra, hogy be:..)~!Hg~l&panmere nep.rOb:i~ja be:fo]yisg.ln~. Ont- cs nevegre ,figyd.embeazok.:.:t a tOl-n~csokat.am.elyek nem fe~dJI:I!C~k .meg az. On sz,emely~s:egsulIJ.kt~riii[]lak.

f. fejezet: v,cge.n s:z.eretrilenk lllleg;i.n.diQkohli,. wi szo] a. trelll.wg,ten .es a pro'bl&ma-nap]6 vezeeese mellen. .E16szor is a";l;. a helyzetet kell pnntosaa fij,Jismem.i ~eirni es~egfigyekli> amelyben .:12. o!JIbiz;~lomhian; J,elentkezJ.k. Az O.fllmcgfigyeies serkenei u,onlWnt-, rollt, ~ .•. epp aa aFontes, hog), a kritikus h~]yzetebttlLilidatoscltswk (:ahe]y,~tt, hogy el[ojtan.arnkok:et). A :::ngs,o~ l,elkii:5m~rc_~es osszeallitUolJ:,d Wehetoseg ~Yllliik za, bogy a ~.eg;~om1ln.yeblbe] ke"z,dipik, es rugy De b:iwnaJanodijnruk el, Ezzel fokozatosan eroso dik <I

134

Ahe4#itodds megvdltozta~'dsa

saja 1i: reakd6- e~ maga1Lanismod.1Unkb<l, vetert biza.lorn, Az onlbizalQmhifuo yt leheretlen egyik tlOlJ.pr61 a l1J.la.sik.J:a eItuutetni, sot eros onbjzalomm~ v~l!i:oztatni. Ez csak hipesenkl§nt sikeru.LlErgo; a. valameiyik alacson y abb lepcsofQkou arasutt a,pro siker erositi mirn ,6,nhiza[mat ",7JOn ;;I. hiaonyos 'l:erule~ ten, es Ug)'01 nakkor annak l1flIotivii.c:iu'i at i~~ noveli, hogy !Qivlib b dQlgoz:zu nk onm agunkcm.

Az oob'lzal()imhiany~ ebre!izto sz[tLl.aci6kOlt doSZOI" is tudatosltanunk kell, majd lassan meg kell v.al1i!Oztll.munk viszonyulisunkat az adore probtemahez. Eddzuk az akaratunkat, hogy;a: i6volbelJl. has0'Il16belyze~~kben biggadtalbban.eagiljunk, eg, D~ hagyillk~ hogy ijnbizahnunk eHugyjon bermiinketl Ha sik!eriill: taH.lIru.:mk egy sikeres problemamegoldful.i.techni.kat; a:~6I11jutalma:d,s ezr erdsiteni fogjla., A m~Cefd.'ii:itett ItIag,_tart~,s; a jOv6hen. mind gy<lJ.krabhan forJu~ maid eM. Igy lepesr6l1epe1l1remegsziintetjiik az ,(Jnbizal.omhiallyt, eli ma.gabizwsabb mag~!.afta.st alikitunk ki. Mi.vei ez az onnevelboifo-

~ 'bl ,. '11. 1L' ' ';;:.1 ~ " ~ ,~- ,~.

~y<lmat a pro • cma.~ nenezsegerc es n]3Jtl;aC$"~Oli.g,rr.o]

[ligg6t:n hetekig vag]' honapokigis eltarth at, ez .'I modszer sok ttGrelmet &$ ki.~an~st: jgenye1. Nagyon ideg~s.,tii'l'elmede:n vagy extruvertelt szemel yek esetebcn a leirttechnika nem aJka~rnas"

.Aki a probMma~rn:illlPi6t (:6Jsag_o.san bO]]yQ~uh]lmhk es id&r:ahl6nak tala1ja" annak is feltede.nulabfvan kellene dolgo:;;.nia azon, bogy mas'kepp viszotnyu]jon ilJ'amagaho'Z C:£ kornye.~e'l,jeh.ez is.

135

Hetedik Iejezet On,bizalom-fejleszto tren.ing

Azeh6reszben c;!sea:peldak,oo mutatruk be, hogy.1c[l ~b,k1J i ki az on Jb,iz.ak~l]]hi,any. Az olv3;S6 mcgrudhat~ll~ mi]yen pszich i kai es testi .fo]y,amatok j 3:rsz6dnak ]e ,~kozben. Az Q,obiza1omh i in f olY3.l:1elmenyeken (az, onbec'siiles fl'lUszrtrad6.i.t'll) alapszik, me~y,ek ercdmeny,ekeppen az ember negativ:al~ vi~zonY'ul mi:nd sajat mag;flho:l:;,~ mind mdsokhoz.

.Pelda a sajat: magu~khoz v(I;}6 ,negativ "l.JiszonY:H;Um~

A. ki s Gabyt testsuJya miaugy.1l,kr~m szldcll es kriti.dJtil<', E frusztra.cio,,k eredm enycIWppe.n Gabyban ncg;a,tiv beaLlltod.~s alakult ki te ... tim,egjiel.enese~ 'vel kapcSlolruthan. Ki.s>ebh]'ell!dus6g~ e,rzesei kmlllku ss,a, vilt"l" ,es vegtLil ki~cbbreDdUisegj kornplexushoz vezenek, G:abynaktehat His6 megjeienes,et H-

letaen uil keyes az onb{zalnlla. .

PdMa a masukhoz 'VaM neg.atw 'fJis:z.or.~yuUsra Gabyt eclesanyja 8ziintdernijJ ovta a. szexuilis ·elmenyekt6L AHallld6all szidra ,a! "Feriiakat"'. a szesuelihist pedig ugy l~cse'lie1teHf.iI.y.~n~k~ n11lnd1J;'lI .. az valamt Donasztoan. ro~s:z doiog Jenne. Szerem:s.1'h:l·en mddonaz eb6 szexli"d.lis &lm,eny Gaby szamo'irn v;lUiban

136

nagyon keLiemedeo li'oh. A fiatalt'rohe.rutafila cirrikus megiegyzesekkd vilt el to,le. A mar az edesanyja .ih,Jl elhintett L"la'i"teletel.. es, a~itelt f:ruszu"tic.uo t.onkretette Gilby onbizOlllm;it. s:l,ex:ui[]su~ren. Gabyban 19:yn,egativ beiilUl6dis alakult ki a szesualitis sa] es. II ferfi.a:k szex.\Iili sma,.ga:t<l!rl:as:ivai sZ~iuben. Egyreszt~ meg kdl s:zuntetnuuk az omn.:agunkka] ls az idegeu s zemelyekkd szernbeni nega tiv besJlitoclast; a negMiv beiUilOd~£ at ke~l hogy adjOl.. a hdy.et egypozit~vnak. Masr€::;zt: ,~[6si[.enu[}k kcllll hiter onn1l.agunkb'1J1~ tl.!lda:t~ban keU Lenflunk saiat k,ep,es~ sege~nk,lnck es kibmli[;!'Ikozta~asuk lebelos,eg~nek. E z seg§t lekiizd!eni a ne~atlv beaJl]i rodotsokat! I~S pozidvabb bitasm6d.ot hal: Leue,. Ezert s:zuk5.~g~s a p roblbna-n.a:pl6tnzet6 olv ~6 s~fu:ruiril" hogy dolvassa a mosr k5vc,!:kezu (~j ezeretis, OlmeLy ahhcz !lYUjt seg~tseget" hogy megvalw:zta.ss<li gondolkod:isi ~'tokisail: es korabbi 'VlszollyuMsat orrmagahoz es kornyezel:ehez.

A s.zerelemk,epesseg £·elszabaditasa

Meg rnindig sokan hiszik azr, hogy a szexu,iJji!iOSZrorlcsak a. pubertisko:rha:rn ebred f~l- ami behyteLen rleze't. A s,ze;-:'uaiis OSZ110§l m.ar a S :l;u.le'tes'tol jelen van I~S hat. Ezzel a feU"dezessel sokkolta koniJsait SigI'll 1IIld Freud ev'Szizad unkkez,d~ten" Freu.d leirta a ~:z:.~xuaHs fe j16d es ku.l!Dnb6,z,o lepcsofokait: az malis f6Jzist, .1Z an~Jis fazist. a faUiku.s foizist.,iI Ia '[Cns ido£zakO'G;es vegul a g~nitali.s fbii'iOt.

A. szexudlis jejltides

F:r:5z.iill;seg,eS! felold6dds

frcudfd~sm~rte a szexuaLts fejlode:s bonyol.ub fo.lyamat5t, Ie ... azt, hogy rnilyen znatt(lk keletkeziM~tit1e'k akkor, }1a <liz ocilis, analis vagy faJ!~us: f5zisra iellemz6 ,erd.ek~od6$ f,ogzodik. Az elsa e]ctevekben. szerzen ki!degiilesmeg afelfiloukorbafl i s fontcs szerepet jatszik. arnit nem szabad elfojt:an]. Ha rog~ ZG d esr61 van szo; vagy is valam.elyik Hz]:!) be li kieLegules o.niU6csuJt, akk!(!l- perverzk') johet letre. Rijgzti.le,s; eselien mas szexualis ing:erek: nero. j utnak sz~rephez,,<lIm] a.z11 i elen ti, hogy fontes erogeIJ ZQnik kimillradnak a kielegijMsb6t. Ez b'Yengll'i!lane'mi 6h;:;'i; egesz:>~g,es, tdjes harmolli5,j.6t) 8 veleaz ooi:lizaJ'mat.

A testi soze:Olills mger (<1!mdyer a nemi hormonok ide7'J],ek el6) orgazmusaltali felold6d.;5ista torekszi.k, A nem tdj,es szexualis es~elki kidegules <'II kovetk!ezo ty[letekh.e~veze~ [amelyekezonban nem fe~ted.efilaJ h!pn,~.k fe~ mind ~gyidejuieg);

- ;ihaJ!.iIiLOS enyhe ~nger1e.kel] yseg,

-[OkOZOUllesti nyugtalmlilsag,

- jMonrnan ok ~elkiil] d_U:hk:itOl..esek~

- gyo~(6 .h.lanyc:r~~tj

- masokkal szembeni agf\eSl~ziviW:s>

- 0 npU5Zt:ltas,

-hataLo01:vagy •

- verbalis szadizmusra vaJ6 hajlanx oromet o .. koz

ol:isemberek krm:is:a ciniznusssal, inJnia.va~. V~HY pes;s.zimiz mussa],

- a vege[ativ idegrendszer egyensui.y.~n~k Ielborulasa f.~.oi~d!3. olda1),

-ap,a.ti<'lc, r,~z.igl1ad.,~i.

.Akielegftetlen. segfel-

httdmozo.da~a

Egoizmtlses bosszii;

Ezeka .reakd&k valawe~yes'i:, cso,kkcntik <I meglev6 f~szilltseget,. de nem reljesen es nem lcidegit6el1. Akldegi~et1enul rnaradt feszij}tseg feIhalmoz6dasa:vald~ffU:t fe~elem~" Ie!?, fet €s azerre v~16 reakdo t3bb.oyire <1IZ alk~fflazlkod~. Az e!et!!:61. az 6nma.gabarn wejtozkijdo. bioU)giai h~nytol> az a~ressz]6t :szuJ6, ko(\!flik®l.lsokt61 v:d6 f&iel.mebm. a .kiele:g[itetlen, gadi'>o.s emher huatsigo:ul<lik es kiegyen.s:ulyozottnak ffl,utllti,a mag~t:" d.e e mogon ,a, [l1a8~ k mog,o~it feIelem f"S ro.~bQLi~i vagy [,ej~6zkodjk. A tetteteu bl<1riu:agossagotl[ohbny:ire e ],aml·i a tiilzmt volta> kisse deooonstiOl:dvnak es mesterkelmek hat. Mogotteugym alkabnaz.lmd6, de: boldoguJ~n, kle1e~l~ setlen c_s ezen veszii]yes. ember rejvozk5dikj aki ,.,bulUkon gJ:z/o] ~t" ~ mihelyt. erre lo·~kazat neUdi i lehet6sege Wl 'j U.ik.

M3i~t<l!l!'tasii[ U!~6la:g; egoiZID~snak mvezik. ,\lot meg, memil;cgetwk. is, hiszen "m~l!!::lden emberben ken bogy le:p;yelil egy bizoAyo:s~ok6 '~gesz:seges egoizmus ahhoz, hogy megill.j::li helyet az ele~ben". A va!.osagban azornhm ebbeill az ,e.scil:he:o, nero egesz:seges egoamt!lsr6~ van s~6, haocm.::lIz 3;reh~frusz1i:rnci6kC·rt aUt bOiS:5Zuwl. A 1. Hyen ,ember pel.di'Ul ei nizmassal, ir6 - n iaval. hicikiv:'J1 es lehlcs~.y,[e~s(Jl in bO!$:sz6~ jlltlO b~ biekern. A bOlSlSZU, •. pe~di~ :dkohololi bdoly~solts~:g iUllpod.bar-l, meg fizikaitamadas form~;j~1t]S oir:heti. N emritkan a;t;iirt pro'!ol''Qki]veszekedes t az, ilfcr.I ember, hogy m.aso.kat.~etdeges!en is megtam::<IJdhasSOOI • .A boss\l,.u kHe~e g<i'L'oh embereknel s<JIj<1.'t szemeLyiik. dleill1 is ir.an.yulhat.. Akiel~g:l"lied.e[l jfrusztra~~. emher r0mbo~.6 ked~t ilyenkos Ol'lmilga ellen £o.rdttJla, I~S meghewgsz:.ik. Ezzel azt akatja mondani:

139

Ahazas~ag

.A. SUretets partru!f' imp.ulzusok~t fi:xreSl.t

"NezZJe!)ek csak, milyen bajban 'lfagyok! Seg~tsetek!"

A hiizas.dg es~elyt kina] a szeretet-, s?:erelemkepesseg kibofil~akoztaJ~isoira es a s:zexua1is emergi.ik levezetes erie , Igen gyakrm azenban V<1ilameiyik M.zastirs szerelmi kf:pe.::rsege (nehll mi!ldkett6~) semk Ebben azesetben a b.az3Jj$.ig kudat\cra van i:"telve, EMfofdu]t hogy a szerelemre kepe~ partner, (I lelki]eg eg:esz,~eges f~ltud ,~I!:g[ten~ a lclkileg ~~elrij.lte[), de gyakori bb, hOb"Y aLil.oyira. cs al6dik fruszmih. parrnereben, hogy nem tudja kibontakoztatn.i s a jii~ ege.sz;seges szer·d.em.kepes.seg;~t sem, Ha ezek Ytrul nesn szak.it,.nem vitl.i.k eJ pa:rlm~relO6] (ami pedig aiZ egyetlen megoldas), sa~at ofll.hizaImiII . .fog kamsQdn]. A csaledou szerelem h.oS8ZU tavcm meg gyii16]etbc is atcs11!phat> ami rombolja a. !>ze:relel1l1kepe-sseget. A s~riill: pannen szfik~eg:s:zuljjer.l kevesbe szererik, etVt)] meg frusztdltabb lesz, es ennck mcgfde]6eu re,a;gruj az egesz;seg~s partner pedig 1il~"f erzi, igaza V!liJI:l,. ha nem szeret, es sz~eptjkus:i1!!!visszahtiz6dik . A szer:etett partnertdl a 11cl;a.sik ebbco az eserben meg egy kisse tan is, merraa sz,exua~is inepulzusokae ebtl;szt betJJtH!, de ne'm degJ ci ki ezeksr, E~en In integy cinvecl~]€mbo,i a s.Zexu alidst va.b.mi "ordogto] vaJ.6 dolognak" tartj:3ij ;]nl i felj:ogositj a arra, hogy a ~;.:;exu.alls vagyakat .k:e.llio hiliziI£t..ars,u agreSSz.rvaD es ingeriilten keze]je ..

A s;z~xu.allis kiclegiretllflrl5:eg tobbek ko~btt agressziohoz vezee, Ha ~:zexua1i,tis es (lIgt1ess:d6 kever,edik. ebb6l pervcrxio, saadizmus io~ Jen:re .. A szexualis kle.legiteden.scg vezethet rez.igno1!ctohnz is. Ha SZexualid.s esrc~igni'i,c]6 ['i.C'veredik, aunaJ.k I:redn"lcnye

14()

A .. ket toukvis

riJja

nemperverzio, l~am,~m a fiz~k"a:i" s~er,ellnj kepes.s~g

zavara, impQt!enciaj illetve fl1g,I.d.itas.. ,

1'3:rs<l.d~]munkba'll most is! csakiigy, nnnt kor~~ban.., erospriideria figyelhe[o meg, A \'ize'l{ua.h~ teljes kihomakozas..tt dfoj ~):ak Ennek .""z eHo.lta.. .. - nak ko'szonbetoa sok kenys:zernemottkus, h.~p~rmoralista. Az ilyeil1.ember itUrd,uetlen.seg.eroi'~merszik meg, es,u"r6L a kemen y !l~~r6l. a~.eUye! S~Jgoru ,erk61csoil: koveteL A suxuah:san gatoheflilber prud id eol6giiij a a koV",etkezo:

_ A bi'l;a.ssagO'll kiviilinemi erirltkezes oiUacias.pisz-

kos, burnes.. ; . ",.. '

_ Fekeden ill s.:i';u.kseges a hizassag dotu. szuzesseg

es aszkezis. .

_ Az onaniae UteIend.6. rossz dolog, HlI. nero is tesz

belegge~ megrontj<ll<l!.z ember le~~t: " • .,

_ A :prostit6ci6 szijkseges.; de e1l"kolc$'le:~ e]i~de]ldQ. _ A nemi aktusnak a .szer·demhez keyes k.oze van, de a testnek eppannyira s~ukseg~s, mint az. e:v,e~~:5

_ ~~~exlJalis dgynak es a gyeDged.s~~n~k. n~n~.k~U feldtle:n:iH egfbeesnie. A sZ:ll.uab~ kie .. [e~l~~ ~ szc.retot61 is meg lehet s~e1l"·e'Z]Jj. A haz~starg mmdel'lckd6n megbaJHI.to h,cuelgelro- es el€r:tars lc-

grell ..

Sok ember keptdenra, hogy egyesftse a £:zeX1l.1aUs. •. Hr[lle'ny. illerve a gycmgeds,eg. i~:ID..ti. v?"gyat. S~e~rc~mi kapcsobtaikban ezert ne~dYlsegu~ek m~lJdlg csak egyik ide vesz reszt. Hadd w:agyarazzuk eleat

,e:gy peldaval.

141

Impate'ncU:

Egy ifiukori elmerl]

Kosti u:r 35 ~'Ve.s.,.6> :meg mimdig agg]cgeny. N3gyo.I!l vonzOalil. hara nolm:, ,es eddig sok baratn.6j(;; volt. Azonhan egyt.'den nonek sem sikerii.l.t elernie, ho:gy feleseguJ vegye,

Kostl ur megklt megisme:rk.eden egy 'Ilj barit[lovel. ill dso h.erekben ele:nken erdel16dik lrallta ~~z.61'!:li,:!alisan. De aztitiil beiu.du~. az a folyam:<IJt., amd,yet mar aanyiszor :iteit: Kosd liT 6.'> bat§iill.nO~e elkezdenek melyebben.is ~Hlekl6dn.i egyItlas i:rUllt, mincielllDap ~laik0Zn.ak~ elmeselik e~.unak munkahelyi prob]em::.lJikar~ es beszelge'tnekglJifid!j~ikro~ is. am,~ly~k nyomasztjak olliet;3Jz eletbetl.. A kezd!e~bcr! ~]M5sorb<lEl :5z~'I;",Uis bpcso1~tb6l valarnHele pajtis-

s:fug .daku1 kL .

Enol it piUanawU kezdve Kosti llr nem tud Iloil),be SU~1!1.a]i.s .rigya~ ere;iJl;ni bar:a,tI1.oj e ~d.llt. lvtihdyt: feler6sodr:ilek :Jip:Jjt:is~a~. l1endeociik. ~QStl U.r imporenssevalik. Termds:Z~8e.n szimos kiJogas.t t:d;l]., .!bogy hirtelen t3:mad~ 5i~e:l'!:ii!WaJllis erdektdcm5,~get leplezze,

B acil:noj e,e'r~i~ ~~gy. KOSii ur :5zex~~is ~agya m.M h bhagyott.es [Ig}, erzi, nero szeren, Emiatt kercl.6re vOUlja KOSh. urnt. A?:. duhbe g:uru.~~.cs os~zeve:sznek. Kosti ur szaldil: bariimoj,h>el. es 6 j1ll.hb f[ij,dbe kezd . . R", e:z a folyamat ~s~ct16d1ikuira meg ujra.

H 0] 3, hi ba? Kosti ~;r nem tudj:d!~ H a meg.kerdez~k [!61e~ wi'en nem n6sult meg meg" &zint~ meggyozode-.s~eI feleli : .. Mig "em tililum m.Bg!1!Z igazit.' Ava.l.68agihiln Kastl Lif sz,ereh~mkefesseg~lilek zavadb a n szenved .. Neff! tudja ",egy kaha,p alit hozni" szexualis vagy~ites b<!.titi erzdmeit. Ennek oka egy ~fjiiko.ri cHmeny. Els6 5zerelmene,k 6gy lett ve~

.142

.A torekvesek a;iS~han·xJ4

A kisebbrendii.se~ gierzesek Qlkai

gc j hog}" Kosti u r gondjiairol ~ pro blem:J:]:I:'61 beszelr a bMatn6j¢f1lek. AbblU1 a pl]Ja:naltban" amiker b:ani.ti viszonyt akart kialaknaui, 1tosti urat frusztrido ene .. ",El~o azerelme" sza.k~tou vele, es egy m;is:ikferflyallu~zdeu~.irni.

Kosei ur tehit harati karpcso]at kiaJ.aklt\:5.sarnvaI6 w:rekvesenekfruutr:ici6ja1t ehe a.t abbao a ri]l~nj11:ban, amikor a s:ze.l!:es a baral;silig egyesillt\lolna. Et[\0] kezdve mar csak az ~gyiket: 11udja gadisok n.elkul kibcntakoztarni: V:il.gya. ssexualieist, vagy b.miti erzehneit,

.'Kosd.umak. tiiJ k''i'es az onbiz.aJrna a ulisik nem me] szemben, ltisebbsegi erzesei V':J!nnak, amdyeket. i.gydu;:zil e1nyomni" mi.h.elyt egy nov,eJ bara[l viszonyt akar kiab.kftani. A szerdernkepe$~eg kibonrta"k.o.zas:ibo", azoaban a ketfe&e tore-kves.akerlde va:gy os:s.zhangj~ . .s zliliksegdtetik.

Ez a problema Kosti urban egy p.szicho~.6gusl!ial fol ytato'tt b~sZie]geU!s soran tudatcsuls, At)olv5.b b iakban m~gpmb:ah: ij.gyehli erre, es ,n:t6l kezdve .a:t impotencia (amely gyengitette lonbiz~lmit) egyre ritkah ban ]epenfo] mila.

A magabil.tos, lelkileg e!!ieSz.s~~e8. f~:i szan~au a nemi erintk,ezes nem potenciaj1nak biz.onyitek:.1i, uem boss~u aletus, e·g nem is terhes bbaJstarsi kotelesseg, A ma.gabizws nu, sem er~im~g~.'[ a szexualitots tii:rgyarnak, rnivel igenli fiem]Seg~I ..

Sok n6nek szexualis teren k.isebbl'\endusegi e-r:z.e.sei '!I''a:rl nak, Freud ermek n lie at a »penisz.i.r.i.gyscgb en. " laua. A va16sagb;m az. ok VaJ6"'2~tlii.~eg sokk~l il1.~ kabob a SZij]6A haz ~:t;exuaJitas- 6; testisegellencs I1.evclese, Ehhez jl:l:ru] meg, bogy sool\; ferf.i am5kij,n ell ki kis.ebbrelJldusegi ~nc~ei.t .

A,;,r ema'rJ.ri-

pdci6

mint h.are

~. fe'J'F]uak ,scmmi ~k;ll sines foi,. hogy£6i.enybCfi crezze magllJ!: a nove] szemben.Se nem j:obh1.se nem rosszabb, se nemintelligensebb, se nem butabb~ mutt a no. E.s a ferfi Dilegls evszazadokon :ii.t ii~ra megCiL;ra [llegp,r6b.Hua. it not errcekeben ~clokozni. ,es 6nmilgat mag~sabb SZ]ntre hdyezni. Erderl1es lenne meg:vizsg~hBi, milyen mely,cr'! !1;yokerez.6 lidse b.b:ren~us,egi erzes~k ke.szteti.kenea fctf~ t mimi ~. mal n<llplg ..

Az em.1lJ:"Icipaci6s mozgalommal egy re ~obb n~J, vedc.k£zik a ~erfi hatalmi helyzete ellen, Ez P edig <l! nemek hareahoz vezet, ami ~ok f,erfinoil impO'terlciat o]wz.

Hatal.~.as~d~~6 .. bioROgiai szO,begietek h",.;tanak a ~z~~.lm8hs ~u:legul.e5 fde. A kisebbrenduseg:i erzesek esl:HIt:!l.IIl!L~ harcok (foleny i£'inti vagy) meggato]j~k a prob.leman::lientes onkibonta.koztatast. Ez lsmer kisebbrenduscgi ecl"zesekhez es hal~alrni harcokhoz vczet - k61onosen. a.lcizass3.gb:lr:t,

A h.iz.i1..'isag h~g;y~maIllyo$ fOlimaj~b:il[J az egyik partner elnyomhalt]IOI a masikat, ~$ g,.a.tolhatja .at onbeesulese kiborrtaJkozutasab31i1. Ha azernber ennek ili helyzeitnek. mdabiban van, alckor ez annyit [elent, hogy ugyal]akior kct~egbeyoiJ].jaa llazassag hagyomanyos for:m.ajanak .J.etjogosuhsig.k. Kmabbil.1l egJN~tl.en korszak scm kereste ugy apartnerkapcsolatok iobb es l.negfcJe]6b b utj<llJt, mint koronk. E2{,:Ket a V:3JloztOllIE3.si. ki~e:rJeteket minden o]d.ah.ol [~mogatn] kellene, men psz:~c;h.o]6gt:1 s k~Gt szerzetr hlip.a;sZtwil.ta1:m. surint a hagyominyos hazassag. na,gy teher lehet, Ncnenek csak kilrU] kricikus szemmel ismeretsegi korukbenll ~Llny hb:<!s$'~.gb;m.

144

Egy peld.a:

Konffik-

eus « .haza~$.agban

lirt::nak boldog szerelmi kapcsolaoot?E.s hiny hazasngban f.rusz.ti-attat., unottak, fezignall:~k es ag;re5.:('s~fV'aikil hizas:fdek egy bizonyos ido elrelre u tiD. ? Aki bo,ldogr.-a]an hhassagban et me·S hihet abban, hogya _z.atSs:ig bol,dogsagott ho:z;o in.tib.meny. Ezt m.imJd.jin egy Fadoi;V':aJLa~usz.u11j1l1k.

Baumb a ,h ur aZ~:i1 jon a rend.eli&mbc,. hogy ta:_i1i~ csot kerj.e:n. ugyarni:s bBpuu.szal (fajclabllak~ gor("sok, hasmenes) a (hagyomanyw.) on051 k.eZt:le::l d~ lenere mindeddig nem h.lgytak ahibb.. B:l'Iumba.ch u.r (36 ev.es) szakmaj.abansikeres (osztalyvezet6 legy vegr~p'!ld ij zot:'ooben), kc'l:. gyeinneke v .... , es azt mondj;a.: .,b;izasd.ga 'bizonyos me:rtiekig boldog". Mi 3!Z~ hogybiZcOn.yos m.erliekig? A he.szelg.e~es so-

, • ~; ! ~ , ;.·11_ L ,- b ~ d ".'

ran IiI yl~vlln va~ova vau.s, ,nogy eros untu - aterzese

van, mert felesegevel .szc:milis3.nI'il1:lr alig erintkezik. Fe[esegen&~ ~mpotensnek erzi rnagat> mere mar uem kfv.mj.a tit. Mivel Ih,umbach u.r igwm j6,k.t!puj• ~geIlLkQnnyelj i~ gyofsa~ rud n6kkld (aLcilc·rr rnnnkiij1ll. revf:nusmer meg) kapc-sohrtOit lCI)e:;rneni. Baumbach ur nern fO]IWitta el sze~u3Jis Oc$zronet. Az. na~'oner6s;~11L ~de[nk,e:zik. mihdyt megismer egy lli6t~ ali erdckli Csak :[>a.iat fele:s.egeve:1 "nines mit ked ve a l'lem~ eril:lt_k~:zeshez'" + Baumb~ch lilT a k&vetk;ezo ko[}fllk't;usb~tyzetJbt!n ,t~illij~ mOligat! ba.zass:agoitn.eul akarja feladni, m.en azt g;(Dndo~.j;;Ji,. ezt nem teheti m~g a. felescgevel. E~enki¥ij l f{:J a v~1as anyagi terheiliol (tcartoisdij ez as!:!::l;O'ny:mik. es aJ. gy,ere~ keknek) es 3:it'l:ol a lelkiismereti u~heniH> bogy a gy~rekei rniatta nem ep ,esahidibm non6El!ek Ed. Ma.'i~ rfS2.t V.lSZOIlI: S2exu,ilis os;zt.ome igen. eros., es .36 ~\fCsen meg nem alar temond.Jui. a nemi erin ~.kezes.r6L

145

Mia

"nor ...

tndfu"?'

Hi'rom leheto,~eg

fdl;":s~ge mellen azon bankidegjtetJ,en.n.c,k hzi ma ~ gat, s <lLtt61,~ hogy azCI,ssz()I'W ,gJOlkran emlekezteti ,.hiz:lst~1i:fSi kcotelezettsege,re" e5~ .'lzere]me,[ bizony~tja neki, csak meg inkibb ,o]yan emhernek t~rtja lnag.i~.aki, cs6d01i mondort. ~Emberi]eg tokelc! ]ennet" erzi rnagat~ meufeJ!f:seget :oz,t;'lxuoiliS3n nem klvanya ugy" ahQg-y az ,drimii, es ahogy azt it dlrs:1da- 10m es; az ura] kod6 s zexuali S erkolcs ~egy ferj t5I" rnegkivanja.

Biill.umbadl iLr <l!Zt gondol] a, hoiz.a~~~a,~a azert boMogralan, merr o .. nem egeszefll normalis". M,<lJg~rol ertetodoiIllek tan~o:!, hogyfeleseget kiv:Si:i.m,[akeU t es meg va[lgy,6~5dv(' rola, hogy mas hazasramk boldo gabbak, Ez ki$,~bbreodiisegi, ,~u~sekhe:z vezetetc nil,..; "mfu.Il,ecil[ cmbervagol\;, men mas ,n6kel[ s:r,e'ltualisarJI ~obb<!!tl k:iv3nok, mlOt· a felesegemer, T okelerlen vagyok, ,t('hat Hem csoda, hogy it hiiza,~sagom b oldogtaJ]~j'L ..

Erre . a kisebhrendusegi erzesre [cakci6keppen Baumbach or nagy energiaval vetettehele magiita. muokajaba. es megpr6b~1til, hazassagit is a szakmai sikerek reven .Jdert.ek.elni", a~:li:fIIdekokJ.al igyekezett hiaJiLyz6 szexudlis szerelmi kepesse~ge!:kiegyen~ llceni, Deezaltal sole e'[{J,ergiat hllszmil[ fe~ munk;'ijaban, es; feLnege i.rant S~e2Ilui~]sa[!t meg kth:.ombosebb leu, kitert mil1ldeii1gyeng&iS'ege do]. Ib'1' nem tudta 'rCV~[Ie:z,e8 kozi:len.e.hdse1ni fdes'ege i'e.~d erinlleSe[ (h~. petdau] n1egfog:~a ~ k.ezer).

Kepulje bele maga.'i! a pszichclegus hdyz:etebc:! Mit ~ana<,;soJna .Baumbach iirnillk? Hoirom ~chet6- seg van;

146

1. s:zam:H to;i11,aCS

2,s?;Jmu tan€ks

L Baij!m,b~.c:h uJ~lva[ik], ,es elvesz, egy o[yarn lD(h~ a_kif szexu ilisaiI'lllcivin.

2. Baumbach 6r szexualilis 6s:ztiiuet ~gy szeret6- r!.¢~ degiti ki, b;;haz.assig;it tovabb~. is fena-

.

tarqa. .

3,. 'B;;l!umbaibii.rn" m.egpI6balja fe1escg(l]1,eE.k:ihontakoztami szexualis OcSzto.net. EIlnek er-dek~ben. pszicho16.giJ;~ tallk.~:ad~na joir, le,.~ feleseget is kezeles'fE lrn1dL

Abimm tanaes k5z.u] m~ndegyikn~k m.egv:JI1 a m$ga elollye t.s;b:5i.narnya. E~t az alihbi:akban ~ijvide]] elrnagyarnzzuk.

A voil.as Baumbach ur SZafflal"<1!. komdy <Uily~i. megIterhelest jeie[i!t, 1Esedeg a kovetk~O fd.esegev,d ~s ugyanilyeD'Ji kOIJl£'liktu~hd.yzetbe kcn1].,. es ruckor Ik,c:zdodik d,ij,lr.6] ugy<l!n'~z a jitek BalL!lmbach ur ;ilJZionl);.t1l megismert ogy olY3im:l n6t~ skit nOl.gJon szeret, ,~.'i akirv·el ,llIh.:k1l5sag boldognak (ger~,ez:ikT Az uj~

!- 'k 1L ~ 'k'! ~ ,.. , ~. >'

mumOI1l:!us .na:z.assag ,uat3.SlJ,Qp:tHnJst:JV:ilI1)"'~'7;l.

T obb sz~m~lyes t:af;<liSztal~lt a~apjaIDl azoaban ~J1ithato, hogy e'onet..rl ide-Mis szerel.enwek :l!!~ese~y,ej rendkivia cSlekeJ.yek, Becsleseen szeliint 1000 h:iussigb6l csak 50, azaz a hb:'3Ssag(Ilklflak. c's.ak m~n.tegy 5 szaz.aMkal. vai6hal]! (iEsegesz ele~ef!IJ. at) boldog. Tanicso]juk-e hit Ball .. mlbac:h 6roak. hogyvru.jek e~! mikof jijv,6bdi bol.d.ogsaga:!Il1O'1.k vah)'sz:l[urfis.ege enyuyire (sekely?

BaliJ.mbach iir f~nt:mJn~a h~7.assagit> ~5 szexua~s ,osztOtildt egy g,zer~llonei. deg;i ti ki, EZOl, megold as a

J ... s.z.i~ .tandcs

k6zep- es lebo r,~t~ek korteibm. ~gel1lellill~j,ed~. Azoknak a .fel.~i;akt'U.ak a ~zama[aj' akikrnel. ekij~ben niucsen bUDrudatuk.es nmcsenek ps:zichos:l~Ma.riku s tiin~e]k.ez ;,'lj. mcgo]dois ~agyon is j~Th<1Jt6 iit. De Baumbach. um.llik, ~1nek mh heJpao.a-szaj vafinal, ~ak:inek GU 10 e:c.su],e.se maris IiLlegrendu]t. ]])em ez a hdy~~ megoldis.

lEz. a me.goldJis ]e[[ volna a legjobb. ~~. inne;g leheterr ro~~a:a16sft;aru. Baum.ba~hnebo] azonb!l.11 h£irl!Y-' z~t.toojJlJder.l be~a~as. Ugy ere:W~J hogy okkal-joggal va:l"~a el, hog}' f,er~e szeresse, N~ki semeni bitntl1d.ata nem volt, h:iszenmindig hu.-s,eges volt a ferie:bez. Er~dm~f egyenelmuek. volt~ .... azt akana,'h.ogy ferje, aJ1uue k. :!i~~.re1met teljesen maJg~~.6.[ ene~ddoet1L elvalt1:l1~ ,e] jenvele nemi e1etet.

Ba1J]mba~b ur megp.r6biilta a :1. SZi!l'.!~ltantks:m kovemi, de 01 dolog kudarceal vegzodtht. Szemalis0Iil. nem klvJntaiobban a fcleso,eget. mint ~Jl!lnak el6ne. P~nasza"i fokQz.odtak.hmet. ugy ere~m" ho'ID' c~6m dot.~ondott~ h~sun nem tudt..~.megvldo~Jtani ahaem ad •. k :mego.l.cl.bt.

Ez'ek lIltin. fig:y tGJn.~. az ,ebo U[lhlc:S leherne a megoldas.,. Baumbach 6r v;iln~ akart, Felesege azcnhan erre s'emooikepp s~m "Iloh h.ai landO.. U gy nyilatkozott, hogy l1.azass;igoiva[ ,,01. haz:a.star.si ko~de~euseg~k ne[[J~eli esitese eHenerf''' ws e]eged.ett,. mivel B.::liUl:lllbSiCh~lr .impot.enciiiit anyagi pmenci.aiiv.d kl.egyemftette. Mi j:fi'heteu e~uti[;l!? Bauerbachisr tan.ks:abtI'l[};a~, ho]dog;t:,11a~¥I~k ':5 be~egJlek ere~te magai!:. Lelkenek alaphangllill.Ia;lI:aa pessziraizmus es ~ eleu61 valo fele]em Iett, N em~l'1ifezte :llI.'Z e~el;et,.

Nfl

A ko.nfiiktu~' «Jf()'ga,riJ,sa

Vagya~· ink vdl~ laMsaho'Z s-ziik5eges bitonag

hamem kedv ~:S bro~ ne]lt;ul taposta egyH- •. napera mdsik 1IJtiu.

Baumleach urou most m.ar esak egy onhlz.a]om-fcj-

]eszw. u~ning s~gf[hetett. ame]y'n.ek soran szembe

k n _ ... IL 1- ~ . ,," - 1.' . k "_, s. I." d .

enett lr'Ie::i'.nu~ pro'liJ .emaJ <l.V:,U es a 'tlVl.'Zi:UO .. rita a

k0nfl~1lrtus n;"a.eg.old.asa ,erdekt'!ben. A kezeles iSnl~t tudatesitotts benne a hsrom megoldlas] lehe't.6seget .. Abpos megfo:llwlas ucl.o csupin egy \it m~raJt 102:.1- m~rOl jar-h.at:b: csakisalz dso megold~:s jelentetr el-

fo~d.hali6 javot. _

Baumba,cilIlirrni ITlegbes;z.eltuk~ mit vir a szerelem-

tot Arm ill fd.i;smeresre jueornmk, hogy .sd.mara

Ii '1,' 'IL 1_J ~ ~ 11 ' -

nagyon fonte's a s:z-eXl!l~H:S DO. Gogs"S. te ~es:eget S ze-

~1I1:!:li:s:anme:lrevnek es k·eveSSie kreativnak erez(je - v:al6szinule:g eUlam~.rik()dottan vene ,eI a nem megfelelCi lP,artnerl. Ezt agyors val';liSztist korr]grumi kel]ett. }l,<.'I'(J.mbl1ich ur oiyan pa:rtnen akart ~eresD.i. aki :sz.exUiiliS3]][ i 0 bbanm eg;fdd. e.lkepz,eMsei nek.

.Az On.bi.-;aJom-feil.es,z.l1u U'en~~g ",1au kideruh:,. hogy Baum.bachur teleseget ke'!l~~~se tartja vonzonak:~es,d kis1llginisab6li hiany~(Juaz erotib~ es gondollmd~sm6dja L$ idegen volt laum.bach urt6t A:zt 3j&n~OUa_m r:Ji(;lki~ beszeIien.01I f~]e$egevd ezekrol a pro Mernikrolj {is magya:dz.za meg neki, hogya ~las j obb~ ,rum a wvoibbri s~va.r kOliOS eler, Baum:ba:ch iili moti't vH5.gosabb,u], hi,tVa a dCllgok~l:, ,i1kdvan k€'i!iebe 'vette e]elte jciny~risii.t. ,Osszesz~dle a bawrsa:,ga:~, bogy nyiha![l lkimondj!'l. vigyait ~s elkepzeleseit, s veg",~ megtudta mQrn.daW a rclescgenek, hogy(leUl szereti, Eu61 megkoRoyeb bGit,es beip':vI asza:i csokkenn:it! f'loh~nem r.nubak d. tdj esen, h]:5zen aproblema m~g .1'II.em. volt megClldv3J.

OJ

'ffemeny

.

.A dolgoknyilt meghe~~,if ..

Iff5c

De B~.umbrach .w; onb~z:Ji]ma rnegeros;odbn, mert ll1IJegpmbi~u .. OIln~van m.egoldani .prob~cA:'!iit. Bogy a&:ti:vh:is:a sikeres lasz-e, aztte!rlneSZlelreS1en meg nem 1Jehe:t tudni. Mindmesetve B.,:u]mbifliCh urban iij remeny eb:lredl!i. M~g volt gyoz.6div'e a!ir,6~~ hogy hamaroS~iIl :az embe:f~k.Jil~k ahboz az 5 :5zazaMkihaz tartozik majd~ :lJkik v,alamilror elenik sorncH ta ~6~;n

bo~dog si,enelmi kapcsolatban eLbetnek. - .

A pelda ml!.!lutj;a, hof,"Y njncsenek ailltaJ.ano£ ,erv,c~ n}'lli sz:a.bilyok. M:indenlcimek &nm~g5n.akkeU s;aj~t aeret .akJt~ivaJJI. ak!ecl.cbe vennie, T udnia ~eU beismemi az ,d.ko'VctC'Lt. hWbwt, 60. oszmtin. meg ken probalni3. kibGlnta,tQz~tni sze:ielell1lJk.epesseget. Szerelemee senki.t iicm ~ebe~. keuyszedten1.. Ha egy kapcsolaib3J:ll nem ,egyesijl a szexu:ilitas, a gy'ell.g~d:'leg. es a bacllhsag. ak.kQf nyiltan meg keUe'l1e besze]ni a heJy.ze1'e~. Pozitiv megoldast kellene ti1!lruu~ a jo,y(i,u ne.zve~ mere minden embernek ~nga v,an. szerelemkepessegend!:.telj es kibonukoztat..as31u,)cz. Bogy e:gybazas:!i~gbar.li v.Usagokrlll. kel1'u] S1or~ az ~Offi'JlaI.WN dolog .. Et6bh-lJlit.6bb mjnden p.ar i:]eteben bck&ve~keznek kr.izl:'1cK,Wilbeb Reichsz.exlJla~~~iUk~b:lO,. F fieud koveto je 1926-balil a kovetkezoket ina a bazassag .~eg;fobb, vi1s.1igirol: "Az evelcig Carta iliIOifiOg3.m:i:3l, a nemi vonzi~ ekompubisit vo.rn~a mag~ UU..IiI,. am.e]y csak rirl:kin wrk~Lll:ik csendes rezigmad.6ba. Sokka] gyako.ribb eset, hogy lliilyo.s hazassagi. lirJOrwfli.kIl:J1iJsokihoz vez.et.'"

Enaek ckai sokm:eru.ek. .1\ h~ass:oi:giba:n a !'l:z~uil.i;s kie]egiJ l& ko.rn:!fl.yen Lehet$egcs. N~cs d sziikseg. hogy megh6ditsuk a partnert. A hodftas clcozta fem• !Jzij.Wtseg~ehat :llI.Mbbhm.gY'. Ha nines b6d.ru:cis. sok fer-·

HO

Aveszekedes mint triikk

fin oil elW!l~.k a va.g}'. Ha a .no a nemi erintkez~st mint a hoiii.z.astaui kDteleze~.t.seg lieIJes.it~:s;et vJtr~a el, ennek eUennakdbjake[H impotencia ~ep f,e1, eswcSszabb esetben gyulolet.

A no ugym.1Jak.k.or azt alr;.arja,. hogymeghoditsft. Nem akar <I nemi eri.ntke'Zi~s rnin.d.ig ke'tnel. levu "toirgyakent" szerepelni, ~ki.~ barn.1ikOllehet "hasznim ni" I h iszen t&rveny kotel e~l fl. hizaseJerre. MiruM iillk£b b n:mg.it6J c)J"tet6d6ve; \ralik azonbac a IH.::m i er~ n tkez,es. annal in k5.bbel rom pul,

N em egy h.azaslP~r ebben a d:ilen1lrnlaban ,egy tudattalanul aJka]ma~ott trukkd seg;ltmag:olilli, Jzzalj bo gyves.zt:k~d:nek. A v!:szck.ecies, utin ~. feri n~lI!: meg kell pro Mlnialii b61megh6dit:ani a fere:'!i:eg&L A nanek it}' m6dcma.z az crz,ese. hogy [1LC'1n koteles odaadni magitt hanem szabadon dUioU-let, akarja-e, bogy rnegbQdttsak,vagy 5~~m. A ferj pedig megint itelheti a h6clito szereper, A vesze:k!ede!S ubimi hat38: m]nclket~6j,ilkben 116 <liz O'llertek-erz.(!s, az tinhecsuMs. A legtobb h~zagfe] ,egy' ida utan erteden.iil aUa. szexualis V<H1Z~S csokke-nes.e dotl: .. 8uIl!osnek erz.;ik mag;uka t ezen. sot cso.kk.erat er~ekYnel~ Inert senki sem mcndja meg nekik, ~lOgy ez a fo]yamat normalis. M.iv-e~ 0'1. k.i.d.,egules mil" nem oiY3Jt.I ineenziv, erosodik az erdekl6desij.k mas, szexudis kliviincsi:liigl1~ kat inUhi:> fdkelt6 palll;nerek iimt. VagylUlkat el6-

... .fl_ kh is.f - ~ '/~ IL "l' ~L ]

szoramc snan ,eS01!.1'!tazla~ .. nan reOl,ga .~ ilK e.

A h.iidefilseget cll.iiUisftjaLk,. rnert az erkillc:stel<lrl es brGftos dolognak sz.arnlt. igy rt:agyon su.lyos bUrlJos!j,egi. erzesek johetnek. lctre. Ezert a s.zexlla[]Sv~gyakat tobbnyire dFojtjak. Ha a husig tovibbra. is kih:lLyszeren alapszik, a Ielki-ecsei megbetegedis ve-

151

SZe'J11tlyiseg'l.uilto7,aS'Qk

Ekmentam !r,ttSUrdci6

Akihontakozasi vagy feitori6-· ddsa

sz~]~.e !elllyl~g:el!;~ ·~s a szexuilis kibonrakozas g,.1dasa ero.sodik.

A ]ef.t konf[iklt~,8 8zeme~yisegva]to'Za..£QkhQz is vezer, A szexnal i is ... sz~zis .( <lim. ely a haza8dgbanigen gYOIkori)az alt.alinos 82)orongas foko;{,6doisat vonja maga 1!ltiicn. Ez rn:~,iK~ kovetk,ezmenyekk.e]. j~r, hiSZel1J. a boldog szexudlis ki.el.&gri.Hes serkentden h.3:t .1 ba:torll~gn:l ,es fokozzaaz optlmista> bii tnr el Cl)crzest. 1\:;r; impotens ferfi ,cs a frigid no viszont G\iokkent cn~kunek erzi mn;gat .. E:!!illek gyakori .koV'(:tkez[m~nye, hogy mas teriiiletekeo is gy,engenek 1l:a.rtj:ik magukat, A szexualis .lcidegilMs tehat sz.ukseg;es azegeszs~eges lelki egyensuly es a.meg:alapozott 5nhizalom. m egu,nisihoz.

A nern k~degttt~ nemi .tHet veszelyes, A ki,elegitetle.n erzekiseg nem rnaradnern.:JJ, olyan elernentaris fro szttracio[ ielenther, amelylelki es testi r~al.ci6iut okcz. Ezenkrril rezign~iCi6.l1oz (al.kaJmazkodas) vagy agres:r.z..i6fioz vezet, Tudomiinyosan. ngy<!i.H1I edd.ig: meg nern vizsg.ih~k!. rnelyik reakcie fQrdul do gyakrabbao, de edld.i.gi tapasztahuaim szesint fclteldezem, hogy a rezignad6 es. az a,gre;sszi6 gyakran egyiln lep fd ..

A .M]!'::l.em~eli arkJilm.az~od:&s mi:l1dahhoz, am i t az ember batalmasllhbnak(;ar~ mint J saj.i:1t gyen,ge-, kid.egiteden enje'U, az elemenraris .lcibontllkQzi~i v:igy fielllm:kidruilioz vezet, Ea aztan <I fesz.iilrseg,nek gyengebbtllitkel (bunbakoldtaI) sze m b em agres.sziv leve'Zet~.!iebe rorkollik, Ezek a gyel'!i.g~bbek lehetnek peJdiuJ a hazasd:rs~ Oil. gyerekek, heo$z·OOt~ munka- 1iars::ilk~ vSI,gy ol ran :sze-tnely>ekj, aki.knek k,cves. az onbitabnll .. MinJien:fa:jIU fro.sztdci6 l-ov:abbadasa t~h;].t

.151

S:ziil5:i ,ervek

l~:feM ~oneruk, On eaek a wv,wbadQu f.rusz:tr~d·6k 6jabhfrusztddokat esujabb rez.i.gnki6t ,~s/valgy agres:szi6ts~u.hli.e.I.\.

MlDdez. ekessz6l.oan bizerm.yitja" az at:ir:sadalon1, ;1Imdy sz~go!ru. mOI!logarnerkolcsi. ilh.pdvei.vd. elflIyom]i:t a szexualiclst. tagjai'tt· ha~l:l!moss.J. teszi u rezigJtalt O1l.kalmazkodasn, a kisebb~egi. ,e.rz,e:sek teli esitmen1[ye~vaI6k(limpel1lzaloi.sir.aes Iokozott agresszi..,itas ra,

Egyeb kepessegeink kibontakoztatasa

Amikor a kepes~itfgekki bontakloz~tisn.n3kfol[I~os:!ligato.} heszeAunk~ akkor nemcssk a 1:01jesitlIlenuyel merhNo kepessegekre gondo~'Ufik,mlnt peId.iul a~ irnemgenda. a kreativieis, a memoria b; a kencentdei.os kepes~.eg. Kepe.sseg~ink ko.z.e Wln:(rz.nak olyan .szemtHyisieg.tulajdonsi~ok is, mine It kO!ltO'l.ktuseeremrf kc.~zseg~ az optimizmus, a colerancia, m ~zod.alis e'n1fD.id~kesz.seg 6 a szen:zibH.i.cis. Tdjes~u5kepcKsegU11Lk es s~emel.yisegl wlajdQn.sa.g<tiJ~k kibo~ takoztati'ti abanlegtob bunket gatolj ik gy,erm.elclwrlb:,'l'l'l. s ez meg' a felr.llou:kiorib<1!r.J is e'rez~ teti hatasit. Ha a sziIl16k nern a1{arjak~ .bogy gyenl:lJ.e~ kiik g;imnazi ~mb<ll men j en.mert e16[!yo,sehb sziiimll!kr<l'~ ha minB ,e16hb penzt: keres, aza Jk.Ovetke:zo dbator~alan[1!.o ervekke1. to.n:enik; >t Te csak ;'i.t:.lagos kepes:5;e-gu va!;")'. A g;imrniziumhoz imeUigensebbnek kellene len n.ed ...

Ez az crv bclev.es6dik a gye:rmek!tuda:tiba. Inrellek-

153

'Ul,§iJis kibcruakozasaban kezdettol fogv:a gaw,lva etz] milg<it. KesObb m.:'ir csak a .. munkamellcttitanulisfand8ag:o~utja marad 11. s,zirnjra~ am.elyhC7: azonban sok energia ro.nam:izm.u:5 ,es kibonrakozasi vigy 8z.liks~~e].te~1k. AzeJnyomou 6s .ko!rnyezetet6J k]bontakoziisaban galiQ]u emlber ,azonb;ln. erre tCibbny,i.r,e mar rlem kepe.s. Sok k.'irt okoz az az e]6- ~te~.C't is, rnely szeriutas inw]ligenc~a e.lS16sorh~Ul orok~etes ru lajdoxu~,g,. Ennek a ve1eked6mek pusztl[O h,a:risu kij,vetkezmenyei vannak, rnert fgy a rossz vagya.dagosi:skolaJi jegyek!;1; ugy inserpretalJik. rn I fit ami a sors olilt~1 elr~ncleheteu,. tcllat nem [e~ bet eenni semrnie ellene,

Az irtitellig(!nci.ateszt~kbebizollly.ltouak, hogy bear az em berek k6zou l~n y,ege','l intelligen.ci,a;bdi kulotl!bs~§ek vannak, ezek oka nem az dter6 intellig~('Lda6r6kk}desben rejlik, hanem azokhana renyez.6kbe'll~ amelyek a .kibo]'ltakozJ:s~ s.eg[tettek v~gy gat,ohik. Tndomdnyos k,li.:u:aw,ok ugya![l.ikkm azr is kimui:a:lt~Jlt~ ho·gy az intellligencia lk.ihontakozas.1t az al<ib bi. h~n yezok g~wl.j:ik.

~ a GS.aJUdl alacsony tarsad.:gJmi lr:u::Jyzetf!. - Ielki es 'test'!' betegsegek"

~. 11 szii.l6lk. szerererrelen es bilnlteto nevelesi stfl usa, - a tanarok es fOl1lokok bijnt.:tO vag}' kQ~b[Jlbos ne-

vdes i. seilusa ..

A k&vetkezo tel'n:yeZ!ok P edig s:egitik az intelligencia k.ibontakoz.is:i[ :

154

V,e.lHnJe szuleten t.ulajaonseig-e az in.telligen~?

-a csaMd nlHlga:s.abbtirsad:ill.rumi helyzere,

- lelki CS lie sci egeszseg" .

- :3,szu16k ~zereteue]j,e,(i ·es dicsero, nevelesi :st~u.sa~.

- a tafl.iroik. e5 :Fo.lloko k dicsero es .s'eg(~.Q, neV'ele$,t $1:1-

bJ-oJa.

A magasabhci:rsadahni mi~i6b61 erkez.o gyernlek~lk teh3:~ dom}.1oliieib bbelyz~t:b envannak i nteLLi.genc;i;ijulL kibO:l];takoztatis~~ i.l!lct6~n.8 e:sz6dfej~5des6k tie:kttJ.tleteb~fni is 1~;Jobb['\e tartanak, mint ;12. Olb6 bb retegel gyer:m.ekei.

Tiltakozrli.1iI:nh. kell az eu,e.n az e16£telet ellen, mely szerine az in.tehl.i.genci~ d.sosorban vdlillJm.k sziileeere tulajdom:ii:g lenne. Aki :liZ intelligC'f!cia orokktcs v(ll~t ha[l~lin]lyozza~ az kirruJIfld:<l>d:anul is, orlrtilagat intelligensnek tartja, cs egy elit c:mportlrloz tartoZ.OD;l!i\:, akatrja. ereztemi m.agh. A"I. .,uninrelligcns" ember wiszonr saj.H rezignall:s:ig~t Illentei1;ed az IO;fokl6des:sd. men kenydmes szjma:ra, hs ase bihetd; .. A :S0rsrellld.e]li~ugy~ hog1f ne ta:rtozziUJ!l~:l inrellig:cns1ek k6zi':."

5Qha tobbeue gOrlldo1jJl, hogy azinteUl~eud:.l ds?so.rbru:J'V(!liink szuletettwlllljdonsag! Ne ha,gy]<l.,. hog}' ,olil!bizaimira r3:llel~.ezedjlcf]J ez az 1f!lotteiet; es ~e vegye eli gyermekei on biza]rnat sem] Bo?t~ko~ztassa :k.iruinden kepesseget, az i.nteH]geL1C~iJih 1St Mindeneke}.6t~.: ae :nyugodjek hele abba, :hog}' kevesb.e in~e:~liis~ns. Nines Ii semmi oka, hogy .az ~])~ tdlige~da. ~er,enonbiz.domhiiny'b'3i]1 s~e[ivedJ'en. Ugyanez VOl1iilltl.ozik mas, 'telj,esif.memlrye-I. medl.ew kepess!e;g~ire is. A kreativitas sem CSUp;iiOi kev,esek d5,iog<l.. M~]ld!:;'nk iben rei]ik kreati '!I, a!1<.ot6 tehet-

155

Legyen kreativ

JJ.oma= koztassa b

szemelyi~~get

seg. Em.[ekezzi!k VlSSz.a,.: t3Ungy.ermekkocib~ll nem v,en:ek deg komol yan > 6; nern i~ tarnIJ):~atltik .. I ~ot6;j imp'uI:zu.s~t! u;i!hbl alk",]ma~kodas,ri\ l{,e0YS2;Jl' .ritenik, hiszen vegiH is »I'endes teljesnmenyekut" vartOlik OnroL Goodobtai:ra, ijdel~ire sen ki sem f I gydtf&].

Sz.abadu]jo!1 meg (lz~k,,6] ab{':prog,ramozo~[ C~<'IJil dois;okt61.! On tud kreaJ!liv ]e]lfl.i. ha nem ha-gyj<1~o v.ib lh elnyomni magat, Szabadiesa fel gondo]kod.1 s.at! ne h~gyja 'l:obbe. hog}" embert3.r"~a:i .~ek.ic.sinyc~ jek 8i gondo.latait es az ocleteit!

Leteanek olyan konyvek, amdy,ek a kreativitast ~t:j le.szlto, pmgltamok;atta:rta1milzlr.lak. V,egye m.eg en' kee a k8nyveket.es gyaJk.orol~on ezek szerint ,I pwgm.mok szerinrl Co. ;is kirudja bOnl:ilko:uallll k:reativicisat, b a eLegendo. energjii.t es. ,er6tfO[~dlt I" • Ugysnez ervenyes valamermyi mis keFessegJl"~ ~' s~emelyisegru!a~do.[!Isag:ra is. A szeme~yi.'H~g cppol \' lkev,esz:>e SOFSSz,e:rUe.n veH.imk sziileten valami, mint I je~],em, I(] tud ssabadulni ebbel a semab61~ trH:g cud '!I'~hozni,. es ncrn kcll megmaradniOl. azon a 'fokwl. arnelyen ~denjeg neveltetese kovetkeztebe:n .ill BO:rJiukozta:ssa ki hat 8z,eme1yisegl!~, es refiddk~:t zek onma.gava]J lEz a feiezel: eneakar fijlhi'lfill .Most,ba eddig nem vesene a p,rob16rna-:t1apJo'[, .~o[lto[ra me~ meg: egyszer, nem akarja-o m~gi.~ rI kezdeni]

, uporiJ'l

Mag:abiztos:sag es ,eletoelok

Meg tudja mendani, m~ <lit, ami O!;!, szerintaz 8et &tdrnet j,elen t.i.? trj~. tel pfQbh~fl.'l.a-naplOi iba e,[~~oeljai ra_r>!gl:Usd.jit! Ce.lia~b~M ~ev·ezeth.eti> hogy .1IIiillI. jeLlOlntl ill. Un srimil";!l!a1Z elet ertelrnet:.

N ezzijnk. ,egy pcld:it a~ cHeto!Hok ran.gU~st1ij;in. Bulow 6ir, 17 evc:'i!~ n6,.s~ kit gyerl1lek apj~ keeeskedelmi alkalmazon' a k&vetk.ez6 list~it a1.llwtta ijlSs~e:

~. gaz;dagsag e.siug:g.edenseg"

2. szakmai hefolyas. karrier, t(jbb fdeIDS$~.

3. boldog csa~adj eges.zseges :gyerekek~

4. ~;Obb subacl ida:1, hobbij~~mbQ~,

5. j6 har~:t.i ka;pcsola~ok.

AzeJ.et. ert\elm.e,~ Biilow ur szemebea t~h~t els6so:r= hana szakmai s~&er ,es :J.Z <li:'1ya,gi birroklis jelent~. Biilow u:r ij.pbiz;ajmna ezekhea kapcsol6d.ik. Miu,el t3bbett:Udme~kosluW eletcelj~ koz~l, 3.l1l11ai] magabiz~osabb less.

A misik pelda az eleto61ok csoportiir~ Mon.tiUlu.r[(J] sz.arrnazi!k, aki30 evt:~1 floden,~e,te:mi tanirseged. (j a k&vetkezo l~:stat .miliQI:U. Oss:z.e:

1. mine.! to bbismeret .6> tll.!.di-s megs~rz,ese, lntelli-

gencism kibcneakoz lads at,

1;,. magasabb steUemi szimre ~Ul:nit

3. masoknak h~2ntiru.

4. szakte.ruleteme:n valamit elerni.

151

Napoleon pelddja

A.z btekek erteke.rlek valtozd:s:a

Monean ur 8zamara az iHe~. &"dmc d.s6so.rbao iatellekrualis tcriile'tcn taM.lhJto meg. Szeretue kiboneawozt:<l1i1J1i sze ]k:mi k&pesslcgeit.

BMmilYC'fi ~1~e'rO' is az.~h!Ogy J:d [!L1I1t t3.rtenelnek, ,eietc,eljaiu minden ember meg akarja va]osftanL Es 00615; valami k02.0S mindenkiben. az, .hogy az €leuh boldogtalannak eai, hanem erheti ,el.azt> amit ert1ew kesnek v,e], ha ,fl.etceljai nemvaJosulhatnak meg.

A kove'tkez6k kepv~sd~k a ~.egfontosahb ertekeket (a sorrend nem [elent :ral.1Jgson):

- ~'Imele't!. ~ntdleklrU:'i]j s t~l~esitmenyekj

- g~w,a$agl. :szakmaJ) karrier,

" ik . ~. ~'. ~ rH' ~

- e-SZH:'UlJm • .s;.l.epseg es muveszet,

- toirsad<l~mi erdek]odes.

- hMa~.om ~ politikai b efo]y tis.

- vaJ11~, misztika,

- saerelem,

Egy ember gy:akr.1li!t1 egyidei~Ueg ~obbf,~Le el1~k deresere is torekedl.iLet. Napoleon pe]diy~ hatalmi tCirekvese mellen nyi~ou volt ;;!,~ ,(;s~~~t:ik'U.m. CS a muvt::!l1zett id.IJi!;.lIs. A~ do[crben pe:rsze haralrni torekvese aU,t, ffii:g a m~,'i{,e-s:t!leti torek.vfli (es 11 nuigyiiju~s) feltehetdea inkibb csak ~mitussz:imh6]UlMkent szolgih racngjalil ak demonst:cil is~;m.

Bogy rniker mi szamit ertelrnek~ az dltozhat. !to,bert JULilgk joy6kU!1tato" a Berl~~i M:u.szaLki lEgyetern egykoritissteletbeli profc.$s~on1 1971 jun11l1 sa.ban egy,. a C ;iI,piltaJ elmu gll~da.<;agifo~y6.i.ratrnak ",douintl;:rjub<1ln ;1 kove~ke~6ket myiJatkozt:1li.,: ",PittsbuFghi kolMgaim, B~::ie:l" es Reshee kuutii~ai.F.I.

158

A bata/om akarata

gQndo]ok~ a1lcik a t6zsde.i ,arfoilyanlokhoz. hascnlcan Hgye.iJ..ek es rogzitetllek a y~lagi:'l.ezeci ertikek emelkedeset .es esese:t .. Eszerinraz nlyau ertekek,. mint a konegl.aLitiis~ seglt6ke:s,z;seg, biz:tonsag; es erzelrni m.e1egs:eg emelkednek, es esik a karrier. penz e.~ preszrfzs en:iI2:ke. "

Hogy rt!gy ember s,eg;ft.6k.e.sz va:gy o.n~6. p,esszim]staJ V:!lLg}' optil1l'iist.a. bato r vagy gyav~, egyenes 'V;1gJ' alattomes, az att61 ]sru.gg, .bogyan botdogu[ kisc:bh-

d~ , ., .. I . ren _ uscg] erzeserve ...

A I.egtobb ember eUvjtotta b3;ta.hn~es erv~r!!ye:5ulesi ~6rekve~et. A haralom es preszdzsllk~.r3sa azonban ~ del]. VOID, hsmdattalan 111 ]$ - es mind en v:ahsztou ertek..;te-rii.letnek al.apj :l1l1L sz.oigi1.hat. Est m urat] a az ,aliLbbi Os.-s::zerulltas;

- Az e:rteleTI1L-ember intellekmalis foleny.re torekszik,

~ A gazdasagj 'O:r1entacloj!.1, ember pen:zzel es biewkJi.,sal akarja megmutatni fole:ny~t

- Az ,eszte,u. rnlu~I"IfeZiet ~lm] .<l!.kartobb lenni masok-

r.Ji;~1

- A szo,ci~li8 ember szoeialis Gselekedetekkel ak;;u-jla bizon.y~tani~ hogy mas embereknek hiflSZIlMilI van. Benne ezalta!eros6dik a foleuy erz.ese. Szidh::1l!:i:ja az aszoda.bs egoistakat~ ,~s fgy on_magat i (I bbn:Thk ~rezhe1ri I],aiuk

.- A hatalom embere presztizsre es tbleny.re tor.

Nem f,~H .nyJh:an megn::a,1iIta.tni statusszirnh6lumait. - A 'VaUa8(1S ember lstenhez:fUz6d6 iotimcbb kapesolatava] tesz szeet ml!~nyre.

e~''lJfiHye:sites gyenJgebbe.k~

"Nzi sz·emp,en

A.z onmeg'fJ.aJosJ,t.hmint feladat

Figyelj en erzeseire

A nem A'lkligabizU)s ember 'l:obb!l1yi:re csak ne:heun tud ~rvC:nyesiilrui. Nines 'hozz:i briwitS~ga, hogy nyiltan p,r6balija megva]6Il>.lt:a:ru eeljait es· vagyai~> kic~ioy h.irll. fele:nk, ~s kOnB}N~n. ha.gyja m~.g:1itrneg;foelCWlllte:nl magabli:~rtos. ,l;mherekt61 es wkin[e~yektol Szere·.o.ysege €.sv~ss;z:dogottsag<!l mi1tr egyre hi:!!:Q.n.yHltau.abbi vihlik~ mig vegill m§l:r csak gYeJ:llgfHiIbekkel szel1l1belml tudjal erveny,c:'Siteniik arn)ut. 0 ne.rvenyesitese i]y,fl:nkor tu]sagosOil.ll is erol[djes. men most van huzza bamrsag1li. hogy hatalom esf01eny iclntirigyit ~e~jes ClI'ovel kielje.

Mi.vd. aDem magabiztco:s ember er2"].j hogy a: gyengebbe.klkd sz.em.benionetv~ny·~~i'te·!) nemva- 1ami nagy ~djed~m.eny, nem erz] ro.agat elegedettnel. Cribil.al.!:n:aJ. nemhng)' n6ae, de meg cs:o kken is. EZiert ()1Ij sohase ~ef:e1e,. hanem .. fcl6e1i~ ta!pOSSO]}". E~~ kOrlf.l.yU. mondani, d.el:ileh~z megv~]Ositanrn, pr6- baljam.egislneg: tegye~lktitilicJ,ls a:zoknak. a szuMk!],e.k,f6nok,oknek~ iSI:WH~tdsoktrlek es bwi.rokn.a:k ::!I! magatartiliv:al.szernbeu, a.Icik el :<lIk<1!r~.ik Dyuml1l] es hatalrulJ.kk~ asarolni akarj~kOnt! Semmi eseue sc hag)' ja mege rosczakolnj imdividuali.s: .sczem.e~y:is:e!let~ mert Onn.ek jogavan 8z.~melyisege .I.cibontakozta:tasahoz > .senkiscem :irhat el6 ,o,nnek semmitl :Es vegUil; rigyel~elJ j 0 bbau ell"zeseire. men leg}' kij~elebb jut::!l!z ~gazsa:ghoz!

Mindenkjnek m eg kelt val6sitmla i::inmag,it. Ezt a fd .... dat,01!: senki nem veheti le az Onvilillar6L M.eg ken tstilrua. onmagi'l: .. Emheruirsai ,ebbelJl nem segithetnek. Onnek. Ok csak befolyiisol[iJJj ak.<l.rjik ()rn'l: on z6 celi aikaak megf.~tdoen.. Ne hagy ja mag.aJt!

Kezdjen mmde:nt djra

V:ah')sttsa meg sajitdljaJit! J::5Jrja a maga u~jitI KoV~5$eaJ nnoasokll6l fiiggeden emberek peldijat. s ne csak a wkil:iJ.uHyek (peld<fuul szi'ilOk, tanirok,fon6- kijk )elviriis.Jiin<ll akuD on megfelelni! ltlg'y,en saj~JL. vclemeny~! Harcoljon a2; 1911JUii:gtaiansag.eJIen. amit ,Onnd szemben eUiO'!I'Ctnekl Aki beI.crlyugszik az igazsagtalam,igJb;'l, ol!lmag~t is brii.nresl.esset<eszi. Es ez aeil:1l,kos.s~g bunwdawt ebres.zl; amd.y tal~n nem mdatosaa, d-e mdanalanel felcedernijl h2t.

A jlorv6:ben bizza ntllgat jobban ~rzesc:iret Akkor erezui fogja az ig~zs.agm. Az ,e:rtelme ."t-eljesen logikmlll1J." f~lfieve:zethed., de ir:zes,ei ritkan csaljak meg. Ha ~rib£zu mag,it ew~seire, eflezni fogj~, mi afoneos es a. helyes a~On szam.ar,a. 'Ha er-z.eselre hallgat, ink.ibb lesz hi1.1iDulga :3Z onervenyesfteshez is, Ugyani.s .a:ml1iicegbdiil erez. arr6ll1ruHyen meg V3i:l1 gy6zOdve. engiedje hit.hogy a he:lls.6i'e veze:reljle~ Ha cs:a.k .nom'.likra. ehm,elereikre ,&; y,elem.enyekre t11- m.aszkod]k~ soha uem lesz elegendd energiij:!lij hogy mely.rehat6 v.altoz.~t erjen d.

Legyen batorsaga ertelemmeJ~ a dolg;o,k vegi.ggondolbiv31 szem b eszallni arobhseg es. a telUnteJy ve~ lemeny,evel! Tegye azt, <limit valoban aka! es kiva_~ ~ Ne ha.gyj:1 !:1Il'llga:t ~bbhe ernYOmrll! SzabacUtsa fiel klv£fl~:aga[it~ ,erZie'se~t ,es 'Vii:gyait! Kezdjen minderrt li.Jra ~ Vatl e,r,ejehoai, s vaI1l!]la:k gondolau:i.,. csak tobb~ nyire eUojl:~a 6le~. E[lged~e elobii.jniezeket. a gem: dolatokar] Ne harl:tsJ. el ,6ket'! Megtudj~ vai.6sitani leghem6b be remen y,ei.t eli> voigya.ix, :<!m.elyeket mar nS~ gen eLtelillctcu.Eddig 'b,;itoll"taJam volt. KOrn.yezete kicsive, 8~erennye 6; :gonossdtette . .Megdegedet[.a gye:ng.ebbeken ~al6 kicsinyes bo~szua~ja&sal.

161

Aproh'~ lemdk' fi5tJja

Mego:lddsi lehf't5~ segek

L~ > tl' . bib. L '1 '1 '

asson most mar [JO\1!'ra om nozza, nagy megv"L.O-

sitsa celj<A1U ~ Pr.obJetrilij<it tagOldj<l meg 3,gyok.erenei. fog,n,. M.itol szenved a legjobban] Amtson 6ssze egy ranglistit!

Munten Ui,], a kovetkezo li!il1a~kb;.:i';:Item:. A .lisl:aeien legnagyobh problemai alinak~

] • Boss:z.usiig a f6,l]okkd. Rajr.a.m told ki s:a,j;;i,t al] .. al-

tl ' .. k" L L d N , '" « :«

rna <linsaga mram .]seIIJ D'r,enL~segL erzesee,

2. TlH I1ii1gyok az aeyagi terbeim (epfte5i k,oksorl; auto, rly,a:raloisj, -oi bii,tQmk).,

.1 A hetv~g:et ni kigo.'l.ll]1 a Lsal:id.om.oak tdl SZ~ ntelnem,

4. A fd:e:segotlm. vesaekedds ..

5. Nem tOlrtaw.k tu&:z.OU:cJi:l1 intelHgen.snek.

Murrren 6mak problemai meg,oldis,M az 50 •. pomn;i1 kdlene lk:e:;!:od(;ni(.:. Iili'szor is meg kellene rnutatnia komyez-ettO<;lK, hogy jnrelligeas. Ujra e.s ujraJ. be keUeneb.izonyi'tanla) hogy eles esze van, amit haszn.a] is, es eudatosirauia kellene onmag.ihil.n,.hogy hi.an.yzo iskob.i vegz,e1it~eg,e [tern az .0 hibija. s hogy ez nem az inteUi genci.a hi.atl.yanak bi zonyiteka,. Az:utfln .Munten. ur meg kellene hogy mnndja a felese:genek> nero. szereti, l10gymindig a veszekedest keresi, Meg .kelienlemondami.;3J neki~ hogy szereti, de

'. -' '. I. ;~ t H' ~ 11.

azert meg mncs na[yog' a szemen, -.' ~rveg:el1l.en a

hobbij3l]val.is keUene fog~.al.koztl.;~~ olyasmivel, <lmi Ot e:rdekLi> ·es .meg kellene mondania a. esahtdji:inakr hogy ehhez ~oga vall. hiszen 6 is elitsmerl a~obbi csala.dtagna,k ugyanezt ;:1:. joga'[,

Ha m-ir miadeze InegteUe, hQz:z;i(oghalt ... nra-:gi!ierhei

162

Sajdt magabiuos~gunk m.a.sok-

nakis magabiztossagotad

csOkkentesehez. F e~.bol.il.l;ja epite:silk&ksQ n -sZ!erz6- de-set, szerenyebb nyaraliistterv,ez. be, ,ebdja y,j aurr61it~ es vesz;'egy jo alb.potballJ ~ev6~ o]cso ha.sz.n~]t kocsit. Vegijl dhad,rozz3., hogy a ~bv6ben lemond az D.j bl]tiorokr61~me]'t ezek Hem f~het1eniii tartozekai aJ.Z elecb old.og:sagin:ak.

HlI Munter! lir ,eddi.g eliu~ouj.a1kQ[' el tlJJdj 3, visel ni a fd..noki. u:kmtely m.egrty.ilV'<llJuUs~h is. Azen, men :;)2. ember :maga megv ihozem, meg [item 'vjrhatj 3,eI. a ~obbiektQ,l is; hog}' ok is megv-alw1.~aoa.k.

A magabiz:~os:sig ti:volsagtan6b ba, mcgertohbe eli 'ITo.l.e.ril'JJsabM. tesz, AkIben van eleg5nhlZ<llom1 az :feliiJ.i!emeLkedHk a dolgokoD., nem ve.:>z:i dket annyira a sZlver-e, ~.$ kialakul :1Z<I. kep,es~ege.b.ogy [["Ias;,OkOlt hibaikkal egyu'[[ toleraljon es dfogadiun.r,e]di'ul tek.iintelyel.vU es, agll'esszlv €'mbereknek n:emikeppcn kifogh.atjuk a szeler <1, vitorhi:jl,lkb6L, ha kit.ores,eikre higg a dean (magab.uztos<l[l) reagalurnk. Ugy~makkor :megi.'; kcmolyau vesssjik 6 keto ezzel ugyams azt 3.2. cr;"£:est kel.tj uk bean uk, egya]talan nines :!lzakseg artr@l., hogy ... erejuket" dernorn.s!t"aJfak, Az autorirer ~:s a.gres5z[v ember, aki legbeHilbizonytalla[lj eg1'5zenben 6gy er:zi, h.ogy eHogOidjJk. es .Igy 6 is oagyobb m.a:gab~:zto:!)sag:ra tesz szert,

Szemelyisegimk kibontakoz tatasa

Mind.e.n embem,eYl: egyenl s:z.emelyiseg-strukrtun:iJ<l, van, Ez rdlemtulaido.nsagok·es kep~ssegek bony'olnlt rendszere. Vabm.e:lluyi t'1.!lajdons:ru.g es 'II':<Ib.-

._----- - - --- -- -

Ajellemzo szemely.isrigi tulajdO'a.s.dgo,k

Hiiny.zQ 6:s:zt'ijrJze'St1 gyermekko'i'"b'fttl

mennyi kep esseg megv:an minden em b erben, csak valwz6 mertekben dnmhorcdnak ki,

A szeme[yisegj IlLlIlajdo.fll.sligok a tanulasi folyarmlwk.ban va1!o fej16des serin :.lbkuJn <lk ki, Mivel azonban .kiaiakuUs1IJk uuin atmyir:a,j.r6gz':-lilEl!ek", hogy (]gys,z6lwn "bepro:gramozottaknali" tunnek, gyakran az a benyomaswruk, mintha egy ado1!Jt eraherneka tula.jclonsagai mindig is m.eg].ettek volaa, Ez tamasztj.a aH azr a hiedelrnet, rniszerim it szeme1:yisegjl:ub,jdons.i:gok velun k s:ziUetetleK lennenek.

Mivel rulajdQfiSag~~nk 82lbirdan belenk v~s6dtek~ c:S<llk nehezen valtoz~athat6k meg, A v~]toZ;t<!ita8ta, ok esak akkor van, ha az illc~6 maga, illerve a kOfnyezete szenved valamely wJa.jdoUlS.aga mian, Tijbb~yit~ egy:iltal.~.l1 nem arrol vall sj!;6~ hog-)' sok [!J!.a.~dQns:igo:t kellene megvatto~tami. Sokkal i]lldbb arrol, hogy az ember !:eljcskorilen Iboi!l~koz;tassa ki ~ges7. szemtHyisege[. A ]egvobb [ember hagyja elsarnyulni l1,.l~,ajdo.rr!~~ig.;l!ir. es kepesscgd,[~ m~nfej~e'sztCsukhoz nemh.ogy O:5ztonzesr nem kap, de meg g~ltoJjak is ki.bon.takoztad.sukban. A kreati.vi.i:a!> pc~,di.ru nlyan k.ep.esseg., arnely minden emberben m!egvan, de csak ridd.n bontakozhat ki, men az iskola vagy JI szUJ6k nem osz;tijnzik~ es nem szentelnek kdJO figyelmet d.. Hasonlo a.h.eiyzet sok m.as, szemelyiseg;u:uiaido.l."!lsag eseteben is; igy ..utaU,bm nern :o;egitik es nern bontakozt,uj:ilk k i :

- 01. mave-!liz~tehetseg:eiJ:~ mertaz komo]ytabfiL do lognak szamJlt" amibCiI nem ]ehetmeg"l!lni,

- :Ol-Z e]detikus kepes~egeket (kepi elkep7.~16 kepess:~g)~ rnert nem enek.elik valami sokra,

164

Ami jr:mws,Q. boldngsaghoz az i-letben

_ a rre-sz.tv·e;vo hel~dfZ6 ke:p,esseg~t, mert a legtob ben a. szerinta lnotto szerint e:ll:lLek, hof:,'Y :omindenki ODmag..'lier;j obb barii,tj a" ,

_ a nagyvona.hidgo1!, men <1zt his::dk,. a rend es- ~. P e~ dins korre:k.tSie,g <lIz~~mlye'.1 ered.meuyu: lebec el-

ern.i.

.~ a.fUggetlemeget, mert a fugg5seg biztlon:sagoO!

n.yujt.

OSZWII"I.zi:k. VlSZOP:t a. k:o'li",e'tkez6 .szeQ1!e]yiseg~ul:1lijclo[llsag,o.kat'

- az i.m~d.Jilg~[ldiit, mert ~z doseg~tla szakmai d.obbre jutast,

- az .. dkalmaik:od;i:st~ mere az p'roblemameotes kap-

CSOI3t0Ik~J tesz .~ebeI!;Ove.

- :ai, binoklfu;.itOrek v,est, men a vagyon bi z.tonsigot n.yUjt &5 tekint..elyt szerez,

- a szorgalmat, mert azteszi az embert hasznalh.,.li6vi~~~ h.asznoss:~i,

_ az ervenye-siilis.i ton:kve-5t~ m . ert a~ becsvigy6vi

ceszi az embert,

Sok ~zem(nyis:ig;jJegy van. amely r61 ke'Wc::::set b eszelnek!. mert je1emos;eguket nem akarjak lehecsiilni, de enlkuket sem Oilka:r~ak, Wti7::.OIt1aIl h~gsuLyozni. Ilyenek: a szeretetkepe,sseg, seg~tokeszg;eg, encki.seg,. szenzibilitis. De eppcn esek aaok <1\ tuh.:jdonsagok, amelyek kulonOs en. fontoseka boldogsagl:lO~ rI.Z eletben, A Z @JZ ember, alii nem tUG szeretni es nem segftdkesz, aki nem ismeei a k&zu$segi .erzest,. nem eaeki es nem erz6ken¥j az az ember nem leher bnl-

A t"o'gdUes

do.g. A s,~akmai 'Vag)" anyagj. siker nemteszi Olt:.za. M~nden&unek sziiksege vanugyan eleCend6 peoz,rc ahhoz~ hogy '~.edennta:r"t1sat fede~uj de a 'l.'aL6 hiln fonros dolgokat, 3imdyek eletet beldogga ~cfillt1iek. azokat nem tudja me~saroh1i. Ezck ped.ig:;;1 szeretet, a bar~.t:sag es az ~:rzeki ,dme-ny!:k.

Nem ritka e5H::t"bog sZJkmai]ag igen sikeres emberek egyszer csak dd(i.b bennek, hogy mar nem lelnek semmihen igi1zi elvezeret, Ennek egyik Ioruos .ok". az, hogy 11 muukajukra "''''i.M), k:oncenu·ila.~ miatt a v<IIb.mdy elvezet okozll<l o.r,omerzeNilker soha nem tudtik igazab:.v!1l kibontakozeatni, Ezr leginkabb a sze!'elem;kepes~eg, sinyli meg: ahc[k6zM.pok seressze man az ,erzekek tompak, a szexualitds rn ~.r nero. okez orOmet.

Aza p.roba~koza§) ho,gy ki:sebbrendusegi erzeset s~a,kl'na~, rtdj esh:l1l1enn:yel kOriL']:penzaljaaz ember, to bbnyue kudarcra van ftclvc. A heJ;!>oleg erzen fogyatekossagl .t5ktHedeo~eg cl~6,sorban akkor a j6 te~je8rtmenyek rnotorjs, ha agresszlv bajtml!mal cit- 51:1 l fa, c,iH: tubzarll.ya lni >I. versen.ytarsaki!ll.t), de ezzel meg. a kisebb:repdusegi erzesek nem turrnek el, es a firadr .. d,ggal,. valamint azzal ax erzesse1 egyiiu, ho~~~.z ember nem eh teljes elet~ll, inkabb meg fdero~odnel.

A ]egrosszabb esetben a~sZ!egeny sikeres ember" meg ~2. elet:et tUS ddobja maga,t6L Dc. Helmut Sopp neussi ps~k:ho!;er~pelJtO!i becslese -ii~eril1l.~ a (regi.) NSZlK 1:e]"u~etel'JJ. event:e mintegy otsz..b. it61 fizetc~t menedzservet vf'get ,eletknek. Olyaaok, akik valo~:'dn~ult.':g felisme:rte:k, hogy nem tudd.k :m.egl~li~.n.i eleruk hold.ogiiagat, es [el1lell1y~ke~ 'vesztettek. On-

166

Tu.-datotan lekii~dtitt stressz

Gond,ol'r=« ko:r:am

gyiJko as oigllJikal azt J.emQ[lsHilj.1ikj• bOb'}' nern litmal leh.et!o:5eg;e~ eleil:u],( megjavftisara.

Aki el,et8t boidog:m ak,arjia ,~in1> annak tudetosan kell fogadnia es tlIJd<lit{ls.an kell kkfizdenie a mil1d.eruliapok stre~szet. Anaak, vi:ss~a keUene szorlltair!i,(l!. m.aJg~.ban az ~geszs,egtelerli hecsvoigy01I1:. es ki kellene bontako:t tam i <I. sze[fie~ yi.s,ejl;€:~, mindenekelore szeretetk,6,pesseget es koota,JnufJ·tC'I':emllo kepesseget, barJ.ta:ival kellenc tfiI6dm~, a.karri.~rj,evel sQ·kk:aJ ke\l'csbe. Csak az egesz $zemelyiseg, teljes konl kibont~koztadsa ~eszb'oldoggi, Ehh.ez terIll':l¢s·:z;cresen 'hozzirarrozik a: munka, a fdd6ss6g es az elismeres is. Tegye Iel egyszer n1aginik 0'1. k8vetkezG kef"dest; "Mi~ tennek. baaz ,0]'110£ azt mondana" hogy Inar csakharom homaporrl '11'1111 h:atra? EzaJilitt i\l'Z. id6 alan nem lesanek fijdalrna_i In, es nem ]esZ!ek .~gyban tek vo beteg." Eizws: ()n is: ugyanugy lenne ezzel, rninealegtobb (:!':I1be:r; a munk;il, hirtelea dvesz1i-elle forntossag.a.t, Nagy vtaziLst tenne, ,es: habz:s:oln:i az e1.etet, kevesebbet le[JIue tekieteerel a ko~;:nrelJciokra> 6001 sa~at sza.ja iZ~ szerirn e]ne, ve.greaz[ t'~'"ne~ amire min.dig ]svag1ott. Hirtelen lenne b it.o.rsaga, hozzi. hogy kibont3koztassru ,onmag<l.t, Tcgyefelezc'It m~.g~mlk gynkrabban ezt a kerdcst OiY3Jlkorl amikor n1unkahelyen bosszii.sag ~hi. es <\roiko:rel~tevd el,eg;edctlen l: Me!); fo gja :iliUm. pitan~" hogy ak~or tobb (l.nbizalomrmal l:orekszik ma:rd <lIzokri.l, a do~.gQkra,. ;:m:'].ely,d~. On .. nek valdban fOJ1tooak.

161

Gondollcodasra kesz't,eto feladatok

T ekinrsea kijv.e~ez6 g!rdJeJieket olyan gondolkndisr:a. ke$z~en5 fellada toknllk. amdy,ek scgli'tsegevd lonkr(i~, peldakon merheti ]e cmbiza1min.ak val.to~ za:sad' E~ nernteszt, ~~enaz ,egyes feladatok utan .riigtijn m~gtal,alia a "mego1dasokat'" is,

Obrassa elfigydme:sen a sz.iitu~(:iokat'! It'll olyan p'eldakat mucarunk be, amely,ekbe kOll,nye'l1 hd~alh~d m;a.gat gondola~b:lilil. M.ind~g hoiromvruasz ,ko:dilva]uztllat. Keressuel ldo] j eweg azr a v:;i!asz~ 'UJl"H~]Y a ],eg.il'llkibb megfddne rnilagauT[ballillak!

A tesu l , KepzelJic d" ho'g}' iegy te8~tvizsg31a:oo'll, al:'lrH~]Y a

e-rt:dme- magabiz~Q5sagort n:u,~,rlli, <liz:~d~nlaJ lDSs:z,~bbul sze-

~ye repelt. HQgy~ rea:g;i!lTI~ erre a '~esz~e[iedmefll y.re ?

a) Be&enyu,gszom. hogynern vagyok ooh~gClsan magabizres.

h) Azlt gOfidiololll1, hogy a tes;:;!.teredmenye- vall)szim inrjjle!lj t(i'if,e.~.

c) .IDh!l!timzom. hog r..,8vdui fOgOIDOil magahizrossagemar,

.£r:teime.zes

a) C['I meg:tlllnuka eli:oguladanul bcld'trtl a g}',engesegei t. V :ib,8Z~. <l:wnb3.ll t:!gyb en azt is nl!Ju,t}<1. meg nem d.eg eros al'lbozi b.)!O' kj,llebbs6gi, ~r.tiol)eitlekulldhe,t6nck l~ssa ..

b) Ei~l .. h~tasho~f()lyalnodik: n.do:naliz:Hjl<l ill On-

168

feld!l111- egydaotdtist61

eek kelll.emeden erze~t. Az. e[h~:r:i:t.is8a[ megfN.ztia m<li.g~t aV:01I1odi fdoldozas ]eheto:S.egetol.

c) K.tsz <1b'Yieng.ese:gct akti"v;trn leku~deni. Ez jOr elof'el~etel a sikeres onfei ~es~teshez.

:2. Fel:a.j6nijak O'flllliek. bogy tartson egy ro'vid doadiis'l: vaLami1yen erdel~le.s rf:mir6t Szereme ugyan dvaUaLni afe:lada1!ot. de fel. hogyaz e16:adas~<IIlleego Mit 1i:CSZ ebben 3. bdyzetben?

a) N em~artj a m,eg az ·e16.:u:U,S[.

b) mvilblja a feladatoe, de a kezU:J,lJOI: egy koUega-

i ~val olv.ilSUlcja. Ie],

e) K0tkiz;tOli.tj~ a le~gest. es megtartia ax eL6adas:t.

t. Helm ezes

a) 'I'ohbet keUel'l~ mernie, mert csak akkor van ~seI.ye d~ hogy siker~Jroe!l1ye:i lcgyenek, amelyek rrI.ovelik 'Drlibiz~jmat"

b) Megfosztjam~gat mu.lIlk:ij,jl gyill'l1ok£:~tol Miv1el [lJ.'1asn haritj.a a feLe16sseget., nem l~het val6d.i. sike'Fe:im&ty,e. Ha keziral:31l:! ~f·elo]Yit$ott anyagot kedvezod!.t,!lul fogadj..iJk,. nines fa lehet6sege~ hog)' vala!S.~o,li 01] a ki_f.o gasokm. H~ .... isZlorit pozitiv;tn~ack_ko,r .szemrehalJi)yist resz ma:jd mago'i,uak, bogy mlert: nem tanO!J1(:1l meg 8<1j,at m<1l:gaaz el6a&.as~.

c) Vajj]atlja a 'lietjesltm~l1yet>.es igem mend af,eld6s.S1egrc is. Megp.robaIjl<1 [d~iizderd kis:~bb:re[1ldusEgi erzeseit, amennyibeu keszarra, hogy dfog:adja 11. kritikoit, es f~l is dolgozza. Mall:' <lI. he~yesu ton j a.f, melyen e~yre novdi frlJJjd. tinbi.zaimolrt.

169

- ---------

A. tQvabbc-. kipz5 ranfo-

/yam

3c" Megtudja, hogy egy .koIU:gm6je biralta az on m unkaj~t. Hogyau vlsdkedik?

f.rtelmezb

a) Va16ba;n teljcese~'l kOZODlbos Onnek koUeg:an6j e b(rai!lta? Nem. Ma~atarlisa azt rnutatja, hogy On. nem nyiwu ki:ils6 6$Z,!!ijt!~~sek, uj o'iJei1ek inint. Hisz,en koli.h~gan.dj e kfit~k~.ja val hoz:za is i arulh'lt-n_a az On munkij anak j~.'\1't~asaboz.

.b) Ez a vibsz hizonybl<!!o~<igr61 amlkQd.i.k. mert azt mutatja, hogy vcedekezn:i akar ane.l.kul. nogy .isme rne a bl"ra!a:toit.

c) M.rngabizmssagat tanusitja, hogy kesz arra, hogy m.egvedje a mrunk<ijat, ~s Oy.iltOln. b e;szelj em koUeganojcevel.

4 .. f6~lij~e £elajillllja On.nek. hogy<ii ,,-'tg ko.l.ts,ege-Ie vegyen resar egy tovahbkepzotarrfo lyamon, Mit res:;r;;?

a) N emet mood. men feI~ nogy nem feId ulajd me g

fortoke vimkoz3.s:ainak. .

b) Igene mond, melt ugy gondoli3, hogy f6n6ke itivruuag.iit tisztelerben kell tartsnia ..

cc} Igenr mond, mertmdr tobbszorgoIldolt roi, hogy rovabb~~pz:i fr!<l!g:at.

170

u" ,

_ J8ag-

olva~as

Et1.-elme~e5

a) Nem kellene semmibe vennie mas embereknek Ol'llb e vetett b~zalmat. Nem lenne szabad, hogy <I. kudarc Idletos!ege eleve elretrerrtse .mar J. ])l1obalkozi:s~ol is.

cb) Nem leane szabil.d •. bogymagatart.1.sa:L enn y ire masok v~Hemenye szeriea alakftsa . .A teljes alkalmazkodru. ~.m.egj atszott onbiz.alom.r6]" tarru skoda:

cc) V;'ib5Za: magabiztossagrnvaU, mere b<itraneJ k6- pes:s'egei £ej ~es:ztesenek eselyevd.

trtelrnel,t-s

a) Ongim1ja o~:ma;git 8~6.begl~tf;i ki:eMgitco;;e<h~n, M\@lkij} hogl' ok;l ]~n~(: fi. A g~!t1~s, hogy ~gf ld,egcen. em-bered] kerjcn v.alamit, d:irulJa bizony-

1- ~ ~

taansagat ..

b) Csak. kll:t:.vetett UtOil] val~"~([iarn¢g kivoinsag,l1lt, Ex ~gy:ml neha lk!eillyel.rncs~ de ez a c~cndc:ll!d.:ll, hogy .~ehe~:Olegk!enydm.e.s.e:n. igyekszik ],cgyo zni 11 .. nehez:s:egekct, on biul om hianyra. u~<ll

171

AZQ:tt·bo« felejte.t.t pen.z.tal'.ca

r) 'Omneknel1"l ok(lz pwhJ~m.it, hogy egy idecen embert mt:~sz.{)Hts(tln. (z aztm1l1Mtj<l!, hogy .ilu;fva:n ,e:s mOl:g,abizt()s<!J!f1J [lLId cselekedai,

6,. Egy ,onki~:i!:.oI.gaM fi.zIJetbetli.l vash~k el~lmi\>he~ rekkel a pe1l"lz'Ear (eM igyek\'lzik. Ak~@!i jut esz.ebe, hogy dMeiu:tte mag<iv'aIi hozfil~ a penztardj;k U gyanakkor me~]lmt v~l~ki~~ akive] ,egJ hii1zban ]a;kik~ es, aki :szillten ape.l17it~rrfde ~:1!iI"t. Mit U!S7.?

a) Visszateszi a ki v..llasztot.t arukat a polcra .. Az;tatl! h;Jiz.3m~:gya p~O:;l.~ard~ae1r1l"

.h) E'imese]i bkdtarsno,jiernek. hogy otthcn hagy~a .O:! :peuzi<iT'Cajat" ~bbal1L a rernlernybe.n, ho~ kS]~onsd Onnek n&mi phIzt.

c) mmagyacll.~ l,akod.rsn6ieoel. hogy j ,irrr, esc megkeri~ ad~on koJ,cson egy bizOfiYOiS p'cn;;!';osz~ szeget.

Er.teifnezes

d) NagyoH keve.li !lZ >i)nhizJI,]m,a. men nem meri megJ!lzo litan] lak,6cil"s]l6je~> ,es pen'Z. t kemi tOle.

b) Ez 3" me go ld.is dip]o.moliciai en~krQl ti1i1'11ii.skod~k, de a magPlhiztos:s,~g bjo1J_N!yirol ~s~ rnert nem meri Eak6d:rsnoienek egye'nesen megmJondaru. a kivb.sigiit.

c) Ma.ga.hiztos. hiszen rnC'cliW'i esik HJehezere, hogy b~"" is.me:rje kelle~eden hd.yzetet, es :segii:Si~gee kerlen.

171

Ke~,r;s7. HiH-Olfn peree van ~g~ h)~gy el6rje a vona~i~. Amil~()[" a p E'llIzlttamil meg akar;<'lIv,emibi <I. j egret, ~a,tjal' h(l!gy az ab];.1Jl~1fitt h.osszti sorsll, Ho.gyar:JJ viselkedik?

,a) IkJ,enyu.gszik, hogy aem &tid a vonatat.

b) Beillllsoitba~ es r.e.tntm, ho-gy [neg idejehen megkarja a re:gye1i:.

c) Meg.ke.ri a legeH:H iUcit,ho,gy kiveteles,el1l! ,e·,ngedje ehire.

fgy/ilrn .m.egite,les.f.>

f.rt;elmt?:ze.~

a) A li'ahsz gong:e oil'lbiz.ilomrd ItaIilPskod:ikj mi~ vd, ODll,ek~ ha D~!b'hs~gekbe y;tkol.ik, nj~c~ meg, a:2: az akcivitiisa, amely s-Z':ii.kse.g'Cs I,e'nn~ Gelj~i megvaJ6siw<moz.

r_) G - . ~b·· ~~. L;'· "] •• III' ,. '-b

t?. ·Jon·~eaz 00 CJZ<i.Jlma~, ruszen C~ Ja(1 e~er,~e. en ~.

ViI.~letlen'fe hagyilt:kozik

c) Ez 11 m.egoJdis ,e~~sz:s6~s ,onbiz.<lIomroi unu:sk(ildikJ m~v,d .mt1v~lI kQV~tl d]ja.it, a:kko:r is. ha, elbb61 Iliilbokk.al :k.o[:!f!ik:t.mai tam~dh~mak.

8. I.smeroSeLV(e:i eK,oyUu em' film~~. Wleze'[[ meg. A tobbieik. kooY·eWdenui i!'il.fd~fkGl.~o:ak a f:i1mrol, de (hl,nd tetszen. Hogyan v~sd.kedik?

a) Hillg.;i,t 'l,ob. hOfj1 t~'tSz~'t O:n:nek1li. :film.

b) C:Sllid<.Ji!kJL')zik. haril!:ll.i v,~1 ~e'l:lyeh,e'Z.

c) Megft6bilJ<lI ellenreees velem,enye.: a loobbiek elatt meg~dQko]fii.

173

frtelmtzes

a) Olmek kev'es~z onbizruma. At. ,<II ror~kve~.e~ hogy alkallma:zkodj~k~ s ne tun.jon lId. spontaneitJsa fOVJsMiI. meg-yo

h)E:rols;z;ako,t resz mag;i~, ~~kJo:fflillegtagadja £:aJj:at v,e]erwuEny,et .. 1gy nem fej16dhet lki egeszsegres 6m-

bi '1' ·l-t 11_ . ~ ~. If...·l' ~- ~ , ":1 f

tza om, e elilK.ezou~g. a reszu tsegeK es a galRl,-

~- ' : -- ~- ~lLb f' J ~ ~ dh L

SOKlneg ~aD r 'e' !e:mlSo • . etnek,

c) Ol:lh~zru.omrOltaG uskodi!!;~ hogy veJeme[lye mellet,t a t,obbs~~e'lleneb~rn i~ kiiU~ h.ogy azakrfv, s nem a feltilnesi k~rij;i.h)I~, krh1y~~mJes:ebb m~g a - mnist vahuztja.

Vitahan taruisi-

9., B,..itja. egy vicibaJ!, b(\biiZlon.yitt:~a, hagy ;u;'On egy:ik illilw:<I. nem hclyr:il[6. ]Ezt On is behitjill. Hogyan visellkedik?

totsme» g~Jartas

a) Abbahagyja a Vit:3t .•. anelkiil, hog}'" elismeme, badtj<iflu igaza van,

b) Valami e-g;C.~,z mast ;ic~:lit> hog}' e~terdje baratja figyelm6t.

d MegmoJ]Jd~;l, a bar:5J~j~!rI.ak. nagy meggy6:ue~ es elismeri, ilU'tisa f.llf:mvo.h helyt:3llo.

Erleime.zes

a) O'!1I mere"!' e,~, ih;a,jthalt1litlatn. Elfojlt mwnde[il~ ami athatoKlla.tna. az onmaga ko[,e ,cp'il)ett ved6falo:ll, ~s sebet ejilietne onbizakn:m. -I~:l;onyt:dal'll.siga mia.tt nehezere esik, hogy ~. bh"~ato:r hasznara f.ordltsa.

b) B.izonytab!nls~goit;kuljla d,hogy o]yasnil~t nem akar feM,olgo~ni, ;l!mi egyfajl:a vesz,e]yt jidellt

174

Omte tI,e~ve. hanem eUlarajia. A ]elJ!yl~1l.;', h.ogy "m ~gori2z<e arcat". M;isokvel~m&nycp agyon fontos az On .sz3n1Jara. E~1Ie:rgiajat arra ford.h.j<l" hogy masok szemebC:]llchet6]~g poziriv kep alakuljon ki On.r"oi.

c) Vise-I.kcdese onbizaJollLl'r61 tanuskodik. O'fiLn.ek elsoso.rb<1lJ]. az a fon tos j hog)' 6s:ztazza!, ;)rnl nem viHgos. A kozosen kirnunkalr megol.dasok tabber [elentenek Onnek~ []'Iinr ;;Jj:Z~ hogy masok j6 ve!.emennyel iegyenek Cn!:"'6tEg~szsegtls o:n.bizalma Jcl1eit.6velieSz.i~ hogy m.~:50kkal kbzo:selfl old jon llileg 3:cion prob[&m.ika!.

.i75

E' .~- .... "I'~k JLugge~e '.

SZttkkifeiezesek kislexikona

BeiUfJoda'~

Elbdrir:6 mtM:hamzmwJ:

Feleiem

Viszonyla:g .iiUal'ld6 viszonyulas sz,emeiyekhez. eszmekhez.. eletelvekbez. A bdtllllti:u:1:isok :11 mlajdon$jgok {peidaul az Ollhiz3Jlomh a kornyezeci hatisok (pe]d.iu~ a neveles) es JJZ dvar.:1isok os,s,zh<l!Jta.s<l leVeD j o:m!J.ek !etre.

A pszichoaaaliaisnekez a sZ.1Ikk[fejezeS1e a mechani:zmusoL:t jdoli. 3n1Ld.yeketazRN peldi~.1 az 05ZTON-EN-bol sz.iitmaz.o os:zuinlm.puiz1ll£okn::1lk. a~ eLh:iritisara ba:sZ1:lali. aTIlelyelrnJek a kidegjtese a FOu:nTES EN (~ ]elkiismeret) kovetdmenyei va,gya rl;~li;tas mian nem ~ehet:seges. A [egfo.filJtocs~bb dh,arlto mecharrizmusok: az e]fojtiis, az elwla.s es a racioflalidiois.

Ii fe1e1em. nehezen le'irhat6 ,Jrz.es, amely iZgat('lOlraal, sz,ol'lon_g:i:ssal ,e.s: k~ts,~gbee.s,~s8d jar egyii n, Az emher nem ura mar 5:i1j~~ mag,3rul1k" azaz a szemeJyisegakalr.lItl kOlThuoUja kc!>okk~Ii~. '1{ag:y megszunt. Pe[da ra,: .. A flelelem~C;l szinte gy'bk~ret vert a k'i!ba" es egy hang sem j1ou. ki a wrkin." A pszichoenallzisben 3, feleJem.mek koz~pp()o ti j elent6se~e van. $i,gm'Iluod. FWI.!!.d szerint a f,e1dem .r.mnmg liIlZ dvil:i:s-

.176

Feltitele:fjre/&lx

t6~ v.ald fele1em. E1.t elidt pe1diuJ. acsecsemd, amikor "elvilasztj ik" ~£. ~:n.yamenrol.

Egy fdttu.des inger, peldaul a, ta:pJilek m~gpmandsO'1.kor a kurya !!1y.il.a.t ya~as;zt kw (vdeszu[etc-tt" feket~el1! reflex). Hea tilphll.ek megp,illmtiisbol1 egfidlej'u~

, '1-1 ~ "!.' ". '.:1· ~ 1,_

ieg tm'u~gSZQ -au. a ,cs'e~gl}. nettli.l:ily~l:imet.JJe$ U[<1;.t'l a K.U~

qr-a mar CS~p,~I1 a c:s:eng6h~n~ m~gsz61a1;asirru. (felteteles ~nge:tt') nyilatlV';i:]aszt ki (fehit:d~s~ l!:<ll1U]'t ref]ex), akkmr is, ha..nmcs on a ~liii'k. A feltetdes ref~Iexet Pav~.ov orosZ f:iz.iol,6g..rus fooeztefeL Eat a fajtOl, [:rnJuhist .. klasszihus ko:ndtcionali-Sfllak" nevezzjik,

;Ii. _ ~1m .' ~IL 11.. •. " 11_ •

l"'IlZ. az e ' .. enjr:.,RIDlIIl!:.or ,~gy ~~zonyos varaaozas nem

'tdje:siil~ tehar csal6d<iselmeny. A:z. o.sztonkj,~],egtt&'s; nteghllius,uU.sOl peldi ul :ENsznac.i6ho:zveZift.

.A:z 111, kipes8e~ hta:~ l~m~ztrid6kat bosszabb ideig elvi:sdj,en az ember.

A pS:licho,lagianak A:lfred. Adler altai megab:pltott irinyzail::a. BS,Ze:l"Ll:ltaz ,emb~R 5:z.od1l!liziclos folrafn]l:a!t:'l alap;an leh.et megerteni. ,Me!Ube-r ,61ettervet alakit ki, hogy ci!l'sadalmii (l]ism~resre t~gyleJ:l szert, mi'lid. haralcmra les '~t'\i'enyesiU.esre nJreks.zik. Ad~er ezt a. rotek!!lest PQ.s'7..t'lllI.31jaal;1tpij:sz~onken~, Ennek fdadau, ROIDt Wmpel:ilzilj:a, azokat ill, kisebbrenddsegi kornpl~Jro'Qk:M. :unelyeketnaind(,!n ember gy',ermekkor;.iu61 kezdve .k~f,eJleszt llla:gab.aD.szea~'{i csokikenctnekii.s,eg va:gJf aka]' a. ciS'~s.em6ko'rjgy~~ moltala.nsig k,OVlf:I.kezt.ebeD. AkJompen.~id6~ fo-

177

Frus'ZtracW

Fruszt-· -rlioo'tii-

lndivid~j)s'E;iibo't6gia

~ y smat ban aJakul ki. az ember sumelyiseg,e .. Adler mindenekeldtt abban kuh')nbijz.ik Freudiol , hogy a szexualicasnak nem tulajdo.nitakkorn jdentOseget.

Kis?bb- Ez az adleri pszicholegiaban k6zcpponti fogalol:n a rL>n.tluse- ldkivagy testi alkal.matlansag elmelly,et jeloli. A ki-

gi bz h sebbrendiisegi erz-eMlk karosan hamal az egeszseges (atfog6) ij nb~zal.om.ra. es neu rOzlsuld.oz vezcthetnek, Mind endogen iteny,ez6k {peIdaul v.a]amel), szcrvek nem l1eIi es erteku mukodes e), m i nd .exogen fa,k.torok (pe1d:iu] a nll szigoru neveles) vezethernek kisebh.rendusegii erzesek Jciilakutisihoz. Ha ezek kr6nikmsa valnall::. kiseblweudusegi kemplexussa

fej l6dhet.n.ek. _.

N e ity,O- Am ikor a konfli.k tushel yzetekN nem tudatosan

xu' kiizdi le ill. ember, hanem csupan elfoitra. azdf6jltort impulzusok nem ninnek al, hanern lelki egyensulyzavarban (neurozis) nyi:lv:inuJ.nak rneg.amely hosszabb-rovidebb ideig tarto szenvedesallapothoz es az egiesz szemelyiseg za.vacihoz. vezet ..

Pszi.ch.i- AI. orvo:stud!omanyn.ak az it .reszten'i[ete, amdy az atria, elme- es kedelyhetegseg)ekkd fogLalkozik, es keze[esukh5z orvosi mcdszerekee alka1maz,.

Pszicho- A pszichcanalizis Sigmund Freudnak a rudattalan-

analizis nal kapcsolatos felismeresein alapszik, A tudanalarn eszerinr s;ajial: (Freud szerinr elsdsorbae sz,exualis) voigyakkaJ es l-!,ii.l.ofJ mechanizmusokkal rendelkezo lelki teriilet, A '[,er;ipi:a azon alapul, hog}' a pszicho-

178

a_n,aHti.kus itudatosftjl3. eeeker <11. tudattal all tarral rnakae.

Pszicbo-· Alclki vagy leUc'1 meghatiro7Dttsagu br;tegsegeknek

terapia (a pszicbi~triit61 ,eberu.en) pszh:hol6giai modszerekkel torteno 'kczeles&6~ sz.616 tudomany. H;li;om f6 rn6dszer,~t lehet megkGlonboztemi: S2Ugge.SZtlV eljirnsok: alIH1.a,k 3. konfhktusnaka megkertllesc, am.elyt.61 a poicien.s: szenved (aren ptHdaula bipnozis vagy <liZ autosz,'IIlggeszti6). Treningdjarisok: testi viligy s:z.eUem,i.gy<!ikOlrI:u:okkal u:6t·l)!kedneka lelki gyogyulasra ,es az akarat I;ue,gs.z.ihird.ita..sara (ilyen peldaul az 3.uw:gen tfl~'ning. a dcszenzibjlidli.~). MeJyIelekltani el~ar.'isok; kiserl!et a kO.llHiktus., .i 1- lerve a lelki prob[emik feh:oidsar~. es megsziintetesere (ilyen peM:iul Freud psz~choanalicikus modszere],

Psz..i('ho- Olyan ebmebetegsegt i]l,c'tve lelki bcteg;s:eg; ",mdy a

,lliS normalis lelki eiet kimsodiis5Jhoz" !>ot annak 'Il]:eg,szllnesebez is vezet, ugyhogy a :pidcns (a pszichotikus) holS zabb idore elveszeheti a vales vihighan valb tijek:oz6d6 kepesseget. A taj~kQz6disi kepesse-gnek ez az dvesz;tese kiilonbozteci meg (ba.r nem mindig) a pszichozist az at,el,es e:-~ ill viselkedes mas zavarrilt6li, pe~daul a n.eurozisu)i.

Stressz Mindenfajta lelki es testi megterheles rncgjelolese.

MegkulonDoztetiink ".p07-1tlv" es "negad.,,'; strcsset. Pozitiv srresszhelyzetek ad6dnak pe·ldaul a sponl:eveikenysc.g so ran , Regilti'v srressz lep £61 pel-

119

Tulaidou,sa,gok,

d.:iul n'lunbb.ely[ tut terhettseg eseteben. A. szerelern ismit pozidv srresszt i'eit:lJt; mig az elv3lb fbisa "'1:gat!"" £tf'eSS;U idezeU:i.

Olyan ismc.net6jegyek megjdoLese, amclyek .32. emberekben il&alin,osak (.~ltl'll.inos ernheri rolaj domi.gok)." vagy egy hi::wnyos ember 'egye~eg,'t i;eUemaik (i~c'I.i.vjdl]t:imi!i: tnlajdonsagok). Az ~nd~vj,dui1i~ rub.jd.@iRsagokn ~z ember maga.tart:,h,jb6l1ehet kij~ v,et~~remi. EZJe:k viszonybg eartos jdlemz6k!6im mernmYlsegi 6;, fillrU],segi megkiiloilll'bozliet6 jegyeket j elentenekaz ,en:werek ,k/o'Zon.

Felhasznalt irodalorn

Adle-r. A.: Stud:i,e iiber d[e Minderwertigkeit von Ol:'"g;liI:u;Jl.

W~elll907

Adler, A.: Ober den nervesen Ch~:mk1I:e:r~ Mu.chen 1928 Ad.ler. A.~ Pr.;!:Us und Tboone der Ind:ividumpsycho[ogie.1.eip-

zig 19310

Allport, G. W. :PersonJj,chkelt, Munchen 1959

Afld~.cs, yon " M.: Ober Sinn und Sinnk)s 19kett des Lehens,

Wien 19'38

A1!schiitz, G.. ~ Psycho~:ogi.e.Hambu:r.g 1953 Bil:'Lswmge'f, L.:. Ober Meenfluchl:, Zurich 1933

B~li1Iswang~r, t.: Drei for.meW) m:i:Rglucktcp DllI:sei.m:J$~ Tiibmgem

1956

n~eE're, P.! Un.ru be, ZW:lLn:g:li An gst, Mijn~hen. ev n81l!r.iil BntducM • .a.: M~]lderw>ertoogkell;sgefiihJe, SUHtgan 195] lBrun, R.: Allligeme~ne Neu:roseD]ehre, 'Euel1954J.

Gel-Ue. E.: Selbsebemeisterung d.urcb. h~~e AutDsugge-Stj,on~

Basd/Stu~tWJIr1!: 19172

Erikson; E. ~ K:iindheit GeseU8ch2f~~ Stun~r1I1 197 U .Fl";'1.r.l1ld. E.; BerWiIle ZU~ Sinn, Hem ·~.972 Freud, S.: Gesammelre Welfke~ London '1952

GO)bor, D .. : Der 'l,i"ClTI.Unftige Mensc'h.. M~n chen 'h 971

GehA~!]~ A.:: Der Memsch. Seine N OIuur und seine SteUungi n dler Wdt, Berlin '1940

Groddieck,G.: Der Mensch und sein ujWiesbaden 1970

181

Hei£, R.; Die Lehre vonll Charnkte1\~ BerJi.~ 19"f9 Hennenhofer, G.: Angst uberwlnd:en~ Stungan ~9n

Homey, K.; Der neurotische MeIlSch unserer Zeit, MUIilcheD

1964

Ki.ag>es~ L.: Der Geist als Widersacller der Sede, Leipzig 1933 K unkel~ F. ; Die A.beit am Char:!lkter, ~anst;a(l~ ~ 964 leg;ewic~ H., EhlerS,W.: Knaurs moderae P~ychl)logie~ Mun-

cher! 1972

ler.i_;lch! Ph.: Aul:bau. der liP'enon, Munchen. U 966

lJUnd.el]'Jj<!:rlfl~ H,; Ober1eben im Strefl- Au[og.El!l(!S Trainiog, M ilnehen 1973,

Plack, A.: Die Ge::iell:scha:h und das nose. Munchen 1967 Rogers} Carl R.: Die Kliem-heZiogeme Gesprichsther;\li.pi.e"

Milll.chcn ] 973

RiiJllJe'r, V.: Die Enrtf.dtu.ng des Seellischen" Bamberg 1947

S dg, n,! Z ur Aggre.s~~io,1'I!. verdaremtj Stuug<'Irt t971

Scheidt. J.: Innenwdt'!fle:rscb.mutzul"lg~ MU![IciIe.n 1973 Schmidbauer ~ W.: Seele als P~itilleiJtj Munchen m971 Schulcz-Herrcke, .H.: D.ergehel;l"!m~e Mensch, Stuttgart. 1'965 Thomae, H .. ~ Das I ndivd.duum und seJineW,dt" GOl:tlngen 19~:8 Thomae, H. : Der Mensch in del: Eatscheidung, .M~nche:n 1960 Wolpej. J. ~ Tlrerapist and l'echmique Va:r.i.ab~es ill. Eehavi.oul!"

Therapy of Neueoses, in: Comprebeaaive Ps;yclllaitry ~O, 1969

1112